date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2012-11-20 13:23:00 | Írásbeli kérdésben tudakolta a miniszterelnöktől a - Demokratikus Koalícióhoz tartozó - független Baracskai József, hogy a tavaly kötött 3,1 milliárdos tanácsadói szerződés keretében melyik tárca milyen megbízásokat adott a Századvég-csoportnak. A válaszként küldött összesítésből ugyanaz derült ki, mint korábbi cikkünkből, vagyis, hogy 95 százalékban a Miniszterelnökség dolgoztatja a cégeket. | true | null | 1 | Origo | null | Írásbeli kérdésben tudakolta a miniszterelnöktől a - Demokratikus Koalícióhoz tartozó - független Baracskai József, hogy a tavaly kötött 3,1 milliárdos tanácsadói szerződés keretében melyik tárca milyen megbízásokat adott a Századvég-csoportnak. A válaszként küldött összesítésből ugyanaz derült ki, mint korábbi cikkünkből, vagyis, hogy 95 százalékban a Miniszterelnökség dolgoztatja a cégeket.
A képviselő írásbeli kérdésére a független - a Demokratikus Koalícióhoz tartozó - Baracskai Józsefnek is kiadta a Miniszterelnökség azokat az a Századvég-csoport tanácsadói szerződésével kapcsolatos táblázatokat, amelyeket az ügyben indított közérdekű adatigénylésére az [origo] is megkapott.
Lapunk a 3,1 milliárdos keretszerződést megkötő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég többszöri elutasítása után a teljesítések igazolásáért felelős Miniszterelnökségtől várt választ arra, hogy a szerződés, illetve annak februári kiegészítése keretében melyik tárca milyen értékben, milyen megbízásokat adott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis konzorciumának, illetve, hogy a megbízásokból milyen értékben mely feladatokat teljesített a cégcsoport. A Miniszterelnökség válasza, ahogy arról hétfői cikkünkben beszámoltunk a teljesítési értékek meghatározása nélkül négy táblázatban összegezte, hogy a szerződés 2011 végi megkötése óta milyen feladatokat végzett eddig a cégcsoport. Az összegzésből pedig kiderült, hogy bár a megbízás összegét túlzónak tartó bírálatokat tavasszal rendre azzal utasította vissza a nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, 95 százalékban csak a Miniszterelnökség adott megbízásokat a Századvégnek.
Az elszámolás valóságtartalmáról ráadásul nem győződhettünk meg: az elkészült tanulmányokba ugyanis nem engedett betekintést a Miniszterelnökség, arra hivatkozva, hogy a döntés-előkészítő anyagok közzététele sértené "a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását, illetve az ezekhez fűződő köz-, nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket".
Az elutasítás után szerettük volna legalább azt megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy milyen formában könyvelik el az információink szerint szóban zajló szakpolitikai tanácsadás teljesítését, erre azonban nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a szervezetnél, illetve az egyes tárcáknál jellemzően kik kapják a tanácsokat, és mi - munkaórák, oldalak vagy egyéb szempontok - alapján számol el a teljesítésekkel a cég, illetve az NFM felé a Miniszterelnökség.
Baracskai József miniszterelnöknek címzett kérdését egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszolta meg, de annak ellenére is csak a Századvégre vonatkozóan, hogy a képviselő az Nézőpont Intézet megrendeléseire is kíváncsi volt. | Beszámolt a Századvég megrendeléseiről a Miniszterelnökség | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/11/beszamolt-a-szazadveg-megrendeleseirol-a-miniszterelnokseg |
2009-04-22 00:00:00 | Egy lépéssel közelebb a túléléshez a Chrysler | false | [
"autóipar",
"chrysler",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Piaci pletykák szerint a Chrysler megegyezett elsőbbségi hitelezőivel arról, hogy tulajdonrészt kapnak a társaságban annak fejében, hogy a 7 milliárd dollárnyi hitelük 35 százalékát leírják. A megállapodás szerint a tranzakciót követően a Chrysler 4,5 milliárd dollárnyi adóssággal rendelkezne a hitelezői felé, akik egy harmadnyi tulajdonrészt kapnának a Chryslerben azután, hogy létrejön a szövetség a Fiattal, és az állam újabb tőkeinjekciót biztosít. | Egy lépéssel közelebb a túléléshez a Chrysler | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/04/22/egy_lepessel_kozelebb_a_tuleleshez_a_chrysler |
2015-02-16 00:00:00 | Az egyik magyar napilap szerint „Putyin nem a gáz miatt jön”. Hát akkor miért? Talán az atom miatt? Megnéztük, vajon a politikai döntéshozók és az energia-szakértők miként vélekedtek Paksról és a magyarosított atomról. | true | null | 1 | ATV | null | Orbán: A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság | null | http://www.atv.hu/belfold/20150216-orban-a-paksi-atomeromu-nelkul-nincs-magyar-gazdasag |
|
2017-09-08 15:23:34 | Feljelentették az Európai Bizottságnál a céget. Egy hitel visszafizetésével lehet gond. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Tiltott állami támogatás gyanúja miatt feljelentették a Malév Ground Handling (MGH) Zrt.-t az Európai Uniónál – értesült lapunk brüsszeli forrásból. Mint megtudtuk, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósághoz beérkezett 180 oldalas kereset arra hívja fel a hatóság figyelmét, hogy a repülőgépek földi kiszolgálását végző állami társaság a szintén köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló tartozását egyéb célra szánt, azaz felcímkézett állami támogatásból rendezte. Ez pedig ellentétes lehet az uniós joggal. A 260 millió forintos ügyletről 2016 szeptemberében a Magyar Nemzet is beszámolt; a Malév GH akkor már jó ideje nem tudta törleszteni a hitelt, így nem önszántából, hanem inkasszó útján rendezte fennálló tartozását. Ez úgy történhetett, hogy a vállalat különös módon nem elkülönítve, hanem azon a CIB Bank által vezetett bankszámlán tartotta az állami támogatás összegét, amelyre inkasszós joga volt az MFB-nek.
Az MGH azt követően kényszerült 400 millió forintos hitel felvételére az MFB-től, hogy anyacége, a Malév 2012 februárjában – szintén tiltott állami támogatás miatt lefolytatott eljárás eredményeként – fizetésképtelenséget jelentett. Az állam emellett hangár építésére, valamint egy földi kiszolgálást végző cégeket tömörítő nemzetközi szövetség létrehozására adott 465 milliós, felcímkézett támogatást. Ebből a pénzből csípett le 260 milliót a fejlesztési bank, de – mint arról a Népszabadság akkoriban beszámolt – a cég ugyanilyen módon rendezte adótartozását is. A fejlesztési célok pedig nem valósultak meg.
A történet akkor vehet érdekes fordulatot, ha a Ferihegyen ténykedő, földi kiszolgálást ellátó vállalkozások feljelentik a Malév GH-t az uniónál.
Ha megállapítják, hogy az ügylet tiltott állami támogatásnak minősül, akkor könnyen bedőlhet a vállalat – mondta egy évvel ezelőtt lapunknak egy, az ügyre rálátó forrásunk. Hogy a mostani feljelentést ki adta be, nem sikerült kiderítenünk. (Az MGH versenytársai a török Celebi, a brit Menzises és a hazai hátterű BudPort, de elméletileg az állam is kifogást emelhet a források tiltott felhasználása ellen.) A bizottságnak azonban 15 napon belül el kell döntenie, mit kezd a beadvánnyal, az erről szóló majdani tájékoztatás pedig valószínűleg tartalmazni fogja a feljelentő nevét is.
A feljelentés időzítése is igen érdekes, hiszen – mint kormányközeli forrásból megtudtuk – a gazdasági kabinet jövő kedden tárgyalná azt az előterjesztést, amely az MGH-nak juttatandó, négy-öt milliárd forintos reorganizációs támogatásról szól. Egy brüsszeli eljárás alatt, illetve árnyékában azonban várhatóan nem születik döntés, ami nagy érvágás lehet az igen nehéz helyzetben lévő – bő másfél milliárdos tartozással bíró – vállalat számára. Az ügyben kerestük Herczog Pétert, az MGH ügyvezető igazgatóját, ám lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Mindeközben zajlik az élet a másik még talpon lévő Malév-leány, az Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központ Kft. háza táján is. A repülőgépek karbantartására szakosodott társaság ügyvezetője, Demény Árpád Szilárd helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz, miután augusztus 30-ai számunkban azt írtuk: az Air Berlin légitársaság csődje lehet az utolsó szeg az igen rossz bőrben lévő egykori Malév-leány koporsójában. A német fapados légitársaság ugyanis 16 gép szervizelésére kötött szerződést az Aeroplexszel, ám félő, hogy a kialakult helyzetben nem teljesülhet a megrendelés. Cikkünkben piaci forrásainkra hivatkozva arról is beszámoltunk, hogy az Aeroplex mintegy 380 dolgozójának fizetését augusztusban már hitelből kellett fedezni, ami arra utal, hogy a társaság kasszája valóban kong az ürességtől. Mint megtudtuk, a kölcsönt nem közvetlenül a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nyújtotta, hanem a Tiszavíz Vízerőmű Kft.-től érkezett pénz. Értesülések szerint az Aeroplex havi nettó bérköltsége meghaladja a százmillió forintot.
– A leírtakkal ellentétben társaságunk nincs csődközeli helyzetben, az Air Berlin átmeneti fizetésképtelensége miatt nem fogja beszüntetni működését. Az Air Berlinhez kirendelt csődgondnok hivatalosan is megerősítette, hogy a légitársaság által korábban megrendelt karbantartási munkákra a szerződésnek megfelelően, az eredeti ütemterv szerint sor fog kerülni – közölte a cég vezetője. Demény ugyanakkor azon állításunkat nem kifogásolta a helyreigazítási kérelemben, miszerint a béreket kénytelenek hitelből rendezni. Hogy ez utóbbi kérdésben is tiszta legyen a kép, telefonon érdeklődtünk az ügyvezetőnél, aki nem kívánt élni a nyilatkozás lehetőségével. A helyzeten egyébiránt nem javít az sem, hogy az Aeroplex korábban félmilliárdos kölcsönt adott a Malév GH-nak. Azaz ha utóbbi társaságot bedönti egy kedvezőtlen brüsszeli döntés, az magával ránthatja a karbantartó céget is. | Tiltott állami támogatást kapott a Malév GH? | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/09/tiltott-allami-tamogatast-kapott-a-malev-gh |
2015-10-14 19:23:00+01:00 | Szombathely — Jobb híján az egyik utcasarkon könnyített magán egy járókelő a minap Szombathelyen, „bűnét" pedig rögtön meg is gyónta. | false | [
"szombathely",
"graffiti",
"bocsánatkérés"
] | 0 | null | 0 | Graffitin kért bocsánatot
Szombathely — Jobb híján az egyik utcasarkon könnyített magán egy járókelő a minap Szombathelyen, "bűnét" pedig rögtön meg is gyónta.
"Elvesztettem a legjobb férjet, a legjobb apát, a lelki társamat, a legjobb barátomat" – Kedvese karjaiban hunyt el a rákkal küzdő Vörös Zoltán
Fluor Tomi: "Engem az életben nem árultak el még ennyire: hátba szúrtak!"
"Bocsánat, pisálnom kellett" – pingálta tette után rögvest a Hefele Menyhért utcában az egyik épület falára a gyalogos, az üzenet végére pedig még egy szomorú hangulatjelet is biggyesztett. A nyugat.hu szerint egyébként nincs könnyű dolga annak, akire hirtelen rájön a szükség, a városban ugyanis mindössze egyetlen működő nyilvános vécé van.
A vizelés után nyomban jelezte a járókelő, hogy nem akart rongálni, de szorította a szükség
Blikk-információ | Graffitin kért bocsánatot | 0 | https://blikk.hu/aktualis/graffitin-kert-bocsanatot/fe0f370 |
2024-06-13 00:00:00 | Az eszközöket egy EU-s projekt keretében vették, de az iskolásoknak és szüleiknek a miniszterelnök "Brüsszelt" nem említi, csak a kormányt dicséri. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni" - ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.
A tanulóknak és pedagógusoknak szánt notebookok beszerzését a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervébe tette bele, és azt az EU jóvá is hagyta. Négy év alatt 200 milliárd forint értékben vásárolnak nagyjából 600 ezer készüléket, amelyeket 2022-ben kezdtek kiosztani - akkor is a választás előtt, mint most.
Hosszas tárgyalások után az Európai Unió 2022 végén jóváhagyta a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET). Ezzel Magyarország hozzájuthat olyan uniós forrásokhoz (RRF), amelyeket az EU kimondottan a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére, a gazdaság ellenállóságának növelésére, valamint zöld- és digitális fejlesztésekre különített el a tagállamok részére.
A magyar HET-et többször visszadobta az EU, mert nem volt vele megelégedve. A végső, jóváhagyott verzió szerint 2026-ig összesen 2300 milliárd forintot ad hazánknak "Brüsszel".
A célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése - összegezte az Index korábban.
Választás előtti osztogatás
A tanári és tanulói notebookok beszerzését is ebbe suvasztotta bele a kormány: a projekt címe hivatalosan »Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára«, és a száma (RRF-1.2.1-2021-2021-00001) is jelzi az uniós finanszírozást.
Erre a célra a közoktatást irányító Klebersberg Központnak, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nek összesen közel 159 milliárd forint támogatást ítélt meg az Európai Unió.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2022 februárjában azt mondta, hogy a kormány a következő négy évben mintegy
200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot a projekt keretében.
Az első 120 ezer eszközt 2022 tavaszán, napokkal-hetekkel az országgyűlési választás előtt osztották ki a 9. osztályosoknak - sokszor a kormánypárt politikusainak részvételével, egyfajta kampányfogásként. A notebookok az állam tulajdonában maradnak, de a tanárok és gyerekek hazavihetik őket, és addig használhatják, amíg abban az iskolában tanulnak/tanítanak, ahol megkapták.
A második ütemben 140 ezer notebookot osztottak ki 7. és 11. évfolyamos tanulóknak tavaly novemberben és decemberben. A harmadik adagra pedig az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) regisztrálhattak 2023 őszén. Aztán hónapokig nem történt semmi. Egészen 2024 április végéig, amikor a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára bejelentette, hogy "újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány". Egész pontosan 193 ezer darabot.
EU-s projekt, csak még nem jött rá pénz Brüsszelből
A Klebelsberg Központ honlapján megjelent tudósítás szerint a politikus úgy fogalmazott: "míg 2010 előtt a családoknak azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz".
Rétvári beszédében említette a pedagógusok béremelését is, majd kiemelte, hogy ahhoz és a tanulói notebookok kiosztásához "Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett". Viszont mindenkit megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, kifizet a kormány mindent az államkasszából.
"A magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent" - hangsúlyozta Rétvári.
Rétvári Bence igazat is mondott, meg nem is - mondhatni, nem fejtette ki az igazság minden részletét. A notebook-beszerzésre valóban nem küldött MÉG pénzt "Brüsszel", de ez nem jelenti, hogy nem is fog. Az ugyanis a Rétváriék háta mögött látható molinón is egyértelműen látható, hogy az eszközök vásárlása az Európai Unió finanszírozásával valósul meg, ezt szöveg és az uniós zászló is jelzi.
Jelenleg ugyan a Magyarországnak járó uniós források nagy részét visszatartja az EU jogállamisági és korrupciós aggályok, problémák miatt. Azonban ha a magyar kormány teljesíti a szükséges elvárásokat, vagyis lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne legyenek szétlopva az uniós pénzek, meg fog érkezni "Brüsszelből" a sok-sok milliárd forint kohéziós, RRF- és egyéb támogatás.
Ott van például a pedagógusok béremelése, amit Rétvári Bence az április 22-i beszédében említett: bő egy hónappal később, május 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy "184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez", amelyet januárban indított el a kormány.
Tehát amíg nem jön az uniós pénz, addig a kormány a magyar költségvetésből előlegezi meg a kifizetéseket, ami egyébként viszonylag megszokott dolog nálunk (és más országokban is): így volt az előző két EU-s pénzügyi ciklus elején is. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, aztán bemutatja a számlákat "Brüsszelnek" és megkapja az EU-s pénzt.
2022 nyarán például, amikor a magyar Helyreállítási Tervet még el sem fogadta az EU, a magyar kormány már kiutalt annak keretében 13 milliárd forintot Mészáros Lőrinc áramcégének és másoknak is. A pénzt a magyar államkasszából fizették ki, és ha sikerül megállapodniuk az Unióval, majd megkapják RRF-támogatásként. Ugyanez lesz a notebookokkal is, de ezt valamiért nem mondta el Rétvári a kampányszagú sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor köszöntőlevele
Vélhetően a június 9-én tartott önkormányzati és EP-választás miatt hangsúlyozta az államtitkár és az összes többi kormánypárti politikus, hogy "ők" vették a diákoknak és tanároknak a notebookokat, nem pedig "Brüsszel". Kirakták ugyan a sajtótájékoztatókra az uniós projekt kötelező tábláját, amin szerepel, hogy a programot az EU finanszírozza, de közben ennek ellenkezőjét mondták.
Az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) által igényelt gépeket Rétvári Bence beszéde után, április végétől kezdték el kiosztani, ami pont jól jött a Fidesz-KDNP kampányához. Az átadókon megjelenő kormánypárti politikusok hangsúlyozhatták, hogy ezeket nekik köszönhetik a pedagógusok és a gyerekek.
A biztonság kedvéért minden eszköz dobozába a kötelező tájékoztatószöveg mellé becsomagolták Orbán Viktor levelét is. Ebben a miniszterelnök arról tájékoztatja a tisztelt szülőket, hogy "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni", és "a sikeres tanuláshoz nem csak digitális tudásra, hanem eszközökre is szükség van, ezért idén folytatjuk a laptopprogramot". Orbán megírta a konkrétumokat is:
"190 ezer diáknak biztosítunk ingyen használható digitális eszközt, köztük az Ön gyermekének is".
Majd az alábbi mondattal zárta a levelét: "Eredményes tanulást és sok újszerű, digitális tanulási élményt kívánok az Ön gyermekének!" Azt ugyan nem tette hozzá, hogy "szavazzon ránk", de vélhetően valami ilyesmi volt a célja a levélnek és a kampányidőszakban történt géposztásnak is.
Pazarló és logikátlan program
Azt nem tudni, hogy hány szavazatot hozott a Fidesznek a notebook-osztogatás, de szakértők szerint a programmal több probléma is van. A Hvg.hu-nak nyilatkozók szerint az egyik például az, hogy nem észszerű a gépek kiosztása: "Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van."
A 24.hu által megszólaltatott szakember pedig arról beszélt, hogy a notebookok kiosztása önmagában kevés: "Ez az egész a légüres térbe jött: nincsen digitális tananyag, nem állt át az oktatási rendszer a digitális oktatásra, nem épült be a tanárok és diákok mindennapjaiba, hogy digitálisan adják és kapják a tananyagot. Ugyanúgy tankönyvekből tanulnak, füzetekbe írnak a diákok, így egyelőre elhanyagolható a notebook szerepe az iskolában.
Nem készültek fel erre sem a tanárok, de a szülők sem, sőt a szülők és a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor és mire lesz hasznos ez a notebook a tanulás során. Nem véletlen, hogy csak néhány gyerek viszi be az osztályból a notebookját, és többnyire önszorgalomból használja tanulásra."
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az 5., 6. és 9. évfolyamon tanuló diákoknak, valamint a köznevelési intézményeknek szánt notebookok kiosztása a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2024. április 29-én. (fotó: MTI/Mészáros János, montázs: Átlátszó) | Orbán Viktor levelével osztottak notebookot a gyerekeknek a választás előtt | null | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/06/13/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott/ |
null | A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint az Economx alkotmányos feladatának tett eleget, amikor szemlézte az amszterdami székhelyű áruházlánc vezérigazgatójának a miniszterelnök oligarcháit emlegető interjúját. A kormányfő korábban sorra vesztette el a pereket a szemlét átvevő lapokkal szemben is. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa kedden - a korábban első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék után - másodfokon is elutasította Orbán Viktor miniszterelnöknek az Economx ellen indított keresetét, amiért a gazdasági portál idézte Hans Reischnek, a SPAR vezérigazgatójának a Lebensmittel nevű osztrák élelmiszeri lapban megjelent szavait a magyar kormányfő oligarcháiról - tudósított az ítélethirdetésről a Media1. Az élelmiszerlánc vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor oligarchái miatt menekít ki tőkét Magyarországról, valamint kijelentette, hogy Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.
A táblabíróság szóban kihirdetett, az írásba foglalás után jogerőssé váló ítélete az elsőfokú ítéletet teljes egészében helyben hagyta és az abban foglaltakon túl további 25 ezer forint fellebbezési perköltség és 48 ezer forint állami fellebbezési bírósági illeték megfizetésére kötelezte Orbán Viktor miniszterelnököt mint magánszemélyt az Economx portál ellen indított sajtóperben.
Utóvizsgálatot indított a SPAR ellen a GVH
A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de elképzelhető, hogy a felperes a Kúriához fordul felülvizsgálatért, tehát elviszi az ügyet harmadfokra is, ahogy azt egyébként a Pécsi Ítélőtáblán a Pécsi Stop cikke ügyében született, a miniszterelnök szempontjából kedvezőtlen hasonló ítélet esetében megtette.
Amint arról a Népszava is rendre beszámolt, Orbán Viktor sajtópereket indított számos magyar sajtótermék ellen, amelyek az Economx szemléjét átvették, idézték, közölték. Ezeket a kormányfő sorra el is vesztette egy kivételével, míg egy esetben maga Orbán állt el a pertől. A Media1 kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán a szóban kihirdetett ítélet indoklása szerint az Economx az alkotmányos feladatának tett eleget akkor, amikor szemlézte a SPAR vezetőjének szavait.
Orbán Viktor magánszemélyként beperelt több lapot a Spar miattSorra veszti el a Spar-ügyben indított helyreigazítási pereit Orbán ViktorFolytatódott Orbán Viktor pervesztes sorozata a Spar-ügyben
A cikk jelentős közérdeklődésre számot tartó, gazdasági jellegű vitáról szól. Mind a téma, mint a nyilatkozó, Hans Reisch, mind pedig Orbán Viktor személye miatt érdekes volt a megszólalás. A bíróság hangsúlyozta: a miniszterelnök széleskörű lehetőségekkel rendelkezik arra, hogy a vezérigazgató állításaival vitatkozzon, ha tudja cáfolja azt, amire egyébként sor is került a sajtóban. A sajtóterméknek nem dolga egy közéleti, gazdasági vita eldöntése, csak az, hogy az eredeti nyilatkozat tartalmát ne torzítsa el, ne változtassa meg, ennek pedig az Economx megfelelően tett eleget - olvasható a tudósításban.
Orbán Viktor a Hírklikk ellen is vesztett SPAR-ügyben, a félmillió forintos perköltséget is neki kell fizetnieVisszakozott a miniszterelnök a 444 ellen indított sajtóperétől, bár ezt kissé későn tette | Orbán Viktor másodfokon is elvesztette SPAR-ügyben indított pert | null | https://nepszava.hu/3250478_spar-orban-viktor-fovarosi-itelotabla-economx-lapszemle |
null | Ahogy azt megírtuk múlt szombaton eltűnt Kerekes Ildikó polgármester. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | A rendőrségi felhívás óta bejárta a magyar sajtót a jenői polgármester eltűnése, ám ahogy az a néhány órával ezelőtticikkünkbenis olvasható az önkormányzat arról tájékoztatta feol.hu-t, hogy jól van. Ennél többet azonban nem árultak el. Időközben ugyanekkor több lap is arról ír, hogy kórházban ápolják, ezért ismét megkerestük az önkormányzatot, akik ezt az információt nem erősítették meg. | Újabb fejlemények a korábban eltűnt polgármesterről | null | https://www.feol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ujabb-fejlemenyek-a-korabban-eltunt-polgarmesterrol |
2020-04-16 17:51:53 | Az elitképzőt fenntartó alapítvány akkora indulótőkét kap, mint a hússzor több diákot oktató Corvinus Egyetem. | true | null | 1 | HVG360 | null | kultúra
2020.04.17. 17:30 4 perc
Már magyarul is olvasható Paolo Giordano Járvány idején című regénye, amit a nemzetközileg is ismert olasz írózseni még februárban kezdett el írni római karanténjában, és rekordgyorsasággal adtak ki egyszerre több országban is. A szerző szerint a koronavírus legyőzéséhez mindenki három dologgal járulhat hozzá: erővel, áldozathozatallal és türelemmel. | hvg360 - A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is | null | https://hvg.hu/360/202016_partiskola_amunkasorszekhazban |
null | Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyi együttműködés a magyar-kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A tárcavezető elmondta, hogy
a CDB a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja.
Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága - tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány - az idei hitelfelvételt is beleszámítva - 29 százalék alá javult - tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung (Tan Jiong), a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúrafejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar-kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai-Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről.
Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta: a magyar-kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezőek, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem. A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakításra törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában - írta közleményében az NGM.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki és számos új infrastrukturális projekt kezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is.
A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar-kínai közös projektek megvalósítására is. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és tompai magyar-szerb határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon - olvasható az NGM közleményében. | A világ legnagyobb fejlesztési bankjának elnökével tárgyalt Varga Mihály | null | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-vilag-legnagyobb-fejlesztesi-bankjanak-elnokevel-targyalt-varga-mihaly |
2024-07-19 08:50:00 | Daniel Obajtek mint újdonsült európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatából derült ki: a Bayer Construct építőcégnél igazgató havi 15 000 euróért. | true | null | 1 | HVG | null | Obajtek az egyik legismertebb lengyel menedzser. Egy kisváros polgármestereként figyelt rá fel 2016-ban Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök, ennyiben az ő Mészáros Lőrinceként is lehetne tekinteni Obajtekre, de ő nem "magánvállalkozóként" vált megkerülhetetlen nagyhatalommá, hanem két év alatt az állami irányítású legnagyobb lengyel vállalat, az Orlen élére került, mindössze egy ismeretlen vidéki főiskola "munkabiztonsági" diplomájával. 2022 februárjában Orbán Viktor is fogadta Budapesten.
Jaroslaw Kaczynski, a korábbi vezető lengyel kormánypárt (PiS) elnöke tőle szokatlan pátosszal mondta róla pár éver, hogy "rendkívüli ember. Istenadta aurájával képes mozgósítani az embereket. Ő Lengyelország reménysége." Tény, hogy a vetélytársait sorra lenyelő Orlen olajkonszern nagy szívességet tett az akkori kormánypártnak, amikor 2021-ben egy német cégtől megvásárolta és kormánypropaganda-szócsővé alakította szinte a teljes lengyel vidéki sajtót, beleértve a nyomtatott lapokat és a helyi hírportálokat.
Az új kormány most próbál megszabadulni ettől az állami energetikai nagyvállalatba nem illő örökségtől.
Magyarországon akkor esett sok szó a cégről, amikor a Mol megvásárolt több mint 410 lengyelországi töltőállomást, miután az Európai Bizottság az Orlen és az addig konkurens Lotos egyesülését a monopolhelyzet elkerülése érdekében csak úgy engedélyezte, ha az új tulajdonos eladja a Lotos-kúthálózat egy részét.
A decemberben hivatalba lépett Tusk-kormány egyik legelső dolga volt Obajtek menesztése, és vizsgálatok is indultak ellene. Egyrészt sok szakértő szerint áron alul adták el a Lotos-kutakat a Molnak és a gdanski olajfinomító 30 százalékát a szaúdi Aramcónak, ráadásul a Mol orosz kapcsolatai és Szaúd-Arábia világpolitikai szerepe miatt nemzetbiztonsági kockázatokat is látnak.
Vizsgálják továbbá, hogy a 2023-as választások előtt Obajtek mesterségesen csökkentette az üzemanyag árát, ezzel kívánta segíteni a PiS-t - bár végül eredménytelenül -, és emiatt a cég óriási veszteséget szenvedett. Ezen kívül van egy zavaros ügy egy nagy összegű svájci átutalással kapcsolatban. Amikor Obajtek többször nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén, elterjedt, hogy Budapesten bújkál, amire ő azt válaszolta, hogy nem bujkál, üzleti ügyei miatt jár Magyarországra.
Június 9-én nagyon jó eredménnyel az Európai Parlament képviselőjévé választották a PiS listájáról - ezzel mentelmi jogot is szerzett -, és így vagyonnyilatkozatot kellett leadnia. Ebből nem csak az derült ki, hogy az elmúlt 3 évben az Orlen elnökeként és néhány felügyelőbizottság tagjaként csaknem 9 millió zlotyt (kb. 850 millió forintot) keresett, hanem a lengyel sajtó meglepetésére az is, hogy van egy állása Magyarországon is, amelyet ráadásul a nyilatkozat szerint az EP-képviselőség mellett is megtart: nemzetközi üzletfejlesztési igazgató a magyar tulajdonú Bayer Construct hatalmas építőipari cégcsoportnál havi 15 000 euróért. | Vállalkozás: Magyarországon is van jól fizető állása a lengyel "Mészáros Lőrincnek" | null | https://hvg.hu/kkv/20240719_daniel-obajtek-lengyelorszag-magyarorszag-allas-olajvezer-orlen |
2010-01-27 00:00:00 | A Lehet Más a Politika (LMP) vállalja, hogy egy nyílt számlán vezeti a kampánnyal kapcsolatos bevételeit és kiadásait - jelentette be szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely, a párt kampányfőnöke. | true | null | 1 | HVG | null | Itthon: Nyílt kampányszámlát indított az LMP | null | https://hvg.hu/itthon/20100127_lmp_nyilt_kampanyszamla |
|
2023. 08. 29. 12:30:00 | Hiába népszerű indoklása ez az ellenzék tehetetlenségének, a diktatúra nem ilyen. Magyarországon demokrácia van, amit a Fidesz szisztematikusan önmagára torzított. És akkor most leírom, hogy miért van mégis diktatúra. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Odafent és idelent
Riadó, figyelem, vigyázat, fideszes világmagyarázat következik! Azért nincs diktatúra, mert te, Dévényikém, leírhatod, hogy diktatúra van, és éjjel nem jön érted a fekete autó. Vagy épp most aktuálisan: mert a Sziget Fesztiválon fellépő Krúbi koncertjén sok ezer rajongó skandálhatta a show-elemként használt Orbán-bábunak, hogy "Mocskos Fidesz!", és hol van Krúbi? Sehol. Már úgy értem, él és virul, sem fekete autó, sem Recsk, na, Dévényikém, létezik ennél tökéletesebben kiteljesedett szólásszabad demokrácia?
Amúgy irigy vagyok, könnyebb lehet így az élet, tisztább, szárazabb érzés a fekete-fehér, igen-nem, barát-ellenség, haza és áruló egyszerűségében. Magyarország a legjobb hely szerte e Föld kerekén, és kész. Viszontellenben soha nem írtam, és remélhetőleg soha nem is kell majd leírnom, hogy diktatúra van. Merthogy nincs. Hiába népszerű indoklása ez az ellenzék tehetetlenségének, a diktatúra nem ilyen. Magyarországon demokrácia van, amit a Fidesz szisztematikusan önmagára torzított. Az így képződménynek nevet nem adnék, adtak már neki eleget, mindenki kedvére válogathat a meghatározások között. És akkor most leírom, hogy miért van mégis diktatúra.
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 25-án megjelent, 2023/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | Odafent és idelent | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/odafent-es-idelent-157221 |
2020-08-13 00:00:00 | Felfüggesztettel megúszta. | true | null | 1 | 444 | null | 2020 augusztus 13., 07:23
Jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki elvállalta, hogy az esztergomi kórházban betegfelvonót épít, de az arra kapott pénzt inkább magára költötte. Az Esztergomi Járási Ügyészség tájékoztatása szerint az egy év hat hónap - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés mellett a vállalkozót kötelezték, hogy fizesse vissza az 5,7 millió forintot, amit a kórház a lift beszerzésére és beszerelésére szánt. (MTI) | Ellopta a kórházi liftre szánt pénzt | null | https://444.hu/2020/08/13/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt |
null | Elmúlt a nyár, újra megélénkül a tűzifa piac. Ezzel együtt érkeznek a trükkös csalók is. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Az erdészeti hatóság által szigorúan ellenőrzött piac nagy részén ma már inkább a tisztességes kereskedés a jellemző, de még most is akadnak a zavarosban halászók. Ezért nem árt áttekinteni, mire is kell figyelni a tűzifa vásárlás során. Ehhez nyújt segítséget a NÉBIH által közzétett tűzifavásárlás ellenőrzőlista is.
A tapasztalatok szerint a vásárlók gyakran a helyi vagy közösségi médiában megjelent - első olvasatra igen kedvező - hirdetések alapján kívánják beszerezni téli tüzelőjüket. Ezekben a hirdetésekben nagyon trükkösen, olcsón, jó minőségű, száraz, akciós tűzifát kínálnak eladásra. Még a telefonos megrendelések során is korrekt benyomást keltenek, gyakran egy kedves női hang veszi fel a megrendelést, ami még inkább megnyugtatja a vevőt, hogy jó vásárt köt.
Viszont mindig gondoljunk arra: "az a gyanús, ami nem gyanús."
Nem ritkán a kiszállított fa bemondott mennyisége abszurd. Nem árt tudni, hogy a leggyakoribb, 3,5 tonna össztömegű kisteherautók teherbírása alatta marad a 1,5 tonnának.
Az egy köbméter frissen kivágott akác tűzifa tömege 7-10 mázsa, ezért amikor megérkezik a vásárolóhoz a "fakupec" a kisteherautójával és közli, hogy meghozta a megrendelt 40 mázsa tűzifát, a vásárló nagy valószínűséggel átverés áldozata lett.
Az ilyen jellegű átverések elkerülése érdekében célszerű és ajánlott a tűzifát térfogatra (köbméterre) és nem tömegre (mázsára) vásárolni.
Íme a Nébih tanácsai
Az első és legfontosabb, hogy vásároljunk olyan ismert erdőgazdálkodótól vagy kereskedőtől, aki megtalálható a Nébih nyilvántartásában, rendelkezik EUTR-azonosító számmal, ami alapján ellenőrizhetjük a tevékenységét.
Rendeléskor részesítsük előnyben a térfogatra (köbméterre) történő vásárlást, így könnyebben ellenőrizhető - egy egyszerű mérőszalaggal - a megrendelt tűzifa mennyisége. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: a leszállított méteres tűzifának a befoglaló méreteit (hosszúság, szélesség, magasság) még a szállító járművön lemérve és az így kapott térfogatot 0,57-tel szorozva megkapjuk a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben. Az így kapott értékből következtetni lehet a rakomány tömegére is annak ismeretében, hogy egy köbméter tűzifa tömege fafajtól és nedvességtartalomtól függően 5-10 mázsa között változik.
Ha újságban, interneten látott hirdetés alapján választunk addig számunkra ismeretlen eladót, keressük meg a hirdetésben az úgynevezett EUTR-azonosítót. Ha nem találjuk, kérjük el az eladótól, így ellenőrizhetjük annak hitelességét. A megadott telefonszámot is ellenőrizhetjük a NÉBIH által folyamatosan frissített feketelistán. A számunkra szimpatikus, környékbeli eladó kiválasztásában is segít a Nébih.
Amikor az eladó kiszállítja a tűzifát, minden esetben át kell adnia a vásárló részére egy FA-AA betűkóddal és hétjegyű egyedi sorszámmal ellátott (pl. FA-AA 4435643), szállítójegyet, amin az adott tűzifa-vásárlás és -kiszállítás összes lényeges adata szerepel.
A tűzifa átvétele előtt mindig ellenőrizzük a leszállított tűzifa fafaját, mennyiségét (térfogatát), állapotát, összerakottságát és feldolgozottsági fokát! A kiszállításkor, még a tűzifa lerakodása előtt alaposan vizsgáljuk meg a kiszállított fát. A jogkövető kereskedő a lerakodás előtt lehetőséget biztosít a vevő részére, hogy az meggyőződhessen arról, hogy valóban a megrendelt minőségű és mennyiségű tűzifát kapja-e meg.
Vásárlóként már a megrendeléskor tudatosítsuk az eladókban, hogy az alapvető információk birtokában vagyunk, így nem lesz könnyű dolga annak, aki esetleg meg akar téveszteni.
Ezt kérdezzük meg a rendelésnél
A Nébih összeállított néhány ellenőrző kérdést is, amivel már a hirdetővel való telefonos kapcsolatfelvételkor kiszűrhetők az esetleges csalók. Ezek a következők:
Bejelentkezett Ön a NÉBIH hatósági nyilvántartásába tűzifa-kereskedőként vagy erdőgazdálkodóként? Ha igen, milyen azonosító számot kapott és ennek megfelelően, mi az erdőgazdálkodói kódja vagy EUTR technikai azonosítószáma?
Nem bánja, ha megrendelés előtt ellenőrzöm a megadott azonosítót a NÉBIH honlapján?
Ha esetlegesen reklamációm lenne a tűzifával kapcsolatban, kit keressek, milyen címen, telefonszámon?
A tűzifa-szállítmány mellé ugye hoznak szállítójegyet, amin rajta van az eladó neve és címe, a tűzifa fafaja, mennyisége, a kiszállítás végző autó rendszáma, a szállítást végző neve és címe, továbbá az a hely, ahonnan a fát hozzák? Kérhetem, hogy amikor elindulnak hozzám a fával, telefonon hívjanak fel és adják meg a teherautó rendszámát, mert csak az azzal érkező szállítmányt fogadom?
Ha ezekre a kérdésekre nem hajlandóak válaszolni, esetleg nemleges választ adnak, akkor attól a kereskedőtől kockázatos tűzifát vásárolni. | Indul a tűzifaszezon, így tudjuk kiszűrni a fakupeceket | null | https://www.economx.hu/gazdasag/tuzifakereskedes-fakupec-tanacsok-tuzifa-tuzelo-jotanacs.795791.html |
2011-01-07 17:00:00 | Az internetre felkerült hangfelvételeket először ugyan eltávolították, azonban valaki ismét kitette azokat, erre reagálva tesz feljelentést a cég. | true | null | 1 | fn.hu | null | eszközökkel készített hangfelvételek kerültek fel az internetre – közölte Futó
Barnabás, a cég jogi képviselője. Az ügyvéd elmondta, miután szerdán a YouTube
elnevezésű videomegosztó oldalain megjelent felvételeket másnap eltávolították,
ügyfelei tájékoztatása szerint pénteken ismét felkerültek oda az UD Zrt.-vel
kapcsolatos hanganyagok, magánbeszélgetések. Ezek után a cég vezetése úgy
döntött, hogy magántitok jogosulatlan megismerése, illetve különleges személyes
adatokkal való visszaélés miatt feljelentést tesz – közölte Futó Barnabás. A
feljelentés várhatóan a jövő hét elején érkezik meg a Nemzeti Nyomozó Irodához
Futó Barnabás korábban elmondta, hogy több helyről is kiszivároghattak a
felvételek, hiszen azokból egyes részleteket 2008 őszén már nyilvánosságra
hozott Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke, illetve Szilvásy György szocialista
politikus titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként. A két politikus ellen
emiatt már vádat is emelt az ügyészség.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori
főigazgatója, Laborc Sándor 2008 őszén csatolta feljelentéséhez a napokban az
internetre felkerült hangfelvételeket, amelyeket azután – nyomozás keretében –
megvizsgált a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség is, ám
2009 nyarán bűncselekmény hiányában megszüntették a büntetőeljárást.
Futó Barnabás elmondta: ügyfelei meghallgatták az internetre
felkerült hangfelvételeket, és valószínűsítik, hogy azok manipuláltak,
vágottak. A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy vizsgálatot
indított az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután újabb, a titkosszolgálatok által
rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra. A lap, meg
nem nevezett forrásokra hivatkozva, azt írta: nem zárható ki, hogy a
szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra
hozhatnak hangfelvételeket. | Feljelentést tesz az UD | null | https://24.hu/belfold/2011/01/07/feljelentest_tesz_ud/ |
2013-09-04 17:28:00 | A Fővárosi Törvényszék első fokon ugyanis lapunk munkatársának, Kozák Dánielnek adott igazat, és kötelezte az NFA-t, hogy adja ki nekünk azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami szántót vagy legelőt, a földek listájával együtt. | true | null | 1 | Blikk | null | Az NFA hiába hivatkozott a perben az állami szervek titkolózását elősegítő, júniusban kihirdetett „sumáktörvényre", a bíróság szerint a földhasználók és földjeik listájának kikérése nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek, vagyis ki kell adni a kért információkat.
Mint ismert, közel 30 ezer hektár olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot a földalapkezelő, vagy ha ki is írt, nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezt a félbalatonnyi nagyságú területet minden évben megbízási szerződéssel adják oda ismeretlen gazdáknak, nem lehet tudni, esetleg strómanoknak különböző cégeknek.
A földhasználók nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 60-100 ezer forintos uniós támogatásban is részesülnek, vagyis egy évben összesen 2-3 milliárd forint közpénz is üti a markukat.
A törvényszék döntése értelmében az NFA-nak az adatkérés időpontjában, vagyis április 3-án megkötött szerződéseknek listáját kell átadnia lapunknak. Mivel az NFA az adott gazdasági évre ezeket a szerződéseket sokszor csak megkésve vagy csak utólag köti meg, sok földhasználó kimaradhat a listából.
Ezért tegnap a Blikk újabb adatigényléssel fordult az NFA-hoz, hogy teljesebb képet kaphassunk arról, hogy kik művelik vagy műveltetik titokban a 30 ezer hektárnyi állami földet. Az ítélet nem jogerős. | Földalap-per: jöhet a titkolt névsor | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/foldalap-per-johet-a-titkolt-nevsor-2209411 |
2017-10-11 21:19:00 | Kutya nehéz dolga van annak, aki egy nem létező gazdaságfejlesztési programot akar segíteni. De a NER-ben nincs lehetetlen. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az Együtt országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs arról tett fel írásbeli kérdést a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), hogy mit tett az erdélyi gazdaságfejlesztési program végrehajtásáért Gajda Róbert, aki január 16. óta politikai tanácsadóként dolgozik a tárcánál, és aki a KKM februári bejelentése szerint “az erdélyi gazdaságfejlesztési programért” felel. Magyar Levente államtitkár válaszából egyetlen konkrét adat olvasható ki: az, hogy 2017-ben a magyar költségvetés 1 milliárd forintot biztosít a nem létező program „megvalósítására”.
Leváltás
Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízottat ez év január 15-én Lázár János, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára Orbán Viktor mentette fel posztjából. A felmentés váratlan volt és az okok sem világosak. Viharsarki fideszes körök nem tagadták azt az értesülést, hogy a kormánypárt két nagy helyi csoportjának harcáról van szó, és Gajda elmozdítását a Simonka György dél-békési országgyűlési képviselő vezette szárny járta ki. (A 2016 végére eldurvult és a nyilvánosság előtt zajló fideszes belhirig a fejlesztési pénzek elosztása körül alakult ki.) Igaz, a felmentést javasló Lázár két héttel a történtek után, február elején Békéscsabán egészen mással indokolta a lépést, hogy ti. „még professzionálisabb és még pontosabb területi közigazgatási munkát” szeretne egy olyan megyében, amelynek “stratégiai szerepet szán a kormány”.
Gajda Róbert ezek szerint professzionális hivatali vezető volt, legföljebb nem eléggé. Ez így azért nem teljesen igaz: Gajda korábban országgyűlési képviselő és Gyula egyik alpolgármestere volt, a közigazgatáshoz és a szervezetirányításhoz azonban nem ért. Ráadásul azt a Petróczki Zoltánt vitte magával a kormányhivatalba főigazgatónak, aki korábban általános iskolai, majd szakiskolai tanár, és 20 éven át egy katolikus gimnázium igazgatója volt, utóbb pedig helyi Klik-vezető. Szakmailag aligha láthatta át a több mint egy tucat szakigazgatási szervet magába foglaló, óriássá duzzasztott békéscsabai központú kormányhivatalt.
Lázár János február 3-án a békési megyeszékhelyen úgy fogalmazott, hogy a kormány számít az idő előtt menesztett Gajda munkájára. Akkori sajtótudósítások szerint más feladatokkal kívánják megbízni a leváltott békési kormánymegbízottat.
Új kihívás
A Szabó Szabolcs képviselő írásbeli kérdésére adott külgazdasági és külügyminisztériumi válaszból kiderült, ez sokkal hamarabb megtörtént, mint azt az akkori nyilatkozatokból sejteni lehetett. A szeptember 21-i keltezésű, Magyar Levente parlamenti államtitkár szignálta levél szerint január 16-tól dolgozik politikai tanácsadóként a KKM-ben Gajda (vagyis egy nappal a január 15-i menesztése után), a viharsarki fideszes politikus tehát puhára esett.
Aligha véletlen, hogy a Szijjártó Péter vezette KKM nyúlt Gajda Róbert hóna alá. Szijjártó és Gajda régóta ismerik egymást, 2004 és 2009 között mindketten a Fidelitas elnökségében dolgoztak, és magánemberként is közel kerültek egymáshoz. Ezt bizonyítja, hogy Szijjártó többször is ellátogatott a Csabai Kolbászfesztiválra, ahol Gajdával töltötte közösen a kolbászt. Helyi forrásaink szerint többször előfordult, hogy Szijjártó Gajda gyulai házában szállt meg, mások pedig tudni vélik, hogy egymás gyerekeinek keresztszülei is lettek.
Gajda Róbert életrajzából kiderül, hogy nincs semmilyen gazdasági, pénzügyi vagy területfejlesztési képzettsége. Rajztanári és hitoktatói diplomával rendelkezik, viszont tény, hogy hosszú ideje jól ismeri a külügyi tárcát vezető Szijjártót – áll abban az írásbeli kérdésben, amelyet Szabó Szabolcs küldött a KKM-nek. Ehhez a képviselő hozzátette, nem lehet semmilyen hírt és információt tudni arról, hogy Békés megye menesztett kormánymegbízottja milyen tevékenységet végez az erdélyi gazdaságfejlesztés területén. Ezért kérdezte Szabó a külügyminisztertől, hogy miért éppen Gajdát bízták meg ezzel a feladattal? Azt is tudni szerette volna az ellenzéki képviselő, mekkora stábbal és költségvetéssel, milyen juttatásokat élvezve dolgozik Gajda Róbert. Rákérdezett arra, hogy határozott vagy határozatlan időre nevezték-e ki. Emellett megjegyezte: a KKM honlapján semmilyen dokumentum nem található az „erdélyi gazdaságfejlesztési tervről” – ezért azt is kérdezte, létezik-e egyáltalán ilyen program, s ha igen, akkor az mely romániai magyarlakta területekre vonatkozik? Végül azt szerette volna tudni Szabó Szabolcs, hogy az elmúlt több mint fél évben milyen tárgyalásokat és kikkel folytatott Gajda, és ezeknek milyen eredménye lett.
Amikor február közepén a KKM bejelentette Gajda új feladatát, akkor azt írták, hogy a fideszes politikus felel az erdélyi gazdaságfejlesztési programért. Ezt azzal indokolták, hogy „korábbi gyulai város- és Békés megyei vezetőként jó kapcsolatokkal rendelkezik a Békés megyével határos területeken. Az írásbeli kérdésre most érkezett államtitkári válasz ezzel ellentétben nem vezetőként és nem a programért felelős irányítóként, hanem politikai tanácsadóként beszél Gajda munkájáról. (Aki egyébként nem beszél románul.)
Magyar Levente parlamenti államtitkára a válaszában leírta, hogy Gajda megbízatása határozott időre szól. Azt viszont nem árulta el, hogy meddig. Javadalmazásáról is homályosan fogalmazott: az „megegyezik a hasonló megbízási jogviszonnyal rendelkezők számára biztosított juttatásokkal, valamint feladat- és munkakörének ellátásához igazodnak”. Az államtitkár azt írta Gajda Róbert munkaköréről, hogy „részt vesz az erdélyi gazdaságfejlesztési program elindításában, valamint a külgazdasági és külügyminiszter egyedi feladatkitűzései és megbízásai alapján jár el”. De hogy ezek mik lennének, arról nem tudtunk meg semmit. Ám a legszebb ezután következik. „Feladatköréhez kapcsolódóan ellát gazdaságdiplomáciához kapcsolódó nemzetpolitikai feladatokat.”
A KKM szerint a politikai tanácsadóként megbízási szerződéssel működő Gajda a szomszédos országokkal kialakított gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében segédkezik a minisztériumnak. Ezért kapcsolatot tart fenn a határon túli magyar szervezetekkel, vállalkozásokkal és a vállalkozásfejlesztésben érintett egyéb szervezetekkel.
Magyar Levente elárulta, hogy az idei költségvetésben 1 milliárd forint áll rendelkezésre az erdélyi gazdaságfejlesztési célok megvalósításához, amelynek feltétele, hogy a partnerországgal létrejöjjön a végleges politikai megállapodás. Végül a parlamenti államtitkár megjegyezte, hogy azért nem található semmilyen dokumentum a tárca honlapján az erdélyi gazdaságfejlesztési tervről, mert az még „előkészületi szakaszban tart”. Ezért aztán egyetlen szerződéskötésre sem kerülhetett sor.
Ez minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy nem létezik „erdélyi gazdaságfejlesztési terv”. De akkor ilyen címen mire is biztosít 1 milliárd forintot a magyar költségvetés? Igaz, legalább nagyszerűen működik a Szijjártó-Gajda barátság. Közpénzből.
A szerző az Együtt gyulai önkormányzati képviselője | Egymilliárd forint Szijjártó barátjának egy nem létező program segítésére | null | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/egymilliard-forint-szijjarto-baratjanak-egy-nem-letezo-program-segitesere-106990 |
2009-08-13 00:00:00 | Vitézy Dávid, a BKV Fidesz által delegált felügyelő-bizottsági tagja szerint a fővárosi MSZP és Kocsis István, a BKV vezérigazgatója közötti ellentétet nem lehet összefüggésbe hozni a végkielégítési botránnyal. A hatalmi harc alapja ugyanis - mint mondta - hogy a közlekedési társaságot az elmúlt két évben pénzkifizető helyként használták. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Már Kocsis István vezérigazgatóvá választása előtt, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is voltak végkielégítési ügyek - mondta az InfoRádiónak a BKV Fidesz által delegált felügyelő-bizottsági tagja, aki szerint meg kell vizsgálni a korábbi vezetők felelősségét is.
