date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2017-03-21 14:35:07 | Tovább szecskázzák a BKK-t - A létszám kétharmadát átszervezik egy új társaságba, aminek egy volt szegedi, fideszes önkormányzati képviselő a vezetője. | true | null | 1 | Index | null | Május 1-jén a BKK közel 700 munkavállalója kerülhet munkáltatói jogutódlással a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.-hez (BKÜ), tájékoztatta lapunkat a BKK. A cég további 23 emberétől megválik (infokommunikációs, közösségi közlekedési, kereskedelmi, és gazdasági területekről), mint mondják, a létszám-racionalizálás jegyében.
A BKÜ-höz kerülnek át a BKK-tól a jegyellenőrök, ügyfélszolgálatosok. Egyelőre nem tudni, mi szükség volt az új cég létrehozására. A cég vezetője Gyimesi László, jogász, az elmúlt évekig szegedi fideszes önkormányzati képviselő lesz. Azaz se alapos fővárosi helyismerete, se közlekedési szakismerete nincs.
A BKK aprításának Vitézy Dávid volt vezérigazgató távozása után kezdett bele a főváros. 2015 elején még 2006 fő dolgozott a cégnek. Ezt egy radikális létszámcsökkentéssel az év végére 1646 főre nyomták le.
2016-ban a közútkezelési, -ellenőrzési, -felújítási feladatokat elvonta a fővárosi önkormányzat a BKK-től, és egy új céghez, a Budapest Közúthoz, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz helyezte át. A BKK létszáma ezzel 2016 végére 1050-re csökkent. A mostani 700 fő elvesztésével az egykori nagy cég teljesen összetöpörödik, a létszám mintegy 300-330 főre olvad.
A BKK szétdarabolásának hivatalos indoka az átláthatóbb struktúra, a költség- és létszámnövekedés megállítása, valamint a főváros szakmai és tulajdonosi felügyeletének erősítése.
Vitézy Dávid volt igazgató szerint azonban az eredeti integrált rendszer szétverésével a létszám nem sokat csökkent, csak több cégbe lett szétosztva. | Tovább szecskázzák a BKK-t | null | https://index.hu/belfold/budapest/2017/03/21/tovabb_szecskazzak_a_bkk-t/ |
2012-04-16 09:39:00 | Zárt ajtók mögött kezdi meg hétfőn a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetője, Laborc Sándor perének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék. Laborc a vád szerint adatokat gyűjtött Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról. | true | null | 1 | Origo | null | Hétfőn kezdi meg a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a hivatali visszaéléssel vádolt Laborc Sándor, a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának perét - közölte a törvényszék sajtóosztálya az [origo]-val, de ennél több információt nem adtak az ügyről. A polgári elhárítás egykori vezetője az ügyészség szerint jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Laborc és egykori munkatársa ellen a korábbi Budapesti Katonai Ügyészség 2010. februárban rendelt el nyomozást. A katonai ügyészség háromrendbeli hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt az idén január 13-án nyújtotta be a vádiratot.
Az ügyben az első feljelentést 2010 februárjában - még a Bajnai-kormány idején - Balajti László tette, aki 2009 nyarán vette át a polgári elhárítás vezetését Laborc Sándortól. A Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeinek merevlemezein több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint a cellainformációkra irányuló elemzés is volt. Laborc laptopján mappába rendezve sorakoztak az adatsorok, volt közöttük "Ovi" és "Bajusz" nevű is, ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat - írta az ügyről a múlt héten a Magyar Nemzet. | Most kiderül, figyelte-e Orbánt a titkosszolgálat | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/kezdodik-laborc-sandor-pere |
2008-05-14 00:00:00 | A központ feladata az lesz, hogy megelőzze a komputerek és számítógépes hálózatok elleni internetes behatolási kísérleteket vagy támadásokat, illetve fellépjen az ilyenek elkövetői ellen. Ezt a fajta tevékenységet a NATO egyre komolyabb katonai és polgári jellegű fenyegetésnek tartja. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A központ feladata az lesz, hogy megelőzze a komputerek és számítógépes hálózatok elleni internetes behatolási kísérleteket vagy támadásokat, illetve fellépjen az ilyenek elkövetői ellen. Ezt a fajta tevékenységet a NATO egyre komolyabb katonai és polgári jellegű fenyegetésnek tartja.
Az interneten és számítógépeken tárolt vagy cserélt adatok védelmére hoz létre központot a NATO annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet hét tagország szerdán írt alá Brüsszelben.
A Tallinnban felállítandó központhoz a vezérkari főnökök által aláírt egyezmény szerint Észtország mellett Lettország Litvánia, Olaszország, Spanyolország, Németország és Szlovákia biztosít szakembereket és anyagi támogatást. Az együttműködéshez később várhatóan más szövetségi tagállamok is csatlakoznak, az Egyesült Államok már jelezte ebbéli szándékát.
Észtországra nem véletlenül esett a választás: a balti állam, valamint a bankok és a helyi média központi számítógépes rendszereit tavaly példátlan támadássorozat érte. Az egyelőre mintegy 30 fővel dolgozó központ várhatóan már nyáron megkezdi tevékenységét, bár hivatalos avatását csak jövőre tervezik. | NATO-központ védené az internetes adatokat | 0 | http://24.hu/kulfold/2008/05/14/nato_kozpont_vedene_internetes |
null | Vagy klinikai eset. | true | [
""
] | 0 | Mandiner | null | Nyitókép: YouTube/Blikk
"Nyilván a szakítás nagyon csúnya is tudd lenni. Lehet bosszúállás mindkét oldalról.
De az akinek nem nagyon gyanús a tiszai vátesz, az nagyon naiv. Vagy klinikai eset." | Akinek nem nagyon gyanús a tiszai vátesz, az nagyon naiv | null | https://mandiner.hu/belfold/2024/09/akinek-nem-nagyon-gyanus-a-tiszai-vatesz-az-nagyon-naiv |
2013-09-17 00:00:00 | Lenyúlhatja a neveinket a Coca-Cola? - A kóla nevekkel csinált kampányt, majd azokat saját tulajdonaként kezelve akart eltávolítani egy plakátot az Arc kiállításáról. Ha a cég nagyon sok pénzt öl az arculatába, akkor cenzúrázhat is? Összecsapnak a szakértők és a Coca-Cola. | true | [
"coca-cola",
"védjegy",
"arc plakátkiállítás",
"per",
"jóhírnév megsértése",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | A Coca-Cola levetetne egy plakátot az Arcról, mert az ő látványelemeivel kritizálta a fideszes trafikmutyit. A jogászok szerint kérdéses, hogy megáll-e a multicég érvelése. Sokkal érdekesebb, hogy a Coca-Cola a mi neveinket vette el a kampányához, de zavarja, ha valaki a lenyúlt neveket visszanyúlja, hogy egy társadalmi üzenetet közvetítsen. Szarajevó és a háború is képbe kerül.
Az élet mekkora területére terjeszthetik ki befolyásukat a nemzetközi óriáscégek? Cenzúrázhat egy kiállítást a Coca-Cola, magáénak tekintve mindent, amin piros szín, hullám és kacskaringós betűk szerepelnek? Ezen emelkedett kérdésekben összegződött az Arc plakátkiállítás egyik kifogásolt műve körüli minibotrány.
A Coca-Cola levetette az Arc óriásplakát-kiállítás Haver feliratú képét, amely a cég vizuális elemeire emlékeztető eszközökkel kritizálta a trafikmutyit. Az ügy még izgalmasabbá vált, amikor a kóla lapunkat is megkereste, hogy távolítsuk el az általuk sértőnek tekintett alkotás képét az Arcról szóló kritikánkból, amit persze nem tettünk meg, de erről később.
A kérdés első körben egyszerű. Az Arcra jelentkező művészeknek alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, hogy ha valamely cég logóját, arculatát használják, kikérik a jóváhagyásukat. A háttérben a szervezők önvédelme állt: ők nyilván nem akarnak bíróságra járni, az a biztos, ha minden esetleges peres fél hozzájárul a megjelenésekhez. Mivel a kólások nem járultak hozzá, a jelentkezéssel elfogadott szerződés értelmében a művésznek nincs mivel érvelnie.
Ezen kitétel nélkül azonban a Coca-Cola nem léphetett volna fel ilyen egyértelműen, ahogy hiába próbálták elérni, hogy vegyük le a képet az Indexről is. Az ügy ráadásul bizarr fordulatot vett a kólás cég érvelésével, de mielőtt erre rátérnénk, fussuk át, miért nem tartották jogosnak a cenzúrát a szakértők. (Ha nem érdekli a jogi piszmogás, ugorjon egyből az Elvették a neveinket fejezethez.)
Három ok, amiért nem támadhat a Coca-Cola
1. Védjegyvédelem
Megnyugtatott minket a védjegyekkel nemzetközi szinten is foglalkozó ügyvédi iroda vezetője, Pintz György. A Coca-Cola egyrészt védjegybitorlás címén támadhat meg olyanokat, akik a vizuális elemeivel játszanak, tudtuk meg a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnökeként is ismert szakértőtől. Ennek azonban feltétele, hogy a védjegyet gazdasági tevékenységre használják. Itt ilyesmiről nincs szó: a mű társadalmi üzenetet közvetít, a trafikmutyi működéséről, korrupcióról, nepotizmusról beszél.
A plakát egyetlen példányban készült el, azt nem árusítják. (Egyébként ha árusítanák, sem lenne probléma, hiszen műalkotásokat szoktak adni-venni.) Ráadásul a kiállítás ingyenesen látogatható. (Habár amúgy a pénzért árult jegy sem vonná kétségbe, hogy egyedi művészi alkotásról van szó.)
Hasonlóan nyilatkozott dr. Sándor Róbert ügyvéd is. "A védjegyoltalmat az 1997. évi XI. törvény szabályozza, amely szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más árutól vagy szolgáltatásától." Itt azonban sem áru, sem szolgáltatás.
2. Szerzői jog
Ez alapján sem könnyű fellépni, hiszen a Coca-Cola grafikai elemeiért azok megalkotója, nem pedig a cég indíthat pert. Ráadásul a kérdést bonyolítja, hogy művészi alkotások esetében elfogadott, hogy idéznek más munkákból. Nem lehet szerzői jogokért perelni, ha valaki könyvében más szövegből idéz, majd azt továbbgondolja, vagy képén ismert vizuális elemeket szerepeltet saját mondanivalója kibontására.
3. Jó hírnév sérelme
Ez alapján perelhetne a legnagyobb valószínűséggel a cég, ha bizonyítani tudja, hogy az amúgy a trafikjogok politikai osztogatásáról szóló munka rontja a Coca-Cola hitelét. Az ügyben megszólaló szakértők úgy vélték, mivel műalkotásról van szó, egy felvilágosult bíró nem döntene a cég javára, hiszen nyilvánvaló a szándék és az alkotó humoros megközelítése.
A magyar bírók nem szeretnek nevetni
Magyarországon ugyanakkor "a bíróságnak kisebb a humorérzéke", mondta Pintz. Megemlítette, hogy a közelmúltban betiltatták egy cukrász Louis Vuitton-tortáját, amely a luxustáskákat gyártó francia cég logóit marcipánozta rá a cukrászipari termékre, nyilvánvalóan viccből. A bíróság azonban úgy döntött, a torta sérti a cég jó hírnévhez fűződő jogait, így ma már nem lehet Louis Vuittont enni.
Sándor Róbert is extrém esetet említ: "Nem zárom ki, hogy mélyebb jogvita esetén a bíróság ettől eltérő állást foglalna el, mondjuk azon az alapon, hogy a plakát a trafikmutyira utal, és ily módon lehetséges, hogy vannak olyanok, akik úgy ítélik meg, hogy mondjuk a trafikmutyi megvalósulásában a multicégeknek – köztük a Coca Colának – lehetett szerepe."
Pintz Gábor szerint bárhogy is dönt a bíróság, az ilyen esetekben a perelő cég mindenképpen rosszul jön ki az ügyből, a nevét összekapcsolják az agresszív fellépéssel, így a világ legtöbb országában már csak ezért sem próbálnak műalkotásokat, újságokat cenzúrázni.
A nemzetközi hozzáállásra példa lehet, hogy Andy Warholt sem perelte a Campbell leveseket gyártó cég. Egyértelmű volt ugyanis, hogy a művész hiába használja fel a cég termékeit, nem gazdasági, hanem művészi tevékenységet végez. Ebbe pedig nincs beleszólása a Campbellnek.
Elvették a neveinket
A történetben mégsem az a legérdekesebb, hogy miért nincs joga a cégeknek művészi indíttatású produktumokat cenzúrázni, hanem hogy miért hiszik azt, hogy van.
"A multicégek hatalmas pénzeket fordítanak arra, hogy az arculati elemeiket beleégessék a tudatunkba. De ezáltal ezek a képek már a mienk is" – vetett fel egy másik szempontot az Arc egyik szervezője. Bakos Gábor megemlítette, hogy ilyen jellegű társadalmi, politikai üzenetet ráadásul már többször közvetítettek a Coca-Cola látványelemeinek segítségével.
A legismertebb a Sarajevo nevet beépítő plakát, amely Szarajevó gyilkos ostromára hívta fel a világ figyelmét. A hatásmechanizmus itt ugyanez volt: az alkotók egy ismert jel megváltoztatásával hívták fel a nyilvánosság figyelmét egy, az eredeti jelentéstől teljesen független dologra. A Trió nevű művészcsoport (Dalila Durakovic, Bojan Hadzihalilovic és Leila Mulabegovic) szándékosan használta a fogyasztói társadalom közismert szimbólumát, hogy üzenetét eljuttassa az ostromgyűrűn túlra, és ott hatást érjen el. (Más kérdés, hogy az üzenet nem sokat ért: a második világháború óta a legvéresebbnek számító európai ostrom három évig tartott, és 12 ezer ember halt meg. Igaz, a világ végig tudott arról, hogy mik zajlanak a bosnyák városban.)
Bakos szerint ha bizonyos képi elemek ilyen mértékben uralják a környezetünket, akkor kikerülhetetlen, hogy azzal kezdjünk valamit, gondolkodjunk róluk, vagy akár továbbgondoljuk azokat.
Másképp véli ezt a cég: "A kiállításon közzétett óriásplakát egyértelműen a 2013 nyarára időzített marketing kampány elemeit használja fel" – írták lapunknak küldött állásfoglalásunkban. A cég képviselője, Andok Ágnes elmondta, hogy azon "hallatlanul sikeres és nagyon innovatív" kampányukról van szó, amely neveket, elnevezéseket tüntet fel az üdítős palackokon, dobozokon.
(Érdekes, hogy csak a trafikmutyi verte ki a Coca-Colánál a biztosítékot. Évekkel ezelőtt nem léptek fel egy hasonló ötlettel dolgozó, Cigány feliratú plakát ellen, pedig ezen az alapon ott is perrel kellett volna fenyegetőzniük.)
Felvetettük: Nem gondolják, hogy a cég ezen a ponton a saját tulajdonaként kezeli a hétköznapi valóság azon részét, amelynek megregulázásához amúgy nem lenne köze?
Magyarázatul A Coca-Cola innovatív kampányának lényege az volt, hogy mindennapi életünk elnevezéseit beemelte saját vizuális környezetébe. A palackokon feltüntetett Attilák, Erzsik, Drágámok és Apuk nyilván nem írtak tiltakozó levelet, hogy a megkérdezésük nélkül nyomtatták üdítős dobozra a nevüket, becenevüket, így a Coca-Cola szabadon használta fel gazdasági céljaira magánvalóságunk részeit. A csavar ott jön, hogy a következő lépésben a cég már magáénak tekintette azt, amit kölcsönvett, és most ezen az alapon távolíttatná el a Haver elnevezést használó műalkotást.
Andok Ágnes elmondta: "A cégnek nincs problémája azzal, ha valaki műalkotást készít. De ha ezt a mi védjegyeinkkel teszik, az ellen fel kell lépnünk." A lapunknak küldött állásfoglalásban a jó hírnévvel való visszaélést is megemlítik kifogásként: A plakát "olyan színben tünteti fel vállalatunkat, mintha a plakát által sugalmazott politikai állásfoglalással egyetértenénk, vagy az kifejezetten tőlünk származna".
Az Arc első körben nem távolította el a kérdéses plakátot, csak kikockázta a jellegzetes hullámvonalat. Ügyvédi felszólításra kedden végül engedtek a multicégnek, és letakarták az alkotást. | Lenyúlhatja a neveinket a Coca-Cola? | 0 | http://index.hu/belfold/2013/09/17/lenyulhatja_a_neveinket_a_coca-cola |
2023. 08. 20. 00:00:00 | A hadsereg is beszállt az oltási munkálatokba. Az ország déli, tengerparti részén és belsejében is égnek a tüzek, amit sokszor a gazdák parlagégetése okoz. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Erdőtüzekkel küzdenek Albániában - írja az MTI, a tengerparti üdülőhelyeknél a hadsereg is részt vesz az oltásban. Az albán védelmi minisztérium korábbi közlése szerint augusztus első két hetében 95 erdőtüzet jelentettek az országban. A tüzek jelentős részét az okozza, hogy gazdálkodók az őszi vetés előtt felgyújtják a parlagot, és a lángok tovaterjednek.
A rendőrség bejelentése szerint különösen kritikus a helyzet Qeparónál, az egyik legnépszerűbb üdülőhelynél, Qeparo mindössze 40 kilométerre van Sarandë városától, amely az "albán Siófokként" a legfelkapottabb tengerparti üdülőváros. A rendőrség figyelmeztette a lakosságot, hogy semmilyen körülmények között ne gyújtsanak tüzet, mert az bűncselekménynek számít. A hadsereg pedig közölte, hogy 40 katonát és helikoptereket küldött a tűzoltók segítésére.
Az albán hatóságok közlése szerint júliusban 14 ember ellen emeltek vádat tűzokozás miatt. Qeparóban most két gazdát vettek őrizetbe, mert a parlagégetésükkel kiterjedt tüzet okoztak, amelyek lakott területeket is elértek. Két másik embert Elbasan városában tartóztattak le hasonló vádakkal. Ez a régió, bár nagyon közel van Albánia fővárosához, Tiranához, mégis az ország szegényebb részeihez tartozik, ahol jellemző az agrártevékenység, így a dohánytermesztés, de a rendőrség itt isd azt kéri, hogy a parlagégetéstől mindenki tartózkodjon. | Erdőtüzek égnek az albán Riviérán, több felelőtlen gazdát is őrizetbe vettek a hatóságok | 0 | https://telex.hu/kulfold/2023/08/20/erdotuzek-egnek-az-alban-rivieran-tobb-felelotlen-gazdat-is-orizetbe-vettek-a-hatosagok |
2008-02-29 00:00:00 | Antal Attilának szólni kellett volna - Az BKV felügyelő bizottsága hiányosságot talált a sikertelen buszbeszerzésben. | true | null | 1 | Index | null | A BKV felügyelő bizottsága több hiányosságot is talált az ügyben. Az Alfabusz például nem adott szerződési biztosítékot, illetve a szerződés-tervezet nem volt összhangban a tenderkiírással, mondta Székely Gábor, az fb elnöke.
Közbeszerzési jogi értelemben nem találtak összeférhetetlenséget Antal Attilánál. Székely Gábor azonban elmondta: a vezérigazgatónak mindenképpen tudatnia kellett volna, hogy fia kapcsolatban áll a tender egyetlen jelentkezőjével.
A felügyelő bizottság vizsgálta a buszvásárlás szükségességét is, és arra a következtetésre jutott, hogy indokolt volt a használt Volvo csuklósbuszok megvételének terve. A megajánlott árról sokak úgy nyilatkoztak, hogy az lényegesen meghaladja a 4-5 éves használt járművek piaci értékét. Székely Gábor elmondta, hogy ebben a kérdésben most nem döntöttek, de felkérték a BKV-t, hogy készíttessen külön szakvéleményt erről.
A felügyelő bizottság több hibát is talált az ügy nyilvánosság előtti kommunikációjában, közölte az fb-elnök. Végezetül a testület arra kérte fel az igazgatóságot és a vezérigazgatót, hogy vizsgálják meg, a történtek szükségessé tesznek-e személyi felelősségre vonást.
A felügyelő bizottság megvizsgálja a BKV összes tanácsadói szerződését is, mondta az Indexnek Székely Gábor, az fb elnöke. | Antal Attilának szólni kellett volna | null | https://index.hu/belfold/budapest/aa080229/ |
null | Az önkormányzatokat a hipa átalakítása érzékenyen érintené. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Földi Judit, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője arról kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, miért tervezi a kormány átalakítani a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerét, ami szerinte súlyosan érintené az önkormányzatokat és az általuk képviselt lakosságot - erről a 24.hu írt.
Földi Judit szerint az adóbevételek központosítása és annak visszaosztása megakadályozza, hogy az önkormányzatok saját bevételeik felett rendelkezzenek, és így fontos beruházások maradhatnak el. A képviselő azt is a miniszterelnöknek szegezte, hogy miért akarja a kormány a gazdaságpolitikai hibák következményeit a helyi önkormányzatokkal és az ott élőkkel megfizettetni.
Kedden Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a városok iparűzési adóbevételének egy részét 2025-től a járásokhoz fogják irányítani: a jövőbeni többletbevételt a területfejlesztési alapba helyeznék, amely pályázati úton lenne hozzáférhető a járások számára. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez a többlet 2025-ben 65 milliárd forintra rúgna.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azonban kedden - Földi Judit írásbeli kérdésére válaszolva - közölte, hogy az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele dinamikusan növekszik, és 2010 óta csaknem megháromszorozódott.
Hozzátette: bár az iparűzési adóval kapcsolatban az elmúlt években számos felvetés és javaslat érkezett, egyelőre nem született döntés annak átalakításáról.
Nyáron Lázár János építési és közlekedési miniszter is a hipa reformjáról beszélt.
A településvezetők attól tartanak, hogy az iparűzési adó elvonása súlyos pénzügyi veszteségeket okoz majd, különösen olyan városokban, mint Székesfehérvár, ahol jelentős ipari beruházások zajlanak. Az iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása, amelyből közszolgáltatásokat, fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak. | Tállai András szerint még nem döntöttek az iparűzési adó átalakításáról | null | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tallai-andras-szerint-meg-nem-dontottek-az-iparuzesi-ado-atalakitasarol-.html |
2014-04-09 15:56:58 | 130 milliót kapott Rogán a parlamenttől - Hivatalosan ennyi bruttót kapott 1998 és 2013 között képviselőként. | true | null | 1 | Index | null | Bruttó 126 millió forintot és 4,5 millió forint szállás-költségtérítést kapott Rogán Antal 1998 és 2013 között a parlamenttől, derül ki az Országgyűlés Sajtóirodájának hivatalos összesítéséből. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal, amit korábban mi becsültünk.
Az Index az elérhető adatok alapján (vagyonnyilatkozatok, parlament honlapja) 110 millió bruttóval számolt a szállás-költségtérítés nélkül, ehhez adtuk még hozzá azt a durván 80 millió forintot, amit a fideszes képviselő az önkormányzattól kapott az évek alatt. Ebből mi arra jutottunk, hogy Rogán adózás utáni jövedelme 15 év alatt durván 116 millió forint lehetett.
Év Tiszteletdíj (Ft) Képviselői költségtérítés (Ft) Választókerületi pótlék (Ft) Szállásköltség térítés (Ft) 1998 1389838 496778 1999 4096696 936000 2000 5404800 2702400 2001 6242400 2937600 2002 4984435 3168000 2003 4752000 3801600 1188000 2004 5079600 3801600 1188000 2005 6048000 4032000 1260000 2006 5053178 2822976 867000 2007 3014924 1854720 2008 2782800 1947960 2009 2782800 1947960 2010 4883365 2735223 2011 7668160 3339360 2012 9228074 3339360 2013 9461520 3339360 2014 2365380 834840
A Fidesz frakcióvezetőjének fizetését egyébként csak azért összesítettük, hogy kiderüljön, ha a képviselő 1998 óta minden forintot élére állít, ki tudta volna-e gazdálkodni azt a néhány tízmillió forintot, amely becslésünk szerint a birtokában lévő százmilliós értékű lakás megvételének az önrészéhez kellett.
Az eredmény: akár igen, hiszen elég sok pénzt keresett. Csakhogy hiába keresett sok pénzt, ebből nagyon keveset tudott félretenni, vagyonnyilatkozataiban nyoma sincs annak a megtakarításnak, amely a lakásvásárlást magyarázná.
Cikkünk megjelenése óta ráadásul kiderült, az első lakás 2006-os megvételekor még annak a szakonyfalui családi háznak az eladásából származó bevétel sem állhatott Rogán rendelkezésére, amit mi jóindulatúan feltételeztünk. Ugyanis az 1998-ban örökölt, fele részben a képviselő tulajdonában álló házat valójában nem adták el 2006-ban, csak a vagyonnyilatkozatban nem tüntették fel azóta.
Rogán többször korrigált vagyonnyilatkozataiból pedig továbbra sem lehet kiolvasni, miből állta a felvett hitelek önrészét. A Pasa Parkban lévő luxuslakás, amelyben Rogán jelenleg él, számításaink szerint 90 millió forintot érhetett 2009-ben, amikor megvették, miközben a politikus mindössze 60 millió forint hitelt, és mindössze néhány milliós megtakarítást tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
Rogán ellen vagyonvizsgálati eljárás indulhat, de erre már csak az új parlament alakulása után kerülhet sor. A vizsgálat során felnyithatják felesége vagyonnyilatkozatát is, a Fideszben információink szerint azt várják, hogy a vagyonosodásra részben ez ad majd magyarázatot. | 130 milliót kapott Rogán a parlamenttől | null | https://index.hu/gazdasag/2014/04/09/roganantal/ |
2018-01-13 11:42:21 | Budapest — Letöltendő börtönbüntetést kért Oszter Sándorra (69) az ügyészség – tudta meg a Blikk. Bár hamarosan ítélet várható az ügyben, a szigorú indítvány mindenkit meglepett. | true | null | 1 | Blikk | null | Lassan másfél éve tart Oszter Sándor ügye, amelyben másik hat vádlottal együtt befolyással üzérkedéssel vádolják. A szerdai tárgyalási napon elhangzott az ügyészi perbeszéd, amelyben az összes vádlottra letöltendő börtönbüntetést kértek, a színészre az ügyész által számított középértéknél, azaz 4 év 3 hónapnál kevesebb büntetést indítványoz.
– Ez egy rémálom, ami ott történik. Én abszolút ártatlan vagyok, nem követtem el semmit, én az igazságot képviseltem. Nem tudok mást mondani – magyarázta Oszter a vád indítványára, ám többet nem kívánt hozzátenni az ügyhöz.
Lapunk megkereste dr. Balogh Gábort, a színész védőügyvédjét, és arról kérdeztük, hogy igaz-e a hír.
– Igaz, letöltendő börtönbüntetést indítványoztak. Szakmai szempontból is eltúlzottnak és súlyosnak tartom a büntetés mértékét – nyilatkozta szűkszavúan az ügyvéd.
A következő tárgyalási napokon kerül majd sor a védőbeszédekre, ami azt jelenti, hogy hamarosan megszületik az ítélet.
Mint ismert, a színészt és társait azzal vádolják, hogy az ügy elsőrendű vádlottjának azt ígérték, elintézik az ellene folyó eljárás enyhítését, ezért pedig több tízmillió forintot kértek tőle. Oszter állítása szerint ő semmit nem tudott erről az ügyről, egy filmrendező kereste meg, hogy dolgozzanak együtt egy történelmi filmen, az ő neve csak ennek a filmnek kapcsán vetődhetett fel.
A színész most várja az ítéletet, s szinte biztosra vehető, hogy fellebbez majd az ügyvédjével, amennyiben letöltendő büntetést szab ki a bíróság.
Eközben egy másik büntetőügy is folyik ellene, ugyanis a Balassagyarmati Járási Ügyészség környezetkárosítás bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Oszter a saját birtokán szeretett volna két tavat kiépíteni, amelyre bár minden engedélye megvolt, előbb a falubeliek kezdtek el lázadni, majd hivatalos eljárás is indult az ügyében.
Kis híján maximum
A Büntető törvénykönyv szerint a befolyással üzérkedés – amikor valaki hivatalos személyt befolyásol, vagy esetleg maga vagy más számára előnyt kér – egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | Évekre rács mögé küldenék: letöltendő börtönt kért Oszter Sándorra az ügyész | null | http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/letoltendo-bortont-kert-oszter-sandorra-az-ugyesz/z28w3d9?utm_source=hirkereso&utm_medium=hirkereso&utm_campaign=hirkereso |
null | Nagy Márton stratégiai főminiszter áprilisban még úgy látta, hogy nem kell semmiféle fordulat a gazdaságban, csupán a gazdaságstratégia céljainak és eszközeinek a „finomhangolására” van szükség. Augusztusban mintha már elismert volna valami problémát, amikor azt fejtegette, hogy ugyan minden rendben van, legfeljebb csak átmeneti fizetési problémák (cash flow) adódnak olykor. (Ám ezt nem sokkal később Varga Mihály cáfolta, mondván, a kincstár számláján még soha nem látott annyi pénzt, mint amennyi most rajta van, ami kizárja a kifizetési nehézségeket.) | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Matolcsy György a minap a Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén azt hangsúlyozta, hogy a megnyert 2010-2019-es évtized után Magyarország a 2021-2024 közötti években úttévesztésben van, ami veszélyezteti a korábban elért eredményeket, ezért teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Rendre sorra vette azokat a tényeket, amelyek felzárkózásunk lelassulását, sőt, a gyengébb uniós tagállamoktól való, lefelé mutató távolságunk növekedését támasztják alá: az unió élvonalába kerültünk magas áremelkedési ütemünkkel, felfuttatott költségvetési hiányunkkal, adósság- és kamatrátánkkal, versenyképesség-romlásunkkal; a beruházási ráta csökken, ezen belül az "okos" beruházások hányada mérséklődik. Exportunk alacsony hozzáadott értéket tartalmaz (vagyis kevés magyar munkát), a felsőfokú végzettségűek aránya apad, az unió átlagától elmaradó munkatermelékenység nem javul, sőt, a csehekénél magasabb energiaimporttal szemben, a megújuló energia nálunk kisebb hányadot tesz ki stb.
Mindebben semmi újdonság nem volt, az újdonságot csak az jelentette, hogy ezt Orbán Viktor egykori "jobbkeze" prezentálta. De Nagy Márton Matolcsy véleményére adott válaszában sem volt semmi meglepő. Ahogy korábban, úgy most sem volt hajlandó szembenézni - legalábbis a kommunikációs térben nem - a felsorolt kemény tényekkel, ehelyett újból előadta, hogy a gyenge növekedésért Matolcsy felel, amiért nem hajlandó a monetáris politika oldaláról megtámogatni a GDP emelkedését, hanem csak az infláció kordába szorítására koncentrál (egyszemű, mint "Küklopsz" volt).
A makrogazdasági kérdésekben járatlan hírolvasó meg csak kapkodja fejét és - jobb híján - elfogadja Orbán Viktor legújabb kori magyar hangjának megnyugtató válaszát (Orbán Balázs kifejtésében): nem kell komolyan venni a vitát, mert csak személyes harcnak vagyunk a tanúi, amit a jövő márciusig, Matolcsy György mandátumának lejártáig már guggolva is kibírunk. Vagyis az ismert, megszokott NER-válasz: nincs itt semmi látnivaló, nincsen semmilyen probléma, ami meg van (Matolcsy személye) az félév múlva megoldódik.
Hát nem egészen így áll a dolog! - és ekkor nagyon finoman fogalmaztam. A magyar gazdaságnak igen súlyos szerkezeti problémái vannak, amelyek megoldására nem elég sem Nagy Márton növekedési receptje, sem az a javaslathalom, amelyet a 2030-ról 2040-re tolt jóléti célok elérése érdekében előadásában a jegybank elnöke bemutatott. A "Hogyan nyerhetünk mégis 2040-re?" című prezentált táblázatában szereplő pontok ugyanis olyan óhajok, amelyek ugyan nagyon is helyénvalóak, úgy mint a teljes állami digitális átállás, az évente megépítendő 30-40 ezer új lakás, az innovációs kitörés szükségessége, továbbá, hogy a magyar egészségügy és gyógyszeripar vezető szerepben legyen az unióban, Budapest váljon regionális pénzügyi központtá, kiemelt turisztikai célponttá, tanuljon az egyetemeinken legalább 300 ezer külföldi diák, javuljon évente két helyet a gazdaság versenyképessége, fenntartható legyen a növekedés stb., ám csak éppen arról nem szólnak, hogy e nemes célokat miként tudnánk elérni.
Nincs igaza Nagy Mártonnak, amikor a második éve tartó növekedési (és a négy éve tartó egyensúlytartási) kudarcokért Matolcsyt okolja. A gazdasági főminiszter receptjének beváltása az infláció újbóli felpörgését eredményezné, a forint árfolyamának további elgyengülését, az ország finanszírozásának még drágábbá válását - ha egyáltalán (az uniós forrásokkal nem számolhatunk, és azzal sem igen, hogy Orbán Viktor újból segítségül hívná a Nemzetközi Valutalapot). A jegybank ezektől a veszélyes, további, lefelé tartó pálya folyamataitól kívánja megóvni mostani politikájával az országot. Ha mindez persze érdektelen a kormányzati politika számára, akkor jövő március után majd megtapasztalhatjuk a negatív következményeket.
De Matolcsy György gazdaságkritikája is csak a felszínt kapargatja, és a javaslatai is ezzel vannak szinkronban. Mégis annyival több Nagy Márton "elemzésénél", hogy legalább megnevezi mindazokat a gondokat, amelyekről a kormányzati kommunikációban egyáltalán nincs szó (érdemi kormányzás helyett kommunikációs kormányzás folyik, abban a csúfságok nem kaphatnak helyet). S nem firtatva, hogy mindezek kitermeléséhez korábban Matolcsy is hozzájárult, el kell ismerni, hogy jegybankelnöki feladatkörét túllépve, rendre elfogadja kitűnő képzettségű és képességű apparátusának javaslatait gazdaságunk működésének jobbá tételére, versenyképességének javítására vonatkozóan. Tegyük hozzá: nem először. Matolcsy évek óta megpróbál előre menekülni, hogy ha majd elérkezünk az Orbán építette zsákutca végére, kimenthesse magát: ő megmondta, jelezte, figyelmeztetett. Csakhogy amit mond, az kevés, mint említettem: a felszínt kapargatja, ami persze még így is több a nagymártoni/orbáni semminél.
Nem teszi fel azt a kérdést, hogy miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Miért csúszunk egyre lejjebb teljesítményünkkel az uniós listákon, miközben egyre szorgalmasabban "építgetjük" további pozícióvesztésünk feltételeit:
a centralizáció kiterjesztésével,
az alacsony hozzáadott értéket termelő, zsákutcás fejlődést előrevetítő, keleti tőke drága pénzen való becsalogatásával,
az uniós szabályokra való fittyet hányással,
a piaci tőkebefektetők (külsők és belsők) elriasztásával,
a piaci folyamatokba történő egyre gyakoribb kormányzati beavatkozásokkal,
a hetedik negyedéve zuhanó beruházásokkal,
a felturbósított egyensúlyi problémákkal,
nem beszélve az állami oktatási és egészségügyi rendszer leépüléséről, amely az embertőkébe történő szükséges befektetések elmaradása következtében a munkavégző képesség erodálódását, kreativitásának, innovációjának kiiktatódását hozza magával, vagy más szóval a zombisodást és az idő előtti elhalálozást.
Erről a rémes pályáról nem tudunk Nagy Márton receptje alapján letérni, mert ő a növekedést továbbra is a 2017-2019 között alkalmazott" magas nyomású gazdaságpolitika" reinkarnálásával akarja felpörgetni (kinyitni minden pénzcsapot, és az így felerősített kereslet majd belendíti a kínálatot, a termelést, miáltal feljavulnak az egyensúlyi mutatók is). Ha a nagy stratégánk mindezt ki tudná tényleg eszközölni, akkor a mainál is súlyosabb helyzet állna elő a magyar gazdaságban. Mert ma egyetlen feltétele sem áll fenn annak, ami a Covidot közvetlenül megelőző évek relatív sikerét kondicionálta:
nincs szakképzett munkaerőből tartalék,
nincs kedvező külső konjunktúra,
nincs inflációmentes vagy alacsony inflációjú gazdasági környezet,
nincs olcsó finanszírozási forrás,
nincsenek - és Orbán alatt nem is lesznek - növekedésünket segítő uniós pénzek.
Mindezekkel szemben van egy
konszolidációt igénylő, de azt nem teljesítő költségvetési politikánk,
a 2019 végi szintet majdnem megduplázó államadósságunk, amelyen belül ismét megszaporodott a veszélyesnek számító devizahányad,
van akkora kamatszolgálatunk, amelynek rátája (GDP-hez mérten) megegyezik azzal az uniós forrással, amit egykor, 2020 előtt megkaptunk...
Orbán Viktor 2010 óta kiépített és működtetett rendszere, amely teljesítőképességének határára érkezett, nem reformálható. S bármennyire is jószándékúak Matolcsy György - nevezzük így - reformjavaslatai, azok az orbáni rendszer botlókövein elbuknának. Éppen úgy, mint az előző, szocialistának nevezett rendszerben bevezetett reformok, amelyeket bedarált a társadalminak mondott tulajdonműködés az egypártrendszer működési szabályosságai alapján. Ahogy azt a rendszert nem lehetett reformokkal leváltani, megjavítani, úgy a mostanit sem. Különösen nem, ha nincs is erre kormányzati hajlandóság (miért is volna?), az előző rendszer vezetőiben a hetvenes évek végétől legalább volt. Orbánnak egyetlen célja van: a hatalom megtartása további pénzek megszerzéséért, vagy irodalmibb megfogalmazásban Váncsa Istvántól kölcsönözve: "Kaparíntsd meg a hatalmat, láncold önmagadhoz, és facsarj ki belőle minden olyan lehetőséget, ami a te személyes javadra válhat, nagyjából ennyi." (És, 2024. szept. 6.).
