date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2015-12-09 12:43:00 | Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és információs rendszer, illetve adat megsértése miatt vádemelést javasolnak a NAV győri pénzügyi nyomozói egy mosonmagyaróvári nő ellen. | true | null | 1 | HVG | null | A gyanúsított a nyomozók szerint takarékszövetkezeti kirendeltség vezetőjeként jogtalanul jutott harmincmillió forint állami támogatáshoz – közölte a NAV.
A nő három különböző módszerrel jutott jogtalan támogatáshoz.
Egyrészt a pénzintézet ügyfelei által ténylegesen igényelt támogatások összegénél magasabbat igényelt, másrészt a nevüket felhasználva, de a tudtuk nélkül igényelt támogatásokat, harmadrészt pedig fiktív személyek nevében igényelt támogatásokat a takarékszövetkezeten keresztül a Magyar Államkincstártól.
Főként lakásépítési, lakásvásárlási és gyermekek után járó támogatások megszerzése céljából nyújtott be valótlan igényléseket, a csalással kiutaltatott összegeket pedig saját számlájára tette át. Összesen 30 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.
A pénzügyi nyomozók a kár megtérülése érdekében zárolták a nő valamennyi bankszámláját és ingatlanjait, így az okozott kár teljes egészében megtérült. | Itthon: Elsíbolt 30 milliót az államtól az egyik vidéki takarék dolgozója | null | https://hvg.hu/itthon/20151209_Elsibolt_30_milliot_az_allamtol_az_egyik |
2016-03-27 00:00:00 | 65-re emelkedett a halálos áldozatok száma, és több mint 300-an megsebesültek. Többségük nő és gyermek. | false | [
"merénylet",
"pakisztán",
"robbantás"
] | 0 | null | 0 | A Lahor város egyik nyilvános parkja előtt történt vasárnapi robbantásnak már legalább 65 halálos áldozata van, és több mint 300-an megsebesültek. (A legelső hírek legalább 38 halottról és száz sérültről szóltak.)
Helyi sajtóértesülésekből úgy tudni, hogy a pokolgépet valószínűleg egy motorhoz rögzítették, viszont a rendőrség eddig nem erősítette meg ezt. A robbanás A Gülsán-e-Ikbál park főbejáratához közeli parkolóban történt. Haider Asraf, rendőrségi vezető szerint az öngyilkos merénylő a pokolgépet a motorparkolóban hozta működésbe. A tűzszerészek viszont azt közölték, hogy a merénylő a nyolc-tíz kilogrammnyi robbanószert a testén hordta.
Számos ember volt a merénylet idején a parkban, köztük az ország keresztény kisebbségéhez tartozók is, akik a húsvéti fesztiválra érkeztek. A sebesültek többsége nő és gyermek.
A pakisztáni hadsereg is időközben a merénylet színhelyére érkezett és a sebesültek elszállításában segédkezik. Lahor városának parkjait a hatóságok bezárták, és felszólították a lakosokat, hogy maradjanak otthon.
A terrortámadás elkövetését a pakisztáni tálib szélsőséges mozgalom egyik szárnyához, a Tehrik-e Talibán szervezethez köthető Dzsamat ul-Ahrar nevű iszlamista csoport vállalta – olvasható a Doon című napilap internetes honlapján.
Pakisztánban a sikeres katonai fellépés ellenére a kormányellenes tálibok kisebb csoportjai továbbra is képesek támadásokat indítani a biztonsági erők és polgári célpontok ellen. A tálibok egykor kiterjedt területeket tartottak ellenőrzésük alatt az ország északnyugati részében, de a 2009-ben indult katonai műveletek kisebb, elszigetelt területekre szorították vissza őket. | Robbantás egy pakisztáni parkban - sok halott, a tálibok vállalták a merényletet | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/03/27/ongyilkos-merenylo-robbantott-egy-pakisztani-parkban-sok-halott |
2017-06-04 13:35:00+02:00 | Újabb két ukrán katona esett el a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban, öt másik pedig megsebesült a Moszkva által támogatott szakadárok folyamatos támadásai következtében - jelentette vasárnap a kijevi hadműveleti parancsnokság. | false | [] | 0 | null | 0 | Újabb két ukrán katona esett el a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban, öt másik pedig megsebesült a Moszkva által támogatott szakadárok folyamatos támadásai következtében - jelentette vasárnap a kijevi hadműveleti parancsnokság.
A beszámoló szerint továbbra is feszült a helyzet, az elmúlt napban az oroszbarát erők 58-szor nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira. A támadások kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára, több helyen a minszki megállapodásokban tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyvereket vetettek be a szakadárok.
Ismét aknavetőkkel lőtték be az oroszbarát erők a Donyecktől mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Krasznohorivka településre, a támadásban egy nő megsérült. Találat ért több lakóházat és egy iskolát, utóbbiban a támadáskor sem gyerekek, sem pedagógusok nem tartózkodtak, ennek köszönhetően senki sem esett áldozatul - tájékoztatott Facebookon a kijevi parancsnokság. Egy héttel ezelőtt is lőtték a szakadárok Grad rakéta-sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel a települést, akkor legalább nyolc polgári személy sérült meg repesztalálatok következtében.
Közben a DAN szakadár hírügynökség az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság "parancsnokságának" közlésére hivatkozva azt írta vasárnap, hogy az elmúlt napban 60-szor sértették meg az ukrán fegyveres erők a tűzszünetet. A szakadár fegyveresek "parancsnoksága" azt állította, hogy 19 települést ért támadás Donyeck megye általuk ellenőrzött területén, 15 lakóházban keletkezett kár Donyeckben, valamint Dokucsajevszk és Jaszinuvata településeken, de áldozatokról nem számoltak be. | Világ: Ukrán katonákat öltek a "szakadárok" | 0 | https://hvg.hu/vilag/20170604_Ukran_katonakat_oltek_a_szakadarok |
2009-02-20 00:00:00 | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A legutóbbi tanácskozáson a KDNP-sek közül hárman elfogadták azt a belső vizsgálatot, amely lényegében ártatlannak minősítette a rács mögött lévő Hunvaldot és két SZDSZ-es társát, Gál Györgyöt és Kardos Pétert, sőt megszavazták a kerület költségvetését is.
– A feloszlatási kezdeményezést aláírtuk, ám voksaink előfeltétele, hogy megtisztulás legyen, ezért feltételeket támasztottunk az esetleges közös választási induláshoz – mondta Kecskés Gusztáv (KDNP). A dokumentum fő célja, hogy ne lehessen képviselő a Fidesz helyi alelnöke, Garabits Károly, aki a kilencvenes évek közepén az MSZP-frakció tagja volt. Molnár Béla, a KDNP fővárosi elnöke állítja, időben rendezik soraikat. Erre vár Fónagy János, a Fidesz fővárosi elnöke is, ám szerinte tűrhetetlen, hogy jobboldalinak nevezett képviselők a korrupciós botrányba keveredett balliberálisok szekerét tolják. | KDNP-sek segítenek Hunvaldnak | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/kdnp-sek-segitenek-hunvaldnak |
2013-07-11 18:43:00 | Fizetésemelést kapott Kerényi Imre - Tizenegy miniszterelnöki megbízott dolgozik a kormányban, Fellegi Tamás havi 2 milliót keres. | true | null | 1 | Index | null | Két miniszterelnöki biztos és tizenegy miniszterelnöki megbízott dolgozik jelenleg a kormány mellett – derül ki Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek egy parlamenti kérdésre adott válaszából (pdf).
Lamperth Mónika MSZP-s parlamenti képviselő kérdezte Orbán Viktor kormányfőtől, hogy mekkora díjazásban részesülnek jelenleg a miniszterelnöki biztosok és megbízottak. Semjén válasza szerdán jelent meg az Országgyűlés honlapján.
A miniszterelnöki megbízottak közül Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter keresi a legtöbbet, havi 2 millió 150 ezer forintot. Az összeg a táblázat szerint a költségátalányt is magába foglalja. Fellegi az „USA-ban létesítendő alapítványi státusszal bíró gazdasági társaság jogi, pénzügyi és szervezeti előkészítéséhez kapcsolódó feladatokért” felel. A megbízatása idén januártól szeptember végéig tart.
Havi 992 200 forint keres kulturális főtanácsadóként Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár. Szőcs mobiltelefon (Nokia E52-es készülék) használatára jogosult, munkájához egy Audi A6-ost is kapott. Hasonló díjazásban részesül a társadalmi felzárkóztatásért Hegedős Zsuzsanna, aki szintén Audi A6-ost használ.
Havi 992 200 forint keres Félegyházy Megyesy Jenő, aki a „nyugati magyarság”, „észak-amerikai kapcsolatok és ezekre vonatkozó média/PR kérdések” terén lát el főtanácsadói feladatokat. Tellér Gyula havi 600 ezer forintért „a kormánypolitika társadalomelméleti háttere, hazai és nemzetközi politikai folyamatok történeti és aktuálpolitikai vetülete” terén ad tanácsokat.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottként a „tudatos nemzeti gondolkodás megalapozásért” felel. Kerényit 2011. májusában nevezték ki, előbb havi 375 ezer forintot, idén júniustól már 600 ezer forintit keres. Szintén kap telefont, illetve egy VW Passotot. Granasztói György a Magyar Corvin-lánc iroda vezetőjeként szint 600 ezer forintot keres.
Több miniszterelnöki megbízott viszont nem kap pénzt. Molnár Ágnes a fejlesztéspolitikáról, Révészé Máriusz a családokat érintő ügyekről, Vincze P. Márton pedig a normafai sportcentrumról, Kassai Attila a bányák újranyitásáról ad ingyen tanácsokat a kormánynak. Kassai pénzt nem kap, de mobiltelefonhasználatra (Nokia E90-es készülék) és havi 88 ezer forintos lakásfenntartási térítésre jogosult.
Giró-Szász András a kormányszóvivői feladatokat, Halasi Tibor a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését látja el miniszterelnöki biztosként. Mindketten havi 997 200 forintot keresnek. | Fizetésemelést kapott Kerényi Imre | null | https://index.hu/belfold/2013/07/11/fizetesemelest_kapott_kerenyi_imre/ |
null | Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért hogy el is indulhasson az építkezés. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére. | true | [
""
] | 0 | Magyar Építők | null | A pesti Duna-part megújulásán dolgozik a főváros. Budapest központi önkormányzata zöldebbé és rendezettebbé sezeretné tenni a pesti rakpartszakaszt: összefüggő gyalogossétányt és kerékpározási lehetőséget hoznának létre, felszabadulhatnak a lépcsős partok, valamint bővülnek a pihenés lehetőségei - írják közleményükben. Emlékeztetnek: a BKK megbízásából a nyáron elkészültek a pesti alsó rakpart teljes körű átépítésének engedélyezési tervei.
Most az Id. Antall József rakpart fejlesztésének jelentős részére és az Erzsébet híd alatti terület fejlesztésére a feltételeknek megfelelően két pályázatot nyújtott be a BKK, melyek kedvező elbírálása, majd a szükséges európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén várhatóan a jövő nyáron indulhatnak a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárások.
A BKK azt tervezi, hogy a Jane Haining rakpart megújítására is benyújtja majd később a pályázatát.
Az MG Építész Kft. által végzett tervezési folyamat célja volt, hogy Budapest egyik kiemelkedő jelentőségű közterülete zöld, élhető és a világörökségi környezethez méltó módon, a szakmai és civil szervezetek véleményét is figyelembe véve újuljon meg. A közlemény hangsúlyozza: a projekt egyik fontos eleme a társadalmi egyeztetés: az elmúlt években a városvezetőség és a BKK számos kérdőívet juttatott el a lakossághoz, hogy megismerje igényeit és javaslatait.
Figyelembe vették az árvízveszélyt is
A tervezett rakpartot három szakaszra osztják: az északi ligetes-parkos, a középső nyüzsgő-vendéglátó, illetve a déli nagyvárosias korzóra.
A tervek készítésekor fontos szempont volt, hogy a rakpartszakasz árvízveszélyes terület, ezt legutóbb szeptember közepén a fővárosiak is megtapasztalhatták, amikor az elmúlt évtized legnagyobb árvize idején szükségszerű volt a lezárása. A BKK a tervezéskor olyan kialakítást, zöldítést, valamint köztéri elemek elhelyezését tartotta helyénvalónak, amelyek egy újabb árvíz esetén ellenállnak a környezeti megpróbáltatásoknak, valamint nem akadályozzák az árvízi védekezéssel járó, embert próbáló munkát.
Id. Antall József rakpart: többfunkciós, nyüzsgő köztér
Az északi rész fejlesztése már több részletben lezajlott: legutóbb a Parlament és a Margit híd között hiánypótló járda létesült fasorral, padokkal; átépült a lehajtó, megszűnt a korábbi szalagkorlátos tranzitút-hangulat.
A Parlament és a Lánchíd között a tervek szerint a BKK kettős fasort alakít ki, az autók - a mai haladási átlagsebességüknek megfelelően - 30 kilométer/órás sebességkorlátozással haladhatnak, hogy a közlekedés biztonságosabb legyen, csökkenjen a zajszennyezés, de továbbra is meglegyenek ezen a szakaszon az autós közlekedés feltételei.
Irányhelyes kerékpársávokat, új lejárókat és zebrákat is kialakítana a BKK, hogy javuljanak a gyalogos- és kerékpáros közlekedés feltételei. A kialakításnak köszönhetően olyan multifunkciós tér jöhet létre, amely hétköznapokon az autós közlekedést szolgálja, de hétvégén és ünnepnapokon a közösségi programok helyszíne lehet.
Az Erzsébet híd alatti terület: visszakerülhetnek a lépcsősorok
Teljesen a gyalogosoké lesz a tervek szerint a tér, ahová a BKK fákat ültet és kettős lépcsősort alakít ki a mostani útpálya helyén. Az autóforgalom a Petőfi téri felhajtón keresztül érheti, illetve éri majd el a Pesti felső rakpartot.
A gyalogostér kialakítása során a közlekedésszervező nagy figyelmet fordítana arra, hogy a közterület barátságos és biztonságos legyen, és minél közelebb hozza a Dunát az emberekhez. A lépcsősorok nemcsak a Duna-parti pihenést segítenék, hanem a közterület esztétikai értékét is növelnék, ráadásul visszatérést jelentenének a rakpart ezen részének az eredeti kialakításához. | Uniós forrásból alakítaná át a pesti rakpart jelentős részét a főváros | null | https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/10/unios-forrasbol-alakitana-at-a-pesti-also-rakpart-jelentos-reszet-a-fovaros |
2021-05-21 16:37:00+01:00 | Egyetemi tanulmányainak helyszínére, a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) látogatott pénteken Karikó Katalin biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. | false | [] | 0 | null | 0 | Ezt ígérte meg egykori egyeteme kutatóinak Karikó Katalin
Egyetemi tanulmányainak helyszínére, a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) látogatott pénteken Karikó Katalin biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
A felsőoktatási intézmény közleménye szerint a német BioNTech alelnöke kötetlen beszélgetésen vett részt az egyetem vezetőivel és kutatóival, továbbá a jövőbeli tudományos együttműködés lehetőségeiről is egyeztetett az intézmény kutatóival, valamint biztosította az egyetem vezetőségét arról, hogy minden segítséget megad majd ahhoz, hogy "az SZTE még magasabb szintre jusson a legkülönbözőbb kutatási területeken".
Hozzátették: Rovó László rektor felkérte Karikó Katalint a X. Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny díszelőadójának.
Az SZTE beszámolt arról, hogy a világhírű biokémikust az SZTE rektora mellett Fendler Judit kancellár és Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, európai parlamenti képviselő fogadta az egyetem Dugonics téri épülete előtt.
A közlemény szerint Karikó Katalin legközelebb novemberben látogat a Szegedi Tudományegyetemre. Ekkor rendezik meg a centenáriumi rendezvénysorozat részeként az Egyetem Napi Ünnepséget, amelyen átveszi díszdoktori oklevelét.
(Ez is érdekelheti: Átvette Karikó Katalin a Közmédia Év Embere Díját)
(MTI) | Ezt ígérte meg egykori egyeteme kutatóinak Karikó Katalin | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/kariko-katalin-szegedre-latogatott-igeret/1fw4e9e |
2023-08-19 10:40:00 | Közel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit. | true | null | 1 | G7 | null | Politikusokat nyaraltató milliárdosok
Miközben továbbra is homály fedi, hogy ki, vagy milyen vállalat fizet havi százmilliókat azért, hogy használhassa, a Fidesz-közeli pénzügyi elithez köthető legújabb szuperjachtot, a Rose d’Ort, a NER korábbi luxushajóit birtokló vállalat körül is voltak fejlemények. A Rose d’Or már legalább a negyedik olyan jacht, amit az elmúlt években kormányközeli vállalkozók, vagy akár politikusok használtak. Az eddigi hajók tulajdonjogát pedig – a lízingelt Rose d’Orral ellentétben – meg is szerezte egy NER-es offshore-cég, a máltai bejegyzésű L&L Charter Ltd.
A jachtokon nyaraló NER-elitről az első felvételek még 2016-ban kerültek nyilvánosságra: a Magyar Narancs a 35 méter hosszú Artemy fedélzetén kapta lencsevégre Mészáros Lőrincet és akkori feleségét. A felcsúti vállalkozóról két évvel később már egy hét méterrel hosszabb, és becslések szerint 7 milliárd forintot érő Benetti Crystal 140-es típusú hajón készült felvétel: a Mérce egyik olvasója fotózta le a Lady Mrd-n Olaszországban.
A Benetti reklámfilmje egy Crystal 140-esről.
Ezt követően az Átlátszó egész nyáron követte a jacht útját, amelyen feltűnt az állami megrendelésekkel kitömött Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László, Homolya Róbert akkori MÁV-elnök, illetve Kovács Ernő kormánymegbízott társaságában. Sőt, két évvel később a jachton nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter is. A politikusok jachtos túrái azért is voltak érdekesek, mert a Lady Mrd besorolása alapján úgynevezett „pleasure craft”, amelyet a máltai szabályozás alapján nem lehet bérbe adni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati szereplők állami pénzből élő milliárdosok vendégeként vettek részt tízmilliókat érő luxusutakon.
Időközben ugyanis az is egyértelművé vált, hogy a jachtok Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Az Artemy és a Lady Mrd tulajdonosa egyaránt a már említett L&L Charter Ltd. volt, és bár a cég hátterét sokáig homály fedte, 2020-ban az Átlátszó kiderítette, hogy a vállalat tényleges tulajdonosa Szíjj. A tiszakécskei milliárdos máltai hajós cége pedig nem sokkal később vásárolt még egy – a korábbiaknál is nagyobb és drágább – jachtot: a Seagull Mrd-t, amelynek értékét már 10 milliárd forint fölé becsülték.
Veszteség, kölcsön, beszálló milliárdos
A G7 most megszerezte az L&L legfrissebb már elérhető, 2021-es beszámolóját, amiből kiderült, hogy a NER-elit jachtoztatása egyáltalán nem jó biznisz. A vállalatnak nagyon komoly költségei vannak, amiket nem is tud kitermelni, így 2020-ban és 2021-ben is masszívan veszteséges volt. Az éves jelentés alapján a vállalat három éve 1,6 millió euró bevételt termelt, és ugyan ezt egy évvel később közel két és félszeresére növelte, ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fedezze a ráfordításokat. A társaság így ebben a két évben közel 7 millió euró veszteséget hozott össze, azaz akkor árfolyamon 2,5 milliárd forintot bukott.
Ebben persze komoly szerepet játszik, hogy egy luxusjacht nem különösebben jó befektetés, rendkívül gyorsan nagyon sokat veszíthet az értékéből. Az L&L minden évben 10 százalékkal értékeli le a tulajdonában lévő hajókat*A jachtokra 10 százalékos amortizációs kulcs szerepel a vállalat számviteli politikájában., ezen pedig eurómilliókat bukik. A beszámolók alapján
a cég összesen bő 53 millió eurót (nagyjából 20 milliárd forintot) költött jachtokra, ám azokat 2021 végén már csak 36 millió eurós értéken tartotta nyilván.
A vásárlások forrása pedig leginkább a tényleges tulajdonostól – tehát Szíjj Lászlótól – kapott kölcsön volt: a tiszakécskei milliárdos kevés híján 50 millió eurót bocsátott ilyen formában a vállalat rendelkezésére. Magyarul Szíjj közel 20 milliárd forint kölcsönt adott a cégnek, amely ebből méregdrága, de gyorsan amortizálódó jachtokat vett, de a hajók üzemeltetése – miután bérbe adni nem lehetett őket*A vállalatna nem is voltak bérbeadási tervei, legalábbis a cégiratok alapján a célok között nem szerepelt ez a tevékenység, csak a vásárlás, vagy egyéb módon történő beszerzés, illetve az üzemeltetés. – éveken keresztül masszív veszteséget termelt, így az L&L csak égette a pénzt.
A korábbi évek trendjei alapján 2022-ben a máltai vállalat tőkehelyzete akár kritikussá is válhatott volna. Erre azonban nem került sor, a cégben ugyanis tavaly megjelent egy új tulajdonos. A Szabad Európa múlt héten írt róla, hogy a vállalatba beszállt, a szintén főként állami megbízásokból élő, és esetenként a Duna Aszfalttal is együtt mozgó Soltút Kft. tulajdonosa, Rencsár Kálmán.
A G7 most kiderítette, hogy Rencsár egy tőkeemeléssel kifejezetten nagy összeget rakott a máltai vállalatba. Az építőipari vállalkozó cégiratok alapján 591 darab egy euró névértékű részvényt jegyzett le, ám – ahogy a fenti képen is látszik – minden egyes részvényért több mint 30 ezer eurót fizetett. Így
összesen közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt a vállalatba, amiért annak alig harmada került a tulajdonába.
Ez az összeg egészen biztosan elegendő volt a tőkehelyzet rendezéséhez. Sőt, elvileg nagyjából ennyi lehetett a Rose d’Or lízingeléséhez szükséges önrész is, ha az Euroleasing a bevett gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önerőt várt el az ügylethez. Az L&L cégirataiban egyébként néhány sorban kifejti a tevékenységeit, amelyek között szerepel a hajók lízingbe vétele is. Így legfeljebb a magyar Euroleasing korábbi üzletpolitikája alapján lenne meglepő, ha az L&L lízingelné tőlük a szuperjachtot.
Rencsár Kálmánt az egyik cégén, illetve a vállalatiban szintén részesedéssel rendelkező lányán keresztül, kerestük kérdéseinkkel. Kíváncsiak lettünk volna, hogy miért szállt be ilyen hatalmas összeggel egy veszteséges máltai cégbe, és használta-e már az L&L jachtjait, ám megkeresésünkre az üzletember nem reagált. | Veszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyar | null | https://g7.hu/vallalat/20230819/veszteseges-uzlet-a-ner-jachtoztatasa-7-milliard-forinttal-szallt-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar/ |
null | Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. ügyfelei az utóbbi időszakban ismét adathalász csalók által küldött hamis online földgázszámla-értesítőket kaptak. Felelős energiaszolgáltatóként ügyfeleink védelmét szem előtt tartva továbbra is kérjük, hogy a kapott számlaértesítőket nézzék meg figyelmesen. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | Egyre több úgynevezett adathalász üzenet létezik és érkezik nap mint nap a postafiókokba, amelyek sokszor fizetési felszólítással vagy a szolgáltatás kikapcsolásával fenyegetnek, a csalók az érintett személy ijedtségét használják ki, hogy megszerezzék a bankkártyája adatait.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. ügyfelei az utóbbi időben ismét egyre többet tapasztalhatták, hogy a csalók jellemzően nem magyar e-mail címekről online földgázszámla-értesítőket küldenek arra hivatkozva, hogy új földgázszámla készült. Ezeken a megtévesztő, hamis értesítőkön a bankkártyás befizetés linkkel a csalók a saját oldalukra irányítják az ügyfeleket, hogy ott megszerezzék a bankkártyájuk adatait.
Arra kérik az ügyfeleket, hogy a kapott számlaértesítőt nézzék meg figyelmesen, hiszen a megtévesztő, adathalász levelek felismerhetők. A hamis e-mailben szereplő adatok gyakran nem pontosak, ezért minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy a számla összege megfelel-e a fogyasztás alapján vártnak. Továbbá a levél helyesírási hibákat tartalmazhat, illetve magyartalan, online programmal fordított (pl. ékezet nélküli) mondatok találhatók benne.
A csalók jellemzően nem ismerik, hogy az adott ügyfél mikor szokott számlát kapni, tehát már az gyanakvásra adhat okot, hogy nem a megszokott időszakban érkezik a számlaértesítés. A legfontosabb támpont az e-számla-értesítőkben található direkt fizetési hivatkozás.
Felhívják az ügyfelek figyelmét, hogy az MVM Next által küldött online gázszámla-értesítők feladója minden esetben az MVM Next online ügyfélszolgálat ([email protected]).
További hasznos tudnivaló, hogy a gázszámlánál a Befizetem bankkártyával felirat, azaz a befizetéshez vezető hivatkozás felett tartva a kurzort mindig a https://mvmnext.hu/foldgaz... kezdetű link jelenik meg.
Az email-ben érkező elektronikus számlákon, vagy számlaértesítőkön minden esetben szerepel az MVM Nextnél vezetett szerződéses folyószámla száma, a számla száma, továbbá feltüntetik az átutaláshoz szükséges adatokat is (a bankszámlaszámot, illetve azt a számsort, amelyet a közlemény rovatban szükséges megadni). A számlát az értesítő pdf-mellékleteként küldik,
Az MVM Next online ügyfélszolgálati oldalán sosem kérik, hogy adják meg bankkártya adataikat, azokat minden esetben csak a biztonságos banki felületre történt átirányítást követően, gázszámlák esetén a CIB bank felületén szükséges beírni. | Vigyázat, csalók élnek vissza az MVM Next nevével: erről ismerni fel a kamuszámlát, amit küldenek | null | https://www.penzcentrum.hu/utazas/20241001/vigyazat-csalok-elnek-vissza-az-mvm-next-nevevel-errol-ismerni-fel-a-kamuszamlat-amit-kuldenek-1157272 |
2017-05-09 11:41:00 | Siessenek, mert most még félmillió dollárért megszerezhető a zöld kártya, de hamarosan felemelkedik az összeg 1,35 millióra – közölték a Kushner építkezési vállalat vezetői Kínában, ahol egy New Jersey-ben épülő felhőkarcolóra igyekeztek pénzt szerezni. | true | null | 1 | HVG | null | A cég főnökét nemrég még úgy hívták, Jared Kushner. Ő Donald Trump veje és főtanácsadója. Magas hivatala miatt lemondott a családi cég vezetéséről, de a kínaiak alighogy meghallották az ismerősen csengő nevet, máris rohantak befizetni a pénzt. A híres nevezetes EB-5 programról van szó, amelynek az a lényege, hogy az a külföldi személy, aki befektet amerikai munkahelyek létrehozásába félmillió dollárt, jogosult lesz a zöld kártyára. Trump hevesen bírálta a rendszert a választási kampányban, de az már a múlt. A washingtoni kongresszus szó (és mindenfajta módosítás) nélkül meghosszabbította szeptember végéig az 1990 óta futó programot. A belbiztonsági minisztérium januárban az javasolta, emeljék fel a befektetendő összeget félmillióról 1,35 millió dollárra – emlékeztet a CNN hírtelevízió.
A hírre megugrott azoknak a jelentkezőknek a száma, akik még a félmilliós lehetőségre szeretnének lecsapni. A fokozott érdeklődés miatt sorban állnak a gazdag kínaiak. Persze ha valaki az elnök vejének családi cégében helyezi el a maga félmillió dollárját, akkor picit több esélye van a sikerre. A Kushner család egyébként a bírálatok miatt elnézést kért a névhasználat reklámozása miatt.
Van olyan befektető, akinek három évet is kell várnia. De a kínaiak türelmesek, mert a gyermekük jövője a tét. A többség azért akar az USA-ban élni, mert ott sokkal jobb az oktatási rendszer. Minthogy a legtöbb kínainak még mindig csak egy gyermeke van, ezért a jó oktatás abszolút prioritást jelent a családok számára. Ezt használják ki az élelmes amerikai vállalkozók, élükön az elnök vejének családjával.
Jelentkező van bőven annak ellenére, hogy az Egyesült Államok évi 10 ezer főben maximálta a létszámot. 2011 óta a zöld kártyát ilyen módon megszerző külföldiek 80%-a kínai. Akik ugyan hivatalosan a gyerek oktatását jelölik meg prioritásként, de legalább ilyen fontos az, hogy kihozzák a pénzüket Kínából, és így elrejtsék azt korrupcióellenes nyomozók elől. Akik persze behunyják a fél szemüket, ha Kushner néven keresnek kínai befektetőket Amerikába.
A családi kapcsolatok értékét már a Mennyei Birodalomban is igen fontosnak tartották, a kommunista Kínában pedig nemzeti érdek, hogy az elnök vejének cége éppen ott üzleteljen. Ezért senki sem firtatja különösebben, hogy honnan is származik az a félmillió dollár, amelyet, ha az elnök vejének cégébe fektet be egy kínai, akkor gyorsan zöld kártyát kaphat az Egyesült Államokban. | Gazdaság: Rogánék letelepedési kötvényezését csinálja nagyban Trump vejének cége | null | https://hvg.hu/gazdasag/20170509_Roganek_letelepedesi_kotvenyezeset_koppintja_Trump_vejenek_cege |
2013-11-21 11:55:00 | Horváth András elmagyarázta a nagy ÁFA-csalás egyik módját. Az adóellenőrből lett leleplező bemutatja, hogyan lesz az áruháznak olcsóbb a külföldről jött áru, mint amennyibe az eredetileg került. A módszert százmilliárdos nagyságrendben űzik szerinte. | true | null | 1 | 444 | null | Hogyan lesz itthon 80 forint a külföldön százasért vett cukor?
Hogyan lesz ebből országos méretű, sokmilliárdos csalássorozat?
Hol cinkos ebben az adóhivatal?
Horváth András elmondta. Itt összefoglaljuk.
Horváth András 14 évig dolgozott az adóhivatalnál (ez volt az Apeh, most úgy hívják, hogy NAV), és hatalmas csalásokat látott. Szólt a főnökeinek, szólt politikusoknak, szólt mindenkinek, de nem történt semmi. Idén ősszel otthagyta a munkahelyét, feljelentést tett az ügyészségen három leállított vizsgálat miatt, és nyilvánosság elé állt.
Legfontosabb észrevételeit egy húszoldalas írásban foglalta össze, amit az atlatszo.hu közölt.
Most egy tipikus adócsaló technikát mutatunk be, amit Horváth magyarázott el a 444 tárgyalójában. Ilyenek miatt évente szerinte több száz milliárdos nagyságrendű kár éri Magyarországot. A példákban a cégek neveit mi találtuk ki, hogy érthetőbb legyen.
Példázat a nagy cukorbizniszről
Szlovákiában egy becsületes cukorgyár, a Toth & Tothova s.r.o. gyárt fél kiló kristálycukrot, amit 100 forintért árul.
Ezt megvásárolja a magyarországi Kamu2000 Kft. Kifizeti a 100 forintot a szlovák cukorgyárnak. Ez nettó összeg, mert amikor országok között mozog az áru, nem kell ÁFA-t fizetni. A cukor (legalább papíron) Magyarországra érkezik.
A Kamu2000 Kft. nem csinál a cukorral semmit, talán el se hozza igazából, hanem eladja a Nünüke Kft.-nek, 80 forint + ÁFA-ért, vagyis 101,6 forintért. Látjuk, hogy a cukor nettó ára 20 forinttal olcsóbb lett, mint amennyibe eredetileg került.
Hogyan lett a 100 forintos cukorból 80 forintos, mire a Nünüke Kft. megvette?
Úgy, hogy a Kamu2000 Kft. fiktív számlákat szerez, amelyek azt bizonyítják, hogy 80 Ft. + ÁFA értékben mindenféle költségei voltak, például piackutatást rendelt a Prioritáskutató Kft-től, pont ennyiért. Így a költsége és a bevétele közti egyenleg nulla, vagyis nem kell adót fizetnie.
E rendszerben a Kamu2000 az úgynevezett „missing trader”, vagy „eltűnő kereskedő”, aminek gyors papírmunka után hamarosan nyoma vész, hiszen feltűnően illegális amit csinált. Létezésének annyi az értelme, hogy papíron úgy hozza be a cukrot, hogy az a magyar piacra érve olcsóbb legyen, mint amennyibe eredetileg került. A csalás oroszlánrészét itt követik el, hiszen itt jelenik meg a hamis költségszámla. Mire a cukor majd forgalomba kerül, és az egész láncot esetleg bolygatni akarnák, addigra senkit sem lehet majd ettől a cégtől megtalálni.
A Nünüke Kft. még mindig nem főz lekvárt a cukorból, hanem eladja azt a Prüntyike Kft-nek. A Nünüke már nem fantomcég, nem akar eltűnni, ezért hogy ne keltsen feltűnést, egy kis hasznot is kell keresnie. Ezért már 82 Ft. + ÁFA áron adja a cukrot a Prüntyikének. A cukor most már bruttó 104,14 forintba kerül!
Nünüke tehát beszedi a pénzt, és elszámol. Van egy kiadott számlája (költsége) 101,6 forintról, egy befagodott (bevétele) 104,14 forintról. Van 2,54 forint, ami után tényleg ÁFA-t fizet, felfele kerekítve megy is 70 fillér az államnak.
Prüntyike még mindig nem élvezi közvetlenül a cukor édességét, hanem eladja azt (szerény haszonnal) a Közértláncnak, aminek üzletei ott vannak minden valamire való magyar városban. Mondjuk 84 Ft. + ÁFA-ért, vagyis 106,68 forintért. Itt ugyanaz történik a papírmunka tekintetében, mint a Nünüke és a Prüntyike között ment. Prüntyikének is lesz 2,54 forint tiszta haszna a költségek levonása után, megy megint az államnak 70 fillér.
A Közértlánc most már kiteszi a polcra a cukrot, ahonnan Mayerné leemeli, beteszi a kosarába, és kifizeti az árát, 120 Ft. + ÁFA-t.
Néha a Közértlánc az olcsón megszerzett terméket akciósan adja, és olyankor legalább a fogyasztók is élvezhetik a csalás előnyeit. Jellemzőbb azonban, hogy úgy adják e termékeket, mintha a valódi áráért került volna az áruházi polcra, és így a csalás fő haszonélvezője a Közértlánc lesz.
A rendszernek az az értelme, hogy a Közértlánc nettó 84 forintért jusson cukorhoz, vagyis olcsóbban, mint amennyibe az valójában kerül. A nagy csalás a Kamu2000 Ktf-nél van, aki a papírmunkával lenyomja az árat. A Nünüke és a Prüntyike csak azért kell a történetbe, hogy a Közértlánc és a Kamu2000 között minél nagyobb legyen a távolság, minél kevésbé legyen átlátható, hogy az egyébként nagyon primitív csaláshoz köze van a nagy áruházláncnak. A valóságban azonban a cukor a Toth & Tothova raktárából egyenesen a Közértláncba megy. Ha óvatoskodni kell, akkor esetleg hurcolásszák előtte egy kicsit. A csalással tehát a Közértlánc keres, a többiek feltételezhetően az ő hasznából kapják meg fáradozásaik jutalmát. Ha a Kamu2000 csalása nélkül venné Közértlánc a cukrot, akkor az 16 forinttal drágább lett volna neki.
Horváth szerint nagyon sok termékkel hasonló a helyzet. Ruhával, számítástechnikai eszközökkel, fémmel, tűzifával, kávéval, tejtermékekkel, cukorral, étolajjal, energiaitallal és hússal is nagy tételben csinálják ezt.
Szlovákia, Magyarország és Románia között vándorolnak így a termékek. És a csalásban résztvevő nagy áruházláncok különösen nagy profitra tesznek szert, hiszen olcsóbban szerzik be az árut, mint amennyibe az eredetileg kerül. Minél magasabb az ÁFA, annál nagyobbat lehet így kaszálni. Magyarországon a legmagasabb az ÁFA az egész EU-ban, 27 százalék.
A valóságban persze a léptékek sokkal nagyobbak. Egyetlen kamion 24 tonna cukrot tud elvinni, nem pedig fél kilót, ahogy a példában szerepelt. Aki ezen nagyot akar keresni, az sok száz kamion cukorral csinálja ezt.
Elnézik ezt
Horváthnak az volt a tapasztalata, hogy ezeknek az ügyleteknek a feltárását a NAV-nál kifejezetten akadályozzák. Ezért fordult az ügyészséghez. Ezért beszél korrupciós hálózatról.
A Közértlánchoz hasonló nagy áruházak a kiemelt adózók közé tartoznak, akikkel külön ügyosztály foglalkozik. Horváth szerint elnézőek az ügyosztályon ezekkel a csalási hálózatokkal, ezeket nem tárják fel.
Horváth azt mondta, hogy az adóhatóságnál sokszor az EU bíróságának egy ítéletére hivatkoznak, amikor a munkatársak kedvét kell elvenni az ilyen ügyek felgöngyölítésétől. Arról az ítéletről van szó, amikor egy hasonló ügyben a bíróság az áruháznak adott igazat, elfogadva érvelését, hogy a közért beszerzői nem tudhatták, hogy az áru csalással került az országba. Ha a fenti példát nézzük: a Közértlánc nem tudhatta, hogy a Prüntyikének azért olcsó a cukra, mert a Kamu2000 Kft. adócsalással levitte az árát. Így nem tehet semmiről, ártatlan.
Csakhogy Horváth szerint az ítélet nem általában mondja azt, hogy nem lehet ezeket az ügyeket ráverni az áruházakra. Hanem csak arról volt szó, hogy a konkrét ügyben az adóhatóság nem tudta bebizonyítani, hogy az áruház tudott a csalásról. Mivel az ilyen csalások haszonélvezője a Közértlánc, ezért logikus, hogy közük van az egészhez.
Fel lehetne göngyölíteni
Horváth szerint több módszer is lehetséges a bizonyításra. Például be lehet bizonyítani egyéb beszerzésekből, hogy a lánc tisztában van azzal, hogy mennyiért lehet a Toth & Tothova gyárból cukrot venni. Meg lehet vizsgálni a cukor útját a fuvarozók kikérdezésével, a raktározási és szállítási papírok részletes átvizsgálásával. Fel lehet fejteni, hogy az áruházlánc beszerzője kivel állt valójában kapcsolatban. Lehet figyelni a pénz útját is, az utalásokon keresztül.
Horváth azt mondta, hogy amikor kivételesen sikerült ilyen ügyekben alaposabb vizsgálatot indítani, akkor az áruházlánc megrettent, és már az elmarasztalás előtt szakított a Prüntyike szerű beszállítókkal. Horváth szerint kellő határozottsággal gyorsan, látványos eredményeket lehetne elérni az ilyen üzelmek felszámolására.
Ez az új olajozás
Horváth szerint az adócsaló hálózatokat szervezett bűnözői körök működtetik. Termékekként egy-egy csoport irányítja ezeket a rendszereket, amelyek rugalmasan mozognak Magyarország, Szlovákia és Románia között, és gyorsan reagálnak az egyes országok ÁFA-szabályainak változására. Ettől függ ugyanis, hogy honnan hova érdemes vinni a termékeket. Az olajszőkítés volt utoljára hasonló léptékű, adócsalásra épülő biznisz Magyarországon.
A nem romlandó termékekkel különösen szívesen csalnak, mert ha kell, tényleg lehet őket utaztatni, raktározgatni, ide-oda szállítani. Horváth ha gyanús cégnevet lát egy cukroszsák csomagolásán, nem csodálkozik, ha a cukor már tömbbe tapadt össze. Sokat hozták-vitték.
A cikk elkészítésében közreműködött Plankó Gergő. | Fél kiló cukorral bemutatjuk, hogy működnek a milliárdos áfacsalások | null | https://444.hu/2013/11/21/igy-lehet-hatalmasat-csalnia-a-kozerteknek/ |
null | A budapesti lakhatási válság enyhítéséért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez fordult Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. Úgy látja, Karácsony Gergelyék hét nagy lakhatási ígéretet is tettek, viszont öt év alatt sem csináltak semmit. A kormánypárti politikus javaslatában kiemelt figyelmet fordítana a fiatalok lehetőségeire. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Szentkirályi Alexandra pénteken úgy fogalmazott Facebook-oldalán: 2019-ben Karácsony Gergelyék programjában csaknem negyvenszer szerepelt a lakás szó.
Szerinte hét nagy lakhatási ígéretet is tettek, de öt év alatt sem csináltak semmit. Emiatt mára Budapesten lakhatási válság alakult ki. Ezt a tétlenséget a budapestiek és a kormány is megelégelte.
"Levélben fordultam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. Egyeztetést kezdeményezek egy fővárosi lakhatási akcióterv megalkotása érdekében, a budapestieket sújtó lakhatási nehézségek enyhítésére"
- tudatta a kormánypárti politikus.
Airbnb, bérlakáshelyzet
Szentkirályi Alexandra azt javasolta, fordítsanak külön figyelmet a fiatalok lakásvásárlására, a kollégiumi férőhelyek bővítésére, a rövidtávú lakáskiadásra, az Airbnb-re, a fővárosi bérlakáshelyzetre és az albérletárakra.
"A budapestiek számíthatnak ránk!" - írta a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. | Nagy Mártonnak adott be egy javaslatot Szentkirályi Alexandra | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szentkiralyi-alexandra-javaslatai-a-lakhatasi-valsagra/4y4mb9f |
2019-07-26 15:42:00 | Ha az év végéig nem rendeződik a vita a fővállalkozóval, borulhat a város költségvetése. | true | null | 1 | 24.hu | null | Közel 400 millió forintos összeget kellett bírósági letétbe helyeznie a kisvárdai önkormányzatnak a helyi focistadion miatt indult perben, de a város nem hajlandó egyezkedni. A 24.hu információja szerint a stadionberuházás fővállalkozója, a Penta Industry Kft. az eljárással párhuzamosan többször is felajánlotta, hogy tárgyaljanak a vitatott pénzekről, de az önkormányzat ezt visszautasította. A Penta Industry által kezdeményezett bírósági perben a héten újabb tárgyalást tartottak.
A stadiont tavaly nyáron átadták ugyan, de az építőcéget a beruházás lezárása előtt kirúgták a területről, és nem fizették ki a 2,4 milliárdos keret utolsó részletét, így számos alvállalkozó mind a mai napig hiába várja a pénzét.
A létesítmény építési költségeit a központi költségvetésből támogatta az állam. Az elhúzódó pereskedés azonban pont emiatt hozhatja nehéz helyzetbe a várost. A bírósági letétre ugyanis már a stadionra kapott állami támogatás sem volt elég. A maradék 243 millió forintot a működési célú tartalékból kellett kipótolni 155 millióval, decemberre ugyanis le kell zárni a stadion elszámolását.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI | Kisvárda nem egyezkedik a futballstadion építőjével | null | https://24.hu/belfold/2019/07/26/kisvarda-nem-egyezkedik-a-futballstadion-epitojevel/ |
2023-01-27 00:00:00 | Ami most az ország egyik legjobb gimnáziumával és annak igazgatójával történik, az a hatalom üzenete minden iskolának. | true | null | 1 | 444 | null | Mi a bajuk a Színművészeti Főiskolával?
Az, hogy nem az övék.
Kende János, a régi SZFE ikonikus tanára, többek között számtalan Jancsó-film operatőre válaszolta ezt a 444 kérdésére még 2019 végén, amikor elindult a központilag irányított, kormányzati lejárató kampány az SZFE ellen.
Talán már kevesen emlékeznek, de az egész manőver Gothár Péter zaklatási ügyével kezdődött, ami miatt a rendező darabjait levették a színpadról, majd kitiltották a színházból. A Fidesz nekifutásból csapott le a témára. Kocsis Máté frakcióvezető az ügy kapcsán már zaklató színházakról beszélt, és követelte, hogy Kásler Miklós miniszter személyesen szólhasson bele, hogy melyik színháznak ki az igazgatója. Innen már csak egy apró ugrás volt az SZFE. A Fidesz-frakció szóvivője aggodalmát fejezte ki: „Nagyon úgy tűnik, hogy védeni akarták a szexuális zaklatót. Attól tartunk, hogy nemcsak a színházban, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is titkolózhatnak.”
A végkifejlet ismert: 2020 végére az egyetemet szétverték, tanárait és diákjait elüldözték, épületét elajándékozták, nevét és romjait eltulajdonították. Ez az ellenállás ára ebben a rendszerben. Egy médiakampánnyal indult, de a 2018-2022 közötti ciklus végére a hatalom nagyrészt bekebelezte az autonóm felsőoktatási intézményeket. 2022-ben újabb ciklus indult, újabb négyéves tervvel.
Az elmúlt hónapok oktatásért folytatott keserves tiltakozásait követően a napokban a kormányzati sajtóban összehangolt támadás indult az Eötvös József Gimnázium és igazgatója, Moss László ellen. Hangfelvételekre hivatkozva állítják, hogy az ország egyik legnevesebb gimnáziumában félmillió forintért lehetett helyeket vásárolni diákok számára. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz. | Mi a bajuk az Eötvös Gimnáziummal? | null | https://444.hu/2023/01/27/mi-a-bajuk-az-eotvos-gimnaziummal |
2015-07-01 11:42:00 | Az MTK kiírta közbeszerzését az új stadionja kivitelezésére. Csak az a cég pályázhat, amely az elmúlt öt évben épített vagy újított már fel legalább 3 milliárdért sportlétesítményt, és készített UEFA előírások szerinti stadion kivitelezésére terveket. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) közbeszerzési eljárást hirdetett az új, 5000-5500 fő befogadóképességű, fedett lelátójú, UEFA 3-as kategóriájú Hidegkuti Nándor Stadion kiviteli terveinek elkészítésére és kivitelezésére. A korábbi stadiont lebontották. A nyertesnek 360 nap alatt kell a munkát elvégeznie, de előteljesítést is vállalhat.