Az eddig nyilvánosságra került ügyekből már látni lehet, hogy az elmúlt két évben a BKV-t egy pénzkifizető helyként használták - fogalmazott Vitézy Dávid, aki Hagyó Miklóshoz és köréhez köri a használtbusz-tender körüli botrányt és a milliárdos tanácsadói szerződéseket, miután ez a csapat távozott a BKV-tól, több tízmilliós végkielégítést vett fel - állítja.
Vitézy Dávid úgy véli: Kocsis István érkezésével a tanácsadói szerződések mértéke csökkent, de még mindig vannak botrányos esetek. Hangsúlyozta: módosítani kell a munkaszerződéseket, és el kell zárni a csapokat.
Kezdőlap Belföld Vitézy: Hagyó Miklós és köre pénzkifizető hellyé tette a BKV-t | Vitézy: Hagyó Miklós és köre pénzkifizető hellyé tette a BKV-t | null | https://infostart.hu/belfold/2009/08/13/vitezy-hagyo-miklos-es-kore-penzkifizeto-hellye-tette-a-bkv-t-297133 |
2017-08-21 22:02:00+02:00 | Chilében még Pinochet tiltotta be az abortuszt, most egészségügyi célból újra elvégezhető ilyen beavatkozás a katolikus országban. | false | [] | 0 | null | 0 | Chilében még Pinochet tiltotta be az abortuszt, most egészségügyi célból újra elvégezhető ilyen beavatkozás a katolikus országban.
Jóváhagyta hétfőn a chilei alkotmánybíróság az egészségügyi célból történő abortuszt legalizáló törvényt. Korábban a művi terhességmegszakítás semmilyen körülmények között sem volt engedélyezett a dél-amerikai országban.
Michelle Bachelet szocialista elnök, a kezdeményezés fő támogatója most már kihirdetheti a két és fél éve tartó vitát lezáró jogszabályt.
A képviselőház, majd a szenátus jóváhagyása után ellenzéki képviselők fordultak az alkotmánybírósághoz, mert úgy ítélték meg, hogy a törvény szövege sérti az életnek az alkotmányba foglalt jogát. A testület azonban elutasította a jobboldal két beadványát, amelyet három, korábban már engedélyezett abortusz ügyében nyújtottak be. Mindhárom esetben ugyanis veszélyben forgott a nő élete, megerőszakolták őket, illetve a magzat volt életképtelen – közölte sajtótájékoztatóján Rodrigo Pica, a bíróság főtitkára.
Chilében 1989-ig, több mint ötven éven át engedélyezett volt a művi terhességmegszakítás olyan esetekre, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, illetve a magzat nem életképes. Röviddel a hatalomból való távozása előtt azonban Augusto Pinochet diktátor (1973-1990) betiltotta az abortuszt, és a tilalom több mint két évtizeden át érvényben volt.
A katolikus Chilében csak 2004-ben engedélyezték a válást. Az országban hivatalosan körülbelül 30 ezer spontán vagy mesterségesen előidézett vetélést regisztrálnak évente, de a titokban elvégzett terhességmegszakítások száma elérheti a 160 ezret is.
A keddi alkotmánybírósági döntés után a világon 18 állam maradt, ahol az abortusz teljesen tiltott, közöttük Haiti, Kongó és a Vatikán. | Világ: Abortusz: Megtört a jég Chilében, lazul a szabályozás | 0 | http://hvg.hu/vilag/20170821_abortusz_megtort_a_jeg_chileben_lazul_a_szabalyozas |
2018-06-19 14:09:53 | Tarlós széttárta a karjait. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Annak ellenére, hogy hazánk mutatói az egyik leggyilkosabbak az egész EU-ban, a kormány minden évben milliárdokat fizet azért, hogy nálunk maradjon a dugókat okozó, és a légszennyezettséget csak növelő vándorcirkusz, a Red Bull Air Race. Most 20 napra lezárták a Bem rakpartot az előkészületek miatt. Tarlós széttárta a karjait, mert természetesen nem tudott a döntésről.
Pedig 2010-ben, hogy tapsikoltunk nekik, hogy Orbánék 6 év után végre lefújták a pesti dzsemborit. Meg is írtam. Persze azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a szervezők is megtalálták a módját, hogy a kormánypárt kegyeibe férkőzzenek. Annyira sikerült, hogy azóta támogatást is kapnak már a repülőcirkuszra. Nem is keveset!
2016-ban, karácsony előtt egy nappal döntött úgy a kormány egy rendeletben, hogy – 2015-2017 után – 2018 és 2020 között IS támogatni fogja a szervező Hungaroring Sport Zrt.-t és a Red Bull Air Race versenyt, méghozzá évente 6 millió eurós (1,8 milliárd forint) költségtérítéssel.
Azt a versenyt, ami miatt most 20 napra lezárták a Bem rakpartot, hogy kinyírják teljes Buda (és Pest) autós forgalmát, jelentősen fokozva ezzel is a környék amúgy sem túl fényes légszennyezettségét. A Hungaroring Sport Zrt., kemény 13 millió forintot fizet érte jelképesen, és a közterület-használat kérelmét a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága EGYHANGÚLAG fogadta el.
Tarlós az Index-nek annyit mondott az esetről, hogy NEM TUDOTT a bizottság döntéséről, és első pillantásra nem tartja túl jó ötletnek a hosszú lezárást. Értsd leszarja.
A Levegő Munkacsoport már 2014-ben nyílt levelet írt Orbánnak, amiben számon kérik az állampolgárok egészségének veszélyeztetésért, és azért, hogy az EU-s Tiszta levegő kampányra mindössze 54 milliót adott, erre a szemétre meg közel 6 milliárdot (a már fent említett 2015-2017-es Air Race ciklusra).
„Tudomásunk szerint a kormány sehol nem hozta nyilvánosságra, hogy most milyen indokok alapján szándékozik 6 milliárd forint közpénzt adni egy magáncég sokakban komoly ellenérzést kiváltó, környezetszennyező és balesetveszélyes tevékenységéhez, azonban a kormányzatnak a témával kapcsolatos korábbi kommunikációja alapján ezt valószínűleg az „országimázs javításával” igyekeznek indokolni. „-Írják a levélben majd így folytatják „Ha igaz is lenne, hogy megér 6 milliárd forintot az országimázs javítása érdekében a Red Bull légi versenyre költeni, akkor sem szabadna ezt megtenni, mivel a pillanatnyi gazdasági érdekeknél előbbre való az emberi egészség, valamint az ehhez szükséges tiszta környezet. Ezt számos hazai és nemzetközi előírás is rögzíti. Így például a Legfelsőbb Bíróság
kinyilvánította (1999. május 13-án kelt, Gf.IV.30.879/1998/17. számú ítélet), hogy „környezetveszélyeztetés esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők”
De a Főváros Közgyűlésének 3/2013. (III. 8.)-as rendelete is kimondja, hogy
„A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre nem adható közterület-használati hozzájárulás „olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné”.”
Amúgy pont idén januárban tartották Brüsszelben azt a csúcstalálkozót, ahová az Európai Unió kilenc legszennyezettebb levegőjű tagállamát, köztük Magyarországot is elhívták. A találkozó kifejezett célja volt, hogy az érintett országok lépéseket tegyenek a szennyezettség ellen. Illetve elmondták, hogy ez az utolsó utáni lehetőség arra, hogy a tagországok lépéseket tegyenek a szennyezés csökkentésére, máskülönben az EU keresetet indít ellenük az Európai Unió Bíróságán a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt. | Minden évben 2 milliárdért fulladunk bele a Red Bull Air Race-be | Vastagbőr | null | https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/06/15/minden-evben-2-milliardert-fulladunk-bele-a-red-bull-air-race-be/ |
null | A hitelminősítők körében is bizonyára töprengésre ad okot, hogy miért kellett Magyarországnak nagyarányú kölcsönt felvennie Kínától – nyilatkozta a Népszavának adott videóinterjújában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Bod Péter Ákos aggasztónak találja, hogy nem lehet tudni, milyen feltételekkel vesszük fel ezt az egymilliárd eurót - és azt sem, hány évre. A titkolózás szerinte Kína esetében bevett gyakorlat, az európai normák szerint viszont az állami pénzügyekben szükséges a nyilvánosság, hiszen közpénzről van szó.
A választás előtti osztogatásokról szólva a neves szakértő elmondta: bevált módszer, hogy a politika meg akarja venni a választópolgár rövid távú "jóérzését". Azonban a magyar kormánynak egyre szűkebb a mozgástere, ugyanis hatalmas deficitet halmozott fel, elmúlt a 2010 és 2019 közti fellendülés időszaka. Bod Péter Ákos nem tartja reálisnak a miniszterelnök Kötcsén előadott elképzelését, miszerint 3-5 százalék körüli növekedést kell "kipréselni" a magyar gazdaságból. A volt jegybankelnök mindezt vágyálomnak nevezte, amely kizárólag Orbán Viktor híveinek megnyugtatására szolgál.
Részlet a videóinterjúból:
Az úgynevezett "békeköltségvetésről" azt mondta, ezt a fogalmat egy PR-cég találhatta ki, miután felmérte,
mire rezonálnak az emberek. Úgy véli, ezzel a kifejezéssel a fiatalabb korosztályokat próbálhatták megnyerni, hiszen az idősebb emberek, akik hallottak békekölcsönről, vagy esetleg látták is, mi az, valószínűleg rossz szájízzel reagálnak rá. Ő maga poénnak fogja fel, hogy mindezt összekötik az amerikai választással - egészen pontosan Donald Trump győzelmével, aki ígérete szerint 24 óra alatt békét teremt. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, a hatalom átadása több hónapos folyamat, s jövő év januárig Joe Biden az Egyesült Államok elnöke. A média fogyasztóinak azt üzente, ne higgyenek el mindent a politikusoknak, néha érdemes gondolkodni a kijelentéseiken. | Bod Péter Ákos: Nagy talány a Kínától felvett egymilliárd eurós hitel | null | https://nepszava.hu/3249705_bod-peter-akos-gazdasag-magyarorszag-kinai-hitel-video-interju |
2016-02-29 00:00:00 | A jegyárakat a magyar szurkolók "teherbíró-képességéhez" szabják. | false | [
"budapesti vizes vb",
"gyárfás tamás",
"sport",
"vizes világbajnokság 2017"
] | 0 | null | 0 | A jegyárakat a magyar szurkolók "teherbíró-képességéhez" szabják.
Újabb furcsaság derült ki a 2017-es reklámfilm gyártása körül
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke azt szeretné, ha a jövő évi vizes világbajnokság hatalmas ünnep lenne mindenkinek. Ennek érdekében a világbajnokság szervezőbizottsága olyan jegyárakról határoz majd hamarosan, amelyeket a magyar szurkolók “teherbíró-képességéhez" szabnak.
Garantáltan nem fognak többe kerülni a belépők, mint amennyiért moziba vagy színházba el lehet jutni manapság, azaz a darabonkénti átlagárnál nem röpködnek majd a 8-10 ezres összegek. Egyértelmű a szándék: legyen egy hatalmas ünnep a világbajnokság, amelyen napról napra megtelnek a lelátók valamennyi helyszínen, Budapesten és Balatonfüreden egyaránt
– mondta Gyárfás Tamás, aki egyben a szervezőbizottság társelnöke is.
Hozzátette, a belépőket még idén elkezdik értékesíteni a 2017. július 14. és 30. közötti világbajnokságra.
A nemzetközi szövetség (FINA) alelnöki posztját is betöltő sportvezető annak kapcsán beszélt az előkészületekről, hogy március 1-jén, kedden kereken 500 nap lesz hátra a világbajnokság rajtjáig.
Aki tart a feladat nagyságától, az úgy fogalmaz kicsit félve: már csak ötszáz napunk maradt. Én viszont azt hangsúlyozom: még félezer napunk van arra, hogy tökéletesen előkészítsük minden idők legjobb FINA-világbajnokságát
– idézte a MÚSZ közleménye Gyárfás Tamást, aki hangsúlyozta, hogy hetedik sebességbe kapcsolt a tervezés, szervezés és kivitelezés is.
Mindez leglátványosabban az esemény fő helyszínén, a Dagály-komplexum építkezésén mérhető le, ahol a FINA-vezetők által is példátlannak minősített sebességgel haladnak a munkálatok.
Gyárfás Tamás megjegyezte, jó ötletnek bizonyult, hogy Magyarország elvállalta a január végi FINA Év Sportolója Gála megrendezését is, ugyanis ennek kapcsán a nemzetközi szövetség csapatával együtt dolgozva élesben is tesztelhették bizonyos feladatok elvégzését.
Gyárfás Tamás hétvégén a FINA meghívására több budapesti tervezővel együtt Abu-Dzabiban vett részt az óriás-toronyugró világkupán.
A hatból öt diszciplinában, úgy érzem, kellő szervezői tapasztalatot szereztünk az elmúlt években sorozatban nálunk rendezett úszó, illetve vízilabda Európa-bajnokságokon, nyílt vízi világkupákon, ugyanakkor az óriás-toronyugrásban nincs főpróba, a világbajnokság lesz az első éles bevetésünk. Szerintem jobban fogunk izgulni, mint azok, akik 27 méterről szaltóznak lefelé a Batthyány térnél, a Parlamenttel szemben felállított komplexumban.
A vb-nek – amelyen az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel a programban – eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt tavaly februárban visszalépett. A FINA tavaly március 11-én közölte, hogy Budapestnek adja a rendezés jogát. | Gyárfás Tamás: hatalmas ünnep legyen a világbajnokság | 0 | http://24.hu/sport/2016/02/29/gyarfas-tamas-hatalmas-unnep-legyen-a-vilagbajnoksag |
2013-01-02 12:42:00 | David Cameron brit kormányfő összehangolt fellépést sürgetett a multik adóelkerülésének megállítására, miután kiderült, a Google 1 milliárd fontnyi (360 milliárd forint) adó befizetését kerülte el azáltal, hogy bevételeit az adóparadicsomként ismert Bermudán pumpálta át. | true | null | 1 | Origo | null | David Cameron abból az alkalomból írt nyílt levelet a világ legnagyobb gazdasági hatalmait tömörítő G8 vezetőinek, hogy Nagy-Britannia vette át a csoport elnökségét. A brit kormányfő globális fellépést sürgetett a multinacionális társaságok adóelkerülésének megállítására. "Hiszem, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy azt mondhassuk adófizetőinknek, akik keményen dolgoznak és tisztességgel megfizetik az adók rájuk eső részét, hogy mások is ezt teszik" - írta a miniszterelnök.
A nyílt levelet többek között az ihlette, hogy nyilvánosságra került, a Google 6 milliárd fontnyi bevételét pumpálta keresztül egy bermudai cégén, így megfelezte a 2011-es évre vonatkozó adófizetési kötelezettségét - írja a Telegraph. Ezzel számítások szerint 1 milliárd fontnyi befizetést spórolt meg. Nagy-Britanniában például mindössze 6 millió fontnyi társasági adó fizetett 2,5 milliárd fontnyi bevétel után 2011-ben.
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója korábban azt mondta, "nagyon büszke" arra a módra, ahogy a vállalata minimalizálja az adóbefizetést. "Ezt hívják kapitalizmusnak" - tette hozzá. Matt Brittin, a Google brit egységének vezetője szerint a cég azért fizeti adójának nagy részét Amerikában, mert ott találták ki és építették fel a társaságot. | Egymilliárd font adót úszott meg a Google | null | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/1/egymilliard-font-adot-uszott-meg-a-google |
null | A KDNP-s képviselő azt állította, hogy Bese Gergő segítségét „hat évvel ezelőtt, egy rövidebb időre" vette igénybe. Információink szerint ez a rövidebb idő négy éven keresztül, lényegében az előző parlamenti cikluson át tartott, pénzért. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Nacsa Lőrinc (KDNP) a lapunknak nem, a Telexnek viszont válaszolt Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban, ám nem bontotta ki az igazság minden részletét. A portál mai cikkünkkel kapcsolatos megkeresésére azt közölte, hogy "hat évvel ezelőtt egy rövidebb időre kértem Bese Gergő segítségét. Ez a szerződés már évek óta megszűnt." Ezzel szemben lapunk információi szerint a rövid idő legalább 44 hónapig tartott, hiszen 2018-tól 2022 áprilisáig, vagyis csaknem egy teljes parlamenti cikluson át Bese Gergő még biztosan fizetést kapott a Parlamentből mint Nacsa Lőrinc alkalmazottja.
Pénteken írtuk meg, hogy igen szoros kapcsolatot ápolt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójával Bese atya. Információi szerint Bese (akkor még) dunavecsei plébános Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettes és frakciószóvivő stábjának fizetési listáján volt 2018 őszétől hosszú évekig. További érdekesség, hogy idén májusban - amikor a kormánypártok már tudhattak a pap viselt dolgairól - óvatosságból a plébános édesanyját, B. G.-nét alkalmazták, akkor már Rétvári Bence KDNP-alelnök és miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának stábtagjaként. Az adatok hitelességéről munkatársaink meggyőződtek.
Az üggyel kapcsolatban egyébként szerda reggel küldtük el kérdéseket a KDNP-nek, azóta sem válaszoltak.
A jelek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt egyébként annyira mégsem keresztény, hogy tiszteletben tartsa az egyházi előírásokat. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érdeklődésünkre ugyanis határozott nemmel felelt arra a kérdésünkre, hogy az Egyházi Törvénykönyv, vagy bármely más szabályozás alapján papi hivatást betöltő személy állhat-e politikai párt, szervezet szolgálatában. Ennek értelmében pedig - tették egyértelművé - sem a főegyházmegye, sem más egyházi intézmény külön engedélyével sem lehet ilyen tevékenységet folytatni. Tájékoztattak továbbá arról is, nem volt tudomásuk arról, hogy Bese a KDNP-frakció, vagy egy KDNP-s országgyűlési képviselő alkalmazásában állt. | A Telexnek reagált cikkünkre Nacsa Lőrinc, de nem volt teljesen őszinte Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban | null | https://hang.hu/belfold/nacsa-lorinc-nem-volt-teljesen-oszinte-bese-alkalmazasat-illetoen-167771 |
2015-03-18 00:00:00 | Több százmillió forint sikerdíjat fizet saját cégének a józsefvárosi önkormányzat. A cég szerint ez nem sok, főként, ha a közüzemi számlák utáni bevételt is ideszámítjuk. Kocsis Máté polgármester pedig úgy véli, az ellenzék „csak a mikrót nézi, nem a makrót”. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Több százmillió forint sikerdíjat fizet saját cégének a józsefvárosi önkormányzat. A cég szerint ez nem sok, főként, ha a közüzemi számlák utáni bevételt is ideszámítjuk. Kocsis Máté polgármester pedig úgy véli, az ellenzék „csak a mikrót nézi, nem a makrót”.
– Tudom, hogy ezzel gyakorlatilag az egyik zsebünkből a másikba tesszük át a pénzt, lévén a Kisfalu Kft. a józsefvárosi önkormányzat saját cége, de ezeket a 25-30 százalékos sikerdíjakat akkor is egy picit soknak találom – vetette fel Jakabfy Tamás, az LMP helyi képviselője a VIII. kerületi képviselő-testület költségvetési vitájában.
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásából befolyó 500 millió forintos bevétel után ugyanis 155 millió forint sikerdíjat számláz az önkormányzat a százszázalékos tulajdonában lévő Kisfalu Vagyongazdálkodó Kft.-nek. A helyiségbérletekből tervezett 705 milliós bevétel után pedig 110 milliót. Az idei költségvetési rendeletből az is kiderül, hogy a cég más jogcímen is (lakás- és helyiségértékesítés, árverések) kap sikerdíjat. Mindennel együtt az önkormányzat 373 millió forint sikerdíjat számláz ki a saját cégének. | Magától nem sajnálja: több százmilliós sikerdíj | null | http://nol.hu/belfold/tobb-szazmillios-sikerdij-1522683 |
2008-04-17 00:00:00 | Egy kaptafára, érdemi mérlegelés nélkül minősítették titkosnak a TASZ szerint a kormányülésekről készül összefoglalókat, míg a MeH szerint minden jogszerűen történt. A jogvédő szervezet a bíróságtól várja, hogy kiadják neki a tavalyi kormányülések anyagait, illetve az egyik ülés hangfelvételét. A kérdés csak az, van-e egyáltalán joga egy polgári bíróságnak titkos iratokat vizsgálni. | true | null | 1 | Origo | null | Egy kaptafára, érdemi mérlegelés nélkül minősítették titkosnak a TASZ szerint a kormányülésekről készül összefoglalókat, míg a MeH szerint minden jogszerűen történt. A jogvédő szervezet a bíróságtól várja, hogy kiadják neki a tavalyi kormányülések anyagait, illetve az egyik ülés hangfelvételét. A kérdés csak az, van-e egyáltalán joga egy polgári bíróságnak titkos iratokat vizsgálni.
A 2007-ben tartott kormányülésekről készült összefoglalókat, illetve az egyik, tavaly augusztus 29-i ülés hangfelvételének kiadását kéri a Fővárosi Bíróságon kedden kezdődött perben a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A TASZ azért fordult bírósághoz, mert a MeH korábban államtitokra hivatkozva megtagadta az összefoglalók és a felvétel átadását.
A MeH-et képviselő Kalmár Csaba jogtanácsos a tárgyaláson bemutatta a bíróságnak az összefoglalók minősítő lapjait, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iratokat az arra felhatalmazott szakállamtitkár minősítette államtitokká, 50 évre. A hangfelvétel pedig egy 2006-ban elfogadott törvény alapján - hacsak a miniszterelnök másként nem rendelkezik - külön döntés hiányában is nem nyilvános adatnak minősül.
A kancellária szerint az összefoglalókat honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő érdekek miatt kellett titokká nyilvánítani, de nem részletezték, melyik kormányülésen milyen kényes kérdésről volt szó. Emellett arra is hivatkoznak, hogy az összefoglaló vagy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése megkérdőjelezné a kormány politikájának egységét, hiszen kiderülne, milyen eltérő álláspontok ütköztek egy-egy témában. Ez a MeH szerint veszélyeztetné a kormánytagok vitáinak szabadságát.
Földes Ádám, a TASZ ügyvivője azt mondta, iratokat vagy hangfelvételt nem lehet titokká minősíteni, csak egyes adatokat. Szerinte az, hogy minden összefoglalót a lehető leghosszabb időre titkosítottak, felveti a gyanút, hogy nem vizsgálták azok tartalmát. A TASZ szerint a kényes adatokat ki lehetett volna takarni az iratokból, ahogy ezt például a rendőrség tette az olajügyek dokumentumaival, és a hangfelvételen is felismerhetetlenné lehetett volna tenni a titkos információkat. Földes több korábbi bírósági és alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azt mondta, hogy a bíróságnak a formai kérdéseken túl tartalmi szempontból is meg kellene vizsgálnia, valóban szükség volt-e a titkosításra.
"Most azt kéri a tisztelt felperes, hogy a bíróság az összes 2007. évi kormányülés összefoglalóját vizsgálja át és döntse el, alapos volt-e a minősítés?" - kérdezte meglepetten Pataki Árpád bíró, aki szerint nem egyértelmű, hogy a polgári bíróságnak van-e egyáltalán joga erre. A MeH álláspontja szerint nincs: Kalmár azt mondta, tartalmi vizsgálatra legfeljebb az adatvédelmi biztosnak lenne jogköre.
Földes szerint a polgári perrendtartás egyértelmű, a bíróságnak joga van megvizsgálni az iratokat, illetve a bizonyítási kényszer az alperest terheli, a MeH-nek kell bizonyítania, hogy valóban szükség volt a titkosításra. A szakkérdések elbírálásához pedig a bíróság szakértőket is igénybe vehet. A bíró szerint először azt az elvi kérdést kell tisztázni, hogy van-e jogköre a bíróságnak államtitokká minősített iratok tartalmát vizsgálni. Azt ígérte, a következő, június 2-i tárgyalásra dönteni fog a kérdésben. | Bíróságtól kéri a kormányülések anyagait a TASZ | null | https://www.origo.hu/itthon/2008/04/pert-inditott-a-tasz-a-meh-ellen-a-kormanyulesek-osszefoglaloit |
2015-11-18 12:13:00 | Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban - Farkas Flórián telefonon adott utasítást egy hozzá hű képviselőnek, hogy borítson. A felvétel a másik oldalhoz került. | true | null | 1 | Index | null | Sanyikám ... Na ide figyelj! Beszéltem már a Lacival is, és beszéltem már a Nagy Józsival is. ... Ezt a feladatot még meg kell csinálni! ... Abban az esetben, ha arról van szó, hogy napirendi pontok leszavazása van, akkor leszavazzuk, ha az egész napirendi pontok megvitatása van, és tulajdonképpen borítása van, akkor borítás van, azt fogjátok majd tudni!
Farkas Flórián ezekkel az instrukciókkal látta el telefonon az Országos Roma Önkormányzat egyik képviselőjét a szervezet legutóbbi, botrányba fulladt mohácsi rendkívüli közgyűlése előtt.
A két pártra önkormányzatban azt állítják Farkas Flórián miniszterelnöki romaügyi megbízott kissé zavaros megfogalmazása lényegében utasítás volt arra, hogy a Lungo Drom képviselői mindenáron akadályozzák meg, hogy a közgyűlésen megtárgyalják a Híd a munka világába program pénzügyi problémáit. A pénzekkel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni.
Az Index már beszámolt arról, hogy Vajda László, az ORÖ jelenlegi elnökét, Hegedüs Istvánt támogató csoport képviselője szerdán jelezte: egy titokban rögzített felvétellel bizonyítani tudja, hogy Farkas Flórián buzdította saját embereit a közgyűlés szétverésére.
Az ORÖ székházában Vajda elmondta, hogy mohácsi közgyűlésen furcsállták a Lungo Dromos képviselők viselkedését, a hangfelvétel megmagyarázta miért.
A Vajda nem árulta el Farkas Flórián beszélgetőtársának nevét, de szavaiból kiderült, hogy Lungo Dromos képviselő, és maga is hozzájárult a felvétel közzétételéhez. Az ORÖ 47 tagja között két Sándor nevű Lungo Drom képviselő is van.
Vajda a felvétel bemutatása után felszólította a kormány, és a Fidesz vezetőit, hogy „véglegesen vonják ki a forgalomból” Farkast, aki elvesztette a hitelét, és nem úgy látja el a miniszterelnöki megbízott feladatát, ahogy az elvárható lenne. Vajda szerint Farkas Flórián durván beavatkozott az ORÖ ügyeibe, és hatalmát felhasználva akarja eltávolíttatni posztjáról Hegedüs Istvánt, akit 2014-ben épp az ő javaslatára választottak meg az önkormányzat élére.
Vajda László szerint Farkas érdeke most az, hogy botrányok zavarják meg az ORÖ munkáját, elterelje a figyelmet az ő hivatali ideje alatt elkövetett törvénytelenségekről.
Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban, ezért ki kellene alaposan vizsgálni a roma foglalkoztatási pénzek eltűnését, és az elnöki keretből történt költéseket is – mondta a képviselő, hozzátéve, nem látjuk, hogy számonkérés lenne, Farkas Flórián pedig hallgat.
Hegedüsék frakciója a pénteki ülésén dönti el, tesz-e jogi lépéseket Farkas Flóriánnal szemben. | Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban | null | https://index.hu/belfold/2015/11/18/senki_nem_akar_mas_helyett_bortonbe_menni_a_roma_onkormanyzatban/ |
2018-07-22 00:00:00 | A mesefigurák most álltak először közönség elé. | false | [
"olimpia",
"olimpia 2020",
"paralimpia",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A NOB már le is okézta a tokiói olimpia beosztását
A súlyemelés mellett az ökölvívás is kikerülhet az olimpiai programból
Bemutatták vasárnap a 2020-as tokiói olimpia és paralimpia kabalafiguráit. A játékok egyik szimbóluma egy kék-fehér kockás, hegyes fülű mesefigura lett, amely a Miraitova nevet kapta.
Ez egy szóösszetétel a japán mirai és tova szavakból, előbbi azt jelenti, jövő, utóbbi pedig örökkévalóság.
Paralimpiai testvére rózsaszín-fehér mintás, és galléros köpenyt visel. Őt Szomeiti névre keresztelték, ami a cseresznyefa virágzására utal.
A figurákat Tanigucsi Rio illusztrátor tervezte, elképzelésével a szavazatok több mint felét zsebelte be. A voksoláson ötmilliónál is több tanuló vett részt. | Bemutatták a 2020-as olimpiai játékok kabaláit | 0 | https://24.hu/sport/2018/07/22/bemutattak-a-2020-as-olimpiai-jatekok-kabalait |
2015-11-03 18:25:47+01:00 | Bécs - A német hatóságokkal egyeztetve új határátkelőt nyitottak a salzburgi Oberndorfnál, ahol a menekülteket fogják átengedni Németországba - értesült a Die Presse című osztrák lap pénteken. A menekültek szállítását koordináló bécsi illetékes szerint már pénteken odairányítanak menekülteket, azonban azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hányat. A Salzburgtól északra fekvő településről a menekültek egy kis hídon átmenni a németországi Laufenbe. Az új átkelő a tiroli Kufstein, a felső-ausztriai Kollerschalg, Braunau és Achleiten valamint a salzburgi Freilassing után a hatodik lesz a sorban, amelyen Ausztriából Németországba mehetnek a migránsok. | false | [] | 0 | null | 0 | Új határátkelőt nyitottak Salzburgnál
Bécs - A német hatóságokkal egyeztetve új határátkelőt nyitottak a salzburgi Oberndorfnál, ahol a menekülteket fogják átengedni Németországba - értesült a Die Presse című osztrák lap pénteken. A menekültek szállítását koordináló bécsi illetékes szerint már pénteken odairányítanak menekülteket, azonban azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hányat. A Salzburgtól északra fekvő településről a menekültek egy kis hídon átmenni a németországi Laufenbe. Az új átkelő a tiroli Kufstein, a felső-ausztriai Kollerschalg, Braunau és Achleiten valamint a salzburgi Freilassing után a hatodik lesz a sorban, amelyen Ausztriából Németországba mehetnek a migránsok. | Új határátkelőt nyitottak Salzburgnál | 0 | https://blikk.hu/aktualis/uj-hataratkelot-nyitottak-salzburgnal/7y849z9 |
2020-06-29 00:00:00 | Az ülés gyászszünettel kezdődik, a költségvetéshez benyújtott módosításokról is szavaznak a képviselők. | false | [
"parlament",
"országgyűlés",
"költségvetés"
] | 0 | null | 0 | Az Országgyűlés hétfőn szavaz a kormány jövő évi költségvetési javaslatához benyújtott módosító indítványokról.
A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 12 órakor a közelmúltban 101. életévében elhunyt Bálint György volt SZDSZ-es képviselőre, kertészmérnökre, valamint a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra történő emlékezéssel kezdődik.
A napirend előtti felszólalásokat követően két órában hangozhatnak el az azonnali kérdések, az interpellációkra egy óra, a kérdésekre pedig 30 perc áll rendelkezésre.
A képviselők ezt követően döntenek a 2021-es büdzséhez benyújtott módosításokról, majd az Országgyűlés alelnökévé választhatják a jobbikos Brenner Kolomant, aki az ellenzéki frakcióból kilépett Sneider Tamást válthatja a házvezetésben.
Az ülésen a szocialista Bangóné Borbély Ildikó mentelmi ügyében is határoznak.
Szerdán és csütörtökön a pénteken elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseiről tárgyalnak.
A Ház pénteken 24 javaslatról szavaz. A 2021-es költségvetés elfogadása mellett dönthetnek egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról, az iskolaőrség bevezetéséről és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításokról.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Mentelmi ügy és költségvetési módosítók az Országgyűlés napirendjén | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/06/29/mentelmi-ugy-es-koltsegvetesi-modositok-az-orszaggyules-napirendjen |
2014-02-27 00:00:00 | Lecserélik a kockázatos margarinokat - Egy új szabály miatt jönnek a nem hidrogénezett margarinok. Egyelőre nincs drágulás. | false | [
"margarin",
"kockázat",
"veszély",
"transzzsírsavak",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Erre azért kevesen számíthattak miután tegnap kiderült, hogy újra támadnak a veszélyes sprotnik. Az agrárszektor.hu arról számolt be, hogy nem hidrogénezett margarinokra cseréli az eddig használt, hidrogénezett növényi olajokból álló margarinokat a pékek.
A változtatásokat a cégek azért hajtják végre, mert múlt héten hatályba lépett az a szabályozás, amely maximalizálja az egészségre káros transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben.
A szabályozás általános előírásként rögzíti, hogy az élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában legfeljebb 2 gramm transzzsírsav lehet. Az Európai Unióban Magyarország – Dánia és Ausztria mellett - a harmadik olyan tagállam, amely szabályozza az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét, de például hasonló előírások vannak érvényben az USA egyes tagállamaiban is.
Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírfajta közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, mivel károsítja az érfalat, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Kedvezőtlen hatását úgy fejti ki, hogy növeli az összes és a rossz koleszterinszintet a szervezetben.
A nem hidrogénezett margarinok 10-12 százalékkal drágábbak a hidrogénezetteknél, így a beszerzéskor ennyivel nő a vállalkozások többletköltsége, ha a nem hidrogénezett margarinokra állnak át.
Az agrárszektor.hu szerint az árkülönbség önmagában nem olyan tényező, amely a sütőipari termékek áremelését most indokolttá tenné. A pékek általában akkor tudnak árat növelni, ha a liszt és az energia drágul, illetve a közterhek nőnek. Ha viszont ezek miatt áremelés válik szükségessé, a transzzsírsavas rendelet miatti pluszkiadásokat is megpróbálják majd beépíteni az árakba. | Lecserélik a kockázatos margarinokat | 0 | http://index.hu/gazdasag/2014/02/27/lecserelik_a_kockazatos_margarinokat |
null | A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében felszólította az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnökét, hogy semmilyen körülmények között ne engedjen Magyar Péter nyomásgyakorlásának, és akadályozza meg, hogy az érintett képviselő és a „vele szövetséges néppárti, illetve baloldali-liberális politikusok politikai lobbija miatt” Magyar Péter mentelmi ügyének bizottsági tárgyalása minél inkább elhúzódhasson. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | Deutsch Tamás az Ilhan Kyuchyuknak címzett levelében azt írta:
Magyarország legfőbb ügyésze a napokban indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő, a Tisza Párt elnöke (EPP) mentelmi jogának felfüggesztésére lopás bűncselekménye miatt.
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata értelmében a jogi bizottság illetékes a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos plenáris előterjesztés elkészítésére - tette hozzá.
Magyar Péterrel kapcsolatban köztörvényes bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merült fel. Ez teszi indokolttá a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványt. Magyar Péter kijelentette, nem akar lemondani a mentelmi jogáról, mert így akarja elkerülni a köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonást
- fogalmazott Deutsch Tamás.
Hozzátette, hogy sajtónyilatkozatai alapján Magyar Péter minden rendelkezésére álló eszközzel azon dolgozik, hogy az Európai Palamentben a lehető legtovább elhúzódjon a mentelmi ügyének tárgyalása.
Deutsch Tamás szerint Magyar Péter láthatóan arra törekszik, hogy elüljenek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető "diszkóbotrányának" hullámai, és a politikai pozíciójával visszaélve elmenekülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás elől.
Meggyőződésünk szerint az illetékes jogi bizottságnak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelő, szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb dönthessen a plenáris ülés, ezzel pedig elhárulhasson a technikai akadálya annak, hogy Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekményért felelősségre lehessen vonni
- írta a politikus. | Deutsch Tamás: Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb döntsön az EP! | null | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/deutsch-tamas-magyar-peter-mentelmi-jog-ep |
2021-04-22 10:34:50 | Egy évvel a választások előtt a kormány jelentős közvagyont szervez ki az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. | true | null | 1 | Telex | null | A parlament várhatóan jövő héten megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Állami funkciók kiszervezése
A törvény elfogadása után első körben 32 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését, a részletes lista a parlament honlapjára feltöltött javaslat 19. oldalától böngészhető (pdf.). Az április 20-i állapot szerint ebben megtalálható volt minden olyan alapítvány, amely mostantól az említett besorolás alá kerül, ugyanakkor a helyzet dinamikusan változik, időközben kiderült, hogy a Terror Házát működtető alapítvány is vagyonkezelővé változik.
A bővülő alapítványi portfólió miatt nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy a közel háromtucatnyi alapítvány csak a kezdet, és a választásokig jó néhány hasonló modellváltást láthatunk még.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet. (Bizarr helyzet, hogy miközben az állam 2010 után százmilliárdokért vásárolta vissza a Mol-részvényeket az oroszoktól, most ezt a csomagot ingyen odaadhatja egy alapítványnak, amivel a kormány formálisan minden kontrollt elveszít az olajcég felett.)
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket.
Az alapítványi konstrukció lényege – túl azon, hogy egyenként 600 millió forintos közvagyonnal kezdhetik majd meg a működésüket –, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz. A most megkapott állami vagyon felett a továbbiakban a mostani kormány által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapító jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ezzel párhuzamosan egy másik, az alapítványi konstrukciótól független, de az államot karcsúsító tendenciába illeszkedő törvényjavaslat is van az Országgyűlés előtt. A T/15709. számú előterjesztés – amelyről Schiffer András írt részletesen a 24.hu-n – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szól. A jövőben ez az új hatóság felügyelné a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is.
Már a felsorolásból is látszik, hogy óriási pénzeket megmozgató iparágak szabályozása kerülne az új hatóság felügyelete alá, ráadásul ezen tevékenységek felügyelete az elmúlt évtizedekben a kormányzás igazságügyi, pénzügyi, gazdasági hatáskörébe tartozott. Ennek a szervezetnek az elnökét a Médiatanácshoz és az Energetikai Hivatalhoz hasonlóan a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Rengeteg pénz kell a NER fenntartásához, pláne ellenzékből
Az alapítványi konstrukció létrehozásának és az új hatóság felállításának több oka is lehet, azonban nagyjából mindegyik ugyanabba az irányba mutat: a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ellenzékbe kerülve megnehezítse a következő kormány dolgát (ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és
legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A kiépülő orbáni párhuzamos államra azért is szüksége lehet a Fidesznek, mert egy kormányváltás idején nyilvánvalóan tömegével fogják elhagyni pártkáderek az államigazgatást, ahogy történt ez például a 2019-es önkormányzati választások után is. Egy kormányváltás esetén az exodus lényegesen nagyobb lenne, a távozó tisztviselők NER-közelben tartása pedig komoly kihívás lehet a hatalom jelenlegi birtokosainak.
Elbizonytalaníthatja a kádereket
Az emberek megtartásához pénz kell, a NER működtetése igen költséges. Ott van például az Orbánhoz lojális több száz kiadványból álló médiaholding, amely még a végtelennek tűnő állami hirdetésdömping ellenére is milliárdos veszteséget termelt 2019-ben. A rendszer lényegesen áramvonalasított verziójának működtetéséhez (vö.: a dolgozói állomány legalább egy részének megtartása) jelentős és folyamatos külső forrásbevonásra van szükség, hiszen piaci alapon a Fidesz-közeli médiumok nagy része nem életképes.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Az esetleges cudar időkre készülő jelenlegi hatalom lépésének van egy bizonytalanságot szülő lélektani oldala is. Miközben a hívek és a klientúra számára megnyugtatónak is tűnhet, hogy az Orbán-kormány „bölcsen” előregondolkodik,
a vagyonátmentés éppen azt az üzenetet küldi, hogy 2022-ben nemcsak egy kétharmados többség nélkül felálló Fidesz-kabinet van benne a pakliban, hanem az is, hogy Orbán elveszíti a választásokat.
Már önmagában az esetleges vereségre való felkészülés is jelentősen roncsolhatja a korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnő erős vezető karizmáját, és a kevésbé lojális NER-kádereket is arra késztetheti, hogy elkezdjenek B és C tervekben gondolkodni. Arról, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint miért szól ugyanannyi érv Orbán következő győzelme, mint veresége mellett, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Nem látják reménytelennek a helyzetet
A most zajló vagyonátmentéssel kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent a kormánytól független nyilvánosságban, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével egy következő kormány nem igazán fog tudni mit kezdeni. Több, a témával foglalkozó ellenzéki politikus erről azt mondta kérdésünkre, hogy vannak lehetséges megoldások az éppen kialakuló helyzetre.
Ami az egyetemeket illeti, Brenner Koloman szerint az alapítványi forma alapvetően nem ördögtől való dolog, a nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a nagy, átfogó képzéssel rendelkező tudományegyetemek mind állami fenntartásúak, mert csak így tudnak átfogó kutatási és oktatási portfóliót fenntartani. A Jobbik oktatáspolitikusa szerint mivel az egyetemi szenátusok döntöttek arról, hogy átállnak az alapítványi működésre, reális szcenárió, hogy kormányváltás esetén, egy-két év múlva ugyanezek a szenátusok (látva a felmerülő problémákat) ugyanúgy kérhetik majd azt is, hogy kerüljenek ismét állami fenntartás alá, ahogy most az alapítványi fenntartás mellett szavaztak.
Ezen a ponton nyilván egy ütközőpontot jelenthetnek a döntő részben fideszes tagokkal feltöltött alapítványi kuratóriumok, amelyek lényegében szabadon hozzányúlhatnak a szenátusok mozgásteréhez, és egyes értelmezések szerint még a rektorválasztás jogát is elvehetik.
Kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha a kuratórium blokkolja az egyetemi autonómiát képviselő szenátus akaratát, vagy csorbítja az egyetem vezetésének jogait, akkor annak milyen politikai következményei lehetnek.
Ellenzéki politikusok szerint a felsőoktatás magánosításának jelenleg két igazán problémás pontja van. Az egyik, hogy a jelenlegi miniszter által kinevezett kuratórium gyakorlatilag életfogytiglanig meg tudja magát hosszabbítani. A másik, hogy az sem megy automatikusan, ha a szenátus vissza szeretné vinni az intézményt az állam fenntartása alá, hiszen ezt kétharmaddal kell megszavaznia a parlamentnek.
Bár a kuratóriumoknak elég széles jogkörük van az intézmények feletti rendelkezésre, a felsőoktatási törvény feles többséggel módosítható, ezen keresztül pedig viszonylag könnyű olyan törvényi garanciákban biztosítani a hallgatói és oktatói jogok érvényesülését – mondta a Telexnek Arató Gergely.
A DK-s politikus úgy látja, hogy egyébként a kormánynak most is lenne módja, hogy beavatkozzon egy kuratórium – például az SZFE esetében látott – diktatórikus hatalomgyakorlásába, azonban jelenleg nincsen szándék. Arató szerint egy kormányváltás esetén sokféle technika állhat rendelkezésre az egyetemi autonómia helyreállítása érdekében, de erről azért nem beszélt bővebben, mert nem szeretne tippeket adni a jelenlegi kormányzatnak.
Kétharmaddal sem vehető el valakinek a vagyona
Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok mind azt mondták, hogy egyrészt a jogászaik már vizsgálják a kialakult helyzetet, másrészt pedig, mivel állami vagyonról is van szó, kormányváltás esetén biztosak abban, hogy lesz felülvizsgálati lehetőségük. Abban is egyetértettek, hogy a vagyontárgyak esetében bonyolultabb a helyzet, mint a felsőoktatásnál.
Ellenzéki politikusok azt mondják, hogy lehetőleg kétharmaddal kellene megnyerni a választást (amit a választási rendszer miatt nem tartanak irreálisnak, a Fidesz is csekély szavazattöbbséggel szerzett kétharmados mandátumtöbbséget), mert akkor nagyobb mozgásterük lenne, de még kétharmaddal sem lehet elvenni valakinek a vagyonát. A megoldás kulcsa szerintük ott van, hogy állami feladatokat nem lehet lényegében magánintézményekbe kiszervezni, úgy, hogy közben továbbra is az állam finanszíroz, de nincsen felettük közösségi kontroll.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint például a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése feles törvénnyel is megoldható, miközben az ellenzék nagyon elszánt az ügyben is, hogy a közvagyont képező Mol- és Richter-részvények felett is visszaszerezzék majd az állami felügyeletet. | Orbán megkezdte a hatalom átmentését | null | https://telex.hu/belfold/2021/04/22/vagyonkezelo-alapitvany-kozvagyon-kozpenz-orban-viktor |
2015-02-10 07:40:59+02:00 | Az osztrák Raiffeisen bankcsoport (RBI) eladja lengyelországi és szlovéniai leánybankjait és a Zuno direktbankját, az ázsiai és az amerikai piacról pedig visszavonul a bank felügyelőtanácsának hétfői döntése értelmében. A szűkszavú sajtóközlemény szerint Magyarországon a bank optimalizálja tevékenységét. Az RBI közölte, hogy csökkenteni kívánja jelenlétét az oroszországi piacon is. | true | [
"Makró",
"Raiffeisen Bank"
] | 0 | null | 0 | A tőzsdék zárása utánra időzített bejelentés Magyarországgal kapcsolatban optimalizálásról szólt, a sajtóközlemény ennek részleteit nem közölte.
A banknál kedden sajtótájékoztatót tartanak, amelyen várhatóan további részleteket közölnek.
Az osztrák, valamint a további kelet-európai piacon a felügyelőtanács az üzleti modell további fenntartásáról döntött.
A bank ugyanakkor 2016-ig jelentősen csökkenti vagy feladja az egyesült államokbeli, 2017-ig pedig az ázsiai tevékenységét.
Az előzetes adatok szerint az RBI éves vesztesége 2014-ben 493 millió euró volt, ami alatta van a korábban meghatározott 500 millió eurós maximumértéknek.
A drasztikus csökkentés oka a bank tőkehelyzetének javítása, új célként határozták meg, hogy a bank 2017-re 12 százalékos elsődleges tőkearánnyal rendelkezzen. Ez az érték 2014 végén 10 százalékos volt.
A Raiffeisen Bank Zrt. Magyarországon 112 fiókkal, és mintegy 600 ezer ügyféllel rendelkezik, a mérlegfőösszege a 2013.évi nemzetközi számviteli adatok (IFRS) alapján, konszolidáltan számítva 1851 milliárd 488 millió forint volt.
A bank 2014. március 28-i sajtótájékoztatóján Heinz Wiedner, a bank vezérigazgatója leszögezte: a magyar bankszektor egyik meghatározó, univerzális szereplője marad a Raiffeisen Bank, amelynek vesztesége jelentősen, 34 százalékkal 31,2 milliárd forintra csökkent 2013-ban.
Heinz Wiedner a 2014 március végi sajtótájékoztatón leszögezte: a magyarországi Raiffeisen eladása lekerült a napirendről, a pénzintézet jövőbeni stratégiája az elsődleges ügyfélkapcsolatokra, valamint a versenyképes, magas szolgáltatási szint nyújtására koncentrál.
A bank működési költségei 53 milliárd forintot tettek ki 2013-ban, céltartalék-képzésre pedig közel 42 milliárd forintot fordítottak. A nem teljesítő hitelek aránya 30 százalék alatti szinten stabilizálódott, és egyre kevesebb kölcsönszerződés kerül ebbe a kategóriába.
MTI | "Optimalizálja" magyar tevékenységét a Raiffeisen | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/_Optimalizalja__magyar_tevekenyseget_a_Raiffeisen.html |
null | Egy olyan boltot nyitottak Háromhután, amiben a közmunka programban résztvevők termékei is megvásárolhatóak. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | Egy különleges boltot, büfét és kávézót magába foglaló épületet avattak Háromhután szerdán. Verbovszki Károly polgármester beszédében ismertette: településüket három, egymástól különálló településrész alkotja, az önkormányzat pedig folyamatosan figyel arra, hogy ezeket egyformán fejlessze. A mostani, az újhutai településrészen létrehozott boltot a Belügyminisztérium közmunka programja segítségével sikerült kialakítani. Ez azonban nem egy hagyományos bolt - emelte ki.
Az üzletben ugyanis olyan termékeket lehet megvásárolni, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye önkormányzatainak közmunka programja keretében készülnek, valamint helyi és környékbeli termelők árucikkei egészítik ki a kínálatot. A polgármester tájékoztatása szerint 16 önkormányzat és 14 termelő termékei találhatók meg a polcokon a perectől kezdve a házi tésztán, mézeken, szörpökön, lekvárokon és kézműves munkákon át egészen a borokig. Az új épület természetesen hagyományos boltként is működik, ahol a mindennapi használati eszközök, élelmiszerek szintén megvásárolhatók. Ez a lehetőség eddig Újhután hiányzott a kínálatból. A felavatott létesítmény mellett egy játszóteret is kialakítottak. Az építkezés egy év alatt zajlott le, az önkormányzat önerőből vásárolta meg az alapot képező, romos parasztházat, amelyet a közmunkaprogram lehetőségeit kihasználva újítottak fel a helyi népi építészet hagyományaihoz igazodva. A polgármester kiemelte, hogy kivitelezői csapatuk évek óta együtt dolgozik, ennek köszönhető a minőségi munka az összes hasonló beruházásukról is visszaköszön.