Orbán rendszerét le kell váltani, nem pedig - mint Nagy Márton javasolja - működési sebességét felturbózni. Voltunk már hasonló dilemmák előtt az elmúlt százhúsz évben többször is. Utoljára talán a nyolcvanas évek derekán, mert akkor is hasznos évek teltek-múltak olyan vitákkal, javaslatokkal, reformtervek ízlelgetésével, hogyan is lenne lehetséges a mind több kudarcot, működésképtelenséget egyre nagyobb eladósodással tetéző rendszert megreformálni. Felkészült, okos szakemberek tucatjai ontották a jobbnál jobb reformterveket, mígnem akkorát fordult a világ 1989-ben, hogy perceken belül meg lehetett feledkezni a rendszerjobbító javaslatok tömegéről. | A rendszer, amely nem reformálható | null | https://hirklikk.hu/kozelet/a-rendszer-amely-nem-reformalhato/437033 |
2014-10-21 00:00:00 | A korrupció kulcsszava a török időkből származik, a baksis megolajozta az állami bürokrácia kerekeit. Manapság inkább kenőpénznek nevezik, és néha botrány lesz belőle. Íme, néhány idézet a legutóbbi két évtizedből. | true | null | 1 | ATV | null | Pokorni a korrupcióról: Nem lesztek kihúzva a szarból pártalapon | null | http://www.atv.hu/belfold/20141021-pokorni-a-korrupciorol-nem-lesztek-kihuzva-a-szarbol-partalapon |
|
2009-07-07 00:00:00 | Egyelőre tisztázatlan körülmények között elhunyt hétfő éjjel Mathieu Montcourt, a tenisz-világranglista 119. helyezettje. A francia játékost nemrég öt hétre eltiltották, mert meccsekre fogadott. | false | [
"tenisz"
] | 0 | null | 0 | Egyelőre tisztázatlan körülmények között elhunyt hétfő éjjel Mathieu Montcourt, a tenisz-világranglista 119. helyezettje. A francia játékost nemrég öt hétre eltiltották, mert meccsekre fogadott.
“Mélyen lesújtott bennünket a hír. Annyit tudunk, hogy a barátnője találta meg a lépcsőházban" – jelentette ki Christophe Proust, a francia szövetség szóvivője. A játékost szerdán boncolják, az első rendőrségi hírek semmi nem utalt idegenkezűségre.
A 24 évesen eltávozott Montcourt 2002-ben csatlakozott a profik táborához, a legjobb helyezése a 104. volt a rangsorban. Tavaly augusztusban a férfi teniszezőket tömörítő ATP nyolc hétre eltiltotta, miután kiderült, hogy az interneten teniszmeccsekre fogadott.
A játékos túl szigorúnak találta az ítéletet, fellebbezett a laussanne-i Sportdöntőbíróságon, ahol azzal védekezett, hogy csak kis összegeket tett fel, és soha nem a saját meccseire fogadott. A CAS öt hétre mérsékelték, amely most hétfőtől lépett érvénybe. | Elhunyt a francia teniszcsillag | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/07/07/elhunyt_francia_teniszcsillag |
2010-03-04 08:38:00 | Már Brüsszel is vizsgálódik az állami támogatás kapcsán – Ma talán közzéteszik az „ominózus” tanulmányt | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Tovább bonyolódik a sávolyi MotoGP-pálya körül immár hónapok óta folyó vita. Az állami milliárdokat is felölelő ügyben az EU versenyügyi biztosához, Joaquín Almuniához fordultak azok a civilszervezetek, amelyek régóta ellenzik a „kétes” beruházás állami támogatását.
A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak.
A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője.
Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.
További részletek a holnapi Világgazdaságban! | Tízmilliárdos ráfizetés lehet a sávolyi beruházásból - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tizmilliardos-rafizetes-lehet-a-savolyi-beruhazasbol-308319 |
null | Magyarországon naponta találnak a nagyobb építkezéseken a világháború befejezése óta, nyolcvan éve a földben szunnyadó robbanószereket. „Nincs ebben semmi rendkívüli, és még jó ideig számolni kell hasonló hírekkel”, mondta a minap megjelent cikkünkben a megkérdezett tűzszerész vállalkozás vezetője. A II. világháború befejezése után nem voltak olyan átfogó vizsgálatok, amelyekkel fel lehetett volna térképezni az ország teljes területén a fel nem robbant lőszereket. Magyarországon – az alvó robbanószereket illetően – máig azok a legveszélyesebbnek tekinthető városok, ahol az ország felszabadításakor a legnagyobb csaták folytak. Debrecen és környéke, Szolnok, Kecskemét, Győr, Székesfehérvár és persze a főváros következik a sorban. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Erő Zoltán, Budapest főépítésze naponta találkozik a föld mélyéről előkerülő háborús "üzenetekkel". "A második világháborúban nagyon komoly bombázások érték a fővárost. Az angol és amerikai légitámadások céljai elsősorban az infrastruktúra létesítményeinek lerombolása volt. A hidakat, a vasúti rendezőpályaudvarokat naponta sokszáz tonna bombával szórták meg" - mondja, és hozzáteszi: ezek egy része nem robbant fel, a földbe vagy a Duna mélyére került. Amikor az újjáépítés megkezdődött, mindenki számára az volt a legfontosabb, hogy mielőbb fedél kerüljön a családok feje fölé, helyreálljon a tömegközlekedés, a vasúti forgalom. "Ahol megtaláltak egy-egy bombát, aknát, igyekeztek semlegesíteni, de azokban az időkben hozzáértő tűzszerészekből is hiány volt" - emlékeztet a korabeli dokumentumokra hivatkozva.
Akkoriban a város újjáépítését irányító építészek a kézenfekvő megoldásokat keresték: oda emeltek ismét falakat, oda fektettek síneket, ahol nem láttak robbanószert. Az akkori építkezések mára korszerűtlenné váltak, a házakat lebontották, újakat építettek a helyükre, a vasúti síneket is már többször lecserélték, az állomások is megújultak. A város kinőtte régi határait, megszűntek régi gyártelepek, a rozsdaövezetekre újak települtek. A mai nagy építkezéseken pedig előkerülnek a háború veszélyes emlékei.
"Ezzel a helyzettel az elődeink is tisztában voltak, ezért gyakorlatilag hét-nyolc évtizede a fővárosban nem kezdődhet meg nagyobb léptékű munka, amíg a lőszermentesítéssel nem végeztek a hatóságok" - igazít el a főépítész. Erre számítanak a beruházók, számítanak a fejlesztők is, amikor a tervekkel bekopognak az illetékes építési hatósághoz.
"A kisebb lövedékekkel, igazából nincsen probléma, de találtak már a Duna medrében, valamelyik vasúti híd tövében, ötszáz kilós bombát is, ami már szokatlanul nagy kockázatot jelentett" - idézi Erő Zoltán az egyik legemlékezetesebb "bombasztorit". Hozzáteszi: az a város külön szerencséje, hogy az elmúlt évtizedekben ezek az előkerült háborús "üzenetek" nem okoztak semmilyen tragédiát.
Mennyiben a városépítészek, illetve mennyiben "csak" a tűzszerészek problémája ez? A főépítésznek a kérdés kapcsán azonnal a rákosrendezői "mini-Dubai" példája jut eszébe.
Egy olyan frekventált vasúti csomópontot szemeltek ki az új "városrész" helyszínének, amelynek környéke minden valószínűség szerint sok-sok meglepetést tartogat majd - ha egyáltalán elkezdődik a tényleges munka - mind a tűzszerészeknek, mind a beruházóknak. "Ezzel sajnos együtt kell élnünk, de ahogy távolodunk a háborútól, remélhetően egyre kevesebb ilyen helyzettel találkozunk majd. De addig is nagyon óvatosnak kell lennünk" - mondja.
A fővárosban a budai és pesti városmag körzete az, ahol esély lehet nagyobb mennyiségű elásott lőszer megtalálására. Egyetlen konkrét példát tud említeni: a II. kerületben, a Rózsadomb alján az úgynevezett Regent-ház tragédiáját. A bombázások és Budapest ostroma idején a lakók a pincébe hordták legszükségesebb bútordarabjaikat és ott aránylag biztonságban éltek. A Széna téri német parancsnokság is felfigyelt a ragyogó épületre. Ámde az SS-tiszteket nem a pincében folyó élet, hanem a földszinti hely befogadóképessége érdekelte. A kávéház konyháját, bárját, a bankot és az üzleteket is lefoglalták. Titokban sok tonna tüzérségi lövedéket, kézigránátot, aknát és páncélöklöt hordtak oda. 1945. január 21-éről 22-re virradó éjszakán minden felrobbant. A ház összeomlott, a hatalmas tömeg rázuhant a pincére és mindenkit maga alá temetett. Senki nem élte túl a katasztrófát.
Más európai fővárosban is máig kisértenek a háborús lőszerek? A főépítésznek pontos adatai erről nincsenek, de abban egészen biztos, hogy Berlin talán még Budapestnél is jobban ki van téve a föld mélyéről előkerülő bombáknak, lőszereknek. Abban azonban ő is csak reménykedni tud, hogy egyszer véget ér ez a helyzet. Hogy mikor? Az ma még beláthatatlannak tűnik. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nyolcvan évvel ezelőtt nem készültek térképek sem az aknamezőkről, sem a lőszer depókról, amiknek alapján módszeresen fel lehetne tárni a föld mélyén megbújó lőszereket. Egyedül a háborús tudósítások adnak némi támpontot: olyan helyszíneken kellene kutakodni, ahol a nagyobb ütközetek folytak. | Háborús üzenetek nyolcvan év múltán | null | https://pecsistop.hu/kozelet/haborus-uzenetek-nyolcvan-ev-multan/529620 |
2014-03-11 13:45:00 | Nem tisztán jutott aláírásokhoz, hanem a már kitöltött és aláírt ajánlóívekre hajtott több kis párt jelöltje – legalábbis ilyen tapasztalatokról számolt be az Origónak több aláírásgyűjtő aktivista. Szerintük így történhetett meg, hogy minden eddiginél több az egyéni induló az áprilisi választásokon. A választási irodáknak rengeteg adatot kellett átnézniük két-három nap alatt, és ott is volt, aki gyanúsnak találta a túl tiszta, gyűrődés nélküli papírokat, de nem volt idő az alapos ellenőrzésre. | true | null | 1 | Origo | null | Nem tisztán jutott aláírásokhoz, hanem a már kitöltött és aláírt ajánlóívekre hajtott több kis párt jelöltje – legalábbis ilyen tapasztalatokról számolt be az Origónak több aláírásgyűjtő aktivista. Szerintük így történhetett meg, hogy minden eddiginél több az egyéni induló az áprilisi választásokon. A választási irodáknak rengeteg adatot kellett átnézniük két-három nap alatt, és ott is volt, aki gyanúsnak találta a túl tiszta, gyűrődés nélküli papírokat, de nem volt idő az alapos ellenőrzésre.
Törvénytelen eszközökkel is próbáltak aláíráshoz jutni egyes pártok – állította az Origónak több olyan párt képviselője, akiket a kisebb szervezetek aktivistái megkörnyékeztek. Mizsei László, aki az LMP színeiben indul Budapest 16. választókerületében, például egy áruházi parkolós sztorit mesélt el.
Mizseit aláírásgyűjtés közben egy férfi szólította meg. "Nem mondta el, melyik szervezettől van, csak odajött barátkozni, hogy na, ’te is gyűjtesz, én is gyűjtök, nem tudunk egymásnak segíteni?' Ha magánemberként ketten aláírjuk egymásnak, az még rendben van, de ő ennél többet akart" – mondta Mizsei, aki szerint nem ez volt az egyetlen eset. "Egy másik alkalommal úgy próbált meggyőzni valaki, hogy ’ti is kis párt vagytok, mi is kis párt vagyunk, össze kellene dolgoznunk’. A srác mondott valamit, hogy melyik az ő pártjuk, de amikor visszakérdeztem, már nem válaszolt" – mondta Mizsei, aki nem tudta meg végül, melyik párttal cserélhetett volna aláírásokat.
Hasonló tapasztalatai voltak Sarkadi Lászlónak, aki a 4K! – Negyedik Köztársaság jelöltje lett volna Budapest 6. választókerületében, de végül nem sikerült összegyűjtenie a szükséges 500 aláírást. Sarkadi Lászlót a Blaha Lujza téren egy másik kis párt aktivistája környékezte meg, hogy trükközzön az aláírási ívekkel. "Jött hozzám egy fiú, hogy segítsünk egymásnak. Örültem, arra gondoltam, hogy aktivistákat adhatnánk egymásnak, de mondja, hogy az ívek kellenének. Elküldtem, hiszen ez többrendbeli közokirat-hamisítás lenne. A fiú azért felírta egy szórólapra a telefonszámát." Sarkadi azt mondta, utána kell néznie, hogy megvan-e még a telefonszám.
Nem volt idő mindent ellenőrizni
Minden eddiginél több, 1579 egyéni jelölt indul az április választásokon, és 18 pártnak sikerült országos listát állítania. Több olyan kisebb párt is sikerrel járt, amely tavaly ilyenkor még nem is létezett, és ma is szinte teljesen ismeretlen a nagyobb nyilvánosság előtt. Négy évvel ezelőtt nagyjából feleannyi, 810 induló volt (176 egyéni választókerületben), és csupán hat szervezetnek sikerült országos listát állítania. A jelöltek látványos növekedésének, amely még a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét is nagyon meglepte, két oka is van: egyrészt a szabályok megkönnyítették a jelöltek indulását (500 aláírás elég volt a 70-80 ezer fős körzetekben, és egy választó több jelöltnek is aláírhatott), másrészt a jelöltek és a pártok ezen a választáson pénzt is kapnak a kampányoláshoz az állami költségvetésből.
A Fidesz rájött, hogy neki a sok jelölt a jó
Eredetileg szigorúbb szabályozáson gondolkodott a Fidesz. A 2011-es választási törvényben még az szerepelt, hogy 1500 ajánlószelvényt (ismertebb nevén kopogtatócédulát) kell gyűjteniük a pártoknak, és 2012 őszéig csak arról volt a vita a Fidesz vezetésében, hogy milyen határidőt adjanak a cédulák gyűjtésére. 2012 szeptemberében, a Fidesz sárvári frakcióülésén azonban felvetődött az ajánlási rendszer teljes eltörlésének ötlete. Információnk szerint úgy merült fel először, hogy a már parlamenti pártok jelöltjeit mentesíteni kellene az ajánlásgyűjtési hercehurca alól.
Egy döntések hátterét ismerő fideszes vezető akkor azt mondta az Origónak, hogy ezek után került szóba, hogy töröljék el teljesen az ajánlási rendszert. A politikus szerint ugyanis a fideszes vezetők végül arra jutottak, hogy elsősorban a Fidesznek kedvez, ha több jelölt indulhat egy-egy körzetben, mert a kormánnyal elégedetlenek szavazatai így szétaprózódnak. Így aztán abban maradtak, hogy minél kisebb akadályt gördítenek egy jelölt indulása elé, "virágozzék minden virág" - fogalmazott a politikus.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke egy tévéinterjúban a kopogtatócédulás rendszer eltörlését azzal indokolta, hogy az ajánlószelvények nem védték meg a politikát "a paprikajancsiktól, kalandoroktól és haszonlesőktől az elmúlt húsz évben", majd bejelentette, hogy 200 aláírás kell majd az induláshoz. 2012 novemberében a törvényjavaslatot végül úgy fogadta el a Fidesz-KDNP, hogy ennél valamivel több, 500 ajánlás kell az induláshoz, és egy választó több jelöltet is támogathat.
Az aláírásgyűjtésre bő két hetük volt a pártoknak. A Fidesz-KDNP és a baloldal (MSZP-Együtt-PM-DK-MLP) már az első héten leadta az ajánlásokat, a Jobbik és az LMP jellemzően a második héten kérte a jelöltek nyilvántartásba vételét. Az utolsó két-három napban viszont több mint ezer jelölt zúdította rá az aláírásokat a helyi választási irodákra, ami komoly feladat elé állította az irodák munkatársait.
"Hat-nyolc órás munka egy jelölt 500 aláírását ellenőrizni, és csak azt néztük, hogy stimmelnek-e az adatok, a nyilvántartásban benne van-e a választópolgár" – mondta az Origónak az egyik budapesti választási irodában dolgozó munkatárs, akinek nincs felhatalmazása arra, hogy nyilatkozzon, ezért kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Azt mondta, kerültek a kezébe gyanúsnak tűnő ajánlóívek, de nem volt idő utánajárni a gyanúnak (három nap alatt kell a választási irodának ellenőriznie az adatokat, és a választási bizottságnak döntést hoznia). "Az utolsó napokban ránk zúdított ívek között rengeteg feltűnően tiszta volt, gyűrődésnek nyoma sem volt, gyöngybetűkkel írták az adatokat, azokat biztos nem utcán töltötték ki" – vélte a munkatárs, aki jelezte a problémát a főnökének. Az iroda vezetője szerint azonban nekik az adatokat kell ellenőrizniük, a gyűrődéssel nem tudnak mit kezdeni.
A munkatárs szerint a megfeszített munka miatt nem volt idejük ellenőrizni azt sem, hogy ha egy választópolgár több jelöltet ajánlott, egyezik-e az aláírása a másik jelölt ívén látható szignóval. "Ha valakinek megvolt az 500 érvényes, abbahagytuk az ellenőrzést, és nyúltunk a következő paksamétához" – mondta. Az országban több helyről is érkeztek csalásra utaló jelek. Pakson a választási iroda egyik munkatársa találta meg a saját adatait egy olyan jelölt ívén, akit ő biztosan nem ajánlott. Hódmezővásárhelyen pedig két párt (Határon Túli Magyarok Pártja, Kisgazdapárt-MIÉP) aláírásai miatt tett feljelentést a helyi választási iroda.
A kisebb pártokat nem látták az utcán
Több megkérdezett nagyobb, parlamenti párt politikusa is azt mondta, hogy azért sem értik a kisebb pártok jelöltjeinek sikerét, mert semmi jele nem volt annak, hogy gyűjtenék az aláírásokat. Egy budapesti körzet MSZP-s kampányfőnöke szerint az aktivisták és a szimpatizánsok folyamatosan jelentették, hogy a Fidesz, a Jobbik vagy az LMP hol standol, vagy hol járja a házakat, és a kampányfőnök azt is tudta, ha a KTI (Szili Katalin pártja) vagy a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt egy aktivistája valahol megjelent. A kampányfőnök szerint ugyanakkor a sok egyéb, végül listát is állító kisebb pártról nem hallott semmit.
Az LMP-s Mizsei László tíz nap alatt gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, 8-9 ember segített neki, köztük a felesége. "Az aktivistáink segítettek a standolásban, én szórólapoztam is. Az aláírásoknak körülbelül a harmada úgy jött össze, hogy személyesen bekopogtattunk a házakhoz. Délután kezdtük, és körülbelül napi hat órát szántunk rá. Így jött össze végül 710 aláírás" – mondta.
Istvánffy Andrást, a 4K! elnökét azért lepte meg a többi kisebb párt sikere, mert az ő tapasztalataik szerint az emberek nem nagyon írnak alá olyan pártoknak, amelyeket korábban nem ismertek. "Mi főleg kopogtatással szedtük össze az aláírásainkat. De főleg olyan házakhoz mentünk, ahol azt megelőzően szórólapoztunk is, hogy az emberek megismerjenek minket” – mondta Istvánffy. Szerinte gyanús az is, hogy több helyen utasították vissza őket azzal a kifogással, hogy már aláírtak valamilyen parlamenti pártnak, és másoknak nem akarnak (még akkor sem, ha lehetőség van több párt ívét is aláírni). Istvánffy szerint ilyen esetekben sosem merültek fel kisebb pártok nevei.
hirdetés | Szaporodnak a gyanús jelek a választási aláírások körül | null | https://www.origo.hu/itthon/2014/03/hogyan-jutottak-ajanlasokhoz-a-kisebb-partok |
2006-01-12 00:00:00 | Csillagászati összeget fizetett a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt.-ért a világ legnagyobb reptérkezelője. A pri-vatizáció győztese, a British Airport Authority (BAA) az államtól beruházásvédelmi garanciákat, a reptéri dolgozóktól pedig kilencvennapos sztrájkmoratóriumot kapott karácsonyi ajándékba. A Fidesz esemény utáni háborúba kezdett, míg az egyik vesztes panasszal fordult a bírósághoz - tovább szaporítva a reptér körüli bírósági ügyek számát. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. teljesítette a kormányzati elvárást, és még az óévben túladott a reptéren. A Budapest Airport Rt. többségi részvé-nyeiért (75 százalék mínusz egy szavazat) és a 75 évre szóló vagyon-kezelői jogért a British Airports Authority International Holdings Ltd. 464,535 milliárd forintot (1,25 milliárd fontot) kínált - a Hochtief Airport és a Hochtief Capital ve-zette német-kanadai konzorcium ajánlatánál mintegy 58, az ugyancsak német Fraport - Deutsche Bankénál 114 milliárd forinttal többet. Így némi hezitálás után - amiről még lesz szó - az ÁPV Rt. a britekkel kötött szerződést.
A nyertes
a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltető csoportja. Az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Ausztráliában és Olaszországban összesen 18 reptértársaságban van üzletrésze, illetve üzemeltetési joga, és 2004-ben 140 millió utas vette igénybe a szolgáltatásait. A britek 2011-ig 261 millió euró (65,26 milliárd forint) beruházásra vállaltak kötelezettséget, melyet ugyan "a kezdet"-nek neveztek, de mégiscsak alacsonyabb annál a százmilliárdos nagyságrendű garanciánál, amiről Veres János pénzügyminiszter a beérkezett pályázatok alapján beszélt. A BAA a tervek szerint egybekapcsolja a 2A és 2B terminált, repülőgép-parkolót és kargóbázist épít, viszont hivatalosan nem kötelezte el magát a reptéri gyorsvasút megépítése mellett. A britek megpendített terveiből inkább arra lehet következtetni, hogy az árbevételből minél hamarabb megpróbálnak a lehető legtöbbet visszaszedni, ezért a reptéren saját maguk csak a klasszikus pályaüzemeltetést végeznék. Így azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, kiszervezik és el- vagy bérbe adják.
Szokatlan módon e folyamat már a privatizáció alatt elkezdődött, és a győztesnek csak bólintania kellett, hogy mindezzel egyetért. A földi kiszolgálás már külön társaságban - még a BA Rt. kebelén belül - működik (BA Handling Kft.), ahogy a reptéri fegyveres biztonsági őrség kiszervezésére is születtek tervek. Várhatóan túladnak a reptéri ingatlanok haszno-sítási jogán is, és a kereskedelmi beruházásokat (szállodák, üzletek, éttermek építése) koncessziós partnerekkel valósítják meg. Első lépésben várhatóan szakmai praktikákkal igyekeznek racionalizálni a reptér működését, anélkül, hogy szükség volna azonnali nagyberuházásokra. Mivel a pályázók titoktartási kötelezettséget vállaltak, a pénzügyi ajánlaton kívül nem tudni, hogy a két vesztes német cég mennyi és milyen ütemezésű fejlesztést kínált.
A vételár
azonban mindenképp rekordnak számít: a magyar állam egyszerre ennyit még nem keresett egyetlen vagyoneleme eladásakor sem. A britek a BA Rt. legutóbbi éves jövedelmének közel harmincszorosát fizették ki, ami jelentős optimizmusra vall a reptér imponáló forgalomnövekedési statisztikái ellenére is. (2005-ben az egy évvel korábbi 6,45 milliónál egymillióval több utast szolgált ki a BA.) A befektetők rendszerint legfeljebb 8-12 éves megtérüléssel számolnak, és az utóbbi időben - miképp a HVG-nek Baranyi Imre, az ÁPV Rt. it-tagja nyilatkozott - még a megnövekedett forgalmú repterekért is legfeljebb 13-16-szoros árat fizettek. Az összes pályázó közül a BAA viseli a legnagyobb kockázatot: míg a Hochtief és a Fraport pénzügyi befektetővel közös konzorciumban pályázott, tehát a felelősség megoszlott, a britek a vételár teljes összegére maguk vállaltak garanciát - emiatt több nemzetközi hitelminősítő rontott is a BAA adósbesorolásán.
Mike Clasper, az anyavállalat, a BAA Plc. vezérigazgatója az angolokat azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a ferihegyi utasszám a jelenlegi hét és fél millióról feltornázható negyvenmillióra. A becslésről nehéz bármit mondani: legfeljebb annyit, hogy a pályázatban a BAA "csak" húszmillió utast irányzott elő 2020-ig, de még ez is nemes célnak tűnik. Mindenesetre nem csak mi könyvelhettünk el rekordbevételt - a briteknek (és nem csak a BAA-nek) ez a legnagyobb magyarországi beruházása. Az angol lapokban a magas vételárat a BA jövedelemtermelő képessége és a szektor növekedése mellett a kedvező szabályozási környezettel magyarázták: míg az Egyesült Királyság légügyi hatósága szigorúan szabályozza a piacait, Ferihegyen csak a következő öt évre határoztak meg leszállási illetéket - az üzemeltető a későbbiekre lényegében szabad kezet kapott. A nyugati tőkére váró Ukrajna közelsége is fontos szempont lehetett, hiszen a brit befektetők Budapestről jobban rálátnak az ötvenmilliós ország kínálta lehetőségekre. A Gyurcsány-kormány
a privatizáció szükségességét
a térség repterei közti versennyel és az ebből származó fejlesztési kényszerrel indokolta. Ahogy azt a kormányfő saját praxisában is tapasztalhatta: az állam lassan hoz döntéseket, a politikai érdekek állandóan bekavarnak, és ha végre mégis beruház, drágán teszi, mivel (például) nincs rá pénze. A kormány mérlegelhetett volna úgy is, hogy tőzsdei privatizációt preferál, de akkor az állam vélhetően nem kapta volna meg azt a pluszt, amit a cég ellenőrzéséért a versenytársakkal szemben a BAA kifizetett. Utólag inkább azt lehetne kérdezni: ha már eladott egy majdnem hetvenöt százalékos részvénycsomagot, miért tartotta meg a többit? Ahogy Mike Clasper is utalt rá: ezzel a pakettel a BAA a bevételek 99 százalékát ellenőrizheti. És akár azt is megkérdeznénk: ha a kormány a fejlesztésekkel indokolta a privatizációt, az ÁPV Rt. miért nem írta pontosan elő, hogy milyen és mekkora beruházásokat vár el minimum a vevőtől?
A nyári Orbán-Gyurcsány tévés vitát követően úgy tűnt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elsöprő támadásra készül az "aranytojást tojó tyúk" eladása ügyében, hiszen az ellenzék vezére nyomatékosan kérte a miniszterelnököt, hogy vegye fontolóra Ferihegy privatizációját. Az év(tized) legnagyobb értékű magánosítását azonban meglehetősen következetlen és gyenge ellenzéki kommunikáció kísérte. Ez nem Márton Attila országgyűlési képviselőn (Fidesz) múlt, aki Répássy és Szíjjártó képviselők helyett is rendületlenül szervezte az őszi utcai sajtótájékoztatókat. Míg a Malév Rt. eladása elleni propagandát a Fidesz hatékonyan építette fel (még Kövér László is beszállt, amikor a nemzetbiztonsági kockázatokat elemző tanulmányt kérte számon az ÁPV Rt.-n), addig BA-ügyben a párt felső vezetésének nem volt két átütő, egy irányba mutató megszólalása. Az ősz a nemzeti vagyonszerződésről szóló kétharmados törvényjavaslat szajkózásával indult: e szerint a BA-t - más megmaradt vagyonelemekkel együtt - "az emberek biztonsága érdekében" nem szabad privatizálni. Miközben a nemzeti vagyon-védő kampány üzenete tűnt érvényesnek, a Fidesz azt is kifogásolta, hogy vagyonleltár híján nem tudni, mit adnak el, és hogy az mennyit ér. Majd szinte egy időben szakértői becslésekre hivatkozva 800-1000 milliárd forintra árazták be a reptér valós értékét. Bár a sajtó (nem csak a "jobboldali") meglehetős tájékozottsággal követte a reptér körüli eseményeket, legfeljebb csak néhány napirend előtti, mindenféle visszhangot nélkülöző felszólalás merített a lapok információiból. Különös is lett volna, ha a Fidesz megtalálja a megfelelő érveket: amennyiben az Orbán-kormány egy miniszteri rendelettel 2001 végén nem államosítja újra a reptér terminálterületeit a kanadai beruházó és üzemeltető cég ki-szorításával, akkor az elbitorolt vagyonkezelői jogok újraértékesíté-séről ma nem is lehetett volna beszélni (lásd: Áer árendába, Magyar Narancs, 2005. november 24.). Egyszerre vallott skizofréniára, szenilitásra és szimpla képmutatásra, hogy a privatizációt félszívvel ugyan, de jogi alapon (is) támadta.
Igaz, nemcsak a múlt, hanem a folyó eljárás miatt is sorjáztak perek reptérügyben. Szeptemberben a BA-dolgozók még megakasztották átmenetileg az eladást, novemberi ügyészségi panaszukat azonban - amikor azt firtatták, hogy a BA Rt. egyáltalán a privatizációs törvény hatálya alá tartozik-e - már nem hallgatták meg. Az eredményhirdetést követően pedig a második helyezett Hochtief kért ideiglenes intézkedést a Fővárosi Bíróságtól a szerződéskötés megakadályozására. A Hochtief tudomásunk szerint nem az eljárást, hanem a végeredményt vitatja: a győztes BAA International Holdings Ltd. - ahogy ez az ÁPV Rt. december 8-i közleményében is visszaköszön - nem tüntette fel, hogy konzorciummal pályázik. A beruházásra létrehozott társaságnak, a BUD Holdings Vagyonkezelő Zrt.-nek az anyavállalat, a BAA is tagja, noha a kiírás azt követeli meg, hogy a projekttársaság az ajánlattevő százszázalékos tulajdonában legyen. Az ÁPV Rt.-nél ez most nem okozhatott fennakadást, és az is csak pár napig hátráltatta a szerződéskötést, hogy kiderült: a privatizációhoz szükség van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának engedélyére is a Ferihegyen található, műemléki védelmet élvező objektumok (például a ferihegyi repülőmúzeum) bérbeadása miatt. Aranyvasárnapra minden probléma elhárult: a felek aláírták a szerződést, a britek pedig még karácsony előtt átutalták a pénzt, és sebtiben elfoglalták a BA vezetői tesületeit. A Fővárosi Bíróság a Hochtieftől hiánypótlást kért - de a fő kérdés még az óévben eldőlt. Az viszont megeshet, hogy
az igazi hirig csak most
kezdődik. A szakszervezetek át-meneti fegyverszünetet kötöttek ugyan és egyeztetnek az új tulajdonossal, de a BAA pályázata nem ígért sok jót a dolgozóknak. A britek eredetileg azzal kalkuláltak, hogy az állomány több mint felét kiszervezik, ötszáz dolgozót pedig elbocsátanának. Mint Hilmér Sándortól, két reptéri szakszervezet szóvivőjétől megtudtuk: egyelőre a további foglalkoztatás biztosítása az elsődleges céluk, és utána tárgyalnának a bérrendezésről.
A Fidesz a két ünnep között már az egészségügy fejlesztésére for-dította volna a százmilliárdokat, nem pedig hiánycsökkentésre. Persze mondhatott volna ezer más dolgot. Bár az ellenzéki párt sürgette a privatizációs dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is, könnyen elképzelhető, hogy a kampányban nem a magánosításra, hanem az MSZP-vel kapcsolatba hozható reptéri bizniszekre koncentrálnak.
Ilyen például a reptértől északra lévő, Ecser felé eső fejlesztési területek jövője. Ha a reptér ebben az irányban terjeszkedik, egy új városközpont születhet itt szállodákkal, hipermarketekkel stb. A földeket birtokló ingatlanfejlesztő cégekbe tavaly nyáron Leisztinger Tamás, "MSZP közeli üzletember" vásárolta be magát. Övé lett az a húsz hektár is, amelyet a BA Rt. februárban aránytalanul magasnak tűnő áron majdnem megvásárolt a kargóbázis bővítésére, de Draskovics Tibor pénzügyminiszter az utolsó pillanatban leállította az ügyletet. Mivel a BRFK márciusig meghosszabbította az ügyészség megbízásából ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozását, a kargósztori épp a kampány hajrájára forrhatja ki magát. (A telekügyletet foglalja össze a Drága szomszéd című keretes írás.)
A telekkel összefügg a régóta dédelgetett ferihegyi gyorsvasút sorsa is. Eredetileg Demján Sándor üzletember álmodta meg a Nyugati pályaudvar (a tervezett West End 2) és a reptér közötti összeköttetést. A Ferdinánd híd mögötti telkekre opciós jogot is szerzett a MÁV-tól, melynek igazgatósága az év végén úgy döntött: a gyorsvasút budapesti végállomása inkább a Keletinél legyen. A volt ügető területén az izraeli kézen lévő Plaza Centers még a West Endnél is nagyobb bevásárlóközpont építésébe fogott, miután a telket novemberben megvette a francia tulajdonú Bouygues Hungária Kft.-től. Ha ez így megy tovább, Demján a reptéri beruházások többszörös vesztesének érezheti magát. Az irányítása alatt működő Trigránit Rt. az OTP Bankkal és a Mol Rt.-vel közös konzorciuma be sem jutott a reptér-privatizáció második fordulójába. A gyorsvasút reptéri végállomása a jelen állás szerint a Leisztinger-féle fejlesztési területre esik, holott arra korábban Demjánnak is fájt a foga. A nyomvonal pedig nem épp az általa ideálisnak tartott irányba halad. Végül a tököli repülőtér, amelyet tavaly vett meg az érdekelt-ségébe tartozó beruházó cég, az Euroinvest Rt. az ÁPV Rt.-től, még mindig nem kapott nemzetközi légiforgalmi engedélyt - nem kizárt, hogy ez a BA Rt. privatizációjával függ össze.
Drága szomszéd
Az ecseri földek - mintegy 320 hektár - vásárlási jogát 2002-2003-ban az ingatlanszakmában jól ismert Carion csoport két képviselője, Ötvös Géza és Szani János, valamint egy reptéri szakember, Hegyi Gábor közös cége, a Carion Airport Development (CAD) Rt. szerezte meg. Miután a BA Rt. 2004-ben területet keresett új áruszállítási központja kialakítására, a CAD Rt. a földjeiből húsz hektárt ajánlott megvételre a helyben megszokott 3500-8500 forintos négyzetméterenkénti ár helyett 23 ezer forintért. 2005 februárjában ennek az adásvételnek a realizálását tiltotta meg Draskovics Tibor, aki a telekügylet miatt Puch Lászlóval, az MSZP pénztárnokával is konfrontálódott. 2005 augusztusában az Arago csoport KNB-Fuente névre keresztelt ingatlanforgalmazó kft.-je hatvanszázalékos részesedést - és ezzel mintegy száz hektárt - szerzett Szaniék cégében kétmilliárd forintért, ami 2,7 milliárddal kevesebb, mint amennyit a BA Rt. húsz hektárért kínált. A telekügyet összefoglaló Heti Válasz Puch egyik rokonát a BA Rt. informatikai beszállítójának ügyvezetőjével azonosítja, míg a lap szerint a BA Rt.-ből kiszervezett BA Handling Kft. cégjogi ügyeit Leisztinger egyik jogi képviselője intézi.
A reptér-privatizáció a kampányidőszakban várhatóan kevésbé a BAA, sokkal inkább a párt közeli alakok üzletei miatt lesz érdekes. | Szusszanásnyi szünet - A Ferihegy eladása | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/szusszanasnyi_szunet_-_a_ferihegy_eladasa-65006 |
2021-02-19 17:25:00+02:00 | Szlovákia tavasszal a Covid elleni küzdelem egyik mintaországa volt, mára viszont krízisbe süllyedt: a halálos áldozatok száma elszállt, az egészségügy külföldről kért segítséget. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a tömeges tesztelések a kívánttal ellentétes hatást értek el, a kapkodó válságkezelés, a hektikus zárás-nyitás és a koalíciós feszültségek pedig tovább rontottak a helyzeten. | false | [
"Makró",
"Koronavírus",
"Szlovákia"
] | 0 | null | 0 | Szlovákia áll a legjobban a koronavírus elleni harcban: itt a legalacsonyabb a lakosságszámra vetített halálozási ráta Európában
- írta laptársunk egy tavaly április végi, tehát a Covid-járvány első hulláma idején született cikkében. Míg akkor északi szomszédunknál 0,3 koronavírusos áldozat jutott 100 ezer lakosra, Magyarországon 2,8. Nyugat- és Dél-Európához képest pedig kirívóan jó volt a szlovák mutató.
Szakértők ezt annak tudták be, hogy az ottani kormány gyorsan és szigorúan reagált a járvány kitörésére, hamar bezárta az iskolákat és az üzleteket, valamint lezárta a határokat.
Messze még a tavasz Pozsonyban. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos) Messze még a tavasz Pozsonyban. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos)
Váratlan fordulat
Azóta azonban fordult a kocka: a második hullám annak ellenére beterítette Szlovákiát, hogy ősszel az ország kétharmadát letesztelték a hatóságok – a napi halálos áldozatok száma újabb és újabb csúcsra nőtt. De mi áll a negatív fordulat hátterében, és valóban összeroppant-e a szlovák egészségügy a járvány súlya alatt?
A diagnosztizált fertőzöttek száma nagyságrendekkel, napi néhány tucatról több ezerre nőtt tavaly tavasz és az idei tél között. Ugyanakkor a többi térségbeli ország szintén hasonló vagy még nagyobb megugrást produkált – a leglátványosabban Csehországban romlott a helyzet. (Ezt a számot ugyanakkor erősen befolyásolja az elvégzett tesztek száma is – a szerk.)
