text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-346261
2004-12-28 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Kiderült, hogy a kormány miért minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a felszámolás alá került, salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa, független képviselő Orbán Viktor miniszterelnöktől érdeklődött, hogy a kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény mely pontjára hivatkozva döntött a vállalkozás stratégiailag kiemeltté nyilvánításáról. "A társaság működése a lakosság - többek között alapvető - élelmiszerekkel való ellátása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekinthető, továbbá részben bel- és külgazdasági, részben foglalkoztatottsági szempontok szerinti tevékenysége, vagyonának üzemeltetése egyaránt jelentős gazdasági potenciált képvisel; mindemellett a társaság nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat" - írta válaszában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. "A társaság jelentős szerepet tölt be Nógrád megye és környéke lakosságának élelmiszeripari és egyéb kereskedelmi cikkekkel történő ellátásában, továbbá Nógrád megye legnagyobb munkáltatójaként hozzávetőleg 1300 embert alkalmaz. Mindezek alapján elmondható, hogy a szerepe nem csak a megye kiskereskedelmében, hanem a foglalkoztatottságában is meghatározó" - zárul a miniszter válasza, amely a parlament honlapján jelent meg. Masszívan veszteséges volt A Palóc Kft. 2017. május 3-ai zárással készült, tevékenységet záró mérlege szerint akkor már nem folytatott kereskedelmi tevékenységet, a megmaradt készlet három boltban és egy nagykereskedelmi raktárban halmozódott fel. A foglalkoztatottak száma a 2016-os átlagos 952 fős létszámról 2017-re 236 főre csökkent - 2015-ben még 1160, 2014-ben pedig 1349 dolgozónak adtak munkát. A hét magánszemély tulajdonában lévő Palóc Kft. a CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként több mint 80 boltot üzemeltetett. (A CBA tavaly szeptember közepén kizárta hálózatából a Palóc nagykert.) Tavaly az év folyamán 71 boltot és három raktárat zártak be, 2017-ben pedig további hat üzletet. A vállalkozás évek óta veszteséges volt - derül ki a mérlegadatokból. 2013-ban még 24,7 milliárd forintos nettó árbevételt értek el, de 224 milliós veszteséget kellett elkönyvelniük. A következő években a forgalom visszaesett, a veszteség pedig hatalmasra nőtt: 2015-ben 1,9 milliárd, 2016-ban 2,8 milliárd forintos mínusszal zárták az évet. Mekkora vagyona van a cégnek? A cég befektetett eszközeinek értéke 4,5 milliárd forint volt a tevékenységet záró mérlegben, ebből az ingatlanok 2,6 milliárd, a gépek, berendezések és járművek közel félmilliárd forint értéken voltak nyilvántartva. A kft. kötelezettségállománya májusban meghaladta a 6,7 milliárd forintot, ebből közel hárommilliárd forintot tettek ki a rövid lejáratú hitelek és 1,7 milliárdot a szállítói tartozások. A cég tevékenységének zárásakor három leányvállalata volt, valamint két társult vállalkozása, ezek többségének megindult a végelszámolása. Ta-Mi Kft. végelszámolás alatt (v.a.), székhely: Gyöngyös, 100 százalékos leányvállalat Vevőért Kft. v. a., Cegléd, 100 százalékos leány Beri Immo Projekt Kft. v.a., Salgótarján, 100 százalékos leány Market Immo Kft. v. a., Salgótarján, 48,3 százalékos, társult vállalkozás Immo Agora Kft., Budapest, 25 százalékos, társult vállalkozás CBA Kft., Alsónémedi Hrsz: 2402., 2,29 százalékos befolyás, egyéb rész (forrás: E-beszámoló, Céginfo.hu). Mi történhetett? A salgótarjáni Palóc Nagyker 1991-ben alakult, folyamatosan terjeszkedett, a térség egyik legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi vállalkozásává nőtte ki magát. A CBA-lánc ötödik régiójának központjaként működött; meghatározó szerepet töltött be a térség alapellátásában - írták az éves beszámoló kiegészítő mellékletében. A gazdálkodás körülményeiben az elmúlt években érzékelhető kedvezőtlen folyamatok (a dohányforgalom kiesése, a vasárnapi nyitva tartás bevezetése, a devizaárfolyamok alakulása, az adótételek növekedése, a munkanélküliség elterjedése, a fogyasztás visszaesése) érzékenyen érintette a cég működését. Tavaly a vállalkozás pénzügyi helyzete tovább romlott, a likviditási gondok állandósultak. A szállítói tartozások növekedtek, az árubeszerzés akadozott, az áruellátás színvonalának a csökkenése forgalomkiesést okozott. A bérek rendezése elhúzódott, a dolgozók tömegesen hagyták el munkahelyüket. 2016. szeptember közepétől a közel 90 egységből álló bolthálózat folyamatosan szűkült - írták. A cég likviditási problémái miatt 2016. szeptemberében csődeljárást kezdeményezett, de a hitelezőivel végül nem tudott megállapodni, így megszűnt a csődeljárás és a fizetési moratórium; 2017. május 4-én elindult a felszámolási eljárása. A magyar kormány júniusban minősítette stratégiailag kiemelt céggé a Palóc Kft.-t, majd új, ezúttal állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-vette át a cég felszámolását, a felszámolóbiztos Vályi Attila lett.
Emiatt kivételez a kormány a nagyot bukó magyar boltlánccal
A Palóc boltlánc 6,7 milliárdos tartozással került felszámolás alá. A kormány stratégiailag kiemelt szervezetté nyilvánította a céget, mivel működése a lakossági élelmiszerellátásban kiemelt jelentőségű, és a vagyonának üzemeltetése is "jelentős gazdasági potenciált képvisel" - derül ki Lázár János válaszából. A boltok a felszámolás elindulásakor, május elején már bezártak.
null
1
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/emiatt_kivetelez_a_kormany_a_nagyot_buko_magyar_boltlanccal.643956.html
2017-11-09 21:11:22
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Nyitókép: AFP/Douglas Sacha Összehangoltan folytatnak droglegalizációs kampánytevékenységet külföldről finanszírozott szervezetek - állítja a Drogkutató Intézet. 2016 óta foglalkoznak azokkal a tanulmányokkal, amelyek a kannabisz jótékony hatásait mutatják be, csak valahogy arról feledkeznek meg időről időre, hogy ezek a tanulmányok sorra dőlnek meg nemzetközi viszonylatban is - írja többek között a DI. "Lassan viszont itt a döntés ideje, hiszen már az általuk nagyra tartott The New York Times is a kannabisz legalizálásának veszélyeiről ír, és a jobboldalisággal nem vádolható, de tudományosan komolyan vehető műhely, a Londoni King’s College is erre az eredményre jutott legutóbbi kutatásában" - hívja fel a figyelmet Téglásy Kristóf stratégiai igazgató.
Külföldről finanszírozott szervezetek folytatnak összehangolt kampánytevékenységet
A Drogkutató Intézet szerint legalizációs kampánytevékenységet folytatnak azok, akik elfelejtik megemlíteni, hogy az általuk hivatkozott tanulmány állításait sorban döntik meg.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/10/kulfoldrol-finanszirozott-szervezetek-folytatnak-osszehangolt-kampanytevekenyseget
null
true
null
null
Mandiner
Magyar Péter: A megmaradt Fidesz-szavazók nevetnek vagy szégyellik magukat
„Ennyi hazugság 20 perc alatt még egy miniszterelnöki beszédben sem hangzott el” – mondta Magyar Péter. Követői a bábkormányt emlegető Orbán-beszédét nevetséges hülyeségnek vagy éppen suttyóságnak tartották.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/10/24/magyar-peter-a-megmaradt-fidesz-szavazok-nevetnek-vagy-szegyellik-magukat
null
true
null
null
444
Sanader ügyvédje fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, arra hivatkozva, hogy Horvátországban nem lenne biztosított az igazságos eljárás. Sanader a fellebbezés elbírálásáig továbbra is kiadatási őrizetben marad. A volt kormányfőt tavaly decemberben Salzburg közelében vették őrizetbe az osztrák hatóságok egy Horvátországban kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Ausztriában szintén vizsgálat folyik ellene, mégpedig pénzmosás gyanújával. Sanader ártatlanságát hangoztatja. Ügyvédje már márciusban jelezte, hogy Sanader nem akar Horvátországban bíróság elé állni, Ausztriában ellenben igen. Az ügyvéd megfogalmazása szerint védencének meggyőződése, hogy "egy politikai nyomás nélküli, független bíróság által lefolytatott tisztességes eljárás során nagyon gyorsan meg tud cáfolni minden ellene felhozott vádat". Sanader 2003 végétől 2009 közepéig állt a horvát kormány élén, amikor váratlanul lemondott. December elején fogták el egy osztrák autópályán, miután a horvát parlament megvonta tőle a mentelmi jogot. A horvát sajtó akkor azt írta, hogy Sanader Münchenen át az Egyesült Államokba akart szökni. Maga Sanader azt állította, hogy éppen vissza akart térni Horvátországba, és meg is beszélt egy találkozót a határon a horvát ügyészséggel. A volt kormányfőről azt tartják, hogy kedveli a luxust, és politikai ellenfelei többször firtatták, honnan származik a vagyona, amely nagyobb, mint amennyit miniszterelnöki fizetéséből felhalmozhatott. Ausztriában szintén vizsgálat folyik ellene, a szövevényes Hypo Bank-botrányhoz kapcsolódóan. A 2009-ben a csőd szélére került Hypo-Alpe-Adria pénzintézet működésének átvilágítása során merült fel a korrupció-ellenes ügyészségnél a gyanú, hogy Sanader 1995-ben külügyminiszter-helyettesként félmillió eurónak megfelelő összegű jutalékot kaphatott törvényellenesen azért, hogy közvetítésével Horvátország tízmillió euró értékben hitelt vett fel a banktól. Kezdőlap Külföld Kiadható Horvátországnak a volt miniszterelnök
Kiadható Horvátországnak a volt miniszterelnök
Kiadható Horvátországnak a hazájában korrupcióval gyanúsított Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök - döntött hétfőn egy osztrák bíróság.
null
1
https://infostart.hu/kulfold/2011/05/09/kiadhato-horvatorszagnak-a-volt-miniszterelnok-432457
2011-05-09 18:38:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Fónai Imre Negyvenmillió forintos jutalom a nyugdíjba vonuló vezérigazgató-helyettesnek, több alkalommal is végkielégítés a vezérigazgatónak, tekintélyes prémium-kifizetések a vezető tisztségviselőknek – a vízdíjból a jelek szerint bőven futotta erre a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél (DRV) az elmúlt években. Feljelentés nyomán indult rendőrségi vizsgálat igyekszik most tisztázni, hogy jogszerűen számolta-e el és építette-e be ezeket a költségeket a vízmű a szolgáltatás árába? Tekintélyes mennyiségű iratot foglalt le a rendőrség, hogy áttekinthesse a DRV Zrt. gazdálkodását. A feljelentő, Léhmann György siófoki ügyvéd saját weboldalán tette közzé a nyomozás dokumentumait. Azt a könyvszakértői jelentést is, miszerint 2008-ban a menedzsment 12 tagja összesen 265 millió forint bruttó jövedelemhez jutott (az egy főre eső éves átlagjövedelem tehát mintegy 24 millió forint). [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Mi folyt a DRV-nél? - képünk illusztráció Ugyancsak e jelentésben áll, hogy „R. Zoltán elnök-vezérigazgató 2006. év május és november hónapban három-hárommillió forint végkielégítésben részesült, ugyanis R. Zoltánnal március 13-tól május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig is határozott idejű munkaszerződést kötöttek. A szerződésben az áll: a határozott idő lejárta esetén történő munkaviszony megszűnése esetén három havi átlagkeresetének megfelelő mértékű végkielégítés illeti meg. R. Zoltán személyi alapbére egymillió forint volt.” Megjegyezzük: az elnök-vezérigazgató idén június végéig állt a DRV Zrt. élén, csak az új kormány cserélte le a vezetést más állami tulajdonú cégekhez hasonlóan. Visszatérve a jelentésre: ez állapítja meg azt is, hogy a korábbi vezérigazgató-helyettest úgy nyugdíjazták 2008-ban, hogy ezzel egyidőben negyvenmillió forint jutalmat utaltak ki számára. Léhmann György egyebek mellett ezen esetek felsorolására alapozta feljelentését, álláspontja szerint „az árak megállapításáról szóló törvénybe ütközően törvénysértő, a fogyasztókat károsító díjmegállapítás” jellemzi a DRV-t. Szakértőt és revizort is bevont az eljárásba a rendőrség – ez is a siófoki ügyvéd honlapján olvasható, ahol szerepel a legutóbbi rendőrségi meghallgatás jegyzőkönyve is. A személyi juttatásoknak milyen kihatása van a vízdíjra? Ez a legfőbb kérdés, amire a nyomozó hatóság választ vár – derül ki a jegyzőkönyvből. A meghallgatás során Léhmann György feljelentő előadta: „A megállapított vezetői prémium és jutalom törvénysértő. A prémium-kikötés az ármegállapításról szóló törvénybe ütközik, ugyanis nem szükséges ráfordítás és nem a hatékony működéshez szükséges költség. Ez szerintem hűtlen kezelés.” A szakértő ugyanerről azt mondta: „Abban igaza van a feljelentőnek, hogy a hatékony működésen felül nem biztos, hogy feltétlenül indokolt a vezetőnek jutalmat adni.” További idézetek a jegyzőkönyvből: „Léhmann: – A vezérigazgató két végkielégítést kapott, soha nem volt valódi szándéka, hogy a határozott idő lejárta után felálljon a székéből. Álláspontom szerint ez csalás alapos gyanúját veti fel, két fiktív szerződésről lehet szó. Szakértő: – Ez engem is meglepett. Nem vagyok munkajogi szakember, de számomra is etikátlannak tűnik. A vezérigazgató egyébként ebben az időszakban nem vett fel jutalmat és prémiumot. Revizor: – A negyvenmilliós jutalom-kifizetés beleszámíthat-e az ármegállapítás során a költségekbe? Szakértő: – Ez nyilvánvalóan az arányos résszel beleszámít.” Ezek után már csak hab a tortán: az a korábbi vezető, aki negyvenmillió forint jutalommal távozott a társaságtól, jelenleg Tab önkormányzatának segít szakértőként önálló szolgáltató társaság létrehozásában, vagyis abban, hogy Tab hogyan váljon le a DRV Zrt.-ről... Átvilágítják a céget Winkler Tamás vezérigazgató nyilatkozta szerkesztőségünknek: „Ne a Balatonnál élőkkel fizettessék meg a magasabb költségeket” Winkler Tamást nem egészen két hónapja nevezték ki a DRV Zrt. élére. Októberig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t is irányítja, párhuzamosan. A teljes átvilágítást és a pazarlás kiirtását ígéri. – Mit szól a rendőrségi vizsgálati anyagban részletezett vezetői bérlistához, jutalmakhoz, végkielégítésekhez? Nem találja ezeket túlzónak? Lesznek változások a cégnél e tekintetben? – Változások lesznek, már most látszik, hogy ezekre szükség van. Az igazgatóság döntése értelmében átvilágítás lesz a cég egészére vonatkozóan, és ennek figyelembevételével fogjuk meghatározni a szükséges lépéseket, intézkedéseket. – Előfordulhat-e az ön vezetése alatt is olyan eset, mint amikor elődjével két alkalommal is határozott idejű szerződést kötöttek, majd ezek lejártakor végkielégítést utaltak ki számára? – Indokolatlannak és felháborítónak tartom ezt. Az átvilágítás ki fog térni többek között a korábban kifizetett jutalmak, végkielégítések jogosságára is, és amennyiben törvénytelenségek, szabálytalanságok kerülnek napvilágra, megtesszük a szükséges lépéseket. – Mi a véleménye a kiugró jutalommal, 40 millió forinttal nyugdíjazott egykori vezérigazgató-helyettes jelenlegi tevékenységéről, miszerint Tabnak segít szakértőként leválni a DRV-ről? – Nem tartom etikusnak. Meg fogjuk vizsgálni, hogy ez a tevékenység megvalósít-e bűncselekményt, és ha igen, tudunk-e kártérítési igénnyel élni. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Winkler Tamás vezérigazgató – Milyen tervekkel látott munkához? Melyek az elvárások Önnel szemben, tisztének „elnyerésében” mekkora szerepet játszott az ön vezette pécsi szolgáltató cég által végrehajtott országos, sőt, nemzetközi hírű székházfoglalás? – A teendőket a már említett átvilágítás eredménye határozza meg, az elvárások azonban már most is egyértelműek, világosak. Ki kell emelni a hatékony gazdálkodást. Ki kell irtanunk a pazarlást a vállalat tevékenységéből. Kinevezésemhez nem egy „székházfoglalás” vezetett, hanem az, hogy Pécsett csökkenő vízdíjak mellett sikerült növelni a szolgáltató nyereségét, ami egyértelmű hatékonyságjavulást jelent. – A Balaton-parton is lenne honnan csökkenteni a víz- és csatornaszolgáltatás díját... – Magam is magasnak tartom a vízdíjat. Egyik első dolgom volt megvizsgálni, mi is okozza ezt, és megállapítható, hogy az országban a Balatonnál a legszigorúbbak a szennyvíztisztítás hatásfokára vonatkozó előírások. Ráadásul a Balaton vízgyűjtő-területéről a lehető legtöbb helyen elvezetjük a tisztított szennyvizet, az ehhez szükséges átemelők üzemeltetése is magas költségekkel jár. Remélem, hogy az ígért központi díjszabályozás figyelembe fogja venni ezeket a tényezőket is, és nem az itt élőkkel fizetteti meg a Balaton sajátosságaiból adódó magasabb költségeket. Azonnal intézkednek Az interjú elkészülte után juttatta el szerkesztőségünkhöz a DRV Zrt. közleményét Jankó Gábor PR-vezető, miszerint az új vezetés megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a vízellátáshoz és szennyvíztisztításhoz szükséges épületek, műtárgyak környékén elhanyagolt állapotok uralkodnak. Haladéktalanul intézkedtek ezen állapotok megszüntetésére.
SONLINE - Botrány! A magas vízdíjból futotta a 40 milliós jutalomra
Negyvenmilliós jutalom, kétszer fizetett végkielégítés – a rendőrség nyomoz, az új vezér teljes átvilágítást ígér.
null
1
https://www.sonline.hu/kozelet-somogy/2010/08/botrany-a-magas-vizdijbol-futotta-a-40-millios-jutalomra
2010-08-23 15:56:36
true
null
null
Sonline
Dekonstrukció A megvalósításra alkalmasnak talált tervet egy japán alkotócsoport hozta létre, akik az épületen megjelenítették a szellemiségük japán kultúrához kötődő jellegét. Talán a laikusok számára is kitűnik, hogy a japán építészet sajátos formajegyei jól megmutatkoznak, annak ellenére, hogy a "láthatatlan építészet" ideája érdekében dekonstrukciós formavilágot alkottak. Dekonstruktív japán pagodaszerűséget hoztak létre. Azoknak is igazuk van, akik hiányolják innen az építészetben oly’ fontos stabilitásélményt, és egy összeomló kártyavárhoz hasonlítják a látványt. Identitásformáló intézmény A Magyar Nemzeti Galéria lényegi funkcióját tekintve nem csak közgyűjteményi célokat szolgál, hanem fontos nemzeti identitásformáló intézmény is. Ez a lehető legnemesebb módon valósul meg, hiszen a kiválóságaink nagyszerű alkotásaival alakítja az értékszemléletünket és nyújt kulturális kötődési lehetőségeket. A kiállítások révén azt is megmutatják, miként bánunk a fontos értékeinkkel. A magyar kultúra egyik példaadó intézménye ez. Ezt a magyar identitásformáló intézményt kívánjuk most egy japán identitást hordozó, de a kulturális hagyományok rendjét szimbolikusan lebontó épületben elhelyezni. Érdemes volna ezt a helyzetet újragondolni. Tényleg ennyire gazdagok vagyunk? Ha ránézünk a Nemzeti Galéria új épületének terveire, ugyancsak feltűnő a teátrálisan tobzódó térpazarlás. Elképedünk, milyen bőkezűen bánnak a közlekedőfelületekkel, belső közösségi terekkel. Az eddig napvilágot látott látványtervek alapján mondható, tékozló nagyravágyás mutatkozik meg az épület által. Ez a teátrális bőkezűség elgondolkodtató most, különösen, amikor a gazdasági realitások praktikusabb szemléletre késztetnek. Tervezett üresség A látványtervbe helyezett műalkotások elhelyezéséből arra következtethetünk, hogy a japán tervező a művészegóból következő ideát követi. Ennek lényege az, hogy a műalkotásokat egymástól nagy távolságra kell elhelyezni, hogy azok ne sértsék egymás hatását. Ezzel az elvvel magam is találkoztam a kiállításrendezői, illetve művészeti fesztiválszervezési munkáim során. Minden esetben a garantált bukást eredményezték. Azokat a kiállításokat, amelyeket jó értelemben vett zsúfoltsággal rendeztünk meg, mindig heves közönségreakciók jutalmazták és meg kellett hosszabbítanunk a nyitvatartást. A túlméretes terek az üresség érzetét keltik a nézőben. A színházi és koncertszervezők ezt a jelenséget pontosan ismerik, csak náluk a nézőtér telítettsége az, amely meghatározóan nagyot lendít az előadás sikerén. Ha túl nagy nézőterű előadóhelyet választanak a várható forgalomhoz képest, akkor abból fél- és negyedházas előadások lesznek, az pedig a közönségben a kudarcosság érzetét kelti. Ilyen tévedéssel kiváló produkciókat is meg lehet buktatni. A Nemzeti Galéria irreálisan nagyra tervezett épülete éppen a túlzó méretei miatt okozhatja a "negyedházas előadások" lógó orrú hangulatát. Száműzendő szólamok Jó volna látni valami racionálisabb és magyar kultúrából fakadó épületet, amelynek az elsődleges funkciója a magyar művészeti alkotások méltó bemutatása. Az összes többi jelző, mint a természetközeliség, a nyitottság, az emberközeliség, interaktivitás, többnyire csak jelszavak, amelyeket kötelezően leírnak minden új beruházáshoz, mert anélkül nehéz a laikus szíveket megdobogtatni. Esetünkben is úgy tűnik, a teátrális bőkezűség lényege a valós eszmeiség helyébe tolakodó üres szólamokat szolgálja ki. Ezek jelentősége is átértelmeződik a gazdasági realitások mentén, ráadásul éppen a pénzhiány miatt késik a beruházás kezdete. A most kiírt tender is bevallottan feltételes, hiszen még nem látni a forrásokat. Mindez jogossá tesz praktikusabb irányba mutató javaslatokat. Konkrétumok A térpazarlással kapcsolatos kritikát konkrét adatokkal is illik alátámasztani. Nézzük: A Nemzeti Galéria új épülete pár négyzetméter híján 54 000 m² lesz. Hogyan osztják fel ezt a területet? állandó kiállítótér: 11.215 m², ideiglenes kiállítóterek üveggalériával 1.825 m² csatlakozó műhelyek: 599 m² rendezvényterem: 760 m², közel 500 fő ülőhellyel, amely a kiszolgáló helyiségekkel együtt kb. 1000 m²-re kalkulálható kiállítótereket kiszolgáló raktárak: 2500 m² előadótermek és szekció termek 268 m² múzeumpedagógia tantermek és irodái 300 m² főzőkonyha és étkező napi 4-600 adagos melegkonyha, önkiszolgáló 200 férőhelyes, 220 m²-es fogyasztótérrel, ami a raktárakkal és belső közlekedőkkel együtt kb. 600 m² lesz. kávézó: italok és készételek kiszolgálására 50 férőhelyes fogyasztótérrel várhatóan 200 m² területű lesz. irodák: 1.500 m² Ruhatárak, egészségügyi helyiségek, recepció stb. kb. 500 m² Üzemviteli helyiségek (hőcsrélők, vízkezelők, légellátás stb.) kb. 500 m² Ez összesen (kerekítve) = 21 000 m² Ez a kalkuláció nem számol a közlekedő terekkel, de adjunk az egészhez hozzá kb. 20% területet, azaz 4200 m² területet. Így eljutottunk 25 200 m² nagyságig, ami még mindig csak a fele annak, amekkorára ezt az épületet építeni szándékoznak. Vajon mi lehet az a további huszonötezer négyzetméter, amiről nem írnak a Magyar Építők honlapján a 2024. október 3-án megjelent cikkben? A választ az egyik belső látványterv adja meg. (Lásd a 2. képet!) Plázákkal konkurál Annak ellenére, hogy már ismerjük a számokat, a képen látható térpazarlás mégis megdöbbentő. Repülőterek termináljait idéző látványvilágot kapunk. Azok számára, akik kevésbé szoktak hozzá az ilyen nagy adatok értelmezéséhez, talán segít annak megemlítése, hogy ez a kb. 25 000 négyzetméteres nagyság a plázák világára jellemző. Az új Nemzeti Galéria tervezett épülete két pláza együttes méretével vetekszik. Csak Budapesten vannak olyan nagy plázák, amelyek egyedül konkurálnak az NG új épületével. Ez a nagyságrend valóban hatásos, sőt, világrengető. Ez azonban valahol riasztó is. Öröm az, ha van mód a bőségre, de hol van a határa annak, amikor ez átfordul üres, tartalmatlan magamutogatásba? Költségszivattyú Ezt a mérhetetlenül sok felületet és térfogatot is fenn kell tartani. Fűteni kell, világítani, szellőztetni, takarítani, felújítani, és ha ehhez nem társul olyan funkció, ami ezek fedezetét kitermeli, akkor ez csak egy könyörtelen pénzszivattyú. Egy pillanatra megemlítem a Néprajzi Múzeum épületét, ahol a 33 000 négyzetméteres területből mindössze 7 000 szolgálja a kiállítást, ami még negyede sincs a teljes épületnek. Ráadásul, a múzeum gyűjteményeinek raktárbázisa nem ott van, hanem egy külön intézményben. Bődületesen nagy ballasztot cipel magával az a múzeum. Ugyanezt gondolom a Nemzeti Galéria új épületéről is. Ha cinikusan fogalmazunk, akkor azt mondhatjuk, hogy fenntartási és üzemeltetési terhekkel fojtják meg ezeket a fontos kulturális intézményeket. Jó volna ezt a pazarlást megállítani, és talán van is rá némi esély. Érvelésre hangolva A fentiek alapján nem tűnik helyénvalónak az a szándék, hogy a japán alkotók terve valósuljon meg. Aktualitása fokozatosan elmúlik, ezért új megoldásra van szükség. Nos, erre teszek itt két javaslatot, tudván azt, hogy amit leírok, az egyeseknek bicskanyitogató lesz, mások pedig rajongani fognak érte. Közöttük pedig ott lesz legalább ötven árnyalat. Elsődleges szándékom az, hogy konkrétumokkal segítsem elindítani a gondolkodást. A konkrétum azért jó, mert arra reagálva könnyebb érvelve szólni, függetlenül attól, hogy támogató vagy ellene szóló gondolatokat formál valaki. Az egyszavas kritikákkal, a személyeskedő ítéletekkel nem juthatunk előbbre. Még az érvelve megfogalmazott ellenkezés is segíti a jó megoldás megszületését. A két javaslat: 1 - IPARCSARNOK - ÚJRATÖLTVE: Épüljön fel az egykori Iparcsarnok arányait és murális díszítettségét pontosan követő, új funkciókkal bővített modern építészeti alkotás. 2 - TŐZSDEPALOTA - ÚJRATÖLTVE: A Tőzsdepalota épületét vásárolja vissza az állam, és oda települjön be a Nemzeti Galéria. Az első javaslat a bonyolultabb probléma, de talán az építész szakma számára izgalmasabb is, hiszen az nem csak egy régi épület újraépítését jelenti, mint mondjuk a Budai Várban a Lovarda esetében, ugyanis az Iparcsarnok csak újraalkotás révén válhat a Nemzeti Galéria számára alkalmassá. Egyszerre történeti idézet és kortárs alkotás. A második javaslat egyszerűbb. Turisztikai szempontból jól megközelíthető helyen van egy kiváló, rangos és üresen álló műemlék épületünk a Tőzsdepalota, amelynek belső felosztása jó lehetőséget ad a nagy kiállítóterek kialakítására is. A korábbi funkciók miatt magas védelmi fokozatú épületről van szó, amely a felbecsülhetetlen értékű műtárgyaink miatt fontos tényező. Nézzük a részleteket: 1 - IPARCSARNOK - ÚJRATÖLTVE Az egykori, majdnem 140 évvel ezelőtti Iparcsarnok hazánk egyik kiemelkedő építészeti remekműve volt, amely tökéletesen illeszkedett a Városliget arculatába. Ezen felül, mára — az Ezredéves Országos Kiállítás révén — a magyar államiság egyik szimbolikus épületeként is jelen van az emlékezetünkben. Akkoriban világszínvonalú kiállítóhely volt. Egyértelműen kötődik a magyar identitásunkhoz és eleve az volt a rendeltetése, hogy az alkotóerőnk nagyságát mutassa meg. Kiváló identitásformáló nemzeti értékünk lehetne. Könnyű volna azt javasolni, hogy épüljön vissza az Iparcsarnok műszakilag korszerűsített kópiája, de az több szempontból sem jelentene megoldást. A műtárgyak mai elhelyezése, az épületüzemeltetés, a műtárgyvédelem, a közönségvezetés, az új közgyűjteményi funkciók stb. nem elégíthetők ki az egykori épület adottságaival. Lényegesen többet kell ma nyújtanunk. Ez az a helyzet, amiért azt az összetett javaslatot teszem, hogy A) - építsük újra a történelmi múltunkat oly’ szépen reprezentáló épületet a lehető legpontosabban, B) - ugyanakkor gazdagodjék és bővüljék mindez a mai tudásunkkal, alkotó képességeinkkel. Kortárs alkotás szükséges, amelyik híven idézi fel az egykori alkotók nagyszerűségét és mutatja a mai kvalitásokat is. Már fogalmazódhatnak a megoldási javaslatok, például a terep alá építendő új épületszintről, vagy arról, miként használnálható ki a belső udvarok beépíthetősége stb. Lássuk a száraz adatokat. Egykor az Iparcsarnok 12 000 m² alapterületű volt. Egyértelműen szükség van egy alsó szintre, amelyet a terep kissé lejtős volta miatt nem lesz gond megépíteni. Az eredeti Iparcsarnok is részben feltöltött területen állt. A két szint már együtt 24 000 m². Ha ezekhez hozzáadjuk a négy belső udvar beépítését, bőven elértük azt a területet, amennyire szükség van. Tudom, van egy heves érzelmekkel tiltakozó véleménykör is, akik számára a terület bárminemű beépítése bűn. Empatikus vagyok ezen a téren, hiszen a természeti értékek is fontosak. Most mérlegre kell tenni ez ügyben sokféle értéket. A Városliget teljes területe kb. 120 hektár, az Állatkerttel együtt. A kérdés az, hogy a liget területének 1%-át visszaparkosítsuk-e, vagy arra épüljön fel a Nemzeti Galéria új épülete? Magam részéről nem tartom elvetemült gondolatnak azt, hogy ez a földfelület maradjon továbbra is intézményi telek, mint az elmúlt 140 esztendő alatt, mert úgy vélem, Budapest jelentős mértékű fejlesztési felületekkel rendelkezik, ahol akár sokszázszorosan is pótolni lehet az itt kieső természetdarabkát.
Ilyen gazdagok vagyunk?
Ahogy arról október elején az Építészfórum is beszámolt, jövő évben indul az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben. Tasnádi György erre reagálva, vitaindítónak szánt írásában kritika alá veszi a tervezett beruházást, valamint alternatívákat vázol fel a Nemzeti Galéria új otthonára.
[ "" ]
0
https://epiteszforum.hu/ilyen-gazdagok-vagyunk
null
true
null
null
építészfórum
Németh Szilárd az ülésteremben – de már a parlamenti vita előtt sajtótájékoztatón is – elmondja, hogy a mai ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. A "rezsibiztos" politikus a csillebérci tábor korrupciógyanús ügyét felhozva sorolta mindazok nevét, akik még a kommunizmust is dicsőítették: a listáján Rácz Péter mellett balliberális politikusok szerepeltek, így Varjú László, Puch László és Nyakó István. Konkrétumokat nem említett a fideszes képviselő. De a Vas megyei MSZP "korrupciógyanús" ügyeit is megemlítette, a megvert és megerőszakolt Szabó Bálintot, valamint a Zuschlag-, és a Simon-ügyet. Végül egy Szolzsenyicin-idézettel, a kommunisták gátlástalanságáról, kártékonyságáról, torz lelkületéről szónokolt, és a balliberális erőkre célozva azzal zárta szavait, hogy összenő, ami összetartozik. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára és Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkárok a kormány korrupcióellenes intézkedéseit sorolták, a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását, a nemzeti korrupcióellenes program megalkotását és a büntetőjogi szigorításokat. Az államtitkárok, az "ellenzék tele van korrupciós ügyekkel" - tézis alátámasztására a szocialista Hiszékeny Dezső ellen vesztegetés bűntettének gyanúja miatti eljárást citálták, Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyét pedig "Európa legnagyobb korrupciós botrányának" kiáltották ki.
"Mindenki korrupt, csak a Fidesz nem"
Gátlástalan lopással vádolták egymást a pártok a Parlamentben, a Jobbik kezdeményezésére a korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról vitázva. Pontosabban a felszólalások során – a képviselők nyolc órában vitázhattak – az derült ki, hogy a Fidesz és a kormány államtitkárai szerint mindegyik párt korrupt, csak a Fidesz és a kormány nem.
null
1
http://nol.hu/belfold/mindenki-korrupt-csak-a-fidesz-nem-1576609
2015-11-23 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Dukai Miklós emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn nyújtotta be a 2025. évi központi költségvetési törvény tervezetét a parlamentnek. Azt szerinte sok mindenki a saját szájíze szerint kommentálja majd, de kijelenthető, hogy a költségvetés "a következő évre is garantálja a helyhatóságok kötelező feladatainak szakszerű és a lakosság igényeit kielégítő ellátását". Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, a helyhatóságok továbbra is számíthatnak arra, hogy a béremelésekhez szükséges összegeket a kormány a rendelkezésükre bocsátja - tette hozzá. Felhívta a figyelmet: a kabinet az eddigi fejlesztési források megtartása mellett elindítja a Versenyképes járások elnevezésű, térségi együttműködésen alapuló, várhatóan 65 milliárd forint keretösszegű fejlesztési programját, amely "újszerű gondolkodást indít el a fejlesztéspolitikában és az önkormányzatok életében". Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a jövő évi költségvetés a gazdasági növekedés erőteljes újraindításával számol. Így 2025-re az idei 0,8 százalékkal szemben "már érdemi, 3,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a világgazdasági környezet javulása és az új hazai gazdaságpolitikai akcióterv intézkedéseinek köszönhetően". Kifejtette: a büdzsé a költségvetési hiány csökkentésére is nagy hangsúlyt fektet: az idén várható 4,5 százalékos GDP arányos deficithez képest jövőre 3,7 százalék a cél. Az inflációt sikerült leküzdeni, így a pénzromlás már idén és jövőre is 3-4 százalék közötti tartományban, jövőre várhatóan 3,2 százalék körüli szinten marad - tette hozzá. Az önkormányzatok 2024-hez képest bő egyötödével magasabb: 1050 milliárd forint helyett 1266 milliárd forint állami támogatást kapnak jövőre a kötelező feladataik ellátására - mondta. A gazdaság erősödése a helyi adóbevételekre, így az iparűzési adó összegére, az önkormányzatok lehetőségeire is kedvezően hat, hiszen a tavaly az önkormányzatokhoz befolyt iparűzési adó a 2010-es évi adat több mint háromszorosa volt, kétszer annyi, mint 2017-ben - húzta alá. Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke köszöntőjében kiemelte: az intézmény immár 24. alkalommal szervezte meg az Önkormányzati Költségvetési- és Adókonferenciát, amelynek idén kiemelt témái a digitális állampolgárság, az önkormányzati választások kapcsán a helyi adózással kapcsolatos feladatok, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalatai. Emellett a résztvevők "első kézből" értesülhetnek a helyhatóságok mindennapi pénzügyeit érintő változásokról, aktualitásokról. A kétnapos rendezvényre a szervezők 138 helyhatóság képviseletében közel 300 résztvevőt várnak - mondta.
2025-ös költségvetési tervezet garantálja az önkormányaztok kiszámítható működését
A jövő évi költségvetés tervezete garantálja az önkormányzatok stabil, kiszámítható működését – jelentette ki Gukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) önkormányzati államtitkára kedden Egerben, az idei Önkormányzati Költségvetési- és Adókonferencia sajtótájékoztatóján.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/2025-os-koltsegvetesi-tervezet-garantalja-az-onkormanyaztok-kiszamithato-mukodeset/439712
null
true
null
null
Hírklikk
A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül - jelentette ki Lázár János pénteken Szegeden, ahol nagy tervekről számolt be a gyár és a térség jövőjét illetően Botka Lászlóval, a város ellenzéki polgármesterével az oldalán. Az MTI közlése szerint Lázár úgy fogalmazott, hogy Magyarország legnagyobb autógyára létesül Szegeden, sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy azt előzetesen tervezték. Az 1200-1500 milliárd forintos beruházás kapcsán nagy tervekről és projektekről számolt be a miniszter. Számításai szerint 2025 második felében készülnek el az első járművek a szegedi BYD-ben, de addigra megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai; elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése és a vasúti terminál kialakítása; bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást; közvetlen négysávos kapcsolatot alakítanak ki az M43-as autópálya és az üzem között; valamint négysávossá alakítják az 5-ös főútnak a város és az autópálya-csomópont közötti részét. A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, tette hozzá a miniszter. Az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Mindezek mellett Lázár ígérete szerint meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat. Ennek a tervezése a jövő év elején zárul le. Lázár kijelentette továbbá azt is, hogy a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Mivel ezek szállítása az uniós előírások miatt vasúton zajlik, első lépésként építenek egy vasúti terminált az M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán. A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti pálya rekonstrukciójáról. Utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz. A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd. Lázár ezután kitért arra is, hogy csütörtökön a magyar és a szerb kormány megállapodott arról, hogy Röszkén kínai együttműködéssel és hitelből százmilliárd forintos nagyságrendű beruházással vasúti és teherforgalmi átkelő épül . A miniszter szavai szerint ez lesz a schengeni térség legnagyobb ilyen típusú objektuma, amint elkészül. Lázár szerint a fejlesztés elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyaroknak száma jelentősen nőni fog. A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot. Itt szögezte le, hogy a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. "Ahogy a termelése felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az autógyárban tízezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is" - szögezte le, majd úgy folytatta, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azok közé a beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg. A szegedi Belvárosi hídról is ejtett még pár szót a miniszter, mint az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídjáról. Ennek rekonstrukciójára 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején kell megkezdeni. A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala - amely módosítására nincs műszaki lehetőség - érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el - mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is.
Lázár ígérete a szegedieknek: tízezer új munkahely és minderre 1500 milliárd forint
A sok-sok beruházás között van egy röszkei vasúti átkelő is, amit a kínaiak építenek.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/11/15/lazar-janos-byd-szeged-igeretek-beruhazas
null
true
null
null
24.hu
A Law Enforcement Legal Defense Fund nevű rendőrpárti nonprofit szervezet szerint a 25, Soros-kötődésű ügyész közül, akik indultak a választásokon, 12-t vagy legyőztek, vagy visszahívtak hivatalából. Ez különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy sok esetben hagyományosan demokrata fellegvárakról van szó, ahol Kamala Harris alelnök kényelmes többséget szerzett - jelezve, hogy a demokrata szavazók jelentős része is elfordult a progresszív baloldal bűnözéssel szembeni puha fellépésétől. A legjelentősebb vereség Los Angelesben történt, ahol a Soros által támogatott George Gascón kerületi ügyészt 24 százalékos különbséggel győzte le Nathan Hochman, egy korábbi szövetségi ügyész, aki keményebb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Ezzel szemben Harris alelnök 30 pontos előnnyel nyerte meg Los Angeles megyét, ami jól mutatja a különbséget a baloldali politikusok és a bűnüldözési kérdések megítélése között. San Franciscóban a keményvonalas Brooke Jenkins kerületi ügyész kényelmesen legyőzte Ryan Khojasteht, akit a 2022-ben visszahívott korábbi ügyész, Chesa Boudin támogatott. Jenkins januárban úgy nyilatkozott, hogy a város az utóbbi években erőteljesen jobbra fordult - ezt a véleményt Gascón is megerősítette veresége után. Alameda megyében, amely Oakland és Berkeley otthona, Pamela Price kerületi ügyészt visszahívták kevesebb mint két évvel hivatalba lépése után, miután bírálatok érték állítólagos enyhe bűnüldözési megközelítése miatt. Érdekes kontrasztként Harris alelnök 75:25 arányban nyerte meg ugyanezt a megyét. Sean Kennedy, a Law Enforcement Legal Defense Fund politikai igazgatója szerint a csatatérállamokban és Harris alelnök szülőállamában, Kaliforniában, a demokraták jelentős része szavazott a progresszív ügyészek leváltására. Kennedy hozzátette: A választási eredmények azt mutatják, hogy a bűnözés elleni enyhe fellépés nemcsak sikertelen szakpolitikai kísérlet, hanem politikailag is vesztes stratégia - még a mélykék területeken is. Kaliforniában a 36-os számú javaslat, amely a kábítószerekkel és lopással kapcsolatos büntetések szigorítását célozta, 70,4 százalékos támogatottsággal ment át. Az állam minden megyéjében támogatták ezt a javaslatot. Ez a fordulat annak fényében különösen érdekes, hogy az utóbbi években a kiskereskedelmi láncokat és a családi vállalkozásokat súlyosan érintették a lopások, a betöréses rablások és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. San Francisco, Oakland és Los Angeles különösen sokat szenvedett a megnövekedett vagyon elleni bűncselekmények és bolti lopások miatt. Kennedy szerint a bűnözéssel szembeni enyhe fellépés elleni választói visszacsapás különösen erős volt a csatatérállamokban. Georgiában például Deborah Gonzalez, Athens-Clarke és Oconee megyék kerületi ügyésze 20 százalékos különbséggel veszített. Ugyanebben a megyében történt Laken Riley ápolónövendék tragikus halála, akit állítólag egy korábban letartóztatott, majd szabadon engedett illegális bevándorló ölt meg. Arizonában és Michiganben a hagyományos ügyészek felülmúlták Trump győzelmi arányát, és legyőzték a Soros által támogatott kihívóikat. A legjelentősebb kerületi ügyészi versenyekben a hagyományos szemléletű ügyészek nagyobb arányban kaptak szavazatokat, mint Donald Trump vagy Kamala Harris, mivel a Harris-szavazók egynyolcada a bűnözéssel szemben keményebb fellépést ígérő jelöltre szavazott. Úgy tűnik, a közbiztonság nem pártpolitikai kérdés, hanem józan észen alapuló ügy - mondta Kennedy. Fontos megjegyezni, hogy voltak győzelmei is a Soros által támogatott jelölteknek. Savannah-ban például a progresszív ügyész, Shalena Cook Jones 7 százalékkal megtartotta pozícióját. Floridában Monique Worrell visszaszerezte Orange-Osceola állami ügyészi pozícióját, legyőzve Andrew Baint, miután Ron DeSantis kormányzó tavaly leváltotta őt kötelességmulasztás miatt. Ugyanakkor egy másik DeSantis-ellenfél, Andrew Warren vereséget szenvedett a republikánus Suzy Lopeztől Hillsborough megyében. DeSantis 2022 augusztusában függesztette fel Warrent, mert az megtagadta az állam abortusztilalmának végrehajtását. Kennedy szerint a 2022 óta azonosított körülbelül 75 Soros-kötődésű ügyész közül több mint 30 hagyta el hivatalát, és 20-at hagyományos kerületi ügyészek váltottak fel. Ez a tendencia arra utal, hogy az amerikaiak egyre inkább a közbiztonság és a határozott bűnüldözés felé fordulnak, ami jelentős kihívást jelent a progresszív büntetőpolitika számára a jövőben. Borítókép: Soros György amerikai, baloldali oligarcha (
Elvéreztek a Soros-ügyészek
Az elmúlt hét választási eredményei alapján úgy tűnik, az amerikaiak kezdenek elfordulni a bűnözéssel szembeni engedékeny, „woke” baloldali megközelítéstől.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elvereztek-a-soros-ugyeszek
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
"Azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mellett még egy plusz terhet tegyünk az önkormányzatok nyakába, nem tartom elfogadhatónak, és ennek hangot is fogok adni" -mondtaoktóber 10-én Papp László, Debrecen fideszes polgármestere Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter iparűzésiadó-reformja hallatán.Navracsics terve szerintjövő évtől elvennék az önkormányzatoktól a 2024-es értéket meghaladó iparűzésiadó-bevételt, és azt a járások települései pályázat útján kapnák vissza. Az adóreformmal azok a települések járnak rosszul, amelyekben ma is nagy beruházások zajlanak. Összegszerűen legrosszabbul pedig minden bizonnyal Debrecen, ahol számtalan gyárat építenek egymással párhuzamosan, köztük a CATL és az EVE Power akkumulátorgyárait, a BMW autógyárát és az EcoPro katódgyárát. Ezek várhatóan a következő években kezdik majd meg a sorozatgyártást, az iparűzésiadó-bevételük Navracsics terve szerint azonban már nem közvetlenül a város költségvetésébe folyik majd be. A képet persze árnyalja, hogy a többletet a bejelentett adóreform szerint a települések a járáson belül pályázhatják majd vissza, a Debreceni járásban pedig csak két település, Debrecen és Hajdúsámson van, vagyis a pénzt nem kellene sokfelé osztani. A folyamatos pályázgatási kényszer azonban mindenképpen kellemetlenebb és megalázóbb, mintha a város vezetése a saját belátása szerint oszthatná be az adóbevételt, ahogy eddig is tette. Nem véletlen, hogy a kormánnyal szemben korábban nem túl kritikus Papp László a bejelentés utántöbbször is hangoztatta, hogy nem tartja elfogadhatónak a változást. Később, a debreceni városi közgyűlés ülésén aztánmegerősítette: "harcban áll" ebben a kérdésben. De pontosan mennyi pénzről is szól ez a harc? Kíváncsiak voltunk, mennyit veszíthet Debrecen költségvetése a következő években, ezért Papp László első nyilatkozata után megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt. Megkérdeztük, van-e valamilyen pontosabb számításuk vagy becslésük azzal kapcsolatban, hogyan változna a város iparűzésiadó-bevétele a következő öt, esetleg tíz évben. Ennek megfelelően pedig mennyi közvetlenül megszerezhető forrástól esik el az önkormányzat ekkora időtávon a Navracsics Tibor által bejelentett adóreformmal. A levelünk elküldése után néhány nappal felhívtak a polgármesteri hivataltól, és időt kértek, majd megígérték, hogy válaszolni fognak. Néhány nappal később meg is érkezett a válasz, amiben azt írták: "A helyi iparűzési adó változásával kapcsolatos kérdésre - tekintettel arra, hogy jogszabályi tervezet jelenleg nem áll rendelkezésre és jelen pillanatban is zajlanak egyeztetések a Kormány és Debrecen városa között - előzetesen nem áll módunkban pontos számítást, becslést küldeni." A válasz olyan értelemben érthető, hogy a Navracsics által bejelentett iparűzésiadó-reform még nincs törvénybe írva, így Papp László debreceni polgármester -Csach Gábor balassagyarmati városvezetőhöz hasonlóan- még annak ellenére is reménykedhet abban, hogy ki tud lobbizni valami módosítást, hogy Navracsicspár napja bejelentette: a kritikák ellenére be fogják vezetni az adóreformot. Ha már Debrecen városa nem válaszolt, megpróbáltuk a polgármester korábbi nyilatkozatai és nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján körüljárni, mennyi pénzről lehet szó. Debrecen iparűzésiadó-bevétele 2014-ben 10 milliárd forint volt, ez a helyi gazdaság erősödése miatt2020-ra 17,7 milliárd forintra nőtt. 2023-ban aztán - jelentős részben az infláció miatt - elérte a 28 milliárd forintot,idén pedig már 34,5 milliárd forintra emelkedett. Ezzel Debrecen Győr mellett az egyik legtöbb iparűzési adót begyűjtő város, 2023-bangyakorlatilag holtversenyben végeztek Budapest mögötta második helyen. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években a városban bejelentett beruházások közül még nagyon kevés üzemel: a BMW, a CATL és az EcoPro is jövőre kezdené a sorozatgyártást. Papp László polgármesterszerintpedig "2-3 év múlva emelkedhet meg nagyon nagy mértékben az iparűzési adó Debrecenben". A nagy kérdés az, hogy mennyivel. Ahhoz, hogy ezt kontextusba helyezzük, érdemes megemlíteni, hogy 2023-ban az egész országban összesen 1149 milliárd forint helyi iparűzési adót szedtek be az önkormányzatok; az ország második legnagyobb gyára, a gödi Samsung tavaly kedvezményes iparűzésiadó-kulccsal 6,5 milliárd forintot fizetett be, ez normál adókulccsal 13 milliárd forint lenne; és az ország legnagyobb gyára, a győri Audi is több mint tízmilliárd forintnyi iparűzési adót fizet be évente úgy, hogy rájuk is kedvezményes adókulcs vonatkozik. A debreceni beruházások adóhatásairól nem elérhetők konkrét számok, azt viszont tudjuk, hogy a BMW-gyár 2019-es bejelentésekor a polgármesterévi kétmilliárdos HIPA-bevételről beszélt. Ez az azóta megtörtént inflációval felszorozva ma inkább hárommilliárd forint lenne. Az ennél nagyobb CATL-gyárról Papp László tavaly februárbanazt mondta: ez az egy gyár "legalább másfélszeresére" növelné a város iparűzésiadó-bevételét. Ha feltételezzük, hogy a Debrecenben zajló többi autó- és akkuipari beruházás (BMW autógyára, Eve Power akkumulátorgyára, EcoPro Global katódgyára, Semcorp szeparátorfólia-gyára, Halms alkatrészgyára) együttvéve ugyanannyi adót fizetne, mint a CATL, akkor azzal számolhatunk, hogy a jelenlegi helyi adóbevétel a kétszeresére emelkedne. Vagyis az idei 35 milliárdos iparűzésiadó-bevétel 70 milliárdosra bővülhetne, amelynek a felét vesztené el a város. Ez a számítás viszont több sebből is vérzik, egyrészt nem veszi számításba a ma is Debrecenben működő cégek fejlődését, forgalomnövekedését, és az ebből származó adóbevétel-növekedést. Másrészt a CATL egyelőre még csak az eredetileg bejelentett óriásgyára első ütemét építi, ésaz akkuipar jelenlegi bizonytalanságai miattelképzelhető, hogy meg is áll ennyinél. A debreceni városháza titkolózása ellenére találtunk egy hozzájuk tartozó becslést a debreceni gazdaság távlati kilátásairól. A debreceni önkormányzat tulajdonában állóEDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központüzemeltet egy debreceniakkugyar.hu című honlapot, amelyen az akkuipari beruházásokat reklámozzák a helyieknek. Ezenazt írják: "Az EDC számításai szerint 2020 és 2030 között hatszorosára fog nőni a debreceni gazdaság." Ha ezt vesszük alapul, akkor 2030-ra a városnak a 2020-as 17,7 milliárd forint hatszorosa, vagyis 106,2 milliárd forint iparűzésiadó-bevétele lesz. A Navracsics-féle adóreform ma ismert változata szerint ebből az idei bevételnek megfelelő 34,5 milliárddal gazdálkodhatna Debrecen, a maradék 71,7 milliárd forintra pedig Hajdúsámsonnal pályázhatnának a járáson keresztül. Ha feltételezzük, hogy a pénz nagyon nagy részét Debrecen kapná, akkor a város forintosítva nem járna annyira rosszul. Közben viszont abba a megalázó helyzetbe kerülnének, hogy a kormány szabhatná meg, mire költsenek és mit fejlesszenek a városban - aminek a városvezetés láthatólag a mostani felállásban sem örül, akkor pedig még kényelmetlenebb lehet a helyzete, ha esetleg közben változik a miniszterelnök vagy a polgármester pártállása. Egy névtelenséget kérő fideszes politikuskorábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a kormány elsődleges célja a mostani módosítással szerinte nem az, hogy bizonyos önkormányzatoktól pénzt vonjanak el, sokkal inkább az, hogy hosszú távon ellenőrizni szeretnék, melyik önkormányzat mire költi a pénzét. Ő ennek megfelelően elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben az iparűzésiadó-bevételek jelenleginél nagyobb részét is kontroll alá vonja a kormány. Ha ez így van, akkor Debrecent - az iparűzésiadó-bevételük kétharmadának elvételével - igazán rövid pórázra tudják majd fogni. Debrecen csuklóztatása azért is furcsa, mert a magyar kormány az elmúlt években elkezdte az ország többi részéhez képest kiemelten támogatni és fejleszteni. Lázár János nemrégegyenesen arról beszélt, hogy a kormány "mint társfővárosra" tekint Debrecenre, ami szerinte "néhány év múlva utolérheti, vagy meg is előzheti Budapestet". A miniszterszerintDebrecen ma 200 ezer fős lakossága az "elkövetkező években 60 ezer fővel fog növekedni". (Ez valószínűleg azzal járna, hogy a ma is elnéptelenedő alföldi vidék kiürülésetovább gyorsulna.) A városban 2019 óta egy sor hatalmas, az autógyártáshoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást jelentettek be, ezzel párhuzamosan a magyar állam százmilliárdokat költ a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Csaka víziközmű-hálózatot 108 milliárd forintért fejlesztik, a füzesabonyi és a balmazújvárosi vasútvonalakra130 milliárd jut, valamint a város melletti egyik ipari parkra88 milliárdállami forrás jutott. A kormány még olyan szimbolikus lépésekkel is Debrecennek kedvezne, hogy a jelek szerint Budapestről oda költöztetnék a Természettudományi Múzeumot ésa Közlekedési Múzeumot is. Navracsics HIPA-reformjárólitt írtunk bővebben.
