text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tőkeerős tulajdonosa lett a Magyarázni Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-nek, amely része annak a céghálónak, amely milliárdos értékben végez közvéleménykutatásokat, médiafigyeléseket és elemzéseket a kormánynak.Meglepő módon azonban nem egy profitorientált cég állt be a Magyarázni mögé, hanem egy ismeretlen alapítvány, amely évek óta szorgalmasan gyűjtögeti az adományokat.A Közép-Európa Jövője Alapítványt 2021-ben hozták létre a kormányhoz közeli Nézőpont Intézetével megegyező címen, amely intézetben akkor éppúgy érdekelt volt Mráz Ágoston Sámuel politológus, mint ahogy eredetileg Mráz alapította a Magyarázni Zrt.-t is. A Magyarázni tulajdonosi köre egészen mostanáig Mráz és a Nézőpont-csoport munkatársai közül került ki, májusig Takács Andrea és Zotter Judit volt a tulajdonos, majd azóta az újonnan létrehozott Magyarázni Alapítvány.Ez azonban a jelek szerint nem töltötte be a hivatását, vagy nem találta meg a számítását, mert most a Közép-Európa Jövője Alapítvány vette át a helyét, amelynek kuratóriumi elnöke Fazekas Márta. Ez az alapítvány 2021 óta évente 770 és 1300 millió forint közötti adományokat kapott meg nem nevezett belföldi szervezetektől, és bár a hitvallása szerint Közép-Európa kutatásával foglalkozik, és évente erre a célra el is költ 40-50 millió forintot, de a többi pénzét mindeddig felhalmozta.Az alapítvány eszközeinek az értéke 2024 decemberére már 4 milliárd forint volt, amiből 2,5 milliárd befektetett pénzügyi eszköz, 1 milliárd forint pedig értékpapír. Az alapítvány mindeddig nem hozott létre internetes felületet a munkájának a népszerűsítésére vagy a tanulmányok publikálására.Csak a civil szervezetek nyilvántartásában évente közzétett beszámolójából derül ki, hogy nem sokkal a megalapítása után, még 2021-ben részt vett a Nézőpont Intézetnek egy konferenciáján, illetve több kutatásra is szerződött valakikkel közép-európai témában. Az alapítvány által felvásárolt Magyarázni Befektetési és Vagyonkezelési Zrt. egyébként a legutóbbi mérlegbeszámolója szerint 2024. december 31-én 1,1 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt cipelt, és az alapítókkal szemben is volt egy 122 milliós hosszú lejáratú kötelezettsége.Korábban Mráz Ágoston Sámuel úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a társaság elsősorban ingatlanbérbeadással és -üzemeltetéssel foglalkozik, vagyis nem közvetlenül kapcsolódik a Nézőpont-csoport társadalomtudományi tevékenységéhez. A Magyarázni Zrt. árbevétele 2024-ben 547 millió forint volt, amiből 445 millió az adózás utáni nyereség lett, tehát a hitelei mellett egy pompásan működő cégről van szó.
|
Milliárdos adományokat gyűjtött az alapítvány, most befektetett Orbánék kedvenc közvélemény-kutató cégcsoportjába
|
Az alapítvány semmit sem árul el magáról a nyilvánosságban, de négy év alatt 4 milliárd forint lett az eszközeinek az értéke. Pár éve Mráz Ágoston Sámuel alapította azt a céget, amelyet az alapítvány felvásárolt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251022_mraz-agoston-samuel-magyarazni-zrt-nezopont-intezet-kozep-europa-jovoje-alapitvany-kozvelemeny-kutatas
|
2025-10-22 10:20:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Három hónap alatt, júniustól augusztusig nettó 1,322 milliárd forintot szórt szét 23 kedvezményezett között a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége. A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. rendszeresen - igaz, sokszor több hónapos késéssel, tömbösítve - közzéteszi a listát, hogy az állami szerencsejáték-vállalat bevételéből mely cégnek, alapítványnak, szervezetnek mekkora támogatást nyújtott.Október második felében került fel a honlapra a három nyári hónap listája. Eszerint júniusban nettó 240 millió forintról kötöttek szerződést négy kedvezményezettel, júliusban hat cég és szervezet között osztottak el nettó 155 milliót, de a csúcs az augusztus volt, amikor 13 partner örülhetett az ingyenpénznek, méghozzá jelentős összegnek, összesen nettó 926,16 millió forintnak.Ezúttal sem törekedtek a Szerencsejáték Zrt. ítészei az arányosságra, hiszen a 3 hónap alatt 23 szervezettel kötöttek támogatási vagy szponzorálási szerződést - előbbi áfamentes, utóbbinál áfával növelt az összeg - összesen nettó 1,322 milliárd forint értékben, de az összeg több mint fele egy szervezetnél landolt. Annál, amelyik az elmúlt 10 évben is messze a legtöbbet ingyenpénzt kapta.A csúcstámogatást, vagyis a nettó több mint 708 millió forintot (egész pontosan 708 661 417 forint+áfa összeget) az a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta, amely a miniszterelnök lányához, Orbán Ráhelhez és a Magyar Turisztika Ügynökséghez kötődik. Ráadásul ez a turisztikai alapítvány tavaly is kapott a szerencsejátékcégtől 630 millió forintot. Sőt ugyanekkora összegekhez jutott 2023-ban és 2022-ben is. Nem meglepő, hogy az alapítvány az elmúlt évtizedben a mostani összeget nem számítva is már a legtöbbet kapta a Szerencsejáték-pénzekből: 2015 óta több részletben 3 milliárd forintot. Az alapítvány kötődik a turisztikai ágazat kormányzati szervéhez, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), hiszen a kuratóriumi elnöke Princzinger Péter 2017-ig az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt. De kuratóriumi tag Somlyai Zoltán, aki Tiborcz István cégének, a BDPST Zrt. leányvállalatának, a BDPST Hotel Management Zrt.-nek a vezérigazgatója, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. A turisztikai alapítvány korábban kirívó pénzszórásával került be a hírekbe. Például kiderült, hogy a szerencsejátékpénzekből 30 milliót számoltak el egy mindössze egyperces interjúért. Az MTÜ alá tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től pedig az alapítvány 889 millió forintot kapott egy turisztikai társasjátékra, aminek darabja így 22 ezer forintba került, de ingyen osztogatták. A nyári pénzesőből a második legnagyobb összeg is ismerős céghez került: nettó 150 milliót kapott a Symphonic Concert Management Kft., amely Havasi Balázs zongorista cége, és a korábbi években összesen 697 millió forint támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. De 50 millióhoz jutott korábban az MNB egyik alapítványától is, valamint további 450 millióhoz a külügyi tárcától külföldi turnékra. Nettó 55 milliót kapott a KOD Média Kft. – a tavaly decemberi 105 millió után. A cég tulajdonosa sokáig a HGY Invest Kft. volt, amely Krskó Tibor érdekeltségébe tartozott. Utóbbi neve onnan lehet ismerős, hogy a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyertese volt. Amikor a támogatásról szóló döntés megszületett idén júniusban, Csetényi volt a 24 százalékos tulajdonos, míg a cég 76 százaléka közvetve a kormányfő veje, Tiborcz István köreihez sorolt Jupiter 888 Magántőkealapé volt – idén szeptember végén az utóbbi vált 100 százalékos tulajdonossá.Csupán nettó 15 millió forintnak örülhetett a Network 360 Kft. – igaz, már tavasszal is kaptak 30 milliót, tavaly decemberben pedig másik 15 milliót. A Network 360 szintén Csetényi cége, és sokáig a kormány kedvenc médiaügynöke volt – 2014–2017 között 23,7 milliárdnyi állami megbízással –, és bár idővel a NER-ben Csetényi kegyvesztté vált, cége pedig veszteséges lett, tavaly már újra profitot termelt, 282 milliónyit. Szintén nettó 15 milliós szponzorszerződéshez jutott a ZENER Kulturális és Szolgáltató Kft., amely a NER kedvenc opera-énekesnőjének, Miklósa Erikának a cége. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Szent István-renddel is kitüntetett művész nemrég kapott egyetemi tanári kinevezést, miközben újra a közmédiához igazolt, és az M5 műsorvezetője lett, valamint a nyáron Orbán Viktorral együtt alapította meg az első számú Digitális Polgári Kört, amit azóta több száz másik követett. További kedvezményezettek a Szerencsejáték Zrt. nyári támogatási körében: Családokért Alapítvány – Közösség és Támogatás – 20 millió forint,Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. – 70 millió forint,Kulturális Központ, Németi Ferenc Városi Könyvtár – 10 millió forint,N.L. Lovaspálya NKft. – 30 millió forint,Kányaváry Borbirtok Kft. – 25 millió forint,Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány – 25 millió forint,Hegyalja Családjaiért és Ifjúságáért Alapítvány – 10 millió forint,Identitás Alapítvány – 7 millió forint,Ethnika Kulturális Alapítvány – 25 millió forint,Double Rise SRL – 10 millió forint,Asociata Dr. Brendus Gyula Egyesület – 5 millió forint,Zengő Egyesület – 9 millió forint,Coopera Művészeti Kft. – 5 millió forint,Média Unió a Társadalmi Tudatformálásért Közhasznú Alapítvány – 50 millió forint,Marosvásárhelyért Egyesület – 17,5 millió forint,Artúr Napok Nonprofit Kft. – 25 millió forint,Főnix Rendezvényszervező Közhasznú NKft. – 14 millió forint,Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat Egyesület – 20 millió forint.
|
Pénzeső hullott a DPK-tag Miklósa Erikára, egy Orbán Ráhel-közeli alapítványra és a NER kedvenc zongoristájára is a Szerencsejáték Zrt. nyereségéből
|
Nettóban is meghaladja az 1,3 milliárd forintot az összeg, amit a Szerencsejáték Zrt. bevételéből a nyári hónapokban szponzorációs támogatásként osztottak ki. A pénz bő fele egy eddig is busásan kitömött turisztikai alapítványnál landolt, de megkapta a szokásos 150 millióját Havasi Balázs zongorista cége, és jutott egy Tiborcz István-közeli magántőkealapnak is. Nézzük, kik azok, akik lottóötös nélkül is nyertek!
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251022_szerencsejatek-zrt-tamogatasok-orban-rahel-turisztikai-alapitvany-tiborcz-kozeli-magantokealap-havasi-balazs-zongorista-dpk-miklosa-erika
|
2025-10-22 14:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Elhúzódó folyamat, amíg Matolcsy György korábbi MNB-elnök emberei eltűnnek azokból a fellegvárakból, amelyeket a jegybank százmilliárdjaiból építettek fel. S amelyek nem feltétlenül a közjót, hanem az exelnök megalomániáját és Ádám fia üzleti érdekeit szolgálták. Az új jegybankelnök, Varga Mihály beiktatása után több mint fél évvel végre beindultak a személycserék a Metropolitan Egyetem háza táján is, ami a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány befektetéseként Matolcsy György szellemi hátországaként szolgált. Október 9-én a fenntartó BKF Kft. élén Hegedüs István, Varga embere váltotta Czene Grétát, az idősebb Matolcsy egykori kabinetfőnökét, az egyetem elnök-vezérigazgatóját.Hegedüs lépésről lépésre jelenik meg a roppant szövevényes vagyonkezelői céghálóban, amely a jegybanki alapítványra bízott félezermilliárd forintot befektette. Czene pedig olyannyira hű a korábbi főnökéhez, hogy annak bukása után megalapította a rejtélyes Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítványt, melynek kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György.A vezetőváltás a Metropolitan Egyetem vagyonkezelő háttérvállalatát, a Közép-Európa Alfa Holding Zrt.-t is utolérte, ott is Hegedüs lett az első ember. A cég igazgatósági elnöki székéből távozott Cseh Katinka, aki szintén volt Matolcsy-káder, a testületben maradt viszont Fömötör Barna, az MNB korábbi főigazgatója.A Közép-Európa Alfa különleges cég: kitűnően reprezentálja azt a szinte átláthatatlan cégstruktúrát, amelyet a Pallas Athéné vagyonkezelője, az Optima Zrt. épített fel, hogy át- és részben kicsorgassa az alapítvány közpénzszázmilliárdjait.A Metropolitan Egyetem, pontosabban a vagyonkezelője mögött is egy titokzatos magántőkealap áll, amely a Közép-európai III. névre hallgat. Ezt a magántőkealapot a közelmúltig nem az Optima-csoport, hanem a Quartz Befektetési Alapkezelő menedzselte, amely a Matolcsy Ádám baráti-üzleti körében található Száraz István tulajdonában állt. (A cég többsége ma is az övé.)A Közép-európai III. márciusban arról híresült el, hogy Matolcsy György utolsó elnöki napjaiban hozzá próbálták telepíteni az Optima-csoport saját befektetési alapkezelőjét - s vele gyakorlatilag a teljes vagyonát -, de ezt a manővert Varga Mihálynak sikerült visszafordítania. Arra azonban máig nincs magyarázat, hogyan kaphatott Száraz István cége irányítási jogokat a Pallas Athéné vagyontárgyai felett, miközben erre a célra hozták létre az Optima-csoportot.Talán közelebb jutunk az igazsághoz a Fővárosi Ítélőtábla szeptemberi, jogerős döntése után, amelyet október 17-én kapott meg írásban a sikertelen közérdekű adatigénylése után pert indító Transparency International Magyarország (TI).E szerint az Optima Zrt.-nek sok adatot ki kell adnia az alapítványi vagyonkezelésről. Köztük például olyanokat, hogy pontosan mikor és miért kapcsolták be az ügyekbe a Quartz alapkezelőt; milyen jogosítványokat adtak át neki; s mindezt milyen előzetes piacelemzésekkel támasztották alá. Ki volt akkor a Quartz tényleges tulajdonosa? Mikor és milyen összegű vagyont helyeztek át hozzá, az mennyit ért 2024 végén?Több, a tranzakciókban érintett konkrét tőkealapra is rákérdeztek, az említett Közép-európai III.-on kívül például a balatonakarattyai egykori Piroska nudistakempinget birtokló Garda ingatlanalapra.„Nem válaszolnak, el sem jöttek a bíróságra, nem adtak még ki semmilyen adatot” – hánytorgatta fel a HVG-nek Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Időközben a tényfeltáró sajtócikkekből több kérdésükre is választ kaptak, de ez nem menti fel az Optima Zrt.-t az alól, hogy eleget tegyen a bíróság döntésének.Az Optima új vezetése azzal védekezik, hogy még nem sikerült áttekinteniük az alapítvány vagyoni helyzetét, az eddig fellelt dokumentumok is hiányosak, ezért egyelőre képtelenek ennyi kérdésre reagálni. Csakhogy – tromfol Ligeti – az információs önrendelkezési jogról szóló törvény nem ismer olyasféle mentséget a közérdekű adatok kiadására vagy annak halogatására, hogy egy cég menedzsmentje átalakul. Nem is adja fel a TI, már folyik a következő per az Optima saját, azonos névre hallgató alapkezelőjénél lévő vagyon 2024. végi nettó eszközértékének megismeréséért.Ha nem is könnyű áttekinteni az Optima vagyoni helyzetét, azt már nagyjából tudni lehet, hogy mi maradt. Más kérdés, hogy 2024-es mérlegek híján egyelőre nincs reális vagyonértékelés. Pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. márciusi jelentésében becsült több száz milliárdos vagyonvesztés véglegesítése kulcskérdés lesz az ügyben indult rendőrségi nyomozásban is, amelyben érdemi előrelépés – úgy tudni – az elmúlt hónapokban nem történt.Ami biztosan tudható, hogy a Metropolitan Egyetemet és az egykori Piroska kempinget rejtő tőkealapok irányítási jogait visszavette az Optima-csoport – ez az MNB nyilvántartásában már látszik is. Az is biztos, hogy ezekben az alapokban kizárólag a Pallas Athéné a végső befektető. Csakhogy a HVG információi szerint a Quartz nem adta még át a szükséges dokumentumokat, amivel hátráltatja a vagyonfelmérést.Az érintett alapok tulajdonában álló cégek tavalyi mérlegei is a Quartz felügyelete alatt készülnek, jócskán megkésve – nem látható még például a Közép-európai Alfa Holdingé sem. Joggal merülhet fel kétség, vajon a valós képet mutatják-e majd, mivel – legalábbis az ÁSZ jelentéseiből kiindulva – eddig is kozmetikázták az adatokat, takargatták a veszteségeket.A Metropolitan Egyetem mögötti Közép-európai III. Magántőkealap idén nyáron tehát az Optima Befektetési Alapkezelő fennhatósága alá került. A Pallas Athéné vagyona most ennél az alapkezelőnél koncentrálódik, az Optimum Ventures hívónevű alapokon keresztül itt vannak ugyanis a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdei ingatlanvállalatok részvényei. A Piroska kemping, illetve gazdája, a Garda alap viszont egy másik, az Arcadia nevű alapkezelőhöz került, de annak is az Optima Zrt. a tulajdonosa.Ebben korábban számos ingatlanalap volt, de a HVG információi szerint időközben kiüresítették vagy átcsoportosították azokat. Az ÁSZ jelentésében szereplő cégháló szerint egykor ide tartozott a Metropolitan Egyetem is. Vagy az a vállalat, amely a kecskeméti Neumann János Egyetem második campusát építette volna fel, s amelyet az Optima Zrt. a közelmúltban átadott a vidéki egyetemet fenntartó alapítványnak, hogy legalább jelképesen elkezdje törleszteni a tőle kapott botrányos, 127,5 milliárd forintos hitelt.Közben pörögnek az események az MNB egyéb ingatlanai körül, amelyek nem – vagy már nem – a Pallas Athéné vagyonelemei. A jegybank új vezetése nemrég hűtlen és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett a székháza Matolcsy-érában megrendelt felújítása miatt, konkrét „bűnösjelöltet” azonban nem nevezett meg. A közlemény szerint az MNB-t az építkezés miatt vagyoni hátrány érte.Tény, a költségek igencsak elszálltak, bruttó százmilliárd forint fölé ugrottak, s azokat az MNB ingatlangazdálkodását külön vizsgáló ÁSZ irreálisnak és indokolatlannak találta. A munkálatokat versenyeztetés nélkül a szintén Matolcsy Ádám baráti társaságában oszlopos tag, Somlai Bálint érdekeltségei végezték. A Telex információi szerint nem dolgoztak jól, ezért az MNB arra kényszerült, hogy lehívja a kivitelező cég, a Raw Development többmilliárdos bankgaranciáját.Szinte kizárólagosan nyerte el Somlai az MNB, illetve a Pallas Athéné ingatlanvagyona körüli felújítási, fenntartási és építési munkákat, és sehol sem dolgozott olcsón. Az ő vállalatai kaptak megbízásokat például a balatonakarattyai üdülő-, konferencia- és oktatási központra is, amely kezdetben a Pallas Athéné portfóliójába tartozott, majd 2023-ban az MNB saját ingatlancégéhez került. A fejlesztésre mintegy húszmilliárd forintot szántak.Az ÁSZ túlzott luxust kritizáló jelentése után Varga Mihály úgy döntött: bezárják és eladják az évi több mint kétmilliárd forintnyi fenntartási költséget igénylő komplexumot. Ám a HVG értesülései szerint az még nincs a piacon. Az MNB egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a székházon kívül más ingatlanok túlárazása miatt is tett-e feljelentést. Somlai viszont készülhet az esetleges felelősségre vonásra. A Telex információi szerint májusban zárolták a magánszámláját. Vigyázott, hogy ne folyjék be rá pénz: Matolcsy György távozása után úgy vált meg több (balatoni és fővárosi) ingatlanától, hogy azokat a családtagjainak ajándékozta.
|
Nem válaszolnak, el sem jöttek a bíróságra, nem adtak még ki semmilyen adatot" - egy ítélet hozhat fordulatot az MNB-alapítványok ügyében
|
Lassan talán kiderül, hogy Matolcsy György jegybankelnöki éveiben milyen trükkökkel szivattyúztak ki százmilliárdokat, miután a Transparency International közérdekű adatpert nyert a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelőjével szemben. Hamarosan sok fontos részlet napvilágra kerülhet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251027_hvg-alapos-adatok-pallas-athene-mnb-alapitvany-transparency-international
|
2025-10-27 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Tiborcz család céghálójában új név és új generáció tűnt fel: Kelemen-Tiborcz Ákos, Tiborcz István unokaöccse. A húszéves cégvezető október 1-jétől a 3Branch Tech Zrt. vezérigazgatója és új résztulajdonosa, a társaság ekkor vette fel jelenlegi nevét, korábban TransCon Húngaro Zrt. néven működött.A cég korábban Tiborcz István bátyjának, Tiborcz Péternek a tulajdona volt, aki 2018 óta irányította a vállalatot. Az október 1-jén elfogadott új alapszabály szerint a társaság alaptőkéje 5 millió forint, amely két részvényes között oszlik meg: Kelemen-Tiborcz Ákos és üzlettársa, a székesfehérvári Orosz Alex Iván 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Utóbbi üzletembernek nincs más céges érdekeltsége, egy korábbi, polgármesteri köszöntő szerint 2023-ban érettségizett.Tiborcz Péter korábban a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetőjeként dolgozott, előtte energetikai tanácsadóként foglalkoztatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, a 2006-2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt. Időközben pedig több céget is alapított, utoljára 2022-ben írtunk róla:A változás nemcsak a névre és a vezetőre terjedt ki: a cég Dörgicséről Nadapra helyezte át székhelyét - abba az épületbe, ahol Kelemen-Tiborcz Ákos szüleinek vállalkozásai is működnek. Azoké a szülőké, akik maguk is sikeres vállalkozók, még ha nem is olyan méretekben, mint az anya testvére, Tiborcz István.A cég tevékenysége az utóbbi években fokozatosan leépült, de sosem ostromolta a csúcsokat: a 2018 és 2020 közötti időszakban 3-8,8 millió forintos árbevételt ért el, 2021-ben 2,3 millióra csökkent, a 2024-es beszámolóban pedig már nulla forintos nettó árbevétel és -38 ezer forintos adózott eredmény szerepel. Ennek is lehet köze ahhoz, a vállalkozás főtevékenysége szeptember 1-jén megváltozott: az addigi üzletviteli és vezetési tanácsadásról egyéb gép és tárgyi eszköz kölcsönzésére tért át. Kérdéseinket elküldtük a 3Branch Tech Zrt.-nek, egyebek mellett az új vezérigazgató szakmai tapasztalatairól és a profilváltásról kérdeztük a céget, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Pedig a körülmények ígéretesnek tűntek. A céget 2017 végén a Syncope-Project Kft. alapította, majd néhány hónappal a 2018-as országgyűlési választások után került Tiborcz Péter tulajdonába és vezetése alá. Az Átlátszó nem sokkal később arról írt, hogy ezzel beigazolódott, hogy Tiborcz Péternek a hivatalosan láthatónál is nagyobb befolyása lehet az informatikai piacon.Erre utaló jelek bőven akadtak. A TransCon Húngaro és az alapító Syncope-Project ugyanabban az irodaházban működött a Parlament közelében, a Kálmán Imre utcában. Korábban éppen itt működött a Symmetria Magyarország Zrt. is, amely a 2010-es évek közepén milliárdos tételben nyert el állami informatikai megrendeléseket: szerződtek például a Zala Megyei Kormányhivatallal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal, a Lechner Nonprofit Kft.-vel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Belügyminisztériummal is. A tulajdonosok és vezetők között több olyan személy is feltűnt, aki korábban Tiborcz Péterhez vagy a Syncope-Projecthez volt köthető.A Symmetria Magyarország Zrt.-ben kulcsszerepet játszó Teasdale Harold Róbert korábban a TransCon Húngaro Zrt. vezérigazgatója volt. A Symmetriánál projektmenedzserként dolgozott Bertha Péter, a Syncope-Project korábbi tulajdonosa, akinek nagyanyja Tiborcz vezetéknéven született. A Symmetria többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese a 24.hu egy 2020-as cikke szerint a Tiborcz család belvárosi, Báthory utcai lakását használta székhelyként, abban az időszakban, amikor a lakás Tiborcz István, majd édesapja és később Tiborcz Péter tulajdonában volt.A Symmetria Magyarország később IT PRO QUALITY Zrt. néven működött tovább, és a Népszava szerint konzorciumvezetőként vett részt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által megrendelt HYDRA informatikai rendszer fejlesztésében, amelyről az Állami Számvevőszék később megállapította, hogy súlyos hibákat tartalmazott. A vállalat végelszámolását 2025 januárjában jelentették be.A szülők is vállalkozókTiborcz István nővére, Tiborcz Eszter Zsuzsanna 2021 januárjában alapította meg a Rekettyés Agro Kft. nevű mezőgazdasági vállalkozást Nadapon, nem sokkal később pedig édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné kisebbségi tulajdonosként belépett a cégbe, amit Tiborcz Eszter az Rtl.hu-nak „a vállalkozás családi jellegének erősítésével” indokolt. A cég alig egyévesen 187,5 millió forint támogatást kapott az uniós forrásból finanszírozott Vidékfejlesztési Operatív Programból, emellett Tiborcz Eszter személyesen is támogatáshoz jutott: 2022 januárjában 101,9 millió forintot ítéltek meg neki ökológiai gazdálkodásra való áttérésre.Tiborcz Eszter jelentős állami földbérleti és földvásárlási lehetőségekhez jutott: 2012-ben 157 hektár bicskei állami föld bérleti jogát szerezte meg az állami földbérleti pályázaton, 2015-ben pedig 166 hektárnyi mányi területet vásárolt meg 167 millió forintért az állami földárveréseken. A vásárláshoz az akkor részben állami tulajdonú, később Tiborcz István érdekeltségébe került Gránit Bank nyújtott 167 millió forintos hitelt.Tiborcz István sógora, Kelemen-Tiborcz Ákos apja, Kelemen Tas is üzletember, az Mfor írta meg, hogy 2021 tavaszán Schamschula Györggyel, a Magyar Posta akkori vezérigazgatójával közösen szerzett 37,5-37,5 százalékos tulajdonrészt a balatonszőlősi Gella Kúria Kft.-ben, amely egy szálláshelyként működő kúriát üzemeltet a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Kelemen egy Burkina Fasó-i missziót támogató alapítványt is irányít: a Burkina Faso Keresztény Lelkipásztori Misszió Alapítvány székhelye a már említett nadapi épületben van, egy ouagadougoui evangéliumi gyülekezet segédlelkészének misszióját támogatja.Ferenczi Krisztina Narancsbőr című, 2014-ben megjelent könyve az Orbán és Tiborcz család Fejér megyei terjeszkedését tárta fel. A kötetben Ferenczi említést tett Tiborcz Eszterről és Kelemen Tasról is, akik a – leginkább az Orbán-Tiborcz lagzi helyszíneként ismert – csabdi-tükröspusztai birtokon éltek, amelynek környékén 157 hektár állami földet béreltek.Kelemen Tas apja egyébként Kelemen András volt MDF-alapító, orvos-politikus, 2010-től Kövér László külpolitikai tanácsadója. Tiborcz Eszter férje másutt is megtalálható a világhálón – az Élőlánc Magyarországért Mozgalom máig elnökségi tagjaként sorolja fel a honlapján. A honlap szerint a mozgalom elnöke éppen az az Ács Sándorné, aki vezeti a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, amely alól épp a közelmúltban húzták ki sikeres biogazdálkodása alapját, a földet. És amelynek tönkretétele miatt a mozgalom tiltakozik – fogalmazott a szerző. Az azóta elhunyt oknyomozó újságíró szerint a házaspár később külföldre utazott két gyermekével, miközben a gazdálkodás tovább folyt a birtokon. Amikor Ferenczi megpróbálta elérni Kelemen Tast, a Honvédelmi Minisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy a férfi a védelempolitikai főosztály vezetője, és hároméves külszolgálatra ment. A szerző megjegyezte, hogy Tiborcz Eszter korábban a Story magazin családi tablóján is szerepelt, Orbán Ráhel lakodalmáról közölt, a miniszterelnök által kiadott fotón, mielőtt a család eltűnt volna Csabdiról.
|
Tiborcz István 20 éves unokaöccse vezérigazgató lett, átvette másik nagybátyja vállalkozását
|
Kelemen-Tiborcz Ákos édesanyja az állami földpályázatokon tarolt, édesapja a volt postavezérrel üzletel.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251028_tiborcz-istvan-unokaoccse-tiborcz-peter-ceg
|
2025-10-28 09:45:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb két, nagy értékű megbízást kaptak a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül: az állami MVM Zrt. kommunikációs és rendezvényszervezési feladatait látják el.A megbízás nem meglepő, miután a Rogán Antal tárcája alatt működő NKOH 75-75 milliárd forintos keretértékű (és meghosszabbítható) keretszerződéseit kizárólag Balásy cégei - a New Land Media Kft., a Lounge Design Kft. és a Lounge Event Kft. - nyerték el. Az állami szereplők ezeken belül csak tőlük rendelhetnek szolgáltatásokat, így landolt Balásy vállalatainál a MÁV sikerkommunikációja, a kormányközeli Alapjogokért Központ megbízása vagy a plakátkampányoknak nevezett kormányzati propagandaakciók is.A Balásy-csoport cégei nyolc év alatt mintegy 50 milliárd forint extraprofitot termeltek az állami megrendeléseknek köszönhetően, miközben a NKOH nemrég új, 75 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs szerződést kötött velük.A megállapodás kétszer meghosszabbítható és feltölthető, így akár 225 milliárd forint is landolhat a vállalatoknál.Az MVM-mel nyáron kötött, kommunikációs megállapodás még a korábbi, 2022-ben létrejött NKOH-keretszerződés alapján született, a rendezvényszervezési pedig a tavaly szignózott, ugyancsak 75 milliárdos keretösszegű egyik megbízása, tehát nem csak a kommunikációs megbízások tarthatnak ki még ideig a Balásy-birodalomban, hanem a rendezvényszervezési munkák is.A kommunikációs feladatokra szóló szerződést július 4-én írták alá és legfeljebb 2026. január 31-ig marad érvényben, illetve addig, amíg a nettó 1,28 milliárd (bruttó 1,63 milliárd) forintos keretösszeg ki nem merül. A szerződés alapján az MVM-csoport tizenöt leányvállalata - köztük az MVM Next, a Mobiliti, az Égáz-Dégáz, a Démász és a Paksi Atomerőmű - rendelhet szolgáltatásokat a New Land Media Kft.-től és a Lounge Design Kft.-től. A cégeknek az MVM-csoport teljes kommunikációs tevékenységét ki kell szolgálniuk: reklám- és imázsfilmek, televíziós, rádiós és online hirdetések, infografikák, animációk, fotó- és videóanyagok gyártása, valamint ezek utómunkáit is el kell végezniük. Ide tartozik a közösségi médiás tartalmak előállítása, a rendezvényekhez kapcsolódó vizuális anyagok készítése is.Az alvállalkozói listán a legnagyobb összeggel a Dot Creative Kft. szerepel, 6,64 millió forinttal, online kommunikációs és videógyártási feladatok megjelöléssel. A cég formálisan nem tartozik Balásy Gyula érdekeltségébe, ám a Lounge Design jelenlegi ügyvezetője, Kassitzky Attila a digitális ügynökség tulajdonosa - őt Balásy 2024-ben nevezte ki a Lounge élére, hogy cégei "eredményesebben szerepeljenek a magyar és nemzetközi reklámversenyeken".A második legnagyobb tételt a Lounge Communication Kft., Balásy Gyula érdekeltsége jegyzi 5,64 millió forinttal, PR-ügynökségi szolgáltatásokkal. A listán a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Kft. (4,33 millió forint) is szerepel, amely Fűrész Gábor, a Századvég korábbi vezérigazgatója és jelenlegi kuratóriumi elnöke érdekeltsége. A kormányközeli Századvég Alapítvány 3,2 millió forinttal szerepel a listán.Márciusban az Mfor mutatta be, hogy Balásy Gyula cégeinek decemberi, nettó 12,2 milliárdos kormányzati megbízásainál az alvállalkozói lista politikailag is érintett szereplőit. A legtöbb pénzt, nettó 102 millió forintot a Fidesz korábbi digitális igazgatójához, Dukász Magorhoz köthető Digitális Szuverenitás Központ Kft. kapta, amely több szálon is kötődik a Megafonhoz. A listán ott volt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Publimont, valamint a KESMA részeként működő Mediaworks is.Balásy cégeinek bőven van tapasztalatuk az MVM-mel, a hatalmas állami cég kommunikációjáért korábban is ők feleltek. Korábban részletesen bemutattuk, hogy 2023 elejétől 2024 októberéig mintegy 8,5 milliárd forint értékben jelentetettek meg hirdetéseket, ennek körülbelül háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került. Az állami reklámok legnagyobb kedvezményezettjei a kormányközeli TV2-csoport, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó lapok, valamint a Mandiner, a Magyar Hírlap és a Demokrata voltak, míg független portálokon, köztük a 24.hu-n, a Telexen, a 444-en vagy a Magyar Hangon egyáltalán nem hirdetett az állami cég. Az MVM közlése szerint média- és reklámtevékenységét "a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség" - vagyis Balásy Gyula vállalkozásai - végezték.2019-ben a magyarországi reklámpiac torzítása miatt közös beadvánnyal élt az Európai Bizottságnál a magyar kormánnyal szemben Jávor Benedek EP-képviselő, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely. Idén április végén pedig a Magyar Hangot kiadó Alhambra Press, valamint egy másik, névtelenséget kérő magyar médiavállalkozás szintén panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar állami hirdetések rendszerét tiltott támogatásnak minősítve. Akkori számításaik szerint 2015 óta több mint 1,1 milliárd eurónyi állami reklámköltés torzította el a magyar médiapiacot, mesterségesen életben tartva a kormányközeli médiumokat, miközben kiszorította a független szerkesztőségeket.Még 2028-ban is jöhetnek a munkákAz új, rendezvényszervezési keretszerződés nettó 4,65 milliárd (bruttó 5,9 milliárd) forint értékű, a keret 70 százalékát kötelezően le kell hívni, a fennmaradó rész opcionális. A szerződés a teljes - beleértve az opciós - keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2028. június 30-ig marad hatályban, a feladatokat pedig legkésőbb 2028. május 31-ig kell teljesíteni. Érdekesség, hogy ugyanazon a napon, július 4-én írták alá, mint a kommunikációs megbízást.A műszaki leírás szerint a Lounge Event Kft. a teljes rendezvényszervezési folyamatért felel: a helyszínek kiválasztásától és az engedélyeztetéstől kezdve a színpad-, fény- és hangtechnika biztosításán, a bútorok, dekorációk és catering megszervezésén át egészen a fellépők, műsorvezetők, szállás és utazás koordinálásáig.A legnagyobb alvállalkozók között több Balásy-érdekeltség is feltűnik: a Visual Europe Zrt. 139,64 millió forinttal, a Lounge Design Kft. 93,09 millióval, a New Land Media Kft. 69,82 millióval szerepel. A biztonsági feladatokat a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton-Sec Zrt. látja el 93,09 millió forintért. A listán szerepel a Rókusfalvy Birtok Vendéglátóipari Kft. is, 4,69 millió forintos tétellel; a társaság Rókusfalvy Pálhoz köthető, aki jelenleg a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.Korábban a 24.hu mutatta be, hogy az MVM az influenszerekkel forgatott Future Talks kampányt Balásy Gyula Lounge Event Kft.-jével gyártatta le. A lap közérdekű adatigénylésére az állami vállalat közölte: a 2023-as hat epizódért 110 millió forintot, 2024-ben pedig 56,6 millió forintot fizettek a Lounge Eventnek a filmekért és a vagyoni jogokért. A produkciókban több ismert szereplő - Ördög Nóra, Rákóczi Ferenc, Wossala Rozina, Magyarósi Csaba, Abosi Barna - vett részt, több felvétel külföldön készült. Az MVM akkor azt állította, hogy nem rendelkezik információval a forgatások technikájáról, helyszíni körülményeiről és egyes költségekről - a 24.hu értelmezése szerint ez arra utal, hogy nem kértek és nem kaptak tételes elszámolást arról, miként használták fel a két év alatt kifizetett, összesen több mint 166 millió forintot. A szerződések egyes részleteinek kiadását az MVM nemzetbiztonsági és központi pénzügyi érdekekre hivatkozva korlátozta.Nyitókép: New Land Media
|
Még 2028-ban is a Fidesz-kormány kedvenc plakátosával dolgoztathat az állami MVM
|
Az MVM újabb megbízásokat adott Balásy Gyula cégeinek, de talán még beszédesebb az alvállalkozói lista, amelyből sajátos ökoszisztéma rajzolódik ki.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251101_mvm-balasy-alvallalkozok-nkoh-ebx
|
2025-11-01 07:15:00
| true
| null | null |
HVG
|
12,92 milliárd forintos jelzálogkölcsönt vett fel a fele részben a TV2 elnökének, Vaszily Miklósnak tulajdonában álló Indamedia Network nem sokkal azelőtt, hogy bejelentették: a vállalat megvásárolja a Glamourt és a Blikket is kiadó Ringier Hungaryt - derül ki egy október 28-án közzétett jelzálogbejegyzésből, amelyet a HVG talált meg.A hitelt a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank nyújtja a vállalatnak a szokásos biztosítékok fejében: a kölcsönért cserébe a teljes bevételi oldalt zálogosítják, vagyis minden mostani és jövőbeli vevőkövetelés, árbevétel és egyéb bevételi jog a bank biztosítéka. Emellett a cégcsoport összes mostani és jövőbeni ingó eszközére is kiterjed, amihez elidegenítési és terhelési tilalom is tartozik, vagyis a zálogtárgyakat a bank hozzájárulása nélkül nem lehet eladni vagy megterhelni. Végül a a banknál és esetleg más intézménynél vezetett számlák követelései felett óvadékot alapítottak., aminek az a jelentősége, hogy nemfizetés esetén a bank bírósági végzés nélkül is felhasználhatja a számlaegyenlegeket a tartozás kiegyenlítésére.Vaszily Miklós és Mészáros Lőrinc között több összefonódás is van: Vaszily az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke március óta (2023 óta tagja a testületnek), ami már önmagában pikánssá teszi a kölcsönt. A hitelintézeti törvény szerint "vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget azzal a pénzügyi intézménnyel szemben, amelyben igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult". Az előkészítő és döntési folyamatból pedig ki kell zárni az érintettet, illetve nem kaphat piacinál kedvezőbb kondíciókkal kölcsönt. Az ügyben megkerestük az MBH-t, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.Vaszily Miklós egyben a TV2 Média Zrt. elnök-vezérigazgatója is április óta (2019 óta az igazgatótanács elnöke volt), amely formailag Vida József exbankár nevén van, ám jó kapcsolatokat ápol Mészáros Lőrinccel. A felcsúti milliárdosnak a hozzá köthető Status MPE magántőkealapon keresztül 8 százalékos tulajdonrésze is van a tévétársaságban, felesége, Várkonyi Andrea pedig tagja az igazgatótanácsnak.A sajtóban megjelent értesülések szerint az Indexet vagy a Feminát is kiadó Indamedia busás árat fizethetett a svájci Ringiernek, amelynek magyar leánycége 2024-ben 12,1 milliárd forintos bevételt és 454 millió forintos nyereséget ért el.Az Indamedia az év során összes leányvállalatából kitakarította a nyereséget és az eredménytartalékot, nagyjából 2 milliárd forintot, és a saját eredménytartalékába helyezte, ahol ezzel együtt csaknem 4 milliárd forint halmozódott fel. A Ringier becsült vételára ennek alapján 13-17 milliárd forint között mozoghatott - feltéve, hogy az összeget az Indamedia valóban a Ringier akvizíciójára fordítja.
|
13 milliárd forint hitelt vett fel a Blikk megvásárlása előtt a Mészáros-féle banktól a kormányközeli Indamedia
|
A kölcsönt az teszi pikánssá, hogy a Ringiert megvásárló Indamedia tulajdonosa, Vaszily Miklós az MBH felügyelőbizottságának elnöke, valamint a Mészároshoz köthető TV2 cégének elnök-vezérigazgatója is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251103_Meszaros-Lorinc-mbh-vaszily-indamedia-kolcson-hitel-ringier-megvasarlasa-ebx
|
2025-11-03 16:35:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Szőlő utcai javítóintézet ügyében indult nyomozásban hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították a korábbi igazgatót - közölte a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.A megalapozott gyanú lényege szerint, a Budapesti Javítóintézet vezetője fiktív módon, közalkalmazottként foglalkoztatott az intézményben három nehéz sorsú - a gyanúsítással érintett időszakban már nagykorú - fiatalt és élettársát. Ők tényleges munkát nem végeztek, a jelenléti íveket valótlanul töltötték ki és írták alá, többüknek pedig munkaköri leírása sem volt.A gyanúsított - aki a munkáltatói jogkör gyakorlója, egyben az intézet vagyonkezelője is volt - kötelességei megszegésével2023 januárjától legalább 56,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott a javítóintézetnek.A fentiek miatt a volt igazgató - az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén túl -megalapozottan gyanúsítható folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével.Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását - ügyészi indítványra - a nyomozási bíró legutóbb 2025. november 29-ig hosszabbította meg. A megalapozott gyanú szerint a javítóintézet korábbi igazgatójaként dolgozó Juhász Péter Pál és párja több nagykorú fiatalt kényszerített prostitúcióra, valamint arra, hogy az ebből származó pénzt adják át nekik.A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen alakult nyomozó csoport az ügy teljes körű, minden részletre kiterjedő feltárása érdekében továbbra is soron kívül jár el - közölte az ügyészség.Arról, hogy milyen körülmények voltak a javítóintézetben, itt írtunk részletesen.Korábban egy tizenéves lány azt állította, hogy Juhász Péter Pál az intimpiercingjét mutogatta neki, egy másik lány pedig azt mondta, hogy már 12 évesen is segítséget kért a rendőrségtől.A Szőlő utcai ügynek azóta politikai dimenziója is lett, mivel Juhászról a Válasz Online-nak a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok volt igazgatója, Kuslits Gábor azt mondta, szakmai berkekben emlegetik, hogy a volt igazgatót két magas rangú politikus védte. Ezt egyelőre semmi sem bizonyítja.Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta, hogy a volt vezető a gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzésére kitalált, tavaly bevezetett "kifogástalan életvitel" vizsgálat során vált gyanússá, mert túl drága vagyontárgyai voltak.
|
Szőlő utca: Újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg a volt igazgatót
|
Az ügyészség szerint a korábbi vezetőt hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították. Legalább 56,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott a javítóintézetnek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251104_szolo-utca-Ujabb-buncselekmeny-gyanusitas-igazgato
|
2025-11-04 10:55:24
| true
| null | null |
HVG
|
A kormány által nem kifejezetten kedvelt hazai cégek közül több is nagyon örülhetett október elején, amikormegjelentaz Európai Unió (EU) Bíróságának indítványa abban az ügyben, amelyben a Nitrogénművek perelte be a magyar államot a 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó miatt. Ebben a bíróság főtanácsnoka, Tamara Ćapeta amellettérvelt, hogy az adónem ütközik az uniós joggal, ugyanis ellentétes annak az uniós környezetvédelmi rendszernek (Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer) az alapelveivel, amely alapján a magyar állam az érintett hazai cégeket megadóztatta.A kormány 2023 júliusában az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Ez több iparág (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette itthon, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt két évben.Ahogy arról az adó bevezetése idejénrészletesebben is írtunk, a kormány több legyet ütött egy csapásra az adó bevezetésével, hiszen egyszerre tudott extra bevételt teremteni a nehéz helyzetben lévő költségvetés számára, miközben pluszterhet akasztott a vele szemben kritikus Bige László cége, a Nitrogénművek nyakába, illetve olyan külföldi építőanyag-gyártókéba is, amelyekkel szembenhadjáratot hirdetett. (Lázár János 2023 nyarán például osztrákok és németek ellen vívott cementcsatáról és piacról kiszorítandó cégekről beszélt.) Tavaly nyári cikkünk alapján a csatában a kormány ért is el eredményeket, például több építőanyag-gyártó cég 2023-as veszteségéhez isjelentősen hozzájárult, hogy ilyen adót kellett fizetnie.Annak ellenére ugyanakkor, hogy a bevezetéséhez képest az adónem részletei lazultak - például az eredetileg 40 eurós tonnánkénti adó 36 eurósra csökkent, és az éves átlagos kibocsátási referenciaérték, ami felett fizetni kell ilyen adót, 10-ről 25 ezerre nőtt -, már a bevezetéskor látszott, hogy az adó logikája alapvető ellentmondásban van az uniós kibocsátáscsökkentés rendszerével, amire épül. Ennek ugyanis az a lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt vásárolt kvótákkal kell fedezniük.Egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken, tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor ezt csak vásárolt kvótákkal tudják fedezni. A rendszer így ösztönzi őket a kibocsátásuk csökkentésére.Az ingyenkvóták létének és a csökkenés fokozatosságának az az oka, hogy ha a rendszert az összes kibocsátás megadóztatásával vezették volna be, akkor az érintett cégek pillanatok alatt versenyképtelenné váltak volna olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem, vagy csak jóval kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért. A 2023-ban - ráadásul visszamenőlegesen - bevezetett magyar adó viszont épp ezzel a logikával megy szembe. (Onnan is látszik, hogy inkább politikai és költségvetési célok vezérelhették a kormányt, hogy a miniszterelnök 2022-ben még az egész rendszer felfüggesztését isfelvetette.)Ha az EU Bírósága végül a kvótaadó elkaszálása mellett döntene, az nem rengetné meg a magyar költségvetést, ugyanakkor azért azt is túlzás lenne állítani, hogy elhanyagolható nagyságú tételről lenne szó. A 2024-es költségvetészárszámadásaalapján tavaly az államnak összesen 67,14 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a szén-dioxid-kvóta-adóból, ami több mint másfélszerese a 2023-as bevételnek, amikor összesen 41,47 milliárd forint adó jött össze ebből. A 2025-ös költségvetésalapjána kormány idén 75 milliárd forint bevételt vár ebből az adónemből. Ez megközelíti azt az összeget, amit az állam gépjárműadóból tervez az idén beszedni (103 milliárd forint), és körülbelül a közmédia 165 milliárd forintosidei költségvetésénekfelét teszi ki.Ha az idei bevételi terv teljesül, de végül mindent vissza kell fizetnie az államnak, akkor kamatokkal együtt bő 200 milliárdot kellene visszautalni a vállalatok számára.Az érintett vállalatok között nagy különbségek vannak abban, hogy az árbevételhez képest mekkora teherről van szó.Például ugyan a Mol fizethette összegszerűen a legtöbb ilyen adót, de árbevétel-arányosan ez a cégnek jóval kisebb teher, mint más cégeknek. A vállalat 2023-as és 2024-es beszámolója is említi, hogy a cégnek kvótaadót kellett fizetnie, de egyikben sem szerepel, hogy összesen pontosan mennyit*Például a Mol 2023-as beszámolója szerint az Upstream (kutatás-kitermelés) divízió novemberben az év első három negyedévére vonatkozóan 443 millió forint ilyen adót fizetett be, de az a beszámolóban nem szerepel, hogy összvállalati szinten mekkora volt az adóteher.. Ezért erre rákérdeztünk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a Moltól. A cég nyilvános kibocsátási adatain alapuló saját becslésünk alapján 2023-ban a Mol nagyjából 32 milliárd forint ilyen adót fizethetett, ami az árbevételének a fél százalékát sem érte el.A Nitrogénművek ehhez képest például 2023-ban 9,8, 2024-ben pedig 12,3 milliárd forint ilyen adó fizetett be, ami tavalyelőtt a nettó árbevételének csaknem 14, tavaly pedig 11,5 százalékát tette ki. A vállalat tavalyelőtt 22,5, tavaly pedig 16,5 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, és ugyan kvótaadó nélkül is veszteséges lett volna, de az adó mindkét évben jelentősen növelte a veszteséget.A királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a Holcim, és a váci, illetve beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva szintén veszteséges évet zárt tavaly (5,6, illetve 11 milliárdos mínusszal), amihez szintén jelentősen hozzájárult a szén-dioxid-kvóta-adó. A beszámolója alapján a Holcim 2023-ban 3,4, 2024-ben pedig 5,4 milliárd forint ilyen adót fizetett be, ami tavalyelőtt a nettó árbevételének mintegy 10, tavaly pedig 11,5 százalékát tette ki.A cégek egy része már tavaly is vészhelyzeti megoldásokat alkalmazott a veszteség csökkentése vagy elkerülése érdekében. A Duna-Dráva Cement Kft. (amelynek német tulajdonosai tavalyelőtt azt nyilatkozták, hogy egy "gyorsan bővülő magyar cégcsoport" meg nem nevezett tulajdonosátólfelvásárlási ajánlatot kaptak) 2023-ban például úgy tudta elkerülni az év végi veszteséget, hogy egy céghez tartozó vállalatot, illetve szén-dioxid-kvótákat is eladtak.A Holcim 2024-es beszámolója szerint ugyanezt tette a veszteség csökkentése érdekében, illetve kifejezetten a kvótaadó miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tervezett zöld beruházásaikat. "A különadók nemcsak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag-behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is" - írták a 2024-es beszámolójuk kiegészítő mellékletében.2023-hoz hasonlóan tavaly is a kvóták eladásával ellensúlyozta a pluszköltségeit a Duna-Dráva, ami tavaly 7,7, tavalyelőtt pedig 7,8 milliárd forintnyi kvótaadót fizetett (ami 2024-ben az árbevétel több mint 13 százalékát tette ki). A vállalat beszámolója szerint igyekeztek környezetkímélőbb működéssel is csökkenteni az adóterhet, de a kibocsátásuk csaknem 8 százalékos csökkenését nagyrészt ellensúlyozta a forint év végi gyengülése, mivel az adó mértékét euró/tonna alapon kell elszámolni, de forintban kell megfizetni.A fentieken kívül a Hamburger Hungária dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőműve után 8,25 milliárd forintot (az árbevétel 7 százalékát), a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosa, az amerikai hátterű Birla Carbon Hungary pedig 3,3 milliárd forintnyi kvótaadót fizetett be 2024-ben (ami az árbevétel 4 százalékát tette ki). Iparági forrásaink szerint a Borsodchem is fizetett ilyen adót, bár mivel ez az árbevételükhöz képest arányosítva kisebb mértékű, a beszámolójukban külön nem szerepelt, hogy pontosan mennyit fizettek.Az uniós bíróság ítélete az esetek többségében követni szokta a főtanácsnoki véleményt, de van példa arra is, hogy eltér tőle. "A bíróságot nem kötelezi fix határidő, de a korábbi tapasztalatok alapján 2-6 hónap szokott eltelni a vélemény és az ítélet megszületése között. Úgy látjuk, hogy a bíróság aktívan foglalkozott az üggyel, ezért arra számítunk, hogy 3-4 hónapon belül ítéletet hirdethetnek" - mondta Bige Zoltán a G7-nek. A pert indító Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója szerint az ügy innen a hazai bíróságra kerül vissza, és a hazai ítélet ezután hat hónappal születhet meg.Legkorábban tehát tavasszal, legkésőbb pedig ősszel lehet döntés az ügyben."Az ítélet ellen ugyan fellebbezhet a magyar kormány, de ha a döntés tartalmilag megegyezik a főtanácsnoki véleménnyel, akkor az adót vissza kell vonni, és a befizetett összeget kamatostól vissza kell téríteni az érintett vállalatoknak" - mondta. A Nitrogénműveknek leginkább kedvező forgatókönyv esetén Bige arra számít, hogy a jövő év második felében 30-34 milliárd forintnyi összeget kaphat vissza a magyar államtól a vállalat, de azt is hozzátette, hogy ezzel az összeggel az üzleti tervben nem számolnak.Az ügyben az Európai Unió Bíróságának eljárásával párhuzamosan idén júniusban az Európai Bizottság is kötelezettségszegésieljárást indított. A Bizottság az eljárás keretén belül felszólította Magyarországot, hogy törölje el a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt költségeket. Amennyiben tehát az Európai Bíróság döntése az érintett vállalatok számára kedvezőtlen lenne, még bízhatnak a bizottsági eljárásban, bár ez még hosszú ideig elhúzódhat.
|
Bukásra áll a kormány legfurcsább adója, és ennek sokan örülhetnek
|
Fontos cégeket szorított sarokba a kormány a szennyezési kvóták megadóztatásával, de most úgy néz ki, hogy közel 200 milliárd forintot kell majd visszafizetnie. Igaz, csak a választások után.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/11/03/per-europai-birosag-szen-dioxid-kvota-ado-nitrogenmuvek-bige-holcim-duna-drava
|
2025-11-03 04:50:05
| true
| null | null |
Telex
|
2024 nyarán, az Állami Számvevőszék vizsgálatának megindulása után a Neumann János Egyetem sikereiről szóló dokumentumot készíttetett és fogadott el az egyetemi alapítvány vezetése - derül ki egy jegyzőkönyvből, amit az egyetemi alapítvány a Telex közérdekű adatigénylésére adott ki. Az erről szóló előterjesztést az alapítvány mind a nyolc vezetőségi tagja megszavazta, a dokumentum azonban később sem a számvevőszék jelentésébe nem került bele, sem az internetre nem került fel.Az Állami Számvevőszék a kecskeméti egyetem alapítványának vizsgálata során, 2024 nyarára arra jutott, hogy az intézmény szabálytalanul fektette be a rá bízott közvagyont. Windisch László ÁSZ-elnök ezért 2024. július 5-én egy figyelemfelhívó levelet küldött az alapítványt vezető Csizmadia Norbertnek, amelyben pontokba szedve mutatta be a szabálytalanságokat, és egy sor kérdésre írásbeli választ kért az intézménytől.Ahogyaz NJEA döntéshozataláról szóló hosszú cikkünkben bemutattuk, a kecskemétiek ekkor egyrészt dolgoztak a pénzük visszaszerzésén, másrészt azon is, hogy valami elfogadható választ adjanak az ÁSZ-nak. Ebből azóta egyik sem sikerült: a pénz nagy részét még ma sem kapták vissza, miközben az ÁSZ az ügyben idén tavasszal ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett.Ezzel párhuzamosan kipattant egy másik ötlet is az NJEA vezetőinek fejéből. Ahogy az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának augusztus 8-i közös üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderül, az azt megelőző időszakban az egyetem egyik munkatársa összeállított egy dokumentumot az alapítvány sikereiről. A jegyzőkönyvben ki van húzva az illető neve, de az események ismeretében az intézmény operatív igazgatója vagy stratégiai igazgatója lehetett (egyikük Szemereyné Pataki Klaudia polgármester férje).Ő az ülésen azt mondta, "Windisch László ÁSZ-elnök levele mutatott rá arra, hogy célszerű lenne az elmúlt négy alapítványi év általunk elvégzett feladatait és eredményeit számba venni, hogy külső, független szereplők részére is érthetővé váljon, miért és milyen okok mentén jártuk be ezt a fejlődési utat." A megszólaló szerint 2020-ban az alapítvány olyan intézményt vett át, ami "közelebb állt egy régiós főiskolához, mint egy egyetemhez".Elmondása szerint az azóta eltelt négy évben számos kockázattal kellett szembenézniük, például a Covid hatásaival, a hallgatók országosan csökkenő számával, a szakképzés átalakítása okozta piaci turbulenciával, a KIM indikátor-rendszernek történő megfeleléssel. Szerinte ezek ellenére "megindult az egyetemmé történő fejlesztés", ami "senki által nem várt sikereket hozott."A megszólaló még arra is kitért, hogy a sikerek bemutatásáról szóló előterjesztés a Bibliából vett mondattal kezdődik, ami szerint "a bölcs ember kősziklára építette a házát és ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva". Az előterjesztő itt nyilván azt az Optimát értette kőszikla alatt, amely a több mint százmilliárd forint kölcsönt évek óta nem képes visszafizetni.ANeumann siker 2020-2024című előterjesztés végére egy másik idézet is került, stílusosan a romantikus regényeiről híres Karen Marie Moning amerikai írónőtől. Eszerint "utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk". Ez az idézet feltehetőleg az Állami Számvevőszék által észrevett az irgalmatlan vagyonvesztés kockázatát magában hordozó szabálytalanságokra utalhat.Az előterjesztésről először a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestert soraiban tudó felügyelőbizottság szavazott, ahol az hozzászólás, tartózkodás és ellenszavazat nélkül átment. Ezután a kuratórium került sorra, ahol szintén teljes egyetértésben szavazták meg az előterjesztést.A Neumann János Egyetemért Alapítvány vezető testületeinek üléseiről készült jegyzőkönyveititt mutattuk be.
|
"Soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre" - szavazták meg, aztán az ÁSZ hűtlen kezelés miatt feljelentést tett
|
Egy, a kecskeméti egyetem sikereiről szóló dokumentumot fogadott el az egyetemi alapítvány vezetése, miután az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált a 127 milliárd forintos befektetésüknél.
| null | 1
|
https://telex.hu/zacc/2025/11/03/mnb-ugy-kecskemet-neumann-janos-egyetem-siker-dokumentum-szemereyne-csizmadia
|
2025-11-03 07:02:53
| true
| null | null |
Telex
|
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség Iványi Gábor egyházi vezető, valamint négy jelenlegi vagy volt parlamenti és európai parlamenti képviselő és két további személy ellen - derül ki közleményükből. Az érintett politikusok: Gurmai Zita (MSZP) parlamenti képviselő, Donáth Anna (Momentum) volt európai parlamenti képviselő, Szél Bernadett (LMP) volt parlamenti képviselő és Herényi Károly (MDF) volt parlamenti képviselő.A közlemény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága előtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott büntetőeljárásban a nyomozó hatóság tagjai 2022 februárjában egy egyesület központjaként működő Dankó utcai ingatlanban kutatást és lefoglalást végeztek.A pénzügyőrök arra vonatkozó tájékoztatása ellenére, hogy az eljárási cselekményen csak a szervezet vezetője és a jogi képviselő lehet jelen, Iványi Gábor azt akarta elérni, hogy a megjelent politikusok és a velük lévő tömeg is bemenjen az épületbe.A tömeg egy része és a sajtó munkatársai az ablakon keresztül, részben a hátsó bejáraton keresztül bejutottak az ingatlanba. A pénzügyőrök, akiknek hivatali feladatuk volt annak biztosítása, hogy illetéktelen személy ne avatkozhasson bele a kutatásba, sorfalat alkottak a helyszín biztosítása érdekében.A vádirat szerint Iványi Gábor felhívására a jelenlévők elkezdték őt tolni a helyszínt biztosító pénzügyőrök felé, hogy a sorfalat Iványi Gábor testével áttörjék. Ezen erőszakos magatartás jogszerű eljárásukban akadályozta a pénzügyőröket, de a kutatást nem tudta meghiúsítani.Az alapügyben az eredményes kutatás során beszerzett bizonyítékok megerősítették a költségvetési csalás gyanúját, így a bíróság később elrendelte az egyesület közszereplőnek nem minősülő egyik gazdasági vezetőjének letartóztatását.Ma a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hét személy ellen emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, Iványi Gábor esetében csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntette miatt.Az ügyben Donáth Annát mártavaly ősszel kihallgatták, ő akkor tagadta, hogy az említett bűncselekményt elkövette volna. Hogy pontosan mi történt, itt lehet megnézni:Polt Péter legfőbb ügyész2023 decemberében indítványoztaaz Országgyűlés elnökénél Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő, valamint az Európai Parlament elnökénél Donáth Anna mentelmi jogának felfüggesztését.Gurmait és Iványit azóta gyanúsítottként kihallgatták, de tagadták a bűncselekmény elkövetését, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen.
|
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emelnek vádat Iványi Gábor és négy ellenzéki politikus ellen
|
Egy jelenlegi és három volt képviselő ellen emel vádat az ügyészség egy 2022-es ügyben.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/03/ivanyi-gabor-vademeles-ugyeszseg
|
2025-11-03 16:03:00
| true
| null | null |
Telex
|
Ha nem is hivatalos közmeghallgatást, de úgynevezett szakértői fórumot tartottak a Pécs melletti Bicsérden a település mellé tervezett, 600 hektáros, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ipari parkról kedden. A felkért felszólalókat hallgatva minden szép lesz és jó: az ipari parkok eredendően jó dolgok, ez pedig maga a csoda lesz, ami kirángathatja a régiót a gazdasági, szociális veremből. Ráadásul a fenntarthatóság, a klímavédelem, de még a bűnözési mutatók szempontjából is csak pozitívumokra lehet számítani. A helyiek kritikus kérdéseire és véleményére csak a két és fél órában egymást követő lelkesítő előadásokat és felszólalásokat követően jutott egy kis idő a fórumon.Éppen egy évvel ezelőttírtuk meg, hogy rejtélyes körülmények között a Pécsi Tudományegyetem kancelláriája kapta meg annak a tervezett ipari parknak az előkészítési feladatait a kormánytól, amit Pécs melletti termőföldeken jelöltek ki. Azótasajtótájékoztató,kerekasztal-beszélgetés, de még egyközmeghallgatásis volt Pécsen, azonban a leginkább érintettek kérése egy kis kerülővel csak most ért célba, és Bicsérden is nyilvános fórumot tartottak. A meghívón szervezőként a helyi doktornővolt feltüntetve. A Telex kérdésére Szabados Ibolya elmondta, hogy nincs mögötte civil szervezet, sima civilként és a PTE volt hallgatójaként, évtizedek óta az egészségügyben dolgozóként kereste meg a kancellárt, az eseményt pedig már a kancellária (illetve egy kommunikációs ügynökség) szervezte a bicsérdi iskola tornacsarnokába.A tartalmas, informatív előadásokról Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) helyettes államtitkára, Decsi István, a PTE kancellárja és a fenntartó alapítvány kurátora, valamint Dittrich Ernő vízügyi szakember, Csicsák József hidrogeológus szakértő, illetve az egyetemi főépítész és az ipari park vezető tervezője, Csaba Ders gondoskodott. Az ÉKM prezentációjából kiderült, hogy a korábbi tervekhez képest az ipari park miatt Bicsérdnél is lesz egy csomópont az M6-M60 tervezett folytatásán, de ezzel a beruházással 2030 után érdemes számolni.Decsi István kancellár az ipari parkról, illetve az Uninext nevű, az ipari parkot is magában foglaló komplex gazdaságfejlesztési programról beszélt. Pécs fideszes ex-alpolgármestere szerint az emberek a lábukkal szavaznak: azért hagyják el a diplomás fiatalok a régiót, mert hiányoznak a karrierlehetőségek, és a megélhetési gondok miatt a középfokú végzettséggel rendelkezők is nagy számban költöznek el. Bemutatta azt is, hogy miért pont Bicsérd: régióban kell gondolkodni és itt volt adott minden az infrastrukturális fejlesztésekhez.Csaba Ders egyetemi főépítész szerint az ipari parkhoz szükséges beruházások hozzájárulnak a régió energia- és vízbiztonságához is. Megyei szintű modellek készültek, és már most meg tudják mondani, hogy az ipari parkkal javulni fog a közlekedési helyzet, mekkora lesz a terheltség.Dr. Dittrich Ernő és Csicsák József szerint eltúlzottak a Pécs ivóvízbázisa miatt érzett aggodalmak: a tervezett beruházás 95 százaléka nem is érinti a vízbázis területet, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vették a tervezés során. Ráadásul - az eredeti tervekkel szemben - nem is a pécsi vízbázisból elégítenék ki az ipari park vízigényét, hanem a Mohács-Pécs Duna-vezetéken keresztül, amit "csak" meg kell hosszabbítani Bicsérdig.Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vízügyi mérnöke szerint sem kell az ivóvíz miatt aggódni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a dunai vízellátással, az ivóvíz minőségével a várható klimatikus viszonyok miatt lehetnek problémák.A felkért felszólalók közül egyedül Berki Gyula, a Bicsérdi Aranymező Zrt. elnök-igazgatója beszélt igazán kritikusan a projektről: nem szeretnének a fejlődés útjába állni, mondta, de nehezményezte, hogy a földtulajdonosokkal és földhasználókkal nem történt előzetes egyeztetés a területek kisajátításáról.Az egyik legérdekesebb hozzászólással Varga Jenő, a közeli Pannova Ipari Park képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ez lehet a régió utolsó esélye a gazdasági felzárkózásra. Asztárfelszámolócsaládi tulajdonban lévő ipari parkjának lehetséges fejlődési irányaival érzékeltette a kérdést: ha lesz nagyberuházó, akkor 3000 négyzetméteres csarnokokat fognak építeni, ha nem akkor csak 100 négyzetmétereseket. Szerinte a felvázolt projekt 300-400 milliárd forint értékű fejlesztést jelenthet a régióban, amin mindenki csak nyerhet.Ezután több környező település polgármestere is felszólalt és kortesbeszédet tartott az ipari park mellett. Tajti Zoltánt Pellérd elvileg független, de közismerten kormánypárti szimpatizáns polgármestere hosszan ecsetelte az ő ipari parkjuk előnyeit és hogy semmilyen környezetvédelmi probléma nem merült fel. Végül a közönség unszolására fejezte csak be elnyúló beszédét. Ezután az előzetesen beérkezett kérdéseket válaszolták meg a megszólítottak.A közönség a fórum harmadik órájában kaphatott szót, de ekkor már többen távoztak az eredetileg majdnem teltházas eseményről. Egy helyi lakos az ingatlanárakkal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, de megpróbálták megnyugtatni: nem elértéktelenedni, hanem nőni fog az ipari park melletti ingatlanok értéke.Mellár Tamás országgyűlési képviselő is ott volt az eseményen, aki úgy látja, hogy hamis ígéretek, az árnyoldalak elhallgatása jellemezte a fórumot. A felvázolt nagybefektető szerinte csak ázsiai lehet, a beígért 6-8 ezer új munkahely jelentős részben külföldi vendégmunkásokat jelent. Mindez pedig a hibás gazdaságpolitika eredménye: a beígért 300-400 milliárd forintot inkább a kis- és középvállalkozások segítésére kellene költeni, mivel ezek sokkal nagyobb hozzáadott értéket termelnek és az ő exportpiaci szerepüket kellene növelni, a lengyelekhez hasonlóan.Mindum Károly környezetmérnök, zöld aktivista szerint nem lehet elhallgatni, hogy az érintett települések lakóinak nem túl sok beleszólása lesz a projektbe, ezt a kiemelt státusz garantálja. Hangsúlyozta, mivel nem lehet tudni, hogy milyen nagyberuházó jön, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen technológiára, milyen áram- és vízigényre kell felkészülni. Kiemelte, hogy mivel már nem kötelező személyes közmeghallgatásokat tartani, így az illetékeseket nem is lehet szembesíteni a körülményekkel, lakossági problémafelvetésekkel.A felvetett kérdésekre Decsi István csak nagyon röviden reagált, a politikai kritikákat kikerülte.A fórumon az is elhangzott, hogy két érintett település - Kővágószőlős és Kővágótöttös - önkormányzata már megállapodást kötött az Uninext programról az egyetemmel és a kuratóriummal. Ugyanakkor a területek szempontjából leginkább érintett Bicsérd képviselő-testületének többsége nemet mondott. Néhány hete erről Szijjártó Péter is beszéltegy bizottsági meghallgatáson. A Telex információi szerint a megállapodással a polgármester lényegében szabad kezet kapott volna a tárgyalásoknál és csak utólagos beszámolási kötelezettsége lett volna. Ezt a polgármester helyi ellenzéke, akiknek többsége van a testületben, nem támogatta.A fórumon felszólalt Czékus Zoltán bicsérdi önkormányzati képviselő is, aki azt nehezményezte, hogy csak két év után kapnak tájékoztatást. Problémás szerinte az is, hogy az itt élők konkrét információkat nem kaphattak arról, hogyan fogja érinteni a települést a beruházás, milyen áron veszik meg majd a területeket a földtulajdonosoktól. Úgy látja, hogy érdemi tárgyalások kellenének, ahhoz hogy támogatni tudják a fejlesztést.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Három órán át győzködték a bicsérdieket, hogy jó lesz nekik a település mellé tervezett gigantikus ipari park
|
A helyiek kérdéseire csak fél óra maradt, és azt sem tudták meg, mennyiért veszik majd a földjeiket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/05/bicserdi-ipari-park-forum
|
2025-11-05 15:56:14
| true
| null | null |
Telex
|
November 26-ára tűzte ki a Fővárosi Törvényszék az előkészítő ülést a Cseh Katalinék botrányaként elhíresült bűnügyben - tudta meg lapunk. Amennyiben az ülésen a vádlottak a vádirattal egyezően beismerik a bűncselekmény elkövetését és azt a bíróság is jóváhagyja, az ügy lezárul. Ha a vádlottak nem ismerik el felelősségüket, akkor hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét. Utóbbira van nagyobb esély.Az ügyészség májusban hét ember ellen nyújtott be vádiratot , amelynek lényege szerint az elkövetők jogellenesen jutottak vállalkozásfejlesztésre szánt pályázati összegekhez és hitelekhez. Egy 50 éves férfi és 47 éves fivére egy könyvelővel, illetve másokkal, köztük egy cseh állampolgár cégtulajdonossal is együttműködött. Ennek keretében két magyar céggel vettek részt 2016-tól - részben uniós, részben állami költségvetési forrást felhasználó - pályázatokon. A négy vádponttal érintett, összesen tíz pályázat különböző, holográfiához kapcsolódó kutatási, fejlesztési projektek megvalósításáról, például lézerszkenner vagy nyomdaipari rendszer beszerzéséről szólt.A vád szerint az önerő fiktív igazolása mellett az elkövetők valótlan tartalmú árajánlatokat, adásvételi szerződéseket, teljesítésigazolásokat és fiktív számlákat használtak fel. Egyes részmozzanatokhoz szlovák, lengyel, angol és svájci cégeket is bevontak - áll a vádiratban, amiben arra is kitértek, hogy a költségvetési csalássorozatban az elkövetők összesen több mint 2,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, amelyből a vádlottak, illetve egy későbbi ügyvezető egy kisebb részt megtérítettek.A Fővárosi Főügyészség a vádlottakat - a pályázatokban való részvételükhöz igazodva - jelentőstől különösen jelentősig terjedő vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, több mint 100 oldalas vádiratában.A főügyészség hat férfival szemben végrehajtandó, míg a hetedik társukkal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, továbbá mindegyikük pénzbüntetésre ítélését, illetve cégvezetéstől való eltiltásukat, a cégeket érintően pedig vagyonelkobzást is indítványozott.Korábbi információnk szerint a hét vádlott egyike a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. Az ügyben Cseh Katalin, illetve édesapja sem lett végül vádlott.Az uniós botránnyal 2021 nyarán, az Anonymous álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást . A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a Cseh Katalinék családi vállalkozásához, a Pannónia Nyomda Kft-hez köthető céghálózat tagjai bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el sokmilliárd forintot.A NAV 2022 őszén hallgatta ki az első érintettet, akit félmilliárdot meghaladó adócsalással gyanúsítottak meg. Az illető, akiből szintén vádlott lett, a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője, akinek az érdekeltségeinél a nyomozó hatóság milliárdos értéket meghaladó vagyont is lefoglalt .Borítókép: Cseh Katalin (
|
Elcsalhatták az EU-s pénzeket, itt az újabb fejlemény Cseh Katalinék uniós botrányában
|
Novemberben megkezdődik a büntetőper a Cseh Katalinék uniós botrányaként ismertté vált ügyben – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyészség májusban hét személy ellen emelt vádat költségvetési csalás miatt, az érintettek többségére letöltendő börtönbüntetést kért. Információink szerint a vádlottak között szerepel a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft.-nek egy korábbi ügyvezetője is.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/elcsalhattak-az-eu-s-penzeket-itt-az-ujabb-fejlemeny-cseh-katalinek-unios-botranyaban
|
2025-11-05 19:40:21
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Feljelentést tett a Debrecen, Kossuth utca 26. szám alatti - jelenleg még önkormányzati tulajdonban lévő - ingatlan elárverezése miatt Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni szervezetének elnöke. Az üggyel kapcsolatban jelenleg rendőrségi eljárás zajlik.A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Debrecinert november 4-én arról tájékoztatta, hogy a rendőrség hanyag kezelés vétsége miatt folytat eljárást. A folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem adtak. Úgy tudjuk, a nyomozást nem Debrecenben, hanem egy másik megye rendőr-főkapitányságán folytatják.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Debrecen közgyűlése szeptember 25-én döntött az érintett ingatlan elárverezéséről. Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője ekkor arról beszélt, egy bontandó, rendkívül rossz állapotban lévő épületről van szó. Hozzátette, az önkormányzat nem ad el olyan ingatlant, amelyet gazdaságosan lehet hasznosítani lakhatási céllal.Akár 1,5 milliárd forinttal is többet érhet"A telek Debrecen közepén van, valószínűleg az egyik legértékesebb lokáció a régióban, de lehet, hogy egész Kelet-Magyarországon" - magyarázta Dombi Mihály a Debrecinernek. Az aktivista kifejtette, az ingatlanon 12 lakóegység található, amelyek megléte az 1800-as évekig vezethető vissza. Mint mondta, ezekben négy évvel ezelőtt még családok laktak, és amikor az önkormányzat kiköltöztette őket, nem merült fel, hogy ez a műszaki állapot miatt történne. Ezt látszik alátámasztani az is, amit Dombival éppen beszélgetésünk napján, november 4-én osztott meg egy korábbi lakó. Eszerint a kiköltöztetésük előtt 1-2 évvel az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt. még költött az ingatlanra, tetőt javított a házakon.A Szikra ezért úgy látja, a lakókkal már évekkel ezelőtt azért bonthatott szerződést az önkormányzat, mert el akarta adni az ingatlant. Az azóta eltelt négy évben azonban a város szerinte nem volt jó gazdája a területnek, nem történt rajta semmilyen beruházás. A mozgalom információi szerint az ingatlanban ez idő alatt illegális lakásfoglalók is éltek, ami azt mutatja, hogy még csak nem is őrizték azt rendesen."Így érkeztünk el a szeptemberi közgyűlésig, ahol a városatyák megszavazták, hogy gyakorlatilag a telket fogják értékesíteni, mintha nem lenne rajta lakóingatlan. Arra hivatkoztak, hogy az épületek gazdaságosan nem felújíthatók, bontásra ítéltek" - idézte fel Dombi Mihály. A közgyűlés után a Szikra hivatalosan érdeklődött a városháza gazdálkodási főosztályánál, mivel tudják alátámasztani, hogy bontani kell az épületeket. Erre az aktivista szerint azt válaszolták, hogy nem végeztek erre vonatkozó felmérést, ez pedig szerinte azt jelenti, a városházának semmilyen papírja nincs arról, hogy milyen az épületek állapota. "Van egy ingatlan, ami nagyon értékes, van rajta tizenkét lakás, amelyeket Debrecen városa nem tartott megfelelő állapotban. Véleményünk szerint azért, hogy ezzel csökkentse az ingatlan kikiáltási árát, ami nyilvánvaló anyagi előnyt jelent a későbbi vevő számára, aki ezen a telken luxusingatlanokat fog építeni" - magyarázta. A Szikra számításai szerint 1-1,5 milliárd forint különbség van aközött, hogy lakóingatlanként vagy telekárban értékesítik az önkormányzati tulajdont.A mozgalom aktivistái november 5-én személyesen is megtekintették az ingatlant. Az erről készített videójukban arról beszélnek, az épületek felújításra szorulnak, de nem kellene azokat lebontani:A Szikra szerint kimeríti a hanyag kezelést, hogy Papp László (Fidesz) polgármester a közgyűlési vita során, Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) önkormányzati képviselő kritikus hozzászólásának hatására emelte meg az előterjesztésben szereplő kikiáltási árat. "Hogyan képzelhetjük el azt, hogy bárki egy reális ingatlanértékbecslést végzett erre az ingatlanra, ha ez egy csettintésre felemelhető?" - tette fel a kérdést Dombi Mihály, aki úgy látja, ha Mándi nem szólal meg, sokkal alacsonyabb áron herdálta volna el a város az értékes ingatlanvagyont.Általános gyakorlatról van szó a Szikra szerintDombi szerint egyébként Debrecenben általános gyakorlat, hogy a Kossuth utcai esethez hasonlóan árvereznek el ingatlanokat. "Van egy épület, ami viszonylag régi, lezárják, otthagyják őrizetlenül, aztán valaki kimegy, ránéz, rámondja, hogy gazdaságosan nem felújítható, és máris telekárban árverezik el a város ingatlanvagyonának elemeit" - sorolta.Dombi Mihály a közösségi oldalán már október 29-én közzétette, hogy a rendőrség nyomozást folytat az általa tett feljelentés alapján. Ez az önkormányzatot nem zavarta abban, hogy két nappal később, október 31-én közzétegyék a Kossuth utcai ingatlan árverési hirdetményét - immár másodjára, a jelek szerint ugyanis az első, október 6-i árverésen nem tudták értékesíteni az ingatlant.Alaptalan, kommunista feljelentésről beszél a városvezetésAz üggyel kapcsolatban megkerestük a debreceni városvezetést is. A polgármesteri kabinetiroda az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz:"Minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz a Szikra Mozgalom feljelentése, amely tisztán politikai indíttatású. Tisztán politikai alapon feljelentést tenni a kommunisták régi módszere, amely tipikusan illik ahhoz az időszakhoz, amelyről pontosan egy nappal ezelőtt, november 4-én emlékeztünk meg. A Szikra Mozgalom, mint szélsőbaloldali szervezet nem tesz egyebet, mint követi a "nagy elődök" taktikáját.Debrecen gazdálkodását a város vagyonának és bevételeinek folyamatos növekedése jellemzi, ez áll a városvezetés politikájának középpontjában, ezáltal lett Debrecen az elmúlt tíz év alatt a legnagyobb adóbevétellel rendelkező megyei jogú város".A városvezetés továbbá azt is megírta nekünk, remélik, hogy ugyanilyen részletességgel számolunk majd be az eljárás megszüntetéséről, mint "erről a megalapozatlan feljelentésről". Természetesen az ügy további fejleményeiről - bárhogy is alakuljon a rendőrségi eljárás és az ingatlan sorsa - szándékaink szerint beszámolunk olvasóinknak.