A közmunka program Verbovszki Károly beszámolója szerint 2015-ben vett nagy lendületet, amely előbb több kisebb, majd nagyobb fejlesztésekkel örvendeztette meg a település lakóit, valamint a hozzájuk érkező turistákat. Eddigi legnagyobb beruházásuk a több mint 30 férőhelyes erdei iskola Óhután, valamint a vele szemben található turisztikai központ volt. Az intézmény azóta is komoly népszerűségnek örvend, ami nemcsak a létrehozott munkahelyek megőrzésében játszik szerepet, de bevételt hoz az önkormányzatnak is. Emellett építettek fedett szabadtéri színpadot, amely rendezvényeik lebonyolításához nyújt megfelelő környezetet és nem mellesleg nem kell drága mobil színpadokat bérelniük - jegyezte meg. Ugyancsak hasonló konstrukcióban készült el a középhutai bolt és kávézó, amely 2019 óta működik rentábilisan. A településvezető megemlítette a 2022-ben átadott rendezvénycsűrüket is, amely nemcsak saját programjaikat fogadja be, de rendkívül népszerű esküvői helyszín is lett. Ezek sorába illeszkedik a mostani beruházás. A polgármester kiemelte: vannak még terveik, amelyekhez kérik a kormány további segítségét. Háromhuta egyetlen kitörési pontjának nevezte az idegenforgalmat, amelyhez folyamatosan alakítják ki a szolgáltatásokat. Több létesítményük mosdója például éjjel-nappal használható, amit az évi több tízezer hozzájuk érkező turista használhat.
Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője kifejtette: Háromhuta a példa arra, hogy a közmunkaprogram hogyan használható értékteremtésre és érezhető fejlődésre. Az alig több mint száz lakosú településen a helybeliek ötleteikkel és szorgalmukkal csinálnak egy forintból kettőt - mondta a honatya. Kiemelte: minden esztendőben leülnek a polgármesterrel és átbeszélik, milyen beruházásokat és fejlesztéseket tervez az önkormányzat, amikből közösen választják ki azokat, amelyekhez még a nehéz időkben is megfelelő támogatás párosítható. A különböző közmunka programok, valamint a Magyar Falu Program együttesen sokat segített a kistelepülések terveinek a megvalósításában - emelte ki a képviselő. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár - aki néhány éven belül harmadszor fordult meg a településen - arról beszélt, hogyHáromhutalátványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, javarészt a közmunka programoknak köszönhetően. A kiemelkedő sikerhez hozzájárul a település közfoglalkoztatotti csapata, amely évek óta összeszokott módon dolgozik együtt és a tetőfedéstől a burkoláson, a kőműves munkákon át egészen a villamoshálózat és a fűtési rendszer kialakításáig mindent el tudnak végezni. Az idegenforgalmi lehetőséget sok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település használja ki jól - jegyezte meg. Háromhután a fejlődést az erdei iskola alapozta meg és a település adottságai is nagyon jók, hiszen gyönyörű természeti környezet veszi körül a falut, a helyi porták takarosak, valamint az üdülőnek használt házakat is nagyon szépen rendben tartják tulajdonosaik - mondta. Ezt erősítik az önkormányzat beruházásai. A helyettes államtitkár hozzáfűzte: szándékaik szerint a jövőben is szeretnék támogatni a hasonló jó kezdeményezéseket, amellyel céljuk, hogy a kistelepülések se legyenek elvágva az ország gazdasági vérkeringésétől - tudta meg aboon.hu. | A közmunka program termékei is vannak Háromhután | null | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/kozmunka-haromhuta |
2020-05-23 20:00:00+01:00 | Az amerikai férfi, Robert Conlin a koronavírus miatti járványhelyzet miatt nem látogathatta feleségét, azonban a találkozást kreatív módon oldotta meg. | false | [
"koronavírus",
"kórház",
"kismama",
"randi"
] | 0 | null | 0 | Megható: nem látogathatta várandós feleségét a kórházban egy amerikai férfi, így kedveskedett neki
Robert Conlin és Shona Moeller már régóta vágytak egy kisbabára, így hatalmas volt az öröm, amikor végre gyermekáldás érte őket /Fotó: Northfoto
Az amerikai férfi, Robert Conlin a koronavírus miatti járványhelyzet miatt nem látogathatta feleségét, azonban a találkozást kreatív módon oldotta meg.
Munkába állás a koronavírus után: használjuk ki a lendületet és a lehetőségeket!
Megvan a dátum: ekkor nyithatnak újra a mozik, a színházak és a fürdők is
Megvan a dátum: ekkor nyithatnak újra a mozik, a színházak és a fürdők is
Robert Conlin és Shona Moeller már régóta vágytak egy kisbabára, így hatalmas volt az öröm, amikor végre gyermekáldás érte őket. Azonban a kismamának szivárogni kezdett a magzatvize, így orvosi javaslatra kórházban kell töltenie az idejét, amíg meg nem születik a baba.
Mivel a járvány miatt az apuka nem látogathatja párját, minden héten különleges randit szervez. A vacsorát beküldi Shonának a kórházba, ő maga pedig szerelme ablaka előtt fogyasztja el vacsoráját, miközben feliratokkal üzen és bókol neki.
(ragazze.hu) | Megható: nem látogathatta várandós feleségét a kórházban egy amerikai férfi, így kedveskedett neki | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/nem-latogathatta-varandos-feleseget-a-korhazban-egy-amerikai-ferfi-igy-kedveskedett/kp6fh1l |
2017-11-05 12:22:00 | Jelentősen alábecsülték a kaposvári ügyészség székházának építési költségeit - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A Kaposváron, a Gr. Apponyi Albert u. 16. szám alatti új ügyészségi székház építése a becsült 1 milliárd 796 millió forint helyett 2 milliárd 821 millió forintba kerül - tette közzé az ajánlatkérő Legfőbb Ügyészség.
A munkát a Laterex Építő Zrt. és a Z-Pannon Építőipari Kivitelező és Fővállalkozó Kft. közösen nyerte. Indult még a tenderen a Laki Épületszobrász Zrt. és a Market Építő Zrt. is.
Az ajánlatkérő a két nyertes céggel szeptember 14-én kötötte meg a szerződést.
Az ajánlatkérő előbb a közbeszerzést eredménytelennek nyilvánította, miután nem volt fedezete a becsültnél jóval magasabb árra, de utóbb mégis értékelte az ajánlatokat és nyertest hirdetett. | Több mint egymilliárddal becsült alá az ügyészség | null | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tobb_mint_egymilliarddal_becsult_ala_az_ugyeszseg.650501.html |
2017-12-18 10:45:00 | Új Duna lesz a neve a Galvani utca–Illatos út-vonalában megépülő hídnak, melyet a bebukott 2024-es olimpiai játékokra tervezett fejlesztések keretében építenek meg. | true | null | 1 | HVG | null | A Magyar Közlönyben most megjelent határozat megerősíti azt a korábbi szándékot, hogy a Galvani utca–Illatos út-vonalában egy új, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három forgalmi sávos Duna-híd épüljön.
A híd nyomvonala mindössze 2 km-re fekszik a Rákóczi hídtól, csepeli hídfőjénél pedig egyelőre csak felszámolásra váró, lepusztult bérházak, egy szennyvíztisztító és szántóföldek találhatók. A hídépítés ötlete az olimpiai fejlesztések kapcsán vetődött fel, jelenleg a legjobb, ami várható tőle, hogy tehermentesítheti a Rákóczi-hidat.
A nemzetközi tervpályázat lebonyolítására 441 millió forintot bocsát rendelkezésre a kormány.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának korábbi közleménye szerint a pályázatra olyan külföldi sztárépítészek jelentkeztek, mint a holland De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney, vagy az éppen hídterveiről híres Ben van Berkel, illetve a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier. A meghívottak között szerepel a francia Explorations Architecture illetve a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura, valamint az új linzi Duna-hidat tervező Marc Mimram.
A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke pedig a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke, Barsiné Pataky Etelka. A tagok között Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a neves francia hídtervező, Michel Virlogeu szerepel. | Gazdaság: Új híd épül a Dunán, a semmibe fog vezetni | null | https://hvg.hu/gazdasag/20171218_Uj_hid_epul_a_Dunan_a_semmibe_fog_vezetni |
2007-09-14 00:00:00 | Csepeli galvániszapbotrány: cáfol a Murus Zrt. | true | null | 1 | Index | null | Cáfolja a vádakat annak a cégnek az igazgatója, amelyet fideszes politikusok két héttel ezelőtt a csepeli galvániszap-lerakással hoztak kapcsolatba. Kreisz Gyula szerint olyan cégeket és személyeket is belekevernek az ügybe, akiknek az egészhez semmi közük nincs. Sem neki, sem az általa irányított Murus Építőipari Zrt-nek nincs semmi takargatnivalója.
Az ügyészség, a közigazgatási hivatal döntései után az önkormányzat a beruházótól visszaköveteli az utcát.
Az Indexen nemrégiben beszámoltunk a csepeli galvániszapbotrány legújabb fejleményeiről, arról, hogy a Fidesz két politikusa, Németh Szilárd és Illés Zoltán sajtótájékoztatón bírálta a veszélyes hulladék lerakását az egykori Csepel Művek területén.
Három név
A jobboldali politikusok a sajtótájékoztatón hálózatot próbáltak meg felvázolni azokból a vállalkozásokból, amelyek területére lerakták a galvániszapot, és amely cégek neve az ügyben állításuk szerint felmerült. Az érintett cégekben három személy neve bukkant fel a legtöbbször: Kreisz Gyuláé, Hajts Attiláé és Gönczi Alberté.
A vádakra most Kreisz Gyula, a Murus Zrt. vezérigazgatója reagált az Indexnek. Az építőipari kivitelezéssel és fővállalkozással foglalkozó cég vezetője szerint azért éppen őket és azért éppen most keverték bele a csepeli botrányba, mert - az új építési engedély kiadása és végrehajthatóvá válása után - ők építenék a Nagymező utcai mélygarázst, amelyet a VI. kerületben vitatnak az ott lakók. Ugyanakkor a Murus - a Németh Szilárd által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakkal ellentétben - a Nagymező utcában nem a megrendelő, hanem csak a kivitelező, nem ők kezdeményezték az ottani építkezést.
Cáfol a vezérigazgató
A Murust a csepeli fideszesek arra hivatkozva hozták kapcsolatba a galvániszap-lerakással, hogy a cég, illetve vezetői állítólag érdekeltek abban a Fríz Kft.-ben, amely a galvániszapot ártalmatlanításra átvette, majd tárolta a Csepel Művekben.
A sajtótájékoztatón elhangzott információk többségéről a cégvezető elmondta, hogy azok alapjaiban tévesek, a valóságtól távol állnak, mivel egy környezetvédelmi vállalkozás évekkel ezelőtti kálváriáját úgy tüntetik fel, mintha politikai botrányról lenne szó, és ebbe olyan cégeket és személyeket is belekevernek, akiknek az egészhez semmi közük nincs. Kreisz szerint tehát a helyzet teljesen világos, amiben sem neki, sem az általa ma irányított és sikeres Murus Építőipari Zrt-nek nincs semmi takargatnivalója.
Segíteni akartak
Az ügyről Kreisz elmondta, hogy személy szerint ő valóban segíteni akart egy tehetséges feltalálónak, Jakab Istvánnak, aki korábban - szabályos és érvényes engedély alapján - a ferencvárosi Kén utcában végezte a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszap ártalmatlanítását.
A hőkezeléssel és más technológiai folyamatokkal ártalmatlanított galvániszapot Jakab olyan anyaggá alakította volna át, amely a környezetre teljesen veszélytelen útépítési adalékként felhasználható lett volna. A végterméket még a Fidesz-FKGP-kormány idején a Pepó Pál vezette minisztérium hivatalos papíron is veszélytelennek minősítette.
Felmondták a bérleti jogot
Jakab feldolgozási célból felvásárolta a galvániszapot, de telephelyének bérleti jogát váratlanul felmondták a Kén utcában. Gönczi Albert ekkor kereste meg Jakab István nevében a fideszes politikusok által hírbe hozott Hajts Attilát és Kreisz Gyulát, hogy segítsenek területet találni a galvániszap feldolgozására. Ezt meg is találták, a Diamond Build Kft.-nek ugyanis volt egy telke az egykori Csepel Művek területén.
A Diamond Build tulajdonosa, Hajts Attila csupán telket, illetve műhelyt adott bérbe a Jakab István által tulajdonolt és vezetett Fríz Kft.-nek, melyre Jakab az illetékes környezetvédelmi hatóság tudtával, szállítási jegyzőkönyvekbe foglalt engedélyével és felügyelete mellett szállította át a galvániszapot.
Sok érdeket sértett
Kreisz azt állítja, számára csak utólag vált világossá, hogy a feltaláló sok érdeket sértett, és a háttérben megmozdultak bizonyos politikai és gazdasági körök, amelyeknek "köszönhetően" a Fríz Kft. szakmailag és anyagilag ellehetetlenült.
Váratlanul a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Főfelügyelőség a csepeli telephelyre nem hosszabbította meg a - Kén utcai telephelyről való átszállítás időpontjában érvényes - feldolgozási-működési engedélyt. A Diamond Build Kft. a bérleti díjakat csak az első fél évben kapta a Fríz Kft.-től, azután Jakab István sokszori felszólítás ellenére sem fizetett, és a bérleti szerződés felmondása ellenére sem vitte el a galvániszapot a Diamond Build Kft. területéről.
Feltűnik Gönczi Albert
A történetbe ekkor lépett be a környezetvédelmi szakértelemmel rendelkező Gönczi Albert és - a Jakab István szabadalmában fantáziát felfedező - Kreisz Gyula, akik részesedést kívántak szerezni a Fríz Kft.-ben, azonban - miután szembesültek a cég problémáival, tartozásaival - az üzletrész-átruházási szerződéstől elálltak, és tulajdonszerzésük a cégnyilvántartásba soha nem került bejegyzésre - ellentétben a fideszes politikusok vádjaival.
Ezután - mivel a találmány sikerében változatlanul hittek - Gönczi Albert és Kreisz Gyula egy új, közös céget (a Fríz 2004 Kft.-t) alapítottak, azonban nyolc hónapnyi erőfeszítést követően kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy - a "magasabb szintű gazdasági és politikai érdekek miatt" - a nemzetközileg is újdonságnak minősülő, immáron szabadalmi oltalommal is rendelkező feldolgozási eljárásához szükséges engedélyhosszabbításokra nem kerülhet sor.
Csapdahelyzet
"A vállalkozás ezáltal csapdahelyzetbe került, a galvániszap környezetbarát újrahasznosításának ügye jó időre zátonyra futott. Így állt elő az a sajnálatos helyzet, hogy a korábban feldolgozásra szánt galvániszap - bár őrzött és biztonságos körülmények között - ma már nem megújulásra, hanem elszállításra vár" - jut el a mához a vezérigazgató.
A fideszesek szerint az utóbbi hónapokban is nőtt a galvániszap mennyisége, és ezt a Murus gépkocsijain szállították a helyszínre. Ezt szintén cáfolta az Indexnek Kreisz Gyula. Az Index cikkében bemutatott fotók, amelyeket a fideszes politikusok a sajtótájékoztatón adtak közre, Kreisz szerint egészen mást tartalmaztak.
Nem az a hordó
A képen egy bérelt, olajszállító kisteherautó látható, a hordók nem is alkalmasak galvániszap tárolására és erről a fotó készítője meg is győződött. Arról nem is beszélve, hogy az érintett területeket folyamatosan őrzik, így az oda történő illegális anyagszállítás kizárt.
Kreisz elmondta, hogy amikor a fotók készültek, akkor már egy másik cég bérelte a megjelentetett autót, mai napig ezzel a két hordóval szállítja a munkagépeibe az üzemanyagot. A bérlőcsere miatt a Murus emblémája a fotók készítésekor még nem került le a jármű oldaláról.
Élő és Kunos
A céghálóra visszatérve elmondta, hogy a Murus teljesen más nevű elődcégében, annak felügyelő bizottságában 2004 végéig valóban benne volt Élő Norbert, ám ő amint politikai pályára lépett, lemondott tisztségéről, így a Murusban nem viselt semmilyen tisztséget sem.
Ma is tulajdonos viszont 5 százalékban a Murusban Dr. Kunos Péter, az Agrobank korábbi vezérigazgatója. Kreisz szerint Kunosnak nincs meghatározó részesedése a cégben.
Óvatosság
Kreisz összefoglalva a történteket elmondta: személyesen a múltban is látott, és ma is lát fantáziát a környezetvédelemben, bár a Fríz 2004 vállalkozás kudarca óvatosságra inti. Mindezzel együtt a legszigorúbb (ISO 14001) környezetvédelmi minősítéssel rendelkező Murusnak semmi köze nincs a csepeli galvániszap lerakásához, sőt munkái során folyamatosan kiemelten figyelemmel kíséri minden egyes alvállalkozójának környezetvédelmi megelőző tevékenységét és a szelektív hulladékgyűjtést.
A Diamond Build Kft. csupán mint bérbeadó és nem mint aktív szereplő vett részt a történtekben, ezért ez a cég sem tehet arról, hogy a telkén maradt a feldolgozatlan galvániszap. A fő problémát az jelenti Kreisz szerint, hogy az iszap feldolgozására - az eredeti szándékkal ellentétben - ma már esély sincs.
Hajléktalan lett a feltaláló
Az eredeti tulajdonos, Jakab István ugyanis az ártalmatlanítás technológiáját szabadalommal védte le, viszont neki ma már se pénze, se cége nincs arra, hogy folytassa a korábbi tevékenységét.
A feltaláló egyes hírek szerint ma hajléktalanként tengeti az életét. A cég felszámolás alatt áll, így jogilag sem várható kedvező fejlemény az ügyben. Ezek után a galvániszapot csak elszállítani lehet. Kreisz is csak a sajtóból tudta meg, hogy valószínűleg közbeszerzési pályázatot írnak ki az iszap elszállítására Csepelről. | Csepeli galvániszapbotrány: cáfol a Murus Zrt. | null | https://index.hu/belfold/budapest/csepmur52515/ |
2002-05-20 20:48:00 | Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint középtávon az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
A CIB Banktól a közelmúltban - a külső szemlélő számára meglehetősen váratlanul - távozó Zdeborsky ugyan jó személyes kapcsolatot ápol Erőssel, ám a kettejük habitusát egyaránt ismerők kételkednek abban, hogy hosszú távon képesek lennének a súrlódásmentes szakmai együttműködésre.Erős János azon kevesek közé tartozik, akikről szinte lehetetlen olyan negatívumokat írni, amelyeket eddig ne róttak volna már föl több fórumon is. Pedig a korábban a legifjabb hazai sztárbankár titulussal is felruházott Erősről ismerősei váltig állítják: kimagaslóak a kommunikációs képességei. Néhány éve még kitűnően élt is ezekkel. Legalábbis erre utal az, hogy néhány olyan újságíró, aki utólag őszinte megdöbbenésének ad hangot annak kapcsán, hogy Erőst 1997-ben az év emberévé választották a Magyar Hírlap olvasói, a K&H sikeres privatizációját követően nem győzte legekkel elhalmozni a bankvezért.
A sajtó akkori tevékenysége letagadhatatlanul szerepet játszott abban, hogy a Magyar Hírlap olvasótáborára bízott szavazáson a bankár még az ökölvívó Kovács Kokó Istvánt is maga mögé utasította, s így ő kapta meg első ízben azt a díjat, amelyet később Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa, Esterházy Péter író, a Pharmavit Rt.-ről és a pezsgőtablettáiról ismert Somody Imre, tavaly pedig Szabó István filmrendező vehetett át.
Sose volt még ennyire durva...
"Pillanatnyilag nem tagja a szűken vett bankárelitnek" - állítja Erősről egyik ismerője, aki nem egészen érti az exbankvezér körülötti hisztériát. Ennek megfejtésére többen is vállalkoztak, persze nevük elhallgatását kérve. Az egyik pénzügyi szakember pszichés tényezőkön alapuló magyarázattal rukkolt elő: ő a média sajátosságának tudja be, hogy "egy nem a legelőnyösebb külsejű ember kisiklásait hajlamos felnagyítani, miközben egy szépfiúnak egy apagyilkosságot is gond nélkül megbocsát". A "kisiklás" kifejezés leíró erejében erősen kételkedő ellentábor ezzel szemben azt a "bűnlajstromot" citálja, amely az ÉS-ben jelent meg először rendezett formában, Vajda Éva és "szabó Attila riportjában (A romlás virágai, Élet és Irodalom, 1999/22. és 23. szám).
Erős János csillaga amúgy jó darabig magasan ragyogott, nem utolsósorban a kiemelkedő háttérnek köszönhetően. A pénzügyi berkekben komoly tekintélynek, egyszersmind népszerűségnek örvendő apa - aki jegybanki pályafutása során sokat tartózkodott külföldön, s ennek megfelelően fiát a legmagasabb szintű közgazdasági képzésben részesíthette - önmagában is jó ajánlólevél volt a csemete számára. Így lett az angolul és franciául már végzősként folyékonyan beszélő Erős első munkahelye a nyolcvanas évek derekán a kor legnyitottabbnak mondható hazai intézménye, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek devizagazdálkodási főosztályán a skandináv területtel foglalkozott. A feladat súlyának megítélése az eltelt évek miatt nem egyszerű, ám kortársai szerint egy fiatal, igyekvő pályakezdő számára komoly kihívást jelentett. Az MNB-ben szorgalma mellett simulékonyságával is kitűnő Erős "majdnem" üzleti szemléletet sajátíthatott el, magyarán a kockázatvállalást a józan ész határain belül.
Innen alig két év elteltével átigazolt a formálódó magánszférába, ám a Unicbankból hamar kiábrándult, így egy magyar származású svájci állampolgárral gründolt tanácsadó céget, amit nemsokára - szakmai összetűzések miatt - otthagyott. Egy kisebb kitérőt követően, 1990 elején az ötven százalékban magánkézbe adott Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) vezérigazgatójaként tér vissza a kaptafához. Ekkor még nincs harmincéves.
Bankot lőttek
Az itt eltöltött időszak megítélését alaposan megnehezíti, hogy a nem túl nagy mozgásterű bank megvétele kapóra jött az akkoriban éppen működő hitelintézet után kajtató orosz Gazprom-csoportnak. Az ÁÉB-t a kilencvenes évek közepén szőröstül-bőröstül lenyelő oroszok egyelőre nem tűnnek érdekeltnek abban, hogy bárminemű szennyest - már ha van ilyen - kiteregessenek, jóllehet rebesgettek az ÁÉB-vel összefüggésben mindenféle ukrán és fővárosi (bankfiókfejlesztésnek álcázott) ingatlanügyleteket, tranzakciókat ciprusi off-shore cégekkel, nyakló nélküli hitelkihelyezéseket, továbbá azt, hogy Erősnek a legsikamlósabb hiteleket magával kellett vinnie a bankból távozásakor.
A kifogások azonban soha nem jutottak a feltételezéseken túli fázisba, kivéve az akkori bankfelügyelet kis nyilvánosságot kapó jelentését, amely aggasztóan magas tőkehiányt állapított meg nem sokkal a bank értékesítése előtt. Utólag képtelenség megítélni, mekkora szerepet játszott a hiány kialakulásában az ÁÉB vezetése, s mekkorát a jogi környezet megváltozása; mindenekelőtt a gazdasági jogszabályok drasztikus szigorítása, aminek következtében az állam - életben tartandó a bankokat - jelentős konszolidációs lépéssorozatra kényszerült.
Miközben többen azt vágták a fejéhez, hogy regnálása alatt a bank elvesztette tőkéjének jelentős részét, Erős János emelt fővel jött el az ÁÉB-től. Egyesek szerint ez részben annak köszönhető, hogy egy ún. csendes konszolidáció történt: a Gazprom lenyelte azt a veszteséget, ami vélhetőleg jóval nagyobb hullámokat kavar akkor, ha ezt az államnak kell megtennie. Részben pedig Erős sajátos érvényesülési technikájának eredménye, amely a pénzember kivételes kapcsolatteremtő képességén alapszik. Az édesapjától örökölt szálak ápolása mellett ugyanis a kilencvenes évek közepe táján népszerű társasági ember bankárként és szenvedélyes vadászként is gyarapította pártfogói körét, miután - egyik pályatársa szavaival élve - "zseniális abban, ahogyan bárkit képes maga mellé állítani". Ennek érdekében nemegyszer ölti magára az "engedelmes apród" jelmezét, "estéről estére sikert aratva az előadással". Nem véletlen, hogy támogatói körében éppúgy vannak szabaddemokrata, mint szocialista politikusok, de a "túloldal" sem áll tőle távol.
Többek szerint Erős a K&H Bankba is Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminiszterének farvizén evezve jutott be (Kupa már az ÁÉB-ben is igazgatósági tag volt). A már említett Vajda-"szabó-cikk szerint viszont (Erős) "politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt (az MSZP és az SZDSZ - Cs. Cs.) számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt". Így lett a bankszférát érintő konszolidációs lépéssorozatban az egyik legtöbb apanázst szerző, ám a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelezőjeként igen aggasztó állapotban lévő K&H Bank vezérigazgatója, amelynek rendbetételét és a privatizációra történő felkészítését várta tőle a tulajdonosi jogokat ellátó Pénzügyminisztérium.
A K&H-s időszak nem indult túl biztatóan. Legalábbis egy akkori számvevőszéki jelentés megállapította: a bankot a befagyott követelések értékesítése, illetve az ezek nyomán felszabaduló céltartalékok (amelyeket a kockázatosnak ítélt hitelek fedezetéül kötelező képezni, így a kintlevőség felszámolásával fölöslegessé válnak) felélése tartotta a víz felett. Az élelmiszeripari hozomány (a FÁK-piacok összeomlása miatt befagyott kintlévőségek fejében beszerzett, tekintélyes volumenű, ám "bankidegen" vagyonelemek) persze joggal nyomasztotta a menedzsmentet, amely igyekezett ettől minél kedvezőbb feltételekkel megszabadulni. Ennek érdekében Erős igénybe vette az MFB segítségét is, amelyet akkoriban egykori ÁÉB-s helyettese, Huszty András vezetett. Bár az MFB és a K&H között folyamatosan ingázott az úgynevezett konzervgyári portfólió, a manőverben - amennyiben a hitelintézet érdekeit szolgálta - nem sok kivetnivaló akad. Akkoriban sok olyan ügylet számított elfogadhatónak, amelyek miatt most könnyen megüthetné az ember a bokáját. (Egy nagy lakossági bankról például azt terjesztették, hogy az informatikai fejlesztésekre biztosított, több milliárd forintos állami támogatást az MDF-nek áttételesen nyújtott, néhány tízmilliós támogatás fejében zsebelhette be.)
A tőkehiányos K&H privatizációjával (amelynek részleteivel szintén foglalkozik a már citált tényfeltáró írás) Erős feljutott a csúcsra. Igaz, ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a sajtó: a magánosítás ugyanis a hazai bankprivatizáció sikertörténeteként vonult be a köztudatba. A vevő valóban hátborzongatóan magas, több száz százalékos árat kínált fel, ám csak egy kis részvénypakettért. A hitelintézet egészét reális, kirívóan magasnak egyáltalán nem nevezhető áron szerezte meg a belga-ír konzorcium, ami egybeesett az eladó elvárásaival. A tranzakció tehát sikeres volt, ám csoda nem történt - a pillanatok alatt híressé tett Erős viszont valószínűleg ennek köszönheti az év embere díjat.
Mene, tekel...
A vevő konzorcium - semmiféle apparátusa nem lévén a régióban - a K&H meglévő menedzsmentjének dobta a gyeplőt. Az ifjú bankvezér összességében nem tudott élni a lehetőséggel, bár az is igaz, hogy a bank Erős idejében még képes volt osztalékot fizetni. Elég hamar és elég tetemes veszteséget hátrahagyva kényszerült távozni, és nem vetettek rá jó fényt azok a történetek, amelyek ez idő tájt kaptak szárnyra, s amelyek egyike-másika ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentést is maga után vont.
Ezek egyike a dolgozói részvényprogramban való részvétele, illetve az ahhoz kapcsolódó, a bank saját brókercége által vállalt hozamgaranciás ügylet. A tranzakció részleteit számtalan helyen kivesézték már, s többnyire busás, több száz milliós profitról szólt a fáma. Tény, hogy a menedzsment részvénnyel történő jutalmazásának különböző formái nem számítottak s máig sem számítanak kirívó esetnek, hiszen ezáltal a vezetők (de az alacsonyabb beosztású dolgozók is) érdekeltté tehetők a cég értékének növelésében. Az akkoriban töretlen lendülettel növekvő értékpapírpiacon a hozamgaranciás ügyletek sem mentek eseményszámba (ezek lényege, hogy egy bizonyos megtérülést garantálnak a befektetett összegre), az üzletszerzés és az azzal járó jutalék reményében a brókerek tömegesen kötöttek ilyen megállapodásokat. A K&H menedzsmentje tehát vélhetően nem követett el törvénytelenséget azzal, hogy a könnyen jött pénzt alaposan megforgatta (legalábbis az akkoriban érvényes játékszabályok szerint), ám az eljárás etikussága megkérdőjelezhető - bár végül az érintettek egyike sem élt a szerződés szerint őt megillető lehetőséggel.
Szintén az újságok címoldalán landolt a Nádor ´95 Rt. és a K&H hitelügylete. Ez egy államilag garantált tranzakciónak indult, hogy aztán az adós nem fizetése - és az 1998-as kormányváltás - után kiderüljön: a jótállást az Orbán-kabinet nem ismeri el, ellenben a tartozás több mint négymilliárddal gyarapítja a bank veszteségeit, amelyet egyébként is megviselt a tőzsdei válság miatt szinte ellehetetlenülő brókerház vesszőfutása. Ekkorra már komplett, a Postabank-sagával vetekedő legendárium alakult ki a bankcsoport körül: szabálytalanságok tömkelegéről lehetett hallani, amelyek állítólagos haszonélvezői között a vezető alkalmazottakon kívül neves közéleti személyiségek is gyakran feltűntek.
A hirtelen kegyvesztetté váló Erősre szakmai értelemben árnyékot vet, hogy a szakma, illetve a bankszövetség nem állt ki mellette, mint tette azt - az egyesek szerint keményen megleckéztetett, mások szerint otrombán meghurcolt - másik egykori bankvezér, Kunos Péter esetében. Erős János egy Svájcban bejegyzett, de nem "pedigrés" (egyes hírek szerint közel-keleti bázisú) bank itteni képviseletére vonult vissza, s az elmúlt négy évben nem sokat hallatott magáról.
Szegény Dzsoni és Árnika
Annak dacára, hogy erősen tartja magát az a nézet, miszerint Erős "kollektíve vállalhatatlan" a bankszakma részére, "kitagadása" a maga nemében sajátos. Leginkább egy tékozló fiú kipaterolására emlékeztet, akit családtagjai titokban, egyenként látogatnak. Az, hogy az utóbbi esztendőkben többször is megfordultak az előszobájában a hazai pénzügyi szféra prominensei, arra enged következtetni, hogy akadnak, akik úgy gondolják: "fű alatt" nem árt jóban lenni vele.
Jelölését az MFB élére kevesen tartják szerencsés lépésnek, elsősorban széles nyilvánosságot kapott múltja miatt. "Nincs bizonyíték rá, hogy valaha is elkövetett volna törvénytelenséget, ezzel együtt az MFB élére egyértelműen tiszta kezűnek ismert palit kellene ültetni" - fogalmaz pironkodva azon ismerőseinek egyike, aki nem kételkedik Erős szakmai képességeiben. Akad olyan sarkos álláspont is, miszerint kinevezése "az ország szégyene lenne", célja pedig nem más, mint az idei választásokon befutó két pártra áldozott támogatás ellentételezése.
A találgatásokkal ellentétben jogos kérdéseket vet fel, és egy nehezen kezelhető helyzetet vetít előre, hogy a kormány első lépésben az MFB felügyeletére mindjárt két kormánybiztost (Erős János, Zdeborsky György) is kinevez. (A kormánybiztosi kinevezés nem igényel bankfelügyeleti jóváhagyást, ellentétben a "mezei" vezérigazgatói megbízással.) A fejlesztési bank leendő elnökének és vezérigazgatójának mozgásköre (s ez gyakorlatilag az összes hazai részvénytársaságra igaz lehet) nem lehet mentes az átfedésektől, ami különösen két olyan erős egyéniség esetében válhat zavaróvá, mint amilyen a két poszt két várományosa. (Egyesek nem tartják lehetetlennek, hogy Zdeborsky távozása a CIB-től részben annak köszönhető, hogy vezérigazgatóként hasonló konfliktusba keveredett a bankba igazgatósági elnökként érkező Surányi György korábbi jegybankelnökkel.) Az összeférhetetlenséget többen annak ellenére készpénznek veszik, hogy a kormánybiztosok a magánéletben - már csak a közös vadászatok apropóján is - jó viszonyt ápolnak. (A Népszabadság információi szerint Erős és Zdeborsky egyaránt vezérigazgató lehet - vagyis e posztot megkettőznék -, míg a leendő bankelnök személye egyelőre nem ismert.)
Az, hogy a furcsa pár mit tud kezdeni a megalapítása óta leginkább egy módszeresen megdézsmált becsületkasszához hasonlítható MFB-vel, egyelőre kérdéses. Attól viszont sokan tartanak, hogy az új koalíciós kormány beleesik a leváltott kabinet azon hibájába, amit ellenzékből nemegyszer vetett a Fidesz szemére. Abba, hogy a hatalom elfelejt (nem akar?) ügyelni a látszatra. | Új emberek az MFB élén: A nyugodt Erős | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/uj_emberek_az_mfb_elen_a_nyugodt_eros-62194 |
null | A nemzetgazdasági tárca szerint egész nyáron éberen őrködtek a magyar fogyasztók védelme érdekében. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Májusban kezdődött meg a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú helyek, így az italüzletek, zenés szórakozóhelyek, büfék, pecsenyesütők és más vendéglátóhelyek ellenőrzése is. Ennek során a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai a különböző fesztiválokon és rendezvényeken is a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva folytatták ellenőrzéseiket, emellett vizsgálták a taxikra vonatkozó rendelkezések betartását is - írják közleményükben.
Ellenőrizték a naptejeket, napszemüvegeket, kalandparkokat és játszótereket is. Az NGM szerint a vizsgálatok hozzájárulnak, hogy a fogyasztók megfelelő minőségben és biztonságban, a szabályok maximális betartása mellett jussanak hozzá az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz.
Az ellenőrzés alá vont közel 400 vendéglátóhely 37 százalékánál találtak kivetnivalót a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai, a vizsgált mintegy 100 közterületi vagy alkalmi árusnál ez az arány 28 százalék volt.
A fesztiválokon vizsgált 66 egység közül pedig minden ötödik árusnál volt felfedezhető valamilyen jogsértés. Leggyakrabban az eladási ár vagy egységár hiánya, a felszolgálási díj nem megfelelő feltüntetése, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása és többletszámolás miatt került sor hatósági fellépésre.
Az ellenőrzött 76 személytaxi-szolgáltató esetén a kifogásolási arány mindösszesen 8 százalék volt, azokban az esetekben azonban, ahol próbautazásra is sor került, az arány 17 százalék. Leginkább a pályaudvaroknál és az idegenforgalmi szempontból frekventált területeken tartott ellenőrzések kapcsán, volt szükség eljárás lefolytatására, elsősorban a nem megfelelő díjszabás, illetve a taxaméter elindításának hiánya miatt.
Az NGM beszámolt arról is, hogy a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium akkreditált Élelmiszer és Vegyipari laboratóriuma vizsgált olyan kozmetikai termékeket, amelyek az UV sugárzás káros hatásai ellen védenek. A 20 darab vizsgált termék mind a mikrobiológiai, mind az analitikai vizsgálaton megfelelt. | Magát fényezi Nagy Márton minisztériuma | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/magat-fenyezi-nagy-marton-miniszteriuma.html |
2014-07-10 15:50:00 | Vesztegetéssel gyanúsítják a bevándorlási hivatal egyik tisztviselőjét, a gyanú szerint pár tízezer forintért segített állampolgársághoz a feltételeknek nem megfelelő embereknek. | true | null | 1 | HVG | null | Vesztegetéssel gyanúsítja a rendőrség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik kormánytisztviselőjét - hangzott el az M1 csütörtök esti Híradójában.
A bevándorlási hivatal korrupciós ügyét a Nemzeti Védelmi Szolgálat tárta fel. A gyanú szerint az ügyintéző tavaly nyár óta többször juttatott magyar állampolgársághoz olyan külföldieket, akik nem feleltek meg az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi feltételeinek, például nem tudtak magyarul. A rendőrök a BÁH Harmat utcai kirendeltségéről vitték el a honosítási ügyekkel foglalkozó kormánytisztviselőt, aki ezután beismerő vallomást tett - mondták a Híradóban.
A tisztviselő - egy román felhajtó közreműködésével - alkalmanként 20 ezer és 50 ezer forint közötti összegeket kért, hogy szemet hunyjon a hiányosságok felett. A Híradó értesülései szerint nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében, egy román fedett nyomozó segítségével csapdát állítottak, és a közvetítőt, egy 36 éves román nőt endőrök tetten érték és őrizetbe vették.
Kovács Gergely Ákos, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét helyettesítő ügyész a Híradónak azt mondta: a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően elrendelte egy ember előzetes letartóztatását. | Itthon: Kenőpénzért állampolgárságot adott egy bevándorlási tisztviselő | null | https://hvg.hu/itthon/20140710_Kenopenzert_allampolgarsagot_adott_egy_be |
2024-01-21 00:00:00 | Korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szó | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.
Bár a BVOP nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre, de a körülményekből az valószínűsíthető, hogy a börtönparancsnokság tudott a könyv létezéséről, s engedélyezte is annak megjelenését. Megkérdeztük az ügyről az Átlátszó ügyvédjét, valamint Jozef Roháč jogi képviselőjét. Továbbá egy szlovákiai magyar újságíró közreműködésével azt is bemutatjuk, miről szól a könyv.
A félbeszakított Portik-interjú után a legfőbb ügyésznek Vajda Zoltán MSZP-s honatya által feltett tavalyi parlamenti kérdés, s annak megválaszolása után Polt Péter az újév első napjaiban Jámbor András Imre ellenzéki képviselő (Párbeszéd) „Miért félnek attól, hogy interjú készül Jozef Roháčcsal és Portik Tamással?” című kérdésére volt kénytelen válaszolni. Igaz, a legfőbb ügyészi felelettől nem lettünk okosabbak.
„Miközben a magyar televízió Kékfény című műsorában rendre megszólalnak emberölés miatt börtönbüntetésüket töltő elkövetők, Jozef Roháč és Portik Tamás, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai érintettségű bűncselekményeinek rács mögött ülő elítéltjei valamiért nem nyilatkozhatnak a szélesebb nyilvánosság számára” – tette szóvá az ellenzéki politikus.
Amelyre Polt Péter érdemi válasz helyett így reagált:
„A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt véleménynyilvánítási szabadsága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható. Az elítélt nyilatkozattételének, továbbá nyilatkozata közzétételének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt. A megtagadó határozat ellen az elítélt és a védője (fiatalkorú elítélt esetében a törvényes képviselője is) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Ha már nem csinálhattunk interjút, és az sem derült ki, valójában mi a tiltás oka, próbáltunk a Roháč-könyv megjelenésének hátterére fényt deríteni, illetve annak tartalmát bemutatni. Arra voltunk kíváncsiak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tudott-e a könyv írásáról, engedélyezte, illetve jóváhagyta-e annak megjelenését?
A BVOP a kérdésünkre nem válaszolt – akkor sem, mikor ismételten feltettük azt. A kérdéshez kapcsolódva érdeklődtünk arról is: börtönben ülő elítélt, fogvatartott által írt, s könyvkiadó cég által megjelentetett könyv megjelenéséhez kell-e olyanfajta vagy ahhoz hasonló, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által elbírált, illetve kiadott engedély, ami az újságírók által a fogvatartottakkal készített interjúhoz szükséges? Csakhogy válasz nem jött, így megkerestünk egy jogászt is a témában.
„A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 124. paragrafusa a sajtónak adott, illetve az újságban, tévében, rádióban vagy az az interneten közzétett nyilatkozatra vonatkozik. A 125. paragrafus viszont külön szabály, ami nem említi a médiát, úgyhogy abba beleérti a gyakorlat a könyv formában való közzétételt is. Ez egyébként összhangban van azzal, hogy a törvény egy másik szabálya, a 120. paragrafus az elítélt véleményének nyilvános kifejtését általában is korlátozhatóvá teszi többek közt bűncselekmény megakadályozása, a büntetés-végrehajtási intézet rendjének védelme, vagy az elítéltnek a bűncselekményével összefüggő vagyonszerzése megakadályozása érdekében is.
Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges” – szól a törvény 125. paragrafusa. Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Jozef Roháč nyilatkozataiból szabadon írható könyv, illetve ő is írhat ilyen művet, de a magyarországi közzétételéhez ugyanúgy kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélye, mint az interjúhoz, és a közzététel megtagadása esetén ugyanolyan jogorvoslat van, mint a sajtónyilatkozatnál” – mondta el Sepsi Tibor ügyvéd, az Átlátszó jogi képviselője.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a kötet Szlovákiában, szlovák nyelven megjelenhet, akkor a BVOP részéről van-e akadálya a magyarországi megjelenésnek, a magyar nyelvű kiadásnak, tehát hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a könyv a magyar olvasókhoz is eljuthasson, a BVOP így válaszolt:
„Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”
Mi azonban nem vártuk meg a hazai fordítást. Bűnügyi témákban járatos helyi újságíró segítségével jártuk körül a művet és hátterét. Barak Dávid, a szlovákiai Paraméter.sk főszerkesztője már meg is rendelte a könyvet. „A mű fülszövegében azt írják, hogy Magyarországon ez a könyv a hatályos törvények alapján nem jelenhetne meg” – szúrt szemet neki azonnal a mondat. „Szlovákiában nincs ilyen akadály, például Mikuláš Černák, a Roháč-hoz hasonlóan szintén életfogytiglanra ítélt egykori szlovák “keresztapa” is írt könyvet, ami gond nélkül megjelent” – fogalmaz Barak Dávid.
A könyvről a Plus7 Dní szlovák újságban megjelent cikkből a mű születésének körülményei is kiderülnek.
„Roháč a nyilatkozatában egyértelművé teszi: a magyar büntetés-végrehajtás tudott a könyv írásáról, sőt: ellenőrizte is a szöveget. Roháč arra panaszkodik, hogy a mű teljes egészében kézírással jött létre, mivel a BVOP sem laptopot, sem írógépet nem engedélyezett a számára. Tanácstalanul kérdezi: hogy győzzem meg őket arról hogy ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt, és nem is szórakozásra használom őket? Roháč hangsúlyozta: ő csak egy internet-kapcsolat nélküli eszközt szeretett volna, ami kizárólag szövegek gépelésére használna. Tehát nem tartja magát veszélyesnek, ám az idézett újság egy másik cikkében megszólaltatnak egy, a személyiségét elemző grafológust, aki szerint Roháč egoista, a kiegyensúlyozottsága pedig csak álca, valójában kiszámíthatatlan. A kérdésre, hogy miért írta meg ezt a könyvet, úgy felelt: fontosnak tartom hogy megismerjék ezt a szemszöget is” – említi a művel kapcsolatban Paraméter.sk főszerkesztője.
Az újságíró elmondta: a Roháč művét gondozó Colombus kiadó jelentette meg L’ubomir Feldek költő köteteit is. „Feldek jól ismeri Rohácot. Ismeretségük még Roháč rendszerváltás előtti börtönévei idejére nyúlik vissza. Feldek 1989 decemberében, a pártállami Csehszlovákia időszakában alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu – VPN) civil emberjogi szervezet képviseletében látogatta meg őt a leopoldovi börtönben, ahol Roháč egy csehszlovák kommunista politikus, Imrich Hatiar egészségügyi miniszterhelyettes 1985-ös elrablásáért töltötte büntetését” – tette hozzá. (Feldek a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Roháč bírósági tárgyalásán is megjelent 2015-ben.)
„A könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg” – mondta Barak Dávid. „Roháč egyes szám harmadik személyben beszél könyve főhőséről, aki Rebel néven jelenik meg a műben, amelyet szerző háromkötetesre tervez. Ez a főszereplő regényalak nyilvánvalóan maga Jozef Roháč A további szereplők egy része pedig alvilági becenevén van benne a könyvben.
A műben első ránézésre is akad olyan állítás, mely jó eséllyel hoax, illetve önfelmentés. Ilyen például az, hogy Róbert Remiášt nem akarták megölni, a robbantás csak figyelmeztetés lett volna. E verzió szerint azért halt meg Remiáš, mert nem tudták, hogy az autója gázüzemű, így a robbanás nagyobbra sikerült, mint tervezték” – mondja a könyv eme részéről a szlovákiai magyar újságíró.
A korábban rendőrként dolgozó Róbert Remiášt 1996. április 29-én Pozsonyban azért ölték meg, mert kapcsolatban állt Oskar Fegyveressel, aki Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995. augusztus 31-én mint a szlovák titkosszolgálat, a SIS ügynöke részt vett az akkori köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováč-nak az elrablásában, de utána egy vallomásban mind a köztársasági elnöknek, mint a rendőrségnek feltárta a SIS-nek az ügyben játszott szerepét.
Azokban az években éles konfliktus volt a szlovák államfő, Michal Kováč és a kormány élén álló Vladimír Mečiar között. Oskar Fegyveres ezután többek között Magyarországon is bujkált, ahol Remiáš tartotta vele a kapcsolatot. Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsították a robbantással, de korábban Vladimír Mečiar, miután Michal Kováč mandátuma megszűnt, ideiglenes köztársasági elnökként amnesztiát hirdetett ki, mely az emberrablás és a robbantás gyanúsítottjaira (így Roháčra) is kiterjedt.
2017. április 5-én viszont a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiát. Felmerült, hogy Miroslav Sýkora, a korabeli szlovák alvilág egyik vezetője Ivan Lexa, a SIS akkori igazgatójának „megrendelésére” közreműködött a Remiáš-gyilkosság megszervezésében. De őt már nem lehetett kihallgatni: Sýkorát 1997. február 6-án a pozsonyi Holiday Inn szálloda előtt megölték.
Barak Dávid szerint a börtöninterjú Szlovákiában sem egyszerű műfaj.
„Ha személyesen akarsz újságíróként bemenni egy fogvatartotthoz, nemhogy kamerát, diktafont vagy más elektronikus rögzítőeszközt, de még golyóstollat vagy ceruzát sem vihetsz be magaddal. Innentől pedig az interjú nehezen kivitelezhető, hiszen maximum az emlékezetedre hagyatkozhatsz, de semmi bizonyítékod nem lesz rá, hogy az illető tényleg azt mondta, amit mondott. Ami egy sajtóper esetén komoly gond lehet. Igazából érdemi információhoz jutni egy börtönben ülő embertől a médiának papíralapú levelezés vagy videóbeszélgetés útján lehetséges csak.” – mondja el Barak Dávid.
„Szlovákiában elég szigorúan veszik, hogy nyomozati, illetve bírósági szakban a fogvatartott nem igazán nyilatkozhat. A jogerős ítélet után más a helyzet, például az életfogytiglanra ítélt korábbi maffiafőnök, Mikuláš Černák életéről már filmet is forgattak. A Sátor-bandához tartozó, két gyilkosságért (köztük a maffiafőnök, Sátor Lajos megöléséért) már jogerősen elítélt, 25 éves börtönbüntetését töltő Kádár Krisztián szintén könyvet ír az életéről, amelyet Tasnádi Péter fog kiadni Magyarországon. Némiképp vicces, hogy Szlovákiában börtönben ülő ember könyvét Magyarországon, magyar büntetés-végrehajtási intézetben lévő fogvatartottét pedig Szlovákiában adják ki” – mutat rá Barak Dávid.
Annak is igyekeztünk utánanézni, hogy jogi értelemben hogy történhetett a Roháč-könyv engedélyezése, kérdésünkre Sepsi Tibor válaszolt.
„Kifejezett szabály arra, ha nem másnak nyilatkozik a fogvatartott, hanem maga ír egy szerzői művet vagy valaki más, akire nem vonatkozik a fenti jogszabály, mert nem fogvatartott, ír a Roháčcsal folytatott kommunikáció alapján egy könyvet, nincs, mert ezek egyike sem nyilatkozat. Ugyanakkor a könyv fogvatartott általi írását, valamint annak kiadását szerintem a büntetés-végrehajtás engedélykötelesnek értékelné. Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a szabályok egyedüli kötelezettje a fogvatartott, az ő kommunikációját korlátozzák a szabályok, tehát abban a pillanatban, hogy valami már kint van a börtönből (márpedig a külföldön már publikált könyv kint van), az említett törvény szankciórendszere már nem működik: így szerintem a külföldön megjelent könyv fordításával semmit nem tudna kezdeni a börtönparancsnokság” – tette hozzá Sepsi Tibor, aki strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Portik-interjú megszakításának, illetve betiltásának ügyében indult perben is képviseli az Átlátszót, illetve az interjút készítő újságírót.
A cikkíró rákérdezett a büntetés-végrehajtásnál, hogy amennyiben a könyvben foglaltak nyilvánosságra hozatala ellen a BVOP-nak nincs kifogása, akkor lehetséges volna-e, hogy interjút készíthessen, melyben Jozef Roháč a könyvének tartalmával kapcsolatos kérdésekre adhatna válaszokat?
„Álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem támogatja a bűnözői életmódot népszerűsítő fogvatartotti nyilatkozatokat. Amennyiben konkrét fogvatartotti interjúkérelmet szeretne benyújtani, kérjük jelezze számunkra” – felelte a börtönparancsnokság Kommunikációs Főosztálya. Természetesen be fogunk adni egy új interjúkérelmet, hogy beszélgethessünk a könyv szerzőjével.
Jozef Roháč ügyvédjét, Dr. Fülöp Tamást is megkerestük az ügyben beadott parlamenti kérdéssel, a legfőbb ügyész válaszával, illetve Roháč könyvével kapcsolatban. Levelünkre azt felelte: „Az e-mailben rögzítettekkel kapcsolatosan nem kívánok nyilatkozni.”
