text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Nagyon meglepett Kovács Gergely parkolási követelések érvényesítését támadó Facebook-posztja. Nem jelezte, hogy bármilyen problémája lenne a munkánkkal. Hivatalba lépése óta többször szerettem volna vele egyeztetni, de erre nem kaptam lehetőséget. Tizenhárom évig láttuk el a feladatunkat, de egyszer sem illettek negatív kritikával az önkormányzattól, most mégis felmondták a szerződést" - jelentette ki a hegyvidéki követeléskezeléssel foglalkozó ügyvéd az Indexnek.Az ügyvéd szerint minden adat tévesA XII. kerület kutyapárti polgármestere Facebook-posztban közölt számokat a hegyvidéki parkolási bírságok beszedéséről, és azt állította, hogy 150 millió forinttal többet költöttek rá, mint amennyi követelést érvényesítettek."Talán, ha beszél velem, akkor nem fordult volna elő, hogy egyik adat sem valós a posztban. Például az ott közölt 565 millió forint helyett több mint másfél milliárd forint parkolással összefüggő követelést érvényesített az irodám" - mondta Firneisz Miklós.A polgármester által nyilvánosságra hozott 388 millió forint ügyvédi munkadíjról elmondta: "Ez bruttó összeg, aminek 82,5 millió forint áfatartalmát az önkormányzat visszaigényelte. Az iroda által öt év alatt kiszámlázott, parkolással kapcsolatos ügyvédi díj valójában 298 millió forint nettó volt, ami havi átlagban 4,9 millió forint."Ezért az összegért összesen 19 650 darab ügyet intéztek ez idő alatt, nagyjából 900 polgári peres eljárásban vettek részt. Mivel a parkolási díj fizetését elmulasztók lakhelye szerinti bíróság jár el, a tárgyalások Debrecentől Nagyatádig, szerte az országban zajlottak, nem csak Budapesten.A posztban szerepló 36 millió forintos sikerdíj sem pontos. Ennek is van az önkormányzat által visszakapott közel 8 milliós áfatartalma. Ténylegesen havi átlag nettó 450 ezer forint sikerdíjat számláztunk az elmúlt öt évben.Firneisz Miklós szerint a polgármester által közölt számok tehát nem valósak, de az az állítás végképp nem igaz, hogy a behajtási tevékenység az önkormányzatnak költséget eredményezne, tekintettel arra, hogy ezen költségeket csak előlegezi."Ezeket az összegeket a nemfizető parkoló autósok az eljárás végén megfizetik az önkormányzat részére, azonban az ilyen eljárások átlagosan öt évig is elhúzódhatnak" - jelentette ki az ügyvéd.A szakértő szerint a hegyvidéki önkormányzat éves bevétele a pakolási díjakból és a pótdíjakból több mint 1,6 milliárd forint, amihez még pluszban hozzájön az ügyvédi iroda által érvényesített követelés összege.(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
|
150 milliós parkolási botrány Budapesten: a megvádolt ügyvéd cáfolja a polgármester számait
|
150 milliós parkolási botrány Budapesten: a megvádolt ügyvéd cáfolja a polgármester számait - Öt évig is elhúzódhatnak az eljárások.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2025/11/04/hegyvidek-parkolas-botrany-kovacs-gergely-ugyved
|
2025-11-04 09:20:00
| true
| null | null |
Index
|
Autóversenyzők és mintegy félszáz társuk ellen indult büntetőeljárás 1,2 milliárd forintos adóhiány miatt - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményben kedden.Tájékoztatásuk szerint egy autóversenyzéssel foglalkozó páros a futamok mellett reklámügynöki tevékenységgel foglalkozott, több tucat gazdasági társaság részére nyújtottak szolgáltatást. Az üzlettársaknak nagy összegű általános forgalmi adót kellett volna befizetniük, ám fiktív számlákkal jogosulatlanul csökkentették a befizetendő adót. Tényleges kereskedelmi tevékenységet nem végző cégektől szereztek számlákat reklámszolgáltatás teljesítéséről, illetve versenyautókhoz szükséges alkatrészek beszerzéséről, így csökkentették az adójukat "papíron".A nyereséges bizniszből két másik autóversenyző is sportot űzött. 2022-2025 között a sporttársak mintegy 1,2 milliárd forintnyi általánosforgalmiadó-fizetést spóroltak meg maguknak- áll a közleményben.Egy bűnszervezet szolgáltatásait vették igénybe, ezért a piacon jóval kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint más hasonló szolgáltatást nyújtó cégek. Az "alvállalkozó" cégeket strómanok nevére íratták, de azok felett ténylegesen a számlagyárat működtető bűnszervezet diszponált.Kedden a NAV összesen mintegy 450 munkatársa hajtott végre kutatássorozatot több helyszín a rendőrség segítségével: bizonyítékokat szereztek be, intézkedtek a vagyoni hátrány megtérülése érdekében, megkezdték a mintegy 50 gyanúsított kihallgatását, több személyt őrizetbe vettek, és letartóztatásokat is kezdeményeztek - közölte a NAV.
|
Milliárdos áfacsalás miatt indult eljárás autóversenyzők ellen
|
Milliárdos áfacsalás miatt indult eljárás autóversenyzők ellen - Fiktív számlákkal csökkentették a befizetendő áfá-t.
| null | 1
|
https://index.hu/gazdasag/2025/11/18/afacsalas-autoversenyzo-nav-reklamugynokseg
|
2025-11-18 15:22:00
| true
| null | null |
Index
|
Jutalomnak álcázott prémiumok, luxusparkoló és felelőtlen pénzszórás - ez derül ki abból a Domokos-jelentésből, amelyben a Budapest Brand Nonprofit Zrt. működését vizsgálták. A jelentés részletei az Index birtokába kerültek.A dokumentum súlyos visszaéléseket tárt fel a Karácsony Gergely alá tartozó Budapest Brand működésében. Ez alapján a cég vezetői törvénysértően kaptak prémiumot, miközben a társaság százmilliós veszteséget termelt.A jelentés egyenesen a főpolgármester felelősségét is megnevezi. Illetve rendszerszintű problémákat sorol.A Főpolgármesteri Hivatal reagált az Indexnek: visszautasítják a vádakat. Azt állítják, a "FÁSZ úr" jelentése nem más, mint a korábbi vizsgálóbizottsági jelentés újracsomagolt változata, amely nem tartalmaz érdemi újdonságot. Politikai célú támadásnak tekintik a kifogásokat."Jutalomnak álcázott prémiumok", luxusparkoló és elfolyó közpénzek - erről számol be az Index birtokába jutott Domokos-jelentés, amely súlyos visszaéléseket tárt fel a Karácsony-féle Budapest Brand működésében. A Budapest Brand Nonprofit Zrt. a főváros márka- és turizmusstratégiájáért felelt. Fesztiválok és vásárok szervezését is végezte. Működése alatt több kritikát is kapott a közpénzekkel való gazdálkodása miatt. A Brand fővárosi támogatását Vitézy Dávid javaslatára szinte lenullázták a 2025-ös költségvetésben.Néhány hónapra rá Karácsony Gergely kezdeményezte a vállalat végelszámolási eljárását, amely még jelenleg is tart. A Fővárosi Közgyűlés februárban hozott létre vizsgálóbizottságot a Budapest Brand és elődjei, illetve a fővárosi reklámfelületek hasznosításáról szóló szerződések vizsgálatára. A bizottság több mint 128 oldalas jelentést készített nyolc hónap alatt. Később pedig Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettes felkérte Domokos Lászlót, hogy világítsa át és vizsgálja ki a Budapest Brand működését.Most ennek a jelentésnek a részletei jutottak az Index birtokába.Súlyos vádak a Budapest Brand ellenAz Index értesülései szerint az eddig titkosan kezelt vizsgálati anyag azt állítja: a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezetői törvénysértően kaptak prémiumot. Miközben a cég több száz milliós veszteséget halmozott fel. A dokumentum szerint a felelősség közvetlenül Karácsony Gergely főpolgármestert is érinti. "Jogsértések sorozata" - áll a Domokos-jelentésben. Domokos László 2025 novemberében készült célvizsgálati jelentése szerint "a főpolgármester és a vezető tisztségviselők megsértették A munka törvénykönyve 137. § (2) és 138. § (4) bekezdéseiben foglaltakat."A prémiumokat ugyanis nem előre határozták meg, hanem utólag, az év végén. Így a vezetők olyan projektek után kaptak bónuszt, amelyek részben vagy egészében már teljesültek. A jelentés szerint ez "ellentétes a saját szabályzatukkal és a közpénzfelhasználás jogszerűségével", valamint "kiüresíti a teljesítményhez kötött díjazás logikáját". A dokumentum külön kiemeli: a 2024-es prémiumcélok között szerepelt "a Városháza évtized óta parkolóként használt területéből új, közösségi tér létrehozása". Olyan projekt, amelyet Karácsony már a választási kampány idején, hónapokkal korábban elindított.A jogi értékelés súlyos megállapítást tesz: "A 2023-2024-es prémiumkifizetések valójában jutalomnak minősülnek, pusztán »prémiumként« címkézve - ez pedig a szabályzat kifejezett tilalmába ütközik". A dokumentum szerint a vezetők jutalmazása veszteséges évben "a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodásra utal". Hiszen a Budapest Brand Nonprofit Zrt. 2024-ben 473,6 millió forintos veszteséget termelt. Ennek ellenére kifizették a prémiumokat. Úgy, hogy azok mögött - a jelentés szerint -nem voltak valós, előre meghatározott teljesítménycélok.A vizsgálat arra is kitér, hogy a veszteséges cég a Kempinski Hotel mélygarázsában bérelt parkolóhelyeket havi 240-250 ezer forintért. "A luxus parkoló igénybevétele ellentétes a közpénzek felelős felhasználásának alapelveivel. A luxus parkoló igénybevétele tekintetében a Zrt. tulajdonosa, mint munkáltatónak vizsgálnia szükséges a vezető tisztségviselő(k) károkozó magatartását" - írja a jelentés. A dokumentum szerint ez a gyakorlat szintén hozzájárult a cég veszteségéhez.Domokos jelentése rögzíti: "a jogszerűtlen döntést meghozó tulajdonosi joggyakorló felelőssége vizsgálandó". A megfogalmazás egyértelműen a főpolgármesterre utal, aki a cég felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A dokumentum így nem hagy kétséget afelől, hogy a jogsértések forrása nemcsak a cégvezetésben, hanem magánál a Fővárosi Önkormányzat vezetésénél is keresendő. A kiszivárgott jelentés várhatóan komoly politikai következményekkel járhat.A jelentés nem pusztán adminisztratív hibákat sorol fel, hanema közpénzekkel való visszaélés gyanúját;a prémiumrendszer tudatos kijátszását,valamint a politikai célú jutalmazás lehetőségét is felveti.A jelentés olyan rendszerszintű problémákra mutat rá, amelyek alapjaiban kérdőjelezhetik meg a fővárosi vezetés gazdálkodásának hitelességét és átláthatóságát.A Városháza visszautasítja a vádakatCikkünk megjelenése előtt az ügyben megkerestük a Városházát. A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta az Indexet, hogy a "Fővárosi Átvilágítási Szakértő (FÁSZ)" semmi újat nem vizsgált, hanem letöltötte a Budapest Brand kapcsán született eseti bizottsági anyagot és azt saját anyagként kívánja eladni. "Közben FÁSZ úr rejtélyes oknál fogva nem jelent meg csütörtökön az általa kért iratbetekintésen. Pedig a Budapesti Közműveknél még a szakszervezetek is várták."Főpolgármesteri Hivatal szerint a "FÁSZ úr jelentése" korántsem önálló szellemi termék: "abból, miként a politikai vizsgálóbizottság jelentéséből, valahogy kimaradt, hogy a Budapest Brand Zrt. működését az elmúlt öt évben több alkalommal vizsgálta az Állami Számvevőszék - FÁSZ úr előző munkahelye -, a KEHI; folytak belső ellenőrzések is, de egyetlen alkalommal sem állapítottak meg visszaéléseket".Kiemelték, hogy Domonkos felvetéseire a politikai vizsgálóbizottság jelentéséről szóló közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza a válaszokat, amelyek mind a sajtó, mind "FÁSZ úr" számára elérhetőek, miként a főpolgármester ott elmondott véleménye is. Ezekből kiderül:a cégre semmiféle egyedi szabályozás nem vonatkozott. A prémiummegállapítás a fővárosi cégeknél általános gyakorlat szerint történik. A Munka Törvénykönyvében rögzített szabályok alapján. Az ÁSZ megállapításainak figyelembevételével.Öt év alatt mintegy 7000 darab szerződést megkötő, közel 2000 üzleti partnerrel együttműködő, mintegy 800 beszerzést lebonyolító cég esetében egy szabályosan megkötött parkolási szerződés "feltárása" - ami azért köttetett, mert a Városháza előtti tér hivatali parkoló helyett a budapestieket szolgáló park lett - "nagy leleplezésnek aligha nevezhető, de miként Karácsony Gergely többször elmondta, ha megkérdezték volna, lebeszéli erről a céget."Végezetül Karácsony Gergelyék a "FÁSZ úrnak" további sikeres vizsgálatokat, a neki átadott mintegy 40 ezer oldalnyi dokumentumban mielőbbi elmélyülést kívánták. "Kérjük továbbá, hogy az általa kezdeményezett »szemrevételezések« alkalmából legalább megjelenni szíveskedjék, mert Budapest működőképessége miatt sem az időhúzásra, sem a politikai célú vádaskodásokra a városnak nincs ideje".(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
|
Titkos jelentés szivárgott ki, röpködhettek a jutalomnak álcázott prémiumok
|
Titkos jelentés szivárgott ki, röpködhettek a jutalomnak álcázott prémiumok - A Városháza visszautasítja a vádakat, és politikai támadásnak tartja az átvilágítás megállapításait.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2025/11/14/fovarosi-kozgyules-fovarosi-onkormanyzat-karacsony-gergely-budapest-brand-ellenorzes-hutlen-kezeles
|
2025-11-14 15:01:00
| true
| null | null |
Index
|
A rendszer jó, csak a gyakorlat marad el tőle teljesen.Röviden így fejezhető ki az Integritás Hatóság által összehozott közbeszerzési kerekasztalok tanulsága. A szervezet kedden tartott konferenciát, ahol többek között a tendereken felmerülő összeférhetetlenségek helyzetét is tüzetesen körbejárták.Az Integritás Hatóságot még 2022 végén hozták létre, azzal a céllal, hogy valódi kontrollja legyen az uniós források magyarországi elköltése felett. Feladatai között szerepel, hogy minden évben jelentést tegyen az ország forrásfelhasználási ügymenetéről és javaslatokat tegyen a nem ideális gyakorlatok reformjára.Ezeket a jelentéseket június 30-ig kell publikálniuk, amelyekre a kormánynak három hónapja van reagálni. Ahogy arról mi is beszámoltunk, ez idén csak novemberben érkezett meg, és a 42 javaslatból mindössze 3 esetben értett teljes mértékben egyet a kormány, és még ezeknél is kimerül az intézkedés a javaslatok megfontolásánál és továbbításánál.Az integritásjelentés szerint a legnagyobb problémát a beszerzések túlzott koncentrációja és az átláthatatlan keresztszerződések jelentik, de az összeférhetetlenségek kezelése önmagában is több új kockázatot nyit meg. Ennek oka, hogy a szigorú összeférhetetlenségi szabályok nem feltétlen alkalmazhatók egységesen sem az államigazgatás különböző szintjein, sem a települések eltérő méretű és kapacitású önkormányzatainál.A Nemzeti Fejlesztési Központ ezekben a kérdésekben alapvetően két Európai Bíróság által vizsgált, precedensként szolgáló esetet tekint alapnak, amelyek szerintkellő transzparencia mellett egy versenyző cég is részt vehet egy-egy pályázat előkészítésében, mint szakértő, illetveamennyiben felmerül egy bizonyos fokú - akár egykori - kollegiális kapcsolat a nyertes cég és a bíráló bizottság egy tagja között, az már önmagában problémát jelent, még akkor is, ha nem történik egyeztetés a két fél között.Ezt persze sok esetben nehéz kutatni vagy bizonyítani, viszont a szervezet részéről felszólaló Kéri Zoltán szerint még olyan eset is volt, ahol egy LinkedIn-ismeretség alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a közbeszerzést szabálytalanul hajthatták végre.Ugyanakkor egy kisebb település esetében gyakran nehezen elvárható, hogy az önkormányzat néhány fős köztisztviselői állományában találjanak olyan személyt, akinek nincs személyes ismeretsége a potenciálisan legalkalmasabb helyi beszállítóval.A panelisták ezen felül külön kiemelték például a mérnökvilágot, ahol gyakorlatilag mindenki ismer mindenkit, és így szinte elkerülhetetlen, hogy ne találkozzanak összeférhetetlenségekkel, ezeknek a feltárása azonban minden alkalommal az ajánlatkérőt terheli.A Közbeszerzési Hatóság elnöke Kovács László szerintElsőre bonyolultnak és nehéznek tűnhet az összeférhetetlenségi szabályokat átlátni és betartani, de a közjó érdekében kikerülhetetlen. Aki befolyásolhatja egy közbeszerzés eredményét, azt már a legelején ki kell zárni az adott közbeszerzésből, hogy a gyanú árnyéka se vetődjön az eljárásra.Ebben a legnagyobb segítséget az jelenthetné, ha nemcsak az összeférhetetlenségi nyilatkozatok szaporodtak volna meg hihetetlen módon a jogállamisági viták kibontása után, hanem a potenciális beszállítók is rászoknának arra, hogy csatolják részletes érdekeltségi nyilatkozataikat is, amely alapján szinte automatikusan lehetne döntéseket hozni már a pályázat kiírásakor.Kovács szerint javulnak a tendenciák, és ehhez hozzájárulhatott a szervezete által publikált útmutató is, azonban a végletekig való szabályozásnál sokkal előnyösebb lenne, haegy valódi kultúraváltás lenne Magyarországon, hogy az egyébként jó technikai alapokon álló rendszer hatásosan szűrhesse ki a valódi összeférhetetlenségeket.Címlapkép forrása: Integritás Hatóság
|
Papíron minden rendben, csak a valóságban ezer sebből vérzik a magyar közbeszerzési rendszer
|
Mindkét oldalon kultúraváltásra lenne szükség az összeférhetetlenségek kiszűréséhez.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20251204/papiron-minden-rendben-csak-a-valosagban-ezer-sebbol-verzik-a-magyar-kozbeszerzesi-rendszer-803640
|
2025-12-04 16:49:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
2014-2015-ben jellemzően a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) jelent meg nagy számú pályázat, amelyek keretében a kedvezményezettek (önkormányzatok, önkormányzati és vízgazdálkodási társulások) hulladékkezeléshez, csatornatisztításhoz, illetve vízgazdálkodáshoz szükséges járműveket szerezhettek be állami forrásból. Ahhoz, hogy egy ilyen beszerzés megvalósuljon, a gépjárműveknek "össze kell állniuk", ami azt jelenti, hogy egy alvázra a megfelelő felépítményt rárakva az ajánlattevő összeállítja az ajánlatát és így indul a közbeszerzési tenderen. Tehát lehet ajánlattevő az alvázgyártó is, ha beszerzi a megfelelő felépítményt, illetve a felépítménygyártó is, amennyiben beszerzi a megfelelő alvázat.A GVH észlelte, hogy több közbeszerzési tender esetében is tiltott módon összejátszhattak az ajánlattevő vállalkozások.Ezért az érintett cégeknél a nemzeti versenyhatóság előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásokat, rajtaütéseket tartott, és ezek során olyan bizonyítékokat szerzett be, melyek egyértelműen igazolták a kezdeti kartellgyanút.Kiderült, hogy a Renault márkájú alvázak értékesítője, a Volvo Hungária Kereskedelmi Kft. és két felépítménygyártó, a MUT Kft. és a Seres Gépipari Kereskedelmi Kft., észlelve a nagy számú várható tendert, előzetesen egyeztetésbe kezdtek, hogy milyen felállásban indulnak az adott pályázatokon. Az volt a céljuk, hogy összehangolják a kapacitásaikat és előre eldöntsék, hogy mely tenderen mely vállalkozás indul. Volt, hogy már kiírás előtt leegyeztették, hogy mely cég fog indulni ajánlattevői pozícióban és melyik lesz csak beszállító. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag kiiktatták a verseny bizonytalanságát egymás között. A cégek tisztségviselői két-három heti rendszerességgel személyes találkozókon vettek részt, illetve egymással megosztott táblázatokban is vezették a kapacitásfelosztás megvalósulását.A három cég között megvalósult tiltott piacfelosztás összesen 35 közbeszerzési tendert érintett.A GVH a versenyfelügyeleti eljárás során azonosított további 15 olyan közbeszerzést is, ahol a három vállalkozás mellett - eltérő felállásban és eltérő számú tenderben - további négy cég - az Interteher Kft. és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó He Hans Eibinger Kft., az Eurotrade Kft. és a GIF Modul Kft. - is jogsértést követett el, jellemzően támogató ajánlatok adása révén, piacfelosztást és árrögzítést megvalósítva. A kartellezésben részt vett cégek nemcsak a magyar, hanem az európai uniós jogszabályokat is megsértették.Az mindössze egy tenderben érintett GIF Modul Kft.-t kivéve minden cég beismerte a jogsértéseket és többségük engedékenységi kérelemmel is élt a GVH felé.Mindezeket mérlegelve a GVH Versenytanácsa összesen 1 milliárd 278,4 millió forint bírságot szabott ki hat vállalkozásra.A legnagyobb bírságot, 972,9 millió forintot a Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapta, illetve ez a cég további 270 millió forint - rekord összegű - eljárási bírságot is kell fizessen a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt. A Seres Kft. 264,6 millió forintot, a GIF Modul Kft. 31 millió forintot, a Interteher Kft. 4,6 millió forintot, az Eurotrade Kft. 3,3 millió forintot, a He Hans Eibinger Kft. pedig 2,1 millió forintot kell befizessen a központi költségvetésbe 30 napon belül.A hetedik érintett cég, a MUT Kft. az eljárás során összetett együttműködést vállalt, valamint kompenzációként összesen 116 millió forintot fizetett ki közvetlenül a közbeszerzésben érintett ajánlatkérőknek. Mivel ez az összeg meghaladta az együttműködés révén a cégre kiszabható bírságot, ezért a GVH Versenytanácsa további bírságot nem szabott ki az MUT Kft-re.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle
|
Összejátszottak a cégek.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/uzlet/20251205/kukasauto-kartellt-csipett-el-a-gvh-masfel-milliardos-birsag-lett-belole-804292
|
2025-12-05 10:11:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
A környezeti demokrácia alapjait biztosítani hivatott Aarhusi Egyezményt aláíró országok közgyűlése november 18-án figyelmeztetésben részesítette Magyarországot - írja közleményében az Energiaklub. A figyelmeztetés súlyos, rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben. Az egyezmény betartását ellenőrző Jogkövetési Bizottság idei jelentése megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a 2021 es kötelezettségeit, ésa kormányzat továbbra is titkolózik a Paks II.-t megalapozó elemzésekkel és tanulmányokkal kapcsolatban, és nem működik együtt az ellenőrző testülettel.A figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba, ha a kormány nem hoz jelentős változásokat az átláthatóság és a társadalmi részvétel terén. Magyarországnak most választania kell: vagy végre biztosítja a nyilvánosság részvételét és a környezeti demokrácia alapjait, vagy számolnia kell további nemzetközi következményekkel - például korlátozhatják az Aarhusi Egyezményen belüli szavazati jogát. Ilyenre korábban egyszer került sor, Belarusz jogait függesztették fel 2021-ben, az Ecohome nevű civil szervezet felszámolásáért.A jelentés rámutat arra is, hogyMagyarországon súlyosan szűkül a civil tér, a kormányzat pedig egyre ellenségesebben bánik a környezetvédelemmel foglalkozó civilekkel, ami tovább gyengíti a társadalmi párbeszédet és az érdemi részvétel lehetőségét.Az aarhusi eljárás Paks II. kapcsán 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadvánnyal fordult az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához. A beadvány szerint a magyar kormány súlyosan megsértette az egyezményt az új atomerőmű előkészítése során: nem tette közzé az energiapolitikai döntéseket megalapozó háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, és nem biztosította érdemben a nyilvánosság részvételét.2015-ben Genfben nyilvános meghallgatást tartottak, ahol a Bizottság, a beadványozó szervezetek és a magyar kormány képviselői - köztük a paksi bővítésért felelős kormánybiztos - ismertették álláspontjukat. 2016-ban a Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a Paks II. környezeti engedélyét, amely ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be többek között a nukleáris hulladékkezeléssel, a baleseti kockázatokkal és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt; az ügy végül bíróság elé került.2021. október 6-án a mostani jelentést is kiadó Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Aarhusi Egyezmény több rendelkezését Paks II. és az energiastratégia előkészítése kapcsán, különösen az információhoz való hozzáférés, a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az ezekhez szükséges háttérelemzések közzététele területén. Ezt követően 2021-ben konkrét lépéseket írtak elő Magyarország számára a hiányosságok orvoslására.
|
A kormány figyelmeztetést kapott, mert titkolózik a Paks II.-ről
|
Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II. atomerőmű engedélyezésében.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251126_magyarorszag-kormany-aarhusi-egyezmény-paks-II
|
2025-11-26 10:35:23
| true
| null | null |
HVG
|
A főként Schwab Richárdról, a szinte vallási vezetőként tisztelt belgyógyász-gasztroenterológusról ismert Mind Klinika által kapott kétmilliárd az eltelt fél évtized alatt nemhogy hozamot nem termelt, de még nominálisan sem térült meg azzal, hogy a Mészáros Lőrinchez tartozó Talentis Group kivásárolta az alapítvány 80 százalékos tulajdonrészét - tudta meg a HVG.Hogy a veszteség hány százmilliós, netán milliárdos tétel, az egyelőre rejtély, legfeljebb az eddigi, meglehetősen hiányos mérlegekből lehet tippelgetni. Ami viszont kivételesen megtérül, az a klinikának adott, közel milliárdos tagi kölcsön, aminek a forrása szintén az alapítvány volt. Informátoraink szerint ugyanis Mészárosék a hétfőn bejelentett ügylet keretében vállalták, hogy kamatostul visszafizetik azt. Miután a klinika tőkepótlás nélkül nem folytathatná a fejlesztéseket, sőt még a működése is kérdéses lenne, a Talentis december közepén milliárdnyi friss pénzt pumpál bele - súgta meg a HVG informátora.De mi is történt itt valójában, és miért siklott félre ez a befektetés, amiről Schwab májusban még azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy meggyőződése szerint jó áron lehet majd eladni? Azt is ő mondta el, hogy még 2019-ben az Equilor brókercéget felépítő Szécsényi Bálint hozott nekik befektetőt, a Közép-Európai III. Magántőkealapot, amelyről akkoriban csak egy nagyon szűk kör tudhatta, hogy a jegybanki alapítvány pénzét rejti.A magántőkealap kezelését 2021-ben a Matolcsy György fiával, Ádámmal üzleti-baráti kapcsolatban álló Száraz István Quartz nevű cége vette át, és egészen idén nyárig ott is volt, mígnem egy, az alapítványhoz tartozó cég vissza nem vette. A jegybanki elnökváltás előtt a Pallas Athéné vagyonkezelője, az Optima Zrt. előszeretettel választotta a magántőkealapos formációt az alapítványhoz került, összesen 500 milliárdnyi tőke elhelyezésére. Az Állami Számvevőszék is megállapította idén tavaszi, leleplező jelentésében, hogy a magántőkealapos megoldásnak semmilyen észszerű indoka nem volt, csupán a pénzutak eltakarását szolgálta.S hogy a sztori még bonyolultabb legyen, a klinika számára biztosított kétmilliárdnyi tőkét még csak nem is a magántőkealap, hanem a tulajdonában álló GEKO Invest Zrt. fektette be a klinikába, kisebb részben egy további projektvállalaton, a Brain-Gut Invest Kft.-n keresztül. (Ez a két cég adta el most a többségi részesedését Mészárosnak.) A pénzt a Mind Klinika Invest Zrt.-be tették, amely holdingvállalatként összefogja a klinika tulajdonosait. A kisebbségi részvényesek közé tartozik közvetve Schwab Richárd vagy az őt a projektbe behívó orvos kollégája, az Amerikában is tevékenykedő Mechtler László, továbbá az Aurum Magántőkealap.Ez utóbbit máig Száraz István alapkezelője irányítja, vagyis a Mind Klinikában most is résztulajdonos a „kis” Matolcsy üzleti köre. S elképzelhető, hogy ő maga is az, hiszen a magánvagyonát is rejtheti a magántőkealap. (Az Aurum a nyáron még azzal került be a hírekbe, hogy azok közé a Száraz által kezelt tőkealapok közé tartozott, amelyek „kezéből” épp Mészáros és holdudvara csavarta ki az MBH Bank kisebbségi részvénypakettjeit.)Miközben a Mind Klinika most kiszállt tulajdonosainak, a GEKO Invest és a Brain-Gut cégeknek már az új jegybankelnök, Varga Mihály embere, Hegedüs István a vezetője, a tulajdonosokat képviselő Mind Invest Zrt.-t rendületlenül a Száraz–Matolcsy-kör tagja, Valkó Mihály vezeti. A Mind Invest november közepi közgyűlésén meghosszabbították az addigra lejárt mandátumú Valkó megbízatását, úgy tudni, azért, hogy vigye végig a Pallas Athéné ki-, illetve a Mészáros-féle Talentis beszállását a klinikába. A közgyűlés arról is határozott, hogy a klinikatulajdonos Mind Invest tegye végre közzé a tavalyi mérlegét, ami májusban lett volna esedékes. Hiszen a mulasztás az adószám felfüggesztésével, sőt, a cég megszüntetésével járhat.Nem tudni, vajon e késlekedés összefügg-e azzal, hogy a Pallas Athéné és érdekeltségei vagyoni helyzetéről sincsenek még 2024-es adatok. Az viszont látható belőle, hogy a helyzet siralmas, Mészáros cégének oda kell tennie magát, ha ebből ki akar hozni valamit. A befektetés állapotát tükröző Mind Invest holding notóriusan deficites, csak 2023–2024-ben több mint egymilliárdnyi mínuszt hozott össze – nem csoda, hogy az eredménytartalék mínusz 1,4 milliárdnál járt tavaly év végén, a saját tőke pedig egymilliárdról 150 millióra zuhant. S ki tudja, mi történt az idén?Maga a befektetés, a Mind Klinika is megint veszteséges, miután a 2023-as ígéretes (milliárdos árbevételt és végre nyereséget hozó) év után tavaly visszaesett a bevétele, a mérlege pedig százmilliós veszteségbe fordult. A saját tőkéje évek óta mínuszban jár, ami törvénytelen állapot. A Pallas Athéné pénzét ide fektető GEKO Invest és Brain-Gut saját tőkéje is mínuszos – az előbbi utolsó, 2023-as mérlege 260 milliós, az utóbbi tavalyi adata pedig bő 200 milliós tőkehiányt mutat.Mindezek szerint az MNB Pallas Athéné alapítványa csak ezen az egy befektetésen nagyon sokat bukhatott. Nem is lenne ezzel baj egy normál, üzleti kockázati tőkebefektetés esetén, ahol az első években természetes igény a folyamatos tőkepótlás, abban a reményben, hogy termőre fordul, és mondjuk tíz év múlva magas profittal lehet kiszállni belőle.A Mind Klinika története ellenben méltatlanul azt szemlélteti, hogyan hazardíroztak Matolcsy György emberei az MNB vagyonával, mintha az a sajátjuk lenne, és mintha nem létezne a jegybanktörvény. Meglehet, ezúttal senki sem nevet a végén, bár a mindenevő Mészáros akár még jól is járhat azzal, hogy átvett egy bűncselekménygyanús, közvagyon-rövidítő ügyletet.
|
Az MNB-alapítvány nagyot bukott rajta, most megjelent Mészáros Lőrinc - a Schwab Richárd-féle Mind Klinika nyeli a milliárdokat
|
Túlvállalta magát a jegybanki Pallas Athéné alapítvány, amikor 2019-ben kétmilliárd forintot fektetett az innovatív magánegészségügyi szolgáltatóba, a Mind Klinikába – súlyos veszteség lett a vége. Az efféle startup-típusú, rizikós befektetésekre kétségkívül nagy szükség van, adott esetben közpénzből is, egy központi bank esetében azonban enyhén szólva is szereptévesztés. Főleg úgy, hogy a klinikabiznisz Matolcsy György MNB-elnöki regnálása alatt egyáltalán nem volt átlátható és kontrollálható.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251202_mind-klinika-pallas-athene-talentis-schwab-matolcsy-meszaros
|
2025-12-02 09:39:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Végrehajtandó szabadságvesztést kért az ügyészség egy Covid-gyógyszerrel üzletelő, jelenleg külföldön praktizáló orvossal szemben - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerdán az MTI-vel.Közleményük szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2023 februárjában emelt vádat az orvos ellen vesztegetés elfogadásának bűntette és folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt.Az orvos egy fővárosi kórház infektológiai osztályán ügyeleti és készenléti szolgálatot látott el a pandémia idején.2020 novembere és 2021 februárja között többször is eltulajdonította a rábízott favipiravir hatóanyagú gyógyszert, és azt alkalmanként 60-80 ezer forintért nőismerősének adta át.A Fővárosi Törvényszék június 26-án kihirdetett elsőfokú ítéletében az orvost bűnösnek mondta ki a vádban szereplő korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekben, ezért 2 év - végrehajtásában 4 évre felfüggesztett - börtönre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy ötszázezer forintnyi vagyonelkobzást is elrendelt.Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés és orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett, míg a vádlott és a védője a határozatot tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban a Fővárosi Ítélőtáblához előterjesztett másodfokú indítványával a bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta.
|
Elvette a rábízott Covid-gyógyszert az orvos és 60-80 ezer forintért eladta
|
Az orvost elsőfokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, de az ügyészség fellebbezett a döntés ellen.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251203_covid-gyogyszer-orvos-elad-itelet
|
2025-12-03 12:39:00
| true
| null | null |
HVG
|
A kormány megkezdte a felkészülést a másfél év múlva esedékes belgrádi világkiállításra, és megalapította az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Kft.-t.Az ügyvezető ugyanaz a Kristó Ákos, aki már az idei oszakai expó levezényléséért is felelt, és akit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az idén júniusban kinevezett a belgrádi világkiállítás miniszteri biztosává.Az EXPO 2027 Kft. feladata a magyar megjelenés kidolgozása és az azzal kapcsolatos diplomáciai feladatok ellátása. Ez nem kis dolog, hiszen az oszakai expót szervező hasonló cégben, amelynek Kristó ugyancsak az ügyvezetője, már 28 milliárd forint eszközt tartanak nyilván.Ennek nagy része a magyar pavilon, amelyet kifejezetten arra a néhány hónapra állítottak fel, amíg az expó tartott. Ennek a felépítésére az a Bayer Construct nyerte el a közbeszerzést, amely több százmilliárdos üzleteket köt az Orbán-kormánnyal, hol irodaházakat ad el az államnak, hol kavicsbányászati koncessziót és építési beruházást nyer el. Az oszakai pavilon megvalósítását eredetileg 9,3 milliárd forintra becsülték, de végül a Bayer Construct csaknem 20 milliárd forintos ajánlata győzött.Hasonlóan kételyeket ébresztett egyébként az oszakai pavilon tervezése is. Az első közbeszerzés eredményét egyenesen a Magyar Építőművészek Szövetsége kérdőjelezte meg, és nyilatkozatban kérte számon, hogy a tender kiírásáról senki sem értesült. A második körben győztes ZDA-Zoboki Építészirodánál ugyancsak felfelé kúsztak az árak: az eredetileg 235 millió forintos megbízási díj 50 millióval emelkedett.At Átlátszó oknyomozó portál egy évvel ezelőtt azt is megírta, hogy a magyar pavilon takarításáért csaknem 2 milliárd forintot fizetett a magyar állam a hat hónap alatt. A megbízást elnyerő cég szintén nem ismeretlen: a B+N Referencia Zrt. évente sok tízmilliárd forint értékben szokta elnyerni az állami intézmények takarítására kiírt pályázatokat.A belgrádi világkiállítás 2027. május 15-e és augusztus 15-e között lesz, mottója a Játssz az emberiségért, és főépületeit is a játék köré köré építik: a felfedezés, a kreativitás, a találmányok, valamint a közös sport és zenélés témaköre is külön helyszínt kap majd.
|
Jön az újabb világkiállítás, amely újabb közpénztemető lehet
|
Újabb állami vállalat jött létre, hasonlóan ahhoz, amely az idei oszakai világkiállítás magyar részvételét szervezte, és amely 20 milliárd forintnál is több megbízást adott a kormányhoz közel álló üzletembereknek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251204_expo-2027-belgrad-kft-oszaka-kristo-akos-bayer-construct-kozpenztemeto
|
2025-12-04 06:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával indítottak nyomozást egy vállalat ügyében, amelynek a cégbejegyzés szerint jelenleg Rahimkulov Ruszlan a végső tulajdonosa - erősítette meg a HVG kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Ez a furcsa nevű tényállás gyakorlatilag egy vitatott részvényátruházásra utal, és adott esetben egy olyan vitának a következménye, amely az orosz milliárdos és üzlettársa, Tálosi János között már korábban kirobbant.Ők ketten néhány éve egy hatalmas intermodális terminált hoztak létre Fényeslitkénél, az ukrán határon, mintegy 30 milliárd forintért. Ez az East-West Gate (EWG), amely egyrészt az Ukrajnában használatos széles és a magyarországi normál nyomtávú vágányokon érkező, másrészt a vasúton és a közúton szállított áruk átrakására, elosztására épült.A háború, a politikai csatározások és a személyes konfliktusok miatt azonban ez a létesítmény gyakorlatilag kong az ürességtől, évente sok milliárd forint veszteséget termel, amit most még egy büntetőügybe hajló üzleti konfliktus is tetéz.A cégiratok szerint Tálosi János február elején szembesült azzal, hogy egyik cége, a VACS Beruházó Zrt. már nincs az ő tulajdonában, miután a cégbíróság január 21-ei hatállyal átírta Rahimkulov cégének, a Greennovatív Kft.-nek a nevére, és Tálosit a vezérigazgatói székből is kipenderítették. Február 10-én Tálosi eljárást kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken a bejegyzések ellen, mondván: ő semmiféle felhatalmazást nem adott erre Rahimkulovnak, és nem is adta el a céget senkinek.A cég neve, vagyis a VACS az M0-s autópálya Vecsés-Alacska csomópontjára utal, ahol a vállalat egy logisztikai ingatlant fejlesztett az utóbbi években. A zrt alapító-tulajdonosa Tálosi volt, de a fejlesztéshez a VACS egy 2017-ben kötött szerződés szerint Rahimkulov cégétől, a Greennovatívtól vett fel 1,63 milliárd forint kölcsönt évi 15 százalékos kamatra, méghozzá azzal a feltétellel, hogy ha Tálosi három éven belül nem fizeti vissza a pénzt, akkor a Greennovatív a nevére írathatja a VACS részvényeit. Ennek alapján akár jogszerű is lehetett Rahimkulov lépése 2025 elején, csakhogy felmerült egy szerződésmódosítás, amely 2026 végéig meghosszabbította volna a kölcsön hatályát. Amikor azonban a HVG megkérdezte a Greennovatív Kft.-t, hogy milyen dokumentumra alapozták a januári tulajdonosváltást, ők nem a kölcsönszerződésre hivatkoztak, hanem azt válaszolták: meglátásuk szerint mindenkinek jogában áll bírósághoz fordulni. Tálosi a büntetőeljárás lezárásáig nem kívánt nyilatkozni.A folyamatban lévő per még az elején tart, viszont Tálosinak az az igyekezete, hogy a cégbíróság ne kezelje tényként a bejegyzett tulajdonosváltást, részben célba ért.A Fővárosi Törvényszék ugyanis felfüggesztette a változás bejegyzését, és bár a cégbíróság nem törölte Rahimkulov cégének részvényesi státusát, hivatalosan már – Tálosihoz hasonlóan – a Greennovatív által kinevezett vezérigazgató, Ábrahám Zsuzsa sem tudja gyakorolni a jogait. Tálosi persze nem nyugodott bele a helyzetbe, ezért újabb beadványokkal ostromolta a Fővárosi Törvényszéket és cégbíróságát, aminek meg is lett az eredménye: a bíróság látni akarta a VACS részvényeit, hogy kinek a nevére szólnak. Mire azonban júliusban eddig eljutottak, a Greennovatív ügyvédje már csak annyit tudott közölni a törvényszékkel, hogy a részvények immár nincsenek az alperes, vagyis a Greennovatív birtokában. Július 4-én ugyanis átírták azokat Rahimkulov Valéria nevére.Ha a januári tulajdonosváltás esetleg nem volt jogszerű, akkor a részvény tulajdonjogának átírása még súlyosabb lépés.Ebben az esetben merülhet fel az intellektuális közokirat-hamisítás, ez pedig bűncselekmény, amelyet egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnek.A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya szeptember 11-én közölte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumával, hogy eljárást folytatnak ismeretlen tettes ellen, és kérik minden olyan dokumentum megküldését, amely a VACS Beruházó Zrt. részvényeinek fellelhetőségét igazolja. A levél szerint a rendőrség célja a részvények lefoglalása. Ez még nem történt meg, a rendőrség pedig csak a nyomozás tényét erősítette meg lapunknak.Ez a patthelyzet egy 4 milliárd forintos eszközállományú céget fagyasztott le, a könyv szerint ugyanis ennyi a VACS Zrt.-ben nyilvántartott vagyon. Ebbe egyebek között két budapesti, egy nagykanizsai és egy soproni ingatlan is beletartozik, utóbbin a VACS 2024 végére egy kisebb lakóparkot is felhúzott. Ahogy azonban a VACS részvényei elindultak egy harmadik tulajdonos felé, úgy a soproni ingatlan is: március 10-én a Rahimkulov és az új VACS-vezér, Ábrahám Zsuzsa tulajdonában lévő Startimmo Kft. a nevére akarta íratni a lakópark 38 százalékát. A földhivatal azonban akkor már résen volt, és elutasította a kérelmet, az azonban a lakók számára is gondot okoz, hogy a beruházónál nincs olyan vezető, aki jogszerűen aláírhatná a szükséges dokumentumokat.Tálosi és Rahimkulov között egyébként nemcsak a négymilliárdos cég ügyében alakult ki nézeteltérés, hanem egy ennél tízszer értékesebb komplexum, a már említett East-West Gate miatt is. Az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói pozíciójából Tálosi már 2024 áprilisában távozott. Akkor az érdeklődésünkre a másik tulajdonos, Borsányi Zsuzsa – Rahimkulov felesége – azt válaszolta, hogy az EWG-csoport immár kizárólag az ő birtokában van, a Greennovatív ugyanis néhány éve eladta neki a részvényeit.Ezen a ponton viszont fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az orosz Rahimkulov családnak – amely a Kremlben sem ismeretlen – mindhárom tagja, vagyis az édesapa, Megdet, valamint a két fiú, Ruszlan és Timur is szerepel Ukrajna szankciós listáján. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna és az ukrán állampolgárok, vállalatok semmilyen pénzügyi vagy gazdasági kapcsolatot nem tarthatnak fenn velük. Márpedig a terminál az ukrán határon, elsősorban az Ukrajnán átmenő vagy onnan érkező kereskedelmi forgalom kezelésére épült.A túléléshez a 2022-es orosz invázió után Rahimkulovék távozására volt szükség, ám kérdéses volt, hogy elegendő-e a szankciók elkerülésére, ha a feleség a tulajdonos.Ez valóban nem egyértelmű, mert az ukrajnai jogszabály csak akkor vonatkozik a családtagra, ha az pénzügyi vagy üzleti kapcsolatban áll a szankcionálttal. Ennek megítélésében azonban nézeteltérés volt Rahimkulovék és Tálosi között, mint ahogy abban is, hogy vajon a Tálosi által levezényelt építkezés nem volt-e túlméretezett a várható forgalomhoz képest.De legalább ekkora problémát jelent a terminál életében a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikája, ami miatt az ukránok számára messze nem az a legfontosabb, hogy Fényeslitkén pörögjön a forgalom. Habár az ukrajnai háború a lengyelek és a szlovákok számára is a mindennapok valósága, az ottani vasúti terminálok forgalma jóval élénkebb maradt 2022 februárja után is. A magyarországi határon átlagosan még napi egy vonat sem halad át, az EWG sem a normál kelet–nyugati kereskedelmi forgalomban, sem az ukrajnai helyreállításhoz szükséges alapanyagok szállításában nem dominál. Hasonló a helyzet a MÁV tulajdonában lévő Záhony-Port terminálon is, miközben a lengyel és a szlovák határon nincs pangás. Az EWG viszont, amelyet 2022 végén adtak át, az első teljes évében több mint 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel, 2024-ben már 7,7 milliárd volt a mínusz, és nagyfokú derűlátás kell ahhoz, hogy az idei évre mérsékeltebb veszteségeket prognosztizáljanak.Borsányiban és az új menedzsmentben mindenesetre megvan ez az optimizmus. Megítélésük szerint az ukrán exportáruk tranzitjában kifejezetten erős pozícióval rendelkeznek, és az idén átfogó keretmegállapodásokat írtak alá az Ukrán Vasutak, illetve a Kazah Állami Vasutak európai képviseleteivel is – válaszolták a HVG érdeklődésére. „A legjelentősebb előrelépést ugyanakkor egy globális szintű hajótársasággal kötött többirányú együttműködési szerződés jelenti” – tették hozzá. Piaci információk szerint azonban egyelőre nem nagyon látszik az az áru, amivel ezeket a keretszerződéseket megtöltenék. A politikai és külgazdasági, valamint a mindennapi üzleti kapcsolatok következményei pedig nemcsak a milliárdosokat sújtják, hanem azt a kétezer embert is, akinek a munkája és a megélhetése a záhonyi és a fényeslitkei terminál működésétől függ.
|
Volt üzlettársa perelte be az egyik leggazdagabb magyart, intellektuális közokirat-hamisítás miatt nyomoznak
|
A volt üzlettárs szerint a milliárdos üzletember jogtalanul tette ki őt a cégéből és íratta át a részvényeit a lánya nevére. Rahimkulov Ruszlan áll a per elébe. Mekkora vagyon forog kockán? Hogyan bonyolítják a két üzletember viszonyát az ukrán szankciók?
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251204_bepereltek-rahimkulov-milliardosok-vitaja-ukran-szankciok-hvg-nagy-kidobas
|
2025-12-04 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványban, ami természetesen megakadályozható lett volna, ha legalább azok a szervek teszik a dolgukat, amelyeknek ténylegesen az lett volna a feladata, hogy ellenőrizzék a gazdálkodásának a szabályosságát. Elsőhelyi felelősség magának az alapítványnak a felügyelőbizottságát terheli- indokolta a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TIM) jogi vezetője, miért kérték közérdekű adatok kiadását a jegybanki alapítvány felügyelőbizottságától.Azután cselekedtek így, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén márciusban leleplezte a PADME visszás vagyongazdálkodását és feljelentést tett a feltételezett, százmilliárdos vagyonvesztés miatt. A TIM a 2014-es kezdetektől - különféle jogi eljárásokat indítva - fellépett az ellen, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) 266 milliárd forintnyi közpénzt helyezett ki álszent módon alapítványba, a jegybanktörvényben lefektetett funkcióival ütköző célokra, ám mindenhonnan lepattantak.Most azonban másodfokon megnyerték azt a pert, amit a Fővárosi Törvényszéken indítottak azért, mert nem kapták meg a PADME felügyelőbizottságától kért adatokat. Arra lettek volna kíváncsiak, hogy a felügyelőbizottság - az alapítvány alapítói okiratának és a jogszabályoknak megfelelően eljárva - ellenőrizte-e a PADME gazdálkodásának a törvényességét és a célszerűségét, s erről milyen dokumentumok születtek. Elvben a felügyelőbizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az alapítvány kuratóriumi döntései összhangban álltak-e legalább a lefektetett céljaival. Jelezniük kellett volna a kuratóriumnak is, és az alapítónak is,ha a célok megvalósítását, illetve a pénzügyi gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látják- hangsúlyozta a HVG-nek Ligeti, aki szerint kizárólag olyan iratok kiadását kérték, "amelyek a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatainak az ellátása körében keletkeztek".Ha a felügyelőbizottság a fentiek szerint cselekedett volnaakkor nyilvánvaló, hogy nem következett volna be százmilliárdos nagyságrendű közvagyonvesztés- érvel Ligeti. Főleg olyan körülmények között lett volna ez fontos, hogy magának az MNB-nek a felügyelőbizottsága nem, csak az ÁSZ ellenőrizhette az alapítványt - derül ki abból interjúból, amit Nyikos László, a jegybanki felügyelőbizottság volt tagja, egykori ÁSZ-elnök adott augusztusban a HVG-nek, önkritikusan elismerve, hogy évekig tudomásul vették ezt a jogfosztást.A PADME-féle felügyelőbizottság nem tudta érdemi érvekkel alátámasztani, hogy miért tagadja meg az adatközlést. E helyett technikai okokra hivatkozott, például arra, hogy nem digitalizáltak minden iratot, vagy arra, hogy a TI esetenként nem is meglévő adatok kiadását, hanem "újak" előállítását kérné tőlük. A háttérben az is állhat, hogy a PADME kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait lecserélték a mostani jegybankelnök, Varga Mihály belépésével, s az újak még nem látnak tisztán abban, mi zajlott a Matolcsy-időkben, miről vannak dokumentumok és miről nincsenek. Ez azonban nem menti fel őket a kötelezettség alól, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat ki kell adniuk.Hogy betöltötte-e a funkcióját, odafigyelt-e a tőle elvárható módon a felügyelőbizottság a PADME gazdálkodására vagy sem, annak 45 napon belül ki kell derülnie, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ennyi időt adott az adatok kiadására. A jogerős döntés annyiban szűkítette a nyári, a TIM-nek szintén igazat adó elsőfokú ítéletet, hogy a dokumentumokat csak a 2025. március végéig terjedő időszakra, s nem a mostani jogerős verdikt kimondásáig kell kiadni elektronikus úton, és nem kell megoldani, hogy keresni lehessen bennük.A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2024-ben, amikor már folyt az ÁSZ vizsgálata és nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet sokáig takargatni a vagyonvesztést, a jegybank Matolcsy György-féle vezetése elkezdte gyakorolni az addig teljességgel elhanyagolt alapítói kontrollt - derül ki magából az ÁSZ-jelentésből. Felszólításukra a PADME felügyelőbizottsága 2024 végére eléjük tett egy vizsgálati anyagot, ami "éles ellentétben állt" az addig megkapott, formális éves tájékoztatókkal. Sőt, a testület 2025 elején arról is informálta Matolcsy Györgyöt, hogy "az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van". Ám, ha kényszerhelyzetben észbe is kaptak, az még nem menti fel őket a korábbi mulasztások felelőssége alól - ezért is lényeges, hogy a TIM megkapja és nyilvánosságra hozza az adatokat.Nem ez az egyetlen megnyert, a Pallas Athéné vagyonát érintő közérdekű adatigényléses pere a TIM-nek. A Fővárosi Ítélőtábla szeptemberben jogerősen döntött arról, hogy az alapítvány vagyonát kezelő cégnek, az Optima Zrt.-nek is ki kell adnia egy sor adatot, például arról, hogy pontosan kik, mikor, hogyan és miért kapcsolták be a vagyon menedzselésébe a Matolcsy György fia, Ádám üzleti-baráti köréhez tartozó Száraz István alapkezelőjét. Rákérdeztek továbbá az alapítványi vagyont bújtató magántőkealapok eltitkolt adataira is.A szintén új vezérkarral bíró Optima nem ment el a bíróságra és nem adta ki az adatokat, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok hiányosak és a meglévőket sem voltak még képesek áttekinteni. Ez ugyan az infótörvény alapján nem mentség, de nem adják fel: mint Ligeti elmondta, az Optima a Kúriához fordult, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat. Döntés már csak jövőre lesz.
|
Pert vesztett a Pallas Athéné alapítvány felügyelőbizottsága, számot kell adniuk arról, elvégezték-e a dolgukat
|
Ki kell adnia a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány felügyelőbizottságának, ellenőrizte-e az alapítvány működését, beleértve a vagyongazdálkodást – mondta ki jogerősen a bíróság a Transparency International által indított perben.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251204_MNB-Pallas-Athene-alapitvany-felugyelobizottsag-Transparency-per-birosag
|
2025-12-05 06:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya csalás gyanúja miatt nyomozást indított az Indevox Kft.-t érintően, mely szoftverfelhasználói jogokat - köztük egy levelező programot - értékesített az orosházi polgármesteri hivatal részére - értesült róla a 24.hu.Az Indevox Kft. egyetlen tulajdonosa és vezetője az orosházi Fidesz frakcióvezetője, Lövei Ferenc Mihály.
|
Csalás gyanúja miatt nyomoznak az orosházi Fidesz frakcióvezetőjét érintően, akitől milliókat követel vissza a város
|
Orosháza jegyzője tett feljelentést, szerinte Lövei Ferenc cége megtévesztette az önkormányzatot, és valótlan tartalmú dokumentumot állított ki.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/05/csalas-gyanuja-nyomozas-oroshaza-fidesz-frakciovezeto-lovei-ferenc-mihaly-tatar-zoltan-jegyzo-szoftver-indevox-univention/
|
2025-12-05 10:34:03
| true
| null | null |
24.hu
|
Közelednek egymáshoz a felek álláspontjai - tudta meg a HVG egy bennfentestől az adósságátütemezési tárgyalásokról, ami már hónapok óta zajlik a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) Optima Zrt. nevű vagyonkezelője és a Mészáros Lőrinc fennhatósága alatt álló MBH Bank között.A 2025 végén egy összegben lejáró 170 millió eurós - a kamatokkal együtt 255 millió eurós, azaz forintban százmilliárdos - hitelre három év türelmi időt kér az Optima. Ha ezt nem kapja meg, fizetésképtelenné válik, a bank ráteszi a kezét a vagyontárgyai zömére, amiből egyenesen következik, hogy nem tudja visszafizetni a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárdos kölcsönt.Az egyezség nagy valószínűséggel megköttetik, az Optima pedig levegőhöz jut - értesült lapunk.Mindez természetesen még nem garancia arra, hogy a kecskemétiek - akik szombatra várják városukba Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét - nem veszítenek sokat az eleve értelmetlen kölcsönügyleten, ami olyannyira szemet szúrt a Neumann János és a Pallas Athéné alapítványok kapcsolatát is vizsgáló Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), hogy a tavasszal feljelentést tett miatta.Ami biztos: ha az Optima - Varga Mihály új jegybankelnök embereiből álló - menedzsmentje olyan ügyes lesz, hogy három év alatt "kitermeli" az adósságok fedezetét a vagyonából, először az MBH Bank, másodszor pedig a kecskeméti egyetem kapja vissza a pénzét. A bank biztosan, az egyetem "lehetőleg" a kamatokkal együtt - tudta meg lapunk.Ez a teher összesen, a kamatokat és a forint esetleges gyengülését is belekalkulálva, a 300 milliárd forintot is közelítheti.A lottóötös számaihoz hasonlóan nehéz kérdés ezek után az, mennyi marad, marad-e egyáltalán valamennyi magának a kifizetési sor legvégén kullogó jegybanki alapítványnak a saját vagyonából.Információink szerint körülbelül 280 milliárd forint jár csak neki vissza, pedig a 2014-es alapításkor a Matolcsy György által vezetett jegybank 266 milliárdot tett bele. Azaz a közpénzből érkező tőke azóta nemhogy fialt, hanem az inflációt beleszámítva markánsan fogyott – mindez annak a kedvezőtlen kötvénymegoldásnak tudható be, amellyel az alapítvány a vagyonkezelőre bízta a százmilliárdjait.Az igazán nagy baj azonban az, hogy jelen állás szerint még ennyi sincs meg, a következő években csodatévő hatékonysággal kellene gyarapítani a zömmel nem épp a megfelelő eszközökbe befektetett vagyont, hogy legalább egy része összejöjjön. A két fő vagyonelem, a régiós, köztük hazai kereskedelmi ingatlanokat birtokló varsói GTC és a luxusingatlanos svájci Ultima Capital egyelőre csehül áll – főleg az utóbbi eddig csak vitte a pénzt.Rajtuk kívül kisebb vagyonelemek értékesítéséből szerez likviditást az Optima, ám azokon is inkább veszít, semmint nyer, például a Schwab Richard közkedvelt orvoshoz köthető Mind Klinika eladásán Mészáros Lőrincnek. Így most csak tippelni lehet: vajon hol lesz a veszteség a PADME gazdálkodását külön megvizsgáló s azt bűncselekmény-gyanúsnak tartó Állami Számvevőszék által feltételezett százmilliárdos nagyságrenden belül. Netán elúszik az egész alapítványi vagyon a Matolcsy-csapat felelőtlen, átláthatatlan gazdálkodása nyomán?Visszatérve Kecskeméthez, a Pallas Athéné vagyonkezelőjével kötött ügylet folyamatos politikai botrányokat kavar a városban, az ÁSZ jelentéseinek márciusi közzététele óta az ellenzék többször követelte a fideszes önkormányzati vezetés lemondását. Többféle összeférhetetlenség is felmerült, kezdve ott, hogy egyidőben mindkét alapítványnak Matolcsy György embere, Csizmadia Norbert volt a vezetője, aki ugyan a papírforma szerint nem vett részt a Neumann János kétes pénzkihelyezésében a Pallas felé, mégis összeférhetetlennek és felelősnek tartják azért, hogy ez megtörténhetett.Pikáns az is, hogy a polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia az egyetemi alapítvány felügyelőbizottságában is tag, miközben a férje – az alapítványban szintén funkcionárius – Szemerey Szabolcs révén Matolcsy György rokona. Az alapítvány kuratóriumának pedig Gaál József alpolgármester a tagja, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében is fellelhető, sőt a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.A polgármester asszony védi a mundér becsületét: egy, a HVG birtokába jutott videó szerintmár októberben kilátásba helyezte a képviselőknek, hogy az Optima visszafizeti a pénzüket, legalábbis a tőkét, még a tízéves, 2031-es lejárat előtt. Az ügylet kockázatait és bizonytalanságait azonban elhallgatta, vagy nem is tudta.A teljesen észszerűtlen, abszolút nem likvid, évi 2,5 százalékkal kamatozó kötvények ellenében adott 127,5 milliárdos kölcsönt azzal mentegette, hogy az tisztességes, kezdetben előnyösnek tűnő ügylet volt, s ők nem tehetnek arról, ha az Optima emberei „eltőzsdézték” a pénzt.Annyiban igaza is van, hogy a jegybanki háttérnek a szereplők feddhetetlenségét kellett volna garantálnia, legalábbis a világ fejlett tájékain erre lehet számítani. Az viszont már aligha magyarázható bármivel is, hogy ez a bizonyos 127,5 milliárd forint abból az államtól kapott 144 milliárd forintos összegből ered, amelynek a célja egy új kampusz és a tudásváros építése lett volna. E beruházások pedig elmaradtak – bár nem feltétlenül, hiszen a kormány egy októberi határozattal biankó csekket állított ki azzal, hogy ha a megkezdett kampuszprojektre lebonyolítják a szükséges közbeszerzéseket, gondoskodik a finanszírozásáról. Ezzelaz adófizetők kárára még egyszer kifizeti azt a pénzt, amit egyszer már odaadott.Igaz, egy csekély, 16 milliárd forintra értékelt része már visszajött, mert az Optima átengedte a Neumann János alapítványnak azt a céget, amelynek fel kellett volna építenie az új kampuszt.Orbán Viktor és Magyar Péter mikulásnapi kecskeméti rendezvényei elé időzítve a helyi KetcsUP online hírportál közérdekű adatpert indított a Kecskeméti Járásbíróságon a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal szemben, mert az nem adta ki neki azt a vagyongazdálkodási intézkedési tervet, amit az ÁSZ már megkapott. A lap arra hivatkozott, hogy a dokumentum létét Szemerey Szabolcs stratégiai igazgató megemlítette egy sajtótájékoztatón. A perben a Transparency International Magyarország is részt vesz, amely már több olyan pert is megnyert jogerősen, amelyeket a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelésével összefüggő, közérdekű adatok megismeréséért indított. Más kérdés, hogy még nem kapta meg őket.
|
Kecskemétre várják Orbánt, közben a fél ország izgulhat, elúszik-e az MNB-alapítvány teljes vagyona
|
Még karácsony előtt kiderül, hogy a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelőjének sikerül-e átütemeznie az MBH-banki adósságát. Túl azon, hogy ez politikai döntés is, függ tőle, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem visszakaphatja-e a pénzét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251207_MNB-alapitvany-padme-optima-kecskemeti-egyetem-Pallas-Athene-Alapitvany-vagyon-matolcsy
|
2025-12-06 07:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A negyedévente frissülő adóhivatali feketelistán újabb olyan cégre bukkantunk, aminek köze lehet az év elején nyilvánosságra került gázmaffia-ügyhöz. A gyanú szerint egy száznál több cégből álló láncolat fiktív gázkereskedelmi és egyéb kereskedelmi tevékenységgel tízmilliárdos nagyságrendben csalt adót.Az ügyészségtől megtudtuk, hogy a nyomozásnak mostanra 34 gyanúsítottja lett, közülük ketten már január óta letartóztatásban vannak. Öt embert költségvetést megkárosító bűncselekménnyel gyanúsítanak, a többieket közokirat-hamisítással.Csak a gyanúsítottaktól lefoglalt és úgynevezett biztosított vagyon eléri a 23 milliárd forintot.Az ügyben nagy szerepet játszottak az olyan "eldobható" cégek, amelyeket 3 millió forintos tőkével alapítottak a gázpiacon ismeretlen figurák nagy tőkeerőt igénylő tevékenységre - például csővezetések szállítás vagy gázkereskedelem -, és amelyek egy-két év alatt több milliárdos adótartozást halmoztak fel, majd lényegében elérhetetlenné váltak.A cégnyilvántartás adatai alapján úgy tűnik, hogy a NAV-adóslistán most felbukkant céget, az Expeo Kft.-t mintha egy az egyben egy másik, a gázmaffiában érintett cégről másolták volna le.P. R. T. 28 éves ózdi lakos 2023. október 18-án megjelent egy budapesti, IX. kerületi ügyvédi irodában, táskájában 3 millió forinttal, és közölte, hogy ő alapítana egy csővezetékes szállítással foglalkozó céget. Az Expeo Kft.-t még aznap létrehozták, és hat nap múlva be is jegyezték, november elején bankszámlát is nyitottak neki egy csepeli bankfiókban.A társaság Debrecenből másfél hónap múlva átköltözött egy ózdi címre, majd onnan 2024. szeptemberében egy budapesti, Király utcai földszinti lakásba, ahol rajta kívül még 4320 cégnek van vagy volt székhelye. Végül bő egy hónappal később egy tököli kertes házban kötött ki. A fővárosba költözéssel egyidejűleg a céget a hetvenéves H. G. vette át, akinek a IX. kerületi lakcíme egy olyan társasházban található, ahol a rendőrség körzeti megbízotti irodája is működik.A cég egyébként azon kívül, hogy költözködött, a jelek szerint egy dolgot csinált hasonló intenzitással: adót csalt. A NAV által napokban közzétett legfrissebb feketelista szerint ugyanis kétmilliárdos adótartozást halmozott fel, amihez társul még 2,379 milliárd forintnyi úgynevezett jogkövetkezmény, összesen tehát 4,392 milliárd forintot követel tőle a NAV.Ez nem meglepő annak fényében, hogy egy fővárosi végrehajtó már 2024. novemberében elrendelte a tulajdonos vagyoni részesedésének lefoglalását, majd idén márciusban a NAV is végrehajtást indított a társaságnál. A cég az alakulása évében árbevétel nélkül 1,054 milliós veszteséget produkált, és bár a 2024-es évéről már nem készített beszámolót, ott valami egészen nagy manővereket hajthatott végre. Hogy pontosan mit, azt a beszámoló hiányában nem látni.Gázos ügyekNem véletlenül említettem korábban, hogy az Expeo főtevékenysége - sőt, egyetlen tevékenysége - a társasági szerződés szerint a csővezetékes szállítás.Ugyanis az év elején, majd a második negyedévben több olyan vállalat került fel a NAV feketelistájára, amelyeket vagy ugyanilyen tevékenységre, vagy gázkereskedelemre alapítottak hasonló recepttel. Vagyis úgy, hogy felbukkant egy, az energetikai szakmában semmilyen előélettel nem rendelkező személy – néha nem is magyar állampolgár, hanem például román vagy lengyel –, aki alapított egy 3 milliós céget, amely jellemzően furcsa székhelyeken működött, majd több százmilliós vagy milliárdos adótartozással eltűnt (vagyis nem adott le beszámolót, nem fizetett adót, az adóhivatal felfüggesztette vagy törölte az adószámát, és kényszertörlési vagy hivatalból törlési eljárás indított ellene).A furcsa székhelyek illusztrálására íme az Expeo ózdi székhelye például ennek a két épületnek az egyike volt (a Google térkép házszámozása nem egyértelmű):Van az ügyben érintett cégek között egy olyan, a Waves Hungary Kft., amelyet-szintén 2023 októberében, mindössze két nappal az Expeo előtt alapított egy ózdi magánszemély,-szintén egy IX. kerületi ügyvéd közreműködésével – de ez másik ügyvéd, mint a Waves-es –,-ugyanabban a csepeli bankfiókban és ugyanaznap nyitottak neki számlát, mint az Expeónak,-ugyancsak csővezetékes szállítás az egyetlen tevékenysége,-2023-ban éppen úgy 1,054 milliós veszteséget produkált, mint az Expeo,-és a székhelye egy ideig ugyanabban a Király utcai lakásban volt, ahol az Expeóé.(Az adólista 15. helyén lévő Varker Hungary Kft. egyébként ugyanezen a székhelyen kezdte működését, bár azt a céget más nem köti ehhez a kettőhöz.)A Waves Hungary nem szerepel a legjelentősebb adótartozók listáján, viszont információink szerint része lehet annak a gázmaffiának, ami az adóhivatal januári tájékoztatása szerint több száz cégből áll, és tízmilliárdos nagyságrendű költségvetési kárt okozott. Az adóhivatal gyanúja szerint a gázügyleteket valójában csak lepapírozták, és fiktív elektronikai kereskedelemhez köthető számlákkal is csalták az áfát. Az ügy nagyságrendjére jellemző, hogy az év eleji NAV-közlemény szerint a pénzügyi nyomozók, a Fővárosi Főügyészség és a külföldi társhatóságok emberei, összesen csaknem háromszáz fő, hetven helyszínen csapott le egyidejűleg, és „több mint 23 milliárd forintot sikerült biztosítani és lefoglalni az elkövetői körtől”.A számos erre utaló jel fényében megkérdeztük a NAV-ot és az ügyészséget is, arról, hogy az Expeo is a hálózat része volt-e, illetve arról is, hogy hol tart az eljárás. A NAV csak annyit közölt: „A feltett kérdésekkel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ.”A Fővárosi Főügyészség az Expeóra vonatkozó kérdésemet azzal hárította el, hogy „az ügyben szereplő cégekről adatvédelmi okokból nem adható tájékoztatás”, a nyomozás állásáról viszont adott, igaz, elég szűkszavú felvilágosítást. Eszerint „a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak összesen 34 fő gyanúsítottja van, akik közül 2 fő január óta letartóztatásban van”. Azt is közölték, hogy a gyanúsítottak közül öt emberrel szemben költségvetést károsító bűncselekmény, míg a többiekkel szemben közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás.Az áfával ügyeskedtekA gázmaffia működésének alapját a külföldi cégekkel való együttműködés jelentette. A devizakülföldiek ugyanis nem fizetnek áfát, de ha egy értékesítési láncban egy ponton egy, már magyar telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozás ad el valamit egy magyar partnernek, akkor belép az áfa, ami máris 27 százalékot lök az áron – és ez a 27 százalék az, amit frissen alapított, „dobható” cégek könnyen kimozgathatnak, magyarán kilophatnak a rendszerből. Ez egy „körutazás”, amiben ténylegesen egyetlen gázmolekula sem mozdul meg, csak pénzügyi gázkereskedés folyik – mondta az ügy kirobbanásakor egy, a gázpiacot jól ismerő forrásunk.A Fővárosi Törvényszék már január végén közölte, hogy az ügyben két embert tartóztattak le egy hónapra. Ezt aztán többször meghosszabbították, a Törvényszék most írásunkra azt közölte, hogy „a Budai Központi Kerületi Bíróság legutóbb 2025. október 28-ig hosszabbította meg a gyanúsítottak letartóztatását”.A két érintett egyike egy papíron jelentős forgalmat bonyolító vidéki cég tulajdonosa, a másik többek között Ausztriában bejegyezett gázkereskedő cégben is érintett üzletember volt; mindketten kötődtek olyan vállalkozáshoz, amely gázkereskedelmi engedélyét visszavonták 2024 végén, illetve 2025 elején. A két letartóztatott egyike sem bukkant fel azonban sem tulajdonosként, sem ügyvezetőként azokban a cégekben, amelyek a NAV adóslistáira kerültek.De vissza az adóslistáhozA legújabb adóhivatali feketelistára egyébként még tizennégy cég és egy magánszemély szerepel az Expeón kívül. Az egyetlen magánszemély a 122,5 milliós adóhiányt és ehhez 285,7 milliós jogkövetkezményt felhalmozó, ezzel 14. helyet szerző szamosújlaki Biró Attila lett.A második legnagyobb adótartozó a mostani listán a Clever Business Kft., amely 2021 óta az előbb szegedi, majd terézvárosi lakcímű B. M. tulajdonában van. Az elég széles tevékenységi körrel bejegyzett társaság 2022-ig rendre 400-600 milliós nagyságrendű árbevételt ért el, ami 2023-ban 3,837 milliárdra ugrott, majd tavaly már 6,978 milliárd forint volt. Ők a NAV szerint 800 millió forint adót nem fizettek meg, de a jogkövetkezményekkel együtt már 1,285 milliárdot vár tőlük az állam. A cégnél már 2022-ben rendeltek el bírósági végrehajtást, majd 2024-ben a NAV úgynevezett biztosítási intézkedést. A székhelye egy 13. kerületi cím, amelyen nagyjából 1100 vállalkozás található vagy volt található.Még néhány érdekesség a listáról:-Valószínűleg csúcsot döntött az edelényi L. V. M., aki 2024. szeptember 5-én alapított cégével, a Solution Free Kft.-vel máris felkerült az adóslista 7. helyére. A tavalyi évéről beszámolót sem készítő társaság ellen már júliusban, mindössze tíz hónap után megindította a NAV a hivatalból törlési eljárást, majd augusztusban a végrehajtási eljárás is elindult.-A tulajdonosnak további két cég van, illetve volt a nevén, az egyik, a tavaly áprilisban alapított Carver Business ugyanazon a címen, mint a Solution Free, a másik, az idén júniusban bejegyzett Huge Victory Device Kft. egy zuglói pincehelyiségben. Az Huge Victory már néhány hónap után felszámolás alatt áll, míg a Carvernél törlési eljárás indult.-Szintén tavaly, májusban alapította VFX Digital Kft. nevű cégét a szlovákiai, kassai lakcímű A. T., akinek a vállalkozása ellen bő egy év után, idén júliusban indult kényszertörlési eljárás. Működése első, csonka évéről a VFX nem készített beszámolót, de a NAV-tól tudjuk, hogy 126 milliós adótartozása jött össze.-A harmadik legnagyobb adótartozó az a Restart-Comp Számítástechnikai Kft., amely a bevallása szerint 2021 óta minden évben veszteséges, de míg korábban 13, 18 és 160 millió mínuszai voltak, ez 2024-ben 1,879 milliárdra ugrott. A cég 2015 óta az eredetileg túrkevei, már Székesfehérváron élő V. R. G. előbbi többségi, majd kizárólagos tulajdonában van.-Ugyanarról a címről két vállalkozás is felkerült a feketelistára: az 5. és 6. legnagyobb adótartozó, a Bradford Hill Business Solutions Üzleti Tanácsadó Kft. és a már hivatalból törlés alatt álló C.S.A. Anita-Cons Kft. is a 8. kerületi Práter utca 59. szám alá van bejelentve (ez egy többszintes társasház, ennek fényében különös, hogy emelet és ajtószám egyik cégnél sincs megadva).-A C.S.A. Anita-Cons a céget 2020-ban alapító Cs. A.-tól 2024 júliusában az ukrajnai, tiszacsomai lakcímen nyilvántartott P. I.-hez került (neki további öt céggel van kapcsolata, ezek is mind problémás vállalkozások). A Bradford Hill szintén 2024-ben, de már januárban gazdát cserélt, új tulajdonosa egy királdi lakcímű férfi, Zs. F. lett. Erről az évről már nem csináltak bevallást, az előző években több százmilliós (2023-ban 852 milliós) árbevétel mellett tízmilliót el nem érő nyereséget termeltek.-Több mint húsz évig volt egy siklósi házaspár tulajdonában az a bicskei SFK Trade Kft., amely 2024-ben a kispesti T.-né P. I. illetve egy szlovák cég, a Kabart s.r.o. tulajdonába került (a Kabart tulajdoni aránya nyolc hónap alatt négyszer változott, tavaly ősz óta többségi tulajdonos). A cég milliós, maximum tízmilliós nagyságrendű árbevételt termelt minden évben 2024-ig, amikor az új tulajdonosokkal 1,824 milliárdot ért el - amiből 568 ezer forint lett az adózott eredmény.-Szintén szlovák céghez került a ma már hivatalból törlési eljárás alatt álló Sorting Systems Kft., amely 2021-től minden évben több százmilliós árbevételt és több tízmilliós nyereséget ért el, majd miután az alapító B. Á. Á.-tól megvette az Audio Impex s.r.o. 2024 szeptemberében, a múlt évről már nem készült beszámoló.-A Kecel II. körzet egyik tanyájában élő, most 27 éves D. Sz.-nek két cég is van a nevén (Zöld Álom Kft. és Élelmiszer Kereskedő 2023 Kft.), mindkettő székhelyszolgáltató címén bejegyezve. Mindkettőt 2023 novemberében alapította, és mindkettő ellen törlési eljárás indult idén augusztusban. Az Élelmiszer Kereskedő 2023 Kft.-nek emellett még éppen sikerült felkerülnie a NAV feketelistájára is, ehhez ugyebár minimum 100 milliós, jogerőre emelkedett adóhiányt kell elérni.A tizenöt gazdasági társaság és egy magánszemély összesen egyébként 5,294 milliárd forint adótartozást halmozott fel, ennek 38 százalékát adja önmagában az Expeo adóhiánya. A tartozás miatt megállapított jogkövetkezménye további 5,716 milliárd forint – ennek már több mint 41 százaléka az Expeóé –, vagyis összesen 11,01 milliárd forinttal tartoznak az államnak a most feketelistára került (nem)adózók. A kereskedelmi cégek legtöbbször az áfával ügyeskednek, a munkaerő-kölcsönzők, de például a biztonsági cégek is inkább a fizetésekhez kapcsolódó adó- és járulékterhekkel ügyeskedve buknak meg, de arról, hogy az egyes adóhiányok miből fakadnak, a NAV nem szokott adatokat közölni.
|
Egy 28 éves nő elindult Ózdról 3 millió forinttal, és egy év alatt összehozott 4 milliárdnyi adótartozást
|
Sokáig egészen szürreális címen volt bejegyezve a NAV adóslistáján szereplő cég, ami vélhetően a tízmilliárdokat elsíboló gázmaffia része lehetett. Az ügyben már 35 gyanúsított ellen indult eljárás, ketten letartóztatásban vannak.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/16/nav-feketelista-adoslista-gazmaffia
|
2025-10-16 16:36:56
| true
| null | null |
444
|
Hilarion metropolita volt asszisztense, aki szexuális zaklatással vádolta az orosz papot, a Deník N-nek adott interjút, amelyben arról beszélt, hogy Hilarion hogyan lobbizott oligarcháknál, Orbánnál és Semjénnél Kirill pátriárka és mások érdekében.Amíg Hilarion Budapesten tartózkodott, az akkori orosz-japán származású asszisztense, George Suzuki kísérte. Suzuki később elhagyta az országot, és a papot szexuális zaklatással vádolta, vádjait titokban készített felvételekkel támasztotta alá.A Deník N-nek adott interjúban most Hilarion más tevékenységéről beszélt, miszerint gyakori kapcsolatot tartott befolyásos orosz oligarchákkal, akiktől állítása szerint készpénzt kapott, továbbá kiemelkedő kapcsolatokat ápolt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. A most 23 éves Suzuki vallomását fényképekkel, felvételekkel és egyéb dokumentumokkal támasztotta alá. A Deník N az általa szolgáltatott információkat más forrásokból is ellenőrizte.Elmondása szerint Hilarion nemcsak megbeszélésekre vitte magával a fiatal férfit, hanem orosz oligarchák luxusjachtjaira is, eközben történtek a zaklatások is.Suzuki szerint Hilarion magyarországi tartózkodása alatt egyéni találkozókat folytatott Orbán Viktorral, akivel többek között oxfordi tanulmányai révén ismerkedett meg. Rendszeresen, havonta egyszer találkozott Semjén Zsolttal is. A fiatal asszisztens rendszerint részt vett ezeken a találkozókon.Mint ismert, Magyarország többször is megakadályozta, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be Kirill pátriárka ellen. Hilarion ezeken a találkozókon Kirill érdekeit lobbizta Semjénnél, Suzuki szerint pedig Hilarion ezt büszkén el is dicsekedte neki."Hilarion jelentős szerepet játszott abban, hogy Kirill pátriárkát ne vegyék fel a szankciók listájára" - mondta Suzuki a Deník N-nek."De szó esett azokról az oligarchákról is, akik már szerepeltek a szankciós listákon. Hilarion például segített nekik magyar állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt szerezni, illetve vállalkozást működtetni, amiért különböző előnyöket kapott. Például befektetésekért vagy a szankciók feloldásáért folytatott lobbitevékenységért. Millió eurók voltak a tét" - mondta a volt asszisztens. Hozzátette, hogy ő maga nem hallotta közvetlenül a tárgyalások tartalmát, de szerinte Hilarion gyakran dicsekedett ezekkel neki.Suzuki szerint a nagy összegű készpénzátadások többsége külföldön zajlott. Hilarion az oligarchák megbízásából Dubajba, Szardíniára vagy Izraelbe repült és mindenhová magával vitte asszisztensét. "Nem vettem közvetlenül részt a tárgyalásokon. Ő szégyellte, hogy a jelenlétemben pénzt kérjen az oligarcháktól. Néhányan adtak neki pénzt, mások nem" - mondta a volt asszisztens. Például Domodedovo repülőtér egykori tulajdonosa, Valery Kogan, aki Izraelben fogadta őt és Hilariont, nem vált "szponzorrá"."Tudod, néhány nagyon gazdag ember ezt jótékonyságként értékelte. Hilarion azt mondta nekem, hogy Kirill pátriárka is kap pénzt az oligarcháktól, állítólag azért, hogy tovább ossza. De ő semmit sem oszt szét, mindent megtart. Ezért keresett Hilarion saját szponzorokat."A pap az ezeken az utakon kapott pénzt Suzuki vagy a metropolita más munkatársa a bőröndjeiben szállította vissza Magyarországra.Amikor Suzuki először bejelentette Hilarionnak, hogy távozni akar, megfenyegette őt. A volt asszisztens úgy véli, hogy a metropolita a fenyegetések során egy másik munkatársára, Vyacheslav Li-re utalt, aki állítása szerint az orosz hírszerzés, az FSZB alkalmazásában állt."A magyar rendőrség az FSZB-vel való együttműködés gyanúja miatt vizsgálta őt. A magyar titkosszolgálatok kihallgatták. Hilarion azzal oldotta meg a problémát, hogy felhívta Semjén miniszterelnök-helyettest. Ezt követően a titkosszolgálatok azonnal békén hagyták" - állította Suzuki, hozzátéve, hogy Li maga többször is beszélt az FSZB-vel való együttműködésről: "Nem láttam semmilyen írásos dokumentumot, ami ezt megerősítené, de utalt rá. Néha beszélt a témáról."Suzukitól származik az a videófelvétel is, amelyen Hilarion látható, ahogy lőgyakorlatozik az FSZB központjában.