|
Hanyag kezelés vétsége miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség a debreceni önkormányzat egyik ingatlanárverése kapcsán • Debreciner | Látjuk. Halljuk. Kimondjuk...
|
A városban általános gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanokat hagyják leromlani, majd telekárban szabadulnak meg tőle – véli Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni elnöke. A városvezetés szerint azonban a Szikra feljelentése minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz, a kommunisták módszereire hajaz.
| null | 1
|
https://debreciner.hu/cikk/hanyag-kezeles-vetsege-miatt-folytat-buntetoeljarast-a-rendorseg-a-debreceni-onkormanyzat-egyik-ingatlanarverese-kapcsan
|
2025-11-05 18:53:06
| true
| null | null |
Debreciner
|
- Október 31-én az érintett parancsnok az állomány előtt adta át a felfüggesztésekről szóló parancsokat azoknak a magas rangú tiszteknek, akik gyanúsítottak lettek a tartalékosok foglalkoztatásával kapcsolatban történt visszaélések ügyében - közölte lapunkkal neve elhallgatását kérve egy, a történtekre rálátó forrásunk.(A legfrissebb hírek itt)Szerinte azért az állománygyűlésen adták át a felfüggesztéseket, hogy példát statuáljanak a katonák előtt.Ismert, a Blikk májusban elsőként számolt be arról, hogy honvédségi laktanyákban tartott razziákat az ügyészség és a rendőrség. Tartalékosokra vonatkozó nyilvántartásokat és papírokat foglaltak le. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálódik. Megírtuk, hogy a tartalékosok az iskolai végzettségek igazolásával ügyeskedhettek, és juthattak pluszpénzekhez.Ez is érdekelhetiHamis diplomák miatt razziázhatott az ügyészség a laktanyákbanHamis diplomák miatt razziázhattak a közelmúltban több magyarországi laktanyában - értesült lapunk. Bár pontos információk nem állnak rendelkezésre, így az esetleges csalások mibenlétével kapcsolatban is legfeljebb találgatni lehet, úgy tudjuk, a felsőfokú végzettséggel elérhető magasabb beosztások, és az ezzel járó magasabb illetmény lehet a kiindulópontja a razziákhoz kacsolódó bűncselekmény-gyanúnak.Ami a tartalékosok javadalmazását illeti: egy önkéntes tartalékos közkatona illetménye a vonatkozó jogszabály szerint napi 24 ezer forint, ám például egy tartalékos önkéntes hadnagy illetménye ennél jóval magasabb, napi 36 ezer forint. Vagyis tiszti állományba kerülve a tartalékos katona érezhetően több jövedelemhez juthat, mint alacsonyabb beosztásban.Bár pontos információnk a nyomozás ilyen vetületéről nincsen, de tény, hogy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat végzők esetében további kézzelfogható haszonnal jár a tartalékos szolgálat: felsőfokú tanulmányok igazolásával pályázható tartalékos ösztöndíj, mely havi 160 ezer forintos illetményt jelent.Ez is érdekelhetiSzolgálatba léptek a tartalékos katonákBudapest - Szolgálatba léptek az első önkéntes tartalékos katonák vasárnap a fővárosban; az őrzési, védelmi feladatokat átvevő első önkénteseket Benkő Tibor vezérkari főnök köszöntötte a Petőfi Sándor laktanyában. Benkő Tibor az őrségváltás után elmondta: január 1-től a Magyar Honvédség egy új képességgel bővült: a kiemelt katonai objektumokat ismét a katonák őrzik. Ez azt jelenti, hogy a civilek őrző-védők helyett 57 laktanyát és más területeket mostantól önkéntes tartalékosok védenek - tette hozzá.Továbbá beszámoltunk arról is, hogy információink szerint az ügynek lehet egy olyan szála is, miszerint a gyanúsítottak cégek alapításával az azokban foglalkoztatott embereket bevitték a honvédségbe tartalékos katonának, majd utánuk minden évben fejenként több százezer forintot vettek fel.Így például - információink szerint - egy rendezvényszervező vállalkozásnál tartalékosok fuvarozhatták a násznépet. Ilyen ügyek miatt lehet az, hogy a gyanúsítottak hűtlen kezelést követhettek el állítólag több tízmillió forint értékben. Emellett úgy tudjuk, hogy a gyanúsítottak egyikét le is tartóztatták.A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) aztán a múlt héten bejelentette, hogy hat embert gyanúsítottak meg önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatos visszaélések miatt, ami az egyik vidéki zászlóaljnál történt. Mindennek vizsgálata folyamatban van: az ügyészség "jelenleg is eljárási cselekményeket végez" - írta a hatóság.Újabb információinkról megkérdeztük a KNYF-et, akik egyrészt elküldték a korábban a témáról kiadott ügyészségi közleményt, illetve az alábbiakat közölték még:"Tájékoztatom, hogy a büntetőeljárás részleteiről a nyomozás érdekében továbbra sem közölhető a fentieken túlmenően egyéb adat, kizárólag az mondható el, hogy a gyanúsítottként kihallgatott hat személy közül, egy fő letartóztatását a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően elrendelte."Vagyis egy embert az ügyben valóban letartóztattak.Megkeresést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak is, és érdeklődtünk az állománygyűlésen történtekről. Ők csak annyit közöltek, hogy "a folyamatban lévő ügyről a nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban tájékoztatást adni."
|
Letartóztattak egy honvédségi őrnagyot, a tartalékosok pénzével ügyeskedett
|
Úgy tudjuk, letartóztatták az egyik gyanúsított őrnagyot a tartalékos katonák foglalkoztatásával kapcsolatos visszaélések ügyében. Információink szerint további két gyanúba keveredett tisztet felfüggesztettek.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/katonai-visszaelesek-nyomozas/w0dwdnj
|
2025-11-05 16:41:20
| true
| null | null |
Blikk
|
A kormány újabb kritikus infrastruktúrához kapcsolódó céget árusít ki a NER-nek. Bár a vasúti járműgyártást és a karbantartás egy részét már így is kiszervezték a Magyar Vagon nevű, Hernádi Zsolt MOL-vezérhez kötődő vállalatcsoportnak, Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM), valamint a MÁV vezetése most a családi ezüst utolsó grammját is privatizálná.A szebb napokat látott - ma már csak személyszállítással foglalkozó - Magyar Államvasutak többezres járműállománnyal rendelkezik. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben 1277 mozdony, 782 motorkocsi, motorvonat és 2448 vasúti személykocsi volt forgalomban, és bár vannak magánvasút-társaságok, ezek túlnyomó része, kivált a motorvonatoké és a személykocsiké, a MÁV állományába tartoznak.Nem meglepő, hogy a jelentős számú jármű karbantartását házon belül oldotta meg a vasút. Mivel azonban egy ilyen stabil, ráadásul állami tulajdonú megrendelő viszonylag fixen rá van szorulva az eszközei karbantartására, az sem meglepő, hogy privatizálja a NER a monopolhelyzetben lévő céget.A költség közös, a profit privát?Az egykori MÁV üzleti modellje úgy nézett ki, hogy a cég a nyereséges teherfuvarozásból legalábbis részben keresztfinanszírozta a jellegénél fogva sem rentábilis személyfuvarozást. Aztán miután az uniós direktíváknak megfelelően feldarabolták a céget, a teherszállítási üzletágat igen vitatható módon eladták. Állami tulajdonban a személyszállítás maradt, valamint a mozdonyok üzemeltetése, a pályafenntartás és az ezekhez kapcsolódó háttérüzemek.Ezeket nagyon nagy részben az állam finanszírozza, az utasok által fizetett jegybevétel messze nem elég a szolgáltatás költségeinek a fedezésére. És ez így is van jól, a vasút azért megfizethető, mert nem kell érte piaci árat fizetni, tulajdonképpen közszolgáltatás. Ami voltaképpen azt jelenti, hogy a vasutat valamennyire legalábbis mindannyian finanszírozzuk.Ennek a finanszírozásnak fog egy eddiginél is nagyobb része magánzsebbe vándorolni. Miután a magyarországi vasúti járműgyártás- és javítás több nagy elemét - a Dunakeszi Járműjavítót és a Szolnoki Járműjavítót - már korábban eladták a NER gazdasági holdudvarának, most a MÁV maradék, még házon belül lévő karbantartási kapacitását is megeheti a Magyar Vagon cégcsoport néven ismert kisgömböc.Vagyis a vasúttársaság a feje tetejére is állhat, de mindenképp a kormány gazdasági holdudvarának kell csengetnie, ha szeretné a sínen tartani a vonatokat.De miért is akarna a feje tetejére állni? A G7 forrásai szerint a MÁV vezetése és az ÉKM kéz a kézben munkálkodnak a piaci monopolcég helyzetbe hozásán. Tehát privát cég végezheti ezentúl a vagonok négyévente esedékes fővizsgáját - ez olyasmi, mint az autóknál a műszaki vizsga -, a járművek karbantartását és az új személykocsik gyártását. Ezekre pedig nagy igény mutatkozik: a többezres személykocsiállomány nagyjából 40-50 éves, ami vasúti járművek esetében még nem tragikus, de a fővizsgák mellett azért az ilyen korú járműveket már intenzívebben kell karbantartani, mint a vadiúj darabokat.Ha pedig már vadiúj darabokról van szó, mióta Magyarország "nem barátkozik a németekkel", azaz a Siemenssel, amitől InterCity szerelvényeket vettek volna, a magyarországi vagongyár kapta meg a feladatot, hogy legyártsák őket. Az újonnan gyártott InterCity vagonok egyébként már eleve a NER-kézben lévő járműjavítókban készülnek. Bár kisebb tételben, de készültek már a privatizáció előtt is új vagonok Dunakeszin, csak hogy-hogynem a magánosítás után pörögtek fel igazán a megrendelések.Most csatlakoztatják a cégcsoporthoz a MÁV maradék megmaradt műhelyeit: 16 mozdonyjavítót, 8 kocsijavítót és 8 kocsimosót adhatnak el.Hűség és hűtlen kezelésEzzel olyan helyzetet állítanak elő, amiben bármilyen gyártási vagy karbantartási igénye merülne fel a vasútnak, a szolgáltatást mindenképp a kormánypárt gazdasági hátországától kell megrendelnie ahelyett, hogy legalább részben házon belül csinálná. Ez nagyságrendileg évi 50 milliárd forintos költséget jelent, és ne feledjük - amíg az állami vállalatnál legalábbis hivatalosan nem húztak sápot a gazdasági potentátok, immáron teljesen legálisan tehetik egy olyan piacon, ahol különösebb kockázatot sem vállalnak, tekintve hogy nincs konkurenciájuk. Itt egyébként érdemes azt is megjegyezni, hogy a Stadler motorvonatokat ahogy eddig, továbbra is Pusztaszabolcson fogja karbantartani a gyártó, tehát fenntartásukon nem a NER közvetlen üzleti körei fognak keresni.Pikáns részlet, hogy mint említettük, az ÉKM mellett épp a vasút vezetése készíti elő a műhelyek kiszervezését. Holott normál ügymenet szerint az ő feladatuk többek között a MÁV működésének minél hatékonyabbá tétele lenne, ennek pedig tökéletesen ellentmond, hogy az egyébként is forráshiányos és ramaty állapotban lévő társaságra újabb többletköltséget (az új tulajdonosok profitját) pakoljanak. Ez persze nem újdonság annak ismeretében, hogy a MÁV idei legnagyobb beruházása egy 255 milliárdos új irodaház volt, ami nem meglepő módon NER-es vállalkozókat gazdagít. Ahogy azon se lepődtünk meg, hogy Mészáros Lőrinc cégei építenek, újítanak fel vasúti pályákat egyébként drágán és pocsék minőségben.Hovatovább azt sem érdemes elfelejteni, hogy a Magyar Vagon csoport még a folyamatos megrendelések ellenére sem volt képes rentábilisan működni, konkrétan az államnak kellett idén közbelépnie, hogy ne álljon le a vagonok karbantartása.Nos, amennyiben ugyanilyen szakértelemmel veszik kézbe a maradék állami tulajdonban maradt műhelykapacitást is, az nem túl fényes jövőt vetít előre.De ha kissé távolabbra tekintünk, a kompetencia- és vízióhiány általánosságban is jellemző a vasút és az ÉKM vezetésére. Az elmúlt évtizedekben nem vasutasok, hanem ejtőernyősök, menedzserek irányították a vasutat, az állapotokat elnézve nem sok minőségi kontrollal. Lázár János hiába hivatkozik arra, hogy szarból kell várat építenie, és hiába harangoz be akárhány pontot a vasút jobbá tétele érdekében, ha nem látszik az eredmény.Látszik viszont az esetlegesség, koncepciótlanság és a közérdek totális alárendelése a magánérdeknek. Rohadtul nehéz megmagyarázni, hogy miért nem építenek meg 150 méternyi hiányzó vasúti pályát Ajka és Veszprém között, ahol sikerült 2019-ben olyan szuperül felújítani a pályát, hogy 5 év múlva már tönkre is ment. És azt is rohadtul nehéz megmagyaráznia az elvileg közérdeket szolgáló miniszternek, amikor egy akksigyár terjeszkedése érdekében számolnak fel egy forgalmas és nemrég részlegesen felújított vasútvonalat, vagy azt, hogy miért zárnak be hasraütés-szerűen mellékvonalakat (de szép kerek szám az a 10!), arról nem is beszélve, miért lassabbak a vonatok több nagyváros között, mint 35 évvel ezelőtt. Esetleg hogy miért csak azután kell karbantartani a Keletit, mikor kisiklik a vonat, mert nem cseréltek ki egy csavart, így tervezett élettartama duplájánál eltörött - miközben a karbantartás hiánya egyébként sem ismeretlen, elszigetelt jelenség.A sort hosszan lehetne folytatni, biztos, hogy szinte mindenkinek megvan a legkedvesebb anekdotája a vasúttal kapcsolatos abszurditásokról.És ezeknek az abszurditásoknak csak egy része vezethető vissza pénzhiányra. Persze, nincs pénz felújítani itt a pályát, motorvonatot venni oda vagy amoda, ami valóban súlyos probléma.De a legszembetűnőbb mégiscsak a koncepció totális hiánya, hogy a nagy szavak ellenére nemhogy a minisztérium, de a vasút vezetése is leszarja, hogy mi, hova és mikor megy a síneken.Az egész akkor válik érdekessé, amikor valaki kereshet rajta. Akkor lehet felújítani, amikor a V-Hídnak épp van szabad kapacitása, akkor indítják újra a halódó IC-vagongyártást, amikor kiárusítják a Dunakeszi Járműjavítót és a Szolnoki Járműjavítót, és nem lenne meglepő, ha gyorsabban sikerülne visszarakni a pályára a félreállított kocsikat, miután privatizálják a maradék javítókapacitásokat is.A kapitalista szellem vasútjaAz, hogy a közszolgáltatásokat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát a rendszerváltás óta szinte kizárólag nyűgnek, rosszabb esetben fejőstehénnek tekintették és tekintik a mindenkori kormányok, nem magyar sajátosság. A tőkés berendezkedés mellett inkább az megy ritkaságszámba, ha nem ez az uralkodó osztály szemlélete.Ha a politikai és gazdasági elit nem érzi magát fenyegetve a nép haragjától, akkor saját osztályérdekeit követi, igyekszik a rendelkezésre álló lehetőségekből a legtöbbet kihozni - önmaga számára. Az államhatalommal, a döntéshozói pozíciók birtoklásával a közös erőforrásokat állíthatja a magánérdek szolgálatába, akár olyan arcpirító módon is, ahogy most látjuk - természetes monopóliumot teremtve a közvagyon elherdálásával.Olyannyira megszokott ez a működés, hogy már csak legyintünk rá - persze hogy a haveri cégeknek perkál az állami megrendelő, persze hogy 70-30, és most már persze hogy 100-0. Még ha másképp nem is, ösztönösen tudjuk hogy rendszerünkben az állam a tőke szolgálóleánya. Ez nem azért van, mert meghibásodott a rendszer, ez a rendszer maga.És ha az ország vezetőinek még annyi kompetenciája sincs, hogy a fennálló keretek között hozzanak létre kedvező gazdasági helyzetet a piaci szereplőknek, vagy a piaci szereplőknek nincs kompetenciájuk ahhoz, hogy éljenek a lehetőségekkel, akkor jöhetnek az újabb bekerítések, vagyis hogy - szó szerint vagy képletesen - újabb területeket vonjanak be a tőke újratermelésébe.Politikai-gazdasági elitünk vígan el tudja működtetni ezt a rendszert, amíg nem akad kihívója. A kihívó alatt pedig nem az egyik vagy másik polgári párt potentátjait, megváltóit, stb. értem, hanem a népet, ami az elitünknek egészen addig fontos, ameddig munkaerejével a tőkét szaporítja és négyévente behúz egy papírra két tollvonást, hogy egy nagy, közös játékban tegyünk úgy, mintha bármelyikünknek valós befolyása lenne a hatalomgyakorlókra.Ha eladnak pár mozdonyszínt, az dühítő és látványos, de azért nem társadalmi kataklizma. Csak egy újabb lépés az Auróra ágyúinak elsütése felé.
|
Lázárék kitalicskáznak még egy kis pénzt a vasútból, ha már úgyis széthullik
|
Eladják a MÁV maradék karbantartóbázisait is, vagyis újabb természetes monopóliumot kaparint meg a NER.
| null | 1
|
https://merce.hu/2025/11/04/lazarek-kitalicskaznak-meg-egy-kis-penzt-a-vasutbol-ha-mar-ugyis-szethullik/
|
2025-11-04 06:00:39
| true
| null | null |
Mérce
|
A már korábban beszerzett és a Nemzeti Sportközpontok létesítményeinek területén található kültéri medencékre illeszthető sátorszerkezetek bontási és felállítási munkálataival bízták meg a Graboplan Sátorgyártó és Műszaki Konfekció Kft.-t, amelynek többségi tulajdonosa Európa és állítólag a világ leghosszabb kötélhídját építette fel Sátoraljaújhelyen. (Ez utóbbit Varga Tamás egy másik cége, a Graboplan-Industrie Kft. valósította meg).A győri cég helyszínenként négy alkalommal fogja a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda, illetve a Széchy Tamás Uszoda (Császár-Komjádi Uszoda) sátrait kezelni kétéves szerződés keretében és/vagy a nettó 246 460 000, azaz közel negyedmilliárd forintos keret kimerüléséig.Azaz a téli időjárás után szakszerűen el kell távolítania a medencék körüli sátrakat, a tél beálltával pedig újra fel kell húzni föléjük azokat. A cég referenciái között található például a bukaresti Lia Manilou Nemzeti Stadion membrántetejének kivitelezése, de a debreceni, a szombathelyi, a kisvárdai és az MTK-stadionban is végeztek hasonló munkákat.A Graboplan Sátorgyártó Kft. egyébként szépen gyarapodott az elmúlt időben. Az Opten nyilvános adatai szerint tavaly az elmúlt öt év legszebb eredményeit produkálta: nettó árbevétele ez idő alatt 1,7 milliárdról 3,6 milliárd forintra nőtt, míg nyeresége 17 millióról 448 millió forintra hízott.A cégháló másik vállalkozása építette a sátoraljaújhelyi kötélhidatA Graboplan nevét akkor ismerte meg a nyilvánosság, amikor a Graboplan Industrie Kft. megnyerte a 2,8 milliárdról induló, végül az adófizetőknek 4,57 milliárd forintba került, Sátoraljaújhelyen épült Nemzeti Összetartozás Hídjának kivitelezését. Árajánlatukkal olyan cégeket előztek meg, mint a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt.A Szárhegy és Várhegy között 2024. június 4-én átadott, 87 méteres magasságban megépült, 700 méter hosszú kötélhíd költségvetése jócskán túlnőtt hasonló társaién. Az elmúlt években ugyanis több hasonló függőhíd is épült Európa-szerte, amelyek messze kevesebb pénzbe kerültek. A német 665 méteres Skywalk Willingen-je például 1,7 milliárd forintba, a portugálok 516 méteres Arouca-ja 900 millió forintba, a csehek Sky Bride 721 hídja 3,1 milliárd forintba, a svájciak 494 méteres Charles Kuonen hídja pedig 188 millió forintba került.A cég bevétele és nyeresége egyébként épp tavaly, a Nemzeti Összetartozás Hídja átadásának évében csappant meg. 2022-ben 3 milliárd forintos bevétellel zártak, 2024-ben 1,2 milliárddal. A nyereség követte a változást: három éve még 1,3 milliárdos, tavaly azonban már "csak" 151 milliós profitot tudtak abszolválni.
|
A Nemzeti Összetartozás Hídjának vállalkozója negyedmilliárdért intézi a budapesti sportuszodák sátrait
|
Ugyanaz az üzletember kapta meg a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében álló kültéri uszodák sátorépítési és -bontási munkálatait, aki a 4,5 milliárdra drágult Nemzeti Összetartozás Hídját is megépítette.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-nemzeti-osszetartozas-hidjanak-vallalkozoja-negyedmilliardert-intezi-a-budapesti-sportuszodak-satrait.html
|
2025-11-05 14:54:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbólumaAz üzletház átadásával már majdnem teljesen elkészült a kormányzati ciklus legjelentősebb budapesti városfejlesztési projektje: a Bayer Construct nevű kormányközeli ingatlanfejlesztő utóbb nagyrészt államosított zuglói irodaházegyüttese. Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar államigazgatás tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.Nem lehetett ettől sok jót várni építés közben sem. Tavaly tavasszal kétrészes nagy cikkben elemeztük az akkor még csak épülő zuglói kormányzati negyedet. Jól látszott, hogy a túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark, amit minden érdemi tömegközlekedési fejlesztés nélkül húztak fel a Bosnyák tér mögött, óriási terhet jelent majd környezetének. Megmutattuk azt is, hogy jutott el a terület odáig közel húsz év alatt, hogy zöld sportpályák és tanuszoda helyett magántulajdonba vándoroljon, és idővel minden olyan elem kihulljon a projektből, amivel eredetileg a zöldterület felszámolását és eladását a kerületvezetés még 2006-ban megindokolta.Most érdemes újra visszanézni a Bosnyák térre, mivel október közepén a Zenit Corso nevű üzletház megnyitásával elkészült a beruházás első üteme, és szinte teljesen készen áll a nagyobb második etap is, azok a hatalmas irodaházak, amelyekbe a magyar államigazgatás jelentős része hamarosan beköltözik. A méreteken túl ez adja "Zugló Városközpont" igazi jelentőségét: a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila Bayer Construct nevű cégétől ugyanis 2023-ban a magyar állam megvette a készülő irodaházakat. A nyilvánosság addig azt hihette, hogy egy magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában hatalmas közberuházás zajlott kiszervezve. A Bosnyák mögött végső soron az új kormányzati negyed épült fel, ahhoz hasonló, mint amit még a Gyurcsány-korszakban a Nyugati pályaudvar mellé terveztek, de ott sosem valósult meg. Egy fél metróvonal kijött volna a ráköltött 244 milliárdból, így nyugodtan mondhatjuk:a NER-korszak legjelentősebb budapesti városfejlesztési beruházásáról van szó.Tavaly azt is bemutattuk, hogy ez ráadásul része egy sokkal nagyobb, közel 600 milliárd forintos - majd 700 milliárdra növekvő - ingatlanbiznisznek, amely további két óriásprojekt megvásárlását foglalta magában (az utóbbiaknál az eladói oldal Tiborcz Istvánhoz esett közel).Időközben az is világossá vált, hogy szinte az összes közhivatal "kimozgatása" a megszokott helyéről a belvárosban legalább tucat történelmi palota eladását teszi lehetővé, sőt elkerülhetetlenné, hiszen a hivatalok száma sem végtelen, és egyszerre két helyen nem tudnak működni. (Többek között ennek a nagyszabású, még közel sem lezárult ingatlankeringőnek a részeként került a Belügyminisztérium tömbje nemrég a megbukott Rákos-Dubaj emirátusi ingatlanfejlesztőjéhez.)Amit tehát Zuglóban magunk előtt látunk, a NER-korszakban átalakult magyar állam új szimbóluma, és el kell ismerni, legyen akármilyen elhibázott urbanisztikai szempontból, annak tökéletes:kísérteties, rideg falanszter, ahol az államigazgatás különféle szervei közel egyforma épületekben alaktalan masszává olvadhatnak össze.Egy olyan állam központja ez, amely nyomasztóan tornyosul a polgárai fölé, különböző ágazatai nem rendelkeznek önálló karakterrel, intézményi ethosszal, mind egy nagy, centralizált, bürokratikus gépezet alkotórészei. Ez az állam nem tesz gesztusokat az őt körülvevő humán környezetnek, nem próbál emberarcú lenni, nem különösebben nyitott, bár kétségtelenül korszerű a szó technológiai értelmében.Nem volt semmi tudatosság ennek a szimbólumnak a megszületésében, sőt éppen azért lett ilyen, mert teljesen rendhagyó körülmények között jött létre. Máshol ugyanis, ha egy állam belevág egy teljesen új kormányzati negyed felépítésébe - nagymúltú európai országokban ez egyébként nem jellemző -, azt évtizedeken át tartó tervezés, városépítészeti és egyedi építészeti tervpályázatok sora, hosszabb nyilvános vita előzi meg. Ennek a során a tervek finomodnak, megjelenik bennük ezernyi különböző szempont, részérdek, a kormányok szeretnék a társadalomnak "eladni" az elképzelést, így nyugaton nagy súlyt fektetnek rá, hogy az új államközpont lehetőség szerint emberléptékű, transzparenciát sugárzó legyen. Keleten inkább az állam tekintélyére és a nemzetépítésre helyezik a hangsúlyt.Itt ilyesmi nem volt.A magyar állam a baráti fejlesztőtől egy zsákutcába jutott magánberuházást vett át, amely eleve nyolc hatalmas, egymás mellé zsúfolt tömbből állt. Eredetileg ezekben főleg lakások lettek volna, de végül csak egyetlen óriástömb maradt lakásfunkcióban (ezt a Bayer meg is tartotta, Zenit Residence néven értékesít benne 168 lakást). A többiből mind irodaház lett, az első épület alján a már említett üzletközponttal.Zugló Városközpont jól csengő neve ellenére már az állami kivásárlás pillanatában ingatlanfejlesztés volt, ami magán hordozta az ilyen projektek tipikus negatívumait: a túlzsúfoltságot, a teljesen elhibázott léptéket, a városi környezet megoldatlanságát és azt, hogy ezek a fejlesztések érdemi tömegközlekedési beruházások nélkül készülnek el, így megnövekedett gépkocsiforgalmat generálnak maguk körül. Minél nagyobbak, annál nagyobbat, a ZVK pedig tényleg nagy: a beruházó által készíttetett előzetes vizsgálati dokumentációban óránként mindössze 30 darab autó megjelenését becsülték, amiről a 2022-ben - még a kerület előző főépítésze, Dienes János által jegyzett - szakvélemény megállapította, hogy életszerűtlen, nincs összhangban az épületegyüttes valódi kapacitásaival, ugyanis a három ütemnek összesen 3269 parkolóhelyet építettek, és a rámpák kapacitása a jósoltnál nagyságrendekkel nagyobb óránkénti áteresztő képességgel bír.Az üzletközpont nem vészesen nagy, így ma még a várható forgalomnövekedés a Thököly úton és a Nagy Lajos király útján kevéssé érzékelhető, de amint a kormányzati negyedbe beköltöznek a hivatalok, ez a helyzet változni fog.A beruházásnak nyilvánvalóan a forgalmi hatása lesz a környékre a legnagyobb, amit azzal lehetett volna ellensúlyozni, ha a Bosnyák téren legalább az a két kötöttpályás közlekedési eszköz megépül, amit évtizedek óta ígértek a környéknek: a 4-es metró meghosszabbítása és az egykori 44-es villamos visszaépítése a Thököly úton (és meghosszabbítása). Egyik sincs még csak tervben sem.A projekt végül környezetvédelmi engedély nélkül épült fel, ugyanis a Fővárosi Törvényszék a XIV. kerületi önkormányzat, a Civil Zugló egyesület és a Levegő Munkacsoport keresete nyomán idén májusban megsemmisítette azt a kormányhivatali határozatot, amely kimondta, hogy nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni. A hivatal úgy ítélte meg, hogy a projektnek nem lesz jelentős környezeti hatása, ami nyilvánvalóan nonszensz, ahogy azt a bíróság meg is állapította. A törvényszék új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, de időközben az óriásprojekt elkészült - eső után köpönyeg.Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a ZVK-ról 2006 és 2021 között fokozatosan minden olyan közcélú elem lehullott, amiért a terveket városközpontnak lehetett nevezni. Az egymást váltó, mindig más színezetű kerületi önkormányzatok csak abban hasonlítottak egymásra, hogya közérdeket képtelenek voltak érvényesíteni az időnként változó magánfejlesztővel szemben,aki egy ponton (2017-ben) az egész tömböt kitöltő óriásplázát álmodott a területre. Az eredeti remények - új vásárcsarnok, városháza, szakrendelő, városias főtér, nagy közpark - mind füstbe mentek, nem lett belőlük semmi.Mire a NER a Bayer Constructtal megérkezett, a kerület már nagyon beszorított helyzetben volt, és attól kezdve alig maradt mozgástere, mivel nem kevesebb mint hét kormányrendelettel az állam minden maradék szabályt és korlátozást eltakarított előle 2021 és 2023 között. A kiemelő rendeletek kivétel nélkül azt a célt szolgálták, hogy a beépítés sűrűsége, nagysága tovább növekedjen, és ne kelljen semmilyen meglévő szabályozáshoz igazodni.Az időközben kirúgott főépítész, Dienes János lapunk hasábjain írta meg: úgy érzékelte, hogy Horváth Csaba szocialista polgármester valójában rontotta az önkormányzat tárgyalási pozícióját, és egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen, vagyis végső soron a Bayer érdekeit szolgálta. A polgármester akkoriban visszautasította ezt a vádat, de 2024-ben vereséget szenvedett a választáson a momentumos Rózsa Andrástól. A Zenit Corso október 16-i átadóján Horváth is megjelent Balázs Attila, valamint a Fidesz helyi vezetője, Borbély Ádám társaságában az ünnepélyes átadón. A Telexnek több forrás is arról számolt be, hogy Horváth a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni. A volt polgármester minderre csak annyit mondott, nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, és már nem tekinti magát közszereplőnek.Utólag azért kimondható, hogy Horváth Csaba viselkedése teljes mértékben igazolni látszik azt a feltételezést, hogy az akkoriban állítólag ellenzéki polgármester remekül megtalálta a hangot a kerület közepét éppen szétépítő NER-fejlesztővel. A fideszes Borbély Ádám legalább mindvégig nyíltan, egyértelműen támogatta a beruházást, és nem tett úgy, mintha...Évtizedek múlva persze csak a történészeket fogja érdekelni, mit csinált Horváth Csaba, és kinek az érdekeit képviselte, már persze a sajátján túl.Ami igazán számít, hogy a magyar állam új kormányzati negyede azért lett túlépített és túlzsúfolt falanszter, mert magán viseli egy vadkeleti ingatlanfejlesztés összes strukturális sajátosságát. Egyszerűen nem úgy született meg, ahogy egy ilyen negyed bárhol nyugaton létrejött volna, de még csak nem is olyan módon, ahogy az ilyen beruházások szimbolikus jelentőségét nagyon fontosnak tartó feltörekvő országokban kormánynegyedeket építenek. Az új kormányzati negyed pont azáltal lesz a NER-korszak tökéletes jelképe, és sajnos meghaladhatatlan hagyatéka, hogy nem szánták annak, sőtsoha nem volt a koncepciója mögött semmilyen szellemi, intellektuális tartalom, mondanivaló, vagy állameszmény.Ha a tömbökben nagyrészt lakások lennének, ahogy eredetileg tervezték, az üzleti építészet elriasztó példája lenne. Így, hogy egy fatális véletlen folytán az állam költözött bele, valami még elriasztóbb dolog keletkezett.A ZVK mestertervét eredetileg a Zaha Hadid Architects építésziroda készítette 2021-ben, amikor az még magánfejlesztésnek látszott. A londoni székhelyű vállalatot a rég elhunyt híres építész egykori munkatársai viszik tovább, és a világban sokat foglalkoztatott, magas brandértékű irodának számít. Az ingatlanfejlesztők szívesen dolgoznak egy ilyen építészcéggel, amelynek neve továbbra is jól cseng, és valóban jelent egyfajta építészeti alapminőséget.Azt azonban érdemes látni: egy ilyen budapesti fejlesztés megtervezése a Zaha Hadid Architects számára egyrészt kis jelentőségű rutinfeladat, másrészt semmilyen valódi helyismeret nem áll mögötte. A megrendelői igény olyan léptékű és sűrűségű beruházásról szólt, ami az iroda számára megszokott, devalójában Londonban vagy Csengtuban lett volna indokolt, nem Budapesten.A funkcióváltás miatt a terv építészetileg elszegényedett, azt a változatosságot is elvesztette, ami eredetileg még megvolt benne. Az egyetlen megmaradt lakótömb fehér alapszínével és erkélyeivel vizuálisan jól elkülönül a rozsdavörös irodaházaktól. Ha legalább az épületek fele lakóház maradt volna, ahogy az még a 2021-es látványterveken megjelenik, az összkép valamivel oldottabb és érdekesebb lenne, de azáltal hogy hét gyakorlatilag egyforma kiképzésű, színű és méretű óriástömb sorolódik feszesen egymás mellé, a falanszterhatás felerősödött.Az viszont eleve ingatlanfejlesztői szemléletű hazugság volt, hogy a Zaha Hadid Architects zöld és fenntartható projektként prezentálta a ZVK-t, amely összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, és Pest "egyik legzöldebb és legfenntarthatóbb negyedét hozza létre, mely organikusan kapcsolódik a Rákos-patak környékéhez, harmonikus egységbe foglalva a zöldterületeket és az általunk épített közösségi tereket."Mindennek pontosan az ellenkezője az igaz:a ZVK nem kapcsolódik sem a Bosnyák térhez, sem a Rákos-patak menti zöldterülethez, az utóbbi konkrétan megközelíthetetlen onnan;teljes értékű zöldterület egy 21. századi városfejlesztéstől szokatlan módon egyáltalán nem keletkezett;a megvalósult projekt kifejezetten diszharmonikus viszonyban van a környezetével, ami főként annak köszönhető, hogy teljesen elüt a léptéke mindentől, ami a közelében van.Mindez már 2021-ben is látszott a mesterterven, e tekintetben az egyetlen különbség a megvalósult és a megálmodott projekt között csak az, hogy nem épült meg a patak túlpartjára átvezető gyalogoshíd. De ha megépül, szerves kapcsolat akkor sem lenne, ugyanis ahhoz, hogy legyen egy zöld tengely a két parkos terület között, a ZVK-ban is kellene lennie egy teljes értékű, nagyobb kiterjedésű parknak. A régebbi terveken volt még ilyen, a Zaha-Bayer-féle tervekben már nem, csak a tömbök között vezet át egy viszonylag széles sétány, ami azonban zöld tengelynek nem mondható. Az összes többi zöldterület valójában az épületek közötti kiemelt, kerítéssel körülvett növénykazetta.A valóságban a ZVK nem összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, hanem éppen ellenkezőleg, elfalazza egymástól ezt a két zöld területet, felszámolva egy olyan zöld folyosót, aminek a város ökológiai egészsége szempontjából jelentős szerepe lett volna. Ez egy magánfejlesztés esetében is megengedhetetlen lett volna, de úgy még inkább az, hogy végső soron egy kiemelt közberuházásról beszélünk.Az egyetlen olyan elem, ami megőrzött valamit a projekt egykori közcéljából, vagyis abból, hogy Zugló számára új központot teremtsen, az üzletház. Építészeti értelemben is ez a legnívósabb, és érdekes módon van benne valami jó értelemben vett idegenségérzet, egyes pontjain megállva akár azt is hihetnénk, hogy egy londoni kerületben vagyunk.A Zenit Corso igazi érdekessége az, hogy nem pláza. Egyáltalán nincs fedett belső tere, az üzletek egy nyitott belső udvar körül helyezkednek el három szinten: a legalsó szint három nagy üzlettel a föld alá van rejtve, és a mélygarázsból közelíthető meg, a földszint három irányba megnyílik a környező közterületek felé, és ezzel a tömbbelsőt átjárhatóvá válik, feljebb pedig mindössze egy galériaszint található, ahova mozgólépcső vezet fel. Az egész nem nagy, kellemesek az arányai,pont annyit tud, amennyire ezen a helyen, ebben a kerületi alközpontban reálisan szükség van.A Zenit Corso más szempontból is fontos épület Budapest számára: megmutatja, hogy egy régebbi és évtizedek óta mellőzött műfaj, az üzletház a városszéli bevásárlóközpontok reális alternatívája lehet.Ez ugyanis egy klasszikus üzletház: üzletek vannak benne kifelé, az utcák irányába és belül is, a városias léptékű udvar körül. Mégpedig pontosan olyan üzletek, amelyek kedvéért az emberek manapság autóba ülnek, és városszéli bevásárlóközpontokba mennek ki, hogy egy helyen bonyolítsanak le minden kötelező feladatot a macskakaja megvásárlásától a heti nagybevásárlásig. Ha valami fenntarthatósági és urbanisztikai szempontból értelmes törekvés, az a környezetet fölöslegesen megterhelő bevásárló-ingázás helyett a jó városközepi alternatívák felkínálása; miközben valódi plázákra, amelyek elszívják az életet a környező vendéglátóhelyek, kisboltok elől, már nincs szükség (és láthatóan mozikra sem, miután a covid és a streaming kettőse a mozizásra súlyos csapást mért).Valóban szerencse, hogy Zugló nem kapott tíz vagy húsz évvel ezelőtt egy olyan óriásplázát, ami a korábbi tervekben szerepelt, és ami minden bizonnyal megölte volna a Csömöri út és a Nagy Lajos király útja üzleteit. A Zenit Corsónak ilyen hatása nem lesz.Egész meglepő érzés ebben a teljesen léptéktévesztett komplexumban találkozni egy olyan részlettel, aminek rendben vannak az arányai. Meglepő és kissé elszomorító is, mert megmutatja, hogy normális szabályozás mellett milyen remek új városrészt lehetett volna itt építeni, ha nem egy magáról minden féket lehányó lopógépezet száguld át Zugló közepén.Mert a ZVK-val a legnagyobb baj az, hogy egy közel száz éves városépítészeti álmot teljesített be rosszul: azt, hogy a hatalmas kiterjedésű Zugló, a főváros harmadik legnépesebb kerülete a Bosnyák tér környékén kap egy valódi, urbánus központ. Ennek a főváros egésze szempontjából is nagy jelentősége lett volna, ilyen alközpontokra ugyanis égetően szükség van ahhoz, hogy ne koncentrálódjon minden funkció a túlterhelés alatt rogyadozó történelmi belvárosba, és hogy az emberek a lakóhelyükhöz közel találják meg a városi élet alapvető szolgáltatásait és különösen annak légkörét, atmoszféráját.Zugló a 20. század első felében egy már akkor is parcellázási logika által hajtott, extenzív terjeszkedéssel jött létre, amiben ilyen központ nem alakult ki. Hogy ennek az ideális helye földrajzi, közlekedési és városfejlődési okokból a Bosnyák téren van, azt már a 20. század elején felismerték. Ezért akadályozta meg a főváros, hogy tulajdonosa, gróf Andrássy Gézáné felparcellázza azt a hatalmas, üres telektömböt, amit pár évvel korábban spekulációs céllal megvásárolt a mai Nagy Lajos király útja és a városhatár között, a Rákos-patak két oldalán.A gróf Andrássy Gézáné-féle telektömböt akkor már mindkét oldalról beépített területek vették körül, de a Bárczy István-féle a városvezetés érzékelte, hogy a Thököly út meghosszabbításához és a Hajcsár utca (ma Nagy Lajos király útja) kiszélesítéséhez szükség van a területre, ezért - bár a döntést rengetegen bírálták, és fölösleges pénzszórásnak tartották - igen magas áron megvették a grófnétól 1910-ben. A hatalmas telektömb helye a Csömöri út és a Bosnyák utca között máig kirajzolódik a városszerkezetben.Megvették, de a központ a következő fél évszázadban mégsem tudott megszületni. Az 1950-es évek elején csak a Csömöri út egyik oldalának jó minőségű, Bauhaus házsora meg két frissen felépült modern templom, a katolikus és az evangélikus jelezte, hogy a Bosnyák több akar lenni zajos, koszos külvárosi piactérnél.Az egész történetet fölösleges lenne most felidézni, de érdemes egymás után rakni négy képet, amelyek megmutatják, hogy a ZVK milyen fejlődési útnak jelenti a félresikerült végállomását:Gebhardt Tibor 1955-ös rendezési terve olyan városias nagyvonalúságot, városépítési tudást, komplex gondolkodást mutat, hogy csak sajnálhatjuk: a magyar várostervezésből kiveszett ez a szemlélet a következő évtizedekben. Nem tért vissza máig sem, pedig ha a Bosnyák tér ezen a módon kiépül - városias térfalakkal, középületekkel, a Nagy Lajos király útja mindkét oldalán megfelelő teresedéssel -, ma Budapest reprezentatív terei közé sorolnánk.A tervből szinte semmi nem valósult meg, mindössze egyetlen térfal készült el 1969-ben a Térképész székház átadásával, de sajnos ez a 20. század közepi modern épület nem tartozik a korszak igazán jól sikerült alkotásai közé. Ami még elkészült, az a csarnok és a fedett piac épületegyüttese 1962-ben, de nem a fenti terven látható módon közvetlenül a templom mögött, hanem a Lőcsei út túloldalán. Az emeletes fejépületi rész még Gebhardt tervének szándékai szerint folytatja a Csömöri út beépítésének vonalát (vagyis a templom tömbjének meghosszabbítása). Ez kimondottan érdeme az épületnek, és talán most, hogy az előtte lévő járdaszakaszt rendezték, talán valamivel jobban érvényesül majd, mint az elmúlt évtizedekben.Miután a Bosnyák teret a piac átköltöztetése után 1969-ben parkosították, a városfejlődés itt nyugvópontra jutott, a korábbi tervekben látható zárt tér nem jött létre, a tömbök beépítéséről lemondtak.Mégis, ezzel a központ nem állt össze, és egészen érdekes módon a 20. század vége felé újra megindult a gondolkodás, hogyan lehetne bővíteni. A 80-as években már egyre gyakrabban merült fel, hogy itt egy városias alközpontra lenne szükség (azért is, mert azt hitték, megérkezik majd a metró). Idővel a figyelem a piac mögötti, 1956 óta létező sportterület felé fordult, mivel ez maradt az utolsó nagy szabad hely Andrássyné egykori telkéből. A Bosnyák tér fogalma tehát az 1960-as évektől képlékeny módon elkezdett bővülni hátrafelé, először csak a csarnok környékét kezdték hozzászámítani, aztán a 90-es évektől már a sportterület helyére megálmodott új városközpontot is.A következő nagyszabású tervet a rendszerváltás után, 1999-ben mutatta be Zugló akkor szabaddemokrata vezetése. Így festett:Látszik, hogy ebben messze túlsúlyban vannak a közfunkciók és a zöldterületek a megjelenő magánfejlesztések mellett. Az addigra elavultnak érzett régi helyett új vásárcsarnok, új igazgatási épület (vagyis városháza) és rengeteg megtartott sportpálya jelenik meg a terven, amely a megnyitott terekkel még valóban szerves kapcsolatot teremtett volna a régi Bosnyák térrel, illetve a zöld- és sportterületek révén harmonikus átmenetet kínált volna a Rákos-patak felé. Azt is mondhatjuk: ez az a terv, aminek a Zaha Hadid Architects mesterterve utóbb hazudta magát.Erre természetesen nem volt pénz.A következő fázis már a sportterület 2006-os eladása után született, amikor az akkori kerületvezetés úgy gondolta, nagy engedményeket ad a magánfejlesztőnek, lemond a sportpályák továbbéltetéséről, de cserébe sok mindent kap:Látható, hogy a fejlesztői érdekek itt már markánsan megjelennek, van pláza és irodaházak, de még város is van: tágas új közpark a templom mögött, vadonatúj, kétszintes vásárcsarnok, előtte széles, nagyvárosi léptékű köztérrel, ahova a reprezentatív városháza néz. A közterületek mind nagyvonalúak, egyikből a másikba áttekinthető és magától értetődő módon haladhatunk át. Ez a terv még betöltötte volna azt a küldetését, hogy Zuglónak a méretéhez, összvárosi jelentőségéhez mért központot adjon, de a Rákos-patak felé az átjárást már elépítette volna.A fenti négy terv más-más urbanisztikai szemléletet tükröz, mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos vonásai, de mindegyik rendelkezik komoly értékekkel - és mindegyik sokkal-sokkal jobb annál, mint ami végül megvalósult.A ZVK nemcsak funkcionálisan szegényedett el a korábbi elképzelésekhez képest, nemcsak a zöldterületek vesztek mind oda, hanemkülönösen a környező utcákhoz, terekhez való viszonya mutatja meg, hogy milyen várostervezési csődtömeget sikerült itt létrehozni.Ebből a szempontból a két legfontosabb kapcsolódási felület a Csömöri út és a Bosnyák tér felé található. (Mellesleg: teljesen elrontották a harmadik oldalt, a Bosnyák utcát is, ahol a sugárút szélességű közterület lehetőséget adott volna egy lineáris park kialakítására, ehelyett kopár térkősivatag keletkezett, amit a hétvégi piacnapokon kívül felszíni autóparkolóként hasznosítanak.)A legjobban egy-egy képpel lehet megmutatni, hogy mi történt. Lássuk először a történetileg legfontosabb irányt, a régi Bosnyák teret. Így néz ki a ZVK a templom mögötti parkból:A kép látszólag nagyon előnyös, hiszen egészen kicsinek, szelídnek tűnik innen a háttérben feltűnő új épületegyüttest (sehonnan máshonnan nem az), de valójában azt mutatja meg, hogy semmiféle kapcsolatot nem sikerült teremteni az ZVK és a régi Bosnyák tér között.Ennek a kapcsolódásnak a fő akadálya az 1962-ben épített piac és csarnok, ami szabályosan elrekeszti az utat keresztben, és átjárhatatlan akadályt jelent a hozzá kapcsolódó két, parkoló autókkal teli keresztúttal együtt. Nem véletlen, hogy az 1999-es és a 2007-es terv is a bontásával és az áthelyezésével számolt, hiszen ez akadályozza meg egy nagyvonalú, logikus térfüzér kialakítását. Csakhogy mindig volt ebben a tervezgetésben egy alaphazugság: a piac a főváros tulajdona, és a főváros sosem vett részt aktívan a projektben, így valójában egy harmadik fél telkével kalkuláltak anélkül, hogy az megalapozott lett volna.Az eredmény az lett, hogy a piaccal nem történt semmi. Az épület rossz állapotú, a környezete pedig annál is rémisztőbb, kifelé a legtöbb irányban bódékkal, rothadó farostlemezes lapokkal fordul. A körülötte lévő közterületek akadálypályára emlékeztetnek, balkáni színvonalúak. Mindebből nem következik, hogy a csarnokot le kellene bontani, sőt. Kéri Gyula 1962-es modern épületének komoly kvalitásai vannak, bár ezt ma kevesen látják rajta, egy gondos felújítással és a környezete rendezésével ezek előhozhatók lennének. De az egyértelmű, hogy a keresztirányú átjárhatóságot körülötte biztosítani kellene.Olyan mulasztás ez, amit egyszer még legalább pótolni lehet. Amit viszont a ZVK a Csömöri úttal művelt, azt már semmi nem hozza helyre. Így néz ki a látvány a Rákospatak utca felől:Eszünkbe juthat a sokszor lesajnált, a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus időszakának tartott 90-es évekből egy igen hasonló szituáció: a Westend és a Váci út esete. A kiinduló helyzet nagyon hasonló volt. A Váci út egyik fele a Nyugati tértől és Lehel téri magas színvonalú, városias beépítéssel rendelkezett, a másik oldalon viszont a pályaudvari terület végtelen kerítése és elhagyott oldala húzódott. Ezt a féloldalasságot a Westend tervezése során Finta József (és a korabeli szabályozás) problémaként ismerte fel, és megoldást talált rá: a Westendet kifordították a Váci útra, teljes hosszában hátrahúzták a térfalat, hogy egy jó légkörű, zöld sétányt tudjanak kialakítani az útszakasz teljes hosszában, és a pláza városias földszintekkel és tagolással néz errefelé. A Váci út belső szakasza ennek köszönhetően lett rendezett összhatású, civilizált útvonal, és a sétányt mindig rengetegen használják.Ugyanezt meg lehetett volna tenni a Csömöri úttal, amelynek a belső szakasza az egyik oldalán szintén kiépült jó minőségű, előkertes modern bérházakkal a 20. század első felében, a másik azonban nem.Sőt, ezt kellett volna tenni vele. Egyszerűen el kellett volna lopni a módszert, ami működik.Amit ezzel szemben a fenti képen láthatunk, az a teljes városépítészeti nihil, egy örökre elszalasztott lehetőség. A kormányzati negyed rideg irodaházainak sora áthatolhatatlan falként mered fel a Csömöri út (innen nézve) bal oldalán, és a halott földszintek, a zöld sétány és egyáltalán a városi életre alkalmas terek teljes hiánya miatt nem sokban különbözik attól, mintha egy betonfalat húztak volna fel az útszakasz teljes hosszában. Így senki nem épít várost már azokon a helyeken, ahol van urbanisztikai gondolkodás és bármiféle nyugati értelemben vett szabályozási környezet. Ennél a várostervezésről száz éve is többet tudtak. Ez a kormányzati negyed persze nem az állampolgároknak épült - látszik is rajta.Nyitókép: az új kormányzati negyed a magasból (fotó: Válasz Online)
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbóluma
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbóluma
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/07/bosnyak-ter-zuglo-varoskozpont-bayer-construct-kormanyzati-negyed-urbanisztika/
|
2025-11-07 09:00:33
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vádlottakraKülföldi utasoktól, buszsofőröktől, kamionosoktól rendszeresen fogadtak el kenőpénzt - ezt állítja az ügyészség arról a 48 pénzügyőrről, akik korábban a röszkei autópálya-határátkelőn dolgoztak. A vámosok az így összegyűlt pénzt rendszeresen szétosztották egymás között. A több éve zajló perben 3200 kamerafelvételt néztek végig, most a vádbeszéd is elhangzott.Rácz Csaba2025. november 07. 09:58
|
Szeged TV - Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vádlottakra
|
Külföldi utasoktól, buszsofőröktől, kamionosoktól rendszeresen fogadtak el kenőpénzt – ezt állítja az ügyészség arról a 48 pénzügyőrről, akik korábban a röszkei autópálya-határátkelőn dolgoztak. A vámosok az így összegyűlt pénzt rendszeresen szétosztották egymás között. A több éve zajló perben 3200 kamerafelvételt néztek végig, most a vádbeszéd is elhangzott.
| null | 1
|
https://tv.szeged.hu/cikk/letoltendo-bortonbuntetest-ker-az-ugyeszseg-a-vadlottakra
|
2025-11-07 07:11:01
| true
| null | null |
szeged.hu
|
Elítéli a magyar kormány "szándékos és rendszeres erőfeszítéseit" az uniós alapértékek aláásására az a tervezet, amelyre szerdán mondott igent az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága.Az ilyen értékeket az EU egyik alapszerződése sorolja fel és a 7. cikkében leírt eljárás tartatja be, ha felmerülne, hogy egy tagállamban sérültek. Az EP 2018-ban kezdeményezte ezt Magyarországnál, és jelenleg ez az egyetlen ilyen eljárás, de a megindítása ótatovábbléptetni vagy megszüntetni sem sikerülta tagállami miniszterek Tanácsában.Az EP közleménye szerint az állásfoglalás szakbizottsági szövege hangsúlyozza, hogy az EU értékeit és jogrendjét fenyegető helyzet tovább romlott, amihez a Tanács tétlensége is hozzájárult. Magyarország szerinte "hibrid választásos autokráciává" vált. Ismét felszólította arra a Tanácsot, hogy lépjen tovább az eljárás második ágába. (Ehhez egyharmad, a mostani ág végén ajánlások kiadásához négyötöd kell.)A szöveg szerint a kormány nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, és szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot. További problémákat lát a politikai indíttatású üzleti gyakorlatokkal, aPride "de facto" alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kormánybarát médiumoknak. Megjegyzi azEurópai Bizottság vizsgálatátis az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében. (ADirekt36 cikkealapján indult üggyel szerdán egy másik EP-szakbizottság is foglalkozott zárt ajtók mögött.)A jelentés elítéli a költségvetési eszközök tranzakciós jellegű felhasználását, valamint azt, hogy a kormány rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként. A szöveg szerint a joghézagok kihasználása lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a források részleges befagyasztását. Ugyanakkor biztosítaná, hogy nem fosztják meg az uniós források végső kedvezményezettjeit a pénzügyi támogatástól, ideértve a civil társadalmat is.A szöveg felhívja a figyelmet többek között a korrupció és a választások integritása közötti kapcsolatra, beleértve a klientúrahálózatokat. Az Integritási Hatóság előtt tartós akadályokat lát, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források egészét.A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentumot még a teljes EP-nek is meg kell szavaznia, de a szakbizottságokban hasonló arányban ülnek a frakciók képviselői, mint az egész testületben. Az állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságban 51 igent, 21 nemet és két tartózkodást kapott a tervezet.A szerdai ülésen László András, a Fidesz-KDNP képviselőjekudarcnak neveztea hetes cikkes eljárást, mert a tagállami kormányok a nyomás ellenére nem döntöttek büntetésről, miközben a magyar választók folyamatosan a pártszövetségnek szavaztak bizalmat. Az eljárást alapvetően hibásnak tartotta, a támogató frakciók szerinte egyszerre akarnak ügyészek, bírák és esküdtek lenni, ami ellentétes a jogállamisággal és az alapszerződésekben (az EU kvázialkotmányában) rögzített lojális együttműködés elvével. A jelentésben politikai támadást látott, amely messze túlmegy az eljárás hatáskörén, olyan kizárólagos tagállami ügyeket is érint, mint a külpolitika. Az eljárás "mindörökre egy folt lesz az Európai Unióról szóló történelemkönyvekben".
|
A korrupció és a választások közti kapcsolatra is felhívja a figyelmet az EP készülő magyar jelentése
|
A politikai indíttatású üzleti gyakorlatok miatt is problémákat lát az Európai Parlament jogi szakbizottságában támogatást kapott szöveg a magyar hetes cikkes eljárásról.
| null | 1
|
https://telex.hu/kulfold/2025/11/05/eu-europai-parlament-libe-magyarorszag-jogallamisag-hetes-cikk-jelentes
|
2025-11-05 14:46:50
| true
| null | null |
Telex
|
Váratlan folyamatra hívták fel a figyelmünket a vasúti ágazatból: miközben pár hónapja össztűz zúdult Homlok Zsolt vasúti vállalkozóra, Mészáros Lőrinc korábbi vejére, újabban Homlok mintha valamelyest mégis visszatérne a pikszisbe. Minderről azÁtlátszóis írt egy alapos anyagot.A visszatérésre utalt, hogy az utóbbi időben összesen 2 milliárd forint értékben újra hazai közbeszerzéseket nyertek el az üzletember vállalkozásai, de nem a megbírságolt és a közbeszerzésektől eltiltott Homlok Zrt. és Kft., hanem egy harmadik érdekeltség, az előbbiektől hermetikusan leválasztott Vasútvill Kft. Sőt, ezzel egyidejűleg a Vasútvill egy nagy bolgár projektet is elnyert, bár ez annyiban inkább véletlen egybeesésnek tűnik, hogy a bolgár közbeszerzéseknek aligha van közük a NER-hez.Homlok Zsolttal közvetlenül nem tudtunk beszélni a cikk elkészítése során, de több olyan vasúti szakemberrel igen, akinek van rálátása a most zajló állami munkákra. A szektorban újabban nagyon sok a konfliktus, elég csakLázár Jánosépítési és közlekedési miniszter és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd folyamatos viszályára gondolni. Forrásainktól úgy tudjuk: Homlok ugyan még nem oldotta meg a gondjait, de ezen villongások közben a korábban kigolyózott üzletember bizonyos szinten visszatérhetett.Az eredetiHomlok-Mészáros konfliktusszép példája volt annak, mi történik akkor, ha egy magas szinten mozgó vállalkozó kegyvesztetté válik a NER-ben. Mint akkor felidéztük, Homlok Zsolt volt valaha Szombathely legismertebb vállalkozója, és a magyar vasútépítés egyik legerősebb embere is, aki elvette Mészáros Lőrinc Ágnes nevű lányát.Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válása után azonban személyes konfliktusok alakultak ki, Homlok Zsolt tapinthatóan Mészáros Lőrinc ellenfele lett. Ez egybeesett azzal, hogy az állami szervek hirtelen lesújtottak a Homlok-csoportra, bár a kartellügy miatt eljáró GVH vezetése természetesen nonszensznek nevezte, hogy a vállalkozó Mészáros családból való kikerülésének köze volna a fellépéshez.A Homlok-csoport ezek után már kevesebb megbízást nyert el, majd egy közbeszerzési összejátszás miatt 1,2 milliárd forintos versenyhivatali bírságot is kapott. Egy ponton úgy nézett ki, ez ennyi volt, de aztán a bíróság segítségével a vállalkozónémi levegőhözjutott. AzMforpedig nemrég arról írt, hogy a vállalkozónak hat hónapja maradt kiegyezni a hitelezőivel.Ezek után nézzük meg a friss tendergyőzelmeket.A MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kiírt különböző közbeszerzési dokumentumokat (nyugat-magyarországi vasúti rakodók) böngészve az látszik, hogy a Vasútvill az1-es vonalon(Hegyeshalom, Nagyszentjános, Komárom, Almásfüzitő) nyert, a szerződés összértéke itt 782 millió forint.Szintén a Vasútvill kapott munkát a 20-as vonalon (Boba, Hajmáskér, Várpalota), itt a szerződési összérték 536 millió forint. Végül a dél-dunántúli vonalak (Murakeresztúr, Dombóvár, Sárbogárd, Kiskorpád) szerződéseinek összértéke: 681 millió forint.Apályázati dokumentációbólaz is látszik, hogy a Vasútvill bőven az ismert és bemutatott viszályok után nyert, a belinkelt dokumentumok közül a pályázatok eredményét összegző papír például csak idén augusztus 8-án készült. Az egyes munkákért mindig más és más vasúti csoporttal kellett a Vasútvillnek megküzdenie, miközben ő azonos alvállalkozókkal indult.A teljes nevén Vasútvillamossági Kft. nevű budapesti cégnek, vagyis a győztesnek amúgy az Opten szerint külföldi tulajdonosa van, a cseh Rafinanz Promotion. A szakma azonban ezt a céget Homlok Zsolthoz és testvéréhez, Homlok Tiborhoz köti, amit jól jelez, hogy a cég képviselője is Homlok Tibor. Korábban a24.hujogerősen meg is nyert egy pert, amelyben a Fővárosi Törvényszék ítélete szintén Homlok-érdekeltségként kezelt bizonyos cégeket, ilyen volt a Vasútvill Kft., a Homlok Zrt. és az RM International Zrt.A "Homlok-visszatérésről" érdeklődtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnál (ÉKM), ahol elhárították az üzletember rehabilitációját firtató kérdéseinket, a tárca szerint nincs itt semmi látnivaló. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes úgy fogalmazott a Telexnek, hogy amikről kérdezünk, azok nyílt tenderek voltak, ahol a Vasútvill elindult, és mivel ő adta a legjobb ajánlatot, nyert, de mindezt nem kell túlgondolni. A miniszterhelyettes azt mondta, hogy a pályázat eredményét nem a "csókosok és kegyvesztettek" logikájával érdemes vizsgálni, a pályázaton elinduló legjobb ajánlatok objektív szempontok alapján nyertek.Ettől függetlenül azért nincs előttünk, hogy a NER világában valóban tud-e nyerni olyasvalaki kizárólag a jó ajánlata alapján, akinek korábban látványos konfliktusa alakult ki a gazdasági-politikai hatalom magjával, például Mészáros Lőrinccel. Ahogyan az is kockázatnak tűnik, hogy mennyire biztonságos partnere az államnak egy olyan üzletember érdekeltsége, akinek két másik cége már bajban van.Erről általánosságban azt hallottuk az ÉKM-től, hogy az állami megrendelő mindig úgy szerződik, hogy több formában is bebiztosítja magát. Ez megtörténhet bankgarancia, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér formájában.Az ÉKM Telexnek küldött válaszában kitért olyan elemekre is, amelyek nem feltétlenül a konkrét ügyhöz tartoznak, de segítenek megérteni a folyamatot. Állításuk szerint a beruházási törvény alapján ma már jobban elválik a projektek tervezési és kivitelezési szakasza. Először terveket kérnek, ez alapján pontosabb árat látnak, és utána mindig a legalacsonyabb áron szerződnek, miközben a tőkeerősséget és a finanszírozást elvárják a partnereiktől.Korábban sokszor "design and build" típusú kiírások születtek, ami azt jelentette, hogy az állam azt határozta meg, mi a beruházás végcélja, és aki vállalta a munkát, az egyszerre felelt a tervezésért és magáért a kivitelezésért. Az ÉKM értékelése szerint ez sokkal több kockázatot rejtett, amit az ajánlattevők be is áraztak. Most a két szakasz elválik, a projekteket előbb a kiviteli tervekig viszik el, innen már sokkal kisebb a bizonytalanság, a kivitelezési ár így pontosabban belőhető.Amennyire a szakmából tudjuk, a Vasútvill-csoport elnyert egy, a hazai győzelmeknél sokkal nagyobb munkát is, mégpedigBulgáriában. AVidin-Szófianagy vasútfejlesztés egy szakaszán, a Medkovec-Statsimir szakaszon zajló munka több európai céget érint, így a pozsonyi székhelyű Orion Construction Sro.-t, vagy a ljubljanai SZ Zeleznicét.Az érintett szakasz 31 kilométeres, de vannak a szakaszon felüljárók, aluljárók, valamint három új vasútállomás is. A szakasz a szófiai közlekedési csomóponton áthaladó gyorsvasútvonal része, amely Bulgáriát Nyugat-Romániával és Görögországgal köti össze, és egy amolyan műszaki szűk keresztmetszetet szüntethet meg. A projektet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból finanszírozzák.A Homlokhoz köthető cégek tehát munkákhoz jutottak, de amennyire tudjuk, Homlok Zsolt és Mészáros Lőrinc között amúgy azóta sem lett jobb a viszony. Sőt a Vasútvill és a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord között régóta húzódó elszámolási viták is vannak, ennek tárgya a Püspökladány-Biharkeresztes szakasz, illetve egy váci munka.Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanis felmondta a Vasútvillel mint alvállalkozóval a szerződését hibás teljesítésre hivatkozva, és nem fizetett ki egy nagyobb, több százmilliós összeget. A tartozás a késedelmi kamatokkal együtt ma már inkább egymilliárd forint.Úgy tudjuk, hogy nem a Vasútvill az egyetlen R-Kord beszállító, akinek jelentős követelései vannak. Az egyik forrásunk ehhez hozzátette, hogy miközben ők nem jutnak hozzá a pénzükhöz, amiért megdolgoztak, a felcsúti R-Kord az idén is úgy döntött, hogy a teljes adózott eredményét kifizeti osztalékként.A felek megpróbálták bevonni a helyzet rendezésébe Lázár János építési és közlekedési minisztert is, aki mosta kezeit: álláspontja nagyjából úgy írható le, hogy az ÉKM-nél nincs kifizetetlen számla, a minisztérium a fővállalkozónak mindent elutalt, a fővállalkozó és az alvállalkozó elszámolásába pedig a minisztérium nem tud és nem kíván beavatkozni. De a miniszter azért reményét fejezte ki, hogy az érintett munkavállalók és családjaik boldogulása, és általában egy kiemelt hazai beruházás reputációja, a csúszások elkerülése érdekében a felek rendezik a vitát.Homlok Zsolt továbbra sincs könnyű helyzetben, ha a most zajló bírósági eljárás végén az említett két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) ki kell fizetni aGazdasági Versenyhivatalnakaz 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot és a 25 millió forintos eljárási bírságot, az ugyanis mindenképpen hatalmas tétel. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) ezzel párhuzamosan már bekerült, hogy a Homlok Zrt. és a Homlok Kft. 3 évig nem indulhat közbeszerzésen.A Vasutvill Kft., amely most mégis munkákat nyert, korábban a Budapest-Belgrád projektbe is bekerült, és akkor még bőven 10 milliárd forint feletti forgalmat ért el a vasútépítések villamossági munkálataiból. A cég aztán nagyon összement, tavaly a 2,7 milliárd forintos forgalma után 1,6 milliárd forintos veszteségbe fordult. De ha az állam újból megbízásokat ad, akkor lehet esély a működésre.A szakma szerint a vasúti közbeszerzéseknél nyílt titok, hogy nem jó a finanszírozási helyzet. Az ágazat szereplői olyan híreszteléseket erősítettek fel, amikor erről kérdeztük őket, hogy a pályázatoknál előny, ha valaki nem kér előleget, mert azt most nehéz kapni, illetve az Európai Beruházási Bank állítólag több hazai vasúti projektet lehúzott a támogatható projektek listájáról. Ami pedig a hazai döntéshozókat illeti, állítólag bejött a képbe egy olyan felülről érkező elvárás, hogy az ÉKM minél több függő beruházási és elszámolási ügyet zárjon le.Homlok Zsoltnak ezen a piacon egyelőre biztosan lesznek likviditási gondjai, hiszen olyan magyar vállalkozás nem nagyon létezik, amely 1,2 milliárd forintot csak úgy ki tudna fizetni. Márpedig a GVH-ügy bíróság előtt van, és a következő hónapokban nem várható, hogy gyorsan lezárul a folyamat.
|
Mészáros Lőrinc kegyvesztetté vált exveje váratlanul újra elkezdett vasúti közbeszerzéseket nyerni
|
Homlok Zsolt visszatér? Úgy tűnt, hogy a válása után a NER összefogott ellene, de a szombathelyi üzletember most újra sikeresen indult hazai és külföldi vasúti pályázatokon. Lázár Jánosék szerint nincs itt semmi látnivaló, de a fordulat egybeesik azzal, hogy Mészáros vasúti érdekeltségeinek sok a konfliktusa az építési tárcával.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/06/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-lazar-janos-vasuti-kozbeszerzes
|
2025-11-06 13:29:02
| true
| null | null |
Telex
|
Bohár Dániel, a Megafon politikai influenszere idén három EU-csúcson is részt vett, ráadásul mindhárom alkalommal Orbán Viktorral közösen, a magyar honvédség repülőgépén utazott Brüsszelbe.Bohár a március 6-ai rendkívüli EU-csúccsal indította az évet. A csúcstalálkozó előtti nap Párizsba is elkísérte a miniszterelnököt, aki Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt. Bohár a repülőn, a francia fővárosban és az Európai Tanács épületében is interjúzott Orbánnal, az útról készült anyagot pedig a Patrióta Youtube-csatornájára töltötte fel.Június végén ismét két napig kísérte a miniszterelnököt. Először a hágai NATO-csúcsra, majd másnap a brüsszeli EU-csúcsra. Utóbbi eseményen az újságíróknak - villáminterjúk készítésére - fenntartott zónában találkoztunk is Bohárral, aki nem újságírói, hanem kormányzati delegációs akkreditációs kártyát viselt. A politikai influenszer a csúcstalálkozó után az Európai Tanács épületének egyik, újságírók elől elzárt emeleti erkélyén készített interjút a miniszterelnökkel.Az október 23-ai Békemenet után ismét a miniszterelnökkel tartott. Már a honvédségi repülőgépen interjúzott Orbánnal, az Európai Tanács épületében pedig Orbán Balázzsal és Orbán Viktorral is interjút készített. Az utóbbi két anyagot az uniós állam- és kormányfők által használt, újságírók elől elzárt ülésteremben forgatták.Mivel Boháron júniusban delegációs akkreditációs kártyát láttunk, az Európai Tanács épületének emeleti erkélye és az ülésterem pedig olyan helyszín, amit csak a kormányzati delegációk tagjai látogathatnak, kérdéseket küldtünk a kormánynak Bohár Dániel szerepével kapcsolatban.Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen minőségben vett részt az EU-csúcsokon, milyen alapon kapott delegációs akkreditációs kártyát, és kinek dolgozott a csúcstalálkozókon. Emellett azt is megkérdeztük, hogy ki és mennyit fizetett azért, hogy Orbánnal közös repülőgépen utazhasson.A kormány válaszában csak annyit írt, hogy Bohár "a magyar delegáció tagjaként vett részt az Európai Tanács ülésein, azzal a céllal, hogy a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítse. A kiutazásával kapcsolatos költségeket munkáltatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. viselte."A kormány tehát elismerte, hogy együttműködik a megafonos Bohár Dániellel.Mivel a Megafonról eddig egyértelműen azt mondták, hogy nem kapnak közpénzt, visszakérdeztünk a kormánynál, hogy a munkáért kapott-e pénzt Bohár Dániel vagy a Megafon, és van-e a kormánynak együttműködése az influenszerrel vagy a Megafonnal. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi szükség volt Bohár Dániel bevonására, és a felkérés kifejezetten neki szólt-e vagy a Megafonnak. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.A témában a Megafonnak is küldtünk kérdéseket, választ azonban egyelőre tőlük sem kaptunk.Bohár Dániel brüsszeli munkája két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert a delegáció tagjaként olyan helyszíneken készíthetett interjút a miniszterelnökkel, ahova újságírók nem mehetnek be. Így olyan exkluzív lehetőséghez jutott, amit még a közpénzből működő MTVA helyszíni tudósítói sem kapnak meg. Másrészt pedig azért, mert az említett munka egyértelműen állami feladatnak minősül. Bohár bevonása tehát azt jelenti, hogy a miniszterelnöki kommunikációért felelős stáb önmagában kevés volt a munka elvégzéséhez.Homályos pénzügyekBár Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára júniusban kijelentette, hogy a Megafon nem kap költségvetési támogatást, egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. A szervezet finanszírozása ugyanis teljesen homályos. A 2024-es beszámolójukban ugyan leírták, hogy 5,8 milliárd forintból gazdálkodtak, arról azonban egy szót sem szóltak, hogy honnan jöttek a bevételeik. Mivel néhány évvel korábban még elárulták, hogy kapott támogatásokból működnek, valószínűleg az 5,8 milliárd forintos bevétel is kapott támogatás volt. Ez azonban csak feltételezés.A Telex 2021-ben arra jutott, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. Az influenszerhálózat tulajdonosa-ügyvezetője ugyanis az a Kovács István, aki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója is. Az Alapjogokért Központ pedig több milliárd forint közpénzt kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda által pénzelt Batthyány Lajos Alapítványtól.
|
A kormány elismerte a 444-nek, hogy a megafonos Bohár Dániel a kormányzati delegáció tagjaként vett részt EU-csúcsokon
|
A hivatalos magyarázat szerint a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítette, utazásának költségeit pedig a Megafon fizette. A kormány ezzel elismerte, hogy valamilyen szinten együttműködik a Megafonnal.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/31/a-kormany-elismerte-a-444-nek-hogy-a-megafonos-bohar-daniel-a-kormanyzati-delegacio-tagjakent-vett-reszt-eu-csucsokon
|
2025-10-31 06:01:04
| true
| null | null |
444
|
Jól elrejtett számlagyár működtetésével foglalatoskodott egy "hierarchikusan szervezett bűnözői kör", a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által felderített bűnszervezet tagjai 5 éves működésük alatt, összesen 2,7 milliárd forintnyi áfa befizetését mulasztották el, derül ki a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának közleményéből.Amely szerint a pénzügyi nyomozók parkolópályára állították azt a számlagyárat, amelyet a bűnszervezet tagjai "a gépjárműkereskedelem árnyékában" építettek fel. A bűnözők szervizhálózat helyett a jól konstruált, "bukó cégekre" és "köztes cégekre" épített lánc működtetésével 2,7 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.A Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói 22 helyszínen csaptak le egy időben. A bűnszervezet irányítóját és egy tagját a Merkur bevetési egység fogta el.A számlagyárban érintett gazdasági társaságok szerepe az egyébként legálisan folytatott gépjármű-kereskedés mellett javarészt arra összpontosult, hogy a vevő partnereik részére valós teljesítés nélküli, látszólagos belföldi beszerzéseket biztosítsanak, így jogosulatlanul teremtették meg számukra az adólevonási jogot.A szervezet vezetője Pest vármegye területéről irányította az illegális ügyleteket, a cégek pénzügyi és számlázási folyamatait.A nyomozók hat darab, összesen 659 millió forintra becsült ingatlant vettek zár alá, 50 millió forint értékben járműveket, 20 millió forint értékben készpénzt foglaltak le. A bűnbanda felszámolásán a NAV bűnügyi és bevetési állományából több mint 100 pénzügyőr dolgozott.A nyomozók különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyolc főt hallgattak ki gyanúsítottként. A szervezet vezetőjét letartóztatta a bíróság. Az elkövetők bűnösségük megállapítása esetén akár 15 év szabadságvesztésre is számíthatnak a közlemény szerint.
|
2,7 milliárd forintnyi áfát felejtettek el befizetni a furfangos luxusautó-importőrök
|
A NAV-nyomozók 22 helyszínen csaptak le egy időben.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/03/27-milliard-forintnyi-afat-felejtettek-el-befizetni-a-furfangos-luxusauto-importorok
|
2025-11-03 08:54:38
| true
| null | null |
444
|
Összesen több mint száz millió forintot vihettek haza a Puskás Múzeum kialakítására létrehozott szakmai munkacsoport tagjai. És nem ez volt az egyetlen csapat: mellettük működött kreatív- és történészi munkacsoport, valamint egy kilencfős tanácsadó testület is. (Előző cikkünkben a reprezentációs költségekről írtunk.)Tíz főből áll az úgynevezett szakmai munkacsoport: két egyéni vállalkozó és nyolc magánszemély, akiknek a nevét nem adták ki. (Ráadásul erős a gyanú, hogy a tíz fő csak kilenc, de erről később.) A csoport hét tagja 2019. május 31-től kezdte a munkát, közülük hatan összesen 11 hónapot dolgoztak. A javadalmazásukban voltak különbségek: a többség 5 millió 100 ezer vagy 5 millió 364 ezer forintot vihetett haza (itt vélhetően az eltérő adózás miatt változik az összeg), de egyvalaki - az elszámolásban "Magánszemély 10"-ként van megnevezve - valamiért kétszeres bért kapott, 10,7 millió forintot. És volt még egy fő (Magánszemély 48) aki egészen 2021. június 30-áig tagja volt a tanácsadó testületnek, neki a 25 hónapnyi munkáért 12,2 millió forintot fizettek ki.Ketten kicsit később csatlakoztak a csapathoz, és mivel mindkettő egyéni vállalkozó, így a kiperelt adatszolgáltatás során ki kellett adniuk a cég - ez esetben tehát az illető - nevét is. Novotny Zoltán rádiós sportriporter két hónappal később kezdett, de ugyanakkor fejezte be a munkát, mint a többiek, és ezért kis híján négy millió forintot számlázhatott le. Akadt, akinek ennél jóval több jutott: Szöllősi György egyéni vállalkozó a többiekhez képest három hónappal később, 2019. június 30-án kezdett, és 2020 utolsó napjáig dolgozott a Puskás-projekten, ezért 24 millió 130 ezer forinttal gazdagodott az egyéni vállalkozása.Nem lehet véletlen, hogy a fenti kilenc fő létszámával pontosan megegyező számú név van feltüntetve a Puskás Múzeum honlapján, a következő sorrendben: szakmai vezető – Szöllősi György; szakértők – Dénes Tamás, Kő András, Lakat T. Károly, Malonyai Péter, Mravik Gusztáv, Novotny Zoltán, Szegedi Péter, Tabi Norbert.
|
Puskás Múzeum: szakértők és tanácsadók 170 millióért
|
Összesen több mint száz millió forintot vihettek haza a Puskás Múzeum kialakítására létrehozott szakmai munkacsoport tagjai. És nem ez volt az egyetlen csapat.