35 milliárd a városnak, 70 milliárd a járásnak - így bánna el 2030-ra Debrecennel a Navracsics-féle adóreform
2030-ra helyi adóbevétele kétharmadát már nem közvetlenül, csak pályázatokon keresztül kapná meg a debreceni önkormányzat. A Navracsics-féle adóreform pont annál a városnál a legértelmetlenebb és legfájóbb, amit a kormány „társfővárossá” akar fejleszteni.
[ "" ]
0
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/debrecen-papp-laszlo-iparuzesi-ado-catl-bmw-gyar-navracsics-tibor
null
true
null
null
Telex
Cikkünk folyamatosan frissül... A Miniszterelnökséget vezető miniszter a bejelentéseit gazdasági témában kezdte. "2025 gazdasági fordulópont lesz az ország életében. A tervek szerint 3,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk. A mai kormányülésen megszavaztuk a munkáshitelt. Támogatjuk a gyermekvállalást, így a hitelfelvétel után születendő gyerek után 2 évig nem kell törleszteni, a második gyermek után újabb két év szünet és a tartozás felének eltörlése, míg a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást elengedi a kormány - kezdte Gulyás Gergely. - Az Otthonfelújítási Programról is döntés született. Az állami támogatást legfeljebb 3 millió forintig lehet igénybe venni. A gyermekek után járó adókedvezmény megduplázásáról törvénytervezetet nyújtott be a Kormány. Új gazdaságpolitika kell, az elmúlt időszak adataiból erre következtettek az illetékesek. A reálbérek idén 9,7 százalékkal nőttek, ami igencsak jó hír a Kormány szerint. A bejelentések után jöttek a kérdések... - Sulyok Tamás beköltözött már a köztársasági elnöki rezidenciára? - Arra kértük az elnök urat, hogy az eddigi kormány vendégházat vegye igénybe, ne pedig a XII. kerületi eddigi rezidenciát. Úgy tudom, ez a napokban megtörténik. - Mi a véleménye arról, hogy magyar érdekek ellenében is szavaznak magyar EP-képviselők Brüsszelben? - Brüsszel a magyar belpolitikába bele akar avatkozni. Most éppen a Tisza Pártot támogatják, eddig is voltak választottjaik. Cserébe a Tisza Párt az Európai Néppárt érdekeit képviseli. - Külföldi hírszerzők célkeresztjébe került a magyar hadiipari gyártás. Van erről tudomása? - Valóban volt olyan kísérlet, hogy a magyar gyártókapacitást használják fel arra, hogy a plusz termékeket Ukrajnába szállítsák. Szerencsére még időben közbeléptünk. - Nagyon rossz lett a harmadik negyedéves gazdasági adat. Mi erről a Kormány véleménye? Hogy lehet majd így tartani a gazdasági ígéreteket, például az ezer eurós minimálbért vagy egymilliós átlagfizetést? - A 400 ezer forintos minimálbért az ígért időszakra teljesíteni fogjuk, ebben biztos vagyok. Az évközi gazdasági adatokkal pedig eddig sem foglalkoztunk, mindig az éves számokat nézzük. Az utolsó negyedéves adatnak nagyon-nagyon jónak kell lennie, hogy az éves 1,5 százalékos növekedést tartani tudjuk. - Úgy hírlik, 400 millióért vásárolt meg az állam egy 90 négyzetméteres lakást. Igaz, hogy kormányülésen is szóba került ez a drága vásárlás? - A Világörökség részén az állam néha szokott vásárolni, akár nemzetbiztonsági érdekből is. Létező adásvételi szerződésbe szállt be a Kormány. - Orbán Viktor miniszterelnök urat mindenki megvetette a békemisszióért. De mi lenne, ha elutazna Iránba is egy békemisszió miatt? - Az én ismereteim szerint nincs tervbe véve iráni utazás a miniszterelnöknél. Az ukrajnai háború a szomszédságunkban zajlik, de a világ összes háborúbája nem utazhat el a magyar miniszterelnök, már csak az országunk méretéből fakadóan is. - Újabb korrupciós vádak merültek fel a Néppártánál. Mi erről a véleménye? - Ezekre a kérdésekre és vádakra az Európai Néppártnak kellene válaszolnia, de egyelőre hallgat... - A német gazdaság gyengélkedése mennyire nyomja rá a bélyegét a magyar gazdaságra? - A németeknél már második évben várnak recessziót, ami komoly hatással van a magyar gazdasági adatokra is. Ezért teszünk meg mindent, hogy gazdaságilag semlegesek legyünk. - Már nem Parragh László a Magyar Iparkamara elnöke. Milyen szerepet kaphat? - A hír kevesebb, mint egy órával ezelőtt érkezett a Kormányhoz is, egyelőre semmilyen lépés nem történt még ebben az ügyben. - Milyen a helyzet a csádi katonai misszióval? - Terv szerint halad a misszió. Ilyen instabil környezetbe szabad-e magyar katonákat küldeni, minden újságban ezt a kérdést teszik fel. De a mi szempontunk szerint a migráció megállítása csak úgy történhet meg, ha stabilizáljuk a régiót biztonságilag és gazdaságilag. - Mit javasolna a télen síelésre készülőknek: még most vegyenek eurót, mert lesz még rosszabb is az árfolyam? - Azt, hogy forduljanak a Magyar Nemzeti Bankhoz, mert az árfolyamért a jegybank a felelős... - Az állítólagos észak-koreai katonák bevetése után egyre többen beszélnek ismét arról, hogy NATO-katonákat kellene küldeni Ukrajnába. Mi az a vörös vonal, ami a magyar katonák bevetését jelentené? - A magyar honvédelem. Ha megtámadják hazánkat, csak akkor lép háborúba magyar katona.
Rendkívüli Kormányinfó: ezek a bejelentések mindenkit érintenek
Rendkívüli időpontban tartott Kormányinfót Gulyás Gergely szerdán kora délután.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kormanyinfo-gulyas-gergely-vitalyos-eszter-bejelentesek/rnhjlv3
null
true
null
null
Blikk
A városvezető tájékoztatása szerint a megbízott városi rendőrkapitány beszámolójával kezdtek. Soltész Csaba a város 2023-as közrend-közbiztonsági helyzetét értékelte. Mint a kapitányság vezetője elmondta, 2022-höz képest tízzel emelkedett a bűncselekmények száma a városban, ennek egyharmada közterületen történt. Javult ugyanakkor a nyomozási eredménymutató, Sajnálatos, hogy a közlekedési balesetek száma is meghaladta a 2022-ben történt három esetet, hiszen tavaly nyolc alkalommal baleseteztek a közlekedők. A nyomozási mutatók javulásában sokat segített a térfigyelő rendszer, valamint a rendőrség folyamatos járőrözése. A portálunkat tájékoztató Nagy Csaba hozzátette: az ülésen azt kérte, hogy fokozottan figyeljenek oda a gyorshajtókra, valamint a PET palackokhoz kötődő új jelenségre. Hétvégente ugyanis vannak, akik kiborogatják a közterületi kukákat, feltételezhetően a visszaváltható PET palackok után kutakodva. Egyebek között döntés született a villamosenergia beszerzésről és kihirdették a felsőoktatási támogatásban részesülőket is - tudtuk meg a polgármestertől, aki azt is elmondta: a város 2023. évi tűz- és katasztrófavédelmi helyzetét Vörös Tamás alezredes ismertette a testület előtt. Ebből kiderült, hogy csökkent a tűzesetek és emelkedett a műszaki mentések, balesetek száma. Utóbbiak főként a közeli autópályán és a főútvonalakon történik. Az alezredes arról is beszélt - mondta el a polgármester -, hogy tevékenységüket segíti sok mindenben  segíti a Szent Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület, akik tavaly egymillió forintos támogatásban részesültek. A sport, pontosabban a foci is szóba került az ülésen. Visszatérítendő támogatásban részesítette az önkormányzat az FSC labdarúgó szakosztályát, akik sikeresen pályáztak az NBIII-as szerepléshez 27 millió forintra, ezt azonban csak később folyósítják számukra, ezért kellett megelőlegezni a pénzt az év végéig. Támogatják a legjobbakat A Felsőoktatási Tehetséggondozó Alapból támogatásban részesülők kiváló tanulmányi eredményük alapján: Szabó Dorina Napsugár, Gál Dániel, Csőke Zétény, Csuhai Flóra, Sipos Gréta Karolin.
Túl van első ülésén a füzesabonyi képviselő-testület
A tíz napirendet megtárgyaló értekezleten történtekről – a város vezetését immár harmadik ciklusában vivő – Nagy Csaba polgármester tájékoztatta portálunkat.
[ "" ]
0
https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/fuzesabonyi-kepviselo-testulet-ules
null
true
null
null
HEOL
Évek óta példaértékű az együttműködés a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara között. A két szervezet írásos formába foglalta azokat a vállalásokat, melyekkel egymás feladatellátását a jövőben segítik majd. A főkapitányság és az iparkamara elsősorban a bűn- és a balesetmegelőzés területén támogatja egymás tevékenységét - adta hírül a police.hu . A főkapitányság területén továbbra is komoly kihívást jelent az online csalások visszaszorítása, azok felderítése. A két szervezet azért fogott össze, hogy a lakosságot minél szélesebb körben ellássa információkkal. Emellett fő célkitűzésüknek tekintik, hogy a balesetek növekvő számát is csökkentsék. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy balesetmegelőzési témában különböző rendezvények, előadások megtartásában is együttműködnek a jövőben. A megállapodás ünnepélyes aláírására november 19-én Esztergom-Búbánatvölgyben került sor. A dokumentumokat aláírásával Boross Zoltán László r. ezredes, vármegyei rendőrfőkapitány és dr. Szerencsés László elnök látta el.
Szervezeti összefogás egy cél érdekében: a csalás megakadályozása a tét
A főkapitányság területén továbbra is komoly kihívást jelent az online csalások visszaszorítása, azok felderítése. A két szervezet azért fogott össze, hogy a lakosságot minél szélesebb körben ellássa információkkal.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/szervezeti-osszefogas-egy-cel-erdekeben-a-csalas-megakadalyozasa-a-tet
null
true
null
null
KEMMA
2005.12.30. 10:17 Kétnapos határidővel kétmilliárd forint elnyerésére írt ki pályázatot a kormány által létrehozott, az oktatási miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). A pályázónak az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatait kell két nap alatt papírra vetnie, és ha ez elnyeri a pályázat bírálóinak tetszését, akkor kétmilliárd forint állami támogatásból fejtheti ki tudományos tevékenységét. Csakhogy a lapunk által megkérdezett szakértő azt állítja: az influenza A vírusa nem fenyeget világjárvánnyal (pandémiával), de ha fenyegetne is, a gyógyszergyárak kifejlesztett és bevált oltóanyaggal rendelkeznek e vírus ellen. Felmerül a kérdés: miféle kutatási és fejlesztési (K+F) feladatokra akar elkölteni a kormány kétmilliárd forintot? Az NKTH felügyelete alatt működő Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 2005. december 19-én hirdette meg a pályázatot 2005. december 21-i benyújtási határidővel. A kétmilliárd forintos támogatást egy pályázó viheti el – derül ki a felhívás szövegéből. A kérdéses pályázatot az Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program keretében írta ki Az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai témakörében a NKTH nevében a KPI. A kétmilliárd forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére biztosítják. A pályázatban foglaltak szerint támogatható tevékenységek egyebek mellett a nagyprojekt megvalósításához szükséges infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételek megteremtése; alkalmazott kutatás; kísérleti fejlesztés; technológiatranszfer; K+F és innovációs szolgáltatások igénybevétele; szellemi tulajdonvédelem (szabadalom, használati minta, védjegy és mintaoltalmi bejelentés); valamint a K+F projekt hasznosítását szolgáló beruházás megvalósítása. A nyilvános pályázat alapján felmerülő kérdéseinkre szerettünk volna választ kapni először a KPI illetékeseitől. A KPI főigazgatói titkárságán azt mondták, kapcsolják a projektkoordinátort, akinek feladatkörébe tartozik a szóban forgó Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program is. Csakhogy a kapcsolt Sós Zoltán projektkoordinátor kijelentette: ő nem fog mondani semmit. Egy belső szabályzatra hivatkozott, amely szerint nem áll módjában „kifelé” nyilatkozni. Ezt csak az arra illetékes személy teheti meg – fűzte hozzá –, aki „szerinte a főigazgató lehet”. Majd elköszönt, és bontotta a vonalat. A KPI főigazgatóját, Modla Ferencet megpróbáltuk ismét felhívni, de a titkárságán tegnap nem vették el a telefont. Ezután a KPI telefonközpontosa az ügyfélszolgálatot kapcsolta, ahol egy munkatárs úgy tájékoztatott: a kiírás és a beadás határideje valóban nem tévedés, s jelezte, hogy több felháborodott hangú e-mailt kaptak pontosan a szűkös határidő miatt, amelyet továbbítottak az NKTH-hoz. Hozzátette: a KPI-nek a pályázatban foglaltakhoz semmi köze, ők úgy írták azt ki, ahogyan az „anyacégtől” megkapták. Az ügyfélszolgálati munkatárs közölte, arról sincs tudomása, hogy érkezett-e be egyáltalán pályázat. Kérdéseinket szerettük volna feltenni az NKTH elnökének, Boda Miklósnak, akit szintén nem sikerült utolérnünk. Az érintettek hiányában Müller Ottmárt, a Védőoltásgyártók Egyesületének elnökét kérdeztük a pályázatról, aki leszögezte: „Ami az A típusos influenzát illeti, Magyarországon aktuálisan itt és most nincs pandémiás helyzet.” A szakembertől megtudtuk azt is: a piacon rendelkezésre állnak a megfelelő influenza elleni oltóanyagok. Müller Ottmár véleménye szerint e téren nincsen rövid távon végrehajtandó kutatás-fejlesztési feladat. Ezért úgy látja, az influenza A vírusa elleni védekezés esetében semmi nem indokolja ezt a drámai gyorsaságot. Az ilyen jellegű gyógyszerfejlesztésekkel rendszerint alapgyógyszer-kutatás keretében szoktak foglalkozni – tette hozzá. Müller Ottmár szerint valószínű, hogy ez esetben nem alapkutatásról van szó. Hávelné Szatmári Katalint, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét is megkérdeztük, aki elmondta: „Annak ellenére, hogy nem ismerem a részleteket, és nem tudok erről a konkrét pályázatról, annyi biztos, hogy a kiírás és a benyújtás dátuma mindenképpen abszurd. Ez esetben megint egy Patyomkin-pályázatról lehet szó” – vonta le a következtetést. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egy önálló, országos hatáskörű intézmény, amelyet a kormány hozott létre 2004. január elsejével. A fentebb említett Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, amelyet az NKTH kezel, szintén a kormány hívta életre az NKTH honlapján olvashatók szerint a „K+F hasznosulás felgyorsításához.” A pályázatot kiíró KPI kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelyet az oktatási és a pénzügyi tárca hozott létre 2003. augusztus 1-jén. A szervezet közreműködik a Közösségi támogatási keret gazdasági versenyképesség operatív programjában (GVOP) is, e tevékenységét a gazdasági minisztériumból elkülönített GVOP Irányító Hatóság felügyeli. Kétmilliárd a madárinfluenzára is. Kétmilliárd forintos támogatást, továbbá kétmilliárdnyi kedvezményes hitelt biztosít az állam az Omninvest Kft., a madárinfluenza elleni oltóanyag kizárólagos gyártója számára – adta hírül a Népszabadság. November végéig húszmillió adag H5N1-vírus elleni oltóanyagot rendeltek meg, ennek ára százmilliárd forint. A milliárdos állami támogatás nem teljesen önzetlen, hiszen a jelenlegi feltételek mellett az államnak a vakcina értékesítéséből származó bevételből akár tíz százalék is juthat – von le egy lehetséges következtetést laptársunk. A terméknek nincs forgalomba hozatali engedélye, s a gyártókapacitás is bővítésre szorul. Még nem ismert, milyen feltételrendszerben kerülhetnek az állami milliárdok a humánvírus-vakcinákat előállító Omninvest Kft.-hez. Az uniós szabályok ugyanis tiltják, hogy az állam versenyeztetés nélkül ekkora közvetlen támogatást adjon egy magáncégnek. (Az Omninvest Kft. több mint 90 százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd., a kisebbségi rész pedig egy magyar magánbefektető tulajdonában van.)
Kétmilliárd „pandémiára”
Kétnapos határidővel kétmilliárd forint elnyerésére írt ki pályázatot a kormány által létrehozott, az oktatási miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). A pályázónak az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatait kell két nap alatt papírra vetnie, és ha ez elnyeri a pályázat bírálóinak tetszését, akkor kétmilliárd forint állami támogatásból fejtheti ki tudományos tevékenységét. Csakhogy a lapunk által megkérdezett szakértő azt állítja: az influenza A vírusa nem fenyeget világjárvánnyal (pandémiával), de ha fenyegetne is, a gyógyszergyárak kifejlesztett és bevált oltóanyaggal rendelkeznek e vírus ellen. Felmerül a kérdés: miféle kutatási és fejlesztési (K+F) feladatokra akar elkölteni a kormány kétmilliárd forintot?
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ketmilliard-pandemiara-2
2005-12-30 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Korrupció gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik munkatársát és öt feltételezett bűntársát a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerda hajnalban - értesült az MTI Hírcentrum. Mint az M1 szerda esti Híradójában elmondták: az ügyet a Belügyminisztérium korrupcióellenes szervezete, a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel. Titkosszolgálati eszközökkel figyelték és dokumentálták az ügyben érintett NAV-os tisztviselő és társai minden lépését. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán nyolc helyszínen, Budapesten és vidéken összehangolt akciót hajtott végre a NAV korrupt tisztviselője, valamint bűntársai elfogása érdekében. Az ügyben több mint 10 millió forintot foglaltak le - tette hozzá. Az ügyben eddig hét embert állítottak elő, közülük hatot vettek őrizetbe. A Budapesti Nyomozó Ügyészség kezdeményezte az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását - hangzott el a Híradóban.
Őrizetben a korrupt NAV-os
Korrupció gyanújával vették őrizetbe a NAV egyik munkatársát és öt feltételezett bűntársát. Titkosszolgálati eszközökkel figyelték meg őket.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/20130227-orizetben-a-korrupt-navos.html
2013-02-27 20:25:00
true
null
null
Origo
Politkovszkaját, aki Vlagyimir Putyin elnök egyik legkíméletlenebb bírálója volt, 2006. október 7-én - éppen Putyin születésnapján - lőtték agyon moszkvai lakása előtt. A New York-i születésű 48 éves újságíróra hat lövést adtak le. Az ügy öt gyanúsítottját májusban mondták ki bűnösnek a népi ülnökök a megismételt eljárás során. A bíróság hétfőn helyben hagyta az ügyészség kérését, és életfogytig tartó szabadságvesztést rótt ki a csecsen Rusztam Mahmudovra, aki vélhetően meghúzta a ravaszt, valamint nagybátyjára, Lom-Ali Gajtukajevre, aki megszervezte a bűncselekményt. Pavel Meljohin bíró mindkettőjükről azt mondta, rendkívül veszélyesek a társadalomra, ezért szigorított büntetés-végrehajtási intézetbe kerülnek. A három másik vádlott 12 és 20 év közötti börtönbüntetést kapott a Ria Novosztyi hírügynökség szerint, noha az ügyészség súlyosabb büntetést kért rájuk. Mahmudov két fivérét, Ibragimot és Dzsabrailt 12, illetve 14 évig, míg Szergej Hadzsikurbanovot, a moszkvai belügyi parancsnokság volt nyomozóját 20 évig tartó szabadságvesztéssel sújtották. A védelem bizonyíték hiányában felmentésért folyamodott, s közölte, fellebbezni fog. Az ítélet az Amnesty International jogvédő szervezet szerint "kis lépés a felé, hogy igazságot szolgáltassanak". Mivel a felbujtó személyére még mindig nem derült fény, ezért ebben az irányban folytatódik a nyomozás. Ibragim és Dzsabrail Mahmudovot, valamint Hadzsikurbanovot az ügyben lefolytatott első bírósági eljárás során 2009-ben bizonyítékok hiányában felmentették. Mind a bűncselekmény, mind az első ítélet nemzetközi megdöbbenést és felháborodást keltett. Az orosz legfelső bíróság később a felmentő ítéletet részben érvénytelenítette, és új eljárást rendelt el. 2012-ben Dmitrij Pavljucsenkov volt rendőr alezredest 11 évi szabadságvesztésre ítélték. Rendőrként utasította embereit, hogy figyeljék meg az újságíró szokásait. Pavljucsenkov szerezte be és adta át a gyilkos fegyvert, egy hangtompítós pisztolyt. Politkovszkaja hozzátartozói és lapja, az ellenzéki Novaja Gazeta szerkesztősége egyaránt kétli, hogy nincs más érintett az ügyben. Jurij Csajka főügyész korábban kijelentette, hogy a gyilkosság teljes felderítése "becsületbeli ügy".
Világ: Életfogytiglant kaptak a Politkovszkaja-gyilkosság vádlottjai
A moszkvai városi bíróság hétfőn kihirdette az ítéletet Anna Politkovszkaja orosz újságírónő gyilkosainak ügyében: két vádlottat életfogytig tartó, három másikat 12 és 20 év közötti szabadságvesztéssel sújtottak.
null
1
https://hvg.hu/vilag/20140609_Eletfogytiglant_kaptak_a_Politivszkajagy
2014-06-09 10:50:00
true
null
null
HVG
Nyílt levélben fordult az Airbnb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz. A helyzet tisztázása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményt adott ki, amelyben egyrészt hangsúlyozza, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti. A tárca szerint Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek ötven-hatvan százalékát is. A fővárosban élő nyolcszázezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma a 2020 és 2024 között nyolcvan százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Az STR kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint negyven százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint negyven százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében. A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig - egy-két kivételtől eltekintve - a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében ezért a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását. Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó - amely összegét tekintve hét éve változatlan - Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A tárca közleménye hangsúlyozza, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást. A szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. Magyarországon 2024-ben a turisztikai ágazat teljesítménye újabb magaslatokba tör, és felülmúlja a rekordot jelentő tavalyi év eredményeit: a rendelkezésre álló adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 14 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami tízszázalékos növekedésnek felel meg a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma ötszázalékos növekedést produkálva már elérte a 35 milliót. Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország vonzereje egyre erősödik. A turizmus folyamatos növekedést mutat, a látogatók érdeklődése Budapest és a vidéki régiók iránt nem csak a turizmusra, de a helyi gazdaságra is kedvező hatással van - összegzi az NGM.
Az Airbnb szigorítása a fővárosi lakhatási problémák megoldását szolgálja
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/az-airbnb-szigoritasa-a-fovarosi-lakhatasi-problemak-megoldasat-szolgalja
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját". "Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke. Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk! - reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert. Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz.
Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert
A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
A banki különadóról is rendelkező törvénycsomag zárószavazása előtt az Országgyűlés megszavazta azt a módosító javaslatot, amely törölte a törvényből a mások mellett a Járai Zsigmondhoz köthető biztosító bankadómentességét. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az [origo]-nak a szavazás előtt azt mondta, azért kerül ki a törvényből a hat cégnek kedvező passzus, mert félő, hogy túl sok kivételbe nem menne bele az Európai Bizottság. Attól tartott a kormány, hogy a takarékszövetkezetek, a pénzügyi közvetítők és a biztosítási piac új belépői számára a bankadó alól biztosított mentesség együtt "nem menne át" az Európai Bizottságon, és az első két kört mindenképpen meg akarja védeni - ezzel indokolta az [origo] kérdésére Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, hogy kivette a kormány a bankadóról szóló törvényjavaslatból a "lex Járaiként" elhíresült, néhány biztosítót az adófizetés alól mentesítő félmondatot. Az erről szóló módosító javaslatot csütörtökön, a zárószavazás előtt néhány órával nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A törvény eredeti változatához elsőként éppen Rogán Antal nyújtott be olyan módosítót, amely szerint a tevékenységi engedélyüket 2007. június 1-je után megszerző biztosítóknek nem kellene különadót fizetni. Rogán később ezt visszavonta, de a fideszes képviselők a költségvetési és számvevőszéki bizottságon keresztül egy ezzel tartalmilag megegyező módosító javaslatot nyújtottak be, mely bekerült az egységes törvényjavaslatba. Ezt vette ki Matolcsy mostani módosító javaslata. A 2007-es dátum hat biztosítónak kedvezett volna. A javaslatot azért emlegették "lex Járaiként", mert a hat egyike a Fidesz-közeli személyiségek - többek között Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter, Martonyi János volt és jelenlegi külügyminiszter, Szapáry György miniszterelnöki főtanácsadó - által fémjelzett CIG Pannónia Biztosító. Rogán Antal tudósítónknak a szavazás előtt, a parlamentben azt mondta, a fideszes képviselők valójában azért tartottak ki az új biztosítók mentesítése mellett, mert attól féltek, ha rájuk is kivetik a bankadót, ezzel "három évre lezárják a biztosítási piacot". A frakció azonban elfogadta a kormány álláspontját, melynek alapján az csütörtök délutáni ülésén úgy döntött, hogy az új biztosítók is kötelesek fizetni az adót. Rogán hozzátette, a képviselőcsoport továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy "az új belépőket valamilyen formában megsegítsék", de részleteket erről nem mondott. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az [origo]-nak pár napja adott interjújában azt mondta, a "hazai vagy nemzeti érdekkörben" lévő vállalatoknak akarnak kedvezni. A hat érintett biztosítóból valójában csupán kettő, a Járai-féle és a Wáberer-csoporthoz köthető Wabard van magyar többségi tulajdonban. Csütörtök reggel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még azt mondta, hogy a kormány nem lép vissza a "lex Járaitól".
Taktikai okból vonta vissza a kormány a "lex Járait"
A banki különadóról is rendelkező törvénycsomag zárószavazása előtt az Országgyűlés megszavazta azt a módosító javaslatot, amely törölte a törvényből a mások mellett a Járai Zsigmondhoz köthető biztosító bankadómentességét. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az [origo]-nak a szavazás előtt azt mondta, azért kerül ki a törvényből a hat cégnek kedvező passzus, mert félő, hogy túl sok kivételbe nem menne bele az Európai Bizottság.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2010/07/bankado-matolcsy-gyorgy-miniszter-modosito-javaslata-visszavonna-a-lex-jarait
2010-07-22 23:00:00
true
null
null
Origo
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Transparency International Magyarország (TI), miután az Alkotmánybíróságnem találta alkotmányellenesneka Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) működését -írja blogján a TI. Az SZVH november közepén adott kiegy jelentésta civil szervezetről, amiben úgy írtak a TI-ről, mint magyar állami intézményeket "stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez, valamint egy globális lobbihálózat részeként szolgál nagyhatalmi érdekeket". A Transparencyszerint a jelentés"a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt." A TI korábban azért fordult az AB-hez, mivel érvelése szerint a szuverenitásvédelmi törvény alaptörvény-ellenes. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatához ugyanis nem szükséges semmilyen konkrét bizonyíték vagy gyanú, emellett a vizsgált intézmény minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben üzleti titkai, ügyfeleinek és dolgozóinak személyes adatai, ügyvédi titkok is szerepelhetnek. A TIM szerint a jogszabály sérti a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a közhatalmat kritizáló véleménnyel szembeni retorziót tesz lehetővé. Az Alkotmánybíróságérvelése szerintaz SZH megállapításainak nincs semmilyen - főleg nem büntetőjogi - jogkövetkezménye és nem jár szankcióval, vagyis tevékenysége nem korlátozza a TIM véleménynyilvánítási szabadságát.
A Transparency Strasbourgig viszi a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni ügyét
A magyar Alkotmánybíróság szerint az SZVH működése nem alkotmányellenes, és ezt a Transparency International az Emberi Jogok Európai Bíróságán vitatná meg.
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/22/transparency-international-magyarorszag-strasbourg-emberi-jogok-europai-birosaga-szuverenitasvedelmi-hivatal
null
true
null
null
Telex
Fél éven belül két tízmilliárdos nagyságrendű szerződést is kötött a MÁV-csoport a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló B+N Referencia Zrt-vel. Korántsem ez a társaság azonban az egyetlen olyan kormányközeli vállalat, amelynek milliárdokat fizet a vasútcég.Mi történt? A teljes országban a B+N Zrt. végezheti a közösségi közlekedésben résztvevő vasúti személyszállító járművek tisztítását, miután a cég megnyerte a MÁV erre a feladatra kiírt tenderét. A szerződést júliusban alá is írták (pdf).    Hatalmas munkáról van szó: a MÁV szerint 75 tisztítóhelyen, naponta 1600 vasúti járművön kell különböző tisztítási feladatokat elvégezni. Az állami vasútcég ezért földrajzi alapon    részekre is bontotta a tendert, de a győztes mindenhol B+N Zrt. lett.    A takarítócégnek nem ez az első hatalmas megrendelése a MÁV-csoporttól az idén. Februárban őket bízták meg a MÁV utasforgalmi és üzemi területein található épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarításával, fertőtlenítésével, valamint hó- és síkosságmentesítésével is.Számokban: eredetileg a februárban kötött keretszerződésre is három részletben írták ki a közbeszerzést, és ott is mindegyiket a B+N Zrt. nyerte. A három megállapodás együttes értéke 17,8 milliárd forint volt.    A mostani szerződés ennél is nagyobb értékű: a MÁV-Start Zrt. szerződéslistájában 33,6 milliárdos összeg szerepel    (pdf). Mindez azt jelenti, hogy a MÁV-csoport egyetlen kormányközeli céggel bő 50 milliárd forint értékben szerződött az idén.Felülnézet: korántsem a B+N Zrt. az egyetlen olyan NER-es vállalat, amellyel nagy összegű, esetenként milliárdos-tízmilliárdos nagyságrendű megállapodást kötött az idén a MÁV-csoport.    A vasúttársaság mások mellett szerződött Mészáros Lőrinchez köthető cégekkel, az R-Korddal és a V-Híd-csoporttal, az egykor Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma egy korábbi államtitkára által irányított Civil Zrt.-vel, a Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Progress Étteremhálózattal, és a kormányközeli média jelentős részét összefogó Mediaworksszel is.Előzmények: a vasúttársaság úgy költ el százmilliókat-milliárdokat-tízmilliárdokat kormányközeli vállalkozóknál takarításra, médiafigyelésre vagy éppen vagyonvédelmi rendszerek telepítésére, hogy közben évek óta nem jut elég pénz a pályahálózat karbantartására.    Szakértők korábban a karbantartások és fejlesztések elmaradásával magyarázták, hogy augusztus utolsó napjaiban több vonalon is lényegében összeomlott a hazai vasúti közlekedés.
Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ
Fél éven belül két tízmilliárdos nagyságrendű szerződést is kötött a takarítócégként induló B+N Referencia Zrt.-vel a MÁV-csoport.
null
1
https://g7.hu/kozelet/20240904/fejlesztesekre-nem-jut-eleg-penz-a-mav-nal-de-kormanykozeli-cegeknel-tizmilliardokat-kolt/
2024-09-04 21:50:00
true
null
null
G7
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán. "Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba. Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak. Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van. Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte. Hozzátette: nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé.
Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van
Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar
null
true
null
null
KEMMA
Az ügyészek azt javasolják a bíróságnak, hogy vessen ki 93,6 millió dolláros pénzbüntetést a korrupcióval vádolt Daimler számára és vegye figyelembe, hogy a cég két leányvállalata beismerte a vádakat – írja az AP. Az ügyészek kiemelik, hogy a Daimler végig "teljes körű együttműködést mutatott a nyomozás alatt és világszerte belső vizsgálatot indított több tucat országban és minden fontosabb piacán. A peren kívüli megegyezés érdekében a Daimlernek további 91,4 millió dollárt kell fizetnie.A céget a jövőben kötelezni fogják, hogy az FBI ellenőreinek rendszeresen betekintést nyújtsanak a vállalati ügyekbe.Az amerikai igazságügyi minisztérium helyi idő szerint kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra azt a keresetet, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam, Irak, Görögország, Törökország, valamint Horvátország és Magyarország is. A különböző formájú megvesztegetések 1998 és 2008 történtek.Pénteki sajtóértesülések szerint a korrupciós ügyletek oroszlánrésze Oroszországban Kínában, Vietnamban, Törökországban és egyes afrikai államokban történt, de Magyarország is érintett az ügyben. Teherautók, személygépkocsik, továbbá különböző szállító járművek értékesítésének elősegítése érdekében a Daimler több százmillió dollár kenőpénzt fizetett ki, és egyéb vesztegetési módszereket is alkalmazott.Így például az orosz kormány képviselőinek több mint 3 millió dollárt fizetett egy csaknem 65 milliós üzlet biztosításáért, a kínai kormány képviselői pedig ugyancsak tekintélyes jutalékokhoz, nagyvonalú ajándékokhoz és külföldi utazásokhoz jutottak. A cég több korábbi vezető beosztású menedzsere közvetlenül részt vett a korrupciós ügyletekben.
24.hu - Friss hírek - hiteles tartalom
FRISS HÍREK, KÉPEK, VIDEÓK – Gyorsan és tömören. Belföldi és külföldi hírek. Közélet, üzlet, sport, kultúra, tudomány, technika, szórakozás, sztárvilág.
null
1
http://www.fn.hu/kulfold/20100325/fbi_is_kopogtat/
2010-03-25 16:00:00
true
null
null
fn.hu
600 ezer forintot hagyott valaki egy automatában Balatonbogláron, egy férfi ellopta A rendőrség azt kéri, aki felismeri a felvételen látható személyt, jelentkezzen. Trump rasszista retorikája ellenére behúzta a latinókat, kérdés, mit kezd velük A megválasztott elnök a kampányban az ország legnagyobb deportálási programját hirdette meg, ennek ellenére mind a latinó, mind pedig a fekete szavazók körében nőtt a népszerűsége. Győri Gábort, a Policy Solutions vezető elemzőjét kérdeztük a jelenségről. Az orosz demokrácia utolsó védelmezői a Verzión Filmfesztiválon A Karavánról és kutyákról a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratovot, a Novaja Gazeta munkatársait és a Memoria nevű civil szervezet tagjait mutatja be.
24 milliárdból pörgetné fel a horgászturizmust a kormány
Magyarország az egymillió horgász országa, érthető, miért fontos a terület a kormánynak.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/24-milliardbol-porgetne-fel-a-horgaszturizmust-a-kormany-272354
null
true
null
null
Magyar Narancs
Egyre nehezebb a letelepedési magyar államkötvények ügyében információhoz jutni, még közérdekű adatigényléseinkre is semmitmondó válaszok érkeztek az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Miközben lapunk az adatgyűjtéssel volt elfoglalva, az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett cégek számításaink szerint az elmúlt években több mint 70 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar állammal kötött szerződéseknek köszönhetően. A kétes ügyletekkel kapcsolatban tavaly december elején anonim bejelentést tettünk a 2012-ben létrehozott Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál. A szervezet két hónap múlva egy, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól érkezett levelet kézbesített számunkra, amelyben az állt, hogy a nyomozó hatóság feljelentésként kezeli közérdekű bejelentésünket. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt azonban csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják. Bejelentésünkben olyan esetekre világítottunk rá, amelyekben a bizottság meglehetősen furcsa módon döntött arról, mely társaság forgalmazhat letelepedési papírokat, s melyik nem. A BRFK-hoz került első dokumentumban két liechtensteini cég bejegyzésének furcsaságaira hívtuk fel a figyelmet. A gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon az előtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). Utólagos iratpótlásról nem lehet szó, mert magán a liechtensteini hivatal által hitelesített okmányon látható a gazdasági bizottság iktatási dátumot igazoló pecsétje. Ezek után a VolDan Ltd. megkapta az akkor még Rogán Antal vezette grémiumtól az engedélyt arra, hogy egyebek mellett orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz és üzbég állampolgároknak értékesíthessen letelepedési államkötvényt. Egy másik liechtensteini cég esetében is hasonló időutazás nyomaira bukkanni. Az S&Z Program Ltd. kérvénye – a cég forgalmazási engedélyét a testület tavalyelőtt szeptemberben visszavonta – szintén 2013. május 23-án érkezett meg a gazdasági bizottsághoz, annak ellenére, hogy ezt is később, négy nappal ezután adta ki a liechtensteini igazságügyi hivatal. (Ebben az esetben is a május 27-i dátummal ellátott dokumentumra került a bizottság május 23-i pecsétje.) További furcsaság, hogy a Magyar Nemzet által a gazdasági bizottságnál kérvényezett tavalyi iratbetekintéskor kiderült, hogy a VolDan Ltd. ügyvezetője és egyben tulajdonosa az a Josef Gabriel Hermann, akinek több cég is a nevén van Liechtensteinben. Az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki szintén több cégben szerepel, ráadásul ő az S&Z Program Ltd. igazgatója is. Utóbbi cég egyébként úgy nyilatkozott a gazdasági bizottságnak, hogy egy Damaszkuszban élő szír állampolgár, bizonyos Zina Akkad Watter az egyedüli tulajdonosa. Kérdés, hogy ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a napon – 2013. május 22-én – alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság. Tegnap újabb iratokat küldtünk a BRFK-hoz, amelyből kiderül, hogy a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcégnek – a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd.-nek és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd.-nek – vonta vissza a forgalmazási engedélyét, mondván, nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. A forgalmazási engedélyeket úgy vonták vissza, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit teljesítésére három évben megszabott határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. december 15-től datálta visszavonási határozatait. Számításaink szerint a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan.
Nyomoznak a kötvények ügyében
A hatóságok feljelentésként kezelték a lapunk által tavaly év végén tett közérdekű bejelentést.
null
1
https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/02/nyomoznak-a-kotvenyek-ugyeben
2016-02-11 14:35:14
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Nyitókép: Attila Kisbenedek/AFP "Ugye milyen érdekes? Nem arról beszélünk, hogy ez rohadék szemétláda a kiskorú gyerekei és a felesége előtt eljátssza az öngyilkost, aztán, miután kihívják rá a mentőt, komótosan összeszedelődzködik és lelép, mintha mi sem történt volna - ahogy ezt a »kiszivárgott« jegyzőkönyvek is alátámasztják, vagyis igazolják szóról szóra a Varga Judit által elmondottakat, de nem, erről nem beszélünk, hanem arról, vajon ki szivárogtatta ki a jegyzőkönyveket. (...) Képzeljék el mi lenne itt, ha egy fideszes politikusról vagy közszereplőről derülne ki, hogy ugyanezt csinálta. És lennének hozzá bizonyító mentőszolgálati jegyzőkönyvek is. Önök szerint melyik ellenzéki újság és újságíró kutatná lázasan, vajon ki szivárogtatta ki azokat a jegyzőkönyveket, ahelyett, hogy éveken át írná a vitriolba meg gennybe mártott publicisztikákat arról, micsoda egy rohadt gazember az illető? Na ugye... Mondom én, így kell ezt csinálni ..." ***
Ki a felelős?
Képzeljék el mi lenne itt, ha egy fideszes politikusról vagy közszereplőről derülne ki, hogy ugyanezt csinálta.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ki-a-felelos-3
null
true
null
null
Mandiner
Ami még nem derült ki az az, hogy mennyi jutalmat fizettek ki különböző jogcímeken az elnökségi tagoknak az elmúlt években. A Paralimpiai Bizottság ugyanis megtagadta az erre vonatkozó közadatigénylés megválaszolását, de az Átlátszó jogászainak segítségével az igénylő a NAIH-hoz fordult, ugyanis ezek közérdekből nyilvános adatok, így hamarosan kiderül, megkora összegeket szeretnének eltitkolni a nyilvánosság elől. A Magyar Paralimpiai Bizottságnál (MPB) 2015.május elején kirobbant botrány egy igazi, tankönyvbe való példa arra, hogy miként zajlik le egy hasonló ügy folyamata a kirobbanástól a hülyébbnél furcsább magyarázkodáson és egyre több kompromittáló információ nyilvánosságra kerülésén át a nyomozás megindításáig. Kronológia röviden: – 2015.05.09.: Kiderül, hogy a Paralimpiai Bizottság fizette ki Gömöri Zsolt 3 millió forintos végtörlesztését. Gömöri szerint ez nem szabálytalan, és az ötletgazda Deutsch Tamás, a szervezet alelnöke szerint sem problémás. – 2015.05.12.: Gömöri Zsolt visszafizeti a kasszába a 3 millió forint közpénzt, bár szerinte jogosan vette azt fel, és ez az egész ügy csak egy aljas lejáratókampány ellene. – 2015.05.13.: A parasportolók az elnök és a teljes MPB-vezetés távozását követelik. – 2015.05.24.: A Paralimpia Bizottság kiad egy közleményt, miszerint „Kiderült az igazság: részletesen megkonstruált, hazug lejáratókampány zajlik” a szervezet ellen, és ezt alátámasztandó nyilvánosságra hoznak (emailcímekkel együtt) egy levelezést is, amiből viszont nem derül ki semmi új. – 2015.05.26.: a) Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai aranyérmes úszó egy nyílt levélben kőkeményen kiosztja Gömöri Zsoltot és az egész MPB-vezetést. b) Gömöri bejelenti, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság rendőrséggel vizsgáltatná ki a szerinte őt lejárató kampány hátterét. – 2015.05.27.: Kitálal a Paralimpiai Bizottság gazdasági vezetője az RTL-Híradóban. – 2015.06.02.: Hűtlen kezelés és csalás bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Gömöri Zsoltot, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét érintő feljelentések alapján a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség. – 2015.06.03.: A HVG megírja, hogy kikérték a Fővárosi Törvényszéken a MPB teljes aktáját, amiből például az derült ki, hogy a szervezetnél a fejeseknek milliós gálavacsora, a parasportolóknak meg olcsó külvárosi motel jutott. Egyelőre ennyi, kíváncsian várjuk a fejleményeket. Történt közben más is az ügyben: a botrányról szóló első sajtóhíreket elolvasása után egy állampolgár közérdekűadat-igénylésben kérte ki a Magyar Olimpiai Bizottságtól a Magyar Paralimpiai Bizottság mindenkori elnökségi tagjainak kifizetett állami jutalmait, valamint az erről szóló testületi előterjesztéseket a 2008. május 1-től 2015. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a Paralimpiák, az Európa-bajnokságok és a világbajnokságok után. A MOB közel két oldalon cifrázott válasza szerint a jutalmazásban részesültek névsora, és a számukra kifizetett összegek nem közérdekű, hanem _személyes_ adat. Mármint az, hogy a Paralimpiai Bizottságnál ki és mennyi közpénzt kapott. Meglehetősen gyenge hárítási próbálkozásnak tűnik ez az elutasítási indok, ezért az Átlátszó jogászai írtak egy NAIH-beadványt az adatigénylő számára, hogy jogorvoslatért fordulhasson, és megkaphassa a kért, és nyilvánvalóan a közre tartozó adatokat. Jogászaink álláspontja szerint ugyanis: „…az adatigénylés megtagadása jogellenes. Az Alkotmánybíróság 3026/2015. (II. 9.) AB határozatában foglaltak alapján 1. minden, közpénzekkel gazdálkodó szervezet a nyilvánosság előtt köteles elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, 2. a közpénzek kezelését az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének érvényesülésével kell végezni, 3. a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az AB határozat 29. pontja alapján az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése végrehajtási szabályaként foghatók fel az Infotv 27. § (3) és (3a) pontjai, amelyek értelmében közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, és „[a]z a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni.” Ezek alapján egyértelmű, hogy az állami juttatással kapcsolatos adat olyan személyes adat,amely egyben közérdekből nyilvános is. A MOB pedig költségvetési pénzt kezel, a forrásokról minden évben a költségvetési törvényben rendelkezik az Országgyűlés. (Pl. 2015-ös évre vonatkozóan a költségvetési törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 23.6.1.; 23.6.2.; 23.6.4; 23.6.7.; 23.6.8; 23.6.9.; 23.6.10.; 23.23.; 23.24.; 23.28.; 23.29.; 30.26.2. alcímbe sorolt előirányzatok tartalmazzák azoknak az állami sportcélú támogatásoknak a körét és pénzügyi forrásait, amelyek felosztása és folyósítása a MOB, mint kedvezményezett feladatkörébe tartozik. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján pedig az ilyen adat megismerése mindenkinek joga. Az adatszolgáltatási kötelezettséget pedig önmagában megalapozza az a tény, hogy az adatgazda közérdekből nyilvános adatot kezel. (lásd ABH 19. pontja) A kért testületi előterjesztések ugyanúgy közérdekből nyilvános adatok: a közpénz felhasználásával kapcsolatos információt tartalmaznak (ti. hogy milyen indokok alapján került sor az állami jutalmak kifizetésére).” (kép innen)
Titkolja a MOB a paralimpiai bizottság vezetőinek kifizetett jutalmak összegét
Közel egy hónappal ezelőtt robbant ki a Paralimpiai Bizottsággal kapcsolatos botrány, miszerint Gömöri Zsolt elnök 3 millió forintos végtörlesztését a bizottság
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2015/06/05/titkolja-a-mob-a-paralimpiai-bizottsag-vezetoinek-kifizetett-jutalmak-osszeget/
2015-06-05 11:02:00
true
null
null
atlatszo.hu
Vitályos Eszter következik, elmondja, hogy 8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások, ismét tett egy felsorolást a különféle kormányzati beruházásokról, a többi között Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal, valamint a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal fejlesztését ígérte. Csaknem 500 beruházást adnak át a következő évben, bővítik a PPKE új campusát, kialakítják az Óbudai Egyetemét. Mintegy 500 folyamatban lévő projekt befejezése, de 2025-ben tervezik átadni például a Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros és Soroksár közötti felújított szakaszát is.