|
Hilarion volt asszisztense szerint a metropolita rendszeresen lobbizott Semjén Zsoltnál Kirill pátriárka és mások ügyében
|
George Suzuki szerint készpénzt is rendszeresen fogadott el oligarcháktól.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/05/hilarion-volt-asszisztense-szerint-a-metropolita-rendszeresen-lobbizott-semjen-zsoltnal-kirill-patriarka-es-masok-ugyeben
|
2025-11-05 08:57:00
| true
| null | null |
444
|
Egy, a magyar kormányzatnak dolgozó forrás szerint amikor Hilarion metropolita még Budapesten szolgált, a nemzetbiztonsági szervek olyan információkkal rendelkeztek, amelyek egyértelműen az FSZB-hez, vagyis az orosz titkosszolgálathoz kötötték. Az egyetlen nyitott kérdés az volt, hogy rendes FSZB-tisztként dolgozott-e, vagy az FSZB titkos együttműködőként szervezte be - írja Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében.Ugyanez a forrás azt is elárulta Panyinak, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításokat végző Alkotmányvédelmi Hivatal 2022-ben javasolta a kormánynak, ne adjanak állampolgárságot Hilarionnak, éppen az FSZB-s kapcsolatai miatt. A figyelmeztetést az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta.Az FSZB-köpontban lövöldöző, ministránsfiú ágyába bemászó Hilarion Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közbenjárásával gyorsított eljárásban kapott magyar állampolgárságot, és nem sokkal később az édesanyja is magyar állampolgár lett, "családegyesítés" címszó alatt. Magyarország gyakran ad állampolgárságot külföldi egyházi vezetőknek, azonban a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmeztetésének ennyire nyílt figyelmen kívül hagyása szokatlannak számít.Mivel a közép-európai titkosszolgálatok szorosan együttműködnek orosz ügyekben, a Hilarion jelentette biztonsági kockázatról - az újonnan megkapott magyar állampolgársága ellenére - a partnerszolgálatok is értesültek, ezt magyar és cseh források is megerősítették.
|
Hilarion metropolita annak ellenére kapott magyar állampolgárságot, hogy az FSZB-s kapcsolatai miatt megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon
|
Gulyás Gergely elmondta a csütörtöki kormányinfón, hogy Hilarion átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, azt azonban elhallgatta, hogy megbukott rajta.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/13/hilarion-metropolita-annak-ellenere-kapott-magyar-allampolgarsagot-hogy-az-fszb-s-kapcsolatai-miatt-megbukott-a-nemzetbiztonsagi-atvilagitason
|
2025-11-13 20:16:00
| true
| null | null |
444
|
Átfogó képet szeretett volna kapni a magyar gyermekvédelem problémás területeiről Tóth Endre momentumos parlamenti képviselő, ezért október 14-én levélben kért adatokat az összes magyarországi gyermekotthontól. Például az aktuális létszámhiányról, a fluktuációról, a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. (A parlamenti képviselők a törvény szerint szabadon kérdezhetnek bármit az állami szféra szerveitől és azok kötelesek választ is adni nekik, 30 napon belül.)Tóth most arról írt bejegyzést, hogySem a november 13-ai törvényes határidőig, sem azóta nem érkezett hozzájuk egyetlen válasz sem.Pedig Tóth egy eltévedt levélből arra következtet, hogy az intézményeknek megvannak a kért adatok, de azokat az őket felügyelő állami szerv utasítására, törvénysértő módon, tudatosan eltitkolják.Utóbbi következtetést abból vonta le, hogy a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből neki küldte el azt az emailt, amit a felettesének, a vármegyei SZGYF Kirendeltség igazgatóhelyettesének szánt. A kétmondatos levélben az intézményvezető azt kérdezi, hogy az összes kérdésre válaszoljon-e az intézmény, vagy elég az a rövid változat, amit a felettes korábban már megkapott. Slusszpoén: a valóságban végül még ezt a rövid verziót sem küldték el."Nemzeti sorscsapás, hogy olyan kormányunk van, ami ahelyett, hogy jól kormányozná az országot, inkább minden eszközével titokban tartja a problémákat. Nem először találkozom azzal, hogy az intézményvezetők tudnának és szeretnének válaszolni a kérdéseinkre, de a fideszes politikai vezetés ezt megtiltja nekik, és visszatartja az adatokat. Súlyos bűn, hogy ezt még a gyermekvédelem területén is megteszik, noha az állam gondoskodására bízott gyermekek helyzete az egyik legfontosabb közügy."- írja bejegyzésében Tóth Endre.
|
Rosszul megcímzett email buktatta le, hogy a kormány eltitkolja a gyermekvédelmi adatokat
|
A soproni szociális intézmény vezetője azt kérdezte a főnökétől, hogy minden kérdésre feleljen vagy csak a rövid verziót küldje el. A megoldás egyébként az lett, hogy egyiket sem.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/27/rosszul-megcimzett-email-buktatta-le-hogy-a-kormany-eltitkolja-a-gyermekvedelmi-adatokat
|
2025-11-27 17:58:28
| true
| null | null |
444
|
"Micsoda fatális véletlen: a mezőhegyesi ménesbirtok házi tervezője nyerte a Lázár János minisztériuma által kiírt tervpályázatot a debreceni Közlekedési Múzeumra" - írja Facebook-posztjában Vitézy Dávid, Lázár volt közlekedési államtitkára. A múzeum építészeti tervpályázatának díjátadó ünnepségét pénteken napközben tartották Debrecenben, ott jelentette be Lánszki Regő építészeti államtitkár és egyben országos főépítész, hogy a meghívásos tervpályázaton a Lázárhoz ezer szálon kötődő mezőhegyi ménesbirtok sportcsarnokát is tervező, a cégnyilvántartás szerint Katona András építész tulajdonában álló DAW Építész Stúdió Kft. pályázata győzött.Katona és Lázár kapcsolata egyébként a mezőhegyesi megbízásnál is régebbre nyúlik vissza: az építész volt 2016-2018 között a józsefvárosi Palotanegyed megújításának miniszteri biztosa az akkor Lázár által vezetett Miniszterelnökségen. Mint a HVG 2019-ben megírta, Katona azt a megbízatást ingyenesen látta el, de számos megbízást kapott akkor Lázárhoz kötődő településeken (Makó, Hódmezővásárhely), illetve szervezetektől, például a már említett ménesbirtok havonta 700 ezer forintra szerződött velük főépítészi feladatokra, de adtak nekik a három tervezési szerződést is."Mennyi volt az esély, hogy egy elvben névtelen tervpályázaton épp a miniszter ménesbirtokának tervezője győzzön? Lehet, hogy mindvégig erről szólt az egész Debrecenbe száműzése a Közlekedési Múzeumnak?" - teszi fel a kérdést Vitézy. A posztjában továbbra is elkeserítő ostobaságnak és abszurdnak nevezi azt a tervet, hogy Debrecen külterületére, egy tömegközlekedés nélküli szántóföldre száműzzék a közlekedési múzeumot, és az "a teljes magyar vasúti, városi közlekedési, hajózási és repülési gyűjtemény" helyett csak autókat mutatna be. Mint megjegyzi: "Lázár János szerint a jövő az autóké. Mondjuk ahogy a vasutat irányítja, abból látjuk is ezt a gondolkodást".A múzeum terveire tavaly kiírt ötletpályázaton egyébként még egy egészen más koncepciója terv nyert, mint amivel most a Daw győzött: az Archiko Kft. akkori terve egy vitorlásra emlékeztetett, a mostani tervpályázati győztes egyfajta szalagszerű épületet képzelt el.
|
Minő véletlen: Lázár házi tervezője és volt miniszteri biztosa lehet a debreceni pusztába száműzött Közlekedési Múzeum tervezője is
|
Katona András 2016-18 között volt miniszteri biztos, számos megrendelést kapott Lázár „felségterületéről”, például Makóról, Hódmezővásárhelyről vagy éppen a ménesbirtoktól.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/28/mino-veletlen-lazar-hazi-tervezoje-es-volt-miniszteri-biztosa-lehet-a-debreceni-pusztaba-szamuzott-kozlekedesi-muzeum-tervezoje-is
|
2025-11-28 18:19:47
| true
| null | null |
444
|
Megint vesztett az eredetileg megválasztott polgármester Tiszaburán, ahol választási csalás miatt ismételték meg a választást, harmadjára.Az első fordulót október 5-én tartották, azt Vavrik Géza nyerte meg, a rákövetkezőt és mostanit pedig ellenfele, Fekete Zsigmond.A november 30-i voksoláson a Fidesz által gründolt CiKöSz színeiben induló Fekete 986 szavazatot kapott, ami 67,17 százalék volt, az ORFME színeiben induló Vavrik Géza pedig 482-t, amivel 32,82 százalékot ért el.A 6 fős képviselőtestületbe 5 ciKöSzös jelölt került, és egy olyan, aki mindkét csapattól eltér. Rengetegen indultak a képviselői helyekért, közülük 28 ember egy darab szavazatot sem kapott.Vavrik Géza egy Facebook-videóban arról beszélt, "ismét sikerült Tiszaburát megvásárolni", szerinte látható jelei voltak a csalásnak, és megint megóvják az eredményt.Az első választás előtt a Szabad Európa tényfeltárása már jelezte, hogy baj lesz, amit aztán a Telex riportja, majd videója is megerősített. A visszaéléseket hosszan lehetne sorolni. A szavazatokat pénzért, akár 50 ezer forintért adták-vették, volt, hogy a kamera előtt. Embereknek elvették a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját, nehogy hamarabb leszavazzanak "rossz helyre". A szavazókörökben nem a fülke magányában, hanem nyíltan voksoltak, sokszor egy segítő mutatta, hova is kell pontosan tenni az ikszet, és tömegével indultak a kamujelöltek is. A második kör a felek egymást vádolták csalással, és volt, aki azt mondta, "ezt már csak Xanaxszal lehet kibírni."
|
A harmadik választást is megóvják Tiszaburán
|
Szavazatvásárlás miatt ismételték meg a választásokat Tiszaburán, a vesztes szerint most is csaltak.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/01/a-harmadik-valasztast-is-megovjak-tiszaburan
|
2025-12-01 06:32:00
| true
| null | null |
444
|
Egészen pontosan miért mentette fel Bátonyi Péter kormányfőtanácsost az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly november 24-én - próbálta kitartóan megtudni a Fővárosi Törvényszék bírája a minisztérium jogi képviselőitől a szerdán elindult munkaügyi perben. Ekkor a tárgyalás második órájának a végén jártunk, és már tényleg sokszor kérdezett rá a bíró, hogy pontosan mi volt a kirúgás alapja.Bátonyi Péter volt az a műemlékvédelmi szakember, aki 2024. novemberben a Partizánnak nyilatkozva, a nevét és arcát is vállalva azt mesélte el konkrét példákon keresztül, hogy a műemlékvédelmi rendszernek hogyan lett a célja a műemlékek védelme helyett a jól bekötött vállalkozók kiszolgálása, mozgatója pedig az "akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom". Bejelentette azt is, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő országos főépítész, a terület új gazdája, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.És vele történt meg az is, hogy a minisztérium az interjú megjelenését meg sem várva, pusztán az interjú beharangozója alapján azonnali hatállyal felmentette.Erről a beharangozóról van szó, ami november 24-én jelent meg. (Magát az interjút csak három nappal később, november 27-én publikálta a Partizán. Bátonyi ekkor már nem léphetett be a munkahelyére.)A ma elindult munkaügyi per tárgya éppen az, hogy a Partizán előzetese elég indok-e Bátonyi elküldéséhez. (Bátonyinak először a Közszolgálati Döntőbizottságnál kellett panaszt tennie a felmentése miatt. A KDB úgy döntött májusban, hogy a minisztérium jogszerűen járt el, amikor érdemtelenség miatt megszüntette Bátonyi jogviszonyát. Ezután fordult a bírósághoz a felmentett kormányfőtanácsos.)A munkaügyi perben eljáró bíró azt próbálta tisztázni, hogy Bátonyit azért küldték-e el, mert engedély nélkül nyilatkozott vagy azért, amit nyilatkozott. Utóbbi azért teszi némileg komplikálttá a dolgot, mert Bátonyi felmentésekekor a félórás beszélgetés még nem is került nyilvánosságra. A bíró szerint a munkaügyi perben kizárólag azt lehet figyelembe venni, ami Bátonyi felmentéséig elhangzott, vagyis az előzetest, abból is csak azt a részt, amit Bátonyi mond, nem azt, amit a Partizán állított vagy tett hozzá a kormányfőtanácsos szavaihoz.A minisztériumot képviselő jogászok szerint az, hogy Bátonyi a belső szabályzatot megsértve nyilatkozott, még nem lett volna elég ok az azonnali felmentéséhez. Azzal vált érdemtelenné a további munkavégzésre, hogy a minisztérium jó hírnevét és a közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan romboló nyilatkozatot tett.Arra a kérdésre, hogy miért lépett azonnal a minisztérium, és küldte el még az interjú megjelenése előtt Bátonyit, a jogászok azt mondták, hogy az interjú megjelenése előtt a Partizántól kaptak kérdéseket, "ez alapján az államtitkárság tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a teljes interjú milyen témákat fog érinteni", illetve "nem arról van szó, hogy mindenki kéztördelve várta, hogy mi fog lemenni az adásban". (A Partizán által küldött kérdésekben nem szerepelt Bátonyi neve, és az sem derülhetett ki, hogy csak ő szólal-e meg a három nappal később megjelenő interjúban.)A minisztériumot képviselő jogászok azt is mondták, hogy már az előzetesben elhangzottakra is reagált az államtitkár, hazugságnak nevezve azt. Sőt, ez alapján még az sem volt biztos, hogy egyáltalán lemegy-e ezek után az interjú. De ha nem ment volna le a teljes beszélgetés, már az is elég lett volna, ami az előzetesben elhangzott. Volt még egy olyan gondolatmenete is a jogásznak, hogy ő azt tanulta a büntetőjogban, hogy ha egy halottba belelőnek még öt golyót, az már nem minősül emberölésnek, elég azt egyszer elkövetni (ez lett volna az előzetes), vagyis nem kellett még öt további állítás a későbbi interjúban, ami rombolja a minisztérium és a hatóságok jó hírét és a közbizalmat.Bátonyi maga az első tárgyalási napon még nem kapott szót, egyáltalán az is kérdéses volt, szükséges-e, hogy meghallgassa a bíróság, végül a minisztérium kérte, hogy ez történjen majd meg. A volt kormányfőtanácsost képviselő Helsinki Bizottság jogásza, Szekeres Zsolt azt a szempontot is beemelte az ügybe, hogy Bátonyi nem bosszúból vagy önös érdekből, hanem közérdekből cselekedett, amikor leleplezte a kormány kártékony intézkedéseit. Márpedig a közérdekből leleplező bejelentők védelmére EU-s jogszabályok születtek, ezek egy részét a hazai jogrendbe is átültették.Mindezt a tárgyalás előtt így fogalmazta meg Szekeres:"Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát"A bíróságon ezt a részt jogászi terepen vívták meg, a minisztériumot képviselők szerint Bátonyinak meglett volna a lehetősége, hogy megfelelő belső fórumokon jelezze a panaszait, de ezt nem tette meg, illetve más, külső csatornákon álnéven jelezte a problémáit. Ráadásul - érveltek a minisztérium nevében - a rendőrséghez is fordulhatott volna, sőt kötelessége lett volna, ha bűncselekményt tapasztalt, de erre évekig nem került sor. (Fontos megjegyezés: miután Bátonyi közölte, hogy feljelentést tesz, Lázár minisztériuma őt jelentette fel hivatali visszaélés és hamis vád miatt.)A tárgyalás egy másik pontján ugyanezek a jogászok úgy beszéltek Bátonyiról, hogy köztudott volt róla házon belül, hogy "nagyon szuverén véleménnyel rendelkezik a minisztériumban a műemlékvédelmi kérdésekről", és gyakran elfordult, hogy "véleményét ventilálta a munkakörnyezet felé", amit vagy elfogadtak vagy nem, de "a szuverén véleménynyilvánítását soha senki nem korlátozta".A minisztériumi jogászok szerint egyébként Bátonyi maga ismerte el egy Telexnek adott nyilatkozatban, hogy számított arra, hogy amit tesz, annak milyen következménye lesz. Bátonyi valóban nyilatkozott a Telexnek, már a kirúgása után, mégpedig azt, hogy nem lepődött meg a minisztérium lépésén, de a jogásza szerint ez nem jelenti azt, hogy elismerte: jogszerű volt a felmentése.
|
Ki lehet-e rúgni egy kormányfőtanácsost egy interjúja miatt, ami még meg sem jelent?
|
Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember egy éve állt ki a nyilvánosság elé, és erős példákkal bizonyította, hogyan szorul háttérbe a műemlékek védelme jól bekötött vállalkozók miatt. A minisztérium azonnal bosszút állt.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/03/ki-lehet-e-rugni-egy-kormanyfotanacsost-egy-interjuja-miatt-ami-meg-meg-sem-jelent
|
2025-12-03 16:30:21
| true
| null | null |
444
|
A végéhez közeledik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, megkezdődött a magyarországi szakasz tesztüzeme - jelentette be Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató a Facebookon."Most kezdődik a sötét üzem. Ez azt jelenti, hogy élő, valóságos körülmények között két mozdonnyal kipróbáljuk, hogy a vágányok valóban jól járhatóak-e, és minden jól működik-e úgy, ahogy azt megterveztük. Aki járt már erre az átépítés előtt, nem nagyon fog ráismerni a régi vasútvonalra"- mondta a MÁV-vezér arról, hogy a régi elbontásával lényegében egy teljesen új vasútvonal épült.A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről még 2014-ben döntött a kormány, a beruházást a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés mintaprojektjeként jelentették be. A magyar részről több, mint 800 milliárd forintba kerülő beruházás 85 százalékban kínai hitelből valósul meg, ebből épül ki a 166 kilométer hosszú magyar szakasz. Az építkezéssel Mészáros Lőrinc cégei és Orbán Győző is elég jól jártak.Szerbiában kilométerenként egymilliárd forinttal olcsóbban hozták ki az építkezést, és ott a nagyvárosokat, Belgrádot, Újvidéket és Szabadkát köti össze a vasútvonal, nálunk azonban a nagyobb településeket elkerüli, így a belföldi és személyforgalomban nem várható igazán nagy forgalom - Budapest és Belgrád között ugyanakkor az eddigi nyolc óráról 3 és fél órára csökken a menetidő. Kiskunhalasig 75 perc, a kelebiai határig másfél óra alatt lehet majd eljutni."A Budapest-Belgrád vasútvonal az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai vasútfejlesztése. A beruházás eredményeként Magyarország egy teljesen megújult, 160 kilométer hosszú, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességet biztosító fővonallal gazdagodik" - mondta a tesztüzem bejelentése kapcsán a MÁV-csoport vezérigazgatója. Szerinte a projekt egyszerre erősíti a nemzetközi vasúti kapcsolatokat, a hazai hálózatot és a budapesti agglomeráció közlekedését, mert a 150-es vonal újjászületésével a soroksári-dömsödi térségből is gyorsabb lesz a bejutás a fővárosba.
|
Szerbiában már két hónapja működik, nálunk még csak a tesztüzeme kezdődik a Budapest-Belgrád vasútnak
|
166 km 800 milliárdból, kínai hitelból, nagyvárosok érintése nélkül. „Most kezdődik a sötét üzem” – mondja a MÁV-vezér.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/05/szerbiaban-mar-ket-honapja-mukodik-nalunk-meg-csak-a-tesztuzeme-kezdodik-a-budapest-belgrad-vasutnak
|
2025-12-05 18:34:02
| true
| null | null |
444
|
Hadházy Ákos hétfőn arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy egy újabb fideszes képviselőt talált, akinek leesett 100 millió forint EU-s támogatás egy "vendégházra".A független országgyűlési képviselő közölte, Tilky Attila fideszes országgyűlési képviselő számolt be arról, hogy Szeles Tibor mándoki fideszes képviselőnek is sikerült a "mocskos Brüsszeltől pénzt szerezni a vityillóra".Hadházy azt írja:Tényleg ne adjon az EU a »háborúpárti ukránoknak« semmit, mert akkor hogyan építenek szegény fideszes politikusok új villákat? Hogyan fog épülni-szépülni Magyarország, meg előre menni?A független képviselő szerint Szeles a vidékfejlesztésre adott EU-s pénzből kapta a vissza nem térítendő támogatást. A projekt adatlapja szerint a képviselő "őstermelő". A helyiek szerint egy vendéglője van, de hogy mit termelmel "ősileg", azt senki nem tudja.Hadházy hozzáteszi, hogy van a sikersztoriban még egy kis bizonytalanság. Lehet, ugyanis, hogy a fideszes "őstermelő" képviselő nem csak százmilliót kapott, hanem sokkal többet. Tilky posztja ugyanis meg sem említi az uniós "bagatell" összeget, hanem a "Kisfaludy programnak" hálálkodik, bár azt nem mondja meg, hogy mennyivel támogatták Szelest.A Kisfaludy program teljesen átláthatatlan, fű alatti pénzosztó rendszerét a 24.hu tárta föl többrészes cikksorozatban.Hadházy szerintaz újabb fideszes "vendégház" jó emlékeztető arra: a szabadon ellopható EU-s pénzek leginkább arra voltak jók, hogy Orbán Viktor ebből fizesse a pártkatonáit. Lekötelezzen és/vagy zsaroljon néhány tízezer hozzá hű embert, mindenekelőtt a fideszes polgármestereket és képviselőket.
|
Hadházy: Íme egy újabb fideszes képviselő, akinek leesett 100 millió forint EU-s támogatás egy "vendégházra"
|
A független képviselő szerint Szeles Tibor mándoki fideszes képviselőnek is sikerült a "mocskos Brüsszeltől pénzt szerezni a vityillóra".
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/08/hadhazy-akos-100-millio-forint-eu-tamogatas-fidesz-vendeghaz-szeles-tibor-tilky-attila-kisfaludy-program/
|
2025-12-08 07:39:37
| true
| null | null |
24.hu
|
Van választási csalás buktatók nélkül? Sokan kísérleteztek már mindenfélével, de Tiszaburán már évekkel ezelőtt kitaláltak egy olyan csalási rendszert, amelyet gyakorlatilag lehetetlen bebuktatni.Több héten keresztül gyűjtöttük a forrásokat, információkat, de egy időközi választás kellett ahhoz, hogy a gyakorlatban is bizonyítani tudjunk mindent. A 3300 fős településen október 5-én időközi választás lesz. Jelenleg 77 jelölt indul el egy polgármesteri és hat képviselői pozícióért. Nem a túltengő demokrácia miatt ennyien, a 77-ből legkevesebb 50 kamujelölt, akik nem azért indultak el, hogy nyerjenek. Őket azok indították el a választáson, akik nyerni akarnak. Azért, hogy a kamujelöltek szavazókörbe delegált emberei is nekik dolgozzanak, hiszen végső soron minden ott dől el. Tiszabura helyettes-jegyzője a nagyarányú képviselőjelöltek és delegáltjaik miatt nemrég a Területi Választási Irodához fordult erősítésért, mert mint mondta lapunknak: a szavazás törvényességének betartására összesen 4-5 embert tud beültetni egy szavazókörbe, akiknek több, mint a 70 delegáltra, a gyanús mozgásokra és a segítségkérésre is figyelniük kellene. Pénzes Tímea szerint ennyi embert lehetetlen kontrollálni. Ráadásul Pénzes Tímea a választás napjára és másnapra fokozott rendőri jelenlétet szeretne a településre.A szavazatszámláló bizottság számolja össze a voksokat, érvénytelen szavazatokat érvényesnek nyilváníthatnak vagy éppen az érvényeseket érvényteleníthetik többségi szavazással. De Tiszaburán biztosra mennek: már most felvásárolják néhány ezer forintért az emberektől a személyi és lakcímkártyájukat, amit maguknál is tartanak a szavazás napjáig. Így legalább nem szavaz másra az, akitől megvették. A szavazatvásárlásnak családi csomagja is van már. Túl sok legális eleme nem maradt a választásnak.Még a 2024-es önkormányzati választásokkor tűnt fel, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, az ország egyik legszegényebb településén, Tiszaburán tombol a demokrácia. A polgármesteri székért és a hat képviselői mandátumért akkor 50-en szálltak harcba a 3300 fős településen. Szemléltetésképp: a 47-szer népesebb Szegeden összesen 90 jelölt indult. Akkoriban még nem találtunk magyarázatot arra, mi okozza a faluban a jelöltek túltengését. Egy évnek, egy feloszlatott önkormányzatnak és egy közelgő időközinek köszönhetően azonban most megeredtek a nyelvek.Trafik és mutyiTiszaburán tavaly Vavrik Géza és csapata győzött. Ők a kormányzati hátszéllel gründolt roma párt, a Cikösz színeiben indultak. A lendület egy évig tartott. A hivatalos magyarázat szerint, azért hullott darabjaira a képviselőtestület idén nyáron, mert Vavrik Gézának polgármesterként trafikja is van, amit egyébként ő sosem titkolt. A polgármester szerint valójában azért oszlott fel a testület, mert néhány képviselő többet akart magának, mint ami jár vagy ami megengedhető. Emiatt ők nem riadtak volna vissza a mutyiktól sem, de ebbe ő, a polgármester, - állítása szerint - nem ment bele.A trafikja azonban jó ürügy volt arra, hogy a képviselők összeférhetetlenségre hivatkozva bedöntsék a testületet 2025. június 20-án. A renitens képviselők ezzel kiharcoltak egy időközit, ami sansz a hatalom újraosztására.Október 5-én választanak a faluban, ami most a saját rekordját is megdöntötte. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Tiszaburán 77-en szállnak ringbe néhány hét múlva, vagyis 27 jelölttel többen, mint tavaly. Azt, hogy a településen nem a demokráciának tudható be, hogy ennyien indulnak a választásokon, csak több hetes munkával sikerült bizonyítanunk. Akikkel beszéltünk, mindannyian aktív részesei a falu kiterjedt politikai rendszerének. Mindenki nyerni szeretne és az, hogy mostanában beszéltek erről, csupán a kampányidőszaknak köszönhető. Békeidőben hallgatnak, mint a sír. A Szabad Európának most elmondták, milyen kifinomult választási csalási módszerek léteznek, amelyek többsége saját fejlesztésű, évek óta használják és szinte lehetetlen lebukni velük.Technósított roma mulatós kampánydalok, furcsa nevű jelöltekTiszaburán kemény a kampány. Az októberi választáson - ahogy itt mondják - három csapat harcol egymással. A jelenlegi és újrázó polgármester "Vavrik Géza és csapata", a Cikösz színeiben induló "Fekete Zsiga és csapata", valamint "Farkas László és csapata" (Fiatal Romák Országos Szövetsége - Firosz). Az egymást nem kímélő polgármester-jelölteknek saját szerzeményű roma mulatós kampánydalaik is vannak már.Ez a választásra buzdító szokás először 2019-ben jött be a faluba, azóta sem ment ki, sőt, divat lett belőle. Ahogy abból is, hogy a választások előtt egymást érik a csapatok által szervezett falunapok és koncertek.A falunak nem nagyon akad olyan utcája, ahol ne lennének választási plakátok. Ezek közül is kitűnik a Firosz, amelynek plakátjain látható jelöltjeik között van Kis Kuki, Kupak Sanyi, Kis Teknős és Titász is. Erre azért van szükség, mert a faluban nem sokan tudják, hogy gúnynevén Kupak Sanyi valójában Csonka Sándorként fut majd a szavazólapon. Úgy, ahogy csak az anyja meg talán az apja ismeri, mert a többiek csak a ráaggatott nevén. Az meg azért kellett, mert Csonka Sándorból vagy Turó Gyulából Tiszaburán van vagy tíz. Míg korábban a szavazólapon szerepelhettek a mindenki által ismert gúnynevek, ma már erre nincs lehetőség, csak a születési dátuma lehet a jelölt neve mellett. Zárójelben, hátha így könnyebben tudják azonosítani a választók.Voksok családi csomagbanTiszabura feltörekvő helyi politikusai ismerik a választási rendszer kiskapuinak minden nyitját. Korábban is voltak ebből balhék, de azokat csendesen elrendezték egymás között vagy idővel elfelejtették őket. Pontosabban van az a pénz, amiért hajlandóak sokan felejteni - magyarázza az egyik polgármester jelölt. Ő most is elindul a választáson, ami nem lesz egyszerű menet - összegzi tapasztalatait."Azt elmúlt két évtized azt mutatja, hogy a szavazáskor olyan 2-300 ember a pénzes ügyfél. Ez körülbelül a választók 20 százaléka Vagyis mi azt tapasztaltuk eddig, hogy a választók egyötödét egyszerűen megveszik a faluban. Nálunk ez nem úgy megy, mint máshol. Itt családi csomag van. Mondjuk egy önkormányzati bérlakásban lévő hat szavazóképes tagú család szavazatainak megvásárlása háromszázezer forintba kerül. A családfővel kell megegyezni. Mi ezt tiszabői modellként ismerjük, onnan szivárgott át ide ez a szisztéma. Ha van miből és mélyen a zsebedbe tudsz nyúlni, működik is. Megegyezel a családfővel a pénzben, meg hogy hova kell húzni az ikszet és ennyi. Ő otthon kiadja az ukázt. Aztán hozzák az anyóst, apóst, menyét, vejét és a végén már a hat helyett tizenhat embered lesz. Akkor újra kell tárgyalni az összeget a kibővült család miatt. De mindig ugyanazzal az emberrel"- mondta a helyi politikus.(Azt, hogy a voksokat hogyan vették családi csomagban a tavalyi választáson Tiszabőn, az alábbi Szabadon epizódban mutattuk be.)A szavazatvásárlás minden választáskor drága, de működőképes megoldás, és eddig nem sokan buktak bele Tiszaburán. Sokan, sokat nyertek már itt így. Az egyetlen ember, akinek az elmúlt tíz évben pechje volt: Kuka Sanyi.Kuka Sándor hivatalos nevén Fehér Sándor a 2019-es választások napján, október 13-án indult el voks-shoppingra a faluban, ahol a sok konkurens miatt már akkor is fejenként 50 ezerért adták-vették a szavazatokat. A beszélgetést végig rögzítették azok az ügyfelek, akiket Kuka Sanyi próbált megvesztegetni, hogy Nagy Imire és csapatára szavazzanak. Sanyi már korábban is kereste ezeket az embereket, akiknek telefonon 50 ezret ajánlott, de személyesen már csak 30-at adott volna a voksok darabjáért. Ráadásul kifogásként azt is megemlítette, hogy további négy embert is ki kell még fizetnie saját zsebből. Az alku végén megállapodtak az 50 ezer forint per szavazatban. A Szabad Európa birtokába került felvételből az is kiderül, hogy csak akkor kapják meg a pénzt az ügyfelek, ha rendesen leszavaztak. Ami azt jelenti, hogy a szavazókörbe delegált Kati ellenőrzi azt, hogy a rendes helyre húzták-e az ikszet és "kiküld erről egy sms-t".Kuka Sándort a felvétel alapján feljelentették. A bíróság egy évvel később jogerősen 1 év két hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény miatt, két évre felfüggesztve. A közügyektől nem tiltották el, így Kuka Sándort tavaly meg is választotta a falu a Cikösz színeiben önkormányzati képviselőnek. A férfi a mostani időközin is indul. Ahogy errefelé mondani szokás: van az a pénz, amiért az emberek felejtenek.Egy Facebook-élő bejelentkezésben szeptember 17-én Kuka Sándor, - aki a jelenlegi polgármester csapatát az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület (ORFME) színeiben képviseli az időközin - arról beszélt: segítene szeretne a tiszaburai szegény embereken, ezért, ha kell, a választás napján akár a zsebébe nyúl, hogy ezt megtegye.A Szabad Európához eljutottatott dokumentumok szerint a felvétel alapján Kuka Sanyit a választói akarat jogtalan befolyásolásának kísérlete miatt jelentették a Helyi Választási Bizottságnál szeptember 22-én.A plasztikkártya felvásárlók, varázshitelek és a közmunkaTiszabura feltörekvő politikusainak eszköztárában nem csak a szavazatok, hanem a személyi és lakcímkártyák megvásárlása is benne van. Ez a módszer arra jó, hogy akitől néhány ezresért megveszik és elveszik a személyi igazolványát, az másra legalább már nem tud szavazni. Tavaly a helyi választási bizottság is vizsgálódott az ügyben, hiába vallott azonban egy lefizetett férfi a bizottságnak, az ügyből végül nem lett semmi.Egy, a napokban birtokunkba került friss felvételből kiderül, hogy az időközi választásra készülve két rivális csapat embere máris elkezdte felvásárolni a személyiket. Az egyik háromezret, a másik négyet kínál a plasztikkártyákért. Fekete Zsigmond a Cikösz színeiben indul. Az ő egyik jelöltje is szóba kerül a videón, mint felvásárló. A polgármester-aspiráns szerint azonban ők biztosan nem vesznek kártyákat és nem is tesznek törvényellenes dolgokat - de azért, biztos, ami biztos elmagyarázta a Szabad Európának, mit is jelent ez a módszer."Itt embereket vesznek. Például megvesz egy embert, a személyit elveszi tőle és reggel a szavazás napján elmegy érte kocsival - gondolom én. A személyije, a lakcímkártyája a vásárlónál van, amikor a szavazókörhöz érnek, visszaadja neki a papírjait. A megvett ember bemegy, segítséget kér, leszavaz nyíltan, a delegált küld egy sms-t, hogy minden oké. Visszaül a kocsiba és kap még egy kis pénzt. Legalábbis, gondolom én, hogy így megy"- mondta Fekete Zsigmond, a Cikösz tiszaburai polgármester-jelöltje.A felvételen potenciális felvásárlóként a jelenlegi polgármester egyik munkatársát is megemlítik. Vavrik Géza, Tiszabura polgármestere lapunknak visszautasította még a feltételezést is."Én ugyanezt hallottam Fekete Zsiga csapatáról, hogy ott az egyik embere csinálja ezt. Úgy gondolom, hogy rám csak olyan ember mondhatja ezt, aki az ellenfél táborában van és megpróbál besározni. Én nem tagadtam sosem, hogy az üzletemben adok hitelbe árut, de nulla forint kamatra. Tehát, úgy mondva, tényleg puszira. Azt se tudja rám mondani senki, hogy akár tíz forinttal többet kérnék vissza. A falu lakói ismernek engem. Nem ilyen vagyok. Már két nyomozás is volt a dohányboltomban pont emiatt, mert felnyomtak, hogy én kamatozok. A nyomozók nem egy embert megkérdeztek az ügyfékörömből, és mindenki azt mondta, hogy soha ilyen nem fordult elő"- mondta Vavrik Géza polgármester, egyben polgármester-jelölt.A személyi igazolványok felvásárlása mellett a kamatos hitelezéssel, uzsorázással is rá lehet kényszeríteni a választópolgárokat arra, hogy a megfelelő helyekre kerüljenek az ikszeik. Farkas László, a Firosz polgármester-jelöltje azt mondta: a tiszaburai üzletek többsége a település vezetőinek érdekeltségeibe tartoznak. Innen mennek ki a hitelek."Van, akinek 300 ezer forint hitele halmozódott fel. Valamennyit ugyan már megadott belőle, de a többit elengedik neki, ha a családjával úgy szavaz, ahogy kell. Itt létrejött a kamatrabszolgaság, és ez is egyfajta felhajtóerő választásokkor. A másik, hogy van két-háromszáz ember, akik a közmunkaprogramban forognak, akiket szépen be lehet terelni. Még csak erő sem kell hozzá, hiszen ha itt csak felmutatja egy boltos, hogy ad hitelt, akkor ugranak az emberek, hiszen nagyjából a második héten elfogy a pénzük. És onnantól kezdve hitelből kell élni. Itt viszont garantált a megtérülés. Hiszen, ha a hiteleket egy önkormányzati képviselő adja, és valójában ő hozzáfér az önkormányzatnál a közmunkások fizetéséhez, akkor tudja azzal szorítani, hogy ha nem adja meg a tartozást, akkor nem dolgozhat tovább közmunkásként, leszámoltatják, de a hitel még mindig ott van fojtogató kötélként a nyakában"- mondta Farkas László.Fekete Zsigmondról sokan suttogják a faluban, hogy uzsorázik. Erről egy videó is megjelent a közösségi médiában szeptember 19-én.A Cikösz színeiben induló férfi vállalkozó. Van élelmiszerboltja, használt autó-kereskedése is. Jól fut a szekere. Azt mondta lapunknak: az, hogy uzsorázna, mocskos rágalom."Én nem adok uzsorára, én csak kampányolok. Érted, kampány előtt adtam csomagot, gondolom, hallottad meg láttad. De az kampány előtt volt! Nem is volt kampányidőszak, gondoltam a kis fizetésemből visszaforgatok Tiszaburába. Hónap vége volt, szegények az emberek, nem is mondtam senkinek sem, hogy rám szavazzál vagy valami. Meg azt mondják rám, hogy kamatozok, hát én nem kamatoztam. Sosem adtam senkinek úgy. Ezek mind mocskos rágalmak"- fejtette ki álláspontját a Cikösz polgármester-jelöltje.A kamujelöltek és a szavazókörök leuralásaTiszaburán tehát az elmúlt évtizedben különféle módszerekkel tökélyre fejlesztették a választók megvásárlását vagy épp befolyásolását. A legfurcsább, egyben legerősebb trükk azonban arra, hogyan lehet a választások napján minden felett átvenni a kontrollt, még csak most jön. Ehhez vissza kell mennünk az időben a tavaly nyári választásokig, amelyen már akkor is 51 jelölt indult.2024. június első hetében a tiszaburai Helyi Választási Bizottság gyanút fogott. Ezért behívták meghallgatásra az önkormányzat épületébe Fátyol Mártont, aki képviselőjelöltként indult a választáson. A meghallgatáson készített és birtokunkba került hangfelvételből kiderül: bár Fátyol Márton egyéni képviselőjelöltként indult a választáson, erről ő nem tudott. Ez derült ki a Helyi Választási Bizottság (HVB) jegyzőkönyvéből, amit az alábbi részletben olvashatnak. Ebben a HVB egyik tagja kérdezi Fátyol Mártont a jelöltségéről.-Te képviselő-jelölt vagy. Az aláírást te gyűjtötted, vagy nem?-Én nem.-Nem gyűjtöttél egyet sem?-Nem.-Hát, de majdnem 50 ember írt alá neked! Akkor ki állított téged jelöltnek, most őszintén?-Zsiga. Fekete Zsiga. Azt mondta, hozzam be a papírjaimat és kész.-Azóta beszélt neked erről valamit?-Nem.-Pedig két delegáltad is van báttya!-Kik azok? Nekem?-Igen, két delegáltad, akik téged fognak képviselni a szavazókörben. Azért kérdezem, hogy erről tudsz-e te?-Én annyit tudok, hogy beírt engem ebbe az izébe.- De tudod, hogy mit írtál alá?-Hát, hogy képviselek valamit...-Aláírást gyűjteni voltál?-Nem.Fátyol Mártonnal tehát aláírattak "valamit", elintézték helyette a papírokat, a Nemzeti Választási Iroda pedig ezek alapján jegyzékbe vette. Valakik kampányoltak is a nevében, mert ötven ember aláírta a faluban, hogy javasolja képviselőjelöltnek. Lett két-két delegáltja is a két szavazókörbe. Csak ő erről nem tudott semmit. A férfit végül a Helyi Választási Bizottság törölte a képviselőjelöltek közül, így Fátyol Márton nem indult el azon a választáson, amiről nem is tudta, hogy elindult.Fátyol Márton esete nem egyedi. A tiszaburai választásokon rengeteg úgynevezett kamujelölt indul el. Most is. És hogy miért? Vavrik Géza polgármester azt mondta: azért, hogy átvegyék az irányítást a szavazókör felett, hiszen az mindennek a kulcsa."A delegáltak miatt van szükség a kamu jelöltekre, a szavazókör leuralása miatt. Itt, ugye, három szervezet indul most, akik két-két delegáltat rakhatnak be a szavazókörbe. És ha az a két ember egy szavazókörben nem olyan beállítottságú, hogy mondjuk ott kiabáljon a szavazókkal vagy a többi delegálttal, akkor az a választásába kerülhet annak a szervezetnek. Mert itt nálunk úgy működnek a dolgok, hogyha a delegáltak eléggé hangoskodóak, erőszakosak, akkor akár arra is képesek, hogy rákiabáljanak a szavazópolgárra a választókörben, hogy: Hát, tegnap még velünk voltál, ide gyere, ide húzd be az ikszet! Tehát verbálisan hatnak a szavazókra"- magyarázta a helyi viszonyrendszert Vavrik Géza polgármester, aki azt is elmondta: a várakozások szerint a választók fele segítséget fog kérni a delegáltaktól a szavazáson, ezért minden szervezet arra törekszik, hogy a kamujelöltjeiken keresztül még több szavazóköri delegáltat juttassanak be a körökbe.Vagyis így működik a tiszaburai gógyi: egy valós politikai jelölt beszervez maga alá minél több embert. Ráveszi őket, hogy független jelöltként ők is induljanak el a választáson. De valójában nem kell csinálniuk semmit, az igazi jelölt összegyűjti nekik az ajánlásokat. Így minden kamujelöltjének lesz két-két delegáltja a két szavazókörbe, ami felett persze a valódi jelölt diszponál. Attól pedig nem kell félnie a valós jelöltnek, hogy a kamu embereire bárki is szavaz. Ezért indul 77 jelölt Tiszaburán."A hitel és az anyagi előnyök biztosítása a választópolgárok részére csak a választási csalás első része. A második, ugyanilyen fontos rész a szavazókörökön belül a választópolgárok célzott irányításában rejlik. Azaz a befűzött, beszervezett választópolgároknak azokat a delegáltakat kell felkérniük a szavazókörben, akiknek a valódi gazdáitól anyagilag függenek és tőlük a szavazásban kvázi kötelezően segítséget kell kérniük. Ezáltal igazolva vissza azt, hogy betartották a megállapodást és a hitelek vagy éppen a készpénz fejében oda rakták a szavazatot, ahova megbeszélték"- mondta lapunknak az egyik valódi jelölt, aki névtelenséget kért tőlünk.Litresits András ügyvéd 2010 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB)tagja. Azt mondta: az elmúlt 15 évben látott már mindenféle választási machinációt, de ilyet még nem."Gyakorlatilag ennek a szavazásnak vagy ennek a választási eljárásnak alig van legális eleme"- csodálkozott rá az általunk felvázolt tiszaburai csalási szisztémára az NVB-tag, aki szerint ez a tökéletes csalás a szavazókörök meghekkelésére."A szavazatszámláló bizottságnak nagyon fontos feladatai vannak. A legfontosabb, hogy ők számolják össze a voksokat. Érvénytelen szavazatokat érvényesnek nyilváníthatnak, érvényes szavazatokat meg érvényteleníthetlek többségi szavazással. Ők döntenek a szavazókörben kifogásokról. Gyakorlatilag a szavazókörökben dőlhet el minden egy választáskor"- mondta Litresits András, aki szerint a jogszabályok azt is kimondják, hogy kitől és hogyan is kell segítséget kérnie a választópolgárnak a szavazókörben."Az benne van a törvényben, hogy a szavazófülke használatára senki nem kötelezhető. Ha segítséget kér az állampolgár, akkor két szavazatszámláló bizottsági tag segíthet. Viszont a (2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról) 181. paragrafusa jogi lehetőséget teremt az úgynevezett barna kabátos emberre. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag őt egy vadidegen ember bekísérhesse a szavazófülkébe. Ez a megfogalmazása jogilag is, hogy a választópolgár jogosult segítő igénybevételére, ami rendkívül visszás helyzeteket tud teremteni. És valójában az sincs korlátozva, hogy egy barna kabátos ember hányszor mehet be segíteni a választópolgároknak"- magyarázta az NVB tagja.Csakhogy a tiszaburai csalási rendszer ezt a jogszabályt is kijátssza. "Tiszaburán legfőképpen nyíltan szavaznak az emberek. Tehát nem mennek be a fülkébe. De ez fontos, hogy nyíltan kell szavaznia, mert akkor jól igazolható az, hogy hova húzott - magyarázta Farkas László, aki szerint a csalási rendszer már a saját útját járja."Illetve, ha a fülkébe be is megy, akkor is mennek vele a segítők. Két segítőnek kell vele mennie, és nem lehetnek ugyanolyan politika formáció delegáltjai. Mivel itt egy csomó kamujelölt van, ezért papíron a legtöbb delegált nem egy kamu-jelölthöz húz. Mármint papíron. De valójában a delegáltak egy embert szolgálnak, mert hiába Jóska a Pista delegáltja, a másik meg a Cikösz delegáltja, valójában Pista is a Cikösz embere, vagyis mindkettőt a Cikösz jelöltje indította el. Azt mindenki tudja, hogy ez bűncselekmény, de mégis hogyan fogod meg? Hát sehogy" - tette hozzá Farkas.Ami azt jelenti: mivel nem tudják jogilag bebuktatni a módszert, ezért inkább alkalmazkodnak a körülményekhez azok is, akik egyébként nem akarnak. Ha nem így tennének, esélyük sem lenne a választáson labdába rúgni.Minden önkormányzatnál a jegyző a törvényesség őre. Tiszaburán egyelőre csak helyettes-jegyző van. Pénzes Tímea azt mondta a lapunknak: jelezte aggályait a Nemzeti Választási Irodának és felvette a kapcsolatot a Területi Választási Irodával is, mert alapesetben neki csak hat embere van a két választókörbe. Erősítés kért."Jeleztem a Területi Választási Irodának ezt a helyzetet, felvettük velük a kapcsolatot. Megköszönték az egyértelmű helyzetértékelését, mert nem vitatják azt. Fogunk ezzel kapcsolatban érdemi választ kapni, mert hogy én személyes jelenléttel kapcsolatos segítséget kértem tőlük, hogy létszámban erősítsenek meg minket. Én két-két jegyzőkönyvvezetőt fogok mind a két bizottsághoz delegálni. Ehhez képest ugye van 3-3 fő állandó tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Na, de azt is leírtam a Területi Választási Irodának, hogy ezzel szemben, hogy ha itt minden képviselő csak egy-egy főt delegál a két szavazókörbe, az akkor is 75 fő. És ennyi embert lehetetlen kontrollálni. Úgy gondolom, hogy amellett, hogy ők az érdemi feladatokat is ellátják, úgy, mint jegyzőkönyvvezetési, létszámnyilvántartás, névjegyzék aláíratásra, ezek mellett ők nem fogják tudni kontrollálni az emberek mozgását, cselekményeit vagy esetleges befolyásolási szándékát"- mondta a Szabad Európának Pénzes Tímea helyettes-jegyző, aki szerint a 2019-es választásokon még nem volt ennyi jelölt, de a tavalyi önkormányzatin már igen.A szavazóknak nem az lesz a kihívás, hogy a három polgármesterjelöltből kit válasszanak. Azt megoldják Pénzes Tímea szerint. A gond az, hogy marad még több, mint 70 képviselőjelölt, akik közül választani kell. És itt tömegesen fognak segítséget kérni a választók, ami a befolyásolásukra kitűnő helyzetet teremthet a delegáltak részéről."Ez egy érdekes jogi anomália, hogy mi minősül akkor önkéntes segítség igénybevételnek a szavazópolgár részéről és mi minősül befolyásolásnak a delegáltak részéről. Jó hosszú szavazólapunk lesz, tehát nem tudom azt mondani, hogy adott esetben ne volna indokolt a segítség. De nem tudom azt sem kizárni, hogy nem szándékos-e a segítségnyújtás felajánlása. És a legnagyobb gond az, hogy ezt ott ennyi ember esetében a Helyi Választási Bizottság létszámkorlátja miatt lehetetlen kontrollálni, egyszerűen lehetetlen"- fejtette ki Pénzes Tímea Tiszabura helyettes-jegyzője.Míg a jegyző által a szavazatszámláló bizottságba delegált tagoknak a törvény betartása a feladatok, a kamujelöltek szavazóköri embereinek az, hogy onnan semmi nem kerüljön ki - mondta az egyik tiszaburai forrásunk."Mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. És ezek a szavazatok egyenragúak. Tehát, ha itt a szavazókörből nem jönnek ki olyan jegyzőkönyvek, amelyek a szabálytalanságokra jogszerűen rá tudnak világítani, akkor azzal a jegyző sem tud mit kezdeni. Ha a szavazókörben esetlegesen felvetődő eseményeket esetleg jegyzőkönyvbe akarják venni és a kamujelöltek delegáltjai ezt nem szavazzák meg, akkor nincs ügy"- magyarázta forrásunk.Tiszabura helyettes-jegyzője szerint azonban nem a leszavazás, hanem inkább a blokkolás a mérvadó."Sokan azt mondják, hogy itt a 2024-es választáson volt olyan, hogy próbáltak rendkívüli eseményt generálni ahhoz, hogy megállítsák a szavazás menetét. De nem sikerült az szavazatszámláló bizottsági tagoknak ezt elérniük"- nyilatkozta a Szabad Európának Pénzes Tímea.Alku nélkül, maradt minden a régibenAz általunk megkérdezett három polgármesterjelölt közül ketten bevallották, hogy indítanak kamujelölteket. Vavrik Géza, a jelenlegi településvezető azt mondta: hajlandó lett volna kompromisszumra, de a politikai ellenfelei nem."Nekünk is vannak úgymond alibi-delegáltjaink. A politikai ellenfeleimnek is felajánlottam azt, hogy nem teszek be egyáltalán kamudelegáltat, ha lejön a kormányhivataltól négy ember és csak tőlük kérhetnek segítséget a szavazók. Akkor mindegyiket visszahívtam volna, de rajtam kívül senki nem akarta ezt. Nekem is muszáj ezt csinálnom, hogy partiban maradhassak"- magyarázta a polgármester.Farkas László, a Firosz jelöltje sem tagadta a kamujelöltek indítását. Azt mondta: ők összesen öt alibi embert indítottak el. Fekete Zsigmond, a Cikösz jelöltje viszont tagadta a módszer használatát.
|
Egy tökéletes választási csalás kézikönyve - A tiszaburai szavazókörök leuralása
|
Tiszaburán 77 jelölt indul el hét helyért. Nem a túltengő demokrácia miatt. A jelöltekből legkevesebb 50 kamu. Ők nem nyerni indultak el. Őket azokat indították, akik nyerni akarnak. A valódi jelölteknek a kamuk delegáltjaira van szükségük, hogy uralják a szavazóköröket, ahol bármit megtehetnek.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/tokeletes-valasztasi-csalas-kezikonyve-tiszabura-szavazokorok-leuralasa/33533218.html
|
2025-09-23 04:00:00
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Van egy terület, ahova megállíthatatlanul ömlik a költségvetési pénz: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), magyarul a fideszes irányultságú közmédia. Publikálták az idei harmadik negyedéves mutatókat: ebből egyelőre annyi látszik, hogy a büdzséből érkezett mintegy 116,4 milliárd forint, amiből mintegy 60 milliárd elment az anyagjellegű kiadásokra, 21,4 milliárd pedig a bérekre. Ez jelentős növekedés, hiszen 2024 első kilenc hónapjában 108,5 milliárd forintot kapott a közmédia, ez ugrott meg egy év alatt közel 8 milliárddal. A mérleg stabilan pozitív, nem sikerült elkölteni a pénzt, így 10,3 milliárdos pluszt mutat a számláló.A bérezés is érdekesen alakulhatott a közmédiánál, ugyanis 2024. szeptemberében 2063 fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám munkaviszonyban, és bérekre 19,6 milliárd forint ment el. A mostani adatok szerint jelenleg 2091-en ügyködnek a közmédia nézettségéért, tehát csak kicsivel többen, mint tavaly ilyenkor, a kiadás mégis szépen növekedett: 21,4 milliárd forintra. Teljesen feleslegesen, de vannak kereskedelmi bevételei is az MTVA-nak: az értékesítésből 4,6 milliárd forint folyt be. Mivel a büdzséjük kilenc hónap után 10,3 milliárd forintos többletet mutat, ezért reklámok nélkül is tudna működni a közmédia. Az állami média reklámfelületeit is a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. árulja. Ha az év végén is többlettel zárnának, akkor a megmaradt pénz sorsáról a parlament dönt.A kilenc hónap alatt beérkező 116 milliárd forint az idei közmédiás költségvetés időarányos része. Idén tovább nő a közmédia működtetésére szánt keretösszeg: az azt működtető MTVA több mint 165 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 25 milliárddal több, mint a tavalyi 140 milliárdos összeg. Így átlagosan napi 452 millió forintból működik a közmédia a 2025-ben.És hogy mire költik ezt a rengeteg pénzt, mit nézhetnek cserébe az adófizető állampolgárok? A Duna televízió a napokban jelentette be, hogy hatvan slágerrel és közel száz sztárfellépővel tér vissza a képernyőre a Csináljuk a fesztivált! ötödik évada.A válogató adások az 1915-2025 közötti időszak sikerdalait vonultatják fel és garantáltan táncra perdítik a Duna nézőit. A korszakokon és műfajokon átívelő showműsor első adása 110 évet ugrik vissza az időben, és ötven év slágeréből válogat. A közönség elmerülhet az operettek világában és évezheti a korabeli filmslágereket is. Az ötödik évad újdonsága, hogy a zsűritagok az "aduász" aranygombbal az elődöntőbe juttathatják kedvencüket.- közölte a csatorna. A Duna tehát egy retró műsorral száll be az öldöklő nézettségi versenybe. A negyedik évadot a Hungária Limbó-hintó című, mintegy negyven éves slágerével nyerte Csorba Lóci a 86 éves Korda György zsűrizése mellett. A közmédia idei, eddigi legnézettebb műsora amúgy az augusztus 20-i tűzijáték közvetítése volt a Nielsen Közönségmérés adatai alapján.A közmédia szerződéseit átnézve pedig tényleg úgy tűnik, hogy bármire van pénzük. A legtöbb pénz vélhetően a különböző sportesemények közvetítésére megy el. A Győr és a Paks nemzetközi mérkőzéseiért egyaránt milliókat fizettek ki, de sokba került a Forma-1 magyar nagydíj közvetítésének gyártási költsége is (64 ezer dollár, mintegy 21 millió forint). A különböző repülőjegyeket és szállásokat pedig az OTP Travel intézi nekik egy 30 millió forintos keretből.A közmédiát működtető MTVA 2026-ban 154,7 milliárd forintból gazdálkodhat majd. A szám azt mutatja, hogy az év egy napjára így is több mint 426 millió forint jut a ma már szinte minden csatornán és platformon a műsorok közötti reklámokban is kormánypropagandát közvetítő közmédiának.
|
Új rekord a közmédiánál: 116 milliárd forint közpénz kilenc hónap alatt
|
Van miből fizetni Korda György gázsiját a közmédiánál.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-rekord-a-kozmedianal-116-milliard-forint-kozpenz-kilenc-honap-alatt.html
|
2025-12-05 14:42:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
"A Strabag átbaszott minket"- mondta a mocskosszájú utcai harcos imidzsét az utóbbi hónapokban ingatlan- és kastélytulajdonos miniszterként felpumpáló Lázár János, miután az osztrák nagyvállalat nem teljesítette az M30-as autópálya helyreállítását a szerinte vállalt határidőig. "Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mit jelent az, hogy ha valaki megpróbálja Magyarország kormányát megszívatni, vagy szórakozik például velem" - tette hozzá Lázár, aki ugyan korábban is szívesen keménykedett osztrák érdekeltségekkel, Bécsben pedig még a sétálóutcára is kimerészkedett, hogy testközelből mutassa meg a migránspoklot, most azonban már nyílt hadüzenetet küldött az egyik legnagyobb osztrák vállalatnak.Az ezredforduló környékén még nagy hullámokat vert, hogy Orbán Viktor "osztrák vircsaftról" beszélt, aminek "véget kell vetni" (akkor éppen a zsebszerződésekről volt szó, és ez akkor még sokkal durvább szövegnek számított a politikában), de most már nem határmenti földbirtokosokat, hanem Európa egyik legnagyobb építővállalatát szorítaná ki a magyar kormány.Bár a Strabag 2010 után intenzíven igyekezett építkezni a NER felé is, és számos megbízást kaptak még mostanában is, Lázár nagyon szívesen beszél arról, hogy teljesen kitenné őket a magyar piacról."Semmi szükség nincs arra, hogy Magyarországon megbízást kapjanak"- jelentette ki a miniszter, aki a közbeszerzési törvény módosításával még alvállalkozóként sem engedné a közpénzek közelébe az osztrák vállalatot.A Strabag a Fidesz-mag számára látszólag tökéletes politikai célpont: a magyar piac jelentős részét a rendszerváltás után többek szerint kétes eszközökkel megszerző külföldi nagyvállalat ellen a célcsoportban gond nélkül működhetnek a gazdasági szuverenitásharc szólamai. Ráadásul ott az M30-as autópálya általuk 40 milliárd forintért épített szakasza: bár csak 2021-ben adták át, már 2024 februárjában le kellett zárni, mert Szikszónál az egész töltés megcsúszott, és az aszfalt szétrepedt egy 150 méteres szakaszon. A magyar kormány szerint a felelősség nem is kérdéses:"A Strabag elrontotta a kivitelezést, nyilvánvaló hiba volt a megbízása"- mondta Lázár. Februárban ő azt állította, hogy október 30. a határidő, eddig kell a Strabagnak helyreállítani az autópályát. Miután erre nem került sor, Lázár már az Orbán-kormány "átbaszásáról" beszélt, majd előállt azzal, hogy titokban a Strabag pénzeli Magyar Pétert. El kell őket távolítani Magyarországról.A Strabaggal szembeni ellenszenvnek a jobboldalon régi hagyománya van Magyarországon és az osztrák radikáljobbos FPÖ köreiben is, akik a Fidesz szövetségeseiként politikailag most gyorsan rá is csatlakoztak az ügyre. Ők különösen utálják a Strabag fő tulajdonosát, az Ausztriában nagyon befolyásos Hans Peter Haselsteinert, aki régóta támogatja a liberális erőket Ausztriában. De a Strabag politikai mozgásainak és az ezekkel szembeni kritikáknak nagy múltja van a magyar közéletben is.Strabag Demokraták SzövetségeA Strabag igazi európai nagyvállalat, nemzetközileg is jelentős osztrák multi, a rendszerváltás után pedig hatékonyan terjesztette ki a piacait Kelet felé. Visszatérő vádak szerint mindig is erősen építettek arra, hogy az állami út- és vasútépítéseknél különösen fontosak a jó politikai kapcsolatok. Ez az osztrák pártokráciában is nagyjából annyira megszokott, mint nálunk (elég csak Hans-Christian Strache ibizai videójára gondolni, amin az FPÖ-nek az ügybe belebukó akkori elnöke teljesen természetes módon beszél a politikai alapon osztogatott építési megbízásokról), de ez a mechanizmus Kelet-Közép-Európában és a Balkánon is kiválóan működik. Azt nem lehet mondani, hogy a Strabag ne ismerte volna a dörgést, vagy ne lettek volna meg a kapcsolatai.Ausztriában 2006-ban és 2008-ban is tartottak parlamenti választást. Mindkét kampányban cikkeztek arról, hogy a Strabag osztrák építőipari vállalat magyar pártokat támogatott, különösen a Szabad Demokraták Szövetségét. Kövér László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az ekkoriban már halódó, a 2010-es parlamentbe be sem jutó liberálisokat az egyik parlamenti felszólalásában Strabag Demokraták Szövetségére keresztelte.A cikkek a később aztán megszűnt osztrák Liberális Fórum nevű párt vezetőinek magyarországi kavarását tárták fel. A Liberális Fórumnak volt a befolyásos vezetője, egyben támogatója Hans Peter Haselsteiner, a Strabag résztulajdonosa, elnöke pedig az az Alexander Zach volt, aki a korrupciós vádak kereszttüzében éppen a 2008-as képviselőházi választás előtt mondott le pártelnöki tisztségéről.A Strabag a kétezres évek Magyarországának fontos gazdasági szereplője volt. Dobogósok voltak a magyar közbeszerzési toplista elnyert tendereinek számában éppen úgy, mint azok értékében. Ők építették egyebek mellettaz M5-ös autópályát Kiskunfélegyháza és Röszke között,az M7-es egy balatoni szakaszát, beleértve a vitatott szükségességű Kőröshegyi völgyhidat,az M70-est Becsehely és a szlovén határ között,az M0-s északi szektorát, beleértve a Megyeri hidat,az M35-ös Görbeháza és Debrecen közötti szakaszát,az M6-M60-as Szekszárd és Pécs közötti szakaszát,a 4-es metrót egy konzorcium tagjaként.Az első cikk a tévéostrom árnyékébanA konzervatív Die Presse 2006-os cikke azt állította, hogy a strabagos pénzek a tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységet végző Eurocontact nevű cégen keresztül kerültek magyarországi politikai pártokhoz. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét „a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza”.A lap megemlítette a hatalmon lévő szocialistákat, akik tagadták, hogy kaptak volna pénzt, ahogy a Strabag is az adományozást. Alexander Zach, a liberálisok elnöke, aki 2005 végéig az Eurocontact egyik társtulajdonosa és ügyvezetője volt, viszont elárulta:az MSZP-nek nem adtak pénzt, az SZDSZ viszont 150-200 ezer eurót kapott tőlük.A cikk 2006. szeptember 21-én jelent meg, négy nappal voltunk az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, két nappal a Magyar Televízió székházának ostroma után.A második cikk a 8:3-rólAz osztrákok 2008-as kampányában a Profil közölt cikket olyan feljegyzésekről, emlékeztetőkről, amik felvetették a magyarországi pártok finanszírozásának gyanúját. Ez a cikk vezetett végül oda, hogy az osztrák liberálisok elnöke még a választás előtt lemondott posztjáról.A lap birtokába jutott iratokban számos magyarországi építési projektről volt szó, köztük az M5-ös, M35-ös, M0-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtottak a lobbisták tevékenységébe, akik kapcsolatokat ápoltak kormányzati munkatársakkal, az összes párt pénztárosával és minisztereivel.Megemlítették azt is, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczél Zoltánnal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást.A cikkel új megvilágításba került Medgyessy Péter 2004. augusztusi, a bukása után közvetlenül adott nyilatkozata, miszerint „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”.A Profil szerint 2004 januárjában az Eurocontact társtulajdonosa, Aczél Zoltán jelezte, hogy megállapodott a szocialisták, illetve a liberálisok pénztárosával, aminek értelmében a „11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között”. A Profil értelmezése szerint a 11 valószínűleg 11 millió euróra vonatkozik. Egy későbbi feljegyzésben ezzel összefüggésben megemlítik Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát is.Egy 2004. május 17-i keltezésű, a budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben arra is volt utalás, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított, és hogy valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül „közvetlenül a pártokhoz folyjon be”.Véletlen egybeesés vagy sem – jegyzi meg a hetilap –, hogy 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor fideszes politikusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták.A pártok tagadták a vádakat. A korrupciós, vesztegetési, adócsalási ügyekben indult nyomozások vádemelések nélkül értek véget a tízes években.A Strabag megszerette a focit és maradtA 2010-es kormányváltás után a Strabag magyarországi pozíciói nem romlottak olyan mértékben, ahogy az ember gondolná, sőt: a 2010-es évek közepén éves árbevételeik a 2007-es rekordot is túlszárnyalták.Ez nem véletlen, Mészáros Lőrinc első milliárdjai nem születtek volna meg olyan, nagy referenciával rendelkező vállalatok nélkül, mint amilyen a Strabag is.Úgy is tűnhet, hogy a Strabag a Fidesz-közeli focicsapatoknak, így a Felcsútnak, a Videotonnak és az Eszéknek adott pénzekért cserébe élte túl a kormányváltást. „Az állami tendereken aratott friss győzelmek után a Strabag és a Belfry elkezdte vadul támogatni a Fidesz-kormány »nemzetstratégiai« jelentőségű focicsapatait: a felcsúti Puskás Akadémiának jelenleg mindkét cég kiemelt szponzora, Mészáros Lőrinc eszéki klubját »csak« a semmiből előbújt Belfry, a Vidit pedig a Strabag pénzeli” – írta 2019-ben a Válasz Online.A Strabag NER-es kapcsolatépítésében az említett Belfry Holding és Aczél Zoltán szerepe különösen érdekes. A magyar-osztrák üzletember, a Strabag és az Alstom korábbi lobbistája, a Strabag-alapító Hans Peter Haselsteiner bizalmasa a kétezres években még – a Profil 2008-as tényfeltárása szerint – a szocialistákkal és a szabad demokratákkal üzletelt, a 2010 utáni időkben azonban a szponzoráción túl is szívességeket tett a Fidesznek: Szlovéniában például a Habony-közeli médiumokban hirdetett, miközben itthon a tulajdonában álló Belfry Holding lett a Strabag állandó konzorciumi partnere - így nyertek el továbbra is jelentős magyar állami tendereket. Aczél legutóbb annak a Tiborcz-szálló Hotel Dorotheában tartott díszvacsorának volt a szervezője, aminek Donald Trump Jr. volt a díszvendége.Az ország legnagyobb alvállalkozójaA Strabag és az addig lényegében ismeretlen Belfry 2010 után eleinte főleg a Közgéppel, majd Mészáros Lőrinc cégeivel tudott közbeszerzéseket nyerni, akiknek rendszeres konzorciumi partnere volt. A bányászati kitermelési engedélyek alapján a Strabag közel húsz százalékos részesedéssel a NER-korszakban még mindig a harmadik legnagyobb útépítő cég volt a G7 számításai szerint, és a Strabag Építő Kft. még 2020 után is több mint 200 milliárd forintnyi nyertes pályázatot adott be az ÉKM közbeszerzéseire.A NER számára a Strabag jelenléte tehát sokáig nélkülözhetetlennek tűnt.Nekik volt eszközparkjuk, szaktudásuk és a teljes vertikumra kiterjedő rendszerük, ami főleg a közút- és vasútépítésben nehezen volt megkerülhető. Bár a 2010 utáni oligarcharendszer kiépítésében az építési megaprojektek alapvető jelentőségűek voltak, és Mészáros, Szíjj László, Garancsi István és a többiek vagyonfelhalmozásához szorosan hozzátartoztak a nagy állami megrendelések, a külföldi építővállalatok így is jelentős, bár csökkenő méretű szeletet tartottak meg. Igaz, a korábbi évektől eltérően elsősorban már nem fővállalkozóként.Miután a Közgép, a V-Híd és a többi NER-kedvezményezett konzorciumvezetőként, kiemelkedő profitrátával lefölözték az állami és az EU-s források tekintélyes részét, a munkát valakinek el is kellett végeznie. Ebben az elmúlt időszakig meghatározó szerepük volta a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak: az útépítésekben mindenekelőtt az osztrák Strabagnak, a szintén osztrák Swietelskinek, valamint a francia Colas-nak.A G7 megfogalmazása szerint: miközben a NER leuralta az építőipart, „az osztrák Strabag lett az ország legnagyobb építőipari alvállalkozója”.Jelenleg is benne vannak a Duna Aszfalt alvállalkozójaként a várható forgalom alapján egyébként teljesen felesleges mohácsi Duna-híd építésében, dolgoznak a Zala Zone tesztpályán és a Déli Körvasút II. ütemén, de Mészáros Lőrinc V-Híd Építőjének konzorciumi partnereként a Strabag Rail Kft. csinálta a Békéscsaba és Lőkösháza közötti, fajlagosan az ország legdrágább vasúti beruházását is, amin Orbán Viktor éppen Lázár Jánossal utazott végig jelképes szalagátvágás gyanánt. Építhettek a Liget Projektben, az M6-oson, és - messze nem a teljesség igényével - ők tisztították meg a honvédség egykori ócsai üzemanyagbázisának területét, építettek higiéniai papírgyárat Dunaföldváron, aszfaltkeverőt Tatabányán, korszerűsítették a Balaton vízelvezető rendszerét és megújították a balatoni bringakört. Részt vesznek a Liszt Ferenc repülőtér bővítésében is.A 2010 utáni szisztéma tehát erősen épített arra a sajátos konstrukcióra, melyben az állami megbízások révén a rendszer úgy hizlalta fel politikai oligarcháit, hogy közben azért elég sokat csepegtetett a retorikában szívesen csepült külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak, köztük a Strabagnak is.Az ő bevonásuk járulékos előnye, hogy már kezdetben is rendelkeztek a pályázati kiírásokban elvált referenciákkal, ezért is érdemes volt meghagyni őket a nagy állami megbízásokban. Kérdés, hogy ez a képlet mennyiben érvényes még: idővel a sorra elnyert kiemelt projektek, illetve a közös konzorciumi megvalósítás révén a felhizlalt NER-cégek is szert tettek megfelelő referenciákra.Az M30-as, mint ürügyNehéz megmondani, hogy Lázár János egyre durvább Strabag elleni támadásait legalább részben ez magyarázza-e, vagyis az ÉKM-miniszter az M30-as autópályára hivatkozva valóban ki akarja-e penderíteni az osztrák nagyvállalatot a magyar piacról (és Lázár fenyegetései másokat, így a Swietelskit és a Colas-t is érintik), hogy a felszabaduló szeletet teljesen a NER házi cégeinek biztosítsa, vagy pedig csak úgy csinál, mintha nem értené a NER működésének gazdasági alapjait.Az előbbi mellett szólhat, hogy az uniós források hiánya miatt az elmúlt években egyre kisebb lett a torta, a NER-es vállalatok éhsége pedig egyre nagyobb a maradék megrendelésekre.A kiszorítósdiban volt egy számukra valószínűleg kevésbé stratégiai terület, ahol a Strabag már engedett: miután Lázár ott is harcot hirdetett az osztrákok ellen, a GySEV-ben tavaly szeptemberben eladták a részesedésüket a magyar államnak, hogy aztán ők egy olcsó trükkel rögtön háttérbe szorítsák az osztrák államot is, majd azzal a lendülettel megpróbálják a Tiborcz tulajdonában álló Waberer'st helyzetbe hozni.Lázár János a jelek szerint a Strabag további kiszorításárát, és lehetőleg a magyar piacról való távozását akarja kikényszeríteni, és erre használja az M30-as autópálya építési hibáit és a helyreállítás csúszását is. Az osztrák vállalat ugyan a helyreállítási munkákat elvállalta, de a jótállási igényt elutasítja, és tagadják, hogy a talaj megcsúszása az ő hibájuk lenne: szerintük a kivitelezéssel minden rendben volt, a problémát az ezután a talajba kerülő víz okozta, a probléma valószínűleg geológiai hátterű. Azt mondják, arra sincs ráhatásuk, hogy a helyreállítás csúszik: az altalaj lassabban tömörül a vártnál, erre pedig nincs befolyásuk, a politikai beszólogatások ellenére sem.Lázár János a hiba el nem ismerésére újabb fenyegetésekkel válaszolt. Miután májusban már elfogadtatott egy nem hivatalosan Strabag-törvényként emlegetett javaslatot arról, hogy az állami beruházásoknál a teljes alvállalkozói lánc felett kontroll-lehetősége legyen az államnak, most már teljesen kizárná az osztrák építőcéget a magyar közbeszerzésekből. Az építési miniszter emellett ráküldött egy rendkívüli vizsgálatot a Strabag M5-ös autópálya feletti koncessziós cégére, az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-re, ahol pénzügyi visszaélések gyanúját emlegetve az állam számára kedvezőbb nyereséget akar kikényszeríteni.Patrióta internacionalizmus a labanc imperialisták ellenLázár Strabag elleni háborújának az osztrák Szabadságpárt ad nemzetközi jelleget. Miután a magyar építési miniszter azt állította, hogy „a strabagosok beszálltak a magyarországi választási kampányba, a Tisza Pártot pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével támogatják” (ezt egyelőre nem támasztotta alá bizonyítékokkal, de a kormánypropaganda gépezete már pörög), az FPÖ vizsgálatot kezdeményezett az osztrák törvényhozásban, nekimenve régi ellenségüknek, a liberális NEOS-t támogató Strabag-vezér Haselsteinernek.A Strabag elleni kampány így most egyszerre zajlik osztrák és magyar belpolitikai, gazdasági és külpolitikai fronton. A bécsi Kronen Zeitung szerint „legutóbbi nyilatkozataival Lázár élesíti a vitát a 2026 tavaszára tervezett parlamenti választások előtt. Támadása nemcsak a Strabagot érinti, hanem közvetve annak fő részvényeseit is, köztük a Haselsteiner családot, a Raiffeisent és az UNIQA-t is ”.Az osztrák vállalatok elleni magyar kormányzati nyomás ausztriai forrásaink szerint téma volt Szijjártó Péter és Beate Meinl-Reisinger (az éppen a NEOS által jelölt), osztrák külügyminiszter szeptemberi budapesti találkozóján is. Bár a közös sajtótájékoztatón Szijjártó azt hangsúlyozta, hogy a magyar–osztrák viszony jó, és nagyrabecsülését fejezte ki az osztrák cégek iránt, azt állítva, hogy „ahogyan eddig, ezután is támogatni fogja a kormányzat a beruházásaikat”, tudomásunk szerint Meinl-Reisinger a találkozón jelezte, hogy Ausztria rossz szemmel nézi azt, hogy a magyar kormány a GySEV, a Spar és a Strabag esetében is megpróbálja kicsavarni az osztrákok kezéből a magyarországi érdekeltségeiket. Ez egyelőre nem tűnik úgy, hogy hatott volna: Lázár János már abban a tudatban fokozta tovább a kiszorító akcióját, hogy Ausztria korábban a legmagasabb diplomáciai szinten jelezte a tiltakozását.