| null | 1
|
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/szollosi-gyorgy-szakertok-es-tanacsadok-170-millioert-182344
|
2025-11-10 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Nem zavarta egymás köreit a flottatendereken hol külön, hol együtt induló Mészáros-érdekeltség és a Mercarius Kft.: egyikük az ország nyugati, másikuk az ország keleti felére pályázott a közútkezelő közbeszerzési eljárásán. Mindketten nyertek is, így összesen 480 millió forint értékben szervizelhetik a közútkezelő 590 db személy- és kistehergépjárművét a következő egy évben. A bábszínházszerű eljárások tehát tovább folytatódnak, miközben egyes eseteket már a nyomozóhatóság is vizsgál.A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az üzemeltetésében lévő személy- és kistehergépjárművek karbantartására, javítására és műszaki vizsgáztatására keresett szolgáltatót. A közbeszerzési eljárást 2 részre bontva írták ki június végén. Az első rész Kelet-Magyarország területére vonatkozott, ahol 376 db gépjárművel kapcsolatban kell ellátni a megadott feladatokat összesen 305 900 000 forintért. A második rész Nyugat-Magyarországot fedte le 214 gépjárművel, 174 100 000 forint értékben.A bírálati összegzés szerint az első részt a Mercarius Flottakezelő Kft., míg a másodikat a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. nyerte el a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. és a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. párosa elől.A Mercarius nem indult a Mészáros M1 ellen, ahogy a Mészáros M1 sem tett ajánlatot a Mercarius által elnyert részben. A Porsche-cégek ugyan próbálkoztak, de elvileg mindkét esetben drágábbak lettek volna, így az ő ajánlataikat érdemben már el sem bírálták. A szereplők és a végkimenetel ismerősnek tűnik, talán nem véletlenül.Amatőr hibák, extra rövid határidők2024 nyarán írtuk meg, hogy összesen 41 olyan közbeszerzési eljárást találtunk az ekr.gov.hu-n, amelyen a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja is indult. Ebből 13-at Mészáros cég nyert, 18-at a Mercarius, kettőt közösen, 1 esetben mind a ketten nyertek (külön részeket), hármat más cégek vittek el, 4 pedig eredménytelen lett. A Mercarius és a Mészáros M1 összesen 4 esetben indult együtt. A tenderek összértéke 37,8 milliárd forint volt.Az eljárások vizsgálata során felfigyeltünk néhány gyakori jelenségre. Ezek a következők voltak:gyakran senki más nem indult a megbízásért, csak a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja,ha mégis, akkor az ajánlattevőket sokszor kizárták,vagy az ajánlattevők saját magukat szabotálták el azzal, hogy nem nyújtották be a hiánypótlást és az ajánlati biztosíték befizetéséről szóló igazolást, vagy épp azzal, hogy amatőr hibákat vétettek.A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. emellett gyakran olyan extra rövid teljesítési határidőket vállalt, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudták felvenni a versenyt, hiába adtak olcsóbb ajánlatot.Többek között ezeket is vizsgálnia kell a hatóságoknak, miután a Budapesti IX. kerületi Ügyészség az eljárások lefolytatására kötelezte az NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát.Nagy szerepet kaphatnak az alvállalkozókA közútkezelő aktuális tenderével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az érdemi munka jelentős részét látszólag nem a két nyertes cég fogja végezni, hanem az alvállalkozóik. A Mercarius 17, míg a Mészáros M1 19 alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe (egy céget, a LANZS Kft.-t ráadásul mindketten meg szeretnék bízni). Erre azért lehetett szükség, mert a referenciák között szerepelt, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, amely nem rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges legalább 19 db javítóműhellyel. Ennek a feltételnek pedig ezek szerint máshogy nem tudtak volna megfelelni a nyertes cégek.A sok alvállalkozó bevonása azonban annak fényében is érdekes lehet, hogy Mészáros Lőrinc egy másik cége, a V-Híd nemrég többek között azért támadta meg az Építési és Közlekedési Minisztérium Gubacsi hídra kiírt eljárását, mert az ÉKM a teljes alvállalkozói láncolatra kiterjesztette az adatbejelentési és adatközlési kötelezettséget, valamint a kifizetések igazolását. Ezt pedig a V-Híd túlzónak találta.Ugyanakkor a V-Híddal kapcsolatban korábban felmerült, hogy esetenként szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, a kifizetések sem zajlanak rendben, és a beruházásokra szánt összegek egy része nem a valódi munkálatokra megy el.Már a köztársasági elnök hivatala is velük üzletelA flottatendereken taroló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. mellett egyre sikeresebb a mostani megbízást is elnyerő Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.A cég alig volt 1 éves, amikor már állami megbízást kapott az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ) gumiabroncsok beszerzésére. Ezt követte a Magyar Közút Zrt., később pedig a Készenléti Rendőrség közbeszerzési eljárása, ahol szintén nyerni tudott. Majd idén ősszel a MÁV 1,2 milliárdos és az OMSZ 10 milliárdos tenderét is behúzták. Sőt: az elkövetkező években ők szervizelhetik a Sándor-palota 49 autóját is 120 millió forintért.A cég éves forgalma tavaly 359,8 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 13,8 millió.A társaság tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc.Az M1 Csoport nagy ellenlábasa, a Mercarius Flottakezelő Kft. szintén nyereséges. A cég, amely ma már a MOL Mercarius Holding Kft. tulajdonában áll, tavaly 27,2 milliárdos forgalmat bonyolított, és 3,3 milliárdos adózott eredményt ért el. A cégről bővebben ebben és ebben a cikkben írtunk.Katus Eszter
|
Mészárosék cége és a Mercarius megosztva szervizelheti a közútkezelő több száz autóját
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a nyugati, míg a Mercarius Flottakezelő Kft. a keleti országrészért felel. A megbízások értéke összesen 480 millió forint.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/03/meszarosek-cege-es-a-mercarius-megosztva-szervizelheti-a-kozutkezelo-tobb-szaz-autojat
|
2025-11-03 08:36:20
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Egy 413 millió forintos irodabérlésre bukkantunk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 5 millió forint feletti szerződései között. Mivel korábban felmerült az ÁSZ költözése, rákérdeztünk, pontosan miről van szó. Kiderült, hogy a Számvevőszék azokat a dolgozókat helyezi el a Science Park Business Centerben, akik a megszűnő vidéki irodákból kerülnek ki. A jövőben ugyanis Budapesten kívül csak Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben működtetnek majd irodát, a többit bezárják.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által megkötött, ötmillió forint feletti szerződések között szerepel egy 413 270 640 forintos összeg, amit a New Work Science Park Kft.-nek fizetnek ki "Ingatlan bérlet iroda céljából" (időtartam: 2025.09.01.-2028.08.31.). Mivel az előző évek szerződései között csak üzemeltetésre vonatkozó megbízásokat találtunk, bérleti díjra vonatkozót nem, megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, miért volt szükség új iroda bérlésére. Azt is megkérdeztük, pontosan hol, milyen ingatlant és milyen célra bérel az ÁSZ a cégtől, továbbá, hogy ez az összeg a teljes időszakra vonatkozik-e.Az Állami Számvevőszék pár órán belül válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, jelenleg - az új bérlemények nélkül - az Állami Számvevőszék 513 dolgozója 19 városban (vidéken és Budapesten), összesen 22 irodaházban használ irodákat. Korábban (2023-ig) törvény kötelezte az Állami Számvevőszéket arra, hogy minden megyeszékhelyen tartson fenn irodát. Ez a törvényi kötelezettség azonban megszűnt."A megyei ÁSZ irodák helyi ellenőrzési funkciója ugyanakkor már több, mint egy évtizede ténylegesen megszűnt, az ott dolgozó kollégák munkája nem kötődött specifikusan a megyéjükhöz. Idén döntés született arról, hogy munkahatékonysági, munkaszervezési szempontok alapján a jövőben nem tartja fenn az ÁSZ valamennyi vidéki irodáját.A jövőben Budapesten kívül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben maradnak meg az ÁSZ irodák, a többi városi irodát bezárják.A most bezárt irodákban dolgozó kollégák egy jelentős része nem más vidéki irodát, hanem Budapestet választotta új munkavégzési helyeként, ez az új helység-bérleti szerződés legfőbb oka. Emellett az egyik, ÁSZ által használt budapesti irodaterület - annak korszerűtlen volta miatt - szintén az új bérleménnyel lesz kiváltva" - írták.Nem volt megfelelő állami épületAz ÁSZ szerint azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. arról tájékoztatta az ÁSZ-t, hogy az elhelyezési igényt állami tulajdonú ingatlan rendelkezésre bocsátásával nem tudja kielégíteni, ezért került sor piaci alapú bérleti szerződés megkötésére. (Mindez annak fényében is érdekes, hogy az állam az elmúlt időszakban számos irodaházát hirdette meg árverésen - többet úgy, hogy az ott dolgozók még évekig benne lesznek majd.)"Az új bérleti szerződés többletköltségét az ÁSZ saját előirányzatából kigazdálkodta, kigazdálkodja, emiatt többletforrást a központi költségvetéstől nem igényelt" - olvasható az ÁSZ válaszában. A bérleti szerződés alapjánaz ÁSZ a Science Park Business Centerben bérel összesen 1474,6 m2 nagyságú területet, havi mintegy 11,1 millió Ft +ÁFA bérleti díjért.A szerződést 36 hónapra kötötték meg a bérbeadóval, amelynek székhelye is ugyanott, az Irinyi József utca 4-20-ban található.A New Work Science Park Kft.-t 2012-ben alapították, 2021-ig R 70 Business Center Kft. néven futott. A cég többségi tulajdonosa - a NEW WORK Offices Zrt.-n keresztül - Abt Hubert Josef, résztulajdonosa pedig egy német cég, a Chrimesi Gmbh, valamint a DH Europe Limited. A kft. éves forgalma 410 millió forint volt tavaly, ugyanakkor 77 milliós mínuszban zárták az évet. Az Opten cégadatbázisban "vagyoni részesedés lefoglalása" bejegyzés is szerepel, amely 2024.02.15. és 2025.03.26. között volt hatályos.A Számvevőszék szerint a bérleti díj tartalmazza az irodaterület használatának ellenértékét, az egyéb helyiségek (pl. saját raktár, irattár, tárgyaló stb.) bérleti díját, üzemeltetési költségeket, beleértve a közös használatú helyiségek költségeit is, valamint az bérbeadót terhelő biztosítási díjak összegét is.Az ÁSZ ugyanakkor az állítja, az Apáczai Csere János utcai székházából való kiköltözés nincs tervben, és - a sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben - a kormányzat által építtetett, Zuglóban, a Kopaszi-gáton, vagy az Ajtósi Dürer soron lévő irodakomplexumokba sem fognak átköltözni.Katus Eszter
|
Közel félmilliárdért bérel irodát az Állami Számvevőszék a Science Park Business Centerben
|
Az állami szervezet több mint egy tucat vidéki irodáját bezárja, főként az ott dolgozókat költöztetik az új budapesti bérleménybe.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/04/kozel-felmilliardert-berel-irodat-az-allami-szamvevoszek-a-science-park-business-centerben
|
2025-11-04 10:39:09
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Pert indított és nyert a K-Monitor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) szemben a hivatal 2021-es és 2022-es beszámolóiért. A hosszú pereskedés után megkapott adatok azt mutatják, hogy a KEHI a Diákhitelközpont esetleges problémáit az éves jelentéséből kihagyta, miközben ugyanott bírálta a frissen létrehozott Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. A kérdéseinkre sem a KEHI, sem a gyermekvédelem nem válaszolt."Az egységesítés révén elkerülhető a párhuzamos működés és gyorsabb lesz az ügyintézés a gyermekvédelmi rendszerben" - ezzel magyarázta a parlamentben Rétvári Bence, hogy 2021-ben az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatba integrálták a főváros és 19 megye területi gyermekvédelmi szakszolgálatát. A váltás előtti parlamenti vitában a kormány részéről Rétvári azt is mondta, hogy "Az országos irányítás hozzájárul ahhoz, hogy minél több gyermek családhoz, nevelőszülőhöz kerülhessen, ne pedig intézménybe".Az ellenzéknek nem tetszett a központosítás, Gurmai Zita (MSZP) úgy fogalmazott: "A problémák nem abból fakadnak, hogy sok a fenntartó, hanem abból, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre." Utóbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) igazolta az ellenzéki politikus állítását.Perelt a K-Monitor a KEHI-beszámolókértHogy mennyire sikerült jól a központosítás, arra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal "Beszámoló a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2021. évi tevékenységéről" szóló, 10 évig nem nyilvános dokumentuma mutat rá, amit a K-Monitor perelt ki.A korrupcióellenes civil szervezet 2024-ben kérte a KEHI-től, hogy adják ki a 2021., 2022. és 2023. években ténylegesen végzett ellenőrzéseinek listáját olyan módon, hogy tüntessék fel rajta az ellenőrzött szerv megnevezését és a kormányzati ellenőrzés tárgyát.A hivatal ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy "a döntés megalapozását szolgáló adat megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét". Viszont a Kúriáig vitt perben semmi olyat nem adtak elő, ami ezt igazolná, így a KEHI-nek ki kellett adnia az anyagokat.Problémák a gyerekek elhelyezésévelA K-Monitornak megküldött iratok tartalmazzák a 2021-es és a 2022-es beszámolót. A 2021-es anyag az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) kapcsán megállapította, hogy a "területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladatainak eloszlása a Hivatal által vizsgált időszakban egyenetlen volt, a 2020-as adatok szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az örökbefogadható gyermekek számában egyaránt sokszoros különbség mutatkozott a főváros, valamint az ország keleti és nyugati része között.Az egy gyermekvédelmi tanácsadóra jutó örökbefogadási esetek száma - Nógrád, Zala és Hajdú-Bihar megyék kivételével - mindenhol meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, ami miatt a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok létszámának az örökbefogadásokkal összefüggő fejlesztéséről szóló 1662/2021. (IX. 28.) Korm. határozat az örökbefogadási tanácsadók számát 39 fővel megemelte.A feladatellátással összefüggésben kiemelendő továbbá az is, hogya gyermekek a jogszabályban előírt 45 nap helyett sokszor éveket töltöttek ideiglenes hatályú elhelyezésben,illetve miközben a tizenkét év alatti gyermekeket főszabályként nevelőszülőnél kellene nevelésbe venni, 24% -uk valójában gyermekotthonokban került elhelyezésre."Alacsony fizetések, gyanús közbeszerzésekAzt is kiemelte a KEHI, hogy "A szervezeteknél az összes kiadás közel 71%-át (évi 23,7 milliárd Ft-ot) a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok jelentették. A fizetések ugyanakkor lényegesen elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól,az OGYSZ-nél dolgozó közel 1600 fő havi átlagkeresete a vizsgálat idején bruttó 353,2 ezer Ft volt."A közbeszerzésekkel kapcsolatban pedig azt írta a hivatal, hogy "a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások ellenőrzése során a Hivatal megállapította, hogy az egyes területi gyermekvédelmi szakszolgálatok több esetben megsértették a három árajánlat bekérésével kapcsolatos kötelezettségüket, illetve amikor be is kértek három árajánlatot,a versenyeztetés az egyéb körülmények - például a személyi kapcsolódások - alapján többször is csak formális volt.A KEHI a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a Kalóz utcai épület felújítására kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban feltárta továbbá, hogy az ajánlattevők az ajánlataikat előre egyeztették, azok között ugyanis számszaki és formai egyezőség, valamint matematikai összefüggések voltak kimutathatók. Az ügyben a Hivatal a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely a Hivatal kezdeményezése alapján a jogsértést megállapította, és az ajánlattevőket 3-3 millió Ft, az ajánlatkérőt pedig 500 ezer Ft bírság megfizetésére kötelezte."A KEHI megállapításaival kapcsolatban kerestük az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot: megkérdeztük, hogy a az elmúlt években a kifogásolt mutatók hogyan változtak, de nem válaszoltak a levelünkre.A Magyar Péter vezette Diákhitel Központról kimaradtak a kínos részek"A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatóak a szövegben, hogy több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is. Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba került, és összesen 4 milliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került" - írtuk 2024-ben.Ez a szöveg azonban nem azonos az éves beszámolóval, hanem egy úgynevezett jelentés a KEHI-től.Az éves beszámolóban és a jelentésben szó szerinti egyezőség van.2021-es éves beszámoló 2021-es vélemény A kedvezőtlen tendenciákat a Diákhitel Központ Zrt. menedzsmentje is érzékelte, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A jövőben azonban a hitelállomány és a kihelyezett hitelek összegében inkább a 2021-ben bevezetett, a szak- és felnőttképzésben igényelhető képzési hitel hozhat további érdemi és fenntartható növekedést, a potenciális ügyfélkör jelentős bővülése következtében. A kedvezőtlen tendenciákat érzékelhette a DIÁKHITEL Zrt. menedzsmentje is, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A Hivatal által vizsgált szerződések alapján azonban az ezek között megrendelt kutatások, elemzések, tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással, előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve bizonyos esetekben a szerződéskötéseket megelőzően olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges.Az éves beszámoló nem ír külön a Diákhitelt Zrt. problémásnak vélt szerződéseiről, és arról sem, hogy gond lenne az intézménnyel. Csak a jelentés tér ki erre, ami Magyar Péter politikai szerepvállalásáig "fiókban" maradt.És ilyen jelentésnek nevezett véleményből még több is lehet, ugyanis az Átlátszó is perelte a KEHI-t éppen a Diákhitel Zrt.-ről szóló anyag miatt. Akkor megírtuk, hogy két év alatt 15-ször ugrasztotta a kormány a KEHI-t, de hogy kire és miért, az nem derült ki. Felidéztük, hogy tanácsadói tevékenységnek nevezte korábban a Magyar Péter kapcsán végzett vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és perelnünk kellett, hogy megtudjuk, ezt hányszor tették még 2020 és 2022 között.A Norvég Alap ügyében már 2014-ben kiderült: Orbán Viktor utasította a civilek vegzálására a hivatalt. Az átláthatóságot követelő KEHI a perünkben a bíróság előtt azt állította: "a kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja". De ez ebben az esetben sem volt igaz.Kerestük most a KEHI-t a K-Monitor által kiperelt beszámoló miatt, és megkérdeztük, hogy abba a Diákhitel Központról a jelentésben szereplő súlyos kifogások miért nem kerültek bele, de nem válaszoltak.Segesvári CsabaCímlapkép: Átlátszó-montázs (Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 15-én.
|
A KEHI már 4 évvel ezelőtt komoly problémákat talált a gyermekvédelemben
|
A K-Monitor kiperelte a KEHI 2021-es és 2022-es beszámolóit, amelyekben komoly bírálatok vannak a gyermekvédelmi rendszerről.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/11/05/a-kehi-mar-4-evvel-ezelott-komoly-problemakat-talalt-a-gyermekvedelemben
|
2025-11-05 12:50:59
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Ezúttal sem indult senki más a Városliget Zrt. közbeszerzési eljárásán, így a Valton-Sec Zrt. könnyedén nyerte el a Városliget őrzésére vonatkozó tendert. A céggel 48 hónapra szóló keretmegállapodást kötnek 3,11 milliárd forint értékben. Az elmúlt közel 10 évben mindig ők lettek a befutók, és 2017 óta mindössze egy cég akadt, amely elindult ellenük. Őket kizárták. A Valton szekere a 2010-es Fidesz győzelem után indult meg igazán, legutóbb a Békemeneten is ők biztosították a rendet."A Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó területen, a Városliget Zrt. vagyonkezelésében és/vagy egyéb jogcímen használatában lévő területeken, objektumokban terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok (őrzés-védelmi és biztonsági felügyeleti járőr feladatok) ellátására" keresett vállalkozót aVárosliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A közbeszerzési eljárást augusztus elején írták ki, a tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Az eredménytájékoztató szerint a 48 hónapra szóló, összesen 3 110 000 000 forint értékű keretmegállapodást a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-vel írták alá.A cég feladata lesz többek között a Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, és a Liget Budapest projekt további megvalósítása során a mély- és magasépítési, kertépítési és kertészeti tevékenységek, valamint az építő személyzet szabad mozgásának biztosítása.Emellett a közvagyon védelme a Városliget területén kiemelten a felújított, megépült épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekmények megelőzése, felderítése, illetőleg megakadályozása, továbbá a kamerarendszer működtetése, rendezvény esetén a lezárt területekre történő beléptetés biztosítása, de a rendkívüli események bekövetkezése esetén a jogszerű és szükséges intézkedések azonnali megtétele is.Évek óta csak a ValtonBár a kormány gyakran büszkélkedik az egyajánlatos tenderek számának csökkenésével, ha a Városliget őrzéséről van szó, szinte biztosan garantált a verseny teljes hiánya.2023-ban egy 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szóló keretmegállapodást nyertek el ugyanezen feladatokra a Városliget Zrt.-től. Rajtuk kívül egyetlen cég sem tett ajánlatot.Ezt megelőzően 2021-ben 1,5 milliárd forint értékben kaptak megbízást terület- és objektumőrzésre, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok elvégzésére a Városligetben. Akkor is csak ők jelentkeztek a felhívásra.2019-ben, amikor a cég jogelődjével, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel elnyerték a 620 millió forintos tendert, még próbálkozott a JUNA-Sec Kft. is, de őket kizárták a versenyből.Két évvel korábban, 2017-ben pedig szintén a Valton Kft. nyerte Városligetre vonatkozó, a nettó 465 millió forintos eljárást - abban az évben is csak ők tettek ajánlatot.Idén a jelentkezés feltétele volt, hogy az adott cég az előző három évi, közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele elérje a 300 millió forintot. De alkalmatlan volt az az ajánlattevő is, aki nem rendelkezett a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben szerződésszerűen teljesített, terület- és objektumőrzés, valamint védelmi szolgáltatásra vonatkozó referenciákkal, amelyek tartalmazták az alábbiakat:az őrzött terület legalább összesen 700 000 nm;legalább 1 fő fegyveres őrzési feladat ellátását,olyan objektum/helyszín őrzés-védelmi szolgáltatás, amely érintette a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényt.Az sem pályázhatott, aki nem rendelkezett minimum 1 fő OKJ felsőfokú biztonságszervező végzettségű vagy azzal egyenértékű, objektum őrzés és védelmi szolgáltatások szakterületén min. 36 hónap irányítási/vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberrel, vagy ha bármely számláján (a vizsgált időszakban megszűnt számláin is) 30 napot meghaladó sorbaállítás fordult elő a felhívás feladásától visszaszámított 12 hónapban (azaz átmeneti likviditási gondjai voltak).Szinte teljesen ugyanezek voltak az elvárt referenciák a 2023-as eljárás során is.A Fidesszel együtt jöttek sorban a közpénzes megbízások isA Valton karrierje igazán 2010-ben indult be, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. Többek között ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor, 2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén, de a Fidesz Lendvay utcai székházát is ők védték az udvart elfoglaló aktivisták elől. Később a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak, és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása is. A sikerszéria ezt követően is folytatódott: a városligeti megbízásokon túl legutóbb például a C.Ö.F. által rendezett Békemeneten tűntek fel.A sok állami megbízásnak is köszönhetőena Valton-Sec éves forgalma tavaly elérte a 28,6 milliárd forintot, a nyeresége pedig 2,5 milliárd forint lett.A cég 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos, a másik, 11 százalékos részvényes pedig Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. A Valton tulajdonában álló magánrepülőn Rogán Antal és Szijjártó Péter is megfordult már, de a cégben kisebb részt birtokló Bessenyeiről az is kiderült többek között, hogy szőlőt és gazdasági épületet, továbbá helikoptert és tengerparti luxuslakást is vásárolt.Katus Eszter
|
A Fidesz kedvenc őrző-védő cége 3,1 milliárdos megbízást kapott a Városligetben
|
A Valton ezúttal is egyedül indult a Városliget Zrt. terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kiírt tenderén.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/05/a-fidesz-kedvenc-orzo-vedo-cege-31-milliardos-megbizast-kapott-a-varosligetben
|
2025-11-05 14:06:49
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az átláthatósági rendelet-tervezetet benyújtó - jogász végzettségű - képviselő sajátjának vallotta az az anyagot, ami valójában az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által jegyzett "Ez a Minimum az Önkormányzatokban" programban közzétett mintarendelet másolata. Azt mondja, attól tartott, hogy ha a konzervatív többség meghallja a sablont jegyző szervezetek nevét, gondolkodás nélkül leszavazzák az egészet.Szigetmonostor önkormányzata átláthatósági programot készül bevezetni, ezt az október 27-i képviselő-testületi ülésen tárgyalták az Egyebek menüpontban. A javaslatot dr. Bartha Gábor, a Közösen Horányért és Monostorért Egyesület (KHM) frakció tagja nyújtotta be, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos lenne elfogadni ezt a szabályzatot.Üröm az örömben, hogy az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által készített mintarendeletet a sajátjaként prezentálta (3:28:00-tól) a kezdeményező.Az "Ez a Minimum!" program 2014-ben indult: a program kidolgozói arra kérték az önkormányzati képviselő-jelölteket, hogy megválasztásuk után már az első száz napban tegyenek konkrét lépéseket a helyi működés átláthatóbbá tételére - ennek egy lépése a rendelet elfogadása, amire szövegszerű javaslatot is közzétettek. Az "Ez a Minimum!" program célja az önkormányzatok működésének átláthatóbbá, számonkérhetőbbé és a lakossági kezdeményezésekre nyitottabbá alakítása.A projektet három civil szervezet jegyezte: az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország. Felhívásukra 2014-ben 193 jelölt csatlakozott a programhoz, közülük 43-an szereztek mandátumot. Zugló polgármestere elsőként ültette teljes körű, helyi rendeletbe az antikorrupciós minimumprogramot. A "minimumos" képviselők ugyanakkor sok helyütt ellenállásba ütköztek: volt, ahol a jegyző azzal érvelt, hogy a témában nem lehet rendeletet alkotni, máshol demagóg kifogásokkal söpörték le az asztalról a javaslatokat.Ennek dacára több településen érdemi vita indult, és a csomag egyes elemei helyi rendeletként is megjelentek sok önkormányzatnál.A 2019-es önkormányzati választások előtt 390 jelölt köteleződött el a program mellett: közülük a budapesti főpolgármester, 14 polgármester, és 170 önkormányzati képviselő (köztük 5 megyei képviselő) jutottak be a testületekbe. Budapest 2019-ben fogadta el az antikorrupciós programot. Bár a vállalások nem mindenhol teljesültek teljes körűen, a dicsőséglista élén három budapesti kerület végzett: Józsefváros (VIII. kerület), Újbuda (XI. kerület) és Terézváros (VI. kerület), a legjobb vidéki település pedig Baja lett.A szigetmonostori tervezettel kapcsolatban megkerestük a benyújtó képviselőt, Bartha Gábort, aki érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy attól félt, hogy ha a konzervatív beállítottságú testületi többség meghallja a programot jegyző szervezetek nevét, leszavazza az egészet. A helyi újságba cikket is tervez írni a témáról, pont annak fontossága miatt.Arra a kérdésre, hogy miért szeretné elfogadtatni az átláthatósági programot, Bartha azt válaszolta, hogy megítélése szerint helyben nem jól mennek a dolgok. Sem a polgármester, sem a nem-KHM-es képviselők nem akarnak a kialakult rossz gyakorlaton változtatni, a polgármester még a bizonyos szerződések nyilvánosságára vonatkozó, érvényben lévő rendelet követelményeit sem tartja be. Úgy véli, hogy az egész ország egyik legnagyobb baja az átláthatatlan működés.Bizonyos változtatásokat azért eszközölt az Ez a Minimum programból kölcsönzött sablonon, például, hogy szerződések esetén a szerződő felek neve, a szerződés tárgya és az ellenérték nem képezheti üzleti titok tárgyát. Hogy a novemberi ülésen-ezt megszavazzák-e a képviselők, még kérdés, de reményei szerint igen.Zimre ZsuzsaCímlapkép: Közösen Horányért és Monostorért Egyesület / Facebook
|
Szigetmonostor átláthatósági programot tervez bevezetni, az Ez a Minimum programból inspirálódott az ötletgazda
|
A kezdeményező attól tartott, hogy ha a konzervatív beállítottságú testületi többség meghallja a programot jegyző szervezetek nevét, leszavazza az egészet.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/06/szigetmonostor-atlathatosagi-programot-tervez-bevezetni-az-ez-a-minimum-programbol-inspiralodott-az-otletgazda
|
2025-11-06 10:40:54
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Korrupciógyanús közbeszerzések, milliós bírságok, fenyegetőző cégvezető, új, civil városvezetés. Ezeket találtuk Hajdúböszörményben, amit azért kerestünk fel, mert egy 2023-as cikkünk hatására eljárások indultak a korábban fideszes vezetésű város ellen. Az ellenőrzések ma már ott tartanak, hogy akár csődközelbe is kerülhet a város. De hogyan jutott el idáig a település? Mit tehet az óvónőből lett polgármester? És mit lép minderre a helyi cég, amely az elmúlt évtizedben szinte minden tendert megnyert a városban és környékén, most viszont ajtót mutattak nekik? Videóriport a Hajdúságból.2023 nyarán több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg egy közbeszerzési szakértő segítségével. A kiindulópont az volt, hogy mely cégek nyerték a legtöbb meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárást. Ez azért érdekes, mert ezeken a tendereken csak azok indulhatnak, akiket az ajánlatkérő felkér. A nyertesek azonban sokszor már előre megvannak, ők pedig hozzák magukkal a többi társaságot asszisztálni. Mivel a meghívásos tenderek a korrupció melegágyai, kíváncsiak voltunk, van-e ennek nyoma az adatokban.A lista első két helyén az országos lefedettségű Strabagot és Swietelskyt találtuk, a harmadik helyen viszont egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. végzett. A társaság 79 olyan Kbt. 115-ös eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. A tenderek értéke összesen nettó 5,6 milliárd forint volt.Az eljárásokat egyesével megvizsgálva kiderült, hogy bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. A közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös.És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 Kft. mégis többször eltalálta azt.És hogy ez hogyan sikerülhetett neki?A 2002-ben alapított, főként takarítással foglalkozó Tömb 2002 Bt. beltagjai Török Imre és Juhász Antalné voltak, a kültagja pedig Török Imréné Mező Erika. A helyiek elmondása szerint már a cég neve is árulkodó: a T és Ö betű Török Imrére utal, míg az M és a B Mező Barnára, Mező Erika testvérére. Mező Barna többek között a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője volt Hajdúböszörményben. A feltételezések szerint ez a rokoni szál is közrejátszhatott abban, hogy a cég tucatszám nyerte el a közpénzes megbízásokat a városban.Cikkünk nyomán pénzbírságot szabtak kiMivel mi nem vagyunk hatóság, cikkünk megjelenését követően az eseteket bejelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak, hogy vizsgálják ki ők a korrupciógyanús tendereket.Előbbi egyrészt a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet, másrészt maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amelynek eredményeként arra jutott, hogy a nyertes ajánlati ár több esetben is elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől, ami"felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét".Ezt viszont egyik ajánlatkérő sem jelezte a GVH-nál, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk.A hajdóböszörményi önkormányzat 2 eljárással volt érintett, és összesen 2,8 millió forint bírságot kapott. Először. Aztán elindult a lavina, és az Irányító Hatóság is pénzbírsággal sújtotta a várost. Az általunk bemutatott két eljárás miatt 19, illetve 22 millió forintot kell(ett) befizetniük. És ezzel még mindig nem volt vége a történetnek.Feljelentés, felülbírálat, nyomozásCikkünk nyomán ugyanis Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett a főügyészhez, aki feljelentésként értékelte azt, és továbbította a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz. Ahol viszont a feljelentést elutasították. Ez a döntés nem tetszett az Integritás Hatóságnak (IH), amely szintén vizsgálódni kezdett az ügyben. Az IH az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást.A nyomozó hatóság szerint viszont nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, aminek alapján bárki gyanúsítható lett volna bűncselekmény elkövetésével, ezért megszüntették az eljárást.Vadai és az Integritás Hatóság után ekkor a K-Monitor lépett az ügyben,amely a nyomozást megszüntető határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be. A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a korrupció ellen küzdő civil szervezet felülbírálati indítványát, és a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá elrendelte az eljárás folytatását.A nyomozás tehát újraindult, az új, civil hajdúböszörményi városvezetés pedig küzd a kialakult helyzettel."Nem háború, hanem kivégzés lesz"Göröghné Bocskai Éva polgármester a Facebookon számolt be arról szeptember közepén, hogy több uniós projektjük esetében is szabálytalanságokat talált az Irányító Hatóság, ezért nemcsak több tízmillió forintos büntetéseket kaptak, de akár a támogatások teljes összegét is visszakövetelhetik tőlük. Ez az összeg közel egy milliárd forint lenne, ami már a város működését is veszélyeztetné.Emellett az őket ért támadásokkal is meg kell küzdeniük. Ahogy azt a 2024-ben megválasztott civil (BHO Egyesület) polgármester az Átlátszónak elmondta, a korábban mindent nyerő Tömb 2002 Kft. tulajdonos-igazgatójával hamar elmérgesedett a viszony, végül oda jutottak, hogy egy alkalommal Török Imre megfenyegette őt. "Azt mondta, vegyem tudomásul, nem háború, hanem kivégzés lesz!" - állítja Göröghné Bocskai Éva.Az óvónőből lett polgármester szerint sokan félnek a cégtől, de ő nem, mert "nem lehet félelemben élni".Ugyanakkor azt is látja, mit vett ezzel magára. Ahogy fogalmaz: "ez a polip engem nagyon fojtogat". Elmondása szerint Török nyílt levelekben, Facebook-csoportokban és fizetett hirdetésekben rágalmazza és gyalázza őt és a férjét, sőt, a gyerekeit is. Ennek ellenére hajlandóak lennének együtt dolgozni a céggel, ha piaci áron és megfelelő minőségben dolgoznának.A polgármester azt is elmondta, hogy az önkormányzattól a cég felé tartó információáramlást megállították, és felszámolták a városi cégekben a rokonokból, barátokból álló "kis polipot" is. A Tömb által végzett beruházásoknál ugyan sok problémát találtak, de vannak dolgok, amiket nem tudnak bizonyítani, mert az elődeik "zseniálisan lepapíroztak" mindent, és vélhetően iratokat is megsemmisítettek."Manipulatív, félrevezető és valótlan rágalmak"Megkerestük az ügyben a Tömb 2002 Kft. tulajdonosát is, azonban amikor a helyszínen jártunk, épp nem tartózkodott a cég székhelyén. Ezért írásban kértük meg, hogy reagáljon a polgármester állításaira.Török Imre a következő választ küldte:"Köszönöm a megkeresésüket és egyben szeretném felhívni a figyelmet a személyemet, családomat ért folyamatos támadásra, melyet fizikailag Göröghné Bocskai Éva Polgármester Asszony férje, egyben tornatanár, edző és önkormányzati képviselő (video mellékelve) folytat, valamint Polgármester Asszony a hatalmát kihasználva végez a médián keresztül. Annak ellenére, hogy Polgármester Asszonnyala viszonyom a megválasztásáig korrekt és mondhatni barátságos volt, ami mára a részéről ellenségessé vált, amit sajnálok.Ennek a támadás sorozatnak az eszközei Önök is, mely kiderül az Önök által megküldött kérdésekből, hiszen a kérdéseik egy az egyben a Polgármester Asszony által már korábban a közösségi médiában közzétett manipulatív, félrevezető és valótlan rágalmai.Amennyiben cikket írnak a témában, kérem, hogy a jelen válaszom a mellékelt video linkjével együtt teljes terjedelemben jelenjen meg. Tisztelettel: Török Imre"Szöveg: Katus Eszter — Fotók és videó: Pápai GergelyNyitókép: Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere
|
"Ez a polip engem nagyon fojtogat" - videóriport a Fidesz utáni Hajdúböszörményből
|
Cikkünk nyomán eljárások indultak a városban korrupciógyanús közbeszerzések miatt. Az új, civil polgármester elmesélte, hogyan küzd a korábban mindent elnyerő c
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/09/ez-a-polip-engem-nagyon-fojtogat-videoriport-a-fidesz-utani-hajduboszormenybol
|
2025-11-09 17:59:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Sem a magyar kormány, sem a Google nem ad választ arra, melyik magyar hatóság kérésére, és milyen indokkal tettek elérhetetlenné egy kormánytagra nézve kínos témát felelevenítő videót. A YouTube-re feltöltött felvételen állítólag a néhai tizenéves prostituált, Horváth Nancy édesapja hallható, aki Rogán Antalt hozza összefüggésbe a 2015-ben történt gyilkosság áldozatával. A feltöltőnél a rendőrség házkutatást tartott, de a Belügyminisztérium azt állítja, nem ők kérték a videó cenzúrázását a Youtube-tól.Az "Elfeledett Bolygó" nevű YouTube-csatornára szeptemberben került fel egy videó "Horváth Ernest vallomása Rogán Antal és fiatalkorú lánya viszonyáról (hangfelvétel)" címmel. Ezen egy férfi hangja hallható, akit a feltöltő a 2015-ben, 19 évesen meggyilkolt Horváth Nancy (az Akácfa utcai gyilkosság áldozata) édesapjaként azonosít. A felvételen a férfi arról beszél, hogy lánya, akit halála előtt - még fiatalkorúként - egy "escort" cég futtatott prostituáltként, arról beszélt neki, hogy Rogán Antal is járt hozzá. Elhangzik az is, hogy a kapcsolat miatt Nancy féltette az életét, különösen azután, hogy hallott Welsz Tamás, a zavaros körülmények között elhunyt vállalkozó haláláról.Cikksorozatunk előző részében arról volt szó, hogy a kormánymédiában Káncz Csabát teszik meg bűnbaknak a parlamentben kirobbant "Zsolti bácsi"-botrány miatt, de ő csak azokat az interneten évek óta terjedő pletykákat elevenítette fel Facebook posztjában, amik a kegyelmi botrányra és a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataira vezethetők vissza. Az újságíró Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Rogán Antal kabinetminisztert nevesítette, akivel kapcsolatban a legismertebb, évtizedes pletyka az úgynevezett Nancy-ügy.Ahogyan Semjén, Rogán esetében sincsen semmilyen konkrét, közvetlen vagy közvetett bizonyíték a vádakra: nem tudni, hogy egyáltalán ismerte-e az áldozatot, a gyilkosságért pedig mást ítélt el a bíróság. Az ezzel kapcsolatos találgatások és összeesküvés-elméletek azonban ugyanúgy évek óta keringenek az internetes fórumokon, nem Káncz posztjában jelentek meg először.Eltűnt telefon, meg nem nevezett politikusA videómegosztóra idén felkerült felvételen szereplő állítások hitelességét nem tudjuk megerősíteni, ahogy azt sem, hogy a felvételen valóban Horváth Nancy édesapja beszél. Ami biztos, hogy az elhangzott állítások egybecsengenek azzal, amit Horváth Ernest a gyilkosság után több online fórumon és sajtónyilatkozatban is hangoztatott.2015-2016-ban a média is kapcsolatba hozta az áldozatot egy magas rangú politikussal, akit akkor a híradások nem neveztek meg.2015 májusában a Bors írta anonim forrásokra hivatkozva, hogy "politikus szexpartnere már akkor is Nancy kuncsaftja volt, amikor a lány még fiatalkorú volt." A Bors Nancy barátnőjére hivatkozva írt arról is, hogy egy meg nem nevezett politikus és a fiatalkorú prostituált együttlétéről videó is készült. A nő vele együttélő anyja viszont úgy nyilatkozott a Fókusznak, hogy lányának kizárólag kínai kuncsaftjai voltak, és a végzetes estén is egy ázsiai vendég járhatott nála.A rendőrség később azt közölte, hogy a nyomozás során nem került képbe politikus, és Nancy lefoglalt mobilján sem találtak ilyen felvételt, hiszen az egy régi, videózásra nem alkalmas darab volt (ennek ellentmond, hogy Nancyről több iPhone-nal készült szelfi is megjelent a közösségi médiában - ez a telefon az akkori híradások alapján nem került elő).A gyilkosság gyanúsítottja egy kínai férfi lett, aki időközben Kínába szökött. Bár Magyarországon távollétében bűnösnek találta és elítélte a bíróság, sajtóhírek szerint Kínában szabadlábon maradt, mert a két ország között nincs kiadatási egyezmény.Kormányzati kérésre nem elérhetőVisszatérve az idén közzétett vallomásra: a felvétel eredeti változata ma már nem elérhető a magyar felhasználók számára a Youtube-on, a linket felkeresőket most a következő felirat fogadja: "A kormányzat jogi panasza miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban." Az "Elfeledett Bolygó" kezelője később feltöltött egy videót, amiben arról beszélt, hogy "Horváth Ernest vallomását" letiltották - ám hamarosan ez a videó is a cenzúra áldozata lett: ezt felkeresve az az üzenet jelenik meg, hogy "Rágalmazási panasz miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban."A két videót a külföldről bejelentkező, vagy VPN-t használó felhasználók továbbra is láthatják. Időközben több felhasználó lemásolta és újra feltöltötte az eredeti videót - ezeket a másolatokat egyelőre nem cenzúrázták.Szerettük volna megtudni, hogy milyen kormányzati szerv, és milyen jogalappal utasította a videómegosztót a kifogásolt videó elérhetetlenné tételére. Fontos tisztázni, hogy a videót a Google (a YouTube tulajdonosa) állítása szerint nem saját hatáskörében törölte. A Google-nek magáncégként joga van hozzá, hogy eldöntse, milyen tartalmaknak ad helyt saját felületein, és rendszeresen töröl a felhasználói feltételeket sértő (például erőszakot, meztelenséget, zaklatást tartalmazó) tartalmakat. Jelen esetben azonban nem ez történt, hanem az, hogy kormányzati kérésre tettek kizárólag Magyarország területén elérhetetlenné egy videót.Jól fizet a Tóni a Google-nekItt érdemes egyébként megemlíteni, hogy a magyar kormány és hozzá kapcsolódó szervezetek csillagászati összegeket hagynak a Google-nél (és a Meta-nál), fizetett hirdetésekben terjesztve a propagandavideókat. Nemrég írtunk arról, hogy az Apáti Bence-féle Nemzeti Ellenállás Kft. több százmillió forintos - ellenőrizhetetlen forrású - összeget költött a Magyar Pétert támadó videókampányra. De a Fidesz már tavaly is Európa legnagyobb politikai hirdetője volt a Google felületein.A Google szeptember vége óta hivatalosan nem engedélyezi politikai hirdetések közzétételét, ennek ellenére a kormányközeli csoportok, sőt, maga a Fidesz azóta is hirdetett, csak éppen a propagandavideókat nem politikai hirdetésként jelölték meg. Megkerestük a Google sajtóosztályát, azt kérdezve tőlük, melyik kormányzati szerv, és milyen indokkal kérte a "Horváth Ernest vallomása" című videó letiltását. Emailünkre először még reagált egy magyar PR-cég, ami a jelek szerint a Google magyarországi sajtó-megkereséseit kezeli.Ők választ ígértek az amerikai techvállalattól, azonban október 2. óta nem érkezett tőlük visszajelzés, többszöri megkeresés ellenére sem.Nem a Belügyminisztérium cenzúrázottKözérdekű adatigénylést küldtünk kormányszerveknek is, akiktől azt szerettük volna megtudni, hogy a közelmúltban hány alkalommal kérték a Google platformjain található videók elérhetetlenné tételét, és hogy ezt milyen indoklással tették - nem tudni ugyanis más olyan esetről, amikor a Google kifejezetten a magyar kormány utasítására alkalmazott volna cenzúrát.A megkeresett szervek közül azonban cikkünk megjelenéséig egyik sem válaszolt: az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a megkeresésre. A Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium pedig azt mondta, hogy nem ők az adatgazdák. Különösen furcsa, hogy a Belügyminisztérium nem adatgazda az ügyben, hiszen a videó miatt a rendőrség eljárást folytat.A felvétel feltöltője az Átlátszónak is megerősítette, hogy a videó közzététele után nem sokkal a rendőrség házkutatást tartott nála egy ismeretlen tettes ellen folyó, különösen nagy kárt okozó rágalmazási ügyben indult nyomozás részeként, aminek során lefoglalták az adathordozóit és informatikai eszközeit.Mint mondta, a rendőröktől megtudta, hogy a "Horváth Ernest vallomása" eredeti változatát keresték a rendőrök. A neve elhallgatását kérő feltöltő elmondta azt is: bár a rendőrség azt ígérte, hogy hamarosan visszakapja a lefoglalt eszközöket, erre mintegy egy hónappal a házkutatás után még nem került sor. Az ügyben szeptemberben Káncz Csabánál is házkutatást tartottak, ő november 8-án arról számolt be a Facebookon, hogy visszakapta a telefonját és a laptopját.Szintén elutasította a válaszadást Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is - neki Tordai Bence országgyűlési képviselő adott be írásbeli kérdést, amiben többek között az szerepelt, hogy "Meg tudja erősíteni a Youtube állítását, hogy a fenti videó eltávolítását Magyarország Kormánya, vagy valamelyik kormányzati szerv kezdeményezte?" A beadványra Rogán helyett Hidvéghi Balázs, Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, de csak ennyit reagált:"Úgy tűnik, hogy az ellenzék álhírek és otromba hazugságok terjesztésével próbál politikai tőkét kovácsolni magának. A jelek szerint Tordai képviselő úr személyesen is élen jár az álhírek terjesztésében. Felszólítom, hogy ezt hagyja abba!""A magyar kormány nem tudja cáfolni a YouTube állításait, meg sem próbálják tagadni azokat, szerintem ez felér egy beismerő vallomással" - mondta az Átlátszónak Tordai Bence.Tordai beszélt nekünk arról is, hogy míg a "Zsolt bácsi" ügybe keveredett Semjén Zsolt heves támadásokat kapott, addig Rogán Antaltól mintha jobban tartanának az ellenzéki közszereplők, és a vele kapcsolatos ügyek rendre hamar elhalnak. Példaként említette, hogy már 2014-ben is szóltak arról hírek, hogy vannak az ellenzéken belül olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a Rogánnal kapcsolatos kritikákat, híradásokat lecsavarják.Az Átlátszó továbbra is gyűjti a gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos beszámolókat: Keressük azokat a gyermekvédelmi intézményekben lakókat és dolgozókat, akik ezen a kérdőíven megosztanák velünk első kézből szerzett tapasztalataikat az intézményekben folyó bántalmazásokról.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Kormányzati kérésre tiltotta le a Youtube a Nancy-ügyről szóló videót, a feltöltőnél házkutatást tartottak
|
A YouTube közlése szerint a magyar kormány közbenjárására távolítottak el egy videót, ami Rogán Antal és egy meggyilkolt tizenéves prostituált, Horváth Nancy ál
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/11/kormanyzati-keresre-tiltotta-le-a-youtube-a-nancy-ugyrol-szolo-videot-a-feltoltonel-hazkutatast-tartottak
|
2025-11-11 10:06:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
655 milliós keretszerződést kötött a Fidesz-frakció egy névtelen kőbányai céggel, miközben Orbán egyik közeli munkatársa, Kaminski Fanny cége havi 2 millióért dolgozik nekik.A KDNP-frakció TikTok-videóiért Csuti cége felel, más tartalmakat pedig az Index videórovatának vezetőjének cége szállít.Sokkal drágábban készülhetnek el a propagandafilmek is: 500 millió helyett már több, mint 700 milliónál tart a szerződés összege.A Fidesz és a KDNP sem hagy magára volt vagy jelenlegi képviselőket, megmondóembereket.Kiderült az is, a zárt körben tartott Parlamenti Szalon sokkal drágább volt, mint eddig gondoltuk.Szabó András - művésznevén Csuti - cége gyártja a KDNP-nek a TikTok-videókat - derült ki a Parlamenttől közérdekű adatigényéléssel megkapott frakciószerződésekből. A szerződések egy része alapból nyilvános, de az értékhatárok miatt nem minden kerül ki a Parlament honlapjára. Ezért kértük ki tételesen, hogy május 1. és szeptember 28. között milyen cégekkel szerződött le a Fidesz és a KDNP frakciója, és mi volt a szerződés tárgya. Az Országgyűlés Hivatalától egy ennél tágabb időszakról kaptunk tájékoztatást.Így derült ki, hogy Szabó cégével, a Social Guru Marketing and Communications-szal egész évre leszerződtek. Kétszer fél évre kötöttek szerződést, összesen 10 millió 160 ezer forintért.A KDNP pártként nincs fent a TikTokon, ahogy Semjén Zsolt pártelnök sem, Simicskó István frakcióvezető viszont igen, 2712 követővel. Az utolsó videót a dátum alapján februárban posztolta. Nacsa Lőrinc pártszóvivő viszont elég aktív, ő múlt csütörtökön posztolt arról, milyen jó hírek hangzottak el a kormányinfón. Neki 2821 követője és 76,7 ezer likeolója van.Annak nem láttuk nyomát, hogy Social Guruval korábban is dolgoztak volna. A Magyar Hang is írt erről pár napja, és megkeresésükre a KDNP azt közölte, valóban ezzel a céggel forgatnának majd, de az elmúlt 9 hónapban szerződés alapján még nem volt megrendelés és kifizetés.*Továbbra is szerződésben áll a KDNP Gáll Csongor cégével, az Imagine Films Kft-vel is. Gáll most az Index videórovatát vezeti, a Média1 pedig a kinevezésekor megkérdezte az Indamédiát, nem zavarja-e őket, hogy miközben Gáll a HírTV-nek dolgozott, cége az előző ciklusban 12 millióért gyártott filmeket a KDNP-nek. Érdemi választ nem kaptak. A szerződés szerint az Imagine Filmsnek a képviselőkről kell videót gyártani, a platformot nem jelölték meg. A cégnek egész éves szerződése van, az idei tarifa ugyanannyi, mint Csuti cégéé, vagyis több mint 10 millió forint.Gáll a 444-nek megerősítette, hogy cége valóban készít videókat a KDNP frakció számára, és ez együttműködés jóval az indexes munkaviszonya előtt kezdődött. Megkérdeztük, ezt nem tartja-e összeférhetetlennek a munkájával, hogyan választották őket, és kaptak-e állami támogatást, mire ezt írta: „amikor a megbízást megkaptuk a korábbi a feladatot ellátó céghez képest jelentősen kedvezőbb árajánlatot adtunk a megbízó számára, ezért nyertük el a megbízást, amelynek díján a magas infláció ellenére sem emeltünk. A cég soha semmilyen állami támogatást sem vissza nem térítendő pályázatot nem nyert nem is indult ilyenen. A rovatvezetői pozíciómból fakadóan soha semmilyen előny, nem érte a KDNP frakcióját sem politikusait, akikkel nekem személyesen semmilyen kapcsolatom nincsen. A cégem csak gyártási feladatot lát el, a videókat érintő tartalmi kérdésekről a megbízás keretein belül nem látunk el feladatot.”Orbán embere és az ismeretlen nyertesA jóval nagyobb Fidesz-frakciónak többe kerül a közösségi médiás jelenlét is: a frakció Orbán Viktor munkatársa, Kaminski Fanny egyik cégével régóta szerződésben áll. A megkapott lista szerint a Kaminski & Buranits Kft.-vel 2024. júniusa óta havi másfél millióra szerződtek év végéig, majd 2025. január 1-től jelentősen emeltek az összegen, és már havi 2 millióról szól a szerződés.A cég éves nettó árbevétele tavaly 25,9 millió forint volt, Kaminsky másik cége, a Triton Communications tavaly 942 milliós nettó árbevételt ért el, amiből 238 millió volt az adózott eredmény. Ezzel a céggel a frakció nem szerződött le, ők a Miniszterelnöki Kabinetirodával állnak kapcsolatban. (Így már az a csoda, hogy Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a kormányinfón nem a térdét csapkodva válaszolt arra a kérdésünkre, hogyan engedhetik meg maguknak a miniszterelnök munkatársai, hogy magángépen kísérjék Orbánt Horvátországba.)A Kaminski & Buranits Kft.-vel a Parlament honlapján lévő adatok alapján több tízmillió forintért szerződött le az elmúlt években a Fidesz.Egy ismeretlen kőbányai céggel, az RTDCOM-mal online tartalmak megjelenítésére és hirdetési feladatainak ellátására kötöttek egy 655 milliós keretszerződést, március végétől jövő április végéig. Ez egy 1948-as születésű férfi egyszemélyes vállalkozása, és bár a cégről nem találni érdemi információkat a neten, honlapja sincs, a Fidesz-frakció rendre dolgozik vele. A mostani összeg viszont kiugróan magas ahhoz képest, hogy 2021 óta idáig összesen 250 millióért szerződtek velük.Kutatás és lejárt propagandaTermészetesen a Fidesz-frakció nem csak a megjelenésre ad: a Magyar Társadalomkutató Kft-nek negyedévente csaknem 27,5 millió forintot fizettek ki „személyes mintavételen alapuló közvélemény-kutatásra.” A szerződés a megkapott lista szerint januártól idén szeptember végéig élt, ez alapján 82,5 milliót számlázhattak ki. 2024-re több mint 80 milliót kaptak a frakciótól közvélemény-kutatásra.A tartalmat örömmel olvashatják a kormányoldalon, ugyanis a Magyar Társadalomkutató Kft. szerint „a Fidesz többségét a 40 feletti választók biztosítják”, „a Fidesz 8 százalékponttal előzi a Tiszát”, valamint „10-ből 6-an örülnek az első lakásvásárlók kedvezményes hitelének.”A Fidesz frakció leszerződött a TV Com-mal is, aminek Kálomista Márton (Kálomista Gábor fia) az ügyvezetője. A Parlament honlapján lévő adatok szerint ezeket a szerződéseket idén februárban illetve márciusban kötötték, első körben november és december elejéig, félmilliárd forint értékben. A közérdekű adatigényléssel megkapott listából kiderült, hogy időközben az időtartamot és az összegeket is növelték.Hogy hány lépésben, azt nem tudni, mindenesetre a jövő februárig illetve márciusig élő szerződésekre 655,3 millió helyett augusztus közepétől 769,6 milliót fizethetnek ki. A céggel „audiovizuális médiaszolgáltatásra szánt műsorszám előállítása” címszóval kötöttek szerződést.A frakció fél éve azt kommunikálta, a céggel két filmet gyártat, az egyik „a USAID-botrányként ismert nemzetközi politikai és médiakorrupciós hálózat magyarországi szálairól” szól – vagy szólt volna, hiszen a téma azóta lepörgött -, a másiknak pedig „az európai migrációs válság 10 éves története” lesz a témája. Akkor azt közölték, a filmeket várhatóan év végén mutatják be.Képviselő úr, a szerződése!A Fidesz és KDNP frakció is szerződött volt vagy jelenlegi politikusaikkal. A szegedi KDNP-elnök és vármegyei közgyűlés alelnöke, Haág Zalán cége rendszeresen feltűnik a listákon. A Partiscum Press-szel az év első felére három jogcímen kötött szerződést a KDNP: havilap főszerkesztésére havi 165 ezer, holnap főszerkesztésére 1,04 milliót, médiaügyi tanácsadásra 444,5 ezret kapott havonta.Júliustól az év végéig – egyelőre legalábbis – tanácsadásra szerződtek vele, havi 514 ezerért. Ebből a listából nem derül ki, de a Parlament honlapján talált korábbi szerződések alapján Haág cége a KDNP honlapjért felel, illetve a Hazánk című havilap szerkesztésére kapott pénzt.A kisebbik kormánypárt egy évre leszerződött az Edivent Kft.-vel is „online hirdetések tervezése, szervezése, elhelyezése” címszóval, összesen 14 millió forintért. A cég Ludvig Tamásé, aki az előző ciklusban önkormányzati képviselő volt a XI. kerületben, most pedig egy bizottság tagja ugyanott.A kisebbik kormánypárt listáján van az érdi fideszes képviselő, a helyi Fidelitast alapító Gasparik Gábor cége is, amely havi 508 ezer forintért látta el tanácsokkal a KDNP-t, és nyújtott az „alaptevékenységes szükséges információkat.” A szerződés az év első félévére szólt. Az idén leadott vagyonnyilatkozata szerint Gasparikot a Miniszterelnöki Kabinetiroda is alkalmazza szervezési referens és programfelelős munkakörben, havi 1,1 millióért, amin felül cafetériát is kap.A Fidesz-frakció továbbra is szerződésben áll Varga István ügyvéddel, aki korábban fideszes országgyűlési képviselő, majd a KESMA kuratóriumi elnöke volt, ahonnan egy, a jobboldali újságírókra nézve dehonesztáló nyilatkozatát követően pár órán belül távozni kényszerült.Varga évek óta szerződésben áll a Fidesz frakcióval – emlékei szerint 10-15 éve -, és a 444-nek azt mondta, a jó hírnév megsértésével kapcsolatos peres ügyeket viszi. „Ez nem nagy dolog”, az szerződés összegét sem tartja túlzónak.Vargának a frakció most havonta 1,079 millió forintot fizet, megbízási szerződése jövő év május végéig tart. 2022. júniusa és 2024. május vége között 25,9 milliót kapott.Kötter, Kun, Breuer, BalásyNem képviselő, de a megafonos influenszer Kötter Tamás ügyvédi irodájával, a Biczi és Turi-val is él egy havi 381 ezer forintos szerződés jövő május végéig, „jogi képviselői feladatok ellátása” címen. (Kötter Tamás hivatalos vezetékneve Biczi.) Az ügyvédi iroda címére van egyébként bejelentve az Ellenállás Mozgalom is, amely Nemzeti Ellenállás Mozgalom néven nyomja a Tisza-ellenes kampányokat.A kormányinfók elmaradhatatlan kérdezője, Breuer Péter a Breuer Presstől, de mint kiderült, cégével, a WORLD B. P. I. Bt-vel havi 500 ezer forintra szerződött a Fidesz-frakció külpolitikai tanácsadásra. A szerződést két évre kötötték.A listán felbukkan még dr. Kun Miklós neve, aki szintén két éven át készít külpolitikai szemléket, havi 317,5 ezer forintért. Őt annak idején a 168 óra Kun Miklós történészként, Oroszország-szakértőként azonosította be, akivel évekkel korábban is hasonló tárgyban szerződött a Fidesz, nagyjából ugyanekkora összegért.A plakátkampányok nagy nyertese, Balásy Gyula ebből a körből sem maradhatott ki, az egyik érdekeltségével, a Visual Europe Zrt.-vel „rendezvénytechnikai szolgáltatás biztosítására” kötött szerződést a Fidesz-frakció, összesen több, mint 10 millió forintért. Az egyik szerződés szeptember 17-18-ára szólt, a másik időtartama szeptember 1. és 27. között tartott.Drága volt a SzalonBár a dátumok alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani, milyen rendezvény szervezéséhez vették igénybe a Balásy-céget, egy másik esemény viszont egyértelmű.Ez pedig a Parlamenti Szalon, amit egyébként a Várban, a frissen felújított Lovardában tartottak. A Magyar Hang korábban azt írta, a zárt körű rendezvény, amelyen Orbán Viktor is felszólalt, 50 millióba került, de a frissen kapott adatok alapján ennél jóval többől jött ki.Az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft-vel arra a napra két szerződést is kötött a Fidesz-frakció rendezvényszervezésre valamint rendezvénytechnikai eszközök biztosítására, összesen több mint 30 millió forint értékben.A Főőrség és Lovarda Üzemeltető Kft-vel pedig catering szolgáltatásra szerződött le, 35,3 millió forint értékben. A dekorációt az atlétikai vb dekorációját is intéző OSG Hungary Kft. csinálta 2,7 millió forintért, Pál Lajos egyéni vállalkozó pedig zenei szolgáltatást nyújtott 1,2 millióért. Arra a napra tehát kifizettek 69,2 milliót.Az R56, a Lovarda és a Csónakázótó Kft. májusig ugyanahhoz a körhöz tartozott, ezekkel a cégekkel több szerződést találtunk a Fidesz- illetve a KDNP frakció részéről.Az őszi kihelyezett frakcióüléshez két hotelben béreltek szobákat, a Fidesz-frakció nagy része a Hotel Füredben szállt meg, 39,3 millió forintért, de néhány képviselőjük a Czigle-Flamingo Hotelben kapott szobát 1,5 millió forintért. Abban a hotelben a KDNP lehetett többségben, akik 15,5 milliót fizettek a szállásért. A két hotel a cím alapján egymás mellett van, a tulajdonosi kör ugyanaz.*A cikket megjelenés után ezzel a mondattal frissítettük.
|
Csuti cége gyártja a KDNP TikTok-videóit, a Fidesz 80 millióért rendelt közvélemény-kutatásokat - megnéztük, mire költik a tízmilliókat a kormánypárti frakciók
|
Közérdekű adatigényléssel kértük ki a Parlamenttől a Fidesz- és a KDNP-frakció szerződéseit, így olyan tételekre is ráláttunk, amit a Parlament honlapján nem hoznak nyilvánosságra. A listán szerepel az Index rovatvezetőjének cége és a Kormányinfó egyik elmaradhatatlan kérdezője is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/04/csuti-cege-gyartja-a-kdnp-tiktok-videoit-a-fidesz-80-millioert-rendelt-kozvelemeny-kutatasokat-megneztuk-mire-koltik-a-tizmilliokat-a-kormanyparti-frakciok
|
2025-11-04 06:02:15
| true
| null | null |
444
|
Az előző, 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést ír ki kommunikációs feladatokra a félig a magyar állam, félig a Mol tulajdonában lévő Mol-Új Európa Alapítvány. Az alapítvány éves szinten hatalmas összeg felett diszponál, több száz sportolót, fiatalt, támogat, mindezt állami és Mol-os pénzekből.Az azonban nem világos, miért kellene ekkora összegeket fordítania marketingfeladatokra. Magyarországon csak a legnagyobb cégek (pl. az MVM, az OTP vagy a Mol) engedhetik meg maguknak, hogy annyit költsenek kommunikációra, mint amennyit az előző és a most készülő szerződések alapján a Mol és az állam közös alapítványa tervez. A kiadás szükségességét tovább árnyalja, ha megnézzük, milyen projektekre költött az alapítvány tavaly kommunikációs célból: példáulSchmidt Mária és Miklósa ErikaPR-cikkeire.A korábbi években a kormányzati kommunikációt is végző - például a plakátkampányokért felelős - két céggel, a New Land Mediával és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötött megállapodást a Mol-Új Európa Alapítvány, a két cég a NER-es állami kiadások egyik legnagyobb nyertesének számító Balásy Gyuláé.A Mol-Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösenhozta létre 2021-ben,közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként célja a sport, a kultúra, az egészségügy, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a környezetvédelem támogatása. A cég, a magyar állam és a közösen létrehozott alapítvány összefonódásainak megértéséhez érdemes felidézni, hogyan született a Mol-Új Európa.A Mol jópár éve az egyik legnagyobb magyar tőzsdei cég, amelynek a 2010-es évek második felére a magyar állam lett a legnagyobb tulajdonosa több mint 25 százalékkal. 2019-ben viszont megvált az állam a részesedésétől: 10 százalékot az MCC-t, újabb 10-et a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kapott, a maradékot a szóban forgó a Mol-Új Európa Alapítvány vette át. Az alapítványnak a Mol saját részvényeiből is átcsoportosítottak, így jelenleg 10,49 százalékos tulajdonrésszel a cég legnagyobb résztulajdonosa. Ha a Mol osztalékot fizet, legnagyobb részvényesként jelentős összeggel bővül az alapítvány büdzséje.Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes,mellette ott ül kuratóriumi tagkéntSchmidt Mária és Demeter Szilárd nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke. Az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai közé többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára tartozik.Túl gyakran nem szerepelt a hírekben az alapítvány ezután, egészen 2024 őszéig, amikor a444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amiket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesenszintén több milliárd forinttal támogatott.Az alapítvány 2024-esbeszámolója alapján28,5 milliárd forintnyi bevételhez jutott és 22 milliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. Több mint 251 milliárdnyi saját tőkéje van, hosszú lejáratú kötelezettségei nincsenek, van viszont 90 millió forintnyi rövid lejáratú kötelezettsége.A beszámolóból az is kiderül, hogy tavaly összesen 543 fiatalt pártfogolt, akik "különböző programokon, versenyeken, kurzusokon, edzőtáborokban vehettek részt", illetve olyan eszközökkel támogatta őket az alapítvány, amik "segítették őket a tudományos kutatásokban, művészeti alkotásaikban vagy sportolói karrierjükben való előrehaladásban". Az alapítvány támogatott a 2024-es vagy 2028-as nyári olimpiákra készülő sportolókat is, összesen 50 egyéni sportolót, 6 egyesületet és 8 szövetséget.A korábban már említett PR-cikkek az osztrák European Voices című, negyedévente megjelenő folyóiratban jelentek meg, a lapot 30 ezer példányban nyomtatják ki. Tavaly decemberbenposztolt arrólSchmidt Mária, hogy G. Fodor GáborOrbán kontra Soroscímű könyvéről írt egy cikket, ami a European Voices-ban jelent meg. Azt viszont elfelejtette megemlíteni a posztjában, hogy ez egy fizetett hirdetés, amit nem mellesleg a Mol-Új Európa Alapítvány költségvetéséből finanszírozták, aminek ő a kuratóriumi tagja.A folyóirat angol nyelvűhonlapja szerint"olyan szakértők, tudósok, írók, politikai gondolkodók és megfigyelők számára nyújt platformot, akik Európa helyzetéről elmélkednek, és megosztják egymással az Európa jövőjéről szóló elképzeléseiket. Olyan közönséghez szól, amely részese akar lenni ezeknek a vitáknak."Az nem titok, hogy az alapítvány támogatja az osztrák lapot, a European Voices támogatói között ott van az OMV és a Raiffeisen is. A támogatásért cserébe pedig sima reklámok mellett Schmidt Mária és Miklósa Erika véleménycikkeit publikálják PR-cikként. Utóbbi a 2024. májusi számban jelent meg, a Telexhez került dokumentum szerint tavaly 18,6 millió forintot tervezett fizetni az alapítvány a májusi számban található hirdetési helyért.Az alapítvány más területeken folytatott kommunikációs tevékenysége sem teljesen arányosnak a ráköltött pénz mennyiségével: a honlapja alapján az elmúlt másfél évben 7 darab sajtóközleményt adott ki az alapítvány sajtóosztálya, a közösségi médiában, leginkább Facebookon és Instagramon ezzel szemben egész aktív az alapítvány, bár a profilok elérése alacsony: előbbi felületen 10 ezer követője van, de rendszeresen 5-20 ember kedveli a posztokat, Instagram-profilján pedig 933 követő mellett gyakran előfordul, hogy egyetlen felhasználó sem kedveli a bejegyzéseiket.Az alapítvány 2025-ös közbeszerzési terve szerint az 500 millió forintos összeget többek között logófejlesztésre, honlapra és a honlap működtetésére, rendezvényszervezésre, valamint az alapítvány támogatási programjainak kommunikációjára és a hozzá tartozó rendezvények szervezésére fogják fordítani. Érdemes összevetni a tervezett ráfordítást az alapítvány más költéseivel:A beszámoló szerint cél szerinti juttatások - azaz a szervezet alapcéljának megvalósítására fordított kiadások - 2024-ben 11,5 milliárd forintra rúgtak.A vezető tisztségviselőknek összesen 128 millió forintnyi juttatást utaltak ki 2024-ben, ebből az öt kuratóriumi taghoz összesen 83 millió forint került.Felmerül az a kérdés is, hogy miért költ ennyit kommunikációra egy olyan alapítvány, ami nem gyűjt támogatásokat civilektől és nincsenek hangsúlyos kommunikációs kampányai.A Mol-Új Európa amúgy nem közvetlenül, hanem a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKH) keresztül szerződik, alájuk tartozik a félig állami alapítvány ilyen jellegű költéseinek megszervezése, amint az az előző, 2024-ben kötött, 2024-25-re szóló450 milliós szerződésbőlis látszik. Az NKH az összes állami kommunikációs költést a kormány kedvenc kommunikációs cégcsoportjának, Balásy Gyula érdekeltségeinek adja évekre szóló, több tízmilliárd forintos keretszerződésekkel. Balásy vállalkozásai dolgoztak többek között alegdrágább nemzeti konzultáción, a kormány mindenféleplakátkampányainés azaugusztus 20-i programokon.A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2018 óta csak Balásy cégeivel köt szerződést. Egy2022-ben megkötött keretmegállapodás alapjánezek a cégek végezték az utóbbi években a kormányzati vagy a kormányhoz közeli kommunikációs feladatokat, akkor 75 milliárd forintos keretösszegben állapodtak meg, ami 12 hónapra szólt. A szerződésnek viszont volt egy olyan beépített opciója, ami szerint lejárta után még kétszer is meg lehetett azt újítani, további 1-1 évre, ugyanúgy 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből végül egy 225 milliárd forintos gigaszerződés lett, ami előtt nem kellett új közbeszerzést kiírni.Idén viszontújabb 75 milliárd forintos keretmegállapodástkötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel. A következő években így nagy valószínűséggel - hacsak nem bont szerződést az állam valamilyen okkal - Balásy cégei felelnek majd az aktuális kormány és az állami intézmények kommunikációs feladataiért, miközben még közbeszerzés kiírásával sem kell bajlódni.AG7 gyűjtéséből kiderül,hogy a kormánykommunikáción túl több állami megrendelője is van Balásyéknak: idén összesen 3 hónap alatt 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, többek között az MVM-mel 1,3 milliárdos, aMÁV-val 948 milliós, aSzuverenitásvédelmi Hivatallal 865 milliós, a Magyar Postával 662 milliós összegről állapodtak meg. A Mol-Új Európa Alapítvánnyal sem először szerződnek, az alapítvány 2024-2025-öskommunikációs feladatait is ez a két cég végezte.A közbeszerzési tervről és arról, milyen kampányokat valósítottak meg az előző 450 millió forintból, illetve miket terveznek az újabb 500 millióból, kérdéseket küldtünk a Mol-Új Európa Alapítványnak. Ha érdemben válaszolnak, hírt adunk róla.
|
Félmilliárdot költhet el a Mol és az állam közös alapítványa a kormánypropaganda legnagyobb haszonélvezőjénél
|
A Mol–Új Európa kommunikációs feladatait a kormányzati kommunikációért is felelős Balásy Gyula-féle cégek végzik.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/07/mol-uj-europa-alapitvany-allam-kommunikacios-koltseg-balasy-gyula
|
2025-11-07 05:02:21
| true
| null | null |
Telex
|
Ritkán lehet elmagyarázni egyetlen képen, hogy a Fidesz hogyan képzeli az ideális civil világot. De Bagi Barna Fidelitas-alelnök segítségével most bemutatjuk, íme:A fotó ezen a standoláson készült, ahol a háború ellen gyűjtenek aláírásokat a Fidesz ifjúsági szervezetének a tagjai. Összeérnek időben, de ez nem a nemzeti konzultáció a Tisza-adó ellen, hanem a Fidesz által indított aláírásgyűjtés.Az itt osztogatott újság, a Jövőképek a saját meghatározása szerint a XV. kerület időszaki lapja. Valójában nettó fideszes propaganda, ami persze egy fideszes standnál nem meglepő, de az újságot nem a Fidesz finanszírozta, hanem közpénzből, állami támogatással adták ki.A tartalmát pontosan foglalja össze a címlapja: balra Németh Balázs reggeli harcos, a Fidesz XV. kerületi jelöltje, jobbra Zsigmond Barna Pál, a Fidesz újpesti jelöltje.És sokáig azt sem kell keresgélni, milyen közcsapból folyt ide a pénz. Az újság 2. oldalán, a baloldali megszorítás alatt, a zötyögős BKV mellett, a jobb alsó sarokban a megoldás.Ahogy arra a DK-s Barkóczi Balázs felhívta a figyelmet, a nemcsak az aluljáróban a fidelitasosok standján osztogatott, hanem a XV. kerületi és újpesti postaládákba is bedobott újságot egy helyi fideszes álcivil szervezet, a Logosz Alapítvány adta ki, amit egy XV. kerületi KDNP-s önkormányzati képviselő gründolt.Tényleg nem kell bonyolult céghálókat felrajzolni az adóforint -> fideszes propaganda transzformáció leírásához.A Logosz Alapítvány - teljes nevén Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért - háromfős kuratóriumának tagja Szalay Kornél Géza, a XV. kerület fideszes önkormányzati képviselője (nem egyéniben, hanem kompenzációs listáról jutott a testületbe).Nem lehet állítani, hogy erős a jelenlétük a mostanában annyira fontos digitális világban. Hosszas keresgélés után annyi derült ki, hogy idén március 1-én megszervezték az I. Észak-Pesti Keresztény Bált, a KDNP alapítványának a támogatásával, itt Szalay a Logosz titkáraként vezényelte le a programot.És a Városi Civil Alap (VCA) pályázatainak győztese között lehet még belefutni a Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért nevébe. A VCA a magyar kormány mintaprojektje arra, hogy az állampárt szerint mi a civil szervezetek támogatásának megfelelő módja. (Civil szervezetek korábban a Norvégia, Izland és Liechtenstein által közösen finanszírozott Norvég Alapból kaptak támogatást, egészen addig, amíg azt ki nem utálta a kormány. Az ok: magyar civil szervezetek között úgy osztottak el évi 4 milliárd forintot, hogy arra a kormánynak nem volt befolyása.)A CVA-ról mi is sokat írtunk már. Az elég egyértelmű, hogy a 2021 óta működő új rendszerben már tökéletesen érvényesülni tud a kormánypárti befolyás. A Válaszonline tavaly januárban összesítette a három kör legnagyobb nyerteseit, és arra jutottak, hogy "a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt - rengeteg állami forrás felhasználásával". A legnagyobb támogatás kapó alapítványok 87 százalékánál találtak erős hatalomfüggést.A Logosz esetében ez teljesen direkt, a kuratóriumi tag, titkár Szalay aktívan politizál helyi fideszesként. Háromszor kaptak eddig pénzt a Városi Civil Alapból:2021-ben 4 milliót2024-ben 10 milliót2025-ben 10,9 milliót.Az éves beszámolóikban ennek az állami támogatásnak nem találni nyomát (a 2025-ös még nem készült el), de az újság elég kézzelfogható. És az is, hogy ebből a pályázati pénzből készült, ezért szerepel a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapítvány a támogatók között.Hogy mennyire civil az újság, íme pár oldal:Van benne még helyi ingatlanmutyiról szóló írás (a kerület ellenzéki vezetésű), a kormányzati intézkedésekről is bőven lehet olvasni (Otthon Start, nyugdíjasutalvány, anyák szja-mentessége), ahogy kedvet csinálnak a Békemenethez is, és meghívó is van a helyi 56-os megemlékezésre (ahol Németh Balázs mondott beszédet).A személyes kedvencem az újpesti piacról szóló hír, amin egy férfi vásárol:Ha netán valaki nem tudná, ki az, lapoz egyet, és már meg is tudja:Bizony, Zsigmond Barna Pál, a Fidesz újpesti jelöltje.Küldtem kérdéseket Szalay Kornélnak, de egyelőre nem jött rájuk válasz:A lapot a LOGOSZ Alapítvány az Erkölcsi Értékekért című szervezet jelentette meg, aminek Ön az egyik kurátora. Milyen tevékenységet végez az alapítvány, hol követhető nyomon a működése?Mi az alapítvány működésének a célja?A lapban azt írják, hogy a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez a Városi Civil Alapból kapott támogatást jelenti?A lap összeállításánál mennyire törekedtek a kerületiek kiegyensúlyozott tájékoztatására?Kik készítették a lapot?Milyen más tevékenységre használták még fel a Városi Civil Alaptól kapott támogatást?Pályáznak az újabb kiírásban a Városi Civil Alapnál?Merthogy az eddig négy kör után már kiírták a Városi Civil Alap ötödik körét is, hogy jövő évre - a választás évében - is finanszírozzák a kiválasztott civil szervezetek működését.
|
Pofátlanul egyszerűen lett állami pénzből mindenkinek osztogatott fideszes pártpropaganda a XV. kerületben
|
Úgynevezett „civilek” nyertek pályázati közpénzt, Németh Balázst reklámozó újságot csináltak belőle.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/30/pofatlanul-egyszeruen-lett-allami-penzbol-mindenkinek-osztogatott-fideszes-partpropaganda-a-xv-keruletben
|
2025-10-30 14:53:00
| true
| null | null |
444
|
Nem akar hazamenni Lengyelországba a kihallgatására a most már hetek óta Budapesten tartózkodó Zbigniew Ziobro, a volt lengyel igazságügy-miniszter, akit otthon az Igazságügyi Alappal kapcsolatos visszaélésekkel, többek között az ellenzékiek és újságírók ellen felhasznált Pegasus kémszoftver illegális beszerzésével gyanúsítanak. Ziobro ezért inkább felajánlotta a varsói főügyészségnek, hogy Brüsszelben vagy Budapesten jelenne meg kihallgatáson - írja a Gazeta Wyborcza."Azt javasoltuk, hogy Zbigniew Ziobrót a konzuli hivatalon, vagy nemzetközi segítségnyújtáson keresztül hallgassák ki, az ilyen eljárás távolról is lefolytatható. A miniszter a megbeszélt időpontban és helyen megjelenhet, mivel Lengyelország már régóta nem az állandó lakhelye" - mondta Ziobro ügyvédje a Rzeczpospolitának.A politikust azzal gyanúsítják, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány idején igazságügyi miniszterként "szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított". A szervezet a gyanú szerint több mint 150 millió zlotyt (13,8 milliárd forint) sikkaszthatott el. Ha bűnösnek találják, akár 25 évi szabadságvesztésre is ítélhetik.A gyanú szerint Ziobro az áldozatsegítésre és bűnmegelőzésre létrehozott Igazságosság Alapból sikkaszthatott, ebből vették meg a Pegasust is.Ziobro budapesti tartózkodása azért is érdekes, mert a helyettese, Marcin Romanowski, politikai menedékjoggal él a magyar fővárosban. Romanowskit szintén az Igazságosság Alap ügyében vádolták meg az állami vagyon megkárosításával, de ő még azelőtt Magyarországra menekült, hogy kiadták a letartóztatásáról szóló parancsot.Ziobro kapcsán könnyen megvalósulhat egy hasonló forgatókönyv. A lengyel politikus október 30-án Orbán Viktorral fotózkodott a Karmelitában, a miniszterelnök pedig azt írta, hogy Ziobrót politikai üldözöttnek tartja - hasonló indoklással adták meg korábban Romanowskinak is a magyar menedékjogot.Azóta a Szejm már megvonta Ziobro mentelmi jogát, az ügyészség pedig elrendelte az őrizetbe vételét. Ez alapján letartóztatási parancsot is kiadhatnának ellene, az ügyvédje indítványa a konzuli kihallgatásról valószínűleg éppen ezt akarja megelőzni: mivel az ügyészséget tájékoztatták a budapesti címéről, azzal érvelhetnek, hogy nem bujkál, vagyis nincs szükség a letartóztatására."Előbb vagy utóbb Zbigniew Ziobro szembesülni fog a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel. Természetesen ennek Lengyelországban kell történnie, nem pedig a tanúvallomást tevő személy által kijelölt helyen" - reagált Ziobróék indítványára Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes.