A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Szlovákiában és a térségbeli országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Szlovákiában és a térségbeli országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A halálozási adatokból az látszik, hogy míg a többi országban általában csökkent az elhunytak napi száma az elmúlt egy-másfél hónapban, addig Szlovákiában az idei év elején ért csúcsra a második hullám. | Mintaországból bukott ország: mi csúszott félre a szlovák válságkezelésben? | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mintaorszagbol-bukott-orszag-mi-csuszott-felre-a-szlovak-valsagkezelesben.html |
null | Mi más célja lenne? – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, miszerint Ursula von der Leyen tényleg meg akarja-e buktatni a kormányt, ahogyan Orbán Viktor állítja. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | 2028-ra lehet 1000 eurós a minimálbér, és lehet majd 1 milliós a bruttó átlagbér - jelentette ki Nagy Márton az Év felelős foglalkoztatója díjátadón. A miniszter szerint Ursula von der Leyen csak vádaskodik.
- Olyan bérkonvergenciát szeretnének, amely a gazdasági növekedésen alapul, csak a gazdasági növekedésből lehet kitermelni - mondta a nemzetgazdasági miniszter az ATV tudósítása szerint. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta a kormány gazdasági semlegességi filozófiáját, amely az alapja az új gazdaságpolitikának. Szerinte a gazdassági semlegesség ad csak lehetőséget arra, hogy a GDP jövőre 3-6 százalékkal növekedjen. Elismerte, hogy idén, a harmadik negyedéves GDP még nem fog olyan jól kinézni, de a negyedik negyedéves GDP fölmegy 1-2 százalékra, és a nagy ugrás 2025 első negyedévében következik be. (Orbán Viktor is hasonló pályát vázolt fel mai, péntek reggeli rádióinterjújában.) Szót ejtett a Demján Sándor-programról is, ez a vállalatokat érinti, duplázni akarják a kkv-k "méretét". Megerősítette, hogy 2028-ra lehet 1000 eurós a minimálbér, és 1 milliós a bruttó átlagbér. Ezzeé megismételte azt, amiről a múlt héten beszélt Orbán Viktor a Kossuth rádióban: "El akarjuk érni, hogy a havi átlagbér legyen egymillió forint, ez 2-3 éven belül lehetséges".
Az ATV megkérdezte a minisztert arról, amit Orbán Viktor állított péntek reggel a Kossuth rádióban, miszerint Ursula von der Leyen meg akarja buktatni a magyar kormányt. Nagy Márton erre így reagált: "Mi más célja lenne? Az ilyen jellegű megnyilvánulások, az ilyen légből kapott vádak - aminek semmi alapja adat tekintetében -, az mi más lenne?" Szerinte az Európai Bizottság elnöke "ahelyett hogy az uniós versenyképesség vagy a német gazdaság problémáival foglalkozna, és elmondaná honnan lesz pénz arra, hogy a versenyképességi fordulatot, reformokat végrehajtsa az unió, csak vádaskodik! És úgy vádaskodik, hogy nem is érti, nem is tudja a számokat". | Nagy Márton is ezer eurós minimálbért ígér | null | https://hang.hu/gazdasag/nagy-marton-is-ezer-euros-minimalbert-iger-168460 |
2006-02-17 00:00:00 | Egy, a Miniszterelnöki Hivatal által 2002 októberében, Veres János, jelenlegi pénzügyminiszternek adott parlamenti válasz szerint két, szigorúan titkos minősítésű Kehi-jelentés is létezett. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az első 1999 első felében a Postabanknál keletkezett veszteségek okait, a második, 1999 második felétől, a konszolidáció folyamatát vizsgálta. Mint tegnap megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök 1999 júliusában, egy televíziós interjúban említést tett egy Kehi-vizsgálat elkészültéről, ám ez - tegnapi állításunkkal ellentétben - valószínűleg nem az interneten is megjelent, a konszolidáció során történt törvénytelenségeket feltáró dokumentum lehetett, hanem a Kehi első jelentése, amely a Princz Gábor idején keletkezett veszteségek okairól szólt. Az interjú eszerint nem igazolja, hogy Orbán Viktor tudott a Kehi második, szintén titkosított jelentésének létezéséről. | Archívum: Két Kehi-jelentés volt - NOL.hu | null | http://nol.hu/archivum/archiv-394532-206653 |
2011-07-05 20:15:00 | Egy forrásmegjelölés nélküli spekulációkat közlő orosz híroldal szerint Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin is a célpontja lehet annak az akciónak, amelyben őrizetbe vették a magyar titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét. A Regnum.ru szerint a Rákosi-korszak óta nem volt ilyen szintű kémügy Magyarországon, az akció pedig a korábbi szt-tisztek és az oroszok ellen irányulhat. | true | null | 1 | Origo | null | Egy forrásmegjelölés nélküli spekulációkat közlő orosz híroldal szerint Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin is a célpontja lehet annak az akciónak, amelyben őrizetbe vették a magyar titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét. A Regnum.ru szerint a Rákosi-korszak óta nem volt ilyen szintű kémügy Magyarországon, az akció pedig a korábbi szt-tisztek és az oroszok ellen irányulhat.
"Redl ezredes visszatér a hidegbe" címmel közölt terjedelmes beszámolót a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőinek őrizetbe vételéről a Regnum.ru orosz hírportál. A lap a Magyarországról szóló heti összefoglalójában, a transzatlanti hét és a Reagen-szobor avatása mellett szentelt helyet az ügynek, amelyet egyértelműen oroszellenes lépésként tálalt. Az őrizetbe vett magyar titkosszolgálati vezetőket Alfred Redl ezredeshez, az Osztrák-Magyar Monarchia kémelhárításának egykori vezetőjéhez hasonlította, aki az első világháború előtt orosz zsarolásra hazája árulója lett.
A portál részletesen idézi a magyar média beszámolóját Galambos Lajos és Laborc Sándor, az NBH korábbi vezetőinek, valamint Szilvásy György korábbi titokminiszternek az őrizetbe vételéről, és megemlíti, hogy a magyar sajtó az ügyet az Egymásért Alapítvánnyal is összefüggésbe hozta. A lap szerint a mostanihoz hasonló kémügy az 1950-es évek óta, Rákosi Mátyás "dicsőséges napjai óta" nem volt Magyarországon.
A Regnum.ru szerint a magyar "kémügy" rendkívül sokrétű: egyrészt "nyilvánvaló kísérlet, hogy lejárassák a korábbi szocialista miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet, és hogy egy lépéssel közelebb kerüljenek ahhoz, hogy [Gyurcsányt] a vádlottak padjára ültessék". Az orosz lap szerint Gyurcsány ott kötődik az ügyhöz, hogy az Egymásért Alapítvánnyal egyesek kapcsolatba hozták a volt miniszterelnök anyósát is.
Másrészt a Regnum.ru szerint az ügy azt mutatja, hogy a jelenlegi hatalom meg akarja tisztítani a titkosszolgálatokat a régi kommunista rezsimhez közvetve vagy közvetlenül kötődő emberektől. A lap szerint a magyar hatóságok lépései a kommunista időkben szolgálatot teljesítő, szigorúan titkos tisztek ellen irányulnak. Ugyanennek a projektnek a keretében tavasszal már hasonló tisztogatást végeztek a magyar Külügyminisztériumban is - állítja a lap, amely ugyanakkor a megállapításainál nem jelzi, hogy milyen forrásokból származnak az információi.
A Regnum.ru szerint az ügy "láthatóan oroszellenes" is, a vádak célpontja a lap értelmezésében "nyilvánvalóan Oroszország". Ezt egyrészt azzal indokolja, hogy szerinte a Galambos Lajossal összefüggésbe hozott embereket orosz pénzmosással vádolják Magyarországon, másrészt az üggyel összefüggésbe hozták a Mol részvényeinek orosz kézbe kerülését. A hírportál arról spekulál, hogy a magyarok a közelgő orosz elnökválasztáson megpróbálják majd megtölteni az orosz médiát kompromittáló hírekkel, amelyek "minden bizonnyal Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ellen irányulnak majd".
A lap azt is felveti, hogy az őrizetbe vételek hátterében "a politikai motivációk mellett a biztonsági szolgálatok közötti szokásos rivalizálás is szerepet játszhat". Ez a találgatás nem meglepő, Oroszországban a közelmúlt nagy kémbotránya, az Egyesült Államokban lebuktatott tíz orosz ügynök ügye után az elemzők szerint épp egy ilyen rivalizálás alakult ki a belbiztonsági szolgálat és a külföldi hírszerzés között (erről itt olvashat). | Orosz célpontokat lát Szilvásyék ügyében egy orosz hírportál | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/07/szilvasy-galambos-laborc-redl-ezredeshez-hasonlitja-a-kemugyet-a-regnumru |
2019-01-16 11:02:00 | A GVH a törvényben meghatározott lehető legmagasabb bírságot szabta ki a társaságokra. | true | null | 1 | HVG | null | A lehető legmagasabb bírságot szabta ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft.-re és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak a kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben – írja a Privátbankár.
A GVH szerint a három, azonos érdekeltségbe tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására.
A fogyasztók közül sokaknak nem volt szüksége a felsorolt eszközökre, de voltak olyanok is, akik egészségi állapotuk miatt képtelenek lettek volna használni a rájuk tukmált eszközöket. A vállalkozások ennek ellenére pszichés nyomásgyakorlással és profi időzítéssel rábeszélték őket arra, hogy vegyék meg a termékeket.
A hatóság azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég ajándékaiként tüntették fel a közgyógyellátás keretében egyébként térítésmentesen járó eszközöket. Emellett a három társaság nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban.
A GVH összesen 49 millió forintos büntetést szabott ki a cégekre. A hatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét. Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. | Gazdaság: Mozgáskorlátozottakat átverő cégekre csapott le a GVH | null | https://hvg.hu/gazdasag/20190116_Mozgaskorlatozottakat_atvero_cegekre_csapott_le_a_GVH |
2008-02-25 00:00:00 | Négy és fél évi börtönre ítélték sikkasztásért a macedón jegybank volt elnökét, Ljube Trpeskit. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Trpeskit, aki 1997 és 2004 között volt a Macedón Nemzeti Bank kormányzója, a bíróság bűnösnek találta abban a vádban, amely szerint 1999-ben elsikkasztott 60 millió dollárt az ország valutakészletéből, hogy hitelt adjon egy helyi banknak.
A bank később csődöt jelentett, és soha nem fizette vissza a felvett összeget. Metodija Smilenskit, a pénzintézet tulajdonosát szintén négy és fél évi börtönre ítélte hétfőn ugyanaz a bíróság.
Nikola Polenak, a védelem képviselője bejelentette, hogy az elítéltek fellebbezést nyújtanak be. Jaki Naumov ügyész szintén fellebbezni kíván, mivel túl enyhének találja az ítéleteket. | Sikkasztásért börtönben a volt macedón jegybankelnök | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/02/sikkasztasert-bortonben-a-volt-macedon-jegybankelnok |
2013-07-16 23:48:00 | A cseh kormány bukásához vezetett, hogy három képviselő jól fizető pozíciókért lemondott mandátumáról. Ami eddig korrupciónak tűnt, azt most a legfelsőbb bíróság tisztázta. | true | null | 1 | Origo | null | Szabadlábra került kedden este Csehországban a legfelsőbb bíróság döntése alapján a júniusban megbukott kormánykoalíció három volt parlamenti képviselője, akiket azzal vádoltak, hogy tavaly ősszel jól fizetett gazdasági pozíciókért lemondtak képviselői mandátumukról, hogy ezzel lehetővé tegyék a kormány sokat vitatott adóreformcsomagjának parlamenti elfogadását.
Az államügyészség és a rendőrség a kormányzat és a képviselők megállapodását korrupciónak minősítette, s Ivan Fuksa, Marek Snajd és Petr Tluchor volt képviselőket júniusban őrizetbe vette, majd a bíróság vizsgálati fogságba helyezte őket. Rács mögé került Jana Nagyová, Petr Necas kormányfő kabinetfőnöke is.
A botrány következtében Petr Necas és kormánya lemondásra kényszerült. A legfelsőbb bíróság szerint azonban a tavalyi megállapodás nem minősíthető korrupciónak, s ezért elrendelte az érintettek szabadon bocsátását.
A bíróság Fuksa és Snajdr beadványa alapján foglalkozott az üggyel, akik azt állították, hogy nem követtek el semmiféle törvénysértést.
Petr Knötig, a legfelsőbb bíróság szóvivője szerint a testület megállapította, hogy politikai eljárásokért senkit sem lehet büntetőjogi felelősségre vonni. A két személy az adott időben parlamenti képviselő volt, mentességet élvezett, s a különféle politikai megállapodásokat, kompromisszumokat és döntéseket politikai tevékenységük részeként kell értelmezni.
A legfelsőbb bíróság ezért mindkét volt képviselő ügyét kivette a rendőrség és az államügyészség jogköréből, ami lényegében szabadon bocsátásuk elrendelésével egyenlő. Fuksa és Snajdr kedden késő este már el is hagyták az ostravai börtön épületét.
A legfelsőbb bíróság döntése a harmadik érintettre, Tluchorra is vonatkozik, bár ő nem kért jogorvoslást. Ügyvédje szerint Tluchort Olmützben tartják fogva, s még az éjjel szabadlábra kerül. A legfelsőbb bíróság döntése ellen fellebbezni nem lehet.
Necas, aki ellen szintén büntetőeljárást kíván indítani a rendőrség, pénteki kihallgatása után politikai pernek minősítette az ügyet. "Politikai perről van szó, egyértelműen az államügyészség önkényéről, az ügy kitaláció" - mondta Necas újságíróknak.
Az ügy a cseh kormány tavaly novemberben elfogadott takarékossági és reformcsomagjával kapcsolatos. A jogszabályt hosszú ideig azért nem sikerült jóváhagyni a parlamentben, mert az ellenzéken kívül a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) néhány képviselője sem volt hajlandó azt támogatni.
Az intézkedéscsomagot végül is úgy fogadták el, hogy a Necas vezette ODS belső ellenzékének három képviselője lemondott parlamenti mandátumáról, a helyükre lépő újak pedig már igent mondtak a törvényre. Később kiderült, hogy a három volt képviselő - Snajdr, Tluchor és Fuksa - jól fizető állást kapott egy-egy állami cég vezetésében. A hatóságok szerint az ajánlatot Necas tette, s az ügyben Nagyová és egy társa közvetített.
A politikus a korrupció vádját már korábban - és most is - visszautasította, alaptalannak minősítette. Tagadja, hogy a parlamentből távozó politikusok valamiféle ellenszolgáltatásként kapták volna meg új pozíciójukat. Szerinte Snajdr, Tluchor és Fuksa azért kapott helyet az állami cégek menedzsmentjében, mert korábbi munkájuk során olyan tapasztalatokhoz jutottak, amelyeket most az állam érdekében fel tudnak használni. | Szabadon engedték a cseh kormányt megbuktató képviselőket | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130716-szabadon-engedtek-a-cseh-kormanyt-megbuktato-kepviseloket.html |
2014-03-14 12:00:00 | A Mol-vezér horvát ügyvédjén keresztül nyújtott be fellebbezést a letartóztatását elrendelő végzés ellen. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Hernádi fellebbezését ügyvédei tették meg, mivel véleményük szerint téves a törvényi és ténymegállapítás – tájékoztatott a horvát média pénteken. A Zágráb megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt letartóztatását azzal a váddal, hogy a Mol megvesztegetéssel szerzett meghatározó befolyást az INA horvát olajtársaság irányításában.
Hernádi számára a fellebbezést az tette lehetővé, hogy Horvátország március elején módosította a letartóztatást elrendelő végzés alapjául szolgáló joganyagot – idézi a pénteki joganyagot a Jutarnji list Hernádi ügyvédjére hivatkozva. A védelem szerint kérdéses, hogy az adott helyzetben a fellebbezés mennyire hatékony jogi eszköz, mivel a bíróság korábban megalapozottnak tartotta a vizsgálati fogság elrendelését – jegyzi meg a Jutarnji list az indoklással kapcsolatban.
Amikor tavaly ősszel a Zágráb megyei bíróság, a bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára elrendelte Hernádi letartóztatását, egyben megnyitotta a lehetőségét az európai elfogatóparancs elrendelésének, nem kívánta vizsgálat tárgyává tenni Hernádi fellebbezését. Hernádi ügyvédei ezért januárban alkotmányos jogorvoslattal éltek.
Az USKOK az után kérte Hernádi letartóztatását, miután Magyarország elutasította a horvátországi kihallgatásra vonatkozó kérvény kézbesítését. A lap szerint a magyarok felfüggesztették a vizsgálatot, mivel véleményük szerint a Mol-vezérnek nincs köze a volt horvát miniszterelnök megvesztegetéséhez, amellyel összefüggésbe hozták, hogy a Mol megszerezte a többségi irányítási jogokat az INA-ban.
A Mol nem szeretne megválni az INA-ban meglévő részesedésétől, érdekelt a mielőbbi megegyezésben a horvát kormánnyal – nyilatkozta korábban Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának elnöke. „Nem azért, mert ne lenne más megoldás vagy érdeklődő, hanem azért, mert nem véletlenül fektetett a Mol az INA-ba, különben is több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt” – idézi a horvát Jutarnji list Áldott Zoltán válaszát arra a kérdésre, hogy a megállapodás vagy az INA értékesítése fontosabb-e a Mol számára.
Zágráb még tavaly adott ki európai elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, aki októberben az Interpol vörös listájára is felkerült. Idén februárban azonban a horvát bíróság, vádhatóság és a rendőrség tudta nélkül, a körözési parancs lekerült az Interpol nemzetközi körözési listájáról, mert az Interpol vizsgálat tárgyává tette a körözési parancsban megfogalmazott vádakat.
A nemzetközi rendőri szervezetnél az MTI-nek korábban elmondták, hogy Hernádi Zsolt esetét egy független bizottság vizsgálja. A horvátok azzal gyanúsítják Hernádit, hogy 10 millió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy az INA irányítási jogai a Molhoz kerüljenek, a Mol vezérigazgatója tagadja a vádat. A horvát politikust nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte a horvát bíróság. | Hernádi fellebbezett a horvát végzés ellen | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2014/03/hernadi-fellebbezett-a-horvat-vegzes-ellen |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Tüzes sajtótájékoztatót ígértek az ellenzéki politikusok Orbán Viktornak, aztán kiderült, hogy mindenki csak azt nyújtja, amire képes. A tájékoztató elején egy ifjú vörösgárdista rontott az emelvény felé, de miután felrobbantani magát nem tudta, lövöldözni pedig nem szokás kora délután, inkább ordítozott egy sort. Ebben önmagában semmi rendkívüli nincs, arra azonban kíváncsi vagyok, miért gratulált azonnal Gyurcsány Ferenc a habzó szájú hülye gyereknek. Talán azért, mert végre az egész világ előtt bebizonyították, hogy a Demokratikus Koalíció pont annyit ér, amennyit a jelenlegi ellenzék valamennyi pártja: semmit.
Hogy komolyabbakra is nézzünk, elkeserítő végighallgatni egy efféle sajtótájékoztatót. Nem a magyar miniszterelnök miatt, aki részletesen beszélt a magyar uniós elnökség feladatairól, ráadásul fontos és érdekes következtetéseket is megosztott a hallgatóságával. Utána azonban sorra megszólaltak az úgynevezett világsajtó (vajon ez egyébként mit jelent?) munkatársai, akik egymást múlták alul. Én legalábbis ennyi ostoba, felesleges kérdést még nem hallottam így szépen, csokorba kötve. Egy nyilvánvalóan gyengeelméjű ukrán újságíró például megkérdezte, nem félünk-e, hogy az oroszok megtámadják Magyarországot, mire Orbán azt válaszolta, hogy nem, hiszen NATO-tagok vagyunk, az oroszok még Ukrajnával sem bírnak el, miért támadnának a sokkal erősebb NATO-ra?
A nyugati újságírók mintegy kilencven százalékának szó szerint alapfogalmai sincsenek hazánkról, de hogy tágítsuk a kört, a kelet-közép-európai térségről sem.
Szinte vártam már, mikor kerül elő a gulyásleves vagy Puskás Öcsi mint az emlékezetükben utoljára meggyökeresedett két méretes közhely egy tizenötmilliós nemzetről. Erre aztán nem került sor, amit fájdalommal észleltünk, mert ehelyett végtelenül primitív, naiv és kezdetleges "kérdésekkel" igyekeztek sarokba szorítani Orbán Viktort. Akinek persze a kisujjában is több az ész, mint ezek közül bármelyiknek, és nyugalom, nemcsak én láttam ezt, hanem nagyjából mindenki, aki azzal mazochizálta magát, hogy végighallgatta a "világsajtót".
Őszintén mondom, nem tudom, érdemes-e érdemi párbeszédet folytatni ennyi felkészületlen, rövidlátó emberrel, de szerencsére a magyar miniszterelnök türelmes, és talpig úriember. Lassan, tagoltan elmagyarázott mindent nekik, ahogyan a gyerekek fejébe szokták belopni az egyszeregyet a tanító bácsik. Amikor az óra végén kicsöngettek, a nebulók vidáman kitódultak az ajtón, hogy a nagyszünetben megigyák egymás kakaóját és meghúzzák valamelyik cserfes lány haját. Ilyesmit szoktak csinálni ugyanis a gyerekek. Nem haragszunk rájuk, csak sóhajtva arra gondol az ember, hogy ideje felnőni, nem pesztrálhatjuk örökké őket, van nekünk is elég dolgunk.
Felötlött az is bennem, hogy Magyar Péter, ez a derék ember, aki időszerint a bizottság kedvence és reménysége, hol a fészkes fenében lófrált egész nap. Talán a mai nagy menetre készül, bár a helyében óvatosabb lennék, mert lassan negyvenéves politikai pályáján Orbán nála fajsúlyosabb ellenfeleket is sarokba zavart már. Szórakoztató, amikor celebek összevissza püfölik egymást a szorítóban, csak éppen az ember mindig az igazság pillanatától tart. Amikor megérkezik az olimpiai bajnok, és előre megfontolt jobbegyenessel újra helyére teszi az amatőr ellenfelet. Hogy ennek a mostani párviadalnak mi lesz a vége, talán nem is olyan nagy rejtély. A sajtótájékoztató legfőbb tanulsága ugyanis az, hogy van, aki az eszénél van, mások pedig soha nem lesznek. Akkor sem, ha a külföld dollármilliókat plántál beléjük, akkor sem, ha minden létező erővel igyekeznek letörni egy nemzet szabadságküzdelmét. | Gyermekfejjel | null | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/gyermekfejjel |
2013-08-14 13:58:00 | Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerdán kizárta a Bajnokok Ligájából és az összes kontinentális kupasorozatból az ukrán Metaliszt Harkivot, a Szalai Ádámot is foglalkoztató német Schalke BL-selejtezős ellenfelét. | true | null | 1 | Origo | null | A klub azért kapta a büntetést, mert a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) a hónap elején helybenhagyta az ukrán szövetség (FFU) korábbi döntését, amelyben 25-25 ezer dollár (5,6 millió forint) megfizetésére kötelezte a Harkivot és a Karpati Lvivot, mivel kiderült, a 2008 áprilisában játszott találkozójuk eredményét manipulálták.
A CAS helybenhagyta az FFU másik határozatát is, amely alapján megfosztotta a Harkivot a 2007/2008-as szezonban elért bajnoki harmadik helytől, valamint az egyesület egyik játékosát öt évre, további öt futballistát pedig három esztendőre tiltott el. Mindemellett Jevhen Krasnyikovot, a Metaliszt igazgatóját öt évre eltiltották minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.
Az ukrán csapat jövő szerdán találkozott volna a Schalkéval a BL-selejtező utolsó fordulójában, a csoportkörbe kerülésért kiírt párharc első mérkőzésén, majd augusztus 27-én a visszavágón. Az UEFA délutáni döntése értelmében a Metaliszt helyett az általa az előző körben búcsúztatott görög PAOK lesz a Schalke 04 ellenfele. A szaloniki klub helyét az Európa Liga-selejtező 4. fordulójában pedig senki nem veszi át, s ezáltal az izraeli Makkabi Tel-Aviv, amely korábban a Győrt búcsúztatta - párharc nélkül kerül a második számú kupasorozat főtáblájára.
A Metaliszt Harkiv jelezte, mindenképpen a CAS-hoz fordul az ügyben.
"Nem értünk egyet határozattal, ezért a CAS-hoz fordulunk" - jelentette ki Konsztantyin Pivovarov, a Metaliszt alelnöke. "Egy 2008-as meccs miatt büntetik meg a klubot, miközben a BL 2013/14-es idényére szabályos módon kvalifikálta magát a csapatunk, amely így szurkolóival együtt megérdemli, hogy részt vegyen a sorozatban". | Az UEFA kirakta a BL-ből Szalaiék ellenfelét | null | http://www.origo.hu/sport/focivilag/20130814-az-uefa-kizarta-az-ukran-metaliszt-harkivot-az-osszes-nemzetkozi-kupasorozatbol.html |
2016-10-06 00:00:00 | Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és helyettesét - A lehallgatási botrány miatt kell távozniuk. | false | [
"mtva",
"lehallgatási botrány",
"vaszily miklós",
"várhegyi attila",
"vas imre",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és annak helyettesét, értesült a Népszabadság. A lap arról ír, hogy Kovács István és Tarjányi Tamás elbocsátása összefüggésben van a márciusban kirobbant lehallgatási botránnyal.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában hangrögzítésre alkalmas eszközre bukkantak egy beázás utáni javítás során. Az ügynek azért is van különös jelentősége, mert az MTVA épülete nemzetbiztonsági védelem alá esik. Vaszily Miklós tavaly augusztus óta megbízott vezérigazgatóként dolgozott az állami médiánál, Karas Monika, a Médiatanács elnöke a megbízatását a napokban véglegesítette.
Az MTVA sajtóosztálya a Népszabadságnak megerősítette Kovács és Tarjányi elbocsátását és azt írták, hogy a felek megegyeztek abban, hogy nem nyilatkoznak a munkaviszony megszűnésének körülményeiről. A lap hozzáteszi, hogy a két leváltott vezetőt korábban Böröcz István hívta a közmédiához. | Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és helyettesét | 0 | http://index.hu/kultur/media/2016/10/06/levaltottak_az_mtva_biztonsagi_fonoket |
2009-11-09 00:00:00 | Májustól két nappal előbb kell befizetni a sárga csekkeket - A csekkeken a befizetés dátuma helyett a számla kiegyenlítésének napját tüntetik fel a szolgálatók. | false | [
"sárga csekk",
"befizetés",
"sürgetés"
] | 0 | null | 0 | 2010. májusától az eddigiektől eltérően, a sárga csekkeken szereplő dátumnál legalább két nappal korábban kell befizetniük a pénzt a postán. A változás tényét a jegybank szakemberei megerősítették.
A módosításra azért van szükség a pénzügyi szakemberek szerint, mert az átutalás a postán keresztül mintegy két napig tart. Így a sárga csekkeken várhatóan jövő év májusától nem a befizetés legkésőbbi dátumát, hanem a számla kiegyenlítésének napját tüntetik fel a szolgáltatók.
Az ügyfeleknek így legkésőbb két nappal a csekken szereplő dátum előtt kell kiegyenlíteniük azt az összeget, amelyet sárga csekken kívánnak befizetni.
A szakértők szerint a számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, ha azt a szolgáltató is megkapja. Úgy vélik, a sárga csekkekkel való számlakiegyenlítés már elavult, és a jövőben a csoportos beszedés, illetve az egyéni elektronikus számlakiegyenlítés irányába kellene elmozdulni. | Májustól két nappal előbb kell befizetni a sárga csekkeket | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/11/09/majustol_ket_nappal_elobb_kell_befizetni_a_sarga_csekkeket |
2021-06-18 14:38:00 | Az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szerződéseivel ellentétben a teljes gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére kötendő szerződés nagyrészt forintban lesz, így az államnak nem kell árfolyamkockázatot viselnie. Az útdíjakat továbbra is az állam szedi majd, továbbra is az infláció mértékével emelkednek. A kormány azt szeretné, ha a fenntartónak kevesebb éves díjat kellene majd fizetni, mint amennyi befolyik az útdíjakból – egyelőre kérdés, lesz-e olyan cég, aki ilyen feltételekkel elviszi a megbízást. | true | null | 1 | HVG | null | A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és fenntartására kötendő 35 éves koncessziós szerződés elszámolása túlnyomó részt forintban lesz – mondta el Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát vezető miniszter a kiírásról tartott sajtótájékoztatón. Rogán Antal szerint ez nagy különbség az M5-ös és az M6-os autópályákra kötött konstrukciókkal, azok ugyanis euróban vannak. Így azok esetében az árfolyamkockázat az államot terheli, az új koncesszió esetében nagyrészt a koncesszort, a pályázat nyertesét fogja.
Az árfolyamkockázat azért merül fel, mert ebben a konstrukcióban az állam éves rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak a fenntartásért. Ha az elszámolás forintban történik, akkor az állam szempontjából mindegy, hogyan változik a forint euróhoz viszonyított árfolyama.
Ha azonban euróban van az elszámolás, és a forint gyengül az euróhoz képest, az államnak több forintot kell kifizetnie ugyanannyi euróban számolt kötelezettség teljesítéséhez.
Az új koncesszióra az NKI uniós közbeszerzést írt ki (az értékhatár miatt muszáj volt neki, de ez ebből a szempontból mellékes) – ha a nyertes külföldi szereplő lesz, aki nem forintban számol, a forint esetleges gyengülése számára fog kockázatot jelenteni. Ha hazai szereplő nyeri el a koncessziót, nem lesz jelentős árfolyamkockázat.
Rogán Antal tájékoztatása szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, sőt még idén sor kerülhet a szerződéskötésre. Tíz év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végeznie, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákon, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését.
A fejlesztéseket a koncesszornak kell finanszíroznia, illetve a teljes úthálózat fenntartását is 35 évig – cserébe 35 évig rendelkezésre állási díjat kap a magyar államtól.
Az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be,
mértékük pedig továbbra is az infláció mértékével fog emelkedni. A rendelkezésre állási díj ettől technikailag független állami kiadás lesz, amely szintén az infláció mértékével fog emelkedni.
Az NKI a konstrukciót úgy tervezi, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj.
Egyelőre nem tudni, lesz-e olyan gazdasági szereplő, aki ilyen összegű díj fejében elviszi a koncessziót, vagy csak drágább ajánlatok érkeznek majd.
Rogán Antal szerint a most kiírt konstrukció összességében sokkal jobb, mint amilyen az M5-ösé és az M6-osé, a kockázatok nagy részét ugyanis a koncesszornak kell viselnie, nem az államnak, ráadásul a szerződéses feltételek is sokkal kedvezőbbek lesznek az állam számára – bár ezekről egyelőre nem beszélnek, illetve részben még ki sem alakultak, mivel még a közbeszerzés első, jelentkezési szakasza sem zárult le, nemhogy a tárgyalásos. A koncesszort terhelő sok kockázat ellenére a 35 évi biztos munka és díjbevétel kellőképpen vonzóvá teszik a szerződést a gazdasági szereplők számára – véli a miniszter.
A kormány azt már a kiíráshoz mellékelt közleményben kifejtette, hogy a magyar államnak azért előnyös ez a megoldás, mert így a fejlesztések költsége nem a magyar államháztartást fogja terhelni, és nem az államadósságot fogja növelni. Legalábbis nem azonnal. Ha úgy tetszik, az államnak nem kell relatíve rövid időn, tíz éven belül jelentős összegeket előteremtenie, cserébe 35 évre elnyújtva fizeti a rendelkezésre állási díjat. | Gazdaság: Rogán Antal az autópálya-koncesszióról: Tanultunk az elkövetett hibákból | null | https://hvg.hu/gazdasag/20210618_Rogan_Antal_az_autopalyakoncessziorol_Tanultunk_az_elkovetett_hibakbol |
2022-02-02 00:00:00 | Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós t | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.
Közel 3 milliárd forintos visszafizetés
Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.
7 év nyomozás után 3 vádlott
Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség
Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.
„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”
Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.
A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)
A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”
Címlapkép: A Bolyai János Gimnázium új természettudományi laboratóriuma Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. (forrás: Komka Péter/MTI) | 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/78-millio-eurot-kellett-visszafizetnie-magyarorszagnak-az-oveges-program-es-mas-projektek-szetlopasa-miatt-az-eu-nak/ |
null | Nem hajlandóak lemondani a külföldi utazásról. | true | [
"Makró",
"Turizmus"
] | 0 | null | 0 | A magyarok nem hallgatnak Varga Mihályra, ha nyaralásról van szó
A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok bel-, és külföldi utazásainak száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom is emelkedett tavaly - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati elemzéséből.
Az egyik kedvelt célpont, Horvátország Az egyik kedvelt célpont, Horvátország
A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint a magyarok az előző évihez hasonló számban, de hosszabb időre utaztak belföldön: tavaly 14,4 millió többnapos belföldi utazást tettek, az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal 60,3 millióra nőtt. A lakosság több mint fele részt vett belföldi többnapos utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.
A KSH arra is kitért, hogy a Budapesten és Pest régióban, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50 százalékot, az ország más területein élők esetében azonban annak ellenére is elmaradt attól, hogy az Észak-Magyarországon és az Alföldön élők is nagyobb arányban indultak útnak, mint a megelőző évben.
A magyar lakosság 2018-ban az előző évit 12 százalékkal túlszárnyalva 23 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő 8,7 százalékkal 62 millió napra nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok, Olaszország, Görögország voltak.
A KSH ismertetése szerint folyamatosan nő a külföldi beutazások száma, 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő szintén nőtt 4,5 százalékkal, az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik.
Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások bővülésével. A magyar lakosság a belföldi többnapos turisztikai utazásaira 347 milliárd forintot fordított, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Tavaly a magyarok 888 milliárd forintot költöttek el külföldön, 8,7 százalékkal többet, mint 2017-ben.
A több napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásai 13 százalékkal nőttek, és elérték a 2067 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi kiadásainak 55 százaléka (1144 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, kiadásaik összege számottevően, 26 százalékkal nőtt.
A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból utazók 109 milliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon - olvasható az elemzésben. | A magyarok nem hallgatnak Varga Mihályra, ha nyaralásról van szó | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyarok-nem-hallgatnak-varga-mihalyra-ha-nyaralasrol-van-szo.html |
2013-10-09 19:49:00 | A Vasas SC elnöke szerint baj van a sportra szánt állami pénzek elosztásának módjával és arányával, az egyesületek, műhelyek messze alulfinanszírozottak, ezért krízishelyzetben vannak. Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár szerint jogos az elvárás, hogy a támogatásokból a klubok, szakosztályok az ott elvégzett szakmai munka arányában részesüljenek. | true | null | 1 | Origo | null | Markovits László, a Vasas elnöke szerint nem a sportra szánt pénz mennyiségével van probléma, amióta a társasági adókedvezményekből (TAO) a látványsportágakba áramlik be pénz és döntöttek további tizenhat sportág több milliárdos támogatásáról. "Véleményem szerint az elosztás módjával és arányával van baj, és ezt a problémát sürgősen orvosolni kell, hiszen az egyesületek - kevés kivételtől és a látványsportágak utánpótlás részlegeitől eltekintve - messze alulfinanszírozottak, magyarul krízishelyzetben vannak" - fogalmazott
Az elnök jól tudja, hogy a kormány jelentős lépéseket tett a versenysport feltételeinek javítására, és megjegyezte, ennyi pénzzel a rendszerváltás óta még soha sem gazdálkodhatott a magyar sport. Ugyanakkor jelezte: "Az egyesületek, a kiemelt műhelyek még mindig a legutolsó helyet foglalják el a magyar sport hierarchiájában."
Példaként a Vasas SC-t említette. "Minden idők egyik legeredményesebb magyar sportklubja, cseppet sem mellékesen a 2013-as évben a MOB által vezetett egyesületi világbajnoki eredményességi rangsorban az első, az elmúlt közel kilenc évben mintegy ötmilliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak, a nagy hagyományú fővárosi klubok közül mégis messze a legkevesebb sportszakmai és létesítmény fenntartási támogatást kapja" - jegyezte meg.
Szerinte az is akadálya a változtatásnak, hogy "az egyesületi vezetők közös érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag nulla". "Mindenki járja a saját útját és úgy próbál boldogulni. Van olyan, akit az önkormányzat karol fel, van olyan, akit egy minisztérium támogat és vannak, akiket a náluk sportoló gyerekek szülei tartanak el" - tette hozzá.
Markovits úgy véli, hogy az egyesületeknél továbbra sincs átlátható, teljesítmény alapú, egycsatornás, a meglévő összes forrás hatékony és egyeztetett felhasználásával működő állami sportfinanszírozás. Megemlítette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság által biztosított műhelytámogatás a Vasas vívószakosztályánál az olimpia évében, 2012-ben 5,5 millió forint, 2013-ban pedig - Szilágyi Áron olimpiai győzelmét követően - csak eggyel több, 6,5 millió volt az eredményessége után.
"Az ország egyik legsikeresebb szakosztálya ennyi forrásból nem tudná fenntartani a vívócsarnokát, elvégezni sportszakmai feladatait. Az előbb említett összeg a közel 80 milliós éves költségvetés elenyésző része."
A Vasas SC elnöke méltatlannak tartja, hogy a londoni olimpiát követően, ahogy a korábbi játékok után sem részesültek a sikerekben közreműködő műhelyek anyagi és erkölcsi elismerésben. "Azon klubokról és műhelyekről van itt szó, amelyek az olimpiai ciklusban hosszú hónapokig, évekig, a háttér jelentős részét biztosították az érintett versenyzőnek, szakembernek" - fogalmazott Markovits, hozzátéve, hogy a sportágfejlesztési program, valamint a nemzeti edzőprogram - amelyek amúgy egyértelműen pozitív, előremutató tervek mentén születtek meg - a gyakorlatban még eléggé kiforratlan.