|
Lázár háborúja: Magyarország legnagyobb alvállalkozójának kiszorítása
|
A Strabag próbált integrálódni a NER-be is, de Mészárosék már megvannak nélkülük: piaci újrafelosztási kísérlet kurucos pózokkal. A magyar kormány ürügyként használhatja az osztrákok ellen az M30-as autópályát.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/05/lazar-haboruja-magyarorszag-legnagyobb-alvallalkozojanak-kiszoritasa
|
2025-11-05 14:54:56
| true
| null | null |
444
|
Az alapoktól fel kellene újítani a 4413-as út Nagyfa és az algyői Tisza-híd közötti szakaszát is - ez derül ki a Magyar Közút által bemutatott kiviteli tervből, amit közérdekű adatigénylésünkre küldtek. Az út másik, az M43-astól a nagyfai börtönig tartó, és Lázár János batidai kastélya felé vezető szakaszának felújítására tavaly 3,3 milliárd forint közpénzt költöttek. Most megnéztük, milyen a Nagyfa utáni szakasz. Videóriport.Immár egy éve, hogy átadták az alapjaitól felújított 4413-as út M43-as autópálya és a nagyfai börtön közötti szakaszát, amelyre 3,3 milliárd forintot költöttek. Ez az autópályától az algyői Tisza-hídig vezet, de erre lehet eljutni a batidai vadászházhoz is, ami Lázár János építési és közlekedési miniszteré.A felújítás kapcsán kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Nincs meglepetés: meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban. A Közút szerint, ha nekikezdenek az algyői Tisza-híd bővítésének, akkor kerülőútként működhetne a most alaposan felújított, Lázár János kastélya felé is vezető négy számjegyű mellékút.Lázár államtitkára szerint a nagyfai börtön kérte a batidai út felújítását, de az erről szóló levelezést nem hajlandók megmutatni. A félbemaradt felújítás után egy évvel újra megnéztük az utat, és közben a hídépítéssel kapcsolatban új dolgokat is hallottunk.3,3 milliárd forintot költöttek a batidai út felújításáraAhogyan arról korábban beszámoltunk, a Magyar Falu program keretében egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt: Lázár államtitkára szerint a nagyfai börtön kérte a batidai út felújítását, de az erről szóló levelezést nem voltak hajlandók megmutatni.Lázár János építési és közlekedési miniszter folyamatosan vásárolta a batidai vadászház körüli földeket, az elmúlt években 181 millió forintot költött erre. 2018-ban még tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz, de ma már 40 százalékban tulajdonosa. A kastélyhoz vezető utat nemrég újították fel közpénzből, így errefelé szokatlan kényelemben lehet eljutni odáig az autópályától.Szöveg: Segesvári Csaba - Videó: Józsa ZsoltCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Nincs pénz a Lázár János vadászháza felé vezető út másik felének felújítására
|
A félbemaradt felújítás után egy évvel újra megnéztük az utat, és közben a hídépítéssel kapcsolatban új dolgokat is hallottunk. Videóriport.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/03/nincs-penz-a-lazar-janos-vadaszhaza-fele-vezeto-ut-masik-felenek-felujitasara
|
2025-12-03 09:34:22
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
2022 márciusára kellett volna elkészülnie "az ország legnagyobb almatermesztési központjának" a szabolcsi Újfehértón. Az uniós és állami forrásból épített üzemet azonban végül csak 3 évvel később, idén szeptemberben adták át, most pedig kiderült, hogy a felépítése is jogsértő volt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis egy vizsgálatot követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely megállapította, hogy a Szabolcsi Alma Centrum Nonprofit Kft. nem írt ki közbeszerzési eljárást az építési munkálatokra. Emiatt 30 millió forint bírságot róttak ki a cégre, az érintett vállalkozókat pedig összesen 11,8 millió forintra büntették.Arra, hogy a projekttel valami nem stimmel, Hadházy Ákos is többször felhívta a figyelmet, legutóbb 2024 elején. Akkor a független parlamenti képviselő azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy a létesítmény láthatóan nem készült el. Beszélt a projektmenedzserrel is, aki megerősítette ezt: elmondta, hogy előre nem látható körülmények miatt drágább lett a projekt, emiatt még nem tudták befejezni, de a minisztériumban meghosszabbították a határidőt, és további támogatást is ígértek.A képviselő által készített képeken látszottak a létesítmény kivitelezői is, ezért megpróbáltuk a szerződések (és azok módosítása) alapján kideríteni, hogy pontosan hol tart a beruházás. Csakhogy az EKR-ben nem találtuk az építkezésről szóló közbeszerzési eljárást, és így az ahhoz tartozó szerződéseket sem. Megkerestük ezért a Szabolcsi Alma Centrum (SZAC) Nonprofit Kft.-t, hogy megtudjuk:miért nem írtak ki tendert az építési munkálatokra?Először azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinkkel forduljunk a SZAC Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlójához.Ez a cégadatbázis szerint akkor éppen a Magyar Állam és a Kulturális és Innovációs Minisztérium volt. Ők azonban azt állították, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása idején még nem a Kulturális és Innovációs Minisztérium gyakorolta a Társaság felett a tulajdonosi jogokat, és a 2022. május 25. napján kezdődött tulajdonosi joggyakorlással sem kapták meg "a közbeszerzési eljárás tartalmáról vagy a VP támogatással kapcsolatos dokumentumokat, információkat sem a társaságtól, sem a korábbi tulajdonosi joggyakorlótól".Ezután a - gondos gazda képét igencsak árnyaló - válasz után ismét a SZAC Kft.-hez fordultunk, ahonnan végül kaptuk érdemi választ. Közadatigénylésünkre azt írták, hogy azért nem írtak ki közbeszerzési eljárást, mert nem is kellett volna nekik.Szerintük ugyanis a Magyar Államtóla beruházás kivitelezésére kapott 5 milliárd forint tőkeemelés "nem támogatás".Hozzátették: "a VP2-4.1.3-20 kódszámú felhívásra benyújtott támogatási kérelem alapján a Társaságunk közbeszerzési eljárás lefolytatására nem kötelezett." Továbbá úgy ítélték meg, hogy a SZAC Kft. nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, tekintettel arra, hogy a támogatás intenzitása a 75%-ot nem haladja meg. Mindezt a projekt kezdete előtt egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó erősítette meg nekik.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Az ÁSZ és a Közbeszerzési Döntőbizottság máshogy láttaNem értett egyet ezzel azonban az Állami Számvevőszék, amely idén tavasszal egy adatszolgáltatás során észlelte a jogsértést. Szerintük ugyanis a Szabolcsi Alma Centrum Kft. jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Emiatt jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely megállapította, hogya SZAC Kft. megsértette a közbeszerzési törvény több pontját is,ezért az érintett cégekkel 2020-van és 2021-ben kötött vállalkozási szerződések semmisek, azonban a tárgybeli szerződések tekintetében az eredeti állapot már nem állítható helyre.A Döntőbizottság SZAC Kft.-vel szemben a terhére megállapított jogsértéssel összefüggésben 15 millió, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként pedig további 15 millió forint bírságot szabott ki. Az építési munkákat elvégző cégek (Lemezcentrum Kft., LHG Lukács Hűtéstechnika és Gasztronómia Kft., SW Umwelttechnik Magyarország Építőelemgyár Kft., Külvent Kft., WATT-TEAM Kft., NYÍR-LIFT Felvonószerelő- Javító és Karbantartó Kft.) 300 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő pénzbüntetést kaptak.A Döntőbizottság a következőkkel indokolta a döntést.A törvényi előírások szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező abban esetben, ha a Kbt.-ben rögzített alábbi négy együttes feltétel megvalósul:a Kbt. 5-7. § szerinti ajánlatkérő szervezeta Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgy tekintetébenlegalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékűvisszterhes szerződést köt.Ezen együttes feltételek közül, bármely feltétel nem teljesülése kizárja a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét. Döntőbizottság mind a 4 feltétel meglétét külön-külön vizsgálta, és arra jutott, hogya beszerző ajánlatkérői minősége fennáll(t),a beszerző vitatott szerződései mind ugyanazon közvetlen cél megvalósítására köttettek, így a szerződések építési beruházásnak minősülnek,a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható volt, hogy a kezdeményezéssel érintett "versenyeztetési" eljárás eredményeként létrejött egyes szerződések alapján a beszerző ellenszolgáltatást teljesített az egyes kérelmezettek részére, ekként a vizsgált beszerzések visszterhessége felől nem volt kétség,a tárgyi szerződések ugyanazon közvetlen célra irányuló építési beruházások voltak, valamint a tárgyaik között fennállt a műszaki és gazdasági funkcionális egység, emiatt a szerződések értékeit egybe kellett volna számítani, melyek esetében közbeszerzést kellett volna lefolytatni.Vagyis a Szabolcsi Alma Centrum Kft. jogsértést követett el, amikor nem írt ki tendert.Három év csúszásA kormany.hu-n olvasható 2021-es leírás szerint a Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg. A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes. A tervek szerint a fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül.Nagy István agrárminiszter az alapkőletételnél beszélt arról is, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és csak egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ez az arány megforduljon, azonban "az ágazat a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes."A fejlesztés megvalósítását a Vidékfejlesztési Program (VP) pályázati kiírása segítette: a kertészeti üzemek korszerűsítésére meghirdetett keretösszegből 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő (uniós) támogatást kapott a projekt. A beruházást a magyar állam 5 milliárd forinttal támogatta.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában viszont már az áll, hogyaz eredetileg 7,6 milliárdosra tervezett beruházás kalkulálható összköltsége 9,6 milliárdra nőtt.Hogy pontosan mennyit költöttek végül a projektre, nem tudni, de a szerződésekben rögzített munkálatok értéke meghaladta az 5,3 milliárd forintot.A Szabolcsi Alma Centrum Kft. stratégiai igazgatója tavaly az RTL-nek azt nyilatkozta, nem költötték el a teljes 7,6 milliárd forintot, csak 5,1 milliárdot, azonban a projekt befejezésére még a teljes összeg sem lenne elegendő. A stratégiai igazgató számításai szerint a munkálatok elvégzésére összesen 10 milliárd forintra lenne szükség.Közben a tulajdonosi szerkezetben is változás történt:a céget 2024-ben a Debreceni Egyetem vette át.Ők jelentették be az üzem átadását is idén szeptemberben.Az egyetem szerint a fejlesztés révén Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb hűtőkomplexuma jött létre. A hűtőház lehetővé teszi a termelői csoportok termékeinek összegyűjtését, tárolását, valamint piaci igényeknek megfelelő értékesítését. A felépült hűtőház nem csak mint logisztikai központ üzemel majd, hanem a benne működő kutatási és szaktanácsadási háttér lehetőséget teremt a térség piaci helyzetének javításához.Katus Eszter
|
Állami Számvevőszék: jogsértő módon épült fel a milliárdos Szabolcsi Alma Centrum
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a cég nem írt ki közbeszerzési eljárást az építkezésre, ezért összesen 42 millió forint bírságot szabott ki.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/03/allami-szamvevoszek-jogserto-modon-epult-fel-a-milliardos-szabolcsi-alma-centrum
|
2025-12-03 13:24:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Első nekifutásra még nem nyerte el Mészáros és Mészáros Zrt. a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. tenderét, másodszorra azonban nem hibázott. A felcsúti milliárdos érdekeltsége - a Pintér Művek Kft.-vel kiegészülve - egyedüli ajánlattevőként lett befutó, így ők végezhetik a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának újabb bővítését.Ahogy arról szeptember végén beszámoltunk, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 4. fázis létesítése kapcsán kiírt közbeszerzési eljárást első körben nem nyerte meg a Mészáros és Mészáros Zrt., miután határidőre nem létesített munkaviszonyt egy bizonyos szakemberrel. Emiatt a cég nem felelt meg a részvételi jelentkezés feltételeinek, és kizárták az eljárásból. Nagy szerencséjükre azonban más nem jelentkezett, így a tender eredménytelenül zárult.A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ezután új, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást írt ki, ahol Mészárosék már nem hibáztak: egyedüli indulóként elnyerték a megbízást. Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint ezúttal egy "alkalmas és érvényes részvételi jelentkezést benyújtó" jelentkező volt, akit fel is kértek ajánlattételre. Ez pedig nem volt más, mint a felcsúti Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a Pintér Művek Kft. párosa.Mészárosék 46 745 859 504 forintos ajánlatot tettek.Az RHK a bírálati összegzésben nyertesként hirdette ki a 2 céget, így, ha senki nem támadja meg az eljárást, hamarosan meg is kötik velük a szerződést.Az, hogy nem hemzsegtek az ajánlattevők, egyébként nem volt meglepetés, hiszen olyan referenciákat vártak el a jelentkezőktől, amelyeknek együtt csak nagyon kevés cég tud megfelelni Magyarországon.A Mészáros és Mészáros Zrt. feladata lesz az üzemelő nukleáris létesítmény bővítése egy ötkamrás, MVDS (Modular Dry Vault Storage) rendszerű, kiégett üzemanyag kazetták átmeneti tárolására alkalmas, technológiát kiszolgáló épülettel, továbbá a meglévő technológiai rendszerek átalakítása, bővítése, új nukleáris rendszerelemek gyártása, szerelés és az érintett rendszerek üzembe helyezése.A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság végezte a KKÁT III. ütem 3. fázisát is, amely során szintén egy MVDS tárolót kellett építeni a VVER 440 típusú reaktorok kiégett fűtőelem kazettáinak átmeneti tárolására. Annak a beruházásnak az ára (pótmunkákkal együtt) nettó 22 milliárd forint volt.Egyelőre az atomerőműnél tárolják a kiégett fűtőelemeketAz atomerőművek működésének egyik következménye, hogy elhasznált (kiégett) fűtőelemek is keletkeznek, amelyek kezeléséről és elhelyezéséről gondoskodni kell. Az RHK leírás szerint, miután eltávolítják a Paksi Atomerőmű reaktorából a kiégett üzemanyagot, bizonyos ideig az atomerőműben lévő vizes, úgynevezett pihentető medencében helyezik el.Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek hőfejlődést. A tárolási idő korlátját a pihentető medence kapacitása szabja meg. A 3-5 éves pihentetési időszak leteltével a kazettákat átszállítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT).A KKÁT telephelye a Paksi Atomerőmű üzemi területe mellett, annak déli részéhez csatlakozva helyezkedik el.A KKÁT egy moduláris, kamrás típusú létesítmény, amely a kiégett fűtőelem-kazetták száraz tárolását biztosítja. A tároló földfelszíni épület, ahol a kazettákat egyenként, az átrakógép segítségével hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A tárolócsövek vasbetonfalakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A tárolócsövek körül majdnem 2 méter vastag vasbetonkamra van, ami a radioaktív sugárzás ellen biztosít árnyékolást.A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. A hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tárolócsövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak, amelynek a nyomását folyamatosan ellenőrzik.2024 végén a telephelyen 10 957 darab kiégett fűtőelemet tároltak.A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolása ugyanakkor jelenleg nem megoldott, egyelőre kutatások folynak arról, hogy hol és hogyan lehetne biztonságosan elhelyezni a kiégett fűtőelemeket.Katus EszterNyitókép: Mészáros Lőrinc és a KKÁT.
|
46,7 milliárdos megbízást kaptak a Paksi Atomerőműnél Mészáros Lőrincék
|
Csak a Mészáros és Mészáros Zrt. és a Pintér Művek Kft. tett ajánlatot, így ők végezhetik el a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának újabb bővítését.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/04/467-milliardos-megbizast-kaptak-a-paksi-atomeromunel-meszaros-lorincek
|
2025-12-04 07:33:05
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe visznek műanyag "kismotorokat". Azóta fideszes politikusok hordják a járműveket az intézményekbe, egyértelműen saját kampánycéljaikra használva a közpénzből vett játékokat és a gyerekeket is. Kikértük a KIM-től, hogy pontosan mennyit költenek erre az államkasszából, és hova hány kismotort visznek, de nem mondták meg. Csak annyit közöltek, hogy "közel 55 ezer gyermekhez jutnak el az eszközök", és a szerződés fent van az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. Megkerestük a dokumentumot, ami egy 2,8 milliárd forintos keretszerződés Balásy Gyula cégeivel.A megállapodás a "»Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2026« komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása a Családokért Felelős Államtitkárság részére" címet viseli. Vagyis egyértelműen egy kormányzati szerv rendelte meg közpénzből, mégis a Fidesz politikusainak népszerűsítésére használják, akik hetek óta játékosztással turnéznak a bölcsikben."Az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára." - jelentette be a Facebook-oldalán Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára 2025. november 6-án egy útátadás során. Koncz néhány fotót is közzétett a háromkerekű műanyag kismotorokról, amiket közpénzből vesz/vett a kormány a bölcsiseknek.Arról a klasszikus cipőorr-koptató járműről van szó, amit minden kisgyerekes szülő jól ismer, hiszen a 2-5 év közötti korosztály nagy kedvence. A játékboltokban és szupermarketekben kapható típusoktól annyiban tér el a Koncz által bemutatott kormányzati verzió, hogy mindkét oldalán van két matrica: az egyiken a "Családbarát Magyarország" program logója felirattal és az anya-apa-három gyerek rajzzal, a másikon csak a családrajz szerepel piros-fehér-zöld színű háttéren.A bejegyzés egyik fotóját a független debreceni hírportál, a Debreciner osztotta meg a Facebookon november 10-én, ekkor vettük észre. Rögtön felkeltette az érdeklődésünket, egyből elkezdtünk utánajárni, hogy pontosan miről van szó, és mennyibe kerül az adófizetőknek. Ezért még aznap közérdekű adatigénylésben kértük ki Koncz Zsófia munkahelyétől, a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM), hogymely településekre juttatnak el kismotorokat, és melyikre mennyit,összesen hány kismotort vesznek,melyik cégtől vagy cégen keresztül szerzik be őket,összesen mennyit költenek a kismotorok megvásárlására,mennyibe kerül a kismotorok "családbarát" matricával való ellátása, és azt melyik cég csinálja.Fideszes politikusok osztják ki a járgányokatAddigra megtaláltuk, hogy Koncz Zsófia családügyi államtitkár, aki egyben 2020 októbere óta a Borsod megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) fideszes parlamenti képviselője is, idén október elején említette először a kormányzati kismotorokat.Szerencsen, a "családbarát roadshow" keretében rendezett családi délutánon október 3-án beszélt arról, hogy a városban "indítottak el egy vidéki kismotoros felvonulást is, gyermekek részvételével", és "az év végéig minden vidéki magyar bölcsődébe juttatnak el kismotorokat".Amíg a KIM válaszára vártunk, a 444 szépen összeszedte, hogy a közpénzből vett kismotorokat a Fidesz politikusai hordják ki a bölcsődékbe, vagyis a választási kampány részévé tették az egészet - gyakran a gyerekekkel fotózkodva az átadáskor. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy szimpatizánsokat és szavazatokat szerezzenek maguknak az áprilisi országgyűlési választáson.Koncz Zsófia pedig közben a Családbarát roadshow újabb állomásán azt nyilatkozta, hogy "a roadshow-nak fontos eleme a kismotor, amelyet minden vidéki bölcsődébe eljuttatnak, mert a kismotor szimbolizálja a kisgyermekek mindennapjait."Nem mondják meg, mennyi kismotort vettekAzt minden fideszes politikus hangsúlyozza az átadásról kitett beszámolóiban, hogy a járgányokat a kormánytól kapják az intézmények, de Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. OEVK-jának fideszes parlamenti képviselője az alábbi kommentárt is hozzáfűzte a kismotor-osztásról szóló egyik Facebook-bejegyzéséhez: "És a fanyalgóknak, akik mindenben a rosszat keresik, csak ennyit üzenünk: Százszor inkább kismotor, mint a »Csipke Józsika« című LMBTQ-mesekönyv. A gyerekeinknek tiszta, vidám, egészséges gyerekkor jár. Nem ideológiai kísérletezés. Kismotor, mozgás, játék, gyermeki öröm. Ez a helyes irány."Azt viszont nem akarják megmondani, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy a fideszes politikusok osztogatják a közpénzből vett ajándékokat a körzetük bölcsődéiben.Az adatigénylésünk megválaszolását ugyanis nem kapkodta el a KIM: jóval az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő után, december 1-jén reagáltak csak rá.A konkrét kérdéseink (hova, hány darab kismotort, mennyi közpénzből vesznek) megválaszolásával nem fárasztották magukat,csupán annyit közöltek, hogy "a vonatkozó szerződés megtalálható az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (www.ekr.gov.hu) Közzétett szerződések felületén". Ezen kívül írtak egy bekezdést arról, hogy "a Kormány elkötelezett a családok támogatása mellett", 2010 óta megduplázta a bölcsődei férőhelyeket, az októberben és novemberben rendezett Családbarát roadshow keretében pedig "bölcsődei szakemberek és védőnők részvételével szakmai programokra, valamint kisgyermekes családok részvételével Családi délutánokra került sor".Végül azért mondtak néhány számadatot is: "Valamennyi önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézmény és szolgáltatás kap kismotorokat, így több, mint 2500 intézmény közel 5000 ezer csoportjában közel 55 ezer gyermekhez jutnak el az eszközök." Ezt persze minden bizonnyal nem úgy kell érteni, hogy 55 ezer kismotort vesznek, hanem összesen ennyi gyerek jár azokba a vidéki bölcsikbe, ahova visznek ilyen járműveket a fideszes politikusok.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.2,8 milliárdos keretszerződést kötöttek a Balásy-cégekkelMivel a Kulturális és Innovációs Minisztérium az adatigénylésünkben feltett kérdéseinkre nem válaszolt, panaszt teszünk ellene a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).Az nem szabályos egyébként, hogy a szerződéssel kapcsolatban csak annyit írtak, hogy fent van az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR), hiszen az egy többezer aloldalt és fájlt tartalmazó portál. Az Infotörvény szerint a minisztériumnak el kellett volna küldenie azt a konkrét url-t, ahol megtaláljuk a dokumentumot, úgyhogy ezt is beleírjuk a NAIH-panaszba, hiszen ez is szabálytalanság a KIM részéről - ahogy a határidőn túli válasz is.Szerencsére megtaláltuk a szerződést az EKR-ben:a nettó 2,8 milliárd forintos keretmegállapodást november 18-án írta alá a KIM a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel.A cégnevek nem meglepők: a Balásy Gyula tulajdonában lévő két vállalkozás évek óta egyedüliként nyeri el az állami reklámmegbízásokat a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül. Ez a mostani KIM-es munka például a legutóbbi, 75 milliárd forintos NKOH-tender része.A KIM-es keretszerződés a "»Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2026« komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása a Családokért Felelős Államtitkárság részére" címet viseli. A nettó 2,8 milliárdos keretösszeg 70 százalékára, vagyis közel 2 milliárd forint lehívására vállalt kötelezettséget a minisztérium, a megbízás pedig a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2027. január 15-ig tart.A dokumentumhoz csatolt műszaki leírás szerint ebből az összegből reklámkampányokkal és rendezvényeken népszerűsítik a családi értékeket és a kormányzati intézkedéseket a gyermektelen fiatalok, a gyermekes családok és az idősek körében.Bár sem magában a keretszerződésben, sem a műszaki leírásban egy szó sincs kismotorokról, csak "reklámajándékokról" írnak, a tervezett rendezvénytípusok alapján is biztosnak tűnik, hogy a Koncz Zsófia által bedurrantott programra vonatkozik a megállapodás.A függelék szerint ugyanis lesz egy-egy díjátadó, gálavacsora, konferencia, és ifjúsági fesztivál, több sajtótájékoztató és családi nap (200-25 ezer fő résztvevővel), tematikus programok, kiállítások, és több roadshow "19 vármegyeszékhelyen, vidéki városokban, központi helyen".Egy ilyen Családbarát roadshow általában úgy néz ki, hogy Koncz Zsófia és/vagy a körzet fideszes parlamenti képviselője előadást tart a kormány eredményeiről a felnőtteknek, a megjelent gyerekeket pedig arcfestéssel és játékokkal szórakoztatják, végül pedig a kicsik kapnak ajándékba egy kismotort.Remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy tételesen mire mennyit költ a kormány ebből a 2,8 milliárd forintos keretösszegből "családbarát kampány" jelszóval. A kismotorok biztosan nem kerülnek túl sokba: annak idején 2-3 ezer forintért vettem ilyeneket az egyik szupermarketben a gyerekeimnek, most pedig 5-8 ezer forintért lehet őket kapni a boltokban.Ha nem is nagykerben veszik a Balásy-cégek a járgányokat féláron, a nagy tételre tekintettel biztos kapnak mennyiségi kedvezményt, számoljunk tehát az egyszerűség kedvéért 5 ezer forintos darabáron. Ha esetleg a KIM által említett 55 ezer bölcsis gyerek mindegyike kapna egyet a kormánytól, az 275 millió forint lenne ezen az áron - ha kétszer annyit vesznek/vettek, az is még mindig csak 550 millió forint.Erdélyi KatalinCímlapkép: Koncz Zsófia KIM-államtitkár egy családbarát kismotorral 2025. november 6-án (fotó: Koncz/Facebook)
|
2,8 milliárdos keretből osztják a bölcsikben a játékmotorokat a fideszes politikusok
|
Balásy Gyula cégeivel szerződtek le erre (is), de azt nem hajlandók megmondani, hogy hova, mennyi műanyag kismotort visznek, és mennyi közpénzért veszik őket.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/12/04/28-milliardos-keretbol-osztjak-a-bolcsikben-a-jatekmotorokat-fideszes-politikusok
|
2025-12-04 09:05:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A gödi civilek által indított per lezárásaként a Budapest Környéki Törvényszék októberben hatályon kívül helyezte a Samsung SDI gödi gyárának környezethasználati engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Ennek értelmében az akkugyártási tevékenységet fel kellett volna függeszteni, ám ennek semmi nyoma: a gyár közelében élők elviselhetetlen zajra panaszkodnak, és működik az üzem több száz légszennyező pontforrása is. Úgy tűnik, a bírósági döntést "felülbírálta" a kormány, mely szerint engedély hiányában is működhet a gyár. Erre azonban a hatályos jogszabályok szerint nincs lehetőség, a kormány ugyanis 2024-ben minden akkuipari beruházás működését környezethasználati engedélyhez kötötte.Lantos Csaba energiaügyi miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy a - nemrégiben 133 milliárd forint közpénzzel megtámogatott - gödi üzem egy új engedély megszerzéséig nem működhet "teljes kapacitással". Az Energiaügyi Minisztérium pedig megkeresésünkre közölte: mivel a Samsung SDI "önként" lecsökkentette hőtermelési kapacitását az engedély előtti szintre, így működhet engedély nélkül is.Korábban megírtuk, hogy a Budapest Környéki Törvényszék október 7-én megsemmisítette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét, melyet a Pest megyei kormányhivatal a Samsung SDI bővítése miatt jogsértő módon többször is módosított.A bíróság új környezetvédelmi eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot: az új engedély kiadásáig a gyár nem folytathat környezethasználatot, s ennek következtében tevékenységét fel kell felfüggesztenie.A pernyertes Göd-ÉRT Egyesület november 10-én vette kézhez az írásos bírósági ítéletet - melynek átvételére egyébként 15 napot biztosít a jogszabály.A gyár működéséhez szükséges engedély tehát november vége óta nincs hatályban, a jelek szerint azonban az üzem működésében nem történt változás:a két gyáregység több száz légszennyező pontforrása továbbra is működik, s az üzem éjszakai zúgása-sivítása pedig még erősebbé vált az elmúlt hetekben."Pokoliak az éjszakáink, tegnap például hajnali 3 és 5 között nem tudtunk aludni az elviselhetetlen zajtól. Azt a néhány hatósági zajmérést, amire sor került, éjfél előtt végezték, amikor csendesebb volt az üzem. A kormányhivatal összejátszik a céggel, nem kényszeríti ki a szabályos működést, a panaszt tevő lakosoknak pedig nem válaszolnak, vagy azt hazudják, hogy minden rendben" - mondta el lapunknak egy gödi lakos.Az energiaügyi miniszter "nem ért egyet" a bírósági döntésselAz Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának november 25-i ülésén, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves meghallgatását követően Szabó Rebeka, országgyűlési képviselő (Párbeszéd) kérdést intézett a tárcavezetőhöz a gödi gyár engedélyének megsemmisítése és a működés leállítása ügyében. Lantos Csaba miniszter válaszában közölte, hogy az üzemnek jelenleg nincs környezetvédelmi engedélye, de hozzátette, hogy az engedélyt hatályon kívül helyező bírósági ítélettel "nem ért egyet"."Mivel az akkumulátor-gyárakra új kibocsátási határértékeket vezettünk be, s ezzel előírtuk azt is, hogy mennyi lehet a maximuma például az NMP-nek, ezt most a döntésével megsemmisítette a Tisztelt Bíróság. Vagyis visszaáll újra az 1-es helyett a 150-es határérték... ha termelne ez a gyár, de nyilván nem termelhet teljes kapacitással.Az biztos, hogy új engedély-kérelmet kell benyújtania a gödi akkumulátorgyárnak, ami már az összevont legszigorúbb környezethasználati engedély lesz. És azt kell mondanom, hogy ennek meg fog felelni, tehát csak akkor működhet tovább a megfelelő kapacitással, ha ezeknek az új engedélyeknek megfelel" - fejtegette a bizottsági ülésen Lantos Csaba.A határértékek "szigorításáról" szóló miniszteri okfejtés eleve azért furcsa, mert a gyár működéséhez hozzájáruló szakhatóságok korábban megsértették a hatályos jogszabályi előírást, amikor is 150 mg/m3 kibocsátási határértéket engedtek az NMP nevű mérgező oldószerre - írtuk meg egy korábbi cikkben. Az pedig durva csúsztatás, hogy a bíróság az engedély megsemmisítésével ennek a korábbi, jogszabálysértő állapotnak adna szabad utat.Minisztérium: "csökkentett hőtermelésű tevékenységet" továbbra is folytathat a gyárA legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely az energiaügyi miniszteréhez hasonló tartalmú kijelentést tett a gödi akkugyár működéséről. Egy újságírói kérdésre azt válaszolta ugyanis, hogy a Pest megyei kormányhivatal az engedélyt megsemmisítő bírósági ítéletet "elemezve" arra jutott, hogy csökkentett kapacitással működhet a gödi üzem.Megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt és az Energiaügyi Minisztériumot, hogy tisztázzák: egységes környezethasználati engedély hiányában, az új engedély megszerzéséig folytathat-e a Samsung SDI Zrt. a gödi telephelyén akkumulátorgyártási tevékenységet?A kormányhivataltól nem kaptunk választ a kérdésünkre. Csupán annyit közöltek, hogy jelenleg a hatóság "teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást folytat a Samsung SDI Zrt. gödi telephelyén." Ennek az új eljárásnak a dokumentumait azonban a hatóság még nem tette közzé a nyilvánosság számára.A minisztériumtól bővebb választ kaptunk. Mint írták, "az ügyben a Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a Samsung SDI IPPC engedélyét, és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt új eljárás lefolytatásra utasította. Az ítélet alapján a Samsung SDI további működése kizárólag olyan tevékenységgel folytatható, amely a megsemmisített IPPC engedély nélkül is végezhető. A Samsung SDI az engedélyben megadott 115,391 MW hőtermelési tevékenységét önként az IPPC engedély küszöbértéke (50 MW hőteljesítmény) alá csökkentette."Az IPPC az angol Integrated Pollution Prevention and Control kifejezés rövidítése, ami integrált környezetszennyezés-megelőzési és csökkentési eljárást jelent. Magyarországon ez az egységes környezethasználati engedély (EKHE) megnevezéssel ismert, s az 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet írja elő részletesen, hogy mely tevékenységek végzéséhez kell kérni ilyen engedélyt a környezetvédelmi hatóságoktól. (Forrás: ippc.kormany.hu)A minisztériumi tájékoztatás azonban nem tér ki arra, hogy a hőtermelési tevékenység "önkéntes" csökkentése mit jelent pontosan, és ezt hogyan tartatják be a céggel. A minisztérium mostani álláspontja viszont pontosan megegyezik azzal, ahogyan a kormányhivatal tavaly a Göd-ÉRT Egyesület által indított perben, az azonnali jogvédelem keretében hozott bírósági döntést értelmezte.Korábban megírtuk, hogy a Budapest Környéki Törvényszék tavaly áprilisban elrendelte a gödi gyár engedélye elleni kereset halasztó hatályát - azaz nem engedélyezte a környezethasználatot a per lezárultáig. A kormányhivatal akkor ezt úgy értelmezte, hogy elegendő a gyár működésének olyan korlátozása, hogy az üzem maximum 50 MWth hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, azaz a hőtermelési kapacitását lecsökkenti az engedély előtt szintre. Az állítólagos "korlátozott" működés fél évig tartott, mert másodfokú bíróság a halasztó hatályt kimondó végzést eltörölte.A hazai jogszabályok nem tesznek lehetővé engedély nélküli működéstCsakhogy a kormány 2024-ben szigorított az akkuipari beruházások engedélyezésén, és kötelezően előírta környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását, valamint egységes környezethasználati engedély megszerzését minden akkus beruházás számára. Így a 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet) értelmében 2024 szeptembere óta semmilyen tevékenységet - azaz "csökkentett hőtermelést" - sem folytathat(na) egy akkumulátorgyár környezethasználati engedély nélkül.A pernyertes Göd-ÉRT Egyesület álláspontja szerint a jogszabály értelmében le kell állítani az akkugyártási tevékenységet az üzemben, amíg nem ad ki a hatóság újabb engedélyt.A civil szervezet álláspontját megerősítette az egyesület jogi képviselője, dr. Kiss Csaba ügyvéd is: "Mivel a bíróság az összes, a gödi gyárnak kiadott környezetvédelmi engedélyt megsemmisítette, a gyárnak az ítélet kézhezvételekor le kellett volna állnia. Ennek oka az, hogy tavaly szeptember óta, éppen a kormány jogszabály-módosítása következtében az akkugyárakra szigorúbb szabályok vonatkoznak, és kötelező rájuk a környezeti hatásvizsgálat. Tehát a cég köteles előbb hatásvizsgálatot végeztetni, aminek az eredményét majd a kormányhivatal elbírálja, és megadja vagy megtagadja az engedélyt. Azaza hatósági eljárás lezárulásáig nem üzemelhet a gyár, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető"- nyilatkozta lapunknak az egyesület jogi képviselője.A Göd-ÉRT Egyesület szerint nemcsak az akkugyár engedély nélküli működése a probléma, hanem az is, hogy a hatóságok és a minisztérium asszisztálnak a gyár szabálytalan, egészség-és környezetveszélyeztető működéséhez."Volt olyan év, amikor 81 tonna magzatkárosító oldószert eregetett a gyár a levegőbe. Ezt az anyagot, az NMP-t a Göd-ÉRT és a Greenpeace akkreditált laborvizsgálatai kimutatták a gödi kutakból és a csőtörés során a szántóföldre kiömlött kommunális szennyvízből is - de ezt egyetlen magyar hatóság sem volt hajlandó kivizsgálni azóta sem, ahogy a műholdfelvételeken is látszó fekete porlerakódást sem vizsgálták a gyár tetején. A gyár éjszakai működési zajának ügyében sem történik semmi, pedig az üzem sivítása éjjelente több kilométerre is elhallatszik" - hangsúlyozza a civil egyesület.Bodnár ZsuzsaCímlapkép: Czepek Gábor miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár (Energiaügyi Minisztérium), Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Gondola Csaba körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár (Energiaügyi Minisztérium) az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága 2025. november 25-i ülésén. (
|
Környezethasználati engedély nélkül is működhet a gödi akkugyár az Energiaügyi Minisztérium szerint
|
A gyár engedélyét a bíróság megsemmisítette, de kormánytagok szerint csökkentett kapacitással így is működhet – ez azonban ellentmond a jogszabályoknak.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/05/kornyezethasznalati-engedely-nelkul-is-mukodhet-a-godi-akkugyar-az-energiaugyi-miniszterium-szerint
|
2025-12-05 10:25:14
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A szigetvári önkormányzat 2 - uniós forrásból megvalósuló - beruházását vizsgálva arra jutottak az Integritás Hatóság szakértői, hogy egyik esetben az ajánlatkérő úgy írt ki meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárást, hogy nem tehette volna, a másik esetben pedig a különálló feladatokat összevonta, és ezzel szűkítette a versenyt. Emellett az ajánlattevők minden esetben egymással összehangolt ajánlatokat adtak. A hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért, amely megállapította a jogsértést, és pénzbírságot szabott ki az érintettekre.A szigetvári önkormányzat a szigetvári óvodák és bölcsőde bővítésére és felújítására, valamint a rekreációs központ létesítésére írt ki közbeszerzési eljárásokat 2018-ban és 2021-ben. Most kiderült, hogy mindkét tender több sebből is vérzett.A Zöldmanó Óvoda és Bölcsőde, a Napsugár Óvoda és Bölcsőde, valamint a Micimackó Óvoda felújítására is bővítésére írt ki meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárást a Baranya megyei Szigetvár önkormányzata 2018 nyarán. A felhívás 3 részből állt, és összesen 5 céget kértek fel ajánlattételre. Ebből kettő tett ajánlatot mindhárom részre: a Building-Tech Építőipari Kft. és a Post-Bau Kft. A Building-Tech Építőipari Kft. lett a nyertes.1. Az Integritás Hatóság (IH) vizsgálata szerint azonban az önkormányzat a becsült értéket nem megfelelően határozta meg, és valójában nyílt eljárást kellett volna kiírna a Kbt. 115-ös eljárástípus helyett. A munkálatok értéke ugyanis - az önkormányzat állításaival szemben - meghaladta az összeghatárt jelentő 300 millió forintot.A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy mivel az ajánlatkérő feladata és felelőssége az eljárásának megfelelő előkészítése, az ajánlatkérő azáltal, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás 2. részében nem a valós műszaki állapotnak megfelelő műszaki leírást, illetve kiviteli tervdokumentációt készített el, és emiatt meghívásos eljárást írt ki, megsértette a Kbt. több pontját.A kiírás második részében ugyanis, amely a Napsugár Óvoda és Bölcsőde épületének átépítése és korszerűsítése szerepelt,az ajánlatkérő "súlyosan hiányos és hibás műszaki leírást, kiviteli terveket adott ki",amelynek következtében a 2. rész becsült értéke téves és megalapozatlan volt. Emiatt a szerződést nem is lehetett teljesíteni (túl sok pótmunkára lett volna szükség). A beruházásra végül új eljárást kellett kiírni, ahol az eredeti 136,9 milliós becsült értékhez képest jóval magasabb áron, 572,8 millió forintért vállalták a kivitelezést.2. De nem ez volt az egyetlen baj az eljárással. Az Integritás Hatóság szerint ugyanis a benyújtott árazott költségvetések metaadataiból kiderült, hogy a Building-Tech Építőipari Kft. és a Post-Bau Kft.már a közbeszerzési eljárás megindítása előtt megkezdték az ajánlataik kidolgozását (tehát valahonnan értesültek annak tartalmáról), és az azokat tartalmazó dokumentumokat ugyanazon típusú szkennerrel - egy VersaLink C7025 készülékkel - digitalizálták,továbbá a költségvetéseket azonos személy (T. V.) végezte el.A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban rendelkezésére bocsátott iratok alapján, alefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a cégek a költségvetéseiket nem egymástól függetlenül készítették el, és ezáltal jogsértést követtek el.3. Azt, hogy az ajánlattevők összejátszanak, az IH szakértői szerint az ajánlatkérő önkormányzatnak is látnia kellett volna, és emiatt a cégek ajánlatait érvénytelennek, az eljárást pedig eredménytelennek kellett volna nyilvánítania. Továbbá a feltárt versenytorzító magatartás miatt kötelező lett volna bejelentést tennie a Gazdasági Versenyhivatal felé.A Döntőbizottság egyetértett a Hatóság szakértőivel, és az ajánlatkérővel szemben e tekintetben is megállapította a jogsértést.Mindezek miattaz önkormányzattal szemben 2,5 millió, míg a két érintett céggel szemben 1,5-1,5 millió forint bírságot szabott ki.A Building-Tech Építőipari Kft. "f.a." és a Post-Bau Építési Kft. az eljárás során végig azt állította, hogy nem működtek együtt, csak azonos technikai segítséget vettek igénybe az EKR-ben. De azt is mondták, hogy a költségvetéseket azért töltötték ki (szerintük nem) előre, mert az eljárások párhuzamosan futottak.A szigetvári önkormányzat pedig azzal érvelt, hogy nem volt köteles metaadatokat vizsgálni, ezért nem láthatta az ajánlatok összefüggését sem (így pedig intézkedni sem tudott). Emellett szerintük a műszaki leírás megfelelő volt, a becsült pedig érték reális, így a Kbt. 115-ös eljárást jogszerűen folytatták le.Versenykorlátozó kiírás, egyidőben elmentett ajánlatokSzintén jogsértőnek találta az IH a szigetvári önkormányzat egy másik tenderét is, amit a rekreációs központ építésére írtak ki. Mindössze két ajánlat érkezett: a nyertes a Jakab GEO Kft. lett, a B Terv Baranya Kft.-t pedig kizárták. A szerződés végül nem lépett hatályba forráshiány miatt.Ennek ellenére a kiírást mégis vizsgálta az Integritás Hatóság. Szerintük ugyanis a beszerzés valójában két nagy, jól szétválasztható műszaki egységből állt: az út- és parkolóépítésből, valamint a rekreációs központ, a játszótér és a park építéséből. Az önkormányzat azonban nem bontotta ketté az eljárást, ezáltal pedigmegszegte a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalmát,és indokolatlanul szűkítette a versenyt.A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította a jogsértést, mivel "nem látta megalapozottnak az ajánlatkérő által a részajánlattétel kizárása körében az ajánlati felhívásban előadott indokait". Vagyis az önkormányzat nem tudta kellően megindokolni a döntését azzal kapcsolatban, hogy miért nem adott lehetőséget részajánlattételre.2. Az Integritás Hatóság szerint azonban nemcsak a kiírás volt versenyszűkítő, de az ajánlattevők is megsértették a verseny tisztaságát. A MECSEK INNOVA Kft. (korábbi nevén: Jakab GEO Kft.) és a B Terv Baranya Kft. ugyanisugyanazokat a kapacitást nyújtó szervezeteket (a Játszópark Kft.-t és a Hobor-Konstrukt Bt.-t) vonták be a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltétel igazolására,az általuk benyújtott költségvetéshez kapcsolódó dokumentumok mentése egymáshoz nagyon közeli időpontokban történt (2021.06.15. 17:31-től 17:44-ig és 2021.06.15, 17:45:55),a MECSEK INNOVA ajánlatában több olyan igazolás, nyilatkozat is szerepel, amelyeknek a szerzője a B Terv Baranya Kft. volt,a metaadatok szerint ugyanazon típusú szkennelő alkalmazás (secPdfProducer) segítségével olvastak be több iratot is.A Döntőbizottság szerint ezek a tények "összességében, egymást erősítve olyan bizonyítékként értékelendőek, amelyek igazolják, hogya két cég a közbeszerzési eljárásban nem egymástól függetlenül járt el,az ajánlatuk összeállítása, azok kialakítása során egymással kapcsolatban álltak, így befolyásolták a közbeszerzési eljárás eredményét, megsértve ezzel a verseny tisztaságát." Ezzel jogsértést követtek el.A Döntőbizottság megállapított jogsértések miatt az ajánlatkérővel szemben 2 millió, a MECSEK INNOVA Kft.-vel szemben 1,5 millió, míg a B Terv Baranya Kft.-vel szemben 1,2 millió forint bírságot szabott ki.A cégek tagadták az együttműködést. A közös kapacitásnyújtást szakmai indokokkal próbálták magyarázni,a metaadatok egyezését pedig technikai véletlennek állították be.Az önkormányzat szerint a beruházás egységes funkcionális egység, nem lehetett részekre bontani, és hangsúlyozta, hogy a szerződés végül nem lépett hatályba, ezért a jogsértés jelentősége kisebb. Utóbbit a Döntőbizottság enyhítő körülményként vette figyelembe.Katus EszterNyitókép: Áltászó montázs
|
Metaadatok buktatták le az összejátszó cégeket több szigetvári beruházásnál
|
Az ajánlattevők többek között közös nyomtatót használtak, de a dokumentumokat készítő személy is ugyanaz volt.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/08/metaadatok-buktattak-le-az-osszejatszo-cegeket-tobb-szigetvari-beruhazasnal
|
2025-12-08 12:19:16
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A "takarítás Mészáros Lőrinceként" emlegetett cég új cége nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 54 milliárdos keretszerződését. A felhívás szerint a KEF olyan szolgáltatások elvégzésére keresett egyszerre szolgálatót, amikre ilyen nagy tételben általában külön eljárások keretében szoktak. Így csak azok a cégek tudtak jelentkezni az eljárásra, amelyek takarítást, kertgondozást és kártevőmentesítést is tudnak végezni az ország egész területén egyszerre. Ez 2,5 millió négyzetmétert jelent.Hatalmas területet fed le az a közbeszerzési eljárás, amit a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) írt ki még nyáron. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Ebből kiderült, hogy 5 cég tett ajánlatot, és végül a B+N Magyarország Kft. nyerte el a 24 hónapra szóló megbízást.A cég feladata lesz "vállalkozási keretszerződés keretében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság mindenkori üzemeltetési és ellátási körébe tartozó, Magyarország területén lévő épületekben külső- és belső környezetgondozási szolgáltatás nyújtása, mely magában foglalja az ingatlanok belső és külső területének rendben tartási feladatait is".Ami pedig a mennyiségeket illeti: külső- és belső takarítás összesen 1 406 db helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 2,5 millió m2 alapterületen. Ebből:napi takarítás: 1 791 319 m²;felügyelet melletti napi takarítás: 287 977 m²;labor napi takarítás: 13 812 m²;napi ügyeleti takarítás: 2 835 óra;udvaros szolgáltatás: 1 090 óra;kertgondozás: összesen 267 db helyszínen; megközelítőleg 350 000 m² alapterületenkártevőmentesítés: összesen 447 db helyszínen; 1 100 586 m² alapterületen.A keretszerződés keretösszege nettó 54 000 000 000 forint, amelynek 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget a kiíró.A kisebb vagy egyprofilú cégeknek esélyük sem voltA tenderre a B+N Kft.-n kívül jelentkezett még a Profi-Komfort Üzemviteli, Létesítmény-higiéniai, Építőipari és Szolgáltató Kft. valamint a Jánosik és Társai Ipari, Szolgáltató és Karbantartó Kft. Az ő ajánlataikat nem bírálták el, a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-t és a FAKULTÁS FM Zrt.-t pedig kizárták az eljárásból.Az ajánlatkérő többek között a következő referenciákat várta el az ajánlattevőktől:legalább 900 000 m2 nettó alapterületű létesítmények napi rendszerességű, legalább 12 hónapig tartó folyamatos épülettakarítására vonatkozó olyan szerződésszerűen teljesített referenciával, amely legalább 300 000 m2 nettó alapterületű létesítmények kártevőirtását is tartalmazza;1 fő, a kártevőirtás koordinálásáért és minőségellenőrzéséért felelős szakember, aki egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű képzettséggel, valamint legalább 6 hónap kártevőirtás koordinálása és minőségellenőrzése szakmai tapasztalattal rendelkezik, legalább 1 fő kártevőirtást végző szakemberrel, aki személyenként egészségügyi gázmester szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint legalább 6 hónap kártevőirtási szakmai tapasztalattal rendelkezik;ISO 14001, ISO 9001, ISO 45001 és ISO 50001 tanúsítványok;az előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évből származó min. nettó 3 milliárd forintos árbevétel.A további referenciák, a sokrétű feladat (takarítás + kertgondozás + kártevőmentesítés), valamint a hatalmas terület (több mint 2 millió négyzetméter) olyan komplex feltételrendszert eredményezett, amelynek csak kevés cég tudott (volna) megfelelni. A KEF pedig nem akarta részekre bontani az eljárást.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság többek között azzal indokolta a döntését, hogy a "közbeszerzés tárgya nem tartalmaz olyan részfeladatokat, melyek a többitől elválaszthatóan, önálló egységként kezelhetőek, a szolgáltatás természete nem teszi lehetővé annak részekre bontását, részajánlattételi lehetőség biztosítását."Mint írták: "a közbeszerzés tárgya komplex szolg. csomag, melynek egyes részelemei egymásra épülnek, egymásból következnek, ezért egy egységet képeznek, melyek a hatékony és felelős gazdálkodás elve mellett,a leggazdaságosabban egységesen kezelhetőek mind műszaki, mind humán erőforrás szempontjából."(Hogy a központosított közbeszerzések mennyire "gazdaságosak", arról ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben is írtunk.)Hozzátették, a KEF-hez több mint 1400 objektum tartozik jelenleg országosan, de ez a keretszerződés időtartama alatt változhat. Ezért szerintük csak olyan szolgáltató tud megfelelni az elvárt "szolgáltatási szintnek és volumennek, amely képes hatékonyan, területi kötöttségek nélkül, megfelelő erőforrást allokálni". Ezek olyan "ellátásbiztonsági kockázati tényezőt" jelentenek, amely alapján a KEF-nek a teljesítési helyszínek szerinti részajánlattétel lehetőségét "nem áll módjában biztosítani".Ezzel viszont a csak kártevőirtást vagy csak kertészeti feladatokat ellátó/takarítás végző cégeket eleve kizárták az eljárásból, akárcsak a kisebb vállalkozásokat. Az ilyen és az ehhez hasonló eljárások is magyarázatot adhatnak arra, hogy miért csökken évek óta a kkv-kal kötött szerződések száma.A tendert elnyerő (idén nyáron alapított) B+N Magyarország Kft. tulajdonosa a B+N Referencia Zrt., amelyről már számos alkalommal írtunk, például itt:Katus Eszter
|
Versenyszűkítő feltételek mellett nyert el egy 54 milliárdos megbízást a B+N a KEF-től
|
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyszerre keresett szolgáltatót takarításra, kertgondozásra és kártevőmentesítésre 2,5 millió négyzetméteren.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/09/versenyszukito-feltetelek-mellett-nyert-el-egy-54-milliardos-megbizast-a-bn-a-kef-tol
|
2025-12-09 10:37:57
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A 4ig megvásárolta azt a FaceKom Kft. nevű, arcfelismerő szoftverekkel és digitális ügyfélazonosítással foglalkozó céget, ami idáig egy Tiborcz István-közeli magántőkealap tulajdonában volt, eredetileg pedig az a Bodnár Zsigmond vállalkozó alapította, aki a Feleségek luxuskivitelben című valóságsóból ismert Vasvári Vivien férje.A 4iG a FaceKom-tulajdonos Opportunity Magántőkealap kezelőjével, az Equilor Alapkezelő Zrt.-vel kötött megállapodást a 100 százalékos tulajdonrész megvételéről - közölte a cég az MTI-n keresztül.A teljes nevén Central European Opportunity Magántőkelap direktben nem került Tiborcz Istvánhoz, de ugyanoda van bejegyezve, ahol a BDPST Zrt. is működik, és a Válasz Online korábban részletesen írt a Tiborcz-közeliségéről. A 2011-ben alapított techvállalkozás a covidjárvány idején jött lendületbe, az alapító, Bodnár Zsigmond akkor azzal reklámozta a céget, hogy fejlesztéseik új korszakot nyitnak majd a hazai ügyintézésben. A távoli digitális ügyfélazonosító szoftvert több pénzintézet is elkezdte használni, majd a Digitális Állampolgár alkalmazás és az Ügyfélkapu+ fejlesztéséért felelős Idomsoft is bejelentette, hogy 2025 elején bevezetik a szelfis azonosítást, amivel egyszerűbb lesz regisztrálni az alkalmazásba.A felvásárlást a 4iG IT stratégiai befektetésnek tekinti, mert a digitális ügyfél-azonosítás és a távoli ügyintézés kulcsszerepet játszik a vállalatok és a közszféra digitális átalakulásában, számos iparágban pedig már a hatékony és szabályozott működés alapfeltétele - írták.
|
FaceKom: Tiborcz-közeli arcfelismerő céget vett meg a 4iG
|
Az ő szoftverjüket használja a DÁP és az Ügyfélkapu+ is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/09/facekom-tiborcz-kozeli-arcfelismero-ceget-vett-meg-a-4ig
|
2025-12-09 20:40:52
| true
| null | null |
444
|
Október 23-a óta megfigyelhető, hogy a miniszterelnök a fideszesen táboron túli szavazókat is megpróbálja megszólítani, ezért mérsékeltebb hangot üt meg, mint korábban - írja a Political Capital legutóbbi elemzésében. Erre példaként azt írják, hogy míg az év elején, március 15-i beszédében még poloskázta az ellenfeleit, Győrben már a kirekesztés ellen szónokolt, és az ATV-be is azért ment be, hogy ellenzéki szavazókat bizonytalanítson el.A Political Capital szerint ha nem csak a szavakra, hanem a tettekre is figyelünk, akkor több területen is keményedni látszik a rendszer. Az elemzők szerint ezt bizonyítja, hogy erősödik a kontroll a sajtó felett. Erre példának azt hozzák, hogy a kormányközeli Indamédia nemrég felvásárolta a Blikket is kiadó Ringier Hungaryt.Második példaként azt hozták fel, hogy a Tisza applikációját érintő adatlopási ügy nemcsak adatvédelmi jogsértés, hanem választási visszaélés is. Azt írják, nemcsak azok követtek el bűncselekményt, akik kilopták az adatokat a Tisza appjából, hanem azok is, akik a nagy nyilvánosság előtt felhasználják és terjesztik azokat. Ez utóbbit pedig a kormányhoz közel álló sajtóorgánumok követték el. A Political Capital szerint ez bénítóan hathat a közéleti részvételre, alkalmas lehet a választópolgárok megfélemlítésére és előnyt jelenthet a kormánypártnak, ezért minden további nélkül tekinthető választási visszaélésnek.A harmadik területként azt hozták fel, hogy a bírói függetlenséget próbálják gyengíteni azzal, hogy politikai elfogultsággal vádoltják meg a bírákat. Ez az ügy is a Tisza appját érintő adatlopáshoz kapcsolódik, és itt írtunk róla részletesen. A Political Capital szerint az, hogy politikai elfogultsággal vádolták meg azokat a bírákat, akik állítólag szerepeltek az tiszás adatbázisban, jogossá teszi azokat az aggodalmakat, amelyek szerint ez az ügy újabb kísérlet lehet a bírói karban végzett tisztogatásra.A teljes elemzéstitt lehet elolvasni.
|
Political Capital: Orbán középre beszél, de szavai mögött durvul a rendszer
|
Bár a miniszterelnök október 23-a óta békülékenyebb hangnemet üt meg, és érezhetően kinyúlt a bizonytalan szavazókért, a Blikk bekebelézése és a Tisza appját érintő adatlopás körüli fejlemények nem az enyhülést jelzik.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/29/political-capital-orban-kozepre-beszel-de-szavai-mogott-durvul-a-rendszer
|
2025-11-29 11:21:25
| true
| null | null |
Telex
|
Az állami tulajdonú Pro-M Zrt. megvásárolta a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t, így állami kézbe került a lakossági riasztást és veszélyhelyzeti kommunikációt biztosító, országos lefedettségű műsorszóró infrastruktúra - közölte az MTI-vel az Energiaügyi Minisztérium. A tárca közlése szerint így vészhelyzet esetén a kormány minden televíziós és rádiós frekvencián keresztül képes elérni a teljes lakosságot.A 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. 137 telephellyel, ezen belül 90 saját tulajdonú adótoronnyal rendelkezik, és nemcsak az országos földfelszíni rádiós- és televíziós műsorszórást biztosítja, hanem kiemelt jelentőségű közreműködője a lakossági riasztásnak és veszélyhelyzeti kommunikációnak is. Az új nevén Pro-M Műsorszóró Infrastruktúra Kft. a jövőben önálló leányvállalatként működik a Pro-M Zrt. szakmai irányítása alatt - írta a minisztérium. Arról viszont nem szól a közlemény, hogy a felvásárlás mennyibe került az állami cégnek, ezzel kapcsolatban kérdést küldtünk az Energiaügyi Minisztériumnak, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.A felvásárlás jelentőségét jelzi, hogy az EM bejelentése előtt, december 8-án a kormány a Pro-M és a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. összefonódását nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, így Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálja, a felvásárlás sérti-e a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt.A minisztérium emlékeztetett, hogy 2025-ben a Pro-M Zrt. irányítása alá kerültek a kormányzati távközlési hálózatok, a távközlési konszolidációt pedig ez a mostani felvásárlás zárja le. A Pro-M már korábban is üzletelt a 4iG-vel, 2023 nyarán Jászai Gellért cégétőlállami kézbe került ugyanis a Digi mobilhálózata.
|
Megvásárolta az állam a 4iG műsorszolgáltató cégét
|
Az állam így már minden televíziós és rádiós frekvencián keresztül képes elérni a teljes lakosságot, veszélyhelyzet esetén. A felvásárlást mentesítették a versenykorlátozást tiltó törvény alól.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/09/4ig-musorszoro-infrastrukruta-kft-pro-m-zrt-felvasarlas-allam
|
2025-12-09 10:05:42
| true
| null | null |
Telex
|
Az a hitel is a feltétességi eljárás alá eshet, amelyre a magyar kormány több mint 17,4 milliárd eurós (6600 milliárd forintos) tervet adott be, figyelt fel az Európai Bizottság költségvetési és csalás elleni biztosának kijelentésére azEUrologus. A blog Piotr Serafin felszólalását vette észre, akit az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző szakbizottsága hétfőn hallgatott meg. Eddig csak a magyar kormány ellen indítottak feltételességi eljárást.Az EP hétfőiközvetítésébenDaniel Freund arra hívta fel Serafin figyelmét, hogy a teljes képviselő-testületlegutóbbi ülésén elfogadott jelentésszerint Magyarországon romlott a jogállamisági helyzet. Közben a pénzügyi nyomás lépésről lépésre enyhül, mertrészben feloldották a befagyasztást, a forrásokegy része pedig elveszett, december végénújabb egymilliárd euró jár így. A magyar kormány ráadásul a védelmi ipar fejlesztésére szánt hitelekből aharmadik legnagyobb, 16,2 milliárd eurós (mostani árfolyamon nagyjából 6400 milliárd forintos) darabot kaphatja. Az egyik fő haszonélvező a 4iG lehet, amelynekoktóberben adták elaz addig állami N7 többségi tulajdonát, és a cég Freund szerint Orbán Viktorhoz közelinek tartható. Lát-e itt gondot az EU pénzügyi érdekeinek védelmével, kérdezte a zöldpárti képviselő.A befagyasztásoknál nem lehet az uniós jog bármilyen megsértésére hivatkozni, csak olyanra, amely közvetlenül hat az EU költségvetésére, ezt egy uniós bírósági ítélet mondta ki, emlékeztette Serafin Freundot. (A magyar és a lengyel kormány perére célozhatott, amely2022 februárjában bukott ela jogállamisági feltételességi eljárást létrehozó rendelet ellen.) Az ítéletnek megfelelően fognak viselkedni, hangoztatta Serafin.Elkötelezettek a párbeszédre a magyar hatóságokkal, amire a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyét látta bizonyítéknak decemberről. A magyarok szerették volna világosan látni a feltételeket. Ezeket egy múlt decemberi bizottsági döntésbe beletették, de a kormány nem valósította meg, értelmezte Serafin sajátosan, hogy mi történt tavaly.A kekvákkal és az ilyen hátterű intézményekkel,köztük 21 magyarésegy osztrák egyetemmelaz uniós kormányok 2022 decemberi döntése miatt semmilyen uniós pénzügyi kötelezettségvállalást sem köthetnek az úgynevezett feltételességi eljárás miatt. A kormány tavaly januárban jelentette be, hogymegrekedtek a tárgyalások, utána egy saját törvényjavaslatot adott be, amely bevallottan nem kezelt minden bizottsági elvárást. Így a testület elutasította a próbálkozást, denyilvánosan felsoroltaa problémákat.Az eljárás a felzárkóztatási támogatások eredetileg 6,4 milliárd eurós részét is befagyasztotta, a kekvák ügyével együtt összesen 17 feltétele van, Ez okozta azt azeddig nagyjából egymilliárdos,december végén pedig várhatóan újabb több mint egymilliárdosforrásvesztést is, amelyről Freund beszélt. Ilyen eljárás eddig csak a magyar kormány ellen indult."A SAFE is a feltételességi eljárás alanya lehet" - fogalmazott Serafin az EU 150 milliárd eurós védelmi hiteléről. Másodjára egyértelműbben kimondta a "tényeket vagy jogi realitást":"a SAFE-re is kiterjed a feltételességi rendelet".A magyar kormányegyedüliként nem szavazta mega védelmi ipar fejlesztésére igényelhető, SAFE nevű kölcsönt az EU miniszteri Tanácsában, a Parlament többsége határozatban ment neki, Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója pedig kijelentette, hogy "nem kérünk belőle". A kormány ezutánakkora, 20 milliárd eurós darabot kértbelőle, hogy ugyan csak körülbelül ötödével kisebb összeget szánt neki az Európai Bizottság, ez így isa harmadik legnagyobb szelet, holtversenybenaz EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal.Nagy Márton a múlt héten megerősítette, hogy beadták az igényléshez szükséges tervet 17,4 milliárd euróra (ez mostani árfolyamon nagyjából 6670 milliárd forint). A megítélt 16,2 milliárd eurónál a "biztonság kedvéért" magasabb az összeg, mert az uniós hatóságok dönthetnek úgy, hogy "bizonyos szerződéseket nem fogadnak be". Elismerte, hogy ennek a kamata alacsonyabb, mint a piaci. Így Nagy Márton szerint lehet, hogy nem is kell devizában kötvényt kibocsátani a következő években, "hiszen itt van egy sokkal olcsóbb finanszírozás, jelentősen csökkenti a kamatkiadásokat, és növeli Magyarország mozgásterét". A SAFE-et nem arra használnák, hogy hiányt és adósságot növeljenek, hanem "a meglévő devizafinanszírozást kiváltsuk egy olcsóbb" lehetőséggel.Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőazóta utalt rá, hogy a SAFE-et nem egyszerűen kötvények kiváltására találták ki, hanem feltételei is vannak. Kallas nem fejtette ki pontosan, hogy ez mit jelentene, de úgy tűnt, nincsenek benne jogállamisági elvárások, Serafin hétfői meghallgatása viszont az ellenkezőjére utalt. Serafin nem ment bele, hogy a feltételességi eljárás mit jelentene a SAFE-nél, a kérelem elutasítását, részleges vagy teljes befagyasztást (esetleg fokozatos forrásvesztéssel). Azt sem taglalta, hogy ez külön döntést igényelne-e a tagállami kormányoktól, mint 2022 decemberében.A költségvetési biztos közölte: egyelőre elemzik a terveket, jövő januárra bemutathatják az értékeléseket.A magyar kormány bevallottan a következőtöbbéves költségvetéssel akar zsarolniaz uniós pénzekért, mertálláspontja szerint minden feltételt teljesített, hiába cáfolta ezt atucatnyi kekvás probléma melletta feltételességi eljárás 2023 decemberében kiadottbizottsági értékeléseis.
|
Bajban lehet a kormány több mint 6000 milliárdos hitelkérelme jogállamisági okokból
|
Az EU új védelmi hitelére is kiterjed a feltételességi rendelet, utalt az EU csalás elleni biztosa egy olyan eljárásra, amely eddig csak a magyar kormány ellen indult és máig nem sikerült lezárni.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/08/eu-safe-hitel-europai-parlament-cont-serafin-europai-bizottsag-hadiipar-vedelempolitika-jogallamisag
|
2025-12-08 22:06:01
| true
| null | null |
Telex
|
A budapesti I. kerület önkormányzatának október 21-i képviselő-testületi ülésén szokatlan jelenetek zajlottak le. Böröcz László, a kerület fideszes polgármestere egy olyan dokumentumot terjesztett a képviselők elé, amely szerint az önkormányzat 2021 nyara óta elfelejtett számlákat küldeni legnagyobb bérlőjének, a Halászbástya Étteremnek. Az étterem a számlák hiányában nem utalta át a bérleti szerződés szerinti bérleti díjat, és addigra már bruttó 393 millió forinttal tartozott.Bár az előterjesztést Böröcz nyújtotta be, előterjesztői felvezetés helyett rögtön átadta a szót V. Naszályi Márta ellenzéki önkormányzati képviselőnek, aki 2019 és 2024 között vezette a kerületet. Böröcz szerint azzal, hogy a számlákat elfelejtették kiküldeni, "sok-sok millió forintos kárt okoztak az önkormányzatnak", és magyarázatot várt volna arra, hogy V. Naszályi ciklusában ki és miért adott utasítást a számlázás leállítására.A volt polgármester erre nem tudott válaszolni, de azt mondta, hogy megválasztása után egy nagyon bonyolult és az önkormányzatnak nagyon hátrányos szerződést örököltek. Elmondta ezen kívül, hogy tudomása szerint a számlázást az önkormányzat vagyoni irodája jogi aggályok miatt állíttatta le, és ezzel párhuzamosan elkezdte előkészíteni az étteremmel kötött szerződés vitás részeinek rendezését. Bár arról, hogy pontosan mi történt, nem tudott beszámolni, azt mondta, szerinte a jogi aggályokból kiinduló intézkedés húzódhatott el.A képviselő-testületi ülésen ezután hosszú vita alakult ki arról, hogy mi történhetett, és ez kinek lehetett a felelőssége. Böröcz szerint ezekre a kérdésekre V. Naszályinak kellene válaszolnia, ő viszont azt kérte, hogy az önkormányzat hozza nyilvánosságra az ügyben lefolytatott vizsgálata eredményét, amiből ki kell derülnie, ki adott utasítást a számlázás leállítására. A testület fideszes és kutyapártos képviselői végül megszavazták Böröcz rendezési tervét.Az ügy azonban itt nem ért véget. V. Naszályi Márta ugyanis november 13-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellenfeljelentést tetta BRFK-nál. A feljelentés szerint "az, hogy egy havonta milliós nagyságrendű díjbekérő számla nem került kiküldésre költségvetési éveken átnyúlóan, felveti a vétkesség kérdését, a hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúját". A volt polgármester arra utalt, hogy az önkormányzat új vezetése nem végezhetett az ügyben érdemi és szabályos vizsgálatot, és nem indíthatta el a szükséges fegyelmi intézkedéseket, ami szerinte akár hivatali visszaélésnek és a hűtlen kezelésnek is minősülhet.Böröcz László közben november huszadikára rendkívüli testületi ülést hívott össze, amelyen a képviselőkmegszavaztákaz Elmaradt Számlázást Vizsgáló Ideiglenes Bizottság felállítását. A bizottságban két kormánypárti és két ellenzéki politikus ül, a feladatuk, hogy márciusig felderítsék, mi történhetett a Halászbástya Étterem számlázásával. Böröcz László a Telexnek azt mondta: a vizsgálat lezárulta után ők is feljelentést fognak tenni.Hogy jutottunk idáig?A Halászbástya Étterem története a kétezres évek második feléig nyúlik vissza. A Halászbástya nagy részét az ezredforduló környékén újították fel, és 2003 végén nyitották meg az érdeklődők előtt. 2006 végén aztán a Budavári Önkormányzat pályázatot írt ki a Halászbástya északi részének további felújítására és hasznosítására, amit 2007-ben a Liget Terasz Kft. nyert meg.A megegyezés részeként a cég felújította a Halászbástya északi részét, és éttermet alakított ki benne, amiért cserébe húsz évre megkapta a bérleti jogot, és az első tíz évben csak a bérleti díj felét kellett kifizetnie -írják honlapjukon. Mivel a felújítás engedélyeztetése elhúzódott, a Liget Terasz Kft. jogutódjaként megalakult Magyar Halászbástya Kft. az éttermet végül 2010 szeptemberében nyitotta meg.Az önkormányzat tájékoztatása szerint a céggel később újraszabályozták a szerződést, aminek a most is érvényben lévő verzióját 2011-ben írták alá. E szerint az 1832 négyzetméter használatáért számított a bérleti díj évente a KSH által megállapított infláció szerint nő, és az 2025-ben már havonta nettó 7,7 millió, vagyis bruttó 9,8 millió forintot tett ki.Az önkormányzat később, a 2010-es évek második felében egy külön szerződés részeként a Halászbástya déli részének árkádsorából is kiadott egy 204 négyzetméteres területet az étteremnek minden év tavasza és ősze közötti időszakra. Ezt a szerződést 2020-ban kötötték újra, és ennek részeként a cég márciusra és októberre havonta nettó 1,39 millió forintot, áprilistól szeptemberig pedig havonta nettó 4,4 millió forintot köteles fizetni az árkádsor használatáért.2021-ben aztán a kormány a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások okán az év februárja és júniusa között mentességet adott a vendéglátóhelyeknek az önkormányzatoknak fizetendő bérleti díjak alól. Ennek megfelelően abban az időszakban az I. kerületi önkormányzat is leállította a bérleti díjakat tartalmazó számlák kiállítását a tőle helyiséget bérlő vendéglátóhelyeknek, köztük a Halászbástya Étteremnek. (A bérleti díj alóli felmentés abból a szempontból mindenképpen jogos volt, hogy a cég abban az időszakban erősen veszteséges volt.)2021 júliusában aztán az önkormányzat újrakezdte a bérleti díjakról szóló számlák kiküldését, amelyet azóta minden hónapban megtettek. A Halászbástya Étteremnek azonban csak az alacsonyabb bérleti díjakat tartalmazó, déli szárnyról szóló bérleti szerződés számláit küldték ki, a jóval nagyobb összeget tartalmazó, északi szárny számláit nem. Utóbbiakból gyűlt össze a mostanra bruttó 393 millió forintnyi adósság.A fideszes Böröcz Lászlót a tavaly júniusban választották meg az I. kerület polgármesterének, azonban az önkormányzatot a választási törvény korábbi módosítása miatt a többi frissen megválasztott polgármesterhez hasonlóan csak októberben vehette át. Elmondása szerint ekkor kezdték el átnézni az önkormányzat szerződéseit, azonban a korábbi hivatali kulcsvezetők jelentős része addigra távozott, sok dokumentum és levelezés hiányzott, így lassan haladtak ezzel a munkával.Az új vezetés az önkormányzat gazdasági ügyeinek átnézése közben vette észre, hogy a Halászbástya Étteremnek 2021 júliusa óta csak a Halászbástya déli feléhez kapcsolódó bérleti számlákat küldték ki, a jóval nagyobb értékű, északi félhez kapcsolódó számlákat nem. Amikor erre rájöttek, Böröcz László szerint megpróbálták kideríteni, hogy ki és miért állíthatta le a számlázást, illetve milyen egyeztetések zajlottak a céggel, de csak egyetlen, a Halászbástya Étterem által 2021-ben küldött emailt találtak.Ebben a levélben a Halászbástya Étterem néhány korábbi számlában szereplő tételt kifogásolt, és egyes költségeknek a korábbitól eltérő elszámolását kérte. Böröczék nem találtak arra utaló jelet, hogy az önkormányzat válaszolt volna erre a levélre, igaz, szerintük V. Naszályi polgármesterségének utolsó napjaiban nagy mennyiségben töröltek önkormányzati emaileket, és lehetséges, hogy az ehhez kapcsolódó levelezéssel is ez történt.Az önkormányzat új vezetése ezután elkezdte kiszámlázni a Halászbástya Étteremnek az elmaradt számlákat, amire azt a választ kapták, hogy az étterem nem tud egyszerre kifizetni 393 millió forintot, és ha nem kap haladékot, akkor nehéz helyzetbe kerülhet az étterem, valamint vitatták a fizetendő összeg mértékét. Ezután született az a megegyezés, amelynek részeként az étteremnek százmillió forintot egyben kellett kifizetnie, a többit pedig 2027-ig részletekben.Böröcz László szerint, bár még nem tudják, hogy pontosan ki és miért állíttatta le a számlázást, az egyértelműen kijelenthető, hogy ez az önkormányzat pénzügyi és gazdasági irodájának a hatásköre. A számlázás elmaradása tehát Böröcz szerint felveti a gazdasági vezető, valamint az őt kinevező jegyző felelősségét, amellett, hogy az új polgármester szerint a politikai felelősséget V. Naszályi Mártának kell viselnie.Böröcz szerint az ügyben külön felháborító, hogy V. Naszályi polgármesteri ciklusának végén közös megegyezéssel megszüntette az önkormányzat két gazdasági vezetőjének és a jegyzőnek a jogviszonyát, akiknek - mindössze másfél év munkáért - összesen 33 millió forint jutalmat adtak. Ebből a jegyző 16,2 millió, a gazdasági vezetőt 9,7 millió, a gazdaságivezető-helyettes pedig 7,5 millió forintot kapott.Megkérdeztük Böröcz Lászlót, hogy felmerült-e annak a gyanúja, hogy az önkormányzat előző vezetése, vagy az alkalmazottak közül valaki a Halászbástya Étteremmel összejátszva, korrupciós szándékkal állította le a számlák kiküldését. Böröcz szerint, bár ezt nem tudják kizárni, egyelőre nem találtak erre utaló jelet, és valószínűbbnek tűnik, hogy súlyos hiba történt, és a számlázást egyszerűen elfelejtették.A polgármester szerint ezt a verziót erősíti, hogy V. Naszályi ötéves polgármesteri ciklusa alatt négy jegyző váltotta egymást, gazdasági vezetőből is több volt, sőt volt olyan időszak, amikor az önkormányzatnak nem is volt gazdasági vezetője. Ilyen viszonyok között szerinte nem olyan nehéz elképzelni, hogy a felelősök egyszerűen nem látták át az önkormányzat szerződéseit.Az I. kerületet 2019 és 2024 között vezető V. Naszályi Márta szerint a helyzet megértéséhez érdemes visszamenni 2019-ig, amikor a fideszes Nagy Gábor Tamás 21 év után veszítette el a polgármesterséget. V. Naszályi szerint ekkor nagyon-nagyon zűrzavaros rendszert kaptak, amelyben az önkormányzat különböző egységei teljesen átláthatatlanul működtek, és sokszor párhuzamosan végeztek hasonló feladatokat.V. Naszályi szerint az önkormányzatban uralkodó káoszt az mutatja be a legjobban, hogy a kerületben a rendszerváltás óta nem készítettek vagyonkatasztert, vagyis nem tudták, hogy az önkormányzatnak milyen tulajdonelemei, ingatlanjai vannak. Ezt ők 2019-ben kezdték el felmérni, de ez a munka több okból - például a Covid miatt - elhúzódott, és csak négy évvel később ért véget.A volt polgármester szerint az önkormányzat bérleményeinél is egy nagyon káoszos rendszert örököltek, voltak olyan bérlők, amelyeknek az önkormányzat közvetlenül számlázott, és voltak olyanok, amelyeknek a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezeten (Gamesz) keresztül számláztak. Mivel most már nincs hozzáférése az önkormányzat rendszereihez, V. Naszályi azt mondja, nem emlékszik, hogy a Halászbástya Étterem számláit kinek kellett volna kiállítania.Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen: a teraszbérléseket egy harmadik szervezet, a Városüzemeltetési Iroda intézte. Ezért történhetett meg, hogy miután a Halászbástya északi részére vonatkozó helyiségbérleti szerződés számláit nem küldték többet, a déli részre vonatkozó teraszhasználati szerződéshez tartozó számlázást a Városüzemeltetési Iroda kézben tartotta.Az erre vonatkozó kérdésünkre V. Naszályi Márta azt mondta: tőlünk hallotta először, hogy Böröcz László szerint a Halászbástya Étterem 2021-ben egy levélben elszámolási problémákkal fordult az önkormányzathoz. Elmondása szerint a levél, ha létezik, nem hozzá, hanem az önkormányzat valamelyik másik szervezeti egységéhez érkezhetett, és ő azt legjobb tudomása szerint soha nem látta. A Halászbástya Étteremmel sem akkor, sem később nem tárgyalt a bérleti díjról vagy a szerződésről és nincs tudomása arról, hogy a hivatal vagy az önkormányzat részéről bárki tárgyalt volna.V. Naszályi elmondása szerint az ő polgármestersége alatt összesen két ügyben foglalkoztak a Halászbástya Étteremmel. Egyszer 2020-ban, a Covid alatt, amikor lejárt az étterem bérleti szerződése, amit az összes többi bérleti szerződéssel együtt meghosszabbítottak. Később a teraszhasználat miatt keveredtek vitába, V. Naszályi szerint ugyanis az étterem a bérleti szerződésben rögzített feltételekhez képest túlterjeszkedett, és szabálytalanul zárta le a teraszt és tárolt ott felszereléseket. Akkor egyeztettek erről.A volt polgármester elmondása szerint valaki tehát biztosan hibázott, de az erről szóló információk hiányában nem tudja megmondani, hogy ki. Szerinte a számlázást egy ügyintéző állíthatta le, de az, hogy ez kinek a felelőssége, attól is függ, hogy kitől kapott erre utasítást. Amikor megkérdeztük, hogy az kijelenthető-e, hogy az önkormányzat gazdasági vezetője mindenképpen hibázott, V. Naszályi Márta azt mondta: ezt nem tudja, ezt is csak akkor lehetne megállapítani, ha kiderülne, pontosan mi történt.V. Naszályi Márta a feljelentésében a számlázás elmaradása mellett arról is részletesen írt, hogy szerinte a kerület új vezetése valószínűleg nem szabályosan járt el ebben az ügyben. Böröcz László ugyanis októberben úgy állt elő ezzel az üggyel, hogy egy addigra lefolytatott vizsgálatra hivatkozott, azonban a vizsgálat során készült dokumentumokat és a napvilágra került részleteket sem a nyilvánossággal, sem a képviselőkkel nem osztották meg.A volt polgármester szerint több jel utal arra, hogy Böröczék nem a valóság bemutatására, hanem egy politikai lejáratókampány megvalósítására törekednek. Szerinte ugyanisaz önkormányzatnál az ügyiratkezelés és a számlázás naplózott ügyviteli rendszereken keresztül zajlik, amelyekbe a polgármester a hivatal által bármikor belenézhet;ezek alapján, ha valóban zajlott vizsgálat, annak meg kellett volna állapítania, hogy ki, mikor és hogyan állította le a számlázást;ebben az ügyviteli rendszerben el vannak mentve azok a releváns emailek is, amelyek közigazgatási cselekményekhez, például alkalmazottaknak adott utasításokhoz kapcsolódnak, ilyeneket pedig nem töröltek. (Az önkormányzat hivatalos belső közigazgatási felülete az ügyviteli rendszer [DMS], nem pedig az informális kommunikációra szolgáló email.)V. Naszályi Márta tehát azt állítja, hogy ha az ügyben valóban lezajlott egy vizsgálat, akkor annak azonosítania kellett volna, hogy hogyan állították le a számlázást.A volt polgármester szerint ezen kívül azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy az önkormányzat mikor és hogyan jött rá a számlázás elmaradására. Szerinte ugyanis az eset miatt azonnal el kellett volna indítani belső ellenőrzési mechanizmusokat, mert ha a fegyelmi felelősség is felmerül, a fegyelmi eljárást az észleléstől számított három hónapon belül el kell indítani. V. Naszályi Márta szerint felveti a hivatali visszaélés és hanyag kezelés gyanúját, ha az önkormányzat nem indította el ezeket az ellenőrzési mechanizmusokat és az esetlegesen szükséges fegyelmi eljárást.A volt polgármester elmondása szerint pont azért tett feljelentést, mert nem bízik benne, hogy az önkormányzat megfelelően ki akarja vizsgálni ezt az ügyet, és szeretné, ha ezt egy külső hatóság végezné el. Mint mondja, reméli, hogy az ügyészség megfelelő módon foglalkozik ezzel a kérdéssel, és az érintettek megkeresésével fel tudják majd deríteni, hogy pontosan mi történt, és ki követett el mulasztást vagy esetlegesen bűncselekményeket.Az ügyben természetesen felmerül a Halászbástya Éttermet üzemeltető cég felelőssége is, hiszen nagyon nehéz elképzelni, hogy náluk senkinek nem tűnt fel a bérleti díjról szóló, 5-6-7 millió forintos számlák elmaradása. A vállalat egy bonyolult céghálón keresztül három, országosan nem ismert magánszemély tulajdonában van, akiknek ezen kívül egészségügyi cégekben is vannak tulajdonrészeik.A cég pénzügyi beszámolóiból kiderül, hogy a koronavírus-járvány előtt évről évre növelni tudták a bevételeiket, 2019-ben például már 875 millió forintnyi forgalmat bonyolítottak le. 2021-ben és 2022-ben - feltételezhetően elsősorban a koronavírus-járvány miatt - töredékére esett vissza forgalmuk, amihez jelentős, 162 milliós, illetve 92,6 milliós veszteség járult. A cég 2023-ra tudta meghaladni a 2019-es szintet, és tavaly tudott először jelentős nyereséget elérni.Csütörtökön részletes kérdéssort küldtünk az étterem tulajdonosainak, kíváncsiak voltunk például arra, hogy egyeztettek-e az önkormányzattal 2021-ben vagy később a bérleti díjról, illetve annak kifizetési lehetőségekről, és jelezték-e az önkormányzatnak, amikor a számlázás egyszer csak elmaradt. Ezekre a kérdésekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.A képviselő-testület október végén a fideszes és kutyapártos képviselők szavazataival elfogadta a Böröcz László által bemutatott rendezési tervet, ami alapján azóta aláírták az étterem üzemeltetőjével az adósság rendezéséről és a bérleti viszony meghosszabbításáról szóló szerződést. A megegyezés részekénta Halászbástya Étterem azonnal átutal 100 millió forintot;az adóssága maradék részét 2027-ig a rendes bérleti díj mellett törleszti;az önkormányzat 2030-ig meghosszabbítja a bérleti szerződést; ésha a cég a bérleti díjjal vagy az adósság törlesztésével késedelembe kerül, akkor az önkormányzat a szerződést azonnal felmondhatja.Böröcz László a Telexnek azt mondta: a cég a százmilliós tételt már át is utalta, a szerződést pedig közokiratba foglalták, így ha az étterem nem fizet, azonnal kirakhatják őket a helyről.Ahogy arrólkorábban beszámoltunk, az önkormányzat november végi rendkívüli ülésén Elmaradt Számlázást Vizsgáló Ideiglenes Bizottság alakult, amelynek jövő márciusig kell kivizsgálnia, miért nem számlázott az önkormányzat négy éven keresztül a Halászbástya Étteremnek. A bizottság tagja a kormánypárti Varga Dániel és Molnár Gábor, valamint a párbeszédes Kun János és a kutyapártos Nánásiné Abonyi Gyöngyi.Böröcz szerint a bizottság első körben az önkormányzat belső dokumentumait tudja majd átnézni, és nem biztos benne, hogy ezek alapján meg tudják-e majd fejteni, hogy állították le a számlázást. Ehhez be fogják hívni meghallgatásra az önkormányzat valamikori gazdasági vezetőit, valamint azokat, akik a számlázáshoz kapcsolódó munkakörökben dolgoztak, nekik viszont nem kötelességük megjelenni, így elképzelhető, hogy lesznek, akik megtagadják azt, hogy nyilatkozzanak erről.
|
Hogyan felejthet el egy önkormányzat beszedni 393 millió forintnyi bérleti díjat?
|
Az I. kerületi önkormányzat 2021 nyarától nem küldött számlákat a Halászbástya Éttermet üzemeltető cégnek. A fideszes polgármester szerint elődje, V. Naszályi Márta emberei lehetnek felelősek. A volt polgármester viszont feljelentést tett, hogy független hatóság vizsgálja ki a mulasztást. Arról pedig már döntött is a testület, hogy mi lesz az elmaradt közel 400 millió forintnyi bérleti díjjal.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/02/halaszbastya-etterem-budapest-budavar-i-kerulet-szamlazas-393-millio-forint-borocz-laszlo-v-naszalyi-marta
|
2025-12-02 07:06:00
| true
| null | null |
Telex
|
Vevőt találtak a Matolcsy Ádám köreihez tartozó New York-i luxusingatlannak, 29 950 000 dollárért (körülbelül 9,8 milliárd forintért) kelhet el a New York-i ingatlanpiacot követőMarketproofnevű portál szerint. A vevő személye nem ismert.A Crown Building felhőkarcoló 18 emeletének nagy részét elfoglaló apartman 2024tavaszán került eladósorba,akkor még 40 millió dollár volt az irányára. Idén nyáron a három hálószobás és három és fél fürdőszobás lakás árát most 5 050 000 dollárral (nagyjából 1,7 milliárd forinttal) csökkentették, majdszeptemberben vitték le az árátarra a 29,9 milliós összegre, amin végül elkelt.A Crown Building 1921-ben épült, pár éve újították fel teljesen. Az alsó 14 emeletét az Aman luxushotel foglalja el, amit rendszeresen a világ legjobb csúcskategóriás szállodái közéválasztanak, itt a szobaárak nagyjából egymillió forintnál kezdődnek éjszakánként. A felső 15 emeleten pedig lakások vannak, összesen 22 darab - emeletenként általában egy vagy kettő.A lakásróla 444 írta meg először,hogy Matolcsy Ádám környezete sejlik fel a megvásárlása mögött. A lap akkor azt írta, a 348 négyzetméteres, három hálószobás, három fürdőszobás lakás 14 milliárd forintért kelt el 2022-ben, és bár az azt megvásárló céget, az MN A18 LLC-t az Egyesült Államokban jegyezték be, a vevő valójában magyar volt.A cég bejegyzésére egy bizonyos R. E. volt a meghatalmazott, a hivatalos adásvételi szerződést pedig az akkor a Somlai Bálint-féle Raw Developmentnél dolgozó L. T. írta alá 2022. június 30-án. A szerződésben szerepelt egy budapesti cím is: a Lövőház utca 39., ami azóta is a Matolcsy Ádám-Száraz István-Somlai Bálint-féle, mostanraegymástól elhidegültkör egyik főhadiszállása.Idénnyáron részletesen írtunk arról, hogy a Telex által megismert iratok arra utalnak, hogy idén év elején még biztosan az MN A18 LLC tulajdonában volt a lakás. Ezt bizonyította egy év elején az MN A18 LLC-nek kiállított villanyszámla, amiből kiderült, hogy egy hónapra a szolgáltató 2765 dolláros (közel egymillió forintos) számlát állított ki, a fogyasztás 7900 kilowattóra felett alakult.Márciusban tett közzé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) három olyan jelentést, amitöbbé vagy kevésbé kötődik az MNB és annak alapítványának gazdálkodásához. A jelentések több, a jegybankhoz vagy az alapítványhoz köthető beruházást is vizsgáltak, és ezáltal azt is, hogyan profitált ezekből a beruházásokból a Matolcsy Ádám baráti köre. Matolcsy Ádám tavasszal azt válaszolta a Telexnek, hogyminden jövedelme legális, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is külföldi cégeiből származik. Ekkor tagadta, hogy New Yorkban élne, elmondása szerint még New York államban sem járt az elmúlt 4 évben.A cikk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, amennyiben válaszol, frissítjük a cikket reakciójával.
