date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
null | „A harminc százalék felelősséggel jár.” | true | [
""
] | 0 | 444 | null | "Továbbra is nagyon aggódom Budapest szabadsága, a város nyugodt működése miatt. Aggódom, hogy a közgyűlésben a pártok a két év múlva esedékes országgyűlési választásokra készülve nem a várospolitikára helyezik a hangsúlyt. A város vezetése helyett politikai játszmák, konfliktusok, erődemonstrációk tere lesz a közgyűlés" - mondta a Baranyi Krisztina a hvg.hu-nak. Ferencváros újraválasztott polgármestere hozzátette:
"Amikor zömében polgármesterek ültek a közgyűlésben, a képviselők politikai érdeke egybevágott a városéval. A döntések túlnyomó többsége egyhangúan született meg. Nagyon sok képviselő lett most úgy városvezető, hogy semmilyen önkormányzati vagy egyáltalán politikai tapasztalata sincs. Ebben a harcban elveszhet Budapest ellenzékisége, és ellehetetlenülhet az amúgy is kivéreztetett város működése."
Baranyi figyelmeztetett:
"Ha az októberi alakuló ülésen nem sikerül egy belső, tehát közgyűlési tag főpolgármester-helyettest választani, és a fővárosi cégeknek nem lesznek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjaik, akkor a város nem tud törvényesen működni. Ebben az esetben némi türelmi idő után a fővárosi kormányhivatal fog kinevezni főpolgármester-helyettest - el lehet képzelni, hogy kik közül válogatna. A kormányhivatal alkot költségvetést, ami jó esetben a minimális működéshez elegendő forrást biztosít."
Érthetetlennek nevezte azt, hogy a harminc százalékot kapott Tisza Párt távol akarja magát tartani a főváros ügyeitől azzal, hogy sem a budapesti cégek vezetésébe, sem a városvezetésbe nem delegál embert.
"Ha a Tisza Párt úgy gondolja, hogy a fővárosban mutyik voltak, a cégeinek vezetésében és ellenőrző szerveiben vállalhatatlan vagy alkalmatlan emberek ülnek, a városvezetés kollaborált a Fidesszel, akkor ültessen be olyan embereket a cégek felügyelőbizottságába, akik ezeket a mutyikat megakadályozzák. Válasszon területet, ennek vezetésére delegáljon főpolgármester-helyettest, aki garantálja az átlátható és tiszta működést. (...) A harminc százalék felelősséggel jár"
- mondta. Arról a véleményről, ami szerint Karácsony azért állt az olimpiarendezés mögé, hogy megnyerje a kormány támogatását, Baranyi azt mondta, hogy
el tudja képzelni, hogy a főpolgármester alkut köt a kormánnyal, hogy fenntartsa a főváros működését, megszerezze a fejlesztési forrásokat, de az kizárt, hogy a fővárosban általános Fidesz-Karácsony-összefogás jöjjön létre. | Baranyi szerint érthetetlen, hogy a Tisza Párt miért akarja magát távol tartani a főváros ügyeitől | null | https://444.hu/2024/09/25/baranyi-szerint-erthetetlen-hogy-a-tisza-part-miert-akarja-magat-tavol-tartani-a-fovaros-ugyeitol |
null | Fény derült a szolnoki kalandpark botrány részleteire, a Szolnoki Járási ügyészség vádat emelt A. Tibor ellen, akár több mint két év börtönbüntetést is kaphat. | true | [
""
] | 0 | SZOLJON | null | Szabadságvesztés büntetést indítványoz a Szolnoki Járási Ügyészség a kisfiút felrúgó karate edzővel szemben. A szolnoki kalandpark botrány egy nyári gyerektábor idején történt, amikor A. Tibor karate edző egyszerűen felrúgta a rábízott 8 éves kisfiút.
Dr. Ocsovai Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője részletezte: a fiú védekezésképtelen volt, a karate edző akár maradandó fogyatékosságot okozhatott volna a testi sértés során. Az ügyészség közleményéből kiderült, a vádlott a gyermektábor vezetőjeként négy gyermekfelügyelővel együtt 2024. július 11-én a Szolnoki Kalandparkban 38 gyermekettáboroztatott.
- A sértett kisfiú egy gyermektársával összeveszett, a földre leült és sírni kezdett, amelyet a férfi észlelt. Odalépett a kisfiúhoz, és felszólította, hogy hagyja abba a sírást. De ő csak folytatta. A férfi a hóna alá nyúlva felállította, és a közelben lévő futópálya közepére kísérte, azért, hogy megfenyítse. A küzdősportban jártas vádlott kézzel megfogta a gyermek vállát, a föld felé tolta, és a fiú lábait hátulról, nagy erővel kirúgta - foglalta össze a történteket.
A fiú az egyensúlyát elveszítve a levegőben megpördült és előbb bal kezét, majd a fejét a futópályába ütötte, ahonnan kissé visszapattant, végül a bal oldalára esett. A gyermek fekve maradt és A. Tibor erre mindösszeannyit mondott: "hisztizzél, hisztizzél, ahogy a kislányok szoktak", majd kézzel felrántotta a futópályáról.
- A karate edző egy vizes palackkal a síró gyermekhez lépett, és több alkalommal arcon locsolta, miközben azt mondta, hogy "mi van, kislány vagy? Sírjál!", majd a fejét hátra hajtva arra is vizet öntött, amelyet a táborban résztvevő gyermekek is láttak - folytatta.
A főügyészségi szóvivő hozzátette, a vádlottveszélyeztettea kiskorú érzelmi fejlődését, továbbá az ő és a gyermek testi adottságai közötti különbségekre, valamint a bántalmazás módjára figyelemmel fennállt a maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés bekövetkezésének reális lehetősége is.
- A ügyészség a vádiratában a férfivel szemben - arra az esetre, ha a bűncselekmények elkövetését beismeri - 2 év 6 hónap börtönbüntetés kiszabására, 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra, valamint arra tett indítványt, hogy a bíróság a férfit véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll - közölték.
Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság dönt. | Vádat emeltek A. Tibor ellen | null | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/kalandpark-botrany-karate-edzo-vademeles-szolnok |
2019-06-14 18:47:00 | Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása. | true | null | 1 | G7 | null | Világos szempontrendszert, a tisztességesen működő színházaknak megfelelő mértékű támogatást és a visszaélések visszaszorítását ígérte a kormányzat, amikor megszüntette a színházak finanszírozását meghatározó tao-rendszert októberben. A visszaélésekkel kapcsolatban valóban értek el eredményeket, a másik két szempont azonban egyelőre komolyan sérül.
A színházi világban a kulturális tao eltörlése után két narratíva látszott kidomborodni. A hangosabb, a valós döntési helyzetektől távolabbi, jellemzően független színházi szereplők közül sokan már a bejelentés után közvetlenül politikai alapú leszámolásként vagy legalábbis érzéketlen és felelőtlen döntésként látták a finanszírozási rendszer lényegében visszamenőleges megszüntetését.
A döntésekhez közelebb álló, a nyilvánosság előtt csendesebb, de befolyásosabb színházi vezetőkből álló réteg viszont mintha jobban bízott volna a kormányzati szereplők nyugtatgatásaiban. A bizonytalanság és a látszólagos kapkodás ellenére a hozzájuk eljutó félinformációkból azt olvasták ki, hogy az új rendszer valóban csak a visszaélésekkel való leszámolást fogja szolgálni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalókkal számolna le a kormány, de közben mások is pórul járhatnakJelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását, amely 10 év alatt sok tekintetben átalakította ezt a világot.
A kormányzati kommunikáció is ezt a narratívát erősítette. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, és a színházak finanszírozása „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”.
Fekete Péter kulturális államtitkár pedig azt mondta januárban, hogy azok a színházak, amelyek valós szakmai munkát végeznek, meg fogják kapni azt a kompenzációt, amellyel jól tudnak működni. Áprilisban pedig arról beszélt, hogy számukra rendkívül fontosak az alternatív, kísérletező színházak vagy a magánszínházak, és ezek az intézmények is megkapják nagyságrendileg azokat az összegeket, amelyekkel a korábbi években gazdálkodtak.
A döntés bejelentése óta több mint fél év telt el. Az már pár hónapja világosnak látszott, hogy Gulyás hiába beszélt arról, hogy az EMMI-nek világos, megismerhető szempontok alapján kellene döntenie a támogatásokról. Az új rendszert leginkább csúszások és káosz jellemzi, ahol nem tisztázott, hogy ki dönt a taót felváltó többlet támogatásokról, sem az, hogy milyen szempontok alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételükAz egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.
Az elmúlt hetekben pedig az is világossá vált, hogy azok a színházak jártak egyértelműen jól, amelyeknek számottevő lobbierővel rendelkeznek. A kormányzati kontrolltól távolabb eső magánszínházak és alternatív társulatok pedig többnyire jelentősen kevesebb pénzt kapnak az új rendszerben, mintha a tao megmaradt volna.
A budapesti fenntartású színházakról már januárban kiderült, hogy jobban fognak járni az új rendszerrel, legalábbis idén. Ezek a színházak bevallottan amiatt esnek külön elbírálás alá, mert a kormánypárt által támogatott Tarlós István főpolgármester ezt kérte. A Válasz Online májusi cikkéből pedig az derült ki, hogy a „nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények” többsége is jelentős haszonélvezője lesz az új modellnek.
A kulturális tao eltörlésében fontos szerepet játszó Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház kiemelkedően jól járt. 2018-ban 76 millió forint tao-támogatást kapott, az új rendszerben viszont ennek ötszöröséhez, 400 millió forinthoz jut hozzá többlettámogatásként. A Magyar Cirkusz (MACIVA) közel kétszer annyi többlettámogatást kap (800 milliót), mint egy éve taót, a Pesti Magyar Színház pedig ötszörös pénzhez jut az előző évi taójához képest: 162,5 millió forint helyett szintén 800 milliót.
Az államhoz szorosabban kapcsolódó színházakkal és a korábbi ígéretekkel szemben a magánszínházak és alternatív társulatok többségében viszont jelentősen kevesebb pénzre számíthatnak, mintha megmaradt volna a tao-rendszer. Budapesten négy jelentősebb magánszínház van, ők egyértelmű veszteseinek tűnnek az új rendszernek:
Centrál Színház – fővárosi tulajdonban lévő épületben, de magáncégként csinálnak színházat. A tavalyi jegybevételük alapján idén 550 millió forintra lehettek volna jogosultak, ennek a 36 százalékát, 200 millió forintot kapták meg többlettámogatásként. Levelükben azt írták nekünk, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, minden erejükkel azon vannak, hogy a következő évadban is játszhassanak.
Játékszín – szintén önkormányzati épületet használnak magáncégként. Azt nem árulták el, hogy mennyi volt a tavalyi jegybevételük (ennek a 80 százalékára lehettek volna jogosultak), de azt elárulták, hogy 200 millió többlettámogatást ígértek nekik. Ez közel harmadával kevesebb, mint a 2018-as, 292 millió forintos jegybevételük.
Átrium – az átalakulás egyik leghangosabb kritikusa, magánépületben csinál magánszínházat, és befogadószínházként is működik, azaz kisebb, saját játszóhellyel nem rendelkező alternatív társulatok is fel tudnak itt lépni, mint például a talán legismertebb Pintér Béla és Társulata. A tavalyi jegybevételük alapján 218 millió forint tao-pénzt gyűjthettek volna, ennek 23 százalékát, 50 millió forintot kapnak. Ha nem sikerül gyűjteniük 100 millió forintot, bezárnak.
Belvárosi Színház – saját társulatuk nincs, befogadószínházként működnek, a fő bérlőjüknek számító Orlai Produkciót még nem értesítették arról, hogy mekkora többlettámogatással számolhatnak.
A kisebb független előadók közül sokan hasonlóan jártak. A Magyar Hang korábban megírta, hogy Pintér Béla Társulatának 30 millió forint többlettámogatást ígértek, amely 16 millióval kevesebb, mint a 2018-as jegybevétel után igényelhető tao lett volna. A Független Előadó-művészeti Szövetségen keresztül kerestem meg több kisebb társulatot is.
Az egyik jelentősebb független társulatnak számít a 2014-ben indult veresegyházi színház, a Veres1. Mint írták, 113 millió forintot igényeltek (a tavalyi bevétel alapján ennél is több, 144 millió forint tao-támogatást igényelhettek volna), de mindössze ennek a 35 százalékát, 40 millió forintot kapták többlettámogatásként.
A színház levelében így jellemezte az új rendszert: „álságos, kétszínű, koncepciózus, időhúzós, kiéheztetős, kivéreztetős, bizonytalan, gyáva, hiszen semmiféle kötelezettségvállalás nincs a háttérben; mérhetetlen adminisztrációt ró az érintettekre, akik erre nincsenek felkészülve, és a szakmai munkától veszi el az időt/energiát/kedvet; és mindezt elmondtuk/leírtuk nem egyszer, nem kétszer”. A Veres1 is a létéért küzd, mint írták, jelenleg legfeljebb télig látnak előre.
A Mundruczó Kornél rendező és Büki Dóra producer által alapított Proton Színház az igényelt összeg 65 százalékát kapta meg. Az új rendszerrel kapcsolatban ehhez annyit fűztek hozzá, hogy nem tudják még, mit gondoljanak, főleg, hogy a többlettámogatás összegéről szóló értesítőben az áll, hogy csak abban az esetben fizetik ki, ha marad pénz, illetve ez nem is tekinthető hivatalos értesítőnek.
A Manna Produkció volt az egyetlen kivétel, amely lényegében megkapta a tavalyi jegybevételére jutó tao-keretet, 20 millió forintot. Ennek ellenére az új rendszerről azt írták, hogy „bizonytalan, kiszámíthatatlan, a legrosszabb ennek a területnek, ami történhet, hogy évad közepén változtatnak egy finanszírozási struktúrát, ami helyett nincs átgondolt és kidolgozott megoldás”. Szerintük az új rendszernek nincs megfelelő hatástanulmánya, kiismerhetetlen a döntési mechanizmus és a kritériumrendszer.
„Az egyedi pályázati kiírások mérhetetlenül gyenge színvonalúak, semmilyen formában nem tükrözik az előadó-művészeti terület teljességét, szinte csak színházi szemszögből közelítenek (sem zene, sem tánc, sem cirkusz nincs a színházhoz képest megfelelően súlyozva)” – írták. A Manna is felhívja a figyelmet a befogadó színházak szerepére: hiába kaptak megfelelő összegű támogatást, „ha egyetlen játszóhelyet sem támogatnak, ahol megvalósulhatnának az előadások”, és vidéken is teljesen ellehetetlenülnek a független játszóhelyek.
Az elmúlt fél évet tehát így lehetne összefoglalni:
A kormány visszaélésekre hivatkozva lényegében visszamenőlegesen eltörölte a színházak finanszírozását meghatározó rendszert.
Átlátható rendszert és a közérdek szerint működő színházaknak megfelelő kompenzálást ígért.
Az új rendszer folyamatos csúszásban van: míg a tao-rendszer alapján már hozzájutottak volna a színházak az idei állami támogatásaikhoz, addig legjobb esetben is csak az idei juttatás egy kisebb részét kapták meg.
Az új rendszer transzparenciája is sérül: nem lehet tudni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy mennyi pénzt kap egy színház, és arról sem lehet tudni, hogy jövőre mire számíthatnak a színházak.
Míg az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak már az év elején tudhatták, hogy mennyi pénzt kapnak idénre, addig több olyan színház is van, amely még most sem tudja, hogy mennyi pénzre számíthat az államtól.
Az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak jellemzően nagyobb vagy többszörös pénzt kaptak ahhoz képest, hogy a tavalyi jegybevételük alapján mennyi taóra számíthattak volna, ha marad az előző rendszer.
A magánszínházak és a független társulatok jellemzően sokkal rosszabbul jártak, mint az előző rendszerrel, sok esetben 30-40 százalékát kapják annak, mint amennyi a tao-rendszer alapján járt volna nekik. Többen is a túlélésért küzdenek, jobb esetben is teljes bizonytalanságban működnek hónapok óta. | Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle | null | https://g7.hu/kozelet/20190614/visszaelesek-ellen-hirdetett-harcot-a-kormany-leszamolas-lett-belole/ |
2015-07-30 00:00:00 | Pár hete zárult le a Fővárosi Főügyészség vizsgálata: a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) szervezeteinél nem találtak jogsértést. Ezzel azonban korántsem ért véget a civilek piszkálása. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Magyar Narancs: Mit vizsgált az ügyészség, és mennyiben volt érintett az Ökotárs?
Móra Veronika: Tavaly, amikor megjelent a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) úgynevezett jelentése, abban azt írták, hogy egyes szervezeteknél úgy találták, hogy azok nem jogszerűek, vagy működésük nem felel meg a jogszabályoknak. Ezeket továbbította az ügyészségnek, hogy az folytasson le törvényességi ellenőrzéseket. Ez nem büntetőügyi eljárás, itt az ügyészség nem közvádlóként lépett fel – a törvényességi ellenőrzés adminisztratív eljárás. Az érintett szervezetek a Norvég Civil Támogatási Alap támogatott szervezetei, tehát nem a lebonyolító alapítványokkal (az Ökotárssal, az Autonómia Alapítvánnyal, a DemNettel vagy a Kárpátok Alapítvánnyal – C. D.), hanem a támogatásban részesülőkkel szemben folyt ez az eljárás. Az elmúlt napokban az ügyészség közzétett egy nyilatkozatot, amelyben öt szervezetről beszélt: eszerint ennél az öt szervezetnél nem találtak érdemi jogsértést, és lezárták a vizsgálatot. Erre a Kehi kiadott egy másik nyilatkozatot, amelyben arról beszélt, hogy hét szervezetnél volt ügyészségi vizsgálat. Hogy mi az igazság, azt pontosan nem tudhatjuk, mert mi is csak a sajtóból értesülünk ezekről a dolgokról, de annyi biztos, hogy támogatott szervezetekről van szó, nem pedig az Ökotársról és konzorciumi partnereiről. Egyébként a Miniszterelnökség pontosságát az is nagyon jól mutatja, hogy folyamatosan háromtagú lebonyolító konzorciumról beszélnek, holott az négytagú.
MN: Az érintett szervezeteket – az ötöt vagy hetet – tájékoztatták?
MV: Mi öt szervezetről tudunk, és ők kaptak értesítést arról, hogy az ügyészség anno megkezdte ezt a vizsgálatot. Volt olyan, amelynél például adminisztrációs hibát találtak, egészen pontosan azt, hogy a 2013-as beszámolóját elfelejtette kirakni a honlapjára. Ezért kaptak is egy jelzést, hogy ezt legyenek szívesek pótolni. Ilyenekről tudunk. A Kehi még arról beszél, hogy a hét szervezet közül három megszűnt vagy a megszűnését kezdeményezték. Ezek olyan szervezetek voltak, amelyek még az előző norvég támogatási ciklusban, 2008-ban kaptak támogatást egy vagy két évre. Akkor azokat a projekteket végre is hajtották, el is számoltak, de hogy aztán az azóta eltelt négy-öt évben mi történt velük… Igen, sajnos szűnnek meg szervezetek, nem olyan könnyű manapság a civilek élete. Nyilván, ha megszűnő, a gyakorlatban nem működő szervezeteket értesített az ügyészség a vizsgálatról, nem biztos, hogy az információ hozzánk visszajutott, hiszen egy nem működő szervezetnek nem az lesz az első dolga, hogy hozzánk szaladgáljon.
MN: Mi a helyzet most az Ökotárssal?
MV: Az Ökotárs ellen semmilyen eljárás nem folyik, pontosabban egy, de azt mi kezdeményeztük az adószám felfüggesztése miatt. Még tavalyra nyúlik vissza ez az ügy, amelyben a Kehi felszólítására a NAV felfüggesztette mind a négy lebonyolító alapítvány adószámát, amely kezdeményezés egyébként a Kehivel való együtt nem működés miatti szankció volt. Ezt a döntést megtámadtuk, éppen ezért az adószám felfüggesztése soha nem lépett hatályba, az alapítványoknak érvényes adószámuk van, teljesen üzemszerűen működnek. Idén év elején vittük bíróságra az ügyet, mind a négyen. Ez most ott tart, hogy a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel osztotta azon álláspontunkat, miszerint alkotmányellenes vagy legalábbis alkotmányosan aggályos, hogy a Kehi eljárása, határozata ellen nincs semmilyen jogorvoslati lehetőség. Most arra várunk, hogy döntsön az Alkotmánybíróság – a bíró konkrétan a Kehire vonatkozó kormányrendelet megsemmisítését kérte.
MN: Azt is kimondta januárban a bíróság, hogy az őszi, az Ökotársnál folytatott házkutatás törvénytelen volt.
MV: Igen, de ez megint egy másik vonal. Tavaly indított a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást ismeretlen tettes ellen, ennek keretében zajlott le a tavaly szeptember 8-ai házkutatás, ami ellen panasszal éltünk; erről mondta ki a bíróság, hogy az törvénysértő volt. Azóta megint csak sajtóértesülésekből tudjuk, hogy az ismeretlen tettes ellen zajló nyomozást – amelyben nekünk nem volt semmilyen pozíciónk, nem voltunk senkik abban a folyamatban – valamikor decemberben az NNI átadta a NAV Bűnügyi Igazgatóságának. Azóta időnként olvashatjuk, hogy meg-meghosszabbítják a nyomozás határidejét, a legújabb most éppen július közepe. De azt tudjuk, hogy velünk kapcsolatban semmilyen nyomozati cselekmény nem történt tavaly szeptember 8-a óta, vagyis senkit nem hívtak be tanúnak, senkit nem gyanúsítottak meg, gyakorlatilag nem történt semmi.
MN: Van még olyan ügy, ami ezekhez hasonló módon érinti a szervezetet?
MV: Közvetetten az érint bennünket, hogy a Kehi nemcsak az ügyészségnél tett feljelentéseket a támogatott szervezetek ügyében, hanem az adóhatóságnál is. Hét támogatott szervezet ellen január–február óta adóvizsgálat folyik, ezekben 2012-ig visszamenőleg e szervezetek beszállítóit is vizsgálják. Eddig egyetlen szervezet esetében sem született határozat, nem találtak semmit, ami miatt elmarasztalhatók lennének.
MN: Az Ökotárs ellen nem folyik már eljárás. Abbamaradt a vegzálás?
MV: Zajlanak a támogatott szervezetek elleni ügyek, illetve a kormányzati kommunikáció is időről időre bedobja, hogy ilyen-olyan külföldi érdekeket szolgálnak ezek a szervezetek. Ezzel együtt az Ökotárs és a Norvég Civil Támogatási Alap teljesen üzemszerűen működik: februárban meghoztuk az utolsó pályázati kiírás támogatási döntését, mintegy 130 újabb szervezet projektjét részesítettük támogatásban, ezekkel megkötöttük a szerződéseket, folyósítottuk az előlegeket, és a korábban támogatott projektekkel együtt több mint 400 civil projekt zajlik vagy zárult le, míg a projektek jelentős része 2016 áprilisáig tart, az a végső, záró határidő. Jelenleg – mint lebonyolító alapítványok – e projektek végrehajtását, beszámolását ellenőrizzük és követjük nyomon, illetve igyekszünk népszerűsíteni e szervezetek munkáját. Ezt szolgálta például a június végi Norvégminta fesztivál, amelyen körülbelül 80 támogatott szervezet képviseltette magát.
MN: Mennyire egyszerű ma a civil szervezetek népszerűsítése?
MV: Egyrészt úgy látom, hogy a vegzálásnak voltak pozitív hozadékai is, amennyiben ezek előhozták a civil szervezetekből az önvédelmi reflexeket, és ráébredtek az összefogás szükségességére – amire egyébként már korábban is szükség lett volna. Ez elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy egységben az erő, és összehangoltan, közösen kell fellépni. Ahhoz, hogy ez rutinszerű legyen vagy általánossá váljon, még hosszú út vár az érintettekre. Ebben is, mint minden másban, a társadalom megosztott: vannak, akik szurkolnak nekünk, míg vannak ellendrukkerek is. Amit még látni lehet, hogy a kormányzati kommunikációban nagyon erősen jelen van a megosztásra törekvés: vannak a jó civilek, akik a kormány barátai, vagy azok, amelyek megmaradnak a teljesen apolitikus, hagyományos jótékonysági területeken; és vannak a rosszak, akik fölszólalnak, hallatják a hangjukat. Nagyon erősen oda kell figyelni arra, hogy a civilek ne dőljenek be ennek, ne hagyják, hogy éket verjen közéjük ez a fajta kommunikáció, főleg azért, mert elindult egyfajta koalíció kialakítása. A másik, amit látunk, elsősorban vidéken, hogy ahol a személyi összefonódások, az önkormányzati függés nagyon erős, ott bizony stigmaként jelenhet meg a norvégos támogatás. Például az önkormányzat nem akar tovább együttműködni egy szervezettel. Olyanról is hallottunk, hogy közös rendezvényt szerveznek, de kérik, hogy a meghívóra ne kerüljön rá a norvégos logó, mert az kellemetlen. Megint az a probléma, hogy a sokkal gyengébb vidéki szervezeteket sújthatja leginkább ez az egész.
MN: Milyen perspektívát lát mindezek után?
MV: Ez a mostani ügy a civil szektor sok gyengeségére rávilágított. Nyilván a szervezeteken és a bennük dolgozó embereken (is) múlik, hogy mindezekre hogyan tudnak reagálni. Ezt persze nem mi fogjuk irányítani, nem mi fogjuk összehangolni. Mi is a hosszabb távú elképzeléseinken, a stratégiánkon dolgozunk jelen pillanatban, azért, hogy lássuk, hogyan tudjuk ezt a civil szektort fejlesztő, támogató funkciót ellátni a norvég program lezárulta után is.
MN: Miben gondolkodnak?
MV: Erről azért nem tudok még beszélni, mert jelen pillanatban ködösek az elképzeléseink. Van másfél évünk arra, hogy ezt kitaláljuk, de azt gondoljuk – és ebbe az irányba tettük meg az első lépéseket –, hogy ha az Európai Unió valóban aggódik a demokratikus értékek érvényesülése miatt, és elismeri a civilek erőfeszítéseit, akkor fokozottabban kellene támogató funkcióban megjelennie. És nemcsak olyan módon, hogy bizonyos feladatokat, funkciókat „kiszerződtetnek” – mert az uniós támogatások többsége ilyen –, hanem magukat a civileket kellene erősebb támogatásban részesíteni, hogy a társadalmi kontroll, a watchdog funkció jobban érvényesülhessen. De azt is gondoljuk, hogy maga a Norvég Civil Támogatási Alap nagyon jó gyakorlat vagy példa lehet arra, hogyan érdemes ezt csinálni. Ez hosszú folyamat, de el kell kezdeni. Éppen ezért a Norvégminta fesztivált összekötöttük egy nemzetközi konferenciával, amelyen 12 országból vettek részt a hasonló EGT- (Európai Gazdasági Térség) és norvégalap-lebonyolítók, akikkel közösen nyilatkozattervezetet készítettünk; ez éppen arról szól, hogy miért gondoljuk, hogy az Európai Uniónak nagyobb részt kell vállalnia a civilek támogatásában, és ezt hogyan, milyen úton lehetne hatékonyan, civil- és felhasználóbarát módon megvalósítani. Ez az első lépés.
MN: Most, hogy bizonyos eljárások végére pont került, miképpen lehet a civileket – köztük akár az Ökotársat –, mondjuk úgy, kárpótolni? Szükséges valamiféle bocsánatkérés, ha lezárulnak a szóban forgó ügyek? Igényt tartanak ilyesmire? Számítana mindezek után?
MV: Szerintem nem számít. Az számítana, ha a magyar kormány is felismerné, hogy azok a civil szervezetek, amelyek bírálják a kormány egy-egy intézkedését vagy valamilyen szakpolitikában véleményt nyilvánítanak, nem a kormány vagy Magyarország ellen dolgoznak. Ők is Magyarországért dolgoznak, mint mi valamennyien. Azért fogalmaznak meg véleményt, és azért bírálnak esetenként, hogy a közös dolgaink jobban működjenek. Az lenne az elégtétel, ha ezt elismerné a kormány – egyrészt szavakban, másrészt a támogatásosztási gyakorlata során, hiszen azért vannak magyar források is civil szervezetek számára, például a Nemzeti Együttműködési Alap. Ha ennek az alapnak a pénzeit elosztva valóban érvényesülnének azok az elvek, amelyek szerint a civil szektor fejlesztése és a szervezetek megerősítése a cél, akkor máris jobb lenne. | "Vannak jó civilek és rosszak" - Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/vannak-jo-civilek-es-rosszak-95903 |
2019-09-18 17:16:00 | Nem tartozik a nyilvánosságra, miért és mennyiért vásárolt veszteséges vízerőművet Erdélyben az állami tulajdonú MVM romániai leányvállalata – derül ki Fónagy János írásbeli kérdésre adott válaszából. | true | null | 1 | Magyar Hang | null | Augusztus végén megírtuk, hogy magyar közpénzből vett veszteséges vízerőművet a Csíki Sör tulajdonosától az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. romániai leányvállalata. A felvásárolt társaság utolsó nyilvános mérlege 2017-es, eszerint 295 ezer euró üzleti forgalommal rendelkezett, az évet 300 ezer eurós mínuszban zárta, miközben 1,9 millió euró adóssága volt.
Cikkünk nyomán Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő kérdéseket intézett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, Bártfai-Mager Andreához Milyen gazdasági érdeke fűződött az MVM-nek ahhoz, hogy újabb veszteséges törpe vízi erőművet vásároljon Székelyföldön? címmel. Bencsik János kérdése felidézte: „Az MVM romániai leányvállalata, az MVM Energy Romania SRL júliusban megvásárolt egy H2O Energy SRL nevű céget, ezáltal a még évekkel korábban megvásárolt úzvölgyi komplexum után egy újabb veszteségesen működő törpe vízi erőmű is a tulajdonába került Szentegyháza mellett. Mindkét erőmű tulajdonosai között feltűnik a Csíki Sör Manufaktúra alapítója és vezetője, a Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel szoros kapcsolatban álló Lénárd András üzletember. A helyiek tiltakozása ellenére megépülő erőművek tönkretették a környékbeli kis patakok környezetét, később pedig veszteségesekké is váltak. Sokakban joggal vetődik fel, hogy az erőmű vételára az egyébként milliárdos adóssággal rendelkező, a Csíki Sör Manufaktúra mögött álló Lixid Project SRL burkolt támogatására ment el. Ez a gyanú árnyékot vetít az utóbbi években szimbolikussá vált és sokak által kedvelt Csíki Sörre, másfelől a környezetromboló erőművek veszteséges működtetését, ha áttételesen is, de magyar adófizetői pénzből biztosítanák, ami elfogadhatatlan.”
Most megérkezett a válasz is Fónagy Jánostól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárától: „a vételárszámítás alapját képező vállalatértékelés az MVM tulajdonát, egyúttal üzleti titok tárgyát képező dokumentum, így nyilvánosságra hozatalára nincsen mód.” Azt sem mondták meg, mennyiért vette meg az erőművet az MVM. | Üzleti titok, hogy miért vett veszteséges vízerőművet az MVM | null | https://hang.hu/gazdasag/uzleti-titok-hogy-miert-vett-veszteseges-vizeromuvet-az-mvm-107277 |
2020-12-07 07:00:00 | Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek. | true | null | 1 | HVG360 | null | Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből. | Belenyúl és lenyúl: két ágazatot kapnak karácsonyra a kormány kedvencei | null | https://hvg.hu/360/202049__koncesszio_haveroknak__buszjegytol_kukaig__zold_alca__rakaptak_adohany_izere |
2017-01-14 00:00:00 | MindeközbenA Brad Pitt és Morgan Freeman főszereplésével készült Hetedik című film a 90-es évek egyik nagy klasszikusa. Annak idejé... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | A Brad Pitt és Morgan Freeman főszereplésével készült Hetedik című film a 90-es évek egyik nagy klasszikusa. Annak idején azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy elkészül, sőt eredetileg Jeremiah Chechik (Karácsonyi vakáció) rendezte volna, aki viszont a forgatókönyv első változataival nem volt kibékülve, ezért változtatásokat kért Andrew Kevin Walker írótól.
Fotó: Warner Bros. Entertainment
A kifogások főleg a film végét érintették, amit itt most nem fogunk elspoilerezni, mindenesetre Chechik máshogy szerette volna befejezni a filmet. A fejlesztés ezen korai szakaszában jelezte David Fincher, hogy esetleg őt is érdekelné a dolog, ezért elküldték neki is a forgatókönyvet.
Véletlenül azonban neki nem a legfrissebb változatot kapta meg, hanem az eredetit. Ez volt a szerencse, ugyanis Fincher később elmondta, hogy csak akkor érdekli a dolog, ha az eredeti, megdöbbentő jelenet szerepel a film végén. Vagyis, ha a "jó változatot" küldik el neki, akkor lehet soha nem készült volna el ez a hátborzongató film.
(THR) | Mindeközben - Csak a szerencsének köszönhető, hogy David Fincher elvállalta a Hetediket | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/01/14/csak_a_szerencsenek_koszonheto_hogy_david_fincher_elvallalta_a_hetediket |
2019-02-25 00:00:00 | A Zöld könyv lett a legjobb film egy hatékony, de unalmas Oscar-gálán | false | [
"oscar 2019",
"oscar-díj",
"közvetítés",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Magyar idő szerint hétfő hajnalban tartották a 91. Oscar-gálát.
A legtöbb jelölést kapó filmek között ott a Bohém rapszódia, a Fekete Párduc, A kedvenc, Az alelnök, a Csuklyások, és a Roma.
Az Oscart szervező akadémia bénázása és Kevin Hart amerikai komikus visszalépése miatt az idén a gála történetében másodjára nem lesz házigazdája az estének. | Kultúr - Peter Farrelly (akiről megint elmondanám, hogy többek között a Dumb és Dumber rendezője is) legfőképp Viggo Mortensennek köszönte meg a legjobb film díját - Kövesse velünk élőben a 20 | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2019/02/25/oscar_2019_kozvetites_eloben_percrol_percre/peter_farrelly_akirol_megint_elmondanam_hogy_tobbek_kozott_a_dumb_es_dumber_rendezoje_is_legfokepp_viggo_mortensennek_koszonte_meg_a_legjobb_film_dijat |
null | Bűnözők gyűjtenek pénzt a nagykanizsai gumiüzemben, tavaly szeptemberben súlyosan megsérült családapa nevében. Gazdag Péter a balesetben fél szemét és az egyik lábát is elvesztette, a csalók pedig most azt próbálják elhitetni, hogy az ő adományukon múlik, hogy a férfi ki tudja-e fizetni a protézisét. | true | [
""
] | 0 | Bors | null | Mint arról a Bors és a Ripost is beszámolt,Gazdag Péterélete 2023. szeptember 14-énmegváltozott. A nagykanizsai gumiüzemben dolgozó szakember mellett felrobbant egy hatalmas abroncs, aminekkövetkeztébena családapa métereket repült és durvánmegsérült. Mentőhelikopterrel szállították kórházba, ahol az életét sikeresen megmentették, ám az egyik lábát és az egyik szemgolyóját is kénytelenek voltak eltávolítani. Azóta már persze a kórházból, illetve a rehabilitációról is kiengedték, valamint a családja, a párja és az első osztályos kislánya körében éli mindennapjait. Azonban az apa hazatérésének az örömét a csalók keresztülhúzták.
Péter előbb-utóbb szeretne egy irodában elhelyezkedni, hiszen bármennyire is szeretett gumiüzemben dolgozni, a megváltozott állapotában már nem lenne képes minden feladatot maradéktalanul elvégezni. Kálváriájának híre bejárta az országot, ez pedig egy bűnöző társaságot is megihletett. Egyesek úgy gondolták, hogy Péter nevét felhasználva sok pénzt fognak keresni.
Létrehoztak ezért egy kamu Facebook-profilt a családapa nevére, amihez Péter eredeti közösségi oldaláról még a képet is lelopták.
A csalók nem érték be ennyivel, hiszenPéter nevében, egy hosszas posztban leírták a baleset történetét egyes szám első személyben, majd ugyanígy közölték, hogy a balesetért senki nem felel, így kártérítést sem kap.Azt is hozzátették, hogy még egymillió forint hiányzik ahhoz, hogy a műlábát kifizethesse.
Természetesen megkerestük a valódi Gazdag Pétert is, aki tudott a csalásról.
Ezt nem hiszem el. A posztot egy újabb helyen megosztották?
- kérdezett vissza Péter, amikor közöltük vele, hogy a kiírást mi egy tatabányai csoportban láttuk.
- A héten már feljelentést is tettem a rendőrségen. Igen kellemetlenül érintene, ha megtudnám, hogy volt, aki utalt a bűnözőknek. Természetesen a felhívásban nem az én számlaszámom szerepel! Szeretném leszögezni, hogy nem gyűjtök pénzt, tehát egyértelműen visszaéltek a nevemmel!
- fakadt ki a családapa.
A balesettel kapcsolatos vizsgálat egyébként még tart, tehát egyelőre nem tudható, hogy végül ki felel majd a történtekért. | Csalók trükköznek a sérült Péter nevével | null | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/09/csalok-gumiuzem-labat-vesztett-csaladapa |
2019-06-27 00:00:00 | A horrormaszkos őrültek simán az év koncertjét hozták - A Volt Fesztiválon lépett fel a Slipknot, és egy olyan intenzív, haraggal, agresszióval és lendülettel teli, tökéletes koncertet adtak, amit idén már nehéz lesz felülmúlni. | false | [
"slipknot",
"koncert",
"kritika",
"volt",
"volt fesztivál",
"volt fesztivál 2019",
"corey taylor",
"kultúr",
"fesztivál 2019"
] | 0 | null | 0 | Düh.
Ez, a düh az, ami miatt a Slipknot olyan iszonyú erős tud lenni élőben, hogy az ember elfelejtsen nekik mindent: a rossz korszakaikat, a majdnem hallgathatatlan középső lemezeiket, a hatásvadász túlkapásokat, mindent. Mert az az elfojthatatlan harag, ami az elsőtől az utolsó percig árad belőlük, jobb bármilyen terápiánál, és burkolózzon bármilyen látványos maszkok és színpadi show mögé, őszintébbnek és zsigeribbnek tűnik akármilyen színpadi gesztusnál. Csinálhat a színpadon bárki bármit, verhetik a dobok gyanánt kipakolt bádoghordókat égő fáklyákkal horrormaszkokba és fekete egyenruhába bújt emberek, akkor se lehet semmi másra figyelni, csak arra, ahogyan az énekes Corey Taylor hajlott háttal, ökölbe szorult kézzel és dagadó erekkel kiüvölt magából mindent, amit ki kell.
Ez a kiüvöltés csinálta meg a Slipknotot húsz évvel ezelőtt, és nem az, ami rögtön látszik: hogy egyrészt kilenctagú az együttes különféle perkásokkal, dj-vel és mindenféle bohóccal, másrészt mind a kilencen eltakarják az arcukat egy-egy maszkkal, a többit meg egy vonalkódos egyenruhával. Nem: azokat, akik máig követik őket, akik a hátukra varratták a logójukat, akik fejből fújják az összes szövegüket Sopron szélén egy szerda éjszaka, még azt is, amelyik még meg se jelent lemezen, azokat az fogta meg, hogy a Slipknot tökéletesen megfogalmazza mindazt, amit a legtöbb rocker a kemény zenékben amúgy is keres.
A Slipknot sorra írta a kívülállók, a helyüket nem találók, a kirekesztettek, a lenézettek, a megvetettek, a hibásnak nevezettek himnuszait,
kihangosította azt a dühöt, amit ki-ki egészen más okokból érez, de normális esetben nem ordít bele a világba, beállt minden keserűség mögé, hangot adott a haragnak és közösséget csinált mindenkiből, akiknek bármi oka van arra, hogy a többiekkel együtt beleüvöltsön egy bazdmeget a dübörgő alapzajba, úgy, hogy az senkit ne bántson, de felszabadítson. És kinek ne lenne oka rá.
8 Corey Taylor Galéria: Slipknot koncert a VOLT fesztiválon (Fotó: Szekeres Máté / Index)
Szóval ez az a düh, ami feledhetetlenné tette a Slipknot koncertjét a Volton: egy pillanatig sem érződött úgy a sok show-elem között, hogy Taylor bármit is megjátszana abból, amit helyettünk ordít ki magából, hogy azzal együtt mindenkiből úgy szakadjon ki valami, mint a rég beakadt horog a húsból. És erre vevő is volt a közönség: rég nem lehetett már olyan őrült és régimódiasan tényleg a zenére koncentráló közönséget látni, mint most Sopronban. Hangozzon ez akármilyen rosszul, egy extrém metál koncerten jó azt látni, hogy az előző, teljesen más műfajú koncerten is ott csápoló fesztiválturisták az első számok alatt halálra rémülten szaladnak ki a tömegből, mert ez csak azt jelenti, hogy a zenészek nem csak hakniból nyomják le, amit le kell, hanem tényleg át tud jönni a színpadról az energia, ami nélkül semmit nem érne az egész.
És energiából annyi volt, hogy ha atomerőműről beszélnénk, már forgatnák a sikersorozatot a robbanásáról: a Slipknot nem az az együttes, amelyik szerény bemelegítőt tart, hogy mindenki belelendüljön. Ők a leghíresebb és leggyorsabb dalaik közül hárommal kezdtek egyetlen másodperc pihenő nélkül, hogy azonnal a sötét verem közepén találja magát mindenki, kegyelem nélkül, és ez így is maradt nagyjából a középrészig, amikor a Prosthetics/Vermilion elszállósabb kettősénél először ült le egy kicsit a koncert.