Szerinte több sportágban egyelőre egyáltalán nem látni, hogy az ezeken a területeken megjelenő milliárdos összegek mikor, milyen mértékben kerülnek az egyesületekhez, és milyen terhet vesznek majd le a klubok válláról.
A Vasas elnöke úgy véli, a kormány szándéka, hogy a klubokat, műhelyeket a korábbinál jóval nagyobb anyagi támogatással ismerjék el, ezért bízik abban, hogy ez a szemlélet "a gyakorlatban is sürgősen meg fog mutatkozni".
Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár szerdán a hivatalában fogadta a Budapesti Honvéd, az FTC, az MTK, az Újpest és a Vasas vezetőit, és a találkozón szóba kerültek a Markovits által említett problémák is.
Simicskó elismeréssel szólt az öt egyesület sportszakmai tevékenységéről, magas szintű utánpótlás-nevelő munkájáról, és Emlékeztetett rá, hogy ezek a klubok hagyományosan a legeredményesebb hazai sportegyesületek közé tartoznak, az újkori olimpiákon megszerzett 168 aranyérem nagy része ezen egyesületek sportolóinak köszönhető
Az államtitkár elmondta, hogy az öt fővárosi egyesület 2010 óta több alkalommal, különböző jogcímeken részesült állami támogatásban, a klubok emellett a látvány-csapatsportágakat érintő társaságiadó-kedvezményből is komoly forrásokhoz jutottak. A kormány ugyanakkor a sportági szakszövetségeken keresztül is jelentős anyagi támogatást nyújt a 16 kiemelt sportág 2020-ig történő fejlesztési stratégiájának megvalósításához.
Az államtitkár jogos elvárásnak nevezte, hogy a szövetségeknek nyújtott rendkívüli támogatásból a klubok, egyesületek szakosztályai, műhelyei az ott elvégzett szakmai munka arányában részesüljenek. "Rendkívül fontos, hogy a források ott hasznosuljanak, ahol a gyermekek, a fiatal sportolók és a velük foglalkozó edzők napi közös munkája folyik" - jelentette ki Simicskó István. | Krízishelyzetben a magyar sportegyesületek? | null | https://www.origo.hu/sport/20131009-krizishelyzetben-a-magyar-sportegyesuletek.html |
2014-09-17 00:00:00 | A spanyolok félnek a skót függetlenségtől - A katalánok nem. És ön? Szavazzon! | true | [
"skót népszavazás",
"spanyolország",
"skócia",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerint a skót függetlenség és a hasonló kezdeményezések "megtorpedózhatják" az európai alapelveket, és recesszióba dönthetik a kontinenst. A miniszterelnöknek van mitől félnie: az ország északkeleti részén fekvő Katalóniában nagyon erősek a függetlenségpárti hangok, november 9-én véleménynyilvánító népszavazást is tartanak a terület függetlenségéről. A szavazást és annak eredményét a spanyol kormány nem ismeri el.
"Egész Európa meg van győződve róla, hogy ezek a fejlemények hihetetlenül károsak" - mondta a spanyol miniszterelnök. Szerinte a függetlenségpárti hangok pénzügyi gondokat okoznak és problémásak az államadósság és a nyugdíjak fizetése szempontjából is, írja a Yahoo News. | A spanyolok félnek a skót függetlenségtől | 0 | https://index.hu/kulfold/2014/09/17/a_spanyolok_felnek_a_skot_fuggetlensegtol |
2015-04-03 11:50:00 | Eddig Lázár János forgatókönyve szerint alakultak az események az M4-esen, de ha ez így marad, nem világos, milyen jogalapon rúgják ki az építőket. | true | null | 1 | Figyelő | null | Amit március 26-án Lázár János valószínűsített, 31-én megtörtént. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár aznap közölte: az illetékes miniszterek utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy állítsa le az M4-es építését.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár március 26-án azt is mondta, hogy a leállítás után várhatóan új közbeszerzést írnak ki. Ha ez is bekövetkezik, az példátlan lesz a hazai sztrádaépítések világában. Eddig csak arra volt precedens, hogy egy kivitelező csődbe ment, ezért kellett félbehagyott projektre új tendert hirdetni.
Kérdéses jogalap
Érdekes kérdés a jogalap (a Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt ezt firtató kérdéseinkre). Ha bebizonyosodna a kartellezés - amelyet a reagáló cégek hevesen tagadnak -, akkor ezzel nem lenne gond, ehhez azonban erős bizonyítékokra lesz szükség.
E nélkül kérdéses, elég-e a kontraktus felbontásához, hogy az EU a korábbi kormányzati reményekkel szemben nem támogatja a projektet. Forrásaink szerint jó eséllyel fordulhatnak a vállalatok bírósághoz. Az M4-esen a munka leállításáig az A-Híd, a Colas, a Közgép, a Strabag és a Swietelsky dolgozott.
A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap április 2-i, idei 14. lapszámában olvashat. | Visszavághat a Közgép Lázáréknak, ha akar | null | http://archive.figyelo.hu/cikkek/417573-visszavaghat-a-kozgep-lazareknak--ha-akar |
2018-08-14 12:45:04 | A teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be. | true | null | 1 | G7 | null | A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
Gigantikus út- és vasútépítés zajlik Magyarországon, 2017 és 2022 között 4 ezer milliárdot költ erre az állam főként uniós forrásokból. Félő azonban, hogy nagyon sok olyan út épül, amit presztízsből, a választóknak tett ígéretek miatt, és nem a racionalitás miatt építenek meg. Érdemes ennek kapcsán megnézni, hogy az egyes gyorsforgalmi utakon mekkora összegű bevételt ér el a magyar állam, és melyik út építése érhette meg, és melyiken buknak az adófizetők a legnagyobbat.
A bevételek két részből tevődnek össze:
A teherautók által fizetett használatarányos útdíjból, amit minden megtett kilométer után kell megfizetni (e-útdíj)
A személyautók idő alapú „bérletet” váltanak, ezt hívja a köznyelv máig matricának, pedig már ez is digitális (e-matrica)
A személyautók esetében nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik utakat mennyien használták, mert ezt nem követik kocsiszinten, ezt a forgalmi adatok alapján becsültük meg. A teherautók viszont vagy GPS flottakövető rendszer alapján fizetik meg a díjakat, vagy viszonylati jegyet váltanak, amikor pontosan meg kell mondani, hogy honnan hova mennek. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ez alapján pontosan tudja követni, hogy melyik úton mennyi bevétel keletkezik. A 14 legnagyobb bevételű útszakasz az alábbi ábránkon látható (az egyes évek között a nyilakkal lehet léptetni):
A bevétel több mint fele az M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályákon keletkezik, részben a tranzit miatt. A teljes e-útdíj-bevétel felét külföldiek fizetik meg. Nagyon helyesen, mert ezen kívül egy Romániából Németországba robogó kamionból gyakorlatilag semmi haszna nincs a magyar államnak, maximum a tankolás adótartalma. (De az sem biztos, hogy itt veszi meg a gázolajat.) Ez utóbbi azonban jóval kisebb összeg, mint az utak építésére, fenntartására fordított, nem is beszélve a járművek környezet- és zajszennyezése által okozott károkról.
Érdemes azt is megnézni, hogy egy-egy útszakasz fajlagosan mekkora bevételt termel. Ehhez lebontottuk a fizetős útszakaszokon az e-útdíj és arányosított e-matrica bevételeket egy kilométerre. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hány év alatt térül meg az államnak egy-egy útszakasz megépítése. Manapság 3-4 milliárd forint egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése, ezért 3 milliárdot vettünk, míg 2×1 sávos főutaknál – konzervatív becsléssel – 1 milliárdot. Ez csak közelítő számításnak elfogadható, mert a terepviszonyok, az építőipari árszínvonal, az üzemanyag ára vagy az aktuális korrupciós szint alaposan befolyásolhatja a valós árakat. Nem vettük figyelembe a fenntartási költségeket sem, de ez is további jelentős tétel. Mindenesetre arra jó egy ilyen számítás, hogy megmutassa, hol van értelme egy autópálya megépítésének, és hol nincs.
Az M1-es ezek alapján kiváló üzletnek tűnik, mivel konszolidált árak mellett 8 év alatt megtérülne. Persze ez kicsit több idő, ha a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, de eléggé úgy néz ki, hogy piaci alapon is jó üzlet lenne megépíteni az M1-est. Ehhez képest különösen érdekes, milyen mostohán bánik a sztrádával az állami fenntartó; csak azt követően kezdődtek nagyobb javítások, hogy az úttest több helyen balesetveszélyessé vált, és sebességkorlátozásokat kellett bevezetni.
Ahol a számos költséget nem tartalmazó számításunk 20 év feletti megtérülést mutat, már nem igazán tűnik kifizetődőnek a fejlesztés, de az egyéb szempontok – például rövidebb eljutási idő, kevesebb baleset – még átbillenthetik a mérleg nyelvét. 30 év feletti megtérülésnél viszont már nem beszélhetünk közgazdaságilag értelmes beruházásról.
Nem meglepő módon az M6-os autópálya mérlege katasztrofális. Ráadásul itt nemcsak a megépítés költségeit kellett megfizetni, hanem egy 30 éves fenntartási és üzemeltetési szerződés keretében évi 60 milliárdot fizet az állam a 2010-es átadás után 30 évig. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem érdemes a megtérülés szót használni.
Az M6-os autópálya számításaink szerint évi 50 milliárd forint veszteséget termel az államnak.
Az M5-ös esetében 2031-ig fizet az állam a fenntartónak körülbelül évi 50 milliárd forintot, így bár nagy a forgalom, még ezen is bukik az állami évi néhány milliárdot. Persze nem biztos, hogy ilyen sokat kellene költeni a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp), korrupciógyanúsan megkötött szerződésekre. Elgondolkodtató, hogy a négy ppp-s szakaszt (az M6-ost három szakaszra osztották, plusz az M5-ös) üzemeltető társaság 2010 és 2015 között 495 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 242 milliárd forint üzemi eredményt hozott ki, a profitráta tehát 50 százalékos. 47 milliárd forintot osztalékként ki is fizettek. Az pedig az alábbi térképre pillantva is látványos, hogy az M6-oson mennyire nincs forgalom. Az is jól látszik, hogy a sok bevételt termelő szakaszokon a külföldi forgalom dominál, ebben a mezőnyben csak az M3-ason vannak többségben a hazai teherautók.
Annak tehát nagyon örülhetünk, hogy nem épülnek már ppp-s sztrádák, ezt a konstrukciót a Fidesz-kormány 2010 után elvetette. Épülnek viszont olyan utak, amik borítékolhatóan súlyos, milliárdos veszteségeket okoznak majd. Az M44-es gyorsforgalmi út például Kecskemét és Békéscsaba között 79,4 kilométeren, három ütemben épül, összesen 145,7 milliárd forintért. Ha lesznek matricás bevételek is, akkor becslésünk szerint évi mintegy 3 milliárd forint lehet az M44-es használatáért beszedett díj, ami azt jelenti, hogy 50 év alatt jön be az építés ára. Ebben azonban nincsenek benne a kamatok, a fenntartás és a 30 évente esedékes nagymértékű átépítés költségei, amelyeket ha mind figyelembe vesszük, akkor biztosan csak a veszteségeket termeli majd az államnak a sztráda.
Az autópályákat sokan ugyan a térségfejlesztés elengedhetetlen eszközeinek tekintik, de a továbbra is gazdasági gondokkal küszködő Pécs esete mutatja, hogy egy sztráda önmagában semmit nem old meg. Érdekes kérdés, hogy milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha az M6-os helyett az arra kifizetett évi 60 milliárd forintot Baranya és Tolna megyékben más fejlesztésekre költik.
Az M6-os kihasználatlansága ellenére a kormány – és a pénz zömét a tervek szerint biztosító EU – arra készül, hogy megépítteti a horvát határig még hiányzó szakaszt. Pedig az udvari határállomáson a napi átlagos forgalom mindössze 1732 egységjármű*Az egységjármű fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Egy személyautó 1-nek, a motorkerékpár 0,8-nak, a busz, lassú- és nehézjármű 2,5-nek számít külterületen. mindkét irányba. | Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik | null | https://g7.hu/kozelet/20180814/evi-54-milliardot-keres-az-allam-az-m1-es-autopalyan-megis-majd-szetesik/ |
2021-08-04 11:00:00 | Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő. | true | null | 1 | HVG360 | null | Az első Orbán-kormány idején a párt azzal robbantott ki botrányt, hogy vezetőiről korábban titkos adatokat gyűjtöttek. Aztán kiderült, hogy ezek az adatok nem is voltak titkosak. Így zajlott egy megfigyelési botrány Magyarországon 23 évvel a Pegasus-ügy előtt. | Pegasus-botrány: Van valami, amiért különösen fájhat a magyar kormány feje | null | https://hvg.hu/360/20210804_Torott_szarnyak |
2023. 08. 21. 00:00:00 | A rongálót és az őt biztató kollégáit is kirúgták. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Videó készült arról, ahogy egy mentőállomás udvarán egy mentős szétver egy több mint húszmillió forint értékű rohamkocsit, írja a Blikk. A rongálást az állomás dolgozói vették videóra, miközben hallható, amint többen buzdítják a kollégájukat.
Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál megerősítette, hogy nem megrendezett felvételről van szó. Mint mondta, több mint egy hónappal ezelőtt egy korábban balesetet szenvedő, összetört állapotában ideiglenesen a mentőállomás udvarán tárolt mentőautóban okozott további kárt egy fiatal mentős, miközben ketten buzdították.
A példátlan cselekedet nemcsak értelmetlen és megbotránkoztató volt, hanem a balesethez kapcsolódó eljárást és a biztosítási ügyintézést is megnehezítette, ezért azonnal munkáltatói vizsgálat indult
- hangsúlyozta. Hozzátette: a fegyelmi eljárás eredményeként a rongálásban részt vevő mentők munkaviszonyát a szolgálat azonnali hatállyal megszüntette, elbocsátották őket, de az általuk okozott kárt így is meg kell téríteniük. | Levideózták, ahogy egy fiatal mentős szétver egy rohamkocsit | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/21/mentosok-mentoauto-szetver-rohamkocsi-video |
null | A madridi Talgo vagongyár a spanyol Sidenor acélvállalat ajánlatát tanulmányozza, miután visszautasította a Ganz-Mávag vezette magyar konzorcium ajánlatát. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | A Financial Times emlékeztet arra, hogy a magyar vevő kikosarazása mögött a spanyol kormány állt, amely nem szerette volna, ha illetéktelen (oroszbarát) kézbe jut a technológia, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti kocsik simán közlekedjenek széles nyomtávon is. Spanyolország ugyanis Ukrajnában szán nagy szerepet ezeknek a járműveknek.
Ezzel újabb viszály keletkezett az illiberális magyar kabinettel. A pórul járt kérő először jogi lépéseket helyezett kilátásba, de a jelek szerint azért már nem annyira harcias. Az állam ugyanis a minap nagyjából annyival csökkentette a kisebbik partner, a Corvinus anyagi forrásait, mint amennyit az a maga részéről fizetett volna a Talgóért.
Ugyanakkor a Sidenor idáig nem volt jelent a vasúti járművek gyártásában és nem világos, miként tudná enyhíteni a potenciális partnernél jelentkező kapacitásgondokat. Megrendelés ugyanis van bőven, csak a cég nem tudja azokat hiánytalanul teljesíteni.
(A Financial Times cikke csak előfizetőknek olvasható.) | Az oroszok miatt nem vehették meg Orbánék a spanyol vagongyárat | null | https://hirklikk.hu/kozelet/az-oroszok-miatt-nem-vehettek-meg-orbanek-a-spanyol-vagongyarat/438843 |
2009-04-02 00:00:00 | Letartóztatták ötödik Julius Meinlt - A 49 éves, fényűző életmódot folytató osztrák bankár ellen két éve folyik vizsgálat sikkasztás miatt. | true | null | 1 | Index | null | A bécsi ügyészség utasítására letartóztatták Bécsben V. Julius Meinlt, a Magyarországon is ismert osztrák kereskedőcsalád sarját, a Meinl Bank felügyelő bizottságának elnökét, erősítette meg csütörtökre virradóra a pénzintézet a Format című osztrák hetilap értesülését. A bank közleményében leszögezi, hogy a letartóztatásnak semmilyen következménye nincsen a Julius Meinl csoporthoz tartozó pénzintézet üzleti tevékenységére nézve, a bank helyzete stabil, a pénzintézetnél elhelyezett betétek biztonságban vannak. A 49 éves, fényűző életmódot folytató - a nyilvánosság előtt ötödik Julius Meinlként szereplő - bankár ellen két éve folyik vizsgálat sikkasztás miatt az 1923-ban alapított a kereskedelmi és befektetési bank érdekeltségébe tartozó, a Meinl European Land nevű ingatlankezelő vállalat zavaros ügyletei miatt. | Letartóztatták "ötödik" Julius Meinlt | null | https://index.hu/bulvar/hirek/2009/04/02/letartoztattak_otodik_julius_meinlt/ |
2008-03-26 00:00:00 | Százhuszonhat sofőr jogosítványát vonta vissza a rendőrség a húsvéti ünnepek ideje alatt. Az országos közlekedési akcióban 18 ezer járművezetőt ellenőriztek az egyenruhások. A hosszú hétvége alatt 150 személyi sérüléssel járó baleset történt. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Harmadával kevesebb, 150 személyi sérüléssel járó baleset történt idén húsvétkor, mint tavaly, halálos négy volt közülük. Huszonhármat ittas vezetők okoztak - tájékoztatta az InfoRádiót az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetője.
Oberling József közölte: a rendőrök országszerte 18 ezer közlekedőt - autóst, motorost, kerékpárost egyaránt - ellenőriztek az ünnep ideje alatt, közülük 268 fogyasztott alkoholt.
A rendőrök a három nap alatt 126 sofőr jogosítványát vették el a helyszínen: akadtak, akik letagadták, hogy náluk van a dokumentum, ellenük eljárást indítottak - mondta az ORFK osztályvezetője.
Sok volt a gyorshajtás, emellett jó néhány sofőrnek volt érvénytelen a forgalmi engedélye - ezeket is bevonták a rendőrök - magyarázta Oberling József, hozzátéve: összesen 1543 közlekedési szabálysértés miatt tettek feljelentést a rendőrök.
Az egyenruhások egész márciusban ellenőriznek, elsősorban a schengeni határok mentén, áprilisban országszerte közlekedésrendészeti akciókra kell számítani - jelentette ki az ORFK munkatársa.
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Nem használt a figyelmeztetés, húsvétkor sokan ültek ittasan a volán mögé | 0 | http://infostart.hu/belfold/2008/03/26/nem_hasznalt_a_figyelmeztetes_husvetkor_sokan_ultek_ittasan_a_volan_moge-189509 |
null | Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól – erről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | A politikus emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízásából született egy Stratégiai párbeszéd című állásfoglalás, amely összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. Az Európai Parlamentben elkezdődött a vita a 387 milliárd eurónyi támogatást érintő javaslatcsomagról.
Ebben a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat
- mondta a képviselő, kifejtve, a rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást, de például az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást, és Dömötör Csaba szerint nem biztos, hogy erről egyeztettek a gazdákkal.
A fideszes képviselő közölte, már most vannak nagy gazdaszervezetek, például Spanyolországban, akik azt mondják, ha kell, megint utcára vonulnak.
Ismertetése szerint Ursula von der Leyen a reformjavaslatokról szóló állásfoglalás elkészítésével egy német történészt bízott meg,
a bedolgozó szervezetek többsége pedig nem a gazdákat képviseli valójában, hanem más területeket.
Dömötör Csaba az interjúban kitért rá, a jelenlegi tagországokban élő gazdáknak óriási versenyképességi hátrányt jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, mert annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada.
"Ezt egyébként a mostani közös agrárpolitika költségvetési oldalról valóban nem bírná el, de én úgy vagyok vele, hogy először az európai gazdák érdekeit kellene nézni, utána kellene nézni a bővítés szempontjait. Most ez a sorrend teljesen megfordult" - fogalmazott a képviselő.
Mint mondta, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán úgy érvelt, az organikus gazdaságokat kellene támogatni az extenzív termelés helyett.
Dömötör Csaba hozzátette:
Ez pontosan ugyanaz az érvelés, mint amivel a területalapú támogatásokat ki akarják vezetni, a Tisza Párt tehát Ursula von der Leyen oldalára állt, szemben a magyar gazdák érdekével.
A politikus úgy fogalmazott:
A Tisza Párt egyébként az Európai Parlamentben pár hét alatt is bizonyította, hogy a brüsszeli elit politikai ölelésének ára van. Interjúban is bevallották például, hogy a néppárti állásponthoz igazodni egyfajta kötelesség számukra. Így hát támogatniuk kell az újabb háborús csomagot, a bevándorláspolitikát, az energiatámogatások eltörlését - erről is beszéltek -, és ezek szerint az agrártámogatások leépítését is.
Dömötör Csaba hozzáfűzte: valójában nincs ebben semmi új, mert Magyar Péter a Momentum legrosszabb hagyományait folytatja, csak annyi a különbség, hogy a momentumosok nem fotóztatták magukat ennyiszer ennyi szögből, minden más ugyanaz.
A politikus hangsúlyozta: nagyon kemény viták jönnek, a tét több ezer milliárd forint, nagyon nem mindegy, mi lesz ennek a vitának a végkimenetele, "mi ott leszünk a tárgyalóasztaloknál". | Szemben a gazdákkal: Ursula von der Leyen oldalára állt a Tisza Párt | null | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/agrartamogatas-europai-unio-ursula-von-der-leyen-magyar-peter-tisza-part |
2013-05-07 00:00:00 | Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia - A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. | false | [
"mta",
"tagság",
"választás",
"tudomány"
] | 0 | null | 0 | Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató, közöttük az MTA Lendület programjának három kiválósága a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Az új tagok megválasztásáról a közgyűlés első napján szavaztak. Az akadémia alapszabálya szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.
Az akadémikusválasztás előtti eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás. A jelölési szakaszban negyvenen kapták meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget. Az Akadémikusok Gyűlése 26 főt választott levelező taggá.
Az MTA új tagjai között négy nő található: Madas Edit irodalomtörténész, Kovács Melinda agrárkutató, E. Kövér Katalin kémikus, valamint Pálné Kovács Ilona, a regionális tudomány nemzetközi hírű szakértője. A levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves csillagász, Kiss L. László, aki egyúttal az Akadémia 2009-ben elindított Lendület programjának egyik első nyertese. Rajta kívül ketten, Buday László és Domokos Péter lettek levelező tagok a kiválósági program kutatócsoport-vezetői közül. Több új akadémikus még csupán a negyvenes éveiben jár. A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.
Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok, míg tiszteleti taggá azok a külföldi, illetve külföldön élő nem magyar állampolgárságú tudósok választhatók, akik szaktudományukat nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, és akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.
A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van. | Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia | 0 | http://index.hu/tudomany/2013/05/07/uj_tagokat_valasztott_a_magyar_tudomanyos_akademia |
2019-04-12 08:01:00 | Megbírságolták a Nemzeti Sportközpontokat, a letarolt terület azóta is üresen áll. | true | null | 1 | 24.hu | null | Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani — tudta meg a 24.hu.
Szerettünk volna tisztábban látni az ügyben, ezért a vonatkozó dokumentumokért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Sportközpontokhoz. Kérésünket arra hivatkozva utasították el, hogy a kért papírok döntés-előkészítést szolgálnak. A kínos ügyben a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi önkormányzatot is megkerestük, a kommunikációs osztály hetekig lebegtette a válaszadást, majd egyetlen sort sem küldött. Pedig a fővárosi önkormányzat korábban vizsgálatot ígért a fakivágások ügyében.
Vonakodásuk bizonyos szempontból logikus:
a NER-közeli cégre bízott méregdrága, engedély nélküli bontás értelmetlen volt, a letarolt terület azóta is üresen áll.
A stadiont lóhalálában bontották le tavaly májusban, hogy a helyére egy új, jóval nagyobb, 26 méter magas teniszstadiont építsenek. A nyakló nélküli favágásról a hvg.hu készített képeket, a portál ekkor meg is kereste a fővárosi önkormányzatot, hogy magyarázatot kérjen a fairtásra. Tarlós István hivatala azt állította: a régi épületek elbontásához adtak hozzájárulást, a favágáshoz és az új épület előkészítési munkálataihoz nem, ezért eljárást indítanak az ügyben. Az azonban csak most derült ki, hogy a bontási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás ugyan valóban a Nemzeti Sportközpontok zsebében lehetett, de a bontási engedély kiadását már nem várták meg és ráengedték a területre a WHB Kft.-t. A cég 198 millió forintért végezte el a munkálatokat.
Márpedig a bontást engedélyeztetni kellett volna, ugyanis azt a törvényt, amit tavaly februárban egyetlen nap alatt toltak át az Országgyűlésen, és amely felmentést adott volna Nemzeti Sportközpontoknak a bontási engedélyeztetés alól, Áder János visszaküldte megfontolásra, és a javaslatból azóta sem lett törvény. Az indítvány az idő szűkösségére hivatkozva komoly engedményeket adott volna, ha törvényként kihirdetik:
Lehetővé tette volna a rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzésekben.
A bontást, a földmunkát, a mélyalapozást és az alaplemez-készítést építési engedély nélkül, illetve a bontás tudomásulvétele nélkül elvégezhették volna.
Az új épület és az ideiglenes lelátók tekintetében nem kellet volna figyelembe venni a fővárosi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait.
Az egyébként hosszú ideje használaton kívüli, romos stadion így nézett ki az illegális bontás előtt:
Így néz ki most. Kollégánk képein óriási tájsebként terül el a Margitszigeten az egykor szinte teljesen zöld terület:
Tavaly alapos cikkben mutattuk be, hogy bár komoly a kormányzati szándék nagy nemzetközi tenisztornák megrendezésére, Magyarországnak nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Tenisz Szövetség ezért a legpazarlóbb megoldást választotta: százmilliókért építtetett mindössze napokig álló, ideiglenes teniszstadionokat.
Az Állami Számvevőszék tavaly fejezte be a Nemzeti Sportközpontok 2012 és 2016 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodási szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Megállapították, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételei, illetve hogy
a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. Az ÁSZ szerint a beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
ATP250-es torna az idén áprilisban is lesz Budapesten, a helyszín ezúttal az elmúlt években megszokott Kopaszi-gát helyett a XI. kerületben, a Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont lesz. A szükséges fejlesztésekhez 370 millió forint támogatást biztosít az állam, de ezt nem a Magyar Tenisz Szövetség vezetése költheti el, az építtető a Nemzeti Sportközpontok lesz. | Áder senkit nem érdekelt, engedély nélkül bontották le a margitszigeti teniszstadiont | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/margitsziget-teniszstadion-bontas/ |
null | Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek. Az Erasmusból azért is zártak ki bizonyos felsőoktatási intézményeket, mert az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok tele vannak a kormánypárthoz kötődő emberekkel. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | "Most ki kell mondanunk világosan és egyértelműen, hogy Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek" - így fogalmazott a fideszes Pósán László a Parlamentben.
Szerinte ugyanis "addig, amíg a magyar felsőoktatás nem jelentett konkurenciát, addig láthatóan minden rendben volt. Most, hogy konkurenciaként jelenik meg a nemzetközi térben a magyar felsőoktatás, ezzel igenis baja van". Szerinte "a magyar egyetemi világnak a kétharmada, a hallgatók kétharmada olyan egyetemeken tanul, amelyek a világ élvonalához, az ötszázalékos elitklubhoz tartoznak. Európában, mondjuk ki világosan és egyértelműen, nincs még olyan ország, ahol a felsőoktatásban tanuló diákoknak ilyen nagy arányú része a legjobb egyetemeken tudna tanulni."
Pósán azt is mondta: "Ilyen gyors, a nemzetközi rangsorokban érzékelhető látványos előrelépésre a távol-keleti egyetemeket kivéve Európában senki nem volt képes, egyedül Magyarország. Erre szerintem büszkének kell lenni, ezt az utat folytatnunk kell, és nem szabad hagyni, hogy erről bennünket letérítsenek csak azért, mert úgy ítélik meg, hogy a nyugati egyetemek versenyképessége hozzánk képes sokkal gyengébb."
A Qubit.hu februárban szemlézte a Times Higher Education (THE) összeállítását, amelyről cikkükben azt írták: magyar egyetemnek nyoma sincs, az arabok viszont egyre feljebb törnek a világ legrangosabb egyetemeinek listáján, amelyen az első tízben amerikai, brit, kínai és japán felsőoktatási intézmények vannak. A Quacquarelli Symonds (QS) rangsorában sokat javítva, legerősebb magyarként a világ 564. legjobb egyeteme lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (amely nem modellváltó), a Szegedi Tudományegyetem az 570., míg a Debreceni Egyetem az 574. | Fideszes képviselő: Túl erősek lettek lettek egyes magyar egyetemek, ez a baja Brüsszelnek | null | https://www.klubradio.hu/hirek/fideszes-kepviselo-tul-erosek-lettek-lettek-egyes-magyar-egyetemek-ez-a-baja-brusszelnek-147685 |
2008-01-08 15:03:00 | Közös megegyezéssel elhagyja a BKV-t a négyes metró építéséért felelős Gulyás László. | true | null | 1 | 24.hu | null | A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. A DBR-t a Fővárosi Közgyűlés hozta létre, formailag azonban a BKV alapította, így mindkét szervezetnek nagy befolyása volt a cég működésére.
A hosszú BKV-s múlttal rendelkező szakember sokáig állta a sarat, de a metróépítés beindulása után megingott a főváros vezetőinek bizalma is. Nagyjából Aba Botond távozásával egyidőben gyakorlatilag lefokozták, amikor a főváros kinevezte Becker Lászlót a metróépítés koordinátorának, a projekt igazgatója pedig Balogh Árpád lett.
Gulyás László 2006-ban még Demszkyvel egyeztetett a Szent Gellért téri állomásról (Fotó: MTI) | Távozik a metróépítés felelőse | null | https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/ |
2018-07-27 09:11:00 | Garancsi István NER-oligarcha teherautói az ismert politológus bányájába tartanak. Frissítve Török Gábor válaszával. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Három homokbányát vásárolt Fóton egy herceghalmi hulladékhasznosító cég. A Fót külterületén található 06/1, 06/2, 06/3-as helyrajzi számú gigantikus gödör tulajdonváltozását ezekben a napokban intézi a dunakeszi földhivatal. Hétfőn adták be a kérelmet a február óta húzódó bejegyzési ügyben. A kibányászott medencék eladója az Utilis Kft., a vevő a herceghalmi Soldus Recycling Hulladékhasznosító Kft. (SRH), amely februárban még az Etyek–Budai Bortársaság/Borpincék Ingatlanüzemeltető Kft. névre hallgatott. Az adásvétel célja az évek óta elhagyott, leginkább kvadozók által látogatott, körülbelül 1–1,5 millió köbméter űrtartalmú bányagödör hasznosítása volt. Az utóbbi hónapokban munkagépek dolgoznak a területen, a Garancsi István Market Zrt.-jéhez tartozó OK Bau Kft. jelzéseit viselő teherautók intenzíven jönnek-mennek, töltik a gödör peremét.
Valamit hoz a szél
Fóton élénken foglalkoztatja a lakosokat a választások óta odaszállított több tízezer köbméternyi föld. Annál is inkább, mivel információt nem kapnak a fideszes városvezetéstől, miközben a múlt héten már zúzott aszfaltot és betoncsöveket is ürítettek a területre. A fóti polgárőrség egy tagja, Szabó Mihály a helyi rendőrőrsön kért intézkedést a környezetszennyezőnek tűnő tevékenység miatt. Az Utilis Kft. számára július 2-án kiadott környezethatósági engedély még nem hatályos, mivel a fokozódó lakossági nyomás hatására az önkormányzat megtámadta az engedély meghosszabbítására kiadott végzését. Jogerős környezethatósági engedély nélkül tevékenységet nem folytathatna ott a tulajdonos, mondta lapunknak Vargha Nóra független helyi képviselő, akinek a javaslatára a környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottság meg fogja hallgatni szándékairól a Soldus képviselőjét, továbbá Fóton környezetvédelmi kerekasztalt alakítanak. „Aki megint a legkevesebbet tudja a homokbányában és körülötte történtekről, az a fóti lakos. Mi csak azt látjuk, halljuk, érezzük, hogy naponta teherautók tucatjai hordanak valamit valahonnan egy olyan területre, ahol jelen pillanatban egyetlen cégnek sincsen jogerős környezethasználati engedélye, és ahol még egy napfénytetőt sem lehetne felhúzni, nemhogy sok tízezer köbméter anyagot lerakni, mivel a képviselő-testület 2017-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre. Tudni akarjuk, mi zajlik szinte a szomszédunkban” – mondta Vargha Nóra, aki évek óta foglalkozik a Fót területén felhalmozott hulladékkal, a homokbánya helyzetére is ő és társai hívták fel a lakosság figyelmét, és folyamatosan nyomon követik a történéseket.
Bartos Sándor (Fidesz) polgármester ebben az ügyben sem közlékeny képviselőtársaival. Májusban találkozott a cég képviselőjével, akivel közölte, a lakossággal nehezen kommunikálható a megvalósítás. Ez a megállapítás a Soldust és az Utilist képviselő Novák Ákostól származik, aki nemcsak Bartossal, de a fóti főépítésszel is tárgyalt, s ennek összefoglalóját napokkal később levélben erősítette meg. Bár konkrétan nem írta le, mit tartalmaz a „megvalósítás”, behatárolható, milyen jövőt preferál a gödörnek a Soldus. A megtámadott környezethasználati engedély szerint kazánhamu és salak, illetve nem szerves anyagot tartalmazó hulladéklerakó létesíthető a néhai bányában. Kazánhamu pedig van bőven, és a 10 kilométerre működő fővárosi hulladékégetőből érkezhetne, ahonnan 2017-ig Dunakeszire szállította a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF). Ott egy apokaliptikus domb keletkezett a fővárosiak hulladékából, ez a lerakó azonban többet nem fogadhat, bezárták. A XV. kerületből így a salakot a 40 kilométerre fekvő pusztazámori lerakóba fuvarozza azóta a főváros köztisztasági cége.
Fóton eddig sem örültek annak, hogy Dunakesziről feléjük fújta a szél a salakport a dombokról, most a légszennyezés veszélye, amit a salak szállítása és lerakása is megtámogat, még közelebb kerülne otthonaikhoz. Az első házsor néhány száz méteren belül található.
A főváros nem szeretné
A salak Fóton való lerakásának az esélye ugyanakkor jelenleg minimálisnak tűnik. Az FKF a Narancs megkeresésére azt közölte, nincs ilyen szándékuk, nem írtak alá megállapodást az Utilisszal, jóllehet megkeresték őket. Még tárgyalásra sem került sor, „minden körülmény egyeztetését követően”. Az FKF nem számol a fóti gödörrel – Pusztazámorral számol, ami 2035 előtt nem fog megtelni, illetve keresik párhuzamosan a más helyeken való hasznosítási lehetőséget – tudatták lapunkkal.
A Fóton zöld ügyekben illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Narancs kérdésére nem nevezte meg, mely helyekre fogják szállítani az égetőműben keletkező, évi 60-70 ezer tonna salakot. Azt megtudtuk, tavaly a hamu 70 százaléka Pusztazámorra került, a maradékot részben Dunakeszire, illetve más rekultiválás alatt álló hulladékbányákba helyezték rétegelésként.
Az FKF idegenkedését városházi forrásaink azzal is magyarázták, hogy a szemétkérdésbe Tarlós István nem enged beleszólást. Az FKF az ő személyes ügye, abba az se fér bele, hogy Fideszhez közel álló üzletemberek gazdagodjanak belőle. Tarlós tavaly áprilisban fakadt ki az FKF védelmében, amelyet padlóra küldött a rezsicsökkentés és az új hulladéklerakási járulék; a főpolgármester egyértelművé tette, nem támogatja, hogy az állam a fővárosi cég nyereségéből fizettesse meg a vidéki hulladékszállítás veszteségeit. Amíg Tarlós a létező Fővárosi Önkormányzat élén van, nem várható, hogy ne Pusztazámorra, a cég saját telepére kerüljön a salak, ahol a lerakásért nem kell fizetni a bányatulajdonosnak.
Nem akarnak bukni
A fóti bányagazda Soldus Recycling Kft.-t (mint említettük, még más néven) Kenyeres Sándor alapította Takács Ernő ingatlanmenedzserrel 2005-ben az etyek–budai bortársasági ingatlanok hasznosítására. Kenyeres 2015/2016-os kilépése után három tulajdonosa lett. A Soldus Development Kft., amely Takács cége. Takács tíz éven át a herceghalmi Talentis Group vezérigazgatója volt, míg 2016-ban Kenyeres magyar Szílicium-völgyet megálmodó projektcégét Mészáros Lőrinc fel nem vásárolta. Ekkor Takács a Wing Zrt.-hez igazolt portfóliókezelőnek. Takács mellett a Soldus Developmentben tulajdonos még Novák Ákos, valamint Török Gábor. Az ismert politológus 2015-ben került a Soldusba, de ott van Takács másik herceghalmi cégében, a Herceghalmi-gazdász Mezőgazdasági Kft.-ben is 2016. február óta. A Soldus Recyclingben Takácsnak az Immostart Ingatlanhasznosító Kft.-je révén is van érdekeltsége. A harmadik tulajdonos a Clean Way Kft., amely az FKF igazgatóságában is megfordult Petrovszki Krisztián (a Soldus Recycling ügyvezetője) építőipari hulladék anyagok hasznosítására alapított cége.