Az MTK sportlétesítményeinek fejlesztésére a kormány határozataiban több lépésben, összesen 8,69 milliárd forint támogatást különített el. Tavaly 5,65 milliárdot (a Hidegkuti stadion újjáépítésére 3,91 milliárdot, a stadionhoz kapcsolódó edzőpálya megújítására 350 milliót, míg a zuglói multifunkcionális csarnok építésére 1,39 milliárdot), majd idén májusban további 3,04 milliárd forintot (ebből 960 millió plusz mehet a stadionra, 880 millió a mellette kialakítandó edzőközpont létesítményeinek korszerűsítésére, valamint idén és jövőre összesen 1,2 milliárd az MTK városmajori sporttelepének fejlesztésére).
Ilyen referenciákkal kevés vállalkozás rendelkezhet a magyarországi cégek közül, ezek alapján a pályázók között lehet a Fradi-stadiont építő Market Építő Zrt, a debreceni stadiont építő Hunép Zrt., és a felcsúti létesítményt építő Mészáros és Mészáros Kft.
Így az új stadion felépítését az állam 4,87 milliárddal, a stadion melletti területen az focicsapatokat kiszolgáló edzőközpontot 1,23 milliárd forinttal támogatja. (Deutsch Tamás, az MTK elnöke áprilisban azt közölte, amikor még 5,6 milliárdos állami támogatásnál tartottak, hogy a fejlesztéseket 90 százalékban a kormány, 10 százalékát pedig saját forrásból finanszírozzák.)
Szigorú feltételekkel lehet pályázni
A közbeszerzésen nyertes kivitelezőnek a stadion és fedett lelátók mellett az épületben irodákat, öltözőket, kiszolgáló és rendezvény helyszíneket kell kialakítani, feladata a környezetrendezés, a közlekedési és közmű infrastruktúra és egy parkoló építése.
Azok a kivitelező cégek vagy konzorciumok tehetnek ajánlatot, amelyek az elmúlt két évben rendelkeznek összesen legalább 4,7 milliárd forint nettó árbevétellel, illetve magasépítésből 3,5 milliárdos bevétellel - derül ki a közbeszerzési felhívásból. (Az új alapítású vállalkozásoknál legalább 3,5 milliárdos nettó árbevétel a követelmény.)
A referenciák között fel kell tudni mutatni az elmúlt öt évben egy sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény építését vagy felújítását legalább nettó 3 milliárd forint értékben. Összesen legalább 3,5 milliárd forint értékű magasépítési referenciát kell igazolni, s köztük lennie kell - többek közt - egy minimum 3500 fő befogadóképességű létesítménynek, ahol 3500 darab ülőhely is van, illetve minimum 3000 négyzetméternyi sportpálya felület.
A kiviteli tervekre vonatkozó referenciák között pedig igazolni kell egy legalább 3500 fő befogadóképességű, az UEFA Stadion infrastruktúra szabályai szerinti, legalább 3-as kategóriájú stadion előírásait és az MLSZ 2014-es infrastruktúra szabályzatának első osztályú pályára vonatkozó előírásait teljesítő labdarúgó stadion kiviteli terveinek elkészítését.
A nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje augusztus 10-én 11 órakor jár le. | Új stadion épül Budapesten - mutatjuk, kié lehet a milliárdos üzlet | null | http://www.napi.hu/ingatlan/uj_stadion_epul_budapesten_mutatjuk_kie_lehet_a_milliardos_uzlet.599951.html |
null | Engem nem zavar, ha keresztet állít valaki. Az sem zavar, ha ennek nincs sok értelme. Pedig annál értelmetlenebb dolgot nem láttam még, mint azt, hogy az M3-as autópálya mellett, a szántóföld és a kerítés közötti rézsűn felállítottak egy kettős keresztet nagy Magyarországgal a közepén. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Valaki szerint ez biztosan rendben van, ez ízléses, nem olyan, mintha Magyarország lenne felfeszítve arra a keresztre, hanem összefoglal mindent, amit Nagy-Magyarországról és a kereszténységről el lehet mondani. Ráadásul a kompozíciót az autópálya mellett futó kerítés mögé, a rézsűre, tehát egyfajta senki földjére álmodta a keresztállító, ami annyira összetett szimbólum, hogy biztosan én vagyok a hülye, hogy csóválom a fejem.
Még az sem zavarna, ha a Gellért-hegyen lenne még egy kereszt, végül is elférne az MCC- és a MOL-campusok között, ezek a baromnagy betonkockák amúgy is sokkal súlyosabb tájsebek, mint egy pluszkereszt. Sőt ha választani lehetne, akkor inkább tíz kereszt, mint egy ilyen betonmonstrum. De most ugye egy keresztről van szó. Az, mondjuk, kicsit cinkes, hogy ha a Szabadság-szobor talapzataként funkcionáló obeliszkre felraknak egy keresztet, az voltaképp úgy fog kinézni, mint egy sírhely. Ami nem lehet más, mint a szabadság sírja. Ennél nagyobb beismerés tényleg nem is kellene ettől a kormánytól.
Ez a keresztállítós ötlet a kormány által erőltetett emlékezetpolitika tökéletes szimbóluma. Állítsunk keresztet mindenhova, mert attól biztos jobb, nagyobb, igazabb keresztényeknek fogunk tűnni. És ennyi. Nem az emberekre, áldozatokra, lelkekre szeretne emlékezni és emlékeztetni a kormány, hanem saját magára, hogy ő bezzeg mennyivel jobb. És nem az a baj, hogy nem jobb.
*
Amikor a Covid első évében elkezdtek tömegével meghalni a betegek, senki sem tehetett semmit. Emberek haltak meg kínok között, egyedül; elzárva mindentől, ami emberi, elzárva az érintéstől, az öleléstől, a vigasztól, az elbúcsúzás lehetőségétől. A rokonok, hozzátartozók nem vehették át méltósággal halottaik földi maradványait, csak egy zsákot kaptak vagy még azt sem. Eltemettek valamit, amihez nem volt közük, senki és semmi nem könnyítette meg, hogy összekapcsolhassák az embert azzal, amit eltemettek. Legfeljebb foghattak egy kavicsot, amire ráírhattak egy sorszámot és egy életkort. | Kikért állítsunk keresztet? | Magyar Narancs | null | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kikert-allitsunk-keresztet-270587 |
1999-04-08 00:00:00 | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | true | null | 1 | Origo | null | hirdetés | Hamarosan itthon a Globex-vezetők | null | https://www.origo.hu/itthon/1999/04/19990408hamarosan |
2018-08-22 00:00:00 | Magomed-Ali C. bűntársa kapcsolatban állt azzal a férfival, aki 12 embert ölt meg a berlini karácsonyi vásáron. | false | [
"németország",
"terrorizmus"
] | 0 | null | 0 | Magomed-Ali C. bűntársa kapcsolatban állt azzal a férfival, aki 12 embert ölt meg a berlini karácsonyi vásáron.
A német rendőrség letartóztatott egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy robbantásos merényletet akart elkövetni Németországban – számolt be a Reuters. A 31 éves Magomed-Ali C. az ügyészség szerint 2016 októberében nagy mennyiségű triaceton-triperoxidot halmozott fel, és azt tervezte, hogy minél több halálos áldozattal és sérülttel járó támadást hajt végre.
Magomed-Ali C. együttműködött egy francia állampolgárral, Clement B-vel, aki az ügyészség szerint a tunéziai Anis Amrival állt kapcsolatban, aki 2016 decemberében 12 embert ölt meg Berlinben, a karácsonyi vásáron elkövetett gázolásos merénylet során.
A német hatóságok már 2016 októberében közbeléptek, hogy megakadályozzák a Magomed-Ali C. és Clement B. által tervezett támadást, az ügyészség közleménye azonban nem tér ki arra, hogy miért nem tartóztatták le akkor Magomed-Ali C-t. Mindenesetre a két férfi ezután különvált, Clement B. visszament Franciaországba, ahol tavaly áprilisban elfogták. | Orosz állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy robbantani akart Németországban | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/08/22/orosz-allampolgart-gyanusitanak-azzal-hogy-robbantani-akart-nemetorszagban |
2013-09-24 00:00:00 | Műszaki okok miatt pótlóbuszok járnak a 3-as metró vonalán a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között - írta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kedd délután a Facebook-oldalán. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, ugyan tűzhöz riasztották a munkatársait a metró Nyugati téri megállójához, amikor kiértek, már füstszagot sem lehetett érezni a helyszínen, a megállót pedig kiürítették.
Más tűzre utaló jelet sem találtak, és az érintett szerelvény aljának hőkamerás átvizsgálása sem mutatott ki rendellenes hőmérsékletet. Ennek ellenére a tűzoltók külszíni állomásra kísérik az üres vonatot - tette hozzá.
Ismét a teljes vonalán jár a 3-as metró
Ismét a teljes vonalán közlekedik a 3-as metró - közölte a Budapesti Közlekedési Központ kedd délután a Facebook-oldalán.
A BKK korábbi közlése szerint műszaki okból egy ideig pótlóbuszok jártak az észak-déli metróvonal Deák Ferenc tér és Lehel tér közötti szakaszán.
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője akkor elmondta: bár tűzhöz riasztották munkatársait a metró Nyugati téri megállójához, ott semmilyen, tűzre utaló jelet nem találtak. Az érintett szerelvényt a tűzoltók külszíni állomásra kísérték.
19:30 Feliratkozom | Nem járt a metró a Deák tér és a Lehel tér között | 0 | https://infostart.hu/belfold/2013/09/24/nem_jart_a_metro_a_deak_ter_es_a_lehel_ter_kozott-587360 |
2013-11-24 14:57:00 | Időközi választást tartanak a Pest megyei városban. A Jobbik állítja, busszal viszik az embereket szavazni, ami tilos. | true | null | 1 | 24.hu | null | A ciklus utolsó időközi választását tartják vasárnap Fóton, a Hír24 újságírója a helyszínen járva korábban egész egyszerűen csak az „abszurdok kisvárosának”, illetve a „honi abszurd fellegvárának” nevezte Fótot.
Az időközi választás azonban nem tétnélküli, ugyanis polgármestert és egy képviselőt is választ a város, és ha mindkét pozíciót elviszi az ellenzék, vége a fideszes többségnek. Ezzel együtt a Fidesz nem állított jelöltet, az egyik civilszervezet jelöltjét támogatja a párt.
A 444 szerint azonban ez az időközi sem telik el eseménytelenül, azt írják ugyanis, hogy a Jobbik szerint „valakik utaztatnak, busszal viszik az embereket Sikátorpusztáról, és erről már szombaton is raktak ki szórólapot”. A párt egyébként büntető feljelentést tett választási csalás miatt. | Fóton is utaztatják a szavazókat? | null | https://24.hu/belfold/2013/11/24/foton-is-utaztatjak-a-szavazokat/ |
2021-03-07 12:19:00 | Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | „Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat” — nyilatkozta tavaly június végén a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ vezetője, aki leszögezte, hogy „közpénz nincs a Megafonban, és nem is lesz soha”.
A meg nem nevezett „üzletemberek” igencsak bőkezűen fizethettek a weboldalért: a központot működtető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tavalyi beszámolójából (mely pár nappal az interjú megjelenését követően lett nyilvános) az látszik, hogy 56 millió forintnyi forrás került a kormánypárti internethuszárokat képző cégbe.
A Megafon akkor alig volt két hónapos. Az alapító okirat szerint Kovács az alaptőkének megfelelő hárommillió forintot sem tette le, annak befizetését idén májusra ígérte. A rövid időszakra vonatkozó beszámolót azért adták le évközben, mert a cég adónemet váltott.
A beszámolóból kitűnik, hogy a cég 2020. június 30-án 51,5 millió forintot tartott készpénzben, a fennmaradó összeget pedig tárgyi eszközökben. Forrásoldalon 6,5 millió forintnyi kötelezettség és közel 50 millió forintnyi passzív időbeli elhatárolás fedezte az eszközöket. A készpénztartalék javát kitevő 50 milliós tételről nehéz eldönteni, hogy konkrétan micsoda lehet: a mérlegsoron a már befolyt, de későbbre vonatkozó bevételeket szokás nyilvántartani.
A szűk két hónapja létező cégnek szinte csak személyi jellegű költségei voltak, az egyetlen alkalmazottra 1,83 millió forint kiadás jutott. A költségeket egyéb bevételek címén szerepeltetett 1 millió 909 ezer forint fedezte.
A legérdekesebb kérdés, hogy honnan érkezhetett az 50 milliós tétel, illetve az 1,9 milliós „egyéb bevétel”. Érdekes ellentmondás a beszámolóban, hogy annak kiegészítő melléklete szerint a Megafonnak nincsen kapcsolt vállalkozása, ugyanakkor az említett 1,9 milliós bevételt mégis kapcsolt vállalkozással szemben számolták el.
Kapcsolt kicsoda?
A cégadatbázisból nem derül ki, hogy mi lehetett ez a kapcsolt vállalkozás. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a Megafon Központot alapító Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ háza táján volna érdemes keresgélni — az alapító jogász itt a stratégiai igazgató pozícióját tölti be. Ha tényleg ez a helyzet, akkor kérdéses, hogy mennyiben áll meg Kovács kijelentése, miszerint közpénz nincs a Megafonban.
Az általunk megismert iratok szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott, jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül.
Volt, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem volt köteles, egy kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utalt, hogy a „projekt” elnevezés csak az egyre jobban kereső, beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálta: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Idén januárban az Alapjogokért Központ az alábbi poszttal népszerűsíti a Megafont a Facebookon:
A Megafon Központot tavaly alapította Kovács azzal a céllal, hogy kormánypárti internethuszárokat képezzen. Az általuk kínált képzés ingyenes. Támogatott partnereik között szerepel Rákay Philip médiaember, korábban a Fidesz-nagygyűlések konferenasziéja, a kormányzati kommunikációs csapat külsős munkatársa, az M1 intendánsa, valamint Bohár Dániel, a Pesti TV műsorvezetője és egy Filep Dávid nevű valaki, aki 2016-ban írt egy kalandregényt.
Pénteken kérdésekkel kerestük az ügyben a Megafont és az Alapjogokért Központot is, válaszukat még várjuk. | Alig két hónapos volt a Megafon Központ, máris került bele valahonnan 56 millió forint | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/08/alig-ket-honapos-volt-a-megafon-kozpont-maris-kerult-bele-valahonnan-56-millio-forint/ |
2011-09-29 15:59:00 | Hét év börtönt kért az ügyész Julija Timosenko volt ukrán kormányfőre, Timosenko szerint ügyét meghamisították, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy 2009-ben Ukrajnára nézve hátrányos gázszállítási szerződést kötött volna Oroszországgal. | true | null | 1 | Origo | null | "A lincselés klasszikus esetének" nevezte csütörtökön az ellene indított pert a hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, ellenzéki vezető. Perének végén, amelyben az ügyész hétévi börtönbüntetés kiszabását kérte a volt miniszterelnökre, Timosenko kijelentette: "Már meg kellett volna hozniuk a felmentő ítéletet, és véget kellett volna vetniük Ukrajna megalázásának. A show azonban folytatódik."
Miután a bíró felszólítása ellenére hetekig ülve beszélt, az ellenzéki vezető ezúttal felállt, és hívei felé fordulva kijelentette: "Ez egy klasszikus lincsbíráskodás. Az ügyet meghamisították. Semmilyen bizonyíték nincs a bűnösségemre." Timosenkót azzal vádolják, hogy 2009-ben Ukrajnára nézve hátrányos gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal.
Az ellenzéki vezető pere június 24. óta tart. Először szabadlábon védekezett, majd augusztus 5-én a bírósági eljárások megsértése miatt őrizetbe vették. Az Európai Unió nagy figyelemmel kíséri a pert, Brüsszel ugyanis attól tart, hogy az ügy valójában politikai leszámolás, Viktor Janukovics elnök rendszere esetleg így kíván megszabadulni legfőbb ellenlábasától. Az EU szeptember közepén Timosenko szabadon bocsátásától tette függővé a társulási szerződés aláírását. | Lincselésnek nevezte az ellene folyó pert a volt ukrán kormányfő | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/09/a-volt-ukran-kormanyfo-lincselesnek-nevezte-az-ellene-folyo-pert |
2017-01-11 00:00:00 | A Szolnok a Bajnokok Ligájában, a Körmend az Európa Kupában, a Sopron pedig az Euroligában diadalmaskodott. | true | [
"bajnokok ligája",
"euroliga",
"európa kupa",
"kosárlabda",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Egyszerűn senki sem tudja megállítani a Szakállt
Zombi lett a magyar válogatott kapitánya, orvoshoz megy
Három magyar együttes is győzelmet aratott a nemzetközi porondon szerdán.
A soproni hölgyek tizenkét ponttal nyertek a Polkowice ellen a női kosárlabda Euroliga B csoportjának nyolcadik fordulójában.
Sterbenz László tanítványai nyolcpontos előnnyel vonulhattak nagyszünetre. Az utolsó negyedben aztán öt pontra felzárkózott a lengyel gárda, de a magyar csapat győzelme nem forgott veszélyben.
A férfiaknál a Körmend 17 ponttal legyőzte hazai pályán a Nanterre-t az Európa Kupa második csoportkörének negyedik fordulójában.
A Szolnoki Olaj pedig hazai pályán nyert 11 ponttal a lengyel Zielona Gora ellen a Bajnokok Ligája 12. fordulójában. | Nagyot mentek szerdán a magyar kosarasok a nemzetközi porondon | 0 | http://24.hu/sport/2017/01/11/nagyot-mentek-szerdan-a-magyar-kosarasok-a-nemzetkozi-porondon |
2016-01-11 00:00:00 | A kosárlabda teljes csődje 25 másodpercben - Az amerikai egyetemi bajnokságban a Texas a Kansasszal megismételhetetlenül bénázott. | false | [
"kansas",
"texas tech",
"kosárlabda",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az amerikai egyetemi kosárlabda-bajnokság rendezett Kansas-Texas Tech-meccsen alighanem a sportág legszörnyűbb huszonöt másodpercét hozták össze a játékosok.
Különösebb kommentár nem is nagyon kell hozzá: kevesebb, mint fél percbe sikerült belesűríteni két kihagyott alley oopot és háromszor adták el a labdát a csapatok, ez így sorozatban megismételhetetlennek tűnik.
A Kansas 69-59-re nyert, zsinórban a tizenharmadik győzelmüket szerezték. | A kosárlabda teljes csődje 25 másodpercben | 0 | http://index.hu/sport/sportgeza/2016/01/11/texas_tech_kansas_a_kosarlabda_csodje |
null | Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart". | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart".
A legújabb ragyogó ötlete, hogy az orosz titkosszolgálat Nyugat ellen vívott szabotázsakciói kellős közepén a magyar nemzeti kártyával rászabadít az EU-ra egy halom kémgyanús oroszt. Az érintett országok döbbenten tiltakoznak, mire jöhet a szokásos műsértődőzés, hogy a lengyel, a skandináv és a balti kollégák mind hazugok, meg hülyék - tényleg, mit tudnak ők az oroszokról? -, a magyar szolgálatok meg ellenőrzés alatt tartják az ideérkezőket. Ezen a ponton Szijjártó egy sírva röhögős emojit is mellékelhetne a közleményéhez cirill betűs LOL-lal.
Minisztersége alatt a külügy az orosz hírszerzés levelesládája lett, és mint a napokban kiderült, a külügy cégvezetője az orra előtt üzletelt az orosz hadsereggel. Ami meg a magyar szolgálatok kőkemény szűrőmunkáját illeti: korábban simán magyar letelepedési kötvényt kapott Szergej Nariskinnek, az összorosz hírszerzés főnökének családja, és míg EU-szerte százával küldtek haza orosz kémeket, addig nálunk valahogy egy sem bukott le.
Szóval a trollkodás működik, Szijjártónk meg sütkérezhet a rá irányuló figyelemben. Az más kérdés, hogy az új, kreatív országimázsunknak, a magyar trikolór-GRU-ügynök árukapcsolásnak azért vannak kisebb hátulütői. Például a napokban pont azért bukták el Orbánék a spanyol Talgo-vonat ügyletet, mert a spanyol titkosszolgálat immáron automatikusan készpénznek vette, hogy magyar befektetők mögött valójában Oroszország próbál beszivárogni. | Orosz kártya | null | https://nepszava.hu/3249377_orosz-kartya |
null | Újabb hatalmas lyukat rúgott a Tisza Párt elnöke, miután friss bejegyzésében számon kérte a köztársasági elnököt, hogy nem látogatja meg személyesen a gátakon megfeszített erővel védekező embereket. A valóság azonban ismét cáfolja Magyar Pétert, Sulyok Tamás ugyanis szerdán Neszmélyen személyesen ellenőrizte az árvízi védekezést. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Miközben az ország arra hivatott hatóságai, a kormányzati szervek, a katasztrófavédelem, a honvédség és rengeteg önkéntes civil védekezik a Duna mentén az árvíz ellen, Magyar Péter a közösségi médiában próbál politikai tőkét kovácsolni. Csütörtöki friss Facebook-bejegyzésében már a köztársasági elnököt is megtámadta, amiért Sulyok Tamás udvarias válaszlevélben elutasította a személyes találkozót vele az alaptörvényben foglaltakra hivatkozva, hiszen a köztársasági elnök nem vehet részt a pártpolitikai versengésben.
A Tisza Párt elnöke egy hete javasolta az államfőnek, hogy személyesen egyeztessenek. Magyar az akkori közleményében azt írta, személyesen tájékoztatná majd Sulyok Tamást arról, hogy az EP-listavezetői vitát leszámítva 215 napja nem kap élő megszólalási lehetőséget a közmédiában. Magyar szerint ez az állapot sérti a közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, vagyis közvetlenül az Alaptörvényt is.
Arról azonban az új, csütörtöki posztjában egy szót sem ír, hogy a napokban ő maga utasította vissza egymás után kétszer is a közszolgálati televízió meghívását az M1 48 perc című műsorába.
A bejegyzése végén azonban ennél is kínosabb lyukra futást mutatott be Magyar, ugyanis szó szerint ezt írta: "És végül egy jó tanács: egy köztársasági elnöknek ilyen súlyos árvízi helyzetben kötelessége lenne a nemzethez szólnia, ha már az nem jut eszébe, hogy meglátogassa a gátakon napok óta megfeszített munkát végző több tízezer önkéntes honfitársát."
A Tisza Párt elnökének bizonyára elvonta a figyelmét saját folyamatos közösségi médiás aktivitása, ezért nem értesült arról, hogy Sulyok Tamás szerdán személyesen ellenőrizte az árvízi munkálatokat Neszmélyen, ahová katonai kétéltű járművel érkezett, a Honvédség egyenruhájában. A köztársasági elnök lenyűgöző munkának nevezte az összefogást, valamint megköszönte a helyieknek és a katonáknak az árvízi védekezésben végzett munkájukat.
Ez az újabb felsülése is rávilágít arra, hogy Magyar Péter szavait egyszerűen nem lehet komolyan venni, hiszen naponta érik hazugságon, csúsztatásokon vagy a tények elhallgatásán. | Ismét lyukra futott Magyar Péter | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/ismet-lyukra-futott-magyar-peter |
2015-07-12 00:00:00 | Kína állítása szerint iszlám terroristákhoz akart csatlakozni a Thaiföldön elfogott 109 kínai ujgur menekült, aki töröknek vallotta magát, és akiket csütörtökön Thaiföld visszatoloncolt Kínába. | true | [
"kína",
"terror",
"ujgur"
] | 0 | null | 0 | Kína állítása szerint iszlám terroristákhoz akart csatlakozni a Thaiföldön elfogott 109 kínai ujgur menekült, aki töröknek vallotta magát, és akiket csütörtökön Thaiföld visszatoloncolt Kínába.
Kínai közlés szerint a 109 ujgur közül 13 azért menekült el Kínából, mert köze van ottani terrorista cselekményekhez, kettőre pedig - más jellegű bűntettek miatt - börtön várt volna.
Az Ujgur Világkongresszus nevű szervezet szóvivője, Dilhszat Rahszit vasárnap azt mondta, hogy Kína dizsihadista vádaskodásával ki szeretne bújni a felelősség alól, amely az ujgurok elnyomásáért és azok elmeneküléséért terheli.
“A radikálisnak nevezettek csupán emberhez méltó életre vágynak egy biztonságos és szabad országban" - mondta a szóvivő.
Az ujgur csoport hosszan időzött Thaiföldön, bő egy évig, mígnem kiderült tagjairól, hogy valójában nem törökök, hanem kínai állampolgárok. Kínai tisztségviselők állítása szerint Thaiföldről Törökországba, Szíriába vagy Irakba akartak menni, hogy részt vegyenek az iszlám szent háborúban, a dzsihadban.
Thaiföldet az ujgurok visszatoloncolása miatt nemzetközi bírálatok érték, mivel a kiadottakat hazájukban nagy eséllyel büntető bíróság elé állítják és kínzás is várhat rájuk. Kiadásuk ellen egyebek közt az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi hivatala is felemelte szavát, Törökországban pedig még tiltakozó tüntetés is volt Thaiföld isztambuli konzulátusa előtt, amely azután az épület feldúlásába torkollott.
Az ujgur népcsoport a törökkel rokon nyelvet beszélő muszlim kínai kisebbség, amelynek fő panasza a kínai vezetés szigorú kulturális és vallási, illetve gazdasági elnyomása. | Peking szerint dzsihadistákhoz akartak csatlakozni az elfogott ujgurok | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/07/12/peking-szerint-dzsihadistakhoz-akartak-csatlakozni-az-elfogott-ujgurok |
2015-10-13 03:32:00+01:00 | Budapest — Megható, megrázó és mélyen őszinte – Bajor Imre (†57) lánya, Lili (19) hosszú hónapok után először mesélt édesapjáról és gyászáról. | false | [
"halál",
"fájdalom",
"Bajor Lili",
"Bajor Imre"
] | 0 | null | 0 | Bajor Lili: Elönt a fájdalom, ha apát látom a tévében!
Budapest — Megható, megrázó és mélyen őszinte – Bajor Imre (†57) lánya, Lili (19) hosszú hónapok után először mesélt édesapjáról és gyászáról.
Megerőszakolták az amerikai börtönben a magyar rabot – A 25 évre ítélt Berki Viktor állítja: nem jön ki élve a rácsok mögül
Bajor Lilinek érthető módon rendkívül hiányzik az édesapja, nem is tudta még feldolgozni a hiányát
– Az apukámat sokan csak mint híres színészt ismerik, és elkönyvelik olyannak, amilyen a sztereotípiák szerint egy színész lehet: a társaság középpontja, aki imádja az életet, és estéről estére szórakoztatja az embereket. De azt hiszem, a színészet is, ahogy édesapám is, ennél ezerszer több kincset rejt, rejtett – kezdte Lili, aki szerint édesapja egy csodálatos lélek volt, tele szeretettel.
– A színészet nem a munkája, a hivatása volt. Alázatos volt, kitartó, fegyelmezett, néha gyermekded a boldogságtól, hogy játszhat. Néha meg olyan, akihez alig lehetett beszélni, annyira befelé figyelt, hogy mindent teljesíteni tudjon a színpadon – mesélte a fiatal lány, aki azt is elárulta, miben hasonlít leginkább édesapjára.
– Tőle örököltem az emberi közelség szeretetét. Hogy szeretek beszélgetni és szót érteni másokkal. Azt persze csak remélni tudom, hogy valamit a színészi varázsszérumból is csöpögtetett belém.
Bajor Imre tavaly nyáron hunyt el hosszú betegséget követően. A család, a barátok, a rajongók végig bíztak abban, hogy sikerül leküzdenie a halálos kórt, de már nem volt remény. Fél év telt el azóta.
– Azt hiszem, a hiányt még nem tanultam meg kezelni – folytatta Lili. – Arra megtanított az eltelt időszak, hogyan kell felnőttként viselkedni, és megállni a helyem bizonyos élethelyzetekben. Még tanulom ezt az állapotot, de ez a pár hónap semmire nem volt elég, talán éppen csak arra, hogy felfogjam a hírt, amit augusztus elején telefonon keresztül kaptam. Vigaszt nyújt, hogy azt csinálom, amit kicsi korom óta szerettem volna. Segít a családom, a szerelmem, a legjobb barátaim. A fájdalmat próbálják enyhíteni, nem elfeledtetni, inkább velem együtt érezni. Néztem egy ideig a Szomszédokat, de amióta nincs itt, nem tudtam még semmit végignézni, amiben ő szerepel. Talán majd idővel – sóhajtotta Lili, aki édesapjához hasonlóan nagyon lámpalázas. Elsőre felvették a színművészetire, és reméli, jó színésznő lesz belőle.
Bajor Imre
– Nagyon izgulós vagyok. Idővel rájöttem, muszáj lenyugtatnom magam színpadra lépés előtt, hogy biztos partner legyek. Apa is nagyon lámpalázas volt, de megtanultuk, hogy előadás előtt már nincs viccelődés. Nagyon sok kellemes élményem van vele. Egyszer Dunakeszin, a régi házban feküdtünk mellette a testvéremmel, Marcival. Egyszer csak óriási csikicsata tört ki. Nagyon nevettem, és sehogy sem tudtam védekezni. A másik, amikor Balin jártunk apával, Ildivel, a tesómmal és pár kedves ismerősünkkel. Nem tudnék egy élményt kiragadni, az egész tíz nap mesés volt. Imádok rá visszagondolni – mesélte Lili, akit arról is kérdeztünk, tud-e segíteni Bajor Imre özvegyén, Ildikón, akiért sokan aggódnak.
Az asszony az utóbbi időben ki sem mozdul otthonról.
– Ildinél is máshogy zajlik ez a folyamat. Ez, azt hiszem, sosem múló mély fájdalom. Megbeszéltük, hogy segítünk egymásnak, de ritkán jutunk le hozzá Fülére, és ő is ritkán tud Pestre jönni. Kicsit muszáj még hagynunk egymás lelkét megnyugodni, de biztos, hogy tudunk majd egymásnak segíteni, feleleveníteni a régi szép emlékeket...
Lakatos Brigitta | Bajor Lili: Elönt a fájdalom, ha apát látom a tévében! | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/bajor-lili-elont-a-fajdalom-ha-apat-latom-a-teveben/n15n6gj |
null | A miniszter elmondása szerint az ügy nem került szóba a kormányülésen. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Nem tud arról Gulyás Gergely, hogy létezne a Bese Gergő magánéletéről szóló, a hírekben megjelent "Bese-akta".
Az egykori dunavecsei katolikus plébánosról, akit a NER sztárpapjaként is emlegettek, nemrég derült ki, hogy valójában meleg, miközben a nyilvánosságban éppen a "homoszexuális propaganda" ellen hergelt. A Válasz Online ügyet kirobbantó írása szerint pedig a legfelsőbb kormányzati köröket is megjárta az az akta, amely szerint melegpartikon vehetett részt, illetve tartós intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ezzel kapcsolatos kérdésre a csütörtöki kormányinfón elsőként azt válaszolta, hogy "ezek olyan magas kormánykörök lehetnek, aminek ő nem részese". Majd komolyabbra fordítva már azt mondta, hogy nem tud ilyen akta létezéséről és szerinte nem is igaz, hogy lenne.
Az is kiderült, hogy a kormányülésen nem volt szó Bese Gergő ügyéről, pedig a történet igencsak érinti a Fideszt, ő volt például az, aki felszentelte a Karmelita kolostort. Igaz, az erről készült fotók azóta már eltűntek Orbán Viktor Facebook-oldaláról. A miniszter szerint - összhangban azzal, amit Orbán Viktor mondott Kötcsén - az egyházak ügyéről van szó. Szerinte az egyházaknak van vezetésük és azoknak van felelősségük abban, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, ha pedig mégis, akkor a lehető legpéldásabban járjanak el. Ez pedig itt meg is történt, hiszen a hírek megjelenése után nem sokkal Bese Gergőt felfüggesztették papi szolgálata alól.
A legfrissebb, pénteken megjelenő Magyar Hangban címlapsztoriban foglalkozunk Bese Gergő "másik életével", amelyben a melegpornó és szerelemféltés mellett kétes ingatlanügyek is fellelhetők. Emellett riportot közlünk Dunavecséről, hogy az ottaniak miként élik meg, ami a papjukról kiderült. | Nem tud "Bese-aktáról" Gulyás Gergely | null | https://hang.hu/belfold/gulyas-gergely-nem-tud-bese-aktarol-167498 |
null | A tervek szerint megszűnik a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás, a büki önkormányzat forrást biztosít a gyógyszertár felújítására - előzetes a hétfői testületi-ülésből. | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Ülést tart hétfőn a büki képviselő testület. Az első előterjesztésben dr. Németh Sándor polgármester számol be arról, hogy mi mindent történt az előző ülés óta eltelt időszakban.
Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulást 2012. novemberében alakult meg. A részt vevő önkormányzatok akkoriban úgy gondolták, bizonyos feladatokat hatékonyabban tudnak elvégezni ezáltal. A társulás a jelenlegi formájában nem tölti be az eredetileg meghatározott funkcióját, így a további fenntartása és működtetése nem indokolt. A társulásban részt vevő önkormányzatoknak dönteniük kell a megszüntetésről. Bükön most hétfőn szavaznak erről, így amennyiben elfogadják a határozati javaslatot, akkor részükről nincs akadálya a 2024. december 31. napjával történő, jogutód nélküli megszüntetésének.
Az előterjesztések között a gyógyszertár felújítása is szerepel. Az önkormányzat bruttó 2,7 millió forintot fordítana a korszerűsítésre. Kicserélnék többek között a bejárati ajtót, újraburkolnák és festenék külső teraszt, kijavítják a lábazati vakolatot, lefestik a korlátot.
HL | Felújítják a gyógyszertárat Bükön | null | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/09/felujitjak-a-gyogyszertarat-bukon |
2016-02-25 20:19:00 | Megint letartóztatták Kiss Szilárd üzlettársát - És megint az a gyanú, hogy sikkasztásban vett részt, ezúttal 350 milliót szakítottak. | true | null | 1 | Index | null | Február 23-án a tárgyalóteremből kilépve vették őrizetbe Kecskeméten Kiss Szilárd üzlettársát és perének kulcsfiguráját, Sziky Gyula nyíregyházi vállalkozót – adta hírül a Hírösvény.hu, és cikkében fotókat is közölt az őrizetbevételről.
A keleti nyitás egyik figurájaként ismert volt agrárattasé, Kiss Szilárd ellen büntetőeljárás folyik, mert a gyanú szerint Sziky Gyula közreműködésével megkárosították az egyik takarékszövetkezetet. Ebben a büntetőügyben volt egy tárgyalás.
Amikor azonban a tárgyalás véget ért, már rendőrök várták Sz. Gyulát a folyosón és vették őrizetbe, méghozzá
egy 350 millió banki sikkasztásos ügyben.
A rendőrség később közölte ez utóbbi ügy részleteit. Eszerint 2013. június 4-én egy kecskeméti bank ügyintézője jogtalanul elutalt közel 350 millió forintot egy önkormányzati számláról egy nyíregyházi pénzintézetnél vezetett számlára, amelyet kifejezetten a bűncselekmény elkövetése érdekében nyitottak.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak közül a három nyírségi férfi a nyíregyházi takarékszövetkezetnél történő számlanyitásban és a pénz felvételében működött közre. | Megint letartóztatták Kiss Szilárd üzlettársát | null | https://index.hu/belfold/2016/02/25/megint_letartoztattak_kiss_szilard_uzlettarsat/ |
2010-08-05 22:00:00 | Az afganisztáni háborúról szóló titkos dokumentumok átadását követeli az amerikai védelmi minisztérium a Wikileaks kiszivárogtató weboldaltól. A honlap szerkesztői állítólag éppen arra készülnek, hogy újabb adag titkos információt hozzanak nyilvánosságra. | true | null | 1 | Origo | null | Az amerikai védelmi minisztérium nyomatékosan kérte a Wikileaks nevű weboldaltól, amely közérdeklődésre számot tartó iratok és egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozatalára jött létre, hogy azonnal adja át a még a birtokában lévő titkos dokumentumokat az afganisztáni háborúról - közölték csütörtökön Washingtonban.
"A védelmi minisztérium azt követeli, hogy a Wikileaks azonnal adja át az amerikai kormánynak az összes dokumentumot, amelyet közvetlenül vagy közvetve megszerzett a védelmi minisztérium adatbázisaiból, és e dokumentumokat törölje az internetes oldalairól, a számítógépeiből és archívumaiból" - közölte egy washingtoni sajtótájékoztatón csütörtökön Geoff Morrell, a Pentagon szóvivője. "Arra kérjük őket, hogy cselekedjenek helyesen. Az okozott kárt tekintve ez lenne a helyes" - mondta a CNN szerint. Azt nem árulta el, hogy hogyan vennék rá erre a honlap szerkesztőit.
A Wikileaks állítólag 91 ezer titkos háborús irattal rendelkezik, ezekből a múlt hónapban 76 ezret nyilvánosságra hozott. Robert Gates amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy szerinte a kiszivárogtatás hatással lesz a katonákra és a szövetségesekre, mert szabályzatok és technikák is megismerhetőek az iratokból.
Új fejlemény, hogy csütörtökön megjelent a honlapon egy Biztosítás című, titkosított könyvtár, amelynek a mérete hússzor nagyobb a már nyilvánosságra hozottnál. A honlap szerkesztői nem árulják el, mit tartalmaz a könyvtár. Arra hivatkoznak, hogy ellenkezik a politikájukkal a biztonsági ügyeik megvitatása. Találgatások szerint arra készülnek, hogy újabb adag titkos információt hozzanak nyilvánosságra, vagy pedig egyfajta biztosítékot készítettek elő arra az esetre, ha a szerkesztőket letartóztatnák, vagy támadás érné a honlapot. Julian Ansange, a honlap szerkesztője egy interjúban kijelentette: egy ilyen helyzetben érdemes lehet biztosítani, hogy a történelem fontos részei ne tűnjenek el. (A weboldal részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.) | A Pentagon követeli a titkos iratokat a szivárogtató oldaltól | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/08/a-pentagon-kikerte-a-titkos-iratokat-a-wikileakstol |
2015-09-23 13:41:26 | A Kúria is kimondta, hogy ki kell adni azoknak a milánói és zürichi hoteleknek a nevét, ahol Lázár János megszállt. Az utazások a szokatlanul magas hotelszámlákkal keltettek figyelmet. | true | null | 1 | Direkt36 | null | Kudarcba fulladt a Miniszterelnökség utolsó olyan jogi próbálkozása, amellyel el akarta érni, hogy ne kelljen kiadnia azoknak a szállodáknak a nevét, ahol Lázár János szállt meg Milánóban és Zürichben 2013-as utazásai során. A Kúria ugyanis szerdán kihirdetett ítéletében fenntartotta az ügyben született, a Miniszterelnökség számára kedvezőtlen korábbi jogerős ítéletet.
A Fővárosi Ítélőtábla márciusban hozta azt a döntést, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a hivatalt vezető Lázár János két utazásának részleteit. Az ítélet szerint a hivatalnak meg kell mondania, hogy Lázár János – még 2013-ban államtitkári rangban – egy svájci és egy olaszországi útján pontosan mely szállodákban szállt meg, és hogy azok egyenként mennyibe kerültek.
A Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen a Kúriához, a legfelsőbb bírói fórumhoz. A Kúria azonban most elutasította ezt a kérelmet, és kimondta, hogy a hotelek nevét ki kell adni. A bíróság emlékeztetett arra, hogy az információszabadságról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, amely a közfeladat ellátásával kapcsolatos. Kivételt a személyes adatok képeznek, a bíróság szerint azonban kétségtelen, hogy nem tartozik ebbe a körbe az, hogy Lázár János hol szállt meg.
A Kúria döntése ellen fellebbezni nem lehet. A Miniszterelnökségnek az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után ki kell adni a hotelek nevét. Ez a folyamat ugyanakkor még akár több hónapig is eltarthat.
A pert tavaly év elején, még az Origo munkatársaként indította Pethő András, a Direkt36 egyik alapítója a Transparency International antikorrupciós szervezet jogi segítségével. Az újságírót a másodfokú tárgyaláson a TI által felkért ügyvéd, Karsai Dániel képviselte.
A per előzménye az volt, hogy az újságíró kérdéseket tett fel a Miniszterelnökségnek Lázár János három olyan utazásáról, amelyeken a szállásköltség jóval magasabb volt, mint a hivatal vezetőinek más kiküldetésein. Egy 2012 november végi angliai utazáson Lázár és kísérőjének 920 ezer forint volt a szállásköltség két éjszakára, 2013 júliusában egy milánói éjszaka 596 ezer forintba került (szintén Lázárnak és kísérőjének), egy 2013 márciusi zürichi éjszaka pedig 189 ezer forintba került a politikusnak és útitársának. A svájci útra eredetileg ennél jóval nagyobb szállásköltséget adott meg a Miniszterelnökség, de később lefelé módosította, arra hivatkozva, hogy véletlenül más kiadásokat is hozzászámoltak a hotelszámlához.
A Fővárosi Törvényszék tavaly május végén részítéletet hozott a svájci és az olaszországi utazásról. Ebben kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a két kiküldetése során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen, ezért került sor a másodfokú eljárásra.
A másodfokú ítélet annyiban változtatott az első döntésen, hogy az ítélőtábla szerint a Miniszterelnökségnek azt nem kell kiadnia, hogy kikkel találkozott Lázár János. Az elsőfokú ítélet sem kötelezte nevek kiadására a Miniszterelnökséget, de annyit előírt, hogy legalább a titulusukat meg kell jelölni.
A Miniszterelnökség kezdetben azzal hárította el a válaszadást, hogy az utazások részleteinek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértenének, mert a kiküldetéseken Lázár mint a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal vezetője vett részt. Később a per során azonban mégis közöltek részleteket az az utazásokról. Kiderült például, hogy mindegyik úton csak ketten – Lázár és egy kísérője – vettek részt, tehát a magas hotelszámlákat nem népes delegációk produkálták.
A Miniszterelnökség képviselője azt is közölte az elsőfokú per során, hogy Svájcban “egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról”, Olaszországban pedig “a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban folytatott tárgyalást, a tárgyalópartner által megjelölt szállodában”.
A mostani ítélet csak a svájci és az olaszországi útra vonatkozik, mert az angliai kiküldetés esetében külön folytatódott az eljárás. A Miniszterelnökség a per során közölte, hogy arról a kiküldetésről létezik egy titkosított irat. Azóta a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ebben az esetben is ki kell adnia a hotel nevét, mert arra nem vonatkozott a titkosítás.
Lázár János több alkalommal is kijelentette, hogy nem hajlandó kiadni a szállodák nevét, mert szerinte annak alapján ki lehetne találni, hogy kikkel találkozott. A miniszter még azt is megpendítette, hogy akár a bírósági ítélet ellenére sem hozza nyilvánosságra a kért információkat.
„A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben” – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték.
Közben egy másik perben a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia, hogy Lázár kikkel találkozott svájci és olaszországi útján. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen. | Lázár megint elbukott a bíróságon, most már tényleg ki kell adnia a szállodák nevét | null | https://www.direkt36.hu/lazar-megint-elbukott-a-birosagon-most-mar-tenyleg-ki-kell-adnia-a-szallodak-nevet/ |
2023. 08. 29. 00:00:00 | A patakba több mint 16 500 köbméter szennyvíz jutott. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Három napig ömlött a szennyvíz a Sződrákosi-patakba és az őrbottyáni Százforrás-tóba, a vízfolyás és a kis tó élővilága teljesen elpusztult, írja a 24.hu. A veresegyházi Tavirózsa Egyesület több videót is közzétett a halpusztulásról:
Augusztus 16-án lyukadt ki egy huszonhat éve lefektetett acél szennyvíz nyomócső a veresegyházi Medve Otthonnál, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szükségmegoldásként a Sződrákosi-patakba engedte a szennyvizet. | Kilyukadt nyomócső: három napig ömlött a szennyvíz a veresegyházi Sződrákosi-patakba | 0 | https://444.hu/2023/08/29/kilyukkadt-nyomocso-harom-napig-omlott-a-szennyviz-a-veresegyhazi-szodrakosi-patakba |
null | Letette az esküjét a sárvári önkormányzat újonnan megválasztott képviselő-testülete és az ismét bizalmat kapott polgármester, Kondora István a testület csütörtöki alakuló ülésén. Az ülés feladata volt, hogy alpolgármestert is válasszanak: az előző ciklus alpolgármestere, dr. Máhr Tivadar kapta meg a megbízatást újabb öt évre. | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Az alakuló ülést impozáns környezetben, a Nádasdy-vár dísztermében tartották meg. A napirendek sorában elsőként dr. Komáromi László, a Helyi Választási Bizottság elnöke ismertettea júniusi önkormányzati választás eredményeit:
Az 1-es számú választókerületben Varga Károly, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert egyéni mandátumot 383 szavazattal, 49,93 százalékos támogatottsággal.
A 2-es választókerületben Klimits István, a Sárváriakért Egyesület jelöltje lett a képviselő 550 szavazattal, 68,07 százalékkal.
A 3-as választókerületben Dr. Máhr Tivadar szerzett mandátumot 416 szavazattal, 54,03 százalékkal.
A 4-es számú választókerületben Strompová Viktória, a Sárváriakért Egyesület jelöltje lett képviselő 412 szavazattal, 52,15 százalékkal.
Az 5-ös számú körzetben Németh Róbert 526 szavazattal, 62,62 százalékos támogatottsággal nyert.
A 6-os számú választókerületben Vinter István, a Fidesz-KDNP jelöltje lett az egyéni képviselő 382 szavazattal, 50,6 százalékkal.
A 7-es számúban Kondora István 512 szavazattal, 55,96 százalékkal nyert mandátumot.
A 8-as számú választókerületben Varga Jenő, a Fidesz-KDNP jelöltje lett képviselő 621 szavazattal, 63,63 százalékkal.
A választáson egy mandátumot szerzett a FIDESZ -KDNP kompenzációs listája, amellyel Kampelné Kozlovszki Marianna került be a képviselő-testületbe.
A Sárváriakért Egyesületnek két kompenzációs listás képviselője lett Gácsi Tibor és Toldi Tamás.
Dr. Komáromi László ismertette, hogy a sárváriak 2010, 2014 és 2019 után 2024-ben ismétKondora Istvánt, a Fidesz-KDNP jelöltjétválasztották meg polgármesterüknek 4059 szavazattal, ami a voksok 61.56 százalékát jelenti.