|
Nem akar hazamenni a kihallgatásra a Budapesten Orbán védelmét élvező Ziobro
|
A korrupcióval vádolt lengyel miniszter Pestről próbálja meg elkerülni az előzetes letartóztatást.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/12/nem-akar-hazamenni-a-kihallgatasra-a-budapesten-orban-vedelmet-elvezo-ziobro
|
2025-11-12 17:51:24
| true
| null | null |
444
|
A kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványa 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. A pénz döntő részét azóta sem kapták vissza, az Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények miatt feljelentést tett.Mivel kíváncsiak voltunk, kik, miért és hogyan hozták meg az utólag borzalmasnak tűnő pénzügyi döntéseket, közadatigényléssel kikértük az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyveit.Az alapítvány rengeteg dokumentumot elküldött, de jegyzőkönyvek legfontosabb részeit - összesen több mint száz oldalt - üzleti érdekre hivatkozva teljes egészében kitakarták.Úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosságnak joga van megtudni, mi alapján hozták meg a pénzügyi döntéseket, így bepereltük az alapítványt.2025. október másodikán, csütörtökön három hónap szünet után először ült össze Kecskemét város közgyűlése. Az önkormányzati képviselőknek volt mit megtárgyalniuk, az ülés több mint hat órán keresztül tartott. Az ellenzéki képviselők a napirendi pontok között többször utalást tettek az MNB-botrány kecskeméti szálára és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester abban betöltött szerepére.A polgármester az ülés nagy része alatt türelmesen hallgatta a megjegyzéseket, a napirend utáni felszólalások elején azonban magához ragadta a szót. Felszólalásában hosszan beszélt az Állami Számvevőszék jelentéseiről és a saját szerepéről, és érvek egész sorát hozta fel amellett, hogy ő, illetve a kecskeméti egyetem alapítványának vezetése semmilyen kárt nem okoztak annak."Amikor olyan kijelentést tesznek, hogy eltőzsdézett, az nem a Neumann János Egyetem alapítványára vonatkozó hiteles kijelentés. Semmi köze a Neumann János Egyetem alapítványának a tőzsdéhez"- mondta Szemereynéa KecsUP beszámolója szerinta szerepét firtató ellenzéki képviselőknek, akik szerinte"összevissza beszélnek és összevissza hazudnak a nyilvánosságnak".Az alapítás óta a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) felügyelőbizottságában ülő Szemereyné álláspontja szerint ők semmilyen hűtlen kezelést nem követtek el, sőt, megfelelő elővigyázatossággal bántak a rájuk bízott pénzzel. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a döntéshozatal során végig a jogszabályoknak és a döntéshozókra vonatkozó morális elvárásoknak megfelelve jártak el, vagyis nincs semmi titkolnivalójuk.A jelek szerint azonban van.Idén márciusban sokakat meglepetésként érhetettaz Állami Számvevőszék (ÁSZ) kecskeméti egyetemet érintő jelentése. Mint kiderült, az egyetemet üzemeltető alapítvány az évtized elején 144,5 milliárd forint közpénzhez jutott, amelyből 127,5 milliárdot kölcsönadott az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. Ezt a pénzt először tavaly januárban próbálták meg visszaszerezni, de hiába, a nagy részét azóta sem kapták meg.Azt, hogy a kecskeméti egyetem vezetése hogyan navigálta magát ebbe a rendkívül előnytelen helyzetbe, az Állami Számvevőszékrészben feltárta. Mivel szerintük a napvilágra került tények több bűncselekmény gyanúját felvetik, az ügyészségen feljelentést tettek. A különböző szereplők motivációi és lépései, a döntéshozatalban betöltött pontos szerepük, és ennek megfelelően a lehetséges vagyonvesztésért való felelősségük azonban a jelentésből nem derült ki.Az ÁSZ közlése után nem sokkal ezért a kecskeméti KecsUP Hírekközérdekű adatigényléssel fordult az alapítványhoz, és megpróbálta kikérni az azt irányító kuratórium és felügyelőbizottság üléseinek jegyzőkönyveit. A dokumentumokat az alapítvány nem adta ki, de azok egy részébe betekintést engedett, a KecsUP cikkeiből pedigaz rajzolódott ki, hogy az előnytelen kölcsönszerződéseket Matolcsy György korábbi jegybankelnök Kecskemétre delegált emberei erőltették. Szemereyné és társai mérsékelt ellenkezés után, viszonylag lazán - más szempontból: felelőtlenül - belementek azok megkötésébe.Mivel az ügy kulcsfontosságú részleteit nem sikerült kideríteni, július végén a Telex is közadatigényléssel fordult az NJEA-hoz. Úgy gondoltuk, hogy a 127,5 milliárd forint közpénzről szóló ügy felgöngyölítése érdekében be kell mutatnunk a nyilvánosságban, hogy az egyetemi alapítvány vezetésében pontosan hogyan, mikor, mi alapján döntöttek a pénz kölcsönadása mellett, és a döntéshozatal során ki mit képviselt. Kikértük ezért:a campusfejlesztésről,a Neumann Technológiai és Innovációs Parkról,az okosvárosról,és az Optima Befektetési Zrt.-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi és felügyelőbizottsági előterjesztéseket, határozatokat, illetve az ezeket tárgyaló ülések jegyzőkönyveit.Az egyetem szeptember közepén válaszolt. Az okosváros és az innovációs park ügyében elküldött tájékoztatásukat egykülön cikkben dolgoztuk fel, itt most bemutatjuk, hogy mit adtak ki a kért előterjesztések, határozatok és jegyzőkönyvek közül.Az NJEA a kért dokumentumok többségét elküldte, de azzal trükköztek, hogy az előterjesztéseknek csak a címét tartalmazó fedőlapját osztották meg, a lényegi részeket tartalmazó mellékleteket nem. A jegyzőkönyveket a 2021 és 2025 közötti időszak második feléből jellemzően teljesen kisatírozva küldték el, 2021 környékéről azonban a legtöbb vonatkozó résszel ezt még nem tették meg.Az egyetem kuratóriumának 2021. június 25-én tartott ülésén például nagyon jól látszik, hogy Matolcsy két embere, az alapítványbólazóta távozóCsizmadia Norbert és Bánkuty Tamás - akik akkor a PADME vezetésében is jelen voltak - hogyan érveltek az Optimának adott kölcsön mellett.Ahogy a dokumentumból látszik, a kuratórium ezen az ülésen arra jutott, hogy az alapítványhoz érkező állami források egy kis részét, 5 milliárd forintot kötvényvásárlás formájában kölcsönad az Optimának. Csizmadia és Bánkuty később ugyanezzel az ötlettel álltak elő a vagyon maradék részének felhasználására is: így döntöttek néhány hónapon belül egy 22,5 milliárdos és egy 100 milliárdos összeg kölcsönadása mellett.Bár az alapítvány szabályzata szerint ezeket a döntéseket annak kuratóriuma hozta meg, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kurátorok minden alkalommal kikérték a felügyelőbizottság véleményét. Aháromtagú testületbenSzemereyné Pataki Klaudia polgármester mellett két kecskeméti üzletember, a Knorr-Bremse kecskeméti fékrendszer-gyárának vezetője, Bíró Attila és Szabó József, a Fornetti 2015 előtti ügyvezetője ülnek.Ahogykorábban megírtuk, bennük először kétségek merültek fel a kölcsön időszerűsége miatt, és arra kérték a kuratóriumot, hogy az kérjen a kötvényekre garanciát a PADME-től. Mikor ezt megkapták, már csont nélkül megszavazták az 5, a 22,5 és a 100 milliárdos összeg kölcsönadását, a legutóbbiról szóló döntés a jegyzőkönyvek szerint például így nézett ki:Ahogy a jegyzőkönyvből látszik, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesternek semmi nem jutott eszébe arról a kérdésről, hogy mit csináljanak a kecskeméti egyetemnél lévő százmilliárd forinttal, vagy ha eszébe is jutott, azt az ülésen nem említette meg. Szabó József egyedül azt vetett fel, hogy az előző, 22,5 milliárdos körnél már kért vizsgálatot most is végezzék el. A kötvényjegyzést ennyivel megszavazták.Idén márciusban az Állami Számvevőszék "vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt" ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az NJEA ügyében. Az ÁSZakkor nyilvánosságra hozott jelentéserengeteg szabálytalanságot kérdést felfedett azzal kapcsolatban, hogy az alapítvány vezetői alkalmasak voltak-e a 127,5 milliárd forintról szóló döntés meghozatalához, illetve hogy Csizmadia és Bánkuty a kuratórium tagjaiként az NJEA vagy a PADME érdekeit képviselték-e.A számvevők érvelésének középpontjában az áll, hogy 2021 novemberétől - vagyis az utolsó, 100 milliárdos kötvényvásárlás utáni hónaptól - más befektetési eszközök, például állampapírok és ingatlanalapok már jóval magasabb hozamokat ígértek, mint amennyit az Optima kötvényei fizettek. Az NJEA vezetése 2022 márciusában már a kezében tartott egy olyan, a PwC szakértői által készített elemzést, ami felhívta a figyelmüket, hogy más befektetésekkel magasabb hozamot el lehetne érni. Akkor el is fogadtak egy javaslatot, amely szerint stratégiát dolgoznak majd ki a portfólió diverzifikálása érdekében, de ez nem történt meg.A téma ekkor lekerült az asztalról, a Telexnek elküldött jegyzőkönyvek szerint az egyetemi alapítvány vezetése abban az évben áprilisban, májusban, júniusban, szeptemberben és novemberben is ülésezett, az Optima-kötvények visszaváltása azonban egyszer sem került szóba. 2022 novemberében a döntéshozók aztán egy újabb független szakértői véleményt kaptak, amely a kötvények visszaváltásának és más befektetések keresésének mérlegelését javasolta.És itt jön egy érdekes fordulat. Az ÁSZ jelentése szerint az NJEA kuratórium 2023. január 19-én ülésezett, és a szereplők itt hosszan beszélgettek a befektetési lehetőségekről. A jelentésben nyilvánosságra hozott részletek szerint itt már elhangzott egy olyan mondat, amely alapján az alapítvány vezetői tisztában voltak vele, hogy hiába próbálnák meg visszaváltani a kötvényeket, nem tudnák, hiszen az Optima ingatlanokba fektette a pénzüket.Az, hogy ezen az ülésen ki mit mondott, kulcsfontosságú lenne az események megértése és a felelősségek megállapítása érdekében, az erről az ülésről szóló jegyzőkönyvet azonban az NJEA nem küldte el a többivel együtt. Sőt, nemcsak ezt, de a következő hónapok üléseinek jegyzőkönyveit sem küldték el, így a következő jegyzőkönyvek 2023. augusztus végéről és szeptember elejéről származnak.Bár innentől egyre több a kitakarás, a dokumentumokból kiderül, hogy akkor valaki egy olyan javaslattal állt a kuratórium és a felügyelőbizottság elé, amely szerint az Optima-kötvényeket más típusú kötvényekre cserélték volna, és az új sorozatokból hiányzott volna a visszaváltási jog. A javaslatot először, augusztus 30-án a felügyelőbizottság tárgyalta, amelynek tagjai a jelek szerint már aggódtak az Optima és az annak tulajdonában lévő lengyel tőzsdei cég, a GTC helyzete miatt.Az ex-fornettis Szabó József az ülésen szóba hoztaa hírt, amely szerint lemondott a GTC éléről Fekete Zoltán vezérigazgató és Gárdai János operatív igazgató. Bíró Attila erre javasolta, hogy kérjenek egy szakértői elemzést a GTC-ről, amit Szemereyné is támogatott. Szabó azt is felvetette, hogy vizsgálják majd meg az eladási jogról való lemondás kockázatait.Néhány nappal később, a kuratórium szeptember 4-i ülésén aztán ott voltak mindkét testület tagjai. Az ekkor már láthatóan aggodalmaskodó Szabó József itt ismertette a felügyelőbizottság kéréseit, majd később tesz egy sokatmondó megjegyzést, miszerint "a vagyonvesztést kell elkerülni". Eszerint ekkor a tárgyalásoknak már nem az volt a témája, hogy hogyan tudják a pénzt a lehető legjobban befektetni, hanem az, hogy hogyan tudják annak elvesztését elkerülni.A vagyonvesztés szó megjelenése mellett van egy másik újdonság is ebben a jegyzőkönyvben. Csizmadia itt felkér két kihúzott nevű jelenlévőt - akik az ÁSZ-jelentés szerint valószínűleg az alapítvány operatív és stratégiai igazgatói -, hogy ismertessék az előterjesztésüket. Ők a jegyzőkönyv szerint hosszan beszélnek a kötvények pénzneméről, azok struktúrájáról, illetve kamatszintjéről.Az Állami Számvevőszék jelentése szerint itt Bánkuty Tamás kibökte, hogy "a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül". Az alapítvány operatív igazgatója pedig azt mondta: "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség. Tudniillik, ha élünk vele, nem csak a GTC-t hozhatjuk nehéz, megoldhatatlan helyzetbe, hanem a saját befektetésünk révén magunkat is."Az, hogy ezekre ki mit válaszolt, a történet megismerése szempontjából fontos körülmény lenne, az NJEA azonban a vonatkozó részt így küldte el:A kuratórium ezután arról döntött, hogy egyrészt információkat kérnek be a GTC-ről, másrészt folytatják a tárgyalásokat az Optimával a kötvények cseréjéről és azok kondícióinak változtatásáról. A határozat harmadik pontja szerint "a kuratórium a kötvények cseréje kapcsán kizárja a vagyonvesztést".Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az egyetemet vezető kuratórium 2024. január 17-én ülésezett, ahol az első napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltása volt. Az ülés jegyzőkönyvét az alapítvány az adatigénylésünkre nem küldte el, azonban az ezt követő döntéshozatali jegyzőkönyveket igen. Eszerint a felügyelőbizottság elektronikus határozathozatalát - ahogy azt korábbana KecsUP megírta- január 19-én délután fél egykor az isztambuli repülőtérről kezdeményezte Bíró Attila elnök. Ez a folyamat következőképpen zajlott:A felügyelőbizottsággal párhuzamosan az alapítvány kuratóriumában is ment a munka, amiről a következőket érdemes tudni:Ahogy az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, az alapítvány vezetői ezeken az üléseken döntöttek arról, hogy megpróbálják visszaváltani az Optima kötvényeit. Csakhogy míg a céggel kötött szerződések szerint az eladásra 8, illetve 90 napos határidővel lett volna lehetőségük, ők egyéves határidőt adtak a tárgyalások megkezdésére és a kötvények visszaváltására. Erről a döntésről még néhány napon belül, január 22-én tájékoztatták az Optimát.Alig egy hónappal később, 2024. február 19-én, illetve 23-án ismét összeült a felügyelőbizottság és a kuratórium. Az ülések négyes számú napirendi pontja az Optima-kötvények visszaváltását tartalmazó januári határozat végrehajtásáról szóló tájékoztatás volt. Az, hogy ezeken az üléseken ebben a témában mi hangzott el, az ÁSZ jelentéséből nem derül ki. Az adatigénylésre kiadott jegyzőkönyvek szerint valaki a következő előterjesztéssel élt:Azt, hogy a felügyelőbizottság ülésén mi történt, most hagyjuk is, sokkal informatívabb, ami a kuratórium ülésén elhangzott. Ezen a két testület összesen nyolc tagja és az alapítvány vagyonellenőre is részt vett. Ők akkor a következőkről beszélgettek:Ugyanerről a kérdésről aztán március közepén ismét tárgyalt a két testület. A felügyelőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv vonatkozó részét teljes egészében kitakarták és így tettek a visszaváltásról szóló előterjesztés bemutatásával is. A kuratórium március 19-i ülésének vonatkozó részéből azonban csak a nevek egy részét törölték ki, így abból kiderülnek fontos részletek.Eszerint ekkor már felmerült, hogy az alapítvány a kötvényekért cserébe ne csak készpénzt, de a kecskeméti egyetemi campus építését végző Wepmark Kft. üzletrészét elfogadja teljesítésként. A résztvevők ezután abban maradnak,hogy 35 ezer euró értékben az ingatlanok értékbecslését is magába foglaló szerződést kötnek a DLA Piper tanácsadócéggel;dolgoznak azon, hogy a 27,5 milliárdos kötvénycsomagot minél hamarabb visszaválthassák a Wepmark Kft. többségi üzletrészének befogadásával;és további egyeztetéseket folytassanak a 100 milliárdos kötvénycsomag visszaváltásáról szóló "konkrét és számon kérhető megállapodás kidolgozására".A határozat a korábbihoz hasonlóan most is tartalmazta, hogy "mindenképpen el kell kerülni az alapítvány vagyonvesztését".2024. április végén ismét ülésezett a Neumann János Egyetemért Alapítvány két vezető testülete, ahol a döntéshozók a napirend szerint az Optima-kötvények átstrukturálásáról is tárgyaltak. Ezekből a jegyzőkönyvekből:teljesen ki van takarva a határozati javaslat;ki van takarva a vonatkozó háromnegyed oldal a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvéből;és ki van takarva két és fél oldal a kuratóriumi ülés jegyzőkönyvéből is.Június végén aztán ismét tárgyaltak a kötvények átstrukturálásáról, a jegyzőkönyvekből pedig megint ki vannak takarva a vonatkozó részek: a felügyelőbizottsági ülésről két oldal, a kuratórium üléséről pedig egészen zavarba ejtően sok, hét oldal. Utóbbi ülésen tehát valószínűleg nagyon sokáig tárgyaltak a kötvények sorsáról és az alapítvány vagyonvisszaszerzési kilátásaitól, az elhangzottakat viszont az első betűtől az utolsóig megtartanák maguknak.Ez a téma felbukkant 2024. augusztus 8-án, a fb. és a kuratórium közös ülésén is. Akkor a hármas napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltásáról szóló döntések végrehajtása volt, "különös tekintettel az Állami Számvevőszék elnökének 2024. július 5-én jegyzett leveleiben rögzített probléma felvetésére".Ahogy az ÁSZ-jelentésből kiderül, 2024. július 5-én - az alacsonyabb szinten zajló levelezések után - már Windisch László ÁSZ-elnök közvetlenül írt Csizmadia Norbertnek, az NJEA kuratóriumi elnökének. Ebben ismerteti, hogy a számvevők a vizsgálatuk alatt egy sor szabálytalanságot találtak az alapítvány működésében, és felszólítja Csizmadiát a kötvények visszaváltásának mérlegelésére. Windisch ekkor négy, az Optima-befektetésre vonatkozó kérdést is feltesz Csizmadiának, amelyekre 15 napon belül, írásban kér választ.Mivel az ÁSZ vizsgálata a 2021. január elseje és 2024. június 30. közötti időszakra vonatkozik, arról, hogy ezután mi történt, az ő jelentésükből már nem tudunk meg semmit. Ennek az időszaknak az eseményeit a jegyzőkönyvek alapján tudnánk feltárni, azonban az augusztus 8-i ülések előterjesztését, illetve azok jegyzőkönyveit a vonatkozó részek teljes kitakarásával küldték el.Innentől kezdve az egyetemi alapítvány már szinte végig így járt el. A dokumentumok alapján például tudjuk, hogy 2024. november elején is üléseztek a vezető testületek, de a jegyzőkönyvek itt is végig ki vannak takarva. Beszédes persze, hogy az ülések vonatkozó előterjesztésén témaként már nem a kiváló befektetési lehetőség, hanem "a kötvények visszaváltása és a befektetett tőke visszaszerzése" szerepel.2025. január 24-én és 28-án megint ülésezett a kuratórium és a felügyelőbizottság, ezeken az üléseken egyetlen napirendi pont volt, az "Optima-kötvényekkel kapcsolatos keretmegállapodás létrehozása, további az Optima Befektetési Zrt. részvényei tulajdonjogának megszerzése". A 28-i kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét a közadatigénylés során teljesen kitakarták, de azt a Telex korábban más úton már megszerezte, és aztbemutattuk:eszerint január végén Csizmadia az adósság elengedése fejében az egész Optimát átjátszotta volna a jegybank alól a kecskeméti egyetem alá.Bár Csizmadia javaslatát akkor a legtöbb hasonló ülésen meg sem szólaló Lezsák Sándor támogatta, a többi kuratóriumi tag - köztük a szintén Matolcsy bizalmasának számító Bánkuty Tamás - ellenkezése miatt nem fogadták el.Március elején - nem sokkal az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása előtt - Csizmadia új előterjesztéssel fordult az alapítvány vezető testületeihez. Ez tartalmazta, hogy tovább dolgoznak egy, az Optimával kötendő keretmegállapodáson, ezzel párhuzamosan pedig megrendelnek egy szakértői elemzést az Optima tulajdonában álló GTC hozamtermelő részvénycsomagjának értékelésére. A javaslatot a fb. és a kuratórium is egyhangúlag fogadta el.Az ÁSZ március huszadikánhozta nyilvánosságraaz MNB-ügyre vonatkozó jelentéseit, nem sokkal később, március 28-án pedig az NJEA képviselői újból tárgyaltak az Optima vezetésével. Április negyedikén aztán közös ülést tartott a fb. és a kuratórium, a jegyzőkönyv szerint pedig ekkor választottak új kuratóriumi tagot a január 30-án lemondását benyújtó Bánkuty Tamás helyére. A kuratóriumba akkor a résztvevők egyhangú szavazataival Bozsonyi Károly szociológust, a kecskeméti egyetem rektorhelyettesét választották be.Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése a szabálytalanságok feltárása mellett egy, az egyetemnek címzett javaslatcsomagot is tartalmazott. Windischék ebben arra utasították az alapítvány vezetését, hogy mindenféle céges részesedések helyett készpénzben kérjék vissza az Optimának kölcsönadott pénzt, amit aztánaz eredeti szándékuknak megfelelőenaz egyetem, a kecskeméti okosváros és technológiai és tudáspark építésére költsenek el.A vonatkozó szabályok szerint az alapítvány vezetésének a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül össze kellett állítani és vissza kellett küldenie egy intézkedési tervet. Ebben kellett bemutatni, milyen lépéseket terveznek tenni az ellenőrzés alatt álló vagyon visszaszerzésének érdekében.A jegyzőkönyvek szerint az intézkedési tervet Csizmadia Norbert, a kuratórium akkori elnöke április 14-én nyújtotta be az alapítványt vezető testületeknek, és azt párhuzamosan bocsátották azokon szavazásra. Április 16-ára mindkét testület egyhangúlag megszavazta Csizmadia intézkedési tervét, így azt még az egyhavi határidő lejárta előtt el tudták küldeni a számvevőknek.Május végén aztán újra összeült az egyetemi alapítvány vezetése. Ebben az időben Csizmadia a jelek szerint már kezdte elveszteni kollégái bizalmát, az Optimával folytatott tárgyalásokat ugyanis Nagy Zoltán és Gaál József vették át, akik ezekre az ülésekre egy, a tárgyalások menetéről szóló státuszjelentéssel érkeztek. A jelentésről a korábbi szokással ellentétben nem készítettek írásbeli előterjesztést, így azt a felügyelőbizottság nem is tudta megtárgyalni, a kuratórium ülésén azonban részletesen beszéltek róla - az erről szóló jegyzőkönyvet pedig megint teljesen kitakarva küldték el.A kecskeméti egyetemi alapítvány vezetőségének májusi találkozója után felgyorsultak az események. Június 22-énjelent mega TelexA nagy játszmacímű filmje, amiben minden korábbinál részletesebben és összeszedettebben mutattuk be az MNB-botrányt és a Matolcsy család környezetének meggazdagodását, a kecskeméti egyetem vagyonának elvesztegetésével együtt. A filmet egy hónap alatttöbb mint egymillióan nézték meg.Abban az időszakban a KecsUPközérdekű adatigényléssel fordulta Neumann János Egyetemért Alapítványhoz, és ha a szervezet gátolta is a dokumentumok megismerésének lehetőségét, végül elég sok érdekes adathoz jutottak hozzá. Ezeket június közepén,egy négyrészes cikksorozatban mutatták be, amelyből a közvéleménynek a korábbinál egyértelműbb lehetett, kinek milyen szerepe volt a kecskeméti egyetem 127,5 milliárdja körüli döntésekben.Ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék megvizsgálta a Csizmadia Norbert által elküldött intézkedési tervet, és nem fogadta el azt eredeti formájában. A kecskeméti egyetem vezetése ezért arra jutott, hogy az intézkedési tervet átdolgozzák, kiegészítik, és az új formában ismét elküldik a számvevőknek.A két testület legközelebb július 10-én ült össze, amikor az Optima-kötvényekkel kapcsolatos korábbi döntések felülvizsgálata, és az azok visszaváltásához kapcsolódó tárgyalások is szóba kerültek. A jegyzőkönyvek szerint ezekről a témákról mindkét testületben hosszan beszéltek, a kuratórium üléséről szóló dokumentumban három és fél oldal van egy az egyben kisatírozva, így azt, hogy pontosan ki és mit képviselt, megint nem tudtuk megismerni.A kuratóriumi ülések végén a levezető elnök az egyéb ügyek napirendi pont alatt általában megkérdezte, hogy valakinek van-e olyan hozzászólása, bejelentenivalója, amely egyik korábbi napirendi ponthoz sem illeszkedett. Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök ezt a kérdést ezen a július 10-i ülésen is felvetette, majd magához ragadta a szót.A jegyzőkönyv szerint ekkor jelentette be, hogy a kuratóriumi tagságáról és a kuratóriumi elnöki tisztségéről is lemond. Elmondása szerint a lemondásának az oka, hogy az alapítvány működőképességének a fenntartása igényli, hogy az összeférhetetlenség látszata se merüljön fel, és a jövőben a tudományos tevékenységével kíván foglalkozni. Csizmadia lemondását a kuratórium három szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.Csizmadia összeférhetetlenségről szóló nyilatkozata azért tűnik furcsának, mert 2021 és 2024 között egyszerre volt a PADME és az NJEA kuratóriumi elnöke, amelyet addig a jelek szerint nem találta problémásnak. (Az ÁSZ szerint ezegész végig szabálytalan volt.) A PADME vezetéséből Csizmadia ráadásul már2025 januárjában távozott, vagyis az összeférhetetlenség a júliusi ülés idején már fél éve nem állt fenn.A Telex forrásaiaugusztusban azt mondták, hogy a kecskemétiek egy része marasztalta volna Csizmadiát, mert úgy érezték, hogy esetleges távozása annak elismerése lenne, hogy az egyetemi alapítvány gazdálkodásban valóban baj van. Forrásaink szerint mások - köztük több hatóság - a felelősségére figyelmeztették Csizmadiát, és végül ez vezetett lemondásához. Csizmadia helyét és ezzel az alapítvány vezetését szeptember elejétől Boross Ildikó ügyvéd, Boross Péter volt miniszterelnök lányavette át.A Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még nyár közepén fordultunk közérdekű adatigénylésünkkel, amelyre augusztus 28-án azt válaszolták, hogy időt kérnek az adatok elküldésére. Szeptember 12-én aztán a fent bemutatott módon, a legfontosabb információk kitakarásával küldték el az előterjesztéseket, jegyzőkönyveket és határozatokat anélkül, hogy megindokolták volna, miért nem a teljes dokumentumokat küldik el.Október 7-én újabb levélben fordultunk az alapítvány vezetéséhez, amelyben arra kértük őket, hogy a dokumentumokat kitakarások nélkül, eredeti formájukban küldjék el nekünk. Azt kértük, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően adják meg a megtagadás jogalapját és indokait. Az alapítvány október 13-án válaszolt, a kért dokumentumokat azonban nem küldték el. Indoklásuk szerint "az alapítvány üzleti érdekei és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodása sérülhet egy ilyen széleskörű információ kiadása mellett".Ezzel párhuzamosan, október 10-én a Kecskeméti Járásbíróságon közérdekű adat kiadását érintő pert indítottunk a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal szemben. Az NJEA mellett az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is bepereltük, abban a perbenelső fokon nyertünk.
|
Úgy beszélnek a 127 milliárdos üzletről, mintha nem lenne titkolnivalójuk. A jegyzőkönyvek másról árulkodnak
|
Hogyan csúszhat bele egy magyarországi egyetem 127 milliárddal a Matolcsy család nagy játszmájába? Hogy megtudjuk, kikértük a Neumann János Egyetem vezetőségi ülésein készült jegyzőkönyveket. Ennyi kisatírozott oldalt még soha nem láttunk, de így is kiderült néhány érdekes momentum.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/03/kecskemeti-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemereyne-pataki-klaudia-mnb-ugy-matolcsy-klan-jegyzokonyvek
|
2025-11-03 07:02:48
| true
| null | null |
Telex
|
A pécsi Hungaro Energy Kft. az egyik olyan, valós gázkereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely érintett a több tízmilliárd forint értékű gázos áfacsalási ügyben - ezt a társaság korábbi tulajdonosa és vezetője, Katics József erősítette meg kérdésünkre (a hatalmas cégláncolattal jelentős költségvetési pénzeket elsíboló hálózatról írt összes cikkünk itt olvasható). Ő tavaly áprilisban szállt ki a 17 éve működő társaságból, amelynek alapításától 2024. április 24-ig tulajdonosa és aláírásra jogosult vezetője volt. A társaságot 2008-ban egy építőipari cégen, a kizárólagos tulajdonában álló Platina-Bau Zrt.-n keresztül ő, valamint két fia, Ákos és Viktor alapította.Az üzletembert azután kerestük meg, hogy pénteken egy mohácsi ellenzéki politikus, Schwarcz-Kiefer Patrik megyei közgyűlési képviselő videót tett közzé a Facebook-oldalán. Abban a város kikötőjének (nem) épülése miatti aggodalmát fogalmazta meg - a kikötő kivitelezője ugyanis a már említett Platina-Bau, amelynek Katics József a vezérigazgatója is. "Arra kérem a tulajdonosokat, hogy nyugtassanak meg minket: az, hogy a másik, gázkereskedelmi cégük, a Hungaro Energy Kft., csődeljárás alatt van, nem jelent még nagyobb veszélyt erre a kikötő projektre" - fogalmazott Schwarcz-Kiefer, hozzátéve: a "Platina Bau Zrt. hosszú ideje nem dolgozik a kikötőn, a munka megállt".A politikus azt is megemlítette, hogy az ugyanennek az üzleti körnek az érdekeltségébe tartozó Hungaro Energy nyáron csődvédelmet kért. Kitért arra is, hogy a cég gázkereskedelmi engedélyét éppen tavaly ősszel vették el, akkor, amikor fény derült a legfrissebb hírek szerint több mint 60 milliárd forintos földgázos áfacsalásra. Az ügyben, aminek a részleteit az elmúlt hónapokban számos cikkben mutattuk be, több mint harminc embert gyanúsítottak meg, közülük ketten már január óta letartóztatásban vannak."Elosztottam a cégeket""Csak annyit szeretnék mondani, hogy nincs összefüggés a mohácsi kikötő és a fiam cége között" - így kezdte a válaszát Katics József, amikor elértük telefonon.„Én tavaly tavasszal kiszálltam abból a cégből, de nem azért, mert a kikötőhöz bármi köze volt. Családi okok miatt döntöttem így, több gyerekem van, és jobbnak láttam, ha a gyerekeim között elosztottam a cégeket” – mondta, majd hozzátette: „meg nem is azért [szállt ki], mert bármiféle probléma lett volna a gázkereskedővel”.Mielőtt rátérnénk arra, hogy miféle probléma is lett a gázkereskedővel, jöjjön egy kis cég- és családtörténeti áttekintés. A még 2000-ben bejegyzett Platina-Baunak 2012 óta Katics József az egyedüli részvényese – addig az apjával közös volt a vállalkozás –, míg a 2008 őszén létrehozott Hungaro Energy Kft.-nek, ahogy korábban írtam, a Katics-fiúk és a Platina-Bau voltak az alapítói, ez utóbbi helyett jelent meg benne 2019-ben Katics József közvetlen tulajdonosként. A cégnyilvántartás megerősíti, amit a telefonos megkeresésünkkor mondott: ezt a részesedését 2024 áprilisában eladta – akkor az aláírási jogosultsága is megszűnt –, a Hungaro Energyben így most a két fia a tulajdonos.A két vállalkozást az azonos tulajdonosi körön kívül az is összekötötte, hogy kifejezetten jó pozícióban voltak a mindenkori mohácsi városvezetésnél, de a pécsi önkormányzattal is gyümölcsöző kapcsolatuk alakult ki 2009 után. A dátum azért érdekes, mert egészen az alapítástól addig, 2009 júniusáig a Platina-Bau aláírásra jogosult munkavállalója volt Nagy Csaba fideszes politikus. Ő, miután kilépett a cégtől, pécsi alpolgármester lett, jelenleg pedig a szigetvári körzet parlamenti képviselője. A Platina-Bau elnyert több kisebb-nagyobb mohácsi kivitelezői munkát, alvállalkozóként beszállhatott a pécsi főtér felújításába, de részt vehetett a Zsolnay Kulturális Negyed építésében is – sorolja a fideszes önkormányzatokhoz kötődő sikeres tendereket az Átlátszó egy 2020-as cikke.Az igazán nagy falat – a dolgok eddigi állása szerint túl nagy – aztán 2020-ban jött: a Platina-Bau elnyerte a mohácsi kikötőépítésre a város által kiírt közbeszerzést. Az uniós pénzből megvalósítani tervezett beruházás 5 milliárd forintos költségvetéssel indult. Azonban ahogy a Telex idén nyáron megírta, most már 15 milliárdnál járnak – hogy a plusz tízmilliárdot ki állja, azt nem tudni, bár áprilisban a Lázár János vezette építési minisztérium, így tehát az állam is megjelent a beruházásban. A kikötőt már 2023-ban át kellett volna adni, de egyelőre még kilátásban sincs a befejezése. Schwarcz-Kiefer Patrik szerint az építkezés most is áll, a területen idén nyáron a mohácsi hidat építő Szíjj László-féle Duna Aszfalt készít hídelemeket.9,9 milliárdról 49,9 milliárdra egy év alattVisszatérve Katicsékra: a család energetikai vállalkozásának egy időben szintén jól ment Mohácson. Az önkormányzati városgazdálkodási vállalata, valamint Mohács-Hő Hőszolgáltató Kft. is a Hungaro Energytől vette a gázt, de szerződött partnerük volt a szintén mohácsi székhelyű, ma már állami tulajdonban álló Baranya Víz Zrt. is. A pénzügyi beszámolóik is csinosak voltak: a 2020-as 4,7 milliárd forint után 21-22-ben már 8,9 és 9,9 milliárdos árbevételt értek el, adózott eredményük 91-195 millió forint között alakult ebben a három évben, a vállalat aktuális üzleti eredményességét tükröző úgynevezett EBITDA mutatójuk – ez minél magasabb, annál jobb a cégnek – 144 ezerről 243 ezerre nőtt ebben a három évben.És még csak ezután jött 2023! Tavalyelőtt már 49,857 milliárd forintos, tehát az egy évvel korábbinál csaknem ötször nagyobb árbevétellel zártak, az EBITDA így 425 ezer fölé emelkedett. Ezt azonban nem kísérte az eredményesség hasonló arányú bővülése: az adózott eredményük a 2022-es 195 millió forinttól még el is maradt, csupán 140,5 millió forint volt – igaz, az eszközállomány 3,8 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt, a kötelezettségek pedig 3,8 milliárdról 7,7 milliárd fölé emelkedtek. Az elmúlt évükről már nem készült beszámoló, ami a tavaly ősz óta tartó viharos időszak fényében nem meglepő.A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis 2024. október 17-én közölte, hogy október 25-i hatállyal 90 napra felfüggesztette a társaság földgáz-kereskedelmi engedélyét. A cégnyilvántartásból kiderül, hogy egy nappal korábban, október 16-án már végrehajtást rendelt el a cég ellen a NAV, amely néhány nappal később már úgynevezett biztosítási intézkedést is tett a HE-nél. Ez utóbbi azt szolgálja, hogy a gyanú szerint adótörvényt sértő vagy adótörvény-sértésben érintett vállalkozó vagy vállalkozás ne tudja kimenekíteni a vagyont a büntetés és az adóhátralék kifizetése előtt – nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy gyanúról van szó: ezt a lépést ugyanis az adóhivatal jogerős döntés nélkül is megteheti.„Nem csődeljárás van, hanem csődvédelem van”„Az a helyzet, hogy a fiam cége gázt vett, és akiktől vásárolt, azok elcsalták az áfát. De hogy pontosan mi történt, én azt nem tudom, én a Hungaro Energynek akkor már nem voltam semmiféle senkije, nem volt róla információm” – felelte kérdésünkre Katics József, visszakérdezésünkre megerősítve: ez a vásárlás már a tavaly áprilisi kiszállása után történt. Felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint ezért áll csődeljárás alatt a Hungaro Energy, azt mondta: „nem csődeljárás van, hanem csődvédelem van”, amit azért kértek, „mert ugye ilyenkor van, ha jól tudom, 180 nap arra, hogy a cég működését helyreállítsuk”. Az adóhivatali zárolás miatt ugyanis „hiába van pénz a számlán, a NAV zárolta ezeket a számlákat, és így nem lehet működni”.Azt megismételte, hogy az áprilisi kiszállása után tranzakciókról semmi nem tud, így azt sem, kiktől vette a fia cége a gázt – ez a válaszaiban visszatérő elem volt. Hogy néhány idézzünk ezek közül: „nekem semmi információm erről”, „hogy kiktől vették, arról nekem semmi információm nincs”, „ebből a körből teljesen kimaradtam”, „az egy teljesen más cég, és semmiféle kapcsolatban nem voltunk egymással”, illetve azt is mondta, hogy „a gázt a fiam vásárolta, ő intézte a tőzsdei ügyletet, már nem is voltam tulajdonos”.Azt is többször elmondta, hogy nem érti az egész helyzetet, amibe kerültek, mármint került a fia cége. „Nem tudom felfogni, hogy az, aki rendesen dolgozik, megvesz, elad, utána befizeti az áfát, amit be kell, és a gáztőzsdén kereskedik olyan cégekkel, akiknek van, vagyis akkor volt energiahivatali engedélye, akkor ezt hogy lehet megcsinálni vele”. Abban viszont biztos – egyezően az üggyel kapcsolatos legfrissebb információkkal –, hogy a fia vállalkozása nem fiktív üzleteket kötött, hanem a földgáz-szállítmányok valóban léteztek, azt valóban megvették és továbbadták a szerződött partnereiknek.Mi is ez az egész?A gyanú szerint több, mint másfél évig, 2023 elejétől 2024 szeptemberéig működött a földgáz-kereskedelemmel, valamint elektronikai termékek erre épülő fiktív kereskedelmével foglalkozó cégláncolat. Az állami adóhatóság idén januárban adott hírt arról, hogy lecsaptak a száznál több cégből álló hálózatra, ám a hivatalos közleményben csak „több tízmilliárd forintot is meghaladó földgáz-kereskedelem után fizetendő áfa” elcsalásáról írtak.Csakhogy a legfrissebb információk szerint a több tízmilliárdos kereskedelem valójában 250 milliárd forint körül lehetett, ekkora értékben adtak el addig ismeretlen, „semmiből jött” cégek a hálózat működésének mintegy 21 hónapja alatt külföldről még áfa nélkül vett, majd a hazai piacon már áfával eladott gázt. Ezután azonban az áfát nem fizették meg, hanem fiktív kereskedést folytatva elektronikai termékekkel, például inverterekkel, okosórákkal, számítógépes merevlemezekkel és mobilokkal kezdtek nagy tételben üzletelni. Ezek a termékek azonban sosem léteztek, és a 3 milliós tőkével ismeretlen, gyakran szegregátumokban vagy külföldön élő, beazonosíthatatlan tulajdonosú „dobható” cégek felszívódtak több milliárdnyi meg nem fizetett adóval.
|
Fideszes önkormányzatoknak dolgozó építőipari céghez kötődik az óriási gázos áfacsalás egyik főszereplője
|
Mindkét társaság egy pécsi vállalkozócsalád érdekeltsége. Az energiacég gázkereskedelmi engedélyét tavaly ősszel függesztették fel, majd zárolták a számláikat, a vállalat nyár óta csődvédelem alatt áll. Az építőipari cég csinálná a mohácsi kikötőt is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/12/gazmaffia-adocsalas-afacsalas-hungaro-energia-gazkereskedelem-engedely-csodeljaras-katics-jozsef-akos-viktor
|
2025-11-12 06:02:00
| true
| null | null |
444
|
"Érthető, hogy meglepő a jelzálogjog nagyságrendje, de a dolog mögött az állhat, hogy egy jelzálogot mindig a valós összeget jelentősen meghaladó értékre jegyeznek be biztosítékként. Emiatt az összeg nagyságrendekkel meghaladja az igényelt és jóváhagyott kölcsön összegét, de konkrét összeget sem ebben az esetben, sem a Ringier megvásárlására nem mondhatok üzleti okokból" - ezt mondta Vaszily Miklós, az Indexet tulajdonló Indamedia Network ötvenszázalékos tulajdonosa, a TV2 vezérigazgatója a Telex megkeresésére, miután a Hvg.hu arról írt, hogy a NER-közeli Indamedia Network 12,92 milliárd forintos kölcsönt vett fel a Blikket is kiadó Ringier Hungary megvásárlása előtt. AHvg.huerre egy október 28-án közzétett jelzálogbejegyzésben akadt rá.A lap kitért arra, hogy a hitelt a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank nyújtja a vállalatnak, a kölcsönért cserébe a teljes bevételi oldalt zálogosítják. A cégcsoport ingó eszközeire is kiterjednek a fentiek, és az ingóságokat a bank hozzájárulása nélkül nem lehet eladni vagy megterhelni sem.A cikkben kitérnek rá, hogy Vaszily az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke március óta, így a hitelintézeti törvény értelmében szerződést valószínűleg csak úgy köthetett a tulajdonában álló Indamedia Network számára az MBH-val, ha "a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult".Az MBH a szerződéssel kapcsolatban a lapnak azt írta, hogy a hitelügylet kezelése során "a vonatkozó jogszabályok, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény összeférhetetlenségi és kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalási szabályainak maradéktalan betartásával, a kapcsolódó belső szabályzatai által meghatározott ügyrend szerint járt el." A hitelügyletről a banktitok átadásának tilalma miatt nem adnak további információt, írták.Vaszily erre a Telexnek azt mondta, nagyon komoly banki szabályzatok vannak, ideértve, hogy ő a felügyelőbizottság elnökeként mennyit tudhat a hitelfelvételről vagy hogy milyen jóváhagyás szükséges a személye, azaz az összefonódás veszélye miatt, így volt külön felügyelőbizottsági és igazgatósági jóváhagyás is.Néhány napja derült ki, hogy az Index tulajdonosa, az Indamedia megveszia Blikket, a Kiskegyedet és a Glamourt kiadó Ringier Hungaryt. A Ringier kiadványai október 31-től kerültek át az Indamediához. Az üzlet nem érinti a Profession és a Sportal oldalakat, azok maradnak a Ringier-nél. A kiadóban pénteken 11-kor jelentették be az eladást a dolgozóknak. Ezek után hétfőn Nagy Iván Zsolt főszerkesztő és Szigeti Péter tartalomfejlesztési vezető isbejelentette, hogy távozik a Blikktől. Nagy Iván hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta, Szigetivel azért szerződtek a Blikkhez, mert arra kérték őket, pozícionáljanak át egy bulvárlapot. "Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak. Ez a klasszikus közös megegyezés. Köszi azoknak, akik szurkoltak nekünk. Jó kaland volt. Valahol csak kikötök majd ismét" - írta a leköszönő főszerkesztő.A Blikk megvásárlásával tovább koncentrálódik a hírpiac Magyarországon, hiszen az Index és a Blikk is ott van a legolvasottabb 5 online híroldal között, és a Blikk jelenleg a legnagyobb példányszámban értékesített napilap.Szeptemberben havi egyedi olvasók alapján az Index volt a második, a Blikk a negyedik a magyar piacon, a két lap tehát komoly konkurense egymásnak. A magyar lapkiadók között is nagyobb lesz az üzlettel a koncentráció, hiszen a kormánypropaganda lapjait, az Origót vagy a megyei lapokat összefogó,hatalmas állami reklámköltésselmegtámogatott Mediaworks mellett így az Indamedia is még nagyobb hirdetési bevételhez jut.Az Indexből az utóbbi évekbena kormány precíziós propagandafegyverelett. Erre a legutóbbi példa, amikor szeptember elején az Index egy szerző nélküli cikkben írta, hogy a Tisza Párt "brutális" szja-emelésre készülhet egy kiszivárgott feljegyzés alapján. A párt rögtön cáfolta az állítást, Magyar Péter hamisítványnak nevezte a dokumentumot.
|
12,9 milliárdos jelzálogot vállalt be nemrég a Blikket megvásárló, NER-közeli Indamedia, a tulajdonos is reagált
|
Vaszily Miklós a Telexnek azt mondta, a jelzálog összege nagyságrendekkel meghaladja az igényelt és jóváhagyott kölcsön összegét.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/03/blikk-ringier-indamedia-network-mbh-bank
|
2025-11-03 19:35:38
| true
| null | null |
Telex
|
Az eredetileg tervezettnél sokkal gyorsabban termelik ki a kavicsot a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen, amelynek hasznosítási jogát az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége szerezte meg.A 2022-ben kiadott környezetvédelmi engedély szerint az I. ütem 2030 végén zárult volna. Csakhogy a bányacég tavalyi kérelmére a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya módosította az engedélyt és a haszonanyag kitermelése megduplázódott:A bányaművelésre létrehozott Lacházi Kavicsbánya Kft. az idén újabb módosítási engedélyt nyújtott be a Pest megyei kormányhivatalhoz a 104 hektáros II. ütem megindítására, méghozzá a korábban már engedélyezett dupla sebességgel, így továbbra is évi egymillió köbmétert termelnének ki. Az eljárás szeptember végén indult. Túl sokáig nem húzhatják, hiszen a bánya hasznosítását kiemelt beruházássá nyilvánította az Orbán-kormány, gyorsítópályára helyezve az engedélyezési eljárásokat.Mélyebbre ás, jócskán felpörgetné az üzletet a NER-közeli kavicskirályA benyújtott engedélyezési dokumentumokban azzal érvelnek, hogy nincs nagy változás, hiszen az eredeti tervek is a 303 hektáros bányaterület teljes kitermeléséről szóltak 10 éves etapokkal 2060-ig. Csak kissé felgyorsultak az események. Mint írják: "az első néhány évben főként piaci viszonyok miatt a kitermelés a fenti értéket némileg meghaladta, és a kialakult tóterület az időarányosnál nagyobb lett". Ennek az is az oka, hogy a művelésbe vont részen a hasznosítható réteg vastagsága kisebb volt, mint várták. Így kisebb mélységű, de nagyobb felületű tó alakult ki. A II. ütem végére viszont az eredetileg kalkulált 103 hektáros összes tóterület helyett "csak" 68,5 hektáron lesz víz. De az is lehet, hogy nem. Felmerült időközben az is, hogy napelemekkel fedik le a tavat, így a párolgás, a vízveszteség lényegesen kisebb lehet. A bányaművelés egyébként is "hozzájárul hazánk nyersanyagfüggőségének enyhítéséhez" és a "jelenlegi monokultúrás mezőgazdasági területen változatos élőhely jön majd létre" (mármint a tó - a szerk.)A mostani szakvélemény írója szerint a BME (Műegyetem) korábban erősen túlbecsülte a talajvízszint változását. Akkor a közeli településeken 5-15 centiméteres talajvízsüllyedést prognosztizáltak az első ütemben, míg a bányaművelés végére 20 centiméternél is többet. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság első körben nem is járult hozzá a bányászati tevékenységhez, mondván, a talajvízszint csökkenése gondokat okozhat a terület mentén fekvő lakóingatlanok vízellátásában, mivel ott nincs vezetékes víz. Válaszul a bányacég új számításokkal rukkolt elő - a talajvízszint süllyedését a korábbi 15 centiméter helyett 5-10 centiméterre módosították -, amelynek hatására a katasztrófavédelem kiadta a hozzájárulást.Perrel állítanák meg a Tiborcz-holdudvarhoz tartozó kavicskirálytA számításokat a mostani kérelem szerint elég a III. ütem előtt megismételni. Addig is elegendő figyelni a kihelyezett mércéket. A tóban létesített lapvízmércét 2023. év eleje óta hetenként leolvassák, és eddig nincs nagy vízszint ingadozás. A talajvízszint mérésére öt kút létesült. Ezekből a talajvízszint és a vízminőség ellenőrzését szolgáló négy monitoring kút ugyan 2024 nyarán elkészült, de engedély híján még nem üzemelték be, így rendszeres mérések sincsenek. A szakértő szerint a 2022-ban létesült bányató kimutatható hatása a környező kutak szintjére nem nyomon követhető. Összegzésül arra jut, hogy a gyorsított kitermelés, illetve a II. ütem korábbi kezdése tulajdonképpen még jól is jön, mivel a "felhagyás utáni rehabilitáció hamarabb megkezdődhet, így a bányászat okozta tájseb felszámolása is hamarabb várható".Az engedélykérelemhez készült "közérthető összefoglalóban" viszont külön hangsúlyozzák, hogy "az I. ütem befejezése után a bányaudvar (osztályozók, depóniák, értékesítés, mérlegelés, gépudvar, iroda stb.) marad az I. ütem helyszínén a II. ütem kitermelése idején is". Így ott aligha kezdődhet meg a rekultiváció.A bányanyitás ellen tiltakozó civilek a későbbi hasznosításként megjelölt horgásztó-nyitást is erősen kérdésesnek tartották, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza körül már működik négy, de azokon felül is van még 20 másik tó. A "költősziget" és "vizes élőhely" kialakítása sem több üres frázisnál, hiszen az erre kijelölt helytől 200 méterre működik majd a zajos osztályozó 30-50 éven át. Az ellenérvek között az is szerepelt, hogy Délegyháza földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt.Újra könnyített pályán a kavicskirály
|
Túl gyors volt a NER-közeli kavicskirály, évekkel korábban indulhat a lacházi kavicsbánya második üteme
|
A talajvizet mérő kutakat viszont még nem sikerült beüzemelni.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3300216_kavicskiraly-felgyorsult-kitermeles-balazs-attila-kiskunlachaza-ner
|
2025-11-05 05:45:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Mégsem megy csődbe a varsói ingatlanos GTC, legalábbis nem most rögtön, a jegybanki Pallas Athéné alapítványhoz kötődő társaságnak ugyanis a bejelentése szerint sikerült refinanszíroznia a 2026-ban lejáró 500 millió eurós kötvényeit.Pontosabban 455 millió eurónyi, 2030 októberében lejáró kötvénycsomagot, jelentős túljegyzés mellett, 6,50 százalékos éves kamatozással. A kötvények kiemelt befektetője a Schroders (Schroder Investment Management Limited és a Schroder Investment Management North America Inc.), mely 275 millió euró értékben vásárolt be. Az új kötvényekre az angol jog vonatkozik, és várhatóan jegyzik őket az Euronext Dublin globális tőzsdéjén.A kötvények teljes visszaváltását vagy lejáratát követően az új kötvényekből eredő kötelezettségeket a GTC Aurora vállalja át, a Globe Trade Centre SA és meghatározott leányvállalatai garantálják.A GTC elzálogosította Lengyelországban, Magyarországon és Romániában található portfólióját, illetve egy hamarosan létrehozandó luxemburgi leányvállalat részvényeire is zálogjogot jegyeztetett be.
|
Mindent elzálogosított, de elkerülte az azonnali csődöt a Pallas Athéné vezércége
|
A GTC sikeresen és nagyon drágán refinanszírozta a 2026-ban lejáró olcsó kötvényét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251006_Pallas-Athene-vezercege-GTC-refinanszirozas-zalog
|
2025-10-06 16:13:57
| true
| null | null |
HVG
|
Megsemmisítette a Samsung gödi gyárának összes működési típusú környezetvédelmi engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék - számolt be kedden közösségi oldalán az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület. Mint írják, ez azt jelenti, hogy amint az írásos végzés (pár napon belül) megérkezik, a gyár nem működhet tovább. Legfeljebb új engedélyeztetési eljárást kezdeményezhetnek.A gödi Samsung-gyár körüli jogi vita hátterében az áll, hogy a hatályos jogszabályok szerint minden nagyobb ipari létesítménynek "egységes környezethasználati engedélyre" van szüksége. Ehhez a hatóságoknak kell megállapítaniuk, hogy az üzem nem terheli túl a környezetét, és a technológiája megfelel a Legjobb Elérhető Technika nevű környezethasználati irányelvnek.Bár a Samsung már évek óta működik, korábban - jelentős mérete dacára - nem kérték tőlük ezt az engedélyt, ehelyett 2023 júniusában a kormányhivatal folytatott le egy környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, aminek a végén tíz évre adta ki a szükséges engedélyt. Ezt a Göd-ÉRT Egyesület támadta meg 2024 januárjában, az elsőfokon eljáró bíróság pedig áprilisban fel is függesztette az érvényességét, csakhogy a gyár ennek ellenére is folytatta a termelést, ősszel pedig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az engedély felfüggesztését. A gyár tehát az elmúlt egy évben ismét a vitatott jogszerűségű környezethasználati engedély birtokában üzemelhetett.Kiss Csaba, az EMLA Egyesület jogásza a Telexnek elmondta, hogy a mostani ítélet azért más az egy évvel korábbihoz képest, hogy ezt csak a Kúrián lehet megtámadni, másodfokon nem helyezhetik hatályon kívül, ráadásul idő közben az akkumulátorgyárakra vonatkozó környezetvédelmi előarások is szigorodtak, ami miatt most már arra a kiskapura sem hivatkozhat a gyár, amire az engedély első felfüggesztésekor tette.A civilek és a pert megnyerő egyesület számára azonban így is marad egy nyugtalanító körülmény: az ítéletet továbbra is annak a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak kell betartatnia, amelyik korábban már többször a gyár érdekeit képviselte a jogvitában.
|
A bíróság megsemmisítette a Samsung gödi gyárának környezetvédelmi engedélyeit
|
Az ügyben keresetet benyújtó egyesület szerint ez azt jelenti, hogy a gyárnak napokon belül le kell állnia.
| null | 1
|
https://hvg.hu/zhvg/20251007_Napokon-belul-le-kell-allnia-a-Samsung-godi-akkugyaranak
|
2025-10-07 17:04:28
| true
| null | null |
HVG
|
Kiemelt beruházássá tették az újpesti stadiont, így egy sor általános szabály alól felmentést kap az építkezés egy péntek este megjelent rendelet szerint.A kormány célja a IV. kerületi labdarúgó stadion fejlesztése, valamint "nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztés" elősegítése. A Megyeri út melletti Szusza Ferenc Stadiont váltó új helyszínt a klubban tavaly részesedést vásárló Mol jelentette be.Az ilyen kiemeléseknél alapszabály, hogy nem kell figyelembe venni az országos és a helyi jogszabályokat, és az általánosnál rövidebb határidővel kell intézni a hatósági ügyeket. De a kiemelésről szóló rendeletek rengeteg részletszabályt is tartalmaznak. Néhányat kiemeltünk ezek közül az újpesti stadion esetében:az ingatlanokon nyitott vagy részben fedett gépkocsilehajtó létesíthető,A településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében megállapított építési, telekalakítási és -változtatási tilalom nem alkalmazható.a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 40%, az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 35 métert, egyéb magasságra vonatkozó korlátozás nincsen,egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 45 férőhely után, egy kerékpár elhelyezését minden megkezdett 150 férőhely után, egy autóbusz-várakozóhelyet minden megkezdett 5500 férőhely után.
|
Kiemelt beruházás lett az újpesti stadion
|
Az általánosnál rövidebb határidőkkel és rengeteg részletszabállyal kell számolniuk az építkezést vezetőknek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251017_kiemelt-beruhazas-ujpesti-stadion-ingatlan-epitkezes
|
2025-10-17 22:05:25
| true
| null | null |
HVG
|
A kormány a legapróbb részletekig beleszól a Váci úti egykori Láng Gépgyár helyén zajló ingatlanfejlesztésbe, ahol a beruházók a leggazdagabb magyar állampolgárok közé tartozó orosz vállalkozók, a Rahimkulov család. A helyszínt a kormány elsőként jelölte ki rozsdaövezeti akcióterületté 2021 novemberében. Később megint belenyúltak a szabályozásba, így kormányzati segítséggel 2023-ban már magasabbra nőttek a tervezett épületek.A Pest megyei kormányhivatal már korábban azt állapította meg, hogy "a Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs". Az ilyenkor szokásos felmentést - minden létező országos és helyi jogszabály alól - már a korábbi rendelet kimondta, de most a kormány 54 pontban fogalmazta meg a részleteket:A maximális épületmagasságot 65 méterben határozták meg (egy kivétellel, ahol 40 méter).A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25 százalék, de a zöldhomlokzat 100 százalékban beszámítható.A szabályozási terven jelölt építési övezethatárokat nem kell figyelembe venni.Új épület homlokzati szélessége 180 méter is lehet, a terepszint alatti beépítettség lehet 100%, és a fapótlási kötelezettséget is ráér az utolsó használatbavételi engedély kiadásáig teljesíteni.A rendelet meghatározza a különféle funkciójú terek belmagasságát is, kitér a területen belüli magánutak kialakítására és felmentést ad a helyiségek szellőztető rendszere esetében a páratartalom-szabályozás kiépítése alól is. Parkolóhely az előírtnál kevesebb is lehet, buszparkoló nem kell, ahogy az elektromosautó-töltő sem feltétel.Az ingatlanon vegyes, szociális, konferencia, művelődési és kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, rekreációs és sportközpont, valamint szálláshelyek helyezhetők el.
|
Újabb testre szabott rendelettel segíti a kormány Rahimkulovék XIII. kerületi ingatlanfejlesztését
|
A felmentést minden létező országos és helyi jogszabály alól már korábban kimondták, de most a kormány 54 pontban fogalmazta meg a részleteket.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250801_Ujabb-testre-szabott-rendelet-Rahimkuloveknak
|
2025-08-01 10:40:40
| true
| null | null |
HVG
|
Még mindig folyamatban van az az adóvégrehajtás, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) követeléskezelő osztálya indított az épületfelújítással foglalkozó T&B Future Kft. ellen - értesült a HVG. A hivatalos céginformációk alapján a hatóság még idén májusban kezdeményezett eljárást.Az T&B Future Kft.-t tavaly július végén alapította két magánszemély, Bozóki Eleni és Terebesi Csaba, Schadl György pedig augusztusban szállt be a vállalatba egymillió forinttal.A T&B Future taggyűlési jegyzőkönyve szerint a tulajdonvásárlásról szóló üzletet a házi őrizetben lévő Schadl György otthonában kötötték: a megállapodás értelmében a három tulajdonos egyaránt 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, az esetleges nyereségből pedig szintén egyenlő mértékben részesülhetnek.A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökének tulajdonrésze nem sokkal később, októberben a cégéhez, a Gold Carpet Ingatlanforgalmazó Kft.-hez került, így jelenleg is ezen keresztül van tulajdonrésze a T&B Future Kft.-ben.A HVG megkereste Schadl Györgyöt, hogy megtudjuk, pontosan milyen ügyben indított eljárást a NAV, valamint mekkora összeget követelnek a cégtől, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.A vállalat egyébként bevétel nélkül zárta a tavalyi évet, az adózott eredménye pedig mínusz 3,9 millió forint volt, azaz az alapítás utáni első öt hónap veszteséges volt. Más cégein keresztül viszont jelentős profitot ért el Schadl György és a felesége is: együttesen 140 milliónyi profitra tettek szert például a végrehajtói irodáikból, és százmilliós nagyságrendben ki is vették az osztalékot. Igaz, a pénzen osztozniuk kell, miután úgy tartották fenn az irodáik működőképességét, hogy az állandó helyetteseiket bevették tulajdonostársnak.Korábban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke azt mondta a T&B Future Kft.-ről, hogy "általános felújításokat végzeznek majd", és hogy két régebbi ismerőse mellé társult be. A várható megbízások nagyságával kapcsolatban úgy fogalmazott: "Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd, hanem alapvetően lakossági és kisebb ipari ingatlanok esetében vállalnánk szigetelési, felújítási munkákat".A T&B Future Kft. székhelyét a Pest megyei Csomádon jegyezték be.A végrehajtói kar volt vezetőjét az ügyészség azzal vádolja, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle, összesen legalább 83 millió forintot. A vádirat szerint az akkor még fideszes államtitkár cserébe azt vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke - a vádirat szerint - ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.Schadl György a bíróságon rendre tagadta az ellene felhozott vádakat.Nyitókép: Reviczky Zsolt
|
Adóvégrehajtás indult Schadl György egyik cége ellen
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárást indított a T&B Future Kft. ellen, amely – egy másik cégen keresztül – jelenleg is Schadl György résztulajdonában áll – derült ki a nyilvános céginformációkból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Adovegrehajtas-indult-Schadl-Gyorgy-cege-ellen-t-b-future
|
2025-10-21 11:58:35
| true
| null | null |
HVG
|
Alig két héttel Haraszti Péter halála előtt közgyűlést tartott a TritonLife Holding Zrt., hogy döntsön egyebek között a vállalat 2024. évi mérlegbeszámolójáról. A szavazáskor azonban nem volt teljes az egyetértés. Az egyik jegyzőkönyvvezető maga a vezérigazgató, Haraszti volt, aki a magyarországi egészségügyi befektetések elismert szaktekintélye, az ország egyik vezető magánegészségügyi szolgáltatójának alapítója. A 43 éves, sportos, maratonra készülő üzletember azonban július 23-án futás közben összeesett, és a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét.A személyes tragédia ellenére mennie kell tovább a több mint 20 milliárd forintos árbevételű TritonLife-csoportnak, ezért a vállalat vezetősége a feladatok átszabásáról döntött. Az erről kiadott közleményben megszólalt Komonczi Zsolt is, akit "a cégcsoport pénzügyi befektetőit képviselő másik részvényes"-nek tituláltak. Ő úgy fogalmazott, hogy "minket, eddig aktív vezetői szerepet nem vállaló pénzügyi befektetőket is sokkolt a hír. Nem látok más lehetőséget, mint a cég további pénzügyi stabilitásának biztosítása mellett átmenetileg akár aktív vezetői szerepet is vállalni, így biztosítva a töretlen folytonosságot és a cég további fejlődését." A megnyilvánulás azért érdekes, mert ezek a pénzügyi befektetők eddig az ismeretlenség homályába húzódtak, tehát tulajdonképpen nem lehetett tudni, pontosan kik is a TritonLife tulajdonosai. Amikor a HVG 2021-ben megírta, hogy a koronavírus-járvány idején Komoncziék megjelentek a vállalatcsoportban, a cég egyik tulajdonosa, Fábián Lajos azt mondta lapunknak, hogy csak cégstruktúra-változás történt, Haraszti Péter pedig utóbb azt nyilatkozta a Telexnek, hogy ez csak találgatás volt a HVG részéről.Pedig sem az nem volt találgatás, hogy Komoncziék tulajdonosok lettek, sem pedig az, hogy az azt megelőző években ugyanők sűrűn üzleteltek többek között a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal. Az ausztráliai lakcímmel rendelkező üzletember cégeinek rendszeres ügyvédje Bolevácz Éva, aki szintén ott volt a TritonLife-közgyűlésen. Komonczi gyakori üzleti partnere az állami vagyonkezelő korábbi vezetője, Szivek Norbert, és e vállalkozások vezetőségében gyakran megjelenik Lingvai Brigitta. Komonczi, Szivek, Bolevácz és Lingvai egy-egy ponton mind felbukkantak a pesti belvárosi luxusszálloda, a Dorothea Hotel történetében, amely végül Tiborcz Istvánnál kötött ki.És itt érkeztünk el a 2025. július 10-ei közgyűléshez, amelyen az egyik tulajdonos nem szavazta meg a vezetőség beszámolóját a TritonLife Holding Zrt. 2024-es tevékenységéről és eredményéről.A beszámoló eleve késésben volt, hiszen azt május végéig be kellene nyújtani, ám az Igazságügyi Minisztérium online felülete szerint a dokumentum csak július 17-én érkezett be. A késedelmes benyújtás nem egyedülálló, miután a több százezer vállalkozás beadványait senki sem vizsgálja át egyenként, így a cégjog ezen elemének a betartása sem általános.Az esemény jegyzőkönyve szerint a TritonLife részvényesei közül hárman voltak jelen a közgyűlésen: a százból 31 szavazattal bíró QL Advantage nevében eljáró, valamint a 25-25 szavazattal rendelkező Derby Trust és Orion Trust nevében eljáró bizalmi vagyonkezelő. Valójában már az sem derül ki, hogy a QL Advantage, valamint a Derby és az Orion Trust pontosan milyen jogi személyiség. Úgy tűnik, hogy ezek maguk is bizalmi vagyonkezelők, amelyekbe az eredeti tulajdonosok valamikor vagyonkezelésbe rendelték a vagyonukat. Így a végső tulajdonosok kilétének felfejtése nem egyszerű dolog – de talán nem annyira lehetetlen, mint egy magántőkealap esetében.A HVG megkereste a bizalmi vagyonkezelőket, ám azok vagy nem válaszoltak, vagy üzleti titokra hivatkoztak. A nyilvános dokumentumokból azonban több dolog is kiderül. A közgyűlésen nem vett részt a 19 szavazatot birtokló Cirax Kft., amelynek végső tulajdonosa Fábián Lajos és Fábián Gergely, előbbi orvos-menedzserként kezdetektől fogva az egyik vezetője és befektetője a TritonLife-nak, és soha nem is rejtette véka alá az érdekeltségét. Ő Haraszti Péter – lapunk megjelenésekor esedékes – temetése utánra ígért válaszokat. Miután Haraszti saját magát a TritonLife legnagyobb részvényesének mondta, ezért az ő tulajdonrészét minden bizonnyal a QL Advantage fedi.A Derby és az Orion Trust tehát a Komonczi Zsolt által említett pénzügyi befektetőket takarhatja. Az Orion Trust nem teljesen ismeretlen: a HVG két éve készített egy összeállítást, amely levezeti, hogy egy titokzatos üzleti kör segítette hozzá Tiborcz Istvánt a csúcskategóriás belvárosi szállodáihoz, és ebben már felbukkan az Orion Trust név.Komonczi cégének, az Atlantis Property Zrt.-nek a 2023. április 24-ei alapszabályából kiderült, hogy a részvények 40 százaléka az Orion Trust bizalmi vagyonkezelőjének, a Primus Trustnak a tulajdonában van, ez utóbbi kifejezetten bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó vállalat. Az azonban nem egyértelmű, hogy az Orion Trust kinek a vagyonát kezeli.A Derby Trustnál is csak annyi bogozható ki, hogy esetében valószínűleg a Centennial Vagyonkezelő Alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Centennialt 2023 nyarán kifejezetten vagyonkezelésre alapították, a bevitt vagyon egymilliárd forint volt, és bár a kuratóriumi tagok időközben valamelyest változtak, Komonczi Zsolt kezdettől fogva a testület tagja.Annyi tehát bizonyos, hogy a TritonLife-ban Komonczi is részvényes, de hogy rajta kívül még kit takar a vagyonkezelői struktúra, azt hivatalosan nem tudni. Piaci forrásokból azonban a HVG úgy értesült, hogy a másik pénzügyi befektető Szivek Norbert. A július 10-ei jegyzőkönyvből egyértelmű, hogy a Derby Trust nem fogadta el a TritonLife tavalyi beszámolóját, ez pedig nem lenne logikus, ha a Derby ugyanazt a tulajdonost fedné, mint az Orion. Az Orion ugyanis – Harasztival egyetemben – jóváhagyta a dokumentumot.A 2024. december 31-ei állapotot tükröző beszámolóból az is látszik, hogy a TritonLife Holdingnak tavaly még a Hearts Vagyonkezelő Alapítvány volt az egyik tulajdonosa, amelynek a kuratóriumában az idősebb és az ifjabb Szivek Ferenc ül, Szivek Norbert édesapja és a testvére. A jelek szerint tehát az együttesen 50 százalékot képviselő pénzügyi befektetőknek július 10-én eltért a véleményük.A vagyonkezelők arra sem válaszoltak, hogy a Derbynek mi nem tetszhetett a mérlegbeszámolóban, amely tekintélyes, 3,43 milliárd forint adózott eredményt hozott ki a tavalyi évre. A bevételek és a kiadások különbözetének summájához legnagyobb mértékben a részesedések eladásából és árfolyamnyereségből származó 5,1 milliárd forintos tétel járult hozzá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem közvetlenül az alaptevékenység volt ennyire nyereséges.A kórházakat, szakrendelőket, laborokat üzemeltető TritonLife Holdingnak 13 leányvállalata van. Ezek közül 2024-ben csak háromnak volt pozitív a mérlege, öt veszteséges volt, további öt pedig még nem adta le a 2024-es beszámolóját, de a 2023-as évet azok közül is négy mínusszal zárta.A TritonLife júliusi közgyűlése ezzel együtt egyhangúlag szavazta meg, hogy az adózott eredményből az addigra már osztalékelőlegként ki is fizetett 2,89 milliárd forint – az osztalékelsőbbségi részvénye alapján – az Orion Trust nevében eljáró bizalmi vagyonkezelőt illesse. Így tehát az ország második legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatójának 2024-es profitja nem az egykori alapítókhoz, hanem az egyik pénzügyi befektetőhöz, vagyis valószínűsíthetően Komonczi Zsolthoz került. A cégcsoport közleményében az áll, hogy a társaság Haraszti Pétert a saját halottjának tekinti, és a részvényesek „minden elképzelhető támogatást megadnak” Haraszti Péter feleségének és négy gyermekének.A normalitás éveFeladta a leckét a piac a magánegészségügyi szolgáltatóknak azzal, hogy több mint négy évvel ezelőtt ugrásszerűen megemelkedett az orvosok bére az állami ellátásban, miután emiatt kénytelenek voltak bért emelni a magánellátásban is. A magánkórházak, -laborok és -szakrendelők már több éve élvezték annak hasznát, hogy az állami szolgáltatások leépülnek, és a páciensek, akár tetszik nekik, akár nem, a társadalombiztosítási járulékok lerovása után a magánellátás tarifáit is hajlandók megfizetni. 2023-ban azonban megtört ez a növekedési lendület, mert az infláció és azzal párhuzamosan a fizetőképesség csökkenése lefékezte a növekedési lehetőségeket – mondja a HVG-nek Karli Péter, a Heal Partners tanácsadó cég ügyvezetője. Emiatt 2023 és 2024 a váltás éve volt a magánegészségügyben.A magánszolgáltatóknak át kellett gondolniuk, hogy mit lehet hosszú távon működtetni, mit érdemes leépíteni, és közben a profitabilitásra koncentráltak. Ez történt a TritonLife-nál is, az addigi erőteljes országos terjeszkedéshez képest ott is elindult egy átszervezés, néhány év után bezárták a saját laborjukat, visszavonultak több vidéki helyszínről és igyekeztek javítani a hatékonyságot.Így 2025 már egy olyan gazdálkodási metódust és környezetet hozott, amely a „normális”, történelmi múltra visszatekintő iparágakat jellemzi. Mint Karli Péter magyarázta, az elmúlt két évben csökkent a profitmarzs, és a piaci verseny, a differenciálódás „helyretette” a szereplőket: akik jól működnek, továbbra is növekednek és nyereségesek, akik nem, azoknak visszaesik a teljesítménye. Az orvosbérek költségnövelő hatását többnyire a szolgáltatók nyelték le, így az elmúlt 2-3 évben moderáltan nőttek az árak a magánegészségügyben.A jövő másik nagy kérdése inkább a tőkeellátottság, tehát hogy a vállalatok képesek-e továbbfejleszteni a szolgáltatásokat. Egyelőre ugyanis a magánszolgáltatók elsősorban a járóbeteg-ellátásban nyújtanak kínálatot, a fekvőbetegek számára többnyire csak az egyszerűbb műtétek érhetők el, A lökést a komplexebb szolgáltatások irányába az állam adhatja meg, ha úgy dönt, hogy egyes beavatkozásoknál a társadalombiztosítás keretében, tehát ingyenesen igénybevehető szolgáltatások növekvő mértékben elérhetők lennének magánszolgáltatóknál is.
|
Üzleti titkokat tárt fel a Tritonlife vezérének hirtelen halála, Tiborcz köre is felbukkan a képben
|
A tragikus hirtelenséggel elhunyt TritonLife-vezér valóban a legnagyobb részvényese és a meghatározó irányítója volt a magánegészségügyi szolgáltatónak, de úgy tűnik, pénzügyi szempontból már ennél a vállalatnál is a kormányhoz közel álló szereplők dominálnak, akik a profitot is elviszik.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250802_hvg-tritonlife-haraszti-peter-komonczi-zsolt-derby-trust-orion-trust-ql-advantage-maganegeszsegugy
|
2025-08-02 07:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A készenléti rendőrség, valamint több kapitányság emberei csaptak le egy Nógrád vármegyei vizsgaállomásra, ahol a gyanú szerint hónapok óta rossz műszaki állapotú, sőt, közúti közlekedésre alkalmatlan autóknak is meghosszabbították a műszakit. Az ügyben egy salgótarjáni autószerviz és vizsgaállomás dolgozói érintettek.A rendőrök november 4-én egyszerre öt helyszínen tartottak házkutatást. A nyomozók szerint a műhely dolgozói pénzért cserébe olyan járműveket is "átengedtek", amelyek nem feleltek meg a szakmai követelményeknek, mégis bekerültek a rendszerbe, mintha szabályosan vizsgáztak volna.A rajtaütés során három férfit fogtak el: egy 43 éves salgótarjáni férfit és két bátonyterenyei alkalmazottját (29 és 33 éveseket). Mindhármukat őrizetbe vették, és csalás, valamint hivatali visszaélés gyanújával kihallgatták őket.A rendőrség szerint a nyomozás tovább folyik, és elképzelhető, hogy további autók és ügyfelek is érintettek a csalássorozatban.(A címkép illusztráció.)
|
Csaló műszaki vizsgállomásra csaptak le a rendőrök Salgótarjánban
|
Három férfit vettek őrizetbe.
| null | 1
|
https://hvg.hu/cegauto/20251105_Csalo-muszaki-vizsgallomasra-csaptak-le-Salgotarjanban
|
2025-11-05 08:58:43
| true
| null | null |
HVG
|
Megérkeztek az idézések - tudatta a Facebookon Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő, hogy Hatvanpuszta ügyében két per is lesz október végén. Mint írta, október 27-én lesz az első tárgyalás az általa a kormányhivatal ellen indított perben, mert a hivatal szerinte törvénytelenül megtagadta közérdekű adatok kiadását az Orbán család hatvanpusztai birtokának ügyében. Október 29-én pedig egy másik bíróságon lesz ebben az ügyben per, csak akkor az építési és közlekedési tárca a másik szereplő.A bírósági eljárások hátterében az áll, hogy Tordai elkezdte pedzegetni a hatóságoknál, hivataloknál a hatvanpusztai beruházás műemléki szálát. Erről azt írta: "József nádor egykori majorsága, egy 200 éves műemléki együttes volt Hatvanpusztán - magtár, istálló, gazdasági épületek. Közös kulturális örökségünk, ami törvényi védelem alatt állt. Aztán jött az Orbán-család, és mindent ledózeroltak." Megjegyezte:a műemlék helyén ma egy vadonatúj, 20 milliárdos luxusrezidencia áll, 30 milliós előnevelt fákkal és zebrákkal, miközben a védett épületek nyomtalanul eltűntek."A politikus úgy vélte, "lehet, hogy az országnak nem ez a legfontosabb problémája, és lehet, hogy nem ez a legnagyobb baj Orbán Viktor elmúlt 15 éves kormányzásával, ám a miniszterelnök gátlástalanságának, korruptságának és kapzsiságának olyan példázata a saját uradalmának az építése, miközben milliók élnek lakhatási szegénységben, hogy nem véletlenül került a közbeszéd fókuszába."Emlékeztetett: "Engem vádolt műemlékrombolással a családi otthonunk kapcsán Orbán propaganda sajtója - erről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy hazugság. Közben Orbán maga romboltatta földig az uradalmában az ország egy fontos műemlékét, és falaznak neki a felelős műemlékvédelmi szervek, a Kormányhivatal és a Minisztérium. Ez Orbán módszere: mást vádol azzal, amit ő követ el."(Nyitóképünkön a hatvanpusztai épületegyüttes.