Ahogy fentebb írtuk, építőipari hulladék anyag már érkezett a bányaterületre. Ha a salak elkerüli Fótot, lesz mivel feltölteni a hulladékmedencét. Információink szerint jó esély van arra, hogy a Városligetből ide deponálják a Liget-projekt további bontásával, építésével keletkező anyagot, törmeléket. A kivitelező Market Zrt.-nek kézenfekvő befogadóhely lehet. A Soldus sem járna rosszul, feltöltéssel logisztikai bázist alakítana ki a jelenleg akácos, dimbes-dombos külterületen, ahová egyébként rövidesen elér a kibővített 2/A-t a 2-es úttal összekapcsoló, körforgalommal ellátott út. Novák e tervüket közölte is a város vezetésével. Krajl Károly főépítésznek írt levelében úgy fogalmazott, hajlandóak lennének tiszta földdel tölteni a gödröt, és logisztikai ingatlanokat kialakítani, de csak akkor tudja képviselni e kevesebb haszonnal járó forgatókönyvet, ha egyértelműen nyilatkoznak.
A Soldus Recycling 2017-es beszámolójából egyébként nem következtethető ki, miből tellett a 3 millió forintos törzstőkéjű cégnek a több száz milliós vagy akár milliárdos tételt jelentő fóti bányavásárlásra. 2013 óta a cégnek nincs árbevétele, a tavalyi éve 97 ezer forintos mínuszt hozott, tárgyi eszközökkel nem rendelkezik.
Természetesen kerestük az SRH Kft.-t, Takács Ernőt és külön Török Gábort, többször is, eddig sikertelenül. Amint sikerül beszélni bármelyikükkel, frissítjük anyagunkat.
Frissítés: Török Gábor levélben reagált érdeklődésünkre. Mint írja, „többszörösen törpe minoritásként” („10 százalékos tulajdonrésze van a Soldus Recycling Kft.-ben annak a cégnek, amelynek masszívan kisebbségi tulajdonosa vagyok”) sajnos nem tud érdemi tájékoztatást adni a fóti tranzakcióról, forduljunk az SRH ügyvezetőjéhez. | Bányagödröket vett a cég, amelynek közvetve tulajdonosa Török Gábor is | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/banyagodroket-vett-a-ceg-amelynek-kozvetve-tulajdonosa-torok-gabor-is-112647 |
null | Orbán Viktor továbbra is megköti magát, így változatlanul veszélyben van az Ukrajnának előirányzott, több milliárd eurós hitel. Mint emlékezetes, Európa és az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 50 milliárdos kölcsönt ad Kijevnek, a törlesztés fedezetét a nyugaton befagyasztott orosz állami javak kamata adná. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Csakhogy a magyar politikus abban bízik, hogy Donald Trump győz, és akkor az egész ügy lekerül a napirendről. Ezért nem hajlandó egyelőre megszavazni, hogy ne hat hónaponként, hanem csupán három év múlva vegyék elő újra, mi legyen a zárolt orosz követelésekkel. Ebbe viszont Washington nem kíván belemenni, hiszen ha az EU netán időközben feloldja a tilalmat, akkor Washingtonra hárul az anyagi következmények zöme. Azon kívül nem szeretné évente kétszer kitenni magát a magyar fél zsarolási potenciáljának.
Első pillantásra talán furának tűnik, hogy egyetlen kormány megtorpedózhat olyasvalamit, amit eredetileg a G7-ek határoztak el, de mégis így van. A megállapodásnak ugyanis részese az unió, így érvényes Orbán vétójoga. Ezért a miniszterelnök - ahogy a Süddeutsche Zeitung írja - most húzza az időt és csak november 5-e után hajlandó érdemben nyilatkozni a kérdésről.
Brüsszel egyik áthidaló javaslata, hogy olyan konstrukciót hagyjanak jóvá, amelyhez elegendő a kétharmad. A másik, hogy Amerika kiszáll a hitelezők közül és akkor maradna az EU, Kanada, Japán, Nagy-Britannia és esetleg Norvégia. Ám nem tudni, hogy ez esetben is összejönne-e az 50 milliárd. | Orbán húzza az időt és tovább zsarol | null | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-huzza-az-idot-es-tovabb-zsarol/437471 |
2011-02-16 00:00:00 | Alaposan elpáholta a Vasast a Primorje Rijeka a vízilabda Euroliga negyeddöntőjében. | false | [
"vízilabda",
"vízilabda euroliga",
"teva-vasas",
"földi lászló",
"primorje rije"
] | 0 | null | 0 | Alaposan elpáholta a Vasast a Primorje Rijeka a vízilabda Euroliga negyeddöntőjében. A horvát gárda a B jelű kvartettben 7 góllal nyert a szerda esti összecsapáson.
Magyar gólokkal startolt a találkozó, csak éppen a Vasas kapta mindkettőt: a horvát együttesből előbb Varga Dénes, majd Varga Dániel alakította 2-0-ra az állást. 3-0-nál Miho Boskovic volt eredményes emberelőnyből, majd 4-1-nél ugyancsak fórból Kovács Róbert szépített 4-2-re.
A második negyedben ismét előnyből zárkózott tovább a Vasas amerikai centere, Jeff Powers révén (4-3), de a Primorje lépett el 7-4-re. Hazai találattal indult a harmadik nyolc perc (9-5), majd még tovább romlott a helyzet, mert büntetőből is a Primorje szerzett gólt (11-5).
A záró játékrészben folytatódott a magyar bajnok vesszőfutása, a vége 13-6-os KO-vereség lett.
A Vasas a második csoportkörben március 9-én fogadja a Komjádi uszodában a Mladost Zagreb együttesét. A horvát gárda szerdán hazai medencében maradt alul 9-5-re az Euroliga-címvédő olasz Pro Reccóval, Benedek Tibor, Kásás Tamás és Madaras Norbert csapatával szemben.
Eredmény, Euroliga, B csoport, 1. játéknap:
Primorje Rijeka (horvát) TEVA-Vasas-UNIQA 13-6 (4-2, 4-3, 3-0, 2-1)
A magyar csapat góldobói: Powers 2, Boskovic, Kovács, Vörös, Vámos 1-1 | Súlyos vereséggel kezdett a TEVA-Vasas | 0 | https://24.hu/sport/2011/02/16/sulyos-vereseggel-kezdett-a-teva-vasas |
2010-12-22 11:29:00 | Továbbra is tárgyal a főváros az új metrókocsikat építő Alstommal, de új metrókocsitenderen is gondolkoznak - jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdán. Tarlós szerint a főváros fellebbez a nanterre-i bíróság keddi határozata ellen, amely kedden kimondta, hogy az Alstomnak nem kell visszafizetnie azt a 37 milliárd forintot, amelyet a határidőre el nem készült metrókocsikért kapott előlegként a BKV-tól. | true | null | 1 | Origo | null | Továbbra is tárgyal a főváros az új metrókocsikat építő Alstommal, de új metrókocsitenderen is gondolkoznak - jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdán. Tarlós szerint a főváros fellebbez a nanterre-i bíróság keddi határozata ellen, amely kedden kimondta, hogy az Alstomnak nem kell visszafizetnie azt a 37 milliárd forintot, amelyet a határidőre el nem készült metrókocsikért kapott előlegként a BKV-tól.
Azonnal fellebbez a főváros az ellen a francia bírósági döntés ellen, amely az új metrókocsikat építő Alstom nevű cégnek adott igazat - jelentette be Tarlós István főpolgármester a Városházán tartott szerdai sajtótájékoztatóján. A nanterre-i bíróság keddi határozata szerint az Alstommal szerződő BKV nem hívhatja le azt a bankgaranciát, amely a magyar közlekedési vállalat szerint azért jár neki, mert az Alstom nem készült el határidőre az új budapesti metrókocsikkal, és eddig nem tudta megszerezni az üzemeltetésükhöz szükséges engedélyeket sem. A BKV erre hivatkozva követelte vissza azt a 37 milliárd forintot, amelyet előlegként kifizetett.
Tarlós szerint a francia bíróság határozata csak a 37 milliárd forintos bankgarancia lehívásáról szól, és szerinte számos súlyos tévedés szerepel benne. Ezek közé tartozik Tarlós szerint, hogy azt feltételezik, a főváros orosz vállalatokkal akar majd üzletet kötni az új metrókocsikra, valamint az is, hogy a bíróság szerint azért akarják lehívni a 37 milliárdot, hogy a BKV folyó kiadásait ebből finanszírozzák. Tarlós szerint egyébként "pikáns" az, hogy egy francia bíróság dönt a francia cég és a BKV közötti perben.
Tarlós azt mondta, hogy komolyabb lépést is fontolgatnak, de erről nem árult el részleteket. A főpolgármester kijelentette, hogy a céggel kezdett tárgyalásokat folytatják, viszont az új metrókocsitender kiírását is mérlegelik.
Tarlós azt is bejelentette, fel fogja venni a kapcsolatot Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal, hogy vizsgálja felül a 2006-ban megkötött szerződést. Tarlós szerint az előző városvezetés nem tett meg mindent, hogy a BKV és az Alstom közötti szerződés teljesüljön. A főpolgármester szerint az Alstommal kötött szerződés olyan elemeket tartalmaz, amelyek kikötik, hogy ha a metrókocsiknak nem sikerül megszerezni a szükséges engedélyeket, akkor azért a cég nem felelős. Tarlós azt is hangsúlyozta, hogy a szerződés miatt annak ellenére ki kellett fizetniük az ár felét az Alstomnak, hogy a cég nem teljesítette időben a szerelvények leszállítását. Tarlós szerint mostanra mind a 37 szerelvénynek Magyarországon kellene lennie, ennek ellenére csak három van itt.
A főpolgármester azt is elmondta, hogy a BKV-nak nem maradt választása, csak a szerződés felbontása, ugyanis erre egy, még az előző ciklus alatt elfogadott közgyűlési határozat kötelezte a céget, amely szerinte azt mondja ki, hogy ha a metrókocsik nem szerzik meg az engedélyeket a közgyűlés által meghatározott határidőre, akkor a szerződést fel kell bontani.
Együttműködne a pereskedő Alstom
A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt szerelvényeket gyártó francia Alstom amiatt fordult bírósághoz, hogy a BKV október 20-án felmondta a céggel kötött szerződést a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) döntése miatt. Az NKH nem adta meg a végleges típusengedélyt az Alstom által legyártott szerelvényeknek, és októberben jogerősen elutasította az Alstom fellebbezését. A szerződés felmondásával párhuzamosan a BKV megpróbálta lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintos bankgaranciát. Az Alstom szerint azonban a garanciák lehívása és a szerződés felmondása is jogtalan.
December 9-én a tárgyalásra Nanterre-be utazott Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője, de a bíróság keddi határozata az Alstomnak adott igazat. A határozat megtiltja a bankoknak a BKV által már kifizetett előleg visszafizetését, és a teljesítési garanciák lehívását. A BKV így 37 milliárd forintjához nem tud hozzájutni.
A pereskedés ellenére az Alstom keddi közleményében azt írta, kész folytatni a tárgyalásokat a BKV-val, a fővárosi önkormányzattal, valamint az NKH-val. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük, a BKV nemcsak a 37 milliárd forintos bangaranciát veszítheti el, hanem a 4-es metró sorsa is veszélybe kerülhet: az Európai Uniótól erre a célra kapott támogatások elszámolási határideje 2015 - ha pedig nem sikerül eddig az időpontig beszerezni az új járműveket és befejezni a metró építését, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie. Ez 181 milliárd forintot jelent.
A metrókocsik sorsának alakulását folyamatosan követheti ezen az oldalon. | Fellebbez, és új tenderen gondolkozik a metrókocsiügyben a főváros | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/tarlos-gondolkodunk-uj-metrokocsitenderen-fellebbezes-az-alstomugyben |
null | Energiaitalokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), és ugyan biztonsági probléma nem merült fel, egy esetben élelmiszer-minőségi hibát, 28 terméknél pedig jelölési problémát találtak. Ezért több mint 2,6 millió forint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki. A tesztben 250 és 500 milliliteres kiszerelésű italok szerepeltek, amelyek közül 20 magyar és 15 külföldi előállítású volt. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | A Nébih a Szupermenta program legújabb tesztjében 35 energiaitalt vizsgált: 15 kizárólag cukorral, 12 édesítőszerrel készült, míg 8 termék cukrot és édesítőszert is tartalmazott. A tesztben 250 és 500 milliliteres kiszerelésű italok szerepeltek, amelyek közül 20 magyar és 15 külföldi előállítású volt - közölte a Nébih csütörtökön az MTI-vel.
A hivatal laboratóriumaiban végzett élelmiszer-biztonsági és -minőségi vizsgálatok részeként többek között a termékek koffein-, taurin-, cukor-, édesítőszer-, valamint vitamintartalmát ellenőrizték. Az energiaitalokban mért koffein mennyisége 13,8 és 35 milligramm/100 milliliter között mozgott.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleménye szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri 200 milligramm, valamint a napi 400 milligramm koffeinfogyasztás nem jelent egészségügyi kockázatot. A tesztelt energiaitaloknál egy doboz ital elfogyasztásával nem éri el az egyszeri 200 milligramm koffein mennyiséget.
A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas a koffeintartalma miatt az energiaitalok fogyasztása gyermekek, valamint terhes vagy szoptató nők számára nem javasolt.
Közölték, egy energiaital bérgyártást végző élelmiszer-vállalkozás elmulasztotta bejelenteni e tevékenységét az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnál. A mulasztás miatt a hatóság eljárást indított.
28 energiaital nem felelt meg az előírásoknak
A közlemény szerint a tesztelt energiaitalok közül 28 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. Szabálytalanságok többek között a megnevezés, a koffeintartalom jelölése, az összetevők, a termék és az elsődleges összetevők származásának feltüntetése, valamint a tápértékjelölés kapcsán adódtak. Továbbá előfordult olyan probléma is, hogy származási helyként Ausztriát jelölték meg a csomagoláson, azonban a beküldött gyártmánylap alapján Magyarországon állítják elő a terméket.
A feltárt hibák miatt az érintett élelmiszer-vállalkozókkal szemben hatósági eljárás indult, a hatósági felügyelők pedig élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, amelyek együttes értéke 2 millió 662 ezer forint volt. | Több itthon kapható energiaitalnál is problémákat talált a Nébih | null | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/energiaital-nebih-vizsgalat-birsag/h7774rn |
2019-03-02 06:30:00 | Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből.
Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt.
Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot.
Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést.
A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is. | true | null | 1 | Népszava | null | Békés megye;földügyek;Ángyán József;
2019-03-02 06:30:00
Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben
Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből.
Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt.
Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot.
Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést.
A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is. | Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben | null | https://nepszava.hu/3027486_trukkos-modon-jutott-foldekhez-meszaros-lorinc-bekesben |
2015-01-12 00:00:00 | A férfi állapota súlyos, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre. A felesége is megsérült. | false | [
"közép-magyarország",
"bács-kiskun"
] | 0 | null | 0 | Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten
Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten
A férfi állapota súlyos, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre. A felesége is megsérült.
Felgyújtotta magát egy ember hétfőn, Kecskeméten – értesült a Hír24. Úgy tudjuk, az eset a járásbíróság épülete előtt történt, a férfiért mentőhelikopter érkezett, amely Budapestre szállította. Információink szerint felesége is égési sérüléseket szenvedett, őt a helyszínen látták el a mentők.
Úgy értesültünk, a középkorú férfi súlyos állapotban van. A baon.hu úgy tudja, válópere lett volna a bíróságon.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságtól megkeresésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy közigazgatási eljárás indult.
Mint ismet, novemberben a Teve utcai rendőrszékháznál gyújtotta fel magát egy férfi, majd berohant az épületbe. Áttörte az üvegajtót, majd összeesett. Életveszélyes égési sérülésekkel vitték kórházba a mentők. Ő pár nappal később életét vesztette. | Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/01/12/felgyujtotta-magat-egy-ember-a-birosag-elott-kecskemeten |
2018-03-08 13:54:00 | A hódmezővásárhelyi szerződéseket vizsgáló adószakértő, Horváth András szerint több közbeszerzésnél is az „Elios”-módszert használhatták Vásárhelyen. A zöld mappás szakértő hétfő óta az új polgármester megbízásából, de díjazás nélkül vizsgálja a közbeszerzéseket. | true | null | 1 | HVG | null | Úgy kapott kukák beszerzésére megbízást a Kupola 2000 Kft. még 2015-ben, hogy előtte bt.-ként működött, alig volt bevétele
– magyarázta az exnavos Horváth András, aki korábban az áfacsalások leleplezéséről és zöld mappájáról vált ismertté. A volt adóhatósági szakértőt Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely új polgármestere kérte fel arra, hogy világítsa át az önkormányzati közbeszerzéseket, amelyekről a városban már korábban mindenféle mendemondák keringtek, de a részleteket jószerivel senki nem ismerte.
Horváth hétfő óta próbál betekinteni a közbeszerzési dokumentumokba, nem halad túl gyorsan. Annak szeretne utánajárni a szakértő, hogy az irodákban levő dokumentumok, amelyek jóval részletesebbek a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatoknál, vajon alátámasztják-e azokat a feltételezéseket, amelyek a Közbeszerzési Hatóság nyilvános oldalán megtalálható adatokból sejthetők.
„A Kupola 2000, amikor kft.-vé alakult, szinte azonnal nyert egy közbeszerzést, a cég 1,2 milliárd forintért vásárolt be a köztisztasági cég számára kukákat, és más, a működéséhez szükséges eszközöket, holott ez nem tartozott korábban szorosan a profiljához. Nyert közbeszerzést a tram-train nyilvánossági kötelezettségének a teljesítéséhez, de az önkormányzat rendszeresen ezt a céget bízta meg ingatlanbecsléssel is” – mondta Horváth András az első benyomásairól.
Mindeközben a Kupola 2000 Kft. tulajdonosa az Építészmester Kft.-nek is, amely szintén több önkormányzati megbízást is kapott a közbeszerzések mellett, főként felújítási munkák elvégzésével bízták meg a céget.
Meggyőződésem, hogy Lázárnak is van egy Mészárosa
– vélekedett a szakember. Horváth szerint a Délút Kft., amely egyébként egy algyői cég, igen nagy mennyiségben vitte az útépítéssel kapcsolatos közbeszerzéseket, a közelmúltban például összesen kétmilliárd forintot is bezsákolt, egyszer a TOP programban az ipari park infrastrukturális fejlesztésére elnyert 650 millió forintot, emellett a keleti elkerülő út 3,2 kilométeres szakaszára is ez a cég kapott megbízást 1,3 milliárd forintért. Ez utóbbit is TOP pályázaton elnyert pénzből építik majd meg. Erre a munkára jelentkezett még a Strabag és a Colas Zrt. is, a Délút lett a nyerő. „Ha jól emlékeszem, a multik nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak, míg a Délút igen” – mosolyog kételkedve Horváth.
Horváth András a nyilvános közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok alapján úgy véli, hogy az Elios ügyeihez hasonló elemek is megfigyelhetők a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseknél, mint például az, hogy az ajánlatokat egyeztethették, a megbízásokat egymás között eloszthatták, sőt egy alkalommal egy közbeszerzésen az egyik ajánlatot a tulajdonos egyik cége, a másikat pedig a másik cége adta. Horváth szerint ez azért is káros, mert soha nem fogjuk megtudni, hogy esetleg olcsóbban is meg lehetett volna úszni a beruházást, hiszen az egymás közötti egyezkedésekkel a verseny lehetőségét is kizárták.
Az még a nyilvános adatokból is látszik, hogy Hódmezővásárhelyen pusztán néhány cég rúghatott labdába, ráadásul olyanok, akik más módon is kapcsolatban állnak az önkormányzattal.
Addig maradok Hódmezővásárhelyen, amíg nem nézzük át az elmúlt évek közbeszerzéseit, hiszen ez még Lázár Jánosnak sem lehet ellenére, mivel azt mondta, hogy nézzünk át minden papírt, akár Rapcsák András idejéig visszamenőlegesen
– idézte Horváth a minisztert. | Gazdaság: Gyanús ügyletekre bukkant Horváth András, a zöld mappás adószakértő Hódmezővásárhelyen | null | https://hvg.hu/gazdasag/20180308_Gyanus_ugyletekre_bukkant_Horvath_Andras_a_zold_mappas_adoszakerto_Hodmezovasarhelyen |
2017-08-31 00:00:00 | Az indoklás szerint az orosz lépések miatt tette meg a kemény lépést az USA. | false | [
"usa",
"oroszország",
"konzulátus",
"san francisco"
] | 0 | null | 0 | Az indoklás szerint az orosz lépések miatt tette meg a kemény lépést az USA.
Radikális lépést hozott az Egyesült Államok csütörtökön: felszólította Oroszországot, hogy zárja be a San Francisco-i konzulátust és a kapcsolódó létesítményeket – írja a BBC News. Mindezt az “indokolatlan" orosz cselekedetekért teszik.
Mindez azután történt, hogy az oroszok felszólították az amerikaiakat, hogy péntekig 755 fővel csökkentsék oroszországi személyzetük létszámát. Emiatt ráadásul 600 orosz állampolgárt kellett kirúgni az amerikaiaknak. Persze az oroszok tette is válasz volt arra, hogy az amerikaiak kiutasítottak orosz diplomatákat. A szankcionálgatás már az ukrajnai válság óta zajlik oda-vissza és az orosz várakozásokkal ellentétben az amerikai kormányváltással sem változott Washingotn kemény hozzáállása.
Érdekes módon az amerikaiak épp ezzel – az orosz intézkedések kiegyenlítésével – indokolják, hogy most már véget akarnak vetni ennek a spirálnak. | Bezárat egy orosz konzulátust az USA | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/08/31/bezarat-egy-orosz-konzulatust-az-usa |
2023. 09. 01. 19:16:00 | Főszerkesztői jegyzet arról, hogy bár még négy hónap van hátra az évből, már most eldőlt, szinte valamennyi gazdasági mutató rosszabb lesz annál, mint amikkel a kormány még az idén is több hónapon keresztül hitegette a népet. Aminek az okai korántsem a gaz, amúgy az Orbán-kabinet által is egytől egyig megszavazott Oroszországgal szembeni uniós szankciók, hiszen a többi EU-s tagország nálunk jobban áll – s ezt remélhetőleg már egyre többen átlátják. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Sokkoló módon ér véget a meteorológiai nyár, de úgy is fogalmazhatnék, hogy csak úgy, ahogyan a meteorológiai ősz elkezdődött.
Augusztus utolsó napjaiban tette közzé ugyanis a KSH, hogy a beruházások a második negyedévben akkorát zuhantak, mint amilyenre 1995 óta csak háromszor volt példa. Persze maga az esés nem volt meglepő, hiszen azt már néhány héttel korábban nyilvánosságra hozta a statisztikai hivatal, hogy a magyar gazdaság az április-június közötti háromhónapos időszakot is csökkenéssel zárta, egymás után negyedszer, ami azt jelenti, hogy
immár egy éve recesszióban vagyunk.
Kapcsolódó cikk Közelebb hozta az Orbán-kormányt a földhöz az újabb sokkoló adat Most már szó sincs 1,5 százalékos gazdasági növekedésről, a kormány célja az éves szintű recesszió elkerülése.
Azt meg az OECD tolta az arcunkba a napokban, hogy bár kétségtelenül a világ más részein sem fenékig tejfel az élet, de ez csak a gazdasági növekedés lassulását jelenti, vagy azt, hogy egyes országokban egy negyedéves növekedés után most csökkent a GDP. A magyarhoz hasonló gyenge teljesítményre, a négy egymást követő negyedéves csökkenésre viszont az OECD többi 37 ország egyikében sem volt példa.
Kapcsolódó cikk Magyarországot megint szégyenpadra ültették Ezúttal az OECD GDP-s összevetésében maradtunk le csúnyán a 38 tagállam között azzal, hogy nálunk immár negyedik negyedéve van recesszió.
Szembejött tehát a valóság. De csak azoknak, akik elhitték a kormány első félévben hangoztatott lózungjait és nem gondolkodtak el azon, hogy a 2022-es választások megnyerése érdekében a lakosságnak kiosztogatott 1200 milliárd forinttal felpörgetett gazdaság óhatatlanul és logikus módon majd le fog ülni, ha elfogy ez a pénz és nem követi azt újabb, ráadásul a kormány is behúzta a kéziféket, hatalmas mértékű beruházási stopot rendelt el.
Még május elején, azaz alig négy hónappal ezelőtt is azt hangoztatta Nagy Márton, hogy kijöhet az év egészére megálmodott 1,5 százalékos GDP-növekedés. Csak amikor augusztus közepén kiderült, hogy a gazdaság a miniszter jóslata ellenére nem - ahogy ő fogalmazott - nullás negyedévet zárt, hanem 2,4 százalékosat, akkor fejezte be a 1,5 százalék emlegetését, s tért át arra egy huszárvágással (bizonyára a Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagy örömére, hiszen - mint a honvédelmi minisztertől a minap megtudhattuk - "a huszár mi vagyunk") arra a kommunikációra, miszerint
most már a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót.
Csakhogy a szeptember 1-jén napvilágot látott részletes GDP-adatok csak megerősítettek abban, ennek szinte semmi esélye, örülhetünk, ha enyhe, fél százalékpontos csökkenéssel megússzuk.
Kapcsolódó cikk Az Orbán-kormányon kívül már mindenki recesszióra számít idén Az elemzők szerint elkerülhetetlen, hogy 2023-ban zsugorodjon a magyar gazdaság.
Persze a borzalmas makrogazdasági adatokért még véletlenül sem magát tartja felelősnek az Orbán-kormány, az önkritika csíráját sem lehet felfedezni a miniszterek (és a még mindig terebélyes holdudvar képviselői) megszólalásaiban. Mindenért a külső körülmények a hibásak.
Idézem Nagy Mártont, mivel ő olyan jól összefoglalta, amire én képtelen lennék: "A háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített."
Vagyis továbbra is megy a mantra a szankciókról. Mit sem törődve azzal az égbe kiáltó ellentmondással, hogy ha az Oroszországgal szembeni szankciók vágták haza a magyar gazdaságot, akkor miért nem tették ugyanezt a többi EU-s országgal? Hogyan lehetséges például az, hogy a már említett recesszió mellett már csak Magyarországon két számjegyű az infláció a 27 EU-s ország közül, az egy szem lengyeleket kivéve, de náluk is épphogy tíz százalék volt júliusban, szemben a mi 17,6 százalékunkkal.
Írhatnám, úgy lett ilyen kiugróan magas az infláció - és nagy a távolság a többi uniós tagországtól, no meg, a törököket kivéve a nem uniós európai államoktól is -, hogy a kormány még hatóságilag korlátozta is a drágulást. Ám azt már nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank kormánnyal azonos ideológiájú elnöke, Matolcsy György is elmondta - nem is egyszer -, hogy árstop nélkül alacsonyabb lett volna a fogyasztóiár-index.
Orbán Viktornak már csak az egy számjegyű inflációra tett ígérete teljesülhet.
Az a furcsa, hogy mindezek ellenére még így is az infláció maradt az egyetlen olyan tényező, amelynél a kormány még abban reménykedhet, valóra válik, amit imamalomszerűen ismételget. Nevezetesen, hogy októberre már egy számjegyű lesz a fogyasztóiár-index.
Csak nehogy úgy járjanak, mint a 1,5 százalékos GDP-növekedésről szőtt álmokkal. Vagy a 3,9 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-céllal, ami pont a nem fel-, hanem lefelé tartó gazdasági mozgás miatt legalább 5, de akár 6-7 százalék is lehet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | Látványosan megbukott Orbán Viktor látványkormányzása | 0 | https://mfor.hu/cikkek/szubjektiv/latvanyosan-megbukott-orban-viktor-latvanykormanyzasa.html |
2012-10-25 00:00:00 | Carlo Ancelotti, a PSG vezetőedzője szerint csapata tíz ponttal már továbbjuthat a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába. | false | [
"labdarúgás",
"foci",
"bajnokok ligája",
"arsenal",
"megyeri balázs",
"carlo ancelotti",
"paris st. germain"
] | 0 | null | 0 | Carlo Ancelotti, a PSG vezetőedzője szerint csapata tíz ponttal már továbbjuthat a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába. Az A és B csoportok edzői nyilatkozatai.
Az A csoport zágrábi mérkőzésén nem történt meglepetés, ahogy azt előzetesen borítékolni lehetett, a Paris St.-Germain együttese három ponttal távozott Horvátországból. Ehhez kellett Ménez jó napja is, a francia egy góllal és egy assziszttal vétette észre magát.
"Nem kérdés, a jobb csapat nyert, a PSG bebizonyította miért azon csapatok egyike, akikkel számolni kell a végén is. Ők a francia labdarúgás valaha volt legdrágább csapata, ez a különbség pedig ki is ütközött most" – értékelte a látottakat reálisan Ante Cacic zágrábi oldalról.
"Jó hangulatban léptünk pályára és uralni is tudtuk a mérkőzést. Nem volt egy szép meccs, de mindenképpen jó iramú volt. Az eredménnyel és a teljesítményünkkel is elégedett vagyok. Jó a helyzetünk, a Zágráb elleni hazai találkozónk után akár kilenc pontunk is lehet. Ez még nem jelenti azt, hogy tovább is jutunk, tíz ponttal azonban szerintem már tovább lehet" – mondta Carlo Ancelotti, a párizsiak trénere.
Videó – Dinamo Zagreb-PSG 0-2:
A kvartett másik szerdai összecsapása igazán nagy csatát hozott, a Dinamo Kijev kellemetlen ellenfél volt Portóban. Az öt gólt hozó mérkőzést végül Jackson Martinez 78. percben jegyzett találata döntötte el, a luzitán gárda 3-2-re nyert és hibátlanul vezeti a négyest.
"Az első félidőben remekül játszottunk, valamint a másodikban is dolgoztunk ki helyzeteket. Jól reagáltuk le az ukránok második találatát, így a meccset is meg tudtuk nyerni, elégedett vagyok csapatom hozzáállásával" – így az érthetően boldog Vítor Pereira.
"Nagyon szórakoztató egy kilencven perc volt ez. Csapatként jól működtünk, ám mégsem eléggé, mert kikaptunk. Alaposan ki kell majd elemeznünk a történteket, de úgy vélem, egyéni hibák döntötték el a mérkőzést" – ütött meg kritikus hangot Olekszij Mihaljcsenko, a Dinamo vezetőedzője.
Videó – Porto-Dinamo Kijev 3-2:
Bajnokok Ligája, 3. forduló, A csoport FC Porto (portugál)-Dinamo Kijev (ukrán) 3-2 (2-1)
Gólszerzők: Varela (15.), Martinez (36., 78.), illetve Guszev (21.), Ideye (72.) Dinamo Zagreb (horvát) – Paris Saint-Germain (francia) 0-2 (0-2)
Gólszerzők: Ibrahimovic (33.), Ménez (43.) A csoport állása: 1. FC Porto 9 pont, 2. Paris Saint-Germain 6, 3. Dinamo Kijev 3, 4. Dinamo Zagreb 0
A B csoport rangadóján vendégsiker született, ugyanis a Schalke 04 holland válogatott játékosainak köszönhetően 2-0-ra nyerni tudott az Emirates Stadionban. Nemzetközi kupamérkőzésen ez volt az Ágyúsok első veresége ebben a létesítményben.
"A rekordok nem számítanak, csak is az elért eredmény a fontos. A második félidőben kimondottan jól játszottunk, így azt hiszem megérdemelten nyertünk. Nem érdekel, az Arsenal produkciója, a mi teljesítményünk érdekel és boldog vagyok" – mondta a lefújást követő sajtótájékoztatón a Schalke-ét gardírozó Huub Stevens.
"Nem hiszem, hogy azt nyújtottuk, mint amire képesek lennénk. De ez egy kemény sorozat, a Schalke pedig egy komoly ellenfél, a hétvégén a Borussia Dortmundot is legyőzték. Félidőben átbeszéltük a gondokat és egy ideig úgy tűnt, hogy túl is léptünk rajtuk" – értékelt Arséne Wenger asszisztense, Steve Bould.
Videó – Arsenal-Schalke 04 0-2:
A négyes másik találkozóján nagy feltámadást mutatott be az Olympiakosz Pireusz, amely két hajrában szerzett góllal fordított és nyert a Montpellier vendégeként. Megyeri Balázs sajnos csak a kispadról szemlélhette a kilencven percet.
"A mostani eredmény nagyon fontos volt a számunkra. Miután jól szerepeltünk Angliában, pont nélkül maradtunk az Arsenal ellen, úgyhogy ez a három egység életbevágóan fontos volt nekünk. Remélem ez valami jónak a kezdete" – így Leonardo Jardim, a Pireusz trénere.
"Ha jó fej akarnék lenni, akkor csak a pozitívumokat emelném ki ebből az összecsapásból. Ebben a szezonban azonban sajnos a kiegyensúlyozottsággal van gondunk, főleg a védekezésben. Most is a legvégén kaptunk egy gólt és csak azért, mert már nem koncentráltunk eléggé. Ez döntött a két fél között" – mondta az eddig egyetlen pontot szerző Montpellier-t irányító René Girard.
Videó – Montpellier-Olympiakosz Pireusz 1-2:
A C és D csoport történéseit egy másik cikkben boncolgatjuk, volt mivel foglalkozni bőven. | Nem szép, de jó | 0 | https://24.hu/sport/foci/2012/10/25/nem-szep-de-jo |
2013-04-08 00:00:00 | Semjén ismeretlenként szerepel az egyenletben - Orbán szeretné, ha a szocialisták félretennék a magyarok iránti megvetésüket. Percről percre. | false | [
"közvetítés",
"parlament",
"napirend előtt",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Méghozzá demográfiailag. Sneider Tamás a nemrég közölt népszámlálási adatokat lapozgatja, amiből valahogy azt sikerül kiolvasnia, hogy a "pusztulás" összefüggésben áll Magyarország gyarmatosításával. Ezzel szerinte "beérett a szélsőliberálisok és szocialisták politikája." A jobbikos képviselő szerint a fogyás egyik oka a magyar nők "Európában példátlan" kizsákmányolása, melynek megállítása érdekében igen progresszív módon a női részmunka radikális kiterjesztését követeli. | Semjén ismeretlenként szerepel az egyenletben | 0 | https://index.hu/belfold/2013/04/08/valasztas_es_nyugdijszamla/a_huszonnegyedik_oraban_vagyunk |
2011-09-19 00:00:00 | A Reklámőrültek a legjobb tévédráma, a Modern család a legjobb vígjáték-sorozat lettaz idei Emmy-díj vasárnap esti díjkiosztóján Los Angelesben. | false | [
"emmy-díj",
"modern család",
"reklámőrültek"
] | 0 | null | 0 | A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat
A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat
A Reklámőrültek a legjobb tévédráma, a Modern család a legjobb vígjáték-sorozat lett az idei Emmy-díj vasárnap esti díjkiosztóján Los Angelesben.
Az, hogy a drámasorozatok között ugyanaz a sorozat négyszer egymás után nyerjen, legutóbb 2000 és 2003 között fordult elő, akkor Az elnök embereinek sikerült ez. A Reklámőrültek jövőre akár ötödjére is nyerhet, amire még soha nem volt példa.
A 63. Emmy-díjátadó legnagyobb nyertese kétségkívül a Modern család, amely a legjobb vígjátéksorozat díja mellett az összes olyan kategóriában nyert, ahol nevezték.
A legjobb férfiszínész vígjáték kategóriában az Agymenők (The Big Bang Theory) főszereplője, Jim Parsons lett. A nőknél ugyanezt a díjat – meglepetésre – Melissa McCarthy kapta a Mike&Molly című sorozatból.
A legjobb drámai férfi főszereplőnek járó díjat Kyle Chandler kapta meg a Friday Night Lights című filmdrámában nyújtott alakításáért. Érdekesség, hogy Hugh Laurie (Dr House) ugyanebben a kategóriában ötödik jelölését is elbukta. A legjobb női főszerepért Julianna Marguliest díjazták a Férjem védelmében című drámasorozatban, amelyért a színésznő már korábban megkapta az Arany Glóbuszt.
A Gengszterkorzó pilotjának rendezéséért díjat nyert Martin Scorsese is. A legjobb minisorozat kategóriában a Downton Abbey című film vitte el a pálmát. | A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat | 0 | https://24.hu/kultura/2011/09/19/a-reklamorultek-es-a-modern-csalad-nyerte-az-emmy-dijat1 |
2022-10-19 15:50:00 | A Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottság elé került a javaslat, amely szerint jár a 35 éves jubileumi jutalom a polgármesternek, de hogy mi alapján, az talány. | true | null | 1 | ugytudjuk.hu | null | Váratlanul a győri önkormányzat Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottsága elé került egy javaslat, amely szerint
Dézsi Csaba András polgármester megkapja a 35 év közszolgálati tisztviselői szolgálatért járó, az ő esetében 5,2 millió forintot jelentő jubileumi jutalmat. Nem világos azonban, hogy mi alapján gondolja, hogy az jár neki.
(Korábban azt írtuk, hogy a polgármester igényelte ezt a támogatást, de a győri jegyző tájékoztatott minket, hogy ez nem volt pontos, mivel ezt a jutalmat nem igényelni kell, ez automatikusan jár. Cikkünk a jegyző és a polgármester válaszáról itt olvasható.)
A jutalom ugyanis meghatározott munkakörökben eltöltött évek után adható. A vonatkozó törvény alapján annak jár, aki
a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (és területi, helyi szerve, a köztársasági megbízott hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottja (1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról);
a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valaminta Nemzeti Hírközlési Hatóság kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője, a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára (2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról);
a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselője és állami ügykezelője (2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről);
Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság (2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról)
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál van adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban.
Ezek alapján Dézsi Csaba Andrásnak polgármesterként és alpolgármesterként van 6,5 év jogviszonya (ebbe az önkormányzati képviselőség nem számít bele, és ha azt számolnánk, akkor is csak 28 éve lenne).
