text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem mindennapi botránnyal indul a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongresszusa: a svájci rendőrség az FBI-t segítve egy zürichi hotelben letartóztatta a szervezet több vezetőjét. A vád ellenük többek közt korrupció és pénzmosás. Házkutatást tartottak a FIFA központjában, a CNN szerint pedig az észak- és közép-amerikai szövetség miami központját is megszállták a rendőrök.
A szövetség tagjai épp azért gyűltek össze Zürichben, hogy elnököt válasszanak. Két nappal a kongresszus előtt azonban megjelentek a rendőrök is a hotelben, ahol több döntéshozó is megszállt. Reggel hat FIFA-vezetőt tartóztattak le, ám még többek ellen emelhetnek vádat, legalább 150 millió dolláros csalás miatt. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium tette közzé a névsort: összesen 14 ember ellen emelnek vádat. A listán szerepel a FIFA csúcsszervének, a Végrehajtó Bizottságnak több tagja. A névsorban van Jeffrey Webb, az észak- és közép-amerikai szövetség elnöke, elődje, Jack Warner, Julio Rocha, a FIFA fejlesztési képviselője, Nicolás Leoz, a dél-amerikai szövetség 1986 és 2013 közti elnöke, és több, a médiajogokkal foglalkozó szervezet vezetője is. Sepp Blatter FIFA-elnök nincs köztük – igaz, ehhez már az FBI tette hozzá, hogy a vizsgálat még nem ért véget. A letartóztatott vezetőket az Egyesült Államoknak fogja Svájc kiadni az FBI, valamint az amerikai Igazságügyi Minisztérium kérésére.
A FIFA zürichi központja (fotó: AFP)
A hatóságok szerint a FIFA kenőpénzt fogadott el a világbajnokságok megrendezési jogaiért, valamint marketing- és műsorszórási engedélyekért is. "Meg voltunk döbbenve, hogy ez mennyi időn át folytatott zavartalanul, az ügy lényegében a FIFA minden tevékenységét érintette" - nyilatkozta egy nyomozó.
Európát büntetnék Európa és egy jordán herceg a világ többi része ellen - némi leegyszerűsítéssel erről is szólhat a FIFA kongresszusa. Az afrikai, az óceániai, valamint az észak- és közép-amerikai szövetségek képviselői már felsorakoztak Sepp Blatter újraválasztása mellett, Európa azonban jelezte, hogy Ali bin al-Husszeint támogatják. Blatterék fájó helyen vágnának vissza Európának: egy határozatot terveznek meghozni arról, hogy a 2026-os vb nem lehet ezen a kontinensen.
A svájci ügyészség azt is nyilvánosságra hozta, hogy a 2018-as és a 2022-es világbajnokságokhoz kötődő botrányok kapcsán is folyik a vizsgálat. 2010 végén ítélték oda ezt a két vb-t Oroszországnak, illetve Katarnak - azóta is sokszor lehetett hallani, hogy emögött nagy korrupció állt, de nyomozás csak most indult. Igaz, a FIFÁ-nál házon belül már lefolytattak egy vizsgálatot, de ennek az eredményét végül nem engedték nyilvánosságra hozni, mondván, sértené a személyiségi jogokat, ha kiderülne, hogy kik voltak korruptak.
Ezek után az is kérdéses, hogy megtartják-e a péntekre tervezett elnökválasztást, bár a FIFA ígéri, hogy nem változtatnak a kongresszus programján. Sepp Blatter, ha ismét megválasztják, az ötödik elnöki ciklusát kezdheti meg. Kihívója, a jordániai Ali bin al-Husszein egyelőre nem kommentálta az eseményeket – annyit mondott, hogy ez egy sötét nap volt a futball számára. Egészen máig úgy tűnt, hogy Blatter győzelmét nem fenyegeti semmi. Ám most már felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nagyobb pénzügyi kárt okozna a FIFÁ-nak, ha Blatter maradna hatalomban. Nem tudni, miképp reagálnának a szponzorok: túl nagynak tartják-e a botrányt ahhoz, hogy hozzá adják a nevüket, vagy még így is jó üzletet látnának a világ legnépszerűbb sportágában.