|
Tordai: Bíróság elé kerül Orbánék hatvanpusztai műemlékrombolása
|
A bírósági eljárások hátterében az áll, hogy Tordai Bence elkezdte pedzegetni a hatóságoknál a hatvanpusztai beruházás műemléki szálát, mert szerinte az Orbán-család törvénysértően ledózerolt egy 200 éves műemléki épületegyüttest.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251021_hatvanpuszta-muemlekrombolas-tordai-bence
|
2025-10-21 13:08:49
| true
| null | null |
HVG
|
A vád egyik legfontosabb tanúját hallgatták meg a Simonka-ügyben. Kovács Zoltán a 2010-es évtizedben dolgozott az egykori fideszes képviselő pénzügyi tanácsadójaként, amikor viszont Simonkát egy korrupciós hálózat kiépítésével vádolták meg, nagyrészt az ő tanúvallomására alapozta az ügyészség a vádat.A 24.hu tudósítása szerint Kovács arról beszélt a bíróságon, hogy túlárazott módon, kifogásolható minőségben készítettek el beruházásokat, amelyekre felvettek támogatást, sokszor közbeiktatott cég segítségével dolgoztak, majd a túlárazásból keletkezett hasznot Simonka irányításával szétosztották. De arról is szót ejtett, hogy ingatlanügyleteken is nagy pénzeket kerestek: elmondása szerint volt olyan néhány százezer forintos telek, amit 30 millió forintos áron túlszámlázva értékesítettek tovább.Simonka György meghatározta a feladatokat, intézte a hiteleket, volt ember a közbeszerzésre, a lebonyolításra, és arra, hogy hordja vissza a pénzt a túlárazott beruházások után - mondta Kovács a tárgyaláson. Azt is hozzátette:a visszaosztott pénzekről Gyuri felesége vezetett nyilvántartást egy piros füzetbe.A céghálózat vállalkozásai közt ismerősök, rokonok, barátok váltották egymást, a jó részük a vádlottak padjára került - folytatta.Beszámolt egy olyan esetről is, amikor megvalósult beszerzésként lejelentették egy targonca átadását, úgy, hogy a gép nemhogy nem érkezett meg, még abban sem voltak biztosak, hogy Kínában egyáltalán legyártották azt.A tanú azt mondta, megijedt, amikor a nyomozók megkeresték, úgyhogy a nála lévő dokumentumok egy részét elégette az anyja kályhájában. Elmondása szerint amikor ezt elmesélte Simonkának, a politikus azt válaszolta neki, hogy ő pedig háromládányi iratot tüzelt el.Arról is részletesen beszélt, hogy miután Simonka megtudta, hogy eljárás indult, nem lehetett telefont bevinni a tárgyalásokra, Signalt kellett használni a telefonbeszélgetésekre, és nem lehetett e-mailezni.Simonka még a tárgyalás előtt jelezte: szerinte valójában a vádiratban az ő nevét ki lehetne cserélni Kovácséra.
|
Piros füzetben vezetett pénzosztásról, elégetett dokumentumokról beszélt a Simonka-ügy tanúja
|
Simonka György egykori pénzügyi tanácsadója beszélt arról a bíróságon, hogyan került rengeteg pénz a politikushoz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251106_simonka-tanu-birosag-korrupcio
|
2025-11-06 12:18:39
| true
| null | null |
HVG
|
Az Európai Unió történetének legnagyobb vámcsalással kapcsolatos árufogásáról adott hírt nyár derekán az Európai Ügyészség. A Calypso-nak elnevezett nemzetközi nyomozási akciójuk keretében a hatóságok 2435 konténert foglaltak le a pireuszi kikötőben, mintegy 250 millió euró értékű áruval tömve.Ezek legnagyobbrészt e-biciklik, textiláruk és cipők voltak - mindegyik Kínából származott, és mindet az EU-ban akartak értékesíteni, úgy, hogyhamis vámpapírok és fedőcégek segítségével nagy mértékben elkerülik a vám- és áfafizetést.Bár ezeket az árukat lefoglalták, az ügyészség szerint a rajtaütéskor már nyolc éve sikerrel működött a rendszer, melyet több, egymással összejátszó bűnszervezet tartott mozgásban az EU számos tagállamában. A hálózat a vámkezeléstől a tagállamok közötti forgalmazáson át a fogyasztóknak való árusításig mindent irányított. A bűnbandákat többnyire kínai állampolgárok vezették, akik a vád szerint a csalárd módon behozott áruk nyereségét pénzmosás, majd "underground bankrendszerek útján" visszajuttatták Kínába.Az elmúlt nyolc évben ez a gyakorlat a becslések szerint 350 millió euró vámbevétel-kiesést és további 450 millió euró áfa-kiesést jelentett. A veszteségek az uniós, illetve az érintett tagállami költségvetések között terülnek szét.Az akcióMaga a nyomozás Kínában és 13 európai országban zajlott, köztük Magyarországon is. A razziát június végén tartották, Athénban, Madridban, Párizsban és Szófiában csaptak le a hatóságok. Ugyanazon a napon összesen 101 házkutatást végeztek a négy városban, vámügynökök irodáiban, a nyomozás fókuszában álló szervezett bűnözői csoportok által ellenőrzött vállalatoknál, a gyanúsítottak telephelyein, valamint adótanácsadók és képviselők, ügyvédek, könyvelők és szállítmányozási vállalatok irodáiban.A rajtaütések során tíz gyanúsítottat állítottak elő, illetve lefoglaltak lőfegyvereket, valamint 5,8 millió euró értékű készpénzt is különféle valutákban, köztük kriptókban. Spanyolországban emellett ingatlanokat, járműveket, ékszereket és luxusórákat is lefoglaltak, Görögországban pedig ingatlanok mellett hajók és bankszámlák kerültek még célpontba. Az Európai Ügyészség ősz elején megtette az első vádemeléseket, hat vámügynököt vádoltak meg hamis tanúsítványok kiadásával.Egy törvényes eljárással éltek visszaA vámcsalások hagyományos eljárásának megfelelően a Kínából Pireuszba hajóztatott áruk értékét az EU-s vámkezelés során jelentősen a valós érték alá lőtték, illetve több árut szándékosan hamisan is osztályoztak. A konténerek tartalmának teljes kiértékelése még folyamatban van, de azt már a vizsgálat korai szakaszában megállapították a hatóságok, hogy a közel 2500 lefoglalt konténerből 500 e-bicikliket tartalmazott, és az EU-nak csak ezek után 25 millió eurós vámilleték, illetve 12,5 millió eurós áfakieséssel kellett volna számolnia – hiszen a kínai importtal szemben az EU-ban dömpingvám van érvényben.A nyolc évig működő gyakorlat során a hamis vámpapírokat, illetve a teljes vámeljárást az uniós belépési ponton működő bűnrészesek hálózata – köztük vámügynökök és könyvelőcégek – segítette elő, az áruk hamis beszerzését és szállítását pedig főként Bulgáriában bejegyzett, de valójában Görögországban működő, és görög áfaregisztrációs számmal rendelkező vállalatok intézték. Az árukat ezt követően más tagállamokban működő vállalatoknak értékesítették, és mivel a csaló importőrök az EU 42-es vámeljárását használták ki, a jelentősen kevesebb vám megfizetésén túl Görögországban még áfamentességet is élveztek.„Dönthet úgy az importőr, hogy az EU-ba belépéskor már egyből vámkezelteti az áruját. A jelenlegi pireuszi botránynál is ez történt, ott helyben, az unióba belépés területén kérték a speciális, 42-es eljárással történő vámkezelést. Ez azt jelenti, hogy az importőr abban a tagállamban fizeti ki a vámot, ahol az áru belépett, az áfát pedig egy másik, általában a saját tagállamában fizeti meg. A 42-es eljárásnak az a feltétele, hogy abból a tagállamból, ahol a vámkezelés megtörtént, továbbszállítsák az árut. Hogy ki hol vámkezeltet, az teljesen az importőrre van bízva” – ismertette a szabályt lapunk megkeresésére Gyarmati Tamás vámtanácsadó.Magyarországot is összekentékA Pireuszban leleplezett hálózat akciójába belekeverték Magyarországot is. A bűnszervezetek ugyanis puffer- és fiktív cégek láncolatán keresztül az árukat látszólag bizonyos tagállamokban működő vállalatoknak értékesítették, ahol az áruk aztán a helyi piacokra kerültek, legalábbis a hamis dokumentáció szerint. Magyarország is az ilyen csalárd módon bejelentett célországok között volt, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Szlovákia és Szlovénia mellett.Az áruk azonban ezekbe az ál-célországokba sohasem érkeztek meg, az unióba érkezési országból a 42-es eljárással az értékesítési országokba továbbtolt áfafizetés pedig így nem történhetett meg. A valóságban, miután az áruk beléptek az EU-ba, azokat különböző, a bűnszervezetek kizárólagos ellenőrzése alatt működő raktárnegyedekben tárolták, majd onnan hamis okmányokkal a valódi célországokba, Franciaországba, Olaszországba, Lengyelországba, Portugáliába és Spanyolországba szállították őket.Amint az áruk megérkeztek, a szállítmányozási okmányokat megsemmisítették, a termékeket pedig többnyire a feketepiacon, készpénz ellenében értékesítették a végfelhasználóknak. Így tudtak a bűnszervezetek cégei ugyanolyan minőségű árukat sokkal olcsóbban adni: nem fizettek áfát, az alapvámot és a dömpingvámot pedig az áruk értékének alálövésével, illetve a termékek hamis osztályozásával nagyrészt elkerülték.Voltunk mi is kínai csalók vámparadicsomaAz egész most feltárt csalási gyakorlat középpontjában tehát a pireuszi kikötő állt. Magát a kikötőt – mely Görögország legnagyobbja – Kína kontrollálja, mivel a létesítményt irányító vállalat 67 százalékban egy kínai állami cég, a COSCO hajós szállítmányozási társaság tulajdona. Laura Codruta Kövesi európai főügyész is arra hívta fel a figyelmet, amikor október elején Athénban tárgyalt, hogy a pireuszi kikötő jelentősége hónapról hónapra nő, ezért az ide irányuló ügyészségi figyelem is egyre erősebb. 2024-ben a kikötőt irányító vállalat 30 százalékos növekedést könyvelt el, a teljes bevétel elérte a 230 millió eurót, és a tulajdonosi viszonyok miatt az itt elkönyvelt nyereség is kínai kézbe kerül.Ez a fajta kínai kereskedelem 20-25-30 éve jelen van az Európai Unióban és Magyarországon is, mondta lapunknak Gyarmati Tamás. A szakértő szerint kínaiak egy bizonyos rétege mindig keresi a lehetőséget, hogy hol tud a vámmal csalni. Ennek megfelelően vándorol a kínai áruk vámkezelése az EU területén – Pireusz mindig fontos helyszín volt, de volt olyan időszak, amikor ezt a központi szerepet Magyarország töltötte be a teljes Kína-EU kereskedelem legnagyobb részénél, magyarázta Gyarmati.„2017-18-ban, amikor a keleti nyitás politikája felerősödött, azt mondta a magyar vámhatóság – hogy saját kútfőből vagy politikai akaratból, azt persze nem lehet tudni -, hogy a kínai vámkezeléseket Magyarországon kell elvégezni. Ebben az időszakban több ezerszeresére nőtt a kínai forgalom. Konténerekben, vasúton, hajóval, mindenféle módon érkeztek ide nagyon nagy számban konténerek vámkezelésre, mert akkor rendkívül liberalizálta a magyar vámhatóság a kínai vámkezeléseket.”Ez Gyarmati szerint azt jelentette, hogy tulajdonképpen bármekkora értékkel, és nagyon gyorsan lehetett vámkezelni Magyarországon. Ez viszont cserébe azt eredményezte, hogy a kínai importőrök rendkívül lenyomták a lejelentett áraikat. „Volt olyan, hogy egy konténernek 10-15 ezer euró volt csak a lejelentett értéke, ami a valóságban jóval magasabb érték lehetett. Magyarországon ebben az időben havi több ezer ilyen konténert vámkezeltek le,” mondta a szakértő.Ez a gyakorlat másfél-két évig tartott, aztán a magyar nyomozóhatóság fellépett, és előállította a dél-pesti NAV vámügyekért felelős igazgató helyettesét, majd leváltották a vámügyekért felelős helyettes államtitkárt, és a vámfőosztály vezetőjét is, ami véget vetett a kínai importőröknek kedvező magyarországi vámparadicsomnak. „Jelenleg Magyarországon nem igazán van Kína felől olyan árukörű vámkezelés, ami most Pireuszban megbukott. Utoljára két éve nyáron számoltak fel itthon egy vámkezelő helyet, Nagykanizsán. Ott napi 60-70-80 konténernyi kínai árut vámkezeltek,” mondta Gyarmati.A vasútvonal nem számítIdővel Pireusz még közelebb kerülhet Magyarországhoz, hiszen a többször átkeresztelt, aktuális, hivatalos nevén Övezet és Út Kezdeményezés keretében épülő Budapest-Belgrád vasútvonal elsődleges célja, hogy felgyorsítsa a görögországi kikötőbe érkező áruk unióba áramlását, illetve azok tagállamok közti szétosztását. Ez viszont Gyarmati szerint nem fogja újra a kínai vámcsalók elsődleges célpontjává tenni Magyarországot.„A szállítási idő lerövidülésével nem lesz több vámcsalás Magyarországon. Jelen pillanatban itt egy kínai konténer vámkezelése rendkívül nehéz, éppen azért, mert a magyar vámhatóság ismeri azt a kínai gazdálkodói kört, aki ezeket a csalásokat végzi, és azt az árukört is, amivel csalni szoktak. Ha ilyen árukörből érkezik valami, akkor azt szigorúan szemlézik, akár tételesen átnézik, mi van a konténerben, és megvizsgálják a vámértéket, hogy az megfelelő-e. Ez hosszadalmas, drága, és éppen ezért ezeknek a kínaiaknak ez nem jó út, nem is nagyon választják.”Nem csak a pireuszi esetnél volt – ha csak áttételesen is – Magyarországra vezető szál, az Európai Ügyészség által feltárt több hasonló műveletnél is előfordult ilyen. Emögött az áll, hogy Magyarországon elég nagy kínai kolónia él, leginkább a főváros X. kerületében, magyarázta Gyarmati. „Ezek a kínai emberek még az átkosban jöttek Magyarországra, amikor 1979 és 1988 között vízummentesen lehetett Kínából ideutazni. Ekkor költöztek be, az ő gyerekeik pedig már magyarok, itt születtek, itt nőttek fel. Ez a csoport komoly szerepet tölt be a kínai-európai kereskedelemben, és ezért van az, hogy amikor egy ilyen kínai botrány kibukik, akkor sokszor magyar érintettség is van.”
|
Giga vámcsalás az EU-ban: Magyarországot is belekeverték, de most csak tereptárgy voltunk
|
Közel 2500 áruszállító konténert foglaltak le nyáron a pireuszi kikötőben, a bennük rejlő termékeket egy kínai hálózat akarta szétteríteni az EU-ban, rengeteget csalva a vámon és az áfán. A rendszer hosszú évek óta működött, és a nyomozás szálai hozzánk is elvezettek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251109_eu-vamcsalas-pireusz-Magyarorszag
|
2025-11-09 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A rendszerben vannak olyan központok, amelyek inkább az észt osztják, és vannak, amelyek inkább a pénzt. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) például mindkettőt, hiszen az Orbán-kormány által adott több százmilliárd forintos vagyon gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket nyújt arra, hogy kineveljék és pénzeljék azokat, akik a tudásukkal egy választási kampányban is hatékonyan képesek segíteni a Fideszt.Partos Bence nevét például csak néhány hete ízlelgeti a közvélemény, pedig pszichológusként már majdnem tíz éve diplomázott az MCC média szakirányán. Az ott szerzett tudáselemekkel felvértezve hol a kormányhoz közeli Mandiner főszerkesztőjeként dolgozott, hol alapítványt hozott létre a Transzparens Újságírásért, hol pedig saját üzleti vállalkozásán, a pszichológiai tanácsadással foglalkozó Mindseten szorgoskodott, de ezek mind egy irányba mutattak - ma már ő az egyik legfontosabb ember a kormánypártban, ugyanis ő felel a digitális közösségek építéséért és fejlesztéséért, amihez két hónapja létrehozta a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséget.Partos környezete ugyancsak évek óta a kormánypárt érdekében tevékenykedik.Élettársának, Farkas Verának a Volumen Communications nevű cége két éve a Fidesz-frakciónak is dolgozott, illetve az regisztrálta a Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. domaincímét. Ez utóbbi ugyancsak a hálózat része, méghozzá nemcsak azért, mert a jelenlegi ügyvezető-tulajdonos, Szabadosné Tolner Mónika a kurátora a frissen létrehozott Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, hanem azért is, mert a Drogkutató évek óta támogatást kap a Batthyány Lajos Alapítványtól.A BLA az Orbán-kormány konzervatív szellemi holdudvarának egyik legrégebbi tagja, amelyet az állam egyrészt tízmilliárdos vagyonelemekkel stafírozott ki, másrészt pénzzel is dotál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda idén például már 20,2 milliárd forinttal segíti a BLA működését, amely ebből osztja tovább a támogatásokat a kormányhoz közel álló szervezeteknek, például a Drogkutatónak.A BLA-tól kap támogatást a Szent István Intézet Nonprofit Kft. is, tavaly például 72 millió forintot, márpedig éppen ennek a gazdasági társaságnak az ügyvezetője Máthé Zsuzsa, az Orbán Viktor kormányfő által útjára indított Digitális Polgári Körök egyik koordinátora. A neve szintén kevésbé ismert, pedig a Fidesz jól beágyazott tagja. Férje az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter, ő maga pedig korábban a Heti Válasz és a Mandiner újságírója volt. Intézetének alapítója az Európa Szívében Alapítvány, amelynek olyan neves kurátorai vannak, mint Hollik István, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója vagy Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök.A pénz és a kommunikáció útját jól jelzi, hogy augusztus közepén az intézet „reprezentatív kutatásban mérte fel”, hogy a fiatalok inkább saját vagy bérelt lakást szeretnének maguknak, majd az információt terítette a kormányközeli médiában, amely rögvest értelmezte is azt: hiába ágál az ellenzék az Otthon Start program ellen, a magyarok a saját lakást választják.Vagyis a Rogán-műhelyben kitalálták a szavazatösztönző politikai terméket, amelynek igazolására – a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a BLA-n keresztül – közpénzből kifizették a veretes nevű, függetlennek tűnő Szent István Intézet állításait.A Digitális Polgári Körök másik koordinátora Nagy János, akinek a neve ugyancsak nem naponta forog közszájon, pedig már tíz éve a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, méghozzá nem elhanyagolható jogkörrel. Gyakorlatilag mindent előkészít, ami a kormányfő munkájához szükséges, és természetesen maximálisan átlátja a kabinetiroda tevékenységét, sőt intézkedéseket is kérhet a vezetőktől. Vagyis mindent tud arról, ami a Rogán-művekben készül, nemcsak a kommunikációs, de a nemzetbiztonsági ügyeket is beleértve. A héten azzal vont magára némi figyelmet, hogy a baptistáknál tartott iskolai évnyitón az áruló Orseolo Péter meséjével politizált a fiatalok előtt.A Fidesz másik digitális guruja Dukász Magor informatikus, az ő Digitális Szuverenitás Központ Kft.-je szintén évek óta dolgozik a kormánypárt kommunikációján. Tevékenységének finanszírozása részben ugyancsak közpénzből történik, amennyiben annak a Balásy Gyulának az alvállalkozója, amelynek a cégei évente százmilliárdos nagyságrendben nyerik el a megbízást a Rogán-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól a plakát- és egyéb kampányokra. Dukász és családja pedig lépten-nyomon összefonódik a már jól ismert Megafonnal, a fideszes véleményvezérek képzőhelyével.A Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. 2024-ben már 5,8 milliárd forint úgynevezett egyéb bevételről számolt be, de hogy annak mi a forrása, azt nem nevezte meg. A Megafon-cég ügyvezetője Kovács István Gergely, aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A BLA az idén hatmilliárd forinttal támogatja az Alapjogokért Központ anyacégét, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t. A Megafon támogatottjai között pedig olyan nevek vannak, mint a publicista Bayer Zsolt, a filmproducer-angolklubos Rákay Philip vagy a Pesti Srácok újságírója, Szarvas Szilveszter, aki a Tisza Párt több ezer állítólagos álprofiljáról készített reklámvideót.A Megafon támogatottjai közé tartozik Apáti Bence is, aki balettművészből lett újságíró és véleményvezér, és akinek a Nemzeti Ellenállás Mozgalma már több akcióval is kivívta a közvélemény figyelmét. Az egyik a „két tojás” plakátkampánya volt, amelyre becslések szerint legalább százmillió forintot költhetett. A cél az volt, hogy – látszólag a kormánytól függetlenül, de valójában a rogáni és az orosz propagandával teljes összhangban – lejárassák az ellenzéki pártvezért, Magyar Pétert és az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt.A másik „akció” az ellenállási mozgalom folyamatos online hirdetésvásárlása, amivel ugyancsak a Tisza Párt ellehetetlenítésén és az Ukrajna- és Nyugat-ellenes hangulat megteremtésén dolgoznak. Ez idén már több mint 200 millió forintot emésztett fel.A digitális kánonba kormánytagok is beszállnak, például Tuzson Bence igazságügyi miniszter – az ő volt ügyvédi irodájának címén jegyezték be a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat – vagy az energiaügyi miniszterhelyettes, Czepek Gábor, aki fizetett Facebook-hirdetésében egy összeollózott, mesterséges intelligencia segítségével előállított videót vetett be a Tisza Párt ellen.
|
Van, aki a pénzt osztja, van, aki az észt: a NER propagandagépezetének arcképcsarnoka
|
Véletlenszerűnek tűnhet, hogy kik sodródnak bele abba a munkába, amely a Fidesz hatalomban tartása érdekében igyekszik befolyásolni a választók véleményét. Sok az újnak ható név, de koherens a csapat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250905_hvg-penzosztok_es_eszt_osztok-mcc-megafon-nemzeti-ellenallas-mozgalom-dpk
|
2025-09-04 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Miért kerül 29 millió forintba egy zebra kialakítása? - erre a kérdésre kereste a választ Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény független polgármestere, amikor tavaly októberi hivatalba lépése után szembesült a város tervezett kiadásaival.Azóta - különösebb kutakodás nélkül - sorra estek ki a csontvázak: a város HVG-vel is megosztott kimutatásaiból kiderült például, hogy a közparkok gondozására a fideszes vezetés idején még 160 millió forintot költöttek, miközben erre idén elég volt 30 millió forint is. A művelődési ház tetőjavítását 41 millió forintért akarta elvégezni a várossal szerződésben álló kivitelező, de végül akadt olyan vállalkozó, aki 6 millió forintért is elvállalta ugyanezt a munkát. Az is hamar egyértelművé vált, hogy korábban feleslegesen költöttek a buszvárók őrzésére 30 millió forintot, ezt ugyanis most ingyen is meg tudják oldani. És végül a zebra kialakítására sem kellett 29 millió forintot költeni, a vezetésváltás utáni új ajánlat ugyanis már csak 2,6 millió forintról szólt.A szerződések felülvizsgálatával, a feladatok pontosításával a polgármester állítása szerint végül több száz millió forintot tudtak megspórolni.A nyugdíjas óvodavezető 2024 nyarán győzte le az akkor már 20 éve polgármesterként dolgozó fideszes Kiss Attilát. Októberi beiktatása után viszont azt látta, hogy a korábbi években igen drágán végezték el a munkákat, ráadásul szerinte a minőség is megkérdőjelezhető volt.Göröghné Bocskai Éva hosszan sorolta a HVG-nek azokat a tételeket, amelyeket elődje idején szerinte teljesen feleslegesen fizettek ki a város kasszájából. "Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy az egyik helyi vezető fizetése összesen több mint 7,8 millió forint volt havonta. Ez azt jelenti, hogy tavaly október végéig 10 hónap alatt csaknem 80 millió volt a bére". A polgármester adatai szerint ezt a pénzt a helyi városüzemeltető cégnél és egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő vállalatnál fizették ki. (Az ügyben a HVG szeptember végén megkereste az érintett vezetőt is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.)A felesleges vagy túl drága szerződéseket folyamatosan szünteti meg az önkormányzat, de ez a feladat Göröghné Bocskai Éva szerint korántsem olyan egyszerű. Problémát okoz például az is, hogy a városnak rengeteg olyan bírságot kell kifizetnie, amelyet az előző vezetés által elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok miatt szabtak ki.A korábbi érában például rendszeresen megbízták a Tömb 2002 nevű kft.-t., és ugyan a szerződéseket általában közbeszerzések lefolytatása után írták alá, utólag több eljárás is kifogásolhatónak bizonyult. Az Átlátszó cikke szerint a rendőrség kétszer is arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, de a K-Monitor felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, a Debreceni Járási Ügyészség pedig alaposnak találta azt. A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezték, és elrendelték az eljárás folytatását. (A cikkhez megkerestük az előző polgármestert, Kiss Attilát, valamint a Fideszt és Tömb 2002 Kft.-t is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.) A mostani polgármester tájékoztatása szerint összesen hét esetben találtak hibát a hatóságok (nemcsak a Tömb 2002 Kft. esetében voltak szabálytalanságok, más vállalatok is érintettek), az pedig a büntetések kiszabásánál természetesen nem volt szempont, hogy ezek még a fideszes vezetés idején történtek.Azóta, hogy átvettük a város irányítását, már több mint háromszázmillió forintnyi bírságot szabtak ki Hajdúböszörményre. Ráadásul, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően nemcsak a vitatott tételeket követelik vissza, hanem a teljes pályázati pénzt, akkor a büntetés mértéke elérheti a 800 millió forintot is– mondta Göröghné Bocskai Éva. Egy ekkora tétel csődközeli helyzetet teremthet a 12 milliárd forintos büdzséből gazdálkodó városnak.A hivatalos dokumentumokból az is kiderült, hogy volt, amikor azért büntetett a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert nem volt megfelelő a kivitelezés, de arra is volt példa, hogy a becsült ár és a győztes ajánlati ár között mindössze 930 forint volt a különbség.„Teljesen tehetetlenek vagyunk. A kormánytól ugyan kérhetjük, hogy méltányosságból fizesse ki helyettünk a büntetést, de az erre irányuló beadványunkat elutasították” – fogalmazott a polgármester. „Megtámadtuk a bíróságon a büntetésről szóló döntést, de ekkor azzal szembesültünk, hogy így nem tudunk feljelentést tenni az előző vezetés ellen. Egyszerre ugyanis nem képviselhetjük azt is, hogy ártatlan az önkormányzat és jogtalan volt a bírság kiszabása, valamint azt is, hogy az előző vezetés szabálytalanul járt el” – jegyezte meg. Az is kérdéses, egyáltalán sikerrel járnának-e a perben. „Olyan zseniálisan volt minden lepapírozva, hogy nincsen fogás. Látjuk, hogyan ment ki a pénz, de az ügyvédek nem tudnak semmit sem tenni.” A polgármester szerint már önmagában a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézségekbe ütközik, hiány mutatkozott például a nem kormánypárti közbeszerzési tanácsadókból és a jogászokból is.Magányossá válik az ember itt a végeken. Nehéz a környéken olyan ügyvédet találni, aki valóban segíteni szeretne. Ha kiejtjük az egyik vállalkozó nevét, mindenki visszatáncol, pedig legalább nyolc jogásszal beszéltünk már. Néha úgy érzem, mindenki arra vár, hogy feladjam. Bármerre fordulok, mindenhol megfojtanak.Állítása szerint azt üzenték neki: „Itt nem háború lesz, hanem kivégzés”.Később karaktergyilkosság indult a polgármester ellen. „Nyílt levelekkel mérgeztek, bántották és pellengérre állították a családomat, hazugságokat terjesztettek. A fideszes politikusok a mai napig nem értik, hogy nem nekem ártanak, hanem a városnak, az itt lakóknak okoznak kárt. Bebizonyítottam, hogy lehet másként vezetni ezt a várost. Tisztán, átláthatóan, felelős gazdálkodással” – mondta Göröghné Bocskai Éva. Hevesen támadta a mostani vezetést a volt alpolgármesterA városon belüli feszültséget mutatja az is, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen igen kemény hangnemben támadta a volt fideszes alpolgármester a jelenlegi vezetéshez tartozó frakció tagjait. Fórizs László a 24.hu által idézett videó szerint azt mondta: „Egyébként most is kapott bírságot a város, nyolcmillió forintot, ha jól tudom, Hajdúböszörmény városa, és én nem gondolom egyből, hogy a polgármester csalni akar, mint Görögh képviselő úr, vagy Nagy Martin, aki látom, hogy nyomoz, nyomoz, hát ki vagy te, bassza meg? Egy senki vagy, egy senki vagy.”Ezeket a mondatokat az előzte meg, hogy a mostani polgármester férje, Görögh István arról kezdett beszélni az ülésen, hogy az előző vezetés idején sokkal többe került ugyanaz a szerződés. Nagy Péter Martin a szerződések átvilágításában vesz részt, és azt állította, hogy a tudomására jutott információk alapján feljelentéseket is tesz majd.
|
"Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy egy helyi vezető fizetése több mint 7,8 millió forint volt" - súlyos visszaéléseket talált az új polgármester Hajdúböszörményben
|
Több százmillió forintos bírságot kell fizetnie Hajdúböszörménynek, mert az előző, fideszes vezetés által lefolytatott közbeszerzések közül több esetben is szabálytalanságot állapítottak meg a hatóságok – tudta meg a HVG a város polgármesterétől. Az új vezetés gyanús szerződéseket talált, amikor tavaly októberben átnézte a kiadásokat, néhány esetben pedig milliós fizetésekre is bukkantak.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251020_hajduboszormeny-onkormanyzat-kozbeszerzes-visszaeles
|
2025-10-20 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Jókora csinnadrattával tették le az alapkövét október elején a Nemzetközi Vizes Szövetség, a World Aquatics budapesti székházának, még a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is megjelent a Váci út 152-156. szám alatt. Ez a fejlesztés része a Láng Negyednek, ahol a Magyarországon élő orosz Rahimkulov család több százmilliárd forintból tervezi egy új városrész megvalósítását.Pedig már a látványos ünneplés idején is javában zajlott a nyomozás, amely az ingatlan előző tulajdonosának, a svájci Benny Igglandnak a feljelentése alapján indult. Igglandot ugyanis magyarországi cégének az ügyvezetői egyik napról a másikra kitették a vállalatából, a V152 Property Kft.-ből. Bár a jogi eljárás konkrétan ennek a vállalatnak a tulajdonlásáért folyik, a cég több szálon is kötődik Rahimkulovékhoz, egyebek között azzal, hogy zálogjoga van a 8 hektáros Váci úti ingatlanra.Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy valójában ki is a V152 Property tulajdonosa, mert annak egyrészt befolyása van Budapest egyik legnagyobb, jelenleg is futó ingatlanfejlesztésére, másrészt a cég könyv szerinti értéke önmagában 27 milliárd forint, vagyis tetemes vagyont jelent.De hogyan lehet csak úgy kicsavarni valaki kezéből ekkora értéket?A cégbírósághoz benyújtott dokumentumok szerint idén, egy júniusi napon a V152 Property Kft. két ügyvezetője, Huszár Viktor és Marton Péter összehívott egy taggyűlést, és a V152 közvetlen tulajdonosa, a Brandi Partner Kft. nevében ők ketten visszahívták a V152 irányításából a harmadik ügyvezetőtársukat, Benny Igglandot. Miután a Brandi Partnerben is ők voltak Iggland ügyvezetőtársai, ezt elintézettnek tartották azzal, hogy a dokumentumot aláírták a Brandi Partner ügyvezetőiként.Majd azon melegében arról is döntöttek, hogy a Brandi Partner eladja a V152 üzletrészeit fele-fele arányban éppen az ügyvezetőknek, Huszárnak és Martonnak, akik ezért, vagyis a könyv szerint 27 milliárd forintot érő kft.-ért 1,5-1,5 millió forintot fizetnek. A cégbíróság pedig be is jegyezte ezt.Ha valakinek ismerősen cseng Huszár Viktor neve, az nem véletlen. A 2022-es országgyűlési választás előtt Huszár aktív részese volt annak a projektnek, amelyet a milliárdos Gattyán György indított, hogy a Megoldás Mozgalommal parlamenti helyekhez jusson. Ennek a mozgalomnak lett az elnöke Huszár, aki egyébként menedzserként, üzletemberként dolgozott Gattyánnal, részben a teqball nevű labdajáték népszerűsítésén, marketingjén.A semmiből felbukkant pártkezdemény semmit sem ért el a választáson, de alapvetően az akkori ellenzéki összefogással szemben jelenthetett egy önálló erőt. És ha már a 2022-es választásról van szó, akkor könnyen beugorhat bárkinek a Váci úti ingatlan címe is, hiszen ez az a hely, ahol 2021 kora őszén titokban hangfelvételt készítettek egy beszélgetésről Bajnai Gordon volt kormányfő és Ruszlan Rahimkulov, valamint Rahimkulov üzlettársa, Zentai Péter között.A megbeszélésen a találkozót összehozó Gansperger Gyula is ott volt. Ezt a hangfelvételt ismeretlenek egyfajta adunak szánták a választási hadjáratban, ahol az ellenzék egyik bázisát nyújtó budapesti városvezetést próbálták lejáratni a Városháza tervezett értékesítésének állítólagos sztorijával.Talán csak a véletlen műve, hogy éppen 2021 elején alapították meg azt a vállalatot, a Southblaze Kft.-t, amely a Láng Negyed beruházója lett. A Southblaze létrehozásakor a történet szinte minden szereplője jelen volt: Huszár Viktor, Marton Péter, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter, induláskor ugyanis mind a négyen tulajdonosok lettek a Southblaze-ben. Magának az ingatlannak a tulajdonosa azonban akkor még Iggland volt.Így érkeztek el 2021. november 8-ához (ez négy nappal az első Anonymus-videó megjelenése után volt), amikor is a kormány a Váci út 152–156. alatti ingatlant rozsdaövezetté, a tervezett fejlesztést pedig kiemelt beruházássá nyilvánította. Ez azért előnyös az ingatlantulajdonos, illetve a fejlesztő számára, mert így az ott épült lakásokra csak 5 százalékos áfateher rakódik, azokat tehát versenyképesebb áron lehet majd eladni, ráadásul az engedélyezési procedúra is egyszerűbb, gyorsabb. És bár ekkor a telek még svájci tulajdonban volt, a Southblaze már az ingatlan adásvételét készítette elő.Az ingatlaneladás 2023 tavaszán meg is történt, addigra már ki is jöttek az első látványtervek a grandiózus beruházásról – 1400 lakással, 130 ezer négyzetméternyi irodával és akár 65 méter magasból élvezhető panorámával.Az adásvétel után pár hónappal az is kiderült, hogy a kormány a Láng Negyedben ígért elhelyezést a nemzetközi úszószövetségnek, amivel Orbán Viktor miniszterelnök igazolni látta sportdiplomáciai erényeit, a World Aquatics pedig anyagi támogatást és az elmúlt évek korrupciós ügyei után egy új imázst remélt. A projekt a tervek szerint magánfinanszírozásban valósul meg, a Southblaze a fejlesztő, és vélhetően az első 15 évben a magyar állam állja a bérleti költségeket, valamint a sportközpont működésének adóterheit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis 2023 nyarán azt ígérte a World Aquatics vezetőinek, hogy 15 éven át ingyen használhatják a komplexumot, és Magyarország adókedvezményeket is nyújt a szervezet számára.Ilyen előzmények után nem kis szerencse volt Benny Iggland számára, hogy júniusban a svájci központban néhány napon belül észrevették a változást a V152 Property Kft. tulajdonosi viszonyaiban, és azonnal feljelentést is tettek a rendőrségen. Huszárék ugyanis már július 2-án beindították a tranzakció második felvonását, amellyel új befektetőket vontak volna be a V152-be. Az új partnerek első ránézésre nem túl nagy játékosok lettek volna, ám érdekesek a kapcsolódási pontjaik. Egyiküknek, Balczó Péternek éppen azokban az években volt közös vállalkozása Csík Zoltánnal, amikor Csík – a kiugrott rendőrségi nyomozó – a legtöbbet segített Mészáros Lőrinc cégbirodalmának összerakásában.Lóránd András Ákosnál pedig már látszanak kapcsolódások ahhoz a valóban tőkeerős török befektetői körhöz, amellyel Huszárék összeálltak. Július 2-án Balczó és Lóránd mindenesetre még csak egy szerényebb, 42 millió forintos tőkeemeléssel szállt volna be Huszárék mellé a V152 Property Kft.-be.„Sürgős!” jelzéssel azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya már másnap, július 3-án értesítette a cégbíróságot, hogy a V152 Propertyvel kapcsolatban különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen.A levél szerint a vállalat két magyar ügyvezetője Benny Iggland tudta és hozzájárulása nélkül, fiktív üzletrész-adásvételi szerződéssel értékesítette saját magának a V152-t. Mint írták, az ügyvezetők a gazdasági társaság üzletrészeit 1,5-1,5 millió forintért vásárolták meg, ami „nem áll arányban a gazdasági társaság üzleti értékével”, hiszen a 2024-es mérlegfőösszege alapján a V152 körülbelül 27 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik.Igglandnak, akinek Európa-szerte sok befektetése van, a Váci úti telek eladása után is számos projekt és projektcég maradt a birtokában, részben a V152 Propertyn keresztül. Így például a IV. kerületi volt Petőfi laktanya, a szintén újpesti, Íves utcai lakóingatlan-beruházás és a balatonszemesi kemping helyén a Vadvirág Residence fejlesztése. Vagyis volt mit veszítenie. A rendőrségi beadvány után Huszárék az újabb változtatás bejegyzését végül visszavonták, némi huzavona után pedig a cégbíróság is felfüggesztette az eljárást. Közben a Fővárosi Törvényszéken is elindult a per, és annak a dokumentumai is beérkeztek a cégbíróságra az Iggland kizárásával járó, egyelőre jogerős júniusi bejegyzés hatályon kívül helyezése érdekében.A HVG természetesen megkereste a történet szereplőit. Huszár és Marton azt válaszolta, hogy cégcsoportjuk működése mindenben jogszerű és átlátható, a V152 Property tulajdonosi háttere pedig rendezett. Hivatkoztak ugyanakkor egy szlovéniai újságcikkre, amely szerint egy optikai gerinchálózatot üzemeltető szlovén állami cégben úgy lett tulajdonos Iggland, hogy a vállalatnak nyújtott kölcsönt részvényekké alakították át. Huszárék szerint ehhez hasonló ügy a magyarországi is, bár azt részletesebben nem fejtették ki, hogy ezen mit értenek.Benny Iggland erre azt mondta a HVG-nek, hogy a szlovén cikk az ottani belpolitikai csatározások része, ellenőrizetlen információkat, pletykákat, nem pedig tényeket tartalmaz. „Az ottani politikusok egymás ellen használják fel a nevemet” – fűzte hozzá. A magyarországi történéseket ugyanakkor teljes értetlenséggel fogadta, mert elmondása szerint nem is annyira üzleti alapú, hanem majdnem baráti viszony volt közöttük.A svájci befektetőt régi jó üzleti kapcsolat fűzi Rahimkulovékhoz is, akikkel természetesen beszélt a történtek után, már csak azért is, mert a Váci úti ingatlanon lévő jelzálog alapja az az összeg, amellyel az orosz milliárdos még tartozik Igglandnak a telek vételárából. A 30,5 millió euró, vagyis mintegy 12 milliárd forint a szerződés alapján november 30-ai határidővel jár a V152 Propertynek – amely azonban a jelenleg hatályos cégbejegyzés szerint Huszár Viktor és Marton Péter nevén van. A Southblaze Kft.-től a HVG megkeresésére nem válaszoltak, Iggland elmondása szerint viszont az orosz üzletember meglepődött a fejleményeken.Huszárék azonban eközben sem tétlenkedtek. Augusztus végén a V152 Property Kft. új leányvállalatot alapított, a V152 Hungary Holding Zrt.-t, amelynek Huszár és Marton a kizárólagos tulajdonosa, ám a cég igazgatóságába bekerült egy török üzletember is. Alighanem ő hozná az érdemi mennyiségű tőkét a társaságba. Mete Bülent a 2010-es évek első felében fogott vállalkozásokba Magyarországon, már csaknem két tucat cégben van valamilyen érdekeltsége, ezek egy része pedig a milliárdos török ingatlanbefektető Özyer család birtokában van.Huszárék ugyanakkor nem most találkoztak össze Bülenttel, és egyébként is meglehetősen nagy szabadsággal kezelték az ügyeket Iggland magyarországi cégeiben. A Demir Group Ingatlanfejlesztő Kft.-t például már 2023 nyarán megalapították, az abban részt vevő török befektetők partnerek például a balatonszemesi lakópark-beruházásban is, a Bosphorus Development Kft.-t pedig, amelyben a V152 mellett Mete Bülent is tulajdonos, 2024 júliusában alapították Huszárék. Mete Bülentnek egyébként orosz kapcsolatai is vannak, miután tisztségviselője a MOST Orosz–Magyar Kulturális Együttműködésért Alapítványnak.Az alapítványt Szerbin Tamás hozta létre, aki egy orosz ortodox szervezetet képvisel Magyarországon. Ez a szervezet a moszkvai székhelyű Birodalmi Ortodox Palesztin Társaság, amely közvetlenül a Kreml és az orosz külügyminisztérium befolyása alatt áll, tényleges irányítója pedig Szergej Sztyepasin, akit Vlagyimir Putyin államfő még a KGB-s időkből ismer.Benny Iggland arra a kérdésre, hogy nem voltak-e gyanúsak számára azok a politikai események és kapcsolódások, amelyek a cégeivel és a menedzsereivel összefüggésben felmerültek, azt mondta, hogy ő nem foglalkozik politikával. Az sem világos ugyanakkor, hogy honnan fakad Huszár Viktor és Marton Péter magabiztossága. A rendőrség által megfogalmazott gyanú a csalás minősített esete, amely a nagy értékre való tekintettel akár 17 évi börtönt is jelenthet.
|
27 milliárdos lopás fényes nappall? Riadót fújt a rendőrség egy kormányközeli projekt előkészítésénél
|
Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség egy svájci befektető kezdeményezésére, aki nemrég még egy hatalmas Váci úti ingatlannak volt a tulajdonosa. A telket önszántából adta el, de azt nem gondolta volna, hogy az értékes vállalatát is elbitorolják.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251107_hvg-lang-negyed-vaci-ut-world-aquatics-ingatlanfejlesztes-ingatag-ingatlan
|
2025-11-07 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Maradt egymilliárd forint fel nem használt összeg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnál (MNMKK), de nem spórolásból, hiszen a költségvetési szervek maradványa nem nyereség. Ellenkezőleg, ezt az összeget főszabály szerint vissza kell fizetni a költségvetésbe, sőt az a veszély is fennáll, hogy erre hivatkozva a fenntartó a következő évben csökkenti az illető intézmény támogatását. Az ok egyszerűen az, hogya minap felfelé buktatott Demeter Szilárd vezetése idején ennyire nem látták át az MNMKK alá tartozó hat kiemelt intézmény működését, a határidőket, a kifizetéseket- értesült több forrásból a HVG.Az információ abszurdnak tűnt, hiszen lapunk is írt róla, hogy a 24,5 milliárd forinttal gazdálkodó MNMKK alá terelt hat kiemelt országos közgyűjtemény napi gondokkal küzd. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) hol rovarirtásra, hol nyomtatópapírra nem volt pénz, a Magyar Nemzeti Múzeum szakdolgozói demonstráltak is az alacsony, 300-350 ezer forintos bérek miatt. Ha az egymilliárd forintot személyi kiadásokra költik, akkor mind az 1700 munkavállalónak egy kerek 13. havi fizetés is kiutalható lett volna belőle. Az irányító szerv ugyanis engedélyezheti, hogy a maradványt a következő évre átvigye és felhasználja az intézmény, sőt bizonyos keretek között át is címkézheti.Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valóban nem tudta-e elkölteni Demeter az egymilliárd forintot, és hogy mi lesz a sorsa a pénznek, vissza kell-e fizetni az államkasszába.A tárca megerősítette: valóban keletkezett mintegy egymilliárd forint maradványpénze az intézménynek 2024-ben. Az összeg felhasználásának engedélyezése pedig – Hankó Balázs miniszter kezdeményezésére – „folyamatban van”.Megkérdeztük Demeter Szilárd utódját, Zsigmond Gábort is, aki elmondta: „Van helye ennek a forrásnak, hiszen személyi és dologi ügyekben egyaránt szükségünk van rá.”Arra a kérdésünkre, hogy az intézmény melyik költségvetési sorában bújt meg ez a pénz, miért nem sikerült felhasználni az adott célra és az adott időben, miért nem enyhítették például a bérfeszültségeket belőle, Demeter csak annyit válaszolt: „Nem véletlenül kértem az előző gazdasági igazgató cseréjét.” Zsurki Attila 2011 óta volt a Nemzeti Múzeum gazdasági vezetője, és 2024-ben még Demeter jóváhagyásával kapott újabb ötéves kinevezést. Távozása előtt ő felelt a teljes MNMKK gazdálkodásáért; korábbi főnökei gyakorlott és elismert szakemberként beszéltek róla. (Kérdésünkre ő nem akarta kommentálni a burkolt vádakat.)Hogy mennyire látta át Demeter az általa vezetett intézmény gazdálkodását, azt jól mutatja, hogy két hónappal ezelőtt, amikor a Nemzeti Múzeum dolgozói demonstráltak, azt írta magyarázkodásul a Facebookra: „Az államháztartási törvény értelmében dologi költségből nem tudok személyit csinálni, vagyis bármennyi pénzt is spórolnánk a működtetésen, szolgáltatásokon etc., azt nem tudjuk fizetésemelésre fordítani.” L. Simon László – aki korábban a Nemzeti Múzeumot vezette – kommentben segítette ki utódját, mondván, a törvény „nem zárja ki az átcsoportosítást a dologi és a személyi keretek között. Csak jóvá kell hagynia a fenntartónak.” Ám Demeter ahelyett, hogy megfogadta volna elődje tanácsát és kérte volna az átcsoportosítást, letiltotta a kotnyeleskedő L. Simont a közösségi oldaláról.Demeter egyik utolsó lépése az volt, hogy meghosszabbította a Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója elleni vizsgálatot. Mint megírtuk, Rózsa ellen durván és teátrálisan lépett fel egy hónappal ezelőtt, elvette a munkahelyi mobilját, a döntés után a lábát sem tehette be a nemzeti könyvtárba. Kérdésünkre, hogy miért kellett meghosszabbítani a vizsgálatot, a volt elnök azt felelte, hogy „a jelentés elkészült, és a miniszter asztalán van”. Arra nem kaptunk választ, hogy mit szándékozik tenni a miniszter, de az tény, hogy hétfőn, Demeter távozása után néhány nappal Rózsa Dávid ismét az OSZK-ban volt. Igaz, csak vendégként, hogy Hankó Balázs miniszterrel együtt adja át a Könyvtári Kihívás pályázat díjait. Az M1 híradójába is bekerült esemény arra enged következtetni, hogy nagy bűnök nem derülhettek ki róla. A könyvtárban – ahol elég vegyes a főigazgató megítélése, különösen Demeterhez hasonló vezetési stílusa miatt – úgy tudják, nemsokára visszatér.Zsigmond Gábort, akit hétfőn nevezett ki Hankó Balázs az MNMKK elnökévé, valószínűleg lefoglalja, hogy rendet tegyen a Demeter utáni káoszban, így nem nagyon lesz energiája személycserékre. Annál is inkább, mert elnöki megbízatása mellett megtartja a Nemzeti Múzeum igazgatói tisztségét, amelyet 2024 elején pályázott meg. (Ezt a pályázatot hackelte meg Demeter azzal, hogy ő is elindult rajta az MNMKK tervével.)A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ alá tartozó intézményekMagyar Nemzeti MúzeumOrszágos Széchényi KönyvtárPetőfi Irodalmi MúzeumIparművészeti MúzeumTermészettudományi MúzeumKereskedelmi és Vendéglátóipari MúzeumA kinevezése utáni sajtótájékoztatón Zsigmond beszélt például a kettővel korábbi vezetés, Varga Benedek főigazgatósága alatt elindított és jövőre megnyíló nagyszabású Attila-kiállításról és a mohácsi vész 500. évfordulójára tervezett tárlatról. Úgy tűnik, az új igazgató visszavezetné a Nemzeti Múzeumot a nagy történelmi kérdések, események bemutatása felé. Formálisan fenn kell tartania az MNMKK vízfejet, de az érintettek vélekedése szerint – hogy a nem túl jó állapotban lévő Nemzeti Múzeummal tudjon foglalkozni – csendben visszaadja majd az egyes intézmények önállóságát.Az MNMKK szétszedése nem csupán a választások közeledte miatt nem időszerű.Mély fideszes hagyomány a központosítás, amivel minimálisra csökkentik az egyes intézmények önállóságát, ezzel gyengítve azok érdekérvényesítő képességét.A kultúra területén ráadásul a centralizálásnál jóval többet vár el a kormány: azt reméli, hogy az intézmények összevonása a kulturális tartalmukat is megemeli, mintha a mennyiség egy ponton minőségi ugrásra lenne képes. Először Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédében jelent meg az a gondolat, hogy olyan kultúrát kell létrehozni, ami az új politikai rendszer része, és kölcsönösen segítik egymást, így hozva létre „a létezés magyar minőségét”, azaz a kurzusra jellemző identitást. Ezzel a fideszes kultúrpolitikusok már-már misztikus – és megoldhatatlan – feladatot kaptak a nyakukba. Ennek az eszköze volt a Magyar Művészeti Akadémia megalakítása. Korábbi elnöke, Fekete György különös ambíciója volt, hogy az akadémia „az egész kulturális életet átlássa”, és javítsa a magyar társadalom „boldogságérzetét”. Ezért akart „művészkatasztert” összeállítani, Nemzeti Szalonokat szervezni, díjakat, ösztöndíjakat adni, állami feladatokat átvállalni. Ez a gondolkodás tért vissza Demeter működésében, ám az általa létrehozott közgyűjteményi központot másfél év alatt sem sikerült működőképes állapotba hoznia. „Kiváló feladatot végzett a központ vezetőjeként, ezért a kormány döntése alapján a jövőben kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját” – e szavakkal jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a múlt héten Demeter Szilárd felfelé buktatását. Demeter azzal alapozta meg a karrierjét, hogy szülőföldjén, Erdélyben a magyar sajtót vonta össze. Századvéges munkája után a Petőfi Irodalmi Múzeumot akarta „irodalmi erőcentrummá” tenni. Az OSZK-t, az irodalmi múzeumot és a magyar irodalmi és könyvkultúrával foglalkozó összes szervezetet a Magyar Nyelv Házába szerette volna beköltöztetni, és mindemellett a könnyűzene „társadalmasítását” is vállalta.A közgyűjteményi rendszer legnagyobb problémáját abban látta, hogy a „szerteszét gyöngeség” állapotában van. Azazhogy külön-külön – a Szépművészeti Múzeumot kivéve – nem tudnak látványos hatást kiváltani, pedig a kultúrharcban egyre nagyobb szükség lett volna a nemzeti identitás megerősítésére. Áhítattal ejtette ki, hogy új múzeumkombinátjában 25 millió műtárgyat őriznek, 100 állandó kiállítás látható, és évi 1,37 millió látogatót fogadnak.Mindezek kudarca után ugyanezen a vonalon indul tovább, immár kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki megbízottként. Feladatai között szerepel, hogy „javaslatokat készít a nemzeti digitális kulturális ökoszisztéma kiépítése és a magyar tartalomgyártás ösztönzése érdekében, ideértve az archívumok, a tudásplatformok, a streamingrendszerek és a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztések támogatását”. Kidolgozza a kulturális teljesítmény értékelési rendszerét, és javaslatot készít egy „nemzeti kulturális tudásközpont” létrehozására.Ezek a zavaros fogalmak valójában nagyon nehezen fordíthatók le valós tevékenységekre, különösen anyagi források nélkül, az értelmük és a hasznuk pedig még kevésbé látszik.Nincs ez másként az Indexen kifejtett koncepciójával sem, amit mintha a ChatGPT rakott volna össze Orbán Viktor beszédeiből. E szerint „Mi, magyarok az elmúlt több mint ezer esztendőben mindig sikeresen tudtunk alkalmazkodni a megváltozó történelmi-természeti valósághoz. Ráadásul soha nem adtuk fel önmagunk lényegét.” Csakhogy most „az európai szövet fölfeslése okán” nehezebb a dolgunk, hiszen a hanyatló Nyugathoz hiba lenne alkalmazkodni, ezért saját „civilizációs projektet kell összeraknunk”. Ez maga a kulturális nemzetépítés: amikor „kultúra, tudomány, technológia, gazdaság, hitélet, sport és agrokultúra stb. egy nemzeti tudásrendszerré kapcsolódik össze”.Orbán kulturáliselit-váltásától, Fekete György művészkataszterétől, Kerényi Imre nemzeti könyvtárától, a nagy múzeumok összeolvasztásától eljutottunk egy nagy, misztikus nemzeti tudásrendszerig. Aminek természetesen minden eleme közvetlenül függ a hatalomtól, és szolgálja azt. S ami még ehhez hiányzik, az nem más, mint az „önálló digitális infrastruktúra, algoritmikus láthatósági stratégia, kortárs médiaetika, közösségi digitális archívum és kulturálisan érzékeny magyar nyelvű MI-közvetítés”. Nem pontosan tudjuk, hogy mindezeken mit ért a költő, de lesz ideje kifejteni az elkövetkező hónapokban.
|
Egymilliárd forint és teljes káosz maradt a múzeumi gigaközpontban Demeter Szilárd után
|
Miközben a muzeológusok gyalázatos fizetésért dolgoznak, és néha nyomtatópapírra sincs pénz, a felfelé buktatott, miniszterelnöki biztossá kinevezett Demeter Szilárd vezetése alatt egymilliárd forintnyi maradványt halmozott fel tavaly a közgyűjteményi központ.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251106_hvg-mnmkk-demeter-szilard-zsigmond-gabor
|
2025-11-06 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
"2023. július 21-én Bartos Péter Dezső, a Budapest melletti Szentendre lakosa jó hírt kapott: a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium kulturális örökségvédelmi osztálya tájékoztatta, hogy az ismeretlen festő által készített, meg nem nevezett afrikai férfi portréjához nincs szükség kiviteli engedélyre. A férfi, aki további három, határozottan jelentéktelen műalkotást is kivinni szándékozott, ezután azonnal Bécsbe utazott" - írta az osztrák Kurir pénteki száma., vagyis megnevezték azt a magyar személyt, aki exportengedélyt kért az Afrikai herceg című, Budapesten lévő Guzstav Klimt-festményhez, amelyet aztán a magyar hatóságok gyanúja szerint megtévesztő módon szállítottak Ausztriába.Ezt követően a kép, vagyis Gustav Klimt alkotása a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galériában tűnt fel, akik idén a maastrichti Tefaf művészeti vásáron 15 millió eurós összegért kínálták eladásra. A magyar műkincsvédelmet felügyelő közlekedési és építési minisztérium ezután "védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja" miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.A nyomozás eredménynel járhatott, mert az osztrák ügyészség a napokban Bécsben lefoglalta a festményt. A HVG korábban kérte a Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy adja ki a magyar személy nevét, aki a kép kivitelét indítványozta, de megtagadták a kérésünket, ehhez képest az oszták lap most mégis megtudta és nyilvánosságra hozta Bartos Péter Dezső nevét. A magyar hatóságok azt gyanítják, hogy az eladó a kiviteli engedélyezési eljárás során eltitkolta, hogy a festmény a világhíres festő műve, holott - ahogyan a HVG is megírta korábban - ekkor már rendelkezésre állt egy 2022-es magyar laboratóriumi szakértői vélemény, amely megerősítette Klimt szerzőségét.Arról, hogy kicsoda Bartos Péter Dezső, több műkincskereskedőt és galériatulajdonost is felhívtunk, többen emlékeztek is rá, de megjegyezték, hogy elmúlt évtizedben már nem volt aktív a műkereskedelmi életben. Egy neves szentendrei galériás emlékei szerint Bartos a kilencvenes években fénymásológépek forgalmazásával foglalkozott, és tetemes vagyonának egy részét kiemelkedő értékű műtárgyakba fektette. "Én is tőle vettem az első fénymásológépemet, amikor elindítottam a vállakozásomat, amiért képekkel fizettem" - emlkezett vissza.A cégjegyzékbe beütve Bartos Péter Dezső nevét két aktív céget találunk, az egyik a Nashua-Mezon-Tec Kft., melynek egy cégismertetőjében az szerepel, hogy "professzionális digitális multifunkciós másológépek, és digitális sokszorosítókkal" kereskednek. A mások cég, a BDP Hungária fő profilja "Ipari gép, berendezése, javítása, karbantartása". Egyik cégnek sem él a honlapja, telefonszámai, de az e-mailjeink is visszapattantak, amikor levelet írtunk nekik. A cégek egyébként működnek, de jelentős forgalmat már nem bonyolítanak.Lapunkhoz is eljutott a magyar hatóságnak beadott kiviteli engedély fotója, az ott feltüntetett Bartos Péter Dezső lakcíme azonos a Szentendrére bejegyzett Bartos-cégek tulajdonosának címével.Amint fel tudjuk venni a kapcsolatot a cégvezető-tulajdonossal, a kérdéseinkre adott válaszát közöljük.Gustav Klimt festménye 1938 óta Magyarországon volt, azt a nácik elől menekülő tulajdonos Klein család hozatta Magyarországra egy Fedor Vest nevű szerencselovaggal - ahogyan arról a képet Ausztriában azonosító, Klimt-kutató művészettörténész, Alfred Weidinger egy tanulmányban beszámolt. A család később többször próbálta visszaszerezni az alkotást, de Fedor Vest végül kategorikusan elutasította azt. 1969-es halála után a festmény birtokosa 2005-ig háromszor változott. Hogy ezek kik voltak, arról Weininger nem adhatott felvilágosítást, de kérdésünkre elmondta, hogy nem Vest közvetlen örökösei voltak. Mindegy is, ők nem válhattak tulajdonossá, hiszen a letét nem évül el, nem birtokolható el.Nem valószínű, hogy a birtokosok tisztában voltak a festmény jogi státuszával és értékével. Egészen addig, amíg egy meg nem nevezett magyar művészettörténész fel nem fedezte a családnál a képet. Ő vitte el Végvári Zsófia festményvizsgálati laboratóriumába, hogy adjon róla szakvéleményt. 2022. március 7-én Végvári megerősítette, hogy Klimt eredeti képéről van szó. Ezután került Bécsbe az alkotás, amire Bartos Péter Dezső kért kiviteli engedélyt.
|
Kiderült, ki a magyar személy, aki kiviteli engedélyt kért a hatalmas vagyon érő Klimt-festményre
|
Az osztrák Kurier című lap megtudta, ki az a magyar személy, akinek a neve a több milliárd forint értékű, Magyarországról kivitt Gustav Klimt-festmény exportengedély-kérelmén szerepel. A képet azóta lefoglalták az osztrák hatóságok, mert jogtalanul vihették ki Magyarországról.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kultura/20251114_Klimt-festmeny-magyar-tulajdonos
|
2025-11-14 19:12:18
| true
| null | null |
HVG
|
Sikeresen zárta le a Talentis cégcsoport a szlovák Doprastav a.s. építőipari vállalat többségi részesedésének a megvásárlását - adta hírül csütörtökön a főtulajdonos Mészáros Lőrinc sajtója. Ezzel a felcsúti ezermilliárdos egy 70 éves múltú, tucatnyi leányvállalattal bíró vállalatot szerzett meg, miután horvátországi, romániai, németországi és bosznia-hercegovinai érdekeltségei is vannak már. Azt is közölték, hogy - a folytonosság jegyében - a szlovák cégben Dušan Mráz megtartja kisebbségi részesedését és továbbra is az igazgatóság alelnöke marad.A jelek szerint Magyarország leggazdagabb embere egyebekben is ragaszkodik a hagyományokhoz. Például abban, hogy itthon és külföldön nemcsak a saját erejéből, hanem az állam által biztosított tízmilliárdokból szeret terjeszkedni. Ehhez kitűnő eszköz számára az egyik olyan krízisalap, amit az állami Magyar Fejlesztési Bank még a koronavírus-járvány idején indított el 50 milliárd forintos hozzájárulással azért, hogy ilyenfajta kockázati tőkebefektetéssel is segítse a gazdaság helyreállását.A szóban forgó krízisalap az MBH Magántőkealap, aminek a tőkéjét a Mészáros Lőrinc fennhatósága alatt álló MBH bankcsoport egészítette ki az MFB által elvárt minimum 20 milliárd forint piaci tőkével. Majd ezt a sok pénzt - legalábbis eddig - kizárólag olyan vállalatokba fektették, amelyek Mészáros privát érdekeltségei, ami elég sajátos értelmezése a gazdasági helyreállításnak és a közjónak. Az alapot (pontosabban a kezelőjét) azonban nemrégiben kiemelték az MBH csoportjából és Mészáros földije-bizalmasa, Vida József exbankár irányítása alá helyezték.Ezzel Vida lett Mészáros házi vagyonkezelője, amire azért lehetett szükség, mert a közeli jövőben több tőzsdei kibocsátásra is készülődő MBH befektetői megítélését aligha javítaná a főtulajdonos házibankja szerep.A napirenden lévő szlovák felvásárlást a Talentis International Infrastructure Investments Operations s.r.o. nevű cég hajtja végre, amely a Talentis-csoport tagja. A csoport magja, a Talentis Group Zrt. idén tavasszal hozta létre az üzlet magyar lábát a Talentis International Infrastructure Investments Kft.-t. Majd, most, október közepén 75 százalékban beszállt melléje a nevezett krízisalap, az MBH Magántőkealap. A cégiratokból kiderül, hogy összesen 14 milliárd forintnyi eurót tett főleg a tartaléktőkébe. Az alapító Talentis Group is tőkét emelt, nagyjából 5 milliárd forint értékben.E tőke kisebb része apport, méghozzá két szlovák érdekeltség üzletrészei: a Talentis International Infrastructure Investments Real Estate s.r.o., illetve a Doprastav építőipari céget közvetlenül megvásárló Talentis International Infrastructure Investments Operations s.r.o. 25-25 százaléka. Ebből az első cég 25 százalékát 5 ezer, a másodikét pedig 10 ezer eurón vették figyelembe a tőkeemelésben. E szerint azt a céget, amely most a Doprastav többségi tulajdonosa lett, októberben 40 ezer euróra, vagyis 15-16 milliárd forintra értékelték. (A szlovák cég vételárát nem hozták nyilvánosságra.)Az MBH Magántőkealap tehát abba a Mészáros-érdekeltségbe tett 14 milliárd forintot, amelybe a Talentis-csoport elkezdte belerakni az új szlovák szerzeménye üzletrészeit, amiből adódik a következtetés, hogy a krízisalap pénzét is ehhez a tranzakcióhoz használják fel. A krízisalapról már többször megírtuk, hogy milyenfajta Mészáros-üzletekbe szállt be: isztriai szállodaprojektekbe, magyarországi agrárüzemekbe (Viresol, Kall Ingredients, Aqua Lorenzo) a közbeszerzési nyerészkedésen kapott Mészáros M1 autókereskedőbe, áttételesen része lett az oligarcha autópálya-koncessziós üzletének, továbbá befektetett a legnagyobb horvát alma- és baracktermesztő társaságba (Rabo) és egy jelentős boszniai cementgyárba (Lukavac). Ez utóbbihoz, a 190 millió eurósra értékelt cementüzlethez -- amelyben a krízisalap részesedése szintén 75 százalékos - az állami MFB Bank még 140 millió eurós, azaz 56 milliárd forintos kölcsönt is adott.
|
Állami segítséggel vett szlovák építőipari céget Mészáros Lőrinc
|
A cégiratokból derül ki, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank által pénzelt krízisalap milliárdokkal száll be Mészáros Lőrinc legújabb, szlovákiai építőipari akvizíciójába.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251113_Allami-segitseggel-vett-szlovak-epitoipari-ceget-Meszaros-Lorinc
|
2025-11-13 17:22:56
| true
| null | null |
HVG
|
A Veszprém megyei Tés-Csőszpuszta területén vett magának a kormányzati kommunikációs tendereken rendre jól teljesítő Balásy Gyula - írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő."Persze ez a birtok nem egy Hatvanpuszta, de egyrészt nem is illene lekörözni a főnököt. Másrészt a Tés-Csőszpuszta területén fekvő kèt és fél hektáros telken a tulajdoni lapon üdülőként megjelölt volt téeszközpont felújítása gőzerővel folyik a drónfelvételek szerint. Már most is látni rajta az újgazdag eleganciát, viszont - szemben Pusztaverszájjal - itt van némi nyoma valami mezőgazdasági tevékenységnek is" - fogalmazott a politikus.Balásy vállalkozásai gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH), amelyet elvileg a spórolás szándékával hoztak létre. 2018 óta a hivatal az állami kommunikációs feladatokra már szinte csak a Lounge-csoporttal szerződik.A Transparency International Magyarország idén márciusi összesítése szerint Balásy érdekeltségei 2021 és 2023 között csaknem 336 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el, szinte kizárólag a NKOH-tól, ez a szervezet megbízásainak 74 százalékát jelentette a vizsgált időszakban.
|
Vidéki birtokot vett magának Balásy Gyula is
|
A 2,5 hektáros ingatlant még 2021-ben szerezte meg a kommunikációs pályázatokból meggazdagodó cégvezér, jelenleg felújítási munkák folynak.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251110_Videki-birtokot-vett-maganak-Balasy-Gyula-is
|
2025-11-10 07:29:00
| true
| null | null |
HVG
|
"Ne a II. kerületiek adóforintjaiból tömködjék be a központi költségvetésen tátongó lyukakat!" - szólít fel Őrsi Gergely polgármester Facebook posztjában."Ma arra ébredhettünk, hogy újabb 439 milliót vonnak el a II. kerülettől, minden budaitól.Egyre több esetben szembesülünk azzal, hogy a II. kerületiek bevételeit különböző indokokkal elvonják. Most az itt működő vállalkozások által befizetett helyi adó egy részével történik ez" - folytatja.13-szoros emelés"A mintázat jól látható, a szolidaritási hozzájárulást 2019 óta a 13-szorosára emelték, mondván ebből szegényebb kistelepüléseket segítenek, most pedig a helyi adóként befizetett összeg egy részét adják tovább a járásoknak a Versenyképes Járások Program részeként.Azt természetesen elfogadjuk, hogy bizonyos területi egyenlőtlenségeket enyhíthet az ország ilyen intézkedéssel, bár a hozzájárulás mértéke, a 13-szoros növekedés komolyan vitatható.Viszont ilyen elvonásoknál az lenne a minimum, hogy megtudhassuk, milyen nehezebb sorsú hátrányos térségekben hasznosul a II. kerületiek szolidaritási hozzájárulása, illetve mely járásokban milyen fejlesztések valósulnak meg a mostani elvonásból.Ezek alapján egyetlen év alatt így több mint 4 milliárd forintot vonnak el a II. kerülettől, ha csak a mostani alkalmat és a szolidaritási hozzájárulást számoljuk.Amellett, hogy a helyi források ilyen mértékű elvonása igenis problémás, még azt sem tudhatjuk meg, mely településeken és járási fejlesztésekben hasznosulnak azok a források, amik így nem szolgálhatják II. kerületieket.Jogi eljárást indítunk, mert az ilyen típusú elvonások nemcsak igazságtalanok, sokszor ellehetetlenítik a költségvetés tervezhetőségét és a kiszámítható működést egyaránt.Emellett elgondolkodtató az önrendelkezési törvény olyan irányú alkalmazása, amikor egy miniszter több száz millió forint igazságtalan plusz adót vet ki egy városrészre vagy településre, akkor ott korlátozható legyen a beköltözésük..." - érvel Őrsi Gergely polgármster.A főváros pert nyertÉpp a múlt héten derült ki, hogy a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert a szolidaritási hozzájárulás ügyében - teszi hozzá a 444.A Fővárosi Törvényszék januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd kamatot a főváros számlájáról,a pert még 2023-ban indította a főváros. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, miközben az ügy az Alkotmánybíróságon is járt, de nem találtak alkotmányjogi problémát. A Kúria végül a fővárosnak adott igazat.
|
Perre megy a kormányzati elvonás ellen a II. kerület
|
Jogi eljárást indít a kerület, miután a kormány elvont tőlük 439 millió forintot – tudatta a polgármester Őrsi Gergely.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/perre-megy-a-kormanyelvonas-ellen-a-ii-kerulet.html
|
2025-11-13 06:22:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Az októberi testületi ülésen Lengyel Róbert polgármester rácsodálkozott, hogy az önkormányzat fizet a Plázs szemetének elszállításáért, pedig az ezt tartalmazó szerződést az általa vezetett képviselő-testület kétszer is tárgyalta, és a szerződés mindkét esetben mellékelve volt az előterjesztéshez.Lengyel polgármesteri pályafutásának kezdetén, 2015-ben feljelentést tett többek között hűtlen kezelés miatt a város 50%-os tulajdonában álló Siókom akkori ügyvezetője ellen, mert a cég önkormányzati képviselőknek és egyéb VIP személyeknek (orvosok, ügyvédek, önkormányzati céges dolgozók), összesen kb. 150 főnek nem számlázott szemétdíjat. Vádemelés 2016-ban történt, ítéletről nincs híradás (egy másik hasonló ügyben az akkori ügyvezetővel szemben csak rosszallását fejezte ki az ügyészség). A kár 3,5 millió forint volt, amit az érintettek nagyrészt megtérítettek.Jelen esetben a város által a Plázs Nyár Kft.-nek a szemétszállítási díj átvállalásával juttatott összeg sokkal magasabb. Hogy pontosan mennyi, azt még ezután „derítik fel”.Az ügy a szezonértékelő előterjesztés kapcsán bukott ki, amelyben az előterjesztő Balaton-Parti Kft. ügyvezetője, Kósz Ágota leírta, hogy a Plázsról 793 köbméter szemetet vitettek el. Majd az idegenforgalmi és rendészeti bizottság október 21-i ülésén az ügyvezető asszony, valamint Tóth Gergely Fidesz-frakcióvezető és Vincze János külső tag szóváltásából derült ki, hogy a Plázs szemétszállítási díját szerződés szerint a város cége, a Balaton-Parti Kft. fizeti. A Plázs szerződésében 16 nyári rendezvény megtartása szerepel, míg idén ezzel szemben 27-et tartottak, plusz a Plázs szervezésében újonnan megnyílt McDonalds foodtruck és -stég szemete is benne van a 793 köbméterben. Tóth kérte, hogy legkésőbb az egy héttel későbbi testületi ülésre pontos kimutatást kapjon a szemét mennyiségéről. Ez nem történt meg, ezért közadatként kértük ki, de erről később.Az október 30-i testületi ülésen harmadik napirendi pontként tárgyalták a témát (jegyzőkönyvet cikkünk leadásáig nem töltöttek fel, de az Önkormányzati TV felvételén látható). Kósz Ágota ügyvezető elmondta, hogy kezdeményezték a szerződés felülvizsgálatát, mivel a Plázson több rendezvényt tartottak, és a keletkezett hulladék mennyisége „mértéken túli”. Lengyel ekkor megjegyezte, hogy „ez azon múlik, milyen tartalmú a szerződés. Az gáz, ha mondjuk erre nincs valamiféle klauzula belefoglalva. Ha nincs, akkor az a jövőre nézve nyilván tanulság.”A Plázs szerződését 2019-ben kötötték, a képviselő-testület március 28-i ülésén hozott határozata alapján. Ez a határozat nem tekinthető meg az önkormányzat honlapján, mert csak Lengyel második ciklusától tették fel az anyagokat, a régi honlap pedig, ahol meg kellene lennie, nem elérhető. Ezért közadatként kértük ki a szerződést és megállapítottuk, hogy „gáz” van, mert a Lengyel által említett klauzula nincs. A szerződés 5. pontja rendelkezik a szemétszállításról: „Felek megállapodnak abban, hogy a bérleti díj magában foglalja a bérlő által fizetendő szemétszállítási díj összegét. Felek megállapodnak abban, hogy bérbeadó végzi el a bérlemény területén keletkező, de bérlő által összegyűjtendő hulladék tömörítését, s a hulladék elszállításának az előkészítését.”A szerződést úgy, ahogy van, akkor Lengyel is megszavazta, polgármesterként közölte. Vétót nem emelt.Pedig a Plázs-szerződés aláírásakor is érvényben volt a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 22/2017.(VI.29.) önkormányzati rendelet, amelynek 7.§-a szerint a Plázsnak vagy a közszolgáltatóval kellett szerződést kötnie, vagy ha nem a közszolgáltatóval szerződik, akkor a hulladékszállításról és -kezelésről a Balaton-Parti Kft.-vel kötött szerződésről a jegyző felhívása alapján évente ismétlődően nyilatkoznia kellett, illetve „a szállításról kiállított számlát vagy egyéb befogadó nyilatkozatot” kell bemutatnia. Erre sem utal a szerződés. Kérdés, hogy a jegyző a rendeletnek megfelelően évente bekérte-e a szerződést, mert ha igen, akkor a hivatalnak már korábban és többször értesülnie kellett arról, hogy a Plázs szemetének elszállítását a város cége, Balaton-Parti Kft. fizeti.Jogász szakértőnk szerint meglehetősen furcsa, hogy a szerződésben a Plázs szemétszállítására vonatkozóan semmiféle mennyiségi és jogi korlát nincs. Azaz semmi nem korlátozta, hogy akár más vendéglátó egység szemete és akár veszélyes hulladék is a Plázson legyen elhelyezve, ahonnan az önkormányzat ingyen viszi.Közadatként kértük a Balaton-Parti Kft.-től, hogy mennyit fizettek a szemétszállításért a Plázst is magába foglaló nagystrand területén. Ez az érték 2020-25-ig összesen 39,8 forint volt. A látogatottsági adatok alapján becslésünk szerint ennek akár kétharmada, azaz 26,2 millió forint a Plázs szemétszállításának értéke lehetett, ami jelentős ajándék a várostól a 2024-ben több mint egymilliárd forint nettó árbevételt és 213 millió forint adózott eredményt elért cégnek, amely az alapszerződés alapján 2020 és 2025 között összesen 158,6 millió forint bérleti díjat fizetett a város cégének. A Plázs ügye téma volt a 2022. szeptemberi testületi ülésen, ahol a fejlesztésként ígért vizesblokk-renoválás helyett a földszinten büfé, az emeleten WC megoldással megvalósult építményeket számították be, és a Plázs által a vécé-büfékre elköltött 50 plusz 36 millió forintot azzal ellentételezték, hogy még tíz évre pályázat nélkül megkapta a Plázs a terület használati jogát. Az ügy érdekessége, hogy a Lengyel vezette testület által előzetesen jóváhagyott látványterveken a földszinten lehúzott redőnyök voltak, csak a megvalósulás után derült ki, hogy az büfé lesz, a vendégeknek vécéhasználat céljából az emeletre kell felkapaszkodniuk. Ezt a szerződésmódosítást a 2022. szeptemberi zárt ülésen tárgyalta a testület, így annak anyagát a nyilvánosság nem tekintheti meg, csak a határozat elérhető. A határozat közléséért Lengyel volt a felelős, hivatali forrásaink szerint ekkor is az előterjesztés részét képezte a szerződés, amelynek szemétszállítási pontja ellen Lengyel kifogást nem emelt. Ezért is furcsa a mostani rácsodálkozása.A Balaton-Parti Kft. ügyvezetője belső vizsgálatot rendelt el a Plázs szemétszállítási ügyében. Közlése szerint először 2025-ben van adat arról, hogy mennyit fizettek a Plázs szemetéért, de még nincs minden hónap leszámlázva. Eszerint július 1-től szeptember végéig 932 958 Ft összegű volt a szemétszállítás. Ezt visszaosztva a 793 köbméterrel 1176 forint/köbméter díj jönne ki, ami meglehetősen méltányos ár.A Plázs még 2023 nyarán kifejezte abbéli szándékát, hogy átvennék a nagystrand üzemeltetését, mivel „Mostanra a Plázs és a strand működése olyannyira összeforrott, hogy nagyon sok látogató már nem tesz különbséget az üzemeltetők között, vagy nem is tud róla, hogy nem egy kézben van. Gyakran a Plázst azonosítják a teljes strandterülettel és számos esetben még a Petőfi sétánnyal is. Az online marketingben elterjedt utólagos értékelésekben a strandra és a sétányra vonatkozó negatív kritikák, kommentek számtalan esetben a Plázs online értékelését húzzák lefelé, amely számunkra egy rendkívül negatív jelenség, hiszen nem mi felelünk ezekért a területekért és a hiányosságokért sem, de mégis bennünket minősítenek, értékelnek tévesen. A strandterület üzemeltetésének rendkívül költséges párhuzamosságára, valamint a nemzetközi szakmai tapasztalatok hasznosítására, és a forráshiány miatt elmaradó fejlesztésekre is megoldást jelentene, ha a Nagystrand és a Plázs üzemeltetése egy kézbe kerülne. Tulajdonosaink és szervezetünk tagjai rendkívül elkötelezettek Siófok turisztikai fejlesztése iránt. Hosszú távú elképzelésekkel, helyben szerzett tapasztalatokkal, megfelelő szakmai tudással és anyagi forrásokkal is rendelkezünk ahhoz, hogy ehhez az építkezéshez Önökkel együttműködve hozzájáruljunk. Kérjük, hogy fontolják meg elképzelésünket, s amennyiben nyitottak rá, akkor szívesen állunk rendelkezésükre személyes formában is.” Ebből eddig hivatalosan nem lett semmi, mindazonáltal azon a nyáron Lengyel a Plázs Nyár vezetőjével egy díjátadón is részt vett a Párisi Udvar Hotelben.Kósz Ágota cégvezető a testületi ülés után tárgyalt a Plázs képviselőivel, és tájékoztatása szerint legalább a túlhasználat mértékében hajlandók a szemétdíjat megfizetni. A decemberi testületi ülésen terjesztik elő a Plázs újabb fejlesztési igényeit.