A polgármester valószínűleg az orvosként, azaz közalkalmazottként és egészségügyi szolgálati jogviszonyban ledolgozott éveit akarja beszámolni a 35 évbe, ez azonban egy teljesen másik rendszer.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezők ún. szolgálati elismerést kaphatnak huszonöt, harminc vagy negyven év jogviszony után – ahogy a közalkalmazottak is, amely körbe tartoztak korábban az egészségügyi dolgozók –, de első ránézésre semmi nem utal arra, hogy ez a két különböző jutalom egybevonható lenne, vagy az egyikhez elszámolható jogviszonyt bele lehetne számolni a másikba – nem kizárt persze, hogy van ilyen rendelkezés, amit nem találtunk meg. De ha van, arra a bizottság elé került rendelet sem utal részletesen, annak indoklásában ennyi áll:
A szöveg csak a 2011-es köztisztviselői törvényre hivatkozik, másra nem. Az alapján pedig önmagában nem úgy tűnik, hogy járna a jutalom a polgármesternek, hiszen mint említettük, csak 6,5 év jogviszonya van.
Ha viszont mégis beleszámítanak valahogyan orvosként eltöltött évei, akkor felmerül a kérdés, hogy közalkalmazottként felvette-e a 30 éves jubileumkor járó háromhavi bérét, és ha igen, akkor megfelel-e a törvény szellemének, ha erre a jogviszonyra hivatkozva most ismét felveszi azt.
Ezt továbbgondolva felmerül az a kérdés is, hogy amikor mindkét helyen eléri a 40 éves jogviszonyt – ha mondjuk öt év múlva is polgármester lesz – akkor mindkét helyen egyszerre fel fogja-e venni az 5-5 havi illetményt?
A polgármesternek egyébként 1,5 millió forint a jövedelme orvosként a kórháztól, egyetemi tanárként 594 ezer forintot keres, az egyetem kuratóriumának tagjaként pedig ismét 1,5 millió forintot. Vagyonnyilatkozatában jövedelmei között nem szerepel feltüntetve a polgármesteri tiszteletdíj, ami idén már 1,3 millió forint körül van. Összesen tehát egy hónapban bruttó 4,9 millió forintot keres a polgármester.
A város egyébként év eleje óta pénzügyi gondokkal küzd: azzal indult a spórolás még tavasszal, hogy elvették az óvónők ingyenes ebédjét, illetve ruhapénzét, valamint az óvodai csoportokban a kézműves ezsközök beszerzésére szánt összeget.
Megkérdeztük a bizottság elnökét, a fideszes Kovács Tamást, illetve a polgármestert és a jegyzőt, hogy pontosan miért érzi feljogosítva magát a polgármester erre a jutalomra, amint kapunk választ, megírjuk.
Szólj hozzá! | Nem világos, hogy milyen alapon akar Dézsi polgármester 5,2 milliós jutalmat felvenni | null | https://ugytudjuk.hu/cikk/2022-10-19_nem-vilagos-hogy-milyen-alapon-akar-dezsi-polgarmester-5-2-millios-jutalmat-felvenni |
2017-07-03 19:23:00+02:00 | Bemutatta új címerét az Újpest FC, noha az anyaegyesület Újpesti Torna Egylet szerint a hozzájárulása nélkül nem lehet jogszerűen megváltoztatni azt. A szurkolók is kibuktak. | false | [] | 0 | null | 0 | Bemutatta új címerét az Újpest FC, noha az anyaegyesület Újpesti Torna Egylet szerint a hozzájárulása nélkül nem lehet jogszerűen megváltoztatni azt. A szurkolók is kibuktak.
A csapat honlapján megjelent cikk szerint a több ezer beküldött voks alapján egyértelmű eredmény született a három szavazásra bocsátott terv között. Az Újpest FC új címere tehát:
Ahogy megírtuk, a klub ügyvezető igazgatója, Gyarmati Eszter a múlt héten közölte, hogy a vasárnapig tartó szavazáson választják majd ki a győztes logótervet, a legnépszerűbb változat pedig rákerül a csapat új mezére, amelyet július 20-án mutatnak majd be.
A terveket a szurkolók nem fogadták kitörő lelkesedéssel – és akkor még finoman fogalmaztunk –, de az anyaegyesület, az Újpesti Torna Egylet is jelezte: nem ért egyet a változással. Közleményükben azt írták, hogy az UTE és az Újpest FC között kötött társasági szerződés értelmében vannak olyan kérdések, amelyekről csak százszázalékos egyetértéssel lehet határozatokat hozni, ilyen a névhasználat, a társaság átalakítása, valamint a társaság által használt eredeti arculati elemek megváltoztatása, azaz csapatszínek, címer, emblémák. Ők pedig nem járulnak hozzá az új címer használatához.
A klub Facebook-oldalán most, a bejelentés után is gyűlnek az elégedetlenkedő kommentek, amelyek közül sok vécédeszkához hasonlítja az új címert.
Többségben vannak a nyomdafestéket nem tűrő megjegyzések,
akad, aki szerint a címercsere a klub megszégyenítése, legendáinak elárulása, a szurkolók szívének kitépése. "SOHA, DE SOHA nem fogjuk elfogadni ezt a bűncselekményt!!!" | Sport: Drukkerek az Újpest-címerről: "Fradistaként mondom, sajnállak titeket" | 0 | https://hvg.hu/sport/20170703_ujpest_megujult_cimer |
2014-04-18 18:59:00 | Korrupt NAV-ost vettek őrizetbe - Egy ügyvédnek szivárogtatott adatokat. | true | null | 1 | Index | null | A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt tegnap gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett egy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőrt, valamint egy budapesti ügyvédet.
A megalapozott gyanú szerint, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőr a budapesti ügyvéd kérésére, 2013 és 2014 évben - a jelenlegi adatok alapján - nyolc különböző, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül - gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó - adatokat a hatósági információs rendszerből és azokat az ügyvéd részére kiadta.
A budapesti nyomozó ügyészek a tegnapi napon - házkutatásokkal is egybekötött - akciót hajtottak végre a bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható pénzügyőr, valamint bűntársa elfogása érdekében. A házkutatások során az eljáró ügyészek számos okiratot, illetve számítástechnikai eszközt foglaltak le, amelyek a fenti bűncselekmények gyanúját alátámasztották. A gyanúsítotti kihallgatásokat követően, az ügyészség elrendelte a két gyanúsított őrizetbe vételét, és indítványozza az előzetes letartóztatásuk elrendelését. | Korrupt NAV-ost vettek őrizetbe | null | https://index.hu/gazdasag/2014/04/18/korrupt_nav-ost_vettek_orizetbe/ |
null | Az MTVA-hoz szervezett nagyszabású, de aztán végül elsikkadó és lényegében érdektelenségbe fulladó megmozdulást a Tisza Párt. | true | [
""
] | 0 | Mandiner | null | Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
"»Ha forradalmár lenne, ön melyik televíziót foglalná el?«; ezzel hirdette magát az MTV nem sokkal a 2006-os ostromot megelőzően. Maga a reklám a bizonyíték rá, hogy már akkor sem volt monopol helyzetben a hírszolgáltatás és az események értelmezése terén a közszolgálati média. A toposz mégis bennünk él, noha a hajdani százszázalékos befolyásolási képességnek mára nyoma sincs. A királyi tévének rengeteg alternatívája létezik a kereskedelmi adóktól a közösségi oldalakon át az információáramlás megannyi ellenőrizhetetlen és átláthatatlan formáiig.
Ennek ellenére mégis az MTVA-hoz szervezett nagyszabású, de aztán végül elsikkadó és lényegében érdektelenségbe fulladó megmozdulást a Tisza Párt. Az is lehet, hogyMagyar Péteregyszerűen korszerűtlen és nem érti az idők szavát. Az a logikai bukfenc sem zavarja az ellenzéket hosszú évek óta, hogy miközben a választói magatartás súlyos befolyásolásával vádolja a »királyi« csatornákat, nem mulasztják el hozzátenni, hogy egyébként pedig senki sem nézi ezeket.
Objektív tévé nincsen. Léteznek ugyan különböző etikai kódexek, amelyek teljes szerkesztői függetlenségről, pártatlanságról, politikai vagy gazdasági nyomás tiltásáról, hitelességről, önszabályozásról, szenvedélymentes nyelvezetről rendelkeznek, de ezek gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. Nyilvánvalóan a tulajdonos érdekeivel és szándékaival nehéz homlokegyenest szembe menni bármilyen médiumnál. Képtelenség a teljes arányosságot megvalósítani, mindenkinek szót adni, mert részint nehéz megállapítani, mi is adott esetben az arányosság, részint szétesne a műsor. Minden szerkesztőnek, újságírónak, műsorvezetőnek vannak személyes nézetei, amiket - bár elvárás - nem lehet teljesen szögre akasztani. Már a meghívott vendégek kiválasztásával, a témákkal, azok súlyozásával is állást foglal az adott tömegtájékoztató csatorna." | Forradalmi bohózat a köztévénél | null | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/forradalmi-bohozat-a-koztevenel |
null | Már a paksi önkormányzatnál kopogtatnak azok a szocialista hátterű prominensek, akik eddig a baloldal szekerét Pécsen tolták. Az MSZP-s körök állítólag rárepülhettek a régi barátságra a tolnai városban, és a pécsi városháza búcsút inthet nekik. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A pécsi önkormányzatot és cégeket 2019-ben megszállták a volt állampárt utódjához, az MSZP-hez köthető káderek - írja aBaranya vármegyei hírportál. A lap szerint a szinte láthatatlan támogatottságúvá vált párt embereinek az utolsó szalmaszálat Pécs jelentette, amelyet évekkel ezelőtt még Kis Moszkva jelzővel illettek.
Ezért is bízhattak abban, hogy a divatos civil, függetlennek nevezett köntös mögé bújva, kihasználva a választói feledékenységet, visszatérhetnek a hatalomba.
Öt éve így választották meg a volt MSZP-s alpolgármestert, Kunszt Mártát, a volt MSZP-s frakcióvezetőt, Nyőgéri Lajost, Sík László Lajos bizottsági elnököt is. De Péterffy Attila pécsi polgármestert is Puch László volt MSZP-pénztárnok támogatottjaként tartják számon. Az sem véletlen, hogy az önkormányzati szektorban százmilliós megbízásokhoz jutó vagyonos ügyvédkör feje, Péterffy baráti ügyvédje, Bodnár Imre is az MSZP színeiben akart indulni a választáson.
A vármegyei lap szerint a párt részéről a volt parlamenti képviselőt, Kőhegyi Istvánt jelentős befolyással bíró városházi háttéremberként emlegették, az ő testvére, Kőhegyi Csaba pedig a Biokom Nkft.-ben kapott helyet vezetői státusban. A Biokomnál az ügyvezető igazgató is balos család sarja, hiszen Meixner Barna igazgató apja a volt MSZP-s alpolgármester, Meixner András.
A Tüke Busz Zrt.-nél igazgatósági tag lett Gulyás Emil volt MSZP-s városi elnök is. A 2019-es váltás után a helyi szocialista pártlaptól érkezett az önkormányzathoz Barabás Béla sajtókapcsolati tanácsadó is. A balos sajtós csapathoz tartozik a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-nél dolgozó Póré László igazgató és Nimmerfroh Ferenc propagandista is, akik kedveltek a szocialista párt köreiben. Péterffy Attila pedig az egyik gyanús ingatlanértékesítés, a Bőrklinika és a Mandulás kemping cseréje előtt is egy olyan ügyvezetővel levelezett, akit még a hírhedtté vált Zuschlag-perben is elítéltek.
A júniusi választás után azonban megváltoztak az erőviszonyok, hiszen a közgyűlésben elvesztette többségét a baloldal,
ezzel pedig a szocialista párt egykori tagjainak, háttérembereinek a pécsi pénzügyi lehetőségei beszűkültek. A lap információi szerint ezért már új városban, méghozzá szomszédos vármegyében, Pakson próbálhatnak szerencsét.
A kapocs pedig a volt pécsi alpolgármester, az MSZP egykori elnöke, Tóth Bertalan és az évekig őt támogató Puch László. Pakson ugyanis fordulat történt, és a helyi MSZP egyik erős embere, Heringes Anita civil köntösbe bújva megnyerte a polgármester-választást idén a városban. A politikus 2014-2018 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, sőt 2018 nyaráig a párt elnökségi tagja is volt. A pályafutását még a párt ifjúsági vonalán kezdte, nagyjából abban az időben, amikor Nyőgéri Lajos, Tóth Bertalan vagy éppen Kőhegyi István is szerepet vállalt. A kapcsolat pedig úgy tűnik, nem múlt el nyomtalanul, a lap forrásai szerint ugyanis a felek között már egyeztetésre is sor került a jövőről.
Borítókép: A pécsi városháza ( | Paksra menekülnének a levitézlett szocialista káderek Pécsről | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/paksra-menekulnenek-a-levitezlett-szocialista-kaderek-pecsrol |
null | Balog Zoltán református püspök nem kíván tovább foglalkozni vele, Vadai Ágnes, a DK politikusa viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az áldozatok és az ország számára ez az ügy még nem ért véget. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Hibázott, rossz döntést hozott a kegyelmi üggyel kapcsán - ezt mondta Balog Zoltán református püspök a Blikknek adott rövid interjújában. Az expolitikus-lelkész személyes ügynek tartja - és nem gondolja, hogy a nyilvánosságra tartozna -, találkozott-e Novák Katalinnal a kegyelmi botrány kirobbanása óta.
Mivel a munkái jelentős részétől visszavonult, lemondott - már nem országos egyházi vezető -, így természetesen nem tudja ugyanúgy végezni lelkipásztori munkáját, mint a botrány előtt - jegyezte meg.
Nyilván változtak a körülmények... és nem javultak - fogalmazott a püspök. Hogy lélekben hogyan élte meg ezt a nagy váltást, arról nem akart a nyilvánosság előtt szólni.
Balog Zoltán az üggyel kapcsolatban még annyit mondott a riporternek:
Ha nem akarja, hogy nehezebb legyen az életem meg a szolgálatom, mint ahogy eddig volt, akkor szerintem erről már nem érdemes beszélni. Ez egy lezárt történet, bennem és a közösségünkben, és szeretném, ha így is maradna.
Vadai Ágnes, a DK képviselője válaszul azt posztolta, az áldozatok és az ország meg nem zárta le, és nem is fogja addig, amíg igazság nem lesz szolgáltatva a bántalmazott gyerekeknek!
A politikus azt is hozzá tette, legyen világos. Balog püspöki pozíciójának esetleges megszűnése sem lesz elég ennek lezárásához! | Balog Zoltán lezárta a kegyelmi ügyet | null | https://hirklikk.hu/kozelet/balog-zoltan-lezarta-a-kegyelmi-ugyet/437845 |
null | A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar–szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Kínai bankvezetőkkel tárgyalt a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
A Bank of China a legrégebben működő kínai bank Magyarországon, amelynek budapesti képviseleti irodája 1997-ben nyílt meg, míg a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Bank 2022 óta működtet képviseleti irodát hazánkban. A tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amelynek során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére tovább szükséges mélyíteni.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.
Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ami hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét
- hangsúlyozza a közlemény.
Ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket aNemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben.
A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon.
A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széles körű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában. Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez - írja a tárca. | Hazánk a kínai befektetők első számú célpontja a régióban | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/hazank-a-kinai-befektetok-elso-szamu-celpontja-a-regioban |
null | Miután a BKK-tól megkapta a terveket, Vitézy bejelentette, hogy rendkívüli ülést hív össze hétfőre. A MÁV-vezér szerint járműhiány van, döntés még nincs. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Vitézy Dávid összehívja a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési szakbizottságának rendkívüli ülését a HÉV-ek tervezett ritkítása miatt, írta a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője aFacebookon. Vitézy azt írta, a jövő hétfőre tervezett ülésre meghívta Karácsony Gergely főpolgármestert, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a BKK, a MÁV, az érintett kerületek polgármestereit és az utasokat képviselő civil szervezeteket is.
Vitézy azt írta a posztban, hogy a BKK vezérigazgatója szerdán átadta neki a MÁV-tól a H6-os ráckevei, a H7-es csepeli és a H8-as gödöllői hév ritkítása, kapacitásának csökkentése kapcsán érkezett terveket. "Sajnos, ezek megerősítik a Hvg-ben megjelent információkat" - írta. A terv alapján csúcsidőszakban 18%-kal csökkentenék, 6 helyett 3 kocsival, és ugyanezt javasolják a ráckevei hév esetében is egyes Tökölről induló csúcsidei vonatoknál is. "Ennek alternatívájaként vetik fel, hogy a ma is zsúfolt csepeli hév ritkuljon csúcsidőben" - írta Vitézy.
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerdai közleményében azt írta, sajnálja, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. "Járműhiány van, döntés még nincs" - írta Hegyi Zsolt. Szerinte a régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja.
"A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni" - írta.
A Hvg.hu kedden írta meg, hogy jelentősenritkítanánaka HÉV-vonalakon, Karácsony elfogadhatatlannak, Vitézy hajmeresztőnek nevezte a tervet. | Vitézy szerint igazak a HÉV-ek járatritkítási tervéről szóló hírek, a MÁV-vezér szerint nem | null | https://telex.hu/belfold/2024/10/09/vitezy-david-fovarosi-kozgyules-hev-mav-volan-budapest |
2010-04-19 16:59:00 | Számos állami cégtől, intézménytől kap jól fizető megbízást Szanyi Tibor családi cége, amely többek között az unió hivatalos kiadójának és az IMF-nek is a magyarországi ügynökségeként tevékenykedik. Az MSZP képviselőjelöltje hosszú szünet után tavaly tulajdonosként tért vissza a vállalkozásba, ami arra utal: felkészült a képviselőség elvesztésére. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2010.04.28. 22:00
Számos állami cégtől, intézménytől kap jól fizető megbízást Szanyi Tibor családi cége, amely többek között az unió hivatalos kiadójának és az IMF-nek is a magyarországi ügynökségeként tevékenykedik. Az MSZP képviselőjelöltje hosszú szünet után tavaly tulajdonosként tért vissza a vállalkozásba, ami arra utal: felkészült a képviselőség elvesztésére.
Visszatért családi cégének élére Szanyi Tibor. A cégbírósági adatbázis tanúsága szerint a szocialista politikus 1991-ben alapította az Euro Info Service Kft. jogelődjét, amelynek 2002-ig többségi tulajdonosa volt, majd hat évig névleg kivonult a társaságból. 2008 nyarán, az MSZP népszavazási bukása után ügyvezetőként visszatért a cégbe, tavaly december 1-jén pedig átvette nővérétől a tulajdonosi jogokat.
Az Euro Info Service Kft. az Európai Unió és számos euroatlanti szervezet kiadóhivatalának magyarországi ügynökségeként működik. Így például ők terjesztik idehaza az unió hivatalos kiadójának, az OECD-nek, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Eurostatnak a kiadványait. Honlapjukon Szanyiék azzal büszkélkednek: a cég az összes, EU-val foglalkozó állami és magánintézménnyel, kamarákkal, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, pénzügyi intézettel is kapcsolatban áll. Partnereik között találjuk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, a Pénzügyminisztérium szakkönyvtárát, a Világgazdasági Kutató Intézetet, a Magyar Postát vagy az Agrárgazdasági Kutató Intézetet. Hogy mindezért évente mennyi pénzt tesz zsebre Szanyi cége, nem sikerült kiderítenünk, ugyanis megkeresésünkkor az Euro Info Service Kft. egyik illetékese nemes egyszerűséggel lecsapta a telefont.
2004-ben nagy botrányt kavart, amikor az Euro Info négymillió forintos megbízást nyert el a földművelésügyi minisztérium egyik pályázatán úgy, hogy akkor Szanyi Tibor volt a tárca politikai államtitkára. Ráadásul Szanyi alá tartozott az a vidékpolitikát érintő kommunikációs program is, amelynek örve alatt az ominózus közbeszerzési eljárást kiírták. Szanyi akkor azt állította: nem vet fel etikai kérdéseket az ügy, mivel nyilvános közbeszerzési pályázaton nyert a vállalkozás, amelyben akkor ő nem vállalt szerepet, csak a nővére. A négymillió forintért a társaságnak kétezer darab, uniós ismereteket tartalmazó CD-t kellett készítenie. A döntőbizottság élén egyébként a minisztérium kommunikációs osztályának akkori helyettes vezetője, Meruk József állt, aki azzal szerzett kétes hírnevet magának, hogy Pokorni Zoltán édesapjának besúgói múltját megszellőztette.
Ugyancsak 2004-ben pattant ki egy másik Szanyihoz kapcsolódó botrány. Kiderült, hogy a Horn-kormány idején az Európai Unió egy időre felfüggesztette a PHARE-támogatások folyósítását a Külügyminisztérium pályázatain rendszeresen befutóként szereplő Euro Info Service számára, mivel az illetékes főigazgatóság pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel a cégnél. Ezt Szanyi Tibor, a cég akkori tulajdonosa is elismerte, ám a földművelésügyi államtitkár leszögezte: a szankciókat később viszszavonták, mivel azok alaptalannak bizonyultak. Az unió azt nehezményezte, hogy a politikus saját devizaszámláján pihentetett uniós pénzeket.
Brüsszelben kifogásolták, hogy a Euro Info „túl sok” pályázaton nyert. A botrány utóéletéhez tartozik, hogy még Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök is etikátlannak nevezte Szanyi volt cégének szerződését, a Fidesz és az MDF pedig lemondásra szólította fel az államtitkárt.
Szanyi Tibor a napokban azzal keltett megütközést, hogy miközben riválisait vádolta meg átszavazók toborzásával, aközben egy hangfelvétel alapján pont az bizonyosodott be, hogy ő akart magának átszavazókat szervezni a főváros XIII. kerületébe. Szanyi nem járt sikerrel, ugyanis fideszes ellenfele, Szalay Péter csaknem másfél százalékkal megelőzte őt az országgyűlési választás első fordulójában. | Az állammal is üzletelnek Szanyi Tiborék | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/az-allammal-is-uzletelnek-szanyi-tiborek |
2012-01-30 09:15:00 | A magyar ügyészség szerint a vesztegetési ügy ciprusi szerződései nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. Horvátországban folytatódik a volt horvát kormányfő elleni per, többek között az INA ügyében. | true | null | 1 | Origo | null | A magyar ügyészség szerint a vesztegetési ügy ciprusi szerződései nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. Horvátországban folytatódik a volt horvát kormányfő elleni per, többek között az INA ügyében.
A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Mol-INA ügyben - derül ki az ügyészség hétfői közleményéből. A horvát ügyészség szerint korrupciógyanús ügyben Horvátországban továbbra is tart Ivo Sanader volt kormányfő pere. A szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal (USKOK) helyettes vezetőjének korábbi elejtett megjegyzése alapján Hernádi Zsolt abban az eljárásban továbbra is gyanúsított, annak ellenére, hogy a Mol-vezér ügyét a horvát fél átadta a magyar hatóságoknak. (Ez utóbbit zárta most le a magyar főügyészség.)
A horvát államügyészség a 2011. júniusi jogsegélykérelmében a Mol Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottkénti kihallgatását kezdeményezte a magyar legfőbb ügyészségnél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában - egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján - 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol-INA vállalat irányításában meghatározó befolyás szerzése érdekében - derül ki az ügyészségi közleményből. A magyar ügyészség - arra hivatkozva, hogy az ország biztonságát veszélyeztetné -, megtagadta ezt a kérelmet, ennek ellenére az ügyben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen vesztegetés miatt.
Az ügyészség szerint a Molnak nincs köze az ügyletekhez
A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki. A nyomozás felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe, ezért a nyomozást megszüntette.
Az ügyészség indoklásából kiderül, hogy a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat. A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek - összesen 10 millió euró értékben - egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast & Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Barátság-Adria-kőolajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó - egyébként eredménytelen - lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.
A főügyészség nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár - közvetett bizonyítéknak minősülő - tanúvallomását, akiknek a vallomására alapozva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatójának gyanúsítottkénti kihallgatását. A főügyészség szerint a jogsegélykérelemben foglaltakkal ellentétben a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták, ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - áll a közleményben.
Szövevényes ügy
Az ügy tavaly nyáron kezdődött, és a horvát sajtóban sorozatosan jelentek meg információk, amelyek Hernádi gyanúsítását támasztották alá. Később a Heti Válaszban és egy horvát lapban Hernádi szerepét tisztázó cikkek kerültek előtérbe, amelyek a most hivatalosan is ismertetett magyar ügyészségi álláspontot előlegezték meg.
Hernádi nyilvánosság előtti gyanúsítása akkor kezdődött, amikor a Vecernji list horvát napilap internetes oldala arról írt, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen, súlyos korrupciós vádak alapján. Tavaly nyári zágrábi sajtóértesülések szerint pedig a horvát politikai és gazdasági élet egyik volt legbefolyásosabb alakja, Robert Jezic üzletember azt vallotta, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér megvesztegette a korábbi horvát miniszterelnököt. (Ő lehet az egyik horvát állampolgár, akinek tanúvallomásáról a magyar főügyészség most azt írja, hogy cáfolta.)
Október végén a Jutarnji list horvát napilap azt írta, hogy Ivo Sanader és Hernádi Zsolt Mol- vezérigazgató titkos találkozót tartottak, amelyről videofelvétel készült. A lap szerint a felvételen látható, ahogy a horvát vádak szerint a Mol által lefizetett Sanader kiveszi mobiljából az akkut, majd Hernádi felír valamit egy cetlire, és koccintanak. A Mol akkor közölte, visszautasít minden gyanúsítgatást, és a felvételből nem is derült ki több, mint hogy Sanader és Hernádi együtt vacsoráztak.
Tavaly decemberben a Heti Válasz azt írta, hogy bár a zágrábi ügyészség váltig állítja, hogy Hernádi Zsolt két ciprusi társaságon keresztül megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, a limasszoli "kenőcégeket" az orosz Gazprom ellenőrzi. A Gazprom a Heti Válasz cikkére reagálva közleményt adott ki, amely szerint az orosz gázipari vállalatnak nincs köze az újságban leírtakhoz. A cikkben említett társaságok 2011 októberében csatlakoztak a Gazpromhoz, ezért a cég semmilyen felelősséget nem vállal a két társaság korábbi tevékenységéért.
A Jutarnji list december közepén megjelent cikkében arról írt, hogy a Russznyefty olajvállalat főtulajdonosa, a leggazdagabb orosz üzletemberek közé tartozó Mihail Safarbekovics Gucerijev vallomása alapján megdőlhet a Hernádi elleni gyanú. Az orosz oligarcha az ügyészségen egyebek között azt mondta: valójában övé az a két offshore cég, amelyen keresztül a vád koronatanújának számító Robert Jezic szerint a Mol az állítólagos vesztegetési pénz egy részét kifizette Jezic svájci cégének.
Gucerijev állította, a valóban átutalt ötmillió eurót nem Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök megvesztegetésére adta, hanem arra, hogy Jezic ígéretéhez híven "lobbitevékenységgel" segítse a Russznyefty és általában az orosz érdekek érvényesülését a Barátság-kőolajvezeték ügyében. A horvát lap cikke szerint Gucerijev a meghallgatáson azt állította, az "előlegnek szánt" ötmillió euróért cserébe Jezic semmilyen lobbitevékenységet nem végzett, viszont a pénzt sem akarta visszaadni, ezért pert indított ellene Svájcban. | Megszűnt a nyomozás Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen | null | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/01/megszunt-a-nyomozas-a-mol-vezerigazgatoja-ellen |
2010-07-30 23:45:00 | Minden szinten nyom az Alstom - A cég francia vezérkara az NKH-nál magyaráz, a francia nagykövet Navracsicsnál lobbizik a 65 milliárdos metrókocsik érdekében. | true | null | 1 | Index | null | A francia Alstom cég vezérkara Budapestre utazott, és délelőtt óta a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál magyarázza a 4-es és a 2-es metróra megrendelt metrókocsik bizonyítványát. A francia nagykövet is megkereste a magyar kormányt az ügyben.
Péntek délután dől el, kiadja-e az új Alstom metrókocsik engedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és nagyon úgy áll a helyzet, hogy a kocsik egyelőre nem kapnak engedélyt, írtuk csütörtökön. Ha nincs pénteken engedély, akkor a fővárosi közgyűlés korábbi határozata értelmében fel kell bontani a metrókocsik szállítására aláírt 65 milliárd forintos szerződést.
Mint megtudtuk, a helyzet nem változott, pénteken is az valószínűsíthető, hogy a korábbi fék- és futási problémák miatt nem kap engedélyt a kocsi. Információink szerint a csütörtöki hírekre Budapestre repült Franciaországból az Alstom vezérkara, és délelőttől a Nemzeti Közlekedési Hatóság épületében tartózkodnak.
Csütörtökön, miután kiderült, hogy baj van az engedélyekkel, a francia nagykövet is lobbizni kezdett a kormánynál az ügy felsőbb megtámogatása érdekében. Az Index információi szerint a budapesti nagykövet szerdán Navracsics Tibornak címezve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba küldött egy levelet, amelyben arra kérte a tárca vezetését, segítsen az engedély megszerzésében.
A levél több olyan lehetőséget is felvázolt a kormány számára, amely a franciák számára megnyugtató lezárást jelentene az ügyben, ám úgy tudjuk, a közbenjárás nem talált támogatásra.
Maros Anna, a francia nagykövet sajtótitkára az Indexnek azt mondta: igaz, hogy a nagykövet levelet írt Navracsics Tibornak a metrókocsik ügyében, ám ennek tartalmát ő nem ismeri. Hozzátette: látták az NKH döntését, egyelőre csak tudomást vehetnek róla, de a információik szerint a felek már megegyezésre jutottak, és csak néhány technikai részletben nem egyeztek meg.
A fővárosi önkormányzatnál 11 órakor összeült az a válságtanácskozás, ahol az NKH döntésének függvényében eldől, mi tesz Budapest. Úgy tudni, több forgatókönyv is elkészült a várható eseményekre.
Mint megtudtuk, a negatív döntésnek számos kihatása lesz. Többek között új pályázatot kell kiírni a metrókocsikra, ami akár egy évvel is eltolhatja a 4-es metró 2013 év végére tervezett átadását. (Arra viszont lehet számítani, hogy az új pályázaton majd tolonganak a válság miatt megcsappant rendelésállománnyal rendelkező cégek.)
Ha az új szerelvények nem jönnek, akkor a jelenlegi, 2-es metrón közlekedő orosz kocsikon egy 3,2 milliárdba kerülő átfogó karbantartást kell elvégezni. A 4-es metró uniós támogatását is érintheti az ügy.
Megkérdeztük az Alstom magyarországi képviseletét, ahol csak annyit mondtak, hogy egyelőre várják a közlekedési hatóság döntését.
A metrókocsik árának a felét már kifizették
Kora délutánig még nem kapta meg a fővárosi önkormányzat a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatát arról, hogy kiadja-e a típusengedélyt a francia Alstom gyártmányú metrószerelvényekre mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a Független hírügynökségnek, miután több órán át tárgyalt a BKV és a DBR Metró képviselőivel. Ikvai-Szabó Imre elmondta: az önkormányzat illetékes bizottságainak összehívását kezdeményezte a jövő hétre.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettese elmondta: a 2-es metró vonalára szánt 22 szerelvény árának felét, körülbelül 30 milliárd forintot már kifizettek előlegként. Az NKH kedvezőtlen döntése esetén a BKV-ban elhúzódó perre számítanak.
A már Budapesten lévő és próbafutásokat teljesítő Alstom-szerelvények sorsa is attól függ, milyen döntést hoz az NKH - mondta Bolla Tibor. Közölte, a próbák alatt különféle műszaki, üzembiztonsági problémák - például a fékekkel - merültek fel. Az ezekről készített szakértői véleményeket a BKV az NKH rendelkezésére bocsátotta a határozat meghozatalához. | Minden szinten nyom az Alstom | null | https://index.hu/belfold/budapest/2010/07/30/minden_szinten_nyom_az_alstom/ |
2016-03-21 00:00:00 | Feljelentést tesz az LMP a budakeszi Álomvölgyben tapasztalt természetkárosítás miatt. A védett területen, ahol egy luxuslakópark építését tervezik, védett növények sokaságát ásták ki a földből ismeretlenek, ami a virágzási időszakban az érintett példányok többségének pusztulásával jár majd. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | - Kevés főváros dicsekedhet azzal, hogy vonzáskörzetében páratlan természeti értékek találhatóak. Budapest ezen kivételesek közé tartozik, vagy legalábbis tartozott eddig. Úgy tűnik, hogy a Fidesz környezetpolitikája és a természetvédelemért felelős hatóságokat lefokozó intézkedései megtették a magukét. Hétről hétre újabb ügy kerül világosságra, ahol nyilvánvaló a közérdek beáldozása, a természet károsítása egyesek meggazdagodása érdekében – írja közleményében a zöldpárt. A szöveg szerint két beruházó már több éve azon ügyeskedik, hogy a Budakeszi Farkashegyi repülőtér mögött megbúvó több mint 30 hektáros területen luxus lakóparkot építsen, és ebbe az sem zavarja őket, hogy ez a külterületi gyep számos védett növény- és állatfajnak ad otthont és az EU közösségi jelentőségű Natura 2000 hálózatának részét képezi.
Február végén még arról számoltak be az LMP szakértői, hogy a beruházók az önkormányzattal területrendezési szerződést kívánnak kötni (azért, hogy 200 millió forint fejében változtassák meg a terület besorolását és így engedélyezzék a beépítését). A képviselő-testület szerencsére elnapolta a döntést, és hatásvizsgálatot sürget. Többek között annak kellene kiderülnie a vizsgálatból, hogy mennyivel növekszik az átminősítés után az ingatlan értéke (egyes szakértők 800 millió forintra teszik az értéknövekményt, vagyis a beruházók tisztán 600 millió forintot nyernének a besorolás megváltoztatásával), és mekkora természetvédelmi kár keletkezne az építkezés miatt.
Az elmúlt napokban a területen járó természetjárók ugyanakkor felmérhetetlen pusztulásról tettek bejelentést: a védett növényfajok, a tavasszal nyíló virágok (pl. fekete kökörcsin, piros változatú kökörcsin, tavaszi hérics) nagy részét kiásták és eltüntették a területről. | Rémálom az Álomvölgyben: luxuslakópark épülhet a védett területre | null | http://nol.hu/belfold/remalom-az-alomvolgyben-luxuslakopark-epulhet-a-vedett-teruletre-1607385 |
2016-08-03 00:00:00 | 40 millió forintos vagyoni kárt okozott a szegedi gazdasági társaságnak, hogy 2008 és 2012 között ingyen éves bérletet osztottak az önkormányzattal kapcsolatban álló személyeknek. Az ügyészség most egy választott politikus ellen is vádat emelt. A más városokban is bevett gyakorlat egyébként azóta is él, de azóta jogszabályi hátteret is teremtettek neki. | true | null | 1 | HVG | null | Az ügyészség hat ember ellen vádat emelt a szegedi önkormányzat által 2008 és 2012 között ingyenesen és jogellenesen kiosztott parkolóbérletek ügyében – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szerdán.
Az érintetteket többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.
A városi tulajdonban levő, parkolási rendszert üzemeltető gazdasági társaság egymást követő két ügyvezetője, egy üzletágvezetője, valamint három, az önkormányzat részéről eljáró ember – köztük egy választott politikus – a vádirat szerint mintegy negyvenmillió forint vagyoni hátrányt okozott a cégnek, illetve a városnak azzal, hogy 2008 és 2012 között több mint háromszáz kombinált bérletet adott ki ingyenesen.
A vádirat szerint az önkormányzatnál évente vezetői értekezleteken döntöttek arról, hogy kik azok az önkormányzattal, illetőleg a polgármesteri hivatallal kapcsolatban álló emberek, akik ingyenes kombinált parkolóbérletet kaphatnak.
2013. január 1-jén lépett hatályba az a közgyűlési rendeletmódosítás, amely jogszabályi alapot teremtett a parkolóbérletek ingyenes átadására. Azt megelőzően azonban semmilyen jogszabály vagy egyéb rendelkezés nem tette ezt lehetővé – tudatta a csoportvezető ügyész.
A Délmagyar helyi hírportál szerint az ügyben felbujtással vádolják Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetvezetőt. A címzetes főjegyző elmondása szerint ingyen parkolási bérletet kaptak többek között rendőri vezetők, alkotmánybíró és kormányhivatalvezető is. Mózes hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat már 20 éve működött az önkormányzatnál, bárki is irányította az önkormányzatot. Ennek költsége évente körülbelül 8 millió forint volt, ami a cég parkolási bevételeinek 1 százalékát sem érte el. Az ingyenes parkolóbérletet eleinte 70, később – a közgyűlés létszámának csökkentésével – 65 ember kapta – mondta Mózes Ervin.
Mózes Ervin szerint nem következetes az ügyészség, mert nem vádolták meg a parkolási társaság igazgatóit abban az esetben, amikor ugyanilyen konstrukcióban ingyen biztosítottak parkolóbérletet a rendőrség gépjárműveire vagy jelentős kedvezményt, gyakorlatilag ingyenes parkolási lehetőséget adtak egy parkolóházban az ügyészség és bíróság alkalmazottainak. | Itthon: Évente döntöttek az ingyenbérletek kiosztásáról - vádemelés Szegeden | null | https://hvg.hu/itthon/20160803_szeged_ingyen_parkolas_vademeles |
2016-08-01 14:53:00 | Megszűnhet a Class FM: Simicska nemrég eladott rádiójának nem hosszabbítják meg a szerződését - Hiába az új tulajdonos, a Médiatanács nem hosszabbította meg a frekvenciájukat. | true | null | 1 | Index | null | Simicska Lajos hiába adta el a rádióját, és hiába reménykedett az új tulajdonos: a Médiatanács nem hosszabbította meg a Class FM frekvenciáját.
Pedig épp a hosszabbítás érdekében májusban az addig Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Advenio Zrt.-t eladták: a Sláger Rádió Zrt. és a Marquard Média svájci anyacége tulajdonába került.