Szerző: Sztojcsev Iván | Dagad a FIFA botránya, az orosz és a katari vb odaítélését is vizsgálják - Világgazdaság | Hat FIFA-vezetőt tartóztattak le Svájcban, összesen tizennégy személyt gyanúsíthatnak meg. Százötven millió dolláros, lassan három évtizede tartó csalássorozat, korrupció és pénzmosás a vád ellenük. A FIFA péntekre tervezett elnökválasztását nem akarják elhalasztani, ám a szponzorok reakciójától is van miért félni. | null | 1 | http://www.vg.hu/kozelet/oriasi-korrupcios-botrany-a-fociban-tobb-fifa-vezetot-letartoztattak-450751 | 2015-05-27 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
WL
2012.04.10. 10:39
Jogerősen három év három hónap, illetve két év hét hónap börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla kedden két szerbiai embercsempészt, akik megpróbálták megvesztegetni az őket elfogó határrendészeket.
A szerbiai Bilacból származó, jelenleg 24 éves Baki Abdulahi és a 23 esztendős Bajrami Isuf a határ szerb oldalán abban állapodott meg egy kéttagú, valamint egy négytagú koszovói családdal, hogy fizetség fejében áthozzák őket a zöldhatáron keresztül Magyarországra. A nyolctagú csoport a Holt-Tisza röszkei ága közelében lépett magyar területre. A határrendészek hőkamera segítségével rájuk találtak, és a koszovói állampolgárokat sikerült is elfogni. Az embercsempészek elrejtőztek, a járőrök nem sokkal később azonban őket is megtalálták.
A két vádlott az őket elfogó járőröknek 820 eurót ígért annak fejében, hogy azok visszaengedjék őket Szerbiába. Az ajánlatot a két férfi a járőrautóban megismételte, a határrendészek azonban nem fogadták el az összeget, és előállították a két embert.
A vádlottak már korábban is átlépték illegálisan a magyar–szerb határt, ezért beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álltak. Ennek megsértését mindketten elismerték, az embercsempészet és a hivatali vesztegetés bűntettét azonban következetesen tagadták.
A táblabíróság társtettesként elkövetett embercsempészés és kétrendbeli hivatali vesztegetés bűntettében, valamint beutazási és tartózkodási tilalom megsértésének vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Baki Abdulahi jogerősen három év három hónap, társa két év hét hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélőtábla az elsőrendű vádlottat öt, a másodrendűt négy esztendőre kiutasította Magyarország területéről.
Bár a jogszabályok alapján lehetőség lenne arra, hogy a vádlottak a büntetésüket a hazájukban töltsék le, mindketten úgy nyilatkoztak, nem kívánnak ezzel élni. | Vesztegetéssel próbálkoztak, börtönbüntetést kaptak | Jogerősen három év három hónap, illetve két év hét hónap börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla kedden két szerbiai embercsempészt, akik megpróbálták megvesztegetni az őket elfogó határrendészeket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/bunugy-es-baleset/2012/04/vesztegetessel-probalkoztak-bortonbuntetest-kaptak | 2012-04-10 13:02:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egyre rövidebb az 1956-os forradalom és szabadságharc fideszes értelmezőinek, illetve értelmezéseinek szavatossági ideje - mindenesetre az aktuális megfejtés szerint a magyarok a mindent átszövő hazugság, a "semmi sem az, aminek mondják" rendszere miatt lázadtak fel a hatalom ellen. Ha ez a nép valóban nem viselné el tartósan a hazug vezetőket, akkor a jelenlegi rezsimnek még sokkal több reszketnivalója lenne, mint a friss Medián-felmérés eredményei nyomán. De sajnos eltűri: épp az elmúlt 14 évünk mutatja, hogy milyen sokáig.