|
Közel 10 milliárd forintért kelhet el a Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető New York-i luxusapartman
|
Az ingatlant 2024 tavasza óta próbálták eladni, végül jóval kevesebbért kelt el, mint amennyiért 2022-ben vették.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/04/matolcsy-adam-new-york-luxusapartman-mnb-eladas-ingatlan
|
2025-12-04 12:15:07
| true
| null | null |
Telex
|
Elkerítette a Cordia azt a korábban szabadstrandként használt területet Fonyódon, amire The View néven 99 lakásos, négyszintes lakóparkot fog építeni - tájékoztatták a Telexet a környéken élők. Elmondásuk szerint a telket azóta biztonsági szolgálat őrzi.Ahogykorábban megírtuk, a fonyódi önkormányzat még 2017-ben adta el a 9922 négyzetméteres, a Balaton partjától 8 méterre fekvő telket a Cordiának. A vételár akkor 180 millió, vagyis négyzetméterenként 18 ezer forint volt.A telek üdülőövezet besorolású, így arra elvileg nem lehetne lakóházakat építeni. Az önkormányzat 2018-ban kezdeményezte, hogy ezt a kormányhivatal mégis engedélyezze. A kormányhivatal akkor ehhez nem járult hozzá, de mára a Cordiának sikerült mégis engedélyt kapnia a lakások építésére.Erdei Barnabás fonyódi polgármester nemréga Sonline-nak megerősítette, hogy a projekt megszerezte az Országos Építészeti Tervtanács előzetes hozzájárulását, és a kormányhivataltól kapott engedélyt. Erdei szerint pozitív dolog, hogy építkeznek a településen, és Fonyód ezzel a lakóparkkal sem lesz túlépített, mert nincs túl sok ilyen jellegű társasház.A beruházás ellen a környéken élőkpetíciót indítottak, ők azt szeretnék elérni, hogy a terület megmaradjon a korábbi funkciójában a strandolóknak és a horgászoknak. Szerintük a társasház télen kihasználatlan, szellemjárta komplexummá válna, nyáron pedig túlzsúfolttá tenné a helyi vízpartot. Megépítése esetén ugyanis a szabadstrand a közvetlen vízparton lévő 8 méteres sávra szűkülne. A petíciót péntekig 1600-an írták alá.Erdei Barnabás polgármester a petícióróla Sonline-nak azt mondta: mivel a Cordia engedélyes szintű tervekkel rendelkezik, nem tudja, hogy az építkezést bárki meg tudná-e akadályozni. A beruházásrólitt írtunk hosszabban.
|
Elkerítették a korábban szabadstrandként használt fonyódi telket, amire 99 lakásos lakóparkot építene a Cordia
|
Kerítés és biztonsági szolgálat jelent meg a területnél, amit eddig fürdőzők és horgászok használtak.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/05/fonyod-cordia-epitkezes-the-view
|
2025-12-05 17:58:46
| true
| null | null |
Telex
|
A kampányra fordulva úgy tűnik, hogy teljesen kiszervezik a kormányzati kommunikációt a kormánytól papíron független Megafonnak. Vasárnap a megafonos Deák Dániel és Bohár Dániel Facebook-videóibólértesülhetett arról a nyilvánosság, hogy Orbán Viktor és a kormány jelentős része Isztambulba utazik a török kormánnyal tárgyalni."Irány Isztambul" - mindössze egy fotótposztolt a repülőtérrőlOrbán Viktor vasárnap Facebookon. Miután rákérdeztünk az út részleteire, a Kormányzati Tájékoztatási Központ konkrét tájékoztatás helyettBohár Dániel videójátajánlotta figyelmünkbe a Patrióta YouTube-csatornájáról.A megafonos propagandista is tagja volt a miniszterelnök kíséretének, és a repülőgépen készített videóinterjút Orbánnal. A beszélgetést szemlézte az idén 165 milliárd forintból működő közmédia MTI-felülete is. Bohár később Törökországban több videót is készített a kormány tagjaival: például Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert kérdezte.Kíváncsiak voltunk, hogy milyen minőségében dolgozik Bohár, ezért hétfőn megkérdeztük a kormánytól, hogy ki fizette a megafonos influenszer törökországi útját, és kap-e díjazást a munkájáért a kormánytól. Rákérdeztünk, hogy van-e szerződése valamely minisztériumnak vagy kormányzati szervnek Bohárral, mennyit fizetnek neki, és a szerződés szerint milyen feladatot kell ellátnia.A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta, hogy miniszterelnököt fontosabb külföldi útjaira rendszeresen elkísérik újságírók, digitális tartalomkészítők, és ez szerintük nemzetközi szinten bevett gyakorlat."A sajtókíséret tagjai az utazásukhoz kapcsolódó költségeket maguk fizetik. Bohár Dániel esetében most is munkáltatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. volt a költségviselő"- fogalmazott a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek, és az is hozzátették a kérdésünkre, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a sajtókíséret tagjaival nem köt szerződést. "Amennyiben arra kíváncsiak, Bohár Dániel milyen munkát végzett az isztambuli tárgyalások során, javasoljuk, hogy kövessék tudósításait a nap folyamán."Bohár korábban ott volt novemberbena washingtoni gépenis Orbán Viktorral és népes delegációjával. Tordai Bence országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkáraakkor azt válaszolta, hogy "a sajtódelegáció utazása a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem került".A 2019-ben alapított Megafon a fideszes kommunikációs gépezet egyik legfontosabb eszköze lett. Papíron nincs köze a kormányhoz,Gulyás Gergelyés Kovács István, a Megafon Központ tulajdonos-vezetője isazt állítja, hogy soha nem kapott közpénzt a Megafon. A hivatalos magyarázat szerint konzervatív magánszemélyek magánadományaiból működik a cég, ennél konkrétabb részletek a cég éves beszámolóiból sem derültek ki eddig. Az viszont látszik, hogy névtelen adományozók bőkezűen támogatják a Fidesz kampányüzeneteit közvetítő céget: a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tavaly5,8 milliárd forintos bevételből gazdálkodott.
|
Elárulta a kormány, hogy ki fizette Bohár Dániel törökországi útját
|
A megafonos propagandista Washington után Isztambulba is elkísérte Orbán Viktort. Amikor az út részleteiről küldtünk kérdéseket a kormánynak, Bohár videóját ajánlották figyelmünkbe. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyit fizetnek neki.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/08/bohar-daniel-megafon-miniszterelnok-torokorszagi-ut-kiseret
|
2025-12-08 13:47:23
| true
| null | null |
Telex
|
Beszélgessen élőben az építőipar szereplőivel az iparágat érintő kérdésekről!Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnökeA GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartellgyanú is van. Korábbi, feltárt ügyeket összegezve Rigó kiemelte, hogyaz építőipari kivitelezési kartellek leginkább közpénzek felhasználásával érintett tenderekre irányulnak, míg a tiltott piacfelosztás a magánpénzek hatékony elköltését is veszélyezteti.A közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértő megállapodások felvetik a büntetőjogi felelősséget, valamint a közbeszerzésekből való kizárás jogkövetkezményét is.A piacfelosztáson és az árak egyeztetésén túl akadnak információs kartellek is a GVH gyakorlatában. Bár vannak olyan kartellek, melyek csak egy-egy közbeszerzésre, vagy projektre irányulnak, gyakoriak a szélesebb körű megállapodások, melyek eljárásokon és tendereken átívelő összejátszásra irányulnak - összegezte a GVH elnöke.A versenyhatóság alapvetően nyitott a vállalkozásokkal való együttműködésre még olyan súlyos versenyjogi jogsértések tekintetében is, mint a közbeszerzési kartellek.Az aktív együttműködés, a jogsértések beismerése és önkéntes feltárása számos előnnyel járhat a cégek számára- hangsúlyozta a GVH elnöke. A cégek által kedvelt engedékenységi politikán keresztül az eljárás alá vontak akár bírságmentességet is kaphatnak, de az együttműködés akkor is fontos, ha a vállalkozás nem mentesül a bírság alól, és így nem kerüli el automatikusan a közbeszerzésekből való kizárást sem. Ennek oka, hogy a Kbt. 188. § értelmében az öntisztázás egyik feltétele, hogy a megelőző eljárásban, tehát egy kartell ügyben például, a vállalkozás aktívan működjön együtt a versenyhatósággal - tette hozzá.A jelenleg futó vizsgálatok esetébena feltételezett jogsértések összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések- mondta az elnök. Kiemelte azt is, hogy a GVH-nak - a versenyfelügyeleti eljárások mellett - több eszköze is van a piaci zavarok feltárására és kezelésére. Ilyenek a piacelemzések, ágazati vizsgálatok, illetve gyorsított ágazati vizsgálatok. Felidézte, hogy a GVH 2021-2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.A versenytörvény a hétfőn parlament elé terjesztett módosításával kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat - elfogadása esetén - a tisztességes piaci versenyhez, illetve a magyar emberek és vállalkozások védelméhez járul hozzá. Nemzetközi - német és brit - példák alapján bekerülhet a versenytörvénybe a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés, amely gyorsítja a GVH hatékony beavatkozását egy adott piacon tapasztalható strukturális versenytorzítás esetén.Rigó kiemelte azt is, hogy a versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévő módosítása elfogadása esetén tovább növelné a versenyt és az átláthatóságot, illetve hogy a törvénymódosítás összhangban van a vonatkozó európai uniós előírásokkal és nem csorbítja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogait sem, mivel a versenytörvény eljárási és jogorvoslati garanciái teljeskörűen érvényesülnek benne.Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökeAz építőipar erősödése olyan közvetlen előnyt jelent a magyar gazdaság számára, amely a versenyképességre, a hatékonyságra, illetve a keresletre is visszahat. Aszektor hatékonyságának növelése a költségcsökkentésen keresztül az infláció alakulására is pozitív hatást gyakorol, amely összhangban van a jegybank célkitűzéseivel.A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra is: a világgazdaságban zajló technológiai forradalom új lehetőségeket és kihívásokat hordoz, ezért különösen fontos, hogy a magyar építőipar aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Amennyiben az építőipari cégek képesek lesznek élni az egyre újabb technológiákkal, az ágazat hatékonysága, teljesítménye és jövedelmezősége is érdemben javulhat.Varga Mihály emlékeztetett: az MNB és az MKIK közösen készítettVállalati konjunktúra-méréseinek első eredményei még a megrendelések alacsonyabb szintjét tükrözik, a világgazdaságot övező bizonytalanságok csökkenését már a piaci szereplők is érzékelik.A jegybank oldaláról a türelmes, stabilitásorientált monetáris politika ezen bizonytalanságok mellett is támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, amely az építőipari cégek számára is fontos kapaszkodót jelent - fejtette ki a jegybankelnök.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
|
Több építőipari kartellgyanút is vizsgál a GVH
|
Az ÉVOSZ évzáró közgyűlésén beszélt a GVH és az MNB elnöke.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20251210/tobb-epitoipari-kartellgyanut-is-vizsgal-a-gvh-805264
|
2025-12-10 12:24:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
A Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz fordul a nadapi önkormányzat, hogy megállapítsák, jogszerűen és arányosan zárta-e le a Pintér Sándor belügyminiszter vejéhez köthető Tradicionális Vadásztársaság az önkormányzat külterületén található vadaskertet három hónapra - döntött a település testülete pénteki ülésén. A hivatalos lépés mögött komoly helyi felháborodás van."Nadapon a Vadaskertből ki vagyunk tiltva"- írta még a döntés előtt nadapi olvasónk, Zoltán, aki szerint az érintettek "úgy játszanak a hatalmukkal hogy közben a saját törvényeiket nem tartják be". Mint hozzátette: új vadászok jöttek a régiek helyett, és nagyon korlátozottan tűrnek meg az erdőben bármit is. Eszerint megtörtént, amitől a lakosok korábban tartottak, és három éve meg is írtukKizárhatják a civileket az erdőből a Pintér Sándor köre által épített vadászközpont mellettcímmel."Nadap lakossága szomorúan szembesült a falu melletti erdő november 30-ig történő lezárásáról. Érthetetlen számomra az éjjel-nappal, hétköznapi és hétvégi folyamatos lezárás. Augusztus végétől november végéig közel 100 nap alatt, éjjel-nappal vadászni fog valaki a területen? Váltásban, vagy pihenés nélkül?" - írta Győrik Balázs nadapi önkormányzati képviselő. Lapunknak elmondta: eleve gyanúsnak tartotta, hogy a lezárás nem a szokásos pár napig tart és nem is előzte meg a szokásos tájékoztatás.Ezért a képviselő megkérdezte a vadásztársaságot, hogy bejelentette-e a lezárást az illetékes erdészetnek és az erdészeti hatóságnak, ahogy az erdőtörvény előírja, és mivel nem kapott választ, megkérdezte magát az erdészeti hatóságot is.Időközben pénteken ugyanezt a lépést a teljes önkormányzati képviselő-testület is megszavazta lakossági panaszokra hivatkozva, a jogszerűségi kérdést kiegészítve azzal, hogy a hatóság ellenőrizze, hogy az erdőlátogatási korlátozásról a lakosság és az önkormányzat megfelelő módon értesült-e, valamint vizsgálja felül, hogy a lezárás arányos-e a vadászati tevékenység tényleges időtartamával, összhangban az erdőtörvény rendelkezéseivel.Lapunk hasonló tartalommal írt levelet még a hét közepén a nadapi-lovasberényi erdőt kezelő Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-nek, megkérdezve azt is, hogy a vadásztársaság kérte-e hozzájárulásukat, ahogy az elő van írva. Szalay László, az erdőgazdaság vezérigazgatója azt válaszolta, hogy hozzájuk megkeresés eddig nem érkezett, ezért nem rendelkeznek érdemi információkkal a nadapi vadászat részleteivel kapcsolatban.Pénteken összesűrűsödtek az események az ügyben, mert Győrik Balázs jelezte, hogy ő is választ kapott a Pest Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályától (mint erdészeti hatóságtól), miszerint a Tradicionális Vadásztársaság, a nadapi erdő vadászatra jogosultja az erdő látogatásának korlátozásával kapcsolatban nem tett bejelentést. A kormányhivatal hozzátette: a tényállás teljes körű kivizsgálása érdekében szükséges hatósági intézkedéseket megtették."Nem célunk senkinek sem sírós, álmatlan éjszakákat okozni (esetleg balesetet) mert valaki nem érti meg, hogy nem lehet belépni egy intenzív vadászati tevékenység alatt álló területre"- ezt Brindza Tibor, a Tradicionális Vadásztársaság elnöke írta Győrik Balázs helyi képviselő hivatalos levelére az ügyben. (Lapunk is kereste a vadásztársaságot, de mi nem kaptunk választ.) Brindza Tibor Pintér Sándor lányának, Brindzáné Pintér Csillagnak a férje. Ez a kapcsolat azért fontos és közérdekű, mertBrindzáné Pintér Csillag a vezérigazgató a most Hotel Lovasberényként működő, egykori lovasberényi kormányüdülőt megszerző cégben.A Hotel Lovasberény pedig pontosan a lekerített vadaskert mellett áll, kitűnő bázist nyújtva az odaérkező vadászoknak. Minthonlapjukon írják, "legyen szó egy hűsítő úszásról a fedett vagy szabadtéri medencékben, egy kalandos túráról vagy izgalmas vadászatról a környező erdőkben a Hotel Lovasberény minden igényt kielégítő élményeket nyújt", és "exkluzív erdei környezetben várják az aktív kikapcsolódás, a sport és a vadászat szerelmeseit". Lapunk megkereste a hotelt és Brindzáné Pintér Csillagot, hogy az itt megszálló vadászok használják-e a szomszédos vadaskertet, amit a Tradicionális Vadásztársaság zárt le vadászati célból november 30-ig, de nem kaptunk választ."Nem hagyhatom szó nélkül, hogy a település területének negyedét jelentő erdőt, annak minden természeti értékével együtt »nagyurak erdejeként« elzárják a lakosság elől" - írta a vadásztársasággal kapcsolatban Győrik Balázs, aki azt is hozzátette, tudja, milyen kormányzati körök állnak valójában a vadásztársaság mögött, "nem hiába épült a helikopterleszálló". Szerinte a lezárás talán annak szól, hogy nem lehet előre tudni, mikor lesz a pontosan kedve a "méltóságos uraknak" leugrani egy kicsit vadászgatni.Mint arról korábban beszámoltunk, a vadásztársaság és a helyiek által emlegetett lovasberényi vadászközpont közötti kapcsolat más oldalról is fennáll: a Tradicionális Vadásztársaságot Ecsedi Ferenc elnök alapította 2016-ban. Ecsedi volt korábban az OTP Bank egyik vezető tisztségviselője, Csányi Sándor egyik bizalmasa, illetve Pintér Sándorhoz is volt köze: Pintér egykori cégének, a már megszűnt Civil Ingatlanberuházó Kft.-nek ügyvezetője volt még 2007-2008-ban. Ecsedi Ferenc 2022 júniusában elhunyt, az ő helyét vette át a korábban titkárként működő Brindza.A vadaskert szomszédságában álló egykori lovasberényi kormányüdülőt Pintér Sándor egy másik korábbi vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat szerezte meg. A korábbi üdülőre vissza nem térítendő támogatást (1,3 milliárd forintot) ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség - az összeg majdnem hatszorosa annak, mint amennyiért az állam eladta. A pénzta 24.hu cikke szerintegy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, ennek a cégnek tavaly ősszel Brindzáné Pintér Csillag lett a vezérigazgatója.Helyi olvasónk szerint a nadapi erdőt több százan használják rendszeresen, gombásznak, kerékpároznak, futnak vagy túráznak a területen. Itt található a méltán híres Ingó-kövek egyik legszebb sziklaformációja a Magos-kő, ami számos túra célpontja. Ha a vadásztársaság lezárja, hosszú időre megszűnik a természeti kikapcsolódási lehetősége több száz embernek.
|
Pintér Sándor vejének vadásztársasága három hónapra lezárta a nadapiak elől az erdőt
|
A lakossági felháborodás miatt a nadapi önkormányzat a kormányhivatalhoz fordult, állapítsa meg: jogszerű és arányos-e a vadászati lezárás.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/09/29/nadap-erdo-vadaszat-lezaras-pinter-sandor
|
2025-09-29 05:03:05
| true
| null | null |
Telex
|
Módosítaná a kormány, hogyan költse el az Európai Unió helyreállítási alapjából Magyarországnak járó pénzt - derül ki egy tervezetből, amelyet apalyazat.gov.hu-ra töltöttek fel. A dokumentumra aPortfolio figyelt fela K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és a Transparency International Magyarország egyiktanulmányaalapján.Ahogy arrólkorábban a Telex is írt, az egyszeri, rendes költségvetésen felüli helyreállítási alapnál jövő őszig kellene teljesíteni a kifizetési feltételeket, azaz "mérföldköveket", és 2026 végéig rendezhetik az utolsó igényléseket. A közelgő határidő és a csúszások miatt azEurópai Számvevőszékés azEurópai Bizottság már korábban figyelmeztettea tagállami hatóságokat, hogy siessenek. A magyar kormánynak azért kell különösen igyekeznie, mert mostanra az egyedüli, amely nem kérhet rendes kifizetéseket. Összesen 10,4 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon közel 4000 milliárd forintnyi) támogatást és hitelt hívhatna le.Valdis Dombrovskis gazdasági biztosjúniusban azt kérte, hogy a kormányok "áramvonalasítsák" és egészítsék ki a terveiket egy olyan menüből, amely gyorsan végrehajtható intézkedésekből áll. "Csak olyan intézkedéseknek kellene a tervekben maradniuk, amelyek biztosan végrehajthatóak" - emelte ki Dombrovskis. A kormány épp akkortájtelőállt egy rendeletmódosítással, amellyel bármelyik pályázatnál felfüggesztheti a kifizetést.Az Európai Bizottságegyik javaslataaz volt, hogy a tagállami hatóságok helyezzék át a pénzt valamilyen független hitelezőhöz, így gyakorlatilag később is felhasználhatnák, vagy rakjanak át pénzt az InvestEU nevű alapba. Utóbbi programja 2027-ig tart, előbbinél a civil szervezetek tanulmányában hivatkozott módosító terv "minimum 5 évnyi programlebonyolítást" tart szükségesnek.A Portfolio számítása alapján a magyar kormány a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB-hez) csatornázna át 1600 milliárd forintnyi támogatást, ami a 4000 milliárd forintos keret több mint harmada lenne. Atervezetbenvalóban megjelent egy "Gazdasági reziliencia" nevű fejezet, amely még nincs benne amost érvényes dokumentumban. Itt a versenyképes munkaerőt, a megfizethető vagy elérhető lakhatást, a zöld gazdaságot és a gazdaságfejlesztést emelnék ki a célok közül.Az új dokumentum egy InvestEU fejezetet is beillesztene. "A Magyar Fejlesztési Bank becslése alapján 250 millió eurót", azaz közel 100 milliárd forintot terelnének át a helyreállítási alapból. Itt egy olyan mérföldkövet is beillesztenének, amely szerint 2025 végéig aláírnának egy átcsoportosítási megállapodást az Európai Bizottsággal.A civil szervezetek a tanulmányukban úgy értékelték az átcsoportosítást, hogy főként a vízkezelési, fenntartható közlekedési, energetikai körforgásos gazdaságra szánt, valamint az orosz energiától függetlenítő REPowerEU-tól terelne át pénzt. Az így felszabadított összegből szerintük "aránytalanul nagy" darab menne az MFB-hez, "hiteles reform-erőfeszítés helyett úgy tűnik, hogy a tervezett módosítás fő célja a források átcsoportosítása a közelgő végrehajtási határidőkkel szembesülve". A civil szervezetek úgy látták, hogy a célok nem kapcsolódnak az európai szemeszterhez, ahol bizottsági javaslatra az EU miniszteri Tanácsa ad tanácsokat a tagállamoknak. (A helyreállítási alap elvben épp ezeknek a megvalósításában segítene.) Minden módosítást jóvá kell hagyatni, erről európai bizottsági javaslatra a kormányok Tanácsa dönt.Ahogy arról korábban írtunk, a kormány a "rendes" költségvetésnél is átmozgatott pénzt, így ki tudott játszani a befagyasztások alól némi pénzt. Bóka János EU-ügyi miniszterjúniusban elismerte, hogy "bizonyos átcsoportosítások" lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de "ez nem nagyságrendi változás".A helyreállítási alapnál ugyanezt nem lehet megcsinálni: nem csak részben, hanem - egymár megkapott előlegetleszámítva - teljesen blokkolja a kifizetéseket 27 előfeltétel. Ezekből a "szupermérföldkövekből" mostanáig csak a négy igazságügyitpipáltatta ki a kormány 2023 végénegy másik eljárásban. Egynél, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál és többek között az ilyen hátterű modellváltó egyetemeknél közvetveelutasította a kormány 2024-es próbálkozását.A civilek tanulmánya úgy becsülte, hogy a 27-ből 17 előfeltételt sikerült teljesíteni, kilencet viszont csak részben, egyet pedig egyáltalán nem, amit visszalépésnek tart az egy évvel korábbi helyzethez képest. A szupermérföldkövek mellett ráadásul "sima" mérföldköveket, azaz reformokat és fejlesztéseket is teljesíteni kell, ilyenekből pedig jóval több van. A civilek csak a jogállamiságról szóló rendes mérföldkövekkel foglalkoztak, de "még komorabbnak" látták a helyzetet, mint a szupermérföldköveknél.A kormány idénkülön brüsszelezős-tiszázós kampányt indított, hogy bemutassa, milyen rosszul áll a mérföldkövek közül az előfinanszírozandó egészségügyi fejlesztésekkel.Akormány szerint már minden feltételt teljesített, csak politikai okokból tartják vissza a forrásokat. Erre hivatkozvabevallottan zsarolni akara pénzekért a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetés tárgyalásainál, a mérföldköveket viszont 2026 őszéig teljesítenie kellene. (Ha ügyeskedni próbálna, olyan pert kockáztatna, amilyenmár az igazságügyi feltételek elfogadtatásamiatt is megy.)Akárki alakíthat kormányt a jövő áprilisban várható választás után, igyekeznie kell, hogy szeptemberre, de lehetőleg az augusztusi szünet előtt kipipáltassa a szuper- és sima mérföldköveket. Az átcsoportosításokkal legalább a pénz elköltésénél kaphat gyakorlati haladékot.
|
Jókora átcsoportosítást tervez a kormány az EU helyreállítási alapjából, így menthet pénzt
|
Egy tervezet alapján az MFB-hez és egy uniós alaphoz vinne át pénzt, amit így a 2026-os határidő után is használhatna, de jövő őszre akkor is teljesíteni kellene a jogállami előfeltételeket.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/09/eu-helyreallitasi-alap-atcsoportositas-jogallamisag
|
2025-12-09 18:01:24
| true
| null | null |
Telex
|
Ahogy Magyar Péter és a Tisza Párt kétségkívül az elmúlt 15 év legszorosabb választási versenyét ígéri a Fidesznek a 2026-os országgyűlési választásokon, egyre többször merül fel a kérdés, hogy mit kezdene a Tisza a magyar gazdasággal, ha kormányra kerülne. Azzal a magyar gazdasággal, ami egy ideje már alig növekszik, amiben jelenleg árrésstoppal próbálják kordában tartani az inflációt, amiben nincs elég forrás az egészségügy, a szociális rendszer, a vasúti közlekedés és egy sor másik fontos terület megfelelő fejlesztésére, és még sorolhatnánk.A kérdésre a kormánypárti kampánygépezet már több választ is adott, amikor két körben is adóemelési terveket tulajdonított a Tiszának,először még valamennyire komolyan vehetően(vagyonadó, többkulcsos adórendszer), aztánteljesen elborultan (macskaadó, özvegyi nyugdíj adója stb.). Ezekről a legalább részben mesterséges intelligencia használatával készült javaslatokról Tiszaváltig állítja, hogy nem igazak. Közben a vádaskodással és mémkampánnyal a Miniszterelnöki Kabinetirodától az Indexig terjedő fideszes kampánygépezetegyre lehetetlenebbé teszi, hogy normális politikai vitákat folytassunkarról, különböző politikai prioritásokkal, ideológiai beállítottságokkal és lehetőségekkel rendelkező politikai erők hogyan nyúlhatnának bele az állam működésébe. Vagy, hogy másképp fogalmazzunk, hogyan kormányoznának, hogyan alakítanák a közteherviselést.A Tisza politikusai macskaadó, kolbászadó, adóadó helyett azt hangoztatják, hogy van egy viszonylag egyszerű válaszuk arra, honnan lehetne pénz szerezni: le kell bontani az Orbán-kormány által felépített rendszert, ami a közvagyont a hatalom megtartása és (ezzel szoros összefüggésben) magánvagyonok bővítése felé tereli, és a felszabaduló közpénzt az egészségügy, az oktatási rendszer, a szociális ellátás és még egy sor, amúgy alulfinanszírozott terület fejlesztésére lehetne költeni. Szerintük le kell bontani azt, amit az orbáni szókészletből már rég kikopott kifejezéssel a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúfolnak. Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikusa a444-nek adott októberi interjújábanpéldául azt mondta, hogy a propagandára költött pénzek átcsatornázásával, a közbeszerzési rendszer átalakításával és a külföldi vállalatoknak nyújtott állami támogatások átgondolásával több ezer milliárd forintot lehetne felszabadítani. Hasonló megjegyzéseket tett több, a Tisza Párthoz nem köthető, de a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájával kritikus közgazdász, példáulSurányi György volt jegybankelnök, aki a Forbes őszi konferenciáján arról beszélt, hogy ha a Fidesz nyerne a választásokon, komoly megszorításokat kellene eszközölnie, hogy a költségvetést rendbe tegye, a Tisza viszont nem szorulna megszorításokra, mert a kiadások átgondolásával rengeteg pénzt fel lehetne szabadítani.De valóban ilyen könnyű lenne? Tényleg csak annyit kellene tenni a sikerhez, hogy valaki lebontja azt a gazdasági, üzleti, politikai, kommunikációs és társadalmi komplexumot, amit az Orbán-rendszer tudatosan felépített 2010 óta? És ha"csak"ennyit kellene tenni, az egyszerű volna? Ha így tesszük fel ezeket a kérdéseket, akkor nehéz rájuk megalapozottan válaszolni. Azzal viszont sok közgazdász egyetért, hogy a közpénzek átcsatornázásával jelentős forrásokat lehetne felszabadítani és más célokra költeni. Ha pedig így van, akkor érdemes összeszedni, mik azok az állami költések, amik kifejezetten az Orbán-rendszerhez, a NER-hez köthetők, és megpróbálni egy megközelítőleg pontos számot adni arról, hogy nagyjából mennyibe kerül Magyarországnak ezt a rendszert fenntartani. Ebben a cikkben erre teszünk kísérletet azzal, hogy megnézzük, mire költött kiugróan sok közpénzt a Fidesz által vezetett magyar állam az elmúlt bő 15 évben.De először egy rövid közbevetés arról, amikről - bár szintén fontos témák - a mostani írás nem szól. Az Orbán-rezsim egy sor döntésével és gyakorlatával nagyban meghatározza a gazdaság és az állami újraelosztás működését. Itt gondolhatunk olyan, közvetlen pénzköltést nem érintő elemekre, mint hogy különböző adókedvezmények formájában milyen kiválasztott társadalmi csoportokat támogatnak, hogy azuniós források elosztásának rendszerévelhogyan segítik a kormányközeli üzleti köröket, és hogy különadókkal és egyéb szabályozásokkal milyen szektorokat büntetnek vagy tolnak kormányközeli tulajdonosi körbe. Ezen kérdések egy részével - például azzal, hogy azorbáni családpolitika kiket támogat és milyen eredménnyel- korábban részletesen foglalkoztunk és várhatóan még fogunk is. Viszont mivel ezek nagy része nem szigorúan az állami költés terepe (az adókedvezményekkel az állam lemond pénzről, az adóztatással pénzt szerez, a szabályozás nem kerül feltétlenül pénzbe az államnak, az uniós pénzek szétosztásakor pedig az állam nem, vagy nem csak a saját pénzét költi), ebben az elemzésben ezekkel nem foglalkozunk. Ugyanígy nem térünk ki arra sem részletesen, hogy az állami beruházásoknál jellemző korrupció mekkora közpénzszórást jelent - ehelyett azokkal az alapvető költségvetési elemekkel foglalkozunk, amelyeknél kimutatható valamilyen, az Orbán-kormányok preferenciájából közvetlenül levezethető túlzás.Ahhoz, hogy meg tudjuk saccolni, mennyi olyan tétel van, ami kifejezetten az Orbán-rendszer kiépülésével és fenntartásával rakódik rá a magyar államháztartásra, érdemes megvizsgálni azt, hogy mire mennyit költött a magyar állam az elmúlt 15 évben. Palócz Éva, a Kopint-Tárki közgazdásza tavaly novemberben erről közölt egy érdekes tanulmányt, amelyben azt vizsgálta meg,hogyan alakult át az állami költés struktúrája 2010 óta. Az Eurostat adatai alapján arra jutott, hogy míg a magyar állam a GDP arányában nagyjából ugyanannyit költött 2010-ben és 2022-ben, jelentősen átstrukturálta, hogy mire fordítja ezt az összeget:jelentősen kevesebbet költ szociális védelemre; valamivel kevesebbet oktatásra és egészségügyre; többet költ sportra, kultúrára és vallási ügyekre; sokkal többet költ úgynevezett gazdasági ügyekre; és nemzetközi összehasonlításban is kiemelten sokat költ a saját működésére.Palócz Éva szerint egyik régiós országban sem variálták át ennyire az állami kiadások szerkezetét, tehát már ebből az egy adatsorból is látszik, mennyire átalakították a magyar állam és a magyar gazdaság működését Orbán Viktor kormányai. Az Eurostat vonatkozó adatbázisában azóta már a 2023-ra vonatkozó adatok is elérhetők, amelyekből lényegében ugyanazt a képet lehet elolvasni, mint Palócz 2022-es adatokra épülő tanulmányából.Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az állami költés ebben az esetben határozottan mennyiségi, és nem minőségi jellemző. Vagyis attól, hogy az állam sokat költ valamire, még nem biztos, hogy az a terület jól is működik. Erre jó példa Palócz tanulmányának egy másik fontos megállapítása, miszerint Magyarországon uniós szinten és regionális összehasonlításban is kiemelkedően sokat költünk a saját államunk működtetésére. 2023-ban az Eurostat adatai szerint kamatkiadásokat levonva a GDP 5,3 százalékát költötte működési kiadásokra a magyar állam, miközben az uniós átlag 4,1 százalék. Svédország a GDP-jének 4,5 százalékát költi az állam működésére, Németország pedig 5,1 százalékát, és talán komolyabb összehasonlító elemzés nélkül is elfogadhatjuk, hogy a magyar állam nem működik olyan jól vagy jobban, mint a svéd vagy a német. Hogy egy másik példát nézzünk, a magyar állam a"gazdasági ügyeken"belül például többet költ a közlekedési rendszerre, mint bármelyik másik állam az unióban, de, ahogy Palócz Éva fogalmazott,"a magyar közlekedés minősége nem tükrözi ezeket a többletköltségeket".Ha meg akarjuk találni, hogy nagyjából mennyibe kerül az Orbán-rendszer, mennyi az a kiadás, amit egy másik kormány át tudna irányítani más politikai célok felé, akkor érdemes a kategóriákat részletesebben is megvizsgálnunk.Hangos állam, drága államNézzük meg először az állam saját magára fordított költéseit. Az Eurostat összesítésében ide sokféle tétel tartozik a parlament villanyszámlájától a minisztériumok és kormányablakok dolgozóinak fizetésén át a külföldi segélyekig és a közpénzből zajló alapkutatásokig (illetve a kamatfizetés is, amit mi kivontunk a teljes számból). Palócz Éva elemzése szerint a magyar állam mindig is többet költött a saját működésére, mint az európai átlag vagy mint a környező országok, legalábbis azóta, hogy az Eurostat 1995-ben elkezdte gyűjteni ezeket az adatokat. 2007-ben, a Gyurcsány-érában és 2010-ben, Orbánék első kétharmados győzelme idején is a GDP 5 százaléka körüli összeg ment el az állam működésére. Hogy ez miért van, arra a közgazdászok, politológusok egyelőre nem álltak elő semmilyen igazán meggyőző magyarázattal. Mindenesetre az 5 százalék feletti tételt konkrét összegre lefordítva azt kapjuk, hogy a Palócz Éva által vizsgált 2022-es évben a magyar állam 850 milliárd forinttal több pénzt költött saját magára, mintha a működésre fordított kiadások hasonlók lennének, mint a régió más országaiban. Ez a 2022-es magyar GDP 1,28 százaléka.Hasonló képet mutat az, ha nem az állami költések, hanem a fogyasztás oldaláról nézzük a képet. Ahogy Oblath Gábor közgazdász aTelexen megjelent elemzésébenírta, Magyarország a háztartási fogyasztási kiadás vásárlóerő-paritáson mért szintje alapján az egyik legutolsó az EU-ban, az ún. közösségi fogyasztásban viszont magasan az első. A közösségi fogyasztás az Eurostat nyelvén azt az állami pénzköltést jelenti, amelyekhez nincs szükség az emberek egyéni hozzájárulására, vagyis olyan szolgáltatásokat, amiket az állam nyújt, de az állampolgár nem egy az egyben kap meg. Tehát nem azokra a kézenfekvő állami funkciókra kell itt gondolni, mint amikor egy gyerek tanul egy állami iskolában, vagy egy beteg ellátást kap egy állami kórházban.De akkor mi számít ilyen közösségi fogyasztásnak? Az olyan dolgok például, mint a rendvédelem vagy honvédelem, de bizonyos szempontból az is, hogy az állam, mint olyan, működik. Oblath Gábor arról írt, az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, ez tehát olyan pénz, amit az állam saját működésére fordít. Oblath becslése szerint egy főre arányosítva közel kétszer annyit költ ilyen célokra a magyar állam, mint a többi volt szocialista EU-tagállam átlagosan.Még ha el is fogadjuk, hogy az Orbán-kormányok a GDP arányában nem fordítanak sokkal többet az állam működésére, mint a korábbi magyar kormányok, bizonyos tételekben biztos, hogy az Orbán-kormányok többet költenek. Ez persze azt is jelenti, hogy - ahogy az állami költések esetében - az állam saját magára fordított költésein belül is van egy komoly átrendeződés. Hiába ígért például többször is komoly bürokráciacsökkentést a Fidesz, az Orbán-kormányok sokkal több államtitkárral, helyettes államtitkárral és miniszteri biztossal működnek, mint a korábbi kormányok.2010-ben42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár dolgozott a kormányban, ez 2020-ra 78 államtitkárra és 122 helyettes államtitkárra dagadt. 2025-re valamelyest konszolidálódott a kormányzati struktúra, de a 14 minisztérium összesen 73 államtitkárral, 126 helyettes államtitkárral és 37 miniszteri biztossal működik, erre jön még rá 26 kormánybiztos. Akormányzati vezetők fizetése folyamatosan emelkedik, Orbán Viktor legutóbb 2025 nyarán döntött arról, hogy 9,8 százalékkal emeli a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok fizetését.Az orbáni kormányzás egy másik fontos jellemzője a központosítás: 2010 óta egy sor feladatot elvontak az önkormányzatoktól, az ezekhez szükséges erőforrások egy részével együtt. Feladatok szintjén ez leghangsúlyosabban az oktatási és egészségügyi rendszer üzemeltetésére kialakított állami intézményrendszert, a Klebelsberg Központot és az Országos Kórházi Főigazgatóságot, illetve elődjét, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot jelenti, de korábban többször próbálkoztak (kudarcosan) azzal is, hogy a hulladékgazdálkodás élére is nagy költségvetésű állami intézményeket tegyenek. Az iskolák és kórházak fölé a kormány által 2010 után felhúzott két intézményre 2025-ben összesen több mint 1044 milliárd forintot különített el a költségvetés (valamivel 1000 milliárd fölött a Klebelsberg Központra és 38 milliárdot az OKFŐ-re).Mindezt úgy, hogy a közoktatást és a közegészségügyet korábban üzemeltető állami intézményrendszer nem szűnt meg, az önkormányzatok ugyanúgy működnek, ugyanúgy közpénzből, ugyanúgy az állami struktúra részeként, még ha kevesebb feladatot is látnak el, mint korábban. A települési önkormányzatok támogatásáraa 2025-ös költségvetés1145 milliárd forintot szán, ez a szám a 2011-es költségvetésben 1149 milliárd volt. Ez az összeg az állami költségvetésen belül ma sokkal kevesebb, mint 2011-ben, a teljes költségvetés 8,3 százaléka helyett kevesebb mint 2,7 százaléka. Az Orbán-kormányok alatt tehát jobbnak látták valamilyen politikai szempontból közvetlen állami irányítás alá vonni ezeket a nagy alrendszereket, ezért felhúztak még egy intézményrendszert, aminek a létezését, működését egy új kormány átgondolhatja.A leginkább egyértelmű, mindenki számára látható állami költés, amire a Fidesz-KDNP sokkal többet költ, mint korábban bármelyik kormány, az a kommunikáció, amelynek nagy része sokkal jobban hasonlít pártos propagandára, mint klasszikus állami hirdetésre.Ez mindenképpen a korábban bemutatott "közösségi fogyasztás" kategóriába tartozik, mert biztosan egy olyan állami"szolgáltatás", amihez nincs szükség az egyének hozzájárulására, kapják az arcukba, ha akarják, ha nem. Ha valami nagyon a Fidesz-kormányok sajátja, az a"kormányzati tájékoztatás"és a kampányolás teljes összemosása, az állami forrásból finanszírozott permanens plakátos, tévés és rádiós hirdetési dömping, kiegészítve olyan, még inkább unortodox eszközökkel, mint anéha még a fideszes választóknak is túl irányított kérdésekkel ellátottnemzeti konzultációk sorozata. Hogy ez az állami kommunikációs gépezet mennyibe kerül, arról különböző becslések és számítások jelentek meg a sajtóban. A G7 például nemrég a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs keretszerződései alapján azt számolta ki, hogyátlagosan évi 70 milliárd forintot fordít az állam kommunikációra, aminek a nagy része Balásy Gyula cégeinél landolt. Az állami propaganda persze a közvetlen állami költéseken túl az állami vállalatokból hirdetések útján kormányközeli médiacégekhez és influenszerekhez juttatott forrásokon keresztül is működik. Mindez egy összehangolt és szétszálazhatatlan, de felülről könnyen irányítható magán-állami kommunikációs gépezetet hoz létre, amelynek teljes költségvetése a komplexitása és a titkolózások miatt szinte megbecsülhetetlen.A Telexnek nyilatkozó közgazdászok közül volt, aki szerint ha meg akarjuk nézni, mennyi pénzt kommunikál el a kormány, a hirdetési keretszerződések helyett magából a Kabinetiroda költségvetéséből is kiindulhatunk. A 2025-ös költségvetés a Miniszterelnöki Kabinetiroda működési kiadásaira 533,3 milliárd forintot szánt. Rogán Antal portfóliójába persze nemcsak a propaganda, a titkosszolgálatok egy részének irányítása is beletartozik, de ha az Alkotmányvédelmi Hivatalra, az Információs Hivatalra, a Védelmi Igazgatási Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra szánt összeget levonjuk, akkor is valamivel több mint 418 milliárd forint marad . Jövőre 345 milliárd forintot írt a költségvetésbe a Pénzügyminisztérium Rogán tárcájának, de ezt aztán nyáronmegdobta még 20 milliárd forinttal.Érdemes megjegyezni azt is, hogy az állami kommunikációra elköltött százmilliárdok nagy része egy kiválasztott, viszonylag szűk, sőt, mára lényegében egy cégcsoportra korlátozódottüzleti körnél csapódik le. A Balásy-cégek vaskos profittal működnek, így ezen a fronton az állam közösségi fogyasztása párkiválasztott üzletember magánfogyasztását szponzorálja. Ahogy később látni fogjuk, nem ez az egyetlen állami költés, aminek hasonló hatása van a magyar társadalomra.Az állam nemcsak plakátokon, rádiós, tévés és (korábban, a tiltás előtt) YouTube-on vagy Facebookon futtatott hirdetésekben kommunikál, de a közmédián keresztül is. Ezt az elmúlt 15 év Orbán-kormányai hatalmasra duzzasztották, nem véletlen, hogy Surányi György a Forbes őszi konferenciáján arról beszélt, hogy egy új kormány a közmédia kiadásain is faraghatna, ha forrásokat akarna felszabadítani. A közmédiát összefogó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)2025-ben 165,6 milliárd forintból gazdálkodik,2016 óta az előirányzatnál általában valamivel többet költ. A közmédia költségvetése folyamatosan emelkedik, a 2025-ös előirányzott költségvetése csaknem 88 milliárd forinttal több, mint a 2016-os (abban az évben 77,7 milliárd forintot írtak az MTVA-nak a költségvetésbe, végül ennél csaknem 10 milliárddal többet költött). Az Eurostat statisztikai kategóriáit nézve viszont a műsorszórás egy másik állami pénzköltési kategóriába, a"sport, kultúra és vallás"rubrika alá tartozik, amiről még lesz szó a cikkben.Azt persze nem tudjuk és nem is akarjuk megmondani, hogy az állam mennyi pénzből tudna jól, hatékonyan, a szükséges feladatait - legyen az akár az oktatás és egészségügy szervezése, a kormányzati vezetési feladatok ellátása vagy a kormányzati kommunikáció - minőségi szinten elvégezni. Az viszont biztos, hogy a szakpolitikai centralizáció és a folyamatos kommunikáció a Fidesz-kormányzás sajátságos jellemzője, nem az állami működés elengedhetetlen része. Így a fentebb felsorolt több mint 1600 milliárd forintos költésben lehet mozgástere egy másik kormánynak.A gazdaság, ami viszi a pénztAhogy a cikk elején írtuk, Palócz Éva közgazdász 2024-es cikkében arra jutott, hogy a magyar állam a saját működése mellett nemzetközi összehasonlításban is sokat költ gazdasági ügyekre, valamint arra a vegyes kategóriára, amit az Eurostat a"szórakozás, vallás és sport"kategóriába sorol. A kettőből magasan kiemelkednek a gazdasági ügyek, amire 2023-ban a GDP 9,2 százalékát költötte az állam, míg 2010-ben csak 5,9 százalékát.Egyértelműen ez a terület lett az állami költések fideszes átrendezésének legnagyobb nyertese. Azt is mondhatnánk, az Orbán-rendszer egyik sajátossága, hogy ennyit költ a gazdaságra.Összehasonlításként, az Európai Unió tagállamai és a Magyarországon kívüli három visegrádi ország átlagosan a GDP 6 százaléka körül költöttek a gazdasági funkciókra 2022-ben (ekkor a magyar érték 10,5 százalék volt, még nagyobb, mint egy évvel később). Palócz Éva számításai szerint a 2022-vel záródó 10 éves periódusban Magyarország 1500-3000 milliárd forinttal többet költött erre a területre, mint a régiós országok átlagosan. Érdemes tehát megnézni, mi tartozhat ide, milyen célokra költ ebben a kategóriában az állam, és mennyire hatékonyan teszi ezt.A gazdasági ügyek kategóriába nagyon sok terület tartozik, a piacszabályozás és bankfelügyelet költségeitől a cégbejegyzések kezelésén át a hidrológiai és geodéziai felmérésekig, a mezőgazdasági adminisztrációtól a bányászat felügyeletéig. Ami viszont Magyarországon kiugró, az a közlekedésre, az energiára és az állami támogatásokra költött összeg.A magyar állam gazdasági jellegű kiadásainak méretét részben egyetlen politikai termék magyarázta az elmúlt években, amiből viszont az Orbán-kormány igazi identitáskérdést, annak megszűntetéséből pedig politikai anatémát csinált: ez a rezsicsökkentés. Ez 2022 óta egyetlen költségvetési soron, a Rezsivédelmi Alapnál jelent meg, amiben a kormány jelentős összegeket tett félre azért, hogy alacsonyan tarthassa a lakossági energiaárakat és lejjebb vigye a közfeladatokat ellátó intézmények rezsiköltségeit. A rezsicsökkentés egy régebbi intézmény, a Rezsivédelmi Alap viszont a 2021-2022-es energiaválság idején jött létre. Az alap 2023-ban volt a csúcson, akkor2579 milliárd forintos kiadást írt a kormány erre a sorra, ez 2024-re 1361 milliárdra, 2025-re pedig 1133 milliárdra csökkent. Pontosabban a korábbi formájában megszűnt, helyette a Lakossági Rezsivédelmi Alap és a közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja soron szerepel az erre elköltött összeg.A lakossági energiaárak hatósági csökkentése elég sajátos politikai döntés, aminek hatására nominálisan az EU-banMagyarországon a legolcsóbb a háztartásoknak az áram és a gáz- már ami az energiaárakat érinti, a számla más aspektusai, például a rendszerhasználati díjak EU-s összehasonlításban is elég magasak, ahogy abban sem vagyunk ennyire jók, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások mennyit költenek energiára. Cserébe negatív hatása is volt, például egyáltalán nem ösztönözte azt, hogy a lakosság odafigyeljen a fogyasztására, a hálózati cégek egy sor szükséges fejlesztést nem tudtak finanszírozni a mesterségesen alacsony árak miatt, az állam és az MVM pedig sokszormajd' belerokkant a rezsicsökkentés fenntartásába. Minderről számos részletes elemzés született az évek során, aminek felidézése meghaladja ennek az írásnak a kereteit. Az mindenesetre biztos, hogy a rezsicsökkentés elég komoly teher a költségvetésnek, olyannyira, hogy azt az Orbán-kormány is komolyan visszavágta a 2022-es választás után azzal, hogy korlátozta, mekkora fogyasztásig elérhető a védett rezsiár a fogyasztóknak. És az is biztos, hogy a kormányszázmilliárdokat költött el a rezsialapból nem rezsivédelmi célokra, az MNB elemzői szerint 2023-ban közel 300 milliárd forint ment el nem szigorúan vett rezsivédelemre.A magyar állam a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után nemcsak az energia piacába szólt bele, de egy sor más piacba is. Ez nem mindig járt konkrét állami kiadással, az infláció letörésével indokolt ársapkák és árréskorlátozások bevezetése például semmibe nem kerül a magyar adófizetőnek, hiszen az állam itt egyszerűen a törvény erejével megmondja a kereskedőknek, mennyiért kell adniuk egyes termékeket.Ami viszont pénzbe kerül az államnak, az a rengeteg gazdasági támogatás, amelyben különböző piacok szereplőit részesíti.Itt ugyanúgy gondolhatunk a Magyarországon gyárakat nyitó távol-keleti akkugyáraknak ajándékozott állami milliárdokra, mint a szállodáknak és egyébturisztikai vállalkozásoknak adott támogatásokra, kisvállalkozásoknak nyújtott segítségre. Csak hogy az Orbán-kormány gazdaságtámogató tevékenységéről pár nemrég megjelent hírt említsünk: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter parlamenti meghallgatásán azzal büszkélkedett, hogy a kormány 2025-ben a Demján Sándor Program keretében összesen573 milliárd forintot fordított a kis- és közepes vállalkozásokra, a Válasz Online pedig arról írt nemrég, hogy az állami pénzt kezelő Nemzeti Tőkeholding Zrt.1075 milliárd forintot helyezett ki NER-közeli magántőkealapokhoz.Hogy ezeknek a támogatásoknak és állami befektetésnek mekkora a gazdasági hasznuk szemben azok gazdasági kárával, arról éles vita zajlik a közgazdász-társadalomban. A Fidesz gazdasági holdudvarát gazdagító támogatásokkal, állami megbízásokkal, fejlesztési forrásokkal kapcsolatos aggályokat talán nem kell elismételnünk, elég csak emlékeztetniLánczi András politológus örök érvényű mondására, hogy"amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája". Említsük meg azért példaként a 300 milliárd forintos keretösszegű, a Magyar Turisztikai Ügynökség által menedzselt Kisfaludy Programot, amelyről 2021-ben kiderült, hogya támogatások kétharmadát a pályázók fél százaléka kapta, a szerencsés kedvezményezettek között pedig olyan nevek tűnnek fel, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István, a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc vagya Tiborcz-cal néhány éve sokat üzletelő Jellinek Dániel.A kisvállalkozásoknak nyújtott rengeteg támogatással kapcsolatban is aggályokat fogalmaz meg több közgazdász. Surányi György például a már emlegetett Forbes-konferencián arról beszélt, hogy a Magyarországon kiemelkedően sok (2022 előtt a GDP több mint 10 százalékának megfelelő, azóta valamivel kevesebb) gazdaságfejlesztési támogatás rontja a magyar vállalatok versenyképességét. Surányi szerint ezek a támogatások nem hagyják érvényesülni a gazdaságban azt a fajta kreatív rombolást, ami kirostálná a nem versenyképes vállalkozásokat a sikeresek közül, a cégek ösztönző rendszerét pedig úgy alakítja át, hogy a működésüket a támogatások elnyerésére és felhasználására optimalizálják, és nem arra, hogy a piaci versenyben a lehető legjobban teljesítsenek. Ezeknek a támogatásoknak jelentős része uniós forrás, amelyeknegatív, torzító gazdasági hatásaivalkorábban részletesen foglalkoztunk. A magyar állam azonban a magyar adófizetők pénzéből is nagyon sokat költ ilyen célokra, részben az EU-s pénzek elapadása miatt, részben saját szándékából.A KSH adatai szerint 2024-ben a magyar központi kormányzat valamiveltöbb mint 1000 milliárd forintot költött beruházási támogatásokra, amiből222 milliárdota háztartási szektor kapott meg, vagyis úgy 780 milliárd forint landolt cégeknél . Ahogy az Állami Számvevőszék 2025 áprilisában megjelentjelentésébőlis látszik, ezeknek a támogatásoknak az aránya 2014 után növekedett először évi 600 milliárd forint fölé, és 2020-ban, a koronavírus-járvány idején érte el a csúcspontját, több mint 1400 milliárd forintot.Ezen támogatások alesetei azok az összegek, amelyeket az állam (azon belül a Nemzeti Befektetési Ügynökség, avagy HIPA) úgynevezett egyedi kormánydöntések alapján ítél oda, elsősorban Magyarországon beruházó külföldi vállalatoknak. Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a Magyarországra települő távol-keleti akkugyárak 2023-ig 663 milliárd forint közvetlen támogatást kaphattak a magyar államtól, amit kiegészített még 598 milliárd forint infrastrukturális fejlesztés. Ezek a fejlesztések kifejezetten ezeknek a gyáraknak a kiszolgálását célozzák, és - ahogy a független sajtó arról részletesen beszámolt - a kivitelezést gyakrana kormányhoz nagyon közeli üzleti körök nyerték el. Szijjártó Péter is megerősítette nemrég, hogya kormány eddig 1500 milliárd forintot költött az akkugyárakra.Az, hogy egy állam a külföldi működőtőkéért folytatott versenyben az itt beruházó külföldi multiknak adókedvezményeket, infrastrukturális segítséget vagy konkrétan beruházási támogatást nyújt, nem a Fidesz-kormányok jellegzetessége, sőt, még csak nem is magyar sajátosság: világszerte verseny zajlik a nagy potenciállal rendelkező vállalatok egységeiért. Az viszont nem mindegy, ki mekkora árat hajlandó ezért kifizetni, az Orbán-kormány pedig csúcsra járatta az iparvállalatok lekenyerezésének rendszerét. Már a 2010 előtti kormányok kidolgozták az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatások módszerét, akkor még elsősorban német autóipari cégeket kínálva meg jelentős támogatásokkal. A szocialista vezetésű kormányok által odaítélt támogatások azonban nagyságrendekkel kisebbek voltak, mint amiket az elmúlt években az Orbán-kormány nyújtott. 2004 és 2010 közöttháromszor is előfordult, hogy az EKD-támogatások összege nem érte el az évi 5 milliárd forintot sem, a 10 milliárdos küszöböt pedig csak három évben lépték át. A legnagyobb összeget 2008-ban ítélték oda, amikor a kormány összesen 32 milliárd forintot osztott ki feldolgozóipari multiknak, amiből a legnagyobb tétel az Audinak nyújtott 5,3 milliárd forint volt. 2010 után viszont az Orbán-kormány turbófokozatra kapcsolt, és ahogy az Állami Számvevőszékgrafikonjáról(9. oldal) is leolvasható kisebb megingásokkal a kormánydöntésekkel kiosztott összeg 2023-ra 294 milliárd forintig nőtt. Ebben az összehasonlításban a 2024-es 46 milliárd forint pedig már komoly visszaesésnek számít.A Helyzet Műhely témával foglalkozóközgazdászai és szociológusai szerintaz a fajta, alacsony hozzáadott értékű, külföldi tőkére alapozott, exportorientált beágyazódás a nemzetközi gazdasági rendszerbe, amit az EKD-támogatások erősítenek, több szempontból a NER gazdasági ideológiájának sarokköve és egyben stabilitásnak záloga: az így idehozott, exportra termelő cégek biztosítják a külkereskedelmi többletet és így az ország makrogazdasági stabilitását, ami hozzájárul az Orbán-kormány politikai szuverenitásához; lehetőséget teremt a multik gyáraihoz szükséges infrastrukturális beruházásokon és hasonló szolgáltatásokon keresztül a hazai, kormányközeli oligarcharéteg feltőkésítésére; és több munkahelyet teremt, mint amit egyáltalán az ország munkaerő-tartalékaival rendesen fel lehet tölteni, ezzel is erősítve a"munkaalapú társadalom"ideológiáját.A rezsim saját érdekeinek tehát megfelel ez a modell, arról viszont nagyon komoly viták vannak, hogyez a fajta fejlesztési és támogatási politika-e a legjobb út a magyar gazdaságnak. Sok kritika éri ezt a fajta gazdaságpolitikát például azért, mert alapvetően a magyar munkaerő alacsony költségével és a szabályozó hatóságok túlzott készségességével versenyez a beruházásokért, olykor szembe menve a helyiek akaratával, ahogy ezt az akkugyáraknál sűrűn látjuk. Hogy ennek milyen hátrányai lehetnek, arra jó példa volt nemréga Dacia esete, aminek gyártását egyszer csak kiszervezték Marokkóba, amikor már a román munkaerő sem volt elég olcsó. Az is felróható ennek az iránynak, hogy magas hozzáadott értékű feladatok helyett összeszerelő munkák kerülnek az országba, és hogy a megtermelt haszon nagy részét a külföldi cégek kiviszik az országból.Éltető Andrea egynemrég megjelent cikkébenazt írja, Magyarország nem került sokkal jobb helyzetbe a regionális versenytársakkal szemben, annak ellenére, hogy náluk az állam sokkal többet költ a külföldi beruházók támogatására. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy megéri-e ennyi pénzt költeni ezekre a célokra. Még az Állami Számvevőszék már hivatkozott jelentése is arra jut, hogy a támogatási döntéseknél nem veszik kellőképpen figyelembe, hogy a támogatás megtérül-e a magyar költségvetésnek.A gazdasági támogatások rendszerének visszásságaiból kiindulva teljesen legitimnek tűnik újragondolni, hogy a magyar állam szétosszon-e nagyjából ezermilliárd forintot évente magyar és külföldi cégek között, és hogy ha megteszi, milyen szempontok alapján és kinek adja ezt a támogatást. Ez az újragondolás azzal is járhat, hogy a döntéshozók arra jutnak, a céges támogatásokra fordított összeg jelentős részét érdemes lenne más állami feladatokra lehet átcsoportosítani.Cirkusz a népnekVégezetül vessünk egy pillantást arra a területre, ami a gazdasági funkciók után a legnagyobb nyertese volt az elmúlt 15 évben az állami pénzköltés strukturális átalakulásának. Ez azért nem olyan könnyű, mert valójában nem egy területről van szó, hanem legalább háromról, az Eurostat ugyanis"szabadidő, kultúra és vallás"néven összegzi ezeket a költéseket. Fontos, hogy a szabadidő a sportot is magában foglalja, akár űzi, akár nézi az ember. 2010-ben még a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeget fordított e három területre a magyar állam, ez 2023-ra 2,6 százalékra nőtt. Ezzel Magyarország toronymagasan vezet az EU-ban, az uniós átlag 1,2 százalék, utánunk legtöbbet, a GDP 2 százalékát Horvátország és Észtország költötte ilyen célokra.Az Eurostat ebbe a kategóriába veszi a műsorszórásra költött pénzt is, így statisztikai értelemben ide tartozik az MTVA már korábban tárgyalt költségvetése, erre a célra a GDP 0,3 százalékát költötte el a magyar állam, amivel Szlovénia és Horvátország mellett megosztott első helyen volt az EU-ban.A vizsgált költési kategóriában sokkal nagyobb részt fed le a sportra és kultúrára költött összeg. Az országban, ahol a miniszterelnök kicsit több mint 2000 fős szülőfalujában egy 3864 fős stadion épült, talán nem meglepő, hogy az állam többet költ sportra, mint a legtöbb uniós ország. 2023-ban a GDP 0,7 százaléka ment erre a"sport és szabadidő"néven futó alkategóriára, ami nagyjából 525 milliárd forintot jelentett akkor. Ilyen arányban Finnország és Svédország költ még erre a célra, az uniós átlag 0,4 százalék. AzMLSZ grafikonjaszépen mutatja, hogyan alakult a sport költségvetési támogatása a Fidesz-kormányok idején: míg 2010-ig ritkán érte el a 20 milliárd forintot, 2020-ra ennek a tízszeresét is átlépte, hogy aztán 2024-re 160 milliárd forint fölé emelkedjen. A grafikonon nem látszik, de a 2025-ös költségvetésben különböző sport célokra, az MLSZ-től az OSEI költségvetésén át sportcsapatok támogatására, a sport népszerűsítésére és minden másra összesen valamivel több mint 182 milliárd forint szerepel előirányzatként.Az Eurostat adataiban szereplő, sportra költött milliárdok nem tartalmazzák azt az összeget, ami társasági adóból (tao) nyújtható támogatás formájában érkezik a sportkluboknak, hiszen ez nem állami kiadás, hanem bevétel, amiről az állam lemond. Pedig ez sem jelentéktelen összeg, az MLSZ adatai szerint 2011 és 2024 között csak a labdarúgásba közel 550 milliárd forint tao-támogatást hagytak jóvá.A sport, azon belül kiemelten a labdarúgás támogatása is a Fidesz által felépített rendszer sajátja, ami ugyanúgy szolgálja az üzleti körök és a politika kapcsolatának menedzselését, mint a jobboldali ideológiában oly fontos nacionalista tendenciák erősítését. Hogy érdemes-e erre annyi pénzt költeni, amennyit, az nagyon aktuális kérdés lehet azután, hogy a magyar labdarúgó válogatottnem jutott ki a soron következő világbajnokságra,de a profi futballistákfizetéseit elnézveis eltöprenghetünk ezen. Ezt leszámítva is jogos politikai vita tárgya lehet, hogy a sportot, azon belül is a profi sportot százmilliárdokkal kell-e támogatnia az államnak, miközben a kormánynak arról kell magyarázkodnia, hogy a kórházban penésznek látszó dologvalójában zsírra szállt por, az átlagos, keveset sportoló magyarok fizikai állapota pedig nem túl fényes.A sportnál is többet, a GDP 1 százalékát költötte a magyar állam 2023-ban kulturális kiadásokra. Ez abban az évben 750 milliárd forint körüli összeget jelentett, amivel Észtországgal és Máltával osztozunk az uniós első helyen, miközben az EU-átlag ennek pont a fele volt. Palócz Éva tanulmánya szerint 2015-ig a kultúra-finanszírozással Magyarország nem lógott ki a régiós átlagból, 2016-tól viszont meredek emelkedésnek indultak ezek a kiadások. Hogy pont mi áll a növekedés mögött, arra ebben a cikkben nem tudunk részletesen kitérni, de talán nem nagy tévedés azt gondolni, hogy közel lehet a dologhoz annak, hogy megszaporodtak a nagy költségvetésű és jelentős állami támogatással készülő, a kormány ideológiai pozíciójának, történelemszemléletének megfelelő, és kormányközeli körök által legyártott kurzusfilmek.És végül a vallás: 2022-ben ebben a költésben is uniós első volt a magyar állam a GDP 0,4 százalékával, Dániával osztozva az első helyen. Egy évvel később, 2023-ban a magyar nemzeti összterméknek 0,3 százaléka jutott erre a célra, így már csak ezüstérmesek lehetünk Dánia és Horvátország után. Akár azt is gondolhatnánk, érthető, hogy a magyar állam több pénzt ad az egyházaknak, miután egyre több állami funkciót ad át nekik: egyre több az egyházi iskola, szociális intézmény és hasonlók. Ezeket a költéseket viszont nem ebbe a kategóriába számolja az Eurostat, ez a 0,3 százalék, 225 milliárd forint csak az, amit az egyházi beruházások és a hitélet támogatására költ az állam. Nem is meglepő, hogy a kormánynak, amely magátEurópa egyetlen keresztény kormányakénthatározza meg egy balliberális tengerben - legalábbis Orbán erről beszélt Donald Trumpnak nemrég Washingtonban - fontos az egyházak állami támogatása.Van tér spórolniA magyar állam költéseire tehát nagyban rányomja a bélyegét az, milyen párt van kormányon, és az mennyire alakítja a társadalom, gazdaság és politika működését a saját ideológiája szerint. Mindez azt is jelenti, hogy a költségvetésben valóban komoly mozgástere lehet egy olyan politikai erőnek, amely más ideológia, más politikai prioritások szerint szeretne gazdálkodni nagyjából ugyanannyi állami bevétellel. Az özvegyi nyugdíj és a macskák megadóztatása, vagy éppen a GYED eltörlése nélkül is ezermilliárd forintokat lehetne megspórolni, átcsoportosítani más célokra.Na, de mégis mennyit? A lajstrom végére érve számoljuk össze, nagyjából mekkorák lehetnek a költségvetésben azok a tételek, amik a Fidesz-kormány (vagy más korábbi kormányok) sajátos gyakorlatai, politikai érdekei és preferenciái miatt magasak.Ha Palócz Éva fentebb említett számítását követve úgy vesszük, hogy a magyar állam a GDP 1,2-1,3 százalékával többet költ a saját működésére, mint a régiós országok, akkor élhetünk a feltételezéssel, hogy ennyivel akár általában is lehetne kevesebbet költeni az állam működésére. Mint ezt korábban azonosítottuk, ez az extra költés nem kizárólag a Fidesz-kormányok sajátja, de az biztos, hogy Orbánék nem is javítottak a helyzeten. Ez az 1,2-1,3 százalék 2024-es, 81 447 milliárd forintos magyar GDP-vel számolva 977-1058 milliárd forintot jelent.Ha tételesebben akarunk számolni, és csak a közpolitikai központosítás miatt felhúzott extra bürokratikus intézmények és az állami propaganda költségvetésével számolunk, akkor előbbire 1044 milliárd forintot, utóbbira (a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem titkosszolgálati költségvetésével számolva) 418 milliárd forintot szánt a 2025-ös büdzsé. Az MTVA költségvetése még 165 milliárd forint idén, amiből vélhetően lehetne vágni a fontos közfunkciók feladása nélkül is.A gazdasági funkciókat tekintve rezsivédelemre 1133 milliárd forintot szánt a kormány 2025-ben, míg beruházási támogatásokra 780 milliárd ment el 2024-ben, és mivel nagyjából ekkora összeget költött erre az állam az elmúlt években, számolhatunk 2025-re is hasonló összeggel. Sporttámogatásra nagyjából 160 milliárd forint jutott 2024-ben, az egyházak támogatására a 2023-as szinttel számolva úgy 244 milliárd, kultúrtámogatásra 814 milliárd forint körüli összeg juthatott.Mindezt összeszámolva közel 12 300 milliárd forintot kapunk.Ezt persze nem lehetne mind megspórolni, hiszen az azt jelentené, hogy az állam lényegében semennyit nem kommunikál, semmivel nem támogatja a vállalkozásokat és egy fityinget sem költ sportra, kultúrára és vallásra. De ha - konzervatív becsléssel élve - ennek az összegnek csak a 20 százalékát átcsoportosítaná egy következő kormány, az 2460 milliárd forintot jelentene, több mint 1000 milliárd forinttal többet, mint amekkora a Fidesz által a Tiszának tulajdonított megszorítás értéke. Ha pedig egy kicsit szigorúbban állna neki egy új kormány más politikai prioritások alapján átrendezni az állami költéseket, és mondjuk 40 százalékkal fogná vissza a fenti költéseket, akkor akár közel 5000 milliárd forintot is megfoghatna.Ebbe pedig még nem számoltuk bele azt, hogy a közbeszerzési rendszer átalakításával, a túlárazások minimalizálásával mennyi olyan közpénzt lehetne megfogni (és más beruházások finanszírozására költeni), ami a mostani rendszerben kormányközeli magánvagyonokat épít: a Korrupciókutató Központ tanulmánya szerint a magyar állami forrásokból finanszírozott közbeszerzéseknél7,6-13 százalék az úgynevezett kleptokrata járadék, vagyis az odaítélt összegek ekkora része a zsebbe kerülő túlárazás, ez az arány pedig még magasabb is, mint az uniós finanszírozású beszerzéseknél. Ahogy arról sem beszéltünk, hogy az állami újraelosztást, beleértve a család- és lakástámogatási rendszert hogyan lehetne úgy átalakítani, hogy az erre szánt közpénz nagyobb arányban jusson a valóban rászorulókhoz, és ezzel mekkora összeget lehetne máshogy felhasználni. Mindezeket beleszámolva még nagyobb mozgástere lehetne egy olyan politikai erőnek, amely nem a NER preferenciái szerint akarná folytatni a kormányzást.
|
Mennyibe kerül nekünk a NER?
|
Miközben Orbánék macskaadós Tisza-tervvel riogatják a választókat, komoly vita van arról, hogy valójában mekkora lehetne egy Fideszt leváltó párt anyagi mozgástere. Megnéztük, hogy mik azok a tételek a költségvetésben, amikre a Fidesz-kormány brutálisan sok pénzt áldoz, és amiknek a lefaragásával bőven lehetne spórolni klasszikus megszorítás nélkül is – több ezer milliárd megfogható forintot találtunk.
| null | 1
|
https://telex.hu/komplex/2025/12/08/a-ner-en-is-ezer-milliardokat-lehetne-sporolni-megszoritas-nelkul-fideszre-jellemzo-kormanyzati-allami-koltesek
|
2025-12-08 07:06:06
| true
| null | null |
Telex
|
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ismét közzétette (ezen a felületen), kiket támogatott 5 millió forint feletti összeggel. A legnagyobb nyertesek Balásy Gyula cégei több mint 9 milliárd forinttal, de a Békés Márton Kommentár Alapítványa sem panaszkodhat, nekik 4,5 milliárd jutott. Király Nóra fideszes képviselő négy szervezetét is támogatásra méltónak találta a Kabinetiroda, de jutott pénz az edzőcipő-influenszer Trunk Tamásnak, a Norbi Duci Tréningnek, és több, fideszesek által vezetett vagy Fideszt támogató civil szervezetnek is.Balásy-cégek: 9 milliárd 92 millió forintSzinte már meg sem lepődik rajta senki, hogy Rogán Antal minisztériuma saját jogon is csak úgy önti a pénzt Balásy Gyula különösen jól jövedelmező cégeinek. Talán az sem meglepetés, hogy a most közzétett listából a legnagyobb tételt is konkrét propaganda-feladatok ellátására szórta ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda. 7 milliárd 874 millió forintot kapott a New Land Média és a Lounge Design "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" címen. Itt nem csak az összeg figyelemre méltó, de az is, hogy ezt a pénzt három hónap alatt költötték el szeptember vége és december vége között.Balásy rendezvényszervező cége, a Lounge Event rendezvényekre és kommunikációs ügynökségi feladatokra 1 milliárd 181 milliót számlázott ki. Ez az idei második hasonló megrendelése a Lounge-nak a kabinetirodától. Itt azt is feltüntették, hogy alvállalkozóként Balásy a saját cégei mellett a Valtont is bevonta a megvalósításba.A fentiekhez képest aprópénz az a több mint 37 millió forint, melyet a Visual Europe-nál költött el a Kabinetiroda "professzionális" fotó- és videóeszközök beszerzésére.Kommentár Alapítvány: 4 milliárd 497 millió forintA Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként is aktív Békés Mártonhoz köthető Kommentár Alapítvány nem tud elugrani az állami milliárdok elől. Ezúttal a Budapest, Puskin utca 4. alatti ingatlan átépítésre, felújítására kaptak 4,5 milliárdot a Kabinetirodától. Ezt az épületet korábban ingyen kapták meg az államtól, majd nem sokkal később a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is adott 11,5 milliárdot, alapvetően ingatlanokra.De úgy tűnik ez sem volt elég, a mostani felújításra adott pénzen kívül is folyamatosan csorog az állami pénz a Kommentárhoz. Ez az Alapítvány adja ki egyébként a Kommentár folyóiratot, melynek Békés a főszerkesztője, az MCC-főigazgató Szalai Zoltán és L. Simon László pedig szerkesztők.Király Nóra Fideszes képviselő egyesületei: 176 millióAz elmúlt években már többször is kiderült, hogy Király Nóra, a Fidesz politikusa (aki Újbuda helyett nyártól már a parlamentben képviselő) közpénzekkel kitömött civil szervezetek egész hálózatát mozgatja, és használja kampánycélokra. A Királyhoz köthető álcivilekről és a nekik juttatott állami és uniós támogatásokról az Átlátszó írt korábban, de még csak újbudai alpolgármester volt Király, mikor elkezdte a civil szervezeteken keresztüli kampányolást – és állami támogatások begyűjtését.Idén négy, Királyhoz köthető civil szervezetet talált támogatásra méltónak a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Mindennapok Női Szemmel Egyesület, melyet Király alapított, 100 millió forintot kapott egy „életmód fókuszú, országos diabétesz szemléletformáló program” megvalósítására. Az egyesület, ha úgy látja közügyekben is megszólal, legutóbb például Varga Judit mellett érezték fontosnak a kiállást.A Zöld Követ Egyesület egy környezetvédelmi program megvalósítására kapott 40 milliót. Ezt az egyesületet is Király alapította, és ezen egyesület keretében alapította meg a Zöld Digitális Polgári Kört. Ezen Zöld DPK alapítói között van többek között Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár, Raisz Anikó Környezetügyért felelős államtitkár, a századvéges Hortay Olivér, valamint Bódi Ábel, az Identitás Generáció volt vezetője, aki már kiábrándult a hungarizmusból, és a Fidesz közelébe sodródott. Ma Kovács Zoltán államtitkár által főszerkesztett Nimród vadászújság munkatársa.Király egyik első alapítványa, a FICSAK 11. Ez 18 milliót kapott a kabinetirodától, újbudai közösségépítésre, ami egy alig leplezett kampányfeladat. A Fiatal Családosok Klubját honlapja szerint egyébként támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap, a Bethlen Gábor Alap és a Miniszterelnökség is.A tavaly létrejött Patrióták Magyarországért Egyesület szintén 18 milliós támogatásban részesült. Ennek az egyesület nincs köze sem a Fidesz EP-s frakciójához, sem a Patrióta YouTube-csatornához. Király egyesülete azért jött létre, hogy a „hazaszeretet ne pusztán szó, hanem megélt élmény legyen”. Ennek érdekében pedig parlamenti látogatásokat szerveznek újbudaiaknak és elindították a nyelvújítás 2.0-t, a magyar nyelv védelmében.Rákóczi Szövetség: 25 millió forint„Középiskolás Vezetői Fórum” és „Összmagyar Középiskolás Táborok” megvalósításának támogatására kapott a Rákóczi Szövetség 25 millió forintot. Ez a szervezet ősszel került be a hírekbe, mikor a Harcosok Klubja „edzőtáborát” az ő, állami pénzből felújított Rákóczi Táborukban tartották. Feltehetően itt rendezik majd azokat a fiataloknak szóló összejöveteleket is, melyekre most kaptak szerény 25 milliót a Kabinetirodától. Az is valószínű, hogy nem lesznek politikamentesek ezek a táborok, hiszen – ahogy a Telex összegyűjtötte – a Rákóczi Szövetség táboraiban rendre olyan prominens fideszes politikusok bukkannak fel, mint Gulyás Gergely, Kövér László, Németh Zsolt, vagy éppen Nacsa Lőrinc.A szervezet egyébként 1989 óta létezik és célja, hogy támogassa a Kárpát-medencei magyarságot. Az utóbbi években 2-2 milliárdot kaptak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, jövőre ez már 2,5 milliárd lesz. Tavaly összesen 3,2 milliárdot kaptak a központi költségvetésből, de támogatták őket önkormányzatok is. A sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontot állami pénzből vették meg, abból is újították fel, és egy szállodát is terveznek felhúzni – 4 milliárdos állami támogatásból.Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért Alapítvány: 20 millió forintA Tőkés László református püspök által elnökölt, romániai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) ellentétben ezt az alapítványt Magyarországon jegyezték be, és célja az „erdélyi magyar autonómia törekvések segítése”, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács anyagi támogatása. Erre esett be most 20 millió a Kabinetirodától. Az Alapítvány kuratóriumának tagja egyébként Vertán György, az állami informatikai közbeszerzések visszatérő nyertese, Varga Judit munkaadója, és Vogel Evelin szállásadója.Országos Polgárőr Szövetség: 42 millió forintA polgárőr ott segít, ahol tud, idén például kormány „drogháborújában”. Nyitrai Zsolt a miniszterelnök főtanácsadója tett közzé egy videót, melyen Túrós András az Országos Polgárőr Szövetség elnöke bejelentette, hogy megalakították drogmegelőzési kabinetjüket, és „Stop a drognak!” címmel akciótervet hirdetnek.De Rétvári Bence államtitkár is rendre támogatásukról biztosítja a polgárőrök szövetségét, mely az elmúlt években rendre 1,3 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A Kabinetirodától szakmai programjaikra kapták a 42 milliót.Országos Taxis Szövetség: 20 millióA Metál Zoltán vezette, legendásan jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező Országos Taxis Szövetség működését 20 millióval támogatja a Rogán-vezette minisztérium. Nem tudjuk biztosan, hogy ez a pénz vajon ösztönözte-e a taxisok szövetségét, hogy az aktuális Nemzeti Konzultáció kitöltésére buzdítsa tagjait.Magyar Autóklub: 17 millióAz idén 125 éves Magyar Autóklub Lázár Jánossal ünnepelte a jeles évfordulót, de Nyitrai Zsolt is felköszöntötte őket. Ahogy a taxisoknál, itt sem tudjuk eldönteni, hogy a 17 milliónak vajon szerepe volt-e abban, hogy elmondják a kormánymédiának: ha a Pride, vagy ellenzéki tüntetők miatt lezárnak egy budapesti hidat, az megbéníthatja a főváros közlekedését.Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület: 7 millió forintAz Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület nem akármilyen nyugdíjas szervezet, céljuk a „konzervatív, keresztény, nemzeti, polgári, erkölcsi értékrend vallása, ezen értékrend megőrzése, védelme, képviselete és meggyökereztetése a nyugdíjas társadalomban”. Ennek a gyökereztetésnek része, hogy ha arról van szó akkor felháborodjanak a Tiszát támogató Raskó György egy megjegyzésén, kételkedjenek Magyar Péter ígéreteiben, és örüljenek annak, ha kapnak valamit a kormánytól.Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesület: 10 millió forintA tavalyi 7 millió után idén már 10 millió forintot kap Rogán minisztériumától Trunk Tamás edzőcipő-influenszer egyesülete. A Mozgásban a Kultúra az Ifjúságért Egyesület beszámolójából kiderül, hogy szinte csak a Kabinetirodától kapott pénzből működtek, és hogy mire költötték az állami milliókat? Betűhű idézet következik:„Kerekasztal beszélgetések megvalósítása, közérdekű üzenetek legtöbb ember való eljuttatása, kultúrákat összekötő üzenetek, beszélgetéseken keresztül.”Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület: 26 millió forintNevével ellentétben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nem gyermekmentő szolgálat, hanem egy Kövér László elnökölte egyesület, melynek célja sérült és hátrányos helyzetű gyerekek segítése. Valamiért építenek egy kortárs képzőművészeti gyűjteményt is.Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület: 23 millió forintEz Farkas Bertalan első magyar űrhajós egyesülete, aki mostanában a HUNOR Magyar Űrhajós Program tanácsadójaként – az egyre nyíltabban a Fidesz mellett kampányoló – Kapu Tibor második magyar űrhajós oldalán járja az országot.Norbi Duci Tréning Nonprofit Kft: 10 millió forintNevével ellentétben a Norbi Duci Tréning nem Schóbert Norberté, hanem Schóbert Rékáé, akit inkább csak Rubint Rékaként ismerünk. Ezt a céget idén július 14-én jegyezték be, és augusztus 26-án már arról döntött a Kabinetiroda, hogy ad nekik 10 milliót. Ez egy héttel az után történt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományozott Rubint Rékának a munkásságáért.Magyar Országos Horgász Szövetség: 7 millió forintA pecások egyesületét Szűcs Lajos, fideszes országgyűlési képviselő elnökli.Magyar Sportújságírók Szövetsége: 5 millió forintOrbán Viktor kedvenc lapjának főszerkesztője, Szöllősi György vezeti a Magyar Sportújságírók Szövetségét, idén egy viszonylag szerény összeget kaptak ebből a kalapból.Országos Mentőszolgálat Sportegyesület: 5 millió forintEz már a valódi mentők sportolóit összefogó egyesület, a cél tehát többszörösen is nemes, mi csak azért említjük mert az a Győrfi Pál mentős szóvivő az egyesület vezetője, aki beszédet mondott a Fidelitas kongresszusán, tavaly pedig felmerült a neve Karácsony Gergely fideszes kihívójaként.Magyar Írószövetség: 5 millió forintA Fidesz mellett rendre kiálló Magyar Írószövetségnek is 5 millió forinttal kellett beérnie idén.Egy Lépéssel Több Hajós István Alapítvány: 5 millió forintSúlyos, tartós betegséggel élő gyermekeket nevelő családoknak nyújt segítséget az alapítvány. A nemes cél mellett biztosan nem ártott, hogy jól választottak nagyköveteket. Köztük van ugyanis a fent említett Győrfi Pál (akit biztos, ami biztos ki is tüntetett az alapítvány); Kucsera Gábor kokainnal megbukott világbajnok kajakozó, a Drogellenes Digitális Polgári Kör alapítója; és Proska Szandra, TV2 műsorvezetője is.