A tulajdonosok arra hivatkozva reménykedtek, hogy bár a Médiatanács folyamatosan büntette a rádiót a szabálysértésekért, súlyos törvényszegést nem követtek el, ezért az újabb ötéves engedély megadása normál esetben sima ügy – nyilatkozták akkor. A rádiót korábban működtető Advenio a törvényi előírásoknak megfelelően már 2015. július 30-án benyújtotta a hosszabbítási kérelmet a Médiatanácshoz, hiszen a törvény szerint a műsorszolgáltatónak 14 hónappal az engedély lejárta előtt kérelmeznie kell a hosszabbítást. Az eladásról szóló sajtótájékoztatón a tulajdonosok képviseltében Túri Árpád azt állította, hogy a Class FM országos hallgatottsága 2,8 millió, ami kiugróan magasnak számít a rádiós piacon, ez a Radiosite.hu grafikonján is egyértelműen látszik:
November 19-én lejár a Class FM frekvenciaengedélye, és most megérkezett a Médiatanács közleménye: „A törvény alapján a kérelmet a Médiatanács a jogszabályok biztosította hatáskörében mérlegelése szerint bírálja el, és jelen esetben a kérelemnek nem adott helyt" – írják. Magyarán: nem hosszabbítottak frekvenciaengedélyt és kész.
Sőt, a Médiatanács a döntéssel egy időben egy új pályázatot is kiírt: az év végéig egy bővülő vételkörzetű, új frekvencia pályázható majd, így az NMHH szerint nyitva marad a kapu a Class FM szolgáltatója számára is. „Négy év óta a Class FM már egyedüliként működött a piacon.
– írják a közleményben.
A döntés olyan értelemben nem meglepő, hogy korábban szinte már mindenhol biztosra mondták, az Orbán Viktorral összevesző Simicska Lajos nem kaphatja meg a novemberben lejáró frekvenciájának meghosszabbítását, helyette a kormánypárt szívesebben látná mondjuk Andy Vajnát a piacon egy saját rádióval, amivel tovább építhetnék az egyre nagyobb Fidesz-közeli médiabirodalmat, ezért is adták el az Advenio Zrt.-t a rádiós piacra visszatérni szándékozó Sláger Rádió Zrt.-nek. A Class FM-et most megvásárló Sláger Rádió Zrt.-ben egy John Michael McNutt nevű amerikai üzletember tulajdonos, személyén és cégein keresztül 84 százalékban. Az adásvételről itt írtunk bővebben.
Az Advenio Zrt. indulni is fog az új pályázaton, a tulajdonosok a hivatalos döntés kézhezvételét követően először jogászaikkal vizsgálják majd meg a kialakult helyzetet, hogy az mindenben megfelelt-e a médiatörvény és az egyéb hatályos jogszabályok által előírt követelményeknek. Ez alapján döntik majd el, hogy fellebbeznek-e a döntéssel szemben.
Michael McNutt, a Sláger Rádió Zrt. többségi tulajdonosa azt mondta: "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) döntése, amely felveti annak szükségességét, hogy a frekvenciadíj korrekt piaci árát határozzuk meg, előrelátható volt, hiszen annak idején a Sláger Rádió esetében is a piaci realitásokhoz igazították a díjat és így kaptunk frekvencia hosszabbítást." McNutt megerősítette, hogy az Advenio Zrt. kész folytatni a tárgyalásokat az NMHH-val.
A tulajdonosok a döntés ellenére is hosszú távon terveznek, tovább szeretnék növelni a Class FM piacvezető pozícióját. A vezetőség jelenleg is új helyszínt keres a stúdiónak, hogy egy független helyszínen folytathassák működésüket. Földes Ádám, a rádió nemrégiben kinevezett vezérigazgatója, aki korábban a Sláger Rádió kereskedelmi igazgatója, illetve a Danubius Rádió vezérigazgatója volt azt nyilatkozta:
Továbbra is célunk, hogy a jogszabályi kötelezettségeinknek eleget téve működjünk, tovább erősítsük a Class piacvezető pozícióját, szórakoztassuk a mintegy 3 milliós hallgatói bázisunkat, illetve az eddigi és a jövőbeli partnereinket és az ügyfeleinket maradéktalanul kiszolgáljuk.
A Class FM legnépszerűbb műsora a Morning Show, Sebestyén Balázs az Indexnek korábban azt nyilatkozta, hogy a műsornak novemberig érvényes szerződése van a Class FM-mel. „Hogy aztán lesz-e frekvencia, amin sugározhat, azt nem tudom. Nyomasztó érzés úgy bejárni dolgozni, hogy nem tudod, mi van a háttérben, milyen alkuk mennek, ha mennek, mitől függ a folytatás. És ez nemcsak ránk, a Morning Show-ra vonatkozik, hanem arra a 30 emberre, aki ott dolgozik, és aki nem tudja, mi lesz másnap, vagy nyár végén." A műsorvezetőnek nem voltak illúziói: éppen a folyamatos NMHH büntetések miatt. „Az NMHH 6 hónap alatt ötször indított vizsgálatot a Morning Show ellen, aminek a vége várhatóan minden esetben büntetés lesz, ebből hármat már látunk, pedig ezek a jogászok szerint erősen vitatható döntések. Ezt a balhét nem fogom elvinni, nem az lesz, hogy Sebestyén Balázs miatt állt földbe a Class FM. Nem a Morning Show lesz az oka, ha a rádió nem kap frekvenciát, ezt mindenki tudja, aki ismeri a körülményeket és olvas híreket." | Megszűnhet a Class FM: Simicska nemrég eladott rádiójának nem hosszabbítják meg a szerződését | null | https://index.hu/kultur/media/2016/08/01/nem_hosszabbitjak_meg_a_class_fm_szerzodeset/ |
2022-05-11 00:00:00 | Orbán már korábban bejelentette, hogy jelentős átalakításra készül. | true | [
"kormány",
"minisztériumok",
"orbán viktor",
"választás \\\\'22",
"választás 2022"
] | 0 | null | 0 | Az utóbbi hetekben miniszteri székekkel kapcsolatban hírbe hozott lehetséges kormánytagok közül Lázár János, Navracsics Tibor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Csák János is ott volt szerdán az új kabinet megalakulását előkészítő ülésen.
Gulyás Gergely, Palkovics László, Pintér Sándor, Nagy István, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Varga Judit, azaz a 2018–2022 közötti negyedik Orbán-kormány tagjai mellett más, az utóbbi hetekben miniszteri székekkel szóba hozott szereplők is ott voltak szerdán a Karmelita-kolostorban az új kabinet megalakítását előkészítő ülésen.
Az MTI által kiadott, Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán is látható fotón szerepel Csák János üzletember, korábbi londoni nagykövet; Lázár János országgyűlési képviselő, aki a Miniszterelnökséget is vezette már; Nagy Márton korábbi jegybankalelnök; Navracsics Tibor volt uniós biztos, valamint a hadipari érdekeltségekkel és tartalékos századosi ranggal is bíró volt londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is.
A struktúra még kérdéses
Az Azonnali szerda délelőtti értesülése szerint pénteken kerül az új parlament elé a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, vagyis ekkor tudjuk meg, hogy miként alakul át a tárcák szerkezete. A miniszterelnök május 6-án adott rádióinterjújában azt mondta, hogy szeretné jelentősen átalakítani a kormány szerkezetét és sok új embert kíván behozni. Hozzátette: van, akivel sikerült megállapodnia, van, akivel nem, és van, akivel még tárgyal.
Az Azonnali a forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Orbán Viktor az elmúlt hetekben több struktúrát is felvázolt, így a végleges terv a benyújtáskor derülhet ki. A tervek szerint Orbán május 16-án tehet majd esküt, és a következő parlamenti ülésen, május 20. és 30. között mutathatja be az új kabinetet a képviselőknek.
A Hvg.hu korábban arról számolt be egy törvényjavaslat alapján, hogy a Belügyminisztériumhoz kerülhet az egészségügyi terület, a tárcát pedig az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter vezetné. Ugyancsak a Hvg.hu cikkezett arról, hogy értesüléseik szerint távozhat a kormányból Benkő Tibor honvédelmi miniszter, lehetséges utódként pedig felmerült Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve, aki nem csak Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, de komoly érdekeltségei vannak a hadiiparban: a Magyar Honvédség nemrég a Szalay-Bobrovniczky érdekeltségében álló cseh cégtől rendelt tucatnyi gyakorló-kiképző repülőt.
Minthogy a képen látható Nagy István agrárminiszter, ebből arra is lehet következtetni, hogy ez a terület várhatóan nem kerül az utóbbi négy évben egy ménesbirtok vezetésére visszavonult Lázár Jánoshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem vettek részt az ülésen, de a korábbi kormányok stabil tagjainak számítanak, utóbbi maradásáról már a választás utáni első sajtótájékoztatóján is beszélt a kormányfő. | Orbán a Karmelitában egyeztetett a kormányalakításról, Lázár és Navracsics is ott volt | 0 | https://24.hu/kozelet/2022/05/11/uj-kormany-miniszteriumok-orban-torvenyjavaslat-majus-13-azonnali |
null | A sorozatnak aligha lesz vége, hiszen Nagy Márton újabb kínai hitelekről egyeztet. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Japánjen-devizakötvényt bocsátott ki Magyarország. A kötvényeket összesen 39,6 milliárd jen (jelenlegi árfolyamon 97,3 milliárd forint) értékben bocsátották ki két különböző futamidejű sorozatban - közölte az Államadósság Kezelő Központ. A hosszabb futamidejű sorozat zöld kötvény, ami 10 év múlva jár le, de csak 1,3 milliárd jen (3,2 milliárd forint) értékű, és 2,35 százalékos éves kamatot ígér. A kibocsátás nagyobb részét a rövidebb futamidejű sorozat teszi ki, évi 1,6 százalékos kamattal, ez három év múlva jár le.
A frissen bevont forrást "általános finanszírozási célokra" használják majd, a zöld sorozatból befolyó összeget pedig zöld kiadások finanszírozására. A százmilliárd forintnyi új adósság alig a negyede a kínaiaktól júliusban felvett egymilliárd eurónyi (393 milliárd forint) hitelnek. Ott viszont a kormány nem közölte a részleteket, például azt, hogy mekkora kamatra adták a pénzt. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban azt mondta, hogy kormánynak a kínai hitelfelvétellel kapcsolatban nincs takargatni valója, sőt kezdeményezi a kínai pénzintézeteknél, hogy a banktitok feloldásával járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez, ez egyelőre nem történt meg.
Ráadásul a héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatása során találkozott a Bank of China és a China Construction Bank vezetőivel, a tárgyalások célja - a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint - a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt. Magyarán: Nagy Márton elment Kínába, hogy újabb hitelekről tárgyaljon. A devizaadósság aránya egyébként mára megközelítette a 30 százalékot. | Ezúttal jenben növelte a magyar devizaadósságot a kormány | null | https://hang.hu/gazdasag/ezuttal-jenben-novelte-a-magyar-devizaadossagot-a-kormany-167265 |
null | A belügyminiszter szerint destruktív munkát végzett. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | A szerbiai Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA), azaz a titkosszolgálat horvát kémet fogott el hétfőn Belgrádban - közölte Ivica Dacic szerb belügyminiszter.
A hírt elsőként hétfő reggel a Vecernje Novosti című belgrádi napilap közölte, de a délelőtt folyamán sem a belgrádi, sem a zágrábi hivatalos szervek nem erősítették meg. Ivica Dacic egy sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg a kém elfogását. Mint mondta, az akciót a BIA hajtotta végre, a rendőrség csak logisztikai segítséget nyújtott.
A Vecernje Novosti értesülése szerint a BIA több hónapos, kémelhárítási akciójának keretében fogták el a horvát titkosszolgálat (SOA) "destruktív munkát végző" munkatársát.
(MTI) | A szerbek szerint horvát kémet fogtak Belgrádban | null | https://24.hu/kulfold/2024/08/26/szerbia-horvat-kem |
2012-06-13 18:25:00 | Budapest — Jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. | true | null | 1 | Blikk | null | Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 15 napon belül vissza kell fizetnie azt a 296 millió forintot és kamatait, amit a King's City kaszinó beruházója, Joav Blum befektetőcsoportja a telekcsere részeként kifizetett. Így marad az állam tulajdonában a telek.
A szerződést 2008 nyarán kötötte meg Blum cége a vagyonkezelővel, amely szerint Pest megyei külterületi ingatlanokat cserélt volna el a magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlanért. Egy utólagos vizsgálat azonban megállapította, hogy a telkek mindössze 264 millió forintot érnek a csereszerződésben foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földek pedig 1,7 milliárd forintot a megállapodásban szereplő 1,084 milliárd forint helyett. Így az egyezség több mint egymilliárd forintos kárt okozott volna az államnak. A húszmilliós perköltséget viszont az alpereseknek kell állniuk. | A sukorói telek újból az államé | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/a-sukoroi-telek-ujbol-az-allame-2091402 |
2009-06-10 00:00:00 | Mindmáig nem számolt el tavalyi pénzügyeivel a Jobbik, noha a határidő több mint egy hónapja lejárt – értesült a HVG. | true | null | 1 | HVG | null | Törvénysértő Jobbik
Mindmáig nem számolt el tavalyi pénzügyeivel a Jobbik, noha a határidő több mint egy hónapja lejárt – értesült a HVG.
Nem valami kivételes mulasztásról van szó: a Jobbik 2003-ban alakult párttá, s azóta elszaboltálja annak az előírásnak a végrehajtását, ami szerint minden párt április végéig köteles előző évi mérlegét közzétenni a Magyar Közlönyben. Ez eddig senkit sem érdekelt különösebben, s miután állami támogatást közvetlenül nem kap a párt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem ellenőrizte rendszeresen a Jobbik könyvelését.
További részletek a csütörtöki HVG-ben.
2009. május. 20. 15:03 Csikász Brigitta Itthon
A Jobbik rendőr jelöltjének több ügye van terítéken
Azt kell megvizsgálni, hogy politikai tevékenységnek számít-e a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik közötti együttműködésnek rendőrségi objektumban való megkötése – közölte a hvg.hu-val Bencze József országos rendőrfőkapitány. Hasonlóan járnának el akkor is, ha egy másik rendőrségi szakszervezet és párt „bútorozna össze”.
2009. június. 08. 05:55 Itthon
Itt a Jobbik. Ébredjetek, magyarok!
„Nem történt semmi különös az EP-választáson. Ahogy ez másutt is lenni szokott, alacsony részvétel mellett a tét nélküli választáson a kormánypárt(ok) rosszul szerepelt(ek), az ellenzék meg győzött; jól ment a kispártoknak és az extrémistáknak.” Na, ezt nehogy elhiggyük. Fontos és jelentős kihatású dolgok történtek tegnap.
2009. június. 03. 18:59 MTI Itthon
Alkotmánysértő a Jobbik szlogenje
Az Országos Választási Bizottság szerint alkotmánysértő a Jobbik szlogenje, amely szerint "Magyarország a magyaroké!"; a testület erről szerda esti ülésén döntött.
2009. június. 10. 06:33 Itthon
Mit kajál a Jobbikon a magyar társadalom?
Társadalmi értelemben törvényszerű volt-e a Jobbik áttörése az EP-választáson, vagy derült égből villámcsapás? Szociológusok szerint legfeljebb a siker mértéke meghökkentő, de a ténye semmiképpen sem. Legtöbbjük a cigányellenességben találta meg az eredmény kulcsát, de akad olyan is, aki a politikai fősodor érzéketlenségével hozza összefüggésbe a Jobbik nagy ugrását.
2009. június. 04. 08:45 hvg.hu Itthon
Kizáratnák a Jobbikot a választásból
Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordultak a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (MMM) alapítói a Jobbik szórólapja miatt, amely véleményük szerint alkotmányellenes, mert sérti a cigány kisebbséghez tartozók emberi méltóságát. A kutatók azt kérik az OVB-től, hogy "a Jobbik Magyarországért Mozgalmat vegyék le a EP választási listáról".
2009. június. 08. 20:55 hvg.hu Itthon
Egy a zászló? A Fidesz-álom vége
Bármilyen eszközzel is próbálkozott a Fidesz, nem sikerült magához csalnia a Jobbik szavazótáborát. Ez, amellett, hogy az egységes jobboldal stratégiájának kudarcát jelenti, teljesen új válaszokat igényel a Fidesztől. Az őket övező elvárásokat azonban éppen saját maguk növelték olyan szintre, hogy csalódást okozhatnak. Krekó Péter politikai elemzőt kérdeztük. | Itthon: Törvénysértő Jobbik | null | https://hvg.hu/itthon/20090610_hvg_jobbik_allami_szamvevoszek?s=24h |
2014-01-20 12:55:00+01:00 | A befektetési alapok vagyona 2013 végére 4617 milliárd forintot ért el, egy év alatt 1205 milliárd forinttal, 35,3 százalékkal gyarapodott - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn. | true | [] | 0 | null | 0 | A befektetési alapok vagyona 2013 végére 4617 milliárd forintot ért el, egy év alatt 1205 milliárd forinttal, 35,3 százalékkal gyarapodott - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn.
Tavaly minden hónapban nőtt a befektetési alapok vagyona, sőt az emelkedés már 2012 utolsó negyedévében elkezdődött, így gyakorlatilag 15 hónapja töretlen a vagyonnövekedés.
A 2013-as év nyertesei az abszolút hozamú alapok voltak, ezek vagyona egy év alatt 137 százalékkal nőtt. Jól teljesítettek a vegyes - kötvényt és részvényt is tartalmazó - alapok is, amelyek eszközértéke 128 százalékkal nőtt, és továbbra is népszerűek voltak a kötvényalapok, ezek vagyona 121 százalékkal gyarapodott.
Az év utolsó hónapjában a BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 82 milliárd forinttal, 1,8 százalékkal növekedett, alapvetően az új befektetéseknek köszönhetően, utóbbiak összesen 96 milliárd forintot tettek ki. A legtöbb friss pénz decemberben is az abszolút hozamú alapokhoz, a kötvény és a vegyes alapokhoz áramlott, alapvetően a növekvő lakossági megtakarításoknak köszönhetően, míg tőkekiáramlás a részvény, árupiaci, tőkevédett és zártkörű alapoknál volt.
Az abszolút hozamú alapok összesített nettó eszközértéke december végén már 484,2 milliárd volt, így már csak a hagyományos pénzpiaci és kötvény alapok nagyobbak ennél a néhány éve még lényegében ismeretlen alaptípusnál. Eszköznövekedésük decemberben is kimagasló volt: a tőkebeáramlás 35,4 milliárdot tett ki.
A kötvényalapok népszerűsége is töretlen, decemberben 34 milliárd forint friss tőke érkezett ezekbe az alapokba, amelyekben az év végén 863,5 milliárd forintot kezeltek. Csakúgy mint decemberben, az egész évben is a kötvényeken belül a rövid futamidejűek voltak a legkeresettebbek.
A legnagyobb alapkategória még mindig a pénzpiaci alapok, ezek vagyona megközelítette az 1610 milliárd forintot 2013 végén. Éves 17,5 százalékos növekedésük azonban csak fele az alapok átlagos vagyonnövekedésének.
A vegyes alapok vagyona már 2013 júliusában megelőzte a részvényalapokét, év végére pedig már 86 milliárd forintot tett ki a különbség. A vegyes alapok vagyona december végén 323 milliárd forintot tett ki. A BAMOSZ közleménye megjegyzi, hogy míg a dinamikus vegyes alapok egyáltalán nem tudtak növekedni, addig a kiegyensúlyozott vegyes alapok szárnyaltak 2013-ban.
A részvényalapok vagyona egy év alatt 7,3 százalékkal csökkent, ami a közlemény szerint tükrözi a világ tőzsdéinek teljesítményét. Ezekben az alapokban 237 milliárd forintot kezeltek 2013 végén. Az ingatlanalapok a tavalyi év második felében magukra találtak a korábbi csökkenés majd stagnálás után, és éves szinten 20 százalékkal nőtt a vagyonuk, amely december végén 432 milliárd forint volt.
A tőkevédett alapok vagyona éves szinten gyakorlatilag stagnált, a december végi 480 milliárd forintos eszközérték mindössze 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok vagyona 26 százalékkal csökkent tavaly, 152 milliárd forint volt december végén. A zártkörű alapok a nyugdíjrendszer reformja óta nem találnak magukra - jegyzi meg a BAMOSZ közleménye. | Gazdaság: 35,3 százalékkal gyarapodott a befektetési alapok vagyona | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20140120_353_szazalekkal_gyarapodott_a_befektetesi |
2010-07-19 00:00:00 | Végre megvalósul a budavári szőlőskert - Hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. | false | [
"turizmus",
"vár",
"töri",
"növény",
"budai vár",
"zöldfelület",
"i. ker",
"marketingszőlő",
"urbanista"
] | 0 | null | 0 | Hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. - nyilatkozta a Népszabinak Bojár Iván András, a főváros városarculati tanácsnoka az ősszel kezdődő munkálatokról. Szívből örülök neki! Mint azt már korábban is leírtam, szerintem baromi jó ötlet, ami ráadásul sok évszázados hagyományt elevenít fel. A projektre elkülönített 14 millióból...
"nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és - szándékuk szerint - események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították."
Azt viszont sajnálom, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem kadarkát telepítenek vissza - mert azt állítólag nem lehet. Egy kedves szőlész olvasó elmagyarázhatná, hogy miért. | Végre megvalósul a budavári szőlőskert | 0 | http://index.hu/urbanista/2010/07/19/vege_megvalosul_a_budavari_szoloskert |
2009-03-12 00:00:00 | Egyre kevesebb pénzt fizet be az önkormányzatnak az egyharmad részben XIII. kerületi tulajdonban lévő Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft., és egyre több folyik el részben a korrupció miatt – közölte Spaller Endre, az angyalföldi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője csütörtökön Budapesten. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2009.03.12. 13:58
Egyre kevesebb pénzt fizet be az önkormányzatnak az egyharmad részben XIII. kerületi tulajdonban lévő Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft., és egyre több folyik el részben a korrupció miatt – közölte Spaller Endre, az angyalföldi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője csütörtökön Budapesten.
A sajtótájékoztatón ismertetett kimutatás szerint a cég 2006-ban még 350 millió forintot fizetett be az önkormányzatnak haszonbérleti díjként a parkolóórák után, 2008-ban viszont már csak 192 milliót. A befizetett összeg nagysága függ a társaság bevételeinek nagyságától is – fűzte hozzá. Elmondta: a cégnél az elmúlt években feltártak egy 200 millió forint értékű korrupciós ügyet, de a parkolási társaság semmit nem tett a korrupció megakadályozására. Mint mondta: egy vizsgálatban megoldásként szerepelt például az is, hogy a parkolóőröket lássák el GPS-szel felszerelt kézi számítógépekkel (PDA-val), amelyekkel nyomon követhetik a mozgásukat, ez azonban Spaller Endre álláspontja szerint nem megoldás a korrupció ellen. Szerinte a megoldás rövid távon a parkolási bérletek kiadása, hosszú távon pedig a parkolóházak, mélygarázsok építése lehet. A PDA-k beszerzése 40-50 millió forintba kerül, a pályázatot napokon belül kiírják – tette hozzá.
A parkolási társaságnál 2008 nyarán derült ki, hogy a parkolóőrök pénzt fogadtak el az autósoktól, akik cserében egész nap ugyanazon a helyen parkolhattak, és nem kellett kétóránként új jegyet vásárolniuk. Spaller Endre szerint hangfelvétel is bizonyítja, hogy erről legalább fél éven keresztül a cég vezetése is tudott, mégsem tettek ellene semmit. | Fidesz: egyre kevesebb pénzhez jut a parkolásból a XIII. kerület | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/03/fidesz-egyre-kevesebb-penzhez-jut-a-parkolasbol-a-xiii-kerulet |
2015-07-24 00:00:00 | Nem azért megy el a dolgozók többsége a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, mert nincs megelégedve a fizetésével, ez a munkaerő elvándorlás 2007-ben kezdődött, és azóta is tart - ezt Horváth András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az adóhivatal volt dolgozója szerint 2007-ig stabil volt az adóhivatal, az akkori személycserék miatt viszont elindult egy fluktuáció, Vida Ildikó megörökölte ezt a helyzetet, de semmit sem tett ennek megváltoztatására.
| true | null | 1 | ATV | null | Horváth: változásokra van szükség a NAV-nál | null | http://www.atv.hu/belfold/20150723-horvath-andras-eb |
|
2023-02-25 15:40:00 | Az egyetem a beruházási stop áldozata lett, Gulyás Gergely szerint el kell dönteni, indokolt-e fenntartani az alapítványt. | true | null | 1 | HVG | null | A többi alapítványi egyetemhez hasonlóan, a Fudan is kapott 600 millió indulási támogatást a magyar államtól, azonban nem tudni, hogy mire költötte ezt a pénzt a kínai egyetem alapítványa – emlékeztet közleményében a Momentum. Tompos Márton, a párt szóvivője és frakcióvezető-helyettese személyesen látogatott el abba az irodaházba, ahol elvileg az egyetemi alapítvány bejelentett címe van, azonban érdekes dologgal szembesült: „Az egész épületben nem tud senki semmit az alapítványról, se email címük, se telefonszámuk nincsen… 600 millió forintnyi közpénzről beszélünk.”
„Semmilyen csatornán nem elérhetőek, a bejegyzett címükön nincsen senki, majd esetleg valaki ír nekem egy emailt, ha úgy tartja kedvük. Innen folytatjuk” – zárta videóját Tompos. | Itthon: Elérhetetlen a kínai Fudan egyetem 600 millió forintos alapítványa | null | https://hvg.hu/itthon/20230225_Elerhetetlen_a_kinai_Fudan_egyetem_600_millio_forintos_alapitvanya |
null | false | [
"Gyurcsány Ferenc",
"vélemény",
"belföld",
"baloldal",
"Dobrev Klára",
"árnyékkormány",
"Nagy Ervin",
"pozícióhalmozók",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0 | A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló.
"Nem elég, hogy a szivárványkoalíció romjain nyolc szervezet tizenegy elnöke jeleníti meg ma az ellenzéki kínálatot, az árnyékkormánnyal még tizennyolcan léptek ki a fényre, és nemsokára érkezik Márki-Zay »tiszták koalíciója« is. Itt tényleg mindenki elnök, miniszter vagy igazgató akar lenni? Egyre kisebb az ellenzéki merítés, de egyre több a baloldali kinevezett, kitalált vagy vágyvezérelt tisztség. Ha nincs valódi hatalmuk, akkor álmodnak maguknak egyet!
Előbb a munka, azután a tisztség, először a feladat s csak ezután a pozíció, hisz szolgálat és teljesítmény nélkül nincs vezetői kinevezés sem – ígérik évtizedek óta a hatalomért versenyző politikai közösségek. A rendszerváltoztatás óta fontos szabály az, amit többé-kevésbé igyekeznek is betartani, hogy a politikában versenyezni és bizonyítani kell.
A baloldal jó ideje azonban fittyet hány erre a közéletet mozgásban tartó kategorikus imperatívuszra. Tartottak ugyan egy előválasztást, de asztalhoz ültek alkudozni a vesztesek is. A háttérmegállapodásoknak köszönhetően pedig listán parlamenti mandátumhoz juthattak olyanok is, akik már az előválasztáson elvéreztek. Ez pedig, egyrészről felgyorsította az egyébként is súlyos kontraszelekciót, másrészről kételyeket ébresztett az ellenzéki szavazók szívében. Joggal...
A fordított politikai evolúció talán legismertebb példája Gelencsér Ferenc felemelkedése, aki annak ellenére lett a második legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport frakcióvezetője és pártjának elnöke (bár utóbbi inkább egy közösség belügye), hogy már az előválasztásnak nevezett kampányakció során cudar módon leszerepelt. (Az LMP-s Csárdi Antal csaknem kétharmados többséggel verte meg.)
A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt, csak éppen átültek az egyik székből a másikba. A választási kudarc után nőtt a töredezettség is, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet van versenyben a választópolgárok bizalmáért. Felsorolni is nehéz, az elemzőnek is nagy kihívás, hát még annak a választópolgárnak, aki – saját mentális egészségét óvandó – nem figyeli a politika napi történéseit."
Nyitókép: Facebook | Mandiner | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220921_belfold_baloldal_poziciohalmozok_dobrev_klara_gyurcsany_ferenc_arnyekkormany_nagy_ervin_velemeny |
|
2009-03-05 00:00:00 | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Kis létszámú közérdekvédelmi hivatalt és átláthatóbb lobbitörvényt szorgalmaztak a civil szféra képviselői tegnap az igazságügyi tárca vitanapján, ahol a kormány rövid távú korrupcióellenes programja volt napirenden. Kondorosi Ferenc kormánybiztos elmondta: a szakértők egyetértettek abban, tovább kell vinni az antikorrupciós testület által megkezdett szakmai munkát, és folytatni szükséges az antikorrupciós stratégia végrehajtását. Többen üdvözölték a közérdekvédelmi hivatal létrehozásának gondolatát, mivel az összpontosíthatná az antikorrupciós hatásköröket. Mások viszont célszerűbbnek tartanák, ha egy már létező kormányzati szerv látná el a feladatokat. Vita volt a jogkörön is.
Ismeretes: a kormány önálló hivatalt hozna létre a korrupciós ügyek felderítésére, vizsgálatára. A tegnapi tanácskozáson többen hangsúlyozták, egy ilyen szervet nem szabad elhamarkodottan felállítani, szükség van a korrupciós jelenségek okainak, a latencia mértékének alaposabb vizsgálatára. A megvitatott dokumentumok között szerepelt a lobbitörvény módosítása, a közérdekű bejelentők védelme, valamint a közszférát érintő közös etikai minimumszabály-rendszer normaszövegének tervezete is. VG | Civilek is határozottan küzdenek a korrupció ellen - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/03/civilek-is-hatarozottan-kuzdenek-a-korrupcio-ellen |
2023-07-03 10:03:00 | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.
Június 30-tól határozatlan időre felfüggesztette a V-Híd a Szeged–Röszke vasútvonal felújítási munkálatait – értesült a Szabad Európa. Mészáros Lőrinc cége kivitelező fővállalkozóként vesz részt a felújításban, információink szerint most minden alvállalkozójuknak levelet küldtek, amelyben azt írják: „A kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémák” miatt kell abbahagyni a munkát.
Az alvállalkozókat a levélben arra utasították, hogy tegyék meg július 3-án 24.00 óráig „a szükséges állagmegóvó, vagyonvédelmi, valamint balesetvédelmi és biztonságtechnikai intézkedéseket”, ezt követően információink szerint teljesen levonulnak a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: Kimaradt a vas a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásában.
Máshol is volt már gond
Ha a korábbi esetekhez hasonlóan a V-Híd intézkedése mögött a MÁV minőségi kifogásai állnának, akkor a munka felfüggesztése nyomásgyakorlás is lehet a vasúttársaság felé.
Mészáros Lőrinc vasúti beruházásaival már többször foglalkoztunk, Felcsút korábbi polgármesterének egy másik cége, az R-KORD Kft kivitelezésében zajló GSM-R nevű vasúti fejlesztés során is voltak komoly bírálatok a MÁV részéről a munka minőségét illetően. Ebben a beruházásban az alvállalkozók egy jelentős csoportját sem fizette ki rendben az R-KORD.
2021 októbere óta zajlik a Szeged–Röszke vasútvonal felújítása, a korszerűsítés után elvileg jelentősen csökkenne a menetidő, a mostani 60 helyett 80–120 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak majd a vonatok.
A felújítás része a Szeged–Szabadka vasút korszerűsítésének. Külön jelentősége, hogy ha elkészül az új Budapest–Belgrád vasút, egy esetleges vágányzár esetén a Szeged–Szabadka vonal lehet az alternatíva a közlekedés folytonosságának fenntartására.
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a MÁV-ot is, válaszaikat közölni fogjuk. | Leállította Mészáros Lőrinc cége a Szeged-Röszke vasútvonal felújítását | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-felujitasat/32486724.html |
2018-05-29 19:25:00 | 520 millió forintot fialtak az online pénztárgépek a miniszterelnök kötélbarátjának. | true | null | 1 | HírTv | null | 2018. május 28., hétfő 18:57, frissítve: hétfő 19:25
520 millió forintot fialtak az online pénztárgépek a miniszterelnök kötélbarátjának.
Garancsi István két cége tulajdonosként még márciusban vette fel a Mobil Adat Kft.-től az osztalékot. Ez az a vállalkozás, amely a többi közt a kasszák internetes kapcsolatát lehetővé chipet forgalmazza. Az ország egyik leggazdagabb embere az idén egyébként ötvenmillió forinttal több pénzt tudott kivenni ebből a cégből, mint 2017-ben.
Magyar Nemzet | Félmilliárdot keresett Garancsi a pénztárgépeken | null | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/felmilliardot-keresett-garancsi-a-penztargepeken-2461897 |
2021-01-19 17:03:00+01:00 | A jelek szerint az Asus egy plusz kijelzőt tett a legújabb ROG Phone hátlapjára, amin keresztül értesítéseket tud megjeleníteni a készülék. | false | [] | 0 | null | 0 | A jelek szerint az Asus egy plusz kijelzőt tett a legújabb ROG Phone hátlapjára, amin keresztül értesítéseket tud megjeleníteni a készülék.
Alig egy napja látott napvilágot az a kiszivárgott fotó, amin állítólag az Asus új, játékosoknak szánt csúcsmobilja, az idei évben érkező ROG Phone 4 látszódik. Vagy a ROG Phone 5, attól függ, miként nevezik el: a 4-es szám Kínában kiejtve a halál szó kiejtésére hasonlít, és ezt babonából nem szívesen használják, még az elnevezésekben sem.
Most egy újabb kiszivárgott felvétel került fel a kínai közösségi oldalra, a Weibóra, ezúttal azonban nem fotóról, hanem egy videóról van szó.
Ahogy az a felvételen is látszik, a telefon hátoldalára egy másodlagos kijelző került, amin különféle értesítések jelenhetnek meg: a játékkal kapcsolatos információk, vagy akár az, hogy a készülék tulajdonosának bejövő hívása van.
A néhány másodpercre megvillanó kijelző arról árulkodik, hogy az idei évben is lesz némi keret az előlapon, bár ez kisebbnek tűnik, mint a ROG Phone 3-on.
© Weibo
A pletykák szerint a képernyő képfrissítési rátája 144 Hz lesz, a belsejében a Snapdragon 888-as processzor dolgozik majd, a 6000 mAh akkumulátort pedig egy 65 W-os gyorstöltő tudja majd telepumpálni.
Hogy mikor mutathatják be, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, mennyibe kerül majd a készülék.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Már videón is látni az Asus játékosoknak szánt csúcsmobilját, a ROG Phone 4-et | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20210119_asus_rog_phone_4_rog_phone_5_kiszivargott_video_hands_on_video |
2021-11-30 10:57:00 | Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG. | true | null | 1 | HVG | null | Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea
Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat.
„A Digi megvásárlása több szempontból is meghatározó stratégiai előrelépést jelent társaságunk számára” – mondta a megállapodásról Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött sikeres megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően
egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egyéves periódusban.
Jönnek a német páncélosok
Kevesebb, mint egy héttel korábban pedig azt jelentették be, hogy a német Rheinmetall AG megveszi a Jászai Gellért-féle magyar cég negyedét. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. A Rheinmetall AG Jászai Gellért KZF Vagyonkezelő Kft.-jétől vásárolna 4iG részvényeket. A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zárt körű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne.
A közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól. A Rheinmetall Kaposváron is épít egy gyárat, a Magyar Honvédség pedig eurómilliárdokért vásárol a német cégtől gyalogsági harcjárműveket, harckocsikat és önjáró lövegeket.
A 4iG a Rheinmetall-bejelentéssel egy napon hozta nyilvánosságra az év első kilenc hónapjára vonatkozó jelentését, miszerint konszolidált értékesítési nettó árbevétele 58 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, elérte az 53 milliárd forintot. A pénzügyi és értékcsökkentési leírások előtti eredmény 22,1 százalékkal 3,53 milliárd forintra emelkedett, az egy részvényre jutó nettó eredmény 52 százalékkal 31 forintra nőtt. Hozzátették, hogy az egy részvényre jutó saját tőke 142 százalékkal 130 forintra emelkedett.
Enyhe kifejezés, hogy a 4iG hasít, a cég árbevétele 2017-ben még mindössze 314 millió forint volt, amire 186 millió forint veszteség jutott. A vállalat működése 2018-ban fordult nyereségbe, 2019-től pedig szárnyal, abban az évben már 40 milliárdos árbevétel mellett 3,5 milliárd profitot ért el.
Nem kell magyarázkodni Mészáros miatt
A 4iG 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, egész pontosan tőzsdei holdingjába, az Opus Globalba. 2019 júniusban viszont az egykori felcsúti polgármester váratlanul megvált a társaságtól, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérthez került, aki korábban a Mészáros-birodalom működtetője volt, saját bevallása szerint Mészáros jobbkeze.
Akkoriban kilátásban volt, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a nálánál sokkal nagyobb T-Systemset – az üzlet végül kútba esett. Egyes vélemények szerint azért volt szükség a 4iG kiszervezésére Jászai Gellért alá, hogy a német tulajdonú Magyar Telekom mégse az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrincnek adja el a leányvállalatát.
A T-Systems-üzlet ugyan meghiúsult, ugyanakkor sikerült bevonni a (szintén német) Rheinmetallt a 4iG-be.
Ebből a szempontból szintén nem mellékes, hogy az egyik vezető német hadiipari nagyvállalat nem Orbán Viktor strómanjával bútorozik össze.
Hanem Orbán Viktor strómanjának volt érdekeltségével, aminek többségi tulajdonosa és vezetője Orbán Viktor strómanjának exjobbkeze. Ez még mindig nem fest valami jól, legalábbis azok szemében, akiket zavar, hogy a fideszes gazdasági holdudvar lassan elhomályosítja a napot. Ugyanakkor az ügy problémás mivoltát még a magyar közvéleménynek sem egyszerű elmagyarázni, a németről nem beszélve.
Mindenesetre adva, hogy milyen megállapodásokat ütött nyélbe a magyar állam a Rheinmetallal az elmúlt években, és hogy milyen formális és informális kapcsolatban van a 4iG-vel, aligha életszerű, hogy az üzlet a magyar kormány tevékeny közreműködése és jóváhagyása nélkül valósulna meg. Legalábbis utóbbi persze a német kormányra is igaz.