8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások
Vitályos Eszter következik, elmondja, hogy 8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások, ismét tett egy felsorolást a különféle kormányzati beruházásokról, a többi között Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal, valamint a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal fejlesztését ígérte. Csaknem 500 beruházást adnak át a következő évben, bővítik a PPKE új campusát, kialakítják az Óbudai Egyetemét. Mintegy 500 folyamatban lévő projekt befejezése, de 2025-ben tervezik átadni például a Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros és Soroksár közötti felújított szakaszát is.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3257808_8100-milliard-forint-ertekben-indulnak-jovore-beruhazasok
null
true
null
null
Népszava
A dél-koreai hírszerzés szerint az Észak-Korea és Oroszország közötti megállapodás értelmében Phenjan évi 600-700 ezer tonna rizst szállít az oroszoknak. Cserébe az Ukrajna ellen harcoló észak-koreai katonák számára 2 ezer USA dolláros fizetést, valamint űrtechnológiát kap Moszkvától - írta meg az ukrán Pravda. Az Ukrajna elleni háborúba való belépés "nagyon jó üzlet" Észak-Korea számára - fogalmazott Szöul korábbi oroszországi nagykövete a The Korea Herald-nak nyilatkozva. Wi Seong Lak koreai képviselőt a nemzetgyűlés hírszerzési bizottságának tagjaként a Dél-Koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat tájékoztatta az Oroszország és a KNDK között született megállapodásról. A képviselő elmondása szerint az Ukrajna elleni katonai erőfeszítésekhez való hozzájárulásáért kapott orosz kompenzációnak köszönhetően nagyrészt megoldódik az észak-koreai pénzügyi- és élelmiszerválság. Minden észak-koreai katona, akit Oroszországért harcolni küldenek, körülbelül 2000 dolláros havi fizetést kap. Feltételezések szerint legalább 10 ezer észak-koreai katona tart Ukrajnába, ami több mint 200 millió dolláros éves bevételt jelent - ​​mutatott rá a képviselő. A csapatokon kívül jelenleg mintegy 4 ezer észak-koreai munkás is Oroszországban tartózkodik. Az ő átlagbérük havi 800 dollár körül mozog. Mindemellett Oroszország 600-700 ezer tonna rizst szállít Észak-Koreának, ami az ország éves szükségletének több mint felét fedezi. Az élelmiszerhiányt tehát komolyan enyhítette a fegyverkereskedelem - mondta Wi Seong Lak.
Rizzsel fizeti ki Putyin Észak-Koreát
Bár eddig is sejteni lehetett, hogy Oroszország vélhetően élelmiszerrel barterezi le az Észak-Koreából érkező katonai szállítmányokat, most újabb hírek támasztják alá: többezer tonna rizzsel fizet Moszkva Phenjannak az Ukrajna elleni háború támogatásáért.
[ "" ]
0
https://www.economx.hu/gazdasag/oroszorszag-eszak-korea-katonai-segitseg.798950.html
null
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
"A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciója óvatosan és világos feltételekkel támogatja a kölcsönös tájékozódás megkezdését, így ha a közgyűlés a folyamat megindítása mellett dönt, részt veszünk ebben a közös gondolkodásban" - fogalmazott Vitézy Dávid a péntek reggeli bejegyzésében. (A legfrissebb hírek itt) A Blikk is beszámolt arról, a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti Karácsony Gergely főpolgármester a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) azon csütörtöki felkérését, hogy a fővárosi önkormányzat vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. Megrekedt a főváros fejlődése? Vitézy hangsúlyozta: a főváros fejlődése az utóbbi években megrekedt, alapvető fejlesztések maradnak el, miközben sorra hagynak le minket a régiós nagyvárosok: "Sokkal több van ebben a városban, mint amit ma látunk, és minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy ezt kiaknázzuk" - vélekedett, illetve megjegyezte, hogy csak olyan olimpiát tudnak elképzelni, amelynek eredményeként Budapest forrásai bővülnek, nem pedig szűkülnek. Úgy látja, a jelenlegi kormányzati Budapest-politika, amely "közberuházások leállításáról, források elvonásáról és kulturális intézmények elköltöztetéséről szól", összeegyeztethetetlen egy olimpia megrendezésével, és "ezt meg kell haladnunk." Vitézy kizárólag olyan olimpiát tud elképzelni, ami segít megoldani a város alapvető közlekedési problémáit, és ami a belváros mellett a külső kerületeket is bevonja a fejlesztésekbe: "ami megfizethető lakhatást, új zöldfelületeket, új elővárosi vasutat és héveket, minőségi közterületeket és új sétányokat, régóta szükséges egészségügyi fejlesztéseket teremt, nem újabb stadionokat." Kiemelte, hogy azért is vesznek részt a közös gondolkodásban, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új kiválasztási rendjében ez még semmilyen elköteleződést nem jelent: "az olimpiai bizottság által kezdeményezett folyamat során egyértelművé válhat, hogy milyen feltételekkel rendezhetne olimpiát Budapest, milyen garanciákat vállal a kormány ennek kapcsán a főváros fejlesztésére, és kiderülhet, hogy a NOB szerint Budapest egyáltalán alkalmas-e a rendezésre."
Vitézy Dávid véleménye a lehetséges budapesti olimpiáról
Karácsony Gergely csütörtökön közölte, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérésére a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti, hogy a főváros vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. Vitézy Dávid most reagált az adott döntésre a legújabb Facebook-posztjában, leírva, hogy részt vesznek majd a közös gondolkodásban. Hangsúlyozta: csak olyan olimpiát tud elképzelni, ami segít megoldani a város alapvető közlekedési problémáit.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vitezy-david-olimpia-budapest/jpswj0d
null
true
null
null
Blikk
A fideszes országgyűlési képviselő erről szombati, majd vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. Amíg ez nem történik meg, minden kijelentés, ami a kormány részéről akár korrupcióellenes fogadkozásként, akár a közélet kifehérítéséről, vagy az adómorál ügyében elhangzik, teljes mértékben komolytalan és hiteltelen - hangoztatta az ellenzéki képviselő. Balsai István szerint Gyurcsány Ferencnek a lehető legsürgősebben meg kell válnia a kormányában pénzügyminiszterként tevékenykedő Veres Jánostól. Közölte, egy pénzügyminisztertől elvárható, hogy korábbi üzleti vállalkozásai mentesek legyenek az adócsalás gyanújától. Az ellenzéki képviselő az újságírók előtt arról beszélt, hogy egy nyírbogáti kft., amelyben 1991 és 1995 között Veres János üzletrész-tulajdonos, illetve két évig ügyvezető volt, fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. Elmondta, a fiktív számlák kibocsátása miatt 1995-ben büntetőeljárás indult, ám "hogy-hogynem" a nyomozóhatóság csak az egyébként írni-olvasni is alig tudó, a számlákat kibocsátó egyszerű fémhulladék-gyűjtők ellen folytatta le az eljárást. Balsai István szerint az említett időszakban Veres János és Kabai Imre vállalkozó a fiktív számlák alapján, mint "vevők", közel 55 millió forint "áfa-visszatérítéshez jutottak jogosulatlanul". Azt követeljük Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, "ha valóban komolyan gondolja, hogy a közéletet kifehérítő tennivalói most megsokasodtak, akkor mindenekelőtt vonja meg a bizalmat Veres János pénzügyminisztertől" - hangoztatta. "Nem töltheti be ezt a tisztséget egy olyan személy, aki korábbi üzleti tevékenysége során jogerősen lezárt bírósági ügyben fellelhető szakvélemények szerint közel 55 millió forint jogosulatlan adóvisszatérítésben részesült" - fogalmazott a képviselő. Utalt arra is, hogy az ismertetett ügyet feltáró újságíró kérdésére Veres János azt mondta, nem tudott az említett áfa-visszaigénylésről. Balsai István, arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz addig nem kíván foglalkozni Gyurcsány Ferencnek a közélet megtisztítását célzó "hét pontjával", a képviselő azt válaszolta: nincs felhatalmazása annál többre, mint amit elmondott. Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: a cégnek egy időben több ügyvezetője volt, akik megosztották egymás között a feladatokat. Tájékoztatása szerint Veres János felelősségi körébe a cég hitelezési ügyei tartoztak, nem foglalkozott termékforgalmazással, nem állított ki és nem fogadott el számlákat. Nem véletlen, hogy a hatósági eljárás során Veres János neve elő sem került - tette hozzá a kormányszóvivő. Daróczi Dávid hangsúlyozta, ha bárkinek tudomása van bűncselekményről kötelessége a hatóságokhoz fordulni, ha pedig ilyenről nincs tudomása, akkor ne rágalmazzon. Gyurcsány: nincs menesztésGyurcsány Ferenc az MSZP-frakció ülését követő szombati sajtótájékoztatóján nemmel válaszolt a pénzügyminiszter menesztésére vonatkozó újságírói kérdésre. A miniszterelnök hozzátette: a szóban forgó társaságnál korábban lefolytatott több hatósági vizsgálat egyike sem utalt Veres János érintettségére. Ma megszámoltam, Veres János nagyjából a nyolcadik miniszter, akinek a leváltását az ellenzéki pártok az elmúlt egy évben követelik, ha így megy tovább, év végéig valamennyi kormánytag sorra fog kerülni - tette hozzá. Balsai vasárnap második, bővített kiadásban sorolta Veres problémáit A Fidesz ismételten felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ha komolyan gondolja a közélet megtisztításáért tett lépéseit, váljon meg pénzügyminiszterétől - mondta Balsai István vasárnap Budapesten. Nem foglalhatja el Kossuth Lajos székét pénzügyminiszterként az a személy, aki sok évvel ezelőtt, bár a privát szférában", de a saját maga által tulajdonolt és ügyvezetett cég kapcsán jogtalanul igényelt vissza 55 millió forint áfát, vagyis társával együtt áfacsalást követett el - jelentette ki sajtótájékoztatóján a Fidesz országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus közölte: a Fidesz ismételten felszólítja a miniszterelnököt - a szombati elhatározások tükrében is -, hogy ha valóban lépni akar a közélet megtisztításáért, akkor "szabaduljon meg azoktól a terhektől, amelyek kormányában és pártjában megvannak". Szerinte ezek egyik első számú megtestesítője Veres János pénzügyminiszter. Gyurcsány Ferenc kományfő, az MSZP elnöke szombaton jelentette be, hogy a szocialista frakció hétfőn benyújtja az Országgyűlésnek a politika megtisztulását célzó javaslatait. Sajtótájékoztatóján Balsai István, szavai alátámasztásaként, egy, az ügyben felkért könyvszakértő szavait idézve azt mondta: "1039 darab fiktív számla alapján 1991. és 1995. május 31. között" Veres János cége kerekítve 55 millió forint áfát igényelt vissza. Az államot - tette hozzá a fideszes képviselő - így a be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt összesen 248 millió 142 ezer forint kár érte. "Ezt az állítást soha senki nem cáfolta meg" - mondta, Hozzátette: az APEH 1995-ben - amikor Veres János már országgyűlési képviselő volt - nem folytatott eljárást a cég tulajdonosai ellen, a számlákat kiállító, írni-olvasni nem tudó emberek ellen viszont volt eljárás. Igaz, hogy a 15 éves ügy elévült, ám a pénzügyminiszteri poszt betöltésével összefüggésben mégis van jelentősége - mutatott rá. A Fidesznek a pénzügyminiszter távozását sürgető felszólítását követő kormányzati reakciókról szólva Balsai István azt mondta, hogy amikor erről az ügyről szombaton Veres Jánost megkérdezte egy tv-riporter, akkor a pénzügyminiszter "fütyörészni kezdett, fütyült a nyilvánosságra, (...) fejét leszegve fütyörészni kezdett". Balsai István úgy fogalmazott, ez "valóban enyhébb cselekedet", mint amikor belefejelt egy kamerába. Emlékeztetett: volt arra is példa, hogy Veres János egy kérdésre válasz helyett belefejelt a televíziós stáb kamerájába. Balsai István a miniszterelnök reagálásával kapcsolatban arra emlékeztetett: eddig három minisztertől kellett megválnia a kormányfőnek, amiben szerinte szerepe volt az ellenzéknek is. Mi elvárnánk, hogy Veres Jánostól is megváljon a kormányfő - közölte. Daróczi Dávid kormányszóvivő reagálásával kapcsolatban Balsai István úgy vélekedett, hiába voltak elkülönítve a felelősségi körök, a társasági törvény szerint - a jogszabály az eset megtörténtekor, 1995-ben is ugyanígy rendelkezett - az "ügyvezetők teljes személyükben felelősek a cég működésének törvényességéért, mindegy, hogy hányan vannak". Kijelentette: az 55 millió forintos jogosulatlan áfa-visszaigénylésért teljes felelősséggel tartozik mindkét ügyvezető, így Veres János is. Daróczi Dávid szombaton az MTI-nek azt mondta: a cégnek egy időben több ügyvezetője volt és Veres János felelősségi körébe csak a cég hitelezési ügyei tartoztak. Daróczi Dávid szavait tovább kommentálva Balsai István közölte: az elhangzottak azt jelenti, hogy a kétszemélyes cégben azzal, hogy milyen mérlegeket adtak be, hogyan, milyen számlák alapján igényelték vissza az áfát, nem a főkönyvelő, adótanácsadó végzettségű közgazdász Veres János, hanem Kabai Károly foglalkozott, aki a kovács szakmát tanulta ki. Balsai István szerint ez komolytalan és életszerűtlen. "Nem fütyült, nem fejelt" Budai Bernadett kormányszóvivő a Fidesz ismételt felszólítására annyit mondott az MTI-nek, hogy a kormányfő szakmai alkalmassági szempontok alapján állítja össze kabinetjét és nem aszerint, hogy a Fidesz hányszor ismétli el egy héten ugyanazokat az alaptalan rágalmakat. - A szóban forgó társaságnál korábban több hatósági vizsgálatot is lefolytattak már, ezek egyikénél sem került szóba Veres János érintettsége - tette hozzá. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője az MTI-nek az ellenzéki politikus fütyörészésről szóló állításairól szólva közölte: Balsai István az ellenzéki sajtó "egytől-egyig légből kapott állításaira" alapozva mondta, amit mondott. - Ugyanúgy, mint azt, hogy Veres János valaha is belefejelt volna egy kamerába - tette hozzá a szóvivő.
Archívum: A Fidesz megint Veres János leváltását követeli
A Fidesz azt követeli a kormányfőtől, hogy váljon meg Veres János pénzügyminisztertől, akinek egyik cége, legalábbis Balsai István állítása szerint, még az 1990-es években fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-467775-270494
2007-10-13 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Menczer Tamás közölte, hogy két eseményre, Nagykovácsiba, egy gyermekorvosi rendelő alapkőletételére, valamint a békéscsabai fórumra is "hívtam a teljes balos médiát, és nem jöttek..." A politikus hozzátette, állítólag Békéscsabán az RTL munkatársa ott volt, de "már interjút sem akart készíteni. Mindeközben a dollármédia munkatársai nagyon keresik a Fidesz országjáró politikusait - jegyezte meg Menczer Tamás, felidéze, hogy régebben vele is hosszasan beszélgettek. Most meg semmi. Fáj ez nekem...Elvtársak, hol a lelkesedés? - tette fel a kérdést, majd úgy folytatta Én mindig ki is raktam a beszélgetéseinket a saját oldalamra, talán ez nem tetszik? Ha nincs a kívánt eredmény, oda a lelkesedés?! Milyen független-objektív felfogás ez? Pedig én nem k.csögözöm az újságírókat , és nem is akarok a "Dunába lökni" senkit - írta a kommunikációs igazgató. Már most jelzem, jövő szerdán Pécsre megyek, ha valaki megtalálja magában a független-objektív énjét, várom szeretettel - zárta bejegyzését Menczer Tamás.
Menczer Tamás nem érti a balos médiát
Menczer Tamás azt írta a közösségi oldalán, hogy értetlenül áll a baloldali média viselkedése előtt.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-balliberalis-media-lelkesedes
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Tuzson Bence újonc a parlamentben, ezért először kellett leadnia a vagyonnyilatkozatát. Az országház honlapján elérhető dokumentum szerint Tuzsonnak nem megy rosszul. Mátraszentimrén van egy hétvégi háza telekkel, ami 1619 négyzetméter. Ezt még 2000-ben vette. Mátraszentimrén van még egy telke, ami a bevallás szerint egy "kivett, beépítetlen terület". Ez 3550 négyzetméter. Tuzsonnak van mit a tejbe aprítania, állampapírban több mint 48 millió forint megtakarítása van, készpénzben 3,8 millió, a számláján pedig 2,5 millió forint. Az igazán érdekes, hogy Tuzsonnak több mint 144 millió forint pénzkövetelése van valakivel, vagy valakikkel szemben. Ehhez képest elhanyagolható, 7,7 millió hiteltartozása van. A politikus 50 százalékos tulajdonosa a Beta Consulting Kft-nek, ugyanakkor azt írja, hogy csak tagsági viszonya van. Ezen kívül 96 százalékos tulajdonosa a Tuzson Mérnöki Kft-nek.
144 millióval tartoznak egy befolyásos fideszesnek
Az országosan ismeretlen politikusnak nagy telkei és vastag megtakarításai vannak, de a legérdekesebb, hogy milyen sok pénzzel tartoznak neki.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/20140606-144-millioval-tartoznak-tuzson-bencenek.html
2014-06-06 12:22:00
true
null
null
Origo
A külgazdasági és külügyminiszter az M1 kedd reggeli műsorában kifejtette, hogy az 1961-ben aláírt bécsi egyezmény rendelkezik a diplomáciai mentességről, vagyis arról, hogy a diplomaták mentesek a fogadó ország joghatósága alól. A küldő állam viszont bizonyos ügyekben lemondott a mentességről – tette hozzá. Kiemelte, hogy ha egy magyar nagykövet nyilvánosan súlyos gyanúba keverné fogadó államának egy kormányzati tisztségviselőjét, arra biztatná, hogy lemondva a mentességről, a fogadó ország bíróságai előtt bizonyítsa be igazát. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben felszólította az ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé, egyúttal azt mondta, ha a NAV-elnök nem pereli be Goodfriendet, leváltja az adóhatóság éléről. André Goodfriend erre úgy reagált, hogy a két ország között kiváló a jogi együttműködés, beleértve a kölcsönös jogsegélyegyezményt.
Goodfriend bizonyítékai: kötik az ebet a karóhoz
Szijjártó Péter szerint van arra lehetőség, hogy az ügyvivő magyar bíróság előtt tárja fel bizonyítékait és védje meg álláspontját a beutazási tilalmakkal kapcsolatban.
null
1
https://24.hu/belfold/2014/12/09/goodfriend-bizonyitekai-kotik-az-ebet-a-karohoz/
2014-12-09 16:46:00
true
null
null
24.hu
Edwars Snowden a Human Rights Watch, az Amnesty International és a Transparency International képviselőivel találkozott a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren, ahol már egy hónapja tartózkodik. A komoly biztonsági intézkedések közepette, de a sajtótól elzárt tranzitzónában rendezett találkozón részt vett Vlagyimir Lukin, az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos, aki szerint a moszkvai repülőtéren 19. napja dokumentumok nélkül tartózkodó informatikus gyakorlatilag menekültként kezelendő. Tanja Loksina a Human Rights Watchtól azt mondta, Snowden Venezuelától, Oroszországtól, Bolíviától, Nicaraguától és Ecuadortól kapott ajánlatokat, és ezeket megköszöni, Venezuela hivatalosan is meghívta őt. Snowden a New York Times helyszínen lévő újságírója szerint azt mondta, segítséget kér ahhoz, hogy Dél-Amerikába utazhasson, de mivel egyelőre nincs rá lehetősége, hogy szabadon Venezuelába utazzon, ezért egyelőre Oroszországban szeretne maradni és utazgatni, egyelőre ugyanis ott van egyedül biztonságban. Snowden ezért Oroszországnak benyújt egy hivatalos menedékkérelmet a mai napon. "Abban a helyzetben vagyok, hogy csak Oroszország ajánlatát tudom elfogadni, mert nem tudok elutazni" - mondta Snowden, aki arra kérte a nemzetközi szervezeteket, hogy olyan petícióval forduljanak az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz, hogy ebbe ne avatkozzanak bele. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, Snowden akkor maradhat Oroszországban, ha felhagy azzal, hogy "kárt okoz" Amerikai érdekeinek. Snowden ezzel kapcsolatban azt mondta, nem tesz és nem is tervez olyasmit, ami kárt okozna az Egyesült Államoknak. "Szeretném, ha az USA sikeres lenne" - mondta. Tanja Loksina az orosz televíziónak nyilatkozva azt mondta, Snowden szerint nincs is mivel felhagynia, mert szerinte nem okozott kárt az Egyesült Államoknak. A szivárogtató informatikus egyébként a Human Rights Watch aktivistájának tolmácsolása szerint biztonságban érzi magát a repülőtéren, de tudja, hogy nem maradhat ott örökké. A WikiLeaks közölte, pénteken kora este nyilvánosságra hozzák Snowden nyilatkozatát, amit az emberi jogi szervezeteknek küld.
Világ: Snowden menedékjogot kért és egyelőre Oroszországban akar maradni
Edward Snowden, az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató, az Egyesült Államok által hazaárulással vádolt informatikus bejelentette pénteken a moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtéren, hogy politikai menedékjogot kér Oroszországtól. Snowden egyelőre csak ott van biztonságban, de idővel Dél-Amerikába akarna utazni.
null
1
https://hvg.hu/vilag/20130712_Snowden_menedekjogot_kert_es_Oroszorszagb
2013-07-12 10:36:00
true
null
null
HVG
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364255
2005-05-31 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Facebook-oldalán azt írta, hogy a Fília Alapítvány Felsőnyomáson található idősek otthonához vezető szórt burkolatú bekötőút a Modern Városok Program részeként készült el. Azonban az út egyes szakaszain elkezdett romlani a burkolat állapota. Ezért kezdeményezte dr. Bacsa Vendel jegyzőnél, hogy a városgazdálkodási kft. 2025-ös közfeladat-ellátási tervében szerepeltessék majd az út szakszerű karbantartását, amellyel meg lehet előzni a további állagromlást, a kátyúk kialakulását. Fontosnak nevezte, hogy a környékben élő családok, valamint az intézménybe járó szakemberek és hozzátartozók biztonságos, megfelelő állapotú úton közlekedhessenek.
Kátyúsodik az idősek otthonához vezető út
Javítani kell a Fília Alapítvány idősek otthonához vezető utat – mondta Opauszki Zoltán békéscsabai városi tanácsnok, jaminai önkormányzati képviselő, aki szerint a jövőben a tervszerű karbantartással szükséges megelőzni a kátyúk kialakulását.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/filia-alapitvany-opauszki-zoltan-idosek-otthona-ut-katyu
null
true
null
null
BEOL
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen a Magyar Villamos Művek január 31-i közgyűlési szavazására adott felhatalmazás és az ahhoz tartozó előterjesztés, valamint a cég értékbecslésének megismerésére indított perünket kedden tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, míg az Orbán Viktor és Johannes Teyssen elnök-vezérigazgató által aláírt szándéknyilatkozat ügyében zajló perünk második tárgyalása szerdán zajlott ugyanitt. Sajnos az állami szervek az utóbbi ügyben is fordulatosan akadályozzák a sokak szerint túlzott áron (mintegy 265 milliárd forintért) felvásárolt E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. és az E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt. és a magyar állam közti egyezség részleteinek megismerését. Az E.On cégek márciusi végi, nagyjából 265 milliárd forintos felvásárlását megalapozó november 30-i miniszterelnöki szándéknyilatkozat ügyében két hete lezajlott első tárgyaláson a Miniszterelnökséget képviselő jogtanácsos vitatta, hogy hivatala a miniszterelnök munkaszervezeteként kezelné a miniszterelnök által aláírt szándéknyilatkozatot. Helyette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumot jelölte meg adatkezelőnek. Mi ezzel szemben úgy látjuk, hogy az adatot a megfelelő szervtől kértük, már csak azért is, mert a szándéknyilatkozat aláírásáról a Miniszterelnökség közleménye számolt be. Bár az alperes szerint a Miniszterelnökség csak egy protokollesemény szervezésében vett részt, szerintünk az a tény, hogy Orbán Viktor volt az aláíró, egyértelműen megalapozza az adatkezelői minőséget. A hivatkozást tovább árnyalja, hogy az NFM ugyanezen adat tekintetében éppen arra hivatkozva tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem minősül adatkezelőnek. Dr. Szabó Csilla bíró az első tárgyalást lezárva arra hívta fel az alperest, hogy az aláíráskor még megvolt adatkezelői minőség megszűnését bizonyítsa. A per eheti tárgyalásán a Miniszterelnökség jogi képviselője ezzel szemben új érvvel készült az adatigénylésünk megtagadására. Bár fenntartotta az NFM adatkezelői minőségéről szóló állítását, de nyilatkozata szerint akkor sem adhatnák ki a szándéknyilatkozatot, ha ők lennének az adatkezelők, mivel az azt a magában foglaló, egy kormányhatározat elfogadására irányuló előterjesztést 2022. december 10. napjáig „Korlátozott terjesztésű!” minősített adattá minősítették. A titkosítás az alperes közlése szerint Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára nevéhez fűződik. Az atlatszo.hu már azt is furcsának tartja, hogy a Miniszterelnökségnek a per második tárgyalásán jut eszébe, hogy a kért adatot még tavaly decemberben tíz évre titkosították. Ennél is meglepőbb fordulat, hogy a saját állítása szerint nem adatkezelő NFM valahogy mégis be is tudta azt minősíteni. Végül az is furcsa a történet új fordulatában, hogy ezek szerint az E.On, illetve maga az aláíró Teyssen úr is csak titoktartási nyilatkozattal ismerhetné meg az általa aláírt nyilatkozatot, ha pedig annak tartalmáról bármit elárulna, akkor bűncselekményt követne el. A több százmilliárdos vásárlást megelőző miniszterelnöki szándéknyilatkozatról a május 29-i következő tárgyalásig az alperesnek okirattal kellene bizonyítania, hogy a titkosított dokumentumcsomag része.
E.On-per: tíz évig titkos az Orbán-Teyssen szándéknyilatkozat?
Az E.On gáznagykereskedő- és gáztároló és szolgáltató cégének több százmilliárdos államosításával kapcsolatban több adatigénylésünket is visszautasították az állami szervek, így ezekben perre mentünk.
null
1
https://atlatszo.hu/2013/04/17/e-on-per-tiz-evig-titkos-az-orban-teyssen-szandeknyilatkozat/
2013-04-17 17:10:40
true
null
null
atlatszo.hu
Alan Garcia perui elnök Yehude Simont, egy független politikust nevezett ki kormányfőnek szombaton azután, hogy elfogadta a korrupciós botrányba keveredett korábbi kabinet lemondását - jelentették be hivatalosan Limában. A dél-amerikai ország kormánya csütörtökön nyújtotta be a lemondását, miután felmerült a gyanúja annak, hogy a Discover Petroleum nevű norvég olajipari vállalat kenőpénz ellenében jutott állami megbízáshoz. Az államfő közölte: nem írja alá a norvég céggel megkötött megállapodásokat. A perui bányaipari miniszter és az állami kőolajipari vállalat elnöke már korábban lemondott. A botrány egy hete robbant ki, amikor az egyik televíziós csatornában közzétettek egy hangfelvételt, amelyen az elnök pártjának két tagja kenőpénzről beszélt, amelyet a norvég cégnek adandó megbízásért való közbenjárás fejében kaptak. Egyiküket azóta őrizetve vették, társa ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az új kormányfőnek elsőszámú feladata a korrupció elleni küzdelem lesz. A szociáldemokrata államfő, akinek népszerűségi indexe a legalacsonyabbra süllyedt két évvel ezelőtti megválasztása óta, az új miniszterelnököt azzal is megbízta, hogy kabinetjébe a lehető legszélesebb társadalmi rétegek képviselőit vonja be. Yehude Simon alapvetően baloldali beállítottságú politikus. Eddig az északi Lambayeque tartomány helyi kormányzatát vezette. Alberto Fujimori elnöksége idején (1990-2000) nyolc évet börtönben raboskodott.
Új perui kormányfőt neveztek ki a korrupciós botrány után
Szombaton új kormányfőt neveztek ki Peruban, miután az egy hete kirobbant korrupciós botrány miatt távozott a korábbi kabinet. Yehude Simon, az új miniszterelnök eddig az egyik tartomány helyi kormányzatát vezette.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/10/uj-perui-kormanyfo-yehude-simon-a-korrupcios-botrany-utan
2008-10-12 00:00:00
true
null
null
Origo
Sukorói telekcsere: tárgyalások az eredeti állapot helyreállításáról A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tárgyalásokat kezd a sukorói ingatlanokra vonatkozó csereszerződést aláíró befektetővel az eredeti állapot helyreállításáról - közölte az MNV Zrt. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) a szerdai ülésen tájékoztatót hallgatott meg a csereszerződés megszüntetésével kapcsolatos egyes jogi lehetőségekről. Ezt követően egyhangú döntéssel kérte fel az MNV Zrt. vezérigazgatóját arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a befektetővel az eredeti állapot helyreállítása végett és a megállapodást november 9-ig kösse meg.
Gazdaság: Sukorói telekcsere: tárgyalások az eredeti állapot helyreállításáról
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tárgyalásokat kezd a sukorói ingatlanokra vonatkozó csereszerződést aláíró befektetővel az eredeti állapot helyreállításáról - közölte az MNV Zrt.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20091014_sukoro_telekcsere_helyreallitas_mnv
2009-10-14 00:00:00
true
null
null
HVG
A vádirat lényege szerint a férfi kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf felvételeket tekintett meg, illetve töltött le a világhálóról, majd az így megszerzett tartalmakat a munkahelyi, illetve az otthoni laptopjain tartotta. A felvételek között több olyan is volt, amely 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását ábrázolta. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfit 12. életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó pornográf felvétel megszerzésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettével vádolja. A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat börtönbüntetésre és - a közügyektől eltiltás mellett - véglegesen tiltsa el a kiskorúakat érintő foglalkozások gyakorlásától. A férfi, aki korábban letartóztatásban volt, jelenleg nyomkövető eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet alatt áll.
Vádlottak padjára került egy állami szerv volt vezetője
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség vádat emelt és börtönbüntetést indítványozott egy férfival szemben, aki a munkahelyi és az otthoni informatikai eszközén gyermekpornográf felvételeket tartott – írja közleményében az ügyészség. Hozzáteszik: a férfi korábban vezető beosztásban dolgozott egy állami szervnél.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/gyermekpornografia-vad-allami-cegvezeto/s8sm9cw
null
true
null
null
Blikk
Grazi börtönben ül az osztrák Brigitta M., akit állatkínzás miatt kerestek Magyarországon a hatóságok. A Stájerországi Állami Rendőrkapitányság péntek este megerősítette meg a krone.at-nek. A hírt korábban a kemma.hu a Szurkolók az Állatokért Gerecse és környéke Alapítvány hivatalos Facebook-oldalára hivatkozva osztotta meg . A grazi nő Vas ás Győr-Moson-Sopron vármegyében horrorisztikus körülmények között tenyésztett állatokat. Elpusztult ebeket és lovakat is találtak, az állatok egy része már lebomlott, és koponyacsontokat is találtak. Az ausztriai közszolgálati média tájékoztatása szerint nő Ausztriában árult kiskutyákat. Úgy tudják, Valla (Wallern) településen történt meg az átadás. Stájerország állatvédelmi ombudsmanja óva int az illegális kölyökkutya-kereskedelemtől. Sokan elcsábulnának az online hirdetésektől. A probléma az, hogy a weboldalak komolynak tűnnek, de mögöttük "háztáji tenyésztők" és szervezett kiskutyakereskedők állnak - mondta az ORF-nek Karoline Schlögl stájer állatvédelmi ombudsman . Szerinte az állatkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb üzletág az ember- és drogkereskedelem után. A magyarországi állatkínzás azonban nem része az kismartoni megyei bíróságon folyó eljárásnak. Burgenlandban csalásról van szó: 49 esetben valótlanul azt állította a nő, hogy az általa eladott kutyák fajtatiszták, holott ez valójában nem így volt - magyarázta Karl Mitterhöfer, a regionális bíróság elnöke. A burgenlandi bíróságon, az idén februári tárgyaláson nem jelent meg az 51 éves nő. Ezt megelőzően arról szóltak a hírek, hogy a nőt kihallgatták ezen a héten kihallgatták, de nem vették őrizetbe. Ennek oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a hatóságok Az ausztriai hatóságok általában nem adják ki az osztrákokat, hanem belföldi eljárást indítanak ellenük. Ezt is kezdeményezték - tette hozzá Christian Kroschl. "A nő ellen itt Ausztriában is lehet eljárást indítani külföldön elkövetett bűncselekmények miatt" - magyarázta . A magyar szervektől minden aktát és korábbi vizsgálati eredményt bekértek. Sok mindent láttak már, de a csöngei, csapodi és kőszegpatyi szaporítótelepeken tapasztaltakhoz foghatót még sohasem , mondta korábban a vaol.hu-nak Vértesi Andrea, az Állatvédők Vasi Egyesületének (ÁVE) elnöke. Vas vármegye eddigi legnagyobb állatvédelmi akcióján a közelmúltban a csöngei mentésből tíz kutya, 17 szárnyas - tyúkok, pulykák -, valamint 31 kecske és juh, a héten Kőszegpatyról tíz kutya került egyesületük gondozásába. A kecskék közül egy csontsovány jószág érkezett szombathelyi menhelyre, a többi 30 kecske és juh ideiglenes befogadóhoz került.
Grazi börtönben ül az osztrák szaporító
Újabb fejlemények derültek ki a Kőszegpatyon, Csöngén, illetve a Győr-Moson-Sopron vármegyei Csapodon kutyát szaporító osztrák nő ügyében
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/grazi-bortonben-ul-vasi-horrortelepeken
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
A főügyészség közleményében azt írta, hogy a férfival szemben - részben pszichotróp anyagra, bűnszövetségben elkövetett - gyógyszerhamisítás bűntette miatt emelt vádat a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség. A megállapított és a vádlott által beismert tényállás szerint az egészségügyi asszisztens végzettségű 46 éves férfi 2019 nyarának elején egy ismeretlenül maradt társával megállapodott abban, hogy egy internetes webáruház által kínált, Magyarországon nem engedélyezett vagy vényköteles gyógyszerkészítményeket hoznak forgalomba. A készítményeket a férfi társa által bérelt XXII. kerületi raktárhelyiségben tárolták, amelyet heti rendszerességgel töltöttek fel a különböző gyógyszerekkel. A vádlott 2019 júliusa és 2021 áprilisa között a megrendelt küldeményeket postai küldeményként, elősorban külföldre kézbesítette. A megrendelések címzettjeiről, a megrendelt termékek fajtájáról, illetve mennyiségéről a weboldal üzemeltetője tájékoztatta őket, egy internetes alkalmazással működő, jelszóval védett, zárt levelezőrendszeren keresztül. A vádlott azért, hogy ne lepleződjön le, a küldeményeken feladóként más személyek - például a szomszédja - nevét és címét jelölte meg - olvasható a közleményben. A vádlott 2021 áprilisában történt elfogásakor a nyomozók a XXII. kerületi raktárban, valamint a férfi lakásán összesen több tízezer darab gyógyszerkészítményt foglaltak le. A kerületi ügyészség az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel élt a férfi terhére súlyosításért, amelyet a Fővárosi Főügyészség fenntartott. Az ügyészség határozott álláspontja szerint a vádlottat végrehajtandó börtönbüntetésre, egyben súlyosabb pénzbüntetésre kell ítélni. A férfi egészségügyi dolgozóként tisztában volt azzal, hogy az általa forgalmazott gyógyszerek felügyelet nélküli szedése, más gyógyszerekkel történő együtt alkalmazása milyen veszélyeket rejthet magában. Ezért az ügyészség szerint a vádlott felelőssége e tekintetben fokozottabb - írták a közleményben.
Gyógyszert postázott: most letöltendő börtönt is kaphat a magyar férfi
Letöltendő börtönbüntetést kér a Fővárosi Főügyészség egy egészségügyi dolgozóra, aki illegális, illetve vényköteles gyógyszereket árult és adott fel postán a vevőinek. A férfit első fokon 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Budai Központi Kerületi Bíróság.
[ "" ]
0
https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20241108/gyogyszert-postazott-most-letoltendo-bortont-is-kaphat-a-magyar-ferfi-1158983
null
true
null
null
Pénzcentrum
A konferenciát a Legfőbb Ügyészség szervezi, az Egyesült Államok és Finnország mellett több kelet-európai, illetve ázsiai ország delegációja vesz rajta részt; a delegációkat a legfőbb ügyészek vagy helyetteseik vezetik. Előadás hangzik el a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem univerzális eszközeiről, a magyarországi korrupció elleni fellépésről, de elemzik a szakértők például Finnország korrupciós helyzetét is. A háromnapos konferencián a tervek szerint Grúzia képviselője is beszámol országa pénzmosás elleni rendszeréről - írja az MTI. A második napon a készpénz csempészete elleni küzdelemről tart előadást a horvát ügyészség képviselője, de szó lesz - amerikai és albán ügyészek előadásában - a kormányzati szereplők "immunitásáról" is. Az Egyesült Államok képviselője a vagyonelkobzásra vonatkozó nemzetközi együttműködés tapasztalatairól, lehetséges fejlesztési irányairól szól majd. A konferencia harmadik napján egyebek között az albán szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő speciális ügyészi egységekről szóló referátumot hallhatnak az érdeklődők. Több orvos is hazaküldte, végül tüdőgyulladásban meghalt a nagyecsedi leány. Kemény hétvégén vannak túl a fővárost és környékét ellátó mentők, orvosok és ápolók, az új ügyeleti rendszer első hétvégéjén a betegek száma többszöröse volt az átlagosnak, és előfordult olyan időszak is, amikor egyszerre 30-an hívták a 1830-as számot. Tóth Imre, azaz Bruti elszórakoztatná Európai Parlamentet, de szeretné, ha egy szakmai stáb megmondaná neki, hogy mit kell ott csinálnia. „Az én elnökségem alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is” – közölte Novák Katalin a bicskei pedofil-ügy egyik elítéltjének adott köztársaságfi elnöki kegyelemről. Legújabb adatok alapján 2022-ben az ország egyes részein olyan koncentrációban volt jelen szervetlen arzén az ivóvízben, ameynek már bizonyítottan egészségkárosító hatása lehet. Mutatjuk, mely településeken mérgező a csapvíz. Mindenki örül, ha nyer egy milliót, de nem szabad bedőlni. A rendőrség figyelmfelhívása szerint még véletlenül se higgye el, ha azzal hívják fel, hogy egy nyereményjáték győztese.
Pesten egyeztetnek a pénzmosás elleni csata tábornokai
A globális korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem a témája a hétfőn Budapesten kezdődő háromnapos nemzetközi ügyészi konferenciának.
null
1
https://168.hu/itthon/pesten-egyeztetnek-a-penzmosas-elleni-csata-tabornokai-138743
2008-09-28 00:00:00
true
null
null
168 óra
- Három hónapot ígért a BKV rendbetételére, ebből már csak tíz hét maradt hátra. Hogy áll a rendrakás? - Eddig is számtalan átszervezési, reorganizációs program készült, de ezek rendre a fiókban maradtak, a politika hibája volt, hogy ezeket nem merte megvalósítani, nem mert róluk döntést hozni. Egy sor koncepció készült, de a végén a politika mindig meghátrált, az egyszerűbb utat választotta, és végül mindig az adófizetők zsebébe nyúlt, és finanszírozta a közlekedési vállalat veszteségeit. Vagyis a politika hallgatólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a BKV szocialista nagyvállalatként üzemeljen tovább, nem mérhető teljesítménnyel, nem a kellő átláthatósággal. A korszerűtlen működés pazarlással társult, ami a közvéleményt joggal felháborító, nagy összegű végkielégítésekben és milliókért megrendelt, kétséges értékű tanulmányokban csúcsosodott ki. Az évente csaknem 150 milliárd forintból gazdálkodó BKV mintegy 90 milliárdos veszteségét azonban nem az erre költött pár száz millió forint okozza, bár hangsúlyozom, valóban felháborító esetekről van szó, amelyeket ki kell vizsgálni és meg kell szüntetni. A közlekedési vállalat valódi gondja a rossz struktúrából, az elöregedett járműparkból és a rossz finanszírozási modellből fakad. - Ahogyan azt az elmúlt két évtizedben a főpolgármester, illetve a BKV-t korábban felügyelő elődei is mindig hangoztattak, rendrakást ígérve és folyton állami mentőövet kérve. Mi fér tehát bele ebbe a szűk három hónapba, amire a korábbi ciklusokban nem futotta a városvezetés erejéből? - Nem csak a közfelháborodás révén napvilágra került ügyek miatt, hanem az általános közbizalom elnyerése érdekében is, kellő transzparenciára van szükség, magyarán arra, hogy a BKV működése átlátható legyen. Így lehet visszaszerezni a budapestiek, a kormány, valamint a vállalat dolgozóinak a bizalmát. Ha ez megvan, akkor lehet áttérni a jelenlegi veszteségfinanszírozásról arra, hogy a megrendelő a szolgáltatás tényleges és igazolható költségét fizesse ki. Most nem tudni, mennyibe kerül pontosan egy utaskilométer, hol mennyi járatot érdemes és indokolt közlekedtetni. Az elképzelésünk az, hogy az állam és a főváros egy közös megrendelői szervezetbe tömörülve hangolja össze a fővárosban a közösségi közlekedési szolgáltatásokat, bevonva a MÁV-ot, a Volánt és a BKV-t. Az általam ígért három hónapba bele kell férnie, hogy a BKV iránti bizalmat visszaszerezzük, ennek részeként olyan szigorú cégszabályzatokat fogadunk el, amely kizárja a visszaélések lehetőségét. Ez néhány héten belül megoldható, a BKV vezetőinek juttatásai már olvashatók, a szerződései pedig hamarosan felkerülnek a cég honlapjára. Tárgyalunk a kormánnyal a 30 milliárdos állami hitelgaranciáról, a BKV ugyanis csődközeli helyzetben van, ötmilliárdra, a bérekre és az üzemanyagra, vagyis a likviditás fenntartásához van szükség, a többire pedig a most kidolgozandó reorganizációs program megvalósításához, amellyel a BKV fenntartható növekedési pályára állítható. Ennek része a járműpark frissítése, az elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatás bevezetése, hogy a közösségi közlekedés valódi, utasbarát és komfortos alternatívát jelentsen az egyéni autóhasználattal szemben. Feltárjuk a cég belső tartalékait is, ezzel néhány milliárd szintén megtakarítható. A három hónapba bele kell férnie, hogy a szóba jöhető megoldási modelleket kidolgozzuk, és a legoptimálisabbról megszülethet a politikai döntés. - Ez a Kocsis István vezérigazgató pályázatában szereplő holdingstrukúrát jelenti, amelynek nem adott zöld utat a főváros? - Semmilyen modell nincs kőbe vésve, lehet akár a holding is, ezt majd a szakma eldönti. Nem egy vegytiszta, már kialakult modell átvételén gondolkodunk, nem is ennek formája a lényeg, hanem a hatékonysága. Szóba jöhet a Budapesti Közlekedési Szövetség továbbfejlesztése is, megfelelő jogosítványokkal. A lényeg az, hogy az állam és a főváros részvételével működő közös megrendelői szervezet kapna egy keretet, és abból fizetné a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásait, amelyekre valóban szükség van, és ott is csak a tényleges és igazolható költségeket. Egy példával élve: ha a XVII. kerületből a leggyorsabban és legkényelmesebben elővárosi vasúttal lehet beérni a belvárosba, akkor felesleges ugyanazon az útvonalon sárga vagy kék buszt közlekedtetni. Ha pedig a busz az olcsóbb és hatékonyabb, akkor megfelelő buszkorridorokat kell kiépíteni, hogy az utasok ne a többi autóssal együtt vesztegeljenek a dugóban, ezzel a közösségi közlekedés is vonzóbbá tehető. - Visszatérve a BKV-vezérre; pártja korábban még azt mondta, Kocsisban megrendült a bizalmuk, és a szocialisták csak azért nem mondatják le, mert nincs hozzá meg a politikai többségük. Hogyan tud együtt dolgozni így a vezérigazgatóval? - Kocsis Istvánnal korrekt a viszonyunk. A teljesítményét a következő hónapok munkája alapján fogom megítélni, egyelőre biztatóak a jelek. - BKV-átalakítási koncepciókból tele a padlás, mi a garancia, hogy azokat most meg is valósítják? - A BKV átalakításáról jelenleg teljes a konszenzus. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, ez a kényszer az, ami miatt most előrelépés lesz. A 90 milliárdos adósságra évente tízmilliárd kamatot kell fizetnie a közlekedési vállalatnak, amely a piacon már nem hitelképes, a kereskedelmi bankok már egyszerűen nem adnak kölcsönt. Egész egyszerűen nincs más út. - Idén tehát legjobb esetben odáig jutnak el, hogy döntés születhet a BKV reorganizációjáról, és az állami segítségnek köszönhetően visszarántják a csőd széléről a vállalatot. De mennyi idő múlva fognak az utasok tényleges javulást érezni? Az elektronikus jegyrendszer bevezetése is legalább két évbe telne szakmai becslések szerint. - A reorganizáció néhány évet biztosan igénybe vesz, de bizonyosan belátható időn belül. Az általam említett három hónapba bele kell férnie, hogy a megvalósításról döntés szülessen, akár uniós források bevonásával. A projektek előkészítéséhez és bevezetéséhez szükséges időt sajnos nem lehet megspórolni. Azt nem tudom megígérni, hogy előhúzom a varázspálcát a fiókból, és egyik napról a másikra minden baja megoldódik a BKV-nak, ehhez sajnos idő kell. - A BKV 1400 darabos buszparkja vészesen elöregedett, a járművek átlagos életkora 16 év, gyakorlatilag nincsen tartalékbusz, a meghibásodott járművek pótlására. A járműcserét aligha lehet évekig halogatni. - Még idén dönteni kell arról, hogy milyen ütemben és módon szerezzen be új járműveket a BKV, ez a tulajdonos döntése, és ebből a szempontból az államot is a közlekedési vállalat résztulajdonosának tekintem, hiszen 50 milliárd forintot ad évente a cég működtetésére. Részletkérdés, hogy ezer buszt egyben, vagy több ütemben néhány százat szerzünk be, de elsősorban a hazai ipar kapacitásaira akarunk támaszkodni. - Széles Gábor és az Ikarus, vagy a másik hazai gyártó, az amerikába ezrével járműveket szállító Nabibusz már kezdhet készülődni? - A részletekről még korai volna beszélni, de mint mondtam, a hazai ipart akarjuk előnyben részesíteni. - Nemcsak buszokból kellene új, amelyek darabja 60-80 millió forint, sürgető volna a 3-as metró felújítása, ami több tízmilliárd forint, cserélni kellene a HÉV-szerelvényeket is, ami önmagában hatalmas tétel, 70 milliárd forint. Honnan lesz erre pénz? - Korábban is jeleztem, hogy a mostani finanszírozási modell nem jó, az állam és a főváros nem ad elég pénzt a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére. Mindkét félnek többet kell vállalnia a jelenleginél. - A Fidesz nem fogadta túl lelkesen a BKV-val kapcsolatos bejelentéseit és ígéreteit, szerintük szó sincs rendcsinálásról, csak a névtáblákat festették át azzal, hogy Hagyó Miklóstól Önhöz kerül a BKV felügyelete. A koalíciós villongáshoz is vezetett hatáskör-tologatás során pedig úgy tűnt, mintha Demszky Gábor és Tarlós István ülne egy koalícióban, közösen ütve az MSZP-t. Mi erről a véleménye? - A Fidesz politikai célja elég világosan látható, az MSZP és az SZDSZ totális megsemmisítésére törnek, maguk akarják teljesen betölteni a politikai teret. A koalíciós nézeteltéréseket tisztáztuk, ez lezárt ügy. Az MSZP december közepéig megnevezi főpolgármester-jelöltjét, addig korai azt firtatni, ki lesz az, nem is ez a fontos. Annyi viszont már most kijelenthető, hogy a szocialistáknak és a szabaddemokratáknak közös érdeke, hogy közösen támogatott jelöltet indítsanak, akit az MSZP nevez meg. Egy liberális közös jelölt győzelmére ugyanis jóval kisebb az esély. De, mint mondtam, előbb a legégetőbb városüzemeltetési kérdéseket kell megoldani, mindenek előtt a BKV-nál kell rendet tenni, és a budapestiek bizalmát visszaszerezni.