Dr. Fülöp Tamás az Átlátszó megkeresésére korábban elmondta: ügyfele az interjú megtiltása miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. „A bíróság határozatával szemben benyújtható alkotmányjogi panasz jogi hátterének kimunkálását megkezdtem, a feltételek fennállása esetén az elítélt fogvatartott az Alkotmánybíróság eljárását a bíróság határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezheti” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | Az Átlátszónak nem adhatott interjút Jozef Roháč, a börtönben írt könyve viszont megjelenhetett | null | https://atlatszo.hu/kult/2024/01/21/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-rohac-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett/ |
2017-10-19 19:21:47+02:00 | Az Országos Meteorológiai Szolgálat a fél országra figyelmeztetést adott ki. | false | [] | 0 | null | 0 | Vészjelzést adtak ki, a fél ország bajban lesz az időjárás miatt
Az MTI-hez eljuttatott vészjelzésükben azt írták: csütörtök este-késő este, különösen az ország északi felén, valamint nyugaton várhatóan ismét romlanak a látási viszonyok. Péntek hajnalra az országban már sok helyen képződik sűrű köd.
Napközben a déli országrészben gyorsabban javulnak a látási viszonyok, de északon "makacsabb" köd valószínű. Különösen a Kisalföldön napközben is megmaradhat sűrű köd.
A tartós, sűrű köd veszélye miatt Budapestre és Pest megyére, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki a figyelmeztetést péntekre.
Az előrejelzés szerint napközben az ország nagy részén derült, napos, száraz idő várható. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 3-9 fok között alakul, de a hegyekben kissé enyhébb, a tartósabban derült tájakon hidegebb is lehet, ott talaj menti fagy is valószínű. A nappali maximumok általában 18-24 fok között, a tartósan ködös tájakon azonban csak 15 fok alatt alakulnak. | Vészjelzést adtak ki, a fél ország bajban lesz az időjárás miatt | 0 | http://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/veszjelzest-adott-ki-a-meteorologiai-szolgalat/4lddllt |
2024-01-11 00:00:00 | Cikkünk megjelenése után Vadai Ágnes DK-s képviselő érdeklődött a Parlamentben az ügyről, ami Polt Péter legfőbb ügyész szerint az adóhatóságnál van. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.
A 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán az Antall Péter (a néhai kormányfő fia) által vezetett Tudásközpont pazarolta a közpénzt.
2022. december 18-án Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznek. Vadai részletesen idézte a jelentésről szóló Átlátszó-cikket, majd feltette azt a nagyon egyszerű kérdést Poltnak, hogy „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?”.
A legfőbb ügyész idén január 10-én keltezett válasza szerint ő a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV pedig ez alapján feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én, és az érdemi elbírálásról majd ők fogják tájékoztatni Vadait.
Polt levele alapján érdeklődtünk a NAV-nál az ügy állásáról. Megkérdeztük, hogy
megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása;
ha igen, mi lett az eredmény;
ha még nem történt meg, mikorra várható az elbírálás;
van-e folyamatban nyomozás az ügyben;
ha nem, várható-e, hogy lesz.
A sok kérdésre az adóhatóság mindössze egyetlen mondattal reagált:
„Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A botrány egyébként 2021 májusában kezdődött, amikor a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) igen nagyvonalúan bánik a közpénzzel. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott állami támogatást. Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, és annak fényében megszüntetik a szervezet közpénzes támogatását.
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki az átvilágítási jelentést, de a Miniszterelnökség megtagadta a kiadását. Ezért a bíróságra mentünk az iratért, majd a pert első- és másodfokon, valamint a Kúrián is megnyertük.
Ezt követően, 2023 novemberének utolsó napján – két évvel az adatigénylésünk benyújtását követően – végre megkaptuk a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-es átvilágítási jelentését. A 11 oldalas dokumentumban nincsenek durva dolgok vagy szaftos részletek, csupán virágnyelven írnak benne arról, hogy a szabálytalan költéseket rendben visszakérték és -kapták az AJTK-tól a korábbi években, viszont néhány szabályosan elszámolt költés tekintetében „arányossági kérdések merülhetnek fel”.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Plusz 2018-ban a szervezet 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek, amelynek akkor egyik kültagja volt az AJTK-t vezető Antall Péter felesége, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronika.
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy nem kéne több közpénzt adni az AJTK-nak. Gulyás Gergely ez alapján meg is szüntette a szervezet állami támogatását, az pedig remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy a NAV mire jut az ügyben.
Címlapkép: A NAV munkatársa a budapesti repülőtéren a koronavírus-járvány miatt vásárolt védőfelszerelések érkezésekor 2020 áprilisában (fotó: NAV/Facebook) | Vizsgálja a NAV az Antall József Tudásközpont több tízmilliós utazásait | null | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/11/vizsgalja-a-nav-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-tizmillios-utazasait/ |
null | Tiszta vizet öntött a pohárba a kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény körüli aggályok miatt Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az idei első próbaévben kilenc kastélyra várják október 31-ig a befektetők pályázatait, a tárcavezető szerint az örökbefogadás szigorú feltételekhez kötött. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | "A hiedelmekkel ellentétben az egyes kastélyok örökbefogadása szigorú feltételekhez kötött" - magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi oldalán. Kifejtette, hogy
ebben a próbaévben 9 épület kaphat új esélyt, örökbefogadásukra október 31-ig várjuk a befektetők pályázatait.
A tárcavezető hangsúlyozta: nemzeti örökségünk műemlékeit olyan gondos, tőkeerős gazdákra bízzuk, akik képesek üzemeltetni, működtetni és a látogatók számára elérhetővé tenni azokat az év 300 napján. Kitért arra is, hogy az ingatlanokat 10 év alatt kell felújítaniuk, ami épületenként 10 milliárdos nagyságrendű befektetést jelent.
Ha egyes nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak örökbefogadnak egy-egy ilyen műemléket, azzal nemcsak a nemzeti örökségünket őrizzük, de még közpénzt is megtakarítunk. A kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény erről szól
- zárta szavait a miniszter. Tegyük hozzá, a kastélytörvény heves indulatokat váltott ki az ellenzéki oldalon, így például az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, a DK EP-képviselője, Molnár Csaba feljelentése nyomán pedig a párt tájékoztatása szerint vizsgálatot is indít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az MSZP eddig nem ment el, de közleményében a szocialista párt arról írt, hogy Lázár János kiskirályként építi a birtokát.
Kastélytörvény: hosszú távon gondolkodnak
A kastélytörvénnyel a kabinet célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe - közölte a korábbi kritikákra reagálva Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, ami megmaradt, azoknak is tovább romlott az állapota. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetés is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az Economx nyári összeállításából kiderült, hogy
több mint 150 eladó kastély van ma Magyarországon, a legtöbb Pest vármegyében és Bács-Kiskunban.
Az árak tekintetében az akkori kimutatás szerint hatalmas volt a szórás: gyűjtésünk alapján 17,5 millió forint az alja, 12 milliárd a teteje.
Igaz, már akkor is hangsúlyoztuk: mielőtt valaki befektetési céllal nagy fába vágná a fejszéjét, érdemes alaposabban szétnézni a piacon.
Jelzésértékű, mi több szimbolikus jelentőséggel bír, hogy legutóbb a Békés vármegyei Geszten, a Tisza-kastélyban tartottak kihelyezett kormányülést, majd kormányinfót. Ugyanitt a június végi sajtóbejáráson Lázár János arról tájékoztatott, hogy a 20 milliárd forint összértékű beruházásnak a kastélyegyüttes felújítása mellett része egy 29 szobás szálloda és étterem létrehozása, valamint településfejlesztése is, ahol egyebek mellett út- és templomfelújítás valósult meg, valamint iskola és óvoda is épült.
Három utat jelöltek ki a hasznosításra
Tavaly decemberben Lázár miniszter úgy összegzett, hogy a keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram. A tárcavezető már akkor arról beszélt, hogy három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását. Akkor úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.
Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-, a geszti Tisza- és a fertődi Esterházy-kastély. Mint mondta, ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt. A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy
nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe
- erről értekezett közösségi oldalán is most Lázár. De azt már korábban világossá tette: egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget. | Lázár János elmondta, mit akar valójában a kastélyokkal | null | https://www.economx.hu/gazdasag/kastely-kastelytorveny-felujitas-privatizacio-orokbefogadas-lazar-janos.797585.html |
2021-12-03 16:27:00 | A köztársasági elnök alapítványának cége megvette a Pasaréti úti villát, Lázár János alapítványa pedig beköltözött. | true | null | 1 | HVG | null | A budai villában így már két alapítvány is működik, mindkettő közpénzzel kitömött. Alig egy hónapja írta meg a hvg.hu, hogy egy budai villába jegyezték be a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. Most a Tordai Bence felfedezés nyomán, az RTL Klub híradójából az is kiderült, hogy a Pasaréti úti villát, a szintén állami támogatással működő Kék Bolygó Alapítvány vásárolta meg.
A híradónak az évi másfél milliárd forint közpénzből támogatott alapítvány azzal indokolta a villavásárlást, hogy a három év alatt megtakarított pénzből megszerzett ingatlan bevételt jelent majd, hiszen az irodaházként működő villa bérlői díjat fizetnek a környezetvédelmi alapítványnak. Ezek szerint a szintén közpénzből működő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is piaci árat fizet majd a bérletért.
Tordai az RTL Klubnak azt mondta, hogy azért aggályos az ingatlanügylet, mert ezzel lényegében a közpénz átcsúszik a magántulajdon tartományába.
A Pasaréti úti villába költöztették át a Kék Bolygó Alapítvány tőkealapját kezelő KBKB Alapkezelő Zrt-t is. Ennek az élére került nyáron az uniós ügyeket koordináló, júliusban lemondott helyettes államtitkár, Dányi Gábor, aki már akkor is a Miniszterelnökségen koordinálta az uniós ügyeket, amikor azt még Lázár János vezette. A tőkealap három kategóriában finanszíroz befektetéseket, a növekvő cégek fejlesztéseit 350 millió forint feletti összeggel is támogatják. Olyan fejlesztések is prioritást élveznek, amelyeket a V4, vagy balkáni országokban terveznek a cégek. A legnagyobb támogatást a nemzetközi piaci terjeszkedéshez igényelhetnek akár élelmiszeripari cégek is.
A Kék Bolygó Alapítványt 2016-ban 85 millió forinttal alapította meg a köztársasági elnök, majd 2018-ban 234 millió, 2019-ben 419 millió, 2020-ban pedig egymilliárd forint közpénzt kapott a szervezet, a bevételek mellett inkább kiadásaik voltak. A budai villa vételárát ebből gazdálkodták ki az RTL Klub híradójának kérdésére adott válaszukban.
A Jövő Nemzedék Földje | Ingatlan: Budai villát vett Áder János klímavédelmi alapítványa | null | https://hvg.hu/ingatlan/20211203_RTL_Klub_Budai_villat_vasarolt_Ader_Janos_kornyezetvedelmi_alapitvanya |
2010-10-21 11:32:51 | Kilépett a Lehet Más a Politika parlamenti frakciójából és a pártból is Ivády Gábor. Döntését ideológiai nézetkülönbségekkel indokolta. A politikussal szemben nemrég etikai eljárás zajlott egy kampánytámogatás elfogadása miatt. Pártközeli forrásaink szerint az eset azt is bebizonyította: az LMP bázisdemokrácián alapuló irányítási rendszerével nehezen lehet más a politika. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Szili Katalin után újabb képviselővel gyarapodik a függetlenek tábora a T. Házban: most Ivády Gábor is elhagyja pártját és frakcióját. Mint arról a Népszabadság online kiadása tegnap elsőként beszámolt: az LMP parlamenti képviselője ideo lógiai okokra hivatkozva lép ki a képviselőcsoportból. Tegnapi bejelentése során elmondta: habár a párt alapítói közé tartozik, és sokat dolgozott annak sikeréért, „az utóbbi időben a lojalitásom és a hitem abban, hogy lehet más a politika, megrendült”. Úgy véli, hogy az LMP-ben rossz irányba mutató folyamatok indultak el, a jelenlegi LMP „mind retorikában, mind az ügyeknek a súlyozásában, mind a hatalmi erőknek a kialakulásában és az ehhez felhasznált eszközökben” egy belvárosi, liberális rétegpártra hasonlít.
Kilépését egy folyamat következményének nevezte, amely üzenet a párt tagjainak és vezetőinek, hogy „valami kisiklott, rossz irányba halad (...), az biztos, hogy ha ebbe az irányba haladnak, az SZDSZ kettő fog felépülni”. Ivády a mandátumát nem adja vissza, mondván, ha lemondana, akkor az LMP-ben „szórványosan marad olyan ember, aki valóban az ő szavazatukat megérdemelve került be a parlamentbe”.
Ivády Gábor kilépésének komoly előzményei vannak. Megbízható forrásaink elmondása szerint Ivády ellen etikai eljárás indult, miután kiderült: a választmány határozata ellenére fogadott el közel félmillió forint párttámogatást. Az LMP szabályai szerint ugyanis pénz csak olyan magánszemélytől, illetve cégtől fogadható el, amelynek pontos háttere ismert, ráadásul – háromszázezer forint összeghatár felett az adakozó vállalja, hogy nevét és támogatásának összegét a párt honlapján elérhetővé teszik a „nyitott kassza” elve alapján. Az érintett magánszemély ez utóbbit nem vállalta, ezért született meg az elutasító határozat.
A történet szerint Ivády azonban ennek ellenére eltette a borítékot – egyes interpretációk szerint azért, hogy az összeget saját költségeire fordítsa. Az ügy a párt etikai bizottsága elé került, ahol Ivády azzal védte magát, hogy bár elkövette a normasértést, a pénzt a párt közös kasszájába kívánta adni, szó sem volt saját célú felhasználásról. A szűk tagságú etikai bizottság azonban nem fogadta el az érvelést, Ivádyt pedig megrótta és kizárta a pártból. Hozzá kell tenni, hogy a testület állásfoglalása sem mondta ki, hogy Ivády saját zsebre tette volna el az összeget, a szabályszegést viszont olyannyira súlyosnak találta – mondván, az ellentétes az LMP egyik alapvető és legfontosabb elvével, az átláthatóssággal –, hogy egyértelmű volt a legsúlyosabb szankció kiszabása.
Ivády viszont fellebbezett, az országos politikai tanács (OPT) pedig – amely az LMP egyik legfelsőbb döntéshozó szerve, benne a választmánnyal és más politikai delegáltakkal – enyhített az ítéleten. Az LMP egyik választmányi tagjától úgy tudjuk: az OPT azt mérlegelte, hogy Ivády a párt egyik vezető politikusa, a frakció tagja, ráadásul Ivád első embereként az ökopárt egyetlen polgármestere. Miután a szabályszegést az érintett is elismerte, így az OPT azt a politikai döntést hozta, hogy kizárásra nincs szükség, elegendő a megrovás. Ivády az összeget egyébként visszafizette a feladónak.
Az ügy azonban nagyobb hullámokat kavart, mint azt sokan a pártban gondolták volna. Az esettel ugyanis a frakció is foglalkozni kívánt, beleszorulva abba a dilemmába: a párt kirakataként fontos saját határozatot hozniuk az ügyben, ugyanakkor a párt egyik legfelsőbb döntéshozó szervének ítéletét sem írhatják felül. A hét eleji frakcióülésen azután komoly ellentétek feszültek egymásnak, forrásaink beszámolói szerint a hangulat meglehetősen viharos volt. Többen kifogásolták például a képviselőcsoport tagjai közül, hogy az ügyről előzetesen nem is tudtak, csak a sajtóból értesültek róla.
„A bizalom érezhetően megroppant a frakció, a pártvezetés és Ivády között, de ugyanez igaz fordítva is. Ilyen hangulatban és viszonyok között pedig nem lehet hosszú távon együtt dolgozni”, mondta lapunknak az LMP frakciójának egyik tagja. Többeket azért is érintett rosszul az eset, mert a párt a kampányban pénzszűkében volt, eleve hitelt vettek fel a költségekre, ilyen esetben pedig „különösen rossz üzenete van, ha vitatott úton valaki nagyobb összeghez jut”.
Ivády két nap gondolkodási időt kért, majd bejelentette: távozik a pártból és a frakcióból is. A politikus egyébként az LMP egyik sikeres arca volt idáig. Nyolc éve a Heves megyei Ivád első embere, polgármesteri tisztségét most is megőrizte: a fideszes ellenfelét 55-45 százalék arányban utasította maga mögé. Politikai karrierje színes: 2004 és 2005 között a Fidesz választókerületi elnöke volt, majd lemondott, és kilépett a pártból. A 2006-os választásokon már azMDF színeiben indult, egy időben esélyesnek mondták az MDF megyei elnöki posztjára is. Később lett az LMP egyik alapítója, majd választmányi tagja. Az Országgyűlésbe az országos listáról jutott be: ha visszaadná a mandátumát, az LMP új képviselőt delegálhatna a helyére.
Úgy tudjuk, Ivády és az LMP vezetősége közt a feszültségek ellenére az a „gentlemen’s agreement” született, hogy egyik fél sem támadja a másikat. Az országos politikai tanácsból is származó forrásaink az üggyel kapcsolatban megjegyzik: Ivády esete túlmutat a kilépésen, igazolta a párt jelenlegi működésének nehézségeit. Több frakciótag pedig azt mondta lapunknak, hogy már régóta ideje volna újragondolni a pártirányítás struktúráját és szervezeti rendszerét, ám erre a parlamenti munka feszített tempója miatt nem volt eddig mód.
A költségvetés elfogadása után, vélhetően még januárig, de legkésőbb tavasszal rendezni kell a belső viszonyokat és a működést. Egyebek mellett azt, hogy ki, illetve kik az LMP meghatározó arcai. Számos LMP-s politikus szóvá tette például, hogy Schiffer András frakcióvezető – akinek munkájával és teljesítményével mindenki elégedett és hozzá is teszik, hogy a csapatot jószerével ő tartja egyben – túlzottan a „kirakatban van”, nem egy esetben még Orbán Viktor miniszterelnök is „elnök úrnak” szólítja parlamenti felszólalásaiban, holott tudható: az LMP-nek nincs egyszemélyi vezetése, a pártot a tizenhat tagú választmány irányítja. „Az egész ügy sok feszültséget és kibeszéletlen nézetkülönbséget hozott a felszínre. Kétségtelenül ideológiait is, amelyeket rendezni kell. De új, friss erő vagyunk a politikai palettán, úgyhogy ez természetes. Túl kell esni ezen mielőbb”, fogalmazott lapunknak az LMP választmányának egyik tagja.
Ivády esetével kapcsolatban az LMP lapunknak hivatalosan azt mondta, amit korábban Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes is nyilatkozott a stop.hu weboldalnak. E szerint az LMP tagsága és vezetése nagyra tartja Ivády munkáját és gratulál az ivádi polgármester-választáson elért sikeréhez, ám „a párt szigorú etikai normái az LMP minden tagjára vonatkoznak”. | Belföld: Ki hagy el kit: Ivády az LMP-t vagy fordítva? - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20101021-ki_hagy_el_kit__ivady_az_lmp-t_vagy_forditva_-854431 |
2018-01-15 12:32:03 | Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Kigyűjtöttük a közbeszerzési adatbázisból, hogy a felcsúti polgármester és családtagjainak vállalkozásai hány tendert nyertek az elmúlt hét évben. Az adatokat táblázatba rendeztük, és infografikákra tettük a legfontosabb információkat.
Kilenc családi cég nyerte a megbízásokat
Bár Mészáros Lőrincnek a Heti Válasz szerint már 203 cége van, azokból csak néhány indul (és nyer) közbeszerzéseken. Összesítésünkbe belevettük továbbá a Mészáros gyerekei, veje, és testvére tulajdonában lévő vállalkozásokat is, amelyeket a tavalyi évben elnyert tenderekről szóló cikkünkben nem szerepeltettünk.
Mészáros és Mészáros Kft.: tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége
R-Kord Kft.: 2013.03.08.-tól tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Euro Generál Zrt.: 2015.03.17-től tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Mediaworks Zrt.: 2016.11.14-től tulajdonosa az Opimus Press Zrt., aminek tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
CLH Klímaszervíz Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
Agro-Felcsút: tulajdonosa Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János
Fejér-B.Á.L. Zrt.: tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyerekei, Ágnes, Beatrix és ifj. Lőrinc
Homlok Zrt.: többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt (M. Ágnes férje)
476 milliárd forint hét év alatt
A közbeszerzési dokumentumok szerint a Mészáros-családhoz köthető fenti kilenc vállalkozás 2010 elejétől 2017 végéig összesen nettó 476 milliárd forint értékű megbízást nyert el. Ebből nettó 396 milliárd forint európai uniós támogatás volt. Vagyis a Mészáros-érdekeltségek által hét év alatt elnyert összes megbízás 83 százalékát az EU fizeti.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy Mészáros Lőrinc jóbarátja, a magyar miniszterelnök évek óta az EU-t szidja, és tavaly többször nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság nem szorul rá az uniós forrásokra.
“Orbán szerint van egy olyan "színvonaltalan, de elterjedt" nézet, hogy az uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk. Ezt jól mutatja a miniszterelnök szerint az is, hogy a költségvetési támogatások mértéke jelentősen meghaladja az uniós támogatásokét." – 2017.09.07., teljes beszéd itt.
“Ami Magyarországot illeti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az elmúlt éveknek, ha egymondatos népnyelvi összefoglalását akarnám megadni, akkor úgy fogalmaznék, hogy az ország a saját lábára állt. Rendbe tette a pénzügyeit, rendbe tette a gazdaságát, és ahhoz, hogy fönn tudja tartani magát, fejlődni tudjon, jövőt tudjon nyitni a saját maga számára, nem szorul sem másnak a pénzére, sem másnak a segítségére. “ – Orbán Viktor, 2017.11.09.
“A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek mondta Orbán, aki szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll." – 2017.12.22., Kossuth-rádió
Igaz, a karácsonyi rádióinterjú után 19 nappal már egészen mást mondott:
“Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez. Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk" – Orbán Viktor, 2018.01.10.
Csak a fele volt nyílt eljárás
A kilenc Mészáros-érdekeltség hét év alatt összesen 83 darab közbeszerzést nyert el. Táblázatunkban 97 tender szerepel, mert figyelembe vettük az árváltozást okozó szerződésmódosításokat is.
A 97 megbízásból mindössze 48 volt nyílt eljárás, ahol elvileg bárki pályázhatott, tehát a Mészáros-cégeknek versenyezniük kellett a munkáért. A többi esetben a megbízók különböző indokokra hivatkozva mellőzték a szabad versenyt, és hirdetmény nélküli vagy tárgyalásos eljárás során nyerték el a megbízásokat a Mészáros-érdekeltségek.
Egyre jobban megy egyedül
Az is jól látszik az általunk kigyűjtött adatokból, hogy a megbízások nagy részét nem egyedül, hanem más vállalkozásokkal együttműködve nyerték el a Mészáros-család cégei. Ennek oka vélhetően az, hogy a közbeszerzési piacra belépő új cégeknek sem megfelelő referenciája, sem technikai és személyi felszereltségük nem volt ahhoz, hogy társ nélkül dolgozzanak.
2014 volt az első olyan év, amikor a felcsúti polgármester és felesége tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. először nyert tendert partner nélkül, de még 2017-ben is többször pályáztak (és győztek) a Mészáros-cégek konzorciumban, mint önállóan.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. A Mészáros-érdekeltségek 2010-2017 között elnyert közbeszerzéseit összesítő táblázatunk itt megtekinthető.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben | null | https://atlatszo.hu/2018/01/15/tulnyomoreszt-unios-forrasokbol-gazdagodtak-meszaros-lorinc-csaladi-cegei-az-elmult-het-evben/ |
2023-05-12 11:03:00 | Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie. | true | null | 1 | Népszava | null | Balatonfüred;mutyi;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;uniós projekt;
2023-05-12 10:12:00
820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből
Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie.
Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.
Az országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzése szerint az infarktuson átesett betegek rehabilitációjának „kutatására” három építőipari (!) cég kapott 820 millió forintot. Ebből építettek egy 16 lakásos társasházat. A „kutatóintézet” a földszinten volt, és állítólag 12 hónapig „kutattak” benne. Ráadásul a cég a honlapján már büszkén hirdeti, hogy el is adta a 16 lakásos társasházat. Hadházy Ákos a helyszínen egy magánklinikát talált. Elmondása szerint a recepciósok nem is hallottak az említett intézetről.
Az állítólagos kutatóközpont Balatonfüred legelegánsabb részén, néhány méterre a Jókai villától található. Különösen abszurd, hogy néhány utcára fekszik a balatonfüredi szívszanatórium. Hadházy Ákos erre hivatkozva is azt írja, az uniós támogatások hivatalos oldalán található projekleírásról is „messziről lerí, hogy senki nem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának az infarktus utáni rehabilitáció területén”.
Majd idézi a projektleírás szerinte két legdurvább mondatát, miszerint „a projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe”. A másik esetben pedig, mint arra felhívja a figyelmet, a „kutatáshoz” szükséges orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék az alábbi mondatot, amely szó szerint így hangzik: | 820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből | null | https://nepszava.hu/3194261_hadhazy-akos-balatonfured-kutatokozpont-unios-projekt-mutyi |
2021-05-18 15:34:00 | Csak az elmúlt egy évben féltucat magyar építőipari szponzora lett az eszéki futballcsapatnak, amelyet így már 14 szektorbeli vállalat támogat. | true | null | 1 | G7 | null | Nem nagyon volt olyan meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, amely ne tűnt volna fel az NK Osijek szponzorfalán azóta, hogy Mészáros Lőrinc megvette az eszéki focicsapatot. Az együttes mögött jelenleg is ott áll a hazai építőipar krémje: a szektorból több mint egy tucat támogatójuk van. Az érintett vállalatok közös jellemzője, hogy hatalmas összegben nyertek el magyar közbeszerzéseket az elmúlt években.
Milliárdok magyar szponzoroktól
A korábban komoly anyagi gondokkal küzdő NK Osijek pénzügyileg nagyon látványosan megtáltosodott, mióta Mészáros Lőrinc 2016 elején bevásárolta magát a csapatba. Az együttest fenntartó cég 2013-ban még alig 8 millió kunát költött, a kiadások azonban már a Mészáros Lőrinc érkezése környéki években kilőttek, és azóta is meredeken emelkedtek. A csapat büdzséje*A játékostranszferek nélkül., 2019-ben már a 100 millió kunát azaz akkori árfolyamon a 4,5 milliárd forintot közelítette.
Bár a bevételek nem minden évben fedezték a költségeket, a csapat kasszájába így is évről évre több pénz folyt be, jelentős részben az egyre bőkezűbb szponzoroknak köszönhetően.
Az Eszék már 2017-ben és 2018-ban is nagyjából 2 milliárd forintnyi szponzori és reklámbevételhez jutott, 2019-ben pedig még ezt is meg tudták fejelni egymilliárddal.
A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé a csapat, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez a trend folytatódna, és tavaly még több pénzhez jutottak volna a támogatóktól.
A NK Osijek mögé ugyanis egyre több, kifejezetten jól menő magyar építőipari cég áll be. Már két éve is írtunk róla, hogy a hazai közbeszerzéseken jól teljesítő építőipari vállalatok valamiért nagyon kedvelik Mészáros Lőrinc csapatát, azóta azonban ez még szembetűnőbb lett.
Mindenki Horvátországban épít márkát
Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a szintén a család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. illetve Záév támogatja a csapatot, még akkor sem, ha Mészáros Lőrinc papíron már nem is tulajdonosa az NK Osijeknek. A felcsúti milliárdos ugyanis tavaly kényszerűségből kiszállt a csapatból. Mivel az Eszék és a Felcsút is jogot szerzett arra, hogy az Európa Liga selejtezőjében induljon, az UEFA előírása szerint pedig ugyanabban a sorozatban nem szerepelhet két azonos tulajdonosi körhöz köthető csapat, ezért Mészáros Lőrincnek választania kellett. El is adta részesedését az Eszékben, amely azonban nem került túl távol tőle. Sőt a csapatnál még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak rá, holott a Mészáros-csoport tájokoztatása szerint a felcsúti milliárdos akkor már csak főszponzor volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
Mészárosék építőipari cégeihez hasonlóan szintén nem meglepő a kormány kedvenc autópályaépítője, a Duna Aszfalt feltűnése a szponzorfalon. Az NK Osijekben ugyanis a Duna Aszfalt tulajdonosa Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is részvényes.
Az eszéki csapat azonban valamiért nem csak a tulajdonosai érdekeltségeinek volt vonzó, hanem a hazai építőipar lényegében összes fontos szereplőjének. Csak az elmúlt szűk egy évben féltucat új szektorbeli magyar vállalat jelent meg, vagy tűnt fel újra az együttes szponzorai között, így jelenleg már 14 ilyen vállalat támogatja az együttest.
Köztük van a közbeszerzéseken sokáig furcsa tulajdonosi háttérrel hasító Belfry, az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó PreBeton, a Borkai botrányban is előkerült, illetve Orbán Viktor vejével is üzletelő WHB, vagy éppen a Puskás és az Atlétikai stadionokon, valamint a Liget projekt több óriásberuházásán is kaszáló Magyar Építő.
Utóbbi két cég ráadásul nem is először tűnik fel a szponzorok között: 2016-2017-ben már támogatták a csapatot, majd eltűntek egy időre, hogy az elmúlt hónapokban újra előkerüljenek. Hasonló időszakos építőipari szponzorból több is volt Eszéken: a közbeszerzéseken szintén jól teljesítő két nemzetközi csoport, a Strabag és a Swietelsky, illetve a sportpályaépítésre szakosodott Pharos 95 és a Puskás Stadionon szintén dolgozó Föld-Trans 2001 Kft. ugyancsak megjelent egy időben a szponzorfalon.
Ezermilliárdokat fizet nekik az állam
Az eddigiekből is jól látszik, hogy az eszéki focit főleg olyan építőipari cégek tartják jó befektetésnek, amelyek rendszeresen húznak hasznot valamilyen módon magyarországi közbeszerzésekből. Gyűjtésünk szerint a csapatot jelenleg támogató 14 cég 2018 eleje óta közel háromszáz magyar közbeszerzésen futott be. Már ez is elég döbbenetes szám, de ennél is elképesztőbb, hogy csak
ez a 14 vállalat, tehát az Eszék építőipari szponzorai egyedül, vagy egymással karöltve összesen 1100 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az elmúlt szűk három és fél évben.
Ebben az összegben azok a projektek, amelyeken más vállalatokkal osztoznak, még benne sincsenek. Nem Eszék szponzorokkal konzorciumban további 1300 milliárd forintnyi munkát kaptak a magyar államtól.
A legtöbb pénz – partnerek nélkül is közel 600 milliárd forint – közvetlenül Szíjj László, és a Mészáros-család vállalataihoz folyt. A közbeszerzések harmadik legnagyobb haszonélvezője, ugyanakkor talán már kevésbé ismert, pedig neki három érdekeltsége is támogatja az Eszéket. A győri Paár Attila neve a Borkai botrányban is előkerült, és az ő egyik cége vette meg hárommilliárd forintért a miniszterelnök veje, Tiborcz István szintén közbeszerzéseken felhizlalt vállalatát.
Paár érdekeltségei ugyan önállóan is jól teljesítettek a közbeszerzéseken, de az igazán nagy megbízásokat jellemzően nem egyedül, hanem egy partnerrel közösen húzta be. Ez a partner pedig nagyon sok esetben Mészáros Lőrinc valamelyik cége volt. A Magyar Építő 2018 eleje óta például csak a Fejér B.Á.L-lal és a Záév-vel közösen nyert konzorciumban, velük viszont 188 milliárd forintnyi munkát. A WHB pedig a Mészáros és Mészáros Kft-vel, valamit szintén a Fejér B.Á.L-lal együtt húzott be 50 milliárdnyi megbízást. Az ugyancsak Paár érdekeltség Fodor Kft. kisebb hal, abban azonban nem különbözik két nagyobb testvérvállalatától, hogy szeret Mészáros érdekeltségekkel együtt indulni közbeszerzéseken.
A többi Eszék szponzor ugyan közel sem kapott ennyi állami megbízást, de többségükre igaz, hogy amikor magyar állami projekteken dolgozott, akkor azt nem ritkán szintén a Mészáros-Szíjj körrel közösen tette. Az Euroaszfalt például 2018 eleje óta 66 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el konzorciumban, ebből 54 milliárdot a Mészáros és Mészáros Kft-vel.
A Hazai Építőgép Társulás egyik legnagyobb, 4 milliárdos fejlesztése pedig a Duna Aszfalt szűkebb hazájában, Tiszakécskén volt, ráadásul részben pont a DA-val közösen végezték el a munkát. A Bayer Construct ugyan 2018 óta nem nyert közbeszerzést, de korábban ők is dolgoztak Mészárosékhoz köthető cégnek alvállalkozóként: Balázs Attila, a vállalat vezérigazgatója egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a részben a Záév által épített Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték.
Ugyancsak nem vitézkedett a közbeszerzéseken a PreBeton, de abban a csoportban, amelyhez tartoznak, ez nem is az ő feladatuk. A vállalat ugyanis a Market Építő Zrt. leánycége, utóbbi társaság pedig már 100 milliárdos nagyságrendben húzott be állami tendereket az elmúlt években. | Ezermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögött | null | https://g7.hu/vallalat/20210518/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott/ |
2017-11-08 11:50:00 | A külügy havi 1,8 millióért bérelt egy villát Zaid Naffától - Ő az, aki megbukott a TEK átvilágításán, és a vacsoráján találkozott Orbán Pharaonnal. | true | null | 1 | Index | null | Több év után derült ki, hogy milyen mértékű pénzmozgás volt a Külügyminisztérium és Zaid Naffa között. Azt eddig is lehetett tudni, a külügy Jordánia tiszteletbeli konzuljától bérli az ammáni magyar nagykövetség épületét, csak éppen azt nem, hogy pontosan mióta és mennyiért. Amikor 2015 tavaszán a Népszabadság rákérdezett erre a szerződésre, nem kapott választ.
Most Demeter Márta LMP-s képviselő kérdésére Íjgyártó István, a KKM államtitkára elárulta, hogy az ammáni magyar nagykövetség épületének (villa+rezidencia) használatáért 2003-tól évente 50 ezer dollárt, 2007-től évente 80 ezer dollárt, 2013 januártól 2013 áprilisig pedig havi 6666 dollárt fizetett a külügy Zaid Naffának.
A legutóbbi, 2013-ban megkötött szerződés szerint egyébként valamennyivel kevesebbet kellett fizetni (havi 1,8 millió forintot) az ingatlanért Naffának, mint a Gyurcsány-kormány alatt. De hogy a külügy már a szocialista kabinetek idején is közel volt Naffáékhoz, azt jól mutatja, hogy 2003 óta tőlük bérelték a nagykövetség épületét Jordániában, viszonylag baráti áron.
Érdekesség, hogy Zaid Naffa éppen azóta tiszteletbeli konzul Magyarországon, amióta a hazai külügy szerződéses viszonyban áll vele. Naffáék a hazai politikai elittel elég szorosan összefonódtak, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
Íjgyártó levelének furcsasága, hogy egyébként Demeter Márta nemcsak azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy van-e a külügynek szerződése Naffával, hanem hogy hány közös rendezvényen vett részt Zaid Naffa és Orbán Viktor, utóbbira azonban nem jött válasz. | A külügy havi 1,8 millióért bérelt egy villát Zaid Naffától | null | https://index.hu/belfold/2017/11/08/zaid_naffa_amman_nagykovetseg_kulugy/ |
2017-08-10 11:17:09 | Az üzletember működtette az uniós pénzből indított Jeremie-alapok egyikét, de az állam váratlanul és nagyon furcsa körülmények között elvette tőle. | true | null | 1 | 444 | null | 2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.
A sajtó tele volt olyan, azóta sem bizonyított információkkal, amelyek szerint Heim érintett volt az akkor kirobbant amerikai kitiltási botrányban. Az üzletember abban az időben került ki a nagyértékű állami megbízásokat sorra nyerő Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosi köréből is. És mint a Direkt36 által feltárt részletekből kiderült, épp azon az őszön vettek el tőle ellentmondásos körülmények között egy milliárdos állami üzletet.
Ez utóbbi a nagyrészt uniós forrásokból működő, Jeremie nevű kockázati tőke programmal volt kapcsolatos. Más befolyásos üzletemberekhez hasonlóan Heim is kezelt egy Jeremie-alapot, az erről szóló szerződést azonban a Forbes magazin által megszerzett és a Direkt36 által feldolgozott belső iratanyag szerint az állam “súlyos jogsértésekre” hivatkozva felmondta 2014 novemberében.
Ez szokatlan lépés volt, ugyanis a 28 alap közül tudomásunk szerint Heiméken kívül csak egy alappal bontották fel a szerződést, pedig az EU-nak több szabálytalanság is feltűnt más alapoknál. Ráadásul három hónappal a döntés előtt a programot lebonyolító állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak még nem volt érdemi problémája azokkal az üzleti elképzelésekkel, amelyekre a szerződés felmondásakor hivatkoztak. Emellett olyan befektetésekkel kapcsolatban emeltek kifogásokat, amilyenekhez hasonlót más alapkezelők – például Garancsi István kormányközeli üzletember cége – is végrehajtottak, velük mégsem bontottak szerződést a programért felelős állami szervek.
Az Orbán-kormány előző ciklusának elején aktív közéleti szerepet játszó Heim mostanra szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból. Az nem világos, hogy a 2014 őszi események – a kitiltási botrány és Heim üzleteinek elvesztése – összefüggtek-e egymással, illetve, hogy mi lehetett a konkrét oka Heim gyors háttérbe szorulásának. Az üzletember a Direkt36-tal annyit közölt, hogy szerinte nincs ilyen összefüggés, és hangsúlyozta, hogy minden befektetési döntése szabályos és etikus volt.
A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha szeretnéd, hogy ellenőrizzük a hatalmat, támogass bennünket!
Azt is állította, hogy tudomása szerint valójában nem is az MFB mondta fel a cégével a szerződést, hanem fordítva történt. A belső iratanyagok ennek ellentmondanak, az MFB és a programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Közel a kormányhoz
A jelenleg 47 éves, közgazdász végzettségű Heim Péter pályája a privát szférában indult. 2000-ben került a magyarországi AEGON befektetésekkel foglalkozó alapkezelőjéhez, ahonnan elnök-vezérigazgatóként távozott 2009-ben. 2010-ben megalapította a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t az Orbán-kormányban később kormányszóvivőként, majd kommunikációs államtitkárként dolgozó Giró-Szász Andrással közösen. A minisztériumok és egyéb állami intézmények számára tanulmányokat, elemzéseket készítő cég jelentős megrendeléseket kapott a Fidesz hatalomra kerülése óta, árbevétele két év alatt a harmincszorosára nőtt, és tavaly már meghaladta az 1 milliárd forintot.
Heim ebben az időben rendszeresen adott interjúkat gazdaságpolitikai témákban, amelyekben cégének kormányközeli pozíciója ellenére többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját vagy annak szerinte túl harcias kommunikációját. Bár a Századvég Gazdaságkutató operatív vezetéséből már 2011-ben kiszállt arra hivatkozva, hogy ázsiai üzleteire akar fókuszálni, aktív maradt Magyarországon is. Ekkor még megvolt a tulajdonrésze a Századvégben is, 2013-ban pedig beszállt a Jeremie-programba.
Az Európai Unió ezt a kockázati tőke programot új és innovatív vállalkozások támogatására indította el. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék magántőkét is bevonnak. A 2014 májusától Heim kizárólagos tulajdonában álló Hemisphere nevű alapkezelő 3 milliárd forint uniós forrást kapott startupok támogatására, amelyet privát forrásból a szabályoknak megfelelően 1,3 milliárd forinttal egészített ki.
A Hemisphere 2014 augusztusi ülésén döntött először vállalkozások támogatásáról. A birtokunkba került iratok alapján az MFB ülésen részt vevő képviselői ugyan találtak néhány kifogást a tervezett négy befektetési tervvel kapcsolatban, de alapvetően valamennyi projektről azt állították, hogy azok összhangban vannak vagy összhangban lehetnek a feltételrendszerrel. Ennek megfelelően Heim és a Hemisphere vezérigazgatója, Lőrincz Benedek egy hónappal később jelezte az MFB-nek, a befektetések lebonyolításához az addig lehívott 300 millió forint mellé további 815 millió forintot hívnának le.
Közben azonban történt valami. Az MFB két hét után sem utalta át az igényelt forrásokat, mire a Hemisphere vezérigazgatója október 15-én újabb levelet küldött az állami banknak. Ebben sürgette, hogy soron kívül bocsássák a Hemisphere részére az igényelt 815 milliót a „folyamatban lévő tőkeemelés zökkenőmentes” lebonyolítására hivatkozva. Az MFB hozzáállása addigra ugyanakkor teljesen megváltozott. A kiszivárgott iratok szerint a bank október elején megkeresett egy külsős tanácsadó céget, hogy világítsák át a Hemisphere működését. Ez nem számított bevett gyakorlatnak a Jeremie-program esetében, a Direkt36 legalábbis az eddig átvizsgált három alap esetében nem látott erre példát.
A pár hét alatt lebonyolított átvilágítás nem ment zökkenőmentesen a birtokunkba került belső jelentések szerint. Az ellenőrzést végző tanácsadócégnek több dokumentumot nem adtak át a Hemisphere munkatársai. Több befektetés esetében nem osztották meg az úgynevezett term sheeteket, amelyek a tervezett befektetés lényeges paramétereit tartalmazzák. Szintén több projekt esetén nem adtak át jogi átvilágítások anyagait, azaz munkaszerződéseket vagy például megbízási szerződéseket. A Hemisphere munkatársai az arról szóló dokumentumokat sem voltak hajlandóak megmutatni, hogy mi alapján választották ki a támogatni szánt vállalkozásokat. Az nem derült ki az iratokból, hogy mire hivatkozva nem működtek együtt az átvilágítókkal, és Heim most sem reagált a Direkt36 ezzel kapcsolatos kérdéseire.
A Hemisphere még az átvilágítás alatt is próbálkozott a pénz lehívásával, de az MFB végül november végén tájékoztatta az alapkezelőt, hogy azonnali hatállyal felmondja a köztük lévő szerződést. Az MFB szerint Heimék nem csupán jogszabályokat szegtek meg, hanem „a nyilvánvaló jogellenességről tudva, rosszhiszeműen használtak fel forrásokat”. A levél szerint olyan súlyos jogsértések történtek, amelyek mellett a köztük lévő szerződés „hatályban tartása elképzelhetetlen”.
Heim a Direkt36-nak küldött válaszában azt írta, hogy „legjobb tudomásuk szerint” a Hemisphere mondta fel előbb az MFB-vel kötött szerződést, mert az nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, mivel nem utalt forrásokat a Hemisphere befektetésihez. A birtokunkba került felmondásról szóló aláírt, lepecsételt levél alapján azonban ez nem így történt. A Hemisphere valóban intézkedett a szerződés felbontásáról, de ez csak két nappal az után történt, hogy az MFB elküldte a felbontásról szóló levelet. Az MFB és a programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
A kitiltási ügy
Nem világos, hogy ezekkel a történésekkel összefüggött-e, de pont a helyzet elmérgesedésével egy időben robbant ki az amerikai kitiltási botrány is. Az ügyet egy olyan cikk indította el, amely a Századvég Gazdaságkutatón keresztül részben Heim érdekeltségében álló Napi Gazdaságban jelent meg. A cikk azt állította, hogy adóhatósági vizsgálat folyik több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben Magyarországon. A cikkben az is szerepelt, hogy az amerikaiak emiatt arra készülnek, hogy a vizsgálatban érintett hatóságok vezetőinek nem engedélyezik az USA-ba való belépést.
Az Egyesült Államok nagykövetsége közleményt adott ki a cikkre reagálva, amelyben azt írta, nincs tudomása amerikai cég vagy intézmény ellen folytatott NAV-vizsgálatról. „Bizonyos magyar magánszemélyeknek” viszont az USA külügyminisztériumának döntése alapján megtiltották az országba való belépést, mert „korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak” – közölték.
A következő napokban több lap is arról írt, hogy Heim is a kitiltott üzletemberek között van, bár egyértelmű bizonyíték nem került elő az érintettségére. Heim napokkal később reagált az Indexnek, de abban a cikkben nem szerepelt egyértelmű cáfolata annak, hogy rajta lenne a kitiltottak listáján. Az Index-cikk szerint Heim tagadta, hogy bármilyen amerikai vállalattal bármilyen kapcsolata lett volna valaha és annyit írt, hogy a főbb külföldi kapcsolatai Ázsiához és Oroszországhoz kötik.
Heim a Direkt36-tal most azt közölte, hogy nincs és nem is volt kitiltva az USA-ból. Hozzátette, hogy szerinte „a ’kitiltási ügy’ és a Hemisphere Zrt. ’átvilágítása’ között semmiféle összefüggés nincsen”.
A problémás ügyletek
Az átvilágítást követően küldött felmondási levélben az MFB meglepő indokokat hozott fel, mert olyan projekteket állított be súlyosan szabálytalannak, amelyek ellen pár hónappal korábban még nem emelt érdemi kifogást. A levélben két jelentősebb kifogást hoztak fel a szerződés felbontására, és mindkettő egyértelmű volt már akkor is, amikor az MFB tudtával döntöttek róluk 2014 augusztusában. Heim Péter is azt írta a Direkt36-nak, hogy „az MFB a korábbi üléseken nem kifogásolta a befektetési döntéseket”, amelyek szerintük “megalapozottak és megfelelően előkészítettek voltak”.
Az MFB egyik kifogása az volt, hogy két felkarolt befektetés összefügg profiljuk és eredeti tulajdonosi hátterük alapján. „Üzleti szempontból is szorosan egymásra épülnek”, „egy projektnek tekinthetők”, így a maximálisan megengedett befektetési összeget is meghaladják. Az egyik említett befektetés egy román bejegyzésű cég, a Glodeni Energy Srl. lett volna, amely az erdélyi Marossárpatak (Glodeni) mellett tervezett felépíteni egy napelemparkot. A másik cég pedig a Renewable Energy Investments Zrt. volt, amely napelemes projektek megvalósításával és optimalizálásával foglalkozik.
Az MFB számára már az augusztusi döntéshozatalkor kiderülhetett, hogy a két projekt összefügg egymással. Egyrészt a potenciális befektetéseket összefoglaló „döntés-előkészítő anyagokban” szerepelt, hogy a Renewable Energy részt vesz a Glodeni-projekt megvalósításában. Másrészt az is egyértelműen szerepelt ezekben az iratokban, hogy mindkét projektben tulajdonos egy Cherestes Miklós nevű férfi.
Cherestes a Direkt36-nak azt mondta, hogy Heim Pétert 2010-ben ismerte meg, amikor energetikai projektjeihez keresett befektetőket. Együtt kezdtek el dolgozni belföldi és külföldi projektek előkészítésén. Cherestes szerint azért a Renewable Energy lett volna a Glodeni napelemparkjának a kivitelezője, hogy "a Jeremie alapon belül maradjon a projekt", mert egy külső kivitelező "20 százalékot leszedett volna". "Ha meg lehet oldani a kivitelezést ’házon belül’, akkor miért ne oldanánk meg így?" - mondta Cherestes.
A Glodeni-projekt végül kudarcot vallott, de Cherestes szerint nem a Jeremie-befektetés meghiúsulása miatt, hanem elsősorban a bizonytalan romániai jogszabályi környezet miatt. Heimék a Glodenibe 467 millió forinttal, a Renewable Energy-be 770 millió forinttal szálltak volna be, amelyek együttesen az MFB felmondási levelében megfelelően valóban túllépték volna az egy befektetésre jutó 2,5 millió eurós limitet (amely 2014 augusztusában 770 millió forint körül volt). Hiába derült ki tehát már ekkor, hogy személyi összefüggés van a két projekt között, és egymásra is épülnek, az MFB akkor mégsem kifogásolta ezeket. Ebből adódóan a Hemisphere át is utalta az első, 379 millió forintos részletet a Renewable Energy-nek.
Az MFB másik jelentős kifogása az volt, hogy a Glodeni projekt „kedvezményezett régión kívül” valósult volna meg. A Hemisphere támogatásáról szóló közvetítői szerződés szerint magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozást lehet támogatni, viszont az nincs kikötve, hogy maga a projekt hol valósulhat meg. Az alapkezelő vezetése számára készített döntés-előkészítő anyagban, amelyet az MFB is megismert, szintén egyértelműen fel volt tüntetve, hogy a projekt Romániában valósulna meg, ezért nehezen érthető, hogy ez miért csak hónapokkal később tűnt fel az MFB-nek.
Cherestes nem tudott arról, hogy az MFB bármilyen szempontból kifogásolta volna a projektet, és meglepte, hogy részben a projekt helyszínére hivatkozva bontották fel a Hemisphere-rel kötött szerződést. "Mindenkinek tudnia kellett arról a kezdetektől, hogy társaság első tervezett projektje egy erdélyi beruházás, maga a projekt is egy erdélyi településről van elnevezve" - mondta.
Az MFB indoklása azért is meglepő, mert a kiszivárgott belső iratanyag szerint más alapkezelők hasonló befektetéseinél az állami bank nem emelt kifogást. Az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló Garancsi István alapkezelője több mint 300 millió forint tőkével és hitellel szállt be egy magyar cég által alapított, energetikával foglalkozó német projektcégbe, amely Németországban indult el. A Rogán Antalhoz családi szálon kötődő Gubicza Ágoston tőkealapkezelője pedig 570 millió forinttal támogatott egy céget, amely Harry Potter- és Star Wars-kiállításokat szervezett nyugat-európai városokban.
A két említett indokon kívül az MFB azt írta még a felmondásról szóló levelében, hogy a Hemisphere „befektetési döntései alapjául szolgáló üzleti tervek és megtérülési számok megalapozatlanok”. Az MFB azt is kifogásolta, hogy a Renewable Energy befektetési előterjesztésében például semmilyen rendelkezésre álló dokumentum nem támasztotta alá a tervezett árbevételt. Szintén érthetetlen, hogy ez miért nem tűnt fel az MFB-nek a befektetési döntés idején, csak miután már a Hemisphere elutalt 379 millió forintot a cég számára.