Az állami közbeszerzések nagy nyertese
Különösen, hogy a 444.hu korábban arról írt, személyesen Orbán Viktor döntött úgy, hogy Jászai vegye át a céget. A lap forrásai szerint Orbán több dolog miatt is így döntött: egyrészt távolabb akarta tartani az informatikai szektort a családi ügyektől, mert nem akart még egy OLAF-vizsgálatot; másrészt a T-Systems német anyavállalata, a Deutsche Telekom nem akart Mészárosékkal közvetlenül üzletelni; harmadrészt az Opus-birodalom elkezdett kezelhetetlenül nagyra nőni, ami szükségszerűen bizonyos pénzek elfolyásával járt, ezért Mészárosnak több biznisztől is meg kellett válnia.
Eközben a Fidesz politikai felügyelet alá vonta az állami informatikai beszerzések piacát. Rogán Antal minisztériuma 2018 nyarán megkezdte a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) előkészítését, amely az összes állami vállalat, intézmény és minisztérium 15 millió forintnál nagyobb értékű informatikai megrendelési igényét (gépparkok és szoftverlicencek beszerzésétől bármilyen informatikai rendszer átalakításáig) vizsgálat alá vonja, a 250 millió forintnál drágább beszerzésekről pedig az erre a célra létrehozott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) dönthet, a végső szó ezekben az esetekben is Rogáné.
A 4iG szépen kapja is az állami megrendeléseket, nyeri a közbeszerzéseket. Jászai Gellért maga beszélt a HVG-nek arról 2021 őszén, hogy
a cég 2020-as bevételeinek 73 százaléka kötődött közvetlen vagy közvetett formában az állami szektorhoz.
Ebben azonban szerinte semmi meglepő nincs, hiszen az informatikai piacon Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is az állam a legnagyobb megrendelő, s nemcsak a hazai piacvezető, hanem a nemzetközi multinacionális vállalatok bevételeinek a többségét is az állam biztosítja.
Ez persze bizonyos szintig igaz, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a 4iG hivatalosan is a magyar állam stratégiai partnere (erre még visszatérünk). Se amellett, hogy az elmúlt években olyan mesés növekedést produkált, amire egyik más informatikai vállalat sem volt képes nemhogy Magyarországon, de a régióban sem.
A cég a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában is sikeresen vett részt – vagyis jegybanki támogatással tudott forrásokat bevonni a növekedéshez.
Az állam (a kormány) összebútorozik a 4iG-vel
Márpedig a kulcsszó évek óta a növekedés. És nem (csak) arról van szó, hogy a 4iG bevétele és profitja egyre nő – kisgömböcként fal fel más cégeket. 2020-ban még a belföldi terjeszkedés volt elsősorban terítéken, 2021-ben azonban a cégvezetés ígéretének megfelelően beindultak a külföldi akvizíciók.
A legfontosabb beszerzés kétség kívül, hogy az állam a „stratégiai partnerség” jegyében többségi tulajdont ad a 4iG-nek az Antenna Hungariában. Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén.
Igazi nagyhalakat kebelez be
A 4iG (és az Antenna Hungaria) portfoliója mára meglehetően kiterjedt. A 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt., valamint a New Space Industries Zrt. 2020 nyarán jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. (CarpathiaSat Zrt.) néven közös vállalatot hoznak létre. Azzal a céllal, hogy a társaság 2024-ben Föld körüli pályára állítsa és hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját.
Előzetes megállapodást kötött a 4iG Nyrt. arról, hogy megveszi a Hungaro DigiTel Kft. többségi tulajdonát – jelentette be a cég 2021 februárjában. Magyarország vezető műholdas távközlési szolgáltatójának 50 százalékban az Antenna Hungaria volt a tulajdonosa, tőlük egy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt meg a 4iG. A másik 50 százalék a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-é volt, ez teljes egészében a 4iG-hoz került.
2021 júniusában érkezett a bejelentés: a 4iG és két leányvállalata a Hungaro DigiTel, valamint a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel. A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait.
Akadtak kisebb beszerzések
Korábban szerzett a 4iG kiberbiztonsági céget is, a TR Consult Kft. személyében. 2020 októberében az INNObyte Zrt. 70 százalékos tulajdonrészét szerezték meg. Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterségesintelligencia-fejlesztés, az adatbázis-megoldások specialistája. A vállalat megrendelései elsősorban a telekommunikáció, az autóipar, az egészségügy, az agrárinformatika, közigazgatás, pénzügyi és banki informatika, valamint az egyházi digitalizáció területéről származnak.
2020 decemberében pedig az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. száz százalékára tették rá a kezüket. 2021 januárjában a 4iG Nyrt. adásvételi szerződést kötött az ipari, mezőgazdasági, tudományos és védelmi célú, rotormeghajtású drónok tervezésével, gyártásával foglalkozó Rotors and Cams Zrt. (RaC Zrt.) 24 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlására.
2021 októberében írták alá a montenegrói Telenor adásvételéről szóló szerződést a 4IG Nyrt. és az eddigi tulajdonos PPF Telecom Group vezetői.
A Digi megvásárlása kapcsán kiadott közleményben azt ígérték, a 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A közlemény szerint a fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön majd létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, DIGI, Invitel, Invitech, AH Net) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően, további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki. | Vállalkozás: Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea | null | https://hvg.hu/kkv/20211130_4ig_novekedes_jaszai_gellert |
2018-09-18 00:00:00 | Kitalálják, melyik játékos lőtte a legtöbb tizenegyesgólt a BL-ben? | false | [
"bajnokok ligája",
"foci",
"sport",
"labdarúgás",
"tizenegyes",
"büntető",
"cristiano ronaldo",
"lionel messi",
"ruud van nistelrooy",
"robert lewandowski",
"statisztika",
"petr cech",
"eden hazard",
"iker casillas",
"alessandro del piero"
] | 0 | null | 0 | Indul a Bajnokok Ligája idei sorozata, és az Európai Labdarúgó Szövetség közzétett néhány statisztikát az 1992 óta íródó BL-történelemből. Megtudhattuk például, hogy mióta BL a legrangosabb kupasorozat neve, azóta 631 büntetőt ítéltek a játékvezetők, akik a legtöbbször a Barcelona és a Real Madrid (42-42 alkalommal) javára fújtak be tizenegyest.
Ez a két csapat játszotta egyébként a legtöbb meccset is, a Real 253-at, a Barca 252-t, ami azt jelenti, hogy átlagban hat meccsenként lőhettek eddig tizenegyest a spanyol bajnokság nagyágyúi.
Ha az átlagot néznénk, akkor az eddig 14 büntetőt lövő Manchester City, és a 11 tizenegyest elvégző Sevilla áll a legjobban, ez a két klub négy találkozónként állhatott a mészpontra letett labda mögé.
A Real sok büntetőt kapott, de ellene is sokat fújtak be, egészen pontosan huszonhármat, ezzel az Arsenallal holtversenyben ebben a kategóriában is a rangsor élén áll, de a Bayern (22), az Olimpiakosz (18) és a Barcelona (17) is az élmezőnyben foglal helyet.
A játékosok közül Cristiano Ronaldo szerezte a legtöbb büntetőgólt, 18 kísérletéből 15-ször bemutatta a jellegzetes gólörömét.
Örök riválisa, Lionel Messi 14 tizenegyeséből tizenegyet értékesített, míg Ruud van Nistelrooy 10 büntetőt váltott gólra, másik négyet viszont kihagyott. Azok közül, akik legalább öt büntetőt végezhettek el, Alessandro del Piero és Robert Lewandowski áll a legjobb mutatóval, mindketten hétből hetet lőttek be, és ebben nem számolják a tizenegyespárbajban sorra kerülő büntetőket. A hatékonyság terén Eden Hazard áll a legrosszabbul, aki hét büntetőből csak négyet lőtt be, ez 57 százalék.
A kapusok közül Petr Cech és Iker Casillas a két legnagyobb tizenegyesölő a BL-ben, előbbi tizenegy lövésből ötöt, utóbbi tizenkilenc próbálkozásból kilencet fogott meg,
igaz, Casillas az utolsó nyolc büntetőből egyet sem tudott kivédeni. Összességében a 631 büntetőből 488 lett gól, 38 ment mellé vagy fölé és százhármat védtek ki a kapusok. | Itt egy statisztika, ami után nem bírózhatnak a Real- és Barca-drukkerek | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/09/18/bajnokok-ligaja-statisztikak-tizenegyesek-real-madrid-barcelona-cristiano-ronaldo-lionel-messi-eden-hazard-petr-cech-iker-casillas |
2017-07-05 16:44:00 | Tudta-e Ön, hogy 25 millióért mérték fel a FINA úszó-vb mobilappigényét, és hogy egy toronydaru ágaskodik a 3 milliárdos panorámában? | true | null | 1 | 24.hu | null | Tudta-e Ön, hogy 25 millióért mérték fel a FINA úszó-vb mobiltelefonos appigényét?
A Bp 2017 Világbajnokság Kft. időben ébredt, és már tavaly szerződtetett egy főleg kémiai kutatás-fejlesztéssel foglalkozó céget, hogy mérje fel az úszó-világbajnokság mobilapplikációs igényeit. A CheBio Kft. 24,5 millió forintos ajánlattal nyerte meg a feladatot.
A tanulmány tartalma nem nyilvános, a vb szervezői titoktartásra kötelezték a céget, így csak gyaníthatjuk, hogy a gondos igényfelmérésnek köszönhető a vb előtt megszületett kettő darab app közül a selFINA nevű applikáció is. Az alkalmazás valóban tökéletesen alkalmas az úszósapkás (ön)arcképek iránti igények kielégítésére. A letöltés után lehetőség nyílik arra, hogy a mobil tulajdonosa úszószemüveget, labdát, kabalafigurát illesszen saját vagy más személy fényképére. (A jobb oldalt látható képünk is az app felhasználásával készült.)
A selFINA fejlesztője a Senso-Média Zrt., amely korábban Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc kedvenc csapatai, a felcsúti Puskás Akadémia és a Videoton számára készített mobilapplikációkat.
Tudta-e, hogy „állami” daru rondít bele a 3 milliárdos panorámába?
Január óta készül a budapesti vizes világbajnokság műugrótornya a Batthyány térnél a Dunán. A szervezők nem csináltak titkot abból, hogy a Parlamenttel szemben a vízre telepített 33 méter magas acéltoronnyal a 2013-as barcelonai világverseny műugró számainak látványélményét akarták megközelíteni, vagy túlszárnyalni. A FINA-honlapon már a beruházás indulásakor azt írták, hogy a televíziós közvetítések során és a helyszínen felállított lelátókon pazar látvány tárul majd a nézők elé, akiknek olyan érzése lesz, mintha a versenyzők a Dunába ugranának, a hátteret pedig az Országház és a folyó szolgáltatja.
A panorámát biztosító ugrótorony annyira fontos volt, hogy a megépítésére 3 milliárd forintot költöttek, jóllehet a sportesemény után el is bontják.
A pesti oldalon viszont egy másik állami projekt van folyamatban. Az egykori MTESZ-székház bontása és az új irodaház építése miatt egy toronydaru került a Kossuth térre, amely most elcsúfítja a helyreállított Parlament látványát. Meg nem erősített hírek szerint több brainstorming is lezajlott az ügyben, hogy lebontassák vagy esetleg becsomagolják-e a darut, de mivel a 2018-as befejezéssel tervezett MARKET-projekt jelentősen megcsúszott volna, elvetették az ötletet.
Tudta-e, hogy 9 nappal a világbajnokság kezdete előtt még nem működik az esemény hivatalos webshopja?
A FINA-Budapest internetes oldalán még július 5-én is a következő üzenet fogadta a látogatókat:
Tisztelt Érdeklődők! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy webshopunk jelenleg fejlesztés alatt áll. A FINA VB hivatalos termékeinek online árusítása hamarosan indul.
Üdvözlettel, a FINA Világbajnokság szervezői
A Bp 2017 Világbajnokság Kft. februárban 2,1 milliárd forint keretösszegű megállapodást kötött Kuna Tibor cégével, a Trinity International Kft.-vel, amely Kuna Tibor másik cégével, a Young and Partners Kft.-vel konzorciumban kapta meg a teljes világbajnokság kommunikációs feladataira kiírt tendert.
A grafikai, tanácsadási feladatok, PR-, és reklámszolgáltatások elvégzése mellett a Trinity-Young and Partners duó megbízása a webshop fejlesztésére is szólt. A fejlesztés állítólag elkészült, a termékek feltöltése már a megbízó, a Bp 2017 Világbajnokság Kft. feladata. Kerestük Kuna Tibort, de ő nem nyilatkozott. Valószínű, hogy a megnyitó előtti napokban tényleg csupán a pólók és ajándéktárgyak fotóival lehet probléma.
Tudta-e Ön, hogy kerekesszékesek is nézhetnék a vb-t, de online nem tudnak jegyet venni?
KEREKESSZÉKES JEGYEK: Technikai okok miatt nem lehetséges kerekesszék jegy vásárlása webshopunkon keresztül. Információt a kerekesszék jegyekről a következő számon +36 30 505 0666 (hétfőtől-péntekig 9.00 – 17.00 között), illetve az [email protected] e-mail címen kaphat (adja meg a rendezvény nevét, idejét és az előadást). A következő munkanapon válaszolunk kérésére.
A jegyárusítási online felületen hosszú ideje ez az üzenet fogadja az érdeklődőket, és az ígéretek ellenére válaszok sem jönnek.
A 24.hu is megkérdezte a FINA-Budapest sajtóosztályát, hogy milyen technikai akadálya van a kerekesszékes jegyek online árusításának, és hogyan tervezik megoldani a problémát? A sajtóosztálytól 11 napja hiába várjuk az információkat. | Idétlen app és elcsúfított méregdrága panoráma az úszóvébén | null | https://24.hu/belfold/2017/07/05/idetlen-app-es-elcsufitott-meregdraga-panorama-az-uszoveben/ |
null | Ez kínos volt – kezdte felszólalását Dobrev Klára. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | Ez kínos volt - kezdte felszólalását Dobrev Klára. Dobrev szerint azért nem érdekel senkit Orbán programja, mert az komolytalan, és azt látja, hogy a miniszterelnök folyamatosan távolodik el a valóságtól. Szerinte Orbánt nem érdekli a hétköznapi emberek sorsa, "hogy az emberek gyomorgörccsel mennek kórházba".
A magyarok nem azért élnek rosszabbul, mert van valami titkos összeesküvés, hanem mert rosszul kormányoz.
Dobrev szerint Orbán azzal foglalkozik, "hogyan tudja elárulni Magyarországot, hogyan árulja el az oroszoknak, hogy árulja el a Putyinnak".
Ügynökök tömege kémbankokon keresztül szállta meg az országot - állította Dobrev, majd azt kérte, hogy Orbán arra válaszoljon: | Dobrev Klára Orbánnak: Arra a kérdésre válaszoljon, hogy mivel zsarolják önt az oroszok? | null | https://24.hu/kulfold/2024/10/09/dobrev-klara-orbannak-arra-a-kerdesre-valaszoljon-hogy-mivel-zsaroljak-ont-az-oroszok |
2011-07-12 10:35:00 | A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a testület szocialista vezetője, Vadai Ágnes úgy követeli a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldását, hogy azokat valójában az MSZP-kormány időszakában titkosították a nemzetbiztonsági szakszolgálatok.• Galambos Lajos mindenképpen vallomást tesz? + Videó | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2011.07.12. 08:35
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a testület szocialista vezetője, Vadai Ágnes úgy követeli a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldását, hogy azokat valójában az MSZP-kormány időszakában titkosították a nemzetbiztonsági szakszolgálatok.• Galambos Lajos mindenképpen vallomást tesz? + Videó
Vadai Ágnes hétfőn közölte: kezdeményezi a titkosítás feloldását annak érdekében, hogy a közvélemény világosan lásson „a harmadik köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban”.
Gulyás Gergely, a szakbizottság alelnöke kedden az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy minden minősítés, amely az MSZP-kormány idején eldöntött titkosítás óta történt, az csak ennek a „tükörminősítése”, azaz mind az ügyészség, mind az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „származékosan” vette át a titkosítást.
A politikus kifejtette, a titkosítások rendje, hogy az iratok beszerzése után azok minősítésére a felmerülő leghosszabb időtartamú titkosítás az irányadó. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy mivel a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a leghosszabb időre minősített irat egy 2009-ben 80 évre titkosított dokumentum lehet, ezért az egész ügyre ez az időtartam az irányadó. Ettől még lehetnek az ügyben régebbi iratok is, de az egészre nézve annak a dokumentumnak a minősítési időtartama az irányadó, amely a leghosszabb, jelen esetben 80 éves periódusra, azaz 2089-ig szól – tette hozzá, megjegyezve, hogy mindebből pusztán az következik, hogy az ügy 2009 előtt történt, mivel ez az utolsó titkosítás dátuma.
Ennek ellenére abban a Fidesz is egyetért – tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére –, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása – mondta Gulyás.
Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány korábbi titokminiszterét és Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Szilvásyt és Laborcot szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte. | Kémbotrány: bizonyos esetekben feloldhatják a titkosítást | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/07/Kembotrany-bizonyos-esetekben-feloldhatjak-a-titkositast |
2018-10-05 19:37:00 | Kifutott az utolsó sorozat, nincs min vitatkozni az ECB-vel. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Pár hete megírtuk, hogy információink szerint kifutott az utolsó állampapír-csomag is a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok működését biztosító portfolióból. Tegnap az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közleményben tudatta a portfolió aktuális értékét, összetételét, és ebből kiderült, hogy valóban nincs már állampapír az alapítványoknál.
Mint cikkünkben jeleztük, erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. A jegybank eredetileg 266 milliárd forint értékű állampapírt bocsátott az alapítványok rendelkezésére, hogy elkezdhessék tevékenységüget. Az ECB szerint azonban ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősül. Ezt ugyan eleinte vitatták az alapítványoknál, de később elfogadták az ECB érvelését, és nekiláttak csökkenteni az állampapírok állományát a portfolión belül.
Mostanra értünk el addig a pontig, hogy már nincs ilyen vagyoneleme az alapítványoknak, kifutott az utolsó - tudomásunk szerint euró alapú - sorozat is. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt. Amiből pályázatokat, ingatlanpiaci invesztíciókat - például Ybl Budai Kreatív Ház, volt Postapalota a Széll Kálmán téren -finanszíroznak.
A portfolió értéke jelenleg 272,188 milliárd forint. | Eltűntek az állampapírok a jegybanki alapítványok vagyonából | null | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/eltuntek-az-allampapirok-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonabol.html |
2013-04-03 10:54:00+02:00 | Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei kritizálták az Alaptörvény hajléktalanokat érintő módosítását. Szerintük ez a szegény emberekkel szembeni előítéleteket is táplálja. | false | [
"ENSZ",
"Magyarország",
"alkotmány",
"hajléktalanok"
] | 0 | null | 0 | Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei kritizálták az Alaptörvény hajléktalanokat érintő módosítását. Szerintük ez a szegény emberekkel szembeni előítéleteket is táplálja.
Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei a magyar Alaptörvény módosítását kritizálták, mely szerint törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja az életvitelszerű tartózkodást a közterületeken.
A szakértők arra sürgetik a magyar kormányt, hogy vonják vissza a módosítást, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel és az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, mely szerint "dekriminalizálni kell a hajléktalanságot." Kifogásolták azt is, hogy túl gyorsan hajtják végre a módosításokat, így nincs lehetőség a nyilvános vitára.
– Ezzel a módosítással a magyar kormány intézményesíti a hajléktalanság kriminalizálását, és az Alaptörvényben őrzi meg a hajléktalanokkal szembeni diszkriminációt és az őket érintő stigmatizációt – mondta Magdalena Sepúlveda, az ENSZ szegénységgel foglalkozó referense. – Ennek a törvénykezésnek aránytalan hatása lesz a szegénységben élő emberekre általában, a hajléktalanokra pedig különösen – közölte Sepúlveda, és hozzátette: nemcsak a hajléktalanok emberi jogait sértik ezzel, hanem táplálják a szegényekkel szembeni előítéleteket is.
Raquel Rolnik, a megfelelő lakhatási körülményekért felelős ENSZ-referens figyelmeztetett, hogy az utcán élés jogellenessé tétele szembemegy Magyarország egyenlőségre és diszkriminációellenességre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel. Főleg egy olyan környezetben, ahol korlátozottak a lehetőségek a hajléktalanok elhelyezésére, sok háztartásnak pedig nagyon alacsony a jövedelme. Rolnik a magyar kormányra hivatkozva elmondta, hogy a fővárosban jelenleg nincs elég szálló a hajléktalanok elhelyezésére. Magyarországnak nincs nemzeti lakhatási stratégiája, vagy hosszú távú terve, hogy segítse a közel harmincezer hajléktalant. A szakértő megjegyezte azt is, "üdvözli, hogy a magyar kormány az Alkotmányban is elismeri a lakhatáshoz való jogot, illetve elkötelezett, hogy lakhatást biztosítson a hajléktalanoknak", ennek a megvalósítása azonban "távol van a magyar valóságtól."
A referensek hangsúlyozták, attól tartanak, hogy a módosítás csak az Alkotmánybíróság 2012. novemberi döntését próbálja meg kijátszani, mely szerint alkotmányellenes az utcán élés büntethetősége. A rendelkezések megsemmisítéséig 125 ezer dollárnyi bírságot szabtak ki a hajléktalan emberekre. | ENSZ-szakértők: vonják vissza a hajléktalanokat érintő alaptörvény-módosítást | 0 | http://nol.hu/kulfold/a_hajlektalanokat_erinto_alaptorveny-modositas_visszavonasara_surgetnek_az_ensz-szakertok-1377375 |
2020-08-29 00:00:00 | Baleset történt az M7-es autópályán Zamárdinál. | false | [
"baleset",
"balaton",
"m7-es autópálya",
"zamárdi"
] | 0 | null | 0 | Baleset a Balatonnál - torlódás az M7-esen már kora reggel
Az M7-es autópályán, a Letenye felé vezető oldalon, a zamárdi csomópont után baleset történt.
A 113-as km-nél csak a külső sávon engedik a forgalmat.
Lelassult a közlekedés - írja az Útinform.
Az M1-es autópályán, a hegyeshalmi határátkelőnél a kilépő oldalon közel 2 km-es a torlódás. A várakozási idő meghaladja a 40-45 percet.
Nyitókép: Torlódó járművek az M7-es autópályán. MTI Fotó: Mihádák Zoltán | Baleset a Balatonnál - torlódás az M7-esen már kora reggel | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/08/29/baleset-a-balatonnal-torlodas-az-m7-esen-mar-kora-reggel |
2023-12-12 16:24:00 | Fél éven át a határon átlépő sofőröktől pénzt kértek azért, hogy ne ellenőrizzék őket, általában 5-50 euró volt a tarifa. | true | null | 1 | Telex | null | Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett.
A tavaly indult korrupciós ügyben azután indult nyomozás, hogy a pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen, szolgálat közben külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa, ezt 2022. február közepe és 2022. június vége között szedték, a vesztegetési pénzből mindannyian kaptak. Az ügyészség vagyonelkobzásra tett indítványt a korábban lefoglalt 4095 euró, 1050 lej, 355 angol font, 210 złoty és 355 000 forint értékben.
A rendőr vádlottak hivatásos szolgálati viszonya még az eljárás alatt megszűnt, közülük ketten közel fél évig voltak letartóztatásban.
Az ügyészség a vádlottak többsége esetében büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. | Börtönt kér az ügyészség a kenőpénzt elfogadó nagylaki rendőrökre | null | https://telex.hu/belfold/2023/12/12/ugyeszseg-vademeles-nagylak-rendor-hatarrendesz |
2020-12-07 15:44:00 | A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre. | true | null | 1 | G7 | null | A fideszes politikai és a gazdasági kapcsolatépítés kéz a kézben jár a balkáni országokban. Észak-Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig egyre inkább üzletileg is jelen vannak a NER vállalkozói, a helyi konzervatív pártok pedig Orbán Viktor politikáját támogatják európai szinten, akár éppen az Európai Néppártban.
Orbán legelkötelezettebb politikai szövetségese az EU-ban a szlovén Janez Janša és pártja, az SDS lehet. A szlovén miniszterelnök 2019-ben a Fidesz EPP kizárásának lebegtetésekor már azt is kijelentette, hogy ha a Fideszt eltávolítják, akkor ők is távoznának az EPP-ből.
A Fidesz, illetve a szlovén kormánypárt és annak gazdasági holdudvara közötti üzletek olykor elég furcsa eredményeket hoznak, a magyar lélegeztetőgépeken például 2 milliárd forintot is kereshetett egy SDS-hez közel álló vállalkozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlásA beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.
Ennél furcsább üzlete is van azonban a magyar államnak a délnyugati, 2 milliós szomszédunknál. Ahogy a lendvai Népújság megírta, tavaly decemberben lezárult az a hosszas ügylet, amellyel a magyar állami Comitatus Energia Zrt. 9 millió euróért megvásárolta a szlovéniai magyarság központi településén, a 3 ezer fős Lendván a helyi termálfürdőt.
Mi azóta sem kaptunk választ arra, hogy erre mi szükség volt. Az ügylet idején a magyar állam tulajdonosi jogait az MNV Zrt. képviselte, de az a Comitatus-hoz irányított minket, amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Időközben a fürdőnek új tulajdonosa kellene, hogy legyen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis 2020 júniusában benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására, és ebből július 16-án törvény is lett.
A jogszabály indoklása szerint ez a szervezet a magyar gyökerű épületek vásárlásáért és üzemeltetéséért felelős az ország határain túl. Az alapítvány megkapta a Comitatus Zrt. részvényeit is – csakhogy a lendvai gyógyfürdőnek nincs olyan kulturális értéke, vagy magyar hagyománya, amely a törvény indoklásában felsorolt célokhoz kapcsolódna. Sajnos az alapítványt sem tudtuk megkeresni, egyelőre ugyanis nem jött létre – nem szerepel a bíróságok civil szervezetek nyilvántartására szolgáló adatbázisában.
Információk híján nem tudjuk, mi a magyar állam terve a lendvai fürdővel, az azonban biztos, hogy az üzleti beszámolók alapján nem megy kiugróan jól. A fürdő 2018-ban 1,1, tavaly pedig 1,8 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 4, illetve 27 millió forint volt csupán.
Az ügyletet többféleképpen lehet értékelni, egyrészt az elmúlt két év átlagos nyeresége alapján azonnal adódik, hogy 207 éves profitot fizetett az eladónak a magyar állam. Másrészt a cég éves beszámolója alapján 6,1 millió eurót ér a fürdő épülete, és 1,5 millió eurót a földterület, ami összesen 7,6 millió euró, a cég összes eszközét azonban a mérlegben pontosan 9 millió euróra értékelik. Kérdés, hogy a piac is ezen az áron értékelné-e az épületeket.
Ha sikerülne a magyar tulajdonosnak a mostani profitrátát (a fürdő-üzemeltetésben már-már világbajnok mértéknek számító) 10 százalékra emelni, akkor is 18 éves profitot fizetett ki a magyar állam az ingatlanért.
A jövő azonban még az üzemeltető cég szerint sem ígérkezett ilyen fényesnek: a június 30-án készített, a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban azt várták, hogy 2020-ban a felére esik a bevétel a koronavírus-járvány miatt. Ez borítékolhatóan veszteségessé teszi a fürdőt az idei évre.
A fürdő a járvány miatt március és június között összesen 20,6 ezer euró közvetlen támogatást és 149,6 ezer euró bértámogatást kapott – ez összesen 60 millió forintnak felel meg. A szűkmarkú magyar bértámogatásokhoz képest ez igencsak nagy összeg, hiszen az időarányos*2019-ben 1679 ezer euró volt az éves bérköltség, a támogatás március – június hónapokra vonatkozik. bérköltségek 27 százalékát fizették ki a szlovén adófizetők pénzéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.
Az eladó a legnagyobb szlovén hotelvállalkozás volt. A Sava Turizem d.d. 2019-ben 99 millió euró (35 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből 4,5 milliárd forintnak megfelelő adózott eredményt termelt, a cégnek összesen 15 hotelje, 6 termálfürdője és 5 kempingje van. Ha nekik nem sikerült a lendvai termálfürdőt az említettnél hatékonyabban és eredményesebben üzemeltetni, kérdés, hogy miért sikerülne a magyar kormánynak?
Magyarország egyébként tele van a lendvaihoz hasonló létesítménnyel, a magyar turizmus egyik húzóágazatának a gyógy- és termálfürdők számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiája is kiemeli, hogy 225 turisztikailag jelentős fürdő van Magyarországon, és a turisták 12,9 százaléka a fürdők miatt jön hozzánk (amikor nincs világjárvány), illetve a vendégéjszakák ötöde is a fürdőkhöz kötődik. | Miért vett meg Magyarország 3 milliárd forintért egy üzletileg nem túl acélos szlovén fürdőt? | null | https://g7.hu/kozelet/20201207/miet-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot/ |
null | A szerdán bejelentett kijevi széleskörű kormányzati váltások közül Dmytro Kuleba külügyminiszter távozása a legfeltűnőbb és a legkevésbé érthető. Főként azért, mert a tárcavezető a nemzetközi kommunikációs térben a legismertebb ukrán vezető Zelenszkij elnök után. | true | [
""
] | 0 | Euronews | null | A jószerivel a teljes kormányzati felépítményt érintő személyi váltások közül Kuleba volt szinte az egyetlen, akinek a neve ismert volt azokon a véleményformáló platformokon, ahol az elnök is csak ritkán szólalt fel. A miniszter professzionális szinten és az eszközöket magabiztosan használva képviselte a kijevi szempontokat, és sok esetben primer hírforrásként szolgált a világ nagy tájékozatási ügynökségei számára.
Csütörtök délelőtt a Legfelsőbb Tanács, azaz az ukrán parlament hivatalosan is felmentette Kulebát eddigi tisztsége alól.
Kérdéses, hogy bárki is lesz az utóda, ezt a személyes befolyást át tudja-e venni és képes lesz-e folytatni?
Az amerikai külügyminiszter már nyilvános búcsút vett Kulebától, megköszönve eddigi szakszerű munkáját, és megérve, hogy az Egyesült Államok változatlan támogatását a brutális orosz agresszióval szemben.
A tegnapi nap során és éjszaka az ukrán és orosz oknyomozó blogok a földrengésszerűnek mondható változások hátterét próbálták kideríteni, de egyelőre csak a valószínűségekig jutottak. A szerzők nem érték be Zelenszkij elnök ködös magyarázatával, mely szerint "a kormányzás egyes területeit meg kell erősíteni, illetve hangsúlyeltolódásokra is számítani lehet a bel- és külpolitikában", mert ebből nem derül ki sem a Kuleba munkájával kapcsolatos elégedetlenség oka, sem pedig a tervezett változások jellege.
Nem világos az sem, hogy a távozás mögött lemondás, leváltás vagy közös egyezség áll-e. Ez zavart kelt az elemzők körében, mert egyes találgatások szerint a kemény hangvételű Kuleba távozása megkönnyíthet egy béketárgyalást Oroszországgal. Moszkva azonban elutasította ezt az elképzelést. "Nem, ennek nincs hatása" - kommentálta a változást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. "Látjuk, hogy mennyire feszült a helyzet [Kijevben], különösen az elmúlt napokban, de egyelőre csak szoros figyelemmel kísérjük a fejleményeket".
Más vélemények arra mutatnak, hogy a nyugati szövetségesek szerettek volna egy rugalmasabb partnert látni a kijevi fél részéről. A Breaking News Outlook nevű elemző blog felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban Kuleba olykor erőszakosnak tűnő hangnemben sürgette a nagy hatótávolságú nyugati támadó eszközök szállítását, de követeléseire újabban már nem kapott válaszokat.
Azt is csak találgatni lehet, hogy Zelenszkij elnök mindezt a fődiplomata személyes kudarcnak tartotta-e, vagy belátta, hogy egy rugalmasabb stílusú képviselőre van szüksége. Maga a cél viszont változatlan maradt, mert Kijevnek továbbra is szüksége van a továbbfejlesztett légvédelmi rendszerekre és a nyugati rakéták használatának engedélyezésére, de kérdés, hogy valaki más ezt a célt jobban tudja-e szolgálni.
Kuleba volt felelős az Ukrajna nyugati szövetségeseinek, különösen az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak a meggyőzéséért, hogy tegyék lehetővé a nagyobb hatósugarú támadó rakéták csapásait Oroszországon belül is. Szintén Kuleba vezette a közelmúltbeli erőfeszítéseket további Patriot légvédelmi ütegek biztosítására, és nyíltan kritizálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik korábbi ígéreteiket, vagy jelentős késedelme esnek.
Ugyancsak Kuleba tartotta a közvetlen kapcsolatokat Ukrajna olyan partnereivel, mint a NATO, az Európai Unió, Japán, sőt újabban Kína.
Az eltávolításról szóló pletykák egy ideje már terjengtek, noha a kijevi vezetés eddig semmilyen jelét nem adta annak, hogy miniszterének tekenységével gondjai lennének. Az ukrán média arról számolt be, hogy Andrii Sybiha külügyminiszter-helyettes a valószínű utód a külügyi tárca élén, aki viszont a nemzetközi térben teljesen ismeretlen.
Kritikus időszak - kérdéses, hogy ez a legmegfelelőbb pillanat az apparátus teljes átrendezésére?
A lemondási hullám egy kiújuló és kemény katonai szakaszban zajlik, mivel eközben Oroszország jelentős előrelépéseket ért el a Kelet-Donyecki régióban. Moszkva fokozta a hosszú távú támadásokat Ukrajna más területei ellen is, ide értve a szerdán végrehajtott légicsapást a nyugati Lviv városa ellen, ami legalább hét embert ölt meg és UNESCO világörökségi helyszíneket rombolt.
Az érem másik oldalán - ezzel párhuzamosan - az ukrán erők több mint 500 négyzetmérföldes területet vettek ellenőrzésük alá Oroszország Kurszk-i területein, de ennek katonai jelentősége még erősen vitatott.
Kubela mellett egy másik ismertebb távozó Olha Stefanishyna, Ukrajna euro-atlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese. Stefanishyna kulcsszerepet játszott abban, hogy az Oroszország inváziójától számított néhány hónapon belül elősegítse Ukrajnát az EU jelölti státus elérésében. Az ő menesztése mögött sem látható sürgető konkrét ok, mivel eddig nagyjából elérte azt, amit az adott nemzetközi feltételek megengedtek.
A következő napokban további lemondások és elbocsátások várhatók, és sorsukról egy közelgő parlamenti ülésen döntenek, mondja Ruszlán Stefancsuk parlamenti házelnök.
A távozó miniszterek és főtanácsadók közül sokan új szerepeket kaphatnak egy átalakított kormányon belül. Az ukrán Suspilne arról számolt be, hogy Kuleba egy új minisztériumot vezethet, amely Ukrajna régióira és ideiglenesen elfoglalt területekre összpontosít. Stefanishyna azt mondta a The Financial Times-nak, hogy valószínűleg egy kibővített portfóliót kaphat, amiben az Igazságügyi Minisztérium is benne lehet.
Arról még nincs hír, hogy a továbbiakban ki fogja képviselni Ukrajnát a legfontosabb nyugati fórumokon.
A háború kezdete óta Zelenszkij számos magas rangú tisztviselőt és katonai vezetőt bocsátott el, köztük a hadsereg főparancsnokát is. Volodymyr Feszenko ukrán politikai elemző szerint az elnök fő célja a stagnálás megakadályozása a kulcsfontosságú minisztériumokban. "Az ő szemlélete az, hogy az új emberek motiváltabbak lesznek, és új ötleteket hoznak" - mondja Feszenko, aki aggódik is amiatt, hogy a kiterjedt átszervezés túlzott államfői szigorhoz vezethet, és minden döntést az elnöki hivatalba koncentrál. | Hova tűnik Ukrajna második legismertebb arca? Rejtélyes külügyminiszter-váltás Kijevben | null | https://hu.euronews.com/2024/09/05/kuleba-levaltas-hatter-zelenszkij-ukrajna-kormany-atalakitas |
2023-11-23 10:37:00 | A Hankook Rácalmáson bővít, a kormány egyelőre nem árulja el, mennyi munkahelyteremtési támogatást ad a projekthez. | true | null | 1 | HVG | null | A Hankook Tire nagyjából 210 milliárd forintos beruházással 450 új munkahelyet hoz létre Rácalmáson, ahol a dél-koreai vállalat kifejezetten tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz fog abroncsokat gyártani - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban.
A Hankook már jelen van Rácalmáson, az új üzemben évente mintegy 800 ezer nagy teherbírású gumiabroncsot állítanak elő a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz.
A kormány támogatást nyújt a projekthez, ennek mértékét majd csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra – mondta Szijjártó.
Úgy tűnik, a Hankook Rákay Philip kormányközeli producer/influenszer/médiaszemélyiségtől vásárolt földet az új beruházáshoz. A 24.hu azt írta, 917 millió forintra értékelték azt a 42 hektáros ipari területet, amit Rákay Philip kormányközeli producer szerzett meg nemrégiben Rácalmás külterületén. A portál szerint a földdarab közvetlenül a Hankook szomszédságában van, a megafonos influenszer pedig az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Rákay a portálnak cáfolta, hogy akkumulátorbontó épülne a területen.
A terület egy részét a Hankook viszont azonnal megvette, ami pedig nem került rögtön az abroncsgyártóhoz, arra elővásárlási jogot szerzett. | Vállalkozás: Hatalmas ázsiai gumigyár épül Rácalmáson, adófizetői pénzből, valószínűleg Rákay Philiptől vett földön | null | https://hvg.hu/kkv/20231123_Hatalmas_azsiai_gumigyar_epul_Racalmason_adofizetoi_penzbol_valoszinuleg_Rakay_Philip_foldjen |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.