Belföld: 'Nem tudok varázspálcát előhúzni a fiókból'
Szigorú cégszabályzat, új átszervezési program, döntés az elektronikus jegyrendszerről és hazai buszok vásárlásáról - ez fér bele a BKV rendbe tételére ígért három hónapjába Horváth Csaba főpolgármester-helyettes szerint. Úgy véli, a koalíciónak akkor van esélye, ha jövőre az MSZP-állít főpolgármester-jelöltet, aki mögé beáll az SZDSZ.
null
1
http://nol.hu/belfold/_nem_tudok_varazspalcat_elohuzni_a_fiokbol_-349925
2009-09-18 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot. A konszolidált félévi jelentésben 11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel. A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta. A Hunguest Hotelst és Balatontouristot is magába foglaló portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt. A cégcsoport növekedési adatai szédületesek, társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely
Folytatódik a gazdasági csoda: rekordfélévet zárt a Mészáros-féle Konzum
Folytatódik a gazdasági csoda: rekordfélévet zárt a Mészáros-féle Konzum - Döbbenetes a társaság idei növekedése, és hol van még a vége.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2018/09/30/folytatodik_a_gazdasagi_csoda_rekordfelevet_zart_a/
2018-09-30 22:34:06
true
null
null
Index
Karácsony Gergely azt írta, a fővárosi Fidesz frakció egyik javaslata "a szemétbe dobná" a főváros által előkészített, EU-s pénzből megvalósítandó 20 milliárd forintos lakhatási programot, amelyből többi között önkormányzati bérlakásokat hoznának létre és lakbértámogatást adnának a rászorulóknak. A másik ötlet pedig elvonná és a kerületeknek adná a főváros közterület zöldítési keretét, holott a kerületeknek a főváros már kialkudott egy ennél is nagyobb összeget, így a legrosszabb pénzügyi helyzetben lévő kerület is jobban áll, mint a főváros - tette hozzá a főpolgármester. Karácsony Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeket a forrásokat már rég el kellett volna kezdeni költeni, a programok újratárgyalásának pedig csak az lenne az eredménye, hogy ezek a források elvesznek. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén senki nem fogja támogatni ezeket "az eszelős" javaslatokat.
Karácsony Gergely: a fővárosi Fidesz tovább sarcolná Budapestet
A fővárosi Fidesz-frakció tovább sarcolná Budapestet, ha rajtuk múlna, 40 milliárd forint európai uniós forrástól esne el a város – írta Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésében.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/karacsony-gergely-a-fovarosi-fidesz-tovabb-sarcolna-budapestet/530079
null
true
null
null
Pécsi Stop
Munkaterv szerint ülésezett a vármegyei közgyűlés Szolnok. Ahogy arról hírportálunkon is beszámoltunk: a közgyűlésen beszámolókat, tájékoztatókat hallgattak meg a képviselők. Bizottsági tagokat és elnököket is választottak. - Felálltak a vármegyei közgyűlés bizottságai, megválasztottuk elnökeiket és alelnökeiket, továbbá letették esküjüket a külsős bizottsági tagok. Ágazati beszámolókat hallgattunk meg a katasztrófavédelem, az oktatás és a fogyasztóvédelem helyzetéről - számolt be Hubai Imre közösségi oldalán. A közgyűlés elnöke közzétette: a következő öt évre az Ügyrendi Bizottság elnökének Kecze Istvánt, a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság elnökének Fazekas Szabolcsot választotta meg a közgyűlés, a Tervezési és Monitoring Bizottságot pedig Ujvári Imre vezeti . - Egyhangú döntéssel 2025. január 1-jétől újabb öt évig Karancsi Tamás marad a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője. Személyében egy rendkívül elkötelezett közgazdász szakembert ismerhettünk meg, aki a szép számú jászkunsági TOP Plusz projekt menedzselése mellett idéntől a Tisza-tó új négy évszakos attrakciója, a Kérész Központ üzemeltetését is irányítja - hangsúlyozta a közgyűlés elnöke.
Ülésezett a vármegyei közgyűlés
Munkaterv szerinti ülését tartotta meg a napokban a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés. Bizottsági tagokat és elnököket is választottak.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/ulesezett-a-varmegyei-kozgyules-bizottsag
null
true
null
null
SZOLJON
Az MSZP Facebook-oldalán tette közzé azt a coub-ot, amely a Miniszterelnökség államtitkárának inkriminált megjegyzését tartalmazza, íme: Harangozó napirend előtti felszólalásában azt taglalta: a kormány a bevándorlásellenes kampánnyal a szegénységről, a korrupcióról, az egészségügy, az oktatás állapotáról és a kivándorlásról akarja elterelni a figyelmet. A kampány azt a célt szolgálja, hogy azok a milliók, amelyek a létminimum alatt élnek, féljenek és gyűlölködjenek, mert addig sem veszik észre, hogy a nyomoruk oka a Fidesz. Harangozó Tamás kiemelte: az emberek nem a bevándorlók miatt nem kapnak időpontot vérvételre vagy kell évekig várniuk egy műtétre. Bírálta az oktatási rendszert is, amely szerinte elitista, feudális, barbár, és visszarepíti az országot a középkorba. Az ellenzéki képviselő azt mondta: ha a kormány nem képes itthon tartani a fiatalokat, a végén még ő fog könyörögni a bevándorlóknak, hogy valaki jöjjön már ide éhbérért dolgozni, hogy a kormánypártok “nyugodtan, zavartalanul lophassanak”. Demagógiacunami L. Simon László válaszában “demagógiacunaminak” értékelte a képviselő felszólalását, ugyanakkor úgy látta: az ellenzékiek is érzékelik már, hogy a bevándorlás súlyos probléma. Hozzátette: “Európa utolért minket”, Ausztria, Franciaország lezárta a határait. Azt mondta, ha elfogadnák az uniós kvótarendszert, akkor még több bevándorló érkezne. A korrupcióról szólva arról beszélt, hogy a szocialisták ez ügyben tett egyetlen feljelentése sem állja meg a helyét. Visszautasította az oktatáspolitikára vonatkozó kijelentéseket is. L. Simon László azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy “azt az ötvenéves dicsőséges szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, azt legalább megúsznánk”.
L. Simon László szerint nem a gyermekszegénységről és a korrupcióról kell hadoválni
A Miniszterelnökség államtitkára az MSZP-s Harangozó Tamásnak mutatott utat a Parlamentben.
null
1
https://24.hu/belfold/2015/06/17/l.-simon-laszlo-szerint-nem-a-gyermekszegenysegrol-es-a-korrupciorol-kell-hadovalni/
2015-06-17 16:46:00
true
null
null
24.hu
2005 óta látogatható a neoreneszánsz stílusú, romos állapotában is impozáns Schossberger-kastély és parkja a Pest megyei Turán. Legutoljára akkor kapta fel az épületet a világsajtó, amikor Angelina Jolie itt forgatta a filmjét, most Orbán Viktor vejét sejtik a kastélyt megvásárló cégcsoport hátterében. A rendszerváltás után több tulajdonosa volt az ingatlannak, mindegyiküknél a felújítás tetemes, egy évtizede hatmilliárd forintosra becsült költsége akadályozta meg, hogy hasznosítsák szerzeményüketKét traktort lehetett látni a Schossberger-kastély bejárata környékén kedden kora délután, amikor az Átlátszó munkatársai a helyszínen jártak. Egy megkérdezett helybéli úgy tudta, most rendezik a parkot és tavasszal végeznek a munkálatokkal. Elmondta, beszélik, hogy állítólag a miniszterelnök veje szerezte meg az épületet, de mint megjegyezte, amikor Angelina Jolie itt forgatott, akkor az terjedt, hogy ő az ingatlan új tulajdonosaHozzátette, a turaiak örülnek, ha rendbehozzák a kastélyt, de hogy egy család lakhelye legyen, a férfi szerint kizárt, mert nem csak túl költséges a felújítása, hanem a fenntartása sem olcsó, például mert a nagy terek miatt nem is lehet rendesen kifűteni hideg időbenMár tíz éve is hatmilliárd forintba került volna a turai kastély felújítása from atlatszo.hu on VimeoNagyon költséges lenne felújítaniA felújítással az új gazda nagy fába vágta a fejszét, mert eddig egyik tulajdonos sem tudta fedezni annak több milliárd forintos költségét. Ez volt az oka annak, hogy évek óta befektetőre várt a turai kastély. Ennek fényében érthető, hogy egy cégcsoport most mindössze kétszázmillió forintért meg tudta szerezni az ingatlantAz ügylet hátterében Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt lehet sejteni, mert korábbi üzlettársa, Hamar István több szálon is érintett az adásvételbenA turai kastélyt 1883-ban építtette Schossberger Zsigmond, aki terménykereskedéssel szerezte vagyonát. Miután az üzletember bárói címet nyert, megfelelő nyári lakot akart magának, ezért húzatta fel az Esterházyaktól vásárolt turai uradalom központjában a neoreneszánsz stílusú épületet, amely a II. világháború végéig volt a család birtokábanA tervezője Bukovics Gyula volt, akinek a tervei alapján Budapesten, a Köröndön két épület, a Kossuth Lajos téren pedig a Földművelésügyi Minisztérium is megépültMiután Schossberger Viktor 1938-ban munkaszolgálatosként meghalt, testvére, Klára pedig 1945-ben Angliában kezdett új életet, a kastély szovjet katonák szálláshelye lett, majd az államosítás után az épületben kórház és később, egészen 1973-ig iskola működöttEgy indiai milliárdosEkkor az ingatlan kezelője a Lapkiadó Vállalat lett. A tulajdonjogot a cég nem szerezte meg, ennek ellenére a Lapkiadó jogutódja, a Pallas 1991-ben eladta a kastélyt, ami miatt Tura pert indított és végül a vételárból részesedett isAz akkori vevő egy gazdag indiai milliárdos volt. Sachidananda Sukumar a 125 millió forintért megszerzett ingatlant szállodának akarta felújítani, aminek megvalósítására létrehozta a Turai Kastély Ingatlankezelő Kft-tA társaság neve 2007. november elsejéig Sura Vállalkozási és Befektetési Kft. volt. Hogy már az adásvétel után nem sokkal gondok támadtak, jelzi az a cégnyilvántartási adat, hogy a vállalkozás 1995. és 1998. között végelszámolás alatt álltInformációink szerint ez abból adódhatott, hogy az indiai üzletember sem számított arra, hogy több milliárd forintot kellene az ingatlan rendbe tételére fordítaniaJó ideig nem is történt semmi. A Népszabadság néhány éve írt arról, hogy örökségvédelmi bírságot szabtak ki a cégre, majd azt mégsem kellett megfizetnie a vállalkozásnak, mert egy új vasbeton födémet mégis felhúztak a tető megvédéséreA cégnyilvántartásból kiderül, hogy a Tura Kastély Kft-ben, 2006-ban a Tura Invest Kft. ötven százalékot meghaladó szavazati jogot szerzett. A cég azonban nem volt hosszú életű; négy évvel később felszámolás alá került, majd annak lefolytatása után 2013-ben törölték isTíz éve lett volna hatmilliárdMindenesetre a terv továbbra is a kastély régi fényének visszahozása volt és még mindig szállodát akartak benne kialakítani, amihez a tulajdonosok banki forrásokat, pályázati pénzeket és saját tőkét vettek volna igénybe. A felújítás és a bővítés összköltségét – mint a Népszabadság beszámolt róla – hatmilliárd forintra becsültékAz indiai üzletember a tető védelméért tett és állagmegóvást végzett, a Tura Invest Kft. idején pedig az óratornyot és a pálmaházat újították fel. A cég mellé 2009-ben négy hónapra bekerült a tagok mellé a Kastélyokért Érdekvédő AlapítványA kastélyt és tízhektáros parkját kedvelik a filmesek is. A Turai Kastély Kft. honlapja szerint 2005 óta 12 filmforgatásnak adott helyet a kastély és tízhektáros parkja, valamint hat klippet, egy tévéműsort és két reklámfilmet vettek fel ittA legemlékezetesebb mind közül – a sajtóvisszhangja miatt – az Angeline Jolie rendezte, a délszláv háború idején játszódó szerelmi történet, a Vér és méz című film volt. De forgatott a kastélyban Agatha Christie nyomozójaként, Poirot-ként ismertté vált David Suchet isUtoljára filmes stáb 2012-ben szállta meg az épületet: akkor a Borgiák és a spanyol Zip&Zap filmek jeleneteit vették felEzen túlmenően tavaly év végéig nem történt nagy változás. Decemberben viszont az önkormányzat bejelentette, hogy a TRA Real Estates Kft. kétszázmillióért megvette a kastélytAz Andrássy úti székhellyel rendelkező céget az adásvétel előtt nem sokkal, tavaly szeptemberben alapították. Tulajdonosa a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., amely szintén nem tekint vissza hosszú múltra, 2015 augusztusában jegyezték be a cégnyilvántartásbaMindkét társaság ügyvezetője ugyanaz a személyA vevőt elég hamar összekapcsolták Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal, mert az ügyletben korábbi üzlettársa, Hamar Endre ügyvédi irodája járt el. Majd kibukott az is, hogy a vevői cégcsoport egyik társaságának százezer forintos bejegyzési illetékét maga Tiborcz István tette leAz Átlátszó megkereste a TRA Real Estates Kft. ügyvezetőjét a cégnyilvántartásban található e-mail címen. Érdeklődtünk arról, hogy milyen terveik vannak a kastéllyal kapcsolatban, de levelünkre nem érkezett válaszTiborcz Istvánról korábban egyebek mellett a fideszes vezetésű önkormányzatok közvilágítás-korszerűsítései tenderein feltűnően sikeres Elios Zrt.-ben birtokolt résztulajdona miatt cikkeztünk, amelytől tavaly, amikor már az OLAF is vizsgálódni kezdett az ügyben, megvált a miniszterelnök vejeSárga cetlivel jelzik a lakók névtábláján az Andrássy út 41. szám alatt, hogy a TRA Real Estates Kft. székhelye a negyedik emeleten található, és ugyanitt lelhető fel a társaság tulajdonosa, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. Mindenesetre a kapunál beljebb nem jutottunk, mert többszöri csengetés ellenére sem érdeklődött senki sem a kaputelefonon arról, hogy kit keresünkA lakásban, a névtábla és az Opten céginformációs rendszer adatainak összevetése alapján a BDPST egyik tulajdonosa, Dr. Szabó Lóránd édesanyja lakhat. A tulajdoni lapról pedig kiderül, hogy az ingatlan Szabó testvérének a nevén vanVideó: Baranya Ákos
Hatmilliárd forintba került volna a turai kastély felújítása, rejtőzködik az új tulajdonos
Hatmilliárd forintba került volna a turai kastély felújítása, rejtőzködik az új tulajdonos
null
1
https://atlatszo.hu/2016/01/25/mar-tiz-eve-is-hatmilliard-forintba-kerult-volna-a-turai-kastely-felujitasa-rejtozkodik-az-uj-tulajdonos/
2016-01-25 11:50:00
true
null
null
atlatszo.hu
A tudományos igényességet megcélozva a korábbi években szó esett már az Erdődy nagyasszonyokról, a főurakról; a korabeli étkezésről és művészettörténeti megközelítés is vizsgálta a család egyik ágát. Ezúttal a források, a levéltári kutatás lehetőségei kerülnek fókuszba. A vépi, a galgóci és a vörösvári Erdődy-família birtokközpontjaihoz is tartozott levéltár, összegyűjtésüknek kalandos útja volt. Ma már kutathatók és értékes információkat adnak - mutatott rá bevezetőjében Dömötör Gábor, a helyi értéktár bizottság elnöke. Kovács Eszter főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára), a vépi értéktár tagja hazai közönség előtt Erdődy-iratok a nemzet levéltárában címmel tartott előadást. Elsősorban a vasi levéltárban őrzött iratokról szólt. Még előbb a magyarországi levéltári rendszerrel ismertette meg a közönséget. Előadása második részében az Erdődy család levéltárai kerültek szóba - az irathagyaték Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon kutatható. Elsőként az ottani maradandó értékű irategyüttes történetét ismertette a galgóci előzményektől kezdve a levéltár középkori anyagának digitalizálásáig és magyarországi kutathatóvá tételéig. A második részben pedig néhány 15-16. századi oklevelet és az ezekben rejtőző történeteket mutatta be. Kettő Vép történetéhez kapcsolódott: az egyik az 1464. évi megerősítése a Mátyás király által 1462-ben adományozott vámmentességnek. A másik egy 1517. évi sikertelen birtokba-iktatási kísérlet, melynek főszereplői Vép köznemesi lakói, a Nemesvépi család tagjai voltak. Ellenfelük pedig Erdődy Péter, a monyorókeréki uradalom birtokosa. Az esten közreműködtek Buti Zsanett zongoraművész és tanítványai - Lajos Emília és Oszkó Vencel -, valamint Sebestyén Péter csellóművész.
Erdődyek emlékezete Vépen
Hagyománya van Vépen az Erdődyek emlékezete esteknek. Az önkormányzat rendezvényén pénteken levéltári anyagok meséltek a város múltjáról a művelődési házban.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/erdodyek-emlekezete-vepen-2
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
Bajban vannak a fejlett országok, még ott sem születik elég gyerek, ahol bőkezű a családpolitika. Két európai ország viszont, Magyarország és Norvégia több forrást fordít a családtámogatásra, mint a hadseregére. Ezt írta a napokban az amerikai Wall Street Journal, amely részletesen is kitér a magyar modellként említett családpolitikára: Orbán Viktor a gyermekvállalást nemzeti kötelességnek tartja, Magyarország különösen nagylelkű a többgyermekes családokkal szemben, vagy azokkal, akik fiatalabb korban szülnek. Szakértőket idézve ugyanakkor megjegyzi: sok magyar nő az alulfinanszírozott állami egészségügyi és oktatási rendszert, a munka és a család összeegyeztetésének nehézségeit nevezi meg annak okaként, hogy nem vállal több gyereket. Ír arról is, hogy a pénzt olyan emberekre pazarolja az állam, akik amúgy is nagycsaládosok lettek volna, ám kizárja a támogatásból a szegényebbeket. Nehéz lenne támadni ezeket a megállapításokat. A magyar családpolitika forráselosztását valójában az ideológia és nem az igény határozza meg. Orbán Viktornak és kormányának csak a gazdag családok jómódban élő gyerekei számítanak. A többi szülőnek hiába lenne fontos a magasabb családi pótlék, kérésük süket fülekre talál. Az adókedvezményen túl Orbánék nem látnak. Ahogy az sem éri el az ingerküszöbüket, hogy nem mindenki tud vagy akar saját ingatlant vásárolni. Bérlakásprogram nincs. A csokkal az ingatlanárak elszálltak, a milliárdokat felemésztő lakástámogatás, -kölcsön viszont nem ösztönzi a gyerekvállalást. A csok pluszt igénylők 58 százaléka egy gyermeket vállalt, és csupán egy százalékuk tervez hármat. És mit érnek a gyerekek? Öt hónappal a pedofilbotrány kirobbanása előtt, tavaly szeptemberben, a budapesti demográfiai csúcson, a világ konzervatív erői előtt Orbán Viktor azt mondta: - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a fej, a szív és a közgondolkodás területén is elvesztette a csatát. A mai napig nem vállalt felelősséget senki a bicskei ügy miatt. Bántalmazásokat, megszégyenítéseket szenvednek el a gyerekek egyházakban, vagy akár kitüntetett edzőktől. A napokban egy ismert színésznő, négygyerekes anya a szülési szabadsága után nem kapta vissza a szerepeit, mert a színház vezetője szerint neki "nem a színház az első". Jelenleg 300 olyan csecsemő él kórházban, akár egy évig is, akit a szülei nem visznek vagy nem vihetnek haza, a gyermekvédelmi rendszerben pedig nincs hely számukra. A szegregált oktatás hatása visszafordíthatatlan, a fogyatékkal élő gyerekek nem jutnak fejlesztéshez, ellátáshoz. Az állam sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató iskolákat záratott be, mert a közüzemi tartozást fontosabbnak tartotta, mint a gyerekek jogait. A New York-i Wall Street is messze van, de ez a könyörtelenség már a Holdról is látszik.
Könyörtelenek
Bajban vannak a fejlett országok, még ott sem születik elég gyerek, ahol bőkezű a családpolitika. Két európai ország viszont, Magyarország és Norvégia több forrást fordít a családtámogatásra, mint a hadseregére. Ezt írta a napokban az amerikai Wall Street Journal, amely részletesen is kitér a magyar modellként említett családpolitikára: Orbán Viktor a gyermekvállalást nemzeti kötelességnek tartja, Magyarország különösen nagylelkű a többgyermekes családokkal szemben, vagy azokkal, akik fiatalabb korban szülnek. Szakértőket idézve ugyanakkor megjegyzi: sok magyar nő az alulfinanszírozott állami egészségügyi és oktatási rendszert, a munka és a család összeegyeztetésének nehézségeit nevezi meg annak okaként, hogy nem vállal több gyereket. Ír arról is, hogy a pénzt olyan emberekre pazarolja az állam, akik amúgy is nagycsaládosok lettek volna, ám kizárja a támogatásból a szegényebbeket.Nehéz lenne támadni ezeket a megállapításokat.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3255329_konyortelenek
null
true
null
null
Népszava
Ahogy arról az Origo is beszámolt, hétfőn került nyilvánosságra egy hangfelvétel , amelyen Magyar Péter és akkori barátnője, Vogel Evelin beszélgetése hallható. Ebben több olyan kijelentést is tett Magyar Péter, amely jól mutatja, hogy mennyire lenézi még a saját híveit is. A beszélgetés során büdösnek és büdös szájúnak nevezte híveit, és a nyugdíjasokon gúnyolódott. Azt mondta, hogy azok, akiknek külföldön van a családja, vegyenek maguknak új unokát, majd nyugdíjas-kommandóról beszélt. A hangfelvételből egyértelműen kiderült, hogy Magyar mit gondol a magyar választókról, sőt a saját támogatóiról is. A botrányra közösségi oldalán reagált a botránypolitikus, ahol egyből zavaros magyarázkodásba kezdett, és elismerte , hogy ő szerepel a hangfelvételen, de azt állította, van egy mondat, amit ő nem mondott. Így felmerül a kérdés, hogy vajon melyik lehet az a mondat. Melyik állítását akarja letagadni Magyar? Hogy a hívei büdösek, büdös szájúak? Vagy azt az üzenetét, hogy a nyugdíjasok vegyenek maguknak új unokát? Esteleg azt, hogy Vogel Evelinre "uszítja" a "nyugdíjas-kommandót"? Magyar kínosan zavaros magyarázkodása alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy bármelyik állítását akarja is visszavonni - hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a diszkópolitikus szájából hangzott el minden felháborító kijelentés - a többi mondat szerinte rendben van.
Vajon a sok, vállalhatatlan gyalázkodás közül melyik az az egyetlenegy, amit Magyar Péter szerint ő nem mondott?
A botránypolitikus magyarázkodni próbált, és azt mondta, a botrányos hangfelvételen van egy mondat, amit nem mondott. De vajon melyik az? Miért nem árulja el? A többit meg sem próbálja tagadni, pedig azok is felháborítóak.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/vajon-a-sok-vallalhatatlan-gyalazkodas-kozul-melyik-az-az-egyetlenegy-amit-magyar-peter-szerint-o-nem-mondott
null
true
null
null
Origo
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről. A források elosztásért egyre nagyobb harc várható, ahol természeten a kormányközeli érdekcsoportok is érvényesíteni próbálják akaratukat, és ez nem jó hír a magyar tudománynak. Pálinkás József másfél hete bejelentett leváltása pedig pont egy 26 milliárdos kiírás elnapolásával esett egybe. A 26 milliárd forintra vállalkozások pályázhattak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). A kiírás rendben megtörtént, már a bírálatok is beérkeztek. Ez alapján csak ki kellett volna hirdetni a szakértők által legjobbnak ítélt cégeket győztesnek, június 20-án ezt mégis elhalasztották. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Pálinkást felmentettek az innovációs hivatal éléről. A sajtóban megjelent értelmezések szerint a CEU melletti kiállás miatt kellett az akadémia korábbi vezetőjének a hivatal éléről távoznia, de információink szerint az igazi indíték a hasonló pályázatokra és a velük járó milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége volt. Senki nem szereti, ha egyszer csak ellenőrizni kezdik a munkáját A Pálinkás vezette hivatal nyugati példák alapján olyan irányba terelte a rendszert, hogy a magas színvonalú kutatások, innovációs ötletek kapjanak több támogatást, nyilvános pályázati rendszerben, és ez nagy újdonságot hozott a magyar rendszerben. A kicsi magyar tudományos és innovatív vállalkozási közösségben inkább az volt a megszokott, hogy mindenkinek jut egy kicsi, senkit nem hagytak az út szélén. A tudományos életben pedig sokan úgy érezték, hogy ők a vesztesei az átalakulásoknak, ami sok ellenlábast szerzett. Kutatás-fejlesztésre Magyarországon nem költenek sokat, két éve a GDP 1,21 százaléka ment erre. 2000-ben a 17. helyen álltunk az uniós rangsorban, ezt 2016-ra a 16.-ig sikerült javítani. A régió k+f szempontból két részre szakadt: a csehek és a szlovénok már nagyon közel vannak az uniós átlaghoz, a többiek nagyon messze vannak ettől, Magyarország pedig a két csoport közé ragadt be. A kormányt viszont, úgy tűnik, sem a kevés innovációra költött pénz, sem a kutatás színvonala nem érdekli, egyedül az fontos, hogy az uniós forrásokat minél gyorsabban kiosszák. Ezért is érdekes, hogy nem ismerték el az NKFIH-nál a fejlődést. Pedig a hivatal nyugati példák alapján újította meg a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, és az ebben leírt elvek szerint valóban szigorúbban kezdte ellenőrizni a projektekben vállaltak teljesítését. Ezzel ugyan valószínűleg értelmesebb kezdeményezéseket kezdtek finanszírozni, de sok ellenséget is szereztek: a kutatók egy része valószínűleg jobban kedvelte a korábbi, lazább ellenőrzést, és az sem tetszett nekik, hogy egy új dologra, a cégekkel közös munkára próbálják rávenni őket. Sok vállalkozás sem örült az NKFIH létrejöttének. Egy részük például tevékenyen részt vett az uniós pénzek elkutatásában, aminek már legalább tizenöt éves hagyománya van Magyarországon.*A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (KTIA) 2003-ban vezette be az MSZP-SZDSZ kormány, és a cégek befizetéseihez az állam ugyanannyi pénzt ígért azzal, hogy majd pályázatok útján osztják ki a forrásokat a cégek innovációs projektjeire. Azt is lehetővé tették, hogy a cégek kutatásokat rendeljenek meg a kutatóhelyektől és ezek árával csökkentsék a befizetett járulékot. Hamar megjelentek a “kamutanulmányok”, kisebb iparág épült arra, hogyan lehet kutatásnak látszó projektekkel minél több támogatást elnyerni. A Fidesz 2010-es választási győzelme után rendet ígért, de még nagyobb káoszt teremtett a területen. Elmaradt az állami hozzájárulás a cégek által befizetett járulékhoz, vagy csak virtuálisan jelent meg, mert tartalékolni kellett a költségvetésben. Kezdetben több minisztériumot megjárt az alap, aztán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez került (ezt azóta megszüntették). Időközben a kormány arra is rájött, hogy nem csak a cégeknek, hanem a nem túl jól finanszírozott kutatóhelyeknek is lehetne innen adni pénzt. A korábban kiszámítható pályázatok azonban megszűntek, az NFÜ-höz átadás után évekig megrekedtek kifizetések, nem voltak pályázatok. Ezt követően jött létre 2015-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, és az azt kezelő hivatal, amit Pálinkás József vezetett. Viszonylag kiszámítható három év következett a magyar innovációs és tudományos finanszírozásban. Ez viszont a hivatal 2015-ös létrejötte után valamivel nehezebb lett. Az uniós innovációs pályázatokon egyébként is jóval több elvárásnak kellett megfelelni. A pályázatok kiírását az NGM koordinálta, de a szakmai értékelésben már az NKFIH kapta a vezető szerepet. A pályázatok elbírálásakor pedig sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az újdonságtartalom, az életszerűség, a megvalósíthatóság és a nemzetközi versenyképesség is. Csodát tenni azonban nem lehetett: Magyarországon alig pár száz olyan magyar tulajdonú kkv lehet, amelyik jelentősebb hozzáadott értékkel rendelkező, a világpiacon értékesíthető terméket vagy szolgáltatást állít elő, a túl szigorú elvárások mellett el se lehetett volna költeni a cégeknek szánt innovációs pénzeket. Kevesebb pénz Ráadásul pénzből sem lett több, sőt. Ugyan nem teljesen biztos, hogy a hivatalos adatok az innovációra költött források valós mértékét tükrözik, és nem csak azt, amit számviteli szempontból annak könyvelnek, de így is világos, hogy 2010-hez képest a magyar állam most kevesebbet költ innovációra, és egyelőre az uniós forrásokat elköltését sem látni az adatokban. Az nagyon jó dolog, hogy a vállalkozások egyre többet költöttek k+f-re a GDP arányában a 2000-es évek eleje óta, de az állam az elmúlt közel két évtized során csökkentette kiadásait a területen. Különösen durva visszaesést hozott 2016: a magyar állami költés rekordalacsony szintet ért el, és még az uniós támogatások is visszaestek. Amíg a 2000-es évek elején a teljes k+f költés felét adta az állam, ez ma már csak a negyede. Igaz, a 2016-os visszaesést az NKFIH azzal magyarázta, hogy 2016-ban már nem történt kifizetés a 2007-2013-as uniós költségvetési programidőszak pályázataihoz kapcsolódóan, ugyanakkor az új pályázatokból jelentősen megnövekedett 2016-os kifizetés még nem generált olyan mértékű kifizetést, ami a statisztikákban is visszatükröződik. 2017-ben ezért nagyobb megugrás várható az állami és uniós k+f forrásokban, viszont ezeket az adatokat csak októberben fogják közzétenni. Tülekedés a forrásokért Az állami forrásokért egyre ádázabb harc folyt az egyetemi-akadémiai és a vállalkozási szféra szereplői között. A kutatók szerint a cégek nem tudnak valós értékeket létrehozni. És valóban, alig van olyan magyar tulajdonú cég, amely a világpiacon vagy legalábbis Európában bármely high-tech, tudományos vagy innovatív területen labdába rúg. Az is jogos kritika, hogy a cégek a kapott támogatásokat elkutatják, érdemi eredmény nélkül folynak el a százmilliók. A vállalkozók szerint viszont több támogatás kellene a sikerhez, és a kutatók nem érzik a piaci igényeket. Szerintük a magyar tudományos élet van lemaradva, mivel nem értik, hogy a piacon is hasznosítható tudományos eredmények kellenek. Egyik csoport sem volt elégedett az NKIFH tevékenységével, mindketten erőteljesen támadták. Ráadásul a csoportokon belül is erős volt a konkurenciaharc. Igaz, ez elég egyértelműen eldőlt: Különösen a felsőoktatási kutatóhelyektől vettek el pénzt, illetve az intézetektől, amik alapvetően az MTA kutatóhelyei. Mindegyiküknél csökkent a felhasználható forrás az elmúlt évtizedben, az utóbbi években pedig még gyorsult is ez a folyamat. (A 2015-től kiírt állami és uniós pályázatokon viszont már jobban szerepeltek, az NKFIH pályázatain 60 milliárd forintot nyertek el 2015 óta.) Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a cégek által befizetett innovációs járulékot mire használja a magyar állam. Az innováció magyarországi helyzetét talán mi sem jellemzi jobban, hogy 2014 és 2018 között, a cégek által fizetett innovációs járulékból a kormányzat évente 10-17 milliárd forintnyi összeget egyszerűen elvesz, és nem engedi, hogy arra költsék, amire eredetileg kitalálták, azaz k+f-re. Öt év alatt 67 milliárdot vont ki összesen az ágazatból. Az NKFIH létrejöttekor 2015-ben Pálinkás József azt ígérte, hogy 2020-ig 1200 milliárd forintot költenek k+f-re, és ez időarányosan teljesült is: az utolsó elérhető adatok alapján 685 milliárdnyi támogatásról döntöttek összesen. Ebből 326 milliárdot a vállalkozások nyertek meg, 319 milliárdot az egyetemek és a kutatóhelyek, 40 milliárdot pedig a szegedi lézerközpont (ELI). A statisztikákban ez még azért nem látszik, mert a kifizetések késve jelentkeznek majd. A cégek pedig nagyon lelkesen fogadták a milliárdokat. Csakhogy ezeket már nem volt olyan könnyű elnyerni és elkölteni, mint korábban. A pályázatokat az általunk megkérdezettek véleménye szerint valóban szakmai alapon bírálták el. Bevezették például az anonim értékelést, amit testületi értékelés követ, illetve sokszor külföldi értékelőkkel is dolgoztak. Ez szinte ismeretlen a hazai közigazgatásban, és nagyban csökkenti a kézi irányítású pályázati eredmények esélyét, márpedig ez sokaknak nem tetszett. Nem kevés pénzről van szó: 2015 és 2017 között 2 ezer k+f projektre kaptak hazai és/vagy uniós pénzt a vállalkozások, összesen 300 milliárd forintot.
Az innovációs pénzekért folytatott tülekedés vezethetett Pálinkás József leváltásához
1200 milliárd forint a tét, és túl sok olyan szereplő volt - cégek is, kutatók is -, akik nem voltak elégedettek Pálinkás szigorú szabályaival.
null
1
https://g7.hu/kozelet/20180629/az-innovacios-penzekert-folytatott-tulekedes-vezethetett-palinkas-jozsef-levaltasahoz/
2018-06-29 14:46:00
true
null
null
G7
Kedden délután négy óráig még nem tette közzé vezető beosztású tisztségviselőinek adatait mások mellett a Magyar Posta, a MÁV, a Szerencsejáték Zrt. és az MVM Zrt. sem (legalábbis a nevezett cégek honlapján nem találtuk meg az adatokat). A kora esti órákig viszont már a legtöbb állami, és nagyon sok önkormányzati cég publikálta az adatokat, a nagyobb cégek közül csak a MÁV és a MÁV-csoport cégei maradtak adósak a listával. (A fővárosi tulajdonú cégek adatai ebben a cikkünkben olvashatók.) A MÁV adatai végül valamikor az éjszaka jelenhettek meg a cég honlapján. Ezekből kiderül: Heinczinger István vezérigazgató havonta 3,42 millió forintot keres, amihez jön még 230 ezer forint az igazgatósági tagságért. András Miklós elnök-vezérigazgató és Mosóczi László üzletági általános vezérigazgató-helyettes 2,5 millió forintot kap – Andrási ehhez igazgatósági elnökként még jogosult havi 500 000 forint tiszteletdíjra is –, míg Sipos Sándor portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes 2,7 milliót, mind a négyen 80 százalékos prémiumra jogosultak. A nagyjából húsz igazgató és főosztályvezető havi 1,1-1,85 millió között keres. Bajnai Gordon augusztus 28-án írta alá azt a kormányhatározatot, amely szerint szeptember közepétől nyilvánossá kell tenni a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban cégek vezetőinek fizetését. Mindez több száz vállalatot jelent, a nagyobbak közül kedd kora délutánig az alábbiak hozták nyilvánosságra a listát. Az állami cégek többségében tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Kamarás Miklós havi bruttó 3,5 millió forintot kap – derül ki az MNV honlapján publikált adatokból. Öt helyettese egyaránt 1 854 000 forintot kap, Szilvásy György volt kancelláriaminiszter pedig főigazgatóként 1,4 milliót. Nagy János, a vagyontanács elnöke havi 1,6 milliós tiszteletdíjat kap, a tanács tagjai – köztük Tátrai Miklós volt MNV-vezér – 850 ezer forintot. Emellett a vagyontanács tagjai számla ellenében évi 197 300 forintos költségtérítést is kapnak. Havi kétmillió fixszel Kétmillió forinton felül van a Magyar Posta (2,84 millió forint) és a Szerencsejáték Zrt. (2,185 millió forint), vezérigazgatójának havi alapbére, írja az MTI. A Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója 2 millió 840 ezer forint, az általános vezérigazgató-helyettes 2 millió 600 ezer forint, a pénzügyi vezérigazgató-helyettes 2 millió 550 ezer forint havi alapbért kap. A vezérigazgató-helyetteseknek 20 százalékos nyelvpótlék is jár. Ugyancsak kétmillió fölött keres a Magyar Export-Import Bank Zrt. munkaviszonyban álló elnöke, aki havi 2,044 millió forintot kap. Az MVM-vezéri havi alapbére 2,765 millió forint, az egyik, 40 éve alkalmazott vezérigazgató-helyettes havi 2,129 millió forintot kap, a másik három vezérhelyettes 1,692, illetve 1,701 millió forint havi alapbérrel rendelkezik. A vezérigazgató az éves alapbérének 80 százalékát kaphatja meg prémium formájában, de 2008-ban például csak 32 százalékhoz jutott, a négy vezérigazgató-helyettesnek az alapbér 60 százalékát lehet prémiumként kifizetni. A biztonsági igazgató alapbére havi 1,273 millió forint és a prémiuma elérheti ennek a 60 százalékát. Két másik igazgató havonta 1,538 millió, illetve 1,025 millió forint alapbérrel rendelkezik, a mozgóbérük aránya pedig 50 százalék. Meghaladja az egymillió forintot a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (1,514 millió forint), a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (1,964 millió forint), a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (1,411 millió forint) vezérigazgatójának az alapbére, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. munkaviszonyban lévő igazgatósági elnökének havi 1,507 millió forintos alapbére. Bankárnak lenni jó Az adatok közzétételére kötelezett társaságok vezetői közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a legmagasabb a fizetése. Simor András havi bruttó alapfizetése 8 millió 11 ezer 800 forint, az alapbéren kívül egyetlen juttatást, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kap az elnök, ami az alapbér 5,6 százaléka. Az MNB egyik alelnökének havi bruttó alapbére 6 millió 409 ezer 500 forint, a másik alelnök havi bruttó fizetése pedig 5 millió 608 ezer 200 forint. A fizetések nagyságában élen járnak a pénzügyi szektorhoz tartozó cégek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartozó állami többségi tulajdonú cégek közül egyetlen cég, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatójának, Bodnár Zoltánnak az alapbére (3,621 millió forint) haladja meg a bankot felügyelő MNV vezérigazgatójának havi 3,5 millió forintos alapbérét. A Magyar Fejlesztési Bank két dokumentumot tett közzé a honlapján. Az egyikben az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazását közlik, ebből derül ki például, hogy havi 3,6 millió forintos bruttót kap Erős János vezérigazgató. Zdeborsky György igazgatósági elnökként havi 180 ezer forintot kap, az igazgatósági tagok és Heller Judit fb-elnök 135 ezer forintot kapnak, az fb két tagja fejenként 90-90 ezret. A másik dokumentum a dolgozók bérezési sávjait tartalmazza, eszerint egy vezérigazgató-helyettes 2-3,5 millió között kereshet havonta, egy ügyvezető igazgató 1,3-3 millió között kaphat, de még a csoportvezetők jövedelme is 400-900 között változik. A két táblázatban van némi átfedés, Lex Zoltán a 135 ezres igazgatósági pénzét csak kiegészítésként kapja a vezérigazgató-helyettesi – pontosan nem közölt összegű – fizetéséhez. Rugalmasan kezelik Nem az MFB az egyetlen, amely rugalmasan kezelte a jogszabályt. Annak 2. §-a ugyanis meglehetősen precízen felsorolja, milyen adatokat kell közzétenni. Kimondja, hogy a vezető tisztséget betöltő munkavállaló nevét és a neki „közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve személyi alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket” közzé kell tenni. Ehhez képest a fejlesztési bank, ahogyan számos más vállalat, lényegében elszabotálta az előírásban foglalt egyes adatok közlését. A Magyar Közlöny Kft. például csak az ügyvezetőt, Kodela Lászlót nevezte meg, és annyit közölt: a havi nettója 705 210 forint, végkielégítési és felmondási ideje nincs, prémiuma a bére 80 százaléka lehet (ezt az adatot ennek a lapnak az alján találhatják). Más adatot az ő juttatásairól nem közölnek, és a táblázatban nem hozták nyilvánosságra a vezető beosztású dolgozók nevét sem (igaz, ezt ezzel az oldallal összevetve ki lehet sakkozni). Katt, katt, katt, katt A PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. egy üres táblázattal lepte meg az érdeklődőket, míg a Diákhitel Központ Zrt. közzétette ugyan az adatokat, de úgy, hogy a lehető legkevesebben találják meg. Ha ugyanis erre a linkre kattint, akkor a cég bemutatkozását olvashatja, a lap alján továbbléphetünk a közzétételt előíró kormányrendeletre, onnan egy 2003-as kormányhatározatra, onnan cég belső szabályzatára, majd egy munkaszerződés-mintára, és ezt követően jutunk el az adatokat tartalmazó oldalig (és ha véletlenül a böngésző Vissza gombjával szeretnénk visszalépni, kezdhetjük az egészet elölről). Ha végigrágtuk magunkat mindezen, kiderül, hogy Csillag Tamás havi 1 941 000 forintot kap, ehhez van évi 270 000 forint cafeteriája, prémiuma az éves bér 75 százaléka lehet, kap nyugdíjpénztári hozzájárulást is, továbbá igazgatósági tagként még 70 ezer forintot (ugyanennyi jár az fb-tagoknak is, míg a testületek elnökei 90-90 ezer forintot kapnak). A Diákhitel-cég igazgatóságának egyébként tagja Pápainé Armuth Klára, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társaságokért felelős igazgatója, aki részt vesz a Magyar Posta Zrt. irányításában is. Részletesen tájékoztatnak A fenti cégekkel szemben roppant részletes adatsort tett közzé honlapján a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., amely több mint negyven vezető beosztású munkavállaló, továbbá az igazgatóság és az fb tagjainak javadalmazását részletesen publikálta. Reményik Kálmán vezérigazgató bruttó 2 799 600 forintot, és az igazgatóság elnökeként még 195 ezer forintot kap, éves cafeteriakerete 450 ezer forint, és nyugdíjpénztári hozzájárulásban is részesül. Prémiuma az éves bér 80 százaléka lehet, ehhez nyolcpontos elvárásnak kell megfelelnie, és hat pontban azt is felsorolták, mikor nem kaphatja meg. A cég két vezérigazgató-helyettese havi 1,5 és 1,9 milliót kap, az fb elnöke, Somlyódy Csaba 195 ezer forintban részesül. A NIF felügyelőbizottságának egyébként tagja Heinczinger István MÁV-vezér – havi bruttó 180 ezer forintért –, míg Reményik Kálmán a MÁV fb-jének elnöki tisztét is betölti. A NIF fb-jében tag Császy Zsolt pedig az MNV Zrt.-nél értékesítési jogi igazgató. Szintén részletes adatokat olvashatunk a másik autópályás cég, az Állami Autópályakezelő Zrt. honlapján. Eszerint Nagy Attila vezérigazgató 2 954 400 forintos havi jövedelemmel rendelkezik, amihez igazgatósági elnökként még 300 000 forintos tiszteletdíj társul. Helyettesei 1,4 millió forintot kapnak, az fb-ben és az igazgatóságban 160-170 ezer forint a havi díjazás. Precíz adatsort közölt a Nitrokémia Zrt. is: Bakonyi Árpád vezérigazgató 931 ezer forintos alapbért kap, 8 hónapos felmondási idő és 2 hónapos végkielégítés szerepel a szerződésében. Az fb tagjai havi 60 ezer, elnöke 70 ezer forintot kap, az igazgatók fizetése 450 és 580 ezer forint között változik. Szintén alapos listát készített az ÉMI Nonprofit Kft., a cég vezérigazgatója 928 ezer forintot kap, helyettese és az igazgatók 740-780 ezret, az fb javadalmazása 56-67 ezer forint. Gondolnak a nyugdíjra A Kopint-Datorg Zrt.-t havi bruttó 2 055 000 forintért vezeti Oláh István – igazgatósági tagként kap még 90 ezret –, ehhez 8 havi felmondási idő, 6 havi végkielégítés és havi 15 ezer forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetés tartozik (ebben nemcsak ő, hanem valamennyi Kopint-dolgozó részesedik). A lista szerint három helyettese – köztük Szakmáry Ákos, Baja Ferenc egykori kabinetfőnöke – 1 562 000 forintot kap, az igazgatóságban és az fb-ben 80-100 ezer forint a tiszteletdíj. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója 1 millió 515 ezer forint, az általános vezérigazgató-helyettese és üzleti vezérigazgató-helyettese egyaránt 1 millió 265 ezer forint személyi alapbért kap, amelyhez meghatározott mértékű prémium, valamint céljutalom társul. Mindhárom vezetőnek egyéb juttatás keretében költségtérítéssel személygépkocsi használat és mobiltelefon jár. Az ITD Hungary Zrt. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség fő vezetőinek alapbére 1 millió 300 ezer forint körül mozog. Ennyit kap az operációs igazgató és a befektetés ösztönzési igazgató, míg a vezérigazgató személyi alapbére ennél valamivel kevesebb, 1 millió 266 ezer forint. Ezt ellensúlyozza azonban, hogy a vezérigazgató az éves bér 60 százalékát kaphatja meg bónuszként, míg az igazgatók maximum 30 százalékos bónuszra jogosultak. A vezérigazgató végkielégítése 2 hónap, felmondási ideje 8 hónap, az igazgatóknál általában a felmondási idő jóval rövidebb, 1-2 hónap közötti, a végkielégítési hónapok száma az ITD felső vezetői között 0-9 hónap között változik. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. vezérigazgatója 2 millió 750 ezer forint bruttó besorolási alapbérrel rendelkezik. A meghatározott prémiumfeltételek teljesítése esetén a prémiumkulcs a bruttó alapbér 80 százaléka lehet. Az ügyvezető igazgatóknak 1 millió 200 ezer forint és 1 millió 575 ezer forint között van a bruttó havi besorolási bére. A premizálás feltételei teljesítése esetén éves szinten ennek 50 százalékát kaphatják meg. Ezen kívül 500 ezer forint az éves cafeteria keretük. A Reorg Zrt.-nél Rotyis József vezérigazgató bruttó 1 542 000 forintot kap havonta, az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban 70 és 90 ezer forint között változik a javadalmazás. Az OMSZ légimentő cégét – a linken a szürke kis nyílra kell kattintani, hogy előjöjjön az excel táblázat – 820 ezer forintért vezeti Túri Péter, a légiüzemeltetésért felelős vezető pilóta 560 ezer forintot kap. Egy tisztség, meg még egy A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t vezető Bősze László a cég honlapján található adatok szerint egyben a társaság műszaki igazgatója is, utóbbi munkájáért 150 000 forinttal többet, összesen pedig 750 000 forintot kap havonta. Ha már lovas cég: a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok két vezetőről és az fb három tagjáról közölt adatot, Kovács János ügyvezető bruttója 509 ezer, Pap István Tibor tenyésztésvezetőé 235 ezer forint, az fb-ben 45-55 ezer forint a tiszteletdíj. A Neumann Nonprofit Kft.-nél a közzétett adatok szerint Kitzinger Dávid személyi alapbére 780 ezer forint, a gazdasági vezető, Sudár Zoltán 550 ezer forintot keres, az fb-tagok és -elnök tiszteletdíja itt is 45-54 ez forint. A Radar Holdingnál Varga Kálmán 609 000 forintos havi bruttó bért kap, gépkocsi- és mobiltelefonhasználatot biztosít neki a cég, prémiumkerete viszont nincs, felmondási ideje 8 hónap. Az fb-ben 50 és 60 ezer forint a díjazás, a cég főmérnöke havi bruttó 225 000 forintot keres. A Concordia Közraktár Zrt.-nél Tömör László vezérigazgató 848 000 forintot keres, helyettese, Birkás Zoltán 845 500 forintot és 15 százalékos nyelvpótlékot kap. Az igazgatóságban és az fb-ben 90-110 ezer forint a tiszteletdíj – Tömör így plusz 100 000 forintot kap, akárcsak az MNV-ben is vezető tisztséget betöltő Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár –, míg az igazgatók 596 ezer és 758 ezer forint között keresnek. A kultúrában nincs nagy pénz Bár a kulturális szféra állami, illetve önkormányzati tulajdonú intézményei többnyire költségvetési szervek, több gazdasági társasági formában működő színház, múzeum, zenekar és rendezvényszervező cég is található közöttük. A kedd kora estig nyilvánosságra hozott adatok szerint a nagyobb szervezeteknél az átlagos vezetői fizetések 400 és 600 ezer forint között mozognak, írja az MTI. Az ügyvezető igazgató és a három fb-tag javadalmazását tette közzé az Objektív Filmstúdió Kft., amit Rózsa János havi bruttó 268 ezer forintért vezet, míg az fb elnöke 50 ezer, tagjai 44 ezer forintot kapnak (a Hunnia Filmstúdió nem közölt adatokat). Szintén nem publikált adatokat a Játékszín, a Nemzeti Táncszínház és a Műcsarnok. A Nemzeti Színház élén Alföldi Róbert havi 950 ezer forintot kap.