De nem csak ebből látszik, hogy a Slipknot tökéletesen ért ahhoz, hogyan keltsen hatást, és ez hiába tűnhetne sokszor hatásvadászatnak, nem az, mert tökéletesen működik, a hatásvadászat meg az, amikor van időnk az okokon gondolkodni. A maszkok sem csak azért működnek, mert kis jóindulattal mondhatjuk, hogy mivel eltávolítanak az egyes személyektől, még általánosabbnak – és a sajátunknak – érezhetjük, amiről énekelnek, hanem azért is, mert ehhez a zenéhez valójában tényleg hátborzongató, amikor valami őrült sorozatgyilkos fekete maszkját viselő, hatalmas, arctalan ember magasodik fölénk mozdulatlanul, a nyakában gitárral. Meg abban is van valami horrorfilmesen vonzó, ahogy Shawn Crahan a dobnak használt hordók tetején tekereg kifacsart pózokban: nem azért, mintha olyan félelmetes lenne, hanem egyszerűen csak mert kizökkent a megszokottból, kizökkent abból a hétköznapi életből, amiről már szó volt, amiben az ember nem tudja beleüvölteni a dühét a szikrázó levegőbe.
8 Galéria: Slipknot koncert a VOLT fesztiválon Fotó: Szekeres Máté / Index
Ezeket játszották 1. People = Shit 2. (sic) 3. Get This 4. Unsainted 5. Disasterpiece 6. Before I Forget 7. The Heretic Anthem 8. Psychosocial 9. The Devil in I 10. Prosthetics 11. Vermilion 12. Custer 13. Sulfur 14. All Out Life 15. Duality Ráadás 16. Spit It Out 17. Surfacing
És igen, vannak túlzások, például Alessandro Venturella gyermeteg módon, valami béna karácsonyfaizzótól világító gitárja, vagy amikor egy-egy zenész tényleg csak a show kedvéért produkálja magát a nézők között, mint egy rossz színész. De ez szinte fel se tűnik eközben a koncert közben, mert mindazok mellett, amiről eddig szó volt, az is tény, hogy a Slipknot iszonyú profi zenészekből áll, akik az elmúlt húsz évben rengeteg, a saját jogán és pusztán zenei értelemben is emlékezetes témát írtak. Az pedig minden látvány nélkül is nagyszerű, amikor sorra előveszik a legnagyobb slágereket – az ezúttal mellőzött alapvetést, a Wait and Bleedet kivéve –, és fesztiválhoz képest még egész jó hangzással végigvágtatnak a People = Shiten, a (sic)-en, a The Heretic Anthemen vagy az előző lemez a legnagyobbakkal újra felérő mesterművén, a Custeren. Az meg csak simán örömteli, hogy azért nagyjából ők is tisztában vannak a középső lemezeik értékével, és a szarok közül csak a legjobbakat játsszák, még akkor is, ha ezek se hiányoznának túlzottan, egyszerűen mert a melodikusabb slágerek középszerűbbek a falrepesztő merényleteknél.
Ez a koncert nem azért volt az év eddigi legjobbja,
amit akkor is nehéz lesz überelni, ha még jön a Pantera-műsorral készülő Phil Anselmo vagy a zseniális első lemezüket nosztalgiaturnéztató Machine Head, mert annyira könnyű lett volna elhinni Corey Taylornak a sablonosnál nem sokkal jobban hangzó dumákat arról, milyen jó is a közönség, vagy mert most is működtek az olyan hangulatos ötletek, mint a Spit It Out alatt a guggoltatás-ugráltatás. Hanem azért, mert az viszont egyértelműen és eltéveszthetetlenül látszott, hogy mennyire emberi Taylor a színpadon egy ilyen embertelen gépezet vezérlőpultjánál. Hogy neki iszonyú fontos megint, ezredszer is kiadni magából előttünk, helyettünk, nekünk mindezt – és akkor az ember tényleg úgy érzi, hogy egy brutálisan intenzív másfél órára semmi nem tenne neki jobbat, mint az, hogy odabent kisöpörjön, átengedje magán ezt a rettenetes és rettenetesen felszabadító dühöt.
(Borítókép: Szekeres Máté / Index) | A horrormaszkos őrültek simán az év koncertjét hozták | 0 | https://index.hu/kultur/zene/2019/06/27/slipknot_koncert_kritika_volt_fesztival_2019_corey_taylor |
2019-04-17 00:00:00 | Bár kényszerből megkezdték az állatok nyáriasítását, ez nem járt sikerrel, és még így is nagyobb biztonságban volt mindenki, amikor téli szálláshelyükön voltak a vízibivalyok, ahonnan először megléptek. | false | [
"vízibivaly",
"kiskunhalas",
"állat"
] | 0 | null | 0 | Helyi beszámolók alapján egy hete adott hírt az Infostart.hu arról, hogy kitörtek karámjukból a vízibivalyok Kiskunhalas külterületén - Felsőszálláson -, ezért előre hozták a nyári szálláshelyre való átterelést, miután az állatok megindultak a város felé.
A folyamatban azonban hétfő délután fordulat állt be, ugyanis a Csetényi parkból visszaterelték az állatokat a téli szálláshelyre, Felsőszállásra.
Mint a Baon.hu portálnak az állatok gazdája, Fehér Péter elmondta, nem mindenki örül a vízibivalyoknak és rendszeresen megrongálják és leszedik a villanypásztort, a téli szálláshelyen biztonságban tudja állatait. Fehér úgy döntött, amíg nem tudja megoldani az állatok biztonságos őrzését, azok maradnak Felsőszálláson.
A megoldás az lehet, hogy bekamerázzák a Csetényi parkot, illetve vészjelzőket telepítenek, amelyek a villanypásztor megrongálódását jelzik.
A vízibivalyokat néhány éve először azért terelték a kórház mögötti Csetényi parkba, mert a lápos területen nagyon elburjánzott a nád és az egyéb vízinövények. Az állatok tavasztól őszig lelegelték a növények nagy részét, a szorgos munkájuknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent a náddal benőtt terület nagysága.
Nyitókép: Baon.hu | Hatalmas fordulat a megszökött halasi vízibivalyok ügyében | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/04/17/hatalmas-fordulat-a-megszokott-halasi-vizibivalyok-ugyeben |
2008-02-04 12:09:00 | Bírósághoz fordul a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója, amennyiben a város nem hozza nyilvánosságra negyvennyolc órán belül a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megvalósíthatósági tanulmányát. | true | null | 1 | 24.hu | null | „Ha Tasnádi Péter szocialista polgármester két napon belül nem teszi közzé az anyagot és az azt készítő konzorciummal kötött szerződést, akkor ezt a bíróságtól fogjuk kérni, melynek törvényi kötelessége, hogy soron kívül döntsön ebben az ügyben” – mondta Páva Zsolt, a frakció vezetője.
A képviselők a napokban csak titoktartási nyilatkozat aláírásával vehették át a 3000 oldalas, 324 millió forintért készíttetett és a közgyűlés által a múlt év végén elfogadott dokumentumot tartalmazó CD-lemezeket. A Fidesz szerint azonban a tanulmány közérdekű adatokat tartalmaz, titkosítása nem indokolt. „Tanulmányoztuk az anyagot, nyilvánosságra kerülése nem sérti Pécs érdekeit, tárgyalási pozícióit. Nincs benne olyan, melynek megjelentetéséből a baranyai megyeszékhelynek kára származna” – hangsúlyozta Páva Zsolt.
A frakcióvezető megjegyezte: az viszont kiderült a tanulmányból, hogy az EKF nagyprojektjei a rendezvénysorozat kezdetére, 2010 elejére nem, csak az év közepére készülhetnek el. Ha pedig ez így van, „a közzététel az őszinte szembenézést, a program nyílt kommunikációját segítené” – mondta. Tasnádi Péter polgármester későbbre ígért reagálást a frakcióvezető sajtótájékoztatóján elhangzottakra. | Bíróság elé citálják a kulturális fővárost? | null | https://24.hu/belfold/2008/02/04/birosag_ele_citaljak_kulturalis/ |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Magyar Péter elárulta, mi is az ára annak, hogy Manfred Weber nem engedi majd a mentelmi jogának felfüggesztését.
Egy pici szuverenitásunkról kell lemondanunk
- jelentette ki Magyar Péter. Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, delegációvezető a közösségi oldalán reagált Magyar Péter elszólására.
Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Magyar lemondana egy pici szuverenitásunkról, azaz beengedné a migránsokat, csatlakozna a háborút pénzzel és fegyverekkel támogatókhoz, eltörölné a rezsicsökkentést, a multik által fizetett adókat, és elvenné a 13. havi nyugdíjat
- írta egy bejegyzésben Deutsch Tamás.
Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber ( | Ez az ára Magyar Péter mentelmi jogának | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/ez-az-ara-magyar-peter-mentelmi-joganak |
2010-09-07 00:00:00 | Majdnem minden évben ránk köszönt néhány csendes, meleg őszi nap, de biztosíték nincs rá, hogy ez így lesz 2010-ben is. Ma még viszont hűvös, ködös, esős idő lesz, hajnalban északon gyenge talajmenti fagy is lehet. | false | [
"időjárás"
] | 0 | null | 0 | Majdnem minden évben ránk köszönt néhány csendes, meleg őszi nap, de biztosíték nincs rá, hogy ez így lesz 2010-ben is. Ma még viszont hűvös, ködös, esős idő lesz, hajnalban északon gyenge talajmenti fagy is lehet.
Csaknem minden évben szeptember végén, október elején létrejön egy magas nyomású légköri képződmény a Kárpát-medence felett, amely csendes, nyugodt kellemes hőmérsékletű időt biztosít. Ezt nevezi a köznyelv vénasszonyok nyarának, vagy indián nyárnak, tudományos definíciója azonban nincs – tudta meg a FigyelőNet az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ).
A "csaknem minden évben" megfogalmazás nem véletlen, hiszen a vénasszonyok nyara nem törvényszerű, és előfordul, hogy elmarad. Mivel kellő megalapozottsággal csak 8-10 napra előre lehet előrejelzést adni, az OMSZ szakemberei nem nyilatkoztak arról, hogy számíthatunk-e idén "nyári napokra" az ősz közepén. A 2010-es évben szinte már tendenciaszerűen megfigyelhető, hogy nem volt tartósan meleg, nyugodt időjárás. Ám ez alapján a jövőre semmiféle következtetés nem vonható le.
Kedden folytatódik a hűvös, esős idő. Hajnalban több helyen valószínű köd, az északi völgyekben néhol gyenge talajmenti fagy fordulhat elő. Délelőtt eleinte változóan felhős lesz az ég, majd délnyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, és délutántól egyre többfelé alakul ki eső, záporeső. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 16, 21 fok között alakul – írja honlapján az OMSZ.
A folytatásban is változékony, csapadékos időre készülhetünk, de a sok felhő ellenére néhány órás napsütés is lehet. Sokfelé és több alkalommal várható eső, záporeső, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 10, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet a csapadékos helyeken 20 fok alatt, egyébként pár fokkal a fölött várható.
Részletes időjárási adatokért, hosszabb távú előrejelzésért kattintson a FigyelőNet Időjárás oldalára. | Gyenge fagy is lehet | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/09/07/gyenge_fagy_is_lehet |
2018-03-19 00:00:00 | Oroszország nem akarja, hogy bevonják egy újabb fegyverkezési versenybe, egyúttal arra fog törekedni, hogy minden vitás kérdést politikai és diplomáciai eszközökkel oldjon meg más országokkal, a saját érdekeinek biztosítása mellett - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta az elnökválasztási ellenfeleit. | false | [
"vlagyimir putyin",
"elnökválasztás",
"oroszország"
] | 0 | null | 0 | Oroszország nem akarja, hogy bevonják egy újabb fegyverkezési versenybe, egyúttal arra fog törekedni, hogy minden vitás kérdést politikai és diplomáciai eszközökkel oldjon meg más országokkal, a saját érdekeinek biztosítása mellett - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta az elnökválasztási ellenfeleit.
Putyin közölte, hogy Oroszország továbbra is kellő figyelmet fordít majd védelmi képességeinek erősítésére, de fegyverkezési verseny helyett konstruktív kapcsolatokra törekszik a világ országaival. Elmondta, hogy az orosz katonai kiadások a tervek szerint csökkenni fognak 2018-ban és 2019-ben, mert Moszkva a legújabb fegyverrendszerek kifejlesztésének alapvető kiadásait már az előző években fedezte.
Az orosz elnök szerint elegendő anyagi eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy néhány folyamatban lévő katonai fejlesztést a "logikai befejezés" állapotába juttassanak, és hogy folytassanak néhány olyan projektet, amelyekről még nem beszélt. Szavai szerint Moszkva kölcsönösen elfogadható alapon, egymást és egymás nemzeti érdekeit tiszteletben tartva fogja alakítani viszonyát más országokkal.
"Természetesen nem minden csak tőlünk függ, ehhez az kell, hogy mint a szerelemben, mindkét fél érdekelt legyen, különben nem sikerül semmiféle szerelem" - mondta.
Putyin azt javasolta volt választási ellenfeleinek, hogy kezdjenek párbeszédet erőfeszítéseiknek az ország érdekében való egyesítése érdekében, felhasználva a kampány során felmerült pozitív elképzeléseket. | Putyin szerint most az kell, ami a szerelemben is | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2018/03/19/putyin-szerint-most-az-kell-ami-a-szerelemben-is |
2010-06-04 09:45:00+02:00 | Juhász Roland és Németh Krisztián is kihagyta a hollandok ellen készülő magyar labdarúgó-válogatott amszterdami edzését csütörtökön, s utóbbi szereplése egyelőre még kétséges a szombati barátságos találkozón. | false | [] | 0 | null | 0 | Juhász Roland és Németh Krisztián is kihagyta a hollandok ellen készülő magyar labdarúgó-válogatott amszterdami edzését csütörtökön, s utóbbi szereplése egyelőre még kétséges a szombati barátságos találkozón.
Az mlsz.hu beszámolója szerint Erwin Koeman szövetségi kapitány a 80 perces tréningen a csapatjátékra fektette a hangsúlyt, s a hollandok ellen alkalmazandó taktikát gyakoroltatta a futballistákkal.
Németh pénteken részt vesz majd az összecsapás előtti utolsó edzésen, s csak ezután derül ki, hogy pályára léphet-e szombaton. Juhász a lábfejében érzett fájdalom miatt hagyta ki a csütörtöki gyakorlást, de a védő biztosan ott lesz a hollandok elleni kezdő tizenegyben. A mérkőzés szombaton 14 órakor kezdődik. | Sport: Holland-magyar előtt: Juhász és Németh is sérült | 0 | https://hvg.hu/sport/20100604_magya_holland_juhasz_nemeth_serult |
2004-12-16 00:00:00 | A többéves érlelési folyamat ellenére fura egy vádirat született a Postabank-ügyben. (Vö.: Princz, a derék katona, Magyar Narancs, 2004. október 28. és Intro, Magyar Narancs, 2004. december 2.) A bankvilágban kicsit is járatos ember számára helyenként olybá tûnik, mintha nem a vád, hanem a védelem iratát olvasná: vádirat helyett védiratot. A Fõvárosi Fõügyészség olyan cselekedeteket is felró a Postabank egykori vezetõinek, amelyek egy bank létfeltételét jelentik. Bármennyire haragszunk is a bank súlyos társadalmi veszteséget okozó vezetõire, nehéz egyetértõen bólogatnunk a vádirat azon megállapí-tásaira, amelyek a betétgyûjtést, a kamatemelést vagy éppen a hálózatbõvítést nehezményezik. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Védirat
A többéves érlelési folyamat ellenére fura egy vádirat született a Postabank-ügyben. (Vö.: Princz, a derék katona, Magyar Narancs, 2004. október 28. és Intro, Magyar Narancs, 2004. december 2.) A bankvilágban kicsit is járatos ember számára helyenként olybá tűnik, mintha nem a vád, hanem a védelem iratát olvasná: vádirat helyett védiratot. A Fővárosi Főügyészség olyan cselekedeteket is felró a Postabank egykori vezetőinek, amelyek egy bank létfeltételét jelentik. Bármennyire haragszunk is a bank súlyos társadalmi veszteséget okozó vezetőire, nehéz egyetértően bólogatnunk a vádirat azon megállapí-tásaira, amelyek a betétgyűjtést, a kamatemelést vagy éppen a hálózatbővítést nehezményezik.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádját megalapozó vádirat központi elemét meglepő módon az "expanzív betétgyűjtési politika" taglalása képezi. A vádirat szerint a Postabank minden későbbi baja arra vezethető vissza, hogy vezetői 1995-ben szakítottak a megelőző két évre jellemző visszafogott magatartásukkal, és expanzív betétgyűjtési politikát hirdettek, majd valósítottak meg. Ennek érdekében 4 százalékponttal megemelték a betéti kamatokat; így például a betétszámlakönyvek kamata 1995 márciusában 5-ről 9 százalékra nőtt. Arról nem tesz említést a vádirat, hogy mindez olyan időben történt, amikor a piaci kamatok az egekbe szöktek: az egy hónapos diszkontkincstárjegy hozama 1994 decemberétől 1995 márciusáig 22-ről 26 százalékra nőtt. Vagyis a bankbetétekkel versengő állampapírpiacon is éppen 4 százalékpontos kamatemelkedés ment végbe, csak jóval magasabb kamatszint mellett. Nem kellett tehát expanzív betétpolitika ahhoz, hogy egy bank 9 százalékra emelje kamatát, amely még így is messze elmaradt az állampapírok hozamától.
Nem vitatom persze azt, amit annak idején minden bankelemző észlelt, hogy a Postabank az előremenekülés stratégiáját, a gyors növekedést választotta súlyosbodó pénzügyi gondjai leplezésére. Bár ennek kétségtelenül előfeltétele volt a betétoldali expanzió, ez önmagában nem apasztotta volna el a bank tőkéjét. Egy jó elérhető-séggel rendelkező lakossági bank könnyen megtehette volna, hogy az összegyűjtött betéteket a bankközi pénzpiacon helyezi ki, vagy állampapírokat vásárol, amint ezt az OTP hosszú évekig tette. Az "expanzív betétgyűjtési politikával" a Postabank csak a meglévő piaci előnyét használta ki - emiatt nehezen marasztalható el a bank vezetősége. A problémát a hitelezés és a befektetések jelentették: ezek magas kockázata, illetve elmaradt hozama növelte olyan mértékűvé a bank tőkehiányát, ami vezetőit törvénysértő megoldásra (saját hitellel finanszírozott tőkeemelésre), valamint a tulajdonosok és a felügyelet (szintén törvénysértő) átverésére késztette.
Bár a pénzintézeti, illetve hitelintézeti törvényeket megsértő akciókat plasztikusan bemutatja a vádirat, az olvasót mégsem győzi meg arról, hogy mindez elégséges lenne a büntetőjogi kategóriát jelentő hűtlen kezelés vádjának alátámasztásához. Ez a bűncselekmény ugyanis a büntető törvénykönyv értelmezése szerint csak szándé-kosan követhető el, méghozzá az elkövető szándékának egyaránt ki kell terjednie a kötelességszegésre és az eredményre, vagyis a vagyoni hátrányra. Ha az eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, akkor más - többnyire hanyag kezelés vétsége - is terheli.
Most már csak az a kérdés, hogyan lehet bebizonyítani, hogy a tőkehiány leplezését szolgáló törvénysértő bankvezetői döntések kifejezett szándéka volt a tulajdonosok vagy a betétesek (és a nekik segítő kezet nyújtó kormány) vagyoni hátrányának előidézése. A vádirat szerint a 36 milliárd forintos vagyoni kár azáltal keletkezett, hogy a bank 1995 áprilisában meglévő tízmilliárdos saját tőkéje 1997 végére negatívvá vált, miközben a tulajdonosok 17, a kormány pedig 11 milliárd forinttal segítette meg a bankot. Hogy miért éppen 1995 tavaszától ketyeg a tőkevesztés órája? Talán azért, mert akkor emelte a bank kemény 4 százalékponttal a betéti kamatát? Erre a kérdésre nem találunk választ a vádiratban.
De arra sem kapunk választ, miként lehet arra következtetni (és pláne bebizonyítani), hogy a bank vezetése 1995 tavaszán azzal a kifejezett szándékkal kezdett expanzív betétgyűjtő politikába, hogy 36 milliárd forintos vagyoni kárt okozzon, és ugyanez motiválta őket akkor is, amikor törvénysértő módon meghitelezték a bankot tőkeemeléssel felszínre rángató haver cégeket. Tartok tőle, hogy legfeljebb a gondatlanságból történő elkövetés, vagyis a hanyag kezelés bizonyítható, ha egyáltalán bármilyen, a vádiratban annak titulált bűncselekmény igazolható. A hanyag kezelés vádjához elég lenne azt bizonyítani, hogy a bank vezetői előre látták ugyan magatartásuk lehetséges következményeit, de könnyelműen bíztak azok elmaradásában. A felvonultatott sztárügyvédek láttán még az is kétséges, hogy ez utóbbi bizonyítható lesz - legalábbis abban az ügyben, amire a vádirat épül.
Itt támad fel az emberben a kétség: lehetséges-e, hogy a vádirat készítői ennyire ne értsék a dolgukat, vagy valami más húzódik meg a gyönge érvelés mögött? És vajon mi az oka annak, hogy miközben a vádirat 1997 végéig részletesen taglalja a bank vezetői által elkövetett malőröket, egy büdös szót sem ejt az 1998-as évről? Hogyan lehetséges, hogy éppen az a bizonyos spanyol ingatlanügylet hiányzik a vádiratból, amelyik 1998 nyarán kicsapta a biztosítékot a Bankfelügyeletnél? Pedig ha hinni lehet a felügyeletnek, a korábbi ügyletek nem adtak okot arra, hogy beavatkozzon a bank életébe, vagyis addig nem észlelt a szándékos vagyonvesztésre utaló magatartást. A spanyol ingatlanbefektetési buli viszont - legalábbis a felügyelet szerint - már egyértelmű jele volt a vagyonvesztés szándékának, annak, hogy a bank vezetése képes elherdálni a trezorban lévő utolsó centeket (41 millió dollárt, tehát cirka 12 milliárd forintot). Hogyan lehet, hogy éppen ez az ügy maradt ki a vádiratból?
Az olvasó kétségeit az sem enyhíti, hogy a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal által készített "csatolt vádirat" újabb hűtlen kezelés vádját tartalmazza: azt, amikor Princz utasítására a Postabank a piaci árnál magasabb áron meg-vásárolta a Budai Hengermalom Máté László (köztudottan szoci pártpénztárnok) által tulajdonolt részét. (Nem mellékesen megjegyzem, hogy a vádirat kizárólag ebben az ügyben utal Princz politikai kapcsolataira.) A laikus olvasó számára a csatolt vád megalapozottabbnak tűnik, mint a fővád. Csak az a bökkenő, hogy az emiatt keletkezett 121 millió forintos bukta aligha magyarázza meg a Postabank százmilliárdos nagyságrendű tőkevesztését.
Ha az ügyvédek teszik a dolgukat, két eset valószínűsíthető. Az egyik az Al Capone-eset, ami akkor következik be, ha a fővád alól felmentik, de a csatolt vád alapján elmarasztalják Princz Gábort. Emlékezzünk rá: a híres keresztapát közismert bűnei miatt sohasem tudták elítélni, így végül adócsalás vádjával sikerült csak börtönbe juttatni őt. A másik a valószínűbb eset, amikor a bíróság egyik vád alapján sem ítéli el Princzet. Ekkor ő is elmondhatja magáról azt, amit Osztap Bender, a nagy kombinátor mondott: "Hát persze, angyal nem vagyok (É), de respektálom a büntető törvénykönyvet." | Várhegyi Éva: Ekotrip | null | https://magyarnarancs.hu/egotripp/varhegyi_eva_ekotrip-52374 |
2009-06-11 10:01:17+02:00 | Japán gazdasági teljesítménye éves szinten 14,2 százalékkal csökkent az első negyedévben. A csütörtökön közölt végleges adat jobb a vártnál, a világ második legnagyobb gazdasága azonban még soha nem zsugorodott ekkora mértékben. | false | [] | 0 | null | 0 | Japán gazdasági teljesítménye éves szinten 14,2 százalékkal csökkent az első negyedévben. A csütörtökön közölt végleges adat jobb a vártnál, a világ második legnagyobb gazdasága azonban még soha nem zsugorodott ekkora mértékben.
A japán statisztikai hivatal előzetes számításai a bruttó hazai termék (GDP) 15,2 százalékos csökkenését jelezték. Az egy százalékponttal jobb adat azonban nem változtat azon, hogy a távol-keleti ország a második világháború utáni korszak legmélyebb recessziójával küzd.
A tavalyi negyedik negyedévéhez képest 3,8 százalékos volt a visszaesés. Elemzők 4 százalékos GDP-csökkenésre számítottak. Az export negyedéves összevetésben rekord mértékben, 26 százalékkal csökkent. A beruházások 8,9 százalékkal estek vissza, a lakossági fogyasztás 1,1 százalékkal maradt el az előző negyedévitől.
Japánban így jóval súlyosabb helyzet alakult ki, mint az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb gazdaságában, amely 5,7 százalékkal zsugorodott az első negyedévben.
A második negyed valamivel jobban indult; áprilisban bővült a japán ipar kibocsátása és lassult az export zuhanása, a munkanélküliség ugyanakkor hat éves csúcsra, 5 százalékra szökött. | Gazdaság: Rekord: a japán GDP 14,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20090611_japan_gazdasag_gdp_visszaeses |
2001-06-08 10:34:00 | Illegális fegyvereladás miatt letartóztatták Carlos Menemet, Argentína 1989-99 közötti elnökét. A peronista politikus a legnagyobb ellenzéki párt vezéreként a hatalom visszaszerzésére készült, ezért szerinte politikai per áldozata lett. | true | null | 1 | Origo | null | Menem volt elnököt az argentin bíróság azzal vádolja, hogy 1991 és 1995 között illegális fegyverüzleteket szervezett. A vád szerint Ecuadornak és Horvátországnak adott el géppisztolyokat, és nehéztüzérségi fegyvereket. Ecuadornak akkoriban Peruval voltak kisebb összecsapásai, a horvátok pedig Jugoszlávia szétesését követően álltak háborúban akkoriban.
Menem azt állítja, a fegyvereladások teljesen legálisak voltak, és politikai per áldozata lett. A bíróság nyomozást folytat az elnök sógora és volt tanácsadója, illetve kormánya volt hadügyminisztere ellen is. Menem évtizedes elnöklése alatt gyorsan fejlődött az argentin gazdaság, de sokszor vádolják, hogy a 90-es években burjánzott a korrupció az országban. Menem elnöki pozíciója elvesztése óta is politizált, a legnagyobb ellenzéki párt vezéreként készült a 2003-as választásokra. Szerinte letartóztatásával visszatérését akarják megakadályozni a hatalmon lévők.
(spanyolul és angolul) | Lecsukták a volt argentin elnököt <br/> | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2001/6/20010608lecsuktak |
2018-10-02 20:43:00 | A Humansoft hat versenytársat utasított maga mögé a tenderen. | true | null | 1 | 24.hu | null | A Humansoft Kft. lett a befutó az állami tulajdonban lévő HungaroControl Zrt. közbeszerzési pályázatának egyik részénél, így ők szállíthatják majd az ATM-R szerveralkatrészeket. Nettó 11,3 millió forintos ajánlattal nyertek, hat versenytársukat legyőzve. A teljes tender amúgy nettó 35,5 millió forintos.
A kiíró az ár alapján döntött azzal, hogy a műszaki tartalomban nem lehetett eltérni attól, amit megadtak.
A Humansoft a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG leányvállalata, és közgyűlési meghívójuk szerint be is akarják olvasztani a céget az anyavállalatba.
A Microsoft sajtóinformációk szerint korrupciógyanús állami megrendelések miatt szakította meg az üzleti kapcsolatot több céggel, köztük a 4iG leányával.
A Humansoft az Opten adatai szerint 2016-ról 2017-re 2 milliárd forinttal, 15,6 milliárd forintra növelte árbevételét, miközben adózott eredménye 129 millió forintról 16 millió forintra zsugorodott.
Fotó: Science Photo Library / AFP | Mészároséktól vesz szerveralkatrészeket az állami légiirányító | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/02/meszarosektol-vesz-szerveralkatreszeket-az-allami-legiiranyito/ |
2008-06-08 11:18:00 | Az MSZP azt kéri minden országgyűlési képviselőtől, hogy támogassa Simon Miklós (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését; a képviselőt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével vádolják, ezzel szemben a Fidesz szerint "Veres bosszújáról" van szó. | true | null | 1 | 24.hu | null | A fideszes országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármestere fejlesztési forrásokból 40 millió forintot játszott át egy helyi vállalkozónak – közölte a szóvivő. Mint mondta, a legfőbb ügyész kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
MSZP: fel kell függeszteni
Nyakó István azt mondta: az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén csak a kormánypárti képviselők gondolták úgy, hogy ilyen súlyos bűnügyben ki kell adni a képviselőt, azaz fel kell függeszteni mentelmi jogát. Arra kérik a Fideszt, figyeljen oda, mit csinál, ne gondolja azt, hogy ő és képviselői törvény felett állnak. Hozzátette: a parlament hétfőn szavaz a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyhez kétharmados többség kell.
Nyakó István közölte: azt kérik minden országgyűlési képviselőtől, hogy egy ilyen súlyos bűnügyben ne gátolják az igazságszolgáltatást.
Nyírbogát még 2002-ben nyert meg egy vidékfejlesztési pályázatot, amellyel összefüggésben szabálytalanság gyanúja merült fel. Simon Miklós szerint a pályázat szabályos volt, így alaptalan a legfőbb ügyész indítványa.
A mentelmi bizottság múlt kedden úgy döntött, hogy Simon Miklós ügyében nem javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését.
Fidesz: „Veres bosszúja”
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója azt mondta: a Fidesz azért döntött úgy, hogy fenntartja Simon Miklós mentelmi jogát, mert „Veres János bosszújához” nem hajlandóak asszisztálni.
Mint mondta, Simon Miklós – aki választókerületében Veres János politikai ellenfele – a pénzügyminiszter környezetéhez köthető bűncselekménygyanús ügyeket tárt fel.
Amíg az ellenzéki képviselő a pénzügyminiszter és a mögötte lévő üzleti kör viselt dolgait nyomozza, addig mi nem segítünk abban, hogy a képviselő elleni támadást akadály nélkül folytathassák – fogalmazott. | Fidesz: "Nem asszisztálnak Veres bosszújához" | null | https://24.hu/belfold/2008/06/09/szocialistak_simon_mentellmi_joganak/ |
2022-03-04 09:36:00 | A Direkt36-hoz eljutott belső levelekből kiderül: volt példa arra, hogy Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa diktált egy hírt a Magyar Távirati Irodának. Külön utasítás van arra is, hogy nemcsak a minisztériumi közleményeket kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc cégcsoportjának nyilatkozatait is. | true | null | 1 | Telex | null | Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke 2019 novemberében emailt küldött a közmédiához tartozó állami hírügynökséget, a Magyar Távirati Irodát (MTI) igazgató Németh Zsoltnak. „Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” – írta Havasi. Arról kellett kiadni egy hírt, hogy Orbán Viktornak levélben köszönetet mondott egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi.
Később Havasi azt is elküldte, hogy mi legyen a pontos cím és bevezető. Az MTI szerkesztősége engedelmeskedett, és szó szerint követte az utasítást.
Az erről szóló email egyike annak a Direkt36 birtokába került gyűjteménynek, amely az MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat tartalmaz. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és – ahogy Havasi levele is mutatja – mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba.
A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek:
az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt
az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot
nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is
az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani
Az állami hírügynökség munkája közszolgálat. Évtizedek óta az általa kiadott hírekből dolgoznak a tévéhíradók és hírportálok, átveszik őket a vidéki lapok és ezeket alapul véve mondanak híreket a rádióadók. 2015-ben az MTI elvesztette önállóságát, amikor betagolták a közmédiába. Ma a köztévé egyes csatornájának egyik részlegeként működik, munkatársai a 2022-ben már 130 milliárd forint közpénzből gazdálkodó MTVA alkalmazottai.
Bár a közmédiának a magyarok pontos és sokoldalú tájékozódását kellene szolgálnia, és a médiatörvény szerint függetlensége „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele”, a Direkt36-hoz eljutott, az elmúlt négy évből származó dokumentumok mást mutatnak. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel őket, ebben a részben azt mutatjuk be, hogyan avatkozik bele az MTI működésébe napi szinten a kormányzat, és hogyan torzítja a saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit.
A második részben pedig azzal foglalkozunk, hogy az egyre szorosabb politikai felügyelet alá került hírügynökségnél hogyan működik az öncenzúra, hogyan próbál a kormányzat elvárásainak megfelelni az elvileg minden magyart szolgáló MTI. Ez a legkülönfélébb témákra igaz, köztük az orosz vonatkozású hírekre is.
Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de ők érdemi reakció helyett azt válaszolták, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.
Havasi Bertalan és a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem válaszolt a megkeresésünkre.
Orbánnak ez a gondolata nagyon fontos!
A közmédia hírekkel foglalkozó részlegeit – a tévétől a rádión át a nemzeti hírügynökségig – az elmúlt években tökéletesen leuralta a kormány, a tartalmat a sokszor a kormány politikai érdekeihez igazítják.
Erre több korábban kiszivárgott hangfelvétel és volt dolgozók beszámolói is utaltak, részletesen foglalkozott velük például a Szabad Európa, de még a brit Guardian is írt a magyar közmédiában megjelenő nyílt kormánypropagandáról. Médiahatósági vizsgálat is indult, miután kikerült egy hangfelvétel, amelyen Bende Balázs, a közmédia tartalomgyártásának egyik fő irányítója egy 2019-es értekezleten többek között arról beszél a dolgozóknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „ennek megfelelően dolgozunk mindannyian”, akinek meg ez nem tetszik, az adja be a felmondását.
Ezt a hozzáállást most írásos bizonyítékok sora igazolja. A Direkt36 belső emailek és cenzúrázott MTI-híreket tartalmazó dokumentumok segítségével mutatja be, hogyan érvényesíti politikai akaratát a kormány a közmédiában. Ezen kívül több, az MTI belső működését ismerő forrás is nyilatkozott nekünk azzal a feltétellel, hogy a nevüket nem írjuk le, mert attól tartanak, hogy a közmédia vezetése felől retorziók érhetik őket.
Több forrás is beszámolt arról, hogy a kormányzat kommunikációs emberei gyakran közvetlenül beleszólnak a munkájukba. Egyes esetekben a minisztériumi sajtósok telefonon tollba is mondták, hogy a főnökeik nyilatkozataiban mit kell a címben és a bevezetőben kiemelni, és mi az, ami inkább maradjon ki a tudósításból. A sajtósok azonban általában vigyáznak arra – főként az elmúlt években kiszivárgott esetekből tanulva –, hogy egyértelmű írásos bizonyítéka ne legyen a felülről érkező, politikai utasításoknak. Jellemzően tehát telefonon elmondják, hogy mi a feladat, majd emailben már csak egy közleményt vagy egy hangfelvételt küldenek át.
Orbán Viktor miniszterelnök programjait különösen kiemelten kezelik az MTI-ben – ami természetes is, hiszen a magyar kormányfő nyilvános szerepléseiről fontos, hogy legyenek pontos hírügynökségi beszámolók. A kormányfő nyilvános megszólalásaira azonban egy tavaly februári email szerint egészen aprólékosan megtervezve reagál a közmédia.
2021. február 17-én a már említett Németh Zsolt emailben arról tájékoztatta az ügyeletes MTI-s vezető szerkesztőt, Ráthy Sándort, hogy mit fog kérdezni az M1 tudósítója egy aznapi krakkói eseményen Orbántól. „Ezt fogja kérdezni a Joó Csaba OV-tól! >> Ma megjelent egy írása magyar, szlovák és lengyel lapokban ’Betölteni a hivatásunkat’ címmel. Mi kell ahhoz Ön szerint, hogy a V4-ek a következő 30 évben is betölthessék a hivatásukat?" Németh Zsolt – akit az állami médián belül Pitbull néven emlegetnek, és ő az M1 csatornaigazgatója és így az MTI irányítója is – hozzátette:
„Ez a gondolat nagyon fontos!”
Az MTI az elkészült hírben ennek az utasításnak megfelelően írt a sajtótájékoztatóról. Azt a címet adta a hírnek, hogy „Orbán: Össze kell tartani, ez a V4 sikerének titka”, és rögtön a tudósítás elején szerepel, hogy „A tanácskozáson tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor a közmédia kérdésére kiemelte: hűség és szolidaritás kell ahhoz, hogy a V4 betölthesse a hivatását a jövőben is.”
A már idézett, Havasi Bertalantól származó email azt mutatja, hogy van példa arra is, amikor eleve Orbán stábjából mondják meg, konkrétan mit írjon az MTI. A miniszterelnök helyettes államtitkári rangban lévő sajtófőnöke és egyben egyik legrégebbi munkatársa 2019 novemberben írta az emailt Németh Zsoltnak.
Ez egy továbbított dokumentum volt, egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi levele Orbán Viktorhoz. Havasi azt írta, hogy „Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” Egy órával később újabb emailt írt Németh Zsoltnak a témában. „A cím és a lead ez legyen, kérlek”, írta, és hozzátett egy előre megfogalmazott címet és bevezetőt:
[CÍM:] „Az Európai Zsidó Szövetség köszönetet mondott Orbán Viktornak Izrael és a zsidóság melletti kiállásáért
[LEAD:] Köszönetet mondott a ciszjordániai zsidó telepekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontért, Magyarország Izrael melletti következetes kiállásáért, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) kötött átfogó megállapodásért Orbán Viktornak írt levelében Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerda délután.”
Ennek megfelelően meg is írta a hírt az MTI, és azt többek között átvette a kormány hivatalos honlapja, a Fidesz honlapja és a zsido.com oldal is. Egy forrás szerint ez nem volt egyedi eset, Havasitól gyakran kapnak készre megírt anyagokat, amelyeknek meg kell jelenniük.
Egy másik belső email arról tanúskodik, hogy nemcsak Orbán Viktor közvetlen kommunikációs stábja, hanem a Rogán Antal minisztériumához tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központnak is szerepe van abban, hogy milyen híreket közöl az MTI. 2021. január 4-én az egyik MTI-s szerkesztő tanácsot kért a főnökétől, Ráthytól: „Az előbb telefonáltak a PM-ből, hogy levesszük-e az Indexről a Varga-interjút” – írta. Itt arról van szó, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter stábja azt tudakolta, hogy az MTI ír-e lapszemlét a miniszter friss interjújából, amely éppen megjelent az Indexen. Ráthy a következőt felelte:
„még nem jött rá megrendelés, forduljanak a ktk-hoz” – ami azt jelentette, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ dönthet arról, megrendeli-e a témát a hírügynökségtől.
Alázatos kérelem
A minisztériumi közlemények címét és bevezetőjét tilos módosítani, erről több, a Direkt36-hoz eljutott email is tanúskodik. Erre 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is belső körlevélben figyelmeztettek az MTI ügyeletes vezető szerkesztői. 2020 áprilisában például egyikük, Ráthy Sándor „alázatos kérelem” tárggyal írta körbe az MTI belső levelezőlistáira, hogy „akinek már a könyökén jön ki, attól elnézést kérek, akinek még nem sikerült megjegyeznie, annak most újra itt a lehetőség. NE változtassatok a kormányzati és kormányzatközeli szervezetek közleményeinek címén, példa: ITM: és ide a címet, amit ők adtak, szó szerint”.
A „szó szerintet” pirossal is kiemelte az emailben.
2021 március végén Ráthy Sándor ismét köremailben emlékeztette a tudósítókat és szerkesztőket: „Változatlanul érvényes, ne írjátok át a minisztériumi közlemények címét hírben sem.” Az emailre ekkor érkezett néhány keserű válasz. Az egyik munkatárs például azt írta: „Tényleg tűrhetetlen a logikának, a saját szabályainknak megfelelő, pláne értelmes, címszerű címekkel dobálóznunk.” Egy másik:
„Javaslom, hogy minden kormány, Fidesz és egyéb hatalmi szerv közleményét emeljük át egy az egyben, az első bekezdés után írjuk oda, hogy ki küldte, kinek, mikor, aztán négy-öt bekezdésenként írjuk oda, hogy közölte, tudatta. Semmi cizellálgatás, végül is már rég nem vagyunk újságírók.”
A politikai szempontok érvényesülését azonban a leginkább az az email igazolja, amelyből kiderül, hogy a szabály még a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei cégre, az Opus Globalra is vonatkozik. 2021 április 23-án ugyanis az egyik szerkesztő írt körbe emiatt:
„Kérlek benneteket, hogy az OPUS GLOBAL NYRT. anyagaival kapcsolatban figyeljetek majd arra, hogy a cég nevét csupa nagybetűvel írjuk, és a főcső által hozzátok eljuttatott közleményeik címe és leadje legyen a mi anyagunk címe és leadje is. Köszi”
„Ha egy sajtóorgánum úgy dönt, az Opus Global Nyrt. sajtóközleményeit változtatás nélkül adja ki, azt jelzi, elismeri társaságunkat hiteles szakmai forrásként, ebből fakadóan él azzal a szerkesztői szabadságával, hogy változtatás nélkül közli” – írta megkeresésünkre Mészáros cége.