|
Siófokon még számolják, mennyi szemétdíjat fizet a város a Plázs után
|
Gáláns „ajándék” az önkormányzattól egy milliárdos árbevételű cégnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/siofokon-meg-szamoljak-mennyi-szemetdijat-fizet-a-varos-a-plazs-utan-277890
|
2025-11-16 07:58:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
"A város pénzkészlete csaknem 90 százalékkal csökkent, miközben az éves kiadások 5,4 milliárd forintról 10,4 milliárdra nőttek, s közben csak tavaly 2,3 milliárd forint pályázati előleget is vissza kellett fizetnünk"- sorolja Raffai János orosházi ellenzéki polgármester, miért nevezett ki nemrégiben költségvetési biztost a Magyar Államkincstár az orosházi önkormányzat élére. A város vezetője szerint ezzel hivatalosan azt is kimondták, amit már jó ideje ők is hangoztattak: az előző, fideszes városvezetés pazarló, felelőtlen gazdálkodást folytatott.Raffai János hozzátette, az ország költségvetésének sanyarú helyzetét mutatja, hogy mint minden önkormányzatnak, úgy az orosházinak is vissza kellett utalni az államkasszába a TOP Plusz pályázaton elnyert pénzt, ha még nem fogtak bele a beruházásba. Ez is tetemes érvágást jelentett Dél-Békés központjának.Amint arról portálunk is beszámolt, 2020 és 2024 között 85 millió forint kifizetése történt meg különféle jogcímeken a jegyzőnek és az aljegyzőnek. Elképesztő és nehezen magyarázható 128 milliós veszteséggel zárt a helyi "Mizujs Babám?" fesztivál, 300 milliós visszafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak a városi konferenciaközpont miatt. A lepukkant és bezárt, így használhatatlan élményfürdő működésképtelensége ellenére sem történt létszámracionalizálás, emellett indokolatlan megbízási szerződések tömegét találta az új városvezetés.A Petőfi Művelődési Központ (PMK) 2024-ben több mint 4 millió forintot költött üzemanyagra, az alpolgármesterek szolgálati autókat kaptak, 2024 áprilisában pedig újabb járművet lízingelt a PMK: egy bőrüléses, extrákkal felszerelt Ford Transit Custom kisbuszt, 4 millió forintos kezdőrészlettel, "Az önkormányzati cégek vezetőinek havi bére 6,2 millió (!) forint volt, volt olyan cégvezető, aki három év alatt közel 80 millió forintot kapott a fizetése mellett, a város cégei 600 millió forintos lejárt szállítói tartozással rendelkeztek, a rendezvényterem üzemeltetésbe adásának szabotálása eddig közel 10 milliós veszteséget okozott a városnak" - sorolta Facebook-bejegyzésében a gondokat Raffai.Vélekedése szerint a 2024. október elsejei önkormányzati őrségváltás után nehezítette a helyzetet, hogy a Fidesz-frakció és csatolt részei mindent megtettek, hogy minél később szülessenek meg a város pénzügyi helyzetét javító döntések. „Az elmúlt egy évben azon dolgoztunk, hogy stabilizáljuk a pénzügyi helyzetet, több mint 600 millió forintot takarítottunk meg, átláthatóbbá tettük a városi cégek működését, a vagyon- és lakásrendelet módosítása is fontos előrelépés volt a racionális, átlátható gazdálkodás érdekében, mégis ezeket a döntéseket is akadályozták azok, akik a jelenlegi helyzetet előidézték. Csökkentettük az alpolgármesterek és a bizottsági tagok számát is, ez éves szinten közel 30 millió forintos megtakarítást jelent” – mondja a városvezető.Ha még nem volna elég...Az említettek mellett még két fontos pénzügyi tétel nehezíti az orosházi önkormányzat pénzügyi helyzetét. Az egyik, hogy szolidaritási adó címén 603 millió forintot kell az idén befizetnie a városnak a központi költségvetésbe, másrészt, hogy a helyi ipari üzemek gyengébb teljesítménye és árbevétele, vagy gyárbezárás miatt az előre várnál jóval kevesebb helyi iparűzési adó (hipa) folyik be az önkormányzat kasszájába. A Guardian tulajdonolta, s egykor Közép-Európa legmodernebbnek számító üveggyára mára bezárt, ez is szerepet játszik abban, hogy a hipa legalább 500 millió forinttal kevesebb lesz az előre kalkuláltnál. „Ha csak a szolidaritási adó 603 millió forintja helyben maradna, már akkor sokkal jobb helyzetben lenne a város költségvetése” – mondta Raffai János polgármester.Orosháza tavaly felállt városvezetése megvizsgálta az önkormányzat teljes szerződéses állományát, a felesleges és párhuzamos megbízásokat megszüntették. A hivatal őrzésének költségeit közel a felére csökkentették. Felülvizsgálták az önkormányzati cégek működését, és több indokolatlan, pazarló szerződést is megszüntettek.A november elsejétől kinevezett költségvetési biztos feladata a gazdálkodás felügyelete és a pénzügyi stabilitás helyreállításának segítése. Az önkormányzat működése és döntéshozatala továbbra is a képviselő-testület és a polgármester hatáskörében marad. Raffai János elmonda szerint a városvezetés a költségvetési biztos bevonásával folytatja a megkezdett takarékossági és átláthatósági intézkedéseket. „Mi helyrehozzuk, amit ők elrontottak” – utalt az előző, fideszes városvezetésre a polgármester. „A több ügyben a büntetőfeljelentéseket megtettük vagy hamarosan tesszük”– válaszolta a Narancs.hu kérdésre Raffai János. Az iránt érdeklődtünk, hogy a felsorolt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok miatt kezdeményez-e felelősségrevonást a városvezetés. A polgármester elmondta, az utóbbi napokban tartott városrészi utcafórumokon is szóba került ez a kérdés, és többen is kifejezeték emiatti türelmetlenségüket. „Az önkormányzat nem nyomozóhatóság, nem folytathat büntetőeljárást, ezt rá kell bízni a rendőrségre és az ügyészségre. Nem vagyok inkvizítor, bízom az igazságszolgáltatásban és bűnös csak az, akit a bíróság jogerősen elmarasztal” – mondta érdeklődésünkre Raffai.Lapunk érdeklődésre több, a helyzetre rálátó jogász és pénzügyi szakember arról beszélt, nem zárják ki, hogy legalább annyira politikai, mint pénzügyi-szakmai kérdés volt a költségvetési biztos kinevezése. Ugyanis a forrásaik jó részétől „megszabadított” magyar városok és községek közül több tucatnyi település, így például Budapest is hasonló helyzetben van. Ám a jövő tavaszi választás előtti kényes politikai helyzetben a Fidesz nem meri meglépni, hogy a főváros élére költségvetési biztost nevezzenek ki, miközben éppen a kormány vérezteti ki a Budapestet. „Most Orosháza lakmuszpapírként fogja mutatni, hogy ebben a tekintetben mit hozhat a jövő az önkormányzati szférában” – mondta egy neve mellőzését kérő pénzügyi szakember a Narancs.hu-nak.
|
"Nem vagyok inkvizítor, de a büntetőfeljelentéseket megtettük" - mondja Orosháza polgármestere a költségvetési biztos kinevezése után
|
A Magyar Államkincstár döntése alapján Orosházára költségvetési biztost neveztek ki. A kincstár döntése azért született, mert a város pénzkészlete 2020-hoz képest 89 százalékkal csökkent, miközben a kiadások megkétszereződtek. 2024 előtt a Fidesz, utána a civil ellenzék vezeti Békés megye ipari városát, így a költségvetési biztos kinevezéséből politikai kérdés is lett a 27 ezres városban.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-vagyok-inkvizitor-de-a-buntetofeljelenteseket-megtettuk-mondja-oroshaza-polgarmestere-a-koltsegvetesi-biztos-kinevezese-utan-277891
|
2025-11-15 12:11:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A Szombathelyi Járási Ügyészség sikkasztás bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a vádirat szerint megállapodott a sértettel, hogy szombathelyi házának felújítását elvégzi, de a sértettől anyagköltségre és a beépítendő szerelvények, ablakok, radiátorok, kazán vételárára felvett több mint 4,5 millió forintot nem a sértett által megjelölt célra fordította, hanem jogtalanul eltulajdonította - áll a Vas Vármegyei Főügyészség közleményében.A vádlott büntetőjogi felelősségéről a Szombathelyi Járásbíróság fog dönteni.
|
Több mint 4,5 millió forintot sikkasztott egy vasi férfi
|
Vádat emelt ellene az ügyészség.
| null | 1
|
https://www.nyugat.hu/cikk/tobb_mint_45_millio_forintot_sikkasztott_egy_vasi
|
2025-11-14 09:14:22
| true
| null | null |
nyugat.hu
|
Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt feljelentéskiegészítést rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Budapest Brand kreatívügynökség botrányával összefüggésben - derült ki abból a hatósági határozatból, amit az egyik feljelentő, Tényi István küldött el lapunknak. A határozatban azt is leírták, hogy az ügyet átteszik a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságra.Erre a határozat szerint azért volt szükség, mert "a feljelentéssel érintett személlyel", Karácsony Gergellyel a Budapesti rendőrkapitány vezetője munkakapcsolatban van. Emiatt a BRFK ebben az ügyben nem járhat el.A feljelentéskiegészítés azt jelenti, hogy a rendőrségnek összesen harminc napja van arra, hogy további adatokat gyűjtsön és döntsön: megindítja a nyomozást, vagy pedig elutasítja a feljelentést.Az ügy előzménye, hogy októberben nyilvánosságra kerültek a Budapest Brand vizsgálóbizottságának megállapításai. A jelentés igazolhatja, hogy a Karácsony Gergely vezette Budapest pénzét rendszerszinten folyatják ki a fővárosi tulajdonú cégekbe, ahonnan átláthatatlan módon történtek kifizetések prémiumokon, túlárazott szolgáltatási szerződéseken és indokolatlan kiadásokon keresztül. A budapesti Fidesz-frakció szerint a problémák a Budapest Brand Zrt. esetében - amely cég a Városháza területén működik - rendszerszintűek : a közpénzek felelős felhasználása és átláthatósága egyáltalán nem biztosított. Hangsúlyozták, a legsúlyosabb az, hogy a cég vezetése még a vizsgálódás alatt is megtagadta vagy akadályozta az adatszolgáltatást, ami felveti a szándékos eltitkolás gyanúját. Szentkirályi Alexandra frakcióvezető szerint a Hagyó-ügy és a nokiásdobozok óta nem látott botrány kerekedhet ebből.Kiderült, hogy milliós fizetésük mellett több tíz millió forint prémiumot vettek fel a Budapest Brand vezetői. A prémiumfeladatok meghatározása pedig sok esetben csak azután történt meg, hogy a feladatot már elvégezték, ami alapvetően sérti a szabályos működés elvét. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a pénzszórás mértékét jól illusztrálja az autóhasználat és a parkolás költsége is. A cég három vezetője több mint 35 millió forintot költött autóhasználatra és parkolásra. A legfelháborítóbb az, hogy mindez úgy történt, hogy a cég székhelye maga a Városháza volt, amelynek udvara egészen 2024 tavaszáig egy óriási, murvás parkolóként üzemelt, ahol ingyen lehetett volna parkolni. Ehelyett a vezetők a szomszédos luxusszálloda, a Kempinski parkolóját használták, havi 240-250 ezer forintért, összesen több mint 3,3 millió forintot elszórva az adófizetők pénzéből.Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a pénz elherdálását jól mutatja a túlárazott vagy éppen felesleges külsős szerződések sora. A szolgáltatási szerződésekben több ismert, baloldali érdekkörhöz köthető cég is feltűnik. Több tíz millió forintos szerződést kapott a Crevocorp, egy a Demokratikus Koalícióhoz köthető vállalkozás. Közel 15 millió forint jutott a Mediánnak és a 21 Kutatóközpont Kft.-nek is, utóbbi Magyar Péter és a Tisza Párt közvélemény-kutatási szárnyalását publikáló intézet.Borítókép: Karácsony Gergely (MTI/Kocsis Zoltán)
|
Fővárosi pénzszórás: nyomozás indulhat a Budapest Brand ügyében
|
Túlárazott szerződések, busás prémiumok, tízmilliókat bezsebelő baloldali érdekkörök.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/fovarosi-penzszoras-nyomozas-indulhat-a-budapest-brand-ugyeben
|
2025-11-13 15:44:12
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Békéscsabai Rendőrkapitányság sikkasztás bűntett gyanúja miatt folytat eljárást a Békéscsabai Tankerületi Központban történtek ügyében - erősítette meg a Narancs.hu információját a hatóság még 2025 legelején, amikor elsőként számoltunk be arról, hogy nagyobb összeg tűnt el a viharsarki tankerületnél. Portálunk információját akkor Bánki András tankerületi igazgató is megerősítette. Ekkor csupán azt lehetett tudni, hogy sok millió forintról van szó, s hogy az érintett alkalmazott jogviszonyát megszüntették.Az ügy előzménye volt, hogy lapunkat 2024 utolsó napjaiban egymástól függetlenül több érintett kereste meg azzal: iskolájuk a Békéscsabai Tankerületi Központhoz tartozik, s az utóbbi időszakban a rendőrség tanúként hallgatta meg őket, majd ennek nyomán derült ki, hogy kis részletekben ugyan, de nem kapták meg jogos járandóságukat. Ennek összege tanártól függően 200 ezer és 1 millió forint között volt. Akkor a békéscsabai tankerületi igazgatója portálunk megkeresésére azt válaszolta, hogy "egy belső ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját észlelték egy ügyintéző esetében. A tankerületi központ a feljelentést megtette, valamint a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette." (Megírtuk: mindez az intézmény a belső ellenőrzésének állapotáról is elárul valamit.)Az idén tavasszal a Békéscsabai Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Békéscsabai Tankerületi Központ érintett munkatársa ellen, aki 2017 és 2023 között csapolta meg a tanárok pénzét.A vádirat szerint a tankerület pénzügyi ügyintézője összesen 11 millió 684 ezer 427 forintot sikkasztott el közel húsz alkalmazottól.A Narancs.hu információi szerint a békéscsabai tankerület pénzügyi vonalán dolgozó alkalmazottja a bűncselekménysorozat hat és fél éve alatt több száz kisebb összegű utalást hajtott végre, s ennek során a munkahelye által használt bankszámlaszámról a saját számlaszámára utalta a pénzt, így a tranzakciókat az eljárás során vissza tudtak keresni a nyomozók. A megkárosított tanárok közül többen jelezték lapunknak, hogy jogos járandóságuk "eltérítéséről" nem a munkáltatójuktól, a Békéscsabai Tankerületi Központtól, hanem a rendőrségtől kaptak értesítést. Tanúkénti kihallgatásuk során vázolták nekik, hogy járandóságuk egy részéhez a feltárt sikkasztás miatt nem jutottak hozzá. Azt viszont januári cikkeink után mindannyian megerősítették, hogy egy összegben - a tankerület részéről történő magyarázat és bocsánatkérés nélkül - megkapták hiányzó pénzüket a tankerülettől.A vádemelés után többször érdeklődtünk a Gyulai Törvényszéknél, hogy mikor tartják ebben az ügyben az előkészítő ülést a Békéscsabai Járásbíróságon. Ennek ellenére csak most, november közepén kaptunk információt arról, hogy másfél hónappal ezelőtt, október 2-án a bíróságon megtartották az előkészítő ülést, amelyen jogerős ítélet született azok után, hogy a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláson a védekezés jogáról. Ennek nyomán a Békéscsabai Járásbíróság üzletszerűen, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében bűnösnek mondta ki a volt tankerületi alkalmazottat. Ezért 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben kötelezte több mint 11 millió forint polgári jogi igény megfizetésére, amelyet a tankerületnek kell törlesztenie.
|
Két év felfüggesztett börtönre és 11 millió forint megfizetésére ítélték a békéscsabai tankerület sikkasztó ügyintézőjét
|
Bűnösnek mondta ki a Békéscsabai Tankerületi Központ egykori ügyintézőjét a bíróság üzletszerűen, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért két év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben kötelezte több mint 11 millió forint polgári jogi igény megfizetésére.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/bun/ket-ev-felfuggesztett-bortonre-es-11-millio-forint-megfizetesere-iteltek-a-bekescsabai-tankerulet-sikkaszto-ugyintezojet-277882
|
2025-11-12 19:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Nagyon Nagy Márton III.: a miniszter tagad, mi meg újra leleplezzükNem számítottunk arra, hogy folytatnunk kell a nemzetgazdasági miniszter körének villámgyors gazdagodásáról szóló cikksorozatot. Ám mivel Nagy Márton egy sajtótájékoztatón letagadta a valóságot a családjával rokonítható, több tízmilliárd forintnyi állami tőkét felszívó Trustify-magántőkealapok ügyében, kénytelenek vagyunk előrukkolni a harmadik fejezettel. Pláne, hogy közben újabb, a tárcavezető testvérének volt ügyvédi irodáját gyarapító pénzcsatornát azonosítottunk: a jogászcsapat extra "védelmi pénzt" szedhet az eladásra kijelölt kormányzati ingatlanok (Belügyminisztérium, NGM-épület, stb.) magánvásárlóitól.Bő hónapja két cikkben foglaltuk össze, hogy miként válhatott NER-csúcsragadozóvá Nagy Márton. Mint írtuk, a jelek arra utalnak, hogy a nemzetgazdasági miniszter nemcsak tárcát kapott a kormányfőtől, hanem jóval nagyobb "bemozogható" területet. Első írásunk a "fillérekről" szólt, vagyis arról, hogy a politikus testvére, Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda hogyan szakít milliárdokat a Nagy Márton felügyelte állami cégek büdzséjéből - jogi, tanácsadói megbízások révén. A második részben az ennél tetemesebb közpénzfelhasználással járó magántőkealapos bizniszt mutattuk be. Azt, hogy a Nagy-körhöz tartozó Trustify-alapok miként tettek szert budai irodaházra, szoftvercégre, energetikai vállalatra, nap- és szélerőműparkra, illetve vendégmunkás-behozatalra és balatoni villaparképítésre szakosodott társaságokra - s talán egy Prestige-katamaránra -, továbbá milyen formában szállnak be a Hajógyári-sziget fejlesztésébe.Cikkeinkben világossá tettük, hogy a magántőkealapokat irányító Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. első embere a 2022-es alapítás óta az a Fenyvesi Péter, aki addig Nagy Szilárd vagyonát és ingatlanjait menedzselte a Vincent Properties Kft. égisze alatt. Fenyvesi Péter egyértelműen bizalmi figura, ez a kft. rejti ugyanis az ügyvéd grandiózus budai elitvilláját a II. kerület pálvölgyi zónájában, valamint egy régebb óta épülő luxusnyaralót a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a tihanyi oldalban, a Balatonfüredre néző településrészen. A társaság tavaly egy leánycéget is létrehozott Vincent Properties Sand Kft. néven, amelybe Nagy Szilárd "strandcuccait" pakolták nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás címén: egy hárommillió forintot érő elektromos szörfdeszkát, egy közel kétmilliós úszóstéget és egy 53 milliósra értékelt Nautique GS20 minijachtot. Ahogy írtuk, Fenyvesi ekkor már nem Vincent-ezett, hanem magántőkealapozott a Trustify-nál.hirdetés"Fogalmam sincs, kicsoda Fenyvesi Péter"Márton és Szilárd nem csak testvérek. A két Nagy üzleti-egzisztenciális sorsközösségben működik. Cikkünk első részében már utaltunk rá, hogy Nagy Márton egyik első intézkedésével a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjává emelte tulajdon sógornőjét, Nagy Szilárd párját, a szintén ügyvédként működő Pete Juditot. A Nagy Márton feleségének hivatalos lakcímeként feltüntetett 168 négyzetméteres, közel félmilliárd forintot érő budai lakást pedig négyötöd részben Nagy Szilárd birtokolja. Mindeközben, mint írtuk, a Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda (amely Nagy és Kiss néven futott, majd ugyanazon az adószámon Pete és Kiss, később Takács, Kiss és Társaiként működött tovább) a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó állami vállalatok legfőbb jogi-közbeszerzési tanácsadójává vált.Első cikkünk előtt terjedelmes kérdéssort küldtünk Nagy Mártonnak. Egyebek között azt tudakoltuk tőle, mióta ismeri a korábban a testvérének "kincstárnokoskodó" Fenyvesi Pétert, az NGM tőkeprogramjaiból több tízmilliárdos állami befektetéseket nyerő Trustify-alapok kezelőjét. Fenyvesitől is megkérdeztük, mióta ápol üzleti vagy baráti kapcsolatot Nagy Mártonnal, Nagy Szilárddal és Pete Judittal. Sem a miniszter, sem a Trustify-főnök nem válaszolt a Válasz Online-nak.A Telex riportere, Simor Dániel ugyanakkor nemrég szembesíteni tudta Nagy Mártont ezekkel az "intim" pénzügyi kérdésekkel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával kapcsolatos tervekről szóló sajtótájékoztatón. Az eseményről készült ATV-felvételen 37:30-tól látható a jelenet:A Telex feltette hát a kérdések kérdését a miniszternek: tudja-e, kicsoda Fenyvesi Péter? Erre Nagy Márton némileg feldúltan így felelt: "fogalmam sincs". Ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy életében nem látta a fickót, esetleg nem emlékszik rá, vagy nem is tud a létezéséről. Majd amikor a riporter jelezte neki, hogy anno egy cégben voltak érdekeltek, a tárcavezető megkérte, "ne terjesszenek ilyen dolgokat".Csakhogy Nagy Mártonnak véletlenül a valóságot sikerült letagadnia. Őt és Fenyvesi Pétert ugyanis egyazon időpontban, 2021. augusztus 31-ével nevezték ki a New Deal Finance Zrt. - későbbi nevén: Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt. - tisztségviselőjévé. Nagy Márton felügyelőbizottsági elnök lett, Fenyvesi Péter pedig igazgatósági tag. Mielőtt bárki valamiféle óriásvállalatra gondolna, gyorsan ideírjuk: a részvénytársaság állományi létszáma 2021-ben 2, azaz kettő, 2022-ben pedig három fő volt, ráadásul a pénzügyi cég Nagy Szilárd ügyvédi irodájában működött a Szabadság téri Bank Centerben. Amikor pedig három éve székhelyet és nevet váltott (New Dealről Alfára), az ügyintézés helye ugyanez maradt. Tehát egy - az állami MFB hiteleit közvetítő - családi kisbankról van szó, ahol az akkor már a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként jegyzett Nagy Mártonnak, Nagy Szilárdnak és Fenyvesi Péternek is kiemelt szerep jutott.Ahogy a fenti videóból kiderül, Nagy Márton azért meri állítani, hogy nem tudja, kicsoda Fenyvesi Péter, mert - noha felügyelőbizottsági elnök volt a New Deal-Alfa Hitelben - soha nem vett rész egyetlen céges testületi ülésen sem, másrészt amikor miniszer lett, búcsút intett a magánpozícióknak. Csakhogy a pénzügyi vállalat hónapokkal a kormánytagsága elnyerése után íratta ki Nagy Mártont a cégpapírokból, a tárcavezető vagyonnyilatkozatából pedig az derül ki, hogy hősünk havi 500 ezer és 1 millió forint közötti tiszteletdíjat kapott a felügyelőbizottsági elnökségért. Miközben saját bevallása szerint egyszer sem látta el a megbízásából adódó feladatokat (felügyelőbizottsági ülés), másfelől azt sem tudja, kinek a ténykedését kellett volna ellenőriznie (Fenyvesi Péter). Tehát vagy munka nélkül keresett egy csomó pénzt, vagy egyszerűen nem fejti ki az igazság minden részletét Fenyvesi kolléga és a Trustify-magántőkealapok vonatkozásában.Munkában az Alfa HitelA fenti összefüggéseken túl miért bátorkodunk családi kisbanknak nevezni az New Deal Finance-ről Alfa Hitelre átkeresztelt, állami kölcsönökkel kufárkodó pénzintézetet? Különböző céges beszámolókból, földhivatali adatlapokból három Alfa-hitelkihelyezést tudtunk azonosítani. Egyfelől Nagy Szilárd párja, Pete Judit kapott 50 milliós hitelt egy pesti Duna-parti lakóparki ingatlan megvásárlására, továbbá a cikksorozatunk második egységében emlegetett zánkai Trustify-projekt részesült ugyanekkora segítségben, harmadrészt a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.-t birtokló Investify Kft.-nek volt egy idén szeptemberben lejárt 323 milliós kölcsöne az Alfánál. Tehát a korábban Nagy Márton, Nagy Szilárd és Fenyvesi Péter neveivel felcímkézett "félállami" Alfa-kasszából finanszírozták Pete Juditot és a Fenyvesi-féle Trustify-klubot. És eme belterjes műveletek után vágta ki magát azzal a nemzetgazdasági miniszter a Telex kérdésére, hogy fogalma sincs, kicsoda Fenyvesi Péter. Roppant életszerű...Egyéb észrevételeink is vannak: az Alfa Hitelben sosem volt hivatalos tulajdonos Nagy Márton, Nagy Szilárd vagy Fenyvesi Péter, "csak" az arcukat és az infrastruktúrát adták a bolthoz. A cég többsége papíron máig az alaptőke nagyobb részét befizető Krankovics Veronikáé. Aki egyebek mellett arról híres, hogy családjáé az állami busztendereken gyakran sikeres Kravtex Kft. (Credobus). Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a Kravtex közbeszerzési győzelmeihez rendre Nagy Szilárd ügyvédi irodája asszisztált az állam lebonyolítójaként. S lássunk csodát: Krankovics Veronika unokatestvérét, Krankovics Sándort később felügyelőbizottsági taggá választották a Fenyvesi Péter neve alatt futó Trustify Befektetési Alapkezelőben.A fent hivatkozott példák mind arra utalnak, hogylétezik egy üzleti kör, amely a saját pénze kockáztatásánál sokkal jobban szereti, ha az állam közreműködésével kap baráti kölcsönt (például az Alfa Hitelen keresztül), illetve tízmilliárdos befektetéseket (az NGM tőkeprogramjai révén).E modellben alighanem a legextrémebb a Trustify Impact I. Magántőkealap esete, amelyre már előző cikkünkben is utaltunk. A Nagy Márton tárcájához tartozó Nemzeti Tőkeholding zöldprogramjából 35 milliárd központi forrást juttattak ennek az alapnak. Ehhez a kiírás szerint 15 milliárdnyi privát forrást kellett hozzátenni, melynek biztosítását az MBH Bank vállalta. Fenyvesi Péterék mindenféle piaci teljesítmény és előzmény nélkül kaptak tehát 15 milliárd forint hitelt az önrészre attól a pénzintézettől, amelyben - Mészáros Lőrinc mellett - érdemi befolyása van a magyar államnak (és e részesedést épp Nagy Márton tárcája kezeli). Sőt: a kölcsönügyletre az NGM alá rendelt Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vállalt kezességet, a Trustify Impact I. Magántőkealap befektetéseinél pedig dokumentálhatóan Nagy Szilárd új irodája (Nagy és Hollós) ügyködik.Összehasonlításképpen: anno világhír lett abból, hogy a MBH bő ötmilliárd forintnyi hitellel segítette a spanyol jobbosok választási kampányát, korábban pedig a francia Fidesz-testvérpárt kapott ilyen nagyságrendű finanszírozást a magyar bank elődszervezetétől. Nos, mint látjuk, a semmiből előlépő Trustify-csoport gyors felemelése ezeknél a nemzetközi relációknál háromszor fontosabbnak bizonyult az MBH irányítói számára. (Nagy Márton a ferihegyes sajtótájékoztatóján azt mondta, a Trustify 15 milliárdos hitele nem állami tőke vagy egyéb közforrás, hanem a betétesek pénze, tehát minden oké.)Állami mellett "védelmi" pénz is jár Nagy Szilárd exirodájának?Van még egy bónusztörténetünk - amelynek észlelésekor még egyértelműbbé vált, hogy bizony kell ez a harmadik rész a Nagyon Nagy Márton-sorozathoz. Az első fejezetben cégről cégre bemutattuk, hogy Nagy Szilárd volt irodája és a hozzá kapcsolódó partnerügyvédek hogyan hálózták be az államot. A jogászcsapat legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kapott megbízást; bár az üvegzseb-nyilvántartások jobbára használhatatlanok, 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudtunk kalkulálni, és 8,2 milliárd forint közpénzig jutottunk. A valóság ennek akár a duplája, triplája lehet - írtuk korábban.Podcastadásunkban arra az abszurditásra is felhívtuk a figyelmet, hogy a Vodafone Magyarország 2023-as, Nagy Márton által diadalmasan bejelentett "nemzeti tulajdonba vételekor" a cégjogi munkát Nagy Szilárd új irodája (a magát "boutique law firm"-ként hirdető Nagy és Hollós) látta el, míg az ügyletben közreműködő állami vállalatnak, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek ugyanekkor Nagy Szilárd korábbi - Pete Judit vezette - ügyvédi közössége dolgozott. Tehát a Vodafone-dealben Nagy Márton, valamint a testvére és a sógornője is feltűnt közvetve vagy közvetlenül, ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy az ország családbarát. Meg másra is.Akkor hát jöjjön a fent beharangozott bónusztörténet, amely még rejtélyesebb, mint az eddigiek. Eddig is világos volt, hogy a Nagy-kört leginkább az NGM-portfolióba tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. halmozza el ügyvédi munkával. Köztudomású: Nagy Mártonék Rákos-Dubaj korábbi arab befektetőjének privatizálták a Belügyminisztérium épületét - nyilvánvaló, hogyezt az adásvételi megállapodást is Nagy Szilárd korábbi ügyvédi közösségének pecsétje díszíti.E szerződés dokumentációjában vettünk észre egy érdekes kitételt: azt, hogy az ilyen állami ingatlaneladások esetében mindig az MNV biztosítja az ügyvédet - azzal, hogy a jogi munka költségeit a vevő viseli. Meg is kérdeztük a vagyonkezelőt vezető helyettes államtitkárt, Lakner Zsuzsát: igaz-e az a sejtésünk, hogy az MNV mindig Nagy Szilárd volt ügyvédi irodáját rendeli ki az ilyen tranzakciókra? Szerepelnek-e bármilyen közzétételi listában (üvegzseb-kimutatásban) azok az összegek, amelyeket az MNV kötelező előírása alapján az ingatlanokat megvásárló magáncégektől zsebelnek be az állam kedvenc ügyvédei? Eddig összesen mekkora összeghez jutottak ezen a "védelmi pénzes" csatornán keresztül a csókos jogászok? Lefolytatott-e az MNV bármilyen közbeszerzési eljárást az ily módon közreműködő - vagyis a vevők által finanszírozott - ügyvédi irodák kiválasztására?Az MNV "természetesen" állandósult hírzárlatban van, nem válaszol az efféle kérdésekre semmit. Ezért magunk kezdtünk logikázni. A vagyonkezelő árverési oldalán 2025. október 30-31-én közel 159 hirdetményben kínáltak eladásra kisebb-nagyobb állami ingatlanokat. Ebből 115-ben szerepelt az az előírás, hogy szerződéskötésnél a vevőnek kell fizetnie az MNV által kirendelt ügyvédet. Ezekben a hirdetményekben mindig ott van az is, hogy az árverezőknek tudomásul kell venniük: a szerződés lényegében egy formanyomtatvány lesz, amelyen érdemi változtatásokat nem lehet végrehajtani. Vagyis a jogászi munka nem bonyolult, inkább csak ügyvédjelölti szintű terhelést jelent a közreműködő iroda vagy irodák számára. Ehhez képest a Belügyminisztérium eladásakor egy képlet alapján 30 millió forintot kaphatott a vevőtől Nagy Szilárd exirodája. Ugyanilyen összeg várható az NGM József nádor téri épületének erőltetett értékesítésekor - de a néhány négyzetméteres fészerek magánosításából is jut falat a jogászoknak. MNV-válaszok híján nehéz megítélni, hogy ez mennyi extra - egyetlen állami kimutatásban sem szereplő - pénzt jelent a kijelölt ügyvédi irodának vagy irodáknak, ám számításaink szerint éves szinten milliárdos nagyságrendről lehet szó.Ha Nagy Márton az itt sorolt tényeket is életszerűtlenül tagadja vagy cáfolja, folytatni fogjuk sorozatunkat.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Nagyon Nagy Márton III.: a miniszter tagad, mi meg újra leleplezzük
|
Nagyon Nagy Márton III.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/12/nagy-marton-nemzetgazdasagi-miniszter-gazdagodas-trustify-magantokealapok-allami-ingatlanok-ugyvedi-iroda-megbizas/
|
2025-11-12 07:56:03
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Két lépésben összesen 96 milliárd forintos tőkeemelésre készülnek a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-ben. A bejelentés szerint a cél az, hogy a megerősítsék a vállalat pénzügyi hátterét a HUSAT műholdprogramhoz, a martonvásári gyár termelésének bővítéséhez, valamint az adatfeldolgozási rendszerek továbbfejlesztéséhez.A tőkeemelést két magántőkealapon, az ig Tech II-n. és az iG Tech III.-on keresztül folytatják le. Sok olyan esettel ellentétben, amikor az ilyen alapokról nem lehet tudni, kinek a pénzét kezelik, itt nincs nagy titok: a cég közleményében nevesítik, hogy mindkettőnek az alapkezelője egy olyan cég, amely Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatójának tulajdonában van.Először még augusztusban a két magántőkealap 75 millió euró, illetve 6 milliárd forint értékben emel tőkét a cégben. Ez után várhatóan szeptemberben az iG Tech II. további 6 milliárd forintot, az iG Tech III. pedig 54 milliárd forintot tesz még be tőkeemelésként. Ezzel a két magántőkealap legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt fog szerezni a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-ben.
|
Újabb 96 milliárd forintot tesz a 4iG az űr- és védelmi iparba
|
Jászai Gellért két magántőkealapján keresztül kap újabb tízmilliárdokat a 4iG űripari cége.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250805_4iG-ur-es-vedelmi-ipar
|
2025-08-05 12:00:30
| true
| null | null |
HVG360
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki a Paradox biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára. A közigazgatási bírósági döntés alapján megismételt eljárásban a nemzeti versenyhatóság megállapította, hogy a cégek közel tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon - írja közleményében a GVH.A Gazdasági Versenyhivatal egy 2019 végén lezárt versenyfelügyeleti eljárásban feltárta, hogy a Paradox Security Systems Bahamas Ltd. (Paradox Bahamas) és annak magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét.A cégek:megtiltották a Paradox-termékek külföldre történő értékesítését, az ún. passzív export tilalma révén;meghatározták a minimális telepítői árrés nagyságát, ami a viszonteladási árak közvetett rögzítését eredményezte;a végfelhasználói árak internetes közzétételének megtiltásával pedig korlátozták a termékek online értékesítését.A Trióda az alapeljárásban elismerte a jogsértést, egyezségi nyilatkozatot tett, és nem élt jogorvoslattal, a Paradox Bahamas és a Power azonban bíróságon támadta meg a GVH határozatát. A közigazgatási bíróság aggályokat fogalmazott meg a piac meghatározásával és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás indoklásával kapcsolatban, ezért a GVH döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el.A GVH a megismételt eljárásban az eredeti eljárás eredményével megegyező jogsértéseket állapított mega forgalmazási szerződések, a vállalkozások által tanúsított piaci magatartás, valamint a rajtaütés keretében lefoglalt e-mailek és más bizonyítékok alapján.
|
Egy Bahamákon bejegyzett cég korlátozta a magyar piacot, 400 millió forint bírságot kaptak
|
Egy, a Bahamákon bejegyzett cég és magyarországi disztribútorai egy évtizedre leuralták a biztonságtechnikai eszközök piacát. A GVH már 2019-ben megállapította a jogsértést, de a cég perelt, így csak most lett bírság az eljárás vége.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251014_A-Bahamakrol-korlatoztak-a-magyar-piacot-400-millio-forint-birsagot-kaptak#mgs2kq23mvebizqycj
|
2025-10-14 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
2020 januárjában jegyezték be a Vital Media Alapítványt, a szervezet célja hivatalosan a női értékeket középpontba állító televíziós műsorok támogatása volt. Az alapítvány mindjárt bőkezű adományhoz is jutott: a Szijjártó Pétert és családját jachtoztató, a közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló Szíjj László egyik cégének, az Andrássy-Rezidencia Kft. százmillió forinttal járult hozzá.Bár Mészáros Lőrincnek nem volt nyoma sem az adományozói oldalon, sem a szervezetben, de bőven akadtak arra utaló jelek, hogy azért mégis lehet köze az alapítványhoz.Ilyen az, hogy az alapítvány székhelye az alapítás után csakhamar átkerült a herceghalmi Talentis Business Parkba, Mészáros birodalmának egyik központjába. A kuratórium összetétele is árulkodó volt: elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője volt, tagjai között szerepelt Konczné Kondás Tünde, a Talentis Group vezérigazgatója - ő Koncz Zsófia fideszes képviselő édesanyja -, valamint Székely Szilárd, az egykori Echo TV gazdasági igazgatója.Ebben az évben az alapítvány a 100 millió mellé még 730 millió forintnyi támogatást gyűjtött össze (azt nem közölték, honnan), majd szinte a teljes összeget, 820 millió forint támogatást ki is osztott egyetlen kedvezményezettnek: a Media Vivantis Zrt.-nek.Utóbbi a Life TV-t és az Ozone TV-t működtető cég, amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc előző felesége, Kelemen Beatrix volt. Bár a házaspár több cégben is együtt jelent meg tulajdonosként, a Media Vivantis Kelemen Beatrix kizárólagos tulajdona volt. A felcsúti házaspár 2020 szeptemberében jelentette be, hogy hivatalosan elválnak útjaik.Nézzük, mi lett az abban az évben kiosztott támogatással: 564 millió forintot azonnal felhasználtak, a fennmaradó 256 milliót halasztott bevételként könyvelték el "a 2021-es évben megvalósítandó célok érdekében".A Vital Media fennállása szűk három éve alatt beszámolói alapján csak a Media Vivantisnak adott támogatást. Ezután mintha elvágták volna: a következő évre már teljesen elapadt a pénzforrás, sem új támogatás, sem új adományozás nem volt. Az alapítvány pedig mintha nem nagyon kereste volna sem az adományozókat, sem azokat, akiket megsegíthet: honlapja formálisan ugyan működött (mára ennyi sem maradt belőle), de sem elérhetőséget, sem beszámolót, sem pályázati felhívást nem közölt, a közösségi médiában is láthatatlan maradt. A működés 2021-2022-re gyakorlatilag megszűnt, az alapítvány 2022-es mérlege már csak 1,6 millió forint veszteséget mutatott. Kelemen Beatrix pedig 2021-ben eladta a Media Vivantist a Mészáros Lőrinc-közeli Progress Media Hungary Kft.-nek.A Vital Media Alapítvány 2023. szeptember 30-án olvadt be a Pro Filii Alapítványba. A beszámoló szerint mindössze 5,3 millió forint saját tőkével rendelkezett, így a lépésnek érdemi pénzügyi jelentősége nem nagyon lehetett. Valószínűbb, hogy adminisztratív döntés született: az évek óta inaktív alapítványt egyszerűbb volt beolvasztani egy működő, a Mészáros-csoporthoz kötődő szervezetbe, mint külön megszüntetni.Új házasság, új alapítványMészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 2021 szeptemberében házasodtak össze, amikor már különböző, üzleti szálak is összekötötték őket.A Pro Filii Alapítványt a Mészáros Csoport 2021 végén hozta létre honlapja szerint azzal a céllal, hogy a vállalatcsoport jótékonysági és társadalmi felelősségvállalási tevékenységét "kiszámíthatóbb és hatékonyabb" keretbe foglalja. Az alapítvány olyan civil szervezeteket és magánszemélyeket támogat, akik a magyarországi és határon túli közösségek egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális helyzetének javításán dolgoznak. 2024-ben Várkonyi Andrea lett a kuratórium elnöke, a poszton Mészáros Lőrinc lányát váltotta.A 2024-es beszámoló szerint a Pro Filii Alapítvány 2,9 milliárd forint adományt kapott, amely teljes egészében a Mészáros Csoporthoz köthető. Ebből 2,04 milliárd forintot osztottak szét támogatásként - egészségmegőrzésre, gyógyításra, idősgondozásra, sport- és közösségépítő programokra, valamint kárpátaljai családok megsegítésére.Ugyanakkor nem a Pro Filii Alapítvány az egyetlen, amely Mészáros Lőrinchez köthető:A Mészáros Alapítvány tavaly 660 millió forint adományt kapott, ebből 176 egyetemistát támogatott tíz hónapon át, összesen 256 millió forinttal, miközben 708 millió forint maradt a számláján.A Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványhoz a korábbi 330 millió után csak 40 millió forint érkezett, mégis 885 embert segítettek ösztöndíjjal, pedagógus- és lakhatási támogatással.Az Alapítvány az innovatív oktatásért 300 millió forintból gazdálkodott, és 247 milliót fordított a High-Tech Suli program fejlesztésére, 40 iskolában létrehozva digitális tantermet és képzéseket biztosítva a pedagógusoknak. Korábban a 24.hu írta meg, hogy a programot Várkonyi Andrea cége, a Whitedog Media Kft. bonyolította.A Pro Filii esetében ismert, hogy a források teljes egészében a Mészáros Csoporttól származnak, a többi alapítvány beszámolóiból azonban nem derül ki, kik az adományozók. A 444.hu összesítése szerint korábban jellemzően Mészároshoz köthető cégek szerepeltek a támogatóik között, de ma már ez nem nyilvános.Kérdéseinket elküldtük az alapítványnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Nekik aprópénzMészáros Lőrinc vagyonát a Forbes legújabb, október elején kiadott gazdaglistáján 1749 millárd forintra tette. A Pro Filii Alapítványon keresztül szétosztott támogatások a becsült vagyon mintegy 0,12 százalékát, a négy alapítvány összes jótékonysági kiadása pedig körülbelül 0,16 százalékát teszi ki.Az alapítványi felajánlások ráadásul adózási szempontból is kedvezően hathatnak, hiszen a cégek számára a támogatások egy része elszámolható tételként jelenhet meg.
|
Várkonyi Andreáék alapítványában tűnt el a szervezet, amely 830 millió forinttal segítette Mészáros Lőrinc előző feleségét
|
A rejtélyes alapítványt szinte teljesen kiürítették, mégsem szüntették meg.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251015_vital-media-alapitvany-pro-filii-alapitvany-varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-kelemen-beatrix-ebx
|
2025-10-15 05:50:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Jászai Gellérthez köthető iG TECH Magántőkealap vállalata, az iG TECH CC Zrt. és a ciprusi bejegyzésű Premier Energy PLC az üzletkötéssel Magyarország legnagyobb szélerőmű-portfóliójához jut hozzá, hiszen az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. egymaga 158 megawatt kapacitást birtokol.Ehhez már csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására van szükség.A Premier Energy PLC, amely elsősorban Romániában és Moldovában működik, korábban azt közölte, hogy az üzlet 128 millió eurós, vagyis mintegy 50 milliárd forintos, amiből 90 millió eurót a romániai Vista Bank és a görög Optima Bank nyújt.Az Iberdrola ugyanakkor 171,2 millió euróra számít, mert a tranzakció zárása előtt még az osztalékot is felveszi. A magyarországi cége már 2024-ben is több mint 8 milliárd forint profitot termelt.A Premier Energy Group tavaly már megszerezte az Iberdrola romániai erőműveit, így a cég újabb lépést tett a regionális jelentőségű energiavállalati cím felé. Ehhez csatlakozott az iG TECH Magántőkealap, amelyet Jászai Gellért cége, az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzsel.Az iG Tech Magántőkealap (az IG Tech Invest Kft.-n keresztül), valamint az iG COM Magántőkealap birtokolja a 4iG Nyrt. 40 százalékát. Az iG COM tőkealapba az állam is beszállt 72 milliárd forinttal. A 4iG ma már a védelmi és űripari részlegével együtt ezermilliárdos nagyságrendű vállalatcsoporttá nőtt, részvényeinek árfolyama egy szűk év alatt ötszörösére ugrott.A spanyol cég szélerőművei közül hamarosan már mindegyiknek lejár a 15 éves szabályozott tarifaidőszaka, ami után már a nagykereskedelmi piacon értékesítik majd az energiát, az állam már nem köteles átvenni az áramot a támogatott áron. Jelenleg az Iberdrola magyarországi erőműveiből 124 megawatt már a szabadpiacon működik, a fennmaradó 34 megawatt pedig kevesebb mint egy éven belül kerül ki. A spanyol Iberdrola egyike volt annak a tucatnyi magyarországi vállalatnak, amely már 100 megawattnál is nagyobb összkapacitású megújulóenergia-erőművet birtokol idehaza. Ezek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg magyar és külföldi befektetők között, de ez az arány most egy kicsit javul a magyarok javára.A legnagyobb, mintegy 550 megawatt kapacitású naperőműve van a bolgár Szihalom Renewables csoportnak, mintegy 100 megawattal van lemaradva az állami MVM-csoport, és további száz megawattal a magyar Green Energy Investhor, amelynek a 350 megawattnál valamivel nagyobb kapacitása Tiborcz István üzleti köréhez kötődik.
|
Tiborczék után újabb kormányhoz közeli üzletembernek tetszettek meg a szélerőművek
|
Megindították a versenyhivatali eljárást annak érdekében, hogy a 4iG-csoportot birtokló Jászai Gellért érdekeltsége és egy ciprusi bejegyzésű energetikai vállalat megvásárolja a spanyol Iberdrola magyarországi cégét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251021_jaszai-gellert-ig-tech-szeleromu-iberdrola-4ig-premier-energy#mh33dvyn98smlvsdoto
|
2025-10-21 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Szakított a Tenk Ügyvédi Irodával annak az arab befektetőnek a cége, aki a mini-Dubajt szerette volna megvalósítani Rákosrendezőn.Az 500 méter magas felhőkarcolót is tartalmazó terv a főváros elővásárlási joga miatt hiúsult meg, amelyet a jogi képviselők a jelek szerint figyelmen kívül hagytak.Most biztosra akart menni a Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Eagle Hills Hungary Zrt. Az új ügyletet, melynek során a Belügyminisztérium műemléki védelem alatt álló épületegyüttesét vásárolták meg 50,8 milliárd forintért, már a Dentons–Réczicza Ügyvédi Iroda képviselőjén keresztül ütötték nyélbe.Amikor 2024 elején kezdett körvonalazódni a mini-Dubaj projekt, a HVG is megírta, hogy az Eagle Hills Hungary vezetését már 2023 márciusában a Tenk Ügyvédi Iroda tagjára, Tenk Anikóra bízta az arab befektető, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy az a Garancsi István is készül a rákosrendezői ingatlanfejlesztésre, akinek több cégénél is valamilyen funkciót tölt be az ügyvédnő.Az idén januárban már az is kiderült, hogy pár nappal az előtt, hogy a magyar állam eladta a területet az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, Garancsi István és egy Habony Árpádhoz közeli vállalat is tulajdonos lett abban a Stockton Zrt.-ben, amely a hatalmas ingatlan résztulajdonosa volt, és ezzel együtt elővásárlási joga volt a területre. Igaz, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest élni akar az elővásárlási jogával, a Stockton nem is jelezte ebbéli szándékát.A Dentons–Réczicza Ügyvédi Iroda egy nagy nemzetközi hálózat része, bár Réczicza István az elmúlt években számos fontos magyarországi projektnél is eljárt ügyvédként, köztük olyanokban is, amelyek az állami vagyont is érintették. Récziczáékat foglalkoztatta már az első Orbán-kormány idején is a privatizációért felelős állami vállalat, majd a sukorói ingatlanbotrányban is ők képviselték a magyar államot a második Orbán-kormány idején.Réczicza István ugyanakkor szerepel az Állami Számvevőszéknek abban a jelentésében is, amely az MNB-alapítványok vagyonának az elherdálását kéri számon Matolcsy György jegybankelnök időszakán, és ennek ellenére az MNB új vezetése, vagyis Varga Mihályék is Récziczát delegálták egy olyan svájci cég igazgatóságába, amely luxusingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az MNB-alapítványtól jelentős mennyiségű pénz került ehhez az Ultima Capital SA-hoz, majd tűnt el utána a vagyon.Nem mellékes ugyanakkor az sem, hogy a Belügyminisztérium épületének eladásakor az állam melyik ügyvédi irodára bízta az ügyletet. A szerződést a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette, ami Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bátyjának, Nagy Szilárdnak az egykori ügyvédi irodája.A mostani szerződés egyébként külön pontban részletezi, hogy sem az V. kerületi, sem a fővárosi önkormányzat nem élhet az elővásárlás jogával. Más kérdés, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter máris jelezte: kormányra kerülése esetén minden részletet kivizsgál, hogy szabályos volt-e a privatizáció.Az ingatlanért egyébként nem volt nagy versengés: a jelentkezőknek 12,7 milliárd forintos biztosítékot kellett letenniük ahhoz, hogy részt vehessenek a liciten, ezt a feltételt pedig csak az arab befektető tudta teljesíteni.Az üzletben a miniszterelnöknek is szerepe lehetett, Orbán Viktor ugyanis szeptember közepén az Egyesült Arab Emírségekbe utazott, a tárgyalásokat követően pedig nagy beruházásokat és stratégiai partnerséget emlegetett. Alabbar júliusban a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is találkozott, együtt fotózták le őket a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel a Kossuth téren.
|
A Belügyminisztérium épületének arab befektetője nem bízta a véletlenre az üzletet
|
Mohamed Alabbar tanult a rákosrendezői mini-Dubaj fiaskójából, és igyekezett minden szempontból bebiztosítani az újabb budapesti projektjét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251029_hvg-cegvilag-belugyminiszterium-muemlek-mohamed-alabbar-eagle-hills-hungary-tenk-ugyvedi-iroda-reczicza#mhfxup3fruftsy4y34
|
2025-10-29 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Brüsszel belvárosában, a luxusboltokat felsorakoztató Toison d’Ortól néhány lépésre, a városnéző óriáskeréktől balra áll egy jellegtelen, szürke-fehér irodaépület. A forgóajtók mögött portaszolgálat, az emeleti üvegablakok mögött egyeníróasztalok - olyan, mint a belga főváros több száz irodaháza közül bármelyik.A Rue aux Laines 70-ben dolgozókat azonban minden reggel különleges látvány fogadja: az út túloldalán a brüsszeli igazságügyi palota monumentális épülete még felállványozva is lélegzetelállító. A Brüsszel környéki bíróságoknak helyet adó épület nemcsak mérete miatt szimbolikus: sokan - a magyar kormány által sokat bírált - európai jogállamiság jelképének is tartják.Elsőre így talán ironikusnak tűnhet, hogy éppen ebben az irodaházban kapott helyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli bázisa. Igaz, erre csak honlapjuk utal, az irodaépületen nem szerepel a nevük. Mégis ez a jellegtelen szürke épület az a hely, ahonnan a magyar kormány évek óta próbálja elfoglalni Brüsszelt - hogy ez mennyire sikerül, annak próbáltunk utánajárni.Átláthatatlan milliárdokAz MCC néhány év alatt vált a magyarországi politikai oktatás egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé. Bár jövőre lesz 30 éves, valódi szárnyalása 2020-ban kezdődött, amikor a miniszterelnök politikai igazgatója - és mára a Fidesz országos kampányfőnöke - Orbán Balázs által elnökölt Mathias Corvinus Collegium Alapítvány fenntartásába került. Az átadott részvényportfolió és a központi költségvetésből utalt támogatásnak hála az alapítvány vagyona még ugyanebben az évben elérte a 400 milliárd forintot. Az MCC legfrissebb beszámolója szerint azóta is nyitva vannak számára a pénzcsapok. Ezt a HVG korábbi információi szerint elsősorban az állam által juttatott részvénycsomagok, értékpapírok, ingatlanok és azok működtetése tette lehetővé.A szakmailag és ideológiailag egyaránt a kormányhoz köthető szervezet a pénzből mára átfogó hálózatot hozott létre, vidéken és külföldön egyaránt. Ideológiai szempontból a legszembetűnőbb helyszín mégis a többitől távol eső, az európai politikai élet szívében található brüsszeli rezidentúra. Az MCC Brussels 2022-ben indult, igazgatója az egykor kommunista, majd liberális nézeteket valló magyar származású brit szociológus, Frank Füredi. A megnyitó alkalmából maga Orbán Balázs fogalmazta meg a célkitűzését: az idelátogató MCC-s diákok mellett az intézmény is bekapcsolódhat "az Európai Unió központjának pezsgő vérkeringésébe".Három év elteltével úgy tűnik, a honlap szerint 24 fős brüsszeli iroda prioritása mára nem a tehetséggondozás lett. A belgiumi központban meglehetősen limitált a fogadott diákok száma, a 2024-es tanévben 18 csoport látogatott oda, összesen 270 résztvevővel. Nyilvános rendezvényből idén eddig 15-öt hirdettek meg honlapjukon. Ami nem változott, az a nekik juttatott pénz mennyisége. A hosszas jogi huzavona után leadott átláthatósági jelentésükből derült ki, hogy csak tavaly több mint 6 millió eurót, azaz mintegy 2,5 milliárd forintot kaptak a Matthias Corvinus Collegium Alapítványtól.Az MCC a forrásokat azért kapta, hogy "megismertesse és befolyásolja korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseivel kapcsolatos egyedi megközelítésével". Más szóval: hogy lobbitevékenységével terjessze tanulmányait, nézeteit és ötleteit az európai parlamenti képviselők között.Belépő a parlamentbeA lobbizást az MCC Brussels honlapján sem titkolja. Mint írják, céljuk, nemcsak tájékoztatni az európai politikai döntéshozókat, hanem befolyást is gyakorolni rájuk. Szellemi termékeik között podcastok, közösségi média tartalmak, panelbeszélgetések, és különböző jelentések sorakoznak. Ezek rendszerint a magyar kormány, az európai jobboldal, az euroszkeptikusok és a szélsőjobb nézeteit közvetítik.Az Európai Unió fővárosában a lobbi természetesen nem ismeretlen fogalom. Elsőre talán meglepő a szám, de Brüsszelben több ezer érdekcsoport tart fenn képviseletet. Ezek között kereskedelmi szövetségek és hivatásos lobbicégek is akadnak, és mind különböző módszerrel próbálják rávenni az EP-képviselőket, hogy számukra kedvező jogszabályokat szavazzanak meg. Ehhez néha egészen extrém módszereket választanak, civil szervezetek olyan esetről is tudnak, amikor "egy képviselőt a fosszilis tüzelőanyagért lobbizók követtek a WC-be".Az MCC Brussels lobbitevékenysége ennél nemcsak kifinomultabb, de középpontjában ugyanúgy az Európai Parlament (EP) áll. És éppen az EP átláthatóságai szabályai azok, amelyeknek köszönhetően betekintést lehet kapni a működésébe.A jelenlegi adatok szerint az MCC Brussels 7 munkatársa rendelkezik belépési engedéllyel az Európai Parlamentbe. Köztük van a főigazgató Frank Füredi, Tony Gilland kabinetvezető, Jacob Reynolds szakpolitikáért felelős vezető, John O’Brien kommunikációs vezető, Agnieszka Kolek kulturális kapcsolatokért felelős vezető, Maren Thom senior kutató és Philipp Siegert kutatási igazgató-helyettes. Ők gyakorlatilag szabadon járhatnak ki-be az EP-ben. Fideszes vendéglátókA lehetőséget a jelek szerint ki is használják. A Transprarency International EU melletti szervezete az MCC brüsszeli irodájának megalakulása óta 21 találkozót tudott regisztrálni EP-képviselőkkel, a többségében fideszesekkel. Hogy ezekre a találkozókra az MCC részéről ki ment el, azokra az EP nyilvántartása a legtöbb esetben nem tér ki. Kivételt csak a főigazgató, Frank Füredi képez, ő többször is járt a Parlament épületében.Bár a 21 találkozó brüsszeli forrásaink szerint az Európai Parlamentben nem számít kiemelkedőnek, az már mindenképpen feltűnő, hogy az MCC Brussels az EP tavalyi megalakulása óta kétszer is részt vett Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának delegációs ülésén. Ezek olyan találkozók, ahol a teljes képviselőcsoport vesz részt. Erre egyszer tavaly szeptemberben, egyszer pedig idén márciusban került sor. Mindkét ülésen jelen volt a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány is, ez utóbbi kuratóriumának tagja Dömötör Csaba és Gyürk András is.A képviselőcsoport sajtóosztálya kérdésünkre annyit írt: delegációs ülésükönaz MCC Brussels vezetése a képviselőket szervezetük tudományos kutatásairól, valamint tervezett programjaikról tájékoztatta. „Számos hasznos tanulmányuk és programjuk közül különösen figyelemre méltónak találtuk azokat a kutatásokat, melyekben feltárták, hogyan finanszírozza a brüsszeli intézményrendszer Európa-szerte a különböző balliberális politikai aktivistacsoportokat és propagandagépezetet” – írták. Feltűnik az oroszbarát volt kémAz MCC Brussels nemcsak magyar EP-képviselőkkel egyeztet. A tavaly szeptemberben megalakult Európai Parlamentből eddig már két lengyel, egy francia, egy osztrák és egy luxemburgi képviselővel is tárgyaltak.A lengyel kapcsolatot a szélsőjobboldali Konföderáció két képviselője, Anna Brylka és Ewa Zajaczkowska-Hernik jelenti. Bár egy pártból jönnek, két külön képviselőcsoportban ülnek: Brylka a Fidesszel együtt a Patrióták padsoraiban foglal helyett, Zajaczkowska-Hernik a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport tagja. Ő idén júliusban, „általános uniós ügyekről” beszélgetett az MCC Brussels képviselőjével.Brylka az EP mezőgazdasági szakbizottságának a tagja, vele tavaly októberben az MCC a „mezőgazdaságról és a szólásszabadságról” beszélgetett. A lengyel politikus egy hónappal később az MCC egyik brüsszeli rendezvényén is szerepelt, ahol a lengyel jogállamiságról beszélt. MCC-s kontakt volt még idén márciusban a független francia Malika Sorel, akivel oktatás volt a téma, valamint az Osztrák Szabadságpárt színeiben bejutott Elisabeth Dieringer, a Patrióták képviselőcsoportjának tagja, aki a lobbisták bemutatkozásán találkozott a szervezettel.Érdekesebb kapcsolat a luxemburgi Fernand Kartheiser, akit az MCC Brussels főigazgatója tavaly októberben és novemberben is meglátogatott, hogy a szólászabadságról és a kultúrharcról beszélgessenek. Bár az MCC hasonló címmel rendezett egy brüsszeli konferenciát, Kartheiser ennek a programleírásában nem található az előadók között. Szimpátiája viszont nyilvánvaló, idén májusban határozottan kiállt a brüsszeli MCC-iroda mellett, amikor annak rendezvényét a brüsszeli Stanhope Hotelben tojásokkal dobálta meg egy magát „antifasisztának” nevező csoport. A luxemburgi EP-képviselő Brüsszelben mégsem ezzel, hanem nyílt oroszbarátságával vívta ki magának a figyelmet. Kartheiser a luxemburgi sajtónak már több mint tíz évvel ezelőtt elismerte, hogy a nyolcvanas években kettős ügynökként dolgozott az amerikai és a szovjet hírszerzésnek. Munkájából úgy tűnik, hogy az oroszok iránt érzett szimpátia megmaradt: 2024-ben egy, az EU által szankció alá helyezett orosz lapnak adott interjúban arra biztatta Moszkvát, kerülje meg az uniós szankciókat.Idén márciusban már az Európai Parlament fejlécével ellátott nyílt levelet írt Donald Trumpnak, melyben leszögezte, teljes mértékben egyetért az amerikai elnök erőfeszítéseivel, hogy normalizálja viszonyát Oroszországgal. Kartheisert végül idén júniusban, moszkvai látogatása után rúgta ki az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja. Ennek ellenére a politikus nem állt le, néhány hete „nem hivatalos” videókonferenciát szervezett az Európai Parlamenti és orosz képviselők között, hogy helyreállítsák a kapcsolatokat, amivel óriási botrányt kavart.A luxemburgi képviselő lapunknak sem tagadta, hogy kapcsolatban áll az MCC-vel, és „nagyon érdekli” a szervezet munkája. Emailben küldött válaszában azt írta, hogy főleg a szólásszabadságról, az uniós intézmények és a sajtó kapcsolatáról, a nemzetközi bíróságok gyakorlatáról és az európai antiszemitizmusról szokott velük beszélni. Mint írta:„Az MCC sok aktuális és fontos kérdésről készít jó és jól dokumentált, mélyreható elemzéseket. Nincs közvetlen és azonnali hatásuk a munkámra, de segítenek abban, hogy szélesebb képet kapjak sok összetett témáról.” Nem ez lenne az első eset, hogy az MCC oroszbarát kapcsolatok miatt került kínos helyzetbe. 2022 októberében egyik vendégoktatójukat, John Lauhgland euroszkeptikus konzervatív politikatudós-történészt a londoni Gatwick repülőtéren vették őrizetbe a brit hatóságok, mert felmerült a gyanú, hogy Oroszországnak kémkedik. Néhány hete pedig Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője a moszkvai Vörös térről jelentkezve terjesztette az orosz narratívát a magyar propagandamédián keresztül.Áltudományos befolyás?MCC által készített elemzések, amelyekre válaszában Kartheiser is utalt, valóban léteznek, de szakértők szerint ugyanolyan részei a szervezet, és rajta keresztül a magyar kormány befolyásolási kísérleteinek, mint maguk a látogatások. Az MCC Brussels honlapján jelenleg 33 dokumentum szerepel, ezeknek többségét az “agytröszt” saját jelentései képezik. Ezek első látásra gondosan elkészített akadémiai szövegeknek tűnnek, formájukban és nyelvezetükben az angolszász egyetemi hagyományok szerint íródtak. Tartalmilag azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint súlyos problémákat vetnek fel, és kritizálják többek közt európai egyetemek professzorait, civil- és jogvédő szervezeteket, vagy például az Emberi Jogok Európai Bíróságát. David Paternotte, a Brüsszeli Szabadegyetem szociológiaprofesszora azt emeli ki, hogy a jelentéseket egyetemet végzett szakértők írták, csak éppen sok esetben a tudományos területükön kívüli témákban. Azzal, hogy a szerzők legtöbb esetben professzorok, írásaik egyfajta legitimációt kapnak, de nem tudományos analízisen alapulnak.Arra azonban tökéletesen megfelelnek, hogy az MCC a magyar kormány és szélsőjobboldali szövetségeseinek nézőpontját észrevétlenül a nemzetközi politikai közbeszéd tárgyává tegyék, így sokkal inkább szolgálnak politikai propagandaeszközként, mint tudományos kutatómunkaként. 2023 júniusában az MCC kétnapos, nemzetközi Békefórumot tartott Budapesten, ahol „a béke felé vezető lehetséges utak feltárása, megvitatása” volt a téma. Ennek egyik panelistája volt Thomas Fazi újságíró-író, az Unherd rovatvezetője, aki később sem szakadt el az MCC-től. Ő a szerzője annak az idén februárban megjelent tanulmánynak is, mely az „EU propagandagépezetéről” szól, és az európai értékeket képviselő civil szervezetek uniós finanszírozását nehezményezi. Ez az egyik legjobb példája annak, hogyan szivárognak be az MCC-s narratívák a brüsszeli mainstream politikába. A tanulmány publikálása után az MCC Brussels Elon Musk és az amerikai Kormányzati Hatékonyság Hivatala (DOGE) mintájára egy EU-DOGE felállítását javasolta, mely hamar támogató hangra talált az Európai Parlament szélsőjobboldali képviselői között. A Patrióták képviselőcsoportja pedig nem sokkal később már az EP költségvetési szakbizottságának hivatalosan is javasolta annak létrehozását. Habár a parlamenti többséget nem kapják meg ezek a javaslatok, a magyar kormány azóta is sikeresen kommunikálja nézeteit az európai nyilvánosságnak az MCC-n keresztül.Neil Datta, egy brüsszeli NGO igazgatója tanulmányaiban többször foglakozott már az MCC befolyásolási kísérleteivel. A HVG-nek úgy fogalmazott, az MCC abból a szempontból mindenképpen egyedi, hogy nemcsak agytrösztként, hanem influenszerként is tevékenykedik, például rengeteg videót, podcastot készít. Emellett költségvetése is hatalmas, talán ennek is köszönhető, hogy nincs másik think tank Brüsszelben, mely ilyen gyorsasággal be tudott robbanni a köztudatba. Ebben az is segíti, hogy intézményileg teljesen beágyazódott a magyar kormány befolyásolási gépezetébe. „Azt képviselik, amit a magyar politikai elit szeretne a külvilág felé kommunikálni. Ha az MCC tanulmányában foglalkozik egy témával, azt a Patrióták képviselőcsoportja azonnal fel tudja karolni, és képviselőkön keresztül az egész Európai Parlamentben el tudja terjeszteni, akár a szakbizottságokban, akár a plenáris üléseken. Innen aztán bekerül a mainstream sajtóba, majd a közbeszédbe, ahol az átlagemberek már nem ismerik fel, hogy mi is volt az eredete” – magyarázta a láncolatot. Habár a Fidesz befolyásolási törekvései mind pénzben, mind mértékében messze túlmutatnak a többi szövetségesén, az MCC Brussels nem az egyedüli (szélső)jobboldali agytröszt Brüsszelben. Az MCC hivatalos partnere a francia Institut de Sciences Sociales Économiques & Politiques (ISSEP), amelyet Marion Maréchal EP-képviselő alapított, aki a Nemzeti Tömörülést alapító, jelenleg hivatalosan egy bírósági ítélet miatt a politikai szerepléstől eltiltott Marine Le Pen unokahúga. Emellett a lengyel ultrakonzervatív Ordo Iuris is szoros kapcsolatban áll az MCC brüsszeli irodájával. A három intézmény közös panelbeszélgetések, konferenciák és tanulmányok létrehozásával erősíti az együttműködést. Neil Datta szerint az MCC a legaktívabb és a legbefolyásosabb szereplő a három közül, és ők helyeznek a legtöbb hangsúlyt a nemzetközi jelenlétre, így a külső befolyásolásra.Hazai szemszögből tehát az MCC brüsszeli irodája nem csinál semmi kirívót: a kormány ideológiai keretein belül kutatnak, publikálnak és dolgoznak össze a politikai élet befolyásos szereplőivel. Viszont a brüsszeli helyszín egy teljesen új értelmezést kölcsönöz az MCC-nek. A magyar politikai elit a szokásos módon, rengeteg pénz befektetésével új kommunikációs csatornát hoz létre, ahol a nekik kedvező üzeneteket tudják közvetíteni. Ezek pedig hosszabb távon pedig a lobbizásnak köszönhetően a politikai döntéseket is befolyásolni tudják. Az EU bomlasztása, intézményeinek gyengítése, a tagállamok megosztása, a dezinformáción alapuló zavarkeltés és a szélsőséges politikai erők támogatása az orosz birodalom helyreállítására irányuló moszkvai nagystratégia megvalósításának puhább eszközei közé tartozik. További kutatást igényel annak vizsgálata, hogy ebben a nagyívű játszmában az MCC-re a milyen szerepet osztottak, vagy pusztán arról van szó, hogy a magyar kormányzati propagandát intellektuálisabb stílusban toló szervezet üzenetei csak puszta véletlenségből esnek egybe a Kreml narratíváival.A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült.
|
Oroszbarát találkozóval, áltudományos értekezésekkel és influenszerkedéssel lobbizik az MCC brüsszeli irodája
|
A több milliárd forintnyi adófizetői pénzből kitömött Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának munkatársai gyakori látogatói az Európai Parlamentnek. A HVG által megszerzett adatok szerint az elmúlt évben kétszer is találkoztak a teljes Fidesz-KDNP frakcióval. Kontaktjaik között van a saját képviselőcsoportjából oroszországi látogatása miatt kizárt, a moszkvai politikusokkal videokonferenciát szervező luxemburgi politikus, Fernand Kartheiser is. Feltérképeztük, miként lobbizik kormányzati igények szerint az MCC Brussels.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251030_hvg-igy-lobbiznak-ok-mcc-brusszel-europai-parlament-lobbi
|
2025-10-30 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett a kormány első számú kommunikációs partnerének, Balásy Gyulának a cégeinél 2017 és 2024 között, miközben a munkák nagyon nagy részét más cégeknek adták ki - írja összesítő cikkében a G7.Balásy vállalatbirodalmának magját a közbeszerzéseken rendre taroló New Land Media, a Lounge Event Kft., a Lounge Design Kft. és a Visual Europe Zrt. adja. Az elnyert - javarészt Rogán Antal propagandaminisztériuma által megrendelt - munkák listája nagyon hosszú, és folyamatosan bővül, ide kattintva követhető.A G7 úgy próbálta megvizsgálni, hogy ezek a monopolhelyzetbe hozott, közbeszerzéseken hizlalt kormányközeli vállalatok milyen szinten hoznak az elvárhatónál nagyobb profitot, hogy az összes érintett ágazatban összevetették a Balásy-cégek és legnagyobb konkurenseik jövedelmezőségét, majd megnézték, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok az árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el.Azt találták, hogy a média- és általános ügynökségi piacon az elmúlt évekbena Balásy-érdekeltségek árbevétel-arányos nyeresége esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak.Így ezek a társaságok csak ebben a két szegmensben bő 45 milliárd forintos többletprofitot hoztak össze, vagyis az előző nyolc évben ennyivel lett volna kevesebb a nyereségük, ha nem ilyen kiugró profitrátával működnek, hanem csak a piaci átlagot hozzák.A rendezvényszervezési szektorban az iparági adatokat torzítja a Budapesti Vásárközpont területét hasznosító Hungexpo Zrt., ezért a G7 két számítást is végzett: a Hungexpo nélkül számolt iparági átlaghoz képest nyolc év alatt közel 8 milliárd forintnyi többletet hoztak Balásy vállalatai, míg a Hungexpót is figyelembe véve csak 1,2 milliárdot.Tehát Balásy cégei 2017 és 2024 között 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tettek szert. Ezt a G7 nem is extraprofitnak nevezné, hanem járadéknak, mert míg az előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadék mögött nincs ilyen teljesítmény, ahhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.Ráadásul a munkák javát nem is Balásy cégei végzik el. A négy érintett vállalkozás ugyanis a beszámolóik alapján tavaly úgy csinált 216 milliárdos árbevételt, hogy a legnagyobb költségük a közvetített szolgáltatások beszerzésének értéke volt. Egy ilyen szolgáltatásnál az érintett Balásy-cég csak felveszi az állami megrendelést, a munkát pedig egy másik vállalattal végezteti el. A társaságok éves jelentésük szerint tavaly az ilyen szolgáltatásokra együttesen közel 158 milliárd forintot költöttek. Ez a teljes bevételük 73 százaléka.A G7 szerint a tényleges arány jó eséllyel ennél is sokkal magasabb, mert van olyan vállalat, ahol ha összeadjuk a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel, amelyet - nyilván leegyszerűsítve - úgy értelmezhetünk, hogy minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.
|
Úgy ütik túl többszörösen a normál piaci nyereségszintet Rogán kedvenc propagandacégei, hogy közben a munka javát másoknak passzolják le
|
Balásy Gyula cégbirodalma továbbra is megállíthatatlanul termeli a profitot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251020_balasy-gyula-new-land-media-lounge-design-kormanypropaganda-allami-megrendelesek-nyereseg
|
2025-10-20 14:07:00
| true
| null | null |
HVG
|
Sepsiszentgyörgyön az Új Erdélyi Művészeti Központ továbbtervezésére utalt ki pénzt a kormány.A kedd este megjelent határozat szerint 2,8 milliárd forint "többletforrást" még az idei költségvetésből kell előteremtenie Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A 2026-os büdzséből pedig "az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére" további 1,2 milliárd "többletforrás biztosítása" a feladata. A támogatási előlegként kiutalt összesen 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról a Sapientia Alapítvánnyal kell megállapodni, meghatározva a felhasználás és az elszámolás részletes feltételeit.A kolozsvári székhelyű, 2000 óta létező Sapientia Alapítvány tartja fenn jórészt magyar állami pénzből a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi helyszíneken működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Kuratóriumának tagjait a négy erdélyi magyar történelmi egyház (római katolikus, református, evangélikus, unitárius) nyolc vezetőjéből álló Alapítók Közgyűlése nevezi ki.A HVG két éve arról számolt be, hogy összesen ötmilliárd, ezen belül a sepsiszentgyörgyi fejlesztésekből 4 milliárd forintot törölt a kormány. Ez akkor egy konkrét összeget még nem, csak elvi egyetértést tartalmazó 2018-as határozat módosítása volt. Most is ugyanerre a hét és fél évvel ezelőtti, de a jelek szerint meg nem valósult döntésre hivatkozva adják oda újra a két éve elvont összeget. A szándék komolyabbra fordulását jelzi, hogy a tervezési pályázatot már másfél éve kiírta a kormány.
|
Négymilliárd forintból épül művészeti központ a Székelyföldön
|
Az idei költségvetésből 2,8 milliárd forint többletforrást kell előteremtenie Nagy Mártonnak erre a célra.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251105_Negy-milliard-forintbol-epul-muveszeti-kozpont-a-Szekelyfoldon#mhlpdkcfwcvius5g2eo
|
2025-11-05 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Ironikus, hogy a Blikket is kiadó Ringier Hungary felvásárlását éppen az Index résztulajdonosára, Vaszily Miklósra szignózták ki, akinek 2020-as megjelenésével vált teljesen egyértelművé, hogy az Indexet is sikerült kormányközelivé tenni - ekkorra persze a régi gárda már rég felmondott, és éppen a Telex megalapításával volt elfoglalva.Vaszily és tulajdonostársa, Ziegler Gábor mélyen belenyúlhatott a bukszába, hogy megszerezzék a Ringier Hungary Kft.-t.Egy október 28-án a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján közzétett jelzálogbejegyzés szerint ugyanis Mészáros Lőrinc bankja, az MBH Bank 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot jegyzett be az Indamediára három nappal azelőtt, hogy a felvásárlást bejelentették. A pontos vételár ugyanakkor nem ismert, azt a felek üzleti titokként kezelik. Az ügylettel mindenesetre az RTL-en kívül gyakorlatilag nem maradt külföldi médiacég Magyarországon: a Joyt és az Éva magazint is kiadó, szintén svájci Marquard Media néhány hete adta el a vállalatot a menedzsmentnek. A Ringier egyedül a nyereséges Profession.hu állásportált és a Sportal híroldalt tartotta magánál.A felcsúti milliárdos és a korábban az Origót, az MTVA-t, majd az Echo TV-t is vezető médiapiaci intéző Vaszily kapcsolata meglehetősen összetett.Vaszily 2019 óta a TV2 igazgatótanácsának elnöke, Pavel Stanchev áprilisi kirúgásával pedig a vezérigazgatói jogkört is magához vonta. A TV2-t működtető TV2 Média Zrt. ugyan formailag nagyrészt Vida József exbankár nevén van, ám jó kapcsolatokat ápol Mészárossal, akinek a Status MPE magántőkealapon keresztül 8 százalékos tulajdonrésze is van a vállalatban, felesége, Várkonyi Andrea pedig ott ül az igazgatóságban is.A hitelügyletet azonban az teszi igazán pikánssá, hogy Vaszily az MBH felügyelőbizottságának elnöke is március óta, és bár nem sért jogszabályt, reputációs szempontból meglehetősen kényes, ha egy bank az egyik saját vezetőjének nyújt kölcsönt.Az ilyen esetekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Az MBH lapunk kérdésére azt válaszolta: a kockázatvállalási szabályokat maradéktalanul betartva, a belső szabályzatok által meghatározott ügyrend szerint járt el, részleteket azonban banktitokra hivatkozva nem közölt.Starcz Ákos, az Indamedia igazgatósági tagja a HVG-nek azt mondta, hogy a vételár jóval alacsonyabb volt, mint az MBH által bejegyzett jelzálogjog, és bizonyos mértékben saját forrásból finanszírozták a vásárlást. Arról a HVG számolt be először – még júniusban –, hogy az Indamedia az összes leányvállalatából kivette a nyereséget és az eredménytartalékot, amiket a holdingvállalatban helyezett el, ahol így közel 4 milliárd forint gyűlt fel. Akkor Starcz azzal magyarázta a lépést, hogy a jövőbeli fejlesztések és akvizíciók szükségessé tették az eredmények konszolidációját az Indamedia Networkben, most pedig azt ismegerősítette, hogy a pénz nagy részét valóban a Ringier Hungary felvásárlására fordították.A vételár körüli titkolózás miatt legfeljebb a vállalat pénzügyi eredményéből, adósságaiból és tőkéjéből, valamint az iparágban használatos szorzókból lehet kiindulni, ezek alapján a vállalat értéke reálisan 5-6 milliárd forint lehet. Ha igazak azok a sajtóértesülések, hogy az Indamedia jelentős felárat is fizetett a Ringier-nek, akkor ennél nagyobb is lehetett a cech.Politikai szempontból a Blikk a főnyeremény az Indamediának és rajta keresztül a kormánypártnak. A HVG a nyár elején mutatta ki, hogy Magyar Péter megjelenése óta szinte a teljes Fidesz-média, benne az Index olvasottsága és látogatói bázisa is csökkenni, néhol egyenesen zuhanni kezdett, miközben a független híroldalak zöménél ilyesmi nem tapasztalható.A Blikk ugyan épp a kivételek közé tartozik – 2023 novembere és 2025 októbere között az olvasótábora 27 százalékkal, a kattintások száma pedig egyharmadával csökkent –, de még így is jelentős az elérése. A nyomtatott lapot sem veszik már olyan sokan: a 2000-es évtized közepén még több mint 250 ezer példányt értékesítettek naponta, 2018-ban viszont 91 ezer, 2024 második felében pedig csupán 32 ezer volt az eladott példányszám, és információink szerint a lejtmenet azóta is folytatódik. Az Indamedia ettől függetlenül üzleti szempontból jó lóra tett: egy – az állami hirdetéseknek is köszönhetően –stabilan nyereséges vállalatot, valamint rengeteg reklámfelületet vásárolt, amelyet hatékonyan ki tud majd használni, és az eddiginél erősebb pozícióból tárgyalhat a hirdetőkkel.A Blikk épp idén márciusban próbált irányt váltani a hvg.hu korábbi felelős szerkesztőjével, Nagy Iván Zsolttal az élen, aki Kolossváry Balázst váltotta a poszton. Nagy egy évvel korábban érkezett a Ringier-hez tanácsadóként; a cél az volt, hogy a Blikk tartalomkínálatában nagyobb hangsúlyt kapjanak a közéleti hírek mellett a gazdaság, a tech, a sport, az autó és a kultúra rovat anyagai. Nagy Iván a felvásárlás után néhány nappal felmondott (ugyanígy tett a Ringier tartalomfejlesztését vezető Szigeti Péter is), feladatait ismét Kolossváry veszi át, aki a klasszikus bulvár irányvonalhoz fog visszatérni.A régi-új vezetőt júliusban az önkormányzati Győr+ Média Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki; a médiacég a város polgármesterét, Pintér Bencét is adó Tiszta Szívvel a Városért frakció szerint a helyi Fidesz propagandáját terjeszti, működését ugyanis totális kontroll alatt tartja a kormánypárt győri szervezete, amely többségben van a helyi közgyűlésben. Ebből a szempontból a káderválasztás kétszeresen is jól sikerült: a lap működését jól ismerő főszerkesztőnek a jelek szerint nem esik nehezére kiszolgálni a Fidesz érdekeit, még ha a Ringier alatt önmérsékletet is kellett ebben tanúsítania.Még csupán néhány nap telt el a felvásárlás bejelentése óta, a felső vezetőkön kívül eddig csak Pogonyi Nóra, a Blikk kultúra rovatának vezetője mondott fel, aki januárban épp az Indextől érkezett. A felvásárlás előtt néhány nappal, de már az aláírás után viszont Kovács Tibor, a Ringier vezetője a műsorújságokat készítő 8 fős békéscsabai stábot kirúgta egy technológiai fejlesztésre hivatkozva. Információink szerint az új tulajdonos egyelőre nem tervez leépítést, bár Starcz Ákos elmondta, hogyössze fogják hangolni a tartalmi együttműködéseket „a kiadó két zászlóshajója, az Index és a Blikk között”,illetve azt, hogy az egyes kiadványok miként tudják egymást támogatni. A Fidesz szája íze szerint alakított, látszólag független, de stratégiai pillanatokban puha kormánypropagandát művelő Indexet a Blikk leginkább úgy tudná támogatni, ha azt is hasonló működésre állítanák be. A 2000-es években rendkívül befolyásos lap kegyét annak idején minden politikus kereste, tényfeltáró cikkei pedig óriási visszhangot vertek. A médiapiac eltorzításával azonban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az állami hirdetések, ezekből a 2015-ös G-nap óta jócskán részesül a Blikk is. A Kantar Media adatai szerint listaáron (azaz kiadói kedvezményekkel nem csökkentve) évi 1,5–2 milliárd forint közpénz érkezik a laphoz. Mostantól pedig, ha netán rosszul muzsikál a vállalat, borítékolhatóan tovább fog nőni az állami hirdetések száma.Főként akkor, ha 2026. július 1-jétől a kormány valóban visszavezeti a reklámadót, amely a 100 millió forint feletti hirdetési bevételek 7,5 százalékát vonná el, 15-20 milliárdot hozva a költségvetésnek. A 444 mutatta ki még 2018-ban, hogy a 2010-től tartó, politikailag lavírozós időszak az évtized végére a múlté lett, a Blikk szinte teljesen felhagyott a politikai sztorikkal, különösen a Fidesz vezetését kímélik azóta.A Blikk a Magyar Péter-jelenségre sem repült rá; közéleti súlyához képest alulreprezentáltan foglalkozott a legnagyobb ellenzéki szereplővel, noha a jelenlegi viszonyok között üzletileg is értelmes döntés lett volna, ha kiemelt figyelmet szán neki. Ez mostantól megváltozhat, ám erősen kétséges, hogy a szakmai – és nem a politikai – megfontolások miatt.
|
Mélyen belenyúlhattak a bukszába, hogy einstandolják a Blikket
|
Egyetlen tekintélyes külföldi médiacég marad Magyarországon azután, hogy a Fidesz befolyása alatt álló médiabirodalom részévé válnak a Ringier kiadványai, elsősorban a Blikk. Mi teszi pikánssá, hogy az új tulajdonosoknak a felvásárlás előtt biztosított 13 milliárdos hitelkeretet a Mészáros Lőrinc-féle bank? Mekkorára becsülik a Ringier értékét, és hogyan muzsikált a cég az utóbbi időben? Milyen tartalmi átalakításról beszél az új tulajdonos képviselője?