Bankárok a legjobban fizetett állami cégvezérek
Bankárok a legjobban fizetett állami cégvezérek - Simor és Erős az élen, de MÁV-vezérnek lenni is jó. A cégek eltérő számokat közöltek, nehéz az összevetés.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/15/eros_janos_a_legjobban_fizetett_allami_cegvezer/
2009-09-15 00:00:00
true
null
null
Index
Az Amigos a gyermekekért Alapítvány már tíz éve dolgozik azon, hogy mosolyt csaljon a kórházban gyógyuló gyermekek arcára. Forgács-Fábián Sára, a szervezet alapítója szerint itt nem a profit az eredményesség mércéje, hanem a boldog gyerekek száma. Az egykor diákszervezetként indult Amigos mára több mint 250 önkéntessel és 100 millió forintos költségvetéssel működik. "Nálunk a gyermekek mosolyában és nem profitban mérik az eredményességet" - hangzik el Forgács-Fábián Sárától, az Amigos a gyerekekért Alapítvány megálmodójától és vezetőjétől. Az idén tízéves szervezet a huzamosabb ideig kórházban lévő gyermekek mindennapjait igyekszik boldogabbá tenni önkéntesei segítségével, akik együtt játszanak, tanulnak és barátkoznak a gyermekekkel. Szerény kezdetek, komoly ambíciók Az Amigos pár fős diákszervezetből nőtte ki magát mára egy tíz munkavállalóval és több mint 250, főként egyetemista korú önkéntessel dolgozó szervezetté. Az alapot egy nagy nemzetközi tanácsadócég fenntarthatósági versenyén elnyert kétszázezer forint és az ahhoz kapcsolódó képzések adták, de Sára szerint a ma már százmilliós nagyságrendű költségvetéssel gazdálkodó nonprofitig az volt a kulcs, hogy "már az elejétől komolyan vettük az ügyet, amit csinálunk, így a környezetünk is komolyan vett minket, hittek bennünk." Ezek a méretek egy kisebb magyar vállalat szintjén vannak, de az Amigos nemcsak ebben hasonlít profitorientált társaira, sőt. Szervezeti kultúra, menedzsment rendszerek és feladatkörök tekintetében nemzetközi sztenderdek mentén működnek. Sára szerint sokan abba a hibába esnek szervezetfejlesztéskor, hogy a vízió-misszió meghatározását figyelmen kívül hagyják, emiatt nincsenek közös célok, közös értékek a rendszerben, ami a döntéshozatalra is rányomja a bélyegét. "Alapértékünk a megbízhatóság és a felelősségvállalás. Ez onnan jön, hogy ha megígértük, hogy ott leszünk egy adott napon egy adott kórházban a gyerekekkel, azt nem lehet visszamondani. Mindenki számára egyéni és egyben szervezeti felelőssége is ennek megoldása. Így az elszámoltathatóság jegyében a szervezetben minden fizetés, minden kiadás nyilvános és mind a 250 önkéntes minden hónapban megkapja az adott havi elszámolásunkat." Emiatt van az Amigosban egy alulról is érkező elszámoltathatóság a vezetőség felé, ami nagyon jól kontrollban tartja a szervezet működését, nincs felesleges költés. A misszióhoz kapcsolódóan a stratégiai döntéshozatal is lényegesen leegyszerűsödik. "Ha van két út, ami hasonlóan jól néz ki első ránézésre, mindig feltesszük a kérdést, hogy melyik lesz az ami közelebb visz minket a célunkhoz, miszerint »Minden beteg gyermek mellett legyen egy Amigo!«, így egy sokkal fókuszáltabb szemüveggel tudjuk meghozni a döntést." A profi non-profit Az Amigos ezen túl a nemzetközi gyakorlatokban bevett KPI-ok és OKR-ek (Objectives and key results) mentén működik minden területen. "Idén már minden gyermekonkológiai intézménnyel rendelkező magyar városban ott vagyunk és 2024-ben több mint 1000 gyermekkel foglalkoztak önkénteseink" - mondja Sára, miközben saját fejlesztésű kártyajátékukat és kincskereső térképes játékdobozukat mutatja, amikkel még különlegesebbé tudják tenni a gyerekekkel töltött időt. Amiben az amigók mégis másképp működnek a klasszikus KKV-khoz képest az az, hogy éves költségvetésüket felajánlásokból finanszírozzák és nem piaci alapon. "Jelenleg éves szinten több mint százmillió forint a pénz adományokból származó bevételünk, viszont ha a nem pénzbeni felajánlásokat is nézzük, akkor az idei év inkább 300 millió forint körül fog megállni." A működést finanszírozó felajánlók között vannak hazai magánszemélyek és vállalkozások, nagyvállalatok, akik egyszeri, illetve rendszeres felajánlásokkal támogatják a szervezetet. Az adományozókat kampányok keretében próbálják megszólítani, illetve a meglévő támogatói bázist aktivizálni. Ezen túl számos nemzetközi nagyvállalat és szervezet tenderén is részt vesznek. Együtt dolgoztak már az Európai Labdarúgó Szövetség alapítványával, az UEFA for Children Foundationnel, illetve a dán Lego Foundation is támogatja őket. "Idén hat tonna Lego szettet kapunk, ennek már a logisztikai lemenedzselése önmagában szuper izgalmas kihívás". Az amigók ugyanis minden évben gyereknapkor és karácsonykor ajándékokat osztanak ki a kórházban lévő kisgyerekek között. Idén körülbelül tízezer gyerek kap (és fog kapni) valamilyen ajándékot. Mint minden nonprofitnál, az Amigos esetében is a forrásbevonás a legnagyobb kihívás, erre rengeteg belsős erőforrást fordítanak. A már említett nemzetközi tenderekre is rengeteget készülnek. "Legutóbb az UEFA Foundation képviselője ismerte el, hogy nemzetközi színvonalon működünk. Na, ezek nagy szavak egy Magyarországról, alulról szerveződő nonprofitnak." Az adó 1%-os kampány is fontos a számukra, itt az elmúlt években feltűnt egy nagyon sikeres új szereplő: a Partizán. A nonprofit alapon működő médiaszolgáltató kapta a legtöbb felajánlást tavaly, több mint 400 millió forintot. Sára szerint fontos ügy az is, amit ők képviselnek, de a sikerük jó emlékeztető a non-profit szektornak is, hogy "bizony itt is verseny van, lehet a dolgokat jobban is csinálni." Az Amigosnak innen 13 millió forint folyt be tavaly. A Z-generáció köszöni jól van, csak legyen értelme a munkájának Az Amigos fiatal önkéntesei jól működnek együtt. A HR-eseményeken sokat hallani a Z-generációs munkavállalókat övező vélt vagy valós problémákról, Sára szerint nagyon egyszerű a képlet. "A Z-generáció tényleg kicsit más hozzáállással bír, mint az előzőek. Viszont ez nem feltétlen negatív, egyszerűen csak nagyobb szabadságot, több felelősséget szeretnének, amit sokszor a nagyvállalatok rigid keretrendszerében nem kapnak meg, ebből jönnek a problémák. Nálunk a jól körülhatárolt vízió és misszió önmagában is ad számukra egy magasztosabb célt, emellett a felelősség és az elszámoltathatóság is fontos elemei az új generáció munkaelvárásainak." Sára szerint ez igaz az alkalmazottakra és az önkéntesekre egyaránt. Nekik munkavállalójuk van, akik fizetést vesznek fel és a teljes szervezet vezetésében aktívan részt vesznek. Rajtuk kívül 20 önkéntesük dolgozik kórházi csapatvezetői pozícióban, és mindannyiuk csapatában körülbelül 15 önkéntes van, akinek a munkájáért, szakmai koordinációjáért a kórházvezető Amigo felel. "Hány olyan klasszikus munkahelyet tudsz mondani ahol 21-24 évesen egy 250 fős szervezet felső-, vagy középvezetőjeként 15-20 fős csapatot tud vezetni valaki? Az Amigosban ezek a fiatalok megtanulnak felelősséget vállalni, konfrontálódni, visszajelezni és csapatban dolgozni." Az Amigos a gyermekekért Alapítvány és Sára tevékenysége nem csak a gyermekekben hagy nyomot, hanem a szélesebb nonprofit ökoszisztémában. Több Amigos Alumni is alapított már saját önkéntes szervezetet, aminek Sára nagyon örül, mert a verseny jó és sok fontos ügy van, amivel lehet még foglalkozni. Elférnek egymás mellett fizikailag is, sokan a szintén nonprofit Appy által fenntartott közösségi irodában dolgoznak együtt, vállvetve. Sára más szerepben is szeretne hozzátenni még a magyar nonprofit világhoz. Több éve tanít a Corvinuson is nonprofit menedzsmenttel kapcsolatos tárgyakat, illetve PhD tanulmányai során is publikált a témában. "Az egyik nagyon izgalmas téma, amit konzulensemmel kutattunk, a pénz kiszorító hatása az önkéntesség során." Kutatásuk az Amigos önkénteseinek érzelmi reakcióit, szakmai és belső motivációs változásait vizsgálja arra a feltevésre, ha az alapítvány profitorientált szervezetként folytatná tovább és fizetést is kapnának munkájukért. Sára nem tervezi még jópár évig elhagyni az Amigost és egész karrierjét a nonprofit szférában képzeli el, mint fejlesztő, tanácsadó. "Azt akarom átadni a fiataloknak, hogy ez igenis egy járható karrierút. Nem kell először a klasszikus vállalati közegben »megcsinálni magad« és aztán jótékonykodni. Nem kell vagyonos családi háttér ahhoz, hogy hatásod legyen egy-egy számodra kedves ügyre.
Nem kell először a klasszikus vállalati közegben megcsinálni magad, és aztán jótékonykodni. Van másik út - Forbes.hu
Az Amigos a gyermekekért Alapítvány idén tíz éve azon dolgozik, hogy mosolyt csaljon a kórházban gyógyuló gyermekek arcára.
[ "" ]
0
https://forbes.hu/uzlet/amigos-nonprofit-menedzsment-alapitvany
null
true
null
null
Forbes
"A városunkban éveken át a Lázár-sajtó kedvenc foglalatossága az volt, hogy egy-egy kiborított zsák szemetet fotóztak és arról cikkeztek, hogy milyen szemetes a város" - kezdi posztját Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, majd azzal folytatja, hogy a legtöbben ilyenkor azonnal rájöttek, hogy a zsák szemét azért került oda, hogy cikket lehessen írni róla. "Szégyellje magát, aki kitalálta - de erre nyilvánvaló bizonyítéka senkinek nem volt." A hódmezővásárhelyi Németh László utcai szelektív hulladékgyűjtő szigeten rendszeresen találnak rossz közállapotokat, a polgármester szerint valakik szándékosan hordanak oda nem lakossági és nem szelektív hulladékot. "A hétvégén egy fideszes vezetésű intézményben közismerten fideszes szervezők bonyolítottak le a vásárhelyi gyermekeknek egy programot, majd a legállatibb módon szórták ki a szemetet a szelektív hulladékgyűjtő sziget közepére, a földre" - írja képekkel illusztrálva és arra utalva, hogy kiderült, kik rakták oda a szemetet hanyag módon. "Nem szelektáltak, nem tették az edényzetbe, a kifaragott tököt is az újrafeldolgozható hulladékot kulturáltan begyűjtő helyszínre, ami egyszerűen minősíthetetlen." Több kérdést is felvet, többek között azt, hogy politikai megrendelésre került-e oda a szemét, "vagy csak örömüket lelik abban, hogy másoknak kellemetlenséget, többletköltséget, bosszúságot okoznak?" A polgármester arra is utal, hogy tudja, ki volt az elkövető, nevet nem mond, majd úgy zárja sorait, hogy "a gonosznak való behódolásnak tényleg nincsenek határai? Ha legközelebb azt kapjátok parancsba, hogy vonatokat siklassatok ki és gyermekeket erőszakoljatok meg, azt is megteszitek? Nincs gerinc, nincs erkölcsi tartás?!" Márki-Zay bejegyzésére a Vásárhelyi Patrióta nevű Facebook-oldal is reagált, szerintük a polgármester egy egész politikai közösséget vádolt meg olyasmivel, amire nincs bizonyítéka. Megjegyzik, hogy nem ez az első alkalom. De a helyi Fidesz is kiadott egy közleményt, amit a Délmagyar szemlézett. Ők úgy látják, a polgármester sok fantasyt olvashat, mert "nagy képzelőerő kell egy olyan történet kitalálásához, ahol politikai utasításra szándékosan szemetelnek a fideszesek, akik összejátszanak a helyi sajtóval, hogy a városvezetésre nézve kellemetlen cikkeket jelentessenek meg". Határozottan visszautasítják és kikérik magunknak minden, a politikai közösségükhöz tartozó ember nevében, hogy parancsra gyerekeket erőszakolnánk vagy vonatokat siklatnánk ki.
Márki-Zay szerint a Fidesz szórta szét a szemetet Vásárhelyen
A hódmezővásárhelyi Németh László utcai szelektív hulladékgyűjtő szigeten rendszeresen találnak rossz közállapotokat, a polgármester szerint valakik szándékosan hordanak oda nem lakossági és nem szelektív hulladékot, de eddig nem volt bizonyítéka.
[ "" ]
0
https://szegeder.hu/megye/2024-11-14/marki-zay-szerint-a-fidesz-szorta-szet-a-szemetet-vasarhelyen/6735b6de47d3c02929a74a87
null
true
null
null
szegeder.hu
A 24.hu másik kérdése az antikorrupciós szobákra vonatkozott, mivel Szentkirályi Alexandra fővárosi antikorrupciós szoba létrehozására tett javaslatot, amit (a minisztériumokra kiterjesztve) Jámbor András ellenzéki képviselő a parlamentben is beterjesztett, sikertelenül. "Miért nem támogatja a Fidesz az antikorrupciós szobát?" - tette fel kollégánk a kérdést. Gulyás itt is kitért a válasz elől: elmondása szerint mindent támogat, ami a korrupció ellen hat, de egyelőre nem olvasta a javaslatot, ezért nem tud véleményt mondani.
Gulyás nem olvasta az antikorrupciós szobáról szóló javaslatot
A 24.hu másik kérdése az antikorrupciós szobákra vonatkozott, mivel Szentkirályi Alexandra fővárosi antikorrupciós szoba létrehozására tett javaslatot, amit (a minisztériumokra kiterjesztve) Jámbor András ellenzéki képviselő a parlamentben is beterjesztett, sikertelenül.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/10/30/gulyas-nem-olvasta-az-antikorrupcios-szobarol-szolo-javaslatot
null
true
null
null
24.hu
Menczer Tamás barátom meghívására ma Pátyon tartottunk fórumot a most indult nemzeti konzultációról . Olyan jól sikerült a rendezvény, hogy még Orbán Viktor is ellátogatott hozzánk - számolt be Deutsch Tamás a közösségi oldalán . A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hozzátette: ha a kormányfő már ott járt a zsúfolásig telt művelődési házban, a résztvevők kérdeztek is tőle. Az eseményről a kormányfő is bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. Meglepetésvendég voltam - számolt be az eseményről Orbán Viktor. A miniszterelnök azt kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt. A kormányfő arról beszélt, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: "annyi" a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek - mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van. Orbán Viktor arról beszélt, óriási küzdelemben van a magyar kormány az elmúlt három évben annak érdekében, hogy "ne nyomjanak bele bennünket a háborúba", és "meg tudjuk védeni magunkat ennek a gazdasági következményeitől". Rámutatott, hogy csak béke hozhatja el azt a feltételrendszert, amelyben működhet az a gazdaságpolitika, amelyben a kormány hisz. Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi a nemzeti gazdasági érdek. Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos - mondta a miniszterelnök. Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, "nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk" - jelentette ki a miniszterelnök. Az országjárás hétfői állomásáról Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója is közzétett egy bejegyzést. Ebben tíz olyan tényt említett, ami a jövőre nézvést bizakodásra adhat okot, megemlítve több között azt, hogy Amerika békepárti elnököt választott, hazánk a gazdasági semlegesség útjára lépett, van gazdasági akciótervünk, valamint hogy fontos a nemzeti konzultációban való minél nagyobb részvétel. Ha így lesz, 2025 fantasztikus év lesz! Magyarország meg tudja csinálni! - írta Menczer Tamás. Ma olyan ellenzékünk van, aki minden létező megszólalási lehetőséget arra használ fel, hogy saját hazája ellen áskálódjon - mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hétfőn Pátyon, a nemzeti konzultációt népszerűsítő fórumon. Az ellenzék - a magyar érdekekkel, a magyar polgárok nemzeti konzultációval és népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben - a katasztrofális európai migrációs paktum mielőbbi bevezetése mellett szavazott. Nem amellett, hogy mi, magyarok végre megkapjuk azt a több mint kétmilliárd eurót, amely jár nekünk a déli határkerítés felépítéséért és működtetéséért - közölte Deutsch Tamás. Amellett szavaztak, hogy az illegális migránsok minél nagyobb közvetlen uniós költségvetési támogatást kapjanak; minél több pénzt költsön az EU az LMBTQ-érzékenyítésére, szabad bejárása legyen a genderpropagandistáknak a magyar iskolákba és óvodákba; szüntessék meg a rezsicsökkentést - mondta. A Tisza Párt összes európai parlamenti képviselője - a az EP szakbizottságaiban és plenáris ülésén - legalább hat alkalommal szavazott a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett - tette hozzá a politikus. Deutsch Tamás leszögezte: abból látszik, hogy a kormány által életre keltett nemzeti konzultáció intézménye jól működik, hogy azt politikai ellenfeleik mindig el akarják lopni. Ma olyan helyzetben van mód és lehetőség az új, semleges gazdaságpolitika meghatározó elemeiről közös nemzeti akaratot nyilvánítani, amikor mind itthon, mind Európában számtalan támadás éri közös elképzeléseinket - tette hozzá.
Orbán Viktor benézett a telt házas fórumra
A nemzeti konzultációról tartott pátyi lakossági fórumot Deutsch Tamás, és Menczer Tamás. Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a telt házas eseményen.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-meglepett-mindenkit-benezett-a-telt-hazas-patyi-forumra
null
true
null
null
BOON
Cikkinfó Földrajzi hely: Magyarország, Budapest Építészek, alkotók: Archabit Kft., Hello Wood További adatok ↓ Az előző vezetés által torzóként hagyott lombkoronasétány-fejépület elbontása és az erdők visszatelepítése túl költséges lenne, ezért a XII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy környezetvédelmi oktatópontként és turistapihenőként hasznosítja az épületet. A munkálatok a napokban kezdődnek el. Az önkormányzat előző vezetésének tervei között szerepelt az eredetileg a Magyar Turisztikai Ügynökség által javasolt, 650 méter hosszú és 20 méter magas, vasból készült lombkorona-sétány felépítése. De a lakossági tiltakozás és a zöld szervezetek véleményének meghallgatása után az önkormányzat felülvizsgálta az elképzeléseket, és nemzetközi példákat is figyelembe véve új nyomvonaltervet készíttetett, melynek megtervezésével az Archabit Kft.-t és a Hello Wood Zrt.-t bízták meg. A fejépületet az Archabit, a sétányt pedig a Hello Wood tervezte meg. Az építkezés 2021 októberében kezdődött, a befejezés pedig 2022 februárjára volt tervezve, ám pénzhiány miatt a munkálatok leálltak. Jelenleg csak az Archabit által tervezett fejépület áll, valamint a lombkorona-sétány földbe elhelyezett Stonehenge-szerű alapjai. A kivitelező összesen 2 milliárd forintot nyert a beruházásra a Kisfaludy program keretében. A Hegyvidéki Önkormányzat közleménye szerint a lombkoronasétány félig elkészült fejépülete hatalmas tájsebként csúfítja a Normafát. A betontorzó állagmegóvása és őrzése eddig közel százmilliós kiadást jelentett, sorsának rendezését ezért az egyik legelső feladatának tekintette az új önkormányzat. Az előző vezetés által aláírt szerződések alapján a torzó elbontása és a terület erdészeti rekultivációja megvalósíthatatlannak tűnik: közel egymilliárd forintot kellene az államnak visszafizetni, emellett a bontás és a rekultiváció további, több százmilliós költséggel járna, írják. Hozzáteszik, igyekeztek olyan felelős döntést hozni, amely a lehető legjobban szolgálja úgy a természet, mint a kerület lakosságának érdekeit. Az épületet befejezik, de sokkal visszafogottabbra és szerényebbre alakítják. Lombkoronasétány-fejépület helyett kis környezetvédelmi oktatópont működik majd benne, valamint a turistáknak pihenőhely, télen melegedő, talán egy kis büfé is, valamint kulturált illemhely várja majd a természetjárókat. A munkálatok a napokban kezdődnek el.
Környezetvédelmi oktatópont lesz a Normafán félbehagyott lombkoronasétány fejépületéből
Az előző vezetés által torzóként hagyott lombkoronasétány-fejépület elbontása és az erdők visszatelepítése túl költséges lenne, ezért a XII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy környezetvédelmi oktatópontként és turistapihenőként hasznosítja az épületet. A munkálatok a napokban kezdődnek el.
[ "" ]
0
https://epiteszforum.hu/kornyezetvedelmi-oktatopont-lesz-a-normafan-torzokent-maradt-lombkoronasetany-fejepuletebol
null
true
null
null
építészfórum
Májusban veszélyes tárgyakat találtak az iregszemcsei kisiskolások és óvodások ételében A konyhát üzemeltető cég ügyvezetője szerint szándékosan tették a veszélyes dolgokat az ételekbe, és a konyhát bezárták Az ügyben már folyik vizsgálat a rendőrség részéről "Mintha az Indul a bakterház" című filmet nézném abban a bakter vacsoráját, amikor a levesben tényleg minden megtalálható a cipőfűzőtől a cserebogárig. (A falu vezetői is inkább a helyi vendéglőt részesítik előnyben, ha jót akarnak enni.)" - így kommentálta idén tavasszal Facebook-bejegyzésében a Tolna vármegyei Iregszemcse 2006 és 2019 közötti polgármestere, Süvegjártó Csaba azt, hogy a település főzőkonyhájáról kiszállított ételekben üvegszilánkokat találtak. Orvoshoz kellett vinni egy gyereket Az eset nagy port kavart, és a Blikk is megírta az üvegszilánkok mellett más veszélyes anyagok, így fém edénysúroló darabja is belekerült az iregszemcsei kisiskolások és óvodások ételében. Május 2-án az ételben lévő üvegszilánk egy iregszemcsei óvodai dolgozó nyelőcsövéig jutott, és azt sürgősségi ellátás során távolították el. A következő napon egy iregszemcsei óvodás gyermek szájából fém edénysúroló darabját szedte ki az óvodapedagógus, ami az értesüléseik szerint ugyancsak a helyi főzőkonyhán készült ételből került a kisgyermek szájába. A konyhát üzemeltető cég ügyvezetője szerint szándékosan tették a veszélyes dolgokat az ételekbe, hogy kárt okozzanak, de hogy kinek állt volna ez az érdekében, nem tudni. Mindenesetre a konyhát bezárták. Mi történt azóta? Mindez óta eltelt több hónap, és kíváncsiak voltunk arra, hogy az ügyben kiderült-e, hogy mi történt. Megkerestük az iregszemcsei önkormányzat jelenlegi vezetését is, hogy megtudjuk, a közétkeztetés májusi megdöbbentő pillanataival kapcsolatban vizsgálódtak-e, és ha igen, mire jutottak, de válasz helyett nemes egyszerűséggel letiltották a Blikk újságírójának levelezési címét. Először a polgármester e-mailjéről érkezett meg letiltó üzenet, majd a jegyzőéről is. Vizsgálódott a kormányhivatal, nyomoz a rendőrség Ők tehát hallgatnak, de a Tolna Vármegyei Kormányhivatal közlékenyebb volt. Azt írták, hogy az Atroplusz Kft. által üzemeltetett iregszemcsei főzőkonyháról kiszállított ételről több oktatási intézmény is jelezte, hogy üvegdarabokkal szennyezett. "Az ennek kapcsán lefolytatott hatósági ellenőrzések további súlyos higiéniai hiányosságokat is feltártak a főzőkonyhán, mindezek következtében a kormányhivatal összesen 9.441.252 forint bírságot szabott ki, amelyet a cég megfizetett. Hatóságunk ezen felül 2024. május 13-án felfüggesztette a konyha működését is." Hozzátették, hogy a bezárás után a konyhát felújították, majd az üzemeltető kérésére a kormányhivatal munkatársai helyszíni szemlét tartottak. "Ennek eredményeként a Tolna Vármegyei Kormányhivatal 2024. szeptember 1-jével a konyha működését újra engedélyezte. Az üveg eredete nem volt megállapítható, e tekintetben a Tamási Rendőrkapitányság nyomozást folytat" - jegyezték meg.
Bezárták, újranyitották a veszélyes iregszemcsei konyhát
Az idén májusban üvegszilánkos ételeket kiadó iregszemcsei főzőkonyha üzemeltetőjének 9,4 millió forint bírságot kellett megfizetnie, és a konyhát több hónapra be is zárták – tudta meg az illetékes kormányhivataltól a Blikk. A történtekkel kapcsolatos vizsgálatról érdeklődtünk az önkormányzatnál is, de nem valószínű, hogy válaszolnak, mert a tőlünk érkező e-maileket letiltották...
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/iregszemcse-uvegszilank-ovodasok-fozokonyha/jgttbdc
null
true
null
null
Blikk
Két évtizedes együttműködést rúgott fel egyik pillanatról a másikra a – Mediaworksön keresztül – Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Pannon Lapok Társasága (PLT) a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Az iparkamara október 10-én értesült arról, hogy másnap, október 11-én mégsem jelenik meg az a négyoldalas melléklet a PLT-hez tartozó Fejér Megyei Hírlapban, amely már készen volt, és amelyről szerződésük volt a PLT-vel az év végéig. Erről egy rövid közlemény olvasható az iparkamara honlapján, ebben a szervezet nem rejti véka alá, hogy szerintük jogszerűtlenül mondta fel a szerződést a PLT. A kiadó ráadásul nem is indokolta meg a lépést. Értetlenül áll a történtek előtt a megyei kamarai elnök, Radetzky Jenő, aki lapunknak elmondta, hogy pár nappal korábban beszélt a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjével más ügyben, és az szóba sem hozta a közelgő lépést, sőt a lap munkatársai is gőzerővel dolgoztak a kiadványon. Pedig a főszerkesztővel való beszélgetés egy nappal az előtt történt csak, hogy a PLT elküldte a kamarának a szakításról szóló levelet. A levelet Kázmér Judit, a PLT ügyvezetője írta alá – vele is régóta tartja Radetzky a kapcsolatot, Kázmér most mégsem kereste a megyei kamarai elnököt, hogy megmagyarázza tettüket. Mi is szerettük volna megtudni a PLT és Kázmér álláspontját, és azt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle kiadó miért éppen annak a megyének az iparkamarájával zördült össze, ahol a Mészáros-birodalom központja, Felcsút található, de megkeresésünkre nem érkezett válasz. Így azt sem tudjuk, miért vetettek véget idő előtt az együttműködésnek, kivált, hogy a lépéssel kétszeresen is magát hozta kellemetlen helyzetbe a kiadóvállalat. Egyrészt a kamara a megjelent mellékletek után fizetett havonta pár százezer forintot, ettől most elesik a PLT, ráadásul azt is kockáztatja, hogy az iparkamara kártérítést követel a partnereinek beígért kiadvány elmaradása miatt. Ezért aztán vannak, akik azt valószínűsítik, hogy a kamarai kiadvány tartalma vált kényelmetlenné a Mészáros kezébe került Pannon Lapok Társaságának. A múltban ugyanis többször volt példa arra, hogy olyan elismert közgazdászokkal készített interjúk szerepeltek a mellékletben, akik bírálták a mostani kormányzatot és annak gazdaságpolitikáját. Megszólalt ott Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, akit 2006-ban Orbán Viktor a választás elveszített első fordulója után miniszterelnök-jelöltnek ajánlott az MDF-nek (a hétvégén a Momentum programbemutatóján szólalt fel), és Inotai András is. A kamara nem tudott mást tenni, minthogy a saját honlapjára kitette a Gazdasági Kalauz című négyoldalas mellékletbe készült cikkeket, interjúkat. Azokat amúgy a kamara munkatársai írják, a Fejér Megyei Hírlapnál csak a szerkesztés és a tördelés folyt. A Fejér Megyei Hírlaphoz egy másik, emlékezetes botrány is kapcsolódik a nem túl távoli múltból. Ott jelent meg tavaly karácsonykor az Orbán Viktor kormányfővel készített interjú meghekkelt változata, amelyet az idén még legalább kétszer kiküldtek a lap digitális előfizetőinek.
Mészáros Lőrinc kiadója váratlan helyre csapott le
Egyik pillanatról a másikra, indoklás nélkül rúgta fel szerződését a Fejér megyei iparkamarával a felcsúti milliárdos kiadóvállalata. A kamara kiadványában a kormánnyal kritikus közgazdászoknak is teret adott.
null
1
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/10/16/meszaros-lorinc-kiadoja-varatlan-helyre-csapott-le/
2017-10-16 15:40:00
true
null
null
24.hu
Nem is csak, sőt nem elsősorban a más ügyben a közelmúltban szintén letartóztatott Vizoviczki László révén. A jó hatósági kapcsolatokra lehet következtetni például Portik anyósának blogbejegyzéséből, amely szerint veje 24 óra alatt le tudta cseréltetni felesége útlevelét; megkapta azokat a beadványokat, amelyeket anyósa ellene tett a rendőrségen, és többször hivatkozott különféle rejtélyes kapcsolatokra. Utóbbiról sokan úgy vélték, ez csak az olajügyeket megúszó férfi minden alapot nélkülöző kérkedése. Csakhogy nemrég több volt, illetve ma is aktív rendőrségi tisztviselő elmondta lapunknak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2004-ben nemcsak az Energol-ügyből ismert Radnai Lászlót és társait akarta rács mögé juttatni (őket az úgynevezett kecskeméti maffiaügyben sikerült is), hanem Portikot, és a régmúlt ügyeivel összefüggésbe hozható, még szabadlábon lévő társait is. Azt a nyomozást azonban valamiért „le kellett állítani”. Lapunknak adott interjújában Pintér Sándor belügyminiszter nemrég nyíltan beszélt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi vezetői, és a Bécsből nemrég hazahozott Jakubinyi Róbert sajátos kapcsolatáról. Pintér Jakubinyit a hazai szervezett bűnözés legrégebben ismert vezetőjeként említette, tényként közölte, hogy a férfit az NBH támogatta, s akkoriban „nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva sok mindent el lehetett intézni”. Ma még csak konkrétumokat mellőző szóbeszédeket hallani Portik és a titkosszolgálat vélt-valós kapcsolatáról. Nem tudni, mit nyújthatott Portik a nemzetbiztonságiaknak, amiért megérte éveken át bújtatni, eltussolni az ügyeit, megakadályozni az ellene tervezett rendőrségi nyomozás elindítását. Abból, hogy a BM vizsgálódni kezdett az ügyben mindenesetre feltételezhető, hogy nem teljesen megalapozatlan a szóbeszéd, vagy legalábbis – talán épp a Jakubinyi-ügy miatt – a tárca vezetői sem merik kizárni annak a lehetőségét, hogy „Portik Tamásnak is voltak befolyásos támogatói”. Nem tudni, a nemzetbiztonságnál vezetett aktái nyíltak meg, vagy – egyelőre ez tűnik valószínűbbnek – volt üzlettársai okozták a vesztét. Több forrásból is megerősített tény azonban, hogy hétfőn félbeszakították Radnai László fegyházbüntetését. A döntést egészségügyi okokkal indokolták. Megszüntették a kényszerintézkedést nemrég a más bűncselekmények miatt házi őrizetben tartott Tanyi Györggyel szemben is. Portikot ismerők szerint ők ketten, esetleg még egy-két volt energolos vallhatott rá, bosszúból. Bár Tanyival összefüggésben nem zárják ki, hogy ő Vizoviczki ügyében tanúskodott, amiért a szórakozóhely-birodalom tulajdonosa őt és csapatát, amellyel egyes mulatóit őrizte évekig, lecserélte az olcsóbb (kenőpénzen vett) rendőrportára. Ez a lépés nemcsak anyagilag mért Tanyira súlyos csapást, de a tekintélyét is lerombolta az éjszakában. Az egykori olajügyek ismerői állítják, hogy több „olajos vezér” az 1997. árpilisi letartóztatásokat (talán éppen a védőangyalainak köszönhetően) sikeresen elkerülő Portikra bízta a pénzét, két-három milliárd forintról is szó lehetett. Egy fillért sem kaptak belőle vissza – így szól a fáma. Kérdés persze, hogy a hatóságokkal láthatóan együttműködni kész egykori olajosok (akiknek alkuajánlatát évekkel ezelőtt még mereven elutasította a rendőrség) mennyit és mit tudnak, s vallomásuk mire lesz elég majd a bíróság előtt, már ha egyáltalán eljut odáig az ügy. Az is érdekes, rögzítette-e bárki is (a titkosszolgálat, már ha érintett volt az ügyben Portik Tamás, vagy azok, akik most ellene fordultak) az egykori beszélgetéseket.
Belföld: Portik-ügy: Titokzatos kapcsolatok
A Népszabadság belügyminisztériumi forrásból úgy értesült, hogy vizsgálatot rendeltek el Portik Tamás állítólagos titkosszolgálati kapcsolatainak feltárására. Az 1998-ban négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, valamint az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként letartóztatott Portikról több, egymástól független forrás is állította: kiváló rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai voltak.
null
1
http://nol.hu/belfold/20120725-titokzatos_kapcsolatok-1320827
2012-07-25 15:30:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt". 13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg - húzta alá. "Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá. Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal. "A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében" - szögezte le. "A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter.
Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki
„A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream
null
true
null
null
BOON
A gimnázium fenntartója és a Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara és Sallai Katalin két éve pereskednek és ma várható az első fokú ítélet. A per biztosan másodfokon fog folytatódni. Törley Katalin elmonda, bár az őket kirúgó tankerületi vezető, Marosi Beatrix csak egyszer jelent meg a bíróságon, de nagyon alaposnak érzi a bíróság munkáját. Minden fontos dokumentum bekerült az ügyiratokba és minden tanú elmondhatta a történteket. Szerették volna szembesíteni a bíróságon a tanárokat és az őket kirúgókat, de Marosi már nem a tankerület vezetője, így a szembesítés elmaradt. Törley Katalin azt is elmondta, ők nem kérték az iskolába való visszahelyezésüket a keresetben, azt szeretnék ha a bíróság kimondaná, hogy jogtalan és diszkriminatív volt az ellenük folyó eljárás.
Ítéletet hoznak a kirúgott kölcseys tanárok ügyében
A Fővárosi Törvényszéken folytatódik annak az öt tanár ügyének tárgyalása, akiket a Belső-Pesti Tankerületi Központ 2022. szeptember 30-án bocsátotta el a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. Egyikük, Törley Katalin a bíróság épülete előtt állva a Reggeli gyorsnak azt mondta, ennek az ügynek nem a Munkaügyi Bíróságon lenne a helye, hisz alapjogi, szabadságjogi szempontból sérültek a jogaik. Az egykor tanári mozgalmat vezető francia tanárnő azt mondta, szeretné, ha a bíróság kimondaná, hogy igazuk volt.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/adasok/iteletet-hoznak-a-kirugott-kolcseys-tanarok-ugyeben-148077
null
true
null
null
Klubrádió online
Az EBRD londoni székhelyén bejelentették, hogy az erről szóló memorandumot Kijevben írta alá Sir Suma Chakrabarti, a bank elnöke az ukrán kormány képviselőivel. A cél az ukrajnai befektetési környezet és az ukrán gazdasági kilátások javítása az elszámoltathatóság, az áttekinthetőség és a törvényesség hatékonyabb érvényesítésével. A program egyik fő intézkedése egy függetlenül működő és független finanszírozású üzleti ombudsmani intézmény létrehozása Ukrajnában. Az EBRD ismertetése szerint ehhez az intézményhez fordulhatnak azok a vállalatok, amelyek úgy érzik, hogy méltánytalan, korrupciógyanús elbánásban részesültek és ezért jogorvoslatot szeretnének. Az üzleti ombudsmani intézménynek - jóllehet önállóan büntetőjogi eljárásokat nem folytathat - felhatalmazása lesz arra, hogy a beérkezett panaszok alapján feltárja az üzleti vállalkozásokkal szembeni korrupt eljárások rendszerszintű okait, és kezdeményezze minden lehetséges fórumon a hatósági jogorvoslatot az egyes panaszok esetében. Az intézmény nyilvánosságra hozza jelentéseit az általa folytatott vizsgálatokról. Az EBRD által Londonban ismertetett korrupcióellenes memorandum szerint az aláírók kötelezettséget vállalnak az üzleti vállalkozások diszkriminációtól mentes, jogilag egyértelmű gazdasági szabályozásának megteremtésére is. Elvárás, hogy az üzleti szférát érintő szabályozói és törvényalkotási tevékenység precíz és következetes legyen, elkerülendő a szabályozások és jogszabályok "szelektív" alkalmazását - áll a dokumentumban. Sir Suma Chakrabarti a program aláírása után mondott beszédében "átoknak" nevezte a korrupciót, olyan jelenségnek, amely "kiüresíti" az érintett gazdaságokat, útját állja a befektetéseknek és aláássa a demokráciát. A korrupció komoly akadálya a jól működő piacgazdaság megteremtését célzó átalakulási folyamatnak, márpedig az EBRD tevékenységének középpontjában éppen az ilyen jellegű átalakulás elősegítése áll - hangsúlyozta az EBRD ismertetése szerint a bank elnöke. Az EBRD vezetője a minap jelezte, hogy a bank az Ukrajnának szánt finanszírozásait is növelni kívánja. Sir Suma, aki az EBRD e hétvégén Varsóban rendezendő éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést újságíróknak pénteken a bank londoni székhelyén, Ukrajnáról szólva elmondta: az ottani EBRD-finanszírozások az elmúlt években csökkentek, de a bank szándéka az, hogy a válságosra fordult helyzetben a jelenlegi évi 600-700 millió euróról egymilliárd euró körüli szintre emelje vissza az ukrán gazdaságnak nyújtott finanszírozások értékét. Hozzátette: még az EBRD igazgatótanácsának Oroszországot képviselő tagjai is rendre arra ösztönzik a bankot, hogy segítsen az ukrajnai helyzet stabilizálásában. Kezdőlap Külföld Korrupcióellenes programot indított az EBRD és az ukrán kormány
Korrupcióellenes programot indított az EBRD és az ukrán kormány
Közös korrupcióellenes programot indított hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrán kormánnyal.
null
1
https://infostart.hu/kulfold/2014/05/12/korrupcioellenes-programot-inditott-az-ebrd-es-az-ukran-kormany-636704
2014-05-12 09:50:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Göröngyös a Bábolna-földek eladása Népszabadság • Munkatársunktól • 2008. június 24. A Magosz szerint a pénzügyminiszterhez kötődő konzorcium kezébe kerülhetnek a Bábolna Zrt. szendrői gazdaságának földjei. Az állami vagyonkezelő szerint nincs miről beszélni, mert lehetetlen helyzet alakult ki, így a földekre kiírt pályázatot érvénytelennek nyilvánítják. Veres János pénzügyminiszterhez ezer szállal kötődő konzorcium akarja megvásárolni a felszámolás sorsára jutott Bábolna Zrt.-hez tartozó szendrői gazdaság állami földjeit - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte a csaknem ötezer hektáros területre a határidőig, április 11-ig két pályázat érkezett. Ezek közül az egyiket az Abod-Farm Kft. és több szendrői magánszemély alkotta konzorcium adta be, míg a másikat a nyírbátori Kelet-Grain Kft. vezette 23 magánszemély által létrehozott tömörülés. Utóbbi tagjai erősen kötődnek a pénzügyminiszterhez, és közülük kevés foglalkozik mezőgazdasággal - nyilatkozta lapunknak Budai. Megjegyezte: a nyírbátori társaság tulajdonosai között megtalálható Szarka György, aki 2002-ben könyvvizsgálója volt az akkor még Veres János tulajdonában lévő Kábel-média Kft.-nek. E mellett fellelhető a konzorciumban Szaniszló János, szendrői polgármester is, aki Budai szerint egyszerűen azért van jelen, mert helyben lakó, így elővásárlási joggal rendelkezne, ha a Kelet-Grain lenne a befutó. A Magosz szövetségi igazgatója úgy tartja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azért hosszabbította meg május 26-án a tender elbírálásának határidejét, mert kiderült: a Kelet-Grain konzorcium egyik tagja lejárt személyi igazolványt mutatott be a pályázaton. Anyagukat így azonnal eredménytelennek kellett volna nyilvánítani, s ennek következményeként az Abod-Farm lett volna a győztes. Az MNV közleményt adott ki, amely szerint az intézményt irányító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) holnapi ülésén várhatóan eredménytelennek nyilvánítja a szendrői földekre kiírt pályázatot. Ennek azonban semmi köze a Magosz által feltételezettekhez - hangsúlyozták. A MNV egyszerűen nem tehet mást, mert lehetetlen helyzet állt elő. A kormányrendelet szerint a gazdaság és a földek értékesítési pályázatát párhuzamosan kell kiírni, és a leendő vevőnek mindkét tenderen indulnia kell. Időközben viszont elindult a Bábolna Zrt. felszámolása, így a vagyonelemek értékesíti joga a felszámolóhoz került. Ő pedig felfüggesztette a kiírt eljárást, és egy, már a csődtörvénynek megfelelő újat írt ki a vagyonelemekre, a csaknem hatezer juhra, a majorra és a takarmányra. Így elvált egymástól a föld és a gazdaságban még meglévő értékek eladása, így a rendeletnek megfelelni már nem lehet. A felszámoló által kiírt pályázat már be is fejeződött. A vagyon iránt a Kelet-Grain nem mutatott érdeklődést, ám a szendrői gazdaság vezetőiből és dolgozóiból álló Abod-Farm ajánlatot tett. Velük a felszámoló már meg is állapodott, és információink szerint a múlt héten aláírták az adásvételi szerződést. Úgy tudjuk, hogy az állatok és az ingatlanok a korábbi pályázatokban szereplő mintegy 200 millió forintos kikiáltási ár szűk harmadáért, mintegy 60 millió forintért cseréltek gazdát. Következő lépésként - jegyezték meg az MNV-nél - alighanem a kormányrendeletet kell a kialakult viszonyokhoz igazítani, ha ez megvan, akkor lehet újra tárgyalni a szendrői földek eladásáról. Budai a fejleményekhez hozzáfűzte: nem elégedett a MNV közleményével, az csak magyarázkodás. Várja a pénzügyminiszternek feltett kérdéseire a választ, hogy milyen kapcsolat van közte és a nyírbátori konzorcium tagjai között, mert mint fogalmazott: ekkora véletlenek nincsenek.