A „főcső”, vagy más emailekben „főszerkhá” elnevezés az ügyeletes vezető szerkesztőt jelöli. Ők hárman vannak – jelenleg Végh Sándor, Ráthy Sándor és Rácz Mária –, egymást váltva felügyelik a hírügynökség munkáját, megjelenés előtt átnézik az anyagokat és folyamatos levelezésben állnak a főnökséggel, alapvetően Németh Zsolttal. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok arra utalnak, hogy Németh a kapocs a kormányzat és az MTI szerkesztősége között. Összesen nyolc belső email is van, amelyből látszik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők neki továbbítottak ellenőrzésre bizonyos híreket megjelenés előtt, vagy hogy kormányzati közleményeket és más utasításokat ő küldött be az MTI szerkesztőségébe.
Egy gépezet részei
Az MTI-nek a hírszolgáltatáson túl fontos feladata az is, hogy napi szinten közzé tegye a közéleti szereplők sajtónyilvános eseményeinek listáját. A szerkesztőségek évtizedeken át alapvetően ebből a listából tájékozódtak arról, hogy milyen fontos esemény lesz aznap, melyikre érdemes tudósítót küldeniük. Ebben elvileg a sajtótájékoztatóktól a szalagátvágásokig minden megtalálható, de ha nem szerepelnek benne a kormánypárti politikusok programjai, akkor a független sajtó jó eséllyel nem értesül ezekről – így a helyszínen kérdéseket sem tud feltenni nekik.
A Direkt36 birtokába jutott több belső email, amelyik megmutatja, hogyan intézik ma az MTI Agenda szerkesztését. Az ügyeletes vezető szerkesztők által körbeküldött levelekben a másnapi események listája szerepel, és a kormánypárti politikusok programjai mellett az látható, hogy „MTI és M1 tudósító részvétele” szükséges, viszont „agendába nem kérjük”. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan látható Agendába ezek ne kerüljenek be, ami jelentősen megnehezíti a kormányzattal kritikus újságírók munkáját, viszont lényegesen megkönnyíti a kormánypárti politikusok dolgát.
A forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök programjai még ezekben a belső listákban sem jelennek meg, mert azokról az ügyeletes vezető szerkesztők mindig külön értesítik az MTI-t és külön szerveznek rá tudósítót. „Volt olyan, hogy a belpolitikai turnus nem tudott arról, hogy Orbán Viktor külföldre megy, és a tudósító is megy vele” – mondta.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az MTI három, egymást váltó vezető szerkesztője a felülről érkező utasításokat nem kérdőjelezte meg. Erre azonban nem is nagyon lenne terük: a hírügynökségnek ugyanis 2015 óta nincs meg a szervezeti önállósága. Ekkor olvasztották egybe a köztévét, a közrádiót és az MTI-t, és az egyesülésből létrejött a hivatalosan a közszolgálati médiaszolgáltatónak számító Duna Médiaszolgáltató Zrt. (DMSZ). Ez a cég a médiatörvény szerint egy közalapítványé, amelynek célja a „közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme”, amelyet a törvény „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltételének” nevez.
A pénz és a műsorgyártás azonban nem a DMSZ-nél összpontosul, hanem egy másik szervezetnél, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA), amelytől a DMSZ csak megrendeli a munkát. Az MTVA idei költségvetése minden korábbinál több, 130 milliárd forint, szemben a DMSZ 1,8 milliárdos költségvetésével. Az MTVA-hoz tartozik az összes közszolgálati tévécsatorna, a rádiók, és az egykor önálló MTI is a legtöbb dolgozójával együtt; a szervezet vagyonkezelőként is eljár, övé a közmédia teljes ingatlanvagyona és a műsorgyártás, innen kapják a fizetésüket is az alkalmazottak.
Az MTVA működését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli, melynek vezetőjét az országgyűlés választja meg – kilenc évre. Az NMHH eddigi elnöke, Karas Mónika éppen néhány hónapja mondott le, mert „új kihívásokat keresett”, így utódját még a választások előtt ki tudta jelölni a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP. Ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora lett. Mindkét vezetőt egyedül a kormánypárti képviselők szavazataival választották meg, az ellenzék nem támogatta őket. | Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek | null | https://telex.hu/direkt36/2022/03/04/kiszivargott-iratok-mutatjak-hogyan-diktalnak-orbanek-mti-hirugynokseg |
2003-02-24 20:26:00 | A Pénzügykutató Rt. vezetője szerint semmi nem indokolja, hogy visszaadják a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól szerzett megbízásukat, mert a tárca vezetője, Csillag István soha nem volt a cég tulajdonosa, csak az igazgató-helyettese. A cég vezetője, Lengyel László állítja: minden kormány idején kaptak állami megrendeléseket. Csillag István szerint azért nem hibázott, mert végig nyilvános volt az eljárás. Csillag közölte: nem tervezi, hogy volt kollégáit arra kérje, hogy a jövőben ne induljanak a minisztérium pályázatain. | true | null | 1 | Origo | null | A Pénzügykutató Rt. vezetője szerint semmi nem indokolja, hogy visszaadják a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól szerzett megbízásukat, mert a tárca vezetője, Csillag István soha nem volt a cég tulajdonosa, csak az igazgató-helyettese. A cég vezetője, Lengyel László állítja: minden kormány idején kaptak állami megrendeléseket. Csillag István szerint azért nem hibázott, mert végig nyilvános volt az eljárás. Csillag közölte: nem tervezi, hogy volt kollégáit arra kérje, hogy a jövőben ne induljanak a minisztérium pályázatain.
Csillag István gazdasági miniszter ironikusan reagált arra, hogy a Magyar Nemzet újdonságként közölte azt, a már korábban nyilvánosságra hozott tényt, hogy a Pénzügykutató Rt. megbízásokat nyert a minisztériumtól. A politikus az ügyben sajtótájékoztatót tartott hétfőn délben, amelyen részletesen ismertette a tárca közbeszerzési pályázatának lefolyását. A felhívást még tavaly októberben tették közzé, a jeletkezők névsora már januárban ismert volt, a győzteseket és az eljárás eredményét február 5-én hozták nyilvánosságra.
A közbeszerzési értesítő szerint a minisztérium pályázatot írt ki "a gazdasági tervezést és stratégiát megalapozó elemzések és szakértés elvégzése" címmel.
A pályázat 49 feladatot jelölt meg, ezek közül 5 elvégzését nyerte el a Pénzügykutató Rt. A cég ezért nettó 23,5 millió forintot vehet fel. A többi feladatot további 24 vállalkozás között osztották el, ötöt csak az állami Kopint-Datorg kapott, a többi kevesebbet.
Csillag István a Pénzügykutató Rt. igazgató-helyettese volt egészen miniszteri kinevezéséig, 2002. május 23-ig. A sajtótájékoztatón az [origo] kérdésére elmondta, hogy sem követlenül, sem közvetve, tehát más társaságon keresztül nem tulajdonosa a cégnek. Azt is elmondta, nem tervezi, hogy volt kollégáit arra kérje, hogy a jövőben ne induljanak a minisztérium pályázatain, mert fontosnak tartja, hogy magyar szakértők teljesítménye jelentkezzen a minisztérium munkájában.
A pályázat elbírálást firtató kérdésünkre a miniszter elmondta, hogy a nyertes cégeket a minisztérium munkatársaiból álló szakmai munkacsoportok választották ki, akik természetesen - mint mindenki a tárcánál - az ő irányítása alá tartoznak. Csillag István azonban hozzátette, hogy részben a Pénzügykutató miatt olyan megoldást dolgoztak ki, hogy az elbírálás folyamatában ő ne lásson bele az értékelésbe.
Arra a kérdésre, hogy mi a különbség ez a megbízás, valamint Kiss Elemér ügyvédi irodájának megbízása között, Csillag István azt válaszolta, hogy a Pénzügykutató ügye a nyilvánosság előtt zajlott.
Csillag István ismertette továbbá, hogy a Pénzügykutató Rt. 1999-ben 5 megbízást kapott a gazdasági tárcától 13 millió forint értékben, 2002-ben 6-ot 18,4 millióért, 2001-ben 7-et 23,4 millióért, 2002-ben pedig 6-ot 23,4 millió forintért.
Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója az [origo] kérdésére válaszolva elmondta, hogy Csillag István nem tulajdonos a cégben és korábban sem volt az. A Pénzügykutató Rt.-nek tulajdonosai között állítása szerint nincsenek magánszemélyek, csak vállalatok és alapítványok.
A gazdasági elemzéseket végző intézet - Lengyel ismertetése szerint - minden évben, minden kormány idején nyer állami pályázatokon. Lengyel László elmondta, hogy mivel a cég a véleményének minden helyzetben hangot adott, a pályázatok eredményessége változó volt. Általában évente 7-8 feladatra pályáznak a gazdasági tárcánál és ebből 4-5 megbízást szoktak elnyerni. Lengyel László külön hansúlyozta, hogy a rendszerváltás óta eddig minden kormányban volt olyan államtitkár vagy miniszter, aki korábban a Pénzügykutatónál dogozott. Példaként Matolcsy Györgyöt, Bokros Lajost és Kupa Mihályt említette.
Lengyel László kérdésünkre elmondta: nem tud arról, hogy vizsgálat indult volna a pályázat ügyében. Szerinte jelentős különbség Csillag István és a múlt héten lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter helyzetében, hogy Csillag nem tulajdonos a Pénzügykutatóban. Így az ismert közgazdász szerint nem indokolt, hogy változzon a cége és a gazdasági tárca közötti kapcsolat. | Csillag továbbra is számít a Pénzügykutatóra | null | https://www.origo.hu/itthon/20030224miniszteriumi.html |
2023-11-07 19:59:00 | "Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra" – állt a honlapjukon, amíg elérhető volt. | true | null | 1 | HVG | null | A lombkorona-sétányáról elhíresült Nyírmártonfalván és további négy északkelet-magyarországi településen tartott uniós pénzből számítógépes képzéseket a hajdúböszörményi önkormányzat fideszes képviselője, a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna Egyesület. A négy községben (Nyírmártonfalva, Bagamér, Mikepércs és Kismarja) két-két egész napos előadást tartottak, a "Híd a digitalizációba" pedig 9,8 millió forintos uniós támogatást kaptak, vagyis egy-egy alkalom 1,2 millió forintba került – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-odalán.
Nyírmártonfalván a református egyházközség is nyert 5 millió forintot a "Digitális jólét megteremtésének elősegítése Nyírmártonfalván" nevű projektjére, ami Hadházy szerint "kb. ugyanazt vállalta, mint a böszörményi képviselő álcivil egyesülete". Na de mit vállalt a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna? Hadházy idéz a szervezet, időközben már nem elérhető, honlapjáról (a helyesírási hibákat azért meghagytuk):
"Mivel kis lélekszámú településekről van szó így nagyon nehéz számukra bármilyen olyan programot indítani amely nagy mértékben elősegítheti a felzárkóztatásukat. Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra."
"A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek különbségeit mindig csökkenteni szükséges."
"Eddig is sikeresen működtünk együtt már az előző pályázatunknak köszönhetően Gellén Lajos al, aki a helyi internet szolgáltató cég ügyvezetője, éppen ezért első kézből hitelesen tudjuk az előadásokat megtartani."
"Sikerünk titka, hogy jól szervezett programokkal és szakemberekkel dolgozunk együtt ezáltal olyan helyekre is el tudjuk vinni a digitalizáció varázslatos világát, ahol eddig álmodni sem mertek róla."
"Az eszközbeszerzés során olyan IT eszközök beszerzése melyek a projekt sikerességét garantálják, számítógép konfiguráció, paindrev-ok, Apple iPhone az okostelefonok használhatóságának bemutatását, tabletek beszerzése a programban résztvevők közötti kisorsolás, ez mind a szakmai megvalósítók munkáját segíti, mindemellett a programban résztvevők gyakorlati úton ismerkedhetnek az IT eszközökkel."
Az egyesület egyébként a fideszes "Városi Civil Alapból" is szakított tíz millió forintot, utóbbiról a Válasz Online írt a "Választási Fidesz-alap: megvan, hová tűntek az állami civilpénzek" című cikkében. | Hadházy: Alkalmanként 1,2 millió forintba került, hogy egy fideszes képviselő egyesülete megmutassa "a digitalizáció varázslatos világát" négy falunak | null | https://hvg.hu/kkv/20231107_Alkalmankent_12_millio_forintba_kerult_hogy_egy_fideszes_kepviselo_egyesulete_megmutassa_a_digitalizacio_varazslatos_vilagat_negy_falunak |
2022-03-02 20:50:00+01:00 | Többrendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat nyolc férfi ellen, akik az általuk előidézett hibára hivatkozva, nagy összegeket alkudtak le autók árából. | true | [] | 0 | null | 0 | Fáradt olajat öntöttek az eladó autók kiegyenlítőtartályába, hogy alkudhassanak az árból
Többrendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat nyolc férfi ellen, akik az általuk előidézett hibára hivatkozva, nagy összegeket alkudtak le autók árából.
A csalók országszerte több helyen is vevőként jelentkeztek eladó autókra, majd a próba során egyikük fáradt olajat öntött a hűtővíz kiegyenlítőtartályába, amíg a többiek elterelték az eladó figyelmét. A hűtővíz kiegyenlítőtartályában lévő olaj ugyanis hengerfej-problémára utalhat, így nagy jelentős összeget tudtak lealkudni a vételárból.
A módszert később továbbfejlesztették: miután a lealkudott áron megvásárolták az autót, pár órán belül felhívták az eladót, akivel közölték, hogy az autó útközben leállt, és járműszállítót kellett hívni hozzá, amelynek nagy költségei vannak. Több esetben is sikerült további pénzösszegeket kicsalniuk az eladóktól.
A csalás főszereplője először a bűntársai, később pedig egy nem működő cég nevére vásárolta az autókat. 2018 júniusa és 2019 februárja között 17 embernek közel hétmillió forintos kárt okoztak – olvasható az ügyészség közleményében.
Ez is érdekelheti: Hajléktalan nőre támadt rá egy 29 éves férfi Pécelen | Fáradt olajat öntöttek az eladó autók kiegyenlítőtartályába, hogy alkudhassanak az árból | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/csalas-auto-faradt-olaj-kiegyenlito-tartaly/ch5q27c |
2023. 09. 04. 00:00:00 | Távozó tanárok neveit fújták fel a Belügyminisztérium épületéhez. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Tóth Endre és Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselői 30 elbocsátott tanár nevét és "oktatás sírásói" feliratot fújtak a Belügyminisztérium épülete elé, ezzel tiltakozva a kormány oktatáspolitikája és a státusztörvény ellen - írja a párt közleménye. Az akcióról videó is készült.
A videóban Tóth Endre elmondta, hogy felháborító az, hogy a kormány nem akarja érdemben emelni a pedagógusbéreket. "A vágtázó infláció a pedagógusok bérét is felfalta, csökkent a reálbérük. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy több ezer pedagógus adta be a felmondását. Pintér Sándor alatt tönkrement az oktatás, már alig van szakos pedagógus. Ez Pintér Sándor és Orbán Viktor felelőssége" - tette hozzá Tóth.
"A pedagógushiány a vidéki településeket érinti a legjobban, láthattuk, hogy mennyi iskola kényszerült bezárásra. Sajnos ma, ha tanulni akarsz, akkor fizetned kell, azonban nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy olyanra költsön még pluszban, amire amúgy a kormánynak kellene. Pintér Sándor és Orbán Viktor bűne hatalmas, elzálogosították a magyarok jövőjét" - emelte ki Lőcsei Lajos.
Az akció végeztével a politikusokat és az őket kísérő aktivistákat igazoltatták a rendőrök. | "Hé! Álljon meg! Ne csinálja!" - a rendőr sem tudta megakadályozni a festékszórós momentumost | 0 | https://444.hu/2023/09/04/he-alljon-meg-ne-csinalja-a-rendor-sem-tudta-megakadalyozni-a-festekszoros-momentumost |
2006-06-06 00:00:00 | Elárasztott egy utcát az áradó Hernád a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádkércsen, hat családot ki kellett költöztetni. A kitelepítésre várók elhelyezése gondot okoz. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Hernádkércsen kiköltöztetik otthonából azt a 6 családot, amelynek házát körbevette az áradó Hernád. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyettes vezetője azt mondta: a kitelepítésre váró 20 ember közül 15 elhelyzése gondot okoz.
Kohánka István az InfoRádióban elmondta: a családoknak - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat véleménye ellenére - helyben biztosítanak ideiglenes szállást.
A helyettes vezető elmondta: az ÁNTSZ azért nem helyesli ezt, mert az ideiglenes szálláson nincs megfelelő tisztálkodási lehetőség.
Hernádszentandrás
Közben Hernádszentandrást is körbezárta az ár, de lakóházak ott még nincsenek veszélyben.
Korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: a megyében több mint ezren védekeznek a Hernád áradása ellen.
Dobson Tibor hozzátette: a veszélyeztetett mintegy 400 lakóházból eddig senkinek nem kellett kiköltöznie.
Gesztely
A Hernád árhulláma hamarosan eléri a folyó középső szakaszát, így kritikussá válhat a helyzet Gesztely térségében. A polgármester szerint már felkészültek az árvíz ellen. Az áradás négy családot veszélyeztet. A folyó vízszintje a faluban, 2004-ben 450 centiméter volt, most ezt is meghaladhatja 20-30 centivel.
Egyre hosszabb folyószakaszon kell védekezni
Országszerte már 2300 kilométer hosszú folyószakaszon rendeltek el árvízvédelmi készültséget. A Sajón, a Hernádon és a Taktán továbbra is harmadfokú a védekezés.
Magyarics András, az Országos Műszaki Irányító törzs ügyeletese korábban az InfoRádióban elmondta: a Hernád vízszintje Hidasnémetinél meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket.
Közben a Tisza Vásárosnaménynál 673 centiméterrel tetőzött, a településtől Tokajig első fokú a készenlét. A folyó magas vízállása miatt a hét végén lezárták a szegedi alsó rakpartot.
Tovább emelkedik a Körösök vízszintje is. A Sebes-Körös alsó szakaszán, valamint a Berettyón és a Zagyván másodfokú a védekezés. A Fekete-, a Kettős- és a Hármas-Körösön elsőfokú a készültség.
A Duna Nagybajcsnál 615 centiméterrel tetőzött, a folyó felső szakaszán másodfokú a készültségi szint.
Útlezárások Borsodban
A Hernád és a Sajó áradása miatt egyre több út egy-egy hosszabb-rövidebb szakasza kerül víz alá Borsod-Abaúj-Zemplénben. Kedd reggeltől már a 3-as számú főút egy részén sem lehet közlekedni. Az útról Novajidjánynál kell letérni, Garadna felé.
A Hernád áradása miatt nem lehet közlekedni Kiskinizs és Hernádkércs, Ináncs és Fügöd között, a gibárdi úton, Hernádszentandrás és Pere, Sajólád és Bőcs között.
A Hernád Hidanémetinél hétfő este 434 centiméterrel tetőzött, ez a vízállás 19 centiméterrel meghaladja a 2004. évi eddigi rekordot. A folyó a tetőzés óta lassan apad.
Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szóvivője elmondta: a védekezésben tűzoltók és határőrök is részt vesznek.
Kapcsolódó hanganyagok Gesztely polgármestere Meghallgatom
Csont Csaba Meghallgatom
Hanganyag Meghallgatom | Egy egész utcát elöntött az áradó Hernád | 0 | https://infostart.hu/belfold/2006/06/06/egy_egesz_utcat_elontott_az_arado_hernad |
null | Nem éri el a 200 milliót átlagosan a privátbanki ügyfelek egy főre jutó kezelt vagyona, de még ez a szám is magasabb, mint tavaly. Összességében a privátbanki szolgáltatók hatalmas vagyont kezelnek. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | Az összességében még mindig kedvezőnek mondható piaci hangulat, az ügyfélszámla bővülése és a friss pénzek bevonzása a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyonra is pozitívan hatott. A Portfolio friss, Privátbanki Felmérése szerint szeptember végén a magyar gazdagok számlája új mérföldkövet tudhat maga mögött, a rajtuk lévő vagyon megközelítette a 11 ezermilliárd forintot. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de voltak helycserék is a legnagyobb szolgáltatók sorában.
Ahogyan emelkedett a kezelt vagyon, úgy nőtt az egy ügyfélszámlára eső vagyon is, ami az idei első három negyedév után megint csak új rekordot, közel 176 millió forintot jelentett. Tavalyhoz képest idén látványosabb bővülést mutat a privátbanki ügyfélkör, ugyanakkor az egyes szolgáltatók szintén nagy a szórás a számokban.
A legkiugróbb növekedést egy negyedév alatt a Raiffeisen Private Banking mutatta fel, ahol 6,6%-kal bővült az ügyfélszám. Ebben szerepet játszik a korábban már említett újraszegmentálás. A második legnagyobb növekedést az Erste Private Banking ügyfélszáma mutatta fel az elmúlt negyedévben 6,4%-kal, ezt követően pedig az Equilor Private Banking ügyfélszám-növekedése jutott még fel a dobogóra 5%-os bővüléssel. | Így növelte vagyonát a szupergazdag magyar elit: nincs megállás, nekik csak egyre több van | null | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20241018/igy-novelte-vagyonat-a-szupergazdag-magyar-elit-nincs-megallas-nekik-csak-egyre-tobb-van-1158081 |
null | Magyar közérdekű adatigénylést nyújt be, és egy kicsit "vakkomondorozott" is a kormánnyal folytatott kórházi csatájának legújabb fejezetében. | true | [
""
] | 0 | 444 | null | Folytatódik az adok-kapok a kormányzat és Magyar Péter között kórházi ügyben: miután Magyar Péter elkezdte körbejárni a kórházakat, hogy felhívja a figyelmet azok lepukkantságára, a kormányzat azzal kezdett el visszavágni, hogy Magyar Péter csak el akarja terelni a figyelmet a bulizásairól, különben is, mennyit járt korábban a Honvédkórház kiemelt ellátást adó részlegére, és mit intézett a családtagjainak.
Első körben Bayer Zsolt rugózott ezen SMS-ekre hivatkozva, majd a Magyar Nemzet számokkal és adatokkal jött elő. Magyar Péter szerint szerint ráadásul hazug számokkal. Hogy ilyen adatokat mennyire legális kiadni, azt a kormány elintézte azzal, hogy Magyar Péter közszereplő lett, tűrnie kell az ilyet.
Most Magyar Péter lépett: a Facebookra írta ki, hogy ha a közszereplőknek tűrniük kell az ilyet, akkor ő közérdekű adatkéréssel fordul az illetékesekhez, hogy a fideszesek és családtagjai hányszor kaptak ilyen ellátást. | Magyar Péter: No, Tóni! Ti is közszereplők vagytok, legyenek nyilvánosak a ti kórházi kezeléseitek is | null | https://444.hu/2024/09/07/magyar-peter-no-toni-ti-is-kozszereplok-vagytok-legyenek-nyilvanosak-a-ti-korhazi-kezeleseitek-is |
2021-03-26 11:06:31 | A Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumnak sikerült az Újpest FC volt tulajdonosának szállodáját támogatnia 150 millió forinttal, pedig a hotel korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán is nyert. Egy másik győztes neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel. Megint milliárdosok kaptak állami segítséget. | true | null | 1 | Privátbankár | null | Eddig azt lehetett hinni, hogy csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) oszt ki milliárdokat a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai szálláshelyek fejlesztésére, de a napokban Varga Mihály is bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium összesen 4,3 milliárd forint sorsáról határozott.
A politikus még március 6-án közölte a Facebook-oldalán, hogy döntöttek a panzió- és szállodafejlesztési pályázatokról, így nyolc új panzió építése kezdődik meg és kilenc szállodában indulnak fejlesztések. A beruházások Bugyi, Csomád, Dabas, Gödöllő, Herceghalom, Péteri, Vasad, Vecsés, Verőce, Visegrád és Zsámbék településeken valósulnak meg. A nyertesek listáját a Magyar Államkincstár oldalán publikálták, mi pedig megnéztük, hogy ténylegesen kik és milyen cégek kaptak 60-300 millió forintos költségvetési támogatást a Pénzügyminisztériumtól. Érdekes nevekre bukkantunk.
Varga Mihály még tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a pénzügyi tárca hazai forrásból indít szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázatot 2 milliárd forint keretösszeggel Pest megyei vállalkozások részére. Pest megye ugyanis az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá. Új panziók építésére pedig 1,8 milliárd forintos pályázati keretösszeget szántak.
A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, a koronavírus-járvány azonban súlyosan érintette az ágazatot. Ezért a kormány számos intézkedéssel segíti az itt működő vállalkozásokat
- fogalmazott még március 6-án Varga Mihály. Szerinte a végül kiosztott 4,3 milliárd forintos támogatásból összesen nyolcmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósulhat meg Pest megyében. Na de kik a szerencsés nyertesek?
Tehát 8 új panzió építését összesen 1,7 milliárd forinttal segítette meg a Pénzügyminisztérium. A nyertesek között pedig ott találjuk a GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.-t is 296,3 millió forinttal. Ez egy vecsési székhelyű cég, főtevékenysége pedig a kötött, hurkolt kelme gyártása, de tavaly augusztus óta szállodai szolgáltatással is foglalkoznak. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen évről évre stabilan egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolít, 2019-ben 1,2 milliárd forint volt az árbevétel, ami 353 millió forint profithoz volt elég. Tehát közel annyi támogatást kapott a GFS-Pro a Pénzügyminisztériumtól, mint a 2019-es nyeresége.
A cég többségi tulajdonosa pedig a 2019-ben félmilliárd forintos profittal záró Silence Kft.-én keresztül Hölle János. Az ő neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel korábban. Szintén a Silence Kft. ugyanis a többségi tulajdonosa a vecsési GHW Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, de ebben a cégben már felbukkan kisebbségi részesedéssel a liechtenstein Haman Stiftung. Székhelye Schaan, Landstrasse 27., kézbesítési megbízottja Hölle János, de erre a címre jegyezték be a VolDan Investments Ltd-t is.
A VolDan pedig 2013-ban kapott engedélyt az egykor Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól magyar letelepedési kötvény forgalmazására többek között orosz, ukrán, grúz és üzbég állampolgároknak. A letelepedési kötvénybiznisz egyik fontos szereplője például havi 1,2 millió forintért bérelt moszkvai irodát a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A második Orbán-kormány 2013-ban indította el az úgynevezett letelepedésikötvény-programot. Amelynek keretében – a több külföldi országban már bevett módi mintájára – az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhattak magyarországi letelepedési államkötvényt, cserébe magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ezzel pedig jogot arra, hogy szabadon utazzanak az EU-n belül. A programot 2017 márciusában függesztették fel, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva beszüntette a kötvényértékesítést. A szervezet akkori közleményében jelezte, hogy a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek, 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben. (Erről bővebben például ebben a cikkünkben írtunk).
Dupla siker
Ami pedig a szállodákat illeti: ebben a kategóriában nem újakat építenek, hanem meglévő házakat fejleszthetnek. Itt 9 nyertes kapott összesen 2,5 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. A legérdekesebb győztes a Forster Vadászkastély Szálloda, amely 150 millió forintnak örülhet. Igazán sikeres pályázóról van szó, ugyanis a Forster Rendezvény Kft. szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között is. Egészen pontosan 57,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Vadászkastély Panzió bővítésére. Tehát a Pénzügyminisztériumnak sikerült éppen egy olyan szálláshelyet támogatnia a mindössze 9 nyertes között, amelyik korábban már az MTÜ-pályázatán is nyert. A Forster Kft. egyik tulajdonosa Lukács Ferenc, az Újpest FC korábbi klubtulajdonosa.
Visegrádon gyakorlatilag az összes jelentősebb hotel befért a nyertesek közé, például a Thermal Hotel Visgrád 299 millió forintot kapott, ez Dunai György milliárdos üzletember és családjának tulajdonában van. Az elmúlt években igazán jól teljesített: 2019-ben 2 milliárd forintos forgalom mellett 265 millió forint jött össze. Most tehát több támogatást kapott, mint a legutóbbi publikus nyeresége. Rászorult a támogatásra Varga Mihály szerint a Silvanus hotel is, amely talán Magyarország legszebb panorámájával rendelkezik (299 millió forint), valamint 300 millió forinttal tervezhet a Hotel Visegrád, amely például tavaly nyáron tömve volt vendéggel.
Ráadásul például a visegrádi szállodák is jelentős kormányzati támogatást kaptak a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Nos, a Thermal Hotel 24,8 millió forintot, míg a Silvanus 25 millió forint kompenzációt könyvelhetett el.
PM: Ez támadás
Cikkünk megjelenése után reagált a Pénzügyminisztérium.
Félrevezető hírekkel támadják a turizmus fejlesztését egyes sajtóorgánumok, kifogásolva az induló beruházásokat, miközben a kormány pályázata a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja több száz munkahely megvédésével és létrehozásával - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) a közösségi oldalán közzétett pénteki bejegyzésben.
Ezzel szemben a PM szerint tény, hogy a pályázat a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja. A beérkezett pályázatok értékelését Pest Megye Önkormányzata és a Pénzügyminisztérium egymástól függetlenül, az előírásoknak megfelelően végzi, a döntésben részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Államkincstár is - közölte a tárca.
A pályázat nélkül ezek a fejlesztések nem tudnának megvalósulni, így akik ezeket a beruházásokat támadják, az érintett 11 települést, több száz munkahelyet és a térség turizmusát támadják
- olvasható a bejegyzésben. | Varga Mihálynak is szívügye a turizmus - Jól ismert milliárdosok kaptak százmilliós segítséget | null | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/varga-mihaly-is-felkarolta-a-milliardosokat.html |
2017-01-05 00:00:00 | Nyomoz a rendőrség a meghamisított Orbán-interjú miatt - Az ügy miatt már 6 újságírónak kellett távoznia. | true | [
"pannon lapok társasága",
"orbán viktor",
"interjú",
"hamisítás",
"rendőrség",
"nyomozás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Az Index kérdésére megerősítette a Veszprém megyei rendőrség, hogy nyomozás indult a meghekkelt kormányfői interjú ügyében. Mint írják,
a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. december 28-án rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt.
Az információt a Veszprém@kukac nevű portál közölte szerda este, úgy tudják, hogy a napokban kezdődik a tanúk kihallgatása.
Mint ismert, a Fejér Megyei Hírlap karácsonyi számában olyan interjú jelent meg Orbán Viktorral, amibe valaki vagy valakik utólag több mondatot is beleírtak. Az ügy miatt már 6 újságírónak felmondtak, de - a cég szerint az ügytől függetlenül - távozott a Pannon Lapok Társaságának gazdasági igazgatója is.
3 Galéria: Meghekkelt Orbán-interjú
Az Indexnek korábban egy munkatárs azt mondta, hogy olyan valaki nyúlt bele a rendszerbe, aki nagyon jól ismerte a lap működését, a gyártás ütemezését és informatikai hátterét. A cikket már abban az állapotában módosították, amikor az előírások szerint sem kell elolvasniuk a szerkesztőknek a lapot. A nyomdába küldés előtti pár percet használhatta ki a hekker. A naplózott fájlok is ezt bizonyítják. A hekker(ek) egy szabadságon lévő munkatárs gépén és felhasználónevén jutottak be a rendszerbe. | Nyomoz a rendőrség a meghamisított Orbán-interjú miatt | 0 | https://index.hu/belfold/2017/01/05/orban-interju_nyomozas_rendorseg |
2015-09-21 13:18:48 | Kiszivárgott, hogy adná a kormány az állami földeket - Kikerült a kormányzati előterjesztés az állami földek eladásáról, amiből kiderül, hogy őrült tempóban akar megszabadulni a kormány a földtől, ráadásul az egész előkészítése is milliárdokba kerül. | true | null | 1 | Index | null | Az LMP megszerezte és a holnapjára ki is tette azt a 24 oldalas dokumentumot, amit a Földművelésügyi Minisztérium elvileg már augusztusban elkészített a földprivatizációról. Ebben elég részletesen le van írva, hogy mennyi földet akarnak eladni, ezek nagyjából mennyiért lesznek meghirdetve, hogy mi lesz az árverések és egyéb folyamatok pontos ütemterve. Hogy mi ez az egész, arról készítettünk nemrég egy interjút Bitay Márton földekért elelős államtitkárral, azt érdemes elolvasni.
Akit az egész kormányzati anyag érdekel, az itt elolvashatja. Na, de nézzük a legfontosabb részleteket! (Frissítés: cikkünk megjelenése után a minisztérium felhívta a figyelmet, az előterjesztést még nem tárgyalta a kormány. Vagyis néhány részlet még változhat a dokumentumban foglaltakhoz képest.)
Mennyi földet akarnak eladni?
Az előterjesztés szerint összesen 378 160 hektárnyi termőföldet hirdetnek majd meg, ez összesen 50 392 földrészlet. Ebből viszont jövő februárig csak úgy 41 ezer darabra lehetne licitálni, a többinél csak később. Ez azért van, mert a maradék földnél csak 2016-17-ben lép életbe a már megkötött haszonbérleti szerződés, a bérlőknek pedig csak ez után lesz elővásárlási joga, amit kivárna a kormány. Az 50 392 birtokból
15 ezer darab három hektár alatti, ezeket pályázat és árverés nélkül adnák el, aki szeretné megvenni, az jelentkezik a hirdetményre, ajánlatot tesz, aztán ha az tetszik az államnak, akkor megveheti.
22 ezer darab van osztatlan közös tulajdonban
5700 hektár ültetvény
11 ezer hektár halastó
a többi 3 hektár feletti birtok.
Az eladásra kínált birtokok 98 százalékát valaki már bérli, ebből 248,943 hektárt még 2010 szeptembere előtt, vagyis főként szocalisták idején adott bérbe az állam, 99 471-et az Orbán-kormány földpályázataiban osztottak ki, a maradék kicsi rész pedig vagy éppen pályáztatás alatt van, vagy megbízási szerződéssel műveli valaki.
Mennyiért akarják eladni?
A 3 hektárnál nagyobb földeknél a KSH, az Agárgazdasági Kutatóintézet és a Nemzeti Földalap földár-statisztikái alapján megyénként egységes kikiáltási árat javasol a kormány, amit aranykoronánként adott meg az előterjesztésben. A javaslat szerint innen indulna a licit:
Az értékesíteni tervezett állami földek javasolt egységes kikiáltási árai az NFA 2014. évi földpiaci adatai alapján Megye Javasolt kikiáltási ár (Ft/aranykorona) Baranya 56000 Bács-Kiskun 60000 Békés 52000 Borsod-Abaúj-Zemplén 54000 Csongrád 57000 Fejér 52000 Győr-Moson-Sopron 52000 Hajdú-Bihar 62000 Heves 49000 Jász-Nagykun-Szolnok 44000 Komárom-Esztergom 58000 Nógrád 45000 Pest 52000 Somogy 56000 Szabolcs-Szatmár-Bereg 60000 Tolna 53000 Vas 50000 Veszprém 47000 Zala 45000 forrás: FM
A 3 hektár alatti földeknél egyszerűsített értékbecsléssel állapítanák meg, hogy mennyit ér a terület, hogy ezzel se menjen el az idő és be lehessen fejezni az egész privatizációt az elég szoros határidőig.
Meddig akarják eladni?
Az előterjesztés elején az áll, hogy a területek nagy részénél 2016 december 31-ig le akarják zárni az adásvételt, a részletes bontás szerint viszont valójában ennél sokkal hamarabb le akarnák tudni a szerződéskötéseket.
A 3 hektár alatti területeknél az augusztusi jegyzésű előterjesztés szerint már október elsejétől meg kellene jelennie a hirdetményeknek a helyi és megyei lapokban és az interneten, november 30-ig pedig már adás-vételi szerződéseket kötnének, 2016 március végéig pedig már a földhivatali eljárásoknak is le kellene folyniuk.
A nagyobb földdaraboknál kicsit hosszasabb a dolog, mert itt ugye licitálni kell majd. Ezeknél
november elsejétől kellene mennie a felhívásoknak,
december 1.-16. között kellene regisztrálni az árverésekre,
december 16. és jövő február 29. között lennének az árverések,
2016 március 1. és április 30. között adás-vételi szerződéseket kötnének a nyertesekkel,
május 1. és június 30. között lenne a 60 napos kötelező kifüggesztés, ami alatt az elővásárlási joggal élhet az, akinek van, vagyis megveheti annyiért, amennyivel zárult a licit,
2016 július 1 és augusztus 30 között pedig már ki is fizetné a nyertes a vételárat és, ha rászorul, elkezdhet jelentkezni a kedvezményes hitelért, amit addigra majd kidolgoz a Magyar Fejlesztési Bank.
Hogy ez mennyire őrült tempó, azt jól jelzi, hogy az előterjesztés szerint az árverésre kijelölt kicsit több, mint 2 hónapban (amiben ugye ott van a karácsony meg az újév is)
hetente átlagosan 500-600 árverést kell lezavarni!
Az árveréseket a megyeszékhelyeken tartják majd.
Az előterjesztés szerint amúgy a kormány arra számít, hogy a legtöbb földet az fogja megvenni, aki most is bérli, mert a haszonbérlőknek elővásárlási joga van. Arról viszont nincs adat az anyagban, hogy az eladásra kijelölt földek közül mennyit bérelnek cégek, akik ugye nem vehetnek földet, legfeljebb a tulajdonosaik tehetik ezt meg, ők is max 300 hektárig. A 2010 előtt kiadott földeknek pedig a nagy része ilyen, és messze ezekből van a legtöbb az eladni szándékozott földek közül.
Mennyibe fog ez kerülni?
A földeladások előtt több akadály is áll, ebből kettő olyan van, ami komolyabb költséget jelent magán az árverések megszervezésén és az adminisztratív költségeken kívül. Egyrészt ki kell fejleszteni egy Árverés-nyilvántartási Rendszert, ami egy szoftver arra, hogy az NFA fel tudja dolgozni és le tudja bonyolítani azt a rengeteg árverést, az erre beérkező regisztrációkat, kezelni a földek adatait, stb. Csak hogy mennyire nagy szükség van erre: a kormány szerint az NFA jelenleg évente 2000 árverést tud lebonyolítani, itt ugye meg majd háromhetente kell majd ennyit. Ennek a rendszernek a kidolgozása és beüzemelése a terv szerint 1,322 milliárd forintba kerül majd, és van rá három hónap. Hogy ki csinálhatja majd ezt, azt meghívásos közbeszerzéssel döntik majd el.
Egy másik komolyabb tétel, hogy az eladni tervezett földek negyedéhez tartozik olyan erdőterület, amit az NFA a törvény szerint nem adhat el. Ezeket a földeket így meg kell majd osztani az állam és a tulaj között, amihez földmérések és egyéb hatósági eljárások kellenek. Ez nagyjából 3,5-4 milliárd forintba kerül, amire jelenleg az NFA-nak nincs pénze. Ráadásul ezt is elég hamar le kellene zavarni, hogy úgy lehessen meghirdetni a földeket, hogy már nincs bennük az erdő.
Az egész értékesítési program pedig kicsit több, mint 5 milliárd forintba kerül majd, ennyibe kerül az árverések lebonyolítása, az ügyintézés jogi költségei és a szerződések megkötése.
Viszont az egésztől legalább 300 milliárd forint bevételt vár a kormány.
Szintén költség, hogy a 2002-2010 között bérbe adott földet egy része után az NFA életjáradékot fizet a bérlőknek, ami 2016-ban 10,5 milliárd forint lesz, amit akkor is ki kell majd fizetne, ha amúgy bevétele már addigra nem nagyon lesz, mert nem kap bérleti díjakat.
A pénzzel viszont van egy kis bökkenő, azt ugyanis jelenleg nem költheti el akármire a kormány: a Nemzeti Földalapot életre hívó kétharmados törvény szerint csak az alap a földeladásokból szerzett pénzt csak új földek vásárlására és még pár szigorúan kötött dologra használhatja fel, nem arra, amire a kormány akarja. Hogy mire akarja, az ebből az anyagból nem derül ki, de biztos, ami biztos, az előterjesztés azt javasolja, hogy módosítsák az NFA-ról szóló törvényt. | Gazdaság - Kiszivárgott, hogy adná a kormány az állami földeket | null | https://index.hu/gazdasag/2015/09/18/allami_fold_privatizacio_eloterjesztes/?token=6ce52d4a82e994894c4eeb3fcb47a263 |
2015-02-24 00:00:00 | Ilyen sűrűségű problémahalmazt még egyetlen ágazatban sem találtunk, mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló sajtótájékoztatóján. | true | null | 1 | Origo | null | Az elmúlt évek adatait alapul véve évente egyszerre átlagosan mintegy 320-350 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban, a felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek ezért mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket, idézi Domokos Lászlót az ÁSZ hírportálja.
Az ÁSZ elnöke azt mondta, hogy 2009 és 2013 között az állami fenntartású felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 2 412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állami fenntartó közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított, és ehhez érkeztek további források, mint a feladatfinanszírozás, a különböző beruházások és kutatási programok finanszírozása, amelyek további 100 milliárdos nagyságrendű közpénzfelhasználást jelentettek.