|
Rogán osztogat: 9 milliárd Balásynak, tízmillió a Norbi Duci Tréningnek és Trunk Tamásnak
|
Békés Márton alapítványa 4,5 milliárdot kapott, örülhetnek a taxisoknál, a pecásoknál és a Rákóczi Szövetségnél is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/06/rogan-osztogat-9-milliard-balasynak-tizmillio-a-norbi-duci-treningnek-es-trunk-tamasnak
|
2025-12-06 07:02:49
| true
| null | null |
444
|
A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, miszerint az államnak ki kell adnia a kínai devizahitel szerződését- hangzott el az ítélet annak a pernek a másodfokú ítélethirdetésén, amit Csárdi Antal független országgyűlési képviselő indított az Államadósság Kezelő Központtal szemben a 2024 tavaszán felvett kínai gigahitel szerződésének kiadására. A döntés értelmében - amely ellen nem lehet fellebbezni - az állam tovább titkolhatja a szerződést.A bírónő a döntést azzal indokolta, hogy Csárdiék valójában lekésték a határidőt, amíg keresetet nyújthattak volna be a bírósághoz. Az alperes, vagyis az ÁKK védekezésének egyébként ez volt az egyik alappillére. Csárdiék tavaly tavasszal nyújtották be az első adatigénylésüket, aminek teljesítését az adósságkezelő banki és üzleti titokra hivatkozva megtagadta. Később újabb adatigénylést nyújtottak be, amit korábbi válaszára hivatkozva ismét megtagadott az ÁKK, Csárdiék pedig csak ezután nyújtottak be keresetet a bírósághoz.Az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy a megismételt adatigénylés csak részben egyezik az elsővel, ezért van alapja a keresetnek, miközben az alperes szerint tartalmában nincs különbség a két adatigénylés között. A másodfokú bíróság is végül az ÁKK-val értett egyet, szerinte: a második adatigénylés megfogalmazásában eltér ugyan az elsőtől, de tartalmát tekintve ugyanaz. Ezért Csárdiék csak az első adatigénylés után rendelkezésre álló időn belül indíthatták volna el a keresetet.Védekezés kínai érdekek menténA per során a keresetindítási határidő elmulasztása mellett az állam védekezésének másik legfőbb része az volt, hogy a szerződés részleteinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkokat sértene. Egyrészt a kínai állam nem járult hozzá a szerződés nyilvánosságra hozatalához, mert ő rendre ilyen szerződéseket köt, másrészt az ÁKK-t képviselő ügyvéd szerint a magyar állam pozíciója is romlana az esetleges későbbi hiteltárgyalások során.Pedig azt az ÁKK ügyvédje is elismerte, hogy a központ olyan közfeladatot ellátó szervezet, amely kezel közérdekű adatokat, ami pedig szerintük a közre tartozik, azt mind közzéteszik a honlapjukon. Ez a kínai gigahitel esetében a felvett összeget, annak célját, a hitelező személyét, a futamidő végét, valamint a lehívás dátumát jelenti.Pedig - ahogy arra Csárdi Antal ügyvédei is felhívták a figyelmet - a hitelt adófizetői pénzből, tehát közpénzből fogják visszafizetni, ezért jogos az igény, hogy egyéb fontos részleteket is eláruljanak a szerződésből. Mint a kamat nagyságát, az egyéb kiegészítéseket (késedelmi kamat, mi történik nemteljesítés esetén), a hitel fedezetét, és a végeredményben visszafizetendő összeg nagyságát. Az alperes, az ÁKK ügyvédje azonban azzal érvelt:"Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes jövőbeli pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit."Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.A hitelt teljes titokban még tavaly tavasszal vette fel a magyar állam, ám ez is csak hónapokkal később, júliusban derült ki. A pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. És bár a magyar sajtó és politikusok is igyekeztek további részleteket megtudni az ügyletről, a kormány hétpecsétes titokként őrzi a részleteket.Sőt a kormány, Gulyás Gergely tolmácsolásában még azt is tagadta, hogy gigahitelről van szó. Ezt azonban nagyon könnyen meg lehet cáfolni, hiszen a teljes akkori devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg a felvett összeg, ami a Kína felé meglévő kitettségünket az addigi majdnem duplájára növelte (az összeget a legvilágosabb kék rész, az "egyéb devizahitelek" oszlop mutatja):Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet. A másodfokú ítélet szerint azonban az ÁKK-nak igenis nyilvánosságra kell hoznia a szerződést.
|
Másodfokon elbukták a pert Csárdi Antalék, az állam tovább titkolhatja a kínai gigahitel részleteit
|
A bíróság szerint Csárdiék kicsúsztak a határidőből, amíg keresetet nyújthattak volna be az ügyben.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/11/masodfokon-elbuktak-a-pert-csardi-antalek-az-allam-tovabb-titkolhatja-a-kinai-gigahitel-reszleteit
|
2025-12-11 11:33:14
| true
| null | null |
444
|
Most már biztos, hogy a jövő évi választási kampányban is sokan számíthatnak arra, hogy érkezik a postaládájukba a helyi fideszes jelölt mellett szemérmetlenül kampányoló újság. Amit nem a Fidesz ad ki, hanem valamelyik kipróbált, megbízhatóan kormánypárti álcivil szervezet.Mint például ezt a helyi lapot, ami két fideszes képviselőjelölt, Németh Balázs és Zsigmond Barna Pál kampánylapja.Hogy azt honnan tudni, hogy lyesmikkel tömik tele a postaládákat? Onnan, hogy előrehozták a Városi Civil Alap 2026-os pályázatát: már idén kiírták és most ki is hirdették az eredményét. Összesen 4,8 milliárd forintot osztanak így ki, és akárcsak eddig, az adóforintokból származó támogatások zöme alig áttételesen vagy direktben kormánypárti szervezeteknél landol.Akárcsak legutóbb, most is nyert a Városi Civil Alap pályázatán a fenti újságot kiadó Logosz Alapítvány. A teljes nevén Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért háromfős kuratóriumának tagja Szalay Kornél Géza, a XV. kerület fideszes önkormányzati képviselője. A Logosz most 9,5 millió forintot kapott a VCA-pályázaton. (Így néz ki az eddigi sor: 2021-ben 4 milliót, 2024-ben 10 milliót, 2025-ben előbb 10,9 milliót, most még 9,5 milliót kaptak a kormányzati pályázaton "civilként".)2021 óta ez az ötödik alkalom, hogy kinyílt a kormányzati pénzcsap, amit hivatalos nevén Városi Civil Alapnak neveznek, és mindig ugyanaz a minta. Miután adott a 4,8 milliárdos keret, abból a valódi civil szervezetek kárára Fidesz-közeli szervezetek kapnak pénzt. (Előtte azért volt máshogy, mert a Norvég Alapnál pályázhattak támogatásra a civil szervezetek. A kormánynak abba olyan kevés beleszólása volt, hogy inkább ellehetetlenítette a Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott - a közös EU-s piac megnyitása miatti - forrást. Inkább a magyar költségvetésből állják a pályázati támogatásokat, amiket viszont oda irányítanak, ahová akarnak.)A politikai hátterű osztogatás miatt volt nagy botrány tavasszal abból, hogy a törökországi földrengés utáni mentésekben nagy tiszteletet kivívó Pest Vármegyei Kutató-mentő Szolgálat pályázatát elutasították forráshiány miatt, de sikertelenül pályáztak a szentendrei önkéntes tűzoltók is, és így járt a Vöröskő Önkéntes Tűzoltó Egylet is Leányfalun. Ugyanakkor ebben a választókerületben jutott támogatás a Miniszterelnökségtől két olyan szentendrei álcivil szervezetnek is, amelyek nyíltan a Fidesz politikai céljait szolgálják. A dolog annyira kínos volt, hogy Vitályos Eszter helyi fideszes képviselőnek kellett utólag kijárnia, hogy a kutató-mentő szolgálat legalább kapjon valamennyi támogatást.A Városi Civil Alap keretéből kapott most is 11 millió forintot a Wekerlei Polgári Egyesület. Rendszeresen nyernek, nem keveset, 2021 óta összesen már 46 milliót. Ők is adnak ki újságot, a Wekerlei Naplót. Ennek a nyári számában arról jelent meg írás, hogy a Nyugat azért nem bírja elviselni "az orosz nemzetegyesítő háború" sikerét, mert az be fogja bizonyítani, hogy Trianon, a 100 éve általuk összetákolt, a nemzeti határokat semmibe vevő »békerendszer« gonosz volt és tarthatatlan", az EU-ból ki kéne lépni, és kár, hogy nincs atombombánk.Vannak szervezetek, amelyek mind az öt eddigi pályázaton nagyon sikeresek voltak. Ilyen a Jász Nemzet Egyesület, amelynek vezetője Mészárosné Vas Márta. Ő Jánoshidán indult fideszes színekben a polgármesteri székért 2019-ben és tavaly is. Mindkétszer veszített. A választás után nem sokkal a Jászapáti Általános Iskola indoklás nélkül elbocsátott igazgatójának az utóda lett.Biztos befutó a VCA-s pályázaton a csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány is, ami az alapító Fidesz-alelnök, Németh Szilárd felségterülete. A birkózóakadémián kapott helyett a helyi gimnáziumból a felháborodás miatt eltávolított Orbán-idézet a magyarok hét törvényéről.8,5 milliót kapott a Polgári Újpestért Alapítvány. Itt sincs rejtegetve a fideszes háttér: a kuratórium tagja Wintermantel Zsolt, a kerület korábbi fideszes polgármestere, aki elbukott az előző két önkormányzati és a 2022-es parlamenti választáson is. Ugyanitt kurátor a Fidesz újpesti szervezetének elnöke, Bartók Béla, illetve Nagy István, aki az előző ciklusban a Fidesz frakcióját vezette a képviselő-testületben.8,8 milliót kapott a Fiatalok Újpestért Egyesület. Róluk azt írtuk májusban, hogy látszólag a környezetvédelemre odafigyelő szervezet, amelynek célja az újpesti identitástudat és a kerületben élő fiatalok közötti kapcsolat erősítése. Valójában a helyi Fidelitas tagjai alapították, akik politikailag eléggé aktívak, a 2024-es önkormányzati választáson Ozsváth Kálmán, Somogyvári Gábor és Renge Zsolt is indult, akárcsak az egyesület hivatalos kapcsolattartója, Drabant Fruzsina. Annyira beágyazottak a politikába, hogy a Varju Lászlóra kiszabott jogerős ítélet miatt kiírt időközi választáson a Fidesz Renge Zsoltot jelölte. A szervezet most 7 millió forintot kapott a VCA-ból.Civilként nyert a Dódity Gabriella fideszes önkormányzati képviselő vezette Kispesti Társaskör. Nem először, hanem most is, mint mindig. A maximális 11 milliós támogatást kapták.7 millió forintot nyert a Zöld Dunakanyar Alapítvány, amelynek vezetője Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke, fideszes önkormányzati képviselő.Szintén 7 millió forintot nyert a Dunakanyari Védegylet Alapítvány. Kiváló kapcsolatokkal rendelkező szervezet, a kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára. Bajort a térség parlamenti képviselőjének, Rétvári Bencének a jobbkezeként emlegetik, és felbukkant a neve egy szerteágazó számlagyáros történetben is.Idén már nyert, de most újra pénzhez jut Az Összefogás Kerepesért Egyesület is. Ők a tavalyi önkormányzati választáson a kormánypártokkal közösen indították Farkas Domonkos polgármesterjelöltet, aki 2013 óta tagja az egyesületnek, de 2017 óta vezeti a Fidesz helyi szervezetét is, és akkor már 8 éve dolgozott Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője mellett.Ezen a tablón három olyan fideszes zalaegerszegi képviselő van bekeretezve, akikhez köthető civil szervezetek már nyertek idén.A Böjte Sándor vezette Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület, a Németh Gábor által képviselt Zalaegerszegi Egyetemisták Egyesülete és a Bali Zoltánhoz köthető Zalaegerszeg Barátai Egyesület 2026-ban is megkapja a támogatást. Akárcsak az év elején, most is a győztesek között van a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete a maximális, 11 milliós támogatással. A Válasz Online korábbi cikke szerint a Fidelitas régi partnerszervezetéről van szó, az egyesület elnöke Juhász Előd János, aki diákpolgármester volt a városban, illetve a 2024-es kampányban egyike azoknak, akik Balaicz újraválasztását támogatták és ajánlották. Ezt az információt a polgármester osztotta meg a Facebook-oldalán.A Tállai András államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő környezetéhez vagy holdudvarához sorolt két szervezet, a Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány és a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány is nyert - írtuk májusban. Ugyanezt tudjuk leírni most is. A Della kuratóriumát Bögre Lajos Ádám vezeti, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fideszes képviselő is.Van számos olyan szervezet is, amelyik eddig biztos nyertes volt, de most lemaradt. Elképzelhető, hogy ez már azzal függ össze, hogy a Fidesz lecseréli képviselőinek 40 százalékát, és új szervezetek jelennek meg rendezvényszervezőként vagy lapkiadóként.Ha olvasóink találnak még érdekes nyerteseket, küldjék el a [email protected] jövő évi, de már idén kihirdetett nyertesek listáját itt lehet böngészni, a 2025-öst itt, a 2024-es ez, a 2022-es győzteseké itt van, ez az első 2021-ből.
|
Megint megszórta közpénzzel a kormány a fideszes álcivileket
|
Előrehozták a jövő évi pénzosztást, így még időben jöhetnek a postaládákba a kormánypárti kampányújságok, de jut majd rendezvényekre is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/11/megint-megszorta-kozpenzzel-a-kormany-a-fideszes-alcivileket
|
2025-12-11 17:32:13
| true
| null | null |
444
|
Ahogy mi is megírtuk, az állami tulajdonban lévő a Pro-M Zrt. megvásárolta a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t. a Jászai Gellért-féle 4iG-csoporttól. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő arról ír egy csütörtök reggeli Facebook-posztjában a cégbírósági nyilvántartásban - például ügyfélkapus belépés után itt - fellelhető dokumentum alapján, hogy a Digitális Magyarország Ügynökség 54 milliárd tőkét tesz az állami tulajdonú Pro-M ZRt.-be, és egyben felszólítja az igazgatót, hogy a pénzből vegyék meg az egykori Antenna Hungária műsorszóró eszközeit.Hadházy a posztban közzé is teszi az erről szóló 35/2025-ös számú alapítói határozatot. Az ügy sürgősségére utal, hogy azt december 5-én, pénteken a délutáni órákban, 15:32-kor írta alá Both András vezérigazgató.Mindennek a sajátos "szépsége" abban rejlik, hogy az Antenna Hungáriát korábban ingyen szerezte meg a 4iG, most viszont tízmilliárdokért adja vissza az államnak. Hadházy a posztjában arról is ír, hogy információi szerint nem 54 milliárdot, hanem 70 milliárd forintot fog kapni a 4iG - a határozat 1/d. pontja alapján a PRO-M tőketartaléka valóban 76 milliárd forintra nőtt a tőkeemeléssel.Ráadásul az Antenna Hungária szolgáltatásainak csak egy része volt a műsorszóró infrastruktúra, amit most visszavásárol az állam, ez azonban pont az a terület, amelynek jelentősége és értéke sokat csökkent, hiszen egyre kevesebben néznek földi sugárzású tévéadókat. (Az Antenna Hungáriáról mi is többször írtunk, például itt vagy itt, de a számlagyáras cikksorozatunkat is érdemes újraolvasni, egészen sok helyen feltűnik benne a 4iG és az Antenna Hungária.)A héten arról is írtunk, hogy a 4iG megvásárolta azt a FaceKom Kft. nevű, arcfelismerő szoftverekkel és digitális ügyfélazonosítással foglalkozó céget, ami idáig egy Tiborcz István-közeli magántőkealap tulajdonában volt. Ennek kapcsán Hadházy arról írt, információi szerint Tiborcz István ötmilliárd forintért vette a céget, és most nyolcmilliárdért adja el a tavasszal a miniszterelnök egyik lányával, Orbán Sárával és annak családjával együtt magánrepülőző Jászai Gellért vezette 4iG-nek.
|
Hadházy Ákos: 54 milliárd forintot tett az állam abba a cégbe, amely visszavásárolja a 4iG-nek korábban ingyen odaadott műsorszórót
|
Közben az Orbán Viktor egyik lányával együtt magánrepülőző Jászai Gellért 8 milliárdért vehetett céget Orbán Viktor másik lányának férjétől, Tiborcz Istvántól.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/11/hadhazy-akos-54-milliard-forintot-tett-az-allam-abba-a-cegbe-amely-visszavasarolja-a-4ig-nek-korabban-ingyen-odaadott-musorszorot
|
2025-12-11 07:41:40
| true
| null | null |
444
|
Nagyobb részben saját forrásból, kisebb részben banki hitelből vásárolja meg az állam képviseletében a Pro-M Zrt. a Jászai Gellérthez kötődő 4iG Műsorszóró Kft.-t a cégbíróságon elérhető dokumentumok alapján. Bár a vételárra a hivatalos kommunikációban nem tértek ki a tranzakció bejelentésekor, a nyilvánosan elérhető hivatalos papírokból kikövetkeztethető, mennyibe kerül ez az üzlet az államnak.Hadházy Ákos szerda reggeli bejegyzésében írta: a cégbírósági papírok között fellelhető egy tőkeemelésről szóló határozat, ami dedikáltan összefüggésben van a tranzakcióval. Eszerint a tulajdonos, a Digitális Magyarország Ügynökség 54 milliárd tőkét tesz az állami tulajdonú Pro-M ZRt.-be, és egyben felszólítja az igazgatót, hogy a pénzből vegyék meg az egykori Antenna Hungária műsorszóró eszközeit.A malmok most annyira gyorsan őrölnek, hogy már a tulajdonosváltással összefüggő dokumentáció is bekerült a cégbírósághoz. A 4iG Műsorszóró Kft. "aktájához" két árulkodó dokumentumot is csatoltak.Az egyik egy meghatalmazás, amely lényegében az ügylet technikai részleteit tartalmazza, de két információ is kiderül belőle. Egyrészt, hogy a vételárat két részletben fizetik ki az eladó 4iG-nek, másrészt, hogy az ügylethez akvizíciós hitelt fognak felvenni a Mészáros Lőrinchez kötődő MBH Banktól.A cégbíróságra benyújtott másik dokumentum a zálogszerződés kivonata, amiből kiderül, hogy a Pro-M Zrt. 18 milliárd forint hitelt vesz fel az ügylethez az MBH-tól, a zálogtárgy a most megszerzett 4iG Műsorszóró Kft. 100 százalékos tulajdonrésze.Így összességében az állam 72 milliárd forintot fizet a 4iG-nek a műsorszóró cégért, aminek a névváltoztatását is elindították. Az állam kezében Pro-M Műsorszóró Kft. néven fog működni a cég.A cégvásárlás további részleteivel kapcsolatban közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Pro-M-hez, illetve annak tulajdonosához, a Digitális Magyarország Ügynökséghez.Sokat nyerhetett Jászai GellértA 4iG Nyrt. még 2021 augusztusában állapodott meg a magyar állammal egy nemzeti távközlési vállalatcsoport létrehozásában, amely a tőkepiaci társaság távközlési portfóliója és az Antenna Hungária egyesítésével valósul meg. Ennek keretében 2022 első felében két lépésben összesen 534 milliárd forint értékű tőkeemelést hajtott végre a 4iG az Antenna Hungáriában úgy, hogy apportként bevitte az AH-ba az általa tulajdonolt távközlési cégeket. A tranzakciók eredményeként közel 80 százalékos irányító többséget szerzett Jászai Gellért az állami cégben. Vagyis gyakorlatilag összeolvadás révén lett az állami társaság többségi tulajdonosa Jászai Gellért.A mostani történet szempontjából releváns események bő két évvel később, 2024 októberében kezdődtek. Ekkor az Antenna Hungária – amit időközben átneveztek 4iG Távközlési Zrt.-re – létrehozott egy új leánycéget AH Négy Kft. néven. Egy hónappal később az AH összesen 5,9 milliárd forint értékben emelt tőként az AH Négyben, ennek során 14 ingatlant apportáltak a frissen alapított cégbe. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyik solti ingatlan apportjához az állami MFB hozzájárulása is kellett, mivel a tulajdoni lap szerint 250 millió eurós (közel 100 milliárd forintos) jelzálog terhelte az ingatlant.A tőkeemelés után néhány nappal az AH Négyet átnevezték 4iG Műsorszóró Kft.-re. De ennél sokkal relevánsabb döntéseket is hoztak ezen a november 26-ai napon a cég vezetői. Elhatározták, hogy az AH Infrastruktúra Zrt.-ből és az AH Média Zrt.-ből minden, ami a műsorszóró üzletághoz tartozik, beolvadásos kiválással az AH Négybe, új nevén a 4iG Műsorszóró Kft.-be kerül.Ha nagyon egyszerűen akarnám megfogalmazni, akkor mindent, ami műsorszórással kapcsolatos, kivettek az első két cégből, hogy átpakolják a 4iG Műsorszóróba. A minden alatt ingatlanokat, infrastruktúrát, engedélyeket, meglévő szerződéseket, követeléseket és tartozásokat kell érteni.Arról nincsenek információk, hogy ez a beolvadásos kiválás vajon azért történt-e, hogy idővel az állam megvásárolja ezt a céget. Mindenesetre ennek eredményeként az AH Infrastruktúra Zrt. 44,54 százaléka és az AH Média Zrt. 29,28 százaléka került a 4iG Műsorszóró Kft.-be. A beolvadásos kiválás napjaként 2025. február 28-át jelölték meg.A tranzakció eredményeként a cég a mérlege szerint 5,7 milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodott, 160 millió forint értékben kerültek a könyvekbe műszaki berendezések, gépek és járművek. 175 millió forint még a bankszámlára is rákerült. A cégnek lett 6,1 milliárd forintos tőketartaléka és 189 millió forint tartozása is. 2024 utolsó két hónapjában 221 millió forintos árbevételt ért el, amiből a végén 56 milliós veszteség lett. A beszámoló a beolvadásos kiválás miatt szól az utolsó bő két hónapról, a tranzakció előtt ugyanis külön kellett csinálni egy beszámolót az ügyletben érintett cégeknél.Jászai Gellért tehát úgy tett szert a most az államnak eladott cégre, hogy apport révén megszerezte az állami Antenna Hungária döntő részét, abból leválasztotta és külön cégbe szervezte a műsorszóró üzletágat, amit 72 milliárd forintért tovább-, azaz visszaadott az államnak.
|
Összesen 72 milliárdot fizethet a 4iG műsorszóró cégéért az állam, Mészáros Lőrinc bankjától is vettek fel hitelt
|
Jászai Gellért úgy tett szert a most az államnak eladott cégre, hogy apport révén megszerezte az állami Antenna Hungária döntő részét, abból leválasztotta és külön cégbe szervezte a műsorszóró üzletágat, amit 72 milliárd forintért tovább-, azaz visszaadott.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/11/osszesen-72-milliardot-fizethet-a-4ig-musorszoro-cegeert-az-allam-meszaros-lorinc-bankjatol-is-vettek-fel-hitelt
|
2025-12-11 16:01:22
| true
| null | null |
444
|
Levélben kérte Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere, hogy a megyei jogú városok határozat formájában utasítsák el a "Tisza programját", vagyis azt a kamu dokumentumot, ami az Indexen megjelent. A Népszava közzétette Szita levelét, amiben a polgármester hosszan ecseteli a "megszorítócsomag" hátrányait.Szita kérésétől a Facebookon közzétett nyilatkozattal határolódott el 10 megyei jogú város ellenzéki polgármestere. Azt írták, az elnök kezdeményezése nem a szövetség álláspontját képviseli, a Tiszának tulajdonított dokumentumról "feltételezett tervezetként" írtak.A polgármesterek azt írták, a szövetség egy pártpolitikán felül álló, a városok érdekeit képviselő szakmai szervezet, amely több javaslatot tett már a kormánynak az önkormányzatokat sújtó elvonások miatt."A szövetség elnökének az a kötelessége, hogy kizárólag ezeket, a 25 város által egyhangúlag elfogadott döntéseket képviselje."Cserébe elkészítettek egy olyan anyagot, ami "a következő kormány részére" tesz javaslatokat az önkormányzatok feladataira és azok finanszírozására.A többi között azt javasolják, hogy a finanszírozás legyen átlátható és diszkriminációmentes, a kötelező feladatokat teljes körűen finanszírozza az állam, és legyen automatikus indexálás minden normatívánál vagy feladatfinanszírozásnál. Változtassák meg a szolidaritási adó rendszerét, ne lehessen a helyi iparűzési adó 15 százalékánál többet elvonni. Javasolják, hogy az SZJA egy része kerüljön vissza a lakóhely szerinti önkormányzathoz, ahogy a gépjárműadót is kérik vissza. Igényt tartanának az építésügyi hatáskörök visszakapására is, és szeretnék, ha helyben dönthetnének szociális támogatásokról. Azt is felvetették, hogy az iskolák fenntartása és működtetése legyen újra önkormányzati hatáskör, ugyanígy az egészségügyi alap- és szakellátás is, ha erre igény van.A nyilatkozatot Botka László szegedi, Csőzik László érdi, Györfi Mihály szolnoki, Horváth Jácint nagykanizsai, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Nemény András szombathelyi, Péterffy Attila pécsi, Pintér Bence győri, Pintér Tamás dunaújvárosi és Szűcsné Posztovics Ilona tatabányai polgármester írta alá.
|
10 megyei jogú város polgármestere beintett a Fidesznek, nem ítélik el a "Tisza adót"
|
Cserébe írtak egy javaslatot a következő kormánynak arról, mi legyen az önkormányzatokkal.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/12/10-megyei-jogu-varos-polgarmestere-beintett-a-fidesznek-nem-itelik-el-a-tisza-adot
|
2025-12-12 17:49:58
| true
| null | null |
444
|
A zalaszentiváni deltavágány megépítésére kiírt közbeszerzést közel 12 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Network Kft., alvállalkozójuk az R-KORD Kft. lesz. A háromból két cég Mészáros Lőrincé, a kivitelezés felét pedig EU-s támogatásból fizeti az állami tulajdonú GYSEV.Ha a négy éve beígért vasútfejlesztés végre megvalósul, a magántulajdonban lévő Metrans is elkezdheti építeni azt a logisztikai központot, aminek az alapkövét 2021-ben tette le Szijjártó Péter külügyminiszter. A kontérterminál megépülésével pedig értelmet nyerhet a sehonnan sehová sem vezető körforgalom, ami 2023 óta áll a mezőn Zalaegerszeg és Zalaszentiván között.Felét az EU fizetiA magyar kormány 2021-ben ígérte meg, hogy Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a (teher)vonatok könnyedén, menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. Viszont csak 1 évvel később, 2022 őszén kért támogatást a deltavágányra az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium az érintett vasúttársasággal, a GYSEV-vel közösen. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ad pénzt a zalaszentiváni deltavágányra, és 2023 júniusában alá is írták az erről szóló megállapodást, de aztán újabb 1 év telt várakozással.Az időközben a magyar állam többségi tulajdonába került GYSEV ugyanis csak 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont sokáig nem hirdettek rajta - holott 2025 márciusában lejárt a jelentkezési határidő. 2025. december 5-én azonban végre megjelent a Közbeszerzési Adatbázisban az ajánlatok összegzése, miszerinta tendert nettó 11,78 milliárd forintos ajánlattal a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Network Kft. párosa nyerte, alvállalkozójuk pedig az R-KORD Kft. lesz, ami szintén Mészárosé.A "V-S Zala Konzorcium" néven induló nyertes cégeknek 840 nap, vagyis több mint 2 év alatt kell kivitelezniük a zalaszentiváni deltavágányt. A költségeket nagyjából fele-fele arányban fizeti az Európai Unió és a magyar állam.A munkálatok során 1500 vfm egyvágányú új vasúti pályát építenek, a 17 sz. (Szombathely-Nagykanizsa) és a 25. sz. (Boba-Bajánsenye) vasútvonalakon kb. 570 vfm vasúti pályát teljesen átépítenek, beépítenek 6 csoport kitérőt, kb. 405 m hosszban új nyomvonalra helyezik a közutat, 3 db vasúti átjárót (át)építenek, 160 m hasznos hosszban 1 db új sínkoronát és 55 cm magasságú utasperont létesítenek, 6 állásos P+R parkolót alakítanak ki, 25kV 50 Hz rendszerű (váltakozóáramú) felsővezetéki rendszert (át)építenek kb. 2,5 km hosszban, Zalaszentiván állomáson pedig átalakítanak 1 db vasúti elektronikus biztosítóberendezést, illetve a csatlakozó térközbiztosító-berendezéseket.A GYSEV honlapján és a uniós projekteket nyilvántartó kormányzati weblapon közzétett információkból kiderül, hogy az új utasperon és parkoló azért kell, mert a deltavágány közelében új vasúti megállóhely létesül Szentivánvölgy néven. A GYSEV azt is írja, hogy "a megvalósítási munkák várhatóan 2025 évben indulhatnak meg; a deltavágány a tervek szerint 2026 év végére készül el", az uniósprojekt-leírás szerint azonban a kivitelezést 2026. február elején tervezik elkezdeni, és 2028. november végére készülhet el a beruházás.Az ajánlatok összegzése szerint a V-Híd Network Kft. fogja végezni a felsővezetéki munkákkal, a vasúti távközléssel, a biztonságtechnika és a biztosítóberendezés kivitelezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a tervezés egy részét. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. pedig a tervezés másik fele mellett az út- és vasútépítési, építészeti és bontási munkákkal kapcsolatos feladatokat, valamint a műtárgyakkal, szakaszolók távvezérlésével (FET, HETA), váltófűtéssel, vasúti térvilágítással, közműépítéssel és kábelalépítmény munkákkal kapcsolatos feladatokat, továbbá a növénytelepítést vállalta. Az alvállalkozóként bevont R-KORD feladatairól nincs szó az iratban.Négyen indultak, de kettőt kizártakA nyertes Swietelsky és V-Híd páros mellett három másik cég is jelentkezett a munkára, de hiába.Az egyik konkurens induló a Strabag Vasútépítő Kft. volt, ami ugyanannak az osztrák cégnek a leányvállalata, amelyikre Lázár János haragszik mostanában az M30-as autópálya miatt. A Strabag Vasútépítő Kft. a nyerteseknél kicsit drágább, nettó 11,94 milliárd forintos ajánlatot tett, ezért vesztett.Pályázott még a munkára az A-Híd Építő Zrt. is, de az Apáthy család tulajdonában lévő vállalkozás ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a GYSEV. A vasúttársaság ezt azzal indokolta, hogy az A-Híd által megjelölt felelős műszaki vezető szakmai önéletrajzának 2012. június és 2013. október közti időszakra vonatkozó része nem elég részletes, mert ott "az ellátott munkakör megnevezése került csupán feltüntetésre, a ténylegesen ellátott tevékenység nem".Szintén érvénytelennek nyilvánította a GYSEV a Vasútvill-Gép Kft. és Vasútvillamosító Kft. közös ajánlatát. Itt indokként az szerepel, hogy a cégek az általuk eredetileg megjelölt felelős műszaki vezető helyett menetközben egy másik embert jelöltek meg a pályázatukban. A GYSEV szerint viszont erre jogszerűen nem volt lehetőségük, mert az eredeti szakember is alkalmas volt (megfelelő a végzettsége, megvan a kellő szakmai gyakorlata, szerepel a kamarai nyilvántartásban), viszont az ő speciális szakmai tapasztalatának megléte nem egyértelmű a benyújtott iratok alapján, így nem felel meg az előírt követelményeknek.Ez a rész azért érdekes, mert a Vasútvill-Gép Kft. a Vasútvillamosító Kft. leányvállalata, a Vasútvillamosító Kft. pedig a Rafinanz Promotion CZ s.r.o. tulajdonában van. A cseh cég tulajdonosa az Osaühing Colaire Consulting és a RAFINANZ PROMOTION AG, ügyvezetője pedig Homlok Zsolt és Homlok Tibor. A finmag.cz szerint a Rafinanz Promotion CZ s.r.o. végső tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc exveje.Miután Homlok és Mészáros Ágnes elváltak, a férfi korábban kiemelkedően sikeres cégei lejtmenetbe kerültek: állami megbízásokat nem kapnak, a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt 1,2 milliárd forint büntetést szabott ki a Homlok Kft.-re és Homlok Zrt.-re, végül a két cég ellen csődeljárás indult. Nemrég azonban a Vasútvillamosító Kft. nyerte el a MÁV nettó 6,6 milliárdos és nettó 1,2 milliárd forintos tenderét is.Végre értelmet nyerhet a körforgalomA zalaszentiváni deltavágány megépülése azért fontos hír, mert több dolog is függ tőle. Októberben mutattuk be az 500 millió forintnyi EU-s támogatásból épült körforgalmat, ami egy mező közepén áll Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, és nem vezet sehonnan sehova. Ahhoz, hogy legyen értelme, el kellene készülnie a mellé tervezett konténerterminálnak - hiszen ahhoz építette a zalaegerszegi önkormányzat -, de azt nem kezdi el építeni a magántulajdonban lévő Metrans, amíg az állam nem hajtja végre a beígért vasútfejlesztést, mert anélkül nem tud működni a kontérterminál.Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 februárjában jelentette be, hogy a szállítmányozással foglalkozó Metrans vállalat konténerterminált és logisztikai központot épít Zalaegerszegen 15,7 milliárd forintból. A német tulajdonú cég célja a beruházással az (volt), hogy az adriai-tengeri kikötők (Trieszt, Koper, Fiume) felől vasúton érkező áruk innen mehessenek tovább Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, ne kelljen Budapesten át kerülniük.2021 szeptemberében a Metrans képviselői Szijjártóval közösen letették a konténerterminál alapkövét. A cég azonban nem kezdte el az építkezést, mert a logisztikai központ működéséhez vasútfejlesztésre is szükség van. Jelenleg ugyanis a Szombathely és Zalaegerszeg között közlekedő személyvonatok, valamint a Szlovénia és Horvátország irányába menő és onnan jövő tehervonatok csak menetirányváltással tudnak áthaladni Zalaszentiván állomáson - ami nem túl praktikus, mert növeli a menetidőt, és külön tolató személyzetet igényel.Októberben kérdéseinkre válaszolva a Metrans azt közölte, hogy számukra a zalai beruházás továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, ők minden szükséges előkészületet meg is tettek, és "a beruházás tényleges elindítása kizárólag az állami deltavágány megépülésétől függ". Kiemelték, hogy a logisztikai központ és konténerterminál megvalósulásának "alapfeltétele, hogy megépüljön az állami fejlesztés keretében tervezett zalaszentiváni deltavágány. A vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges".Erdélyi Katalin
|
Mészáros Lőrincék építik a deltavágányt a magányos zalai körforgalom mellé
|
Nettó 11,8 milliárd forintos ajánlattal nyerte a tendert a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Network Kft., alvállalkozójuk az R-KORD Kft. lesz.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/10/meszaros-lorincek-epitik-a-deltavaganyt-a-maganyos-zalai-korforgalom-melle
|
2025-12-10 11:59:18
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Egy alig 1 éves, a Fidesznek kedves elemzéssel debütáló cég nettó 120 millió forintból végeztet közvélemény-kutatást a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak azért kellett közbeszerzési eljárást kiírnia, mert a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 300 millió forintos támogatást kaptak az ezzel kapcsolatos projekt(ek)re. A közpénzes megbízást a kormányközeli OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. nyerte el. A társaságnak több ezer fős felmérést kell végeznie a magyar lakosság körében.Egy éve alapították azt a céget, amely október közepén írt ki közbeszerzési eljárást "Mesterséges intelligencia (MI) kutatás" címmel. A 10 fős, budapesti Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft. tulajdonosa Tóth Dávid. A kft.-nek tavaly még nem volt bevétele, azóta viszont 300 millió forint állami támogatást kaptak a Bethlen Gábor Alapkezelőtől. A közpénzzel alaposan megtámogatott társaság akkor adott magáról először életjelet, amikor állítólag elemezték a Tisza Párt október 23-ai felvonulását, és arra jutottak, hogy az arról készült légifelvételeken mesterséges intelligenciával manipulálták a résztvevők számát. Az RTL megpróbálta felvenni a kapcsolatot a céggel, de nem jártak sikerrel.Ezt követően a TI Magyarország közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz, amelyben kérték a 300 millió forintos támogatást eredményező pályázatot (CNP-KP-1-2025-1-000010), a pályázat bírálati iratait, valamint a Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft.-vel kötött támogatási szerződést. Nehezen indokolható ugyanis, hogy egy friss, még szinte semmilyen tevékenységet nem végző társaság rögtön több száz millió forintos támogatást kapjon. A TI a 15+15 napos határidő lejárta után sem kapott választ, így perelni fognak a dokumentumokért.A cég honlapja azóta elkészült, és a leírás szerint három kutatójuk van: Prof. Dr. Vass Zoltán pszichológus, egyetemi tanár, a KRE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport alapító tagja, a Mesterséges Intelligencia Technológiai és Ágazatspecifikus Kutatóműhely vezetője, Pintér Attila "startupper" és Varju Nóra pszichológus, viselkedéskutató és alkalmazott mesterséges intelligencia-kutató. A honlapra továbbá publikációkat és híreket is feltöltöttek.A 300 millióból mindenesetre nettó 120 milliónak már megvan a helye: a "Mesterséges intelligencia (MI) kutatás" címmel kiírt tender bírálati összegzése szerint ugyanis a kormányközeli OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. ennyiért vállalta el cég által megrendelt kutatást. Rajtuk kívül jelentkezett még a pécsi "SZOCIOGRÁF" Piac- és Közvéleménykutató Intézet Kft. valamint az egy fős Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Kft., de őket kizárták a versenyből. Ha senki nem támadja meg a tendert, az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. hamarosan hivatalosan is nyertes lesz.Több ezer főt kérdeznek meg lakhely, kor és aktivitás szerintA közbeszerézi eljárás leírása szerint "a hatékony és eredményes, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalához minél szélesebb, a társadalom vagy akár a gazdasági élet szereplőinek tapasztalatai és véleményei egyaránt fontosak a terület kapcsán hozott felsővezetői döntések előkészítése során. Kiemelten fontos, hogy a témában megalapozott, reprezentatív, ugyanakkor minél szélesebb és specifikusabb csoportok kutatásai révén az egyes társadalmi csoportok véleményét, tapasztalatát is a döntéshozó vezetők felé becsatornázzák.A kutatás célja döntéselőkészítési anyagok és munkafolyamatok támogatása a mesterséges intelligencia használata, annak alkalmazási, alkalmazhatósági területeinek társadalmi szintű vizsgálata."A megbízás 6 részből áll:Digitálisan aktív társadalmi bázis kutatása: a kutatás célja a digitálisan aktív fiatal és idős magyar lakosság véleményének és tapasztalatainak lekérdezése a mesterséges intelligenciával kapcsolatos használati szokásokról, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményükről. A kutatási projekt 3 darab egyenként 500 fős telefonos kutatást foglal magába.Gazdasági társaságok tapasztalatainak kutatása: 150 vállalkozás véleményének és tapasztalatainak lekérdezése online adatfelvételi módszer révén.Lakossági kutatás a mesterséges intelligencia által nyújtott megoldásokról: a kutatás célja a teljes magyar lakosság véleményének kutatása és elemzése, hogy valós összképet adjon a magyar lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményéről, elvárásairól, félelmeiről és tapasztalatiról, továbbá médiafogyasztási szokásairól. A kutatásnak mindemellett ki kell térnie a magyar lakosság attitűdjeinek vizsgálatára a politikai és közigazgatási szférában alkalmazott mesterséges intelligencia használatára. A kutatásnak 4000 fő személyes lekérdezésével és 10 perces kérdőív hosszúság mellett kell elkészülnie.Aktív mesterséges intelligenciát használók kutatása: 1000 fős online célcsoport kutatás, melynek célja a mesterséges intelligenciát használó társadalmi csoport véleményének és mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos szokások és tapasztalatok kutatása és bemutatása.Magyarország AI-használóinak és potenciális későbbi használóinak földrajzi és szociodemográfiai megoszlása: 4000 fős telefonos kutatás, amelynek célja, hogy összképet adjon Magyarország AI-használóinak és potenciális későbbi használóinak földrajzi és szociodemográfiai megoszlásáról, továbbá médiafogyasztási szokásairól.Összefoglaló elemzés készítése: a kutatás végterméke a fenti kutatások végtermékein túl egy vezetői döntéshozatalt támogató, az egyes kutatásokat egy koherens összefoglaló anyagban történő bemutatása a legfontosabb eredmények bemutatásával.Ajánlatkérő a beszerzést a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. CNP-KP-1-2025-1-000010 számú támogatásából finanszírozza.Kormányközeli közvélemény-kutatóA tendernyertes OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. tulajdonosa korábban a Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., majd a CEPER Kutató, Médiafigyelő és Tanácsadó Zrt., ezután idén 2 hónapig az OBSERVER Csoport Zrt. volt, végül március vége óta a Magyarázni Alapítvány lett.A Magyarázni Alapítványt nemrég alapították, kuratóriumi tagjai Takács Andrea, Zotter Judit és Gáspár Soma. Az alapítvány célja hivatalosan "politikatudományi kutatások, politikatudósok és politikai elemzők, valamint a politikatudománnyal foglalkozó egyetemi hallgatók támogatása".Mindhárom alapító a kormányközeli Nézőpont Intézet és Századvég vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek a munkatársa volt különböző cégekben,így az idén márciusig Mráz tulajdonában álló Observer Csoportnál vagy a Magyar Nézőpont Kft.-nél. Az OBSERVER Kft. bevétele 2023-ban 5,1 milliárd, tavaly pedig 5,2 milliárd forint volt.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs két AI-videóból
|
120 millióból kutatják a magyar lakosság véleményét a mesterséges intelligenciáról
|
Miközben a pártokról és politikusokról egyre több AI-anyag jelenik meg, közpénzből készül felmérés a magyarok hozzáállásáról a mesterséges intelligenciával kapc
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/10/120-milliobol-kutatjak-a-magyar-lakossag-velemenyet-a-mesterseges-intelligenciarol
|
2025-12-10 13:22:35
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
December elején az azóta bezárt Zoom derítette ki, hogy a Honvédelmi Minisztérium cége titokban vásárolt egy business jetet, amit polgári lajstromjellel vettek nyilvántartásba. Ebből már gyanítható volt, hogy kormánygépként fogják használni, és nagyon úgy tűnik, hogy beigazolódott a gyanú. A repülési szakportálok szerint ugyanis ez a HA-LKX lajstromjelű repülő vitte Orbán Viktort szilveszterkor Brazíliába a szélsőjobboldali elnök beiktatási ceremóniájára.Év végi támogatási kampányA 2018. október végén tartott brazil elnökválasztást a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök telefonon gratulált neki. Úgy fogalmazott, hogy "nagy elismeréssel látja, hogy azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart, Jair Bolsonaro győzelemre vitte a hazájában."Bolsonaro ezután meghívta Orbán Viktort beiktatására, és december végén a 24.hu számolt be arról a brazil Folhapress hírügynökség alapján, hogy Orbán részt vesz a ceremónián 2019. január 1-jén.Szilveszter éjjel a magyar miniszterelnök Brazíliából kívánt boldog új évet egy fényképpel, amin az ország fővárosának repülőterén mosolyog. Az Orbán hivatalos Facebook-oldalára feltöltött fotó hátterében ott van a kecses, fehér gép is, amivel a miniszterelnök Brazíliavárosba érkezett. Bár a repülőgép lajstromjele nem szerepel a kompozícióban, mégis nagyon könnyű beazonosítani.A repülők mozgását figyelő honlapok (ún. trackeroldalak) szerint a HA-LKX polgári lajstromjelet viselő gép 2018. december 31-én reggel fél 9 körül indult Budapestről, majd 3 órával később, ottani idő szerint háromnegyed 11-kor leszállt Lisszabonban, vélhetően tankolni.Onnan délben indult tovább, és helyi idő szerint este 7 után landolt Brazília fővárosában.A HA-LKX teljes útja Budapestről Lisszabonon át Brazíliavárosba ezen a linken látható.Nagyon könnyű volt rájönni, hogy Orbán Viktor ezzel a géppel utazott szilveszterkor Brazíliába, mivel nincs túl sok lehetőség. Orbán 2018-ban többször utazott hivatalos látogatásokra a honvédség két Airbus repülőgépén, de azok nem igazán alkalmasak ekkora táv megtételére. A honvédségnek van azonban két Dassault Falcon 7X típusú repülője is, amik gond nélkül elmennek Brazíliába és vissza."A három hajtóműves repülőgép képes a telített légi folyosók felett, akár 15 ezer méteres magasságban repülni, végsebessége megközelíti a hangsebességet (950 kilométer/óra), 11 ezer kilométeres hatótávolsága pedig képessé teszi akár a kontinensek közötti repülések végrehajtására is." - honvedelem.huEzt a típust előszeretettel használják magánrepülőként a szupergazdagok, de a Magyar Honvédség foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, hogy nem kormánygépnek vették őket, hanem katonai feladatokra.Az egyik honvédségi Falcon a 606-os katonai lajstromjellel rendelkezik, és 2018. augusztusában jelentették be a megvásárlását. Azt már az akkor kiadott hivatalos közlemény is kihangsúlyozta, hogy előfordulhat, hogy állami vezetőket fog szállítani a buseiness jet, mert "jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása - az európai gyakorlatnak megfelelően - Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe."Árulkodó volt, hogy a 606-os lajstromjelű Falcon beszerzéséről szóló közlemény nem egy repülőt, hanem gépeket említett. December elején pedig kiderült, hogy nem véletlenül: a Zoom.hu akkor megtalálta az addig titkolt honvédségi Falcont, aminek tulajdonosa a HM EI Zrt., a Honvédelmi Minisztérium cége.Ez a repülő nem katonai lajstromot kapott, hanem a HA-LKX polgári lajstromjellel vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, ezért gyanítható volt, hogy kormánygépként fogják használni. Most, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezzel ment Brazíliába hivatalos útra, ez a gyanú beigazolódni látszik.Miután a Zoom lebuktatta a titokban vett repülőt, a Honvédelmi Minisztérium szűkszavú és sértődött közleményben ismerte el a beszerzést. Nagyon szép gép egyébként a HA-LKX, egy szemfüles spotter december elején lefotózta a budapesti repülőtéren.A Zoom tulajdonosa december 21-én bejelentette, hogy megszünteti a lapot, és december 28-án a honlap elérhetetlenné vált. Ezzel eltűnt a Zoom összes cikke, de az archive.org megőrizte az utókornak a titokban vett honvédségi Falcon leleplezéséről szóló anyagot.Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygépMegtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM) , nem egy, hanem két "business jet" repülőt is vásároltak.Címlapkép: Orbán Viktor a brazíliavárosi repülőtéren 2018.12.31-én (fotó: Facebook)
|
Orbán Viktor a titokban vett honvédségi Falconnal ment Brazíliába szilveszterkor
|
December elején az azóta bezárt Zoom derítette ki, hogy a Honvédelmi Minisztérium cége titokban vásárolt egy business jetet, amit polgári lajstromjellel vettek
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/01/orban-viktor-a-titokban-vett-honvedsegi-falconnal-ment-braziliaba-szilveszterkor/
|
2018-12-31 23:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Megint csak a szokásos ügymenet: közérdekű adatot igénylünk, megtagadják, a végén pedig mégis nekünk lesz igazunk. Ezt most a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kara játszotta el.2018. július 13-án közérdekű adatigényléssel fordultunk a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karához és kértük őket, hogy adják ki nekünk a Kari Tanácsi jegyzőkönyveket az elmúlt öt évből. Fendler Judit kancellár ezt megtagadta és közel 30.000 forint összegű költségtérítést kért a jegyzőkönyvekért.Válaszunkban ezt nem tudtuk elfogadni, ugyanis véleményünk szerint a Kari Tanács közfeladatot ellátó szervi mivolta miatt a jegyzőkönyvek nem csupán közérdekből nyilvánosak, de azokat alapesetben is nyilvánosságra kellene hozni. A Kar belső ügyrendje ennek ellenére csupán a dolgozók és hallgatók számára teszi nyilvánossá. A költségtérítést továbbá túlzónak tartottuk, hiszen elektronikus másolatait kértük elektronikusan amúgy is létező dokumentumoknak.Választ erre a levélre már nem kaptunk, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A bejelentésünkre adott válaszukban igazat adtak nekünk.A NAIH-határozat (mely itt olvasható) kimondja, hogy a kancellár által megállapított költségtérítés, mely a dokumentumok anonimizálására vonatkozik, nem hárítható ránk. A kancellár szerint kinyomtatva anonimizálni, hitelesíteni, majd visszaszkennelni húsz munkaórát jelent, a NAIH szerint viszont semmi oka anonimizálni a jegyzőkönyveket, hiszen ha azok már most elérhetők a diákok és dolgozók számára, mégis tartalmaznak anonimizálásra szoruló adatokat, akkor jogsértő állapot áll fenn, ezt pedig meg kell szüntetni - a költségeit pedig nem jogszerű ránk hárítani. A húsz munkaórát pedig a fentebbiektől eltekintve sem lehetne aránytalannak tekinteni a NAIH szerint, ugyanis az SZTE berkein belül 615 fő foglalkozik gazdálkodási és irányítási feladatokkal - ebben az esetben viszont nem igényelhető költségtérítés.A NAIH határozata szerint pedig felszólította az Egyetemet arra, hogy költségtérítés nélkül, haladéktalanul teljesítse az adatigénylésünket, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül (vagyis körülbelül január közepéig) pedig a felszólítás alapján megtett intézkedésekről nyilatkozzon írásban számára.
|
Igazat adott nekünk a NAIH, a szegedi Fogorvostudományi Karnak ki kell adnia a jegyzőkönyveit
|
Megint csak a szokásos ügymenet: közérdekű adatot igénylünk, megtagadják, a végén pedig mégis nekünk lesz igazunk. Ezt most a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kara játszotta el.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/oktatas/2018/12/31/igazat-adott-nekunk-a-naih-a-szegedi-fogorvostudomanyi-karnak-ki-kell-adnia-a-jegyzokonyveit/
|
2018-12-30 23:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A kormány hatalmas eredményként adta el, hogy 30 százalékkal, átlagosan bruttó 800 ezer forintra emelte a kutatói béreket a HUN-REN kutatói hálózatban. Mint arról korábban írtunk, az ezt fedező 18 milliárd forintos plusz forrásnak egyebek mellett az volt az ára, hogy az egykori akadémiai intézeteket tömörítő HUN-REN a bölcsészeti, társadalomtudományi és gazdasági kutatóközpontjait átadja az ELTE-nek, ezzel csökkentve a dolgozói létszámot. Hiába ellenezte az érintett kutatók 90 százaléka a szétválást, hiába demonstráltak, és mondott le az Irányító Testület három tagja, Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke meglepően készségesen vezényelte le a folyamatot.A hála nem is maradt el, derül ki a honlapjukon a közérdekű adatok között közzétett fizetési listából: Gulyás, valamint Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is magasabb fizetést visznek haza, miközben a kutatói bérek igencsak haloványak. Meg is kérdeztük a két érintettet, mennyire tartják ezt indokoltnak, amint válaszolnak kérdésünkre, frissítjük a cikket. Addig is nézzük meg, mi minden derül ki a közérdekű adatokból.2024 elején a két felső vezető, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató – aki Orbán Viktor Digitális Polgári Körének is tagja – átlagosan csupán havi bruttó 4,5 millió forintot kapott. Aztán másfél év alatt több mint duplájára, bruttó 9,4 millió forintra nőtt a fizetésük. Az összesítés a két felső vezető negyedéves bérére fordított összeget közli – tehát nem tudjuk, melyikük mennyit keres, ezért kénytelenek voltunk átlagot számolni. (Nyitóképünkön Gulyás jobbról a második, míg Jakab a bal szélen áll, köztük Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, a jobb szélen pedig Bódis László, az innovációs minisztérium államtitkára.)Az adatsorból kiderül, hogy a HUN-REN további vezetői havi 2,8, míg a munkatársak havi 1,3 millió forintos fizetést kapnak. Az adatokból egyébbként Kenesei István akadémikus az ÉS-ben korábban megjelent publicisztikájában már szemeszgetett.Az intézményben közben tovább folyik a központosítás, jelenleg a kutatóknak sem szabad nyilatkozniuk, csak a HUN-REN engedélyével, de forrásaink szerint a fizetésemeléssel egyáltalán nem sikerült megoldani a belső problémákat. Beszél helyettük HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjának lapunk bírtokába került vezetői összefoglalója.Több lett a pénz, mégsem jutott fejlesztésreBár 2025-ben a kutatóközpont bevételi főösszege 14,6 százalékkal, a kutatási feladatokra szánt pénz 12,5 százalékkal nőtt, az infrastruktúra fejlesztésére 11, a fiatal kutatók támogatására 21 százalékkal kevesebb lett dedikáltan meghatározva. Informatikai fejlesztésre fordítható összeg sem lett meghatározva. Az irányítószervi támogatáson belül kutatásra fordítható támogatás összege ugyan 229 millió forinttal növekedett, de ezzel párhuzamosan a működésre fordítható keretösszeg 140 millió forinttal kevesebb lett. Márpedig a kutatáshoz eszközök és energia is szükséges. A szöveg megállítja azt is, hogy a jogállásváltozással a Természettudományi Kutatóközpont kikerült a rezsikompenzációra jogosultak köréből, miközben az intézet áramfogyasztása jelentősen nőtt. A projektekből finanszírozott bérekre sincs fedezet újabb projektek híján, így az alaptámogatás összegéből kell a fedezetet megoldani. „Tovább rontja a helyzetet, hogy sokkal kevesebb pályázatot írtak/írnak ki.”Bár az elv a teljesítményalapú bérezés lenne, az indikátorrendszer nem tekinthető véglegesnek, „hiszen kivitelezhetetlen elemeket is tartalmaz” – állapítja meg a szöveg.Nincs SZMSZ, és az sem világos, hogy a munkáltatói jogkört a HUN-REN elnöke gyakorolja, vagy delegálja azt az intézetigazgatókhoz. A HUN-REN 2025. április 1-jére kitűzött átalakulása október 28-ára csúszott, és nem is hibamentesen, a törvényszéken ugyanis öt intézet nevét elírták. De legalább Megalakult az új Irányító Testület, és ebbbe három főigazgató tanácskozási joggal beülhet, „ami előrelépés ahhoz képest, hogy eddig bele sem láthattak a legfőbb döntéshozó szerv munkájába” – jegyzi meg a szöveg. A jelenlegi főigazgatók mandátumát 2026. július 31-éig meghosszabbították, utána egy tavasszal meghirdetni kívánt nemzetközi pályázat nyerteseivel töltik be a pozíciókat jelen állás szerint.Korábban is jelentős különbségek voltak a bérek között, például azért, mert a kormány külön támogatja az iparban hasznosítható, szabadalmakat jelentő kutatásokat. Csakhogy forrásaink szerint továbbra is fordítva ülnek a lovon. A minisztérium és a HUN-REN Irányító Testülete meghatározzák az elérendő célokat, ezeket támogatják forrásokkal, pályázatokkal, és a monitoring mutatók számításánál is ezeket jutalmazzák. Csakhogy az alapkutatás nem így működik, mondják forrásaink, azt alapvetően a kutatói kíváncsiság motiválja.Finanszírozási halálzóna és a magyar innováció lemaradása„Ha az iparban hasznosítható kutatásokat vár el tőlünk a HUN-REN vezetése és a kormány, sokan azt fogják mondani, »azt az iparban is tudom csinálni, jóval magasabb bérszínvonalon, mint a kutatóintézetben«” – mondja egyikük. De nem csak kutatói szintén nem működik a kormány és a HUN-REN szisztémája. A kutatási eredményeknek a gyakorlati alkalmazásra való érettségét mutató 9 fokozatú TRL-skála (Technology Readiness Level) első három fokozatán mozognak a pályázati forrásokból megvalósítható alapkutatások, azaz általában az elv működésnek laboratóriumi bizonyításig jutnak el. A kockázati tőke viszont csak a hetedik szinten lép be, amikor már a prototípus elkészítésébe kell beszállni. Az ezek közötti rendkívül drága „halálzóna” finanszírozása nem volt megoldott eddig sem, és a HUN-REN-nek sincs válasza rá, hiába jött létre a technológiai transzfert segíteni hivatott HUN-REN-Tech Kft.A magyar kutatás-fejlesztés régiós szinten való lemaradásának is ez az oka sokak szerint. 2004-ben a kutatásra szánt összeg egy főre vetítve 4,2-szer volt alacsonyabb, mint az unióban, most pedig 5,2-szer. Ma a GDP 1,3 százalékát költjük kutatásra, miközben az uniós átlag a 2016-os 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelkedett. Így aztán a sikerként eladott bruttó 800 ezres bér továbbra sincs köszönőviszonyban sem az európai kutató fizetésekkel. Összehasonlításul: a Marie Curie Doctoral Networks pályázataiban a doktorjelölt hallgatók is nagyjából 20 százalékkal nagyobb fizetést kapnak ennél.A hazai diplomás átlagbér pedig már 2024 közepén nagyjából 960 ezer forint volt. A leválasztott és az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpont (a bölcsészettudományi, a közgazdaság- és regionális tudományi, a nyelvtudományi és a társadalomtudományi) esetében pedig, bár volt ígéret némi fizetésemelésre, ha nem is 30 százalékosra, nem lett belőle semmi. Az energiák pedig arra mennek el, hogy az ELTE struktúrájába beilleszkedjenek.FRISSÍTÉS: Az ELTE cikkünk megjelenése után közölte, hogy “a szűkös lehetőségeinkhez mérten 2025. szeptember 1-jei hatállyal átlagosan 10-15%-os béremelésre került sor a négy átvett kutatóközpontban.” Azt is hozzátették, hogy: “Az ELTE kutatóközpontok kiválóan működnek. A napi kérdésekben zajlik a technikai integráció, de érdemi változásokat ez sem okozott, miközben a kutatási tevékenység területén jelentősen nagyobb mozgástérrel és szabadsággal rendelkeznek ezek az intézmények.”A HUN-REN Irányító Testületének tagjai: Domokos Péter Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Academia Europaea tagja; Molnár Béla kutatóprofesszor, belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a 3DHistech alapító igazgatója és a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője; Roska Botond Miklós kutatóprofesszor, az MTA tagja, Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója;Melanie Jane Seymour, a BlackRock befektetési alap ügyfélélmény-stratégiáért felelős igazgatója; Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter (Middle and Eastern European Engineering Cluster) vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója; Zaránd Gergely Attila elméleti fizikus, a BME tudományos rektorhelyettese, az MTA rendes tagja. A Felügyelő Bizottság elnöke Salgó László Péter jogász, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja, tagjai: Cséfalvay Zoltán kutatóprofesszor, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelyének vezetője; Verseghi-Nagy Miklós Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem InnoLab Zrt. vezérigazgatója.
|
A köztársasági elnöknél és a jegybankelnöknél is magasabb fizetést visznek haza HUN-REN felső vezetői
|
Középvezetőnek, de még hivatalnoknak is jobb lenni, mint kutatónak a HUN-REN-ben. A kutatói átlagbér csak bruttó 800 ezer forint, a két felső vezető bére viszont másfél év alatt több mint duplájárea nőtt, és egyenként eléri a bruttó 9,4 milliót. A HVG birtokába jutott belső feljegyzés szerint 2025-ben hiába lett több pénze a természettudományi kutatóközpontnak, égetően fontos fejlesztésekre nem jutott pénz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251208_HUN-REN-vezetok-fizetes-50-szazalekos-beremeles-kutatok-keresete
|
2025-12-08 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Végül önként fizetett mintegy kétmilliárd forintot a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK), így nem érte az a szégyen, hogy egy, a szakmai felügyelete alá tartozó végrehajtója hajtsa be rajta a lejárt tartozását - ilyesmi a szervezet fennállása, 2015 óta példa nélküli lett volna. Ám így is több százmilliós pluszköltséget jelentett, hogy a kar jogerős bírósági ítélet ellenére hónapokig igyekezett elkerülni adóssága rendezését.A HVG tárta fel azt az esetet, amelynek lényege, hogy az MBVK egy jogerősen elveszített per és bírósági ítélet ellenére sem fizette ki teljesen az általa informatikai fejlesztéssel megbízott cég, a Sysdata PSE Kft. munkáját, mire az bírósághoz fordult. A bíróság megítélt 1,1 milliárd forintot és kamatait, így a kar fizetnivalója közel kétmilliárdos összegre rúgott, amire újabb kamatok rakódtak, de az MBVK nyár óta mégsem fizetett.A kar a fizetést előíró jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriára, ahol a HVG információi szerint elutasították azt. A kar számára pozitív döntésre eleve kevés esély volt, mivel első- és másodfokon is a pénzét követelő cégnek igazat adó döntés született, sőt egy másik jogerős, a Kúria által jóváhagyott ítélet szerint a kar jogsértően bontotta fel öt éve a szerződést a Sysdata PSE Kft.-vel. A kar tehát a Kúriától hiába várta a fizetést előíró jogerős ítélet felülvizsgálatát, de közben abszurd indokkal kérte az ellene indított végrehajtás felfüggesztését is, mondván: a tartozás kiegyenlítése súlyosan veszélyeztetné a működést. Csakhogy az eredménytartalékban 9,6 milliárd forintja volt még tavaly év végén a karnak, így bőven lett volna miből rendeznie az adósságot – kiderült, volt is, hiszen fizetett. Kerestük az ügyben az MBVK-t is és a Sysdatát is, de csak utóbbitól kaptunk választ. A cég jogi képviselője azt írta: „Az MBVK által kezdeményezett felülvizsgálati kérelem tárgyában a Kúria a 2025.10.14-i ülésén meghozott, a közelmúltban kézbesített végzéssel a felülvizsgálatot megtagadta, ezáltal a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem is elutasításra került”. Hozzátette: „A kézbesítést követően az MBVK a jogerős ítéletnek megfelelően fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, ezáltal az ügyet lezártnak tekintjük.” A kar a felülvizsgálati kérelemben még azzal akarta meggyőzni a Kúriát, hogy ez akkora „kiadást jelentene, amely a működést súlyosan veszélyeztetné, és előre nem tervezett, jelentős forráskivonást” jelentene. Az „előre nem tervezett” persze relatív, hiszen a felek jogvitája 2019-es, a per 2020 őszén indult, és az MBVK fizetési kötelezettségét jogerősen is kimondó határozat is már a hetedik bírósági döntés volt a sorban. Ráadásul az MBVK nyeresége 2023-ban 1,07 milliárd forint volt, tavaly 497 millió, de emellett is van megtakarítása. Tavaly év végén az eredménytartalékban 9,6 milliárd forintja volt a karnak, és ennek nagy része, 7,4 milliárd forint bankbetétben állt. Csakhogy a Kúriához beadott felülvizsgálati kérelem szerint a végrehajtói kar a sok pénzéből azért nem akarta kifizetni a Sysdatát, mert másra szánt jelentős forrást. Nem is akármire: egy újabb informatikai fejlesztésre, aminek ugyanaz lenne a célja, amivel a Sysdatát megbízták. A kar a felülvizsgálati kérelemben azt írta: a kétmilliárdos összeg kifizetése „ellehetetlenítené a közeljövőben a kar feladatai között rögzített IVR informatikai projekt megvalósítását (…) a 4,5 éves informatikai fejlesztés költségvetése előzetes kalkulációk szerint a nyolcmilliárd forintot meghaladja”. Az pedig különösen abszurd ebben az ügyben, hogy az MBVK az informatikai cégnek a bíróság által is megítélt pénzt, sőt annak sokszorosát, 8 milliárdot egy olyan informatikai rendszerre költené, amilyenre 2017-ben szerződött a Sysdatával 3,5 milliárd forintért, és amely munkát nagyrészt a cég el is végezte, csak éppen a kar nem fizette ki őket teljesen, majd felbontotta a szerződést – emiatt kellett most fizetnie. Nem teljesült végül a Sysdata által indított végrehajtási eljárás, pedig jó pénz lett volna benne – a végrehajtónak. Ugyanis egy végrehajtót minden ügy után – a 9 ezer forint óradíjon, a 4500 forint költségátalányon és utazási költségtérítésen felül – behajtási jutalék illet meg. Ez a 2 milliárdos összegnél 60 millió körül lenne, ha nem lenne ársapka a szolgáltatáson – így csak 4 millió lett volna sikerdíj. Várható volt, hogy az MBVK elkerüli a szégyent, hogy végrehajtsák rajta a tartozását, inkább fizet önként, de elhúzza, amíg lehet. Ezt a botrányon bosszankodó egyik végrehajtó, Kiss Ferenc számon is kérte Takács Katalin MBVK hivatalvezetőn, mondván: „az ön feladata a jogszabályok betartása, nem a kijátszásuk”. Takács válaszul jelezte: ha a Kúria elutasítja a felülvizsgálati kérelmüket, azonnal kifizetik az összeget. Azóta Kiss Ferenc – a 203 önálló bírósági végrehajtó egyike – a kar felügyeleti szerve, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének hivatalosan is bejelentette lemondását, mondván: az ellene indított, szerinte jogsértő fegyelmi eljárásban rá kiszabott pénzbüntetés miatt egyébként sem hosszabbodna meg a hétéves szolgálati ideje, de mint írta, utalva Völner-Schadl botrányra és máig ható következményeire: amúgy sem kíván egy olyan szervezet tagja lenni , amit áthat a korrupciós összefonódás.
|
Hiába kapálózott a végrehajtói kar, végül ki kellett fizetnie milliárdos tartozását
|
Jogerős pervesztése után nemrég a Kúria is elutasította a felülvizsgálati kérelmét, így a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak muszáj volt kifizetnie a tartozását, amit 4 hónapig nem akármilyen indokkal halogatott.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251208_mbvk-vegrehajto-vegrehajtas-tartozas-sysdata
|
2025-12-08 10:05:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Több önkormányzat fontolgatja, Budaörs pedig már döntött is róla, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg azt a lakásépítési projektet, amelyet a kormány kényszerítene rá a településre. Miután az Orbán-kormány bevezette az Otthon Start program 3 százalékos lakáshitelét, úgy próbálja kielégíteni a jelentős keresletet, hogy kiemeltté nyilvánítja az általa kiválasztott beruházásokat, amelyek így megkerülhetik a helyi szabályozást. Ezzel magasabb, akár 65 méteres toronyházak is épülhetnek, sűrűbb lehet a beépíthetőség, csökken a zöldfelület, és ami még ennél is súlyosabb, a nagy léptékű ingatlanfejlesztések többsége előzetes hatástanulmány, valamint az infrastruktúra és a helyi szolgáltatások fejlesztése nélkül valósulhat meg. Az új lakókat az a veszély fenyegeti, hogy rosszabb minőségű lakásokba kényszerülnek, alacsonyabb színvonalú közszolgáltatásokkal kell megelégedniük, és ettől a környezettől megszabadulniuk is nehezebb lesz.A kormány eddig 18 olyan beruházást nevesített, amelyek lakásai mentesülnek számos előírás alól, és ezek közül kilenc egyértelműen a kormányhoz közel álló vállalkozókhoz kötődik.Alábbi cikkünkben többet megtudhat a szóban forgó beruházókról, és térképen is megmutathatjuk, hol indulhatnak be a lakásgyárak:Nagy hitel, nagy profit, nagy problémákEzek az ingatlanfejlesztések együttesen több százmilliárd forintos üzletet jelentenek, amelyek profitját tovább hizlalja a szabályozási szigor enyhítése. Éppen ezért tiltakoznak több beruházás ellen is, Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester például azt mondta a HVG-nek, hogy mindent megtesznek az építkezés ellen, hiszen a kiszemelt sport- és rekreációs funkciójú területen egyelőre se csatorna, se víz nincs, és az úthálózat sem alkalmas több száz újabb család kiszolgálására.Egy ilyen egyszerű konstrukció, mint a lakáshitelek kamattámogatása, nem képes megoldani a sokrétű lakhatási problémákat, hiába bővítgetik a jogosultsági kritériumokat – hívta fel a figyelmet Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.A kormány eredeti kommunikációja szerint a fiatalok első lakáshoz jutását akarták támogatni, azonban az első hónapok tapasztalatai más irányról tanúskodnak.Az OTP-csoport ingatlankereső portálja, a zenga.hu felmérése szerint a legtöbben a 45–49 év közötti korcsoportból keresik a programba bevonható lakásokat (az összes érdeklődő 15 százaléka), utánuk a 30–34 évesek, valamint az 50–54 évesek (13-13 százalék) következnek. A bankok már az első két hónapban hatezer szerződést kötöttek több mint 200 milliárd forintos hitelállományra, és az év végéig ez az összeg akár 500 milliárdra is nőhet, miközben a lakásvásárlók jelentős része pusztán befektetési céllal használja ki a közpénzesőt.Akik pedig e konstrukcióhoz sem férnek hozzá, azok számára vagy a korábbinál is nehezebbé válik a lakásszerzés, vagy olyan kompromisszumot kell kötniük, ami a rendszerváltás környékén egyszer már jókora gondokat okozott. Az idén ugyanis kilőttek az ingatlanárak, Budapesten átlagosan 21,8 százalékkal drágábbak a lakások, mint az év elején voltak, de az országos átlag is 19,2 százalékkal nőtt. Így ami bejön a kamatkedvezménnyel, az elúszik az ingatlanok drágulásán.Pofon az urbanisztikánakErre jött a kormánynak az a váratlan húzása, hogy bevonja a lakóingatlanok piacára a zártkerteket, ahol eddig jellemzően kizárták a lakófunkciót, 2026 januárjától viszont ennek a lehetősége is megnyílik az önkormányzatok előtt. Így az alacsonyabb jövedelműek is élhetnek az Otthon Start államilag támogatott hitelével, hiszen a zártkerti ingatlanok általában feleannyiba kerülnek, mint a belterületiek. Ez a változtatás azonban csak e területek rendezetlenségét konzerválja – mondja lapunknak Vigvári András szociológus, aki szerintaz állam ezzel csak az eddigi kalózmegoldásokat legalizálja.A város lakófunkciókkal kebelez be olyan területeket, amelyeknek eredendően természeti vagy termelői funkciójuk lenne. Holott e területek beépítése nem gazdaságos, hiszen egy szétterülő, ritkán lakott részen jóval drágább megszervezni a közszolgáltatásokat, megépíteni az utakat, a bölcsődéket, az óvodákat, mint ha egy barnamezős városi területen húznának fel szociális bérlakásokat. Igaz ugyan, hogy a kiemelt projektek egyharmada rozsdaövezeti területen fekszik, de a kapkodás és ötlettelenség ezeket is jellemzi.A fix 3 százalékos hitelt felvevőket összességében még számos meglepetés érheti.Az Otthon Centrum elemzési divíziójának vezetője, Soóki-Tóth Gábor szerint bár a lakásépítésekre szánt területeken eleve lehetett számítani a beruházásokra, azok léptéke és a beépítés módja váratlan. Így a beköltözőknek azzal is számolniuk kell, hogy akár már évtizedes távon is leértékelődhet az ingatlanuk a növekvő laksűrűség, a közlekedési és intézményi infrastruktúra hiánya miatt, vagy akár azért, mert a lakásukba soha nem süt be a nap. Márpedig a szuperhitelből még kiszállni sem könnyű, és nem csak azért, mert az első 5 évben nem lehet eladni az ingatlant. Ha valakinek például elsőre csak egy kisebb lakást sikerült megvennie, de a család kinőtte azt, viszont még tart a hitel futamideje, akkor a hitelt csak egy drágább kölcsönnel lehet kiváltani, aminek az elbírálásakor már mintegy 80 százalékkal nagyobb jövedelemre lesz szükség.
|
Az Otthon Startból is kifacsarja magának profitot a NER, a hitel felvevőit pedig még nagy meglepetések érhetik
|
Budaörs Alkotmánybírósághoz fordul, mert jogsértőnek tartja, hogy a kormány a településekre kényszeríti a kamattámogatással megvásárolható lakások új toronyházait. Az eddig kiemeltnek minősített lakásberuházások fele a kormányhoz közeli üzletembereket gazdagítja – eközben a lakókörnyezetre és az ingatlanárakra gyakorolt következmények beláthatatlanok.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251211_hvg-otthon-start-hitel-ner-lakasepitesi-projekt-lakotelepek-zartkertek
|
2025-12-11 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A kormány eddig 18 olyan beruházást nevesített, amelyek épületei és lakásai mentesülnek számos előírás alól, és
ezek közül kilenc egyértelműen a kormányhoz közel álló vállalkozókhoz kötődik.
A sűrű beépíthetőség jobb megtérüléssel kecsegteti a befektetőket, így nem csoda, hogy a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztők felülreprezentáltak a projektlistában.
Budapesten a kedvezményezettek között van a Bayer Construct tulajdonosa, a kavicskirályként is emlegetett Balázs Attila két projekttel, a kormányfő vejével is sűrűn üzletelő Jellinek Dániel érdekeltségeinél pedig négy terv is kiemelt státust kapott (lásd ábránkat). A Bayer Construct XV. kerületi beruházása váltotta ki eddig a legnagyobb vitát a minősége és a tervezett sűrű beépítettsége miatt, de a Fidesz és a DK szavazatai megtámogatták a projektet – igaz, azóta a kerület DK-s vezetője arról nyújtott be javaslatot a december 11-i testületi ülésre, hogy tegyenek alkotmányjogi panaszt a Szilas-park ellen.
Jellinek Dániel nem is rejti véka alá, hogy kifejezetten utazik ezekre a beruházási lehetőségekre. A Portfóliónak úgy nyilatkozott, hogy cégcsoportjánál, az Indoteknél jelenleg mintegy 10 ezer lakás építésének az előkészítése zajlik, ebből 3000 már az építkezés vagy az előértékesítés szakaszában tart, és ezeknek a többségét úgy valósítják meg, hogy beleférjenek a 1,5 millió forintos négyzetméterenkénti árba, mert csak akkor vehető fel rájuk az Otthon Start hitel.
Az Indotek építkezései közül a XI. kerületiek gyakorlatilag egymásba érnek, ezek között van olyan, amelyiket a kormány kiemelt státuszba vont, de van olyan is, amelyet nem. A kedvezményezett ingatlanok egy részénél viszont élénk mozgás látszik a telkek tulajdonosi körében, Balázs Attila cégei sem olyan régen jutottak hozzá a területekhez.
A ferencvárosi Haller utcában is éppen tulajdonosváltás zajlik, és mire beindulhat az építkezés, már Szeivolt István lesz a birtokosa az ingatlannak. Cége, az Épkar Zrt. gyakori nyertese az állami építési közbeszerzéseknek, gyakori üzlettársa Mészáros Lőrincnek is.
Szegeden a Heves Megyei Közgyűlés volt fideszes alelnöke, Bényi Szabolcs Tamás kapott lehetőséget, hogy beépítsen egy területet a vadaspark közelében. Bényi korábban trafikkoncesszióhoz is jutott, egyhez Budapesten, egyhez pedig Szegeden, testvére, Bertáné Bényi Krisztina pedig egy éven át a tervezett Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója, majd főigazgató-helyettese volt.
Budaörsön pedig az ugyancsak építőipari érdekeltségekkel (Molnárbeton) rendelkező Molnár György a kedvezményezett projektgazda, akinek közös cége van a kormányfő barátjával, Garancsi Istvánnal. A tulajdonosváltás a Pest megyei településen is még csak most zajlik, de már széljegyben ott szerepel a tulajdoni lapon az MB Vincellér Kft., amely Molnár cége. A település önkormányzata ugyanakkor egyelőre küzd a rájuk kényszerített lakásprojekt ellen, mert a kiszemelt területen jelenleg teniszpályák működnek, és a sport- és rekreációs célú területen a szükséges közművek és utak sem épültek még ki.
A kormánykörökhöz lazábban kötődő befektetők is élnek az Otthon Start hitel lehetőségeivel: az Üllői úton tervezett lakópark a H+N és Társai Kft. ingatlanán valósulna meg. A tulajdonos Horváth Mihály és családja. Horváthék már az állami földárveréseket is kihasználták – méghozzá Budapesten –, és azóta is üzletelnek a CBA-ban érdekelt Lázár Vilmosékkal is.
Az óbudai Bécsi úti telek tulajdonosai is sűrűn váltogatták egymást az elmúlt években, és még a tulajdonos cég neve is megváltozott Olive Garda Kft.-re. Az ingatlan jelenlegi birtokosa a tőzsdén is jegyzett SunDell Estate Nyrt., amelynek az egyik főtulajdonosa Piukovics Gábor, aki a testvérével együtt már a száz leggazdagabb magyar között van, miközben a SunDellben állami tulajdonrész is van: az MFB Invest Zrt. birtokolja a részvények 10,2 százalékát.
A szentgotthárdi kiemelt státusú ingatlan tulajdonosa a Titán-Beton Kft., amelynek a tulajdonosai között szerepel Viniczay Tibor, aki 2002 és 2010 között a település független színekben politizáló képviselője és polgármestere volt. A szentgotthárdi terület egyike annak a hat ingatlannak, amely rozsdaövezetben fekszik és egyben kiemelt státust is kapott. A rozsdaövezeti minősítés további előnye, hogy az ott épült lakások áfája 27 százalék helyett csak 5 százalék, tehát alacsonyabb áron lehet értékesíteni (vagy a befektető nagyobb haszonnal tudja eladni) az ingatlant.
