text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelentetettközleményébentájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy az igazgatósága elhatározta a 4iG NKP Kötvény 2031/II. Kötvény feltételeinek módosítását a befektetők 100 százalékos jóváhagyása mellett. Ez a kötvény 2025.12.17-ig évi 6 százalékos fix kamatozású volt, amelyet követően a lejárati napig (2031.12.17.) évi 6.75 százalékosra változik.A kötvény teljes névértékét a kibocsátó csak a lejárati napon törleszti (vagyis a 2026 és 2030 közötti időszakban résztörlesztésre nem kerül sor).A Magyar Nemzeti Bank (MNB) NKP-programjában aktív hitelminősítő, a német Scope Ratings előzetesen támogatta a kötvény feltételeinek módosítását változatlan minősítés mellett, kiemelve a 4iG likviditásának további javulását.A Telex rendszeresen nyomon követte a kormányzat által sokféle módon támogatott 4iG mindenféle állammal kapcsolatos ügyleteit, például csak az idén a tőzsdén jegyzett cég egyvédelmi portfóliótvett az államtól, míg egy másiktranzakcióbanaz állam vett a 4iG-tól műsorszórót.A 4iG több szakmai területen (informatika, távközlés, védelmi ipar, űrkutatás) rendkívül sokat tranzaktál, itthon is, külföldön is, és egy ilyen folyamatban mindig kulcskérdés, hogy ez a sok mozgás finanszírozható marad-e. A tőkeszerkezeten még biztosan lehet majd módosítani, a csoportban több távközlési kereskedelmi és több infrastrukturális cég is található. A sok-sok széttördelt infrastrukturális céget értelmesen össze lehet olvasztani, és ebbe be lehetne vonni egy külső szakmai vagy pénzügyi befektetőt.Mindenesetre aPortfolioemlékeztet rá, hogy nem kis kötvényről van szó, 2021-ben összesen 370 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki a 4iG.A piac nem fogadta rosszul a bejelentést, a tőzsdei árfolyam december 22-én - cikkünk írása idején - pluszban volt.A bejelentés pozitívuma, hogy a következő évek cash-flow-ja "könnyebb lesz", hallottuk, ugyanakkor az nehezebben értelmezhető, hogy 2031-ben hogyan lenne hirtelen olyan rengeteg sok készpénze a cégnek (közel egymilliárd euró), hogy mindent egyszerre fizessen vissza. Az idei évben a gazdasági közvélemény több izgalmas hitelmódosítási, illetve refinanszírozási történetet is figyelhetett.ANitrogénműveknekés a lengyelGTC-nekis sikerült végül valamilyen megoldást találni, de ezekben az esetekben küzdelmesebb volt a hitelezőkkel megállapodni. A 4iG a tárgyalásokat nem részletezi a közleményében, a piacon nem is volt korábban hír arról, hogy ez napirenden van, de a kötvényesek 100 százalékának jóváhagyása azt jelzi, hogy az érintett közösségi és magánfinanszírozók elfogadták a 4iG által letett finanszírozási pályát.
|
A 4iG bejelentette: 2031-ben, egy összegben szeretné visszafizetni az NKP-kötvényét
|
A kötvénybefektetők 100 százaléka elfogadta, hogy türelmes lesz, ha egy kicsit nagyobb kamatot kap.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/22/a-4ig-hitel-refinanszirozas-nkp-kotveny-adossag
|
2025-12-22 15:24:03
| true
| null | null |
Telex
|
Könnyített térségek kijelölésétjavasoljaaz Energiaügyi Minisztérium (EM) a szélerőművek létesítésének szempontjából tizenhét járásban, zömmel az északnyugati országrészben. A gyorsabb engedélyeztetés és a kedvezőbb feltételek biztosítása is mutatja, hogy mintegy másfél évtized után meggondolta magát a kormány a szélenergia elutasításával kapcsolatban.Előzmények: 2016-ban a kormány lényegébenellehetetlenítettea szélturbinák telepítését, igaz, ekkor már vagy tíz éve nemengedélyeztekúj projekteket a hatóságok, amiben szerepet játszhatott az ezt övezőprocedúrákátláthatatlansága is. Közben azonban sokat javult a szélerőművek megtérülése, Magyarország nagy részén már jó kihasználtság mellett üzemelhetnek.Az uniós támogatások kifizetésének egyikfeltételéülszabta az Európai Bizottság a szélerőmű-beruházások akadályainak felszámolását 2022-ben. A kormány a 330 megawattnyi szeles kapacitás legalább 1000 megawattig való növelésén túlvállaltaolyan területek kijelölését, ahol könnyíti a szélturbinák telepítését - erre kerülhet most sor az EM javaslata alapján.Számokban: a kormánynak nemtetszőszélerőművek szerepe a magyar energiatermelésben jócskán elmarad az Európában jellemző szinttől a beruházásokat évekig ellehetetlenítő szabályok miatt: a hazai villamosenergia-igény mindössze egy százalékát fedezte tavaly a szélerőművek által megtermelt áram, míg az uniósátlage tekintetben 19 százalék volt 2024-ben.Alulnézet: több befektető érdeklődik, amelyek közülkiemelkedika Green Energy Investhor Zrt. 499 megawatt kapacitás fejlesztésére vonatkozó jelentkezésével. A Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában álló cég - ami a Tiborcz IstvánhozkapcsolhatóEquilor Alapkezelőhöz tartozik - viheti el a kiosztható lehetőségek 72 százalékát.Megjelent egy olyan cég is az engedélyeztetni szándékozók körében (az Alternatív Energia Holding Kft.), amelynek vezetői és tulajdonosai között felbukkant Sájer Gábor, aki Tiborcz Elios-csoportjában is már vezető volt,vette észrea Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által rövid időre az internetre feltöltött dokumentumokban.Mi várható? Az új szélerőművek 2029-től állhatnak üzembe, és ha az EM könnyített szabályozású térségek kijelölését célzó tervezete átmegy, akkor a 17 járásban az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méter lehet a tornyok mérete, és más országrészektől eltérően nem szükséges mezőgazdasági művelésre hasonlóképpen alkalmas csereterületet biztosítani.
|
Hamarosan kiderül, lesznek-e 199 méter magas szélerőművei a Tiborcz-érdekkörnek
|
Tiltás után könnyítésekkel támogatná a kormány a szélerőmű-beruházásokat, amelyek iránt Tiborcz Istvánhoz köthető szereplők is érdeklődnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/05/konnyitesek-szeleromu-beruhazasok-javaslat-energiaugyi-miniszterium-tiborcz
|
2025-10-05 16:55:39
| true
| null | null |
G7
|
A közbeszerzési eljárásokat már másfél évtizede a Fidesz-közeli vállalatok dominálják. Különösen így van ez a gyorsforgalmi utak építésénél, az idén átadott és jelenleg épülő összes magyarországi autópályát a Duna-csoport, a korábban Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László vállalatbirodalma építi, amelynek legfontosabb tagja a Duna Aszfalt Zrt.Összesen 609 milliárd forintnyi megbízásról van szó. Miután ezek az állam pénzéből készülő gyorsforgalmi utak megépülnek, a 20 kilométeres M6-os szakasz kivételével mind átadják őket a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós sztrádaüzemeltetőnek (MKIF), amely ezután még a pályák fenntartását is kiszámlázza az adófizetőknek.Már megszokhattuk, hogy nagyobb léptékű állami építési megbízáshoz fővállalkozóként nemigen juthat nem a NER-hez kapcsolódó vállalkozás. Még látványosabb azonban ez a jelenség, ha megnézzük, hogy kik kaptak engedélyt az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára.Ezt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bányászati adatbázisa alapján lehet követni. Ittszámon tartják, hogy melyek azok a célkitermelési helyek, amelyeketa sztrádatörvényértelmében használnak a kivitelezők.Az adatbázis alapján látványos, hogy 2012-2014 között hogyan pörgött fel a NER-es építőipari cégek teljesítménye, ekkoriban még a Közgépnek köszönhetően. A G-nap után volt egy kis kihagyás, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László körül csoportosuló NER-kivitelezőket felvirágoztassák.A bányászati adatbázisban az engedély időpontja későbbi, mint a közbeszerzési eljárások kihirdetése, hiszen a munkák kezdetéhez kapcsolódik a töltések alapozásához szükséges bányászati anyagok kitermelése. Mivel egy autópálya építése több évig is eltart, ezek az engedélyek jellemzően két-három évre szólnak.Az alábbi ábrán ezért azt is megmutatjuk, hogy milyen arányokat kapunk, ha az engedélyezési időszak alatt egyenletesen elosztjuk a kitermelésre engedélyezett mennyiséget. Az alábbi ábrán a NER-cégek mellett a piaci magyar és a külföldi cégeket is feltüntettük.Jól látszik, hogy a 2010 előtt domináns külföldi szereplőknek még pár éve is jelentős kitermelési tevékenységük volt, 2021 után azonban ez szinte teljesen eltűnt. (Az előttünk álló évek értékei természetesen még változhatnak, ha új engedélyeket ad ki a hatóság.)Érdemes megjegyezni, hogy ugyan egyeduralkodók lettek mára a kormányközeli cégek a nagyobb mélyépítési projekteknél a célkitermelőhelyek adatai alapján, de emiatt nem nőtt feltétlenül a teljesítményük. Előbb a költségvetési nehézségek, majd a leálló uniós támogatások miatt a korábbi évek szintjének felére csökkent ugyanis az építési dinamika.A NER tarolása a célkitermelőhelyeken is csak arra volt elég, hogy mérsékelje az uniós pénzek hiányában látványosan csökkenő állami beszerzések hatásait. A kormányközeli cégek úgy növelték részesedésüket a mélyépítési piacon, hogy a csökkenő közbeszerzések csak őket találták meg, a hazai piaci cégek és a külföldi vállalatok nem jutottak munkához, vagy legfeljebb alvállalkozóként.Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a konzorciumok vezetője, a fővállalkozó kér engedélyt, de nem ők maguk végzik a kitermelést, hanem alvállalkozóik. Emiatt a bányanyitási engedélyek és az itt kitermelt alapanyag leginkább arra világíthat rá, hogy mely fővállalkozókon folytak keresztül az állami megrendelések, a piacináljóval magasabbprofittal.Az alábbi grafikonon jól lekövethető, hogy az egyes időszakokban éppen mely vállalatok voltak meghatározók a gyorsforgalmi utak építésénél. A francia Colas és a német/osztrák Bilfinger Berger, Porr és Swietelsky szerepe akkor volt a legnagyobb, amikor az M6-os koncessziós (ppp) formában megvalósított szakaszai épültek.A Strabag - ebből a szempontból - legerősebb időszaka pedig az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti szakasza megépítésének idejére esett. A Duna Aszfalt először az M43-as autópálya Makótól a határig tartó szakaszának építésével tűnt fel a színen, hogy mostanra egyeduralkodóvá váljon. Ráadásul a Szíjj-Mészáros páros autópályás koncessziós cégének (MKIF) építkezései - mint az M1-es bővítése - még nem is látszanak az adatbázisban.A 2010 óta tartó időszakban az engedélyezett kitermelést*az engedélyezési időben időarányosanfigyelembe véve az látható, hogya Duna Aszfalt a magyar útépítés királya, a teljes kitermelhető, útépítéshez használt bányászható mennyiség harmada kötődik hozzájuk.Ebben az időszakban a második és harmadik helyen a francia hátterű Colas és az Európa egyik legnagyobb építőipari cégének számító Strabag található. Hárman a jelentős útépítések harmadát kezelhették a bányászati adatok alapján.Az utóbbi 15 évben összességében még a multik enyhe fölénye látható, ha azonban fennmaradnak az utóbbi évek folyamatai, akkor ez már nem lesz sokáig így.
|
Elfoglalta a NER a bányákat, övék az összes útépítési kitermelés
|
Ahogy a szűkülő piacon egyeduralkodóvá vált a Duna Aszfalt, a gyorsforgalmi utak fejlesztését szolgáló bányák is hozzá kerültek, ami nagy fordulat az utóbbi évtizedek multidominanciája után.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/09/gyorsforgalmi-utak-ner-cegek-banyak-celkitermeles-dunaaszfalt-colas-strabag
|
2025-10-09 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Személyes sikerekéntkommunikáltaLázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. október 10-én megjelentetett közbeszerzésieljárásaszerint 93 használt svájci motorvonatot szerezne be az állami vasúttársaság. Önmagában már az is érdekes, hogy ennek ennyire kellene örülni, hiszen a Fidesz-kormányok alatt korábban szereztek be jelentős számban új vasúti szerelvényeket is, elég csak a Stadler Flirt és Kiss motorvonatokra gondolni.Ráadásul még egyáltalán nem biztos, hogy meg is valósul a beszerzés, a hirdetmény nélküli tárgyalásosközbeszerzéstelső lépésben a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kellene jóváhagynia. Erre tíz munkanapja van a szervezetnek, amely megkeresésünkre azt válaszolta, hogy folyamatban lévő eljárással kapcsolatban nem tud nyilatkozni.A hatályos törvények szerint árubeszerzés esetén 15 millió forint felett hazai, 55 millió forint felett uniós nyílt közbeszerzési eljárást kell kiírni. Ezt megkerülve, egyetlen partnerrel tárgyalva szeretne a MÁV leszerződni, amit csak akkor fogadhat el a hatóság, ha nagyon alaposan, észszerűen, a jogszabályokat betartva érvel a kiíró. A nekünk - név nélkül - nyilatkozó szakemberek szerint ez azonban nem történt meg.A fő problémák:Nem tudta megindokolni a MÁV, hogy miért pont most van szükség az eljárásra, a normálistól eltérő, gyorsított módon, ha már lassan egy éve ismert a beszerzés lehetősége.Nem sikerült meggyőzően megindokolni, miért jobb alternatíva a használt járművek beszerzése az újakhoz képest.Hiányzik az indokolás, hogy miért nem osztják meg a lényegi adatokat, úgymint a beszerzési ár, az ajánlatot adó partner neve.A használt és új járművek műszaki adottságait nem hasonlítják össze.Nem indokolják, milyen műszaki és gazdasági számítások alapján választották ki a várható élettartamot.Hiányzik a jelenérték-számítás a több évtizedes pénzáramok összehasonlításában.A közbeszerzés uniós és hazai szabályrendszere elképesztően bonyolult, tapasztalt szakértőknek is sok kihívást tartogat. Hogy egy közelmúltbeli, nagy visszhangot kiváltó esetet említsünk: a Szépművészeti Múzeum 50 millió forintosbírságotkapott, mert közbeszerzés nélkül vásárolt műtárgyakat.A buktatókról sokat tudnak mesélni az ellenzéki vezetésű városok és azok cégeinek vezetői is, ezek a vállalatok számos közbeszerzési büntetést kaptak már, a BKK kálváriájáról ebben acikkbenírtunk részletesen. Ebből az is kiderült, hogy azért akad példa állami vállalatok, köztük a MÁV megbüntetésére is.A MÁV kiírása alapján már megvan, hogy mely vasúttársaság melyik járműveit szereznék be. A ma még átlagosan 20 éves, 93 darabos svájci Stadler GTW motorvonatok mind a Thurbo AG flottájához tartoznak. A közbeszerzési dokumentáció tételesen fel is sorolja, hogy a svájci vasúttársaság melyik vonatait akarják megvenni:GTW 2/8 AJU hosszú típus: 13 db;GTW 2/6 AK rövid típus: 41 db;GTW 2/8 AKL hosszú típus: 39 db.Sőt, a szerződéstervezet preambuluma még konkrétabban leírja, hogy miről szól a beszerzés*"2022-ben a Svájci Szövetségi Vasút (SBB), a Thurbo AG és a Regionalps AG keretmegállapodást írt alá a Stadlerrel 510 egyszintes FLIRT motorvonat szállításáról, amelyből 286 db járművet a vasúttársaságok meg is rendeltek. Ebből a megrendelésből a Thurbo AG 107 új FLIRT-öt vásárol, amelynek eredményeképpen a jelenleg üzemelő, összesen 110 db-os Stadler GTW flottát 2026 és 2034 között az új járművek érkezésével párhuzamosan fokozatosan kivonja a forgalomból. A forgalomból kivonni tervezett 110 db GTW motorvonatból 93 db alkalmas a magyarországi üzemre való átalakításra, mely motorvonatok jelen adásvételi szerződés tárgyát képezik."(a csillagra kattintva olvasható).Versenyről tehát szó sincs, a közbeszerzést kiíró MÁV Személyszállítási Zrt. megnevezi a megvásárolni kívánt járműveket és az értékesítő vasúttársaságot. Épp ezért indítottak nyílt közbeszerzés helyett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ahova csak a kijelölt ajánlattevőt hívják meg. Az ajánlattételi határidő pedig azért október 28., hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) nem hagyja jóvá az eljárást, akkor addig a MÁV azt költség nélkül vissza tudja vonni.A nyolcoldalas, a normál közbeszerzési folyamatok alóli felmentést kérő dokumentum nem tűnik meggyőzőnek a közbeszerzésekben jártas forrásaink szerint. Ők úgy látják, hogy nem lenne meglepő, ha ezt nem hagyná jóvá a KDB.Az egyik kérdés, hogy miért nem nyilvános a közbeszerzési portálra feltöltött anyagban, hogy ki a felkért ajánlattevő - amikor elég nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a Stadler Magyarország Kft. Ezt piaci forrásaink is megerősítették.A MÁV nem indokolta meg, hogy miért nem hozta nyilvánosságra sem ezt, sem az ajánlat részletes tartalmát. Szerintük azért kell a piaci versenyt megkerülni, mert a jelenlegi beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, a piaci árakhoz képest lényegesen olcsóbban lehet beszerezni a járműveket, és erre más eljárás keretében nem lenne lehetőség.Érdemes az érveket egyesével végigvenni!Rövid ideig áll fenn a lehetőség: a járművek 2029 és 2035 között érkeznének meg, így legfeljebb arra lehet gondolni, hogy más vásárló lecsapna rájuk a MÁV helyett. De a sürgősségi indoklás hitelét gyengíti, hogy már januárbanbeszéltezekről avonatokrólmint potenciálisan megvásárolhatókról Lázár János, és egyelőre nem kapkodták el őket.A piacinál alacsonyabb ár: nem adtak meg nyilvánosan elérhető adatokat, de erre még visszatérünk. Mindenesetre kétséges, hogy miért adnák a piaci árnál olcsóbban ezeket a járműveket - főleg akkor, ha tényleg olyan kapósak.Más eljárás keretében nem lenne lehetőség a beszerzésre: ez a megállapítás talán a leginkább problémás. Lehetne eljárást kiírni használt és új járművekre, a teljes életciklusra vetített költségeket figyelembe véve, akár vásárlást, lízinget és hitelt is lehetővé téve. Így tisztán látszanának ezek költségei és hasznai.A MÁV arra hivatkozik, hogy piackutatás keretében megkerestek 17 céget, de egyik sem tudott a kért mennyiségben és minőségben használt vonatokat felajánlani. A probléma ezzel az, hogy ez nem egyezik meg a közbeszerzési törvénynek megfelelő előzetes piaci konzultációval, hiszen nem jelentkezhetett rá bárki, így akadhat olyan potenciális szállító, akit nem kerestek meg. A piackutatás fogalma ebben a formában nem értelmezhető a közbeszerzési törvény szerint. Érdekes lesz ezért látni, hogyan ítéli meg a KDB a "fürkészést", ahogyan Lázár Jánosneveztea piackutatási folyamatot.Az összehasonlításhoz nem kell túl messzire menni. Az osztrák ÖBB is hirdetmény nélküli eljárásbanvettközel 88 milliárd forintért 17 emeletes nagy sebességű vonatot a német DB-től. Előtte Európa-szerte meghirdették a használt járművekre vonatkozó indikatív (nem kötelező ajánlatot tartalmazó) nyilvánospiackutatásukat, ami a MÁV esetében elmaradt.Ilyen hosszú idő alatt lehetne új járműveket is vásárolni, hiszen két-három éves szállítási időre már elérhetők ilyenek a piacot ismerő forrásaink szerint. A MÁV arra hivatkozik, hogy összevetették a használt beszerzés indikatív árát férőhelyekre vetítve egy új járművek beszerzésére vonatkozó előzetes piackutatás adataival. Ez azonban furcsa számítás, hiszen egy használt járműnél mindig alacsonyabb ez az ár - mintha egy tízéves és egy új személyautó árát hasonlítanánk össze az öt ülőhelyre vetítve.Ennek kiküszöbölésére szolgál a hasznos élettartamra vetített költségek összevetése, amit a MÁV is megtett, némi csavarral. Az idehaza átlagosan 25 évesen*számításaink szerint, az elérhető adatok alapján. A vonatok átlagéletkora jelenleg 20 év.forgalomba állítani tervezett vonatokat még 15 évig kívánják használni, és ezt úgy vetik össze az új vonatok árával, hogy azokat - az "iparági szokás szerint" ahogy ők fogalmaznak - 35 éves élettartammal veszik figyelembe.Vagyis almát hasonlít össze körtével a MÁV: az új vonatok 35 éves élettartamát a használtak esetében 40 évvel vetik össze.A MÁV indoklása szerint a használt vonatok egy ülőhelye 20,7 százalékkal olcsóbb, mint az általuk bekért, új járművekre vonatkozó négy indikatív ajánlat - bár nem fogalmazták meg konkrétan, feltételezhetően ezek átlaga, és nem a legolcsóbb ajánlat.Az alábbi táblázat a példa kedvéért ülőhelyenként 15 millió forintos új beszerzési árat tartalmaz, és hogy ilyen ár mellett, ha 20,7 százalékkal olcsóbb a használt járműveknél az éves költség, akkor a beszerzési ár körülbelül harmada az újnak. Feltüntettük azonban azt is, hogyan nézne ki az egy ülőhelyre jutó évesített ár, ha az új járműveket nem 35, hanem a használtakéval megegyező, 40 éves élettartammal vennénk figyelembe. Így már 9,3 százalékra olvad a használt beszerzés árelőnye.A kiírás tanúsága szerint legalább 90 százalékos rendelkezésre állást kellene vállalnia a szállítónak a használt járművekre. Új járművek esetében a 97százaléka jellemző. Ez a kicsinek tűnő eltérés azt jelenti, hogy 100 használt vonat helyett 93 új is elég lenne ahhoz, hogy 90 biztosan forgalomba álljon.Ha 40 évre, a rendelkezésre állást is figyelembe számolunk, a 20,7 százalékos árelőnyből alig 2,4 százalék marad.A MÁV indoklása azt is tartalmazza, hogy közép-európai beszerzésekkel összevetve már nem 20,7, hanem jóval kisebb, 9,7 százalék a használt svájci motorvonatok árelőnye. 40 évre számítva az élettartamot már az új beszerzés az olcsóbb - még azonos rendelkezésre állást feltételezve is. Ígya régiós árakhoz viszonyítva nem olcsóbb, hanem drágább a használt svájci vonatok beszerzése azonos élettartamot számításba véve.Pontosan természetesen nehéz lenne megmondani*Ehhez figyelembe kellene venni például a pénz jelenértékét is, adott esetben számításba véve a finanszírozási variációkat (vásárlás saját forrásból, hitel, lízing)., hogy az új vagy a használt beszerzés előnyösebb-e, de a fentiek alapján nem az látszik, hogy jelentős előnyük lenne a használt svájci járműveknek.Az eljárás dokumentációjából minden érdemi pénzügyi részt kivettek ugyan, egy kis számítással mégis vissza lehet fejteni az ajánlat értékét. A nem túl bőséges régiós összevetés két bolgár és egy román beszerzést ölel fel, mindegyik 15 éves karbantartással párosul, ahogy a használt svájci vonatokat is venné a MÁV. A román és bolgár beszerzések átlagára 47 801 euró volt átlagosan férőhelyenként, körülbelül 19 millió forint. (Ha esetleg súlyozott átlagot használt volna a MÁV, akkor azzal 51 094 euró adódik.)Az értékesíteni tervezett svájci vonatok ülőhelyeinek számából az adódik, hogy mintegy100 milliárd forintért adhatja a Stadler a 93 használt motorvonatot.A beszerzés költsége 15 éves karbantartással 508 ezer forint ülőhelyenként és évente. Érdemes ezt más hazai és osztrák beszerzésekkel összevetni: nem kötődik ugyan teljes körű karbantartás ezekhez, de az új beszerzések Ausztriában és Magyarországon nem is olyan költségesek, szintén 40 éves élettartamot figyelembe véve:A GYSEV Intercity kivitelű Flirt beszerzésénél 495 ezer forintadódik. Ezek minőségi távolsági vonatok.A MÁV Kiss szerelvényei esetében 242 ezer forint volt aköltség, bár ezek 600 fős, emeletes vonatok.Az osztrák ÖBB Siemens Desiro ML szerelvényei 369 ezer forintbólbiztosítanakegy ülőhelyet évente.Ezek alapján az sem tűnik biztosnak, hogy a piaci felmérést ne lehetett volna másképp elkészíteni. Főleg, hogy a vasúti járművek piaca kifejezetten pezsgő Európában. Sok gyártó, kereskedő van a piacon, nagyobb vasúttársaságok is folyamatosan árusítanak kisebb-nagyobb mennyiségben járműveket. Évente 700-800 vasúti gördülőállománnyal kapcsolatos*34620000 Gördülőállomány CPV kódközbeszerzést írnak ki az uniósadatbázisszerint új és használt járművek beszerzésére.A MÁV eljárása arra sem pazarol szót, hogy az összehasonlításba bevont új járművek magasabb műszaki színvonalat képviselnek: a használt svájci motorvonatokkal ellentétben például nem 140, hanem 160 kilométer/óra a megengedett sebességük. Ma még csak a Tata-Hegyeshalom-, Kelenföld-Székesfehérvár-, Százhalombatta-Pusztaszabolcs-vonalon járnak ennyivel a vonatok, de a Szolnok-Debrecen- és Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-vonalon is kiépült uniós támogatással az ezt lehetővé tevő biztosítóberendezés, és a Budapest-Kelebia-vonalon is 160-as lesz a sebesség, további vonalakon pedig ütemezve van a sebességnövelés. A nagyjából 2050-ig üzemeltetni tervezett vonatoknál tehát ez is műszaki hátrány.Számolni kell azzal is, hogy műszakilag és kereskedelmileg is összetett projekt használt járművek üzembe helyezése, többéves adminisztrációs és átépítési munkákra van szükség. Mivel a svájci vonatok nem uniós járművek, költséges és hosszadalmas eljárás az engedélyeket mind a három típusra megszerezni - érdemben ez nem is egyszerűbb vagy olcsóbb, mint ha újak lennének.A vonatokat a svájci 15 ezer voltról a hazai 25 ezer voltos vontatási feszültségre kell átépíteni. A járműveket fel kell szerelni az egységes uniós biztosítóberendezés (ETCS) fedélzeti berendezésével, illetve a magyar és térségbeli országok biztosítóberendezéseit ismerő Mirel fedélzeti berendezéssel is. Ez egy összetett és költséges átalakítás. Csak az ETCS berendezés beépítésének piaci költségejárművenkénttöbb száz millió forint.Nem arról van szó persze, hogy a Stadler GTW vonatai műszakilag rossz járművek lennének, és az Európai Unió legkorosabb vonatait üzemeltető MÁV-nál ezek is jelentős előrelépést hozhatnak.*Ezért is érdekes a 35 éves tervezett élettartam a fenti összehasonlításnál, hiszen körülbelül 45 év a MÁV járműveinek átlagos kora, de 50 évnél öregebb vonatok sokasága is napi forgalomban van.Azonban közbeszerzési szempontból nem a járművek műszaki minőségének megítélése lenne a lényeg, hanem hogy miért nem nyílt és átlátható versenyben dől el, milyen járművet szereznek be.A válasz fontos része lehet a finanszírozás: szerződéskötéskor öt, egy évvel később további öt, 2028-ban pedig további öt százalékot kellene kifizetni. Új beszerzéseknél ez az előleg korábban 30 százalék volt. Persze ott nem kellett négy évet várni az első járműre, de a kormány számára most fontosabb lehet, hogy reménybeli választási győzelme után sem terhelné a kiadások nagyobb része a következő, 2030-ig tartó ciklust - és addig még sokszor lehet sikerként kommunikálni ezt a beszerzést. Legalábbis akkor, ha az első akadályt sikerül megugrani.
|
25 éves vonatoknak kellene örülnünk, de akár már az első akadályon elbukhat a beszerzés
|
Százmilliárd forintba kerülhetnek a kinézett svájci szerelvények, és az lehet a legnagyobb előnyük, hogy nagyrészt csak sok év múlva kell fizetni értük.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/16/mav-kozbeszerzes-svajci-motorvonat-lazar-janos-kdb-gazdasagossagi-szamitas
|
2025-10-16 04:47:05
| true
| null | null |
G7
|
Nagy visszhangot váltott ki közelmúltbeli cikkünk, amelybenbemutattuk, hogy a várható forgalom alapján érthetetlen, miért építtet a magyar állam kétszer kétsávos hidat Mohácsnál a Duna Aszfalttal. A kormány részben azzal érvel, hogy a Vajdaságban is épül egy autópálya, amely majd átrendezi a balkáni tranzitforgalmat, és a röszkei határ felől Mohács felé terelődik a forgalom. Mostani cikkünkben ennek nézünk utána, majd bemutatjuk, hogy a várható forgalomtól függetlenül a hazai és nemzetközi mezőnyben is hihetetlenül drága a kapcsolódó utakkal együtt 295 milliárd forintba kerülő híd, amely ráadásul várhatóan közel 360 milliárd forintra drágul.Ha egy pillanatra elfogadjuk a kormányzati érvelést, akkor is az látszik, hogy teljesen felesleges ez a szintű kapacitás, kétszer egysávos híd is bőven elegendő lenne. A jelenlegi óránkénti forgalom az 53-as főúton (tompai határ) 490 egységjármű, az M5-ösön (röszkei határ) 756, míg az 51-es főúton (hercegszántói határ) 114 egységjármű. Így ma összesen 1360 egységjármű*Az egységjármű egy közlekedési tervezésben és forgalomszámlálásban használt fogalom, amely különböző típusú járművek forgalmi hatását teszi összehasonlíthatóvá. Alapegységként az átlagos személygépkocsit veszik, ehhez képest például egy teherautó 2-3, egy busz 2-2,5 egységjárműnek számít. Így a vegyes forgalmat egységes mértékegységben lehet modellezni és értékelni. Az egységjármű-számítás segíti az utak kapacitásának, terhelésének és torlódásainak pontosabb elemzését.a forgalom óránként, ami sávonként 680 (a fogalom magyarázata a csillagra kattintva olvasható).Ha minden forgalom átterelődne az 51-es úton át Mohácsra, akkor sávonként ezzel a 680 járművel kellene számolni. A hatályos útügyi előírások szerint sávonként és óránként 1400 egységjármű a megfelelő, 2000 pedig a tűrhető fogalom.Tehát ha a teljes mostani forgalom átterelődne az új hídra, akkor is a még torlódás nélküli kapacitás felét használnák ki. Ami pedig a jövőt illeti,még ha kétszeresére nőne is a jelenlegi forgalom, és az teljes egészében átterelődne az M5-ös és az 53-as út felől, akkor is elég lenne irányonként egy forgalmi sáv. Ez ráadásul irreális forgatókönyv,hiszen nyilvánvalóan nem lesz teljes átterelődés, például a Pest körüli raktárakat célzó forgalom miatt. Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy bár a gazdasági fejlődés a forgalom növekedésével jár együtt, szinte az egész Balkánon csökken a népesség, azaz a jövőben egész egyszerűen kevesebb ember lesz, aki közlekedjen.A magyar közigazgatás állapotáról is lehangoló képet fest, hogy ilyen adatok tükrében döntés születhetett a mohácsi híd kétszer kétsávos megépítéséről.*Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a 10 évvel ezelőtti megvalósíthatósági tanulmányban csak kétszer egysávos megvalósítással jött ki pozitívra a költség-haszon elemzés.Aki ezt a döntést meghozta, kárt okozott az országnak, hiszen ez az állami források elpazarlása - enélkül kevesebb hitelt kellene felvennie az országnak (a híd tisztán hazai forrásból épül), vagy ezt a pénzt megtérülő projektekre is el lehetett volna költeni.A leszerződött 295 milliárd forint ráadásul nem a végleges költség lesz. A kormány határozatot hozott ugyanis arról, hogy nettó 63 milliárd forintot biztosít arra, hogy az alföldi oldalon 19,5 kilométeren az eredeti (295 milliárdos) közbeszerzésben leszerződött kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg.A változással járó költség még a mai magyar közbeszerzési árak mellett is döbbenetes. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a sávok duplázása kilométerenként 3,2 milliárd forintba kerül. Mindezt alföldi területen, érdemi műtárgyak nélkül.Annyi pénzt szán a kormány a mohácsi hídhoz csatlakozó kétszer kétsávos út kiépítésére, amennyiből Európa más országaiban új autópályát építenek.Sőt, ha ebből indulunk ki, akkor a 19,5 kilométeres útszakasz megépítése kilométerenként legalább 6,4 milliárd forintba kerül, hiszen ennek a kétszer egysávos formája az eredeti szerződésben is szerepel. És logikátlan lenne, hogy az eredeti keresztmetszet olcsóbban épüljön, mint a bővítés. (Aminek a távlati lehetőségével ráadásul eleve számolnia kellett a beruházónak.) Márpedig a módosításkeretébenúj építési feladatként a sávok duplázása mellett csak egy csomópont és egy pihenőhely került be, ami legfeljebb pármilliárdos költség.Azért nagyon fontos, hogy legyen valamilyen támpont a kapcsolódó utak költségére, mert ezek együtt szerepeltek aközbeszerzésbena híddal (valójában egyébként három híd, egy meder és kettő ártéri), így kifejezetten annak költségét enélkül megbecsülni sem lehet. Az alföldi utakról már volt szó, a dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül kétszer kétsávos út, ami a híd kapcsolatát biztosítja majd az M6-os autópályával.Építőipari forrásaink szerint kétszer egysávos főút építésére ma Magyarországon 1,5 milliárd forint a reális átlagköltség, kétszer kétsávos főutakra pedig 2,5 milliárd forint.Ilyen árak mellett a csatlakozó utak építése 50 milliárdos költséget jelenthet nagyságrendileg, a hídra maradna így körülbelül 250 milliárd forint. (Az eredeti, 295 milliárdos közbeszerzéssel, tehát az alföldi oldalon még csak a kétszer egysávos kialakítással számolva.)Ha a kormány extrém költségével számolunk, azaz kétszer egy sáv 3,2 milliárd forintért, akkor 118 milliárd forint jut az utak építésére, a hídra marad 177 milliárd.Az előző cikkhez küldött válaszaiban a kivitelező Duna Aszfalt felhívta a figyelmet arra, hogy a hidak árát nem érdemes a hosszuk alapján összehasonlítani, mivel sok egyedi műszaki körülmény határozza meg a költségeket. Ebben természetesen sok igazság van, mégis érdemes hazai és külföldi példákkal összevetni a mohácsi híd árát, mert azért az mutat valamit, ha rendre drágább a külföldi példáknál, vagy olyan átkelők árával említhető egy lapon fajlagosan, amelyek sokkal komplexebb létesítmények.Számolni kell természetesen az egyes hidak építése között lezajlott áremelkedéssel is, ehhez a magyar építőipari inflációt használtuk, ami az utóbbi pár év kiemelkedő hazai drágulása miatt valószínűleg még el is túlozza a külföldi árat, amikor azokat a 2024-es árszintre hoztuk.A hazai példák abból a szempontból sokatmondók, hogy elvileg mennyivel olcsóbban ki lehetett volna hozni Mohácsnál a hidat, ha megelégszik a kormány kétszer egy sávval. (Ami ugye a várható forgalom alapján bőven elég lenne.)Komáromnál a szlovák-magyar Duna-híd 2017 és 2020 között 28 milliárd forintból épült meg, és az a Mészáros és Mészáros Kft. építette, amelynek nyereségességére sosem lehetett panasza főtulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A KSH építőipari inflációs indexe alapján ez a költség 2024-es áron 56 milliárd forint lett volna.A szintén kétszer egysávos Paks-Kalocsa híd nettó 79 milliárd forintbólépült, és a projekt része volt 22 kilométernyi új főút építése, valamint 11 kilométer mellékút átépítése is, ezért nem is tettük fel az alábbi grafikonra. Ezt a projektet is a Duna Aszfalt valósította meg, és már ennél is arrólírtunk, hogy jelentős túlárazás látszik. Tavalyi árszinten ez 118 milliárd lenne, ami azért szintén felvet kérdéseket a mohácsi költségek kapcsán.A nemzetközi összehasonlítást kezdjük két olyan híddal, amely legalább első látásra drágább fajlagosan, mint a mohácsi. Az egyik ilyen a németországi A40-es autópálya Rajna-hídja, ez azonban lényegében nyolcsávos, mert a kétszer háromsávos autópályához leállósávok is tartoznak a hídon, amelyen napi 100 ezer autóhalad át, ami 2030-ig várhatóan 126 ezerre növekszik.Emiatt ez a híd háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi - amely 22,8 méterszéles-, így pedig már erősen kérdéses, hogy tényleg drágábbnak minősíthető-e (erre mindjárt visszatérünk). Az más kérdés, hogy a beruházás még nem zárult le teljesen, és nem kizárt, hogy a végső költség magasabb lesz, mint amivel mi kalkuláltunk.A török 1915 Çanakkale híd egy függőhíd, ami jóval költségesebb, mint az egyszerűbb mohácsi ívhíd. Ez a kétszer háromsávos autópályahíd Európát és Ázsiát összekötve a tenger felett ível át, extrém mérnöki teljesítmény, egy kiemelten földrengésveszélyes régióban. A híd szélessége duplája a mohácsinak.Ezeknél a hidaknál a négyzetméterárakat is kiszámoltuk 2024-es árszintre:A40 Rajna-híd: 5,2 millió forint;1915 Çanakkale tengeri függőhíd: 7,4 millió forint;Mohácsi híd - a kormány által várt útépítési költségekkel: 10,2 millió forint;Mohácsi híd - a reális útépítési költségekkel: 14,1 millió forint.Érdemes még a Linzben épülő Duna-hidat megemlíteni: 4 kilométernyi, két külön vezetett alagutat és egy a folyó menti hegyekbe bekötött függőhidat tartalmaz aprojekt. Maga az - egyelőre kétszer egysávos - mederhíd 300 méter, ami hosszabb, mint a mohácsi 252 méteres. A teljes projektet 2018-ban 390 milliárd forintnak megfelelő, 1,2 milliárd euróért szerződték le (ami már drágulásnakszámított).Szintén érdekes a horvátországi, 2,4 kilométeres tengeri híd, amely kétszer egysávos, leállósávokkal. A Pelješac-félszigetről induló, Bosznia-Hercegovinát kikerülő horvát sztrádahidat 2018-ban, akkori árfolyamon 134 milliárd forintnyi kunáért építették. A magyar építőipari inflációval számolva ez 253 milliárd forintnak felel meg a tavalyi árszinten.Az említett projektek részletes adatai az alábbi táblázatban böngészhetők:A lényeg természetesen nem a mohácsi híd pontos helyezése, vagy az, hogy maga a híd vagy a kapcsolódó utak költsége csillagászati. Már az elgondolkodtató, hogy egy lapon lehet említeni a fajlagos költségszintjét olyan projektekével, mint a hosszabb és háromszor olyan széles Rajna-híd, amelyet abban a Németországban építenek, ahol sokszor igencsak elszaladnak az építőipari árak. Az pedig, hogy alig létező forgalomra építik, a Fidesz közlekedéspolitikájának olyan mementójává teheti, mint az MSZP esetében a legendásan kihasználatlan M6-os, amely azóta is rendületlenültermeli a veszteségetaz egész ország számára.
|
Földrészeket összekötő híd árával mérhető össze a mohácsi Duna-híd elszállt költsége
|
Drágasága és várható kihasználatlansága miatt a mohácsi híd olyan szimbólumává válhat a Fidesz közlekedéspolitikájának, mint amilyen az MSZP esetében az M6-os autópálya volt.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/adat/2025/11/06/mohacsi-hid-koltseg-dragulas-ausztria-nemetorszag-torokorszag-duna-aszfalt-forgalom
|
2025-11-06 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Néhány héttel ezelőttújabb hatalmas összegű keretszerződést kötöttaz állami kommunikációval megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) avállaltan fideszes milliárdosBalásy Gyula cégeivel. Mindez azt jelezte, hogy - bár a felek ezt nem verték nagydobra - az előző, még 2022 késő tavaszán kötött megállapodás 225 milliárd forintos keretösszege elfogyhatott. Hogy ezt ellenőrizhessük, összegyűjtöttük azt a több száz kommunikációs megrendelést, amely ebben az időszakban, a gigantikus szerződés keretében született.Az összegzés nem azért lett elsősorban tanulságos, mert a pénz tényleg elfogyott, hanem mert kiderül belőle, hogy - amint azt az NKOH létrehozásánál oly sokat hangoztatták - az állami kommunikáción tényleg rengeteget lehetne spórolni. Ehhez csak két dologra lenne szükség: el kellene felejteni a kormányzati propagandát, és nem kellene túlárazni a szerződéseket.Bár a Nemzeti Kommunikációs Hivatal "csak" 75 milliárd forintos szerződést kötött, a megállapodás értelmében valójában ennek háromszorosát lehetett elkölteni a közbeszerzésen kiválasztott egyetlen cégcsoportnál. A rendszer működéséről többször írtunk már, de röviden érdemes összefoglalni, mivel komplexebb egy átlagos közbeszerzésnél, amelyen jobb esetben néhány jelentkező közül kiválaszt egyet az adott állami szervezet, és annak adja a munkát.A kormány még 2015-ben határozta el, hogy - a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal - központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében hívták életre a már emlegetett Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, amely azóta is felügyeli a tevékenységet. Az NKOH bizonyos időközönként kiír egy több tíz (mostanában több száz) milliárd forintos keretösszegű tendert, és ezen kiválaszt néhány céget, amelyek a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért.Magyarul már az első nagy tendernél kialakul egy szűk kör, amely az állami megbízásokat kapja, de közöttük papíron később van még verseny, amikor tényleges megbízásokért küzdenek. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogyha egy minisztérium, az MVM vagy éppen a Magyar Államkincstár úgy dönt, hogy szeretne egy reklámkampányt, akkor ezt jelzi az NKOH-nak,a hivatal a nagy tenderen kiválasztott cégek körében meghirdeti a konkrét megbízást,a korábban kiválasztott vállalatok ajánlatot tesznek a munkára,a legjobb ajánlatot adó csapat megkapja a megbízást.Legalábbis az elmélet ez volt, aztán teljesen máshogy alakult a történet. Az első két ilyen gigatenderen ugyan még három-három piaci szereplőt választottak ki, ezt követően azonbanmonopolizálódott a piac: 2018-tól minden keretmegállapodásba már csak egy cégcsoport került be. Az érintett vállalatok pedig annak a vállaltan fideszes Balásy Gyulának a tulajdonában vannak, akicégcsoportjának köszönhetőenmostanra az országharmincadik leggazdagabbemberévé vált.Ráadásul a hatalmas tendereken csavartak még egyet. A keretszerződést már a második alkalommal is úgy kötötték meg, hogy ugyan az papíron egy évre és egy meghatározott összegre szólt, de a megállapodást újabb gigatender nélkül meg lehetett hosszabbítani két évvel, a keretösszeget pedig kétszer fel lehetett tölteni az eredeti összegig. Ez az előző és a mostani keretmegállapodásban sem volt másképp.Így lett az elvileg elkölthető 75 milliárd forintból végül 225 milliárd.Ahhoz képest, hogy ez milyen hatalmas összeg, a keretmegállapodás megkötése után a konkrét megbízásokról külön-külön már nem tesznek közzé tájékoztatót, ezekről csak negyedévente kaphatunk információt az igen terjedelmes (esetenként több száz oldalnyi) összegzésből. Ekkor derül ki, hogy az előző három hónapban milyen állami szervek és mennyi pénzre szerződtek le Balásy Gyula cégeivel. Ezeket a beszámolókat néztük végig, és gyűjtöttük ki belőlük, hogy mire és pontosan mennyi közpénzt égettek el az NKOH-n keresztül.Az első megállapítás, hogy a keretet teljesen kihasználták, sőt egy kicsit még túl is nyújtózkodtak a takarón.A keretszerződés égisze alatt 2022 májusa és 2025 szeptembere között közel 440 konkrét megbízást adtak különböző állami szereplők a gigatenderen nyertes cégcsoportnak, ezek összértéke pedig 226,9 milliárd forint volt.Persze nem biztos, hogy minden megrendelésnél a teljes - szerződésben rögzített - összeget elköltötték, különösen, hogy annak 10-30 százaléka jellemzően opció volt, azaz nem kellett kötelezően lehívni. A jelek azonban elég egyértelműen arra utalnak, hogy a 225 milliárdos büdzsét teljesen elégették.A végső összeg azért is érdekes, mert ebből ki lehet számolni, hogy mennyit költött évente vagy negyedévente átlagosan kommunikációra az állam. A keretmegállapodás 14 negyedévet érintett, de ebből az elsőben mindössze két megrendelés volt, a teljes büdzséhez képest elenyésző értékben, az utolsó negyedévben pedig részben már az új keretet égették. Így érdemes 13 negyedévvel számolni, amiből közel 17,5 milliárd forintos negyedéves, és ennek megfelelően 70 milliárdos éves állami kommunikációs büdzsé adódik.Ez közel háromszorosa annak, amiről az NKOH létrehozásánál szó volt. A hivatal első elnöke ugyanis az alapítás környékén azt mondta, hogyazért van szükség az új rendszerre, mert azzal évi akár 15 milliárd forintot is lehet spórolni, így a korábbi40 milliárd helyett 25 milliárd is elég lehetegy évben. Ebből lett 70.Bár arra nem volt még példa, hogy egy negyedév alatt elköltsék az NKOH-n keresztül a teljes éves penzumot, de 2023 és 2024 utolsó három hónapjában sem voltunk ettől messze, hiszen mindkét negyedévben 24,1 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket. Az utolsó negyedévekben egyébként mindig megugrik az összesített kiadás, sok állami szervezet ugyanis ilyenkor köti meg a szerződést az egész következő évi kommunikációra.Ehhez képest nem is annyira nagyok a kilengések éven belül, aminek az a magyarázata, hogy van egy olyan kommunikációs tevékenység, amely az egész évet végigkíséri, és folyamatosan rengeteget költ rá az állam. Ez pedig a Rogán Antal-féle minisztérium propagandája. A teljes 227 milliárd forintból több mint 130 milliárd ment el az eredetileg a kék plakátokról ismertté vált kampányokra. Ez a teljes büdzsé majdnem 60 százaléka.A propaganda szerepe még meghatározóbb, ha csak a kormányzati költéseket nézzük. A szerződések alapján a különböző minisztériumok és államtitkárságok teljes kommunikációs kiadásának 90 százalékát szórta el Rogán Antal tárcája. A második legnagyobb kormányzati megrendelő a Családokért Felelős Államtitkárság volt, de ők is csak a huszonhatod részére szerződtek annak az összegnek, ami a Miniszterelnöki Kabinetirodától folyt ki ilyen célokra. Az aránytalanságokat kiemelten jól mutatja, hogy ugyanebben az időszakban az Igazságügyi minisztérium 80, az Agrárminisztérium pedig 330 millió forint értékben kötött szerződéseket a Balásy-cégekkel, utóbbi teljes egészében a Magyar Falu Programra ment el.Persze Rogánék sem csak a kampányokra költöttek, volt saját kommunikációjuk is. Rendeltek meg álláshirdetéseket, weboldalkészítést és komplex kommunikációs stratégiát is összesen 664 millió forint értékben. Így a teljes büdzséjüknek csak a 99,5 százaléka szánták a kampányokra.Ha ezek az egyértelműen a kormánypártok politikai céljait szolgáló kiadások nem lettek volna, akkor a vizsgált 13 negyedévben a 100 milliárdot sem éri el az állami kommunikációs költés. Ez átlagosan negyedévente 7,4, évesítve 29,5 milliárd forintot jelentene, ami már nincs messze a kitűzött 25 milliárdos céltól.Ha pedig ebből levesszük az állami kommunikációt monopolizáló csoport extraprofitját, akkor szinte már meg is van a kitűzött cél. Néhány heterészletes cikkben mutattuk be, hogy a cégcsoport nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint járadékot húzott le az államról, azaz ennyivel volt nagyobb a nyeresége annál, mint ha csak a piaci profitrátával működne. Az 50 milliárdból becslésünk szerint nagyjából 23 milliárd forint esett a 2022 és 2025 közötti szerződés időszakára, és a cégcsoportnak azokra a vállalataira, amelyek a keretszerződésbe bekerültek. Ha ezt arányosítjuk, akkor a 100 milliárd forintból további 10-et spórolhatott volna az állam, így pedig az évesített költség csak 26,5 milliárd forintra rúgott volna.Összességében tehát az látszik, hogy egyáltalán nem elérhetetlen az a cél, amit az állami kommunikáció központosításánál kitűztek, az azóta eltelt időszak inflációja ellenére. Mindössze annyi kellene, hogy Rogán Antal ne plakátolja tele az országot, és ahelyett, hogy a NER-en belül túlárazva osztják szét a megbízásokat, lehetne inkább verseny a piaci szereplők között.
|
A rogáni propaganda miatt bukott meg a kormány spórolási terve
|
Szűk két és fél év alatt 225 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ebből 130 milliárd Rogán Antal kampányaira.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/kozelet/2025/11/07/propaganda-rogan-antal-allami-kommunikacio
|
2025-11-07 04:48:04
| true
| null | null |
G7
|
A kiemelkedően drága hazai útépítések költségével kapcsolatban a kormány rendre az adott projekt, helyszín egyedi körülményeire hivatkozik, amelyek szerinte egyrészt korlátozzák az összehasonlíthatóságot, másrészt indokolják a nemzetközi összevetésben is nehezen érthető árszínvonalat.Így volt ez csütörtökön megjelent, az épülő mohácsi híd költségeiről szólócikkünknyomán is, az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja a tegnapi cikk végén lévő frissítésben olvasható. Mindezek alapján érdemes megnézni egy ehhez lazán kapcsolódó, határon átnyúló autópálya, az M6-os/A5-ös magyar-horvát szakaszát is.Előzmények: az M6-os autópálya legnagyobb része a 2000-es években épült meg, döntően ppp-s formában, vagyis az állam és a magántőke együttműködésében. Ennek keretében a külföldi beruházók nemcsak megépítették a sztrádát, hanem a koncessziós időszak végéig üzemeltetik is, rendelkezésre állási díj fejében.Ennek az volt a célja, hogy az akkoriban folyamatosan szétcsúszott költségvetést tehermentesítsék az azonnali költségek alól. Ennek azonban hatalmas ára van, korábbiszámításunkszerint a hasonló konstrukciójú M5-össel együtt 2853 milliárd forint veszteség éri az államot a ppp-időszak végéig ahhoz képest, mintha hitelt vett volna fel az építésre.Ráadásul a gyér forgalom mellett folyamatosanveszteséget termelaz M6-os az állam számára.Alulnézet: az építés idején a dombokba fúrt alagutak és az emiatt is magas költségek adtak nem vágyott hírnevet az M6-osnak, amelyet sokáig nem is építettek tovább a horvát határ felé, hiszen a forgalomnem indokolta.Mivel azonban egy európai közlekedési korridor része, volt rá uniós pénz, így 2021 és 2024 között megépült ez a nagyjából 20 kilométeres rész a Duna Aszfalt és a Strabag kivitelezésében; ezen belül az utolsó, a horvát folytatáshoz kapcsolódó szakaszt idén nyáron adták át a forgalomnak.Számokban: ez lehetőséget ad a magyar és a horvát szakaszok árának összehasonlítására, hiszen ezek nagyjából ugyanabban az időben épültek, az árszínvonal hasonló a két országban, és a terepviszonyok sem térnek el radikálisan. Ebből az látszik, hogy Horvátországban harmadába került egy kilométer autópálya építése.Az alábbi táblázat a horvát és a magyar szerződött összegek alapján készült. Az első horvát szakaszt korábban kezdték építeni, ez jóval olcsóbb volt. De a magyar határhoz vezető öt kilométer még úgyis olcsóbb volt ötödével, hogy később építették, és jóval összetettebb műszaki feladatnak bizonyult.Az öt kilométeres szakaszon kilenc műtárgy van, a legjelentősebb ezek közül a 318 méter hosszú Karašica viadukt, amely 318 méter hosszú. A magyar szakaszon ugyan 16 "hídműtárgyat" kellett építeni, de ezek közül csak két kisebb völgyhíd számít szokatlannak.Az egymilliárdos kilométerár pedig itthonról nézve sci-fi, ilyen (kicsit magasabb) árszinten építettautópályátutoljára 2013-ban adtak át Magyarországon, a tendereztetése pedig még 2009-ben volt.Felülnézet: a nagy árkülönbség azért is feltűnő, mert az M6-szakasz közbeszerzése 2020-ban zajlott, jóval a kormány által gyakran hibáztatott "háborús infláció", vagyis az alapanyagok és az energia jelentős drágulása előtt. Vagyis már ekkor kialakult a 4,6 milliárd forintos kilométerár.Ráadásul ez nem a végösszeg, mert nyáron hétmilliárd forint többletforrást biztosított akormány, amivel a "rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó" költségnövekményeketkezelnéaz M6-osnál.Tágabb kontextus: ez az utóbbi mutatja, hogy nem feltétlenül állja meg a helyét a Duna-csoport - a mohácsi hídról szóló korábbicikkünkhözküldött - magyarázata, miszerint az itthoni árszintet befolyásolja, hogy a környező országokkal szemben itt a kivitelező viseli a többéves projektek időtartama alatti építőipari áremelkedés kockázatát.A fenti összegek alapján pedig még inkább megdöbbentő, hogyan szánhat az állam kilométerenként 3,2 milliárdot a mohácsi híd alföldi útkapcsolatának két sávval való megtoldására. Ami kétszer két sávra 6,4 milliárdot adna ki kilométerenként. A műszaki különbségeket is figyelembe véve ez a horvátországi árszint minimum háromszorosa.Úgy tűnik tehát , hogy a kiemelkedő hazai költségek okát nem annyira az egyedi műszaki okokban érdemes keresni, hanem inkább abban, hogy ebből lesz aztán a Duna Aszfalt és a hozzáhasonlócégek számára extraprofit, akár nemzetközi konszernekhezhasonlítjukőket, akárhazai, a kormánynál kevésbé jól fekvő versenytársakhoz.
|
Rögtön háromszorosára drágult egy autópálya, ahogy Magyarországra ért
|
Az M6-oshoz csatlakozó A5-ös autópálya legnagyobb része olyan olcsón épült Horvátországban, hogy az idehaza már sci-fi lenne.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/adat/2025/11/07/m6-magyar-horvat-koltsegek-kilometerarak-mohacsi-hid
|
2025-11-07 15:02:16
| true
| null | null |
G7
|
Több mint százharminc különböző állami szervezet használt abból a 225 milliárd forintos keretből, ami 2022 májusa és 2025 szeptembere között jutott állami kommunikációra, de a kiadások nagy része néhány szereplőnél összpontosult. Arról már a közelmúltban lezárt keretszerződésösszesített számait bemutató cikkbenis írtunk, hogy Rogán Antal minisztériuma volt messze a legnagyobb megrendelő, és bár a többi állami szerv messze lemaradva követi csak a propagandaminisztériumot, így is szép számmal akadtak olyanok, amelyek milliárdos kommunikációs büdzsével büszkélkedhettek. A teljes 225 milliárd közel 85 százalékát mindössze 15-20 szereplő költötte el. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy mire ment el pontosan ez a pénz, és táblázatos formában közzétesszük a konkrét szerződések listáját is.Már az előző cikkben is jeleztük, hogy a Balásy-féle cégcsoport messze legnagyobb megrendelője Rogán Antal minisztériuma volt az elmúlt szűk három és fél évben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 131 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amely a keretmegállapodás teljes büdzséjének közel 60 százalékát tette ki. A pénz szinte teljes egészében a kormányzati (propaganda-) kampányokra ment el, saját kommunikációra mindössze 660 millió forintot költöttek.A Miniszterelnöki Kabinetiroda tenderei a kezdetektől "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával". A beszerzéseket akkurátusan meg is számozzák, előbbiből most sorrendben az 58.-nál, utóbbiból az 52.-nél tartunk.Ezekből az előző gigantikus keretszerződés szűk három és fél évére kéttucatnyi Rogán-féle beszerzés jutott, és akadt köztük olyan, amely egymagában több volt, mint amennyit bármilyen más állami szereplő a teljes időszakban költött.A költési rangsor második helyén a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonában álló Visit Hungary Nonprofit Zrt. áll. Ezt a cégethivatalosan azért hozták létre, hogy"koordinálja és összehangolja a belföldi és külföldi regionális turisztikai értékesítési és marketing tevékenységet",de ezt a feladatot láthatóan jelentős részben kiszervezik Balásy Gyula cégcsoportjához.A vállalat 2024-ben négy megbízást adott az állami kommunikációt monopolizáló csoportnak, és ezek kivétel nélkül milliárdos nagyságrendűek voltak, együttes értékük meghaladta a 8 milliárd forintot. Nem kizárt azonban, hogy a Közbeszerzési Hatóság oldalára feltöltött egyik összesítőbe hiba csúszott. A négy szerződés közül kettő ugyanis összegszerűen megegyezik, ráadásul az egyik leírása és az ajánlatkérőről adott további információi nem állnak összhangban*A leírásban az szerepel, hogy a szerződést a Visit Hungary Zrt. kötötte, az azonosító és a további információk azonban a Magyar Export-Import Bank Zrt-re utalnak.. A cég ugyanakkor még úgy is a dobogó közelében lenne, ha a kérdéses megbízást más adta volna.Az ugyanakkor biztos, hogy a Visit Hungary Nonprofit Zrt. kommunikációs, rendezvényszervezési, kutatási és médiaügynökségi feladatokat is kiszervezett. Több szerződést is kötöttek például a "Magyarországot népszerűsítő nemzetközi marketingkampány kapcsán felmerülő médiaügynökségi feladatok ellátására".A Hankó Balázs vezette kulturális és innovációs tárca teljes kommunikációs büdzséje a Családbarát Magyarország kampány, illetve programsorozat rendezvényeire és kommunikációjára ment el. Az első évben még maga a minisztérium szerződött közel 1,6 milliárd forint értékben, 2024-ben azonban a feladatot már átvette a Családokért Felelős Államtitkárság. Utóbbi két év alatt 5,2 milliárdot szánt a kampányra.Az ÁKK előkelő helye nem meglepő, hiszen a kormányzat az elmúlt években elégsokat tettazért, hogya magyarok megtakarításaitaz állampapírok irányába terelje. Ebbe egyebek mellett az is beletartozott, hogyjelentős összeget különítettek elaz állampapírvásárlást ösztönző kommunikációra.Az Államadósság Kezelő Központ a három és fél éves időszakban öt szerződést is kötött a Balásy Gyula féle cégcsoporttal, kivétel nélkül mindet az"állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátására".A legnagyobb értékű megbízás 2023 végén több mint kétmilliárdos volt, de az idei harmadik negyedévben is kötöttek még egy szerződést közel 600 millió forint értékben.Az állami cégek közül az egyebek mellett a lakossági áram- és gázszolgáltatást végző MVM-csoport költi az egyik legtöbbet kommunikációra. Ez azért érdekes, mert a csoport piacai jelentős részén monopolhelyzetben van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljesen indokolatlanok lennének a kommunikációs kampányai, de esetenként azért itt is erősen felsejlenek politikai célok a háttérben, és szinte biztos, hogy a kiadásokon lehetne fogni.A csoporthoz tartozó cégek öt szerződést kötöttek különböző kommunikációs feladatokra a vizsgált időszakban.A legnagyobb tétel a "2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása" volt, amelynek értéke meghaladta a 4,6 milliárd forintot.A következő 2025-2028-as időszakra hasonló célból kötött megállapodás már csak 1,3 milliárdos volt. Emellett a csoport különböző cégei rendeltek meg kutatási feladatokat is, a szintén az MVM tulajdonában álló rendszerirányító, a MAVIR pedig önállóan szerződött a kommunikációs munkákra, igaz ezek értéke együttesen sem érte el a 80 millió forintot.Ahhoz képest, hogy a keretszerződés aláírásakor még nem is létezett, nagyon előkelő helyen végzett a legtöbbet hirdető állami szervek listáján a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. A céget 2022 végén alapította az állam, tulajdonosi jogait a Gulyás Gergely által vezetettMiniszterelnökség gyakorolja. A vállalat létrehozása ugyanakkor nem volt előzmény nélküli: fél évvel korábban a kormány bormarketingért felelős kormánybiztossá nevezte ki Rókusfalvy Pált, aki kinevezése utánegy interjúban már pedzegette, hogy jó példa lehet Magyarország számára Ausztria, ahol 1986 óta működik bormarketing-ügynökség.A cég tényleg gyorsan belekapott a bormarketingbe. Már 2023 nyarán adtak egy 1,2 milliárd forintos megbízást "Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására", amit azóta hat hasonló követett, együttesen 5,6 milliárd forint értékben.A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség abban hasonlít a Magyar Bormarketing Ügynökségre, hogy a 225 milliárdos keretszerződés aláírásakor még ez a vállalat sem létezett, létrehozásáról csak 2022 végén döntött a kormány. A társaság feladatasaját megfogalmazása szerinta"kiemelt sportesemények és nemzeti rendezvények előkészítési és lebonyolítási feladatainak ellátása".Különösen pikáns, hogy a cég felett a tulajdonosi jogokat a gigatendert kiíró, és a teljes állami kommunikációt összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyakorolja.A társaság az alapítása óta összesen 14 kommunikációs szerződést kötött az NKOH-n keresztül, közel 5 milliárd forint értékben. A pénz nagy része különböző hazai rendezésű sportesemények promózására ment el. A 2023-as atlétikai világbajnokság kommunikációja például közel 2,5 milliárd forintba került, a 2024-es Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokság ügynökségi feladataira 100 millió forintot szántak, a sakkolimpiára negyedmilliárdot, míg a Svájccal és Ausztriával közösen rendezett női kézilabda Európa-bajnokságra 118 millió, a Rövidpályás Úszó Világbajnokságra pedig 657 millió forint ment el.Ezen kívül más kisebb megrendelések is voltak általános kommunikációra, vagy éppen álláshirdetésekre.Elég aktív marketinget folytatott 2022 és 2025 között a Magyar Posta is. A csoport 4,1 milliárd forintot költött, nagy részét "komplex kommunikációs ügynökségi és médiaügynökségi szolgáltatásokra" a Magyar Posta Zrt. és a Díjnet Zrt. számára. Előfordult azonban olyan is, hogy célzott felületeket rendeltek meg. A Magyar Posta Biztosító Zrt. részére például 2024 elején rádiós-televíziós és óriásplakát kampány lefolytatására is adtak megbízást.A honvédelmi minisztérium kommunikációs kiadásait az igen aktív toborzás dobta meg az elmúlt években. Az első ilyen célt szolgáló megrendelést még 2022 végén adták, rögtön másfél milliárd forint értékben. Azóta öt további szerződést kötöttek Balásy Gyula cégcsoportjával. Az esetek nagy részében a kommunikációs kampányhoz filmgyártást is rendeltek, az összegzésekből az azonban nem derül ki, hogy a pénz mekkora része ment el a filmekre, és mennyi magára a kommunikációs, illetve rendezvényszervezési feladatokra.Ha valahol, akkor a Lázár János minisztériuma alatt működő MÁV-nál egész biztosan nagy szükség volt az elmúlt években a csoport megítélését valahogyan javító kommunikációra. Ennek megfelelően 3,6 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket ilyen célra. Ezek között több olyan is akadt, amely valóban a MÁV reputációját igyekezett javítani. Ilyen volt például a vasúttársaság 2025 elején bejelentett10 pontos vállalásánakkommunikációja, amelyről korábban már aG7 is írt.A hagyományos hirdetési és kommunikációs ügynökségi feladatok mellett azonban adtak le megrendelést médiafigyelésre, piackutatásra, utasszámlálásra, álláshirdetésekre és a közelmúltban negyedmilliárdos szerződést kötöttek a "járműarculat frissítéséhez kapcsolódó gyártási szolgáltatásokra" is.Hárommilliárd forintnál többet a fent bemutatott Top 10-en kívül senki sem költött kommunikációra, milliárdos nagyságrendű megrendelések, illetve tízszámjegyű összeget költő szervezetek azonban még szép számmal voltak.A2024 februárja óta létezőSzuverenitásvédelmi Hivatal például alig több mint másfél év alatt kommunikált el 2,2 milliárd forintot.Hasonló összeget költött a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., alégiforgalmi szolgáltatásokat nyújtóHungarocontrol Zrt. és a Budavári Palotanegyedben található állami tulajdonú ingatlanokat, így a Karmelitát is üzemeltető Várkapitányság Nonprofit Zrt is. A pénz nagy része a szokásos éves szerződésekre ment el, de utóbbi két cég költött álláshirdetésekre, illetve toborzásra, sőt a Várkapitányság egy "webfejlesztést" is megrendelt.A költési rangsor tizenötödik helyén álló MTVA azért érdekes, mert ők adták számszerűen a legtöbb megbízást Balásy Gyula cégeinek. Az összesítők alapján a közmédia 16 kommunikációs szerződést kötött ebben az időszakban, mindegyiket 50 és 185 millió forint közötti értékben, így jött ki a közel 1,6 milliárdos végső cech. A megbízások leírását jellemzően nem cizellálták túl, azokban szinte kivétel nélkül az szerepel, hogy "kommunikációs és médiaügynökségi feladatok" ellátására szerződtek, érdemi különbség legfeljebb annyi van az egyes szerződések között, hogy néhányat direkt online kampányra kötöttek.Az eddig felsorolt 15 minisztérium és cég fedte le a teljes állami kommunikációs költés majdnem 85 százalékát. A maradékon további közel 120 állami szervezet osztozott, amelyek harmada 100 millió forintot sem fordított kommunikációra ebben a szűk 3 és fél évben.A fentieken túl talán érdemes még kiemelni a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ anyacégét, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t, amely több mint egytucatnyi kommunikációs megbízást adott a szintén kormányközeli Balásy-féle csoportnak összesen 1,1 milliárd forint értékben. A vállalat legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a nagy nehezen újranyitott Keleti pályaudvarra bevándorlás-, Magyar Péter- és EU-ellenespropagandavideót vetítettek. A videó ugyanis a cég által fenntartott Rosszvalasztas.hu-t oldalt reklámozta.A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. szűk két héttel az eset előtt írt alá egy 300 milliós szerződést "kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására". Ez az idén már a negyedik megrendelés volt, korábban szerződtek egyebek mellett nyomdai kivitelezésre és reklámajándékok beszerzésére is. Ilyen ajándékokra három év alatt közel 200 millió forintot költhettek.Utóbbi egyébként nem egyedi, az Osakai Világkiállítás magyarmegjelenéséért felelősExpo 2025 Magyarország Nonprofit Kft. például több mint 160 millió forintot költött reklámajándékokra, de 56 millió forint ment el ilyen célra az adóhatóságnál és 35 millió a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft-nél is.A keretmegállapodás ideje alatt kötött szerződésekide kattintva tölthetők le.
|
Összegyűjtöttük, hogy mire ment el 225 milliárd forintnyi kommunikációs közpénz
|
Plakátkampányok milliárdokért, reklámajándékok százmilliókért, toborzás, filmgyártás, propagandahonlap – erre költik az állami kommunikációs százmilliárdokat.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/penz/2025/11/12/kommunikacios-koltes-balasy-rogan-kozpenz
|
2025-11-12 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Ha valaki azt hallja, hogy sikeres volt a szerelés, de szükség lenne egy cserére, valószínűleg arra gondol, hogy a beszélgetés résztvevői épp fociról, esetleg más labdajátékról társalognak. Egy kispesti búvárbolt feletti irodában azonban ennek a mondatnak semmi köze nem volt a sporthoz. Kódnyelven azt jelentette, hogy az irodából működtetett számlagyár egyik alkalmazottja felvette a számára előírt összegű készpénzt, és kellene még egy stróman a külső szemlélő által nehezen átlátható céghálóba.A játékos vagy csere kifejezés utalt a strómanokra, a szerelés a készpénzfelvételre, a strómanoknak járó összeget pedig átigazolási díjként emlegették. A lefülelt bűnszervezet milliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek, az ügyben több tucat ember állt bíróság elé, és még legalább ennyi ember ellen zajlik nyomozás. Az esetenként kifejezetten kreatív eszközöket használó bűnszervezeten keresztül jól be lehet mutatni, hogy miként is működik egy ilyen számlagyár, és milyen következményekkel járhat, ha egy vállalkozó úgy dönt, ilyen unortodox eszközökkel csökkentené adófizetési kötelezettségét.Látványos videót mellékelt egy rajtaütésről szólóközleményéheza Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 elején. a beszámoló szerint az adóhatóság fővárosi nyomozói 170 helyszínen csaptak le. A bűnszervezet éppen nyaralni induló vezetőjét a reptéren kapták el, de kiszálltak az egyik cége nevén tartott házához, a számlagyár központjához, és rajtaütöttek számos ügyfélen is. Az akció során több mint egymilliárd forint értékű vagyont foglaltak le. Nem volt nehéz: a számlagyár vezetőjének medencés háza önmagában százmilliókat ért, de több luxusautót, illetve ékszereket is találtak az ingatlanban, és kötegekben kerültek elő forint, illetve euró bankjegyek is.A NAV szakemberei ekkor már évek óta nyomoztak a számlagyár után. Bár a szervezet működését mindössze két ember fogta össze, és további féltucat végezte benne a napi teendőket, a bűnténynek így is több mint száz érintettje van. Az ilyen számlagyár célja ugyanis az, hogy más cégek adófizetési kötelezettségét segítsen csökkenteni teljesen illegális módon, fiktív számlákkal. Nem volt ez másképp itt sem. Így viszont a valótlan számlákat befogadó vállalatok, illetve azok vezetői is költségvetési csalást követnek el. Ilyen vállalatból és cégvezetőből pedig több tucat volt.Akad közöttük olyan, aki - miután beismerte tettét - már meg is kapta a büntetést. Az ezekről az ítéletekről szóló bírósági iratokból derül ki, hogy pontosan hogyan is működött a kispesti búvárboltból vezetett bűnszervezet.A számlagyárat egy búvárkörökben ismert vállalkozó hozta létre 2013-ban. A hozzá kötődő búváráruház felső szintjén található irodákban volt a szervezet központja. Ide jártak be a közvetítők, ide hordták be az esetenként több milliónyi készpénzt az "alkalmazottak", és innen vitték el a megrendelő cégeknek visszajáró milliókat ugyancsak a közvetítők vagy akár maguk a vállalatvezetők.Egy számlagyárnak ugyanis nagyon fontos eleme a készpénz. Egy ilyen szervezet lényege mindig az adóelkerülés.A vesztes oldalon így az állam áll, míg a be nem fizetett adón megnyert összegen az adófizetést elkerülő cégek, illetve a számukra ennek lehetőségét biztosító számlagyár osztozik valamilyen arányban, de mindig készpénzben.Az adócsalás módszere az esetek nagy részében elég hasonló. A számlagyár azt ajánlja fel az ügyfeleinek, hogy segít csökkenteni az adójukat. Valójában elcsalni, de ennél azért jellemzően szofisztikáltabban fogalmaznak. A szolgáltatást közvetítő összekötők - akik sok esetben megteremtették a kapcsolatot a számlagyár és a potenciális ügyfelek között - ebben a bűnügyben is adócsökkentési lehetőségként "hirdették" tevékenységüket.Annak érdekében, hogy az ügyfélnek kevesebb legyen a fizetendő áfája - és esetleg a nyereségadója is -, a számlagyár (illetve annak egy cége) kiállít neki egy vagy több számlát. Ez ugye az ügyfél, vagyis a haszonélvező vállalat esetében számviteli szempontból ráfordítást jelent, így pedig az összeg után már nem kell befizetni az áfát. Emellett a vállalat nyeresége, illetve ennek megfelelően nyereségadója is alacsonyabb lesz.Ez persze önmagában nem éri meg, hiszen a számla összege nagyobb, mint a megspórolható adó.Más azonban a helyzet, ha a pénz nagy részét borítékban visszajuttatják a céghez. Itt pedig pontosan ez történt.Miután kiállították a kamu számlát, a haszonélvező cég pedig átutalta ennek ellenértékét, a számlagyár egyik alkalmazottja elbattyogott a bankba, felvette a pénzt, bevitte a búvárbolt feletti irodába, és kettéosztotta. A nagyobb részét betette egy, a haszonélvező cég nevére szóló borítékba, és ez hamarosan visszajutott a céghez, amely nem sokkal korábban elutalta ugyanezt. A pénz kisebb részét - egészen pontosan 12,63 százalékát - pedig jutalékként megtartotta a bűnszervezet.Igen ám, de ez így még mindig nem feltétlenül jó üzlet, hiszen ami a haszonélvező cégnek kiadás, az a számlagyárnak bevétel. A bevétel után pedig ugyanúgy meg kellene fizetni az adót, márpedig az a jutalékból nem jön ki. A nagy trükk az, hogy a számlagyár, illetve annak cégei nem fizetik be ezt az adót.Ténylegesen ezen a ponton történik meg az adócsalás, és hogy ez mennyi ideig tud működni, elsősorban attól függ, mennyire kifinomultan építik fel a hálózatot a szervezet vezetői.A számlagyár ugyanis tulajdonképpen egy cégháló. Ha csak egy vállalat ontaná szakmányban a kamu számlákat, akkor jó eséllyel nagyon hamar kibukna a csalás. Így mindig több vállalatot használnak ilyen célra. A búvárboltos hálózatban például közel két tucat különböző gazdasági társaság állított ki fiktív számlákat. A cégek ráadásul gyakran egymás között is megjáratják a pénzt, hogy nehezebb legyen annak útját követni. Ahogy erről egykorábbi cikkünkbenmár írtunk, erre szakkifejezés is van a szakmában: létráztatják a pénzt.Aztán egy ponton az egyik olyan vállalat, amely rengeteg hamis számlát állított ki, elfelejti leadni a bevallását, és bedől. Ezek a bukó cégek.Megpróbáljuk egy konkrét példával megvilágítani, hogy jobban érthető legyen a pénz útja, és hogy ki mennyit nyer, illetve veszít ezen. Ha egy cégnek van mondjuk 127 millió forint bevétele (nettó 100 millió + 27 százalék áfa), akkor ezután elvileg 27 millió forint áfát kellene befizetnie (illetve később 9 millió forint társasági adót). Ahelyett azonban, hogy ezt megtenné, kapcsolatba lép a számlagyárral, amely kiállít számára 127 millió forint értékben fiktív számlákat (azért fiktív, mert nincs mögötte tényleges szolgáltatás). A vállalat adófizetési kötelezettsége ezzel megszűnik (hiszen leköltségelte a bevételét), a számlagyárban ugyanakkor megjelenik ugyanez.A számlagyár valamely cégének bankszámlájára beérkező pénzt az esetek többségében (újabb fiktív számlákat kiállítva) a hálózat cégei még létráztatják egy kicsit, majd az egyik alkalmazott felveszi, és elviszi készpénzben a központba. Ott 111 millió forintot betesznek egy borítékba - vagy ha abba nem fér, akkor egy táskába - és ezt visszajuttatják a céghez. A vállalat így a 127 millió forintból 111-et megtarthat, miközben ha a teljes összeg után befizeti az áfát és a nyereségadót, akkor ennél 20 millióval kevesebb pénze maradt volna. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a tulajdonosnak személyi jövedelemadót, esetleg egyéb közterheket kellene fizetnie a vállalatából kivett pénz után, akkor ennél is jóval nagyobb a haszon: szélsőséges esetben akár 40-45 millió forint is lehet.A 111 millió feletti részt, tehát 16 milliót forintot pedig a számlagyár eltesz magának jutalékként. Ebből kifizetik az alkalmazottakat, fedezik a számlagyár működtetéséhez kapcsolódó egyéb, főleg adminisztratív költségeket, a fennmaradó pénzt pedig elteszik. A vád szerint a búvárbolt feletti központban ennek a pénznek a nagy részén mindössze két ember osztozott, ebből épülhetett a több százmilliós medencés családi ház, ebből vehették az ékszereket és az autókat. Arra is figyeltek, hogy a vagyontárgyak nagyrészt ne a saját nevükön legyenek, azokat gyakran családtagok vagy vállalatok birtokolták. Papíron a NAV-videóban szereplő ház is egy vállalkozás tulajdonában állt, de valójában a bűnszervezet feje és családja használta.Ahogy erről már volt szó, amikor egy cég már túl sok adótartozást halmoz fel, akkor jellemzően bedöntik. Az ilyen bukó vállalatok kerülnek először a hatóságok célkeresztjébe, hiszen náluk tűnik el a pénz. Ám ha a számlagyárat jól építették fel, akkor ezektől a cégektől nem könnyű és igen időigényes folyamat visszafejteni a szálakat a tényleges haszonélvezőkig.A hálózat vezetői pedig természetesen igyekeznek a dolgot minél jobban eltávolítani maguktól. Így a számlagyár vállalatait a legritkább esetben veszik a nevükre, a bukó cégeket pedig lényegében soha.Erre használják a bevezetőben említett kódnyelven játékosnak vagy cserének nevezett strómanokat.Ebben a bűnszervezetben a strómanoknak tulajdonképpen annyi dolguk volt, hogy a számlagyár egyik alkalmazottjával elmentek bejegyeztetni egy céget, illetve létrehoztak az újonnan alapított vállalat számára egy bankszámlát. A feladatuk ezen a ponton véget is ért.A bírósági iratokban bevett fordulat, hogy az adott stróman "a cégbírósági bejegyzéshez szükséges iratokat - közte az alapító okiratot és aláírási címpéldányt - úgy írta alá, hogy ténylegesen nem kívánt a cég nevében gazdasági tevékenységet végezni, a céget képviselni". A vállalatot ettől fogva a számlagyár vezetői és beosztottjaik irányították. Ezt úgy tehették meg, hogy a stróman a bankszámlához rendelkezési jogot biztosított a számlagyár egyik alkalmazottja számára, illetve átadta a cég bélyegzőjét és a saját aláírás-bélyegzőjét is. A számlagyárban ezeket a bélyegzőket használva állították ki a számlát, és amikor megérkezett a számla ellenértékeként átutalt pénzt, akkor a rendelkezési joggal felruházott alkalmazott probléma nélkül felvehette azt a bankból.A stróman akkor a legjobb, ha nehéz megtalálni, és még ha elő is kerül, behajtani akkor sem tudnak rajta semmit. Épp ezért az ilyen hálózatok előszeretettel használnak külföldi állampolgárokat vagy hajléktalanokat. Ilyenre ebben az esetben is volt példa: az egyik meghatározó számlagyáros cég ügyvezetője például egy ideig egy romániai lakos volt.Az álügyvezetők közül ráadásul kifejezetten sokan voltak, akik nem élték meg a büntetőeljárást.Legalább hat egykori stróman hunyt el még a bírósági szakasz megkezdése előtt.Volt példa arra, hogy egy számlagyáros cég még bő egy hónappal a vállalatot papíron birtokló és vezető (de valójában strómanként tartott) személy halála után is állított ki számlát.Tovább lehet nehezíteni a hatóságok dolgát azzal is, ha jól választják meg a cégek székhelyét. A számlagyárhoz köthető vállalatokat a legritkább esetben jegyzik be olyan ingatlanokba, amelyek a haszonélvezőkhöz köthetőek. Általában olyan helyet keresnek, ahol adott esetben célt érnek a hivatalos levelek akkor is, ha azokat nem a tulajdonos veszi át. Ez tulajdonképpen a székhelyszolgáltatás definíciója.Az ilyen szolgáltatók pont azzal foglalkoznak, hogy azok a cégek, amelyek valamiért nem tudnak vagy nem akarnak saját, esetleg bérelt ingatlanba bejelentkezni, az ő címüket adhatják meg székhelyüknek. Az adott lakás postaládáján vagy egy iroda ajtaján feltüntetik az oda bejelentett vállalatok nevét (legtöbbször több százat, esetleg ezret), átveszik és valamilyen módon továbbítják nekik a leveleiket, illetve jelzik nekik, ha egyéb megkeresés érkezik. Már persze, ha van kinek.Adott esetben ez hatalmas segítség tud lenni egy saját ingatlannal nem rendelkező kezdő vállalkozásnak, ugyanakkor tökéletes búvóhely az adócsalók számára is.A G7-en hét éveírtunk részletesenerről a jelenségről. Akkor a legnagyobb adótartozást felhalmozó cégek alsó hangon negyede volt ilyen székhelyszolgáltatóhoz bejelentve. Akadt helyszín, ahol 38 olyan vállalkozás "működött", amely szerepelt a NAV legnagyobb adótartozókat felsoroló listáján.Ezt a lehetőséget a búváráruházból irányított hálózat is használta. A fiktív számlákat kiállító cégek nagy része székhelyszolgáltatóhoz volt bejelentve. Még arra is figyeltek, hogy váltogassák a helyszíneket: a vállalatoknál megadott címek között kilenc különböző olyat sikerült azonosítanunk, amelyen székhelyszolgáltató működik.Fontos az is, hogy még ha a számla teljesen fiktív is, valamilyen látszatszolgáltatás azért legyen mögötte. Erre tökéletes egy olyan hirdetés, amelynek tényleges piaci értéke nincs, de ha valaki elkezd kutakodni, akkor mégiscsak fel lehet mutatni egy megjelenést a számla mögötti teljesítésként. Az elmúlt évtizedek szépszámú ralis adócsalása is mind erre épült: a valós piaci értéknél sokkal magasabb összegről állítottak ki számlát azoknak, akik az autókon hirdettek.A búvárboltos hálózatnak is hasonló volt a módszere, és kifejezetten kreatív módját találták meg annak, hogy látszólag igazolható legyen a kiállított számla.A valótlan tartalmú számlák nagy része ugyanis olyan internetes hirdetések, bannerek megjelentetéséről szólt, amelyeket a www.oringo.hu oldalon helyeztek el.A névválasztás nem véletlenül hajaz az Origóra. A jelentős látogatottság miatt ugyanis - a csalás kezdetén még független internetes lapként, és nem propagandaoldalként működő - origo.hu-n elhelyezett hirdetések esetében kevésbé lett volna szembetűnő az értékaránytalanság.Az oringo.hu esetében azonban az volt. Bár ez az oldal is elvileg hírportálként üzemelt, ám elenyésző látogatottsággal.Az archiváltoldalakalapjánvalójában valami hírgyűjtő site lehetett, ahol más portálok hírei jelentek meg elég esetlegesen. Ezeken a visszanézhető pillanatképekenhelyenként most islátszikegy-egy banner.A cégek tehát papíron százezrekért-milliókért lefoglalták a teljesen értéktelen hirdetéseket, a számlagyár erről kiállította a számlát, és már indulhatott is a folyamat, amely végén a pénz nagy része visszakerült a hirdetőhöz, a jutalékot pedig lehúzták a hálózat fenntartói. A cégháló vállalatai között is akadt olyan, amely a honlap nevét viselte.Bár a rendszer komplexnek tűnik, ha felépítették, akkor viszonylag kevés ember is el tudja működtetni. A számlagyárat annak szellemi atyja, a búvárboltos és egy társa közösen irányították.A nagy pénzt a jutalékokból ők húzták le, a többiek rendszeres havi fizetésért dolgoztak.A két vezetőn kívül fontos szereplő volt még az a személy, akit a nyomozók a hálózat középvezetőjeként azonosítottak. Tulajdonképpen ő végezte az adminisztratív teendőket: figyelte, mikor érkezik utalás a bankszámlákra az ügyfelektől, ő létráztatta a pénzt, ő jelezte a többi alkalmazottnak, hogy honnan és mekkora összeget kell felvenni, majd amikor a készpénz beérkezett az irodába, ő számolta ki a jutalék összegét, és osztotta ketté a pénzt a megrendelő és a számlagyár között.A készpénzlogisztikát két-három ember végezte. Ők megkapták az utasítást, hogy melyik bankba menjenek, felvették a pénzt, és vitték a búvárbolt feletti irodába a középvezetőnek. Közöttük akadt olyan, aki a készpénzfelvétel mellett a strómanok beszervezésével is hozzájárult a számlagyár működéséhez: miután megtalálta a megfelelő embereket, elkísérte őket az ügyvédhez, hogy ne legyen semmi probléma a cégek bejegyzésénél.Maga a szervezet ennyi emberből állt. Rajtuk kívül még volt két-három közvetítő, akik az ügyfeleket hajtották fel, azaz olyan cégeket kerestek, akik hajlandónak mutatkoztak fiktív számlákkal csökkenteni adófizetési kötelezettségüket. Mivel ők voltak a kapcsolattartók, gyakran az ügyfélnek visszajáró pénzt is ők vitték vissza a megrendelőknek.Bírósági eljárás ugyanakkor ennél sokkal több érintett ellen indult. Az első körben 37 ember vádoltak meg, ebben azonban még nem lehetett benne mindenki, mivel az ügy nagyon szerteágazó, így a feltárása időigényes, az eljárásoknál viszont vannak törvényi határidők, amiket tartania kell az ügyészségnek. Így azóta további vádemelésekre is sor került, ezek nagyjából kéttucat embert érinthettek. Mivel a bíróság ezeknek az ügyeknek egy részét egyesítette, a Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta a G7-et, hogy az alapügyben 43 vádlott ellen zajlik büntetőeljárás.Közülük nyolcan még az elkészítő üléseken beismerték bűnösségüket. A többiekkel szemben folytatódott az elsőfokú eljárás, amelyen eddig kilenc tárgyalási napot tartottak. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor várható ítélethozatal, ám az ilyen perek gyakran hosszú évekig húzódnak.Ráadásul szinte még biztosan lesznek további vádlottak is. A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre azt írta: "az üggyel összefüggésben még nyomozás is folyamatban van, amelyben jelenleg további 67 gyanúsított szerepel. A gyanúsítottak további hamis számlákat befogadó cégvezetők, és bűnsegédként ugyancsak a számlagyár tagjai."