Korrupciós veszélyek
Az európai uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása extrém módon növelte meg a korrupciós veszélyeztetettséget a felsőoktatási intézmények esetében, mondta Domokos László. Az ÁSZ elnöke szerint az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséhez kiemelt közérdek fűződik. A magyarországi felsőoktatási intézmények által betöltött társadalmi szerep, a rendkívül szerteágazó tevékenységük, bonyolult szervezetük, az általuk kezelt közpénz nagysága, a korrupciós veszélyek fokozódása, illetve a nemzetközi gyakorlatok egyaránt indokolttá tették a számvevőszéki ellenőrzések 2013-ban történt megindítását.
Volt dolga az ÁSZ-nak
Az összesen 30 felsőoktatási intézmény mintegy fele esetében fordult az ÁSZ valamely hatóság felé. Összesen 24 ügyben tett jelzést az illetékes nyomozóhatóságnak, 10 intézmény esetében intézményenként több ügy miatt is. 7 intézmény kapcsán 8 közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ, ezek többmilliárd forint értékű közbeszerzést érintenek. Az ÁSZ emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is élt hatósági jelzéssel, a hat most lezárt ellenőrzés kapcsán pedig 8 esetben a miniszter felé, 4 esetben az érintett intézmény rektora felé munkajogi felelősség megállapítására is javaslatot tett, mondta az ÁSZ elnöke.
Domokos László az ellenőrzések általános tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenység pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Hozzátette, hogy ez visszaigazolta a már említett korrupciós sérülékenység tényét, és az ezt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását is.
Szabálytalanságok sokasága
A pénzügyi gazdálkodás területén az első kilenc ellenőrzés tapasztalata volt, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél nem volt szabályszerű. Visszatérő szabálytalanság volt, hogy az intézmények több mint fele a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelte, illetve visszatérő szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ a közbeszerzések lebonyolításában is. A vagyongazdálkodás és kimutatás ellenőrzése során az ÁSZ a tavaly nyilvánosságra hozott jelentéseiben rámutatott, hogy több intézmény mérlegében a feltárt hibák összege jelentős mértékben meghaladta a számviteli jogszabályokban rögzített jelentős összeget, az ellenőrzött időszakban akár több évben is. Ez az éves beszámolók megbízhatóságának és átláthatóságának alapvető a hiányát jelenti, mondta Domokos László.
Az ÁSZ a jelentések megállapításai alapján az intézmények rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük. | Minden második felsőoktatási intézménynél problémát találtak | null | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/minden-masodik-felsooktatasi-intezmenynel-problemat-talaltak |
2021-11-30 09:43:00+02:00 | Új adatszolgáltatást írt elő az Országos Kórházi Főigazgatóság a kórházaknak, és ez okozta, hogy a hétvégén csaknem húsz százalékkal kevesebb lett a lélegeztetőgépen kezelt betegek száma. | false | [
"Makró",
"Egészségügy és egészségipar",
"járvány"
] | 0 | null | 0 | Az elmúlt 24 órában 6390 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 103 108 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 195 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 34 521 főre emelkedett. A gyógyultaké jelenleg 882 659, az aktív fertőzöttek száma 185 928 főre emelkedett.
Jelenleg 7596 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 513-an vannak lélegeztetőgépen.
Látszólag meglepetéssel indult a hét: míg az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak száma ütemesen nőtt, a lélegeztetetteké hirtelen lecsökkent a péntek reggeli jelentésben szereplő 695-ről 538-ra. Azaz miközben 525-tel nőtt a kórházban lévő betegek száma, a legsúlyosabb állapotban lévőké 170-nel csökkent. Sajnos nem a helyzet javult, hanem az Országos Kórházi Főigazgatóság változtatott az adatszolgáltatási rendszeren - írja a nepszava.hu. A jövőben már csak az intenzív osztályon tubussal lélegeztetettek száma jelenik meg a statisztikában, azoké pedig nem, akiknek magas nyomású maszkon át adják az oxigént.
A beoltottak száma 6 126 420 fő, közülük 5 842 885 fő már a második oltását is megkapta, 2 515 398 fő pedig már a harmadik oltást is felvették.
Az Oltási akcióban eddig összesen 831 ezren vettek fel oltást, közülük 681 ezren már a megerősítő harmadik oltást vették fel és 102 ezer eddig oltatlan ember is úgy döntött, hogy felveszi az első oltását. A sikerre való tekintettel a kormány meghosszabbította az oltási akciót, így december 5. vasárnapig akár előzetes időpontfoglalás nélkül is lehet menni az oltópontokra reggel 7 óra és este 19 óra között. | Csaknem 200-an haltak meg egy nap alatt a vírus miatt | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csaknem-200-an-haltak-meg-egy-nap-alatt-a-virus-miatt.html |
2018-02-08 13:28:00 | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 22 ezer forintért adott át egy paksamétát Hadházy Ákosnak, de biztos, ami biztos, a lényeges részeket előtte kisatírozták. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg egy szegedi alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is. Ahogy arról tavaly szeptemberben már írtunk, a Korábban Érkeztem Alapítvány 2017 nyarán szerepelt sikerrel egy pályázaton, így 1,2 milliárd forintból alakíthatnak ki egy mentorhálózatot, amellyel a koraszülötteket és azok szüleit segítik. A támogatáshoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek.
Korábban Hadházy elsősorban nem Lázár János személyes érintettségét - bár az sem elhanyagolható tény - kritizálta, hanem az általa látott megvalósíthatósági tanulmány számai szúrtak szemet neki. Akkor azt állította: erős a gyanú, hogy több túlárazott tételt is beterveztek az egyébként nemes cél érdekében elindított projektbe. Szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szántak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll rendelkezésre.
Az ügy nagy politikai vihart kavart, a kormánypropaganda beleszállt Hadházyba, Lázár János is megszólalt, de végül elcsendesedett a balhé, bár az még kiderült, hogy a Lázárnéék alapítványához hasonló tevékenységre csupán 600 millió forint támogatást kapott a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, amely a Dél-dunántúli régióban három megyére kiterjedő mentorprogram kialakítására és működtetésére pályázott. Szintén 600 millió jutott egy debreceni alapítványnak.
Később az is napvilágot látott, hogy a Korábban Érkeztem Alapítványnak úgy ítélték meg az 1,2 milliárd forint uniós forrást, hogy a pályázati költségeik jelentős részét csak megbecsülte a szervezet, holott az eredeti pályázati kiírás egyértelműen feltételként rögzítette, hogy a betervezett összegek alátámasztására árajánlatokat kell bekérni. Ezt követően hosszú huzavona indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Hadházy Ákos között, ugyanis a politikus kikérte az alapítvány támogatási kérelmének elbírálása során született dokumentumokat. (A sztorit Hadházy a csütörtöki korrupcióinfóján mutatja be, mi a tájékoztatója előtt beszélgettünk vele a témáról.) A minisztérium először azt közölte, hogy az adatszolgáltatás nekik túl sok energiájukba és idejükbe telik, ezért elkértek 22 ezer 759 forintot az extra munkadíjak fedezésére. Hogy mi került ennyibe néhány tucat oldal beszkennelésére és elküldésére, rejtély, de ennél is nagyobb kérdőjel az, hogy miért takartak ki több részletet a dokumentumokban, például azt, ahol a pályázat értékelési adatlapján a minőségbiztosítási észrevétel szerepelt.
De a döntést előkészítő bizottság emlékeztetőjében is vannak kisatírozott részek, nem is kevés. A hétből öt oldalon vannak érdemi megjegyzések a pályázatokról, ezek közül három oldalon teljesen befeketítették a szövegeket, egy oldalon pedig részben.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a kitakarásokat azzal magyarázta Hadházynak írt levelében, hogy a másik két alapítvány adatait satírozták ki, és olyan részeket, amelyekre "az aktanyilvánosság nem terjed ki". Azt már az LMP-s politikus mondta lapunknak: képtelenség megállapítani, hogy a kitakart részeken hol vannak a másik két sikeres pályázattal kapcsolatos információk és hol a Korábban Érkeztem Alapítványra vonatkozó részek. "Egészen elképesztő, hogy lenyúlnak több mint 22 ezer forinttal, majd eltitkolják azt, amire kíváncsi lettem volna, és amit szerintem meg kellene mutatniuk" - hangsúlyozta Hadházy Ákos, aki szerint az is megdöbbentő, hogy országgyűlési képviselőként több hónapnyi levelezésébe került, hogy megtudja a semmit. | A minisztérium először pénzt kért, majd eltitkolta, volt-e zűr a Lázár János feleségéhez is köthető alapítvány támogatásával | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterium-eloszor-penzt-kert-majd-eltitkolta-volt-e-zur-a-lazar-janos-felesegehez-is-kotheto-alapitvany-tamogatasaval-109225 |
2010-06-16 23:00:00 | A Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es politikusok ellen az adatgyűjtési ügyben. A két politikus elleni nyomozást korábban mentelmi joguk miatt függesztették fel. | true | null | 1 | Origo | null | Nyomozást rendelt el a Legfőbb Ügyészség Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es politikusok ellen. A nyomozásra a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölték ki. A nyomozást személyes adatokkal visszaélés és kényszerítés miatt rendelték el.
Az adatgyűjtési ügy 2008 őszén került nyilvánosságra: Laborc Sándor, az NBH korábbi főigazgatója kezdeményezésére házkutatást tartottak az UD Zrt.-nél, majd Szilvásy György akkori titokminiszter bejelentette, hogy egy polipként működő árnyék-titkosszolgálatot sikerült leleplezni. A bejelentéssel nyilvánosságra kerültek olyan lehallgatott telefonbeszélgetésekről készült felvételek, amelyeken fideszes politikusok - Demeter Ervin és Kövér László - beszéltek a biztonsági cég vezetőivel.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig egy másik, UD Zrt.-hez köthető hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amely szerinte azt bizonyította, hogy politikai ellenfele, Almássy Kornél a pártra és rá nézve terhelő adatok gyűjtésével bízta meg a céget.
Az UD Zrt.-ről később nem bizonyosodott be, hogy közük lett volna az adatgyűjtési botrányhoz, ezért az érintettektől most több százmilliós kártérítést követelnek. A feljelentés alapján nyomoztak volna Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen, de mentelmi joguk volt. A választásokat követően azonban ez megszűnt, mivel nem szereztek parlamenti mandátumot.
Futó Barnabás, Tóth János jogi képviselője a Független Hírügynökségnek azt mondta: szerdán kapta kézhez a feljelentésükről szóló ügyészségi határozatot. E szerint a Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen. Mindkettőjük esetében két-kétrendbeli személyes adattal visszaélés és egy-egy rendbeli kényszerítés miatt.
A személyes adattal visszaélés a hangfelvételt tartalmazó CD nyilvánosságra kerülése miatt valósult meg Futó szerint. A kényszerítést a feljelentés szerint Herényi Károly azzal követte el, hogy nyomást gyakorolt Almássy Kornélra, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Dávid Ibolya ugyanezt Csányi Sándoron keresztül próbálta elérni. A határozat szerint az akciójuk sikerrel járt, mivel Almássy Kornél lemondott a jelöltségről - mondta az ügyvéd.
Ugyanennek az ügynek a gyanúsítottja Szilvásy György volt titokminiszter is, a felvételeket tartalmazó CD nyilvánosságra kerülése miatt. Ezt az ügyet és az MDF-es politikusok elleni nyomozást egyesítették. | Folytatódik a nyomozás Dávid Ibolya ellen az adatgyűjtési ügyben | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/folytatodik-a-nyomozas-david-ibolya-ellen-az-adatgyujtesi-ugyben |
2024-09-20 11:01:00 | Alapesetben jogszabály tiltja az állami erdők értékesítését, de az építési miniszter felmentést kapott ez alól, és 1,5 millió forintért megvehette az erdőt. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Lázár János építési és közlekedési miniszter egy 7815 négyzetméteres erdőt vehetett meg az államtól, holott az állami erdők értékesítését alapesetben jogszabály tiltja. A miniszternek azonban felmentést adott ez alól az Agrárminisztérium. Lázár 1,5 millió forintos vételárat fizet az államnak.Hódmezővásárhely tette közzé azt a dokumentumot, amelyből kiderül, hogy az építési miniszter megvette a batidai kastélyhoz közeli erdőt, és az ügyletet az Agrárminisztérium engedélyezte."Nincs jogszabályi lehetőség az értékesítésre az alábbi esetekben: a nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi, tehát forgalomképtelen" - az idézet a Nemzeti Földügyi Központ oldaláról származik.Vagyis a jogszabályok szerint nem lehetne eladni az állam tulajdonában álló erdőt. A jelek szerint azonban vannak kivételek.A földterületek adásvételét kötelező kifüggeszteni. Ez azért van, "hogy az arra jogosult az elővásárlási jog megnyílásáról, azaz az adásvételi szerződésről értesüljön, a Földforgalmi törvény úgy rendelkezik, hogy a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kötelessége a szerződés hirdetményi úton történő közléséről, köznapi nevén a kifüggesztéséről gondoskodni". Ez ma már elektronikusan történik. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala augusztusban tette közzé, hogyegy külterületi, 7835 négyzetméteres erdőt elad az állam 1 581 000 forintért.Az már viszont csak a mellékletként csatolt adásvételi szerződésből derül ki, hogy ki a vevő. A dokumentum szerint a Magyar Államtól Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője vásárolta meg az erdőt.Az is szerepel a szerződésben, hogy az adásvételre a fentebb leírt szabályok a mérvadóak, de ezt sikerült kerülni. Ahogy írták: "Az ingatlan művelési ága erdő, azonban az Agrárminisztérium az FgF/166/15/2023. számú nyilatkozatával az ingatlan értékesítéséhez hozzájárult". VagyisNagy István agrárminiszter megengedte, hogy Lázár János a jogszabályi tiltás ellenére állami erdőt vehessen.A terület légvonalban mintegy 3 kilométerre van a batidai Nagyréti Vendégháztól, a kastély melletti földek többsége már régóta Lázár Jánosé.A batidai vadászkastélyról 2016-ban írtunk először. Akkori cikkünkben bemutattuk, hogy a Lázár János részvételével működő vadásztársaság húsz évre szerzett vadászati jogot Csongrád megye legnagyobb vadászterületén. Eközben a Hódmezővásárhelyhez tartozó Batidán hatalmas vadászkastélyt épít egy Lázárhoz több szálon kapcsolódó, titkolózó jogász, Kulik Jenő. 2018-ban a 24.hu vette észre, hogy Kulik megvált a kastélyépítő Grosswiese Zrt. részvényeinek többségétől, Lázár János pedig 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben.Nemrég megírtuk, kilométerenként mintegy félmilliárd forintot költ a Magyar Közút egy olyan négyszámjegyű mellékútra, melyen alig van forgalom - de az M43-asról éppen Lázár János batidai kastélyához vezet. A mintegy 3,3 milliárd forintos felújításról a Közút azt írta, hogy műszakilag sokkal gazdagabb, mint az uniós pénzből meghirdetett 165 milliárdnyi.Segesvári CsabaCímlapkép: Lázár János 2023 júniusában (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Lázár János különengedéllyel vehetett egy kis állami erdőt a kastélya közelében | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/09/18/lazar-janos-kulonengedellyel-vehetett-egy-kis-allami-erdot-a-kastelya-kozeleben/ |
2020-10-02 00:00:00 | Kialakult a labdarúgó Európa-liga 48 csapatos főtáblájának mezőnye, amelyben az elmúlt két idénnyel ellentétben ezúttal nem lesz magyar együttes. | false | [
"sport",
"labdarúgás",
"európa-liga",
"sorsolás"
] | 0 | null | 0 | Magyar játékosként egyedül Lang Ádám és az őt foglalkoztató ciprusi Omonia lesz érdekelt, miután a Standard Liege hátrányból fordítva 3-1-re legyőzte a vendég MOL Fehérvárt csütörtökön a labdarúgó Európa-liga utolsó, negyedik selejtezőkörében, így a belga csapat jutott főtáblára, a magyar pedig kiesett.
Az angol Tottenham Hotspur hazai pályán az izraeli Makkabi Haifa 7-2-es legyőzésével, míg az olasz AC Milan a portugál Rio Ave vendégeként drámai körülmények között, 11-esekkel jutott csoportkörbe a labdarúgó Európa-ligában csütörtök este a selejtező utolsó, negyedik fordulójából.
A horvát Rijeka az FC Köbenhavn vendégeként aratott 1-0-s sikerrel, míg az azeri Qarabag a Legia Warszawa otthonában elért 3-0-s győzelemmel jutott csoportkörbe. A román CFR Cluj, a spanyol Granada, a holland PSV Eindhoven és a horvát Dinamo Zagreb is továbbjutott csütörtök este.
A pénteken 13 órától sorra kerülő sorsoláson azonos országbeli csapatok nem kerülhetnek ugyanabba csoportba.
Az Európa-liga főtáblájának 48 csapatos mezőnye
1. kalap:
Arsenal (angol), Tottenham Hotspur (angol), AS Roma (olasz), SSC Napoli (olasz), Benfica (portugál), Bayer Leverkusen (német), Villarreal (spanyol), CSZKA Moszkva (orosz), Braga (portugál), Gent (belga), PSV Eindhoven (holland), Celtic Glasgow (skót)
2. kalap:
Dinamo Zagreb (horvát), Sparta Praha (cseh), Slavia Praha (cseh), Ludogorec (bolgár), Young Boys (svájci), Crvena zvezda (szerb), Rapid Wien (osztrák), Leicester City (angol), Qarabag (azeri), PAOK (görög), Standard Liege (belga), Real Sociedad (spanyol)
3. kalap:
Granada (spanyol), AC Milan (olasz), AZ Alkmaar (holland), Feyenoord (holland), AEK Athén (görög), Makkabi Tel-Aviv (izraeli), Glasgow Rangers (skót), Molde (norvég), Hoffenheim (német), LASK Linz (osztrák), Hapoel Beer Sheva (izraeli), CFR Cluj (román)
4. kalap:
Zorja Luhanszk (ukrán), Lille (francia), Nice (francia), Rijeka (horvát), Dundalk (ír), Slovan Liberec (cseh), Antwerp (belga), Lech Poznan (lengyel), Sivasspor (török), Wolfsberger (osztrák), Omonia (ciprusi), CSZKA Szófia (bolgár)
Nyitókép: MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi | Egyetlen magyar lesz az Európa-ligában | 0 | https://infostart.hu/sport/2020/10/02/egyetlen-magyar-lesz-az-europa-ligaban |
null | Hazugságvizsgáló | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hogy "sokak szerint félreérthetően fogalmaztam, ezért szeretnék ezzel kapcsolatban egy-két dolgot tisztába tenni. (...) A háborúpárti propaganda nem riad vissza semmitől, még attól sem, hogy 1956 hőseinek emlékét megpróbálja összekeverni az orosz-ukrán háborúval".
Ezzel szemben a tény az, hogy nem a háborúpárti propaganda, hanem maga Orbán Balázs kapcsolta össze a kettőt a Mandinernek adott interjúban. Mint mondta, "Pont 56-ból kiindulva mi nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált az elmúlt két és fél évben, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát." Majd később azt is hozzátette: "mi nyilvánosan nem mondtuk el véleményünket az elmúlt két és fél évben Zelenszkij elnök döntéséről, vagy nagyon finoman fogalmazunk". Vagyis a finom és a szókimondó fogalmazás mögött ugyanaz a meggyőződés áll: az orosz agresszió ellen nem szabad védekezni. lehet, hogy Putyin elnök már suvickolja a Barátság érdemrendet.
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy "most éppen a politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba: a mi politikai közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az 56-os hősök, és ezért a háború és béke vitájában nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, hanem inkább távol kell tőle tartani.
Ezzel szemben a tény az, hogy a politikai igazgató egyértelműen fogalmazott, és beemelte az 56-os eseményeket az ukrajnai háborúba, azt sürgetve, hogy a megtámadottak tegyék le a fegyvert, ha már két és fél évvel ezelőtt nem tették. Orbán Viktornak meg az lenne a dolga, hogy 56 tanulságait 2024-re is levonja: az oroszokat meg kell állítani, mert különben évtizedekig itt maradnak. A következő rendszerváltásig.
Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy "én biztos vagyok benne, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy harcolni kell a hazánkért, akkor ott lesz velünk a Corvin-közben."
Ezzel szemben a tény az, hogy sem Orbán Viktornak, sem Orbán Balázsnak nem kell a Corvin-közben harcolnia a hazáért, akárhogy fordulna is a történelem. Elég lenne, ha a NATO-szövetség megbízható tagjaként vezetnék Magyarországot, és a Karmelitában meg a világpolitikai porondon következetesen harcolnának Oroszország agressziója ellen. Most. Amikor az oroszok már Ukrajnában és a magyar spájzban vannak. Mert különben tényleg a Corvin-közbe is bejönnek.
Azt állította továbbá Orbán, hogy "Magyarország mindig megvédi magát, régen is megvédte, ma is megvédi, és a jövőben is meg fogja védeni minden lehetséges eszközzel".
Ezzel szemben a tény az, hogy éppen 56-ban nem védte meg magát, csak a forradalmárok harcoltak a szovjetek ellen, az állam nem. Ma pedig éppen védelmi szövetségeseink ellen ágál, és az agresszort mentegeti. Ez lenne a védelem? Az önfeladás?
- | A félreértés hete | null | https://nepszava.hu/3251752_a-felreertes-hete |
null | Vagy a Párizsi körúton építenének fel egy újat a rúd parizernek tűnő épület bontása után, vagy más helyszínt keresnek a Szegedi Rendőrkapitányságnak, aminek csak a költöztetése 150 millió forintos tétel. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Veszélyes a Párizsi körúton található Szegedi Rendőrkapitányság épülete, ezért lebontják, és újat építenek a helyére - jelent meg a múlt hét csütörtök estiMagyar Közlönybenaz erről szóló kormányhatározat.
A dokumentum szerint a kormány 2025-ben 130 millió forintos keretösszegből készíttetne megvalósíthatósági tanulmányt a Szegedi Rendőrkapitányság "független szakértő által statikailag veszélyesnek minősített" épületének lebontásáról. Pontosabban két lehetséges forgatókönyvet kell vizsgálniuk:
az első verzió, hogy ugyanazon a helyszínen, vagyis a szegedi Párizsi körúton építenének fel egy új rendőrséget a régi épület bontása után,
a másik pedig, hogy más helyszínen keresnek - lehetőleg elsősorban állami, másodsorban önkormányzati tulajdonú - ingatlant a kapitányság állandó elhelyezéséhez.
Utóbbi esetben nincs említve a bontás, és erre vonatkozó kérdésünkre sem a rendőrség, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt, ám valószínűleg mindenképpen sor kerülne rá előbb-utóbb, mivel az épület szerkezetileg már nem biztonságos - ezt az értesülést a rendőrségi sajtóosztály is megerősítette a Szegedernek. Mi úgy hallottuk, hogy egyes betonelemek között ujjnyi rések tátonganak.
Az is benne van a kormányhatározatban, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a projekt költségigényére jövő év április végéig kell előterjesztést készítenie Pintér Sándor belügyminiszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek, vagyis akkor már tudni fogjuk, melyik megoldást választják végül.
A veszélyesnek minősített ingatlant addig is kiürítik, a személyi állományt pedig ideiglenesen rendvédelmi szervek vagyonkezelésében álló más épületekben helyezik el, erre 150 millió forintot fordíthat a belügyminiszter.
Azt a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság árulta el kérdésünkre, hogy a Szegedi Rendőrkapitányságon dolgozók "a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság objektumaiban lesznek elhelyezve, melynek logisztikai munkálatai már elkezdődtek".
A rendőrpalota bontásáról már 2019-ben is szó volt, erről egyfórumon beszélt Pintér Sándor, aki akkor azt állította, "a szegedi önkormányzatnak kellene lépnie, és olyan telket felajánlania, ami minden tekintetben elfogadható a rendőrség számára". A Belügyminisztérium mostani kérdésünkre viszont nem árulta el, hogy azóta történtek-e egyeztetések az ügyben, és mely helyszínek jöhetnek szóba a városban.
A szegedi önkormányzat részéről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester árulta el a Szegedernek, hogy évekkel ezelőtt valóban beszéltek arról, hogy hol lehet felhúzni a rendőrség speciális igényeinek megfelelve egy új épületet.
Nagy szerint viszont az önkormányzat tulajdonában nincs olyan terület, ami megítélésük szerint alkalmas lenne a rendőrség összes igényének kielégítésére.
Szegeden vannak olyan beépítetlen, akár közvetetten állami tulajdonban lévő területek, amiket alkalmasnak gondolnak az új épület számára az önkormányzat részéről. Ugyanakkor az alpolgármester sem fedte egyelőre fel, melyek ezek, mondván "a kormányhatározat az elhelyezési lehetőségek vizsgálatának a megkezdéséről szól". Vagyis nem zajlottak egyeztetések az ügyben a közelmúltban. "Természetesen állunk rendelkezésre a megfelelő megoldás megtalálására, az egyeztetésekre" - tette hozzá Nagy Sándor.
A Szegedi Rendőrkapitányság Párizsi körút 16-22. szám alatt található, méretes otthona a szerkezeti problémák ellenére nem is annyira régi építésű - a rózsaszín épületet mindössze 37 éve húzták felnéhány egyszintes lakóház helyén. A Délmagyarország1987 októberében írt arról, hogy beköltözött az új épületbe az akkori nevén Szeged Városi Rendőrkapitányság.
Tehát várhatóan lebontják, de vajon építészeti, városképi szempontból sokat veszít ezzel Szeged? Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa azt mondta a Szegedernek, hogy az épület amellett, hogy színében kirívó, és ugyanazokat az elemeket használja végig a homlokzaton, "nem nagyon ad hozzá" a városképhez. "Funkcionális. Játékos, ha azt nézzük, hogy van rajta pár dekorcsík, de alapvetően ez nem sok." A rövid válasz tehát, hogy valószínűleg nem sokan fogják hiányolni a Párizsi körút bizonyos szögből, kellően hunyorítva akár egy rúd parizerre hajazó épületét.
A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is. | Veszélyessé vált, lebontják Szeged ikonikus rózsaszín rendőrpalotáját | null | https://telex.hu/belfold/2024/09/26/szeged-lebontjak-bontas-rendorpalota-rendorseg-parizsi-korut-pinter-sandor |
null | Piacra ugrott ki, míg főtt a leves Vitézy Tamás, de mire visszaért a bevásárlásból, a vállalkozó több száz millió forintot érő budai házát lefoglalták a végrehajtók. Vitézy Tamás egykor kormányközeli üzletemberként a száz leggazdagabb magyar listáján is szerepelt, most – elmondása szerint – gyakorlatilag hajléktalanná vált, úgy véli, a Jellinek Dániellel zajló vitája miatt került erre sor. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Elmentem a piacra bevásárolni, egy rövid ujjú ingben, vászonnadrágban, vászoncipőben, hisz akkor még jó idő volt, a házamba azonban nem tudtam visszamenni, mert a távollétemben betörtek, a kertkaput lezárták, a garázskaput egy kocsi elállta és a zárak cseréje éppen folyamatban volt
- számol be Vitézy Tamás hosszú Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy hiába győzködte őket, a rendőrök nem engedték be, pedig a tűzhelyen hagyta a levest, és a házban ott van egész életének a hordaléka, beleértve az útlevelét, laptopját, egyéb iratait is. Csak a gyógyszereit adták oda.
Mint írja, mindez több mint egy hónapja történt, de eddig szégyellte, hogy hajléktalanná vált. De most úgy döntött, szégyelljék magukat azok, akik hagyták elfajulni az ügyet, ezért is osztotta meg a történetet.
Vitézy Tamás
A jelenlegi fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, korábbi közlekedései államtitkár Vitézy Dávid nagybátyja, Vitézy Tamás egykor a száz leggazdagabb magyar listáján is szerepelt. A 24.hu emlékeztet, hogy a 77 éves vállalkozó a rendszerváltás után ukrajnai gázimportból alapozta meg vagyonát, de turizmussal és bulvárújsággal is foglalkozott.
Ugyanakkor Vitézy Tamás volt az első Fidesz-közeli vállalkozó, aki nyilvánosan "maffiaként" írta le a NER működését.
Tudni véli, mi áll a történtek hátterében
Vitézy Tamás szerint a lefoglalás mögött a Fidesz-közeli Jellinek Dániellel elharapózó vitája állhat.
Próbáltam a Jellinek-eljárás eredményeként előálló új tulajdonosnak elmondani, hogy minden módszerük törvénytelen, mire az volt a válasz, hogy jelentsem fel őket. Megtörtént
- szögezte le bejegyzésében. | Bukta a luxusvillát is: milliárdosból lett hajléktalan Vitézy Tamás | null | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vitezy-tamas-milliardos-hajlektalan/jqj17wg |
2021-01-12 00:00:00 | A WhatsApp megosztó bejelentése után sokan rögtön azonnal letöltötték a Signalt, vagy a Telegramot. | false | [
"csevegő",
"facebook",
"signal",
"telegram",
"whatsapp"
] | 0 | null | 0 | Szemmel láthatóan nagyot ugrottak az adatvédelemre fókuszáló, fejlett titkosítást használó csevegő alkalmazások letöltési számai, miután a WhatsApp január negyedikén frissítette adatvédelmi szabályzatát, és aminek értelmében a felhasználóknak február 8-tól bele kell egyezniük abba, hogy a WhatsApp az általa kezelt felhasználói adatokat az anyacég Facebooknak is átadhatja. Aki ebbe nem egyez bele, az nem is használhatja a szolgáltatást.
A módosítás eredménye, hogy sok felhasználó alternatívák után nézett, ez főleg a Signal és a Telegram alkalmazások kiugró letöltési számain látszódik. A Signalt több mint 7,5 millióan telepítették a digitális appboltokból a január 6-10. közti időszakban a SensorTower elemzőcég számai szerint, ami 43-szor annyi, mint amennyit a megelőző héten lehetett mérni. A Telegram esetében 5,6 milliós letöltési számról számolt be az Apptopia a szerda és vasárnap közti időszakban. Hozzá kell tenni: a Signal népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult Elon Musk is, aki a Twitteren csak annyit írt a hírekre reagálva: "Use Signal", azaz "Használjatok Signalt!".
Érdekesség, hogy ennek ellenére a WhatsApp letöltési számai nem csökkentek számottevően az Apptopia szakembere, Adam Blacker szerint. Blacker továbbá úgy gondolja, hogy a meglévő, napi szinte aktív felhasználóknak kis százaléka törli csak le az alkalmazást, és bár egyes emberekkel inkább Signalon, vagy Telegramon kommunikálnak majd, de a bevált csatornát sem fogják teljesen mellőzni.
Ugyan a WhatsApp végponttól végpontig terjedő titkosítást használ (tehát a felhasználók közti üzenetváltások tartalmába még a csevegő üzemeltetői sem tudnak belenézni), ettől függetlenül egy csomó más információt begyűjt a felhasználókról – többek közt telefonszámot, tranzakciós adatokat, szolgáltatásokhoz fűződő információkat, kapcsolattartási adatokat és mobileszköz adatokat.
A WhatsApp közleménye szerint a felhasználóknak nincs mitől tartaniuk, hiszen a titkosítás továbbra is adott, ezáltal a magánszférájuk védelme is garantált. A Facebooknak pedig azért adják át az adatokat, hogy a közösségi óriás fejleszthesse az infrastruktúráját és a személyre szabott ajánlásokat. | Rengetegen ugrottak rá ezekre a titkosított üzenetküldőkre | 0 | https://24.hu/tech/2021/01/12/signal-telegram-whatsapp-csevego-megugras-facebook-adatvedelem |
2015-07-24 00:00:00 | Sergio Pérez nagyot bukott a pálya vége felé haladva, Kimi Raikkönen miatt hamarabb lett vége az első gyakorlásnak. | false | [
"forma-1",
"magyar nagydíj 2015",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Sergio Pérez nagyot bukott a pálya vége felé haladva, Kimi Raikkönen miatt hamarabb lett vége az első gyakorlásnak.
Unalmasnak egyáltalán nem volt nevezhető a péntek délelőtt kezdődött Forma 1-es Magyar Nagydíj első szabadedzése.
Az már nem is meglepő, hogy a két Mercedes végzett az élen, Lewis Hamilton, Nico Rosberg sorrendben. A bajnokságot nagy fölénnyel vezető istálló két pilótája mögött Kimi Raikkönen végzett a harmadik helyen, igaz több mint hat tizedes hátránnyal.
Egy nagy baleset is színesítette a péntek délelőttöt. Sergio Pérez a 11-es kanyarból kijövet futott rá a kerékvetője, kitört a jobb hátsó kereke, az autó keresztbe csúszott a pályán. A szalagkorlátnak csapódva z autó jobb első kereke is kitört, a pályára visszacsúszva az autó alá gyűrődött, s ez megdobta a Force Indiát, amely felborult.
A harmadik helyen végző finn miatt pedig korábban ért véget az edzés, miután bal első kereke defektes lett, az első légterelő pedig a 12-es kanyarból kijövet a kerékvetőre csapódva összetört.
Folytatás délután két órától a második szabadedzéssel. | Hamiltoné az idő előtt befejeződött első szabadedzés | 0 | http://24.hu/sport/forma-1/2015/07/24/hamiltone-az-ido-elott-befejezodott-elso-szabadedzes |
1999-03-16 00:00:00 | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | true | null | 1 | Origo | null | Az ügyészség elutasító indoklása egy nemrégiben, a vám - és pénzügyőrségtől beszerzett nyilatkozatra és egy szakértői véleményre hivatkozik - mondta Orosz Balázs. A védőügyvéd ismertette: az ügyészségnek az az álláspontja, hogy Pelikán László csempészett ékszereket vásárolt, mert azok nem származhattak legális behozatalból. - Nekem ezzel szemben az a meglátásom, hogy a Fővárosi Főügyészség téved, ezért szerdán ezt újabb panaszban fogom tudomásukra hozni - közölte Pelikán László védőügyvédje. Az ügyészségnek a határozatban kifejezett álláspontja "nem felel meg a hatályos jogszabályoknak" - mondta. Orosz Balázs szerint nincs szükség arra, hogy védencét újból kihallgassák, mivel részletes vallomást tett. Pelikán László március elején tett vallomása szerint 130 ezer forint értékben vásárolt arany ékszert.
hirdetés | Elutasították Pelikán László panaszát | null | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990316elutasitottak |
2023-05-26 15:55:00 | Tele a raktár sok mindennel, amit nem sikerült eladni. | true | null | 1 | 444 | null | Még mindig működik a 2021-es vadászati világkiállítást szervező projektcég, írja a K-Monitor a nyilvános adatok alapján.
Az Egy a Természettel Nkft.-nél jelenleg 18-an dolgoznak. Tavaly 26-an voltak - fele annyian, mint a kiállítás évében -, és több mint 450 millió forint ment személyi költségekre.
A 2022-es beszámoló alapján bő 900 millió forintja van a cégnek bankbetétben, és sok százmillió forintnyi késztermék, áru maradt rajtuk. A beszámoló szerint ezekre „piaci igény nem mutatkozott”.
A K-Monitor posztja szerint „raktárban maradtak a Kovács Zoltán-féle Nimród vadászújság régi példányai is, aminek kiadására csak tavaly összesen 456 milliót költöttek”.
Nem tudni, mikor akarják felszámolni a céget, mindenesetre a 2017-es vizes világbajnokság szervezőcégét csak 2021-ben szüntették meg, ebből kiindulva még van idő. | Ma is 18-an dolgoznak a két évvel ezelőtti vadászati világkiállítás projektcégénél | null | https://444.hu/2023/05/26/ma-is-18-an-dolgoznak-a-ket-evvel-ezelotti-vadaszati-vilgakiallitas-projektcegenel |
2015-06-30 14:45:00 | Kijött az állami tankönyves cég éves beszámolója, több lett a munkatárs, több a vezető. | true | null | 1 | 444 | null | 2013-ban a tankönyvkiadást és tankönyvterjesztést is államosította a kormány.
A tankönyvek elosztásával megbízott állami cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Kelló lett.
Azt remélték, hogy ettől majd hatékonyabban működik a rendszer.
Ennek kb. az ellenkezője történt.
Most pedig a Kellóval kapcsolatos utolsó remények is összeomlani látszanak.
Azért is lesz jó az új rendszer, mert a Kelló ugyan nagyobb árréssel dolgozik, mint korábban a kiadók, de az így keletkezett nyereséget visszaadja az iskoláknak.
Ez volt a tankönyvterjesztési rendszer átalakítása mellett az egyik visszatérő érv.
A többi már régebben megbukott.
A kiszállítást a Kelló színre lépése óta minden évben elszúrta, 2013-ban 38 ezer könyv nem érkezett meg időben, 2014-ben sem ment hiba nélkül a dolog. Idén bejelentették, hogy a Kelló a jövőben nem válogatja szét a könyveket tanulónként, ez egy másik előnyük volt, vagy lett volna, ha meg tudják csinálni.
Szóval maradt ez a pénz dolog, hogy a nonprofit cég nyereségét visszaosztja az iskoláknak.
A cég 2014-es pénzügyi papírjait elnézve most ennek is vége.
+259000000 -> -140000000
"Az évi mintegy 12 milliárd forintos forgalmat bonyolító piacon eddig 12-17 százalék körül alakult az árrés (...) a Kello most növelni kívánja az árrést (az egyik tervezetben 20 százalék szerepelt), ami a kiadók hasznának csökkentését jelentené"
Ezt a napi.hu hozta 2013 elején a Kelló árréséről.
A Hvg pár hónappal később arról írt, hogy a piaci verseny leszorította az árakat, a Kelló monopóliuma viszont ez ellen hat, és már csak azért is meg kellett emelni az árrést, hogy a szervezet magát el tudja tartani.
Ez utóbbi jóslat végül nem teljesült be, legalább is abban az értelemben, hogy a cég a saját működésén túl is tudott pénzt csinálni:
2013-ban 259 millió forint volt a nyereség, ebből 115 millió került vissza az iskolákhoz, ami azért nem rossz pénz.
Ez volt az alapvetően rosszul működő rendszer egyik utolsó kis előnye. Mostanáig.
A Kelló 2014-es beszámolója szerint ugyanis
a negyedmilliárdos nyereségből egy év alatt 140 millió forintos veszteséget csináltak.
A cégnél az értékesítés csökkenő bevételével indokolták a veszteséget (az 800 millió forinttal csökkent), de hogy a bevételcsökkenésnek pontosan mi az oka, azt nem részletezték.
A Kelló pénzügy helyzetét az is befolyásolhatta, hogy a bérköltség évi 356 millióról 600 millió forintra emelkedett. Ezt azzal magyarázták, hogy a szervezet létszáma 96-ról 149 főre nőtt, új KELLO-Infopontokat hoztak létre a megyeszékhelyeken.
A fő számok szempontjából apróság, de azért érdekes, hogy a vezető tisztségviselők bérköltsége is több mint havi 2 millió forinttal emelkedett. Erről azt mondták, hogy nem a fizetések lettek magasabbak, hanem főnökből lett több a cégnél. | Negyedmilliárdos nyereségből 140 milliós veszteséget csinált egy év alatt a Kelló | null | https://444.hu/2015/06/30/negyedmilliardos-nyeresegbol-140-millios-veszteseget-csinalt-egy-ev-alatt-a-kello/ |
2018-12-06 06:40:00 | Pályázat nélkül léphetett előre, és lett a Székesfehérvári Törvényszék bírája Gulyás Géza, a Miniszterelnökséget vezető miniszter testvére – írja az e heti HVG. | true | null | 1 | HVG | null | Hogyan legyünk törvényszéki bírók, ha már pályázaton nem sikerült elnyerni az áhított előrelépést? – erre mutatott be példát a napokban Gulyás Géza büntetőbíró, nem mellesleg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bátyja. Történt ugyanis, hogy kezdőként a 2010. június 1-jétől a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróvá kinevezett Gulyás december 1-je óta a Székesfehérvári Törvényszék bírája, ahol másodfokú ügyeket tárgyaló bírói tanács tagja lett.
Ahhoz, hogy ma egy bíró feljebb lépjen a ranglétrán, pályáznia kell. Ha az állásra többen is jelentkeznek, akkor a jelölteket a szakmai előéletükre kapott pontok, valamint az érintett bírói tanács véleménye alapján rangsorolják. Igaz, ettől a sorrendtől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke eltérhet, de csak az első három helyen lévők sorrendjét változtathatja meg. Információnk szerint Gulyás maga is többször pályázott, de nem járt sikerrel, és nem is került az első három jelölt közé. Ezért lehetett szükség más megoldásra.
A karriermentő ötlet aztán mégis Handó Tünde OBH-elnöktől jött: ő ugyanis október elsejével határozatlan időre beosztotta Gulyást az OBH-ba. Ezzel pedig nyomban megnyílt az út a miniszteri rokon „előléptetésére”. A törvény szerint ugyanis
„a hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani”.
Így történhetett meg, hogy két hónapnyi hivatali munka után – amikor is a bíró köteles volt a törvény szerint végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait – simán feljebb léphetett a ranglétrán. Igaz, ehhez előbb még az is kellett, hogy Handó megemelje a Székesfehérvári Törvényszéken az engedélyezett létszámot, amit november 20-án meg is tett. Mindez komoly felzúdulást okozott az érintett bírák körében, ahol nem Gulyás volt az első ejtőernyős.