Ismerős kedvezményezettek
Bár a felmondási levél nem említette meg külön, a felkarolni tervezett cégek között Heim Péter több ismerőse is tulajdonos volt. Cherestes Miklós mellett a Renewable Energy Investment másik tulajdonosa, Tóth Zoltán is Heim ismerőse volt, és több cégben is feltűnt Heim mellett. A Jeremie-s támogatás odaítélésekor például Tóth és Heim tulajdonostársak voltak az energiahatékonysággal foglalkozó Get-Energy Magyarország Kft. nevű cégben.
Szintén ebben a cégben volt tulajdona Herdon Istvánnak, Debrecen egyik leggazdagabb vállalkozójának, akinek érdekeltségei szintén részesültek volna Jeremie-forrásokból a Hemisphere tervei szerint. Herdon a Direkt36-nak azt mondta, 2011-ben ismerte meg Heimet, amikor befektetőt keresett egy debreceni projektjéhez. Tárgyaltak arról, hogy Heim befektetőként megjelenne a projektben, de ez végül nem valósult meg, Herdon pedig csak a Direkt36-tól tudta meg, hogy Heim Jeremie-forrásokkal támogatta volna befektetéseit.
Ha van információd valamilyen fontos történetről, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Heim nem reagált azokra a kérdéseinkre, miért saját üzlettársait támogatta volna forrásokkal a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott programból. Mindössze annyit írt, hogy „már csak azért sem lehetett ’etikátlan’, illetve ’rosszhiszemű’ a forrásfelhasználás”, mert 30 százalék önrészt ő biztosított, ezért bármilyen etikátlan forrásfelhasználás saját üzletét károsítaná.
A Jeremie-szabályok értelmében valóban nem lett volna összeférhetetlen saját üzlettársak, vagy nem közeli rokonok támogatása. Ahogy korábban bemutattuk, így kaphatott Hernádi Zsolt Mol-vezér tőkealapkezelőjétől százmilliókat Hernádi unokatestvérének fia és Hernádi ismerőse, egy esztergomi fideszes önkormányzati képviselő. Garancsi István alapkezelője szintén beszállt egy olyan projektbe, amely Garancsi üzlettársának, Scheer Sándornak az érdekeltsége volt, és ez sem számított szabálytalanságnak.
A végjáték
A 2014 novemberi felmondást követően hónapokon keresztül egyezetetett az MFB és a Hemisphere az alapkezelő sorsáról. Heimék az alap végelszámolását javasolták, amelyet az MFB el is fogadott, és kérte a folyamat elkezdését. Az alapkezelő végül mégis új tulajdonoshoz került 2015 nyarán, és ABC Kockázati Tőkealapkezelő néven folytatta a befektetéseket a Jeremie-programon belül.
Az alapkezelő új tulajdonosa, illetve résztulajdonán keresztül az alap befektetője Werner Péter lett, aki több ponton is kapcsolódik Gíró-Szász Andráshoz, Heim korábbi üzlettársához. Werner régi ismerőse Gíró-Szász volt sógorának, az elsősorban belvárosi ingatlanbefektetéseiről ismert Serfőző Péternek. Werner a Direkt36-nak azt írta, hogy Serfőzőt több mint 25 éve ismeri, illetve Giró-Szásszal is találkozott többször, de neki „semmi köze nem volt az ABC-hez”.
A Hemisphere-történet lezárultával Heim is háttérbe szorult. Bár a Századvég Gazdaságkutató igazgatósági elnöki posztját megtartotta, a cégben lévő tulajdonrészét 2014 november végén eladta a később londoni nagykövetté kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Azóta Heim eltűnt a közéletből, szinte kizárólag csak a kitiltási botránnyal kapcsolatos megnyilvánulásai jelennek meg a médiában.
A kitiltási ügy 2014 októberi kirobbanása után egy magánszemély feljelentést tett egy újságcikk alapján, és a Nemzeti Nyomozó Iroda elkezdett nyomozni. Egy évvel később a Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy budapesti férfival szemben egy amerikai étolajgyártó cég, a Bunge egyik lobbistájának vallomása alapján, amiről az Index közölt részletes beszámolót.
A lobbista szerint a vádlott azt mondta neki, hogy el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfaigénylését visszatartsák. A lobbista szerint a megvádolt férfi azt mondta neki, ismeri Heim Pétert, aki elintézi az áfacsökkentést, ha egy konkrétan megnevezett alapítványnak fizetnek kétmilliárd forintot. Az ügyészség szerint a vádlott nem ismerte Heimet és az ajánlat sem volt valós. Az ügyészség azért emelt mégis vádat ellene, mert szerintük vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tanúként hallgatta meg Heimet, a megvádolt férfit pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Idén áprilisban azonban hatályon kívül helyezték a döntést, és meg kell ismételni az eljárást.
Heim a Direkt36-tal most azt közölte, hogy alaptalanul keverték bele az ügybe, és az ügyészség is megállapította, hogy semmilyen kapcsolata nem volt az ügy kapcsán említett emberekkel. Közéletből való eltűnésére úgy reagált, hogy 2013 óta külföldi ügyeivel foglalkozik, és már ideje jelentős részét is külföldön tölti. Hozzátette, ha valaki kíváncsi a véleményére, akkor szívesen reagál, bármilyen témával kapcsolatban.
A cikk elkészítésében közreműködött Szabó András.
Címlapkép: Szabó Balázs / Heti Válasz | Heim Péter nagyon közel volt az Orbán-kormányhoz. Aztán egy viharos ősz mindent megváltoztatott | null | https://444.hu/2017/08/10/heim-peter-nagyon-kozel-volt-az-orban-kormanyhoz-aztan-egy-viharos-osz-mindent-megvaltoztatott |
2024-03-13 00:00:00 | A magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten aláírták a maxi-Dubajról szóló szerződést. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Megkezdődött a Rákosrendező előkészítése a mini- vagy éppen maxi-Dubaj néven ismertté vált projekthez. Ez pedig azzal indult, hogy azokból a szolgálati lakásokból, amelyekben ma MÁV-alkalmazottak laknak - van, aki fel is újította már -, 30 napon belül el kell hagyniuk. Ha nem költöznek ki időben, a MÁV polgári peres eljárást indít ellenük, amelynek a költségeit is rájuk terhelik.
Karácsony Gergely és a Fővárosi Önkormányzat tiltakozik a projekt ellen, de nincs visszaút, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten aláírták a projektről szóló megállapodást.
Ennek értelmében az Eagle Hills Properties egy komplett új városnegyedet épít Rákosrendezőn, amely egy 5 milliárd eurós beruházás és magas házakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból álló épületegyüttest jelent. Emellett - sajtóhírek szerint - egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is felhúznának, amely majdnem száz métert verne a jelenleg legmagasabb Mol-toronyra.
"Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nem csak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is, hiszen nem csupán új, modern városnegyed épül, hanem komplex turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal rendelkező nagy városfejlesztési beruházás történik" - húzta alá. | Nincs visszaút: Szijjártó Péter aláírta a maxi-Dubaj-szerződést | null | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/nincs-visszaut-szijjarto-peter-alairta-a-maxi-dubaj-szerzodest.html |
2019-08-19 08:45:07+02:00 | Austin – Egy motorbalesetben szombaton éjjel az életét vesztette Cedric Benson. Az egykori NFL-futójátékos 36 éves volt. | false | [] | 0 | null | 0 | Horrorbalesetben életét vesztette az NFL egykori játékosa, 36 éves volt
Horrorbalesetet szenvedett szombaton éjjel a Texas állambeli Austinban a Chicago Bears korábbi játékosa, Cedric Benson – írja a The Sun. A 36 éves sportoló egy hölggyel utazott a motorján, amikor este 10 óra körül egy kisteherautóval ütköztek. A jármű kigyulladt, mindketten életüket vesztették. A balesetben két másik személy is megsérült, de az ő állapotuk nem életveszélyes.
Cedric Benson sikeres egyetemi karrier után lett a Chicago Bears játékosa, majd 2008-ban a Cincinnati Bengalsnál folytatta, 2012-től pedig a Green Bay Packers adott neki esélyt, ám öt meccs után egy lábsérülés véget vetett a karrierjének – írja a Nemzeti Sport. | Horrorbalesetben életét vesztette az NFL egykori játékosa, 36 éves volt | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/motorbaleset-horrorbaleset-egykori-nfl-futojatekos-cedric-benson/ln1ttnl |
2023-02-22 13:16:00 | Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Külsős megkeresés, mindenképpen át kellene valahogyan mennie
– mondta egy 2021-es telefonhívás során Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke Lukács Tamásnak, a kar alelnökének. Az egyeztetés témája egy aznapi online szakvizsga volt, ahol Lukács Tamás volt az egyik értékelő, Schadl György pedig azért kereste őt, hogy megadja az egyik vizsgázó nevét, akit „frissen raktak rá a listára”, és akit a „figyelmükbe ajánlottak”.
A férfi nem közszereplő, ezért a nevét nem írjuk le, de a beszélgetés alapján egyértelmű, hogy jelentős hátszéllel indult neki a vizsgának. Ez nem volt egyedi eset, Schadl György ugyanis a nyomozati anyagok alapján rendszeresen megpróbált protekciót intézni, a papírok alapján több minisztériumból is kértek tőle segítséget.
Ezúttal viszont Lukács Tamás már előre jelezte, hogy a feladat nem lesz egyszerű, rajta kívül ugyanis olyanok is beleszólnak majd az értékelésbe, akik a vizsga folyamán ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez – tagja volt a vizsgabizottságnak például az a bírónő is, akit Schadl György megpróbált elmozdítani a helyéről. A végrehajtói kar alelnöke ennek ellenére megígérte Schadl Györgynek, hogy igyekezni fog, vagy ahogyan ő fogalmazott:
megoldjuk.
Néhány órával később viszont már ismét telefonon beszéltek, Lukács Tamás pedig sajnálkozva mondta, hogy hiába „kardoskodott” az illetőért, leszavazták őt az értékelés során, azaz a vizsgázó végül megbukott. Pedig állítása szerint ő mindent megtett, a nyitókérdése például az volt, hogy
mi a kedvenc témaköre?
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a következő hangzott el Schadl György és Lukács Tamás között:
Lukács Tamás: Most lett vége a vizsgának. A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani. Végig kardoskodtam érte, de úgy leszavaztak mint a szart, a bírónők, mind a négy nő. (…) Egy kibaszott mondatot… nem tudom mivel foglalkozik a csávó…, de perjogból semmi, annyira alap dolgokat…. Nem tudta mi az, hogy meghatározott cselekmény, csak annyit tudott, hogy cselekmény. Én úgy kezdtem, hogy akkor mi a kedvenc témaköre, hogy akkor arról beszélgessünk, és akkor azt úgy nagyjából döcögve elmondta. De a többinél egy kibaszott kukkot nem tudott értelmeset elmondani. És a másik, ami még kibaszta a biztosítékot a többinél, hogy körülbelül hússzor lekapcsolt a kamerája, olyan mintha akkor éppen gyorsan rákeresett volna valamire, mert lekapcsolta a kamerát. És ezen végképp kiakadtak.
Schadl György (csalódottan): Jó.
Lukács Tamás: Sorry, nem tudok mit csinálni, úgy leszavaztak, mint a szart.
Az ügy pikantériája, hogy Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője. Az rtl.hu telefonon érte el őt, de a kérdésünk elhangzása után csak annyit közölt, hogy nem szeretne nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. A végrehajtói karnak küldött e-mailre egyáltalán nem érkezett válasz.
Lukács Tamás alelnökként az összes elnöki feladatot átvette Schadl Györgytől, azaz a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez ugyanakkor – mint ahogyan azt szeptemberben megírtuk – sokak szerint aggályos lehet.
A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz:
a végrehajtó a kinevezést követő egy hónapon belül a kar elnöke előtt esküt tesz,
arra vonatkozó passzus a pedig nincs, hogy ezt a feladatot átengedheti másnak. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek hozzá a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
A törvény szerint ha az eskütétel nem történik meg, akkor a kinevezéstől számított egy hónapon belül fel kell menteni a végrehajtót, ezzel kapcsolatban pedig Biró Marcellnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének kellene intézkednie. Az rtl.hu megkérdezte az SZTFH-t, hogy elfogadják-e törvényesen tevékenykedő végrehajtóknak azokat, akik nem Schadl György előtt tették le az esküt, azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A nem megfelelő eskütétel miatti következmények 43 bírósági végrehajtót érinthetnek, a kar tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 34-en tettek esküt, idén március 15-én pedig kilencen kezdik meg a tevékenységüket. Az utóbbiak esetében az rtl.hu közérdekű adatigénylésére
a végrehajtói kar azt közölte, hogy az esküjüket az idézett törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat alapján teszik majd le.
A törvény egyértelműen elnök előtti eskütételt ír elő, a szervezeti és működési szabályzat pedig jelenleg azt, hogy az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. (Az szmsz-t egyébként módosították, a legfrissebb változata februári dátumozású. Korábban még külön fejezet foglalkozott az elnökkel, amelyben szintén az állt: jelenlétében kell letenni az esküt.)
Szeptemberi cikkünk megjelenése után októberben módosították az elnökségi ügyrendet is, akkor ugyanis lehetővé tették, hogy az alelnök vezényelje le az eskütételt.
Ezzel a két lépéssel azonban az lehet a gond, hogy sem az elnökségi ügyrend, sem a szervezeti és működési szabályzat nem írhatja felül a törvényt.
Jogi alapvetés ugyanis, hogy egy alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúakkal. Tehát például egy helyi önkormányzati rendelet nem írhat felül egy országgyűlés által elfogadott törvényt, vagy például egy jogszabály nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Ha nem létezne ez a hierarchia a szabályok között, akkor jogi káosz jönne létre, hiszen például egy társasházi közgyűlés döntése is felülírhatná az alkotmány passzusait.
Azt kell tehát majd eldönteni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az elnökségi ügyrendben jogszerűen ruházták-e át az elnök feladatát az alelnökre.
Ha viszont utólag azt állapítják meg, hogy jogszerűtlen volt a végrehajtók kinevezése, akkor érvénytelenné válhat minden olyan cselekmény – így például a zár alá vételek, az árverések stb. – amelyeket olyan végrehajtók végeztek, akiknek nem volt megfelelő az eskütétele.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy a HVG cikke szerint már volt olyan adós, aki panasszal élt amiatt, hogy az ügyében olyan végrehajtó járt el, aki – álláspontja szerint – nem is tekinthető végrehajtónak. | "Mindenképpen át kellene valahogyan mennie" - üzente Schadl György a végrehajtói kar jelenlegi vezetőjének, aki kardoskodott is a szinte semmit sem tudó vizsgázó érdekében | null | https://rtl.hu/belfold/2023/02/22/vizsgaztatas-schadl-gyorgy-vegrahajtok-lukacs-tamas |
2018-07-26 00:00:00 | A kispestieket a csereként beállt Baráth Botond juttatta előnybe a párharcban. | false | [
"európa liga",
"sport",
"labdarúgás",
"budapest honvéd",
"niederkorn",
"apoel nicosia",
"baráth botond",
"sallai roland",
"sport24"
] | 0 | null | 0 | Bár 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki otthonában, hazai pályán 4-0-ra nyert a Budapest Honvéd, így bejutott az Európa Liga-selejtező második körébe, ahol luxemburgi ellenféllel, a Niederkornnal került össze Supka Attila csapata. A kispestiek kezdték hazai pályán a párharcot.
Nem mondhatni, hogy túlzottan közönségszórakoztató lett volna a mérkőzés, amely során a Honvéd volt az aktívabb és a 25. percben közel is járt is a vezetés megszerzéséhez, de Vadócz kiugratása után Holender ziccerben előbb a kapusba lőtt, majd másodjára a kapu mellé.
Sokáig ez volt a találkozó legnagyobb helyzete, mígnem a 75. percben Thill kapásból rá nem lőtte a labdát, amely a keresztlécről kifelé pattant – Gróf verve volt már. Nagyon úgy tűnt, hogy a Honvéd számára elég kellemetlen 0-0-val ér véget a meccs, ám egy 83. perces szögletre a csatárpozícióra becserélt védő, Baráth érkezett a legjobb ütemben és megnyerte a meccset a kispestieknek.
Mindeközben a ciprusi APOEL Nicosia otthon fogadta az észt Florát, a hazai kezdőben pedig ott volt Sallai Roland, aki végigjátszotta a mérkőzést. A 21 éves játékos gólt szerzett (a negyediket), csapata pedig 5-0-ra ütötte ki ellenfelét.
Korábban Eppel Márton csapata is nyert, illetve Gulácsi Péterék is már a következő körben érezhetik magukat. Holman Dávidék ugyanakkor váratlan vereségbe szaladtak bele Máltán.
Eredmények – Európa Liga-selejtező, 2. kör, 1. mérkőzés Budapest Honvéd – Niederkorn (luxemburgi) 1-0 (0-0)
Gólszerző: Baráth (83.) APOEL (ciprusi) – Flora (észt) 5-0 (2-0)
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Nehezen verte luxemburgi ellenfelét a Honvéd, Sallai gólt lőtt | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/07/26/nehezen-verte-luxemburgi-ellenfelet-a-honved-sallai-golt-lott |
null | Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart". | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart".
A legújabb ragyogó ötlete, hogy az orosz titkosszolgálat Nyugat ellen vívott szabotázsakciói kellős közepén a magyar nemzeti kártyával rászabadít az EU-ra egy halom kémgyanús oroszt. Az érintett országok döbbenten tiltakoznak, mire jöhet a szokásos műsértődőzés, hogy a lengyel, a skandináv és a balti kollégák mind hazugok, meg hülyék - tényleg, mit tudnak ők az oroszokról? -, a magyar szolgálatok meg ellenőrzés alatt tartják az ideérkezőket. Ezen a ponton Szijjártó egy sírva röhögős emojit is mellékelhetne a közleményéhez cirill betűs LOL-lal.
Minisztersége alatt a külügy az orosz hírszerzés levelesládája lett, és mint a napokban kiderült, a külügy cégvezetője az orra előtt üzletelt az orosz hadsereggel. Ami meg a magyar szolgálatok kőkemény szűrőmunkáját illeti: korábban simán magyar letelepedési kötvényt kapott Szergej Nariskinnek, az összorosz hírszerzés főnökének családja, és míg EU-szerte százával küldtek haza orosz kémeket, addig nálunk valahogy egy sem bukott le.
Szóval a trollkodás működik, Szijjártónk meg sütkérezhet a rá irányuló figyelemben. Az más kérdés, hogy az új, kreatív országimázsunknak, a magyar trikolór-GRU-ügynök árukapcsolásnak azért vannak kisebb hátulütői. Például a napokban pont azért bukták el Orbánék a spanyol Talgo-vonat ügyletet, mert a spanyol titkosszolgálat immáron automatikusan készpénznek vette, hogy magyar befektetők mögött valójában Oroszország próbál beszivárogni. | Orosz kártya | null | https://nepszava.hu/3249377_orosz-kartya |
2024-08-17 07:00:00 | Orbán Viktor kedvenc előadója, Leslie Mandoki az egyik fő attrakciója az augusztus 20-ai ünnepségeknek, a másik a tűzijáték, amely remek alkalom Orbán Ráhel luxusszállodájának, hogy a „lélegzetelállító” fényjátékokra hivatkozva egy felejthetetlen vacsorára hívja vendégeit a tetőteraszra. | true | null | 1 | HVG360 | null | Milliárdos tűzijáték, milliárdos üzletek a NER-nek: ilyen lesz a kormány augusztus huszadikája | null | https://m.hvg.hu/360/20240817_hvg-szent-istvannapi-intelmek-augusztus-huszadika-unnepseg-mandoki-orban-rahel-turizmus |
|
null | Július elsején elkezdődött a magyar soros uniós elnökség. Az idei a legmelegebb nyár volt a feljegyzések szerint Európa történetében, de még forróbb volt az Európai Unióban. A nyári két hónap általában csendes, az ilyenkor kezdődő radikális intézményi átalakulás ellenére, többnyire még az EP választás utáni időszakokban is. Idén azonban minden másként történt, amit Orbán eszeveszett kezdése, a Kijev-Moszkva-Peking-Washington útvonalon való „őrült rohanása” és az EU „elnöke” szerepében való tetszelgése már előre jelzett. Még inkább forró nyár volt ez az uniós elnökség magyar színpadán. Az Orbán-rezsim nemcsak az uniós játékszabályokat sértette meg brutálisan és kihívóan, vállalva ennek összes negatív következményét, hanem a júniusi választások után a fosztogató állam szerepkörében is teljes támadást indított a magyar lakosság ellen, az összeomlás szélén tántorgó költségvetés érdekében. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Július elsején elkezdődött a magyar soros uniós elnökség. Az idei a legmelegebb nyár volt a feljegyzések szerint Európa történetében, de még forróbb volt az Európai Unióban. A nyári két hónap általában csendes, az ilyenkor kezdődő radikális intézményi átalakulás ellenére, többnyire még az EP választás utáni időszakokban is. Idén azonban minden másként történt, amit Orbán eszeveszett kezdése, a Kijev-Moszkva-Peking-Washington útvonalon való "őrült rohanása" és az EU "elnöke" szerepében való tetszelgése már előre jelzett.
Még inkább forró nyár volt ez az uniós elnökség magyar színpadán. Az Orbán-rezsim nemcsak az uniós játékszabályokat sértette meg brutálisan és kihívóan, vállalva ennek összes negatív következményét, hanem a júniusi választások után a fosztogató állam szerepkörében is teljes támadást indított a magyar lakosság ellen, az összeomlás szélén tántorgó költségvetés érdekében.
Így aztán 2024 forró nyarán fordulathoz érkezett a magyar társadalom, mert megváltozott a közgondolkodás és a nyelvezet két nagy fronton, és ezzel előtérbe került az összeomlás és a politikailag forró ősz mint a vég kezdete fogalmai. Egyrészt a már évek óta pusztító infláció-cunami alapvető változást hozott a lakosság életszínvonalában és gondolkodásában. Kimerültek a korábbi életmód fenntartásának forrásai, tartósan csökkent, sőt védekezővé vált a fogyasztás. Nyilvánvaló lett, hogy míg a húszas évek elhúzódó válságaiban Unió-szerte a támogató-osztogató állam segített a lakosságnak a válságkezelésben, addig az Orbán-rezsimben az elvonó-fosztogató állam csak még jobban elmélyítette a lakosság megélhetési válságát.
A fideszes oligarchák és szolganépük kivételével egyfajta roncstársadalom jött létre, amelyben a jövedelem radikális és tartós elvonása valamennyi réteget az életmódvesztés állapotába sodorta. Az egész társadalom korélménye a leépülés, a tömeges csalódás és frusztráció. Az Orbán-rezsim csak felgyorsította a fosztogató állam gépezetét, és ez a cserbenhagyásos gázolás Magyarországot az Unió szegényházába taszította.
Az országnak a minimálisan normális európai működéshez már egyre mélyebbről kellene visszakapaszkodnia, hiszen kész az "orvosi látlelet" a legkülönbözőbb társadalmi területekről és közpolitikai szférákról a vasúttól a közoktatásig: már semmi sem működik, még az elmúlt tizenév nyomorúságos szintjén sem. A lakossági elvonásokkal párhuzamosan ugyanis az állami források tartós elvonásával végbement a közszféra leépítése. Kimerültek az erőforrások, horribile dictu még a rendőrség is tartósan adósságokkal küszködik. Az Orbán-rezsim hosszú évei után mély országos válság alakult ki, számos közfunkció az összeomlás szélén áll. A másik korélmény tehát a nemzeti lecsúszás és megszégyenülés Európában, a "mindenki jobb nálunk", "mindenki megelőzött bennünket" szégyenéből pedig összeadódik az "innen meneküli kell" visszatérő kudarcélménye.
Magyarország "a kinn is vagyunk, benn is vagyunk" helyzetbe sodródott a soros uniós elnökség idejére, mert az Orbán-rezsimet számos vonatkozásban "kizárták" az EU-ból. (1)
Marginalizálták a magyar kormányt a soros uniós elnökségben, törölték a "magyar" uniós programokat, azok átkerültek Brüsszelbe vagy más tagállamokhoz, (2) minimalizálják a magyar hivatalos uniós szereplőknek és a kormánypárti képviselőknek az EU intézményeiben való szerepét, (3) állandó napirenden tartják a jogállamiság megsértését és az uniós transzferek megvonását a korrupt Orbán-kormánytól, (4) rendszeressé vált a kemény konfrontáció az EU-val Ukrajna kapcsán, sőt még szélesebben az orosz "hibrid globális háború" ügyében, (5) de új frontot is nyitott az Orbán-rezsim az EU intézményeivel szemben a sokasodó kínai beruházások kapcsán.
A sziklaszilárdnak látszó állampárt 2024 tavasza óta a felbomlás és a belharcok egyre látványosabb jeleit mutatja, és már ezen az őszön komoly külső és belső válsággal találja szembe magát. Nem lenne meglepő, ha 2025 elejétől a belső harcok nyomán szétesne, majd "meneküljön, aki tud" kiáltással szétporlana a Fidesz. A leglátványosabb belső törésvonal a kormányzó "család" és a "nagymogulok", a fideszes arisztokrácia között érzékelhető. A befolyásért, a politikai irányvonal meghatározásáról szóló viták, no meg a nagy falatok felosztása körüli csaták végigkísérték a Fidesz történetét, akárcsak az Orbánnal szembeforduló befolyásos elitszereplők kiűzése a paradicsomból.
Ez az elitháború most is érzékelhető, de ezeknél a személyi csatározásoknál fontosabbnak tűnik a párton belüli generációs szakadék, mindenekelőtt az elaggott veteránok és a Fidesz uralom alatt felnőtt, professzionálisabb középnemzedék között. A feltörekvő "régi" fiatalok nemcsak elvárják a maguk jussát, de a Kína globális jövőjén elmerengő nagyfőnökkel szemben egy kiegyensúlyozottabb, az EU-ban is megtűrhető, lazább és hatékonyabb autoriter rendszerről álmodoznak, jóval kisebb centralizációval és személyi kultusszal - annak modernizált variációjával, amit már Kaczyński és Babis is próbálgatott. Ez a generációs szakadék már területileg is érezhető, mivel az önkormányzati rendszerben megválasztott helyi fideszes politikusok boldogtalanok attól, hogy a következő szűk esztendőt Orbán belső fosztogatással, az önkormányzati erőforrások radikális elvonásával is igyekszik bebiztosítani.
A belső fosztogatást még kritikusabban nézi a harmadik, szigorú kiképzés alatt álló, fiatal fideszes generáció, mivel még optimista rohamaik idején is be kell látniuk, hogy egy kirabolt és elszegényedett országot ígérnek nekik örökségként az öregek. Ebben a lepusztult infrastruktúrájú, az európai tagállamok utolsó helyeire letaszított országban a majdani helyreállítás is nagy erőfeszítést igényel. A magyar társadalmi integráció átfordult dezintegrációba, széteső társadalommá vált az EU peremén, így aztán a fideszes fiatalok szélesebb köreiben is mentális rendszerváltás játszódik le: ezek a túlsúlyos nagy öregek nem tudnak sem egy országot, sem egy vállalatot működtetni, és a mi jövőnkkel szórakoznak.
A régi anekdotát felidézve: az Orbán-rezsim után már tényleg nem lesz lopás, mert addigra mindent ellopnak. De a végén már csak maguktól, "házon belül", lophatnak, hiszen az EU már lezárta a transzfereket és a lakosság is elszegényedett. Így az ország válsága átalakul a Fidesz válságává, amelynek zűrzavaros állapota az MSZMP-nek a nyolcvanas évekbeli szétesésére, belső vitáira emlékeztet.
Két forgatókönyv van: az egyik a modernizált és európaizált autoriter rezsim, magán a Fideszen belüli kínos modernizálás az enyhébb autoriter rendszerek felé; a másik az uniós keretek között való előretörés a tudásalapú társadalom irányába, a Fidesz teljes szétesésével párhuzamosan. De ez már egy másik történet, amelyben hosszú kínlódás után, az Orbán-rezsim bukásával, már a következő években Magyarországot is eléri az igazi, európai rendszerváltás.
- | Az Orbán-rezsim forró ősze | null | https://nepszava.hu/3250423_az-orban-rezsim-forro-osze |
2009-12-23 10:19:00 | Továbbra is nyilvános adatnak tartja a rektorok fizetését az adatvédelmi biztos, ezért arra kérte az intézményvezetőket: válaszoljanak az ilyen jellegű kérdésekre. A rektorok azonban tartják magukat korábbi álláspontjukhoz, és – egyelőre – nem árulják el jövedelmüket. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A rektorok illetménye közérdekből nyilvános adat – állapította meg hivatalból indult vizsgálata során Jóri András adatvédelmi biztos, ezért ajánlást adott ki, amelyben felkérte a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) és a felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy a illetményekre vonatkozó megkeresésekre adjanak érdemi választ. Azt is kérte, hogy az intézmények tegyenek eleget az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy többek között a honlapjukon nyilvánosságra kell hozniuk a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatokat, illetve – szintén összesítve – a vezetők és vezető tisztségviselők illetményét, munkabérét, rendszeres juttatásait és a költségtérítéseket.
Az ügy előzménye, hogy többen szerették volna megtudni, mennyit keresnek a felsőoktatási intézmények vezetői. A választ azonban – a személyes adatok védelmére hivatkozva – általában megtagadták. A kérdésben az MRK is állást foglalt, amely szerint az illetmények nem minősülnek nyilvános adatnak.
Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ombudsman megkeresésére korábban azt válaszolta: álláspontjuk szerint a hatályos jogszabályok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyetemi vezetők fizetése kiadható-e. Ezért törvényben kellene szabályozni, hogy milyen munkakört betöltő személyek látnak el közfeladatot, és esetükben a személyes adatok mely körét kell nyilvánosságra hozni. Közölte azt is: a rektor „nem a közfeladat ellátásának letéteményese, hanem a felsőoktatási intézmény demokratikusan megválasztott vezetője”. Azt jogerős bírói ítélet mondta ki, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek illetménye „a közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat”, a felsőoktatásról szóló törvény viszont az egyetemeknek „az önkormányzatiság elvén alapuló széles körű autonómiát biztosít”, így azok más megítélés alá esnek – hozott fel egy újabb érvet Szabó. Az MRK
szerint ugyanis az autonómia része az anyagi javakkal való gazdálkodás, ezen belül a jövedelmek meghatározása is.
Az ombudsman álláspontja viszont az, hogy a felsőoktatási intézmények közfeladatot látnak el, a rektorok pedig felelősek az egyetemek szakszerű és törvényes működéséért, és e minőségükben maguk is közfeladatot végeznek. Jóri András azzal sem ért egyet, hogy hiányos lenne a szabályozás. Szerinte a törvényekből és az Alkotmánybíróság határozataiból egyértelműen levezethető, milyen munkakörök esetén nyilvános a fizetés. Ugyanakkor rámutatott: az illetmények közzététele nem sérti az autonómiát, „ellenben megfelel a felsőoktatási törvényben lefektetett elveknek: az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a személyi felelősségnek”.
Az ügyben közben bírósági ítélet is született: novemberben első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság is úgy döntött, hogy ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetésére vonatkozó adatokat. (A botrány annak nyomán alakult ki, hogy az egyetem dolgozói szóvá tették az intézményben folyó „éktelen pazarlást” és a rektor szerintük havi 4,7 millió forintos fizetését.) A pert Bodoky Tamás, az Index újságírója kezdeményezte a közérdekű adatok kiadása érdekében a Magyar Rektori Konferencia és a Szent István Egyetem ellen. A bíróság szerint a konferencia nem adatkezelő, ezért a keresetet e tekintetben elutasította, a Szent István Egyetemnek viszont három évre visszamenőleg közölnie kell az illetmények és más juttatások összegét.
Szabó Gábor lapunknak azt mondta: „ez egy jogvita, az ügy pedig nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt egy egyszerű kérdésfelvetés sugallja”. Jól mutatja ezt az is, hogy négy hónapba telt, amíg az ombudsman kialakította álláspontját az ügyben. Közölte: nem tudja, mit, milyen formában és hol kell nyilvánosságra hozni, ezért várják a jogerős bírósági döntést. Megkérdeztük néhány nagyobb intézmény vezetőjét is: az adatvédelmi biztos ajánlása nyomán elárulják-e nekünk illetményüket, illetve szándékoznak-e azt valamilyen formában közzétenni. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora, az MRK korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke azt mondta: tartja magát az MRK állásfoglalásához, amely szerint a rektori illetmények nem nyilvános adatok. Megjegyezte: lehetséges, hogy a későbbiekben, a Szent István Egyetemet esetlegesen jogerősen is elmarasztaló ítélet esetén a rektori konferencia álláspontja „szolidaritásból” változik: ő ebben az esetben is tartani fogja magát a közös állásponthoz. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint meg kell várni a jogerős bírósági döntést, és ha annak értelmében közzé kell tenni az intézményvezetők jövedelmét, hát megteszi. – Egy per közben azonban nem tanácsos változtatni az állásponton – tette hozzá, megjegyezve: a bíróságnak kell majd kimondania azt is, mit tekintünk rektori jövedelemnek. Hudecz Ferenc, az ELTE első embere ezzel szemben azt mondta: nem ismeri még az ajánlás részleteit, de tanulmányozni fogja, és eleget kíván majd tenni az abban foglaltaknak.
Miből áll az egyetemi vezető fizetése?
A felsőoktatási intézmények vezetői a jövedelmüket firtató kérdéseket gyakran hárítják el azzal, hogy nehéz megmondani: mit is értünk egy rektor fizetése alatt. Egy rektor jövedelme ugyanis több elemből áll. A garantált alapilletményt az egyetemi tanári alapilletmény – jelenleg 437 300 forint – százalékos arányában határozzák meg, de maximum a duplája, azaz 874 600 forint lehet. Ezt a fizetést leköszönésük után, oktatóként is megkapják. Az intézmények többségében a maximumot adják, Magyar Bálint volt oktatási miniszter egyik utolsó intézkedésének köszönhetően. Magyar 2006 tavaszán, a két választási forduló között arra kérte a felsőoktatási intézményekben fölállított gazdasági tanácsokat: a rektorok juttatásainak megállapításakor vegyék figyelembe, hogy „az intézmények új pályára állítása az intézményvezető személyes felelőssége, ennek elismerése a juttatásában is meg kell hogy jelenjen”. Azt ajánlotta: az új rektori fizetések alapjául az egyetemi oktatói illetmény kétszeresét vegyék – ez akkor 840 ezer forint volt. Jutalmat is javasolt a rektoroknak: mértéke az intézményvezető éves jövedelmének 80 százaléka lehetett, amely akkor járt, ha teljesítette a gazdasági tanács kritériumait. Hiller István oktatási miniszter tavaly – a rektori fizetések utáni fokozott sajtóérdeklődés előtt – jelentősen lecsökkentette a prémiumot: ez ma a rektor éves jövedelmének tíz százaléka lehet. De hogy mekkora az éves jövedelem, azt továbbra sem lehet tudni: a rektorok a maximum 60 ezer forint „magasabb vezetői pótlékon” felül további „vezetői pótlékot”, (például tanszékvezetői pótlékot) is kaphatnak, valamint „garantált illetményen felüli juttatást” (például oktatói vagy kutatói tevékenységért). | Belföld: Nyilvános a rektori fizetés, de ők még várnak - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20091223-nyilvanos_a_rektori_lzetes__de_ok_meg_varnak-481241 |
2018-06-15 00:00:00 | Ez volt a világbajnokság 2. napja - Fantasztikus 3-3 lett a portugál-spanyol, Cristiano Ronaldo beérte Puskást, a FIFA vizsgálatot indított az üres helyek miatt. | true | [
"vb2018",
"ps:vilagbajnoksag2018",
"oroszország",
"futball",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Hatalmas verspárbaj alakult ki egy humorista és Ramzan Kadirov között, és az előbbi még mindig életben van!
Persze, most egy időre bevarrta a hivatásos rettegők száját a szaúdiak legyalulása, de azért a humorista Szemjon Szlepakov sokak szívéből szólt, amikor pár napja egy ironikus dallal lépett elő, amelyben az orosz válogatott szövetségi kapitányának lecserélését javasolta, nem is akárkire: a csecsen elnököt, Ramzan Kadirovot bízná meg a csapat vezetésével. A dal refrénjében ilyesmik vannak:
Ramzan, Ramzan, Ramzan/ győzelemre visz az ám!
Ramzan, Ramzan, Ramzan/kemény, mint a parmezán!
Nem hisz a férfikönnyeknek/Ő az kit sokat követnek
A gyenge fiúknak kell a nagy szám/Ramzan, Ramzan, Ramzan!
A szöveg többi részében meg ilyenek:
Eljött Oroszországba a futballünnep/És jól el is vitte minden erőnket
Bár nagyon meggyűrt minket az olimpiánk/Mi most újra befeszítjük a farpofánk
De nem röhöghet rajtunk, majd a planéta/Hát mivégre van nálunk a sok rakéta
Szóval igazából itt minden pazar/De a csapatunk sajnos egy nagy szar
A dolog itt nem ért véget, a csecsen elnök versben válaszolt a szintén a Kaukázus közelében élő humoristának.
A viccre most válaszol neked Ramzan/Hogy Dzjuba, meg Egyiptom, meg parmezán
Nálam nem sajt, hanem kő a szó/Ramzan Kadirov mondja neked ezt tesó
Ja, és meghívta Szlepakovot Groznijba, hogy közösen írjanak egy másik dalt, mert egy picit az a parmezános rész nincs rendben. De a humort értékeljük - nyugtatta meg a szerzőt a csecsen elnök. | Sport - Ramzan, Ramzan, Ramzan, győzelmet hoz, az ám! - Ez volt a világbajnokság 2. napja - Percről percre | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/vb/2018/06/15/a_vilagbajnoksag_2._napja/ramzan_ramzan_ramzan_gyozelmet_hoz_az_am |
2011-03-09 20:00:00 | Hetvennégy ügyben tett feljelentést Miskolc polgármesteri hivatala szerdán hűtlen kezelés, csődbűntett és a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt. Az okozott kár csaknem hatmilliárd forint, a város több korábbi vezetője, köztük a polgármester is érintett lehet – közölte Miskolc fideszes polgármestere. Káli Sándor mindezt hazugságnak nevezte. | true | null | 1 | fn.hu | null | A város tulajdonában lévő, tizenegy vállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt.-nél történtek visszaélések, az okozott kár csaknem 6 milliárd forint. A feljelentésekben a volt MSZP-s polgármester, egy volt alpolgármester, a volt jegyző és a vállalatok korábbi vezetői is érintettek – jelentette be Kriza Ákos. A legnagyobb kárt okozó ügyben 3,6 milliárd forintot vettek el a miskolciaktól, a visszaélésekre könyvvizsgálói átvilágítások során derült fény – tette hozzá.
Kriza Ákos elmondta: 2010 októberétől Miskolc vezetője, és már az átadás-átvételkor világossá vált, hogy a város pénzügyeiben nincs minden rendben. Kiderült, hogy több mint 300 millió forint különbség van az átadás-átvételben jelzett és a valós adatok között. Ezután egy részletesebb könyvvizsgálat kimutatta: míg a város cégeinek a jegyzett tőkéje 17 milliárd forint, addig ezeknek a cégeknek a kötelezettségvállalása meghaladja a 30 milliárd forintot. (A város idei költségvetése 42 milliárd forint.) Horváth Z. Péter ügyvéd ismertetése szerint a Miskolc Holding Zrt. cégcsoportjának 3,6 milliárd forint lejárt követelése volt. Ezek 80 százalékban olyan követelések, amelyek 99 százalékos bizonyossággal behajthatók, elsősorban közműtartozások – mondta.
Kriza Ákos Miskolc fideszes polgármestere (b) és Horváth Z. Péter ügyvéd (k) kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészségnek (Fotó: Földi Imre/MTI)
Az ügyvéd szerint ennek ellenére ezt a 3,6 milliárd forintos csomagot több részletben, 5 és 10 százalékos vételáron értékesítették. Például 62 millió forint értékű követelésállományt a Vorient Zrt. a Mivíz Miskolci Közmű Kft.-től 650 ezer forintért vásárolt meg, a Reg-Finance Zrt. pedig 24 millió forint értékű követelésállományt a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-től 255 ezer forintért. A cégcsoportok mögött olyan emberek állnak, akik korábban önkormányzati alkalmazottak, vezető tisztségviselők voltak – mondta az ügyvéd. Szerinte felvetődik a gyanúja annak, hogy esetleg bennfentes információval rendelkeztek, és nyilvánvalóan az aláírók is tudatában voltak annak, hogy a követelésállomány és a vételár súlyosan értékaránytalan.
Összefonódások
A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai körében elterjedt gyakorlat volt, hogy a felső vezetői számára nagy értékű életbiztosításokat kötöttek a cégek. Például a Miskolc Holding Zrt.-nél 2005 és 2010 között Halmai Gyula vezérigazgató és Stefán Csaba gazdasági igazgató részére ebben az időszakban összesen 32,4 millió forint értékű különböző biztosításokat kötöttek. A vezérigazgató esetében 2009-ben három, 2010-ben öt biztosítás volt érvényben – ismertette Horváth Z. Péter. Az életbiztosításokat többletjövedelemként adták a cégek a felső vezetőiknek, miközben jövedelmük kimagasló mértékű volt, és rendszeresen kaptak prémiumot. Az életbiztosítások ilyen mértéke szükségtelen és indokolatlan – mondta az ügyvéd. Szerinte előfordult az is, hogy a város közgyűlésének gazdasági bizottsága a vezető állású munkavállalókra felelősségbiztosítás megkötését engedélyezte, a cég ehelyett életbiztosítást kötött.
Az önkormányzat több szerződést kötött a Lakisz Szövetkezettel, 40-50 millió forint körüli összegeket utalt a társaságnak. A Lakisz az önkormányzattal szemben fennálló követelésének jelentős részét a Bátor Pénzügyi Zrt. részére engedményezte 2009-2010-ben. A Lakisz vezető tisztségviselője 2006 és 2008 között Mokrai Mihály volt, ő 2007-től a Bátor Pénzügyi Zrt. igazgatósági tagja is volt, 2008 és 2010 között pedig Miskolc alpolgármestere. A jogi képviselő szerint az engedményezéssel kvázi pénzforrásként üzemelt a Lakisz, ebből az alpolgármester érdekeltségébe tartozó cég – és így közvetetten az alpolgármester is – két év alatt csaknem 50 millió forintra tehetett szert. A sajtótájékoztatója után a polgármester és az ügyvéd kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjének.
Káli: Hazugság
Káli Sándor volt MSZP-s miskolci polgármester szerint Kriza Ákos, a jelenlegi fideszes városvezető öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel. Nyílt levelében ez áll: „Az emberek megtévesztésének régen ismert trükkje, hogy akkorát kell hazudni, ami már igaznak tűnik. Mással nem magyarázható, hogy Ön hétről hétre bombasztikusabbnál bombasztikusabbnak tűnő bejelentésekkel áll elő, melyeken még józanabb budapesti elöljárói is a fejüket csóválják.” A volt polgármester úgy folytatja: “Nagy hirtelen bejelenti, hogy 30 milliárd a holding adóssága, majd ripsz-ropsz, eltűnik a szakértői anyag.”
Káli Sándor szerint Kriza Ákos “kreált egy új számot, most éppen 6 milliárd forintot, állítólagos károkozásról. Itthon nem meri elmondani, mert hátha valaki megkérdezné, hogy ezt miért kellene komolyabban venni, mint a korábban harsogott 30 milliárdot. Azt sem tudták igazolni. Tény, hogy Ön öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel”- olvasható a levélben. | Hatmilliárdos mutyi Miskolcon? | null | https://24.hu/belfold/2011/03/09/hatmilliardos_mutyi_miskolcon/ |
2014-04-02 14:54:00 | Mit kíván a magyar társadalom? – kérdezik, és tizenkét ponttal válaszolnak rá. Segítik a devizahiteleseket, adócsökkentést és kétkamarás parlamentet kívánnak. Körbehaknizzák az országot, ami Szili Katalinnal nem is oly nehéz. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Szili Katalin élőben
„Nagy társadalmi igény van egy új, szociálisan elkötelezett, demokratikus és nemzeti alapon szerveződő politikai alternatívára. Célunk esélyt adni azoknak, akik ma nem tudnak választani, annak a közel 4 millió szegénynek és bizonytalannak, akivel ma senki nem törődik” – áll a KTI Facebook-oldalán. Ezzel nagyjából be is lőhetjük a pártot: civil szféra (bár Szili Katalin politikai előéletéből nem nehéz kikövetkeztetni, a KTI melyik oldalra húz), szociális-gazdasági problémák megoldása, bizonytalan szavazók elérése. „Ha megvizsgáljuk a legfrissebb felméréseket, azt látjuk, hogy a teljes népesség körülbelül 55 százaléka szimpatizál valamelyik nagy tömbbel, tehát a társadalom közel fele valami újra, tisztábbra, hitelesebbre vágyik. Nekik kínálunk alternatívát” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Láng Márta, a KTI igazgatója, és hozzátette, hogy válaszában a Tárki múlt heti felmérésére hivatkozik.
A KTI néppárt jellegét egy széles szövetségi rendszer határozza meg: parlamenten kívüli pártok és civil szervezetek egyenlő szövetségeként jött ugyanis létre, tudtuk meg Láng Mártától. Ezek a szervezetek mind a programalkotás, mind a jelöltállítás folyamatából – a KTI 57 jelölttel büszkélkedhet – kivették részüket, a kampányból úgyszintén. És valóban, honlapjukon fel is sorolnak jó néhány szövetségest, mint például a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezetet, az ÖTHÉT Egyesületet vagy a Szociális Unió Pártot. Ez utóbbi azért érdekes, mert amikor 2010 októberében Szili Katalin kilépett az MSZP-ből, saját pártot alapított, méghozzá a Szociális Uniót, melynek elnöke is lett. A párt honlapján egy 2013. június 26-i keltezéssel ellátott állásfoglalással aztán „az együttműködő felek úgy döntenek, hogy a fent rögzített közös céljaik elérésére politikai közösséget alakítanak.” Az aláírók – szám szerint 12 – majdnem mindegyike most a KTI honlapjának „szövetségeseink” címszava alatt díszeleg.
A néppárt és a civiljelleg mellett persze rendkívül fontos a közösség arca, aki tulajdonképpen elviszi a hátán az egész kezdeményezést. „Szili Katalin népszerűsége elvitathatatlan és hatalmas segítség – mondta a párt igazgatója, majd hozzátette. – Szükség van hiteles politikusokra, akikben az emberek megbízhatnak, és ő ilyen. Az ő személye a KTI ismertségének és népszerűségének legfontosabb eleme.” Amit azért magunktól is észrevettünk, tekintve, hogy a párt összes plakátján és szórólapján megtalálható a politikus. Kedvencünk azonban mégis Facebook-oldaluk borítóképe, melyen Szili középen állva beillik magának a Messiásnak is, körötte pedig pártjának nyolc tagja áhítattal néz rá.
Programjukat a már említett 12 pontban, egy Orbán Viktornak címzett petícióban és egy mutatós pdf-fájlban fogalmazták meg. „Tudatosan helyeztük előtérbe a gazdasággal, a munkahelyekkel és az adópolitikai kérdésekkel kapcsolatos javaslatainkat. Ha sikerül kiszámítható adóügyi környezetet teremtenünk, ha mindenki értékteremtő munkához juthat, aki dolgozni akar, akkor a gazdaság a jelenleginél szélesebb mozgásteret biztosíthat a problémák orvoslására” – summázta az igazgató. Továbbá azt is elmondta, hogy egy jól működő gazdasági helyzetben több lehetőségük nyílna a szociális válságterületeken élők segítésére, vagy az állampolgári jogon járó alapnyugdíj biztosítására.
Kiemelt fontossággal bír számukra az adócsökkentés és a jövedelemrendezés mellett a diplomás fiatalok sorsa is, a KTI ugyanis gyakornoki programot indítana olyan pályakezdőknek, akik egyetemük elvégzése után három hónappal önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni. „A program keretében egy éven keresztül szerezhetnének szakmai gyakorlatot, fizetésük felét pedig az állam biztosítaná. Szándékunk szerint minden 50 foglalkoztatott után egy gyakornokot kellene alkalmazniuk a munkaadóknak” – mondta el a KTI igazgatója. Programjuk másik sarkalatos pontja a devizahitelesek helyzetének kezelése, mellyel kapcsolatban Szili Matolcsy Györggyel folytatott tárgyalásokat, és a felek meg is egyeztek abban, hogy a választások után létrehoznak egy munkacsoportot. „A munkacsoport át fogja tekinteni a jogszabályi környezetet, a különböző felelősségi köröket, azt, hogy történt-e mulasztás a devizaalapú hitelszerződések piaci értékesítésekor, és ha igen, ki milyen mulasztást tett” – vázolta Láng.
A KTI felvette pontjai közé továbbá a képviselők visszahívhatóságának követelményét is. „Az országgyűlési képviselők elszakadtak az általuk képviseltektől, alig vagy egyáltalán nem tartják velük a kapcsolatot, ráadásul a parlamentbe kerülve a frakciófegyelem áldozataiként egyfajta szavazógéppé válnak, megszavaznak akár olyan kezdeményezéseket is, amelyek a saját választókerületeikben élőkre negatív hatással lehetnek” – mondta, és hozzátette, hogy elképzelésük szerint akkor lennének visszahívhatók a képviselők, ha nem tennének eleget a kötelezettségüknek. Ez azonban szerintük szorosan összefügg a modern kétkamarás parlamentet sürgető indítványukkal is.
Mindemellett arra is javaslatot tettek, hogy ahogyan az egyházakat és civil szervezeteket, úgy a pártokat is lehetne az egy százalékkal támogatni, ami már csak azért is jó lenne, mert egyfajta véleménykifejezésre, visszacsatolásra is szolgálhatna. „A jelenlegi pártfinanszírozást fel kell váltani egy igazságosabb rendszerrel, amelyen keresztül a pártokat továbbra is közpénzből finanszírozná az állam, de minden párt csak annyi költségvetési támogatást kapna, amennyit a választók saját adóforintjaikból »megszavaznak« nekik” – érvelt Láng, mi azonban kételkedünk abban, hogy egy efféle bizalmi voksolás után egyáltalán fent tudna-e maradni egy-egy párt.