|
Százmilliókat kerestek azzal, hogy létrehozták az oringo.hu-t, majd elkezdték a nagyüzemi adócsalást
|
Egy búvárbolt feletti irodából irányították azt a számlagyárat, amely milliárdos nagyságrendben csalta az adót. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/15/szamlagyar-adocsalas-oringo-hu-buvarbolt-afa
|
2025-12-15 04:50:02
| true
| null | null |
G7
|
"Bement az üzletkötő a boltba telefont venni, és közölték: nem adnak, mert a cégkivonaton látják, hogy nyomozás folyik a cég ellen." Ilyen esetek nehezítették meg azoknak a vállalatoknak a működését, amelyek haszonhúzó cégként igénybe vették ahétfői cikkünkben bemutatott számlagyárszolgáltatásait, vagy saját bevallásuk szerint egyszerűen csak kapcsolatba kerültek a hálózat valamely vállalatával. A több tucat vádlottból épp ezért - annak érdekében, hogy cégeik zavartalanul működhessenek tovább - hatan már az előkészítő ülésen beismerték tettüket, vállalva ezzel az ítéletet, amely a legtöbb esetben nem merült ki egyszerű pénzbírságban.Hétfőnrészletes cikkben mutattuk beegy olyan számlagyár működését, amely éveken keresztül végzett nagyüzemi adócsalást. A hálózat irányítói rendkívül kreatív módon létrehozták az oringo.hu oldalt, majd kihasználva, hogy a weblap neve nagyon hasonlít az akkor különösen látogatott origo.hu-ra, túlértékelt hirdetésekről állítottak ki fiktív számlákat ügyfeleiknek. Utóbbiak így rengeteg adót megspórolhattak, amelynek egy részét jutalékként a számlagyár vezetői kapták meg. A szervezőknek nagyon jól hozott a törvénytelen biznisz. Amikor az adóhatóság nyomozói lecsaptak a bűnszervezetre, kötegekben foglalták le a készpénzt, de találtak luxusautókat és ékszereket is a számlagyár vezetőjének százmilliókat érő, medencés házában.A számlagyár összességében milliárdos nagyságrendű összeggel károsította meg a költségvetést. Ez volt az a pénz, amit a bűnszervezet ügyfelei (a haszonhúzó cégek) nem fizettek be adóként, hanem helyette megforgatták a számlagyárban, és a nagy részét készpénzben visszakapták.Mivel magának a számlagyárnak a fenntartásához elég volt 6-8 ember, így a csalás jellegéből adódóanaz eddig bíróság elé állított négy tucat vádlott nagyobb része épp ilyen haszonhúzó cég tulajdonosa vagy ügyvezetője.Közülük nyolcan még az előkészítő üléseken beismerték bűnösségüket, hat ember esetében egy időben hirdettek ítéletet tavaly februárban. Ötüket egy és két év közötti felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, emellett mindenkinek meg kellett térítenie a költségvetésnek okozott kárt, és a cégekre, illetve a vállalatvezetőkre is százezres, esetenként milliós nagyságrendű pénzbüntetést szabtak ki.Mivel ezek az ítéletek egy elhúzódó eljárás esetén akár enyhülhettek volna, kíváncsiak voltunk, miért döntöttek úgy ezek az emberek, hogy nem kérnek a tárgyalásból, és tettük beismerésével vállalják a büntetést. Válaszuk elég egybehangzók volt: szerették volna a normál napi ügymenet szerint tovább működtetni a vállalataikat, és ekkor már látták, hogy egy ilyen eljárás mellett ez nem fog menni."A céges ügyvédünk azt mondta, hogy egy ilyen ügyben ő nem fog tudni segíteni, érdemesebb megkeresni egy tapasztaltabb rókát. Beszéltem is egy ilyen tapasztalt rókával, és ő azt tanácsolta, hogy az utolsó pillanatig, a körmünk szakadtáig mindent tagadni kell, mert ha ez elhúzódik öt-hat évig, akkor a tapasztalatok szerint mérséklődnek a büntetések. De én nem akartam ezzel öt-hat évig foglalkozni. Nekem az volt a fontos, hogy mindenféle billog lekerüljön a cégemről, mert partnerekkel dolgozunk, megrendelőink, alvállalkozóink vannak, és szerettem volna előttük is minél hamarabb tisztázni a dolgot. Úgyhogy mindent elfogadtam, amit kiszabtak rám."Így foglalta össze az egyik haszonhúzó cég vezetője, miért döntött úgy az előkészítő ülésen, hogy beismeri bűnösségét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Elmondása szerint ő valóban fogadott be fiktív számlákat, hogy csökkentse adófizetési kötelezettségét, de a számlagyárral csak több áttételen keresztül volt kapcsolatban, így viszonylag enyhe büntetéssel megúszta. Ám ez isfelfüggesztett börtönt és több százezer forintnyi bírságot jelentett, a tízmilliós nagyságrendű elcsalt áfa megfizetésén túl.A meghozott ítéletek között volt ennél súlyosabb is. Már csak azért is, mert akadtak olyan vállalkozók, akiknek a cégük ennél sokkal, akár egy nagyságrenddel nagyobb értékben fogadott be kamuszámlákat. Őket ítélték jellemzően két év felfüggesztettre és milliós pénzbírságra.Nem is mindenki akart nyilatkozni a saját ügyében, de azok, akik válaszoltak megkeresésünkre, kivétel nélkül azt mondták, hogy az eljárás túl nagy terhet jelentett a cégeik életére, ők pedig nem szerették volna emiatt elbukni hosszú évek, esetleg évtizedek óta épített vállalkozásukat.Az említett billog egy cégbírósági bejegyzés volt, amely azt rögzítette, hogy az adott vállalattal szemben büntetőjogi intézkedést kezdeményeztek az adóhatóság nyomozása alapján. Ez megjelent a cégkivonatban is, így ha az érintett gazdasági társaság egy partnervállalata használta a céginformációs rendszert, akkor egyből jelzést is kapott erről. Szóval nem igazán lehetett titokban tartani az ügyfelek, beszállítók, alvállalkozók, finanszírozók előtt.Ennek pedig a bevezetőben említett telefonvásárlás meghiúsulásánál sokkal kellemetlenebb következményei is voltak."A hitelező bankunk egyszer csak jelezte, hogy felmondja a hitelszerződést, ha nem rendeződik ez a dolog"- mondta egy másik vállalat vezetője. Egy harmadik érintett társaság tulajdonosa pedig azt mesélte, hogy elkezdte elbukni az ügyfeleit az eljárás miatt: "volt olyan cég, amely megszakította velünk a kapcsolatot, mert a kockázatkezeléssel foglalkozó compliance részleg ezt kiszúrta".Többen is azt állították: úgy mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, hogy tudtak volna mivel védekezni, mert esetükben a számlák mögött volt valós teljesítés. Akadt olyan, akinél valamilyen építőipari munka, de olyan is, akinél hirdetés. Más kérdés, hogy a számlagyár vezetői az oringo.hu-t pont azért hozták létre, hogy valamit fel tudjanak mutatni a számla ellenértékeként, csak ugye a szolgáltatás tényleges értéke nem állt arányban a kifizetett pénzzel. Tehát a teljesítés igazolása egy ilyen esetben önmagában valószínűleg még nem bizonyítja az ártatlanságot.Az ügy érdekessége, hogy az elsőfokú ítélet után az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla olyan döntést hozott, amely hosszabb távon is hatással lehet a hasonló ügyekre. Első körben ugyanis a haszonhúzó cégek vezetőit - tehát azokat, akik a fiktív számlákat adócsökkentési céllal megvették a számlagyártól - közvetett tettesnek minősítette a bíróság. Ez nem volt különösebben meglepő, a korábbi hasonló eseteknél is ez volt a gyakorlat. Másodfokon azonban épp ezt változtatták meg, és az ítélőtábla kimondta, hogy költségvetési csalás esetében az ügyvezető nem lehet közvetett, csak közvetlen tettes.Jogi szempontból a szerepek megítélése azért nem egyszerű, mert magát a cselekményt - a hamis számlákat tartalmazó bevallás benyújtását - az ilyen ügyekben jellemzően a könyvelő valósítja meg, így ő a közvetlen tettes. A számlagyár már elítélt ügyfeleinél minden esetben ez történt.Csakhogy a könyvelő nem feltétlenül van tudatában annak, hogy a számlák, amelyek hozzá eljutnak, fiktívek. Erről ugyanis a cégek vezetői egyeztek meg a számlagyár képviselőivel."Ha az, aki közvetlenül megvalósítja a bűncselekményt, nem tud erről, akkor nem lehet felelősségre vonni, mert megtévesztették. Ilyen például, ha valaki azt mondja egy gyereknek, hogy fiam, szaladj be a kocsmába, és hozd ki a pénztárcámat, mert az asztalon felejtettem, de valójában a pénztárca nem az övé. A srác elhozza a pénztárcát a kocsmában az asztalról, de abban a hitben teszi ezt, hogy az őt erre megkérő ember felejtette ott. Neki fogalma sincs, hogy ellopott egy tárcát valakitől, akitől pedig a lopás gondolata származik, fizikailag nem tett semmit. Így a tettességhez szükséges két követelmény, a szándék és a fizikai megvalósítás elválik egymástól, két személyben jelenik meg. Felbujtásról ilyenkor azért nem lehet beszélni, mert abban az esetben a felbujtott is tud a bűncselekményről. Ez akkor állna fenn, ha a felnőtt meggyőzné a gyereket arról, hogy lopja el neki a pénztárcát. Itt viszont nem ez történt. Ezt a helyzetet oldották fel a közvetett tettesség fogalmával" - világította meg a helyzetet a G7 kérdésére Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.Nagyon hasonló a helyzet a hamis számlákat befogadó cégvezetők és az erről mit sem sejtő könyvelő esetében is. Ezért volt sokáig az a gyakorlat, hogy a számlagyáros ügyekben a haszonélvező vállalatok döntéshozóit közvetett tettesként ítélték el. Ezen változtatott most a bíróság azzal, hogy kimondta: hiába nem az ügyvezető adja le a hamis adóbevallást, akkor is közvetlen tettesként felel érte.Bár ez jogtechnikai kérdésnek tűnik, valószínűleg gyakorlati jelentősége is lesz a későbbiekben, hiszen hatással lehet a büntetés kiszabására és a védekezés stratégiájára is. Akár már ennek az ügynek a további fejleményeire is hathat. Nem véletlenülszületett szakcikkis a témában.
|
Jó ötletnek tűnt az adótrükk, aztán milliós bírság és felfüggesztett börtön árán kellett menteni a cégeket
|
Megmutatjuk, hogy milyen következményei vannak annak, ha egy cég egy számlagyár ügyfeleként kerül a hatóságok látókörébe.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/16/oringo-szamlagyar-adocsalas-itelet
|
2025-12-16 04:50:02
| true
| null | null |
G7
|
Elhúzódhat a HÉV-kocsik beszerzésére novemberben indított eljárás, mert a sikertelen előzetes vitarendezésieljárásután a Közbeszerzési Döntőbizottsághozfordulta Škoda Transportation. Ez azért probléma, mert eleve nagyon szűk a határidő ahhoz, hogy az uniós pénzügyi ciklus 2029 végi zárásáig megérkezzen az 54 darab vonatból 24 a H5-ös szentendrei HÉV-re.Mit mondanak ők? A Škoda szerint olyan műszaki elvárásokat fogalmazott meg a MÁV Személyszállítási Zrt. a közbeszerzésben, amelyek nem észszerűek, és szűkítik a piaci versenyt - olvasható ki a közbeszerzési portálra feltöltött előzetes vitarendezésieljárásból.Svájci ,ZMBSnevű vonatbefolyásoló rendszer telepítését kéri a MÁV az új vonatokra, ami egyrészt műszakilag nehezen érthető, másrészt költséges.Versenykorlátozó is ez a kitétel, hiszen csak igen kevés gyártónak van lehetősége ilyen berendezés beszerelésére és tesztelésére.Szakmai forrásaink egy része a Stadler érdekeit látja a feltételben. Ugyanakkor ez a kitétel nehezíti az uniós engedélyeztetési eljárást, ami a svájci vállalatnak is hátrányos. A svájci keskeny nyomtávú vasutakon elterjedt rendszer tesztelése már csak azért is óriási kihívás lenne, mert a HÉV normál nyomtávú.Még nem dőlt el, hogy valaha ilyen biztosítóberendezést építenének ki a HÉV-pályákon, Magyarországon nem is működik ilyen.Számokban: a MÁV által kért műszaki megoldások közül a legdrágább a vonatbefolyásoló berendezés. Ez egy olyan eszköz, ami például meg tudja állítani a tilos jelzésen áthaladó vonatot. Csakhogy a pályán ilyen nincs kiépítve*A rendszer működésének feltétele, hogy a pályán és a járművek fedélzetén is telepítve legyenek a hozzá tartozó eszközök., és egyelőre csak a szentendrei vonalon terveztek ilyet - aminek felújítását éppen mostvágta visszaműszaki paramétereiben a közlekedési tárca.A vonatbefolyásoló rendszerek darabja manapság fél-egymillió euróba kerül járművenként. Az összesen 54 darabos HÉV-beszerzés esetén ez tízmilliárd forintos nagyságrendű többletköltséget jelent.A tender összértéke 325 milliárd forint (841 millió euró), ami az egyik legnagyobb értékű magyar vasúti beszerzés évtizedek óta, így alaposabb előkészítést igényelt volna.Felülnézet: ritkán jut forráshoz a MÁV, ezért próbáltak mindent belecsomagolni a tenderbe. Nemcsak járműveket kellene szállítania a nyertesnek, hanem évekig elegendő alkatrészt, de gyakorlatilag még egy karbantartó telepet is.Úgy kellene beárazni , hogy mennyiért szállítanak csoportemelőket, ultrahangos futóművizsgálót vagy éppen teljes mosóberendezést, hogy azt sem tudják, hova kellene ezeket telepíteni. A járműtelepek fejlesztése önmagában 5-10 milliárd forintos tétel lehet.Az sem derül ki pontosan a tender műszaki leírásából, hogy kell-e WC-t beépíteni a vonatokra.Igen, de: a szállítási határidő eleve problémás. Normál vasúti járművek esetén is hároméves határidőt vállalnak általában a gyártók, olyan egyedi járműveknél, mint amilyet a HÉV-tender megkövetel, ennél is több időre van szükség. Ehhez képest három év alatt, 2029 végéig 24 darab vonatot lekellene szállítani, ami csak nagyon magas felárral lehetséges piaci forrásaink szerint.Tágabb kontextus: az európai nagyvasúti előírások és a HÉV egyedi műszaki előírásainak összekapcsolása helyett egyszerűbb lett volna a nagyvasúti vagy a közúti vasúti járművek műszaki előírásait alapul venni. Ekkor nem egyedi - drágán és időigényesen engedélyeztethető - járműveket lehetett volna venni, hanem nagy mennyiségben gyártott vonatokból lehetett volna válogatni.Ha összetett műszaki kérdéseket kell tisztázni, érdemesebb a több ideig tartó tárgyalásos közbeszerzési eljárást választani. Így járt el például a GYSEV az Intercity motorvonatok beszerzésekor.A jelenlegi , belső ellentmondásoktól hemzsegő, a piaci versenyt az előzetes vitarendezési kérelem szerint korlátozó eljárás annyira problémásnak tűnik, hogy egyes forrásaink szerint az volt a cél, hogy a kiírással bemutassák: akartak venni új HÉV-vonatokat, csak nem volt kitől.Egy fontos könnyítést ugyanakkor tett a MÁV: nem feltétel az európai referencia. Ezzel a kínai gyártóknak is lehetővé tették az indulást.Előzmények: már járhatnának új HÉV-szerelvények, ha a kormány nem vonja vissza a Vitézy Dávid államtitkársága alatt, 2021-ben kiírt eljárást.A Stadler akkoriban 12,5 millió eurót, az Alstom pedig 13,7 millió eurót kért volna egy-egy HÉV-szerelvényért. A mostani eljárásban jóval magasabb, darabonként 14,85 milliós árat is elfogadnak, hívta fel afigyelmetnovemberben Vitézy Dávid.Az eljárást szakmai források szerint azért kellettleállítani2021-ben, mert Orbán Viktor miniszterelnök azt szerette volna, ha olyan kiírás jelenik meg, amin az alacsonyabb műszaki színvonalú orosz gyártók is el tudnak indulni.
|
Késhet és tízmilliárdokkal drágulhat a HÉV-beszerzés a problémás kiírás miatt
|
Svájci vagy kínai érdeket látnak különböző források a MÁV-HÉV tender mögött, amely annyira kaotikus, hogy még az is felmerült: a politikai szándék demonstrálása az egyetlen célja.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/16/hev-beszerzes-kozbeszerzesi-dontobizottsag-skoda-feltetelek-stadler-kinai-gyartok
|
2025-12-16 16:41:41
| true
| null | null |
G7
|
Mozgalmasra sikerült 2023 szeptembere az ismert olimpikonok és egyéb sportolók által tulajdonolt Champs Sziget Kft.-nél. A Margit-szigeti szabadtéri pubot üzemeltető cég a hónap közepén megválasztotta ügyvezetőnek az alapító Gyulay Zsolt feleségét, aki azonban alig nyolc nappal később lemondott posztjáról. A felbolydulást az okozta, hogy a társaság tulajdonosainak nagy része számára ekkor vált nyilvánvalóvá: az előző ügyvezetés idején a vállalat költségvetési csalási ügybe keveredett. A korábbi ügyvezetőt, aki szintén ismert sportoló, azóta el is ítélték, a vállalatot pedig pénzbírsággal sújtották."A Champs Sziget nemcsak egy egyszerű nyári budapesti terasz, hanem egy 400 fő befogadására képes nagyszerű Margit-szigeti rendezvényhelyszín is." Így jellemzik honlapján a Champs Sziget Kft. által fenntartott vendéglátóhelyet. A névválasztás nem véletlen. A Champs tényleg a bajnokok cége, tagjai sikeres magyar sportolók. A cég egykori és jelenlegi tulajdonosai egyéb eredményeik mellett 15 olimpiai és félszáz világbajnoki aranyat nyertek.Az elmúlt bő két évben azonban elég sok mozgás volt a vállalat vezetésében és tulajdonosi körében is. Ezekhez pedig nagyban hozzájárult, hogy a cég egy bűnügybe keveredett.A komoly reputációjú sportolók vállalkozása - nagy részük tudtán kívül - azzal a búvárboltos számlagyárral került kapcsolatba, amely éveken keresztül végzett nagyüzemi adócsalást, és amelynek működéséthétfői cikkünkben mutattuk be.A bűnszervezet cégek tucatjait segítette az adóelkerülésben úgy, hogy kamuszámlákat állított ki számukra. Bár a valótlan számláknak több fajtája is volt, a leggyakrabban hirdetésekkel csaltak. A hálózat vezetői létrehozták az oringo.hu oldalt, majd kihasználva, hogy a weblap neve nagyon hasonlít az akkor különösen látogatott origo.hu-ra, túlértékelt hirdetésekről állítottak ki fiktív számlákat ügyfeleiknek. Az utóbbi - úgynevezett haszonhúzó - cégek így rengeteg adót megspórolhattak, amelynek egy részét jutalékként a számlagyár vezetői kapták meg.A számlagyár milliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek, és ennyivel gazdagította a csalókat. A hálózat központi szereplőinél az adóhatóság razziáján kötegekben foglalták le a készpénzt, de ékszereket, luxusautókat és ingatlanokat is zár alá vettek.Ennek a számlagyárként működő céghálónak az egyik vállalatától fogadott be valótlan tartalmú számlát a Champs Sziget Kft. valamikor 2017 és 2019 között. Az a társaság, amely a Champsnek is számlázott, összesen 123,7 millió forint áfát csalt el.A Margit-szigeti szórakozóhelyet üzemeltető vállalat tulajdonosainak nagy része azonban - ahogy ezt közülük többen is megerősítették a G7 kérdésére - nem tudott erről. Az ügy a bevezetőben is említett közgyűléseken bukott ki 2023 szeptemberében, de még ekkor sem mindenki számára. Ez idő tájt már hónapok óta ott volt a billog a cégen, ugyanis a Fővárosi Főügyészség már nyáron büntetőjogi intézkedés alkalmazását indítványozta a társasággal szemben, a NAV pedig már ezt megelőzően is bejegyeztetett egy hasonlót a cégbírósággal.Az ügyészségi intézkedéshez csatolt iraton ráadásul nevesítették is a Champs Sziget korábbi ügyvezetőjét és egyben egyik meghatározó tulajdonosát. A dokumentum szerinta szintén ismert sportoló, sikeres raliversenyző ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt volt folyamatban bűnügyi eljárás.Emiatt került sor a bevezetőben említett intermezzóra is. Bár a csalással gyanúsított ügyvezető magától mondott le, a jelek szerint nem bontotta ki minden részletében ennek okait. Amikor pedig ezek kiderültek, az konfliktusokat okozott. Az első körben a helyére megválasztott új ügyvezető végül nem is vette fel a pozíciót, hiszen nem írta alá a hivatalos kinevezéshez szükséges elfogadónyilatkozatot. A jegyzőkönyvben is rögzített indoklás szerint a korábbi "taggyűlés után tudomására jutott információk okán" döntött így.Második körben a vállalatban szintén tulajdonos Darnyi Tamást választották meg a cég élére. A háromszoros olimpiai bajnok úszó a G7 kérdésére elmondta: az ügyészségi dokumentumokban is nevesített ügyvezető tagon kívül a többi tulajdonos nem tudott a költségvetési csalási ügyről. Amikor ez kibukott, akkor az első jelölt nem vállalta, ezért vette át ő a vállalat irányítását.Az előző vezetés felelősségét támasztja alá az is, hogy az autóversenyző ügyvezetőnek nem ez volt a búvárboltos adócsalásban érintett egyetlen cége. A Champs Szigeten kívül öt másik tulajdonában vagy vezetése alatt álló vállalat is kapcsolatba került a számlagyárral. Ezek a vállalatok az üzleti élet elég széles spektrumán ténykedtek. A vendéglátással foglalkozó Champs Sziget mellett volt köztükegy másik vendéglátó vállalkozás, amely szintén a Margit-szigeten tart fenn egy bisztrót, illetve egy pubot;egy budapesti szállodát üzemeltető hotelcég;egy hazai és nagy nemzetközi rendezvényeket, illetve projekteket menedzselő vállalat, amely - a röplabdaszövetséggel kötött szerződés alapján - éveken keresztül szervezte a strandröplabda országos bajnokságot is;egy Budapesthez közeli autószervizt működtető gazdasági társaság; továbbáegy automata garázsajtók, kapunyitó berendezések, sorompók és kaputelefon-rendszerek telepítésével foglalkozó vállalkozás.Utóbbi a Széchenyi 2020 program keretébenállami és uniós támogatásban is részesültkorábban. A honlapon feltüntetett tájékoztatás szerint a 22 millió forintot a termelékenység növelésére és a technológia megújítására költötték.Az adócsalási ügybe keveredett cégek között akadt olyan, amely a számlagyár hat különböző vállalatától fogadott be valótlan számlát, köztük a kamuhíroldal oringo.hu nevét viselő egyik társaságtól is. Azok a számlagyáros cégek, amelyek kapcsolatba kerültek az autóversenyző vállalkozó érdekeltségeivel, összesen közel félmilliárd forint értékű áfát csaltak el*Együttesen összesen ekkora általánosforgalmiadó-tartalommal állítottak ki valótlan tartalmú számlákat..Persze ebben a számlagyár más ügyfeleinek kiállított számlák is benne vannak, de a Champs Szigetet is vezető sportoló-üzletember érintettségét jól jelzi, hogy külön is nevesítették a cégbíróságnak megküldött ügyészségi iratban. Ez ugyanis korántsem volt evidencia a számlagyár minden ügyfele esetében: a legtöbbször a bűnszervezet vezetőjének a neve alatt futott az ügyészség által hivatkozott bűnügy.Bár az autóversenyző-vállalkozó nem volt a között a nyolc vádlott között, akik beismerték tettüket, és - lemondva a tárgyaláshoz való jogukról -vállalták a rájuk kiszabott büntetést, ennek ellenére esetében is megszületett már az ítélet. Ennek magyarázata, hogyaz ügyét elkülönítették a nagy, több mint negyven vádlottat felsorakoztató eljárástól.Ahogy ezt a G7 kérdésére több szakértő is megerősítette: ez egy teljesen bevett gyakorlat, különösen olyan gazdasági bűncselekmények esetén, ahol kifejezetten sok vádlott van. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy illetékességi, pergazdaságossági vagy az eljárást gyorsító okokból egyes eseteket leválasztanak.Ezt indokolhatja például, ha az ügyészségnek nem volt elegendő az első gyanúsítás után törvényileg meghatározott határidő a teljes hálózat felderítésére. Ilyenkor elindítanak egy eljárást azokkal a gyanúsítottakkal, akikkel szemben már elég bizonyíték áll rendelkezésre, de eközben folyhat tovább a nyomozás. A búvárboltos számlagyár esetében is ez volt a helyzet: az ügyészség tájékoztatása szerint az üggyel összefüggésben még most is zajlik a nyomozás további 67 gyanúsítottal szemben.Ám még ha sikerül is gyorsan felfejteni a teljes hálózatot, akkor is előfordul, hogy egyes kevésbé fontos szereplőket érdemes külön kezelni. Minden szereplőtől erőforrást vesz el ugyanis, ha egy öt-hat évig húzódó tárgyalássorozatba vonják be az olyan kishalakat, akiknek a helyzete viszonylag könnyen megítélhető.A harmadik olyan ok, ami egy ilyen elkülönítést indokolhat, ha a vádlott egyezséget köt az ügyészséggel.Ez olyasmi, mint az amerikai filmekben szereplő vádalku, csak a magyar jogrendben ez a fogalom nem létezik, és míg a vádalkunál nagyobb az ügyészség mozgástere - például a bűncselekmény is lehet alku tárgya -, addig itthon csak a büntetés mértékében lehet alkudozni. Ezt leszámítva azonban a lényeg ugyanaz: a vádlott beismeri tettét, és segítheti a teljes ügy bizonyítását.Ahogy egy forrásunk fogalmazott: az ilyen vallomások a bizonyítás pillérei lehetnek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fő vádlottak bűnösségét könnyebb legyen igazolni. Cserébe a vádlott az adott bűncselekményhez tartozó büntetési tételek közül enyhébbet kaphat.Ez történt az autóversenyző-vállalkozó esetében is.A Fővárosi Ügyészség kérdésünkre elárulta, hogy a vádlottal a főügyészség bűnügyi egyezséget kötött, a Fővárosi Törvényszék pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bíróság már csak ezt az egyezséget hagyta jóvá a tavaly februárban hozott ítélettel.Az ítélet még így is elég súlyos volt, érezhetően súlyosabb, mint amilyet azoknak a kisebb haszonhúzó cégeknek a vezetői kaptak, akik már a nagy ügy tárgyalásának előkészítő ülésein beismerték tettüket. A vállalkozót két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forint pénzbüntetésre ítélték, továbbá két évre eltiltották mindenféle cégvezetői tevékenységtől. Emellett mind a hat érintett cégre, így a Champs Sziget Kft.-re is félmillió forint bírságot szabott ki a törvényszék*Utóbbit ilyen esetekben a költségvetésnek okozott kár megtérítésén felül kell megfizetni..Az eltiltás miatt valamennyi cégében vissza kellett adnia ügyvezetői pozícióját. Tulajdonosként néhány vállalkozásban - így a Champs Sziget Kft.-ben - is benne maradt, de jellemzően ebben a szerepben is háttérbe vonult. Több esetben is egy családtagja vette át részesedését vagy az adott cég vezetői pozícióját. Emellett az elmúlt években fontosabb szerepet kapott magyarországi céghálójában egy, a tulajdonában lévő és vezetése alatt álló szlovákiai gazdasági társaság is.Az autóversenyző-ügyvezetőt kerestük az ügyben, és bár először válaszolt a számlagyárral kapcsolatos és egyéb kérdéseinkre is, később azt írta: mégsem kíván nyilatkozni a témában.
|
Tucatnyi magyar olimpiai aranyra vetül az adócsalás árnyéka
|
Híres magyar sportolók cége is belekeveredett annak a búvárboltos számlagyárnak az ügyébe, amely milliárdos kárt okozott a költségvetésnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/18/szamlagyar-champs-sziget-bajnokok-adocsalas
|
2025-12-18 04:49:01
| true
| null | null |
G7
|
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az államigazgatás egyik legjobban finanszírozott intézménye, és rendszeresen köt olyan szerződéseket, amelyek összege vagy jellege a közszféra más területein ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. Idei működésére 59,5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés, a 2026-ost pedig 50,4 milliárd forintból kell majd kigazdálkodnia. Érdemes ezért időről időre áttekinteni az ötmillió forintot elérő szerződések nyilvános listáját.Sok más állami szervhez hasonlóan az NMHH is szívesen és gyakran köt szerződéseket a NER különböző nagyágyúinak cégeivel. Például október 21-én írtak alá egy 2027 nyaráig érvényes 120 millió forintos keretszerződést alkalmazásfejlesztésre a Tigra Informatika Zrt.-vel, amelynek többségi tulajdonosa Vertán György IT-milliárdos vállalkozó. A Tigra régi cége a vállalkozónak, de csak ősszel változott át zártkörűen működő részvénytársasággá, előtte korlátolt felelősségű társaság volt.Vertán György nevével sokan tavaly novemberben találkozhattak először. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke rendkívüli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a propaganda mindenféle eszközzel igyekszik lejáratni. "Eddig két, hozzám közel álló hölggyel készített lejárató videókat a Fidesz lejárató médiája, most őket Vertán György személye köti össze, aki Kubatov Gábor intéző embere" - mondta Magyar, aki szerint mindkét, általa korábban ismert nő Vertán Györgytől kap "havi apanázst", Vogel Evelinnek pedig egy lakást is biztosított Vertán egyik cége az Alkotmány utca 10. szám alatt. A 444-nek a szomszédok azt állították: Vogel valóban ott él, a lakáshoz tartozó postaládára pedig Vertán cégének nevét írták ki. Varga Judit is megerősítette: tavaly szeptember 1-je óta részmunkaidőben nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként dolgozik a Tigra Kft.-nél, Vertán György cégénél.Az NMHH másik nagy összegű szerződése a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött 250 millió forintos megállapodás médiatervezésre és médiavásárlásra. A kontraktust már 2022-ben aláírták, most októberben csak meghosszabbították 2026 végéig. A New Land Media Kft. Balásy Gyula érdekeltsége, aki a kormányzati propagandakampányok fő felelőse. Legutóbb a G7 adott átfogó képet Balásy Gyula áldásos tevékenységéről. Októberi cikkük szerint nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely évek óta kvázi monopóliumként végzi az állami szervek kommunikációját és rendezvényeik szervezését. A közbeszerzéseken taroló vállalatok most már éves szinten 200 milliárd forintot is meghaladó árbevételt érnek el, és 25 milliárdos nyereséget termelnek a vállaltan fideszes tulajdonosuknak. Mindezt úgy, hogy az elnyert állami munkák nagyon nagy részét nem ők végzik el, hanem más cégeknek passzolják tovább.Egy másik nagy csomag az NMHH szerződéseiben a különböző kutatásokra kifizett milliós összegek. Egy bizonyos Psyma-Hungary Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Kft.-vel rögtön négy keretszerződést kötöttek az alábbi címeken és összegekkel:Egyházak, hitélet és vallás a médiában témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 11,3 millió forint,"Példakép kutatás" témában közvéleménykutatás és elemzés készítése 24,8 millió forint,Médiaemlékezet témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 9,8 millió forint,A médiatudatosság és az egészségtudatosság összefüggései című kutatás témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 10,9 millió forint.Ezek jelentős összegek a közvélemény-kutató cég életében, hiszen az elmúlt években a 30-40 millió forintos sávban mozgott az egész éves bevételük. Az NMHH alkalmazottai számára egészségügyi szolgáltatásokat is biztosítanak, ami a közszféra más területein, például a pedagógusok esetében ritka. Fogászati ellátásra külön megállapodásuk van: a MYdent Fogászati Kft. 12 millió forintos szerződést kapott.Az NMHH bevételeinek jelentős része a frekvenciadíjakból származik, ennek összege mintegy 30 milliárd forint évente. Ide tartoznak például az országos lefedettséggel működő mobiltelefon-hálózatok díjai, így a legnagyobb befizetők között van a Magyar Telekom és a Yettel is. A hatóság elnöke Koltay András, akit 2021 decemberében Áder János köztársasági elnök nevezett ki kilenc évre, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára. Koltay korábban, 2010 októbere és 2019 között a médiahatóság Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
|
A választás után is pénzüknél maradnak a NER milliárdosai
|
Vertán György és Balásy Gyula cégei is szerződést kaptak.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-valasztas-utan-is-penzuknel-maradnak-a-ner-milliardosai.html
|
2025-12-23 05:55:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Elfogtak több buszvezetőt és jegyellenőrt Egerben és Pásztón. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport jelzése alapján indult eljárás ismeretlen tettesek (buszvezetők, jegyellenőrök) ellen vesztegetés bűncselekmény gyanúja miatt.A rendőrök csütörtökön kilenc gyanúsítottat Egerben, egy főt pedig Pásztón elfogtak. A nyomozók két személyt vettek őrizetbe.
|
Elfogtak tíz buszvezetőt, illetve jegyellenőrt
|
Vesztegetés miatt indult eljárás ellenük. Két főt őrizetbe vettek.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/12/eger-buszvezetok-gyanusitas-elfogas/
|
2025-12-12 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
"Hiába fenyegetőznek a HUN-REN vezetői jogi lépésekkel, az ADF áll az eljárások elébe, és támogatja, hogy kiderüljön az igazság a HUN-REN működésével kapcsolatban" - írja a az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebookon. Posztjukban megosztottak egy képernyőfotót is egy táblázatról, amely a HUN-REN vezetőinek negyedéves fizetését tartalmazza.Mint ismert, a HVG nemrég írta meg, hogy Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Jakab Roland vezérigazgató havonta bruttó 9,4 millió forintot keresnek - többet, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök. A HUN-REN tagadta, hogy ezek lennének a valós bérszintek, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba.Az ADF által kedden megosztott dokumentum szerint a két vezető negyedéves bére összesen 56412000 forint. Vagyis a dokumentum szerint a vezetők fejenként, havonta valóban 9,4 millió forintos fizetést kapnak.Az egyesület szeretné, ha a HUN-REN nyilvánosságra hozná "Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland DPK-tag vezérigazgató fizetésének" pontos összegét, és hogy ezt hivatalos dokumentumokkal is alátámasszák. Kérik az erről döntő irányítótestületi határozat pontos szövegét; általában az Irányító Testület határozatait, amelyek nem elérhetők; az Irányító Testület jegyzőkönyveit is, "melyek szintén nem elérhetők, különös tekintettel arra az ülésre, amikor a négy kutatóközpont elcsatolásáról döntöttek, és ami után több tag lemondott."
|
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiposztolta a HUN-REN-vezetők fizetését
|
Az ADF áll az eljárások elébe.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/23/hun-ren-fizetesek-akademiai-dolgozok-foruma-gulyas-balazs-jakab-roland/
|
2025-12-23 16:56:27
| true
| null | null |
24.hu
|
22 hónapja le van zárva az M30 Miskolc és Szikszó közötti szakasza, és még cikkünk írásakor sem lehetett ráhajtani.Pedig a Strabag kijavította a megcsúszott töltésmonstrumot, az állami megrendelővel kedden megejtették a helyszíni bejárást, és nyomban világgá is röpítette a hírt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy másnap indulhat a forgalom a sztrádán.Alig néhány óra múlva 180 fokos fordulattal a minisztérium közölte, hogy mégsem veszi át a szakaszt, mert a Strabag nem hajlandó garanciát vállalni az elvégzett munkára.24 órával később pedig már az volt a hír, hogy az ÉKM a Strabag bankgaranciájának lehívásáról döntött. Sőt, felhívták valamennyi "közpénzekkel gazdálkodó szervezet figyelmét, hogy a Strabaggal történő szerződéskötés a magyar állam érdekeivel súlyosan ellentétes".Breaking news!, holnap délutántól az M30-as sztráda Miskolctól Kassáig végig autózható lesz - lelkendezett kedden kora délutáni videójában Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Ez közvetlenül azután pattant ki a Facebookra, hogy a Strabag és az ÉKM emberei közösen bejárták az újjáépített töltést.A Miskolc környéki települések lakói fellélegeztek a helyi médiumokban azonnal végigszáguldó hírre, hiszen 22 hónapja zárták le a Miskolc és Szikszó közti útszakaszt, azóta kénytelenek tűrni a sztráda helyett a településekre zúduló forgalmat, kamionokat. Elképzelhető, mekkora sokkot jelentett, hogy mégsem nyitották meg az autópályát a forgalom előtt. Az Útinform aktuális helyzetjelentése cikkünk leadásakor ennyi volt:"Elhúzódik az M30-as autópálya felújított szakaszának megnyitása, így a 31-es km-nél a Miskolc-észak és a 39-es km-nél a Szikszó csomópont között továbbra is zárva tartják minkét oldalt, a forgalmat a 3-as főút felé terelik".Ha műszakilag biztonságos, akkor mi a baj?Az aPont Miskolc helyi civilszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a megrendelő és a kivitelező közötti garanciális vita következményeit a helyi lakosság viselje.„Ha a minisztérium saját közlése szerint az út műszakilag biztonságos, akkor a további zárva tartás már nem szakmai, hanem politikai döntés – ennek pedig az itt élők isszák meg a levét” – áll a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levélben. A szervezet szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy az autópályát haladéktalanul visszaadják a forgalomnak, és felszólítják a minisztériumot, hogy hagyjon fel a lakosságot sújtó késlekedéssel. A minisztériumnak több mint 22 hónapja volt arra, hogy a jogi kereteket rendezze, ám úgy fest, az alapkérdésben tapodtat sem haladtak előre, ilyen körülmények között különösen visszatetszőnek tartják a helyi képviselők által is folytatott „kivitelező elleni politikai kommunikációt”.Strabag: nem megalapozott a bankgarancia-lehívásAz ÉKM az elkészült töltés bejárása és átvétele után mintha meggondolta volna magát, egyszer csak kiadott egy közleményt, hogya közlekedők biztonsága érdekében csak olyan javítást tudunk elfogadni, amelyért a kivitelező Strabag teljes körű, írásos felelősséget vállal és garantálja, hogy ez a hiba pár hónapon belül nem fog újra megismétlődni.Elég kacifántosak a geológiai viszonyok a töltés alatti mélyrétegekben, még szakértők sem tudják biztosan, mi fog történni a 150 ezer tonnányi talajtömeg alatt. Hogy mi a probléma, arról az M30-as ügyét pontosan ismerő geológus tálalt ki korábban lapunknak.Miután a Strabag nem adott írásba olyan garanciát, amilyet a minisztérium elvárt, a felelősségvállalás megtagadására hivatkozva a tárca a cég bankgaranciájának lehívásáról döntött.Érdeklődtünk a Strabagnál, hogy a minisztérium mekkora összeget emelt le, látnak-e még lehetőséget az ügy tárgyalásos rendezésére, és jelezte-e bárki, hogy felmondja a Strabaggal kötött szerződését, tekintettel Lázárék dörgedelmére, hogy a Strabaggal üzletelni a magyar állam érdekeivel ellentétes. Az osztrák cég kommunikációs irodája megismételte, hogy a független szakértői vizsgálatok megállapítása szerint a töltéskárosodás előre nem jelezhető talajvízmozgás következménye, amely a műszaki átadás után jelentkezett.A történtek a kivitelező olvasatában így festenek: „Az ÉKM által kért munkálatok befejeződtek, és a szakaszt 2025. december 16-án sikeresen átadtuk a megrendelő részére. Az átadási vizsgálat mindent rendben talált, a munkaterületet a megbízó visszavette, és a forgalomba helyezést jóváhagyta. Minden, a forgalomba helyezéshez szükséges dokumentumot – a legfrissebb modellezési és számítási eredményekkel együtt – átadtunk az ÉKM részére. Az autópálya üzemeltetésével kapcsolatos döntések a továbbiakban a Minisztérium és az üzemeltető hatáskörébe tartoznak”.Ezért nem tartjuk megalapozottnak az ÉKM bankgarancia lehívására irányuló közleményét.Végezetül hozzátették, hogy a Strabag minden elvégzett munkáért – ahogy eddig – a jövőben is teljes körű felelősséget vállal. Így reagáltak az ÉKM közleményére, amely szerint az átvétel akadálya, hogy a Strabag nem vállal garanciát az elvégzett munkájára.Elölről kezdődhet a garanciális időAz egyik konkurens útépítő társaság vezető munkatársa általánosságban annyit mondott, hogy elméletileg a megrendelő a garanciát a kijavított szakasz építésének költsége erejéig érvényesítheti. Ha ez meghaladja az adott szakasz bankgaranciáját, akkor a teljes, az M30-ból Strabag által épített sztrádarész bankgaranciájából hívhatja le a pénzt. Általában 5 éves garanciáról szoktak megállapodni, a Strabag ezt a szakaszt 2021-ben adta át, bőven belül vagyunk tehát a garanciális időszakon. Az M30-as autópálya Miskolctól Kassára tartó, határig megépült, összesen 57 kilométerét párhuzamosan építette ki három kivitelező, ebből az első 10,4 kilométeres részt Miskolc és Szikszó között (10,4 kilométer) építette a Strabag Építő Kft. és a Strabag AG konzorciuma. Ha garanciális javítás történik, akkor a garanciális idő a javított szakaszra újraindul. Innen nézve érthető, hogy a Strabag nem szeretne egy esetleg állandó, több milliárd forintos kiadással fenyegető problémát a nyakába – magyarázta a szakember.Az ÉKM cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. De a történtekből az körvonalazódik, hogy visszatértünk az alapkérdéshez: ki felelős a töltés megcsúszásáért? A Strabag álláspontja kezdettől az, hogy kivédhetetlen külső ok, vis maior okozta a kárt, a minisztérium ezzel szemben azt állítja, hogy a Strabag hibázott, kispórolta a megfelelő műszaki megoldást, ráadásul az adófizetőkkel fizettetné meg a javítást.Ezt rontotta el az állami megrendelőA Strabag ezzel együtt megcsinálta a javítási munkát (a teljes töltést elhordta, és újat épített helyette) a saját költségén, ám a nyilvánosság előtt nem esett szó arról, hogy ki fogja állni a számlát. A történések alapján úgy fest, hogy a költségviselő félről az eltelt lassan egy év alatt nem sikerült megegyezni. Ha így megy tovább, nem kizárt, hogy végül a bíróságon kötnek ki a felek, és ott várhatóan igazságügyi szakértők bevetésével döntenek majd az ügyről. Aki veszít, az állja a javítást, a perköltségeket és a kamatokat. Ez szép pénz lehet, bár a töltés javítási költségeit nem nevesítették, de útépítő berkekben 4–5 milliárd forint körüli összegről lehetett hallani.Oszvald Tamás geológus, aki az állami megrendelő NIF, majd ÉKM tervellenőreként az M30-as építésének előkészületeit alaposan ismerő szakértő, úgy véli: a nyomvonal kijelölésével kezdődött a probléma, és ezt aztán további hibák súlyosbították. Korábban már kifejtette lapunknak, hogy a szóban forgó terület geológiai adottsága miatt a földcsuszamlás veszélye nagy.A geológiai kockázat feltárását azonban elmulasztotta a megrendelő, enélkül készíttette az engedélyezési tervet.A kockázatelemzés alapján a geológus javasolta volna a szükséges vizsgálatokat, a talajmintavételek fúrási mélységét, hogy a talajrétegekről megfelelő képet lehessen alkotni. Ezen vizsgálati eredmények alapján lehet biztonsággal hozzáfogni az engedélyes terv, a geotechnikai terv elkészítéséhez – részletezte az elmaradt lépéseket. Ebben az esetben azonban a nyomvonal kijelölése előtt zavartalan mintát adó mélyfúrás nem történt, az elvégzett 6 méteres mélységbe lehatoló csigafúrások lényegében egy talajkeveréket eredményeztek, ami a földtani adottságok felismeréséhez használhatatlan, nem ad információt az egyes rétegekről, a felismerhető csúszólapokról, vagyis a szerkezetről, alkalmatlan a rétegzettség követésére. Ennek alapján készíttette az engedélyezési tervet a minisztérium, és ezt kapta meg a Strabag, az ebben foglaltaktól pedig nem térhetett el az útépítő cég a kiviteli tervben – összegezte Oszvald Tamás. Eddig a pontig az ÉKM-et lehet hibáztatni.A földtani veszélyforrások elemzésének, felismerésének elmaradásához aztán hozzájött az, hogy – mint a geológus kitartóan állítja – a töltés építésekor az alvállalkozók az előírások ellenére térfogat-változtató agyagot építettek az óriási építménybe. Azzal érvel, hogy a mélyben bekövetkezett talajtörés miatt a töltés egésze nemcsak arrébb csúszott, hanem a beépített térfogatváltozó agyag miatt megsüllyedt, szétcsúszott, ami a töltés belső szerkezeti problémájára utal.Az állam rossz helyre építtette meg és nem a szükséges módon terveztette meg az utat, ám a szarvashibához az építő cég is hozzátette a magáét – foglalta össze véleményét az egykori tervellenőr, a geológiai kockázatok elemzésének szakértője.Azt persze senki nem tudhatja, hogy ha kifogástalan anyagból készül a töltés, milyen mértékű csúszás mutatkozott volna – tette hozzá.Mi lesz az állami szerződésekkel?Érdeklődtünk a minisztériumnál arról is, hogy hogyan értelmezendő a szerdai közleményük utolsó mondata, amellyel felhívták „valamennyi közpénzekkel gazdálkodó szervezet figyelmét, hogy a Strabaggal történő szerződéskötés a magyar állam érdekeivel súlyosan ellentétes”. Cikkünk megjelenéséig azonban nem reagáltak, így azt sem részletezték, hogy fel kell-e bontani a meglévő szerződéseket, illetve milyen szankcióra számíthatnak azok a szervezetek, amelyek esetleg ezután szerződnek az osztrák céggel. A Strabag pedig azzal hárította el kérdést, hogy „az ÉKM-mel fennálló projektek vonatkozásában szigorú titoktartást ír elő a megbízottak számára. Így hivatalos nyilatkozatot a további projektek kapcsán kizárólag a megrendelő tehet”.Több forrásunk ugyanakkor úgy értékelte az ügyet, hogy ez Lázárék részéről nem több hőbörgésnél. Arra utaltak, hogy számos folyamatban lévő állami projekten dolgozik a Strabag, többek között a mohácsi hídon, ez a valaha épült legdrágább híd, a 300 milliárdos költségű munkát a Duna Aszfalt Zrt. nyerte el. Innen nézve, ha valamilyen szankció néz ki a Strabagot megbízók számára, akkor Lázáréknak saját magukat kellene megbüntetni – legalábbis az említett forrás így fordította le a helyzetet.Senki sem tudhatja, mi történhet még a mélybenAz M30-as javítási munkáit közelebbről ismerők úgy tudják, hogya töltés újjáépítése során a mélyszivárgó kiépítése megtörtént, a víztelenítés jól működik, tehát a „nagy mélységben váratlanul megjelent rétegvíz” okozta probléma elméletileg nem ismétlődhet meg.Azt azonban, hogy a nagy mélységben történt talajtörés hogyan fog viselkedni a jövőben, szakértők sem tudják megjósolni. Folyamatos mérésekkel lehet ellenőrizni, hogy a töltés milyen állapotban van, tömörödése megfelelő szintű-e. Annyit tudni, hogy az ÉKM-nek történő átadás idejére megfelelően konszolidálódott a töltés, a határértéken belül voltak a mérési eredmények. A lapunknak nyilatkozó egyik útépítő szakértő ugyanakkor úgy véli, ilyen körülmények között is célszerű lehet egy ideig kisebb terheléssel megnyitni az utat, mondjuk, először csak félpályán.Hogy mi történik a mélyben, és kinek lehet igaza, azt onnan láthatjuk majd, hogy lesz-e repedés a burkolaton, és ha igen, mekkora.
|
M30: Lázárék újabb mutatványának a lakosság issza meg a levét, a megfejtés sokmilliárdos és még sokáig állhat a bál
|
A Strabag szerint nem jogos a bankgarancia lehívása.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/19/m30-sztrada-lazar-janos-mutatvany-bankgarancia-lehivas/
|
2025-12-19 15:09:05
| true
| null | null |
24.hu
|
Pintér Bence a december 19-i közgyűlésen jelentette be: a vizsgált időszakban a városrendészetnél a gyakorlatban "szakmai igazgatóként" működő köztisztviselő, Miletics Mór vezetői kinevezéssel nem rendelkezett. A jelentés szerint ráadásula vezetői munkakör ellátásához szükséges feltételeknek sem felelt meg, mivel nem volt meg a megfelelő iskolai végzettsége. Ez a helyzet jelenleg is fennáll, a városrendészet megbízott vezetője, Horváth Zoltán tehát a közmeghallgatáson lakossági kérdésre válaszolva félretájékoztatta a győrieket a témában- közölte a mai közgyűlésen az ellenzéki támogatással, a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben tavaly júniusban megválasztott, az észak-dunántúli vármegyeszékhelyet fideszes közgyűlési többség mellett vezető Pintér Bence.Hozzátette: a városrendészetnél "olyan feladatra szerződtek külső szereplővel, amely feladatot szabály szerint egy önkormányzati intézménynek, a Gazdasági Működtető Központnak kellene ellátnia. Belső ellenőrzésre szerződtek belső ellenőri végzettséggel nem rendelkező személlyel, aki vizsgálatunk szerint nem teljesítette a megbízást, Miletics szakmai igazgató mégis igazolta neki a teljesítést."Emellett az ellenőrzés által vizsgált időszakban a szakmai igazgató "vezetői pozíciónak megfelelő kiemelt bért kapott, sőt, 2024-ben, a választás után egy hónappal kéthavi, több millió forintos jutalmat fizetett ki részére az intézmény szabályellenesen, polgármesteri engedély nélkül." Továbbátavaly szeptemberben „új luxusautót is kezdett bérelni a városrendészet, sajnos szabálytalan körülmények között, három ajánlat bekérése nélkül. Az kapta a megbízást, akire rámutattak. A jelentés megállapítja: »a vizsgált hónapokban a bérelt gépkocsit kizárólag a szakmai igazgató vette igénybe, aki a gépkocsifutásokról menetlevelet nem vezetett«” – idézte a dokumentumot a polgármester.A jelentés szerint „egy másik gépkocsit szabálytalanul, versenyeztetés nélkül adtak el; két motorkerékpárt pedig szintén szabálytalanul, három ajánlat beérkezése nélkül szereztek be”.A polgármester november 24-én írásos utasítást adott a városrendészet megbízott vezetőjének, Horváth Zoltánnak a törvényes működés helyreállítására, amire azt a választ kapta, hogyaz intézményvezető szerint én, a polgármester nem adhatok neki utasítást. Levelében abszurd módon megtagadta a törvényes működés helyreállítását, a jogszabályok követését– fogalmazott Pintér Bence. A városvezető szerint a polgármesteri hivatal belső ellenőrzése „olyan rendszerszintű működési, gazdálkodási és belső kontroll hiányosságokat tárt fel a városrendészet működésében, amelyek összeegyeztethetetlenek a közpénzek és a nemzeti vagyon rendeltetésszerű, átlátható és felelős kezelésének követelményeivel”.A 24.hu már ez év tavaszán foglalkozott a győri városrendészet körüli gyanús ügyekkel, melyekről az egyik forrásunk elmondta: „a nyomozás és a belső vizsgálat dolga kideríteni, hogy történtek-e jogsértő dolgok, például megfelelően, rendeltetésszerűen használták-e a különböző eszközöket, például a szolgálati járműveket. Mert ezzel kapcsolatban is felmerültek aggályok” – fogalmazott a korábban indult nyomozással kapcsolatban.Cikkünk után Miletics Mór szakmai igazgató kemény kérdéseket kapott a városrendészet beszámolóját tárgyaló közgyűlésen. Emellett a korábbi riportunkból az is kiderült, hogy „a szakmai dolgozókra gyakran nehezedik politikai nyomás. Vagyis egyes vezetők felsőbb politikai utasításokra hivatkozva felülbírálják a városrendészek intézkedéseit. Volt olyan eset, amikor szabályszerűen kiszabott bírságot próbált az egyik vezető utólag visszavonni és kitörölni. Tudtommal részben emiatt is folyik büntetőeljárás” – mondta lapunknak egy korábbi városrendész.A városrendészetre nehezedő politikai nyomásgyakorlás témája épp az utóbbi hetekben tartotta izgalomban a győri közéletet. Legutóbbi riportunkban beszámoltunk a parkolási botrányról, amely miatt a fideszes közgyűlési többség vizsgálóbizottságot állított fel, mely december 16-án a polgármestert, Kósa Roland alpolgármestert, illetve Tóth Péter polgármesteri kabinetvezetőt is meghallgatta. Az ügy előzménye, hogy Farkas József polgármesteri megbízott egy parkolási bírság miatt szóváltásba keveredett a városrendészekkel, s miután ez nyilvánosságra került, elbocsátották a városházáról.Borsi Róbert, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke szerint „a városrendészet vezetője hivatalos emailben, a városházáról kapott felszólítást, hogy törölje a bírságot”, ami szerinte „felveti a hivatali visszaélés gyanúját. Az e-mailt Tóth Péter kabinetvezető küldte, aki viszont azt mondta: utasítást sem levélben, sem a személyes találkozón nem fogalmazott meg, „mindössze jóhiszeműen meg akartam oldani a kialakult helyzetet, hiszen útkezelői engedély ellenére történt a bírságolás”. Borsi Róbert a bizottság ülése után feltett kérdésünkre, miszerint terveznek-e feljelentést tenni, illetve felmerült-e bűncselekmény vagy jogsértés gyanúja, kitérő választ adott. „Januárban lesz a jelentés összeállítása a közgyűlés számára, ez komoly munka még”, és a párhuzamos vizsgálatot lefolytató jegyzővel is egyeztetni fognak.Ugyanakkor korábbi riportunkban az egyik forrás beszámolt arról: a korábbi fideszes polgármester idején volt olyan dolgozó, akit „egyértelműen politikai okok miatt rúgtak ki” a városrendészettől. Azt kérték számon rajta, hogy „milyen alapon büntet ennyit választási időszakban, amikor ez rossz hangulatot okozhat a lakosságnál, így a választások eredményét is befolyásolhatja. Nyilvánvalóan attól féltek, hogy Dézsi Csaba András polgármester az ilyen népszerűtlen intézkedések miatt elveszítheti a választást, ami ugyebár be is következett. Nem is titkolták, hogy politikai okokból helytelenítik az intézkedést” – beszélt róla a névtelenséget kérő riportalanyunk.Márciusi riportunkban egy másik egykori városrendész azt állította, hogy „a most is ott lévő vezetők egyikén-másikán egyértelműen látszik: nem szakmai, hanem politikai okokból kerültek oda. Miletics Mór több ízben hangoztatta, hogy ő a korábbi fideszes városvezetés, illetve a jelenlegi közgyűlés Fidesz-többsége, konkrétan Fekete Dávid frakcióvezető bizalmát élvezi. Számunkra egyértelműnek látszik, hogy emiatt olyan magabiztos annak ellenére is, hogy a polgármester távozásra szólította fel. Így aztán a dolgozók jelentős része úgy érezte, bármilyen kritika éri is a szakmai igazgatót, ő úgyis a helyén fog maradni”.Miletics Mórról a forrásunk már akkor elmondta: nincs meg a vezetői beosztáshoz szükséges iskolai végzettsége, és ezt az elmúlt években sem szerezte meg. A polgármester állításairól megkérdeztük Horváth Zoltánt, a városrendészet október 31-én megválasztott intézményvezetőjét és Miletics Mór szakmai igazgatót. Ha válaszolnak, közölni fogjuk.
|
"Az kapta a megbízást, akire rámutattak" - feljelentést tett a győri polgármester
|
A városvezető közvagyont érintő visszaélések, továbbá pénzkezelési, szerződéses, juttatási, valamint vagyonkezelési anomáliák miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/19/rendorsegi-feljelentes-gyori-varosrendeszet-pinter-bence-ismeretlen-tettes/
|
2025-12-19 13:39:16
| true
| null | null |
24.hu
|
2015-ben bezárt a XII. kerületi, szomorú múltú Alma utcai szeretetotthon. A lerobbant állapotú ingatlan felújítását Orbán Viktor rendelte el a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokban, a Holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekre hivatkozva. A 2024/2015. számú kormányhatározatban például 350 millió forint átcsoportosítását írta elő 2016-ra a kormányfő a szeretetotthon rekonstrukciójára az ortodox izraelita hitközség számára.Az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség két ütemben szerződött a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel (MAOIH):először 2015 májusában, amikor 50 millió forint támogatást utaltak, ez volt a tervezési, előkészítési fázis a szerződés szerint,majd ez alapján a rekonstrukció második ütemére 2017 decemberében szerződtek, a következő év januárjában ennek megfelelően át is utalták a 450 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást.A 24.hu birtokába került támogatási szerződés szerint 2019 június végéig kellett volna elkészülnie a beruházásnak.Ez azonban nem történt meg, emiatt a felek 2020 májusában módosították a szerződést: 2022. december végére tolták ki a projekt megvalósításának a határidejét. A módosításban rögzítették azt is, hogy erre miért került sor: 2018 januárjában a kormányhivatal visszavonta a szeretetotthon építési engedélyét, valamint az örökségvédelmi engedélyt.Az új tervek és az engedélyezési dokumentáció elkészítése felemésztette a 2018-as évet, így az új, módosított tervdokumentációt 2019 elején adta be a kedvezményezett, melyre 2019. augusztus végén született határozat alapján jogerős építési engedéllyel rendelkezik a projekt- olvasható a szerződésmódosításban.6 fotóLázár János a stabil pont a történetbenCsakhogy a jogerős építési engedély birtokában sem kezdődött el a beruházás, sőt a mai napig nem látszik, hogy bármit kezdtek volna a lerobbant épülettel, noha legkésőbb 2023 januárjáig el kellett volna számolnia a MAOIH-nak az állami támogatással.A támogatói oldalon biztos pont maradt Lázár János személye (bár a birtokunkban lévő támogatási szerződéseket nem ő, hanem államtitkárai írták alá – a szerk.), mivel jogutódlás történt, és a projekt a Miniszterelnökségtől átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM), amelyet jelenleg szintén ő vezet. Most ezzel a tárcával kellene elszámolnia a hitközségnek.Hogy a támogatás elszámolása, illetve ellenőrzése hogyan áll, azzal kapcsolatosan a Transparency International adott be közérdekű adatigényléseket, majd ennek kudarca nyomán pert indított az ÉKM ellen, amit első fokon meg is nyert:a bíróság kötelezte a tárcát, hogy a kért iratokat adja ki. Erre egyelőre nem került sor.Kerestük mindkét tárcát, a Miniszterelnökséget és az ÉKM-t is, de nem reagáltak a megkeresésünkre. Az ÉKM a perben a többi között azzal védekezett, hogy büntetőeljárás zajlik az ügyben, és a nyomozás eredményességét veszélyeztetné az adatok kiadása.A feljelentést egy magánszemély tette még 2024 májusában sikkasztás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, amely költségvetési csalás gyanúja miatt átpasszolta a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az adóhatóság megkeresésünkre csupán annyit közölt, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”, így azt sem árulták el, van-e már gyanúsított.Az ÉKM szeptemberben azzal is érvelt az adatok kiadása ellen, hogy a „támogatási jogviszony lezárására még nem került sor” – holott két és fél év telt el a végső határidő óta. A perből annyi kihámozható, hogy a támogatási szerződést a tárca időközben felmondta, és a támogatás esetleges visszakövetelésével kapcsolatosan „további döntések sorozata várható” a minisztérium részéről, ami függ a folyamatban levő büntetőeljárás alakulásától.Hitközségi vezető: Hibás döntések sora vezetett a beruházás bukásáhozA MAOIH jelenlegi elnöke azt állítja: megállapodást kötöttek a tárcával, és részletekben fizetik vissza az elődei által felvett támogatást – kamatostul.A pontos összeget és a végleges jogcímeket kizárólag hiteles, aláírt, véglegesített iratok alapján lehet közölni. A teher nagyságrendjét azonban a MAOIH költségvetési realitásai alapján lehet csak értelmezni: bármely egyszeri, jelentős visszafizetési kötelezettség az Orthodoxia intézményfenntartását közvetlenül és végzetesen veszélyeztetheti, beleértve azokat a közösségi feladatokat is, amelyeket nem lehet »leállítani«, zsinagógáink működtetése mellett például a több száz ukrán menekült család gyermekeit befogadó Wesselényi utcai óvoda és iskola működtetését– mondta el a 24.hu-nak Keszler Gábor, akinek a kettővel korábbi elődje, Deblinger Eduard szerződött annak idején a Miniszterelnökséggel.Az ortodox hitközségi elnök lapunknak hangsúlyozta, a jelenlegi vezetésnek nincs szerepe az Alma utcai projekt meghiúsulásában, megörökölték a problémákat.„Utólag visszatekintve az látható, hogy már a pályázat előkészítésének és benyújtásának időszakában olyan szakmai és projektmenedzsment jellegű hiányosságok halmozódtak fel, amelyek egy ekkora volumenű beruházásnál eleve komoly kockázatot jelentenek. Leegyszerűsítve: nem állt rendelkezésre az a stabil tudásbázis és végrehajtási képesség, amely egy ilyen nagyságrendű projekt felelős menedzseléséhez szükséges. A későbbi időszakban – közvetlen elődöm idején – ahelyett, hogy a projekt még menthető elemeinek szakmai konszolidációja történt volna, olyan lépések történtek, amelyek utólag megítélve a reparálás esélyét is teljesen ellehetetlenítették. (…) Mire a jelenlegi vezetés átvette az ügyet, az öröklött állapot már rendkívül beszűkítette a mozgásteret” – jelentette ki Keszler, ám a konkrét felelősöket nem kívánta megnevezni.„Felelősöket megnevezni a nyilvánosság előtt nem lenne felelős vezetői lépés. A MAOIH jelenlegi vezetése ezért nem személyekben gondolkodik, hanem abban, hogy az örökölt projektfolyamatokat és elszámolásokat teljes körűen feltárja, és ahol szükséges, a megfelelő jogi és pénzügyi lépéseket megtegye. A tapasztalatunk az, hogy ebben az ügyben nem egyetlen »pillanatnyi hiba« történt, hanem hosszabb idő alatt halmozódó szakmai hiányosságok és végrehajtási problémák” – válaszolt a hitközségi elnök, aki ezzel együtt úgy véli, nem történt bűncselekmény.„A hibás döntések, a szakmai felkészületlenség és a nem megfelelő projektmenedzsment önmagukban nem bűncselekmények, ugyanakkor a következményeik nagyon is valósak, és ma ezek árát sajnos a közösség fizeti meg” – fogalmazott Keszler Gábor.A támogatási szerződéseket aláíró korábbi elnök, Deblinger Eduard, eltűnt a nyilvánosság elől, a MAOIH-nál sem tudtak elérhetőséget adni hozzá. Közvetlen utódjának, Deutsch Róbertnek pedig hiába írtunk, nem válaszolt a kérdéseinkre. Tőle vette át a stafétabotot Keszler 2023 márciusában.Hogy mi lesz Alma utcai szeretetotthon sorsa, azt a MAOIH elnöke sem tudja.„Ez egy olyan távoli történet, amiről egyelőre nem tudok nyilatkozni. Az Alma utcai szeretetotthon 2015 óta nem funkcionál, már régen elvesztette az összes jogosítványát, az összes engedélyét ahhoz, hogy ez egy otthon legyen. A jelen helyzetünkben csacsiság lenne arról fantáziálni, hogy milyen szeretetotthont fogunk létrehozni” – nyilatkozta Keszler Gábor.Következmény nélkül eltüntethető a közpénzAz ügyben pert indító korrupcióellenes szervezet szerint ez tipikus esete annak, amikor következmény nélkül tüntethetik el a közpénzeket.„A Transparency International Magyarország meggyőződése, hogy a NER-ben a kegyeltek számára a hatalom által juttatott legértékesebb ajándék nem a közpénz, hanem az, ha a kormány tétlensége miatt büntetlenül élvezhetik a korrupció révén szerzett profitjukat. Ez nemcsak a korrupció mindenki által ismert, olyan kirívó eseteiben tapasztalható, mint például a lélegeztetőgépek vásárlása, hanem a közfigyelmen kívül maradó ügyekben is. Ilyen a Miniszterelnökség által még 2017-ben a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségnek adott 450 millió forintos támogatás ügye is: az adófizetők pénzéből az Alma utcai szeretetotthont kellett volna felújítani, de ez több mint nyolc év elteltével sem történt meg, és a tudomásunk szerint a kormány a nyilvánvaló mulasztás és jogsértés ellenére nem követelte vissza a támogatás összegét, továbbá nem kezdeményezett felelősségre vonást” – foglalta össze az ügyet Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.A szeretetotthon tragikus múltjaA vészkorszakban egy felkavaró tömeggyilkosság színhelye volt az Alma utcai zsidó szeretetotthon, ahol 94 embert (ápoltakat és ápolókat) öltek meg a nyilasok 1945. január 19-én. Egy részükkel az ágyukban végeztek, másokkal az épület előtt, és voltak, akiket kihajtottak a közeli Városmajorba, ahol gépfegyverekkel, valamint kézigránátokkal lemészárolták őket.
|
Hiába volt a kormány szívügye a szeretetotthon, eltűnt a pénz, befuccsolt a beruházás
|
A zsidó hitközség részletekben fizeti vissza a felvett 450 milliós támogatást – az ügyben nyomozás is zajlik.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/19/alma-utcai-szeretetotthon-beruhazas-ortodox-izraelita-hitkozseg-lazar-janos/
|
2025-12-19 05:55:55
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy éven keresztül nem fizette ki az államra nézve kedvezőtlen bírósági ítéletben kirótt perköltséget az Építési és Közlekedési Minisztérium. Az állam egy belvárosi lakásért indított pert két cég ellen, melyek egymás között akarták áthelyezni az ingatlan tulajdonjogát. Ügyvédjük a nyáron végrehajtást is kezdeményezett Lázár János tárcája ellen, de a minisztérium csak azt követően jelezte, hogy intézkedik a "soron kívüli kifizetés" érdekében, miután lapunk kérdéseket küldött az ügyben.A Kúriát is megjárt perben az állam egy irodának használt belvárosi lakást akart megvenni a világörökségi részek ingatlanjaira vonatkozó elővásárlási jogának érvényesítésével.Az elővásárlások 2022-ben még a Miniszterelnökséghez tartoztak, akkoriban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter döntött úgy, hogy az egymillió eurós (jelenlegi árfolyamon 387 millió forintos) vételáron megvásárolná az állam számára a Kecskeméti utcai ingatlant, csakhogy ez a szándék nem találkozott az eladó és az ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozó vevő szándékaival.A műemléki épületben található, 360 négyzetméteres lakásiroda közel két évtizeddel ezelőtt került a romániai háttérrel működő magyar kft. birtokába. Bűnözői körök azonban igyekeztek a nevükre íratni az ingatlant, ami miatt rendőrségi vizsgálat is indult. A temesvári székhelyű anyavállalat ezért létrehozott egy újabb magyar kft.-t, egyúttal kötelezte a másik céget, hogy „a vagyon biztonsága érdekében” a büntetőeljárás lezárulta után erre a cégre ruházza át az összes ingatlanát.A két vállalkozás 2021 novemberében meg is kötötte egymás között a szerződést négy ingatlan tulajdonjog-átruházásáról. Csakhogy a legdrágábbal, az említett Kecskeméti utcai lakással bonyodalmak adódtak, mert szerepelt a kulturális örökségi listán. Ezért 2022 januárjában a cégek felhívást küldtek a tranzakcióval kapcsolatban a Miniszterelnökségnek. Azt kérdezték, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti vagyonátadást illetően fennáll-e az állam elővásárlási joga, és ha igen, kíván-e vele élni a minisztérium. A cégek néhány héttel később arra a jogi álláspontra jutottak, hogy az államot ebben az esetben nem illeti meg az elővásárlás lehetősége, amiről szintén értesítették Gulyás Gergely tárcáját.A reakció végül az lett, hogy a Miniszterelnökség a magyar állam nevében 2022 áprilisában keresetet adott be a bíróságra. A pert végül jogerősen elvesztették, és a Fővárosi Ítélőtábla 2023-ban tízmillió forintot meghaladó perköltséget (ügyvédi munkadíjat és fellebbezési illetéket) ítélt meg az alpereseknek, amihez később hozzáadódott a szintén többmilliós nagyságrendű felülvizsgálati eljárási költsége a Kúrián.Az államot képviselő tárca ezt követően a Kúriához fordult, mert egyebek mellett az alperesek számára megítélt perköltséget is vitatta. A felülvizsgálati kérelem sérelmezte az ügyvédi munkadíj megállapítását, a Kúria azonban nem változtatta meg a másodfokú ítéletet. Tavaly december 8-án aztán a jogerőre emelkedett fizetési kötelezettség végső határideje is lejárt.Az ingatanos cégek jogi képviselője, Litresits András a lejárat után újabb hónapokat várt, majd több alkalommal figyelmeztető emailt küldött az állami oldal ügyvédjének, Balsai Istvánnak. Miután az informális megkeresésekre a minisztérium nem reagált, és az utalás sem érkezett meg, a végrehajtás mellett döntött. Az ügy ekkorra már átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. A 2022-as választás után a kormányzati feladatkörök változása miatt az ingatlanokra vonatkozó állami elővásárlási jog menedzselését ugyanis áthelyezték a Miniszterelnökségtől az ÉKM-hez.A bíróság számára beadott hivatalos végrehajtási dokumentumban elsődleges adósként a magyar állam szerepelt, de a perben eljáró képviselőként az ÉKM-et és a minisztérium számlaszámát jelölték meg a behajtás forrásaként. A törvényszék azonban elutasította a kérelmet. Az indokolás szerint a perben „az önálló jogalanyisággal rendelkező magyar állam” volt a felperes, az ÉKM viszont képviselőként sem vált az eljárás résztvevőjévé, és „eltérő jogi személynek” kell tekinteni az adóshoz képest.Litresits András fellebbezett a döntés ellen, ám az elmúlt fél évben nem történt előrelépés az ügyben.Praxisomban példátlan, hogy egy minisztérium nem tesz önként eleget a perköltség-fizetési kötelezettségének, amiről nyilván a Kúria ítéletéből és a jogi képviselőjüknek megküldött elektronikus leveleimből is tudniuk kellett. Abszurdnak gondolom azt is, hogy a végrehajtási ügyben július óta nem kaptam meg a jogerős döntést– mondta a 24.hu-nak az ügyvéd, aki 2010 óta Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja.A helyzet csak azt követően változott, amikor november végén megkerestük az ÉKM-et, hogy elismerik-e a késedelmi kamatok miatt időközben tovább gyarapodott követelést, és ha igen, akkor miért késik a kifizetés. A minisztérium két héttel később rövid levelében azt írta: soron kívül intézkednek, az okokról azonban nem nyilatkoztak.Az ügyvéd közlése szerint az ÉKM decemberben eleget is tett a fizetési kötelezettségének, és mivel jogerős bírósági végzést nem kapott a végrehajtásról, számára egyértelmű, hogy az intézkedés a sajtómegkeresésnek köszönhető.