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-496711
2008-06-24 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Vagyonbevallások: Lázár sokat kaszált, Gyurcsánynak nőtt az adóssága Több képviselő is sikerrel csökkentette hitelét 2011-ben, míg megtakarításaik jelentősen nőttek – derül ki a most hozzáférhetővé vált vagyonnyilatkozatokból. Néhány honatyának a havi jövedelme is jelentősen emelkedett. A gazdasági válság harmadik évében a parlamenti képviselők egy jelentős részénél további vagyongyarapodás tapasztalható a szerdán hajnalban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok alapján. Több képviselő élt a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével, amivel több millió forintot spórolt meg, mások milliókat tettek félre. A kormánypártiak közül többen a forintbetétek helyett devizába mentették a pénzüket. Lázárnak a családja kölcsönöz, Orbán tovább törleszt Műtárgyakra és autóra költött az utóbbi két évben a Fidesz frakcióvezetője. Lázár Jánosnak tavaly tovább növekedtek a bevételei, ezzel egy időben viszont a hitelállománya is emelkedett. A kormánypárti politikus, Hódmezővásárhely polgármestere 2011-ben vett egy antik karosszéket és további, meg nem nevezett műtárgyakat vásárolt – két évvel ezelőtt festményeket és régi kéziratokat vett. Ezenkívül feltüntette vagyonnyilatkozatában a 2009-es évjáratú, tavaly vásárolt Audi A6-osát is. Az Egyenlítő blog tavaly januárban számolt be arról, hogy a fideszes frakcióvezető, Lázár János bolti áron 30 milliós Audi S8 V10-es luxusgépkocsit használ – amire az RTL Klub felvétele szerint még a radart megtéveszteni képes lézert is szereltek. Mint kiderült, a kocsit a parlamenti képviselőcsoport Hódmezővásárhellyel közösen bérelte havi 600 ezer forintért. Lázár először azzal indokolta a drága autó használatát, hogy sokat utazik, és nem akar folyton lerobbanni, de a botrány nyomán végül leadta az autót, és helyette vásárolt egy kétéves Audi A6 allroad quattrót. Lázár évek óta földekbe, szántókba is fektet pénzt, ezek egy részét bérbe is adja, amiből 2010 óta megkétszereződött a bevétele: két éve még csak kétmilliót, tavaly már 4 milliót keresett ezen. A frakcióvezető jól gazdálkodott tavaly, mert 4 millióval több pénzt, összesen 22 milliót tárol kötvényben, 1,6-ról 4,2 millióra ugrott a készpénzállománya, és 1,1-ről 2 millióra a bankban lévő pénze. Igaz, közben felvett egy 12 milliós és egy 7 milliós bankhitelt, és megduplázódott a családi kölcsöne is: most már összesen 16,5 millióval tartozik családtagjainak – ez 2010-ben még csak 9 millió volt. Orbán Viktor miniszterelnök, aki 2010-ben 2,2 millió forintos havi összjövedelmével a hetedik legjobban kereső politikus volt, 2011-es vagyonbevallását átnézve nem sok változás található: kormányfői fizetése mellett 231 ezer forintos képviselői javadalmazásban részesül, a pártelnöki jövedelmét határozatlan időre felfüggesztették. Orbán Viktor emellett a Helikon Kiadótól részesül 248 ezer forintos eseti jövedelemben, gazdasági társaságban érdekeltsége nincs. A miniszterelnök továbbra is egy XII. kerületi társasház tulajdonosa fele részben, illetve van öt telke Felcsúton, amelyeket ötven évre ingyenes használatra átengedett a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak. Feleségével közös számláján egymillió forint készpénz található – ez minimálisan több a 2010-es vagyonnyilatkozatban szereplő összegnél –, jelentősebb értékű vagyontárgyként semmi, így gépkocsi sincs feltüntetve. Megvan még a nejével, Lévai Anikóval együtt felvett húszmillió forint jelzáloghitel-tartozása is. Valamennyit javult Navracsics Tibor anyagi helyzete is. Bár a közigazgatási és igazságügyi miniszternek továbbra sincs egy fillér megtakarítása sem, tavaly csökkent az adósságállománya. Míg 2010-ben egy 10 milliós pénzintézeti hitele volt, továbbá egy magánszemélynek 4 millióval tartozott, 2011-ben ez utóbbi 2,5 millióra csökkent. A miniszterként havi bruttó 1,1 milliót kereső Navracsics betartja a Szijjártó Péter által tavaly kidolgozott javadalmazási törvényt: csak a 231 ezer forintos képviselői alapdíját veszi fel, sem költségtérítést, sem lakhatási támogatást nem kér. Gyurcsány tovább adósodott Idén sem tudott pénzt megtakarítani Gyurcsány Ferenc. Míg a Demokratikus Koalíció elnöke, a függetlenek között ülő képviselő a cégétől, az Altus Befektetési Zrt.-től 69 millió forint osztalékot kapott, a bevallása szerint a feleségével „közös bankszámlák egyenlegei december végén nem érték el a képviselői alapdíj összegét”. Gyurcsány tavaly sem tudott megtakarításokról beszámolni, akkor is így állt a családi egyenleg, azzal a különbséggel, hogy a cégétől kapott osztalék 2010 és 2011 között csaknem megfeleződött: 2010-ben a volt miniszterelnök még 107 milliót kapott az Altustól. Ezzel a korábbi miniszterelnök vélhetően elveszítette 2010-es listavezetői helyét: akkor még ő volt a legjobban kereső képviselő, aki havi több mint 3 millió forinttal előzte meg Papcsák Ferencet. Ezzel egy időben Gyurcsány az árfolyam-ingadozás egyik vesztese: 2009-ben Dobrev Klárával közösen vettek egy házat Kötcsén, amire több mint 60 milliós jelzáloghitelt vettek fel. Január végén a korábbi kormányfő az Origónak azt nyilatkozta, hogy elvi okokból nem élt a végtörlesztés lehetőségével, ezért nem fizette vissza az euróban felvett adósságát. Mostani vagyonnyilatkozata szerint 69,7 millióval tartozik, ami 2010 végén még csak 62,2 millió volt: hiába törlesztett egy éven keresztül, az összeg a forint gyengülése miatt növekedett. Rejtélyek Budai körül Jelentős mértékben megugrott az eurós megtakarítása Budai Gyula fideszes képviselőnek, a kormány elszámoltatási biztosának. Míg 2010-ben még csak 1,7 ezer eurót tartott a bankban ez 2011 végére 13 ezerre növekedett, miközben mindössze egymillió forinttal csökkent a forintbetéte az OTP-nél: 6 millióról 5-re. Nincs magyarázat a vagyonnyilatkozatban arra sem, hogy a tavaly feltüntetett – még 1997-ben vásárolt – kiskunlacházi ingatlanának területnagysága miért ugrott meg 200 négyzetméterről 540-re. A nyilatkozatban ugyanis nincs utalás arra, hogy újabb telket vásárolt volna Budai. Igaz, a tavaly bevallott, a házra felvett 2 milliós jelzáloghitele 5 millióra emelkedett. Budai az egyik legjobban kereső parlamenti képviselő. A vagyonnyilatkozata szerint 997 ezer forintot keres kormánybiztosként, ezt egészíti ki 498 ezres képviselői tiszteletdíjával, decemberben pedig 626 ezer forintnyi költségtérítést és 115 ezer forintnyi lakhatási támogatást kapott, mert Budapesten bevallása szerint nincs lakása. Így képviselőként több mint 1,2 milliót keres, 2010-ben ezzel a 8. legjobban kereső politikus volt a parlamentben, miközben 2010 májusa óta mindössze hétszer szólalt fel, és öt önálló indítványt terjesztett be. Budai 498 ezer forintos bruttó tiszteletdíja ellentmondásban van a Szijjártó Péter által még 2011 februárjában beterjesztett, majd a kétharmados többség által megszavazott törvénnyel, amely kimondja, hogy a kormánymegbízott képviselő csak az alapdíjat veheti fel az Országgyűléstől, ami jelenleg 231 ezer forint, továbbá csökkentett költségtérítést kaphat, ha a kormánytól is kap utazásra és lakhatásra támogatást. Budai két bizottságnak is tagja, vélhetően az így kapott pótlékok miatt növekedett több mint kétszeresére az alapdíja. Az előkerült részvények Rosszabbul keres, mint egy éve Papcsák Ferenc is, aki ügyvédi irodája vezetőjeként évi negyvenmillió forint osztalékot kap, ami 11 millióval kevesebb 2010-hez képest. Országgyűlési képviselőként 600 ezret, polgármesterként 587 ezer forintot keres. Továbbá havi 130 ezer forintot kap a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnökeként. Zugló polgármestere gazdasági társaságokban is érdekelt: tulajdonos-ügyvezetője a Percarus Kft-nek és 2011-től fele részben tulajdonosa a Duna-Creditum Kft-nek. Papcsáknak több ingatlana is van: egy telke a Balatonnál, egy 113 négyzetméteres lakása Terézvárosban illetve fele részben tulajdonosa egy 130 négyzetméteres devecseri háznak. Papcsák Ferenc a vörösiszap sújtotta településen egyébként már egy négyhektáros szántóval is rendelkezik, amit tavaly örökölt. Papcsák három autót is használ, egy Skoda Fabiát, amit még 2004-ben vett, egy Chryslert és egy 2010-es Fiat 500-ast. Nincs meg viszont a 2009-ben vásárolt UAZ Lada 1200-asa. Befektetései között Papcsák Ferenc 16,5 millió forintos befektetési jegyet tüntetett fel, és van 500 OTP-részvénye, valamint 2000 RFV – E-star – részvénye is. A fideszes politikusnak komoly megtakarításai vannak: biztosításainak összege kétmillió forintot tesz ki – 2010-ben még négymillióról számolt be –, takarékbetétben pedig ötmillió forint van elhelyezve. Ezen felül van 28 millió forint készpénze is, illetve egy ötmillió forintos követelése is. Ugyanakkor 4 millióval tartozik egy pénzintézetnek. A cáfolat cáfolata? Mint korábban megírtuk, a Japánban történt természeti katasztrófára hivatkozva, 2011. márciusában a Zuglói Önkormányzat megvált OTP-részvényeitől, az eladásról pedig a képviselő-testület csak utólag kapott tájékoztatást. Az OTP-papírokért kapott pénzből mintegy százmillió forintot az E-Star Nyrt. - RFV papírjaira költöttek. Papcsák Ferenc polgármesternek a 2010-es vagyonbevallása szerint kétezer darab részvénye volt ebben a cégben. Sőt, a Zuglói Eszközkezelő Kft. vezetőjéhez, Istók Edéhez hasonlóan benne volt az RFV felügyelő-bizottságában is. Papcsák Ferenc a cikk megjelenése után – helyreigazítást követelve – azt közölte a hvg.hu-val, hogy voltak ugyan RFV-részvényei, de azok az önkormányzati ügylet idején már nem voltak a tulajdonában. A 2011-re vonatkozó vagyonnyilatkozatában viszont ismét fel vannak tüntetve ennek a cégnek a részvényei. Szeretik az eurós bankszámlát és a Molt Papcsák azon képviselők közé tartozik, akik a megtakarításaik egy részét devizában tartják. Betétszámláján 75 ezer euró található. A szocialisták egykori pénztárnoka, Puch László állampapírba fektette megtakarításait: a 2010-es 17,5 milliós befektetése, 2011-ben már 19 milliót ér. Átalakította a devizás megtakarításainak portfolióját is: a 2010-es 34,5 millió forint és 205 ezer euró helyett 2011 végén már 28 millió forintja és 387,5 ezer eurója volt, továbbá 4,3 milliós lakáshitele eltűnt idei vagyonnyilatkozatából. Továbbra is ragaszkodik 2009-es Suzuki Samurájához, ami mellé 2010-ben vett egy Audi A6-os gépkocsit is. A fideszes Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának devizaszámláján sincs jelentős változás: idei vagyonnyilatkozatában is 9286 eurót és 26 208 dollárt tüntetett fel. A Közép-európai Egyetem tanáraként továbbra is havi 850 ezer forintot keres. Illésnek továbbra is egy 62 négyzetméteres budapesti lakás fele szerepel a vagyonnyilatkozatában, melyet 2000-ben kapott ajándékba a feleségétől. Emellett édesanyja lakásán van haszonélvezeti joga. A Demokratikus Koalíció sorait erősítő, a függetlenek között ülő egykori MSZP-s Szűcs Erikának 2010-ben 3,2 millió forintnyi megtakarítása volt, a bankszámláján pedig 1,8 millió forint és 1800 euró volt. Tavaly a bankszámlán fekvő összeg 700 ezer forintra zsugorodott, viszont a képviselőnő 3 millió forint készpénzt is feltüntetett a most közzétett nyilatkozatában. A fideszes Vitányi Iván tavaly vásárolt egy 915 négyzetméteres beépítetlen telket Berettyóújfaluban, amelynek felerészben lett tulajdonosa. Tavaly a politikus Mol-részvényekből is bevásárolt, közel százezer forintnyi pakettet vett. Ügyes törlesztők, gyarapodó kormánypártiak Pokorni Zoltán megtakarításai jelentősen nőttek: míg 2010-ben 320 ezer forint OTP befektetési jeggyel rendelkezett és 1,5 millió forint készpénzzel, tavaly ezek értéke 1,2, illetve 10 milliós betétre változott, a készpénz nagysága pedig százezer forinttal csökkent. Ugyanakkor 13,5 milliós Raiffeisen-hitelét sikerült ezzel párhuzamosan 10,2 millióra lefaragnia. Polgármesteri és fővárosi közgyűlési fizetése nem változott. Rogán Antal korábban is birtokolt belvárosi lakása, balatonlellei és szakonyfalui telkei, házai mellé 6 millió forint állampapírral gyarapodott, és 1,2 milliós banki megtakarításai is felhíztak 6,3 millióra. 57,8 milliós hitele viszont 59,2 millióra nőtt. Polgármesteri fizetése nem változott, de országgyűlési képviselői fizetése jelentősen nőtt: míg 2010-ben 510 ezer forintot vitt haza a parlamentből, tavaly már 742 ezerre nőtt az összeg, ami mellé ráadásul felvett 278 ezer forint választókerületi pótlékot is, igaz, ezzel együtt 264 ezer forintos fővárosi képviselői fizetése 216 ezerre csökkent. Selmeczi Gabriella kifizette 2 millió forintos illetékhátralékát, és továbbra is adóstárs egy 13,5 milliós hitelben. Két gyermeke már nem szerepel a nyilatkozatban, mint vele egy háztartásban élő. A fideszes Cser-Palkovics András tavaly óta egy gyerekkel gyarapodott: Emma 2012. január 5-én született. 2006-os Ford Focusát eladta, 2010 óta lett 5 millió forintnyi, takarékbetétben elhelyezett megtakarítása. Korábbi 14 milliós hitele az idei vagyonnyilatkozatában már csak 13 millió, a megjegyzésben fel is tüntette az előtörlesztés tényét. Szüleitől 3 és fél millió forintot kapott ajándékba. Műgyűjtők és álláshalmozók Nyitrai Zsolt régi levélgyűjteményéhez (Széll Kálmán és Andrássy Gyula levelei) tavaly sikerült megszereznie Rejtő Jenő műveinek első kiadásából tíz kötetet. Értékpapírjai nincsenek, de 2010-hez képest nőtt a megtakarítása: a 2 milliós takarékbetéthez és 1,5 millió készpénzhez képest 2011-ben 7 milliós bankbetétet tüntetett fel, ráadásul letudta egy milliós hitelét is. Fizetése azután sem változott, hogy miniszterelnöki biztos lett, mivel megtartotta államtitkári minősítését: bruttó 997 ezer forintot keres. A fideszes Kubatov Gábor továbbra is négy darab veterán Opel Kadettje van. Ingóságként ezer darabos CD- és hanglemez-gyűjteményét tüntette fel.Takarékbetétben elhelyezett megtakarításainak összege sem változott, készpénze 6-ról 5 millió forintra apadt; három, egyenként megközelítőleg 1,4 milliót érő életbiztosítása van. A Polgárok Háza KHT ügyvezetőjeként havi 18,7 ezer forintot kap, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány igazgatójaként pedig havi 5 ezret. Több cégben is érdekelt: felerészt tulajdonosa egy autójavítónak, a Polgárok Házának részben tulajdonosa és ügyvezetője, és a Collins Bt. kültagja. Pesti Imre egy ingatlanját eladta tavaly: a 70 négyzetméteres, 440 négyzetméteres telken fekvő turai családi ház tűnt el vagyonnyilatkozatából, valamint a 2008-ban vásárolt VW Touran is. Takarékban elhelyezett pénze 5,5 millióról 6-ra, készpénze 13-ról 17,5 millió forintra hízott. Hitele 1,5 millióról 1,8 millió forintra nőtt, míg magánszemélyeknek ugyanúgy 2 millióval tartozik, ahogy 2010-ben is. Budapesti kormányhivatal-vezetői fizetése 811-ről 997 ezer forintra nőtt, ehhez jön 231 ezer forintos képviselői tiszteletdíja. Ágh Péternek, a Fidelitas elnökének továbbra sincs ingatlantulajdona. Az előző vagyonbevallásában feltüntetett 2,5 millió forintos követelés is fennáll még. Elolvadtak viszont 2010-es megtakarításai – 4,5 millió forint takarékbetétben és 1,5 millió forint készpénzben. Ágh a tiszteletdíján felül járó választókerületi pótlékkal és lakhatási támogatással együtt havi 1,2 millió forintot tehet zsebre a parlamenti munkájáért. Győr polgármestere, Borkai Zsolt, aki a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is, országgyűlési képviselőként havi 591 ezer forintot keres, amihez olimpiai járadékként 200 ezer forintot kap. Továbbra is Győrben egy 639 négyzetméteres telken álló családi ház és egy 640 négyzetméteres telek tulajdonosa fele részben. Emellett tulajdonrésze van egy 65 négyzetméteres társasházi lakásban, amit megörökölt. Borkainak a mindenkori képviselői alapdíj 6 havi összegét meghaladó készpénze egymillióról négymillió forintra nőtt. De emelkedett hitelének összege is. 2010-ben még hatmillió forintos banki tartozása volt, 2011-es vagyonbevallásában pedig tízmillió forintot tüntetett fel. Változás Borkai Zsoltnál még az is, hogy már nincs meg 2008-ban vásárolt Yamaha motorja. Stagnáló jobbikosok „A 8 év szocialista kormányzás miatt 8 hektár szőlőtől kellett megválnom a 2010-es évben” – írta tavaly leadott vagyonbevallásában a jobbikos Sneider Tamás, elárulva azt is, hogy az eladásból származó pénzből csökkentette a bank felé fennálló hiteltartozását. A politikus idei bevallásából kiderül, jelenleg mindössze 4,3 millió forintnyi hiteltartozása van a tavalyi, több mint 5 millió forintnyival szemben, amit akkor még egy közel 4000 svájci frankos hitellel is megfejelt. Novák Előd nem gyarapította vagyonát az elmúlt egy évben, vagyonbevallása szerint továbbra sincsenek megtakarításai, de több ingatlan is van a nevén. A jobbikos képviselőnek még mindig tulajdonrésze van két cégben, a Magyarok Lapja Kft.-ben és a Hun Média Kft.-ben. Novák feleségének, a szintén jobbikos képviselőként tevékenykedő Dúró Dórának 2010-ben még nem volt banki megtakarítása, tavaly azonban már igen, méghozzá egymillió forint. Gaudi-Nagy Tamás vagyonbevallásából kiderül, míg a jobbikos képviselő pénzpiaci alapba tett pénzei és életbiztosításai nagyjából száz-százezer forinttal gyarapodtak, a bankban tartott megtakarítása csökkent: 2010-ben még 8 millió forintot tartott bankban, 2011-ben viszont már csak 6 milliót. Politizáló írók, szegényedő ellenzékiek Nemcsak Navracsics Tibor tett szert publikációiból egy kis mellékesre. A jobbikos Pörzse Sándor újságíróként – a Mikrofon Bt. tulajdonosa - havi 300 ezer forintot keres, az LMP-s Kukorelly Endrének pedig publikálásból, irodalmi estek tartásából havi 150 ezer forint bevétele van. Az MSZP-s Szanyi Tibor ugyan megszabadult a több mint 5000 svájci frankos devizahitelétől, de miközben 2010-ben még „csak” tízmillió forintos tartozása volt, ez az összeg tavaly 15 millió forintra ugrott. Ezen felül az egyik banknak továbbra is tartozik 15 millió forinttal. Az LMP-s frakcióvezető, Jávor Benedek vagyona nem változott a tavalyi évhez képest: továbbra is fele részben tulajdonosa egy XII. kerületi lakásnak, de a bevallása szerint sem megtakarítása, sem tartozása nincsen. Párttársa, Karácsony Gergely viszont a devizahitellel terhelt lakásának eladásból végtörleszthetett: az LMP-s politikusnak ugyanis a 2010-es vagyonnyilatkozatában még fel volt tüntetve egy II. kerületi lakás és nagyjából 32 millió forintnyi devizahitel-tartozás, de a most leadott bevallásban már sem az ingatlant, sem a tartozást nem találtuk. Feltüntetett viszont vagyonként több mint négymillió forintnyi készpénzt, ami a korábbi bevallásában nem szerepelt. A szintén LMP-s Vágó Gábor viszont megtakarított egy kis pénzt: míg a tavalyi nyilatkozatában csak 300 ezer forintnyi megtakarítást szerepelt, a most közzétettben már egymillió forintot tüntetett fel.
Itthon: Vagyonbevallások: Lázár sokat kaszált, Gyurcsánynak nőtt az adóssága
Több képviselő is sikerrel csökkentette hitelét 2011-ben, míg megtakarításaik jelentősen nőttek – derül ki a most hozzáférhetővé vált vagyonnyilatkozatokból. Néhány honatyának a havi jövedelme is jelentősen emelkedett.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20120201_kepviselo_vagyonbevallas_hitel
2012-02-01 09:28:00
true
null
null
HVG
"A kormány ránk akar ijeszteni, mind rajta vagyunk valamilyen listán" - mondja Milica szerb aktivista, akit nemrég azért nem engedtek felszállni egy repülőre, mert egy közösségi médiás posztról akarta kikérdezni a rendőrség. Sok társa járt már hasonlóan: folyamatosan figyelik őket a szerb hatóságok, amióta felkerültek Aleksandar Vulin egykori belügyminiszter feketelistájára. Az azóta kormányfő-helyettesként dolgozó politikus nem titkolja, hogy összeállított ilyen dokumentumokat, és csak azt sajnálja, hogy nem írt fel rájuk még több embert. Az EU közben aggódik, hogy ilyen folyamatok zajlanak egy tagjelölt országban. A Deutsche Welle riportja.
Feketelistázzák a civil aktivistákat Szerbiában
Aleksandar Vulin egykori belügyminiszter, jelenlegi kormányfő-helyettes csak azt sajnálja, hogy nem írt fel a listákra még több embert.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/10/28/feketelistazzak-a-civil-aktivistakat-szerbiaban
null
true
null
null
444
A Bizottság tavaly decemberben jelentette be, hogy mélyreható vizsgálatot indít a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. Mint a most nyilvánosságra került bizottsági levél emlékeztet rá, a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt biztosít a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam Paks II összes olyan beruházását közvetlenül fogja finanszírozni, amelyek az 5-6. atomerőművi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükségesek. Ezen a hozzájáruláson túl Magyarország nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni, fix bevételek vagy garantált ár nélkül. A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel (ez az információ eddig nem volt ismert). A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy a Paks II-ben termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik". A magyar kormány a saját álláspontját az eljárásban két tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild-csoport munkájaként vált tavaly decemberben ismertté) igyekezett alátámasztani. A Bizottságnak bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak:
EU-vizsgálat Paksról: Addig kozmetikázott az Orbán-kormány, amíg ki nem jött a matek
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg.
null
1
http://nol.hu/belfold/az-eu-szerint-allami-tamogatassal-epul-paks-1583285
2016-01-06 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A program kedden 17 órakor lesz a Brigetio Öröksége látogatóközpontban.
Középpontban a pálinka
Turi Zsolt pénzügyőr alezredes, Podmaniczky-díjas helytörténész tart előadást a pálinka világáról a pénzügyi ellenőrzések tükrében.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kultura/2024/11/kozeppontban-a-palinka
null
true
null
null
KEMMA
899 millió forintért végzi el a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukcióját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. A közbeszerzési hirdetmény szerint a nyílt eljárásban a befutókon kívül ajánlatot tett a Nyír-Wetland Kft., a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. és a Szabadics Közmű Zrt is. Mészáros Lőrinc és a békési Mészáros Lőrincként emlegetett Barkász Sándor vállalkozásai nem először dolgoznak együtt az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. Idén közösen nyerték el a Váli-völgy vízrendezési feladataira kiírt közbeszerzést 2,4 milliárd forintért, akkor ugyanazzal a három ajánlattevővel szemben diadalmaskodtak, mint most. A két vállalkozás ezúttal a szeghalmi főcsatornához, a a Kernye I. és II. szivattyútelepekhez, a szeghalmi megcsapoló csatornához, gyűjtőcsatornához és övcsatornához és az óberettyó csatornához nyúl hozzá. A teljesítés helye Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Kertészsziget, Biharnagybajom, Nagyrábé és Darvas. Mindkét cég alválalkozóktól kér majd segítséget, a közbeszerzési dokumentációban azonban csak a Mészáros és Mészáros Kft.-nél látható a két cég: az In-Situ Kft., amelynek tulajdonosa a 21 éves Barkász Sándor Gergő, és a gyulai Erbo-Plan Kft., amely vélhetően a mérnöki feladatokat látja el. A Békés Drén Felcsúton, Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor miniszterelnök szűkebb pátriájában is bizonyított: tavaly 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztést.
899 milliós vízügyi munkára csapott le a felcsúti Mészáros Lőrinc és a békési Mészáros Lőrinc
Az egyik alvállalkozás a 21 éves Barkász Sándor Gergő tulajdona. Jönnek az ifjú titánok!
null
1
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/25/meszaros-bekes-dren/
2018-07-25 12:49:00
true
null
null
24.hu
Újabb MSZP-s fantomtagcirkusz Jogilag érvénytelen határozatokat hoztak az utóbbi évek MSZP-s kongresszusai - vélekednek a pártbéli fantomtag-toborzási botrányok kirobbantói. Legutóbb a kőbányai szocialisták keveredtek gyanúba; a budapesti kerületnél eközben az ügyészség nyomoz. MSZP-s kártyatagkönyv © Horváth Katalin A Heves megyei Átány független polgármestere, Gönczi Mihály megütközéssel értesült arról, hogy ő az MSZP X. kerületi szervezetének tagja. A nála telefonon kutakodó kőbányai MSZP-tagoknak elmondta, soha semmi köze nem volt a pesti városrészhez, ahogyan a párthoz sem. Mindez idén márciusban történt. A párt egyes tagjaiban már ekkor megfogalmazódott a gyanú: minden második kőbányai MSZP-tag csak papíron létezik. Ezt alátámasztani látszott, hogy 11, találomra kiválasztott, egyébként vidéken lakó X. kerületi MSZP-tag közül 7 azt állította, soha nem váltott ki szocialista tagkönyvet - köztük volt a MIÉP maglódi alapítója is -, az egyik törökszentmiklósi "aktivistáról" pedig kiderült, hogy négy éve elhunyt. A kerületi pártvezetés szerint a legutóbbi tisztújításkor hatalmon kívülre szorultak gerjesztik a feszültséget, az úgymond szakadárok - egyébként 15 alapszervezet - által életre hívott Tiszta közéletért Kőbányán mozgalom tagjai ezzel szemben kitartanak amellett, hogy "gyanús dolgok" zajlanak a pártban és a baloldali vezetésű önkormányzatnál. Az egyik helyi építőipari vállalkozó már lépett, az ő feljelentése alapján vesztegetés gyanújával nyomoz a Fővárosi Főügyészség ügyészségi nyomozóhivatala a kerületi önkormányzatnál. A tavaly őszi tisztújítással elégedetlenkedők megkeresték a budapesti és az országos pártvezetést, s ennek nyomán Hiller István MSZP-elnök elrendelte, vegyék górcső alá a X. kerületi tagsági ügyeket, s szüneteltessék a felvételt. Az idén februári ellenőrzéskor nem bizonyosodott be, hogy akadnának - szocialista párti zsargonnal - vattatagok Kőbányán, a 30 alapszervezetben munkálkodó mintegy 1700 tag státusa rendben lévőnek tűnt - tájékoztatta a HVG-t Lénárt László, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke. Igaz, Lénárték maguknál az alapszervezeti titkároknál tudakozódtak, ami az elégedetlenkedők szemében olyan, mintha "a kecske leltározná a rá bízott káposztát". "A jogszerűen működő 15 kőbányai alapszervezet, a tisztességes tagság és a választók nevében kikérjük magunknak Lénárt állítását, különös tekintettel arra, hogy a tavaly szeptemberi küldöttgyűlésen még ő biztatott bennünket, hogy ne tűrjünk" - mondta most a HVG-nek Ficsór János, az MSZP-frakcióból a napokban kizárt kerületi képviselő. Lénárt ezzel szemben azt hangsúlyozta, az MSZP alapszabálya szerint a párttagok szabadon választhatnak alapszervezetet, így amíg tagdíjat fizetnek, szavazati joguk is van, miközben - bár ez a fővárosi alelnök szerint is ellentmondásos - semmi sem kötelezi őket pártmunkára. Második oldal (Oldaltörés) A kőbányai városháza. A szakadárok nem adták fel. Az általuk elfogadhatatlannak tartott tagrevízió után Vass Barnabás kőbányai MSZP-tag ismét Hiller segítségét kérte, levelében azt állítva, hogy az áltagok toborzói utólag is manipulálják a belépési nyilatkozatokat, így próbálva eltussolni a csalást. Mindennek a hátterében Vass - akárcsak a többi Tiszta közéletért-mozgalmár - Kaszab Csaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert sejti (ő lapzártánkig nem reagált a HVG megkeresésére). A pártelnöknek írt levél szerint a Kőbányára Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó cégcsoportjától érkezett Kaszab már 1999-ben tagtoborzásba kezdett, ő szólt például Vassnak, szerezzen embereket a pártba, "mindegy, honnan". Vass Debrecenből 54, Salgótarjánból 137, Budapestről 40 új tagot nyert meg, akik személyesen írták alá a belépési nyilatkozatot, de rendezvényekre nem jártak, és - Vass állítása szerint - tagdíjat sem fizettek. Vass a HVG birtokába került levelében azt is írja, maga is jelen volt Kaszab Szent László téri irodájában, ahol a revízió idején napokon keresztül manipulálták a belépési nyilatkozatokat. "Ezeket a tagokat a tagnyilvántartásba nem vezették be. A központi nyilvántartásba nem kerültek, csak a küldöttlétszám megállapításához használták fel" - olvasható a Hillernek címzett levélben. A mozgalmárok most attól tartanak, mindez megismétlődhet az országos taglistafrissítésen, amelyet az új, csipkártya alapú tagkönyvek őszre tervezett kiosztásának apropóján, de a Vas, a Bács-Kiskun, a Hajdú-Bihar megyei (HVG, 2004. szeptember 11.; 2005. május 14.), majd a kőbányai fantomtagbotránytól aligha függetlenül rendelt el a Köztársaság téri pártközpont. Lénárt szerint ezúttal kizárt a manipuláció, a már kikézbesített adatlapot ugyanis 6 fős bizottság ellenőrzi majd, amelynek munkájában az úgymond problémás alapszervezetekben a helyi vezetés ellenzői is részt vehetnek. Ficsór ugyanakkor azzal érvel, hogy az adatlaphoz mellékelt, Hiller által írt levél szerint a blankettát a helyi szervezet vezetőjéhez is el lehet juttatni, ami szerinte megint csak kétessé teszi a végeredményt. Harmadik oldal (Oldaltörés) Korántsem mindegy azonban, hogy hány tagja van az MSZP-nek. Az országos kongresszusba 103 (korábban 102) tagonként delegálhatnak küldötteket a szervezetek. Kőbánya 15 delegált és két országgyűlési képviselőként automatikusan kongresszusi taggá váló küldöttjével messze a legerősebb budapesti kerület, a fővárosi küldöttek 10 százalékát adja. Méghozzá a mozgalmárok által elfogadott 980-as, nem pedig az 1700 fős, vitatott létszám alapján kalkulálva. Mivel azonban a legutóbbi kongresszusra a felduzzasztott tagság delegált küldötteket, nevük elhallgatását kérő MSZP-tagok szerint egy közepesen képzett jogászcsapat utólag semmissé nyilváníttathatja az ott hozott határozatokat. Már-már az FKGP fénykorát idéző kizárások, fenyegetőzések közepette zajlik tehát a szocialisták belvitája (a kőbányai szakadárok korábban kilátásba helyezték a kerületi pártszékház elfoglalását is, ez azonban utóbb lekerült a napirendről), miközben Kaszabék más ügyekben is kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek. A gazdasági életben járatlannak nem mondható Ficsór - cége, a Ficsór Autóház Kft. éveken keresztül tartotta sakkban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, miután 0,2 százalékos társtulajdonosa volt a magánosított egykori Kincsem Parknak; vitájuk a kőbányai képviselő számára kedvező egyezséggel zárult (HVG, 2003. november 1.) - szerint nem feltétlenül az országos politikai hatalom megszerzése a vattatagtoborzás közvetlen tétje. Sokkal inkább az, kinek az érdekcsoportja juthat közel az önkormányzati megrendelésekhez. Az egykor - 1997-ig - az alpolgármester résztulajdonában volt Laképszolg Kft. például több tízmillió forintos nagyságrendben kapott önkormányzati munkákat s vásárolt jutányos áron telket a kerülettől (az önkormányzatnál a HVG-nek hangsúlyozták, Kaszab kilépett a kft-ből, amely pályázaton nyert). Mások azt is az alpolgármester számlájára írják, hogy a kerület 50 millió forint megbízási díjat fizetett az egykor a Kordax-birodalmat képviselő Csikós Csaba ügyvédnek a felsőrákosi rétek ingatlanjogi rendezésére. A Fővárosi Főügyészségen nem kommentálták a HVG-nek azt az értesülését, hogy ezeket az ügyeket is vizsgálnák abban a büntetőeljárásban, amely egy kőbányai vállalkozó, Kálmán Ferenc feljelentése alapján indult. Kálmán állítja, cége csak akkor jutott önkormányzati megrendelésekhez, ha kenőpénzt adott "az egyik befolyásos kerületi MSZP-s politikus cégének".
Itthon: Újabb MSZP-s fantomtagcirkusz
Jogilag érvénytelen határozatokat hoztak az utóbbi évek MSZP-s kongresszusai - vélekednek a pártbéli fantomtag-toborzási botrányok kirobbantói. Legutóbb a kőbányai szocialisták keveredtek gyanúba; a budapesti kerületnél eközben az ügyészség nyomoz.
null
1
https://hvg.hu/itthon/200526HVGFriss196
2005-07-02 00:00:00
true
null
null
HVG
Azonnali hatállyal, a honvédelmi miniszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök felmentette a Honvédelmi Minisztériumban a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt - tudta meg a Népszabadság. Tóth Zoltán József kirúgásának állítólag a Zrínyi Kft.-vel kapcsolatos feljelentésekhez is köze lehet. Hende Csaba honvédelmi miniszter nemrég a nyilvánosság előtt jelentette be: a legfőbb ügyészhez fordul a Zrínyi Kommunikációs Kft. bűncselekménygyanús ügyei miatt. A tárca ugyanis több mint húsz gazdasági jellegű bűncselekményt, egyebek mellett hűtlen kezelést és magánokirat hamisítást tárt fel a vizsgálata alatt. A főleg hűtlen kezelés gyanúját felvető ügyekben eltűnt pénzeket a tárca polgári peres úton próbálja visszaszerezni - jelentette ki Hende Csaba miniszter a köztévének adott interjújában. Az ügyben az MSZP is közleményt adott ki, amelyben többek között arról írtak: a fideszes tárcavezetőt vélhetően félrevezették, a Zrínyi könyvvizsgálója, a HM belső ellenőrzése és az Állami Számvevőszék is szabályosnak minősítette a gazdálkodást. A szocialisták szerint a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, Gubcsi Lajos (akinek kinevezése ellen a Jobbik korábban hevesen tiltakozott) számos valótlanságot állít, például amikor az mondja: ő takarított meg 230 millió forintot a cégnél, holott - az MSZP állítása szerint - ennyi eredménytartalékkal vette át a vállalkozást. „Magyarázatra szorul az is, hogy milyen módon tájékoztatta Hende Csaba honvédelmi minisztert és vette rá arra, hogy az ügyészséghez forduljon. Ennél is rosszabb, hogy tevékenysége azt bizonyítja, Gubcsi Lajos nem tudott szakítani a rendszerváltás előtti stílusával. Nincs joga megalapozatlan állításaival lejáratni a Magyar Honvédség tekintélyét" - írták közleményükben a szocialisták. Gubcsi Lajos a honvedelem.hu oldalon közzétett levélben válaszolt minderre, hangsúlyozva, hogy az ezzel kapcsolatos tévényilatkozatát nem KISZ-vezetőként, hanem a Zrínyi Média Kft. ügyvezetőjeként tette. „Nyilatkozatom nem képtelen volt, hanem képes, és nem valótlan, hanem igaz és való. Képes a nyilatkozat. A kép I, rémkép: fosztogatnak. Aztán osztogatnak. Egymás között. Tíz- és százmilliókat. Még egy kép, kép II: rendőrök közelednek..., megállj!-t integetnek..." - írta Gubcsi, s visszatámadva a szocialista kormányzatok milliárdos „gyanús" ügyeit említette. Szerinte a Zrínyi Média Kft. előző vezetése „százmilliós kezdők voltak" csupán és hangsúlyozza: a cégnél az a Wieszt János volt a „második ember", aki kenőpénz botrányba keveredett a XI. kerületben. „Uralkodásuk alatt a Zrínyi Egyetem és a Zrínyi Kft. vezetői - felső szintek tudtával - bemocskolták a szigetvári hős és a költő-hadvezér nevét, Zrínyi Péterét és lányáét, Zrínyi Ilonáét. Ezt nem bocsátom meg. A többi konzekvencia a rendőrség, ügyészség, bíróság dolga. Most elmegyek lemosni a Zrínyi nevet, más pénzt mos, én ezt mosom. Nem hiszem, hogy viszontlátásra, MSZP" - zárul Gubcsi Lajos levele. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár hirtelen eltávolításában érdemi szerepe lehetett annak, hogy a Zrínyi Kft-vel kapcsolatos feljelentések nem voltak kellően megalapozottak, azaz Hende minisztert tudatosan vagy véletlenül, de félrevitték az ügyben. Az bizonyos, hogy Hende Csaba a tv2 Mokkájában nemrég már óvatosabban fogalmazott. Úgy beszélt ezekről az ügyekről, hogy bár az iratokból fehéren-feketén kiderül, hogy bűncselekmények történtek, az ügyészség és a bíróság mondhatja ki a végső szót. „Nem vagyok nyomozóhatóság, viszont feljelentési kötelezettségem van. Ha nem teszem, engem büntetnek meg" - mondta a kereskedelmi tévé reggeli műsorában. Tóth Zoltán József helyettes államtitkárt korábban több fronton is támadták. Még a Parlamentben is interpellálták a szakminisztert a kinevezésével kapcsolatban, mondván miért olyan politikus kap munkát a HM-nél, aki aktív támogatója a Szent Korona-Tannak. Hende akkor megvédte államtitkárát, parlamenti felszólalásában többek között azt mondta: „szavai azt sugallják, hogy manapság a magyar demokráciának két ellensége van, az egyik a Szent Korona-tan, a másik az azt tanulmányozó kiváló jogtudós, Tóth Zoltán József. A történelmünk, nemzeti identitásunk részét képező Szent Korona-tan ilyen felemlítése egész egyszerűen méltatlan. Ami pedig a helyettes államtitkár urat illeti: dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, közigazgatást, gazdasági közigazgatást és alkotmányjogot oktat. Hat könyvnek, számos tanulmánynak és számtalan cikknek a szerzője. A magyar jogtörténet elismert tudósa, ezen belül a Szent Korona-tan történetének egyik legelismertebb kutatója. (...) Tóth Zoltán József tudományos nézetei részévé váltak a mai közjogi gondolkodásnak. Büszke vagyok arra, hogy nem könnyű feladatomban munkatársamul szegődött" - mondta Hende Csaba. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, a tárca megerősítette a helyettes államtitkár távozását. Ugyanakkor csak annyit közöltek: Tóth Zoltán Józsefet "a vele való egyeztetést követően, személyes okból mentették fel azonnali hatállyal". Hozzátették: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a helyettes államtitkár felmentése "nem indoklás köteles". Minden egyéb kérdéssel kérjük forduljanak Tóth Zoltán úrhoz - tették hozzá a HM illetékesei. Tóth: „a becsületemet dokumentumokkal alá tudom támasztani"
Belföld: Azonnali hatállyal kirúgták a HM helyettes államtitkárát
Rendkívüli körülmények között, azonnali hatállyal kirúgták a honvédelmi minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárát - tudta meg a Népszabadság. Információink szerint Tóth Zoltán József eltávolításának köze lehet a Zrínyi Kommunikációs Kft. ügyeiben tett - és állítólag nem teljesen megalapozott - feljelentésekhez. A HM szerint személyes okokról volt szó.
null
1
http://nol.hu/belfold/azonnali_hatallyal_kirugtak_a_hm_helyettes_allamtitkarat-1008151
2011-03-11 12:46:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A tanú 2004 óta dolgozik a BKV-nál, most beruházási és műszaki fejlesztési főosztályvezetőként. A vádban szereplő időszakban is a beruházási osztályon dolgozott. A tanú elé tárták azt a 2008. július 16-án írt levelet, amelyet a gyakori meghibásodással működő utastájékoztató miatt írt a BKV jogi igazgatójának. A levélben arra várt választ, hogy "a vállalkozót a tartósan hibásan működő rendszer cseréjére hogyan lehetne kötelezni". A tanú vallomásban azt mondta: a CC Soft eredménytelenül próbálta a rendszert javítani, ezért írt levelet a jogi igazgatónak. Az átadás után egy évvel is próbaüzemben működött az utastájékoztató, mert nem tudta biztosítani a 30 napos folyamatos működést. "A CC Softtal kapcsolatos kommunikációról le voltunk tiltva" – mondta a tanú. Homonnai János ügyész indítványára a bíróság a tanú elé tárta az utastájékoztató rendszer 2007. decemberi 6-i teljesítésigazolását, amelyen Balogh Zsolt műszaki vezérigazgató-helyettes, későbbi megbízott vezérigazgató, negyedrendű vádlott és a tanú szignója szerepelt. A tanú hangsúlyozta, hogy a teljesítésigazolásokhoz érdemi köze nem volt, azokat először Balogh Zsolt írta alá. Az ügyész kérdésére elismerte: először a beosztottnak, azaz neki kellett volna igazolnia a teljesítést, és csak utána a felettesének. Balogh Zsolt negyedrendű vádlott tagadta, hogy ő írta volna alá először a 2007. december 6-i teljesítésigazolást. A bíróság Balogh Zsolt elé tárta a 2007. december 6-i eredeti, nem fénymásolt teljesítésigazolás egy példányát, amelyen csak a negyedrendű vádlott aláírása szerepelt. Balogh Zsolt megtekintette a dokumentumot, de nem válaszolt a bíró aláírásra vonatkozó kérdésére. A tanú hozzátette: Balogh Zsolt tudta, hogy a CC Soft Kft. által elkészített rendszer nem képes az eredményes próbaüzemet teljesíteni, ennek ellenére aláírta a teljesítést. Az utastájékoztató rendszer kiépítését a CC Soft Kft. nyerte közbeszerzési eljáráson, mivel a legalacsonyabb összegű ajánlatot nyújtotta be, a legrövidebb elkészítési határidővel. A perben kiderült, hogy a CC Soft Kft. később felemelte a vállalási összeget, a vállalt határidőt nem tudta tartani, és nem tudott hibátlanul működő rendszert kiépíteni. A korábbi tárgyalási napon az egyik műszaki szakértő "házi barkácsolásnak" nevezte az utastájékoztató rendszer egyes elemeit. Elhangzott az is, hogy a pályázatban szereplő 70 ezer órás üzemidejű elektronikus kijelzők helyett LCD televíziókat helyeztek ki. A vádirat szerint a cég 85 millió forintos ajánlattal nyerte el a közbeszerzést, ezt később nettó 99 millió forintra emelték. A műszaki átadás-átvételi eljárás 2007. november 30-án megtörtént, de eredményes próbaüzem a mai napig nem volt. A vádirat szerint Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a teljesítésigazolást nem akarta aláírni, ezért Hagyó Miklós elsőrendű vádlott behívatta hivatalába, és utasította, hogy intézkedjen a kifizetésről, és az még 2007 karácsonya előtt történjen meg. A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig majdnem 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bíró a bizonyítási eljárást október 22-én tanúkihallgatással folytatja.
Itthon: Hagyó-per: új tanú beszélt a HÉV használhatatlan utastájékoztatójáról
A vádiratban leírtakat támasztotta alá a Kecskeméti Törvényszéken azt a tanú, aki a szentendrei HÉV utastájékoztatójáról beszélt a Hagyó-perben. A szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közötti utastájékoztató rendszerét 2007 végén átadták, de még 2008 közepén sem üzemelt rendesen, az alkalmatlan kijelzők mellett a rendszer programja sem működött hibátlanul – összegezte a tanú. A rendszert a CC Soft Kft. készítette.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20131010_hagyo_per_hev_utastajekoztato
2013-10-10 19:05:00
true
null
null
HVG
Hadházy Ákos független képviselő a Kelenföldi pályaudvaron ragadt a pénteki hóesés miatt, és ingerült videóban üzent Lázár János építési és közlekedési miniszternek. Lázár válaszára mindössze szombat délig kellett várni, a miniszter szerint "lehet k. anyázni" meg zsűrizni, esetleg "lehet sz@rból várat építeni, új, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni, ahogy mi álltunk neki az 5 pontos közlekedési akciótervvel" - írta Facebook-oldalán, melyre Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatójának videóját.töltötte fel. Hegyi ebben azt mondja, felgyorsítják és kibővítik a MÁV-nál az országos haváriaközpont tervét, hogy január elsejétől már teljes funkcionalitással, fedje le országosan a vasúti és az autóbuszos közlekedést is. Hegyi Zsolt szerint a pénteki nap megmutatta, miért van szükség a hváriaközpontra a MÁV-csoportban. A kelenföldi műszaki krízishelyzet pedig azt is, miért van szükség a haváriaközpont előkészítésének felgyorsítására. A központ lehetővé teszi országos lefedettséggel a gyorsbeavatkozás egységek, az utasjékoztatás, valamint a pótló- és mentesítő járatok - tette hozzá. Megköszönve az utasok türelmét és kitartását, a szolgálatot teljesítő kollégáknak pedig azt, hogy igyekeztek gyors és érdemi megoldást találni a problémákra, kijelentette: amit a MÁV csoport jelenlegi szervezeti és működési keretei között lehet tenni, azt megtették pénteken a kelenföldi felsővezetékszakadás következményeinek kezelésére, de a központ teljes működése minden ilyen helyzet kezelését gyorsabbá, pontosabbá és előrelátóbbá teszi majd. Hegy felidézte: péntek délután Kelenföld állomáson leszakadt a felsővezeték-hálózat egy része, ami Zsolt Budapestet órákra elvágta a dunántúli vasútvonalaktól, sem Győr felé, sem Széfehérvárra, sem Pécsre nem volt lehetséges a közlekedés. "Mindez péntek délután, akkor, amikor a legtöbben szeretnének utazni, ha van krízis a vasúti közlekedésben, akkor ez biztosan az" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ha a lehetséges vasúti közlekedés nem, akkor csak egyetlen opció marad, pótlóbuszokat kell indítani. Az autóbuszos és a vasúti közlekedési együttműködése egy kicsit felvillantotta azt a jövőképet, amit az integrációtól várunk január után - mondta a vezérigazgató, megjegyezve: "tudom, hogy sokat mindenki várakozott, és azt is, hogy az utazási idő sokkal hosszabb volt a vártnál, de az akadozó, mégis létező közlekedés mögött is tízezer ember összehangolt munkája állt".
Hadházy Ákosnak üzent Lázár János és a MÁV vezérigazgatója
Hadházy Ákos független képviselő kiakadt a tegnapi hóesésben tapasztalt kelenföldi állapotokon, melyre Lázár János közösségi oldalán, a MÁV vezérigazgatója pedig közleményben reagált.