A teljes történet az e heti HVG-ben olvasható. | Itthon: Elbukta a pályázatot, Gulyás Gergely bátyja mégis törvényszéki bíró lett | null | https://hvg.hu/itthon/20181206_Elbukta_a_palyazatot_Gulyas_Gergely_batyja_megis_torvenyszeki_biro_lett |
2012-09-06 23:18:00 | Korábbi adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalával zsarolja Mitt Romneyt egy ismeretlen csoport. Egymillió dollárt kérnek dokumentumokért, amelyeket a republikánus elnökjelölt nem volt hajlandó megmutatni. | true | null | 1 | Origo | null | A Romney házaspár ellopott adóokmányainak nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzik egy ismeretlen csoport, ha nem kap egymillió dollárt a papírok őrzéséért felelős PricewaterhouseCoopers auditáló és adótanácsadó cégtől.
A csoport a PricewaterhouseCoopers egyik kirendeltségén férkőzött hozzá a republikánus elnökjelölt, Mitt Romney és neje, Ann Romney adatait őrző szerverhez, a cég azonban nem talált rá bizonyítékot, hogy valóban adatlopás történt volna.
Az állítólagos tolvajok azzal fenyegetőznek, hogy kódolt formában elküldik a dokumentumokat a jelentősebb médiaszerveknek, és ha szeptember 28-ig nem kapják meg a pénzt, akkor mellékelik az elolvasásukhoz szükséges kulcsot is. A zsarolók azt is közölték, hogy az is küldhet nekik egymillió dollárt, aki nyilvánosságra kívánja hozni az iratokat, és az nyer, akinek a pénze előbb beérkezik.
A csoport állítása szerint az adatokat eljuttatta a Republikánus, illetve a Demokrata Párt vezetéséhez, valamint a PricewaterhouseCoopersnek is. Az adattolvajok szerint birtokukban van a Romney család több, 2010 előtti adóbevallása is.
Mitt Romney, akinek vagyonát 190-250 millió dollárra becsülik, csak a 2010-re és a 2011-re vonatkozó adóbevallását hozta nyilvánosságra, a többi közlésére nem hajlandó. Ezekből az derült ki, hogy a republikánus elnökjelölt mindössze 14-15 százaléknyi adót fizetett. Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője azt állította, hogy Romney egy évtizeden keresztül egy centtel sem járult hozzá a kincstár bevételeihez, amit a republikánus elnökjelölt kategorikusan cáfolt. | Adóbevallásaival zsarolják Romneyt | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/09/adobevallasaival-zsaroljak-romneyt |
2024-08-25 17:52:34 | A hétfői sajtótájékoztató egyik témája lesz a tervezett feljelentés. | true | null | 1 | Telex | null | Magyar Péter feljelentést tenne azok miatt az irodaépületek miatt, amelyeketbrutálisan túlárazva venne az állam. Ez lesz az eredetileg hétvégére tervezett, de hétfőre halasztott sajtótájékoztató témája,erről vasárnap posztolta Tisza Párt elnöke.Magyar Péter arra a hírre reagál ezzel, hogymúlt héten kiderült, erősen túlbecsülhette az állam azokat az irodaházakat, amiket Budapest-szerte megvenni tervez. Összesen 600 milliárd forintot fizet az állam az irodaházakért, miközben a becslők szerint reálisan ennek 425 milliárd forintba kéne kerülnie.A hétfői Magyar Info egyik témájaként jelölte meg Magyar Péter a feljelentést, de több részletet erről egyelőre nem osztott meg. A sajtótájékoztató tervezett témái között szerepel még, hogy a Völner-Schadl ügyben az ügyészség határozata ellen felülbírálati indítványt nyújt be. Többek között lesz még szó a "digitális gyóntatószékekről", a Ludas Matyi-alapról és a kórházlátogatások tapasztalatairól is. | Magyar Péter feljelentést tenne a drágán vásárolt kormányzati irodaépületek miatt | null | https://telex.hu/belfold/2024/08/25/magyar-peter-feljelentes-irodavasarlas-sajtotajekoztato |
2002-02-14 00:00:00 | Amikor a Fidesz átadta a környezetvédelmi tárcát a kisebbik koalíciós partnernek, egyúttal meg is pecsételte a minisztérium sorsát. A kisgazda irányítású minisztérium a kétéves Pepó-korszak végére szakmai és erkölcsi mélypontra jutott. Utóda, Ligetvári Ferenc éppen csak elkezdhette az ágazat rehabilitációját, máris lecserélték; az őt követő Turi-Kovács Béla idejében elkezdődött ugyan a környezetvédelmi közigazgatás normalizálása, de szakmai áttörés nem következett be. A ciklus vége felé komolyan fölmerült az is, hogy - Fidesz-győzelem esetén - a választások után nem lesz önálló Környezetvédelmi Minisztérium. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Környezetvédelmi Minisztérium (KM) amúgy is csak szükségtelen rossz volt a jelenlegi kormányzat számára. Az előző kormányzati ciklusban a gazdasági kabinetnek is része volt (elsősorban a területfejlesztés miatt), és egy, a saját pártjában magasan jegyzett politikus vezette, míg a Fidesz idejében a tárca a kisebb koalíciós partnerre lőcsölt, fajsúly nélküli hivatal lett. A területfejlesztést elvitték, a Központi Környezetvédelmi Alapot célelőirányzatként beolvasztották a költségvetésbe (KAC), a többit pedig rábízták Pepó Pálra.
Pepó
A tárca megszűnése amúgy de facto 1998-ban bekövetkezett. Pepó nagy hévvel nekilátott komcsizni, elűzött 60-70 sokat próbált szakembert, lapátra tette a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközileg elismert igazgatóját, Aradi Csabát (akit csak mostanára sikerült rehabilitálni), összeveszett a zöld mozgalommal (alapított magának másikat), szabad teret adott az "aktatáskázásnak", lezüllesztette az egész intézményrendszert. A kormány számára is kínos volt az a rengeteg belföldi és külföldi ballépés, ami Pepó nevéhez fűződik (hogy csak néhányat említsünk: EU-csatlakozási tárgyalások, KAC-csőd, Merci konferenciabusz, másfél milliós kandalló, dzsoggingos diplomáciai fellépés). Hamar nyilvánvalóvá vált: Pepó nem megoldás, Orbán Viktor - a koalíciós szerződésre hivatkozva - mégsem erőltette a leváltását. Pepó menesztéséhez végül soha meg nem erősített állambiztonsági ügyek kellettek.
Az időszak emblematikus figurája Gordos Dénes volt, aki a Környezetgazdálkodási Intézetet (KGI) formálta saját hasonlatosságára (még a képernyőkímélőn is a kántor-orgonista arcképe jelent meg). Mujzer János, akit Ligetvári Ferenc bízott meg azzal, hogy a KGI-ben rendet tegyen, az ügyészségen tett feljelentést az intézet korábbi vezetői ellen, bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztás gyanúja miatt. A KGI-nek egy egykori püspöki palotát béreltek ki tíz évre évi 100 millió forintért, és 500 millióra becsülték az indokolatlan luxusvásárlások, szükségtelen megbízások, lakomák (libériás inasok, szarvasgomba stb.) összegét. Turi-Kovács kezdettől bagatellizálni próbálta az ügyet: "Egy bizonyos része, a zongora, az annyiszor látott stelázsi és egyéb csatolt részei - hát nem nagyon tűntek komolynak és megalapozottnak." Vádemelés mindenesetre még nincs.
Pepó utóda, Ligetvári Ferenc túl naivan és túl nagy tempóban látott hozzá a rendcsináláshoz, mire az akkor még megkerülhetetlen kisgazdák azonnal a fejét követelték Orbántól - és meg is kapták. A harmadik miniszter, Turi-Kovács Béla jól alakítja a neki szánt szerepet - vezérelv: csak újabb botrány ne legyen -, lassan rehabilitálja a tárcát, a politikai konfliktusokat ügyesen kerülgetve. A Pepó által kirúgott szakemberek egy része visszaszivárgott, másik részük a magánszektorban teszi ugyanazt, amit eddig, csak többszörös (köz)pénzért. Turi-Kovács ügyesen szerepel a médiában is: zöld mikulásruhában járja az óvodákat, és vitathatatlan érdeme, hogy hagyja dolgozni azt, aki dolgozni akar és tud.
Kis lépések
Nagy diplomáciai sikerről beszélt a kormány az EU-csatlakozási folyamat környezetvédelmi fejezetének lezárása kapcsán. Az első országjelentések igencsak elmarasztalták az ágazatot, de bármennyire is feltételeztük, hogy a csatlakozás kiemelt kritériuma lesz a környezetvédelem, a tárgyalások gyors lezárása inkább azt mutatja, ez nem így van. Eredetileg 9-10 területen kértünk átmeneti mentességet, de ezek nem mindegyike volt valós igény. A kormány környezetpolitikai szempontból jól döntött végül, hogy csak négy területen igényelt derogációt; ezeket az EU könnyű szívvel meg is adta.
A törvényalkotás terén lassan, de biztosan másolgatjuk az uniós joganyagot. E ciklus legnagyobb horderejű eseménye e téren a hulladékgazdálkodási kerettörvény elfogadása volt, amely tipikus "csővégi" szabályozás lett: az állam a nyersanyag, energia és természeti erőforrás pazarlásának folyamatába nem kíván beavatkozni sem adminisztratív, sem gazdasági ösztönző eszközzel. Bár a prioritási sorrend legelején a megelőzés áll, szabályozása elégtelen. A tartós és újbóli használatra alkalmas termékek és csomagolások elterjedéséhez hatékony gazdasági szabályozókra, adókedvezményekre, az újrahasznosított termékek esetében fogyasztói árkiegészítésre lenne szükség, de ezt a törvény nem biztosítja. A legnagyobb hiányosság, hogy a szöveg számtalan helyen utal 35, később megalkotandó jogszabályra, amelyek viszont nagyon lassan készülnek. A csomagolásról szóló kormányrendelet már célegyenesbe jutott, igaz, a legutóbbi változat nem felelt meg sem az iparnak, sem a környezetvédő szervezeteknek.
Nézzük tovább: szimbólumértékű, hogy egy tivornya alkalmával a minisztérium egy magas pozíciójú embere szitává lőtte Hermann Ottó képét; a természetvédelemre erősen rányomta a bélyegét az "évszázad bűntényének" nevezett blöff, amivel kiválóan a természetvédők ellen lehetett hangolni a parasztokat; a nemzeti parkokban csak termőföldet, legfeljebb ökoturisztikai beruházásokat látó kisgazdáknak sikerült elmozdítaniuk Aradi Csabát a Hortobágyi Nemzeti Park éléről; évek óta tervezik a nemzeti agrár-környezetvédelmi programot, de máig nem indult el, sőt a tárca nem tudta elérni azt sem az oktatási tárcánál, hogy ne szüntessék meg azt a gödöllői intézetet, amely ezt kidolgozta; az olasz vadászok madármészárlásainak felderítése dicséretes, viszont azon túl, hogy kampánytémává avatták, operatív tárcaközi intézkedések eddig nem történtek.
Az árvízvédelemben és ártéri gazdálkodásban, ha tettekben még nem is, de elviekben már látszik az új Vásárhelyi-terv hatása, amely a gátak magasítása helyett inkább a tározók kialakítását és a természetközeli ártéri gazdálkodást preferálja. Bős ügyében a tárca kompetenciáján kívül történnek az események - ha történik egyáltalán bármi -, viszont a horvátok által a Drávára álmodott vízlépcső ügyét a minisztérium minden nyilvános fórumon elutasította, ám a magasabb szintek hozzáállása már ellentmondásos. A felszíni vizek minősége és az ipari területek, illetve a városok levegője számottevően nem javult, vagy ha igen, az inkább az ipari recessziónak köszönhető, mint a kormányzati intézkedéseknek vagy a finanszírozási rendszer hatékonyságának.
Lesz-e minisztérium?
Orbán Viktor - "egy szűk körben elhangzott kijelentése" szerint - elképzelhetőnek tartana egy kilenc-tíz tárcából álló kormányt, amennyiben a Fidesz újra győz. Már novemberben is lehetett ilyet olvasni: "Az uniós csatlakozási tárgyalások lezárása után (...) végig kell gondolni azt is, hogy szükség van-e önálló Közlekedési, Környezetvédelmi, illetve Ifjúsági és Sportminisztériumra is." (origo) Akkor ezt nem cáfolta senki, most viszont Turi-Kovács Béla először azt nyilatkozza, hogy "nyilvánvalóan elképzelhető" a minisztérium megszüntetése, majd sajtóközleményben "cáfolta és teljesen megalapozatlannak" tartotta "ezeket a feltételezéseket".
Márpedig, ha csak egy tárcát szüntetne meg a Fidesz, az bizonyosan a környezetvédelmi lenne. Régóta sejthető, hogy a párt belső köreiben zsigeri idegenkedés van az ágazattal szemben; általános a hit, hogy egy hatékonyan működő környezetvédelmi jogrend és intézményrendszer akadályozná a nagy gazdasági menetelést. A párt szakpolitikusa, Illés Zoltán kikerült a párt elnökségéből és az országos listára sem került fel, míg Turi-Kovács Béla polgári kisgazda szerepel rajta.
A KM további gyengüléseként értékelik, hogy a közelmúltban megszűnt tiszai kormánybiztosi iroda feladatköre a vízügyhöz került, illetve hogy a KAC pénzügyeinek intézését a Magyar Államkincstár veszi át a tárcától.
Az MSZP oldalán sem biztatóbb a helyzet: a beolvasztás vagy megszüntetés gondolata ott is felmerült. Medgyessy Péter néhány hete arról kérdezte híveit, hogy mely problémákat kellene előtérbe helyezni a kampány folyamán, és az első huszonöt pont között a környezetvédelem nem szerepelt. Kupa Mihály, a Centrum kormányfő-jelöltje annak ellenére sem ejtette ki még a száján a fenti szót, hogy - többek között - Droppa György zöld demokratáival lépett szövetségre. (A választások közeledtével megint előkerült a Magyarországi Zöld Párt, amelyik négy éve sikeresen járatta le a "zöld" értékeket, kampányukkal feltehetően ezt most is elérik.)
Akárki alakít is kormányt, nem lenne meglepő, ha az önálló környezetvédelmi tárca megszűnne. Egy még tovább duzzasztott kancellária, a misztikus referatúra fejlesztése, valamint államtitkári szinten vezetett hivatalok könnyen szerepelhetnek az orbáni jövőképben a KM helyett; ha pedig az ellenfél győz, könnyen megtörténhet a tárca házasítása egy másikkal.
Érthetetlen, hogy az EU-csatlakozás után miért ne kellene Környezetvédelmi Minisztérium; a bürokratikus unióban a feladat nagyságrendekkel több lesz. Az ország környezeti állapotának javítása önmagában is óriási munka, de a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos jogalkotás és végrehajtás, a hatóságok működtetése, a régóta ígérgetett agrár-környezetvédelmi program, a még el sem kezdett környezetegészségügyi tennivalók, a társadalmi tudatformálás egy intézményileg és politikailag erős környezetvédelmi tárcát feltételez.
Szilágyi László
KAC
A Központi Környezetvédelmi Alapot kezdetektől célelőirányzatként kezeli az Orbán-kormány. Nincsenek értékelhető adatok arról, hogy mennyi pénz folyik be a KAC-ba, ki kap mentességet és milyen alapon, arról pedig végképp nem, hogy milyen ellenőrzési rendszert épített ki a tárca a beruházások menetére. Egyes források szerint a befizetett összegek töredékét, kb. 15-20 százalékát fordítják arra, amire beszedik, a többi pénznek nyoma vész a költségvetésben. A megszavazott támogatásokból látszik, hogy a bevételi arányok jelentősen eltérnek a finanszírozási arányoktól. Az üzemanyag-termékdíjból származik a KAC bevételének legnagyobb része, ennek ellenére közlekedési, levegőminőség-javító beruházás kevés van, annál több a szennyvizes. Azokra is szükség van, de a szennyezés kibocsátóitól nem folyik be pénz, mert a kormány nem vetett ki környezetterhelési díjat, pedig háromszor is elővették ennek ötletét. Így a "szennyező fizet" elve továbbra sem érvényesül.
A legnagyobb káosz a szennyvízberuházások terén van, pedig ide megy a legtöbb pénz. Öt-hat helyre lehet e területen pályázni, ezek körkörös ígérvényeket adnak ki; ezt bonyolítja még az ISPA, sőt a Széchenyi-terv képes átnyúlni a pályázati struktúra felett, ahogy történt például a balatoni régió esetében. Közben egyre több helyről hallani, hogy olyan művek épülnek, amelyek üzemeltetését a lakosság nem tudja megfizetni.
A támogatási rendszer fogyatékossága és átláthatatlansága ebben az esetben is többször hozott korrupció-gyanús ügyeket. Parlamenti albizottság is alakult a beruházások közbeszerzéseinek ellenőrzésére, amelynek vezetőjét, Székely Zoltánt "dokumentumokkal" csalta lépre Balla Dániel, aki szintén több beruházást vezetett.
A nyertes pályázókkal való szerződéskötés és pénzutalás meghaladta a tárca teljesítőképességét. A KAC lassú és bürokratikus mind a fejlesztési, mind a közcélú alapok esetében, több beruházás befuccsolhat a későn érkező pénzek miatt, és nagy múltú környezetvédelmi szervezetek adják be a kulcsot a megítélt támogatások 6-8 hónapos késése miatt. (A legszomorúbb a Tisza Klub kényszerpihenője, amely például a ciánszennyezés idején hetekig dolgozott egyfolytában, mialatt Pepó miniszter a balatoni kormányüdülőben múlatta az időt.) A pénzügytechnikai rész átkerült a kincstárhoz; ez talán felgyorsítja a folyamatot, ám a pályázati kiíráson, az elosztás elvén és gyakorlatán ez nem segít. A pályázati rendszer 2002-ben sem változott lényegesen, ezért idén sem várható áttörés. Sőt az elosztható pénz is igen kevés lesz, mert 15-18 milliárd forintra már kötelezettséget vállalt a KAC. | A környezetvédelmi tárca négy éve: Tűrt kategória | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_kornyezetvedelmi_tarca_negy_eve_turt_kategoria-61784 |
null | A börtönből vert át nyugdíjasokat egy férfi, milliókat csalt ki tőlük | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | A bíróság első fokon 12 év fegyházra ítélte azt a 40 éves férfit, aki a büntetés-végrehajtási intézetből szervezett, illetve követett el csalásokat. A férfi több társát is elítélték - közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint egy, a jogerős szabadságvesztését töltő 40 éves férfi a csalásokat 2020. február és április között követte el, az általa beszervezett bűntársak segítségével.
A férfi a büntetés-végrehajtási intézetbe jogellenesen bevitt mobiltelefonokon hívta fel az időskorú sértetteket.
A hívások során az unokájuknak, gyermeküknek vagy barátjuknak adta ki magát, és elhitette velük, hogy nagy bajban van, fogva tartják, és csak nagy összegű készpénz vagy ékszerek átadása esetén engedik el.
A megtévesztett sértettek által összegyűjtött pénzért - szintén a mobiltelefonjain megszervezve - rendszerint a rokonait és ismerőseit küldte, akikkel a megszerzett pénzt egymás között szétosztották, illetve annak egy részét neki az intézetbe eljuttatták.
Mint írták, az ügynek 9 vádlottja van: a bűncselekmények elkövetésében többek között részt vett a fogvatartott férfi édesanyja, unokatestvére, mostohatestvére, fiatalkorú mostoha-unokahúga - aki az elkövetés idején 16 éves volt - és más ismerőseik, de a férfi az egyik zárkatársát is beszervezte az egyik bűncselekmény elkövetésébe, megszervezésébe.
Hozzátették, hogy az ügynek hat sértettje van, többnyire 80 év felettiek. A vádlott, társai közreműködésével négy esetben összesen több mint 8,7 millió forint kárt okozott, ebből egy idős házaspár 8 millió forintot adott át a futárnak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság az összes vádlott bűnösségét megállapította: a 40 éves férfit 12 év fegyházbüntetésre ítélte és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, egy másik vádlottat, egy szintén különös és többszörös visszaeső nőt öt év fegyházbüntetésre ítélt.
Társaikat is szabadságvesztés büntetéssel sújtotta, azonban öt vádlott esetében a büntetések végrehajtását próbaidőre felfüggesztette - közölték.
Borítókép: illusztráció | Börtönben ült, milliókat csalt ki | null | https://www.duol.hu/hazai-kek-hirek/2024/10/borton-atveres-csalas-ferfi |
null | A Zalaegerszegi Törvényszék sajtó-helyreigazításra és összesen egymillió forint megfizetésére kötelezte a Zaol.hu-t kiadó Mediaworksöt, miután a lap valótlan állításokat közölt Magyar Péterről az ötkertes bulival kapcsolatban. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Az ügy előzménye, hogy Magyar augusztus 15-én perelte be a kiadót egy cikk miatt, amely "Magyar Péter perverz beszólásokkal alázta a tinilányokat - állítja egy szemtanú" címmel jelent meg. Magyar Péter a bírósági határozatról a Facebookon is megosztott egy posztot.
A bíróság megállapította, hogy a lap valótlanul állította Magyar Péterről, hogy perverz megjegyzésekkel alázta a tinilányokat, megfenyegette az egyik lány apját, és azt mondta az egyik lánynak: "örülj, ha szétteheted nekem a lábad". Az ítélet szerint a Zaol.hu-nak az eredeti cikk címe alatt, annak tartalma előtt, azonos helyen és formában helyreigazítást kell megjelentetnie legalább 30 napig, amíg a cikk elérhető.
A bíróság a Mediaworksöt 2320 euró, azaz körülbelül 925 ezer forint kártérítés, továbbá 37 900 forint perköltség és 36 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte. Az augusztus 30-i döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Pécsi Ítélőtáblánál, ahol a fellebbező fél tárgyalást is kérhet.
Cikkünk megjelenésekor a helyreigazítás még nem jelent meg, ezért a Zaol.hu vezetéséhez fordultunk információért, valamint a Mediaworksöt is megkérdeztük, hogy a kiadó más felületein is várható-e hasonló helyreigazítás.
Forrás: telex.hu | Milliós bírságot kapott a Mediaworks a Magyar Péter bulijáról szóló cikke miatt | null | https://pecsistop.hu/kozelet/millios-birsagot-kapott-a-mediaworks-a-magyar-peter-bulijarol-szolo-cikke-miatt/529412 |
null | A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kifizetetlen közüzemi számlái vannak, a budapesti intézeteikbe járó diákoknak máshova kellett beiratkozniuk. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fővárosi intézményeinek működése továbbra sem biztosított, az érintett tanulók más intézményekbe iratkoztak át - írja az MTI a Budapest Főváros Kormányhivatalának közlemény alapján.
A közleményben az áll, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala tiszteletben tartja a Fővárosi Törvényszék döntését, amely helyt adott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azonnali jogvédelmi kérvényének. A közleményben kitérnek arra is, hogy MET intézményeinek zárva tartása továbbra is indokolt. A MET-nek kifizetetlen közüzemi számlái vannak, több tízmilliós tartozást halmozott fel, így az intézményeikben a gyerekek víz-, villany- és fűtés nélkül maradnának.
Azt írják, hogy a tanulók többsége már el is helyezkedett más állami intézményekben. | Milliós tartozásai miatt nem működhetnek a MET fővárosi intézményei | null | https://telex.hu/belfold/2024/09/17/met-tizmillios-tartozas-kozuzemi-szamlak-bezaras-oktatas |
2023-01-13 18:16:00 | Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja. | true | null | 1 | HVG | null | Pokorni Zoltán szerepét firtatja az MKKP egy több száz milliós, mutyigyanús ügyben
Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja.
Oktatásfejlesztésre adott EU-s százmilliókat „evett meg” Pokorni Zoltán kerületében a Fidesz “oktatási holdudvara” az Öveges-program keretében – állítja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP).
A csalást jól dokumentáltnak nevezi az MKKP, többek között arra hivatkozva, hogy maga a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztálya 36 oldalon keresztül erre jutott; az Európai Unió milliárdokra büntette a történtek miatt Magyarországot, és a magyar bíróság több szereplőt felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott.
Az Öveges-programmal Hadházy Ákos független képviselő már korábban is foglalkozott. A pályázati kiírás alapján a program keretében csak akkor adtak kémia vagy fizika tanterem építésre 90 millió forintot, ha további 210 milliót kommunikációra, különféle segédanyagokra, szoftverekre költöttek. (Ha kisebb összeget szántak volna az utóbbiakra, akkor arányosan csökkent volna a tanteremépítésre adott összeg is.)
Ebben a programban a XII. kerületi önkormányzat a sashegyi Arany János iskola laborjának a fejlesztésére nyerte el 300 millió forintot. Miután a Hegyvidék sikeresen pályázott az állami forrásra, az önkormányzat maga írta ki a közbeszerzéseket, indította el a beszerzési eljárásokat. Az erről szóló szerződéseket az MKKP (amelynek társelnöke, Kovács Gergely a kerületben önkormányzati képviselő) kacifántos úton szerezte meg: a hegyvidéki vezetés először azt állította, hogy már nincsenek náluk ezek a dokumentumok, de miután Kovács Gergelyék segítséget kértek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, végül mégis előkerültek.
Az MKKP a birtokába került szerződések és a nyilvános információk alapján azt állítja, hogy az Arany János iskola két (összesen 230 négyzetméternyi) tantermének egybenyitását, kifestését és minimális gépészeti felújítását az Archibona Kft. csinálta meg csaknem 34 millió forintért. Ezen kívül az Öveges-programban nyert több mint 200 millió forint elköltése során több, szerintük kiemelendő tételt is találtak.
Az MKKP azt állítja, hogy
több mint 10 milliót fizetett az önkormányzat egy olyan „teremfoglalási rendszer” fejlesztésére, amelyet már korábban legyártott és több másik önkormányzatnak el is adott a Commitment Zrt.
pedagógiai tanácsadást és pedagógiai szakmai koncepciót 6,5 millió forintért vettek attól a Studiórum Consulting Kft.-től, amelyről később a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának jelentése azt állapította meg, hogy nagyon hasonló tartalmakat adott el „újként” több iskolának.
több mint 24 milliót fizettek valamilyen digitális tananyag egyetlen számítógépre érvényes licencéért az E-Animations Zrt.-nek.
a projekt kommunikációjáért 2,2 millióra szerződött a Pro Kommunikációs Kft., a kutyapárt szerint ezért cserébe egy ma már elérhetetlen weboldal, némi nyomtatás és 10 darab fénykép készült. (Ugyanez a cég szakmai napot is szervezett 2,1 millió forintért.)
a Digitális Tananyag Kft. 900 ezer forintot nyert a gimnázium természettudományos módszertanának és eszközrendszerének a fejlesztésére. Ez a gyakorlatban egy laptop, egy fényképezőgép és egy iratmegsemmisítő beszerzését takarta.
A Kutyapárt szerint nyomozásuk Pokorni Zoltánt is érintette, mivel az általuk problémásnak tartott közbeszerzés nyerteseiről azt mondják: több szálon kötődnek Béres Istvánhoz, Pokorni tanácsadójához, valamint magához a polgármesterhez is. Kovács Gergely, a párt társelnöke pénteken egy videóban is összefoglalta, mire jutott a Kutyapárt oknyomozása. Itt – Hadházy Ákos fideszes időkből származó információi alapján – azt állítják, hogy az Öveges-program még egy fideszes polgármester szerint is „Pokorni bulja” volt. Az, hogy kiről van szó, és ezt mi bizonyítja, nem derül ki.
Kerestük Pokorni Zoltán polgármestert, aki nem kívánt nyilatkozni, reagált viszont a hvg.hu megkeresésére a hegyvidéki önkormányzat. Az MKKP videójáról a következőt írták:
"Az Öveges-programot 2009-ben a Bajnai-kormány dolgozta ki, ahogy a Bajnai-kormány találta ki azt is, hogy milyen célokra mekkora összegeket lehet felhasználni. A program társadalmi vitája 2009 második felében zajlott, a pályázati felhívása 2010 márciusában jelent meg. A Hegyvidéki Önkormányzatnak – akárcsak az akkori ellenzéki fideszes önkormányzatoknak – semmilyen ráhatása sem volt a program szakmai, pénzügyi összeállítására. Ezért azt az igyekezetet, hogy a Hegyvidéki Önkormányzatot, vagy annak munkatársait hibáztassák, a Kutyapárt viccpárti tevékenységei közé is sorolhatnánk, ha nem lenne súlyosan bántó, és nem a politikai haszonlesést szolgálná."
Arra az állításra ugyanakkor, miszerint a pénz elköltése "Pokorni bulija" lehetett Hegyvidéken, nem tértek ki, és a pénzek elköltésével kapcsolatban felvetett problémákra sem reagáltak.
Péntek délután az MKKP közösségi médiás felületein Hadházy Ákos is megszólalt, azt mondta hogy a Kovács Gergely által talált adatok alapján új feljelentést tesz az ügyben. A független országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy NAV már 2018-ban olyan levelet küldött neki, amelyben tényként írtak arról, hogy azt a csalást csak központilag szervezve lehetett elkövetni. Ehhez képest – derül ki az anyagból – 8 év után csak néhány kishalat vádoltak meg egy egészen kis részlet miatt.
2022. február. 02. 16:41 hvg.hu Itthon
Közel hárommilliárd forint értékű támogatást kell visszafizetnünk az uniónak az Öveges és más programokkal kapcsolatos visszaélések miatt
A vádemelés ugyan már tavaly megtörtént az ügyben, de még mindig nem tudni, hogy mikor állnak bíróság elé a felelősök.
2019. április. 08. 14:44 hvg.hu Itthon
A mai napig nincs vádemelés a 2014-es Öveges-program szabálytalanságai ügyében
Sok milliárd forintos túlszámlázás történt 2014-ben az Öveges-program oktatási témájú EU-s pénzeivel, ám a mai napig nem történt vádemelés, a NAV 2016 óta nem jutott dűlőre az ügyben. | Itthon: Pokorni Zoltán szerepét firtatja az MKKP egy több száz milliós, mutyigyanús ügyben | null | https://hvg.hu/itthon/20230113_MKKP_Magyar_Ketfarku_Kutya_Part_oknyomozas_XII_kerulet_Hegyvidek_Oveges_program |
2013-04-09 00:00:00 | 44 éve vár kivégzésére egy japán - Guiness rekord: Hakamada Ivaót 1968-ban ítélték el, most újratárgyalást akar elérni. | false | [
"hülye",
"japán",
"guiness rekord",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Egy 75 éves tokiói elítélt a világ leghosszabb ideje siralomházban lévő embereként bekerült a Guinness Rekordok közé. A férfi 1968 szeptembere óta vár kivégzésére. Hakamada Ivaót négy rendbeli gyilkosságban találták bűnösnek.
A szigetországban Hakamada-incidens néven ismert bűnügyben 1966 júniusában egy cégtulajdonos és három családtagja lelte halálát lakástűzben. Az esetért Hakamadát gyilkossággal és betöréssel vádolták meg, majd ítélték halálra. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság 1980-ban helyben hagyta. A férfi ügyének újratárgyalását akarja elérni a DNS-bizonyítékok ellentmondásosságára hivatkozva.
Hakamada ügyvédei a Guinness Rekordok közé való bekerüléssel a halálraítéltek rossz körülményeire akarják felhívni a figyelmet. A férfit magánzárkában tarják fogva, még az őrökkel sem beszélgethet engedély nélkül. Már évek óta nem fogadott látogatókat, és állítólag elmebajban szenved.
Japánt azért is gyakran bírálják, mert a legsúlyosabb büntetési tételt a mai napig akasztással hajtják végre, az elítéltek pedig rossz körülményeknek és hosszú bizonytalanságnak vannak kitéve a siralomházakban, ahol jelenleg 132-en várakoznak kivégzésükre. Ugyanakkor felmérések szerint a japánok döntő többsége támogatja a halálbüntetés fenntartását.
Bár Hakamada 44 és fél éve ül börtönben, a siralomházban töltött idő hivatalos Guinness-rekordja "csak" 42 év, mivel a rekordok könyve csupán a 1968 és 2010 közötti időt vette számba - írta a Mainicsi Simbun japán lap. | 44 éve vár kivégzésére egy japán | 0 | https://index.hu/kulfold/2013/04/09/44_eve_var_kivegzesere_egy_japan |
null | A csata mindkét famíliája arra panaszkodott riporterünknek, hogy hiába hívták a 112-t. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Hozzam a fegyvereket? - hangzik el a kérdés a mikrobusz ajtajának becsapódása után. Ercsiben vagyunk, és annak az Egressy utcai háznak a teraszán ülve hallgatjuk mindezt, ahova pár nappal korábban kardokkal és puskákkal felszerelkezve érkezett meg úgy harminc feldúlt helybeli. Vendéglátómat, Balog Zoltánt keresték, aki most egyetlen kézmozdulattal csendesíti le az érkezőt. Hogy az intés annak szól, most nincs helye a viccelődésnek, vagy azt jelezte vele a vakolatlan falú háza teraszán felhajtott gallérral ücsörgő autókereskedő, hogy nem kellenek a fegyverek, azt nem tudom eldönteni.
Rákérdezni pedig nincs hangulatom, mivel mégiscsak egy olyan ügy kapcsán kerestem meg, amelyben a rendőrség 17 embert gyanúsított meg csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével. Nem csoda, hogy mire a Fejér megyei kisvárosnak erre, a Savanyúrétnek nevezett peremére kiértem, és körülbelül tucatnyi helyivel beszélgettem arról, mi is történt itt a minap, mindannyian úgy búcsúztak tőlem, vigyázzak magamra, legyek óvatos.
• Mi az oka annak, hogy Ercsi Savanyúrét nevű városrésze problémás lett?
• Mit mond erről a település polgármestere?
• Van-e bármi közös abban, amit a két család elmondott lapunknak? | Ercsiben beütött a maffiafles: megszólalnak a háborúzó családok | null | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/ercsi-bandahaboru-fegyver-riport-166817 |
2012-07-26 17:51:00+02:00 | Kuba bármilyen témáról kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, beleértve a sajtószabadságot és az emberi jogokat is, de csak egyenlő alapon - jelentette ki az ország nemzeti ünnepe alkalmából mondott beszédében Raúl Castro államfő. | false | [] | 0 | null | 0 | Kuba bármilyen témáról kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, beleértve a sajtószabadságot és az emberi jogokat is, de csak egyenlő alapon - jelentette ki az ország nemzeti ünnepe alkalmából mondott beszédében Raúl Castro államfő.
"Az asztal tálalva van. Már megmondtuk nekik diplomáciai vonalon. Ha tárgyalni akarnak, tárgyalunk, de csak egyenlő feltételek között, mert nem vagyunk gyarmat, nem vagyunk senkinek alávetve. Ugyanezeket a témákat az Egyesült Államokról is megvitatjuk, és akkor egálban leszünk. Megbeszélünk mindent, amit akarnak Kubáról és az Egyesült Államokról és nyugat-európai szövetségeseiről" - mondta a sziget keleti végében lévő Guantánamo városban tartott ünnepségen.
Washington vezető világszerepére utalva a tábornok kijelentette: "nem lehet diktálni a világnak, ez őrültség. És még kevésbé a hazugságokra alapozva. (...) Ez az, amit csinálnak".
Raúl Castro elítélően kitért a belső ellenzékre is, csoportocskáknak nevezve a szervezeteiket. Szerinte szeretnék Kubában megvetni az alapját annak, hogy "egy nap ott is az történjék, mint Líbiában vagy amire Szíriában törekszenek".
"A sziget (népe) békés hajlamú, de meg tudja védeni magát". Ha az Egyesült Államok "konfrontációt" akar Kubával, az "legyen csak a baseballban vagy bármely más sportágban" - tette hozzá.
A kubai elnök hangsúlyozta, hogy az ország legfontosabb feladata a termelés és a termelékenység fokozása. Amíg ez meg nem történik, nem lehet emelni a béreket - figyelmeztetett.
Az ünnepségen megemlékeztek a kubai forradalom kezdetét jelző eseményről, a Moncada laktanya 1953-as sikertelen ostromáról. A hivatalos beszédet José Ramón Machado Ventura alelnök tartotta, Raúl Castro csak utána lépett a mikrofonhoz, és tőle szokatlan módon, jegyzetek nélkül, időnként viccelődve szólt a hallgatósághoz.
Machado Ventura egyebek mellett a közeli amerikai haditengerészeti támaszpontról is beszélt, és kijelentette, hogy Kuba soha nem fog lemondani erről a területről, amelyet 1903-ban vett bérbe az Egyesült Államok egy szerződés alapján. Ez volt az első amerikai katonai bázis külföldön. A bérletet csak kölcsönös egyetértés alapján lehet felmondani. | Világ: Castro: Kuba bármiről hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal | 0 | https://hvg.hu/vilag/20120726_castro_kuba_amerika |
2015-05-21 11:34:00 | Lezárta az M4-es építése ügyében az állítólagos kartell gyanú miatt indított vizsgálatát a Miniszterelnökség (Me) - értesült a Népszabadság. A csúcsminisztérium érzékeltette, szerintük nem zárható ki, hogy a 110 milliárd forintos projekt, az Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres autópálya szakaszt építő öt cég egyeztetett a vállalási árajánlatoknál. A vizsgálat eredményéről egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra. | true | null | 1 | Népszava | null | B.T.;
EU;kartell;építés;Miniszterelnökség;M4-es autópálya;
2015-05-21 07:25:00
M4: a kormány (ön)vizsgálata lezárult
Lezárta az M4-es építése ügyében az állítólagos kartell gyanú miatt indított vizsgálatát a Miniszterelnökség (Me) - értesült a Népszabadság. A csúcsminisztérium érzékeltette, szerintük nem zárható ki, hogy a 110 milliárd forintos projekt, az Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres autópálya szakaszt építő öt cég egyeztetett a vállalási árajánlatoknál. A vizsgálat eredményéről egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra.
A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő szerint ez annál is inkább érthető, mert a Me legföljebb saját háza táján vizsgálódhatott, de a független vállalatoknál nem. Őket legföljebb a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrizheti, de egyelőre csak azt vizsgálja a hivatal, hogy vizsgálódjon-e. Erről legkésőbb június közepéig kell határoznia, de akkor újabb 60 nappal meghosszabbíthatja a határidőt. Lapunk információi szerint az érintett cégek, a Közgép és az A-Híd, a Colas és a Swietelsky alkotta konzorciumok, valamint a Strabag egyik vizsgálatról, vagy szándékról sem kapott semmilyen érdemi információt.
Az iparági szakértő szerint viszont a Me-nél van mit vizsgálni, hiszen 2013-ban nemcsak Németh Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter, de a Miniszterelnökség akkori államtitkára, az azóta miniszterségig jutott Lázár János is kiállt az M4-es építése, illetve a vállalási árak mellett. Ráadásul tavaly decemberben még meg is fejelte a kormányzat több mint 50 milliárd forinttal a beruházás költségvetését.
A kormányzat sokadszorra is felmelegítette azt az azóta többször cáfolt állítását, hogy az Európai Bizottság illetékes igazgatóságától kapott kartell gyanú miatt indították el a vizsgálatot. Ez azért sem lehet valódi indok, mert a Bizottság olyan projekteket, amelyekben nincs uniós pénz, nem vizsgál. Az M4-esre pedig sosem ígértek közösségi támogatást, mert Brüsszelben nem tartották indokoltnak.
A kivitelezőkkel ugyan a kormányzat a múlt héten felbontatta a szerződéseket, de egyelőre minden maradt a régiben, a vállalatok nem vonultak le a területről, mert nem történt meg az átadás-átvétel. Az állagmegóvás, őrzés pedig nagyjából havi 50 millió forintba kerül. A Népszava értesülései szerint a cégeknél a szerződések egyoldalú felrúgása miatt jogi lépéseket is fontolgatnak, ami akár kártérítési pereket is jelenthet. | M4: a kormány (ön)vizsgálata lezárult | null | https://nepszava.hu/1057824_m4-a-kormany-on-vizsgalata-lezarult |
2017-10-05 15:40:24 | Letartóztatták a riói olimpia főszervezőjét - Szavazatvásárlás a vád a Brazil Olimpiai Bizottság elnöke ellen. 1,5 millió dollárt fizethetett ki. | true | null | 1 | Index | null | Korrupció vádjával a brazil rendőrség letartóztatta Carlos Arthur Nuzmant, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB) elnökét, aki a riói olimpia szervezőbizottságát is vezette.
A hatóságok csütörtöki beszámolója szerint a 75 éves Nuzman segítségével kétmillió dollárnyi kenőpénzt utaltak elsősorban afrikai NOB-tagoknak a 2016-os olimpiai helyszínről döntő 2009-es voksolás előtt.
Az 1995 óta COB-elnök Nuzman mellett Leonardo Grynert, a riói szervezőbizottság marketingvezetőjét is őrizetbe vették. Nuzmant öt napra vitték be a rendőrök.
Egy hónappal ezelőtt a rendőrség 11 helyszínen tartott házkutatást, ezt követték a mostani letartóztatások. Az O'Globo ügyészségi forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Nuzmant azért tartoztatták le most, mert vagyontárgyakat próbált meg elrejteni miután megkezdődött a nyomozás. Korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvételelle is vádolják.