|
Elvesztette az állam a belvárosi lakáspert, de Lázárék nem fizették ki a tízmilliós perköltséget
|
Az építési és közlekedési tárca csak azután fizetett, hogy lapunk rákérdezett az ügyre.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/18/ekm-allami-elovasarlasi-jog-egymillio-euros-lakas-perkoltseg/
|
2025-12-18 05:55:08
| true
| null | null |
24.hu
|
Figyelemre méltó Facebook-posztokat osztott meg oldalán szombat reggel Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a korrupcióval vádolt Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő közösségi médiában folytatott vitájából mutatott részleteket.Mint Hadházy írja,a bukott exfideszes Simonka egy kommentben vádolja magát hivatali visszaéléssel és befolyással üzérkedéssel. Azt vágja ugyanis egy másik fideszes elvtársa fejéhez, hogy korábban ő szerzett neki jól fizető alibi állást az EU-s pénzek elosztásáért felelső Széchenyi programirodánál a szolgálataiért fejében.A független képiselő azt írta, meg fogja kérni az ügyvédjét, hogy "a rend kedvéért adjanak be egy feljelentést ebben az ügyben is, hiszen egyrészt semmilyen joga nincs egy képviselőnek állásokat osztogatni egy állami szervezetnél. Másrészt pláne nincsen joga kamu állásba tenni a haverját csak azért, mert az támogatta őt politikailag".Hadházy hozzáteszi, hogy tényleg baj lehet a kormánypártnál, mert a komment egy nagyon furcsa bejegyzéshez érkezett. Ebben az orosházi fideszesek azzal támadják a Tiszás jelöltet, hogy ő a fideszes gengszter, Simonka "embere".Fogalmam sincs, hogy ez igaz-e. Ha igaz, az baj lenne. Az viszont biztos: az, hogy Simonka még mindig szabadlábon osztja az észt, az egyik legfontosabb bizonyítéka a magyar »igazságszolgáltatás« teljes csődjének.A most zajló per 2020-ban indult és nem látszik a vége. Maga az elkövetés kb 13 éve volt - írta Hadházy.Simonka György büntetőperét a 24.hu a kezdetektől fogva követi, a legutóbbi tárgyaláson egy újabb koronatanú lépett színre, aki részletesen beszélt a volt fideszes politikus által kiépített korrupciós hálózatról. A tanú a bíróság előtt vázolta, hogy az 1,4 milliárd forint károkozással vádolt Simonka és társai milyen trükkökkel térítettek el főként vissza nem térítendő európai uniós forrásokat. Arra is kitért, hogyan semmisítették meg a bizonyítékokat, és Simonka miként próbálta befolyásolni a vádlottakat.
|
Hadházy: A bukott exfideszes Simonka György beismerte, ő szerzett jól fizető, alibi állást egy másik fideszesnek
|
A független képviselő feljelentést tesz, mert Simonka egy kommentben vádolja magát hivatali visszaéléssel és befolyással üzérkedéssel.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/13/hadhazy-akos-simonka-gyorgy-fidesz-korrupcio-hivatali-visszaeles-befolyassal-uzerkedes-feljelentes-allas-alibi-szechenyi-programiroda/
|
2025-12-13 08:31:19
| true
| null | null |
24.hu
|
Breaking!Így reagált arra Hadházy Ákos, hogy információi szerint 70 milliárd forintért vásárolta vissza az állam a 4iG-től a műsorszóró távközlési infrastruktúrát. A független képviselő közösségi oldalán azt írta a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített üzletről, hogy nem véletlenül nem szerepelt ez az összeg az erről szóló közleményben.Mindent megteszek, hogy ezt az elképesztő, de megbízható forrásból érkezett adatot hivatalosan is megerősítsék. Utána pedig azért, hogy emiatt az egészen szemtelenül nyílt csalás miatt börtönbe jussanak az elkövetők!Hadházy Ákos a vételár ismerete nélkül már kedden is azt írta:egy újabb, sok tízmilliárdos nyílt lopás:az állam azt veszi meg, amit korábban gyakorlatilag ingyen átjátszott a 4iG-nek. "Korábban ugyanis egy szemtelen mutyival, trükkös részvénycserével játszotta át az állami tulajdonú Antenna Hungáriát és ezzel a földi műsorszóró infrastruktúrát" Jászai Gellért cégének.
|
Hadházy Ákos szerint 70 milliárdot fizet az állam a 4iG-nek
|
A független képviselő szerint a kritikus, műsorszóráshoz szükséges infrastruktúrának az államnál a helye.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/hadhazy-akos-70-milliard-kormany-4ig/
|
2025-12-10 14:07:33
| true
| null | null |
24.hu
|
A siófok-töreki Dharma lómenhely vezetői abban reménykedtek, hogy jogerősen is megnyerik az Agrárminisztérium ellen indított pert, és hozzájuthatnak ahhoz a több mint százmillió forinthoz, amit júniusban a Fővárosi Törvényszék megítélt nekik az állami tulajdonú lovak gondozása és tartása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla kedden meghozott jogerős ítéletében azonban lényegében mindenben az agrártárcának adott igazat,a lómenhely keresetét elutasította, és 10,4 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte a kivérzés szélén álló intézményt."Ez egy tarkólövéses kivégzés volt. De még mindig szívesebben vagyok az az ember, akit tarkón lőttek, mint az, akinek ezt a politikai megrendelésre összehazudott másodfokú ítéletet fel kellett olvasnia, és ezzel a szégyennel együtt kell élnie a hátralévő életében" - olvasott be a tárgyalóból kifelé Czinkóczky Csaba, a lómenhelyet fenntartó alapítvány elnöke a háromtagú bírói tanácsnak.Az ítélőtábla a többi között azzal érvelt, kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy állami lovakat gondoznak a lómenhelyen, de arra nem tett kísérletet, hogy megállapítsa, ki a tulajdonosa a rossz tartási körülmények miatt még 2017-ben elkobzott lovaknak, akik ezután kerültek a Balaton melletti, 35 hektáros legelővel rendelkező menhelyre.A lómenhely és az Agrárminisztérium között kötött, Nagy István miniszter által aláírt együttműködési megállapodásról az ítélőtábla kimondta, hogy az nem tartalmazott olyan kötelezettségvállalást a tárca részéről, hogy megtérítenék a lovak tartásának költségeit, és ráutaló magatartás sem volt megállapítható bíróság szerint, mert a minisztérium dolgozói, vezetői fizetési kötelezettséget nem vállalhattak. Így azt, hogy e-mailen, telefonon vagy személyesen támogatást ígértek a minisztériumi munkatársak az elkobzott állatok befogadásáért cserébe, nem vette figyelembe az ítélőtábla.Az ítélettel a lómenhely sorsa lényegében megpecsételődött, mivel nyolc éven keresztül saját zsebből finanszírozták az állam által elkobzott lovak és más nagytestű állatok tartását. A vezetők pénze elfogyott, ingatlanjaikon jelzálog van, a végén pedig már kölcsönöket vettek fel, hogy el tudják látni az állatokat,abban a reményben, hogy a bíróság jogerősen kötelezi az agrártárcát, valamint a másik alperest, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt (amely annak idején az elkobzó határozatot hozta), hogy fizessék ki visszamenőleg a tartási költségeiket, ami a kamatokkal együtt meghaladja a százmillió forintot.„Nagyjából háromezer forintunk maradt, és egy tucat bála széna, ami pár napra elegendő csak. A szénaszállítmány be lett ígérve, a szállító a pénzre vár, a pénz megerősítésére, amit így nem tudok neki megadni. A tél elején ez az ítélet a legrosszabb időzítéssel jött, mert, ha tavasz vagy nyár lenne, akkor legalább az állatok tudnának legelni, de most nincs legelés. Most a széna lenne, de így az sincs.Ezeknek az állatoknak napokon belül nem lesz mit enniük. Nincs, aki ellássa őket, nincs pénz, amiből az állatorvos kijöjjön– mondta a 24.hu-nak Czinkóczky Csaba.Szerinte NER-oligarchák útjában voltak, akik szemet vetettek a gyönyörű helyen levő, a Balatonra panorámás legelőire, ezért vegzálhatják őket sorozatosan a hatóságok.„Az állataim sorsa bizonytalanná vált. Eleve azért kerültek hozzánk, mert nem kellettek senkinek, és ezután sem fognak: félszemű, sánta, öreg, ataxiás, mindenféle bajuk van. Ha pedig senkinek nem kellenek, akkor valakinek az útjában lesznek, és az útból úgy fogják tudni eltakarítani őket, hogy vágóhídra viszik” – mondta Czinkóczky.Arra a kérdésre, hogy a jogerős ítélet után mihez kezd, így válaszolt:Nem fogok tudni éhező lovakat nézni, ahogy jönnek oda hozzám reggel, és nincs mit enni. Azt tudom csinálni, hogy nyitva hagyom a kaput, és a lovak elkezdik legelni a szomszéd rétet, ahol még van fű.Hogy aztán mi lesz, azt ő sem tudja.A lómenhely vezetője ezzel együtt sem látja értelmetlennek a munkájukat. „Az elmúlt nyolc évet semmilyen ítélet nem fogja tudni tőlünk elvenni, a rengeteg szebbnél szebb emlékkel együtt, a szeretett állatainkkal és a foglalkoztatott sok száz gyerekkel, fiatallal együtt töltött időt semmilyen emberi hitványság nem tudja kitörölni. Életünk végéig büszkék maradunk erre, amit a semmiből nyolc év kemény munkájával és az összes saját pénzünkkel létrehoztunk” – mondta Czinkóczky Csaba.Ez már Oroszország– kommentálta az ítéletet a lómenhelyesek ügyvédje, Litresits András, aki tartalmi és formai okok mellett azt a bírói hozzáállást is kritizálta, hogy nem mondják meg, ki a lovak tulajdonosa, csak annyit, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg az állam tulajdonjoga. „Hova vigyék, kinek adják azokat a szerencsétlen lovakat?” – kérdezte az ügyvéd, aki jelezte, hogy a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel megtámadják a Kúrián.
|
"Ez egy tarkónlövéses kivégzés volt" - elbukta az agrártárca elleni pert a lómenhely
|
A siófok-töreki lómenhely mégsem kapja meg az államtól a lovak tartásáért megítélt több mint százmillió forintot. Az állatok sorsa bizonytalan, a menhely vezetője azt mondja: napokon belül nem lesz mit enniük.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/16/dharma-lomenhely-toreki-per-agrarminiszterium-allatvedelem-lovak-ner/
|
2025-12-16 14:57:03
| true
| null | null |
24.hu
|
Miközben a kormány a nemzeti értékek, hagyományok védelmezőjének állítja be magát, a terület lényegében gazdátlan. Lázár János miniszter két éve menesztette a műtárgyfelügyeleti hatóság éléről Buzinkay Pétert, aki két évtizeden át különféle kormányok alatt színvonalasan látta el a feladatát. Helyére egy műkereskedő, Tűzkő Péter lépett, akinek felelőssége aligha kerülhető meg abban a vitában, amelyet a HVG cikke robbantott ki arról: hogyan kerülhetett Magyarországról külföldre egy értékes Klimt-kép?A hatósági feladatoknak jelenleg a kulturális javak főosztálya a gazdája Lázár minisztériumában, ezt vezeti Tűzkő. A szóban forgó Klimt-kép ügyében óvatlanul jártak el, mert kiviteli engedély kérése esetén elvileg elég egy fotót csatolni a kérelemhez, de a hatóság a műtárgy megszemléléséről is rendelkezhet. Ezt ők nem tették meg, valószínűleg azért, mert maga a kérelem is csak álca volt. Erre utal, hogy becsült értékeként 50 ezer forintot írtak be, festményhez pedig 1 millió forint alatt nem kell kiviteli engedély. Így a kérelmező kaphatott egy hivatalos igazolást arról, hogy a mű nem kiviteliengedély-köteles.A műtárgyak, oklevelek, könyvek védettségéről a minisztérium által működtetett Kulturális Javak Bizottsága mond véleményt. Korábban arról is érkeztek hírek, hogy esetleg feloszlatják. Ez végül nem történt meg, de Lázár a MÁV-nál megszokott tempóhoz hasonlóan ezzel kapcsolatban is minden információt igyekszik eltitkolni.Amíg Buzinkay volt a műtárgyfelügyelet gazdája, addig a bizottság internetes oldalára feltett fotókról a közvélemény is megismerhette, milyen művek kerültek a bizottság elé, és ezekről milyen állásfoglalást hoztak. Leváltása után, 2023 tavaszától az állásfoglalások már nem olvashatók a bizottság honlapján, s 2024 őszétől az sem tudható, mely művek kerültek a testület elé. Holott maga az oldal is azt hirdeti, hogy a fényképes bemutató anyag és az állásfoglalások nyilvánosak, csak a vitáról szóló emlékeztetőt nem teszik közzé.A kulturális javak körüli ügyekben most jönnek elő azok a problémák, amelyek a műemlékvédelmet már másfél évtizede jellemzik. Az, hogy a mindössze két évtizedes budai, hegyvidéki turulszobor műemlék lehetett, a rendszer teljes amoralitását mutatja. Egy műemlékvédelmi eljáráshoz ugyanis értékmeghatározó szakértői dokumentációra van szükség, anélkül a miniszter nem dönthet. Ezt Lázár minisztériumának műemlékvédelemért és a kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkárságán készítik – ha egy ott dolgozó szakember meg akarja tartani az állását, és parancsot kap rá, nyilván legyártja a dokumentációt.Ez azonban nem más, mint a műemlékvédelmi szakma megalázása politikai célok érdekében.Idén tavasszal már volt olyan minisztériumi alkalmazott, aki besokallt ettől a „műemlékvédelmi” gyakorlattól. Bátonyi Péter sorolta is azokat az eseteket, amikor egy-egy épület műemlék volta hátráltatta valamely beruházó terveit, s hogy, hogy nem, az ügyekben mindig a műemlékvédelem veszített. Bátonyi meg is kapta a jutalmát: rapid gyorsasággal rúgták ki a minisztériumból.Lázár János a turul kapcsán kijelentette: „A kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik legfontosabb feladatom, hogy megóvjam az értékeinket.” Ezek szerint neki a turul számít értéknek, a Magyar Nemzeti Bank vagy a Földművelésügyi Minisztérium fővárosi épülete viszont nem. Az MNB-székház felújítása akár példás is lehetett volna, ha Matolcsy György jegybankelnök nem ragaszkodik a tető megemeléséhez és egy üveg panorámatető odabiggyesztéséhez. Az épületre ráakasztott, egyáltalán nem odaillő építmény az utcáról is látszik;Bátonyi szerint hiába küzdöttek a megépítése ellen, egyenesen a Karmelitában bólintottak rá a tervekre.A földművelésügyi tárca Kossuth téri épületét a külső fal három oldalának kivételével szinte lerombolták, holott a kötelezően elkészítendő értéktárban még az egyes ajtókról is meghatározták, hogy megtartandók-e. Itt azonban nemhogy az ajtókat, de a belső falak nagy részét sem hagyták meg, lényegében új házat húznak fel a régi homlokzat mögött.De ez persze nem igazán zavarja a kormányzat vezetőit, hiszen a Várban már betonból öntik újra szakmányban a régi épületek másolatait. A Lovardától kezdve a Külügyminisztérium volt épületéig már elkészültek ilyen építmények, s jelenleg is folyik József főherceg palotájának újjáépítése. A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületét sem hagyták meg a második világháború után kiépített formájában, hanem mintegy százmilliárdos ráfordítással visszaépítik az 1945 előtti állapotot. Az sem baj, hogy a pénzügyi tárca időközben megszűnt, a legújabb tervek szerint majd a Belügyminisztérium költözik a térre.Utóbbinak a mai épületét, több másik belvárosi házzal együtt, eladásra hirdette meg a kormány. A volt Pénzügyminisztérium József nádor téri épületére és Lechner Ödön egyik fő művére, a ma az Államkincstárnak helyet adó Hold utcai épületre sem vár sok jó: annak idején mindegyik banképületnek készült, most viszont a jövőbeni funkciójuk szerint alakíthatják majd át őket. Ezekben az átalakításokban az Orbán-kormány mindig partner volt. Bár magaOrbán az MNB-ügy kapcsán kijelentette, hogy ő nem építési hatóság, ne kérjenek számon rajta ilyen döntéseket, sokat tett a műemlékvédelem kiüresítéséért.Számos műemlék épület felújítása bekerült a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” beruházások körébe, amelyek során műemlékek esetében kormányrendeletben engedélyezik, hogy az építtetők eltérhetnek az örökségvédelmi jogszabályoktól. S bár Orbán azt is fennen hangoztatja, hogy nem tud semmit a családja gazdagodásáról, mert üzlettel nem foglalkozik, mégiscsak az ő aláírása van azokon a kormányrendeleteken, amelyek lánya és veje épületfelújításait sorolják a kiemelt – az általános szabályok alól mentesített – beruházások körébe.A műemlékvédelem azért sem tud hatékony befolyást gyakorolni ezekre az ügyekre, mert Orbánék már közvetlenül a 2010-es kétharmados parlamenti többség elérése szétverték a szervezetét. Ezért lehet ma a Citadellát minden gond nélkül átépíteni vagy a diósgyőri várból egy mészkőlap burkolatú, szürreális épületet faragni. Erről az átépítésről még a romos várak új szellemű helyreállítását támogató Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója is azt írta, hogy „ma a diósgyőri vár korunk műemlékvédelmének leglátványosabb kudarca”. Lővei Pál akadémikus, művészettörténész, műemlékvédelmi szakember pedig odáig ment, hogy ez az átépítés a magyar műemlékvédelem végét jelenti.A kormányzati műemlékvédelemnek ma nincs központi szervezete, a szakembereket a kormányhivatalokba szórták szét, véleményüket az országos és területi építészeti tervtanácsokban képviselhetik. Csakhogy pont az építtetők érdekei miatt szedték szét a korábban közel másfél évszázadig működő műemléki szervezetet, ezért az építészeti tervtanácsokban a műemlékesek közel sem tudnak megfelelő súllyal fellépni. Az építtetők partnere volt a kormányzat például a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítésénél is, ahol megváltoztatták a műemlékvédelmi besorolást, vagy a budai Radetzky-laktanyánál, amelyet egyszerűen töröltek a műemlékek közül, ezzel is felcsillantva a reményt azon építtetők előtt, akik meg akarják kerülni a műemlékvédelmi előírásokat.2010 előtt konszenzus volt arról, hogy vannak olyan műemlékek, amelyek nem adhatók ki az állam kezéből. Ezek felsorolását törvénybe is foglalták. Az Orbán-kormány megszüntette e kategóriát, s a korábban e körbe tartozott műemlékeket a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek listáján tartja nyilván. Erről azonban már könnyű lekerülni, és ez gyakran meg is történik. Így lekerült róla például a pompás gödöllői Grassalkovich-kastély és számos más felújított kastély is, amelyeket Lázár János inkább magánhasznosításban látna szívesen.
|
Turul igen, Klimt nem: a rendszer teljes lealjasodását mutatja, ami az örökségvédelemben történik
|
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250725_hvg-oroksegvedelem-turul-szobor-klimt-kep-budai-var-betonbol-muemlekek-mu-szakertok
|
2025-07-25 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Szinte az utolsó utáni pillanatban, de kisegíti a kormány a fővárost: benyújtották pénteken "a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat számára nyújtható segélyhitel szabályairól" szóló törvényjavaslatot, amelyet sürgősséggel tárgyal majd az Országgyűlés. A javaslat a Miniszterelnökségen készült, és annak az ígéretnek a részletes szabályait tartalmazza, amit a minap Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tett Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek, aki a főváros-kormány vita és az önkormányzat pénzügyi krízishelyzetének rendezését kérte tőle.A fizetést azt ki fogom fizetni. Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem. Erre számíthatnak.- ígérte Orbán, és a törvényjavaslat kínál is megoldást a fenyegető helyzetre.Kormányzati beavatkozás nélkül januárban nagy valószínűséggel nem tudnának bért fizetni a fővárosi tulajdonú nagyobb közszolgáltató cégek a dolgozóiknak, de talán a kisebbek sem, így az önkormányzat által foglalkoztatott mintegy 27 ezer ember helyzete és alapvető közszolgáltatások, mint a közösségi közlekedés lehetetlenült volna el."A törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetését" - áll a törvényjavaslat szövegében, ami úgy folytatódik:hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak (...) a mi fővárosunk - a nemzet fővárosa - működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává."A fenti, cinikus megjegyzések mellett a javaslat érdemi része arról szól, hogy a főváros vagy valamelyik cége hitelt vehet fel, de csak nagyon korlátozott feltételekkel. Nem akárhonnan, piaci alapon, hanem a kormány által kijelölt, állami Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A bérek kifizetésére hitelért, kölcsönért, illetve hitelkeretért folyamodhat a főváros a bankhoz. A segélyhitel részletei nem ismertek, de annyi a törvényjavaslatból kiderül, hogya fővárost a hitellel teljesen a markában tudja tartani az Orbán-kormány, mivel még a kamatot és a futamidőt sem a hitelt nyújtó bank, hanem a kormány határozza majd meg - ahogy kedve tartja, ráadásul a fővárosnak fedezetet is adnia kell cserébe.A javaslat rögzíti: "A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség részleteiről - ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is - a kormány egyedi határozatban dönt." A szöveg szerint "a főváros a folyósítást megelőzően fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet."A hitelszerződés megkötésével a törvényjavaslat szerint a főváros azt is "vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását, a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül a kormány rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált - a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló - költségvetést készít, illetve fogad el." Továbbá a kormány által szabottak szerint "részletes vagyonleltárt készít, valamint irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja", és ezt igazolja is az MFB felé.A kontroll kezdettől erős a folyamatban, hiszen a javaslat szövege szerint "a kifizetési igényt a kormány határozatában meghatározott bizottság vizsgálja" - bevonva a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárat. Ha a kifizetési igény a követelményeknek nem felel meg, a bizottság a teljesítés megtagadását javasolja. Van azért kivétel: olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.A javaslat része, hogy mellékesen átírják a Büntető Törvénykönyvet is, létrehozva egy új kategóriát: "Aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott hitellel összefüggésben a konszolidált költségvetés készítésével, a vagyonleltár készítésével, az irányítási szervezetének és döntési eljárásának átalakításával, vagy likviditási terv készítésével kapcsolatos kötelezettségét önhibájából megszegi, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."Karácsony válasza: „Budapest nem fog letérdelni”Ordít róla, hogy egy céljuk volt, a főpolgármester bokáztatása és Budapest meghunyászkodásra kényszerítése. (…) Mert még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni és nem engedi a gerincének megroppantását.”– így reagált a főpolgármester a benyújtott törvényjavaslat szövegére. Karácsony Gergely szerint „Magyarország kormánya uzsoráskormány.” Ráadásul minősített eset – folytatja –, mert „előbb kizsebeli Budapestet, majd, amit törvénytelenül elvett a várostól, azt hitelként akarja nagy kegyesen visszaadni kamattal. Zsebes uzsorások.” Megjegyezte: a kormány hitelnek nevezi azt, ami valójában adósság, segítségnek nevezi azt, ami valójában kötelesség. „Minden forint, amit Budapest visszakap, az nem adomány, nem kegy, hanem a budapestiek pénze, amit törvénytelenül vettek el tőlük.” – írja.A délután folyamán azonban, még nem a szövegjavaslat ismeretében, csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a törvény ígéretét tartalmazó bejelentésére egyszer már reagált általánosságban a főpolgármester. Karácsony akkor Facebook-posztjában azt írta: „Miután törvénytelenül elvették a Főváros pénzét, majd nem fizették ki a Fővárosnak jogszabályban rögzített jussát, arról kezdtek el hadoválni, hogy majd ehelyett inkább kifizetik a fővárosi dolgozók bérét. Ezt kormányhatározatba is foglalták, sőt névre szóló levélben erről az összes fővárosi intézményvezetőt tájékoztatták. Most úgy tűnik, ez is egy ordas nagy hazugság volt, mert most valami új törvényről írnak Facebook-posztot, ami szerint valamiféle hitelt adnak csak a fővárosnak. Ne új törvényt hozzanak, hanem tartsák be a meglévő jogszabályokat! És adják vissza a budapestiektől törvénytelenül elvett pénzt! Most!”Karácsony párttársa, Tordai Bence országgyűlési képviselő pedig fel is sorolta a nap folyamán egy Facebook-videóban, hogy mi a főváros pénze, amit szerinte vissza kellene adnia az Orbán-kabinetnek – összegzése szerint ez 54 milliárd forintnyi összeg.Lázár: „Beismerni, kimondani, vagy lemondani.”A törvényjavaslat benyújtása után üzent már Karácsonynak Lázár János építési és közlekedési miniszter – noha a téma nem az ő, hanem Gulyás Gergely hatásköre a kormányban – ő volt az előadója is a törvényjavaslatnak. Lázár Facebook-posztjában azt írta Karácsonynak: „Nyilvánosan beismerni és megmenekülni tőle – ez a kötött sorrend, másképp nem megy.” A kialakult helyzetben a kormány felelősségéről nem írt, hanem kijelentette: „Karácsony Gergely csődbe vitte a várost”. Ezt szerinte áttételesen ő is elismeri, amikor mentőövet kér a kormánytól, de nyilvánosan „még mindig tagadni próbál: nem jelent nyilvánosan csődöt, pedig ezt nemcsak az íratlan, de az írott szabályok is megkövetelik tőle.”Itt az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt citálja, amelyről a HVG is írt, de ennek semmi köze ahhoz a fizetésképtelenségi nyilatkozathoz, amit korábban a kormány követelt a fővárostól, és ami jogilag nonszensz elvárás. Lázár azonban úgy véli: „nincs több haladék, nincs több angolnázás, Karácsony Gergely és körének ideje vállalnia a felelősséget. Beismerni, kimondani, vagy lemondani. Minden önkormányzatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Nincs más út.”
|
Úgy segít a kormány a fővároson, hogy engedi eladósodni, a kamatot majd Orbán dönti el, és börtönnel fenyegetik Karácsonyt
|
Nem támogatást nyújt, nem a sarcolásból vesz vissza a kormány, hanem engedélyezi a hitelfelvételt Budapestnek. Eddig még ezt sem engedték. A hitelt nem piaci alapon, hanem csak az MFB-től lehet felvenni, azzal a kamattal, amit majd a kormány állapít meg. A kormány fedezetet is elvár a fővárostól, valamint átírja még a Btk.-t is, hogy rács mögé küldhesse Karácsonyt, ha megszegi a szabályokat. A főpolgármester úgy reagált: „Budapest nem fog letérdelni”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251205_kormany-fovaros-eladosodas-kamat-orban-viktor-borton-fenyegetes-karacsony-gergely-ebx
|
2025-12-05 16:09:59
| true
| null | null |
HVG360
|
Összesen 125,2 milliárd forint lesz a látványcsapatsportok támogatását szolgáló taoprogram 2026-os keretösszege- derül ki a december 23-án közzétett Magyar Közlönyből. A kormány rendelete ugyanis nem módosította a 2025-ös számot, kizárólag a belső elosztáshoz nyúlt hozzá.Ennek nyomán építési beruházásokra 5 milliárd forinttal kevesebbet (30 helyett 25-öt) hívhatnak le a klubok és szövetségek, ám a működési támogatások mértéke éppen ennyivel, 94-ről 99 milliárdra nő.Ugyanabben a Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet az önkormányzati szolidaritási hozzájárulások összegéről is:
|
Döntött a kormány: 2026-ban is 125 milliárd forint mehet látványsportos taóra
|
Maximum ennyit hívhatnak le a látványcsapatsportág-támogató program keretében.
| null | 1
|
https://24.hu/sport/2025/12/24/kormany-tao-latvanysport-125-milliard/
|
2025-12-24 15:29:56
| true
| null | null |
24.hu
|
Nagyot lehetett kaszálni az idén a 4iG Nyrt. részvényein: egy év alatt az ötszörösére nőtt az árfolyam, alig 900 forintos szintről indulva bőven 4000 forint fölé jutott, sőt novemberben az 5000 forintot is megközelítette a Jászai Gellért vezette cég papírja. Közben megsokszorozódott a napi forgalom is, nem volt ritka a milliárdos kereskedés. Elképesztő menetelés ez azután, hogy nemrég a nemzeti bank még 250 millió forint bírságot osztott ki árfolyammanipuláció miatt egy Jászaival személyi szálakon összefüggésbe hozható kis cégre, mert a felügyelet gyanúja szerint irracionális adásvételi akciókkal turbózta fel a keresletet a 4iG-részvények iránt.Gazdasági alapon nem vizsgálhatóAz idei rallyt látva bármilyen különös, de a lapunk által megkeresett négy értékpapír-kereskedő, illetve befektetési tanácsadó cég egyike sem volt hajlandó nyilatkozni a 4iG-részvények várható árfolyammozgásáról, és még név nélkül sem vállalkoztak a cég gazdálkodási adatainak elemzésére. Végül kisbefektetőként bemutatkozva egy gyanútlan brókert kerestünk meg, mit tanácsol, javasolja-e vételre a papírt. Kiderült, hogy nem határoztak meg célárat, szabadkozott, hogy az áprilisi választás előtt aligha tud értelmeset mondani, a mérleg értelmezését feszegető kérdéseinket pedig azzal zárta rövidre, hogy ez „gazdasági alapon nem vizsgálható”. Pedig a papírforma szerint egy aktuálisan 1254 milliárd forint piaci kapitalizációjú tőzsdei cégről beszélünk, melynek a tavalyi árbevétele közel 700 milliárd forint volt, a saját tőkéje több mint 300 milliárd, és amelyről a Budapesti Értéktőzsde ötödik blue chipjeként is írtak már, egy lapon említve az OTP Bank, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom részvényeivel.A piaci elemző nem tudta értékelni a legutóbbi, az állammal lezavart akciót sem, melynek során az állami tulajdonú Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. megvette a 4iG egyik leánycégét, a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t. A céget azóta már át is keresztelték, a 4iG-t egyszerűen Pro-M-re cserélték a nevében.Állami tőkeemelés után 18 milliárd hitel az MBH BanktólA vételárat nem közölték, annyit tudni az idevágó alapítói határozatból, hogy a Pro-M-ben 54 milliárd forint tőkét emelt az állami tulajdonos (a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.), és ebből 10 ezer forint az alaptőkét, a többi a tőketartalékot gyarapítja – az utóbbi a tőkeemelés után 76 milliárd forintra nő. Annyi derül ki a dokumentumból, hogy a műsorszóró kft. üzletrészének megszerzése céljából juttatott alaptőke és tőketartalék felhasználásáról beszámolót kér az állami tulajdonos.Az ügyletből kisebb vihar kerekedett, miután a korrupciós ügyek feltárójaként ismert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arcpirító csalásról posztolt, mondván,olyan vagyont vesz most vissza az állam, amit korábban trükkös módon, ingyen adtak oda Jászai Gellértnek.A politikus úgy értelmezte az ügyletet, hogy az állam a korábban 100 százalékban a tulajdonában álló Antenna Hungária Zrt.-t először ingyen odaadta, most pedig visszavásárolja Jászaiéktól annak egy részét, a cég eszközeit.Hadházy 70 milliárd forintos vételárat említett a posztban, úgy tudta, hitel is jön még a tőkeemeléshez. Az összeg 72 milliárdra nőtt végül, december 10-én ugyanis, ahogy a 444.hu először megírta, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank Nyrt. hitelszerződést kötött a Pro-M Zrt.-vel, ami a képviselő által jelzettnél kicsivel többről, 18 milliárd forintról szól, és a kölcsön biztosítéka a műsorszóró kft. 100 százalékos üzletrésze.A 4iG csoport visszautasította Hadházy állításait, közölték, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy tisztességtelen piacbefolyásolás, valamint rágalmazás miatt jogi lépéseket tegyenek az országgyűlési képviselő ellen. Azt is rögzítették, hogy nem tervezik a magyarországi RTL megvásárlását, miután az ellenzéki politikus szerint ez az ügylet lehetne a régóta dédelgetett terv fedezete (az RTL Csoport is azt közölte, hogy a médiavállalat nem eladó).Ami az ingyenes vagyonszerzést illeti, a 4iG beapportálta az Antenna Hungária Zrt.-be a teljes távközlési portfólióját (balkáni mobiltársaságokat és a DIGI-t) 534 milliárd forint értéken, a tranzakció végén az Antenna Hungáriában a 4iG tulajdonrésze 76,78, az államé 23,22 százalék lett – emlékeztetett a társaság közleménye a 2022-ben lezavart kétlépcsős ügyletre.A konkrét vételárat nem hozta nyilvánosságra a 4iG Nyrt. sem, annyit jelzett, hogy a műsorszóró kft. eladásából befolyó vételáron osztoznak az állammal. Az eladó Antenna Hungária Zrt. (ami tavaly év vége óta 4iG Távközlési Holding Zrt. néven fut) 37,9 százaléka ugyanis az állam tulajdonában áll, a többség a 4iG Nyrt.-é. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett 72 milliárdos vételárból valamivel több, mint 27 milliárdot az állam az egyik zsebéből a másikba pakolna.Két lépéssel távolabb a Vodafone-tólNémi magyarázatra szorul, hogyan nőtt az állami részesedés az egykori Antenna Hungária Zrt.-ben (jelenleg 4iG Távközlési Holding Zrt.) 22,32-ről 37,9 százalékra. Az állam befektető cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. májusi közleménye világította meg a történteket. A Corvinus az állam nagybefektető cége, amelyen keresztül olyan ügyleteket hajtottak végre, mint a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása vagy a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlása – az utóbbi esetben közösen a 4iG-vel (pontosabban az Antenna Hungáriával). A Corvinus májusban adásvételi szerződést kötött a 4iG Távközlési Holding Zrt.-vel, aminek eredményeképpen az állam a Vodafone-ban (addigra már One Magyarország Zrt. és V-Hálózat Zrt.) meglévő 29,5 százaléknyi részesedése bekerült a holdingtársasságba, ugyanakkor a Corvinus tulajdonrésze 37,9 százalékra nőtt a 4iG Távközlési Holdingban. Az állam innen fogva már nem közvetlen, hanem közvetett tulajdonos az egykori Vodafone-ban. Azóta még egy lépcső iktatódott az állami tulajdonos és a One közé: az Opten cégadatbázisa szerint júniustól a holding leánycége, a 4iG ComCo Holding Zrt. a One közvetlen tulajdonosa.A 4iG magyarázata szerint a műsorszóró kft. eladása a csoportnál végrehajtott transzformációs programhoz kapcsolódik. Jászaiék az elmúlt években óriási tempóban vásároltak fel cégeket különféle üzletágakban, a hírközlés után az űr- és a védelmi iparban egyaránt, és a terebélyesedő cégbirodalom racionalizálását szolgálja az átszervezés, profiltisztítás, ami külső szemlélő számára szétválások, összeolvadások, átnevezések követhetetlen sorozatának látszik. A Vodafone esetében például különválasztották a kereskedelmi tevékenységet és az infrastruktúrát, ez történt a távközlési üzletág többi cégénél is, majd a cégszétválások után a One Magyarország Zrt.-ben összeolvasztották a Vodafone, a DIGI, az Invitech és az Antenna Hungária megfelelő tevékenységeit. A műsorszóró kft. ennek az átalakításnak az egyik eleme: az AH-ból a műsorgyártás a One Magyarország Zrt.-be került, a műsorszóró kft.-t pedig a leválasztott infrastruktúrából (más cégdarabokkal összegyúrva) hozták létre.Ez hiányzott a gyors és hiteles tájékoztatáshozMiután a hullámok nem csillapodtak, múlt szombaton a vevő Pro-M is ráerősített: nincs itt semmi látnivaló, csupán a „kritikus infrastruktúra” felvásárlásáról van szó, ami „Magyarország biztonságát szolgálja”. A közlemény a „szomszédunkban folyó háború” következményeinek kivédésével hozza összefüggésbe, hogy megkezdődött a kormányzati célú távközlési hálózatok konszolidációja. A készenléti szervezeteket is kiszolgáló mobilhálózat és az állami szereplőket elérő vezetékes hírközlési hálózatok mellé a mostani ügylettel műsorszórásra alkalmas infrastruktúrát szereztek. Ez vészhelyzetben is biztosítani tudja a lakosság elérését. A létrejött egységes irányítás lehetővé teszi, hogy „Magyarország kommunikációs rendszere válsághelyzetekben is biztosítsa a lakosság gyors és hiteles tájékoztatását”.Segít a kritikus infrastruktúraNem a műsorszóró kft. adásvétele az első akció, amikor egy korábban behabzsolt cég infrastruktúrájától szabadította meg az állam a 4iG-t. Másfél évvel ezelőtt a valaha 232 milliárd forintért megszerzett DIGI mobiltávközlési eszközeinek egy részét vette meg ugyancsak a Pro-M Zrt. A DIGI feleslegessé vált eszközeinek megvásárlásakor ugyancsak a kritikus infrastruktúrára hivatkoztak. A bevásárlás akkor 68 milliárd forintba került.Inkább versenyjogi problémát oldottak meg azzal, hogy a magyar állam átvette a Yettel és a mobiltornyokat üzemeltető Cetin 25 százalékos részvénypakettjét a 4iG-től (pontosabban az Antenna Hungária Zrt.-től). A részvénycsomagért 19,5 százaléknyi Vodafone-részvénnyel fizetett akkor a magyar állam, amit kevéssel azelőtt 128 milliárd forintért szerzett meg. Az eset annyiban hasonlít a műsorszóró kft. megvételéhez, hogy itt is az Antenna Hungária Zrt.-től vásárolt az állam, vagyis attól a cégtől, amelyet egyszer már teljes egészében megvásárolt, majd később egy darabjáért megint fizetett, Vodafone-részvényekkel. Hadházy Ákos lényegében ugyanezt a koreográfiát reklamálja most a műsorszóró kft. adásvétele kapcsán. Az állam és az Antenna Hungária közötti ügyleteket korábban itt részleteztük.Az ezermilliárdos 4iG-sikersztori összehozásában oroszlánrészt vállalt az állam, az MNB szuperkedvezményes növekedési kötvényeiből összesen 388 milliárd forintnyit bocsátottak ki több menetben, a kormány bankja, az Eximbank 750 millió eurós hitellel segített be, és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank is részt vett a finanszírozásban 150 millió euró erejéig. Ezzel azonban a sor nem ért véget, csak a technika változott. A fent részletezett eszközvásárlásokkal összesen 120 milliárd forint folyhatott be a 4iG-hez, és hasonlóan vaskos tétel volt a Vodafone-részesedés elcserélésének értéke. Ezeket a tételeket is belevehetjük abba az intézkedéssorozatba, amivel felpumpálták a 4iG-t.Összességében már 800 milliárd forint körüli állami szerepvállalás rajzolódik ki, ám tulajdonosként nem tűnik annyira markánsnak a fő finanszírozó jelenléte.A központi cégben, a 4iG Nyrt.-ben nincs állami tulajdonrész, a Vodafone-tól (illetve a One-tól) két lépéssel távolabb került az állam, az Antenna Hungáriát nyomokban tartalmazó távközlési holdingban van több, mint egyharmados közvetlen részesedés.2–3 naponta újabb cégfelvásárlásAz akvizícióknak nincs vége, a 4iG folytatja a terjeszkedést. Jól mutatja a tempót, hogy december első tíz napján négy felvásárlásról adtak hírt a tőzsdei honlapon:a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. 90 százalékának megszerzése, belépés a kézifegyver-fejlesztés piacára.Adásvételi szerződés a Mobil Adat Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft. 90 százalékára. A korábban Garancsi István érdekeltségébe tartozó, az állam által kötelezővé tett online kasszákba SIM-kártyákat szállító céget szerezték meg.Adásvételi szerződés a FaceKom Kft. 100 százalékára. Az arcfelismerős cég megvételére a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Equilor Alapkezelő Zrt.-vel írták alá a megállapodást.Adásvételi szerződés az ACE Network Zrt. újabb 30 százalékos részvénycsomagjára. A több mint 10 milliárd forgalmú informatikai cég ezzel 100 százalékban a 4iG érdekeltsége lett.Elemzők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a 4iG a nagybevásárlások következtében óriási hitelállományt görget, és a törlesztendő kölcsönök kamatterhe tetemes. Két éve a hosszú távú hitelek, kölcsönök és kötvények soron 755 milliárd forint szerepelt, a teljes adósságállomány pedig meghaladta a 900 milliárdot.Azóta még nagyobbra nőtt a 4iG, az árbevétele tavaly csaknem elérte a 700 milliárd forintot, viszont47 milliárd forint volt a veszteség, a kötelezettségállomány pedig megközelítette az 1200 milliárd forintot.Jászaiék 1500 milliárdos árbevételt céloztak megÉrdeklődtünk, nem tartják-e aggasztónak adósság mértékét.A 4iG sajtóosztályának tájékoztatása szerint a vállalatcsoport hagyományos rövid, közép- és hosszú lejáratú finanszírozási állománya – beleértve a hiteleket, kölcsönöket és kötvényeket – összesen 817,5 milliárd forintot tesz ki. Úgy értékelik, hogy a hitelállomány nem tekinthető jelentősnek a növekedési potenciál ismeretében. A csoport árbevétele 2021 és 2024 között több mint hétszeresére, az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) közel hússzorosára nőtt, ez mutatja a gyors ütemű terjeszkedést és az eredménytermelő képesség javulását. A menedzsment előrejelzése alapján 2026–2027 között az űr- és védelmi divízió nagyobb mértékben járul hozzá a csoport teljesítményéhez. A 4iG űr- és védelmi ipari érdekeltségeit összefogó holding jelenleg több mint 1,37 milliárd euró értékű megrendelésállománnyal rendelkezik, ami középtávon is kedvezően befolyásolja a csoport kilátásait, vélik a cégnél. Az idei évre 10 százalék feletti árbevételnövekedést várnak, a következő időszakban pedig ennél is ambiciózusabbak a tervek:a 4iG vezetése rövid távon az 1000 milliárd forintos, középtávon pedig az 1500 milliárd forintos árbevétel elérését tűzte ki célul.
|
A 4iG-sztori folytatódik: 1500 milliárdig nem állnak meg Jászai Gellérték
|
Az alig fél évtized alatt ezermilliárdosra pumpált 4iG állami hátszele, úgy fest, nem lankad az idő múlásával.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/17/4ig-allam-uzlet-musorszoro-kft/
|
2025-12-17 05:58:29
| true
| null | null |
24.hu
|
A vád szerint a Bács-Kiskun vármegyei építőipari vállalkozás vezetője - az ügy férfi vádlottja - 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie.A cégvezető a "hivatalos" munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A "zsebbe" kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött.A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak - az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak.A cégvezető hat éven át elkerülte a "feketén" kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek - úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó - megfizetését, ígyösszesen 757 876 000 forinttal rövidítette meg a költségvetést.A nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak. Az ügyészség a férfit és a nőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja és ezért velük szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.Ennyi büntetést kaphatnakA Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője, Bodó Marianna az üggyel kapcsolatban a 24.hu megkeresésére azt mondta, hogy öt év börtönt és öt év közügyektől eltiltást, valamint két és fél millió forintos pénzbüntetést kértek a cégvezetőre az előkészítő ülésen történő beismerés esetére azzal, hogy öt évre tiltsák el őt a foglalkozásától.Hozzátette, az adminisztrátorra két év szabadságvesztést kértek öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést arra az esetre, ha már az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét. Ha erre nem kerül sor, akkor az ő esetében is letöltendő szabadságvesztés az ügyészi indítvány. Emellett 700 ezres pénzbüntetést is kértek rá,
|
757 milliót spórolt meg egy cég azzal, hogy minimálbérre jelentette csak be a dolgozóit - lebuktak
|
Egy cégnél a dolgozókat csak minimálbérre jelentették be, a többi pénzt zsebbe kapták a dolgozók, a cégvezető így csökkentette adófizetési kötelezettségét.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/16/757-millio-minimalber-szurke-foglalkoztatas-lebukas/
|
2025-12-16 09:02:21
| true
| null | null |
24.hu
|
Kedden derült ki, hogy állami kézbe került az a vállalat, amely a vészhelyzeti riasztásokért felel, és az országos földfelszíni rádiós és tévés műsorszórást biztosítja.Az eladó a 4iG Távközlési Holding Zrt., a vevő pedig a 100 százalékban a magyar állam tulajdonában álló Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. Azt, hogy az Orbán-kormány számára milyen fontos ez az üzlet, az is mutatja, hogy a megelőző este jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy a Pro-M közvetlen egyedüli irányítást szerezzen a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. felett. Így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja, hogy a felvásárlás milyen hatást gyakorol a piacra.Csütörtökön pedig kiderült az is, hogy a vételár 54 milliárd forint lehet. Hadházy Ákos független képviselő ugyanis kitett a Facebook-oldalára egy alapítói határozatot, amely szerint a "Digitális Magyarország Ügynökség" 54 milliárd forint tőkét tesz a Pro-M-be, egyben felszólítja az igazgatót, hogy a pénzből vegyék meg az egykori Antenna Hungária műsorszóró eszközeit.A politikus arról is ír, hogy olyan vagyont vesz most vissza az állam, amit korábban trükkös módon, ingyen adtak oda a Jászai Gellért vezette cégnek. Az valóban igaz, hogy a 4iG nem fizetett az Antenna Hungáriáért, amit még az Orbán-kormány vásárolt vissza 2014-ben a francia TDF-csoporttól 56 milliárd forintért. A 4iG ugyanis az üzletért cserébe a teljes távközlési portfólióját az Antenna Hungáriába apportálta. A két lépésben megvalósított, összesen 534 milliárd forint értékű tőkeemeléssel az Antenna Hungária olyan telekommunikációs vállalatoknak lett a tulajdonosa, mint a magyarországi DIGI-csoport, (DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., Invitel Zrt., DIGI Infrastruktúra Zrt., i-TV Zrt.), az Invitech ICT Kft., továbbá a montenegrói mobilszolgáltató ONE Crna Gora, valamint az albán 4P szolgáltató ALBtelecom és a szintén albán mobilszolgáltató ONE Telecommunications.Nem mellesleg ezt az üzletet is nemzetstratégiai jelentőségűnek titulálta akkoriban a kormány, így ezt sem vizsgálhatta a GVH, pedig feltehetően lett volna mit.Az is biztos, hogy dolgos napok vannak a 4iG mögött, hiszen a napokban derült ki az is, hogy a cég megveszi az államnak is beszállító arcfelismerős FaceKomot Tiborcz érdekeltségéből, illetve az online kasszák SIM-kártyáin felhizlalt Mobil Adat Kft.-t Garancsi István érdekeltségéből.
|
Hadházy: tízmilliárdokat fizet az állam a 4iG-nek, hogy megszerezhessen egy számára fontos céget
|
A cég a vészhelyzeti riasztásokért felel, illetve az országos földfelszíni rádiós és tévés műsorszórást biztosítja.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251211_hadhazy-antenna-hungaria-4ig-mennyiert
|
2025-12-11 10:52:32
| true
| null | null |
HVG
|
42 milliárd forintos üzlettel segített be a magyar állam az MBH Bank Nyrt.-nek: november végén a Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt. a birtokában lévő 20,01 százaléknyi részvénycsomagból 5 százalékot eladott az MBH Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezetének. Az akció lényege nem az, hogy a bank mintegy 9500 dolgozóját részvényhez juttassák, a program néhány tucat vezetőt érint.Mint kérdésünkre Kutas István kommunikációs ügyvezető igazgató elmondta: a bank tevékenysége szempontjából meghatározó körről,mintegy 50 főről lehet szó a legfelső szinttől az ügyvezető igazgatókig, valamint a csomag hozamaiból részesedhetnek az MRP program eddigi részvevői is, ami egy szélesebb vezetői réteg.A korábban is működő MRP-struktúra mellett ugyanis egy új, részvényalapú teljesítményösztönzést vezetnek be a banki működés szempontjából kulcsfontosságú "azonosított személyek" számára, ehhez vette az MBH munkavállalói szervezete a részvényeket. Az indoklás szerint a vezetőket érdekeltté kell tenni a részvények értékének növelésében a bankra váró rendkívül fontos időszakban.A teljesítménytől függő, részvényekhez kötött javadalmazás bevett gyakorlat a nagy cégeknél, a bankoknál pedig európai szintű szabályozásból fakadó követelmény, és az MBH Bank számára a tőzsdei közkézhányad növelési stratégiájának fontos lépése.Az új, vezetői teljesítményjavadalmazási programot szeptember 19-én, rendkívüli közgyűlésen fogadták el azzal, hogy a program az eddigi javadalmazási rendszeren felül öt év alatt mintegy hárommilliárd forint többlet költséggel jár. Magyarul: ha az árfolyam és az osztaléktermelés a terveknek megfelelően alakul, ennyivel többet fognak kifizetni a menedzsment kiemelt tagjainak, ha azt a közgyűlésen a részvényesek is jóváhagyják.A program átmeneti időre szól, az érintett vezetők a pénzt 2028–2033 között kaphatják meg.Kutas István hangsúlyozta: ez nem kőbe vésett szám, a kifizetéshez el kell érni a meghatározott teljesítménymutatókat, a többi között a bank prudens, tőkeerős működése is feltétel. Minél nagyobb az árfolyam-emelkedés és több az osztaléktermelés, annál több pénzt kaphatnak a vezetők, de ennél bonyolultabb a képlet – egy soktényezős teljesítményindexszel a bank teljesítményét és szabályszerű működését mérik.A bónusznak felső határa is van, mégpedig a rögzített javadalomrész 180 százaléka. A vezetők javadalmazása fix és változó részből áll, és az utóbbi eddig nem haladhatta meg a rögzített rész 100 százalékát. Az új rendszerben tehát elméletileg több mint háromnegyedével emelték a plafont, de a tényleges kifizetéshez még a közgyűlés döntése és előzetes jegybanki konzultáció is szükséges lesz – tette hozzá az ügyvezető igazgató.A teljesítményarányos juttatást pénzben kapják majd az érintettek, a részvények nem kerülnek a tulajdonukba, azok mindvégig az MRP-szervezet tulajdonában maradnak.Eddig is volt részvényalapú program az MBH-nál (a lenti táblázatunkban külön sor jelzi a tavalyi részvényjuttatást), de például a Mol Nyrt.-nél is komoly, részvényalapú juttatáscsomag létezik, az igazgatósági tagok, köztük Parragh László és Csányi Sándor 2022-es javadalmazását itt részleteztük.Nem számít unikumnak az sem, hogy az állam valamiképp szerepet vállal banki munkavállalók tulajdonosi szemléletét erősítő rendszer finanszírozásában. Az OTP-nél például 2021-ben a különleges munkavállalói résztulajdonosi programhoz a jegybank segített be 200 milliárd forint szuperkedvezményes növekedési kötvénnyel. Abban az esetben azonban nem csak a kiemelt vezetőket célzó programról volt szó.Barna Zsolt és két helyettese közel egymilliárd forinton osztozikNem tudhatjuk, hogy az MBH-nál az új értékprogram kifizetésekor kik szerepelnek majd a szerencsés ötven között, csak annyi biztos, hogy a bank első emberétől az ügyvezetőkkel bezárólag számíthatnak erre a bónuszra. Az MBH Bank Nyrt. jelenlegi javadalmazási rendszerében a tavalyi évre az azonosított személyeknek, azaza kulcsszerepet játszó 157 vezetőnek összesen 10,5 milliárd forintot ítéltek meg.A különféle csoportoknak adott összegek a bankok számára kötelező nyilvánosságra hozatalból tudhatók, ebben szerepel a különböző üzletágak topvezetőin kívül az igazgatóság és felügyelőbizottság is (lásd a táblázatunkat). Az éves átlag a 2024-re vonatkozó adatsor fejenként 66,8 millió, havi szinten durván 5,5 millió forint lenne. Sok értelme azonban nincs az ilyen átlagszámolgatásnak, mivel a táblázatban eltérő pozíciójú vezetők találhatók – nagy mértékben eltérő javadalmazással.Például Kovács Árpád (az azóta a Tisza Pártot vezető Magyar Péter helyére) havi 1,5 millió forint tiszteletdíjjal érkezett a felügyelőbizottságba tavaly márciusban, az igazgatósági tagok tiszteletdíja 3 millió forint, az elnöké 4,3 millió forint.Barna Zsolt az igazgatóság elnökeként és a bank vezérigazgatójaként ennek nyilván a sokszorosát kapta, ahogy a testületben helyet foglaló két másik belső tag, a vezérigazgató-helyettesi posztot betöltő Szabó Levente és Egerszegi Ádám is. Személyekre bontott adatokat nem közölnek, de az igazgatóságnak összesen megállapított 1,19 milliárd forint éves javadalmazásból arra lehet következtetni, hogyközel egymilliárd forinton osztozhat három csúcsvezető: a bankvezér és a két helyettese.Vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, de nem tagja az igazgatóságnak Mészáros Beatrix és Puskás András.Mészáros Beatrix, az ország leggazdagabb emberének, az MBH Bank meghatározó tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek a nagyobbik lánya az MBH leányvállalataiért felel, köztük az Euroleasing Zrt.-ért. Utóbbi szerezte meg a Rose d’Or nevű szuperjachtot, amivel apja is feltűnt a Földközi-tengeren.Puskás András az államigazgatási kapcsolatokért, az önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, a kommunikációért és a fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettes. Őt Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasaként tartják számon, karrierje az V. kerületi alpolgármesterségtől ívelt az Eximbankon, majd a Budapest Bankon keresztül az MBH csúcsvezetői közé.A vezetők a százmilliós összegeket egyébként nem egyszerre kapják kézhez, egy részéhez halasztott fizetéssel jutnak. A bank javadalmazási politikájában az áll, hogy a 250 ezer eurót (az egyszerűség kedvéért 100 millió forintot) meghaladó összeg esetében 40 százalékot fizetnek ki azonnal, majd a megállapított javadalom 60 százalékát öt évre elosztva. 250 ezer euró alatt pedig 60:40 az azonnali, illetve a halasztott kifizetési arány.Az OTP Bank rávert HernádiékraMegnéztük, hogy állnak „a magas keresetű azonosított munkavállalók” a legnagyobb magyar banknál, a piacvezető OTP Bank Nyrt.-nél. Nem tudhatjuk, hogy minden szempontból összehasonlítható-e a két bank közzététele, de mindkettő ugyanarra a jogszabályi helyre hivatkozik. Az OTP-nél tavaly 71 fő tartozott a kiemelt körbe, nekik összesen 12,301 milliárd forint javadalmazást állapítottak meg. Éves szinten ebből fejlenként 173 millió, havi 14,4 millió forint jönne ki átlagosan, ami közel háromszorosa az MBH által közölt adatoknak.Még nagyobb lehet a különbség, ha a topvezetők apanázsát nézzük. Az OTP honlapján szereplő adatok szerint két vezető javadalma 1–1,5 millió euró között volt, egy esett a 1,5–2 milliós sávba, és a legjobban eleresztett vezetőnek a múlt évben 4–4,5 millió eurót, azaz durván 1,5–1,7 milliárd forintot állapítottak meg. Ez több, mint Hernádi Zsoltnak, a Mol vezérének tavalyi, 1,3 milliárd forintos keresménye, amelynek tételeit itt részletezte a Portfolio.hu.Az MBH a betervezett 3 milliárdos bónusszal közelebb kerülhet az OTP-hez, miközben jelentős a különbség a két bank között.Az OTP ugyanis 1000 milliárd forint feletti rekordnyereségnél tart, komoly külföldi portfólióval rendelkezik, a profitjának a nagyobb része már külföldön termelődik, a részvényeinek árfolyama az ukrán-orosz háború kitörését követő bezuhanás után folyamatosan emelkedett, az akkor 10 ezer forint alá eső részvények mostanában 34 ezer forint körüli áron forognak. Az utóbbi években komoly osztalékot fizetett a befektetőknek, a tavalyi év után részvényenként 995 forintot, és a legnagyobb forgalmú részvénynek számít a Budapesti Értéktőzsdén.Hamarosan kiderül, kapkodnak-e az MBH-részvényekértAz MBH-ban lévő állami részvények eladásának bejelentésekor a vérmesebbek részvényenként több mint háromezer forintos bukást jósoltak, összességében 50 milliárd forint elkótyavetyélését emlegették az akkor 5700 forintos tőzsdei záróár alapján. A szerződés szerinti részvényár ugyanis 2611 forint, fele az említett záróárnak.Az árfolyam egyébként valaha járt 12 ezer forint körül is, azután folyamatosan lefelé tartott, ám az állami részvény-adásvételi szerződésében meghatározott 2611 forintra még sosem esett. A 42 milliárd forintos üzlet innen nézve valóban előnytelennek tűnhet az állam számára.Az állami vagyon hűtlen kezelésének megpendítésére azonban a bank azonnal reagált: az értékelés tekintetében a független szakértői vélemény a mérvadó, nem a tőzsdei grafikonról leolvasható árfolyam. Rendkívül alacsony a közkézhányad, és alig kereskednek a bankrészvényekkel, naponta jó, ha egy tucat üzletet kötnek, ilyen illikvid piacon több évbe telt volna az ötszázalékos állami részvénypakett értékesítése jelentősen csökkenő árfolyam mellett – magyarázta Kutas István. (Cikkünk írásakor sem tombolt a kereskedés, 4300 forint volt a nyitóár, és egyetlen, 178 darabos pakett volt a kötéslistán.)Alighogy megkötötték az üzletet a Corvinus BHG-val, az MBH rögvest azzal jelentkezett, hogy a 2024-ben vásárolt 7 százaléknyi sajátrészvényét nyilvános értékesítésre bocsátja. A meghirdetett eladási árfolyam magasabb, mint a mostani állami dealben szereplő 2611 forint. Mintegy 22,6 millió darab saját részvényt kínál fel az MBH Bank, a befektetők a bank könyv szerinti értékének megfelelő áron vagy annál olcsóbban vásárolhatnak a társaság részvényeiből. A megszabott limitek: 2800 forint alatt nem adnak el, és maximum 3848 forintért vásárolhatók a papírok. Ez azt jelenti, hogy legalább 60 milliárd forintot várnak az akciótól, maximálisan pedig 86,9 milliárd forintnyi részvény mozdulhat meg.Nyeresége azonban ebből nem lehet, a Corvinus BHG-val kötött szerződésbe ugyanis belevették: ha a banknál lévő részvényeket magasabb árfolyamon adnák el, akkor az MRP Szervezet az árfolyamkülönbözetet teljes egészében kifizeti a magyar államnak – válaszolta lapunknak Kutas István. Ha minden jól megy, akkor a 60–80 milliárd forintos kibocsátásaz utóbbi 20 év legnagyobb részvényakciója lehet a budapesti tőzsdén.Szabadul az állam az MBH-részvényektőlAz MBH bevallottan az OTP versenytársának szánt szuperbank, amit a valaha állami tulajdonú pénzintézet, a Budapest Bank és az MKB, valamint a Takarékbank összeolvasztásával hoztak létre. Az összeolvadás után az MBH-ban valahogy 50 százalék közelébe nőtt Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a magyar állam pedig alig több mint 30 százalékot birtokolt induláskor a részvényekből.Egy tőkepiaci szakértő szerint lehet ugyan feszegetni az árfolyamokat vagy azt, hogy az állam a bankrészvényeket miért nem maga kínálta eladásra a lakosságnak, ám értékelése szerint az a lényeg, hogy szisztematikusan megy az állami részesedés csökkentése. Ennek egy 5 százalékos lépése történt most.Kormányzati oldalról már korábban megpendítették az állami részesedés eladását, Nagy Márton nemzetgazdasági csúcsminiszter jó fél évvel ezelőtt nyilatkozott arról, hogy szerinte a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban. Ezt megelőzően az állam induló, több mint 30 százaléknyi részesedése tavaly decemberre 20 százalékra olvadt. Ha ilyen sebességgel haladnak, akkor a jövő évi választásig akár nullára is csökkenthetik az állami tulajdonrészt. Ez praktikus lenne abból a szempontból, hogy egy esetleges kormányváltás után az új rezsim nem láthatna bele a stratégiai szempontból kiemelt bank ügyeibe – villantott fel egy lehetőséget a szakértő.A bank a NER vállalatbirodalmának hitelezésén kívül ugyanis olyan érzékeny ügyletek főszereplője, mint az Orbán Viktor miniszterelnök által futtatott Patrióták, pontosabban európai szélsőjobbos formációk finanszírozása. Az egyik előd, az MKB nyújtott például több mint 10 millió eurós hitelt a francia Marine Le Pen elnökválasztási kampányához, de a spanyol szélsőjobboldali Vox is elismerte, hogy a Mészáros-bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányát.
|
MBH-részvények: így lehet bankvezetők bónusza az állami vagyonból
|
Az MBH Bank Nyrt. menedzsmentje lát majd pénzt abból a 42 milliárd forintos üzletből, amit nemrég kötött a magyar állam a bank MRP-szervezetével. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó óriásbankban az állami rész ezzel 15 százalékra olvad, a volt állami vagyonból ezután a pénzintézet vezetői profitálhatnak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/16/mbh-bank-bankvezetok-tobb-szaz-millios-bonuszok-allami-reszvenyeladas/
|
2025-12-16 06:00:53
| true
| null | null |
24.hu
|
Immár minden olyan munkatárs távozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetőségéből, aki a rendszerváltás után alapított kutatóintézet eredeti stábjának tagja volt, és adott esetben az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját is kritizáló jelentéseket is közzétett.Petz Raymund kutatót is leváltották a felügyelőbizottságból, és változás történt a cég igazgatóságában is: tag lett Lőrincz Benedek, aki az elmúlt években az állam védelmi ipari portfóliójában töltött be vezető tisztségeket, ám ezeknek a vállalatoknak egy jó része már a 4iG Nyrt. cégcsoportjába tartozik, miután az állam eladta őket.A GKI igazgatóságának Lőrinczen kívül két tagja van, a palesztin származású Hannya Nimer üzletember – az MFB és az Eximbank egyes kisvállalkozói hiteleit folyósító Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója – és az ő közeli munkatársa, Zalán Helga.A GKI-nél három évvel ezelőtt kezdődtek a változások, amikor a friss Jövő Kommunikációja Alapítvány bekerült a tulajdonosok közé. Ennek az alapítói között volt Hannya Nimer, aki tehát részben az állami Magyar Fejlesztési Bank kötelékében dolgozott, részben a Batthyány család sarjaihoz is kötődő Batthyány Tőkealap-kezelőt irányítja.Nimer unokaöccse egy időben a GKI-nál volt gyakornok, az alapítvány és Nimer között a kapcsolatot Suha György, az alapítvány felügyelőbizottságának akkori elnöke személyesítette meg. Suha Gambia tiszteletbeli konzulja és Szijjártó Péter miniszteri biztosa volt, ám több mint egy évet börtönben ült, miután külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg, majd májusban házi őrizetbe került, augusztusban pedig vádat emeltek ellene. Jelenleg a GKI kommunikációs menedzsere ifjabb Suha György.A GKI tulajdonosa immár kizárólag – az időközben nevet váltott – GKI Gazdaságkutató Akadémia Alapítvány, és csupán a felügyelőbizottság egyik tagja, Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és jegybankelnök az, aki kormánykritikus nyilatkozatokat szokott tenni. Hannya Nimerék hivatalosan képviselt célja a változásokkal a fiatalítás és a digitalizáció, de úgy tudni, hogy kormányzati megrendeléseket is szeretnének kapni.
|
Teljessé vált a GKI Gazdaságkutató átvétele a kormánykritikus alapítóktól
|
Az új vezetők, ha nem is a kormánypárt legbelsőbb köreiből kerültek ki, de állami vállalatokban is töltöttek be irányítói feladatokat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251218_hvg-gki-gazdasagkutato-hannya-nimer-lorincz-benedek-vertes-andras-hatalomatvetel
|
2025-12-18 11:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az utolsó három köztársasági elnök közül kettő is lemondással távozott a pozíciójából, de a nekik járó juttatásokon ez semmit sem változtatott.Ennek megfelelően az összes korábbi államfő kérheti a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, a neki dolgozó titkárság alkalmazását, az élethosszig tartó lakáshasználati jogot, valamint az egyéb költségtérítést is.Márpedig ez összességében több százmillió forintot emészt fel: az Országgyűlési Hivatalának kimutatása szerint Schmitt Pál, Áder János, valamint Novák Katalin juttatásaira 2024 januárja óta összesen 780 millió forintot költöttek állami pénzből.A legnagyobb tételt elnöki juttatásként és szociális hozzájárulásként fizették ki, erre 2024-ben 185 millió forintot fordítottak, míg idén – novemberi közérdekű adatigénylésünkig – 174 millió forintot. Novák Katalinnak egyébként már nem utalják a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, mert a volt államfő októberben piaci munkát vállalt, és ilyenkor a törvények szerint szüneteltetik a folyósítást. A kegyelmi botrány miatt távozó volt elnök a családi tulajdonban lévő Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft.-be szállt be, amely apja, Novák Zoltán szegedi magánklinikáját üzemelteti. Továbbra is igényt tart viszont titkárságra, amely – a bérek és egyéb juttatások miatt – tavaly 53 millió forintba került, idén pedig 37 millió forintba (a jelenlegi létszám két fő, korábban többen voltak). Áder János esetében évente 77-80 millió forintba kerül a titkárság fenntartása (jelenleg négyen dolgoznak neki), míg Schmitt Pál esetében 52-54 millió forintba (ő jelenleg három főt foglalkoztat az államon keresztül). A törvény alapján ugyanakkor más juttatások is járnak a volt államfőknek: például biztosítani kell nekik életük végéig egy „megfelelő” ingatlant, amelynek a költségeit is állni kell. A törvény alapján a volt elnökök abban az esetben is igényelhetik, hogy az állam fizesse a fenntartási költségeket, ha saját ingatlanban laknak. Schmitt Pál élt is ezzel a lehetőséggel, esetében az áram- és gáz díjára tavaly 3,2 millió forintot fizettek ki az adófizetők pénzéből (havonta nagyjából 265 ezer forintot), míg idén már 4,5 millió forintot.Áder János az állam által biztosított ingatlant is igénybe veszi, amelyet a törvények szerint élete végig használhat, de tulajdonjogot nem szerez. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a villát 929 millió forintért építették át, az átalakítási engedély pedig azt is lehetővé tette, hogy az épületben szaunát, fitneszhelyiséget, mosókonyhát szennyesledobóval, két beállós parkolót, személyfelvonót, valamint teraszt és tetőkertet is kialakítsanak. Az ingatlant 1,9 milliárd forintos értéken tartják nyilván, a rezsidíjak pedig szintén jelentősek: tavaly 6,6 millió forintot fizettek ki Áder Jánosék áram- és gázdíjára (havi 550 ezer forintot), míg idén ennél kevesebbet, 3,4 millió forintot.A jelentős energiafelhasználás azért is különös, mert Áder János egy környezetvédelmi alapítványt is alapított azóta, hogy véget ért az államfői munkája. A jelentős ökológiai lábnyommal kapcsolatos kérdéseinkre a hozzá köthető Kék Bolygó Alapítványon keresztül azt közölte: „a volt köztársasági elnökök ingatlan használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2000 óta változatlanok.A köztársasági elnökök jogállásáról szóló törvény alapján váltam jogosulttá, csakúgy mint Göncz Árpád, állami rezidencia használatára. Ugyanúgy, mint Göncz Árpád esetében, nekünk is az állam biztosítja az épület működtetési költségeit, amit minden lehetséges eszközzel igyekszünk mérsékelni.Bizonyára egyetért velem abban, hogy mind az ingatlan juttatás, mind az ingatlan használat tekintetében azonos mércével érdemes mérni. Ebben önök eddig is élen jártak”.Novák Katalin az Országgyűlés Hivatalának kimutatása szerint nem igényelt lakást az államtól és azt sem kezdeményezte, hogy fizessék a lakásának áram és gázdíját. Az egyéb juttatásokról szóló megkeresésünkre a titkársága azt közölte: „Novák Katalin a munkaerőpiacon dolgozik, így a korábbi köztársasági elnököknek járó tiszteletdíjat nem veszi fel. Ugyanakkor továbbra is ellátja a volt elnökségből fakadó feladatokat. Rezidenciát és rezsitámogatást eddig sem igényelt, és a jövőben sem fog”.A jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy az alábbi költségeket is az állam fizesse a volt elnökök esetében: titkársági gépjármű költségei, telefon, internet, televízió szolgáltatás, tanácsadás, reprezentáció, lakásra fordított közműdíjak és karbantartás, üzemeltetés, kertfenntartás, lakásbiztosítás, felújítás, eszközbeszerzés, egészségügyi szolgáltatási járulék stb. Áder János esetében tavaly 18 millió forintot költöttek erre (havi 1,5 millió forintot), míg idén novemberig 16,8 millió forintot. Schmitt Pál és Novák Katalin esetében nagyságrendekkel kevesebb ment el erre a célra, évente nagyjából 3-4,5 millió forint.
|
Áder János rezsije: csak a villany- és gázszámlájára 10 milliót költöttek az adófizetők két év alatt
|
Tavaly év eleje óta összesen 780 millió forintot fordítottak Schmitt Pál, Áder János, valamint Novák Katalin juttatásaira – tudta meg a HVG. Az Országgyűlés Hivatalának kimutatása szerint Schmitt és Áder esetében az adófizetők állták a volt elnökök áram- és gázdíját is. Áder János a HVG-vel azt közölte, „ugyanúgy mint Göncz Árpád esetében, nekünk is az állam biztosítja az épület működtetési költségeit, amit minden lehetséges eszközzel igyekszünk mérsékelni”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251220_ader-janos-schmitt-pal-novak-katalin-koltsegek-aram-gazszamla-juttatasok
|
2025-12-20 07:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyes ajánlása alapján, két nap leforgása alatt, méghozzá pályázat nélkül hagyta jóvá a Bethlen Gábor Alapkezelő azt a 300 millió forintos támogatást, amit a Tisza lejáratásáról - pontosabban kísérletéről - elhíresült "kutatóközpont" kapott még az év elején - derül ki az RTL Híradójából.A Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontot tavaly decemberben alapították, de olyan gyorsan támogatást kapott az államtól (röpke két hónap elteltével), amit még a Transparency International Magyarország korrupciókutató civil szervezet is példátlannak talált.Ennyire gyors közpénzkiutalás talán még CÖF 500 milliós támogatása esetében sem történt- nyilatkozta az RTL-nek Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója.Ennek az úgynevezett kutatóközpontnak sokáig még honlapja sem volt, egészen októberig, amikor is azzal debütáltak, hogy kamunak minősítsék a Tisza Párt október 23-i tömeggyűléséről készült légi felvételeket.A semmiből jött kutatóközpontnak váratlanul rengeteg követője lett, legalábbis a narrativáját pillanatok alatt felkapta az egész kormánypropaganda, azt harsogva, hogy mesterséges intelligenciával szerkesztették a tömeget az október 23-i, Hősök terén tartott Tisza-gyűlésről készült légi felvételekre.