[ "" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/hadhazynak-uzent-lazar-janos-es-a-mav-vezerigazgatoja.html
null
true
null
null
mfor.hu
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi Orbán Ráhel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlésén ismertette, milyen koncepció alapján újítják fel a történelmi Gellért Hotelt, amely a BDPST Group és a Mandarin Oriental együttműködésének köszönhetően születik újjá. A BDPST Koncept vezetője a szálloda múltjáról és ambiciózus jövőjéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a Gellért az újjászületés és a minőségi turizmus szimbóluma lesz - írta meg a turizmus.com . Orbán Ráhel emlékeztetett arra, hogy az 1920-as években hidroplánok hozták a tehetős vendégeket Bécsből, közvetlenül a szálloda előtti Dunán landolva. A múltidézés mellett képeken is bemutatta, milyen "méltatlan állapotban" van jelenleg az épület, amely utoljára az 1960-as években esett át teljeskörű felújításon. A szálloda 2021-ben zárt be, miután állapota tovább romlott, így a BDPST Group 2022 végén bejelentett felvásárlása óta nagyszabású munkálatok előzték meg az újranyitást. A Mandarin Oriental szállodalánc felkérése hosszú tárgyalások eredménye volt. Orbán Ráhel elmondta, hogy olyan partnert kerestek, "amelyik presztízsben és értékrendben egyaránt felér a hotel örökségéhez" , és képes bemutatni a magyar értékeket. A hongkongi székhelyű luxuslánc régiónkban már Bécsben és Prágában is jelen van, ami szoros együttműködést és közös turistaprogramokat tesz lehetővé a környező fővárosokkal. Orbán Ráhel szerint "nem legyőzni, hanem együttműködni kell" a környező városokkal, hogy a tengerentúlról érkező turistákat vonzó csomagokkal szólítsák meg. A szállodában összesen 134 vendégszobát és 34 lakosztályt alakítanak ki, míg a legfontosabb terek - például a lobby, a Duna terem és a Gobelin terem - az eredeti archív fotók alapján nyerik vissza régi pompájukat. Az ázsiai konyha mellett a helyiek igényeire is reflektáló gasztronómiai kínálat várja majd a vendégeket. Bár a Gellért fürdő nem tartozik a szállodához, a hotel saját wellnessrészleget tervez, ahol a longevityt, azaz a hosszú távú egészségmegőrzést állítják a középpontba. A konferenciák és rendezvények szintén kiemelt szerepet kapnak: a szálloda olyan lakosztályokat, úgynevezett entertainment suite-ket alakít ki, amelyek esküvők, születésnapok és üzleti események lebonyolítására is alkalmasak. A cél, hogy a Gellért Hotel ismét a társasági események egyik központja legyen. A Gellért Hotel átalakítása során az örökség megőrzése és a fenntarthatóság is fókuszban van. Orbán Ráhel kiemelte, hogy "Budapest előtt óriási lehetőségek állnak" , és a Mandarin Oriental érkezése pedig segíti a főváros nemzetközi pozíciójának erősítését. A Gellért újjászületése így nemcsak a cégcsoport, hanem Budapest és az ország turizmusának fejlődése szempontjából is meghatározó lesz. ***
Orbán Ráhel: A Gellért Hotel új korszakot nyit a főváros turizmusában
A tervezett felújítás révén a Gellért Hotel ismét a fővárosi luxusturizmus egyik meghatározó szereplőjévé válhat.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/11/orban-rahel-a-gellert-hotel-uj-korszakot-nyit-a-fovaros-turizmusaban
null
true
null
null
Mandiner
A kívülálló úgy látja, elég hektikusan alakult a hazai birtokpolitika az ezredforduló óta. A Nemzeti Földalapot 2002-ben hozták létre, azóta évről évre bővült a vagyoni kör, bekerültek az állami erdőterületek és a természeti védettség alatt álló területek is. Nagyon fontos változást jelentett aztán az új földtörvény, amiben a korábban csak irányelvként szereplő ajánlások is törvényi erőre emelkedtek. Egy másik fontos változás, hogy a kormányzat elkötelezte magát a kis- és közepes gazdaságok támogatása mellett. Ennek vagyunk most tanúi: 65 ezer hektár állami földnek járt le a bérleti szerződése, ezeket kell őszig bérbe adnia az NFA-nak. Ebből 35 ezer hektár már meg is lett hirdetve. Miért nem piaci alapon adják bérbe a területeket? Miért van szükség politikai célok érvényesítésére a földek kapcsán? Kicsit leegyszerűsítve: a magyar állam egy intézményi földtulajdonos, aki a magyarországi termőterületeknek nagyjából a 10 százalékát birtokolja, és a saját céljainak megfelelően gazdálkodhat vele. Mivel az állam felel a vidéki lakosságért is, a vidéki lakosság megtartását, vidéki munkahelyek teremtését célozzák meg a földhasznosításai. Ez kiegészül az állattartással, mivel a rendszerváltás óta csökken a hazai állatállomány, és mára a mezőgazdaságunk meghatározó részét a jól jövedelmező növénytermesztés adja. Ennek sokkal alacsonyabb az élőmunka-igénye, ezért kevesebb munkahely jön létre. Az állati termékek jó részét külföldről hozzuk be és ezeket az importtermékeket egyébként számos kifogás éri. Épp erre a szempontra érkeznek olyan kritikák, hogy pont a kis- és közepes vállalkozásoknak kell beszállni egy tőkeigényesebb és kevésbé jövedelmező ágazatba. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást? Én nem érzek ellentmondást. A gazdálkodás mérete és a tevékenység azért annyira szorosan nem függ össze. De látjuk a tendenciákat, tény, hogy egy kisebb gazdaság nem tud egy hatalmas állattenyésztő telepet létesíteni vagy működtetni. Nem is ez a cél, ott tömegkibocsátás, alapanyag-termelés folyik, és a környezetet is jobban terhelik. A kisebb gazdaságoknál be lehet hozni olyan őshonos vagy hungarikumként eladható termékeket, amiket a nagyüzemi állattatás nem tesz lehetővé. Tény, hogy ez tartós befektetést igényel, de a bankok egyre több kisebb gazdaságoknak irányzott hitelt dobnak a piacra. Óriási verseny a bankok közt azért még nincs ezért a szegmensért, de az érdeklődés már tapasztalható. De ha minden faluban lesz rengeteg fajta, nagyon magas minőségű, drágább termék, azt ki fogja megvenni? Belföldön és külföldön is van ennek felvevőpiaca, van rá igény. De nem biztos, hogy minden faluban kell egy 200 tehenes gazdaság, de ha falvanként már lehet egy 50 tehenes gazda, azzal már közelebb vagyunk ahhoz, hogy egészséges, jó minőségű hazai élelmiszer kerüljön a piacra. Ha a pályázatban kéthektáronként kell egy „nagyállategységet” vállalni, akkor településenként egy gazda pályázhat meg 100 hektárt. Ha ő ezt vállalja, akkor előnyben részesül a többi pályázóhoz képest. Hiszen az, aki nem vállalja, az nem is indulhat. Elég erős előny. A valóság azért ettől különbözik. Az eddig meghirdetett földek fele 10 és 50 hektár közt van, és ezen a kategórián belül 26 hektár az átlag. Tehát itt átlagosan 13 ilyen nagyállat egységet kell vállalni, amit persze nem csak tehénnel, hanem más állattal is lehet teljesíteni. Ez egy tiszta játék, a pályázók eldönthetik azt, hogy mi az, amit reálisan meg tudnak valósítani. Mi lesz azokkal a nagyobb gazdaságokkal, akik állami földön gazdálkodtak eddig, de most jár le a bérleti szerződésük? A nagyobb gazdaságok földbérletét azért az előző kormány jórészt meghosszabbította. Abban az időszakban pályáztatás nélkül is meg lehetett hosszabbítani a szerződéseket, de ennek most vége. Ha lejár a haszonbérleti szerződésük, akkor egy teendője van az NFA-nak, a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően meghirdetni azt a területet. Most is lehet tudni olyan földekről, ahol akár már évekkel ezelőtt lejárt a haszonbérlet, az akkori bérlő mégis máig nyugodtan használja tovább az állami területet. Ezekről tudunk, a földvagyon felmérése után most következik ennek a jogi rendezése. Egyébként már tavaly is sok ilyen helyzetet sikerült rendeznünk, a legtöbben akkor önként bejelentették, hogy ilyen jellegű területen gazdálkodtak eddig. De az ilyen ügyek vizsgálatát folytatjuk tovább. Az sem mindegy, hogy mondjuk egy korábbi 1500 hektáros gazdaság területeit hogyan hirdetik meg, hiszen miután valószínűleg nem tartoznak a birtokpolitikai irányelvek kedvezményezettjei közé, jó eséllyel csak a töredékét tudják újra megkapni a korábbi területüknek. Korában legtöbbször csak 300 hektár fölött lehetett pályázni, mi ezzel ellentétesen alakítottuk ki a pályázati rendszert, sokkal inkább kedvezve a kisebb birtokoknak. De a példában szereplők is újra pályázhatnak, ám összességében 1200 hektárt meg nem haladó földhasználatra. Miért egységesen évi 1250 forint az aranykoronánkénti bérleti díj, és miért pont 1200 hektár a felső mérethatár? A díj egy jó hazai átlagár, a művelési ágakat és a földminőséget is figyelembe véve. Az 1200 hektáros határ pedig a különböző szakpolitikai és kormányzati egyeztetések eredménye. A mostanában előkerülő oligarcha kifejezéssel nem tudok mit kezdeni, de azt hiszem, az nem 1200 vagy 1500 hektáros nagyságrend. Mindesetre mi mindenkit leellenőrzünk, betartatjuk az 1200 hektáros limitet. Miért nem nyilvánosak a pályázatok? Jogszabály írja elő, hogy a pályázatok mely része és mikor lehet nyilvános, a pályázatok során elvárt üzleti terv például a polgárjog szerint üzleti titoknak minősül. A felettes szervnek, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak is az az egyértelmű álláspontja, hogy ezt a szabályt be kell tartanunk. Mi sem többet, sem kevesebbet nem hozunk nyilvánosságra, mint amit a törvény rögzít. Az NFA-nak is nagy könnyebbség lenne, ha nyilvánosak lennének a pályázatok, nem? Ha jogszabály ezt előírja, akkor ez így lesz. Egyébként bizonyos fokig most is nyilvánosak a pályázatok, hiszen egyrészt mindenki azonos szempontrendszerrel szembesül, kiszámolhatják, hogy mekkora esélyük van nyerni. Másrészt a pályázó gazdálkodók jellemzően ismerik egymást. Ráadásul mi nem is élhetünk vissza a nyilvánosság hiányával, hiszen aki megfelelő jogosultsággal rendelkezik, az most is betekinthet bármelyik pályázati anyagba, mint ahogy ezt most nemrég a parlament szakbizottsága tette. Persze ezt ők is a titoktartási kötelem megtartása mellett tették. Az időközben visszavont pályázatok is aggályosak. Az NFA-nak teljesen mindegy, hogy ki nyeri pályázatot, ha megfelel a feltételeknek. Annál is inkább, mert a rögzített ár miatt nincs árverseny, itt preferenciák versenyéről van szó. Mi csak akkor vonunk vissza pályázatot, ha időközben lényegi változás áll be, de akkor kötelességünk is visszavonni, és újat kiírni. Olyanra kell gondolni, mint hogy például a földhivatal újramérte a területet, és más aranykorona-tartalmat állapított meg, mint ahogy azt mi korábban tudtuk. Milyen a sikertelen pályázatok aránya? Olyan pályázat, amikor egyáltalán nem érkezett be ajánlat, talán egy-kettő volt. Emellett hozzávetőleg kétszáz olyan eset volt, amikor érkeztek be ajánlatok, de egyiket se tudtuk érvényesnek elfogadni. Az ilyen esetek is részben nyilvánosak, hiszen a pályázatok felbontására meghívunk mindenkit, aki adott le pályázatot. Ilyenkor közjegyző is jelen van, akinél az eredeti pályázati példányokat letétbe is helyezzük. Sokan kritizálják NFA-t amiatt is, hogy arctalan szervezet, a helyi képviselőknek semmibe nincs beleszólásuk, az ügyintézés pedig lassú. Van olyan gazdálkodó, aki még a 2009-es földbérleti díját sem tudta még kifizetni, mert nem küldenek neki számlát. Nem tudunk olyan létszámú területi irodákat fenntartani, hogy még ügyfélszolgálat is legyen. Azt viszont azért tudni kell, hogy különösen zavaros helyzetet vettünk át és a rendcsinálás még folyamatban van. Több százmillió forint értékben vettünk át olyan tételeket, amik után az előző hatóság ismeretlen okokból nem küldte ki egyáltalán a számlát. De hozzáteszem: a földeket használók ezeket gyakran befizették – itt csaknem tízezer szerződésről van szó. A működésünk első éve szinte teljesen azzal telt, hogy a befejezetlen ügyeket göngyölítettük fel, és itt nem kéthónapos csúszásokról volt szó. Volt például olyan önkormányzat, akiknek három éve volt benn kérelme, egy többhektáros terület hatvan négyzetméteres csücskére kért szolgalmi jogot, ami miatt három község szennyvíztisztítóját nem tudták megépíteni.
Az oligarcha kifejezéssel nem tudok mit kezdeni
Az oligarcha kifejezéssel nem tudok mit kezdeni - Az állami földeken a kisebb gazdaságok nagyon jó minőségű állati termékeket fognak előállítani, mondja Sebestyén Róbert, az NFA vezetője. A pályázatok annyira nyilvánosak, amennyire azt a földtörvény előírja.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/03/nfa-interju/
2012-05-03 12:09:00
true
null
null
Index
Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt a 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT-k és röntgenek beszerzése, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon. Az ügyről először Hadházy 2016-ban számolt be a Korrupcióinfón. „Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány »csomagoló cég« (akik a nyugati orvosi eszközöket »átcsomagolják«, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak” – írja a képviselő. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálatot indított az ügyben, 2020-ban azt közölték, hogy az érintett cégek felosztották egymás között a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzéseket. Egységesen és folyamatosan tanúsított versenykorlátozó magatartásuk ráadásul az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül – közölték. Összesen 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a GVH. Az ügyben 2020-ban a rendőrség is nyomozni kezdett, miután az OLAF bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak.
Gazdaság: Az OLAF szerint csalás volt a 9 milliárdos egészségügyi beszerzés
A támogatás visszakövetelésére tett javaslatot a hivatal az uniós CT-beszerzések ügyében. A GVH már korábban lépett és 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20220131_olaf_egeszsegugyi_beszerzes_csalas
2022-01-31 15:46:00
true
null
null
HVG
Korrupt rendőrökre fogta Laborc a Portik-találkát Nyilvánosak azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein, Laborc Sándor és beosztottja meghallgatásán készítettek. Az NBH egykori főigazgatója tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupcióról és szerveztt alvilágról akart többet megtudni az egykori olajszőkítőtől, de nem reagált a konkrét nevekre, amelyeket a kormánypárti képviselők felvetettek. „Tehát hogy kompromittáló adatokat kellene beszerezni polgármesterekről, ami itt szintén felmerül a beszélgetés során, vagy külön elhangzik Rogán Antal neve, Orbán Viktor neve, hogyan és kivel lehet kapcsolatba hozni őket, rájuk nézve terhelő információkat nyilvánosságra hozni” – támadt rá Gulyás Gergely fideszes képviselő Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) korábbi főigazgatójára tavaly november 27-én, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. A jegyzőkönyv korábbi, „bizalmas” minősítését csütörtökön oldotta el a bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt. Azon a három ülésen, amelynek jegyzőkönyveit a parlamenti honlapon is közzétették, a képviselők két, 2008 nyarán lezajlott találkozó résztvevőit faggatták: ekkor találkozott ugyanis Laborc Portik Tamással, az olajügyekben érintett Energol Rt. egykori vezetőjével. A találkozókon – amelyekről részletesen itt olvashat – részt vett még Glemba Zoltán műveleti főosztályvezető, és Vajtó Lajos üzletember, aki összehozta a feleket. A dokumentumok nyilvánossá tétele egyfajta reakció lehet arra, hogy az NBH utódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kedden nyilvánosságra hozta a két, a titkosszolgálatok által rögzített beszélgetés leiratát, amelyek azonban egyrészt hiányosak, másrészt a neveket gondosan kitakarták belőlük, így csak nehezen értelmezhetőek. A bizottsági ülésen ugyanis a képviselők szájából elhangzottak nevek is, így néhány puzzle-t a helyére lehet illeszteni a Portik-Laborc találkozó körül kialakul politikai-titkosszolgálati kirakósban. "Hogy létezik az, hogy így megerősödött" Az ügy előzménye, hogy 2008-ban Szilvásy György akkori titkosszolgálatokat felügyelő miniszternél bejelentkezett Vajtó Lajos, aki Portik Tamás üzenetét továbbította: az alvilág ismert figurája – akinek nevét mindig emlegették, de akit soha nem ítéltek el semmilyen bűncselekményért – korrupt rendőrökről szeretne információkat adni. Szilvásy Laborcnak továbbította a megkeresését, akinek – mint azt a tavaly november 27-i ülésen fogalmazott – voltak feltételezései Portik ajánlkozásának céljáról, de ezeket nem szerette volna megosztani a bizottság tagjaival. A találkozó egyik célja az volt – folytatta a beszámolót a Laborc –, hogy a rendőrségi korrupcióról minden információt beszerezzen. A másik, hogy a preventív beszélgetés révén az NBH-nál lássák, melyek azok a súlyponti kérdések, amelyeket a nemzetbiztonsági érdekkörben fontosnak tart az aktuális vezetés. Az egyik ilyen az volt – a volt főigazgató szavai alapján –, hogy a rendőrség tulajdonképpen a nem foglalkozott a szervezett bűnözéssel, pedig az a testület dolga lett volna. „Itt vannak igazából a nagy kérdések, és talán azt kellene vizsgálnia a bizottságnak, hogy 1993-tól Portik Tamás 2008-ig, illetve mostanáig, 2012-ig, hogy létezik az, hogy így megerősödött. Függetlenül attól, hogy ki volt kormányon. Függetlenül attól, hogy ki volt a belügyminiszter, függetlenül attól, hogy ki volt az országos főkapitány, ki volt a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, később a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság, később a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője, de kik voltak az illetékes megyei főkapitányok, kik voltak a felderítő főosztályok és osztályok vezetői” – vetette fel a bizottságnak. "Saját aspektusának megfelelően szolgáltatja" Laborc állításait némileg alátámasztja az a javaslat, amit Glemba Zoltán írt a két éttermi találkozó után, és amelyből a tavaly november 6-i ülésen hosszan idézett Göbölös László, az NBH utódjának, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a főigazgatója. Glemba azt javasolta, hogy Portikkal „speciális érdekviszonyon alapuló konspirált kapcsolatot” kellene kiépíteni. Portikot az NBH e szerint a BRFK és az ORFK, mint „védett objektumok” nemzetbiztonsági védelméhez, illetve a szervezett bűnözőkkel szemben „végzett felderítő munka hatékonyságának javítása, az informáltsági szintünk további emelése érdekében” lehetne használni. Glemba a dokumentum szerint úgy ítélte meg, hogy Portik olyan „mélységi információkkal” tud szolgálni, amelyeket máshonnan beszerezni nem lehet. Ezeket viszont minden esetben ellenőrizni kell – figyelmeztetett a főosztályvezető –, mert Portik „előadásában tetten érhető, hogy saját aspektusának megfelelően szolgáltatja” az információkat. Glemba szerint az együttműködés előkészítése során „nem merült fel arra vonatkozó információ, amely alapján a műveleti munkánkat támogató szándékát vissza kellene utasítanunk”. A november 27-i bizottsági ülésen Laborc tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupció és a szervezett bűnözés volt a fő csapásirány, de a Portikkal folytatott beszélgetést úgy értékelte: „gyakorlatilag semmi érdemi információt nem bocsátott rendelkezésünkre.” Később viszont a fideszes Kocsis Máté rákérdezett: Portik valóban azt állította-e egy (a képviselő által meg is nevezett) magas beosztású rendőrrel kapcsolatban, hogy jogszerűtlenül befolyásolt büntetőeljárásokat. Laborc szerint nem hangzott el ilyen, további kérdésre pedig megismételte: „olyan információ emlékezetem szerint nem hangzott el, ami minősített adatot eredményezett volna.” Ellentmondások, megfakult emlékezet Hasonlóan reagált Laborc, amikor Gulyás Gergely elkezdte Rogán vagy Orbán nevét emlegetni, illetve azt, hogy polgármesterekre gyűjtöttek volna terhelő adatokat. Azt mondta: szeretné, ha elé tárnák az információkat, amikre a képviselő hivatkozik. „És még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem volt folytatása a dolognak” – zárta rövidre a kérdést (polgármestereket egyébként valóban emlegetnek, az egyik leiratban Laborc azt mondja: polgármesterek esetében az ügyek nagy része nem fog eljutni a bíróságig, de nem is ezt a célt kell kitűzni). Laborc és egykori beosztottja szavahihetőségét némileg gyengíti, hogy mindketten azt állították: mindössze egy találkozó volt Portikkal. Annak ellenére is ezt állították, hogy előttük Göbölös László világosan elmondta, hogy két találkozóról van tudomásuk. A képviselők is többször rákérdeztek, de ez nem változtatott Laborc emlékezetén, és hangsúlyozta, hogy ő csak egyre emlékszik. Glemba Zoltán még nála is határozottabban állította: nem volt második találkozó. Érdekes ellentmondásba keveredett Göbölös is, aki november 6-án és 27-én is azt állította, csak az után kezdtek kutakodni az AH-ban, hogy október 16-án, Vajtó Lajos bizottsági meghallgatása során kiderült a találkozó ténye. Ez egyrészt azért furcsa, mert a HírTV Célpont című műsora már szeptember végén megszellőztette a hírt. Vajtót is épp azért hívták meg a bizottság elé, hogy megtudják – Kocsis Máté szavaival élve – „valós-e az az információ, mondjuk úgy, városi legenda, bír-e alappal, amely szerint Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozóban vagy annak megszervezésében önnek lehetett szerepe”. E szerint tehát városi legendák már jóval hamarabb elterjedtek, minthogy az AH hivatalosan elkezdte volna a vizsgálatot. 2013. április. 25. 19:50 Csikász Brigitta - Kósa András Itthon Portik és Laborc színjátékot játszanak – interjú Szilvásy Györggyel Hetente kapott jelentéseket olyan találkozókról titokminiszterként, mint amilyen Laborc Sándor és Portik Tamás között zajlott – mondta el a hvg.hu-nak adott interjújában Szilvásy György. Gyurcsány Ferenc titkosszolgálatokért felelős minisztere szerint a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvekből nem lehet tudni, mi is zajlott a valóságban, egyébként pedig "politikusnak nem szabad hinni" az ügyben. Szilvásy György szerint a történtek tökéletesen illusztrálják, hogy milyen kettős mércét alkalmaznak a hatóságok a Fidesz javára. 2013. április. 25. 14:18 hvg.hu Itthon Orbán a Portik–Laborc ügyről: "a kommunistákat régóta ismerjük" A Laborc–Portik ügyet kéne vizsgálnia Brüsszelnek, nem mást, a forint gyengülését pedig a spekulánsok okozták. Orbán Viktor a kémesi kihelyezett kormányülés után beszélt erről újságíróknak. 2013. április. 25. 08:05 hvg.hu Itthon Gálszécsy: Laborc nem bízott a saját apparátusában A nemzetbiztonsági bizottság tisztázhatná, hogy megfelel-e a leiratnak a Laborc Sándor és Portik Tamás közötti beszélgetés hangfelvétele – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gálszécsy András. 2013. április. 25. 15:22 MTI / hvg.hu Itthon Feloldották a Laborc-meghallgatás jegyzőkönyveinek titkosítását is Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke csütörtökön feloldotta a Laborc Sándor volt titkosszolgálati vezető és két másik ember korábbi bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvek titkosságát. 2013. április. 24. 17:45 hvg.hu Itthon Laborc-hangfelvétel: nem értik, miért vártak eddig az ütőkártyával Nem lepődtek meg az MSZP-ben azon, hogy a Fidesz politikai botrányt csinált a Laborc Sándor és Portik Tamás találkozóiról készített hangfelvételek leiratából, csak azt nem értik, "miért nem csapták ki hamarabb az ütőkártyát". A lapunknak nyilatkozó titkosszolgálati ügyekben jártas politikusok ugyanakkor biztosak benne, hogy a teljes hanganyag nyilvánosságra kerülése komoly fordulatokat hozhat még a történetben.
Itthon: Korrupt rendőrökre fogta Laborc a Portik-találkát
Nyilvánosak azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein, Laborc Sándor és beosztottja meghallgatásán készítettek. Az NBH egykori főigazgatója tartotta magát ahhoz, hogy a rendőri korrupcióról és szerveztt alvilágról akart többet megtudni az egykori olajszőkítőtől, de nem reagált a konkrét nevekre, amelyeket a kormánypárti képviselők felvetettek.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20130425_Laborc_bizottsagi_meghallgatas_jegyzokony
2013-04-25 20:08:00
true
null
null
HVG
Talányos választ adott a Guardian Industries, a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonban lévő üveggyárának európai központja portálunknak arra a kérdésére, hogy megkezdődött-e a Guardian Orosháza Kft.-ben a gyártósorok leszerelése, s hogy hamarosan megszűnik-e a gyártás és szélnek eresztik-e a még megmaradt dolgozókat. Még 2022 szeptemberében számoltunk be arról, hogy lehűti, azaz többhetes folyamat eredményeként - jövő tavaszig - leállítja nagy, 580 tonnás kemencéjét az amerikai tulajdonban lévő síküveggyár, a Guardian Orosháza Kft., Békés megye akkor harmadik legnagyobb árbevételű cége. Azóta többször foglalkoztunk a cég egyre súlyosabbnak tűnő helyzetével, amit jól jelzett, hogy a gyár lelkét jelentő nagy kemence újraindítását időben újból és újból eltolták. Ezzel nem csupán az üveggyártás szűnt meg abban a komplexumban, amely nem is olyan régen még Közép-Európa legnagyobb síküveggyára volt, hanem ezzel párhuzamosan, több lépcsőben megváltak az ott dolgozó több száz alkalmazottól is: az itt dolgozók száma előbb felére, mára alig harmadára csökkent az eredeti létszámnak. Ma alig több mint százan keresik itt kenyerüket. Lejtmenet Valamivel több, mint két évvel ezelőtt az európai energiaválságra és a keresleti oldalon tapasztalható zavarokra hivatkozva hűtötték le az orosházi Guardian floatüveg-kemencét, akkor azt jelezték, hogy az újraindítás előreláthatóan 2023 tavaszán történhet meg. Az akkori kommunikáció úgy szólt, hogy az újraindítás a tervek szerint akkor történhet meg, ha a földgázárak, az alternatív tüzelőanyagokkal történő tüzelési lehetőségek, valamint a keresleti feltételek ezt lehetővé teszik. A cég akkor azt közölte, hogy a kemence lehűtése az európai energiaválság következménye, mivel a földgázárak történelmi magasságokba emelkedtek. Azóta azonban az energiaárak erőteljesen csökkentek, visszaálltak régi árszintjükre, s valamelyest a piaci kilátások is javultak, de a kemencék újraindítása mégsem került szóba. Két évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy nem elképzelhetetlen, hogy ha az energiaárak és az üvegipar piacán kialakult zavarok nem enyhülnek érzékelhetően, akkor az amerikai Guardian nagyobb kapacitású lengyel- és németországi gyáraiba összpontosíthatja inkább a termelést. Elvi lehetőségként ekkor merült fel először, hogy az orosházi síküveggyár jövője kérdéses lehet. A növekvő gondok miatt 2023 februárjában már az orosházi képviselő-testületi ülésen is szóba került a síküveggyár helyzete. Fetser János MSZP-s képviselő kérdezte akkor ebben az ügyben Dávid Zoltán fideszes polgármestert: az ellenzéki politikus azt mondta, helyreállíthatatlan károkat szenved Orosháza és Békés megye, ha a térség egyik legnagyobb üzemének működése veszélybe kerül. Erre azzal reagált a kormánypárti városvezető, hogy többször tárgyalt a síküveggyár vezetőivel, akik elmondták, hosszú távon is biztosított az üzem fennmaradása. Ugyanakkor jelezte, egy magánkézben lévő üzem ügyeibe nem tud beleszólni az önkormányzat. Mostani értesülésünk szerint ez a hosszútávú működés kérdőjeleződött meg. Az elmúlt év tavaszán portálunk azt is kiderítette, hogy a feszítő gondok ellenére a Guardian Orosháza Kft. nem jelezte súlyos problémáit a kormányzatnak és nem jelentkezett a gyármentő programba, ami pedig kézenfekvőnek tűnt volna. Mindez értetlenséget okozott az orosházi közéletben. Ezen előzmények után az elmúlt napokban már olyan, részben a gyárból kiszivárgott információk jutottak el portálunkhoz, hogy a nagyüzemben hamarosan megkezdődik a gyártósorok leszerelése, ezzel együtt a még megmaradt gyártás is megszűnik a jövő év tavaszán a dél-békési városban. Mindezekre tekintettel már közölték az alkalmazottakkal, hogy mindegyikőjük munkahelye a jövő év márciusában és áprilisában megszűnik. Levélben érdeklődtünk a döntésről a Guardian Industries európai, luxemburgi központjától, egyben azt is tudakoltuk, mi az a piaci, üzleti helyzet, amely miatt ezeknek a kényszerű lépésnek a megtételére kényszerülnek? A világ egyik legnagyobb üvegipari cégének európai központja azt közölte érdeklődésünkre, hogy "befektetési filozófiájukkal összhangban a Guardian minden eszközét folyamatosan értékelik". "Célunk, hogy kockázathoz igazított alapon olyan értéket teremtsünk részvényeseink számára, amely meghaladja az alternatívákat, és megértsék, hogy az iparág hogyan értékeli tevékenységüket." Ehhez hozzátették, hogy a Guardian Orosháza Kft. felméri az üzleti alternatívákat, és a legjobb megoldásokat keresi az gyárnak és az összes érdekelt félnek, beleértve az alkalmazottakat is. Az üzleti alternatíváik közé tartozik a leendő partnerség, a hosszú távú kapcsolat, a beszerzési lehetőségek vagy más egyéb lehetőségek megvitatása, miközben munkatársaik biztonsága az első számú prioritás. Végül jelezték: "nagyon kevés fennakadás lesz ügyfeleink számára". Vagyis kérdéseink egyikére sem adott konkrét választ a világcég európai központja, és bár nem erősítették meg, nem is cáfolták, hogy akár drasztikus lépések is következhetnek a gyár sorsával összefüggésben a nem túl távoli jövőben. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Guardian vezetői az iparág más szereplőivel tárgyalást folytattak az üzem esetleges eladásáról, ám ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre. Mások úgy tudják, hogy a jelenleg még működő üvegbevonó- és laminálósorokat szerelhetik le, s vihetik ezeket más országokban lévő gyáraikba a tulajdonosok. Egyes információk szerint akár Egyiptomba is. Egy biztos, ha az üvegipari világcég befejezi a gyártást Orosházán, akkor a még meglévő alkalmazottainak végkielégítést fizet. Ha az orosházi síküveggyár tényleg bezárja a kapuit a jövő év tavaszán, akkor az a harmadik csapás lesz rövid időn belül a Békés megye egyébként sem túl acélos iparára. Ugyanis 2020 végén zárta be kapuit az Orosházán működő Alföldi Kohászati Gépgyártó Zrt. (AKG), azt pedig a nyáron jelentette be a Henkel, hogy a piaci igények változása miatt 2024 év végéig bezárja a nagyobb részt folyékony mosószert előállító körösladányi gyárát, amit közel 35 év alatt épített fel és fejlesztett. Történelmi dátum: 1991. február 3-a, a gyáravatás időpontja Annak idején a lapok történelmi dátumnak nevezték 1991. február 3-a déli 12 órát, amikor a Hunguard Float Magyar-Amerikai Kft. új, orosházi gyárában a gyártószalag végén megjelent az első, úsztatott technológiával gyártott síküvegdarab. Zöldmezős beruházásként másfél év alatt 120 millió dolláros befektetésként készült el a nagy üvegipari hagyományokkal rendelkező Orosházán az új gyár, amely az induláskor 80 százalékban amerikai tulajdonban volt. Ekkortól készült síküveg is a dél-békési városban. A rendszerváltás után szinte rögtön világszínvonalú technika érkezett Magyarországra és a beruházás értéke is olyan jelentős volt, hogy sokáig a tíz legnagyobb Magyarországon megvalósított külföldi beruházás között volt az orosházi síküveggyár. Az átadó ünnepségen az Antall-kormány képviseletében az akkor frissen kinevezett új pénzügyminiszter, Kupa Mihály vett részt. Az egykori lelkes beszámolók hírt adtak arról, hogy az olvasztókemencében 1600 fok van, ahonnan a felolvadt anyag egy másik részbe kerül, ahol már csak 1200 fokot mérni. A float-üveggyártás lényege, hogy az üveg ónfürdőre kerül, és az olvadt nehézfém tetején úszik tovább a gyártósoron, s így 3-10 milliméter vastagságú síküveget tudnak gyártani. Napi átlagban 380 tonnát, de teljes kapacitás mellett akár 450-500 tonnát is. A gyártósor végére kerülő üveget vágógépek szabdalják megfelelő méretűre. Az üzem indulásakor az itt előállított üveg 80 százaléka került exportra, ez a nagyságrend a későbbiekben sem változott jelentősen.
Elkezdődött a végjáték az orosházi üveggyárban?
Az orosházi síküveggyár tulajdonosa nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg azon értesülésünket, hogy jövőre végképp megszűnik a termelés a Békés megyei üzemben. Úgy tudjuk, hamarosan már meg is kezdődik a gyártósorok leszerelése.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elkezdodott-a-vegjatek-az-oroshazi-uveggyarban-272074
null
true
null
null
Magyar Narancs
Aztán hogy, hogy nem a kampányra megvilágosodott, már nagyon is tudta, mit csináljon, könyvet írt és promotáló interjút adott a Századvég-műveknek. Ebben aztán úgy hányta a trágyát a falra, mint akit azért fizetnek, ami fenn marad. Azt állítja, rajta verte el a port a bíróság, mivel nem sikerült elkapni a valódi bűnösöket: már arra sem emlékszik, hogy a tárgyalóteremben elismerte a bűnösségét, azt, hogy fiktív egyesületeket alapított üzemszerűen. Már nem csengenek a fülében a lehallgatott telefonbeszélgetései, amelyek során ordenáré módon osztja az észt és hajtja a pancser alattvalóit, hogy ki mit és hová utaljon. Zuschlag azt mondja, 2006-ban ötvenmillió forintot kapott a visszalépéséért a Lendvai–Szekeres–Szilvásy triótól. Nos, csak szerette volna. Az első kettő neve fel sem merült az ügyében, a harmadikat pedig egy lehallgatott beszélgetés során egyszerűen leférgezte, mert nem szólt neki, hogy lehallgatják. Azért az szép, hogy legalább az ötvenmillióról dereng neki valami. Amikor 2007-ben letartóztatták, zárolták a vagyonát. Pénzt, jelentős értéket nem találtak. Már nyolc hónapja volt előzetesben, amikor ötvenmillió forintot fizettek be a nevére kárenyhítésre a K & H Bank Kossuth téri fiókjában. A Zuschlag és társai ügyében nyomozó Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetője a pénzmosásgyanús ügyletről feljelentést tett a vám- és pénzügyőrségen. A fináncok azonban nem nyomoztak, határozatot az eljárás eredményéről nem küldtek a feljelentőnek – derült ki a perben. A Fidesz sem ugrott rá az ügyre, sem ellenzékben, sem kormányon. Az ötvenmillió forint eredetéről egyébként a bíró is megkérdezte Zuschlagot, de ő mosolyogva megtagadta a válaszadást, annyit sem mondott, nejlonszatyor. Pedig, ha felfedi a pénz származását, hogy nem a számlagyárának a profitja, akkor csökkenthette volna a büntetését. Úgy látszik, ez nem volt fontos neki akkor. Most pedig hirtelen az lett, igaz, a valóság forgatókönyvével ez a sztori eladhatatlan a kampányban. Vajon mi lehet meggyőzőbb a börtönéveknél egy olyan ember számára, aki az utolsó szó jogán azt mondta, vegye figyelembe a bíróság, a valódi büntetés számára a neve, amellyel teljesen ellehetetlenült ebben az országban?
Vélemény: Zuschlag amnéziája
Zuschlag Jánost megviselték a börtönévek. Múlt év szeptember 18-án, mielőtt a hatéves, kedvezmén
null
1
http://nol.hu/velemeny/zuschlag-amneziaja-1449417
2014-03-11 16:56:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét Szabadon rendelkezhetett az Országos Roma Önkormányzat támogatásának tizedével Farkas Flórián. A roma testület most eltörölte az elnöki keretet, de azt nem tartotta szükségesnek megvizsgálni, hogy mire mentek el százmilliók. Katasztrófa, hogy érdemi munka helyett még mindig a sorozatos törvénytelenségeket kell orvosolni – mondta lapunknak az ORÖ hétfőn tartott közgyűlése előtt egy ellenzéki képviselő, Vajda László. A szabálytalanságokat, amelyekre Vajda utalt, a kormányhivatal tárta fel. A kifogásolt pontok közé tartozott az úgynevezett elnöki keret is, amelynek létrehozásáról az ORÖ 2011-ben határozott. Ekkor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke – jelenleg miniszterelnöki biztos – volt az ORÖ vezetője. Farkas Flóriánnak elvileg félévente kellett volna beszámolnia arról, mire költötte a pénzt. ORÖ-s politikusok egybehangzó állítása szerint azonban Farkas nem tett eleget kötelezettségének. Két képviselő – Dancs Mihály és Makai István – pár éve feljelentést is tett az ügyben. Számításuk szerint 2011 és 2014 között Farkas Flórián saját hatáskörben 287 millió forint felhasználásáról dönthetett (az ügyészség megtagadta a nyomozást). Az ORÖ gazdasági vezetője állította, hogy az elnök nem a teljes összeget használta fel, míg a mostani közgyűlésen többen is 500 milliós pénzköltésről beszéltek. A fővárosi kormányhivatal jogi akadályát nem látta a tízszázalékos keretnek, ugyanakkor törvényességi felhívásban javasolta: az ORÖ a szervezeti és működési szabályzatában rögzítse, hogy az elnök milyen formában tesz eleget beszámolási kötelezettségének, a beszámolót pedig önálló napirend keretében tárgyalja a közgyűlés. Vajda László – másokkal együtt – hiába szerette volna, ha kiderül, mire költötte Farkas Flórián a tíz százalékot (és milyen számlákkal tudja igazolni a kifizetéseket), a többség megelégedett annyival, hogy hatályon kívül helyezte az elnöki keretről szóló hajdani döntést. Az ellenzék nem szavazta meg az előterjesztést. „Senkinek nem leszek a bűntársa” – jelentette ki Dancs Mihály. Berényi László (Lungo Drom) számára az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy az országos önkormányzatban rend van, a pénzügyi törlesztések megtörténtek, megkötötték azokat a szerződéseket, amelyek biztosítják a törvényes működést. Jól hangzik, csak nem igaz – vetette ellen a másik táborból Hegedüs Norbert. Balogh János ORÖ-elnök elmondása szerint a testületnek még 620 milliós restanciája van, a visszafizetést egyebek mellett a Gellérthegy utcai irodaház eladásából kívánják megoldani. Balogh kérdésünkre közölte: „2016 február óta, amióta én vagyok az elnök, az ORÖ-ben nincsenek tabuk.”
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét
Szabadon rendelkezhetett az Országos Roma Önkormányzat támogatásának tizedével Farkas Flórián. A roma testület most eltörölte az elnöki keretet, de azt nem tartotta szükségesnek megvizsgálni, hogy mire mentek el százmilliók.
null
1
https://nepszava.hu/eltuntettek-farkas-florian-elnoki-keretet
2017-12-18 20:20:00
true
null
null
Népszava
A Németországban sikeres könyvszerzőként is ismert tekintélyes újságírónő, Johanna Adorján a kérdésein keresztül egy olyan Magyarországot mutat be az olvasóknak, amelynek sajtója meghatározóan Orbán befolyása alatt áll és erősen jobboldali. Heller Ágnes ezt megerősíti, ugyanakkor cáfolja, hogy ő és megvádolt öt filozófustársa állami pénzeket herdált volna el, utal rá, hogy százhatan kaptak támogatást, de csak és kizárólag őket pécézték ki, azt a hat szellemi embert, aki kül- és belföldön nyíltan bírálta az Orbán-kormányt. A Magyar Nemzet című napilap a többi magyar jobboldali orgánummal együtt tehát nyilvánvalóan politikailag motivált lejárató kampányt indított ellene és filozófustársai ellen, hiszen e cikkekben mindig utalnak rá, hogy ők egy liberális csoportot alkotnak. A Magyar Fórum című hetilap teszi egyértelművé szerinte, hogy e filozófusokkal az is probléma, hogy zsidó származásúak. Antiszemitizmus keveredik tehát antiliberalizmussal: ha valakit liberálisnak bélyegeznek a mai Magyarországon az rosszabb, mint ha szocialistának neveznék; a liberális valami olyasmit jelent a jobboldal számára, mint hogy hazaáruló, ráadásul zsidó. Heller utal rá, hogy midőn Orbán először került a kormányfői székbe, minden hivatalos mondatban szerepelt a polgár, a polgárság szó, egy polgári Magyarország kiépítéséről szólt a hivatalos propaganda, ma viszont nyoma sincs a polgár szónak, helyét átvette a forradalom formula, ami totális elitváltást jelent a gyakorlatban. „Ez nem jelent fasizmust, hanem radikalizmust, amelyet jobboldali ideológiával manipulálnak” - mondja Heller, egyúttal megvédi Orbánt az antiszemitizmus vádjától. Szerinte a miniszterelnök olyasfajta kliensi, ideológiailag központosított, „Orbán-centrikus” rendszer kialakítására törekszik, mint amilyen például Mussolini Itáliáját jellemezte.
Világ: "Orbán radikális, kliensi rendszert épít ki"
A Frankfurter Allgemeine vasárnapi kiadása, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung egész oldalas interjút közöl Heller Ágnessel, akit a 20. század egyik legfontosabb filozófusának nevez a cikk szerzője.
null
1
https://hvg.hu/vilag/20110213_heller_orban_frankfurter_allgemeine
2011-02-13 15:58:00
true
null
null
HVG
Az Index információi szerint két ügyben gyanúsítják Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját. Az egyik a luxusmetró-tanulmány ügye, amit a hírportál hozott nyilvánosságra tavaly. Ennek során a BKV tízmillió forintot fizetett a Soda Reklám Kft-nek egy a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról szóló munkáért. A másik ügy aktája szerint a BKV 2007-ben bruttó 19,2 millió forintot költött el saját fénymásoló-állományának teljes felmérésére. Megkeresésünkre Tafferner Éva, a BRFK szóvivője sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta az értesülést. Azt azonban elmondta, hogy összesen 110 végkielégítést és 144 tanácsadói szerződét vizsgálnak a BKV-nál. "Magának az eljárásnak több szála van, egy részről vizsgáljuk az úgynevezett tanácsadói, vállalkozói szerződéseket - mintegy 140 cégét. A nyomozás másik része a végkielégítésekkel kapcsolatos, most már több mint 100 személy végkielégítését vizsgálják a nyomozók" - mondta. A kérdésre, hogy mi a helyzet a megvesztegetési üggyel, Tafferner Éva azt mondta: ezzel az üggyel nem a BRFK, hanem a reptéri rendőri igazgatóság foglalkozik. A rendőrség tavaly április óta vizsgálja a BKV-s szerződéseket. A végkielégítések ügyében január elején vették őrizetbe a BKV majdnem 100 milliós végkielégítéssel távozó volt humánpolitikai igazgatónőjét, Szalainé Szilágyi Eleonórát. Pár napra rá Regőczi Miklóst és Bolla Tibort, a BKV egykori és jelenlegi vezérigazgató-helyettesét hallgatta ki a rendőrség Horváth Éva, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes volt szóvivőjének foglakoztatása miatt, a következő napon pedig Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt. Mindhármójukat hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Antal Attilát kedden vette őrizetbe a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával. A volt vezérigazgató panasszal élt gyanúsítása ellen, amelyet a Fővárosi Főügyészség nyolc napon belül bírál el. A BKV kiemelt fővárosi projektjeivel összefüggésben is indítottak eljárásokat, így vizsgálják a 4-es metró beruházást, illetve a Margit híd felújítását is - mondta a Magyar Nemzetnek Ihász Sándor, fővárosi főügyész. Hozzátette: felvetődhet a cég vezetésében döntési és intézkedési joggal rendelkező személyek felelősségre vonása, és ugyanez a helyzet a tulajdonosnál, vagyis az önkormányzatnál is. Kezdőlap Belföld Luxusmetró és fénymásoló - Antal Attila ügyei
Luxusmetró és fénymásoló - Antal Attila ügyei
Sajtóértesülések szerint a luxusmetró és a fénymásoló-számlálásról készített tanulmány ügyében gyanúsítják Antal Attilát, a BKV vezérigazgatóját hűtlen kezeléssel. A rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információt.
null
1
https://infostart.hu/belfold/2010/01/27/luxusmetro-es-fenymasolo---antal-attila-ugyei-330013
2010-01-27 00:00:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
A névtelen feladó, aki körbeküldte a vágatlan felvételt Hanzel Henrik és Vogel Evelin találkájáról, azt írta a levélben, hogy "Magyar Péter előre akart menekülni, de lebukott". Szerinte a hanganyag azt bizonyítja, hogy "Magyar Péter egy manipulált, vágott hanganyagot hozott nyilvánosságra vasárnap. Egy másfél órás beszélgetés hét különböző részletét gyúrták egybe, kontextusokból kiragadva a mondatokat, a számukra kellemetlen részek meg nyilván kimaradtak." Magyar korábban azt mondta, hogy Vogel 11 órányi hangfelvételt készített róla, és 30 millió forintot kért ezekért cserébe. Ezért vasárnap közzétett egy felvételt Vogel Evelinről, ami szerinte a zsarolást bizonyítja, a felvételt Hanzel Henrik készítette. Magyar feljelentést tett a rendőrségen zsarolás miatt, Vogelt pedig kizárták a Tisza Pártból. Itt a Vogel Evelinről készült teljes hangfelvétel: Magyar Péter máris reagált a vágatlan hangfelvételre Mi van még a vágatlan felvételen? A felvételen úgy hallatszik, mintha egy szórakozóhelyen lett volna a találka, beszűrődik például egy focimeccs hangja is, de hosszú perceken keresztül semmi érdekes nem hallatszik, csak a háttérzaj. Ezután babaúszásról, üzletről cseverésztek, mielőtt belevágtak a lényegi részbe. "Nekem korábban egyetlen kérésem volt, hogy hogy legyetek velem őszinték, és ne nézzetek hülyének, és hogy ha bármilyen konfliktus van, azt tudjuk megbeszélni. Lehet, hogy hibáztam, sőt, biztos vagyok benne, hogy voltak helyzetek, amiket hibásan kezeltem, viszont abban biztos vagyok, hogy az, amiért én küzdöttem, az, amiért én ebben az egészben aktívan szerepet vállaltam, az, amiért több embert is behoztam ide, azt egy jó cél érdekében tettem. Egy egy vízióval a fejemben, egy olyan meggyőződéssel, ami szerintem teljesen megállja a helyét" - kezdte Vogel, de szerinte Péterrel nem lehet bizonyos dolgokat normálisan megbeszélni. Vogel arról beszélt, hogy megalázó módon beszélt vele, nem volt őszinte vele, és ez "folyamatosan eszkaláldott." Hanzel ezen a ponton megkérdezte, hogy szerette-e Magyart? "Ő biztos, hogy szeretett téged, mert mondta." - tette hozzá. "Az, hogy szeret valakit, az egy dolog. Az, hogy hogy bánik a másikkal, ez pedig egy másik dolog." Szerinte volt párjának elképesztően alacsony önbizalma volt. Vogel szerint nem látja magát megfelelően, ezért nem látja a környezetét sem megfelelően. Azért állt mellé, mert úgy érezte, hogy neki kelleni fog egy támogatás, egy lelki támasz. Arról is beszélt, hogy háromszor szakított Magyar Péterrel, az utolsó szakítás után megkérte a kezét amire nemet mondott. Szerinte az évtizedes ismertségük alatt Oscar-díjas előadása volt felé, ezért is jött össze vele, ami "egy nagyon bátor és vakmerő döntés volt". Vogel szerint Magyar Péter "szart se csinált. "Kopogtattam a vállát, hogy figyelj, nem értek hozzá, de nem kéne a háttérben elkezdeni dolgozni? Érdemben? És akkor így be volt feszülve. Egy értelmes szó nem hagyta el a száját, mert annyira arra fókuszált, hogy mikor ő beül mondjuk egy interjúra, akkor ugye hogyan fogja magát előadni. A szűk környezetében nem tud rendet tartani. Ő az, aki kurvára nem tud szisztémában gondolkodni, rengeteg félelem, paranoia hajtja." Többek között ezért van, hogy az egész csapata folyamatosan tüzet olt. Hosszan beszélt róla, hogy otthon, a színfalak mögött is őrülten viselkedett. Vogel Evelin azt mondta Magyar Péterről: "Véletlenszerűen ő borított egy bilit, szaros lett a padló, érted? És azon csúszkált. Tudod, mit csinált? Ügyvédekhez rohangált, hogy a seggét bevédje. Partizán-interjú, Telex-interjú, és közte ügyvédekhez rohangált. És én láttam a flow-t, ő akkor még nem is érezte, hogy mekkora támogatottsága van, és nem csinált semmit. És nekem az volt az elképzelésem, hogy neki most szüksége van egy lelki támaszra, és ezt próbáltam neki megadni, mert közben lószartart se csinált." Magyar volt feleségéről, Varga Juditról is szó esett. "Figyelj, szerintem Péternek nagyon sok volt a rovásán Judit számára. (...) Őszintén szólva, sok szempontból megértem Juditot, és Péter is megértette, csak ma már nyilván nem ezt kommunikálja, tehát a Péter elmondta, hogy jó, hát ez mind az én hibám." Evelin a válást is végigasszisztálta . "Én azt gondolom, hogy beletettem azt, amiért ő el tudott úgy menni a bíróságra, hogy volt egy tárgyalás, felolvasta a kis levelét, elsírta magát a bírónő, elsírta magát a Judit, aztán elmentek egy búcsúkoktélra, megölelték egymást, és helló! És ezt egyébként olyan napok előzték meg, amikor így kurva anyázott, hogy Judit mekkora egy fasz" - mondta. Vogel szerint Magyar őt ellehetetlenítette a szervezet működésétől, mondván, hogy a párt működése és a magánélet vegyítése az nem egészséges. Amikor próbált erről beszélni vele, "akkor vetített, meg bedobta ezt az egészségtelent, és egy idő után azt éreztem, hogy kurvára nincs ebben helyem, egyébként már kapacitásom, és már lassan energiám sincsen" Hanzel azt kérdezte tőle, hogy miért nem marad a rendszerben dolgozni, Vogel azt válaszolta, hogy azért nem, mert "hülyének lett nézve". "Péternek nagyon sok fekete pontja van nálam", és kijelentette: a kapcsolatuk már nem javítható meg, mert "nagyon sokszor vetített, játszott velem (...) dührohamot kapott, üvöltött velem." - mondta Vogel. Vogel Evelin hosszan beszél a felvételen arról hogy nem látja benne az új miniszterelnököt, sok embernek káros a rendszer, amit létrehoztak. Szerinte Magyar bosszúból lépett elő a Partizán-interjúval. "Ez színtiszta bosszú" - fogalmazott, hozzátéve, hogy azért borította "a szaros bilit, mert (..) sértve érzi magát." Ezután áttért a beszélgetés Vogel követelésére. Nála nem feltétlenül alakul át bosszúvá, amit érez, de átalakul majd bosszúvá, "ha nem kapom meg, azt amit kérek, amit jogosnak tartok." Ezután Hanzel Henrik közbe szúrta, hogy szerinte Vogelnek mindene megvolt. "Az egyes számú embernek a szerelme voltál. Miről beszélsz?" - kérdezte Hanzel. "Bejött az irodába, elkezdte fikázni a ruhámat, mindenki új emberek előtt, elkezdte fikázni, hogy a cigi, amit szívok, az nem passzol a ruhámhoz. Elkezdte fikázni, hogy én mikor szoktam kelni" - mondta a kapcsolatukról. Hanzel a beszélgetés ezen pontján First Ladynek nevezte Evelint. "Nem, nem voltam First Lady. Tudod, mi voltam bazmeg? Egy last lady voltam, akit a Péter arcba tiport folyamatosan." - mondta erre Vogel. Magyar Pétert válogatott jelzőkkel jellemezte a továbbiakban is: "egy beteg ember", "nincs ki mind a négy kereke", "nárcisztikus pöcs". Hanzel Henrik azzal ment Vogelnek, hogy a Tisza Pártban, "a szervezeten belül ugyanúgy féltek tőled, a keveréseidtől (...) te is keverted a szart". Vogel szerint ő nem akart senki lenni a pártban, majd itt hangzott el, amit már hallottunk: "Szóval kérem a pénzem és szia! Mindenkinek szia! Ez, azt gondolom, hogy méltatlan. Tehát az, hogy én nem fogok lehajtott fejjel kisétálni. Mert nagyon sokat beletettem, és az, hogy az ember hibázik, az benne van a pakliban. De azért, mert én követtem el hibát, azért nem fogok lehajtott fejjel kisétálni." A cikk AI segítségével készült.