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251105_hvg-ringier-felvasarlas-indamedia-mhb-hitelkeret-vettek-a-lapot
|
2025-11-05 15:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
101 millió forint közpénzt kapott Fásy Ádám családjának cége Hankó Balázs kulturális minisztertől - derül ki az RTL Híradójából.A mulatós sztár felesége és lánya Munkácsy Mihály művészetéhez kapcsolódó projektre kapott pénzt. A minisztérium nem árulta el, mi alapján döntöttek és az sem derül ki, hogy pontosan mi is ez a projekt.Amit tudni lehet, hogy Fásy Ádám a Munkácsy Alapítvány elnöke és ebben a minőségében van köze a festő Honfoglalás című művének vándorkiállításához is.Az idén alapított Zsam-Art Kft., aminek a két tulajdonosa, Fási Zsüliett és édesanyja, Fásiné Gurzó Mária, 101 600 000 forintot kapott a kulturális minisztériumtól a "Munkácsy Művészeti Misszió égisze alatt megvalósuló vándorkiállításhoz kapcsolódó projekt kivitelezésére". Ennél többet sem a tárca, sem a Fásy-család nem árult el az ügyletről az RTL-nek.
|
101 millió forint közpénzt kapott Fásy Ádám családjának cége Hankó Balázstól
|
A miniszteri keretből adott támogatásból Fásy felesége és lánya egy Munkácsy Mihály művészetéhez kapcsolódó projekt megvalósítására kapta. Azt azonban nem tudni, hogy mi is ez pontosan.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251110_fasy-adam-ceg-kozpenz-hanko-balazs
|
2025-11-10 20:44:44
| true
| null | null |
HVG
|
Elhasználódtak a hatéves Herendi porcelán étkészlet egyes darabjai a Karmelitában, ezért pótolni kell azokat. Az eszközök beszerzéséért ötvenmillió forintot fizet a kormány - írta meg a Menedzser Fórum kedden.A lap szerint a különleges étkészlet minden egyes darabja a Herendi Porcelánmanufaktúrában készült, és csak ez a vállalat tudja pótolni a hiányzó lapos, mély- és csemegetányérokat, befőttestálkákat, só, bors- és cukorszórókat, valamint tejszínes kannákat. Ezért nem is hirdettek meg közbeszerzést, a szerződést csak a Herendi teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat, ugyanis hat évvel ezelőtt egy olyan, aranykoszorúval és címerrel díszített teljes szervízkészletet alkottak meg, aminek pótlását más nem végezheti el.Az új darabok beszerzését azzal indokolták, hogy a felújított Karmelita épületegyüttesben egyre több a nagy létszámú protokolláris rendezvény, ezeken gyakran használják a Herendi étkészletet, aminek egyes darabjai eltörtek, elcsorbultak, "így már nem használhatóak a megfelelő színvonalú terítékhez" - idézi a lap a közbeszerzési dokumentumot.Hozzátették: az eredeti készlet háromezer darabos, ebből mostanra 2379 darab maradt ép. A jelenlegi közbeszerzés 856 darab porcelántermék készítésére vonatkozik, ami az eredeti készlet nagyjából 28 százaléka. A Menedzser Fórum számításai szerint a teljes étkészlet 150 millió forintba kerülhetett. A közbeszerzési dokumentumban arról írnak, hogy a teljes garnitúra lecserélése nem lenne gazdaságos, mert az irreális többletköltséget jelentene a kormánynak.A Herendi porcelán hungarikum, ezért nem csak a Karmelitában kap szerepet, hanem a diplomáciai gyakorlatban is, sokszor a vállalat termékeit kapják ajándékba az országba látogató magas rangú külföldi vendégek. Vagy például Hosszú Katinka, akit Orbán Viktor miniszterelnök első házasságkötésekor egy Herendi étkészlettel ajándékozott meg.
|
50 milliót fizet a kormány, hogy pótolják az elhasználódott Herendi étkészletet a Karmelitában
|
Közbeszerzést ki sem írtak, ugyanis más vállalat nem teljesítheti ezt a feladatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/elet/20251118_herendi-karmelita-kozbeszerzes-etkeszlet-protokoll-darab
|
2025-11-18 18:51:58
| true
| null | null |
HVG
|
A tervezettnél legfeljebb 40 milliárd forinttal többet költhet az állam az autópálya-koncessziókra - olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.Az idei költségvetésben eredetileg 370 milliárd forint szerepelt a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj jogcímcsoport kiadási előirányzataként, ezt emelte meg az Orbán Viktor által szignált kormányhatározat.A döntéshez nem fűztek indoklást.A magyar állam 2022-ben adta koncesszióba a teljes gyorsforgalmi úthálózat kezelését 35 évre a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési (MKIF) Zrt.-nek, amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik.A G7 augusztusban azt írta, Mészárosék 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziósdíj-bevételt számoltak el, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget termeltek. Ennek csaknem a teljes egészét, 30,5 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosaiknak a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető magántőkealapok, amelyek az MKIF tulajdonosai.
|
Negyvenmilliárddal fizethet többet a sztrádák után az állam Mészáros és Szíjj érdekeltségének
|
Kormányhatározattal emelték meg az eredetileg 370 milliárdos előirányzatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251114_autopalya-koncesszio-40-milliard-mkif-zrt-meszaros-lorinc-szijj-laszlo
|
2025-11-14 06:29:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Saját, a közbeszerzési törvény szigorítását célzó módosító javaslatát magyarázta hétfőn délelőtt Lázár János az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, állami beruházásokon - így többek között a Budapest-Belgrád vasútvonalon is - dolgozó V-Híddal összefüggésben is érdekes kijelentést tett. Az ülés végén Lázár a HVG kérdésére megerősítette:vannak bizonyos feltételek az állami beruházásoknál, amelyeket minden pályázónak, kivitelezőnek be kell tartani, és ezeket be is tartatják, még a V-Híddal is, ha pedig ezeket a Mészáros-cég nem hajlandó elfogadni, akkor kizárhatják a beruházásokból.Lázár kifejtette: "A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket."Az ügy előzménye, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte - ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította.A HVG-nek Lázár most megismételte: "Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon." A miniszter szerint elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről, így akár erre a sorsra juthat az állami vasútépítési projektekben lényegében monopolhelyzetben lévő Mészáros-cég is. Úgy fogalmazott:Előfordulhat, hogy kizárjuk az állami beruházásokból, ha ez a jogvita fennmarad, és akkor a V-Híd nem fog tudni a vasútépítésekben részt venni. Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon."Arról a HVG már többször írt, hogy a V-Híd olykor szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, és esetenként annyit csúszik a kifizetésükkel, hogy a társaságok a csőd szélére kerülnek. Nemrég menesztették a cégvezető Sárváry Istvánt, többek szerint Lázár hatására. Ráadásul Mészáros másik nagy vasutas cége, az R-Kord is hasonló alvállalkozói gyakorlatot folytat. Minderről szó esett a Mészáros Lőrinccel nemrég az Indexen megjelent interjúban is.Ebben Mészáros úgy fogalmazott: furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét, és Sárváry esetében sem ez történt. A ki nem fizetett - vagy nagy késéssel kifizetett - alvállalkozókról pedig a következőket mondta: "A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük." Hozzátette:Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér. A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét - ezt én soha nem tűrném el. A mostani történet is inkább politikai támadás volt."Ami pedig a gazdasági bizottság hétfői ülésének fő témáját, a közbeszerzési törvény módosítását illeti, az a Strabag miatt született, pontosabban az M30-as autópálya szikszói szakaszának botránya miatt. A miniszter előbb rendkívüli auditot rendelt el a Strabagnál, mert a cég nem készült el a megcsúszott M30-as autópálya helyreállításával, majd arról beszélt, hogy a Strabag "átbaszott minket", és egy kis kitérő után, amelyben bizonyíték nélkül azt állította, hogy a cég a Tisza Párt kampányát segíti, benyújtotta a közbeszerzési törvény módosítását, amellyel kizáratná a szerződésszegőket az állami beruházásokból.Apró szépséghiba, hogy ez már most is benne van a törvényben, de hát a kampány az kampány. Valójában a benyújtott törvényjavaslatból kiderül, hogy az eddigiekkel szemben a két évvel régebbi, akár öt évvel korábbi szerződésszegést is büntetnék, és a folyamatban lévő eljárásokra is érvényes lenne az új szabály.
|
Lázár János: Ha a Mészáros-cég nem fogadja el a feltételeket, akkor nem fog vasutat építeni Magyarországon
|
A legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem – mondta a HVG-nek Lázár János. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251117_Lazar-Ha-Meszaros-Lorinc-cege-nem-fogadja-el-a-felteteleket-akkor-nem-fog-vasutat-epiteni-Magyarorszagon-ebx
|
2025-11-17 13:21:00
| true
| null | null |
HVG
|
Egy a már a Demszky-érában is zsíros szerződéseket nyerő, Tóth Csaba volt szocialista képviselőhöz közel álló ügyvédi iroda is komoly szerepet kap az újbudai közbeszerzések végrehajtásában. A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda Dr. László Imre polgármester 2019-es megválasztása után szinte azonnal feltűnt a kerületben.A Kis-Fleischmann Éva kabinetfőnökkel közeli kapcsolatot ápoló iroda ugyanakkor már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is komoly megbízásokat kapott.Az ügyvédi irodát Újbuda önkormányzata annak ellenére foglalkoztatja, hogy az az OLAF-jelentésekben szabálytalan közbeszerzések miatt is szerepelt.Az OLAF-jelentés szerint a 4-es Metró megvalósítása kapcsán az ügyvédi irodával 2007-ben kötött szerződés jogszabály ellenes volt, mert nem folytattak le közbeszerzési eljárást, hanem csak úgy megbízták őket.Ezen felül a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat a Varga Dóra Katalin ügyvédi irodának harmincmillió forint maximális szerződési díjat úgy fizetett ki, hogy csak részben teljesítették a szerződésben foglaltakat, sőt úgy kaptak még plusz húszmillió forint bónuszt, hogy ilyet a szerződés nem tartalmazott. A szabálytalan megbízás és kifizetés eredményeként a Főváros ezen ötvenmillió forintos kifizetés finanszírozására nem vehetett igénybe támogatást.Az ügyvédi iroda 2010 előtti tevékenysége is megerősíti a korábban a lapunkban megjelent információkat, miszerint egy 2010 előtt a fővárosban tevékenykedő, a volt SZDSZ-hez és az MSZP-hez erősen kötődő csoport vette át a hatalmat Újbudán.A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanis Demszky Gábor főpolgármestersége alatt közvetlenül kapcsolatban lehetett mind Tiba Zsolt akkori főjegyzővel, aki jelenleg Újbuda jegyzőjeként tevékenykedik, illetve Kis-Fleischmann Évával, aki az akkori főjegyzői iroda vezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig László Imre polgármester kabinetfőnöke.Az említett cég az egykori szocialista képviselőhöz, Tóth Csabához is köthető. Egy 2010-es, a zuglói önkormányzat visszaéléseit tartalmazó cikkben ugyanis felbukkan a Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda. A szóban forgó cikkben Varga Dóra közbeszerzési tanácsnokra, mint Tóth Csabához közel álló szereplőre hivatkoznak, aki 2008-2009-ben hét hónap jogi munkáért 26,1 millió forintot kaszált, ami több mint 3,5 milliós havi apanázst jelent.A cég 2022-ben is felbukkant Zuglóban, amikor kiderült, a Varga Dóra ügyvédi iroda nemcsak az önkormányzati hivatalnak, de a Zuglói Zrt.-nek is adott közbeszerzési tanácsokat havi ötszázezer forintért.Fontos még megjegyeznünk, hogy annak ellenére hogy Varga Dóra ügyvédi irodája 2014 óta állandó megbízási szerződéssel rendelkezik, az elmúlt három évben összesen 615 beszerzési eljárásból mindösszesen tizenöt volt közbeszerzési eljárás- áll a Zuglói Zrt. átvilágításában. Átlagosan tehát havi 0,4 közbeszerzésért kapott félmillió forintot Varga ügyvédi irodája. Tavaly ráadásul több mint 35 millió forintot fizetett ki külső ügyvédi irodáknak a cég, míg 2020-ban alig több mint húszmilliót, azt azonban nem tudni, mi okozta a költségek ilyen mértékű növekedését.Az ügyvédi iroda 2020-ban Újpesten is felbukkant, az UV Újpesti Vagyonkezelő Zrt. a 2020-as év során közbeszerzési tanácsadásra 20 millió forintos szerződést kötött a Varga Dóra Ügyvédi Irodával.Borítókép: László Imre újbudai polgármester az önkormányzati tanácsteremben (
|
Érik a botrány: Tóth Csabához közel álló ügyvédi iroda kezeli Újbuda közbeszerzéseit
|
Az újbudai önkormányzat álfüggetlen közbeszerzési szakértőjeként működő Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanakkor komoly hírnevet szerzett magának az elmúlt évtizedekben.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/erik-a-botrany-toth-csabahoz-kozel-allo-ugyvedi-iroda-kezeli-ujbuda-kozbeszerzeseit
|
2025-11-14 20:45:21
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.Az egykori városvezető ellen a ügyészség emelt vádat hútlen kezelés és hivatalos személy által elkövetett közikirathamisítás miatt. A vád szerint Kozármisleny akkori polgármesterének két életbiztosítása is volt, amit az önkormányzat fizetett, azonban ezek közül az egyikről a képviselőtestület nem is tudott. Amikor az egyik életbiztosítás lejárt, a 1,5 millió forintos összeghez úgy jutott hozzá a városvezető, hogy azt a saját bankszámlájára utaltatta. A vádirat szerint, hogy ezt később legálissá tegye, egy rendkívüli testületi ülésen jutalmat szavaztatott meg magának, közel akkora összegben, mint ami a biztosításból befolyt - derült ki a misleny.hu oldal beszámolójából.A közokirat-hamisítás a vád szerint egy másik ügyben valósult meg. A korábbi polgármester az önkormányzat számlájához tartozó bakkártyával rendelkezett 2015 és 2019 között, azonban erről csak 2020-ban írt alá egy polgármesteri utasítást, visszamenőleges, 2015-ös dátumot megjelölve.Az ügyet első fokon a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Az ügyész börtönbüntetést kért, az egykori kozármislenyi városvezető azonban ártatlannak mondta magát, szerinte nem követett el bűncselekményt.A bíróság végül első fokon elítélte a vádlottat, igaz a közokirat-hamisítás mellett nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás miatt. A nem jogerős ítélet szerint 1,5 millió forint pénzbírságot kapott, amit, ha nem fizet meg, fogházba is kerülhet.Az ügyészség gondolkodási időt kért, hogy eldöntse fellebbez-e az ügyben, a volt polgármester védője azonban elsődlegesen felmentésért, másodlagosan pedig enyhítésért nyújt be fellebezést.
|
Első fok: elítélték Kozármisleny volt polgármesterét
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.
| null | 1
|
https://www.pecsma.hu/elso-fok-eliteltek-kozarmisleny-volt-polgarmesteret/
|
2025-11-18 19:24:03
| true
| null | null |
PécsMa.hu
|
Több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást oszt ki a magyar kormány tizenhat erdélyi vállalkozás közt - derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az Európai Bizottságnak jelentett adatokból. A magyar költségvetési támogatást Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei cégek kapják, a nyertesek közt van agráripari, erdőgazdálkodási, állattenyésztő és idegenforgalmi vállalkozás is.Annak részleteit viszont nem tette közzé a külügy, hogy pontosan milyen beruházásokat támogat adófizetői pénzből. A Szijjártó Péter vezette tárca a 24.hu közérdekű adatigénylésére csupán annyit ismert el, hogy a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást kapnak. Azt írták, hogy a részleteket a pályázatok operatív kezelését végző szervezet honlapján található felhívás és az általános szerződési feltételek tartalmazzák.Csakhogy azt nem árulták el, melyik szervezet végzi a lebonyolítást.Ugyanakkor adatigénylésünket követően megjelent a magyar kormány erdélyi beruházási támogatásait gyakran felügyelő Pro Economica Alapítvány honlapján ugyanaz a támogatási lista, amelyiket lapunk az Európai Bizottságnak jelentett adatok közt felfedezett. Az alapítványról a Magyar Hang írta meg korábban, hogy azon keresztül sok milliárd forintos értékben lehet magyar közpénzt csatornázni Erdélybe úgy, hogy annak részletei rejtve maradjanak a nyilvánosság előtt, ugyanis a szervezetre nem vonatkozik a magyar üvegzsebtörvény.A 24.hu a Snoop.ro portál újságírójával közreműködésben térképezte föl a pénzek útját és a készülő beruházások részleteit.Újabb milliárdok a román szállodaiparnakA legtöbb támogatást – csaknem 4,6 millió eurót, azaz közel 1,9 milliárd forintot – a kolozsvári Roata Faget Srl kapja, amely 2010 óta működtet egy csárdát Románia második legnépesebb városában. A társaság tulajdonosa Sipos József és a felesége, a támogatást pedig – romániai hírek szerint – arra kapták, hogy ötcsillagos szállodát, éttermet, többfunkciós rendezvény- és konferenciateret, valamint egy mesterséges tavat hozzanak létre egy 2,6 hektáros területen. A pontos részleteket nem sikerült kideríteni, ugyanis a cég nem reagált a megkeresésünkre.Szintén a szállodaiparban tevékenykedik a második legtöbb támogatást elnyerő a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaság, amelynek több mint 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a külügyminisztérium. A céget 2022-ben alapították, és két erdélyi üzletember, Ambrus Ádám és Kerekes Gábor érdekeltségében áll. A vállalkozás egy 110 szobás hotelt tervezett, amit eredetileg 2025-ben adtak volna át, ám helyi hírek szerint az engedélyezés elhúzódása miatt három évvel elhalasztották a nyitást. Ezt a társaságot szintén hiába kerestük a magyar költségvetési támogatás felhasználásáról érdeklődve.Csaknem 280 millió forint jut az ugyancsak szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Atlantic Hotel Restaurant Srl elnevezésű társaságnak, amely egy étteremmel is rendelkező butikhotelt működtet Marosvásárhely központjában. A Fazakas Róbert érdekeltségében álló társaság sem válaszolt a kérdéseinkre. Fazakas tulajdonában van az Atlantic Hotel Hungary Kft., amely egy terézvárosi székhelyszolgáltató címére van bejegyezve, és az elmúlt négy év során nem mutatott érdemi működést, csupán veszteséget termelt.A külügy vissza nem térítendő támogatásaiból 255 millió forintot kap a sepsiszentgyörgyi Isabella Boutique Hotel tulajdonosa, a Deicanto Srl. Tulajdonosa, Petrovits Ágnes megkeresésünkre jelezte, hogy a hotel bővítésére kérték a támogatást, amelynek az előlegét már meg is kapták. Mint írta, a munkálatokat elkezdték, a magyar állam 48 százalékban finanszírozza azokat. Ez a társaság korábban romániai állami támogatást – 755 ezer lejt, azaz 58 millió forintot – is fölvett „lakóház turisztikai szállodává való felújítása, bővítése és újrahasznosítása” címén. Az nem derült ki, hogy a romániai forrást a szóban forgó hotelre használták-e föl.Szintén részesült korábban romániai és európai uniós támogatásban a külügy listáján is szereplő Abib Srl, amely a marosugrai Haller Kastélyszállót üzemelteti. A cég előzőleg 400 ezer eurót, vagyis csaknem 160 millió forintot kapott a kastély turisztikai célú átalakítására. Ezúttal 196 millió vissza nem térítendő forrást kapnak Magyarországról, ám azt nem tudjuk, hogy mire költik, megkeresésünkre ugyanis ez a társaság sem válaszolt. A 2011-től panzióként, étteremként és pincészetként működő kastélyszálló a marosvásárhelyi Fóris család érdekeltsége.124 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap a csíkszeredai Hotel Fenyő üzemeltetője, a Fenyő Srl. Ez a cég az ismert üzletember és kulturális aktivista, Kurkó János György érdekeltsége. Ahogy neki, úgy a csaknem százmillió forintot elnyerő sepsiszentgyörgyi Hotel Hostel Park Srl tulajdonosainak is erősek a közéleti kötődései. E két társaság sem reagált a 24.hu megkeresésére.Az általunk vizsgált, magyar költségvetési támogatásban részesült cégek közül 16 vállalkozás 2020 és 2025 között 55,4 millió lej (4,3 milliárd forint) támogatást kapott a román kormánytól is – elsősorban a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nehézségek csökkentésére. Ezen kívül négy cég egyéb támogatásokhoz is hozzájutott a román államtól.El nem készült szállodákA Pro Economica Alapítványnál 2019 nyarán három-, négy- és ötcsillagos szállodák építésére lehetett pályázni. Akkor 1,5 és 7,5 millió euró közötti forrást biztosított ugyancsak a magyar külügyi tárca. A pályázatok beküldésére két hónap határidő állt rendelkezésre, ami egy luxusszálloda megtervezésére meglehetősen rövidnek tűnik. A hoteleket 2022. december 31-ig kellett volna megépíteni és beüzemelni, ám Magyar Hang idei beszámolója szerint a szállók kevesebb mint a felét adták át. A legtöbb támogatást egy Balázs Attilához köthető erdélyi cég nyerte, aki Orbán Viktor veje, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc üzletfele, és 30 milliárdos vagyonával a leggazdagabb magyarok egyike. Balázs László, Attila testvére 2019 elején szintén nyert a Pro Economica pályázatán 4,5 milliárd forintot két, nem sokkal korábban bejegyzett céggel egy tejfeldolgozó és egy hűtőház felépítésére. Ebben a pályázati szakaszban az Igazi Csíki Sör alapítója, Lénárd András érdekeltségei a hírek szerint kétmilliárd forintnyi támogatást nyertek malátagyár és chipsgyár építésére, ő korábban magyar diplomataként próbált megúszni egy gyorshajtást.Politikai szálak határon innen és túlA Pro Economica Alapítvány honlapjára feltöltött bemutatkozásban felidézik, hogy 2016-ban indult el a régiós fejlesztési célokat előtérbe helyező Kós Károly Terv, ennek része a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés a magyarok által lakott romániai területeken. Ez alapján jött létre a magyar kormány támogatásával az erdélyi gazdaságfejlesztési program, amelyet a 2017-ben alapított Pro Economica működtet.Az alapítvány elnöke, ügyvezető igazgatója Kozma Mónika, az igazgatótanácsban pedig helyet kapott Horváth Anna, Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere. Az ő szerepe azért is említésre méltó, mert korábban befolyással üzérkedés miatt a bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (az ítélet végrehajtását négy évre felfüggesztették). A korrupcióellenes ügyészség 2016 decemberében terjesztette be a vádiratot Horváth ellen, mert az akkori alpolgármester 60 fesztiválbérletet fogadott el a választási kampányban tevékenykedő önkénteseinek Fodor Zsolt ingatlanfejlesztőtől. A vád szerint az alpolgármester cserébe megsürgette egy építési engedély kiadását a vállalkozónak. Ebben a perben tanúként hallgatták meg a korábban említett hoteltulajdonost, Ambrus Ádámot, aki elismerte, hogy több ezer lejjel támogatta korábban Horváth kampányát. A bíróságon felolvasták Horváth Anna SMS-ét, amit Kolozsvár polgármesterének írt, és amelyben sürgette a városvezetőt, hogy Ambrus projektje is építési engedélyt kapjon.Most a Pro Economica Alapítvány – Horváth Annával az igazgatóságban – ítélt meg Ambrus Ádám érdekeltségének, a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaságnak 1,1 milliárd forint magyar költségvetési támogatást.A Fideszhez köthető politikai szálak sejlenek föl az autóalkatrész forgalmazásával foglalkozó Impar Srl hátterében is, amely a Pro Economicán keresztül 847 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A társaság László János székelyföldi vállalkozó érdekeltsége, aki azzal lett szélesebb körben is ismert, hogy a tulajdonában állt az a Prima Press nevű társaság, amelynek segítségével Fidesz-közeli körök – Demeter Szilárd közreműködésével – megszerezték az erdélyi lapok fölötti ellenőrzést Simicska Lajostól, miután az oligarcha veszett összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel.Az Impar Srl magyar állami támogatása kissé kilóg a többi közül. Egyrészt azért, mert a jól prosperáló társaság kereskedelemmel foglalkozik, azaz elsősorban nem új termékek előállításával és gyártásával. Másrészt a cég egy új logisztikai központ kialakításához kap pénzt, ami viszont már készen van, sőt a cég már be is költözött az új központba, miközben az állami támogatásról csak április közepén született döntés, így nem kizárt, hogy még át sem utalták a pénzt a társaságnak. Bár erről is érdeklődtünk az Imparnál, megkeresésünket figyelmen kívül hagyták. Az új központ átadásán szeptemberben részt vett Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára is.A támogatottak között a Fidesszel szimbiózisban működő RMDSZ számos politikusa, illetve azok érdekeltsége is feltűnik. A Bomilact Madaras név a magyarországi olvasók egy részének is ismerős lehet, ugyanis a csíkmadarasi tejfeldolgozó sajtjai két nagy üzletlánc boltjaiban is kaphatók. A 14 évvel ezelőtt alapított cég – amely 174 millió forintos támogatást kap a magyar államtól – Bogács Loránd RMDSZ-es politikus tulajdonában áll, és évente mintegy két és félmillió euró értékben exportál Magyarországra.Bogács egy másik helyi cégben is érdekelt, a Madaraspart S.A.-ban, amelyben a román cégadatok szerint az üzlettársa Bíró László, Csíkmadaras volt polgármestere, akit többször megbírságoltak, amiért kitűzte a magyar zászlót a városházára, valamint felbukkan benne Tánczos Barna korábbi román környezetvédelmi miniszter is. A wellness-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásban megtaláljuk Péter Imrét, a Gordon-Prod Srl. nevű tejfeldolgozó cég megalapításában részt vevő család tagját is. A Gordon-Prod 553 millió forint támogatást nyert, méghozzá nem először – amint az a Pro Economica egy 2021-es Facebook-posztjából kiderül.A Madaraspart részvényesei közül érdemes kiemelni Ábrahám Lehel Antalt is, aki az Irisz Fenyo Srl többségi tulajdonosa. A cég 18 éve foglalkozik erdőgazdálkodással Hargita megyében, és kicsivel több mint 178 millió forint támogatást nyert el. Az Irisz Fenyo tájékoztatása szerint az összeget egy csemetefarmhoz szükséges, hűtőházzal ellátott raktárcsarnok létesítésére használják fel Csíkszentmihályon. A pénz, amit még nem hívtak le, az összköltség 50 százalékát fedezi.Az ugyancsak már említett sepsiszentgyörgyi Park Hotelt üzemeltető, és százmillió forint támogatást elnyerő Hotel Hostel Park Srl-ben is találunk politikai szálat: a cég kisebbségi tulajdonosa Kovács Zenkő Bernadett, aki az országos és az európai parlamenti választáson is indult az RMDSZ színeiben. A cég ügyfelei és partnerei között megtaláljuka Háromszék Táncegyüttest,a Román Jégkorong Szövetségetés a Szatmárnémeti Északi Színházat is.RMDSZ-es szál van a Z & Z PIRO Srl-nél is, amely a hidegaszfaltozást magában foglaló profiljával kicsit kilóg a többi nyertes közül. A 225 millió forintot elnyerő cég tulajdonosa Rákosi-Seiwarth Zoltán, akinek a felesége, Rákosi-Seiwarth Ildikó a Hargita Megyei Tanács egyik RMDSZ-es tagja.Radar alatt osztott pénzekA Pro Economica által kiosztott támogatásokat vizsgálva került látókörünkbe a 2019-ben alapított CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., amely a kormány által korábban működtetett, botrányok övezte kereskedőházak egy részének jogutódjaként jött létre. A külügyminisztériumon keresztül a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló CED a külföldre csatornázott támogatásokkal kapcsolatban eddig nem került elő, pedig a jelek szerintjelentős pénzeket mozgat.A cég húsz képviselettel rendelkezik a szomszédos országokban, illetve Csehországban és Lengyelországban. A bemutatkozás szerint az 1,2–1,6 milliárd forintos nettó árbevételekkel operáló társaság pontos képpel rendelkezik a kereslet-kínálatról, és ezeket összehangolva segíti elő „a magyar vállalkozások sikeres külpiacra lépését, ezáltal pedig hazánk exportvolumenének bővülését, a régió gazdasági versenyképességének fokozását.”A CED nem sokkal a koronavírus-járvány kirobbanása után, 2020 júniusában írta ki a CED20C pályázatot magyarországi vállalkozások számára határon átnyúló projektek megvalósítására. A cél a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek beruházásainak támogatása volt a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében. A pályázat vissza nem térítendő támogatást kínált minimum 50 millió, legfeljebb 277 millió forint értékben, a teljes keretösszeg 25 milliárd forint volt. A támogatható költségek közé tartoztak a többi közöttaz ingatlanvásárlások,az építési beruházások,a technológiai fejlesztésekés az immateriális javak beszerzései is.A projekt legalább 75 százalékát Magyarországgal szomszédos országban kellett megvalósítani, a fenntartási időszakot két–három évben határozták meg.Ezen a pályázaton a CED honlapján található hivatalos dokumentáció szerint az erdélyi Melinda cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Melinda Steel Kft. 266 millió forintot nyert, majd az erdélyi lapok 2022 novemberében már arról számoltak be, hogy bemutatták a cég első saját tervezésű kazánját. Az ehhez szükséges gyártósor másfél millió euróba került: ennek nagyjából a fele önrész volt, a többit – 360 forintos árfolyammal számolva 740 ezer euró közeli összeget – a CED20C-ből állták.Egy szeptemberi Facebook-bejegyzés azonban más számokat mutat. Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere arról írt, hogy Magyar Levente, Szijjártó Péter helyettese ellátogatott a Melinda Steel kazángyárába, ahol a polgármester elmondása szerint 5,6 millió eurós fejlesztést hajtottak végre, melyből 834 ezer euró magyar kormányzati támogatás volt. Ennek azonban semmilyen hivatalos nyomát nem leltük. Ezért kérdéseket küldtünk a CED-nek, amely az általunk is megtalált 266 millió forintos támogatást erősítette meg, ezt a magyarországi Melinda Steel Kft. 2020-ban nyerte el a határon átnyúló projektjei megvalósítására. Arra nem tértek ki, hogy Székelyudvarhely polgármestere 834 ezer eurós támogatást említett, így a számok közötti eltérés oka egyelőre homályban marad.KakukktojásA támogatottak közt akad egy kakukktojás is. 232 millió forint vissza nem térítendő támogatás jut a Székely T Persoana Fizica Autorizata elnevezésű társaságnak, amely egy romániai egyéni vállalkozásra utalhat. Ez a feltehetően egyszemélyes vállalkozás – amelynek semmilyen elérhetőségét nem találtuk meg – tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Ez azért különös, mert a pályázati kiírás szerint nem nyújtható támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez.
|
7,3 milliárd forintot szór szét a kormány Erdélyben: politikai szálakat és a határ mindkét oldalán hasznot húzó cégeket találtunk
|
A külügyminisztérium egy olyan alapítványon keresztül csatornázza a pénzeket Romániába, mely nem tartozik az üvegzsebtörvény alá, így rejtve maradhat a támogatások pontos felhasználása.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/erdely-pro-economica-alapitvany-rmdsz-fidesz-vissza-nem-teritendo-tamogatas/
|
2025-10-22 05:59:18
| true
| null | null |
24.hu
|
Őrzési és egyéb vagyonvédelmi, valamint recepciós feladatok ellátására írt ki két közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyáron. A tenderek eredményét a napokban töltötték fel az EKR-be. A nyertes mindkét esetben a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett, amelyekkel így összesen 288 milliárd forint értékben kötnek keretszerződéseket. Az eljárásokat versenykorlátozó feltételek miatt (is) megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely egy esetben helyt adott a panasznak, és elmarasztalta a KEF-et: 30 millió forintos bírságot szabott ki rájuk.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) június végén írt ki közbeszerzési eljárást őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátására, illetve recepciós szolgáltatások nyújtására az üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban. A tender bírálati összegzése szerint a nyertes ajánlattevő a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett. A három céggel 88 milliárdos keretszerződést írnak alá 36 hónapra. A megbízás 225 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanra vonatkozik, ebből 47-et kell fegyveresen őrizni.A közösen induló CIVIL Zrt., ESG HOLDING és a VALTON-SEC mellett a Securimaster Protect Plusz Kft. és a Kelet-Őr Plusz Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft., valamint az Escudo Corpo Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot. Ezeket azonban - mivel drágábbak lettek volna - már nem bírálták el érdemben.A KEF kórházak őrzésére vonatkozó másik tenderét szintén június végén írták ki. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére biztosított őrzés-védelmére irányuló szolgáltatás 48 hónapra szól. A tendert 3 részre bontották:Kelet-Magyarország: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely (gyógyintézeti objektum). Keretösszeg: 65 000 000 000 Ft.Budapest és Országos Intézmények: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely. Keretösszeg: 70 000 000 000 FtNyugat-Magyarország: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely. Keretösszeg: 65 000 000 000 FT.Mindhárom részre 3-3 ajánlat érkezett: a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC közös ajánlattevők mellett pályázott még az "Infó-Szolg" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a Török Biztonsági Szolgálat Kft.-t. Előbbi ajánlatát egyik esetben sem vizsgálták érdemben, utóbbit pedig kizárták, mert a cég nem nyújtott be szakmai ajánlatot.Így mindhárom részt a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC Zrt. nyerte összesen 200 milliárd forint értékben.Ez egyébként nem volt meglepetés, hiszen a KEF korábbi, szintén 48 hónapra szóló megbízását is majdnem ugyanezek a cégek nyerték. Ahogy arról 2021-ben beszámoltunk, a 200 milliárdos keretszerződést a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel, a Valton-Sec Zrt.-vel, az ESG Holding Zrt.-vel, továbbá az Univerz Holding Zrt.-vel, az Univerz Biztonságtechnikai Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Tanácsadó Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.-vel, a Securimaster Kft.-vel és az Airport Service Budapest Zrt.-vel írták alá.30 millió forintra büntették a KEF-etBár a forgatókönyv ismerősnek tűnik (ti.: kiírnak egy központosított eljárást, amit aztán valamelyik kormányközeli cég nyer el), ez esetben egyik eljárás sem zajlott zökkenőmentesen. Sőt.Az őrzési és recepciós szolgáltatások ellátására már 2024 nyarán is kiírtak egy tendert, amit visszavontak. Ezt követte egy újabb tender 2024 végén, ami azonban eredménytelen lett, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Akkor pályázott a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft., valamint a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., a Securimaster Protect Plusz Kft., a VALTON-SEC Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., az UNIVERZ Biztonságtechnikai Kft., az UNIVERZ Holding Zrt., az UNIVERZ Biztonsági Szolgáltató Kft. és a CIVIL Rendszertechnika Kft. közösen.Ezt a tendert egyébként az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely azonban visszautasította a jogorvoslati kérelmet. A cég korábban is megtámadott már eljárásokat, így például a Budapesti Közlekedési Zrt. metrók őrzéséről szóló, vagy épp a KEF kórházak takarításáról szóló tenderét.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság aztán idén nyáron harmadszor is nekifutott - a legújabb eljárást viszont egy másik cég, az Armis Arateas Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.A cég többek között egy speciális szerződéskötési, illetve ajánlattételi feltételt kifogásolt: azt, hogy a nyertes ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal által a biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőkről vezetett listán (jegyzéken), illetve hogy telephelybiztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.A Döntőbizottság megállapította, hogy a KEF indokolatlanul korlátozta a versenyt,amikor előírta, hogy az ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonsági jegyzékén, és rendelkeznie kell telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. A Döntőbizottság indokolása szerint ugyanis ilyen követelmény csak akkor lenne jogszerű, ha a beszerzés minősített adatot érintene, vagy nemzetbiztonsági célú lenne, de ebben az esetben erről nem volt szó. Az őrzési és recepciós feladatok ellátása nem jár minősített adatok kezelésével, ezért ezek a feltételek nem kapcsolódnak közvetlenül a beszerzés tárgyához, és így aránytalanul szűkítik a lehetséges ajánlattevők körét.A Döntőbizottság ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal szemben 30 millió forint bírságot szabott ki, továbbá megsemmisítette az ajánlati felhívás jogsértéssel érintett részeit. A jogorvoslati kérelem első, negyedik, ötödik és hatodik kérelmi elemeit ugyanakkor elutasították.Szintén elutasították az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. jogorvoslati kérelmét, amely a kórházak őrzésére kiírt eljárás 2. részét (BP és Országos Intézmények) érintette.Kormányközeli vállalkozások taroltakÚgy tűnik tehát, hogy a KEF vagyonvédelemre vonatkozó eljárásai lassan célba érnek, és aláírhatják a szerződéseket a jól ismert kormányközeli cégekkel.A CIVIL Biztonsági Zrt.-t talán már senkinek nem kell bemutatni. Az egykor Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó társaságnak ugyan ma már - a N.E.Z. Capital Kft.-n és a N.E.Z. Investment Zrt-n keresztül - Nyerges Zsolt és Sárvári Tamás Mihály a tulajdonosa, a társaság így is nyeri a közpénzes megbízásokat, és tavaly 32 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos nyereséget értek el. Nyerges Zsolt üzletember többek között arról híres, hogy 2018-ban ő vásárolta meg a kegyvesztett Simicska Lajos és családja üzleti érdekeltségeit.Az ESG Holding Zrt. többségi tulajdonosa 2024 novemberéig a BLK Corporation Kft.-n keresztül Tasnádi László volt, a III/II-es operatív tisztből lett rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter egykori helyettese. Most az ESG Holding többségi tulajdonosa a Flex Management Zrt., amely Petti Csaba érdekeltsége. Ő onnan lehet ismerős, hogy tavaly októberben egyhangú döntéssel beválasztották a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumába. De Petti az Oktogon Alapkezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője is, amelynek tulajdonosa nem más, mint György Tamás Norbert, a közétkeztetési nagyágyú Hungast flotta tulajdonosa.A VALTON-SEC 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos, a másik, 11 százalékos részvényes pedig Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. A cég azóta sorra kapja a közpénzes megbízásokat, legutóbb a Városliget őrzésére vonatkozó tendert húzták be. A céggel 48 hónapra szóló keretmegállapodást kötnek 3,11 milliárd forint értékben.Katus Eszter
|
Civil Zrt., Valton, ESG Holding: taroltak a kormányközeli őrző-védő cégek a KEF 200 és 88 milliárdos tenderén
|
A vagyondvédelemre kiírt közbeszerzési eljárásokat megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely 30 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési é
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/14/civil-zrt-valton-esg-holding-taroltak-a-kormanykozeli-orzo-vedo-cegek-a-kef-200-es-88-milliardos-tenderen
|
2025-11-14 08:07:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Bár még hónapok vannak vissza, az ország már választási lázban ég. Egymást érik a felmérések és a kampányesemények, a Fidesz és a Tisza az országot járja. Hogy végül a jelenlegi kormánypárt vagy a legerősebbnek mért ellenzéki párt szerez-e több mandátumot, egyelőre nem tudni. Ami viszont biztos, hogy Orbán Viktor barátjának, az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek a cégei szép csendben továbbra is sorozatban nyerik a közpénzes megbízásokat. Most épp az Országos Vérellátó Szolgálat és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egy-egy tenderét húzhatják be.Bár egyelőre csak a bírálati összegzéseket tették közzé, így minimális esély van rá, hogy végül nem kötik meg a szerződéseket, hacsak nem történik valami váratlan, a felcsúti milliárdos cégei újabb állami megbízásokat nyernek el a napokban. Ezúttal a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. lett/lesz a befutó.A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a Sándor-palota, a MÁV, az OMSZ és a közútkezelő után az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését is megkaphatja. A cég feladata lesz 24 hónapon keresztül a vérellátó "műszaki leírásban meghatározott, rendszám és típus szerint felsorolt és esetleges új gépjárműveinek, javítása, valamint műszaki vizsgáztatása". Ez összesen 37 db gépjárművet jelent. A bírálati összegzés szerint a Mészáros M1 Zrt.-n kívül a PM PERPETUUM MOBILE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a RIPCA Kft. adott még ajánlatot, de előbbi drágább lett volna, utóbbit meg kizárták.A Mészáros M1 Zrt. így nettó 18 400 forintos rezsióradíjjal nyerte el az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését.A Mészáros M1 mellett a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. is sikerrel járt.A cég a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) húzhat fel egy új épületet. A leírás szerint a jelenlegi Őrzésvédelmi Központ épületében, a földszinti helyiségek átalakításával nem biztosítható elegendő alapterület a megnövekedett létszám fogadására, ezért új épület építése szükséges.Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros érdekeltség mellett csak a Pakett Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett a tenderre, ám ők végül nem nyújtottak be végleges ajánlatot, így őket kizárták a versenyből.Egyedüli érvényes ajánlattal így a Mészáros és Mészáros Zrt. lett a befutó. A megbízás értéke nettó 430 468 371 forint.A Mészáros és Mészáros Zrt.-nek egyébként kinéz egy másik paksi megbízás is. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. "Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 4. fázis létesítése" kapcsán kiírt közbeszerzési eljárására csak a Mészáros-cég jelentkezett, és mivel a KKÁT III. ütem 3. fázisát is ők végzik, szinte biztos volt a győzelmük. Végül azonban mégis kizárták őket, mert határidőre nem létesítettek munkaviszonyt egy bizonyos szakemberrel.Mivel más ajánlattevő nem volt, a tender eredménytelen lett. Az eljárást azonban azóta újra kiírták, így a Mészáros és Mészáros Zrt. újra nekifuthat.Katus Eszter
|
Választást talán nem, de két újabb tendert szinte biztos nyernek Mészáros Lőrinc cégei
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. az Országos Vérellátó Szolgálat autóit szervizelheti, a Mészáros és Mészáros Zrt. pedig Pakson építkezhet.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/17/valasztast-talan-nem-de-ket-ujabb-tendert-szinte-biztos-nyernek-meszaros-lorinc-cegei
|
2025-11-17 16:39:56
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A MÁV egyik közbeszerzési eljárásában "csapott össze" Mészáros Lőrinc és exveje, Homlok Zsolt, amiből utóbbi került ki győztesen. Egészen pontosan a Homlok testvérek érdekeltségei, a Vasútvillamosító Kft. illetve a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft., amelyek együtt elnyerték a 3 részből álló tender második és harmadik részét. Ugyan az első részben is ők tették a legjobb ajánlatot - ami másfélszer olcsóbb volt, mint a V-Híd Network Kft.-é -, még nem hirdették ki őket győztesként, mert az eljárást egy másik ajánlattevő megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.Alállomások tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt. július elején. A cél mindegyik esetben a vontatási energiaellátás fejlesztése, az erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése, valamint a szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése lesz.A tendert 3 részre osztották:1-es vonal: Kimle, Tatabánya alállomások,80-as vonal: Füzesabony, Nyékládháza alállomások,40-es vonal: Szabadegyháza alállomás.Most kiderült, hogy a tender második és harmadik szakaszát a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte a Vasútvillamosító Kft.-vel közösen. A 80-as vonalra (a becsült 6,9 milliárdhoz képest) nettó 4 778 367 728, míg a 40-es vonalra nettó (a becsült 2,8 milliárdhoz képest) 1 876 535 664 forintos ajánlatot adtak.Így a Homlok-érdekeltségek összesen nettó 6,65 milliárd forintért dolgozhatnak a MÁV-nak.A történetben azonban van egy csavar és egy érdekes arányszám is.A második és harmadik részben a Homlok-cégek ellenfelei a Forest-Vill Villamosipari és Energetikai Létesítményeket Tervező és Kivitelező Kft. valamint a MaxicontRail Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. voltak. A Forest-Vill a 2. részben nettó 7,6, míg a MaxicontRail Kft. nettó 5,2 milliárd forintos ajánlatot adott. Utóbbit kizárták arra hivatkozva, hogy későn nyújtották be az aránytalanul alacsony árra vonatkozó árindokolást. A 3. részben a MaxicontRail nettó 2, a Forest-Vill pedig nettó 2,9 milliárdos ajánlatot adott. Erre jelentkezett még a SPIE Hungaria Kft. is, de az ő ajánlatuk érvénytelen lett.Ennél sokkal érdekesebb azonban az 1. rész, ahol Homlokék és a MaxicontRail mellett Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének, a V-Híd Építő Zrt.-nek az egyik leányvállalata, a V-Híd Network Kft. is felbukkant.A bírálati összegzés szerint ugyanis Mészárosék cége másfélszer drágábban vállalta volna a munkát, mint Mészáros exvejének a cége.A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.- Vasútvillamosító Kft. páros ugyanis 3,97, a MaxicontRail 4,43, míg a V-Híd Network 6,18 milliárdos ajánlatot adott.Mindez azért érdekes, mert erre már korábban is volt példa. A legismertebb az az eljárás, amely miatt a Homlok Építőipari Kft.-t megbírságolta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt, és amit végül a V-Híd Építő Zrt. nyert el. Akkor a Homlok-cég nettó 18,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a V-Híd 35,4 milliárdos ajánlattal lett befutó:Ahogy azonban akkor, egyelőre ezúttal sem sikerült nyernie a Homlok-érdekeltségeknek. Mert bár ők adták a legkedvezőbb ajánlatot, a MaxicontRail Kft. megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Hogy pontosan miért, az majd a határozatból derülhet ki.Támpontot adhat ugyanakkor, hogy az eljárás során valaki előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben azt kifogásolta, hogy a Homlok Kft. és Vasútvill Kft. közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert a cégek nem felelnek meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolták megfelelően a követelményeknek való megfelelést. A kérelmet a MÁV elutasította.Lázár a V-Hídat kritizálja, kapaszkodnak a Homlok-cégekNemrég írtuk meg, hogy a MÁV közbeszerzési eljárást írt ki a Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére, és hogy a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1,9 milliárd forint értékben. A tendernyertes társaság ügyvezetője szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, míg a cég tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o.A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. végső tulajdonosa ugyanakkor a finmag.cz szerint nem más, mint Homlok Zsolt. A Vasútvillamosító Kft.-nek jól jött a legújabb megbízás (is), az elmúlt négy év alatt ugyanis 14,2 milliárdról 2,9 milliárdra csökkent az éves forgalmuk, 2023-ban pedig mínuszban zártak.A 3 fős Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t 2023-ban alapították, tulajdonosa Homlok Tibor. A cégnek az elmúlt két évben nem volt bevétele, csak veszteséget termelt. Ezen a mostani megbízás változtathat majd.A Mészáros Lőrinc lányától való elválás után kegyvesztetté vált Homlok Zsolt cégeire az elmúlt időszakban rájárt a rúd, de a - csődbe ment Homlok Építő Zrt.-vel szemben -a Homlok Építőipari Kft. legalább már nem áll csődeljárás alatt.Hogy sikerül-e talpraállítani a céget, majd kiderül.Mindeközben a volt após egyik legnagyobb cége, a V-Híd Építő Zrt. szénája sem áll olyan jól. Ennek oka, hogy a V-Híd megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. Mészáros Lőrinc cége többek között azért fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslatért, mert szerintük túl sok adminisztrációval járna az összes al- és szubalvállalkozó bejelentése, és a 10%-ban maximalizált nyereséghányad sem nyerte el a tetszését.Lázár János ezután kijelentette: "a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.Katus EszterNyitókép: Homlok Zsolt, a kivitelező Homlok Építő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról tartott sajtótájékoztatón, a projekt nyitórendezvényén a Kőszeg vasútállomáson 2021. június 1-jén. MTI/Varga György
|
6,6 milliárdos megbízást nyertek a Homlok-cégek a MÁV-tól, a V-Híd Kft. túl drága volt
|
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. a 3 részből álló tenderből 2 részt már biztosan behúzott, egy még kérdéses.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/18/66-milliardos-megbizast-nyertek-a-homlok-cegek-a-mav-tol-a-v-hid-kft-tul-draga-volt
|
2025-11-18 10:46:31
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kedd reggel a portfolio.hu számolt be arról, hogy a magyar állam 5 százaléknyi részvényt elad a tulajdonában lévő 20 százaléknyi MBH-részvényből. A Mészáros Lőrinchez köthető bankholding részvényeinek mintegy 14 százaléka forog a tőzsdén, és amelyben a leggazdagabb magyarnak cégein keresztül 46-47 százalékos tulajdona van.Az államnak még volt 20 százaléknyi részesedése az MBH-ban, most viszont a részvények 5 százalékát eladja a magának a banknak, így ezentúl csak 15 százalék az államé.A mostani tranzakcióval 16 126 481 darab részvény cserél gazdát. Ezek piaci értéke a keddi, részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár alapján 91,9 milliárd forint lenne.A vevőnek, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének azonban a részvénycsomagért ennek csak kevesebb, mint felét, 42,1 milliárd forintot kell kifizetnie. Részvényenként tehát 2611 forintért jutnak hozzá az 5 százalékos paketthez.Ez azt jelenti, hogy részvényenként 3089 forintot, tehát összesen közel 50 milliárd forintot bukik az üzleten a magyar állam.- hívja fel a figyelmet a 444.hu.És ennyit nyer rajta Mészáros Lőrinc bankja - bár a közlemény szerint az MBH "egy egyszeri kiegészítő vételár" kifizetésére is köteles lehet a későbbiekben, de erről semmilyen konkrétumot nem tudni.Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán a következőket írta szerdán:Ez így nekem egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordulok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az MNB-hez, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.A dolog akkor is nehezen érthető, ha a tőzsdei közleményből kiderül, hogy1) elvileg a későbbiekben valamiféle "vételárkompenzációs mechanizmus keretében kiegészítő vételár Corvinus BHG Zrt. részére történő megfizetésére kerülhet sor".2) Viszont semmit nem tudunk arról, hogy ezt milyen feltételekkel fogják megtenni és az esetleges később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot? Ha igen, mennyit? Ha kevesebbet, mint amennyit az állam fizet a hiteleiért a kamat különbsége is nettó hűtlen kezelés.3) Az egész ügyletet azzal magyarázzák, hogy az MHB Bank a munkavállalóit (vezetőit) akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Ez amúgy nem lenne ördögtől való, ha a többi tulajdonos is beleadta volna a maga részét hasonló kondíciókkal. De miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob ebbe bele részvényeket? És miért féláron kapja meg a Lőrincbank a csomagot?
|
Köddé vált 50 milliárdnyi közpénz a Mészáros-féle MBH Banknál
|
Az ügyben Hadházy Ákos az MNB-hez és az NGM-hez fordult.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/mbh-bank-meszaros-lorinc-tozsde-bankholding-hadhazy-akos-reszveny/
|
2025-11-19 12:28:15
| true
| null | null |
24.hu
|
Joggal okozhat büszkeséget, hogy Magyarország legnagyobb pénzügyi eredményeit felmutató 500 vállalatának még a középmezőnyében is olyan cégek húzódnak meg, mint a szoftverfejlesztő Epam Systems Kft. Az alapítását és működését tekintve is ízig-vérig multinacionális cég (belarusz alapítóval, amerikai központtal) a világ 55 országában van jelen. Magyarországon Budapesten, Debrecenben és Szegeden együttesen több mint kétezren dolgoznak a főként vállalatoknak szánt informatikai megoldásokon, ma már természetesen a mesterséges intelligencia adta lehetőségek alkalmazásával. A büszkeség pedig csak tovább nő, ha még az is kiderül, hogy az Epamnak van egy erős magyar oszlopa. Az alapítók 2004-ben felvásároltak egy feltörekvő budapesti céget, az akkor négyéves Fathom Technologyt, és vele együtt a Fathom alapító-ügyvezetőjét, Fejes Balázst is maguk közé emelték. Idén szeptembertől Fejes már az elnök-vezérigazgatója a New York-i tőzsdén is forgó Epamnak.Az Epam Systems - amely a magyarországi angol nyelvű weboldalán fennen hirdeti, hogy Ukrajnával van - 2024-ben csaknem 6 milliárd forintos profitot ért el az 52 milliárd forintos árbevételén. Ehhez az is hozzájárult, hogy a cég több mint 13 milliárd forintot számolt el kutatás-fejlesztési költségként, és ennek alapján 1,1 milliárd forint adókedvezményt vehetett igénybe. Ezekkel a parádés számokkal a vállalat a 278. lett a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek sorában - éppen egy hellyel marad el a Fagales Zrt.-től.A Fagales név sem cseng ismerősebben, mint az Epam, pedig két évvel ezelőtt nagyot szólt a G7 cikke, amelyben feketén-fehéren feltárta, mennyire speciális profitközpontot kovácsoltak a Fagalesből.E szerint az elsősorban ingatlanhasznosítással foglalkozó milliárdos, Jellinek Dániel egyik vagyonkezelő cégének, a Geraldton Investnek a profitjából évek óta egy korábban ismeretlen pécsi ingatlanos vállalkozó, Hornung Áron cége, a Fagales részesült 99 százalékban, majd a Fagaleshez beérkezett osztalék szinte hajszálpontosan abban az összegben továbbvándorolt. Hogy hova, arra inkább csak következtetni lehet, Hornung baráti társasága ugyanis egybefonódik a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a körével, és Tiborcz cége, a BDPST Zrt. – ismeretlen forrásból – éppen hasonló összegekben jutott osztalékhoz az elmúlt években. Ami biztos, hogy a Fagalesnek Hornungon kívül a cikk írásakor volt egy rejtett kisebbségi tulajdonosa, akinek éppúgy 99 százalékra feljogosító osztalékelsőbbségi részvénye volt, mint a Fagalesnek a Jellinek-cégben. A G7 által 2023-ban összeszámolt végösszeg 27 milliárd forintra rúgott, ennyi pénz áramolhatott tehát fedésben a milliárdosok között néhány év alatt.Mondhatni, ez is egy innováció, hogy egy milliárdos cégét így lehessen megfejni és felhalmozni belőle a profitot. A Fagales-sztori a jelek szerint folytatódik, csak időközben Jellinek eladta a vagyonkezelő cégét Tiborcznak, tehát immár barátok között cirkulálhat a pénz. A Fagales 2024-ben 5,9 milliárd forintot söpört be osztalékként (a forrás az immár Tiborcz kezében lévő vagyonkezelő lehetett), amit a tulajdonosok nemcsak kivettek idén áprilisban, hanem az eredménytartalékba is belenyúlva további 2 milliárd forinttal meg is toldottak. A Fagalesnek tehát csekély erőbedobással, egyetlen munkatárs foglalkoztatása nélkül sikerült gyakorlatilag ugyanazt az adózott eredményt elérnie, mint az Epam Systemsnek kétezer ember munkájával és rengeteg kutatással, fejlesztéssel.Az ilyen történetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Orbán Viktor kormányfő céljainak megfelelően csakugyan szaporodnak a magyar kézben lévő vállalatok az ország toplistás cégei között. Különösen feltűnő ez az adózott eredmény alapján készült rangsorban – olyan ez, mintha a profit szentesítené az eszközt.A legeredményesebb üzletember ebből a szempontból természetesen a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc, akinek a – részben vagy egészben – tulajdonában lévő vállalkozásai közül 20 szerepel a legnagyobb nyereséget összehozó 500 cég sorában, ebből öt pedig az első ötvenben. Rögtön a 6. helyen a milliárdos érdekeltségébe sorolt MBH Bank áll, amely az OTP Bank után a második legnagyobb eredményt söpörte be a pénzintézetek közül. Ez tulajdonképpen így is van rendjén, hiszen egy botladozó pénzintézetben nehezen bíznának a betétesek. Amiben viszont bizonyosan különleges az MBH Bank, az az ügyfélköre, hiszen egyrészt az állami érdekeltségek feltűnően nagy arányban választják számlavezetőjüknek, illetve maga a bankholding is gyakran jelenik meg olyan ügyletek finanszírozójaként, amelyek a kormánynak vagy a kormányhoz közeli erőknek fontosak. Legutóbb például az MBH Bank éppen három nappal az előtt jegyzett be 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot az Indamediára, hogy az utóbbi bejelentette volna a Blikket és a Kiskegyedet is tartalmazó médiaportfólió felvásárlását, miközben a médiacég tulajdonosa, Vaszily Miklós maga is ott ül az MBH felügyelőbizottságában.Persze mondhatni, hogy miután az MBH Bankban az állam is tulajdonos, úgy dukál, hogy a pénzintézet az adófizetők közösségének is jól profitáljon. A második legnagyobb profittermelő Mészáros-cég viszont az a Talentis Group, amely már végképp csak a felcsúti milliárdosé, vagyis az ott megtermelt 51 milliárd forintos eredményt csak ő élvezheti. És mit csinál vele, ha már megdolgozott érte? Fedezetet vállal arra, hogy ha Orbán Viktor édesapja esetleg mégsem fizetné ki a hatvanpusztai építkezés számláit a kivitelezőknek (köztük a milliárdos családjának érdekeltségében lévő Fejér-B.Á.L. Építő Zrt.-nek), akkor a Talentis Group állja a cechet.A kormányhoz közel álló körökből már 89 cég szerepel a legnagyobb nyereséget elért vállalkozások között, ami a félezer gazdasági társaság majdnem 18 százaléka. Közülük 25 újonnan került a listára, és összesen 51 javította a pozícióját. Ez utóbbi arány valamelyest elmarad a Top 500 átlagától, mert a listán szereplő összes vállalat 65 százaléka lépett előrébb a rangsorban, míg azoknak a cégeknek, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak Orbán Viktorékkal, csak az 57 százaléka tudott feljebb lépni. Pedig e körnek a közbeszerzéseken gyakran nyertes építőipari vállalatai még úgy is a legnyereségesebbek között vannak, hogy az ágazatuk 2024-ben éppen hullámvölgyben volt, és az állami beruházások is jócskán megcsappantak. Természetesen ebben is Mészáros Lőrinc a legeredményesebb, a vasútépítésekben jeleskedő vagy esetenként éppen szerencsétlenkedő V-Híd Zrt. csaknem 50 milliárd forinttal a 24. legnagyobb profittermelő cég.A listán az első olyan vállalat, amely a leginkább nyereséges társaságok közül a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához tartozik, a Gránit Bank. A tőzsdei vállalat tavalyi mérlegbeszámolójának már a második mondata az, hogy élen jár az innovációban, ami máris megkülönbözteti az MBH Banktól, amely azt közölte, hogy a bankcsoportnak 2023-ban és 2024-ben sem volt önálló kutatási és fejlesztési tevékenysége. A Gránit beszámolójában 33-szor fordul elő az „innovatív” szó, amivel elsősorban azt igyekszik alátámasztani, hogy modern digitális szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére. Bár az éves beszámoló nem számszerűsíti a kutatás-fejlesztésre fordított összeget, az kiderül, hogy „a jelentéstételi időszakban a bank egyik innovatív intézkedése volt, hogy a bankkártyák esetén áttért az újrahasznosított alapanyagból történő előállításra, ezzel csökkentve azok környezeti lábnyomát mind előállítási, mind hulladékkezelési szempontból”.A Tiborcz István közvetlen tulajdonában vagy alapkezelésében lévő vállalatok közül kilenc szerepel a profitban legerősebb 500 cég között, így például a Waberer’s International, a Gránit Biztosító, a BDPST-csoport ingatlanos cége, valamint a Jellinektől átvett, már említett Geraldton Invest, amely 2024-ben 14,7 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az üzletember piaci súlyát jól jellemzi, hogy amikor ő a vevő, akkor a másik oldalon is olyan mértékű nyereség keletkezik, amivel az eladó egyből bekerül az ötszázas toplistába. Ez történt a luxemburgi–máltai tulajdonban lévő Tőzsdepalota Kft.-vel. A BDPST-csoporthoz tartozó Gránit Alapkezelő egyik alapja megvette a budapesti Szabadság téri tőzsdepalotát, és az ebből származó bő 12 milliárd forintos bevétel csaknem 4 milliárd forint profitot hozott a Tőzsdepalota Kft.-nek, amely ezzel a 408. legnagyobb nyereségű cég lett Magyarországon.
|
Nagyon megnyomták a választások előtti üzleti évet a kormányközeli cégek - HVG Top 500
|
Tovább nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya a legnagyobb nyereségű cégek körében, amelyek a kormányhoz közel álló üzletemberekhez kötődnek. Esetükben nem feltétlenül a kutatás-fejlesztési költségek között érdemes keresni az innovációkat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_hvg-top-500-profitrekorderek-ner-orban-kozeli-cegek
|
2025-11-19 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Homlok Zsoltnak nem sok babér termett hazai pályán azok után, hogy kiesett Mészáros Lőrinc piksziséből. A szombathelyi vállalkozó 2017-ben vette feleségül Mészáros kisebbik lányát, ám hat év elteltével, a válásuk után látványosan megszakadt a Homlok-cégek nyerő szériája.A lavinát az indította el, hogy Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indokolás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában kitette Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból.Odáig fajultak a dolgok, hogy Homlok tavaly áprilisban két cégének is csődvédelmet kért. Fő cége, a Homlok Építő Zrt. jövő áprilisig biztonságban van, a csődvédelmét nemrég meghosszabbította a bíróság, a hitelezők tehát addig nem kérhetik a követeléseik kifizetését. A másik, ugyancsak fizetési moratóriumot kapott vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. viszont – úgy fest – nem kerüli el a felszámolást.Úgy értesültünk, hogy a Homlok Kft. esetében a hitelezők elfogadták a csődegyezségi javaslatot és a bíróság jóvá is hagyta, ám a Gazdasági Versenyhivatal fellebbezett. A versenyhivatal úgy kerül a képbe, hogy tavaly év végén súlyos, 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Homlok-csoportra (a Homlok Zrt. és a Homlok Kft.). A versenyhivatal kartellezés miatt rótta ki a méretes büntetést, de elég különös volt az eset.Egy szokványos vasútfelújításra kiírt közbeszerzésnek indult, melyre Homlok érdekeltségei ajánlkoztak a legalacsonyabb, 18,5 milliárd forintos vállalási árral. A nyertes azonban az egykori após, Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je lett, csaknem kétszer drágább, 35,5 milliárd forintos ajánlattal.Homlokék pedig összebeszélés miatt rajtavesztettek. A nem mindennapi közbeszerzési versenyről és a GVH elrettentőnek szánt kartellbüntetéséről – ami akár börtönbüntetéssé is fajulhat –, itt írtunk részletesen.A megabírsággal azonban korántsem ért véget a történet. Homlokék azzal érveltek, hogy az 1,2 milliárd befizetése egyet jelentene az ellehetetlenülésükkel, és első körben megmenekültek a szorult helyzetből. A bíróságtól azonnali jogvédelmet kaptak a Homlok-csoport cégei, ami azt jelenti, hogy a közigazgatási per lezárultáig nem kell befizetniük a kiszabott bírságot a központi költségvetésnek.A Homlok Építőipari Kft. – ahogy Homlokék zrt.-je is – áprilisban kért csődvédelmet, ám – miután a csődegyezséget elkaszálták azzal, hogy nem állnak fenn annak feltételei – a bíróság november 12-én megszüntette a csődeljárást.Az adóst megillető fizetési haladékot a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig meghosszabbítja– olvasható a Szombathelyi Törvényszék vészjósló végzésében. Ezek szerint a következő lépés a felszámolás megindítása, a felszámolóbiztos kijelölése lesz.Érdeklődtünk a versenyhivatalnál: miért támadta meg a Homlok Kft. csődegyezségét, miért ítélték meg úgy, hogy a csoportra kiszabott bírság befizetése szempontjából előnyösebb, ha a Homlok Kft.-t felszámolják, mintha csődegyezséget követően tovább működne?„A Gazdasági Versenyhivatalnak kötelessége eljárni a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek behajtása iránt, tehát nincsen mérlegelési jogköre, hogy egyes adósok tekintetében a megtérítés kikényszerítésétől eltekintsen” – válaszolta a versenyhivatal. A szóban forgó ügyben a fellebbezés azért is volt indokolt, mert a Homlok Kft. nem hívta meg szabályszerűen a legnagyobb hitelezőjét a csődegyezségi tárgyalásra, valamint a jóváhagyásra beterjesztett csődegyezség sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét, tették hozzá. Az adós ugyanis a nem biztosított, vitatott hitelezői követelések megtérítésére az adós vagyonához viszonyítottan kirívóan alacsony arányt foglalt az egyezségi javaslatba, amelyet csak az adóssal személyi és érdekazonosságot felmutató hitelezők fogadtak el. Az ítélőtábla is arra a megállapításra jutott, hogy a csődegyezség révén a hitelezők nem kerültek volna bizonyosan kedvezőbb helyzetbe, mint a felszámolás elrendelésével – magyarázta a GVH. Hozzátéve, hogy amennyiben a kiszabott bírságot megfizetik, a felszámolási eljárás befejeződhet az adós társaság törlése nélkül is, tehát nem kötelező következménye a felszámolási eljárásnak a társaság megszüntetése.A Homlok Kft. még fellebbezhet a Kúriánál, de az nem halasztó hatályú, vagyis a felszámolás megkezdődik. Párhuzamosan mehet a perlekedés a csődegyezség elfogadásáért, illetve a megabírság befizetésének ügyében.
|
Bedöntötte a versenyhivatal Mészáros Lőrinc kegyvesztett exvejének a cégét
|
Bár Homlok Zsolt elnyert egy milliárdos közbeszerzést, ám rögtön érkezett a hidegzuhany.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-kegyvesztett-ex-veje-felszamolas-csodvedelem-megabirsag/
|
2025-11-19 13:15:43
| true
| null | null |
24.hu
|
Már Brüsszelben is feltűnt, hogy hiába indul minden olyan ügyben vizsgálat, amelyben a támogatások szabálytalan felhasználását jelzi az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), a nyomozások gyakran elhúzódnak - értesült a HVG.Pedig a hivatalos statisztikák alapján igen aktív a hazai ügyészség: 2020 és 2024 között 19 esetben fogalmazott meg igazságügyi ajánlást az OLAF, ezek közül pedig - bár a nyomozóhatóságnak erre nincs törvényi kötelezettsége - minden ügyben eljárás indult, vagy ha már folyamatban volt valamilyen vizsgálat, akkor hozzácsatolták az eset aktáihoz az uniós hivatal anyagát is.A végső eredményt tekintve viszont csalódottak lehetnek azok, akik azt várják, hogy már felelősségre vonták az érintett döntéshozókat.Az OLAF 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásaival érintett 19 ügy közül négyben történt vádemelés, míg két ügyben a nyomozást megszüntették. A többi 13 ajánlás esetében folyik a nyomozás.A csalás elleni hivatal egyébként egyik tagállamnak sem jelezte, hogy túl hosszúnak tartja az eljárásokat, így a magyar hatóságok sem kaptak erre utaló jelzést. Sőt, az ügyészség szerint kifejezetten jó a két szerv közötti együttműködés: "A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség a kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette" - közölték.A HVG - másik uniós szervtől származó - információi szerint viszont már Brüsszelben is feltűnt a tisztviselőknek, hogy hiába indulnak eljárások, ezek túl hosszú ideig tartanak, és ritkán járnak valódi következménnyel.A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos megkeresésünkre azt közölte, hogy „az ügyészség ismeretlen eredetű vélelmekre, politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni. Egy nyomozás hosszát döntően az ügy egyedi jellegzetességei határozzák meg.”Némelyik ügyben ugyanakkor már 2020 előtt elkezdődött a eljárás, a Microsoft-botrány esetében például hat éve folyik a vizsgálat a Központi Nyomozó Főügyészségen, de még a gyanúsításig sem jutottak el. Közben viszont az amerikai hatóságok és az OLAF vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a magyar állami szervek jelentősen túlárazva vásároltak uniós pénzből szoftverlicenceket, az óriáshasznot pedig – az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint – korrupciós célokra fordították. A szabálytalanság olyannyira jól dokumentált, hogy Magyarországnak már 3,3 milliárd forintnyi támogatást vissza is kellett fizetnie az Európai Uniónak, további 1,5 milliárd forint sorsa pedig függőben van. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügy állásával kapcsolatos megkeresésünkre viszont csak azt közölte: kérdéseire az eljárás érdekében válasz nem adható.A nyomozás várható eredményét tekintve viszont árulkodó lehet, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter általánosságban úgy kommentálta az ügyet:önmagában az, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához.Ez egyébként nem volna példátlan eset, az elmúlt években ugyanis többször is előfordult, hogy vissza kellett fizetni valamekkora összegű támogatást, de a büntetőjogi következmény elmaradt. Az Európai Bizottság eddig – az OLAF Sajtóirodától származó információink szerint –összesen 29,5 millió eurót (nagyjából 12 milliárd forintot) fizettetett vissza a 2020–2024-es időszakban a magyar finanszírozási programokkal kapcsolatban.(Azt nem tudni, hogy pontosan mely pályázatok után keletkeztek a büntetések, az OLAF ugyanis nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre, így igen kevés konkrét információt oszt meg a nyilvánossággal.)A négyéves időszakra vonatkozó 12 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség fényében viszont különösen szembetűnővé válik a Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrány, a 2010-es évek közepén ugyanis Magyarország végül 13 milliárd forintnyi uniós támogatásról mondott le a feltárt szabálytalanságok után. A közvilágítási fejlesztéssel kapcsolatos ügynek semmilyen büntetőjogi következménye nem volt, a 2015-ben indult nyomozást először 2016-ban, majd az újranyitott ügyet 2017-ben zárták le.Az eset után ráadásul senki sem kérte vissza a támogatást a szabálytalanul eljáró cégektől– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a pályázati pénzekkel kapcsolatos modellt eleve úgy alakították ki, hogy az operatív programokban elérhető összeg 110-115 százalékára terveztek be projekteket. Így ha kiesett az egyik beruházás valamilyen szabálytalanság miatt, akkor visszahívták a Brüsszelnek benyújtott számlákat, és elővettek helyette egy másik fejlesztést. „A szabálytalan cégektől viszont más esetben sem kérték vissza a pénzeket, pedig ha az uniós költségvetést nem is, de a magyar büdzsét kár érte” – jegyezte meg.Az elmúlt évek tapasztalata alapján azoknál az ügyeknél is sérült a közvélemény igazságérzete, amikor végigfut az eljárás, és bírósági ítélet is született. Az oktatási fejlesztést célzó, 2014-ben induló Öveges-program miatt például az OLAF Sajtóiroda tájékoztatása szerint Magyarországnak 7,8 millió eurót, azaz nagyjából hárommilliárd forintot kellett visszafizetnie. Ennek ellenére a bírósági szakaszig csak az ügy körülbelül 200 millió forintnyi szelete jutott el, a felelősök pedig megúszták felfüggesztett börtönnel.A Transparency International Magyarország két éven keresztül pereskedett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen azért, hogy kiderüljön az Európai Bizottság által visszakért pénz pontos összege, de a bíróság – formai okok – miatt elutasította a keresetüket. (A per után az Átlátszó saját információira hivatkozva írt már a visszafizetés mértékéről.)A korrupciókutató szervezet korábban azért is pert indított a minisztérium ellen, hogy megismerhetők legyenek a Híd a munka világába program kormányzati vizsgálatáról készült iratai, és ebben az eljárásban a Transparency International nyert is az Emmivel szemben. Ugyanakkor ennél a programnál is hasonló hatékonyságot mutatott a felelősségre vonás: a Farkas Flórián egykori kormánypárti képviselő által vezetett Országos Roma Önkormányzatnak teljes egészében vissza kellett fizetnie a munkanélküliség mérséklésére elnyert 1,6 milliárd forintos uniós támogatást, de hatóságok hét év elteltével az összes gyanúsítottat futni hagyták.Ligeti Miklós azt mondta, az OLAF-ot is gyakran éri az a bírálat, hogy kevés üggyel foglalkozik és lassan, de az uniós hivatal kapacitása véges, és csak adminisztratív eljárásban tárja fel, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság az uniós pénzek elköltése során. Hozzátette: „Az OLAF meglehetősen hatékonyan jár el a vizsgált ügyekben, de az már nem a csalás elleni hivatalon múlik, hogy egy ügynek milyen büntetőjogi következményei lesznek Magyarországon”.Az OLAF-vizsgálat meneteAz Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata háromféle eredménnyel zárulhat:1) mindent rendben találnak. 2) Szabálytalanságot állapítanak meg, és az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az illetékes főigazgatóságán keresztül rendeljen el pénzvisszafizetést. Ekkor általában százalékos javaslatot tesznek, tehát az uniós támogatás bizonyos részét kérik visszakövetelni. 3) Az OLAF azt javasolja az illetékes tagállamnak, hogy indítson valamilyen jogi eljárást az ügyben, mert felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
|
Magyarország milliárdokat fizetett vissza Brüsszelnek, de a legtöbb felelős eddig megúszta a büntetést
|
A magyar ügyészség szorgosan vizsgálatot indít az OLAF által feltárt esetek miatt, miközben az állam becsületesen fizet az Európai Bizottságnak, ha a csalás ellenes szerv visszaélést állapít meg. Megtudtuk, mekkora is a számla, arra viszont nincs válasz, hogy a nyomozások többsége miért nem jutott el hosszú évek alatt sem vádemelésig.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_Milliardokat-kellett-visszafizetni-Brusszelnek-nyomozas-ugyeszseg-olaf
|
2025-11-19 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2 év 8 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Hajdú-Bihar vármegyei Tetétlen község korábbi fideszes polgármesterét a Debreceni Törvényszék.A Civishír.hu híradása szerint a kedden kihirdetett elsőfokú ítélettel egy korábbi kormánytisztviselőt is elmarasztalt a bíróság, ő felfüggesztett szabadságvesztést kapott.A 24.hu írta meg tavaly novemberben, hogy a nyíradonyi központú Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesülethez kötődő visszaélések miatt vádat emeltek Bernáth László ellen, aki több cikluson keresztül volt polgármester fideszes színekben, később a Pénzügyminisztériumnak dolgozott, majd uniós pályázati bírálóként tevékenykedett.A rendőrség titkos nyomozást folytatott a 22 település vidékfejlesztési programját intéző egyesülettel kapcsolatban. A nyomozók többek között titkos telefon-lehallgatás segítségével gyűjtöttek be információkat, mielőtt 2023 nyarán lecsaptak volna Bernáthra. A rendőrök házkutatást is tartottak nála és társainál. Az egyesület elnöke Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés korábbi fideszes alelnöke volt, akit tanúként hallgattak ki az ügyben.A vád szerint a férfi 2022-ben pénzt kért, és 2,4 millió forintot meg is kapott azért, hogy segítsen egy álmosdi szálláshely megvalósításához szükséges EU-s pályázat elnyerésében. Ebben a másodrendű vádlott, az akkor kormánytisztviselőként dolgozó M. L. is segédkezett. A büntetőper harmadrendű vádlottja az érintett cég ügyvezetője volt. A felek a pénzmozgás legalizálására "üzleti tanácsadás" címén színlelt megbízási szerződést kötöttek 2,4 millió forintról M. L. közreműködésével.Az elsőrendű vádlottra, azaz Bernáthra a letöltendő szabadságvesztés mellett 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott a bíróság, valamint 2,4 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben.A Hajdúböszörményhez köthető másodrendű vádlottat bűnsegédként kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 1 év 8 hónap - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték.