|
300 millióból stafírozták ki a Tisza lejáratására szánt "kutatóközpontot"
|
Gyorsan összeraktak egy honlapot is, amin az október 23-i Tisza-gyűlést próbálták bagatellizálni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251220_Tisza-lejaratas-Mesterseges-Intelligencia-Kutatokozpont-RTL-Hirado#mjgc8xb9hf0hfpuu657
|
2025-12-20 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Karácsonyra végre elkészült a PADME és vagyonkezelője, az Optima Zrt. 2024-es mérlege. Csapjunk bele: mennyi maradt az alapítvány utolsó információk szerinti 283 milliárd forintos vagyonából?Az alapítvány és az Optima-csoport új vezetése idén márciusban lépett be. Az volt az első feladatunk, hogy mérjük fel, mekkora a vagyon, mennyi a kötelezettség, és ennek mi az egyenlege. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előírta, hogy piaci alapon kell értékelni, s erre felkértünk szakértőket, akik 2024. december 31-ei időpontra végezték el a munkát. Az akkori piaci értéknek és a befektetett vagyon névértékének a különbsége a vagyonvesztés, ami 270 milliárd forint. Ez a szám jelenik meg a PADME és az Optima 2025. december 22-én közzétett mérlegében. Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, de hangsúlyozom, ez egy elméleti összeg, egy pillanatfelvétel. Ami biztos: az alapítvány most nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, a pénzügyi kultúra és oktatás támogatását, mert nincs forrása rá.Vagyis a legrosszabb szcenárió vált valóra, Matolcsy György jegybankelnöksége alatt az alapítványba tett közpénz gyakorlatilag elveszett?A 2024 végi és a jelen állapot szerint: igen. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Optima mérlegében több maradt, mert a PADME tőkéjénél lényegesen többet, közel 500 milliárd forintot fektetett be. Két fő külső hitelezője volt: 170 millió eurót az MBH Banktól, 127,5 milliárd forintot pedig a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Alapítványtól (NJA) vett fel, a kettő együtt forintban több mint 200 milliárd. Velük a múlt héten sikerült megállapodnunk, hogy három év alatt fizetjük vissza a tőkét, a kamatokat pedig folyamatosan rendezzük, erre 2025-ben tízmilliárdot költöttünk. Rajtuk kívül voltak speciális "hitelezői" is az Optima-csoportnak, az opciós jogosultak, akik 80 milliárd forint erejéig szereztek jogot arra, hogy az Optima előre rögzített áron megvásárolja tőlük a luxusingatlanokkal foglalkozó, svájci Ultima Capital cég részvényeit. Így, 2024 végén összességében közel 600 milliárd forintra rúgtak az Optima-csoport kötelezettségei.A csoport tavaly év végére fizetésképtelenné vált, ahogyan az ÁSZ márciusi jelentése is megállapította. Volt olyan forgatókönyv, hogy csukják be a boltot, induljanak el a felszámolások az Optima-cégek ellen, írjanak le minden veszteséget, és kész?Ezt a vészforgatókönyvet sikerült elkerülnünk. Az opciós jogosultakkal meg tudtunk állapodni, hogy mondjanak le a követelésükről. Ha ez nem történik meg, illetve az MBH Bank nem ütemezi át az eredetileg 2025 végén egy összegben esedékes hitelt, valóban beállt volna a fizetésképtelenség. Ez a vagyon kényszerlikvidálását és a további leértékelődését jelentette volna, s akkor csak az MBH-t tudnánk kifizetni. Sem az NJA, sem a PADME nem kapna egyetlen fillért sem. S miután a PADME az Optima tulajdonosa, a kielégítési sor legvégén áll. Abban bízunk, hogy a kapott türelmi idő végén száz százalékban ki tudjuk fizetni nemcsak a bankot, hanem az NJA-t is. Hogy a PADME-nak jut-e és mennyi, az attól függ, hogy a következő három évben sikerül-e jó pillanatban, a lehető legmagasabb áron értékesíteni a vagyont. Ezt kicsiben már az idén megkezdtük, apránként 23 milliárd forintot szereztünk, ebből fizettük a kamatokat.A pillanatfelvétel 2024 végi. A volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köreihez tartozó Optima-vezérkar azonban az utolsó pillanatig pancsolt a vagyonnal. Mi történt márciusig?Minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli. Kétségtelen, zajlottak még események 2025-ben is. Az idei, forintban számolt további vagyoncsökkenést azonban alapvetően nem a régi vezetés tevékenysége okozta, hanem külső körülmények, a két külföldi tőzsdei cég, az Ultima Capital és a varsói GTC árfolyamesése és a forint erősödése. A vagyon értéke azonban nemcsak a tőzsdei árfolyamtól függ, hanem a cégekben lévő ingatlanok értékétől is. Annál is inkább, mert ezeknek a vállalatoknak nincs érdemi tőzsdei forgalma. Ez adottság, e mellett kell a vagyonmentést sikeresen megoldani, együttműködve a társaságok mindenkori többi részvényesével.Tettek-e feljelentést ezek miatt a bizonyos „események” miatt azon túl, amit az ÁSZ, majd az MNB is megtett?Tettünk, és ezeket egyesítették az eredeti ÁSZ-feljelentéssel. Amiatt az ügylet miatt tettünk, amivel az elődöm (Stofa György – a szerk.) próbálkozott a jegybankelnökváltás előtti utolsó pillanatban, hogy a vagyon jelentős részét kivonja az Optima irányítása alól és a Quartz Alapkezelőhöz helyezze át. Újabb feljelentésre már nem készülünk, a folyamatban lévő eljárásban próbáljuk meg a polgári jogi igényünket érvényesíteni. A nyár folyamán ugyanakkor több vagyonelemet sikerült visszaszereznünk, ilyen volt a Metropolitan Egyetem (METU), a Mind Klinika vagy a Piroska Kemping. Ezek eddig is az Optima befektetései voltak, de a kezelési jogukat az előző vezetés átadta a Quartz Alapkezelőnek.A vagyonértékelés alapján meg lehet-e mondani, hogy a 270 milliárdos értékcsökkenéshez melyik vagyonelem mennyiben járult hozzá?Ez nagyon nehéz. A PADME-nak egyetlen lényeges befektetése van, az Optima által kibocsátott, 2040-ben lejáró kötvény. Ez veszített 270 milliárdot az értékéből, de benne van az Optima által felépített bonyolult, átláthatatlan céghálóban lévő összes vagyonelem.Az észszerűtlen cégstruktúrának már a működtetése is nagyon drága volt, ami önmagában több tízmilliárdot vitt el.A szakértők azt is megállapították, hogy a veszteség kilencven százaléka 2023-ban következett be, és csak a tíz százaléka 2024-ben. Ezért szerepel a mérlegekben harmadik oszlopként a 2023-as adatok korrekciója. Sajátos módon az összes mérleget a BDO ellenőrizte, de a 2022-es és 2023-as könyvvizsgálói véleményt visszavonatta vele a közfelügyeleti hatóság. A 2024-esnél pedig maga utasította vissza a véleménynyilvánítást, amire nem sok példa volt eddig Magyarországon. A 2024-es gazdasági eseményekért mi nem vállaljuk a felelősséget. Azért viszont igen, hogy a számviteli törvénynek megfelelően könyveltük le azokat, hiszen a beszámolókat a jelenlegi vezetésnek kellett közzétennie.Tapasztaltak-e olyat, hogy az elődök eltüntettek őket terhelő dokumentumokat? A METU hétmilliárdos tőkevesztést elszenvedő tulajdonos cégének a tavalyi beszámolójában szerepel, hogy hiányosak az információk.Nem vizsgáltuk felül a meglévő adatokat, nem nyomoztunk utána, hogy kimentettek-e iratokat. Ez a rendőrség dolga, amely kért már tőlem adatszolgáltatást.Találtak-e bizonyítékot arra, hogy a háttérből Matolcsy Ádám mozgatta a szálakat, aki állítólag Kovács Petra álnevet használva döntött vagyoni ügyletekről?Ennek nincs nyoma a céges e-mail-levelezésben, ha volt ilyen, az magáncímeken történhetett. Ha azt értjük Matolcsy Ádám irányítása alatt, hogy az ő barátai játszottak kulcsszerepet, akkor igen. Közismert tény, hogy Stofa György volt az elődöm az Optima vezérigazgatói posztján, Száraz István volt a vagyon jelentős hányadáról döntő Quartz Alapkezelő akkori tulajdonosa, és jórészt a Somlai Bálint által vezetett társaságok kapták az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos megbízásokat.Ezek az összefonódások az ÁSZ-jelentésből is követhetők, de számszerűsíthető-e, hogy az ő magánmanővereik mennyivel rövidítették meg az alapítványi közvagyont?Konkrétumokat nem mondhatok.De abban bízunk még, hogy az érintettek önszántukból, akár „adományként” visszaadnak vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérnék és lefoglalnák azokat. Közismert, hogy van még korábbi alapítványi vagyon a Quartz Alapkezelő tőlünk független alapjaiban és azokon túl is.Ez bűncselekmény…Minden ilyen tranzakció mögött üzleti megállapodás volt, ellenérték mellett, csak éppen az alapítvány rosszul járt vele.Mint az irányításuk alatt szinte mindennel. De beszéljünk arról, hogyan folytatják az Optima alatt maradt vagyon mentését?Kis túlzással éjjel-nappal, folyamatosan küzdünk. A napokban megállapodtunk Scheer Sándorral, hogy az Arcadia Alapkezelőt eladjuk az érdekeltségében álló Market-cégcsoportnak. A benne lévő nyolc alapból hatot megszüntettünk, kettőt vesz át a Market. Ők kezelik ezek után például a balatonakarattyai Piroska kempinget tulajdonló ingatlanalapot. A kemping eladása átcsúszik jövőre.Veszélyben van a tőkehiányos METU fennmaradása?Messzebbről indulnék. Az elődeink belefogtak különféle fejlesztésekbe, amiket pénzhiány vagy egyéb okok miatt nem fejeztek be, ilyen a kecskeméti egyetemi kampusz, a Mind Klinika és részben a METU. Közgazdasági szempontból értelmetlen gazdasági torzókat hagyni, észszerű megoldást kell rájuk találni. Emiatt adtuk át a kecskeméti félig kész épületet az NJA-nak, csökkentve a feléje fennálló tartozásunkat. A Mind Klinikát eladtuk annak (Mészáros Lőrincnek – a szerk.), aki vállalta, hogy befejezi a fejlesztést. Különleges termék a METU, amely működő intézmény, hétezer hallgatóval, több száz alkalmazottal. Attól, mert a vásárlására fordított majdnem 15 milliárd forint nem térült meg, még tovább kell működnie. A pillanatnyi értéke ennek körülbelül a fele, ezt mutatja a már második éve negatív saját tőke. Hogy a céget ne szüntesse meg törvény szerint a bíróság, pótoltuk ezt a hiányt, de mivel pénzünk nincs, követelést konvertáltunk tőkévé.Miből eredt a hatalmas veszteség a profitorientált egyetemnél?A működtetéséből. Itt is bonyolult a cégháló, a tulajdonos felett egy magántőkealap áll, alatta pedig egy fenntartó és egy üzemeltető vállalat. Tisztába tettük a tulajdoni viszonyokat és a cégekben átvettük a vezetést. December 22-én, azaz ma délelőtt pedig a tulajdonos társaság igazgatósága – miután nem talált vevőt rá – bizalmi vagyonkezelésbe adta a METU-t a Gábor Dénes Egyetemnek. Azt várjuk, hogy az üzleti világhoz, a gazdasághoz közelálló képzések induljanak, és pénzügyileg is sikeres legyen.Mennyi pénzt szereztek vissza a PADME-n kívüli hitelezőknek 2025 végéig?Ha mindent összeadunk, 103 milliárd forintnyi kötelezettségtől szabadult meg az Optima az idén, és ma már a csoportban sehol sem fenyeget a fizetésképtelenség. Csak egy példa a kiinduló helyzetre:a PADME kasszájában mindössze kilencmillió forint volt márciusban, amikor átvettük, miközben százmilliós volt a havi rezsije, amit 80-90 százalékkal csökkentettünk. Ötvenmillió volt csak az Úri utca 72. alatti 1500 négyzetméteres, teljesen feleslegesen bérelt ingatlan havi költsége.A Pallas Athéné-sztori végkimenetele ezek után az egyetlen érdemi vagyoncsomag, a kereskedelmi ingatlanos GTC sorsán múlik, amelynek a többsége az Optima-csoporté.Ennek a cégnek nem rossz a portfóliója, az a baj vele, hogy túlköltekezett. Az 1,3 milliárd eurós adósságból a legégetőbb, eredetileg 2026 nyarán lejáró 500 milliót szeptemberben meghosszabbítottuk, a legkritikusabb probléma megoldódott.Rosszabb pozícióba került a varsói vállalat amiatt, hogy Matolcsy Ádám köre folyamatosan adta-vette az ingatlanokat a Quartz-alapok–Pallas Athéné–GTC-háromszögben?Nem foglalkozom a múlttal, nekem azokból az ingatlanokból kell a legtöbbet kicsikarnom, amelyek most benne vannak. Vélelmezhető az eddigi, közismert információk alapján, hogy a Matolcsy-érában kialakult egy technológia lánc az ingatlanügyletekre: ki vegye meg, kivel újíttassa fel, ki vegye bérbe, ki vegyen fel rá hitelt, ki értékesítse tovább. Amit „zseniálisan” csináltak, hogy e folyamat végén megtalálták a GTC-t, amiben volt pénz, és a minden lépéssel egyre drágábbá és drágábbá tett ingatlant eladták neki, miközben a lánc egyes szereplői, Somlai Bálint vagy Matolcsy Ádám érdekeltségei kivehették a maguk hasznát. Budapesten sok épület van – a legtöbb a sajtóban is megjelent –, ami valamilyen formában kapcsolódik az alapítványhoz, az Úri utcai épületek, a Kasselik Ház vagy a Vízház. Ezeknek az ügyleteknek a felderítése már a nyomozati hatóság feladata.A tényfeltáró cikkekből tudjuk, hogy ezekkel az ingatlanügyekkel is az alapítvány járt rosszul. Vajon csak politikai kérdés, hogy a PADME vagyonán nyerészkedők közül kik kerülhetik el a vádlottak padját?Szerintem nem, de olyan bonyolult ez a cégstruktúra itthon és külföldön, hogy a nyomozóhatóság csak nagyon nehezen fogja tudni szétszálazni. Biztosan nem egy-két évről beszélünk.Ami biztos, az elődök kontroll nélkül kezelték a Pallas Athéné vagyonát és nem tizenkilencre, hanem húszra emeltek lapot. Úgy is mondhatnám, hitelből fogtak tőzsdei spekulációba.A végén beszéljünk önről, hogyan csöppent ebbe a feladatba? Varga Mihály kérte fel?Engem mindig akkor találnak meg, amikor az államigazgatás és a reálgazdaság határán adódik speciális, intenzív feladat. Több mint tíz éve miniszteri biztos voltam, akkor a tankönyvellátási piacot kellett működőképessé tenni. Ez most sokkal bonyolultabb. Igen, Varga Mihály személyesen kért fel. Ismertük egymást még a volt Közgázról, mindketten ott végeztünk, de ő fiatalabb évjárat. A kilencvenes évek második felében a hazai nyugdíjpénztári rendszer kialakításán dolgoztunk együtt, létrehoztuk az akkoriban sikeres Magyar Polgári Nyugdíjpénztárt. Eddigi életutam alapján úgy tűnik, ötévente mindig valami újba kell belevágnom.Öt évet szán a Pallas Athéné-vagyon rendezésére is?Nem, erre már csak három évem van. 2026-tól építkezés kezdődik, aminek a célja, hogy az alapítvány a végén lényegesen többet kapjon vissza, mint a 2024 végi 13 milliárd. Ha én maradok itt, ez így is lesz.
|
Kiderült, mennyi pénz hiányzik a Pallas Athéné Alapítvány vagyonából - interjú Hegedüs István vagyonmenedzserrel
|
Elképesztő pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, és 270 milliárd úszott el 2024 végéig – ez az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) sokkoló vagyonmérlege. A jó hír, hogy az iszonyatos méretűre dagadt kötelezettségeiből mára 103 milliárdnyit lefaragtak. Minderről elsőként a HVG-nek adott interjút az új vagyonmenedzser, Hegedüs István, aki részletesen beszélt arról, hogyan rövidítette meg a közvagyont Matolcsy köre, ugyanakkor reméli, hogy az érintettek önszántukból visszaadnak majd vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérik őket.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251222_hegedus-istvan-optima-pallas-athene-mnb-alapitvany-varga-matolcsy-vagyon-hiany-padme
|
2025-12-22 15:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Akkor még jó ötletnek tűnt – mondhatják ma a Budapesti Metropolitan Egyetem (vagy ahogyan röviden szeretik magukat hívni: a Metu) oktatói és hallgatói. A jó ötlet az lett volna, hogy 2021-ben – áttételeken keresztül – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lett az egyetem tulajdonosa. Ez nyugodt tanulmányi légkört, gondtalannak tűnő további éveket ígért a mindig is magánkézben lévő egyetemen, ahol úgy gondolhatták: egy ország jegybankja megfelelő hátteret jelenthet ehhez.
Mára azonban, az Állami Számvevőszéknek az MNB-ről és a közpénzt magánpénzzé alakító alapítványáról szóló jelentése után nem kevés bizonytalanság vegyült a reményekbe. Az ÁSZ jelentéséből ugyanis feketén-fehéren kiderült, hogy az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa (PADME) cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek komoly nehézségei vannak.
Márpedig ez a cég birtokolja a Közép-európai III. Magántőkealap befektetési jegyeit, s az alap tulajdonában álló Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. – a BKF Fenntartó Kft.-n keresztül – a Metut is magáénak tudhatja.
Az Optima nehézségei abból is kiderültek, hogy az ÁSZ jelentése szerint egy időben fizetési problémák miatt pénz helyett a Metut ajánlotta fel a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány által lejegyzett Optima-kötvények fejében. Bár ez azóta lekerült a napirendről, a bizonytalanság megmaradt. Ráadásul további kockázatot jelenthet, hogy a magántőkealap kezelését kiszervezték egy magáncégnek, a Száraz István tulajdonában álló Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek. Márpedig a Quartznak magának sincs túl jó véleménye erről a magántőkealapról.
Pedig jó ötletnek tűnt
A Közép-európai III. Magántőkealap 2021-ben került a Száraz István-féle Quartz alapkezelőhöz, de – mint 2023-as jelentésükben írták – a befektetések átvétele csak abban az évben fejeződött be. „Az átvett befektetések esetében leértékeléseket kellett végrehajtani” – olvasható a jelentésben, az alap nettó eszközértékeként pedig mindössze 3,1 milliárd forintot tartottak nyilván, azaz ennyiért lehetett volna értékesíteni az alap vagyonát. Ebben pedig nemcsak a Metu, de más vagyonelemek is szerepeltek.
Nem sokkal jobb a kép a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nél sem, amelynek egyetlen tulajdona a Metu. A zrt 2021-ben – még kft-ként – 15 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki 14,9 milliárd forint értékben; a befektetést ebből a Közép-Európa Alfa 2021/I. nevű kötvényből finanszírozhatták. Az egyetemet 2015-től a Central European Education Holding Zrt. tulajdonolta, amelyben 75 százalékban – egy ciprusi cégen keresztül – egy varsói központú magántőkealap, a China-CEE Fund volt a tulajdonos. Ennek fő befektetője a China Eximbank, de a magyar Eximbank is részt vett benne. A 25 százalékos rész pedig a korábbi magyar tulajdonosok Educatio Investment Zrt.-jéé volt. A Central European Education Holding Zrt. a részesedések értékesítésével kapcsolatos árfolyamnyereségként több mint 7 milliárd forintot számolt el 2021-ben.
A Közép-Európa Alfa Holding 2022-ben újabb négymilliárdos kötvénykibocsátást hajtott végre, ám ennek ellenére sem áll jól a cég. Mint azt 2023-as beszámolójukban írták, egyedüli befektetésük a BKF Fenntartó Kft., ennek osztalékából kellene állniuk a kötvény kamatait. 2023-ban kaptak ugyan 100 millió forint osztalékot, ám 643 milliót kellett kifizetniük a kötvény kamataira. Ezt a zrt kölcsönből finanszírozta, de az évet több mint 600 millió forintos veszteséggel zárta, és a saját tőkéje is negatívba került. A Metut viszont az ÁSZ szerint a PADME is segítette, 2021–2023 között 2 milliárd forintot juttatott a részére.
Az egyetem mögött álló Közép-Európa Alfa Holding vezetése teljes egészében az MNB embereiből verbuválódott. Matolcsy György már jegybankelnöksége kezdetétől oktatási igazgatóságot is tartott fenn, ennek élén Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára állt. Dubéczi az elnöke a 2017-ben alapított MNB Oktatási és Tudományos Kör Egyesületnek is, ennek elnökségében ott van Kucsera Tamás Gergely, a felügyelőbizottságában pedig Czene Gréta. Czene 2018 óta Matolcsy elnöki kabinetjét irányította, s Dubéczivel és Kucserával együtt tagja volt a zrt igazgatóságának.
Miután a Metu az MNB érdekkörébe került, Czene lett a BKF Fenntartó Kft. igazgatója és az egyetem elnöke, majd 2024-ben az elnök-vezérigazgatója, ezután távozott a zrt vezetéséből. Az MNB egy ideig elfogadta a birtokba lépése előtti időkből megörökölt rektort és vezérigazgatót, ám 2023-ban mindkét poszton váltás történt. A rektor másfél éves időtartamra Kocziszky György, az MNB monetáris tanácsának tagja, miskolci egyetemi tanár lett, a vezérigazgató pedig kevesebb mint egy évre Wenczel Richárd.
Az MNB tehát két évig hagyta nyugodtan dolgozni a Metu vezetését, de aztán kitört a vihar. Teret nyert ugyanis az egyetemen a Fidesz-közeli szélsőjobb. 2023 januárjától az Alapjogokért Központ egyik vezetője, Kovács Attila lett az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar dékánja, s a következő tanév elején már ki is rúgta Murai Andrást, a Kommunikációtudományi Intézet vezetőjét és két tanárt. Tiltakozásul még tízen felmondtak – helyükre pedig jöhettek a Fidesz-közeli oktatók. Kovács aztán nem sokáig maradt, 2024 júniusában távozott a dékáni posztról.
Miután Czene Gréta tavaly átvette az egyetemen a vezérigazgatói posztot is, új rektor után nézett. Hogy, hogy nem, nemzetközi pályázat után végül éppen az egyetem tulajdonos cége, a Közép-Európa Alfa Holding igazgatósági tagja, Kucsera Tamás Gergely futott be győztesként. Igaz, az ismeretségük még korábbról datálódik: amikor 2009–2010-ben Kucsera volt a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke, akkor Czene az elnökség tagja volt.
Kucsera nem sokkal a Metu átvétele után, 2021 novemberében lett az MNB elnöki főtanácsadója. Előtte már sok mindenbe belekóstolt, diákként nemcsak a DOSZ-t, de – tíz évvel korábban – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját is elnökölte, tagja volt a Jobbiknak, amikor az még csak diákszervezet volt, majd dolgozott a Fidesz-frakció mellett is a parlamentben, de még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter mellett is megfordult. Közgazdász és filozófus mesterszakos diplomája mellé politikatudományi, valamint filozófiai doktori címeket szerzett, két egyetem négy doktori iskolájának az oktatója, tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen és a MOME-n, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, 2011-től pedig tíz éven keresztül a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára volt.
Most az elnök-vezérigazgatónak és az új rektornak kellene megnyugtatnia az intézmény hallgatói és oktatói közösségét. Az ÁSZ vizsgálatai nyomán ugyanis kérdéses, hogy mi lesz a jegybanki befektetések sorsa, felvállalja-e a március óta Varga Mihály vezette MNB az egyetem további működtetését. Lehet, hogy a korábban szóba jött menekülő útvonal, a kecskeméti Neumann János Egyetemmel való házasság jobban biztosítaná a túlélést – ennek azonban előfeltétele lenne, hogy előbb az MNB-ügy miatt forrongó Kecskeméten is megnyugtatóan rendeződjenek a dolgok.
|
Veszélybe került az összematolcsyzott Metropolitan Egyetem
|
Turbulens évek vannak mögötte, s a jövője is hasonló lehet a Budapesti Metropolitan Egyetemnek, amely az MNB-s érintettsége okán került a figyelem középpontjába, és ahol Matolcsy György volt jegybankelnök emberei jutottak pozícióba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250411_hvg-metropolitan-egyetem-mnb-alapitvanyok-padme-optima-befektetesi-zrt-asz
|
2025-04-11 11:50:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Óbuda egyik csendes utcájában, egy családi háznak tűnő épületbe jegyezték be a Násfa-Hunyor Kft.-t, Szikora Linda, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár feleségének cégét, amely az elmúlt öt évben egyetlen fillér árbevételt sem termelt, veszteségei a saját tőkét is folyamatosan apasztották. Innen autóval kettő, gyalog kilenc percre, szintén Csillaghegy egyik zöld utcájában működik a milliárdos bevételű, több mint 700 főt foglalkoztató Profi-Komfort Kft.Az évtizedes múlttal rendelkező takarító- és építményüzemeltető cégben Szikora tavaly szeptemberben 33 százalékos tulajdonrészt szerzett. A belépés nem egyszerű üzletrész-adásvétellel történt: a taggyűlés az addigi tulajdonosi struktúra átalakítása után döntött arról, hogy Szikora Linda 6,6 millió forintos készpénzes törzsbetéttel taggá válhat.Idén július elején pedig Szikora egyszemélyes cége, a Násfa-Hunyor Kft. megvásárolta a két korábbi tulajdonostárs, Böcskei Gábor és Kántor Tibor üzletrészét. (Utóbbi az APEH (ma NAV) elnökhelyetteseként Simicska Lajos munkatársa volt, mellesleg Kántor volt az, aki a nevére vette 2010-ben Pintér Sándor cégét, a Civil Zrt.-t, miután bejelentették, hogy a politikus-üzletember belügyminiszter lesz a Fidesz-kormányban.) Böcskei és Kántor kivásárlásával a Profi-Komfort teljes egészében a Szikoraé lett, az ügyvezetői feladatokat szintén ő vette át.A jelek szerint érdemes volt megszerezni a céget, novemberben ugyanis jött is egy közbeszerzési siker.A Semmelweis Egyetem dinamikus beszerzési rendszerben, több részre bontva írt ki eljárást különböző klinikai telephelyek takarítására. A XII. kerület és Budakeszi határán fekvő Orvosi Rehabilitációs Tömb Rehabilitációs Klinikájára (korábbi nevén Orvosi Rehabilitációs Intézet, ORI) vonatkozó részt a Profi-Komfort Kft. nyerte el évi nettó 282 millió forintos árral: az ajánlat havi nettó 22,5 millió forintos átalánydíjat tartalmaz, emellett külön egységárakat határoztak meg az eseti takarításra, az ablaktisztításra, a fertőtlenítésre, valamint az egyes speciális tisztítási feladatokra. A megbízás időtartama időtartama 12 hónap.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy az előzetesen minősített ajánlattevők között gyorsított eljárásban döntenek, ez a magyarázata annak, hogy nyolc nappal a nyertes kiválasztása után, október 22-én már alá is írta a szerződést a Semmelweis Egyetem és Szikora Linda cége. A szerződés preambuluma szerint a klinika olyan személyek részére nyújt specializált, komplex, bentlakásos, illetve nappali ellátást, akik betegség vagy baleset következtében „különböző funkciózavarokkal küzdenek, önellátásra nem vagy csak korlátozottan képesek, és társadalmi életben való részvételük akadályozott”.A cég számára nem ismeretlen terep ez, több kórházban is végzett már ilyen munkát – 2016-ban azonban országos figyelmet kapott egy sajnálatos, kínos eset: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház egyik női mosdójában több napig feküdt egy természetes halállal elhunyt személy holtteste, mire rátaláltak, noha a mellékhelyiségek takarítását elvileg napi rendszerességgel kellett volna elvégezni. Ekkor már évek óta a Profi-Komfort takarította az intézményt. Lendületüket a malőr nem akasztotta meg, 2018-ban a kistarcsai kórház takarítására kaptak nettó 485 millió forintos megbízást egy nyílt közbeszerzésen.A Profi-Komfort Kft. forgalma az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt: 2020-ban 1,58 milliárd forint volt, 2021-ben 1,73 milliárdra emelkedett, tavaly pedig 3,99 milliárd forintra nőtt. Ez azonban nem járt együtt tartós nyereségességgel: az adózott eredmény 2020-ban 7,95 millió forint volt, 2023-ban 69,01 millió forintos nyereséget mutatott, 2024-ben azonban már csak 2,37 millió forint maradt az adózás után. A bevétel nagy része bérre megy el: a cég átlagosan 667 főt foglalkoztatott tavaly, 597 fizikai és 15 szellemi dolgozót, a bér- és személyi jellegű kifizetés 2,8 milliárd forintot tett ki, ezen belül a bérköltség 2,74 milliárd forint volt.Hogy miből vett át Szikora Linda, illetve a Násfa-Hunyor Kft. egy ekkora vállalkozást, arra a nyilvánosan elérhető adatok nem adnak magyarázatot.A Násfa-Hunyor Kft. inkább alvócégnek tűnik: az elmúlt öt évben bevétel nélkül, évente 300 ezer forint körüli mínuszt mutatott, befektetett eszközei nincsenek, a kötelezettségek pedig végig meghaladták a saját tőkét. A cég nyilvánosan elérhető dokumentumaiban nem látszik nagyobb hitel, de kérdéseinkkel Szikora Lindát a Násfa-Hunyor és a Profi-Komfort Kft.-n keresztül is megkerestük.2021-ben a 24.hu mutatta be, hogy a Násfa-Hunyor Kft. – még Kartal-Ép Kft. néven – volt a kapocs egy meglehetősen furcsa felállásban: Kovács Zoltán ekkor az az évben megrendezett vadászati világkiállításért felelős kormánybiztos volt, miközben a rendezvény lebonyolítására létrehozott – azóta is látványosan rossz eredményekkel működő – Egy a Természettel Nonprofit Kft. felügyelőbizottságába bekerült az a Kovács Róbert, aki Szikora Linda üzlettársa volt a Násfa-Hunyor Kft.-ben. Kovács Róbert a felügyelőbizottsági tagság révén milliós kifizetésekhez jutott a vadászati világkiállítást szervező állami cégtől.A kormány 2024-től tovább szűkítette a politikusok vagyonnyilatkozatainak amúgy is korlátozott információtartalmát, ez pedig jelentősen megnehezíti a politikusok hozzátartozóinak – így házastársaik és élettársaik – azonosítását és esetleges gazdasági tevékenységük nyomon követését. Míg korábban ezekből a korábban is igencsak korlátozott értékű dokumentumokból korábban legalább a házastárs vagy élettárs és a gyermekek személye beazonosítható volt, 2024-től azonban ezek az adatok már eleve nem szerepelnek a vagyonnyilatkozatok nyilvános változatában. Sőt: a parlament honlapján közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokból 2012-ig visszamenőleg kisatírozták a hozzátartozóik (házas- vagy élettársaik és gyermekeik) nevét. Kovács Zoltántól ezért nem csak azt kérdeztük meg, hogy tud-e a Profi-Komfort Kft. közbeszerzési sikereiről, hanem azt is, hogy Szikora Linda jelenleg is a házastársa-e. 2023-ban az rtl.hu írta meg, hogy Szikora Linda az ellenzéki vezetésű önkormányzat tulajdonában lévő Óbudai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja lett a Fidesz delegáltjaként. A friss cégadatok alapján ebben a minőségében már nem aktív, az óbudai Fidesz honlapján viszont még mindig a III. kerületi elnökség tagjaként szerepel.
|
Kovács Zoltán felesége vegetáló vállalkozásával megszerzett egy milliárdos bevételű takarító céget
|
Szikora Linda az óbudai Fidesz elnökségi tagja és úgy tűnik, hogy sikeres üzletasszony is: nem elég, hogy veszteséges cégével megszerzett egy jóval nagyobb halat, nem sokra rá több százmilliós megbízást kaptak. Ez az a cég, amelynek dolgozói évekkel ezelőtt több napon át nem vettek észre egy elhunytat egy budapesti kórházban.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251223_Kovacs-Zoltan-felesege-szikora-linda-nasfa-hunyor-kft-profi-komfort-kft-kozbeszerzes
|
2025-12-23 12:36:34
| true
| null | null |
HVG360
|
Csaknem 62 millió forintból mindössze 3 sor téglát és az alapot sikerült lerakni az épülő kisbolthoz Velemben - közölte Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán.A képviselő a vas megyei településen próbálta kideríteni, hogy mi lett a Magyar Falu Programból származó támogatással, amiből a boltot nyitották volna. A politikus beszélt Szabó Zoltán polgármesterrel, aki elmondta, hogy a boltból nem lesz semmi, az építési területről már levonultak a kivitelezők, a raklapon levő téglákat is elvitték. A település előző vezetője sem tudott semmi a "beruházásról", pedig állítása szerint nyomoztak, hogy ki is lehet az a Tóth Istvánné, aki a pályázaton nyert.Nem az egyetlen hasonló eset, a támogatásban részesülő vállalkozások közül több is eltűnt, erről Tompos az RTL Híradónak beszélt még szeptemberben. Szerinte az elmúlt pár évben már több száz millió forintos nagyságrendben talált problémás projekteket.
|
62 milliót kapott a falu egy kisboltra, ám a nyertest senki sem ismerte, és végül csak három sor téglát sikerült lerakni
|
A helyiek is csak hallottak a kisboltról, amire egy titokzatos Tóth Istvánné kapott közpénzt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251223_velem-kisbolt-projekt-tompos-marton
|
2025-12-23 16:25:45
| true
| null | null |
HVG
|
Egymillió forintos csaptelep Orbánék gold klubjának WC-jében, százezer forintos dugó, félmilliós csillárok, meg méregdrága tapéta- kezdte hétfő reggeli Facebook-poszját Hadházy Ákos.A független képviselő a pár hónapja felújított luxusklubról azt írta, az körülbelül egy kilométerre van Hatvanpusztától, ahol Orbán Viktor családjának birtoka terül el.A klub papíron Orbán apjáé és a Tiborcz (Orbán veje) és Lölö (Mészáros Lőrinc) tulajdonában álló cég üzemelteti- közölte.Mint írta, bár pár hónapja osztott már meg erről fotókat, most jobban megvizsgálták a berendezésket. Hadházy szerinta dolog aktualitását az undorító propaganda plakátok adják az »ukrán arany budiról« - gondoltam, nézzük meg, Orbánék hova tömik a magyar adófizetők pénzét a valósábban.A politikus azt írta:ha Orbánéké nem is arany wc, de Gessi Venti20, háromrészes, olasz luxus mosdó csaptelepről beszélünk, antique brass (antikolt sárgaréz) kivitelben. Háromlyukas design csap, külön meleg- és hidegkaros kezeléssel, ívelt kifolyóval. A hozzá illő, Gessi Slotted Basin Waste Antique Brass leeresztő önmagában 235,20 font, vagyis nagyjából 100 ezer forint fölött van csak a dugó...A Colefax & Fowler Toile Chinoise »charcoal« egy klasszikus toile/chinoiserie mintás, papír alapú luxustapéta, madarakkal, indákkal és kis figurákkal.Hadházy a több százezer fonrintos lámpákat is azonosított:A mosdó felett szolgálatot teljesítő Bagatelle mennyezeti lámpa a holland Eichholtz luxusmárka »elit világítási hadseregének bronz tábornoka«: nyolcszögletű, antikolt sárgaréz testtel, bordázott üvegpalánkkal és homokfújt alsó diffúzorral tartja fényben a frontot". (írja valahol egy ismertető) Az európai kereskedőknél jellemzően 1 100-1 200 euró körüli ajánlott fogyasztói áron vesztegetik.A politikus úgy zárta posztját:Végül pár szó a gusztustalan propaganda »ukrán arany wc-jéről«. Nos, az valóban létezett, éppen az Orbánhoz hasonló, Putyin talpát nyaló oroszbarát, velejéig korrupt ukrán elnök, Janukovics villájában. Őt kergették el az ukránok, ekkor találták meg a wc-t. Kell a megszokott veszett nagy cinizmus Orbántól, hogy pont ő rója fel az ukránoknak a korrupciót meg az aranyvécét. Tény, hogy a hírek szerint Janukovics elűzése nem szüntette meg Ukrajnában egy csapásra a korrupciót, ha nem figyelünk, nálunk sem fogja (felkészül pl. Ruszin-Szendi és Trentin Balázs). De az ukránoknál már elvittek minisztereket és lemondott az elnök kabinetfőnöke- lebukás esetén van következmény. Nálunk pedig vígan -bár mostanában kicsit feszültebben. osztja az észt a maffiafőnök a több tízmilliárdos Pusztaverszájból, Lázárostul, Rogánostul, Lölöstől és Tiborczostul.
|
Orbánék golf klubjának egymillió forintos csaptelepeiről osztott meg fotókat Hadházy Ákos
|
A független képviselő párhuzamot állított a propaganda által felhasznált "ukrán arany WC" illetve Orbánék luxusa közt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/15/hadhazy-akos-orban-viktor-csalad-golf-klub-hatvanpuszta-egymillios-csaptelep-luxus-orban-gyozo-tiborcz-istvan-meszaros-lorinc/
|
2025-12-15 07:35:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Magyarázat helyet inkább a képviselői feladatairól oktatta ki Rizsák Ildikó fideszes polgármester a nyírbogáti testület egyik tagját, miután az arról kezdett érdeklődni, hogy miért Rizsák vejének alapítványával közösen indult az önkormányzat egy uniós pályázaton, amelyen végül 50 millió forintot nyert a konzorcium.Rizsák, aki Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő felesége, közölte, hogy a képviselők feladata az, hogy örüljenek, ha jó dolgok történnek a településen, nem pedig az, hogy kutakodjanak az alapítvány után.A nyírbogáti képviselő-testület múlt heti ülésén került napirendre A helyi humán fejlesztések megvalósítása című projekt ügye. A Rizsák vezette önkormányzat és az Együtt egymásért Nyírbogáton Alapítvány konzorciuma nyerte el a helyben jelentősnek számító összeget a többi között ifjúsági közösségfejlesztő és egészségtudatossági képzési programokra 24 hónapos futamidőre. A december 1-jei ülésen a szakmai vezető kilétéről kellett dönteni.Az alapítvány kuratóriumának mindhárom tagja Rizsák közeli rokonsághoz tartozik: a vezető, Balogh Nándor a polgármester és Simon Miklós veje, a nyíregyházi megyei kórház adjunktusa. Mellette kuratóriumi tag Rizsák Róbertné, a polgármester unokaöccsének felesége, illetve Balogh Nándor testvére is.A testületi ülésen Tuba Gábor képviselő kérdezett rá arra, hogy hogyan jött létre ez az általa eddig nem ismert konzorcium és miért a polgármester rokonságával működik együtt az önkormányzat.Rizsák nem volt hajlandó megvitatni az alapítvány személyi kapcsolódásait, arra hivatkozva, hogy ő nem tagja a szervezet vezetőségének.Azt gondoltam, önt az fogja majd érdekelni, hogy miért pályázott az önkormányzat az ön tudta nélkül, és mennyire örül majd annak, hogy ez a pályázat itt fog megvalósulni Nyírbogáton. Azt hittem, ezért ül itt, nem azért, hogy azt firtassa, hogy Simon Miklós családja, Rizsák Ildikó családja mit csinál– oktatta többször emelt hangon a képviselőt, aki viszont a vitában közölte: azt is furcsának találja, hogy az alapítvány éppen a napokban nyert el egy másik, közel 500 milliós támogatást. Ezt a pénzt szintén a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretéből kapták turizmusfejlesztésre.Mutasson nekem egy olyan jogszabályt, ami kitiltja akár a Simon családot, akár a Rizsák családot, akár ez én vejemet…, ami kimondja, hogy nem pályázhatnak, és csak azok pályázhatnak, akik nem hozhatók semmilyen összefüggésbe a családommal– fogalmazott a polgármester, majd jogi lépéseket is kilátásba helyezett a felvetésért.Rizsák Ildikó amellett, hogy polgármester, a Fidesz vármegyei képviselője, háziorvos, intézményvezető, fociklubelnök, uniós pénzosztó és egyesületi elnök is egy személyben. A házaspár pozícióhalmozásával, valamint a családhoz becsatornázott pénzügyi forrásokkal a 24.hu januári cikkében részletesen foglalkozott. Az összegyűjtött adatok alapján a szűkebb család az uniós források mellett a Magyar Falu Programból és a Leader-pénzekből is százmilliós nagyságrendben szerzett támogatásokat, jutott pénz az alapítványban ülő vejnek, a polgármester unokaöccsének és az unokaöcs feleségének is.
|
Nincs jogszabály, ami kitiltja a családot a pályázatokból - a fideszes képviselő felesége szerint örülni kellene, hogy újabb 550 milliót nyertek
|
Rizsák Ildikó polgármesterként a veje alapítványával kötött konzorciumi szerződést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/rizsak-ildiko-simon-miklos-nyirbogat-konzorcium-vej-alapitvany/
|
2025-12-10 14:45:16
| true
| null | null |
24.hu
|
Újabb EU-s pénzből épült "vendégházról" osztott meg történetet Hadházy Ákos Facebook-oldalán. A képviselő posztja szerint Kosztya Zoltán, Zajta fideszes polgármester a szomszédos településen, Rozsályon építette a házát 20 millió forint EU-s támogatással, vendégházként.A helyiek szerint benne lakik, így lehet, mert a szállásfoglaló oldalakon nem találtam a nyomát a róla elnevezett "vendégháznak"- írta Hadházy, majd jelezte, hogy Kosztya Zoltán saját maga döntött erről a támogatásról, hiszen polgármesterként tagja kell, hogy legyen a helyi "Leader" pénzek elosztását véleményező "akciócsoportnak" is.
|
Hadházy talált még egy fideszes polgármestert, akinek EU-s pénzből épült "vendégháza"
|
Kosztya Zoltán, Zajta fideszes polgármester a szomszédos településen, Rozsályon építette a házát 20 millió forint EU-s támogatással, vendégházként.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/hadhazy-akos-kosztya-zoltan-fidesz-polgarmester-vendeghaz/
|
2025-12-10 09:51:45
| true
| null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos arra reagált, hogy az államé lesz a 4iG csoport műsorszóró társasága. A független képviselő közösségi oldalán azt írta: a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített üzletegy újabb, sok tízmilliárdos nyílt lopás:az állam azt veszi meg, amit korábban gyakorlatilag ingyen átjátszott a 4iG-nek."Korábban ugyanis egy szemtelen mutyival, trükkös részvénycserével játszotta át az állami tulajdonú Antenna Hungáriát és ezzel a földi műsorszóró infrastruktúrát" Jászai Gellért cégének.Most pedig ugyanezt visszavásárolja tőle. Ha egyszer tényleg lesz rendszerváltás, ez a buli sem maradhat ki a felelősségre vonás alól, annyira nyílt, annyira szemtelen és annyira sok pénzt érint.
|
Hadházy Ákos az állam és a 4iG csoport üzletéről: mutyi
|
A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, a független képviselő sok tízmilliárdos nyílt lopásnak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/09/hadhazy-akos-kormany-4ig-csoport-musorszoras-jaszai-gellert/
|
2025-12-09 14:14:38
| true
| null | null |
24.hu
|
A Samsung SDI gödi gyára nem üzemelhetne, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető - fejtette ki a Göd-ÉRT alelnöke, Szaszkó Andrea. Hozzátette, egyesületük ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy mint másodfokú hatóság biztosítsa a jogszerűséget és zárassa be a gyárat. A minisztérium azonban csökkentett üzemmódban továbbra is engedélyezné a termelő tevékenységet a gyárban, a jogszabállyal ellentétes módon. Szaszkó szerintaz ügy külön pikantériája, hogy a közelmúltban a gödi gyár 133 milliárd forint támogatást kapott egyedi elbírálású kormánydöntés alapján, amit egyesületünk felháborító cinizmusként értékel.Hasonlóan riasztó a Komárom melletti JWH Kft. NMP-feldolgozó üzemének esete is, amelyre - a hatóságok értelmezése szerint - nem vonatkoznak az akkumulátoripari üzemekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A cég 2024-es engedélye például 150 mg/m3-es kibocsátást engedett, ami lényegesen magasabb mind a Greenpeace szerint megengedett értéknél, mind az akkumulátor üzemekre beharangozott 1 mg/m3-es értéknél. Ez annak ellenére történik, hogy az üzem közvetlenül a település mellett működik, és a friss hírek szerint jelentős mennyiségű NMP-hulladék kerülhet ide a debreceni akkumulátoripari üzemekből. A Greenpeace szerint a jogszabályok ilyen értelmezése folyamatos és elfogadhatatlan NMP-terhelést jelent a lakosságra. Ezért beadványban fordulnak az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy jelezzék a jogszabályi hiányosságokat, és felhívják a kormányhivatalt intézkedés megtételére.A két hónapja az Energiaügyi Minisztériumnak átadott, több mint negyven civil szervezet és szakértő által jegyzett állásfoglalás konkrét javaslatokat és követeléseket tartalmazott a lakosság egészségének védelme, az átláthatóság biztosítása, a veszélyes anyag-kibocsátások kontrollja és a jogszerű működés kikényszerítése érdekében. Mindezek ellenére a mai napig semmilyen választ vagy érdemi reakciót nem kaptak a szervezetek a minisztériumtól. A Greenpeace újabb hivatalos levelet is küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben haladéktalan tájékoztatást és érdemi szakmai egyeztetést sürget.Az akkumulátoripar gyors terjeszkedése mellett ma nincsenek meg azok a garanciák, amelyek biztosítanák a lakosok, a munkavállalók és a vízbázisok védelmét. A hatóságok eljárásai következetlenek, a szennyező cégek sok esetben kedvezőbb elbírálás alá esnek, mint amit a magyar és az uniós jog előírna. A minisztérium és a hatóságok tétlensége nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek biztonságának és az ország környezetének védelmét nem lehet halogatni
|
Gödi Samsung: a civilek szerint törvénytelenül működik az akkugyár
|
Az Energiaügyi Minisztériumnál tiltakozott a Greenpeace, mert szerintük elfogadhatatlan, ami a gödi akkugyárban zajlik.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/09/godi-samsung-gyar-torvenytelenul-mukodik-civilek-szerint/
|
2025-12-09 09:33:54
| true
| null | null |
24.hu
|
Bejegyezte a földhivatal, hogy a magyar állam ingyenesen a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) tulajdonába adta azt a budai Várnegyedben álló műemléképületet, amiért tavaly 3,6 milliárd forintot fizettek ki az adófizetők pénzéből - tudta meg a 24.hu.Az I. kerületi Jégverem utcában álló 458 négyzetméteres egykori Sőtér-villa ára megközelítette a négyzetméterenként nyolcmillió forintot. Az épületet eredetileg egy külföldi állampolgár akarta megvenni, ám az állam élt a világörökségi részek ingatlanjaira vonatkozó elővásárlási jogával, így az Lázár János építési és közlekedési miniszter közbelépésével állami tulajdonba került. Ám nem sokáig maradt a közvagyon része, hamarosan ugyanis törvénybe iktatták, hogy az ingatlant ingyenesen továbbadják az egyébként nem közhasznú alapítványnak.A tulajdoni lap szerint az MKA 2040-ig nem adhatja el az épületet, az államnak pedig akkor is elővásárlási joga lesz rá.5 fotóA Magyar Kertörökség Alapítvány fölöttébb homályos tevékenységével a 24.hu már többször foglalkozott. Az alapítvánnyal összefüggésben azt is megírtuk, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult egy általuk készített, oldalanként 226 ezer - összesen 68 millió - forintba kerülő tokaji tanulmány ügyében, amit megrendelője, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egy évig próbált titokban tartani.Az MKA megalakulása óta milliárdos tételben kapott állami támogatást, és kuratóriumi tagjai közt van mások mellettGuller Zoltán, az említett MTÜ igazgatósági elnöke, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója,Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus megyéspüspök, aki nyíltan is beszállt a kormányoldal kampányába, amikor a minap a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör alapítói között tűnt fel fideszes politikusok társaságában,valamint Vály Judit Gabriella, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója.Az utóbbi cég arról is ismert, hogy az MBH Bank leányvállalataként megvásárolta a Rose d’Or nevű jachtot, melyen a bank egyik tulajdonosa, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és rokonai szoktak hajózni.*Az MKA megalakulását 2021 októberében a fertődi Esterházy-kastélyban tartott konferencián jelentették be. Az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy "megőrzi és elősegíti a fenntarthatóságát a hazai és a Kárpát-medencei kertörökségnek". Korábban úgy definiálták magukat mint "civil szakmai ernyőszervezet, ami hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti, és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket".Megkerülhetetlenné tették őketDe nemcsak milliárdos budai villát, hanem jövedelmező közfeladatot is kapott a Magyar Kertörökség Alapítvány a közelmúltban. A kormány rendelettel írta elő, hogy az idén áprilistól a beruházások jelentős részénélkötelező jelleggel "zöldfelületi tanúsítványt" kell készíttetni ahhoz, hogy a beruházás használatbavételi engedélyt kapjon.A tanúsítvány „a telken található zöldfelület mennyiségéről, állapotáról, minőségéről és fenntartási igényéről szolgáltat információkat, emellett pedig zöldfelület-fejlesztési és -fenntartási javaslatokat is tartalmaz. A tanúsítás által az érintett zöldfelületek tervezése megalapozottabb, az üzemeltetésük pedig hatékonyabb lesz” – szólt a rendelet indoklása.A tanúsítás elkészíttetését a Magyar Kertörökség Alapítvány végzi, és az alábbi ötezer négyzetméteres hasznos alapterületet meghaladó telkeket érintő fejlesztések esetén kötelező:kiemelt beruházások (kivéve, ha ennek mellőzését kormányrendelet írja elő),rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló beruházások,állami magasépítési beruházások,65 méter párkánymagasságot meghaladó épületek,építési beruházások,ötezer négyzetméter alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotások zöldfelületeiés az ugyanekkora alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotások.A tanúsítvány elkészítése összességében akár 2–4 hónapot vehet igénybe, és értelemszerűen nincs ingyen. Költségei a rendszerhasználati díjból és a tanúsító díjából állnak. Az előbbi ingatlanadat-ellenőrzést, térinformatikai felmérést, a felmérés adatainak tárolását és a rendszer üzemeltetési díját foglalja magában. A rendszerhasználati díjat a telek méretének függvényében számítják ki. A rendszerhasználat teljes díjának bruttó egységára:6500 négyzetméterig – 595 forint négyzetméterenként6500 és 10 ezer négyzetméter közt – 420 forint10 és 20 ezer négyzetméter közt – 280 forint2 és 5 hektár közt – 175 forint,10 hektár fölött pedig – 70 forint négyzetméterenként.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 6500 négyzetméteres építési beruházás csak akkor kapja meg a használatba vételi engedélyét, ha a beruházó – csak rendszerhasználati díj jogcímén – 3 867 500 forintot fizet a Magyar Kertörökség Alapítványnak, valamint kifizeti a tanúsítványt készítő díját is. Az utóbbit a minimálbér alapján kell kiszámítani, legfeljebb 232 ezer forint lehet, és 16 óránál több munkaórát nem lehet a tanúsítvány elkészítésére fordítani.Tehát a legkisebb méretű teleksávban is több mint négymillió forintba kerül a zöldfelületi tanúsítvány elkészíttetése.A Fóti útra tervezett, és várhatóan kiemelt állami beruházássá váló Újpest-stadion több mint 180 ezer négyzetméteres ingatlana esetében a rendszerhasználati díj már meghaladja a 12,5 millió forintot. Az Orbán Viktor által félkész mezőgazdasági üzemnek nevezett, valójában a miniszterelnöki család rezidenciájának tűnő 13 hektáros hatvanpusztai birtok esetében pedig kilencmillió forint lehet.Mivel a Magyar Kertörökség Alapítvány a napokban elbüszkélkedett, hogy megszületett az első hiteles zöldfelületi tanúsítvány, amit egy Budapest agglomerációjában álló ipari park és annak zöldfelülete kapott meg, megkerestük őket – mások mellett – ennek részleteiről érdeklődve. A szervezet azonban semmilyen információt, így a tanúsítvány árát sem közölte. Ugyanakkor a fotók alapján azonosítottuk, hogy a tanúsítványt minden bizonnyal a Baolonghoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. Szigetszentmiklóson felépített elektromosautó-gyártási központja kapta meg, melynek megépültéhez másfél milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők. E zöldfelületi tanúsítvány azonban aligha az áprilisban hatályba lépett szabályozás alapján készült, a gyárat ugyanis két évvel ezelőtt ünnepélyes keretek közt adta át Szijjártó Péter külügyminiszter.Százmilliók saját szabályok kidolgozásáraA mások mellett a rendszerhasználati és egyéb díjak mértékét szabályozó kormányrendelet részletszabályainak kidolgozásában a díjak jogosultja, a Magyar Kertörökség Alapítvány is részt vett. Méghozzá nem ingyen, a szervezet legutóbbi, 2024-es pénzügyi beszámolója szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium 200 millió forint vissza nem térítendő költségvetési forrást biztosított részére „zöldfelületi tanúsítvány rendszer részletszabályainak kidolgozása, szakmai tanácsadás” jogcímen. Ezt el is költötték személyi és dologi kiadásokra.A szervezet a 2023-as beszámolója szerint a Lázár János vezette tárcától korábban is kapott 400 millió forintot, ebből költöttek működéssel kapcsolatos feladatokra és szakmai koordinációra, rendezvények szervezésére, a „Nemzeti Mőcsényi Zöldinfrastruktúra Program kidolgozására”, József Nádor-kutatásra, valamint „történeti kertek hálózatosítására” is.Hatmilliárd forintnál tart a közpénzszámlálóAz MKA eredménykimutatásai szerint 2021-ben és 2022-ben 969 millió forint támogatást kapott. 2023-ban már csaknem 800 millió forint érkezett hozzá a központi költségvetésből, majd tavaly is majdnem 660 millió forint közpénzhez jutott a szervezet. Az MKA legbőkezűbb támogatója az Építési és Közlekedési Minisztérium, de a támogatók közt van a 48 milliárd forint közpénzzel kitömött, Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány is. Kaptak pénzt az MTÜ-től és a hozzá tartozó Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től is, noha – ahogy említettük – az előbbi igazgatósági elnöke, Guller Zoltán az MKA kurátora, ami fölveti az összeférhetetlenség kérdését. Az Agrárminisztériumtól az alapítvány 31 millió forintot kapott azért, hogy az alcsúti kastélyparkkal kapcsolatban végezzen el feladatokat. Ha a juttatott közpénzekhez hozzáadjuk az állam által 3,6 milliárd forintért megvásárolt budai villát, az eddig átadott közvagyon tekintetében hatmilliárd forintnál jár a számláló.Az MKA kérdésünkre azt közölte, hogy a minisztérium által jóváhagyott díjszámítás alapján befolyó rendszerhasználati díjról tételes elszámolást vezetnek. A befolyt összeget az alapítvány a zöldfelületi tanúsítványrendszer alapját képező informatikai rendszer, valamint „a közfeladat-ellátással összefüggésben felmerülő egyéb szükségszerű kiadásokra fordítja”.Hozzátették, hogyha a rendszerhasználati díjból származó bevétel meghaladja az előzőekben ismertetett feladatok költségigényét, a fennmaradó összeget az MKA továbbutalja az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Annak, hogy ez kötelező lenne, nem találtuk hivatalos nyomát. Ugyanakkor látható, hogy „a közfeladat-ellátással összefüggésben felmerülő egyéb szükségszerű kiadások” megfogalmazás széles utat nyit az alapítvány számára a pénzköltéshez.2022-ben például közbeszerzési eljárást írtak ki, hogyplug-in hibrid meghajtású limuzinokat, kompakt autókat, egy tárgyaló- és egy elektromos buszt béreljenek az alapítványnak.Az MKA gyorsított eljárásban kereste a beszállítót, ami 156 millió forintos ajánlatával a FlottaMan Zrt. lett. Bár nem tudni, pontosan milyen autókat béreltek, a kiírásban szereplő teljesítményadatok alapján olyan felsőkategóriás márkák feleltethetők meg a kikötéseknek, mint az Audi és a Mercedes.Tiborcz köre, régi ismeretség Lévai AnikóvalA közbeszerzési eljárás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója Bokor Gergő volt, akinek a neve a Tiborcz István nevével összeforrt közvilágítási botrány miatt lehet ismerős. Bokor cége azon társaságok között volt, melyek szerepeltek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) listáján, amikor a hivatal megnevezte, hogy hol kell keresni a csalás szervezőit.Mint megírtuk, az Elios-ügyben 15 projektnél adott közbeszerzési tanácsokat a Bokor érdekeltségében álló Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. Az Index figyelt föl a fővárosi cégre, amelyik a semmiből ugrott elő, és nagyágyúnak számító tanácsadókat utasított maga mögé. A portál összegzése szerint Bokor közreműködése révén 11 önkormányzati tenderen legalább 3,2 milliárd forintnyi megrendelést nyert el az Elios. Az összefonódást erősíti, hogy Bokor még 2011-ben Nemes Lajos mérnök-vállalkozónak dolgozott egy Euro Project Kft. nevű cégben. Nemes 2012-ben egy ideig az Elios ügyvezetője volt.Ám nem ez az egyetlen kapcsolat, ami a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetése és Tiborcz István köre közt fölfedezhető. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, aki tulajdonos-ügyvezetője a Pagony Táj- és Kertépitész Kft.-nek. E cég referenciái közt szerepela Tiborcz István érdekeltségében álló turai kastély kertje, illetve a szintén a miniszterelnök vejéhez tartozó tokaji Patricius Borház Zrt. is.A Pagony dolgozott a Parlament előtti növényültetésen, valamintHerczeg Ágnes nevéhez fűződik a Puskás Akadémia felcsúti stadionja, a Pancho Aréna kertjének tervezése.A tájépítész álmodta meg egyebek közt Balatonfüred reformkori központjának és a Gyógytérnek a rekonstrukcióját is, és több mint egy évtizede szervezi a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Mozgalmat.Utóbbi tevékenysége kapcsán régi ismeretség fűzi Lévai Anikóhoz, Orbán Viktor feleségéhez. A miniszterelnök weboldalán máig elérhető az a beszámoló, amely szerint Lévai Herczeg Ágnes meghívására részt vett és nyitóbeszédet mondott a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalom című vándorkiállítás csíkszeredai bemutatóján 2011-ben. 2015-ben is egy hasonló erdélyi rendezvényre látogatott el a kormányfő felesége.Nyomozás az alapítónál, Szőlő utcai kapcsolatokA Magyar Kertörökség Alapítvány körül az eddig felsoroltakon túl is akadnak érdekes szálak. Az MKA alapítója egy kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, az évente milliárdos forgalmat bonyolító FCB Hungary Zrt.A 24.hu megtudta, hogy a Magyar Kertörökség Alapítványt alapító társaságnál különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).A büntetőeljárást – ami éppen abban az évben indult, amikor az MKA-t megalapították – nemrég terjesztették ki a cégre, és bár a NAV semmilyen részletet nem volt hajlandó elárulni az ügyben, a cégbírósági dokumentumokból kiderül, hogy az adóhivatal büntetőjogi intézkedések lehetőségét helyezte kilátásba.Az FCB Hungary Zrt.-nek két tulajdonosa van: Burkus Tamás és Dévényi Gergely László. Utóbbi egyben a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumi tagja és főtitkára, valamint a kuratóriumot vezető Herczeg Ágnes unokaöccse.Dévényiről a 444.hu írta meg korábban, hogy üzleti partnere volt a Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított igazgatójaként ismert Juhász Péter Pálnak. Dévényi 2012-ben a Volánbusz jogi igazgatója, majd vezérigazgatója lett, később a BKV és a BKK vezetésében kapott pozíciókat, és a sajtóban az MCC-alapító Tombor András vállalkozó, NER-közeli háttérember bizalmasaként emlegették.Juhász Péter Pál üzletfelei közt megjelent Bencsik Zoltán is, aki 2014–2015-ben a Volán Egyesülés vezérigazgató-helyettese volt. Az ő neve azért érdekes, mert rendszeresen vesz részt balatoni vitorlásversenyeken Sors László volt NAV-vezetővel közösen. Sors, valamint a kertörökség alapítvány vezetésében ülő Dévényi Gergely László és Herczeg Ágnes üzlettársak voltak a Zöldbéka Környezetbarát Zrt.-ben még azelőtt, hogy Sorsot kinevezték az adóhatóság élére. A férfi 2021-ig volt a NAV vezetője, abban az évben váltották le posztjáról, amikor az a nyomozás elindult, amit mára az FCB Hungary Zrt.-re is kiterjesztettek.A Zöldbéka Zrt.-ben tulajdonos volt az FCB Hungary Zrt. másik tulajdonosa, Burkus Tamás is, aki aztán az FCB jegyzőkönyvei alapján vitába keveredett Dévényivel, mivel utóbbi a Magyar Kertörökség Alapítvány alapítói jogait át akarta ruházni egy harmadik személyre, ám Burkus – mint többségi tulajdonos – ezt nem engedte, sőt visszahívta Dévényit a vezérigazgatói posztról.A konfliktus után Burkust leváltották a Magyar Kertörökség Alapítványnál betöltött gazdasági igazgatói posztjáról. Minderről szintén megkérdeztük az alapítványt. Azt közölték, hogy a nyomozásról az idén értesültek, és az az MKA-t nem érinti. Mint írták, Burkust azért váltották le, mert „az alapítvány központi költségvetési támogatást is felhasznál, így az állami vagyon védelme és a felelős közpénzfelhasználás alapelvének érvényre juttatása elsődleges.” Egyben azt is jelezték, szerintük nem igaz, hogy Dévényi kezdeményezte volna az MKA alapítói jogainak átruházását, szerintük ugyanis a jogokat Herczeg Ágnes, a kuratórium elnöke gyakorolja. Ez viszont ellentmond a cégbíróságon föllelhető dokumentumoknak.
|
"Vámszedői" jogokat és többmilliárdos budai villát kapott a Lévai Anikó ismerőse vezette alapítvány, amely mögött a Tiborcz-kör is felsejlik
|
Ingyen kapta meg a Várnegyedben álló Sőtér-villát a szervezet, amit jövedelmező közfeladattal is ellátott a kormány: tanúsításuk kötelező az építési beruházások jelentős részénél. A főszereplők kapcsolatai az Elios-botrány és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója felé is elágaznak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/09/magyar-kertorokseg-alapitvany-levai-aniko-milliardos-budai-villa-zoldfeluleti-tanusitvany-lazar-janos-tiborcz-istvan-bokor-gergo-levai-aniko-nav-nyomozas-herczeg-agnes-devenyi-gergely-laszlo-juhasz-pe/
|
2025-12-09 05:57:42
| true
| null | null |
24.hu
|
Akár 6-8 milliárd forint hasznot is hajthatnak a tulajdonosoknak azok a Balaton-parti luxusvillák, melyek a mindössze 574 millió forintért eladott egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén épülnek hamarosan - tudta meg a 24.hu.A beruházás immár jogerős építési engedéllyel rendelkezik, és a korábban állami tulajdonú üdülő bontása is megtörtént. Noha az ügylet hátteréről - melyben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és családja is érintett - már korábban is írtunk, most újabb részletekre derült fény.Lapunk birtokába kerültek a villapark tervei, melyek alapján a vízparti telken öt különböző típusú villa - összesen tizenegy épület - veszi át az egykori üdülő helyét, méghozzá prémium minőségben, korszerű műszaki tartalommal, alacsony rezsiköltséggel, illetve okosotthon-rendszerrel.Az egymástól elkülönülő stílusú, számos részletükben a két világháború közti modernista villaépítészetre visszakacsintó darabok közötthárom klasszikus villát (összesen 14 apartmannal),három nagyvillát (12 lakással),három duplex villát (hat lakással),egy Benczúr-villa névre keresztelt épületet (négy egységgel),illetve egy Promenád-villa nevűt (két apartmannal)találhatnak majd a vásárlók, akik 38 – egyenként 80 és 130 négyzetméter közötti – lakás közül választhatják ki a leginkább tetszőt.Az ingatlanok értékesítése már megkezdődött. A feladattal megbízott társaságnál telefonon, potenciális vásárlóként érdeklődtünk a várható árakról. Tájékoztatásuk szerint még készül az árlista, de annyit elöljáróban elmondtak, hogya villákat várhatóan 3 és 3,5 millió forint közti négyzetméteráron fogják értékesíteni. Mivel a tervezett tizenegy épületben kialakítandó 38 apartman összterülete 3870 négyzetméter lesz,hárommilliós négyzetméterár esetén az értékesítés végösszege meghaladhatja a 11,6 milliárd forintot,három és félmillió forintos négyzetméterárral számolva pedig a 13,5 milliárd forintot.Igaz, a villákat meg is kell építeni, méghozzá prémium minőségben. Ugyanakkor a befektetés – amennyiben minden egység a kívánt négyzetméteráron talál új gazdára – vastagon megtérülhet, hiszen a 24.hu-nak nyilatkozó építészek a részletek ismerete nélkül is úgy vélik, hogy a projekt bekerülési költsége a félmilliárdnál valamivel többe került telekkel együtt is valahol 5,5 milliárd forint körül lehet, így a tulajdonosok megduplázhatják a befektetett pénzüket, sőt még ennél is többet kereshetnek.A kalkulált összegek alapján akár 6–8 milliárd forint is lehet a haszon a beruházáson.A projekt a maximális 20 helyett csak 11,8 százalékos beépítéssel jár, ugyanakkor nem fellelhető olyan látványterv, ami a teljes területet madártávlatból mutatná. (Ezt a problémát áthidalná a hatósági építési adatbázis 2024-ben, részben lapunk oknyomozó cikkei miatt megszüntetett publikus felülete, hiszen az legalább egy helyszínrajzot biztosan rejtene.) Egy ilyen egyszerű tervlap vagy látványterv megléte létfontosságú lenne ahhoz, hogy fel lehessen mérni, milyen távolságban lesznek egymástól a villák, és mennyire képesek biztosítani azt a privát szférát, ami ráveszi a kiváltságosokat a vásárlásra, főleg, hogy a lakások a több százmillió forintos ár ellenére sem a Balaton leginkább felkapott településeinek egyikén épülnek fel.A Nagy testvérek sziluettje a háttérbenA Zánka–Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, 1,6 hektáros terület 2015-ig a MÁV tulajdonában állt, majd 2022-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül 574 millió forintért a Goro Maxi Kft.-hez került. Ez a semmiből érkező társaság ezután két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap tulajdonába került.A cég korábbi ügyvezetője, a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot nyerő Weinhardt Csaba a társaság jogi feladatainak ellátására Pete Judit ügyvédet kérte föl, akiről megírtuk, hogy átvette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a közpénzszázmilliókért dolgozó ügyvédi irodáját. Erre azután került sor, hogy Nagy Mártont miniszterré nevezték ki, és a hivatalba lépése után első intézkedései között a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta Pete Juditot.A Goro Maxi Kft. a zánkai MÁV-üdülő megvásárlásával nagyjából egy időben hitelt vett fel: az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forintot. E vállalkozás felügyelőbizottságát a kölcsönszerződés aláírásakor Nagy Márton vezette, aki ekkor még Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt.Az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági elnöke, egyben résztulajdonosa Schadl György volt végrehajtói elnök és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár büntetőperében is felbukkant. Marton Adorján neve többször szerepelt a korrupciós ügy nyomozati irataiban, meghallgatását pedig Schadl kérelmezte a bíróságon. Martonról megírtuk, hogy közreműködött annak a felszámoló cégnek a bejegyzésénél, ami Schadl édesanyja tulajdonában van.Az említett két magántőkealap közül a kisebbségi tulajdonos a Trustify I. Magántőkealap volt, melyet a vele egy székhelyen működő Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. képvisel és kezel. Amint megírtuk, utóbbi társaság szálai Nagy Márton testvérének köre felé vezetnek. A cég igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd volt üzlettársa. Fenyvesi egyben a már említett Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági tagja volt akkor, amikor Nagy Márton a cég felügyelőbizottságát vezette.Tényfeltáró cikkünk után a Goro Maxi Kft.-t átnevezték – azóta ZNK Üdülőpark Kft. neve –, a Nagy Márton testvérével több ponton rokonítható Trustify I. Magántőkealap pedig kiszállt a tulajdonosok közül, helyét a Stratos Magasépítő Zrt. vette át, amely mögött vagyonkezelőként Botond Szabolcs áll. Ő még tavaly is tisztviselője volt a Trustify I. Magántőkealap kezelőjének, így a balatoni villatelep fejlesztése vélhetőennem került messze Nagy Márton testvérének körétől.A többségi tulajdonos maradt a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. Ez a társaság a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre, tehát az államtól néhány százmillió forintért megvásárolt balatoni ingatlan tulajdonosa mögött részben egy állami magántőkealap áll. A fejlesztést ráadásul a szintén Nagy Márton felügyelete alatt álló Eximbank segíti kétmilliárd forintnyi állami hitellel.Duplán rajtaveszthetnek az adófizetőkÖnmagában már az is felveti a közvagyon elkótyavetyélésének a gyanúját, hogy az 574 millió forintért megszerzett zánkai telek után a vevők több milliárd forint hasznot zsebelhetnek be. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, ami az adófizetők veszteségére utalhat. Noha a többségi tulajdonost, a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapot végső soron államinak lehet tekinteni, nem biztos, hogy a haszon vagy annak nagyobb része ennél a társaságnál csapódik le.A kisebbségi tulajdonost ugyanis vételi jog illeti meg, amivel bármikor kivásárolhatja a GloCap magántőkealapot – föltehetően kedvező áron. A tőkealapi piacokra rálátó, általunk megkérdezett szakértő szerint a konstrukciót látva elképzelhető, hogy az állami tőkével működő magántőkealap rosszul jár. Ugyanis ha a villatelep-fejlesztést végző cég értéke meghaladja az előre, egy képlet alapján rögzített vételárat, akkor a kisebbségi tulajdonos részéről racionális lehívni a vételi jogot, hiszen ez esetben önállóan is többet tud keresni, mint várható lett volna.Mindez arra utal, hogy a beruházás kockázatát az állam viseli – mint nagyobbik befektető és mint hitelező is –, azonban az esetleges nagyobb hasznot a kisebbségi tulajdonos zsebelheti beegy olyan szerződés alapján, amit a tulajdonosok valós kilétével együtt nem ismerhet meg a nyilvánosság.
|
Nagy Márton receptje: állami segítséggel készül csúcsgazdagoknak a zánkai luxusvillapark, amin kétszer bukhatnak az adófizetők
|
A beruházás kockázatát az állam viseli, tényleges haszonhúzója viszont Nagy Márton testvérének körében lehet.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/08/nagy-marton-testver-zanka-luxusvillapark-allami-hitel-glocap-trustify-magantokealap/
|
2025-12-08 05:54:24
| true
| null | null |
24.hu
|
A 24.hu a Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is megnyerte azt a sajtó-helyreigazítási pert, amelyet az MBH Bank indított lapunk ellen májusban megjelent, Már több száz áldozata van egy döbbenetes banki csalássorozatnak című írásunk miatt. Az ítélőtábla december 4-én helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, az ítélet így jogerős.Cikkünkben arról számoltunk be, hogy több száz MBH-s ügyfelet - többnyire magánszemélyeket, egyesületeket és cégeket - ért súlyos pénzügyi veszteség, miután csalók az ügyfelek tudta nélkül végeztek banki műveleteket, ami elvileg lehetetlen. A károsultak panaszát a bank rendre azzal hárította el, hogy súlyos gondatlanságukkal hozzájárulhattak a tranzakciókhoz, ám az érintettek nem érzik úgy, hogy hibáztak volna. Cikkünk írásakor a károsulti csoportban már több mint 600-an voltak.Több esetet is bemutattunk:egy sportegyesület képviselője arról számolt be lapunknak, hogy hét utalással összesen több mint 2 millió forintot utalt el valaki a számlájukról, és kifogásolta, hogy kérésük ellenére nem tiltották le a netbanki jogosultságaikat.Egy horgászegyesülettől 4,5 millió forintot utaltak el a tudtuk és beleegyezésük nélkül. Ebből egymillió forint egy számukra ismeretlen férfihoz került, különös körülmények között, mivel ő nem várt pénzt az egyesülettől, egy online vásárlás során adta meg a számlaszámát.Egy családi kft. számlájáról pedig 24 millió forintot utaltak el áprilisban a tudtuk nélkül, amiről semmilyen értesítést nem kaptak a banktól.Az MBH Bank a cikk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre, csak a publikálást követően küldött reakciót, amely szerint az elkövetések hátterében nem a banki rendszerek sebezhetősége áll, hanem az adathalász támadások során az ügyfelek által megadott érzékeny, személyes adatok. Álláspontjukkal frissítettük a cikkünket.A részben Mészáros Lőrinc, részben az állam érdekeltségében álló bank egyúttal sajtó-helyreigazítási pert indított lapunk ellen.Súlyos társadalmi problémaA Fővárosi Törvényszék júliusban teljes egészében elutasította az MBH Bank keresetét, kimondva egyebek között, hogya banki csalások súlyos társadalmi problémává duzzadó, robbanásszerű terjedése tapasztalható, ezért ez a közélet kiemelkedő közérdeklődésre számot tartó témája. Az erről történő tájékoztatás nemcsak joga, hanem kifejezett kötelezettsége a sajtónak.A cikk által tárgyalt banki csalások ügye kiváltképpen közügynek minősül, mert mind volumenében, mind a különösen rafinált elkövetési módja miatt az elmúlt időszak legnagyobb érdeklődést kiváltó esete volt.Lényeges, hogy a bírósága felperes terhére rótta, hogy nem válaszolt kérdéseinkre,így nem kifogásolhatja, hogy a bank álláspontja - az ügyfelek által elmondottakon túl - nem jelent meg a publikáláskor a cikkben.A bank számos konkrét állítás helyreigazítását is kérte, de a törvényszék egyik igényt sem tartotta megalapozottnak. Ezeket tételesen nem ismertetjük, a bíróság megállapította például, hogy a sportegyesület valóban kérte a netbanki hozzáférésének letiltását, amit a bank jogosultság hiányában nem teljesített. Alaposnak találta a bíróság lapunk hivatkozását az ügyben tett rendőrségi feljelentésre is. Az ítélet azt is kiemelte, hogy az MBH Bank a keresetében jelentős csúsztatással interpretálta a cikk bizonyos állítását a pénzintézet bankbiztonsági rendszereinek megbízhatóságával kapcsolatban, ahhoz a véleményhez pedig, hogy a károsultak megkérdőjelezzék ezt, elégséges ténybeli alap az általuk elszenvedett visszaélés.A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést december 4-én - néhány pontosító megjegyzéssel - helybenhagyta, és kötelezte az MBH Bankot a perköltség megfizetésére.KártalanításJúnius 11-éig országosan 757 nyomozás indult a károsultak ügyében. Az MBH Bank korábban rendre elutasította a benyújtott kártérítési igényeket azzal, hogy az ügyfelek súlyos gondatlansága miatt szerezhették meg a csalók az adataikat, ezáltal a számlájukon lévő pénzt. Júniusban viszont bejelentették, hogy 70 százalékos kártalanítást, visszatérítést biztosítanak, ha az ügyfelek aláírják az erről szóló egyedi megállapodást. A bank azt nem árulta el kérdésünkre, hogy végül hány ügyfélnek és milyen összegben fizetett ki kártalanítást.Még egy perAz MBH Bank időközben egy augusztusi cikkünk miatt is pert indított. A bank ügyfelei közül többen egyenlegproblémák miatt keresték meg lapunkat. A pénzintézet szerint átmeneti technikai okok miatt egyes bankkártyás tranzakciók összegei kerültek duplán foglalásba, ez okozta az egyenlegekben azt az eltérést, amit az ügyfelek úgy érzékelhettek, mintha duplán vonták volna le tőlük a költéseiket. Cikkünkből viszont kiderült, hogy nemcsak kártyás vásárlásoknál adódhattak gondok, hanem ATM-es befizetésnél és átutalásnál is, ésvolt, akinek az egyenlege hónapok alatt sem állt helyre.A bíróság - egyelőre első fokon - ebben az ügyben is azt mondta ki, hogy cikkünk nem tartalmazott valótlanságot, következtetéseinket pedig a cikk állításai, az MBH nyilatkozata és a cikk szerzőjének tanúvallomása is megalapozta.
|
Banki csalások: pert nyert a 24.hu az MBH Bankkal szemben
|
A több száz ügyfelet érintő csalássorozat ügyében lapunknak adott igazat a bíróság az MBH Bankkal szemben.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/05/mbh-bank-banki-csalassorozat-per-24hu/
|
2025-12-05 12:10:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Elveszett a Németh Szilárd és az általa alapított Kozma István Birkózó Akadémia (KIMBA) elleni szerződésszegési per tárgyalásának hivatalos videófelvétele.A május 22-ei tárgyalást azzal zárta le a bíró a Fővárosi Törvényszéken, hogy a következő alkalommal ítélethozatal lesz, ehelyett azonban nemrég arról kapott értesítést a felperes Csepeli Birkózó Club (CsBC) elnöke, Märtz József, hogy december 11-én megismételt tárgyalásra kell készülnie.A 24.hu még áprilisban írta meg, hogy a CsBC pert indított a KIMBA ellen, azt kérve, hogy a bíróság kötelezze az akadémiát 534 millió forint megfizetésére. A csepeli klub ugyanis azt állítja, hogy az akadémia épületét abból a támogatási pénzből építették meg, aminek a klub volt a kedvezményezettje, ám a Fidesz alelnöke a magánalapítványba csatornázta be.A beadvány szerint 2016-ban két minisztériumtól összesen 2,4 milliárd forintot kaptak a csepeli Duna-partra tervezett beruházásra.Az első, 400 millió forintos tételt az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta költségvetési forrásból a XXI. kerületi önkormányzaton keresztül. Az akkori államtitkár, Simicskó István által aláírt támogatói szerződésben „a Csepeli Birkózó Club csarnokának felújítását”, azaz a Béke téren álló sportcsarnok renoválását jelölték meg célként.A második, vissza nem térítendő támogatási tétel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől érkezett, és 2 milliárd forintot biztosított egy birkózóakadémia létesítésére, de a végső kedvezményezett itt is a CsBC volt.A klub azért fordult bírósághoz, mert annak ellenére, hogy mindkét összeget átengedte Németh Szilárdnak, ő később, vélhetően az időközben kialakult személyes ellentétek miatt, nem engedte be a klubot az elkészült épületbe, pontosabban olyan magas bérleti díjat kért, amit nem tudtak kifizetni. A csepeli egyesület, amely azóta is az önkormányzat által biztosított helyszíneken tartja az edzéseit, az első, 400 milliós támogatás összegét és 134 milliós kártérítést kért Némethéktől.Leállt a felvételMegkeresésünkre válaszolva a Fővárosi Törvényszék azt írta, hogy az eljáró bíró és a törvényszék elnöke minden lehetséges intézkedést megtett az elveszett felvétel felkutatása érdekében, de igyekezetük nem járt sikerrel. Mint írták, a május 22-én tartott tárgyaláson az eljáró bíró elrendelte, hogy a tárgyalás anyagát folyamatos felvétel útján rögzítsék. A bíróság számára ilyen esetben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által üzemeltetett ViaVideo kamerarendszerrel készítik el a felvételt, és ez minősül a tárgyalás jegyzőkönyvének.Az elkészült videót a NISZ bocsátja az Országos Bírósági Hivatal rendelkezésére, amely azt elérhetővé teszi a törvényszék számára. Amennyiben készül felvétel, akkor a korábban megszokott írásbeli jegyzőkönyv helyett a bírónak csak a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészítenie. A kivonat azonban nem tartalmazza a felek vallomását, a bírónak csak a vallomástételek kezdő időpontjait kell rögzíteni.A Fővárosi Törvényszék szerint a május 22-i tárgyalásról a bíróság rendelkezésére bocsátott felvétel csupán a tárgyalás első 10 perc 56 másodpercét tartalmazta, ami lényegében a felperes vallomása volt. A NISZ Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a tárgyalás rögzítése soránhálózati hiba történt a rendszerükben, emiatt a felvétel megszakadt, és töredékes maradt a videó.A bíróság ezért elrendelte a tárgyalás megismétlését, ami azt jelenti, hogy újra beidézik azokat, akiket korábban meghallgattak. Így meg kell jelennie a tárgyaláson Borbély Lénárdnak, Csepel polgármesterének is, aki a többi között arról beszélt a májusi tárgyaláson, hogy a pénzek felhasználásáról csak szóban állapodtak meg, és Németh Szilárd konyhája lehetett a megbeszélés helyszíne.Németh Szilárd, az Orbán-kormány rezsibiztosa a Népszava korábbi beszámolója szerint éppen a magas rezsire hivatkozott, amikor májusban arról faggatták, hogy miért akart 36 millió forint éves bérleti díjat kérni a CsBC-től. A vallomásából az is kiderült, hogy az KIMBA-nak ennél kevesebb, 35 millió forint volt az éves bevétele, az állam ugyanis kifizeti az akadémia teljes működési költségét.Frissítés: A Fővárosi Bíróság szerint fontos megemlíteni, hogy a bíró javaslatára az áprilisi tárgyalás legvégén a felek beleegyeztek abban, hogy peren kívül próbálnak megegyezni ez ügyben, ezért négy hónapra szüneteltették az eljárást. Információink szerint Borbély Lénárd polgármester meg is hívta mind a CSBC, mind a KIMBA vezetőjét egy közös ebérdre, ám Németh Szilárd nem reagált a meghívóra.