Ha már történelmi párhuzamokat keresünk: ’56-ban azért nem folytatódhatott az addigi formájában az egypárti diktatúra, mert szűk egy évtized alatt kiderült, hogy a Szovjetunióból importált, az ország- és a rendszerhatárokon belül egyaránt az orosz hegemóniára épülő berendezkedés nem felel meg a Moszkvához képest nagyon is nyugatias Magyarországon a lakosság döntő többségének (még az elkötelezett kommunisták zömének sem). Lenne mit tanulni belőle. Ám - és ez árul el a legtöbbet az orbáni hatalomgyakorlás végletes erkölcsi zülléséből - az ’56-os tanulságok közül egyedül a becsicskulást tartják a mára nézve is érvényesnek. És ki is mondják, újra meg újra, hiába ütközik bele még a saját, vakon vezetett tömegeik alapidentitásába is. Kimondják, mert nem tehetnek mást: abból, amit korábban mondtak - hogy t. i. szabadságszerető nép vagyunk, nem engedünk a 48-ból stb. - nem következik sem a mára a kormányideológia fő elemeivé vált ukrángyalázás, sem a semmilyen gyakorlati haszonnal nem járó, ám az ország mozgásterét (hogy a választótábor is értse: a szuverenitását) egyre keményebben korlátozó Oroszország- és Kína-függés. Talán két példa is kellőképpen megvilágítja, hogy ez a külpolitikai irány mennyire nem vezet sehová. Egyrészt nemhogy Románia, de még Csehország is fontosabb külkereskedelmi partnerünk ma, mint Oroszország - ehhez képest hova jár ki a külügy- és külgazdasági miniszterünk az ukrajnai háború kitörése óta szinte kéthetente? (A harcok kezdetéig Ukrajna súlya is nagyobb volt a külkereskedelmünkben, mint a velünk amúgy nem is határos Oroszországé - mintha ez a tény sem tükröződne abban, ahogyan Orbánék a külkapcsolatainkat alakították.) Másrészt itt van a szlovák nyelvtörvény esete ami - ha a tervezetet a mostani formájában fogadják el - az ukrajnai nyelvhasználati jogok töredékét hagyja csak meg a felvidéki magyarok számára. Ugyanakkor, míg az ukrán nyelvpolitika Kárpátalja orosz rakétázását is bocsánatos bűnné teszi az Orbán-kormány szemében, a szlovák Ficónak Orbán Viktor személyesen kampányolt a helyi magyar párt ellenében - igaz, még a mostani nyelvtörvény-módosító javaslat előtt, de már a szlovákiai vezető kiterjedt magyargyűlölő praxisának ismeretében.
Mindent átszövő hazugság? Állítólag Robert Fico a barátunk, a kormányra kerülése és a kormányzása magyar érdeket szolgál. Ahogyan magyar érdek Trump megválasztása is. (Látta valaki mostanában a forintárfolyamot? És van elkötelezettebb híve Trumpnál a blokkosodásnak, a bezárkózásnak, Kína feltartóztatásának, a diszkonnektivitásnak - mindannak, amit Orbán szerint mindenáron el kellene kerülnünk?) A magyar gazdaság fényes jövő elé néz (miközben ötödik éve egy helyben toporgunk). Az elektromobilitásé a jövő. (Az Orbán Viktor személyes használatára rendelt konvojban ugyanannyi elektromos jármű van, mint a szűkebb családját kiszolgáló, Cinege utcai bázisú autóparkban: pontosan nulla.) Magyarország előre megy; ők soha nem vetemednének arra; a nyugdíjakat megvédik; a rendkívüli különadók csak átmenetiek; az Orbán-kormány az adócsökkentés kormánya; gazdasági semlegesség, ha az összes nyugati partnerünkbe belerúgunk, a keletieknek viszont minden kérését teljesítjük az első éjszaka jogáig bezárólag; megállítjuk a migrációt; aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját; a magyar sajtó szabadabb, mint az európai... szükséges ehhez még bármit hozzátenni?
Most azért imádkozhatnak, hogy ki ne derüljön: véletlenül mégis igaz volt, amikor azt lódították, hogy a hazudozás okozta a Rákosi-diktatúra vesztét. | A mindent átszövő hazugság | Egyre rövidebb az 1956-os forradalom és szabadságharc fideszes értelmezőinek, illetve értelmezéseinek szavatossági ideje – mindenesetre az aktuális megfejtés szerint a magyarok a mindent átszövő hazugság, a „semmi sem az, aminek mondják” rendszere miatt lázadtak fel a hatalom ellen. Ha ez a nép valóban nem viselné el tartósan a hazug vezetőket, akkor a jelenlegi rezsimnek még sokkal több reszketnivalója lenne, mint a friss Medián-felmérés eredményei nyomán. De sajnos eltűri: épp az elmúlt 14 évünk mutatja, hogy milyen sokáig. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256803_a-mindent-atszovo-hazugsag | null | true | null | null | Népszava |
A nyitókép illusztráció.
A szürke kifejezések mögött komoly dolgok állnak: A HUN-REN vezetősége az elmúlt másfél évben átvilágította a a magyar tudományos élet műhelyeit, megvizsgálta a világ vezető tudományos intézményegyütteseinek a gyakorlatát és ennek megfelelően ajánlásokat dolgozott ki.
A komoly dolgok mögött pedig komoly emberek állnak. A miniszterelnök kivételes meggyőzési képességét az is mutatja, hogy rávette Gulyás Balázst a szervezet vezetésére.