Előkerült a vágatlan hangfelvétel Vogel Evelinről
Érkezett egy vágatlan verziója is a Magyar Péter által már vasárnap bemutatott, Vogel Evelinről készült hangfelvételnek, amelyen a Tisza elnökének volt barátnője 30 milliót kér Hanzel Henriktől.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vogel-evelinrol-keszult-hangfelvetel-vagatlan/1ecw240
null
true
null
null
Blikk
A bizonyítékokat hiánytalanul megvizsgálta, de a teljes képet nem rakta össze belőle a Hiszékeny Dezső perében eljáró elsőfokú bíróság a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint. Új eljárás jöhet a vesztegetési perben. Az ügy lényegét tekintve fontos körülmények nem kerültek bele az elsőfokú ítéletbe, amelyben felmentették a vesztegetés vádja alól Hiszékeny Dezsőt – közölte lapunkkal a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. – Az a problémánk, hogy a bíró egy-egy mozzanatra helyezte az ítéletét, miközben az egész folyamatot kellett volna vizsgálnia. Azaz, bár az összes bizonyítékot megvizsgálta, nem rakta össze a teljes képet, és helytelen következtetésre jutott – mondta Csiha Gábor. A szóvivő elmondta, hogy két lényegi bizonyíték volt a perben. Az egyik a hangfelvétel, amit a fedett nyomozó készített, valamint a nyomozó vallomása, illetve az annak alapjául szolgáló rendőri jelentés. Az azokban leírtak szerint a politikus bólintással jelezte: elfogadja a vesztegetésre szánt összeget, és a bal kezével kétszer is ötöt mutatott, ami az ötmillió forintot jelentette. A bíró szerint azonban egy bólintás vagy kézmozdulat alapján ilyen súlyú ügyben csak akkor lehet valakit elítélni, ha egyértelműek ezek az utalások, ám ezt itt nem ítélte annak a bíróság. Ezzel nem ért egyet a fellebbviteli főügyészség. Szerintük a tanú teljesen plasztikusan és képszerűen adta elő, hogyan történt a beszélgetés, ehhez képest azonban a bíró logikai hibát vétett, amikor a felmentés mellett döntött. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pénteken nyújtott be fellebbezést Hiszékeny Dezső és vádlott-társa ügyében. A másodfokú vádhatóság az ügyet első fokon tárgyaló Központi Nyomozó Főügyészség indítványa alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére tett előterjesztést. Ha ezt elfogadják, a teljes eljárást meg kell majd ismételni. Hiszékeny Dezső ellen vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat tavaly januárban a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság szerint 2013 januárjában az MSZP akkori angyalföldi alpolgármestere Szabó Sándor közvetítésével ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő cukrászda bérleti jogát egy vállalkozónak adja. A pénz átadása nem történt meg, ám a bűncselekmény így is befejezettnek tekinthető.
Logikai hibát követtek el Hiszékeny Dezső perében | Magyar Idők
Az ügy lényegét tekintve fontos körülmények nem kerültek bele az elsőfokú ítéletbe, amelyben felmentették a vesztegetés vádja alól Hiszékeny Dezsőt – közölte lapunkkal a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. – Az a problémánk, hogy a bíró egy-egy mozzanatra helyezte az ítéletét, miközben az egész folyamatot kellett volna vizsgálnia. Azaz, bár az összes bizonyítékot megvizsgálta, nem rakta …
null
1
https://www.magyaridok.hu/belfold/logikai-hibat-kovettek-el-hiszekeny-dezso-pereben-883117/
2016-08-02 00:00:00
true
null
null
Magyar Idők
Zebrákat és egy egész szafariparkot talált a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. telephelyén a Gulyáságyú Média (GM). A GM videója szerint a Hatvanpuszta és Bicske között, de közigazgatásilag Alcsútdoboz külterületén, a közutaktól távol fekvő ingatlanon számos egzotikus állatot tartanak. A zebrák mellett egy amerikai tenyésztésű szarvasmarhafajta, az Ankole-Watusi példányai is láthatóak a képeken. A lap szerint egyetlen zebra ára 5 és 15 ezer euró (2-6 millió forint) között mozoghat, de az ilyen vásárlásoknál az engedélyeztetési, a szállítási, illetve az állatok gondozásához kapcsolódó speciális költségek is jelentősen növelhetik a végösszeget. A GM megkereste a Talentis Group Zrt.-t, hogy milyen célból tartják az állatokat, a Mészáros-cég azonban nem válaszolt a kérdésekre.
Zebrákat fotóztak az egyik alcsútdobozi Mészáros-ingatlanon
A eldugott helyen lévő szafari parkot a Talentis Group Zrt. telephelyén alakították ki.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/11/12/zebrak-alcsutdoboz-meszaros-lorinc-talentis
null
true
null
null
24.hu
Kifele kellene jönni ebből. Ebből, ami a megszokott, mindennapi működés. Ami az ember maga. Hogy beszél, hogy véleménye van a dolgokról, hogy látja valahogyan a világot. Látja, na persze. Inkább ordító vakság az emberi működés fémjele. Ami ezt érzékeltetheti, csak újabb meg újabb képzavar. Egy folyamatosan, következetesen megbicsakló stílus. De hát ezek a megbicsaklások teremtik meg, alkalomadtán, az egyéniességet. Az úgynevezett egyéni hangot. Ezektől lesz valaki - valaki. Hogy nem úgy beszél, ahogyan kellene neki. Ahogyan természetes lenne, hogy beszéljen. Nyilvánvaló, hogy nem úgy beszél, de ő annál rezdüléstelenebb arccal, annál komolyabban és negélyesebben adja elő magát. Ennek a diszkrepanciának az elhivatottja. Szent szakszerűség. Pályát, megélhetést alapoz rá. Hovatovább jelentősnek érzi magát tőle. Mert mind tökéletesebben hasonul a hibához. Esik bele, akaratlagosan, újra és újra. Kaszkadőr. Az ellenérzés ezzel szemben érthető. Ha már nem tudunk úgy beszélni, ahogyan rendeltetés szerint kellene (mert végzetünk ez talán), hát essünk egyet rendesen, úgy igazán. Élesen hamis és hamisságában önmagába fulladó beszédünket egészítse ki, magyarázza a rá következő, mély hallgatás. Érdekes, a sárguló faleveleknek nincsenek ilyen problémáik. Ahogyan az alsó ágakon fürtökben lógó, száraz, barnásvörös terményeknek sincsenek. Annak a fél sávban avarral beszórt útdarabnak sincs gondja a stílussal, amit az ablakból látok. Az alaposan megrakott műanyag- és papírszelektívnek. A tűzcsapnak. A dolgoknak úgy általában. Nem szóltak soha egy szót sem, az igaz. Az az igazi stílus. Kinézni az ablakon: a romantikus lázadás utolsó megélhető formája. Amellett, hogy - mondjuk - levegőt veszünk. Hogy beszívjuk, jó hosszan, úgy, hogy tüdőnk legmélyebb zugába is elérjen, hogy a legeslegutolsó hörgő is beleremegjen, a levegőt. Hogyan is tudnánk hasonulni lassú, már-már fojtott lélegzetvételünkhöz. Hogyan tudnánk hasonulni ahhoz, aki - kínosan számolva a másodperceket, elméjét szinte megrepesztve - veszi, csak veszi a levegőt. Beszív, kifúj. Kijönni ebből is. Hogy nincs mit mondanunk. Közben nagyjából besötétedett. Az ablakunk előtt elterülő füves placcot szalaggal lezárták. Nem most; még régebben. Azok, akiknek ez a dolga. Ne álljon fel senki, ne rontsanak szét mindent a jövők-menők. Épp csak kutyát sétáltassanak ott. Kutya és gazdája a tűréshatár. Azon túl semmi. (Babakocsi esetleg.)
Leimeiszter Barnabás: Pitiáner emberkedés, alacsony színvonalú adok-kapok tölti ki a napjainkat
Csábító gondolat: hogy egy ilyen szalag a mi kezünkben is lehetne. Kényelmesen leválasztjuk, ami a miénk. Egy nekünk tetsző darabot abból, ami közös. Ott aztán nem lenne semmilyen kellemetlenség. Leimeiszter Barnabás írása.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/kultura/2024/10/meditacio
null
true
null
null
Mandiner
Hogy a rendhagyó, három párti koalíció már régóta egyre élesebb belharcokban szenved, nyílt titok, de Olaf Scholznak, a szociáldemokrata kancellárnak eddig sikerült áthidalnia az ellentéteket. A fejlemények arra mutatnak, hogy ez tartósan, legalábbis a jövő év szeptemberében esedékes választásokig, nehezen sikerülhet. A Lindner által előterjesztett javaslatok nyilvánvalóan elfogadhatatlanok koalíciós partnerei számára. Nem is ez lehetett a cél, sokkal inkább az, hogy Lindner, a koalíció kudarcából kimászva, jól szerepelhessen a következő választásokon. Az utóbbi lehetőségre utal, hogy a pártelnök közlekedési minisztere már arról nyilatkozott, hogy folytassák a koalíciót. Az előzmények tükrében ez nehéz. Scholz kancellár a múlt héten gazdasági csúcstalálkozót hívott össze, amelyre sem Lindnert, sem Robert Habecket, a Zöld-párti gazdasági miniszter-alkancellárt nem hívta meg. Erre Lindner ugyanaznap szervezett egy másik gazdasági csúcsot, Habeck pedig gazdasági reformokat fogalmazott meg, melyeket a pénzügyminiszter azonnal elítélt... A legfrissebb felmérések szerint a CDU 32-36, az SPD 15-16, a Zöldek 9-11 százalékot kaphatnak a következő parlamenti választáson, míg a szélsőjobboldali AfD 16-18 százalékot. Velük szemben az FDP, amely 2021-ben még több mint 11 százalékot szerzett, ezúttal nem tudná átugrani az 5 százalékos bekerülési határt. Lindner tervezetében többek között fokozatosan megszüntetné a volt NDK területének fejlesztésére az újraegyesüléskor létrehozott szolidaritási adót, csökkentené a társasági adót, további adókedvezményeket adna a gazdaságnak és a középosztálynak, leszállítana szociális kiadásokat, mint a munkanélküli segély és eltörölné a német klímacélokat, amelyek jóval szigorúbbak, mint az Európai Unióé. A két másik kormánypárt visszautasította Lindner elgondolásait, de nem zárkózott el kompromisszum elől. Saskia Esken, az SPD elnöke mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy "senki nem tudja megmondani, mikor lesznek a következő szövetségi választások". A CDU/CSU - nem meglepően - új választásokat követel. Miután Lindner bizalmasnak szánt javaslatai - feltehetően nem véletlenül, talán saját magától - a hétvégén kikerültek a sajtóba, Scholz már vasárnap behatóan tárgyalt az FDP elnökével, majd a héten még legalább kétszer tanácskozik vele és Robert Habeckkel, a Zöldeket vezető gazdasági miniszterével. A felmérések szerint a koalíciós pártok kudarca elsősorban a migrációs problémák, valamint az erőltetett zöld átállás következménye. Ennek nyomán az AfD tovább tört előre, a közelmúlt három tartományi választásán aratott nagy sikert és hasonlóan jó eredményre számíthat a szövetségi választáson. Olaf Scholz kancellár, aki kormányának kudarcai és belharcai miatt népszerűtlenebb, mint valaha, próbálja menteni a menthetőt. Szerdától, a Berlinben is nagy izgalommal várt amerikai választás után, a három párt vezetőinek szinte folyamatos tárgyalásait tervezik. Az ország történetében újdonságnak számító három párti koalíció azután jött lére, hogy a CDU/CSU látványosan elveszítette a 2021-es parlamenti választásokat. Az elsőt, amikor már nem Angela Merkel állt kancellár-jelöltként a lista élén - ő még 2018-ben bejelentette, hogy a negyedik kormányfői ciklusa után nem indul többé. (Többek között azért, mert a menekültek millióinak befogadását végül a németek többsége bírálta, elutasította és Merkel "megoldjuk ezt!" politikája, azaz a korlátlan befogadás, nagy tápot adott a szélsőjobb megerősödéshez. Friedrich Merz, a CDU jelenlegi elnöke már régen szeretett volna kancellár lenni, de ezt Merkel annak idején megakadályozta. Az a jövő kérdése, hogy ezúttal sikerül-e a nem különösen vonzó és nem különösebben népszerű, időközben vállalkozóként igencsak meggazdagodott Merznek. Az is, hogy netán sikerül-e helyette Manfred Södernek, a bajor testvérpárt, a CSU vezetőjének kivívni a kancellár-jelöltséget - ő is már régen törekszik erre a posztra.
Bukás előtt a német kormány?
Elképzelhető, hogy a hétnek, az amerikai elnök megválasztása után, még egy fontos híre lehet: a német kormány lemondása. Christian Lindner, a három párti koalíciónak a liberális FDP-hez tartozó pénzügyminisztere a hét végén gazdaságpolitikai tervezetet bocsátott ki, amellyel – szöges ellentétben az eddigi több éves koalíciós együttműködéssel – szembemegy partnerei, az SPD és a Zöldek gazdasági, pénzügyi és költségvetési politikájával, valamint azok környezetvédelmi elgondolásaival.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/bukas-elott-a-nemet-kormany/530157
null
true
null
null
Pécsi Stop
Igencsak nehéz napok állnak Djibril Cissé mögött, akit adócsalás és pénzmosás, valamint a vállalati vagyonnal való visszaélés és cége elmulasztott könyvelési tételei miatt állítottak bíróság elé Bastiában. A perben megszületett az ítélet: a bíró ugyan felmentette a Liverpool korábbi BL-győztes legendáját - a francia csatár két anfieldi szezonja során megnyerte a Bajnokok Ligáját, és 82 meccsen 24 gólt szerzett - az adócsalás és pénzmosás vádjában, ám nyolc hónap börtönbüntetésre és 20 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a vállalati vagyonnal való visszaélés és könyvelési bejegyzések elmulasztása miatt, valamint három évre eltiltotta a közügyektől. A börtönbüntetés letöltését felfüggesztették. A L'Équipe beszámolója szerint az igazságszolgáltatás látókörébe Cissé furiani székhelyű, egyszemélyes egyszerűsített részvénytársasága került, mely ellen még 2020-ban felszámolást indítottak. Mivel a céghez kapcsolódó folyószámla szerint Cissé vállalata 550 ezer eurós adósságot hagyott maga után, az ügyészség szerint mindez vállalati vagyonnal való visszaélésnek minősül. A nyomozás úgy ítélte meg, hogy ezt az összeget nem jelentette be az adóhatóságnak, ami az adócsalás miatt indult büntetőeljárás alapjául szolgált, ráadásul az ügyészség szerint mindezt a saját számlájára utalta a 41-szeres francia válogatott támadó, valamint a nyomozók 230 ezer eurós adótartozásról is beszámoltak áfa- és társaságiadó-bevallás elmulasztása miatt. A tárgyaláson Cissé védőügyvédje, Me Malcolm Mouldaïa azzal érvelt, hogy a vállalkozást az egykori játékos imázsához kapcsolódó bevételek kezelésére használták, amikor újra DJ-vé és a televízióban a futballhoz kapcsolódó műsorok tanácsadójává vált. Az ügyvéd minden hibát a könyvelőkre kent, mondván, nem végezték jól a munkájukat, ráadásul nem tájékoztatták Cissét a folyó ügyekről. A bíróság elfogadta a védő érvelését. - Mindig azt mondtam, hogy nem vagyok adócsaló, és ezt most a bíróság ítélete is kimondta - jelentette ki a The Sun tudósítása szerint Cissé. Ügyvédje hozzátette, hogy az információk visszatartása és szerződésszegés miatt beidézték a könyvelőirodát a nanterre-i kereskedelmi bíróság elé, és azt követelik, hogy fizesse meg mindazokat az összegeket, amelyeket Cissé az adóellenőrzése kapcsán kifizetett. A bastiai bíróság ítélete ellen nem fellebbeznek, így az jogerős.
Börtönbe mehet a Liverpool BL-győztes legendája
Az adócsalás és pénzmosás vádja alól ugyan felmentették, de a vállalati vagyonnal való visszaélés miatt a bastiai bíróság nyolc hónap börtönbüntetésre és 20 ezer eurós pénzbírságra ítélte Djibril Cissét, a Liverpool korábbi BL-győztes francia csatárát. A volt francia válogatott játékost cége elmulasztott könyvelési tételei miatt is elmarasztalták.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/labdarugas-franciaorszag-adocsalas-penzmosas-birosag-djibril-cisse-bortonbuntetes
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Nagyon úgy fest, hogy Magyar Péter az a fa, amit a Fidesz egykor magának ültetett. Útszéli szélfogónak szánta, most viszont látványosan totálkárosra töri magát rajta. Komoly fogadásom lenne arra, hogy a Magyar Péterrel szemben legújabb karaktergyilkos kampánynak semmiféle, népszerűségi mutatókban lemérhető hatása nem lesz. Magyarországon Orbán építette fel az igazságon túli, hívők hiedelmeire építő populista világ kereteit. A dolog leglényege, hogy a modern világ túllépett az emberi értelem határain, a cogito ergo sum kora véget ért. Életünk zöme immáron csupa olyan kütyü között zajlik - okostelefon, laptop - amit használunk, ám legtöbbünknek esélye sincs rá, hogy akár csak megközelítőleg is racionálisan megértsük a kütyük alapműködét leíró pl. kvantumelméletet. Ugyanígy a közélet is irgalmatlan bonyolult, jogi instrumentumok, gazdasági folyamatok, dupla-tripla beszédek, szimbólumok rejtelmes kvantumvilága lett, a hírzuhatagban a választói tömegnek immáron esélye sincs racionálisan dönteni. A tömegdemokráciák korábban a politika szükségszerűen fajult populizmussá, a deduktív gondolkodás szerepét pedig jobb híján átvette a politikus személyiségbe vetett hit, a szakpolitizálás eszköze pedig így a karaktergyilkosság lett. Ami a populizmus tarolását arisztokratikus értetlenséggel néző óellenzékkel szemben itt is iszonyatosan jól működött, hovatovább Orbán egyik fő exportterméke lett ez a technológia. Magyarország azonban ismét a világ előtt jár: itt most jött valaki, aki láthatóan jól ismeri ezt a módszert és képes ellendózissal semlegesíteni a mérget. Persze mondhatjuk: az ellenméreg is csak méreg. A politika válhat egymást elefántcsonttoronyból karaktergyilkolászó elitek állóháborújává. Persze idővel az elitek eljuthatnak arra a felismerésre is, hogy a karektergyilkosság immáron fittyfenét sem ér. Naív vagyok, tudom.
Végvárak háborúja
Nagyon úgy fest, hogy Magyar Péter az a fa, amit a Fidesz egykor magának ültetett. Útszéli szélfogónak szánta, most viszont látványosan totálkárosra töri magát rajta. Komoly fogadásom lenne arra, hogy a Magyar Péterrel szemben legújabb karaktergyilkos kampánynak semmiféle, népszerűségi mutatókban lemérhető hatása nem lesz.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3257528_vegvarak-haboruja
null
true
null
null
Népszava
Amennyire a pihenésről szól az év vége a lakosság többségének, annyira eseménydús volt a két ünnep közti időszak a kormány és a hozzá közeli emberek számára. Csütörtökön is beszámoltunk róla, hogy csaknem 200 milliárd forintot szórt szét a kormány, döntően a keresztény-nemzeti kurzusba illeszkedő célokra. De jutott forrás Mészáros Lőrinc egyik cégének, az R-Kord Kft-nek is, mely a V-Híd Építő Zrt.-vel közösen nyerte meg a Debrecen és Ebes közötti vasútvonal felújítására kiírt közbeszerzést, nettó 13 milliárd 778 millió forinttal. A győztesek feladata a Budapest-Debrecen vasútvonal 7,7 kilométeres pályaszakaszának átépítése, 160 kilométer per órás sebességre alkalmassá tétele lesz. A tender eredményét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. pénteken jelentette meg a Közbeszerzési Értesítőben, amit a napi.hu szúrt ki. A nyertes cégekkel december 12-én kötötte meg a szerződést a NIF. A Céginfo.hu adatai szerint a 2007-ben alakult R-Kord Kft. Mészáros Lőrinc egyedüli tulajdonában áll.
Gazdaság: Jutott még egy közbeszerzés az év végére Mészáros Lőrinc cégének
A felcsúti polgármester egyik cége, az R-Kord a debreceni vasútépítésbe szállhat be, a V-Híd Építő Zrt.-vel közösen majdnem 14 milliárd forintért végezhetik el a munkát.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20171229_Jutott_meg_egy_kozbeszerzes_az_ev_vegere_Meszaros_Lorinc_cegenek
2017-12-29 15:44:00
true
null
null
HVG
Ha bármilyen kérdés foglalkoztat Tatabányával kapcsolatban, akkor közeleg az idő, amikor fel lehet tenni az illetékeseknek. Közmeghallgatás lesz az önkormányzat épületében. A tatabányaiak rákérdezhetnek az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekre. A fórumnak a polgármesteri hivatal első emeleti konferenciaterme ad otthont. A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek a közgyűlés számára. Az időpont: november 7-én (csütörtök) 17 óra.
Közmeghallgatás lesz Tatabányán
A jövő héten bármilyen kérdés feltehető a tatabányai önkormányzat munkájával kapcsolatban.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/kozmeghallgatas-tatabanya-onkormanyzat
null
true
null
null
KEMMA
Üdv az év első havazásán! Ez itt újra a napindító (és ez nem az egyedüli) hírlevél, benne az elmúlt 24 óra legfőbb híreivel. De előtte egy szolgálati közlemény: kiállunk a független újságírásért. SÁRDOBÁLÁS Ha ez ilyen tempóval pörög tovább, Rogán agya is kiég a totális kampánytól: úgy járja az országot a két nagy párt, mintha arra készülnének, hogy jövő tavasszal már választások lesznek. Magyar Péter Szerencsen és Miskolcon kezdte az őszi országjárását, és bár a formátum ugyanaz, mint tavasszal volt, Magyar korántsem: változtatott beszédeinek stílusán és tartalmán is, ez pedig az országjárás dinamikájára is hatással van. Két, titokban felvett videó mutatja, milyen parádés hangulatban zajlik Magyar Péter országjárása az állami intézményekben. Akik felvételt készítenek egymásról, ne lepődjenek meg, ha azok előbb-utóbb kikerülnek - mondta Rogán Antal, aki arról is beszélt, hogy jövőre már nem szeretnék módosítani a választási törvényt, és nem telepítenek a magyar állampolgárok telefonjára kémszoftvert. (:D) Hiába próbált kérdezni valaki a kiskőrösi fideszes lakossági fórumon, maga ifj. Lomnici Zoltán hallgattatta el. Megint ott tartunk, ahol tavasszal: Menczer Tamás szerint soha ennyire közel nem volt az atomháború. A dühös békési nyugdíjasok Brüsszelnek üzentek a megyei napilapban. MINISZTERELNÖK Orbánék egy Brüsszelnek küldött anyagban leplezik le magukat: kamu, hogy 6%-os növekedést hoz a gazdasági semlegesség, ráadásul még a gazdasági semlegesség fogalmát is kerülték a dokumentumban, amiben Brüsszel előtt valamiért nem dicsekednek a hamarosan eljövendő magyar gazdasági csodával. Orbán Viktor előbb arról beszélt, hogy nem lehetünk buták, lassúak, unalmasak, majd arról, hogy a nemzetpolitika tartja életben a reményt, hogy amikor a dolgok ismét megfelelően rendeződnek, a magyarok ne álljanak készületlenül. ÁLLAMHÁZTARTÁS A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről: a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő. A MOL ügyvezető igazgatója szerint félreértették az orosz olajról szóló szerdai kijelentését, nem csak pénzkérdés a leválás: Bacsa György szerinte a Politico rosszul idézte, amit mondott, egyébként is irreális elvárás, hogy pár éven belül váljunk le. A tiltakozás ellenére igazságügyi reformokhoz kötik a bírák fizetését: a tervezet rekordgyorsaságú elfogadását több bíró is fekete napként jellemezte, amin az igazságszolgáltatás alkut kötött a kormánnyal, ami az elmúlt napokban az ügyvédi kamarának is nekiment. 1 százaléknak sikerült megfelelnie a kormány által elvárt "5 százalékos hitelakció" feltételeinek: hiába hangzik jól az öt százalékos kamatplafon, a feltételekből úgy tűnik, hogy a bankok valójában senkinek sem akarnak ilyen olcsó kölcsönt adni. A kormány EU-s pénzből és hitelből fejleszti az alföldi vasutat: a 600 milliárdos vasúti fejlesztéseket azzal indokolta Lázár János, hogy az autógyáraknak szüksége van erre. RAKÉTÁZÁS Ukrajna közölte, hogy Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Dnyiprót, márpedig ilyen fegyvert még egyszer sem vetett be a háborúban az orosz hadsereg. A Reuters később arról írt, hogy a forrásaik szerint nem interkontinentális rakétát lőttek ki az oroszok, este pedig Vlagyimir Putyin a tévébeszédben bejelentette, hogy "harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert, ebben az esetben egy ballisztikus rakétával". Bidenék búcsúzóul még kiosztottak egy adag szankciót az oroszoknak és egy rakás pénzt az ukránoknak. Szijjártó: Veszélyesnek tartjuk, hogy több tagország új vámokat vezetne be Oroszországgal és Belarusszal szemben. OKTATÁS El tudjuk-e egyáltalán képzelni radikálisan másmilyennek az iskoláinkat? Milyen szerepet tölt be az iskola abban, hogy milyen tagjai leszünk a társadalomnak? És egyáltalán, mitől jó egy iskola? A Nem rossz könyvek podcast vendége Mészáros György oktatáskutató volt. LOPÁS Lekerültek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az INC Ransom oldaláról: még nem tudni, hogy az állam kifizette-e a zsarolóknak az 5 millió dollárt a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagaiért cserébe. Hárman is beismerték bűnösségüket a több minisztériumot érintő korrupciós ügy fővádlottjai közül. 14 évet kapott a nő, aki baltával ölte meg az élettársát, amikor az el akarta hagyni. US Fogolytábor építésében segítenének a texasiak Trumpnak, legalábbis a helyi földhivatal levele szerint földterületet is adományoznának több millió ember erőszakos kitoloncolására és fogva tartására. Mike Johnson kitiltja a női mosdókból az amerikai kongresszus első transznemű képviselőjét, a republikánus házelnök szerint a nők megérdemlik, hogy legyenek olyan tereik, ahová csak nők léphetnek be. Új részletek derültek ki Pete Hegseth szexuáliserőszak-ügyéből: Trump leendő védelmi minisztere a hallgatásért fizetett egy nőnek, aki 2017-ben szexuális erőszakkal vádolta meg. Közben már vissza is lépett Trump első miniszterjelöltje, a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz, akiről két nő eskü alatt vallotta, hogy fizetett nekik a szexért. Angela Merkel azt írja, hibázott, amikor Trumpot először úgy kezelte, mintha teljesen normális lenne. NEMZETKÖZISÉG A brazil rendőrség arra jutott, hogy Jair Bolsonaro tisztában volt az utódja elleni merénylet tervével, Bolsonarót puccskísérlettel vádolták meg. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu, Galant és a Hamász vezetője ellen a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Netanjahu szerint a hágai bíróság antiszemita döntést hozott. A lemondott építésügy minisztert és még tíz embert tartóztattak le az újvidéki állomásomlás miatt, 2-től 12 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak. Rosszul lett a G20-on, kórházba vitték a WHO vezetőjét. KULTÚRA Szaftos dolgok derültek ki Munkácsy Mihályról egy eddig ismeretlen festményének bemutatóján - írja Szily László, aki szerint a mester akkora metroszexuális volt, hogy híres trilógiájának első darabját eredetileg Krisztus epilálás előtt címmel festette meg, és csak a roueni püspök határozott tiltakozásának hatására helyettesítette Pilátussal kedvenc kozmetikusát, Jean-Pault.
Rogán agya és az Oresnyik
A Fidesz és a Tisza országjárása, Putyin fenyegetőzése, a gazdasági nehézségek, Trump emberei és Munkácsy Mihály titkai a 444 napindító hírlevelében.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/11/22/rogan-agya-es-az-oresnyik
null
true
null
null
444
A szocialista Andor László kivételével eddig minden magyar biztosjelöltnek valamilyen módon meggyűlt a baja az Európai Parlament alkalmassági vizsgáján. Várhelyi Olivér most is az egyik előre kiválasztott célpontnak számít, szerdai meghallgatásán egy szakmailag nehéz területen kétszer olyan jól kellene teljesítenie. Hétfőn kezdődik és egy többnapos szünet beiktatásával több mint egy hétig tart a következő Európai Bizottságba jelölt 26 ember európai parlamenti meghallgatása. Az alkalmassági vizsga két szocialista kormány biztosjelöltje, a szlovák Maroš Šefčovič (kereskedelem és intézményközi kapcsolatok) és a máltai Glenn Micallef meghallgatásával kezdődik hétfő délután. A magyar Várhelyi Olivér - akinek az egészségügyi és állatjóléti tárcát szánja második testületében Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök - szerdán kora este áll a képviselők elé, hogy egy háromórásra tervezett kérdezz-felelek során adjon tanúbizonyságot a felkészültségéről. A meghallgatások november 12-én zárulnak az öt ügyvezető alelnök és a kijelölt kül- és biztonságpolitikai főképviselő szondázásával. A sikeres meghallgatáshoz kétharmados többség kellene A biztosjelölteket meghallgató szakbizottságok vezetőinek és a pártfrakciók témafelelőseinek (koordinátoroknak) a házszabályok értelmében a meghallgatás után 24 órán belül ki kell alakítaniuk az álláspontjukat arról, hogy politikailag és szakmailag alkalmasnak tartják-e a jelöltet. Ha a koordinátorok nem támogatják legalább kétharmados többséggel, írásban pótkérdéseket tehetnek fel neki. Ha nem találják kielégítőnek a válaszait, a frakcióvezetők által alkotott Elnökök Értekezleténél kezdeményezhetnek egy második, másfél órás meghallgatást. Ha ezt követően sem sorakozik fel kétharmados támogatás mellette, az őt meghallgató szakbizottság elnöke szavazást rendel el a jelölt bizottsági tagként való alkalmasságáról és arról, hogy alkalmasnak találják-e a ráruházott tisztség ellátására. Ennél a szavazásnál már a szavazatok egyszerű többsége is elegendő a sikeres vizsgához. Mindez azért bír jelentőséggel, mert parlamenti források általában arra számítanak, hogy - hacsak egyik-másik jelölt nem mond látványosan csődöt az első meghallgatáson - a második körben a problematikusabb vizsgázók is átcsúszhatnak, így az új bizottság, amelyről a tervek szerint november 27-én tart megerősítő szavazást az Európai Parlament plenárisa, december 1-jén felvehetné a munkát. A korábbinál kevésbé stabil politikai koalíciókat felmutató, ezért kiszámíthatatlanabb EP miatt ugyanakkor erre sem lehet mérget venni. Ehhez kapcsolódóan: Erről faggatják majd három órán keresztül a képviselők a magyar biztosjelöltet Magyar biztoskeringő Kovács Lászlótól Várhelyiig Az Európai Parlament 2004-ben élt először azzal az új lehetőséggel, hogy az olasz Rocco Buttiglione személyében visszalépésre kényszerítsen egy biztosjelöltet. José Manuel Barroso megválasztott bizottsági elnök kénytelen volt megszabadulni a nőkre és a homoszexuálisokra sértő megjegyzést tévő jelölttől, ellenkező esetben az egész biztosi testület megszavazását sodorta volna veszélybe. Bár a képviselők közvetlenül nem buktathatnak meg egyes jelölteket, közvetve igen, hiszen a testület egészét nekik kell jóváhagyniuk a leadott szavazatok egyszerű többségével. Ez pedig erős zsarolópotenciált jelent. Az eddigi teljes idős magyar biztosoknak a szocialista Andor László kivételével (ő 2009 és 2014 között volt tagja a második Barroso-bizottságnak szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős biztosként) soha nem volt sima ügy a meghallgatás. A külügyminiszteri és a szocialista pártelnöki funkciót bizottsági karrierre cserélő Kovács László például egyértelműen elhasalt a szakbizottsági vizsgán, és csak azért maradhatott Brüsszelben, mert Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök José Manuel Barroso kérése ellenére sem volt hajlandó lecserélni. Kovácsnak eredetileg a 2004-ben még nem túl nagy presztízzsel bíró energetikai tárcát szánta a megválasztott bizottsági elnök, aki egybehangzó források szerint alábecsülte a feladat nehézségét, és nem készült fel megfelelően a vizsgára. Szájer József, a Fidesz-KDNP magyar nemzeti delegációjának vezetője a meghallgatás alkalmából még azzal viccelődött, hogy Kovács legfőbb feladata energiaügyi biztosként az lesz, hogy "a bizottság irodáiban este lekapcsolja a világítást". Az energiaportfólió akkoriban még valóban súlytalannak látszott, ám 2006-ban egy orosz-ukrán elszámolási vita miatt bekövetkező első európai gázválság ébresztőt fújt, és nagy lökést adott az energiapolitika terén az integrációnak, felértékelve a tárcát. Így Kovács László utólag már bánhatta, hogy elrontotta a meghallgatását, és végül egy tárcacsere után az adópolitikai és vámuniós portfólióval kellett beérnie, amely nemcsak technikaibb, de EU és a bizottság hatáskörei is korlátozottabbak. Kovács Lászlót 2009-ben egy másik szocialista, a közgazdász végzettségű és politikai funkciót korábban nem viselő, technokrata Andor László váltotta Brüsszelben a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős portfólió élén, aki mindmáig az egyetlen magyar biztosjelöltként első körben abszolválta az alkalmassági vizsgát. Andor helyett a rivális pártcsoportok az ugyancsak szocialista hátterű, egyébként a diplomáciából érkező szlovák Maroš Šefčovičot vették célba, akinek főleg a romák ügyében kellett magyarázkodnia. Andort a korábbi igazságügyi és rövid ideig külügyminiszter Navracsics Tibor követte 2014-ben, immár Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége alatt. Ő volt az első, akit Orbán Viktor jelölt a testületbe, ami alapvetően behatárolta a lehetőségeit az EU-val és főleg a parlamenttel akkor már éles harcban álló magyar miniszterelnök negatív megítélése miatt. Juncker részben a kockázatok minimalizálása végett eleve egy, a bizottsági politikai hierarchiában kisebb súlyú tárcát ajánlott neki, aki az oktatásért, az ifjúságért, a kultúráért és az állampolgárságért felelt volna. Navracsicsot ugyan alkalmasnak találták a biztosi poszt betöltésére, a portfólióra viszont nem. Végül a képviselők csak azt követően szavaztak neki bizalmat, hogy az állampolgársági részt - nyilvánvalóan az Orbán-kormányban korábban betöltött pozíciói miatt - kivették a portfólióból. A magyar biztos azzal vigasztalódhatott, hogy a bizottság házi kutatóintézetét, a több mint hatezer főt foglalkoztató Joint Research Centre-et (JRC) az ő felügyelete alá helyezték. Orbán következő jelöltje, az ugyancsak korábbi igazságügy-miniszter, Trócsányi László 2019-ben már a parlamenti meghallgatás előtt elvérzett, mert az előzetes szűrőként működő jogi szakbizottság ügyvédi irodájának kormányzati szerződései (illetve ennek eltitkolása) miatt összeférhetetlenséget állapított meg. Így került a képbe az addig a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként tevékenykedő Várhelyi Olivér, akit általános meglepetésre a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra jelölt Ursula von der Leyen. Várhelyi Olivér most is kiemelt célpont lesz Várhelyitől a háromórás meghallgatás egy jelentős részében világos elhatárolódást az Orbán-kormánytól, és garanciát kértek a képviselők arra, hogy a bővítési és szomszédságpolitikai tárca birtokosaként hitelesen képviseli majd az EU értékeit és politikáit. "Biztosként az EU-t fogom képviselni, ez lesz a feladatom. Ahogy korábbi bizottsági beosztásomban, biztosként sem fogok elfogadni semmilyen utasítást egyetlen más szervtől és kormánytól sem" - hajtogatta Várhelyi, azonban nem sikerült teljesen meggyőznie a liberálisokat, a szocialistákat, a zöldeket és a szélsőbaloldalt, akiknek köszönhetően nem kapta meg az akadály vételéhez szükséges kétharmados többséget. Végül a második körben ment át, miután az illetékes szakbizottság kielégítőnek találta az öt, írásban feltett kiegészítő kérdésre adott válaszait. Várhelyi Olivér ötéves biztosi tevékenysége alatt összeszedett néhány fekete pontot az uniós törvényhozóknál, akik közül sokan azért bírálták, mert szerintük lényegében a magyar miniszterelnök bővítési politikai céljait próbálta megvalósítani. A legnagyobb botrányt mégis az robbantotta ki, amikor egy szakbizottsági beszámolója során a bekapcsolva maradt mikrofon jóvoltából jól hallhatóan lehülyézte az őt faggató képviselőket. Ehhez kapcsolódóan: A magyar biztosjelölt portfóliója fontosabb, mint amilyennek látszik Bár az EP összetétele a nyári választáson ötven százalékban megújult, sokan nem felejtették el neki a barátságtalan gesztust. Az sem könnyíti meg a pozícióját, hogy már nem a nagy hatalmú Európai Néppárt áll mögötte, hanem a magyar kormánypárt új otthona, a Patrióták Európáért nevű, zömében szélsőjobboldalinak tartott pártokat tömörítő csoport. Orbán jelöltjével ezúttal talán kevésbé nagyvonalúan bánt a nyáron újraválasztott bizottsági elnök, de hiba lenne alábecsülni az egészségügyi és állatjóléti tárca jelentőségét, főleg a koronavírus-járvány óta. A magyar biztosjelöltet általában azon körülbelül öt jelölt közé sorolják parlamenti körökben, akiket ilyen vagy olyan oknál fogva kipécéztek maguknak a képviselők, és rendkívül kemény meghallgatásra számíthatnak. Várhelyi Olivér mellett az egyik ügyvezető alelnöknek jelölt olasz Gabriele Fitto, a bővítési tárca szlovén várományosa, Marta Kos (liberális), a néppárti, görög Aposztolosz Cicikosztasz és a belga Hadja Lahbib alatt rezeghet a léc; utóbbinak előreláthatóan magyarázkodnia kell 2014-es krími látogatása miatt. Bár a meghallgatás még hátravan, az EP-ben egyes körökben már arról beszélnek, hogy elvennék az állatjóléti területet vagy a nagy jelentőségűnek ítélt biotechnológiai dossziét a leendő magyar biztostól. Egyesek arra számítanak, hogy Várhelyi - akárcsak öt éve - első körben nem kap majd zöld jelzést, de másodszorra átmehet.
A magyar biztosjelöltek uniós parlamenti vizsgája soha nem volt diadalmenet
A szocialista Andor László kivételével eddig minden magyar biztosjelöltnek valamilyen módon meggyűlt a baja az Európai Parlament alkalmassági vizsgáján. Várhelyi Olivér most is az egyik előre kiválasztott célpontnak számít, szerdai meghallgatásán egy nehéz területen kellene nagyon jól teljesítenie.
[ "" ]
0
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-magyar-biztosjeloltek-unios-parlamenti-vizsgaja-soha-nem-volt-diadalmenet/33185890.html
null
true
null
null
Szabad Európa
Múlt hét szerdán Szegeden mintegy 56 ezer háztartásban ment el az áram rövidebb-hosszabb időre. A szolgáltató MVM Démász aznap késő délutáni válasza szerint az önkormányzat megrendelésére egy külsős cég kerítésoszlopokat telepített a városban, és az egyik fúrásánál megsértettek két 10 kV-os kábelt, ez okozta a kimaradást. Az MVM válasza nyomán kérdéseket küldtünk a szegedi önkormányzat felé is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan hol zajlottak ezek a kerítésépítési munkák és milyen projekt keretében. Arra is rákérdeztünk, hogy fizeti-e a kárt a kivitelező, illetve késnek-e az eset miatt a munkák. Pénteki válaszukban annyit árultak el, hogy "kerítésépítés" alatt az út menti zöldterületeket védő pollerek telepítésére kell gondolni. Ezekkel a földbe helyezett karókkal az autók úton-útfélen parkolását akarja ugyanis megakadályozni a város. Ám a földben számos kábel fut, az ominózus 10 kilovoltos pedig mindössze 30 centi mélyen volt a zölterület alatt, az önkormányzat szerint szabálytalanul. A hivatalos közműtérkép szerint ugyanis a vezetéknek a burkolt úttest alatt kellett volna lennie, méghozzá az előírásnak megfelelően 80 centiméter mélységben, írták. Mivel az önkormányzattal szerződésben álló kivitelező ezt nem tudhatta előre, hiszen ők is a közműtérkép alapján terveznek, nem számítottak arra, hogy a pollerek telepítésekor eltalálhatnak egy 10 kilovoltos villanyvezetéket. A történet folytatását már ismerjük, a baleset "olyan mértékű zárlatot okozott, hogy a Szeged-Észak alállomás védelmi működése volt szükséges" - az MVM szavaival élve, akik akkor azt is mondták, a szolgáltatást helyreállították.
Nem ott volt és nem olyan mélyen a vezeték: ezért ment el a fél városban az áram a múlt héten
Az önkormányzat által megbízott cég az út menti zöldterületeket védő pollereket telepítését végezte. Az ominózus 10 kilovoltos vezeték pedig máshol lett fektetve a hivatalos rajzokhoz képest, így akaratlanul is eltalálták.
[ "" ]
0
https://szegeder.hu/helyi/2024-11-11/nem-ott-volt-es-nem-olyan-melyen-a-vezetek-ezert-ment-el-a-fel-varosban-az-aram-a-mult-heten/672e90fd47d3c002f880b83a
null
true
null
null
szegeder.hu
A Fővárosi Bíróság megszüntette Hagyó Miklós előzetes letartóztatását, és elrendelte házi őrizetét - olvasható a bíróság honlapján. A 2011. február 23-i végzés szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság határozatát változtatta meg a bíróság a bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult ügyben. A közlemény szerint a házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb 2011. március 23. napjáig tart. A végzés jogerős. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság legutóbb február 16-án május 17-ig meghosszabbította Hagyó előzetes letartóztatását, ami ellen Hagyó és ügyvédje fellebbezett. A Független Hírügynökség szerint délután négy órakor hagyta el a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai épületét Hagyó. A Független Hírügynökség szerint a volt politikust egy fehér autó várta. Kádár András, a volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédje azt mondta a hírügynökségnek, hogy értesült védence szabadlábra kerüléséről, de Hagyó Miklóssal még nem beszélt. Az ügyvéd hozzátette: valószínűnek tartja, hogy védence hamarosan jelentkezik nála. A Fővárosi Bíróság azzal indokolta a döntést, hogy az ügyészi indítványban megfogalmazottak - például, hogy az elkövetői kört még nem derítették fel, további nyomozati cselekmények várhatók - olyan, minden nyomozásra jellemző általánosságok, amelyek nem támasztják alá azt, hogy Hagyó Miklós előzetes letartóztatásának megszüntetése a további eljárás sikerét veszélyeztetné. A bíróság egyetértett az ügyészség és az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint Hagyó esetében szükség van a kényszerintézkedésre, azonban a Fővárosi Bíróság szerint nem feltétlenül szükséges annak legszigorúbb változatát alkalmazni. Hagyó Miklós a gyanú szerint főpolgármester-helyettesként utasításokat adott a BKV egyes vezetőinek arra, hogy a közlekedési cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek. A politikust augusztus végén zsarolással is meggyanúsították: a hatóságok szerint 2008-ban arra utasította a BKV vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot. A politikust mentelmi jogának lejárta után, tavaly május 14-én gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették, május 26-án pedig előzetes letartóztatásba helyezték.
Fehér autó várta a házi őrizetbe kerülő Hagyó Miklóst
Házi őrizetbe kerül Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes, miután a Fővárosi Bíróság helyt adott fellebbezésének. A volt politikus egy fehér autó várta, amikor délután 4-kor kilépett a börtönből. Hagyó házi őrizete legfeljebb 2011. március 23-ig tart. A bíróság többek között azzal indokolta döntését, nem tartja alátámasztottnak, hogy Hagyó előzetes letartóztatásának megszüntetése veszélyeztetné a nyomozást. A végzés jogerős.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/02/hazi-orizetbe-kerult-hagyo-miklos
2011-02-23 18:52:00
true
null
null
Origo