A 18 ingatlanfejlesztés együttesen több száz milliárd forintos üzletet jelent, amelynek a profitját tovább hizlalja a szabályozási szigor enyhítése. A befektetők akár 65 méter magas épületeket is felhúzhatnak, és áthághatnak olyan helyi szabályokat, amelyek a zöldterület arányát magasabban szabják meg, mint ahogy azt a tőke érdeke diktálná. A kormány várhatóan még további projektek kiemeléséről fog dönteni a további hetekben, hónapokban.
|
Már 18 kiemelt helyen magasodhatnak toronyházak: térképen mutatjuk, ki, hol építkezhet
|
A kedvezményezett ingatlanok tulajdonosai legalább fele részben jó kapcsolatokat ápolnak a döntést meghozó kormánnyal. A HVG kigyűjtötte, melyik az a 18 beruházás, amely már kiemelt státuszt kapott a kormánytól, hogy elég lakás legyen az államilag támogatott, 3 százalékos kamatozású hitel felvételéhez.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251211_otthon-start-kiemelt-lakasepitesek-olcso-hitel-nagy-profit-ner-bayer-construct-jellinek-daniel
|
2025-12-11 06:40:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A 4iG Informatikai Zrt. (4iG IT) adásvételi megállapodást kötött az Equilor Alapkezelő Zrt.-vel az általa kezelt Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában lévő FaceKom Kft. (FaceKom) 100 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról - jelentette be a 4iG. A tranzakció zárása a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzését követően várható.Az Equilor Alapkezelő Tiborcz István érdekeltsége, nem tudni, a magántőkealapban kinek a pénze van. A FaceKom tavaly novemberben nyerte el a közbeszerzést, hogy lehetővé váljon a videós azonosítás a Digitális Állampolgárság Program (dáp) applikációjában. A FaceKom egyébként a dáphoz hasonló informatikai szolgáltatást nyújt az állami útdíjfizetési szolgáltatónak is, amely decemberben úgy módosította a FaceKom szerződését, hogy a végső ár 24 százalékkal, 170 millió forintra nőtt. A vállalat 2022 és 2024 között a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek is dolgozott, az ottani feladata is az volt, hogy lehetővé tegye a videóalapú, valós idejű személyazonosítást a NISZ rendszerein belül.A 2023-as 1,7 milliárd forintos forgalom után 2024-ben már csaknem 2,9 milliárdos bevételt könyvelt el a vállalat. A cég adózott eredménye ugyanakkor mérsékeltebben emelkedett 2024-ben: 329 millió forint profitot ért el az előző évi 274 millióval szemben.A 4iG egy másik fontos beszerzést is bejelentett, a Mobil Adat Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft. 90 százalékos üzletrészének felvásárlását.A Mobil Adat üzletrésze Garancsi István Fidesz-közeli nagyvállalkozó érdekeltségében van. Az állam által kötelezővé tett online kasszákba SIM-kártyákat szállító cég csillaga akkor ívelt fel a 2010-es évek közepén, amikor Garancsi bevásárolta magát.A bevásárlásokkal párhuzamosan a 4iG értékesítést is végrehajt, kiszáll az országos lefedettségű országos műsorszóró infrastruktúrát tulajdonló és üzemeltető cégből. A 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. új tulajdonoshoz kerül, a vevő a 100 százalékban a magyar állam tulajdonában álló Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt.Ezzel kizárólagos állami tulajdonba kerül az országos földfelszíni rádiós- és televíziós műsorszórás biztosítása, illetve a tevékenységhez szükséges, összesen 137 telephelyből (köztük 90 adótoronyból) álló kritikus infrastruktúra, továbbá az Országos Légiriasztási Rendszer üzemeltetése is.
|
Tiborcz alapkezelője lepasszolja jövedelmező arcfelismerős cégét
|
A 4iG megveszi az államnak is beszállító arcfelismerős FaceKomot Tiborcz érdekeltségéből, illetve az online kasszák SIM-kártyáin felhizlalt Mobil Adat Kft.-t Garancsi István érdekeltségéből. Eladja ugyanakkor az államnak az országos lefedettségű országos műsorszóró infrastruktúrát tulajdonló és üzemeltető cégét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251210_4ig-facekom-mobil-adat-tiborcz-garancsi-arcfelismero-online-penztargep
|
2025-12-10 09:37:07
| true
| null | null |
HVG
|
Két ingatlanportfólió egyesül azáltal, hogy a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap egyedüli irányítást szerez egy vállalkozás, a Dorkan Property Kft. felett.A Magyar Posta nevét viselő ingatlanalapot már eddig is a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó alapkezelő, a Gránit igazgatta, a Dorkan tulajdonosa viszont eddig a Central European Ingatlanalap volt, amely az Equilor Alapkezelőhöz tartozik.A Dorkan Propertyvel így értékes ingatlanvagyon kerül a Gránit kezelésébe, hiszen az Óbuda Gate irodaház honlapja szerint az épület tulajdonosa a Dorkan, amely az ottani információk alapján eddig az Indotek-csoporthoz, vagyis Jellinek Dánielhez tartozott. Az utóbbi években már számtalan vagyonelem vándorolt át Jellinektől Tiborczhoz, így például a Gellért Szálló; most egyelőre csak annak az ingatlanalapnak a kezelése lett Tiborcz cégének a feladata, ahova az Óbuda Gate került.Egyébként mind a Central European, mind pedig a Magyar Posta Takarék ingatlanalapja jelentős állami befektetést is kapott az elmúlt években: az előbbi 28,4 milliárd forint tőkéhez jutott a Baross Gábor tőkeprogramból, az utóbbi pedig 30 milliárd forinthoz. Miután a tőkeprogramot a Nemzeti Tőkeholding Zrt. indította el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium irányítása alatt, így a kormánynak és egyben a kormányfőnek is volt szerepe a kedvezményezettek feltőkésítésében. Konkrétan pedig a magántőkealapok és az alapkezelők pályáznak a tőkekihelyezésre, a Nemzeti Tőkeholding pedig dönt, kiknek a pályázatát részesíti előnyben.A Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap már mintegy 145 milliárd forintnyi ingatlant és ingatlantársaságban lévő részesedést tartalmaz, ami a teljes eszközértéknek nem egész 60 százaléka (a többi eszköz különböző betétekben, állampapírokban testesül meg). Az alap neve azért utal a Magyar Postára és a takarékszövetkezetekre, mert amikor a Takarékbank 2014-ben elindította az alapot, az állami postának volt a feladata a befektetési jegyek forgalmazása, majd az értékesítés az FHB Bank és a Takarékbank hálózatában is megkezdődött.Két év múlva azonban éles fordulatot vett az FHB és a takarékszövetkezetek sorsa: a kormány rövid időn belül átrendezte a tulajdonviszonyokat, és ezek a pénzintézetek hamarosan beolvadtak a bankholdingba, a későbbi MBH Bankba, amelynek a többsége ma már Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Az alap kezelésére létrehozott Diófa Alapkezelő pedig 2022-ben került – Jellinek Dániel egyik cégétől – a BDPST-csoporthoz, majd Tiborcz érdekköréhez tartozó Gránit Bankhoz, amelynek 2024 elején a nevét is átvette az alapkezelő.Így állt össze az a szituáció, amelyben a Magyar Posta Takarék ingatlanalapja megvette az óbudai irodaházat birtokló Dorkan Propertyt, és ezzel az irodaház Tiborcz kezelésébe került.
|
Egy újabb ingatlanalap Tiborcz kezelésében, amihez az apósnak is volt köze
|
Egykor a Magyar Posta és a takarékszövetkezetek együttműködéséből keletkezett az az ingatlanalap, amelyet ma már a kormányfő vejének alapkezelője igazgat, és amely most újabb értékes irodaházzal gazdagodott.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251212_tiborcz-istvan-granit-alapkezelo-dorkan-property-obuda-gate
|
2025-12-11 17:11:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a héten levelet küldött Raffaele Fitto uniós kohéziós biztosnak. Ebben arról ír, hogy az EDIHOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) az ország legnagyobb kohéziós programja csaknem 6 milliárd eurós kerettel, mégis immár "közel egy éve" nem tudtak kifizetési kérelmeket benyújtani a bizottságnak. Navracsics felidézi, hogy a figyelmeztetési eljárástegy korrupciós ügy indította el, amelyet szerinte a magyar hatóságok megfelelően feltártak.A Portfolio.hu-hoz eljutott levél szerint az ügyészség "kiterjedt vizsgálatot folytatott az ügyben, amely több helyszínen koordinált akciókhoz, letartóztatásokhoz és előzetes letartóztatásokhoz vezetett", majd tavaly februárban vádemelés is történt.A minisztériumokon átívelő bűnügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint az érintettek kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat, köztük van Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök tucatnyi korábbi beosztottja is. Osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár is érintett, letöltendő börtönbüntetést indítványoztak velük szemben. Többen már beismerték a vádakat, vállalva a börtönt és a vagyonelkobzást.Navracsics úgy véli, hogy a határozott hatósági fellépés bizonyítja "a magyar intézményi és ellenőrzési rendszer megfelelő működését". A miniszter a levélben hangsúlyozza továbbá, hogy a magyar fél "többlépcsős korrekciós és megelőző intézkedéscsomagot" vezetett be.Azt is írja, hogy a bizottság elhanyagolható hibák miatt akadályozza még mindig a program forrásainak felhasználását. Konkrét példaként egy 76 ezer eurós bérköltség-elszámolást említ, amelyet egy kisvállalkozás nem kellően támasztott alá, ezért a teljes projekt elszámolhatatlanná vált.A miniszter szerint a tapasztalatok alapján az uniós testület szolgálatai nem konstruktívan járnak el, hanem "akadályokat teremtenek, vagy akár akadályozzák" az uniós források magyarországi felhasználását. Emiatta magyar kormány bizalma a bizottság tisztességességébe, pártatlanságába és szakmai integritásába jelentősen megingott.Navracsics nehezményezi, hogy a bizottság eljárást indított, amiért Magyarország a jogállamisági kifogások miatt zárolt RRF-ből (Helyreállítási Alap) a normál kohéziós programokba próbál átvinni projekteket. A bizottság szerint emiatt felmerül a tiltott kettős finanszírozás gyanúja - a miniszter szerint azonban erről szó sem lehet, hiszen az RRF-ből legfeljebb utólag, a projektek elkészülte után érkeznének kifizetések. A kormány ezért a bizottság eljárását "jogellenesnek" tartja, és úgy véli, hogy a kettős finanszírozás gyanúja "mesterséges", inkább politikai, mint szakmai motivációjú.
|
Navracsics kiszivárgott brüsszeli levélben magyarázza a minisztériumi korrupciós botrány utóéletét
|
A területfejlesztési miniszter azt panaszolja a kohéziós biztosnak írt levélben, hogy az uniós apparátus kukacoskodással, akadályozással igyekszik gátolni, hogy Magyarország hozzáférjen uniós forrásokhoz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_navracsics-tibor-kiszivargott-level-miniszteriumi-korrupcios-botrany
|
2025-12-10 16:20:07
| true
| null | null |
HVG
|
Újszerű megközelítéssel adott magyarázatot a magyar gazdaság régiós átlagot alulmúló, szánalmas növekedésére Zsiday Viktor befektetési szakember a Transparency International Magyarország (TIM) korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján. Véleménye szerint a gyenge teljesítménynek az is oka, hogy a "mutyiszféra" lerombolja a versenyszférát.Ékes példa erre, amikor a versenyképes vállalatok el sem indulnak a közbeszerzéseken, mert minek, úgyis a kiválasztottak, a mutyiszektor tagjai nyernek- toldotta meg Reszegi László üzletember, a Budapest Corvinus Egyetem tanára.A kormány által közpénzből származó ezermilliárdokkal kivételezett helyzetbe hozott szereplők gazdasági súlyát megbecsülni sem merik a szakemberek. Arról viszont sokkoló adatokat gyűjtött össze a TIM, hogy mennyi közpénz áramlott 2024 végéig azokba az átláthatatlan magántőkealapokba, amelyek aztán átláthatatlan befektetéseket eszközöltek átláthatatlan feltételekkel, nem egyszer magával az állammal üzletelve. Mindezt a TIM szakmai vezetője, Zeisler Judit mutatta be.A nehezen hozzáférhető, hiányos adatok alapján is az jött ki, hogy tavaly év végéig az Orbán-kormány több mint 1300 milliárd forintot pumpált a magántőkealapokba.Nem kell messze menni, hogy megtaláljuk az okot, miért. A 266 milliárd forint közpénzt kockára tévő jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezeléséről az Állami Számvevőszék mondta ki: a magántőkealapos konstrukció ésszerűtlen, amit az átláthatóság akadályozására vetettek be.A nyugati féltekén megvan a magántőkealapok helye és szerepe a tőzsdén kívüli vállalatok tőkéhez jutásában, ám Magyarországon ez nem más, mint anonimitást és adóelőnyt kínáló "legalizált offshore struktúra"- jelentette ki Zsiday. El is szaporodtak rendesen: a TIM frisstanulmánya szerint 2024 végén 194 darab létezett belőlük. Hatvan alapkezelő menedzseli őket, de gyakran nem lehet tudni, kik ők, miután több mint a tizedüknek szintén magántőkealap áll a hátterében. A tényleges tulajdonosok adatait 2026 júliusától - vagyis csak a jövő tavaszi országgyűlési választások után - végre ki kell adnia az azokat nyilvántartó, de a hatalom érdeke szerint hozzájuk csak kivételes hozzáférést engedő adóhatóságnak.Magyarországon még az is rejtély, hogy pontosan mennyi pénz fekszik a magántőkealapokban, mert a Magyar Nemzeti Bank egybemossa őket a kockázati tőkealapokkal.Az látható, hogy 2024 végére együttesen 4500 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka került hozzájuk és összesen 1340 cégbe fektettek be. A magántőkealapok aktuális nettó eszközértéke szintén titkos, a TIM 142 alapnál tudta kikutatni, hogy azok tavaly év végén összesen 3100 milliárd forintot értek. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc-féle, építőiparban, autópálya-koncesszióban érdekelt Konzum PE Magántőkealapja nyomta, 341 milliárdot.Az ominózus hatvan alapkezelő közül 46-ban sikerült a TIM-nek magánszemély-tulajdonost is azonosítani (köztük például Mészáros Lőrincet vagy Tiborcz Istvánt), kilenc mögött pedig állami hátteret fedezett fel. Az alapkezelők "kiléte" azért fontos, mert ugyan jellemzően nem ők a befektetők, de ők hozzák meg a befektetési döntéseket és gyakorolják a tulajdonosi jogokat a megszerzett vállalatokban - vagyis rajtuk múlik, hogy a befektetési jegyek állami és nem állami tulajdonosai jól járnak-e vagy sem.A magántőkealapokba tett állami tőkének öt szervezet volt a forrása: az MFB-csoport, az Eximbank, a Pallas Athéné Alapítvány, a Nemzeti Tőkeholding és a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány. A legtöbbet, 740 milliárdot az MFB fektette be, s az összeg még nőni fog, mert ezermilliárdra vállalt kötelezettséget. Összesen 51 darab, azaz majdnem minden negyedik magántőkealapba áramlott tőlük közpénz. A magántőkealapok nem állami társbefektetői nagyrészt ismeretlenek, de annyi tudható, hogy az általában 30 százalékban előírt privát tőkét előszeretettel biztosítja a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló, részben állami tulajdonú MBH Bank. Aggályos, hogy nem nyilvános az alapkezelők befektetési politikája, a díjazása és az állam által a 10-13 éves futamidőre elvárt hozam.Így aztán még az sem világos, vajon valódi befektetésről vagy burkolt állami támogatásról van-e szó, ami uniós szankciókat is maga után vonhat- szemléltették a TIM szakértői, hogy lesz itt mit vizsgálniuk a hatóságoknak egy esetleges kormányváltás után.Főleg, hogy például az MFB-től 2024 végéig kiáramlott hatalmas összeg kifejezetten egy kormánybarátnak mondható alapkezelői kör fennhatósága alá került. A Tiborcz István érdekeltségében álló Gránit Alapkezelő 146,5 milliárd, a Mészáros-féle - amúgy részben szintén magántőkealapos hátterű - MBH Bank 92,5 milliárd, a Jellinek Dániel ingatlanmágnás kezében lévő Indotek-csoport 84 milliárd, az üzleti életben Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozott Equilor pedig 75 milliárd felett rendelkezhet. (Az MBH az idén a magántőkealapok egy részének a kezelését Mészáros földijére, Vida Józsefre korábbi bankárra bízta.)De még két, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, illetve a testvéréhez köthető alapkezelőnek is jutott egyenként több mint 30-30 milliárd: a GloCap Capitalnak az MFB-től, a Trustify-nak a Nemzeti Tőkeholdingtól. Mindkettőt Nagy felügyeli, ám az ilyesféle "átfedések" nem zavarják a kormányt. Miért is zavarnák, amikor a közpénzhalmozás kirívó példája a kormányfő régiós álmát beteljesítő, telekommunikációs-hadiipari tényezővé váló 4iG. A céget - több százmilliárdnyi egyéb állami forrás mellett - három magántőkealapon keresztül, 150 milliárd forinttal a Rudolf Kálmán közérdekű vagyonkezelő alapítvány is pénzelte. Azt viszont már nem tartotta fontosnak, hogy a tavalyi beszámolójában feltüntesse az aktuális közérdekű adatokat - tapasztalta Zeisler Judit.Egy esetleges kormányváltás után felvetődik a kérdés, mi legyen a magántőkealapok segítségével befektetett közpénzekkel? Vissza lehet-e az 1300 milliárd forintot jogállamhoz méltó módon szerezni? Ha a szóban forgó vállalatok jól működnek, akár igen.Ám ehhez tisztán kellene látni az állami befektető és társbefektetői jogait, kockázatvállalásuk mértékét, a közöttük lévő háttér-megállapodásokat. A TIM kutatása szerint a célpontcégek között számos árbevétel és alkalmazott nélküli található - vajon milyen érdektől hajtva fektethettek be ilyenekbe az alapkezelők és hová lett a pénz?A prosperáló vállalatoknál pedig az a fő rizikófaktor, vajon mi lesz velük, ha netán kormányzati hátszél nélkül, valódi versenyben kell dolgozniuk? A TIM megvizsgálta a 2021-2024 közötti közbeszerzéseket, és azt találta, hogy 83 magántőkealapos hátterű vállalkozás 2600 milliárd forintnyi állami vagy önkormányzati megbízást nyert el azokon. A prímet a Kis-Szölgyémi Ferenc érdekkörében álló B+N Referencia udvari takarítócég viszi ezermilliárd forinttal (a mögötte lévő magántőkealapok kezelője is Kis-Szölgyémi érdekeltsége).A vagyonvisszaszerzésnek, ha van rá politikai akarat, többféle módja is lehet, kezdve a vagyonadótól, a polgári- és büntetőeljárások indításáig.Mindenekelőtt azonban azt kell leszögezni, hogy ami a közpénzes magántőkealapokkal történik, az eleve az alaptörvénybe ütközik, mert közvagyont csak átláthatóan, elszámoltathatóan lehet kezelni
|
Döbbenetes adatokat gyűjtött a közpénznyelő magántőkealapokról a Transparency: a mutyiszektor megöli a versenyképes cégeket
|
Húsz éve, december 9-én lépett életbe az ENSZ korrupcióellenes egyezménye, ehhez időzítve jön ki évről évre új, visszaélésgyanús adatokkal a Transparency International Magyarország (TIM). Ezek szerint 2024 végéig már 1300 milliárd forint közpénzt dugtak titkos magántőkealapokba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_kozpenznyelo-magantokealap-Transparency-meszaros-tiborcz-valasztas-mnb
|
2025-12-10 10:51:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Tiborcz Istvánhoz tartozó Gránit Alapkezelő a Magyar Posta Takarék Ingatlanbefektetési Alap nevében megveszi a magyarországi Park Center bevásárlóparkokat a Revetas Capital nemzetközi ingatlanbefektetőtől.A Gránit hétfői közlése szerint az ország fontos nagyvárosaiban - Sopronban, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Debrecenben, Zalaegerszegen, Siófokon, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Marcaliban, Tolnában, Szekszárdon és Szentlőrincen - 12 bevásárlópark és kiskereskedelmi egység kerül hozzájuk 45 ezer négyzetméter bruttó bérbeadható területtel.A Gránit Alapkezelő a kibővült portfóliót a már hozzá tartozó Zone Bevásárlópark márkanév alatt fogja üzemeltetni, az új szerzemények a következő hónapok során folyamatosan váltanak majd arculatot. Az ügylet révén együtt már tizenhét strip mall fog egységes irányítás alatt működni. A tulajdonolt kiskereskedelmi állomány 97 800 négyzetméterről több mint 142 000 négyzetméterre nő.Hogy a bevásárlás mennyibe kerül a Gránitnak, arról a társaság közleménye nem tesz említést. Viszont most is igaz, hogy a felek a tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával zárhatják csak le, szóval a véglegesítésig még várniuk kell.
|
Tiborcz alapkezelője megvette a Park Center bevásárlóparkokat
|
Az eddigi tulajdonos Revetas Capital ad túl 12 strip mallján, de nem közölték, hogy a Gránit Alapkezelő mennyit fizet értük.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251215_Tiborcz-alapkezeloje-megvette-a-Park-Center-bevasarloparkokat
|
2025-12-15 15:30:35
| true
| null | null |
HVG
|
Tizenegy luxusépületet húznak fel a MÁV volt zánkai üdülője területén, derül ki a villapark terveiből, melyekhez a 24.hu jutott hozzá.A projektnek még 2024 januárjában ment híre, szintén a 24.hu cikke nyomán, melyből kiderült, hogy a MÁV-üdülő telkét a Goro Maxi Kft. nevű cég 574 millió forintért vette meg árverésen az államtól. Most a tervekből kiderült, hogy a 11 épületben összesen 38 - egyenként 80 és 130 négyzetméter közötti - lakás lesz.Az ingatlanok értékesítése már megkezdődött, a 24.hu pedig telefonon, potenciális vásárlóként érdeklődött az árakról a feladattal megbízott társaságnál. A beszélgetésen kiderült, hogy az árlista még készül, de a villákat várhatóan 3 és 3,5 millió forint közti négyzetméteráron fogják értékesíteni.Mivel az apartmanok összterülete 3870 négyzetméter lesz, hárommilliós négyzetméterár esetén az értékesítés végösszege meghaladhatja a 11,6 milliárd forintot, három és fél millió forintos négyzetméterárral számolva pedig a 13,5 milliárd forintot.A lapnak nyilatkozó építészek a részletek ismerete nélkül is úgy vélik, hogy a projekt bekerülési költsége a félmilliárdnál valamivel többe került telekkel együtt is valahol 5,5 milliárd forint körül lehet, így a tulajdonosok megduplázhatják a befektetett pénzüket, sőt, még ennél is többet kereshetnek:A kalkulált összegek alapján akár 6-8 milliárd forint is lehet a haszon a beruházáson.Ami a beruházót illeti: a Goro Maxi Kft.-t a telek megvásárlása után megszerezte a Trustify I. Magántőkealap és a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. A Goro Maxi neve ma már ZNK Üdülőpark Kft. A Trustify I. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvéréhez, Nagy Szilárdhoz köthető, a GloCap I. pedig a 24.hu szerint a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre.
|
6-8 milliárd forint hasznot is hozhat a beruházónak a zánkai tábor helyén épülő luxusvillapark
|
Az egykori MÁV-üdülőt 574 millióért vették meg az államtól, majd a bevásárló cég Nagy Mártonhoz és testvéréhez köthető magántőkealapokhoz került.
| null | 1
|
https://hvg.hu/ingatlan/20251208_6-8-milliard-forint-hasznot-is-hozhat-a-beruhazonak-a-zankai-tabor-helyen-epulo-luxusvillapark
|
2025-12-08 11:17:35
| true
| null | null |
HVG360
|
Külföldi terjeszkedésbe fog a Brendon babaáruházakkal Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos.A bolthálózatot másfél éve vásárolta fel az üzletember, és bár a 2Rule sportszermárkával már belekóstolt a kiskereskedelemnek ebbe az ágába, ez új területet jelentett számára.Babaáruházával szinte ugyanabban az ütemben lép a nemzetközi piacra, mint például az építőipari vállalkozásaival, hiszen a Talentis International Construction Investments is most vette meg az egyik legnagyobb szlovák építőipari vállalatot, a Doprastavot.A gyermekruhákat és felszerelési cikkeket árusító bolthálózatnak eddig egyetlen boltja működött a határon túl, Pozsonyban. Ennek a forgalma egyébként egymaga hozza a teljes áruházlánc árbevételének több, mint 10 százalékát, forintban mintegy 1,7 milliárdot. A Brendonnak jelenleg 20 boltja van Magyarországon, és további egy ez a szlovákiai üzlet.Mészáros Lőrinc már a Brendon megvételekor kijelentette, hogy célja a külföldi terjeszkedés. A Talentis Group most megalakította a Talentis International Kids Store Investments Kft.-t, amelynek ügyvezetője Sárkány Hunor.A cégcsoport az elmúlt egy-két évben indította el a külföldi akvizícióit, tőkekihelyezéseit, és ezekre jellemzően ágazatonként egy-egy céget alapított Talentis International néven. Így kebelezte be például a Lukavac nevű cementgyárat is Bosznia-Hercegovinában. Mészáros Lőrinc külföldi befektetései egyelőre csak a közép-kelet-európai régióra korlátozódnak, így várhatóan a Brendon-lánc újabb tagjai is a térségben maradnak.Sárkány Hunor nemcsak a Talentis-csoport pénzügyi vezetője, de a Brendon Holdingon kívül Mészáros számos egyéb vállalkozásának is a menedzsere. Magának a Brendon Gyermekáruházak Kft.-nek a vezetését azonban kiskereskedelemben jártas szakemberre bízta a Talentis Group, hiszen miután átvette a társaság tulajdonjogát, az Auchanból csábított át egy vezetőt, Polgár Gergelyt ügyvezetőnek.A Brendon áruházak forgalma Mészáros első évében, 2024-ben is nőtt csaknem egymilliárd forinttal, így 16,5 milliárd lett az árbevétel, de az adózott eredmény százmillió forintra apadt, holott a korábbi években sok százmillió is volt ez az összeg. A csoporthoz egy kiadóvállalat is tartozik, a Baba Magazin százmilliós árbevételének a fele adózás után is megmarad. Miután ez elég sikeres kiadványnak tekinthető, így ha a fordítási munkát belefektetik, akár a Brendon-lánc új tagjainál is piacra dobhatják.
|
Bébiholmikkal terjeszkedik külföldön Mészáros Lőrinc
|
Lehet, hogy a felcsúti milliárdos hamarabb fut be nemzetközi karriert a babaáruházával, mint a gázszereléssel vagy a sztrádaépítéssel.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251211_meszaros-lorinc-brendon-2rule-talentis-group-baba-magazin-kulfoldi-terjeszkedes
|
2025-12-11 11:06:04
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb fejleményeket osztott meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról a Nógrád megyei bölcsődéről, amelyre 676 millió forintos uniós támogatást vett fel a község. Az ügyben már júliusban feljelentést tett az Integritás Hatóság hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt.A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb árat kínáló pályázót ráadásul az ajánlatkérő kizárta, aránytalanul alacsony árra hivatkozva. Így a végső győztes az a cég lett, amely közel 60 százalékkal magasabb árajánlatot adott. Ezen túl a nyertes 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést be sem jelentett.Az OLAF vizsgálata törvénytelennek nevezte a bölcsőde építését, ezután Hadházy Ákos az Európai Ügyészséghez fordult. A képviselő szerint a kazári bölcsőde csak a jéghegy csúcsa. "Számtalan mélyszegénységben tengődő faluban épült hasonló méregdrága bölcsőde. Ha nem is mindig 670 millióból, de a »csak« 3-4-500 milliós bölcsik is horribilis túlárazást jelentenek természetesen" - írta a képviselő.
|
Törvénytelen az OLAF szerint a 670 millióból épített, 12 férőhelyes kazári bölcsőde építése
|
A nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, az ügyben az Integritás Hatóság már júliusban arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Most az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja, hogy Brüsszel ne fizesse ki a pénz nagy részét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251216_Torvenytelen-az-OLAF-szerint-a-670-milliobol-epitett-12-ferohelyes-kazari-bolcsode-epitese
|
2025-12-16 08:03:19
| true
| null | null |
HVG
|
21 embert, köztük ügyvédjelölteket és hagyatéki ügyintézőket is gyanúsít a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) azzal, hogy jogosulatlanul szerezték meg törvényes örökös nélkül elhunytak hagyatékát – írta a police.hu.
A nyomozást még tavaly indították a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján. A gyanú szerint a szervezet élén egy 32 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. J. S. állt, ő találta ki az egész tevékenységet, építette ki a hálózatot és irányította a tagokat.
Aktívan részt vett a végrehajtói feladatokban is, melyek során felkutatták azokat az örökhagyókat, akiknek nem voltak örökösei. A hagyatéki ügyekhez gyakran családtagjaik, vagy azok baráti köréből strómanokat kerestek, akik később „álörökösként” szerepeltek az egyes eljárásokban. A férfi jogi ismereteit és behízelgő modorát kihasználva információkat szerzett különböző hagyatéki eljárásokról.
A vezető alatti szinten egy 48 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. L. Á. és egy 64 éves jogász, dr. Sz. A. I. állt. Feladatuk leginkább a strómanok és hamis tanúk felkutatása, valamint beszervezése volt. Általában családtagjaikat és ismerőseiket hívták be ilyen formán az illegális bizniszbe, de ők maguk is felmerültek „örökösként”.
Kapcsolatrendszereiknek köszönhetően elhunytak adatait megszerezték, ebben három ügyintéző is a segítségükre volt. Egyikük egy vidéki polgármesteri hivatal haláleseti anyakönyvvezetője volt, egy másik egy kerületi polgármesteri hivatal hagyatéki ügyintézője, míg a harmadik egy kormányhivatali ügyintéző.
Az összegyűjtött adatok alapján a bűnszervezet összesen 13 hagyatéki ügyben szerezte meg jogosulatlanul az elhunyt vagyonát. Az egyes ügyekben alkalmanként 10 és 300 millió forint közötti vagyonhoz jutottak így hozzá.
A szervezet élén állók – vagyis a férfi és két nő társa – egyenlő arányban osztoztak a megszerzett vagyonon, míg a strómanoknak rendszerint 5-5 millió forintot adtak. Az, hogy a hivatali dolgozók kaptak-e „ajándékot” tevékenységükért, még vizsgálat alatt áll.
Az elfogásukra indított akcióban több száz rendőr egyszerre csapott le 32 helyszínen. Ezek között voltak lakóingatlanok, ügyvédi irodák és hivatalok is. 21 főt fogtak el. A gyanúsítottaknak bűnszervezetben elkövetett hamis tanúzás, különösen nagy értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt kell felelniük. A nyomozók 10 főt bűnügyi őrizetbe vettek, közülük a bíróság hetet letartóztatott: a három vezetőt és négy álörököst.
Vagyonvisszaszerzés keretében a KR NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala összesen több mint 610 millió forint vagyont biztosított eddig a szervezettől. Ezek között voltak ingatlanok, járművek, készpénz és számlákon lévő összegek.
|
Ügyvédjelölt irányította a bűnszervezetet, mely százmilliókat szerzett meg örökös nélkül elhunytaktól
|
Munkáját jogászok és hivatali ügyintézők is segítették. A rendőrség összesen 21 emberre csapott le az akcióban.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251217_Ugyvedjelolt-iranyitotta-a-bunszervezetet-mely-szazmilliokat-szerzett-meg-orokos-nelkul-elhunytaktol
|
2025-12-17 08:33:00
| true
| null | null |
HVG
|
Az Opus Global tájékoztatása szerint a társaság közvetlen tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. két, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt közbeszerzési eljárásban is a legjobb ár-érték arányú ajánlattal nyert konzorciumi tagként.A beruházások az "NyMJV - Ipari Park kivitelezés (II. tervezési ütem)" program részei.Az I. rész - Közműudvar és szennyvíztelep fejlesztése - tárgyú tenderen a Mészáros és Mészáros Zrt. a Belfry PE Kft.-vel közösen adott be nyertes ajánlatot nettó 17,5 milliárd forint értékben. Ebből a Mészáros és Mészáros Zrt. részesedése nettó 8,7 milliárd forint. A projekt célja a város ipari parkjának kiszolgálását végző közműudvar és a szennyvíztelep kapacitásainak és technológiáinak fejlesztése.A II. rész - Víziközmű távvezetékek és vízműtelep fejlesztések - elnevezésű eljárásban a Mészáros és Mészáros Zrt. a KE-VÍZ 21 Zrt.-vel alkotott konzorciumban nyert, nettó 30,5 milliárd forintos ajánlattal. Ebből a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 23,2 milliárd forint értékű munkarészre szerződhet. A beruházás a víziközmű-hálózat távvezetékeinek fejlesztésére és a vízműtelep korszerűsítésére fókuszál, ami az ipari park vízellátásának biztonságát és hatékonyságát hivatott növelni.A két nyertes ajánlat összértéke nettó 48 milliárd forint, amelyből a Mészáros és Mészáros Zrt.-t összesen nettó 31,9 milliárd forintnyi munkarész illeti meg.
|
32 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros Zrt
|
Két nyíregyházi ipari park-fejlesztési tenderen nyert a Mészáros és Mészáros Zrt., amelyből a cég részesedése 32 milliárd forint – derül ki a BÉT-en publikált közleményekből.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/uzlet/20251217/32-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-zrt-806786
|
2025-12-17 17:38:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
Gyakorlatilag a Matolcsy-klán, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) botrányában érintett baráti és üzleti kör tagjainak valamennyi céges érdekeltsége kiköltözött mostanra a Pusztaszeri úti bázisról. Szeptember végén még azt írta lapunk, hogy az Opten nyilvános adatbázisa szerint májustól szeptemberig összesen 34 cég vagy magántőkealap látta úgy jónak, ha inkább gyorsan távozik a rózsadombi irodaparkból. Ez a szám december közepére 54-re emelkedett, de tíz további cég vagy magántőkealap egyelőre tartja magát, így még van kinek kiköltöznie a Pusztaszeri út 59. szám alól.Még 2022-ben írta meg a Válasz Online, hogy a Matolcsy-klán legalább 43 különböző üzleti érdekeltségét - köztük egy sor magántőkealapot - jegyezték be ugyanabba az irodakomplexumba a Pusztaszeri úton. Például a Száraz Istvánhoz köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, de itt volt bejegyezve Matolcsy Ádám egyik cége is, a New Wave Services Kft. is. Somlai Bálintnak, a MNB botrányában érintett baráti kör egyik kulcsfigurájának mintegy tíz különböző cége tartózkodott ezen a címen.A Telex cikke szerint természetesen nem csak innen lehet tudni, hogy Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint jóban vannak. Maga Somlai Bálint a Telex vonatkozó kérdésére még azt mondta márciusban, hogya Pusztaszeri úti ingatlankomplexum egy nyilvános irodapark, amely számos cég székhelyeként szolgál, ez önmagában nem jelent tulajdonosi összefonódást.Ennek ellenére hirtelen sokan nagyjából egyszerre döntöttek úgy, hogy a cégüknek inkább új címe legyen. A legutóbbi kiköltöző december 5-én a Danube VRSMRT Projekt Kft. volt. A Danube VRSMRT Projekt Kft.-nek idén februárig a GTC Origine Investments Zrt. volt a tulajdonosa. A GTC Origine Investments Zrt. neve négyszer szerepel abban a márciusban publikált jelentésben, amelyet az Állami Számvevőszék készített az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről.A Danube VRSMRT Projekt Kft. jelenleg részben az Urban Estate Zrt.-hez tartozik. A Direkt36 cikke szerint az Urban Estate Zrt. vezetői és tulajdonosai között olyan személyek is szerepelnek, akik korábban már részt vettek az MNB-alapítványi ügyekben: például Pregitzer György, aki Somlai Bálinttal áll kapcsolatban, neve több dokumentumban is felbukkan mint a cég kapcsolattartója vagy cégvezetője. A tulajdonostársa egy olyan cég, amely a Felis Magántőkealap tulajdonában áll - írja a cikk, hozzátéve, hogy 2023 januárjában a Felis tényleges tulajdonosa Száraz István, Matolcsy Ádám egyik barátja volt.Egy másik kiköltöző pedig az S. Plissken Bkry Kft. volt december 4-én. A cég korábbi neve Culinaris Wholesale Kft. és szintén Száraz István a tulajdonosa. A Pusztaszeri útról a szintén II. kerületi Lövőház utcába költözött a társaság, ez az ifjú milliárdos cégbirodalmának bázisa. Azt a Válasz Online írta meg márciusban, hogy eladja a Culinaris prémium delikátbolt-hálózat mögötti nagykereskedő cégét, a Culinaris Wholesale Kft.-t Száraz István, Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa.Maga a Pusztaszeri út 59. valamiért nem volt tárgya az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatainak, amely egyebek mellett arra jutott, hogy a jegybanki alapítvány alatt létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot.A HVG írta meg elsőként, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó egykori Központi Kémiai Kutató Intézet rózsadombi ingatlanát 2015-ben közvetlenül az MNB szerezte meg 2,7 milliárd forintért és a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványnak adta át. Ezt követően pedig a Heti Válasz számolt be arról, hogy az ingatlant az MNB-alapítvány eladta a Matolcsy György jegybankelnök családjával összeköthető magántőkealapos lobbicsoportnak. Ezzel nem ért véget a történet, ugyanis az ingatlan 2022 elején visszakerült az MNB-alapítványhoz, pontosabban azt annak a varsói tőzsdén jegyzett régiós multicége, a GTC vásárolta meg. A GTC a jegybanki alapítványokhoz köthető alapkezelő és magántőkealap által felvásárolt lengyel tőzsdei cég.
|
MNB-botrány: az utolsó lekapcsolja a villanyt a Matolcsy-klán rózsadombi bázisán?
|
A Pusztaszeri út 59-ben már alig maradt valaki, pedig korábban itt összpontosultak a Matolcsy-klán céges érdekeltségei.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/mnb-botrany-az-utolso-lekapcsolja-a-villanyt-a-matolcsy-klan-rozsadombi-bazisan.html
|
2025-12-17 14:29:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Megérkezett Moszkvába a magyar delegáció Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével kedden. Előzőleg a miniszter Isztambulban járt a Török-Magyar Közös Konzultációs Mechanizmus elsőközös ülésén. Ezen részt vettek a külügyminiszterek, a védelmi miniszterek, a nemzetbiztonsági főtanácsadók és védelmi ipari vállalatok vezetői is. Innen tehát Moszkvába repült, és egy üzleti delegáció is érkezett vele. A látogatás oka, hogy Szijjártó szerint Donald Trump amerikai elnök majd véget vet az ukrajnai háborúnak. Így folytatta:"A szankciók nem lesznek mindig velünk, így készen kell állnunk, hogy jó startpozíciót fogjunk az új időszakban. Ezért megyünk most egy nagy üzleti-vállalati delegációval Moszkvába."Információink szerint a Mol, az MVM és a Richter képviselői is ott lesznek adelegációban. Az energiavállalatok vezetőinek jelenlétét Panyi Szabolcs tényfeltáró újságíró keddiposztjábanazzal magyarázta, hogy valójában Szijjártó moszkvai útjának (mely az orosz invázió óta már a 17.) fő témája a magyar tulajdonszerzés az egyelőre a Gazprom többségi tulajdonában álló, és amerikai szankciók által sújtott Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS)."A már hetek óta lebegtetett lehetséges magyar segítségnyújtás lényege, hogy egy magyar vállalat - például a MOL - épp elegendő tulajdonrészt venne át az oroszoktól ahhoz, hogy a NIS-ben lévő orosz részesedés 50 százalék alá csusszanjon - ami elég lenne ahhoz, hogy kikerüljenek a szankciók alól"Kérdéseket küldtünk a külügyminisztériumnak, hogy kik utaznak Moszkvába, azonban kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. A NIS-ben való magyar tulajdonszerzés lehetőségérőlrészletesen itt olvashat.Szijjártó hajnalban már Moszkvából posztolt aFacebookjáraarról, hogy Danyiil atya misét celebrált, és a békéért imádkozott a küldöttség egy része a moszkvai katolikus közösségnek helyet adó Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának Székesegyházában.Szijjártó többé-kevésbé konkrét eredményekről is beszámolt:Szerinte a Paks 2 atomerőmű építésénél az első beton előkészítése a vártnál gyorsabban halad, ezért a vasbeton szerelését január helyett a jövő héten elkezdik.Szijjártó igyekezett eloszlatni az orosz-magyar gázforgalmat bonyolító Török Áramlat körüli aggodalmakat. Ahogy arrólírtunk, az Amszterdami Kerületi Bíróság a hétvégén lefoglalta a vezetéket üzemeltető Gazprom leányvállalatának, a török South Stream Transportnak az eszközeit. A külügyminiszter szerintmegkezdődött a vállalat átköltöztetése Hollandiából Magyarországra, a működését pedig semmifajta szankció nem akadályozza.Ráadásul Oroszország belement abba, hogy Magyarország továbbra is "a szankciók által nem súlytott (sic) módon fizessünk a gázért".ElőszörOrbán Viktor beszélt arról szombaton Kecskeméten, hogy egy hatalmas üzleti delegáció megy a napokban Moszkvába. A miniszterelnök arról beszélt Csiszár Jenőnek a Messzi István Sportcsarnok színpadán, hogy kifejezetten gazdasági együttműködésekről tárgyalnak majd, mert szerinte előre kell gondolkodni, mert a háborúnak és a szankciónak vége lesz.Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai szankciók sújtotta orosz olajtársaságok külföldi érdekeltségeinekmagyar megvételeis téma volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök novemberi csúcstalálkozóján az orosz Interfax szerint. November 27-én pedig a Reuters írt arról, hogy a Mol részesedést szerezhet a szerb NIS-ben, amit szintén érintenek a szankciók.Decemberben három, az ügyet közelről ismerő forrás szintén a Reutersnek beszélt arról, hogy aMol is érdeklődika szankcionált orosz Lukoil olajvállalat külföldi eszközeinek megvásárlása iránt. Az egyik forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök novemberiWashingtonban tett látogatásakorerről is tárgyalhattak Donald Trump amerikai elnökkel. A Lukoil több európai finomítóval és benzinkutakkal is rendelkezik, emellett kazahsztáni és azerbajdzsáni olajkitermelési eszközökben is vannak részesedései - a Mol ezeket vásárolná fel az egyik névtelenséget kérő forrás szerint. Arról, hogy miért lehetnek jó esélyei a Molnak ezek felvásárlására,ebben a cikkbenírtunk részletesen.
|
Szijjártó egy moszkvai miséről jelentkezett be, és bejelentette Paks II. betonjának előkészítését
|
A külügyminiszter 2022 óta már 17 alkalommal járt Moszkvában, most a Gazprom tulajdonában álló szerb NIS olajcégben való magyar tulajdonszerzés lehet a valódi apropó.
| null | 1
|
https://telex.hu/kulfold/2025/12/09/szijjarto-peter-moszkvai-latogatas-uzleti-delegacioval-hajnali-mise-betonontes-paks2
|
2025-12-09 10:20:57
| true
| null | null |
Telex
|
"Nagyon titkos a projekt" - jegyezte meg a recepciós abban az angyalföldi irodaházban, ahola digitális polgári körökmögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DDÜ) működik. A Fidesz választási kampányának egyik legfontosabb támasza és technikai háttere lett a júliusban alapított cég. Ők szerveztéka szeptemberi, Papp László Arénában tartott DPK-gyűléstésOrbán Viktor őszi háborúellenes országjárását, ők szűrik a digitális polgári körökbe jelentkezőket, és kezelika DPK-tagok személyes adataitis.A Fidesz gyakorlatilag kiszervezte a kampányát egy külsős cégnek, hogy ne lehessen ellenőrizni, milyen forrásból és mennyit költenek. Nem tudni, hogy a DDÜ-nek van-e szerződése a Fidesszel vagy valamely kormányzati szervvel, bármilyen formában kap-e közpénzt, és hogyan kapcsolódnak a Fidesz központi kampányához. Az elmúlt napokban megkerestük a Fideszt, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de nem kaptunk választ. Hiába kerestük Orbán Balázst, a Fidesz kampányfőnökét is. Többször is elküldtük a kérdéseinket a DDÜ-nek, de nem reagáltak a leveleinkre.Péntek délelőtt ezért elmentem az irodájukhoz, hátha személyesen több sikerrel járok. Már a recepción akadályba ütköztem, mert - mint kiderült - szigorúan csak kártyával lehet belépni az irodaházba, ahol több cég is működik. "Legyen szíves feltelefonálni, és le fognak jönni önért" - javasolta segítőkészen az egyik recepciós. Jeleztem, hogy sajnos nincs telefonszámom, és megkértem, hogy telefonáljon fel ő, hátha lejön valaki az irodából. Meglepő választ kaptam:annyira titkos a cég, hogy még az irodaház recepciójának se adták meg a telefonszámukat.A méretes angyalföldi irodaházban irodát bérlő többi céget el tudják érni a recepcióról. A DDÜadatkezelési tájékoztatójábanszerepel egy telefonszám, de hiába próbáltuk többször is, ki se csöngött.A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-t július 8-án, két és fél héttelOrbán Viktor tusványosi beszéde előtt jegyezték be3 millió forintos alaptőkével. A miniszterelnök Tusnádfürdőn jelentette be a digitális polgári körök elindítását, és rögtön utána megjelent a DPK honlapja, amit a DDÜ üzemeltet.Azt máig nem tudni, hogy a cég honnan és milyen forrásokhoz jutott azóta. A céginformációs adatbázis szerint már 77 alkalmazottal dolgoznak, ami komoly költségvetést feltételez. A recepción annyit megerősítettek, hogy valóban sokan járnak be a cég irodájába, ám ennél többet nem sikerült kideríteni a helyszínen.A cég tulajdonosa és ügyvezetője szeptember végéig Partos Bence pszichológus, a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegiummal (MCC) közös képzéseket szervező Mindset Pszichológia tulajdonosa volt. Partos korábban a kormányközeli, szintén az MCC alá tartozó Mandiner főszerkesztő-helyettese volt, majd társalapítója lett a propaganda és a szabad média összemosásán dolgozó, fideszes Transzparens Újságírásért Alapítványnak. Partos rögtön tagja lett Orbán Viktor első számú Digitális Polgári Körének.A444 cikkeszerint Partos lett a kampányfőnöknek kinevezett Orbán Balázs egyik legfontosabb támasza. A pszichológus a miniszterelnök több videójában is feltűnt az elmúlt időszakban. "Minden stabil, tele a csarnok" -nyugtatta meg a múlt szombati kecskeméti DPK-gyűlésreérkező Orbánt Partos, aki a DPK-k szervezésében "cenzorszerepet" is kapott. A miniszterelnök legalábbis azt írta az egyik korábbi hírlevelében, hogy a jelentkezők közül "a törlési bizottság" próbálja kiszűrni a "téglákat, szédelgőket, elítélteket" Partos irányításával. A hét elején kerestük Partost is, és interjút kértünk tőle, de nem kaptunk választ.A cég ügyvezetését az első, Papp László Arénábantartott DPK-gyűlés után három nappal Nagy Károly vette átPartostól. Nagy egészen izgalmas politikai pályát tudhat maga mögött: karrierje a Fodor Gábor-féle Liberálisok ifjúsági szervezetében indult, majd a Momentum ifjúsági tagozatának, a TizenX-nek volt alapítója és elnöke. 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltjeként lett önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben, ám 2021-ben kilépett a Momentumból, miutántöbben is zaklatással vádolták meg a pártban.A helyi Jobbik-frakcióba ült át, de azt ígérte: nem csatlakozik más párthoz. Egy évvel később már a Partos által alapított, Fidesz-közeli álcivil Transzparens Újságírás Alapítvány menedzsere és a kormánymédia rendszeres vendége volt. Innen került szeptemberben a DDÜ élére.Partos a cég tulajdonjogát is átadta szeptemberben a nevében nagyon hasonló alapítványnak: a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, amely székhelye pont ugyanaz az angyalföldi irodaház, ahol pénteken jártunk. Az alapítvány kurátora Szabadosné Tolner Mónika, akia Hvg.hu cikke szerintakormánypárti narratívát közvetítő Drogkutató Intézetetműködtető nonprofit kft. ügyvezetője és tulajdonosa.Az alapítványt szokatlanulgyors tempóban vette nyilvántartásbaa Fővárosi Törvényszék augusztus 8-án. Mint kiderült, nem volt véletlen a nagy sietség. Partos állítása szerint a szeptember 20-i DPK-gyűlést a DDÜaz alapítvány támogatásából szervezte, és az alapítvány magánszemélyektől kalapozta össze a pénzt. Jó kérdés, hogy miként sikerült alig egy hónap alatt annyi pénzt összeszedni, hogy napokra kibéreljék a Papp László Arénát. Ezt is megkérdeztem volna, ha sikerül személyesen beszélni valakivel.A DDÜ szerepe azért is érdekes, mertegy júniusi törvénymódosítás utána Fidesz már annyit költhetne a kampányban, amennyit csak akar.A Fidesz 2013-ban vezette be a kampánylimitet, hogy a pártok az átláthatóság és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében csak a törvény által meghatározott összeget költhessék a kampányra. Ez a legutóbbi választáson1,2 milliárd forint volt, ha egy párt mind a 106 egyéni választókerületben elindult és országos listát állított. A szabályteddig se tartották be a kormánypártok,és a kampány egy jó részét az előző választásokon is kiszervezték olyan, papíron tőlük független szervezeteknek, mint a Megafon és a Civil Összefogás Fóruma (CÖF).Jövőre már nem lesz limit, így törvényi akadálya sem lenne annak, hogy papíron is a Fidesz szervezze Orbán Viktor országjárását és kampányát. Pénz lenne rá, hiszen a pártalapítványával együtt összesen 7,23 milliárd forint állami forráshoz jutott a Fidesz tavaly. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint ugyanakkor ciki lenne bevallani a párt évente kötelezően közzétett pénzügyi beszámolójában, hogy valójában mennyit költöttek a kampányra."Nem elég törvényesnek lenni formailag, olcsónak is kell látszani, mert Magyarországon az emberek nem fogadják el, hogy a politika sok pénzbe kerül"- mondta a Telexnek a TI jogi igazgatója. Szerinte azért törölték el a kampánylimitet, mert Magyar Péter megjelenése után nagyobb kockázatot jelentene a Fidesznek, ha a politikai közbeszéd folyamatosan arról szólna, hogy a kormánypártok a szabályokat kijátszva túlköltekeznek. A törvénymódosítással pedig nem történt más, folytatta, csak hozzáigazították a szabályokat a kampánykorrupció gyakorlatához, és megelőzték a törvénysértés kockázatát.A DDÜ szerepe pont ez lehet: sokkal nehezebb lesz így pontos képet kapni a Fidesz kampányköltéseiről. A cégtől nem lehet közérdekű adatokat kérni, az első pénzügyi beszámolója pedig csak jóval a választás után, május végén jelenik majd meg. Könnyen elképzelhető, hogy a beszámolóból se derül majd ki, honnan volt pénzük a 77 fős cég működtetésére és a háborúellenes gyűlések szervezésére. Jó példa erre a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. 2024-es beszámolója, amelyben konkrét megnevezés nélkül,az egyéb bevételek rovatba került 5,8 milliárd forintismeretlen eredetű bevétel.Apártok gazdálkodásáról szóló törvényszerint a pártok nem fogadhatnak el cégtől vagy más jogi személytől vagyoni hozzájárulást, Orbánéknak azonban nem kell rettegniük büntetéstől. Az ÁSZ korábban nem találta szabálytalannak azt sem, hogy a Fidesz üzeneteit bemutató plakátkampányokat évek óta a Békemeneteket is szervező CÖF finanszírozza, és a párt üzeneteit közvetítő Facebook-oldalak (például a Megafon) jóval a kampánylimit felett költöttek hirdetésekre. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnökea legutóbbi választás után azt mondta: megvizsgálták a CÖF és a Megafon tevékenységét, és egyik szervezetnél se találtak intézményes együttműködést a Fidesszel. Mivel nem voltak közös kampányanyagok vagy közösen finanszírozott rendezvények, az ÁSZ szerint nem merült fel szabálytalanság.Az 50 napos hivatalos kampányidőszakon kívül ráadásul a törvény szerint semmi nem számít kampányrendezvénynek, és a mostani DPK-rendezvényeknek papíron semmi köze a Fidesznek. A költségeket Partos korábbi állítása szerint magánadományokból egy alapítvány finanszírozza.Mráz Ágoston Sámuel szerint pusztán technikai kérdés, hogy ki szervezi és finanszírozza a DPK-rendezvényeket. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője egyetért abban a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával, hogy eddig sem az igazmondásról szóltak a kampánybeszámolók. "Lehet, hogy az értelmetlen tiltás megszüntetése észszerűbb, mint bármilyen be nem tartott szabály" - mondta a Telexnek.Mráz szerint a digitális polgári köröknek fontos szerepük van a Fidesz kampányában, mert biztosítják a digitális jelenlétet, keretet adnak Orbán Viktor országjárásának és hosszabb távon a párt megújulását, modernizálását szolgálhatják. Azt is mondta, hogy a Fidesz érdeke, hogy a párt nevét összekapcsolják a digitális szóval, az ő értelmezése szerint ezt a kapcsolatot akarják hangsúlyozni a DPK-gyűlés elnevezéssel is.Na de akkor miért nem a Fidesz szervezi Orbán Viktor kampányrendezvényeit? Mráz szerint azért, mert így olyanok is ott lehetnek, akik a pozíciójuk miatt nem vehetnének részt pártrendezvényen. A győri DPK-gyűlésen például külön is köszöntötték Veres András győri püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökét, múlt héten pedig Csiszár Jenő milánói főkonzul kérdezteOrbán Viktort Kecskeméten.A24.hu cikke szerinta jogszabályok alapján a főkonzul kormánytisztviselőnek minősül, és nem vállalhatna párt nevében vagy érdekében közszereplést. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor abban nem lát ebben semmi összeférhetetlenséget vagy szabálytalanságot, hogy Csiszár egy háborúellenes gyűlésen szerepelt."A béke melletti kiállás közösen a magyar miniszterelnökkel, semmilyen módon nem ellentétes semmilyen törvénnyel"- válaszolta a lapnak Paczolay Máté külügyi szóvivő.A digitális polgári körökhöz több olyan állami, egyházi vezető is csatlakozott nyár óta, akik pozíciójukból adódóan egyáltalánnem vehetnének részt pártpolitikábanvagy erősen megkérdőjelezhető, hogy etikus-e részükről a csatlakozás. Ilyen például Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, aki a honvédelmi miniszter által alapítottBajtársak Digitális Polgári Körhöz csatlakozott, vagy Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.Ez valóban a szürkezónába tartozik, ismerte el Mráz, és arról beszélt: nézőpont kérdése, hogy ki tartja illegálisnak, és ki nem az állami vezetők csatlakozását a DPK-hoz. A Nézőpont Intézet vezetője szerint ez ahhoz hasonló, mint amikor a bírókletöltötték a Tisza Világ applikációt. "Az egyik fél mondhatja, hogy ez illegális és felháborító, a másik pedig azt, hogy ez még belefér."
|
A Fidesz kiszervezte a kampányát egy cégnek, hogy ne lehessen kideríteni, mennyit költenek
|
Háborúellenes gyűlésnek álcázott kampányrendezvényekkel járja az országot Orbán Viktor. Az eseményeket egy nyáron alapított cég szervezi, amely bevételeiről és működéséről semmit nem tudni. Elmentünk a bázisukra, ahol csak további titkolózást találtunk. De arra van magyarázat, hogy miért nem veszi nevére a Fidesz ezeket a gyűléseket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/12/fidesz-kampanyrendezveny-digitalis-polgari-kor-haboruellenes-gyules
|
2025-12-12 19:31:04
| true
| null | null |
Telex
|
"2025-ben, szeptember 27-éig bezárólag a kormányzati irányítású szereplők 3 milliárd 586 millió 649 ezer 155 forintot égettek el a Meta és a Google felületein. Ez az összes magyarországi politikai hirdetésre költött összeg 87%-a" - írtaFacebook-oldalán pénteken a Political Capital (PC) elemzőintézet. A PC ugyanis ezen a napon tette közzé az idei politikaihirdetés-figyelőjeösszefoglaló elemzését, ami itt érhető el.Az összefoglaló bevezetőjében leírják, hogy szeptember óta nem közöl elvileg politikai hirdetéseketsem a Google,sem a Meta(ami alá a Facebook és az Instagram is tartozik). Elemezhető költési adatokat ezért nem is közölnek szeptember vége óta, így a PC kilenc hónap adatait tudta elemezni.A PC adatai szerint összesen 4 128 528 231, azaz több mint 4,1 milliárd forintot költöttek a politikai szereplők reklámokra a két óriáscégnél szeptember 27-ig. Ebből a kormányoldal 3,6 milliárd forint körüli összeget költött. A maradék arányok úgy néznek ki, hogy 8 százalékot költött az összes többi párt és politikusaik, 2 százalékot az összes nem kormányzati médium, 1 százalékot a civil szervezetek, 2 százalékot pedig minden más.A Fidesz és politikusai a két nagy cégnél a teljes hazai költés 32 százalékát költötték el, azaz 1,3 milliárd forintot. "A kormányzati irányítású proxyszervezetek" 29 százalékért felelősek (1,2 milliárd forint), "a kormányzati irányítású média" 18 százalékért (735 millió forint), a kormányzati intézmények pedig 8 százalékért (319 millió forint).A Metánál minden politikus és politikai jellegű szervezet 3,4 milliárd forintot költött, aminek 36 százalékát a Fidesz és politikusai, 27 százalékát a proxyszervezetek, 19 százalékát a kormánymédia, 5 százalékát a kormányzati intézmények vállalták magukra. Az összes többi párt és politikusaik mindössze 8 százalékért felelős, minden más vizsgált szervezet pedig 1-2 százalékokért.A Google-ben a kormányközeli arányok borulnak kicsit. A 730 milliós teljes költésből 42 százalékkal a proxyszervezetek részesülnek a legnagyobb arányban, "köszönhetően a hozzájuk kiszervezett videós kampányoknak, elsősorban is a lejárató videóknak" - utalt a PC a Google alá tartozó YouTube videómegosztóra. Az intézmények 19, a kormánymédia 14, a Fidesz és politikusai 13 százalékot költöttek a Google-ben, míg az ellenzék összesen csak 7 százalékot. A kormány és a hozzá közel álló szereplők a politikai hirdetések kivezetése előtti hónapokban felcsavarták a költekezést mindkét felületen.Az európai rangsorban Magyarországon a negyedik legtöbb pénzt költötték a két cégnél politikai hirdetésekre, csak a németek, olaszok és svédek előztek meg minket. Lakosságszámra már a második helyen vagyunk Dánia után.Mint korábban írtuk, a magyar politika az elmúlt hat és fél évben 3 milliárd forintot költött a Google rendszerében hirdetésekre, a Facebookon több mint 18 milliárdot. Ezek az összegek olykor már önmagukban túllépték a kampányfinanszírozási törvény adta határokat, ezzel az anomáliával a kormány egy ideig nem kezdett semmit, aztán júniusban inkábbátírta a törvényt. Arról, hogyan próbálkozik a Fidesz kijátszani a tiltásokat, ittírtunk bővebben.
|
Political Capital: Milliárdokkal tarolta le a kormányoldal a politikai hirdetések piacát 2025-ben
|
A Political Capital szerint az összes magyarországi politikai hirdetés költéseinek 87 százaléka köthető a Fideszhez és holdudvarához.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/12/political-capital-politikai-hirdetesek-fidesz-kormanypart-2025-meta-google
|
2025-12-12 10:29:56
| true
| null | null |
Telex
|
A december 10-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasutat koncessziós formában fejlesztik majd, 2026 januárjában a nemzetgazdasági miniszter tendert ír ki a vonal építésére. Elhangzott, hogya ferihegyi gyorsvasút 26 kilométeres szakaszon megy majd a reptértől a Nyugati pályaudvarig;állami forrásra nem lesz szükség, sőt a koncesszor fizet;a vonal hat év alatt épül meg;19 perc lesz a menetidő;a vasút 5-10 perc gyakorisággal közlekedik majd;33 ezer fő/nap forgalomra számítanak;3-4 ezer forintos jegyár várható.Korábban részletesen isírtunkarról, hogy mit lehet tudni erről a vonalról, amelynek már több verziója felmerült, az eggyel ezelőttiben kínai magánvasútként, de ezt utóbb elvetették. A Telex által elért vasúti szakemberek sok kérdést feltesznek a szerdai bejelentés kapcsán. Belső forrásaink szerint az ünnepek miatt a januári koncessziós kiírás valójában azt jelenti, hogy az előkészítésen, a "Kandó-projekten" dolgozók (Nemzetgazdasági Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, HungaroControl) december 15-ig, vagyis gyakorlatilag ezen a héten szeretnének minden lényeges részletet tisztázni.A vasúti szakmát ugyanakkor zavarja, hogy nyilvánosan nem érhetők el megvalósíthatósági, műszaki, gazdasági anyagok. Ilyen, a nagy repteret elérő vasúti projektekre alighanem szükség van, de jó lenne tudni a következőket:Miként kapcsolódik az új projekt a korábbi stratégiákhoz, így aBudapest Vasúti Koncepcióhoz?Ha a Nyugatiba érkezik majd ez a frekventált járat, akkor kérdés, hogy az állomásra összességében tud-e több vonat érkezni. Hiszen ezen a fontos pályaudvaron még ma is van kézi, manuális váltás van, és nem nagyon vannak szabad kapacitásai. Lehet, hogy bizonyos elővárosi vonalakat emiatt máshová kell érkeztetni?Kié lesz az új pálya, ki fizet kinek pályahasználati díjat?Milyen vasúti kocsik közlekednek majd? A meglévő vonalak jelenlegi járművei járnak majd a friss vonalon, és állnak meg az új megállónál is, vagy új járműveket is be kell szerezni?Hogy illeszkedik a jelenlegi jegyeladási rendszerbe, például az országbérletes szisztémába a speciális céljáratok jegyárképzése?A szakma szerint természetesen mindenre van megoldás, de jó lenne látni az erről készített terveket. Az általunk elért szakmabeliek abban is egyetértettek, hogy amikor ilyen rövid határidővel jelentenek be egy ekkora projektet, akkoresélyes, hogy a megelőző tárgyalásokon már kiderült valamelyik miniszter számára: lenne olyan aspiráns a vasútépítési ágazatban, aki képesnek tartja magát a projekt megvalósítására.Mint hallottuk, ilyen lehet akár a francia Vinci-csoport, a Budapest Airport társtulajdonosa, amely egy hatalmas építőipari konglomerátum. Biztosan elindul majd a V-Híd, vagyis Mészáros Lőrinc vasútépítő érdekeltsége is valamilyen formában. Eddig lehetséges kínai és osztrák indulókról is beszéltek, de a Budapest-Belgrád-vasútvonal bizonyos tapasztalatai után a kínai befutó esélye csökkent, az osztrák vasútiparral pedig elég mély konfliktusai vannak újabban a kormánynak.A szakma azt feltételezi, hogy a projekt szervesen illeszkedik a magyar vasúti hálózatba, annak integráns része lesz a reptéri megálló. A reptérnek is az tenne jót, ha mind a magyar városokból, mind a környező országokból, például erdélyi, felvidéki városokból is sokkal könnyebben elérhető lenne a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.A jegyrendszerről pedig azt hallottuk, hogy vélhetően olyan megoldás készül majd, hogy a reptéren építenek egy hermetikusan záró be-, illetve kiléptetőkaput a speciális jegyekre, vagyis, aki Budapestről Szolnokra utazik, annak nem kell megfizetnie azt a kiemelt jegyárat, amit azok fizetnek, akik csak a reptérre utazás miatt ültek fel a vonatra.A reptéri gyorsvasút a törzshálózat része lenne, amelyet a jelenlegi vasúti szabályozás (amely a koncessziót és a tulajdonjogokat is szabályozza) többségi állami tulajdonba rendel. Más szabályok vonatkoznak a helyi érdekű vasutakra, vagy főleg az iparvágányokra. Ugyanakkor az iparágban úgy tudják, hogy már meg is kezdődött a vonatkozó törvény módosításának az előkészítése.Az ilyen koncesszióknál, vagy nevezzük a közszféra és a magántőke együttműködését jelentő PPP-nek - még ha a kormány kerüli is ezt akifejezést, hiszen a Fidesz még ellenzékből, majd kormányzása elején túl sokat ekézte -, mindig az a fő kockázat, hogy a magánoldal nagyon megkéri a részvétele árát.Az állam oldaláról a modell rövid távú előnye az, hogy mentesíti a költségvetést az azonnal jelentkező, nagy beruházási költség kifizetése alól. A gyanakvóbb állampolgárokban rossz tapasztalatok alapján azonban az is felmerülhet, hogy a magánoldali kedvezményezett politikai kapcsolatok alapján juthat aranytojást tojó tyúkhoz; a kortárs esetek közül eszünkbe juthat az autópálya-koncesszió, amitízmilliárdokat termela Szíjj-Mészáros-féle üzleti körnek.A koncessziós kiírás előtt a magánfél várható nyereségének mértékéről csak találgatni lehet. Természetesen a magánszereplő sosem szívjóságból finanszíroz, ezt senki nem is várja el tőle, de arra mindenképpen figyelnie kellene az állami oldalnak, hogy azért ne járjon "túl jól". Ilyen túljutalmazásra több rémes példa is akad korábbról, ismert eset azM6-os autópályáé, amelynél a költségvetési oldal megspórolta ugyan a beruházást, de azóta folyamatosan milliárdos nagyságrendben esik el pénztől.A leendő koncesszor többféleképpen szerezhet bevételt a beruházás elkészülte után:ő birtokolja ezt a frekventált pályaszakaszt, amiért a MÁV pályahasználati díjat fizet; és/vagyőt gazdagítja a remélt esetben napi 30 ezer utas által fizetett 4 ezer forintos jegyár, vagyis a napi kb. 120 millió forint.A konstrukció amiatt is felvethet kérdéseket, mert azt nem lehet mondani, hogy a magyar államnak ne lenne vasút-üzemeltetési és -építési tapasztalata, a MÁV több ezer kilométernyi vasutat üzemeltet, az állami vasúti beruházások is folyamatosak. Itt tehát nem feltétlenül jöhet szóba az a PPP- vagy koncessziós modellek mellett gyakran felhozott érv, hogy amiatt van szükség magánpartnerre, mert az adott terület nem szokványos állami terep. A reptéri vasút építésének, üzemeltetésének koncesszióba adása tehát vélhetően inkább finanszírozásról (a beruházási költség rövid távú megúszásáról, illetve adott esetben a majdani nyertes jó helyzetbe hozásáról), és nem annyira a nemzetközi tudás megszerzéséről szól, noha persze a nagy forgalmú reptéri vasutak üzemeltetése speciális üzletág lehet.Mindemellett azért említsük meg, hogy nemcsak a magyar kormány indul ebbe az irányba a reptéri vasútjával: Budapest számára orientáló lehet, hogyPrágais éppen hasonló projektet szerez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatásával. A prágai Václav Havel Repülőtér a vasúti összeköttetését egy nagyszabású, PPP-projekt keretében valósítja meg. A projektet a cseh államvasutak, vagyis a Správa železnic vezeti. A fejlesztés célja, hogy összekösse a repülőteret a városközponttal (Veleslavín kerület) és a fejlesztés a Prága-Kladno-vonal fejlesztésébe illeszkedik.A vonalat magánbefektetők építik majd és tartják karban 25 éven keresztül, a cél pedig az, hogy 2030-tól már járjon a vasút, 25 perces menetidővel. Érdekes, hogy már áprilisban kiírták a tendert, a projekt három ajánlattevője a francia Vinci Railways, a török Gülermak Invest és az osztrák Strabag Motorway volt, de eredményhirdetéssel még nem találkoztunk.Itthon a vasúti szakma pontosan nem érti a projektnél fennálló kormányzati leosztást: miközben a Budapest Airport megvétele és működtetése a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozott, a közlekedési projektek az Építési és Közlekedési Minisztériumnál vannak. Ahogy egy szakmabeli fogalmazott, sok múlik a személyes viszonyokon. Az egyik miniszter lehet, hogy remek munkakapcsolatot épít ki egy francia vállalattal, a másik meg úgy kel fel, hogy éppen egy osztrák, német vagy francia céget kiált ki ellenségnek. Az biztos, hogy ha a külföldi jelentkezők futnak be, nagyon körül fogják bástyázni magukat, de épp ezért magyar oldalról sem érdemes kapkodni, jól elő kell készíteni a szerződéskötést.A vállalt 5-10 perces járatsűrűség valójában szinte ma is megvan ebben a relációban, így ma még biztosan nem lehet megmondani, hogy lennének-e céljáratok Kőbánya-Kispest és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. Nemzetközileg sok helyen működik egyszerre az expressz és a normál vasút. Általában az expressz jobb minőségű vonatokat, 10-15 perc menetidőelőnyt kínál, de a tapasztalt utazók csak emiatt nem feltétlenül fizetnek 8-10 euró felárat.Azzal, hogy már a különféle vasúttípusokról beszélünk, alighanem eléggé előreszaladtunk, de az biztos, hogy sok ilyen kérdésnek kell tisztázódnia, például annak is, hogy milyen kapcsolódó infrastrukturális beruházások kellenek. A jó reptéri vasút jellemzője, hogy sűrű a járat, a vonat gyors, a jegyár megfizethető, a vonat bevisz a belvárosba, és van annyira magas a kapacitáskihasználtság, hogy az utasok még kényelemesen utazhassanak, miközben a másik oldalon a beruházási költség megtérül. Mindezekről előzetes számokat már a szerdai kormányinfón is hallottunk, ám arról kevés információja van a szakmának, hogy ezek mennyire bemondások, vagy mennyire megalapozottak.
|
Magánkézbe adják a reptéri gyorsvasút fejlesztését - itt vannak a legfontosabb kérdések a koncessziós terv körül
|
Egy ekkora értékű koncessziós szerződés előtt bántóan hiányzik a széles körű szakmai vita. A vasúti szakmában dolgozók szeretnének sokkal többet tudni a fejlesztésről, de erre eddig nem volt lehetőségük.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/11/mav-nagy-marton-budapest-airport-lazar-janos-repteri-gyorsvasut-koncesszio
|
2025-12-11 04:54:30
| true
| null | null |
Telex
|
Az építésgazdaságot érintően jelenleg 10 kartell eljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, melyekben összesen 70 cég érintett. A GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartell gyanú is van - közölte Rigó Csaba Balázs GVH-elnök az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén.A feltételezett jogsértések Rigó elmondása alapján összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések. A GVH ennek megfelelően 2021-2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.A versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévőmódosításávalkapcsolatban a Versenyhatóság elnöke azt mondta: "A GVH elszánt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén tovább növelje a versenyt és az átláthatóságot." A szóban forgó, Lázár János építési és közlekedési miniszter által törvény alapján nem kell jogsértést elkövetni, hogy egy cégcsoport versenyjogi probléma miatt szankcionálható legyen. Ehhez elég, ha a vállalat elég erős azáltal, hogy bányája és útépítő cége is van. A javaslat vélhetően egy-két konkrét, nagyobb játékos piaci befolyásának megtörésére irányul.
|
Lecsapott a GVH az építőiparra: 70 cég érintett most zajló eljárásokban, többen kartellezhettek is
|
A versenyhivatal elnöke arról beszélt szerdán, hogy készen állnak a versenytörvény szigorodására, ami Lázár János törvénymódosítója alapján jön.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/10/gvh-kartellugyben-zajlanak-vizsgalatok-az-epitoiparban-70-ceg-erintett
|
2025-12-10 12:21:30
| true
| null | null |
Telex
|
Gazdát cserélt, de a kormányközeli üzleti csapaton belül maradt a FaceKom Kft., aminek segítségével a szelfis azonosítást végzik az állami online hivatali rendszerekben. A tulajdonosváltás a 4iG BÉT-honlapon közzétetttájékoztatásábólderül ki, eszerint a tőzsdei vállalat adásvételi szerződést kötött a FaceKom Kft. jegyzett tőkéjének 100 százalékát megtestesítő üzletrészeinek megszerzésére. A vételárat nem részletezik, a tranzakció a versenyhivatal jóváhagyása után zárulhat.A FaceKom eddig a Central European Opportunity Magántőkealapé volt, amit az Equilor Alapkezelő Zrt. kezel. Mindkettő ugyanarra a budai Törökvészi úti címre van bejegyezve, ahol Orbán Viktor vejéhez köthető több ismert cég, köztük a BDPST Zrt. is működik. Az Equilor Alapkezelő által kezelt alappal korábban aTelexis foglalkozott, aVálasz Onlinepedig részletes cikkben is taglalta a magántőkealap és Tiborcz István kapcsolatát.A FaceKomnak az ad különös jelentőséget és állandó biztos megrendelését, hogy a 2025-től Digitális Állampolgár alkalmazás és az Ügyfélkapu+ is ezt használja a regisztráció során alkalmazott távoli azonosítás" biztosításához. De nemcsak az állami ügyfelük, korábban arról is voltak hírek, hogy az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használja a cég technológiáját. A FaceKom bevételei szépen növekednek, a 2021-es 1,69 milliárdról 2024-re már 2,89 milliárdot könyvelhetett, utóbbiból több mint 300 millió volt adózott eredmény.
|
A 4iG átveszi a céget, amivel a szelfis azonosítást végzik az online ügyintézéshez
|
Eddig egy Tiborcz-közeliként azonosítható magántőkealapé volt a FaceKom, így körön belül marad.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/10/tiborcz-kozeli-facekom-szelfis-azonositas-szoftver-ceget-megveszi-a-4ig
|
2025-12-10 11:40:00
| true
| null | null |
Telex
|
Az év végével valamivel több mint egymilliárd eurót, azaz mintegy 400 milliárd forintnyi Magyarországnak járó támogatást végleg elveszítünk, emlékeztetett kedden aNépszava.Ahogy arról az Európai Bizottság korábbi válasza alapjánoktóber végén írtunk, a testület akkori számítása alapján 1,08 milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el év végéig a kormány. Egybensokadjáramegerősítették azt is, hogy1,04 milliárd eurónyi, 2024-ben lejárt támogatás már "végleg elveszett".Az ok a még 2022 végén indult feltételességi eljárás, amit a magyaron és a lengyelen kívül minden tagállam kormánya megszavazott az Európai Unió Tanácsában. Ezzel a felzárkóztatási (kohéziós) pénzek felhasználását részletező operatív programok közül háromban függesztették fel a támogatások 55 százalékát, mintegy 6,3 milliárd euró értékben.Ahogy arra a bizottsági válasz is emlékeztetett, az eljárásról szóló rendelet szerint egy adott év kötelezettségvállalásai a kettővel későbbi naptári év végén lejárnak, ha a tagállami kormányok Tanácsa nem dönt a felfüggesztés végéről. Emiatt a 2022-es döntés után 2024 végén 1,04 milliárd euró járt így. Ezt "2024 végén Magyarország végleg elvesztette", és fűnyíróelven számolták el, miután a kormány nem árulta el a testületnek határidőre, hogyan osztaná szét a veszteséget a programok között.Bóka János EU-ügyi miniszterjanuárban arról beszélt, "nem érzem pontos megfogalmazásnak", hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről. Szerinte csak akkor lehetne erről beszélni, ha a magyar kormány önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de úgy vélte, mindet teljesítette. Ezért "nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni". Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy "az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ".Azt, hogy a kormányoldalnak mi az álláspontja a kérdésben,ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen. Hogy hogyan nem teljesítette a legsürgetőbb, jelenleg összegre is legnagyobb tétet jelentő feltételt sem a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról),arról itt írtunk. A kormány ekkor, tavaly kért utoljára értékelést az eljárásban, de csak egy feltételre a 17-ből úgy, hogy bevallottan ott sem teljesített minden európai bizottsági elvárást. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztertavaly januárban jelentette be, hogy megrekedtek a tárgyalások.Ahogy azt a Népszava is felemlegette, a feltételek nem teljesítése miatt jövőre még nagyobb összeg forog majd kockán. Az elvárások benne vannak a magyar helyreállítási terv rendes kifizetéseinek előfeltételeiben is. Magyarországnak 10,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel járna, de ebből csak egy közel egymilliárd euróspotyaelőleget tudott lekérni.A pénzt 2026 végéig lehetne lehívni, egy jelentős részét a kormányegy átcsoportosítással mentené át későbbre, de ettől még 2026 őszéig teljesíteni kellene az előfeltételeket. Ha nem sikerül, még az előleget is vissza kell fizetni - emlékeztetett a Népszava.A kormány közbenbevallottan zsarolnaa következő hétéves költségvetéssel, és itttörekedne "reparálásra", de Orbán Viktor idén júliusbanúgy számolt, hogy "legalább kétéves tárgyalási időszakról beszélünk". 2027 közepéig 2025 és 2026 végén is beleszaladnánk a kétéves szabályba, és a helyreállítási alap is elveszne. (Arról nem is beszélve, hogy a zsarolás jogilag is problémás lehet, hasonló gyanú miattépp megy egy per az EU bíróságánaz eddig felszabadított magyar támogatásokról.)Közben azMNB-ügyjelezte, hogy a kekvák mostani helyzete túlmutat az uniós támogatásokon: a kecskeméti egyetem campusát az államnakmásodszor is ki kellett fizetnie, éskérdéses, mi lesz más projektekkel, miután az Állami Számvevőszék szerint az egyetem mögötti kekvajelentős kárt okozva fektette be a pénzét.