Egy korábbi televíziós riport szerint a NOB 2009-es, koppenhágai helyszínválasztó kongresszusa előtt három nappal egy brazil üzletember, Arthur Cesar de Menezes Soares Filho 1,5 millió dollárt utalt át Papa Massata Diack egyik cégéhez, aki a volt NOB-tag, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkori elnökének, Lamine Diacknak a fia.
A riói olimpia szervezői még tavaly márciusban, az olimpia előtt tagadták, hogy szavazatvásárlással nyerték el a rendezési jogot Chicagóval, Madriddal és Tokióval szemben. | Letartóztatták a riói olimpia főszervezőjét | null | https://index.hu/sport/2017/10/05/letartoztattak_a_rioi_olimpia_foszervezojet/ |
2016-09-07 16:52:40+02:00 | Többször megtámadtak egy szomáliai nőt a szlovák főváros, Pozsony közterületein és közlekedési eszközein. Jogvédők szeretnék elérni, hogy a politikusok és a közvélemény is változtasson a menekültekről alkotott véleményén. | false | [
"menekültek",
"Szlovákia",
"támadás"
] | 0 | null | 0 | Többször megtámadtak egy szomáliai nőt a szlovák főváros, Pozsony közterületein és közlekedési eszközein. Jogvédők szeretnék elérni, hogy a politikusok és a közvélemény is változtasson a menekültekről alkotott véleményén.
Khadra Abdilével a SME szlovák napilap készített interjút. A 24 éves szomáliai nőt már hatszor támadták meg másfél év alatt Pozsonyban. Az egyik támadás a közelmúltban történt, egy tömegközlekedési eszközön.
Khadra súlyosan megsérült az incidens során, de félt orvoshoz menni, mert akkor újra buszra kellett volna szállnia. Végül Emília Trepácová, a Katolikus Karitász egyik munkatársa kísérte el a nőt kisfiával a kórházba, ahol azonban újabb támadás érte őket. Egy férfi közel lépett hozzájuk rájuk ordított, majd kétszer leköpte és meg is ütötte a karitász munkatársát. A nagyobb bajt végül egy másik férfi akadályozta meg.
Trepácová kihívta a rendőröket, de a megmentőjük nem akart tanúvallomást tenni. A férfi azt mondta, ő csak azért avatkozott közbe, mert nem bírta nézni, hogy nőre és gyerekére támadnak. Hozzátette, hogy ő sem látja szívesen a menekülteket, és inkább visszamehetnének oda, ahonnan jöttek.
Khadrának elege lett a támadásokból, ezért megosztotta történetét a nyilvánossággal. Valószínűleg nem ő az egyetlen, akit támadás ért Szlovákiában, amióta tart a menekültválság.
A Paraméter emlékeztet, hogy az Emberi Jogi Liga és a Katolikus Karitász is arra szólította fel a politikusokat és a közvéleményt, hogy változtassanak a menekültekről alkotott véleményükön. A muszlimokat korábban is több támadás érte Szlovákiában. Az esetek többsége nem súlyos, leginkább sértegetésekről, beszólogatásokról hallani. Trepácová szerint azonban ez is elegendő volt ahhoz, hogy a menekültek többsége félelmében inkább felhagyott azzal, hogy bizonyos időpontokban szlovák tanórákra járjon. | Külföld: Működik a gyűlöletkampány, hatszor támadtak meg egy nőt, mert szomáliai - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/kulfold/mukodik-a-gyuloletkampany-hatszor-tamadtak-meg-egy-not-mert-szomaliai-1630835 |
2023. 09. 07. 00:00:00 | A hordónkénti 100 dolláros olajár sem kizárható az év további részében, de a termelés ilyen szintű csökkentésével az OPEC+ is a tűzzel játszik. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A Gazprom benzinkútja moszkvai lakóházak előtt 2023. szeptember 4-én.
A legnagyobb kőolajkitermelő országok váratlan húzása miatt 10 hónapos csúcsra emelkedett a Brent típusú olaj világpiaci ára, a globális olajáremelkedés pedig a háborút olajexportból finanszírozó Oroszországnak is jól jöhet.
Mi történt? Kedd és szerda után csütörtökön is hordónként 90 dollár felett alakult a Brent típusú kőolaj világpiaci ára, miután Szaúd-Arábia és Oroszország bejelentette, hogy év végéig folytatja a kitermelése korlátozását.
Idén június óta ezzel már összesen 25 százalékkal drágult ez az olajfajta, és az árfolyam elérte a 10 hónapos csúcsát.
ezzel már összesen 25 százalékkal drágult ez az olajfajta, és az árfolyam elérte a 10 hónapos csúcsát. A West Texas Intermediate (WTI), a globálisan másik fontos olajfajta árfolyama 87 dollár körül alakult csütörtökön.
Előzmények: a legnagyobb olajkitermelő országokat tömörítő Kőolaj-exportáló Országok Szervezete Oroszországgal kiegészülve (OPEC+) április elején jelentette be, hogy a világpiaci ár felhajtása érdekében májustól korlátozza a kitermelését.
Tágabb kontextus: bár a piacon számítottak a csökkentés további visszafogására, a New York Times cikke szerint a termelés csökkentésének bejelentett időtartama meglepetést okozott.
Ahogy az is, hogy a szaúdiak utaltak rá, hogy a következő hónapokban még határozottabban is visszafoghatják a kitermelést.
Igen, de: az OPEC+ lépése nem kockázatmentes, ugyanis a túl magas olajár olyan mértékben visszavetheti a globális gazdasági növekedést, amely a kereslet visszaesése miatt az olajár csökkenéséhez is elvezethet, ami ellentétés a kitermelők érdekeivel.
Alulnézet: augusztusban jelentősen visszaestek Oroszország kőolajeladásból származó adóbevételei, ami komoly probléma az Ukrajnával háborúzó országnak, amely a hadikiadásainak jelentős részét ebből fedezi.
Az elmúlt időszakban viszont a termelés visszafogása és globális olajárnövekedés már segített ezt ellensúlyozni a nyugati olajársapkát részben sikeresen megkerülő országnak, írja az Economist.
Magyar szál: mivel a hazai üzemanyagár-képzésben meghatározó szerepe van a világpiaci olajárnak, a globális kőolajárak emelkedése itthon is drágíthatja a tankolást, bár ez a hatás elhanyagolható lehet a jövedéki adó jövő év elejétől aktuális emeléséhez képest.
"Könnyen lehet tehát, hogy a várt piaci áremelkedés és az adóhatás együttesével jövő év elején visszatérhet a 700 forint feletti üzemanyagár, amely érdemi másodkörös inflációs kockázatot is hordoz magában" - írták erről augusztus végén az ING Bank elemzői a G7-en.
Mi várható? Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy a következő időszakban a Brent elérheti a 100 dolláros hordónkénti szintet, amire legutoljára az ukrajnai orosz invázió kezdete utáni hetekben volt példa.
Az OPEC+ csoport várhatóan novemberben dönt majd arról, hogy 2024 elején milyen irányba változtatja a kitermelését, írja a Guardian.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Pénz Világ Brent kőolaj OPEC Oroszország Szaúd-Arábia wti Olvasson tovább a kategóriában | A háború finanszírozása is könnyebben mehet Oroszországnak a váratlanul kilövő olajárak mellett | 0 | https://g7.hu/penz/20230907/a-haboru-finanszirozasa-is-konnyebben-mehet-oroszorszagnak-a-varatlanul-kilovo-olajarak-mellett |
2020-11-26 07:51:00 | A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba. | true | null | 1 | Népszava | null | ÁSZ;korrupció;Legfőbb Ügyészség;Pintér Sándor;rendkívüli állapot;korrupció elleni küzdelem;
2020-11-26 20:16:41
Nő a korrupció veszélyhelyzet idején
A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba.
A IX. Integritás Kerekasztalról kiadott közlemények szerint hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás, vagy más szóval az etikus magatartás, illetve működés pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni – hangzott el a zárt konferencián kormányzati felszólalók szájából, ahol olyan állami szervek, mint az Állami Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség, vagy épp Pintér Sándor belügyminiszter vitatták meg a korrupció elleni harc állását.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Az ENSZ állásfoglalása, nemzetközi kutatások, illetve az Állami Számvevőszék értékelése szerint a veszélyhelyzeti állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, ezért fokozott jelentősége van az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének a közszféra szervezeteinél - mondta online sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.
Ennek ellenére a a Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra etikus működésére, a korrupció megelőzését szolgáló rendszerek fejlesztésére - dicsérte meg az általa vezetett intézményt Domokos László. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá – fogalmazott az ÁSZ elnöke.
Nem maradt felderítetlenül korrupciós cselekmény, amely sértené az állampolgárok érdekeit – tette hozzá Pintér Sándor. Elmondta, hogy Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a megelőzésben a technikai eszközök. Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.
A bírák ellen az elmúlt években – csekély számban – indult büntetőeljárások adataiból az látható, hogy a korrupciós bűncselekményekben a bírósági szervezet érintetlen maradt: egyes elszigetelt eseteket leszámítva a korrupció évtizedek óta nincs jelen a bírósági szervezetben – állapította meg az Országos Bírósági Hivatal. A bírák ellen indult büntetőeljárások ugyanis nem hivatali tevékenységükhöz kapcsolódóan, hanem magánéletben elkövetett cselekményeik miatt indulnak, tipikusan a közúti közlekedés szabályainak megszegésével kapcsolatos bűncselekmények – illetve szabálysértések – miatt.
Magyarországon a politikai korrupciós ügyek már a nyomozási szakaszban elakadnak – ennek felelőse a rendőrség mellett a Legfőbb Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a gazdasági bűncselekményekhez korrupció is kapcsolódhat. Emiatt is kiemelten fontos, hogy az ügyészek - mind vezetői, mind szakértői szinten -, szorosan együttműködik az OLAF-fal, az Unió csalás elleni hivatalával, amely az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgáló uniós szervezet - olvasható közleményükben. | Nő a korrupció veszélyhelyzet idején | null | https://nepszava.hu/3100777_no-a-korrupcio-veszelyhelyzet-idejen |
2016-06-05 00:00:00 | Már megint a szigetekkel van a baj. | false | [] | 0 | null | 0 | Kína ne alakítson ki légvédelmi övezetet a Dél-kínai-tenger térségében, mert azt az Egyesült Államok provokatív és destabilizáló cselekedetnek tekintené – jelentette ki vasárnap John Kerry amerikai külügyminiszter.
A politikus mongóliai látogatásán kifejtette, egy ilyen kínai lépés feszültséget keltene közte és más ázsiai országok között, továbbá megkérdőjelezné Kínának azt az elkötelezettségét, hogy a dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozásáról és a térségbeli hajózási útvonalakról diplomáciai tárgyalások útján határozzanak.
Kerry hangoztatta, hogy az Egyesült Államok egyik fél követelését sem támogatja. Hozzátette, egyik ország sem tehet egyoldalú lépést az ásványkincsekben gazdag terület militarizálására.
Az amerikai külügyminiszter vasárnap este Pekingbe érkezik, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai és gazdasági megbeszéléseken.
Kína a Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának tartja, és felségterületeként kezel több, a közelmúltban mesterségesen létrehozott, kikötőkkel és kifutópályákkal felszerelt földdarabot a tengeren. Az Egyesült Államok és több másik kelet-ázsiai ország, például Vietnam is vitatja ezt.
A térségben megnövekedett a feszültség, mióta Kína bő egy esztendővel ezelőtt nagy munkálatokba kezdett a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken: kikötőket és kifutópályákat épít. A Spratly-szigeteket Vietnam és a Fülöp-szigetek is magáénak tekinti. A térséget tartják a dél-ázsiai régió egyik legveszélyesebb válságövezetének. | Kerry nekiment Kínának | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/06/05/kerry-nekiment-kinanak |
2014-09-15 10:15:00 | A volt XIII. kerületi alpolgármester szerint koncepciós eljárás folyik ellene, az önkormányzati választáshoz időzítve. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Felfüggesztette a szocialista Hiszékeny Dezső mentelmi jogát a parlament. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy az ügyészség meggyanúsítsa vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel a XIII. kerület korábbi alpolgármesterét.
Hiszékeny maga is mentelmi jogának felfüggesztését kérte, bár a szavazásban nem vett részt. A mentelmi bizottság múlt heti ülése után arra hivatkozott, hogy bár nem követett el bűncselekményt, igazát csak szabályozott jogi eljárásban tudja megvédeni. Most viszont utalt arra, hogy korábban egy fideszes képviselőt, Simon Miklóst – noha közvádas ügyekben ez a szokás – nem adta ki a parlament.
Hiszékeny megismételte, hogy szerinte az ügyészség politikai megrendelést teljesít egy koncepciós eljárásban, manipulatív módszereket használ, az eljárás célja pedig az önkormányzati választás eredményének befolyásolása. Bejelentette: kezdeményezni fogják, hogy a hasonló ügyekben eljáró ügyészeket később felelősségre lehessen vonni. Egyszersmind jelezte, csak az a kérdés, hogy ki lesz a következő ellenzéki politikus, aki az ügyészség célkeresztjébe kerül.
A volt alpolgármester egyelőre nem ismeri az ügy részleteit, a rendőrség és az ügyészség nem kereste meg, házkutatást nem tartottak nála. Ez ugyanis csak a mentelmi jog felfüggesztése után lehetséges.
Az ügyészség szerint Hiszékeny alpolgármesterként egy közvetítő útján ötmillió forintot kért egy használaton kívüli XIII. kerületi üzlethelyiségért, amelynek bérleti jogát nyilvánosan nem hirdették meg. Állítólag erről árulkodik egy hangfelvétel is. Korábban Hiszékeny egy háttérbeszélgetésen azt gyanította: az ügyészség egy bűnözőt tett érdekeltté abban, hogy hamis bizonyítékot szolgáltasson ellene, jelesül egy manipulált felvételt. Ugyanis – idézte fel – az ügyészség másfél évig nem is ellene vizsgálódott, hanem egy olyan bűncselekmény (vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés) miatt, amit hivatalos személyként nem követhetett el.
A mentelmi jog felfüggesztésére a szocialista frakció nemmel szavazott, a kormányoldal, a Jobbik és az LMP igennel. | Belföld: Kiadták az ügyészségnek Hiszékeny Dezsőt - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/kiadtak-az-ugyeszsegnek-hiszekeny-dezsot-1486473 |
2018-12-22 11:00:00 | A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György. | true | null | 1 | Népszava | null | Bod Péter írása a Népszavának;
térségfejlesztés;Simonka György;
2018-12-22 11:00:00
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete.
Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült.
A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt.
Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk.
A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe.
Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele.
– Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság.
– Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp. | Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv | null | https://nepszava.hu/3019473_csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv |
null | Pert indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelemről szóló törvény miatt. A bizottság szerint az elfogadott törvény ugyanis ellentétben áll az Európai Unió jogalkotási normáival. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel a magyar törvényt támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A szuverenitásvédelmi törvény alapján jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely legfőbb feladatai között olyan konkrét tevékenységek vizsgálata áll, amelyek más állam vagy külföldi szervezetek érdekében történnek és feltehetően sértik vagy akár veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. A vizsgálatok kiterjednek a külföldi támogatásban részesülő, Magyarországon működő szervezetekre is, amelyek tevékenysége akár befolyásolhatja a demokratikus választások eredményét is.
A szuverenitásvédelmi törvény megfelel az EU normáinak, és csak politikai okokból támadják, fogalmazott lapunk megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény (Szvtv.), valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (Hivatal) létjogosultságát és szükségességét Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) R) cikk (4) bekezdése is deklarálja, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervként működik.
- tette hozzá a szakértő.
Az alaptörvény kimondja, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása tehát egy szerves törvényalkotói folyamat újabb lényeges lépése volt, mutatott rá. - A törvény indokolásából kiderül, hogy - a közelmúlt időszakának tapasztalatai szerint - a pénzügyi forrásokat a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti - mondta az alkotmányjogász. Hozzátette:
Ez a súlyos veszély magába foglalja a politikai szereplők közvetlen és közvetett pénzügyi támogatását és gazdasági kényszerítését, valamint a civil társadalom működésének felforgatását, a nemzetközi és szupranacionális elveken működő NGO-k befolyásszerző tevékenységét, amint azt Magyarország, illetve a magyar kormány az elmúlt években már felismerte.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy adott párt nem közvetlenül, hanem például civil szervezeteken keresztül kap szignifikáns külföldi támogatást, ami egyértelmű intervencióként azonosítható, a törvény épp ezért mondja ki a preambulumában, hogy bár "a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását", a hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.
Az Európai Parlament és az Európa Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete két ponton is rendelkezik az átláthatóság elvének fontosságáról. Az Szvt. 6. § (3) bekezdése előírja, hogy a nemzeti szuverenitásjelentést minden év június 30-ig nyilvánosságra kell hozni. Ez biztosítja a transzparenciát és az információhoz való hozzáférést. Ez összhangban áll az EU Alapjogi Chartájának 42. cikkével, ami a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát biztosítja.
A törvényt bárkire lehet vonatkoztatni. Az Országgyűlés a Magyarország szuverenitása ellen irányuló beavatkozási kísérletekkel szembeni fellépés érdekében alkotta meg a jogszabályt, így a törvény csak a szuverenitást fenyegető cselekményekkel, illetve azok elkövetőivel kapcsolatban kerül alkalmazásra. A jogszabály pontosan meghatározza, ki lehet a fenti bűncselekmény elkövetője - ahogyan ez egy büntetőjogi norma diszpozíciójától a jogállam keretei között el is várható, fejtette ki az alkotmányjogász.
A törvény preambuluma emellett a jogszabály és az ennek érvényesülését vizsgálni hivatott Hivatal szerepét és célját is pontosan definiálja.
- hangsúlyozta a szakértő.
Ifjabb Lomnici Zoltán arra is rámutatott, hogy a szuverenitásvédelmi szabályozás célja, hogy a külső támadástól, így a káros külső befolyástól segítsen megvédeni az országot, ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal nem rendelkezik titkosszolgálati jogosítványokkal, így például lehallgatást nem végezhet, ellentétben a kifejezetten a nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére, felderítésére és üldözésére irányuló amerikai "Patriot Act" szövetségi jogszabállyal.
Az amerikai Patriot Act (PA) módosítja a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvényt (Foreign Intelligence Surveillance Act), amivel felhatalmazza a hírszerzői szerveket, hogy hozzáférjenek bizonyos üzleti nyilvántartásokhoz, külföldi hírszerzéssel kapcsolatos vizsgálatokhoz, valamint lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy külföldi személyeket figyeljenek meg nemzetbiztonsági okokból
- magyarázta Lomnici Zoltán. A PA és a PAA elsősorban a terrorizmussal szemben nyújtanak védelmet, míg a magyar Szuverenitásvédelmi Törvény (Szvtv.) a külföldi beavatkozás ellen védi Magyarország demokratikus folyamatait és politikai rendszerét, tette hozzá.
A jogi különbözőségeket figyelembe véve azonban kimondhatjuk, hogy az USA-ban szigorúbb szuverenitásvédelmi szabályok vannak hatályban, így amikor Brüsszel - erős politikai motiváció által vezérelve - a magyar Szvtv.-t támadja, valójában az amerikai szabályozással szemben is komoly kritikát fogalmaz meg
- emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán, aki arról is beszélt, hogy az szuverenitásvédelmi törvény részben épp ezért a nemzetközi joggyakorlatokat alapul véve készült.
Franciaországban 2013-ban jött létre a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóság (Haute Autorité pour la transparence de la vie publique), amelynek feladat- és hatáskörét egyre bővítették, így 2016-ban a Sapin-II. nevű átláthatósági törvénycsomag révén a francia hatóság már a gazdasági nyomásgyakorlást, lobbitevékenységet és a súlyos korrupciós kockázatokat is hivatott visszaszorítani
- összegezte az alkotmányjogász.
Borítókép: Uniós zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt ( | Amerika megbukna Brüsszel mércéjével? | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/amerika-megbukna-brusszel-mercejevel |
2019-06-11 00:00:00 | Magyarország teljes kőolaj-szükségletének akár tíz százalékát is kielégítheti az a kőolajmező, amit az Ormánság nyugati szélén, közel a Dráva-parti síksághoz fedeztek fel. | false | [
"kőolaj-kitermelés",
"baranya megye",
"szigetvár"
] | 0 | null | 0 | A környéken már több közmeghallgatást tartottak, és a beruházók szerint az utóbbi harminc évben nem találtak Magyarországon ehhez fogható lelőhelyet. - írja a G7.hu. A Magyar Horizont Energia Kft. és a TDE Services Kft. amerikai-magyar együttműködésben találta meg a 2016-ban megszerzett, Baranya megye délnyugati részén található lakócsai koncessziós területen az óriási olajmezőt, miután már 1999 óta kutatott a térségben.
Hamarosan a napi 11 ezer hordó kőolajat is elérheti a termelés, ami csaknem annyi, mint az utóbbi évek teljes magyar termelésének átlaga. A beruházás részeként Szigetváron egy tízállásos olajlefejtőt építenek, hogy vonaton szállíthassák tovább a kőolajat. A főgyűjtő kapacitása a beruházás második lépcsőjében már napi 2250 tonna lenne, azaz 15 ezer hordó kőolajra és még 360 ezer köbméter földgázra bővül. A kutak pedig egyenként 60-70 tonna, azaz 475 hordó olajat tudnak termelni egy nap. Harminc kút esetén akár napi 14,2 ezer hordó is lehet termelés.
A helyi falvak némelyike egyenként százmillió forintos iparűzési adóbevételhez juthat a beruházásnak köszönhetően, de túl nagy gazdasági lökésre aligha számíthatnak, és egyelőre főleg a megnövekedett teherforgalmat érzékelik belőle.
Nyitókép: Pexels | Titkos olajmezőt találtak Magyarországon | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2019/06/11/titkos-olajmezot-talaltak-magyarorszagon |
2014-05-05 11:01:00+02:00 | Már több mint 6 milliárd forint adózatlan vagyont menekítettek át állampapírba a kormány segítségével. | true | [] | 0 | null | 0 | Több mint hatmilliárd forint, korábban adózás alól kivont összeget legalizáltak három hónap alatt Magyarországon a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) segítségével – írja a Népszava.
A három banknál – az OTP-nél, az FHB-nál és az UniCreditnél – elérhető SMSZ-re ötmillió forintnál nagyobb összeget lehet befizetni, amiből a pénzintézet állampapírokat vásárol. A NAV a bankoktól csak összesített – a számlatulajdonos azonosítása nélküli – adatokat kap negyedévente, és néhány napja meg is érkeztek az első számok arról, hogy az adóhatóság adatai szerint az SMSZ három hónapos működése alatt 74 számláról összesen 6,185 milliárd forint gyűlt össze. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint jó döntés volt lehetőséget adni a feketepénzek legalizálására, mert az a gazdaságot erősíti.
Külföldre menekített vagyonok
A parlament tavaly nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, mely szerint, ha valaki 5 millió forintért állampapírt vesz, és 5 évig nem adja el, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem vizsgálja, honnan volt pénze az államkötvényekre, és csak a tőkét kell leadóznia.
A Stabilitási Megtakarítási Számla így lényegében arra ad lehetőséget, hogy a magánszemélyek legalizálják a bizonylattal alá nem támasztható jövedelmeiket. Némi ellentmondás a jogrendszerünkben, hogy a magyar adótörvények viszont nem teszik lehetővé, hogy eltitkolt jövedelmet is be lehessen vallani. Az SMSZ annak jó megoldás, aki külföldi bankszámlán tartott pénzét kívánja ilyen formában hazahozni, vagy aki Magyarországon készpénzben tartja az adózatlan forintjait. Magyarán a törvény a külföldre menekített vagyonokat legalizálná.
Az eddig számlákra érkezett összegek átlagosan 85 millió forintot tesznek ki, ennek alapján az SMSZ a nagy összegű illegális jövedelmek kifehérítését szolgálja – írja a Népszava. | Gazdaság: Gőzerővel mossa a pénzt az állam | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20140505_Gozerovel_mossa_a_penzt_az_allam |
2024-05-08 00:00:00 | Jelenleg nem folyik hulladékkezelés, mégis raktároznak akkus feliratú hulladékot a telephelyen. A Salgó-patak szennyezésének vizsgálatát még nem zárta le a ható | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről.
Április közepén számoltunk be arról, hogy a Salgó-patakban helyi lakosok március közepén szennyezést észleltek, s erről értesítették a Greenpeace Magyarország szakembereit.
A környezetvédő szervezet március 18-án mintát vett a szennyvízből, majd akkreditált laborvizsgálatot végeztetett. Közleményük szerint az Éltex Kft. hulladékkezelő telephelyéről kifolyó anyagban rákkeltő hatású vinil-klorid, valamint toxikus hatású diklóretének voltak kimutathatók. A Greenpeace azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, akik azonban azóta sem nyilatkoztak a szennyezésről.
Közleményekben üzentek
A Greenpeace közleménye és az erről szóló sajtóhírek megjelenése után az Éltex Kft. szintén közleményt adott ki (ezzel frissítettük is a szennyezésről szóló cikkünket - a szerk.). A cég azt állítja, hogy a szennyezőanyag nem a telephelyéről származik. Mint írják: "a szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó patakba".
A cég közleményében azt is írja: "Az Éltex Kft. még nem folytat hulladék kezelési tevékenységet a Salgótarjáni telephelyén, mivel beruházásokat kell még befejeznünk a hatósági engedély megszerzéséhez", és ehhez hozzáteszik, hogy a kft. "nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot".
A Greenpeace Magyarország reagált a cég állításaira. Megismételték, hogy a helyszíni tapasztalataik szerint a szennyezés az Éltex Kft. telephelyéről folyt ki, mert a mintavételi pont egyértelműen az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Emellett valószínűtlennek nevezték, hogy az illékony vinil-klorid egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen a patakvízben.
Reagáltak arra is, hogy a cég kifogása szerint a mintavétel nem akkreditáltan történt. "A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki" - olvasható a környezetvédelmi szervezet közleményében.
Most is tárolhatnak selejtes aksikat
Korábban megírtuk, hogy a katasztrófavédelmi hatóság 2023-ban megtiltotta a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását az Éltex Kft. számára. Az 1 millió forintos bírságot kiszabó határozat szerint ugyanis hiányoztak a tűzvédelmi berendezések a telephelyen, ahol korábban 600 tonna tűzveszélyes akkumulátor-hulladékot tároltak.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata "a tűzvédelmi követelmények teljesítéséig, de legfeljebb 45 napig" tiltotta meg hulladék gyűjtését, raktározását és hasznosítását, és a tűzvédelmi megfelelőség igazolását 2023. március 31-i, illetve április 30-i határidővel írta elő.
A cég 2024. április 16-i közleménye azonban arra utal, hogy további beruházásokat kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy a tevékenység folytatására engedélyt kapjanak. A katasztrófavédelmi hatóságtól ezért közadatigénylésben kértük ki az újabb, a telephely ellenőrzésére és az ott folyó tevékenységre vonatkozó határozatokat, választ azonban még nem kaptunk.
Ugyanakkor hulladékgazdálkodási tevékenységre utal egy közadatigénylésünkre megkapott, 100 ezer forintos bírságot kiszabó, 2024-es kormányhivatali határozat. Eszerint az Éltex Kft. azt nyilatkozta, hogy 2023. április 26-a óta nem tárol hulladékot a telephelyen. A kormányhivatal ezt követően helyszíni szemlét tartott a telepen, melyről ezt írta: "A szemle során a hulladéktároló hely is megtekintésre került, amely alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy az ott tárolt hulladékok mennyisége a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent, azonban nem volt üres, mint ahogyan azt jelen eljárásban Kötelezett nyilatkozatával állította." Az akkumulátor-hulladékot azonban a határozat szerint egy későbbi ellenőrzés időpontjára elszállították, a bírságot a hiányos, illetve ellentmondó nyilvántartási adatok miatt szabta ki a hatóság.
Viszont hulladékkezelést igazolnak azok az Átlátszóhoz eljutott, idén áprilisban készült fotók, melyek a salgótarjáni telephelyen jelenleg tárolt hulladékot mutatják - ezek egyikén a csomagoláson a LITIUM ION BATTERIES felirat látható.
A dokumentumok és a fotók tehát azt tanúsítják, hogy az Éltex most is hulladékgazdálkodást folytat a telephelyen - azaz ha "bontás" és "feldolgozás" nem is történik, aksik tárolását jelenleg is végzi a cég.
Ráadásul a fotók szerint a hulladékot a szabadban tárolják, holott korábban már 1,3 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a Nógrád Megyei Kormányhivatal a "mindenféle védelem nélkül", szabadban tárolt, 32 tonna össztömegű lítium-ionos akkumulátor miatt. A telep üzemeltetője akkor úgy nyilatkozott, hogy csak "tévedés" történt, mivel a termékek "túl nedvesek" voltak a csarnokban való elhelyezésre.
Írásban kerestük az Éltex Kft.-t, rákérdezve, hogy jelenleg milyen hulladékot raktároznak, illetve milyen tevékenységet végeznek a salgótarjáni telephelyen, de a cégtől többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz.
Vízügyi hatóság: még zajlik a Salgó-patak szennyezésének kivizsgálása
Az Éltex Kft. a vízszennyezés kapcsán 2024. április 29-én egy bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, mely szerint "hiteles mérési eredmények" alapján állítják, hogy nincs közük a Salgó-patakba került szennyezéshez.
A bejegyzés szerint a vízügyi hatóság a cég kérésére megküldte nekik egy újabb, április 16-i vízmintavétel vizsgálati eredményeit - a mérési jegyzőkönyvek a posztban nem szerepelnek -, s ezek arról tanúskodnak, hogy nincs határérték feletti szennyezés a Salgó- és Tarján-patakban. Ezek alapján kijelentik, hogy "a Greenpeace állításai megalapozatlanok. A mérgezés szó pedig kifejezetten irreális és hangulatkeltő".
Megkerestük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely vízügyi hatóságként a vizsgálatokat végezte, hogy lezárult-e már a szennyezés ügyében indított eljárás és ennek eredményei hol érhetők el. Azt válaszolták:
"A bejelentés panasztörvény szerinti kivizsgálása, ennek részeként a szükséges információk begyűjtése, illetve kiértékelése jelenleg is folyamatban van.
A vízvédelmi hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvekről és a megállapításokról csak az eljárás lezárását követően adhat tájékoztatást."
Megkerestük a Greenpeace-t is, hogy véleményezzék az Éltex posztjában szereplő, "hiteles" mérések nyomán levont következtetéseket. Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője az alábbi választ küldte:
"A Greenpeace dokumentált egy március 18-i szennyezést, amikor az Éltex Kft. telephely területéről a megfigyelések szerint napokon át (a hosszú hétvégén) folyt ki vöröses anyag, ami a mérésünk időpontjában nagyon jelentős (814 mikrogramm/liter), az emberi egészségre rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloridot és egyéb szennyezőket tartalmazott. Az Éltex Kft. közleménye egy április 16-i mintavételre hivatkozik, amikor a hatósági mérések már nem mutattak ki a mi mérései eredményeinkhez viszonyítva jelentős szennyezést. Semmilyen összefüggést nem látunk azonban a március 18-i szennyezés és az április 16-i mintavétel eredményei között, különösen, hogy ebben az időszakban nem volt tapasztalható a márciusi kiömléshez fogható, szemmel látható szennyezés. A vinil-klorid, mint azt a közleményünkben is írtuk, illékony anyag, egy hónappal a szennyezés után nyilván semmi nyoma nem marad. Így az Éltex állítása, hogy ez alapján a "Greenpeace állításai megalapozatlanok" , a közvélemény félrevezetése.
Az Éltex azon állítása, hogy "a patak vize még az Éltex Kft. telephelyére való belépési pont előtt már vinil-kloridot, diklór-etilént és arzént is tartalmaz" , szintén semmilyen módon nem ad megnyugtató választ a felvetéseinkre, s nem nem tisztázza a helyzetet. A pataknak az Éltex Kft. telephelyére történő befolyás előtti szennyezettsége és az Éltex telephelyéről kifolyó mérgekkel teli kiömlés összefügghet, ám ennek tisztázása a hatóság feladata.
A Greenpeace március 19-én bejelentést tett a hatóságoknak, kérve az akkor még látható szennyezés kivizsgálását, illetve tájékoztatást kértünk a vizsgálatról és a szennyezéssel kapcsolatos intézkedésekről. Sajnálatos módon, bár azóta a mérési eredményeket is megküldtük az illetékes hatóságoknak, semmilyen érdemi választ nem kaptunk."
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Az Éltex Kft. salgótarjáni hulladéktelepének, az egykori Acélárugyárnak a bejárata és a salgótarjáni telepen jelenleg tárolt hulladék (Fotómontázs olvasói felvételek alapján) | Fotók tanúsítják, hogy akkumulátor-hulladékot tárolnak a salgótarjáni Éltex-telepen | null | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/08/fotok-tanusitjak-hogy-akkumulator-hulladekot-tarolnak-a-salgotarjani-eltex-telepen/ |
2014-07-03 12:22:00 | Cégtemetőben vált fantommá Volner János vállalkozása. Ennél is szomorúbb, hogy a Jobbik alelnök cégével együtt 21 millió forint közpénz is eltűnt. Miután mindezt kinyomoztuk és megírtuk, Volner pert indított az ATV ellen. A bíróság nekünk adott igazat. A per során az is kiderült, mikor és hogyan trükközött Volner. | true | null | 1 | ATV | null | Tízmilliós áfa trükk: Pert nyertünk a Jobbik alelnöke ellen | null | http://www.atv.hu/belfold/20140703-tizmillios-afa-trukk-pert-nyertunk-a-jobbik-alelnoke-ellen |
|
2016-04-30 00:00:00 | Luke Walton lesz a Los Angeles Lakers vezetőedzője | false | [
"walton",
"lakers",
"edző",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A 36 éves Luke Walton lesz az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) szereplő Los Angeles Lakers vezetőedzője.
A klub szombaton jelentette be, hogy a következő szezontól Walton irányítja a csapatot. A fiatal edző jelenleg az NBA-címvédő Golden State Warriors szakmai stábjában tevékenykedik, és mivel Steve Kerr vezetőedző egészségügyi okok miatt az idény elején nem lehetett a csapat mellett, az első 43 alapszakasz-találkozón ő irányított vezetőedzőként.
"Imádtam minden pillanatot, amit a Golden State-nél tölthettem, hiszen Steve Kerrtől tanulhattam. Örökre hálás leszek neki, a klubnak és a csapatnak, de mindig arról álmodtam, hogy vezetőedzőként dolgozhassak. Nem gyakran kap erre lehetőséget az ember, pláne nem egy olyan klubtól, mint a Lakers" - mondta Luke Walton.
A ligában 1978-ban a legértékesebb játékosnak (MVP) választott Bill Walton fia a Lakers történetének 26. vezetőedzője. Elődje, a 2014 nyarán szerződtetett Byron Scott azért távozott, mert a csapat 65 vereség mellett csak 17 alkalommal győzött a mostani bajnokság alapszakaszában, ezért nem jutott be a rájátszásba.
"Izgatottan várjuk, hogy Luke visszatérjen Los Angelesbe. Úgy érezzük, kiemelkedő edzői karrier vár rá, amit itt kezdhet meg" - nyilatkozta Mitch Kupchak, a 16-szoros bajnok Lakers vezérigazgatója. Luke Walton játékosként kilenc évadon keresztül erősítette a Lakers csapatát, amellyel 2009-ben és 2010-ben megnyerte az NBA-t. (MTI) | Luke Walton lesz a Los Angeles Lakers vezetőedzője | 0 | https://index.hu/sport/kosarlabda/2016/04/30/luke_walton_lesz_a_los_angeles_lakers_vezetoedzoje |
2014-11-18 13:33:00 | Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
| true | null | 1 | ATV | null | Csepreghy: jogi következményei lehetnek a norvég források visszatartásának
Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése - amit májusban függesztettek fel -, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját. "Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni" - jelentette ki a nagykövet.
Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, "mindenképpen zsarolásra hasonlít" a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig "van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket" - folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein - tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény - fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba - mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a norvég civil alap forrásait a mintegy 80 ezer magyarországi civil szervezet egészének támogatására kellene fordítani, ehelyett eddig a pénzek egyharmadát egy tucat szervezet vitte el, a kétharmadát pedig nagyjából másik száz szervezet. Ezt a forrást nem sajátíthatja ki magának egy bizonyos szervezeti kör - tette hozzá. Itt kevesebb mint 10 százalék a támogatottak aránya, míg egy uniós támogatásnál, amelyet a kormány oszt szét, minden második szervezet nyer - hangsúlyozta.
Közlése szerint a Miniszterelnökséghez hivatalos válasz még nem érkezett a norvég minisztertől azzal kapcsolatban, hogy nem fogadja el Lázár János meghívását.
Csepreghy Nándor a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában a norvég nagykövet szavaira reagálva azt mondta: ha rosszindulatúak lennének, akkor azt mondhatnák, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket.
Lázár János miniszter október 22-én jelentette be, hogy Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében, miután lezárult a Kehi ezzel kapcsolatos vizsgálata.
Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség Alap és a norvég alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt az egyezmények megszegésének nevezték.
A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-től a Széchenyi Programirodától a Miniszterelnökséghez került a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt kilenc program esetében. Az erről szóló kormányrendelet szerint az átadás-átvétel augusztus 31-ig befejeződött.
A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat október 22-én zárult le, a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. A pályázati programot lebonyolító konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerült a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a hivatal feljelentést tett.
Norvégia nem tartotta jogosultnak a Kehit a vizsgálatra, ezért a jelentést sem fogadja el; saját vizsgálatot indított, ez november végén zárul le. Tove Skarstein november 4-én úgy nyilatkozott, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását.
A Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül azokat a szervezeteket támogatják, amelyek az emberi jogok és demokrácia, a női jogok és esélyegyenlőség, a szervezet- és közösségfejlesztés, az ifjúsági- és gyermekügyek, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a jóléti szolgáltatások vagy a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítésének területén dolgoznak.
MTI | Csepreghy: jogi következményei lehetnek a norvég források visszatartásának | null | http://www.atv.hu/belfold/20141110-csepreghy-jogi-kovetkezmenyei-lehetnek-a-norveg-forrasok-visszatartasanak |
2013-03-07 18:09:00 | A héten egy orosz minisztérium a korrupcióra utaló mondatgyűjteményt adott ki, amelyeket tilos lenne az orosz hivatalnokoknak kimondaniuk. Ezek ugyanis a korrupcióra ösztönöznek. | true | null | 1 | Origo | null | A korrupciós helyzetek leggyakoribb kifejezéseit tiltanák be Oroszországban a hivatalnokok számára - írta a Guardian. A munkaügyi minisztérium egyik kiadványa felsorol több olyan mondatot, kérdést, kifejezést, amely virágnyelven a korrupciót ösztönzi.
"Köszönöm, hogy nem vajaztad meg a kenyeremet", "Na, most mi tévők legyünk?", "Ezt a problémát nehéz megoldani, de nem lehetetlen", "Nyomósabb érvekre van szükség" - többek közt ilyen kifejezéseket sorol fel az orosz munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium által a héten kiadott dokumentum.
Oroszország a 133. a Transparency International 174 országot felsoroló korrupciós listáján. A Guardian azt írta, hogy az ország történelmében mindig is jelen volt a korrupció akár ajándékok formájában. Vlagyimir Putyin idején már olyan méreteket öltött, hogy a lakosság kénytelen irdatlan összegeket zsebbe kifizetni, ha el akar érni valamit a rendőrnél vagy az adóosztályon. | Tilos levajazott kenyérről beszélni Oroszországban | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130307-betiltott-mondatokkal-harcolnak-a-korrupcio-ellen-oroszorszagban.html |
2015-11-19 00:00:00 | A Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkárai és helyettes államtitkárai közül három vezető kapott uniós támogatásokat 2014. június 6-a, az új kormány megalakulása után – derül ki abból a válaszból, amelyet Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy az FM hat államtitkára és tíz helyettes államtitkára közül kik kaptak vissza nem térítendő állami vagy uniós támogatásokat? A tárca válaszát ismertető agrarszektor.hu azt írja: Czerván György államtitkár és felesége vissza nem térítendő uniós területalapú, illetves területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatásban részesült a harmadik Orbán-kormány megalakulása után.
Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül pedig a GLP Bormarketing Kft. kapott vissza nem térítendő uniós támogatást. Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár szintén vissza nem térítendő területalapú uniós támogatáshoz jutott.
A minisztérium nem közölt részleteket arról, mekkora támogatásokról van szó. Az viszont a válaszból kitűnik, hogy a minisztériumi vezetők többnyire normatív alapon járó pénzeket kaphattak, amelynek felhasználása nem magyar döntéseken, hanem uniós jogszabályokon múlik. A területalapú támogatásoknál például egyértelmű, hogy a tárcavezetők, illetve hozzátartozóik érdekeltségei földterületeket művelnek, amelyek után az uniós pénzekre minden gazdasági szereplő automatikusan jogosult, ha az EU-s rendelkezéseknek eleget tesz és támogatrási kérelmeket nyújt be. Ugyanez a helyzet az elkülönített cukortámogatásnál is, így a válaszokból egyedül a GLP Bormarketing Kft.-nél nem derül ki pontosan, hogy a cég szintén normatív, vagy pályázatos uniós összeghez jutott-e.