Az ismertetést követően az önkormányzati képviselők és a polgármester is letette az esküjét. A polgármester ünnepi beszédében a kollégáinak szóló köszönetnyilvánítását követően elmondta: a Nádasdy-vár dolgozójaként, külsős bizottsági tagként, majd alpolgármesterkén és most polgármesterként is mindig a sárváriak javát igyekezett szolgálni, a várost építő nagy elődök munkáját továbbvinni.
Ezután az alpolgármester-választáshoz szükséges szavazatszámláló bizottságot állították fel, majd megtörtént a titkos szavazás: Kondora István javaslatára a képviselők immár negyedjére dr. Máhr Tivadart választották meg Sárvár alpolgármesterének. Eskütételét követően dr. Kondora Bálint, a Vas Vármegyei Közgyűlés alelnöke kért szót, gratulált az újonnan felállt testület tagjainak, majd átnyújtotta számukra a megyei önkormányzat ajándékát. | Dr. Máhr Tivadar maradt Sárvár alpolgármestere | null | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/alakulo-ules-sarvaron-a-regi-bizalommal-dr-mahr-tivadar-maradt-a-varos-alpolgarmestere |
2018-01-10 11:22:00+01:00 | Az Operatőrök Amerikai Társasága a Spotlight Awards jelöltjei közé választotta Herbai Mátét. | false | [] | 0 | null | 0 | A Spotlight Award kategória jelöltjei közé olyan filmek operatőrei kerülhetnek be, amelyeket fesztiválon vagy korlátozott vetítésszámmal mutattak be Észak-Amerikában. Herbai Máté, a Testről és lélekről operatőre így az orosz Mikhail Krichmannal (Szeretet nélkül), és az észt Mart Taniellel (November) együtt vált jelöltté a a rangos elismerésre.
Herbai Máté, aki például a Terápia sorozatban, illetve a Kút és A nyomozó c. filmekben is dolgozott korábban, novemberben a szakmája egyik csúcsát jelentő Arany Békát már megkapta a lengyelországi Camerimage fesztiválon.
Az Operatőrök Amerikai Társasága (ASC) egyébként idén történelmet írt azzal, hogy első alkalommal jelölt női operatőrt a legjobbak közé. Rachel Morrison a Mudbound operatőreként várhatja a díjátadót majd olyan nevek társaságában mint Roger Deakins (Szárnyas fejvadász 2049) vagy Hoyte van Hoytema (Dunkirk).
A Testről és lélekről amerikai fogadtatásáról itt írtunk korábban, január 23-án pedig az is kiderül, hogy a szűkített listáról az öt hivatalos Oscar-jelölt közé kerül-e a magyar flm.
(via) | Kult: A Testről és lélekről operatőrének munkájától amerikai kollégái is lehidaltak | 0 | http://hvg.hu/kultura/20180110_herbai_mate_operator_amerikai_operatorok_dija |
2024-09-20 04:56:55 | A magyar atléták 2,7 milliárd forintot kaptak a 2023-as budapesti vb előtt, Deutsch Péter fiának cégének is jutott belőle. Az is kiderült a szerződésekből, hogy valakinek 900 ezres havi fizetést adtak, de előttünk még azt is eltitkolták, mit kellett ezért a pénzért tennie. | true | null | 1 | Telex | null | A nagyvonalúságát a sport felé sokszor bizonyító magyar kormány a2020. augusztus 25-i Magyar Közlönybentudatta, hogy egyetért a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szakmai programjával, amit az olimpiai bajnok Zsivótzky Gyuláról neveztek el, és 2,7 milliárd forinttal támogatja azt. Ezt az összeget három részre bontották: 2020-2021-ben 1,195 milliárdot oszthattak szét, 2022-ben 794 milliót, 2023-ban pedig 765 milliót.A Zsivótzky Gyula Program teljes dokumentációját kikértük a szövetségtől - ha már állami pénzt kaptak, szerettük volna átnézni, mire ment el az adófizetők pénze. A MASZ ettől elzárkózott, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a bíróságon, ennek eredményeként most megkaptuk a kért szerződések egy részét, és bemutatjuk azok érdekesebb részleteit.A program vezetője eleinte Spiriev Attila volt, majd őt Deutsch Péter egykori magasugró, a fideszes politikus Deutsch Tamás testvére váltotta, és aki az MTK ügyvezető elnöke is egyben.Egy kis kitérőt tennünk kell Deutsch funkcióiról. Ő kapta meg ugyanis a 2023-as vb-t szervező cég vezérigazgatói posztját, ahonnan2022 szeptember elsején távoznia kellett. Az utolsó munkanapján azért mégkötött egy 260 milliós szerződést versenybírók képzésére, ami miatt az Integritás Hatóság is felemelte a szavát, ésjelenleg is tart a nyomozás emiatt.Ez a jelek szerint a szövetség vezérkarát nem izgatta különösebben: 2023 októberében Deutsch a MASZ vezérigazgatója lett. Az idei augusztus 20-i állami ünnepen pedig állami kitüntetést kapott, a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatát adták át neki. A díjramaga a miniszterelnök, Orbán Viktor javasolta.De visszatérve a szakmai programhoz, ennek a célja egyértelmű volt az induláskor: a 2023-as világbajnokságon minél több magyar atléta vehessen részt. A 2022-es amerikai vb-n csak ketten indultak: Krizsán Xénia és Halász Bence. Ehhez képest csütörtökön a szövetség elnöke, Gyulai Miklós arról beszélt, hogy sokaknak azt javasolja, engedjék el a 2025-ös vb-t, készüljenek inkább a 2026-os Európa-bajnokságra.Gyulai úgy indokolt:"Háromévnyi »erőltetett menet« van mögöttünk, lemerültek az akkumulátorok, ezeket muszáj valamikor feltölteni."Míg tehát 2023-ban az volt a cél, hogy minél nagyobb legyen a sportolók létszáma Budapesten, most az elnök arra biztat, hogy nem baj, ha minél kevesebben készülnek a vb-re, ami ráadásul még szeptemberben is lesz Japánban. (Egyébként mostantól mindig szeptember lesz az időpont.)A Zsivótzky Program szerződéseiből kiderült, hogy mindjárt 2020. október 1-jén felvettek valakit 2023. december 31-ig tartó megbízással, akinek a nevét a kiadott iratokban gondosan kitakarták. Ez még nem is lenne meglepő, mert a sportoló, szakember vagy versenybíró nem közszereplő, ezért nem kell nyilvánosságra hozni a nevét. Az már sokkal inkább érthetetlen, hogy azt is kihúzták a szerződésből, hogy ezzel a szakemberrel mire szerződtek havi bruttó 900 ezer forintért. Rejtély maradt, milyen megbízásokat kellett teljesítenie, milyen feladatkörei voltak. Azon már igazán meg sem lepődtünk, hogy az augusztusi vb után még négy hónapig szólt a megbízatása.Az atléták között voltak kiemeltek, voltak egy polccal lejjebb lévők, ez a rangsorolás a havi pénzükön is meglátszott. Annyi azért közös volt bennük, hogy senki sem kapott annyit, mint a már említett rejtélyes szereplő. A legjobb atléták 400 ezer forint körüli összeggel számolhattak ebből a forrásból, amiért a titoktartást is vállalniuk kellett.Értelemszerűen az egyesületekkel is szerződött a MASZ, a kicsikkel, kisebb-nagyobb vidéki városok klubjaival ugyanúgy, mint a nagy fővárosiakkal. Az egész országot átfogó és megmozgató programnál ez az alap. Ahogy az is, hogy a programból fizették az orvosi hátteret, a pszichológusi segítséget.És a programon keresztül fizettek évi két versenyt is.Ezek szervezésével azt a Track and Race Kft.-t bízták meg, aminek az ügyvezetője Deutsch Balázs, azaz Deutsch Péter fia. A cég honlapja kifejezetten tanulságos, mert legalább van,cserébe semmi sincs rajta, csak egy emailcím.Mintha nem igazán lennének büszkék a referenciáikra.A cég 2021-ben 185 millió forint plusz áfát kapott a MASZ-tól, majd két évvel később, szintén két versenyre 181,5 millió plusz áfát. Mindkét szerződést Gyulai Miklós és Deutsch Balázs írta alá.A céget egyébként 2015-ben alapították, jelenleg 50 százalékban tulajdonosa Deutsch Balázs, aki egyben az ügyvezető is, de egy másik cégén keresztül, cégtársával együtt tulajdonos Deutsch Péter is. 2021-ben már 46 millió forint osztalékot is ki tudtak venni, a 2023-as árbevétel pedig 759 millió volt, amivel túlszárnyalták az előző évi 638 millió forintot az Opten cégadatbázis adatai szerint. Tavaly 290 millió forintos adózott eredményt értek.A cég által szervezett négy verseny közül egyik sem hagyott mély nyomot, akikkel beszéltünk a sportágban, alig emlékeztek rá, de forrásaink szerint túlzó 180-185 milliót költeni két olyan versenyre, ahol a legnagyobb név a libériai sprinter, Emanuel Matadi, aki most 33 éves, és a legjobb helyezése a 17. volt a világranglistán. A magyar versenyzőknek persze megfelelő versenyzési lehetőséget adott az esemény.A MASZ pénteken tart közgyűlést - ahonlaponamúgy nincs fent a közgyűlés ténye -, ahol arról is véleményt kell mondania, hogy az ilyen típusú szerződések etikusak-e. Gyulai Miklósnak mindenesetre nincs kihívója, így várhatóan nagy többséggel fogják megválasztani, és elkezdheti ötödik ciklusát a szövetség élén.2021-ben egyébként Gyulai gondolkodott a lemondáson, miután magyar atléta nem jutott döntőbe a tokiói olimpián, mostHalász Bence Párizsban megszerzett ezüstérmeszépen csillog, bár bármelyik másik atléta távol volt a döntőtől.Nemcsak a Zsivótzky Program ügyében szerettünk volna tisztán látni: az állami pénzekkel ugyancsak bőségesen kitömött, de jó néhány sajtótermék elől elzárt Atlétikai Magyar Nagydíj, a Gyulai István Memorial pénzügyi dolgaira is kíváncsiak voltunk, ennek a dokumentumait azonban egyelőre nem kaptuk meg. | Kipereltük egy milliárdos atlétikai program szerződéseit: az igazgató fia 360 milliót kapott versenyrendezésre | null | https://telex.hu/sport/2024/09/20/zsivotzky-program-kiperelt-szerzodesek-igazgato-fia-180-millio |
2012-05-07 11:21:00 | Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Schmitt Pál ellen - Nem tüntette fel a volt államfő, hogy kiadja a villáját, ahol korábban rakott. Az állam biztosíthat neki új lakást. | true | null | 1 | Index | null | Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága - elutasítva a Blikk újságírójának kezdeményezését - úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt Pál volt köztársasági elnök ellen.
A bizottság hétfő délelőtti tanácskozásán került napirendre Kozák Dániel újságíró levele, amelyben vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök ellen. Az újságíró szerint ugyanis a volt államfő nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek egy részét - információik szerint - kiadja, viszont az ebből származó jövedelem nem szerepel a nyilatkozatában.
A bizottság vita után úgy döntött, nincs helye vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a volt államfő ellen. A kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a jobbikos képviselők az eljárás megindítása mellett voksoltak, az MSZP-s képviselők tartózkodtak.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a vita előtt jelezte: az eljárás elrendeléséről személy szerint neki kellene döntenie, de ő inkább a bizottság döntésére kívánt hagyatkozni.
Rubovszky György, a testület KDNP-s tagja, a vagyonnyilatkozati eljárásokat lefolytató mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a vitában azt hangsúlyozta: volt köztársasági elnök ellen vagyonnyilatkozati eljárásnak nincs helye, ugyanúgy, ahogy volt képviselő vagy volt hivatali személy ellen sem. Mint mondta, Schmitt Pál több mint másfél évig volt köztársasági elnök, ez alatt az idő alatt lehetett volna vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezni ellene. Megjegyezte: ha ez az idő nem volt elég egy újságírónak, akkor most már "nyugodjon bele, hogy ez a hajó elment".
A fideszes Vas Imre és Papcsák Ferenc is azzal érvelt, a jogszabályok alapján a mandátum lejárta után nincs helye vagyonnyilatkozati eljárásnak.
A bizottság jobbikos tagjai ugyanakkor az eljárás lefolytatása mellett voltak. Gaudi-Nagy Tamás és Staudt Gábor a közpénzek és közügyek átláthatóságát hangsúlyozva érvelt az eljárás megindítása mellett.
Az MSZP-s Bárándy Gergely úgy fogalmazott: "halott oroszlánba semmiképpen nem akarnak belerúgni", ezért tartózkodni fognak a szavazásnál. Hozzátette: a kormánypártok felelőssége, hogy a saját maguk által meghozott törvényt hogyan akarják értelmezni.
A volt köztársasági elnök hivatalvezetője április 13-án az MTI-nek cáfolta, hogy Schmitt Pál eltitkolt volna egy ingatlankiadásból származó bevételt. Kiss Norbert tájékoztatása szerint a közös tulajdonban lévő lakóingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányada a lemondott köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin tulajdonát képezi, aki az ingatlanrész hasznosításából származó bevételről az adózásra vonatkozó jogszabályoknak, az adózás rendjének, valamint vagyonbevallási kötelezettségének mindenkor eleget tett.
A bérbe adott villa azért is érdemel most figyelmet, mert Schmittnek el kell hagynia a Béla király úti rezidneciát, ahová Áder János költözik be. Schmitt azt ígérte Ádernek, hogy egy hónapon belül átadja az épületet.
A Blikk szerint Schmitték egy diplomata családnak adták ki azt a villát, ahonnan 2010-ben az államfői rezidenciába költöztek. A lap szerint a bérlők most is lakják a villát, külföldi rendszámú autójuk rendszeresen ott parkol.
Schmitt Pál vagyonnyilatkozata alapján tudható, hogy a lemondott államfő máshova is költözhetne. A volt államfő három budai és egy ötödik kerületi lakás tulajdonosa felerészben. Egy II. kerületi, 901 négyzetméteres telken álló, 320 négyzetméteres családi ház, egy másik II. kerületi 438 négyzetméteres telken álló 195 négyzetméteres lakóház, valamint egy ugyancsak II. kerületi, 529 négyzetméteres telken lévő, 295 négyzetméteres lakóház 50 százalékos tulajdonosa. Emellett egy eltartási szerződés révén felerészben birtokol egy V. kerületi, 68 négyzetméteres lakást is, és feles tulajdonosa egy lupaszigeti nyaralónak is.
Tavaly módosították a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényt, amelyet már Schmitt Pál írt alá. Az új szabályok szerint Schmitt Pált volt államfőként kérelmére (!) lakáshasználati jog illeti meg. Bár Schmitt Pál lemondott, a lakáshasználatra joga van, ez a lehetőség a törvény szerint csak akkor nem járna neki, ha összeférhetetlenség kimondásával vagy a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással szűnt volna meg a megbízatása.
Schmitt - arra a kérdésre, hogy igényt tart-e az állam által vásárolt és fenntartott lakásra - jelezte: "Ami jár, az jár, ami nem jár, az nem jár".
A lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja. A lakás a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti. Emellett Schmitt Pál jár neki az illetménye, szolgálati autó és sofőr, valamint kétfős titkárság is. | Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Schmitt Pál ellen | null | https://index.hu/belfold/2012/05/07/nem_indul_vagyonnyilatkozati_eljaras_schmitt_pal_ellen/ |
2017-09-24 00:00:00 | A több mint 3 kilométer magas Agung legutóbb 1963-ban tört ki, de most megint ettől tartanak. | false | [
"vulkán",
"bali"
] | 0 | null | 0 | Már csaknem 34 ezren hagyták el otthonukat az indonéziai Bali szigetén az Agung nevű vulkán lehetséges kitörése miatt.
Pénteken még csak 10 ezren menekültek el otthonukból, ez a szám most megháromszorozódott, de az indonéziai katasztrófaelhárító ügynökség szerint még ez is nőni fog.
A több mint 3 kilométer magas Agung legutóbb 1963-ban tört ki, több mint 10 kilométeres magasságba lövellve ki hamuoszlopot. Az akkori vulkánkitörésben több mint ezer ember vesztette életét.
(Guardian) | Már 34 ezren hagyták el otthonukat Balin egy vulkán miatt | 0 | http://24.hu/kulfold/2017/09/24/mar-34-ezren-hagytak-el-otthonukat-balin-egy-vulkan-miatt |
null | Drámai összegeket tulajdonítanak el a bűnözők a gyanútlan banki ügyfelektől, a csalások számában és érétkében is növekedés látszik európai és hazai szinten egyaránt. Verena Ross, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elnöke az Economx kérdésére elmondta: bár a digitalizáció segíthet a fogyasztóknak a gyorsabb információramlásban, a túl nagy adatmennyiség megnehezíti a lényegi információk feltérképezését. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) legfontosabb prioritása továbbra is a fogyasztóvédelem. Az idei évben a társszervezetekkel közösen jelentős lépéseket tettek ennek elősegítése érdekében.
Az egyik legfontosabb feladat a pénzügyi oktatás, hiszen ez adja meg az alapot ahhoz, hogy a fogyasztók jól informált döntéseket hozhassanak az egyre összetettebb pénzügyi világban - mondta Verena Ross, az ESMA elnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi konferenciáján, kiemelve, hogy a digitalizáció szerepe is létfontosságú ebben a folyamatosan változó pénzügyi környezetben.
Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a fogyasztók számára a befektetési termékekről megfelel és könnyen érthető információkat biztosítsanak, így elősegítve, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
"A befektetők és a fogyasztók egyértelmű, egyszerű tájékoztatásának biztosítása kritikus fontosságú. A digitális átalakulás segíthet ebben azáltal, hogy hozzáférhetőbbé és könnyebben összehasonlíthatóvá teszi az információkat, és ezáltal segíti a fogyasztókat abban, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak. A digitalizáció azonban a rendelkezésre álló információk mennyiségét is növeli, ami megnehezítheti a fogyasztók számára annak meghatározását, hogy mi a legfontosabb"
- mondta lapunk kérdésére az ESMA elnöke.
További aggodalomra ad okot a közösségi média térnyerése, ahol a befektetők gyakran támaszkodnak olyan információkra, amelyek nem feltétlenül az ő érdekeiket szolgálják, hanem a termékek forgalmazását vagy bizonyos kereskedési stratégiák ösztönzését. "Ezt szorosan figyelemmel kísérjük" - húzta alá Verena Ross.
Az európai pénzpiacokba vetett bizalom fenntartása elengedhetetlen, és ezen közös erőfeszítések szorosan kapcsolódnak az egyes tagállamok fogyasztóvédelmi tevékenységéhez.
Az ESMA útmutatásokat adott ki a nagyfrekvenciás kereskedésről annak biztosítása érdekében, hogy az azt alkalmazó cégek megfelelő ellenőrzéseket alkalmazzanak.
"Azt is elvárjuk, hogy a tőzsdék képesek legyenek a nagyfrekvenciás kereskedés nyomon követésére, hogy megelőzzék a piacokat torzító, zavaró hibákat vagy kockázatokat" - tette hozzá az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elnöke.
Közös munkára van szükség
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi intézményekért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke kiemelte: a csalásmegelőzési mechanizmusok folyamatos fejlesztése rendkívül fontos, és a pénzügyi intézményeknek együtt kell működniük, hogy hatékony megoldásokat dolgozzanak ki a csalások ellen.
Azért is kiemelt téma a banki visszaélések témája, mert egyre több fogyasztó érintett a kérdésben. A jegybank adatai szerint az év első felében 19 350 millió forintot tulajdonítottak el a csalók a banki ügyfelektől - ez a 2023-as adatnak a 83 százaléka. Ha így folytatódik a tendencia, percenként 70 ezer forintra emelkedhet az online ellopott vagyon értéke. A banki csalásokkal kapcsolatos aktualitásokról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, amelyet itt olvashat el.
Nem rakétatudomány
"Senkinek sem szabad rakétatudományt remélnie a mesterséges intelligenciától (AI), ezek intelligens modellek" - mondta Maurizio Poletto, az Erste Csoport platform- és operatív igazgatója.
A bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rengeteg adatot gyűjtöttek össze az ügyfeleikről, amit fel lehet használni a csalások kiszűrésére. A fő kihívás azonban az, hogy minimalizálják a téves pozitív esetek számát - azokat az eseteket, amikor a rendszer ártatlan tranzakciókat tévesen gyanúsnak ítél meg.
Perszonalizált működés
A számítógépes technológiák és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetővé teszi, hogy a bankok pontosabban azonosítsák ügyfeleiket, és ezzel megelőzhetik a csalásokat - erről már Nuno Sousa e Silva, a Feedzai kereskedelmi és termékjogi csoportvezetője beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az AI az egyik leghatékonyabb megoldás a csalások visszaszorítására. A visszaélések kivédése mellett a személyre szabott szolgáltatások nyújtásában, a hiperperszonalizációban és a nyelvi akadályok leküzdésében is kulcsszerepet játszik a gép tanulás, utóbbi különösen fontos egy globális pénzügyi környezetben.
Nem intelligens
Isabelle Buscke, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) elnökségi tagja és a brüsszeli iroda vezetője, valamint Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségének vezetője szerint két dolgot fontos szem előtt tartani az AI-al kapcsolatban:
semmi köze nincs az intelligenciához,
valamint nem a "varázslat" kategóriába tartozik.
"Sokkal inkább egy alternatív döntéshozó mechanizmusként működik" - tette hozzá.
Buscke felhívta a figyelmet arra, hogy számos csalás a közösségi médiában megjelenített hirdetések révén történik, és bár az AI képes lenne ezeknek a csalásoknak a megelőzésére, ezt mégsem használják ki a médiumok.
Szintén kihívásnak tekinthető, hogy az AI-rendszerek nem mindig átláthatók, és sokszor olyan adatokat használnak fel, amelyek nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, ezzel tovább súlyosbítva a problémát.
Jön még új szabály
Vastag László, a jegybank pénzpiaci intézmények prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a joghatóságok közötti szorosabb együttműködés fontosságát emelte ki a pénzügyi szektorban.
"Az AI szabályozására irányuló AI Act csupán a kezdet, és a pénzügyi intézményeknek fel kell készülniük arra, hogy megfelelően alkalmazzák és támogassák a szabályozás végrehajtását" - húzta alá.
A 2025 második felében induló mesterséges intelligencia alapú központi csalásértékelő-rendszer jelentős segítséget nyújthat a bűnözők elleni küzdelemben, különösen akkor, ha ezek az eszközök a pénzügyi intézmények napi működésének szerves részévé válnak. | Csak ez az egy mód van, hogy megvédjük a pénzünket | null | https://www.economx.hu/gazdasag/fogyasztovedelem-csalasok-bank-penz-lopas-megelozes-ai.797357.html |
2022-09-23 07:10:00 | Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg. | true | null | 1 | HVG360 | null | Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre. | A pekingi vezetés legfelsőbb köreiből felügyelhetik a kínaiak magyarországi beruházásait | null | https://hvg.hu/360/202238_ki_tud_kinaiul |
null | Nyilvánosságra hozta a főpolgármester azt a levelet, amelyet a BKK illetékes igazgatója írt az állami tulajdonban lévő MÁV-HÉV megkeresésére a járatritkításokkal kapcsolatban. Karácsony Gergely Facebook-posztjában hozzáteszi a tervet Budapest ellenzi. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A főpolgármester tisztában van azzal, hogy nem utoljára fog megszólalni a HÉV-járatok ritkítási tervéről, de mint írja, a budapestiek érdekéről van szó, nem pedig presztízsharcról.
Karácsony Gergely szerint a levélből három dolog derül ki világosan:
Az állami MÁV-HÉV igenis három szakaszon brutális járatritkításra tesz javaslatot. Ez tehát cáfolja Lázár miniszter úr ezzel ellentétes állítását.
Budapestnek a kormánnyal kötött megállapodás szerint is egyetértési joga van ilyen kérdésekben, a főváros jóváhagyása nélkül semmiféle HÉV-ritkítás nem lehetséges. Ez cáfolja Vitézy képviselő úr ezzel ellentétes állítását.
A BKK részletes hatásvizsgálata, elemzése alapján a MÁV-HÉV járatritkítása nagyon súlyos következményekkel járna, tumultust, késéseket okozna, több százezer budapesti és az agglomerációs településeken élő ember életét nehezítené.
Szájkarate helyett tesszük tehát a dolgunkat, az állami cég tervét Budapest elutasítja. A HÉV-eknek járniuk kell - teszi hozzá.
Nézzük, mi is történt eddig:
Kedden derült ki, hogy brutális járatritkítást tervez az állam a gödöllői, csepeli és ráckevei HÉV-vonalon, mert nincs elég forgalomképes kocsi, ami van, az is 50 éves.
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója azonnal próbálta tompítani a helyzetet, sajnálatát fejezte ki, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett, ez pedig felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. Járműhiány van, döntés még nincs. A régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja - írta reagálásában.
Másnap Vitézy Dávid riadót fújt a HÉV-ritkítás miatt, összehívta hétfőre a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának rendkívüli ülését, hogy megakadályozza a terveket, egyben nekiugrott Lázár János építési és közlekedési miniszternek is.
Természetes Karácsony Gergely főpolgármester is reagált Facebook-oldalán már akkor leszögezte, hogy mindez Budapest számára teljesen elfogadhatatlan. "Az állam működésképtelenségének a budapestiek nem lehetnek kárvallottjai" - emelte ki bejegyzésében. | Karácsony szerint nem kellene presztízsharcot vívni a HÉV-vel kapcsolatban | null | https://www.economx.hu/gazdasag/karacsony-gergely-hev-jaratritkitas.797771.html |
2011-10-08 00:00:00 | Halálos vasúti gázolás Debrecenben - A helyszínelés alatt félpályán halad a forgalom. | false | [
"vasút",
"gázolás",
"baleset",
"debrecen",
"bulvár"
] | 0 | null | 0 | Halálos vasúti gázolás történt szombat reggel Debrecen belterületén - tájékoztatta a rendőrség az MTI-t.
A szerelvény Nyíregyháza irányába tartott, amikor a Faraktár utcai felüljárónál elgázolt egy embert. A helyszínelés ideje alatt a vasúti forgalom félpályán, váltakozó irányban halad - ismertette a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság ügyelete. | Halálos vasúti gázolás Debrecenben | 0 | https://index.hu/bulvar/hirek/2011/10/08/halalos_vasuti_gazolas_debrecenben |
2021-03-09 00:00:00 | Nem hajlandóak elárulni, hogy melyik minisztériumnál vannak a megállapodások. | true | null | 1 | 444 | null | Fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak koronavírus elleni vakcinával. A programot felgyorsítja az EU-s beszerzés mellett az orosz és a kínai oltóanyagok vásárlása. De az teljesen érthetetlen, hogy miért nem publikálja a szerződéseket a kormány.
Még február 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy adják ki az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket. Azért próbálkoztunk ennél a minisztériumnál, mert végig Szijjártóék kommunikálták a tárgyalásról és a beszerzésről szóló híreket, Szijjártó személyesen utazott el Moszkvába, hogy megállapodjon orosz kollégájával 2 millió adag Szputnyik beszerzéséről, és a Kínából vett 5 millió adag vakcinát is ő jelentette be.
Ehhez képest váratlan fordulat volt, hogy az adatigénylés határidejének legutolsó napján a külügy azt közölte, hogy nem ők az illetékesek.
Megkérdeztük a külügyet, hogy akkor kihez kell fordulni, de nem válaszoltak.
Ezért a Miniszterelnökséghez és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is benyújtottuk a kérelmünket február 19-én. Az Emmi március 8-án - a 15 napos határidő után - válaszolt, a külügyhöz hasonlóan azt közölték, hogy nem ők az illetékesek. Ráírtunk a Miniszterelnökségre is, hogy mikor várhatjuk a válaszukat. Megküldték ők is hétfőn, ugyanúgy lepattintva a kérést, mint a másik két minisztérium.
Ez a külügyhöz hasonlítható cinikus megoldás. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a február 25-i kormányinfón megkérdeztük, hogy ha ő 2009-ben még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit, akkor ezt most miért nem teszik meg?
Gulyás 2009-ben így érvelt: „Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket”. Amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.
Amikor ezzel szembesítettük most, és megkérdezztük, hogy miért nem publikus az orosz és a kínai vakcinákról kötött szerződés, Gulyás ezt válaszolta:
„Most is közérdekű adatnak minősülnek, és a kormány az ezzel kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra fogja hozni. Ha bármit ebből nem hozunk nyilvánosságra, az csak üzleti titoknak köszönhető. De az egyes vakcinák ára mint állami költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet közérdekű adatnak, úgyhogy a véleményem nem változott. Az, hogy mennyi idő alatt tesz eleget a közérdekű adatigénylési kérelemnek az illetékes hatóság, erre törvényi határidő áll rendelkezésre. Azon belül kell eleget tenni” - válaszolta. (Valószínűleg azt akarta mondani, hogy a költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet üzleti titoknak.)
Ekkor már a kezünkben volt a külügy válasza arról, hogy bár ők tárgyalták le a szerződéseket, nem illetékesek a szerződések publikálásában. Megkérdeztük ezért Gulyást is, melyik állami szerv az adatkezelő. Azt válaszolta: „Mindig az, amelyik a szerződést kötötte.”
Gulyás szerint tehát a szerződés közérdekű adat, oda is adják időben, ha kikérjük, de nem árulja el, honnan kell kikérni.
Így különösen szép, hogy ezek után a Miniszterelnökség is visszadobta az adatigénylést, de azt sem árulták el, kihez kell fordulni. Újra kérdeztük volna Gulyást a kormányinfón, de nem válaszoltak a megküldött kérdésre.
A szerződés publikálása két dolgot mindenképpen segítene tisztázni. Az egyik, hogy valóban 50 milliárd forintot fizettünk-e az ötmillió adag kínai vakcináért, és 5,7 milliárdot a kétmillió oroszért.
A másik fontos elem: publikus lenne a szállítási határidő. Ez különösen az oroszok esetében érdekes, mert ők már az első szállítás ütemmel megcsúsztak, és 30 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállítottak le. Legalábbis ahhoz képest, amit Szijjártó mondott a szerződés aláírása után az ütemezésről.
Nem csak mi pattantunk le az adatigényléssel a kormányról, hanem Szél Bernadett is. A parlamenti képviselő azt a választ kapta, hogy veszélyeztetné a védekezést, ha késlekedés nélkül kiadnák neki a Szputnyik V és a kínai oltóanyag beszerzéséről szóló szerződéseket.
A politikus is úgy járt, mint mi, vagyis nyomoznia kell, hogy egyáltalán melyik minisztériumnál lehetnek meg a vakcinaszerződések. Ő a külügyet és a pénzügyet kereste első körben, de azt a választ kapta, hogy nem ez a két minisztérium az adatkezelő. „Felmerült a kérdés, hogy akkor mégis melyik minisztérium vagy állami szerv köthetett szerződést az oroszokkal és a kínaiakkal. Adatkéréssel fordultam a Kásler-, Pintér- és a Rogán-minisztériumhoz, az Operatív Törzshöz és Müller Cecíliához is, de az összes helyről az a válasz jött, hogy veszélyeztetné a feladatellátásukat, ha elküldenének 2 darab szerződést, amire egyébként már eddig is két hetük volt. Most 45 napot kértek, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az újabb 45 napos hosszabbítás”.
Szél szerint „a kormányzati döntések átláthatósága és a közérdekű adatok nyilvánossága NEM veszélyezteti, hanem SEGÍTI a védekezést. Az pedig, hogy az embernek kérdései vannak, nem oltásellenesség. Jó lenne, ha a kormány végre komolyan venné a tájékoztatást, ami járványhelyzetben kulcsfontosságú, és nem titkolna el minden létező adatot, aminek a nyilvánossága közérdek!” | A kormány rejtegeti a kínai és az orosz vakcinaszerződéseket | null | https://444.hu/2021/03/09/a-kormany-rejtegeti-a-kinai-es-az-orosz-vakcinaszerzodeseket |
2022-01-04 00:00:00 | Csütörtökön újabb oltási akció kezdődik. Ismét emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége. Szerdától lehet pályázni vállalati kutatás-fejlesztés és innováció erősítésére. Az InfoRádió legfontosabb keddi hírei. | true | [
"napinfo",
"koronavírus",
"napinfó"
] | 0 | null | 0 | Újabb oltási akció indul – erősítette meg a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Az első most csütörtökön kezdődik, és szombatig tart. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást. György István, aki az országos oltási munkacsoport vezetője is, azt mondta: a kórházi központi oltóhelyeken és járásonként egy szakrendelőben minden csütörtök és péntek délután, valamint szombati napokon várják azokat, akik meg akarják kapni a koronavírus elleni vakcinát.
Újabb 48 ezer adag Pfizer vakcina érkezett a gyerekek oltására – közölte a kormányzati koronavírus portál. Januárban összesen 150 ezer vakcina érkezése várható. A szülők folyamatosan regisztrálhatják gyerekeiket az oltásra és időpontot is foglalhatnak.
Egy nap alatt 83 koronavírusos beteg halt meg és 2.429 új fertőzöttet igazoltak Magyarországon. 3.335 beteget ápolnak kórházban, közülük 316 ember van lélegeztetőgépen. Az aktív fertőzöttek száma 100 ezer körülire csökkent. A beoltottak száma meghaladja a 6 millió 268 ezret, több mint 3 millió 184 és fél ezren a harmadik dózist is felvették.
Megtartotta évindító ülését az epidemiológiai és klinikai kutatási vizsgálati munkacsoport, amelynek feladata a koronavírussal és a járvánnyal kapcsolatos magyar ismeretek összegyűjtése, elemzése. A munkacsoport feladata vizsgálni a mutációkat, a vírus fertőzőképességét és az emberi szervezetben okozott elváltozásokat. A testület munkájában az akadémia, az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai és egyetemi szakemberek vesznek részt.
Ismét emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége. A laboratóriumi vizsgálatok alapján Magyarországon az új fertőzések több mint 11 százalékáért az omikron mutáció a felelős. A városok közül emelkedő tendencia figyelhető meg Budapest, Eger, Kaposvár és Szekszárd esetében, míg enyhe csökkenést tapasztaltak Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém mintájánál.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus omikron nevű variánsa a felső légutakat támadja, és enyhébb tüneteket okoz, mint a korábbi mutánsok - közölte az Egészségügyi Világszervezet epidemiológusa. Ennek a megerősítéséhez további kutatásokra van szükség. A szakember ugyanakkor megjegyezte: az omikron gyors fertőzőképessége azt jelenti, hogy heteken belül ez lesz a domináns változat sok helyen.
Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 8,5 százalékkal volt magasabb, míg a reálkeresetek 1,9 százalékkal emelkedtek. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 409.200 forintra becsülhető, a bruttó kereset mediánértéke 350.100 forint volt, 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Szerdától lehet pályázni vállalati kutatás-fejlesztés és innováció erősítésére, a keretösszeg 140 milliárd forint. Varga Mihály közösségi oldalán azt írta, hogy több száz magyar vállalkozás juthat támogatáshoz. A cégek pályázhatnak új termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére, kísérleti fejlesztésekre, ipari kutatásokra, eszközbeszerzésre, és piacra lépésre is.
Újabb pályázat indul január 17-én minden olyan vállalatnak, amelynek kára származott a Brexitből. A keretösszeg 12 milliárd forint - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán. A támogatás mértéke a bizonyított kár összege lehet, de maximum kétmilliárd forint. A pályázat benyújtására 30 nap áll rendelkezésre.
9 évre Kádár Andrea Beatrixot nevezte ki az Országos Atomenergia Hivatal elnökének a miniszterelnök. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet január 1-től érvényes. Az új vezető korábbi, főigazgatói mandátuma 2021. december 31-én szűnt meg.
Nyílt tájépítészeti tervpályázat indul a Városmajor megújítására – jelentette be Facebook oldalán a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Fürjes Balázs közölte: bárki küldhet be pályaműveket, a szakmai zsűri anonim módon, az egyes tervek alkotóinak ismerete nélkül bírálja el azokat.
Elfogadta a villamos energia kockázati készültségi tervet az energiahivatal. A dokumentum leírja a villamosenergia-krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz szükséges eljárásokat. Célja, hogy akár krízishelyzet esetén is biztosított legyen a felhasználók ellátása.
Összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítésére a NATO főtitkára. A tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben, a NATO-tagországok nagyköveteinek, valamint magas rangú orosz tisztségviselőknek a részvételével. | Megerősítve: újabb oltási akció indul - a nap hírei | 0 | https://infostart.hu/napinfo/2022/01/04/megerositve-ujabb-oltasi-akcio-indul-a-nap-hirei |
2017-02-14 12:29:00 | Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök - változatok egy kompromatra | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Az orosz nyelvű Insider portál szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kilencvenes évek elején állítólag kenőpénzt vett át a "bombagyáros" Dietmar Clodótól. A német márkamillióval teli táskát Clodo szerint Szemjon Mogiljevics maffiafőnök küldte volna választási hozzájárulás gyanánt. A témát az Insider.ru terítette a Putyin-látogatás apropóján, kapcsolatot sejtetve Orbán különös oroszbarát politikai fordulata és az állítólagos pénzátadásról készült videó között. Az ügyben az LMP társelnökei írásbeli kérdéssel fordultak a belügyminiszterhez egyebek mellett azt tudakolva, lehet-e az oroszoknak kompromittáló videójuk a miniszterelnökről?
Kompromat – a fél világ megtanulta az elmúlt hetekben az orosz kifejezést a politikai manipulációt szolgáló lejárató bizonyítékokról. Az Insider orosz nyelvű honlap február eleji, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatására időzített cikke arra a következtetésre jut: a Kreml, nem csak a nyugati világ vezető nagyhatalmaival kapcsolatban, de Magyarországon, magyar ügyekben is gyűjthet, használhat kompromatot. Legalábbis így tálalta az Insider szerzője, Anastasia Kirilenko azt a pálfordulást, amivel Orbán a 2009 előtti markánsan oroszellenes retorikától minden átmenet nélkül eljutott a gejl Kreml-barátságig. Az Insider cikkének magyar fordítását teljes egészében Ara-Kovács Attila, a DK politikusa közölte a nyilvános Facebook-oldalán. A Facebookon gyorsan terjedő cikk nyomán az LMP vezetői, Szél Bernadett és Hadházy Ákos írásbeli kérdéssel fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez, akit Jürgen Roth újságíró nem tudott nyilatkozatra bírni a témában.
Az Insider Jürgen Roth német oknyomozó író-újságíró nemrégiben megjelent Schmutzige Demokratie (Piszkos demokrácia) című könyvére és más forrásokra hivatkozva ismertet egy több mint húszéves történetet.
A cikk szerint Dietmar Clodo, akit Magyarországon 2002-ben elítéltek bombagyárosként, a kilencvenes évek elején Szemjon Mogiljevicsnek, az orosz-ajkú alvilág akkoriban Budapesten élő fejének dolgozott. Ebben a minőségében, "Szeva bácsi" megbízásából korrupt magyar rendőröknek és politikusoknak adott át kenőpénzt. A cikk felidézi azokat a vádakat, hogy az ügyben 1994-ben, a parlamenti választások előtt az akkor ellenzéki pártvezér, Orbán Viktor is érintetté vált.
A pénzzel, a konkrét esetben egymillió német márkával teli táska átadásáról Mogiljevics kérésére állítólag videófelvétel is készült. A történetet Clodo írásba is adta Roth-nak, aki ügyvédei tanácsára mégsem nevezte meg könyvében a magyar miniszterelnököt. Az iratot Roth az Átlátszónak is megmutatta, annak eredetiségét érdeklődésünkre maga Clodo is megerősítette.
"A kilencvenes években Budapesten éltem, ahol tanácsadással foglalkoztam, és a SAS nevű magán őrző-védő cég tulajdonosa voltam. Ott ismerkedtem meg Szemjon Mogiljevics ismert üzletemberrel. [...]. A közeli bizalmas viszony miatt azzal bízott meg engem a kilencvenes évek közepén, 1993 és 1996 között, hogy pénzt adjak át különböző embereknek. Az egyik ilyen ember Pintér Sándor volt. Abban az időben csak azt tudtam róla, hogy valamilyen magas tisztséget tölt be a rendőrségnél, s hogy természetesen Mogiljevics úrnak dolgozott. Később ismerkedtem meg vele hivatalosan, amikor elkerült a rendőrségtől. Ez 1996/97-ben történt. Szemjon Mogiljevics megkért arra, hogy vigyek Pintérnek pénzt, amit én megtettem. Világos volt számomra, hogy ezek befolyásos emberek voltak. Pintér Sándor számomra akkor csak az egyik korrumpált személy volt a sok közül, akiknek borítékokat adtam át Mogiljevics nevében. A házamban, a Meggy utca 19-ben fogadtam őt és másokat, Budapest harmadik kerületében. A pénzt borítékban adtam át. 10-10.000 német márka volt bennük. Ez 1996 végéig folyt, később ezek a műveletek valaki máson keresztül folytak. Egyik alkalommal 1994 tavaszán, a parlamenti választások előtt nem sokkal Mogiljevics tolmácsa hozott nekem egy bőröndöt, amelyben körülbelül egy millió márka volt. Egy fiatalembernek szánták. Ez a fiatalember nem akart bejönni a házamba. Azt mondtam neki: »Idefigyeljen, van nálam egy bőrönd ezzel a francos pénzzel. Én nem akarok kimenni ezzel a bőrönddel az utcára. Ha visszautasítja, akkor visszaadom Mogiljevics úrnak, hogy vigye vissza a milliókkal teli bőröndöt. Nekem mindegy.« Végül feljött hozzám egy koros úr kíséretében, s én odavittem a pénzes bőröndöt. Nem érdekelt akkor, hogy ki volt ez az ember. Csak a parlamenti választások után értettem meg, hogy ez a fiatalember Orbán Viktor volt a FIDESZ-ből. Mogiljevics ezt a »választási kampányt fordító hozzájárulásnak« nevezte. Az »aprópénzüket« rendszeresen felvevők között – mások mellett – ott volt Tonhauser László, a budapesti rendőrség szervezett bűnözés elleni részlegének vezetője, Sándor István, rendőrségi vezető-nyomozó és Juszt László, a média befolyásos képviselője. Hogy miért kellett épp nekem átadni ezeket a pénzeket, annak fő oka az volt, hogy nekem semmi közös dolgom sem volt oroszokkal, s engem, mint a független Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara nemzetközi szekciójának elnökét meglehetősen komolyan vettek. A hamis tanúzás büntetendő voltának tudatában kijelentem, hogy igazat mondtam. Regensburg 06/15/2016."
Az Insider cikke szerint ezek a videófelvételek Mogiljevics közvetítésével olyan, az orosz hírszerzéshez kötődő kezekbe kerülhettek, ahol kompromattá válhattak.
Megpróbáltuk megszólaltani valamennyi érintettet a hihetetlen történet tisztázására. Nem futottunk rossz arányt, megkeresésünkre csak a kormányszóvivői iroda nem válaszolt egyelőre. Tőlük a reagálás felajánlásán kívül azt is kérdeztük, kértek/terveznek-e kérni esetleg jogi elégtételt az Insider.ru-tól. A kormányszóvivői iroda egyébként sem az Insider-nek, sem Roth-nak sem válaszolt az ügyben.
A jelenleg Moszkvában élő Mogiljevics ügyvédje, közvetítő útján üzente az Átlátszónak, hogy ügyfele egyelőre nem kíván nyilatkozni. Beszéltünk ellenben Dietmar Clodóval többször is, váltottunk leveleket Jürgen Roth-tal, illetve egy magyarországi ügyészségi forrásunk is megerősítette, hogy Clodó évtizedekkel korábban is így adta elő a történteket.
Fontos tudni, hogy Roth könyvében – mint a szerző elárulta, jogászai tanácsára – nem nevezte meg Orbánt, akit "akkor még fiatal, ma már rendkívül komoly befolyással bíró magyar politikusként" fest le. Hasonlóan tett, szintén jogi konzultáció után a HVG is, amely 2013 szeptemberében közölt interjút Clodóval.
Jürgen Roth: Pintér Sándor titka Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára. A “Schmutzige Demokratie" (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be. Egy különösen markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori "bombagyáros", Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá. A könyvfejezetet az Átlátszó fordításában, a szerző engedélyével teljes egészében itt közöltük.
Hogy a két forrásban is "csak" névtelenül körülírt kulcsszereplő azonos Orbánnal, pontosabban, hogy őróla beszélt Clodo, egyrészt onnan tudni, hogy a hetilapos interjút történetesen az Átlátszó mostani írásának szerzője készítette, akkor még HVG-s színekben. Roth pedig tavaly októberben, az osztrák közszolgálati televíziónak, az ORF-nek nyilatkozva végül néven nevezte Orbánt, ahogy a riportban nyilatkozó Clodo is.
Clodót egyébként most is megkerestük, ő pedig újfent megerősítette az elhangzottakat, és jelezte, nincsen kifogása, hogy ismét hivatkozzunk rá. A HVG-interjú és a Roth-könyv, illetve az utóbbira hivatkozó Insider szinte teljesen azonos módon írja le Clodo sztoriját.
Roth könyvének ezt a fejezetét magyar fordításban közöltük is – az eredeti szövegen a szerző engedélyével annyit változtatva, hogy az egyik néven nevezett és pontos titulussal is megjelölt nyomozóhatósági forrásnak a magyar változatban csak a monogramját használjuk.
Némi eltérés ugyanakkor mégis látszik a két sztori között, és akadnak más elvarratlannak tűnő szálak is. Ezekre megkíséreltünk választ találni. Például:
1. Nehezen képzelhető el, hogy az akkor már évek óta Magyarországon élő Clodo ne ismerte volna fel arcról 1994-ben az 1989-es újratetemetési beszéde óta országosan, sőt a nemzetközi porondon is ismert politikust. Clodo ezzel kapcsolatban ma is úgy reagál, hogy semennyire nem érdekelte a magyar politika. Kérést teljesített, a kuncsaftok számára érdektelen korrupt alakoknak tűntek – mondta ezúttal is munkatársunknak.