|
Két év nyolc hónapra ítéltek egy volt fideszes polgármestert
|
Bernáth Lászlót kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ítélték el.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/19/debrecen-birosag-fideszes-polgarmester-unios-tamogatas-borton/
|
2025-11-19 11:47:37
| true
| null | null |
24.hu
|
A Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta a labdarúgás a politikával korábban nem tapasztalható módon fonódott össze. Az elmúlt 15 évben a honi futball kitüntetett figyelmet kapott a magyar nyilvánosságban, de elsősorban nem az eredményei miatt. A reflektorfény leginkább Orbán Viktornak volt köszönhető. Orbán ugyan a Rónai Egonnak adott interjú végén arról beszélt, "senkit nem érdekel a miniszterelnök hobbija", a fanatikus rajongása szolgálatába állított óriási közpénzforrások, a piros pontért kínosan kepesztő holdudvar lelátóról posztolt szelfijei, a hazafiságukban a foci ürügyén megkérdőjelezett ellenzékiek elleni támadások mind a miniszterelnöki hobbi sajátos hozadékai.Ennek a kellemetlen közéleti dimenziónak a hangutata ragadhatott át korábban Marco Rossira és Szoboszlai Dominikra is, amikor azokra az ellendrukkerre panaszkodtak, akiket boldoggá tesz a válogatott kudarca. Pedig a társadalmat mindent egybevetve legalább ebben az ügyben nem sikerült megosztani, a válogatott sikereinek tényleg az egész ország tudott örülni, a kisajátítási kísérletek és az Orbán-fóbia ellenére, politikai szimpátiától függetlenül.A leforrázó kiesés után természetesen megindult a véleménycunami, Csernus Imrétől kezdve Bencsik Andráson át az összes mikroinfluenszerrel bezárólag mindenki fontosnak érezte, hogy megossza a gondolatait, és meglovagolja a válogatott kiesésével kapcsolatos érzelmeket. A hatalmas zajban akadtak tisztább hangok is, ilyen volt Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzése, amelyben többek között azt írta,a kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától, de aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében.Török – aki korábban sportújságíróként dolgozott és jelenleg is a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja – végül arra jutott, „kevesebb urambátyámra és sikerpropagandára, több versenyre és tudásra” lenne szükség, nem a csapat és Rossi keresztre feszítésére. Mondandója lényege, hogy a problémát a gyökereknél, azaz az utánpótlásképzésben kell keresni, ugyanis ahogyan arról az írek elleni meccset követően, illetve korábban többször is írtunk már, nem elég nagy a hazai futball hátországa ahhoz, hogy versenyképes játékosokkal lássa el a válogatottat.A töménytelen mennyiségű pénz ellenére is impotens az utánpótlásképzésÚjraválasztását követően Csányi Sándor MLSZ-elnök májusban arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben 632 milliárd forint áramlott a futballba, de „az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma”. Csányi szerint „nem elfogadható, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, nincsenek a pályán magyar labdarúgók”.Szavaiból azt is ki lehet hallani, hogy éppen a féktelen költekezés szabott gátat a hazai labdarúgás fejlődésének, a pénzzel kitömött klubok ugyanis nem voltak érdekeltek abban, hogy az időt és az energiát nem sajnálva tehetségeket neveljenek ki, sokkal egyszerűbbnek látták idegenlégiósokkal feltölteni a csapataikat.Arról, hogy mekkora a baj a hazai utánpótlás-akadémiáknál, a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) nemrégiben megjelent jelentése fest lesújtó képet. A világ egyik legnagyobb futballkutató intézetének friss listája szerint a kilencből egyetlen egy államilag elismert magyar akadémia sincs a legjobb száz között, míg a hazánkkal szomszédos országokból kilenc klub játékosműhelye is felfért a rangsorra.Pedig elméletben minden adott lenne a sikeres utánpótlásképzéshez: csak a tao-rendszeren keresztül több száz milliárd forint áramlott a fiatal tehetségek felkutatásába és fejlesztésébe, a stadionok pedig tucatszámra épülnek – 2010 óta 28, köztük a válogatott otthona, a Puskás Aréna. Emellett 1590 pályát épített és 3800 pályát újított fel az MLSZ. Mi lehet akkor a baj?A 102-szeres román válogatott, BL-győztes Bölöni László nemrég arról beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy a fiatalok nevelésében elkellene a változás.Annak idején több magyar játékossal is dolgoztam a Nancynál, de közülük egyedül Rudolf Gergely tudott kiemelkedni, aki a junior csapatból egészen a felnőtt együttesig jutott. Nagyon hiányzott a többi fiatalból a keménység, a ritmus, és nem tudták kivárni azt az időt, amíg megkapják a lehetőséget. Egy román gyereknek egy-másfél évre is szüksége van, amíg képes beilleszkedni, nincsen ott apuka vagy anyuka, akik állandóan ápolgatják a lelkét. Ütköznie kell kemény, afrikai fizikumokkal, pörgősebb a játék ritmusa, mint amihez korábban hozzászokhatott. De ezt meg lehet tanulni és tanítani is, mert tehetség mindenhol van – jelentette ki a három országban is bajnoki címet nyerő mesteredző.Klubfutballban a Fradi a fény az éjszakában – magyarok híjánAz utánpótlásképzés anomáliái mellett a magyar klubok nemzetközi szereplése is nyugtalanító. Az utóbbi néhány évben ugyan előrelépés tapasztalható, de ez a – javarészt légiósokra építő, bár a válogatottnak fontos játékosokat adó – Ferencvárosnak volt egyedül köszönhető, és a magyar futball kirakatcsapata is csak egyszer volt képes eljutni a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája főtáblájára. A BL mezőnyben idén olyan országok klubjai tűnnek fel, mint Azerbajdzsán, Ciprus, vagy Kazahsztán, hogy Görögországot, Norvégiát és Csehországot már ne is említsük.A Fradi dolgát nehezíti – legalábbis Kubatov Gábor klubelnök interpretációja szerint mindenképp –, hogy idén tavasztól az MLSZ pénzügyi ösztönzőkkel próbálja meg rávenni az NB I-es klubokat arra, hogy hazai játékosokkal töltsék fel a kereteiket. Az „ötmagyaros ajánlás” hatására a csapatok elkezdték hazacsábítani a légiósokat, ennek köszönhetően pedig több magyar játékos igazolt vissza az NB I-be ebben az évben, mint amennyi külföldre ment volna.Légiósok terén amúgy sem állt jól a magyar futball, ugyanis míg 2025 elején 65 játékosunk játszott külföldön, ez a szám a négyszázas határt is megközelítette a horvátoknál és a szerbeknél, de a lengyeleknél, a szlovákoknál és a cseheknél is száz fölé rúgott. Csak a tények rögzítése kedvéért írjuk le:a horvát válogatott egyenes úton kijutott a jövő évi vb-re, Csehország, Szlovákia és Lengyelország pedig pótselejtezőn küzdhet meg az indulásért.Az MLSZ ennek ellenére sikeresnek értékeli a reformokat, mi több, Csányi Sándor a válogatott búcsúját követően kijelentette, „talán, ha a kormány által is nagyon fontosnak tartott, sokat kritizált, de sikeres 5/1-es szabályt még korábban bevezettük volna, vagy még szigorúbb lenne, akkor mostanra eredményesebb lehetne a magyar válogatott”. A legnagyobb probléma ezzel a szemlélettel az, hogy nincsen elegendő mennyiségű, és leginkább olyan minőségű hazai focista, akivel fel lehetne tölteni az NB I mezőnyét.Ebben fontos szerep hárulna az utánpótlás-válogatottakra, de az ő szereplésük is hagy maga után kívánnivalót. Az U21-esek például az Európa-bajnoki selejtezőcsoportjuk utolsó előtti, 4. helyen állnak jelenleg három döntetlennel és egy vereséggel, így gyakorlatilag elszálltak az esélyeik a kijutásra.Ne vegyük el a magyarszabály érdemeit sem, hiszen ha ez nincs, Lukács Dániel talán már nem is focizna, és az NB II-be kieső Kecskemétből nem a Puskás Akadémiához igazolt volna, hanem felhagy a profi futballal és fodrásznak áll. A merítési lehetőség azonban így sem lett számottevően tágabb Marco Rossi szövetségi kapitány számára.Ami a nagyobb baj, hogy a következő világbajnokság selejtezőinek idején a felnőtt válogatott keretének egy része már bőven túl lesz a harmincon – vannak, akik a negyvenen is –, többségüknek tehát ez volt az utolsó esélye, hogy kijusson a mundialra. Ha pedig a magyar futball a következő években nem lesz képes kinevelni azokat a minőségi játékosokat, akik egy nevesebb európai bajnokságban is megállnák a helyüket, és felveszik a versenyt a nemzetközi elittel, akkor sok jóra a jövőben sem számíthatunk.
|
Éppen a magyar futballba ömlesztett milliárdok kannibalizálják a válogatottat, és a jövőkép sem derűsebb
|
A külcsín megvan, szép stadionok és jól felszerelt edzőkomplexumok épültek az elmúlt 15 évben, nemzetközi szinten is jegyzett játékosokat azonban keveset sikerült felnevelni a hazai utánpótlásműhelyekben ez idő alatt. Ameddig ebben nem következik be gyökeres változás, kár a világbajnoki szereplésben reménykedni. Hívhatják akárhogy a szövetségi kapitányt, álmokból senki sem fog tudni várat építeni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_magyar-labdarugo-valogatott-vb-selejtezo-kieses-problemak-utanpotlaskepzes-akademiak-mlsz-csanyi-sandor-magyarszabaly-ferencvaros-kubatov-gabor-felcsut-orban-viktor
|
2025-11-19 14:20:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Arról ír a Magyar Nemzet, hogy még be sem fejeződött a műtrágyakartell miatt indult előző eljárás, máris újabb vette kezdetét Bige László cégénél, a Nitrogénművek Zrt.-nél.A napilag szerint november 17-én- a korábbitól független - versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen.A GVH a napilapnak elárulta: a versenyhatóság gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben.
|
Újra célkeresztben Bige László: eljárást indított a Nitrogénművek ellen a GVH
|
Piactorzító magatartás miatt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/18/bige-laszlo-nitrogen-per-gvh-eljaras-buntetes/
|
2025-11-18 21:40:36
| true
| null | null |
24.hu
|
Arról kérdezték, kezdeményezik-e fideszes parlamenti alelnök, Lezsák Sándor és a kecskeméti polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia eltiltását a közügyektől. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénzügyeiről azt a tájékoztatást adta Csárdi Antal független képviselőnek, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoz. Az eljárások felderítési szakaszban vannak. A tényállások tisztázásához kirívóan nagy mennyiségű iratot és elektronikus adatot kell értékelni. Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit.Korábban megírtuk, komoly bajba kerülhetnek a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumi tagjai az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kifogásolt, 127,5 milliárd forintos Optima-kötvényvásárlás miatt. Csárdi Antal most arról kérdezte a legfőbb ügyészt:Kihallgatta-e az Ügyészség az Alapítvány kuratóriumi tagjait: Csizmadia Norbert elnököt, Lezsák Sándort, Gaál József Attilát, Bánkuty Tamást, Nagy Zoltánt? Kihallgatta- e az Ügyészség Dr. Kardos Gyula vagyonellenőrt? Kihallgatta-e az Ügyészség a NJEA felügyelőbizottságának tagjait, névszerint: Szemereyné Pataki Klaudiát, Bíró Attilát és Szabó Józsefet?Nagy Gábor Bálintot emlékeztette a képviselő arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 3:117. § (1) bekezdése szerint "A felügyelőbizottság tagja az alapítványnak a jogellenes határozata vagy működése folytán bekövetkező károkért az általános szabályok szerint felel."Ez azt is jelenti, hogy a felügyelőbizottsági tag - ha jogszabálysértést észlel, és azt nem akadályozza meg, illetve nem tesz jelentést róla - súlyos esetben akár a saját vagyonával is felelhet az okozott kárért.Arra is választ várt, kezdeményezték-e a felügyelőbizottság valamely tagjának vagyonzárolását, a 127,5 milliárd forint közpénz vagyonvesztése okán, illetve a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia közügyektől való eltiltását.
|
Reagált a legfőbb ügyész az egyetemi pénzek eltőzsdézésére
|
Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoznak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/18/legfobb-ugyesz-njea-penzmosas-hutlen-kezeles/
|
2025-11-18 10:53:13
| true
| null | null |
24.hu
|
Hoppá, a kastély főkertészkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát. Semmi különös, csak ezzel egy kicsit még jobban megdőlt a mese az »édesapám félkész mezőgazdasági üzeméről«- írta hétfő reggeli posztjában Hadházy Ákos, aki az Orbán család, egész pontosan a miniszterelnök 85. életévében járó édesapja, Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai birtokról már számos bizonyító dokumentumot tett közzé.A független képviselő közöte, Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik a nekihajtott Suzukival együtt üldözte őket "Pusztaverszáj" mellett. Az ügyben azért indult nyomozás, mert a majorság biztonsági őre nekiment Hadházy autójának, amit fel akart borítani, de végül ő borult fel. A rendőrség bár nyomozott, inkább megszüntette az eljárást.A független képviselő sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző "nyomozás" iratait. Mint írta, elképesztő dolgok vannak közöttük a balesetről is, ezek közt említette, hogy a kertész vallomása közben kifecsegett egy nagyon fontos részletet:ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik ott. A cég Tiborcz Istváné, vagyis Orbán Viktor vejéé.Hadházy úgy foglalta össze a miniszterelnök apja, Orbán Győző félkész gazdaságának mondott Hatvanpuszta építkezését:
|
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
|
A független kéviselő szerint még jobban megdőlt Orbán meséje, "édesapja félkész mezőgazdasági üzeméről".
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/17/hadhazy-akos-orban-viktor-hatvanpuszta-tiborcz-istvan-bdpst-meszaros-lorinc-majorsag-vallomas-elkotyog-fokertesz/
|
2025-11-17 07:24:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Több mint háromezer lakással épül lakópark Szilas Liget néven a XV. kerületben. A projektet a Bayer Construct építi, amely nemrég fejezte be Budapest legújabb plázáját a Bosnyák téren, majd leigazolta a volt polgármestert, Horváth Csabát. A cég tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Balázs Attila. A Klubrádió részletes cikket írt az építkezésről, amelyben azt írják, zajlik a környezetvédelmi eljárás, az építészeti tervek nem nyilvánosak, de a lakásokat már árulják.A Szentmihályi út és a Szilas-patak között, a Pólus Centerrel szemben fekvő területen a nyilvánosan elérhető előzetes környezeti dokumentáció szerint nyolc lakóépület épülne. Átszámítva, a legmagasabbak 61, a legalacsonyabbak 44 méter magasak lennének. összesen 3487 lakással. A fejlesztés 2910 teremgarázs-parkolót (kétszintes mélygarázzsal) és 217 felszíni parkolóhelyet tartalmazna. A területen épülő lakások az Otthon Start program részei lennének. A kormányhivatal szerint a beruházás "nem igényel részletes környezeti hatásvizsgálatot", mert "jelentős környezeti hatások nem várhatók", miközben azt mindenki elismeri, hogy a környék ökoszisztémája törékeny.
|
Háromezer lakásos lakóparkot épít Tiborcz István volt üzlettársa a XV. kerületbe
|
A DK-s Cserdiné Németh Angéla polgármester vezetésével az önkormányzat mindössze néhány műszaki infrastruktúra-fejlesztést és egy egymilliárd forint értékű bölcsődét kér a beruházótól, miközben a polgármester sorra zárta be az óvodákat.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/14/bayer-construct-lakopark-polus-szilas-liget/
|
2025-11-14 22:09:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy nappal azelőtt, hogy 2025. június 12-én hatályba lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lakossági korszerűsítéseket is támogató módosítása, új tulajdonos jelent meg egy addig alig ismert cégben. A Carambola Trade Zrt. június 11-én került Bessenyei István, Sarka Kata férjének többségi tulajdonába, és rövid időn belül olyan tevékenységi köröket vett fel, amelyek pontosan illeszkednek az EKR által megnyíló, több százmilliárd forintos, államilag felpörgetett piacra.A céget 2023 októberében Schatz Róbert és Somogyi Miklós alapította, eredetileg Treadstone Investment Group Zrt. néven, főtevékenysége ekkor még vagyonkezelés és üzletviteli tanácsadás volt. 2024 őszén kapta a Carambola Trade Zrt. nevet és bár ekkor Bessenyei Istvánnak papíron nem volt köze a vállalkozáshoz, a székhelyet a budai Derék utcába tették át, abba az épületbe, ahol ekkor már több, Bessenyeihez köthető üzleti érdekeltség is működött.Székhelybejegyzésük alapján itt található felesége, Sarka Kata és Rogán Antal második, volt felségének, Rogán-Szendrei Cecíliának a cége, a milliárdos osztalékot fialó, ám kevéssé ismert twn.hu bulvároldal mögött álló Top News Hungary Kft., az üzletasszonyok szépségversenyzős ügynöksége, Nakama&Partners Kft., illetve a Bessenyei tulajdonában lévő Netrise Hungary Kft. is, amely a Femcafét adja ki, amely ugyancsak milliárdokat termel.Június 11-én Bessenyei István mellé új tulajdonosként belépett Juhász Attila is, aki egyúttal új székhelyet hozott a cégbe: ekkor költözött a társaság Gödre, abba az ingatlanba, amely a Juhász Attila tulajdonában lévő Piramis Építő Kft. birtokában van. A részvénystruktúra is átalakult: Bessenyei szavazat- és osztalékelsőbbségi részvényeket kapott, utóbbiak pedig a társaság adózott eredményének 50 százalékára jogosítják.Az eddigi eredmények alapján ez nem jelent sokat: 2023-ban és 2024-ben a cég nem termelt árbevételt, miközben 8 millió forintos veszteséget könyvelt el, és pénzeszközei 10 millióról mindössze félmillióra csökkentek. Vélhetően ez lehetett az „előmelegítési” szakasz, a kipécézett terület ugyanis zsíros megrendelésekkel kecsegtet: az energetikai korszerűsítésekhez kapcsolódó, államilag is támogatott EKR-piacról van szó. Augusztusban meg is jelentek az új tevékenységi körök a cégnél: villamosenergia-termelés és -kereskedelem, szigetelés, speciális építési és pénzügyi kiegészítő szolgáltatások.Milliárdokat keresett médiacégeivel Bessenyei IstvánA korábban inkább a kormány kedvenc őrző-védő cégében, a Valtonban lévő tulajdonrésze miatt ismert Bessenyei médiavállalkozásai valósággal szárnyalnak: tavaly 4,46 milliárd forintos nettó bevételt és 2,93 milliárd forint adózott eredményt hozott össze a Femcafe mögött álló cég, Bessenyei pedig 3,327 milliárd forint osztalék kivételéről döntött idén.Az AC News nevű, gyakorlatilag ismeretlen bulvárlapja is ontja a pénzt, a mögötte álló AC News Kft. tavalyi eredményei után 711,9 millió forint osztalék kivételéről döntöttek a tulajdonosok, ebből 95 százalékos részesedése révén Bessenyei István csaknem 676 millió forinthoz jut. Bessenyei áll a Naphire.hu Kft. mögött, amelyben cégtársa Dr. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete egyház alapítójának, Németh Sándornak a fia, aki az egyház érdekeltségébe tartozó ATV vezérigazgatója is. A bulvárlapot kiadó cégből 30 millió forintnyi osztalékot vettek ki.A június 12-én, azaz egy nappal azután, hogy Bessenyei tulajdonába került a cég, hatályba lépett jogszabály-módosítás gyökeresen átalakította az EKR-t, és előnyös helyzetbe hozta azokat a beruházásokat, amelyeket lakóingatlanokon – családi házakon, társasházakon – végeznek. A program akár ingyenessé is teheti a hőszigeteléseket, nyílászárócseréket vagy a fűtésrendszerek korszerűsítését, mert az így keletkező energiamegtakarítás, az úgynevezett HEM (hitelesített energiamegtakarítás) vagyonértékű jogként eladható az energetikai cégeknek.Az EKR 2035-ig fut, és mintegy 600 milliárd forintnyi forrást mozgat meg.A rendszer lényege, hogy az energiakereskedők – például az MVM, a Mol, az E.On vagy az OMV – kötelesek évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást elérni. Ezt részben saját beruházásaikkal, részben a lakossági korszerűsítésekből származó megtakarítások megvásárlásával teljesíthetik. A rendszerben részt vevő, HEM-ekkel kereskedő és azokat hitelesítő cégek számára ez rendkívül nyereséges terület: az eddigi tapasztalatok alapján akár 50 százalékos árbevétel-arányos profittal is működhetnek. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mire a törvény hatályba lépett, a piac nagy része már lezárult: a legnagyobb energetikai cégek kizárólag a kormányközeli szereplőkkel kötöttek hosszú távú megállapodásokat. Az új szabályozás gyakorlatilag kiszorította a független szereplőket, és a HEM-kereskedelmet a NER-hez közel álló vállalatok kezébe koncentrálta:Szakemberek szerint 2025 második felétől új korszak kezdődik az EKR-piacon: a hangsúly a lakóépületek energiahatékonyságára helyeződik át. A nagy energiakereskedőknek és iparvállalatoknak a lakossági szektorban kell kimutatható energiamegtakarításokat elérniük, az auditorok pedig olyan új partnereket keresnek, akik képesek megszervezni a háztartási beruházásokat. Ezeket a szereplőket HEM-aggregátoroknak nevezik: ők gyűjtik és hitelesíttetik a lakossági korszerűsítésekből származó energiamegtakarításokat, majd értékesítik azokat a kötelezett energetikai cégek felé. A Carambola Trade Zrt. profilja és kommunikációja alapján éppen erre a szerepre készül.A Carambola, egyelőre inkább félkésznek tűnő honlapja szerint a cég kifejezetten az EKR keretében megvalósuló beruházásokra fókuszál: „valós és kézzelfogható támogatást” nyújt a hőszigetelési és energiahatékonysági fejlesztésekhez, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A társaság energetikai szaktanácsadást, projektkoordinációt és teljes körű EKR-adminisztrációt kínál partnereinek, segítve a lakossági beruházásokból származó energiamegtakarítások igazolását és értékesítését.Hogy nagy aratásra készülhetnek, azt jól mutatja, hogy kik társultak Bessenyeivel.A Carambola Trade egyik alapítója, Schatz Róbert egy másik vállalkozásban is együttműködik Bessenyeivel: idén szeptemberben Balogh Csabával közösen hozták létre a Mamut Power Crane Zrt.-t. Balogh a paksi atomerőmű-bővítés egyik beszállítójának, a Mamut Daru Kft.-nek a tulajdonosa és ügyvezetője, a cég emeléstechnikai munkákkal és ipari gépek kölcsönzésével foglalkozik.A Mamut Power Crane igazgatóságának elnöke Balogh lett, a tagok között pedig Schatz Péter, Schatz Róbert édesapja is szerepel, aki korábban Habony Árpád médiabefektetéseiben vett részt, többek között a Ripost Média alapítójaként. A név és a tevékenység alapján a Mamut Power Crane a Mamut Daru-csoporthoz kapcsolódik, amely a paksi bővítéshez szükséges berendezéseket és szolgáltatásokat biztosítja. Az ifjabb Schatz már 2024 őszén megjelent a csoportban: a Mamut Daru Nuclear Power Plant II. Kft.-ben előbb magánszemélyként, majd saját cégén, a Multi Invest Zrt.-n keresztül vált tulajdonossá.A Carambola másik alapítója, dr. Somogyi Miklós neve a reklámpiacon vált ismertté. A HVG korábbi cikke szerint ő hozta létre az Inter Media Group (IMG) reklámügynökséget, amely 2010 után az állami hirdetések egyik legnagyobb nyertesévé vált, majd az új tulajdonos, Patonai Péter idején a Simicska Lajoshoz köthető körök egyik fontos partnerévé nőtte ki magát.Erről itt olvashat bővebben:"Így lett egyeduralkodó a kormány kedvenc ügynöksége: IMG-sztori 2."
|
Sarka Kata férje éppen akkor szállt be egy cégbe, amikor az állam aranybányát nyitott a piacon
|
Bessenyei István, a bulvárszerepléseiről, majd Szendrei-Rogán Cecíliával közös üzleteiről ismert Sarka Kata férje milliárdokat kaszált médiacégeivel. Idén újabb lóra tett: egy olyan területen veti meg a lábát, amelyet a kormány különösen jövedelmezővé tett.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_Sarka-Kata-ferje-bessenyei-carambola-ekr-ner
|
2025-11-17 10:16:17
| true
| null | null |
HVG360
|
Eddig is közismert volt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rajong a futballért, futsalozott, két éve pedig a Honvéd FC öregfiúk csapatában játszik, a külföldi megbeszélései előtt rendszeresen fut, és a tárcája felügyelete alá tartozó cégek vezetésében is erős a "sportvonal". Ezzel együtt némi meglepetést keltett, hogy hétfő óta már nemcsak az orosz gázvásárlásért és az új paksi atomerőművi blokkok építéséért felel, hanem a Budapest Honvéd FC elnöki posztját is betölti.Szijjártó a legújabb tisztségével kapcsolatban úgy fogalmazott a Honvéd FC hétfői szurkolói rendezvényén, hogynem az első felkérés, kezdeményezés, követelés volt a Honvéd éppen aktuális tulajdonosai részéről. Most mondtam először igent. Megtiszteltetés számomra.Hozzátette: "most először jött össze egy olyan tulajdonosi, emberi és szakmai háttér," ami lehetővé tette azt, hogy néhány dologhoz hozzá tudjon járulni.Politikusok szerepvállalása a klubok irányításában nem példátlan a NER-ben - ott van példának Kubatov Gábor és a Ferencváros, illetve Deutsch Tamás és az MTK esete, mindketten sokszakosztályos egyesületet irányítanak elnökként. Nem szokványos viszont, hogy Szijjártó - aki kizárólag a futball kft.-t vezeti majd - rögvest egy új szponzorral együtt lépett színre. A hétfői szurkolói eseményen a külügyminiszter bejelentette, hogy a szingapári Vulcan Shield Globallal már meg is kötötték a szerződést, amiből adódóan a következő négy évre "több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje."MSZP-s polgármester és baloldaliként emlegetett nagyvállalkozó is van az elnökségbenAz általános gyakorlat szerint a magyar sportegyesületek legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, míg a napi ügymenetet a tagok által választott elnök és elnökség irányítja, többségében társadalmi munkában. A Budapest Honvéd FC azonban cégformában működik, a Honvéd Futball Club Kft. tulajdonolja, amelynek végső tulajdonosa az Arago-Sport Befektetési Kft., a Leisztinger Tamás résztulajdonában lévő Arago Zrt. egyik tagja - ennek okán mutatták be a rendezvényen a nagyvállalkozót a futballklub tulajdonosaként.Így aztán a Honvéd FC-t eddig nem elnökség vezette, jelenleg is Séllei Árpád ügyvezető gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezért is furcsa, hogy Szijjártó azt közölte: a kft. formában működő futballklub mellé elnökséget hoznak létre, melynek elnöke a külgazdasági és külügyminiszter lesz, feladatköre azonban még nem teljesen világos, ahogy az sem, hogy a futballklubbal kapcsolatos végső döntéseket továbbra is az eddigi tulajdonos és ügyvezetője hozza-e, vagy immár minden komolyabb döntéshez - akárcsak egy-egy egyesület esetében - az elnök és az új, öttagú elnökség jóváhagyása is kell.Az elnökség összetétele különösen pikáns, pláne fél évvel a parlamenti választás előtt. A négy megnevezett elnökségi tag egyike a Honvéd FC tulajdonosa, Leisztinger Tamás, akit az elmúlt évtizedben baloldali nagyvállalkozóként emlegettek. Tagja az elnökségnek Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere is, akit 2019-ben korrupcióval, "fehér porral" és az alvilággal mosott össze a kormánymédia - nyomozás is folyt az ügyben. Két korábbi kiváló sportoló is tagja a bejelentett elnökségnek. Gergely István olimpiai bajnok vízilabdázó, a Budapesti Honvéd Sport Egyesület ügyvezető elnöke, aki az eseményen Szijjártótól szóban azonnal megkapta a stadion - amit eddig az állam tulajdonolt és a Nemzeti Sportügynökség üzemeltetett -, valamint az akadémia tulajdonjogát. Ezzel együtt egy jövőbeni, 4 milliárd forintos ingatlan- és klubfejlesztést is bejelentett a miniszter. Szijjártó azt is elárulta, hogy a kormány a tulajdonjog átruházásról, illetve a tetemes pénzügyi injekcióról november végén hoz majd határozatot. A leginkább futball-kompatibilis tagja az új elnökségnek a 82-szeres válogatott labdarúgó, Garaba Imre, aki az elmúlt tíz év szinte minden hazai bajnoki meccsén a lelátón ült, és meghatódva, könnyeivel küszködve fogadta a felkérést.Az ötödik elnökségi tag személyét egyelőre homály fedi. Csak annyit árultak el, hogy egy magas rangú katonatiszt, egy regnáló tábornok lesz az, mert "a nem regnáló tábornokokkal nem volt sikerünk, nem hozták az elvárt eredményt" - utaltak tréfálkozva Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnökre, a Tisza Párt szakpolitikusára.Egyébként Leisztinger Tamás, a magyar gazdaglisták egyik állócsillaga sem számít éppen gyenge anyagi háttérnek: mind a Forbes, mind a leggazdagabb magyar üzletemberek ranglistáján 100 milliárd forint feletti becsült vagyonnal szerepelt az élbolyban legutóbb is. A tájékoztatón a szingapúriakra utalva azonban elhangzott az is, hogy "ennek a cégnek kétszer annyi pénze van, mint az Újpestet támogató Molnak."Mellesleg a főszponzor magyarországi vezetőjeként Komjáti Lórántot mutatták be, ő pedig éppen a Mol-csoport karbantartási vezetői pozícióját töltötte be a legutóbbi időkig, sőt az Opten cégadatbázisában és a LinkedIn-profiljában is ez a pozíció szerepelt cikkünk írásakor. Az olajtársaságnál azonban kérdésünkre közölték, Komjáti még októberben felmondott.De mit lehet tudni a szingapúri csodacégről?Sok mindent nem sikerült kiderítenie a külföldi forrásokat, hivatalos nyomokat kereső G7-nek sem, amikor először felbukkant a magyarországi hírekben a Vulcan Schield Global neve. Szeptemberben jelentette be ugyanis Szijjártó, hogy a cég 280 milliárd forintos beruházást tervez Békéscsabán, és high-tech termékeket fog előállítani, amihez a magyar kormány 49 milliárd forint állami támogatással járul hozzá. Nagyjából annyi derült ki, hogy a cég alumínium-oxid szál alapú hőszigetelő anyagokat fejleszt és forgalmaz extrém hőmérsékletű ipari felhasználásra, termékeiket leginkább a repülőgépiparban, az acéliparban és az energiaiparban alkalmazzák.Akkumulátorgyárakat megszégyenítő állami támogatásA Nemzeti Befektetési Ügynökségnél (HIPA) arról érdeklődtünk, hogyan került képbe a befektető, milyen referenciákat mutatott be, illetve milyen megfontolásból érdemesítették jelentős támogatásra. A HIPA választ ígért a befektetéssel kapcsolatos kérdéseinkre, de egyelőre nem érkezett meg, amint befut, közöljük. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások között mindenesetre cikkünk leadásakor még nem volt nyoma a miniszter által emlegetett 49 milliárdnak.Annyi azonban megállapítható a 2004-től vezetett listából, hogy a megítélt összeg a magyar kormány nagyvonalú pénzosztogatásai közül is kiemelkedik. A kínai és koreai akkumulátorgyárakhoz hasonlóan méretes tételről van szó, 2021-ig kell visszamenni, hogy ehhez fogható befektetői szubvenciót találjunk:a Komáromban és Iváncsán üzemet működtető dél-koreai SK On 592 milliárdos beruházásához ítéltek meg 76 milliárd forint támogatást,a Samsung SDI-nek pedig a 367 milliárd forintos gödi fejlesztéséhez 33,7 milliárdot.A külgazdasági és külügyi tárca felügyelete alá tartozik a külföldi befektetések szervezése, a befektetők útját egyengető HIPA, az egyedi döntéseket hozó kormány tagja Szijjártó – ilyen körülmények között igencsak figyelemre méltó, hogy a cikkünk írásakor magyarországi céggel még nem rendelkező vállalkozás máris eldöntötte, hogy sportfinanszírozásba kezd, és éppen azt a klubot választja, ahol a külügyminiszter az újsütetű elnök. A hazai cégek politikai alapon szerveződő szponzorációs tevékenysége nem újdonság, de nemzetközi cégek esetében szót érdemel az ilyen mértékű „alkalmazkodás” a magyarországi viszonyokhoz.Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságosA befektetésről Békéscsabán sem tudnak sokat, a polgármesteri hivatalban azzal hárították el lapunk érdeklődését, hogy „nem sok köze van hozzá a városnak, mert állami területen valósul meg a beruházás.” A város északnyugati részén, a Linemar-gyár szomszédságában lévő, kormányzati forrással kialakított iparterületről van szó.Szeptemberben a kormányhivatalban tette a nagy bejelentést Szijjártó, de az eseményre nem volt hivatalos az önkormányzat képviselő-testülete. Váratlanul érte a miniszteri bejelentés a békéscsabai önkormányzat képviselőit, legalábbis Bodóczi István, a Pátria Békéscsaba színeiben ténykedő képviselő lapunk kérdésére hiányolta a társadalmi egyeztetést, illetve azt, hogy a városnak legalább lehetősége legyen bizonyos feltételeket szabni a helyi lakosság érdekében.A képviselők csak a miniszteri bejelentés után, az önkormányzat szeptember 25-ei közgyűlésén kaptak tájékoztatást, illetve lehetőséget arra, hogy kérdezzenek a beruházásról a Vulcan Schield Global képviselőjétől. David James Kneale vezérigazgató készségesen válaszolgatott a jegyzőkönyv alapján, de úgy fest, a képviselők többsége nem igazán izzasztotta meg a menedzsert.A közgyűlésen Szarvas Péter polgármester, aki a Hajrá Békéscsaba egyesület színeiben indult, és Fidesz-támogatással nyert, arról számolt be, hogy előző héten ő és Takács Árpád főispán fogadta a kormányhivatalban a Vulcan Schield Global vezetőit és Szijjártó Pétert, aki a nagy bejelentést tette. Sorsdöntő, történelmi jelentőségű, gazdaságtörténeti fordulat – ilyen jelzőkkel illette a beruházást a polgármester, aki szerintBékéscsaba e beruházás kapcsán fölkerül a gazdasági világtérképre.„Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságos” – adott körbe egy mintadarabot a gyártandó anyagból David James Kneale. Elmondása szerint ez egy igazán új anyag, fő alkalmazása, hogy kiváltsa a fémeket a magas hőmérsékletű ipari területeken. Ezekkel az anyagokkal lehet súlyt csökkenteni, energiát spórolni, valamint a környezeti terhelést csökkenteni – sorolta a rendkívüli tulajdonságokat.700 millió eurós beruházásról beszélt, hozzátéve: Békéscsabán 2500 új munkahelyet teremtenek 2033-ig. Három különböző projektet, három különböző terméket és három különböző beruházást terveznek. Ezekkerámiaszálas textíliák,folytonos kerámiaszálas megoldásokés fejlett autóipari anyagok.A vendégmunkások alkalmazását feszegető kérdésre azt mondta: nem szeretnének külföldi munkásokat alkalmazni. Az első fázisban a kínai központból érkeznek majd szakemberek, hogy a helyi munkaerőt tanítsák. És lesznek olyan esetek is, amikor a helyi munkavállalókat a kínai központba fogják továbbképzésre küldeni.A beruházás ütemezéséről David James Kneale annyit közölt, hogy három fázisban gondolkodnak – ami akár lehet négy is – , de már ebben az évben szeretnének lépéseket tenni, például a Kínából idehozott szöveteket itt szőni. A gyár építéséhez 200 építőmunkásra lesz szükség, 2026–2027-ig szeretnék az új épületet felhúzni, 2028-ig pedig befejeznék a második fázist. Utána hagynának egy kis időt a harmadik fázis befejezésére, ami a tervek szerint 2033-ban történne meg.Ami a termékeket illeti, különlegesek lesznek, csak az Egyesült Államokban gyártanak ilyet. A békéscsabai gyártóközpont révén reményeik szerint be tudnak lépni az európai piacra. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai piacit elengednék, de legalább 50 százalékos vám van az USA-ban a kínai importra, úgyhogy Magyarországon ilyen szempontból sokkal kedvezőbb a helyzet – fogalmazott Kneale. Vevőket, cégeket azonban nem említett a titoktartásra hivatkozva.Bodóczi István érdeklődött, hol található olyan gyár, amelynek a Békéscsabára tervezettel egyező a tevékenysége, illetve mikor alapították ezt a céget. Az alapítás időpontjaként Kneale 2021-et adott meg, és két hasonló üzemet említett Kínából, az egyik Sanghajban van a Tesla mellett, a másik pedig Kuanghszi tartományban található, közel a vietnámi határhoz – mondta. A sanghaji gyártóbázis 150 ezer négyzetméter alapterületű, és a magyar helyszín is hasonló lesz a tervek szerint.A háttérben megbújó kínai szálEgy ilyen volumenű beruházás esetében kíváncsiak voltunk az érintett cég eddigi tevékenységére, főleg, hogy Magyarországon ismeretlen vállalkozásról van szó, de, mint kiderült, ez az információhiány nem csak hazánkra vonatkozik. Az interneten fellelhető, igen mérsékelt mennyiségű információ alapján a Vulcan Shield Global Pte. Ltd.-et (VSG) 2022. május 12-én jegyezték be, és székhelye a Marina Bay Financial Centre üveg felhőkarcolóinak egyikében található. A LinkedIn profilja szerint a cégnek 1000–1500 dolgozója van, képviselői pedig rendszeresen részt vesznek különböző ipari kiállításokonA keresésünk során több dolog is feltűnt. Az egyik, hogy a VSG honlapján a „rólunk” szekcióban nem szerepel, hogy mikor alapították a céget, de még az sem, hogy kik alkotják a cég vezetőségét. A másik furcsaság, hogy a céget egyáltalán nem említik sem szingapúri, sem más ázsiai gazdasági portálok vagy újságok cikkeiben. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot nagyobb helyi lapokkal, hátha az ő erőforrásaik segítségével fellelhetünk némi információt, de egyelőre nem jutottunk előrébb.A cég termékei kifejezetten extrém hőmérsékleti körülményekhez készülnek, és alapjuk az alumínium-oxid szál, amely kiváló hőállóságot, mechanikai szilárdságot és kémiai stabilitást biztosít. A vállalat két fő termékcsaládot kínál:hosszú alumínium-oxid szálakatés rövid szálas hőszigetelő anyagokat.Előbbit a kompozit anyagok erősítésére, hőszigetelésre és szerkezeti alkalmazásokra használják az űriparban, autóiparban, elektronikai és energetikai iparban, míg a rövid szálas termékek, amelyek könnyűek, rugalmasak, elsősorban kemence- és kazánbélés, katalizátor-támasztó rétegek, magas hőmérsékletű tömítések és ipari hővédő rendszerek alapanyagai.A VSG igen gyorsan, az alapítása után eltelt második évben, vagyis 2024-ben nyitotta meg a hivatkozott, nagyszabású gyártóüzemét a kínai Kuanghszi tartományban, amely állításuk szerint a világ egyik legfejlettebb, alumínium-oxid szálakat gyártó létesítménye. A projektet a kínai Shanghai Rongrong New Material Technology vállalattal közösen valósították meg, mintegy 10,7 milliárd jüan, azaz körülbelül 557 milliárd forint beruházással. Az üzem évi 12 500 tonna alumínium-oxid szál előállítására képes, és a cég közlése szerint a gyár létrehozása a VSG globális stratégiájának a része.A Shanghai Rongrongnak van egy saját gyára is, ez a Kneale által említett második üzem, és valóban a Tesla környékén lévő Lingang Szabadkereskedelmi Zónában található. Ehhez az üzemhez nincs köze a VSG-nek, de az a tény, hogy erre a két cégre így együtt hivatkoznak, arra utal, hogy igen szoros együttműködés van közöttük. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Shanghai Rongrong úgy hivatkozik magára, mint az egyetlen kínai cégre, amelyik képes nagy volumenben gyártani alumínium-oxid szálakat, és a VSG-vel való együttműködés révén már legalább két gyártóbázissal is rendelkezik.
|
Szijjártó 49 milliárdos állami támogatást jelentett be annak a cégnek, amelyet főszponzorként mutatott be a Honvédnál
|
A rejtélyes hátterű szingapúri cégről alig lelhetők adatok – csupán annyi látszik, hogy a nyomok Kínába vezetnek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/14/szijjarto-peter-budapest-honved-szingapuri-ceg-vulcan-shield/
|
2025-11-14 05:57:47
| true
| null | null |
24.hu
|
Pénzmosással is gyanúsítja a nyomozó ügyészség a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.Mint fogalmaznak, az újabb megalapozott gyanú lényege szerint a Budapesti Javítóintézet korábbi vezetője az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének elkövetése során a társával - a sértettek korábbi hátrányos szociális helyzetét és a közöttük lévő befolyási viszonyt kihasználva, magas szintű anyagi biztonságot és egzisztenciát ígérve - három nehéz sorsú személyt prostitúciós tevékenység folytatására, majd az így megszerzett bevételük átadására bírta rá.A gyanúsítottak az így megszerzett legalább 108.600.000 forint eredetét - annak érdekében, hogy bűncselekményből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat ne lehessen a javítóintézet volt vezetőjéhez kötni - oly módon leplezték, hogy összesen legalább 49.348.000 forintot két budapesti ingatlan és két nagyértékű gépkocsi vételárába fektették. Ezen vagyontárgyak tulajdonosa névleg a volt igazgató társa lett, akit egyébként Budapest Főváros Kormányhivatala 2014. év vége és 2015. év vége között szociálisan rászorultként tartott nyilván.A KNYF szerint a fennmaradó összegeket a gyanúsítottak a mindennapi szükségleteikre fordították, továbbá a volt igazgató több mint 59.290.000 forintot a lakásán és a javítóintézeti irodájának páncélszekrényében készpénzben, valamint több bankszámlán tartott.A közleményben kitérnek rá, a gyanúsított ezekből az összegekből újabb ingatlan vásárlását tervezte oly módon, hogy - a pénz bűnös eredetének leplezése céljából, illetve hogy azt ne lehessen hozzá kötni - az ingatlan tulajdonosa névleg szintén a társa lett volna. Az ingatlant azért nem tudta végül megvásárolni, mert a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói őt és társát elfogták, őrizetbe vették, a bíróság pedig elrendelte letartóztatásukat.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala a készpénzt, a bankszámlákon lévő pénzeket és a gépkocsikat lefoglalta, illetve gondoskodott az ingatlanok zár alá vételéről. A fentiek miatt a gyanúsított - az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén, folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettén és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségén túl - megalapozottan gyanúsítható jelentős értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével és pénzmosás vétségével- jelezték.Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását - ügyészi indítványra - a nyomozási bíró legutóbb 2025. november 29-ig hosszabbította meg.
|
Szőlő utcai javítóintézet: több mint 100 millió forintot kereshettek a lányok futtatásával a gyanúsítottak, pénzmosással is gyanúsítják a volt igazgatót
|
Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/11/szolo-utca-javitointezet-100-millio-forint-lanyok-futtatasa-gyanusitas-penzmosas/
|
2025-11-11 11:19:14
| true
| null | null |
24.hu
|
Sven Christian Schulzot Hadházy Ákos független parlamenti képviselő elvitte a kormány tervezett adatközpontjához Gödre, ahol 7 éve kezdődött az építkezés, de csupán a falak állnak. Szervereknek nyomuk nincs.Az EU a teljes költséget állta, 40 millió eurót irányzott elő a célra. Ideértve a szoftverre adott igencsak jelentős összegeket. Ám azokat soha nem vették meg, nagyon úgy néz ki, hogy a befektető kifutott az anyagi eszközökből.A képviselő szerint ez nem lenne csoda. Az ilyen esetekben a kenőpénz 20-30% szokott lenni. Ez esetben állítólag az történt, hogy az infláció miatt megdrágultak az építőanyagok. De remélhetőleg az OLAF utánajár a dolognak.Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt mondja, Göd csupán csepp a tengerben. Rengeteg helyen félbehagyták a munkálatokat. Más országokban a kormányok elbujdosnának szégyenükben, ha ekkora volna a korrupció, és ilyen rossz lenne a gazdaságirányítás. Ám Magyarországon a korrupció nem a kivétel, hanem a szabály. A hatalom nem küzd ellene, hanem összehangolja és gerjeszti.A cégek és a gazdasági egyesületek szinte teljesen belenőttek a Fidesz-rendszerbe. De Németország is élvezte a rendszer előnyeit, csak Angela Merkel kancellár kormányzása idején félrenézett. Azaz a német gazdaság profitált a bűnös gyakorlatból. Ligeti szerint minden az építőiparban kezdődött. A magyar oligarchák azt vették át először, minden munkaerő és szaktudás nélkül, hála a politikai kapcsolatoknak.Teljesen túlárazták az Unió által finanszírozott állami megbízásokat, majd azokat gyakran továbbadták német alvállalkozóknak. Mire Brüsszel rájött a suskusra, addigra késő volt.A magyar hatóságok kivizsgálnak egyes eseteket, de általában 10 év után széttárják a kezüket: nem találtak semmi gyanúsat. Ez így szokott lenni. Hatékony eszköz az EU kezében a támogatások befagyasztása, 18 milliárd eurót függesztett fel, ám a magyar gazdaság a várakozásokkal ellentétben ellenállónak bizonyult.Ligeti tagja a Korrupcióellenes Munkacsoportnak, amely az EU követelésére jött létre, de a jogász szerint a testület javára legfeljebb azt lehet felhozni, hogy nem okoz károkat. Reformokról azonban szó sincs, a 10 állami képviselő egytől egyik a Fidesz embere, és meg van győződve arról: Magyarországon minden tökéletes, itt aztán nincs korrupció.Csakhogy az ár magas, mivel Orbán kénytelen volt Kínától hitelt felvenni, az meg nem olcsó. Ligeti azonban meglepetésre azt hangsúlyozza, hogy a NER-ben nem a pénz a probléma, mert ugyan azt nagyon is szeretik a felső körök, ám az igazi botrány az, hogy megússzák a visszaéléseket.Nem a bírák és az ügyészek döntik el, hogy felelősségre vonnak-e valakit a korrupció miatt, hanem a miniszterelnök. A Bizottság szerint – idézi a Frankfurter Rundschau – Gödön 2018 és 20 között lényeges késedelmet szenvedett a beruházás. Ezért a magyar állam lefújta. Azóta a hivatalos adatokat egy állami kutatási központ szerverein tárolják.
|
A Frankfurter Rundschau bemutatja, hogyan égeti el Orbán az európai adófizetők pénzét
|
A német lap tudósítója, Sven Christian Schulz azt írja, hogy a brüsszeli milliárdok útja Magyarországon gyakran vezet fedőcégekhez, illetve olyan hálózathoz, amelyben a büntetlenség immár bevett gyakorlat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250722_frankfurter-rundschau-korrupcio-eu-magyarorszag-orban-viktor-hadhazy-akos-ligeti-miklos
|
2025-07-22 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Irány haza! - posztolta Orbán Viktor magyar idő szerint szombat délután fél 3-kor egy Trump-sapkás kormányzati csoportkép kíséretében, felszállás előtt, hogy véget ért az amerikai útja.A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. A miniszterelnökkel szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.A nagy fontosságúnak minősített tárgyalások előkészítésénél nem spóroltak a költségekkel.Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. A kormánysajtó akkor azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, amivel közbeeső leszállás nélkül meg lehet oldani a repülést. Ám a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére, ezért a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon. A repülés hossza így nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama 10 órára nőtt.Megkérdeztük a Wizz Airt, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg. A légitársaság azt írta, hogy erre vonatkozóan nem adhat ki információt, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a levelünkre.A lapunk által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként.A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül. Fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását. Ez a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.A becslés szerint így a kormányzati repülőgépbérlés költségeminimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott.
|
Mennyibe kerülhetett Orbánéknak a Wizz Air-gép bérlése?
|
A légitársaság és a kormány nem árulja el, de pilóták segítettek a kalkulációban.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/08/orban-viktor-washington-wizz-air-gep-berles-koltseg/
|
2025-11-08 14:45:36
| true
| null | null |
24.hu
|
A nyár végén kiderült: a magyar állam egy sor értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amelyek jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak - otthont adva a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint a Magyar Államkincstár egy részének. A legérdekesebb darabokat augusztusban mutattuk be.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által meghirdetett fontos épületek közül az elmúlt negyedévben kettő biztosan gazdára talált: a Belügyminisztérium Lánchídra, illetve Dunára néző tömbjére az egyetlen jelentkező a Rákosrendezőre korábban Mini-Dubajt álmodó Eagle Hills Hungary Zrt., Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő cége volt.7 fotóAz 50,8 milliárdért gazdát váltó ingatlan mellett az Alkotmány utca 27. (Benes Imre, 1903-1904) került még magánkézbe, amelyért az egyelőre ismeretlen vevőnek szintén a kikiáltási árat - 2,7 milliárd forintot - kellett kifizetnie.Az elárverezni vágyott ingatlanok sora az elmúlt hetekben újabb darabokkal bővült, most ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket, köztük egy négy tűzvészt is túlélő gőzmalmot, a modern építészet egyik elfeledett miskolci csodáját, valamint a pesti villamosokból származó bevételek szülte palotát.A magyar malomipar egyik bölcsőjeNovember 18. és 20. közt lehet licitálni a Soroksári út és a Dandár utca találkozásánál álló egykori Concordia malom területére: a szűkszavú leírás szerint a szabálytalan négyszög alakú, három utca által határolt telken a nagy malomépület (földszint plusz 6 emelet), a mellette álló raktár, illetve egy többlakásos lakóépület tartozik a most áruba bocsátott csomaghoz.A rehabilitációs területté nyilvánított, közel 2,2 hektáros telken jelenleg 11.475 hasznos négyzetmétert találunk – ez az épületek szintjeinek összes alapterülete –, így a 8 milliárd 496 millió forintos kikiáltási ár nem tűnik elrugaszkodottnak: a teljes telket nézve ez kevesebb mint 391 ezer forintos négyzetméterárat jelent.A leírás sejteti, hogy a vegyes szerkezetű malomépületnek csak a külső homlokzatai vannak téglából, belső tereit jórészt faszerkezetek adják, amelyeket részlegesen fel is újítottak, így jelenleg raktáraknak, irodáknak, illetve azokat kiszolgáló tereknek ad helyet.A teljes történet persze bonyolultabb, hiszen a reformkor derekán szárba szökkenő pesti gőzmalomépítési láz fontos képviselőjeként 1866-ra megszületett Concordia szíve hosszú évtizedeken át Budapest legnagyobb kapacitású malomipari épülete volt. A Wechselmann Ignác tervei nyomán csinos poroszsüveg-boltozattal – ez voltaképp folyamatosan ismétlődő íveket jelent a szintek mennyezetén – született központi épületet ma számos tégla-, illetve gipszkartonfal osztja részekre, ezek egy felelős beruházó kezében akár kellemes loftlakásokká, apartmanokká vagy elsőrendű irodákká is alakulhatnak úgy, hogy az építészeti értékek megmaradnak.Megmutatható értékekből az egyébként mindössze fővárosi helyi védettséget élvező malomban nincs éppen kevés, hiszen a faváz is szépen bemutatható lehet, a nagy terek pedig sokféleképp kihasználhatók.Az együttes így követheti a néhány percnyi sétára, a Soroksári út kezdeténél álló, szintén műemlék egykori Gizella gőzmalom (ép. Bachmann Károly, 1879) példáját, amely 2010 óta rejt már lakásokat és irodákat. A két épületben tehát nemcsak az eredeti hasznosítás módja, hanem a jövő is közös lehet, feltéve, ha felbukkan majd egy beruházó, aki egy felelős építész érzékeny tervét szeretné valóra váltani.A Concordia múltja sokkal kevésbé volt szerencsés, mint a Gizelláé, hiszen a 19. század malmai kiemelten tűzveszélyesek voltak, ez pedig három alkalommal is egyértelművé vált. A fából ácsolt belső szerkezetek, a túlmelegedni képes, nehéz gépek, a folyamatos légmozgás, illetve a lisztporzás együttesen először 1892-ben idézték elő, hogy lángok csapjanak fel, ezeket azonban jóval korábban megfékezték, mint az épp egy évtizeddel később, 1902. január 24-én keletkezett tűzvészt.Ekkor a teljes épület kiégett, annak ellenére, hogy a tűzoltók napokon át dolgoztak az oltáson. A harcban két tűzoltó is életét vesztette – ők voltak az akkor még fiatal szervezet első hősi halottjai –, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.Az elolthatatlannak látszó tűz végül csak semmivé vált, az újjáépítés pedig olyan gyorsan lezajlott, hogy rövidesen nyoma sem maradt. Ez nem jelentette persze azt, hogy a szerkezet erősebb vagy épp tűzállóbb lett, hiszen 1923 októberében, illetve 1964 decemberében ismételten csak riasztani kellett a tűzoltókat.Az utóbbi eset idején az épület már nem is malomként működött, hiszen a két világháború közti időszakban a hazai malomipar egyre bizonytalanabb helyzetbe került – az 1925–1926 fordulóján történt világpiaci árrobbanásban a Concordia-részvények értéke például negyedére csökkent, a vezérigazgató öngyilkos lett –, 1939-ben pedig az épületből kikerült a gőzmalomi funkció. A területet továbbra is a Concordia használta, amelyett 1948-ben – számos társához hasonlóan – államosítottak, 1951-től pedig a főépületet szimpla gabonaraktárrá fokozták le.Az ipari örökséget a Rákosi-, illetve a Kádár-korban szerencsére nem akarták nyom nélkül eltörölni, így 1978-ban itt nyílt meg – az első években csak a szakmai oktatást segítő, hat évvel később azonban már bárkit örömmel fogadó – Malomipari Múzeum. A szakma történetét egészen 2012-ig öt szinten lehetett itt megismerni, akkor azonban az intézményt ideiglenesen bezárták. Állandó kiállítóhelyet azóta sem kaptak, a tárgyak pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezelésében várják, hogy egyszer talán újra jó helyre kerülnek.Az elmúlt évtizedekben a védett főépület (a múzeum mellett) irodáknak és raktáraknak adott helyet, ez pedig mostanáig sem változott, sőt az aukció leendő győztesének vállalnia kell, hogy a jelenleg részben ott működő Magyar Államkincstár legkésőbb 2027. június 30-ig végigfutó kiköltözését tolerálja.A szomszédos egykori többlakásos lakóépület (szintén Wechselmann 1866-ban finisbe jutó munkája) nem volt ilyen szerencsés, hiszen a pince + földszint + egyemeletes struktúra jelenleg használaton kívül áll, és mielőbb teljes felújításra szorul. Mindez semmi a telek szélén néhány éve még álló, ablakaival a Dandár Gyógyfürdőt vizslató kisebb faszerkezetű raktár állapotához képest, amely 2018 márciusában vált tűz martalékává. Az egymásba szakadó szintek zaját hallva nyilvánvaló volt, hogy az akkor már az egykori Concordia területének száz százalékát kézben tartó állam nem fog a visszaépítésre gondolni.Így is lett, épp ezért csak remélhetjük, hogy legalább az együttes megmaradt tagjai előtt méltó jövő áll.Acélváros, nehéz, szürke nappalokOktóber 31. és november 4. között az állam újabb kísérletet tett az 1945 és 1989 közti időszak egyik, helyi szinten fontos emléke, a miskolci ITC (International Trade Center) székház eladására: az eredetileg MSZMP-székházként épült struktúrára az öt napon át tartó aukció során egyetlen ajánlatot sem tettek, ez azonban azt mutatja, hogy a kormány a korábbi hírekkel ellentétben jelenleg nem számol a lebontásával.Alakszai Zoltán kormánymegbízott (ma már: főispán) akkor arról beszélt, hogy a gazdaságilag felújíthatatlan épületet (bár korábban született felújítási terv) a kormány támogatásával, sőt egyenesen a Fidesz kezdeményezésére kétmilliárd forintból fogják lebontani, a helyén pedig közösségi park lesz.A kétemeletes lepényépületből, illetve egy kilencemeletes (tizenkét szintes) toronyból álló egykori pártközpontot nemcsak a mérete, hanem az értékei is különlegessé teszik, azt azonban be kell látni, hogy a Dósa Károly (ÉSZAKTERV) építész és Dufala József belsőépítész koprodukciójaként 1978-ra megszületett együttes sosem látott teljes felújítást, így nemcsak a szerkezet, hanem a gépészet, illetve az elektromos rendszerek is hamarosan ötvenévesek lesznek.A 3589 négyzetméteres telken lévő, közel 9300 négyzetméternyi hasznos területet magában foglaló, az egykori Magyar–Szovjet Barátság tere (ma Mindszent tér) sarkán álló, 150 és 500 fős tanácstermet, nyomdát, konyhát és éttermet, sőt egy a teherforgalmat lebonyolító alagutat is rejtő óriás jórészt előregyártott elemekből épült, épp úgy, ahogyan a kor legtöbb hasonló középülete.A homlokzatán zsemleszínű pirogránit-burkolatot, belső terében pedig fehér, világosszürke és vörös fapaneleket rejtő állampárti központ több érdekes és értékes műtárgyat is felvonultat: a kapuja mellett Varga Éva figurális domborműve (1978) figyeli a környezetét, rajta egy vörös csillagot az ég felé tartó alakkal, aki mellett békegalambok tucatjai repülnek.A földszinten Király József a Pálma előadóterem külső falán lévő fenyőből készült domborműve (1977) fogadja a látogatókat, amelyen egy sor ötágú csillag tűnik fel, 580 négyzetméternyi felületen körbeölelve a nagy központi teret. A kisebb előadótermet az MSZMP miskolci városi bizottsága használta, a tagokat pedig két 3×6 méteres dombormű nézte a terem rövidebb oldalairól: Janzer Frigyes munkáinak egyikén Lenin zászlóerdőben lévő arca látszik, a másikon pedig egy falióra, amely felé vízcsobbanást idéző hullámok vezetik a szemet.A 2009 óta helyi védettséget élvező épület esetében szintén fogós kérdés, hogy a különböző jogszabályváltozások, szigorodó tűzvédelmi és egyéb építési előírások miatt a felújítás hogyan futhat végig. Ha gondos gazda kezébe kerülne is, létezik-e más út, mint a szintén helyi védett budai Körszálló esetében, ahol lebontják a toronyrész jó részét, majd modern szellemben, de szintén hengeres tömegként építik vissza?Az egykori pártközpontot 2021-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal használta, akkor azonban bejelentették, hogy kiköltöznek. Ez a folyamat rövidesen el is indult, a teljes kiürítésre azonban 2025 végéig kell várni – írja az MNV oldala, bár az Urbex Session Hungary képeit látva már négy éve sem volt túl sok dolog a megmentésre érdemes terekben.A villamosok palotájaA rég csipkerózsika-álmát alvó Szabadság téri egykori Tőzsdepalota, illetve a Nemzet Főtere, a Kossuth Lajos tér közti épületek a főváros legjobb helyen lévő bérházai és palotái, így bármelyikük feltűnése az ingatlanpiacon nagy lehetőség a beruházók előtt: épp ezért akár nagy érdeklődés is lehetne a Zoltán utca 16. számú ház iránt, amelyet az állam szintén magánkézbe juttatna.A már említett Concordia malomhoz hasonlóan szintén november 18. és 20. között futó aukción ezt valaki akár már 7.222.363.000 forintért elcsípheti, sokkal olcsóbban, mint a nyár végén már eladni vágyott, de csak kevés esetben gazdára találó minisztériumi és állami épületeket.Az első látásra társasháznak tűnő Nádor sarki ház valójában ma a NAV irodaházaként működik, így a különböző részek állapota egységes, sőt műszakilag és esztétikailag is jó állapotú. Megvásárlásával az új gazda olyan ingatlanhoz juthat, amelynél nincs feltétlenül szükség nagy változtatásokra, azt azonban mindenképp meg kell várnia, míg az adóhatóság – legkésőbb 2027 júniusáig – átköltözik az új irodájába.Az összesen 6882 négyzetméternyi hasznos teret rejtő, pince + földszint + félemelet + 4 emeletes házban a Rákosi-korban a Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Központja (1952), a Kádár-kor végén pedig az MHSZ, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség, valamint a Magyar Rádióamatőr Szövetség működött, építtetője azonban nem az állam volt, hanem a Budapest Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a századforduló fővárosában működő hét villamoscég egyike.A Mészáros János és Gerstenberger Ágost Emil közös munkájaként, 1900–1901-ben (előbbi évszámot a kapu felett is megörökítették) megszületett házat átadása óta számos alkalommal átépítették. A sort egy 1905-ös változtatás indította el, de a háború után Wellisch Tibor (1945–1948), majd közel harminc évvel később (1974) Vadász György is fejlesztette a belső tereket.Azt nem tudni, hogy ezek összességében mennyi változást okoztak, a belső homlokzatok azonban dísztelenek, sőt esélyes, hogy az egyikük teljes egészében Wellisch terve nyomán született:Ezek a jövőben tovább változhatnak majd, a műemléki környezeti státusz, a teljes Belváros-Lipótvárost érintő védettség, illetve az itt külön meglévő egyedi védelem együttesen azonban remélhetőleg elég lesz ahhoz, hogy gyökeres átalakulásra ne kerüljön sor. Az elmúlt évek környékbeli projektjeit, így a Magyar Nemzeti Bank bővítését látva erre persze nincs túl sok esély.Józsefvárosi modernSzintén a napokban nyitott a VIII. Kisfaludy utca 11. számú ingatlanért folyó licit. A három épületből álló együttes jó adottságokkal rendelkezik, az 1,9 milliárd forintos kikiáltási ár pedig nem is túl sok egy 1164 négyzetméteres, részben beépített telekért.A leírás szerint az alumínium- és műanyag-nyílászárókkal egyaránt rendelkező épületek műszakilag és esztétikailag is jó állapotúak – most is használatban vannak –, léteznek azonban olyan terek, amelyek felújításra szorulnak. Ez az állítás az utcafronti – tehát a járókelők számára egyedüliként szem előtt lévő – ötemeletes irodaházat nézve nem tűnik helytállónak, hiszen az szennyezett és kopott.Az utcára néző főépület kiugró középrészével, színhasználatával és részleteivel érdekes tükre a saját korának, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat központjaként született struktúra 1986-ban nyitotta meg a kapuit. Az udvari oldalon ehhez két a hatvanas évek eleje óta álló, mára egyszerű szárnnyá vált kisebb épület csatlakozik: azok egykor az ÉM Épületszerelő Vállalat, majd az ÉM Csőszerelőipari Vállalat üzemi épületei voltak, épp úgy, mint a különálló, kisebb épület, amely akár átalakítás nélkül is megtartható.Az irodafunkció esetleges új tulajdonos általi továbbvitelének egyetlen gátja az lehet, hogy a 2452 hasznos négyzetméterhez csak két-három felszíni, telekbelsőben lévő parkolóhely tartozik, ez pedig akkor sem lesz elég, ha a jövőben is egy cég használja az épületeket. Az új gazdának emellett még azzal is ki kell békülnie, hogy egy ideig még nem kerülhet a telekhatáron belülre: az adásvételi szerződésnek része lesz az a kitétel, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala csak valamikor 2027 júniusáig költözik ki a terekből.Telefonközpontból postaA pályája első két évtizedében a szecesszió, a premodern és a historizmus világába is belekóstoló Wellisch Andor (1887–1956) a húszas és harmincas évek fordulóján számos pályatársával együtt a Bauhaus inspirálta modernizmus felé fordult: ennek a változásnak az első nagyobb munkája az egykori zuglói telefonközpont, amely a legtöbbek fejében postahivatalként van jelen.A Thököly és az Amerikai út sarkánál álló, a modernizmusból sokat merítő, részben téglahomlokzatú épület az elmúlt években sokasodó postahivatal-bezárások áldozatává esett, így csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül az ingatlanpiacra. Erre mostanáig kellett várni: az állami cég november 14. és 18. között várta a korábban jelentkező érdeklődők licitjeit, remélve, hogy valaki megadja a kerek 422 millió forintos kikiáltási árat.Az árverés részleteit végigböngészve kiderül, hogy az egykor bonyolult telefonközpontokat és gépeket rejtő ház területéből a posta alig a felét hasította ki, a többit a szolgálati lakások foglalták el. A közel ezer négyzetméteres telken egy apró melléképület is áll, a ház pedig részben alápincézett, így ebben az esetben akár még a lakásokká alakításnak is lenne értelme.Újabb próbálkozásAz október végén sikertelenül eladni próbált egykori Magyar Általános Hitelbank-székházról (Alpár Ignác, 1910–1913), a Pénzügyminisztérium jelenlegi otthonáról az MNV-árveréseket bemutató korábbi cikkünkben már meséltünk, most azonban újra beszélni kell róla, hiszen az állam ismételten megpróbálkozik a dologgal.Az érdeklődőknek ezúttal egy tíz százalékkal alacsonyabb kikiáltási árat kell majd megemészteni, illetve átgondolni, hogy szeretnének-e legalább 33,853 milliárd forintot fizetni egy méretes műemlékért. December 9. és 11 között meglátjuk, döntött-e így valaki.
|
Újabb értékes épületeket ad el az állam
|
A magyar állam több értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amik jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak
| null | 1
|
https://24.hu/kultura/2025/11/19/ismeretlen-budapest-mnv-arveres-concordia-malom-miskolc-mszmp-szekhaz-posta-penzugyminiszterium-ujra/
|
2025-11-19 15:32:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Kezdettől fogva kérdések övezték, hogy az állam miként tudja majd hasznosítani a - most éppen a belvárosban építkező - Pázmány Péter Katolikus Egyetem által direkt "vidékre" megálmodott, Makovecz Imre tervei szerint megépült piliscsabai komplexumot, és az aggodalmak nem voltak alaptalanok. A Pázmány 2020-ban hagyta el végleg a területet, amelynek jó része kihasználatlan, s csak viszi a közpénzt.A létesítmény kezelésére 2021-ben 6 milliárd forintos tőkével létrehoztak egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke pont a vidéki campus egyik ötletgazdája, Maróth Miklós lett. A Makovecz Campus Alapítvány (MCA) feladatát így határozták meg: "A magyar tudományok és a tudományos kutatási lehetőségek fejlesztése egy nemzeti tudáspark keretében."Az viszont a későbbi években sem látszott, hogy a közalapítvány akár szellemi műhelyként, akár az ingatlan üzemeltetőjeként vagy fejlesztőjeként képes lenne valóban kihasználni az óriási ingatlant. Emiatt olyan találgatások is napvilágot láttak, amelyek szerint más szervezet beköltöztetésével próbálnának meg életet lehelni a hátrahagyott, jobbára üresen álló épületegyüttesbe. Korábban felmerült például az, hogy az azóta darabjaira szedett Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat egyes egységeit költöztetik a főváros északi agglomerációjában lévő településre, de ebből sem lett semmi.Lapunk megkeresésére az MCA azt közölte: nincs tudomásuk „más intézményeknek vagy funkcióknak a piliscsabai campusra telepítéséről”. Pedig úgy tűnik, a szervezet sem képes kitölteni a rendelkezésére álló teret. Annak ellenére sem, hogy az alapítvány a fennállása óta legnagyobb létszámmal, 91 munkavállalóval, illetve 8 tisztségviselővel működik. Ez egyébként nagyjából a duplája az elmúlt másfél évben jellemző 44–47 közötti létszámnak, ami mellett az alapítvány 2024-ben mintegy 395,4 millió forintos „személyi juttatásokkal” számolt.A látványos idei létszámnövekedést az alapítvány „az elmúlt időszakban jelentősen bővült tevékenységi körünkkel és kutatási projektjeink számával” magyarázta. Csakhogyműködésük továbbra is a hatalmas campus 19 épülete közül ötre korlátozódik,mert – mint írták – „a többi állapota miatt jelenleg nem alkalmas használatra”.Az „üzemképesek” egyikében, az Augustineumban négy, a kutatók által „rotációs rendszerben használható” kutatószoba mellett egy még bővülő, egyelőre 3200 kötetes könyvtár üzemel. Ennek az épületnek a felújítására, illetve állagmegóvására eddig valamivel több mint 99 millió forintot költöttek saját karbantartóik munkáján kívül. A benne található olvasótermen és kutatószobákon – a három könyvtároson kívül – 52 tudományos munkatárs osztozik.Az alapítványnál egyébként nyolc öt-öt éves időszakra tervezett kutatás folyik jelenleg, amelyek „témáiként” az alapítvány az alábbiakat adta meg meglehetősen nagyvonalúan: „történettudomány, ókortudomány, régészet, művészettörténet, vallásbölcsészet, nyelvészet, szociológia, közgazdaságtan”. Lezárt projektként könyvkiadásaikat említették: honlapjukon hét tavalyi és öt idei kötet szerepel. Az alapítványnál a kutatási projektek, az elkészült publikációk és megjelentetett kötetek mellett a tudományos jellegű rendezvényeikbe bekapcsolódó személyek számát is fontos szempontnak tartják tevékenységük értékelésénél. Ehhez képest nem tűnnek túlságosan impozánsnak az adatok: két tudományos rendezvénynek adtak otthont, idén májusban 25 fő személyes részvételével tartottak négynapos „középkori oklevélnyelv latin szemináriumot”, tavaly pedig 9 látogatót vonzottak be a kétnapos, „Európa – Kereszténység – Fenomenológia” című konferenciájukra.Az ilyen eseményeknek két épületükben, az Emericanumban és a Stephaneumban biztosítottak helyszínt, amelyekre eddig 334, illetve 3 millió forintot költöttek el. Az előbbi épület egyébként az adminisztráció mintegy 11 munkatársának egyik munkahelyeként is szolgál, a Iustineum nevezetű épülettel együtt, amire csaknem 18 millió ment el külsős szerződésekkel, és amit az alapítvány üzemeltetési dolgozói is használnak. Az üzemeltetésben dolgozó 22 munkavállalónak egy külön műszaki épület is rendelkezésére áll.Költeni azonban nem csak ezek fenntartására kellett. Éppen folyik a Quaestura épületének durván 548,4 millió forintba kerülő felújítása. További hét épület – köztük a kisebb és a nagyobb porta, valamint a régi Szent Lujza kollégium – felújítására vagy állagmegóvására összesen mintegy 67 millió forintot adtak ki. Majdnem 140 milliót pedig az ingatlan egészét érintő – nem az egyes épületekhez kapcsolódó – munkálatokért fizetett az alapítvány.Az eddig felsorolt tételek együttesen mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnak, csakhogy ebbe nem számítanak bele a szervezet saját karbantartói által elvégzett munkálatok, amelyekkel együtt már közel kétmilliárd forintra emelkedik a nagyrészt használaton kívüli komplexum fenntartásának eddigi összköltsége. Idén februárban csak az épületek és külső területek állagvédelméhez szükséges munkák megtervezésére nettó 30,5 millió forint értékben kötött szerződést a Makovecz Campus Alapítvány.
|
Amikor 9 főnek tartanak konferenciát - továbbra is nyeli a milliárdokat Makovecz Imre piliscsabai álma
|
Öt éve hagyta el piliscsabai komplexumát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az óriási ingatlan jó része azóta is kihasználatlan, de a terület felvirágoztatásával megbízott Makovecz Campus Alapítvány azért már elköltött kétmilliárdnyi adóforintot – tudta meg a HVG.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_hvg-makovecz-campus-alapitvany-piliscsaba-pazmany-peter-katolikus-egyetem
|
2025-11-17 14:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt ügyészét, aki - mások mellett - a Simonka György volt országgyűlési képviselő és társai ellen indult bűnügy nyomozásában is fontos szerepet töltött be.Szabó Esztert nem a Fidesz volt politikusa ellen zajló eljárással összefüggésben vádolták meg, hanem azzal, hogy más büntetőeljárásokban ügyészként kenőpénzért cserébe, a hivatali helyzetével visszaélve információkat szolgáltatott különböző személyeknek, köztük a szóban forgó bűnügy harmad- és negyedrendű vádlottjának.A volt ügyészt a nyolcéves börtönbüntetés mellett tíz évre eltiltották a közügyektől, és végleges hatállyal eltiltották a jogi hivatástól.Györkös Zoltán bíró a csütörtökön megtartott tárgyaláson úgy indokolt, egy forrásból fakadó bűncselekménysorozatról van szó, és halmazati büntetést szabott ki, így Szabó esetében kettőtől 12 évig terjedő szabadságvesztés jöhetett szóba, ennek a középmértékét hét évben határozta meg, és ettől fölfelé tért el. Mint mondta, súlyosító körülmény volt, hogy Szabó közbizalmi pozícióból követte el a bűncselekményt, és folytatólagosan.
|
Nyolc év börtönre ítélték a Simonka-ügy volt ügyészét
|
Szabó Eszter 63,5 millió forint kenőpénzt fogadott el, de nem a Simonka-üggyel összefüggően.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/itelet-birosag-korrupcio-vad-volt-ugyesz-knyf-kenopenz-simonka-gyorgy-bunugy/
|
2025-11-06 12:08:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Lázár János (Fidesz) - ígéretének megfelelően - benyújtotta A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek célja, hogy "állami építési beruházások esetében azon gazdasági társaságok és kapcsolt vállalkozásaik, amelyek ezen beruházások tekintetében a közbeszerzési szerződéseket súlyosan megszegik, a jótállási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, azok ne lehessenek fővállalkozók, alvállalkozók, erőforrást biztosító szervezetek".Az építés és közlekedésügyi miniszter azt követően lépett, hogy már többször is bírálta a Strabagot, amiért kivitelezőként nem javította ki a megsüllyedt M30-ast. Lázár János szerint törvénymódosítása kiegészítené a kizáró okokat azon gazdasági társaságokkal, amelyek állami építési beruházásoknál súlyos szerződésszegést követtek el.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki) »r) maga vagy kapcsolt vállalkozása az elmúlt öt évben uniós értékhatárt elérő állami építési beruházás esetén a korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben vállalt kötelezettségét súlyosan megszegte, különösen ha a jótállás vagy kellékszavatossági jog teljesítése vonatkozásában a szerződésben vagy a felek megállapodásában foglalt határidő eredménytelenül eltelt.«A módosítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban is alkalmazni kellene.Előzőleg Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője viccesnek nevezte Lázár János keménykedését, mondván, a nem teljesítő vállalkozásokat eddig is ki lehetett zárni a közbeszerzésekből.Facebook-oldalán idézte is a hatályos jogszabályt. "63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta."Vitézy Dávid szerint Lázár János módosítása figyelemelterelés. Azt írta: a Strabag nyilvánvaló felelőssége mellett a miniszternek arról is be lehetne számolnia, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megszüntetése és az ő ötlete nyomán a ciklus elején kialakítottteljesen abszurd struktúra, miszerint minisztériumi főosztályok az út- és vasútépítési beruházások megrendelői és irányítói, mennyiben járult hozzá az M30-as autópálya körüli elmúlt években tapasztalható káoszhoz?Az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető oldalán tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti szakaszon lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi. Lázár János korábban ultimátumot adott az osztrák gyökerű cégnek, hogy október 31-ig javítsa ki az útszakaszt.
|
Lex Strabag: Lázár János mégis benyújtotta
|
A törvénymódosítás a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra is érvényes lenne.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/04/lex-strabag-lazar-janos-kozbeszerzes-vitezy-david/
|
2025-11-04 06:47:57
| true
| null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.