A tárca állásfoglalása arra sem tér ki, hogy a minisztériumi vezetőkhöz köthető érdekeltségek kaptak-e nemzeti (állami) agrártámogatásokat a 2014. június 6-a utáni időszakban. Ugyanakkor e támogatási típusok nagy részét sem egyedi döntésekkel, hanem normatív alapon – például állatlétszám alapján - vehetik igénybe az agrárpiaci szereplők. | Belföld: Uniós támogatásokból kaptak az agrártárca államtitkárai - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/unios-tamogatasokbol-kaptak-az-agrartarca-allamtitkarai-1575879 |
null | Egy székesfehérvári kamionmosóban illegális benzinkutat működtettek, az ügyben tíz embert fogtak el. | true | [
""
] | 0 | vezess.hu | null | A Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése és információi alapján indult büntetőeljárás még tavasszal egy illegálisan működő benzinkúttal kapcsolatban. Egy székesfehérvári, kamionmosóként üzemelő cég feketén üzemanyagot szerzett be, majd azt továbbértékesítette. A 44 éves cégvezető az illegális üzletet 19 éves fiával működtette.
Egy budapesti szállítmányozási cég sofőrjei jártak naponta a mosóba, majd a szállítással rájuk bízott üzemanyag egy részét ott kannákba fejtették. A tartályautók rekeszeiből hol benzint, hol gázolajat szívtak le. A nyomozók bizonyítékai alapján ebben nyolc sofőr vett részt, köztük a kamionmosót üzemeltető férfi öccse. A bűnszervezet a gyanú szerint mintegy 50 millió forintot szerzett az illegális tevékenységből.
A KR NNI fehérvári osztálya összehangolt akciót szervezett az elkövetők elfogására, egyszerre 12 helyen tartottak elfogásokat és kutatásokat. A kutatások során a rendőrök lefoglaltak minden olyan eszközt és iratot, mely bizonyítékként szolgálhat. Emellett vagyonvisszaszerzés keretében lefoglaltak több mint 17 millió forintot, közel négyezer eurót és öt nagy értékű járművet: három autót és két motorkerékpárt.
Tíz férfit gyanúsítottként hallgattak ki. Apát és fiát jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, míg a nyolc sofőrt nagyobb értékre üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt. A gyanúsítottak az eljárás során szabadlábon védekeznek. | 50 milliót kaszáltak egy illegális benzinkúttal | null | https://www.vezess.hu/hirek/2024/09/20/50-milliot-kaszaltak-egy-illegalis-benzinkuttal |
2015-06-03 00:00:00 | Ha egy állami nagyberuházás elszámolásánál kiderül, hogy a projektre költött pénz 50 százalékkal meghaladja az eredetileg tervezett költségeket, akkor felháborodni sem érdemes. Nemcsak Magyarországon, de a nyugati államok többségében is átlagosnak mondható a kiadások ilyen mértékű megugrása. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Unokáink is nyögni fogják | null | http://nol.hu/belfold/unokaink-is-nyogni-fogjak-1537753 |
|
2008-02-05 00:00:00 | Három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélték a kecskeméti Kovács Sándort (53) a Szövetség az Európai Kecskemétért (SZEK) civil szervezet alapító elnökét. A Szegedi Ítélőtábla ma (kedd) meghozott döntése jogerős, így a Kecskeméten közismert üzletembernek rövidesen börtönbe kell vonulnia. | true | null | 1 | bács-kiskun online | null | A bíróság szerint a mostanáig büntetlen előéletű férfi - az IPOLYHOLDING Kft. ügyvezetőjeként - különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettét követte el.
Egy felszámolási eljárás során ugyanis eladta a Café-Minos Kft. ingatlanát, és gépeit, ám a vételárként befolyt összeg egy részével a sajátjaként rendelkezett. Ily módon 110.4 milliós kárt okozott, ami mostanáig nem térült meg. Első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. július 4-én 3 évi börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben 5 évre eltiltotta a felszámoló biztosi foglalkozástól. Kovács Sándor azonban az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, ám a Szegedi Ítélőtábla másodfokon nem látott lehetőséget az enyhítésre, ezért helyben hagyták a döntést. | BAON - Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás - Börtönbe vonul a SZEK alapító elnöke | null | https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2008/02/kulonosen-nagy-ertekre-elkovetett-sikkasztas-bortonbe-vonul-a-szek-alapito-elnoke |
2017-11-22 13:20:57 | Egy játékot kerestünk, és megtaláltuk a legtutibb állami pozíciót - A hungarikumok köré felhúzott fideszes mitológia néhányaknak jó megélhetést biztosít. Annyira nem is drága mindez, csak hát értelme sincs sok. | true | null | 1 | Index | null | Hungarikum társasjátékot készíttetett a Földművelésügyi Minisztérium. A projektről már év eleje óta lehet tudni, ám most egy olvasónk révén eljutott az Indexhez az elkészült játék és feladatkönyv, amelyek (egyelőre legalábbis) online is elérhetőek itt és itt.
Az FM szerződéslistája szerint az átlagos kormányzati költésekhez mérten elenyésző összeget szántak a játék kidolgozására, és tulajdonképpen ugyanez igaz az egész hungarikumos dologra: a 2017-es költségvetésből a tárca "hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatására" 500 millió forintot kapott, csakúgy mint 2016-ban, ebből mindössze 702 ezer forint jutott a társasra. Maga az összeg tehát nem kiugró, a jelenség viszont ettől függetlenül érdekes.
Senki sem nevet a végén
A hungarikumok témája nem tartozik azok közé a dolgok közé, amelyek alaphangon lázba hoznak egy mai általános iskolást vagy tinit. A társasjátékot és a hozzá tartozó feladatkönyvet arra találták ki, hogy ezt a (nem egyszerű) feladatot ellássa játékos, élvezhető ismeretterjesztéssel. A látottak alapján azonban pont erre tökéletesen alkalmatlan lett a 702 ezer forintért összeötletelt csomag.
A táblajáték a lehető legegyszerűbb, a mai játéktrendekkel köszönőviszonyban sem lévő konstrukció, a "dobok-lépek-válaszolok egy teljesen értelmetlen lexikális tudást firtató kérdésre" -szisztéma szerint működik – könnyen elképzelhető, mennyire csigázhatja fel ez az egész nap különféle digitális eszközökön lógó, internetet profin használó iskolásokat.
A feladatkönyv ennél is durvább, bár a hungarikum-vetélkedő teljesen obskúrus kérdései után ezen már nincs mit csodálkozni. Az FM szerint hasznos tudás például, hogy a Herz szalámi védjegye régebben egy H betűvel kombinált hajóhorgony volt, hogy a a Gundel helyén régebben a Wampetics étterem működött, vagy hogy Ilcsi néni első cége Ilcsi Szépítő Füvek GMK néven futott. De a biztonság kedvéért van a könyvben rengeteg megtanulandó infó a fröccsről és a pálinkáról is. A társast borítója szerint Bazsáné Lehrmann Terézia készítette, aki neve alapján valószínűleg rokona az FM szerződéslistája szerint a megbízást elnyert Bazsa Diána Máriának.
Kettő is készült párhuzamosan
A hungarikum társasjáték és kérdéstár másik problémája, hogy a jelek szerint duplán készültek el. Gyors keresés segítségével rátaláltunk egy másik, majdnem ugyanilyen projektre, amelyet a Közép-Dunántúli Szövetség az Ifjúságért Egyesület és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány (PTFA) hozott össze az Értékek Iskolája program keretén belül. A két alapítvány idén májusban mutatta be 300 kérdéses, oktatási segédanyagnak szánt hungarikumos kiadványát és ismeretterjesztő játékát, amelyet a programban részt vevő fiatalokkal közösen fejlesztettek ki.
A PTFA ráadásul (korábbi beszámolói alapján, amelyen csak 2014-ig elérhetőek a céginformációs rendszerben) részben az agrártárca által biztosított forrásból működik, kuratóriumi elnöke pedig Horváth Zsolt, aki a minisztérium megbízásából 2012 óta viseli az “értéktár koordinációs megbízott” megtisztelő címét is. Az tehát nem valószínű, hogy ne tudtak volna a párhuzamosságról.
Önmagában még ez sem túl nagy gond. Talán nem ez a közpénz elköltésének legjobb módja, de kis összegekről van szó, és végül is miért ne készülhetne két hasonló társasjáték, feladatkönyv ugyanabban a témában, ha azokat van értelme kereskedelmi forgalomba hozni vagy legalább iskolai tanításhoz felhasználni? A játékok jövőjével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az FM-nek és a PTFA-nak is (utóbbi májusban azt ígérte, hogy karácsonyra már kapható lesz a társas), de egyelőre nem kaptunk választ, beszerezhetőek-e valahol, így kipróbálni nem tudtuk őket.
Az ország legtutibb állása
Válogatás kedvenc települési értékeinkből
Bácsborsód: 3 darab kocsányos tölgy
Egyházasdengeleg: melegvíz a településen, és a "Dengelegen élni jó" program
Balatonalmádi: gombfoci
Kimle: motorostalálkozó
Ásotthalom: homok, mint faluteremtő érték
Bajánsenye: tökmagköpesztés
Edelény: MK 97-es önjáró biztosítóegység
Zalaszentgrót: Puszika Oszika csónaktúra-flúgos futam, az őrültek napja
Bakonynána: özv. Koczner Józsefné foltvarrás/petswork (sic!)
Uszód: az év juhtenyésztője, Holló Mátyás
Héhalom: vízen kullogó kifli
Csanádapáca: tejcsarnok falába épített "0" kilométerkő és az 1. kilométerkő
Zalahaláp: Zalahalápi Nyugdíjas Klub
Viszont vizsgálódásunk során szemet szúrt még valami: maga az értéktár koordinációs megbízotti pozíció. Kíváncsiak lettünk, miféle munkakört takarhat ez a rejtélyes megnevezés, ezért kikértük Horváth Zsolt havi teljesítési igazolásait a tavalyi és az idei évre. Az ezekből kirajzolódó kép alapján
az ország egyik legkényelmesebb állása lehet az értéktár koordinációs megbízotté: havi bruttó 650 ezer (kb. nettó 430 ezer) forintért átlagosan 7-10 programon vesz részt, ezek sem tűnnek valami megerőltetőnek.
A munka legnagyobb részét az teszi ki, hogy Horváth Zsolt az ország különböző részein előadásokat tart a nemzeti értékek jelentőségéről, illetve települési vezetőkkel konzultál a helyi értéktár kialakításáról. A települési értéktár az egész hungarikumozásnak az a része, amiről mindenféle rosszindulat nélkül is nehéz eldönteni, hogy vicc vagy komoly.
A helyzetet tökéletesen illusztrálja a pomázi hosszú szárú cseresznye kálváriája, de önmagában a települési/tájegységi értékek listája is: a jelenleg 5869 elemből álló felsorolásban élő emberektől kezdve a falu szélén álló fákon át a helyi karácsonyi koncertig mindenfélét találni. Némelyik település a helyi kocsmát, a patchworköző nagymamát, vagy a falusi vőfélyt is települési értékké nyilvánította, Horváth Zsolt értéktár koordinációs megbízott munkája pedig jelentős részben abból áll, hogy ehhez a hiánypótló a tevékenységhez ad tanácsokat.
Zsűrizés, filmnézés jó órabérrel
De szerepelnek a teljesítési igazolásokon más izgalmak is, Horváth Zsoltnak többször kellett hungarikum vetélkedőkben zsűriznie, értékőröket avatnia, beszállt a hungarikumokat bíráló bizottság munkájába, de egy alkalommal még az is felkerült a feladatok közé, hogy részt vett a Lovasíjász című nagy sikerű film vetítésén. Némely hónapban vannak időponthoz nem kötött munkái is, amelyekről egy kis jóindulattal feltételezhetjük, hogy akár több napot igénybe vesznek, ezzel javítva a megbízotti órabér pofátlansági mutatóját.
Horváth 2012-ben nyerte meg a világ legjobb állását az FM-től, ekkor még országgyűlési képviselő is volt a Fidesz színeiben, 2014 óta már csak értéktár koordinációs megbízott és a jórészt költségvetési forrásból működő Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hogy utóbbi pozíciójáért vesz-e fel fizetést külön, azt megkérdeztük a minisztérium Hungarikum Bizottságától, de egyelőre nem kaptunk választ.
Horváth egyébként 2006-tól volt Veszprém megye egyik képviselője a Parlamentben, de nem tartozott a különösebben ismert politikusok közé, összesen két említésre méltó hírt találtunk róla: 2009-ben pucér nőt nézegetett laptopján az ülésteremben, 2013-ban pedig megrótta a bíróság, mert megfelelő végzettség nélkül jogtanácsosi tevékenységet (zugírást) végzett.
A magyar értékek bizarr rendszere köré épített gittegyletek egyfelől tényleg a Fidesz legjobb ötletének tűnnek: egész olcsón kielégíthető velük a nemzeti rangkórság, ha sokan boldogabbnak érzik magukat egy-egy plecsni vagy tiszteletbeli értékőri cím birtokosaként, végülis miért ne. De azért az is egyértelmű, hogy néhányan igen jól megélnek ebből a teljes egészében közpénzből folyó tevékenységből.
Borítókép:
Horváth Zsolt a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora beszédet mond a Hungarikumok klubja a Parlamentben elnevezésű rendezvényen Budapesten az Országház Vadásztermében 2017. január 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd | Egy játékot kerestünk, és megtaláltuk a legtutibb állami pozíciót | null | https://index.hu/gazdasag/2017/11/22/hungarikum_tarsasjatek_ertektar_koordinacios_megbizott/ |
2016-12-27 12:09:00 | Két újabb, különféle sportcélú fejlesztési beruházásokra vonatkozó kormányhatározat jelent meg Magyar Közlönyben, amelyek alapján összesen csaknem 73 milliárd forintot ad ki az állam. Különösen jól jár Dunakeszi, ahol Szijjártó Péter szeret focizni, és Kisvárda, Seszták Miklós városa. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez is csorog némi pénz. | true | null | 1 | HVG | null | Az egyes egyedi települési sportcélú infrastruktúra-fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról szóló kormányhatározatban (.pdf) 21,705 milliárd forint elköltéséről dönt a kabinet. A legnagyobb összegnek, 9,7 milliárdnak a Szegedi Ifjúsági Centrum örülhet. A kedvezményezett itt a Szeged-Csanádi Egyházmegye, amely a központ, illetve kiegészítő projektelemek megépítésére kapja a pénzt.
A Délmagyar.hu ugyanakkor megjegyzi: csak azt nem tudni, mi az a Szegedi Ifjúsági Centrum. A lap szerint a kormányzati támogatásból futballstadion mellett egy sportcsarnokot, egy amfiteátrumot, különböző közösségi tereket és kisszínpadot is építene a Dorozsmai úti, tízhektáros területen a püspökség, amely teljesen felújítaná a Dorozsmai úti Napfény kemping moteljét is.
A második leggálánsabb összeg 3,1 milliárd forintos, ezt az egyébként 10,9 milliárd forintból zajló diósgyőri stadionépítés során felmerült opciós tételek megfizetésének támogatására szánja a kormányzat. A létesítmény alapkövét december elsején tették le, a tervek szerint 2018 tavaszára készül el.
A dunakeszi Városi Sportegyesület 635 millió forintot kapott egy szabadtéri műugrótorony és medence fejlesztésére, de jut még pénz a siófoki Kiss Szilárd csarnok befejezésére (1,9 milliárd), egy, a főváros X. kerületében épülő multifunkciós sportcsarnok- és uszodafejlesztésre (2 milliárd), egy rákosmenti multifunkciós csarnok felépítésére (2,5 milliárd), a baracskai általános iskola tornaszobájának felújítására (270 millió), a Szentendrei Ferences Gimnázium új tornacsarnokára (1,5 milliárd), illetve a Budafoki Munkás Testedző Egyesület projektjének következő ütemére (100 millió forint).
Közel a miniszterekhez
Egy másik határozatban, amely az egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról szól, 51,218 milliárdot szórnak szét.
Kap például pénzt Kisvárda, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter városa. A helyi kézilabdaklub fejlesztését 250 millióval támogatják, egy multifunkciós sportcsarnok építésére pedig további 3,5 milliárdot utalnak ki. A Kisvárdai Labdarúgó Akadémia 700 milliót kap egyebek mellett az erőnléti fejlesztő részleg fejlesztésére, továbbá épül egy fedett labdarúgócsarnok is a 16 ezres településen további 700 millióért.
Szijjártó Péter korábban évekig Dunakeszin futsalozott, ám a hivatalos adatok szerint a klub a 2016/2017-es szezonra már nem nevezte a külügyminisztert. A város azonban még így is kap 900 millió forintot egy futsalcsarnok építésére. Fejlődik a város vízi élete is: a kajak-kenu létesítmények fejlesztésére 780 állami milliárdot lehet majd fordítani.
A legnagyobb tétel ebben a körben a Népliget rekonstrukciójára fordítandó 10 milliárd forint, aminek a Ferencvárosi Torna Club a kedvezményezettje, s a Fradiváros első üteme valósul meg belőle.
A Vasasnak 5,4 milliárdot utal ki a kormány az Illovszky Stadion rekonstrukciós többletmunkálatainak, valamint az egyéb vagyonkezelésben lévő ingatlanok rekonstrukciójának támogatására. A klub februárban már kapott 7,5 milliárdot, amelyből 4-et terveztek az új, ötezer fős arénára költeni.
Mészáros is feltűnik
A maradék milliárdokat egyebek mellett a Munkácsi Labdarúgó Akadémia, illetve a Csíkszeredai, a Sepsiszentgyörgyi, az Eszéki és a Délvidéki Sportakadémia támogatására szánják. Az eszéki futballcsapatnak Mészáros Lőrincz, Felcsút polgármestere a tulajdonosa. Ő az elnöke a Puskás Akadémiának, amelynek partnere a csíkszeredai klub. | Gazdaság: Milliárdok sportberuházásokra: Szijjártó városában futsalcsarnok épül, Sesztákéban fedett focipálya | null | https://hvg.hu/gazdasag/20161221_ujabb_penzszoras_szijjarto_es_sesztak_varosa_is_kap |
null | Hétfő este derült ki, hogy több hónapon át tartó bizonytalanság után nyélbe ütötték a megállapodást: a Barátság kőolajvezetéken keresztül biztosítva lesz az Oroszországból történő kőolajszállítás. Ennek apropóján adott interjút a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Hernádi Zsolt az ügy hátteréről és annak előzményeiről az Indexnek elmondta, hogy Ukrajna a nyár elején tiltotta meg a Lukoilnak, hogy kőolajat szállítson, ám a többi orosz szállító továbbra is gond nélkül dolgozhatott az országban. A Mol egyik legnagyobb szállítója a Litasco nevű cég, amely a Lukoil 100 százalékos leányvállalata. Bár a Lukoil került a tiltólistára, a Litasco se szállított kőolajat Ukrajnán keresztül, mert az oroszok úgy értelmezték az ukrán szankciót, hogy az vonatkozik a kőolajszállítást végző leányvállalatukra is.
"Július elején ezért le is állították a szállítást, mert féltek, hogy az ukránok lefoglalják majd a sok millió dollárt érő árut. Gyorsan megoldást kellett találnunk, és sikerült is több más orosz termelőtől és a hazai stratégiai készletből kipótolni a kiesett mennyiségeket" - fogalmazott Hernádi Zsolt.
A megoldás végül az lett, hogy míg korábban csak az ukrán-magyar határon került magyar tulajdonba a kőolaj, most az áru egy részét már a belarusz-ukrán határon veszik át. Hernádi Zsolt hozzátette: jó hírnek tartja, hogy szerinte orosz és ukrán üzleti partnereik egyaránt érdekeltek abban, hogy hosszú távon fennmaradjon a szállítás.
Az új megállapodások minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelelnek. És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet
- árulta el a brüsszeli álláspontról a Mol-vezér, aki azt is hozzátette: ha most leállna az orosz kőolajszállítás, akkor leépülne a jelenlegi rendszer, és az egész régió letérdelne.
A vádakra reagálva, melyek szerint a Mol képes lenne 100 százalékban nem csupán orosz kőolajat feldolgozni, amihez kizárólag a kedvezőbb árak miatt ragaszkodik, Hernádi Zsolt kifejtette:
a mi finomítónk technológiáját az orosz kőolajmixre alakították ki. Ez a technikai optimum. Minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél, mert nehezebb és költségesebb a finomítása. Nem nagyon van más technikai választásunk - egyelőre.
Az interjúban az elnök-vezérigazgató azt is elmondta, hogy szerinte a magyar és a szlovák politika kiváló munkát végzett: sokat segítettek, hogy tető alá tudják hozni a megállapodásokat. "Aki már üzletelt oroszokkal vagy ukránokkal, az tudja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor politikai nehéztüzérség nélkül nem megy. (...) A Lukoil-ügy tanulsága számomra az, hogy a két ország vezetése felismerte a hosszú távú stratégiai és geopolitikai érdekeket. Ismét bebizonyosodott, hogy a közép-európai együttműködés éles helyzetekben is tud működni. " - fogalmazott Hernádi Zsolt.
Horvátországgal kapcsolatban kifejtette, hogy "az álláspontunk mindig is az volt, hogy minél több vezeték van, annál jobb. Egy cső jó, két cső jobb. Ha csak a keleti vagy csak a déli vezeték van, akkor nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. És láthattuk, hogy nehéz ellenállni a kísértésnek, amint lehetősége volt, rögtön sarokba akart szorítani minket a horvát vállalat, és nem volt szégyenlős elképesztő mértékben emelni a díjakat. Tudták, hogy az EU-s szankciók miatt nagyobb szükség van rájuk."
Hernádi Zsolt szerint az elképesztő szállítási díjak mellett az is probléma, hogy senki nem tudja, a déli vezeték valójában mennyi kőolajat bír szállítani. A horvátok először azt ígérték, hogy egy beruházással emelik az áteresztőképességet. Ez eddig nem valósult meg, és mégis azt mondják, hogy képesek leszállítani a nekünk és a szlovákoknak szükséges mennyiséget. | Hernádi Zsolt: "Egy cső jó, két cső jobb" | null | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/hernadi-zsolt-interju-baratsag-megallapodas.796117.html |
2016-07-14 14:34:00 | Vaszily Miklós vezérigazgató mellett legalább két igazgató irodájában találtak poloskát és kamerákat a rendőrök. Minden jel szerint belsős emberek, politikai célból fiigyeltettek vezetőket. | true | null | 1 | 444 | null | Nem csak Vaszily Miklós vezérigazgatót, de más vezetőket is megfigyeltek a közmédia központjában.
Poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat.
Csak olyasvalaki rendelhette meg a megfigyeléseket, akinek bejárása volt a hermetikusan biztosított igazgatói helységekbe.
Nyilvánvalóan politikai célból történtek a megfigyelések.
Egy március végi délután a rendőrség lehallgató-készüléket talált Vaszily Miklós, MTVA- vezérigazgató tárgyalójában a közmédia központjaként működő Kunigunda úti épületben. A rendőrség az Index érdeklődésére elismerte, hogy tiltott adatgyűjtés gyanújával folytatnak nyomozást, de részleteket nem árult el a helyszínelésről. A hatóságok késő délután, 5-6 körül érkeztek a helyszínre, de csak 11-12 körül távoztak.
Több lehallgató-készüléket és kamerákat is találtak a rendőrök a helyszínelés során
A felfedezés egy fatális véletlennek volt köszönhető: a nagy esőzések miatt beázott az igazgatói tárgyaló. Miután az épületüzemeltetők megállapították a bajt, a szárításhoz leszedték a kábelcsatorna tetejét - ekkor vált láthatóvá az abba rejtett mikrofon. A szerelők jelezték a biztonsági vezetőnek, hogy furcsa dologra bukkantak, ő pedig bejelentést tett a nyomozóirodánál. Vaszily - aki nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben - ekkor nem volt az épületben, csak miután tájékoztatták a fejleményekről, érkezett vissza.
A nyomozók végigbontották a mennyezetet, és a szomszédos helyiségben megtalálták a rögzítőkészüléket is. Ez a vezérigazgatói kabinetet vezető Enyedi Csaba irodája. Itt, a szomszédos irodában nem csak a tárgyalóba rejtett mikrofon felvevője került elő, hanem egy másik berendezés is, ami az Enyedi irodájában zajló történéseket örökítette meg. Egy hangrögzítőt és egy kamerát is lefoglaltak a rendőrök. Enyedit az irodájában találták a nyomozók, de ő azt állította a hatóságoknak, hogy nem volt tudomása a készülékekről.
Két helyiség van ezen kívül az igazgatói szinten: Vaszily saját irodája és a titkárság szobája, itt nem találtak készüléket. Ezeknek a szobáknak a bepoloskázására nem is feltétlenül lett volna "szükség": Vaszily minden fontosabb - miniszterekkel, államtitkárokkal, külföldi vendégekkel, nagykövetekkel - folytatott találkozóját a tárgyalóban tartotta. Nem csak a vezérigazgató, de tárgyalópartnereinek minden mondata is rögzítésre került, ami számos egyéb bűncselekmény - például magántitok megsértése - gyanúját is felveti. A hatóság nem kommentálta, hogy tiltott adatgyűjtésen túl nyomoz-e más bűncselekmény ügyében is.
A rendőrök találtak egy harmadik hang és képfelvétel készítésére alkalmas készüléket is a negyedik szinten Vas Imre üzemeltetési igazgató irodájának egy zárt szekrényében. Nem egyértelmű, hozzá miként jutottak el a rendőrök, de az biztos, hogy ő a felelős az épület technikai felszereltségéért, így ha bármilyen műszaki berendezést telepíteni kell, az Vas felelősségi köréhez tartozik.
Szemtanúk elmondása szerint Enyedit és Vast is rendőrök kísérték ki az épületből és náluk házkutatást is tartottak a rendőrök, de tudomásunk szerint egyikük sem gyanúsított az ügyben. Mivel kérdéseinkre nem válaszolt, nem tudhatjuk, Vasnak volt-e tudomása arról, hogy megfigyelik. Mindenesetre különös lenne, ha egy üzemeltetési igazgatónak nem tűnne fel egy zárt szekrény az irodájában, amin keresztül videófelvételt készítenek róla.
Megkérdeztük a rendőrséget arról, hány készüléket találtak és milyen fázisban tart az eljárás, de az ORFK bővebb tájékoztatást "a nyomozás érdekeire tekintettel" nem kívánt adni.
Minden jel szerint belsős ember rendelte meg a megfigyelést
A megfigyelés szinte biztosan nem titkosszolgálati megrendelésre készült, mivel ebben az esetben a rendőrség nem indított volna nyomozást - az alkotmányvédelemmel történt kapcsolatfelvétel után az se biztos, hogy egyáltalán kiszálltak volna a helyszínre. Ezzel szemben a hatóságok rögtön elismerték a sajtónak, hogy nyomozni kezdtek.
Többeket, és rendszerszerűen hallgattak le. Ez alapján az is kizárható, hogy valaki személyes célból figyelte volna meg Vaszilyt, vagy pusztán gazdasági célú lett volna a cselekmény, mivel aláírási joga egyedül a vezérigazgatónak van. Minden jel szerint szervezetten és politikai okokból figyeltek meg a vezetőket az MTVA-ban. Erre utalnak egyébként a cselekmény helyszíni körülményei is.
Az MTVA vezérigazgatói tárgyalóját és Enyedi szobáját ugyanis nem lehet csak úgy az utcáról betévedve megközelíteni. A közmédia épületében csak dolgozói vagy vendégkártyával történhet belépés, de az igazgatói szintre ezek közül is csak limitált számú belépő érvényes. A legvédettebb igazgatói blokkhoz, ahol az eszközöket találták, összesen nyolc-tíz embernek van kártyája, még a takarítók is csak a titkárnők segítségével mehetnek be. A vendégeket is általában titkárnők kísérik a harmadik szinten lévő igazgatói tárgyalóig. Egy ilyen eszközt beszerelni ráadásul időigényes feladat.
Biztonsági szakemberek szerint vagy az érintettek beleegyezésével kellett történjen a beszerelés, erre utal egyébként a kamerák használata is, vagy olyasvalaki végeztette a megfigyelést, akinek állandó bejárása van az igazgatói szintre. Vagy a kettő egyszerre. A körülmények arra utalnak, hogy vagy Enyedinek vagy Vasnak tudomása kellett legyen az igazgatói tárgyalóban lévő készülékről.
A lehallgatottak mind új igazgatók voltak az MTVA-nál
Vaszily Miklós tavaly tavasszal lett operatív vezérigazgató-helyettes az MTVA-nál, augusztustól (Szabó László Zsolt távozása után) pedig vezérigazgató, azaz viszonylag új embernek számít a rendszerben.
Enyedi Csaba is csak nemrég érkezett a közmédiába: ő nagyjából egy éve dolgozik az MTVA-nál adminisztrációs igazgatóként, nyáron - kb. Vaszily kinevezésével egyidőben - megbízott vezérigazgatói kabinetvezető lett. Január óta ő az igazgatója az M4 sportcsatornának is.
Vas Imre üzemeltetési igazgató szintén viszonylag új embernek számít. Ő korábban a Terror Háza menedzser-igazgatója volt, aztán 2014-ben még a Szépművészeti Múzeum üzemeltetési igazgatójaként dolgozott, mielőtt az MTVA-hoz került ugyanerre a posztra.
Vasnak még régről van fideszes kötődése. Szolnoki polgármestersége idején például ő volt Várhegyi Attila, egykori pártigazgató kabinetfőnöke, akivel azóta is bizalmas viszonyban áll. Ez azért fontos részlet, mert több dolgozó szerint Várhegyi segítette a munkához Vast.
Várhegyi hivatalosan tanácsadói minőségben dolgozik csak az MTVA-nak, de van egy iroda is az épület negyedik emeletén, Vaszily feje felett, amin a névtáblája is szerepel, és amit olykor használ - igaz, többnyire nem házon belül tart kapcsolatot a vezetőkkel.
Az MTVA papíron egy független állami alap, amelyet egy közszolgálati kuratórium felügyel, a szó szoros értelmében tehát az ott zajló folyamatoknak nincsenek politikai felelősei. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy felette nem érvényesül politikai kontroll, még ha ez nem is feltétlenül formális.
Ebben az ügyben az érdekes az, hogy a legbefolyásosabbak mind áldozatai az ügynek. A lehallgatottakon túl fontos beosztásban van még az MTVA-nál Mezei Zsolt tartalomszolgáltatási igazgató-helyettes, Németh Zsolt hírfőszerkesztőség-igazgató, de az ő befolyásuk nem éri el a fentiekét; semmilyen szinten nem érintettek az ügyben.
Várhegyi Attilát és Papp Dánielt tartják a legbefolyásosabb vezetőnek a közmédiában
Annál jelentősebb Várhegyi szerepe az MTVA életében. Szolnok egykori polgármesterét és a Fidesz volt választmányi elnökét 2002-ben elítélték hűtlen kezelésért, ezután visszavonult, de a háttérben megmaradt fontos politikai szereplőnek, aki főleg médiaügyekben ad tanácsokat a kormánynak és a Fidesznek.
Várhegyi cége, a Prestige Média eleinte csak kommunikációs és marketing kérdésekben segített a közmédiának, de egy ideje konkrét vezetői tanácsokat is osztogattak: 2014 óta az is benne van a szerződésükben, hogy vezetést érintő kérdésekben "köteles legalább heti két alkalommal személyesen egyeztetni az MTVA vezérigazgatójával". Arra Várhegyi tavaly sem akart válaszolni, hogy valóban csak tanácsokat oszt, vagy döntéseket is hoz az MTVA-n belül.
Azt, hogy Várhegyi ma a közmédia legbefolyásosabb "nem hivatalos" vezetője, tényként kezelik a Kunigunda útja környékén. Nem hivatalosan Enyedi Csabát és Vas Imrét is ő hívta a szervezethez. Árulkodó érdekesség, hogy mielőtt Vaszily került volna az MTVA vezetői székébe, a sajtóban elterjedt, hogy Várhegyi kiléphet a fényre és hivatalosan ő lesz a közmédia első embere.
Várhegyi figyelme annyi részletre kiterjed az MTVA körül, hogy sokak szerint ha valaki érti ezt az egész lehallgatásos történetet, akkor az leginkább ő lehet. Megkérdeztük Várhegyit, volt-e tudomása a készülékekről, illetve hogy kihallgatta-e tanúként vagy gyanúsítottként a rendőrség. Egyelőre nem válaszolt.
Fontos vezető még a cég életében Papp Dániel. Őt méltatlan módon csak hírhamisítónak cimkézik a közmédia tevékenységét krititikusan szemlélő olvasók és újságírók, pedig ma már jóval több ennél. Öt éve még csak egy szerkesztő volt a Hírcentrumnál, aztán a Cohn-Bendit interjú kreatív megvágását követően előléptették, és az MTVA hírszerkesztőségének vezetője lett. 2014-ben tartalomszolgáltatási igazgatónak nevezték ki, egy hete pedig a teljes programming is hozzá tartozik, azaz a hírműsorokon túl közmédia mind a hat csatornájának műsorstruktúráját is ő határozza meg.
Ma már ő dönt arról, hogy milyen üzenetek mennek át a híradóban, hogy milyen sorrendben követik egymást a hírek, ki kaphat műsort, és ki nem, ki kerülhet képernyőre, és ki nem. Szerepét a médiában általánosan alábecsülik, ő az egyik legfontosabb vezető az MTVA-nál. Papp sűrűn tartja a kapcsolatot Várhegyivel, de többnyire házon kívül egyeztetnek. Az ő irodájában, amely pedig nem az elzárt harmadik emeleten található, nem találtak készüléket, bár az nem világos, hogy ott kutakodtak-e egyáltalán a rendőrök.
Természetesen az ügyben Vaszilyn és Várhegyin túl megkerestük Enyedi Csabát és Vas Imrét, hogy nyilatkozzanak arról, volt-e tudomásuk a készülékekről, illetve arról, hogy ki rendelte meg azok beszerelését és működtetését, de nem reagáltak. Az MTVA sajtóosztálya annyit reagált, hogy folyamatban lévő rendőrségi ügyeket nem kommentálnak, és a hatóságok közléseit tekintik irányadónak.
A rendőrség az ügyben nem válaszolt egyetlen kérdésre sem, így nem tisztázták, hogy engedélykötelesek voltak-e a talált műszerek vagy sem. Csak annyit ismételtek meg, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívántak adni. | Szervezetten hallgattak le és figyeltek meg vezetőket az MTVA-ban | null | https://444.hu/2016/07/14/szervezetten-hallgattak-le-es-figyeltek-meg-vezetoket-az-mtva-ban |
2015-10-30 00:12:00+01:00 | Kamaszok törték rá az azokra a kunmadarasi gyerekekre a családi házuk ajtaját, akik egyedül voltak otthon. | false | [] | 0 | null | 0 | Rátörték a kisgyerekekre az ajtót a rablók – videó
Kamaszok törték rá az azokra a kunmadarasi gyerekekre a családi házuk ajtaját, akik egyedül voltak otthon.
A fiatal rablók először szép szóval kérték a két kisfiút és kislányt, hogy nyissanak ajtót, de a gyerekek nem engedték be az idegeneket. Ekkor a 18 éves Ty. Mihály és három társa úgy döntöttek, hogy befeszítik a bejárati ajtót, hogy kirámolhassák a házat.
Miután bejutottak, bántalmazták a magukra maradt gyerekeket, majd átkutatták az épületet és távoztak a számukra értékes zsákmánnyal.
Az egyenruhások nem sokkal később elfogták a négy rablót. | Rátörték a kisgyerekekre az ajtót a rablók - videó | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/ratortek-a-kisgyerekekre-az-ajtot-a-rablok-video/gjbqlmb |
2009-06-27 00:00:00 | A szélsőséges erők megerősödéséhez vezethet a brit képviselők költségtérítési ügye, ha nem sikerül helyreállítani a közbizalmat - mondta Helene Hayman, a brit parlament felsőházának elnöke szombaton Budapesten. | true | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A szélsőséges erők megerősödéséhez vezethet a brit képviselők költségtérítési ügye, ha nem sikerül helyreállítani a közbizalmat - mondta Helene Hayman, a brit parlament felsőházának elnöke szombaton Budapesten.
Az alsóház új elnökével közösen dolgoznak majd a közbizalom helyreállítása érdekében; ha ugyanis a közbizalom megrendül, akkor az emberek nem mennek el szavazni, mert nem tartják fontosnak ezt, ami pedig a szélsőségesek megerősödéséhez vezethet - mondta Helene Hayman.
Reméli, hogy a költségtérítési ügy miatt az emberek demokráciába vetett hite nem rendül meg. Most a politikusok és nem az intézmény iránti bizalom gyengült meg, a mostani eset nem a demokrácia problémáját mutatja, hanem az intézményrendszer és az egyének hiányosságát - tette hozzá.
A politikusokon múlik, hogy kiköszörüljék a csorbát, sokat kell dolgozniuk ezen - hangsúlyozta a felsőház elnöke.
Az utóbbi évtizedek legmélyebb brit belpolitikai válságát a The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap robbantotta ki. Az újság május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - milyen címeken vettek fel költségtérítést az elmúlt években.
A lap által ismertetett legkirívóbb elszámolások között előfordult kerti medencébe való úszó kacsaház, helikopter-leszállóhely kialakítása és várároktisztítás ugyanúgy, mint templomi jótékonysági adomány, háborús megemlékezésre készíttetett koszorúk és ajándéknak szánt tedimackók árának visszaigénylése. Volt olyan képviselő, aki egy pennyről szóló költségszámlát nyújtott be egy 12 másodperces telefonhívás után, mások vécépapír vagy éppen jelmezbálra vásárolt paróka árát számolták el hivatalos költségként.
A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban képviselői lakások fenntartása címén igényelték vissza, gyakran a hozzátartozók által lakott ingatlanok teljes rezsijét vagy felújítási költségeit ráterhelve az adófizetőkre. | A radikálisokat erősítheti a brit parlamenti botrány | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/06/27/radikalisokat_erositheti_brit |
2018-05-04 15:38:00 | Bige László elindult összeszedni 200 millió dollárt - Bige László és Csányi Sándor harca sejlik fel a háttérben. | true | null | 1 | Index | null | A Global Capital kötvénypiaci híroldal úgy tudja, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. refinanszírozni szeretné 200 millió dolláros kötvényadósságát. Bige László cége még 2013-ban bocsátott ki 200 millió dollárnyi hétéves kötvényt, amelyre nagyon magas, 7,85 százalékos dollárkamatot ígért.
Ennek kigazdálkodásához igencsak pozitív működési környezet kellett volna. A baj csak az, hogy a nagy fejlesztések után a műtrágyaárak éppen lefelé indultak, és a tervekben szereplő 20-30 milliárd forint éves profit helyett a Nitrogénművek utolsó ismert üzleti évében (2016-ban) már csak 1 milliárd forint profitot termelt.
Kitolt lejárat
A korábbi kötvény 2020-ban futott volna ki. Ha ez a mostani tranzakció sikeres lesz, akkor a megint csak hétéves program 2025-ig nyúlik.
vagyis nem igazán adja vissza az azóta bekövetkezett hozamcsökkenési trendet, a szaklap szerint most is 7 százalék feletti várható.
Viharok
A legnagyobb titokban kezelt tőkepiaci tranzakció azonban azért rettentő érdekes, mert a műtrágyapiacon komoly vihar dúl, mi is írtunk a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) izgalmas vizsgálatairól. A hazai szereplők többségét érintő legfrissebb versenyhivatali eljárás árkartellt gyanít, Bige László szerint viszont az immár negyedik különböző vizsgálat zaklatásnak minősül.
Iparági forrásaink szerint azonban még a kartellvizsgálat is csak a felszín, és több olyan folyamat is zajlik a hatalmas piacon, ami a vizsgálatoknak ugyan nem tárgya, de mégis azokhoz kapcsolódik.
Bige kontra Csányi
A történet hátterében alighanem továbbra is az ország leggazdagabb emberei, Csányi Sándor OTP-vezér és Bige László Nitrogénművek-tulaj feszülnek egymásnak.
Két fontos kérdést mindenképpen megfogalmaztak az elkövetkező hónapok kapcsán a beszélgetőpartnereink:
Bírja-e a teljesen eladósodott Nitrogénművek, vagyis Bige László a műtrágyapiac nehézségeit?
Teljesülhet-e Csányi Sándor régi vágya, és a befolyása alá vonhat egy nagy regionális műtrágyagyárat?
Refinanszírozási kényszer
Kezdjük az előbbi kérdéssel! Vajon miért kellett Bigének a kötvényprogramját megújítania? Magától az érintettől ezt nem tudtuk megkérdezni, talán éppen a nemzetközi road-show miatt nem értük el, de a cégregiszter azt jelzi, hogy a hazai piac többségét lefedő pétfürdői óriáscég jelentősen eladósodott.
A Nitrogénművek kötelezettségállománya a 2013-as kibocsátás idején 74,4 milliárd forint volt, 2016-ban már 112, 2 milliárd forint. Ráadásul a Nitrogénművek forgalma a 2013-as 151,4 milliárd forintról, 2016-ra 93,8 milliárd forintig apadt.
A fő baj azonban nem ez, hanem a már említett megcsappant jövedelmezőség. Az 1,1 milliárd forintra olvadt 2016-os adó előtti eredmény tizede-huszada csak a korábbi legjobb évek nyereségének. (Cikkünk megjelenése után azt az információt kaptuk, hogy a 2017-es Nitrogénművek-nyereség érdemben magasabb, 10 milliárd forint körüli összeg lehet.) Csak feltételezni lehet, hogy ilyenkor nem a legkönnyebb kitermelni a nagy hitelt, talán ha 2025-ig időt nyer Bige, akkor számára kedvezőbben alakulnak a folyamatok.