2. A Roth-könyvben szerepel, de a HVG-nek annak idején nem említette, hogy Orbán nem egyedül, hanem kísérővel, egy "idősebb úrral" érkezett Clodo Meggy utcai lakására. Clodo szerint ennek nincsen jelentősége, nem is emlékezik, hogy említette vagy sem annak idején. Csakhogy így befalsul kicsit az akkor a HVG-nek adott, életszerűnek tűnő válasza, miszerint Orbán – akárcsak a többi "vendég" – azért ment maga, azért nem küldött mást a pénzért, mert félt, hogy megbízottja meglopná és/vagy megzsarolná. Ugyanis kísérője is visszaélhetett (volna) az információval.
3. A Roth-könyv fő sztorija nem is Orbán volt – akit, mint említettük, a szerző nem is nevezett meg, csak később az ORF-nek nyilatkozva -, hanem Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter. Aki a könyv szerint akkoriban, volt országos rendőr-főkapitányként, 1995-körül szintén vett át "csomagokat" Clodótól. Ebben az esetben kifejezett ellentmondás feszül a korábbi (HVG-s) közléssel.
A HVG ugyanis nem írt arról, hogy Pintér pénzt kapott volna Clodótól. A hetilapos interjúban Clodo azt állította, Pintérrel 1997-ben találkozott először, cége termékbemutatóján Táborfalván, a katonai bázison. Ezt a bemutatót követte az a majdnem megkötött ügylet, amiben Pintér cége, a Preventív-Security vett volna biztonsági üveget Clodótól.
4. Most arra kértük Clodót, magyarázza el, hogy egy alapvetően Pintér miatt – a miniszter preventíves tárgyalópartnere, Horváth András nyugalmazott rendőr tábornok miniszteri biztosi kinevezése apropóján – kért interjúban hogyhogy éppen egy ilyen delikát szálról feledkezett meg. Clodo ismét azt fejtegette: nem foglalkozott Mogiljevics ügyfeleivel, Pintérről is csak annyit tudott, hogy valami fejes a rendőrségen. Később, 1997-ben ellenben "hivatalosan" is megismerkedtek – Pintér ekkor már biztonsági vállalkozó volt.
Javít Clodo megbicsakló hitelességén, hogy a Roth-könyv szerint Pintér arra kapta a pénzt, hogy a Mogiljevics által felügyelt orosz-ukrán maffia háborítatlanul tevékenykedhessen Magyarországon. Ezért-e vagy sem, sok háborgatást kétségtelenül nem szenvedett az orosz ajkú alvilág ekkoriban.
A szöveget hitetlenkedve fogadók egyik fő elmélete az, hogy Orbán az utóbbi években Európa-szintű politikai tényezővé törekedett, ezért – egyéni megfontolásból vagy mások érdekeinek megfelelve – Clodo kieszelt egy bombasztikus, de fals sztorit a lejáratására. Vagyis éppen hogy ő teríti a kompromatot.
Ennél azonban bonyolultabb a helyzet. A könyv ominózus fejezetének magyar fordításában B. J.-ként emlegetett volt nyomozó ügyész Roth-nak elmondta, "annak idején" Clodo már ismertette vele a históriát. A német szövegből csak sejthető, hogy B. J. a Clodo, illetve a "bombagyáros" régi ellenlábasa, Sándor "Papa" István egykori rendőr elleni nyomozások során hallhatta a történetet.
A volt nyomozó ügyész most az Átlátszónak ezt úgy pontosította, hogy a "Papa"-üggyel kapcsolatban beszéltek, ahol Clodo tanúvallomást tett. Ez a kilencvenes évek végén történt, de ennél pontosabban nem tudja meghatározni a dátumot. Így azt sem, hogy az első Orbán-kormány 1998 tavaszi eskütétele előtt vagy után. Vagyis Orbán "csak" ellenzéki vezető volt-e akkoriban vagy a kisgazdákkal koalíciós kormány feje.
Akármelyik is, az biztos, hogy jelenlegi, NER-es hatalmával akkori befolyása nem vethető össze. És az is bizonyosnak tűnik, hogy a sztori nem új keletű.
A kalandor koronatanú Tizenéves fejjel is megjárta a börtönt a kalandos előéletű Dietmar Clodo – akkor kommunista aktivistaként, mivel belekeveredett a Vörös Hadsereg Frakció (német rövidítéssel RAF) terrorszervezet kapcsolatrendszerébe. Magyar börtönévei kevésbé tűnnek ideológiai alapúnak. Ő a mai napig állítja, hogy koncepciós eljárások folytak ellene a kilencvenes évek végén Budapesten. Nyolcadrendű vádlottként három évet kapott egy nagyszabású pénzhamisítási ügyben, s az ítélethozatal másnapján meg kellett kezdenie a büntetés letöltését. Azt maga sem tagadta, hogy ő szerezte be 1994-ben a bankónyomtatásra is alkalmas biztonsági papírt a Diósgyőri Papírgyárból. A végfelhasználó, legálisan, lepapírozva az afgán kormány volt – állítja következetesen ma is. Védekezését, miszerint ő nem tudott arról, hogy másokhoz is került a szállítmányból, nem fogadta el a bíróság. A vádlottak 900 darab hamis ötezer forintost készítettek nem túl szofisztikált módon, fénymásolóval. Nagyobb tétel volt a "bombagyáré", a rendőrség legalábbis azt várta – amúgy hiába – az eljárástól, hogy fény derül a kilencvenes évek robbantásos merényleteire, alvilági leszámolásaira. Clodót, illetve társait, Leonyid Kolcsinszkijt és Vlagyimir Volkovot 1998 június elején fogták el, nem kis részben a magyar rendőrbesúgó és ukrán maffiavezér, Leonyid Sztecura információi alapján. Kolcsinszkij valóban működtetett bombalabort és tartott fenn valóságos fegyverarzenált egy Clodo által bérelt ingatlanban. A német férfi azonban ezúttal is úgy védekezett, mint a pénzhamisítási ügyben: azt mondta, nem tudta, min ügyködött Kolcsinszkij. Az érvelést itt sem díjazta a törvényszék, Clodo végül 9 évet kapott 2002-ben. A végrehajtást nem sokkal később átadták a német hatóságoknak, akik 2005-ben szabadon engedték. Azóta biztonsági vállalkozást futtat moszkvai irodával. Miért tette volna meg bűnbaknak a magyar nyomozóhatóság Clodót? Szerinte egyrészt azért, mert tudott róla, hogy a német hatóságok szaglásztak ekkoriban Magyarországon, azt gyanítva, hogy nyoma veszett azon márkamilliók egy részének, amit a német kormány a magyar rendőrség korrupcióellenes munkája támogatásául adott. Ráadásul összeveszett Pintérrel, Clodo szerint annyira, hogy dulakodtak is – azon, hogy cége milyen biztonsági üveget szállítson. Harmadik ok pedig a különféle maffiák háborúi Budapesten: Clodo maga sem titkolta Szemjon Mogiljecsiccsel való jó viszonyát, a magyar hatóságokat pedig a konkurens maffiózó, Sztecura etette úgynevezett információkkal. Ezekről a kapcsolatrendszerekről, benne korrupt rendőri vezetők, politikusok szerepéről több hosszú vallomást is tett a magyar hatóságoknak. Elmélete szerint ez sem növelte esélyeit a tárgyalásokon. Clodót egyébként időről időre tanúként faggatták nemzetközi bűnügyekkel kapcsolatban a német szervek is, de ő – még a HVG-nek nyilatkozva – cáfolta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal beszervezte volna. Az ellenben bizonyos, hogy mielőtt megindultak volna ellene a bűnügyek, teljes háborítatlanságot élvezett Budapesten. Sőt, a korábbi rendőrfőkapitány-későbbi belügyminiszter Pintér is leállt vele üzleti ügyekről tárgyalni 1997-ben. Ráadásul Clodo ekkor – ezt szintén tőle tudni – egy olyan cég nevében tárgyalt (Phoenix Hungary Kft.), amelyben nem sokkal korábban, 1994-ig tulajdonos volt Thomas Drach is. Drachot 1997-ben már a fél világ rendőrsége kereste Jan Philipp Reemtsma dohánymilliárdos 1996-os hamburgi elrablása miatt.
Megkérdeztük Jürgen Roth-ot, Clodo vajon mivel győzte meg őt az igazáról. Az író azt válaszolta: az elmondottak több részletét alátámasztották német rendőrségi forrásai is, akik tökéletesen szavahihetőnek minősítették Clodót, ráadásul forrása okiratot is aláírt arról, amit neki elmondott.
Az ellene fölhozottakat végig koncepciós eljárásnak mondó Dietmar Clodót 9 év börtönre ítélte a magyar bíróság 2002-ben, de nem sokkal később átadták a végrehajtást a német büntetésvégrehajtásnak. Németországban viszonylag gyorsan, 2005-ben szabadították (de sokat ült korábban magyar előzetesben). Jelenleg kertvárosi otthonában él Németország déli részén.
A korabeli híradók tele voltak a vágóképpel, amikor a házkutató rendőrök megtalálták Clodo dolgozószobája könyvespolcában a rejtett kamerát. De hogy azzal mit rögzítettek és a felvétel hová került, arról nincsen más hír Clodo elmondásán kívül. Éppen ezért érdekes lenne meghallgatni Mogiljevics változatát is, továbbra is reméljük, hogy ügyvédje és ő meggondolják magukat, és tudunk majd beszélni.
Megkérdeztük az orosz elnöki hivatal szóvivőjét is, hogy kommentálná-e az Insider cikkét, illetve hogy van-e tudomása arról, hogy Mogiljevics állítólagos videói orosz kormányszervekhez kerültek volna, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy a “bombagyáros" és kellően kalandos múltú Clodo szavainak hitelt lehet-e adni. Arról ugyanakkor egyelőre nincs hír, hogy akár a nyugalmazott orosz keresztapa, akár az érintett magyar kormánytagok helyreigazítást kértek volna Roth-tól, az ORF-től, a HVG-től vagy az Insidertől.
A Lehet Más a Politika (LMP) vezetői, Szél Bernadett és Hadházy Ákos tegnap írásbeli kérdéssel fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez "Meg tudja-e erősíteni, hogy soha életében nem találkozott személyesen Dietmar Clodóval?" címmel:
“Tisztelt Miniszter Úr! Egy 2016. június 15-én, Regensburgban tett írásbeli vallomásában Dietmar Clodo, a kilencvenes évek magyar alvilágában a "bombagyárosként" elhíresült és később letöltendő szabadságvesztésre ítélt személy azt állítja, hogy 1993 és 1996 között ön is azok közé a személyek közé tartozott, akik a Clodo Budapest III. kerület, Meggy utca 19. szám alatt található lakásán több alkalommal megjelentek, és Clodótól német márkában denominált pénzösszegeket vettek át. Clodo állítása szerint ő maga 1993 és 1996 között közvetítőként lépett fel számos, a magyar államhatalmi szervekhez köthető – tipikusan politikai és rendészeti – vezető és Szemjon Judkovics Magiljevics között, és ezek közé az államhatalmi szervekre befolyással bíró személyek közé tartozott ön is. Egy 2016. októberében az osztrák ORF tévécsatornának adott interjúban Clodo annyival pontosítja vallomását, hogy ön a megjelölt időszakban havi egy alkalommal vett át tízezer márkányi készpénzt az ő közvetítésével Magiljevicstól azért cserébe, hogy a magyar hatóságoknál Magiljevics ukrajnai és oroszországi vonatkozású, Magyarországon folytatott illegális tevékenységeivel kapcsolatban annak érdekében eljárjon, hogy a hatóságok ezen illegális tevékenységek felett szemet hunyjanak. Dietmar Clodo írásbeli vallomásában továbbá azt állítja, hogy nem sokkal az 1994. évi országgyűlési választások előtt Magiljevics tolmácsa egy egymillió márkát tartalmazó táskát kézbesített számára, amelyet személyesen Orbán Viktornak kellett átadnia. Clodo vallomása szerint a Fidesz elnöki tisztségét akkor is betöltő Orbán némi vonakodást követően személyesen, egy idősebb úriember társaságában jelent meg Clodo lakásán, és az egymillió márkát tartalmazó táskát átvette. Az orosz The Insider értesülései szerint a Clodo lakásán végbement átadás-átvételekről titkos videófelvételek készülhettek egy az átadás-átvétel helyszínéül szolgáló helyiségben található könyvespolcon elrejtett kamera segítségével. A kamera által elkészített felvételek Szemjon Magiljevics 2008. évi moszkvai letartóztatásakor a lap értesülései szerint az orosz titkosszolgálatok, illetve az orosz kormány birtokába kerülhettek a Magiljeviccsel kötött informális vádalku keretében. Ezen információk fényében kérem, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre: 1. Fenntartja-e 1999-ben tett állítását, mely szerint soha nem találkozott személyesen Dietmar Clodóval? 2. Találkozott-e valaha személyesen Szemjon Judkovics Magiljeviccsel? 3. Átvett-e valaha akár német márkában, akár bármely más denominációban pénzt Magiljevicstől, vagy bármely Magiljevics képviseletében eljáró személytől, ideértve Dietmar Clodót is? 4. Van-e tudomása arról, hogy az orosz kormány illetve titkosszolgálatok, vagy bármely más állam hatalmi szerveinek olyan mozgóképek lennének a birtokában, amelyeken Ön borítékban, táskában vagy bármely más hordozóban készpénzt vesz át? 5. Van-e tudomása arról, hogy az orosz kormány illetve titkosszolgálatok, vagy bármely más állam hatalmi szerveinek olyan mozgóképek lennének a birtokában, amelyeken Orbán Viktor borítékban, táskában vagy bármely más hordozóban készpénzt vesz át? 6. Van-e tudomása arról, hogy Szemjon Judkovics Magiljevics magyarországi tartózkodása idején bármilyen, a magyar állami szervek döntéseire befolyással bíró személy részére befolyásszerzés céljából egyszeri alkalommal vagy rendszeresen pénzt adott át?"
UPDATE (2018. január 16.) A Fővárosi Törvényszék a 70.P.21.198/2017/12. számon hozott ítéletével megállapította, hogy a kiadó megsértette Juszt László jóhírnév védelméhez fűződő jogát azzal, hogy az atlatszo.hu internetes sajtótermékben 2017. február 14-én megjelent "Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök – változatok egy kompromatra" című cikkében valótlanul híresztelte, hogy a felperes a `90-es éveben Dietmar Clodo közvetítésével rendszeresen kenőpénzt kapott Szemjon Mogiljevicstől, továbbá valótlanul állította, hogy a cikkben írtak kapcsán a felperest is megpróbálták megszólaltatni. A jogsértésért a kiadó sajnálatát fejezi ki. | Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök - változatok egy kompromatra | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2017/02/14/valtozatok-egy-kompromatra/ |
2016-07-30 00:00:00 | Két kocsi ütközött teherautóval az M3-ason, négyen a roncsok közé szorultak - Mentőhelikopter érkezett a baleset helyszínére, lezárták az utat, több kilométeres a torlódás. | false | [
"baleset",
"m3",
"útlezárás",
"mentés",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Két személyautó és egy teherautó karambolozott az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalának 166-os kilométerénél, Füzesabony közelében szombaton 12:30-kor - írja a Heol.hu és Police.hu. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a balesetnek négy sérültja van, a műszaki mentéshez a füzesabonyi, a mezőkövesdi és az egri hivatásos, valamint a füzesabonyi önkéntes tűzoltókat riasztották.
A helyszínre mentőautók és Miskolcról egy mentőhelikopter érkezett, a légimentő leszállása idején teljes szélességében lezárták a sztrádát. Négy ember és egy kutya szorult a roncsok közé, akiket időközben sikerült kiszabadítani, az egyik sérültet a helikopter vitte kórházba, a többieket még vizsgálják.
A beavatkozás idejére a leállósávban halad a forgalom, több kilométeres a torlódás. Korábban félpályán haladt a forgalom a pályán, de aztán lezárták teljesen, olvasónk tájékoztatása szerint Füzesabonynál leterelik az autókat az M3-ról. | Két kocsi ütközött teherautóval az M3-ason, négyen a roncsok közé szorultak | 0 | https://index.hu/belfold/2016/07/30/ket_kocsi_utkozott_teherautoval_az_m3-ason_negyen_a_roncsok_koze_szorultak |
2015-05-05 15:09:00 | Egyedüli pályázóként a Porsche Hungaria nyerte meg a kormányzati autótendert. Első körben legalább 42 autót cserélnek le nettó 430 millió forintért; az állami vezetők egy részének szolgálati gépjárművei elöregedtek. A cég sorra nyeri a közbeszerzéseket. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Lezárult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kormányzati autók vásárlására kiírt közbeszerzési eljárása, amit egyedüli ajánlattevőként nyert meg április 7-én az állami autóbeszerzések állandó szereplője, a Porsche Hungaria Kft., nettó 430,7 millió forintért - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A Miniszterelnökség és a minisztériumok ellátását végző KEF februárban hirdetett legalább 42 jármű beszerzésére tendert, de a rendelt mennyiség a teljesítés során még 19 százalékkal, azaz 8 darabbal növelhető. A vásárlásra a kormány egy január 20-i határozatában 461,5 millió forintot csoportosított át a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) "2014. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványából".
Újabb Skodák jönnek
A kiírás szerint felső-közép, 8. kategóriába sorolt autóból (az autóbeszerzésekre meghatározott állami normatíva az alsótól a felsőig kilenc kategóriába sorolja a személyautókat a műszaki tulajdonságok és felszereltség alapján) összesen 26 darabot, felső-közép 7. kategóriásból 8 darabot, és szintén legalább 8 darabot vásárolnak 4. kategóriába sorolt egyterű autóból (az állami normatíva az egyterűeknél 1-5. kategóriát határoz meg). Az mfor.hu kérdésére a KEF a napokban azt közölte, hogy 170 lóerős Skoda Superbeket, 150 lóerős Skoda Octaviákat és 180 lóerős Volkswagen Multivanokat szereznek be.
A KEF az amortizálódott gépjárműpark cseréjének első ütemét valósítja meg a beszerzéssel; ezeket az autókat előreláthatóan a nyáron állítják üzembe - közölte januárban az MTI-vel az NGM. A minisztérium szerint az állami vezetők egy részének szolgálati gépjárművei elöregedtek, átlagosan 9-10 évesek, futásteljesítményük magas, átlagosan 260-400 ezer kilométer, ezért megnövekedtek az autók karbantartási, generál-jellegű és váratlan meghibásodásból adódó javítási költségei. A ráfordítások mellett ezen autók további használata komoly üzemeltetési és üzembiztonsági problémákat is jelent - írta korábban a tárca.
Skoda Superb a kedvenc
Az Orbán-kormány 2011-ben cserélte le a miniszterek és államtitkárok autóinak egy részét Skoda Superbekre, mintegy 600 millió forintért 97 autót vettek. Az elődök Audi autói az új kormánynak hivalkodóak voltak, s nem gazdaságos az üzemeltetésük. | Új autót kapnak a miniszterek és államtitkárok | null | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/uj_autot_kapnak_a_miniszterek_es_allamtitkarok.597320.html |
null | Vajon ki lehet az? | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | 2017 óta több mint ezer milliárd forint értékben ígért vagy fizetett is ki a magyar állam támogatásokat akkumulátoripari beruházásokra. A Telex utánanézett, hogy a nagyobb gyárak működtetéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztésekre mennyit költött az Orbán-kormány, illetve hogy kik nyerték az azokra kiírt közbeszerzéseket. A változatosság kedvéért itt is szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc és az érdekeltségei jártak jól.
A portál felhívja a figyelmet, hogy számos, már bejelentett beruházásnál még nem hirdették ki a közbeszerzések győzteseit, akadt azonban tizenhárom olyan, amelyikről már minden adat elérhető. Ezek a projektek víziközmű-, közút- és vasútfejlesztésekről szólnak, és a közös bennük az, hogy egy kivételével mindegyik beruházásnál Mészáros Lőrinc valamelyik cége lett a befutó.
A Telex által összeállított lista szerint a 13 projektből 10 esetében önállóan vagy egy konzorcium részeként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. a kivitelező, két esetben pedig a szintén Orbán Viktor iskolatársának érdekeltségében lévő V-Híd Építő Zrt. lett a nyertes. Az egyetlen kivétel a Nyíregyháza ipari park 9 milliárd forintos földmunkáira vonatkozott, ott a Nyír-Wetland Kft. lett a befutó.
A 12 megnyert beruházással a felcsúti oligarcha összesen 251 milliárd forinthoz jutott.
Pókhálóként szövik Mészáros Lőrinc cégbirodalmát, már tanácsokat is adnak | 12 állami beruházás, 251 milliárd forint, egy nyertes | null | https://nepszava.hu/3254623_12-allami-beruhazas-251-milliard-forint-meszaros-lorinc |
2014-02-12 04:05:00 | Ha a negyedmilliárdos vagyont Simon Gábor egy stabilitási számlára hazahozta, mielőtt hivatalos értesítést kapott az eljárásról, akkor meg is úszta a komolyabb büntetést. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Fidesz elintézte Simon Gábor volt szocialista elnökhelyettesnek, hogy szinte biztosan megússza a negyedmilliárdos vagyonkimentést különösebb büntetés nélkül. A bankok január óta szerepeltetik kínálatukban a Stabilitási Megtakarítási Számlát – a kormánypárti kezdeményezésre, az adósságfinanszírozás könnyítése érdekében létre hívott konstrukció lényege, hogy aki ide befizet, azonnal legalizálja a vagyonát (és öt év múlva adómentesen fel is veheti, de ha azonnal szüksége van a tiszta pénzre, akkor 32 százalékos adó megfizetésével hozzájuthat). A lehetőség persze csak az ötmillió feletti vagyonoknál áll fent, de Simon Gábornak ez aligha jelenthet gondot.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY globális tanácsadócég adószakértője, az adóhivatal egykori elnökhelyettese lapunk érdeklődésére megerősítette: a szabályok értelmében mindaddig mentesül a jogkövetkezmények alól a stabilitási számla befizetője, amíg nem indult ellene eljárás. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy amíg nem kapott erről hivatalos értesítést.
Amennyiben tehát Simon Gábor az első cikkek megjelenését követően egyszerűen hazahozta a pénzt, és befizette a stabilitási számlára (vagyis azelőtt cselekedett, hogy értesítették volna arról, hogy eljárás indult ellene), akkor biztosan megúszhatja a nagyobb büntetéseket.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azonban az is elképzelhető, hogy valakinek úgy legyen nagyobb vagyona egy külföldi (vagy akár hazai) számlán, hogy eredetéről az adóhivatal mit sem sejt, de ennek ellenére legális. A 2011-ben (tehát szintén a kétharmad által) elfogadott új adóamnesztia-szabályokkal ugyanis a külföldi pénzeket úgy lehetett legalizálni 10 százalék adó megfizetése mellett, hogy az adóhatóságnak erről még értesítést se igazán küldtek. A jövedelmeket a hazai bankokon át lehetett legalizálni, amelyek aztán befizették az adót, és igazolást állítottak ki erről – az adóhivatalnak viszont így sejtelme sem lehetett arról, hogy ki mennyi pénzt tisztázott így.
Bárhogy is legyen, Simon Gábor most is tisztázhatja a külföldön tartott vagyonát, ahogyan elképzelhető, hogy a korábbi szabályokkal élve tette ezt meg. Amennyiben viszont a vagyona legálisnak minősül, akkor mentesül a súlyosabb vádak alól is, és legfeljebb csak azért kell majd felelnie, mert a pénzt nem tüntette fel képviselői vagyonbevallásában.
Simon Gábor | Gazdaság: Fidesz-amnesztiával menekülhet meg Simon az adócsalástól - NOL.hu | null | http://nol.hu/gazdasag/fidesz-amnesztiaval_menekulhet_meg_simon-1444205 |
2013-08-27 09:17:00+02:00 | A födém és a tetőtér álmennyezete közé költözött darazsak veszélyeztettek egy családot Hódmezővásárhelyen, a fészket tűzoltók segítségével számolták fel – közölte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedden az MTI-vel. | false | [] | 0 | null | 0 | Arany-Tóth Attila elmondta, hogy a kora reggel gépjárműfecskendővel és létrás szerrel kiérkezett tűzoltóegység segítségével a rovarirtó megbontotta a nyolc méter magasan lévő tetőszerkezetet és vegyszerrel elpusztította a darazsakat.
A hadnagy közlése szerint a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit az országban az év eleje óta több mint kétszázhúsz esetben riasztották darazsakkal és méhekkel kapcsolatos káreseményekhez. A statisztikák azt mutatják, hogy az ilyen típusú beavatkozások száma május után ugrik meg: júniusban 85, júliusban 72, augusztusban pedig már 55 olyan alkalom volt, amikor a tűzoltóknak méhek, darazsak jelenléte miatt kellett beavatkozniuk.
A veszélyes állatok, így a rovarok befogása, irtása bejegyzett szakma. A méhek befogását nem minden esetben tudják végrehajtani a tűzoltók, azt méhészekre kell bízni. A tűzoltók csak közvetlen életveszély, sérülésveszély esetén avatkoznak be, ilyennek számít, ha forgalmas közterületen, óvodákban, iskolákban kell haladéktalanul intézkedni – tudatta a szóvivő. | Itthon: Darázsfészket pusztítottak a tűzoltók Hódmezővásárhelyen | 0 | https://hvg.hu/itthon/20130827_Darazsfeszket_pusztitottak_a_tuzoltok_Hod |
null | A főpolgármester azzal számol, hogy amennyiben a közgyűlés nem tud a tagjai közül legalább egy helyettest választani, akkor a kormányhivatal nevezhet ki egyet. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | A törvényes működéshez Karácsony Gergely köteles jelölni valakit a pozícióra, a Fővárosi Közgyűlés pedig szavazni a jelöltről. Amennyiben ez nem történik meg, Budapest főispánja, Sára Botond törvényességi kifogást tehet. A főispán vezeti Budapest Főváros Kormányhivatalát és gyakorolja annak feladat- és hatásköreit. A fővárosi kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálja a fővárosi önkormányzat szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásnak jogszerűségét, illetve a többi közt a fővárosi önkormányzati döntéseinek jogszerűségét - mondta a lapnak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely keddi bejelentése szerint a közgyűlés pénteki alakuló ülésén nem tesz javaslatot főpolgármester-helyettes megválasztására.
Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, egyértelmű, hogy a balliberális városvezető időhúzásra játszik, hiszen a főpolgármester most már azzal számol, hogy amennyiben a közgyűlés nem tud a tagjai közül legalább egy helyettest választani, akkor a kormányhivatal nevezhet ki egyet, amire nagyjából fél év múlva kerülhet sor.
Ismert, az új önkormányzati ciklus első napján, október 1-jén sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely főpolgármester. A politikus többek között arról számolt be, hogy a politikai helyzethez igazodva a nyáron megpróbálták kialakítani annak az együttműködésnek a kereteit, amellyel Budapest hatékonyan működhet.
Ennek érdekében október 4-re meghirdették az első Fővárosi Közgyűlést, amellyel kapcsolatban Karácsony Gergely egyúttal bejelentette, a pénteki alakuló ülésen nem tesz javaslatot főpolgármester-helyettes megválasztására.
A főpolgármester jelezte azt is, hogy kizárólag akkor tudja elfogadni Vitézy Dávid jelöltségét, hogy ha vele együtt megszavazzák Kiss Ambrust is főpolgármester-helyettesnek újabb öt évre. Bejelentette azt is, hogy október elsejétől Kiss Ambrus hivatali főigazgatóként dolgozik a Városházán, ennek keretében pedig pontosan ugyanazokkal a jogkörei lesznek, mint főpolgármester-helyettesként 2019 óta.
A teljes cikkIDE kattintvaérhető el.
Amint arról már a Magyar Nemzet is beszámolt, a DK-s kerületvezető december 16-ig börtönben marad, mivel a bíróság meghosszabbította a letartóztatását. Kiss Lászlót még augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később el is rendelte a letartóztatását. Czeglédy Gergőt pedig még júniusban vették őrizetbe minősített vesztegetés gyanújával. Azonban nem csak ők érintettjei a korrupciós ügynek, az első gyanúsítottakat március elején fogták el, de az érintettek köre idővel tizenhat főre bővült -írják.
A megalapozott gyanú szerint Kiss László még a 2019-es polgármesterré választása után megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni. | Karácsony Gergely időhúzásra játszik | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/karacsony-gergely-fopolgarmester-fovarosi-kozgyules |
2017-05-03 07:43:00 | A szabályozás diszkriminatív, és sérti az európai egyezményt – mondta a Mahir jogi képviselője. | true | null | 1 | HírTv | null | 2017. május 3., szerda 07:16, frissítve: szerda 07:59
Strasbourgig és az Alkotmánybíróságig is elviszik a plakátpiac egyoldalú átszabását – mondta a Magyar Nemzet tulajdonosának érdekeltségében lévő Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője.
Magyar György szerint a napokban megjelent kormányrendelet és a múlt év végén elfogadott, lex Mahirként is emlegetett törvény diszkriminatív, és sérti az európai egyezményt.
hirdetés | Simicska Strasbourgig viszi a plakáttörvényt | null | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/simicska-strasbourgig-viszi-a-plakattorvenyt-1394226 |
2023. 09. 08. 00:00:00 | Az ukránok a Starlink segítségével süllyesztették volna el az orosz flotta nagy részét, de a SpaceX vezérigazgatója közbeszólt. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Elon Musk megerősítette, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást a Krím félszigetnél, ami "elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét".
Csütörtökön jelentek meg részletek Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly (az időpontot nem határozta meg pontosabban) titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen.
Musk az X-en (korábban Twitter) megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat: állítása szerint a Starlink hálózat alapból nem volt aktiválva Krím felett, "a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk egészen Szevasztopolig". A kikötőváros a Krím félsziget délnyugati partján található, a Fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja.
Musk szerint a "nyilvánvaló szándék az volt, hogy elsüllyesszék az ott horgonyzó orosz flotta nagy részét".
"Ha beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában."
Isaacson a könyvében azt írta, a robbanóanyaggal felszerelt ukrán tenger alatti drónok megközelítették az orosz flottát, amikor elvesztették a kapcsolatot, és a partra sodródtak. Isaacson szerint az ukrán tisztviselők "könyörögtek Musknak, hogy kapcsolja vissza a Starlinket", aki erre nem volt hajlandó, állítólag azért, mert attól tartott, Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével torolná meg az akciót, ami valóban a háború súlyos eszkalációját jelentette volna. Musk állítólag azt válaszolta az ukrán kérésre, hogy a támadással az ukrán sereg szerinte "túl messzire megy, és stratégiai vereséget idéz elő".
Isaacson szerint Musk vezető orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetései után juthatott erre a következtetésre, és "mini Pearl Harbor"-nak titulálta a meghiúsuló támadást.
Ez már csak azért sem a valóságtól elrugaszkodott állítás, mert Musk korábban többször is utalt arra - a nyilvánosság előtt is - hogy nemcsak az amerikai és ukrán katonai vezetéssel, de az orosszal is tartja a kapcsolatot, sőt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is rendszeresen beszél telefonon - ez nyilvánvaló okokból megrémítette az ukrán katonai vezetést, hiszen a Starlink révén a SpaceX kritikus stratégiai információkhoz juthatott. Colin Kahlnak, az amerikai védelmi minisztérium vezetőjének egy alkalommal azt is mondta Musk, "látja maga előtt a laptopján, hogy a Starlink-használat alapján mikor mi történik a csatamezőn".
A fenti eset is jól mutatja, milyen különleges pozícióban találta magát Musk az ukrajnai háborúban. Arról, hogy hogy került a messiáskomplexusos, csapongó milliárdos abba a helyzetbe, hogy akár egy gombnyomással megbéníthatja az ukrán honvédelmet ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Excentrikus milliárdos kezében az ukrán honvédelem
Amikor 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát, azonnal elkezdték támadni a kritikus infrastruktúrát, beleértve az internetet is. Ekkor Musk néhány órán belül bejelentette, hogy elérhető Ukrajnában a Starlink nevű privát műholdas internetszolgáltatása, és küldi a használatához szükséges terminálokat. Ezért, mint később kiderült, 3 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól.
Annak viszont nem örült, hogy hadászati célra használják a technológiáját, ezért kezdte nyilvánosan pedzegetni már tavaly ősszel, hogy az oroszoknak és az ukránoknak tárgyalóasztalhoz kellene ülniük. Még saját béketervvel is előállt, ami szerint új népszavazásokat kell kiírni, hogy átszabják Ukrajna határait, és a Krímet orosz területként írta le.
Ukrán katona gyakorlatozik egy Starlink-terminállal Csernyihiv régióban 2023 júniusában -
Azóta előfordult pár érdekes eset, tavaly október 28-án például Dmitrij Medvegyev a Twitteren szólította fel Muskot, hogy kapcsolja le a Starlinket, egy héttel később a déli fronton harcoló ukrán katonák hirtelen azzal szembesültek, hogy nincs internet. Idén februárban aztán megint korlátozták az ukrán hadsereg Starlink-elérését, mert a SpaceX szerint nem kommunikációra, hanem drónok irányítására használták. A Pentagon végül júniusban kötött szerződést a SpaceX-szel, megvásárolták a Starlink szolgáltatását Ukrajnának.
Szakértők szerint a Starlink műholdas internete kulcsfontosságú a háború kimenetelével kapcsolatban, az ukrán egységek eddig folyamatosan előnyben voltak az oroszokhoz képest csak azzal, hogy mindig volt internethozzáférésük. A Starlink jelentősége továbbra sem csökken. Szeptember elején az Egyesült Államok és Ukrajna is azt állította, hogy orosz hekkerek vették célba az ukrán parancsnokok harctéri kommunikációját. Az oroszok rosszindulatú kódját az ukránok szerint a Starlink műholdakra küldött adatok lehallgatására tervezték. | Musk szerint tavaly megakadályozott egy "mini Pearl Harbort" a krími partoknál | 0 | https://telex.hu/kulfold/2023/09/08/elon-musk-starlink-ukrajna-oroszorszag-muhold-haboru |
2015-01-10 00:00:00 | 115 éves futballistákat neveztek az Afrika-kupára - 14 adminisztrációs hiba a rendező országtól. | false | [
"afrika-kupa",
"egyenlítői guinea",
"nevezés",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ami furcsaság előjöhet a futballban, az Afrikában meg is történik. Az Afrika-kupára a rendező Egyenlítői-Guinea 14 futballistáját 115 évesként nevezte be először.
Az afrikai sportolókról sokszor lehetetlen eldönteni, hogy valójában hány évesek. Többükről kiderült már, hogy jobb szerződés reményében valóltlan adatokat közöltek születési dátumok megadásakor, de az is előfordult, hogy tényleg nem tudták pontosan, mikor születtek.
La Guinée Equatoriale à la CAN avec des joueurs de plus de 100 ans... La CAF connaît-elle leurs dates de naissance ? pic.twitter.com/VdHFZHSKak — Afrik-Foot (@afrikfoot) 2015. január 9.
Úgy látszik, az egyenlítői-guineai szövetségben sincsenek tisztában a játékosaik életkorával, vagy csak egyszerűen gondatlanok voltak, amikor olyan azóta már törölt nevezési listát adtak ki az afrikai szövetség honlapján, amelyen 14 játékosuk 115 évesként volt feltüntetve. Ez úgy fordulhatott elő, hogy az alapértékeket nem változtatták meg a formulában. | 115 éves futballistákat neveztek az Afrika-kupára | 0 | https://index.hu/sport/futball/mindenidok/2015/01/10/afrika_kupa_115_eves_nevezes_egyenlitoi_guinea |
2023-11-29 00:00:00 | Körösszegapáti önkormányzatának közbeszerzési eljárását a Korona-Humán Kft. nyerte el, míg a Budapest Brand Nonprofit Zrt. felhívására senki sem jelentkezett. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt.
Előző hónapban írtunk két, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárásról, amelyet Körösszegapáti Önkormányzata írt ki. A tenderek érdekessége az volt, hogy a nyertes cégnek rendelkeznie kellett – a kisebb értékű munkák építőipari piacán szokatlannak számító – ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványokkal. Ezek előírása ugyan nem minősül jogsértőnek, mindhárom tanúsítvány együttes meglétét azonban valószínűleg nagyon kevés olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozás tudja teljesíteni, amelyek egyébként alkalmasak lennének a munka elvégzésére.
Októberi cikkünkben rámutattunk, hogy azokból a környékbeli közbeszerzésekből, amelyekben előkerül ez a feltétel, feltűnően sokszor kerül ki nyertesként a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. és a Korona-Humán Kft. Azóta az egyik tenderben nyertest hirdettek, aki ezúttal is – talán nem nagy meglepetésre – a Korona-Humán Kft. lett 82,9 millió forintos ajánlattal.
A piac infrastrukturális- és eszközfejlesztésére még további két cég jelentkezett, azonban a Németh ’99 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ajánlata érvénytelen lett (rossz bankszámlaszámra fizették be az ajánlati biztosítékot), míg a Labert Hungary Kft., bár 82 ezer forinttal olcsóbb ajánlatot adott, nem vállalt többlet jótállást.
A Korona-Humán Kft. tulajdonosi köre egyébként megegyezik a Tömb 2002 Kft. tulajdonosi körével. Róluk nemrég írtuk meg, hogy olyan körülmények között nyertek több tucat közbeszerzést, amelyek felvetik a törvénytelenség gyanúját. Az ügyben – közérdekű bejelentésünk nyomán – az Integritás és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálatot indított.
Most egyébként újabb önkormányzati cég, a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási NKft. írt ki olyan közbeszerzési eljárást, amelyben szintén szerepet játszik a minősítés. A társaság a Bocskai Strand és Gyógyfürdő fejlesztésére keres kivitelezőket, akikkel szemben ezúttal is elvárás lett az ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványok megléte. De nem ez az egyetlen érdekes elem a feltételrendszerben.
Trükkösen korlátozó feltételek
A kiíró két részre osztotta az eljárást. Az első részajánlat a gyógyfürdő minőségjavító fejlesztéséről, valamint a helyi és térségi turizmusfejlesztésről, míg a második részajánlat a létesítmény energetikai korszerűsítéséről szól.
Az első részfeladat magában foglalja többek között a medenceterek, a nyári gépház és a klórozó helyiség megújítását, gépészeti szivattyúk cseréjét, érintőképernyős információs totemoszlop telepítését, a fürdőben működő beléptető rendszer bővítését, forgóvillás beléptetők telepítését, valamint parkosítást tízezer négyzetméter területen.
A kiíró – bár meglepően enyhe feltételeket határozott meg a jelentkezők által bemutatandó referenciák kapcsán – két olyan, eltérő tárgyú referenciát írt elő, amelyek együtt mégis nehezen teljesíthetők:
az első referenciafeltétel kapcsán elegendő egyetlen épületfelújításra kötött szerződést bemutatni, amelyhez semmilyen mennyiségi érték nem kapcsolódik. Tehát gyakorlatilag egyetlen ablakcserével teljesíteni lehet a feltételt.
Ugyanakkor az önkormányzati cég kért még egy 7500 m2 terület füvesítésére vonatkozó referenciát. Ez ugyan valóban a feladat részét képezi, de felveti a kérdést, hogy azok a cégek, amelyek termálmedence felújítást, zuhanyzók cseréjét, beléptető rendszert tudnak telepíteni, vajon rendelkeznek-e füvesítési referenciával? Valószínűleg életszerűbb lett volna a parkosítást külön részfeladatként kezelni, amelyre a kertészeti cégek külön tudtak volna jelentkezni.
A fenti feltételek azt eredményezik, hogy
egy kertészeti cég, amely fel tud mutatni egyetlen épületfelújítási munkát értékhatár nélkül, el tudja nyerni a komplex fürdőfelújítási munkát.
A második részfeladat a termálvíz hőhasznosítása és hulladékhő hasznosítása 7 db geotermikus hőszivattyúval. Ez egy speciális technológiának tűnik, ugyanakkor elegendő felmutatni a jelentkezőknek 5 db hőszivattyú beépítésére vonatkozó referenciát. Vagyis egy egyszerű gépészeti cég, aki telepített már legalább öt darab hőszivattyút akár családi házakban, érvényes ajánlatot tehet.
Ez első látásra egy olyan feltételnek tűnhet, amely szélesíti a versenyt, de ha valóban az intenzív verseny biztosítása lett volna az önkormányzati cég célja, akkor nem írt volna elő milliós összegű biztosítékot az ajánlatadáshoz, vagy épp a fent említett ISO tanúsítványokat.
Érdekes részlet továbbá, hogy a kiíró kizárta az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek részvételét a közbeszerzésben.
Ezt a közbeszerzési törvény lehetővé teszi, és jó eszköz lehet arra, hogy a kisebb cégeket részesítse előnyben a kiíró. Jelen esetben ugyanakkor (főleg a speciális gépészeti megoldásokat igénylő második részfeladat tekintetében) felmerülhet, hogy ezzel a megoldással a kiíró rengeteg olyan céget zárt ki a közbeszerzésből, amelyek ténylegesen képesek elvégezni a feladatot. Miközben a kisebb cégek között elenyésző azok száma, amelyek rendelkeznek megfelelő tapasztalattal – vagy bátorsággal.
Nem vártunk nagy versenyt, végül senki sem jelentkezett
Szintén októberi cikkünkben írtuk meg, hogy a Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást. A cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresett vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adta, amit a kiíró meglepő részletességgel határozott meg.
Olyan céget kerestek ugyanis, amely rendelkezett legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek, közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került,
és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.
Miután megírtuk, hogy – tekintettel a referenciafeltételre – nem számítunk túl nagy versenyre, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. levélben keresett meg minket helyreigazítást, és az általunk felhasznált fotók törlését követelve. Szerintük ugyanis rossz hírét keltettük a cégnek, miközben a közbeszerzésük „a tisztességes eljárásnak, a transzparens működés feltételeinek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően került kiírásra”.
Hozzátették, az eljárással kapcsolatban sor került előzetes piaci konzultáció lefolytatására, ahol az érdekelt gazdasági szereplők jelezhették észrevételeiket a feltételekkel kapcsolatban, azonban egy észrevétel sem érkezett.
A tendert ugyanakkor mégis eredménytelennek nyilvánították, miután egyetlen ajánlat sem érkezett a felhívásra.
A napokban ezért újra kiírták a közbeszerzési eljárást, két változtatással. A korábbi 14 napos időtartamot 7 napra csökkentették, továbbá a kiskereskedelmi árusítás mellé már nem kérték a vendéglátóhelyek működtetését is, a pályázóknak elég csak egyet teljesíteniük a kettőből.
Adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégeket is várnak a vagyonőri feladatokra
Egy másik önkormányzati cég, a Hatvani Média és Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft. is meglepő kiírással állt elő. Ők „őrzés-védelmi és kapcsolódó feladatok ellátására” keresnek vállalkozókat. De nem a szokásos módon.
A közbeszerzési feladat a kiírás alapján egy klasszikus vagyonvédelmi feladatnak tűnik: a nyertesnek 2 fő vagyonőrt kell biztosítania két önkormányzati épületben. A referenciafeltételek ugyanakkor lehetővé teszik adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégek jelentkezését is, amelyek egyébként nem alkalmasak a szerződés teljesítésre, mivel a vagyonvédelmi törvény számos feltételhez köti az őrző-védő cégek működését.
Az pedig felveti a versenykorlátozás gyanúját, hogy a kiíró megköveteli két „tanulmány” elkészítését is többek között a személyi állomány ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszerekről, valamint a toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárásokról. Az ilyen dokumentumok elkészítése rendkívül időigényes, és nem is szokták előírni. Így feltételezhető, hogy a legtöbb vagyonvédelmi cég nem rendelkezik ilyen dokumentummal. Másrészről, ha el is készítik a cégek ezeket a tanulmányokat, akkor sem tudhatják mindig pontosan, hogy mi alapján bírálják majd el azokat.
A kiíró vélhetően készített valamilyen értékelési szempontrendszert a nem nyilvános közbeszerzési dokumentumokban.
De ezek az értékelési módszerek mindig magukban hordozzák a szubjektív elbírálás veszélyét,
ami önmagában elegendő ahhoz, hogy a cégek többsége ne induljon el ezen a közbeszerzésen.
Ezt támasztja alá, hogy ugyanerre a vagyonvédelmi szolgáltatásra 2021-ben már kiírtak egyszer egy közbeszerzést, amelyben ugyanezeket a szakmai dokumentumokat kellett benyújtani. És mi történt? A három jelentkezőből egyet pontosan az egyik dokumentumban talált hiányosság miatt zártak ki. A nyertes 2021-ben egyébként a Target Group Facility Management Zrt. volt. Hogy ezúttal ki lesz, azt egyelőre nem tudni. | Már a tenderek kiírásánál megjósoltuk a várható eredményt - igazunk lett | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/29/mar-a-tenderek-kiirasanal-megjosoltuk-a-varhato-eredmenyt-igazunk-lett/ |
2014-12-06 00:00:00 | Az Almería négy góllal is vezetett a Betis otthonában, de a hajrában kiengedett. | false | [
"almeria",
"copa del rey",
"foci",
"király kupa",
"labdarúgás",
"real betis",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az Almería négy góllal is vezetett a Betis otthonában, de a hajrában kiengedett.
A másodosztályú Real Betis otthonába utazott az élvonalbeli Almería labdarúgócsapata a spanyol Király Kupában. A vendégek szenzációsan kezdtek, már az 5. percben két góllal vezettek és az első félidő további részében még egy találattal megtoldották az előnyüket.
Már 0-4 volt az állás, amikor a második felvonásban beállt Ruben Castro a hazaiakhoz, kisvártatva pedig megszerezte a Betis szépítő találatát a 79. percben. Lendületbe jöttek ettől a hazaiak, olyannyira, hogy 3-4 lett a végeredmény, azaz még nyitott maradt a továbbjutás. | Hétgólos thriller Spanyolországban | 0 | https://24.hu/sport/foci/2014/12/06/hetgolos-thriller-spanyolorszagban |
2013-07-01 06:21:00 | Nem cáfolta az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója, hogy Washington lehallgatta az Európai Unió tisztségviselőit is. Közben a brit The Guardian című lap úgy értesült, hogy az amerikai hírszerzés Franciaország, Olaszország és Görögország washingtoni, valamint ENSZ-beli diplomáciai képviseletét is lehallgatta. | true | null | 1 | Origo | null | Az Egyesült Államok csak azt teszi, amit mindenki más is tesz, így kommentálta az európai tisztségviselők lehallgatásáról szóló híreket James Clapper, az amerikai hírszerzési igazgató, helyi idő szerint vasárnap este Washingtonban.