|
Heteken belül ismét nagyjából 400 milliárd forint EU-támogatást bukunk, jövőre sokkal nagyobb lesz a tét
|
Ahogy arra a Népszava emlékeztetett, a teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt nagyjából egymilliárd eurónyi támogatás – az Európai Bizottság korábbi megfogalmazásában – „végleg elveszik”.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/16/eu-feltetelessegi-eljaras-n-2-forrasvesztes
|
2025-12-16 10:22:18
| true
| null | null |
Telex
|
Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Gránit Bankot reklámozta az iskolaválasztás előtt álló gyerekek szüleinek a Rákóczi Szövetség.Egy kolozsvári olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy nagycsoportos lánya egy könyvvel, egy csokival és egy Gránit Bankot népszerűsítő szórólappal érkezett haza az óvodából. A szülőt teljesen érthetően felháborította, hogy a gyerekén keresztül próbálnak egy bankot népszerűsíteni neki,"Mikulás jelmezben, csokival az ovisokon keresztül tolják a reklámot."A szórólap szövegéből teljesen egyértelműen kiderül, hogy kifejezetten a Rákóczi Szövetség csomagjához készült. Felidézték a szülőkben, hogy a Szülőföldön Magyarul program közreműködőjeként már többen találkozhattak velük, ugyanakkor a további szolgáltatásaikat népszerűsítik. Azt is hangsúlyozzák, hogy a kérdéseikkel "a Bank magyarul is beszélő ügyfélszolgálatához fordulhatnak".A Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programjának a részeként oszt ajándékot az iskolába íratás előtt lévő ovisoknak. A szépen illusztrált Egy kis történelmi csízió c. (mesés)könyvben a szövetség elnöke, Csáky Csongor köszönti a szülőket, és mint írja, "a hamarosan érkező iskolai beiratkozás alkalmából szeretnék Önöknek és gyermeküknek ezzel a mesés könyvvel kedveskedni". A következő oldalon pedigfelsorol 12 érvet, hogy miért éri meg magyar iskolát választani a gyereküknek.A szövetséga saját oldalán megosztott hírében azt írta, hogy közel 20 ezer magyar óvodásnak küldött ajándékot Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe és a Vajdaságba azzal a céllal, hogy örömet okozzon a kisgyermekeknek "és felhívja szüleik figyelmét a tavasszal esedékes iskolaválasztás fontosságára". A könyv mellett egy tábla csokit is kaptak a gyerekek. Ez látszik a szövetség saját oldalán megosztott hírben is. Romániában ezek mellé került be Gránit Bank üdvözlete. Ez nem látszik a megosztott képen.A Rákóczi Szövetség egy sor programot működtet, amivel arra ösztönzik a Magyarország határain kívül élő magyar és részben magyar családokat, hogy magyar tannyelvű iskolába írassák a iskolakötelessé váló gyermeküket. Úgy fogalmaznak, hogy "a magyar iskolaválasztás biztosítja a magyar közösségek megmaradását, a magyar nyelv és kultúra továbbadásával, valamint többlettudást és nagyobb kapcsolatrendszert biztosít a gyermeknek a két nyelv, két kultúra oktatásán keresztül".A Gólyahír programmal már rögtön a gyermekük megszületésekor megszólítják a szülőket. Ez alkalomból minden érintett újszülött után babanaplót vehetnek át.Aztán, ha magyar tannyelvű óvodát választanak a gyereküknek, akkor az iskolásokhoz és egyetemistákhoz hasonlóan ők is kapják az oktatási és nevelési támogatást. Erről már részletesebben is írtunk, de hivatalosan nem része az iskolaválasztási programnak, ez egy szélesebb közösségnek szól, ezért nem is részletezem.Az iskolaválasztás előtt álló nagycsoportosoknak van az óvodai ajándékozás, amiről lényegében ez a cikk is szól. Aztán, ha magyar iskolát választanak a szülők, akkor a gyermekeknek iskolatáskát ajándékoz a Rákóczi Szövetség, és majd az iskolakezdés után 10 ezer forintos ösztöndíjat biztosít számukra. A szövetség által kiadott ajándékkönyv első oldalán Csáky Csongor úgy fogalmaz erről, hogy "a társadalmi összefogást jelképező ösztöndíj", amivel szeretnék megköszönni "felelős döntésüket".A bank reklámozását jelző szülő azért is fordult hozzánk, mert korábbi években nem volt hasonló ajándékozási akció, pedig a környezetében több iskolás korú gyereket is ismer. Ez egyébként nem meglepő, maga a Rákóczi Szövetség közölt arról hírt, hogy idén ősztőlteljes Kolozs megyére kiterjeszti az Iskolaválasztási Programját, ami így Romániában Hargita, Kovászna, illetve Maros megye magyar lakta tömbvidékén kívül mindenhol működik.A Transtelex által megkérdezett kolozsvári óvónők egyébként azt mondták, összevont osztályok (ahol a kicsi, a középső és nagycsoportosok együtt tanulnak) esetében nem tudják ezt a csomagot átadni direkt módon a nagycsoportosoknak, még ha nekik is szól, hiszen a kisebbek nem értik meg, miért kivételeznek a nagyobbakkal. Ezért sok helyen úgy döntöttek, hogy a csokit közösen eszik meg, a könyvet pedig a karácsonyi csomagja mellé téve adják át a nagyobbaknak, ugyanis a karácsonyi szünet előtt mindenki kap ajándékot. Arról nem beszéltek, hogy a Gránit Bank szórólapja, amit hivatalosan "üdvözletnek" becéznek, hogyan fog bekerülni, vagy egyáltalán be fog-e kerülni a csomagba.Mivel a Transtelex információi szerint a csomagok tartalmát teljes mértékben a Rákóczi Szövetség állította össze, ezért egyenesen hozzájuk fordultunk magyarázatért. Azt közölték, hogy régóta működnek együtt a Gránit Bankkal, amely sok más mellett támogatja tevékenységüket. "Tekintettel arra, hogy a Gránit Bank jelen van a romániai piacon, karácsonyi képeslapjuk, jókívánságaikkal együtt ennek apropóján került ajándékcsomagunk mellé" - írták válaszában a szövetség.Arra kérdésünkre, hogy nem tekintik problémásnak azt, hogy az óvodásokat felhasználva reklámozzák a szolgálatatkásait, azt válaszolták:"Tekintettel arra, hogy a Gránit Bank a Rákóczi Szövetség ügyének támogatója és ezen keresztül a magyar iskolaválasztásnak is, nem gondoljuk úgy, hogy etikátlan a Gránit Bank karácsonyi képeslapja a Rákóczi Szövetség ajándékai mellett."A jelenleg hatályban lévő törvények az alkoholos italok, a dohánytermékek és a különböző elektromos cigaretták esetében szigorúak, ezeknek a reklámozása kifejezetten tilos a kiskorúaknak számára. Más esetekben megengedőbb a törvény 2000/148-as reklámtörvény, úgy fogalmaznak, hogy a kiskorúaknak szánt termékek esetében tilos az olyan reklám, ami kihasználva a tapasztalatlanságukat vagy hiszékenységüket, közvetetten arra ösztönzi a gyermekeket, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Egy nagycsoportos még jellemzően nem tud olvasni, nehéz egy szöveges üzenettel ösztönözni. Az üdvözletnek álcázott reklám tulajdonképpen nem is őket, hanem a szülőket célozza meg, hisz ők azok, akik ezt elolvassák.Volt ugyanegy törvényjavaslat, ami kereskedelmi termékek reklámozását teljesen betiltotta volna az állami és magán oktatási intézményekben, de a koronavírus-járványban úgy tűnik, hogy ez teljesen elakadt a romániai törvényhozás útvesztőiben. A szándék ugyanakkor egyértelmű, ne lehessen az iskolákban, oktatási intézményekben reklámozni. Ez egyébként összhangban is lenneaz ENSZ különleges jelentéstevőjének 2014-es felszólításával, amelyben felszólította az államokat, hogy tiltsák be az összes kereskedelmi reklámot és marketinget az iskolákban.Az idei évtől Romániában is jelen lévő Gránit Bankban Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak van komoly részesedése. Tiborcz a Tiberis Digital Kft.-n keresztül a pénzintézet több mint 40 százalékát tulajdonolja.A digitális bank működésének kezdetét eredetileg2024 harmadik negyedévére ígérték, de csak 2025 februárjában jelentették be, hogy a Gránit hivatalosan jelen van Romániában. Azt jelenti, hogy az OTPkivonulásaután ismét megjelent egy magyar bank a romániai piacon. A bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva aProfit.rogazdasági portálnak akkor azt mondta, hogy a Gránit Bank az első magyarországi pénzintézet, amely határon átnyúló szolgáltatásokat kínál Romániában. A döntést a romániai piac nagyságával (a hatodik legnagyobb EU-s népességű ország) és az ügyfelek magas fokú digitális affinitásával indokolta, lévén így fizikai jelenlét nélkül is tudnak digitális banki szolgáltatásokat kínálni magánszemélyek számára.
|
A Gránit Bank reklámja került az erdélyi óvodások karácsonyi csomagjába
|
Az ajándékozó a Rákóczi Szövetség volt, szerintük nem etikátlan a szórólap.
| null | 1
|
https://telex.hu/transtelex/2025/12/15/ovodasokon-keresztul-reklamozza-a-tiborcz-erdekeltsegu-granit-bankot-a-rakoczi-szovetseg-erdelyben
|
2025-12-15 12:03:22
| true
| null | null |
Telex
|
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést hétfőn Tordai Bence ellenzéki képviselő abban az ügyben, amiről még a Magyar Narancs számolt be előzőleg, és amely Sára Botond budapesti főispánhoz kapcsolódik. Tordai hűtlen kezelés, hamis magánokiratfelhasználása, hivatali visszaélés, valamint hivatali vesztegetéselfogadása bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Vármegyei Főügyészségnek küldött írásában.Ebben azt írja, hogy a feljelentés alapjául aMagyar Narancs"Büntetőügy tárgya lett a fővárosi kormányhivatal vezetőjének balatoni telekrendezése" című cikke szolgált, melyben a lap arról írt, hogy tudomásuk szerint hamarosan meghallgatja a rendőrség Sára Botondot egy balatonfüredi domboldalon kezdett ingatlanfejlesztéssel összefüggésben. A cikkben arról írnak, hogy a nyomozás fókusza alapvetően egy, a Molnárbeton számára vásárolt iszkaszentgyörgyi iparterület piaci és kifizetett ára közötti vélt értékkülönbözet. Az adásvételt intéző területi vezetőt meggyanúsították, és egyúttal kihallgatták más megrendelt és kifizetett munkák, így Sára telkének rendezése miatt is.A Magyar Narancs arról írt, hogy Sára Botond kapott árajánlatot, amit ki is fizetett a tereprendezésre. Ezután tereprendezésre újabb munkálatokat rendeltek meg, amit viszont állítólag már nem ő intézett, és az érintett vállalkozó azt a Molnárbeton Kft.-nek számlázta ki, és a megbízást is annak vezetőjétől kapta.Megkeresésünkre Budapest Főváros Kormányhivatalának Sajtóosztályán keresztül Sára Botond azt válaszolta, kíváncsi, mi lehet Tordai feljelentésében egy olyan ügyről, amiről semmi sem tud. "[...] hiszen pont az ellenkezője igaz annak, amit rágalmazásában állít: a cég tulajdonosa és én magam is elszenvedői vagyunk ennek az ügynek, mivel a cég korábbi alkalmazottja - akivel szemben ebben az ügyben sikkasztás gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik - a mi tudtunk nélkül, általunk nem ismert számlát fogadott be és fizettetett meg a céggel. Mindezt úgy, soha semmit nem rendeltem meg a cégtől, így szerződésem sem volt vele. Magát a büntető feljelentést is a cég tulajdonosa tette" - írta.A főispán szerint szimpla rágalmazás és hazugság, amit Tordai állít, ő az ügynek nem gyanúsítottja, hanem elszenvedője: "tanúként hallgattak meg". Sára Botond azt is írta, a rágalmazás terjesztőivel, a valótlanságok sugalmazóival szemben megteszi a nem vagyoni kártérítésre is kiterjedő jogi lépéseket. AFacebookonSára Botond azt írta, hogy Tordai a Facebook-bejegyzésében túlment minden határon.
|
Feljelentést tett Tordai Bence Sára Botond balatoni telekrendezésével összefüggésben
|
Sára Botond fővárosi főispán szerint ő az ügy elszenvedője, a rendőrség is tanúként hallgatta meg korábban.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/15/tordai-bence-sara-botond-feljelentes-ismeretlen-tettes-ellen
|
2025-12-15 21:53:25
| true
| null | null |
Telex
|
Másodfokon a Telex javára döntött a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. Ezzel jogerős ítélet van arról, hogy az alapítványnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyeket kértünk tőlük, többek között az alapításuk óta az összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvét.A PADME Alapítvány fontos szerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. A nemzeti bank több százmilliárd forintnyi vagyont bízott az alapítványra, ami azt egy bonyolult céghálón belül kétes befektetésekbe tette. A pénz jelentős része olyan részvényekbe került, amelyek a befektetés óta értékük nagy részét elveszítették.A PADME vezetőinek felelősségét már az Állami Számvevőszékmárciusban megjelent jelentése firtatta, az ÁSZ az ügyben többek között hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.A Telexnél úgy gondoljuk, hogy a közérdeket szolgálná, ha a nyilvánosság megismerhetné, hogyan, milyen szempontok szerint döntöttek a PADME vezetői a kétes befektetésekről, és ki mit képviselt ezekben a vitákban. Nyáron ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, amelyben kértük az alapítvány működésének kezdete óta:az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét,az összes felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit,az alapítvány belső cégvizsgálatainak eredményeit,a belső ellenőrzési kézikönyvetés a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.Az alapítvány augusztus második felében ezek közül csak a belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el, amelyet addigra ráadásul hatályon kívül helyeztek.Szeptemberben ezért per indítottunk a PADME Alapítvánnyal szemben, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze az alapítványt a kért adatok kiadására. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék októberbena Telex javára döntött, és a dokumentumok kiadására, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte a PADME-t.Az alapítvány fellebbezett az első fokú bírósági ítélet ellen, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblához került. A másodfokon eljáró bíróság aztán december 16-án meghozott ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, ami így jogerőre emelkedik.A PADME MNB-botrányban betöltött szerepérőlitt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
|
Másodfokon is pert nyertünk az MNB alapítványával szemben: több tucat titkos dokumentumot kell kiadniuk
|
A PADME Alapítvány kulcsszerepet játszott az MNB-botrányban, és mi tudni szeretnénk, miről hogyan döntöttek.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/16/telex-padme-alapitvany-per-jegyzokonyvek-mnb-ugy
|
2025-12-16 15:04:28
| true
| null | null |
Telex
|
Szűkszavúközleményttett közzé december 12-én, péntek este az MNB-alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. A lényege nagyjából ez volt:Az Alpine Holding Kft.(az alapítvány egyik cége - a szerk.)bejelenti, hogy az Ultima Capital SA(az alapítvány résztulajdonában álló svájci cég - a szerk.)részvényeivel kapcsolatban sikeresen együttműködött, és átfogó és végleges megállapodásokat kötött bizonyos kisebbségi részvényesekkel, valamint az Ultima alapító részvényeseivel. E megállapodások eredményeként az Alpine Holding Kft. és a kisebbségi részvényesek által az Ultima-részvényeikkel kapcsolatban birtokolt opciók alapján fennálló jogok és kötelezettségek megszűntek. A megállapodások minden releváns, függőben lévő kérdést rendeznek, és minden fél a jelen megállapodás keltének időpontjában kölcsönös megelégedésére megoldottnak tekinti ezeket a kérdéseket.Szép, jogi-pénzügyi szakzsargonban megfogalmazott mondatok, de ha bemutatjuk a mögöttük álló valóságot, alighanem sokan meg fognak döbbenni. Az MNB-alapítványok korábbi, felelőtlen vezetése mindenfajta fedezet nélkül, érthetetlen módon olyan kötelezettséget vállalt, amely szerint a teljesen legatyásodott alapítványivagyon-kezelő Optimának 2025. december 10-én 180 millió svájci frankért, azaz nagyjából 74 milliárd forintért, rémesen túlárazva kellett volna további Ultima-részvényeket vennie.Ez az Optima csődjét jelentette volna. Egyben azt is, hogy végképp veszélybe kerül az Optima hitelezői, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány kölcsöneinek visszafizetése is.A közlemény sorai között elrejtett jó hír, hogy ezt a katasztrófát sikerült megakadályozni. Magyarországon van egy olyan szokás, hogy a kritikus közleményeket péntek este adják ki be a rafinált cégek vagy állami szereplők, akkor ugyanis mindenki már a hétvégére figyel, az újságírók csak bemásolják a híreket, hétfő reggelre pedig már nem lesz akkora érdeklődés, hiszen minden csoda három napig tart.Ezt a közleményt viszont aligha a tudatos időzítés miatt kellett péntek este lehozni, hiszen egész héten tárgyalt az MNB-alapítvány vagyonkezelője és a svájci Ultima egy részvényesi csoportja. A tárgyalásokon mindent jóvá kellett hagynia az Optima két nagy hitelezőjének, az említett MBH Banknak és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak is. Mivel az Ultima a svájci BX Swiss tőzsdén jegyzett cég, atőzsde honlapjánis hamar feltűnt, hogy a korábban 105 svájci frankos részvényenkénti áron eladási opciós joggal bíró külföldi részvényesek csoportja feloszlott, és immár nulla részvényre van eladási opciójuk.A Telex továbbra is igyekszik követni, hogy mi van a Magyar Nemzeti Bank alapítványivagyon-vesztésének szörnyű történetével, sikerül-e megállítani a maradék közpénz elpárolgását, vagy még mindig veszélyes folyamatok zajlanak. Cikkünk most döntően az Ultimáról szól, előbb azonban gyors helyzetképet adunk a másik két meghatározó vagyonelemről is.A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) három legfontosabb vagyoneleme közül a lengyel GTC SA tőzsdei ingatlancégrészvényárfolyamasajnos még mindig zuhan, írásunk idején már csak 3,1 złotyt ér egy papír (és ahogy hetente rápillantunk, az érték rendre apad). Itt abban lehet bízni, hogy a vagyonkezelést irányító Optima Zrt. márúj menedzsmenttagokat nevezett ki, így remélhetjük, hogy az irányítás immár jó kezekben van, illetve hogy a nyomott tőzsdei árhoz képest az egyedi ingatlanok összértéke valójában magasabb a tőzsdei árnál. Ez azt jelentené, hogy ha az épületeket értékesítik, vagy idővel visszatér a bizalom a GTC iránt, a tőzsdei érték is inkább az összesített nettó eszközértékhez közelít.A Matolcsy-éra utánnagyon furcsa és a döntéshozatalt megnehezítő struktúrában otthagyottMETU Egyetem ügyei is egészen jól alakulnak: az alapítvány új gazdái nagyjából rendbe tették a METU cégcsoportot, a tulajdonosi köröket, egy-két kellemetlen szerződés, például ingatlanbérlés kezelése van még folyamatban, úgy tudjuk, végre elfogadták már a tavalyi beszámolót is. Az MNB háza tájáról azt hallottuk, hogy az egykori50 millió dollárosvételárat már aligha éri ugyan az egyetem, de ahhoz közelítő értéke még lehet.Középtávon itt az eladás a cél, és az a legjobban kommunikálható tranzakció, ha jó nevű, nemzetközi érdeklődőnek adják el. Állítólag jelenleg is van ilyen neves, külföldi vevőjelölt, sőt, volt egy hazai érdeklődő is (talán meglepő módon, de a kamarai világból, ahol inkább a szakképzés, nem az egyetemi oktatás tűnik profilba vágónak), utóbbi érdeklődés azonban már lelohadt. Ugyanakkor az MNB vezetése annyira a svájci Ultima ügyével volt elfoglalva az elmúlt napokban, hogy a METU-ról még nem tudott dönteni.A második számú - a GTC-nél kevésbé értékes, de a METU-nál értékesebb - vagyonelem, az Ultima Capital svájci luxusingatlancég helyzete az előbbieknél sokkal összetettebb. Ezt a társaságot nem magyarok irányítják, sőt, nagyon sokszor úgy tűnik, mintha a magyar tulajdonos, miutánteljesen érthetetlenül rosszul szállt be ebbe a történetbe, rendre elszenvedné a svájci, francia, görög eurómilliárdosok ügyleteit.Májusielemzésünkbenfeltártuk, hogy ebben a sztoriban ingatlanos nagyágyúkkal akart üzletelni az MNB-alapítvány (illetve azok a Matolcsyékhoz köthető körök, amik de facto lebonyolították az ügyeket), de ennek a vége az lett, hogy a közpénzzel gazdálkodó intézmény gigantikusat bukott. Két hónappal később pedig azt az új érát követtük, amiben már az volt a fő téma, hogy a magyar alapítványi vagyonkezelő láthatóan nem bír a cég új, görög nagybefektetőjével,Johannisz Papalekasszalsem. Nagyon nehéz belelátni egy olyan történetbe, ahol bonyolult nemzetközi ingatlanértékelési, -apportálási, részvényopciós elemek keverednek, de rengeteg háttérbeszélgetéssel erre teszünk kísérletet. Ha kicsit lecsupaszítjuk a sztorit, az Ultima Capital SA-ban három körnek vannak érdekei:az alapító Max-Hervé George francia és Byron Baciocchi svájci milliárdosnak;a nagy tervekkel beszálló, de önmagát borzalmas helyzetbe lavírozó MNB-alapítványnak; ésa görög Johannisz Papalekasznak, aki egy éve segített egy eladósodást nem generáló tőkeemeléssel, de ennek nagyon megkérte az árát.A történet eredeti szálait itt most nem ismételjük meg (akit ezek érdekelnek, azoknakkorábbi cikkeinket ajánljuk). A lényeg, az Optimának korábbi vállalásai miatt két ütemben gigantikus összegeket kellett volna kifizetnie. Előbb 2024. december 10-én 108 millió svájci frankot (44 milliárd forint), majd 2025. december 10-én 180 millió svájci frankot (74 milliárd forint) kellett volna fizetnie azért, hogy az Optima növelje a cégben a részesedését. Mindezt úgy, hogy közben az eredeti, szerződéskötés idején még reálisnak tűnő cél, a többségbe kerülés már elúszott."Rossz pénz után kellett volna rossz pénzt dobni, de hát ilyen szerződésekbe ültünk bele"- jellemezte a helyzetet egy keserű érintett. Erre persze az Optimának se tavaly, se idén nem volt pénze, de egy összetett tárgyalássorozat révén tavaly az alapítók belementek, hogy úgy jutnak a számukra esedékes összeghez, hogy egy görög ingatlancézár beszáll a cégbe, apportál ingatlanokat, illetve pénzt is hoz, ha szükséges. Idén pedig valamit szintén letárgyalt az Optima, aminek a részleteit nem ismerjük, de a végeredményt igen: nem kellett horroráron további részvényeket vennie az alapítványnak. Talán a teljes cég megértette, hogy az Optima csődje és az azt követő hangos botrány az Ultimának sem tett volna jót. Így viszont lehet tovább dolgozni az értékmentésen.A tavalyi megoldás egyébként elég problémás a mai napig. 2024. december 27-én az Ultima Capital Zug városka központi szállodájában, a tóparti Park Hotel Zugban tartotta a rendkívüli közgyűlését, ezen szentesítették a görög milliárdos és ciprusi cége, aYoda érkezését. Az is kiderült, hogy miközben korábban az Optima 105 frankot fizetett egy részvényért, a görög eleve csak60-at, de az Optima így is örült, hogy levegőhöz jut és a nagyobb bajt egyelőre megússza.Simor András volt jegybankelnök szerint azonban a helyzet valójában még sokkal rosszabb volt, erről a mozzanatról írt is egy cikket a24.hu-n. Ő úgy számolt, hogy Papalekaszék 2023 júniusában 100 millió euróért (40 milliárd forint) vettek egy ingatlancsomagot, amit később valóban felértékeltek a többszörösére, és ezért megszerezték az Ultima 60 százalékát. Ha így számolunk, az Optima mintegy 160 milliárd forintot fizetett a cég 33,3 százalékáért, a görög sokkal jobb áron kapott sokkal több részvényt. Kicsit később erről számításokat is mutatunk. Ráadásul az Optima számára további kötelezettségek is maradtak, miközben már messze nem ő volt a legnagyobb részvényes.A tavalyi közgyűlésen elfogadott határozat szerint a svájci Ultima Capital 8,077 millió új részvényt bocsát ki a Yodának, aminek ellentételezéseként a görög 484,6 millió frank értékben átruházza a tulajdonában lévő Papacamp-részvényeket. Az Ultima Capital eredeti részvényesei - így a PADME is - Papacamp-részvényekkel gazdagodnak, míg az Ultima Capitalban meglévő tulajdoni hányaduk csökken. A tranzakcióból kalkulálható 60 frankos részvényárfolyam nem állt távol aBDO által 2025 márciusában kalkuláltés az Optima által publikált 67,23 frankos minimumértéktől.Nem is ez volt a baj, inkább az, hogy vajon ért-e ennyit a Papacamp.Simor András cikkéből és rengeteg dokumentumból (így a Yoda2023-as éves beszámolójából) kiindulva az egyik alapos Ultima-kisrészvényes megkérdőjelezte a Papacamp helyes értékét. Sőt, a téma a nemzetközi sajtóba is bekerült: Philippe Vasset francia oknyomozó újságíró aGlitznevű párizsi portálon fedte fel az apport furcsaságait. A Yoda 2023. június 23-án mindössze 100 millió euróért (akkori árfolyamon 97,9 millió frank) szerezte meg az apportált portékát. Egy budapesti szerkesztőségből elég nehéz arról mit mondani, hogy a csomag értéke 2023 júniusa és 2024 decembere között ennyire felértékelődhetett-e, ezért illik óvatosan fogalmazni, de ha elemeire cincáljuk a tételeket, úgy tűnik, hogy jó vastagon fogott a felértékelést végző görögök ceruzája.Miért olyan fontos ez az egész? 2024. december 27-én 5 934 354 darab Ultima Capital-részvény létezett, ebből a PADME tulajdonában 2 275 651 volt, vagyis az összes részvény 38,35 százaléka. A Yoda plc. belépésekor (2024. december 27.) alkalmazott Ultima Capital-részvényérték 60 frank volt részvényenként, vagyis az összes részvény együttes értéke 356 millió frank volt, a PADME által birtokolt csomag értéke pedig 136,5 millió frank.De mi történik a PADME részvényvagyonával akkor, ha a Yoda több mint 8 millió új Ultima-részvényt szerez, és ezért csupán 98 millió frank értékű Papacamp-üzletrészt apportál? Az Ultima Capital SA értéke 98 millió svájci frankkal nő, miközben a PADME tulajdoni hányada 16,24 százalékra csökken; a PADME-ra jutó pénzügyi vagyon közel 63 millió frankkal (mai árfolyamon több mint 25 milliárd forint), 136,5 millió frankról 73,7 millió frankra apad.Pontosabb értékelési képet kapunk a Papacamp holdingcég vagyoni helyzetéről, ha az annak tulajdonában álló társaságok beszámolóit is megnézzük. Vegyük tehát sorra a Papacamp Investments vagyonelemeit, és lássuk, mennyit értek azok 2024. december 31-én, azaz a tőkeemelés után négy nappal!A Starvil Asset Management SMSA görög cégen keresztül a Yoda három ingatlant apportált az Ultima Capital-részvényekért cserébe: egy Athén Pszihikó negyedében álló villát, valamint két tengerparti, a One & Only villaparkban található, egyenként nagyjából 150 négyzetméteres ingatlant, mindezeket összesen 50,4 millió euró értékben. A társaság mérlege alapján viszont nem volt ekkora ingatlanvagyona, a Starvil eszközeinek értéke, azaz a mérlegfőösszege 12 millió euró körül volt.Szintén kérdéseket vet fel az MHV Bluekey One cég 30 százalékos üzletrészének apportja. Ez a társaság a görögországiPárosz szigeténbirtokolja a Porto Paros nevű szállodát, a 30 százalékos üzletrész pedig 98,1 millió euró értéken került az Ultima Capital birtokába. Csakhogy ugyanezt a 30 százalékos üzletrészt a Yoda 20,8 millió euróért vette meg egy 2025. február 24-isajtóközleményszerint, amelyet az üzletrész eladója, az MHV Group bocsátott ki.Lehetséges lenne, hogy ugyanaz az üzletrész 20,8 millió eurót ért meg a Yodának, az Ultimának viszont már közel 100 milliót?Vélhetően nem reális elvárás az olvasótól, hogy egyesével végigkísérjen bennünket az összes tételen, de a további elemek értékelései (Mykonos Asset Management SA és az úgynevezett Aqaba villák, Kataskinosis Mykonou SA Aqaba Hotels, Atale Enterprises Limited, Truegrip Ltd) mind-mind azt mutatják, hogy az Ultima vezetői elfogadták a későbbi kész értéket apportként. Pedig ezek a projektek egyelőre csak félkész állapotban vannak,a görög könyveléshez képest viszont háromszoros-négyszeres értékeltségen mentek be az apport során.Az újságírás eszközei itt véget érnek. Feltettük a kérdéseinket az MNB, a PADME, az Optima vezetésének, azt szerettük volna tudni, hogy mivel magyarázzák ezeket a számviteli furcsaságokat, és tettek-e lépéseket az ügyben. Választ senkitől nem kaptunk. A háttérben olyan védekezéseket hallottunk, hogy a vonatkozó szerződéseket a Yoda és az Ultima vezetése kötötte, az Optima csak passzív elszenvedője volt ezeknek. Állítólag a görög ingatlanszabályok is változtak, felértékelődést indokolhatott, hogy ezek a projektek ma már nem lennének elindíthatók.Akadt, aki azt mondta, nem hiszi, hogy ezek a jó nevű nyugati üzletemberek fals apportértékeket vállalnának, hiszen ez esetben az Ultima vezetésének, a könyvvizsgálónak, a Yodának a felelősségét vizsgálhatná a híresen alapos svájci tőzsde.Mialatt már javában dolgoztunk a történeten, az Ultima Capital SA váratlanulbejelentette, hogy az egyik ügyletet végül teljesen visszacsinálja: egy év elteltével a görög eladó visszaveszi, az Ultima pedig visszaadja az egyik apportot, a Porto Paros hotelt. Két nappal később, december 3-án az Ultima Capital rendkívüli közgyűlést tartott, ezen a részvényesek megszavazták az egyetlen napirendi pontot, a könyvvizsgáló KPMG leváltását az EY-ra. Mint hallottuk, a KPMG hosszú éveken át szolgált, nem merült fel semmilyen elégedetlenség, de a görög milliárdos "szeret az EY-nal dolgozni". (A svájci jog amúgy ismeri a különleges audit fogalmát, egy ilyen vizsgálat segíthetne tisztázni, mennyire voltak reálisak az apport során használt értékelések.)A történet pedig újabb sarokponthoz érkezett, december 10-ig élt ugyanis a PADME vételi opciója több mint 1,7 millió Ultima-részvény vonatkozásában. Ez után viszont egy részvényesi csoportnak eladási opciója (az Optimának vételi kötelezettsége) keletkezett volna ugyanennyi részvényre, méghozzá részvényenként 105 frank áron, összesen 74 milliárd forint értékben. Az Optima-világban biztos, hogy nem lett volna forrás a hatalmas kifizetésre (ezt aligha szerette volnaa kormány duplán kifizetni, mint a kecskeméti egyetem campusát), így létszükséglet volt egy újabb ügylet letárgyalása.Egy éve a Yoda adott forrást, ami új eladósodottságot nem generált, csak nagyon kellemetlenül hígította a korábbi részvényeseket. Most ismét bűvészkedésre volt szükség. A külföldi és hazai tárgyalások végén valahogy az Ultima kisrészvényesei a 180 millió svájci frankos Optima-kötelezettséget elengedték. Arról nincsenek pontos információink, hogy erről kivel kellett megállapodni, de az biztos, hogy minden megállapodáshoz kellett az Optimát szorongató hitelezők jóváhagyása is. Valamiképpen a felek megértették, hogy az Optima csődje nem tenne jót az Ultima megítélésének sem.Nem a huszonnegyedik órában sikerült megállapodni, hanem inkább a huszonhatodik órában, hiszen december 10-én lépett volna életbe az Optima újabb opciós kötelezettsége, és végül december 12-én jelent meg a megállapodás híre.Eközben a nyilvánosság minderről semmit nem tudott. Az Optima vagy a svájci tőzsde oldalán angol nyelven találhatott erről közleményt, aki tudta, hogy mit keressen. A lényeg azonban az, hogy valójában újabb óriási közpénzvesztést úszott meg az ország. Őszintén reméljük, hogy a közleménynek megfelelően nemcsak átmeneti, hanem tartós volt a tűzoltás.
|
Másodperceken múlt, hogy sikerült elkerülni az MNB-alapítvány vagyonkezelőjének csődjét
|
A legnagyobb titokban létfontosságú tárgyalások zajlottak az elmúlt napokban Svájcban és Magyarországon. Az MNB-alapítványi pénzt kezelő Optima túlélése volt a tét, december 12-én végül mindenki fellélegezhetett, de az odáig vezető út nem volt egyszerű.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/17/mnb-ugy-alapitvanyi-vagyon-ultima-gtc-metu
|
2025-12-17 04:59:16
| true
| null | null |
Telex
|
A Magyar Államkincstár 2025-2026-ra szóló keretszerződést kötött a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorciummal nyomdai feladatok ellátására: megállapodás a JóKor című kiadvány XII. és XIII. számának legyártása. A kommunikációs cél "a Magyarországot érintő aktuális kérdésekről szóló tájékoztatás", a célcsoport pedig a "nyugdíjas korú magyar lakosság".A szerződés annak a nettó 75 milliárd forintos keretmegállapodásnak az egyik egyedi lehívása, amelyet a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kötött Balásy Gyula érdekeltségeivel kommunikációs és kapcsolódó feladatokra még szeptemberben. A Magyar Államkincstár (MÁK) által most lehívott keret nettó 517,8 millió forint, amelyből a kincstár a keretösszeg 70 százalékát köteles igénybe venni, a fennmaradó rész opció. A műszaki leírás lapszámonként 2,1 millió példánnyal számol A4-es méretben, 16 oldalon, színes kivitelben, 60 grammos, fóliázott LWC-papíron, ragasztókötéssel.A Balásy-cégek feladata a lapok egyenkénti fóliázása, valamint a MÁK által biztosított adatbázis alapján történő címzése. A kézbesítés azonban nem, a lapokat a Magyar Posta budapesti telephelyére kell leszállítaniuk, a feladás – tehát a postai költségek megfizetése – nem része a megbízásnak. 2020-ban a Magyar Hang mutatta be, hogy a lap postázása további 235 millió forint közpénzbe került, példányonként 110,77 forintért. A szerződéshez csatolt felolvasólapból kiderülhetne, hogy mire milyen ajánlatot adtak Balásyék, azonban annak minősége egy homályos pacát idéz:Az ajánlat felolvasólapjaNKOHA lap nyomása olcsóbb lett: egy JóKor-lapszám nettó 181,2 millió forintba kerül, ha csak a kötelező 70 százalékot hívják le (ami példányonként nagyjából 86 forintos költséget jelent), míg a teljes keret kihasználása esetén egy szám nettó 258,9 millió forint, azaz körülbelül 123 forint jut egyetlen példányra. Legutóbb idén áprilisban szerződött a Magyar Államkincstár Balásy cégeivel a JóKor XI. számának előállítására: akkor a teljes keretösszeg nettó 207 millió forint volt, amelyből a Kincstár nettó 145 millió forintnyi megrendelést vállalt biztosan.A legfrissebb JóKor november végén jelent meg, azonban hogy pontosan hányadik lapszámról van szó, azt az előállítók nem közölték. A mostani szerződést október 31-én írták alá, így vélhetően erről a számról, illetve egy közvetkezőről van szó.Így mivel elvileg negyedéves kiadványról van szó, a választások előtt nem sokkal még éppen belefér egy szám.Az a Magyar Hang korábbi adatigényléséből derült ki, hogy a kiadvány tartalmát nem a kiadóként feltüntetett Magyar Államkincstár állítja elő: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelte meg a megjelenésében újságra hasonlító terméket, a szövegek, képek és egyéb tartalmi elemek előkészíttetése is a minisztérium feladata volt.A legújabb szám apróbetűs részéből kiderül, hogy Balásyék alvállalkozója a kormányközeli médiakonglomerátum Mediaworks, annak alvállalkozója pedig a Pukás-Bag Kft., a csomagolástechnikai cég vélhetően a fóliázásában működik közre. Az állami sajtóholding, a KESMA tulajdonában álló Mediaworks Budapesten, Győrben és Szegeden üzemeltet nyomdákat, 2023 óta már a Blikket is ők nyomják, mivel a Ringier leállította nyomdai tevékenységét. Azóta pedig gyakorlatilag a teljes Ringier-t megvette a szintén a Fidesz befolyása alatt álló Indamedia, erről korábbi cikkünkben részletesen olvashat:A címlapon Kapu Tibor magyar űrhajós és édesapja szerepelnek, képes ajánlóban pedig Nagy István agrárminiszter, Esztergályos Cecília színésznő és Nyári Károly zongoraművész csábítják olvasásra a Magyar Államkincstár adatbázisában szereplő személyeket. A címlap felső részén csupa nagy betűvel Orbán Viktor neve szerepel, majd egy kettőspont után a „Bevezetjük a 14.havi nyugdíjat” mondat. Az igazság azonban az, hogy jövőre az 57. heti nyugdíjról van szó: 2026-ban az érintettek az őket megillető összeg 25 százalékára jogosultak.A lapban klasszikus impresszum nincsen, nem lehet tudni, hogy ki vagy kik szerkesztették, kik készítették az anyagokat, az irányvonal azonban egyértelmű: már a 3. oldalon Orbán Viktor kormányfő levele köszönti az olvasót, amiben arról értekezik, hogy az elmúlt időszak sok idős számára különösen nehéz volt, „hiszen a multinacionális áruházláncok indokolatlan áremelései terhelték a mindennapokat.” Másképpen látja ezt az Országos Kereskedelmi Szövetség, számításaik szerint az árrésük már tavaly sem fedezte a költségeiket – erre tette rá a kormány az árrésstopot.Csomor Csilla színművész a Gondosóra-programról szóló írásban szólal meg – ebben nem említették meg, hogy az eszközökhöz regisztrált email címekre a kormány propagandát küld, illetve hogy az Integritás Hatóság és a NAV is vizsgálatot, illetve nyomozást indított. Nagy István agrárminiszter ugyanúgy dupla oldalt kapott, mint Kapu Tibor és édesapja, a miniszter az „interjúban” egyebek mellett az idősek élelmiszer-utalványairól, a nyugdíj összegéről és a szociális tűzifa programról beszélt. Gajdos Tamás, az ATV korábbi műsorvezetője, a miniszterelnök vezette Idősek Tanácsa tagja pedig napszemüvegben mutatott be tornagyakorlatokat.„Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának” – ezzel a mondattal kezdődik az egyik írás leadje, ami úgy folytatódik, hogy Ruszin-Szendi a Tisza Párt politikusa egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy a sorkatonaságot nem megszüntették, csak felfüggesztették, így ha baj van, „mindenkit be kell rántani azonnal”. Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője, illetve képviselő-jelöltje értelemszerűen nem arról beszélt, hogy a magyar fiatalokat bármikor be lehet sorozni, a meg nem nevezett szerző azonban ezt tényként közli, majd arról ír, hogy „a Brüsszelből pénzelt, háborút támogató ellenzéki pártok bele se gondolnak, hogy ezzel mennyi szenvedést okozhatnak.” Az anyagban három idős szólal meg, egyikük egészen odáig megy, a Tisza ötlete a sorkatonaság bevezetéséről képtelenség, hiszen a magyar fiatalok nem akarnak meghalni Ukrajnáért!Érdekesség, hogy az állami Szerencsejáték Zrt. a Magyar Államkincstárral közösen kínál nyereményjátékot: egy kifejezetten alacsony színvonalú keresztrejtvény megfejtésével és beküldésével öt szerencsés fejenként 200 ezer forintos utazási utalvánnyal gazdagodhat. A személyes adatoknál két rubrika van: az egyikben a személyes adatok kezeléséhez járul hozzá a beküldő (ami logikus, ha valaki szeretné, hogy értesítsék nyereményéről), a másiknál a „Kapcsolatban kívánok maradni Magyarország Kormányával” kijelentés szerepel. Hogy egy állami intézmények által szervezett nyereményjátékban miért jelenik meg a kormányzati kommunikációval való kapcsolattartás, amikor ennek nincs közvetlen köze sem a játék lebonyolításához, sem a nyeremény átvételéhez, kérdéses. Erről érdeklődtünk a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Államkincstárnál is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Az idősek kérték…A lapot immár a MÁV és Volán járatain is terítik, ezt állítólag maguk az idősek kérték a kormánytól – ahogyan a lap indítását is ők javasolták még 2020-ban. Hulák Zsuzsa, az Idősek Tanácsának tagja akkor azt mondta: azért kezdeményezték az új újság kiadását, mert sokszor téves információk jelentek meg az időseket érintő ügyekben. Krusovszky Imréné, a Idősek Tanácsának tagja december elején, a Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó oldalán megjelent videóban arról beszélt: „most azzal a kéréssel fordultunk a kormányhoz, hogy hosszabb utazásaink során is hasznos tájékoztató útitársunk lehessen a JóKor”.A JóKor nemcsak nyomtatott formában létezik, hanem önálló online felülete is van, miközben nem derül ki, milyen kapcsolatban áll egymással a két kiadvány, erre korábban az Mfor lett figyelmes. A jokor.hu tematikájában és hangvételében erősen hasonlít a nyomtatott lapra, az oldalon ugyanakkor semmilyen tájékoztatás nem található arról, hogy tartalmilag vagy szervezetileg kapcsolódnak-e. Az mindenesetre árulkodó, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet a lapról szóló hírében ezt a portált linkeli a nyomtatott kiadvány említésénél.Az online felület impresszuma szerint a kiadó a Civil Tájékoztatási Fórum Nonprofit Kft., amely tavaly augusztusi cégbírósági bejegyzése előtt négy nappal 40 millió forintos támogatást kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A tavaly nulla forintos bevétellel és mínusz 14 ezer forintos adózott eredménnyel ketyegő cég tulajdonosa Bartal Csaba, a Múlt-kor történelmi magazin kiadója. Hogy a kiadvány milyen konstrukcióban működik, arról emailben érdeklődtünk. Ahogyan arról is, hogy milyen kapcsolatban állnak az együttműködő partnerként feltüntetett a Civil Út Alapítvánnyal, amely – a tulajdonában lévő Civilút Nonprofit Kft.-vel együtt – a Magyar Hang összesítése szerint 2020 és 2023 között 911 millió forintot kaptak a Rogán Antal vezette minisztériumtól kommunikációs és szemléletformáló feladatokra.A szintén együttműködő partnerként feltüntetett Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány 2023 óta gondozza a Monspart Sarolta által 2017-ben elindított országos gyaloglóklub-hálózatot, amely az idősek rendszeres mozgását és közösségi aktivitását célozza. A 2021-ben elhunyt tájfutó világbajnok az Idősek Tanácsának is tagja volt. Az alapítvány 2025-ben 8 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától eszközbeszerzésre. A szervezetet arról kérdeztük, hogy milyen kapcsolatban állnak a jokor.hu-val, a Civilút Alapítvánnyal, illetve a Civilút Nonprofit Kft.-vel. Utóbbiakat is megkerestük, válaszaikkal frissítjük cikkünket.
|
Tisza Párttal riogatás, Orbán levele, aggódó idősek - a nyugdíjasok propagandalapján is Balásy Gyula gazdagodik
|
Az országgyűlési választások előtt újabb szám érkezhet a 2,1 millió példányban, közpénzből terjesztett, megjelenésében újságnak tűnő kiadványból a nyugdíjasok postaládájába. A propagandaszagú írásgyűjteményt már a MÁV és a Volán járatain is terjesztik, állítólag az idősek kérésére. A JóKorban nincsen impresszum: nem lehet tudni, hogy ki vagy kik írnak le például ilyen mondatokat: „Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251216_jokor-nyugdijas-balasy-gyula-rogan-antal#mjd0w9dtv2tph45r0m
|
2025-12-16 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A HVG úgy értesült, Hoffer Beáta működési vezérigazgató-helyettest, valamint a szervezet humánpolitikai főosztályvezetőjét tették felelőssé, hogy a HUN-REN honlapján a közérdekű adatok között - a törvényi kötelezettségnek megfelelően - szerepelt a vezetők bére. December 11-én a két vezető közös megegyezéssel távozott a HUN-REN-től, ezt az intézmény sajtóosztálya is megerősítette.Úgy tudjuk, azzal érveltek a vezetők, hogy miután a HUN-REN október 28-a után költségvetési szervből civil szervezetté alakult, már nem lett volna kötelező közzétenni a vezetők bérét. Mára el is tűntek a honlapról az adatok. Az elmúlt honapokban számos más vezető is távozott a HUN-REN-től, az Akadémiai Dolgozók Fórumának beszámolója szerint a kommunikációs, a jogi, valamint a pályázati projektkezelő főosztály vezetőiről van szó.Lapunk december 8-án írta meg, hogy a HUN-REN két felső vezetője, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató - aki Orbán Viktor Digitális Polgári Körének is tagja - bruttó 9,4 millió forintot keres, ami magasabb, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök fizetése.Nagyon kellemetlenül értethette Gulyás Balázsékat, hogy kikerült a feltűnően magas fizetésről szóló adat, mert homályos állásfoglalásban próbáltak magyarázkodni. "A nyilvánosságban megjelent bérszintről szóló hírrel ellentétben a HUN-REN felső vezetői bérezése megegyezik az állami szférában a hasonló felelősségi körű felsővezetői pozíciókban alkalmazott javadalmazások bérszínvonalával" - írták, de nem cáfolták az adatot. Azzal mentegetőztek, hogy "a szervezet mindenkori elnökének béréről az Irányító Testület dönt, a döntés során a szavazásban az érintett a jogszabályoknak megfelelően, mint a testület elnöke, nem vesz részt."Legalább pedánsan működne az általuk irányított szervezet - ám azóta kiderült, nem sikerült helyesen bejegyeztetni a bíróságon a HUN-REN-re vonatkozó információkat, a kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, a munkáltatói jogkör gyakorlása nem tisztázott - ezt már az Akadémiai Dolgozók Fóruma állította közleményében.Az átalakulás valóban nem ment hiba nélkül. A cél az volt, hogy az egyetemekhez hasonlóan magánosítsák a kutatói hálózatot is, ám az ott alkalmazott szervezeti formát, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványit (KEKVA) nem használhatták, mert azokat az átláthatatlanságuk miatt az EU számos tudományos projektből kizárta. Ha ez megtörténne a HUN-REN-nel is, az megbénítaná a működést.Csakhogy belső forrásaink és egy cégjogokkal foglalkozó ügyvéd is megerősítette, hogy az unió könnyen fogást találhat a kutatóhálózat jogállásán is, mert az szinte teljesen ugyanolyan, mint a KEKVA-ké.Itt is az állam biztosítja a tulajdont és a működési költségeket, csak nem kuratórium, hanem az Irányító Testület az, amely a továbbiakban az alapítói jogokat gyakorolja. A magánosítás az EU-s projektek esetében már most súlyos problémákat okoz, ugyanis a magánszervezetek teljesen más feltételek mellett vehetnek részt az uniós projektekben, mint a költségvetési szervek. Az egyik kutatóközpont munkatársa szerint a legnagyobb baj, hogy az új HUN-REN nem jogutódja a régi költségvetési szervnek. Ezért megszűnt a PIC szám is (az EU rendszerében az állami és magánrésztvevők egyedi azonosítója). Az összes új projektet új számon kell majd beadni, az elbírálásnál viszont hátrány lehet, hogy nem költségvetési szerv áll mögötte.A kormány úgy akarta megoldani az átállást, hogy egy pillanatra lekapcsolata villanyt azzal, hogy a kutatóhálózat az összes forrását átutalta a minisztériumnak, az pedig másnap átutalta az új civil szervezetnek - remélve, hogy senkinek nem tűnik fel a változás.Az Akadémia Dolgozók Fórumának közleménye szerint a vagyon kérdése szintén nem rendezett. Mivel az akadémiai tulajdont nem szerezte meg a HUN-REN, nem világos, hogy az újjáalakított kutatóhálózat jelenleg milyen jogcímen használja az akadémiai vagyont, milyen jogi keretek között működteti például a kísérleti reaktort. A kutatóhálózat 2019-es elcsatolása után 2022-ben született alkotmánybírósági döntés szerint a Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózati vagyon tulajdonosa maradt, arra azonban az akkor még központi költségvetési szervekként működő kutatóközpontok ingyenes használati jogot kaptak. Ezt csak az állami szervek egymás közötti viszonylatában találta elfogadhatónak az Alkotmánybíróság, az új HUN-REN viszont a privatizált egyetemekhez hasonlóan magánszervezet, így a kutatóhálózat számára a Magyar Tudományos Akadémia, de még az Országgyűlés sem biztosíthat ingyenes vagyonhasználatot.Az ADF felszólítja a HUN-REN Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. "Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért."Nyitóképünkön: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új székháza Budapesten az ünnepélyes megnyitása napján, 2025. március 14-én -
|
Fejek hullottak a HUN-REN-ben, miután megírtuk a vezetők több mint 9 milliós fizetését
|
A magas fizetések ellenére úgy tűnik, nem végzik jól a dolgukat a HUN-REN felső vezetői, mert képtelenek voltak helyesen bejegyeztetni a bíróságon a szervezetre vonatkozó információkat. A kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, és az sem tisztázott, ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.
| null | 1
|
https://hvg.hu/tudomany/20251219_HUN-REN-elbocsatasok-vezetok-fiezetes-hvg-megirta
|
2025-12-19 09:44:40
| true
| null | null |
HVG360
|
A kormány három cégfelvásárlást minősített "stratégiai jelentőségűvé", így ezeket kivonta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezési eljárása alól.A vevő mindhárom esetben a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ), a felvásárolandó cégek pedig:i-Cell Mobilsoft Zrt.,Kupon Portfolio Kft.,Setech Flotta Kft.Mindhárom cég a NÚSZ partnere, a Kupon Portfolio útdíjfizetési szolgáltatásokat nyújt, az i-Cell és a Setech emellett flottakezelési, járműkövetési és hasonló szolgáltatásokat.Mivel a profiljuk rendkívül hasonló, az összefonódást normál esetben biztosan vizsgálnia kellene a GVH-nak.A Kupon Portfolió és a Setech tulajdonosa 2024 eleje óta a Prime Tech magántőkealap. a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.A NÚSZ 2024 január 1-jén közölte, hogy az útdíj utólagos díjfizetési lehetőséget fizetési közreműködőn keresztül biztosítja az ügyfelei részére. Ez a bizonyos közreműködő pedig éppen a Mészáros-féle magántőkealap által frissiben megszerzett cég, a Kupon lett - írta meg az Mfor.hu.A Kupon árbevétele 2024-ben máris 296 milliárd forintra ugrott az előző évi 122 milliárdról, nyeresége pedig 2 milliárd forintra. Az i-Cell 2024-ben 23 milliárd forintos árbevétellel ért el 7 milliárd forintos profitot.Júniusban a kormány még be akarta olvasztani a NÚSZ-t a Magyar Közútba - erről határozat is született. Novemberben aztán egy újabb határozattal felülírták az előzőt. Eszerint a NÚSZ nem szűnik meg, a cégben megmarad az, ami nem közfeladat. A HVG tavaly beszámolt arról, hogy például a nemzetközi jelenlétét erősítette a mérnöki tevékenységre és műszaki tanácsadásra frissen alapított leányvállalatával, az egész NÚSZ-csoport pedig az autópálya-matricák forgalmazásán, valamint a mobilparkolás és a teherautók útdíjrendszerének üzemeltetésén kívül a magyarországi útdíjfizetési technológia elterjesztésével is foglalkozik.Ebbe a profilba illeszkedik a három cég "nemzetstratégiai" felvásárlása. A piaci verseny az összeolvadások révén minimum erősen szűkülni fog, de ezt a GVH a kormánydöntés miatt nem vizsgálhatja.
|
Kormányzati menlevéllel, Mészáros Lőrinc közeléből izmosítják fel milliárdos cégekkel a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatót
|
A Magyar Közút veszi át a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató közfeladatait, piaci szolgáltatásai viszont megmaradnak. Amelyekhez épp passzolnak azok a cégek, amelyeket felvásárolhat. A kormányzati minősítésnek köszönhetően a GVH vizsgálata nélkül.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251217_Kormanyzati-menlevellel-Meszaros-Lorinc-kozelebol-izmositjak-fel-milliardos-cegekkel-a-NUSZ-t
|
2025-12-17 11:44:32
| true
| null | null |
HVG
|
A 2020-as évek magyar filmkészítésének emblematikus alkotása lesz a Magyar menyegző. A filmet az a Káel Csaba rendezte, akinek a Nemzeti Filmintézet Fidesz által kinevezett igazgatójaként legfőbb feladata a kormány akaratát végrehajtani a magyar filmiparban, ideértve a szakmailag minősíthetetlen propagandafilmek filmszakmán kívüli alkotóinak ellátását több milliárd forintokkal, és ideértve a nemzetközi színtéren is elismert, többszörösen díjazott magyar filmrendezők minden pályázatának visszautasítását is.Az emblematikussághoz ugyanakkor ez még kevés: ahhoz az is kell, hogy a film alkotói lépten-nyomon hangsúlyozzák, nincs itt semmiféle összeférhetetlenség, hiszen a Nemzeti Filmintézet nem támogatta a filmet, csak a Mol - Új Európa Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. Előbbi egy állami cég alapítványa, utóbbit pedig a kormányt látja el forrással, főként a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. Támogatta még a filmet az utóbbi években lényegében kizárólag propagandában utazó közmédia, a évi több mint százmilliárd forint közpénzből működő MTVA is.És hogy a felsorolás teljes legyen, a film producere természetesen a kormány kedvenc producere, Lajos Tamás, aki ezúttal már nem elégedett meg a produceri feladatokkal, ő volt a vezető operatőr is.Mindenesetre ennek a sajátos filmnek most megjelent az előzetese is, amelyből kiderül, hogy a témája sem áll messze a kormány szólamaitól: a hagyományőrző néptáncról és az erdélyi magyarokról szól.A film 2026. január 22-én, a Fórum Hungary forgalmazásában érkezik a magyar mozikba.Mint a filmről szóló sajtóközleményben írják, a Békési Miksa forgatókönyvéből készült Magyar menyegző "két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek. A két fiatalnak azonban hamarosan olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek következményei kiszámíthatatlanok".A főbb szerepekben Törőcsik Franciska, Kovács Tamás, Kövesi Zsombor, Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István láthatók. A filmben a táncházmozgalom olyan képviselői is megjelennek, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, valamint a Muzsikás Együttes.A koreográfiákat a Nemzeti Színházban történt balesetkor Vidnyánszky Attila mellett közleményben kiálló Zsuráfszky Zoltán, valamint Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, a zenei szerkesztő, zenekarvezető Pál István Szalonna.
|
A NER-ről sokat elmondó módon rendezett filmet a Filmintézet igazgatója, Káel Csaba, itt az előzetes
|
Nem győzik hangsúlyozni, hogy a Filmintézet nem támogatta saját igazgatójának néptáncos filmjét – támogatta viszont több szintén közpénzből élő intézmény, de az alkotók sem állnak épp távol a kormánytól.
| null | 1
|
https://hvg.hu/elet/20251217_A-NER-rol-sokat-elmondo-modon-rendezett-filmet-a-Filmintezet-igazgatoja-Kael-Csaba-itt-az-elozetes#mja6ysfxddqclj5u1v7
|
2025-12-17 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Félkész még a hatvanpusztai komplexum - így mentegeti az építkezést a tulajdonosként a projektet jegyző apja helyett Orbán Viktor miniszterelnök. És ebben van némi igaza. Ha a 2019-es tervben szereplő teljes átalakítás megvalósult volna, akkor az egykori szérűből kétszáz fős rendezvénytermet alakítottak volna ki konyhával és a vendégek kiszolgálására alkalmas melegítőkonyhával, valamint 12 férfi- és 12 női vécével. Onnantól pedig már akár a teljes Országgyűlés is elférne Hatvanpusztán.A birtok más pontjain viszont jelentős a haladás. Az épületek szerkezetkészek, a könyvtár bútorai is a helyükön állnak már. Azt nem tudhatjuk, megvalósult-e a terveken kivehető, könyvespolc mögé rejtett titkos lépcső, ami a főúri dolgozószobából vezet a pincébe. Az ambíció mindenesetre illik a Habsburg-örökséghez: klubhelyiség, 32 fős étkezőasztal, biliárdszoba, komornyiklakás, wellnessrészleg, kereken száz vécé, 45 tusoló vagy kád, kilenc apartman, reprezentatív terek igényét tükrözi a 2019-2022 között készült tervdokumentáció.A birtokunkba került papírok szerint a hatvanpusztai komplexum - ha az összes akkori tervet megvalósítanák - egyidejűleg 534 ember befogadására alkalmas, nettó hasznos alapterülete pedig 8900 négyzetméter volna. A birtokon belüli közlekedést 15 300 négyzetméter burkolt út és parkoló szolgálja (összehasonlításul: az Országház alapterülete 17 745 négyzetméter). A technikai beépítéseket is figyelembe véve sem tűnik úgy, mintha a birtok elsősorban gazdasági funkciót szolgálna.A HVG birtokába került több tucat fájl között vannak helyszínrajzok, koncepciótervek, beépítési összesítések, az épületek tervei, sőt azok vázlatos berendezése is. A dokumentumokon olvasható Taraczky Dániel tervező és cége, az Art1st neve (a fájlok létrehozói is az építésziroda munkaállomásai). A megrendelő neve is szerepel a feliratokon: Orbán Győző Bálint, illetve a legrégebbi terveken a végelszámolás alatt lévő CZG Ingatlanforgalmazó Kft., a miniszterelnök apjának cége, amelyen keresztül megvette Hatvanpusztát, mielőtt a saját nevére íratta.A dokumentumokban megjelölt funkciók jórészt fedésben vannak azzal, amit a légi és műholdfelvételek, a munkások által készített belső fotók és Hadházy Ákos országgyűlési képviselő videói mutatnak. Ugyanakkor ezek összevetéséből az is látszik, hogy apróbb elemeiben változott az építészeti koncepció. A jelek szerint elvetették a tervekben még szereplő, a víztoronyra terveztetett csillagvizsgálót, a betontornyot ugyanis elbontották, és a kápolna építésébe sem fogtak bele. A két orangerie is a terveken vár jobb sorsára, helyükön medencéket létesítettek vasszerkezetes tető nélkül. Mi a hatvanpusztai ütemterv? Mi van még hátra a projektből? Hiába tettünk fel kérdéseket az érintetteknek, nem kaptunk választ.De hunyjuk be a szemünket, és képzeljük el, milyen lenne Orbánék 2019-ben megálmodott, minden részletében elkészült majorsága! Lépjenek be, érezzék otthon magukat! Megmutatjuk, hogy az eredeti tervek alapján milyennek képzelték el Hatvanpusztát.A fasorral szegélyezett út mellett balra, egy tó partján, japánkerttel övezve, egy 25 négyzetméteres teapavilon áll. Az út másik oldalán van a „titkos kert”, a közepén szökőkúttal, padokkal, a szélén egy aprócska pavilon áll, a „Gondolkodó”. Ezután következik a két főépület, amelyek tervrajzaiba a HVG először tekinthetett be.A Tiszti lak a terveken családi házként, „elsődleges, állandóan használt lakóépületként” szerepel. A földszinti reprezentációs helyiségeket úgy tervezték, hogy tágas előtérbe érkezünk, a tükör előtt friss vágott virágok díszelegnek – a biztonság kedvéért ezt is berajzolta az építész. Innen lépünk be a kívülről táplált cserépkályhával fűtött, 34 négyzetméteres szalonba, amelyből egyik oldalon a ház urának dolgozószobája nyílik. Innen vonulhat át a szalonon keresztül a 66 négyzetméteres családi nagy ebédlőbe, amely – ezt a dokumentum direkt kiemeli – „nagy kandallóval” épül.De hogy ne egy hodályba kelljen étkezniük a tulajdonosoknak, ha csak magukban falatoznak, a szerényebb, csupán 40 négyzetméteres kis ebédlőt is választhatják. Persze van itt egy garzonlakás méretű konyha, kamra, háztartási helyiség varróasztallal, és sok egyéb kiszolgálóhelyiség is.Ha a tulajdonos éjszakai megfeszített munkája során esetleg felfrissülésre vágyna, a dolgozószoba mellett is a rendelkezésére áll egy fürdőszoba, hogy ne kelljen a lépcsőkön felcaplatnia az emeletre. Pedig az ott elhelyezett „fő hálószobához” a biztonság kedvéért két fürdőszoba is tartozik: egy zuhanyzós férfi- és egy kádas, kissé tágasabb női – valljuk be, ez jól jöhet a reggeli rohanásban. A ház urának és asszonyának hálószobája a „férfi és női pihenősarkokkal” és a fürdőkkel együtt, a közlekedőket nem számítva, több mint 90 négyzetméteres, tágas élettér.A 2022-es vázlatterv szerint további három, egyenként csaknem 20 négyzetméteres hálószoba, valamint egy lány- és egy fiúfürdő is található ezen a szinten. Az épülethez tartozik a déli fekvésű „kemencés terasz” a kerti sütögetések számára, a nyári hőségek idején pedig az északra tájolt pihenőterasz nyújthat kikapcsolódást a megfáradt háziaknak.A családi házat föld alatti széles alagút köti össze a vendégházzal és a 400 négyzetméteres mélygarázzsal, amely – tárolók, lift, lépcsőház mellett – hat férőhelyes magánparkolót és két szolgálati parkolót rejt. Ha elfogadjuk, hogy az egész főúri komplexumot tényleg Orbán Győző építi, nyilván arra számít, hogy ha a fia és egyik magas rangú kollégája is látogatóba jön hozzájuk, az állami autóknak is legyen hol parkolniuk.A családi házzal szemben áll a könyvtár, a házigazda alighanem legnagyobb büszkesége. „Itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna” – mondta erről Orbán Győző. A 150 négyzetméteres olvasóterem galériáján metszettartó polcokat is kialakítanának. A könyveknek lesz hely a tárgyalóban vagy a lakásnyi méretű, 60 négyzetméteres itteni dolgozószoba polcain is, ezeket a helyiségeket az olvasóteremmel közös kandalló fűti.Na de nem minden könyvespolc egyforma. A tervrajzon ugyanis látszik, hogy az egyik mögött lépcső indul a 30 négyzetméteres pincéhez. Alighanem egy olyan, kifordítható könyvespolccal álcázott ajtóval van dolgunk, mint amilyeneken át rendszerint a gyilkos menekül az Agatha Christie-krimikben. Hogy a pincében borokat vagy mást tárolnak, nem tudjuk.Azt viszont igen, hogy az emeleten kényelmes helyük lesz azoknak a kutatóknak, akik az Orbán nemzetség levéltárát feldolgozzák: két önálló lakás áll rendelkezésükre. A nagyobb, több mint 43 négyzetmétereshez még gardrób is tartozik, hátha valaki méretes ruhatárral érkezik kutatni.Ezután következik a két L alakú, műemlékvédelem alatt álló egykori birkahodály, amelyeket elbontottak, helyükre egy 1980 négyzetméteres vendégházat és egy 2500 négyzetméteres terményfeldolgozó műhelyt húztak fel. A családi házzal összekötött vendégházat Orbán Győző szerint azért építették, hogy legyen mindenkinek helye, „ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen”.Bátran hozhat mindenki még egy embert is, mert a földszinten elhelyezkedő „profi üzemi konyhát” 100 fősre tervezték. Van itt hús- és zöldség-előkészítő, italraktár és pincérforgó is a hatalmas kandalló és a látványkonyha mögött. Ez szolgálja ki a komplexum legnagyobb helyiségét, a 355 négyzetméteres ebédlőt és társalgót. Utóbbiba a tervező a hangversenyzongora és a vetítővászon helyét is berajzolta.Ha pedig az úri társaság nyugovóra akar térni, ezt a tervrajz szerint kilenc egy- vagy kétszintes apartmanban teheti meg, amelyekben pótágyakkal együtt akár 60 fő is alhat. Az emeleten kapnak helyet a cselédség meglehetősen takaros, elkülönített lépcsőházzal rendelkező lakásai is. A terveken olvasható, hogy a komorna/komornyik számára egy plusz két félszobás lakást terveztek, a házvezetőnőnek egyszobás otthon jár.Az építtetők biztos nagy Csengetett, Mylord?-rajongók, tudják, hogy nagy kincs a jó szakácsnő, ő kapja ugyanis a legnagyobb – 55 négyzetméteres, kétszobás – ingatlant. A szobájából közvetlen lépcső vezet a konyhába, így éjszaka is össze tud ütni a számok fölé görnyedő házigazda számára egy omlettet, ha az megéhezik.A kiszolgálószemélyzet lakásaitól hermetikusan elválasztva, szintén az emeleten kap helyet a kandallós klubszoba, középen biliárdasztallal, oldalt kényelmes bőrkanapéval. Még a napilapok számára is terveztek egy polcot. Ha pedig valaki netán elunná a frissen vasalt Nemzeti Sport olvasását, azt várja a wellnessrészleg finn szaunával, jakuzzival, gőzkabinnal, tepidáriummal és tornaszobával, amelyben bizonyára kettlebellkészlet is helyet kap.A másik L alakú épület helyiségkiosztása sem egy mezőgazdasági üzem képét idézi, inkább egy nagy háztartásét. Vannak kocsiszínek, raktárak, befőzőkonyha, két 8 fős személyzeti öltöző, pihenő, értekezőhelyiség, főkertészi iroda és kazánház. A pincében két, egyenként 25 négyzetméteres hűtőkamra látszik, az emeleten pedig gyógynövényeket szárító kamra.Két lakást is terveztek, az egyik – 277 négyzetméteres – raktárhelyiség mellé pedig azt a megjegyzést tették, hogy ott is kialakítható további négy lakás.A telek végében lévő hatalmas pajtáról azt mondta Orbán Győző, hogy „még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni”. Itt lenne Taraczky összesítője szerint a rendezvényház. Erről csak egy 2010-es felmérési tervet találtunk egy tervezőirodától. Vagyis a hatvanpusztai projekt legkésőbb a NER megalakulásának évében elkezdődött.
|
Hatvanpuszta: könyvespolcba épített titkos lépcső a főúri dolgozószobában, saját lakás a komornyiknak - megszereztük az eredeti tervek teljes listáját
|
Tudor-kori kastély képe lebeghetett a megrendelő szeme előtt, amikor 2019-ben a megbízott építésszel összeállította hatvanpusztai birtokának koncepcióját. Álmodott magának könyvtárból rejtekajtóval megközelíthető pincét, kereken száz vécét és egy kétszáz fős rendezvénytermet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251218_orban-csalad-hatvanpuszta-projektleiras-titkos-lepcso#mjb3v177mqdpckp14jl
|
2025-12-18 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Egy alig észrevehető apró módosítással a kormány (illetve a törvénymódosítást elfogadó parlamenti többség) karácsonytól váratlanul megnyitotta a földpiacot a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt - írja Szabó László, a Hold Alapkezelő alapítója, aki már évek óta visszavonult a pénzügyi szektorból, és zalai földjein gazdálkodik (bivalyokat tenyészt).Az online jogtárban valóban hozzáférhető már a "2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról" legújabb, jövő héten, december 24-én hatályba lépő módosítása, amely egyetlen apró alponttal egészíti ki a törvény 13. paragrafusát:"g) * haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot."Ez a paragrafus (a 13. ) írja elő, hogy a földvásárlónak magának kell művelnie a megvásárolt földet, és nem engedheti át másnak. A g.) pont a kivételek fölsorolása közé került, tehát december 24-től az is "saját művelésnek" számít, ha valaki haszonbérletbe adja a földet.Ennek nem sok értelme van, és alapvetően szembemegy a törvény preambulumában is megfogalmazottakkal, valamint a Fidesz által sokat hangoztatott alapelvvel, miszerint a termőföld nem lehet pénzügyi spekuláció tárgya, és annak kell birtokolnia, aki meg is műveli."Ez a néhány idézett szó igazi pálfordulás a kormány földügyi szabályozásában. Ezentúl bárki, akinek van hatvanezer forintja és egy hónapja az »Aranykalász« begyűjtésére, vásárlóként jelenhet meg a magyar termőföld piacon. Ne legyenek kétségeink: sokan lesznek. A magyar földpiac gyakorlatilag megnyílt a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt" - írja Szabó a Holdblogon.A Fidesz-frakció kezdeményezte a változtatástA módosításról a december 16-án kihirdetett, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló XCVII. számú törvény rendelkezett. Izgalmas lett volna megtudni, hogy mivel indokolta a jogalkotó a módosítást, a törvényjavaslatban ugyanis minden paragrafusnak van egy részletes indokolása. Csakhogy visszakeresve ennek az XCVII. törvénynek az eredeti tervezetét, azt láttuk, hogy abban a parlamentnek november 11-én benyújtott javaslatban ez a paragrafus nem is szerepelt.Az országgyűlés honlapján a törvénytervezet módosító javaslatai között keresgélve az derült ki, hogy ez a passzus a Font Sándor vezette mezőgazdasági bizottság által november 25-én tárgyalt módosító javaslatcsomagban szerepelt először. Font - akit kerestünk a cikk megjelenése előtt, de a telefont nem vette fel, és sms-ünkre se reagált - erről azt mondta az ülés jegyzőkönyve szerint: "a képviselőtársaim részéről módosító indítvány nem érkezett, így azt nem kell tárgyalnunk, azonban a Fidesz-frakció módosító indítványt szeretne a bizottság nevében benyújtani. Ezt előkészítettük és ki is küldtük a bizottság tagjainak a szokásos formában".
|
Váratlan törvénymódosítással karácsonyra megnyitják a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt
|
A változtatást a Fidesz-frakció kezdeményezte. Eddig csak azok vásárolhattak termőföldet, akik vállalták, hogy meg is művelik. Ez volt a Fidesz legfőbb alapelve, hogy ne legyen a föld spekulációs eszköz.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/20/varatlan-torvenymodositassal-karacsonyra-megnyitjak-a-termofoldpiacot-a-penzugyi-befektetok-elott
|
2025-12-20 12:00:11
| true
| null | null |
444
|
A Nógrád Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke, Skuczi Nándor posztolta ki, hogy mások mellett ő és Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő is büszkén pózolnak egy felújított Mol-kút előtt Pásztón.A kommentelők sorra értetlenkednek, hogy mit keresnek egy magánberuházás mellett a politikusok, Skuczi egyiküknek válaszolt is kommentben, azaz választ pont nem adott a kérdésre, de legalább őszinte volt:"A felújítást a tulajdonos készíttette. Többen is, meghívott vendégek voltunk."Egyébként ha nagyon szigorúak vagyunk, végül is volt köze az államnak (Fidesznek) a felújításhoz, a megyei lapban megjelent PR-cikkből ugyanis kiderül, hogy „az ünnepélyes megnyitón Becsó Zsolt országgyűlési képviselő elmondta, hogy a fejlesztés a Demján 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program támogatásával valósult meg, ami a kormányzat részéről egy nagyszerű gazdaságélénkítő lehetőség”.
|
Fideszes politikusok nemzetiszín szalagokkal, büszkén átadták egy magánvállalkozó magánvállalkozásban felújított Mol-kútját
|
A Facebookon értetlenkedő kommentelőknek még el is ismerte az egyik fideszes politikus, hogy a tulajdonos újíttatta fel, ők csak meghívottak voltak. A megfejtés az lehet, hogy állami Demján program is besegített.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/20/fideszes-politikusok-nemzetiszin-szalagokkal-buszken-atadtak-egy-maganvallalkozo-felujitott-mol-kutjat
|
2025-12-20 14:55:43
| true
| null | null |
444
|
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Vertikal Group Nyrt.-ben, amely magát "a környezetgazdálkodás és környezetvédelem meghatározó szereplőjeként" jellemzi tőzsdei bemutatkozásában, november végén egy tőzsdén kívüli, tőkeemeléses tranzakcióval 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Hodler Capital Kft. nevű cég. A Vertikal múlt csütörtökön adott ki tájékoztatást a tőzsde honlapján arról, hogy a cégbíróságon bejegyezték alaptőke-emelését (ennek megtörténte után kezdeményezheti a cég, hogy az új részvények is megjelenjenek a tőzsdei nyilvántartásban, ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg).A közleményben már nem szerepelt, de az üzlet abból a szempontból nagyon fontos, hogy ezzel szabad szemmel is láthatóan megjelent a NER üzleti világa a cégnél, amely a MOHU szerződéses partnereként a magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziós ellátás meghatározó szereplője. (A Vertikal a MOHU-val kötött szerződés értelmében többek között a budapesti, északkelet-magyarországi és észak-dunántúli régióban vesz részt a hulladéküzletben, vannak helyek, ahol szemétszállításra szerződtek, de számos hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésével is a Vertikalt bízta meg a Mol-tulajdonú cég.)Annak bizonyítására, hogy ebbe a tőzsdei társaságba, amely tavaly 67 százalékkal növelte az árbevételét és megtriplázta a nyereségét, most megérkezett a NER, elég megnézni az új Vertikal-résztulajdonos Hodler Capital tulajdonosi hátterét, illetve az ő korábbi üzleti mozgásaikat.A Hodler Capital Kft. többségi, 64,4 százalékos tulajdonosa egy másik, kizárólagos tulajdonában lévő kft.-n keresztül a Lázár János bizalmasának számító Kerezsi Miklós. Ő többek között a Lázár-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának egyik tagja – a testület elnöke maga Lázár, az egyik kurátor Csányi Sándor OTP-vezér Attila nevű fia –, valamint igazgatósági tag volt a szintén Lázár-domíniumnak számító mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél 2016–21 között. Kerezsi a társaság ügyvezetője, sőt a NER-utánpótlásképző MCC rendezvénye, az MCC Feszt honlapján szereplő bemutatkozása szerint az egész Hodler csoport elnöke is.Mindenki a harmadikra!Két kisebbségi tulajdonostársa a Hodler Capitalban az Innovation Europe Agrár Innovációs Magántőkealap 33,1 százalékos részesedéssel, valamint a Larstatt Asset Management Kft. 2,5 százaléknyi tulajdonnal. Az Innovation Europe, ami az állami tulajdonú Eximbank kelet-közép-európai agrárbefektetésekre szánt magántőkealapja, 2024 novemberében szállt be a Hodlerbe, lényegében átvéve a 2021–24 között 33,1 százalékos tulajdonos PriMont Consulting Zrt. helyét. A társaságok szoros kapcsolatát jelzi, hogy a Hodlerből már kivált PriMont kivételével valamennyinek ugyanott van a székhelye: a XII. kerületben, a MOM Park egyik irodaházában (D épület, 3. emelet, egyes cégeké korábban az 5. emeleten volt).Ezekből is érzékelhető, hogy a Hodler-csoport nagyon sok szálon kötődik a NER-hez. De ha megnézzük ezeknek a cégeknek és a vezetőiknek a hátterét és múltját, még egyértelműbbé válik, hogy a Vertikalban a NER-be mélyen beágyazott üzleti kör szerzett részesedést, és messze nemcsak azért, mert Lázár János bizalmasa az ügy egyik főszereplője.Az Innovation Europe Agrár Innovációs Magántőkealap és a Hodler csoport már a 2024-es tulajdonszerzés előtt is szoros kapcsolatban állt. A magántőkealap alapkezelője a Hodler Alapkezelő Zrt., ami jelenleg a Hodler Capital és így Kerezsi kizárólagos tulajdonában áll (az alapításkor elvileg tulajdonostárs volt benne a gyulai székhelyű Peregrum-Hungary Zrt., a 2010-es évek eleji trafikmutyi egyik helyi nagy nyertesének érdekeltsége, de egy kurta-furcsa módosítással egy hónap után megszűnt a tulajdonrésze, bár azt a cégbíróság csak 2021 tavaszán vezette át). A Hodler Alapkezelőről a HVG 2021-ben azt írta: „tulajdonosai és vezetői a kormányhoz közel álló gazdasági elit szinte teljes körét felölelik”.Kerezsi, Kajzinger, Köbli, Kiss-GrizEz egyáltalán nem tűnik túlzásnak a cégnyilvántartás adatai alapján: a vállalat vezetésében, illetve felügyelőbizottságában tag volt korábban Lantos Csaba jelenlegi energetikai miniszter, Csák János korábbi kulturális miniszter, Nádasdy Bence, aki 2021 óta a Jellinek Dániel-féle Indotek csoport gazdasági igazgatója, valamint az a Kajzinger Gábor, akiről az említett a HVG-cikk azt írta: „Kajzinger Gábor befektetési szakember (…) a Rogán Antal miniszter által pátyolgatott Carion-csoportban tevékenykedik”. Sőt, a cégnél dolgozott a NER-elithez tartozása éveiben, igaz, nem cégjegyzésre jogosult vezetőként, de a vagyonnyilatkozata szerint jogi igazgatóként, egészen 2024 márciusáig, Magyar Péter is.A Hodler Alapkezelőnek jelenleg három aláírásra jogosult munkavállalója van: Kerezsi mellett Köbli Gyula és Kiss-Griz Alpár igazgatósági tagok. Ők Kerezsihez hasonlóan ismert szereplők a NER középkategóriás gazdasági vezetői között. Annyira, hogy mindketten felbukkannak a 2022 márciusában létrehozott Innovation Europe Agrár tulajdonában álló társaságok vezetésében is.Két ilyen cég van: az egyik a 2022 augusztusában gründolt Good Chicken Kft., amelynek főtevékenysége vagyonkezelés, míg a másik az a Good Farming Kft., amit a Szabad Európa egy 2023 eleji cikke szerint a magyar állam külföldi földszerzésére, elsősorban kelet-közép-európai terjeszkedésre alapítottak 2021-ben (erre utal az Exim Magyarország honlapján már nem, csak tárolt változatban elérhető leírás a tőkealapról). Ehhez képest a Good Farming volt az egyik legprosperálóbb alföldi agrárvállalkozás, a Gyulai Agrár Zrt. tulajdonosa is 2021 augusztusától egészen idén szeptemberig, amikor Mészáros Lőrinc agrárcége, a Talentis Agro Zrt. vette át a társaságot.A Good Chicken és a Good Farming székhelye is a már ismert MOM-irodaházas címen van. A Good Farming jelenlegi ügyvezetője Köbli Gyula, de korábban ügyvezetője volt a Hodler Alapkezelőből már ismert Kajzinger Gábor is, illetve 2022 júniusától 2023 februárjáig ebben is felbukkant a cégvezetés tagjaként Magyar Péter. A másik cég, a Good Chicken ügyvezetője az alapítás óta Kiss-Griz Alpár (2024 nyaráig csak Kiss Alpár), valamint Verbó Zoltán, akinek a LinkedIn-profiljában főállású munkahelyként az van megadva: Hodler Asset Management, azaz Hodler vagyonkezelés.A felsorolt, jelenleg is a Hodler, illetve a magántőkealap körüli tevékenykedő személyek közül talán Köbli Gyula neve a legismertebb. Ő a néhány éve az MCC kezébe került Libri-Bookline vezérigazgatója lett tavaly – apró érdekesség, hogy a Libri fb-jébe 2023-ban, az MCC érkezése után beválasztották Kerezsit –, de igazgatósági tag volt 2015–17 között Mészáros Lőrinc egyik cégénél, a Mészáros M1 Szolgáltató Zrt.-nél, illetve volt üzlettársa Spéder Zoltánnak is, még mielőtt az kegyvesztett lett a Fidesznél, illetve Orbán Viktornál.A történetben szintén felbukkanó Kiss-Griz Alpár egyrészt a Larstatt Asset Management Kft. alapítója, egyedüli tulajdonosa és így ügyvezetője is. Másrészt, ahogy írtam, a vezetőség tagja a Hodler Alapkezelőben, több dokumentumon is szerepelt az aláírása az Innovation Europe tőkealap vagyonkezelője képviselőjeként. A LinkedIN-profilja szerint a Babeș–Bolyai egyetemen végzett Kiss-Griz emellett február óta – Kerezsi helyét átvéve – szintén ügyvezető egy Ferdinand Investment Partners Kft. nevű cégnél, amelyben júniusban megjelent a Bitter Management S.R.L., egy Bihar megyében bejegyzett romániai cég.Kiss-Griz mindezek mellett ügyvezető lett tavaly novemberben egy akkor a Hodler érdekeltségébe került cégben. Az érdemi tevékenységet nem végző, évek óta nulla forintos árbevétellel és nullás eredménnyel (nem) működő Forverstone Holding Kft. azért érdekes, mert addig közvetve, több társaságon keresztül Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozott. Az ő indotekes gazdasági igazgatója pedig, Nádasdy Bence, ahogy korábban írtam, igazgatósági tag volt 2022–24 között a Hodler Alapkezelőben.A flair bútorok gyártója is a Vertikalé lettA Vertikal-történet apró, de már politikamentes érdekessége, hogy a magyar kertek, talán nem túlzás azt mondani, százezreit műanyag – úgynevezett flair – székekkel ellátó miskolci cég is gazdát cserélt a tranzakció során. A Vertikál és a Hodler még szeptemberben megkötött úgynevezett üzletrész-apportálási szerződése értelmében ugyanis a Hodler bevitte a Vertikalba azt a Plast-X Partner Kft., amely egy holdingcégen keresztül 76,91 százalékot birtokol a műanyag kerti bútorairól ismertté vált, a könyvvizsgálók által 1,336 milliárd forintra értékelt miskolci Flair-Plastic Kft.-ben (a Flair-Plastic maradék 23,09 százaléka az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealapé).Az üzlet fejében a Hodler 121 643 080 darab Vertikal-törzsrészvényt kapott, amit két évig nem adhat el, illetve aminek negyedére, 30 410 770 darab részvényre a Vertikal vételi jogot szerzett. A cégnyilvántartás szerint a társaság részvényeinek száma november 28-án, azaz a múlt hónap utolsó munkanapján a tőkeemelés nyomán 1 216 430 730 darabra emelkedett, vagyis a Hodlernek 10 százaléknyi törzsrészvénye lett az új felállásban, cserébe a cégbe apportált fröccsöntő vállalatért.
|
Lázár János bizalmasa által vezetett céggel szállt be a hulladékbizniszbe a NER
|
A tőzsdén jegyzett Vertikal Nyrt.-ben részesedést szerző Hodler Capital Kft. története jó példa arra, hogyan olvad össze az állami és magánszektor egy irodaház harmadik emeletén. A cégcsoportban a kormányhoz közel álló üzleti elit és a NER-es felső-középvezetői réteg számos tagja felbukkan.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/16/lazar-janos-bizalmasa-altal-vezetett-ceggel-szallt-be-a-hulladekbizniszbe-a-ner
|
2025-12-16 06:05:49
| true
| null | null |
444
|
Lebukott a kormány, nem 26, hanem 66 BTR harckocsit adott át Szerbiának, gyakorlatilag ingyen - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikus közérdekű adatigénylést nyújtott be, az adatokért pereskedni is kellett.Ebből derült ki, hogy 66 darab "változó műszaki állapotú", de "többségében felszerelt" járművet adott át a kormány 935 ezer euróért.2024 januárjában azt közölte a kormány, hogy 26 felesleges harckocsit adott el, miközben a szerb sajtó arról írt, 66 darab kiváló állapotú páncélozott járművet kaptak ajándékba.Hadházy azt írta, kiderült, a szerb sajtónak van igaza, és nem csak a darabszámban, ugyanis a képviselő szerint legalább tizenötször ennyi pénzért kellett volna eladni a járműveket. A történtek után hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést.Katonai forrásaink szerint a páncélozott szállító harcijárművek valójában nem voltak a legjobb állapotban, bár annyira rosszban sem, viszont az eszköz végtelenül elavult, ráadásul ilyen kis számban teljesen felesleges azokat bármire is használni. Elmondásuk szerint a szerbeknek ennél jobb eszközeik is vannak.