|
Rendszerhiba miatt elveszett a Németh Szilárd alapítványa ellen indított 534 milliós per tárgyalási anyaga
|
Az állami NISZ Zrt. videós rendszere csak 10 percet rögzített a több órás tárgyalásból.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/03/nemeth-szilard-kimba-fovarosi-torvenyszek-534-millios-karterites-megismetelt-targyalas/
|
2025-12-03 15:17:35
| true
| null | null |
24.hu
|
Hétfőn munkába Bársony Péter, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő új vezérigazgatója, aki az intézményt 2007 óta vezető Kovacsics Imrét váltotta le a képviselő-testület döntését követően. A váltás viszont nem ment zökkenőmentesen a gyakorlatban.Eötvös Pál Árpád polgármester posztja szerint még az elmúlt héten hivatalos levélben kérték a fürdő vezetésétől a váltáshoz szükséges dokumentumok és az azokhoz kapcsolódó teljességi nyilatkozat elkészítését. "Egészen pontosan a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, műszaki és a fürdőüzemeltetési dokumentációk teljes listáját kértük a folytonosság biztosítása, valamint az elmúlt évek adatainak feldolgozása érdekében."A tegnapi nap kollégáimmal érkeztem az átadás-átvételre, de az igazgatói irodába érve mindössze Kovacsics Imre életnagyságú papírbábúja fogadott bennünket. Sem a leköszönő vezérigazgató, sem a gazdasági, sem a műszaki vezető nem jelent meg. Az asztalon egy háromoldalas átadás-átvételi dokumentum és egy belépőkártya volt. Az összes irodát teljesen kiürítették, az irodai számítógépek egy része nem fellelhető, a megmaradt laptopok többségén nem található adat, a levelezőrendszerekről minden e-mailt töröltek- írta a polgármester.Hozzátette, hogy ennek ellenére a leltár felülvizsgálata elkezdődött, a megmaradt és fellelhető adatok, dokumentumok feldolgozását megkezdte a cég új vezetése és az önkormányzat felügyelő-bizottsága, és a napokban megkezdődik az informatikai rendszerek átvilágítása is."Egy dolog azonban már biztos: a leköszönő ügyvezető utolsó munkanapján közös megegyezéssel szerződést bontott öt dolgozóval - köztük a volt polgármester közvetlen rokonával -, akik összesen több, mint 10 millió forintos végkielégítésben részesültek" - jelezte Eötvös.
|
A leváltott igazgató helyett egy életnagyságú papírbábú várta a polgármestert az agárdi gyógyfürdőben
|
Az asztalon egy háromoldalas átadás-átvételi dokumentum és egy belépőkártya volt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/03/agardi-gyogyfurdo-atadas-atvetel-kovacsics-imre-papirbabu/
|
2025-12-03 06:45:16
| true
| null | null |
24.hu
|
2024 végén Magyarország véglegesen elveszített 1 milliárd eurónyi (mintegy 400 milliárd forintnyi) befagyasztott uniós támogatást, mert nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket, amelyek a jogállamisági eljárás nyomán a források felszabadításához kellenek.Ez a forrásvesztés 2025. december 31-éig újfent megismétlődhet.Ennek alapja, hogy a 2021-2027-es hétéves programozási ciklus - az EU közös költségvetése - már tartalmazza az úgynevezett N+2 szabályt. Az előírásban meghatározták, hogyha az uniós kohéziós és strukturális alapokra vonatkozóan egy tagállam egy adott kötelezettségvállalást két éven belül nem használ fel - például nem nyújt be kifizetési igénylést -, akkor az "lejár", és az EU végleg visszavonhatja.Magyarország számos fejlesztési programot kiírt a hazai költségvetés terhére, olyan forrásokra, amelyek a 2021-2027-es ciklusban pénzbefagyasztással érintettek. Az említett szabály alapján egy adott évi felfüggesztett fejlesztési forrást a zárolástól számított két éven belül fel kell szabadítani, ha e határidőn belül az Európai Bizottság nem szünteti meg a hazánk ellen indított jogállami feltételességi eljárást, akkor a pénzt a magyar kormány többé nem hívhatja le.Magyarország esetében a kohéziós pénzekre vonatkozó forrásfelfüggesztés mintegy 6,3 milliárd eurót tesz ki. (Az EU további, mintegy 14 milliárd eurót fagyasztott be a Helyreállítási Alaphoz, illetve a horizontális feljogosító feltételekhez köthető eljárások keretében, de ezekre az N+2 szabály nem vonatkozik.)Tavaly decemberben a 2022. évi allokáció felfüggesztése futott ki, míg az idén a 2023-as kötelezettségvállalások kétéves határideje jár le.A 24.hu információja szerint így 2025 végén ismét 1 milliárd euró körüli összeget bukhatunk el.A kockán forgó összeg csekély a hazánknak hét év alatt járó, mintegy 30 milliárd eurónyi támogatáshoz képest, ám a lejáró összeg csak az adott évre vonatkozik. A teljes várható veszteség becslését bonyolítja az, hogy hazánkat uniós bírság is sújtja: október közepéig már 230 milliárd forintnyi büntetést vontak le a Magyarországnak járó uniós pénzekből, és újabb 25 milliárdnyi levonásról értesítettek. Mindezt azért van, mert az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani az Európai Unió Bírósága ítéletét a menedékkérőkkel kapcsolatban. (Ez a büntetés minden nappal egymillió euróval növekszik addig, amíg a bírósági döntést nem abszolválja a kabinet.)Egy ekkora forrásvesztés már megdobhatja az államháztartás uniós módszertannal számolt eredmény szemléletű hiányát is, miközben az Európai Bizottság már a minap arra figyelmeztetett, hogy a magyar költségvetési deficit jövőre túllépi az uniós határértéket. A források elbukása, pláne a választás előtti osztogatások közepette, a hitelminősítők felé is rossz üzenet lenne – bár a Fitch-nél lényegében már „beárazták”, hogy 2026 közepéig valószínűleg nem lesz jelentősebb előrelépés az EU-források felszabadítása ügyében.Az Európai Bizottság 2024-hez hasonlóan az idén is december végén mond majd ítéletet arról, hogy mekkora összeget veszíthetünk el végleg. Az előjelek kifejezetten sötétek.Az uniós intézményeknél már lemondtak a fordulatrólA magyar kormány már évek óta igyekszik bizonygatni, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál azért, hogy megszerezze a befagyasztott uniós forrásokat. Ám mostanában már inkább az tűnik ki a kommunikációból, hogy a támogatások „hazahozatala” egyre távolabbra kerül.A nemzetstratégiai jelentőségű nagy gazdasági terveket nem kell föladni azért, mert Brüsszelből még szükségem van 2–3 évre, hogy minden forintot megszerezzek– nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a Mandinernek, amikor a washingtoni látogatása idején a „pénzügyi védőpajzsról” kérdezték.Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pedig az éves parlamenti meghallgatásán ostorozta az EU vezetését, és beszélt arról, hogy az uniós „politikai boszorkányüldözés” szintet lépett az elmúlt fél évben.A másik oldalon a brüsszeli reakciók is jelzik, hogy a források felszabadításánál nem várható előrelépés, sőt a helyzet rövidtávon még rosszabb lehet. Nemrég az Európai Parlament plenáris ülésén szavaztak a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági aggályokról, és a képviselők jelentős többsége arra kérte az Európai Tanácsot, hogy élesítse a teljes forrászárolással is járó 7-es cikkelyt. (Ez azonban csak jelzésértékű, hiszen a hazánkon kívüli 26 tagállamnak mind egyet kellene értenie abban, hogy az Orbán-kormány megsérti az uniós szerződésben foglalt alapértékeket. Ez várhatóan soha nem fog megtörténni.)Az ügymenetért felelős parlamenti jelentéstevő, Tineke Strik jelentésében azt vázolja fel, hogy Magyarországon fokozottan sérülnek a demokrácia és a jogállamiság értékei – egyebek közt továbbra is gondok vannak a bírói függetlenséggel, és nagy méreteket ölt a korrupció.Az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. A bizottság elvárása alapján ezeknek egy az egyben kell teljesülnie, és amennyiben ez nem történik meg az idei év végéig, akkor ismét végleges forrásvesztéssel szembesülhetünk.Mint megírtuk, 2024-ben Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at nem teljesített. Lapunk uniós fejlesztéspolitikában jártas forrása szerint a helyzet azóta is változatlan. Kiemelte, hogy a várható végleges pénzvesztésre következtetni lehet Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos megszólalásaiból. A közelmúltban az EP bizottsági meghallgatásain Serafin kérdésre minden alkalommal hangsúlyozta, hogyMagyarországon nem történt semmilyen elmozdulás, a kormány érdemben nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek a jogállamisági eljárás nyomán felvetődtek.Lapunk megkérdezte az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, hogy megítélésük szerint Magyaroroszág milyen mértékben teljesítette a bizottság szupermérföldköveit. Egyebek közt arról is faggattuk őket, milyen lépéseket tervez a kormányzat 2025 végéig, hogy az N+2-es szabály alapján kilátásba helyezett forrásvesztést Magyarország elkerülhesse. Egyelőre nem kaptunk választ.Forrásunk szerint minden bizonnyal nem sok támogatója lenne annak, ha a bizottság lazításokat javasolna. Különösen, hogy az EP jogi szakbizottsága tavaly beperelte a bizottságot amiatt, hogy megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebben az ügyben várhatóan 2026 elején adják ki a főtanácsnoki véleményt az Európai Bíróságtól, de hogy végleges döntés mikor születik, azt egyelőre nem tudni.Az Európai Parlamentben azt is rendszeresen felróják a bizottságnak, hogy a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó folyamat átláthatatlan.Az egész folyamat írásos dokumentációját az európai tanácsi határozatot leszámítva senki nem látta a parlamenti képviselők közül– tette hozzá.Azért nincs áttörés, mert az a rendszer alapjait veszélyeztethetiMint említettük, a bizottság szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ezért döntött 2023 novemberében a 10 milliárd eurónyi támogatás egy részének felszabadításáról.A Transparency International (TI) Magyarország véleménye szerint ugyanakkor az intézkedések végrehajtásával még nem állt helyre a magyar igazságszolgáltatás függetlensége, a bíróságokon lévő kormányzati nyomás nem szűnt meg. Sőt, összességében az igazságszolgáltatás helyzete inkább romlott, mintsem javult volna. Az igazságügyön kívüli intézkedések esetében vagy nem történt érdemi lépés, vagy a kormány intézkedései részlegesek, ellentmondásosak – erről beszélt lapunknak tavaly Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.A szakember októberben a Public Integrity című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt Miért nem működnek az EU által előírt korrupcióellenes intézkedések Magyarországon? címmel, melyet Hajnal Áronnal, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával közösen jegyez. (Összegzése a Qubit.hu-n olvasható.) A kutatásban részletezik, hogy a kulcsfontosságú területeken továbbra sincs előrelépés 2024-hez képest.A közbeszerzések terén hat pont célzott a verseny erősítésére, például az egyajánlatos tenderek arányának csökkentésére és az Arachne nevű elektronikus adatbázis bevezetésére. Az uniós forrásból megvalósuló közberuházások esetében az egyajánlatos beszerzések aránya valóban csökkent, nem így a hazai büdzsé által finanszírozott beszerzéseknél. Számos más tényező – például a gyakran alkalmazott, a haveri szereplőket helyzetbe hozó, nagy összegű keretszerződések – okán összességében a közbeszerzési rendszer koncentrációja jottányit sem mérséklődött az elmúlt három évben, az továbbra is a korrupció melegágya – derül ki a TI Magyarország Tenderbajnok nevet viselő adatbázisából.Az átláthatóságra és megelőzésre vonatkozó intézkedések a vagyonnyilatkozatok, a közérdekű alapítványok és a közadat-hozzáférés terén ígértek előrelépést, ám ezeken a területeken még annyi haladás sem történt, mint az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések esetében.Az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport nem kapott érdemi hatásköröket. A hatóság elnöke ellen hivatali visszaélés miatt büntetőeljárás indult, a munkacsoport civil tagjait pedig a frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vegzálta.Az EU-s források tisztaságát öt intézkedés hivatott védeni, például az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal való együttműködés erősítésével. A legtöbb testület csak papíron működik, a gyakorlatban nem: a belső audit-igazgatóság egyetlen vizsgálati eredményt sem közölt, a civil kontroll pedig megszűnt.A tanulmányban megállapítják, hogy Magyarországon a korrupció nem szórványos visszaélés, hanem a politikai-gazdasági rendszer szervezőelve, a „rendszerszintű korrupció” a hatalomgyakorlás és az erőforrások el- és újraosztásának eszköze.Martin szerint több – akár egyszerre érvényesülő – magyarázata lehet annak, hogy az Orbán-kormánynál miért nem akarják teljesíteni a bizottság által támasztott intézkedéseket. Egyfelől tarthatnak attól, hogyha teljesítik mind a 27 intézkedést, akkor a korrupció olyannyira visszaszorul, illetve a jogállamisági elvek olyan mértékben érvényesülnek, ami már a NER-rendszerének alapjait veszélyezteti.Így amennyiben választaniuk kell a hatalommegtartás és az EU-nak való megfelelés között, akkor biztos, hogy az előbbit választják.Egy másik magyarázat szerint azért nem akarnak megfelelni, mert azt gondolják: az ellenállásból politikai tőke kovácsolható idehaza. A saját választóközönségüknek ugyanis imponálhat, hogy a kormány inkább harcol az EU-val mintsem, hogy megegyezne vele.A harmadik értelmezés szerint (ami az első variáció egyik alpontjaként is felfogható) Orbán Viktor kivárásra játszik, és azt reméli, hogy a szélsőjobboldal hamarosan áttörést ér el az EU-n belül. Egy ilyen forgatókönyv esetén a jogállamiság kérdésköre lekerülhet a napirendről. A miniszterelnök folyamatosan reménykedik az átrendeződésben, de hiába a populista térnyerés, ettől még messze vagyunk. Így nem lesz más választása a magyar kormánynak, mint végrehajtani az intézkedéseket, vagy tudomásul venni, hogy elúsznak az eurómilliárdok – tette hozzá lapunknak Martin József Péter.
|
Lejár a határidő: több száz milliárdnyi EU-támogatást bukhat el végleg az Orbán-kormány decemberben
|
Újabb forrásvesztés fenyegeti Magyarországot az év végén egy olyan EU-s költségvetési szabály miatt, amelynek okán tavaly már 400 milliárd forintnyi támogatást bukott el hazánk.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/03/eu-forras-unios-penz-jogallamisagi-eljaras-europai-bizottsag-korrupcio-koltsegvetes-transparency-international/
|
2025-12-03 05:53:15
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy befejezés előtt álló családi háznak kinéző épületet mutatott be Hadházy Ákos független képviselő Gödön, ami elvileg családi bölcsődének épült. Erre ugyanis 255,3 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást ítéltek meg a Kicsike Csibék Nkft-nek, amelyből 135 milliót ki is fizettek Hadházy elmondása szerint.Az építkezés félbemaradt, a cég ellen nyáron felszámolási eljárás indult. "Így hiába követelné vissza a támogatást, az állam bottal ütheti a pénz nyomát. Főleg, mivel az épület itt is egy másik vállalkozás telkére épült, ugyanúgy, mint az ürömi luxusvilla-bölcsinél, ahol szintén visszakövetelik a pénzt" - mondta a képviselő, aki szerint a tulajdonos egy helyi, jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó."Sokszor elmondtam már: a bölcsődézés is egy elkövetési mód lett napjainkban. Ennek egyik módja, amikor önkormányzatok építik méregdrágán. A másik, amikor svindlerek építenek egy villát és pár évig elbáboznak benne egy bölcsit" - foglalta össze Hadházy Ákos.
|
Hadházy újabb "családi bölcsődét" talált, amire 135 milliós támogatást költöttek
|
255,3 millió forintos uniós támogatást ítéltek meg, egy befejezés előtt álló családi ház lett belőle.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/02/hadhazy-ujabb-csaladi-bolcsodet-talalt-amire-135-millios-tamogatast-koltottek/
|
2025-12-02 08:45:34
| true
| null | null |
24.hu
|
A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezeteket ellenőrzött az Állami Számvevőszék, de nem feszült bele. A közhiteles nyilvántartás szerint 4668 ilyen egyesület, illetve alapítvány működik az országban, de ezek közül alig valamivel több mint egy tucat gazdálkodását vizsgálták 2021-24 között, míg további 21 esetben a támogatás felhasználását 2025-ben.A hivatalos meghatározás szerint azok a civil szervezetek tartoznak ebbe a körbe, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot. Kivételt képeznek a pártalapítványok, a kölcsönös biztosító egyesületek, a szakszervezetek, a sportegyesületek, a vallási közösségek és a nemzetiségi szervezetek. Az egyesülési jog biztosítja, hogy mindenki létrehozhasson ilyen szervezetet valamely társadalmilag hasznos cél megvalósítására. A civil szervezeteknek elméletileg közvetítői szerepet játszanak az állam és nép között, s legfőképpen arra hivatottak, hogy segítsék a társadalmi problémák felismerését és megoldását. Csakhogy Magyarországon ez sem teljesen így működik, hiszen az állam ilyen közérdekű alapítványokon keresztül működtet például egyre több felsőoktatási intézményt, amelynek következményeként az alapítványi modellre átállt intézményeket kizárták az uniós ösztöndíj- és kutatási programokból. De ide tartozik számos kulturális életet befolyásoló alapítvány, vagy éppen a kormánypárt saját ideológiájának terjesztését szolgáló Mathias Corvinus Collegium is. Elméletben. Az ÁSZ által mindösszesen vizsgált négy alapítvány közé (az ellenőrzés alá vont szervezetekből további 9 az egyesület) nem kerültek be.Kiderült, mennyiből gazdálkodott tavaly az MCC brüsszeli irodájaBrüsszeli irodát nyit a közpénzmilliárdokon hizlalt fideszes elitképző, és még azt is megméri, mennyire félünkA 2021-ben elfogadott jogszabály szerint az ellenőrzés célja a közpénzek szabályszerű, cél szerinti és eredményes felhasználásának értékelése. A közhiteles nyilvántartásban 4668 civil szervezet szerepel, ezek csaknem fele-fele arányban egyesületek vagy alapítványok. (Bár az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a folyamatos alakulás, megszűnés miatt nincs egyetlen naprakész adatbázis sem.)Vagyis a különféle egyesületi, alapítványi vagyonok az állami hiány másfélszeresét tették ki. A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok összvagyonának mintegy felén, 3058 milliárd forinton mindösszesen 34 osztozik. Az átlagos vagyon az alapítványok esetében 2,3 milliárd forintra rúgott, az egyesületeknél "csak" 230 millióra. Az ÁSZ meg is állapítja, hogy az alapítványok nagyobb befolyásolási lehetőséggel rendelkeztek.A korábban már említett, 1996-ban alapított Mathias Corvinus Collegiumot üzemeltető Tihanyi Alapítvány nem került be a vizsgálandó szervezetek közé, holott az eleinte Tombor András Fideszhez köthető milliárdos és a Matolcsy-féle közalapítványok pénzelte MCC 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelővé és rögtön kapott is az Orbán-kormánytól cirka 500 milliárd forint értékű vagyont. A Mol- és Richter-részvények mellett 130 milliárd készpénzt, valamint Gellért-hegyi, Somlói úti ingatlanokat, amelyeket azóta további ajándékingatlanok sora követett. Kimaradt a volt köztársasági elnök, Áder János felügyelte Kék Bolygó Alapítvány, amely csak jövő februárban nettó 7 milliárd forintot költ egyetlen rendezvényre, a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállításra és Élményprogramra. Nincs a kiszemeltek között az eredetileg a kínai Fudan Egyetem építésére létrehozott, majd Tudás-Térre átkeresztelt alapítvány sem, amely 2021-ben 600 millió forint tőkét, 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást és összesen 17,8 hektárnyi ingatlant kapott 12,7 milliárd forint értékben.Az ÁSZ összesen 13 civil szervezet 2021-2024 közötti gazdálkodását, valamint a 2025-ben kiosztott támogatások közül 21 hasznosulását vizsgálta. A vizsgált szervezetek közül négy működött alapítványi formában, ötnek Budapesten van a székelye. Köztük volt a honi kulturális életre erős befolyással bíró Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelynek vagyona javarészt a szerencsejáték-bevételekből származik, évi költségvetése rendre 10 milliárd felett van, a pénzosztást Bús Balázs korábbi fideszes óbudai polgármester irányítja. Vizsgálták a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Zrt.-t, amelyből a Transparencynek úgy kellett kiperelnie, hogy mire is szórja a pénzt, de úgy se adták ki a teljes listát. A legutóbbi akciójuk a kormány kocsmaprogramjának támogatása. Vizsgálták a Tempus Közalapítványt, amely a felfüggesztett Erasmus-programok helyett a Pannónia ösztöndíjprogramot és a nemzetközi hallgatók idecsábítását célzó Stipendium Hungaricumot szervezi. Utóbbi keretében 300 milliárdot költöttek el 10 év alatt. Az ÁSZ által szintén górcső alá vett Bethlen Gábor alapkezelő legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyes ajánlása alapján, két nap alatt pályázat nélkül kapott 300 millió forintos támogatást, hogy abból pénzelje a Tisza Párt lejáratására gründolt Mesterséges Intelligencia Kutatóintézetet.A székhelyén sem találni nyomát annak a frissen alapított kutatóintézetnek, ami manipuláltnak nevezte a Tisza Párt fotójátSzép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusaiAz ÁSZ arra jutott, hogy a szervezetek a "támogatásokat eredményesen használták fel". Külön kiemelték, hogy a vizsgált szervezetek által rendezett programok és rendezvények széles körű médiajelenléttel bírtak 11 esetében. A 13-ból 5 szervezet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el a beszámolóját, 9 működtetett saját honlapot a tevékenysége bemutatására, de ebből is csak kettő tett eleget a közzétételi kötelezettségének. Három nem tette közzé a számviteli beszámolóját, három pedig hiányosan tette. A 21 támogatásból 16 esetében határidőre elszámoltak a pénzzel, 15-nél a felhasználást igazoló bizonylatokat is sikerült benyújtani. Az Európai Számvevőszék kevésbé volt elégedett: a magyar helyzettel is foglalkozó idei különjelentésük szerint a nem-kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás - bár a 2018-as ellenőrzési tapasztalatok óta javulás mutatkozott - átláthatósága továbbra sem kielégítő.
|
Visszafogott kontroll: nem feszült meg az Állami Számvevőszék, valamiért csak 13 állami alapítvány és egyesület pénzügyeit ellenőrizte a 4668-ból
|
Valamiért nem szerepelt közöttük a Mathias Corvinus Collegiumot üzemeltető Tihanyi Alapítvány, az Áder János felügyelte Kék Bolygó Alapítvány, de az eredetileg a kínai Fudan Egyetem építésére létrehozott alapítvány sem.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3306157_allami-szamvevoszek-allami-alapitvanyok-ellenorzes-a-4668
|
2025-12-24 07:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A dokumentumok alapján a minisztérium a jogi és szakmai feladatokon kívül szívesen költött vendéglátásra, tréningekre és álláshirdetésekre is. A Go Go Hami Junior Vendéglátó Kft. például nettó több mint 3 millió forintért biztosított catering szolgáltatást Lantos Csaba tárcájának. A Go Go Hami azonban nem volt egyedül: további vendéglátóhelyek és cateringcégek is kaptak megrendeléseket, több esetben egymillió forint feletti összegekért. Szintén kiugró tétel a Profession.hu Kft. szerződése: az álláshirdetések megjelentetéséért a minisztérium nettó 4 806 000 forintot fizetett ki.Ez önmagában az egyik legnagyobb összegű megrendelés a teljes listán. A pénz jelentős része jogi és tanácsadói szolgáltatóknál landolt. A Kinstellar Andrékó Ferenczi és Társai Ügyvédi Iroda nettó 5 millió forintért nyújtott jogi tanácsadást, míg például a Darázs & Társai Ügyvédi Iroda további 3,6 millió forintot számlázott. Sok tréningen és képzésen vettek részt a dolgozók, figyelemre méltó, hogy ebben a kategóriában a Dumaszínházzal is szerződtek, nettó 450 ezer forintért. Emlékplaketteket is beszereztek, valamint többek között virágdekorációkra is költöttek.
|
Go Go Hami, Profession meg a többiek: több mint 50 millióért szerződött két hónap alatt az Energiaügyi Minisztérium
|
Több mint 50 millió forintnyi szerződést kötött az Energiaügyi Minisztérium 2025 októberében és novemberében – vette észre a Népszava a tárca által közzétett szerződéslistában.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3306163_energiaugyi-miniszterium-go-go-hami-profession-szerzodesek-2025-oktober-november
|
2025-12-23 19:09:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Korántsem magyaros fifika egy úszó vagy vízilabda világverseny csarnokba telepítése, mert ezt már1995-ben bemutatták Bécsben a pólósokkal az osztrákok, de Budapesten is éltek ennek a technikának az előnyével: a 2017-es vb-n a Vajdahunyad váránál a műúszók, a Parlamenttel szemben pedig a műugrók versenyeztek a Dunába épített óriásmedencében. Nagymedencés úszók azonban először tempózhatnak Magyarországon mobilmedencében. A versenymedence mérete 50x25 méter, a mélység pedig akkora, amekkorát a megrendelő kíván: lehet két méter, kettő húsz vagy akár három méter.A sportállamtitkár azzal indokolta a döntést, hogy a Duna Aréna 12 ezres lelátóit időközben visszabontották (a pontos székszám 5 és félezer alatt van), ebből pedig majd háromezret elvesznek a VIP és protokoll vendégek, a sajtó és televíziós közvetítések munkatársai, illetve a válogatott úszóknak és csapatoknak fenntartott helyek. A jegyek legfeljebb harminc százalékát lehetett volna értékesíteni, ámbátor egy ekkora költségű rendezvényen a jegyár bevétel eleve minimális, sokkal inkább a hangulat, az országimázs, a telt ház közösségépítő hatása a fontos. A húszezer férőhelyes MVM Dome-ban a mobil medencék telepítése után nagyjából 16 ezer szék marad, ezen osztoznak majd.Egy mobilmedence sportcsarnokba telepítése nagyon komoly kihívás: legfőképp a méretéből fakadó víz mennyisége miatt. Egy 25-ször 50-szer 2,2 méteres medencébe 2750 köbméter víz kell, amit a feszített víztükör hullámzása miatt folyamatosan pótolni illik. Három méteres mélységnél nagyjából 4 ezer köbméter vízre van szükség, s mivel kell egy bemelegítő medence is, ez a mennyiség duplázódik. A medencéket naponta többször vissza kell (szakszóval) mosatni, hogy a működtető garantálni tudja a vízminőségre vonatkozó egészségügyi paramétereket. Csakhogy az kérdéses, van-e annyi vízmennyiség a kerületben, hogy ne kelljen a vb miatt a lakossági vízfogyasztást korlátozni. Információink szerint az MVM Dome már a 2022-es budapesti vb-n is felvetődött, mint versenyhelyszín, de az ötletet végül elvetették a szakemberek, és ennek egyik oka akár a vízhiány is lehetett. Az MVM Dome-nál hatalmas munka lesz még a gépészet telepítése és a szennyvíz elvezetése is, ekkora mennyiséget a jelenlegi rendszer nem tud befogadni.A másik problémakör a melegítő medence: mivel a csarnokban nem lehet, külső helyszínre kell telepíteni. Ha nyitott, akkor fennáll a veszélye, hogy a három hétnél hosszabb vb alatt elmossa egy vihar vagy egy váratlanul érkező esős nap.Úgy tették le a Nemzetközi Úszószövetség új budapesti központjának az alapkövét, hogy az egészre még nem is kértek építési engedélytEurópában két cég foglalkozik nagy mobilmedencék telepítésével, egyikük a World Aquatics szponzora is, tehát a vállalkozásnak van gyakorlata az ekkora kihívások kezelésében. Az MVM Dome-ban pedig nyilván világszínvonalú, vagy akár az eddig ismert körítést is felülmúló látványvilág emeli majd az élvezeti faktort. Tudniillik az ekkora formátumú világversenyek rendezése Magyarországon nem sportszakmai, hanem politikai döntés. Ebből fakadóan nem lenne meglepő a felülről nyitott költségvetés sem. A legkülönbözőbb világversenyek hazai szervezői eddig legalábbis nem egyszer gond nélkül átléphették a költségkeretet.Ezzel együtt a mobilmedencés megoldás még mindig sokkal gazdaságosabb, mint másodszor is megépíteni a Duna Aréna lelátóit. Ez a történet azonban némiképp átkeretezi a politikai és az állami sportvezetés olimpiarendezési érveit. A kiindulópont évről-évre az, hogy az olimpiai helyszínek nagy része már áll, az infrastruktúra kész, csak apróbb finomítások kellenek. Erre most kiderül, a Duna Aréna jelenlegi formájában egy vb-re sem alkalmas, és ugyanez a helyzet a nagyjából 300 milliárdból épített atlétikai stadionnal is, amelyet azóta ugyancsak visszabontottak. Konkrétan ott tartunk, hogy a Puskás Arénát és néhány kisebb csarnokot, esetleg a szegedi kajakos centrumot leszámítva nincsenek olimpiarendezésre alkalmas helyszínek Magyarországon.
|
Van egy nagyjából 50 milliárdból épült világszínvonalú uszoda Budapesten, de a 2027-es vizes világbajnokságot nem ott rendezik. Miért nem?
|
Miért az MVM Dome a helyszín a Duna Aréna helyett?
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305846_2027-es-vizes-vilagbajnoksag-budapest-mvm-dome-duna-arena
|
2025-12-22 17:45:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Egy másfél millió forintot érő Céline táska tűnt fel Orbán Ráhel oldalán. Minderről Hadházy Ákos tett közzé képeket. A miniszterelnök lánya szombat este az Erkel Színházban járt, ott készült róla a felvétel. Közölte, hogy "Rogán és Matolcsy nejeinek tíz- meg százmilliós táskáihoz képest ez maga a kispolgári visszafogottság", ám úgy számolja: ez már az ötödik, hasonló értéket képviselő táska, amelyet ő mutatott be Orbán Ráheltől.Megjegyezte, hogy az idősebbek emlékezhetnek a Fülöp-szigetek diktátorának feleségére, Imelda Marcos-ra. Neki volt több ezer méregdrága cipője, mert kétszer nem volt hajlandó felvenni ugyanazt. Úgy vélekedett, Orbán Ráhel lehet a táskákkal van így.Orbán Ráhel 13 millió forintos órát, egymilliós szoknyát, 2,5 milliós retikült viselt Dubajban Hadházy Ákos szerintAz ellenzéki politikus szerint van egy, a táskánál is szomorúbb szereplője a képeknek: ő pedig az Erkel Színház új igazgatója, Szente Vajk, akit "az elkurvult, hatalom talpát buzgó nyelvcsapásokkal kényeztető művésznek" nevezett. Bejegyzésében üzent a várhatóan felbukkanó "harcosoknak" is, valamint Pityinger Lászlónak is, aki azt firtatta, miért nem a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a hatmilliós festményével foglalkozik.Hadházy Ákos nyomatékosította: a maga részéről semmi baja nincs a gazdagsággal. Azzal van a baj, ha összefüggés van a gazdagság között és aközött, ha valaki a rendszerhez dörgölőzik, elvtelenül kiszolgálja, hasznot húz belőle, vagy éppen meglopja azt - tette hozzá. Megjegyezte: azt is kínosnak tartja, ha a gazdagság hivalkodó. Szerinte posztjai ezért fájnak a Fidesznek, mert többségében ilyen eseteket mutat be. "Nem egészen mindegy, hogy valaki a nappalija falára tesz ki egy méregdrága festményt, mintha az utcán lóbálja a sokadik többmilliós táskáját, vagy dönget egy 100 milliós Ferrariban" - fogalmazott Hadházy Ákos.
|
Hadházy Ákos: Orbán Ráhel másfél millió forintos táskával tűnt fel az Erkel Színházban
|
Az ellenzéki képviselő számításai szerint ez az ötödik, nagyértékű táska, amelyet a miniszterelnök lánya hordott nyilvánosan.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305805_hadhazy-akos-orban-rahel-luxizas
|
2025-12-21 09:30:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Januártól beindulnak a kormány választás előtti osztogatásai: első körben 50 százalékkal megemelik a családi adókedvezményeket, illetve életbe lép egyes kétgyermekes anyák esetében a teljes szja-mentesség. A kormány az elmúlt években már bevezette a négy vagy több gyermeket szült nők adómentességét, ezt idén októberben kiterjesztette a háromgyerekesekre is.A politikai indoklás szerint ezzel szeretnék támogatni a gyereknevelés költségeit. Más kérdés, hogy az adómentesség nem csak azokra a nőkre vonatkozik, akik ténylegesen gyermeket nevelnek, tehát 18 év alatti gyermekük van, hanem minden érintettre, gyermekeik életkorától függetlenül.Már 99 százaléknál tart az államháztartási hiány, úgy tűnik, az Orbán-kormány még óriási költekezésre készül az év utolsó napjaibanA kétgyermekes nő esetében januártól egyelőre csak a 40 év alatti nők kapják meg a kedvezményt, a többiekre a tervek szerint majd csak a következő években kerülhet sor. Az adómentesség - elvileg - teljes élethosszra szól, de mint bármely más kedvezmény, mentesség bármikor átalakítható. Szintén januártól kibővül a 30 év alatti anyák adókedvezménye, méghozzá teljes adómentességé, ám ennek költségvetési hatásai elhanyagolhatóak.Az Orbán-kormány ráfordul az osztogatásra, indul a 2026-os választás előtti pénzszórásAz adómentesség kiterjesztése a 40 év alatti kétgyermekes nőkre az NGM számai szerint mintegy 110-120 ezer nőt érint és az intézkedés költségvetési hatása csak 2026-ben 120 milliárd forint lesz. Az MNB is elkészítette számításait; náluk vékonyabban fogott a ceruza, a jegybank elemzői szerint ez a GDP 0,1 százalékának megfelelő kiadással jár, amely jövőre mintegy 90-95 milliárd forintot tesz ki.A következő években fokozatosan vezetik be az adómentességet: 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya megkapja az élethosszig tartó szja-mentességet a munkával szerzett jövedelmei után - derül ki a NAV közleményből. Most januárban tehát elsőként azok kérhetik a kedvezmény érvényesítését, akik a 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be. A kedvezmény igénybevételéhez január első napjaitól elérhető az adóelőleg-nyilatkozat, amit legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet benyújtani, de papíron is leadható a munkáltatónál, kifizetőnél.- hangsúlyozza a NAV.Hitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormánySzintén januártól emelkedik a gyermekes családok szja kedvezménye 50 százalékkal. Az adókedvezményt júliusban már megemelték 50 százalékkal, így fél éven belül az megduplázódik. Így egy gyermek után 20 ezer, két gyermek után már gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermek után pedig gyerekenként havi 66 ezer forinttal csökkenthetik az adójukat a gyerekes családok. A két kedvezményt együtt is igénybe lehet venni: az anya igényelheti az adómentességet, de a családi adókedvezményt igénybe veheti akár a tb-járulékokra, akár az apa a személyi jövedelemadója csökkentésére. Az intézkedés az MNB számításai szerint a GDP 0,3 százalékára rúg - vagyis ez jövőre 270 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit, illetve növeli a családok jövedelemét. A háromgyerekes nők adómentessége további 180 milliárdos kieséssel jár, így csak az szja-t érintő kedvezmények 2026-ban - és minden további évben - évi 540 milliárd forintos kieséssel járnak. Jövőre a költségvetés 4837 milliárdos szja- bevétellel számol vagyis a friss kedvezményekkel ezen bevételeinek bő 10 százalékáról mond le az állam.Indulnak az Orbán-kormány megszorításai, újabb eladósodás is jönHasonlóan magas tétel a fegyveres testületek számára fizetendő fegyverpénz, amely az MNB becslése szerint a GDP fél százalékára, azaz 450 milliárd forintra rúgó kiadást jelent. A fegyverpénzt a fegyveres testületek hivatásos tagjai kaphatják - vagyis a polgári alkalmazottak nem - és a 2025 végén érvényes féléves illetménynek felel meg. A fegyverpénzt az Orbán-kormány vezette be és négyévente a választások előtti hónapokban fizetik ki. Az MNB számításai szerint az elmúlt hónapokban hozott kormányzati intézkedések - ideértve például a munkáshitelt, a vidéki otthonfelújítási támogatást, a 14. havi nyugdíjat, az Otthon Start Program költségeit - összességében a GDP 2,2 százalékának megfelelő kiadással járnak 2026-ban.A GDP 2,2 százaléka jövőre 1980 milliárd forintot tesz ki - 90 ezer milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva. (A kormány ennél magasabb nominális GDP-t, 95 747 milliárd forintot vár 2026-ra, ám mivel sem az idei, sem a jövő évi növekedés nem éri el az általuk várt mértéket, ezért számoltunk ennél kisebb, 90 ezer milliárdos GDP-vel.) A kiáramló jövedelmek egy része visszakerül a költségvetésbe, így a kormányzati intézkedések nettó költségvetési hatása a GDP 1,9 százalékára rúg az MNB számításai szerint. Ez becslésünk szerint 1710 milliárd forintos tényleges kieséssel jár. Az MNB becslése szerint a kiáramló többletjövedelem 60 százalékát a háztartások fogyasztásra fordíthatják, az egyharmada pedig a megtakarításokat növeli. A fogyasztás felpörgése révén a költségvetés többlet áfa-bevételhez jut - ami tovább mérsékli a költségvetés nettó terheit. Az MNB szerint ez a kiáramló többletjövedelem a háztartások jövedelmét 3,2 százalékkal növelheti 2026-ban.
|
Sokba lesz ez a választási pénzszórás, az MNB számításai szerint az Orbán-kormány 2026 elején 1700 milliárdos osztogatásra készül
|
Kár, hogy a GDP 2,2 százalékának megfelelő kiadásokra nincs fedezet, tekintve, hogy a költségvetési hiány a GDP 5 százalékára várható.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305712_osztogatas-orban-kormany-valasztas-2026-mnb-1700-milliard
|
2025-12-21 07:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A Roma Parlament - Polgárjogi Mozgalom feljelentést tett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés gyanúja miatt az állam és az érintett minisztériumi, önkormányzati döntéshozók ismeretlen felelősei ellen - jelentette be Horváth Aladár, a szervezet elnöke.Tájékoztatása szerint a feljelentés középpontjában a VIII. kerületi Tavaszmező utca 6. szám alatti, műemlék jellegű épület ügye áll, amely több mint 25 éven át a roma közélet, kultúra és jogvédelem egyik legfontosabb autonóm központja volt. Az épületet 2016-ban rendőri erővel kiürítették és lezárták, majd állami tulajdonba adták. Az állam 2,5 milliárd forintos beruházást ígért ide ("Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ").Az épület - hívta fel a figyelmet Horváth Aladár - azóta üresen áll, pusztul, kulturális értékei megsemmisüléssel fenyegetnek. A beruházásra elkülönített közpénzek felhasználása tisztázatlan. A feljelentés szerint mindez jelentős vagyoni hátrányt, közvagyonvesztést, valamint helyrehozhatatlan kulturális és közösségi kárt okozott a magyarországi roma nemzetiségnek.Horváth Aladár: Ha 2026-ban nem jön gyökeres változás, akkor végképp bezárulnak a kapuk, Magyarország élhetetlen maradFeljelentések jönnek a romák országos önkormányzatában
|
Roma központ helyett pusztulás - Hűtlen kezelés, hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést Horváth Aladár
|
Az állam 2,5 milliárd forintos beruházást ígért a VIII. kerületi Tavaszmező utca 6. szám alatti, műemlék jellegű épületbe, amely több mint 25 éven át a roma közélet, kultúra és jogvédelem egyik legfontosabb autonóm központja volt.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305589_roma-kozpont-hutlen-kezeles-hivatali-visszaeles-feljelentes-horvath-aladar
|
2025-12-18 16:36:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Mivel ez a papír a vízjogi, illetve a kikötő létesítési engedély alapja is, a kormányhivatali határozat alapján a kiadványozóknak - a fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságnak, illetve a fővárosi kormányhivatal országos közúti és hajózási főosztályának - hivatalból vissza kell vonniuk hozzájárulásukat, vagyis elvileg a kikötő minden engedélyét elveszíti.A veszprémi kormányhivatal - mint ahogyan erről a Népszava elsőként beszámolt - novemberben indította újra a Nyugati-strandon épült kikötővel kapcsolatos hatósági eljárását. A hivatal azután függesztette fel a procedúrát, hogy - lapunk erről is írt korábban - a beruházó Balabo Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). A Kúria ítélete ugyanis helyt adott a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Az AB - ahogyan lapunkban megírtuk - elutasította a Balabo panaszát, így érvényben maradt a legfőbb bírói fórum verdiktje: a megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt. A Kúria mindezt többek között azzal indokolta, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, a tervezett pedig Balatonföldvár helyi építési szabályzatba ütközik, ugyanis a kikötő megépítésével a strand területének egy része elveszítené eredeti funkcióját, még ha a város jegyzője ezzel ellentétes véleményt is adott a Balabónak. A Kúria szerint egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, ha ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg.A NER-t már a Kúria döntése sem érdekli, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyébenA Balabo mindvégig folytatta a beruházást, s a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket, s a cég éppen arra hivatkozott alkotmányjogi panaszában, hogy a kúriai ítélet ellehetetleníti a vállalkozást, a kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára. Az AB-t ez nem érdekelte, szerinte a cégnek fel kellett volna mérnie, hogy a jogi eljárások során esetleg nem a javára döntenek, vagyis a beruházást saját gazdasági kockázatára folytatta.Lapunkban hat éve követjük a földvári kikötőépítés történéseit. A balatoni kisváros fideszes többségű képviselő-testülete a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba kormánypárti polgármester ki is írta a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal és a hatóságok szabad utat adtak a projektnek, a sokadik per végén azonban a Kúria a civileknek adott igazat, s sokadjára megismételt eljárásában nem is tehetett mást, nem írhatta felül a grémium verdiktjét, s elutasította a Balabo kérelmét.
|
Beintett a kormányhivatal, a NER-közeli beruházó bukja a balatonföldvári kikötőépítést
|
Elutasította a balatonföldvári Nyugati strandon 2,3 hektáros, 175 férőhelyes kikötőt építő Balabo Kft. engedélykérelmét a veszprémi kormányhivatal, így a létesítmény egyik legfontosabb dokumentuma, a környezetvédelmi határozat semmissé vált.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305524_balatonfoldvar-nyugati-strand-kikoto-veszpremi-kormanyhivatal-elutasitas
|
2025-12-18 11:08:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Tíz embert fogtak el vesztegetés gyanúja miatt a rendőrök 2025. december 11-én az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport jelzése alapján ismeretlen tettesként, de megnevezetten buszvezetők és jegyellenőrök ellen - derült ki a police.hu pénteki híréből.A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint 9 gyanúsítottat Egerben, egyet pedig Pásztón fogtak el.A nyomozó hatóság két embert vett őrizetbe.
|
Korrupt buszvezetőket és jegyellenőröket fogtak el a rendőrök Egerben és Pásztón
|
Feltehetően a Volán-járatokon tevékenykedhetett az a tíz alkalmazott, akiken csütörtökön ütöttek rajta. Vesztegetés miatt két gyanúsítottat őrizetbe is vettek.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3304947_vesztegetes-korrupcio-buszsoforok-jegyellenorok-elfogas-gyanusitas-orizetbe-vetel-rendorseg
|
2025-12-12 20:48:00
| true
| null | null |
Népszava
|
November utolsó hetében arról tájékoztatták a Pécsi Tudományegyetem polgárait a karok, egységek, hogy decembertől megváltoznak az intézmény bankszámlaszámai - jelezte a Telex egyik olvasója. Az OTP helyett már az MBH-hoz kell majd utalni például a tandíjat, a pótvizsgadíjakat. Olvasónk szerint a helyzet azért is vet fel kérdéseket, mertegy éveBarna Zsolt, az MBH vezérigazgatója a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. Az MBH Bank többségi tulajdonosai Mészáros Lőrinchez köthető cégek.A Telex nem találta nyomát annak, hogy az MBH közbeszerzési eljárás eredményeként kapta volna meg a feladatot, és a nyilvános szerződéstárban sem szerepelnek. A helyzet tisztázása érdekében küldött kérdéseinkre a PTE tíz nap után azt válaszolta, hogy a korábbi OTP-s számlavezetői szerződésüket sem szüntették meg. "Ahogyan arról több nyilvános fórumon tájékoztatást adtunk, idén tavasszal az Egyetem és annak fenntartója stratégiai megállapodást kötött az MBH Bank Nyrt.-vel, amelyre tekintettel a PTE egyedi, kedvezményes ajánlatot kapott általános, piaci sztenderdeknek megfelelő tartalmú számlavezetési szolgáltatásra" - jelezték. Azt is hozzátették, hogy a határozatlan időre kötött szolgáltatás éves díja nem éri el az ötmillió forintot, így a hatályos szabályok szerint nem kellett pályázatot és közbeszerzési eljárást sem lefolytatni. "A PTE a beszerzési szabályzata és a törvény szabta keretek között, a stratégiai megállapodás alapján kapott egyedi kedvezményes ajánlatról döntött, így értelemszerűen ezzel kapcsolatban nem keresett meg más pénzintézetet" - írták a kérdésünkre.Mivel nem egészen érthető, hogy miért éri meg új számlavezetési szolgáltatásról szóló szerződést kötni a korábbi megtartása mellett, tisztázó kérdéseket küldtünk az egyetemnek. Tizenegy nappal később annyit írtak, hogy "az egyetem a portfólió bővítése és a kedvező banki kondíciók miatt kötött szerződést az MBH Bank Nyrt.-vel, amely így lehetővé teszi a különböző kedvezmények optimális kihasználását." Az, hogy mindez valójában mennyire éri meg, a válaszukból nem derül ki.Nem ez az első közeledés az egyetem és az MBH között. A PTE-t fenntartó alapítvány, az egyetem és az MBH ünnepélyesen keretek között aláírt stratégiai megállapodást kötött egymással, amit csakközérdekű adatigénylésrekaptunk meg. Már maga a szerződés aláírása is felvetette az összeférhetetlenség kérdését, Barna Zsolt szignója nem is szerepel a dokumentumon, és a kuratóriumban sem szavazhatott a róla. Az elnökség többi, kormánypárti kötődésű tagja egyhangúlag támogatta az együttműködést, a dokumentumot pedig Mikes Éva és Decsi István (fideszes expolitikusok), Szili Katalin (ex-MSZP, jelenleg KDNP) írta alá. De két változáshoz még ez a stratégiai megállapodás sem kellett: a PTE Közhasznú Felügyelőbizottságában már korábban leváltották az OTP-s tagot egy MBH-s munkavállalóra, a rektori hivatalban pedig úgy működik egy MBH-s bankautomata, hogy arról csak szóbelimegállapodást kötöttek.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Az MBH-vezér egy éve lett a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke, most pedig már a hallgatók is Mészáros Lőrinc bankjának utalnak
|
A PTE látszólag lecserélte az OTP-t a legnagyobb NER-es pénzintézetre, de a helyzet ennél kacifántosabb.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/pte-mbh-otp-uqa-szamla-egyetem-pecs
|
2025-12-23 05:36:51
| true
| null | null |
Telex
|
"Hiába fenyegetőznek a HUN-REN vezetői jogi lépésekkel, az ADF áll az eljárások elébe, és támogatja, hogy kiderüljön az igazság a HUN-REN működésével kapcsolatban" - posztolta kedden az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) aFacebookon. A posztban megosztottak egy archívumból letöltött dokumentum képernyőképét, amelyből a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat két vezetőjének összesített negyedéves bére is kiolvasható.A Hvg december elején azt írta, hogy Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Jakab Roland vezérigazgató havontabruttó 9,4 millió forintot keresnek- vagyis többet, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök. A HUN-RENtagadta, hogy ezek lennének a valós bérszintek, és jogi lépéseket lengettek be.Az ADF által kedden megosztott dokumentum szerint a két vezető negyedéves bére összesen 56412000 forint - eszerint a vezetők fejenként, havonta valóban 9,4 millió forintos fizetést kapnak, amennyiben valósak az adatok. A fájl a HUN-REN hivatalos oldalának, aWaybackMachineáltal archivált linkjén érhető el, és a hivatkozás 2025. november 5-i állapotát mutatja.A keddi posztban az ADF azt írta, "ha a HUN-REN megküldi az alábbi hiteles információkat, igyekszünk azokat a legszélesebb közönséghez eljuttatni." Az egyesület szeretné, ha a HUN-REN nyilvánosságra hozná "Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland DPK-tag vezérigazgató fizetésének" pontos összegét, és hogy ezt hivatalos dokumentumokkal is alátámasszák.A kutatói hálózat múlt héten a következőt írta: "A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a róla megjelent valótlan vagy félrevezető, adott esetben politikailag motivált állításokat visszautasítja, ugyanakkor mint eddig is, a továbbiakban is nyitott arra, hogy a szakmai célokról és küldetésről, a szervezet jövőképéről hiteles tájékoztatást adjon." Közleményükben azt is írták, hogy intézkedtek a szükséges jogi lépésekről a szervezet jó hírnevének védelme érdekében.
|
Akadémiai Dolgozók Fóruma: Dokumentum van a HUN-REN-vezetők valódi fizetéséről
|
A HUN-REN tagadta, hogy bruttó 9,4 milliót keresnének a vezetők, az ADF szerint egy dokumentum ezt cáfolja.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/hun-ren-fizetesek-akademiai-dolgozok-foruma
|
2025-12-23 16:12:18
| true
| null | null |
Telex
|
Felszállt a fehér füst: az év utolsó napjaiban, december 22-én megjelentek az MNB Pallas Athene Domus Meriti Alapítványának, illetve az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt-nek a 2024-es (!) korrigált jelentései, amelyek a bázisévet, vagyis 2023-at is újraértelmezték. Az adatok sokkolóak.Mindennek a legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg. Ennek pedig nem az a politikai üzenete, hogy a korábbi MNB-s, illetve alapítványi és vezetőknek, kurátoroknak, vagy éppen a vagyon körül legyeskedő Matolcsy Ádám-, Száraz István-, Somlai Bálint-féle baráti körnek semmitől sem kellene tartania.Az egészen döbbenetes tartalmú jelentések az Igazságügyi minisztériume-beszámolóoldalán december 22-től már elérhetőek, Hegedüs István, az Optima jelenlegi első embere pedig aHvg.hu-nak adott interjújábanrészletesen is megmagyarázta a számokat.Annak, aki korábban nyomon követte a Telexen megjelent részletes elemzéseket, nagyjából tiszta lehetett, hogy a Matolcsy-érában folytatott tevékenységek reális végeredménye sajnos az, hogy a megmaradt vagyonelemek pusztán az adósságokra elegendőek. A legértékesebb pont, vagyisa lengyel GTCrészvényei nagyjából a kecskemétiNeumann János Egyetemért Alapítványáltal adott kölcsönt fedezik, a svájciUltima Capital SArészvénypakettje pedig az MBH a tranzakcióra adott hitelét. Vagyis minden, ami saját vagyonként e felett maradt, az a "resztli", a METU Egyetem és más kisebb hazai érdekeltségek. Mindez hivatalos eredménykimutatásokban olvasva mégis brutális.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) híres jelentései nyomán előírta, hogy piaci alapon kell értékelni a bonyolult struktúrában megmaradt vagyont és erre az Optima szakértőket kért fel (a piacon azt rebesgetik, hogy ez a DLA Advisory nevű cég végezte a munkát). A tanácsadók 2024. december 31-ei időpontig készítették el az értékelést, ez alapján az akkori piaci érték és a befektetett vagyon névértéke közti különbség lett a vagyonvesztés, ami 270 milliárd forint. Ez a szám jelenik meg a PADME és az Optima 2025. december 22-én közzétett mérlegében.Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, és ekkorra mindössze kilencmillió forint készpénz maradt a kasszában.A szakértők megállapították, hogy a veszteség kilencven százaléka 2023-ban következett be, és csak a tíz százaléka 2024-ben. Ugyanakkor a papírok szerint az új vezetés a felfoghatatlan és teljesen értelmetlen kötelezettségekből mára 103 milliárd forintnyit megmentett, le tudott faragni. Ezek tehát a hivatalos számok, bár értékelés módszertanában azért akadnak vitatható elemek, amelyekre a cikk végén visszatérünk.Hegedüs István tehát immár hivatalosan is megerősítette azt a Telex általrészletesen feldolgozottügyletet, aminek lényege, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerült elkerülni, hogy a svájci Ultima többi tulajdonosa csődbe vigye követeléseivel az Optimát. (Mi ebben az ügyben nem kaptunk választ az Optimának feltett kérdéseinkre.)Az egész jelentés és az interjú legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése határozottan cáfolja azokat a korábbi, például Matolcsy Györgytől származó értékeléseket, hogy a vagyon megvan, csak nem piaci (azaz tőzsdei), hanem eszközérték-alapú számításokon kell értékelni.A jelentésből most az derül ki, hogy ez nem igaz, valójában egyáltalán nincs meg a kiinduló vagyon.Vagyis miközben a közbeszédben inkább az terjedt el, hogy a korábbi döntéshozók meg fogják úszni a pénzelherdálást, a 270 milliárd forintos vagyonvesztés ilyen nyílt kimondása akár arra is utalhat, hogy ez még nincs lefutva. A vezérigazgató a személyes felelősök megnevezésében (elsősorban Matolcsy Ádám baráti köréről van szó) nagyon óvatos: olykor azt mondja, hogy voltak szerződések, csak mindig az alapítvány járt rosszul, máskor pedig arról beszél, hogy ő nem a múlttal szeretne foglalkozni, hanem a vagyonmentéssel. De azt közben határozottan rögzíti: az alapítvány most nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták - a pénzügyi kultúra és oktatás támogatását -, mert nincs forrása rá.A történetben új információ lehetett a szélesebb közvéleménynek az utóbbi napokban, hogy az MBH Bank átütemezte az eredetileg 2025 végén egy összegben esedékes hitelt (amelynek sztorijátitt jártunk körül részletesen), ezért sem állt be a fizetésképtelenség, illetve hogy - mint azt a Telex még a hivatalos megerősítés előtt megírta - az Ultimánálsikerült kijönnia 74 milliárd forintos opciós kötelezettségből.Hegedüs István abban bízik, hogy a kapott türelmi idő végén száz százalékban ki tudják fizetni majd a hitelezőket, vagyis nemcsak a bankot, hanem a kecskeméti alapítványt is. A vezérigazgató kijelentette:minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.Ugyanakkor nem tűnik túl valószínűnek az a vezérigazgató által vázolt esetleges forgatókönyv, miszerint a felelősök "adományozás" keretében akár maguktól is visszaadhatnak vagyonelemeket. Ilyen tárgyalásokról korábban is lehetett hallani, de állítólag Matolcsy Ádám köre nagyon elzárkózó volt.Ugyan Hegedüs beszélt arról, hogy a nyár folyamán több vagyonelemet sikerült visszaszerezni -ilyen volta Metropolitan Egyetem (METU), a Mind Klinika vagy a Piroska Kemping -, de azért egy kicsit olyan hangulata volt olykor a beszélgetésnek, mintha valaki, akitől elloptak 10 tyúkot, azt mondaná: tudja ugyan, hogy van egy tyúktolvaj a faluban, isten bizony, fog is szólni a rendőrnek, hogy intézkedjen, de kicsit még bízik benne, hogy párat magától visszahoz. Hegedüs István büntetőjogi felelősségeket nem fogalmaz meg, átjön a beszélgetésből, hogy ezzel a munícióval szerinte immár a nyomozó hatóságoknál pattog a labda, az ő dolguk lesz annak megállapítása, miképpen tűnt el a PADME vagyona: formális és informális döntéshozók módszeresen kiosztották, vagy csak nem bántak a jó gazda gondosságával a közpénzzel. (Természetesen a két sarkos, a durva és a finomkodó megfogalmazás között sok árnyalat lehet életszerű.)Mindenesetre jelen állás szerint a kisebb hazai tételek között az Arcadia Alapkezelőt eladták a Scheer Sándor és Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoportnak, a Mind Klinikát Mészáros Lőrincnek, a METU pedig végül egy speciális konstrukcióban a Gábor Dénes Egyetem bizalmi vagyonkezelésbe kerül. Ez utóbbi némileg meglepő fejlemény volt, hiszen korábban felmerült, hogy ez a tétel a kecskeméti tartozást csökkenti majd, illetve amerikai, piaci érdeklődőről is lehetett hallani.Sajnos a most nyilvánosságra került rémisztő helyzet vélhetően a reális összképet mutatja, de a piaci alapon történő értékelés azért több szempontból meglepő és talán árnyalható, felvethetők kérdések a módszertant illetően.Ilyen például, hogy valóban a tőzsdei árfolyamot fogadták-e el az értékelők a külföldi részesedések értékelésére. A GTC-nek nem volt jó éve 2023-ban, a részvény 2 złotyt esett a tőzsdén, de mi indokolja azt, hogy akkor történt az értékvesztés 90 százaléka? Legfeljebb az, hogy korábban, amikor már bőven esett az árfolyam, nem történt átértékelés. Felmerülhet az is, hogy valóban csak a tőzsdei árat vették-e figyelembe. A GTC likvidebb papírjai folyamatosan értékelődnek le (jelenleg már csak 3,1 złoty az árfolyam), míg az Ultima illikvid papírjai most hivatalosan 150 frankon állnak, noha a valóságban aligha érnek 60 franknál többet. További kérdés lehet, hogy tényleg a piaci ár volt-e az irányadó, vagy esetleg számoltak az Ultimánál (ahol a PADME nincs irányító szerepben) kisebbségi diszkontot, illetve a GTC-nél, ahol a PADME-nak kétharmada van, többségi prémiumot.Nagyon jó hír, hogy végülnem kellett kifizetni74 milliárd forintot a túlárazott Ultima-pakettért, de azért amikor arról van szó, hogy mit fogott meg az alapítványi vagyonkezelő új vezetése, azért illene úgy számolni, hogy az nem 74 milliárd forint tiszta nyereség. Ehelyett a korrekt számítás inkább az, hogy ha az Ultima-papírok csak 45 milliárdot értek, akkor 29 milliárdot fogtak meg az optimások a kötelezettség negligálásával. Furcsa belegondolni, hogy nüanszokról beszélünk, de ebben a történetben egy-egy árnyalatnyi eltérés a megfogalmazásban is tízmilliárdokat jelenthet.A végeredmény pedig mindenképpen baljós. Az Optimának maradt két kiemelt vagyoneleme a GTC-ben és az Ultimában. A GTC-ben birtokolt részvények értéke 2025. december 23-án 102 milliárd forint. Ez alapján fogalmazhatunk úgy, hogy a GTC-részesedés (kisebb magyar egyebekkel) szinte pontosan fedezi a kecskeméti egyetemi alapítvány felé fennálló 110 milliárd forintos adósságát. az Ultima-részesedés pedig nagyjából 80 milliárd forintot érhet, az talán elég az MBH-hitelekre.Minden további remény - vagyis ha abban bízunk, hogy maradt pozitív vagyonelem a PADME-nál - a jövő feltételes sikerein múlik, miközben a cikk végére érve fontos ráerősíteni az egész történet legsúlyosabb, összefoglaló tételére:a 266 milliárd forint alapítói vagyonnal létrehozott MNB-alapítvány nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, mert nincs rá forrása. Odáig már eljutottunk, hogy ezt kimondta a vagyonkezelő.
|
Feketén-fehéren leírták: a teljes, 266 milliárdos alapítói vagyonát elveszítette az MNB alapítványa Matolcsy alatt
|
Döbbenetes dolgok derültek ki év végére az MNB alapítványáról: a 266 milliárd forintból létrehozott PADME nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, mert egyáltalán nem maradt forrása.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/23/mnb-alapitvany-mnb-ugy-kozpenz-vagyonvesztes-optima-padme
|
2025-12-23 19:54:23
| true
| null | null |
Telex
|
"Ha nem lenne ilyen közel a karácsony, azt mondanám, hogy nettó hazugság" - így kommentálta azEgyenes BeszédbenKarácsony Gergely a Kormányinfón Gulyás Gergelytől elhangzott nyilatkozatot,amely szerinta kormány nem kell, hogy átutalja azt a 12 milliárd forintot, amelyet korábban emelt le a főváros számlájáról, mert Budapest ennél többel tartozik a költségvetés felé.A főpolgármester szerint a kúria döntése alapján egyértelmű, hogy négy hónapon keresztül törvénytelenül vonta el a kérdéses összeget a fővárostól, így nem is menne bele abba a jogvitába, hogy mennyi lehet a kölcsönös tartozás. "Nyilvánvalóan az az állítás, hogy a főváros tartozik a kormánynak, ebben a formában nem igaz" - mondta ismét a miniszterelnökséget vezető miniszter által elmondottakra."Nem tudok és nem akarok semmilyen elemzésbe bocsátkozni, ezt a pénzt ki kell, hogy fizessék, pont" - mondta Karácsony, megjegyezve, hogy tulajdonképpen nevetséges a 12 milliárdos összeg, hiszen 16 évvel ezelőtt a Bajnai kormány alatt 60 milliárddal járult hozzá a költségvetés a főváros tömegközlekedéséhez, amely napi hárommillió utazást bonyolít le, amelynek 30 százaléka a fővároson kívül élőkre esik - azaz országos érdek is ennek fenntartása.Karácsony megemlítette, hogy a kormány már többször ígérte, hogy ha a főváros nem tudja, kifizetni, akkor majd a költségvetés állja a fővárosi alkalmazottak fizetését - Orbán Viktor, amikor a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina néhány szóra elérte őt egyes szám első személyben is nyilatkozott, a kormányfő azt mondta "kifizetem" ezt a pénzt - ám a főpolgármester szerint ezt az ígéretet időközben "elvitte a cica". "Még ha komolyan gondonánk azt, hogy ez a javaslat bármit megoldana, nem oldhat meg, mert nem hatályos és már december 23. van" - mondta Karácsony, aki szerint ha a 12 milliárd megérkezik, akkor "a város működéképességét semmi sem veszélyezteti." Ha azonban nem érkezik meg az összeg, akkora működési zavarokért a kormány lesz a felelős."Ez a pénz nekünk jár, nem is tudok másra készülni, minthogy ez meg fog érkezni" - zárta a főpolgármester
|
Karácsony szerint nettó hazugság, amit a fővárosnak járó 12 milliárd forintról mondott Gulyás a kormányinfón
|
A miniszterelnökséget vezető miniszter olyan nyilatkozatot tett, amely alapján úgy tűnik, nem feltétlenül fogja átutalni a fővárosnak azt a 12 milliárdot, amelyet a Kúria szerint nem emelhetett volna le a főváros számlájáról. Karácsony szerint azonban ez a pénz jár Budapestnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/karacsony-gergely-egyenes-beszed-1
|
2025-12-23 20:04:00
| true
| null | null |
Telex
|
A Fidesz szegedi önkormányzati képviselője a moderátor a Sándor-palota nyilvános protokolleseményein - tudta meg a Népszava. A Sándor-palota közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából kiderült, Fülöp László a megbízási szerződés március 15-ei aláírása óta havi 400 ezer forintot kap (24 órán belüli rendelkezési állási díj), valamint minden alkalom után további 150 ezret tehet zsebre.Fülöp 1993-tól 2013. júniusáig a Magyar Televíziónál műsorvezetőként és szerkesztőként dolgozott. Volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának főosztályvezetője. 2017 januártól pedig a Magyar Államkincstár kommunikációs és sajtó főosztályának főosztályvezetőjeként dolgozott. 2024-ben őt indította Szegeden a Fidesz Botka László ellen, alig több mint 24 százalékot kapott, míg Botka László csaknem 68 százalékot.A képviselő-testületbe ugyanakkor beülhetett és a Facebook-oldalát böngészve kiderül, serényen kampányol azóta is a kormánypártnak. December 1-én például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert köszöntötte egy szegedi eseményen, ahol többek között a háború vagy békéről is szó esett. Fülöp sok időt tölt aláírásgyűjtéssel is, a fideszes standok előtt mond nemet a háborús tervekre.Sulyok Tamás köztársasági elnök nem véletlenül választotta őt moderátornak, hiszen régóta tart az ismeretségük. Legalábbis ezt bizonyítja Fülöp 2024-es bejegyzése, amikor arról írt: "Joghallgató koromban Sulyok Tamás irodájában voltam gyakornok, ahol a szakmai leckék mellett kitartást és alázatot tanultam tőle, amiért azóta is hálás vagyok! Tamás szakmai pályáját szüntelenül követtem, nála megfelelőbb embert elképzelni se tudnék az államfői posztra."A fideszes politikus semmilyen csatornán nem válaszolt lapunk kérdéseire,Sulyok Tamás a napokban az adventi hagyományhoz kapcsolódóan feleségével megtartotta a Kislámpás Karácsonyt a szolgálat közben elhunyt katonák családtagjai számára a Sándor-palotában. A feltöltött képeken szerepelt Fülöp László is a mikrofonok előtt.Sándor-palota: Sulyok Tamás több évtizedes alkotmánybírói tudása alapján kérte a köztársasági elnök jogállásának módosításátA Sándor-palota 2025-ös kommunikációs és stratégia tanácsadói megbízási szerződései között Fülöp Lászlóén kívül is találtunk érdekességeket. Két nyelvi lektorálási szerződés is ugyanazon a napon született. Április 7-én Kardos Tamás havi 346 ezer forintért, Romhányi Andrea pedig havi 139 700 forintért vállalta a hivatalos iratok és nyilvános tartalmak nyelvi ellenőrzését, valamint szakmai előadások tartását.A dokumentumból kiderül, hogy a legmagasabb fix havi díjat a grafikai arculat kialakítása kapta. Protzner György július 1-jétől 1 047 750 forintért felel a Sándor-palota nyomtatott és elektronikus kiadványainak tervezéséért, illetve a teljes arculat elkészítéséért.Saját logója lett Sulyok Tamásnak, a hírhedt videójában is használta márStratégiai és döntéselőkészítő feladatokra óradíjas konstrukciót alkalmaz a hivatal. Gál Vilmos Attila május 20-án aláírt szerződése 25 ezer forintos óradíjat rögzít a háttéranyagok és tervdokumentumok szakmai ellenőrzéséért.A Gáz-Áram Energiatanácsadó május 16-án kelt megbízása legfeljebb 30 munkaórára szól egy közbeszerzési eljárás szakértői támogatására, 610 ezer forintért.A lista legnagyobb értékű szerződése az eGov Tanácsadó Kft. nevéhez kapcsolódik.és szakértői támogatásról.