A hírszerzési igazgató ugyanakkor azt ígérte, hogy az Egyesült Államok felvilágosítást ad az összes felmerülő kérdéssel kapcsolatban. "Az amerikai kormány diplomáciai csatornákon keresztül válaszolni fog" - mondta Clapper, hozzátéve: a megfelelő tájékoztatáshoz felhasználják a titkosszolgálati szakértők közötti kétoldalú párbeszédet is.
Az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója kijelentette, hogy az Egyesült Államok kétoldalú alapon is megvitatja a témát az Európai Unió tagállamaival. Clapper úgy fogalmazott: Washington a külföldi titkosszolgálati információkat olyan módon gyűjti, ahogy azt "valamennyi nemzet teszi".
A Der Spiegel című német hetilap legfrissebb számában állította, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja az Európai Unió tisztségviselőit is. Az információ szerint az NSA "poloskákat" telepített az EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. A hírmagazin továbbá arról írt, hogy az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett.
Az egész botrányt a közelmúltban Edward Snowden elmondása alapján a nyilvánosság elé táró brit The Guardain című lap internetes kiadásában úgy értesült, hogy az Egyesült Államok a három említett ország washingtoni nagykövetségeit és ENSZ-beli képviseleteit is lehallgatta. Snowdenre hivatkozva az újság arról számolt be, hogy az NSA dokumentumaiban összesen 38 lehallgatási célpont szerepelt, a már ismerteken túl a többi között Japán, Mexikó, Dél-Korea, India és Törökország is. | Amerika nem cáfolja a lehallgatást | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130701-amerika-nem-cafolja-az-eu-s-tisztsegviselok-lehallgatasat.html |
2017-02-24 13:09:00 | A nem nyilvános tulajdonosi körrel rendelkező ZÁÉV Zrt. építheti meg a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem új campusának oktatási épületét 11,9 milliárd forintért. Az építést az MNB-alapítványok által létrehozott Kedo Zrt. koordinálja. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. adta a legjobb ajánlatot a Pallasz Athéné Egyetem Kecskeméten felépülő új campusának oktatási épületére kiírt első közbeszerzési eljáráson - közölte az építkezést koordináló Kecskeméti Duális Oktatási Zrt. (Kedo) az MTI-vel.
Új tanok
A Kedo Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné Alapítványa közösen hozta létre 2015-ben 12 milliárd forintos alaptőkével az új kecskeméti gazdálkodástudományi kar és campus épületének kivitelezésére. A Pallas Athéné Alapítványok kiemelt célja a felsőfokú szakemberképzés megújítása, amelynek érdekében modern közgazdasági kutató, fejlesztő és oktatási központot hoznak létre Kecskeméten - olvasható a honlapjukon. A Kedo Zrt. vezérigazgatója Szemerey Szabolcs, az igazgatóságának elnöke Ailer Piroska, a Pallasz Athéné Egyetem (a volt kecskeméti főiskola) rektora.
ZÁÉV a legjobb
A Kedo Zrt. közleménye szerint a közbeszerzési eljáráson az ajánlatokat az oktatási épület kivitelezésére, valamint a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítására várták. Ennek része volt a teljes campus-komplexum kiviteli tervdokumentációjának elkészítése is. A megadott határidőre három pályázó nyújtotta be ajánlatát, közülük a legjobb ár-érték arányú pályázat a ZÁÉV-é volt - írta a Kedo, amely azonban azt nem közölte, hogy kik voltak a ZÁÉV versenytársai.
Az oktatási épületet várhatóan 2018 augusztusában adják át, a kivitelezés becsült értéke 11,9 milliárd forint.
Kecskemét "Nyugati-kapu" fejlesztési övezetében 5,5 hektáros területen, több mint 30 ezer négyzetméteren összesen öt épület: oktatási, igazgatási-adminisztrációs, könyvtár, kollégium és kulturális központ épül fel - közölte a megvalósítást koordináló Kedo Zrt. A társaság korábban azt írta a honlapján, hogy ez Kecskemét eddigi legnagyobb felsőoktatási projektje, 15 milliárd forint összértékben, amely 2015. június végén indult el.
Van munka
A ZÁÉV nem szűkölködik állami megrendelésekben sem, többek közt a cég nettó 11,3 milliárdért újíthatja fel a kaposvári színházat és építhet a városban új sportcsarnokot konzorciumtársaival együtt - a beruházásokat a központi költségvetésből finanszírozzák. A ZÁÉV bontotta le másodmagával a régi Puskás Stadiont, négymilliárdért. A társaság építette meg a WHB-vel közösen az MTK új stadionját (6,3 milliárdért), építi a szombathelyi stadiont és sportcsarnokot a Swietelsky-vel 13,1 milliárdért), és a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia sportcsarnokát és szálláshelyeit 3,2 milliárdért.
Na, kik?
A ZÁÉV 2015-ben tulajdonosokat cserélt, az újak nem fedték fel kilétüket. A társaság cégadatokban látható tulajdonosa egy bizalmi vagyonkezelő cég, a Pannon Speed Pro Zrt., amelynek élén az építőcég volt vezérigazgatója és résztulajdonosa, Peresztegi Imre áll. | Ki nem találja, ki építhet 12 milliárdért Matolcsyéknak | null | http://www.napi.hu/ingatlan/ki_nem_talalja_ki_epithet_12_milliardert_matolcsyeknak.630430.html |
2018-04-03 09:35:00 | Jelentős energiamegtakarítást vállalt Tiborcz István egykori cége azokban a városokban, ahol felújította a közvilágítást. Két város fogyasztási adatai alapján valamennyit javult a helyzet, de a kitűzött cél nagyon messze van, és kétséges, hogy az Elios által beszerelt lámpákkal valaha elérhető. | true | null | 1 | 444 | null | „A magyar települések több tízmillió forintot spórolnak meg az éves rezsiköltségükből [...], ez egy jó beruházás volt”. Ezzel védte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azokat a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatokat, amelyeken 2012 után több mint tízmilliárd forintot nyert az Elios, az a cég, amely a beruházások idején Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott. Ezeknél a pályázatoknál tárt fel súlyos szabálytalanságokat az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és nyomozást indított miattuk a magyar ügyészség is.
A Direkt36 vizsgálatai azonban azt mutatják, hogy hiába Csepreghy és más kormánytagok lelkesedése, két városban biztosan nem teljesültek a cég energiamegtakarításra tett vállalásai. Pedig az energiamegtakarításra tett ígéreteknek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az EU mennyi pénzzel támogatta ezeket a beruházásokat, azaz végső soron, hogy mennyi pénzt kaphatott ezekért a munkákért az Elios.
Az uniós pénzből közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatokon települések indulhattak. Akkor kaphattak támogatást, ha a beruházás után a felújított közvilágítás üzemeltetése és karbantartása olcsóbb lett, mint előtte volt. A pályázatokat kiíró hatóság egy bonyolult képlet alapján számolta ki, hogy a városok fejlesztési terve alapján elég nagy lesz-e a beruházás megtérülése, azaz kaphatnak-e pénzt a pályázók. A megtérülési ráta függött a várható megtakarítástól, az új lámpák üzemidejétől és árától is. A megtérülés mértékétől függött az is, hogy mennyi uniós támogatást kérhettek a városok a beruházásra.
Kíváncsiak voltunk rá, hogy mennyit tudnak spórolni a pályázaton résztvevő önkormányzatok az Elios által elvégzett felújítás után, ezért többet is megkértünk arra, hogy mutassák meg nekünk az elmúlt évek áramszámláit. Ezeket össze lehet vetni azokkal az előzetes energetikai tanulmányokkal, amelyekből kiderült, hogy mennyi megtakarítással pályáztak a városok az uniós pénzre, és kiderül az is, hogy az Elios tudta-e teljesíteni a vállalásait.
Egyelőre egy helyről, a keszthelyi önkormányzattól kaptunk részletes fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy az új lámpákkal tudott spórolni a város, de messze nem annyit, mint amennyit terveztek. Az energetikai tanulmányban az szerepelt, hogy az új lámpákkal 37,3 millió forintról 21,2 millió forintra csökken majd a város éves villanyszámlája, a karbantartás pedig évi 6,3 millió forint helyett csak évi 3 millió forintjába fog kerülni, ami összesen évi 19 millió forint spórolás.
Keszthelyen már energia sem kell
Az új lámpák 2014. október 17-e óta működnek, azaz 2015 volt az első olyan év, amikor már végig mérni lehetett a megtakarítást. Abban az évben 39,8 millió forintba került a közvilágítás, tehát magasabb is volt a villanyszámla, mint 2012-ben, ami azonban nem a beruházás hibája, hanem az energiaárak változása okozta. A karbantartás költsége 4,5 millióra csökkent, ami szintén messze van az ígért 3 milliótól. A helyzet azóta kicsit javult, 2017-ben már csak bruttó 33,4 millió forint volt a villanyszámla, viszont még ez is messze elmarad a beígért 21,2 millió forinttól. A karbantartás továbbra is 4,7 millió forintba kerül évente, pedig a polgármester a korszerűsítés kezdetekor azt ígérte, hogy az első öt évben egyáltalán nem kell majd karbantartási költségekkel számolniuk, mert az Elios 60 hónap garanciát vállal a munkára. Megkérdeztük csütörtökön az önkormányzatot és az Elios-t is, hogy miért kell a városnak fizetni a karbantartásért, ha az a cég dolga lenne, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre.
A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha szeretnéd, hogy folytassuk a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a támogatói körhöz akár néhány ezer forinttal!
Ezek a pár millió forintos különbségek kicsinek tűnhetnek, a pályázatok támogatása és az Elios által a beruházásokkal megszerezhető pénz szempontjából azonban kulcsfontosságúak voltak. A pályázatokban ugyanis úgy alakították ki a megtakarítást, hogy ha ebből kevesebbet vállaltak volt, akkor a pályázat már nem, vagy csak úgy kaphatott volna támogatást, ha a költségeket is csökkentik - azaz a későbbi kivitelezőnek olcsóbban kellett volna felszerelnie ugyanazokat a lámpákat.
A közvilágítási költségeket az energiaárak változása jelentősen befolyásolhatja. Keszthely például 2013-ban ugyanannyi energiát használt el a közvilágításra, mint 2012-ben, de egyik évben ez 37, a másikban 54 millió forintba került. Az ígért energiamegtakarítás azonban nem csak az áramszámlákon nem látszik, hanem a város fogyasztási adatain sem. A keszthelyi közvilágítás 2012-ben 943 349 kWh áramot fogyasztott, ami 2017-re 670 617 kWh-ra csökkent. Ez nem egészen 30 százalékos csökkenés, ami elmarad attól a 43 százaléktól és évi 468 187 kWh-tól, ami a projekt leírásában szerepel.
Az uniós pályázatra beadott energetikai tanulmányban meg kellett adni azt is, hogy mennyi energiát takarít majd meg a város évente az új lámpákkal. A keszthelyi pályázatban az szerepel, hogy a város 3532,94 GJ-lal fog kevesebbet fogyasztani. Ez meglepő, mert a városi közvilágítás éves energiafogyasztása majdnem pontosan ennyi, 3396,05 GJ volt 2012-ben, azaz gyakorlatilag azt ígérték be, hogy a teljes fogyasztás megtakarítják. Ennek a nagymértékű energiamegtakarításnak az ígérete szintén növelte a pályázat esélyeit és a beruházásra megszerezhető összeget is.
Zalaegerszegen sokáig tart az átállás
Zalaegerszegtől egyelőre nem kaptunk adatokat, de a város költségvetéséből követhető, hogy mikor mennyit költöttek a közvilágításra. Ott az Elios igazgatója is azt ígérte egy interjúban a lámpacsere kezdetén, hogy a város évente legalább 55 millió forintot fog spórolni az új lámpákkal. Kocsis Gyula ellenzéki képviselő a város 2017-es költségvetésének tárgyalásakor szóvá is tette, hogy csak 25 millióval kevesebb az áramszámla, mint 2015-ben, ezért szerinte „nem is sikerült jól ez a beruházás”. Balaicz Zoltán polgármester erre elismerte, hogy a beígért 55 millió helyett még valóban csak 25 millió forint megtakarítás látszik, de ezt azzal indokolta, hogy az elszámolás nem követi pontosan a gazdasági évet, és „vannak áthúzódó tételek is”.
Zalaegerszeg a 2015 előtti évek költségvetései alapján évente 120-140 millió forintot költött a közvilágításhoz kapcsolódó energiavásárlásra, 2018-ra pedig 110 millió forinttal kalkuláltak. Ez legfeljebb 30 milliós megtakarítás, ami messze van az 55 milliótól. Ráadásul az előzetes tanulmányban, az uniós támogatás megszerzéséhez még évi 62 millió forint megtakarítást ígértek, és azt, hogy a lámpák több mint 25 évig működni fognak. Ezen számok alapján jött ki olyan mértékű megtérülés, amire közel egymilliárd forint támogatást kaphatott az önkormányzat. Mivel a valós megtakarítás csak fele az ígértnek, ezzel a tempóval a város 50 év alatt sem tud annyi pénzt megtakarítani, mint amit 25 évre ígértek. Ráadásul a felszerelt lámpák a gyártó katalógusa szerint csak 13 évet bírnak ki.
Vannak elégedett városok is, de a számláikat nem láttuk
Azt nem tudjuk, hogy Szekszárdon mekkora megtakarítást ígértek az uniós pályázatban, mert három éve hiába kértük, a város nem adta ki nekünk a pályázati anyagokat. Most viszont küldtek egy összesítést arról, hogy 2012 óta mennyibe került a városnak a közvilágítás, és ezekből a számokból az látszik, hogy Szekszárd sokat spórol az új lámpákkal. A polgármestertől kapott táblázat szerint 2012-ben 83,5 millió forint volt az áramszámlájuk, tavaly viszont már csak 43,2 millió forintot fizettek, és a fogyasztási is jelentősen, 1,6 millió kWh-ról 1 millió kWh-ra csökkent évente. A karbantartáson is spóroltak 4 millió forintot 2012-höz képest. Szerettük volna megnézni a számokat alátámasztó számlákat is, de ezeket csak 112 ezer forintért adná ki az önkormányzat.
Kecskemét annak idején évi több mint 76 millió forintos megtakarítást ígért meg az uniós pályázatban. A város számláit a polgármester szerint nincs jogunk megnézni, de ő is küldött összesített adatokat a város közvilágítási költségeiről. Ezek szerint 2012-ben karbantartásra, áramszámlára, rendszerhasználati díjakra és egyéb költségekre összesen 265,5 millió forintot költöttek, tavaly viszont már csak 158,9 millió forint volt a teljes számla. Mivel ezek összesített számok, fogyasztási adatokat pedig nem adott meg a város, nehéz összevetni őket az uniós pályázatban szereplő számokkal. | Nem jött össze a hatalmas spórolás, ami az Elios-nak milliárdokat ért | null | https://444.hu/2018/04/03/nem-jott-ossze-a-hatalmas-sporolas-ami-az-elios-nak-milliardokat-ert |
2018-03-22 11:42:00 | Decemberben és januárban hat nagy reklámkampányt rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 4 milliárd forint értékben. Ebből a legdrágább a Stop So | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Február elején tettük közzé az addigra megkapott és feldolgozott adatok alapján, hogy tavaly összesen 12 milliárd forintot költött a kormány a különböző sorosozós hirdetésekre, vagyis az első és második nemzeti konzultáció reklámozására és “eredménykommunikációjára”. Abból az összegből közel 4 milliárd forint Mészáros Lőrinc médiacégeihez került, de más NER-közeli vállalkozók is jól jártak a propagandakampányokkal.
Szintén február elején egy újabb közadatigénylésben kikértük a Miniszterelnöki Kabinetirodától a tavaly december elejétől idén január végéig megrendelt “tájékoztató” kampányok költségeit. Rogán Antal minisztériuma szokás szerint ismét pénzt kért tőlünk az adatokért – ezúttal 17.600 forintot – , és ismét szkennelt pdf-ekben küldte meg a számokat.
A kapott dokumentumok szerint a kormány két hónap alatt összesen 4 milliárd forint értékben hat országos reklámkampányt rendelt, melyek közül több egymással párhuzamosan futott.
– Erzsébet-utalvány, 25 millió forint (2017.12.04.-11.)
Rétvári Bence EMMI-államtitkár jelentette be még december 4-én, hogy egyhetes televíziós kampányt indítanak, amiben a nyugdíjasokat tájékoztatják a karácsonyra kapott 10 ezer forintos utalvánnyal kapcsolatos tudnivalókról.
– Erzsébet-utalvány kiegészítés, 227 millió forint (2017.12.12.-30.)
Ezt nem jelentették be, de az iratok szerint tévében és online is futott.
– V4-kisfilm promója, 182,7 millió forint (2017.12.14.-30.)
A Kabinetirodától kapott dokumentumok szerint online és tévés kampány volt. A neve alapján a Visegrádi Együttműködéssel volt kapcsolatos, de fogalmunk sincs, hogy pontosan mi volt ez, nem láttuk.
– LIBE-határozat, 355,6 millió forint (2017.12.15.-30.)
December 12-én a parlament elfogadott egy határozatot “az Európai Parlament Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben”, és ezt nyomtatott lapokban és online felületeken reklámozták. A nyomtatott lapokban egész oldalas hirdetésekben szó szerint közzétették az országgyűlési határozat szövegét.
– Magyarország értékei újévi spot, 167,8 millió forint (2017.12.27.-2018.01.02.)
Ezt sem láttuk, de az iratok alapján tévés és online kampány volt.
– Eredménykommunikáció, 676,3 millió forint (2018.01.15.-31.)
A családi adókedvezményt, az elektronikus adóbevallást, és a vándotáborokat reklámozták a tévében. Csak a TV2 különböző csatornáin futottak a hirdetések, összesen 960 alkalommal.
– Stop Soros, 2,46 milliárd forint (2018.01.18.-02.16.)
Ez az egyetlen a hat kampány közül, ami a tévés, online és print felületek mellett rádiókban és közterületen is futott. Lehetséges, hogy nem ez a teljes költsége, mert csak január végéig kaptuk meg az adatokat, és elképzelhető, hogy februárban még további hirdetéseket rendeltek hozzá pluszpénzért.
Korábbi cikkeinkkel ellentétben most sajnos most nem tudtunk teljeskörű összesítést készíteni arról, hogy a hat országos reklámhadjáratra költött 4 milliárd forint közpénz melyik médiához került, mert a Stop Soros kampány online részletezését egy olvashatatlan pdf-ben küldte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Elkértük még egyszer, de másodszorra is homályos táblázatot küldtek. Ezt jeleztük március 15-én (a magyar sajtó napján), és kértük, hogy küldjék meg harmadszor is, ezúttal már tényleg ne elmosódottan a dokumentumot, de cikkünk írásáig (március 21.) nem kaptunk választ Rogán Antal minisztériumától.
Összesítésünkből tehát a Kabinetiroda rossz minőségű adatszolgáltatása miatt hiányzik a Stop Soros kampány online része, ami 404,7 millió forintba került az adófizetőknek.
A decemberi és januári kampányokra elköltött többi 3,6 milliárd forintból
Mészáros Lőrinc médiacégeihez (Mediaworks, EchoTV) összesen 866 millió forint került.
676,3 milliót kapott a Magno Studio Kft. a TV2-csoportnál futott eredménykommunikációs reklámspotokért. Ez a cég tavaly tűnt fel először a Kabinetiroda listáin, és ez az a cég, amelynek a Bírósági Végrehajtó Kar 2016-ban 850 millió forintos, 2017-ben pedig 800 milliós megbízást adott kommunikációs feladatokra.
553,6 millió forintért tett közzé hirdetéseket a televíziók felületeit értékesítő Atmedia, és az annak tulajdonában lévő, rádiók reklámidejét árusító MSC Kft., továbbá a hasonló profilú Radio Sales House, valamint a Mandiner. Az Atmedia tulajdonosa Habony Árpád hitelezője, Tombor András.
Andy Vajna médiacégeihez (TV2, Lapcom, Rádió1) összesen 536,5 millió forint került.
A Puch László tulajdonában lévő Népszava és Vasárnapi Hírek összesen 25,8 millió forintot kapott.
A sajtótermékenkénti részletes adatok a Miniszterelnöki Kabinetiroda szkennelt pdf-jeiben és az Átlátszó azokból készült kézműves táblázatában tekinthetők meg. | Két és félmilliárd forintot költött a kormány az idei első Stop Soros kampányra | null | https://atlatszo.hu/2018/03/22/ket-es-felmilliard-forintot-koltott-a-kormany-az-idei-elso-stop-soros-kampanyra/ |
2020-11-02 09:50:35 | Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit. | true | null | 1 | HVG360 | null | 10 perc
2020.11.02. 05:30
2020.11.02. 07:45
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit. | Extitkosszolgával akarta kideríttetni, kik akarnak ártani a miniszternek | null | https://hvg.hu/360/20201102_balogh_sandor_korozes_vesztegetes |
null | A volt olasz miniszterelnök által vezetett szakértői csapat a napokban tette közzé az Európai Unió versenyképességének növelését célzó nagy tanulmányát. A részleges elemzést és a sokféle javaslatot tartalmazó két kötet főbb gondolatairól, iránymutatásairól alapos beszámoló jelent meg lapcsoportunk, a Klasszis Média felületein is. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | A magyar kormány részéről vegyes volt a napokban közzétett Draghi-jelentés fogadtatása. Lelkesen ismételgették Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének az EU technológiai, versenyképességi hiányosságairól szóló intelmeit, amelyekhez hasonlókat sokat hallhattunk a Nyugat lemaradásának kontextusában. Viszont hallgatás övezte vagy nem túl rejtett ellenérzés fogadta a javaslati részeket.
Abból a helyzetelemzésből ugyanis, hogy az Egyesült Államok és különösen Kína lényegi területeken pozíciókat nyert Európa, azon belül az EU rovására, többféle következtetés vonható le.
Az egyik Orbán Viktor huzamosabb ideje hangoztatott, és most szeptemberben még karakteresebben közzétett álláspontja: eszerint a geopolitikai Nyugat lemarad, ezért a magyar gazdaságot (társadalmat? politikai rendszert?) hozzá fűző kötelékeket meg kell lazítani vagy el kell oldozni, a sokkal dinamikusabbnak gondolt Kelethez kell fordulni. Az újabb média-megfogalmazásban: "gazdasági, technológiai, energetikai stb. semlegesség".
Draghi viszont pontosan azért sorolja fel az európai fejlődés gyenge (és máshol: erős) pontjait, hogy közös európai fellépésre mozgósítson, és utat is mutasson.
A Draghi-jelentés legkényesebb és leglényegesebb kérdése az, hogy milyen intézményi-döntési keret (’governance’) alkalmas a kívülről jövő geopolitikai veszélyekkel és a korszakos kihívásokkal való szembeszállás sikeréhez. A vázolt ügyek többségében a közös cselekvés és gyorsabb, koncentrált döntéshozatal Draghi válasza.
Ez rokon egy másik volt olasz miniszterelnök, Enrico Letta munkacsoportjának az ajánlásával; Letta az európai pénzügyi piacok töredezettségét érzékelve, a meglevő belső különbségek, fragmentáltságok felszámolását sürgeti.
A Letta-bizottság jelentése nem váltott ki nagyobb hazai izgalmakat, amibe sajnálatos módon az is belejátszik, hogy a magyar pénzügyi rendszer méretét és fejlettségét tekintve másodlagos fontosságú az EU-ban, eleve hátrány az euróövezeten kívüli létünk, valamint a javaslatok többsége technikai jellegű. Amit azonban a Draghi-jelentés kimond, és különösen, amit implikál a "sorok között", az roppant érzékenyen érinti az Orbán-kormány eddigi politikai irányvonalát. Továbbá az európai versenyképességnövelő javaslatok kitérnek olyan gazdasági ágak megreformálására, amelyekbe a magyar kormány rengeteg pénzt és politikai presztízst tett bele. Ilyen a járműipar, beleértve a fémipari, vegyipari jellegű akkumulátorgyártást, továbbá az elektronika, ahol szintén folyamatos magyarországi aránynövekedést mutattak keleti cégek (például a Huawei).
Legyen példa az, amit a Draghi-jelentés ír a járműiparról. Az európai autóipar szerkezeti válságba került, az állami támogatással megtolt kínai autódömping nyomán esik az európai gyártók piaci részaránya. Ezért a belső piacot a kínai termékekre kivetett védővámokkal kell óvni. Az is látható, hogy a járművek, legyenek azok belső égésű motorral hajtottak vagy elektromos járművek, egyre nagyobb arányban tartalmazzák a digitális technológiákat: néhány év múlva az elektronika és a szoftver teszi ki az autó értékének a felét. Itt tehát az iparági fejlődés összekapcsolódik a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális technológiák fejlődésével: ezek terén kell Európának is helytállnia.
Az EU úgy képes továbbra is vezető szerepet betölteni a világ autóiparában, megőrizve a munkahelyeket, a K+F-képességet, ha először is megvédi magát az államilag támogatott versenytársaktól (főként a kínaiaktól). Az importra kivetett vám egy nyilvánvaló védelmi eszköz, de a jelentés célzásokkal érinti a keleti felvásárlási, betelepülési veszélyt is. Itt nem kell nagyon éles fül ahhoz, hogy az eddigi magyar iparpolitikai irány kritikáját is kihalljuk a szövegből.
Az is vonatkozhat a magyar gyakorlatra, ahol a versenyképességi stratégia szempontjai alapján a "szabályozási koherencia" megteremtését sürgeti a jelentés. Ez bizony könnyen jelentheti azt, hogy a tagállamok hagyjanak fel a külső (és hazai) járműipari szereplőknek nyújtott egyéni, összehangolatlan, sőt akár egy más tagország szabályozásának alávágó szubvenciós és szabályozási gyakorlattal. Magam úgy is lefordíthatnám, hogy sürgősen abba kell hagyni azt az úzust, hogy a magyar hatóságok az európai standardoknál sokkal lazább, enyhébb környezeti előírásokat alkalmaznak, vagy azokat felületesen tartatják be - erről ugyanis vannak bizonyítékok civil szervezeteknél. A szöveg diplomatikusan csak annyit mond, hogy "biztosítani kell a jogszabályok következetességét az egész értékláncban, és arányos jelentéstételi követelményeket kell támasztani a vállalatokkal szemben".
Az egész EU-ra érvényes normák, szabványok és szabályok sürgetése egybeesik azzal, amit a Letta-bizottság (Jacques Delors Intézet) tett közzé tavasszal a tőkepiacokról: közös standardok kellenek ahhoz, hogy az európai gazdasági szereplők a 440 millió lakosságú nagy piacon kihasználhassák a méretgazdaságosság, az összekapcsolhatóság előnyeit.
Ez az a gondolati keret, amelyhez a magyar kormánynak viszonyulnia kellene. Valóban nem könnyű.
A versenyképesség ügyét beleírták a szomorú sorsot megélő soros magyar elnökség e-mobilitási versenyképességi programjába, amelynek javaslatai között szerepel, hogy az EU adjon pénzt a járműtöltő infrastruktúra fejlesztéséhez, és adókedvezményt az e-járművök vásárlóinak. Könnyű belátni, hogy egy ilyen uniós kampány valóban nagyot lökne a magyarországi telephelyű koreai, kínai gyártók forgalmán, és így (elvileg...) a magyarországi ipari foglalkoztatottságon. Csakhogy a keleti import vagy a már EU-telephelyen bejegyzett keleti hátterű termelés pontosan azt az európai autóipart fenyegeti, amelynek a versenyképessé tételéhez idő akar nyerni a Draghi-jelentés.
Itt bizony politikai ütközési helyzet előtt áll az EU. Draghi támogatja az uniós büntetővámokat a globális versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében, és javaslata szerint az EU-nak közös támogató kereskedelmi intézkedéseket kell hoznia az európai szereplők nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Az Európai Bizottság 2024 júliusában 17,4 és 37,6 százalék közötti ideiglenes vámot vetett ki a kínai eredetű személygépkocsikra (a tízszázalékos általános importvámon felül), arra hivatkozva, hogy a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásban részesültek: az ideiglenes tarifák négy hónapig lesznek érvényben, majd a végleges vámokról az EU-tagállamok szavazatával kell végleges döntést hozni. A Bizottság javaslatát elfogadják, hacsak nem lesz minősített többség ellene.
És itt jön be a governance ügye. A Draghi-jelentés világosan kifejti, hogy az EU döntéshozatala nagyon lassú, ami roppant hátrány a gyorsan változó világban. Az évtizedekkel ezelőtti logika azt volt, hogy a tagállami kormányoknak konszenzusra kell jutniuk, de legalább széles többség álljon a döntések mögé. Időközben viszont az EU taglétszáma megnőtt, a bizottságokban és munkacsoportokban zajló egyeztetés bonyolultabb lett, miközben a világ bonyolultabbá és ellenségesebbé vált. A jogalkotási folyamat átlagosan 19 hónapot vesz igénybe attól számítva, hogy az Európai Bizottság elkészíti törvényjavaslatát, és az aláírás és kihirdetés után indulhat a munka.
Ezen változtatni kell. És azon is - itt nem nevesít a jelentés -, hogy egyes tagállamok vétózásai is tudják lassítani, kisiklatni a döntési folyamatokat. Ezért olyan jogi-intézményi reformot sürget Draghi, amely ezt megkerüli: ha nem lehet átírni az alapszerződést, akkor könnyebbé kell tenni, hogy az egyetértő tagállamok gyorsan haladjanak. Erre most is van mód. Ennek szellemében javasolja, hogy a hétéves közös EU-költségvetésben legyen több olyan kutatási-fejlesztési-ipari előirányzat, amely több tagállam együttműködésére épül. Így talán módosulna az örökölt helyzet, hogy a tagállamok hajlamosak a saját nemzeti kereteik között tartani a fejlesztéseket - és ezzel tartósítják a töredezettséget.
A járműipari koncepcióhoz hasonló elgondolást tartalmaz a jelentés az űrkutatás, védelmi ipar, digitalizáció, energiaszektor ügyében is: minél inkább uniós, egyeztetett szintre kellene emelni a projekteket.
A centralizációs folyamat ellenőrzésére intézményi ellensúlyként az Európai Parlament és az Európai Bíróság szolgál. A tagállami politikai befolyás értelemszerűen csökken, és azzal a szűk politikai érdekek hatékonyságrontó hatása is mérséklődnek.
Nem nehéz elképzelni, miként viszonyul ehhez az Orbán-kormány. | Bod Péter Ákos: A Draghi-jelentés más irányt mutat, mint amit az Orbán-kormány követ(ett eddig) | null | https://mfor.hu/cikkek/benchmark/bod-peter-akos-a-draghi-jelentes-mas-iranyt-mutat-mint-amit-az-orban-kormany-kovetett-eddig.html |
2018-11-21 12:50:47 | Hazudik a rendőrség a túlórapénzekről - Újabb dokumentummal bizonyítjuk, hogy a szabolcsi zsaruk nem önként és dalolva mondtak le a túlórák utáni pénzekről. A rendőrség tagadott, de érdemi választ nem adott. | true | null | 1 | Index | null | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően vezeti és irányítja az alárendeltségébe tartozó rendőri szerveket. Farkas József rendőr dandártábornok megyei rendőrfőkapitány szakmai tevékenységére (utasításaira) vonatkozó értesülései valótlanok
– írta az Index megkeresésére még október 26-án az ORFK. A rendőrséget azért kerestük meg, mert úgy értesültünk, Farkas József megyei főkapitány olyan helyzetet teremtett, hogy a túlórákat a rendőröknek lehetőleg ne pénzben, hanem szabadidőben ellentételezzék. Ez azonban ellentétes a jogszabállyal, mert a törvény szerint a rendőrök szabadon dönthetnek arról, hogy pénzben vagy szabadidőben kérik-e az ellentételezést.
Miután az értesüléseink valódiságát két olyan levéllel is meg tudtuk erősíteni, amit Farkas József főkapitány írt, ezért október végén újra megkerestük az ORFK-t: fenntartja-e a rendőrség, hogy az értesüléseink valótlanok? A rendőrség válaszát azóta is várjuk.
Az azóta eltelt időszakban még több szabolcsi rendőr megerősítette az Indexnek, hogy valóban az a helyzet, amit megírtunk. Ezenfelül egy újabb dokumentumot is megszereztünk, ami alátámasztja a korábbi állításunkat.
Ezúttal egy olyan levelet teszünk közzé, amit nem Farkas József főkapitány írt, hanem neki írt egy rendőr ezredes. A levélből kiderül, hogy korábban Farkas arra utasította az ezredest, vizsgálja felül a kapitányságokra 2016-os évben vonatkozó alapjogcímes túlórákat „a jelenleg alkalmazott túlóra elrendelési gyakorlat esetleges megváltoztatása" érdekében.
A levélben az ezredes egy kimutatást is közzétett arról, hogy 2016-ban a kapitányságokon mennyi túlóra volt, és ebből mennyit ellentételeztek pénzzel, mennyit szabadidővel. Ebből kiderül, hogy abban az évben a rendőrkapitányságokon összesen 37 842 túlórát számoltak el, amelyből mindössze 2811 túlórát fizettek ki pénzben a rendőröknek, a többit szabadidővel csúsztathatták le.
Hasonló volt a helyzet a határrendészetnél is. Ott közel 12 ezer túlórából mindössze 889-et fizettek ki, a többit szabadidővel egyenlítették ki.
Önmagában ez még nem lenne bizonyíték arra, hogy a megyei főkapitány utasítása miatt lett ennyi túlóra szabadidővel és nem pénzzel ellentételezve. Csakhogy az ezredes levele úgy folytatódik, hogy az adatok azt tükrözik, „az állományilletékes parancsnokok mennyire igyekeztek betartani a pénzbeli megváltásra jelölt túlórák elrendelésére vonatkozó szabályt, illetve mennyire próbálták elkerülni az ilyen elrendeléseket”. Az ezredes szó szerint felhívja Farkas figyelmét arra, hogy „lényeges mennyiségbeli különbségek vannak a pénzbeli, illetve a szabadidős megváltásra elrendelt túlórák között”.
Magyarán: a rendőrök a törvény szerint választhatnának, hogy pénzzel vagy szabadidővel akarják-e kiváltani a keletkezett túlórákat, ám a megyei rendőrkapitány utasításai miatt a gyakorlatban ezt nem tehetik meg.
Úgy tudjuk, a legutóbbi cikkünk megjelenése után a megyei rendőrkapitány egy vezetőknek tartott állományülésen azt állította, cikkünk csúsztat. És bár
Korábban megírtuk, hogy a májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze. A birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott.
Végül azonban úgy tűnik, hogy ez a rendszer még 2023-ig biztosan megmarad, miután a Fidesz engedett egy szocialista javaslatnak. De az engedékenység mögött racionális okok húzódnak: félő ugyanis, hogy ha a túlóra után nem járna pluszpénz, leszerelési hullám kezdődne a rendőrségnél, és a szervezet gyakorlatilag szétesne.
(Borítókép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság új autóinak átadása Nyírbátorban 2015. február 6-án. – fotó: Balázs Attila / MTI) | Hazudik a rendőrség a túlórapénzekről | null | https://index.hu/belfold/2018/11/21/hazudott_a_rendorseg_a_tulorapenzekrol/ |
2012-05-11 12:51:00 | A Julija Timosenko személye körül az Európai Unióval támadt konfliktus politikai dimenziót öltött, de hamarosan lekerül a napirendről - vélekedett pénteken az ukrán elnök. | true | null | 1 | HVG | null | Viktor Janukovics a Brüsszel és Kijev viszonyában támadt feszültségről szólva emlékeztetett, a két fél márciusban parafálta az Ukrajna EU-társulásáról kötött megállapodást. "A mostani szünet mindkét fél számára hasznos lesz" - tette hozzá.
Az egykori ukrán miniszterelnök ügyvédje súlyos vádakkal illette Kijevet a Timosenko-ügy kapcsán. Szerhij Vlaszenko az Ö3 osztrák rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az ukrán kormány minden felelősséget az orvosokra hárít, holott mindenért, ami Timosenkóval történik, Janukovics elnök a felelős. A külföld megpróbál európai módon beszélni Janukoviccsal, "ám ezt ő nem érti, vele úgy kell beszélni "mint egy gengszterrel". Ukrajna diktatúrává vált, Európának kötelessége, hogy elzárja az Ukrajnába vezető pénzcsapokat - hangoztatta az ügyvéd.
Bírálta a harkivi kórház vezetőit is. Állítása szerint a kórház személyzete visszatartja az élelmiszeradagokat, s ezzel akadályozza, hogy Lutz Harms, a Berlinből érkezett ideggyógyász talpra állítsa a három heti éhségsztrájk után legyengült Timosenkót. A volt kormányfő kórházi szobája Vlaszenko szavai szerint "mindennek nevezhető, csak luxusszínvonalúnak nem".
Jövő héten Ukrajnába utazik és találkozni fog Timosenkóval az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két képviselője. A szervezet sajtóosztályának pénteki közleménye szerint az észt Mailis Reps (liberális frakció) és a svéd Marietta de Pourbaix-Lundin (konzervatív frakció) szerdán keresi föl kórházi szobájában az egykori ukrán miniszterelnököt. | Világ: Janukovics: a Timosenko-ügy majd lecseng | null | https://hvg.hu/vilag/20120511_janukovics_timosenko_ugy |
2014-01-09 15:01:00 | A pécsi Janus Pannonius Múzeum 19 millióért vásárolt egy aukción egy Zsolnay-vázát. A múzeum szakmai vezetése azonban nem akarta megvenni, nem is tudott az akcióról. A vételről politikusok döntöttek, de a polgármester ünneprontónak tartotta a kérdést, hogy kicsoda és milyen felhatalmazással. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Bemutatták Pécsett azt a Zsolnay vázát, amit a város közgyűjteménye, a Janus Pannonius Múzeum vásárolt meg egy fővárosi aukción. Az 1906-os milánói világkiállításra készült vázáról tudni kell, hogy sorsa kalandos volt, hisz a mailandi expó magyar pavilonja leégett, ám e kerámiaköltemény túlélte a vészt. Ezt követően eladták, és több mint száz évig eltűnt a műgyűjtők szeme elől. Aztán a Virág Judit Galéria decemberi aukcióján megjelent, ahol a 10 milliós kikiáltási árat a licitálók feltornászták 19 millióra, s így ez lett a magyar műtárgy piacon legdrágábban eladott Zsolnay. A győztes mégse vihette el az eozin fényű alkotást, mivel a pécsi múzeum élt elővásárlási jogával.
Szerdán a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben mutatták be a vázát. Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere mintegy kétszáz helybéli előtt méltatta a múltja miatt kultikus tárgy egyedi és grandiózus szépségét. A váza – amin öt ruhátlan nőalak táncol körbe egy gránátalmafát – a Zsolnay egyik legmeghatározóbb tervezőjének, Apáti Abt Sándornak a munkája. Páva úgy fogalmazott: Zsolnay városa nem teheti meg, hogy ha feltűnik egy ilyen tárgy, akkor azt nem akarja megszerezni. Az ünnepi hangulatot fokozta, hogy a vázát értékesítő galéria vezetője, Törő István bejelentette, cége lemond arról a 3,8 millióról, amit közvetítődíjként kapna, s ezt a pénzt, valamint három éven át még 2-2 milliót felajánl egy olyan egyesület finanszírozására, ami a Zsolnay kerámiát népszerűsíti.
Noha nem kérdés, hogy a páratlan Zsolnay-gyűjteménnyel rendelkező város komoly értékkel gazdagodott, a tényekhez tartozik, hogy a váza megvásárlása szokatlan módon ment végbe. A pécsi múzeum szakmai irányítói ugyanis nem tudtak arról, hogy vázát vesznek. A liciten a gazdasági igazgató vett részt, s ő jelentette be az intézmény vásárlási szándékát. Hogy a szakmai vezetés miért nem tartotta fontosnak megvenni a vázát, arról a múzeum igazgatója és az iparművészeti tárgyak gyarapításával foglalkozó muzeológus – a város vezetőinek tilalma miatt – nem beszélhet. Ugyanakkor kiszivárgott, hogy az intézmény szakmai vezetése aligha indítványozta volna a vásárlást. Bár bravúros és jellegzetesen zsolnays alkotás Apáti hirtelen feltűnt munkája, ám a műtörténészszakma – valószínűleg amiatt, hogy száz év alatt elfelejtődött ez a váza – még nem formált róla kiérlelt véleményt.
A múzeum persze azért sem gondolhatott a vásárlásra, mert arra egy fillérje sincs. Ha venni akar valamit, akkor – immár évek óta – csak pályázati forrásból teheti, s azt is legfeljebb 1-2 millió forint erejéig. Annak nincs általános szabálya, hogy egy magyarországi közgyűjtemény miképp költhet műtárgyvásárlásra, konvenciója viszont van a műveletnek. S az szinte valamennyi múzeumban hasonló, jelesül: az intézmény hozzáértői a kiszemelt tárgyat elemzik, és készítenek egy vásárlási javaslatot, amit fenntartójuk elé terjesztenek. Vagyis a szakma javaslatára döntenek a politikusok a vételről. Pécsen ez másképp történt: a politikusok eldöntötték, hogy a vázát megveszik, és rábízták a dolgot a bizalmukat élvező gazdasági igazgatóra.
– Mindez felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját – vélte egy, az ügyben nem érintett muzeológus –, hisz a szakma megkérdezése és a közgyűlés felhatalmazása nélkül döntött valaki a közgyűjtemény gyarapításáról és a közpénz elköltéséről.
Hogy pontosan ki döntött a vásárlásról, azt nem lehet megtudni. Páva Zsolt ünnepi szavaiból az derült ki, hogy igazából még nem is döntöttek, hiszen a városi közgyűlés még csak ezután határoz a finanszírozásról. A bemutatót követően a polgármestert próbáltuk arról faggatni, hogy akkor most végül is ki döntött a színfalak mögött a 19 milliós vásárlásról, s a városvezetők miért nyúltak át a múzeumi szakemberek feje fölött. Páva ünneprontónak minősítette a kérdést és annak gazdáját, s nem nyilatkozott. | Belföld: Hűtlen kezelés? A múzeum nem is tudott arról, hogy vásárol - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20140109-a_muzeum_nem_tudott_arrol__hogy_vasarol-1436733 |
null | Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta egy magánszemélynek, hogy Magyarországon jogosulatlanul betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, illetve portfóliókezelés befektetési szolgáltatási tevékenységet végezzen. A jegybank a magánszeméllyel szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis legalább kétszáz természetes személyt érintően az MNB engedélye nélkül jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenységet végez. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból - előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magába foglaló - piacfelügyeleti eljárást folytat arra vonatkozóan, hogy egy magánszemély végez-e üzletszerűen - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerinti, jegybanki engedélyhez kötött betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, valamint hogy végez-e rendszeres gazdasági tevékenység keretében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti megbízás felvétele és továbbítása, illetve portfóliókezelés befektetési szolgáltatási tevékenységeket.
A rendelkezésre álló adatok szerint egy illető legalább 200 magyar természetes személlyel kötött megbízási szerződéseket annak érdekében, hogy a rábízott tőkével tőzsdei kereskedési tevékenységet folytasson - áll az MNB hétfőn közzétett tájékoztatásában. A felügyeleti tevékenységet is ellátó jegybank szerint az adott magánszemély a befektetőkkel kötött megbízási szerződése szerint 100 százalékos tőkegaranciát vállal a részére átadott pénzeszközökre, s tevékenységét sikerdíj ellenében végzi.
A számlaforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a magánszemély részére a befektetők több mint 2 milliárd forintot utaltak át az elmúlt 5 évben, mely összegből közel 400-400 millió forintot utalt tovább egy magyarországi és egy ciprusi székhelyű befektetési vállalkozásnál vezetett értékpapírszámlájára, ahol állítása szerint devizapárokkal kereskedik.
A folyamatban lévő eljárásban eddig beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a magánszemély az MNB engedélye nélkül jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenységet végzett, illetve végez és annak során ráadásul nagymértékű veszteséget könyvelt el.
Hétfőn közzétett végzésében így a jegybank ügyfélvédelmi okokból a magánszemélynek azonnali hatállyal megtiltotta, hogy bármely pénzügyi felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A piacfelügyeleti eljárás lezárását követően a döntését a jegybank honlapján nyilvánosan közzéteszi. Ezen túlmenően az MNB a beszerzett bizonyítékok alapján feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. | Több mint 2 milliárd forintot zsebelt be valaki - MNB-engedély nélkül | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-mint-2-milliard-forintot-zsebelt-be-valaki--mnb-engedely-nelkul.html |
2010-07-27 11:19:00 | Egy órán át hallgatták ki tanúként a főpolgármestert a Főkertnél hűtlen kezelés gyanújával folyó eljárásban a városházán. Demszky kizártnak tartja, hogy gyanúsított legyen. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Belföld: Demszkyt egy órán keresztül faggatták a nyomozók - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/demszkyt_tanukent_hallgatja_ki_a_rendorseg-752621 |
|
2015-03-06 10:54:00 | Óriásit bakizott a Fidesz a Buda-Cash-botrányban - Rogán Antal és Varga Mihály is tévesen mosta össze a Buda-Cash-botrányt a Globex-üggyel. Kiderítettük: ez a Gyarmati János ugyanis nem az a Gyarmati János, névrokonokat tévesztett össze a Fidesz. | true | null | 1 | Index | null | Emlékezetes sajtótájékoztatót tartott múlt csütörtökön Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője itt beszélt arról, hogy a Buda-Cash-ügy szerinte „újabb szocialista brókerbotrány”, és Rogán egyenként, név szerint is megtámadta a cég egykori vezetőit.
A Fidesz honlapján is szereplő videó szerint Rogán érdekesnek nevezte, hogy
hosszú ideig lehetett a Buda-Cash vezérigazgatója az a Gyarmati János, aki korábban a Globex-ügy gyanúsítottja volt.
Gyarmati megtámadása és a börtönbüntetésekkel végződő Globex-ügy emlegetése nem egyszeri állítás, hanem egy kommunikációs stratégia része volt a Fidesz részéről. Ezt bizonyítja, hogy másnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a TV2 Mokka című műsorában szintén Gyarmatit támadta, és a személyén keresztül akarta bemutatni, hogy milyen rossz szabályozási környezetben működhetett évekig a Buda-Cash.