Csányi ugrásra készen
Azt nem gondoljuk, hogy Bige László legfőbb üzleti ellenfele, Csányi Sándor nagyon bánkódna vetélytársa pénzügyi nehézségei miatt, de még az is lehet, hogy kifejezetten örül ennek. Ő ugyanis az alacsony árak miatt belépési esélyt szimatolhat.
Az árak eróziója ugyanis természetesen érinthette a környék többi gyártóját is. Csányinak még mindig nincsen műtrágyacége, pedig az övé az ország messze legnagyobb agrárcége, az évi 250 milliárd forintos forgalmú nádudvari KITE (Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés) Zrt.
Pedig a pletykák szerint Csányi csak az elmúlt években legalább két céget, egy szerb és egy horvát gyártót is kóstolgatott már.
Pancsova és Kutenya
A meg nem valósult ügyletek részleteit nem ismerjük, de azt fontos tudni, hogy a műtrágyaüzletben a legfontosabb input a gáz. Csányi nemcsak az OTP első embere, de a Molban is alelnök. A környék műtrágyacégei pedig mind kapcsolódnak valamiképpen az olajóriáshoz.
A magyar Nitrogénművek egykoron a Mol tulajdonában állt.
A horvát versenytársat, a kutenyai Petrokemiját az INA látja el olykor nagy veszekedések után földgázzal, az INA-t pedig a Mol irányítja.
A szerb, azon belül pancsovai (Vajdaság) Azotara cég pedig a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. vállalkozás magyar–szerb gáztranszferüzletéből kapja az energiaforrást, az FGSZ is Mol-tulajdonú.
A MET is felbukkant
Arról, hogy Csányi Sándor vagy a KITE érdeklődött volna a műtrágyagyártók iránt, nem jelentek meg korábban cikkek, sőt utóbbiról most kifejezetten azt hallottuk, hogy nincsen a közvetlen terveiben egy műtrágyacég felvásárlása, de arról, hogy a 40 százalék erejéig ma is Mol-tulajdon MET energiakereskedő cég már méregette a horvát Petrokemiját, publikus információkat is lehet találni. Úgy tudjuk, hogy a KITE, amelyik korábban a Nitrogénművektől vette a műtrágyát jelenleg román, szerb, horvát, osztrák, ukrán és orosz, de olykor még lengyel műtrágyát is vásárol.
A közeljövőben nagy átalakulások jöhetnek, azt is érdemes figyelni, hogy Bige finanszírozási terve sikerül-e, de azt is, hogy bejelentenek-e valami nagy dealt a műtrágyapiacon. | Bige László elindult összeszedni 200 millió dollárt | null | https://index.hu/gazdasag/2018/05/04/bige_laszlo_200_millio_dollarja/ |
2015-07-14 00:00:00 | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal nem találta törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését, amellyel végkielégítést és szabadságmegváltást szavazott meg a települést 2001 és 2014 között vezető Simon Miklósnak. | true | null | 1 | Origo | null | Nem volt törvénysértés
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője közleményében úgy fogalmazott: a hivatal tavaly nem élt törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívással a nyírbogáti önkormányzat által meghozott határozatok ügyében. Kozma Péter kormánymegbízott az elmúlt napokban Nyírbogáttal kapcsolatban megjelent sajtóhírekre reagálva adta ki közleményét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatalnak nem feladata a hatáskörén kívül tartozó viták vagy vitás kérdések eldöntése.
Felesége indítványozta
A Bors hétfőn írt arról internetes kiadásában, hogy a Nyírbogátot 2001 és 2014 között vezető, 1998-tól országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadsága után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapott felesége, a 2014 őszén a település polgármesterévé megválasztott Simonné Rizsák Ildikó (Fidesz) indítványára. A juttatást megszavazták az önkormányzati képviselők. | Kormányhivatal: nem volt törvénysértés Nyírbogáton | null | https://www.origo.hu/itthon/2015/07/vegkielegites-szabadsagmegvaltas-nyirbogat-milliok-otmillio-csalad |
2001-08-16 12:21:00 | Háromezer forinttal próbálta megvesztegetni a Sziget Fesztiválon az ellene intézkedő pénzügyőrt egy román állampolgárságú kábítószer-terjesztő. | true | null | 1 | Origo | null | Vesztegetni próbált a dealer a Szigeten | null | https://www.origo.hu/itthon/2001/8/20010816vesztegetni |
|
null | Szóval buknak a pedagógusok: annyira, de annyira tudtuk, mert hát miféle munka már az, plusz ott a nyári szünet, akkor is fizetést kapnak, miniszterelnök úr is megmondta. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Tízezer pedagógus "átment", 27 pedig megbukott annak a továbbképzésnek a végén, amelyet a belügyminiszter tett kötelezővé az ismeretek megújítása érdekében - idézet a kormányzati nyilvánosságból. És hát miért ne hinnénk nekik, ugyebár. Szóval buknak a pedagógusok: annyira, de annyira tudtuk, mert hát miféle munka már az, plusz ott a nyári szünet, akkor is fizetést kapnak, miniszterelnök úr is megmondta. De feszt csak elégedetlenkednek, hőbörögnek, lázadoznak ahelyett, hogy.
Hetek óta téma, hogy jön, jön, jön a Nagy Nemzeti Tanárteszt, ahol majd kiderül, aminek ki kell derülnie. A szakszervezet tiltakozott, az ilyen politikusok háborogtak, az olyan politikusok helyeslően bólogattak, de úgy amúgy nem nagyon tudtunk semmit, hogy mégis mivégre a tanárok legeslegújabb vegzálása azon kívül, hogy a nemlétező oktatásért felelős minisztérium helyett üzemelő belügyminisztériumi alosztály mindent megtesz, hogy olybá tűnjék, rájuk mindenképpen szükség van.
És hát tényleg, így hirtelen belegondolva, mégis mit nem tud egy tanár arról, amit évek óta és még hosszú-hosszú éveken át oktatni fog? Mikor volt a honfoglalás? Mi az erő mértékegysége? A másodfokú egyenlet megoldóképlete? Kisujjból, nem? - ilyesféle gondolatokkal szemléltük a felszín alatt zajló titokzatos eseményeket. De már nem. Itt hever előttem a teszt, amelyből csak néhány kérdést hoznék a szakmai hangulat végett, miszerint ettől leszünk Európa legkorszerűbb tudásélvonala:
- Melyik a legmagasabb szintű jogszabály, amely a köznevelés tartalmi szabályozását is érinti?
- Melyik fejlesztési területre vonatkozik az alábbi szöveg? "Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét."
- Melyik köznevelési funkciónak van irányelve?
Irányelve... Imádom, így a Kádár-rendszer után állítólag három évtizeddel. | Így szívasd a tanárodat! | null | https://hang.hu/koffein/igy-szivasd-a-tanarodat-168156 |
2023-03-08 00:00:00 | Még fellebezhet, de az „a börtönbüntetés megkezdésére halasztó hatállyal nem bír”. | true | null | 1 | 444 | null | Miután 2022. december 7-án 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélték Galambos Lajost, „akit több társával együtt gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádoltak”, védője január 30-án halasztást kért a szabadságvesztés büntetés megkezdésére.
A Budapest Környéki Törvényszék közleménye szerint a kérelmet a Budaörsi Járásbíróság február 28-án elutasította, „mivel annak törvényes oka nem áll fenn, így a halasztás nem engedélyezhető”.
Azt írják, a bíróság döntése nem végleges, Galambos Lajos fellebbezhet, de az „a börtönbüntetés megkezdésére halasztó hatállyal nem bír”.
Galambos Lajost és társait először 2015-ben vádolták meg víz-, gáz- és áramlopással. | Elutasították Galambos Lajos halasztási kérelmét, három és fél év börtön vár rá | null | https://444.hu/2023/03/08/elutasitottak-galambos-lajos-halasztasi-kerelmet-harom-es-fel-ev-borton-var-ra |
2020-12-31 00:00:00 | A gyártó ígérete szerint az új QNED Mini LED készülékeik óriási előrelépést hoznak a folyadékkristályos kijelzők képminősége terén. | false | [
"lg",
"okostévé",
"lcd",
"ces 2021",
"qned mini led"
] | 0 | null | 0 | Az LG a január 11-én induló virtuális CES kütyüexpón mutatja be a QNED Mini LED televízióit. A gyártó ígérete szerint az új készülékek óriási előrelépést hoznak a folyadékkristályos kijelzők képminsőége terén, a kvantumpontos és NanoCell kijelzőtechnológiáknak, valamint a Mini LED háttérvilágításnak hála – utóbbi fényerőben és kontrasztban messze felülmúlja a hagyományos LCD tévék megoldásait. A 2021-es termékcsalád tíz 4K és 8K felbontásra és 120 Hz-es képfrissítésre képes modellt tartalmaz, amik akár 86 hüvelykes méretben is elérhetők lesznek.
A Mini LED háttérvilágítás csaknem 30 000 apró LED-ből áll, közel 2500 olyan zónát alkotva, amiknek a fényereje külön szabályozható. Ennek, valamint a lokális fényerőszabályozási technológiának köszönhetően az LG azt ígéri, hogy a képernyők kiemelkedő fényerőre és 1 000 000: 1 kontrasztarányra lesznek képesek, mély feketék, széles színskála, valamint egyedülálló színpontosság kíséretében. Hogy az új QNED Mini LED modellek mikor és mennyiért lesznek elérhetők Magyarországon, arról még nincs hivatalos információ, viszont a 86 hüvelykes, 8K felbontású modell január 11-től lesz látható a 2021-es CES kiállításon, az LG virtuális standján. | Minden korábbinál jobb LCD tévéket ígér 2021-re az LG | 0 | https://24.hu/tech/2020/12/31/ces-2021-lg-qned-mini-led-lcd-okosteve-bejelentes |
null | A magyar átlagéletkorral számolva, 11,64 élet letöltésére, tehát 865 (nyolcszázhatvanöt) év börtönre ítélték pénteken annak a dél-törökországi lakóháznak az építéséért felelős vállalkozót, amelyben kilencvenhatan haltak meg a 2023. február 6-i földrengésben – írta az MTI. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Az Adanában álló, tizennégy emeletes épület a hajnali 4 óra 17 perckor bekövetkezett, 7,8-as erősségű földrengéskor omlott össze, amelynek több mint 53 ezer halottja volt Törökországban és közel hatezer Szíriában. A lakóház mindössze egyetlen lakója élte túl a szerencsétlenséget.
A földrengés hírére még aznap megindult Magyarországról a katasztrófavédelem elitalakulata, a HUNOR mentőszolgálat, hogy segítsen a túlélők felkutatásában és mentésében.
Az 1975-ben emelt épület összeomlása azonnal kérdéseket vetett fel, mivel a földrengés epicentrumától 200 kilométerre fekvő Adana többi épületét lényegében megkímélték a heves földmozgások. A perben a megkérdezett szakértők súlyos hibákról számoltak be, amelyeket szerintük az épületet tartó oszlopok építésekor követtek el. Nem volt megfelelő a felhasznált beton minősége sem.
Brutális földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát: már több mint 1000 halott, ám az áldozatok száma folyamatosan nő - fotók, videók
A vállalkozó azzal védekezett, hogy az építkezést a hatóságok jóváhagyták. A török sajtó szerint a vállalkozó, Hasan Alpargün a földrengés napján az Észak-ciprusi Török Köztársaságba menekült, de egy héttel később eleget tett a rendőrségi idézésnek. A földrengés után több mint 260 vállalkozót vettek őrizetbe Törökországban az épületek összeomlásában való felelősségük miatt.
Ahogy arról beszámoltunk, 2023. február 6-án hajnalban a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, mindkét országban épületek ezrei dőltek össze, eddig több mint ötezren haltak meg és több mint 20 ezer ember sérült meg, Szíria északnyugati részén már több mint 4 millió ember szorult humanitárius segítségre. A rengés részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(MTI) | Több mint 11 élethossznyi börtönt kapott a török vállalkozó, aki a földrengésben megsemmisült házakat építette | null | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/865-ev-borton-torok-foldrenges-vallalkozo/309vwj2 |
2017-10-16 12:24:54 | Az Alstom-ügyben nem bővült a gyanúsítottak köre, a nyomozó hatóság továbbra is két terheltet tart számon. Egy személy ellen továbbra is érvényben van a belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs, ám ezek az intézkedések eddig nem vezetettek eredményre – tájékoztatta a Magyar Időket Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. A nyomozó hatóság 2016 szeptemberében … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Január második feléig hosszabbította meg a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a 4-es metró beruházásainak szerződéseivel összefüggésben – értesült lapunk. A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2006-ban beszerzett Alstom metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást. Ebben a nyomozásban továbbra is két gyanúsítottat tart számon a hatóság, egy személy ellen pedig jelenleg is elfogatóparancs van érvényben.
Az Alstom-ügyben nem bővült a gyanúsítottak köre, a nyomozó hatóság továbbra is két terheltet tart számon. Egy személy ellen továbbra is érvényben van a belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs, ám ezek az intézkedések eddig nem vezetettek eredményre – tájékoztatta a Magyar Időket Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. A nyomozó hatóság 2016 szeptemberében indított büntetőeljárást a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom metrókocsik ügyében. A vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával indult nyomozás határidejét legutóbb december 3-ig hosszabbították meg.
Az ügy kapcsán lapunk írta meg elsőként, hogy egy Medgyessy Péter volt szocialista kormányfőhöz köthető cég a metrókocsi-szerződés aláírása után nem sokkal mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott tanácsadás címén az Alstomtól. Az összeg egy része, mintegy hetvenmillió forint később a Gyurcsány-kormány utazó nagyköveteként is tevékenykedő politikus feleségének a számlájára került.
Az Alstom kocsik beszerzésétől különválasztva, a 4-es metró beruházásával összefüggésben egy másik nyomozás is tart, amelyet fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat. Ebben az ügyben 2018. január 23-ig hosszabbították meg a nyomozást, amelynek keretében – mint arról Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője tájékoztatott – egyelőre senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozás tárgyát a 4-es metró beruházásához kapcsolódó különböző tanácsadói szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések képezik.
Az ügy előzménye, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a beruházás szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Előzőleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a 4-es metró építése során – közte az Alstom metrókocsik beszerzése kapcsán is – kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, ami miatt az Európai Bizottság akár 59 milliárd forint fejlesztési forrást is visszakérhet Magyarországtól. | Tovább nyomoznak a 4-es metró ügyében | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/belfold/tovabb-nyomoznak-4-es-metro-ugyeben-2336947/ |
2008-04-25 00:00:00 | Az Office a vírusok pártján áll - Szegény Korcs nevű olvasónkat az ág is húzza. | false | [
"vista",
"office",
"tech"
] | 0 | null | 0 | Szegény Korcs nevű olvasónkat az ág is húzza. Szerintünk alapvetően nincs baj azzal, ha az ember Vistát, Office 2007-et, meg Vista-kompatibilis VirusBustert telepít, de ő már ezt is csapásként élte meg. Viszont ami ezután jött, az tényleg durva. Mert a dolgok viszonylagos rendben haladtak, amíg fel nem tette Korcs az Office 2007 SP1-et, ami után fejére állt minden. Azóta ugyanis az Office 2007 bármelyik alkalmazásának elindítása esetén csodálatos harc bontakozik ki a szoftvercsomag és a VirusBuster közt, amiből mindig ez utóbbi kerül ki vesztesen. Az Office ugyanis fogja magát, és lelövi a vírusvédelmet. Ezek után már csak az újraindítás segít, mert a rebootig nem hajlandó elindulni a VB. Ja, és még van vicces de közérthető hibaüzenet is, ha valaki esetleg a rejtély nyomában szegődne: | Az Office a vírusok pártján áll | 0 | https://index.hu/tech/anyadat/2008/04/25/az_office_a_virusok_partjan_all |
2011-12-07 12:27:00 | Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója ellen kémkedés, Szilvásy György volt miniszter ellen felbujtóként elkövetett kémkedés miatt nyújtott be vádiratot a katonai ügyészség. | true | null | 1 | Origo | null | Benyújtotta vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében - különböző bűntettekre vonatkozóan - a Budapesti Katonai Ügyészség szerdán a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a Budapesti Katonai Ügyészség július 8-án rendelte el a nyomozást kémkedés és más bűncselekmény gyanúja miatt.
A közlemény szerint a lefolytatott nyomozás eredményeképpen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója, Galambos Lajos ellen kémkedés, a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, a NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor István ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. | Kémkedéssel vádolja az ügyészség a volt titkosszolgálati vezetőket | null | https://www.origo.hu/itthon/2011/12/megvadolta-kemkedessel-az-ugyeszseg-a-volt-titkosszolgalati-vezetoket |
2001-12-29 00:00:00 | Több új főszponzorjelölt a Bayern Münchennél | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az Opel kiszállása után több cég is jelezte, hogy szívesen lenne a Bajnokok Ligája-győztes Bayern München labdarúgócsapatának főszponzora.
"Folyamatos az érdeklődés, nem hiszem, hogy aggódnunk kell a jövő miatt" - mondta Fritz Scherer, a klub gazdasági ügyekért felelős alelnöke.
A Bild című lap értesülése szerint a Deutsche Post AG lesz a befutó, de a BMW, a Siemens a Coca-Cola és az Allianz is átvenné az Opel helyét. A megállapodás 2003-ban jár le, de az autógyár, amely 1989 óta évente 30 millió márkával támogatja a bajor gárdát, már júniusban felbontaná a szerződést. | Több új főszponzorjelölt a Bayern Münchennél | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2001/12/29/78536 |
2024-02-01 20:43:00 | Kisvárdán még 2,2 milliárd forint uniós pénzből sem tudták felújítani a várat, pedig megvolt hozzá minden. Miskolcon több mint tízmilliárdból fazonírozták át a Diósgyőri várat olyanná, amilyen sosem volt: fantáziavárrá. Nemzeti várfazonítás kisebb-nagyobb döccenőkkel. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.
Az önkormányzatnak csengettek, ugyanis kifutottak az időből, így már nem használhatnak fel további uniós pénzt a rekonstrukcióra. A kisvárdai politikusok utolsó mentsvára a magyar adófizetők zsebe. Úgy tudjuk, félmilliárd kellene nekik arra, hogy végre elkészüljön a vár. Mindeközben a Diósgyőri vár kisebb pénzügyi döccenőkkel ugyan, de épül. Olyannyira, hogy még a város polgármestere is széttárta a kezét: amit tudtak, megtettek, hogy lefaragják a megcsúfolt vár fantáziaelemeit, hogy történelmileg valamennyire még hiteles maradjon.
Csaknem 550 éve építették robotban a jobbágyok a kisvárdai várat a Várday famíliának. A téglából emelt falak megsínylették a törököket - meg azt is, hogy az 1800-as években a lakosság elkezdte elhordani a szebb napokat látott épület tégláit -, mindezek ellenére még így is túlélt két világégést, a szocializmust meg a rendszerváltást. 1990-ben lett a nemzeti örökség része, ezért a kormány vármentő listájára is felkerült. A város 2,2 milliárd forintnyi uniós pénzt kapott a rekonstrukcióra a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban.
Halott pénz
A projektnek az volt a célja, hogy ne csupán külsőleg újuljon meg az épület, hanem programokkal és rendezvényekkel is megtöltsék. A tervek szerint egy belső színpadot és egy 350 férőhelyes nézőteret is építettek volna, de jutott volna pénz egy külső, mobil nagyszínpadra és lelátóra is. És mi lett mindebből? A semminél több. Pedig volt rá pénz, paripa és fegyver.
A Kisvárdai vár turisztikai célú rekonstrukciójának az első tervek szerint már 2016-ban el kellett volna készülnie, de nem találtak kivitelezőt az akkor még 1,2 milliárdos munkára. Öt évvel később, 2021 februárjában azonban - részteljesítési határidőkkel - elvállalta a munkát a városban már jól ismert Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. A Szabad Európa úgy tudja: az első verzió szerint a kivitelezési munkáknak 18 hónappal a szerződés életbe lépése után kellett volna befejeződnie, vagyis a cégnek 2022. augusztus 10-én kellett volna átadnia a csaknem másfél milliárdból gatyába rázott várat. A cég a munkára csaknem 143 millió forintnyi előleget vett fel, kéthavonta benyújtott számláik összértéke meghaladta az 1 milliárd 144 millió forintot.
Forrásaink és a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban a kivitelező folyamatosan, különféle indokokra hivatkozva addig-addig tologatta a részteljesítés időket - végül a vár átadási határidejét is -, míg a kisvárdai városvezetésnek elfogyott a türelme, és 2024. január 19-én felbontotta a Korintosszal kötött másfél milliárdos szerződést.
A vaktöltény, a káflis puska és az aknamunka
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban 18 kastélyt és 12 várat újítanak fel. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálja a programot, céljuk a műemléki védelem alatt álló épületek fenntartható hasznosítása, valamint közreműködés a fejlesztésükben, felújításukban. A program honlapja szerint a kastélyok felújítása sokkal jobban halad, mint a váraké.
A program január 1-jétől a Miniszterelnökségtől átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM). Az ÉKM szerint a programra szánt eredeti büdzsé majdnem megduplázásának nyomós okai vannak.
"A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram kezdetekor az Európai Unió által biztosított keretösszeg 33 milliárd forint volt, amelyet a magyar állam további hárommilliárd forint beruházási forrással egészített ki. Ezt követően az uniós keretösszeg megemelkedett további 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 44 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a hazai források is bővültek 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 13,9 milliárd forintot. A forrásbővülés legfőbb indokait az adta, hogy az építőipari alapanyagok árai és a szükséges munkaerőköltségek jelentősen emelkedtek, illetve műemléki rekonstrukciók lévén a felújítási munkálatok során előre nem látható műszaki megoldásokat kellett széleskörűen alkalmazni"
- írta válaszában lapunknak az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya.
Az elmúlt három évben Kisvárdán is szembe kellett néznie néhány problémával először a kivitelezőnek, aztán pedig az önkormányzatnak.
A várat felújító Korintosz 2021 szeptemberében szerződésmódosítást nyújtott be a részteljesítési határidőre, ami még nem érintette a befejezés dátumát. A cég szerint erre azért volt szükség, mert a régészeti feltárás elhúzódott, illetve a feltárás során előkerült műemléki értékek miatt tervet kellett módosítani, ami nem ment gyorsan. De a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Felügyeleti Osztálya (KFO) észszerűnek tartotta az indoklást.
Alig fél évvel később, 2022 februárjában a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. újra szerződést módosított volna a régészeti és feltárási munkák nem várt elhúzódása és az ezzel járó műszaki változtatások miatt. A cég tervei szerint emiatt csak 2023. június 30-án tudták volna átadni a már kész komplexumot a megrendelőnek, és ezzel együtt a részteljesítési határidők is változtak volna. A vállalkozói díjat további 105 millióval fejelték volna meg. A KFO arra kérte a Korintoszt, hogy egy újabb kérelemben bizonyítsa be, miért kell határidőt hosszabbítani, azonban erre csak jóval később került sort, mert időközben felgyújtották az így is akadozó építkezést.
Még 2022 nyarán egy férfi olajos-benzines folyadékot locsolt szét a toronyban, és meggyújtotta. Ezután az épület pincéjébe ment, ahol hat helyiségben is tüzet rakott, majd - mint aki jól végezte dolgát - elhagyta a területet. A rendőrség másnap elfogta a gyújtogatót, aki beismerte tettét, amely ötvenmillió forintos kárt okozott a felújítás alatt álló várban.
A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a vállalkozó a tűzeset miatt is hivatkozott arra, hogy csak később tudja befejezni a felújítást. Több műemlékvédelmi helyiség is kiégett, gépészeti berendezések semmisültek meg. Ám a dokumentumokból az is kiderül, hogy ekkor az eredeti kivitelezési határidőből már csak 22 nap volt hátra. A 2022. augusztus végi teljesítési részszámlából megállapítható, hogy a vár felújítása ekkor 54 százalékos készültségben volt. Az önkormányzat szerint a Korintosz a kivitelezési szerződés ellenére nem gondoskodott megfelelően a terület őrzéséről, ezért juthatott be a gyújtogató az építkezésre.
A Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. többször kérte a határidő meghosszabbítását, azonban erre már nem került sor. A 2023. december végi helyszíni szemle megállapította, hogy a gyújtogatás utáni károkat sem javították ki, az épület nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra (70,84 százalékos - B. R.), az el nem végzett munkák összértéke több mint 469 millió forintra rúg. Ezért a megrendelő, a Kisvárdai Várfürdő Nonprofit Kft. az önkormányzattal egyetértésben felmondta a kivitelezővel kötött szerződést, visszakéri a késedelmi kötbérből fennmaradó összeget és az úgynevezett meghiúsulási kötbért is.
Az uniós (GINOP) forrást 2023. december végéig lehetett felhasználni a vár rekonstrukciójára, ezért a Miniszterelnökség átmeneti projektnek minősítette át a beruházást, mert sem a fizikai, sem pedig a pénzügyi zárási folyamata nem zárult le. Ez azt jelenti, hogy 2024-től a Kisvárdai vár befejezését a magyar költségvetésnek kell fedeznie.
Kerestük az ügyben Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Borsodi Disneyland, avagy a milliárdokból megcsúfolt Diósgyőri vár
A Diósgyőri vár újjáépítését még 2010 áprilisában jelentették be. Muszáj volt, hiszen olyan rossz állapotban volt, hogy a déli palotaszárny már megdőlt. A kormányváltás és a hosszadalmas előkészületek miatt azonban csak három évvel később kezdték el a felújítást. A kormány 2,7 milliárdot irányozott elő a projektre. 2019-ben azonban újabb lendületet vett a felújítás, amelyre végül 12,7 milliárdot szántak.
A kivitelezés azonban itt-ott annyira félresiklott, hogy szakmabeliek szerint is elhibázott, hiszen a valóságban sosem létező, kitalált építészeti elemeket és helyiségeket hoztak létre vasbetonból.
Azt, hogy a milliárdokból ráncfelvarrt vár nem emlékeztet korábbi önmagára, Miskolc polgármestere is elismeri. Veres Pálnak nem sok mozgástere maradt, amikor 2019-ben függetlenként átvette a fideszes Kriza Ákostól a polgármesteri széket.
"Amikor a városvezetés átvette a projektet, a vár második ütemének a közbeszereztetése már az utolsó fázisában volt. Nem lehetett áttervezni, annyi mozgásterünk volt, hogy vagy akarjuk a projektet, vagy nem. A polgármesternek döntenie kellett, hogy visszautasít vagy sem tízmilliárd forintot, amit turisztikai fejlesztésre kap a város, és amiből a vár környezetének a rendbetételére is jut. Akkor azt az ígéretet kapta Miskolc, hogy ha elfogadja a fejlesztést, finomíthat rajta. Volt, amit sikerült is, számos történelmileg kérdéses elemet lefaragtunk, nem lesznek például színes tetőcserepek, nem lesz négy kapu, és talán végül a három és fél milliárdba kerülő vizesárok sem valósul meg. De volt olyan, amit nem sikerült megakadályozni, például a belső és külső vár közötti száraz árok befedését, amivel ráadásul értéktelen helyiségek jöttek létre, és még el is fedik azt a sziklát, amire a vár épült, és ami megadta a romantikus karakterét. A legrosszabb azonban az lett volna, ha most, ebben az állapotában félbemaradt volna az építkezés. A lehető legjobban kell kijönni ebből a szerencsétlen helyzetből, a polgármester azonban hisz abban, hogy ha kész lesz a vár, és lesznek turisztikai attrakciók, akkor a város egyik fontos vonzereje lehet"
- írta kérdéseinkre miskolci polgármesteri kabinet kommunikációs osztálya.
Csakhogy alig kezdődött el a második szakasz építése 2021 februárjában, a kivitelező súlyos statikai problémákba ütközött. Kiderült, hogy a vártornyok sokkal inkább barátai a gravitációnak, mint az előzetes felmérések alapján kalkulálták, ezért októberben már az is kétségessé vált, hogy az eredeti tervek megvalósíthatók-e. Végül arra jutottak, hogy minden megoldható, de kétmilliárddal többe kerül a projekt. Azonban akkoriban a városvezetésnek nem volt többletforrása, így az építkezés két évvel később félbemaradt, a munkások levonultak.
2023 novemberében a kivitelező újra elkezdte a munkát, amelyet nem az önkormányzat finanszírozott, nem a város költségvetéséből pótoltak ki, hanem a Diósgyőri várhoz kapcsolódó egyéb fejlesztési elemekre biztosított projektforrásból előlegezte meg a város. A miskolci városháza szerint világos, hogy az önkormányzati választásokig már nem ad nekik a kormányzat pénzt erre, ezért lépniük kellett.
"Novemberben megjelent egy kormányrendelet, amely a Modern Városok Programot érintette, és ez világossá tette: az önkormányzati választásokig már nem valószínű, hogy a vártornyok megerősítésére megérkezik a pénz a városba. Ezek rendkívüli körülmények, rendkívüli körülmények között rendkívüli döntésekre van szükség, ezért Veres Pál polgármester november elején elrendelte, hogy folytatni kell a vár építését. Ha megérkezik a kiegészítő forrás, be is tudják fejezni a munkát, de legalább addig sem romlik tovább az épület állaga, mert az senkinek nem lehet az érdeke"
- magyarázta a Szabad Európának a döntés hátterét a városháza sajtóosztálya.
Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter a miskolci vezetés szerint megígérte nekik a 2,2 milliárd forintos többlettámogatást, még nem érkezett meg Miskolcra, és egyelőre senki sem tudja, hogy ha adnak is, az mikor állhat a város rendelkezésére. | A borsodi Disneyland és a kisvárdai másfél milliárdos rom - az elbénázott nemzeti várfelújítás | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-borsodi-disneyland-es-a-kisvardai-masfel-milliardos-rom-az-elbenazott-nemzeti-varfelujitas/32796957.html |
2013-11-11 00:00:00 | Két bajba jutott horgász a vízi rendőrök és a tűzoltók segítségével jutott ki a partra a hét végén a Tisza-tóból - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense hétfőn az MTI-vel. | false | [
"bulvár"
] | 0 | null | 0 | Két bajba jutott horgász a vízi rendőrök és a tűzoltók segítségével jutott ki a partra a hét végén a Tisza-tóból - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.
Botkáné Belinszky Nóra tájékoztatása szerint a férfi és a nő vasárnap a délelőtti órákban indult el a tiszaszőlősi Aranyosi kikötőből horgászni, de az alacsony vízállás miatt a ladikkal megrekedtek egy homokzátonyon, és nem tudtak kijutni a partra. Miután a vízi járművet az egyre erősödő szél továbbsodorta, a bajbajutottak a tiszafüredi Szabics kikötőből kértek segítséget.
A Kiskörei Vízrendészeti Rendőrőrs munkatársai és a tiszafüredi hivatásos tűzoltók hajókkal közelítették meg a megfeneklett ladikot, és a bejelentéstől számított egy órán belül közösen kimentették a horgászokat. | Horgászokat mentettek ki a Tisza-tóból | 0 | http://infostart.hu/bulvar/2013/11/11/horgaszokat_mentettek_ki_a_tisza-tobol-596533 |
2022-01-12 10:56:00 | Mikó István befolyással üzérkedés miatt került rács mögé. | true | null | 1 | 24.hu | null | A 24.hu értesülése szerint december 18-án letartóztatták Mikó Istvánt, akinek a neve legutóbb a Dunaferr-botrányban bukkant fel, amikor áprilisban egy biztonsági emberekből álló csapat megpróbálta átvenni a dunaújvárosi vasmű területét.
Az ISD Dunaferr akkori közleménye szerint Mikó a vasmű ukrán kisebbségi tulajdonosának és köreinek képviseletében jelentkezett Dunaújvárosban, és a Dunaferr információi szerint ő volt az, aki összetoborzott „zsoldosokkal” készült elfoglalni a vállalat területét. Mikó azt állította: csak próbálja megakadályozni a társaságot felszámolását, és a magyar munkavállalók illetve beszállítók érdekeit tartja szem előtt. Az ügyből rögtön politikai összecsapás is lett: Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke nyilvánosan üzent a Fidesz alelnökének, azt kérve, hogy „kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”. Kubatov Gábor úgy válaszolt, hogy semmi köze a vasmű körüli csatározásokhoz.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kérdésünkre küldött – nevet nem tartalmazó – tájékoztatása szerint a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt zajló nyomozásban négy gyanúsított van, de csak egy gyanúsított áll letartóztatás hatálya alatt, értesülésünk szerint ő Mikó István.
Azt, hogy milyen ügyről van szó, nem sikerült kideríteni, mert az eljárás érdekeire hivatkozva a nyomozóhatóság nem adott tájékoztatást a részletekről. Az említett bűncselekmény a büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig, súlyosabb esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A KNYF szerepe azért érdekes, mert a főügyészség csak a köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, államtitkár vagy rendvédelmi szervek vezető beosztású tagjai működésével kapcsolatban elkövetetett hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása és befolyás vásárlása ügyében illetékes.
Próbáltunk interjút kérni Mikó Istvántól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán keresztül, ám nem vállalta a nyilatkozattételt.
A Fővárosi Törvényszék közlése szerint december 18-án első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság, december 27-én másodfokon a törvényszék döntött a férfi letartóztatásáról.
Mikó üzleti partnerét, azt a Tóth Csabát is letartóztatták tavaly, aki már több mint két évtizede biztosít futballmérkőzéseket. Őt több társával együtt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal költségvetési csalás és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja. A törvényszék tájékoztatása szerint a bűnszervezetben működő terheltek 2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek azért, hogy mentesüljenek a vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfa-fizetési kötelezettségek alól. Összesen 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a gyanú szerint. | Letartóztatták a Dunaferrnél feltűnő zsoldoscsapat vezetőjét, aki a Borkai-ügyben is benne volt | null | https://24.hu/belfold/2022/01/12/miko-istvan-letartoztatas-dunaferr/ |
null | Megtörtént a Kazinczy utcában épülő Marriott Moxy Budapest hotel alapkőletétele. A 280 szobás szálloda a Táncművészeti Főiskola egykori otthona, valamint a bérházként, majd szalámigyárként és szórakozóhelyként is működő ikonikus “Kocka" elbontásával valósul meg, de az Art-NT Építész Stúdió Kft. legfrissebb tervei szerint az utóbbi homlokzatát visszaépítik. | true | [
""
] | 0 | építészfórum | null | Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Építészek, alkotók: Art-NT Építész Stúdió Kft., Tömöri Örs
További adatok
↓
Megtörtént a Kazinczy utcában épülő Marriott Moxy Budapest hotel alapkőletétele. A 280 szobás szálloda a Táncművészeti Főiskola egykori otthona, valamint a bérházként, majd szalámigyárként és szórakozóhelyként is működő ikonikus "Kocka" elbontásával valósul meg, de az Art-NT Építész Stúdió Kft. legfrissebb tervei szerint az utóbbi homlokzatát visszaépítik.
Az ingatlanfejlesztő megtartotta az épülő Marriott Moxy Budapest alapkőletételi ünnepségét, adta hírül a Realista a cég információi alapján. A közlemény szerint a Marriott szállodalánc által létrehozott Moxy márka merész, stílusos, ipari dizájnt és közösségi szolgáltatásokat kíván kínálni kedvező áron. Ahogy írják, a Kazinczy utcai projekt kiemelt figyelmet fordít a budapesti szálláshelyek minőségének javítására, az épület városképbe való illesztésére, energetikai és más ESG szempontokra, illetve a gazdasági fenntarthatóságra is. A kivitelezés alatt álló, 280 szobás szálloda 2000 négyzetméternyi zöld felületet és egy fasort is létrehoz majd, és 2026 tavaszán nyitja meg kapuit.
Ahogy korábban írtuk, az Art-NT Építész Stúdió Kft. tervei alapján épülő szálloda öt telek összevonásával valósul meg a Kazinczy utcában. A fejlesztés érdekében elbontották a Kazinczy utca 48. szám alatti, Kockaként emlegetett kis épületet, mely 10 lakásos bérházként épült 1880-81-ben, de működött benne szalámigyár is, 2013-ban pedig a Minusplus tervei alapján többszintes szórakozóhelyet alakítottak ki benne. Hasonló sors jutott a szomszédos, Kazinczy utca 42-46. alatti álló épületnek, mely a Magyar Táncművészeti Egyetem képzőhelyeként működött: a bontása idén áprilisban kezdődött meg.
A projektet sokan ellenezték, akik többek között a negyed egyébként is jellemző túlzsúfoltságára, az épület alatt kialakítandó mélygarázs autóforgalmat generáló jellegére, valamint a hotel monumentális méreteire és a környezetbe nem illő megjelenésére hivatkoznak.
Az Art-NT Építész Stúdió Kft. kezdeti tervei szerint a Kocka sokak által kedvelt formáját önálló tömbként, de más homlokzattal tervezték megidézni. A legújabb látványterveken azonban az látszik, hogy visszaépítik a homlokzatot, amit Tömösi Örs építész korábban lapunknak is megerősített. | Letették a Kazinczy utcai szálloda alapkövét | null | https://epiteszforum.hu/letettek-a-kazinczy-utcai-szalloda-alapkovet |
2020-03-05 00:00:00 | Eddig nem lehetett tudni, összesen hányan vannak karanténban. | false | [
"koronavírus",
"szijjártó péter"
] | 0 | null | 0 | A külügyminiszter a Facebookon reagált a harmadik magyarországi koronavírus-fertőzött hírére, egy debreceni férfi megbetegedésére. Innen derült ki, hogy nemcsak Magyarországon és a japán partoknál veszteglő turistahajón, hanem négy másik országban is karanténban vannak magyarok, összesen tizenhárman. | Szijjártó: 13 magyar állampolgár van karanténban, hat ország területén | 0 | https://24.hu/kozelet/2020/03/05/szijjarto-13-magyar-allampolgar-kapta-el-a-koronavirust-hat-orszag-teruleten |
null | Az értelmileg akadályozott diákokkal foglalkozó iskola vezetője Bese Gergőnek köszönhetően lett a helyi katolikusok világi elnöke és szervezte a dunavecsei katolikus bált. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Jó barátságban volt Bese Gergő dunavecsei plébános a helyi iskola igazgatójával, akiről megírtuk, hogy a gyámhivatal feljelentést tett vele szemben gyerekbántalmazás miatt.
Az elmúlt hetekben háromról nyolcra növekedett azon gyerekek száma, akiknek a sérelmére elkövetett bántalmazás miatt nyomoz a kecskeméti rendőrség a Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban. A fizikai és lelki bántalmazásokat értelmileg akadályozott 7-16 éves gyermekek szenvedték el, akik mindannyian az iskola igazgatóját. L. M.-et nevezték meg elkövetőként.
A nyilvánosság előtt az LMBTQ-mozgalom ellen többször megnyilvánult, a miniszterelnök irodáját és a Karmelitát felszentelő Beséről a Válasz Online pénteken írta meg, hogy a legfelsőbb kormányzati köröket is megjárta egy akta, ami szerint a dunavecsei plébános melegpartikon vehetett részt, illetve tartós intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. Az Apostoli Nunciatúra elismerte a lapnak, hogy értesült a papot érintő súlyos vádakról, Besét azonnali hatállyal menesztették a dunavecsei plébániáról.
Dunavecsén Bese és L. M. jó kapcsolata közismert volt.
Információink szerint L. M.-et Besének köszönhetően nevezték ki ismét a dunavecsei katolikus egyházközösség világi elnökének.
Úgy tudjuk, az előző dunavecsei plébános összetűzésbe került L. M.-mel; elmozdítása után, néhány éve delegálta a katolikus egyház Besét a településre, akinek az iskolaigazgató a világi elnöki tisztség visszavételét köszönheti. L. M. a dunavecsei katolikus egyházban viselt tisztsége révén foglalkozik a közösség ügyeivel, például egyik feladata a dunavecsei katolikus bál megszervezése, amit idén is elvégzett. Az egyik résztvevő által készített fotón Bese a megnyitó után köszönti az ünneplő gyerekeket, jobbra tőle L. M. látható.
A katolikus bálra az iskolától néhány méterre található művelődési házban került sor. L. M. korábban, Bese érkezése előtt is részt vett a dunavecsei katolikus bálokon. A 2024-es katolikus bálra a 2016-os bálon készült fotóval invitálta a résztvevőket közösségi oldalán, amikor a gyülekezet férfitagjai rózsaszín tütüszoknyácskákban adták elő balettprodukciójukat "Vadhattyúk" csoportként definiálva magukat. A felvételen L. M. a Vadhattyú-piramis csúcsán látható.
L. M. nem csak a dunavecsei katolikus közösség megbecsült tagja, de hivatásában is elismert: a Nemzeti Pedagógus Kar Bács-Kiskun megyei területi etikai bizottságának tagja. | A NER dunavecsei sztárpapja tette az ottani egyházközség világi elnökévé a gyermekbántalmazás miatti nyomozásban érintett iskolaigazgatót | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ner-dunavecsei-sztarpapja-tette-az-ottani-egyhazkozseg-vilagi-elnokeve-a-gyermekbantalmazas-miatti-nyomozasban-erintett-iskolaigazgatot-270841 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.