|
Sulyok Tamás protokolleseményeinek moderátora egy szegedi fideszes képviselő, havi 400 ezer forintba kerül csak az, hogy rendelkezésre álljon
|
Fülöp László minden alkalom után további 150 ezer forintot tehet zsebre.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3304923_sulyok-tamas-protokollesemeny-fulop-laszlo-szegedi-fideszes-kepviselo
|
2025-12-13 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Tegnap a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) első fokon elutasította az Energiaügyi Minisztérium (EM) Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető ellen indított perében a szaktárca végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetét. Az ellenzéki politikus így változatlanul számon kérhet a minisztériumon 71 olyan, az MVM állami tulajdonosaként hozott, 2019-2020-as határozatot, aminek bár a kiadását két éve a Kúria is jogerősen megítélte, azokat az EM csak kitakarásokkal (értsd: a részletek elfedésével - a szerk.) küldte el.Tóth Bertalan 2020 óta küzd a Mátrai Erőmű felvásárlásához kapcsolódó iratok megismeréséért. Az ügylet keretében az állami MVM akkor az elavult, környezetszennyező szénerőműért 17,44 milliárd forint vételárat fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségei számára. A honatya emiatt igényelte az MVM állami tulajdonosaként hozott egyedi részvényesi határozatokat is. Ezt a kabinet igen kreatívan szabotálta. Először, egy magyar nemzetes kioktatás kíséretében, "félreértésből" csak az állami vagyonholdinghoz kapcsolódó, hasonló iratok címeit sorolták fel. Majd a jogelőd vagyonminiszter időt és több százezres költségtérítést kért.Megnyílhat a Mátrai-dossziéTóth Bertalan 2021-ben fordult az ügyben bírósághoz, amely első fokon 54,4 ezer forint ellenében az iratok kiadására kötelezte az akkori alperest. A tárgyalásokon a felek furamód főként a költségtérítés mértékén huzakodtak és a részletek elfedésének a kérdése csak érintőlegesen merült fel. Vélhetőleg mindkét oldal azzal számolt, hogy a téma elkerülése a saját malmára hajtja a vizet. Bár a másodfok megerősítette az elsőt, a Kúria "az ügy különös bonyolultságára" tekintettel új eljárást rendelt el. Az első- és másodfok megismételt, lényegében változatlan döntését két éve már a Kúria is elfogadta.Titkolhatók a Mátrai-adatok Mager Andreának most már tényleg ki kell adnia a Mátrai- és MVM-mutyi aktáitNem titkolhatja az Orbán-kormány, mennyit kaszált a Mátrai Erőmű eladásán Mészáros Lőrinc, ki kell adni az adatokatAz ügyet megöröklő EM ennek nyomán tavaly év elején 148 alapítói határozatot küldött el Tóth Bertalannak. Közülük 71 azonban kitakarásokat tartalmazott. A szocialista politikus szerint az adatgazdának egy perben egyenként kell az általa kitakarni szándékozott sorokat a bíróval engedélyeztetnie. Az EM ugyanakkor hajthatatlan maradt. Sőt, Czepek Gábor miniszterhelyettes és MVM-elnök idén januárban indulatosan nyomatékosította: aki a Mátrai Erőmű megvásárlását "támadja", az szerinte a hazai energiabiztonság ellensége.Nem titkolózhat tovább az Orbán-kormány, négy év után teljes egészében ki kell adni a Mátrai Erőmű gyanús aktájátA teljes szöveg megismerése érdekében Tóth Bertalan idén áprilisban bírósági végrehajtást kezdeményezett az EM ellen. Így a végrehajtó akár karhatalommal is kihozathatja a minisztériumból a szükséges iratokat. A szaktárca viszont pert indított az eljárással szemben. Megismételt érvelésük szerint a kitakarásokat semmi sem tiltja, ebbéli jogukat senki sem vitatja. A BKKB szerint ugyanakkor ez most nem indokolta az iratok kitakarását, mivel arról az adatkiadási per alatt kell dönteni."Jószerivel csak a névelők látszanak" - Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű kitakarásokkal tarkított iratai ügyébenA legfőbb ügyész szerint helyes, hogy nem vizsgálja a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlása Mészáros Lőrincnek előnyös, de gyanús elemeit- fogalmazott az ítélet kapcsán lapunknak Tóth Bertalan. A frakcióvezető egyszersmind felszólította Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy adja ki a bíróság által megítélt adatokat és ne takargassa tovább a Fidesz-kormány korábbi bűnös, zavaros ügyeit. Kapcsolódó megkeresésünkre lapzártánkig az EM-től nem érkezett válasz, de szakértők fellebbezésre számítanak.Végrehajtási eljárás indult az Energiaügyi Minisztérium ellen a Mészáros-ügy miattVan még egy ötmilliárd forintos rejtély a Mátrai Erőmű és Mészáros-féle ügylet körül
|
Döntött a bíróság, akár karhatalommal is ki lehet hozni az Energiaügyi Minisztériumból a Mátrai Erőmű aktáit
|
Kitakarások nélkül.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3305306_matrai-eromu-felvasarlas-kitakart-iratok-vegrehajtas-mvm
|
2025-12-17 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Terror Háza Múzeumot is működtető alapítvány nem titkolhatja tovább, mire költötte az államtól kapott vagyont. Az ítélet szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nem szívesség, hanem jog, és azt sem kormányközeli alapítványok, sem más szervek nem írhatják felül - derült ki az MSZP lapunkhoz eljuttatott közleményéből amelyben összefoglalták a párt frakcióvezetője, Tóth Bertalan által indított per lényegét.A szocialista politikus, országgyűlési képviselő azután fordult bírósághoz, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány - élén Lánczi András kuratóriumi elnökkel, valamint többek között Schmidt Mária kuratóriumi taggal - nem volt hajlandó kiadni, milyen szerződések, szabályzatok és döntések mentén használta fel az alapítványi vagyont. - A közpénz és a közfeladat nem magánügy, és ezt semmilyen jogértelmezéssel nem lehet kijátszani. Az alapítvány tévesen próbált a "döntés-előkészítő adatokra" hivatkozni, és nem igazolta, hogy bármelyik irat kiadása veszélyeztetné a működését - emelte ki a bíróság: Közérdekű adatok elzárása kivétel, nem szabály, és csak indokolt esetben fogadható el.Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd forint közpénzből újíthat fel állami ajándékként kapott budai villákatA Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete azt is rögzíti, hogy az állami vagyon útja nyilvános kell legyen, ezért a Lánczi András vezette kuratóriumnak ki kell adnia a 2021. május 28. és 2025. március 11. között keletkezett szerződések lényeges adatait, az alapítvány belső szabályzatait és kuratóriumi jegyzőkönyveket, a személyes adatok kitakarásával. - A döntés egyúttal világos üzenet minden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak: közpénzt csak közcélra lehet használni, felhasználását a nyilvánosság előtt nem lehet titkolni - hívta fel a figyelmet az ellenzéki párt.Schmidt Mária azt javasolja, hogy vegyék el az állami támogatást és az ingatlanvagyont is a Magyar Tudományos AkadémiátólSzájer József visszatérMilliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt
|
Pert vesztett a Terror Házát működtető alapítvány, Schmidt Mária és Lánczi András nem titkolhatja tovább, mire költött közpénzt
|
Lánczi András kuratóriumi elnök, valamint Schmidt Mária főigazgató mint kuratóriumi tag is köteles kiadni a személyes adatok elfedésével csaknem négy év szerződéseinek lényeges adatait, a belső szabályzatokat, kuratóriumi jegyzőkönyveket.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3304703_toth-bertalan-mszp-pernyertesseg-schmidt-maria-kozep-es-kelet-europai-tortenelem-es-tarsadalom-kutatasaert-kozalapitvany-allami-vagyon-kozpenzek-kozerdeku-adatok-lanczi-andras
|
2025-12-11 15:31:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A Rákóczi Szövetség jövőre is 11, de legalább 7 ezer db iskolatáskát oszthat szét azok között, akik magyar iskolába íratják a gyerekeiket Szlovákiában, Romániában és Szerbiában. A főként magyar adófizetői pénzből működő szervezetnek ezúttal is a szlovákiai magyar politikus, Csenger Tibor (Magyar Szövetség) érdekeltsége, a Mira Office szállíthatja le a táskákat.11 000 darab új iskolatáska beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Rákóczi Szövetség október végén. A szervezet minimum 23 literes, fele-fele arányban fiús illetve lányos, tartós, erős anyagból készült, gerincbarát, több ponton állítható, puha vállpántokkal, valamint 3 nagy cipzáras rekesszel és fényvisszaverő elemekkel felszerelt táskához keresett beszállítót. A szövetség ugyanakkor leszögezte, hogy a megadott keretmennyiség 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget.Bár a leírásban erről nem esik szó, a táskákat, ahogy korábban minden évben, vélhetően ezúttal is a külhoni magyar iskolák kapják azért, hogy "a tanítók ezzel is köszönthessék a beíratott gyermekeket, és megköszönhessék a szülők felelős döntését, amiért hitet tettek a magyar nyelv és kultúra továbbadásáért, fennmaradásáért".Vagyis a táskákat azoknak a diákoknak adják ingyen, akik magyar iskolákban kezdik meg a tanévet.Érdekesség, hogy idén egy magyar település, Kisvárda is szerepel a listán, mint lehetséges helyszín.A felhívásra ezúttal is egyedül a szlovák Mira Office s.r.o. jelentkezett, amely 198 000 euróért (kb. 76 millió forintért) vállalta a munkát. Ez az összeg nagyjából megegyezik a tavalyival, ami akkor is a nyertes ajánlat volt.A társaság résztulajdonosa/vezetője Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke (Magyar Szövetség). A vállalkozóból lett politikus érdekeltsége nem először húzza be a Rákóczi Szövetség tenderét: az elmúlt években csak ők tudtak nyerni az iskolatáskákra kiírt közbeszerzési eljárásokon. A cég ennek köszönhetően a szervezettől összességében már több száz millió forint megbízást kapott.Közpénzmilliárdokból költekeznekA Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult, célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása, legyen szó iskolabuszról, a magyar iskolák népszerűsítéséről, táborokról vagy épp a nemzeti összetartozás érzésének megőrzéséről az itthon és külföldön élő magyarok között.Ahogy arra a Telex rámutatott, a szövetségnek tavaly csak 2,3 millió forint saját árbevétele volt. Ellenbena magyar kormánytól 3,2 milliárd forint támogatást kaptak,14 millió forint támogatásuk volt önkormányzatoktól, 1 százalékos felajánlásokból 4 millió forintot kaptak, 208 millió forintot pedig magánszemélyektől és cégektől - például a Mol és Mészáros Lőrinc alapítványa is támogatta őket.Hogy a Rákóczi Szövetség mennyire van jóban a kormánnyal, jól mutatja, hogy szeptemberben a Rákóczi Táborban tartották az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubjának első "edzőtáborát". A sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontnak 2019 márciusa óta "a Magyar Kormány jóvoltából" a Rákóczi Szövetség a tulajdonosa és üzemeltetője. Az ingatlan megvásárlására 2018-ban 762 millió forintot kaptak a magyar államtól, a felújításra pedig 1,85 milliárd forintot.Az pedig tavaly nyáron derült ki, hogy egy 50 szobás, 4 csillagos szállodát is építenek nettó 3,8 milliárd forintért:Katus Eszter
|
Állami pénzből oszt iskolatáskát a határon túli magyaroknak a Fidesz-közeli szervezet
|
A Rákóczi Szövetség éves szinten milliárdokat kap a magyar kormánytól. Az ő létesítményükben tartották a Harcosok Klubja "edzőtáborát" is.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/15/allami-penzbol-oszt-iskolataskat-a-hataron-tuli-magyaroknak-a-fidesz-kozeli-szervezet
|
2025-12-15 13:38:09
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. a MÁV tenderének egyik részében 3,97, míg a V-Híd Network Kft. 6,18 milliárdos ajánlatot adott. Előbbiek Homlok Zsolt érdekeltségébe, utóbbi Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. Nem ez az első eset, hogy Mészáros exvejének cégei jóval olcsóbban vállalták (volna) a munkát, mint volt apósának cégei.Alállomások tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt. július elején. A cél a vontatási energiaellátás fejlesztése, az erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése, valamint a szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése.A tendert 3 részre osztották:1-es vonal: Kimle, Tatabánya alállomások,80-as vonal: Füzesabony, Nyékládháza alállomások,40-es vonal: Szabadegyháza alállomás.Ahogy azt november végén megírtuk, a tender második és harmadik szakaszát A Homlok-testvérek érdekeltségébe tartozó Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és Vasútvillamosító Kft. nyerte. A 80-as vonalra (a becsült 6,9 milliárdhoz képest) nettó 4 778 367 728, míg a 40-es vonalra nettó (a becsült 2,8 milliárdhoz képest) 1 876 535 664 forintos ajánlatot adtak. Mivel senki nem tudott náluk olcsóbb lenni, a Homlok-érdekeltségek lettek a befutók.Az 1. részben viszont akkor még nem hirdettek eredményt, ugyanis az egyik ajánlattevő, a MaxicontRail Kft. megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A cég szerint az ajánlatkérő nem bizonyosodott meg teljes körűen az előírt alkalmassági követelmények teljesítéséről. Emiatt kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, és semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárás 1. része vonatkozásában az eljárást lezáró döntését, valamint az ezt követően meghozott valamennyi döntését.Most azonban kiderült, hogy a MaxicontRail Kft. visszavonta a jogorvoslati kérelmet, így a Közbeszerzési Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást.A V-Híd Kft. túl drága lett volnaMivel jogi akadálya már nem volt, a MÁV eredményt hirdetett az első rész tekintetében is. A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.- Vasútvillamosító Kft. párosa 3,97, a MaxicontRail 4,43, míg a V-Híd Network Kft. (a V-Híd Építő Zrt. egyik leányvállalata) 6,18 milliárdos ajánlatot adott.Vagyis Mészárosék cége másfélszer drágábban vállalta volna a munkát, mint Mészáros exvejének a cége.A legkedvezőbb ajánlattal így Homlokék nyertek.Arra, hogy Mészáros Lőrinc exvejének cégei jóval olcsóbban dolgoztak (volna), mint Mészáros cégei, már korábban is volt példa. A legismertebb az az eljárás, amely miatt a Homlok Építőipari Kft.-t megbírságolta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt, és amit végül a V-Híd Építő Zrt. nyert el. Akkor a Homlok-cég nettó 18,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a V-Híd 35,4 milliárdos ajánlattal lett végül befutó.Kapaszkodnak a Homlok-cégekAmióta a felcsúti milliárdos lányával elváltak útjai, nem megy túl jól Homlok Zsolt cégeinek: a Homlok Építő Zrt. és a Homlok Építőipari Kft. is csődbe ment. Hogy sikerül-e talpra állítani valahogy a cégeket, majd kiderül.Homlok egyéb érdekeltségei viszont úgy tűnik, levegőhöz juthatnak. Nemrég írtuk meg, hogy a MÁV közbeszerzési eljárást írt ki a Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére, és hogy a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1,9 milliárd forint értékben.Ennek a cégnek az ügyvezetője szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, míg a cég tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o. A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. végső tulajdonosa ugyanakkor a finmag.cz szerint nem más, mint Homlok Zsolt.A 3 fős Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t pedig 2023-ban alapították, tulajdonosa Homlok Tibor. A cégnek az elmúlt két évben nem volt bevétele, csak veszteséget termelt.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Másfélszer drágábban dolgozott volna Mészárosék cége, mint Mészáros exvejének cége
|
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. párosa a MÁV alállomások tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét nyerte el
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/16/masfelszer-dragabban-dolgozott-volna-meszarosek-cege-mint-meszaros-exvejenek-cege
|
2025-12-16 12:09:19
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint 60 százalékkal drágult a legutóbbi közbeszerzéshez képest a bajai elkerülő. Az utat 2007-ben már a szocialisták is megígérték, kormányhatározatban is szerepel. 2022-ben Lázár János állította le a munkát, Zsigó Róbert most újra megígérte az építkezést.Megtörtént az első kapavágás! - 2022-ben a választások előtt így harangozta be Zsigó Róbert kormánypárti politikus a bajai elkerülő építését. Aztán a Fidesz újabb kétharmados győzelme után Lázár János elővette a törlő ceruzáját, az akkori közbeszerzés eredménye azt lett: "Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.""Megvan a pénz a déli elkerülő megépítésére. A Kormány- a keddi döntésével- biztosította a több mint 18 milliárd forintot az út megvalósításához! Mi eddig is, ezután is az itt élő emberekért dolgozunk!" - ismét Zsigó Róberttől származó idézet, amit az odalán tett közzé. Az elkerülőre a közbeszerzést még augusztusban írták ki. A közbeszerzés feltételes, ami azt jelenti, "Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételesen indította meg. Erre és a Kbt. 135. § (12) bekezdésére tekintettel a jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: Szerződés), - amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a Szerződést aláírásukkal ellátták - a pénzügyi fedezetét biztosító kormányhatározat alapján biztosított forrás rendelkezésre állását követő 15. napon lép hatályba".A kormányrendelet megjelent, a közbeszerzés elvileg eredményes.Durva drágulás, gigainfláció az építőiparbanA 2022-es közbeszerzési eljárást (EKR001716162021) az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. nyerte volna, 8 358 240 895 forintos ajánlattal. A projekt magában foglalta a kiviteli tervek elkészítését, szükség esetén az építési engedély módosítását, valamint a kivitelezést. A beruházás részeként mintegy 3,93 km hosszú, 2×1 sávos főút épült volna, továbbá kapcsolódó összekötő és bekötőutak, három körforgalmú csomópont, szervizutak, kerékpárutak és gyalog-kerékpárutak, autóbusz-megállók, tengelysúlymérő helyek, valamint közmű-kiváltások és vízfolyás-keresztezések.A 2025-ös közbeszerzést a Soltút Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft. nyerte, nettó 13 480 287 773 forintos ajánlattal. A közbeszerzés tárgya a Baja déli elkerülő út és a Baja 5501. jelű út - Nagy István utca csomópont kivitelezése, valamint a kapcsolódó útszakaszok felújítása volt. A projekt keretében egy mintegy 4 km hosszú, új nyomvonalon vezetett, 2×1 sávos országos közút épül meg, továbbá közel 0,8 km meglévő országos közút felújítása, 3 egysávos és 1 többsávos körforgalmú csomópont, szervizutak, kerékpárutak és gyalog-kerékpárutak létesítése. A nyertes vállalkozó feladata a kiviteli tervek elkészítése és az építés alatti zajvédelmi mérések elvégzése is.Magyar Közlöny 2021. évi 73. szám - Az 51. számú főút, Baja déli elkerülő szakasz megvalósítása.Magyar Közlöny 2023. évi 112. szám - 51. sz. főút Baja déli elkerülő - országhatár közötti szakaszának 2×2 sávossá fejlesztésének előkészítéseHivatalos Értesítő 2024. évi 59. szám - Déli elkerülő út megvalósítására vonatkozó koncepció meghatározásaA Kormány 1547/2025. (XII. 11.) Korm. határozata a Baja déli elkerülő út és kapcsolódó létesítmények megvalósításához szükséges intézkedésekről - az 1. pontban meghatározott feladat finanszírozása érdekében 7 500 000 000 forint többletforrás biztosításáról a 2026. évben5 milliárd forinttal - 61 százalékkal - drágább lett a projekt 3-4 év alatt, aminek csak részben lehet magyarázata, hogy többsávos körforgalom is épül, valamint az 5501-es út átépítése + felújítása (kb. 0,8 km hosszan) is szerepel benne. Az építőipari infláció erre az időszakra 21 százalék. Ha a beruházás ára 2021-ben 8,36 milliárd forint volt (pl. Baja déli elkerülő 2022-es legalacsonyabb ajánlat), akkor az inflációval korrigált 2025-ös ár 10,1 milliárd forint lenne.Zsigó Róbert 2007-ben azt kérdezte az akkori szocialista kormánytól, hogy "évek óta húzódik az 51. sz. főút Baját elkerülő északi és déli szakaszainak megépítése. Bajának és a térségnek gazdasági és közlekedési szempontból is fontos az elkerülő utak megépülése", "Mi akadályozta Önt (Önöket) eddig abban, hogy az elkerülő úttal kapcsolatos ígéreteit betartsa?".A válasz akkor Kóka Jánostól azt volt, hogy "a bajai elkerülő utak rendszerének még hátra lévő építési ütemei közül az egyik legindokoltabb az észak-keleti elkerülő szakasz, amely a 2008-ig megindítandó célok között az ún. Akciótervet meghatározó külön kormányhatározat mellékletében szerepel".18 évvel később a bajaiak várják, mi lesz az elkerülővel. Akcióterv, közbeszerzés, ígéret már korábban is volt, ahogy kormányhatározat is. Ami biztos, most megint választás lesz.Segesvári CsabaCímlapkép: Zsigó Róbert 2022-ben, forrás a politikus Facebook oldala
|
Megint megígérték, az előző választás óta 5,3 milliárd forinttal drágult a bajai elkerülő
|
Több mint 60 százalékkal drágult a 2022-es közbeszerzés óta az először 2007-ben megígért útépítés.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/17/megint-megigertek-az-elozo-valasztas-ota-53-milliard-forinttal-dragult-a-bajai-elkerulo
|
2025-12-17 09:39:28
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Január legelején írhatja ki a magyar állam areptéri gyorsvasútépítésére a koncessziót - tudta meg a Telex. Háttérbeszélgetéseink alapján a részvételi jelentkezésre egy hónapos határidő várható, ami után a folyamatot irányító Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a három legjobb ajánlatot tevő céggel vagy konzorciummal kezdené meg a céltárgyalásokat. Ha ezekre nagyjából két hónapot számolunk, akkor vagy éppen a 2026-os választások előtt, vagy közvetlenül utána születhet döntés.A projekten dolgozó hazai állami intézmények (leginkább az NGM, emellett például az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Közlekedési Felügyelet Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztálya, a HungaroControl és a HungaroMet) munkájára rálátó forrásaink szerint ugyanakkor attól nem tart az előkészítő csapat, hogy bármilyen választási eredmény alapjaiban változtatná meg a projektet. Ez ugyanis egy, már a Kádár-korszakban elhatározott, azóta is húzódó fejlesztés, ami minden nagy világvárosban szükséges, és most végre meg is valósulhat. Ráadásul - véleményük szerint - úgy, hogy állami pénzbe eleinte nem fáj az egész, aligha ágál majd bármilyen politikai erő ellene.Ez a mondat természetesen több oldalról is megkérdőjelezhető. Ott van például az, hogy a Tisza párttól annak hatalomra kerülése esetén - Magyar Péter kommunikációja alapján - számítani lehet az ehhez hasonló konstrukcióknak minimum a felülvizsgálatára, ebben nyilván nem lényegtelen az sem, ki lesz a befutó a tárgyaláson. Egy másik lehetséges kritika lehet, hogy amennyiben valóban egy kiszámíthatóan jó és jövedelmező projektről van szó, akkor miért nem maga az állam valósítja meg, miért adná ki egy magánszereplőnek.Háttérbeszélgetéseink során hallottunk ugyanakkor olyan forgatókönyvről is, amelyben még nem teljesen kizárt, hogy az állam végül mégis rak pénzt a fejlesztésbe. Ezt úgy kellene elképzelni, hogy a céltárgyalások során a magyar állam valamely entitása kisebbségi és határozottan csak pénzügyi befektetőként, nagyjából 10-20 százalékkal beszállna a projektbe. Állítólag a gyorsvasút megépítése a nemzetközi magánbankok által is szívesen finanszírozott projekttípus. Ha pedig ezt lefordítjuk erre a beruházásra, és végül tényleg benne is lesz az állam, vélhetően nem lesz szükség magyar állami (például eximes) vagy kínai hitelekre a finanszírozáshoz.A december 10-ikormányinfónGulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasutat koncessziós formában fejlesztik majd. A témában már akkor írtunk egyrészletesebb cikket, amiben igyekeztünk rögzíteni, mit tudunk a várható konstrukcióról, és mik a felmerülő fontosabb kérdések. Az elmúlt napokban több további részletet tudtunk meg a várható nagy projektről, most ezeket foglaljuk össze. A témára rálátó szereplőkkel folytatott beszélgetéseink alapjána hazai jogszabályok által engedélyezett maximális, azaz 35 éves időszak állna a koncessziós társaság rendelkezésére, hogy megtérüljön számára a beruházás.Úgy tudjuk, a 35 év nem a működtetésre, hanem a megépítés kezdetétől a magánműködtetés végéig tart. Vagyis ha valaki 2026 júniusában megkezdi az építkezést, azt 2030 júniusában befejezi, és megindulhat a forgalom, akkor 2061 júniusáig lehet a koncessziós cégnek bevétele. Jogilag már az átadás után is az állam tulajdona lesz a pálya, de a példánk szerinti 31 évben (2030 és 2061 között) a magántársaság kétféle bevételre lesz jogosult:a pályán ugyanúgy a MÁV vonatai közlekednének, ráadásul az állomás majd illeszkedik is az országos gerinchálózatba, de a koncessziós társaság pályahasználati díjat szedhet a MÁV-tól;és őt illetné a "platform fee," vagyis az emelt jegyár (nagyjából 4000 forint a kezdeti elképzelések szerint) azoknak, akik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre belépnek.Úgy tudjuk tehát, a jelenlegi tervek szerint a koncessziós társaság nem kapna rendelkezésre állási pénzt vagy bármilyen építési ellentételezést, pusztán azért nem fizet neki senki, hogy elvégzi, amit vállal. Ehelyett minden bevétele abból a vonal működtetéséből származhat.Laikusként erről számolni elég bátor vállalkozás lenne, hiszen például nem ismerjük a beruházás költségeit, a leendő pályahasználati díjat, a jövő inflációját, jegyár-indexálását. Az viszont adhat némi viszonyítási alapot, hogy korábban azt lehetett hallani, a tervekben napi 33 ezer utas szerepel. Ez évente mintegy 12 millió utast jelentene, vagyis jelenlegi áron az összesített éves platform fee 48 milliárd forint lenne (4000 forintos jegyárral kalkulálva).A tervek szerint rendszer a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kezeli a "platform fee"-t, vagyis az utasok Budapest és Szolnok között bármikor dönthetnek úgy, hogy leszállnak a reptéri megállónál, de csak úgy tudnak majd belépni a repülőtér területére, ha lecsippantották a beléptetőkapuknál az extrajegyüket, illetve fordítva is ugyanez a rendszer él majd (ezt is ismerhetik a magyar utazók, például a London-közeli reptereken).A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2024-ben, az utolsó teljes naptári évben 17,6 millió utas volt, az idén december 9-én a reptér már elérte a 19 milliós utasszámot. Ha ebből indulunk ki, akkor 2025-ben reális a 19,5-20 millió utas, jövőre pedig már akár 22 millió utassal is lehet kalkulálni (feltételezve, hogy megmarad az utasszám intenzív növekedésének trendje).A koncessziós társaság nagy feladata tehát az lesz, hogy amikor megépíti a reptér alá beérkező vasúti pályát és a 4 vágányos pályaudvart, akkor minél több embert tudjon átterelni, rászoktatni a vasútra.Az öt év múlva reális utasszámból kiindulva valahol 40 százalékos átterelésnél jönnének be a kormányinfón bemondott tervek.A legismertebb európai városokban rengeteg utas használ kötöttpályás közlekedést a reptérről jövet vagy a reptérre menet. A jó példák között említhetők a London különböző reptereiről induló "expresszek", ilyen a Heathrow Express, a Gatwick Express, vagy a Stansted Express, a bécsi, a müncheni, vagy a berlini S-Bahn, illetve a koppenhágai, párizsi, amszterdami metrók, gyorsvasutak. Ezeknek van érdemi árelőnyük, de olykor még gyorsabbak is, mint a taxi vagy a reptéren napokig parkoltatott személyautó. A nagy távolságok és a magas díjak ellenére azért természetesen mindig vannak taxis utasok, olyanok, akikért transzfer érkezik, vagy olyanok, akik nem is a belvárosba indulnak, így nem megoldás számukra az odafelé tartó gyorsvasút. Mindezt figyelembe véve is az európai tapasztalatok alapján kedvező esetben nagyjából az utasok 35-55 százaléka távozik kötöttpályás járművel a repülőterekről, a 40 százalékos megtérülési küszöb tehát nem életszerűtlen.E sorokból kiolvasható az is, hogy egy ilyen projektnek vannak vesztesei is: Budapesten például a BKV, vagy a taxitársaságok, hiszen ha sikerül az utasok felét elterelni, az ő pénzük más szolgáltatóktól hiányozni fog.A reptéri állomás a 100a vonalba bekötött állomás lesz, vagyis minden vonat, ami Budapest és Monor között halad, bemegy majd a reptérre. Ez logikus is a vasúti szakemberek szerint, hiszen így kibővülhet a reptér vonzáskörzete. Ahogy korábban is írtuk: a terv az, hogy ne csak Magyarországról, de például Felvidék, Erdély, illetve a Vajdaság felől is észszerűbb választás legyen a budapesti felszállás és érkezés.Úgy tudjuk, az építési és közlekedési tárcát is bevonták a koncesszió tervezésébe. A cél az, hogy 5-10 percenként menjenek vonatok a főváros szíve és a reptér között. Azt külön nem feltételezi a projekt, hogy a MÁV-nak erre a relációra dedikált járműveket kell beszereznie. Inkább valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a szóban forgó időtávban a MÁV maga is tervez fejlesztéseket, amelyek a hagyományos menetrendet kiszolgáló vonatok éppúgy lehetnek, mint az itt közlekedők, de nem várható külön erre a célra teljesen új járműpark.Az állomás a földfelszín alatt lesz négy párhuzamos vágánnyal, és nem "végállomás" jellegű pályaudvar lesz, hanem amolyan circle line, vagyis a beérkező a vonatok mennek is tovább. Minderről létezett egy korábbi terv, de különböző szempontok (költségek, praktikusság, biztonság) ezt újra kell szabni. Egy ekkora projektet nem lehet úgy megvalósítani, hogy az valóban az utasokhoz közel menjen, de ne érintse a jelenlegi infrastruktúrát, ígynagyon sok mindent át kell építeni, ami részben a koncessziós társaság, részben az állam feladata lesz.Ezek nem elhanyagolható tételek, ráadásul a beruházási helyszínen speciális biztonsági követelményekre, radarokra, talajvízre, mocsaras földfelszínre egyaránt figyelni kell - értesültünk a vasúti szakmából. A jelentkező cégek felé elvárás lesz, hogy megfelelő szakértelemmel kezeljék ezeket az adottságokat. Vannak erre jó példák, mint a nehéz terepviszonyok közé épült amszterdami Schipholé: itt az egész reptéri rendszer a tengerszint alatt található, és állítólag annyira ki van téve az áradások kockázatának, hogy ha fél napig áramszünet lenne, akkor az egész repteret elönthené a gátakkal és szivattyúkkal távol tartott tengervíz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az amszterdami reptér állandó veszélyben lenne, még a legszélsőségesebb időjárásra és a teljes áramkimaradásra is többszörösen biztosított tartalék áramellátási és vízelvezetési megoldások vannak - ebből világos, hogy még a legspeciálisabb terepviszonyok jelentette kihívások is kezelhetők.Az ördög természetesen ennél a fejlesztésnél is a részletekben rejlik, például abban, hogy mi az a matek, amivel a koncessziós társaságoknak megéri vállalni a kockázatot. Mint értesültünk, ezek a fontos elemek majd az ajánlatokon és a céltárgyalásokon múlnak, de tény, hogy globálisan is viszonylag kevés ilyen vasúti koncesszió van. Díjszedős autópályáknál - ahol a fejlesztő stabilan számíthat egy már megfelelő forgalommal - sokkal jellemzőbb ez a megoldás.Ugyanakkor a nagy európai repülőtereken az utasok hatalmas tömegei a drága taxi, vagy a feláras reptéri busz, vasút között választhatnak. A feláras alatt azt értjük, hogy az ország más területein a hasonló hosszúságú vasúti- és buszutak jegyei nem kerülnek annyiba, de az utasok a még drágább opciók helyett ezt az adottságot elfogadják - ebben mindenképp reménykedhet az, aki elnyeri majd a lehetőséget.Úgy tudjuk, az állam olyan indulókat szeretne, akik nemcsak a kockázatokat látják, hanem az üzleti lehetőséget is. Ha pedig hamar elkészül a kényelmes és gyors vasút, akkor az államot az biztosan nem zavarja, ha a koncessziós társaság azért keres jól, mert valóban sokan használják a szolgáltatást. A koncessziónak egyébként olyan uniós szabályoknak is meg kell felelnie, amik azért korlátozzák, hogy mennyire járhat jól a koncesszor.Eddig alapvetően az államról és a pályázaton elinduló magánkonzorciumokról beszéltünk, de valójában a részben állami, részben a francia Vinci tulajdonában levő Budapest Airport is érintett, hiszen neki kifejezetten érdeke az üzleti volumene növelése, amit a vasút elősegíthet. Ebből a gondolatból eléggé adja magát, hogy a francia cég indulására lehet számítani, főleg miután a társaság Prágában is elindult egy ehhez hasonló tenderen, amin rajta kívül egy török és egy osztrák cég versenyez. Nekünk a háttérben azt mondták, hogy itthon is francia, spanyol, osztrák, török érdeklődőre számítanak a kiírók, bár ez egyelőre bevallottan csak találgatás.Korábban felmerült a reptéri vasút kínai építése is, de ez még akkor volt, amikor az egészet a Kínával kötött nagyobb csomag részeként harangozták be, ez a verzió pediglekerült az asztalról. Mint hallottuk, nem zárható ki, hogy ezek után is lesz kínai induló, de azért a hasonló európai tendereken a kínai (részben állami) építőipari cégek felbukkanása kevésbé jellemző, ők az államközi szerződésekkel megalapozott, sokszor kínai hitelből megvalósított beruházásokat kedvelik inkább.
|
Megtudtuk a reptéri vasúti koncesszió részleteit: még a választások előtt kiválaszthatják a győztes magáncéget
|
A vasúti szakmában nagyon sok kérdés fogalmazódott meg az év végén bejelentett reptéri gyorsvasúti koncesszióról. A Telexhez sok újabb részlet jutott el: kiderült, miből keresne pénzt a koncesszor, és hogy nézne ki a gyakorlatban a vonal működése.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/24/mav-repteri-gyorsvasut-koncesszio-ngm-ekm
|
2025-12-24 06:56:23
| true
| null | null |
Telex
|
Utánanéztük annak, hogy mely állami hivatalok a legnotóriusabb adattitkolók: nem teljesítik az adatigényléseket, de a fővárosban sikeresen perelhetők közérdekű adatok kiadása érdekében. A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2020 óta 245 alkalommal vesztett az állam közérdekű adatperekben első fokon. Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt valamilyen közadatperben alperes.2020 eleje és 2024 vége között évi 70-85 per indult valamilyen állami szerv ellen közérdekű adatok kiadása miatt, 2025-ben azonban csak október végéig 120 ilyen ügy került a bíróságra csak a fővárosban. Ez durván másfélszeres növekedést jelent, ráadásul 12 hónap helyett mindössze 10 hónap alatt. Tehát idén vagy ennyivel többször titkoltak közérdekű adatokat az állami szervek, vagy ennyivel gyakrabban indítottak pert az adatigénylők az őket érdeklő adatokért.Sajnos hosszú évek óta bevett gyakorlat az állami szervek részéről, hogy közérdekű adatokat titkolnak el, pedig azok a törvény szerint a nyilvánosságra (magyarán a népre, az adófizetőkre, a lakosságra) tartoznak. Az Átlátszó is rendszeresen kér ki közérdekű adatokat, de nagyon gyakran előfordul, hogy a különböző minisztériumok és hivatalok üzleti titokra, döntéselőkészítésre vagy más abszurd indokra hivatkozva megtagadják az adatok kiadását, ezért a bírósághoz kell fordulnunk, hogy megkapjuk azokat.A saját tapasztalataink mellett szerettük volna látni a nagyobb képet is, ezért közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől, hogy 2020. január 1. és 2025. október 28. között közérdekű adatperekben, éves bontásban alperesenkéntKi volt az alperesMennyi keresetet nyújtottak be az egyes alperesekkel szembenHány perben kötelezték adatkiadásra az egyes alpereseketMeddig tartott a per elsőfokonHány esetben fellebbeztek az alperesek az elsőfokú döntés ellenAz Ítélőtábla hány esetben kötelezte a fellebbezés ellenére az alperest adatkiadásraMeddig tartott a másodfokú eljárás, azaz mikor érkezett be a fellebbezés és mikor hozta meg az érdemi jogerős határozatot az ÍtélőtáblaA Fővárosi Törvényszék válaszában közölte, hogy az 5., a 6. és a 7. kérdésünkre való válaszadást megtagadja, mert "ezek az adatok nem állapíthatók meg a lajstromadatokból. A kért adatok kizárólag az ügyiratokban állnak a bíróság rendelkezésére, így a feltett kérdések megválaszolásához az adott időszakban a Fővárosi Törvényszéken folyamatban volt 245 közérdekű adat kiadása iránti peres eljárás egyenkénti vizsgálata lenne szükséges".A többi kérdésünket azonban két táblázattal válaszolta meg a Törvényszék: az 1. és 2. kérdésünkre ezzel az adatsorral, a 3. és 4. kérdésünkre pedig ezzel a másik összesítéssel adtak választ. A táblázatokból kiderül, hogy2020 eleje óta 245 alkalommal vesztett az állam valamelyik szerve első fokon közérdekű adatperekben: 184 esetben teljesen, 61 ügyben pedig részlegesen.Ez mutatja azt, hogy mennyire (nem) hajlandó komolyan venni az állam a saját Alaptörvényét és mennyire (nem) biztosítja a közintézmények átláthatóságát, valamint a közérdekű adatok elérését.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Legtöbbször a Nemzeti Népegészségügyi Központ (22 ügy), az Építési és Közlekedési Minisztérium (18 ügy) és az Igazságügyi Minisztérium (szintén 18 ügy) volt alperes valamilyen közadatperben az elmúlt években.De a 10 vagy annál több közadatperben érintett alperesek listáján előkelő helyen szerepel a Külügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és a Kúria is: mindegyiküknek 17 ilyen ügye került a bíróságra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság 16, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 14, a (már megszűnt) Emberi Erőforrások Minisztériuma és a MÁV 13-13, a Honvédelmi Minisztérium 12, a Miniszterelnökség és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 11-11, a Közigazgatási Minisztérium és az Államkincstár pedig 10-10 közadatperben állt alperesként a bíróság elé 2020 óta.A Fővárosi Törvényszéktől kapott táblázatokból jól látszik az is, hogyidén a korábbi évekhez képest nagyjából másfélszeresére nőtt a közadatperek száma.2020 eleje és 2024 vége között ugyanis évente átlagosan 73-85 ilyen ügy került a bíróság elé, idén azonban már október végéig 120 per indult közérdekű adatokért valamilyen állami szerv ellen.A növekedés a Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztérium és a tárca által irányított MÁV esetében szépen látszik: a minisztérium ellen tavaly egész évben 5, idén viszont csak október végéig már 11 közadatper indult; a MÁV ellen pedig tavaly 3, idén október végéig azonban már 7 eljárás indult közérdekű adatokért. Hasonló növekedés látható a Navracsics Tibor irányítása alatt működő Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál is: a tárca ellen 2024-ben 3, idén október végéig viszont már 7 közadatper indult.Elgondolkodtató az az adatsor is, amely a közadatperekben született elsőfokú ítéleteket mutatja be. Eszerint ugyanis az alperes állami szerveket az ellenük indított adatperekben minden esetben teljesen vagy részlegesen elmarasztalták, vagyis az összes ügyben a közérdekű adatok legalább részleges kiadására kötelezte őket a bíróság.2020-ban 21 teljesen és 7 részlegesen elmarasztaló,2021-ben 20 teljesen és 9 részlegesen elmarasztaló,2022-ben 29 teljesen és 5 részlegesen,2023-ban 31 teljesen és 13 részlegesen,2024-ben 30 teljesen és 12 részlegesen,2025-ben (október végéig) 53 teljesen és 15 részlegesen elmarasztaló elsőfokú ítélet született az állami szervek ellen a közadatperekben.A negyedik ábrán az látható, hogy örvendetes módon sokat rövidült a közadatos bírósági eljárások hossza az évek során, tehátma már sokkal gyorsabban megszületik az elsőfokú ítélet egy közadatperben, mint öt évvel ezelőtt.2020-ban 27 eljárásból mindössze 1 zárult le 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 8 eljárás 3-6 hónapig tartott, de 13 ügy fél-egy évig húzódott, 5 eljárás pedig egy évnél is tovább tartott. Ezzel szemben viszont idén 63 közadatper zárult le elsőfokon 3 hónapnál rövidebb idő alatt, 4 eljárás tartott 3-6 hónapig, és csupán 1 ügy húzódott el fél-egy évig.Ez mindenképpen pozitív fejlemény, hiszen a folyton változó közéletben, a napi információrengetegben sokat számít az időfaktor: az információk minél hamarabbi nyilvánosságra kerülése.Összességében tehát az látszik a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatsorokból, hogy bizonyos minisztériumok és állami szervek inkább rendszeresen bíróságra járkálnak ahelyett, hogy a magyar törvényeknek eleget téve közzétennék a közérdekű adatokat. Viszont hiába pereskednek, mert a bíróság kötelezi őket az adatok kiadására, így az eljárások csak időhúzásra jók, de arra sem a végletekig, hiszen a közadatperes ügyek hossza jelentősen csökkent az elmúlt években.Szöveg: Erdélyi Katalin - Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)
|
2020 óta 245 alkalommal vesztett az állam közérdekű adatperekben elsőfokon
|
Lázár János, Pintér Sándor, Szijjártó Péter és Tuzson Bence tárcája is toplistás a közadatokért legtöbbször perelt állami szervek összesítésében, idén a korábbi
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/adat/2025/12/18/2020-ota-245-alkalommal-vesztett-az-allam-kozerdeku-adatperekben-elsofokon
|
2025-12-18 09:41:04
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A helyi építési szabályzat nem engedi, hogy erdő besorolású területen építkezzenek. Lázár János batidai vadászháza mellett mégis épült egy teniszpálya 2022-ben. De ez az erdő nem a vadászházat tulajdonló, szintén Lázár érdekeltségébe tartozó cég területe, tulajdona, hanem személyesen Lázár János magánemberé. A minisztert hiába kerestük az ügyben.Kintről nem lehet látni, de van egy érdekesség a batidai vadászház közelében - írta az Átlátszónak olvasónk. Majd elárulta: a műholdképen is jól látszik, hogy egy teniszpályát rejt a vadászház melletti erdő. Az önmagában nem érdekes, hogy teniszpálya épül egy vadászház mellett, sőt, örömteli, hogy a vadászok szeretnek sportolni.Ami a történetet mégis érdekesé teszi, hogy a vadászház Lázár Jánoshoz köthető, a teniszpálya pedig olyan helyen épült, ahová elvileg tilos építkezni. Az értesüléssel kapcsolatban, több hatóságot, a hódmezővásárhelyi önkormányzatot, és végül az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül magát Lázár Jánost is megkerestük.2020 után épült teniszpálya Lázár erdejébenA Google műholdképei alapján a teniszpálya 2020-ban még nem volt a vadászház mellett, 2021-ben és 2022-ben a helye, vagyis egy téglalap már megjelent. Az elkészült pálya a 2023-as műholdképen azonosítható.A geoshop.hu adatai azt mutatják, hogy a teniszpálya nem a szintén Lázár érdekeltségébe tartozó Grosswiese Befektetési Zrt. által tulajdonolt vadászház területén, hanem a szomszédos földön helyezkedik el. A tulajdoni lap szerint a terület 2016 óta Lázár János magánemberé. Az új típusú tulajdoni lap azt is felsorolja, hogy a földterületen van szántó, erdő, legelő és úgynevezett "kivett / vízállás". Azt, hogy melyik rész hova esik, a földhivatali térképről lehetett megtudni.Ezt összevetettük a műholdképpel, valamint a geoshop.hu képével, és az látszik, hogy a teniszpálya az erdő részben épült.Mit mond a törvény az erdőkről?"A 2007. évi CXXIX. törvény tartalmazza az összes termőföldre vonatkozóan a legfontosabb hasznosítási szabályokat és igen, a művelés alóli kivonás szabályait is" - írta az Átlátszónak egy földtulajdoni jogban jártas forrás. Ez alapján kérdeztük a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt, az erdészeti osztályt: "faanyagtermelő" elsődleges rendeltetésű erdőrészleten milyen tevékenységet lehet végezni, lehet-e oda építkezni, ott bármilyen építményt létrehozni.Azt írták az Átlátszónak, hogy "az erdő igénybevételi engedélytípusok (mezőgazdasági művelésbe vonás, termelésből kivonás, időleges igénybevétel, rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel) közül mindig a konkrét ügy körülményei alapján megállapított engedélytípust adjhatja ki a hatóság, így a megkeresésben szereplő példa, mint építmény, parkoló, földfelszíni tároló engedélytípusát - eljárás lefolytatása nélkül - teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani."Vagyis engedély nélkül nem lehet erdőbe építkezni.Továbbmentünk, a tulajdoni lap alapján a forrásunk úgy reagált, "ha a tulajdoni lapon és a hivatkozott erdőtérképen is erdő az adott ingatlan, vagy "b" alrészlet, az akkor biztosan erdő". Majd megjegyezte, az "Erdőtv. (2009. évi XXXVII. tv.). Ennek is érdemes a 79. §-át megnézni, hogy megtudjuk, erdő igénybevételével hogyan jöhet létre egy teniszpálya. A legfontosabb talán a csereerdősítés kérdése, ami minden erdőnél, ahol az igénybevétel egyáltalán lehetséges, ott kötelező. Azt, hogy mit lehet egy faanyagtermelő erdőben csinálni, alapvetően az adott település Helyi Építési Szabályzata, Szabályozási Terve és Településrendezési Terve dönti el".Kattints az évszámokra a csúszkán az idősoros felvételekért!Szakértőnk szerint "ha a HÉSZ megengedi, hogy teniszpálya létesüljön egy erdő övezeti besorolású ingatlanon, vagy bármilyen kivett ingatlanná alakuljon, akkor jöhet egyáltalán szóba az erdő igénybevétele, ekkor jön be az erdészeti hatóság, illetve a földhivatal (ez mind kormányhivatal) éslegfőképpen a csereerdősítés, amit olykor nagyon sok pénzzel ki lehet váltani".A vadászház Hódmezővásárhely külterületén áll, a hatályos HÉSZ azt mondja, "az "Mk" jelű övezet az általános előírások szerinti "kertes", az "Má" és "Mát" jelűek pedig az "általános" mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak". A "Mát" jelű övezetbe természeti területek tartoznak. Az övezetben kizárólag természetvédelmi igényeket szolgáló épületek, létesítmények helyezhetők el, a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %, és birtokközpont nem alakítható ki".Forrásunk úgy fogalmazott, "én azt mondom, hogy teniszpályát a hódmezővásárhelyi "Mát." besorolású övezetben a helyi HÉSZ alapján nem lehet teniszpályát létesíteni (mármint legálisan), mertaz biztosan nem természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmény".Majd úgy folytatta, "építményfüggő lenne, hogy melyik hatóságtól kellene más, természetvédelmi célú építményhez létesítési engedélyt kérni. Az erdő érintettsége miatt az erdészeti hatóság ilyen esetben biztosan kellene, mert a csereerdősítés erdő igénybevételénél kötelező. Tehát jó eséllyel egy másik, a HÉSZ-nek megfelelő létesítményt a kormányhivatalnál, mint építéshatóságnál kellene engedélyeztetni, amelybe be kellene vonni szakhatóságként az erdészeti hatóságot biztosan és a természetvédelmi hatóságot a természeti terület jelleg miatt. De a teniszpályát nem tudom ebbe a mátrixba illeszteni".Kerestük az ÉKM-n keresztül Lázár Jánost, hogy milyen engedélyek birtokában létesítette a teniszpályát az erdőben, de nem válaszolt.Egy évtizede épül-szépül a Lázár birtokAhogyan arról korábban többször hírt adtunk, Lázár János az elmúlt évtizedben folyamatosan vásárolta a batidai vadászház körüli földeket, az elmúlt években 181 millió forintot költött erre. 2018-ban még tagadta, hogy köze lenne a Grosswiese Befektetési Zrt. által tulajdonolt ingatlanhoz, de a cégen keresztül ma már 40 százalékban tulajdonosa a vadászháznak is.Ez az a kastély amúgy, amiről tavaly azt írtuk, hogy kilométerenként mintegy félmilliárd, összesen 3,3 milliárd forintot költött az állami tulajdonú Magyar Közút egy olyan négyszámjegyű mellékútra, melyen alig van forgalom. De az M43-asról éppen Lázár János batidai kastélyához vezet. A Magyar Falu programban elvégzett további útfelújítások meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban.Segesvári CsabaCímlapfotó: Átlátszó montázs
|
Elvileg tilos, mégis erdőbe épült teniszpálya Lázár János batidai vadászháza mellett
|
A helyi építési szabályzat nem engedi, hogy erdő besorolású területen építkezzenek, a miniszternek mégis sikerült.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/19/elvileg-tilos-megis-erdobe-epult-teniszpalya-lazar-janos-batidai-vadaszhaza-mellett
|
2025-12-19 10:39:37
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az állami hivatalok mellébeszélnek, amikor arról kérdezzük őket: 2022 óta mennyi támogatási előleget követeltek vissza vidéki önkormányzatoktól. A pénzvisszafizetésre felszólító Magyar Államkincstár ellen közérdekű adatpert indítottunk, a bíróság előtt a legkülönfélébb kifogásokat sorolták. Az előlegeket koordináló állami Nemzeti Fejlesztési Központ szerint nincs kész a három évvel ezelőtti elszámolás sem."Megállapításra került, hogy a fentiek szerint meghatározott időpontig nem nyújtottak be megfelelő mértékű kifizetési kérelmet, ezért kérjük, szíveskedjenek jelen tájékoztató levelünk időpontját követő 5 napon belül a fel nem használt előleget visszafizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01840043-00000000 számú számlára" - ezt a levelet kapta 2024 szeptemberében Tarnabod önkormányzata. A községnek korábban 170 millió forintos támogatási előleget utaltak. A kincstár a levélben arra hivatkozott, hogy mivel a pénzt nem használták fel, azt fizessék vissza. A Csongrád-Csanád vármegyei Szatymaznak 810 milliót kellett visszafizetni.Hadházy Ákos 2024 őszén arról posztolt, hogy "Úgy tűnik, tömegesen kéri vissza a falusi önkormányzatoktól az állam a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket". Erre a HVG-nek a Területfejlesztési Minisztérium (KTM) úgy reagált: "Az intézkedés nem jelenti a szerződéstől való elállást vagy a támogatás visszavonását, nem akadályozza sem a projektek tervezését, előrehaladását, sem a megkötött vállalkozási szerződésekkel rendelkező projektek kifizetését".Annyira nincs gond, hogy hónapok óta pereskedünk a számokértA Magyar Államkincstár levelét az Átlátszó is megkapta, így kértük tőlük a listát közérdekű adatigénylésben, miszerint mely településtől, mennyit kértek vissza 2022 óta, hiszen a kormány állítása szerint "az intézkedés pusztán a jogszabályban rögzített eljárásrend végrehajtását jelenti, amit a szerződésben minden kedvezményezett vállalt, vagyis hogy meghatározott időn belül elszámol az előleg egy részével. Azok az önkormányzatok kaptak a napokban értesítést, akik ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget." A válasz az volt: az Államkincstár nem minősül adatkezelőnek.Vagyis annak ellenére, hogy az államkincstár kiküldte a pénzvisszafizetésről szóló levelet, szerinte nem kezel erről adatot.Ezért pereltünk. Az elsőfokú eljárásban a kincstár azt állította, "közreműködő szervezet minőségében ugyan rendelkezik felhasználói jogosultsággal az uniós alapokból származó támogatásokra vonatkozó, az Európai Uniós Programok Rendszerében (EUPR) adatokkal, de önálló lekérdezéseket nem kezdeményezhet, a rendszer tulajdonosa és kezelője a Nemzeti Fejlesztési Központ."De nem tagadta le, hogy a levelet ő küldte ki. A bíróság ezért kimondta, adatkezelő, aki a levelet kiküldi. Ki kell adni az adatokat, ugyanis "a bíróság nyomatékosan súllyal rámutat, hogy az általa kiküldött levélben nyoma sincs a fenti állításának, abban semmilyen utalás nincs arra, hogy azt az alperes nem saját, hanem az Irányító Hatóság intézkedése alapján küldte ki."Másodfokon már azt állította a kincstár, "a támogató nevében eljáró alperes összegszerűen nem kért visszafizetést, hanem felhívta a kedvezményezett figyelmét jogszabályi kötelezettsége teljesítésére, amely kifizetési kérelem benyújtásával is teljesíthető." Szerintük a bíróság téved, nem kell az adatokat kiadni. De a bíróság másképp látta:"Az alperes szükségképpen birtokában van minden, a támogatási szerződések intézésével kapcsolatos adatnak. Ez egyébként abból is egyértelmű, hogy a csatolt irat szerint a saját nevében küldte ki a szerint a saját nevében küldte ki a felszólító leveleket az önkormányzatoknak, az ehhez szükséges adatokhoz pedig nyilvánvalóan valamely, általa hozzáférhető adatbázisból jutott hozzá. A felperes pedig nem kért mást, mint hogy az alperes arról adjon tájékoztatást, hogy ő maga egy megadott időszakban kinek, milyen tartalmú leveleket küldött ki".Így jogerősen nyertünk, de az államkincstár a Kúriához fordult. Ahogyan Rogán Antalék és a százmilliárdos kommunikációs költések miatt is, amiről ősszel írtunk.Három év alatt sem dolgozták fel az adatokatIdőközben a perben hivatkozott Nemzeti Fejlesztési Központtól is kértünk arra vonatkozóan adatokat, hogy mennyi támogatási előleget kértek vissza 2022 óta. Hiszen az államkincstár szerint a központ biztosan tudja. Az Átlátszónak a közadatigénylésre azt írták, "A kedvezményezettek megkezdték az előlegek visszafizetését és az elszámolások benyújtását, amelyek feldolgozása folyamatban van."Leírták, hogy az elszámolások benyújtását és az előlegfizetéseket az eljárásrend [a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] több ponton is szabályozza. Ennek egyik, szerintük releváns pontja, hogy "a 252. § meghatározza, hogy a kedvezményezettek az előleg kérelemhez szükséges likviditási tervet adott naptári évre, adott év végéig tervezik meg, míg a 256. § meghatározza, hogy az elszámolások kapcsán az önkormányzatok a rendelkezésre álló számláikat adott év október 1-ig kötelesek benyújtani."Azt is írták, hogy "tekintettel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre, az előlegek elszámolásáról és a számlák feldolgozásáról, melyek alapvetően meghatározzák a kedvezményezettek forrásegyenlegét, a fenti határidőket követően, az elszámolások feldolgozása lezárultával lehetséges pontos tájékoztatást adni."A Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) 2024. augusztus 1-jén jött létre az uniós fejlesztési projektek összehangolására. A szervezetet főigazgató vezeti, irányító szerve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Navracsics Tibor miniszter felügyelete alatt.Hogy a kérdezett 2022-es, 2023-as időszak lezárását miért nem végezték el, rejtély. Ahogy egyelőre az is, hogy a vidéket támogató kormány mennyi uniós előleget kért vissza a településektől az elmúlt 3 évben.Segesvári CsabaCímlapkép: Navracsics Tibor oldala
|
A Kúriánál kilincsel az államkincstár, hogy tovább titkolhassák, mennyi pénzt vontak vissza a vidéki önkormányzatoktól
|
Annyira nincs gond, hogy hónapok óta pereskedünk a számokért.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/12/22/a-kurianal-kilincsel-az-allamkincstar-hogy-tovabb-titkolhassak-mennyi-penzt-vontak-vissza-a-videki-onkormanyzatoktol
|
2025-12-22 10:21:10
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Felszólító levelet küldött a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság az MNB-ügyben érintett kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak, hogy adjon ki a KecsUP Híreknek egy sor olyan dokumentumot, amely kiadását korábban megtagadta -írja a KecsUP Hírek. Ha az alapítvány eleget tesz a felszólításnak, akkor korábbi vezetőségi ülések jegyzőkönyvei, előterjesztései, az alapítvány vezetőinek fizetései, valamint az ügyvédi költségeik is nyilvánosságra kerülnek.A kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól az általa üzemeltetett egyetem fejlesztésére. A pénz kis részét erre költötték, nagy részét, 127,5 milliárd forintot azonban kölcsönadtak az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek.A Matolcsy-kör irányítása alatt álló Optima abban az időszakban annyira rosszul gazdálkodott a rábízott pénzzel, hogy a nemrég közzétett korrigált jelentéseik szerint a vagyonuk 2022 és 2024 között összesen270 milliárd forintot veszített az értékéből.A kecskemétiek a 127,5 milliárdos összeget rendkívül alacsony, mindössze évi 2,5 százalékos kamattal adták kölcsön az Optimának, így az értéke egy részét az infláció miatt már elvesztette. Kérdés, hogy a maradékot mikor és hogyan tudják majd visszaszerezni attól a cégtől, ami két év alatt 270 milliárdos vagyonveszteséget szenvedett el.A kecskeméti KecsUP Hírek még tavasszal közérdekű adatigényléssel próbálta meg kikérni az NJEA vezetőségi ülésein született jegyzőkönyveket. Akkor ezt megtagadták, éscsak betekintést engedtek a dokumentumokba, amelyek nagy részét azonban kitakarták.Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója júniusban újabb közérdekűadat-igénylést küldött az egyetemi alapítványnak, amiben a jegyzőkönyveken kívül az ülések előterjesztéseit, az alapítvány dolgozóinak juttatásait, és az ügyvédek szerződési díjait is kikérte. Az alapítvány július végén válaszolt, de a jegyzőkönyveket csak jelentős kiadásokkal adták ki, a többi kérelemre pedig semmi érdemi információt nem adtak.Alter ezért a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet segítségével a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordult, amely vizsgálatot indított az ügyben. A NAIH megkérdezte az egyetemi alapítványt, hogy miért nem adták ki ezeket az adatokat, amire ők négy indokot hoztak fel:döntés megalapozását szolgáló adatok;üzleti titok;folyamatban lévő eljárások;személyes adatok védelme.A NAIH részletesen ír mindegyik szempontról, és azok közül a második és harmadik jogosságát alapvetően kérdőjelezi meg. A hatóság szerint ugyanis"nem lehet üzleti titok a közpénzre vonatkozó adat",illetve az alapítvány közérdekű adatai nem veszítik el megismerhetőségüket azzal, hogy azokat egy büntetőeljárásban is felhasználják.A döntés-előkészítésről és a személyes adatokról szóló érvek a NAIH szerint részben megállják a helyüket, de ezekre hivatkozva csak sokkal-sokkal kevesebb információt lehet kitakarni, mint amennyit az alapítvány az adatok kiadása során kitakart. A NAIH álláspontját részletesebbena KecsUP Hírek cikkébenlehet elolvasni.A hatóság ennek megfelelően arra szólította fel a Neumann János Egyetemért Alapítványt, hogy:a kitakart adatok körét vizsgálja felül, és minden egyes adatnál külön-külön igazolja, hogy milyen alapon teszi azt felismerhetetlenné;küldjék meg a korábban egyáltalán nem kiadott előterjesztéseket;adják ki az ügyvédekkel kötött szerződéseik értékét;és adják ki a közfeladatellátáshoz kapcsolódó munkakörökben lévő dolgozóik nevét, beosztását és juttatásait.Az alapítványnak tehát elvileg rengeteg olyan információt és dokumentumot meg kell majd osztania a KecsUP Hírekkel, amelyet eddig titokban tudott tartani. Amennyiben ezt nem teszik meg, a KecsUP pert indíthat ellenük.Idén nyáron a Telex is beadott egy, a KecsUPéhoz nagyon hasonló tartalmú közérdekű adatigénylést a kecskeméti egyetemi alapítványhoz. Más dokumentumok mellett mi is a vezetőségi ülések jegyzőkönyveit kértük ki, ezeket azonban ősszel csakjelentős kitakarásokkal kaptuk meg.Mivel nem akartunk a NAIH állásfoglalására várni, október 10-én a Kecskeméti Járásbíróságon közérdekű adat kiadását érintő pert indítottunk az alapítvánnyal szemben. A per jelenleg is zajlik.Ezzel párhuzamosan az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól is megpróbáltuk kikérni a vezetőségi ülések jegyzőkönyveit, és mivel nem adták ki azokat, velük szemben is pert indíottunk. Ezt a pert első, majdmásodfokon is megnyertük, így az alapítványnak több tucat, ha nem több száz, dokumentumot kell majd kiadnia a Telexnek.
|
MNB-ügy: Felszólította a hatóság a kecskeméti egyetem alapítványát, hogy adjon ki egy sor eddig eltitkolt dokumentumot
|
A KecsUP Hírek az MNB-s játszmába 127,5 milliárdos vagyonnal beszálló alapítvány vezetőségi üléseinek jegyzőkönyveit kérte ki, a NAIH szerint ezek többségét ki kell adni nekik.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/30/naih-kecskemeti-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-mnb-ugy-kecsup-hirek
|
2025-12-30 18:46:26
| true
| null | null |
Telex
|
Karácsonykor sem állt meg az élet a svájci Ultima Capital SA-nál, vagyis a Magyar Nemzeti Bank alapítványának második legnagyobb befektetésénél. December 23-án a társaságbejelentette, hogy 100 millió svájci frankos (41,7 milliárd forintos) kölcsönt kapott a Görög Nemzeti Banktól (National Bank of Greece). Az intézmény elnevezése ellenére nem jegybank, azt Bank of Greece-nek hívják Görögországban, hanem az ország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja.A hír örömteli, ugyanis arról a cégről van szó, amiről eddig leginkább rémisztő hírek érkeztek, legutóbb arról írtunk, hogy az ott előállt helyzetkis híján az egész alapítványi vagyont kezelő Optima csődjét okozta.A kölcsön 5 éves futamidejű, évi 1,5 százalékos fix kamatozású, és 2030. december 31-én jár le. Az Ultima a kölcsön összegét a meglévő magas kamatozású adósságok refinanszírozására fordítja, ami jelentősen javítja a cég kamatkiadásait, illetve cash flow helyzetétA refinanszírozás rendkívül kedvezőnek tűnik, hiszen az Optima másik érdekeltségét, a lengyelGTC SA-tnemrég 6,5 százalékon és jó sok fedezet betolásával. finanszírozták, sőt, a kötvény valós effektív költsége - beleértve a kibocsátási diszkontot is - körülbelül 7,7 százalék.Miközben a GTC refinanszírozását is gyakorlatilag egyidejűleg jelentették be a GTC vezérigazgató-váltással, a lengyel Małgorzata Czaplickát Rencz Botond váltotta, úgy az Ultima Capital SAvezérigazgatója is lemondott. Martin Vossen vezérigazgató távozásának azonban kizárólag személyes okai voltak.
|
Végre egy jó hír az MNB-alapítványról: a cég, ami majdnem csődbe vitte a vagyonkezelőt, most remek finanszírozást kapott
|
A svájci Ultima Capital SA, az MNB alapítvány fontos befektetése vezérigazgatót vált és nagyon kedvező hitelhez jutott.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/30/az-mnb-alapitvany-ultima-gtc-finanszirozas-hitel-vezerigazgato
|
2025-12-30 09:50:48
| true
| null | null |
Telex
|
Tavaly nagyjából 70 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak a Balásy Gyulához köthető cégek az RTL számításai szerint - miközben rendőrségi vizsgálat is zajlik néhány szerződés miatt. A Transparency International szerint a közpénzek útja szinte teljesen követhetetlen, így nehéz megtudni, hogy valójában mire költenek el ennyi pénzt.
|
70 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak Balásy cégei 2025-ben
|
Balásy Gyula cégei tavaly 70 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak. Néhány szerződést már a rendőrség is vizsgál.
| null | 1
|
https://rtl.hu/hirado/2026/01/02/balasy-cegek-allami-megbizas-2025
|
2026-01-02 18:50:47
| true
| null | null |
Rtl.hu
|
Zárolta a Budapestre menekült Zbigniew Ziobro lengyel ellenzéki képviselő, volt igazságügyi miniszter bankszámláját a lengyel államügyészség, ingatlanjait pedig kényszerjelzáloggal terhelték - közölte csütörtökön az államügyészség szóvivője. Przemysław Nowak ügyész arról is beszélt, hogy a döntés november 12-én született, de csak ma hozták nyilvánosságra.Ahogy arról már lapunk is beszámolt, az ügyészség november 12-én kezdeményezte a bíróságnál a lengyel politikus három hónapos előzetes letartóztatását azt követően, hogy a lengyel parlamenti alsóháza megvonta a politikus mentelmi jogát. Egyúttal elrendelték a Ziobro elfogatását, de arra nem került sor, mert a lengyel belbiztonsági ügyészség megállapította, hogy a politikus Budapesten tartózkodik.Zbigniew Ziobrót hivatali visszaéléssel és kötelességmulasztással, összesen 26 rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyekért akár 25 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ügyészség szerint az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején igazságügyi miniszterként a tárca munkatársaiból is álló "szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított".
|
Zárolhatták a Budapestre menekült lengyel exminiszter vagyonát
|
Ziobrót szervezett bűnözői csoport létrehozásával és irányításával vádolja a lengyel államügyészség.
| null | 1
|
https://hang.hu/kulfold/zaroltak-a-budapestre-menekult-lengyel-exminiszter-vagyonat-182705
|
2025-11-20 21:25:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
"...hozták a számlát, és azt hittem, rosszul látok...": a Balatoni nyár, a KFT egykori slágere jutott eszünkbe, mikor átfutottuk az önkormányzat honlapján az "értékesítések és beszerzések" oldalt. Az amúgy is szórakoztató olvasmányban bukkantunk két tételre: az egyik 2025. áprilisi, és a szennai Gerband Kft. 4.064.000.-, tehát négymillió-hatvannégyezer forintért kapott megbízást a "Városligeti híd tervezési feladatainak ellátására", majd egy szintén idei, szeptember 15-i bejegyzés szerint a győri MA-SA Construct Kft. ugyanennek a hídnak a kivitelezéséért nem kevesebb, mint 44.928.178.-, tehát negyvennégymillió-kilencszázhuszonnyolcezer-egyszázhetvennyolc forintot kasszírozott a kaposváriak adóforintjaiból.Ez összesen 48.992.178.- magyar forint, azaz kevés híjánötven milliócska, amely azért, lássuk be, még a mai inflációs időkben is egy szabad szemmel - NER-es perspektívából nézve is - jól látható összeg. Az sem meglepő, hogy a megjelölt október 30-i határidőre el is készült a "műtárgy", élőben is megcsodálható:Nos, ha erre a hídra egy műszakilag közepesen tájékozott szemlélő azt mondja, hogy elmegy, bár dizájnjában kicsit lapos-fantáziátlan, a kivitelezésben meg erősen visszaköszönnek a barkácsáruházakban kapható alkatrészek, így tokkal-vonóval akár öt-hatmilliót is elkérhet érte egy szemtelenebb iparosember.Akár kis sírfelirat is elférne rajta: itt nyugszik a kaposváriak ötvenmillió forintja...Külön érdekesség, hogy információink szerintaz új híd még nincs is műszakilag átvéve, így valójában használni sem lehetne, azonban annak, hogy még nem esett át a kötelező ellenőrzésen, terheléspróbán, semmi jelét nem láttuk: az megy át rajta, aki akar. Még szerencse, hogy ilyen jól felkészült szakemberek üldögélnek a városházán.Hogy elébe menjünk az ilyenkor szokásos fölényeskedő-lekezelő "szakmai" reakcióknak, úgy gondoltuk, szerencsésebb, ha összehasonlítjuk a világraszóló produktumot néhány hasonlóval a világ más részeiről. Azt például gondolták volna, hogy ez fentebb látható (új) híd négyzetméterárban vetekszik Horvátország büszkeségével, az itt látható Peljesac-híddal?Nos, a helyzet az, hogy kiszámoltuk:ez a nagyjából másfél méter széles, nagy jóindulattal tizenöt méter hosszú híd négyzetméterenként kb. 2.2 millió forintba került, annyiba, mint egy közepes budapesti lakás négyzetmétere, ugyanakkor a megejtő szépségű, világraszóló mérnöki teljesítmény Peljesac-híd ennek "csak" a duplájába, négyzetméterenként 4.375 millióba.Az adatok forrása sem titok:a Telex-G7 gazdasági portál közölt egy tényekben gazdag anyagot arról, hogyan viszonyul az épülő, szintén botrányosan túlárazott - és egyébként botrányosan felesleges - mohácsi Duna-híd olyan nemzetközi építészeti teljesítményekhez, amelyek némelyike földrészeket köt össze: az A40-es Rajna-híd, az "1915 Çanakkale" tengeri függőhíd Törökországban, s pl. az említett Peljesac-híd.És akkor jöjjön a slusszpoén:az igazi ugyan az lett volna, ha kiderül, hogy a kaposvári városligeti hidat is a mohácsi kivitelező cég eszkábálta össze, de nem: a városligeti híd kivitelezője a győri MA-SA Construct Kft., tulajdonosa, Maller László, annak V-Híd Szerkezetépítő Kft.-nek az ügyvezetője, mely cég ötvenegy százalékban a főleg vasútépítési beruházásokban utazó V-Híd Zrt.-é, s utóbbi, mint közismert,a Mészáros Lőrinc "birodalom" zászlóshajója.Talán innen jöhetett a nagyvonalú árképzési rutin. Hogy mindez miért volt jó Szita Károlynak, annak elgondolását olvasóinkra bízzuk, viszont jó kis híd lett, egy pár évig biztosan nem szakad le senki alatt sem.H. I.Ezt olvasta már?
|
Ettől lehidalsz: világrekordereket megszégyenítő áron épült meg Kaposvár új hídja a Városligetben!
|
„…hozták a számlát, és azt hittem, rosszul látok…”: a Balatoni nyár, a KFT egykori slágere jutott eszünkbe, mikor átfutottuk az önkormányzat honlapján az „értékesítések és beszerzések” oldalt. Az a…
| null | 1
|
https://www.kapost.hu/varosligeti-hid-otvenmillio/
|
2025-11-20 20:33:21
| true
| null | null |
Kapos-T
|
Korrupcióellenes fellépéssel kampányoltak azok az új, 2024 végén hivatalba lépett polgármesterek, akiket a kameránk elé ültettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy év után milyen eredményeket értek el. Tártak-e fel új ügyeket, meg tudták-e akadályozni a közpénzek ellopását, tettek-e feljelentést és, hogy egyáltalán milyen eszközeik vannak, köti-e a kezüket politikai alku, a hatóságok tétlensége vagy tehetetlensége. Kovács Gergelyt, a XII. kerület, Hegyvidék polgármesterét, Pintér Bence győri és Rózsa András zuglói polgármestereket, valamint Léderer Sándort, a K-Monitor alapító igazgatóját kérdeztük.Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke önkormányzati képviselőként, Pintér Bence győri újságíróként tett sokat az előző - fideszes - városvezetés gyanús ügyeinek, felelőtlen gazdálkodásának feltárásáért, mielőtt polgármesterré választották őket.A Momentumos Rózsa András helyzete egészen más, hiszen ő egy olyan kerületben indult el, amelynek már az előző két ciklusban is ellenzéki vezetése volt - Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester és a szocialista Horváth Csaba személyében -, mégsem sikerült érdemben fellépni az ellen a gazdasági érdekcsoport ellen, amely Papcsák Ferenc fideszes polgármester idején épült be a helyi politikába.Csontvázakat kerestünk a szekrényben, de egészen mást találtunk.Mit rejt Papcsák Ferenc szekrényből nyíló titkos szobája? Hová tűnt Sápi Attila? Tényleg felszámolt-e minden kapcsolatot a zuglói önkormányzat a Tóth Csaba, zuglói MSZP-s politikushoz köthető cégekkel? (0:00)Mi kerül ezen a függönyön 1 millió forintba? Mi található Dézsi Csaba András, volt fideszes győri polgármester szekrényében? (05:15)Mi várható kormányváltás esetén? Lehet-e jósolni abból, mi történt az önkormányzatok vezetésében történt váltások után? (07:00)Tényleg "leállt az előző időszak korrupciógyanús ügyeit vizsgáló munka a Hegyvidéken", Kovács Gergely hivatalba lépése után nem sokkal, ahogy azt a 444 feltételezte? Tényleg önkormányzati autó szállította Pokorni Zoltán takarítónőjét? (11:45)Hogyan bérelhet a piaci bérleti díj feléért-harmadáért - írd és mondd 70 ezer forintért - nagy méretű, belvárosi önkormányzati lakást önkormányzati képviselő a milliós fizetése mellett? (20:30)Lehet-e hinni a politikusoknak? (26:50)"Ha valamit el akarsz sikálni, hozz létre egy bizottságot, amely kivizsgálja!" (29:50)Mennyit ér az átláthatóság? (56:42)Honnan sejthető, hogy 30-40 százalék a korrupciós felár? Lehet-e bizonyíték a bíróságon vagy a választók előtt, ha hirtelen ennyivel olcsóbban kezd el működni egy önkormányzat? (01:07:50)Hogyan működött tovább Karácsony Gergely és Horváth Csaba alatt is a Papcsák Ferenc alatt kiépült rendszer? (01:15:00)Akit - hosszú idő után - el is ítéltek, azt is megúszta. (01:23:45)Tálos Lőrinc, Pápai GergelyA teljes adás meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Google Podcasten, Player.fm-en és további helyeken.SHOWNOTES:Korábbi podcastok: https://atlatszo.hu/category/podcast/Tálos Lőrinc cikkei: https://atlatszo.hu/szerzo/lorinx/Kapcsolódó cikkek és videók:Mi történik az ellenzéki vezetésű Győrben és Szombathelyen? - Országszerte PodcastBörtönbe került Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökeMűemlék épületek pusztulnak a budai hegyekben - katasztrófatúra Kovács GergellyelÜzleti titokra hivatkozva tartanak vissza adatokat Zuglóban, első fokon pert nyertünkKit ásnak el a végén? Bemutatjuk a zuglói halálcsoportot, ahol valódi harc várhatóZugló milliókat ad egy nulla forgalmú cégnek, ami mögött egy Fidesz-közeli szervezet állHavi 800 ezer forint közpénzbe kerül Horváth Csaba zuglói polgármester imázsának építéseZugló 278 milliós szerződést kötött a csalás miatt elítélt Kupper András korábbi cégévelMost Budaörsön kapott milliárdos megbízást a Zuglóból ismert parkfenntartó párosA győri önkormányzat háromszor annyit fizetett a kisajátított szántókért, mint Szeged a BYD-nek szánt területekértVégrehajtást indítunk a győri önkormányzat ellen a földvásárlási adatokért
|
Csontvázak a szekrényekben: véget vet-e a korrupciónak a politikai váltás?
|
A korrupció elleni fellépéssel kampányoltak és leváltották a korábbi vezetést. Mire jutott Győr, Zugló és a Hegyvidék új polgármestere?
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/12/31/csontvazak-a-szekrenyekben-veget-vet-e-a-korrupcionak-a-politikai-valtas
|
2025-12-31 11:04:06
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kifejezetten bőkezű, hathavi fizetésnek megfelelő év végi jutalmat szavazott meg Szlahó Csaba polgármesternek a vecsési képviselő-testület. A fideszes politikus bruttó 12 millió forint jutalmat kapott. De a város fideszes alpolgármestere, Frühwirthné Halász Melinda is kapott bruttó 5,4 millió forintot.A jutalmakról a december 9-ei képviselő-testületi ülésen döntöttek. Az egyik DK-s és a mi hazánkos képviselő hiányzása miatt az ülésen 9-en vettek részt a 11 fős testületből.Szlahó Csaba jutalmát 7 képviselő szavazta meg, ketten pedig tartózkodtak. Mivel a jegyzőkönyv szerint az alpolgármester biztosan tartózkodott, a 6 fideszes képviselő mellett vagy a polgármester vagy a másik DK-s képviselő szavazta meg a jutalmat. Szlahó Csaba pontosan bruttó 12.012.600 forintot kapott, ez az összeg a törvény által előírt, bruttó 2.002.095 forintos havi jövedelmének majdnem forintra pontosan a hatszorosa.Frühwirthné Halász Melinda jutalmát szintén 7 képviselő szavazta meg, 1 tartózkodás mellett. A jegyzőkönyvből azonban nem derül ki, hogy ki volt a tartózkodó, és az sem, hogy a kilencedik jelenlévő miért nem szavazott. Frühwirthné Halász Melinda pontosan bruttó 5.405.700 forintot kapott.Szlahó Csaba 2006 óta vezeti a 21 ezer fős Pest megyei várost. Miután négy alkalommal a Fidesz színeiben nyerte meg a polgármesterválasztást, a 2024-es választáson függetlenként indult, és 72 százalékos eredménnyel győzött. Az egyéni választókerületében azonban továbbra is fideszes színekben indult, és 75 százalékos eredménnyel szerzett mandátumot.Szlahó Csaba jó viszonyban van a térség fideszes parlamenti képviselőjével, a Magyar Tenisz Szövetség volt elnökeként minimum 13 milliárd forintos költségvetési kárt okozó Szűcs Lajossal. A két politikus közös képet is posztolt a Digitális Polgári Körök december 20-ai szegedi "háborúellenes gyűléséről".
|
A képviselő-testület 12 milliós év végi jutalmat szavazott meg Vecsés fideszes polgármesterének
|
De a fideszes alpolgármester is kapott 5,4 millió forintot.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/31/a-kepviselo-testulet-12-millios-ev-vegi-jutalmat-szavazott-meg-vecses-fideszes-polgarmesterenek
|
2025-12-31 08:35:38
| true
| null | null |
444
|
Akárcsak a vecsési polgármesternek, Szalay László dunaharaszti polgármesternek is kifejezetten bőkezű, hathavi illetménynek megfelelő év végi jutalmat szavazott meg a helyi képviselő-testület. A politikus több mint 12 millió forintot kapott.A jutalomról a december 15-ei képviselő-testületi ülésen döntöttek. Az ülésen mindenki részt vett a 12 fős testületből. A jutalom odaítéléséről szóló nyílt szavazáson a polgármester nem szavazott, a többiek viszont egyhangúlag támogatták a javaslatot. A döntést a Lokálpatrióták Dunaharasztiért Egyesület 7 képviselője mellett 2 fideszes, 1 DK-s és 1 független képviselő szavazta meg. A döntést a KisDuna TV Youtube-ra feltöltött közvetítésében lehet visszanézni.Szalay László hathavi illetményének megfelelő jutalmat kapott. A polgármester illetményét a június 30-ai képviselő-testületi ülésen módosították utoljára. Az akkori döntés alapján 2025. július 1-jétől a havi illetménye 2.002.095 forint, nyelvpótlékja 23.190 forint, költségtérítése pedig 300.314 forint. Ez azt jelenti, hogy hathavi év végi jutalma kicsivel több mint 12 millió forintot tesz ki.Bár a képviselő-testületi ülés december 15-én volt, az ülés jegyzőkönyvét és a meghozott határozatokat még nem töltötték fel a város honlapjára. Az ülésről cikkben beszámoló helyi hírportál, a dunaharaszti.hu pedig csak annyit írt a jutalomról, hogy "határoztak a polgármester jutalmazásáról". A pontos összeget nem említették.Szalay László 2002 óta vezeti a 23 ezer fős Pest megyei várost. Az első két győzelmekor még az MSZP és az SZDSZ is támogatta, 2010 óta viszont civil szervezetek támogatásával vagy független jelöltként indult a polgármester-választásokon. A 2024-es választáson 77 százalékos eredménnyel nyert. A Fidesz utoljára 2010-ben indított ellene polgármester-jelöltet.Szalay László az elmúlt években többször fotózkodott a térség fideszes parlamenti képviselőjével, Pánczél Károllyal. A politikussal kerékpársávot, kormányablakot és Coca-Cola-gyártósort is adtak át közösen. Utóbbi eseményen Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is részt vett.
|
12 milliós év végi jutalmat szavazott meg Dunaharaszti polgármesterének a képviselő-testület
|
Ez hathavi illetménye. Szalay László jutalmazását az összes önkormányzati képviselő támogatta.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/05/12-millios-ev-vegi-jutalmat-szavazott-meg-dunaharaszti-polgarmesterenek-a-kepviselo-testulet
|
2026-01-05 15:10:17
| true
| null | null |
444
|
Személyesen járhatott közbe egy füzérkajatai út felújításáért Lázár János. Ez derül ki egy dokumentumból, amit Híradónk vett észre. A településen van háza a miniszter fiának - erről Hadházy Ákos posztolt. Az ellenzéki politikus szerint ezért vezet tükörsima út az ingatlanhoz. Füzérkajata polgármestere ezt tagadja.
|
"Lázár János segítségével" javították a falu útját - tudta meg Híradónk
|
Dokumentum utalhat arra, hogy Lázár János személyesen járt közbe egy füzérkajatai út felújításáért, a miniszter nem reagált.
| null | 1
|
https://rtl.hu/hirado/2025/12/29/lazar-janos-fuzerkajata-utfelujitas-kozpenz-hadhazy-akos
|
2025-12-29 18:41:24
| true
| null | null |
Rtl.hu
|
"Az egyedüli dolog, amiért érdemes ezen a földön élni, az az, hogy az ember tudjon szeretet adni és elfogadni. Csak ez teheti boldoggá az embert" - ezzel a kissé szirupos, ünnepi idézettel kezdődik az a levél, amelyet december közepén küldött 310 kötegyáni nyugdíjasnak Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester és Kónya István országgyűlési képviselőjelölt. A levélben mellőzték azt az apróságnak aligha nevezhető tényt, hogy mindketten a Fidesz-KDNP színeiben politizálnak. A szép és csöpögős szavak mögött komoly hatalmi érdekek állnak, és ahogy már láttuk, az eszközökben a legkevésbé sem válogatnak a kormánypárti oldalon.A levélben sok minden más mellett szó esik arról, hogy a Viharsarok legszélén, a magyar-román határ mentén iszonyú hátrányokkal és szegénységgel küzdő alig 1100 lakosú községben már "hagyománynak számít", hogy karácsony előtt ajándékcsomaggal kedveskednek a település 65 év feletti lakóinak. Csak éppen egy vagy két évvel ezelőtt ilyenkor mindebbe nem vonták be a kormánypárti képviselőjelöltet. Hiába, akkor még távolabb volt a választás, a politikai verseny pedig messze nem volt ilyen kiélezett. Nemrégiben, kilenc nappal Mikulás előtt a helyi idősek otthonába toppant be Kónya István, ajándékokat hozva. Az idős korosztály minden tagját megkereste a fideszes parlamenti képviselőjelölt, éppen a kormánypárt törzsszavazói bázisát erősítve, ott, ahol a befolyásolási potenciája a Fidesznek messze a legmagasabb.A több mint háromszáz csomagról az önkormányzat és Kónya István "gondoskodott". Hogy pontosan mit jelent, milyen arányban és a fideszes jelölt milyen pénzből támogatta a "szeretetprojektet", homályban marad.Nem segít az eligazodásban Kónya sem, aki ezt írta Facebook-oldalára: „Az ajándékcsomagokat Kötegyán Község Önkormányzata biztosítja, idén pedig támogatóként magam is hozzájárultam a kezdeményezéshez.”. Ez így felfogható akként is, hogy a politikus némi pénzzel ugyan hozzájárult a csomagok összeállításához, de ennek nagyobbik része önkormányzati, vagyis közpénz volt. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy Kónyával ellentétben az önkormányzat annyit állít, az országgyűlési képviselőjelölt csak az ajándékok összeállításában segített és nem állítja azt, hogy Kónya anyagilag támogatta volna az adományozást. Így könnyen elképzelhető, hogy teljes egészében az önkormányzat pénzéből, azaz közpénzből történt az adakozás. Az pedig, hogy az adományokkal együtt kivitt önkormányzati levélben Kónya István országgyűlési képviselő jelöltként van feltüntetve és ezt a polgármester az aláírásával hitelesíti, ugyancsak beszédes.Borbély József kötegyáni alpolgármester annyit írt közösségi oldalán: „A mai nappal megkezdődött a holnapi nappal folytatódik minden 65 év feletti Kötegyáni polgár számára a tartós élelmiszercsomag kihordása!” Egy szó utalás nincs Kónya anyagi hozzájárulására vagy támogatására, miközben a kísérőlevélen olvasható a neve és ott tüsténkedett a csomagok kihordásakor.Sorjáznak az ilyenkor szokásos kérdések: mennyi pénzbe került a 310 ajándékcsomag megvásárlása/összeállítása? Van-e erről hivatalos számla? Hozzájárult-e ehhez anyagilag Kónya, s ha igen, mennyi pénzzel? Van-e erről számlája? Elképzelhető, hogy a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció vagy a Mi Hazánk választókerületi jelöltjeit majd hasonló módon segíti és finanszírozza a községi önkormányzat?A 2026-os országgyűlési választáson a Kötegyánt is magába foglaló gyulai választókörzetben is nagyon szoros lehet a küzdelem. Nem elképzelhetetlen, hogy néhány száz szavazat dönthet a győztes személyéről. A 310 kötegyáni nyugdíjas ehhez lehet muníció, a kötegyáni önkormányzat pedig a Fidesz fiókszervezete, Hajdu-Szűcs Mária Kornélia mintha kampányfőnök volna. Már a látszatra sem adnak, az írott és íratlan szabályokat szemrebbenés nélkül sértik meg, s ehhez még jó pofát is vágnak.
|
Önkormányzati pénz a fideszes jelölt kampányában, vagyis amikor már a látszatra sem adnak
|
A közpénzből gazdálkodó és az ünnepek előtt közpénzből jótékonykodó – egyébként forrásokban nem dúskáló – kötegyáni önkormányzat súlyosan megszegte a politikai semlegesség elvét, de egyben visszaélt a helyi idősek jóhiszeműségével is, amikor a Fidesz jelöltje javára kampányolt.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/onkormanyzati-penz-a-fideszes-jelolt-kampanyaban-vagyis-amikor-mar-a-latszatra-sem-adnak-278189
|
2025-12-27 15:57:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Bejárták Európát a vásárhelyi önkormányzat delegációi. Litvániában rövid időn belül kétszer is jártak. A külföldi utazások célpontjai főleg a testvértelepülések voltak. A delegációkat a Mindenki Magyarországa Mozgalom önkormányzati képviselői és helyi művészeti csoportok alkották. De a kabinetiroda beszámolójából kiderült, volt itt más is...A litván testvértelepülésen, Kelmében kétszer is járt a nyáron vásárhelyi delegáció, először a Kelmei Fesztiválon, majd a Cityzen, Equaliti, Rights and Values Programme (CERW) "Town Twinning" pályázat révén, amit Kelme, a szerbiai Sokobanja és Hódmezővásárhely közösen nyert el.A Tordai Nemzetközi Színház Fesztiválon és testvértelepülési találkozón is részt vett Vásárhely, a delegáció tagjai látogatást tettek Berecken, Székelyudvarhelyen és a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon is. Tordán találkoztak az ukrajnai testvértelepülésükkel, Aknaszlatina magyar képviselőivel is.A bulgáriai Vidinbe, a Kék Duna Fesztiválra kulturális küldöttség utazott.A már említett pályázat révén Sokobanjan is járt egy vásárhelyi küldöttség, többek között a helyi identitást erősítő konferencián.Nagybányára, a 30. Gesztenyefesztiválra is meghívást kaptak a vásárhelyiek. Aradon október 6-án, a vértanúk emlékére rendezett hivatalos rendezvényen is részt vett az önkormányzat delegációja. Szabadkán pedig az Egészséges Városok Kárpát Megyei Egyesületének éves közgyűlésén is képviselték Hódmezővásárhelyt, Hollandiában pedig egy kerékpáros tanulmányúton.A kabinetiroda beszámolójából kiderült, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szeptemberi, brüsszeli, politikai útját is a város finanszírozta."Stop Orbán! Stop Lázár! Egy fillért se adjon az Európai Unió az Orbán-rezsimnek, amíg a magyar kormány nem biztosítja az uniós és a hazai forrásokat Hódmezővásárhely számára" - mondta többek között Márki-Zay Péter a brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az utat egyébként Gurzó Ákos szervezte és el is kísérte a polgármestert, gondoljuk, ugyancsak a város finanszírozásában. Gurzó Ákos egyébként Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányában kulcsembernek számított, hivatalosan a Mindenki Magyarország Mozgalom kommunikációs menedzsere volt, majd egy évre rá, az Egyesült Államokból Magyarországra visszatérve, Hódmezővásárhely brand, marketing és kommunikációs feladatainak felelőseként, vezetőjeként mutatta be Márki-Zay Péter. Hogy mi volt a feladata, igazából nem derült ki, de erre az időszakra esett az önkormányzati választás kampánya. Ahogy a választás lezajlott, Gurzó Ákos elment Vásárhelyről. Az MZP1G oldal így köszönt el tőle: "Megszakad a szív... Gurzó Ákos elment. Nagyon fog hiányozni... Csak nem nekünk. Egy ingyenélővel kevesebb szívja a vérünket."