Jelenleg azonban a közpénzek milliói csak úgy röpködnek ide meg oda, így a KTI-nek is van miből kampányolnia. Április első hetében is folytatják az országjárást, ahol tudatosítani kívánják az emberekben, hogy „nem kell a »két nagy« közötti dilemmában élniük”. És bár az elmúlt hetekben a párt ismertsége és népszerűsége nőtt, céljuk pedig az, hogy a következő Országgyűlésben jelen legyen a KTI frakciója is, amire szerintük minden esélyük meg is van, a múlt héten kibukott aláírás-hamisítási botrányban ők is a vádlottak padján csücsülnek. Sajtóközleményükben rögtön meg is jegyzik, hogy „a hírben említett választókerületben jelöltünk nem szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást, így a választáson nem is vesz részt”. Láng Márta pedig ennyivel kommentálta az eseményeket: „A párton belül hatalmas volt a felháborodás a hír hallatán, hiszen jelöltjeink, aktivistáink két héten keresztül házról házra jártak, keményen dolgoztak, hogy összegyűjtsék a szükséges számú ajánlást, majd ilyen rágalmakat kellett végighallgatniuk. Szeretném világosan kifejezni: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gyűjtöttük az ajánlásokat. Tisztességes politikát kívánunk Magyarországon, ennek megfelelően mi is tisztességesen politizálunk.” | Kamupártok 6. rész - Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt | null | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-6-resz-kozosseg-a-tarsadalmi-igazsagossagert-neppart-89450 |
2018-12-20 14:36:00 | Kedden bilincsben vittek el egy volt fideszes képviselőt az encsi járási hivatalból. Az ügyészség azt közölte, Ódor Ferenc ellen vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak. Most kiderült, mekkora összegről van szó. | true | null | 1 | HVG | null | A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleménye szerint Ódor Ferenc, a hivatal vezetője, és társa, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek, megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy
4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe".
A közleményből kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén kutatást végzett, amely során lefoglalásra került a korrupciós pénz is.
A gyanúsítottak nem éltek panasszal a gyanúsítás ellen. Egyikük tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett.
Az ügyészség a két őrizetben lévő, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekménnyel meggyanúsított elkövető letartóztatását indítványozta. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a holnapi napon dönt. | Gazdaság: 4 millió forintot kért a bilincsben elvitt fideszes és társa egy ügyintézésért | null | https://hvg.hu/gazdasag/20181220_encs_fideszes_politikus_jarasi_hivatal_hivatali_vesztegetes_korrupcio |
2006-05-16 00:00:00 | Ruttner György ügyvédnek meggyőződése: tartalmi és formai szempontból egyaránt törvénysértően rögzítették Kulcsár Attila Kerék Csabát érintő vallomásának jegyzőkönyvét, ezért azt a bíróságnak törölnie kell a bizonyítékok közül. (Varga Zoltán bíró később dönt az indítványáról.) | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Ruttner már korábban is feszegette a Kulcsár 2004. június 9-i kihallgatásáról készült videofelvétel és az írásos jegyzőkönyv közti különbség okait. Kerék védőjeként a most zajló Kulcsár-perben javasolta Ihász Sándor fővárosi főügyész felelősségének vizsgálatát is, hiszen ő annak idején részt vett a kihallgatáson. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője leszögezte: a kérdéses kihallgatást nem Ihász vezette. Ruttner azon véleményére utalva, hogy az ügyészség hamis bizonyítékot tárt a bíróság elé, Morvai figyelmeztetett: a gyanúsítottak sok mindent megtehetnek önmaguk védelmében, azonban másokat bűncselekmény elkövetésével megalapozatlanul nem vádolhatnak. Jelezte, ha folytatódnak az alaptalan vádaskodások, az ügyészség jogi elégtételt kér.
- Most már mindenki láthatja, hogyan gondolkodik az ügyészség - így reagált erre Ruttner. - Azt fenyegetik meg, aki ki meri mondani az igazat.
Ruttner emlékeztetett, hogy Kulcsár Attila Kerék Csabát érintő vallomása miatt feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen közokirat-hamisításért, mivel látták, hogy a bróker vallomása eltér attól, ami a felvételen látható. Utalt arra, hogy annak idején az ügyészség belső vizsgálata törvényesnek, célszerűnek és szakszerűnek minősítette Kulcsár kihallgatását. Azonban a vizsgálatot az időközben fővárosi főügyésszé kinevezett Ihász egyik helyettese folytatta le. Szerinte ez objektív kizárási ok lett volna, hiszen nem várható el senkitől pártatlan állásfoglalás, ha a főnökével szemben kell vizsgálódnia.
Azt is közölte: a videofelvétel tanúsága szerint a kihallgatás két óra negyven percig tartott, az írásos jegyzőkönyv szerint azonban fél órával hoszszabb volt. Az eltérést azzal magyarázták, hogy közben cigarettaszünetet tartottak, s addig kikapcsolták a kamerát. Csakhogy erre nincs utalás a jegyzőkönyvben. Nem derül ki az írásos jegyzőkönyvből az sem, hogy a kérdésekre Kulcsár válaszolt-e vagy az ügyvédje, esetleg az ügyészek valamelyike adta a szájába mindazt, amit később az ő neve alatt jegyzőkönyveztek. Arra nincs ugyanis lehetőség, hogy az ügyvéd válaszoljon a gyanúsított helyett, de Kulcsár esetében ez megtörtént. Ruttner állítja azt is, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvből több, Kerék Csabára nézve kedvező állítás is kimaradt.
Ruttner most arra készül, hogy az AB elé tárja az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzetéből adódó visszásságokat, hogy ne hathassa át az igazságszolgáltatást az "ügyészi felelőtlenség". | Archívum: Ruttner György ügyvéd ügyészi felelőtlenséget emleget - NOL.hu | null | http://nol.hu/archivum/archiv-404002-215605 |
2023-12-14 00:00:00 | A Batthyány Alapítványon keresztül fizettek milliókat amerikai közszereplőknek az Orbán-kormányt dicsérő írásokért, ez kimerítheti a be nem jelentett lobbizás f | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé.
December 10-én a Guardian hírportál arról számolt be, hogy az Orbán-kormányhoz köthető szereplők (a portál értesülései szerint a washingtoni magyar nagykövetség és a Külügyi Intézet munkatársai) egy szakmai rendezvény ürügyén amerikai kongresszusi képviselőknél próbálnak lobbizni. A Guardian szerint egy kétnapos konferencián és egy zártkörű találkozón arról kívánták győzködni a Republikánus Párt politikusait, hogy akadályozzák meg a Biden-adminisztráció Ukrajnának tervezett katonai segítségnyújtását. Az akció a lap szerint nem kizárólag magyar szervezésű, hanem az amerikai jobboldal egyik fontos think-tankje, a Heritage Foundation támogatását élvezi.
Ez a cikk a Southern Poverty Law Center amerikai jogvédő szervezettel, és az általuk működtetett Hatewatch projekttel együttműködésben készült. A cikkben idézett szerződések a Hatewatch által közérdekű adatigénylés útján megszerzett 13 szerződésből származnak, amelyeket az amerikai szervezet megosztott az Átlátszóval.
Antall József alapította, Rogán Antal felélesztette
A legutóbbi eset egy több éve zajló folyamat eredménye, aminek során a magyar kormány szisztematikusan próbál befolyást és hálózatot építeni az amerikai jobboldalon és próbálja alakítani a washingtoni politikát. Az Átlátszó korábban már írt arról, hogy a nagykövetség az elmúlt néhány évben százmilliós nagyságrendű összegeket fizetett ki bejelentett amerikai lobbistáknak azért, hogy kapcsolatokat építsenek az amerikai médiával és politikusokkal, és hogy pozitív kicsengésű médiamegjelenéseket generáljanak az Orbán-kormány számára.
Hasonló célok bontakoznak ki, amikor egy Magyarországon bejegyzett, de elsősorban külföldre dolgozó think-tank, a Danube Institute tevékenységét figyeljük meg, amely egyébként épp egy hónapja szervezett közös geopolitikai konferenciát a Heritage Foundationnel. A think-tank bemutatkozása szerint „a konzervatív és nemzeti értékek és gondolkodás képviseletéért” alakult, és ehhez nem titkolt módon tudósok, politikusok és a közélet iránt érdeklődők körében kapcsolatépítéssel, valamint saját kutatásokkal próbál hozzájárulni.
A Danube Institute a médiában önálló intézményként jelenik meg: saját honlappal, logóval rendelkezik, a rendezvényeket Danube Institute brand alatt szervezik, ösztöndíjasai a Danube Institute kutatóiként szerepelnek a nyilvánosságban, papíron azonban nem létezik, valójában pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) egy projektjéről van szó. Danube Institute vagy hasonló néven nincs bejegyezve civil szervezet vagy gazdasági társaság, a honlapján megadott címe megegyezik a BLA-val, és kutatói is a BLA-val szerződnek le.
A Batthyány Alapítvány hosszú múltra tekint vissza: 1991-ben még Antall József miniszterelnök és az akkori MDF tagjai hozták létre, és sokáig lényegében az MDF pártalapítványaként működött, majd az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt tetszhalott állapotba került. Az Orbán-kormány végül 2018-ban látta meg a nagyrészt elfeledett szervezetben a fantáziát: ekkor az alapítvány hirtelen 1 milliárd forintot kapott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájától.
A következő három évben újra 3,5 milliárd forintnál is több állami támogatásban részesült az alapítvány.
2021-ben a Batthyány Alapítvány is bekerült a Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok (KEKVA) közé, annyiban azonban nem tipikus KEKVA, hogy az alapítói jogokat ebben a szervezetben nem valamelyik kormányszerv, hanem magánszemélyek gyakorolják. Azóta a Fidesz-közeli szervezetek egyik fő közpénz-elosztója lett: 2018 és 2021 között olyan szervezeteknek osztott tovább állami forrásokat, mint az Alapjogokért Központ, vagy az Orbán Gáspár nevéhez fűződő Joghallgatók Önképző Szervezete.
A BLA finanszírozza továbbá a Danube Institute nevével fémjelzett rendezvényeket, kutatásokat, médiamegjelenéseket. Míg a BLA más kiadásai elsősorban a hazai közélet befolyásolására szolgálnak, addig a Danube Institute az Orbán-kormány külföldi, különösen amerikai ideológiai terjeszkedésének egyik fő eszköze.
Az intézeten keresztül szponzorált cikkek, kutatások, beszédek egyik fő üzenete, hogy Magyarország egyfajta konzervatív-jobboldali utópia, az Orbán-kormány politikája pedig modellként szolgálhat a külföldi, különösen az amerikai jobboldal számára.
Az amerikai Southern Poverty Law Center (SPLC) jogvédő szervezet kikérte a Danube Inistitute több vendégkutatójának szerződéseit, amelyeket megosztott az Átlátszóval. A Danube Institute honlapja szerint 22 külföldi vendégkutatóval áll szerződésben, de a legtöbb kutató munkájáról kevés részlet derül ki az oldalon, több személynél egyáltalán nem szerepel, milyen munkát végzett az intézet számára.
A kikért szerződésekből viszont kiderül, hogy a vendégkutatók megbízásai túlmutatnak a tudományos munkán, jelentős részben a nyilvánosság – különösen az amerikai belpolitikai nyilvánosság – befolyásolásáról és hálózatépítésről szólnak.
Amerikai médiamegjelenések magyar állami pénzből
Az SPLC idén áprilisban kérte ki a Magyarországon élő amerikai újságíró, Rod Dreher szerződését, aki a Danube Inistitute honlapja szerint az intézet hálózat-projektjének igazgatója. Az SPLC szerint Drehernek a szerződés alapján regisztrálni kéne magát a külföldi lobbisták adatbázisában, a Külföldi Ügynök Regisztrációs Törvény (Foreign Agents Registration Act, FARA) alapján.
A FARA-ról korábban írtunk az Átlátszón: a törvény alapján készült adatbázisban több amerikai személy és cég is szerepel, akik magyar közpénzt kaptak azért, hogy a magyar kormány jó hírét keltsék az Egyesült Államokban. Egy, korábban a Trump-adminisztrációban dolgozó lobbistának, David Reaboinak például azért is fizetett a magyar külügy, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt a kritikáktól. Egy Tucker Carlsonhoz köthető PR-cégnek pedig azért adott mintegy 56 millió forintot a washingtoni magyar nagykövetség, hogy pozitív médiamegjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormánynak.
Rod Dreher nem szerepel a lobbista-adatbázisban, azonban az SPLC szerint a szerződése alapján tevékenysége kimeríti a nem regisztrált lobbizás fogalmát. A szerződés alapján Drehernek publikálnia kell magyarországi tapasztalatairól az amerikai médiában, ezért és más szolgáltatásokért (részvétel a Danube Inistitute panelbeszélgetésein, kapcsolatépítés európai konzervatív politikusokkal és közszereplőkkel) havi 8750 dolláros (kb. 3,1 millió forintos) fizetést kapott 2023. január 1. és június 30. között.
Dreher ebben időszakban írt riportot egy Orbán Viktorral folytatott háttérbeszélgetésről az American Conservative című lapban, ahol nem jelezte, hogy a publikációiért pénzt kap egy magyar állami pénzből működő alapítványtól.
Szintén kifejezetten amerikai médiumokban való publikálásra kapott pénzt a BLA-tól Michael O’Shea újságíró. O’Shea kapcsolatai a Danube Inistitute-tal 2021-ig nyúlnak vissza, akkor a munkáját a washingtoni Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collegium szponzorálta. A BLA-val kötött idei szerződésében az szerepel, hogy
„havi két, minimum 650 szavas cikket készít különösen magyar családpolitikai és magyar geopolitikai témákban amerikai és európai médiumok számára”
Ezért és más munkákért cserébe havi 4500 dolláros (1,59 millió forintos) díjazást kap. A megadott időszakban (június 1.-december 31.) O’Shea szintén az American Conservative-ban publikált, többek között a lengyel választásokról.
Hathetes tanulmányút 12 millióból
Dreherhez hasonlóan nagy összeget kapott a Danube Institute-tól Christopher F. Rufo is. Rufo ismert jobboldali aktivista az Egyesült Államokban, több, a Republikánusokhoz köthető think-tankben is szerepet vállalt, köztük a Heritage Foundationben és a Manhattan Institute-ban, emellett tagja a New College of Florida egyetemet igazgató kuratóriumnak. Utóbbi megbízatást 2023 januárjában a floridai kormányzótól, az elnökségért is kampányoló republikánus Ron DeSantistól kapta.
Rufo március-áprilisban hat hetet töltött Magyarországon. Szerződéséből kiderül, hogy Rufo a tanulmányút alatt 35 000 dollárt (12,41 millió forintot) kapott a Batthyány Alapítványtól.
A pénzért cserébe a magyar alapítvány két előadás megtartását („critical race theory, valamint LMBTQ propaganda témában”) és két cikk megírását kérte, utóbbiak a Hungarian Conservative vagy a Hungarian Review című lapokban jelennének meg.
Az említett lapokban azonban nem található Rufo által jegyzett cikk, a Conservative-ban csak egy interjú és egy Rufo részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetés riportja szerepel. Rufo saját Substackján viszont a szerződése ideje alatt megjelent egy riport, amelyben a szerző lehetséges példaként mutatja be az Orbán-kormányt az amerikai konzervatívok számára. Később a Compact Magazine-ban egy hosszú, pozitív kicsengésű cikket írt az Orbán-kormány politikájáról a hathetes magyarországi tanulmányút alapján, amit a Danube Institute szervezett.
A cikk üzenete, hogy az amerikai jobboldalnak több módszert is érdemes lenne átvennie a Fidesztől.
Rufo azt írja, Orbán „átformálta a köz- és magánintézményeket, hogy konzervatív ellenhegemóniát hozzon létre. Ebbe beletartoztak az iskolák, az egyetemek, a civil szervezetek, a média és a kormányzat. A cél Magyarország kulturális alapjainak, a családi életnek, a keresztény hitnek és a történelmi emlékezetnek a megerősítése.” Mint írja, bár az amerikai konzervatív hagyomány a központi államhatalom gyengítésére törekszik, ehelyett azonban azt javasolja, hogy az erős államot a republikánus politikusok használják „konzervatív célok elérésére”.
Cikkünk megjelenése előtt Rufo nyilvános Twitter-üzenetben reagált az SPLC munkatársának megkeresésére a Danube Institute-tal való munkájáról. Mint írta, nem igaz, hogy az együttműködés miatt „külföldi ügynök” lenne, mivel vendégkutatói státuszát jelezte a magyar témákban megjelent írásaiban.
Hozzá tette, hogy „a Danube Institute egyik cikkhez sem járult hozzá szerkesztőként, és semmit sem vizsgált át a publikálás előtt – ez is a szokásos gyakorlat, hogy megvédje az újságírói függetlenségemet. És az SPLC célozgatásával ellentétben a Compactnak írt fő esszémben valóban kritikusan nyilatkoztam a magyar állami politikáról és a gazdasági korrupcióról.”
A Danube Institute-tal kapcsolatos oknyomozásunkat Rufo politikai megfélemlítésnek nevezte, aminek célja szerinte az ő elhallgattatása.
„Példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”
Figyelemre méltók Jeremy Carl, a szintén az American Conservative-ba pulikáló újságíró szerződései. Carl tavaly februárban szerződött le a BLA-val 7000 dolláros megbízásért, ennek keretében két tanulmányt kellett megírnia, egyiket a magyar családtámogatásokról, a másikat pedig arról, „Miként tudta az Orbán-kormány megszelídíteni a magyar mélyállamot, miközben Brüsszelt is távol tudta tartani?”.
Érdekesség, hogy angol-magyar kettős nyelvű szerződés magyar részében szerepel egy megjegyzés, hogy ezek az esszék „példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”. Ezt a mondatot azonban a szöveg angol változatában nem látni.
A szerződést az SPLC kérte ki, a BLA nekik egy fénymásolatot küldött, amit látszólag úgy készítettek, hogy az angol részben kitakarták ezt a mondatot –
úgy tűnik, hogy a BLA nem akarta, hogy ez a mondat az Egyesült Államokban nyilvánosságra kerüljön, a magyar részből azonban elfelejtették kitakarni, vagy arra számítottak, hogy az amerikai szervezet azt úgysem fogja érteni.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai álláspontot is befolyásolnák
További két szerződésből kivehető a BLA, és rajta keresztül a magyar kormány szándéka arra, hogy befolyásolja az amerikai politikát az orosz-ukrán háború kapcsán. Ez volt az egyik fő témája a 2023 szeptemberében, a Heritage Foundationnal közösen szervezett budapesti konferenciának („Duna Geopolitikai Csúcs”). Az Átlátszóhoz eljutott szerződésekből kiderül, hogy az intézet összesen 15 ezer dollárt fizetett két amerikainak: David Satter újságírónak és Steven F. Hayward professzornak a konferencián való részvételért.
Satter ugyanakkor a konferencián a magyar kormányéval szöges ellentétben álló véleményt fogalmazott meg a kérdésben, az újságíró Ukrajna további katonai támogatása mellett foglalt állást, és kijelentette, nem vezetne békéhez, ha Ukrajna lemondana az Oroszország által megszállt területekről. Sőt, kifejezetten az Orbán-kormány kritikájaként olvasható, amikor azt mondta:
„Egy kis országnak sem javaslom, hogy bármilyen módon beavatkozzon az Egyesült Államok belpolitikájába bármelyik oldal támogatásával, vagy hogy aláássa a közös védelempolitikát.”
A FARA alapján kifejezetten lobbitevékenységnek számít az, ha valaki külföldi állami pénzt fogad el azért, hogy cserébe az amerikai médiában publikáljon, az viszont nem, ha külföldi lapban történő publikálásért kap pénzt. Kiskapu, amikor a Danube Institute partnerei olyan angol nyelvű, de Magyarországon kiadott lapokba publikálnak, mint a Hungarian Review vagy a Hungarian Conservative – ezek, bár a tartalmakat amerikai közönségnek szánják, nem számítanak magyar lapoknak.
Már a szürke zónához tartozik az, amikor a vendégkutatók a Danube Institute-os írásaikat, előadásaikat megosztják az amerikai médiában, vagy saját csatornáikon – ahogy tette például Chris Rufo, aki saját YouTube-fiókján tette közzé budapesti megszólalásait. A BLA emellett potenciálisan költségtérítést fizet azért, hogy a partnerei részt vegyenek külsős, a Danube Institute értékeinek megfelelő rendezvényeken – azt viszont a szerződésekből nem tudjuk, hogy a vendégkutatók milyen eseményekre vették igénybe ezt a lehetőséget.
Egyértelműen a FARA hatálya alá esnek azonban azok a szerződések (Rod Dreher, Michael O’Shea), amelyek az amerikai médiába rendelnek cikkeket.
A Danube Institute nem minden szerződése bízza meg a partnereket, hogy az amerikai sajtóban keltsék a magyar kormány jó hírét, gyakrabban írták elő azt, hogy a magyar sajtónak nyilatkozzanak: ez igen sokszor meg is történt, a Mandiner, a HírTV és más kormányközeli médiumok az elmúlt évben számos alkalommal szólaltatták meg az intézet vendégkutatóit. A szerződések ugyanakkor nyitva hagyják a lehetőséget, hogy a támogatottak külföldi lapoknak is nyilatkozzanak, illetve több helyen előírják, hogy a vendégkutatóknak nem meghatározott módon segíteniük kell a „Danube Institute médiamegjelenéseit”.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Közérdekű alapítványon keresztül exportálják Amerikába az orbánizmust | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/14/kozerdeku-alapitvanyon-keresztul-exportaljak-amerikaba-az-orbanizmust/ |
2024-03-22 16:19:00 | 2021. november 3-án Rogán Antal minisztériumából szólhattak Völner Pálnak, hogy vigyázzon Schadllal, mert nyomoznak utána. Völner ezután meg is próbálta lerázni Schadlt, akit két nappal később már Ferihegyen kapcsoltak le a rendőrök. | true | null | 1 | Telex | null | 2021. november elején a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen - tudta meg a Telex. Erre enged következtetni az is, hogy az államtitkár ezt követően megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével.
Magyar Péter hasonlókról beszélt szerdán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt. Egészen pontosan azt mondta: "A nyomozás lezárulta, tehát a meggyanúsítás előtt, és Schadl György őrizetbe vétele előtt fél évvel a kormánynak tudomása volt arról, hogy büntetőeljárás és titkos megfigyelés zajlik, és erről tájékoztatták már fél évvel a meggyanúsítása előtt Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettest."
Magyar már kedden is beszélt erről az ATV-ben, akkor azt is mondta, az információi részben volt feleségétől, az akkori igazságügyi minisztertől, részben Gulyás Gergelytől származnak. Szerdai nyilatkozata szerint hangfelvételei vannak, amelyek mindezt bizonyítják, ezeket jövő héten át fogja adni az ügyészségnek. Vagyis Magyar Péter szerint a kormányból annak ellenére figyelmeztették Völnert a Schadl elleni nyomozásról, hogy abban Völner is érintett volt, sőt a nyomozás utolsó hónapjaiban őt is lehallgatták.
A Telex értesülései nagyrészt egybevágnak Magyar kijelentéseivel, egyetlen részletet leszámítva. Magyar azt mondta, hogy Völnernek a meggyanúsítása előtt fél évvel szóltak a kormányból a nyomozásról. Völnert 2021 decemberében gyanúsították meg, azelőtt fél évvel 2021. júniust mutatott a naptár.
Kis esély van arra, hogy tényleg már júniusban szóltak Völnernek, vagy ha tényleg akkor szóltak, akkor Völner Pál nem nagyon okos ember, mert a Telex birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel. A beszélgetésekben teljesen egyértelműen és minden titkolózás nélkül volt szó korrupciós kapcsolatukról. Júliusban Völner még egy "kis névnapi figyelmességet" is elfogadott Schadltól, és a beszélgetésükből elég nyilvánvaló, mit is takart ez pontosan. Völner valószínűleg nem tartott volna fenn ilyen kapcsolatot a végrehajtói kar elnökével, ha már ekkor tudta volna, hogy Schadlt megfigyelik.
Megkerestük Magyar Pétert, miért mondta mégis, hogy Völnernek fél évvel a gyanúsítás előtt szóltak, de nem akart ezzel kapcsolatban részletekbe bocsátkozni. Azt mondta, a pontos időpontot nem tudja, csak annyit erősített meg, hogy ő úgy tudja: a gyanúsítás előtt értesítették Völnert a nyomozásról.
A Telex értesülései szerint tehát Völnernek nem fél évvel a meggyanúsítása előtt, azaz 2021 júniusában adták le a drótot a nyomozásról, hanem csak Schadl őrizetbe vétele előtt két nappal, 2021. november 3-án. Ekkor információink szerint a Karmelitába hívatták be Völnert, akit minden bizonnyal ekkor figyelmeztethettek, hogy nyomozás zajlik Schadl ellen. Mindezt igazolja, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ettől a naptól változás állt be Völner és Schadl viszonyában. A Völner Karmelitában tett látogatása utáni első telefonbeszélgetésükben az államtitkár igyekezett lerázni Schadlt, aki nem is értette, miért váltott hirtelen hangnemet a politikus.
Nem jött össze a találkozó
2021. október végén Schadl György találkozni akart négyszemközt Völner Pállal, akinek akkor már - az ügyészség szerint - hónapok óta rendszeresen adott át több millió forintos összegeket készpénzben. November 4. csütörtök reggelre már eleve meg volt beszélve egy találkozójuk négyesben két ismerősükkel, de Schadl ragaszkodott hozzá, hogy előtte valamikor négyszemközt is egyeztessenek, a nyomozók szerint azért, mert Schadl ismét pénzt adott volna át az államtitkárnak.
Völner Pálnak november 3-án szerdán az Országos Bírósági Tanács (OBT) ülésére kellett mennie, állítása szerint ez délután ötig szokott tartani, ezért megbeszélték, utána öt körül találkoznak a MOM Parknál. Október 29-én még kedélyesen beszélgetve fixálták le a találkozó időpontját, abban állapodtak meg, hogy ha Völner látja már az OBT-ülés végét, sms-t küld Schadlnak.
A végrehajtói kar elnöke aznap (november 3-án) délután három körül ért haza, és többször beszélt telefonon egy végrehajtóval, akinek mindig el is ismételte, hogy "elvileg öttől" találkozója van valakivel, aki még az OBT ülésén vesz részt.
De mivel az a bizonyos sms nem akart megjönni Völnertől, végül Schadl írt neki 16:43-kor annyit, hogy:
"Szia! Látod már a végét?"
Völner nem válaszolt sem akkor, sem később. Schadl várt egy órát, majd 17:44-kor felhívta az államtitkárt. Telefonbeszélgetésük összesen egy percig tartott, és azon Schadl érezhetően nem értette, Völner miért koptatja le szó nélkül. Völner úgy tett, mintha nem is tudná, Schadl miről beszél. A beszélgetés nagyjából így hangzott el:
"Völner: Szervusz! Akkor holnap találkozunk a megbeszélésen, jó?
Schadl: Halló! Rosszkor hívlak?
V: Hmmmmm. Figyelek.
Sch: Csak annyit szerettem volna, hogy pótoljuk valahogy. Vagy hogy legyen?
V: Szerintem holnap úgyis összefutunk az értekezleten, akkor majd tudunk egyeztetni.[..]
Sch: Baj van? Vagy?
V: Nincs, nincs, csak le kellett jönnöm Esztergomba, mert közbejött egy dolog. [...]"
Ezek után megegyeztek, hogy másnap találkoznak, akkor áttárgyalják az egészet, és lerakták a telefont. A beszélgetésben Völner tehát végig úgy tett, mintha nem tudná, hogy aznapra találkozót beszéltek meg, és nem is volt hajlandó válaszolni Schadl ezzel kapcsolatos kérdéseire. Schadl pedig értetlenkedett, amiért Völner nem válaszolt, és nem volt hajlandó megmagyarázni, miért nem írt vagy mondott neki semmit. A nyomozati anyag Telexhez eljutott változatában ez az utolsó regisztrált telefonbeszélgetés a két férfi között.
Másnap Schadl bement az Igazságügyi Minisztériumba. A nyomozati iratokból nem derül ki, pontosan kivel és miről tárgyalt itt, de ő és Völner három perc különbséggel hagyták el az épületet. Aztán november 5-én délután Schadl a felesége és több tízezer euró társaságában megpróbált Ferihegyről Dubajba repülni. Későbbi vallomása szerint azért, mert nyaralni indultak, a nyomozók szerint viszont azért, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel, és az igazságszolgáltatás elől menekült volna. Ez nem sikerült neki, délután 13:38-kor a rendőrök megállították autójukat a repülőtér parkolójának bejáratánál, és bilincsben vitték el.
A fenti beszélgetésből, és a nyomozati anyag egyéb részleteiből elég világosan kirajzolódik, hogy Völner november 3-án már tudta, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik. Ezért nem akart vele személyesen találkozni, és ezért nem akart vele telefonon sem beszélni semmiről.
Amikor a nyomozati anyagot korábban feldolgoztuk, még csak találgatni tudtunk arról, vajon honnan kapott fülest Völner Schadl megfigyeléséről. Időközben azonban megbízható forrásokból úgy értesültünk, hogy:
november 3-án Rogán Antal berendelte Völnert a Karmelitába.
A rendelkezésünkre álló információk szerint az államtitkár járt is a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Hogy pontosan mi hangzott el ezen a találkozón, az rejtély, de elég valószínű, hogy itt, személyesen figyelmeztethették Völnert, hogy tartson távolságot Schadltól, mert lehallgatják és megfigyelik.
A lehallgatási jegyzőkönyvekből látszik is, hogy a fent idézett beszélgetés után nem kommunikált többet Schadllal. Legalábbis semmiképp sem úgy, hogy azt a nyomozók észrevették volna.
Az, hogy Schadl éppen az ominózus elmaradt találkozó után kevesebb mint két nappal próbált meg Dubajba utazni, valószínűleg nem véletlen. Minden jel arra mutat, hogy november 3-án este még fogalma sem volt a rá leselkedő veszélyekről, november ötödikén délelőtt viszont már megvolt a repülőjegye Dubajba. Tehát valamikor a kettő között kellett megtudnia, hogy nyomoznak utána, és kellett eldöntenie, hogy több millió forintnyi készpénzzel külföldre utazik. | Schadl elfogása előtt Rogánék a Karmelitába rendelték Völner Pált | null | https://telex.hu/belfold/2024/03/22/volner-pal-schadl-gyorgy-rogan-antal-magyar-peter-karmelita |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Nem tartozom azok közé, akik halott politikusokról adomáznak, és miután személyesen nem ismertem Horn Gyulát, most sem teszem. Arra a hírre azonban, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint mégsem lehet Horn Gyula sétány Budapesten, néhány gondolatot mégis érdemes megosztani ebben az ügyben, már csak azért is, mert a baloldali sajtóban máris élénk jajveszékelést érzékelek.
A Fővárosi Törvényszék nem passzióból, hanem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény nyomán hozta meg döntését. Eszerint közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
Miután Horn Gyulára vitán felül érvényes, hogy megalapozta, kiépítette és fenntartotta a diktatúrát, aki továbbra is a róla elnevezett sétányról álmodozik, a törvény ellen beszél.
Régi barátom Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke. Néhány éve a társaival vette a fáradságot, és felmérte, hány önkényuralmi jelkép, kommunista ünnep, gyilkos, diktátor nevét viseli utcatábla az országban. Akkoriban nyolcszázat számoltak össze, igen, nyolcszázat úgy három évtizeddel a rendszerváltozás után. Olyanokat, mint Kun Béla út, Felszabadulás útja, November 7. tér, hadd ne soroljam. Mert Magyarországon - ne kerteljünk - akadnak ma is olyan önkormányzatok, amelyekben a többség elszabotálja a törvényt, nem kíván megszabadulni a gyilkos diktatúra utolsó emlékeitől.
Hetzmann Róbert néhány napja nyilatkozott a sajtóban, és elmondta, hogy vitás esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni, ők pedig hol ezt mondják, hol azt. A Szabó Ervin Könyvtár neve ellen például nem emeltek kifogást, holott a hajdani forradalmár, kommunista felforgató tagadhatatlanul előkészítője volt a diktatúrának - felőlünk nézve legalábbis határozottan így tűnik.
Bárhogy is történt, sok helyütt ott virítanak a csúfos utcanevek. Sokkal rosszabbak, mint Horn Gyuláé (bár üdvözöljük, hogy róla nem neveznek el közterületet Budapesten). Valójában egyetlen önkormányzati képviselőnek, helyi politikusnak sem szabadna elfelejteni, hogy településén ugyanúgy nem lehet November 7. tér, mint mondjuk Adolf Hitler sugárút. Hogy a Kun Béla út hajszálpontosan ugyanannyira sértő és ártalmas a magyar emlékezetben, mintha Goebbels útnak hívnák.
Felfoghatatlan, hogy 2024-ben egyáltalán beszélni kell erről, s hogy élnek köztünk olyan vén komcsik és dörzsölt liberálisok, akik értéknek tekintik a szennyáradatot, mi pedig a nemzeti kormányzás kellős közepén sem tudunk semmit tenni a törvény nevében.
"Elaludt az ügy" - így fogalmazott Hetzmann Róbert abban a minapi interjújában. Hát ne aludjon el! Nem azért küzdöttek őseink a különféle diktatúrák ellen, nem azért harcoltak apáink 1956-ban, és nem azért akartunk változást 1989-ben, hogy ezt a szégyent viselni kelljen. Azonkívül persze nem Hetzmann Róberték felelőssége, hogy lesz-e, lehet-e Horn Gyula sétány és a többi. Ezt a kérdést a józan többség, a törvény és a közízlés nevében végleg le kell zárni, ha már eddig nem sikerült.
S hogy ki tegye a dolgát? Mindenki, aki a jog és a törvény erejével képes változtatni az áldatlan helyzeten. Jogászokra, politikusokra, önkormányzati képviselőkre, történészekre van szükség ahhoz, hogy ne kelljen többé tömeggyilkosok nevét mustrálgatni magyarországi utcatáblákon. Ebben igazán nincsen politika - annál inkább köztisztasági igény, igazságkeresés és törvénytisztelet. | Horn-fokok | null | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/08/horn-fokok |
2014-02-18 09:29:00 | A mentelmi bizottság megint összeül. Továbbra is a politikus titokzatos 250 milliójának eredetét keresik. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A kormánypárti politikus hangsúlyozta, nem szeretnének az érintett háta mögött dolgozni, ezért minden bizottsági ülésre, amelyen Simon Gábor lesz a téma, meghívják az MSZP volt elnökhelyettesét. A szocialisták megbukott második emberének eddigi hozzáállása miatt ugyanakkor Rubovszky nem bízik a közreműködésében, hiszen a meghívás ellenére korábban sem jelent meg egyetlen bizottsági ülésen sem.
A KDNP-s politikus beszélt arról is, hogy levelet írt Polt Péter legfőbb ügyésznek azért, hogy az ügyészség lehetőleg „tartsa napra készen” a bizottságot a Simon Gábor ügyében zajló eljárás kapcsán. Erről egyeztetett már a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársaival is, amikor elvitték a volt képviselő korábbi vagyonnyilatkozatait. Rubovszky hozzátette, továbbra is várja azt az alternatív vagyonbevallást, amelyet Simon Gábor az MSZP vezetésének adott le.
Rubovszky kezdeményezésére az Országgyűlés a ciklus hivatalosan utolsó, múlt csütörtöki ülésén döntött arról, hogy Simon Gábor parlamenti mandátumról való lemondása ellenére is tovább vizsgálja az ügyet a mentelmi bizottság. Arra keresik a választ, hogy az eltitkolt ausztriai bankszámlán lévő csaknem negyedmilliárd forint összefüggésben állhat-e Simon Gábor országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. Azt is vizsgálják, van-e lehetőség arra, hogy Simon Gáborral visszafizettessék a 2009. február 1-jétől (az első valótlan vagyonnyilatkozat leadásától) az országgyűlési munkájáért felvett jövedelmét, mintegy 36 millió forintot. Ha képviselői mandátuma nem a saját lemondásával, hanem az összeférhetetlenség kimondásával szűnt volna meg, akkor ez megtörténhetett volna. Ha a március 31-ig tartó vizsgálódás során nagy horderejű dologra bukkannak, akár az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezhetik.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését. | Simon Gábor újra meghívót kap | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/02/simon-gabor-ujra-meghivot-kap |
2022-09-27 10:25:00 | A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt. | true | null | 1 | Mandiner | null | Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést ma meghozott, jogerős ítéletében a Kúria.
A legfőbb bírói fórum bűnösnek mondta ki Kovács Bélát az Európai Unió Intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében valamint magánokirat-hamisítás vétségében, ezért
öt év fegyházbüntetésre valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet szerint a volt politikus büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat csak feltételesen. Az ítélethirdetésnek a minősített adatok miatt csak a rendelkező része volt nyilvános, így az indoklást már zárt ajtók mögött ismertette a bíróság.
A jelenleg Moszkvában élő politikus – hasonlóan a másodfokú eljáráshoz – nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Nyolc éve kezdődött az ügy
Az egykori politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat is emelt ellene az Európai Unió intézményei elleni kémkedés,
jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás valamint három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt.
A főügyészség közlése szerint a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre,
belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A volt jobbikos képviselő végig tagadta bűnösségét.
Első fokon részben felmentés
A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptemberében
első fokon felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól,
ugyanakkor a többi bűncselekményben bűnösnek találta, így költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év – három évre – felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A bíró a szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége
csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.
A tényállás szerint Kovács EP-képviselőként kapcsolatba került egy orosz diplomatával, aki hírszerző tevékenységet folytatott és 2012-ben beszervezte őt, a tartótisztje lett. Előre egyeztetett menetrend szerint leplezett kapcsolatot tartottak, rendszeresen találkoztak, de mobiltelefont lehetőség szerint nem használtak, csak nyilvános fülkéből kommunikáltak, és akkor sem hozták szóba ki beszél.
A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy
Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt.
A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat.
A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.
Az Ítélőtábla szerint megvalósult a kémkedés előkészülete
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly júniusban azonban
bűnösnek mondta ki a politikust Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében,
ezért a kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította.
Az Ítélőtábla megállapította, hogy Kovács Béla az orosz hírszerző tiszttel az EU energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014 előtt. Ebből következően a 2014. február 16-ai találkozóra is a korábbi konspirált keretek közötti információátadás céljából került sor, de „nem nyert kétséget kizáró bizonyítást", hogy az orosz hírszerző tisztnek valóban adott át ilyen információt.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a törvényszék álláspontjával szemben – megállapította, hogy az elsőrendű vádlott nem csupán véleményt, hanem releváns, az EU érdekeit sértő információkat is át akart adni az orosz hírszerzésnek. Ugyanakkor - az ügyészség álláspontjával szemben – az ítélőtábla rögzítette, hogy a büntető törvénykönyv e rendelkezésének hatályba lépése után a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló, büntetendő előkészület.
Kovács egyébként már a másodfokú eljáráson sem volt jelen, és most is távolt maradt az ítélethirdetéstől.
A Magyar Nemzet információi szerint Kovács Moszkvában él és nem is tervezi, hogy Magyarországra költözne. Bevallása szerint jelenleg a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
Nyitókép: Kovács Béla érkezik a tárgyalására a Budapest Környéki Törvényszékre 2020. szeptember 24-én (Fotó MTI/Kovács Tamás) | Öt év fegyházbüntetésre ítélte kémkedés miatt a Kúria a volt jobbikos Kovács Bélát | null | https://mandiner.hu/belfold/2022/09/kovacs-bela-jobbik-itelet-kuria-kemkedes |
null | A lipcsei repülőtéren letartóztatták a kínai titkosszolgálat feltételezett ügynökét. A nő állítólag információkat adott át a szintén kémkedéssel gyanúsított Jian G.-nek, aki korábban az AfD képviselőjének, Maximialian Krahnak dolgozott. | true | [
""
] | 0 | Euronews | null | A szövetségi ügyészség utasítására letartóztattak egy feltételezett kínai kémet Lipcsében. A vádhatóság szerint a nő egy logisztikai szolgáltatónak dolgozott a Lipcse/Halle repülőtéren, egyúttal a kínai titkosszolgálat ügynökeként tevékenykedett. Jelenleg előzetes letartóztatásban van.
A vádlott állítólag különösen a szászországi repülőtéren közlekedő járatokról, szállítmányokról és utasokról, ezen belül is főként védelmi célú árukról és egy német fegyvergyártó céggel kapcsolatban álló személyek szállításáról szóló információkat adott át annak a Jian G.-nek, aki az AfD-s politikus, Maximilian Krah munkatársa volt.
Jian G.-t áprilisban tartóztatták le, szintén Pekingnek való kémkedés miatt (egy nappal korábban hasonló okokból tartóztattak le három német állampolgárt is). Ő az Európai Parlament tárgyalásairól és döntéseiről jelentett az egyik kínai titkosszolgálatnak. Emellett állítólag kémkedett kínai ellenzékiek után is Németországban.
A hatóságok által egyelőre meg nem nevezett kínai nőt a szövetségi ügyészség "alaposan gyanúsítja" azzal, hogy titkosszolgálati ügynöki tevékenységet folytatott egy kínai titkosszolgálat számára. Letartóztatása után házkutatást tartottak otthonában és munkahelyén.
Maximilan Krah az X-en kommentálta az újabb letartóztatás hírét: "A szövetségi főügyész sajtóközleménye szerint nincs összefüggés a mai letartóztatás és a tevékenységem között", a vádlott csak a volt alkalmazottjával kommunikált. "Az egyetlen vád, amit a kínai származású volt alkalmazottammal kapcsolatban felróhatok magamnak, hogy nem figyeltem jobban". | Újabb AfD-közeli kínai kémet tartóztattak le Németországban | null | https://hu.euronews.com/2024/10/01/afd-kina-kemkedes-letartoztatas-nemetorszag-lipcse-repuloter-ugynok |
2013-05-22 14:13:00 | Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből. | true | null | 1 | HVG | null | "Meg kell tiltani az állami szerveknek azt, hogy a választási kampány idején burkolt kampányt folytathassanak, azt, hogy a tevékenységüket ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt tegyenek közzé" - ez a mondat nem a kampánytámogatásokról folyó vitában a Fideszt támadó ellenzéki felszólalás részeként hangzott el, hanem a mostani kormánypárt vezérszónoka közölte 7 évvel ezelőtt, miért nem tudja támogatni a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere által beterjesztett tervezetet.
Nyitrai Zsolt fideszes parlamenti képviselő akkor azt kérte, tegyék világossá, hogy a kampány idején a kormány és a felügyelete alá tartozó különféle intézmények nem hirdethetik a "sikereiket" elősegítve ezzel a kormányzó pártok újraválasztását. Több évnyi vita után ez a tiltás is bekerült a tervezetbe, ám a Fidesz 2010-ben mégsem szavazta meg az MSZP javaslatát, mert ellenezte, hogy politikai hirdetéseket lehessen közzétenni a kereskedelmi tévékben, rádiókban.
A kereskedelmi reklámok tilalmát a Fidesz és a KDNP végül a legfőbb törvénybe, az alkotmányba illesztette, a 2006 és 2010 közötti fő követeléséről viszont "elfeledkezett" a szombaton benyújtott sarkalatos javaslatban. Nem tiltaná a Cser-Palkovics András és a Gulyás Gergely által kidolgozott tervezet azt sem, hogy a pártokhoz hivatalosan nem kötődő, akár különféle állami támogatásokban részesülő civilek bújtatott kampány folytassanak - a pártok mellett vagy helyett. Viszont a javaslattal jövőre leginkább a Fidesz járna rosszul: több mint félmilliárd forinttal kevesebb állami támogatást kapna.
"Haveri civilek"
"Ezt a törvényjavaslatot bármelyik párt könnyedén betarthatja anélkül, hogy fel kellene adnia a zavarosban halászást" - bírálta a tervezetet a kedden megjelent elemzésében a korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). A TI szerint pártok leginkább azzal kerülhetik meg az egyébként szigorodó és sok tekintetben jó irányba mutató szabályokat, hogy "haveri civil szervezettel kampányoltatnak" majd maguknak. Ugyanis a pártok jelöltenként legfeljebb 5 milliót költhetnek kampányra, ám ezt a szigorú előírást a "közeli" szervezetek bevonásával könnyen meg lehet kerülni. (A tervezetet nemcsak a civilek, hanem az ellenzéki pártok is bírálták - a szerk.)
Ezzel a módszerrel még az 1997 óta hatályos, az átlátható kampányfinanszírozást egyáltalán nem biztosító törvény mellett is előszeretettel éltek a pártok. A 2006-os választási hajrában tűnt fel egy, az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet támadó kiadvány, a Magyar Vizsla, melyet egy civil szervezet, az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége adott ki. A Fidesz eleinte cáfolta, hogy köze lenne a laphoz, ám később kiderült, hogy a párt irodájából faxolták át a nyomdába a kiadvány tartalmát. 2006-ban a szocialisták sem vetették meg a "civilek" támogatását. Amikor Gyurcsány Debrecenben akart kampányolni, akkor az MSZP helyett egy civil szervezet, a Páneurópai Ifjúsági Fórum foglalta le a városi sportcsarnokot az akkori miniszterelnöknek.
A kormányt az utóbbi két évben nagyszabású utcai felvonulásokkal támogatta a Civil Összefogás Fórum, melynek alapítói mindig is tagadták, hogy pénzt kapnának a Békemenetek szervezésére a Fidesztől vagy a Bajnai Gordont támadó plakátkampányukhoz. Igaz, az áprilisban nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatukból kiderült, hogy a tavalyi 46,5 milliós bevételéből 40 milliót a Fidesz pártalapítványtól kapott adományként. A CÖF emellett tavaly megkapta a párt jelentős állami támogatásokkal gazdálkodó alapítványának Polgári Magyarországért nevű díját, illetve a kormány az egyik szervezőt, Csizmadia Lászlót nevezte ki a közel 3 milliárdos kerettel rendelkező, civileknek támogatást osztó Nemzeti Együttműködés Alap élére. Csizmadia egy tavaly májusi rendezvényen arról beszélt, hogy kapott támogatást a miniszteri keretből a Békemenetet is népszerűsítő site, a Polgár Portál is.
Hét évvel ezelőtt az MSZP főleg az uniós fejlesztéseket tartalmazó második Nemzeti Fejlesztési Tervre építette a kampányát, Gyurcsány előre elígérte az EU-s támogatásokat. A fejlesztési terv neve és a párt kampányszlogenje is ugyanaz volt: "Új Magyarország" - ezért követelte a Fidesz a választások után a kormányzati hirdetések betiltását kampányidőszakban.
"Ha már ragaszkodnak a költési limithez, akkor az lenne a célravezető, ha pontosan szabályoznák, mit jelent a kampánytevékenység, és leszögeznék, hogy a limitbe bele kell számítani a jelölő szervezetek érdekében folytatott, de nem a pártok által végzett kampányt is" - mondta a hvg.hu-nak a TI jogi igazgatója, hogyan lehetne "lefedni" a civilek tevékenységét. Ligeti Miklós szerint ennek jegyében kötelezni kéne a kampányba beszálló civileket, hogy tegyék átláthatóvá a költségvetésüket: kitől kapnak pénzt, mire és mennyit költenek. Ugyanakkor a TI szerint az is elfogadhatatlan, hogy nem tartozik majd a kampányfinanszírozási törvény hatálya alá, ha "a minisztériumok, az önkormányzatok vagy éppen az állami vállalatok adnak le kormánypárti hirdetéseket". (A hvg.hu február végi gyűjtése szerint a mostani kormány is sokat költ kommunikációra, az állam legfőbb médiaügynöksége több mint 10 milliárdnyi hirdetés kihelyezésére kapott 2010 óta megbízást. Az IMG legutóbbi miniszterelnökségi szerződése 2014. május 31-ig érvényes.)
Szigorú szabályok, kivéve...
A civilek álláspontja szerint a legfőbb gond, hogy az 1989-ben, majd az 1997-ben alkotott szabályok az átláthatatlan költések miatt ellenőrizhetetlenek és betarthatatlanok. Bár a még hatályos törvény is tartalmazza, hogy mennyit lehet maximum költeni (jelöltenként 1 millió forintot), a civilek szerint a pártok ennek a többszörösét fordították kampányra, miközben az ellenőrizhetetlen volt, hogy a milliárdos többletköltségeket honnan teremtették elő.
Ezt a problémát a TI szerint a szombaton bemutatott tervezet sem oldja meg: részben, mert a "haveri" szervezetekre a szabályokat nem terjeszti ki, részben, mert a pártok gazdálkodását sem teszi átláthatóvá. Az ellenőrizhetőség érdekében a civilek már az előző parlamenti ciklusban is a kampányszámla bevezetését javasolták, amit a pártoknak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kellett volna vezetniük, az ÁSZ honlapjára pedig ki kellett volna helyezni, hogy állnak a költésekkel. A TI tavasszal viszont feladta a parlamenti pártok közti egyeztetések koordinálását, miután a Fidesz küldöttei több egymást követő találkozót is lemondtak.
A kampányszámla viszont - ha nem is abban a formában, amit a civilek szorgalmaztak - végül bekerült a két fideszes képviselő által beterjesztett szövegbe. Az egyéni képviselőjelöltek ugyanis 1-1 millió forintot kaphatnak dologi kiadásaikra a 2014-es költségvetésből, de ezt nem vehetik fel készpénzben - az összeg majd egy, az állami kincstár által nyitott számlára érkezik, onnan csak számlák ellenében utalható tovább. A pénzzel el kell számolni, és aki ezt időben nem teszi meg - esetleg nem szerzi meg a szavazatok legalább 2 százalékát -, annak akár kétmilliót is vissza kell majd fizetnie. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az adóhatóság végrehajtást indíthat ellene.