|
Feljelentést tesz Hadházy, miután kiderítette, mennyiért adott el 66 harci járművet a kormány Szerbiának
|
Tavaly azt kommunikálta a kormány, hogy 26 járművet adtak át, a valós adatokért perelni kellett.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/18/feljelentest-tesz-hadhazy-miutan-kideritette-mennyiert-adott-el-66-harci-jarmuvet-a-kormany-szerbianak
|
2025-12-18 08:42:29
| true
| null | null |
444
|
Fradi elnökként adott interjút a közszolgálati sportcsatornának Kubatov Gábor, de természetesen miután a NER-ben vagyunk, a beszélgetés végén kampánybeszédet is tarthatott a Fidesz alelnöke, de erről majd a cikk végén.Az M4-nek adott interjúban Kubatov tovább folytatta a harcát Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke ellen, lényegében megkérdőjelezve a bajnokság tisztességes lebonyolítását is."Azt látom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének az első és a másodosztályban is vannak érdekeltségei, amit nem tartok szép dolognak. Ő ugyanis a MOL igazgatótanácsának alelnöke, ők döntöttek arról, hogy az Újpestet a MOL megveszi magának. Sok pletyka szól arról, hogy a Vasasnál is döntő befolyással bír Csányi Sándor. Az MLSZ a bajnokság tiszta lebonyolításáért felel, ez pedig kérdéseket vet fel bennem."Kubatov újra előhozta a sérelmét, hogy a szövetség "egyik pillanatról a másikra" vezette be azt a szabályt, amely a magasabb finanszírozást ahhoz köti, ha legalább öt magyar játékos van a pályán egy csapatban. (Ezt a szabályt egyébként Orbán Viktor is támogatta, ami meg olyan szempontból érdekes, hogy az előző szezonban Felcsúton kapták a legtöbb játékidőt légiósok az egész NB I-ben.)"Ezeket az egyeztetéseket érdemes lett volna lefolytatni, akkor elkerültünk volna csomó vitát. Én a magyar labdarúgást tartom a legfontosabbnak, utána jön a Ferencváros, hiába vagyok a Fradi elnöke. Ezért alázattal elfogadtam volna ezeket, de az, hogy minket meg se kérdezzenek, egészen elképesztő, olyan luxus, amit szerintem egyetlen szövetség sem engedhet meg".Kubatov azt is mondta, azokról a véleményekről, melyek szerint túl sok a külföldi a csapatban hogy "Mátyás királyunk, aki Bécsnek büszke várát intézte el egy kis időre, egy zsoldos hadsereggel ment oda, mégis mindenki büszke rá."A szövetséggel, pontosabban az elnökével vívott csatában Kubatov bedobott egy újabb sérelmet is. Mint mondta, 10 éve építették meg a Groupama Arénát, a Fradi és talán a Debrecen tudja csak nyereségesen üzemeltetni a stadionjukat. Kubatov szerint ehhez az kellett, hogy a stadionjól tervezték meg."Azóta Magyarországon építettek jó néhány stadiont, sosem kérdeztek meg, hogy egyébként a Groupama Arénában mi okozza a nyereséget. És építettek közepes minőségű stadionokat, ahelyett, hogy a Groupamánál jobb stadionokat építettünk volna az itt megszerzett tudással."Kubatov ezt is igyekezett legalább részben az MLSZ nyakába varrni, mert szerinte a szövetség lehetett volna aktívabb az ellenőrzésekben, tanácsadásokban. Ez azért meglepő némileg, mert a stadionokat nem a szövetség építi, az állam ad rá pénzt, a klubnak van beleszólása, és köztudott, hogy szívesen kérik ki Orbán Viktor véleményét is.Ami a szurkolókat érdekelheti: a megállapádsuk alapján megfelelő ajánlat esetén már télen elengedhetik Varga Barnabást, akinek 31 évesen van még esélye egy igen jól jövedelmező szerződésre, és nem fogják tudni megtartani a fiatal Tóth Alexet sem.
|
Kubatov fájlalja, hogy Magyarországon csak közepes minőségű stadionok épültek
|
A Fradi elnöke megint beleállt Csányi Sándorba, lényegében azzal vádolva meg az MLSZ elnökét, hogy a bajnokság lebonyolításának a tisztaságát veszélyezteti, mert köze van a Vasashoz és az Újpesthez.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/18/kubatov-fajlalja-hogy-magyarorszagon-csak-kozepes-minosegu-stadionok-epultek
|
2025-12-18 21:03:37
| true
| null | null |
444
|
Miközben Győrben éppen a Nagymester néven futó F. Zsolt és bűnszervezete ügyét tárgyalták, addig Budapesten a BKV vezetősége ünnepi rendezvényen fogadta Bolla Tibort, akinek pont azért kellett májusban, 13 év után, távoznia, mert kiderítettük, hogy szoros kapcsolatban áll a Nagymesterrel. A Nagymester szervezetének több tagja is arról vallott a nyomozóknak, hogy a szervezet "elsődleges célja a »közpénzek lenyúlása« volt", az egyik kiemelten fontos fejős tehén pedig a BKV volt.Takács Péter, a BKV jelenlegi vezérigazgatója december 18-án csütörtökön délben tartotta meg a szokásos évbúcsúztató ünnepséget a BKV Előre pálya tanácstermében. Az eseményen a közlekedési vállalat vezetősége szokott résztvenni, ahol az aktuális főnök értékeli az elmúlt évet.Az idei eseményre meglepetésvendég érkezett: Bolla Tibor, akit májusban azonnali hatállyal menesztett Karácsony Gergely. Ez volt az indokolás:"Felmentettem tisztségéből Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját. A fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak. A reggel megjelent sajtócikkben foglaltakról igazoló jelentést kértem a BKV vezérigazgatójától, a válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget."Bolla Tibort a BKV Előre pálya kocsibehajtójánál a biztonsági igazgató egyik embere várta. Érkezéskor sikerült rákérdeznünk, hogy mit keres a BKV vezetőségi eseményén, ha már nem dolgozik a BKV-nál:Bolla Tibor azt mondta a 444-nek, hogy az utóda, Dr. Takács Péter hívta meg "beszélgetni". Arra kérdésre, hogy egy BKV vezetőségi eseményre miért hívnak meg valakit, akit korábban botrányos körülmények között menesztettek, azt válaszolta, hogy nincs kitiltva a BKV rendezvényeiről. Információink szerint Bolla Tibor a távozása után is hatással van a BKV ügyeire. Ezt ő tagadja.Májusban Több jel is arra utal, hogy a BKV vezérigazgatója nem egészen az, aminek elsőre látszik címmel írtunk cikket Bolla Tibor és a Nagymester kapcsolatáról.Képekkel is bizonyítottuk, hogy Bolla BKV-vezérként szoros baráti viszonyban állt F. Zsolttal, a BKV-ba beépült bűnszervezet fejével.F. Zsolt saját bevallása szerint lefizetett egy halom politikust, és az ügyészség vádja szerint több milliárdos kárt okozott az államnak és számos önkormányzatnak.A cikkünkben így írtuk le a két férfi kapcsolatát: „Forrásaink Bollát és a Nagymestert rendszeresen látták együtt bulizni, feltűntek fesztiválok és sportesemények VIP részlegeiben, hozzátartozóikkal és a bűnszervezet más tagjaival együtt jártak külföldön, egzotikus utazásokon, Balin és Kínában. Bolla nem csupán a Nagymesterrel, hanem a szervezet középvezetőivel is szoros, privát jellegű kapcsolatban állt.Pedig a BKV-vezér egy kifejezetten visszafogott vezető benyomását kelti. Tehát nem az a Hagyó Miklós-, Kocsis István-, Tóth Csaba-szerű figura, akikről már első blikkre is a Sopranos sorozat villan be az embernek. El tudom képzelni, hogy a legtöbb olvasó Bolla Tiborról most hall először. Az őt ismerő forrásaink szerint a „szürke bürokrata” imidzs egy tudatosan felépített karakter, maszk, ami mögé nem sokan láthatnak be.”Már önmagában az is megérne egy alapos vizsgálatot, hogy a főváros egyik legnagyobb cégébe beépül egy komplett bűnszervezet, majd előkerült egy kép, amin a BKV vezérigazgatója a szervezet tagjaival szilveszterezik Balin.De itt a barátságnál jóval többről van szó, amit bizonyít, hogy amikor a BKV szerződést kötött a Nagymester irányítása alatt álló céggel (Sys IT Services Kft.), akkor a szerződéshez szükséges banki garancia fedezete egy Bimbó úti villa volt, amit egy strómanon keresztül részben F. Zsolt részben Bolla Tibor barátnője tulajdonolt. Tehát a bűnszervezet úgy szerzett pozíciót a BKV-nál, hogy abban a BKV-vezér barátnője segédkezett. A barátnő szintén látható a Balin készült képen.Miután 2021-ben a Nagymesteréket bilincsben vitték el, Karácsony Gergely utasítására Bolla Tibor vizsgálatot rendelt el a cégnél. A vizsgálatot Bolla bizalmasára, a BKV-nál a compliance feladatokat ellátó menedzserre, Korompai-Romsics Krisztinára bízta. Korompai-Romsics azért volt felelős, hogy a vállalatnál a törvényi előírásokat, szabályokat és etikai normákat betartsák. A vizsgálat mindent abszolút rendben talált.A bökkenő az, hogy korábban a Nagymester irányítása alatt álló BKV-ba beépült bűnszervezet 133 millió forintot tolt bele a vizsgálatot végző menedzser családi cégébe.Ebben a beszélgetésben elmagyarázom az ügyet:https://www.youtube.com/watch?v=lx_lNZLvd6kBollát menesztése után helyettese, megbízott vezérként, Dr. Takács Péter követte a közlekedési vállalat élén, ő hívta meg Bollát az ünnepségre. Telefonon értem el a vezérigazgatót:444: Bolla úr azt mondta, hogy ön hívta meg a BKV évvégi ebédjére. Ennek mi volt az oka?Takács: Az volt az oka, hogy az évzárón a kollégákkal együtt tudjon tölteni egy ilyen búcsúebédet. Itt dolgozott 13 évig. Ő kezdte el ezt az évet.444: Azt tudja, hogy Bolla Tibornak botrányos körülmények között kellett távoznia?Takács: Én nem tudom, hogy a botrány, mit jelent, és mire gondol pontosan. Nekem a főpolgármester azt mondta, hogy közös megegyezéssel váltak el.444: Karácsony Gergely közleményében ez áll: „Felmentettem tisztségéből Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját.”Takács: Nem olvastam ezt.444: Nem problémás, hogy Bollát, aki alatt egy bűnszervezet bejuthatott a céghez, a BKV vezetői egy ilyen ünnepi eseményen fogadják? A BKV mégsem egy magáncég.Takács: Én nem éreztem problémásnak. Nem tudok róla, hogy őt valami bűncselekménnyel vádolnák. Nekem van olyan gyerekkori osztálytársam, aki börtönben ült, azzal is szóba állok.444: Szokott tanácsot kérni a Bolla úrtól, tartják a kapcsolatot?Takács: Előfordult. Nagy kolbásztöltő ő is, meg én is. Előfordul, hogy ilyenekről beszélek vele. BKV-ról nem. Nincs vele rossz kapcsolatom. Azt tartanám nem emberi viselkedésnek, ha hátat fordítanék. A kollégáim 99%-a egyetért ezzel a dologgal, és üdvözölte Bolla Tibor meghívását. Hallottam negatív információkat, de ezeket az ügyeket én nem tudom megítélni.444: Az azért különös, hogy a BKV és a Nagymester közti szerződéshez a BKV-vezér barátnője adja a fedezetet, nem?Takács: Ez nekem is furcsa. Nem tudtam róla, nem mondok ítéletet, csak meglepődök.
|
Karácsony májusban menesztette a bűnözők közé keveredett BKV-vezért, de ő visszamászhatott az ablakon
|
Bolla Tibor az évvégi vezetőségi ünnepségén bukkant fel. Korábban azért kellett távoznia, mert szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépül bűnszervezettel, akik egy rakás politikust fizettek le. Az új vezér nem érzi problémásnak a meghívást, állítása szerint csak kolbászokról szokott egyeztetni Bollával.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/19/karacsony-majusban-menesztette-a-bunozok-koze-keveredett-bkv-vezert-de-o-visszamaszhatott-az-ablakon
|
2025-12-19 10:22:54
| true
| null | null |
444
|
Noha már 2024 júniusában zajlott a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen egy Orbán Viktor testvérét is érintő büntetőügyben, másfél év elteltével sem történt érdemi előrelépés az eljárásban - legalábbis erre utal, hogy még mindig nyomoznak az ügyben.A nyomozó ügyészség is csak annyit árult el, hogy "továbbra is folyamatban van a nyomozás". Sőt, a nyomozás érdekeire hivatkozva még azt sem árulják el, milyen fázisban van az eljárás. Korábbi értesülésünk szerint befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás.Az ügyben, amelyet a Telexrészletes cikkben tárt fel még a nyáron, Orbán Áron (üzlet)társai ellen tett feljelentést egy magánszemély, aki szerint a feljelentésében említett emberek becsapták. Azt ígérték neki, hogy általa toborzott nepáliaknak szereznek munkavállalási vízumot és munkát Magyarországon, ebben pedig Orbán Viktor öccse, Orbán Áron van a segítségükre. A férfi fizetett, de végül egyetlen általa toborzott nepáli sem kapott vízumot.Korábban ugyanakkor a Telex olyan bizonyítékokat szerzett meg, amelyek alátámasztják, hogy Orbán Áron és a Multi Shoot nevű cége nemcsak kapcsolatban állt az érintett személyekkel, de aktívan közreműködött vízumok beszerzésében. Kiderítettük azt is, hogy a férfi, aki feljelentést tett, bizonyítékokat is csatolt a feljelentéshez. Ez megmagyarázza, hogy miért indult végül nyomozás.Csakhogy a nyomozás már akkor csigalassúsággal haladt, amikor az Orbán Áront is érintő ügyleteket részletesen feltártuk. Időközben pedig a feljelentő meghalt.Az ügy egyébként akkor robbant ki, amikor 2024 októberében - tehát már jóval azután, hogy a feljelentőt tanúként kihallgatták az ügyészségen -kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen a miniszterelnök testvére a Miniszterelnöki Kabinetirodában Héjj Dáviddal, Orbán Viktor egyik intézőemberével beszélget.A hangfelvétel arról árulkodott, hogy Orbán Áron és akkor még ismeretlen társai vízumügyek intézésében érdekeltek. Későbbsikerült beazonosítanunkOrbán Áron üzlettársait, de még hónapok kellettek ahhoz, hogy az ügy további fontos szereplőit és az azok közötti kapcsolatot is feltárjuk. Azt már viszonylag hamar kiderítettük, hogy az időközben blokkolt vízumkérelmek miatt sok olyanharagosa lettOrbán Áron társainak, akik a pénzüket követelték rajtuk vissza.Sikerült megszereznünk egy több ezer fájlt tartalmazó csomagot is, amelyben titokban rögzített hangfelvételekre, belső levelezésekre, szerződésekre, az országba behozandó külföldiekről készített komplett táblázatokra, adatbázisokra, dokumentumokra, nevekre bukkantunk. A fájlok között vannak fiktív munkaszerződések, vietnámi, indiai, nepáli, pakisztáni, török, kurd, arab és más nemzetiségű és etnikumú személy által beadott munkavállalói kérelmi dokumentumok, kapcsolati hálók és még sok minden más is. Ekkor találtuk meg annak a nyomát is, hogy az ügyben feljelentés is született, a feljelentő pedig bizonyítékokat adott át a nyomozó ügyészeknek.Megtaláltuk azt az üzenetet is, amit Orbán Áron társa az egyik elégedetlenkedő iráni partnerének írt, aki állítólag fenyegette. Az üzenet így szólt: "A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi és merre hány méter."Közben kiderítettük, hogy egy másik férfi, Orbán Áron társának asszisztense is feljelentést tett. Ráadásul ő a feljelentésében elárulta, hogy a társaság egyik kulcsfigurájának tartott vállalkozó utasítására hamisított is dokumentumokat annak érdekében, hogy külföldiek bejöhessenek az országba. Feljelentésében egyebek mellett olyan hamis szerződésről tett említést, amely alapján Magyarországra érkező emberek egy része nem kapott munkát, másik részük pedig egyszerűen illegális migránsként távozott más uniós országba.A Telex által megszerzett dokumentumok azt bizonyították, hogy Orbán Áron cégének, a Multi Shootnak a munkafolyamatban az volt a szerepe, hogy a munkavállalóknak időpontokat foglaljon a külképviseleteken.
|
Úgy tűnik, egy helyben topog az Orbán Viktor öccsét is érintő nyomozás
|
Ez az az ügy, amit részletesen feltárt a Telex, amikor a bizonyítékokat gyűjtő érintett meghalt. De a hatóságok így is számtalan bizonyíték birtokában lehetnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/17/orban-aron-viktor-occse-nyomozas-multishoot-kulfoldi-munkaero-vizum
|
2025-12-17 04:59:51
| true
| null | null |
Telex
|
Egy magyar baráti társaság utazott Berlinbe 2019 májusában, hogy a helyszínen nézze meg a város futballcsapata, a Hertha BSC következő bajnoki meccsét. A mérkőzésnek izgalmas magyar vonatkozása volt, ez volt ugyanis a Herthát irányító magyar edző, Dárdai Pál búcsúmeccse.A mérkőzésre kilátogató négyfős társaság egyik tagja Nobilis Márton volt, aki akkoriban az Agrárminisztérium egyik befolyásos, magas rangú tisztviselője volt.A hat évvel ezelőtti útnak azért van most jelentősége, mert Nobilis egyik útitársa időközben vádlott lett egy, az Agrárminisztériumot érintő büntetőügyben. Ez az ügy arról szól, hogy két ügyvédi iroda 2019 márciusa és júniusa között az Agrárminisztérium egyik cégétől úgy kapott 2,2 milliárd forintot, hogy a vádirat szerint cserébe nem végeztek érdemi munkát.Nobilis útitársa az ebben az ügyben érintett egyik ügyvédi iroda vezetője volt. Az ő irodája fizette a társaság repülőjegyeit a háromnapos kirándulásra, és ő intézte el azt is, hogy a meccsre magától Dárdaitól kapjanak tiszteletjegyeket. A másik két társuk feltehetően olyan ügyvéd volt, akik részt vettek az ügyvédi irodák által elvégzett, az ügyészség szerint látszatmunkának tartott tevékenységben.A németországi utazás 2019 tavaszán, néhány héttel azután történt, hogy az ügyvédi irodákhoz az Agrárminisztérium cégétől megérkezett a munkadíj első, több százmillió forintos részlete.Mindezek a büntetőügy évek óta zajló bírósági tárgyalásának idén júniusi ülésén derültek ki. A Direkt36 régóta figyelemmel követi a pert,és arról már korábban is beszámolt.Nobilis Márton nem vádlottja a szövevényes ügynek, de a bíró kérdéseiből az derült ki, hogy őt is érdekli, hogy Nobilis az ügy során mire láthatott rá, és a vádlottakkal milyen viszonyt ápol.Nobilis szerepe azért is érdekes, mert régóta a Fidesz környékén tevékenykedik. Már apja, Nobilis Kristóf milliárdos üzletember is ismert volt konzervatív nézeteiről és fideszes kapcsolatairól. A fia, Márton a 2010-es kormányváltás óta több minisztériumban is különböző tisztségeket töltött be, Lázár János például 2014-ben az állami reklámköltések felelősének nevezte ki. Különböző kitérők után 2018-tól lett az Agrárminisztérium kabinetfőnöke, és egy, a minisztérium ügyeit közelről ismerő forrás szerint a tárcánál sokkal nagyobb hatalma volt, mint ami a pozíciójából következett volna.Nobilis Márton a berlini meccslátogatásról szóló kérdéseinkre válaszolva azt írta, hogy a bírósági tárgyaláson említett három másik társával itthon és külföldön is többször látogattak ki focimeccsekre. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek az alkalmak mindig a fociról szóltak, ezeken üzleti vagy politikai megbeszélések nem történtek. A büntetőügyben érintett ügyvédi iroda vezetője, aki Nobilist Berlinbe kísérte, nem válaszolt a kérdéseinkre. Ő a bíróság előtti tanúvallomásában azt állította, hogy a berlini utazás magánjellegű volt, annak nem volt köze az ügyvédi irodáknak történő kifizetésekhez.A jelenleg folyó büntetőperben Nobilis Márton apját, Nobilis Kristófot is megvádolták. Az ügyvédi irodáknak a gyanú szerint jogtalanul kifizetett pénzek egy része ugyanis végül a Nobilis Kristófhoz köthető off-shore céghez vándorolt.A Direkt36 kutatásai szerint más kapcsolódási pontok is voltak Nobilis Kristóf és az agrártárca között, ahol Nobilis Márton fontos pozíciót töltött be. Nobilis Kristóf cégeinek a kormányzati pályázati portál adatai szerint 2018 és 2022 között közel 730 millió forintnyi támogatást ítéltek meg olyan pályázatokon, amelyek lebonyolításában az agrártárca meghatározó szerepet töltött be.Nobilis Márton az apja cégeinek pályázati támogatásairól azt írta: nem tud arról, hogy édesapja az említett időszakban bármilyen pályázaton indult volna. Hozzátette: az agrártárca kabinetfőnökeként "semmilyen pályázat vagy pénzügyi döntés elbírálása" nem tartozott a hatáskörébe. A Direkt36 sem talált arra utaló információt, hogy Nobilis Márton befolyást gyakorolt volna ezen pályázatok elbírálására.Nobilis Kristóf a Direkt36-nak azt írta: a több mint húsz éve üzemelő cégei több, különböző kormány alatt is sikeresen pályáztak. Arra a kérdésre, hogy a korábban az agrártárca kabinetfőnökeként dolgozó fiának volt-e bármilyen szerepe a pályázati győzelmekben, azt írta: visszautasítja a fiával "kapcsolatos sejtetéseket és alaptalan állításokat".Nobilis Ágoston - Nobilis Kristóf másik fia, az egyik családi cég ügyvezetője - a megkeresésünkre azt válaszolta: az általunk az állami pályázati oldal alapján összesítettnél jóval kisebb összegben kaptak támogatást az agrártárca által irányított pályázati programban. Pontos számot azonban ismételt kérésünkre sem közölt. Az Agrárminisztérium nem reagált a kérdéseinkre.Az Agrárminisztériumot érintő büntetőügyet 2023 tavasza óta tárgyalja a Székesfehérvári Törvényszék, a per jelenleg is folyamatban van. Az ügy lényege, hogy két ügyvédi iroda - az Őszy Ügyvédi Iroda és a KPZ Ügyvédi Iroda - még 2019-ben összesen 2,2 milliárd forint összegű szerződést kötött az Agrárminisztérium felszámolás előtt álló háttércégével, a Nemzeti Kataszteri Program Nkft.-vel.A vádirat szerint az irodák ezért az összegért cserébe nem végeztek érdemi munkát, és a teljesítésként leadott anyagoknak nem volt valódi hasznuk. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint a leadott dokumentumok táblázatai és grafikonjai a nyers adatok birtokában néhány perces munkával előállíthatók voltak. Az NNI felhívta a figyelmet a dokumentumokban található nagy betűméretre, a feltűnően nagy sorközre és a helyesírási hibákra is.Az ügynek közel egy tucat vádlottja van, Nobilis Márton nem tartozik közéjük. A bíróságot azonban úgy tűnik, érdekli, hogy Nobilisnak lehetett-e bármilyen szerepe az ügyben, és ezt tanúk segítségével igyekszik tisztázni.Nobilis Márton még 2009-ben a Fidesz egyik befolyásos háttérfigurája, a hűtlen kezelés miatt jogerősen elítélt Várhegyi Attila Prestige Média Kft. nevű médiacégénél kezdte a karrierjét. Ez a cég korábban dolgozott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak is, amikor a település polgármestere még Lázár János volt.Lázárral a kapcsolata később is megmaradt. Lázár 2014-ben - amikor a politikus még a Miniszterelnökséget vezette - kinevezte Nobilist a tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) élére. Ez a hivatal bonyolította le az állami cégek reklámpályázatait: ha egy állami vállalat hirdetni akart, az NKH folytatta le az erről szóló pályázatot, és döntött arról, ki kapja a megbízást. Nobilis ezután az MTVA-nál is megfordult, majd 2016 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) több háttérintézményénél is vezető pozíciót töltött be.Innen került 2018-ban az Agrárminisztériumhoz, ahol 2022-ig Nagy István miniszter kabinetfőnökeként dolgozott, majd pedig 2024 végéig ő volt az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár. (Miután az agrártárcától távozott, 2025 nyara óta az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. igazgatósági tagja, emellett tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik bizottságának is.)Egy, az Agrárminisztérium ügyeit közelről ismerő forrás szerint Nobilisnak a tárca kabinetfőnökeként nagy befolyása volt, és a minisztérium számos területére érdemi ráhatással bírt.A Székesfehérvári Törvényszéken folyó bírósági tárgyaláson az derült ki, hogy Nobilis Mártonnak egykori pozíciójából adódóan lehetnek érdemi információi az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzekről.Az egyik korábbi tárgyaláson erre utalt az ügy elsőrendű vádlottja, Nagy János is, aki a vizsgált események idején földügyekért felelős helyettes államtitkár volt. Nagyot - aki csak névrokona az agrártárcát vezető miniszternek - azzal vádolják, hogy ő döntött az ügyvédi szerződések megkötéséről. A vádirat szerint az motiválta, hogy megszerezze a megszűnőben lévő minisztériumi cég számláján maradt milliárdokat, mielőtt azok visszakerülnek a költségvetésbe.Nagy János az egyik 2025. februári tárgyaláson azt vallotta, hogy őt Nobilis Márton kabinetfőnök utasította az agrárminiszter nevében arra, hogy mely ügyvédi irodákkal mekkora összegben kell szerződniük.A bíróság erről idén februárban hosszan kérdezte a tanúként megjelenő Nagy István agrárminisztert is. A miniszter tagadta, hogy ő döntött volna a szerződésekről, Nobilis Márton szerepéről pedig azt mondta: "Én nem tudok erre mit mondani, mert hogy mit mondanak a nevemben, a felhatalmazásom nélkül, arra nincs semmi (ráhatásom - a szerk.)."A bíróság erre visszakérdezett a miniszternél, hogy Nobilis Mártonnak lehetett-e lehetősége és hatásköre, hogy valótlan dolgokat közvetítsen a tárca vezetőjének nevében. Nagy István erre azt felelte, hogy nem tudja, de ezt nem feltételezi. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy az összes eléje kerülő irat átnézésére nincs ideje, emiatt előfordulnak olyan esetek, hogy ha egy dokumentumot előtte már többen - például a kabinetfőnöke is - aláírtak, akkor azt ő is ellenjegyzi.Nobilis Márton személye azért is érdekes, mert a vádlottak padján ül az édesapja, Nobilis Kristóf magyar milliárdos is.Az idősebb Nobilist költségvetési csalással vádolta meg az ügyészség. A vád szerint az ügyvédi irodák a hozzájuk befolyó milliárdokból az üzletemberhez köthető panamai off-shore cégnek utaltak el több százmillió forintot. Ezek után pedig a vád szerint Nobilis Kristóf nem fizetett adót.Nobilis Kristóf a bíróság előtt tett idén januári vallomásában azzal védekezett, hogy a pénzmozgás valójában egy régi kölcsön visszafizetése volt. A milliárdos azzal érvelt az ártatlansága mellett, hogy a kölcsön visszatérítése adómentesnek minősül, tehát szerinte nem kellett semmilyen adóterhet befizetnie az ügylet után. Nobilis Mártont is beidézték tanúként az ügyben, ő azonban az édesapjával fennálló rokoni kapcsolatára hivatkozva megtagadta a vallomástételt.Nobilis Kristóf milliárdos nagyvállalkozó, aki az elmúlt években többször is szerepelt a leggazdagabb magyarok listáján. Vagyonát 2016-ban a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 6,8 milliárd forintra becsülte. A bankszektorból indult, de meghatározó szereplővé az ingatlanpiacon vált, emellett volt balatoni kikötője és alapított saját pálinkamárkát is.Nobilis 2005-ben megvásárolta az Index hírportál kiadóját, amelyet nem sokkal később tovább adott Spéder Zoltánnak, a korábban jó fideszes kapcsolatokkal bíró bankárnak. Nobilis Kristóf - Spéderrel és a miniszterelnökhöz közel álló Schmidt Mária történésszel együtt - hosszabb ideig tulajdonos volt a fővárosi ingatlanpiac meghatározó cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben is. A BIF-ben lévő részesedésétől azonban 2017-ben megvált.Bár a bírósági pernek nem tárgya, az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzeken kívül más kapcsolódási pontot is lehet találni Nobilis Kristóf és az Agrárminisztérium között.Nobilis Kristóf cégeinek a kormányzati pályázati portálon, a palyazat.gov.hu oldalon megtalálható adatok alapján a Vidékfejlesztési Program nevű pályázat keretében több alkalommal ítéltek meg nagy összegű támogatásokat. Ennek a programnak az irányító hatósága 2018-tól az Agrárminisztérium volt, ami azt jelenti, hogy a tárca fontos szerepet játszott ezeknek a pályázatoknak a lebonyolításában. A Direkt36 összesítése szerint Nobilis Kristóf két cégének 2018 után - vagyis miután Nobilis Márton a tárca kabinetfőnöke lett - több százmillió forintot ítéltek oda ilyen pályázati programok keretében.Az egyik cég a biogazdálkodással foglalkozó Csoroszlya-Farm Kft. volt, amelyben Nobilis Kristófnak a támogatások megítélésekor is volt és jelenleg is van tulajdonrésze. A vállalkozásban Nobilis Márton Ágoston nevű testvére is tulajdonos, aki 2016 óta a Csoroszlya-Farm ügyvezetői posztját is betölti. Ennek a cégnek 2018 és 2022 között 697 millió forintot ítéltek meg az EU és a magyar állam által társfinanszírozott Vidékfejlesztési Program pályázatain. A nyilvános adatbázisok szerint a cégnek ezeket a forrásokat többek között malomipari beruházásra, digitális átállásra és fagykárok megelőzésére ítélték oda.Nobilis Ágoston a Direkt36-nak azt írta, hogy a Csoroszlya Farm Kft. "25 éve gazdálkodik", és már tíz éve az ő irányítása alatt végeznek biogazdálkodást "egy szigorú szabályrendszert betartva, kisüzemi feldolgozóval és fajtakutatással egybekötve". Hozzátette, hogy a "gazdaság 2004 óta az összes hasonló mezőgazdasági üzemmel megegyező feltételekkel, előfinanszírozással, szabályozott pályázati keretrendszerben vesz igénybe EU forrásból támogatásokat, az adott kormány pártállásától függetlenül".Közölte azt is, hogy "jóval alacsonyabb összegben" vettek igénybe támogatást a Vidékfejlesztési Programból, mint ahogy az az állami pályázati oldalon talált adatokból készült összesítésünkben szerepel. Megosztottuk vele ennek az állami adatbázisnak az adatait, és kértük, hogy pontosítsa akkor az összeget, de ezt többszöri kérésünkre sem tette meg.A nyilvános pályázati adatok szerint támogatott másik Nobilis-cég a pálinkafőzéssel foglalkozó Spirits-68 Kft. volt, amely 2013 óta szintén Nobilis Ágoston tulajdona. A cégben az 1999-es alapítástól 2022-ig Nobilis Kristófnak is volt tulajdonrésze. Ennek a vállalkozásnak 32 milliót ítéltek meg ugyanennek a programnak a keretében, a cég pálinkafőzőjének technológiai megújítására.Nobilis Márton neve nem csak azért került elő a Székesfehérváron zajló perben, mert az apja részesült az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzekből. Ott derült ki az is, hogy jó viszonyt ápol az ügyben megvádolt egyik ügyvéddel, az Őszy Ügyvédi Iroda munkatársával.A megvádolt ügyvéd a nyári tárgyaláson a bíró kérdésére azt mondta, hogy Nobilis Mártont nem csak az agrárminisztériumi munkája révén ismeri. "Volt olyan, hogy futballoztunk együtt. Már hogy nem ketten, hanem hogy csapatban" - mondta az ügyvéd, arra utalva, hogy Nobilissal közös baráti társaság tagjai.Az ügyvéd a bíró kérdéseire ekkor közölt részleteket a 2019. májusi berlini útról is, amelyre a repülőjegyeket és a meccsbelépőket is ő intézte Nobilisnak és a másik két útitársuknak. Az ügyvéd azt állította, hogy az utazás kifejezetten magánjellegű volt, annak nem volt köze az ügyvédi irodáknak történő kifizetésekhez. A bíró a berlini meccslátogatásra azért kérdezett rá, mert az utazásról szóló számla - amelyet az Őszy Ügyvédi Iroda fizetett - szerepelt a nyomozati iratok között.A bíró az utazás részleteit érintő kérdései közben megnevezte azt a két férfit, akik Nobilis Márton és az Őszy Ügyvédi Iroda ügyvédje mellett Berlinbe utaztak. Róluk a bíró nem közölt semmilyen további, beazonosítást segítő információt, a korábbi tárgyalásokon elhangzottak alapján azonban lehet következtetni arra, hogy kik lehetnek.Ezek alapján ez a két férfi szintén ügyvéd, akik az irodájukon keresztül kapcsolatban álltak azokkal az ügyvédi irodákkal, amik részesültek az Agrárminisztérium cégétől érkező pénzből. Mivel ők nem közszereplők, csak a monogramjukkal, V. A.-ként és H. Á.-ként hivatkozunk rájuk.V. A. az ügyben tanúként is állt a bíróság előtt. A vallomásában elmondta, hogy ügyvédként dolgozik, és hogy az irodája leszerződött mind az Őszy Ügyvédi Irodával, mind pedig a KPZ Ügyvédi Irodával, hogy segítsen nekik a büntetőügy tárgyát képező feladat elvégzésében. V. azt is elmondta, hogy az irodában a kollégájával, H. Á.-val nagy munkát végeztek a feladat teljesítése során, és ezért cserébe nagyjából 50 millió forintot kaptak.V. az Őszy Ügyvédi Iroda megvádolt ügyvédjéről azt mondta, hogy nagyon régóta, emlékei szerint több mint tíz éve ismeri, együtt jártak templomba.Kerestük az ügyben V.-t és kollégáját, H.-t is. Mindketten elmondták, hogy korábban jó pár sporteseményen részt vettek nézőként, de ezeket magánprogramoknak tartják, így nem akarnak beszélni róluk. Egyikük sem erősítette meg, hogy 2019 tavaszán Berlinbe utaztak volna Nobilis Márton és az Őszy Ügyvédi Iroda ügyvédjének társaságában.A cégnyilvántartási adatok kutatásához azOpten szolgáltatásáthasználtuk.Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
|
Külföldi focimeccs a milliárdos fiával: különös szál bukkant elő az Agrárminisztérium bírósági ügyében
|
A minisztériumi visszaélésről szóló egyik tárgyaláson derült ki, hogy az egyik vádlott egy berlini focimeccsre utaztatta ki Nobilis Mártont, aki akkor a tárca magas rangú tisztviselője volt. Nobilis Mártont nem vádolják semmivel az ügyben, üzletemberként ismert apja viszont ott ül a vádlottak padján.
| null | 1
|
https://telex.hu/direkt36/2025/12/17/kulfoldi-focimeccs-a-milliardos-fiaval-kulonos-szal-bukkant-elo-az-agrarminiszterium-birosagi-ugyeben
|
2025-12-17 09:00:45
| true
| null | null |
Telex
|
Az Egyfeszt az elmúlt években Gyergyószentmiklós egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát, jelentős önkormányzati és magyarországi támogatásokkal. A fesztivál sikertörténete mögött azonban egyre több kérdés merült fel: helyi vállalkozók szerint kifizetetlen számlák maradtak utánuk, bírósági perek indultak, az eseményt szervező Ice Flora Alapítvány ellen pedig adóhatósági eljárás zajlik. Mindeközben új cégek és közvetítő szervezetek jelentek meg a háttérben - a pénz útja pedig egyre kevésbé átlátható."Méghogy otthonra talál a művészet. Nem sül le a képetekről a bőr, nem szégyellitek magatokat, hány zenekarnak, hány panziósnak tartoztok egész Gyergyó-medencében?" - ezzel a mondattal kezdődött az aFacebook-bejegyzés, amely először tette nyilvánossá, hogy az Egyfeszt körül nemcsak sikertörténetek, hanem kifizetetlen számlák is halmozódnak.A posztot Ádám József mentőorvos és panziótulajdonos tette közzé, miután az Egyfeszt hivatalos oldalán megjelent egy újabb, a fesztivált és annak közösségi szerepét hangsúlyozó népszerűsítő bejegyzés.Az Egyfeszt szervezői ugyanis nemcsak az idei, hanem még a tavalyi számlájukat sem fizették ki, összesen 38 ezer lejjel (7500 euróval) tartoznak nekik szállásért és étkeztetésért.A bejegyzésben és az alatta megjelent hozzászólásokban világosan megnevezte a problémát is: miközbena fesztivál mögött jelentős önkormányzati és magyarországi támogatások állnak, a helyi vállalkozók felé fennálló tartozások évek óta rendezetlenek. "Amikor kérdőre vonunk benneteket, hogy mikor lesz a kifizetés, akkor más sincs, csak a hazudozás" - írta. A felelősséget pedig nemcsak a szervezőkre, hanem a városvezetésre és az RMDSZ-re is kiterjesztette.A megszólalás időzítése nem volt véletlen, a Gyergyószentmiklós-Cegléd páros bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa döntőbe, amit Ádám József is örömmel fogadott, de mint a Transtelexnek adott interjúban elmondta: a Magyarországról érkező pénzjutalom kapcsán felmerült benne, hogy ugyanaz a politikai-szervezői kör ünnepel újabb sikereket és rendelkezik új források fölött, amely két éve nem rendezi a helyi vállalkozók felé fennálló tartozásait, és vélhetőleg hozzáállásuk nyár óta semmit sem változott.A panziótulajdonos szerint az első évben még rendben zajlott az együttműködés az Ice Flora Alapítvánnyal. A következő két évben azonban - noha volt szerződés, és a szolgáltatást maradéktalanul teljesítették - a kifizetések elmaradtak. A magyarázatok rendre ugyanazok voltak: "még nem érkeztek meg a pénzek", "késnek a támogatások", "év végéig rendezik", mert szerinte bizonyos - magyar kormányhoz köthető - "magyarországi támogatók" még nem küldték el a támogatást.Egy ponton azonban világossá vált számára, hogy nem egyszerű csúszásról van szó. Egy személyes egyeztetésen a fesztivál főszervezője, Kassay Lajos Péter, tíz perc beszélgetés után azt kérdezte tőle, hogy "a Vöröskereszttől jöttek-e". Ádám szerint ekkor vált egyértelművé: a szervező nem úgy kezelte őt, mint egy szerződés alapján járó pénzét jogosan követelő vállalkozót, hanem úgy, mintha adományért folyamodna, és teljesen a főszervező jóindulatán múlik, hogy ad vagy nem ad nekik pénzt, holott csak azt kérte, ami jár neki.A Facebook-poszt alatt rövid időn belül sorra jelentek meg a reakciók. Több helyi vállalkozó és szolgáltató megerősítette, hogy hasonló tapasztalataik vannak az Egyfeszt elszámolásaival kapcsolatban. Mások óvatosabban fogalmaztak, de nem vitatták a tartozások létezését. Visszatérő motívum volt az is: sokan azért nem szólaltak meg eddig nyilvánosan, mert féltek a következményektől: hogy nem jutnak megrendelésekhez, vagy valamilyen szinten visszaüthet rájuk az, hogy beszélni mernek a tartozásokról, hiszen mindenki tudta, hogy az a kapcsolati és politikai háló, amely a fesztivál mögött áll, mindent a kezében tart a régióban.Ádám József szerint az ő esete nem egyedi. Állítása szerint az Egyfeszt nemcsak néhány vállalkozónak, hanem akár több tucat helyi szereplőnek is tartozhat. "Ha kifizettek volna, soha nem írom meg ezt a posztot" - mondta. "De két év hitegetés után ez már nem fér bele."Ez a bejegyzés lett az a nulladik pillanat, amikor elindult az a folyamat, amely már bírósági ügyekhez, adóhatósági eljárásokhoz és új cégek megjelenéséhez vezetett az Egyfeszt körül.Az Egyfeszt az elmúlt években visszatérően részesült magyarországi és romániai közpénzes támogatásban is. A gyergyószentmiklósi önkormányzat 2025-ben közel 100 ezer eurós plusztámogatást szavazott meg a fesztiválnak, az előző években biztosított évi 50 ezer euró mellé. Ez a pénz az ADI Hargitába került, majd a meghívott előadók zsebébe, mint feltártuk:Rúzsa Magdi például 45 ezer euróért lépett felaz Egyfeszten.Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete már korábban is jelezte: nem ért egyet az Egyfeszt további közpénzes finanszírozásával, különösen annak fényében, hogy a fesztivál körül a korábbi években is több helyi vállalkozó és zenekar felé is kifizetetlen számlák maradtak.Az EMSZ szerint a tanácsüléseken is érzékelhető volt, mennyire kényes téma a tartozások és a fesztivál finanszírozása: állításuk szerint amikor ezekre rákérdeztek, érdemi válasz helyett hallgatás követte a felvetéseiket.Mint júliusban megírtuk, az EMSZ a városvezetés döntését is bírálta, miután a tanács jelentős összeget különített el fesztiválokra, és közleményben álltak ki azért, hogy jobb volna az összeget a városi infrastruktúra fejlesztésére vagy az önkormányzat adósságainak rendezésére használni.Több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is megerősítette: az Egyfeszt az elmúlt években évről évre egyre jobban eladósodott, egyre több cégnek tartozott pénzzel, voltak olyan cégek is, amelyeknek több évig nem fizették ki a szolgáltatásait.Egy forrásunk szerint viszont voltak olyan vállalkozók is, akiket végül kifizettek - jellemzően azután, hogy az újabb megrendezésre kerülő fesztivál előtt "kiverték a díszhisztit", vagyis belengették, hogy ha nem kapják meg pénzük, azon a kiadáson már nem lehet rájuk számítani. Mások azonban hiába próbálták behajtani a pénzüket: Kassay Lajos Péter, az Egyfeszt főszervezője különféle indokokkal hárított, halasztott fűt-fát ígérgetve, vagy egyszerűen nem reagált a megkeresésekre.Forrásunk állítása szerint az sem volt mindegy, ki kinek a köréhez tartozik:azok a cégek, amelyek a gyergyói RMDSZ befolyási köréhez köthetők, végül rendezték számláikat, míg mások - akik nem tartoztak ebbe az RMDSZ-es körbe, amelynek csúcsán a korrupciós vádak miatt felfüggesztett Barti Tihamér állt -, hoppon maradtak, állítja több egymástól független forrás is.A nyilvános megszólalásokat és a forrásaink által megerősített tartozásokat idővel jogi lépések követték. A román bírósági portál, a portal.just.ro adatbázisa alapján az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvány ellen az elmúlt időszakban több eljárás is indult, jellemzőenkis értékű követelésekjogcímen. Ezek az ügyek visszatérő mintázatra utalnak: szolgáltatások elvégzése után elmaradt kifizetésekre. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az alábbi felperesek fordultak bírósághoz az Ice Flora Alapítvánnyal szemben:AMIGO&INTERCOST SRLFLUX VISUALS SRLRIDE MORE EVENTS SRLBatthyány Ignác Technikai Kollégium(Gyergyószentmiklós).Az AMIGO&INTERCOST SRL által indított ügy a székelyudvarhelyi bíróságon 2024 elején került napirendre. Az eljárás végül nem érdemi ítélettel zárult: a bíróság rögzítette, hogy a felperes visszavonta keresetét. Hogy ez peren kívüli megegyezés, részleges kifizetés vagy más megállapodás eredménye volt-e, arról a nyilvános dokumentumok nem tartalmaznak információt.A többi ügy ennél frissebb. A FLUX VISUALS SRL, a RIDE MORE EVENTS SRL, valamint a Batthyány Ignác Technikai Kollégium kereseteit 2025 decemberében iktatták a gyergyószentmiklósi bíróságon. Ezek az eljárások jelenleg is folyamatban, érdemi tárgyalási szakaszban vannak.Utóbbi, oktatási intézményként működő felperes esetében információink szerint szállás és étkeztetés biztosítása volt a vita tárgya. Az iskola igazgatóját többször próbáltuk elérni, hogy a per hátteréről és a követelés jellegéről kérdezzük, de megkereséseinkre nem érkezett válasz.Fontos hangsúlyozni: akis értékű követelésjogintézménye kifejezetten olyan esetekre szolgál, amikor a felek viszonylag alacsony összegű, egyértelmű pénzügyi vitát próbálnak gyorsított eljárásban rendezni. A tény, hogy több, egymástól független szereplő is ezt az utat választotta ugyanazzal a szervezettel szemben, arra utal, hogy a vállalkozók egy része a hosszas egyeztetések és ígéretek után már nem látott más megoldást követelései érvényesítésére.Miközben az Egyfeszt körül sorra indultak a vállalkozói perek, az eseményt szervező Ice Flora Alapítvány pénzügyi helyzete az állam felé is láthatóvá vált. A román adóhatóság (ANAF) hivatalos dokumentumai szerint 2025 őszén eljárás indult az alapítvánnyal szemben.A Brassó megyei regionális adóhatóság 2025. november 14-én közzétettgyűjtőhirdetményében szerepel az alapítvány neve is. A dokumentum szerint az adóhatóság Hargita megyei kirendeltsége 2025. október 15-i dátummal adókiegészítési határozatot bocsátott ki az alapítvány számára, kamatokra és késedelmi pótlékokra vonatkozóan.Ez azt jelenti, hogy az Ice Flora esetében az adóhatóság hivatalosan is megállapított, lejárt állami követelést, és megkezdte annak kezelését.A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján az Ice Flora Alapítvány 2024 végén még nem szerepelt adóhátralékosként, 2025 őszére azonban ez a státusz megváltozott. Az adóhatóság eljárása időben egybeesik azokkal az időszakokkal, amikor több helyi vállalkozó is sikertelenül próbálta behajtani a fesztiválhoz köthető kintlévőségeit.Kassay Lajos Pétert, az Egyfeszt főszervezőjét erről is megkérdeztük. Az interjú során azonban sem a vállalkozások, sem az adóhatóság felé felhalmozott összeget nem árulta el, mert szerinte ez nem a nyilvánosságra tartozik.Azt azonban ő maga dobta be, hogy az Ice Flora Alapítvány és az adóhatóság között peres eljárás zajlik, ugyanakkor a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Arra a kérdésre, hogy az adóhatóság zárolta-e az alapítvány vagy az ő személyéhez köthető számlákat - mint azt több egymástól független forrásunk is jelezte felénk, nem cáfolta, mert szerinte "ez nem téma", ő pedig bár 1996 óta községi tanácsos Gyergyóalfaluban, egy gyergyószentmiklósi fesztivál esetében nem politikus, így ez sem tartozik a nyilvánosságra.Amikor arra kértük, erősítse meg vagy cáfolja az állítást, miszerint bankszámlákat zároltak volna, Kassay ismét elzárkózott a választól, majd az adóhatósági eljárás kapcsán annyit mondott: "perben vagyunk az ANAF-fal(Román Országos Adóhatóság - szerk. megj.). Amíg a per le nem zárul, nincs miről beszélni."A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a kifizetések elmaradásának okairól nem tartja "elegánsnak" beszélni, és amikor konkrétan rákérdeztünk arra, hogy a magyarországi támogatások esetleges késése összefüggésben áll-e a vállalkozók felé fennálló tartozásokkal, a kérdést nem volt hajlandó megválaszolni.A hivatalos dokumentumokon túl pedig több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is arról számolt be, hogy az adóhatósági eljárás híre hónapok óta kering a helyi üzleti és politikai közegben.A vállalkozói és politikai körökben 1,5 millió lejes adótartozásról beszélnek, de erre vonatkozóan sem bírósági, sem nyilvános adóhatósági határozat nem áll rendelkezésre, amely az összeget pontosan megerősítené.Egy, a helyzetet közelről ismerő forrásunk szerint ugyanakkor több egymástól független csatornából is az az információ jutott el hozzá, hogy Kassay mintegy 2,5 millió lej előteremtésén ügyködik, ami durván félmillió eurót jelent. "Ha az 1,5 milliós ANAF-tartozás valóban létezik, akkor a fennmaradó összeg akár más, még rendezetlen vállalkozói tartozásokkal is összefügghet" - tette hozzá, hangsúlyozva: ez következtetés, nem bizonyított tény.Forrásaink álláspontja abban megegyezett: a bizonytalanságot az okozza, hogy nehéz szétválasztani, mi az, ami tényleges pénzügyi kényszer, és mi az, ami időhúzás vagy magyarázat a kifizetések halogatására. "Nem lehet pontosan tudni, mi az, ami valóban így történt, és mi az, ami inkább diverzió" - fogalmazott egyikük.Egy forrásunk szerint Kassay Lajos Péter több vállalkozónak is arra hivatkozhatott, hogy bankszámlái zárolás alatt állnak, ezért nem tud fizetni.A beszállítók felé fennálló tartozások, az adóhatósági eljárás és a számlák körüli bizonytalanság után egy idő után nemcsak magyarázatok, hanem új szervezeti megoldások is megjelentek az Egyfeszt körül. Ebben az időszakban jelent meg a Creart Booking Solutions SRL, egy 2025 nyarán bejegyzett, Kassay Lajos Péter 100 százalékos tulajdonában álló cég.A nyilvános cégadatok szerint a társaság eddig nem szerepelt sem adóhatósági, sem bírósági eljárásban. A dokumentumok és az általunk megkérdezett vállalkozók beszámolói alapján azonban egyértelművé vált: a Creart konkrét helyzetekben az Ice Flora helyébe lépett.A Magor Csárda esetében például az eredeti megállapodás szerint az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvánnyal szerződtek volna az idei étkeztetésre. Amikor azonban előleget kértek - amit a korábbi rossz tapasztalatok miatt feltételként szabtak -, Kassay Lajos Péter azt közölte velük, hogy az Ice Flora számláján "nincs egyetlen fillér sem". Ekkor javasolta, hogy a szerződést kössék át a Creart Booking Solutions SRL-re, mert azon van pénz. Az előleget végül valóban a Creart fizette ki, és a munka el is indult.A teljes összeg azonban így sem érkezett meg. A fennmaradó tartozás egy részét később egy harmadik szervezet, az RMDSZ helyi ifjúsági szervezeteként működő Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács rendezte részben, a számla körülbelül fele - közel 6 ezer eurónak megfelelő összeg - azonban a mai napig kifizetetlen maradt.Egy másik, a Magor Csárdától független vállalkozás által aláírt szerződés is hasonlóképpen alakult. A dokumentum szerint az Ice Flora és a Creart Booking Solutions között azonos szolgáltatásokra, azonos időszakra, azonos teljesítési feltételekkel születtek megállapodások, ami arra utal, hogy a Creart bizonyos helyzetekben technikai és pénzügyi áthidaló szerepet töltött be. Az érintett vállalkozó szerint a váltás oka itt is az volt, hogy az Ice Flora számlájáról nem lehetett teljesíteni a kifizetéseket.A Magor Csárda társtulajdonosa szerint a késedelemre hónapokon át különböző magyarázatokat kaptak, mígnem ősszel egy levélben arról értesítették őket: év végéig "nincs értelme kérni" a pénzt, mert nincs realitása a kifizetésnek, mivel a fesztivál bevételei jelentősen csúsznak.Ez a levél több más vállalkozóhoz is eljutott. Kassay Lajos Péter ebben a beszállítók türelmét kérte, és az elmaradt kifizetéseket a támogatások és bevételek csúszásával indokolta. Levelében így fogalmazott:"Meggyőződésünk, hogy a mai, elég ellentmondásos és piaci szempontból igen telített helyzetben csak és kizárólag az együttgondolkodás, majd annak elvei alapján született cselekvés tudja eredményre juttatni az elképzeléseket. (...) Támogatóink helyzete sem volt egyszerű, és többen kerültek olyan helyzetbe, hogy önhibájukon kívül nem mindenki tudta és tudja időben teljesíteni a vállalt, rögzített elképzelések szerinti ütemtervet. Ennek eredményeként a fesztivál tervezett bevételei időben jelentősen csúszni fognak. (...) arra a következtetésre jutottunk, hogy az Egyfesztet szervező gazdasági és civil szervezeti entitások ezen év végéig tudják vállalni, hogy partnereikkel, beszállítóikkal szembeni elmaradásaikat honorálják, a beérkező bevételek és támogatások időzítésének és nagyságrendjének függvényében."Kassay Lajos Péter a Transtelex megkeresésére külön állásfoglalást is kiadott, és kérte, hogy azt szó szerint közöljük. Ebben így fogalmazott:"Az Ice Flora Alapítványnak, amely az Egyfeszt összművészeti fesztivált szervezi, valóban vannak elmaradt tartozásai. Ezekről a tartozásokról levélben is tájékoztattuk a beszállítókat, és azt vállaltuk, hogy az idei év végéig minden elmaradást honorálunk, és ezt meg is fogjuk tenni. Ezen kívül nincs további közlendőm."
|
Adósságokban úszik a magyarországi közpénzekből is finanszírozott székelyföldi Egyfeszt
|
Az erdélyi magyar kulturális sikertörténetként bemutatott gyergyói fesztivál mögött egyre több pénzügyi probléma rajzolódik ki, több helyi vállalkozó is beperelte az RMDSZ-es rendezvényt.
| null | 1
|
https://telex.hu/transtelex/2025/12/19/egyfeszt-adossagok-magyarorszagi-tamogatasok-fesztival
|
2025-12-19 10:23:22
| true
| null | null |
Telex
|
Jelentős összeget költ el a MÁV arra, hogy kommunikálja a 10 vállalását. A vasúttársaság még augusztusban kötött erről szerződést az állami kommunikációt lényegében monopolizáló csoporttal.Előzmények : Lázár János év elején jelentett betízpontos intézkedéscsomagota magyarországi tömegközlekedés helyzetének javítására, olyan intézkedésekkel, mint a vécék felújítása, a klímagarancia, az IC-kocsik beszerzése vagy a menet közbeni takarítás.Korábban írtunk róla , hogy a 10 vállalás hemzseg a csúsztatásoktól. Erre a legjobb példa azúj applikációkörüli nyári botrány volt, amely során Lázár minisztériumaarra is felhasználtaaz új alkalmazás bevezetését, hogy elrejtse az egyre kínosabbá váló késéseket.Számokban: a MÁV ezeknek a vállalásoknak a "piaci bevezetését" tolja most meg. A cég augusztus elsején írt alá szerződést a New Land Media és Lounge Design Kft.-kel a bevezetés komplex kommunikációs ügynökségi feladatainak ellátására.A MÁV szerződéslistája (pdf) szerint a megállapodás értéke 237 millió forint volt, de zárójelben hozzáfűzték, hogy a teljes keretösszeg ennek épp a négyszerese, 948 millió.A vasúttársaságnak nem ez az első idei megállapodása a kommunikációs cégcsoporttal: február végén már aláírtak egy közel 920 milliós keretösszegű komplex kommunikációs keretszerződést 2025-re, szűk két hónappal később pedig 814 millióért szerződtek rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására.Tágabb kontextus: a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. avállaltan kormánypárti vállalkozó, Balássy Gyula érdekeltségébe tartozik. A cégcsoport közel hét éve uraljatulajdonképpen monopóliumkéntaz állami hirdetési piacot.A rendszer működésének a lényege, hogy az ezzel megbízott hivatal időről időre kiír egy hatalmas, többéves és sok tízmilliárdos tendert, amin kiválaszt néhány ügynökséget, velük köt egy keretmegállapodást, és ezt követően - amíg az előre rögzített keretösszeg el nem fogy - a konkrét megbízásokért már csak ezek a cégek versenyeznek.A nagy tenderen azonban már évek óta csak Balásy cégei futnak be. Legutóbb épp aközelmúltba nyert elegy újabb ilyen közbeszerzést a cégcsoport, ezúttal azonban még akeretösszeget sem ismerjük.
|
Százmilliókból kommunikálja 10 pontos vállalását a MÁV
|
A kampányt az a cégcsoport végzi, amely közel hét éve uralja tulajdonképpen monopóliumként az állami hirdetési piacot.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/09/29/mav-new-land-balasy-gyula-lazar-janos
|
2025-09-29 17:04:52
| true
| null | null |
G7
|
Közel 38 milliárd forintos kikiáltási áronárverésre bocsátjaa nemzeti vagyonkezelő a fővárosi József nádor tér északi részén, a Szende Pál utca és a Dorottya utca sarkán található épületet, amelyet jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium használ.A vevő az épületet nem vehetné azonnal birtokba. Az adásvétellel egy időben egy olyan szerződést kell aláírnia, amely szerint a minisztérium még a választások után is hónapokig ingyen használhatja az ingatlant.Előzmények : a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) az elmúlt hónapokban akorábbinál jóval nagyobb számbandob piacra kifejezetten nagy értékű állami ingatlanokat. Bár az eljárások közül sok eredménytelenül zárul, számos épületet így is sikerült eladni.Már nyáron látni lehetett, hogy ebben a folyamatban újabb szintlépés jöhet. APestBuda című lapaugusztusban írt róla, hogy az MNV katalógusa szerint 15 belváros-lipótvárosi épületétől válna meg a kormány.Ennek keretébendobták piacraszeptember elején a Belügyminisztérium Tiborcz-hotelekkel körbevett épületét is, amely végül kikiáltási áron, 50,7 milliárd forintértel is kelt. (Azt még nem tudni, ki vette meg.)Alulnézet : a most eladásra kínált épület a 20. század elején épült, és eredetileg a Magyar Általános Hitelbank székházaként funkcionált, majdévtizedekiga Pénzügyminisztérium használta.Az ingatlan lokációja egészen kiváló. A kiírásban úgy fogalmaznak, hogy "a József nádor tér a főváros egyik legelegánsabb, parkosított köztere, klasszicista és historizáló paloták által övezve", de arra is felhívják a figyelmet, hogy "az épület elhelyezkedése kimagasló tömegközlekedési elérhetőséget biztosít".A teret a közelmúltban újították megsokmilliárdos beruházással. A rekonstrukció során egy 525 férőhelyes mélygarázst is kialakítottak.Az épület nemcsak önálló műemléki védettséget élvez, hanem több védelmi szint alatt is áll. Részét képezi az UNESCO világörökségi látképnek, helyezkedése révén régészeti érintettségű területen fekszik, valamint a Budapest műemléki jelentőségű terület része.Számokban : az épület - ha az apró tetőszintet nem számítjuk - tízszintes, de ebben benne van a mélypince és a pince is. Az alapterülete meghaladja a 27 ezer négyzetmétert.A kikiáltási ár 37,61 milliárd forint, de az október végén induló és mindössze három napig tartó licitáláson csak az vehet részt, aki előzetesen ennek tizedét már elutalja az MNV-nek biztosítékként.Mi várható? Nem lenne meglepő, ha a Belügyminisztérium hónap elején meghirdetett épületéhez hasonlóan ez az ingatlan is hamar elkelne. Arról az épületről akkor azt írtuk, hogy Tiborcz Istvánnak és a hozzá köthető üzleti köröknek öt szállodája is van a nagyjából 500 méteres körzetében. Szinte ugyanez pedig a most meghirdetett ingatlanra is igaz.A két aukció között ugyanakkor fontos különbség, hogy míg legutóbb az MNV a kiírásban a széles hasznosítási kört emelte ki, most azt írta: az árverezők "az ingatlan műemlék jogi jellege ... miatti építési és használati korlátozásokkal kapcsolatos információkat maguk is kötelesek beszerezni".A vevő a vételár kifizetése után sem vehetné azonnal birtokba az ingatlant: vállalnia kell, hogy az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonkölcsön-szerződést köt az MNV-vel. Ez utóbbi megállapodás azt biztosítaná, hogy az NGM ingyenesen, változatlan feltételek mellett használhassa tovább az ingatlant legkésőbb 2026. szeptember 1-ig.Magyarul az épületet úgy adnák el még a jövő évi választások előtt, hogy azt csak jóval a választások után vehetné birtokba a vevője. Ez - már a kiírásból is látható módon - eléggé megbonyolítja a tranzakciót, az MNV valamiért mégis fontosnak tartotta, hogy az ingatlant így is meghirdesse.
|
Még a választások előtt eladnák Nagy Márton alól a minisztériuma épületét
|
Az NGM épületet úgy adnák el, hogy csak jóval a választások után veheti birtokba a vevő. Ez bonyolítja a tranzakciót, az állam valamiért mégis fontosnak tartotta, hogy az ingatlant így is meghirdesse.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/09/29/ngm-epulet-arveres-jozsef-nador-ter
|
2025-09-29 10:48:52
| true
| null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc az építőiparban: egyet a munkásnak, ötöt a gazdának
|
Az egykori felcsúti gázszerelő építőipari cégeiben az alkalmazottak ötször-hatszor annyi pénzt termelnek a tulajdonosnak, mint amennyibe ők kerülnek a vállalatnak.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/kozelet/2025/09/25/meszaros-lorinc-epitoipar-osztalek-ber
|
2025-09-25 13:38:00
| true
| null | null |
G7
|
|
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a kormány más tagjai márhetek ótabeszélnek az ipar- és munkaerő-védelmi akciótervről, amellyel a vámháború magyar gazdaságra nézve kedvezőtlen hatásait akarják mérsékelni. Ennek részletei mégalakulnak, de az biztosnak látszik, hogy lesz például adócsökkentési része, és ebbe csomagolják bele a Demján Sándor Program (DSP) egyes elemeit is, amelyek korábban az (elmaradt) idei repülőrajthozkapcsolódtak.Aki régóta követi a kormány gazdasági kommunikációját, annak valamennyire ismerős lehet az elnevezés. 2022 novemberében a kormány gyármentő néven indított egy némileg hasonlóprogramot, annak érdekében, hogy az elszabadult energiaárak miatt nehéz helyzetbe került iparvállalatok energetikai korszerűsítési beruházásokat hajtsanak végre.A támogatási intenzitás Budapesten maximum 30, vidéken 45 százalék volt, ami nem is olyan gáláns, ha az iparvédelmi akcióterv keretében ismét megnyitni tervezett DSP 1+1 alprogram 50 százalékához hasonlítjuk. A gyármentő egyébként is egy viszonylag egyszerű program volt, a beruházási támogatásokon kívül más elemet nem tartalmazott, míg most sok mindenrőlszó vana fentiek mellett kedvezményes hitelektől kezdve az állami tőkebefektetésen át a fogyasztóvédelmi szabályok átalakításáig.Mivel részben most is hasonló pénzosztásra készül a kormány, érdemes megnézni, kik kaptak támogatást a Gyármentő programban. Ennek kiderítése nem volt egyszerű (erről a cikk végén még írunk, az is tanulságos), több hónapon át kellett kutatnunk, hogy végül meg tudjuk mutatni, kik és mire nyertek állami támogatást.Itt látható a 135 nyertes cég nevét tartalmazó táblázat, az állami támogatás összege alapján sorba rendezve, a hossza miatt lapozható formában:A programban energiahatékonyság javítására vagy megújuló energia termelésére és tárolására lehetett forráshoz jutni. Leginkább a napelemes pályázatok voltak népszerűek, 94 milliárd forintot kaptak arra vállalatok, hogy saját energiaforrást építsenek ki.A név alapján az sem meglepő, hogy főleg iparvállalatokat találunk a nyertesek között, de azért nem kizárólag, kapott forrást például az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. is.Az ágazatok közül elég sok céggel szerepelt az élelmiszeripar, a fém- és járműipar, a nyomdaipar, továbbá a gyógyszer- és az építőanyag-gyártók. Tulajdonosi szerkezet szerint pedig mindenféle cég megtalálható a magyar családi vállalkozásoktól a hazai nagyvállalatokon át a multikig. Ezek arányát azonban érdemes közelebbről is megvizsgálni.A nyertes vállalatok tulajdonosi szempontú elemzéséhez öt kategóriát állítottunk fel. Az egyikbe a multik tartoznak, amelyek tehát külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A másikba az állami vállalatok, ezt sem kell különösebben magyarázni. A hazai magántulajdonú cégeket három csoportba soroltuk be:NER 1: ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc*KALL Ingredients; Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó; Hard-Concrete; Wamsler SE; Alföldi-Hús; Fenstherm Future; Zala Elektrovagy Balázs Attila*Viastein, Bayer Construct. Közös bennük az is, hogy 2010 előtt vállalkozói tevékenységük a mostanihoz képest erősen limitált volt. (A csillagokra kattintva láthatók az olyan, általuk birtokolt/erősen hozzájuk köthető cégek, amelyek forráshoz jutottak a Gyármentő programban.)NER 2: az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődésük a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a hatalom valamelyik kirakat-focicsapatát.Magyar: ebbe a csoportba azok a hazai tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.A besorolás elvégzése után az látszik, hogy a gyármentő program közel 150 milliárd forintos támogatásainak 12 százaléka erősen NER-es cégeknél landolt, további 13 százalék került a NER-hez lazábban kötődő vállalatokhoz.Ezt úgy sikerült összehozni, hogy a NER-cégek összegszerűen csak a beruházások 10 százalékát valósították meg, a lazábban NER-es vállalkozások pedig további 12 százalékot.Multiknak a támogatások 21 százaléka jutott, és 49 százalékot kaptak magyar tulajdonú vállalatok.A támogatások 6 százalékát az állam saját magának adta: ekkora részt kaptak az olyan, többségében állami tulajdonú cégek, mint a Rába, a már említett MVM Ovit, az Alföldi Nyomda vagy a Herendi Porcelánmanufaktúra. Igaz, a Rába hamarosan a NER-hez (4iG) kerülhet, de minden vállalatnál a Gyármentő program idején érvényes tulajdonosi szerkezetet vizsgáltuk.Azt, hogy mennyire fontos a politikai hátszél, az alábbi ábra mutatja, amelyen a tulajdonosi háttér szerint mutatjuk be, kik mekkora arányban és mekkora összegű támogatásban részesültek:Az állami cégeknél 44 százalékos volt a támogatási arány, deegy százalékponttal még ezt is felülmúlták a szorosan NER-es cégek, ami nem kis szó, hiszen a 45 százalék a támogatási intenzitás maximuma volt, nekik ezt sikerült is elérniük.A lazábban NER-közeli cégeknek meg kellett elégedniük 39 százalékkal, míg a hatalomhoz nem kötődő magyar tulajdonú vállalkozások beruházásainál a költségek átlagosan 38 százalékát fizette az állam.Ezekkel a támogatásokkal kapcsolatban vannak olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a kormányközeliségen, és a most formálódó programokra is érvényesek.Amikor 2022 novemberében meghirdették a Gyármentő programot, még épp csak túl voltunk a földgázárak csúcsán, az egy évvel korábbihoz (vagy épp a mostanihoz) képest még mindig borzasztóan drága volt a gáz és az áram. Adta magát, hogy valahogy segíteni kellene az olyan vállalatokat, amelyek nagy energiaigényük miatt kiszolgáltatottá váltak, esetleg a fennmaradásuk is megkérdőjeleződött. Ráadásul, ha részben megújuló energiára váltanak, azzal az ország importkitettsége is csökken, ami ekkoriban szintén fontos szempont volt.De ez a potenciális kör természetesen jóval szélesebb volt, mint az a 135 vállalat, amely segítséget kapott. Ilyenkor mindig felmerül, hogy miért pont ezek a cégek nyertek - főleg, hogy nem voltzökkenőmentesajelentkezés-, és ebből a szempontból is tanulságos a NER-es kötődésűek nagy részaránya.De van egy általánosabb probléma is az ilyen támogatásokkal, amelyek hosszú időn keresztül elsősorban uniós pénzt osztottak szét, de az utóbbi években egyre nőtt a tisztán magyar költségvetésből finanszírozottak aránya. (A Gyármentő is az utóbbiak közé tartozott.)Általánosabban több negatív hatása is lehet az ingyenpénzek felhasználásának. Az egyik az úgynevezett holtteher-hatás, ami azt jelenti, hogy a beruházások egy része támogatás nélkül is megvalósulna, az uniós vagy magyar állami pénz csak felváltja a banki finanszírozást vagy a vállalkozó saját tőkéjét.Ez biztosan felmerül a multiknál, nehéz elképzelni például, hogy a Samsung SDI, a Nestlé vagy a Siemens ne tudta volna előteremteni a napelem-telepítéshez szükséges tőkét. De ugyanez a listán hét céggel szereplő Mészáros-vállalatbirodalommal kapcsolatban is felvethető. Amikor a Figyelő 2013-ban az uniós támogatások említett okokból fakadó feleslegességéről írt, még úgy fogalmazott, hogy "így a tőkéből esetleg nem beruházás lesz, hanem osztalék és vitorlás a Balatonon". Az a cikk azonban a kkv-k támogatásáról szólt, és azóta tudjuk, hogy nagyvállalatok esetében lehet belőle luxusjacht is a Földközi-tengeren.Ebből a szempontból határesetnek számíthatnak az olyan feltörekvő, a nemzetközi piacon terjeszkedő, sikeres magyar vállalkozások, mint a Vajda Papír, a jakuzzijairól ismert Wellis, a táplálékkiegészítőkkel sikereket elérő Biotech USA vagy az energiaital-gyártó Hell Energy. Azt csak a menedzsment tudná megmondani, hogy a gyármentő milliárdok mennyire voltak fontosak a későbbi eredményekben, és ezek nélkül is meg tudták volna-e valósítani ezeket a beruházásokat.Gazdaságfilozófiai kérdés is, hogy az államnak kell-e támogatnia vállalatokat, és ha igen, akkor pontosan miként. Ám ha már támogatja, akkor érdemesebb lehet semleges módon, adócsökkentéssel vagy mindenki számára elérhető kedvező kamatozású hitelekkel tenni ezt, semmint az ígéretes/győztes cégek kiválasztásával. Ebből a szempontból kedvező, hogy a formálódó iparvédelmi akcióterv az előbbi csoportba tartozó elemeket is tartalmaz majd.A fentiek alapján érthető, hogy a kormányzat miért nem igyekezett átlátható formában közzétenni a Gyármentő program nyerteseit.A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2023 decemberében kérdésünkre azt válaszolta, hogy 378 vállalat jelezte igényét a támogatásra*Ez egyébként egy júliusi sajtóközlemény adata volt, amely decemberre el is avulhatott.. A HIPA szerint összesen 419,3 milliárd forint értékben várható támogatás, amelynek segítségével 1020 milliárd forintnyi energetikai beruházást kívánnak megvalósítani. Válaszuk szerint 2024 első negyedévében felkerül a kormany.hu-ra a támogatottak listája.Mivel erre nem került sor egyértelmű formában, később többkörös levelezést folytattunk a HIPA-val és az azt irányító Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), olyan hibákkal fűszerezve, mint hogy egy táblázatban ezer és millió forintban vegyesen szerepelt a támogatottak köre, ezt néhány hét alatt javították. Végül úgy jutottunk el a fent bemutatott 135 vállalathoz, 150 milliárdos támogatáshoz és 396 milliárd forintnyi megvalósult projekthez, hogy egy bővebblistábólleválogattuk a Gyármentő program feltételének megfelelő, leginkább energetikai projekteket. A közzétett listából azonban nem tűnne fel senkinek, hogy tulajdonképpen a Gyármentő program nyerteseit találja ebben.Ezt az állami portálokról képtelenség hosszadalmas utánjárás és levelezés nélkül kideríteni, pedig elvileg pofonegyszerű kérdés, hogy mely vállalat és mekkora összegben nyert ebben a programban. Nem mellékesen pedig törvényi kötelesség ezt közzétenni.A program nevét homályban hagyó, követhetetlen közzététel az átláthatósági szabályok megcsúfolása, és egyre gyakrabban él vele a kormányzat. A kaotikus, rosszul strukturált, illetve hibás adatokkal feltöltött adatbázisok, adatközlések alapján készült cikkek kapcsán aztán kormányzati szereplőkpanaszkodnak, hogy nem pontos az elemzés.Így viszont könnyebb nagyvonalúan kommunikálni a sikerekről. A Gyármentő programról Joó István, a HIPA vezérigazgatója egyebek mellett aztmondtatavaly januárban, hogy "a kedvezményezett vállalatok mintegy 65 ezer munkahelyet óvnak meg". A 65 ezer azonban a programban részt vevő vállalatok teljes munkaerő-állománya, és nyilvánvaló, hogy ezek közül nem szűnt volna meg mind, ha nincs a program.Igaz, ebből a nyilatkozatból legalább tudjuk, hogy tényleg 150 milliárdos volt a program, és a "közel 140" kedvezményezett cég beruházásai nyomán "megközelítőleg 390 milliárd forintnyi" fejlesztés jön létre. Ami persze nem meglepő a fenti elemzésünk alapján, de egy hónappal korábban még 420 milliárdos várható támogatásról írt nekünk a HIPA.
|
Úgy mentett gyárakat az állam, hogy közben csúcsra járatta a NER támogatását
|
Az éppen formálódó iparvédelmi akcióterv szempontjából is érdekes a közelmúltbeli Gyármentő program, amelynek keretében 150 milliárd forintot osztott szét a cégek között az állam.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/02/gyarmento-program-ner-meszaros-tamogatas-iparvedelem-beruhazas
|
2025-10-02 04:51:08
| true
| null | null |
G7
|
A Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal megtiltotta a Borsingyenes különszámának terjesztését, amelyben a Tisza Pártállítólagos adóterveiről írnak- számolt be erről Magyar Péter, a párt elnöke aFacebook-oldalán.A törvényszék december 19-i végzésében az szerepel, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltja az alperesnek, vagyis a Mediaworks Hungary Zrt.,-nek hogy online vagy nyomtatott formában terjessze a Bors című napilap "BORS TISZA-csomag című 2025. évi 1. különszámát és az abban foglalt tartalmat"."A végzés fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő a jelen végzés közlését követő napon kezdődik."- áll a dokumentumban.Az indoklás szerint a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének a feltételei fennállnak. Kiemelik, hogy a Bors a kiadvány közzétételét megelőzően nem kereste meg a Tisza Pártot a témávalkapcsolatosan, annak ellenére sem, hogy a 16 oldalas kiadvány kizárólag a Tisza Párt állítólagos adópolitikai terveivel foglalkozik. Emellett a Bors a Tisza álláspontját sem jelenítette meg a kiadványban.Azt is kiemelték, hogy a felperes Tisza Párt több nyilvános platformon egyértelműen kifejezte, hogy a 600 oldalas »gazdasági konvergencia program« és a kétoldalas szja-tervezetről szóló dokumentum, amelyeket az Index mutatott be, nem az ő programjuk, és ahhoz semmi közük sincsen. "A bíróság álláspontja szerint a felperes alappal hivatkozott arra, hogy amennyiben az alperes terméke nyilvánvalóan valótlan és nyilvánvalóan jóhírnevét sértő, azaz olyan közléseket tartalmaz, amelynek a publikálását a média szabadsága nem teszi lehetővé, és ez mégis széles körben ismertté válik, úgy az a felperest fenyegető kárnak minősül" - áll a végzésben, amely szerint az alperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a közlései valótlan tartalmúak."Természetesen nem az a feladata a bíróságnak, hogy a sajtóban közzétett vagy közzétenni szándékozott tartalmat abból a szempontból értékelje, hogy annak milyen politikai hatása lehet, és ezt nem is teszi a jelen bíróság sem, de a nyilvánvalóan jogsértő tartalom közzétételét feladata észlelni és a jog által lehetővé tett következményeket alkalmazni' - írták.Magyar Péter szerint hazai bíróság "a hazug politikai propaganda kapcsán korábban még sosem hozott ilyen döntést". Hozzátette: a bíróság határozata alapján a kiadó Mediaworksnek azonnal fel kell függesztenie a Bors különszámának postai kézbesítését.
|
A bíróság megtiltotta a Bors ingyenes számának terjesztését, amiben a Tisza Párt állítólagos adóterveiről írnak
|
A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/19/fovarosi-torvenyszek-azonnali-hatallyal-megtiltotta-a-bors-ingyenes-kulonszamanak-terjeszteset-tisza-part-ado
|
2025-12-19 13:11:38
| true
| null | null |
Telex
|
"A bíróság határozata nem vélemény, nem sugallat, nem kampányeszköz. A bíróság határozatai jogszabályokon alapulnak, jogszabályban meghatározott módon megtámadhatóak, az arra jogosultak szabályozott formában kérhetik a számukra sérelmes döntések felülvizsgálatát" -írja Facebook-oldalána Magyar Bírói Egyesület. Mindezt azok után, hogy a Borsot kiadótMediaworks a Fővárosi Törvényszék tiltó rendelkezése ellenéreis tovább terjeszti a lapTisza Párt állítólagos megszorításainak szentelt különszámát.A Magyar Bírói Egyesület az ügyre reagálva azt írja, a bíróságok döntései mindenkire kötelezőek, ennek megkérdőjelezése nem csak az igazságszolgáltatás tekintélyét sérti, "hanem közös érdekeinket és a közélet tisztaságát is mérgezi.""Amennyiben bárki úgy véli, hogy egy jogszabályok alapján, az ügy törvényes bírája által meghozott döntés rá nem vonatkozik, azzal az ország jogrendjét kérdőjelezi meg. Ha a bíróság döntéseinek kötelező ereje attól függne, hogy az érintettek elfogadják-e azokat, az a közös szabályaink érvényét vonná kétségbe, és kiüresítené az Alaptörvény alapelveit"- írja a Magyar Bírói Egyesület.A tizenhat oldalas,ebben a cikkünkbenrészletesen bemutatott kiadványt teljes egészében az Index általnovember végén bemutatott, kétes eredetű dokumentumban szereplő, megszorításokkal kapcsolatos elképzelésekből rakták össze, több jel szerintmesterséges intelligenciával. Magyar Péter mégdecember 17-én fordult a Fővárosi Törvényszékhez, azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el a Borsot attól, "hogy az adófizetők pénzén totális hazugságokat terjesszenek 4 millió példányban az országban." Magyar akkor azt írta: több bíróság is kimondta már, hogy a kormánypropaganda totális hazugságokat terjeszt a Tiszáról.A Fővárosi Törvényszék december 19-ivégzésébendecember 20-i hatállyal eltiltotta a Borsot a kiadvány terjesztésétől. Tették ezt arra hivatkozva, hogy a Bors a kiadvány közzététele előtt nem kereste meg a Tisza Pártot, és abban nem mutatták be a Tisza Párt álláspontját. A Borsot kiadó Mediaworks szerint a kiadvány terjesztőjenem kapott hivatalos értesítésta tiltásról, így a terjesztést nem állítják le.A különszámot egyébként aszombati, szegedi DPK-gyűlésen is osztogattákOrbán Balázs is pózolt vele, Szabó Zsófi műsorvezető pedig kezében a kiadvánnyal a nézők között ülve azt mondta: itt van a kezében a Bors különszáma, amit "állítólag" betiltottak. Mindeközbenaz RTL Híradó beszámolója szerintegyre több újságkihordó tagadja meg a lap kézbesítését, egy bács-kiskun megyei nő például úgy nyilatkozott, inkább gyújtósnak használná a lapot.
|
Magyar Bírói Egyesület a Bors-ügyről: Ha valaki szerint a bíró döntése rá nem vonatkozik, az ország jogrendjét kérdőjelezi meg
|
„A bíróság határozata nem vélemény, nem sugallat, nem kampányeszköz” – olvasható a Magyar Bírói Egyesület bejegyzésében.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/21/magyar-biroi-egyesulet-bors-terjesztes-tisza-part-megszoritasok-kulonszam
|
2025-12-21 08:12:18
| true
| null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.