Varga azt mondta: „furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől”. Majd példaként említette „a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját”. „Aki a Globexszel valaha is kapcsolatba került, kérdéses, mennyire ért szakmailag ahhoz a tevékenységhez, amit folytat” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.
Ez a Gyarmati János nem az a Gyarmati János
Rogán Antal és Varga Mihály azonban komoly hibát vétett. A Buda-Cash egykori vezérigazgatója ugyanis nem ugyanaz a Gyarmati János, aki a Globex-ügy egyik gyanúsítottja volt. Az Index ugyanis megtalálta a Globex-ügy érintettjét, aki közölte, hogy semmi köze a buda-casheshez,
összemostak vele, csak névrokonok vagyunk.
A céginfó adatiból világosan ki is derül, hogy a globexes Gyarmatinak más a születési dátuma, adóazonosítója, anyja neve, mint a Buda-Cash egykori vezérigazgatójának.
A globexes Gyarmati János azt is mondta, hogy Varga Mihály kijelentésével ellentétben soha nem volt a Globex vezetője. Úgy keveredett az ügybe, hogy az ingatlanforgalmazó cége üzletelt a Globexszel, és „közreműködött értékpapírok visszadátumozásában”. Emiatt lett gyanúsított, ám mivel vallomást tett (ahogy erről az Origo annak idején beszámolt) és együttműködött a hatóságokkal, őt még pénzbírságra sem ítélték.
A globexes Gyarmati azt mondta, jelenleg nem tervezi, hogy pert indít Rogán Antal és Varga Mihály ellen a kijelentéseik miatt.
A buda-cashes Gyarmati Jánost nem értük el, de ügyvédje, Bánáti János megerősítette az Indexnek, hogy ő is szembesült már azzal, hogy a két Gyarmati János nem ugyanaz. Bánáti, aki a Globex-ügy másodrendű vádlottját, Vajda Lászlót védte annak idején, és emlékezett is a globexes Gyarmatira, nem kívánta minősíteni a fideszesek tévedését.
A Fidesz elismeri, de...
Megkerestük Rogán Antalt és Varga Mihályt is, és a következőket kérdeztük mindkettőjüktől:
Milyen források alapján állította, hogy a Globex-ügyben érintett Gyarmati János volt a Buda-Cash vezérigazgatója?
Hogy fordulhat elő, hogy egy ilyen érzékeny ügyben ekkorát téved?
Tervezi a bocsánatkérést az ügyben?
Válaszként egy egymondatos Fidesz-közleményt kaptunk a frakció sajtóosztályától, amely lényegében elismerte a tévedést.
Gyarmati János esetében lehet, hogy névazonosságról van szó, azonban az általunk megnevezett Gyarmati János sem makulátlan a brókerbotrányban
– írta a sajtóosztály, amely általa megnevezett Gyarmati Jánosról beszél, miközben épp most világítottunk rá, hogy eddig egy személynek hitték a két embert.
A Fidesz egy dokumentumot is küldött mellékletként, amely szerint a buda-cashes Gyarmati Jánost 2002-ben megbírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Szász Károly elnök által aláírt határozat szerint Gyarmati megsértette a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ezért egymillió forintra büntette a PSZÁF. Ellenőriztük, ezúttal valóban a buda-cashes Gyarmati bírságáról van szó.
Varga Mihály nevében az NGM sajtó és kommunikációs titkársága küldött választ, amelyben hosszan leírták, hogy a minisztérium mit tett a Buda-Cash-ügyben. Megjegyezték, hogy „a kormány felelősséggel és az Ön által számon kért, az érintettek problémái iránti érzékenységgel járt el a botrány következményeinek felszámolásában”. A Gyarmati Jánost érintő kérdéseinkre ennyit válaszoltak:
Számos honlapon, újságban, hírműsorban tényként kezelték, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett Gyarmati János azonos a korábbi Globex-botrány egyik gyanúsítottjával. Varga Mihály is a sajtóból értesült erről az információról.
Arra tehát nem kaptunk választ, hogy a Buda-Cash-botránynál a Fidesz miért szedte elő a Globex-ügyet, és bocsánatot kérnek-e a kormánypárti politikusok az összetévesztett Gyarmati Jánosoktól. | Óriásit bakizott a Fidesz a Buda-Cash-botrányban | null | https://index.hu/belfold/2015/03/06/nagyot_bakizott_a_fidesz_a_buda-cash-botranyban/ |
2017-06-15 00:00:00 | Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön. Az államfő erről szóló levele a parlament honlapján olvasható. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Áder János azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével, és észrevételei közlésével megfontolásra visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek - idézi az MTI.
Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt teljes egészében tárgyalja újra.
A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. A záró rendelkezések között olyan rendelkezés hatályba lépését mondja ki, amely nincs a törvényben - hívta fel a figyelmet Áder János.
A törvény harmadik paragrafusa normatív tartalommal nem bíró, valamint nem létező rendelkezés és melléklet. A köztársasági elnök levelében azt írta, Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek alapvető követelménye a jogbiztonság. Ez pedig megköveteli hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.
A plakáttörvényről az Országgyűlés a szerdai ülésnapon szavazott, a javaslat több rendelkezésének elfogadásához kétharmados többségre volt szükség. Kétharmados támogatás azonban egyik rendelkezés sem kapott, így az Országgyűlés csak a törvény egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit fogadta el. | Áder visszadobta a plakáttörvényt | null | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ader_visszadobta_a_plakattorvenyt.641463.html |
2017-04-01 00:00:00 | A hosszú előjegyzési listákat is sokan kifogásolják. | false | [
"egészségügy",
"orvos",
"ápoló"
] | 0 | null | 0 | Leginkább a hosszú betegelőjegyzési listákat, valamint az orvosok és ápolók hangnemét kifogásolják a betegek az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) legfrissebb felmérése szerint – számolt be róla a Magyar Idők.
A szervezethez tavaly érkezett több mint 14 ezer bejelentés öt százalékában panaszkodtak arra, hogy hosszúak a betegelőjegyzési és betegfogadási listák, hat százalék pedig az orvosok és ápolók hangnemét nehezményezte.
A beteglistákkal kapcsolatos panaszok tavaly az előző évhez képest 0,7 százalékkal nőttek.
Az OBDK-hoz fordulók több mint fele a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jogának sérelme miatt tett panaszt, az emberi méltósághoz való jogáért 17 százalék emelt szót, a tájékoztatáshoz való jogának megsértését 14 százalék kifogásolta, az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogának sérelme miatt pedig 7 százalékuk szólalt fel.
A megelőző évhez képest tavaly 8 százalékkal többen, majdnem négyezren fordultak a gyermekjogi képviselőhöz. Nőtt azoknak a panaszoknak a száma is, amelyekben elvált szülők a gyermekeikkel való kapcsolattartás jogának sérelmét jelentették be a gyermeket gondozó szülő magatartása miatt.
A gyermekvédelemben élő gyerekektől érkező panaszok száma is nőtt: főleg azt kifogásolták, hogy nem szólhatnak bele az étrendjükbe és a ruházatukba, valamint a jogszabály ellenére nem kapják meg egy összegben a zsebpénzüket.
Az ellátottjogi képviselőkhöz tavaly 2015-höz viszonyítva 10,6 százalékkal több, 10 ezer 226 megkeresés érkezett, ezek 62 százaléka tájékoztatást kért. A panaszosok főleg a szociális intézményen belüli és kívüli szabad mozgás korlátozása miatt kértek segítséget, az idősotthonokban élők közül pedig jellemzően azt fájlalták, hogy nincsenek tekintettel egyéni szükségleteikre.
A lap szerint az elmúlt négy évben 95 ezer 464 megkeresést kaptak a beteg-, gyermek- és elláttottjogi képviselők, akik ettől az évtől az Emmi önálló szervezeti egységeként dolgoznak. | Az orvosok és ápolók hangnemét viselik legnehezebben a magyar betegek | 0 | http://24.hu/belfold/2017/04/01/az-orvosok-es-apolok-hangnemet-viselik-legnehezebben-a-magyar-betegek |
2017-05-05 11:40:00 | Nagy botrány kavarog az Újpest és a 800 millió forintból felújított Szusza Ferenc Stadion körül. A létesítmény nem kapta meg a szükséges licencet, hogy ősztől NB I-es mérkőzést lehessen benne játszani. Azonban kiderült, ez egyáltalán nem az Újpest hibája. | true | null | 1 | Blikk | null | Gyarmati Eszter, az Újpest FC ügyvezetője a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a felújított Szusza Ferenc Stadionról és arról, miért kényszerülhet a csapat Szolnokra.
Mint ismert, a 800 millió forintból felújított stadion nem kapta meg a szükséges licencet, így jelen állás szerint a 2017/18-as szezonban nem lehet benne NB I-es bajnoki mérkőzést rendezni. Gyarmati azonban elmondta, erről nem ők tehetnek.
- Mi nem szólhattunk bele, milyen munkálatok kerüljenek elvégzésre ezen a rendelkezésre álló pénzügyi kereten belül. Ez az NSK, a Magyar Állam döntése volt, nem az Újpesté. Hogy ezt mire fordították, az tőlünk teljesen független. Mi szerettünk volna (pályafűtést), jeleztük is, hogy szeretnénk, mivel tudtuk, hogy szükség lesz rá, mégsem sikerült sajnos ezt a munkálatot elvégezni - mondta a lila-fehérek ügyvezetője.
Azonban nem reménytelen az eset. Gyarmati elmondása szerint körülbelül 100 millió forintba kerülne a beruházás, ennek kisebb része TAO-s forrásból lenne finanszírozva, viszont a nagyobb része önrészből valósulna meg. Erre az UTE fog közbeszerzést kiírni és ha az eredményesen zárul, és az Újpest többségi tulajdonosa úgy dönt, hogy egyébként az önrészt plusz a felette lévő részt saját zsebből pótolja, akkor tudnak megkezdődni a munkálatok.
A teljes interjú itt látható: | 800 millió forintból sem sikerült pályafűtést építeni a Szusza Ferenc Stadionba - kiderült, mi az oka | null | https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/800-millio-forintbol-sem-sikerult-palyafutest-epiteni-a-szusza-ferenc-stadionba/9r6rgt0 |
2009-01-27 00:00:00 | Nem lesz címvédés egyesben az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, a férfi egyesben tavaly győztes szerb Novak Djokovics ugyanis a negyedik szettben, vesztes állásnál feladta az amerikai Andy Roddick elleni negyeddöntős meccsét. A svájci Roger Federer simán, mindössze három gémet veszítve jutott tovább. | false | [
"tenisz"
] | 0 | null | 0 | Nem lesz címvédés egyesben az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, a férfi egyesben tavaly győztes szerb Novak Djokovics ugyanis a negyedik szettben, vesztes állásnál feladta az amerikai Andy Roddick elleni negyeddöntős meccsét. A svájci Roger Federer simán, mindössze három gémet veszítve jutott tovább.
A női címvédő, az orosz Marija Sarapova az idén nem indult a melbourne-i Grand Slam-viadalon, míg a férfi egyesben tavaly győztes szerb Novak Djokovicsnak a negyeddöntő jelentette a végállomást. A szerb játékos a negyedik szettben, vesztes állásnál feladta az amerikai Andy Roddick elleni találkozóját.
Az első játszmában még semmi sem utalt arra, hogy ez lesz a vége, ráadásul Djokovics – miután mind a ketten hozták saját szervajátékaikat – a rövidítést megnyerve lépéselőnybe került. A második és a harmadik szettet ugyanakkor 6:4-re, illetve 6:2-re elveszítette. A harmadik menetben már ápolást kért, majd a negyedik elején, 1:2-es állásnál jelezte, neki ebből elég volt.
Novak Djokovics: valami véget ért (MTI/EPA)
"Soha nem adok fel mérkőzést ok nélkül. Motivált voltam,
és folytatni akartam a küzdelmet, noha már korábban is feladhattam volna, végül a testem nem bírta" – mondta a világranglista harmadik helyen álló szerb teniszező, aki két napja a hajnali órákban fejezte be a ciprusi Markosz Bagdatisz elleni mérkőzését, és nem tudta kellőképpen összeszedni magát.
Djokovics hozzátettette, a melbourne-i forráság is megviselte, izomgörcsei voltak, és egy idő után már a mozgás is nehezére esett. Egyébiránt éppen a kánikula miatt szeretett volna este játszani, ugyanakkor a szervezők nem teljesítették az óhaját.
Érdekes, hogy az ellenfele nem vette észre, hogy gondjai vannak. "Amíg nem kért orvosi segítséget, azt hittem, rendben van. Nehéz mérkőzései voltak előzőleg, nyilván felélte a tartalékait" – magyarázta a győztes Roddick, aki viszont jól érezte magát, kiváltképp, hogy jól ment neki a játék.
Az amerikai játékos ugyanakkor sportszerűen megjegyezte: "Szomorú, hogy Novaknak így kellett búcsúznia. Tudom, hogy nagyon keményen dolgozott az elmúlt évben, és rossz, hogy egészségügyi gondok miatt esélye sem lehetett a címvédésre."
Roddick az elődöntőben a háromszoros Australian Open-bajnok, 14. Grand Slam-győzelmére hajtó Roger Federerrel találkozik. A svájci klasszis kiváló formában van, a szerdai negyeddöntőben villámgyorsan, egy óra húsz perc alatt győzte le az argentin Juan Martin del Potrót. Mindössze három gémet engedélyezett az ellenfelének; a második és a harmadik szettet nullára nyerte.
"Nem számítottam ilyen sima meccsre, ritka az efféle eredmény, és azt sem hiszem, hogy az ellenfelem a legjobb formájában játszott. Igyekszem a helyén kezelni a dolgot" – így Federer.
A nők között az orosz Vera Zvonarjova jutott elsőként az elődöntőbe, miután simán nyert a francia Marion Bartoli ellen.
Őt követte honfitársa, Dinara Szafina, aki a hazai közönség előtt játszó Jelena Dokicon lépett túl. A két győztes egymással mérkőzik a finálés szereplésért.
évszázad hőségrekord várható
Bár a játékosoknak már eddig is meggyűlt a bajuk a kánikulával, a következő napokban évszázados rekordhőséget várnak a meteorológusok Melbourne-ben. A jelenlegi 35-36 fok után szerdán 41, csütörtöktől szombatig pedig 40 fok körüli csúcshőmérséklet várható, ehhez hasonló négy napra pedig 1908 óta nem akadt példa.
Australian Open, negyeddöntő, férfiak:
Federer (svájci, 2.)-Del Potro (argentin, 8.) 6:3, 6:0, 6:0
Roddick (amerikai, 7.)-Djokovics (szerb, 3.) 6:7 (3-7), 6:4, 6:2, 2:1-es állásnál a címvédő Djokovics feladta a meccset.
Zvonarjova (orosz, 7.)-Bartoli (francia, 16.) 6:3, 6:0
Szafina (orosz, 3.)-Dokic (ausztrál) 6:4, 4:6, 6:4 | Australian Open: a címvédő feladta, Federer tarolt | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/01/27/australian_open_feladta_cimvedo |
2015-05-20 20:02:00+02:00 | Egy forradalminak számító magyar szabadalom nyerte idén a Svéd Kereskedelmi Testület Gran Prize díját. A Solumium nevű fertőtlenítőszer hatóanyagával olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem használnak. A magyar fejlesztés másik nagy előnye, hogy használat után elpárolog, így nem károsítja a környezetet - mondja a gyártó. | true | [] | 0 | null | 0 | Egy forradalminak számító magyar szabadalom nyerte idén a Svéd Kereskedelmi Testület Gran Prize díját. A Solumium nevű fertőtlenítőszer hatóanyagával olyan fertőzések kezelését is segítheti, amelyeknél a hagyományos antibiotikumok nem használnak. A magyar fejlesztés másik nagy előnye, hogy használat után elpárolog, így nem károsítja a környezetet - mondja a gyártó.
Egy forradalminak számító magyar fejlesztés nyerte el idén a Gran Prize díjat: a Svéd Kereskedelmi Testület Noszticzius Zoltánt, a BME professzorát jutalmazta, aki a Solumium nevű fertőtlenítőszerrel nyerte el a rangos elismerést.
A Solumium nagy előnye, hogy a nagytisztaságú klór-dioxid hatóanyagával olyan sebfertőzéseket is képes gyógyítani, amelyeket antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek okoznak, ezzel a magyar szabadalom az antibiotikum-rezisztencia globális problémájának megoldásában is úttörő lehet - olvasható a gyártó leírásában.
A Solumium azért is jobb más fertőtlenítőszerekeknél, mert használat után nyom nélkül elpárolog, ezért nem károsítja a környezetet. A fertőtlenítőszert 2008 óta gyártja a magyar professzor cége és tavaly 10 millió forintos bevételt ért el. A Solumiumot főleg fogorvosok és pácienseik használhatják majd.
A 2012-ben alapított díjra kutatók, cégek és intézmények pályázhatnak a Kereskedelmi Testületnél, és azokat a projekteket jutalmazzák, amik kiemelkedő eredményt érnek el az emberiség életminőségének javításában. A döntőbizottság az újszerűség, a környezettudatosság és a gazdasági hasznosíthatóság alapján választja ki a beérkezett pályázatok közül a nyertest. A pénznyereményen túl a Gran Prize nyertese Ann Lundin svéd képzőművész és Szász Károly kerámiaművész alkotását is hazavihette az ünnepélyes díjátadó után.
A Svéd Kereskedelmi Testület 1995 óta működik Magyarországon, 89 bejegyzett tagvállalata van. A testület 1995 és 2013 között több mint egymilliárd eurónyi (úgy 300 milliárd forintnyi) beruházást valósított meg Magyarországon.
| Vállalkozás: Magyar fertőtlenítőszer kapott rangos nemzetközi díjat | 0 | https://hvg.hu/kkv/20150520_Az_antibiotikumoknak_is_ellenallo_fertoze |
2016-05-18 00:00:00 | Itzhak Perlman világhírű izraeli-amerikai hegedűművész a legújabb azon művészek sorában, aki az Észak-Karolinában elfogadott, a transzneműeket és melegeket diszkrimináló törvény miatt lemondta ottani koncertjét. | false | [
"inforádió",
"külföld",
"diszkrimináció"
] | 0 | null | 0 | Itzhak Perlman világhírű izraeli-amerikai hegedűművész a legújabb azon művészek sorában, aki az Észak-Karolinában elfogadott, a transzneműeket és melegeket diszkrimináló törvény miatt lemondta ottani koncertjét.
A márciusban elfogadott törvényt amiatt támadják, mert kimondja, hogy középületekben mindenkinek a születése szerinti nemének megfelelő toalettet kell használnia, emellett korlátozza a melegekre vonatkozó diszkrimináció tilalmát is.
Perlman május 18-án lépett volna fel Raleigh-ben. Az egyik közösségi oldalon tudatta kedden, hogy lemondja koncertjét.
Lépését azzal magyarázza, hogy egész életét a diszkrimináció elleni harc határozta meg, főleg a fizikai fogyatékkal élők esetében, miután ő maga gyermekbénulásban szenvedett, és mankóval tanult meg járni.
A törvény miatt mondta le korábban észak-karolinai koncertjét Bruce Springsteen, a Pearl Jam és a Boston nevű rockzenekar is. Cyndi Lauper és a magyar származású humorista, Louis C. K. pedig fellépéseik bevételeit az Equality North Carolina nevű jogvédő szervezetnek ajánlották fel. | Itzhak Perlman is lemondta észak-karolinai koncertjét | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2016/05/18/itzhak_perlman_is_lemondta_eszak-karolinai_koncertjet |
2024-06-19 12:16:00 | Az elmúlt években a magyar állam három különböző helyszínen összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet vásárolt meg kormányközeli fejlesztőktől. Hova, kiket és mennyiért ültetnek be az új kormányzati negyedekbe? | true | null | 1 | Telex | null | Januárban írtunk arról, hogy NER-es vállalkozóktól bérelhet a MÁV és több állami hivatal: a Telex által megszerzett dokumentumokból az derült ki, hogy a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is a Nádorkertnél épülő BudaParton bérelhet majd irodát.A megállapodás azért volt nagy jelentőségű, mert az irodaházat fejlesztő Kopaszi Gát Zrt. ezáltal biztosra mehetett, hogy lesz bérlője, ami nagy fegyvertény annak fényében, hogy 2019 óta egyre csökken a budapesti irodák kihasználtsága, 2024 végére már 15 százalékuk állhat üresen. A dokumentumokban szerepeltek olyan bérlemények, ahol már ültetési terv is szerepelt, és az is kiderült, hogy a még fel sem épült házak terveit már a leendő bérlők igényeihez igazítják.A magyar állam viszont azóta még nagyobb fokozatra kapcsolt az irodapiacon. Azt már korábban lehetett tudni, hogy belevágott egy gigantikus vásárlásba, 244 milliárd forintért megvette a Zugló központjában épülő irodakomplexumot, amit az egyre több állami beruházásban megjelenő Bayer Construct fejleszt. Erről a cég vezetője, Balázs Attila a Telexnek fél éve azt nyilatkozta, hogy őket kereste meg az állam, szerinte azért, mert rengeteg új, energiahatékony irodára van szükségük. Tavasszal viszont két újabb irodavásárlásra derült fény:Május végén a 24.hu arról írt, a kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. Az ügylet előkészületei 2022 óta zajlanak a nyilvánosság kizárásával, annak ellenére, hogy az állam már 80 milliárd forintot kifizetett a beruházónak, a teljes vételár pedig 120 milliárd forint körül végződhet.Ugyanaznap a Válasz Online is írt egy szintén titkos alkuról: a lap értesülése szerint a Dürer Park mellett a már említett Kopaszi-gát (BudaPart) irodai tömbjeinek felvásárlására is előszerződést kötött a magyar állam, a hat irodaépületért 255 milliárd forintot fizethet.Az állam tehát az elmúlt egy-két évben három különböző helyszínen vásárolt meg összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet kormányközeli fejlesztőktől, hogy szép csendben új kormányzati negyedeket hozzon létre.Ezzel akkora állami túlsúly jött létre az egyébként vergődő irodapiacon, amire egész Európában nincs példa.Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit lehet jelenleg tudni az óriási léptékű felvásárlásokról, milyen helyszínekre, mennyiért és kiket ültetnének be, illetve ingatlan- és irodapiaci szakértőket is kérdeztünk arról, hogy mi állhat az állami vásárlási kényszer hátterében.Kormánynegyed három részbenMielőtt az részletesebben megnéznénk, milyen hatása van az állami bevásárlásoknak az irodapiacra, szedjük össze, mit tudunk a három, kormányzati negyednek tekinthető beruházásról!Zugló Városközpont (Zugló)Becsült vételár: 244 milliárd forintNégyzetméter: 150 ezerIngatlanfejlesztő: Bayer Construct Zrt. (végső tulajdonosok: Balázs Attila, Sokorai István)Beköltözők: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Pest Vármegyei KormányhivatalEredetileg a Bayer Construct 950 lakás köré húzott volna fel irodákat, a terv azonban 2023-ban módosult, a nyolc tömbből hét irodaépület lesz, egy pedig egy 168 luxuslakást rejtő lakóépület. A beruházás árából a Válasz Online szerint akár egy fél metróvonal is kijöhetett volna, és állítása szerint emiatt a projekt miatt kellett mennie Dienes János kerületi főépítésznek is. Az új irodanegyedről 2023-ban készített előszerződést az állam, miután 2021-ben ezt is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánították. Az ingatlanvásárlást viszont nem verték nagy dobra, az csak azután derült ki, hogy Hadházy Ákos megtalálta a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő oldalán.Dürer Park (Zugló)Becsült vételár: 80-120 milliárd forintNégyzetméter: 40 ezerIngatlanfejlesztő: Dürer Befektetési Kft. (végső tulajdonosok: Főnix Magántőkealap, Garancsi István, Scheer Sándor - a Főnix Magántőkealapot a Diófa (ma már Gránit) Alapkezelő Zrt., Tiborcz István cége kezeli)Beköltözők: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Garantiqa, Diákhitel Központ, Eximbank, Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., Nemzetgazdasági Minisztérium, Start GaranciaAz állam képviseletében eljáró, szintén a Dürer Parkba költöző Magyar Nemzeti Vagyonkezelő még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market csoporthoz és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealaphoz tartozó cég az egykori Dürer Kert helyén két irodaházat húzott fel, miután a kormány 2021-ben kiemelt beruházássá minősítette az irodaház építését.Június elején derült ki, hogy a Dürer Befektetési Kft. áprilisban megpróbálhatta elérni, hogy emeljék meg a korábban kialkudott vételárat. A 24.hu információi szerint a kormány 2022-ben 110 milliárd forintos keretet biztosított a projektre, a cég 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, amiből az állam 80 milliárdot előre ki is fizetett.BudaPart (Újbuda)Becsült vételár: 255 milliárd forintNégyzetméter: 160 ezer négyzetméterIngatlanfejlesztő: Kopaszi Gát Zrt. (végső tulajdonosok: Continuum Vagyonkezelő Alapítvány, Főnix Magántőkealap, Garancsi István, Scheer Sándor, Hall Krisztián)Beköltözők: Állami Számvevőszék, MÁV-Volánbusz csoport, Nemzeti Választási Iroda, Szellemi Tulajdon Nemzeti HivatalaAz 56 hektáros földterületet Garancsi István érdekeltségei vették meg 2016-ban, majd megindult Budapest egyik legnagyobb ingatlanberuházása. Egy ideig még a katari uralkodócsalád is megfordult benne, őket 2020-ben Garancsiék kivásárolták, majd 2022-ben a Gazdasági Versenyhivatal egy hét alatt jóváhagyta, hogy Tiborcz István is bevásárolja magát az Újbudát sokak szerint egyre élhetetlenebbé tévő projektbe.Vergődő a piac, dübörgő állami megrendelésekA Telex által megkérdezett, a téma miatt anonimitást kérő irodapiaci szakértők szerint azért is nehéz szakmai és üzleti alapon beszélni arról, hogy mi történik az irodapiacon, mert nincs átláthatóság, az állam mindent megtesz, hogy titokban tartsa a részleteket.A kormány egyáltalán nem kommunikál arról, hogy kétszer akkora területen készül kormányzati negyedeket létrehozni, mint amit a Gyurcsány-kormány elképzelt, a Fidesz pedig annak idején komoly kritikával illetett.Nem tudni például, pontosan mi szerepel a szerződésekben, a fejlesztőt vagy a vevőt terhelik a kialakítási költségek, mikor és milyen értékelés alapján szabták meg az árat, milyen ár- és hozamszintekről beszélünk, milyenek a műszaki paraméterek, emiatt nehéz megmondani, a becsült vételárak mennyire felelnek meg a piaci értékeknek.Az állam által nyélbe ütött üzletek a szektorban otthonosan mozgók számára is szokatlanok, és a jelenlegi piaci környezetben különösen feltűnőek. A tranzakciók száma jelentősen csökkent az elmúlt években a piaci bizonytalanság, például a home office hosszú távú térnyerése és a magas kamatok miatt. Magyarországon harmadára estek vissza a számok, de egész Európában hasonló trend játszódik le. Adott tehát egy olyan piaci helyzet, ahol a fejlesztők csak nagy nehezen tudnak bérlőket felhajtani, főleg ingatlant eladni.Így óriási érték, ha valaki mégiscsak talál érdeklődőt - pláne, ha olyan tömeges mértékben, mint amit az állami igény jelent.Az államnak persze nem feltétlenül kell követnie a piaci folyamatokat, de a fejlesztők emiatt sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint az állam nélkül lennének. Azt pedig csak találgatni lehet, hogy miért épp ezekre a fejlesztőkre és irodaparkokra esett a választás, mennyire voltak beavatva, és eleve ez volt-e a terv - magyarázza az egyik általunk megkérdezett szakértő. A költözések mögött álló legfőbb állami érvelés a szervezeti és az energiahatékonyság növelése. A forrásunk szerint emögött valóban lehet logika, de nehéz szakmai véleményt mondani arról, hogy a valóságban ez működhet-e, annyira nincsen információ a részletekről.Az árazásokat a részletek hiánya miatt egyik szakértő sem tudta kommentálni. Elképzelhető, hogy az árak felfelé térnek el az átlagtól, de ennek ellenkezője sem lehetetlen, mert a mostani magas kamatok mellett azok az irodák, amelyek a piaci környezet ellenére mégis gazdát cserélnek, jellemzően alacsonyabb áron kelnek el. Azaz elméletileg még az is lehetséges, hogy az állam relatíve jó alkupozícióból indult.A bérlésnek és a vásárlásnak az irodapiacon ugyanúgy megvan az előnye és a hátránya, mint a lakások esetében. Az irodapiacon a bérlés mellett szól, hogy kevesebb tőkét kell egyszerre lekötni, de ha az állam piaci értéken vásárolta az új kormányzati negyedek épületeit, akkor az állami vagyon szempontjából "mindegy, hogy az téglában vagy készpénzben áll", magyarázza az egyik forrásunk.Az viszont már fontos szempont, hogy a jelenlegi eladósodottsági szint és költségcsökkentési törekvések mellett mennyire fogják a vásárlások megterhelni a költségvetést, növelni az eladósodottságot."Nem tudjuk, hogy az ügyletekről pontosan mikor döntöttek, lehet, hogy már évekkel ezelőtt, kedvezőbb kamatszintek mellett. De ha ma kéne erről döntést hozni, felesleges lépés lenne az államnak drágán eladósodnia, kivéve akkor, ha akkora árelőnyt ér el, amivel még a magas kamatok mellett is megéri a vásárlás."Arról egyik szakértő sem tud, hogy újabb nagyobb állami irodafelvásárlás lenne készülőben: eleve leállófélben vannak az építkezések, kevés az opció, így talán csak a vegyes minőségű, jellemzően külföldi kézben lévő irodaportfóliók jöhetnének szóba.A transzparens folyamatokra általában az a jellemző, hogy amikor megfogalmazódott az igény egy fejlesztőnél, hogy eladja az irodáit, szakértőket keres és elindul a tendereztetés. A magyar szektorban viszont kevés a szereplő, így jellemzően már előre lehet tudni arról, ha egy nagy irodaépület eladóvá válik. A mostani állami felvásárlásoknál viszont még a piacon sincs arról információ, hogy ki és hol fogalmazta meg az igényeket, milyen előkészítő felmérések, tanulmányok előzték meg a folyamatot, és arról is csak találgatások vannak, hogy miért ennyire fontos az államnak, hogy a projekt teljesen titokban menjen végbe.Budapesten nagyjából 450 ezer négyzetméteren zajlik irodaépítés, ezeknek túlnyomó többségét az állami szektor dominálja, elenyésző az államhoz nem köthető entitás mind a bérlői, mind a vásárlói oldalon. "Iszonyatos változásmenedzsmentről, több százezer négyzetméterről, több tízezer ember munkájáról van szó, ennek a logisztikája elképesztő feladat. Nagyon remélem, hogy valaki erre végzett háttérszámítást, hogy miért és hogyan érheti meg a végén."150 ezer négyzetméter épül, pedig nagy a kihasználatlanságAzt, hogy nagy a bizonytalanság és alacsony az aktivitás a piacon, a Magyar Nemzeti Bank évente kétszer elkészített jelentése is alátámasztja. A legutóbbi, áprilisban publikált felmérés nem fest rózsás képet a kereskedelmiingatlan-piac helyzetéről, ami az irodák mellett a kiskereskedelmi, az ipari-logisztikai és a szállodapiacot is magába foglalja. A jelentés szerint az emelkedő hozamok, a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet miatt a befektetők továbbra is kivárnak, 2024-ben is alacsony befektetési forgalom várható. A probléma a régió más városait is érinti, 2023 végére Kelet-Közép-Európában átlagosan 8 százalékkal csökkent a tőkeérték az egy évvel korábbi szinttől, míg Budapesten ugyanez az arány 9 százalék.A budapesti irodapiac egyik legfontosabb problémája a kihasználatlanság: 2023-ban 2 százalékponttal 13,3 százalékra emelkedett a ráta, idén a 15 százalékot is megközelítheti. A régióban csak Budapesten és Pozsonyban nőtt a kihasználatlanság 2023-ban, a többi fővárosban (Bukarest, Prága, Szófia, Varsó) csökkent. Itthon az alacsony nettó felszívás, vagyis az alacsony keresletet miatt kihasználatlanok az ingatlanok, Pozsonyban viszont azért is, mert rekordmennyiségű irodát adtak át.Az állam szerepének növekedését jól jelzi, hogy az MNB-jelentés most először tért ki a "közintézmények irodaigényére": 2023 végén megtört a csökkenő trend az irodaépítésekben, a közintézmények miatt több új épület kivitelezése elindult, írja az MNB. A 2024-ben átadni tervezett új épületek előbérleti aránya az irodafejlesztéseknél 55 százalék körül alakult, ami magasabb az előző két év adatánál - vélhetően ez sem független a állam irodaigényeitől. 2023-ban egyébként az irodapiac bruttó bérleti kereslete 19 százalékkal emelkedett, de továbbra is 10 százalékkal alulmúlja a koronavírus-járvány előtti szinteket.A jelentés szerint 2023 utolsó negyedévében 150 ezer négyzetméteren kezdődtek meg új építkezések, túlnyomórészt a közintézmények irodaigénye miatt.A közszféra irodaigényéről azt írják, 2025-ben kimutatható hatással lesz a keresletre és a kihasználatlansági rátára. | Vergődik az irodapiac, csak az állam pörgeti, ami 350 ezer négyzetmétert vásárol kormányközeli fejlesztőktől | null | https://telex.hu/gazdasag/2024/06/19/allami-irodavasarlasok-durer-budapart-zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed |
2016-01-11 12:11:00 | A Quaestor bebukott vezetője természetesen nem is élt vissza bennfentes információkkal, és a vagyonmenetési kísérlet is sikertelen volt, szóval nem lehet bűncselekményről beszélni. Végre ez is megoldódott akkor! | true | null | 1 | 444 | null | A parlamenti kérdésre válaszolt a Quaestor ügyében a legfőbb ügyész, Polt Péter, miután három hete megosztotta a világgal, hogy a Quaestor egyik vezetője több mint százszor vett fel a cégcsoport házipénztárából tízmillió forintos nagyságrendű összeget. Most újabb kérdésékre válaszolt. Ezekből kiderült, hogy az ügyészség szerint
szó sincs korrupcióról,
Tarsoly nem adott másoknak jogosulatlan előnyt, és nyilván nem is fizetett le senkit, hiszen "korrupciós bűncselekmény megalapozott gyanúja nem vált megállapíthatóvá", továbbá
szó sincs bennfentes információval visszaélésről,
és ugyan "keletkeztek eredménytelen vagyonmentési kísérletre utaló információk" – itt vélhetően arra utal a főügyész, hogy a Quaestor fő cégét eladták egy Orgován Béla nevű illetőnek –, de azok alapján
a vagyonmentés kapcsán sem lehet bűncselekményről beszélni.
Az, hogy az ügyészség nem talált bennfenteskedésre utaló jeleket, nem lepheti meg azokat, akik követik az ügyet, hiszen Ibolya Tibor fővárosi főügyész már akkor azt mondta, hogy nem fognak bennfenteskedésre utaló jeleket találni, amikor még gyakorlatilag meg sem kezdődött a nyomozás (itt nézheti meg ezt a részt).
A százszor felvett tízmilliót pedig azért nem láthatták a hatóságok, mert nem a pénzintézetnél vezetett számláról, hanem a cég – a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. – házipénztárából vették fel a vezetők.
A nyomozás érdemben befejeződött egyébként Polt szerint, már a gyanúsítottakkal ismertetik a nyomozati iratokat. A "pontos és részletes" tényállás megállapítása viszont még nem történt meg. | Polt Péter tutibiztos benne, hogy Tarsoly Csaba nem fizetett le senkit | null | https://444.hu/2016/01/11/polt-peter-tutibiztos-benne-hogy-tarsoly-csaba-nem-fizetett-le-senkit |
2018-02-14 00:00:00 | Az albínó gorillával barátkozó Dwayne Johnson lesz a tavasz sztárja | true | [
"rampage",
"dwayne johnson",
"gorilla",
"film",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Tessék, most mondom, a tavaszi bemutatók közül, tehát a május 25-tel már nyárinak számító Solót nem számolva, a Rampage: Tombolás című totális elmebetegség fogja keresni a legtöbb pénzt. Jó, nem volt nehéz megtippelni, ebben is pont úgy Dwayne Johnson a főszereplő, mint a bemutató után negyedik hétben Az utolsó Jediket lenyomó Jumanji 2-ben. A Rampage: Tombolásban a Szikla néven ismert egykori pankrátor egy zoológust alakít (izmosat), akinek a legjobb haverja egy albínó gorilla, Gyurika, aki kifejezetten jó arcnak tűnik egészen addig, míg meg nem nő kurva nagyra, és el nem kezdi lebontani San Diegót. Így:
Persze nem magától ilyen, Gonosz Emberek (Malin Akerman és Jeffrey Dean Morgan) kísérleteznek valami izével, amitől az állatok nagyon nagyra nőnek (lásd még krokodil, farkas) és repülni tudnak (farkas), és ki kell őket nyírni, mert, lásd cím, TOMBOLNAK. Az alapja egy videójáték, értelme nincs, van benne kismillió nagyon viccesnek szánt beszólás és sajnos rémesen ótvar CGI, de nem baj, mert a Sziklának lassan bármit megbocsájtunk. Hazai bemutató: április 12. | Az albínó gorillával barátkozó Dwayne Johnson lesz a tavasz sztárja | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/02/14/az_albino_gorillaval_baratkozo_dwayne_johnson_lesz_a_tavasz_sztarja |
null | Az eredeti terv mintha az lett volna, hogy ebben a kormányzati periódusban nyolc hónapot sem szánnak egy olyan ódivatú dologra, mint a kormányzás. Most meg olyasmiket kellene produkálni, amelyek mindegyikére már csak technikailag sem futja az időből. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Kampányüzemmódba kell váltani, jelentette ki Orbán Viktor, nagyjából három évvel ezelőtt. Arra célozva, hogy az akkoriban - ki emlékszik már rá? - zakatoló ellenzéki előválasztás és a formálódó ellenzéki alternatíva közepette a kormánypártnak magasabb fokozatra kell kapcsolni a politikai küzdelemben. Ez még rendben is lenne, csakhogy egy évvel korábban, 2020 szeptemberében Orbán egyszer már kijelentette, hogy a kormányzási üzemmódból át kell állni a kampányolásra. Egy permanens kampányt folytató kormányfőtől a kampány megkezdésének kétszeri bejelentése az önirónia jele is lehetne, ha ilyesminek a létezésével gyanúsítható lenne. Mindennél csak egy dolog volt viccesebb: 2020 januárjában jelentette be Orbán Viktor, hogy a kampányok időszaka véget ért, kezdődnie kell a kormányzásnak.
Írd és mondd, az előző négyéves ciklusban a kormányfő hivatalosan is csak nyolc hónapot szánt a tulajdonképpeni kormányzásra. Ebben a mostani kormányzati ciklusban sokáig úgy tűnt, a kormány tehet bármit, ellenfél híján még akár azt is megúszhatja, hogy a külső válságokon túl belső válságokba is taszította a magyar gazdaságot, visszahozva a szünetmentes megélhetési aggodalmat a hazai hétköznapokba. Ez változott meg idén februárban, amire ez idáig kétféle választ próbált adni a kormányoldal.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 24-ig kapható 2024/42. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás - ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
Előfizetek Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
Kampányüzemmódba kell váltani, jelentette ki Orbán Viktor, nagyjából három évvel ezelőtt. Arra célozva, hogy az akkoriban - ki emlékszik már rá? - zakatoló ellenzéki előválasztás és a formálódó ellenzéki alternatíva közepette a kormánypártnak magasabb fokozatra kell kapcsolni a politikai küzdelemben. Ez még rendben is lenne, csakhogy egy évvel korábban, 2020 szeptemberében Orbán egyszer már kijelentette, hogy a kormányzási üzemmódból át kell állni a kampányolásra. Egy permanens kampányt folytató kormányfőtől a kampány megkezdésének kétszeri bejelentése az önirónia jele is lehetne, ha ilyesminek a létezésével gyanúsítható lenne. Mindennél csak egy dolog volt viccesebb: 2020 januárjában jelentette be Orbán Viktor, hogy a kampányok időszaka véget ért, kezdődnie kell a kormányzásnak.
Írd és mondd, az előző négyéves ciklusban a kormányfő hivatalosan is csak nyolc hónapot szánt a tulajdonképpeni kormányzásra. Ebben a mostani kormányzati ciklusban sokáig úgy tűnt, a kormány tehet bármit, ellenfél híján még akár azt is megúszhatja, hogy a külső válságokon túl belső válságokba is taszította a magyar gazdaságot, visszahozva a szünetmentes megélhetési aggodalmat a hazai hétköznapokba. Ez változott meg idén februárban, amire ez idáig kétféle választ próbált adni a kormányoldal.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 24-ig kapható 2024/42. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás - ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
Előfizetek Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket! | Időzavar | null | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/idozavar-168630 |
2023-09-26 00:00:00 | A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet lépett azzal, hogy a bűnszervezetben, különösen nagyértékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás a károkozás mértékét az eddigi 8 milliárd forintról 15 milliárd fölé helyezte. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Mindezt a Békés Vármegyei Főügyészség válaszolta lapunk kérdésére, miután legutóbbi, az egyháznál történt pénzügyi visszaéléseket tárgyaló cikkünk nyomán több, egymástól független megkeresést kaptunk az üggel kapcsolatban. Havrán Ákos főügyészhelyettes azt írta érdeklődésünkre: „Az eddigi gyanúsítások során közölt bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladja a 15 milliárd forintot.”
A Magyar Narancs előző heti számában megjelent összefoglaló írásunkban egyebek mellett azzal foglalkoztunk, hogy a nyomozóhatóság már öt évvel ezelőtt, 2018-ban kiterjedt kapcsolati hálót állított össze, amely a (bűn)szervezet felépítését ábrázolja. Az ágrajz kiterjedt és átfogó nyomozásra utal. Feltünteti az ügy középpontjában lévő Közösségi Missziót (KM), az MPE legnagyobb, békéscsabai központú intézményét éppúgy, mint az MPE egyháztanácsát, elnökségét, a belső egyházi személyként nyilvántartott Benefícium Központot, a Segítő Szolgálatot, az Adventumot, a Pro Benét, az Aequitast, a Talentumot, az MPE Diakonosz Támogató és Szolgáltató Központot, az Agapé Szolgálatot, a Humán Szolgáltató Központot, az Élim Missziót és a Jószolgálati Központot, valamint a köztük lévő kapcsolatok sokrétű rendszerét. De megtalálható a KM-hez tartozó és a gyanús pénzmozgásokban fontos szerepet játszó Szocnet Kft. és a Simonka György egykori fideszes országgyűlési képviselő érdekeltségi köréhez tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. is.
Hírül adtuk azt is, hogy a KM két ügyvezetője, dr. V. György és dr. V. Károly már 2022 áprilisa, azaz 500 napja letartóztatásban van. Ám nemrégen derült ki, hogy békéscsabai és eleki otthonaikban a nyomozók már 2021 novemberében házkutatást tartottak. Ehhez bírói engedélyre volt szükség, ami pedig azt feltételezi, hogy akkorra sok bizonyíték gyűlt össze a két ügyvezető ellen. Mindketten egyébként a házkutatás és a 2022. áprilisi letartóztatás közben sikerrel kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
A nyomozás felügyeletét ellátó főügyészségen az iránt is érdeklődtünk, hogy az ügyben már többször meghosszabbított letartóztatás most aktuális dátuma meddig tart, egyben azt is tudakoltuk, meddig tarthat a nyomozás és meddig hosszabbítható meg. A vádhatóság illetékese válaszában leírta, hogy a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírójának a legutóbbi döntésével október 22-ig hosszabbította meg a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás határideje az ügyben megtörtént első gyanúsítotti kihallgatásra, 2021 novemberére tekintettel 2023. november 29-e, amely hat hónappal hosszabbítható meg. Ez azt jelenti, hogy az immár több mint 15 milliárd forintos kárértékűre dagadt ügyben 2024. május végéig vádat kell emelni a gyanúsítottak ellen, vagy meg kell szüntetni az eljárást. A letartóztatottak mellett más, szabadlábon védekező gyanúsítottjai is vannak az eljárásnak, és az sem zárható ki, hogy az adónyomozók a későbbiekben mással is közlik a gyanúsítást.
Friss hír az is: arra bukkantunk a cégnyilvántartási rendszerben, hogy a békéscsabai Közösségi Misszió hosszú idő óta rácsok mögött lévő két ügyvezetőjének egyik cége, a Pro Civitate Szolgáltató Bt. végelszámolás alatt van. Mindez aligha meglepő, hiszen tulajdonosai immár másfél éve letartóztatásban vannak. A teljességhez hozzátartozik, hogy a betéti társaság ez előtt is tetszhalott állapotban volt, ugyanis négy évre visszamenően nulla forint éves bevételt „ért el”.
Lapunk pünkösdi egyházzal foglalkozó valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
(Címlapképünkön: az MPE új elnöksége és Pataky Albert előző elnök 〈j〉) | Meghaladja a 15 milliárd forintos kárértéket a pünkösdi egyházhoz kötődő költségvetési csalás | null | https://magyarnarancs.hu/bun/meghaladja-a-15-milliard-forintos-karerteket-a-punkosdi-egyhazhoz-kotodo-koltsegvetesi-csalas-262049 |
2022-07-27 15:21:00 | Egymilliárd forintos plusz keretet adott a kormány Novák Katalin hivatalának. Hogy konkrétan mire, és mi indokolja a költekezést, rejtély, a Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis nem válaszolt a megkeresésünkre. A nyilvános adatokból annyi kiderült, hogy havonta milliók mentek ügyvédekre és tanácsokra. Arról, hogy Fricz Tamás milyen tanácsokat adott havi 873 ezer forintért, a politológust hiába kérdeztük. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Havi 873 125 forintért adott társadalompolitikai tanácsokat a Köztársasági Elnöki Hivatalnak dr. Fricz Tamás politológus, a kormányközeli, a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, alapítója.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője. 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
A megbízási szerződést nyolc hónapra, még Áder János hivatali ideje alatt kötötték meg a nyíltan kormánypárti szakemberrel a 2021.10.01-2022.05.31. időszakra. Ennek megfelelően idén – tehát részben már Novák Katalin hivatali ideje alatt – 5 millió 238 ezer forint jutott Fricz Tamáshoz. A teljes megbízási összeg csaknem hétmillió forint, havi húsz munkanappal számolva egynapi tanácsadás több mint 43 ezer forintba került.
Szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy milyen kiválasztási folyamat végén jutottak el Fricz Tamáshoz, illetve hogy a politológus szóban vagy írásban adott-e tanácsokat, választ azonban nem kaptunk. Fricz Tamás pedig nem szerette volna kommentálni a megbízást. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a tavalyi évre vonatkozó szerződéslista egyszerűen elérhetetlen a hivatal honlapján, a linkre kattintva a kezdőlapra jutunk. Erről is megkérdeztük őket. | Havi 873 ezer forintért adott tanácsot a köztársasági elnöknek a CÖF szóvivője | null | https://rtl.hu/belfold/2022/07/27/koztarsasagi-elnok-fricz-tamas-cof |
2015-05-14 11:29:00 | Az Európai Unió figyelmét is felkeltette a felcsúti kisvasút fejlesztése. | true | null | 1 | Figyelő | null | Már az EU is odafigyel a felcsúti építkezésre
Figyelő Online 2015.05.14 14:00
KISIKLÓ ÁLMOK - Az Európai Unió figyelmét is felkeltette a felcsúti kisvasút fejlesztése. Úgy látszik, ez már kiütötte a biztosítékot, és mégsem lehet uniós forrásból az értelmetlennek tűnő fejlesztést megvalósítani.
Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falufejlesztésről. A 4 ezer fős stadion látványa egy fele ekkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igen csak érdekes a német nézőknek. A nosztalgia kisvasút pedig a magyar politikai rendszer európai sztenderdektől való eltérésére hívja fel a figyelmet. Máshol nem szokás, hogyha egy politikus álmodik valamit, arra rögtön lesz megfelelő pályázat és közpénz. Könnyen címlapokra kerülhet, ha valóban 2 millió eurót költ az Európai Unió a felcsúti kalandpark legújabb attrakciójára, a kisvasút megvalósítására. Úgy néz ki azonban, hogy uniós pénzből nem valósul meg a projekt. Az EU-nál a Figyelő érdeklődésére megerősítették, hogy bár még alá sem írták a támogatási szerződést, már vizsgálják a projektet. Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala azonban nem kommentálta, hogy valóban nyomoznak-e ők is.
KINEK JÓ EZ?
A legszembetűnőbb a kisvasút ötletében az, hogy napi legfeljebb 7,5 ezer utast várnak. Az erről szóló dokumentumot az átlátszó.hu tette közzé,. A Bicske vasútállomásról induló vonal ugyanis gyakorlatilag a semmin menne keresztül. A felcsúti kertek alatt vezetett nyomvonal állomásai a lakosoktól messze vannak. Épülne még egy megálló a foci akadémiánál, és a falu túlsó végén, a régi állomásépületnél is megállna vicinális. A végállomás az Alcsúti Arborétum lenne, amelyet hogyhogy nem, megkapott az államtól az Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fenntartója és üzemeltetője, kuratóriumának elnöke pedig Mészáros Lőrinc.
De egyáltalán ki utazna az új vasútvonalon? A felcsúti stadion és a felújított arborétum sem vonzhat sok új utast, ráadásul a közlekedés most is megoldott. A személyszállítás a Székesfehérvár - Bicske vasútvonalon 1979-ben szűnt meg, azóta a gyorsabb autóbuszokkal oldják meg a közlekedést az alapvetően hosszú főutcás falvakban. Ez már csak azért is jobb, mint a vonat, mert több megálló van, közelebb lehet leszállni a célhoz. Ha lenne is kisvasút, azt már csak emiatt sem használná, aki közlekedni szeretne. A számok akkor is irreálisnak tűnnek, ha a projektet turisztikai fejlesztésnek állítják be. A budapesti Gyermekvasút legforgalmasabb hónapjaiban, májusban és augusztusban tudott havi 45 ezer utast szállítani, ez napi 1,5 ezret jelent. Itt meg akár napi 7,5 ezerről lenne szó!
Az 5,7 kilométeres, egyvágányú pályán az utazás várhatóan tovább is tartana, mint most busszal. Bicske vasútállomásról ugyanis 13 perc a menetidő a faluközpontba busszal. Ezt a távot feltehetően a vonat sem tenné meg gyorsabban. Jelenleg napi 24 buszjárat van, ami azt jelenti, hogyha minden ülőhelyen felcsúti utas van, akkor körülbelül 1080-an tudnak egy nap alatt odaérni. Ekkora kihasználtság azonban nincs, ráadásul sokan tovább is utaznak Felcsútnál. Ez nem akadályozta meg a tervezőket abban, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak benyújtott anyagokban napi 2,5-7 ezer utassal számoljanak! Úgy, hogy a településen átmenő szakaszon a 811-es főút napi autóforgalma 4 ezer egységjármű - beleértve az áthaladókat is. A valóságban feltehetően már sikernek számítana napi egy-kétszáz utas is.
címkék: Felcsútépítkezés
418331-miert-tamadja-lazar-janos-csanyi-sandort | Már az EU is odafigyel a felcsúti építkezésre | null | http://archive.figyelo.hu/cikkek/419108-mar-az-eu-is-odafigyel-a-felcsuti-epitkezesre |
2023-01-27 12:09:00 | Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | true | null | 1 | HVG | null | Közleményben válaszolt Korányi Dávid, az Action for Democracy (AD) szervezet elnöke a héten titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait.
Korányi ismét leszögezte, hogy az AD a magyar és az amerikai törvényeket teljes mértékben betartva, önállóan a végzi munkáját. Mint írta, nemzetközi szervezetekhez és az Európai Unióhoz hasonlóan tevékenységükkel a demokrácia és a jogállamiság védelmét támogatták Magyarországon. Támogatási döntéseiket függetlennek tartják mindennemű kormányzati és egyéb külső befolyástól, a jelentés által baljósként beállított kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és amerikai kormányzati és demokrata párti bekötöttséget politikai fantazmagóriának tartják.
Korányi azt állítja, az AD soha nem adott támogatást politikai pártoknak vagy jelölti kampányoknak, és hozzátette: a magyar kormány „minden eszközzel, skrupulusok nélkül segítette szélsőjobboldali politikai szövetségeseit”, így Marine Le Pent, Janez Jansát és Jair Bolsonarót.
Az elnök jelezte: aggasztónak tartják és elutasítják, hogy a kormány a teljes államapparátust bevetette az Action for Democracy és a velük együttműködő szervezetek elleni lejárató kampányban, ezáltal szerintük nyíltan politikai célokra használják a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és az adóhivatalt. „A cél egyértelműen a magyar civilek megfélemlítése a magyar államhatárokon belül és kívül, ami erősen megkérdőjelezi a kormány valós szándékait a jogállamiság Európai Unió által számonkért helyreállítását illetően” – írta. | Itthon: Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez | null | https://hvg.hu/itthon/20230127_koranyi_david_action_for_democracy_titkosszolgalat_kormany |
2017-12-13 23:19:00 | Három évet kapott a szabolcsi közszolga, aki több mint 1,5 millió forintot keresett az üzérkedésen. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Elítélték egy szabolcsi település jegyzőjét és társát, mert ukránokat segítettek magyar állampolgársághoz – tájékoztatta Toma Attila, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-t. Sz. Sz. jegyzőt befolyással üzérkedés bűntette miatt 3 év börtönre, társát, N. Á.-t hivatali vesztegetés miatt 1 év, 2 évre felfüggesztett börtönre ítélte a törvényszék.
Az ügy ott kezdődött, hogy a másodrendű vádlottat ukrán ismerősei megkérték, segítsen nekik megszerezni a magyar állampolgárságot, bár nem felelnek meg a törvényi feltételeknek. N. Á. ezért felkereste a jegyzőt, aki fejenként 500 euróért vállalta a feladatot. A jegyző tizenegy esetben vett át társától honosítási kérelmet, és kérelmezőnként fejenként 500 eurót. A pénzről tíz esetben állított ki átvételi elismervényt, olyan bélyegzővel ellátva, amely a polgármesteri hivatal nyilvántartásában nem szerepelt. | Fejenként 500 euróért intézett magyar állampolgárságot ukránoknak egy szabolcsi jegyző | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/fejenkent-500-euroert-intezett-magyar-allampolgarsagot-ukranoknak-egy-szabolcsi-jegyzo-108227 |
2021-03-01 11:00:00 | A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. A kormány idevágó döntéseit gyűjtöttük össze. | true | null | 1 | HVG360 | null | olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.03.01. 09:00
A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. A kormány idevágó döntéseit gyűjtöttük össze. | A járványpénzek is két hullámban érkeztek az egyházhoz - táblázatban a milliárdok | null | https://hvg.hu/360/202108_egyhazi_jarvanypenzek_ket_hullamban |
2018-07-24 10:38:00 | Elméletben a falusi turizmus fejlesztését célozza a támogatás, de a felépült "szálláshelyeket" csak öt évig kell panzióként működtetni. Akad olyan 1800 lakosú falu, ahol most tíz panzió épül párhuzamosan. | true | null | 1 | 444 | null | 623-an látták meg a fantáziát az EU egyik legnaivabb támogatási programjában, melynek részeként akár 49 millió forint (160 000 euró) támogatást is kaphatnak arra, hogy gyakorlatilag családi házat építsenek maguknak. A program célja elvben a falusi turizmus támogatása, de a pénzből felépülő szálláshelyeket csak öt éven át kell panzióként üzemeltetni, utána már teljesen legálisan használható családi házként az ingatlan. Persze addig is, csak úgy kell tenni, mintha amúgy az egy kereskedelmi szálláshely lenne.
Az Index szerint a legutóbbi pályázati körben nyertes 623 pályázó között feltűnően nagy számban akadnak a hatalomhoz így-úgy kötődők, például
Szatmáry Kristóf parlamenti képviselő exállamtitkár,
aki mostanában alig látszik ki a gyanús ügyekből. Ő a maximális 49 millió forintot nyerte el egy badacsonytomaji panzió építésére. Bekecs Mátyás, a pályázat elbírálásakor még agrárminiszter Fazekas Sándor rokona 40 milliót nyert. Az exfideszes exképviselő, Daher Pierre neje 46 milliót nyert most, és ő már az előző pályázati körben is nyert támogatást. De még
a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt egykor jogerősen elítélt volt kislétai polgármester, az exfideszes Madácsi Imre is kapott 48 millió forintot. | Exállamtitkár, miniszteri rokon, elítélt fideszes polgármester is tízmilliókat kapott, gyakorlatilag családi ház építésére | null | https://444.hu/2018/07/24/exallamtitkar-miniszteri-rokon-elitelt-fideszes-polgarmester-is-tizmilliokat-kapott-gyakorlatilag-csaladi-haz-epitesere |
null | A rezsicsökkentésnek és a gázbeszerzéseknek köszönhetően mi, magyarok vághatunk neki a legbiztonságosabb körülmények között az idei télnek – mondta Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos keddi budapesti sajtótájékoztatóján. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | Emlékeztetett: évi 1729 köbméteres fogyasztásig mindenki hatósági áron kapja a gázt, ez a 3,6 millió fogyasztási hely 91 százalékát fedi le.
Hozzátette:
a háborús körülmények között, energiaválságos időkben, a brüsszeli szankciók ellenére sikerült biztosítani a szükséges mennyiségű gáz beszerzését, így a tárolókban lévő földgáz mennyisége 6,29 milliárd köbméter, ez a tárolók 92,21 százalékos töltöttségét jelenti, ami fogyasztásarányosan 59,39 százalékot jelent.
Felhívta a figyelmet arra: a korábbi téli adatok alapján, figyelembe véve a gazdasági és lakossági fogyasztást, ez a mennyiség 123 napra elegendő tartalék, de 24 millió köbméter lakossági napi fogyasztást feltételezve már 261 napra elegendő. Ezzel Európában is az elsők között vagyunk - emelte ki.
Megjegyezte: ennek ellenére a Brüsszel egyre erősebben támadja a rezsicsökkentést, ahelyett, hogy a többi tagállam figyelmébe ajánlaná. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a magyarországi baloldali politikusok is "úgy ugrálnak, ahogy Brüsszel fütyül", és a brüsszeli politikát kiszolgálva a rezsicsökkentés megszüntetését szeretnék elérni. Hozzátette: "a Tisza Párt valamennyi tagja, beleértve Magyar Péter elnököt és talán a Gyurcsány-família is a Szemlő-hegyen élvezi" a rezsicsökkentést.
Kiemelte: a jövő évi költségvetésben is biztosítva van a rezsicsökkentés, és amíg a Fidesz-KDNP van kormányon, addig marad a rezsicsökkentés politikája.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri tanácsadója a sajtótájékoztatón ismertette a nagycsaládosok gázártámogatásának szabályait. Mint mondta, a nagycsaládosok gázártámogatása az elmúlt években bizonyított, a családoknak jó volt, mert a gazdasági nehézségek közepette kiszámítható volt, és tervezhetővé tette a kiadásaikat.
Hozzátette: Magyarországon 143 ezer nagycsalád van, ebből 62 316-an igényelték a nagycsaládos gázártámogatást. Jelezte: 6751 olyan család van, ahol idén született a harmadik gyermek, így már ők is jogosultak a támogatásra.
Elmondta:
a nagycsaládosok az 1729 köbméter felett három gyermek esetén további 600 köbméter, majd minden további gyermek után további 300 köbméter földgázt vásárolhatnak a rezsicsökkentett áron.
Kiemelte: a támogatás nem jár automatikusan, azt igényelni kell a kormányhivatalnál, de ezt elég egyszer megtenni és mindaddig él a nagycsaládos gázártámogatás, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak. Jelezte: visszamenőlegesen két hónapra lehet igényelni, így aki a következő napokban beadja, annak szeptembertől él a támogatás.
Mint mondta, a nagycsaládosok gázártámogatására az jogosult, aki legalább három gyermeket nevel és családi pótlékot kap, vagy aki ugyan már csak két gyermek után kapja a családi pótlékot, de az emelt összegű, nagycsaládosoknak járót.
Felhívta a figyelmet arra: a kérelmet annak kell benyújtania, akinek a nevére a számlát kiállítja a szolgáltató, akkor is, ha nem ő részesül a családi pótlékban. A nagycsaládosok gázártámogatásának részleteiről a kormányhivatalok honlapján, valamint a Magyar Államkincstár oldalán lehet tájékozódni. | Sikeres a rezsicsökkentés: a magyarok biztonságos körülmények között várhatják a telet | null | https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/10/sikeres-a-rezsicsokkentes-a-magyarok-biztonsagos-korulmenyek-kozott-varhatjak-a-telet |
2014-10-19 15:48:00 | Soha nem látott szintre pörögtek fel tavaly a közbeszerzések Magyarországon, közel 2400 milliárd forintot költöttek el az ajánlatkérők, ami a GDP 8,2 százaléka volt. Az állami szervek egyre többet fordítanak utazásra, tavaly 3,6 milliárdot. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Közbeszerzési boom volt hazánkban 2013-ban: a közbeszerzési eljárások száma közel 41 százalékkal, azok összértéke pedig 80 százalékkal haladta meg az előző évit - derül ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) tavalyi évről készült jelentéséből, amit a napokban nyújtott be a hatóság a felügyeletét ellátó Országgyűlésnek. Ez korábban soha nem látott szintet jelent, összesen 11 889 darab eljárás zárult le eredményesen, s ezeken az ajánlatkérők 2394,3 milliárd forint elköltéséről döntöttek. Az érték a magyar GDP 8,2 százaléka körül alakult, amely szintén jelentős növekedés a korábbi évek arányaihoz képest (2010-ben 5,5 százalék, 2011-ben 5,2 százalék, 2012-ben 4,7 százalék volt).
A rekordösszegű költés oka a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési ciklus zárása, a még rendelkezésre álló források mielőbbi lekötése. Ezt mutatja, hogy a tavalyi 2394 milliárdos közbeszerzési forgalomból 61 százaléknyi (1462 milliárd forint) volt az EU-társfinanszírozásával megvalósult közbeszerzések összértéke. A növekedés az előző, 2012-es évhez képest is jelentős: az uniós társfinanszírozású közbeszerzések értéke egy év alatt megduplázódott, a számuk pedig 65 százalékkal nőtt.
Az összérték 85 százalékát építési beruházás megvalósítására költötték el. Az egy közbeszerzési eljárásra jutó átlagösszeg 201 millió forintra nőtt az előző évi 158 millióról.
Átláthatóság és verseny
A törvény szerint a közbeszerzési eljárások célja az állami források és uniós támogatások nyilvános és átlátható elköltése, valamint a verseny és az esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági szereplők számára.
Tavaly a legnagyobb összértékben a közjogi szervek bonyolítottak le közbeszerzést (905 milliárd forintért), őket követik a regionális és helyi szervezetek (a korábbi éllovasok, 564 milliárd), majd a közszolgáltatók (439 milliárd), a központi kormányzati szervek (360 milliárd), s a sor végén az egyéb szervezetek (85 milliárd) és a támogatott szervezetek (40 milliárd) állnak.
Nem nyilvános eljáráson is költenek
A nemzeti értékhatárig összesen 9833 eljárást bonyolítottak le az ajánlatkérők 492 milliárd forint értékben. Rendkívül figyelemre méltó adat, hogy ezen eljárások döntő többségén (6733 közbeszerzésen, ami 68,5 százalékos arány) nyilvános hirdetmény közzététele nélküli eljárási formában döntöttek 194,5 milliárd forint magyar és uniós forrás elköltéséről (ez az összes eljárás értékének 39,5 százaléka).
Ezen eljárás alkalmazásának indoka az esetek több mint kilencven százalékában az volt, hogy a beszerzés becsült értéke nem ér el egy bizonyos értékhatárt, így lehetőségük van az ajánlatkérőknek úgynevezett háromajánlatos eljárás lebonyolítására. Ezt 2011-től tette lehetővé az Orbán-kormány a kkv-k közbeszerzési eljárásokon való helyzetbe hozására hivatkozva; ezeken az eljárásokon - ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot - az ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerint kiválasztott ajánlattevőnek felhívást küldeni (így formailag van verseny, ám ez nem jelenti azt, hogy mindhárman tesznek is ajánlatot).
A külföldi székhelyű társaságok az összes közbeszerzés kevesebb mint egy százalékát nyerték meg tavaly (zömmel német, osztrák, amerikai cégek), értékben a részesedésük ennél nagyobb, 5,9 százalékos.
Jelentősen nőtt a mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert eljárások száma és értéke is (darabszámban közel 84 százalék a részesedésük, az elnyert megbízások összege 658 milliárd forint). A kkv-k részesedése azonban még ennél is nagyobb, ugyanis a KH nyertesekről vezetett statisztikájában a "nem besorolható" kategóriába tartoznak a konzorciumok és a közös ajánlattevőként induló ajánlattevők, amelyeket zömmel szintén kis- és középvállalkozások alkotnak.
Nagy forgalom számítógépes beszerzésekre
A központosított közbeszerzésre kötelezett költségvetési szervezetek eljárásainak összértéke is tovább nőtt 2013-ban: 84,6 milliárd forintra, ami ötödével több az előző évi forgalomnál. Ezen eljárásokat tíz termékkörre vonatkozóan a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) bonyolítja le, a konkrét vásárlás és fizetés már a költségvetési intézmények feladata, illetve a központosított tenderekhez önként csatlakozó szerveké (így összesen mintegy ezer intézmény részese a rendszernek).
Messze a legnagyobb forgalomnövekedés az információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások beszerzéseinél (főleg számítógéprendszerekre, szoftverekre) volt, ezek értéke húszmilliárddal, csaknem 55 milliárd forintra nőtt tavaly.
Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt öt évben fokozatosan többet költöttek üzemanyagra és utazásszervezési szolgáltatásokra. Az üzemanyagok esetében a növekedés oka egyrészt a nagyobb fogyasztás, másrészt az egyre több csatlakozó intézmény. A gyakoribb utazásokat 2011-2012-ben elsősorban Magyarország EU-elnökségével indokolták, ám a növekedés 2013-ban is folytatódott, az évben 3,625 milliárd forint ment a dolgozók utaztatására.
Meglepő, hogy a statisztika szerint a szervezetek nem vásároltak irodabútorokat, s viszonylag keveset, 620 milliót költöttek autók és 683 milliót papírokra és irodaszerekre. Ennek az a magyarázata, hogy 2013-ban lejárt, illetve az év folyamán kimerültek az ezek szállítására vonatkozó, korábbi keretszerződésék, új közbeszerzést pedig nem írtak ki. Ilyenkor az intézmények igény esetén saját hatáskörben tenderezhetnek és vásárolhatnak. | Milliárdokért utaztak a minisztériumok dolgozói | null | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/milliardokert_utaztak_a_miniszteriumok_dolgozoi_.588272.html |
2011-12-01 07:01:00 | A korrupció továbbra is mélyen gyengíti a világ túl sok országát, egyes kormányok nem képesek megvédeni polgáraikat a korrupciótól, legyen szó közpénzek elsikkasztásáról, kenőpénzekről vagy titokban tartott döntések elfogadásáról - véli a Transparency International (TI). | true | null | 1 | HVG | null | "Idén láttunk utalást a korrupcióra a tüntetők transzparensein, úgy a gazdag, mint a szegény országokban. Legyen szó az adósságválságtól sújtott Európáról, vagy az új politikai korszakba lépő arab világról, a vezetőknek meg kell érteniük, hogy hatékonyabb kormányzást követelnek" – jelentette ki Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
A Transparency International által kidolgozott Korrupció Érzékelési Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet idén 183 országot állított rangsorba, s ezeknek kétharmada kapott ötösnél alacsonyabb osztályzatot.
A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti, míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és Észak-Korea szégyenkezhet. Magyarország 4,6 ponttal az 54. helyen áll, Kuvaittal együtt.
Ez a helyezés azt jelenti, hogy Magyarországon folyamatosan romlik a helyzet a TI szerint: tavaly az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett (4.7 pontot), ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a két évvel ezelőtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
A Transparency International szerint a korrupció erősíti Európa adósságválságát. Az eurózóna gazdasági nehézségei részben azzal állnak összefüggésben, hogy a hatóságok nem képesek leküzdeni a válság fő okai közé sorolható korrupciót és az adózás alóli kibúvást - mutatott rá a szervezet, kiemelve Olaszország és Görögország rossz helyezését.
Olaszország a 69. helyre került Ghanával, Macedóniával és Samoával együtt 3,9 ponttal. Görögország 3,4 ponttal a 80. helyen áll, csakúgy mint Kolumbia, Salvador, Marokkó, Peru és Thaiföld. Franciaország (7,0 pont) és Németország (8,0 pont), amely két országtól sokan remélik az euróövezet problémáinak megoldását, a 25., illetve a 14. helyre került a listán.
Az Egyesült Államok 7,1 ponttal éppen megelőzi Franciaországot, a 24. helyre került. A nagyhatalmak közül Kína a 75. helyen futott be Romániával együtt 3,6 ponttal. Oroszország viszont 2,4 ponttal a 143. helyen áll, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Mauritániával, Nigériával, Togóval, Ugandával, a Comore-szigetekkel és Kelet-Timorral egy társaságban.
Ezzel együtt Oroszországban javult a korrupciós helyzet a tavalyihoz képest, s ugyanez igaz Franciaországra, Lengyelországra, Kubára, Iránra és az Egyesült Arab Emírségekre is. Az arab világ országainak többsége négyesnél rosszabb értéket kapott, és erős visszaesést könyvelhetett el. Így például Tunézia a tavalyi 59. helyről a 73. helyre esett, Egyiptom a 98.-ról a 112.-re, Jemen és Líbia a tavalyi 146. helyezettből a 164.-re, illetve 168.-ra csúszott le, míg Szíria két helyet rontva a 129. helyen futott be. | Itthon: Megkapta korrupciós osztályzatát a Trasparencytől Magyarország | null | https://hvg.hu/itthon/20111201_transparency_korrupcio_magyarorszag |
2022-12-13 16:29:00 | A Direkt36 megismerte azoknak a tanácsadási szerződéseknek a tartalmát, amelyeket a kormány tavaly kötött a befolyásos német üzletemberrel, az orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországnak is hívott Klaus Mangolddal. Ezekből többek között kiderült, hogy a budapesti reptér visszaszerzéséért busás sikerdíjat ígértek Mangoldnak. | true | null | 1 | Telex | null | Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.
A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.
Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről.
A dokumentumok alapján az nem világos, hogy Mangold pontosan mennyi pénzt kapott – illetve kaphat a jövőben – a szerződés alapján, mert a díjazás részletei nem teljesen egyértelműek. A 8,2 milliárd forintos összeget ugyanis a dokumentumban helyenként megbízási díjként, máshol pedig sikerdíjként emlegetik. A kormánynak több kérdést is feltettünk arról, hogy eddig mennyit fizettek ki Mangoldnak, és a szerződésben szereplő egyes jogcímek után a német üzletember mennyi pénzre volt jogosult, ezekre azonban nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd ellenzéki párt felhívta figyelmünket, hogy korábban Tordai Bence képviselő is betekintést nyert a reptéri tanácsadási szerződésbe, és ő is közzétett erről információkat a Facebook-oldalán.)
A Direkt36 rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderült, hogy a reptéri megbízáson felül a kormány tavaly még nyolc másik, különböző témákról szóló tanácsadói szerződést is kötött Mangold cégével. Ezek a 2021. április és 2022. március közötti időszakra szóltak, a keretösszegük pedig összesen 419,25 millió forintot tett ki. A szerződések egy része a német–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólt.
Kapcsolatokkal üzletel
A 79 éves Klaus Mangold évtizedek óta Németország legmagasabb üzleti köreiben mozog, és rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az orosz politikai elit, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök felé is. A német sajtóban emiatt gyakran csak „Mister Russlandnak”, vagyis Miszter Oroszországnak nevezik. Az 1990-es és 2000-es években különböző német nagyvállalatoknál, például a Daimler autógyártónál töltött be vezető pozíciókat. Később tanácsadással kezdett el foglalkozni, ennek keretében háttéralkukat szervezett orosz és európai üzleti, politikai körök között. „A kapcsolataim az én know how-m”, „ez az üzleteim alapja” – fogalmazott korábban az egyik német lapnak.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette. A magyar kormány 2012 végén egy képet is megosztott arról, hogy Orbán Lázár és Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök társaságában egy asztal körül ülve beszélget Mangoddal. A kormányzati közlemény többek között a Rothschild Befektetési Bank német társelnökeként és a DaimlerChrysler Services AG volt vezérigazgatójaként hivatkozott a német üzletemberre.
Mangold a bemutatkozás után kezdett el dolgozni a magyar kormánynak. Ez abban az időszakban történt, amikor az Orbán-kormány egyre intenzívebben közeledett Oroszországhoz. A rendkívül szoros német–orosz gazdasági kapcsolatok miatt pedig kifejezetten jól jöttek a témában otthonosan mozgó Mangold tanácsai. A Direkt36 korábbi cikke szerint Mangold a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésében is segítette a magyar kormányt. Fontos szerepe volt például annak a 2013. augusztusi, az orosz és a magyar fél közötti találkozónak az előkészítésében, amelyen eldőlt, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az oroszok építhetik Paks II.-t.
A Miniszterelnökség államtitokként kezelte azokat a szerződéseket, amelyeket Mangolddal 2013 és 2015 között kötöttek. Így nem lehet tudni, hogy azok milyen munkáról szóltak, és az elvégzésükért mennyit fizettek. A később megkötött szerződéseket viszont nyilvánosságra hozták. E szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség a 2017. július és 2018. május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben négy szerződést is kötött Mangold cégeivel. Ezek az elektromos autókról, digitalizációról, energiapolitikáról és az uniós költségvetésről szóltak.
A Mangolddal való kapcsolattartás később Lázártól Palkovics Lászlóhoz került át, aki a kormányon belül éveken át felelt az ipar- és az energiaügyekért. (Palkovics idén novemberben távozott a kormányból.) A Direkt36 2020. nyári közadatkéréséből derült ki, hogy a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018. december és 2020. december közti időszakra hét tanácsadói szerződést is kötött Mangolddal, az összértékük bruttó 380 millió forint volt. Ezek jellemzően a német–magyar gazdasági együttműködéssel függtek össze.
Milliárdos sikerdíj
Mangold tevékenysége akkor került újra fókuszba, amikor idén júliusban Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a kormány által közzétett szerződéslistákban kiszúrta, hogy Palkovics tárcája hét hónappal korábban 8,2 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött Mangoldékkal. A minisztérium később elárulta, a tanácsadói megbízás a reptér megvásárlásával függött össze.
Ez egy újabb jele volt annak, hogy az Orbán-kormány milyen nagy erőfeszítéseket tett a repteret üzemeltető cég visszaszerzésére, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején privatizáltak. Palkovicsot tavaly májusban a tervezett tranzakció előkészítéséért felelős kormánybiztossá is kinevezték. A Bloomberg tavaly októberben arról írt, hogy a magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a nemzetközi tulajdonosoknak. Orbán ezt követően tavaly október közepén arról beszélt, hogy a vásárlás bármelyik pillanatban megtörténhet. Majd tavaly december 13-án az üzlet elhalasztását jelentette be. A kormányközeli Világgazdaság később arról írt, a kormány a reptér visszaszerzéséről továbbra sem tett le, csupán el akarták kerülni, hogy az ügy kampánytémává váljon.
Ilyen előzmények után szerződtek le tavaly december 22-én Mangoldékkal, ezt azonban akkor nem közölték a nyilvánossággal. Miután a szerződés megkötésének ténye idén nyáron kiderült, a Direkt36 közadatkérés keretében kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódjától, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) a német üzletember cégével 2020 után megkötött szerződéseket. A veszélyhelyzetre hivatkozva a tárca 90 nap után engedett betekintést az iratokba. A dokumentumokat a minisztérium épületben korlátozott ideig tanulmányozhattuk, azokról csak jegyzeteket készíthettünk, fényképeket nem.
Az átnézett iratok alapján messze a legnagyobb értékű szerződés a reptérrel foglalkozó volt. E szerint Mangold cége a munkáért cserébe bruttó 21 590 000 euró megbízási díjra volt jogosult, a dokumentum szerint ez átszámolva nem haladhatta meg a 8,204 milliárd forintot. A szerződés egy másik pontján erre a 21 590 000 eurós tételre már sikerdíjként hivatkozik. Azt írják, ebből levonják azt a bruttó 2 654 300 eurós (körülbelül 1 milliárd forint) előleget, amelyre Mangold a szerződés szerint jogosult. A dokumentum szerint ebből a sikerdíjnak nevezett összegből vonták le a cégnek járó havi díjat is, amely a szerződés január és július közötti hatálya alatt összesen bruttó 997 900 eurót (kb. 380 millió forint) tehetett ki.
A sikerdíjra vonatkozó részeket szerettük volna tisztázni, többek között azt, hogy az előlegen és a havi díjakon felüli rész számít-e ténylegesen sikerdíjnak, illetve erre a jövőben még jogosult lehet-e Mangold. A kormány azonban újabb betekintést nem engedélyezett az iratokba, a később írásban feltett kérdéseinkre pedig nem reagált.
Így nem teljesen világos, hogy a 8,2 milliárdból fennmaradó kb. 6,8 milliárd forintos összeg volt-e az a tényleges sikerdíj, amelyre Mangold az üzlet nyélbeütése esetén lehet jogosult. A sikerdíjról a szerződés még azt írja, az akkor jár, ha a tanácsadói szerződés lejárta – ez normál esetben idén július végén történt meg – után 12 hónapon belül megtörténik a reptér visszavásárlása. A szerződést azonban a megkötése után néhány héttel később, idén január 25-én módosították. E szerint ezt a 12 hónapos határidőt, amíg Mangold jogosult a sikerdíjra, 24 hónapra tolták ki.
Mivel a TIM az erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt, így nem tudjuk, hogy a Mangold Consultingnak a szerződés alapján eddig milyen jogcímeken összesen mekkora összeget fizettek ki. A minisztérium a nyáron ezzel összefüggésben több lappal azt közölte: a háború kitörése miatt nehezebb a repülőtér visszavásárlásához szükséges források előteremtése, „így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva”.
Az általunk megismert szerződés a díjazás mellett általánosságban írt a tanácsadói munkáról is. E szerint Mangoldék feladata az volt, hogy segítsenek az eladókkal kapcsolatos információk összegyűjtésében, a tervezett vásárláshoz szükséges üzleti partnerek kiválasztásában, az ügylettel kapcsolatos dokumentumok (például részvényvásárlási megállapodás) vizsgálatában, illetve a tranzakcióval összefüggő tárgyalások és megbeszélések szervezésében is.
A reptér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance a Mangold tevékenységére vonatkozó kérdéseinket nem kívánta kommentálni. Mangold cégét is kerestük, de ők nem reagáltak a megkeresésünkre.
A reptérin kívül a TIM még további nyolc, Mangoddal megkötött tanácsadói szerződést bocsátott a rendelkezésünkre. Ezeknek a keretösszege összesen 419,25 millió forintot tett ki, és a 2021. április és 2022. március közötti időszakra terjedt ki.
A nyolcból két szerződés is a magyarországi munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az egyik szerint Mangold abban adott tanácsot, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar munkaerő a termékek összeszerelése helyett a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek irányába mozduljon el. A másik a külföldi autóipari cégeket sújtó munkaerőhiányra koncentrált. A kormány Mangoldtól kért tanácsot a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban is. Mangoldnak ennek során nemcsak tanulmányokat és dokumentumokat kellett biztosítania, hanem a szerződés szerint „véleményvezérekkel” és „gazdasági intézetekkel” is kapcsolatot kellett létesítenie.
Két tanácsadói szerződés is foglalkozott a német iparral. Az egyik szerint a kormány a „külföldi technológiai befektetők” Magyarországra csábításában várt segítséget Mangoldtól. Ennek során valószínűleg német befektetőkre gondoltak, a szerződés szerint ugyanis Mangold olyan német ipari vezetőkkel, német politikusokkal lép kapcsolatba, „akiket érdekelhet Magyarország”. A kkv-szektor versenyképességének növeléséről szóló szerződés szintén említi a német vállalatok magyarországi befektetéseit. Több szerződés is foglalkozott a gépiparral: az egyik témája például a vasútipar, vasútlogisztika volt, a másiké pedig az elektromos autók piacának növelése.
A kormányt megkérdeztük arról, a magyar gazdaság ennyire eltérő kihívásaival kapcsolatban miért pont Mangoldhoz fordultak segítségért, de ezekre sem kaptunk választ. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy a német üzletember ezekben a témákban mennyire mozog otthonosan, de az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be nyugat-európai autóipari, vasútipari, turisztikai és pénzügyi vállalatok élén.
Megdöbbentette a háború
Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak a ferihegyi reptér megszerzését nehezítette meg, Mangold más jellegű tevékenységeit is érintette. A német üzletember a háború miatti tiltakozásként március elején lemondott a baden-württembergi tiszteletbeli orosz konzuli címéről, amelyet 2005 óta töltött be. Mangold utólag azt mondta, ezen a poszton a német tartomány gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, és két-három havonta találkozott a berlini orosz nagykövettel. (A Direkt36 nemrég egy nemzetközi újságírócsapat tagjaként részt vett abban a nyomozásban, amely a tiszteletbeli konzulok visszás ügyeit tárta fel.)
A Spiegel német hetilap december eleji cikkében arról írt, miközben nem kevés német találkozott Mangoldnál többször Putyinnal, az üzletember mára bagatellizálja korábbi oroszországi szerepvállalását. A lappal azt közölte, évek óta nincs üzleti kapcsolata Oroszországgal, és a Kremllel sem áll már kapcsolatban. Azt mondta, az orosz invázió mélyen megdöbbentette. Hozzátette, hogy élete elmúlt 40 évének munkája, amit a német–orosz kapcsolatok javításával töltött, a háború kirobbanása miatt érvényét vesztette. A Spiegel megjegyzi, amikor novemberben meglátogatták Mangoldot, a férfi irodájának falán egy Putyin által Mangoldnak címzett bekeretezett levél lógott. Később az üzletember nevében eljáró PR-tanácsadó azt közölte velük, a levél csak figyelmetlenségből maradt ott, azóta eltávolították.
Bár Mangold a magyar kormánnyal ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát segítő fegyverszállításokat, a felek kapcsolata továbbra sem romlott meg. Erre utal, hogy augusztus 20-a alkalmából Mangold Orbán előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Ezt Mangoldnak „a magyar–német gazdasági kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő” tevékenységével indokolták. | Orbán mondott valamit a reptérről, aztán a háttérben a kormány még aznap belefogott az ellenkezőjébe | null | https://telex.hu/direkt36/2022/12/13/orban-mondott-valamit-a-repterrol-aztan-a-kormany-meg-aznap-belefogott-az-ellenkezojebe |
2013-02-05 10:29:00 | Debrecen arculatát 14 éve Kósa Lajos üzleti-baráti köre alakítja, és ez a mindenre kiterjedő befolyás értelemszerűen a helyi médiát is érinti. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Debrecenben, Kósa Lajos városában a Fidesz pártszerűen gyakorlatilag nem működik. A városi szervezet formális vezetője ugyan nem ő, hanem Pósán László országgyűlési képviselő, de Pósán helyi ügyekben nem jelentős tényező, megszólalni is csak ritkán szokott. Legutóbb például Bajnai Gordon debreceni látogatásán méltatlankodott, korábban pedig a munkanélküliségről tartott sajtótájékoztatót. Itt leginkább az derült ki, fogalma sincs a Debrecenben élő munkanélküliek számáról. Nem meglepő tehát, hogy a várost érintő stratégiai kérdések és döntések kizárólag Kósa Lajos fennhatósága alatt fogalmazódnak meg, és a párt képviselői előzetes utasítás alapján szavazva hajtják végre maradéktalanul a közgyűlésben a polgármester akaratát.
Kósa 1998 óta polgármester Debrecenben, de már 1990 óta országgyűlési képviselő, és saját bevallása szerint is jelentős befolyása van a pártban. Polgármesteri sikerének titka elsősorban a „győztes csapaton ne változtass” elve: a 25 fős Fidesz-KDNP-frakcióból Kósán kívül számos, hozzá hasonlóan régi motoros ül a városi képviselő-testületben: Asbóth Endre, Balázs Ákos, Becsky Tibor, Dánielfy Zsolt, Filepné Tóth Katalin, Jenei Imre, Mazsu János, Pajna Zoltán, Pankotai László, Szabó Gyula és Szilágyi László, továbbá Papp László és Somogyi Béla alpolgármesterek .
Kósa sikerében szerepet játszik az ellenzék gyengesége is: a szocialista frakció például három képviselőből áll. (Az MSZP helyi elnöke és frakcióvezetője, Szathmári Károly, szintén nem új szereplő: 1994 óta képviseli a pártot a helyi közgyűlésben.) A szocialisták nem sok vizet zavarnak: módosító indítványaikat rendre lesöpri a többség, közgyűlési munkásságuk a kérdésfeltevésben merül ki. Ráadásul amúgy is csekélyke frakciójuk tovább gyengült, mikor Zsiros Zsolt mandátumát megtartva 2011. novemberében kilépett az MSZP-ből. A Jobbik képviselőcsoportja eredetileg négy tagból állt, de a személyi viták miatt három fősre csökkent: egyikük függetlenként folytatja. A 2-es villamos botrányos ügyét leginkább firtató, két tagú Debreceni Ifjúsági Szövetség frakciójában szintén történt személycsere, bár itt nem belharcok indokolták a váltást.
A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?
A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.
Kisebb-nagyobb változások persze adódtak a debreceni Fidesz életében is. 2002-ig például a párt helyi alapítója és egyik erős embere, Sásdi András – Kósa Lajos jó barátja és feleségének korábbi üzlettársa – volt a párt közgyűlési frakcióvezetője. Sásdit később annak ellenére nevezte ki a fideszes többségű közgyűlés a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) elnökévé – az is maradt 2011-ig -, hogy 2003-ban a bíróság bűnösnek találta szociális kedvezmény (közkeletű nevén szocpol) jogosulatlan felvétele miatt jelentős kárt okozó csalás bűntettében, és ezért pénzbüntetésre ítélte. Sásdi elítéltetése után nem tért vissza a helyi közéletbe, de a vagyonkezelő holdingban betöltött tisztsége révén befolyása továbbra is jelentős maradt.
Bár nem a városi, hanem a megyei közgyűlés tagja volt, Debrecen kapcsán mégsem hagyható ki Virág László pályafutása. Az 1998-2002 közötti ciklusban a megyegyűlés fideszes alelnökeként tevékenykedő politikust, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (akkor még Rt.), vagyis a „holding” egykori stratégiai igazgatóját, a debreceni repülőteret korábban üzemeltető Airport-Debrecen Kft. ügyvezetőjét 2007-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év hat hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve. Virág egyébként büntetlen előéletű maradt, mert a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. Két évvel később, 2009-ben a köztisztaságért és hulladékgazdálkodásért felelős társaság, az AKSD Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője lett – éppen a vagyonkezelő holding ajánlására. Virág – akárcsak a fent emlegetett Sásdi András – ma már nem politizál.
Szintén erős embernek számít(ott) Mező Ferenc, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz önkormányzati képviselője. Mandátumáról azért mondott le – egy időben a párttagságát is szüneteltette –, mert kapcsolatba hozták a nyíregyházi nyelvvizsgabotránnyal. Nem kevesebbet állított a nyomozó hatóság, mint hogy két fiatal több alkalommal is mások helyett tett sikeres nyelvvizsgát,természetesen jó pénzért. A megrendelők között említették a debreceni képviselőt is, aki ekkor az egyetemen volt tanársegéd, és a doktorijához kellett a nyelvvizsga. Mezőt, aki egyébként Kósa 2002-es kampányának egyik szervezője volt, végül büntette a bíróság, és az egyetemről is mennie kellett. Karrierje azonban nem tört meg: előbb Kósa (illetve az önkormányzat) tanácsadójaként dolgozott, majd az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) igazgatóhelyettese, később ügyvezetője lett.
S hogy az ellenzék szája is be legyen fogva, Kósa Lajos nem jelentéktelen gesztust gyakorolt az MSZP irányában, amikor Huszka Imrét, volt szocialista önkormányzati képviselőt 2005-ben a vagyonkezelő igazgatóságába delegálta – igaz, a szocialisták városi szervezete nem őt javasolta. Huszkát 2003-ban marasztalta el a bíróság társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségéért, és egy év próbára bocsátotta. 2004-ben a pártból kizárták ugyan, de mára ismét tagja az MSZP elnökségének.
A vagyonkezelő cégeinek igazgatóságaiban és felügyelő bizottságaiban számos jelenlegi és egykori fideszes önkormányzati képviselő kapott helyet – igaz, hellyel-közzel az ellenzék is székhez jut. A város vagyonáért felelős anyacég, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságában például egy volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Rónai György ül, a város hőszolgáltató cégében pedig Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője a felügyelő bizottság elnöke, ám meghatározó szerepet egyikük sem tölt be. A holding felügyelőbizottságban a Jobbik is kapott pozíciót. A párton belüli harcok után január 24-én a közgyűlés Ágoston Tibor frakcióvezetőt delegálta a helyre.
A vagyonkezelő holding felügyelőbizottságában ugyanakkor ma nincs aktív fideszes politikus, az elnök, Győri Gyula ugyanis 2011 februárjában, a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz történő kinevezésekor lemondott. Az alábbiakban a városi cégek felügyelőbizottságaiban ülő Fidesz-KDNP-frakció tagok neveit közöljük – mondhatni Kósa debreceni politikai bázisának derékhadát mutatja be a táblázat:
Debreceni Vízmű Zrt. Nagy Sándor, Asbóth Endre, Filepné Tóth Katalin Cívis Ház Zrt. Jenei Imre, Czellér László, Széles Diána, Pankotai László DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Szabó Gyula Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Balázs Ákos, Fodor Levente, Csaholczi Attila Debreceni Reptér Eszközkezelő Kft. Jámbor Ferenc (KDNP), Szilágyi László Debreceni Gyógyfürdő Kft. Kiss Sándor, Dánielfy Zsolt, Kovács István DV Info Informatikai Kft Mazsu János
A város fejlődése a hivatalos kommunikációban persze nagyívű és töretlen. Vannak ugyan gondok, de ezeket mindig sikerül orvosolni. Sásdi például 2008-ban a Debrecen című önkormányzati hetilapnak adott interjújában azt mondta: „(…) odafigyeléssel és fegyelmezett gazdálkodással sikerült túlteljesítenünk az üzleti tervet, amellyel tovább növeltük a holding és ezáltal a város vagyonát”. Az újságíró egy helyen arra utal, sok politikai támadás éri a holdingot, azt feltételezve, hogy a cégcsoport „bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálja”. Sásdi sajnálkozik a politikai össztűz miatt, és hozzáteszi: ők a politikától függetlenül teszik a dolgukat. Sásdi 2011-es távozásakor a vagyonkezelő vesztesége több mint 1 milliárd forint volt.
A hivatalos kommunikáció persze azóta is folyamatos sikerről beszél: „Ismét nyereséges a vagyonkezelő” írják egy helyütt. „Komoly sikereket értünk el minden nehézség dacára” – hangzik egy másik cím a dehir.hu-n, és a debrecen.hu-n is zeng a dicshimnusz: „Büszkék lehetünk a város fejlődésére”. A városvezetéshez lojális önkormányzati és magántulajdonú média nem szokta hozzátenni, hogy mindeközben Debrecen adóssága a 2002-es 2,8 milliárd forintról 2012-re tízszeresére nőtt, és az Állami Számvevőszék 2011 végén készült jelentése (PDF) már fizetésképtelenségről beszél: „(…) a jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek 2014-et követő éveket érintő teljesítését továbbra sem látjuk biztosítottnak.” Mindez nem volt akadálya a városgazdálkodásért felelős vezetők megjutalmazásának, míg végül tavaly, a történet végén az állam átvállalta Debrecen adósságának mintegy felét, 14 milliárd forintot.