|
A külföldi utazások is napirendre kerültek az idei utolsó vásárhelyi közgyűlésen
|
Litvániába, Bulgáriába, Szerbiába, Romániába is utaztak vásárhelyi delegációk idén, a külföldi utazások anyagi vonzatáról nem esett szó a közgyűlésen.
| null | 1
|
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/12/kulfoldi-utazas-marki-zay-peter-brusszel
|
2025-12-28 06:20:00
| true
| null | null |
délmagyar
|
A Szekszárdi Járási Ügyészség nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat egy 50 éves férfi ellen, tájékoztatott dr. Kiss Yvette, a Tolna Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.A vádlott 2024. november 14-én egy kft. képviseletében meghatalmazás alapján eljárva megállapodást kötött a sértettel, hogy utóbbi és férje tulajdonában lévő ingatlan nyílászáróinak cseréjét elvégzi. A vádlott a sértettnek előzetes árajánlatot adott, a munkát pedig 806.900 forintért vállalta el. Ebből az előzetes árajánlat munkadíjaként 107.000 forintot jelölt meg, a fennmaradó 699.900 forint pedig a bejárati ajtók, ablakok és redőnyök árára vonatkozott. A vádlott a megállapodás szerint a nyílászárók beszerzése érdekében 2024. november 16-án személyesen átvett a sértettől 500.000 forint készpénzt, majd 2025. január 25-én a sértett lakásán további 58.000 forintot.A vádlottnak az elvállalt munka elvégzése szándékában állt, azonban annak teljesítését nem kezdte meg, a nyílászárók vásárlása céljából neki átadott összegből a megállapodás szerinti nyílászárókat nem szerezte be. A sértett tulajdonában álló pénzösszeget a sértett felszólítása ellenére nem adta vissza, hanem amikor a cégénél pénzügyi nehézségek merültek fel, a cég működésének fedezésére használta fel. Ezzel a sértettnek 558.000 forint kárt okozott.A büntetlen előéletű vádlottal szemben a járási ügyészség tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben közérdekű munka büntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál, egyben indítványt tett a sértett polgári jogi igényének elbírálására.
|
Sikkasztási ügy Szekszárdon - Eltűnt a pénz, az ajtók sosem érkeztek meg
|
Nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emeltek vádat egy 50 éves férfi ellen.
| null | 1
|
https://www.teol.hu/helyi-kek-hirek/2025/12/sikkasztasi-szekszard-eltunt-penz-ajto
|
2025-12-23 07:00:00
| true
| null | null |
TEOL
|
Utolsó vérig - Bayerné újabb titokzatos plazmaüzleteMagyarország csúcsra járatta a plazmáztatást, hazánk világelső lett az egy főre jutó emberi vér exportálásából származó jövedelmezőség terén - derül ki a Marketing Research Bureau kutatásából. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy noha az emberi szervekért és szövetért Magyarországon nem lehet fizetni, az állam évek óta szemet huny afölött, hogy van centrum, amely már az első plazmaadásért egyhavi segélynek megfelelő összeget juttat. Ráadásul a plazmázók is csúcsra járatták magukat: az elmúlt napokig nem ellenőrizte senki, hogy betartják-e az évi 45 alkalmas korlátozást. Közben a Bayerné Matusovits Andrea által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat megint ugyanannak a tulajdonosi körnek adta el az állami vérplazmát négy évre 19 milliárd forintért, amely a Bayerné titokban eladta a plazmát a multiknak című korábbi cikkünk főszereplője volt. A bíróság korábban kimondta, hogy ez versenyeztetés nélkül nem történhet meg. Versenynek viszont nem találtuk nyomát. Az OVSZ-től lapzártánkig nem érkezett válasz.2024-ben az Amerikai Egyesült Államoknak 372 millió dollár nettó exporttöbblete keletkezett a vérkereskedelemben (vagyis ekkora volt az export és az import közötti különbség), ezzel megszerezte magának a világelsőséget. Mindez nem lepett meg senkit, ez a világ rendje, az USA plazmanagyhatalom. Az azonban már meglepőbb, hogy Magyarország 114 millió dollárral a második helyen végzett. Az Egyesült Államoknak 340 millió lakosa van, egy lakosra 1,1 dollár jut, Magyarországnak 9,5 millió, vagyis lakosonként 12 dollár többletet termeltünk, több mint tízszeresét az amerikai értéknek. (A véren ebben az esetben nem a teljes vért, hanem a plazmát és a belőle kinyert gyógyszer-alapanyagokat kell érteni.)Ezt az elképesztő szintet úgy értük el, hogy 2010 és 2020 között lényegében minden évben 20 százalékkal nőtt a kinyert plazma mennyisége.Mielőtt erre rátérnénk, fontos tisztázni, mi is az a vérplazma. A vér folyékony része, amely fehérjékből és fontos összetevőkből áll. A sárgás színű folyadék az alapanyaga az immunhiányos, a vérzékenységben szenvedő betegek életmentő gyógyszereinek, és ezt használják a súlyos égési sérülést szenvedők (és még számos betegség) gyógyításához. A zsákokba vagy palackokba gyűjtött folyadék legértékesebb összetevője az immunglobulin, amelynek ára az aranyéval vetekszik.A vérpiacon kétféle plazmát értékesítenek:a kereskedelmi céllal gyűjtött plazmát (angolul: source plasma), illetveaz önkéntes véradás értékes maradványából származót (etikus, recovered plasma).A fizetős plazmacentrumokban nem a teljes vért veszik le, mint a véradásnál, mert nincs szükségük például a vörösvértestekre. Nekik a plazma kell, a plazmaadó a többi részt visszakapja, visszacsorgatják az ereibe.A női véradók plazmáját és a férfiaknál a felesleget friss fagyasztott plazmaként (FFP) gyógyszergyáraknak értékesítik. Ez nem magyar jelenség, így van mindenütt a világban, a terápiák során megmaradt anyagot eladják, hogy a gyógyszergyárak életmentő szereket állítsanak elő belőlük. Korábbi komoly visszhangot (és perek sorozatát) kiváltó cikksorozatunkban azt jeleztük: nem tartjuk normálisnak, hogy ezt nyilvános verseny híján, a 2010-es évek végén egy érdekes konstrukcióval a lengyel és a cseh ár alatt tette meg a Bayerné dr. Matusovits Andrea által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ).A globális plazmapiac élére tehát ez a kétfajta plazma együtt repítette Magyarországot. Cikkünkben ezért kétfelé bontjuk annak megválaszolását, hogyan lettünk plazmanagyhatalom. Egy bizonyos: az állam furcsa, finoman fogalmazva a jogszabályokat sajátosan értelmező magatartásának kulcsszerepe van ebben.Az állami plazma értékesítése - egy magáncég mindent viszNéhány éve különös dolog történt. Az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatosan eredménytelennek minősítette az önkéntes véradóktól gyűjtött, de a gyógyításban fel nem használt friss fagyasztott plazma (FFP) értékesítésére kiírt pályázatot. Akkor az Octapharma nevű multi maga mellé vett egy magyar céget, és így már sikerült nyerniük. A cég a Vascular Plazma Kft. nevű magyar vállalkozás, amelynek tulajdonosi köre azóta sorozatosan nyeri az OVSZ közbeszerzéseit.2019 nyarán lejárt a plazmaszerződés, de annak ellenére sem hirdettek új tendert, hogy a jogszabály versenyeztetést ír elő. Az OVSZ számára kötelező megjelentetni az 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéskötések tényét, így derült ki, hogy három évre, 2022 nyaráig megint a Vascular-Octapharma kettőssel szerződtek. Pontosabban ekkor már nem a Vascular Plazma Kft.-vel, hanem a Vascular Venture-rel, mert közben Vascularék a kereskedelmi plazmagyűjtő hálózatukat cégestől eladták a japán Takeda gyógyszeripari óriásnak. Viszont megkapták azt a lehetőséget az OVSZ-től, hogy az állami plazma értékesítési jogát továbbadhatták a Vascular Venture-nek. Mindez nem akármilyen bizalmi kapcsolatot feltételez az OVSZ és a cég között, de később ennek még látjuk más jeleit is.Az OVSZ nem adta ki lapunk kérésére a szerződést, csak akkor kaphattuk meg, amikor az adatvédelmi hatóság erre kötelezte őket. Kiderült, hogy az eredeti verdiktet ugyan piaci verseny után kötötték meg, az újat viszont nem, és a közölt ár a világpiaci alatti. Így írhattuk meg, hogy Bayerné titokban adta el a vérplazmát a multiknak. Cikkünk után Bayer Zsolt - az ismert fideszes publicista, aki a békemenetek első sorában vonul a feleségével - börtönnel fenyegette meg tényfeltáró újságírónkat: "És jobb helyeken ezért ezeket a gazembereket börtönbe zárják. Világos?" Bayerné Matusovits Andrea főigazgató pedig rágalmazásért feljelentést tett.A büntetőpert jogerősen megnyertük. A bíróság szerint a cikk tényállításai "alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására", de "nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul".A "439/2015. (XII. 28.) kormányrendelet a pályáztatás eredményeként létrejött szerződés meghosszabbítására expressis verbis nem biztosított lehetőséget". Vagyis arra, hogy három évre pályáztatás nélkül jusson a vevő a vérplazmához. Igazolni tudtuk a titokban szó használatának jogosságát, az OVSZ ugyanis nem tüntette fel a jogszabályoknak megfelelő módon az ügyletet a saját honlapján, magát a szerződést pedig csak az adatvédelmi hatóság határozatára adta ki lapunknak, jóval a cikk megjelenése után.Az ítélet szerint Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, "a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető".Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy írásunkban Bayernének tituláltuk, ám a bíróság megállapította, hogy jogszerűen tehettük. Hiszen: ez a neve.Mindezt azért idéztük ilyen hosszan, mert 2022 júniusában lejárt a lapunk által kifogásolt plazmaszerződés, de azóta is hiába kerestük az újat az OVSZ honlapján. 2024 őszén viszont a Vascular Venture Kft. nyerte el az állami vérplazma értékesítésének jogát (hivatalosan: a teljes vérből előállított friss fagyasztott plazma (FFP) transzfúziós célra nem szükséges mennyiségének továbbfeldolgozás céljából történő értékesítése) - immáron egyedül.Kialakult tehát egy új modell. Már nem az OVSZ szerződik valamelyik multinacionális gyógyszergyárral, hanem egy magyar szereplő köt üzletet az OVSZ-szel és a multival, "lefölözve" a plazmaüzletet. Hiszen mi értelme lenne ugyanannyiért továbbértékesíteni az anyagot, amennyiért vásárolta?Sajátos időutazásban lehetett részünk, mert a tendernek most sem találtuk nyomát. Sem az európai, sem a magyar felületeken. Szemben a megelőző üzletekkel, most már azt sem tudjuk, mennyi volt a tételes ár, mert nem a friss fagyasztott vérplazma liter- vagy kilogrammárát adták meg a szokásos módon euróban vagy forintban, csak azt tették közzé, hogy 2024.10.28. és 2028.10.28. között 19 398 360 000 forint értékben szerződnek, vagyis négy esztendőre évenként 4,8 milliárd forintért.Mivel a mennyiséget nem tudjuk, ez a nesze semmi, fogd meg jól esete; nem tudjuk egybevetni a világpiaci árral. Az összeget legfeljebb a 2017 előtti gyakorlathoz tudjuk hasonlítani, amikor a korábbi állami tulajdonú gödöllői gyár, a HUMAN BioPlazma Kft. olasz tulajdonosának értékesítették még nyomottabb áron a plazmát, az üzem pedig magyar vérből készült gyógyszerrel látta el a hazai betegeket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2015-ben kimutatta, hogy baj van az OVSZ plazmaértékesítésével. A teljes egészében nyilvánosságra nem hozott és - azóta elérhetetlenné vált - jelentés szerint a vérellátónak emiatt "2008 és 2012 között 10,5 milliárd forint bevételkiesése keletkezett". Tehát átlagosan 2,1 milliárd forint évente. Hogy most, amikor 4,8 milliárd forint érkezik bevételként, van-e ilyen kiesés, s ha igen, mennyi - azt nem tudjuk.Tudjuk viszont, hogy a plazmapiac hírlapja, az International Blood/Plasma News (IBPN) 2019 áprilisi számában azt írja: Európában a 24 órán belül fagyasztott, teljes szűrésen átesett plazma átlagosan 113 euróba kerül literenként. Az OVSZ korábbi kifogásolt szerződésében 78 euróért adta el a Vascular-Octopharmának. 2025-ben az IBPN Európára átlagosan 147 euró/liter árat adott meg; noha a kelet-európai árak általában alacsonyabbak, nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk: a magyar államnak is többet kellett kapnia a plazmáért, mint korábban.A Válasz Online igyekezett az aktuális adatokat az OVSZ-től is megtudni. Lapzártánkig nem küldték meg az árat és a szerződést, valamint azt sem, milyen módon választották ki a szerződéses partnert. (Ha ez megtörténik, frissítjük cikkünket.) Viszonta Vascular Venture Kft. mára az OVSZ és a magyar egészségügy egyik legnagyobb üzleti partnerévé vált.A cégcsoport tulajdonosainak résztulajdonuk van a fővárosi Uzsoki Kórház szívkatéteres laborját üzemeltető, 2015-ben alapított Uzsoki Cardiovascular Center Kft.-ben, a szavazati joguk mértéke meghaladja az 50 százalékot.2024-ben az Mfor szúrta ki az európai közbeszerzési értesítőben, hogy a véradók nyugat-nílusi láz nevű betegségre való szűréséhez is tőlük rendeltek tesztkészleteket. Az egzotikus szúnyogfajok által terjesztett betegségekben hazánk is érintett, ezért fontos, hogy a véradóknál szűrni tudják a fertőzöttséget. A megállapodás tartalmazta két darab automata használatbavételi jogának és folyamatos működőképességének biztosítását is mindösszesen 280 millió forint értékben 2024 és 2025 júniusa között. Csakhogy nem ez a teljes összeg.Még ugyanabban az évben 1 milliárd 428 millió forintra szerződtek a Vascular Venture-rel ugyancsak véradók (donorok) vérmintáinak egyedi (ID) szűrő vizsgálatára alkalmas WNV (nyugat-nílusi vírus) nukleinsav amplifikációs (NAT) rendszerű tesztkészletek beszerzésére és 4 darab automata használatbavételi jogának biztosítására 2024 és 2025 novembere között.Vagyis az állam két automata használatbavételi jogának biztosítására egyenként 140 millió forintot fizetett egy adásvételi szerződés keretében, majd még négynél egyenként 357 millió forintért tette meg ugyanezt. 2025 végén hasonló tartalommal szerződtek 1 milliárd 681 millió forintra.A nyílt tenderen a nyertes a Vascular Venture Kft. volt, és kemény csatában legyőzte a Vascular Diagnostic Kft-t. Utóbbi tulajdonosa a Vascular Holding. A nevek hasonlósága nem véletlen, az egymással kemény versenyben álló vállalkozások tulajdonosa dr. Kolossváry Kornél Szilárd és családja, valamint dr. Faber-Szabó Ferenc és családja. A vesztesé és a nyertesé is. Az állam szempontjából olyan volt az árverseny, mintha valaki szkanderezni hívná ki saját magát.A pandémia alatt a Vascular Venture Kft. már elnyert egy másik gigatendert is az OVSZ-nél, akkor PCR-teszteket szállítottak. Az Átlátszó túrta ki, hogy az OVSZ még a pandémia idején egymillió PCR-tesztet vett, darabonként nettó 16 280, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért. A sajtó elsősorban azért támadta a döntést, mert végül rengeteg teszt lejárt, és ki kellett dobni. Érdemes azonban figyelni a beszerzési árra is. Az állam akkoriban bruttó 19 500 forintos hatósági árat szabott meg a magánklinikáknak a PCR-vizsgálatokért, és ez már az orvosi munkadíjat is tartalmazta. A magánegészségügyi szereplők mégis érdekeltnek érezték magukat a vizsgálatok elvégzésében, holott nem egymilliós tételben vették a teszteket, mint a vérellátó.A Vascular Venture Kft. 2018-ban még a 103. legnagyobb árbevételű magyar egészségügyi cég volt, de 2021-ben már a 20. helyre ugrott előre. Azóta többnyire a 40-50. helyen található a Medicina Évkönyv szerint. Hozzá kell tenni, hogy nem pusztán az OVSZ rendel tőlük: számos állami kórház pályázatát nyerik el, de ott elsősorban kardiológiai eszközök szállításával bízzák meg őket.Hogy pontosan mekkorára nőtt a cégcsoport, azt nemcsak a szövevényes cégháló miatt nehéz átlátni, de azért is, mert - mint a Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot című cikkünkben megírtuk - a Bayerné-ügyben ismertté vált érdekcsoport (Faber-Szabó Ferenc, Kolossváry Kornél) 2022-ben magántőkealap-kezelőt is alapított: a nevükkel korábban összeforrt Sycamore Capital Partners Magántőkealap-kezelő Zrt. a Sycamore Buyout Fund I. magántőkealapot irányítja.Az elmúlt években tehát a kereskedelmi plazmázás megerősödött, az állami üzlet részleteit viszont továbbra is homály fedi.A kereskedelmi plazmázás kirobbanó teljesítményének fő okai:1. ModellváltásMagyarországon hosszú ideig nem lehetett pénzért plazmát gyűjteni. A plazmázók a szomszédos Ausztriába utaztak, ahol ez az üzlet már évtizedek óta virul. Azután megnyíltak az első hazai központok, és jelentős összeget adtak minden alkalomért. Az elmúlt években a centrumok egymásra licitáltak, egyre többet kínálva. Hogyan lehetséges ez, amikor a magyar jogszabályok szerint emberi szervért, szövetért nem lehet pénzt adni, és a vér folyékony szövet? Az állami hatóságok évek óta szemet hunynak efölött, pedigvan központ, amely az első négy plazmaadásért 97 800 forintot fizet, vagyis alkalmanként majdnem annyit, mint a szociális segély havi összege (28 ezer forint).Többféle módszer létezik. Például azt mondják, nem a plazmáért fizetnek, hanem azért, hogy a plazmát adók, miután megcsapolták őket, kitöltetnek egy kérdőívet. Persze hiába menne bárki töltögetni plazmaadás nélkül, az úgy nem működik. Máskor vásárlási utalványt ajándékoznak, de hallani olyat is, hogy kettébontják a levett plazmamennyiséget, és az egyik feléért a cégháló egyik cége ad költségtérítést, a másik feléért pedig a másik. Pedig egy tűszúrás történik és egy plazmazsákba folyik a sárga anyag, nincs itt semmi duplázás. Csak papíron.A magyar állam jó tíz éve észlelte, hogy a pénzes plazmázásnak van egy káros következménye: elmaradoznak a véradók. Akkor megszabták a költségtérítés mértékének felső határát (ami írott malaszt maradt), és a plazmázók számára előírtak évi egy kötelező véradást. Utóbbit forrásaink szerint valamennyi szereplő be is tartja, így a kórházak zavartalanul tudnak működni, a pénz pedig vastag sugárban ömlik a plazmáztató cégekhez, és csordogál több tízezer segíteni vágyó vagy erre anyagilag rászoruló donor zsebébe.2. TúlplazmázásA hatóságok 2026 januárjáig nem tudták ellenőrizni, hogy egy plazmaadó évente hányszor fordul meg a központokban. A jogszabályok legfeljebb 45 alkalomban szabták meg a számukat, de csak idén januárban kezdett működni a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter, amely képes összekötni a különböző központok adatbázisát, és a túlplazmázást kiszűrni. Vagyis eddig az ügyfelek (és persze a központok) kihasználhatták, hogy egy-egy plazmaközpontban 700-900 ezer forintos éves jövedelemre lehetett szert tenni, és a donorok a 45-ös keret elérése után egyszerűen átmentek egy másikba. Vagy párhuzamosan jártak ide is, oda is. Esetleg még amoda is.A legtöbb nagyobb városban ezt könnyedén megtehették, Budapesten például több mint tíz központ működik, és nyolc olyan település van, ahol legalább két helyen lehet plazmát adni. Az önmagukat önként túlcsapoltatók kiszűrése azonban mindeddig nem történt meg, noha az évi 45-ös korlátozást nyilvánvalóan egészségvédelmi céllal vezették be. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy végül ezt az Országos Vérellátó Szolgálat idén meglépte, megakadályozva az önsorsrontásnak ezt a sajátos fajtáját, amikor évente akár száz liternél is több plazmát csapoltatnak le magukból emberek.De miért csak most? Iparági forrásaink annak tudják be csigalassú fejlesztést, hogy ez egyetlen szereplőnek sem volt érdeke, főként nem a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező hazai plazmacégeknek. Ők a profitot ugyanis nem a vérből készült gyógyszereken szerzik, hanem magán a plazmán érik el.Az elmúlt évben azonban olyan dolgok történtek, amelyek korábban sosem: több plazmacentrum is szüneteltetni kénytelen a tevékenységét. Mivel egy-egy ilyen központ felszerelése százmilliós nagyságrendű összegbe kerül, fontos ok állhat e mögött. A plazmahálózat túltelítetté vált.3. A plazmaállomások számának kiugró növekedése2014 őszéig mindössze négy plazmagyűjtő állomás működött Magyarországon, 2020-ban 36-ot számoltunk össze, 2025 őszén pedig volt olyan pillanat, amikor 55 állomást összesítettünk. Jelenlegi kimutatásunkban 49 plazmaközpont szerepel. Vagyis nagyjából egy évtized alatt megtízszereződött a számuk. Tudunk olyan vidéki városról, ahol a megnyitás után az utcán állt a sor, az emberek ugyanis nem akarták elhinni, hogy egy tűszúrás és egy nagyjából egyórás "vérszűrésért" akár 20-30 ezer forintot is felmarkolhatnak. A plazmahálózat nemcsak földrajzi értelemben fedi le Magyarország térképét, de a társadalmat is lefedi. Az utóbbi években eljutott a nyomorban élők szintjére is, és biztos bevételi forrásuk lett.Az állami plazmapiacon egyetlen nagy szereplő tud érvényesülni, a kereskedelmi plazmázásnak viszont vannak multinacionális és hazai szereplői is. Utóbbiak közül a nagyobbak jelentős lobbierőt képviselnek.A folyamat elején zömmel olyan külföldi tulajdonú plazmagyűjtő állomások voltak jelen Magyarországon, amelyek a saját gyógyszergyártó anyacégük számára gyűjtöttek alapanyagot. A következő nagy csoportokat tudjuk megkülönböztetni:1. Multinacionális gyógyszercégek, amelyek esetenként jó politikai bekötésű magyar cégektől vásárolják a hálózatukat19 állomással ide tartozik a legnagyobb hazai hálózat, ezek egyelőre két szervezetnek tűnnek, de a Plazmaszolgálat és a Haema Plasma végső tulajdonosa is a Grifols nevű spanyol óriáscég;a holland Prothya az érdekes hátterű magyar Plasma Experttől vette meg a négy állomását;a BioLife a japán gyógyszeripari óriás, a Takeda hálózata, amely az állami vérplazmabizniszben elhíresült Vascular-csoporttól vásárolta meg a központjait, nemcsak plazmát lehet ugyanis eladni, hanem plazmaállomást is;CSL Plazma három kelet-magyarországi állomással szintén saját gyógyszergyárainak gyűjt.2. Magyar cégek NER-es kapcsolattal és/vagy jelentős állami támogatássalA Plasma Expert Kft. tulajdonosának nyomát az arab világban végződő offshore-cégekben veszíthetjük el. A 24.hu találta meg, hogy csak 2022-ben 18 milliárd forint nyereség folyt Dubajba a magyarok vérplazmáján megkeresett pénzből. Néhány nyomot azért hagytak: a Plasma Expert alapítója, a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. biatorbágyi fióktelepének a címe megegyezett a NER-es cégként elkönyvelt West Hungária Bau Kft. a székhelyével. A Plasma Expert ügyvezetője induláskor Hauberl Gergely volt, aki az Elios, Tiborcz István egykori cégének igazgatósági tagja lett.A cég a tízes évek második felében kezdett intenzíven terjeszkedni, amikor a nagyobb településeket már lefedték a korábban indulók. A Plasma Expert ezért kisebb helyeket célzott meg, köztük többet Kelet-Magyarországon, így például Szolnokon és komoly visszhangot keltő módon Ózdon is nyitottak plazmagyűjtő helyet. A The Guardian riportban számolt be az ottani roma közösségről tudósítva azzal a címmel: Magyarország legszegényebb emberei vérplazmát adnak, hogy túléljenek.Az első plazmaközpontok még elsősorban az egyetemistákat várták, ezért egyetemek közelében nyitottak meg, de a 2010-es évek végétől jelentős változás figyelhető meg. Egyre nagyobb arányban jelennek meg a plazmaadók között a hazai szegények. Úgy tudjuk, főként a magyar cégek innovácója volt, hogy a plazmáért jelentős összegeket kezdtek el fizetni, így a plazmázásban jószándék, a segíteni vágyás mellett egyre komolyabb szerepet kapott az anyagi szempont. Így jutottunk el odáig, hogya hazai mélyszegénységben élők is tömegesen adnak plazmát. A befektetők megindultak keletre és északra, kifejezetten a legszegényebb régiókat célozva meg. Egyre kisebb helyeken vállalkoztak, de alábecsülték a túlplazmázás kockázatát.A vevők megkövetelik a magas minőséget; ha a központok ezt nem tudják tartani, mert a donorok például Ózdról Salgótarjánba utaztak, onnan meg Debrecenbe, más szolgáltatónál is plazmát adva, akkor a jól fizető nyugati vevő helyett az ukrán piacra tudják eladni a levett anyagot - jóval nyomottabb áron.A plazmázás rendkívül jövedelmező, a Plasma Expert offshore útra lépésével a Magyarországon megtermelt profitot a legkedvezőbb adózási feltételek mellett tudják kivenni a cégekből, a valódi tulajdonosok nyomainak nagy részét is eltüntetve.A Plazmacentrum leghíresebb állomása a pesti Blaha Lujza téren működik. Még két központjuk van: egy a Nyugati pályaudvar mellett és egy Baján. Iparági forrásaink szerint a cégnek kulcsszerepe volt abban, hogyan lehet a plazmázást becsatornázni a donorok megélhetési forrásai közé. Mindezt jelentős állami segítséggel, ugyanis Varga Mihály akkori pénzügyminiszter 2021-ben 650 millió forint állami támogatást jelentett be a részükre.A felsorolás nem teljes, néhány kisebb magyar cég is működtet egy-egy központot kormányzati hátszél nélkül.Elsősorban tehát a kereskedelmi plazmagyűjtés révén lett Magyarország plazmanagyhatalom. Sok ország nem engedi, hogy donorok pénzt kapjanak, illetve nagyon szigorúan kezeli a költségtérítéseket. Magyarország mellett Németország, Ausztria és Csehország viszont igen, ezek adják az európai forrásplazma 55 százalékát. Hazánk jelentős "nyersanyag-beszállítója" a nyugati és a japán gyógyszergyártásnak, miközben az igazán jövedelmező üzletből, a plazmából történő gyártásból nem részesedik. Ezt a piacot - világszerte, és egyre inkább - az óriáscégek uralják. Magyarország 2024-ban a világ hatodik legnagyobb vérexportőre volt és második a nettó kivitelben, amely az export és az import különbségéből adódik. A plazmatörténetnek tehát korántsincs még vége.A cikk Schermann Péter közreműködésével készült.Nyitókép: egy donor vérplazmát ad az ország negyedik, győri plazmaferezis-központjában 2016. február 8-án (MTI/Krizsán Csaba)
|
Utolsó vérig - Bayerné újabb titokzatos plazmaüzlete
|
Utolsó vérig - Bayerné újabb titokzatos plazmaüzlete
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2026/01/07/bayerne-matusovits-andrea-plazmauzlet-ovsz-verellato-export/
|
2026-01-07 08:12:54
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Két nap alatt 300 millió forint közpénzt kapott a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont az év elején - tudta meg az RTL Híradó. Ez az a cég, ami októberben a kormánysajtóban hamisnak nevezte a Tisza Párt rendezvényéről készült légi felvételt. A pénzt helyettes államtitkári ajánlásra kapták meg. A Transparency International szerint rekord, hogy egy új szervezet ilyen gyorsan ennyi közpénzhez jutott.
|
300 millió forintot kapott a cég, ami hamisnak nevezte a Tisza párt rendezvényéről készült képet
|
Két nap alatt 300 millió forint közpénzt kapott a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont az év elején - tudta meg az RTL Híradó. Ez az a cég, ami októberben a kormánysajtóban hamisnak nevezte a Tisza Párt rendezvényéről készült légi felvételt. A pénzt helyettes államtitkári ajánlásra kapták meg. A Transparency International szerint rekord, hogy egy új szervezet ilyen gyorsan ennyi közpénzhez jutott.
| null | 1
|
https://rtl.hu/hirado/2025/12/20/mi-kutatokozpont-kozpenz-tisza-part-felvetel-hamisitas
|
2025-12-20 18:55:34
| true
| null | null |
Rtl.hu
|
Gyorsított eljárásban, m inősített hivatali vesztegetés bűntette miatt állította bíróság elé a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a vietnámi férfit, aki meg akarta vesztegetni a pénzügyőröket. A vád szerint a vietnámi állampolgárságú férfi 2025. december 13-án, az M3-as autópályán Budapest irányába közlekedett a gépjárművével, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatásos állományú tagjai ellenőrzés céljából megállították. A férfi ekkor átadta az iratokat, míg a másik kezében bankjegyeket tartott. A pénzügyőrök felszólították a férfit, hogy tegye el a pénzt, és nyissa ki a tehergépjármű rakterét, aki ennek nem akart eleget tenni. Mivel a rakomány túlsúlyosnak tűnt, ezért elrendelték annak a mérési ponton történő mérlegelését.A férfi továbbra sem volt együttműködő, és készpénzzel próbálta elérni a pénzügyőröknél , hogy ne mérjék le az autót. A hivatalos személyek a pénzt nem fogadták el, és jelezték, hogy rendőri intézkedést fognak kérni. Az elkövető ezután odalépett a pénzügyőrökhöz és folytatva a vesztegetést, a telefonján lévő fordítóprogram segítségével közölte, hogy "Adok neked 200 eurót, és nem kell büntetőpapírt benyújtanod". A pénzügyőrök az ajánlatot ezután sem fogadták el, lefolytatták a mérlegelést, majd megállapították, hogy a tehergépjármű súlya meghaladta a megengedett össztömeget, az elkövetett bűncselekményt pedig azonnal jelentették.Ezután a nyomozó ügyészek intézkedtek a magyar lakcímmel nem rendelkező, külföldi férfi őrizetbe vételéről, a vesztegetésre szánt 200 euró lefoglalásáról, majd kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki.A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elkövetőt gyorsított eljárásban hétfőn az Egri Törvényszék elé állította, aki a bűncselekmény elkövetését beismerte. A férfi bűnösségét a bíróság a váddal egyezően megállapította és ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 90.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélettel szemben az ügyészség a vádlott terhére, súlyosításért jelentett be fellebbezést - írják az ügyészség honlapján.
|
A NAV-ot akarta megvesztegetni, csúnyán ráfizetett a vietnámi sofőr
|
Minősített hivatali vesztegetés bűntette miatt állították bíróság elé. A férfi a vád szerint kétszer is megkísérelte lefizetni a NAV pénzügyőreit.
| null | 1
|
https://www.borsonline.hu/kek-hirek/2025/12/nav-vesztegetes-buntett-vietnami-sofor
|
2025-12-19 11:20:00
| true
| null | null |
Bors
|
Öt év alatt 228 millió forintot számlázott ki a fideszes Papcsák Ferenc cége az Uzsoki kórháznak, lényegében bármiféle elvégzett munka nélkül - derül ki Hadházy Ákos friss fb-posztjából. A politikusnak mostanra sikerült kiperelnie az adatokat a Transparency International segítségével.Magát az Uzsokiban bevezett VIP-rendszert is Hadházy buktatta le annak idején. Ennek az volt a lényege, hogy a kórház létrehozott egy VIP-részleget, ahol piaci árak fejében lehetett műtétet vásárolni, a várólistás időkhöz képest jóval rövidebb várakozási idővel. Papcsák cége, mint kiderült, annyi "munkát végzett", hogy a kórház épületében bérelt irodahelyiségükben ők szedték be a pénzt a betegektől. Amit persze nem teljes egészében adtak tovább: a frissen megszerzett adatok szerint bő 20 százalékos haszonkulccsal dolgoztak. Az öt vizsgált év alatt 1 milliárd 134 forintot kasszíroztak a fizetős betegektől, amiből 906 milliót kapott a kórház, 228 milliót pedig Papcsák. Az öt év alatt egyébként összesen 595 fizetős műtétet végeztek el, melyek oroszlánrésze, 492 volt ortopédiai operáció.Hadházy a Papcsák-cég és a kórház közötti szerződés megszerzése után jött rá, hogy az egész konstrukció nemcsak a felesleges lépcsőfok, Papcsák bevonása miatt volt büdös. Hanem azért is, mert ezen a VIP-osztályon nem a szabadidejükben dolgoznak az orvosok, hanem mindenki egészségügyi szolgálati jogviszonyban van. Ebből az is következik a képviselő szerint, hogy bár azt nem tudni, hogyan fizetik az orvosokat és a szakszemélyzetet, "tippelni tudok, hogy gyakorlatilag a rendes munkaidejük terhére végzik a fizetős vizsgálatokat és beavatkozásokat is". Amiből az is következik szerinte, hogy a tb-s betegek várakozási ideje nyúlik még hosszabbra.Friss posztrjában a független képviselő arról elmélkedik, hogy a nem fizetős betegeknek mennyivel többet kell várakozniuk az Uzsokiban:„Mindeközben a NEAK honlapján elérhető adatok alapján az Uzsokiban térdprotézisre 3483-an, csípőre 2073-an várnak hatvan napnál régebben. Mindkét érték kiugróan a legmagasabb az országban ( máshol is vannak hatvan napon túli várakozók, de 1000et sem érnek el). Ez jelzi az ott dolgozó szakember hozzáértését, azonban az adatok súlyos kérdést vetnek fel: ha van kapacitás négy év alatt 492 fizetős ortopéd műtétre, akkor azt a kapacitást miért nem az államilag finanszírozott betegekre fordították?”
|
Öt év alatt 228 milliót szívott ki a fideszes Papcsák cége az Uzsoki kórházból, érdemi munkavégzés nélkül
|
Beszedték a pénzt a VIP-betegektől a kórházban bérelt kis irodájukban, majd továbbadták a kórháznak. Mármint jó 20 százalékkal kevesebbet.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/07/ot-ev-alatt-228-milliot-szivott-ki-a-fideszes-papcsak-cege-az-uzsoki-korhazbol-erdemi-munkavegzes-nelkul
|
2026-01-07 12:41:26
| true
| null | null |
444
|
Hétfőn arról kérdeztük nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktort, hogy mikor találkozott és beszélt utoljára Matolcsy György volt jegybankelnökkel, illetve fiával, Matolcsy Ádámmal.A kérdés apropója az volt, hogy december 22-én megjelentek az MNB Pallas Athene Domus Meriti Alapítványának, illetve az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt-nek a 2024-es korrigált jelentései. Ezekből pedig az derült ki, hogy minden pénz eltűnt, összesen270 milliárd forint.A pénzek kifolyása idején (tíz éven keresztül) a jegybank elnökét Matolcsy Györgynek hívták. A volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti körével együtt az alapítványi kihelyezések legfőbb kedvezményezettje volt.Arról is érdeklődtünk Orbánnál, vajon bízik-e még Matolcsy Györgyben, megkérdezte-e arról, hogy hova lett ez a pénz; illetve mennyire van tisztában Matolcsy Ádám meggazdagodásának történetével. A miniszterelnök ezekre nem válaszolt. Megtehette, a "sajtótájékoztatót" ugyanis olyan szabályok szerint rendezték meg, hogy minden újságíróra csak egy kérdés jutott. Nem lehetett visszakérdezni.Orbán azt mondta, nyolc-tíz éve találkozott Matolcsy Ádámmal, majd kurtán és furcsán hozzá tette:"akár találkozhattam is volna vele, mert itt szokott lenni a városban, nem olyan nehéz vele találkozni".Érdekes kiszólás volt annak fényében, hogy Matolcsy Ádám az elmúlt években sokat élt Dubajban, ahol több ingatlant is birtokol: két éve vett egy egymilliárdos apartmant, tavaly is nézett még új lakást, (az egyik) zöld Porschéját is szpottolták arrafelé. Tavaly áprilisban azt nyilatkozta, négy éve nem él életvitelszerűen Magyarországon.Matolcsy Ádám kiköltözését a sajtóban sűrűn összekötötték meggazdagodásának körülményeivel, de ennek dacára meglehetősen sűrűn jár haza. Rendszeres vendég például a Felix Étteremben, ahol Orbán Viktor is megfordul. Erre is célozhatott a meglepett miniszterelnök ezzel a kiszólással.A Felixet Matolcsy Ádám haverja, Pintér Máté kezdte üzemeltetni néhány éve. Az étterem épületét adó egykori Ybl Vízházat természetesen jegybanki alapítványi pénzből vették meg 3 milliárd forintért majd újították fel később.De mi volt ez a nyolc-tíz évvel ezelőtti találkozó, amit Orbán emlegetett? Erről sokat tudunk, mert a 444-en annak idején cikkeztünk róla.Amikor ez történt, valamikor 2017 első hónapjaiban, a Simicska-háború kellős közepén jártunk. A Fidesz gőzerővel igyekezett újjáépíteni médiabirodalmát, miután a volt pénztárnok ellene fordította a Nemzet-csoportot. Ennek érdekében a Fidesz új strómanjainak minden elérhető és megszerezhető médiaterméket meg kellett szerezniük a piacon.A jegybanki alapítványokból kijátszott vagy épp kijátszódó vagyon ebben a munkában is szerepet játszott.A NER-be belekorosodott olvasók emlékezhetnek rá, hogy az első jegybanki botrány az akkortájt alapított VS.hu portál körül robbant ki, miután kiderült, hogy Száraz István – Matolcsy Ádám egyik balkeze – 600 millió forint alapítványi pénzből működtette a hírportált. A (névileg) Száraz-féle New Wave Media egyik kedvezményezettje volt az alapítványi vagyonok kiszervezésének.A New Wave Media valójában Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvérének érdekeltségéhez tartozott. A Növekedési Hitelbankot (NHB) vezető Szemerey az MNB Növekedési hitelprogramjának köszönhetően nagyon is kedvező feltételű hiteleket folyósított neki. Mivel volt miből, és ez volt a felkérés, a New Wave ráment az összes médiacégre, ami elérhetőnek látszott, mindenek előtt az Origóra. 2015 decemberében a Magyar Telekom végül 4,2 milliárd forintért eladta az Origo Média Zrt.-t a New Wave Media Kft.-nek. Az NHB és az állami felügyelet alatt álló MKB is adott milliárdos nagyságrendű kölcsönt az üzletre.Száraz – Matolcsy Ádámmal háta mögött – később nevére vette az Origót kiadó New Wave-et, és irányítani kezdte az oldalt, de nagy volt rá a kabát. Orbán tanácsadója, Habony Árpád és az ő körei növekvő erővel uralták le a kialakuló új médiavilágot. Száraz azt a lapot se tudta irányítani, amit a nevére írtak. Habonyék irányítottak: állítólag ők tették meg György Bencét, majd Gábor Lászlót is a lap élére.Ekkor történt az ominózus találkozó. Matolcsy Ádám időpontot kért a miniszterelnöknél, hogy ezeket a súrlódásokat elsimítsa, és visszaszerezze a lap irányítását. Ezt 2017 májusában a 444-en megírtuk:„Habonyék szerették volna formálisan is átvenni az Origót a Matolcsy-közeli cégtől, a New Wave viszont próbálta visszaszerezni az irányítást a megjelenő tartalmak felett. A miniszterelnök közvetlen környezetéből ketten is megerősítették, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám Orbán Viktort is felkereste, hogy megoldást találjon a New Wave körüli helyzetre, de a kormányfő nem foglalkozott a kérdéssel. (Matolcsy Ádámot a tulajdonában lévő Balaton Bútoron keresztül emailben kerestük, de nem reagált.)”Orbánt nem érdekelték Matolcsy Ádám problémái, szabályosan kitessékelte őt az irodájából.Az egészen biztos, hogy hétfői válaszával a kormányfő erre a találkozóra utalt, mert az Orbán-Matolcsy találkozó épp nyolc-kilenc éve történt. Feszült időszaka volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, és a miniszterelnök megkövetelte a kedvezményezett embereitől, hogy álljanak be a sorba – azt a sort pedig a médiában akkor a Rogán–Habony páros vezette.Érdekesség, hogy néhány héttel később Matolcsy Ádám végül kezébe vette az ügyet, és névileg is átvette a kiadóvállalatot Száraztól. Ezt követően lett aztán az Origo a KESMA-birodalom része – és az is a mai napig.
|
Miért hajtotta el Orbán Viktor az irodájából Matolcsy Ádámot?
|
A miniszterelnök kérdésünkre elismerte, néhány éve asztalhoz ült a volt jegybankelnök fiával. Megírtuk, mivel pattant le a kis Matolcsy a kormányfőről, aki most is intően üzent neki.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/06/miert-hajtotta-el-orban-viktor-matolcsy-adamot
|
2026-01-06 15:10:10
| true
| null | null |
444
|
A ciklus végéhez közeledve megnéztünk pár budapesti és vidéki beruházást, magánt és államit, főleg nemzetgazdasági szempontból kiemeltek vannak köztük, jó pár pedig akkora sebet ejtett a városon, ami a Holdról is látszik.Végéhez ért a Citadella felújítása, átadására minden bizonnyal 2026 márciusáig kell várni, mikor is Orbán Viktor saját kezével fogja átvágni, amit át kell.A munkálatok 2020(!)-ban kezdődtek, és a kiemelt státuszhoz képest meglehetősen komótosan haladtak. A nemzeti lobogót persze már közvetlenül a '22-es választások előtt leszúrták egy építési terület kellős közepére. 2025 nyarán aztán a kereszt is felkerült a szobor talapzatára. A Citadella felújításának fő kivitelezői a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt., a költségek 56 milliárd forint körül fognak megállni.Következzen pár olyan urbanisztikai szörny, amik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként mentesültek minden fajta építési előírás és szabályozás alól. Három irodakomplexum, amik 600 milliárd forintot értek Tiborcz István vállalkozói körének.Első a Dürer Park, szintén kiemelt státuszú fejlesztés. Itt a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és öt lakótornyot, amely a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása. A '22-es választások előtt az állam 100 milliárdért vásárolt itt irodákat. A fővárosi védettségű Sacré-Coeur-zárda épületeit szinte teljesen elbontották. Lehetséges beköltözők: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) bizonyos szervezeti egységei, Nemzeti Választási Iroda (NVI).A Bosnyák téri irodakomplexum a második olyan ingatlanfejlesztés, ahol az állam 150 ezer négyzetméter irodaterületet vásárolt 244 milliárd forintért. A kivitelező a Balázs Attila-féle Bayer Construct. Környezetétől idegen, túlméretezett, tömegközlekedési fejlesztés nélkül létrejött kormányzati negyed az alábbi beköltözőkkel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal.Kopaszi-gát, BudaPart – hat új irodaház 255 milliárdért értékesítve az államnak, kivitelező a Market Zrt, beköltözik a MÁV-csoport, Állami Számvevőszék, Nemzeti Választási Iroda, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.Közvágóhíd: Orbán Viktor török barátja, Adnan Polat ingatlanfejlesztése City Pearl fantázianéven. Ez a magánfejlesztés is megkapta a kiemelt státuszt, és ezzel a felmentést minden előírás alól, a történelmi ipari műemlék Közvágóhidat teljesen eldózerolták, mindössze a víztorony és egy intézőségi épület maradt meg.A Mahart-ház – egyedileg védett műemléknek számított - kibelezése és másik két épülettel való összevonása után Tiborcz István szállodájaként, Dorothea Hotel néven nyitott meg 2024. május 22-én, ezzel „új korszak kezdődött a magyar turizmusban”.Aztán innen egy sarokra a Sofitel Budapest Chain Bridge.Az ingatlant a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group (Equilor Alapkezelő) vásárolta meg az Indotek Csoporttól, jelenleg felújítás alatt, tervezett nyitás: 2026 ősz. Egy 2022-es májusi kormányrendelettel kiemelt beruházássá nyilvánították a Sofitel Budapest Chain Bridge szálloda fejlesztését is.Pár utcával odébb pedig:Utcaszintről nem látszik, hogy a neobarokk stílusú épület milyen csodálatos és fényűző tetőteret kapott. Az MNB új vezetése 2025 októberében feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A beruházás költségei a tervezett 54 milliárdról 81 milliárd forintig drágultak.A Kincsem Lakópark- vagyis Kincsem by Bayer- a Bayer Construct ingatlanberuházása a Gyógyszergyári utcában, tíz épület, 1300 lakás. Átadás 2026 második felében. Egy augusztusban hozott rendelettel kiemelt beruházássá nyilváníthatják azokat a projekteket, amik legalább 250 lakás építésével járnak és azok 70 százaléka megfelel az Otthon Start program feltételeinek.Kitekintés: a vidék is előre megyLázár János második éve kap osztalékot a batidai vadászkastélyt birtokló cégtől (Grosswiese Befektetési Zrt), amelyben 40,93 százalékos tulajdonrésze van.2024-ben 58 millió forintot vett ki, majd 2025 júniusában a cég részvényesei egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a rekordprofit ellenére egyedül Lázár János vesz ki osztalékot a társaságból. A batidai kastélyhoz vezető, bő 6 kilométeres szakaszra bruttó 3,3 milliárd forintot költött a Közút. A nyáron rajzverseny is volt a batidai kastély előtt, ami tragédiához vezetett.HatvanpusztaA nagyszabású, évek óta tartó építkezés 2025-re gyakorlatilag befejeződött. A becslések szerint összesen mintegy 6000 négyzetméternyi épületegyüttes jött létre a legdrágább alapanyagok felhasználásával, összköltsége 15-18 milliárd forintra tehető.A felcsúti Beverly Hills. Itt laknak a leggazdagabbak, vagyis a Mészáros család. A felső sarokban Lőrinc építkezik, gigantikus hacienda készül a toronydaru árnyékában. De ebben az utcában laknak a gyermekei és az öccse, Mészáros János is.Vissza a VárbaA Nemzeti Hauszmann Program megvalósítását semmiféle egyeztetés nem előzte meg, kritikusai szerint a modern vasbeton szerkezetekre felhúzott historizáló homlokzatok nem valódi rekonstrukciók. A program 2030-ig tart és több száz milliárd forintba kerül majd a legvégén.A József főhercegi palota összesített építési költsége nem nyilvános, annyit tudunk, hogy ez az összeg 2023 szeptemberére már 53 milliárd forintnál is több volt.A Honvéd Főparancsnokság Dísz téri homlokzatának újjáépítése a végéhez közeledik, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum lesz benne.Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium újjáépített épülete, amelybe a Belügyminisztérium költözött. 2024 december elején már nettó 69,2 milliárd forintnál tartott a beruházás.A kormány 2023-as és 2024-es döntéseivel több mint 100 milliárd forintot különített el a Kossuth téri két nagy épület (Agrárminisztérium és Igazságügyi Palota) teljes körű rekonstrukciójára.Az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének rekonstrukciója során az épületegyüttes jelentős részét, mintegy 50 százalékát bontották el.Az épület 2021-ben elveszítette korábbi, legmagasabb szintű műemléki védettségét, ami lehetővé tette a nagymértékű szerkezeti bontásokat. A teljes rekonstrukció befejezése 2028. július 31. Az Agrárminisztérium Kossuth téri székházának teljes körű rekonstrukcióját a Market Építő Zrt végzi.Ahogy a Körszálló bontását és újjáépítését is egy Market-cég végzi. A háromnegyedét visszabontják, az átalakítás után az épület már nem tisztán szállodaként működik majd: prémium lakások és egy kisebb, a Marriott csoporthoz tartozó hotel lesz benne. A fejlesztést a Market Asset Management Zrt végzi.Végül egy „Fortepan”-fotó. A Szent János Centrumkórház napjainkban.
|
Százmilliárdok betonban
|
A Vártól Hatvanpusztáig: drónképek az elmúlt évek legjelentősebb beruházásairól.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/01/szazmilliardok-betonban
|
2026-01-01 12:01:18
| true
| null | null |
444
|
Idén a karácsonyi szezon egyik tűzijátékát Hadházy Ákos szolgáltatta, aki megszerezte a Mészáros Csoport karácsonyi ünnepségén díjazottak listáját. Több okból is hír lett ebből (Ricky Martin fellépésén is túl). Egyrészt annyi díjat - több mint kétszázat (!) - ítéltek meg a gálán, hogy csak a kiosztásuk két órán át tartott. Aztán mert Mészáros kitüntette top vezetőként saját fiát, ifj. Mészáros Lőrincet, és lányát, Beatrixot. Másnak az tűnt fel, hogy az év partnere díjat vehette át Szokira Tamás, a miniszterelnök veje is. Csak a vezetők közül 130-at díjaztak, de még a Puskás Akadémia játékosai közül is jutott kitüntetés többeknek is. Máshol sokat támadták Hadházyt is amiatt, hogy egyszerű munkavállalókat is megszégyenített a lista nyilvánosságra hozásával, és mert szolgának nevezett beosztottakat. A cégcsoport tiltakozott Hadházy posztja miatt, de a valóságtartalmát nem kérdőjelezték meg.Mészáros kitüntetett számos újságírót és médiavezetőt is - köztük olyanokat is, akik egyébként formailag nem kapcsolódnak a cégbirodalmához. Például Ómolnár Miklóst, a Ripost főszerkesztőjét, akinek lapja a Mediaworks médiavállalathoz tartozik. (Ahhoz a cégcsoporthoz, amit Mészáros évekkel ezelőtt felajánlott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagyis az alapítványi tulajdonban lévő KESMA javára.) Azon is meg lehetne lepődni, miért kapott kitüntetést Szöllősi György, aki elvileg a köztulajdonban lévő Nemzeti Sport főszerkesztője - ha nem tudnánk persze, hogy hosszú éveken keresztül dolgozott Mészárosnak, például a Puskás Akadémia kötelékében. Szép példája a lista állam és párt illetve a holdudvar összefonódásának.Három név különösen érdekes a médiavezetők közül. Vaszily Miklósé, aki a TV2 igazgatósági tagja (Várkonyi Andreával, Mészáros feleségével együtt) valamint vezérigazgatója egyben - és aki lassan évtizedes távlatban kezeli a felcsúti milliárdos médiapiaci befektetéseit. Korábban, miután felállt a közmédiát összefogó MTVA vezetői székéből, Vaszily mozgatta Mészáros pénzét az Echo TV-ben és a Pesti TV-ben, majd teljesen átvette az irányítást a TV2-ben is. Miután részesedést szerzett az Indamedia kiadóvállalatban, 2020 novemberében megvásárolta az akkor alapítványi tulajdonban lévő Index részvényeinek többségét. Két éve februárban már Orbán Viktor évértékelőjére is hivatalos volt.Vaszily kapcsolata Mészáros felé ismert. Az ő díja - bár érdekes részletként tűnt fel Hadházy posztjában - nem volt meglepő. Annál inkább a másik két indexes díjazotté. A kiadó igazgatóságában hármak ülnek: a Vaszily mellett a másik tulajdonos Ziegler Gábor és Starcz Ákos.Ziegler Gábor annak idején közreműködött a folyamatban, hogy a kormányoldal kontrollt szerezzen az Index felett. 2018 szeptemberében a lap hirdetéseit kezelő CEMP Sales House igazgatójaként Ziegler – Oltyán Józseffel, a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagjával közösen – megvásárolta a korábbi tulajdonos Spéder Zoltántól a lap kiadói jogait. 2020 tavaszán Oltyántól vette át a cég tulajdonjogait Vaszily, és így alakult ki az Index jelenlegi tulajdonosi struktúrája. (Hogy honnan volt – becslések szerint – 3 milliárd forintjuk a médiavállalatának kivásárlására, máig nem tudni. Azt viszont igen, hogy Mészáros Lőrinc segített pénzügyileg életben tartani a lapot. Erről az Index jelenlegi főszerkesztője, Fekete-Szalóky Zoltán beszélt egy Direkt36 által megszerzett és 2022 tavaszán publikált hangfelvételen.)Tulajdonosként és igazgatósági tagként Ziegler jelenti a hidat az Index független múltja és fideszes jelene között. Hiába kerestük azonban emailen és telefonon is a díjjal kapcsolatban, Ziegler nem reagált. Amikor az Index tulajdonosváltása zajlott, ugyanígy nem nyilatkozott a sajtónak, és a 444-nek sem. Pedig egyébként közlékeny, ha a lap működéséről van szó. Nemrég a digitalhungary.hu–nak beszélt hosszan az Index jövőjéről és a kutyasétáltatás jelentőségéről. Pár hete aztán hosszú videóinterjút adott saját lapjának (!) Starcz Ákossal közösen. 42 percen keresztül magyarázták saját olvasóiknak, miért nem lesz az Indamedia által felvásárolt Blikkből propagandalap.Kitüntetést kapott a másik igazgatósági tag, a lap vezérigazgatója, Starcz Ákos is. Starcz már a fideszes korszak kezdetén, vagyis 2020-ban csatlakozott az Indamediához, akkor lett az Index vezérigazgatója, és azóta csak mélyebbre merül a NER-ben: 2023 nyarán beválasztották az MCC által tulajdonolt Libri-csoport igazgatóságába is, ahol az MCC-vezér Szalai Zoltán dirigál. Ez ugye azért is komikus valahol, mert Szalai közben a Mandiner főszerkesztő-lapigazgatója egyben.Fekete-Szalóky főszerkesztő a már említett felvételen emlegeti is Starczot is, akinek vezérigazgatóként egyeztetnie kellett Mészáros köreivel a lapot érintő tartalmi kérdésekről. A főszerkesztő a felvételen arra utal, hogy akkor lesz rendezett a viszony, ha a lap nem provokálja feleslegesen a felcsúti milliárdost és feleségét. Starczot is kerestük a díjjal kapcsolatban emailen és telefonon. A levelünkre nem válaszolt, telefonban annyit mondott, hogy nem akarja kommentálni a díjról szóló hírt.Ziegler és Starcz esetében külön érdekesség, hogy a díjazott vezetők listáján egyedül náluk nem tüntették fel pozíciójukat és vállalatukat, minden más díjazottnál igen. Ez kicsit arra utal, mintha a belső nyilvánosságban is titkolni kéne az Index vonalait.A kormányzati nyilvánosság eleve komoly energiákat mozgósít annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha az Index őrizne valamit függetlenségéből. Az elsődleges funkciója a lapnak az, hogy elbizonytalanítsa az alapvetően kormánykritikus olvasói bázisát – a mindenkori ellenzékkel szemben. Ez nem hagyományos propagandatermék, mint az Origo – politikai céljának inkább a kritikus közönség manipulálása tűnik. Ezt a funkciót töltötték be 2021 őszén, amikor megszellőztették a kompromathoz hasonlatos eszközökkel megkomponált Városháza-ügyet, aminek a célja Karácsony Gergely és körének kompromittálása volt. Ezt a funkciót töltik be most, amikor hónapok óta hoznak nyilvánosságra olykor megalapozatlan eredetű dokumentumokat a Tisza párttal kapcsolatban.Idén augusztusban az Indexen jelent meg először, hogy egy feljegyzés szerint 33 százalékos adóemelésre készülhet Magyar Péter pártja. Előzőleg sem a Tiszát, sem a cikkben névvel szereplő közgazdászokat nem keresték meg, hiába nevezte az ellenzéki párt hamisítványnak az iratot. Már akkor utalgattak a később nyilvánosságra hozott, 600 oldalas konvergencia–tervre is, amit aztán ősszel hozott ki az Index, és amit állítólagos szignók alapján kötöttek a Tiszához, hiába tagadták azt az érintettek. (Ez volt az a dokumentum, aminek valóságtartalmát azzal igyekezett védeni a kiadó, hogy annak közlésével csak „véleményt fogalmaztak meg”.)Az Indexen jelent meg az is, hogy ukránok fejleszthették a párt applikációját, amin keresztül kiszivárogtak felhasználók adatai. Mindezek abszolút hírértékkel bírnak, azonban az eredetük és tálalásuk koncepciózusnak hat. Itt terítik annak az amerikai tanácsadónak a kutatásait is (spoiler: Fidesz-előny), aki egyébként a kormány megrendeléseit teljesíti. Részint ezért futtatnak olyan figurákat az Index címlapon, mint a fideszesből lett újságíróból lett fideszes Hont András, akik kizárólag az ellenzék hiányosságaival foglalkoznak, és bennük akarják elbizonytalanítani az olvasókat.A Blikk felvásárlásával az Indamedia az ország egyik legnagyobb médiavállalata lett. Brutális, 13 milliárdos hitelt vettek fel az üzlet előtt a Mészáros–féle MBH banktól – már azt is nehéz elképzelni, hogy ez ne politikai ráhatás eredménye lett volna. Ha egy ekkora médiavállalat vezetőit kitünteti egy üzletember, az akkor is felveti az összeférhetetlenség vagy az etikai megfelelés kérdését, ha egyébként nem a kormány által évtizedes távlatban, tízmilliárdokkal hízlalt, a miniszterelnökkel közismert közeli barátságot ápoló mágnásról van szó. Ebben az esetben történetesen róla van szó. Felcsúton karácsonykor az történt, ami látszik: Mészáros Lőrinc megdicsérte embereit, amiért kampány idején is teszik a dolgukat.
|
Mit keres az Index vezetése Mészáros Lőrinc kitüntetettjei között?
|
Vaszily Miklós, Starcz Ákos és Ziegler Gábor is kapott díjat a felcsúti milliárdostól, pedig évek óta hirdetik lapjuk függetlenségét. Kitüntetésük újabb jele annak, hogy az Index nem valódi újság, hanem kormányzat megrendeléseket teljesítő üzenőfüzet.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/30/mit-keres-az-index-vezetese-meszaros-lorinc-kituntetettjei-kozott
|
2025-12-30 14:11:40
| true
| null | null |
444
|
"Akárhogy is forgatjuk a dolgot, nehéz ezt másképp érteni, mint úgy, hogy akkor mostantól ráeresztették a spekulánsokat a földekre, még ha eddig is azt lehetett mondani, hogy a legtöbb termőföldvásárlás spekulációs célzattal történt"- egy alföldi falugazdász mondta ezt kérdésünkre, hogy jól értelmeztük-e szombati cikkünkben a földtörvény december 24-től hatályos módosítását. Azt, ami szerdától lehetővé teszi, hogy saját célra történő termőföldvásárlásnak számítson az, ha valaki a frissen megvett földet nyomban haszonbérbe adja.A földtörvénynek és a Fidesz agrárpolitikájának eddig sarokköve volt, hogy a termőföldet meg kell védeni a pénzügyi spekulációtól, ezért csak az lehet földtulajdonos, aki azt meg is műveli. Haszonbérbe pedig csak olyan földeket adhattak a tulajdonosaik, amelyek már a földtörvény 2013-as elfogadása előtt birtokukban voltak. A most villámgyorsan elfogadott és hatályba léptetett módosítás ezt írta felül - állítják a lapunk által megkérdezett névvel vagy név nélkül nyilatkozó agrárszakemberek.Egy dél-alföldi agrárvállalkozó – aki kérte, hogy még a megyét se nevezzük meg, ahol tevékenykedik – a NER oligarcháit sejti a változtatás hátterében. „Vannak olyan híreink, hogy eddig is jelentős földvagyonnal rendelkező kormányzati szereplők és kormányközeli üzletemberek mozgolódtak a háttérben, és hogy még a Fideszben is voltak ellenzői ennek a változtatásnak”, mondta, majd visszakérdezésünkre megerősítette, hogy Lázár János lehetett a törvénymódosítás egyik atyja.A Fidesz-frakciót már szombaton megkerestük a törvénymódosítás miatt, akárcsak Font Sándor fideszes képviselőt, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökét. A tulajdonszerzéssel kapcsolatos szabályozás módosítása ugyanis nem szerepelt az Agrárminisztérium által eredetileg benyújtott törvényjavaslatban, az a bizottság november 25-i ülésén került elő, Font az ülés jegyzőkönyve szerint ezt mondta róla: „a Fidesz-frakció módosító indítványt szeretne a bizottság nevében benyújtani. Ezt előkészítettük és ki is küldtük a bizottság tagjainak a szokásos formában”. Cikkünk megjelenéséig sem Font, sem a kormánypárti frakció nem reagált a megkeresésünkre.Erről nem volt nyilvános egyeztetés„Igen érdekes az a helyzet, ami ezzel az új szabályozással kialakult. A földtörvény módosítását nagyon hosszú előkészítő munka, számos egyeztetés előzte meg, a szervezetünk is hónapokat dolgozott ezen” – reagált megkeresésünkre Koncz Máté agrármérnök, aki 2012-ig az agrártárca uniós agrárpolitikai szakértője volt, most a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. „Sok irányból jöttek javaslatok, hol kompromisszumosak, hol azt megkerülők”, de azt mondja, erről a paragrafusról, a földvásárlás szabályainak ilyen enyhítéséről „nem volt semmilyen nyilvános társadalmi vita, nem volt róla egyeztetés”. A törvényt két nappal ennek a módosítónak a benyújtása után már el is fogadták, „mi egy kihelyezett vidéki elnökségi ülésen voltunk Kelet-Magyarországon, amikor sorra jöttek a telefonok, hogy tudjuk-e, mit fogadott el a parlament; hát nem tudtuk”.A szakértő szerint a változtatást nagyon nehéz másképp értelmezni, mint úgy, hogy a kormány, vagyis módosítást benyújtó Fidesz-frakció és az azt elfogadó parlamenti többség leszámolt „a földtörvény legfontosabb alapvetésével, azzal, hogy azé a föld, aki megműveli, vagyis az vásárolhasson termőföldet, aki műveli is azt”. A törvénynek eddig kifejezett célja volt, hogy a termelőknek ne kelljen versenyezniük a tulajdonszerzésért a pénzügyi befektetőkkel.„Ami most történt, azt nem tudjuk másként értelmezni, mint úgy, hogy utat nyitottak a mezőgazdaságon túli befektetői tőkének”– mondta Koncz, aki szerint ez igen rosszkor történt.„Ezt akkorra időzítették, amikor az agrárvállalkozások ilyen kivéreztetett helyzetben vannak. A növénytermesztés harmadik éve veszteséges az aszályok és a termények ára miatt, az állattartókat szintén sújtják a jelentősen csökkenő, helyenként lefeleződő felvásárlási árak, a gyümölcstermesztőket pedig a fagykárok. Így aztán a pénzügyi befektetők és a gazdák versenyeztetése annyira egyenlőtlen körülmények között indul, hogy érthetetlen, miért most kellett ezt az agrárium számára elfogadhatatlan lépést meglépni” – mondta Koncz Máté.Arra eddig is bárkinek volt lehetősége, hogy ha megszerzett valamilyen agrárvégzettséget – ennek legrövidebb útja-módja egy aranykalászos gazda képesítés megszerzése volt –, akkor földet vásároljon, majd azt a legalább részben saját tulajdonában álló gazdasági társasággal műveltesse, ezzel kikerüljön a használatátengedés szabályozása alól. Bár Koncz Máté szerint lehet a változtatásnak bizonyos ritka esetekben haszna is – ha például egy idős gazda eladná a földjét a gyerekeinek, de azok már nem akarják azt művelni, hanem bérbe adnák –, de az általános olvasata mégis csak az, hogy a befektetési tőkét a korábbi korlátozások és nehezítések nélkül, szabadon ráengedik az agráriumra. „Ez teret nyithat arra, hogy komoly vagyonokat menekítsen a földekbe, az agráriumba más ágazatokból” – mondta Koncz, aki ugyanakkor nem reagált arra a felvetésre, hogy a hírek szerint Lázár János állt a javaslat hátterében, mondván: sokféle híresztelés van arról, kinek miért állhat az érdekében egy ilyen változtatás.Az agrárium valóban megszenvedte az elmúlt éveket, erről tanúskodnak a statisztikai hivatal GDP-adatai. A „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” nemzetgazdasági ág 2022 egészében 23,9 százalékos visszaesésben zárt, a következő évben 36,9 százalékos növekedéssel kompenzált ugyan – vagyis 2023 végére 4,2 százalékkal állt jobban, mint 2021 végén –, de ezt 2024-ben és az idei első három negyedévben is sorozatban visszaesések követtek, az idei második negyedévben például –10,3 százalék volt az ágazat teljesítménye a részletes GDP-statisztika szerint.Legalizált ügyeskedések„Nem véletlenül nem verte ezt nagydobra a Fidesz, az ügynek ugyanis komoly politikai következménye lett volna, ha ez szélesebb körben és időben nyilvánosságot kap, valószínűleg az összes ellenzéki párt rárepül” –reagált a törvénymódosítással kapcsolatos kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász, aki az Antall-kormány idején az agrártárca közigazgatási államtitkára, 1994-től MDF-es parlamenti képviselő volt. Szerinte trükközésekkel, kiskapuk kihasználásával eddig is szembe lehetett menni a törvénynek azzal az alapvető elvárásával, hogy a földet az vehesse meg, aki aztán műveli, de most a törvénymódosítással legalizálták az összes ilyen ügyeskedést.A szabály az, hogy legfeljebb 300 hektárnyi földbirtoka bárkinek lehet, aki vállalja, hogy azt megműveli vagy a saját gazdasági társaságával megművelteti. Ettől függetlenül eddig is kötöttek olyan szolgáltatási megállapodásokat, amelyekkel befektetők megoldhatták a földtulajdon megszerzését úgy, hogy aztán nem kezdtek el gazdálkodni. „A törvény most utánament a gyakorlatnak, még ha ezzel ellenébe is ment annak, ami az eddigi szellemisége volt, és ami a preambulumában olyan kitételekben jelent meg, hogy segíti a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válását, nem is beszélve arról, amit a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agráriumról írtak” – mondta Raskó.A szakértő szerint több dicséretes változás is van az új szabályozásban. Ilyennek mondta a zártkerti ingatlanokkal kapcsolatos új előírást, ami megteremti a helyi elővásárlási jog lehetőségét. Vagyis a települési önkormányzatok alkothatnak olyan helyi jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyben élőknek, ha megfizetik egy eladásra kínált zártkert árát, elővételi joguk legyen a „messziről jött” vevőjelöltekkel szemben. Hasonlóan pozitív változásnak tartja, hogy ezentúl ha osztatlan közös tulajdonban lévő földeket tulajdonostársak egymás között adnak-vesznek, az az ügylet úgynevezett kifüggesztés nélkül is lebonyolítható lesz.Raskó szerint még amellett is lehet felsorakoztatni agrárgazdasági és közgazdasági érveket, hogy a haszonbérbe adást megkönnyítsék. Szerinte ugyanis szakmai szempontból akár jó döntés is lehet és növelheti az ágazat termelékenységét, ha hivatásos és a munkájukhoz jól értő agrárvállalkozók művelik a termőföldeket, és nem olyanok, akik néhány tízezer forintért szereztek egy oklevelet, miközben sosem láttak egyben egy virágcserépnyi földnél többet, és se valóban megalapozott szaktudásuk, se eszközállományuk nincs a hatékony gazdálkodáshoz.Nyugi!Nem aggódik a földtörvény módosítása és az esetleges spekulatív földvásárlások miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), ami persze aligha meglepő annak fényében, hogy a szervezet elnöke Jakab István fideszes parlamenti képviselő. A szervezet főtitkára, Cseh Tibor András kérdésünkre az Agroinformban hétfő reggel megjelent cikk linkjét küldte el.Cseh ebben azt nyilatkozta: a Magosz szerint a törvénymódosítás nem azt jelenti, hogy megnyílna a magyar termőföldpiac a pénzügyi befektetők előtt. Azt elismeri a főtitkár, hogy „valóban történt módosítás a Földforgalmi Törvényben”, de szerinte az nem „írja felül a magyar földvédelmi rendszer alapelveit”. Állítása szerint ennek garanciája, hogy egyrészt a helyi gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg, másrészt a szerződéseket a kormányhivatalok szigorúan vizsgálják, „és ami talán a legfontosabb: a helyi földbizottságok – amelyek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működnek – vétójoggal rendelkeznek minden vevővel szemben”.Azt ígérte, hogy a helyi bizottság minden esetben élni fog a vétójogával, ahol „akár csak a gyanúja is felmerül a spekulatív, befektetési szándéknak”.Az persze nagy kérdés, hogy a szintén Fidesz által leuralt agrárkamara – a szervezet elnöke korábban az a Fidesz-politikus Győrffy Balázs volt, aki lemondott, miután részegen bántalmazott egy nőt, a mostani elnök az a Papp Zsolt György, aki tavalyi NAK-elnökké megválasztásáig az agrártárca helyettes államtitkára volt, és várhatóan Fidesz-jelölt lesz a hajdúböszörményi választókerületben –, valamint a keretében működő földbizottság mennyiben fogja beavatkozásra és vétózásra érdemesnek ítélni az olyan eseteket, amikor esetleg Várkonyi Andrea vagy Mészáros Andrea néhány százmillióért venne földet itt-ott, amit aztán nyomban kiadna haszonbérbe.
|
"Nem véletlenül nem verte ezt nagydobra a Fidesz" -szakértők a földtörvény módosításáról
|
Nehéz ezt másképp érteni, mint hogy mostantól ráeresztették a spekulánsokat a földekre - mondta a 444 kérdésére egy falugazdász arról, hogy december 24-től az is vehet termőföldet, aki nem akarja művelni, hanem haszonbérbe adná. A Fidesz-frakció és a parlamenti szakbizottság fideszes elnöke hallgat.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/23/foldtorveny-termofold-foldvasarlas-haszonberlet-koncz-mate-rasko-gyorgy-falugazdasz
|
2025-12-23 06:02:01
| true
| null | null |
444
|
Egy Hodler Capital Kft. nevű cég tőkeemeléses ügylettel 10 százalékos részesedést szerzett a magyarországi hulladékgazdálkodás meghatározó szereplőjének számító Vertikal Groupban, amely nagyon jó évet zárt tavaly, a nyereségét például megháromszorozta.Ezzel a tőzsdén is jegyzett Vertikalban a NER-be mélyen beágyazott üzleti kör szerzett részesedést, és messze nemcsak azért, mert Lázár János bizalmasa, Kerezsi Miklós az ügy egyik főszereplője.A Vertikal Group január 15-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen új igazgatósági tagot választanak, a Hodler által erre a pozícióra jelölt Kiss-Griz Alpár szintén szorosan, több szálon kötődik a NER-hez.Január 15-re hirdetett rendkívüli közgyűlést a Vertikal Group Nyrt., az a tőzsdén jegyzett társaság, amelybe november végén szállt be egy részvénycserés-tőkeemeléses ügylettel Lázár János bizalmasa, Kerezsi Miklós. A Hodler Capital Kft. nevű cégén keresztül 10 százalékot szerzett a Vertikalban, amely a MOHU-val szerződve a magyarországi hulladékgazdálkodás meghatározó szereplője. A budapesti, északkelet-magyarországi és észak-dunántúli régióban részben szemétszállítást végeznek, részben hulladékkezelő létesítményeket üzemeltetnek.A rendkívüli közgyűlést múlt hétfőn hívták össze, nem sokkal azután, hogy bejelentette lemondását a Vertikal egyik igazgatósági tagja, Kovács Péter. Január 15-én az ő helyére választanak majd új tagot, illetve döntenek a társaság Budapestre költöztetéséről is (a cég új székhelye egy XI. kerületi, Nagyszőlős utcai irodaház lesz). A Vertikal jelenlegi legnagyobb tulajdonosa a BÉT honlapja szerint 76,13 százalékos részesedéssel a székesfehérvári Abelon Kft., ami 2016 januárja óta egy Ferencz Kornél nevű üzletember kizárólagos tulajdonában áll, a többi 23,87 százalék az úgynevezett közkézhányad, vagyis tőzsdén forgó pakett (az alaptőke-emelésről a közgyűlési meghívóban azt írják: "az alaptőke-emelés cégjegyzékbe történt bejegyzése megtörtént, a Társaság kezdeményezi az új részvények KELER Zrt. általi keletkeztetését és a BÉT Xtend platformjára történő bevezetését", vagyis az még ezután jelenik majd meg a tőzsdei nyilvántartásban).Az új tulajdonossal, mint a múlt héten megírtuk, a NER üzleti világa érkezett meg a céghez, amely tavaly 67 százalékkal növelte az árbevételét és megtriplázta a nyereségét. Kerezsi Miklós évek óta Lázár János egyik bizalmi embere, tagja a Lázár-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának - a testület elnöke maga Lázár, az egyik kurátor Csányi Attila, az OTP-vezér fia -, de igazgatósági tag volt a szintén Lázár-domíniumnak számító mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél is 2016-21 között.Maga a Hodler Capital 64,4 százalékban az övé egy másik cégen keresztül, a cégben emellett 33,1 százalékos részesedése van az Innovation Europe Agrár Innovációs Magántőkealapnak, ami az állami tulajdonú Eximbank kelet-közép-európai agrárbefektetésekre szánt magántőkealapja. A maradék 2,5 százalék a Larstatt Asset Management Kft.-é, amely azé a Kiss-Griz Alpáré, aki egyben a Hodler Capital csoport pénzügyi igazgatója, illetve az Innovation Europe vagyonát kezelő Hodler Alapkezelő Zrt. tranzakciós, befektetési igazgatója.És ő ülhet be a januári közgyűlésen a Vertikal igazgatóságába is. Az új igazgatósági tagot ugyanis már az új, mindössze 10 százalékos tulajdonos jelölheti, és a tőzsde honlapján olvasható előterjesztés (pdf) szerint ez a személy Kiss-Griz Alpár lesz. Az előterjesztés szerint neki igazgatósági tagként nem lesz képviseleti, cégjegyzési jogosultsága, míg a múlt héten lemondott Kovács Péternek a cégnyilvántartás szerint voltak ilyen jogai.Azt, hogy a Hodler a NER-be mélyen beágyazott cég, nemcsak az jelzi, hogy a tulajdonosa Lázár bizalmasa, hanem az is, hogy az állami tőkealap alapkezelője a Hodler Alapkezelő Zrt., a cégek és a magántőkealap székhelye lényegében ugyanott, a MOM Park egyik irodaházában van (D épület, 3. emelet; egyes cégeké korábban az 5. emeleten volt). Emellett, ahogy korábban írtuk, a Hodler Alapkezelő vezetésében, illetve fb-jében tag volt korábban Lantos Csaba energetikai miniszter, Csák János korábbi kulturális miniszter, Nádasdy Bence, aki 2021 óta a Jellinek Dániel-féle Indotek csoport gazdasági igazgatója, valamint az a Kajzinger Gábor, akiről a HVG korábban azt írta, hogy "a Rogán Antal miniszter által pátyolgatott Carion-csoportban tevékenykedik". A cégnél dolgozott a NER-elithez tartozása éveiben, igaz, nem cégjegyzésre jogosult vezetőként, de a vagyonnyilatkozata szerint jogi igazgatóként, egészen 2024 tavaszáig Magyar Péter is (aki, mint ezt 2022-ben a Válasz Online nyomán megírtuk, magának a Hodlernek is volt jogi vezetője és befektetési tanácsadója).A Vertikalba jelölt, LinkedIn-profilja szerint a Babeș-Bolyai egyetemen végzett Kiss-Griz Alpár szintén több szálon kötődik a NER-hez, túl azon, hogy a Hodler Alapkezelő vezetőjeként részt vesz az Innovation Europe vagyonának kezelésében. Hiszen az alapítása, 2022 augusztusa óta ügyvezetője a Good Chicken Kft.-nek, ami Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap tulajdonában áll - ezt a tőkealapot még 2021 tavaszán indította el 60 millió euróval szintén az Eximbank azért, hogy külföldön kezdjenek földfelvásárlásba (aztán 2021 őszén Pozsony tiltakozni kezdett az ellen, hogy a magyar kormány jelentős mennyiségű szlovákiai termőföldet vegyen, még Fico is kiakadt miatta, úgyhogy Orbán Viktor leállította a programot).Kiss-Griznek van más csirkés kötődése is: ügyvezető ugyanis annál a Székely Csürke Kft.-nél - székhelye szintén a MOM Parkban, a harmadikon -, amelyet a kolozsvári bejegyzésű Poultry Investment S.A. alapított idén májusban. Ha már romániai vállalkozások és Kiss-Griz: az üzletember február óta - épp Kerezsi Miklós helyét átvéve - ügyvezető egy Ferdinand Investment Partners Kft. nevű cégnél, amelyben június óta tulajdonos a Bihar megyében bejegyzett Bitter Management S.R.L. Végül egy utolsó NER-kötődés: Kiss-Griz ügyvezető tavaly november óta az akkor a Hodler érdekeltségébe került, érdemi tevékenységet nem végző, évek óta nulla forintos árbevétellel és nullás eredménnyel (nem) működő Forverstone Holding Kft.-nél, amely addig több társaságon keresztül Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozott.