Ám nemcsak a jelöltek, hanem ezen felül a jelölő szervezetek, azaz a pártok is kaphatnak állami támogatást. Ennek összege attól függ, hogy milyen szervezett az adott párt, hány egyéni választókerületben tud jelöltet állítani (igaz, ez nem lesz nagy kihívás: miután a kopogtatócédulák intézményét megszüntették, elég 500 támogató aláírást jelöltenként összegyűjteni). Ez az összeg elérheti az 597 millió forintot, ami látszólag jelentős előrelépés a 2010-es állapothoz képest, amikor az Országos Választási Bizottság ugyanis összesen 100 millió forintot osztott szét.
Csakhogy a pártok kampánytámogatására nem vonatkoznak a jelöltekre kidolgozott szigorú számvetési szabályok. Esetükben nem lesz transzparens kampányszámla, mindössze a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a felhasználás módját, amit a választást követő egy éven belül az ÁSZ megnézhet. Ez eddig is így volt: miközben a civilek becslése szerint milliárdokat költöttek, a pártok beszámolóikban minden fillérre stimmelt. Az ÁSZ pedig a beszámolók elfogadása után rendszeresen szóvá tette, ennyit tehet, mert nincs joga ellenőrizni, hogy a költést valós-e. A szombati előterjesztés továbbra sem bővíti az Állami Számvevőszék jogköreit.
Szűk esztendő
Jövőre várhatóan nem fognak úgy meglódulni a kampányköltségek, mint 2006-ban vagy 2010-ben, sőt a médiának és civileknek könnyebb lesz megbecsülni, mekkora összeget fordítanak a választások előkészítésére a pártok. Ugyanis a már elfogadott választási eljárási szabályok, illetve a negyedik alkotmánymódosítás szerint kereskedelmi tévékben és rádiókban - ahol sok pénzt elkérnek a reklámidőért - nem lehet majd hirdetni, csak a közszolgálati adóknál ingyen.
Ugyanakkor az internetes és a nyomtatott médiának be kell nyújtania az Állami Számvevőszéknek a hirdetési tarifákat, így az ÁSZ ezeket összevetheti a pártok beszámolóival. Csakhogy törvény melléklete olyan adatlapot nem tartalmaz, amely alapját képezné a kampányköltség-elszámolásának. Tehát nem világos, hogy a pártok bejelentik-e a végén, összesen hány oldalnyi hirdetést vásároltak a sajtóban, így nehéz lesz összevetni a tarifaárakkal. Ligeti Miklós szerint még ennél is nagyobb gond, hogy utcai hirdetések - buszok oldala, óriásplakátok, hirdetőoszlopok - tarifáit nem kell bejelenteni. Márpedig a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó cégek ma piacvezetőnek számítanak ezen a területen, tehát a bevétel nagy része náluk fog lecsapódni, sőt, akár kedvezményeket is adhatnak, de nem fog kiderülni, kinek mennyit.
A törvénytervezet szerint a pártok maximum 995 millió forintot költhetnek a kampányukra, ami jelentős változás az eddigi 386 milliós limithez képest. Az utóbbit még 1997-ben állapították meg, azóta ez az összeg elinflálódott (összehasonlításképp: 16 évvel ezelőtt 20 forint körül volt egy kiló kenyér), viszont a pártok nem tudtak megállapodni eddig a limit emeléséről. | Itthon: Rejtett aknákra terelné vetélytársait a Fidesz | null | https://hvg.hu/itthon/20130522_Fidesz_kampanypenzek_torvenytervezet |
2011-08-01 09:00:00+02:00 | A Lionban található Launchpad leginkább az iPad felületéhez hasonlítható. | false | [] | 0 | null | 0 | A Lionban található Launchpad leginkább az iPad felületéhez hasonlítható. Képernyőkre osztva lapozgathatunk a telepített programok ikonjai között, sőt, az áttekinthetőség kedvéért akár csoportokba is rendezhetjük azokat. Az App Store-ban vásárolt alkalmazások esetében pedig az uninstall is elintézhető innen, ha hosszan nyomva tartjuk az egérgombot, majd a megjelenő kis "X"-re kattintunk. Egyetlen apró gond van a Launchpaddel: mindent mutat, ami - többek között - az Applications mappában található, így adott esetben egy halom, sosem használt alkalmazást is (például egy Adobe CS5 csomag esetében minden CS5 szoftver Uninstall ikonját stb.). Ezeket persze csoportokba helyezhetjük és száműzhetjük egy külön Launchpad oldalra, de valójában feleslegesen foglalják a helyet.
A megoldás a nemrég megjelent Launchpad Control nevű alkalmazás lehet, amelyben egy listából választhatjuk ki, mi jelenjen meg a Launchpadben. Ráadásul ha meggondoljuk magunkat, egy mozdulattal visszaállíthatunk bármit az eredeti helyére. Egyszerű, de nagyon hasznos kis alkalmazás, amelyet innen tölthetünk le. Azért reméljük, később az Apple is lehetővé teszi a szelektálást (ahogy például az sem ártana, ha többmonitoros rendszereken a teljes képernyős alkalmazások esetében a második monitor is használható maradna). | Tech: Lion: alkalmazások elrejtése a Launchpadben | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20110731_lion_tipp |
2011-07-27 14:02:00 | Hatvan olyan orosz tisztségviselő amerikai beutazását tiltja meg az Egyesült Államok, akiket felelősnek tart egy orosz jogász, Szergej Magnyitszkij haláláért. Magnyitszkij a börtönben halt meg, miután feltárt egy jól szervezett, jogtalan, pénzszerzésre irányuló akciót, amely mögött feltehetően magas beosztású orosz belügyi tisztségviselők álltak. | true | null | 1 | Origo | null | Hatvan olyan orosz tisztségviselő amerikai beutazását tiltja meg az Egyesült Államok, akiket felelősnek tart egy orosz jogász, Szergej Magnyitszkij haláláért. Magnyitszkij a börtönben halt meg, miután feltárt egy jól szervezett, jogtalan, pénzszerzésre irányuló akciót, amely mögött feltehetően magas beosztású orosz belügyi tisztségviselők álltak.
Az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy az ország beutazási korlátozásokat rendelt el hatvan olyan orosz tisztségviselővel kapcsolatban, akiket felelősnek tekintenek Szergej Magnyitszkij jogász 2009-ben vizsgálati fogságban bekövetkezett haláláért - adta hírül szerdán az orosz sajtó. Állítólag a szankciók részét képezi az érintettek amerikai bankszámláinak a befagyasztása is. Az intézkedést még nem bocsátották szavazásra a szenátusban, de a külügyminisztérium a beutazási korlátozást már bevezette.
Magnyitszkij azért került még 2009-ben vizsgálati fogságba, mert a Hermitage Capitalt, Oroszország akkori legnagyobb befektetési társaságát - amelynél külső tanácsadóként dolgozott - adócsalással gyanúsították meg, ő azonban feltárta, hogy a hamis vádak miatt tartott házkutatások során elvitték több cég iratait, és ezek segítségével magas beosztású belügyi tisztségviselők több mint 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza. Az illetékesek több vizsgálat során is arra a következtetésre jutottak, hogy minden jogszerű volt. Az orosz államfő mellett működő emberi jogi bizottság azonban rámutatott, hogy Magnyitszkij nem részesült orvosi kezelésben, halálát kínzások is okozhatták, és hogy az ügyében végig azok vezették a nyomozást, akiket ő meggyanúsított.
Az orosz fél még nem foglalt állást a szankciók ügyében, de megfigyelők szerint ezek lehűtik majd a kétoldalú kapcsolatokat. A Kommerszant című lap szerint az orosz kormány figyelmeztette Washingtont: a szankciók bevezetése esetén Moszkva felmondhatja az együttműködést az iráni, az észak-koreai és a líbiai kérdéskörben, és veszélybe kerülhet számos kétoldalú megállapodás, köztük az is, amely lehetővé teszi az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok szállításainak oroszországi áthaladását.
Az orosz külügyminisztérium és az állami duma korábban közölte: amíg a szankciókat nem vezették be, korai ellenlépésekről beszélni, de a duma jelezte, hogy ha lesznek korlátozások, "nem kell valami túl kifinomult diplomáciára számítani".
Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes, a Népi Szabadság Pártja (PARNASZ) elnevezésű ellenzéki szervezet egyik vezetője a Kommerszant című lapnak kijelentette: maga is mindent elkövetett a Magnyitszkij-ügy felelőseinek a megbüntetése érdekében. "A putyini kleptokrácia annyira elhatalmasodott, hogy az országon belül azt már senki nem tudja megfékezni" - mondta.
A Vedomosztyi című újság úgy vélekedett: a feketelistára a legjobb válasz az lenne, ha bírósági döntést lehetne idézni a bűnösök felelősségre vonásáról, vagy felmentéséről. A lap reményét fejezte ki, hogy ez előbb-utóbb lehetővé válik, és felidézte, hogy az elnöki emberi jogi bizottság fellépése nyomán bűnvádi eljárás indult két személy - igaz, egyelőre csak a börtönorvos és közvetlen felettese - ellen, de a feltárás folyamata legalább megkezdődött. | Kitilt az USA 60 oroszt egy korrupciót feltáró jogász titokzatos halála miatt | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/07/magnyitszkij-ugy-kiutasit-az-usa-60-orosz-tisztsegviselot |
A Pozsonyi Pikniken kérdeztük a főpolgármestert arról, mit tehet a budapesti vezetés, ha a parlagfüves terület állami vagy magánterületen van. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Fekete Norbert;
Videó;Karácsony Gergely;főpolgármester;parlagfű;
2023-09-02 15:30:00
Karácsony Gergely: Szánalmas a Metropol fotópályázata - Videó!
A Pozsonyi Pikniken kérdeztük a főpolgármestert arról, mit tehet a budapesti vezetés, ha a parlagfüves terület állami vagy magánterületen van.
Mint arról lapunk is beszámolt, az Orbán-kormány ingyenes propagandalapjaként működő Metropol fotópályázaton szerette volna lejáratni a városvezetést, de kiderül, hogy győztes "gyomfotók" mind állami területet ábrázolnak.
Azt is megkérdeztük a városvezetőtől, mennyire látja garantáltnak, hogy az Orbán-kormány átutalja Budapestnek az atlétikai világbajnokság megrendezéséért cserébe beígért harminc milliárdos fejlesztési pénzt. És az is kiderült, mit gondol Karácsony Gergely volt műsorvezető, Németh Balázs esetleges indulásáról a főpolgármesteri posztért.
Fekete Norbert videója. | Karácsony Gergely: Szánalmas a Metropol fotópályázata - Videó! | 0 | https://nepszava.hu/3207397_karacsony-gergely-parlagfu-metropol-fotopalyazat-budapest-video |
|
2018-01-15 00:00:00 | Egyre inkább úgy tűnik, hogy a sorra épülő magyarországi stadionokat piaci alapon nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, így az állam költségvetési forrásokból kénytelen hozzájárulni a működésükhöz. | true | null | 1 | Qubit | null | Nem egyszerű dolog stadiont üzemeltetni Magyarországon: üzletileg eddig kevés elkészült létesítményt sikerült sikerre vinni. Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy a hamarosan elkészülő újabb stadionokban sem sokan látnak fantáziát – így végső soron több helyen is az államra vagy az önkormányzatokra maradhat a feladat, és természetesen az esetleges veszteség is.
Miskolcon sem mer senki belevágni
Nemrég a debreceni Nagyerdei Stadion és a Groupama Aréna működésével foglalkoztunk részletesen, most a közeljövőben elkészülő stadionok miatt érdemes elővenni a témát. Kiderült ugyanis, hogy az új diósgyőri stadion üzemeltetésére kiírt közbeszerzésre sem volt jelentkező, pedig az idő sürget, hiszen a stadiont az eredeti tervek szerint, már februárban átadnák.
Hogy a DVTK-stadion működtetése éves szinten mennyibe kerülne, arra csak becslések vannak – vetette fel a múlt héten a boon.hu. A lap szerint ki lehetne indulni a régi, elbontott stadiont korábban üzemeltető társaság adataiból, tehát abból, hogy az ezt végző cég, a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. éves szinten 40 millió forintot kapott a feladat ellátására a miskolci önkormányzattól, de nem érdemes: ez a gazdasági társaság ugyanis csupán 4 főt foglalkoztatott, az őrzést, az állagmegóvási feladatok ellátását – a regionális munkaügyi központ közreműködésével – közfoglalkoztatottakkal látták el.
Mivel az új stadion közel kétszer akkora lesz, mint az előző, és az üzemeltetést magasabb műszaki színvonalon végzik majd, mint korábban, illetve aligha lehet megúszni a szakértelemmel rendelkező munkavállalók alkalmazását, óvatos becslések szerint is jóval több mint 100 millióba, de lehet, hogy éves szinten 200 millió forintnál is többe kerül majd a Diósgyőri Stadion üzemeltetése.
A borsodi lap kérdésére egyébként a stadion felépítésére alapított projektcég, a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. ügyvezetője elmondta: a sikertelen közbeszerzés arra jó volt, hogy kiderüljön: van 2-3 érdeklődő, illetve variáció a jövőbeli üzemeltetésre.
A mostani miskolci helyzet kísértetiesen hasonlít a tavaly őszi szombathelyihez. Akkor a Haladás új stadionját már megnyitották volna, amikor kiderült, hogy senki sem akarja üzemeltetni. Végül némi huzavona után ideiglenesen a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft.-t bízták meg a feladattal – ezt a céget is a stadion felépítésére alapították. Ugyanakkor ebben az esetben is vállalnia kell valakinek a költségeket, és a hírek szerint Szombathely városának is be kellett szállnia 9 millió forinttal.
Jönnek az újabb stadionok, jó lesz felkészülni
A magyar stadionépítési láz még nem ért véget, így arra lehet számítani, hogy a közeljövőben más helyeken is gondot okozhat majd az üzemeltető megtalálása. Idén tavasszal átadnák még a székesfehérvári Sóstói Stadiont, a Vasas új pályáját Angyalföldön, valamint az új kisvárdai ékszerdobozt, amelyeknek még szintén nincs üzemeltetőjük.
Jövőre pedig jön az állam eddigi legnagyobb dobása, hiszen 2019 végére el kell készülnie az új Puskás Ferenc Stadionnak, melyben 2020 nyarán már Eb-meccseket rendeznek. Persze a nemzeti stadion esetében lenne igazán nagy blama, ha nem sikerülne rá üzemeltetőt találni, bár erre a feladatra ideális lehet a Nemzeti Sportközpontok (NSK), mely eddig is gondozta a régi Puskást.
Egyelőre ezekről a stadionokról van végleges döntés, a listára csak azokat vettük fel, melyek teljesen új létesítmények, és már elkezdődött az építésük. Ezek mellett évek óta beszélnek arról, hogy a Budapest Honvéd is új otthont kaphat. A 8000 férőhelyes új Bozsik Stadionra 5,5 milliárdnyi állami pénzt különítettek el, de eddig egy kapavágás sem történt.
De miért nem akar senki stadiont üzemeltetni?
A jelek szerint a mostani nézőszámok és jegyárak mellett kizárt, hogy egy stadion csak a futballból eltartsa magát – nagyrészt ezért nem is kapkodnak a cégek az üzemeltetésért. Ahogy a diósgyőri példa esetében láthattuk, ezeket az új stadionokat ráadásul csak kétszer-háromszor annyiból lehet működtetni, mint elavult elődeiket. Eközben viszont a nézőszám nem emelkedett két-háromszorosára, és a jegyárakat sem lehet egyik évről a másikra megduplázni.
Annyi mindenképpen látszik, hogy főleg vidéken a futballmeccseken kívül nem igazán tudnak mit kezdeni az új stadionokkal. Nincsenek nagy koncertek, konferenciák, és esküvőkre vagy más rendezvényekre is csak elvétve lehet bérbe adni őket. Azt nem tudni, hogy ennek mi az oka: nehéz felmérni, hogy például Debrecenben vagy Szombathelyen egyáltalán lenne-e kereslet komoly zenei vagy kulturális eseményekre, melyek 10-20 ezer embert is tudnának vonzani. Jelenleg úgy tűnik, hogy valamilyen állami vagy önkormányzati mankóra biztosan szükség van –az első években bizonyosan.
Az eddig elkészült stadionok esetében a fő probléma, hogy nem sikerült multifunkciós létesítményeket felhúzni. Főleg vidéken lehetőség sincs például nagy létszámú konferenciákat vagy a foci mellett más sporteseményeket megrendezni. Arról nem is beszélve, hogy külföldön már elterjedt az a módszer, hogy a stadionokat bevásárlóközponttal, irodaházzal vagy lakóparkkal kombinálják, így nemcsak a meccsnapokon, hanem mindig termelik a bevételt. Nálunk egyelőre ebből a szempontból sem tudunk jó példát felmutatni.
De akkor miért tud sikeres lenni és több milliárdos forgalmat generálni az FTC stadionja, az Üllői úti Groupama Aréna? Nagyrészt az elhelyezkedése miatt: Budapest egyik forgalmas csomópontjában épült fel a Népligetnél, részben emiatt sokkal jobb kihasználtsággal tud üzemelni; a focimeccseken kívül rendeztek már koncerteket és komoly konferenciákat is a létesítményben. Másrészt, mint arra legutóbbi cikkünk után egy olvasónk felhívta a figyelmet, 2014 óta kevés kivétellel minden válogatott meccset a Fradi stadionjában rendeztek, amiért vélhetően nem kevés bérleti díjat fizetett az MLSZ is az üzemeltetőnek.
Mi lehet a megoldás?
Az elkészült stadionok esetében jelenleg háromféle üzemeltetési modell látszik kirajzolódni. A Groupama Arénát sikerült piaci szereplő, a területen profinak számító francia Lagardère magyar leányvállalata, a Lagardère Sports Hungary Kft. kezébe adni. Néhány esetben (MTK, Felcsút) a létesítményt használó sportegyesület vette kézbe a működést, máshol pedig (Debrecen, Szombathely) jobb híján önkormányzati hátterű társaságoknak kellett beszállniuk.
Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat Miskolcon, Székesfehérváron vagy a Vasasnál. Ugyanakkor hosszabb távon a klubok és az önkormányzatok kasszáját is megterheli a veszteséges működtetés, örökké ők sem szívesen vállalnák a költségeket.
Éppen ezért az is elképzelhető, hogy az egymás után elkészülő, piaci alapon ugyanakkor gazdaságosan nem üzemeltethető létesítményeket egy állami tulajdonú cégre vagy szervezetre, így a már említett NSK-ra bízzák, amely minden évben költségvetési forrást kap a veszteségek fedezésére. | Az állam nyakán maradnak a méregdrágán megépülő stadionok? | null | https://qubit.hu/2018/01/15/az-allam-nyakan-maradnak-a-meregdragan-megepulo-stadionok |
2005-12-26 00:00:00 | A legtöbbet szenvedett indonéziai Aceh tartományban túlélők, áldozatok rokonai, hivatalos személyiségek ezrei emlékeztek egyperces némasággal az áldozatokra hétfőn, a természeti katasztróga egy éves évfordulóján. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A legtöbbet szenvedett indonéziai Aceh tartományban túlélők, áldozatok rokonai, hivatalos személyiségek ezrei emlékeztek egyperces némasággal az áldozatokra hétfőn, a természeti katasztróga egy éves évfordulóján.
A tartományi székhely, Banda Aceh egyik tengerparti elővárosában a Baiturraham mecsetben tartott megemlékezésen Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök helyi idő szerint 8 óra 16 perckor (közép-európai idő szerint 2 óra 16 perckor), ugyanabban az időpontban, amikor egy évvel korábban a szökőár első hullámai Aceh tartomány partjaira lezúdultak, egyperces némaságra szólította fel honfitársait az áldozatok emlékére.
A Richter-skála szerinti 9,15-os erősségű rengés 1964 óta a világ legerősebb rengése volt. Az indonéziai Szumátra szigetének északi részén fekvő Aceh tartomány partjaitól 250 kilométerre következett be a földrengés, amely hatalmas szökőárt váltott ki. A természeti katasztrófa során a tartományban közel 170 ezren haltak meg.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár videoüzenetében hangsúlyozta, hogy a nagy kihívások még hátravannak. A családfenntartóknak újra munkát kell találniuk és több százezer családnak kell ismét állandó otthonba költöznie – emelte ki.
George Bush amerikai elnök videoüzenetében a nemzetközi és az amerikai segítségnyújtást emelte ki. A Szumátra nyugati részén lévő Padangban hétfőn cunami-gyakorlatot tartottak, a szirénák hangjára lakosok ezrei hagyták el szervezetten házaikat és a munkahelyüket a magasabban fekvő városrészek felé vezető külön e célra kiépített utakon.
Thaiföld
Thaiföld tengerpartjain szintén ezrek gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a katasztrófa áldozatairól. A Khao Lak tengerparti üdülőhelytől délre fekvő Bang Niengben a thaiföldi kormány nevében Szomkid Dzsatuszripitak miniszterelnök-helyettes fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak.
Délután Khao Lakban Thakszin Sinavatra kormányfő emlékmű alapkövét helyezte el. Thaiföldön hivatalos adatok szerint a természeti csapás legkevesebb 5395 halálos áldozatot követelt, közöttük 2248 volt külföldi – 37 ország állampolgárai. Nyolcszázöt holttestet azóta sem sikerült azonosítani.
Srí Lanka
Srí Lankán, ahol a katasztrófának 31 ezer halálos áldozata volt, az ország déli részében fekvő Peralijában hinduk, keresztények, buddhisták és muzulmánok imádkoztak azon a helyen, ahol közel kétezren haltak meg, amikor a szökőár egy vonatot elsodort.
Az országban félárbocra engedték a nemzeti lobogókat, Mahinda Radzsapaksze elnök kétperces néma megemlékezés után koszorút helyezett az áldozatok emlékére emelt emlékműnél.
Már vasárnap elkezdődtek a megemlékezések
A hivatalos rendezvényeket megelőzően Indonéziában már vasárnap gyászoló hozzátartozók tömegsíroknál emlékeztek meg szeretetteikről. Az indiai Nagapattinamban, ahonnan ezreket sodort el az ár, hinduk, keresztények és muzulmánok közös istentiszteletet tartottak. Srí Lankán buddhista szerzetesek egész vasárnap éjjel virrasztottak áldást kérve az áldozatokra.
A szökőár következtében az Indiai-óceán partjain fekvő 13 országban az ENSZ adatai szerint összesen több mint 223 ezer ember halt meg vagy tűnt el, és 1,8 millióan maradtak fedél nélkül. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem lesz ismert, mivel sokan a tengerbe vesztek, és sok helyen a lakosok névjegyzéke sem volt pontos
A nemzetközi közösség 13,6 milliárd dollárnyi segítséget ajánlott fel. Az újjáépítés megkezdődött, de a menekülttáborok továbbra is tele vannak. Aceh tartományban a cunami után a kormány és a szakadár gerillák tűzszüneti megállapodást kötöttek, Srí Lankán viszont a humanitárius segélyek feletti viták és a kiújuló erőszak miatt egyelőre nincs kilátás a hosszú évek óta tartó konfliktus megoldására. | A szökőár áldozataira emlékeztek az indiai-óceáni országok | 0 | http://24.hu/kulfold/2005/12/26/szokoar_aldozataira_emlekeztek |
2013-12-10 00:00:00 | A benzinkutaknak is január 1. a határidő - Szerintük addig nem tudnak átállni az új fajta pénztárgépekre. Az NGM szerint elég idejük volt. | true | [
"benzinkút",
"pénztárgép",
"ngm",
"nemzetgazdasági minisztérium",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem szükséges az üzemanyagkutak - vagy bármely más kereskedelmi egység - esetében az online pénztárgépek bevezetési határidejének kitolása, mert a jogkövető pénztárgép-üzemeltetőket nem érheti hátrány, írja az MTI.
A Népszabadság szombati cikke szerint január 1-jétől a hazai benzinkutak nem értékesíthetnek üzemanyagot a szabályok megszegése nélkül, az adóhatósággal online kapcsolatot biztosító számlázási rendszer kiépítése, tesztelése, biztonságos beállítása ugyanis áthúzódik 2014-re. Iparági szereplők szerint az NGM még csak tervezet formában közölte a szükséges beállításokat, és időt vesz igénybe a kész rendszerek engedélyeztetése is, ezért a januári határidő betarthatatlan, elhalasztását kérik. Az NGM egyértelművé tette, hogy nem lesz határidő-módosítás. | A benzinkutaknak is január 1. a határidő | 0 | https://index.hu/gazdasag/2013/12/10/a_benzinkutaknak_is_januar_1._a_hatarido |
2021-01-22 00:00:00 | A Lukács fürdővel átellenben fekvő Malom-tó környezete a következő hetekben néhány elemében megújul. | true | [
"duna-ipoly nemzeti park",
"frankel leó út",
"ismeretlen budapest",
"malom-tó",
"malomtó",
"népgőzfürdő",
"ray rezső lajos"
] | 0 | null | 0 | A Lukács fürdővel átellenben fekvő Malom-tó környezete a következő hetekben néhány elemében megújul.
Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is.
A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel.
A török kori fürdőkre emlékeztető, mór jegyeket nagy számban magán viselő – ugyanezt tette Schmahl Henrik Uránia Nemzeti Filmszínháza (1895), illetve Freund Vilmos a Kozma utcai zsidó temetőbe tervezett ravatalozója (1891) is – épület homlokzatát két színű téglaburkolat, illetve a pécsi Zsolnay-gyárban készült pirogránit ablakkeretek díszítették.
A kor két sokat foglalkoztatott építőmestere, a Wellisch építészdinasztiához tartozó Sándor (1855–1931) és Gyula (1859–1940) által emelt épületek alig néhány hónap alatt elkészültek: a Budapesti Királyi Orvosegyesület száz tagja már 1894 novemberében bejárhatta a tereket, amiket rövidesen a vendégek is használatba vehettek – feltéve persze, ha a bejáratnál kifizettek öt krajcárt.
Az előtte fekvő tó egy részét az építési munkálatokkal párhuzamosan egy híddal fedték le, így a mai Frankel Leó (akkor még Zsigmond) utca a tó mellett futó szűkebb szakaszának a víztükröt megkerülő ívét is kiegyenesítették.
Átlagos úttestnek tűnik, de több annál A Malom-tó a Frankel Leó út elődjébe, a Zsigmond utcába való betüremkedését már az 1860-as években is boltozattal akarták lefedni, hiszen az utat erősen szűkítő tórész lehetetlenné tette az egyszerű közlekedést. Az első tervekre két évtizedet kellett várni, a valódi lépések azonban csak 1895-ben a székesfőváros pénzéből indulhattak meg, így a következő évben megszületett a ma is meglévő, negyven méter hosszú, hét méter széles boltozat. Az egykor kalászi mészkőből faragott pillérek jó eséllyel ma is az út alatt fekszenek, a nyomok azonban a felszínen, az út Lukács fürdő felőli oldalán ma is észrevehetők.
A furcsa történetek már az első évben sem kerülték el a helyet: 1895 márciusának derekán egy ablakot betörő férfi mászott be az épületbe (egy fürdőszolga által csapott zaj végül elriasztotta), épp egy hónappal később pedig egy bérkocsis legény délelőtti fürdője végződött rosszul, hiszen fél órával később halva találták, teljesen megfőtt állapotban. "A szolgák vigyázatlansága következtében túlságos gőzt eresztettek a vízbe" – foglalta össze az ügyet röviden a Pesti Napló:
A három, különböző hőmérsékletű vízzel megtöltött medencét, egy gőzkamrát, illetve egy köpölyöző- és tornatermet is magában foglaló, de borbély és fodrász szolgáltatásokat is nyújtó épületet csak férfiak használhatták, míg a nőket a Dunához közelebb álló régi gőzfürdő fogadta.
Ez azonban még semmi volt ahhoz képest, amiről a Népszava 1909 novemberében beszámolt: a hely akkorra ugyanis a "beteg, elfajult idegzetű emberek, úgynevezett homoszexuálisok" egyik kedvenc helyévé vált, akik a lap szerint egy egész csapat tizenöt-húsz éves fiúval "barátkoztak s elbujkáltak a padok alá, a gőzkamrába és a félreeső helyekre. Némelyek táncolva és vihogva játszadoztak a medencékben, virágot tűztek a hajukba és női néven becézgették egymást."
Az egyik fiú apja – miután tudomást szerzett a dolgokról – riasztotta a rendőröket, akik a helyszínen tizenöt fiút és több felnőtt férfit is letartóztattak. Közülük többen is nyilatkoztak a lapnak, történeteikből pedig kiderült, hogy a város különböző részein ismerkedtek meg a különböző társadalmi rétegekből származó férfiakkal, akik mindegyiküknek női nevet adtak (így lett belőlük többek közt Aranka, Paraszt Mari, Zsazsa, Klári, Aszpázia, Ezred Marcsa és Postás Klári), szolgálataikért pedig tíz, húsz vagy akár harminc koronát is fizettek. A Népszava által idézett vallomások szerint a fürdőszolgák is tudtak a dolgokról, de a vaskos borravaló miatt hallgattak az ügyről. Az elcsípett férfiak, illetve a dolgozók ellen vizsgálat indult, de kihallgatás után mindegyiküket szabadon engedték.
A riport arról is beszámolt, hogy néhány fiú "már annyira degenerálódott, hogy ő maga is rávetemedett a csábításra a saját kedvtelésére", lezárásában pedig kijelenti: nem kellett volna szabadon engedni a tizenéveseket kihasználó férfiakat, hiszen
beteg emberek, akiknek kórházban vagy egyéb gyógyintézetben a helyük.
Az ügy végére két hónappal később került pont. A Népszava cikke (1910. január 29.) szerint végül tizenöt fiatal vádlott került a járásbíróság elé, akik közül tízet 15-15 napi fogházra, egyet javító nevelésre ítélt, egyet pedig egy évi próbaidőre bocsátott. A nekik fizető férfiak közül végül hármat idéztek be a tárgyalásra: közülük ketten eltűntek, a harmadik a hírlapíróként, műfordítóként, íróként, valamint lapszerkesztőként ismertté vált Rozsnyay Kálmán (1871–1948) pedig betegségére hivatkozva maradt távol.
A Nyugat szerkesztőivel jó barátságot ápoló férfit ekkor már a magyar közélet egyik botrányok övezte alakjaként ismerték, hiszen 1905-ben eljegyezte, a következő évben pedig feleségül vette a nála negyvenöt évvel idősebb Prielle Kornéliát (1826–1906), aki alig néhány nappal élte túl az esküvőt. Rozsnyay homoszexualitásáról is keringtek különböző legendák: a legismertebb történet szerint Londonban töltött ideje alatt közeli kapcsolatot ápolt Oscar Wilde-dal, ami miatt még öregkorában is óvták tőle a fiatal fiúkat.
Miért kellett egyáltalán népgőzfürdőt építeni? A századfordulón még egyáltalán nem terjedtek el a lakásokhoz tartozó fürdőszobák, így a kevésbé tehetős néprétegek számára nem volt elérhető a meleg vizes otthoni tisztálkodás lehetősége. A Népgőzfürdő ennél persze többet kínált, hiszen találkozóhelyként is szolgált, de különböző kezeléseket is igénybe vehettek a betérők. Népszerűsége hosszú időn át nem csökkent, hiszen a fővárosban csak lassan terjedtek el a népfürdők. A Rudas fürdő hasonló létesítményével együttesen évi félmillió vendéget fogadtak, míg a Klauzál utcai, magántulajdonban lévő társát egyedül félmillióan látogatták meg – és akkor még nem esett szó az ingyenes dunai uszodákról, amit a Munkásügyi Szemle (1910. dec. 10.) szerint további 121 ezer ember vett igénybe. A Frankel Leó úti Népgőzfürdő népszerűsége az 1910-es évek hajnalától valószínűleg csökkent, hiszen a város különböző részein sorra nyíltak a hasonló feladatot ellátó helyek, de rövidesen az otthoni fürdőszobák is egyre gyakoribbá váltak.
A Népgőzfürdőt 1918-ban bezárták, és csak hét évvel később nyitott meg újra. A munkák során az utca felé néző szárny újabb emelettel bővült, belső tere pedig kissé átalakult. A kapuk a volt főpolgármester, az alsóbb társadalmi rétegek lakhatási problémáinak rendezéséért rengeteget tevő Bárczy István jelenlétében nyíltak meg újra.
A belsőről a 8 Órai Ujság számolt be (1925. márc. 28):
A fürdőben minden megvan, ami csak a modern ember igényeit kielégítheti: 116 vetkőző szekrény, dupla soros zuhany és végül előfürdő, melyen keresztül vezet az út a tulajdonképpeni nagy bazinba. A kupolás nagy csarnok, a mór királyok híres palotájának stílusában van dekorálva. Falképek, ívek, fehér-kék plasztikus oszlopok és festmények teszik széppé a fürdőt. Gőzkamra, masszírozó fülke és fodrászterem teszik teljessé a berendezést,
sőt, a hét minden napján, reggel hattól este hét óráig özönlő látogatók szükség esetén ingyenesen kölcsönözhettek fürdőruhát.
Az 1926 decemberében emeleti kádfürdővel is bővült intézményt a második világháború előtti években is sokan látogatták, a ma az utcáról látható tóban azonban sosem fürödtek, sőt, az a helyet nem ismerők számára az utcai kőkerítés miatt teljesen ismeretlen is maradt – derül ki egy építész, Hermann István Az Ujságban megjelent olvasói leveléből (1938. jún. 15.), amiben a fővárostól azt kéri, tegyék láthatóvá azt, hiszen egzotikusnak ható püspökfürdői tündérrózsák virágoznak rajta. Az ötlet néhány évvel korábban a Fővárosi Közgyűlésben is szóba került: 1933-ban egy képviselő már jelezte (Fővárosi Közlöny, 1933. július 14.), hogy a tó partján a Lukács fürdő tehetős vendégeit szállító autókat fogadó garázs áll, ahol a sofőrök szerelni szokták az autóikat, a tóba rendszeresen elhullott állatokat dobtak, a Frankel Leó út mellette fekvő szakasza pedig korábban már többször is beomlott a nem megfelelő műszaki megoldások miatt, így azonnali intézkedésre lenne szükség, sőt, akár maga a tó is láthatóvá válhatna.
Hermann kérését a városvezetés még két évtizedre jegelte, és csak a Kádár-korban vált valóra. 1962. május elsején megnyitott ugyanis a tó fürdővel átellenes oldalán épített, terasszal rendelkező Malomtó Bisztró, amit fennállása első harminc évében az Észak-budai Vendéglátó Vállalat üzemeltetett. A hely mindennapjait pedig több, furcsán végződött rablás színesítette: 1966-ban egy italt, csokoládét, illetve a dolgozók felfeszített öltözőszekrényeiben lévő ruhákat összegyűjtő férfi például úgy vélte, hogy a sikeres akció után megérdemel némi pihenést: leült az egyik székre, majd elfogyasztott öt üveg sört a zsákmányból és lepihent. A rendőrök ébresztették.
A nyolcvanas évek végére már megkopott belsőben az első két évtizedben számtalan legendás vízipólós mellett a Bécsi úton élő Kassák Lajos is feltűnt, sőt, a legtöbb költeményét az egyik sarokasztalnál ülve írta.
A Malomtó Bisztró egészen az ezredfordulóig működött – mégpedig nem is rosszul, hiszen a Népszabadság ételkritikusai, a Wittman fiúk így zárták a róla készült (1996. jan. 23.) beszámolójukat:
Konyha: igyekvően magyaros
Felszolgálás: ismerősen magyaros
A hely 2005-ben, ötéves szünetet követően nyitott újra, majd különböző neveken egészen 2014-ig működött.
A fürdő állapota mindeközben gyorsan romlott, sőt, mivel a kommunista hatalomátvétel után már nem kapott átfogó felújítást, egyre komolyabb problémák léptek fel benne: a szivárgó medence a bisztró megszületésével egy időben például szennyezni kezdte a felszín alatt futó forrásokat, felújításra pedig nem volt esély, így az egykori Népgőzfürdő épp hetven évnyi működés után, 1965-ben véglegesen bezárta a kapuit.
A nagy állami tervező intézetek egyike, a Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI) irodájában született tervek szerint a hetvenes évek hajnalán a teljes Népgőzfürdő nyom nélkül eltűnt volna, a műemlékvédelem azonban még idejében közbelépett, így az 1969-es bontási munkák során megkímélték a központi medencét rejtő, alig nyolcvan négyzetméteres alapterületű épületrészt, hiszen
Magyarország első, 8–11 centiméter vastagságú vasbeton héjszerkezetű, félholdját rég elveszített kupolája ível át felette.
A BUVÁTI több tervet készített a teljes terület hasznosítására, ezek azonban nem váltak valósággá, így a Frankel Leó út menti értékes telket ötven éve nem sikerül teljes egészében hasznosítani, noha több, kisebb-nagyobb ötlet is született erre. A romok mögött a Népszava 1967-es évfolyama szerint egy mesterséges tárót kívántak építeni, hogy a tó felett nyújtózó, mostanra luxustársasházzá vált egykori SZOT-szállóból – ennek történetét korábban hosszú cikkben foglaltuk össze – lifttel tudjanak lejönni a fürdőbe a légzőterápiás kezelésre szoruló betegek. Pénzhiány miatt ez végül sosem valósult meg egészen, de a hegy átfúrása a következő években biztosan megkezdődött.
A tervfázisig eljutott projekteket nehezíti, hogy a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1970-ben és 1982-ben született határozatai, illetve a II. kerületi városrendezési és építési szabályzat értelmében a tó, illetve a fürdő alatt megbújó Molnár János-barlang fölé
semmilyen épület sem építhető, mivel az veszélyeztetné az elmúlt két évtizedben feltárni kezdett, immár négy kilométer hosszúságban ismert barlang, illetve a Malom-tavat és a Lukács fürdőt is tápláló, védett források épségét.
2006-ban gyógyfürdőt, illetve szállodát terveztek a területre: a projekt mögött a Népszabadság (2007. május 11.) szerint a Dakar-ralikról ismert Szalay Balázs állt, aki koncesszióba kapta az ingatlant az azt korábban kezelő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-től.
A cél a törökös arcú fürdőépület helyreállítása, illetve egy tizenhárom vendégszobából és három apartmanból álló, a korábban a fürdő udvari szárnya, illetve a bisztró helyén születő háromcsillagos szálló építése volt, amire a projektcége, a Malomtó Török Fürdő Project Beruházó Kft. 2006-ban elsőfokú építési engedélyt kapott, sőt, egy esetleg második ütem is szóba került, amiben további tíz hotelszoba született volna a területen.
Az engedélyt a barlang védelmében és feltérképezésében kulcsszerepet játszó Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület támadta meg, hiszen állításuk szerint a műemlékvédelmi hatóság nem csak megalapozatlanul, de törvénysértően, a Magyar Geológiai Szolgálat előzetes elvi hozzájárulásának megléte nélkül adott zöld utat a Marosi Miklós, Ybl-díjas építész tervei szerint megvalósulni vágyó épületeknek.
A terv végül nem vált valósággá, a per azonban még hosszú időn át zajlott, noha a befektető korán lemondott az építésről. A projektcég a BGYH Zrt. tulajdonává vált, a Magyar Hírlap egy 2011-ben megjelent híre szerint folyik a közös gondolkodás a terület jövőbeni sorsáról.
Művészeti galéria Kozári Hilda képzőművész 1992-ben kezdett el kiállításokat szervezni az akkor már két évtizede kihasználatlan belső térben, amit legalább 2000-ig folytatott is, olyan művészeknek helyet adva, mint a magyar származású, de Ausztráliában élő Sue Saxon, aki az egész medencerészt piros paprikával fedte le, erre pedig mákkal és sóval török írásjeleket és héber betűket írt – emlékezett vissza Kozári a Balkonnak (1995/6-8.) adott interjújában.
Az egykori fürdő, tó és étterem ügyében az azóta eltelt tíz évben semmiféle kézzelfogható változás nem történt, néhány nappal ezelőtt azonban egy olvasónk jelezte:
lecserélték a kerítés egy részét, illetve a tó mellett is munkálatok indultak.
A helyszínen valóban látszanak ennek nyomai. A tóra belátást nyújtó kerítés teljes egészét ugyan nem cserélték le, a kapuzat azonban új, rácsain átnézve pedig kisebb munkák nyomai látszanak.
A sokszoros védelmet élvező – a budai termálkarszt barlangrendszerei a világörökség részeinek számítanak, a Népgőzfürdő maradványa és a tó egy részét átívelő útszakasz felszín alatti része műemlék, a környező védett épületek miatt pedig a Frankel Leó út 48-50. műemléki környezetnek számít – területre vonatkozóan az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) keresője három, ma is hatályos építési engedélyt tart nyilván.
Ezek a meglévő épület bontásáról, műemléki rekonstrukcióról, illetve egy új fogadóépület és a sziklafal menti szögtámfal építéséről szólnak.
A szögtámfalakra a maradványok és a tó védelme érdekében nyilvánvalóan szükség lehet, a 2018 júliusában engedélyt kapó, egy meglévő épület bontásával, a műemléki rekonstrukcióval, illetve új fogadóépület emelésével járó munkálatok részletei azonban nem ismertek. Ezért kérdéseinkkel a terület vagyonkezelői státuszát négy évvel ezelőtt átvett Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz (DINPI) fordultunk, hiszen reméltük, hogy a tóra és környezetére megújulás vár, így az rövidesen újra a város szerves részévé válhat.
A DINPI válaszában kijelentette: a három évvel ezelőtti engedélyben foglalt elemek
forráshiány miatt nem valósultak meg, és azok sem – a Népgőzfürdő egykori képének helyreállításával – az állapot teljes visszaállítását nem tartalmazták, sem a Frankel Leó út felé néző, hat évtizeddel ezelőtt eltűnt szárnyak visszaépítését .
A levélben az akkor tervezett változások részleteiről nem esett szó – ezekről újra megkérdeztük a nemzeti parkot –, a jelenleg is folyó beruházás egyes részeire azonban fény derült.
A 2021. január 1-től az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. által koordinált munkák kiviteli szerződésében foglalt március 8-i határidőig a következő munkálatok zajlanak majd a területen:
a Molnár János-barlang bejáratához a romok mögött vezető új megközelítés kialakítása,
sziklabontással járó támfalépítés,
a barlanghoz vezető táró elé új bejárati rész (podeszt, rámpa, lépcső, előtető) építése,
a másik barlanglejáró új lefedése,
új utcai kerítésszakasz és kapu,
külső tereprendezés, melynek része az új térkőburkolat,
valamint a Malom-tó medrének tisztítása.
A Kossuth téri modern irodaház lebontása, majd a száz évvel ezelőtt annak helyére tervezett, a házsor utolsó elemének szánt épület felépítése, a Várnegyedet átformáló Nemzeti Hauszmann Program, illetve a kormány által az elmúlt években az 1945 előtti épületállomány visszaállítására irányuló törekvései után nem lenne meglepő, ha a következő években a három éve elvetett tervek újra napirendre kerülnének, megvalósításuk során pedig legalább részben Ray közel százharminc éve született álmát használnák fel.
Addig viszont örüljünk annak, hogy a terület képe rövidesen egy fokkal kellemesebbé válik, sőt, a barlangkutatók dolga is némiképp könnyebbé válik, hiszen a törmelék, a rossz állapotú kerítés, illetve a falfirkák egyáltalán nem tartoznak egy európai nagyváros képéhez. | Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete | 0 | https://24.hu/kultura/2021/01/22/ismeretlen-budapest-nepgozfurdo-frankel-leo-ut-furdo-duna-ipoly-nemzeti-park-felujitas |
2016-08-25 00:00:00 | Nincs telefonszáma, nincs email-címe, budapesti központjában sem nyit senki ajtót, mégis bődületes mennyiségű pénzzel tömi az állam évek óta Farkas Flórián alapítványát. Az elmúlt években százmilliókat vettek ki személyi juttatások címén az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány számlájáról. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Miközben a NAV nyomozást indított az Országos Roma Önkormányzat ellen, mert felmerült a gyanú, hogy a szervezet saját képviselőinek osztja szét vagyonát – és mielőtt köteleznék az eltüntetett 1,6 milliárdos uniós pénz visszafizetésére –, az egykori ORÖ-elnök, Farkas Flórián alapítványa háborítatlanul költheti az uniós és magyar költségvetési forrásokból kapott pénzeket.
Az OTKA (Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány) az elmúlt években több mint egymilliárd forintot zsebelt be, VIII. kerületi központjában, mégis hiába csöngettünk, a magas fal mögötti épületben senki nem nyitotta ki a kaput. Az elvileg jól menő oktatási és kulturális tevékenységet végző szervezet más módon egyáltalán nem könnyíti meg a kapcsolatfelvételt. A honlapon található elérhetőség-rovatban például egy szolnoki családi ház címén kívül egyetlen telefonszám vagy emailcím sem szerepel.
Ez azért furcsa, mert az OTKA két éve egy olyan támogatást is kapott az szervezettel nagyon bőkezűen bánó Emberi Erőforrások Minisztériumától, amelyet főként az alapítvány székhelyének és szervezetének működtetésére szántak. Tény, hogy az OTKA fővárosi és szolnoki ingatlanát szemmel láthatóan felújították, de a 120 milliós keretből a jelek szerint még cégtáblákra sem akartak költeni.
A rejtőzködő szervezet saját tevékenységről sem árul el semmit, pedig 2010 óta számos jelentős összegű támogatást nyert el olyan projektekre, amelyekkel romák százait-ezreit kellett volna elérni.
Ezekről azonban nem lelhető fel sem szöveges, sem fényképes beszámoló, egyáltalán nincs nyomuk a honlapon.
Az OTKA gazdálkodásával kapcsolatban így nem tudtunk információkat szerezni sem Farkas Flóriántól, sem a szervezet tisztségviselőitől. A szolnoki törvényszékre leadott éves beszámolói szerint azonban látszik, hogy a szervezet rövid idő alatt majdnem meghússzorozta az éves bevételeit: a 2010-es 32 milliós pénzforgalom 2014-re 553 millióra növekedett. (Az alapítvány a 2014-es beszámolóját is jelentős késéssel adta le, a 2015-ös pedig még nem készült el.)
A Népszabadság Online birtokába került hivatalos dokumentumok tanúsága szerint
a szervezetnek saját bevétele nem volt, a pénzek kizárólag különféle forrásokból elnyert támogatásokból származtak.
2013-ban jelentős túlsúlyban volt a hazai költségvetésből származó támogatás, 2014-ben viszont a teljes bevétel 98 százaléka EU-s forrásból érkezett.
A bámulatos bevételnövekedéssel együtt jelentős ütemben nőttek a személyi kiadások is. Míg 2012-ben 3 millióból is meg tudták oldani a szervezet vezető tisztségviselőinek javadalmazását, ez a tétel 2014-ben már 194 millió forintot tett ki.
Szokatlan viszont, hogy a kizárólag projekttámogatásokból élő szervezet 2013-ben a 265 milliós bevételének több mint 40 százalékát, 112 millió forintot nyereségként számolta el, és a 2014-es projektekből is ki tudott préselni 80 milliót az „adózott eredmény" rovatba.
A beszámolók szerint az OTKA a legnagyobb összegű támogatást az „Út a szakmaválasztáshoz" TÁMOP programból szerezte. A 623 milliós keretet három évre elosztva fizették ki.
Fotó: Google Street View
Az OTKA tevékenységére azért terelődött a figyelem, mert az ORÖ és a Farkas Flórián körüli botrány ellenére az Emmi még 2016 elején is 10 millió forint támogatásban részesítette a szervezetet. Ebből a pénzből olyan mentorhálózatot kellett volna kialakítani és működtetni. „A mentorhálózat célja a helyi szereplők közötti, elsősorban a szülők és az iskola közötti kapcsolattartás kialakítása a partnerség elve mentén elősegítve a hátrányos helyzetű, kiemelten roma diákok köznevelési intézményekben történő bennmaradását." Hadházy Ákos LMP-s képviselő nemrég hívta fel a figyelmet arra, hogy többek között ez is olyan indoklás, amelynek megvalósulását gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni.
Az OTKÁ-t Farkas Flórián alapította az 1990-es években, és már több gyanús pénzügyi manőver miatt fel is figyeltek rá a hatóságok.
Az egyik ilyen ügy egészen a vádemelésig eljutott, de Farkas hírhedt (30 évre titkosított) elnöki kegyelme miatt semmiféle tárgyalás nem volt.
A Magyar Narancs 1998-as cikke szerint Farkas ellen sikkasztás miatt is nyomoztak: a fideszes képviselő, akkori Lungo Drom-elnök az OTKA autóját használta, és egy baleset után eltette a biztosító által fizetett kártérítés jelentős részét. | Kínos rejtélyek, bődületes pénzek Farkas Flórián alapítványában | null | http://nol.hu/belfold/farkas-florian-alapitvany-tamogatas-emmi-oktatas-penz-1629215 |
2023-11-17 21:13:00 | Új rovatot indítottunk nemrég “A NER sötét ügyei” címmel. Ebben a Péterffy Attila vezette önkormányzat által megrendelt átvilágítás eredményeit, | true | null | 1 | PécsMa.hu | null | Új rovatot indítottunk nemrég “A NER sötét ügyei” címmel. Ebben a Péterffy Attila vezette önkormányzat által megrendelt átvilágítás eredményeit, következtetéseit, és következményeit mutatjuk be. A cikksorozat első részében összefoglaló képet adtunk arról, hol tart az előző, fideszes időszakot érintő elszámoltatás, röviden beszámolva a jelenleg is folyó eljárásokról. Mostantól egyenként mutatjuk be a zűrös ügyeket.
Négy évvel ezelőtt vette át a pécsi önkormányzat vezetését az ellenzéki koalíció. Péterffy Attila választási programjának fontos eleme volt az átvilágítás és az elszámoltatás, külön honlap is indult ennek dokumentálására. Az ügyvédekből, közgazdászokból, szakértőkből álló csapat 2019-ben kezdett el dolgozni a NER pécsi ügyeinek feltárásán.