Debrecenben, ahogy a legtöbb vidéki városban, a rendszerváltás után két szereplő vette kézbe a helyi sajtót: a megye napilapja – esetünkben az Inform Média Kft. által kiadott Hajdú-Bihari Napló, és annak internetes változata -, valamint az önkormányzat a maga újságjaival, honlapjával, tévéjével és rádiójával. Jól megfértek egymás mellett éveken át, mivel csak elméletben voltak konkurensek, a gyakorlatban más cél hajtotta a tulajdonosokat: a megyei lapok a hirdetési piac lefedésére törekedtek, a költségvetési pénzből fenntartott önkormányzati sajtó pedig a propagandaszerepre állt rá. Ennek érdekében aztán forrásaink véleménye szerint hallgatólagos paktumot kötöttek: a megyei napilap nem kellemetlenkedik, nem konfrontálódik a helyi hatalommal, cserében övé a hirdetési piac zöme.
A helyi médiumok közül a vagyongazdálkodási holding tartja fenn a Debrecen TV-t (DTV), és annak internetes változatát, a dehir.hu-t, és a DTV a gazdája a Debreceni Korzó című nyomtatott „kulturális kiadvány”-nak. A város tulajdonában lévő Cívis Ház Zrt-nek szintén van saját sajtóterméke – a Debreceni Városközpont Magazin. A magazin „kapcsolattartója” Kangúr Tibor, aki éveken át a DTV hírigazgatója volt. A lap a saját megfogalmazása szerint szórakoztató írásokat közöl, és „nem politizál”. 2011-ben megszűnt az ugyancsak költségvetési pénzből heti 90 ezer példányban megjelenő Debrecen című hetilap, illetve annak netes kistestvére, a Deol – ezek helyett lett az új internetes önkormányzati portál, a dehir.hu.
A Debrecen Városi Televízió Kft. ügyvezetője, a 2009-ben Debrecen város sajtódíjával kitüntetett Széles Tamás, hírigazgatója pedig M. Tóth Ildikó, Márton Attila fideszes országgyűlési képviselő felesége. A felügyelőbizottságban szintén jelen van a párt képviselete, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Czirják Anikó személyében.
Családban marad – a debreceni önkormányzat médiaköltései
Az év elején a Ki Mit Tud közadatigénylő portálon keresztül azt tudakoltuk Debrecen jegyzőjétől, mennyit költött a város a saját médiumaira, illetve más orgánumokban való megjelenésekre. A válasz szöveges részének első felét nehéz komolyan venni: „DMJV Önkormányzata helyi sajtóorgánumok fenntartására nem költ, tekintettel arra, hogy közvetlen önkormányzati tulajdonban helyi lap, televízió csatorna nincsen.” – írja Szekeres Antal jegyző, majd közli a kért adatokat, amelyekből az derül ki, hogy hirdetéssel és közvetlen támogatással hét év alatt összesen 730 milliót költött médiára a város. Nyilvánvaló, hogy ehhez a támogatáshoz még hozzá kellene adnunk az egyes orgánumok pontosan nem ismert saját bevételét is, hogy lássuk, mennyiből tudósítja Kósa Lajos városának lakóit az önkormányzati média: a számok alapján ez az összeg évi 200 millió forint körül mozog. 2006 és 2012 között tehát az önkormányzat 671 727 011 forintot költött hirdetésre (PR és tájékoztatás) a saját médiumaiban. Összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban a legolvasottabb megyei napilapban, a Hajdú-Bihari Naplóban és annak online változatában, ennek az összegnek az ötvened részét, 14 039 726 forintot költöttek. Infografikánk itt elérhető.
erdélyi – becker
A városi televízió gondozásában megjelenő Debreceni Korzót (lapigazgató Széles Tamás, főszerkesztő Szénási Miklós) helyi forrásaink szerint csak azért találták ki, hogy a megszűnő Debrecen c. hetilap főszerkesztője, a szintén sajtódíjas Szénási ne maradjon munka nélkül. A Debrecent egyébként a Petromán László-féle Kaméleon Dizájn tördelte, és a megyei napilapot is kiadó Inform Média Kft. terjesztette. Petromán, aki a deol.hu-nak tervezője is volt, most a Debreceni Korzó laptervét készíti, de a média más területein is sikeres: Gulyás Gábor tavaly a Műcsarnok kommunikációs igazgatójává nevezte ki – sajtóinformációk szerint szakirányú felsőfokú végzettség nélkül. Petromán cégében 1994 és 2002 között Rácz Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnök volt az üzlettárs – a Kaméleon Dizájn Kft-t Gulyás a Modem vezetőjeként szintén folyamatosan foglalkoztatta.
Az idén 11 éves Friss Rádió története is említésre méltó. A rádió sokáig a városi médiaportfólió része volt, majd amikor a holding számára terhessé kezdett válni a veszteséges cég, túladott rajta – ma a Debreceni Egyetemé. Főszerkesztője Tóth Judit, a debreceni Kőr Dáma Kör – a Kósa Lajos polgármester felesége által alapított egyesület – meghatározó alakja. A városban sokan úgy vélekednek, hogy Kósa-projekt marketingjét, a városvezetés által uralt vagy befolyásolt helyi médiát a háttérből a polgármester felesége, a korábban médiakommunikácós szakemberként dolgozó Porkoláb Gyöngyi irányítja.
A helyi médiaviszonyok tekintetében debreceni sajátosság a városvezetés egyik kedvenc nagyvállalkozójának számító Tutor Lóránt-féle médiabirodalom. Tutor cégei építették többek között a régi piac helyén az önkormányzati megbízásából a Fórum bevásárlóközpontot, az új piacot és több magánlakóparkot is. Annak idején zavaros körülmények közt a Tutor érdekeltségébe tartozó Lorinvest-cégcsoportba egyik tagja, a Dexium Kft. kapta meg a lehetőséget az önkormányzattól arra, hogy a város lepusztult vásárcsarnoka helyére újat építsen. Az önkormányzat a beruházás megvalósulása érdekében 2004-ben vevőkijelöléssel értékesítette az ingatlant a cégnek. A szerződést többször módosították, végül a csarnok mellett megépült a Fórum és egy irodaház is.
A Latinovits Színházként emlegetett betonkolosszus felhúzásáról akkor született döntés, amikor Debrecen az Európa kulturális fővárosa címre pályázott – ennek a megvalósítását szintén Tutor cége nyerte. A város hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni a Dexiumot, de a 350 férőhelyes, 3,2 milliárd forintba kerülő létesítmény azóta sem készült el teljesen. (A nagyvállalkozó egyik cége legutóbb a hajdúszoboszlói szállodafejlesztésre nyert 500 millió forintot).
Tutor éppen abban az időben vásárolta meg az 1996 óta működő, egyedüli civilként ellenzéki hangot megütő Alföld TV-t, amikor a piactömbi beruházással kapcsolatos döntési folyamat zajlott. A tulajdonosváltással aztán megszűnt az egyetlen ellenzéki tévéműsor is – az Alföld TV azóta szintén a „politikamentesség” jegyében működik. Tutor netes újságját, a HajdúPresst 2011-ben indította. A portál leginkább bulvárhíreket közöl, mélyebb feldolgozású, esetleg kritikus hangvételű írásokat egyáltalán nem.
A Cívishír.hu-t, Debrecen egyik nem önkormányzati tulajdonú portálját 2008 novemberében alapították, Mészáros György vállalkozó részvételével. Mészáros a későbbi tulajdonosváltás után a városi televízió, a DTV marketingvezetője lett. A lap hírportálként hirdeti magát ugyan, de komolyabb tartalmakat kevésbé közölnek, ellenben szeretik a politikai bulvár csipkelődő stílusát. Kommentjeikben viszonylag szabad a szólás, de ha a helyzet úgy kívánja, letiltják a hozzászólást – kritikus cikkeivel a portál óvatosan manőverez a városvezetés iránti lojalitás és az olvasótoborzás között. A vagy.hu „új folyama” 2011 júliusában indult el. Az ellenzéki beállítottságú portál – kiadója a Médiapart Alapítvány – mára lényegében az egyetlen független kritikusa a 15 éves Kósa-projektnek.
A debreceni médiában még számításba jövő kisebb-nagyobb helyi rádiók (például Rádio MAX, Best FM) viszont rettegnek a közéleti tartalmaktól, így a traffipax- és tőzsdehírek mellett leginkább csak zenét sugároznak.
Mándi Emília – Becker András | A helység kalapácsa: Média és birodalom Debrecenben | null | https://atlatszo.hu/2013/02/05/a-helyseg-kalapacsa-media-es-birodalom-debrecenben/ |
2010-12-21 20:00:00 | Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség M. Andreát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját a sukorói telekcsere ügyében. | true | null | 1 | Origo | null | Házkutatást tartott a Központi Nyomozó Főügyészség M. Andreánál, majd gyanúsítottként hallgatta ki a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodás Tanács volt tagját a sukorói telekcsere ügyében - áll a Főügyészség sajtóközleményében.
A házkutatás során számos, az üggyel összefüggő okirati bizonyítékot foglalt le a főügyészség, ezek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség M. Andreát különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével gyanúsítja.
A gyanú szerint a volt szakállamtitkár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként a cselekvőségével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, amely a magyar államot 1 milliárd 327 millió forinttal károsította meg.
Az ügyészség szerint az ügylet aránytalan volt
Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel King's City néven egy gigantikus idegenforgalmi komplexumot szeretett volna létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapott volna.
Az ingatlan, ahova a komplexumot tervezték, Sukoró külterületén van. A befektetőcsoport a beruházáshoz egy csereügylettel szerezte meg a sukorói telket. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez a befektetők Joav Blum üzletemberen keresztül úgy jutottak hozzá, hogy Blum a területért cserébe felajánlotta a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított az ingatlancsere miatt, mert egy szakvélemény a korábbi szakértői véleményekhez képest jelentős értékkülönbözetet állapított meg, és felvetette a feltűnő értékaránytalanság lehetőségét. | Újabb gyanúsított a sukorói telekcsere-ügyben | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/ujabb-gyanusitott-a-sukoroi-foldcsere-ugyben |
2017-08-09 00:00:00 | Az 1898-ban alapított, trieszti Risiera di San Sabba falai szörnyű titkot őriznek. | false | [
"trieszt",
"bizarr történelem",
"koncentrációs tábor",
"monarchia",
"második világháború",
"olaszország",
"rizsmalom"
] | 0 | null | 0 | Az 1898-ban alapított, trieszti Risiera di San Sabba falai szörnyű titkot őriznek.
A malom negyvenöt éven át működött teljes békében, mielőtt a Triesztbe (ma Trieste néven Olaszország része) bevonuló német megszállók elfoglalták volna azt, és előbb – 1943. szeptemberében – olasz katonákkal teli hadifogolytáborrá, majd az év végén koncentrációs táborrá alakítják az óriási komplexumot.
A hatemeletes központi épületben eleinte – szintenként különböző rendfokozatú – olasz katonákat tartottak fogva, míg a kisebb építményekben konyhát, irodákat, garázsokat és raktárokat alakítottak ki.
Október végén már a Németországba, illetve Lengyelországba deportálandók kaptak itt helyet, sőt, itt gyűjtötték a zsidóktól, politikai foglyoktól és partizánoktól elkobzott javakat is.
A lengyel, osztrák és német gázkamrák építésével már rengeteg tapasztalatot szerzett építész, Erwin Lambert ide is tervezett néhány hasonlót, melyek még 1943-ban elkészültek, az épületekben pedig immár foglyokat tartottak.
A történészek becslései szerint a falak közt 1945-ig mintegy háromezren hunytak el, de az itt fogva tartottak egy részét más táborokba, így Auschwitz-Birkenauba szállították át, ahonnan jó eséllyel már nem tértek vissza.
A háború végén a németek felrobbantották a foglyok elpusztítására használt épületeket, így a bíróságok sok másik táborhoz hasonlóan itt sem tudták bizonyítani, hogy korábban ezrek lelték itt halálukat.
Egyetlen itt dolgozó német katonát sem vontak felelősségre és büntettek meg.
A világháború után az épületek előbb a Jugoszláviából menekülő olasz kisebbség táborai kaptak itt helyett, de az egykori malmot 1965-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították, 1975 óta pedig múzeumként látogatható. | Közel két éven át koncentrációs táborként működött a Monarchia egykori rizsmalma | 0 | http://24.hu/kultura/2017/08/09/kozel-ket-even-at-koncentracios-taborkent-mukodott-a-monarchia-egykori-rizsmalma |
2012-01-31 00:00:00 | Hirtelen halálban bukta egyetlen aranyát - Ambrus Attila jégkorongkapusi pályafutásának csúcsa az 1992-es magyar bajnoki ezüst volt. | false | [
"jégkorong",
"ambrus attila",
"szabadulás",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ambrus Attila 1967-ben, Csíkszeredán született és egészen 1988-as Magyarországra szökéséig a SC Csíkszereda kapusa volt. Magyarországon előbb a másodosztályú Pomázi ICO SE-ben, majd az 1989–1990-es szezonban az első osztályban a bajnokság utolsó helyén végző, mindössze egy győzelmet szerző Sziketherm HK-ban jégkorongozott.
Az 1991–1992-es szezonban került az akkor nevet változató Újpesti TE-hez a kapus, az első szezonban bajnoki döntőbe jutott, amit a második meccsen, hirtelen halálban a Ferencváros nyert meg. Ez az ezüstérem jelentette a viszkis pályafutásának legnagyobb sikerét.
Sok sikert ezután nem hozott neki a jégkorong. Az Újpest hokiszakosztályának támogatása évről-évre csökkent, és 1994-ben - 34 után először - a csapat nem jutott el a bajnoki dobogóig.
Az 1997–1998-as szezonban Ambrus a Ferencvárosba szerződött, éppen akkor, amikor az Újpest megelőzte a Fradit, majd egy év után visszatért a lila-fehérekhez, és egy újabb negyedik hellyel ért véget hokikarrierje. | Hirtelen halálban bukta egyetlen aranyát | 0 | https://index.hu/sport/2012/01/31/viszkis_ambrus |
2011-12-27 00:00:00 | Két csillagász azt szeretné, ha önkéntesekkel online módon vizsgáltatnák át alaposabban a Holdról készített felvételeket. | false | [
"hold",
"ufo",
"földönkívüli",
"idegen"
] | 0 | null | 0 | Két csillagász azt szeretné, ha önkéntesekkel online módon vizsgáltatnák át alaposabban a Holdról készített felvételeket.
Több százezer Hold képet fognak kielemezni idegenek által hagyott árulkodó jelek után kutatva, ha elfogadják két tudós felvetését.
Paul Davies és Robert Wagner az Arizonai Állami Egyetem kutatói azzal érvelnek a Hold-fotók átnézése érdekében, hogy ha bármilyen idegen civilizáció nyomott hagyott égi kísérőnkön, elvileg a rengeteg adat -a NASA LRO holdszondájának 340 ezer képe – között észre lehetne venni.
“Bár kicsi a valószínűsége, hogy idegen technológia nyomott hagyott volna a Holdon, ha mégis így történt volna azért érdemes kutatni a Holdat, mert felszíne óriási időtartamra képes megőrizni az ilyen jeleket." – állítja a két tudós.
Számítások alapján az ember nyomai is csak évmilliók múltán fognak teljesen eltűnni, mivel nagyjából 1 mm talajréteg erodál égi kísérőnkön egymillió év alatt.
A potenciális felfedezést csak növeli, ha az ügybe önkénteseket vonnak be; hasonlóan, ahogy a SETI, szintén földönkívüli civilizációk után kutató, vagy a Galaxy Zoo, galaxisrendszerező programjába. | Hold-fotókon keresnék az idegeneket | 0 | https://24.hu/tudomany/2011/12/27/hold-fotokon-keresnek-az-idegeneket |
2010-07-15 16:21:00 | Listázással kezdi Papcsák az elszámoltatást - Gyurcsány összes cége, Braun, Szigetvári és Dessewffy vállalkozásai, a korábban Simor vezette Deloitte - többek között róluk, összesen 85 cégről készül jelentés: milyen állami szerződéseik voltak 2002 óta. | true | null | 1 | Index | null | Halállistaként emlegetik az Index információi szerint azt a céglistát, ami lassan az egész államigazgatáson és állami cégeken körbeér, és amit Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos kérésére köröztetnek. Az állami tulajdonú cégekhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, a minisztériumokhoz információink szerint közvetlenül a kormánybiztostól eljuttatott levél előírja: ma délután öt óráig közölni kell, hogy a listában szereplő cégekkel 2002 óta milyen szerződéseket kötöttek az állami cégek, intézmények és mennyit fizettek ezért. Az adatokat az MNV július 13-án kedden kelt levele szerint egy excell táblában a vezérigazgató e-mail címére eljuttatniuk az állami cégeknek.
A listán összesen 85 cég szerepel, de sok esetben egyetlen tulajdonos vagy tulajdonosi kör tűnik fel több cég mögött is. Az összeállítás egyértelműen koncepciósnak tűnik, a bekért adatok pedig döntően – lényegében az üvegzseb keretében amúgy is közzé teendő – semmitmondó információk. Az egyetlen lényeges kivétel ezalól az, hogy az állami cégeknek nyilatkozniuk kell arról is: a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket személy szerint ki írta alá állami részről.
A céglista két részre osztható. Az első 52 cég vegyes merítés, láthatóan némiképp esetlegesen, de meghatározott körre utazva rakták össze, az utolsó 33-at Gyurcsány Ferenc személye kapcsolja össze. A listán szereplő cégek többsége ugyan szerepelt már a sajtóban, akár tulajdonosa, akár egyes megbízásai kapcsán, és több olyan is akad, mely a médiában “gyanúsként” bemutatott ügyben tűnt fel, de – legalábbis az Index gyors ellenőrzése szerint – hivatalos eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyik ellen sem indult.
A Köztársasági Őrezreddel szorosan együttműködő In-kallal indul a lista, melyben sem abc-, sem egyéb rendet nem tudtunk felfedezni – még az azonos tulajdonosi hátterű cégek sem mindig szerepelnek egymás mellett. Telkes József cégei részben egy csoportban szerepelnek a lista elején – a tanácsadó például a listán szereplő IFUA-val és a KPMG-vel közösen nyert el még a Gyurcsány-kormány alatt egy kiterjedt, átvilágításra és racionalizálásra vonatkozó kormányzati megbízást –, de a részben szintén tulajdonában álló Force Motrice Zrt. csak később szerepel. Persze kérdés, hogy a cég vajon Telkes miatt, vagy esetleg a cégben tulajdonos Felsmann Balázs volt gazdasági minisztériumi szakállamtitkár miatt került a listára.
Különös, hogy a big fourként emlegetett négy nemzetközi könyvvizsgáló közül – bár mindegyiknek vannak komoly állami megrendelései – csak a korábban Simor András, majd Oszkó Péter vezette Deloitte került a listára. Szerepelnek a névsorban volt kormányzati kommunikátorok – Braun Róbert, Szigetvári Viktor és Batiz András – cégei. Listára került több más kommunikációs cég is, a Cafe csoport például nyolc céggel is képviselteti magát, ugyanakkor a Political Capital Kft. szerepel a névsorban, de a cégcsoport többi tagja nem.
Érdekesség, hogy nem szerepelnek az adatkérésben olyan társaságok, melyeket például a már több büntetőeljárás keretében vizsgált BKV bízott meg. Szerepel viszont olyan cég is, amely már 2002 előtt, tehát az előző Orbán kormány alatt is komoly állami megrendeléseket kapott, így például a Welt 2000, amely egyebek között a Széchenyi-terv monitorozására fejlesztett rendszert.
Nincs érdemi információ
Az önkényesen, legalábbis látható szempontok nélkül összerakott lista önmagában is koncepciós eljárás érzetét kelti, de ráadásul szakmailag is megkérdőjelezhető, mire lehet jó egy ilyen adatgyűjtés. Eleve nem kérték be a közbeszerzési adatokat: egy utólagos vizsgálat egyik alapja lehetne pedig, hogy milyen - nyílt vagy meghívásos - tenderen, hány ajánlatoból, hány pályázót kizárva, hogyan választottak nyertest. Nem kérdez rá a körlevél arra sem, mely ügyekben indult esetleg utóbb jogorvoslati vagy egyáltalán, bármilyen eljárás. Nem látszik az sem, hogy adott területekre, szektorokra koncentráltak volna a lista összeállításakor: bár dominálnak a tanácsadó cégek, szó sincs kizárólagosságról. Ugyanakkor a közkeletű vélekedés szerint a korrupció melegágyát jelentő építőipari – például útépítési – megbízásokban érintett cégek közül egyetlen egy sem szerepel a listán.
Nem látszik értékhatár sem: a listán szereplő cégek között akad olyan, amely évek alatt összességében akár milliárdos nagyságrendű állami megbízáshoz jutott - ezeknek jelentős részét egyébként sok cég referenciaként fel is tűnteti honlapján, de akad olyan is, amelyik alig pár millió, sőt, akár egymillió forint alatti szerződéssel bírt.
Gyurcsányi cégbirodalom kopipészttel
Akad viszont olyan cég is, amely egészen biztosan egyáltalán nem kapott állami pénzt a vizsgálni kért 2002 és 2010 közötti időszakban, egész egyszerűen azért, mert már korábban megszűnt. Ilyen például a 33-as Gyurcsány-listában szereplő társaságok közül a Hír-Rádió Kft.: ezt 1998 szeptemberében hozták létre, ám már 1999 áprilisában megindult a végelszámolása, és júniusban meg is szűnt. Szintén nem érte meg a 2002-es szocialista éra kezdetét az Első Magyar Timföldipari Kft., amit 2000-ben szüntettek meg végelszámolással.
A Gyurcsány-listán szereplő cégek egy másik részének a nyilvános mérlegadatai árulkodnak arról: nem kaptak zsíros állami megbízást az utóbbi években. Például a Ger-Com Kft. vagy a GPS Vagyonkezelő Kft. éves árbevételei az egymillió forintot sem érték el az elmúlt esztendőkben. Ezek a tények is arra utalnak, hogy a lista összeállítói nem fektettek túl sok energiát a munkába. Még árulkodóbb azonban az, hogy szerepel az összeállításban a Dunántúl Termékenység Egyesülés. A cégnyilvántartásban ilyen nincs, az interneten is csak mintegy 2800 találatot kapunk a kifejezésre. Ezeket átnézve kiderül: a szóösszetétel valójában egyetlen helyen szerepel, abban az interneten 2009 eleje óta terjedő listában, ami Gyurcsány üzleti érdekeltségeit hivatott összegyűjteni. A találatokból az is látszik: ez az összeállítás került bele – néhány kihagyott céget nem számítva szinte változatlan tartalommal – az MNV-levélbe, láthatóan minden kiegészítő adatgyűjtés nélkül, egyszerű kopipészttel.
Egyértelmű üzenet?
Aligha érthető félre a lista üzenete, fogalmazott egy állami intézménynél dolgozó forrásunk, aki szerint egyszerűen senki nem mer majd mégoly indokolt esetben sem a listán szereplő cégekkel szerződni. (Információink szerint egyébként több olyan cég is van a listán, amely kapott állami megrendelést a kormányváltás óta is.) A hatást mutatja: több forrásunk szerint egyes helyeken - inkább pletykaként - egyenesen az terjed, hogy a listához informálisan, de direkt utasításként “csatolták is fentről”, hogy a felsorolt cégek tiltólistán vannak, sőt, meg kell vizsgálni az esetleges érvényes szerződéseik felbontásának lehetőségét. A listán szereplő egyik cég egyik vezetője szerint az hagyján, hogy az állami szektorból aligha kapnak megrendelést a jövőben, a kérdés az, hogy a kormányzati üzenet mennyire megy át privátszférába, lesznek-e olyanok, akik jobb a békesség alapon inkább kerülik a listázottakkal való kapcsolatot.
Tájékozódni kell
Egyszerűen tájékozódni akarok, nem értem, miért lehetne ezzel bármi probléma - mondta megkeresésünkre Papcsák Ferenc. A kormánybiztos szerint döntően a sajtóban megjelent ügyek alapján állították össze a listát, és a cél egyszerűen az, hogy megnézzék, ezek a cégek az “állami szervezetrendszerben hogyan, miként mutatkoztak meg”. A listát ezért megkapták a minisztériumok is. A listára kerülés, illetve az arról való lemaradás kritériumait firtató kérdésünkre a kormánybiztos azt mondta, egy előzetes tájékozódás zajlik, lehetnek még más cégek is, amelyekről később adatokat kérnek.
Az előzetes tájékozódás a magyarázat arra is, hogy kérdések lényegében kimerülnek az üvegzseb program keretében közzéteendő adatokban, majd később dőlhet el, milyen ügyekben kell további, tényleges vizsgálatot indítani. A vizsgálatokat én egyébként is csak koordinálom, a tényleges vizsgálatok az illetékes minisztériumokban folynak, azok eredményéről is őket érdemes kérdezni - mondta a kormánybiztos.
Papcsák szerint nem kell attól tartani, hogy az államigazgatásban bárki is úgy értelmezné, hogy a listán szereplő cégekkel jobb nem szerződni a jövőben, és szó sincs arról, hogy informális utasítást adtak volna a meglevő szerződések felbonthatóságának vizsgálatára. Az pedig, hogy a közbeszerzéseken résztvevő cégeknek el kell viselniük egyfajta nyilvánosságot, az állami megrendelések velejárója. | Listázással kezdi Papcsák az elszámoltatást | null | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/15/halallista_keszult_az_mnv-nel/ |
2018-10-15 07:35:00 | Közvetetten szerzett 5 százalékot meghaladó részesedést a cégben - derül ki a BÉT-en megjelent közleményből. | true | null | 1 | mfor.hu | null | 2018. október 12-én a Vajna András György minősített többségű befolyása alatt álló AV Investment Kft. megvette a Park Teniszklub Zrt. 100 százalékos leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amely az Est Média Nyrt.-ben 5,3 millió törzsrészvénnyel rendelkezik - olvasható a BÉT-en közzétett dokumentumban.
Ezzel a Park Teniszklub befolyása 19,74 százalékra csökkent, Andy Vajna pedig 5 százalékot meghaladó befolyást szerzett az Est Médiában.
Az Est Média részvényei érdekes utat jártak be, hiszen a cégnek épp csak sikerült elkerülnie a csődöt, az idei évben pedig nem kis túlzással szárnyal a papír árfolyama. Az év eleji 54 forint után július 9-én érte el az éves csúcsát 189 forinton és jelenleg 123 forintot adnak egy részvényét a Budapesti Értéktőzsdén. | Andy Vajna beszállt az Est Médiába | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/andy-vajna-beszallt-az-est-mediaba.html |
2022-09-26 23:22:00 | Csaknem kétmilliárd forint támogatás érkezett Márki-Zay Péter mozgalmához az elmúlt hónapokban, de hogy ezt a pénzt pontosan kik adták össze, nem tudni. És nem ez az egyetlen ismeretlen tényező az ellenzék kampányában. | true | null | 1 | 24.hu | null | Három nappal a Műegyetem előtti ellenzéki nagygyűlés után, március 18-án elnökségi ülést tartott Márki-Zay Péter mozgalma. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) operatív vezetője, Vékás Sándor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – arról tájékoztatta a vezetőséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában.
Vékás érdeklődésünkre a szerződés végösszegét nem tudta megmondani, de bőven százmilliós nagyságrendről beszélt.
Mindent csinált a Datadat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak
– mondta a 24.hu-nak.
A Datadat-csoport kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette. Szigetvári Viktor például – aki az említett bécsi cég társtulajdonosa – ott ült a reggeli vezetői értekezleteken. Márki-Zay szerint természetes, hogy a Datadat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt. (Szigetvári nem kívánt a kampánnyal kapcsolatban nyilatkozni.)
A Datadat – ezt már a kampánycsapat egyik tagja mondja – egyfajta ügynökségként működött az ellenzéki kampányon belül. „Hozzájuk fordultunk, ha kellett egy videó, Facebook-kampány, ők pedig megcsinálták, legyártották, leszállították.” A Datadat dolgozott egyes jelölteknek is, de arra is akadt példa, hogy a miniszterelnök-jelölt ebédjét ők fizették ki – igaz, ez már a Datadat magyar „része” volt, amelynek tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon korábbi kormányfő is.
Amerikai tulajdonos a demokraták közeléből
A Datadatot rendre magyar szereplőkkel hozzák összefüggésben, de a bécsi cégnek (amely az ellenzéki kampányra szerződött) két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, aki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, a Bajnai-kormányban pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető.
A Higher Ground Ground Labs egy olyan, 2017-ben az Egyesült Államokban alakult progresszív szervezet, amelyet azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani.
Ezért hoznak létre online platformokat, és folytatnak netes kampányokat, illetve más tevékenységeket. A szervezet vezetői Betsy Hoover, Andrew McLaughlin és Shomik Dutta, akik Barack Obama korábbi amerikai elnök közvetlen közelében dolgoztak mind a 2008-as, mind a 2012-es elnökválasztási kampányban. Azt, hogy ki biztosította számára az induláskor az egymillió dolláros alapot, a szervezet nem árulta el, írta korábban a Vox.
A 24.hu megpróbálta kideríteni, kik lehetnek a big datára specializálódott szervezet mögött álló cég végső tulajdonosai, akik a kampány meghatározói lettek az ellenzéki oldalon, ám falakba ütköztünk. A Higher Ground Labs Fund III LP fő részvényese ugyanis egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek adatai nem nyilvánosak, miután az itt bejegyzett kft.-knél nem kell leadni éves jelentést, és nem kell megadni a tényleges tulajdonosok vagy a céget irányító személyek nevét és elérhetőségét sem. A Higher Ground Labs Fund III LP egyik kapcsolattartója a korábban említett Shomik Dutta, akinek honlapján az olvasható, hogy indulása óta a Higher Lab összesen 15 millió dollárt invesztált különböző startupokba, amelyek a demokraták kampányát támogatták. Ugyanakkor láthatóan tevékenységük ma már nem korlátozódik az amerikai kontinensre.
Rejtély, hogy kik adták a pénzt
Az ellenzéki kampány amerikai vonulatáról szóló történet időben és térben is meglehetősen szerteágazó. Kezdjük a pénzzel! A tengerentúli szál ugyanis nemcsak a kampányban volt fontos az ellenzéki oldalon, de a források előteremtésénél is.
A kampány sarokköveiről Márki-Zay Péter a következőket mondta a 24.hu-nak:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott,
ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.
Ez a szervezet egyelőre nem szerepel az amerikai állami adatbázisban, amit a lassú átfutással indokoltak, és nyilvántartási számukat, valamint a chicagói címüket elküldték a 24.hu-nak. Az AFD kulcsfontosságú a történetben, és bár nyilatkozatukban cáfolták, hogy az ellenzék kampányát finanszírozták volna, a fenti számokból látszik: ezen összeg nélkül Márki-Zayék nem tudtak volna ilyen kampányt finanszírozni, lévén hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt – ebből tett ki az AFD-től érkezett összeg 1,8 milliárdot.
De más ponton is kérdéseket vet fel az AFD védekezése, miszerint nem volt közük az ellenzék kampányához. A szervezet magyar vezetője, Korányi Dávid korábban elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta a szervezet megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain”. Azaz márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AFD-t annak ügyvezetője.
Azt viszont nem tudni, hogy a részben az április 3-ai választás előtt, részben utána küldött összegek honnan származnak, azaz kik adományoztak az AFD-nek, a szervezet csak azt árulta el, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól van a pénz.
De hogy a hazai ellenzék szempontjából egyre meghatározóbb amerikai szálat megértsük, 2018-ra kell visszaugranunk.
A tengerentúli kapcsolat
A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan.
Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a Datadat-csoport tulajdonosait, így Bajnai Gordont, Ficsor Ádámot, az Együtt 2018-as megsemmisülése után a politika első vonalából távozó (korábban az MSZP kampányain, valamint Gyurcsány és Bajnai mellett is dolgozó) Szigetvári Viktort, illetve Dessewffy Tibor szociológust, a Demos Alapítvány volt vezetőjét. Bajnai egyébként az EBIT Consulting nevű cégén keresztül évek óta tulajdonos a Datadat Professional, a Datadat Research, illetve a Datadat HR nevű magyarországi cégekben.
Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”. A Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány anno egy demokratákhoz köthető agytröszt, a Center for American Progress (CAP) 100 millió forintos támogatását is élvezte. A tengerentúli kapcsolat most cégszerűen a bécsi Datadatban realizálódott.
A volt miniszterelnök ugyanakkor határozottan cáfolta a 24.hu-nak, hogy afféle nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban.
Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát
– közölte lapunkkal, önkritikusan megjegyezve, hogy „az eredmények ismeretében e támogatások hatásfoka meglehetősen alacsonynak mondható”. Annyit még hozzátett, hogy az általa „hitelesnek gondolt ellenzéki szereplőket az elmúlt években azzal segítettem, hogy a kampányra, kormányzásra, különösen a kül- és gazdaságpolitikára vonatkozó véleményemet – ha megkérdezték – elmondtam.”
A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszony, a Gyurcsány-féle chatbot – írta meg az Átlátszó – például az ő munkájuk volt. A 24.hu arról értesült, hogy a cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét többekben, hogy a Párbeszéd politikusa alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. (Érdeklődésünkre a Datadat azt írta: a partnerek védelmének elve miatt nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy kikkel dolgoztak együtt a 2021-es előválasztáson és korábban az önkormányzati választáson.)
Összedőlt a Karácsony-projekt, de jött a Karácsony-tanácsadó
Karácsony azonban húzódozott a kihívói szereptől, az előválasztás előtt többször is világossá tette, hogy a háta közepére sem kívánja a miniszterelnök-jelölti szerepet. Környezetében – állítják forrásaink – azonban kapacitálták, hogy álljon bele, mert neki van a legtöbb esélye megverni Orbánt.
Nem tudni, végül mi győzte meg a főpolgármestert, mindenesetre a Karácsony-projekt az előválasztás első fordulója után csúnyán összecsuklott. Részben a főpolgármester kampányának hibái miatt, részben pedig azért, mert Karácsony nem bírta cérnával, ahogy Márki-Zay Péter húzta-halasztotta saját, beígért visszalépését. És talán azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „végül csak kiderült, hogy Gergő nem igazán akarja ezt az egészet, nem volt benne a lelke.” Arról, hogy Karácsony nagy terve, hogy dőlt dugába az előválasztáson, itt írtunk:
A Karácsony-kampány ennek ellenére nem szenvedett hiányt, már ami az anyagiakat illeti. Fedezete egy hirtelen alapított, ma már inaktív szervezet közel negyedmilliárdos adománygyűjtése lett. (Erről és más kérdéses pénzügyi részletekről keretes írásunkban olvashat.) Miután Karácsony végül visszalépett Márki-Zay javára, Hódmezővásárhely polgármestere úgy érzékelte, hogy az ő oldalán jelent meg az addig a főpolgármestert toló támogatás a második fordulóra. Miután pedig legyőzte Dobrev Klárát, és ezzel ő lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zaynál megjelent Korányi Dávid, Karácsony városházi tanácsadója (aki korábban Bajnai Gordon tanácsadója is volt), és amerikai forrásgyűjtést ígért az MMM számára. Erre a segítségre pedig nagy szükség volt.
Pénzt ígértek, de nem kértek cserébe semmit?
Tavaly ősz végén hosszú hetekre leállt az ellenzék kampánya, amely december végéig a szervezési feladatokra koncentrált: építették, szervezték a kampánycsapatot, központi irodát kerestek, írták a programot, és belül egymásnak is feszültek. (Az ezekről a folyamatokról szóló januári cikkünkből derült ki, hogy a Datadat is beszállt az ellenzéki kampányba.)
A kampánystáb cegyik meghatározó szereplője azt mondta: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.” Tavaly ősz végén megpróbálták bevonni az ellenzéki kampány finanszírozásába a magyar Forbes gazdaglistájának nem fideszes tagjait, de ez az elképzelés gyorsan csődöt mondott. „Voltak jelentkezők, akik amerikai pénzeket ígértek, de ebből sem lett semmi” – mondta a központi kampánycsapat egyik tagja.
Ekkor jött Karácsony tanácsadója. Több forrásunk szerint még 2021-ben, de Márki-Zay szerint csak 2022-ben tűnt fel Korányi Dávid, aki amerikai támogatással kecsegtetett. Korányinak nem kellett bemutatkoznia, hiszen a Városházán Karácsony Gergely tanácsadója, figyelemreméltó nemzetközi karrierrel a háta mögött. A különböző think tankekben és egy ENSZ-szervezetben betöltött funkciója mellett eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy a Financial Times közölt egy Korányiról szóló cikket, amelyben egy olyan, általa kitalált „valóságjátékot” mutattak be, melyben például politikusok bőrébe bújva kellett konfliktusokat kezelni és krízishelyzeteket megoldani. A Google által is megtámogatott Korányi-féle Newsgamer nevű játék célja az, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen komplex és kihívással teli a politikusok munkája. (Kerestük Korányi Dávidot, de egyelőre nem kívánt nyialtkozni a témában.)
Korányi nehezen összeszámolható tisztsége közül az egyik egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek Soros György és a fia is tagja Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka mellett, és épp Bajnai Gordon a vezetője.
Az alapvetően New Yorkban élő Korányi információnk szerint azzal kereste meg Márki-Zayt, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát egy amerikai szervezet. Miután a miniszterelnök-jelölt jelezte nyitottságát, Korányi megígérte, hogy összehozza az éppen alakuló szervezet vezetőivel, így Márki-Zay bemutatkozhat és beszélhet mozgalmáról. Ez az esemény egy online-konferenciabeszélgetés lett végül, itt ismertette Márki-Zay Péter a céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat. Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és író, az ABC News, illetve a Human Right Watch korábbi munkatársa, több holokauszt témájú könyv szerzője, valamint Anne Applebaum történész-újságíró, a lengyel EP-képviselő, Radoslav Sikorski felesége, a Washington Post rendszeres szerzője is ott volt ezen az eseményen Márki-Zay szerint, kérdeztek is. Kati Marton pár napja ugyanakkor a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Márki-Zayt.
Márki-Zay azt hangsúlyozta a 24.hu-nak:
Sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé.
A volt miniszterelnök-jelölt ezentúl úgy emlékszik, hogy sem kérés, sem ígéret nem hangzott el arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell összegyűjtsenek Korányiék. Az alapítvány vezetőségében az említetteken túl ott ül több világhírű szerző, például Francis Fukuyama filozófus-író, Timothy Snyder történész, továbbá a brit Munkáspárt korábbi politikusa, David Miliband is.
A CÖF-párhuzam
Már folyt az országgyűlési választási kampány, amikor az Action for Democracy és a Mindenki Magyarországa Mozgalom megkötötte az adománygyűjtésre vonatkozó szerződést (a dokumentum szerint június 30-ig kalapozott a szervezet). A célok igen elnagyoltan kerültek bele a szerződésbe: e szerint az AFD egyik célja a civil szerveződések támogatása, különös figyelemmel a „jogállamiság, a demokrácia, az euroatlanti elkötelezettség értékeinek népszerűsítésére.” Ennél több konkrétum nemigen szerepel a dokumentumban, de Márki-Zay arról is beszélt, hogy a korrupció- és a háborúellenességet is erősen pártolták az Egyesült Államokból.
A 24.hu információja szerint több kört is futott a két szervezet, hogy miképp lehetne szerződésbe foglalni a támogatást, és ez nem kevés időt vett igénybe. Ahogy Márki-Zay mondta, „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt.” A politikus azt is kifejtette, hogyha a Békemenet szervezőjeként ismertté vált Civil Összefogás Fórum elhelyezhetett politikai témájú plakátokat, akkor ezt egy másik társadalmi szervezet is megteheti.
Csakhogy az MMM plakátoknál jóval többet tett bele az ellenzéki kampányba, ráadásul vezetője a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje volt.
Egy kampány, két kampány
Mindez azt jelenti, hogy a munkák és a tevékenységek jó részét tulajdonképpen kipakolták egy olyan szervezetbe, amelyik nem esik a párttörvény hatálya alá. A jelenlegi magyar törvények abból indulnak ki, hogy pártok fizetik a kampányt, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú. Részletesen és szigorúan körbeírja, hogy kitől és mennyi adományt fogadhatnak el: külföldről például ez tilos, de hazai cégtől is. Ugyanakkor magánszemély adományozhat, ám ha ennek összege meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét. Ennek érdekességeiről a Mi Hazánk kapcsán írtunk:
Ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen tág, ráadásul őket nem is érinti olyan szigorú ellenőrzés, mint az állami támogatásban részesülő politikai szervezeteket, sőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a pártokat sem ellenőrzi automatikusan, amelyek nem kapnak állami pénzt, még ha feltűnően nagyvonalú adományozók jelennek is meg náluk, akikről semmi sem deríthető ki a nevükön túl.
Azaz: a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat, ám a megoldás felvet a törvény szövegén túli erkölcsi dilemmákat. Az ellenzéki stáb nagyon is tisztában volt ezzel, amint egy baloldali szereplő mondta lapunknak,
Éppen ezért lett kulcskérdés, hogy milyen kiadást hogyan címkéznek fel. A papírozásnál arra különösen figyeltek – mondta forrásunk –, hogy olyan kampányeszköz finanszírozására ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány során bevetett SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy az ellenzéki kampányközpont bérlése is, valamint a Datadathoz kapcsolódó költések.
Nem akadályozta meg a Fidesz történelmi sikerét
Forrásaink közül most többen súlyos hibának tartják Márki-Zay nyár végi „önbevallását”, de információnk szerint még az AFD tanácsadói körében is van feszültség emiatt: semmi kényszer nem volt egy ennyire a szürke zónában mozgó megoldás konkrét részleteit feltárni a mozgalom teljes pénzügyi elszámolásának publikálásával. Márki-Zay ugyanakkor nagy eredménynek tekinti, hogy nyilvánosak lettek az ellenzéki kampány ezen részletei, amelyek bizonyítják, hogy nem fekete kasszából finanszírozták azt. Szerinte az „elmúlt 32 évben ilyen egyik oldalon sem történt még Magyarországon, és az is mérföldkő, hogy magyar mikroadományokból is több száz millió jött össze.”
Az ellenzéki pártok egyik képviselője most attól tart, hogy ha emiatt meg is büntetnek valakit, akkor az nem az Márki-Zay mozgalma lesz. A Jobbik korábbi plakátos esete ugyanis megmutatta, hogy az állam egy magáncég „kedvezménye” miatt is kiszabhat jelentős büntetést – akkor Simicska Lajos vállalkozásai biztosítottak olcsó hirdetési felületeket a Jobbiknak.
Ezzel együtt a Fidesz-KDNP az amerikai tőkeinjekció és jelenlét ellenére is története legnagyobb választási sikerét aratta április 3-án, hiszen ennyien még sose szavaztak rá – igaz, egy becslés szerint a kormánypárt tízszer többet költött a kampányra, mint az ellenzék.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó. | Amerikai pénz és az ellenzék: kampányt még nem papíroztak le Magyarországon úgy, mint most | null | https://24.hu/belfold/2022/09/26/ellenzek-amerikai-penz-kampany-tamogatas-marki-zay-peter-mmm-kampany-karacsony-gergely-datadat-koranyi-david/ |
null | Ma szavaznak a részvényesek a Váradi Józsefnek szánt jelentős bónuszcsomagról. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A Wizz Air Holdings új bónuszcsomagot tervez létrehozni vezérigazgatója számára. Egy olyan időszakban jutalmaznák a fapados légitársaság vezetőjét, amikor a cég geopolitikai kihívásokkal küzd, és több tucat repülőgépét hajtóműproblémák miatt leállították - számolt be a Bloomberg.
Az éves közgyűlés elé kerülő dokumentumokból kiderül, hogy
a budapesti székhelyű légitársaság Váradi József számára tett javaslatai között szerepel egy egyszeri részvényjuttatás október 1-jén, amely a 710 534 fontos (951 476 dolláros) éves fizetésének a 300 százaléka lenne.
A Wizz Air emellett a 2026-os pénzügyi évtől kezdve egy hosszú távú ösztönző program keretében is jutalmat kíván nyújtani Váradi József számára, amely a fizetésének az 500 százaléka lenne.
Stephen L. Johnson, a javadalmazási bizottság ideiglenes elnöke a határozattervezet indoklásában jelezte, hogy tavaly a légitársaság részvényesei már jóváhagyták egy hosszútávú bónuszterv kétéves meghosszabbítását, amely 100 millió font (134 millió dollár) jutalmat jelentett volna Váradi József számára, ha a vállalat elér bizonyos célokat.
Azóta azonban a légitársaságnak számos problémával kellett szembenéznie, beleértve az ukrajnai orosz invázió folytatását és az izraeli-Hamász háború kezdetét, valamint a Pratt & Whitney motorproblémát, amely a flotta egy részét földre kényszerítette és visszafogta a növekedést.
A közgyűlés elé kerülő indítvány szerint Váradi József továbbra is jogosult lenne a 100 millió fontos bónuszra, de azt beszámítanák az újonnan tervezett kifizetésekbe.
Váradi "messze a legrosszabbul kompenzált vezérigazgató a hasonló pozíciót betöltő cégvezetők között, és intézkedés hiányában továbbra is ebben a tarthatatlan helyzetben marad"
- mutatott rá Johnson a közgyűlési előterjesztésben. Hozzátette, hogy az új bércsomag képes lenne motiválni Váradit e "kihívásokkal teli időszakban" az üzleti növekedés elérésére. | Jól kitömhetik Váradi József, Wizz Air-vezér zsebét | null | https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/wizz-air-kozgyules-varadi-jozsef-bonusz.796852.html |
2024-08-06 13:30:00 | Nem gatyázna az államtitkár, ha a balmazújvárosiak egzisztenciája a tét - Ezért azt javasolta a minisztérium előtt demonstráló polgármesternek, hogy menjen haza. | true | null | 1 | Index | null | Nem gatyázna az államtitkár, ha a balmazújvárosiak egzisztenciája a tét | null | https://index.hu/belfold/2024/08/06/balmazujvaros-jogvita-onkormanyzat-finanszirozas-koltsegvetes/ |
Subsets and Splits