|
Rendkívüli közgyűlés lesz a hulladékos cégnél, amibe bevásárolta magát Lázár János bizalmasa
|
A Vertikal Nyrt. székhelyét áthelyezik a fővárosba, az igazgatóságba az új tulajdonos, a Hodler pénzügyi igazgatóját, Kiss-Griz Alpárt jelölik. Ő, akárcsak a Hodler és annak tulajdonosa, Kerezsi Miklós, több szálon is kötődik a NER-hez.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/22/rendkivuli-kozgyules-lesz-a-hulladekos-cegnel-amibe-bevasarolta-magat-lazar-janos-bizalmasa
|
2025-12-22 12:02:02
| true
| null | null |
444
|
Juhász Péter Pált a hírekből a Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított vezetőjeként ismerjük.De volt egy vállalkozói karrierje is: 2001-től két cégben is feltűnik, hol társtulajdonosként, hol vezetőként, aztán 2008-ban egy harmadik kft-t is alapított.A cégeket Juhász mellett több másik szereplő is összeköti. Közülük ketten, egy vállalkozó és egy ügyvéd érdekes karriert futottak be: nagy állami és fővárosi cégek vezetői voltak, egyiküket Tombor András embereként emlegették, most pedig egy NER-káderekkel is feltöltött, állami pénzből működő alapítvány kuratóriumi tagja.2001 nyarán Juhász Péter Pál hosszú gyermekvédelmi karrierje elején járt. A Szőlő utcai javítóintézet későbbi igazgatója ezekben az években egy budapesti lakásotthont, azaz egy kisebb szociális intézményt vezetett. De nem csak ezzel volt elfoglalva. Bár a az elmúlt időszakban a hírekben kizárólag intézményvezetőként emlegetik a botrányba keveredett férfit, ő azon a nyáron részt vett két cég alapításában is. Az egyik az EU-CENTRAL Kft., mely a mai napig működik, a másik pedig a Seven Clean Kft., ennek 2016-ban elrendelték a felszámolását. Juhász az EU-CENTRAL-nak egészen 2015-ig, a Seven Cleannek a felszámolásig ügyvezetője volt, azaz még évekkel a Szőlő utcai kinevezése után is vitte a cégeket.Egyik cégről sem találni szinte semmit a neten, honlapjuk nincsen. Egyedül az EU-CENTRAL jelenik meg egy nyilvános dokumentumban, adatfeldolgozóként szerepel egy budapesti ingatlanfejlesztő cég telephelyén működő kamerarendszer adatvédelmi-szabályzatában. Ez aligha meglepő, tekintve, hogy az EU-CENTRAL cégbírósági iratok szerinti főtevékenysége nyomozási, biztonsági tevékenység. Az alapítás utáni első öt évben még EU-CENTRAL Security Személy és Vagyonvédelmi Kft.-nek hívták, utána nevezték át EU-CENTRAL Üzletviteli tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re. A másik cég, a Seven Clean Kft. papíron takarítással, tisztítással foglalkozott, de mindkét cég feltüntetett több tucat más tevékenységet is a cégiratokban, könyvkiadástól a fémmegmunkálásig.A két cégen több száz millió forint folyt át az alapításuk óta eltelt években, jellemzően egy vagy két alkalmazottat tüntettek fel a kimutatásaikban, és végig minimális (jellemzően a teljes bevétel néhány százaléka) maradt a nyereségük.Juhász egy ideig tulajdonosként, aztán ügyvezetőként tűnik fel a két cégben, de nem egyedül vitte azokat. Őt is beleszámítva összesen hat szereplő adogatta egymásnak a tulajdonosi és cégvezetői jogokat a két kft-ben, ám közülük ketten anya és fia, továbbá egy offshore-cég is megjelenik a cégekben, egy szereplőnek pedig minimális tulajdonrésze volt, így pontosabb azt mondani, hogy valójában egy pár főből álló kör irányította a vállalkozásokat. Egyikük jó karriert futott be a NER-ben, mint ahogy a cégek ügyvédje is. Fontos hangsúlyozni, hogy semmi sem utal arra, hogy ők tudtak volna akár Juhász állítólagos szexuális visszaéléseiről, akár arról, hogy élettársával a gyanú szerint prostitúcióra kényszerítettek gyermekvédelemben nevelkedett lányokat. Különösen, hogy utóbbira, vagyis a prostitúcióra kényszerítésre a legkorábbi nyomok a 2010-es évek közepéről származnak, amikorra Juhász és az általunk azonosított szereplők között már nem tudtunk formális céges kapcsolatot kimutatni.Az ügyvéd2005-ben mindkét cégben tulajdonosként jelenik meg egy Seychelles-szigeteki offshore cég, a Stelton Invest & Trade Corp. Az ilyen offshore vállalatok lényege, hogy elfedjék a mögöttük álló végső tulajdonosokat, így ebben az esetben sem lehet tudni, ki állt a Stelton Invest mögött, de 2011-ben egy cégbíróságon iktatott szerződésben megbíztak egy magyar ügyvédet, hogy képviselje a társaságot annak minden üzleti ügyében.A meghatalmazott ügyvédet Dévényi Gergelynek hívják. A 2004-ben a miskolci egyetemen jogi diplomát szerző Dévényi az EU-CENTRAL Kft. esetében 2012. november 30. és 2014. szeptember 29. között, a Seven Clean Kft. esetében pedig 2013. január 29. és 2014. szeptember 29. szerepel kézbesítési megbízottként. Ezekben az időszakokban a Stelton Invest volt a többségi tulajdonos a cégekben, Juhász pedig az ügyvezető.De Dévényi nem csak a két említett cégben jelenik meg, hanem Juhász egy pár évvel később, 2008-ban alapított egyszemélyes cégében, a MAUGLI Kft.-ben is. Egy 2008-as szerződés szerint ennek a cégnek az ügyvédje is ő volt, egy céges papíron Juhász és Dévényi aláírása együtt szerepel, ahogyan más EU-CENTRAL-os és Seven Clean-es iratokon is. Egy 2010-es szerződésben Juhász ismét meghatalmazza Dévényit, hogy legyen a MAUGLI ügyvédje, 2013. január 29-től viszont egy másik ügyvéd váltja őt. Ugyanezen a napon a Seven Clean is lecseréli Dévényit ugyanerre az ügyvédre, az EU-CENTRAL esetében ez már valamivel korábban megtörtént. A MAUGLI-nak a mai napig Juhász a tulajdonosa és ügyvezetője. Ebben nem mutathatók ki olyan nagy összegű pénzmozgások, mint az EU-CENTRAL-ban vagy a Seven Cleanben.Juhász tehát ügyvezeti a cégeket, Dévényi pedig a tulajdonos offshore-cég, a Stelton mindenes intézője és Juhász egyszemélyes cégének ügyvédje, amikor magas pozícióba kerül egy állami cégnél. 2012 szeptemberében ugyanis a Volánbusz Zrt. igazgatási és jogi igazgatója lett, majd 2013. július 19-én a társaság akkori tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága vezérigazgatóvá nevezte ki.Annak nem találtuk nyomát, hogy Dévényi Volán-vezérként is a Stelton és Juhász ügyvédjeként járt volna el, de egy 2012. november 30-án kelt szerződés szerint attól a naptól ő a Stelton úgynevezett kézbesítési megbízottja.Ez azt jelenti, hogy a Steltonnak küldött, a cég működésével összefüggő bírósági, vagy más hatósági iratokat ő veszi át, és ő továbbítja az offshore cégnek. A megbízás határozatlan időtartamra szólt, és semmi nyoma annak, hogy a Stelton kijelölt volna más kézbesítési megbízottat 2014. szeptember 29-ig, azaz addig a napig, amikor kiszállt a cégekből.2013 nyarán tehát Dévényiből Volán-vezér lesz, kicsit több mint két évvel később, 2015 decemberében viszont már leváltották a Volánbusz éléről, és a BKV-hez került, ahol Bolla Tibor akkori vezérigazgatónak adott tanácsokat, 2016 júniusában pedig vezérigazgató-helyettes lett a BKK-ban. A budapesti tömegközlekedésért felelős vállalatokban egészen 2017 októberéig töltött be pozíciókat.Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelentettek akkoriban ezek a pozíciók, elő kell vennünk Ács Dániel cikkét a BKV-informatikát lenyúló, Nagymesterként emlegetett F. Zsolt mögött álló még nagyobb mesterről.2014-ben Tarlós Istvánnal a Fidesz másodszor is behúzta Budapestet, azonban az új Fővárosi Közgyűlés felállása után három hónappal, 2015. február 6-án jött a G-nap, és kezdetét vette a Simicska-Orbán-belháború, a fideszes világ legmélyebb válsága.“Az évtizedek alatt felépült kétfejű rendszer, amiben Orbán Viktor a politikai, Simicska Lajos pedig a gazdasági ügyeket vitte, darabjaira hullott. A pénztárnok emberei voltak minden fontosabb gazdasági pozícióban, ő irányította az adóhivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az állami cégeket, és számos más vezető állami pozícióban is hozzá hű emberek ültek. Nem volt ez másképpen Budapesten sem.”A Fidesz előtt óriási feladat állt. Ki kellett szorítaniuk a mindenütt jelen lévő Simicskát, és a lehető leggyorsabban át kellett venniük a gigantikus portfóliót. A feladatot Budapesten 2015-től két „kápó” végezte: Kocsis Máté, akkori józsefvárosi polgármester kapta a politikai, Tombor András pedig a gazdasági ügyeket.Tombor Habony Árpáddal kiegészülve 2015-től rohamtempóban szorította ki Simicska érdekeltségeit a fővárosból, és terelte a megfelelő irányba a budapesti közbeszerzéseket. Dévényit ebben az időszakban a sajtóban Simon Gábor Volán-vezér, de végső soron Tombor embereként emlegették. Ezt az akkori folyamatokra rálátó forrásaink is megerősítették most, azt mondták, Dévényit Tombor bizalmasaként tartották számon. Hozzá kell tenni, hogy Tombor és Juhász között semmilyen közvetlen kapcsolatot nem találtunk. Dévényi 2017 végén, Kocsis és Tombor 2018-ban távozott a Városháza környékéről.Nem tudjuk, Dévényi mivel foglalkozott közvetlenül a menesztése utáni években, de azt igen, hogy jelenleg ő a főtitkára a 2021 óta működő Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA). Az alapítványról 2023-ban írta meg a 24.hu, hogy megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást kapott. A fő támogató Lázár minisztériuma.Az MKA civil szakmai ernyőszervezetként definiálja magát, amely “összefogja és segíti a magyar történeti és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket”. Az alapítvány kuratóriumának tagja többek között a NER-káder Guller Zoltán, Kiss-Rigó László csongrád-csanádi püspök, Vály Judit Gabriella, a Rose d’Or nevű szuperjachtot megvásárló Euroleasing vezére, és Dévényi is, aki a 24.hu cikke szerint lemondott kuratóriumi tiszteletdíjáról.Dévényinek egyéb céges érdekeltségei is vannak. 2012-ben másfél hónapig vezérigazgatója volt egy élelmiszer, vegyiáru, és kozmetikumok nagykereskedelmével foglalkozó vállalatnak. A cégnek van honlapja, ismert márkák forgalmazójaként jelenik meg, és vannak alkalmazottai is. Dévényit idén augusztusban újra kinevezték a vállalat vezérigazgatójának, egyben kisebbségi részvényes is a Zrt.-ben. A többségi tulajdonos a Magyar Kertörökség alapítvány egyik alapítója.Dévényi Gergelynek részletes kérdéssort küldtünk az utolsó ismert e-mail címére, elküldtük a kérdéseinket a Magyar Kertörökség Alapítványnak, és annak a cégnek is, amelynek augusztus óta a vezérigazgatója. A céget telefonon is hívtuk, azt ígérték, továbbítják Dévényinek a megkeresésünket. Választ sehonnan nem kaptunk.A cégtársAz EU-CENTRAL és a Seven Clean sztorija nagyon hasonlóan indult. Mind a kettőt Juhász alapítja egy társával 2002-ben, majd 2004-ben ugyanazon a napon mindkettőből kiszáll tulajdonosként, és ügyvezetőként viszi tovább a cégeket. Tulajként a helyére mindkét cégbe Bencsik Zoltán száll be egy évre, őt a Stelton Invest váltja, amely marad mindkét cégben egészen 2014-ig. A Seven Cleant rá két évre felszámolták, az EU-CENTRAL-t pedig pár hónap köztes időszak után a 76 éves Bencsik Istvánné, Bencsik Zoltán anyja vette át tulajdonosként és ügyvezetőként is. Juhász ekkor szállt ki teljesen. Bencsik Zoltán 2018-ban még egy irat szerint hozzájárult ahhoz, hogy egy tulajdonában lévő ingatlant használhasson telephelyként az EU-CENTRAL.Bencsik Zoltán 2014. január 1. és 2015. augusztus 18. között a Volán Egyesülés vezérigazgató-helyettese volt. Nagyjából ugyanebben az időben vezette Dévényi a Volánbusz Zrt.-t. Nem világos, miért kellett Bencsiknek távoznia a Volán Egyesüléstől, ahogyan az sem, mivel foglalkozik azóta. Egy másik, a történet szempontjából nem releváns cégben betöltött pozíciója kapcsán viszont megadott egy dubai értesítési címet, és egy hozzá köthető e-mail címről írt GoogleMaps bejegyzés is arra enged következtetni, hogy legalábbis egy időben az Egyesült Arab Emírségekben élt.Bencsik Zoltánt sikerült elérnünk telefonon, azt kérte, e-mailben tegyük fel a kérdéseinket. Megkérdeztük, mikor és hogyan került először kapcsolatba Juhász Péter Pállal, hogyan kerültek üzleti kapcsolatba, és hogy mikor beszéltek utoljára. Azt válaszolta, Juhásszal 15 évvel ezelőtt ismerkedett meg „cég tulajdonrész átruházás kapcsán”.„Ekkor derült ki, hogy a gyermekvédelemben dolgozik és mellette drogprevenciós szakember is. Körülbelül 3 évvel ezelőtt egyszer felhívtam, mert az akkori barátnőm lányának alkohol- és drogproblémái voltak, és ekkor az édesanyával együtt felkerestük az általa adott időpontban az irodájában. Magánemberként nem tartottam vele semmilyen kapcsolatot” – írta.Arról, hogy Juhász Péter Pált több munkahelyéről is azért bocsátották el, mert szexuális visszaéléseket követett el a gondjaira bízott kiskorúak terhére, Bencsik azt mondta, mostanában, az újságcikkekből értesült.Bencsik állítása szerint Dévényi Gergelyt ügyvédként ismerte meg, de úgy tudja, már nem praktizál, ő pedig a Volán Egyesüléstől pedig azért távozott, mert „kedvezőbb munkalehetőséget” kapott, és azóta is a versenyszférában dolgozik.Kíváncsiak voltunk arra is, mivel foglalkozott pontosan az EU-CENTRAL, erre Bencsik azt írta, „a cég tevékenységi körének megfelelő tevékenységekkel”, arra pedig, hogy ki volt a végső haszonélvezője a Stelton Invest & Trade Corp.-nak abban az időszakban, amikor a cég tulajdonos volt az EU-CENTRAL Kft.-ben, azt a választ kaptuk, hogy erről „a Stelton képviselőjét kellene megkérdeznünk”.Még június végén e-mailben kerestük a rendőrséget, hogy előkerült-e a Juhász Péter Pállal szembeni nyomozás során akár az EU-CENTRAL, akár a Seven Clean, akár a Stelton. Azt a választ kaptuk, hogy „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében, adatvédelmi okok miatt, nem áll módunkban információt adni”.A többiekAz EU-CENTRAL és a Seven Clean tulajdonosai közül eddig háromról volt szó. Juhászról, a Stelton Investről és Bencsik Zoltánról, valamint bemutattuk a cégekhez köthető ügyvédet, Dévényi Gergelyt.A többi szereplő kevésbé tűnik fontosnak a történetben. Az EU-CENTRAL és a Seven Clean társalapítója volt egy Rákóczi Csilla nevű nő is, de az ő üzletrésze ebben az időben végig 3 százalék volt, és ez így maradt azután is, hogy Bencsik helyét a Stelton Invest vette át (a társasági szerződésben azt is kikötötték, hogy Rákóczinak 10, Bencsiknek/a Stelton Investnek 290 szavazata van, a nyereségből pedig a tulajdonrészeik arányában részesülnek). Juhász eközben végig ügyvezető maradt. Rákóczi Csilláról nem találni semmit a neten, más cégekben nem tűnik fel, az utolsó ismert címe egy óbudai lakótelep, ahol nem találtuk.A másik tulajdonost, akiről eddig nem beszéltünk, Ágoston Zsoltnak hívják. Ágoston mindkét cégben 2014. szeptember 29-én jelenik meg, azon a napon, amikor a Stelton Invest kiszállt ezekből a cégekből. A Seven Clean esetében Ágoston marad az egyedüli tulajdonos, egészen a cég felszámolásáig, ami 2019-ben fejeződik be (és 2016. november 24-én rendelte el a bíróság). A mai napig működő EU-CENTRAL-lal már más a helyzet. Ott Ágoston csak szűk három hónapig van bejegyezve tulajdonosként, 2014. december 31-én, aznap, amikor Juhász is leköszön mint ügyvezető, Ágoston Zsolt is kiszáll a cégből. A tulajdonos innentől kezdve Bencsik Istvánné.Ágoston Zsoltnak rengeteg egyéb céges érdekeltsége van és volt, ezek közül több is kényszertörlés alatt áll. Jelenleg négy cégben tulajdonos vagy vezető tisztségviselő, három főtevékenysége szerint tanácsadással foglalkozik, egy pedig “mérnöki tevékenységeket” végzett, de kényszertörlés alatt áll. A három tanácsadó cég közül egyiknek sincs honlapja vagy 2024-es beszámolója. Mivel nem találtunk közvetlen elérhetőséget Ágostonhoz, egyik tulajdonostársa e-mail címére küldtük el a kérdéseinket, akivel aztán telefonon is beszéltünk. Azt mondta, Ágoston megkapta az üzenetünket, de nem szeretne nyilatkozni az ügyben.Ismert nevek a távolbanBencsiket és Dévényit nemcsak az EU-CENTRAL, a Seven Clean, és a Volán köti össze, hanem egy közös ismerős is. Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt korábbi vezetője. Sors három éven keresztül, 2018 és 2021 között vezette a NAV-ot, de korábban is fontos pozíciói voltak, egy ideig a NAV bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős területét vezette helyettes államtitkárként, korábban pedig a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatója volt. Bencsik és Sors rendszeresen vesznek részt közösen vitorlásversenyeken a Balatonon, sokszor egy hajóban, ezt a neten elérhető nevezési táblázatokból tudjuk. Amikor Bencsiket Sorsról kérdeztük, azt írta, ügyvédként ismerte meg, a viszonyuk sporttársi.Dévényit és Sorsot pedig az köti össze, hogy rövid ideig mindketten részvényesek voltak egy Zrt.-ben. Sors azon a napon adta el egymillió forintért a részvényeit valakinek, amikor Varga Mihály akkori pénzügyminiszter bejelentette, hogy őt javasolja a NAV-ot vezető államtitkári tisztség betöltésére. Sors esetében sem találtunk semmit, ami arra utalna, hogy ismerte Juhász Péter Pált.Sors László 2021-ben távozott a NAV éléről, 2023 áprilisában Lázár János építési és közlekedési miniszter őt jelölte az időközben már a Volánbusz Zrt.-t is magába foglaló MÁV Személyszállítási Zrt. igazgatóságába.A történetben egy másik érdekes szereplő neve is felbukkan, de szintén csak érintőlegesen. A rejtett tulajdonosi hátterű Stelton Invest részéről Dévényi meghatalmazásakor az aláíró bizonyos Martin Graham Samuels brit állampolgár volt. Samuels nem ismeretlen a magyar offshore világban. Ő volt az igazgatója annak a szoros azerbajdzsáni kormányzati kapcsolatokkal rendelkező offshore cégnek is, amely dollármilliókat kapott a magyar MKB bankban vezetett bankszámlájára, közvetlenül azután, hogy a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.A tranzakciós hálózatok azokhoz a titkos bankszámlákhoz vezettek, amelyeket az azeri kormányzati és üzleti elit többek között arra használt, hogy európai politikusokat fizessen le, vagy luxuscikkeket vásároljon. A Budapesten nyitott bankszámlára több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta a baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, az offshore céget, amelyben Samuels névleg igazgató volt, 2015-ben felszámolták. Mindezt az Átlátszó írta meg még 2017-ben.Martin Graham Samuels többször nem került elő az EU-CENTRAL vagy a Seven Clean körül, és kapcsolatot sem tudtunk kimutatni közte és Juhász Péter Pál között.Ügyvédjén keresztül kerestük a kérdéseinkkel Juhász Péter Pált is. Azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nem kívánnak reagálni.A Szőlő utcai javítóintézeti botránnyal több nagy cikkben foglalkoztunk korábban, itt, itt, és itt, és podcastot is készítettünk róla.
|
Magasra jutott NER-esekkel vitt együtt cégeket a Szőlő utcai intézet igazgatója
|
A Szőlő utcai gyermekotthon vezetője, Juhász Péter Pál 2001-től vállalkozó is volt, összesen három cégben tűnik fel a neve. Vele dolgozott két olyan ember is, akik karriert futottak be állami cégeknél, egyikük ma is egy közpénzzel és NER-káderekkel kitömött alapítványban ül.
| null | 1
|
https://444.hu/tldr/2025/09/24/magasra-jutott-ner-esekkel-vitt-egyutt-cegeket-a-szolo-utcai-intezet-igazgatoja
|
2025-09-24 14:00:00
| true
| null | null |
444
|
A gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzésére kitalált kifogástalan-életvitel-vizsgálatnál tűntek fel azok a gyanús jelek Juhász Péter Pálnál, ami miatt aztán a Nemzeti Védelmi Szolgálat mélyebb vizsgálatot indított a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója és élettársa ellen - mondta Rétvári Bence miniszterhelyettes a Parlamentben.Rétvári konkrétan az igazgató által használt Lexust és az élettársa Ford Ranger Raptorját említette, mint ami gyanút keltett - mindkét autó listaára 30 millió forint körül van újonnan."(...) hogy van egy Lexusa, amit az élettársával közösen üzemeltetnek, hogy bizonyos alkalmazottak az intézeten belül szintén olyan életmódot folytatnak, hogy ők is egy Ford Ranger Raptorral járnak, miközben azt se tudják elmondani, hogy mi a munkakörük, nem is látták őket a munkahelyükön. Pontosan ez volt az a kifogástalan-életvitel-ellenőrzésnél, ami feltűnt a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak"- mondta Rétvári Szabó Tímeának adott válaszában, aki felszólalásában azt állította, hogy a Fidesz felelős a bántalmazásokért. A Párbeszéd képviselője többek között azt kifogásolta, hogy a kormánypárt kétszer is megakadályozta a vizsgálóbizottság felállítását: Szerinte a kormány "gyalázatos szómágiát játszik": azt hiszik, ha sokszor elmondják, hogy ez álhírbotrány, akkor az is lesz - mondta.Rétvári válaszában azt hangsúlyozta, hogy éppen a kormány hozott szigorító jogszabályokat, és ők indították el azt a kifogástalan-életvitel-vizsgálatot is, ami állítása szerint Juhász lebukásához vezetett."Juhász Péter Pálnak a börtönben a helye, amit azok a törvények tettek lehetővé, amit önök nem támogattak"- mondta Rétvári, és arra hivatkozott, hogy a kifogástalan-életvitel-vizsgálaton kibukó életmód miatt kezdett el vizsgálódni az NVSZ is.Korábban Gulyás Gergely még elismerte, hogy a javítóintézet emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított igazgatója átment a kifogástalan életviteli vizsgálatnak nevezett átvilágításon, és az átvilágítást végző Nemzeti Védelmi Szolgálat utólag jutott olyan információ birtokába, ami alapján úgy érezte, újra át kell vizsgálni az igazgatót.A lexust és a Ford Raptort a rendőrség a Szőlő utcából vitte el Juhász és az élettársa letartóztatása után, ahogy lefoglalták 120 millió forintot érő készpénzt is euróban, amerikai dollárban, svájci frankban és forintban.Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója letartóztatásban van, mert a gyanú szerint a jelenlegi élettársával gyermekotthonos lányokat szerveztek be prostituáltnak, és "futtatták" őket. Az ügy a 444 feltáró cikkei alapján bontakozott ki, Bár kormánypolitikusok azt hangsúlyozzák, hogy nem volt kiskorú érintett, volt áldozat, akivel Juhászék már 12 éves korában kapcsolatba kerültek.Videónk az év egyik legsúlyosabb bűnügye nyomán kirobbant politikai botrányról:
|
A harmincmilliós Lexus és Ford pickup lett gyanús a Szőlő utca vezetőjénél a kifogástalan-életvitel-vizsgálaton
|
Rétvári szerint éppen a kormány által bevezetett ellenőrzés miatt bukott le Juhász Péter Pál.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/20/a-harmincmillios-lexus-es-ford-pickup-lett-gyanus-a-szolo-utca-vezetojenel-a-kifogastalan-eletvitel-vizsgalaton
|
2025-10-20 14:57:53
| true
| null | null |
444
|
Rengeteg jele volt annak, hogy valami nincsen rendben a Szőlő utcai javítóintézetben az alatt a 14 év alatt, amíg Juhász Péter Pál az intézményt igazgatja, alapos vizsgálatot mégsem indított a fenntartó minisztérium.Juhászról a környezete azt hitte, hogy fideszes, méghozzá jó kapcsolatokkal. Ennek voltak objektív jelei, de ő maga is igyekezett erősíteni ezt a képet.Minisztériumi források is arról beszéltek: téma volt, hogy Juhász a hatalom kedvezményezettje.Több, egymástól független forrás is arról számolt be a 444-nek, hogy a volt igazgatónak fiú áldozatai is lehettek, akiknek a javítóban tett szexuális ajánlatot.Sokakat meglepett, hogy Juhászt utolérte az igazságszolgáltatás: "Új szelek fújnak?"Az intézetet jelenleg is a volt igazgató bizalmasai, lekötelezettjei irányítják.2009-ben Juhász Péter Pál túl közel került valakihez, ezért kirúgták a munkahelyéről. A szankcióban nem volt semmi különös. Abban a közegben, ahol akkor dolgozott, az ilyesmit nagyon szigorúan büntetik.A később a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójaként elhíresült Juhász ekkor második éve dolgozott az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál (OGYSZB). Ez a bizottság dönt a szakellátásba került problémás gyerekek elhelyezéséről, vagyis arról, hogy a gyermekvédelmi rendszeren belül ki melyik intézménybe kerüljön. Juhász ennek a bizottságnak volt a tagja mint szociális munkás.Az OGYSZB ekkoriban Fóton volt. Az ország minden részéről vittek ide gyerekeket, akiket aztán a Bizottság szakemberei a helyszínen megvizsgáltak. Itt döntöttek 2009-ben egy budapesti lány elhelyezéséről, nevezzük A.-nak. Nem tudjuk, pontosan hogyan, de a 16 éves A. és a 41 éves Juhász között bizalmi viszony alakult ki, ami feltűnt annak a befogadó otthonnak a dolgozóinak, ahol A. akkoriban élt, ezért jelentették a kapcsolatot az otthon vezetőjének.Nem sokkal később Juhász ellen az OGYSZB akkori vezetője fegyelmi vizsgálatot indított, amelyben megállapították, hogy "munkakörében súlyos etikai vétséget követett el", ezért felmentették.Juhász Péter Pált legközelebb 16 évvel később vonták felelősségre a cselekedeteiért. Ez a Szőlő utcai ügyként ismert nyomozás. A két eset között eltelt bő másfél évtizedben viszont minden necces ügyét megúszta.Két évvel az OGYSZB-ből való menesztése után kinevezték a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójává, ő pedig felvette dolgozni A.-t is. Nem tudjuk, A.-nak volt-e valaha más állása, Juhász viszont egyértelműen felfelé bukott: szociális munkásból egy sok száz millió forintos éves költségvetésből gazdálkodó, legalább 70-80 embert foglalkoztató javítóintézet igazgatója lett.Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójaként a mostani gyanú szerint legalább két lányt prostitúcióra kényszerített, visszaélt a közfeladati helyzetével, de újabban hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is gyanúsítják.Az elmúlt hetekben több tucat volt Szőlő utcai dolgozóval beszéltünk, akik mind azt állítják: Juhász visszaéléseinek voltak jelei,14 év alatt rengeteg okot adott egy alapos fenntartói vizsgálatra, ez azonban nem történt meg, több ott dolgozó közvetlen jelzése és legalább egy névtelen bejelentés ellenére sem.Annak ellenére sem, hogy Juhászt az előző munkahelyéről "súlyos etikai vétség" miatt menesztették, és az évek alatt rendőrségi eljárásokban is fel kellett, hogy merüljön a neve.Ráadásul a Szőlő utca nem egy intézmény a sok közül. Javítóintézetből eleve összesen öt van az országban, ezek közül egyedül ez van a fővárosban, és ez az egyetlen, amelyik csak előzetes letartóztatott fiatalok őrzésével és nevelésével foglalkozik. Egyszerre fontos eleme ez az intézmény a gyermekvédelemnek és az igazságszolgáltatásnak, ennek megfelelően két szerv is ellenőrzi.A szakmai munkát fenntartóként az úgynevezett Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) felügyeli. Az SZGYF hosszú ideig az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott, ma már a Belügyminisztériumhoz. A Szőlő utca hivatalos neve a fenti történelmi okból mindmáig az, hogy EMMI Budapesti Javítóintézete. Az ellenőrzésre a minisztérium biztosítja a forrásokat, a javítóintézet igazgatója közalkalmazott, a minisztérium nevezi ki és mentheti fel, az éves jelentéseket pedig az SZGYF-nek írja.A törvényességi felügyeletét pedig az ügyészség látja el, ők ellenőrzik a Szőlő utcában fogvatartott fiatalok életkörülményeit, akárcsak egy büntetés-végrehajtási intézményben, mint a börtönökben, fegyházakban.Sikerült beszélnünk öt volt minisztériumi dolgozóval arról, szerintük miért történhetett meg, hogy Juhász kétes híre és a Szőlőben újra és újra előforduló szabálytalanságok ellenére az SZGYF nem nézett a dolgok mögé. Mindannyiuknak rálátásuk volt a javítóintézettel kapcsolatos gondolkodásra, néhányuknak az ellenőrzésekre is. Ők is, és a volt Szőlő utcai dolgozók is névtelenséget kértek, mert tartanak a kormányzat bosszújától.Cikkünkben a háttérbeszélgetéseken elhangzottak közül csak olyan állításokat írtunk le, amiket legalább három különböző forrásunktól is hallottunk. Ha mégsem, azt külön jeleztük.Részletes kérdéssort küldtünk az SZGYF-nek és jelenlegi fenntartójának, a Belügyminisztériumnak, de választ a megjelenésig nem kaptunk.Vedd körül magad hálás emberekkelJuhász Péter Pál igyekezett olyan körülményeket kialakítani az általa igazgatott intézményben, hogy az alkalmazottainak ne csak munkáltatója, hanem a patrónusa legyen, ők pedig a lekötelezettjei.Közeli munkatársai közé tartozott egy olyan férfi vezető, akit korábban egy időre elküldtek az intézetből egy bentlakó gyerek súlyos fizikai bántalmazása miatt, Juhász idővel mégis visszavette. Az ott dolgozók az igazgató bizalmasaként tartottak számon egy olyan női vezetőt is, akiről úgy tudták, több bentlakóval is szexuális viszonya volt, de soha nem vonták felelősségre.Juhász foglalkoztatott a Szőlő utcában alkoholbeteg férfit, hajléktalant, akinek a javítóintézetben adott szállást, és mentálisan sérült, a munkára több ott dolgozó szerint alkalmatlan embereket is. Többen közülük a mai napig Juhász ártatlanságát bizonygatják.A.-t, vagyis a lányt, aki miatt 2009-ben kirúgták az előző állásából, különösebb előképzettség nélkül idővel kinevezte helyettes rendészeti vezetőnek, ami kulcspozíció egy javítóintézetben. Őt kezdetben Juhász a „nevelt lányaként” mutatta be az ott dolgozóknak, később viszont már nem titkolták, hogy élettársakként élnek együtt.Juhász idővel elkezdett három, alig nagykorú lányt foglalkoztatni az intézetben, akikre a lányaiként, pártfogoltjaiként hivatkozott. Mindhárman ugyanabból a budapesti gyermekotthonból tűntek el évekkel korábban, a történetük nagyon hasonló. A. hálózta be őket, egyre gyakrabban szöktek ki az otthonból, néha napokra, hogy A.-val töltsék az időt, aztán egyik nap nem jöttek többet vissza. Egyikük történetét hivatalos dokumentumok alapján két cikkben rekonstruáltuk.Ezekből kiderül, hogy a lányt Juhász már 2012-ben, 12 éves korában ismerte, amikor a lány még az édesanyjával élt. Ekkoriban gyakran jártak hozzá A.-val, különféle programokra vitték, néha éjszakára is, amiért a lány szerint fizettek az anyjának, bár az anya ezt a vele szemben kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárásban tagadta. A lány bekerült a gyermekvédelmi szakellátásba, és egy ott készült pszichológiai szakvélemény megállapította, hogy valószínűleg szexuális bántalmazás áldozata, ezért a szakvéleményt elküldték a rendőrségnek.A nyomozás során Juhászt is meghallgatták, de a kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. A szakvélemény által valószínűsített szexuális bántalmazást nem vizsgálták külön eljárásban. A lány bekerült egy gyermekotthonba, és továbbra is rendszeresen találkozgatott a nagykorú A.-val. A találkozások és a távollétek miatt az otthon vezetője 2013-ban feljelentést tett, A.-t külön is megnevezve, amit elutasítottak.Két évvel később a lány egyik nap elment az otthonból és soha többet nem ment vissza. Ugyanebben az időben két másik lánnyal is hasonló történt, pár évvel később pedig mind a hárman a Szőlő utcai javítóintézetben tűntek fel különböző, a gyanú szerint nagyrészt fiktív munkakörökben, azaz Juhász csak papíron foglalkoztatta őket, a pénzt zsebre tette.Ott dolgozók elbeszélései alapján a három lány közül kettőt gyakran látták a javítóban. Ilyenkor volt, hogy együtt, egy autóval érkeztek Juhásszal és az élettársával, A.-val.Forrásaink szerint a fiatal lányokkal és A.-val Juhász és a bizalmasai kivételeztek, nem vonatkoztak rájuk azok a szigorú szabályok, amelyeknek a megszegését súlyosan büntették a javítóban, például ami a munkaruhát illeti, és bejárásuk volt az igazgatói irodába.Üldözd el, aki mégsem hálásA 2010-es évek végére konfliktus alakult ki a Szőlő dolgozói között. A törésvonal a már említett, egyszer elbocsátott, de visszavett férfi és a bentlakókkal hírbe hozott nő, és az intézet egyes munkatársai között húzódott. A nézeteltéréseknek idővel központi figurája lett a Szőlő utcában működő, akkoriban színvonalas szakmai munkát végző iskola nevelési igazgatója. (Az illetőt kerestük, de nem kívánta kommentálni az értesüléseinket.)A nevelési igazgató a Szőlőben működő iskola munkatársainak bizalmát élvezte, és ahogy közeledett 2021, amikor Juhász igazgatói kinevezését az SZGYF-nek másodjára is meg kellett volna hosszabbítania, ő is pályázott a székére. Miután Juhászék ezt megtudták, ellehetetlenítették a férfit, aki otthagyta az intézetet, Juhászt pedig újabb öt évre kinevezték igazgatónak. Juhász ezután több beosztottja felé is egyértelműen jelezte: a Szőlő az övé, nem lehet csak úgy leváltani.A nevelési igazgató távozása után rengetegen mondtak fel az intézetben, sokan Juhászék nyomásának engedve. Az így kiüresedett iskola vezetését Juhász egyik bizalmasa vette át. Ahogy egy ebben az időszakban távozó volt ott dolgozó fogalmazott: „Módszeresen kicsináltak minket”.Ebben az időszakban legalább egy Szőlő utcai dolgozó jelezte az SZGYF felé, hogy a javítóintézetben nincsenek rendben a dolgok, tömegével mondanak fel a munkatársak, és súlyos mulasztások, például bentlakó gyerekek fizikai bántalmazása, maradnak kivizsgálatlanul.Dicsekedj a jó kapcsolataiddalJuhász Péter Pálról a közvetlen munkatársai, az őt ismerők azt gondolták, hogy fideszes, méghozzá jó kapcsolatokkal. Magát keresztény-konzervatív embernek mutatta, ez már a nyilvános Facebook-oldalára posztolt Wass Albert-idézetekből és különböző vallásos-nemzeti tartalmakból is egyértelmű lehetett bárkinek.Munkatársainak gyakran beszélt a hitélet fontosságáról, és elejtett félmondatokkal sokak számára azt is világossá tette, hogy nem nézi jó szemmel azokat, akik a mindenkori ellenzéket támogatják. Ugyanakkor tudott idomulni a hallgatóságához. Ha tudta, hogy nem fideszesekkel beszélget, visszavett a jobboldali imidzsből, nyitottabbnak, befogadóbbnak mutatta magát, és hangsúlyozta, hogy minden politikai oldallal jó kapcsolatokat ápol.Juhászt általában karizmatikus, hatalmi helyzetekben magabiztos embernek írták le forrásaink. „Megvolt a tekintélye, ami egy ilyen helyen nagyon fontos” – magyarázta egyikük. Sokan felnéztek rá.Az, hogy az igazgatót a környezete fideszesnek hitte, nem meglepő. Juhász Péter Pál egy közpénzből finanszírozott intézményt vezetett az Orbán-korszakban, ahova 2011-ben, vagyis az első kétharmados győzelem után, a NER kiépítésének idejében, politikai tisztogatások közepette nevezték ki.A pozícióra egy korábbi munkatársa terjesztette fel, akit Németh Szilárd fideszes képviselő embereként tartanak számon, és aki a 2024-es önkormányzati választáson a kormánypártok polgármester-jelöltje volt Csepelen.Juhásznak feltártuk az üzleti kapcsolatait is, innen tudjuk, hogy magasra jutott NER-esekkel vitt együtt cégeket. Mindemellett az egyik legközelebbi bizalmasa a Szőlőben, akivel ő és A. gyakran jártak együtt horgászni is, egy exrendőr Fradi-ultra volt.Javítóintézeti igazgatóként rengeteg konferenciára, szakmai eseményre járt kapcsolatokat építeni, ezeken a területért felelős államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel is rendszeresen találkozott. Ez nem szokatlan, minden gyermekvédelmi vezető megfordul hasonló eseményeken. Juhász ugyanakkor az ilyen találkozásokról általában úgy beszélt, hogy érzékeltette, bizalmas, jó viszonyban van a minisztériumi emberekkel.Ezt persze akkor nem tudták ellenőrizni forrásaink, és utólag azt mondják, a valamennyiük által nagyotmondónak ismert Juhász akár ebben is túlozhatott, vagy akár egyenesen hazudhatott is.Ezzel együtt beszélgetőpartnereink szerint valóban ez a kép élt Juhászról nem csak a javító sok munkatársa között, de az SZGYF-ben, és általában a szakmában is. Sokan furcsállták, hogy a javítóintézeti igazgató egyáltalán munkát kapott a gyermekvédelemben, azután, hogy 2009-ben az OGYSZB-ből, még korábban pedig a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól is azért küldték el, mert felmerült a gyanú, hogy visszaélt a rábízott gyerekekkel. „Mindig felfelé bukott” – fogalmazott az egyik beszélgetőpartnerünk.Erre a képre Juhász maga is ráerősített. A beosztottjai felé azt kommunikálta, hogy hátszele van, bombabiztos a pozíciója a javítóban. Ez a gyakorlatban is sokszor bebizonyosodott az ott dolgozóknak. Egyrészt a rengeteg mulasztás és belső botrány, mint a fizikai bántalmazások, az állítólagos szexuális visszaélések ellenére a mindeközben látványosan gazdagodó Juhász közel másfél évtizeden keresztül vezethette az intézetet.Másrészt az állítólagos jó kapcsolatokat támasztotta alá az is, hogy beszélgetőpartnereink szerint Juhász mindig tudott forrásokat intézni az általa vezetett intézménynek. „Mindig szerzett pénzt, ha meg akartunk valamit valósítani, megoldotta. Ha állás kellett valakinek, kapott, ha anyagi gondjai voltak, fordulhatott hozzá” – sorolták. Hangsúlyozták: ekkora költségvetési mozgástér egyáltalán nem jellemzi a szakmát. Juhász ebben is kivétel volt.Egy volt SZGYF-es forrásunk azt mondta, egy főigazgatósági osztályvezetőtől többször hallotta Juhásszal kapcsolatban az „érinthetetlen” szót, és hogy „felülről leszóltak” az érdekében. Többek szerint is téma volt a főigazgatóságon, hogy Juhász a hatalom kedvezményezettje. Az igazgató pontosan ezt a képet igyekezett kialakítani magáról.RendszerhibákAz egymást követő Orbán-kormányoknak soha nem volt stratégiai tervük a gyermekvédelemmel. Egy részét lepasszolták az egyházaknak, ami pedig maradt, ott a vezetők azt a feladatot kapták, hogy az egyre kevesebb forrásból gazdálkodó rendszert valahogy a víz fölött tartsák, ez igaz az SZGYF-re és általában a javítóintézetekre is.Mindez a gyermekvédelmi dolgozók számára is világos, ahogy egyik beszélgetőpartnerünk mondta: „Ez egy összeomló rendszer, és a részei tudják, hogy omlik össze”. Egy másik forrásunk ezt egyszerűbben fogalmazta meg: „Mindenki pont leszarja, hogy mi megy a javítókban”.A gyermekvédelmi intézmények, a javítóintézetek és az SZGYF között a viszony nem a klasszikus fenntartói-ellenőrzői, inkább kollegiális. Az intézmények és a főigazgatóság között nagy az átjárás, sokan, akik például a javítókat ellenőrzik, korábban maguk is egy javítóban dolgoztak.Az SZGYF munkatársai rendszeresen végeznek bejelentett ellenőrzéseket a javítókban, így a Szőlőben is. Ilyenkor előre szólnak, hogy ellenőrzés lesz, vagyis az intézmények fel tudnak rá készülni. Főigazgatói jóváhagyással elvileg végezhetnének nem bejelentett ellenőrzést is, de egyik forrásunk sem hallott arról, hogy ez valaha megtörtént volna akár a Szőlő utcai, akár más javítóintézetek esetében. Több beszélgetőpartnerünk is úgy fogalmazott, nem bejelentett ellenőrzést egyszerűen „nem illik” tenni.Az SZGYF-es ellenőrzések előtt a Szőlő utcában Juhász figyelmeztette az ott dolgozókat, hogy minden rendben legyen. Amikor az ellenőrök megjöttek, irányítottan körbevezették őket, megittak egy kávét, és elmentek.A javítóban fogvatartottak körülményeit törvényességi szempontból vizsgáló ügyészség képviselője havi szinten tart ellenőrzést a Szőlő utcában. Ilyenkor veszi fel azokat a leveleket, amelyeket egy külön erre a célra létrehozott postaládába dobhatnak be a fogvatartottak.Ha bármilyen panaszuk van az ellátásukkal vagy a bánásmóddal kapcsolatban, megírják egy levélben, és bedobják a lezárt postaládába, és az egyenesen a Fővárosi Főügyészségnél landol, elvileg megkerülve a javító munkatársait, akikkel szemben panasszal élhetnek.A valóságban a Szőlő utcában köztudott volt, hogy Juhásznak is van kulcsa a ládához, és csak azokat a leveleket engedi tovább, amelyek nem jelentenek rá veszélyt. Juhász elővigyázatossága valószínűleg megmentette egy évekkel ezelőtti rendőrségi vizsgálattól.A Telex egy, az igazgatóval szembeni titkos felderítés részleteire rálátó forrás alapján írt arról, hogy már folyt a Juhász elleni nyomozás, amikor az Aszódi Javítóintézetben egy fiú azt állította: 2023 végén, amikor még a budapesti intézetben lakott, Juhász az irodájába hívta, és szexuális ajánlatot tett neki jobb elbánásért cserébe.A 444 három, egymástól független forrástól is azt hallotta: Juhásznak valóban lehettek fiú áldozatai, akiknek a javítóban tett ajánlatot. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint a budapesti gyermekvédelemben nevelkedő fiúk között egy időben az a hír járta, hogy a Szőlőben az kap jó elbánást, aki „bepucsít”.Az Aszódi Javítóintézetbe került fiú elmondása szerint nemet mondott Juhásznak, és megpróbált segítséget kérni. Azt állítja, hogy el akart juttatni egy levelet az intézetből az ügyészségnek, de ezek az üzenetei rendre Juhásznál landoltak.Miután Aszódon mindezt elmondta, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett. A Telex információi szerint ez a feljelentés vezetett oda, hogy Juhászt idén márciusban azonnali hatállyal felmentették. Két hónappal később vették őrizetbe őt és A.-t.A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a kegyelmi botrány miatt bevezetett, úgynevezett kifogástalan életvitel vizsgálaton vették észre, hogy valami gyanús Juhásszal kapcsolatban, ezért fedett nyomozás indult ellene, amelynek idejére a pozíciójában hagyták. Akárhogy is történt, Juhász a kegyelmi ügy után bukott meg, és ez valószínűleg nem véletlen.Megúszott ügyekA gyermekvédelemben nehezen lehet elképzelni súlyosabb határátlépést annál, mint hogy valaki egy párt alkosson egy olyan gyerekkel, illetve fiatallal, akit a munkáján keresztül ismert meg, márpedig Juhász és A. esetében pontosan ez történt, ezért is bocsátották el a férfit az előző munkahelyéről. Akkor is határátlépés ez, ha az érintett időközben már felnőtt, mert a kiszolgáltatottság, az alá-fölé rendeltség megmarad. Mindezt csak súlyosbítja, hogy Juhász hivatalosan A. főnöke, munkáltatója is volt, és hogy A. az intézetben vezetői pozícióig vitte.Ahogy egy korábbi cikkben írtuk, egy forrásunk, aki hosszú időn keresztül a Szőlő utcában dolgozott, azt mondta, hogy mind Juhász, mind A. évek óta drága autókkal jártak be a javítóba. Egyszer jelen volt, amikor az egyik gyerek megkérdezte az igazgatót, mennyit keres, hogy ilyen autót engedhet meg magának. „Én csak bruttó 600 ezret, fiam, nem is értem miért csinálom ezt…” – válaszolta Juhász.„Olyan meggyőzően tudta mondani, hogy az ember még el is hitte neki, pedig tudtuk, hogy abból a fizetésből nem lehet ilyen drága cuccokat venni. Akinek volt autója, annak is csak egy Punto, ő meg jött a Lexusszal, az élettársa meg azzal a Forddal” – mondta a javító egykori dolgozója.A Ford egy Ford Ranger Raptor, újonnan 28-30 millió forintba kerül. Az autót a rendőrség a Szőlő utcából vitte el Juhász és az élettársa letartóztatása után, ahogyan lefoglalták az igazgató Lexusát (szintén 30 millió forint körüli árkategória), az igazgatói iroda széfjéből pedig 120 millió forintot érő készpénz került elő különböző valutákban.De Juhászon a rendőrségi bejelentések sem fogtak. 2015-ben a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat akkori vezetője, Kuslits Gábor, valamint annak a gyermekotthonnak az igazgatója, ahonnan megszökött az a három lány, akik aztán a Szőlőben kerültek elő, közösen megkerestek egy rendőrt Juhásszal kapcsolatban.A Szakszolgálat Alföldi utcai irodájában zajló beszélgetésen jelen voltak az érintett lányok gyámjai is. Közösen elmondták az általuk rendőrnek hitt, civil ruhás férfinak, hogy a Szőlő utca igazgatója tudomásuk szerint A. segítségével megkörnyékezte a lányokat, és bújtatja őket.Mindannyiuk meglepetésére a beszélgetésen a rendőr elmondta, hogy tudnak Juhász visszaéléseiről, az ügyben titkos nyomozás zajlik, ezért ne beszéljenek az elhangzottakról senkinek. A rendőr soha többet nem jelentkezett.Egy évvel később, 2016-ban a Magyar Narancsban jelent meg először a hír, hogy szexuális visszaélések és más szabálytalanságok miatt nyomoz a rendőrség a budapesti javítóintézetben. Információik szerint egy névtelen bejelentés miatt kezdtek el vizsgálódni, ezt a Budapesti Rendőr-főkapitányság is megerősítette a lapnak. Az eljárást ismeretlen tettes ellen „szexuális visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, valamint más bűncselekmények miatt” indították.A névtelen bejelentésben az is szerepelt, hogy volt olyan nevelő, aki szexuális kapcsolatot létesített fiú növendékekkel. Elsősorban egy női nevelővel kapcsolatban merült fel a gyanú, de a levél alapján egy férfi munkatárs is érintett lehetett a szexuális visszaélésekben.A névtelen bejelentésben más mulasztásokra is felhívják a figyelmet, például arra, hogy a vezetőség eltussolja az intézetben történt balhékat, ezekről nem készítenek jelentést a fenntartónak. A cikk 2016 novemberében jelent meg, alig egy hónappal azután, hogy kiderült: a Bicskei Gyermekotthon igazgatója éveken keresztül molesztált bentlakó fiúkat.A javítóintézetet kevesebb, mint egy héttel a Magyar Narancs cikke után közleményben tisztázta a minisztérium és a rendőrség. Eszerint a gyermekvédelmi főigazgatóság nem talált visszaélésre utaló jelet, és a rendőrség is megszüntette a nyomozást.Ugyanebben az időszakban információink szerint máshonnan is jelezték az SZGYF felé, hogy valami nincs rendben Juhász Péter Pál és az általa vezetett javítóintézet körül. Nem tudjuk, ez alapján indult-e vizsgálat, de az biztos, hogy a jelzésnek nem lett következménye, Juhász a helyén maradt.Új szelek fújnakA fővárosi gyermekvédelemben mindenkit meglepett, amikor idén tavasszal körbement a hír arról, hogy a Szőlő utca igazgatóját bilincsben vitte el az otthonából a rendőrség.Voltak, akiket azért, mert soha nem tudták volna elképzelni Juhász Péter Pálról, hogy köze lehet azokhoz a bűncselekményekhez, amelyekkel gyanúsítják. Egyes volt Szőlő utcai dolgozók inkább a gazdasági szabálytalanságok, sikkasztások miatt várták a felelősségre vonását.Ugyanakkor voltak olyanok is, akik azért csodálkoztak Juhász őrizetbe vételén, mert azt hitték róla, hogy „érinthetetlen”.„Nagyon meg voltunk lepődve. Kérdezgettük is egymást, hogy vajon mi történhetett? Új szelek fújnak?” – mesélte egy volt gyermekvédelmi dolgozó.Egy forrásunk, akinek a mai napig rálátása van a Szőlő működésére, azt mondja: az intézetet jelenleg is Juhász bizalmasai irányítják, éppen azok, akiknek a vezetési stílusa miatt sok egykori dolgozó évekkel ezelőtt felmondott.Az előzetes letartóztatásukat töltő bentlakó gyerekek is hallottak arról, hogy Juhászt mivel vádolják. Ahogy a beszélgetőpartnerünk fogalmazott:„Szembesülniük kellett azzal, hogy igazgató bácsi is csak egy bűnöző”.
|
Szőlő utca: 14 év érinthetetlenség
|
Juhász Péter Pált a környezete a hatalom kedvezményezettjének tartotta, olyan fideszesnek, akinek jó kapcsolatai vannak. Ezt a képet ahol tudta, a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatója is gerjesztette. Több tucat háttérbeszélgetés alapján próbáltuk visszafejteni, hogyan úszhatta meg Juhász a felelősségre vonást közel másfél évtizeden keresztül.
| null | 1
|
https://444.hu/tldr/2025/11/11/szolo-utca-14-ev-erinthetetlenseg
|
2025-11-11 09:47:43
| true
| null | null |
444
|
A gondosórákat a kormány ingyenesen osztogatja a 65 év felettieknek, mellé pedig kiküld nekik egy kampánylapot is Hadházy Ákos független képviselő Facebook-posztja szerint.Hadházy úgy fogalmaz, hogy "pont olyan piszkos fideszes pártpropaganda van benne, mint az sejthető volt. Az adófizetők pénzéből finanszírozva".Szerinte "ha az állam - adófizetői pénzekből - beavatkozik a választás kimenetelébe az egyik párt mellett kampányolva, az választási csalás". Sőt, úgy látja, hogy "ez a konkrét eset azonban költségvetési csalás is, hiszen a gondosóra fenntartásához egyáltalán nem lenne szükség ilyen lap terjesztésére, az erre költött pénz törvénytelen".A fotók szerint Orbán Viktor arcképével két helyen is találkozhatnak a 65 év felettiek, olvashatják Orbán köszöntőjét is, de Nyitrai Zsolttal és Koncz Zsófiával is találkozhatnak a pár oldalas kampánylapban.Ezért elküldte az újság fotóit az Integritás Hatóságnak és az OLAF-nak is, utóbbinak azért, mert a gondosóra részben EU-s pénzből finanszírozott.2025 novemberében a gondosóra tulajdonosai és a kontaktszemélyek is találkoztak már kormánypropagandával, amikor szívhez szóló üzenetet kaptak Fónagy államtitkártól, aki biztosította őket, hogy "Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák". Merthogy a kormány szerint Brüsszel és a magyar ellenzék bele akarják kényszeríteni az országot a háborúba, és meg akarják adóztatni a nyugdíjakat, hogy a befolyt pénzt Ukrajnába küldjék."Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni" - értesítette akkor Fónagy János Államtitkár Úr a gondosóra tulajdonosait és a tulajdonosok hozzátartozóit.
|
Orbán Viktor arcképével ellátott kampánylappal küldik ki a gondosórákat
|
Hadházy tett közzé fotókat a lapról, amiben szerine „pont olyan piszkos fideszes pártpropaganda van, mint az sejthető volt. Az adófizetők pénzéből finanszírozva”.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/08/orban-viktor-arckepevel-ellatott-kampanylappal-kuldik-ki-a-gondosorakat
|
2026-01-08 08:17:47
| true
| null | null |
444
|
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság 2026. január 7-én jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyben az egykori polgármestert.Az ügyészség közleményében azt írják, hogy a megalapozott gyanú szerint a volt polgármester pályázat benyújtásával úgy próbált meg 2018 és 2023 között 63,8 millió forint uniós és hazai költségvetési támogatáshoz jutni, hogy valótlan adatokat tartalmazó okiratokat nyújtott be, amivel megtévesztette az ellenőrző hatóságot.A pályázat egyik fő célja, Nyírmártonfalva határában lévő erdei kirándulóhely kialakítása során a lombkoronasétány funkciója azért hiúsult meg, mert a gyanúsított 2022 nyarán az erdős terület fáit kivágatta, így a lombkoronaszint, mint olyan, megszűnt.A volt polgármester rövid vallomásában tagadta a bűncselekmény elkövetését és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, amit a Debreceni Járási Ügyészség fog elbírálni.A gyanúsítás közléssel a nyomozás az addigi felderítési szakaszából a vizsgálati szakaszába lép, amelynek során az ügyészség immár irányítási jogokat gyakorol az eljárás felett.2024-ben az Európai Ügyészség is nyomozást indított a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében.
|
Gyanúsítottként hallgatták ki a volt polgármestert a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében
|
A volt polgármester rövid vallomásában tagadta a bűncselekmény elkövetését és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen.
| null | 1
|
https://444.hu/2026/01/08/gyanusitottkent-hallgattak-ki-a-volt-polgarmestert-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-ugyeben
|
2026-01-08 10:14:04
| true
| null | null |
444
|
A kormányzati propagandakampányok fő felelőse, Balásy Gyula kiszállt az egyik vállalkozásából. Az Opten nyilvános adatbázisa szerint ugyanis tavaly december 18-a óta már nem tulajdonos a maglódi bázisú Loginvent Zrt.-ben. A tavaly Magyarország 26. legbefolyásosabb személyének választott üzletembernek minősített többsége volt a 2023 tavaszán általa is alapított logisztikai cégben, most az eddigi kisebbségi tulajdonosnak és a társaság vezérigazgatójának, Oszlánszki Milánnak adta át teljes egészében a stafétát, aki így egyedüli részvényes lett.A Loginvent Zrt.-nek még nem ismertek a 2025-ös számai, de 2023-ban és 2024-ben nem ment valami jól a társaságnak: 2023-ban 130 millió forintos, 2024-ben 385 millió forintos veszteséggel zárt, miközben bevétele a két év alatt a 100 millió forintot sem érte el.Pedig a kezdés biztató volt, hiszen rögtön egy 8 ezer négyzetméteres kibérelt logisztikai csarnokkal vágtak neki az új piac meghódításának Maglódon. A bázis mindössze 10 kilométerre van a vecsési Liszt Ferenc repülőtértől.Szakembereink a szállítmányok és küldemények kezelésétől, a logisztikai folyamatok optimalizálásán keresztül, az ellátási lánc teljes hosszán segítenek az egyéni igényekre szabott, hatékony megoldások felkutatásában, kialakításában, bevezetésében és működtetésében.- olvasható a Loginvent oldalán.Főbb tevékenységi köreik:belföldi és nemzetközi fuvarszervezés,disztribúciós szolgáltatások,vámügyi szolgáltatások.Főleg az utóbbi tűnt izgalmasnak. A közlekedesvilag.hu 2024-ben interjút készített Vágó Lászlóval, a Vámunió Kft. ügyvezetőjével, ebből pedig kiderült, hogy az e-kereskedelem számottevő forgalomnövekedése nyomán egyre nagyobb az igény a vámeljárások és a kapcsolódó tevékenységek kielégítésére. A repülőtér pedig nagyon leterhelt az ilyen áruk vonatkozásában. A Vámunió Kft. ezért együttműködési megállapodást kötött a Loginvent Zrt.-vel, amelyet követően - a NAV Pest Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság támogató közreműködésével - megkezdték a B2C-kereskedelemben beérkező áruk vámkezelését Maglódon. Ez a fogyasztó felé történő értékesítést jelöli, az angol business to consumer kifejezés rövidítése. A legegyszerűbb példa a B2C-ügyletre, amikor egy látogató terméket vásárol egy boltban vagy webáruházban. Ennél nagyobb üzlet lehet a B2B, ez a vállalatok közötti üzleti kapcsolatot fejezi ki.Balásy Gyula vállalatbirodalma közel két tucat céget számlál, de a magját továbbra is az a négy társaság jelenti, amelyek rendre nyernek a közbeszerzéseken. A Visual Europe Zrt., illetve a New Land Media, a Lounge Event és a Lounge Design Kft.-k négyese az előző üzleti évben együttesen már 216 milliárd forintos árbevételt ért el.A legutóbbi hír az volt Balásy Gyuláról, hogy agrárvállalkozást indított el Bátorkő Mezőgazdasági Kft. néven. A cég elsősorban gabonafélét fog termeszteni, és a székhely, a Veszprém megyi Tés melletti Bátorkő váráról kapta a nevét.
|
Balásy Gyula kiszállt a reptéri termékek vámolásából
|
Az egyik legbefolyásosabb üzletember közel három évig volt a logisztikai bizniszben.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/balasy-gyula-kiszallt-a-repteri-termekek-vamolasabol.html
|
2026-01-07 14:31:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Bár a Caduceus Zrt.-t alig két hónapja alapították, a tulajdonosai és a vezetői mégis kirajzolják a célt: az Orbán-kormány számára megbízható emberek lépjenek fel az esetleges bűnelkövetőkkel szemben.A cég két tulajdonosának, Vesszős Bencének és Vesszős Viviennek a nyilvánosság előtt eddig nem látszott a kapcsolata a kriptodevizák piacával, Vesszős Bence testvérének, Vesszős Gergelynek azonban igen.Vesszős Gergely az elmúlt években két olyan cégnek is a tulajdonosa volt, amely egyebek között áfa-bevallás elmulasztása miatt kényszertörlési eljárás alá került: az egyik a Mr. Crypto Kft., a másik a Centrum Exchange Zrt. Vesszős Gergely 2015 és 2018 között az adóhivatalnál dolgozott pénzügyi nyomozóként, majd a blokklánc-technológia szakértőjeként két olyan tőzsdei cégnél is szerepelt, a Set Groupnál és az OTT-One-nál, amelynek a részvényeit utóbb törölték.A Caduceus felügyelőbizottságában egy tőzsdei jogi szakértő, Vida Mariann ül, aki a kétezres években együtt volt az Equilor Befektetési Zrt. vezetőségében azzal a Szécsényi Bálinttal, aki Tiborcz István üzleti partnere. Vida ügyvédi irodájának honlapján értékpapírjogászként mutatkozik be, aki a Budapesti Értéktőzsde megalakulása óta dolgozik a tőkepiacon. Szécsényi Bálint 2011 és 2015 között a tőzsde alelnöke volt. A felügyelőbizottság tagja Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd is, aki a koronavírus-járvány idején a lélegeztetőgépek beszerzésében közreműködött, valamint Szécsényi István, aki jelenleg a MÁV biztonsági főigazgatója. Vámosi-Nagy 2020 körül annak a Forcardinal-cégcsoportnak a tevékenységét segítette ügyvédként, amely a Covid elleni küzdelemben szerzett be eszközöket az állam számára, és két év alatt a nem egészen 100 milliárd forintos forgalmán csaknem 20 milliárd forint profitot termelt ki. Szécsényi István 2023-ban került a MÁV-hoz, és ez utóbbi alkalommal az üzemi tanács előtt mutatkozott be azzal, hogy rendőrként kezdte pályafutását, majd az adóhatóságnál és a polgári titkosszolgálatnál is dolgozott, 2019-től pedig a Volánbusz Zrt. biztonsági igazgatója volt.A vállalat igazgatóságának tagja még Kollár József, aki a csepeli Kikötő Sportcentrum Kft. ügyvezetője és egyben egyik tulajdonosa, társai között van Mervó József, aki nemcsak a labdarúgó utánpótlással foglalkozó Szabadkikötő Sportegyesület alapítója, hanem családi vállalkozásaival az éjszakai szórakozóhelyek világában is ismert.Az egymástól igencsak távol eső területekről érkező cégvezetőség egyet mindenképpen jelez: a validálási feladat a kriptózás kriminalizálásával függ össze, legalábbis a potenciális bűncselekmények kiszűrésével. Ehhez a NAV, a titkosszolgálatok, az értékpapírpiac és a szürke zónák ismerete egyaránt jól jöhet.A kormány 2024-ben az úgynevezett kriptotörvényben mondta ki, hogy a kriptoeszközök átváltásának validálását csak olyan jogi személy végezheti, aki engedélyt kapott erre. A hitelesítés célja az ügyfél és az ügylet azonosítása, a kripto eredetének vizsgálata, a wallet-tulajdon ellenőrzése, a hozzá kapcsolódó személyek azonosítása.Az engedélyt kiadó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2025. október 27-én hozta ki rendeletét a validáló szolgáltatók engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól. Elvileg komolyak az elvárások, mert jelentős informatikai infrastruktúra kell hozzá, blockchain-analitikai eszközök, és ezek drágák, a szolgáltatás pedig csak nagy volumenben térül meg.Összességében tehát a Caduceus feladata annak ellenőrzése és igazolása, hogy egy kriptoeszköz úgynevezett fiat pénzre (vagy más kriptoeszközre) történő átváltása mögött jogszerű, azonosított, pénzmosás-mentes tranzakció áll. (Fiat pénznek hívják azt a fizetőeszközt, amelynek az értékét a jogszabályok garantálják, tehát gyakorlatilag a mai modern pénzek ebbe a kategóriába tartoznak.)2026-tól Magyarországon egyelőre kizárólag a Caduceus validálhatja a kriptoeszközök és a hagyományos pénz közötti átváltásokat, ellenkező esetben a váltás bűncselekménynek számít. 2025-ben a Büntető törvénykönyv módosításával ugyanis Magyarországon kriminalizálták az engedély nélküli kriptoátváltást: ha valaki engedély nélkül végzi az átváltást (engedély nélkül validál), magánszemély esetében akár 5 év, szolgáltató esetében akár 8 év börtönre is büntethető az összeg nagysága szerint.A hitelesítés a pénzmosás megakadályozása és a terrorizmus finanszírozása mellett arra is alkalmas, hogy az esetleges tiltott pártfinanszírozásokat lefüleljék. A fideszes parlamenti többség ugyan eltörölte a kampánykiadások felső korlátját, de az ellenzéki pártok számára rendkívül megnehezítette a forrásgyűjtést, amelyik például külföldről származó pénzt fogad el, azt súlyos pénzbírsággal büntetik.A magyar szigorításnak meglett az eredménye a kriptopiacon is: a népszerű Revolut például december 18-ától beszüntetette kriptovaluta-szolgáltatásait Magyarországon.A Caduceus vezérigazgatója a cikk megjelenése után küldte el válaszát a HVG kérdéseire. Vesszős Bence azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tapasztalat az, hogy a bűncselekmények, különösen a terrorfinanszírozás és pénzmosási tevékenység megakadályozásának lényeges eleme a kriptotranzakciók elemzése.Mint írta, az európai felügyeletek következetesen abból indulnak ki, hogy az ügyfél személyéhez, jogi státuszához, gazdasági tevékenységéhez, földrajzi kötődéséhez és üzleti céljaihoz kapcsolódó kockázatok nem olvashatók ki a blokkláncból, ezért ezek értékelése nem helyettesíthető úgynevezett on-chain elemzéssel. A blokklánc objektív, nyilvános adatokat hordoz a pénzmozgásokról, de önmagában nem képes információt adni az üzleti racionalitásáról vagy jogi-gazdasági hátteréről. Ezt pótolhatja a Caduceus tevékenysége.A vezérigazgató azt is közölte, hogy a cég szakmai irányítását végző munkatársai között Vesszős Gergely nem szerepel. “Szakértelme, nemzetközi tapasztalatai hasznos információkkal szolgálnak számunkra, de az operatív működtetés a vezető tisztségviselőinkhez kapcsolódik” – írta. “A cég vezetőit és munkatársait alkalmasságuk s felkészültségük alapján választottuk ki azt a célt figyelembe véve, hogy a cég működését megfelelő tudással és elkötelezettséggel biztosítsák” – válaszolta Vesszős Bence.Arra a kérdésre, hogy mikor kezdik a validálást, a cég vezetője azt felelte, hogy az e-mailen történő regisztrációk és az ezzel párhuzamos egyeztetések már el is kezdődtek az engedély kiadásának napján, ideértve egyes “top tier, MiCA engedéllyel is rendelkező nemzetközi kriptoeszköz-szolgáltatókat” (a MiCA az Európai Unió kriptopiacot szabályozó rendelete).“A beérkező visszajelzések alapján átalakítottuk továbbá a honlap regisztrációs felületét 2025. december 27-én, amellyel a magánszemélyek regisztrációja is egyszerűbb lett. Tekintettel azonban arra, hogy az új, magánszemélyes regisztrációs felület ellen túlterheléses támadásokat intéznek, a magánszemélyek regisztrációinak engedélyezése érezhetően lassabb az elvártnál, emiatt elnézést kérünk” – közölte a Caduceus vezérigazgatója.
|
A kormányzathoz sok szállal kötődő cég lett a kriptoszigorítás első nyertese
|
A választások előttre időzítette a kormány a kriptovaluták átváltásának szigorítását, de már meg is van az első olyan vállalkozás, amely engedélyt kapott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251230_kriptovalutak-hitelesites-caduceus-vesszos-gergely-equilor-titkosszolgalat-penzmosas-partfinanszirozas#mjvnm5gsmpi5tlscunb
|
2025-12-30 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az Orbán-kormány egyik kedvenc építőipari vállalatának, a Market Zrt.-nek az egyik tulajdonosa, Scheer Sándor vette meg az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.-t.Ez egyike annak a két alapkezelőnek, amely a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának a többségét igazgatta.Az MNB-alapítvány vagyonkezeléséről 2025 tavaszán már az Állami Számvevőszék is azt valószínűsítette, hogy – a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak és köreinek a tevékenysége idején – százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést szenvedett el a hatalmasra duzzadt cégcsoport. A belső vizsgálatok december 22-ére jutottak odáig, hogy az azt irányító Hegedüs István vagyonmenedzser a HVG-nek számszerűsíteni tudta: 2014-től 2024 végéig 270 milliárd forint úszott el.Még aznap be is jegyezték a már néhány nappal korábban megtörtént tulajdonosváltást az Arcadiánál, így immár az ország 18. leggazdagabb üzletembere viheti tovább az alapkezelőt. A frissen elkészült mérlegbeszámoló egyébként az alapkezelőnél 2024-ben mindössze 6 millió forintos veszteséget könyvelt el a 157 milliós bevételen.Az alapkezelő 2024-ben még nyolc alapot igazgatott, ezek között értékpapírral és ingatlannal foglalkozó is volt. A mérlegbeszámoló, amelyet már az új vagyonmenedzser állított össze, 2024. december 31-ével bő 25 milliárdos vagyon kezelését állapította meg, bár azt is hozzátették, hogy a számos bizonytalanság miatt a felelősséget nem vállalják ezekért a számokért.Az Arcadia vezetősége egyelőre még nem tükrözi az új tulajdonost. Az igazgatóságnak már 2025 tavasza óta tagja Hegedüs István, a többiek még a Matolcsy-érából származnak, a felügyelőbizottságban pedig tavaly nyáron ugyancsak részleges csere történt, és ők egyelőre pozícióban maradtak: Antall Pál a néhai miniszterelnök, Antall József leszármazottainak a cégében, az Apelso Capital Befektetési Alapkezelőben dolgozik, de egy évvel ezelőttig a Gránit Bank vezetőségében is benne volt. Az Arcadia felügyelőbizottságának másik nyáron igazolt tagja, Bede Zoltán pedig jelenleg is a Tiborcz István milliárdoshoz köthető Gránit Bank munkatársa.Az Arcadiában tehát jelentős tudás és az ahhoz szükséges infrastruktúra is felhalmozódott, tehát ha az új tulajdonos bizalmat ébreszt az alapokban lévő vagyon tulajdonosaiban, akkor az alapkezelő vállalat még felfuthat ezen a piacon.
|
Máris elkelt az MNB-alapítványi vagyon egyik szemrevaló cége, kormányközeli a vevő
|
Még ki sem hirdették az elvesztett vagyon csaknem egy éven át tartó felmérésének az eredményét, már aláírták a szerződést a cég eladásáról.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251230_mnb-alapitvany-vagyonvesztes-matolcsy-adam-scheer-sandor-hegedus-istvan-arcadia-alapkezelo
|
2025-12-30 14:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Balásy Gyula cégeinek állami szerződései ügyében indított büntetőeljárás továbbra is folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájánál, azonban a nyomozás érdekére tekintettel bővebb tájékoztatást nem adnak - közölte megkeresésünkre szeptember 9-én az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Sajtóügyelete.Bár kifejezetten rákérdeztünk, arra nem tértek ki, hogy történt-e gyanúsítotti kihallgatás az ügyben. Akkor azért érdeklődtünk a nyomozásról, mert bár az eljárás másfél évvel korábban, 2024 áprilisában indult hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt, semmilyen előrelépésről nem tájékoztatták a közvéleményt, miközben Balásy Gyula cégei milliárdos tételben kapták az állami megbízásokat.Az azóta bezáratott Szabad Európa mutatta be, hogy a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei a piaci ár többszöröséért dolgozhattak a kormánynak, a lap a megszerzett, a Lounge Design Kft. által megadott tarifákat tartalmazó listája alapján arról írt, hogy leginkább az óraszámokkal és a mennyiségekkel trükközhettek. A nyomozást ugyan elrendelték, azóta azonban - az eddigi információk alapján - senkit nem hallgattak ki. Tavaly novemberben még Polt Péter - ekkor még legfőbb ügyészként - azzal érvelve szabadkozott Vadai Ágnes DK-s politikus érdeklődésére, hogy amíg a rendőrség nem hallgat ki senkit, addig az ügyészség legfeljebb csak felügyelheti az eljárást.Nem sokkal a szeptemberi levelünk előtt, szeptember 5-én az ORFK vállalkozási szerződést kötött Balásy Gyula cégeinek konzorciumával.A megbízás még csak nem is az összege miatt érdekes, hanem azért, mert előállt az a furcsa helyzet, hogy a rendőrség olyan cégekkel szerződött, amelyek korábbi, szintén a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) át odaítélt megbízásai miatt nyomoznak.Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet addig, amíg jogerős bírósági ítélet nem születik, az ORFK-nak pedig vélhetően nem is volt más választása, mint a kommunikációs tevékenységet az elvileg spórolás indokával létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül beszerezni. Így tesz gyakorlatilag minden állami szerv, a Rogán Antal tárcája alatt működő NKOH pedig 2018 óta Balásy cégeihez juttatja a munkákat.Ezen a beszerzési útvonalon az ORFK médiaügynökségi feladatokkal bízta meg a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorciumot, az összeg a korábbi Balásy-megbízásokhoz képest elenyésző: nettó egymillió forint, ebből 700 ezer forintot az ORFK köteles felhasználni, további 300 ezer forint pedig opcionális tétel. A megállapodás a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2026. január 31-ig hatályos.A műszaki leírás szerint az ORFK célzott közösségi médiakampányt indít a TikTokon és a Facebookon, amelynek célja a rendőri hivatás iránt érdeklődők elérése, a képzésekre történő jelentkezés ösztönzése, különös tekintettel a szerződéses határvadász képzés népszerűsítésére. A kampány a Facebookon a „Legyél Te is rendőr” oldalon, valamint a TikTokon a Magyar Rendőrség hivatalos fiókján jelenik meg.A tervezett kampányidőszak 2025. július 1. és 2025. december 31. közé esik. A célcsoportba a 18-54 év közötti magyar állampolgárok tartoznak, ezen belül a pályakezdők, pályamódosítók, a közszolgálati hivatás iránt érdeklődők, valamint a technikusi vagy középfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők.Balásy cégeinek nem a posztok elkészítése a feladata: a kommunikációs stratégiát, a kész kreatív anyagokat az ORFK biztosítja, ahogy a posztokhoz szükséges szakmai szövegeket és háttér-információkat is. Balásyéknak az online ügynökségi és kampánymenedzsment feladatokra kell koncentrálniuk: a médiatervezésre, a médiavásárlásra, a kampányok megtervezésére, a felületek lefoglalására, a kampányok futásának nyomon követésére és dokumentálására, illetve az eredményesség mérésére. Tehát – kissé leegyszerűsítve – ők szervezik a Legyél Te is rendőr kampány hirdetéseit.A Legyél te is rendőr! Facebook-oldalt 2019 októberében hozták létre, megkérdeztük az ORFK-t, hogy ki készíti rá a tartalmakat, válasz azonban nem érkezett.Ahogyan a többi kérdésünkre sem. 2023 végén az ORFK a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel kötött egy nettó 20,4 millió forintos keretértékű, „Komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az Országos Rendőr-főkapitányság számára, 2023” tárgyú megbízást – erre is rákérdeztünk, hogy pontosan milyen feladatokról volt szó és érintett-e a folyamatban lévő nyomozásban.Augusztusban Balásy Gyula rendezvényszervező cége, a Lounge Event Kft. kapott megbízást a rendőrséget irányító Belügyminisztériumtól: a tárca augusztus 14-én szerződött a Lounge Event Kft.-vel, a teljesítésbe pedig alvállalkozóként bevonták a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t is. A szerződéskötéskor a cégeket Balásy Gyula képviselte. A megbízás két eseményhez kapcsolódik: az augusztus 18-20. között a Várkert Bazárnál megrendezett Magyar ízek utcája kitelepüléshez, valamint a szeptember 11-13. között a Városligetben, a Vajdahunyad vára környékén megtartott Vidéki hagyományok és ízek vásárához. A műszaki leírás szerint a feladat a rendezvények teljes körű megszervezésére és lebonyolítása volt.Érdekesség, hogy a dokumentum a médiamegjelenéseket is részletezte: az akkor még tervezett kampány részeként országos és regionális napilapokban is hirdetéseket irányoztak elő, preferált felületként konkrétan megnevezve a a kormánypárti propagandakiadványokat összefogó Mediaworks kötelékébe tartozó Metropolt:Metropol, 1/2 oldalas színes, fekvő hirdetés megjelentetése a Programajánló oldalon és/vagy egész hátoldalas színes hirdetési megjelenés összesen négy alkalommal, tervezetten 2025.09.01.–2025.09.13. között, előre egyeztetett napokon. Szintén a Szabad Európa írt arról, hogy a rendszernek csak az egyik célja, hogy biztos nyereségük legyen a baráti vállalkozóknak, a másik a kormánypárti média finanszírozása. A lap forrásai szerint az állami hirdetések elosztásáról nem az egyes intézmények vagy ügynökségek döntenek, hanem központi jóváhagyás szükséges, és bár a megrendelőlapokon formálisan független médiumok is szerepelnek, a gyakorlatban ezeknél a felületeknél gyakran telefonon jelzik a megrendelőknek, hogy az adott megjelenés „most nem aktuális” – vagyis az állami hirdetések ténylegesen csak a központilag jóváhagyott médiumokhoz jutnak el.A G7 becslése szerint 2017 és 2024 között nagyjából 50 milliárd forintnyi extraprofit keletkezett Balásy Gyula cégeinél, miközben a kormány első számú kommunikációs partnere által elnyert munkák jelentős részét alvállalkozóknak adták tovább.
|
Úgy szerződött Balásy Gyula cégeivel a rendőrség, hogy közben nyomoznak ugyanezen vállalkozások szerződései ügyében
|
Meglehetősen furcsa helyzet állt elő: a rendőrség úgy kötött szerződést a kormány kedvenc plakátosának cégeivel, hogy közben nyomoznak is az általuk kötött szerződések miatt. Azt nem árulják el, hogy az általuk kötött szerződést is vizsgálják-e.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251230_Balasy-Gyula-rendorseg-legyel-te-is-rendor-hirdetes-kampany-nyomozas#mjszxjjzyvzzvup0u8o
|
2025-12-30 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.