JELENLEG
8 pótmagánvádas ügy van bíróság előtt;
1 ügy függőben van, azaz a megszüntetett nyomozás után az önkormányzat még eldöntheti, indít-e pótmagánvádas eljárást;
2 közvádas per zajlik.
Közvád: amikor a magyar állam (az ügyészség) vádat emel.
Pótmagánvád: Ha a hatóságok elutasítják vagy megszüntetik a nyomozást, és az azt követő panasz is eredménytelen, akkor a sértettnek lehetősége van arra, hogy hatvan napon belül pótmagánvádat nyújtson be, amiben a sértett képviseli a vádat a bíróság előtt, azaz az ügyészségi szakasz kimarad.
Beszerzés: átszervezve
Az egyik pótmagánvádas ügy az önkormányzati tulajdonban lévő Tüke Busz gumiabroncs-beszerzéseihez kötődik. Az elkövetési érték 30 millió forint.
Röviden: befolyásos baranyai fideszes országgyűlési képviselő a NER-ben jól fekvő, cégein keresztül sokat foglalkoztatott unokatestvérének rokona irányította a Tüke Buszt Zrt-t a Fidesz-éra jelentős részében. A Tüke-vezető családi érdekeltségétől számolatlanul jöttek az önkormányzati céghez a gumiabroncsok, a beszerzési szabályokra fittyet hányva.
Az ügy részleteiről dr. Bodnár Imre, az átvilágítást végző szakértői team vezetője beszélt lapunknak.
Ahogy az említett, kitűnő politikai kapcsolatokkal rendelkező, egyébként tanár végzettségű férfi a közlekedési céghez került igazgatónak, azonnal átszervezték a gumiabroncs-beszerzést.
A Tükének gumikat szállító és azokat a buszokra fel is szerelő cég (nevezzük az egyszerűség kedvéért CÉG 1-nek) korábban is partneri kapcsolatban volt az önkormányzati vállalattal, de a személycsere után némileg megváltoztak a dolgok.
Személyi összefonódások
Beúszott a képbe egy új cég, nevezzük CÉG 2-nek, amelynek tulajdonosai részben a Tüke-igazgató rokonai, részben CÉG 1 tulajdonosa voltak.
Ettől kezdve CÉG 2 szerezte be a gumikat, amiket továbbértékesített CÉG 1-nek, az abroncsok ettől a vállalkozástól kerültek a Tüke Buszhoz, természetesen a közbeszerzés mellőzésével.
Dr. Bodnár Imre elmondta: az átvilágítás szerint internetről letöltött gumiárak alapján választották ki a Tükénél CÉG 1-et, mint legjobb ajánlatot adó pályázót. Ők végezték el aztán többek között a 2015-ben – amúgy korrupciógyanús körülmények között, többek között Csizi Péter fideszes politikus bábáskodása mellett – megérkezett Volvo-flotta gumizását.
Kezdetektől főszereplőnk, a NER-közeli Tüke-vezető tárgyalta le a gumibeszerzést. Tehát azt, hogy a családi cége, CÉG 2 beszerezte a gumikat, melyeket továbbított a vele tulajdonosi átfedésben lévő CÉG 1-nek.
“A Tüke-vezetőnek az lett volna a dolga, hogy a vállalat a legolcsóbban szerezze be az abroncsokat. Miért kellett két cégen is átfuttatni azokat? Miért nem szerezte be direktben a Tüke az abroncsokat” – tette fel a kérdést dr. Bodnár Imre.
Minden a Tükére épült?
Az átvilágítást végző csapat vezetője szerint kulcskérdés többek között az is, hogy CÉG 2-nek működése kezdeti időszakában volt-e más megrendelése, vagy csak az, ami CÉG 1-től érkezett. Mert ha csak az volt, akkor nyilvánvaló, hogy az egész biznisz a Tüke igényeire épült, azaz az önkormányzati cég is megkaphatta volna ugyanazokat a kedvezményeket beszerzéskor, nem volt szükség cégek közbeiktatására.
Az ügyet az átvilágítók feltárták, de a rendőrség azzal szüntette meg a nyomozást, hogy bár történtek szabálytalanságok, a pótmagánvádló nem tudta meghatározni a vagyoni hátrány mértékét, mert nem voltak beazonosíthatók a gumik. A pótmagánvádlónak viszont nincsenek meg azok a nyomozati eszközei, amelyek egyébként a rendőrségnek a vagyoni hátrány megállapításához rendelkezésre álltak.
Ezért dr. Bodnár Imre reméli, hogy a bíróság beszerzi azokat a szükséges adatokat, amiket szerinte a nyomozóhatóságnak kellett volna. Az ügyvéd úgy véli, komoly hiányosságok voltak az eljárásban, bizonyos nyomozati cselekményeket nem végeztek el. A hatóságnak be kellett volna szereznie a céges adatokat, például azt, hogy CÉG 2 mennyiért szerezte be a gumikat, és azokat mennyiért adta tovább CÉG 1-nek.
Az ügyet a közeljövőben tárgyalja a bíróság. | A NER sötét pécsi ügyei: buszgumi a Tüke-góré családi cégétől | null | https://www.pecsma.hu/top/a-ner-sotet-pecsi-ugyei-buszgumi-a-tuke-gore-csaladi-cegetol/ |
2023-03-09 00:00:00 | A választás előtti évben 336-an kaptak a „motivációs elismerést”. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa közérdekű adatkérés segítségével derítette ki, hogy 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai között a választás előtti évben – közölte az ellenzéki párt.
A politikus közösségi médiában megjelent videójában azt állítja, hogy összesen 336-an kaptak a motivációs elismerésre elkeresztelt juttatásból, átlagosan 688 ezer forintot. A csúcsvezetők jutalmainak az átlagnál feltehetően jóval magasabb összegét később ígérte publikálni a momentumos képviselő.
Az oktatáspolitikus a videóban úgy fogalmazott: „Nyilvánvaló hazugság, mikor a kormány az Európai Unióra mutogat a pedagógus béremelések elmaradása miatt, hiszen arra van pénz, amire van politikai akarat.
Egyébként pedig az oktatási rendszeren belül is akad pénz, csak azt nagyon igazságtalanul osztják el.” | Összesen 225 millió forint jutalmat osztottak szét a szakképzés vezetői között | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/osszesen-225-millio-forint-jutalmat-osztottak-szet-a-szakkepzesi-vezetoi-kozott-256948 |
null | A nyomvonal külön szinten keresztezi a 150-es számú Budapest–Kelebia vasútvonalat, Soltvadkert pedig jelentősen mentesülhet az átmenő forgalom alól. | true | [
""
] | 0 | szegeder.hu | null | Elkészült az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának első üteme. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleménye szerint a projektnek köszönhetően a település belterületi szakasza jelentősen mentesülhet az átmenő forgalom alól, így a lakosok biztonságosabban közlekedhetnek, ezzel egyidejűleg csökken Soltvadkert zajterhelése, valamint légszennyezettsége is.
A Soltvadkertet északról és keletről is elkerülő 8,8 kilométer hosszú, 2x1 sávos útszakaszon többek között öt körforgalom, egy vasútvonal feletti új híd, egy 800 méter hosszú bekötőút, egy kerékpáros aluljáró, közúti ellenőrzőhelyek, valamint buszöblök épülnek. A beruházás két ütemben valósul meg.
A most befejezett I. ütemben a 8,8 kilométerből csaknem 4,8 kilométer út készült el. A 2x1 sávos szakaszt 7,5 méter útburkolat szélességgel és 12 méter koronaszélességgel, illetve 3,5 méter sávszélességgel alakították ki. Egy négyágú csomópontot építettek, majd a nyomvonal külön szinten keresztezi a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonalat, amelyet egy körforgalom követ. Szintén körforgalom épül az új út és a Vadkerti tó felé vezető út találkozásába, a kerékpárosok számára kialakítandó külön szintű átvezetéssel, valamint a Kecskemét irányába haladó 54-es főúttal való találkozásába is. Közúti ellenőrzőhely, buszöböl és a fő pályát keresztező önkormányzati és földutak rávezetései is megépültek.
A fejlesztés az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, hazai forrásból valósul meg. A beruházás első ütemének nettó összege 9,5 milliárd forint. A Soltút Útépítő Fenntartó és Kereskedelmi Kft. végzi a teljes kivitelezést, amelynek értéke nettó 15,8 milliárd forint. | Elkészült a soltvadkerti elkerülő első üteme | null | https://szegeder.hu/belfold/2024-09-19/elkeszult-a-soltvadkerti-elkerulo-elso-uteme/66ec28e347d3c037265dd377 |
2017-12-18 00:00:00 | Nem tetszett neki, hogy nem akarják kiszolgálni a kocsmában. | false | [
"paróca",
"szlovákia",
"lövöldözés"
] | 0 | null | 0 | Nem tetszett neki, hogy nem akarják kiszolgálni a kocsmában.
Három évre is börtönbe kerülhet a szlovákiai Paróca polgármestere, aki ellen garázdaság miatt indítottak eljárást.
A Paraméter azt írja: Pavel Lenhárd már nem volt szomjas, amikor megérkezett egy losonci vendéglőbe, és sört kért. Mivel épp zárni készültek, nem akarták kiszolgálni Lenhárdot, aki erre kigombolta kabátját, és elővett egy pisztolyt.
A pincérnőnek sikerült rávennie a polgármestert, hogy tegye el a fegyvert és hagyja el a kocsmát. Lenhárd azonban, miután kiment, a levegőbe lőtt a pisztollyal. Ő azt mondta, nem célzott semmire, nem veszélyeztetett senkit, "nem is tudatosította", hogy nála van a fegyver.
A lövés után a polgármester visszament a vendéglőbe, addigra azonban kiértek a rendőrök is, és letartóztatták. Pavel Lenhárd azt mondta, sajnálja, hogy ilyesmi történt.
Úgy gondolom, hogy az alkohol is nagy szerepet játszott benne
– bölcselkedett.
(Kiemelt kép: Europress / Patrick Lefevre / Belga Mag) | Részegen lövöldözött a parócai polgármester | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/12/18/reszegen-lovoldozott-a-parocai-polgarmester |
2017-10-16 00:00:00 | Nincs teljes egyetértés a washingtoni kormányban az iráni atommegállapodásról. Miközben a külügyminiszter az alku fennmaradását az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekének tartja, az ENSZ-nagykövet szerint a felmondást akár jó lépés is lehet. | true | [
"irán",
"egyesült államok",
"donald trump",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Nincs teljes egyetértés a washingtoni kormányban az iráni atommegállapodásról. Miközben a külügyminiszter az alku fennmaradását az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekének tartja, az ENSZ-nagykövet szerint a felmondást akár jó lépés is lehet.
Washington egyelőre nem mondja fel az Iránnal kötött többhatalmi egyezményt - mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az NBC televíziónak nyilatkozva.
"Úgy gondolom, hogy egyelőre maradunk az egyezmény mellett, mert azt reméljük, hogy így javíthatunk a helyzeten. És pontosan ez a célunk" - fogalmazott, jelezve, nem csinálhatnak úgy, mintha Teherán teljesíteni a kitűzött célokat, elmondása szerint ezért jelentette be pénteken Donald Trump elnök, hogy nem írja alá a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja az atomalkut.
"Le kell térnünk arról az útról, amin több erőszak, több terror vár minket, és Irán valós nukleáris fenyegetése. Ezért utasítom arra a kormányzatot, hogy működjön szorosan együtt a Kongresszussal és szövetségeseinkkel, hogy javítsák ki a megállapodás számos komoly hibáját, hogy az iráni rezsim soha több ne fenyegethesse a világot nukleáris fegyverekkel" - mondta Donald Trump, aki egyben új gazdasági szankciókat is kilátásba helyezett Iránnal szemben. Amennyiben ezt a törvényhozás nem támogatja, az elnök a többhatalmi megállapodás felmondását ígérte.
A Politico című lap értesülései szerint Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter ellenezte, hogy Trump ne írja alá az igazolást, de Nikki Haley ENSZ-nagykövet támogatta azt. Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója a CNN hírtelevízióban arról beszélt: egyetért James Mattis védelmi miniszterrel abban, hogy a kongresszusnak nem kellene azonnal új szankciókat kiszabnia Iránra. A külügyminiszter szerint a megállapodás életben tartása az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke.
A CBS televíziónak nyilatkozva Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta,
Donald Trump döntésével "mélyíti a bizalmatlanságot".
"Ezek után senki sem fog megbízni az Egyesült Államokban, mert minden megállapodás csak az aktuális elnök ciklusa végéig tekinthető biztosnak. A Trump adminisztrációt a nagy visszavonások kormányaként emlegetik, hiszen folyamatosan a kilépésekről beszélnek" - fogalmazott az iráni diplomácia vezetője.
Kapcsolódó hanganyagok Mi lesz az iráni egyezmény sorsa? Meghallgatom
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az Infostart Facebook-oldalát! | Mi lesz az iráni egyezmény sorsa? | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2017/10/16/mi_lesz_az_irani_egyezmeny_sorsa |
null | A kézilabda munkacsarnok év végére elkészülhet | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | A kézilabda munkacsarnok építése gőzerővel halad Komlón. MintPolics Józseftől, Komló polgármesterétől megtudtuk, jelenleg belső és külső munkálatok is zajlanak párhuzamosan az építkezésen.
Az állami beruházásként megvalósuló új Komlói Kézilabda Munkacsarnok Szilvásban, az iskola udvarából leválasztott területen kapott helyet. Hazánkban összesenkilenc településenvalósulhat meg hasonló beruházás - közülük az egyik Komló, amely sikeresen pályázott a fejlesztésre.
A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű sportlétesítmény méreteiből adódóan és funkcióját tekintve is meghatározó építménye a városrésznek: a komplexumban egy 1000 négyzetméteres küzdőteret és egy 150 férőhelyes nézőteret alakítanak ki a szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt. A csarnok ifjúsági nemzetközi versenyek tartására is alkalmas lesz, valamint a komlói általános és középiskolák tornateremként is tudják majd használni.
Polics József kérdésünkre elmondta, a fő célkitűzés, hogy ez év végére a használatba vételi engedélyt megkapja a létesítmény. | A kézilabda munkacsarnok gőzerővel épül | null | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/kezilabda-munkacsarnok-komlo |
2022-08-08 00:00:00 | Minden idők legjobb Európában futott idejével, 51.68 másodperccel nyerte a női 400 méter gátat a világcsúcstartó, olimpiai és világbajnok amerikai Sydney McLaughlin, Molnár Janka ötödik lett. | true | [
"gyulai memorial",
"atlétika",
"csúcs"
] | 0 | null | 0 | A nemzetközi szövetség (WA) Continental Tour versenyei közé tartozó viadal történetének legjobb idejét futotta női 100 méteren a jamaicai olimpiai és világbajnok Shelly-Ann Fraser-Pryce, ahol a magyar csúcstartó Takács Boglárka a nyolcadik helyen végzett. Versenycsúcsot hozott a női 100 méter gát is a Puerto Ricó-i Jasmine Camacho-Quinn jóvoltából, itt Kerekes Gréta hetedik lett, míg a magyar csúcstartó Kozák Lucát rossz gátvétel miatt kizárták.
A viadal legjobb eredményét érte el a rúdugrás svéd világcsúcstartója, Armand Duplantis is 5,80 méterrel, aki megpróbálkozott a 6,01 méteren, de ezen a magasságon mindhárom kísérlete sikertelen volt. Székesfehérvár, 2022. augusztus 8. A későbbi győztes svéd Armand Duplantis a férfi rúdugrás döntőjében a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyen Székesfehérváron 2022. augusztus 8-án. MTI/Vasvári Tamás
Kiemelkedően teljesített a férfi súlylökésben a magyar felmenőkkel rendelkező, amerikai Joe Kovacs, aki a verseny eddigi legjobb eredményével utasította maga mögé ellenfeleit. Székesfehérvár, 2022. augusztus 8. A későbbi győztes egyesült államokbeli Joe Kovacs a férfi súlylökés döntőjében a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyen Székesfehérváron 2022. augusztus 8-án. MTI/Vasvári Tamás
Férfi diszkoszvetésben is versenycsúcs kellett az első helyhez a szlovén világbajnok Kristjan Ceh-nek, itt Huszák János a 6., Szikszai Róbert a 7. helyen zárt.
Nem akart lemaradni a versenycsúcsdöntésből férfi 200 méteren az amerikai Erriyon Knighton sem, aki nagy fölénnyel diadalmaskodott. A számban Máté Tamás a 6., Wahl Zoltán a 7. helyen végzett.
A nők távolugrását egyéni csúccsal a szerb Milica Gardasevic nyerte. Lesti Diána a 4., Farkas Petra a 5., Endrész Klaudia a 6., míg Nguyen Anasztázia a 7. helyen zárt. Férfi magasugrásban az olimpiai bajnok olasz Gianmarco Tamberi nyert, Bakosi Péter az 5., Török Gergely a 6., Horváth Csaba a 8., Jankovics Dániel a 9. lett.
A női 800 méteren etióp siker született Diribe Welteji révén, Bartha-Kéri Bianka a 4., Ferencz Anna a 9., Heffner Hédi a 10. helyen végzett. A férfiak hasonló számában a kenyai Nicholas Kiplangat Kebenei nem talált legyőzőre, Huller Dániel a 6., Kiss Gergő a 8., Szögi István a 10., Vindics Balázs a 11. lett.
Rendkívül szoros versenyt és hármas amerikai sikert hozott a férfi 100 méter, ahol Marvin Bracy egyedüliként 10 másodperc alatt ért célba (9.97 mp), Pap Márk a 7., Illovszky Dominik a 8. lett. Célfotó döntött férfi 110 méter gáton a jamaicai Rasheed Broadbell és az amerikai Grant Holloway között előbbi javára, Szűcs Valdó az 5., Szeles Bálint a 6. helyen zárt. Székesfehérvár, 2022. augusztus 8. A későbbi győztes egyesült államokbeli Marvin Bracy (k) és honfitársa, a hatodik helyen végzett Christian Coleman (b), valamint a későbbi ötödik Ackeem Blake (j) a 100 méteres férfi síkfutás döntőjében a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyen Székesfehérváron 2022. augusztus 8-án. MTI/Vasvári Tamás
Férfi 400 méteren az amerikai Vernin Norwood szoros csatában győzte le a brazil Alison dos Santost, Molnár Attila nyolcadikként végzett. A hölgyek 200 méteres számát a jamaicai Shericka Jackson nyerte meggyőző fölénnyel, Csóti Jusztina hetedikként ért célba.
A verseny legjobbjának járó Spiriev Bojidar-díjat Sydney McLaughlin kapta.
A XII. Gyulai István Memorial - Atlétikai Magyar Nagydíj dobogósainak eredményei:
női 100 m: 1. Shelly-Ann Fraser-Pryce (jamaicai) 10.67 mp 2. Tamari Davis (amerikai) 10.92 3. Mujinga Kambundji (svájci) 10.99
férfi 100 m: 1. Marvin Bracy (amerikai) 9.97 mp 2. Trayvon Bromell (amerikai) 10.01 3. Elijah Hall (amerikai) 10.01
női 200 m: 1. Shericka Jackson (jamaicai) 22.02 mp 2. Mujinga Kambundji (svájci) 22.45 3. Kayla White (amerikai) 22.46
férfi 200 m: 1. Erriyon Knighton (amerikai) 19.88 mp 2. Aaron Brown (kanadai) 20.24 3. Alexander Ogando (dominikai) 20.38
női 100 m gát: 1. Jasmine Camacho-Quinn (Puerto Ricó-i) 12.27 mp 2. Kendra Harrison (amerikai) 12.49 3. Nia Ali (amerikai) 12.60
férfi 110 m gát: 1. Rasheed Broadbell (jamaicai) 13.12 mp 2. Grant Holloway (amerikai) 13.12 3. Daniel Roberts (amerikai) 13.13
férfi 400 m: 1. Vernon Norwood (amerikai) 44.96 mp 2. Alison dos Santos (brazil) 45.11 3. Michael Cherry (amerikai) 45.42
női 400 m gát: 1. Sydney McLaughlin (amerikai) 51.68 mp 2. Janieve Russell (jamaicai) 54.14 3. Rushell Clayton (jamaicai) 54.45
férfi rúd: 1. Armand Duplantis (svéd) 5,80 m 2. Renaud Lavillenie (francia) 5.70 3. Thibaut Collet (francia) 5,60
férfi súly: 1. Joe Kovacs (amerikai) 22,89 m 2. Tom Walsh (új-zélandi) 21,93 3. Tomás Stanek (cseh) 21,66
női távol: 1. Milica Gardasevic (szerb) 6,83 m 2. Agate de Sousa (Sao Tomé és Principe-i) 6,78 3. Jahisha Thomas (brit) 6,63
női 800 m: 1. Diribe Welteji (etióp) 1:59.33 p 2. Noélie Yarigo (benini) 2:01.00 3. Brooke Feldmeier (amerikai) 2:01.41
férfi 800 m: 1. Nicholas Kiplangat Kebenei (kenyai) 1:45.49 p 2. John Fitzsimons (ír) 1:45.70 3. Isaiah Jewett (amerikai) 1:45.70
férfi diszkosz: 1. Kristjan Ceh (szlovén) 71,23 m 2. Andrius Gudzius (litván) 67,39 3. Daniel Stahl (svéd) 67,01
férfi magas: 1. Gianmarco Tamberi (olasz) 2,24 m 2. Tobias Potye (német) 2,24 3. Andrij Procenko (ukrán) 2,18
Korábbi eredmények:
férfi kalapács: 1. Wojciech Nowicki (lengyel) 79,96 m 2. Halász Bence 79,44 3. Pawel Fajdek (lengyel) 79,15
női gerely: 1. Yulenmis Aguilar (kubai) 61,99 m 2. Elina Tzengko (görög) 61,66 3. Szilágyi Réka 58,84
női kalapács: 1. Brooke Andersen (amerikai) 74,84 m 2. Janee Kassanavoid (amerikai) 72,58 3. Katrine Koch Jacobsen (dán) 70,13
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás | Gyulai Memorial: hét számban dőlt meg a versenycsúcs - Infostart.hu | 0 | https://infostart.hu/sport/2022/08/08/gyulai-memorial-het-szamban-dolt-meg-a-versenycsucs |
2022-04-08 09:34:00 | A vállalatcsoport tavaly 41,6 milliárd forint nyereséget ért el. | true | null | 1 | Telex | null | Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros család érdekeltségeire.
A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy
a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég.
Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. És most következzen a mai közlemény.
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be a 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
Az Opus Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére. | Járvány ide, gazdasági válság oda, csúcsnyereséget produkált a Mészáros-féle Opus Global | null | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/08/opus-global-meszaros-lorinc-nyereseg |
2023. 09. 08. 00:00:00 | Tizenhét embert tartóztattak le Kubában, mert a gyanú szerint kapcsolatban voltak egy orosz toborzó hálózattal – jelentette be a karibi ország belügyminiszetere. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Ez a poszt a következő élő közvetítés része:
Tizenhét embert tartóztattak le Kubában, mert a gyanú szerint kapcsolatban voltak egy orosz toborzó hálózattal - jelentette be a karibi ország belügyminiszetere.
A nyomozást vezető Cesar Rodriguez csütörtökön közölte, hogy egy személyt azzal gyanúsítanak, hogy "szervezte" a zsoldosok toborzását, két másik személy pedig részt vett abban.
Az igazságügyi hatóságok embercsempészet, zsoldos sereghez való csatlakozás és idegen államban elkövetett ellenséges cselekményekben való részvétel vádját fogalmazhatják meg a terheltekkel szemben, amelyekért akár 30 évig terjedő börtönbüntetést, életfogytiglani vagy akár halálbüntetést is kiszabhatnak. | Kubában toborozhattak katonákat az oroszok, őrizetbe vették a résztvevőket | 0 | https://24.hu/kulfold/2023/09/08/kubaban-toborozhattak-katonakat-az-oroszok-orizetbe-vettek-a-resztvevoket |
2012-04-15 17:55:00 | Egy Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő befolyásának tulajdonítják Szatymazon, hogy a politikus érdekeltségébe is tartozó mezőgazdasági vállalkozás kertvárosi besorolású lakóövezetben építhette fel üzemét. Az egyik panaszost – a hvg.hu-val közöltek szerint – a jegyző például azzal csitította le –, hogy az övénél magasabb érdekek "diktálnak". Az ominózus cég, a Paprikakert TÉSZ ügyvezetője pedig arra hivatkozott, hogy minden problémát megold a kft-ben érdekelt országgyűlési képviselő. Az érintett, Simonka György szerint ez az ügy nem más, mint a szatymazi polgármester lejáratására tett kísérlet. | true | null | 1 | HVG | null | "Magasabb érdekek": a fideszes képviselő érdekeltsége előnyt élvez?
Egy Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő befolyásának tulajdonítják Szatymazon, hogy a politikus érdekeltségébe is tartozó mezőgazdasági vállalkozás kertvárosi besorolású lakóövezetben építhette fel üzemét. Az egyik panaszost – a hvg.hu-val közöltek szerint – a jegyző például azzal csitította le –, hogy az övénél magasabb érdekek "diktálnak". Az ominózus cég, a Paprikakert TÉSZ ügyvezetője pedig arra hivatkozott, hogy minden problémát megold a kft-ben érdekelt országgyűlési képviselő. Az érintett, Simonka György szerint ez az ügy nem más, mint a szatymazi polgármester lejáratására tett kísérlet.
„Szia! Azt mondják, hogy te mondtál olyasmit, hogy a Paprikakert TÉSZ-szel kapcsolatban ne ugráljanak, mert én úgy is mindent elintézek” – így hívta fel a cég ügyvezetőjét a vállalkozásban érdekeltséggel rendelkező fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György a hvg.hu újságírója előtt.
A Parlament Kupolatermében kihangosított készülék túloldalán lévő cégvezető, Tóth Szilveszter válasza szerint fogalma sincs, hogy ezt honnan veszik, ő ugyanis "nem emlékszik arra, hogy bárkinek bármikor ilyet mondott volna.” A Szatymazon működő kft. üzemének építési engedélyezési eljárása miatt több lakó is kifogásokkal élt a helyi hatóságoknál, de úgy érezték, falakba ütköznek, sőt egy ízben – egy az ügyészségre hivatali visszaélés gyanúja megtett feljelentés szerint – azt mondták neki, hogy az országgyűlési képviselő "úgyis mindent elintéz majd", nem érdemes próbálkozniuk.
A hatóságokhoz megküldött, és a hvg.hu birtokában lévő dokumentumok tartalma alapján a kormánypárti, őstermelő foglalkozású Simonka György, aki egyébként a Békés megyei Pusztaottlaka polgármestere, nagy befolyással bírhatott a Paprikakert TÉSZ Kft. ügyeinek intézésében, amelyikben (a Magyar Termés TÉSZ Kft-vel együtt) 2011-es vagyonnyilatkozata szerint érdekeltséggel rendelkezik. Az utóbbi, görögdinnye és paprika értékesítését végző vállalkozásnak – a társaság honlapja alapján – Simonka György az egyik alapító tagja. A kft. székhelye megegyezik a Paprikakert TÉSZ-ével, Pusztaottlaka ugyanazon helyrajzi számú külterületén találhatóak meg.
Hűtőház és csomagoló üzem a kertvárosban
A zöldség és gyümölcs felvásárlással foglalkozó Paprikakert TÉSZ tavaly áprilisban vett meg két szomszédos területet Szatymazon, majd az ingatlanok egyikén lévő hűtőházat megnagyobbította. Ezt azért sérelmezték az üzem mellett élők, mert nem ipari, hanem kertvárosias lakóövezetben „nőtte ki magát” az ingatlan. A zöldség-gyümölcs átvevő épület, illetve a hűtő, csomagoló nagyüzem közelében lakó egyik szatymazi arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy az engedélyeztetési eljárásnál „pörögtek az események".
„Mint azt Kormányos László polgármester elmondta nekem, személyesen volt lent Szatymazon Simonka György képviselő úr 2011 tavaszán és sürgette az engedélyezést” – idézett fel egy, a település vezetőjével történt beszélgetést. A helybéli szavait részben megerősítette Kormányos László polgármester a hvg.hu részére adott válasza is. Elismerte, hogy a fideszes országgyűlési képviselő járt nála. Ám ő nem 2011-re tett a látogatás időpontját, hanem még 2009 tavaszára, amikor Simonka György – aki abban az évben lett a Fidesz országgyűlési képviselője - a szerk. – ,„bemutatkozó látogatást tett nála” annak apropóján, hogy kibérelték a fenti telephelyet.” Szatymaz vezetője szerint egyébként minden az előírások szerint történt a Paprikakert TÉSZ ügyeiben.
Hivatali visszaélés gyanúja és panaszok
Miután a vállalkozás a telkeken bérlőiből tulajdonosi státuszba került, építkezésbe kezdett, ami a lakosok vélekedése alapján nem biztos, hogy teljesen szabályosan történt. „Az építmények eredetileg engedélyezett magasságának megnövelésére és a zöldfelületek drasztikus lecsökkentésére a hatóság nevében – ismeretlen tettes – a törvényi és jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása mellett is hozzájárult” – áll a Szegedi Városi Ügyészségen ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt megtett feljelentésben.
A városi ügyészség felettes szervének számító Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc a hvg.hu-val azt közölte, az ügyben a rendőrség vizsgálódik. A megyei főkapitányság részéről pedig megerősítették, hogy a nyomozás folyamatban van, ugyanakkor hozzátették, egyelőre nincs gyanúsítottja az eljárásnak. A közelben lakóknak az iratok szerint több kifogásuk is volt a Paprikakert TÉSZ-szel kapcsolatban. Az építési engedélyezési eljárásban szabálytalanságok tapasztalhatóak szerintük, így a kertvárosias, lakóövezeti besorolású településre vonatkozó előírásokkal és több jogszabállyal, így az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény által előírtakkal ellentétesen adták ki az építési engedélyeket.
A lakók nem örülnek annak sem, hogy a termelők zöldség és gyümölcs beszállításai miatt megnövekedett a forgalom, ráadásul a zaj is, mert a beszállított termények rakodása nem csak a működési engedélyben megjelölt reggel hét és éjszaka 11 óra között zajlik. Mindezek miatt pedig az ingatlanok értéke is csökkent, amit egy igazságügyi szakértő által készített vélemény is alátámasztott. Amikor a cég ügyvezetőjénél panaszkodtak a zajra, az válaszként állítólag a következőt közölte. „A kft. nagyüzem, az éjjel-nappal működhet, egyébként pedig minden problémát megold majd a kft-ben érdekelt egyik országgyűlési képviselő.” Ez a mondat szerepel az ügyészségi feljelentésben is, és ezzel kapcsolatban hívta fel Simonka György munkatársunk előtt a cégvezetőt.
Őstermelő-politikus: fut a szekér, pénzt akarnak
A Parlamentben április 10-én történt „számonkérést” követően Simonka György a hvg.hu-nak elmondta, húsz éve foglalkozik zöldség-gyümölcs – elsősorban dinnye és paprika – termesztéssel, a szatymazi telephelyű Paprikakert TÉSZ Kft-hez pedig tíz szállítja be a paprikát, már akkor is, amikor még más működtette ott a hűtőházat. „Én senkit sem kértem meg arra, hogy intézzen el nekem valamit” – hangsúlyozta, és az ügy másik részére hívta fel a figyelmet. „Az üzem építésével kapcsolatos eljárással szemben panaszt emelő azt közölte a kft. egyik közgyűlésén – a tagok elmondása szerint –, hogy nem áll el addig a feljelentésektől, amíg több millió forintot nem fizetünk ki neki. Ez pedig zsarolás.” (A politikus talán arra gondolhatott, hogy a panaszos, miután ingatlanának 12 százalékos értékcsökkenését megállapította az igazságügyi szakértő, kártérítési igénnyel fordult a polgármesteri hivatalhoz, de elutasították – a szerk.)
Feljelentést azonban – mint Simonka György elmondta – senki nem akart tenni, mert komolytalannak tartották az ügyet. A politikus megjegyezte azt is, hogy az építkezésre és a működésre is szabályok vonatkoznak, ha azoknak valaki nem tett eleget, akkor az illetőn kérjék számon. Simonka György szerint csupán arról van szó, hogy a lakók azt látják, nagy a forgalom az üzemnél. „Ez alapján azt gondolják, hogy a kft-nek jól megy, van ott pénz, és emiatt próbálkoznak különféle módon” – vélekedett a képviselő, aki még kijelentette azt is, hogy az ügy politikai támadás lehet Szatymaz polgármestere ellen.
Magasabb szintű érdek a háttérben?
A Paprikakert TÉSZ Kft. ügyvezetője, Tóth Szilveszter még ilyen sejtetésekbe sem bocsátkozott. Az ügyről nem kívánt nyilatkozni, de azt azért hangsúlyozta, hogy a cég építési engedélyezési eljárása során minden a hivatalos úton, az előírásoknak megfelelően történt. Hozzátette, azért sem beszélne, mert nem tudja, milyen lépéseket tett a panaszos. Pedig abból, hogy Szatymazon nem mindenkinek tetszik a cég működése, nem csináltak titkot. Tavaly szeptemberben a képviselő-testület előtt is elhangzott, hogy az üzem közelében élők milyen problémákat tapasztaltak a vállalkozás építési engedélyezési eljárásával és működésével kapcsolatban.
„A meghallgatáson a jegyzőasszony elmondta azt" – emlékezett vissza a történtekre az egyik helybeli –, "ha ügyfél leszek is, semmit sem fogok elérni, mert ő már leegyeztette a másod fokú hatósággal azt, hogy minden rendben lesz, és ezek az építmények nem kerülnek lebontásra, mert ez magasabb szintű érdekek miatt lett engedélyezve.” A hatóságokhoz eljuttatott közlésre rákérdeztünk a polgármesternél is. Azt azonban, hogy milyen mások felett álló érdekről beszélhetett a jegyző, a válaszból nem derült ki, a polgármester szerint munkatársának szavait félreérthették. Ennek tisztázására Kormányos Lászlótól megkértük a testületi ülésről készült jegyzőkönyv kiadását, de azt cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg. | Itthon: "Magasabb érdekek": a fideszes képviselő érdekeltsége előnyt élvez? | null | https://hvg.hu/itthon/20120412_fideszes_kepviselo_erdekeltsege_elonyt_el |
2014-07-08 18:34:00 | Összesen kb. 150 millió forintot költ az állam az országgyűlési képviselők lakhatására: 120-180 ezer forintokért bérelnek nekik olyan budapesti lakásokat, amelyek nem lehetnek nagyobbak 50 négyzetméternél. | true | null | 1 | HVG | null | Havi 186 ezer forintért bérel lakást a VI. kerület nem túl felkapott részén, az Eötvös utcában az egyik parlamenti képviselőnek az Országgyűlési Hivatal – írta a keddi Blikk. Ez a törvényben meghatározott legnagyobb összeg, amiért lakást bérelhet az állam az országgyűlési képviselőknek.
A jogszabály szerint a képviselőknek legalább 35, de legfeljebb 50 négyzetméteres lakást bérelhet a Országgyűlési Hivatal.
Ez a lakás a rekorder, de a többi ingatlan bérleti díjánál sem fukarkodnak az adófizetők pénzével. Az újlipótvárosi Hegedűs Gyula, illetve a Pannónia utcában például 138-180 ezer forintért vesznek ki albérletet a képviselőknek, a II. kerületi Szász Károly utcában 122 ezerért, a Belvárosban pedig 118-156 ezer forintért. Az egyik képviselő közvetlenül a Parlament mellett, a Kossuth téren lakik havi 156 ezer forintért.
Hétfőig egyébként 81 képviselő élt a lakhatási lehetőséggel, 13 szerződést már meg is kötött az Országgyűlési Hivatal.
A lap szerint havi átlag 150 ezer forintos bérleti díjjal számolva a hivatal csaknem 150 millió forintot költ a képviselők lakhatására. Ám tekintve, hogy az igények száma állandóan változik, az összeg csak hozzávetőleges. | Gazdaság: Méregdrágán bérelnek lakást a képviselőknek | null | https://hvg.hu/gazdasag/20140708_150_millio_forintot_koltunk_a_kepviselok |
null | Pakson már a Fidesz önkormányzati képviselői is szembe fordultak a fideszes polgármesterrel. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | A képviselőtestület csütörtöki ülésén jelentette be a polgármester, hogy megállapodást kötött - egyébként még júniusban - a város címzetes főjegyzőjével. Eszerint Blazsek Balázs jövő februárig látja el feladatait, de az év közepétől már nem dolgozik. A távozás pénzügyi konzekvenciája, hogy az önkormányzat 36 havi illetményét kifizeti. Szabó Péter szerint indokolt az összeg, hiszen a jegyző országosan is ritkaságnak számító hosszú időt töltött el a városnál szolgálatban, 1991-től.
A Fidesz önkormányzati képviselői azonban indokolatlannak tartják a jutalmazás mértékét. Közölték, hogy nem vitatják ugyan a címzetes főjegyző szakmai és közéleti pályafutását, de sem a jutalom mértékét, sem a jogviszony megszüntetésének időpontját nem tartják elfogadhatónak. Szóvá tették, hogy bár a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogkört és így meghozhatta döntését, de miután annak hatása túlnyúlik a jelenlegi önkormányzati cikluson, kellett volna egyeztetnie a képviselőkkel is. Ugyanezt várták volna a most még ellenzékinek számító Deák Ferenc Egyesület képviselői is, minthogy - a júniusi választás eredményeképpen - októbertől már ők lesznek többségben a közgyűlésben.
A Paks-Press beszámolója szerint van még egy figyelemre méltó megjegyzés a fideszes képviselők közleményében, amelyben a polgármester kizárását kezdeményezik a pártból. Ez így hangzik: "Az elmúlt hetekben Paks város gazdálkodása rendkívüli mértékű kihívással szembesült, amelynek ismeretében különösen visszatetsző bármely vezető számára három évnyi bér egyösszegű kifizetése." Ez nyilvánvaló utalás arra, hogy a kormány nemrég különleges gazdasági övezetté nyilvánította az atomerőmű területét. Ami azt jelenti, hogy a helyi adóbevételek ezentúl Tolna és Bács-Kiskun vármegyéhez kerülnek, nem pedig Paks városához.
A döntés nem előzmények nélküli. Fideszes politikusok már a júniusi választás előtt jelezték, hogy ez fog történni, ha nem a Fidesz-KDNP jelöltje győz a voksoláson. Márpedig a paksiak az ellenzéki Heringes Anitát választották polgármesterré. Mint már korábban a Hírklikk is megírta, Paks eddig mintegy 19 milliárd forintból gazdálkodott, ezzel a döntéssel forrásai 40 százalékát elveszíti, ami nélkül nagy valószínűséggel felborul a város költségvetése. A kormány döntését Szabó Péter ugyan sajnálattal vette tudomásul, de teljes egyetértéséről biztosította. Arról igyekezett megnyugtatni a helyieket, hogy az a pénz jó helyen lesz a két vármegyénél is. "Legalább jut belőle másoknak is. Paks meg ennyi pénzből is működőképes marad" - mondta a városvezető.
A jelek szerint azonban véleményét még saját pártjának önkormányzati képviselői sem osztották teljes mértékben. Meglehet, ők valóban a város érdekeit tartják elsősorban szem előtt. A címzetes jegyző ügyében kötött megállapodás pedig az utolsó csepp lehetett számukra a pohárban. Érdekes lesz majd látni, hogy a kormánypárt a városban láthatóan meggyengült pozíciói közepette miképpen foglal állást az önkormányzati képviselők kizárási javaslatáról. Paks ugyanis nem csupán egy a magyar városok között: az atomerőmű miatt országos jelentőségű az, ami ott és a várossal kapcsolatban történik.
Az is kérdés, mindez befolyásolja-e és ha igen, miképpen a különleges gazdasági övezetről kilátásba helyezett tárgyalásokat. A kormány nevében ugyanis Lázár János egyeztet majd - feltehetően a hónap végén - az ügyben a megválasztott és októbertől hivatalba lépő polgármesterrel, Heringes Anitával. És a miniszter feltehetően nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a jelek szerint a helyi fideszesek sem állnak egységesen a Budapesten meghozott döntés mellett. | Pakson már a fideszesek is elégedetlenkednek | null | https://pecsistop.hu/kozelet/pakson-mar-a-fideszesek-is-elegedetlenkednek/529546 |
null | A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében felszólította az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnökét, hogy semmilyen körülmények között ne engedjen Magyar Péter nyomásgyakorlásának. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Deutsch Tamás az Ilhan Kyuchyuknak címzett levelében azt írta: Magyarország legfőbb ügyésze a napokban indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő, a Tisza Párt elnöke (EPP) mentelmi jogának felfüggesztésére lopás bűncselekménye miatt.
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata értelmében a jogi bizottság illetékes a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos plenáris előterjesztés elkészítésére - tette hozzá.
Magyar Péterrel kapcsolatban köztörvényes bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merült fel. Ez teszi indokolttá a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványt. Magyar Péter kijelentette, nem akar lemondani a mentelmi jogáról, mert így akarja elkerülni a köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonást
- fogalmazott Deutsch Tamás.
Hozzátette, hogy sajtónyilatkozatai alapján Magyar Péter minden rendelkezésére álló eszközzel azon dolgozik, hogy az Európai Parlamentben a lehető legtovább elhúzódjon a mentelmi ügyének tárgyalása.
Deutsch Tamás szerint Magyar Péter láthatóan arra törekszik, hogy elüljenek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető "diszkóbotrányának" hullámai, és a politikai pozíciójával visszaélve elmenekülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás elől.
Meggyőződésünk szerint az illetékes jogi bizottságnak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelő, szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb dönthessen a plenáris ülés, ezzel pedig elhárulhasson a technikai akadálya annak, hogy Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekményért felelősségre lehessen vonni
- írta a politikus.Borítókép: Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának vezetője az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségi programjának ismertetésén az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának (ENVI) ülésén Brüsszelben 2024. szeptember 23-án ( | Deutsch Tamás: Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb döntsön az EP | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/deutsch-tamas-magyar-peter-mentelmi-joganak-felfuggeszteserol-mihamarabb-dontson-az-ep |
2012-02-29 00:00:00 | Eltűnik a boltokból a Kent - Kartonszámra raktároztak be a cigarettamárka fogyasztói. | false | [
"kent",
"cigarettamárka",
"dohány",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Kartonszámra raktároztak be otthon a Kent cigarettamárka fogyasztói, miután elterjedt az a hír, miszerint a British American Tobacco megszünteti a márka magyarországi forgalmazását. A BAT az Index kérdésére közölte, termékeiről nem adhat tájékoztatást. Több trafikban azonban megerősítették, már csak egy-két helyen lehet kapni Kentet, új szállítmány már nem érkezik sehová.
A márka a Lorillard dohánygyár vezéréről, Herbert A. Kentről kapta a nevét és1952-ben vált világhírűvé. A márkánál elsőként bevezetett micronite füstszűrőt a dohányipar történetének egyik leginkább egészségkímélő találmányaként tálalták, és bár az azbeszt tartalmú szűrőről néhány éven belül bebizonyosodott, hogy rákkeltő - abba is hagyták a használatát - a cigaretta márka arculatát hosszú ideig az egészségkímélő gondolatra építették.
A márkát aztán az 1970-es évek végén vásárolta meg a British American Tobacco (BAT), a Kent a cég kínálatának meghatározó részévé vált. Magyarországon a prémium kategóriába tartozott, a Lucky Strike-kal együtt többek közt a Phillip Morrishoz tartozó Marlboro, az Imperial Tobaccohoz tartozó Gauloises, valamint a JTI-hez tartozó Camel versenytársa volt. | Eltűnik a boltokból a Kent | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/29/megszunik_a_kent |
2016-10-18 00:00:00 | Mielőtt elkapták, a férfi behajította a lopott telefont egy autó alá. | false | [
"bűnügy",
"kifosztás"
] | 0 | null | 0 | Eljárás indult egy 35 éves budapesti férfi ellen, aki vasárnap hajnalban kifosztott egy embert a Nyugatinál. Kiszemeltje a lépcsőn ült a Nyugati téri aluljárónál, ő pedig odahúzódott mellé és kiügyeskedte a zsebéből a telefonját.
Így:
A manőver ugyan sikerült, de pechjére felvette őt a kamera. Öt perccel később elkapták. Zsákmányát- azelőtt, hogy az egyenruhások intézkedtek volna – behajította egy parkoló autó alá.
A férfit őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását. | Szemrebbenés nélkül kifosztott egy embert a körúton, de pechjére a kamera felvette - Videó | 0 | http://24.hu/belfold/2016/10/18/szemrebbenes-nelkul-kifosztott-egy-embert-a-koruton-de-pechjere-a-kamera-felvette-video |
2004-04-27 00:00:00 | Levette az ÁPV Rt. az elárverezendő területek listájáról a honvédség egykori tinnyei bázisának telkét. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2004.04.27. 05:34
Levette az ÁPV Rt. az elárverezendő területek listájáról a honvédség egykori tinnyei bázisának telkét.
Levette az ÁPV Rt. az elárverezendő területek listájáról a honvédség egykori tinnyei bázisának telkét. – Az önkormányzat csak annyit tud, hogy az április 21-i aukción az állam nem hirdette meg eladásra az általunk kifogásolt volt laktanyát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bak Ferenc, Tinnye polgármestere. A visszavonást Farkas Andrea, a privatizációs társaság szóvivője megerősítette, majd hozzátette: – A terület további sorsa még nem tisztázott, most az útkeresés időszakában vagyunk.
A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy a Pest megyei település polgármesteri hivatala már évek óta kéri a magaslaton fekvő telek önkormányzati tulajdonba adását, melyen egy amerikai típusú, sérült gyermekek számára kialakított fejlesztő intézetet hoznának létre. Azonban a 2002-es helyhatósági választások kampányában elhangzott szocialista ígérettől – mely szerint a használaton kívül került honvédségi ingatlanokat szociális célra az érintett önkormányzatok tulajdonába adják – eltérően az Állami Privatizációs Rt. a polgármesteri hivatal értesítése nélkül a volt laktanyát 95 millió forintos kikiáltási áron meghirdette. A váratlan döntést azzal magyarázták, hogy 2003. november 27-én a vonatkozó privatizációs törvény megváltozott, így a terület térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására csak a sikertelen értékesítést követően kerülhet sor. A helyiek szerint lakóparképítés lehet az ügy hátterében.
Székely Dániel | Egyelőre nem árverezik el az egykori tinnyei telket | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/egyelore-nem-arverezik-el-az-egykori-tinnyei-telket |
2014-10-07 15:36:00+02:00 | Kölcsönös támogatásáról biztosította egymást kedden Bokros Lajos, a Modern Magyarország (MoMa) mozgalom főpolgármester-jelöltje és Tóth József, az MSZP XIII. kerületi vezetője és polgármester-aspiránsa. | false | [] | 0 | null | 0 | Kölcsönös támogatásáról biztosította egymást kedden Bokros Lajos, a Modern Magyarország (MoMa) mozgalom főpolgármester-jelöltje és Tóth József, az MSZP XIII. kerületi vezetője és polgármester-aspiránsa.
A két politikus közös, Angyalföldön tartott sajtótájékoztatóján Bokros Lajos példaértékűnek nevezete Tóth József munkáját, aki szerinte a legnehezebb körülmények között is bebizonyította, létezik hatékony, takarékos és tisztakezű városvezetés.
A MoMa jelöltje szerint Budapestnek is egy ilyen, a kerületekkel együttműködő, a fővárost ismét nyitott világvárossá tevő irányításra van szüksége.
Tóth József elvitathatatlannak nevezte Bokros Lajos gazdasági szaktekintélyét és demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint közölte, egy a hétvégén, 1050 megkérdezettel végzett közvélemény-kutatásuk alapján Angyalföldön fej-fej mellett áll Bokros Lajos és Tarlós István jelenlegi főpolgármester a biztos jelöltválasztók körében, az általa vezetett helyi baloldali összefogás pedig minden választókerületben előnyben van.
Tóth József szerint a XIII. kerület a béke szigete volt a pártpolitikai csatározásban, ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy húsz év alatt 18 ezer lakás és egymillió négyzetméter irodafelület épült a kerületben, utóbbi mutatónak köszönhetően pedig 70 ezer munkahely is létrejött.
Bokros Lajos kérdésekre válaszolva gyáva tettnek nevezte, hogy Tarlós István újságírókon keresztül küldözget üzeneteket ahelyett, hogy elvállalná a péntekre tervezett élő televíziós vitát. | Itthon: Bokros Lajos lemásolná az MSZP budapesti sikeremberét | 0 | https://hvg.hu/itthon/20141007_Bokros_Lajos_lemasolna_az_MSZP_egyik_sike |
null | Gerzsenyi Gabriella tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Gerzsenyi Gabriella, Magyar Péter EP-képviselője szerint
az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy amiatt túl olcsó az energia az embereknek, és ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak.
A tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg, aki a Facebookon tett közzé egy Eurostat-grafikont a témában -szúrta ki a bejegyzésta Magyar Nemzet.
A grafikonról leolvasható, hogy az otthonok hány százalékában történt energiahatékonysági fejlesztés 2018 és 2023 között. Sebestyén kiemelte, hogy Magyarországnál jobb mutatókkal csupán Hollandia, Észtország, Lettország és Szlovákia rendelkezik.
Utóbbi kettőben az otthonok valamivel több mint harmadában volt javulás energiahatékonyság terén, ugyanúgy, mint Magyarország esetében
- fűzte hozzá a közgazdász. Szerinte kijelenthető, hogy a magyar rezsimodell egyszerre nyújt alacsony árakat és megfelelő motivációt az energiahatékonyság növelésére - ezzel megdöntve a tiszás képviselő érveit. | Megbukott a rezsicsökkentést támadó tiszás EP-képviselő érvelése | null | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/megbukott-a-rezsicsokkentest-tamado-tiszas-ep-kepviselo-ervelese |
Subsets and Splits