Ez körülbelül olyan teljesítmény, mintha valaki szenvedélyes horgász lenne, a világ legjobb horgásztavánál ülhetne egész nap és a legnagyobb halakat foghatna ki a legfurfangosabb horgásztrükkökkel, s sikerülne rávenni, hogy inkább mostantól foglalkozzon azzal, hogy a Balatonnál minden horgász elégedett legyen, de egyúttal a Balaton legyen a legjobb minőségű európai tó, az őshonos halak szaporodjanak a víz pedig ivóvíz tisztaságú legyen.
Gulyás ugyanis a maga tudományterületén - a neurobiológia egy speciális ága - világhírű és a svédországi Karolinska Intézetben, majd a szingapúri egyetem intézetében tetszőleges mennyiségű pénzügyi forrással, a világ legjobb kutatóival összefogva dolgozhatott azon, ami valóban érdekli.
Ám a miniszterelnök hívó szavára igent mondott és elvállalta, hogy egyrészt becsatornázza a nemzetközi tudományos életbe a magyar tudományt a jelenleginél sokkal hatékonyabban, másrészt vonzóvá teszi a fiatal tudósoknak az itthoni munkát, harmadrészt a fejlett világban bevált metodikáit itthon is érvényesíti. Megnyerte társának Jakab Rolandot, hogy az operatív feladatokkal olyasvalaki foglalkozzon, aki eddig az Ericsson Közép-európai stratégiai igazgatója volt.
Ezek az életutak arra mindenképp biztosítékot jelentenek, hogy egyrészt teljesítményelvű emberek vezetik az intézményt, másrészt olyanok, akiknek ez nem kiváltság, hanem szolgálat - ha nem hinnének abban, hogy hazánk tudományának javára lehetnek, akkor számukra testhezállóbb és jobban megfizetett munkával foglalkozhatnának.
Ha ezen az egyszerű haszonelvűségi teszten átszűrnék, akik most hangoskodnak a változások ellen, akkor talán már kevésbé lennének hangosak. Ugyanis mihelyt az Országgyűlés elé került a törvény a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozni kezdett, piros lapos tüntetés, orbánozás és mindenféle égzengés, amit a változástól rettegők - jó vagy rosszhiszeműen - ilyenkor tenni szoktak.
A kutatási hálózat alá tartozó több mint két tucat intézmény ne tartson el hatalmas adminisztrációt, ne legyenek párhuzamos ügyintézési, beszerzési, szervezési struktúrák, hanem ezeket centralizálják,
a kutatóintézetek pedig foglalkozzanak azzal, ami a dolguk: kutatással.
Ha meggondoljuk minden tudománypolitikai kérdés egyúttal költségvetési is: van-e forrás a kutatásra vagy sincs ez ügydöntő kérdés.
A benyújtott törvény garantálja, hogy a HUN-REN éves költségvetése megduplázódik, egyúttal a kormány elkötelezte magát, hogy megduplázza a kutatás-fejlesztésre fordítható összeget a költségvetésben, egyebekben pedig a HUN-REN igen erős és elsőrangú nemzetközi tudományos lobbi-csapattal azon munkálkodik, hogy minél több nemzetközi forrást is hozzáférhetővé tegyen a különböző kutatóintézeteknek.
Erre a személyes válaszom az, hogy nem a kutatók tiltakoznak, hanem a kutatóknak az a hányada, akik képtelenek feltételezni, hogy valami az ő érdekükben is történhet, mindennel szemben ellenérzésük van, ami a kormányzati intézkedéshez köthető, esetleg kutatásuk fő tárgya metathesiofóbia, azaz a rettegés a változástól és ahogy Albert Sabin is magának adta be először a Sabin cseppeket, ők saját magukon próbálják ki a súlyos és előrehaladott fejlődéstől való rettegés demonstrálását - igaz gyógymódot nem kínálnak rá.
A protestáló tudósok mást mondanak: egyrészt félnek állítólag a kutatóintézetek vagyonának privatizációjától.
Ez elég meglepő állítás, hiszen a törvény a vagyont gyarapítani hívatott, miképp a tudományos kutatásra szánt költségvetést is.
Másrészt félnek attól, állításuk szerint, hogy az Európai Unióval közös kutatások így ellehetetlenülnek. Ez azért teljesen abszurd állítás, mert ha vetünk egy pillantást a HUN-REN tanácsadó testületére avagy Gulyás Balázs életútjára, esetleg az általa sokszor elmondott célokra, akkor világos, hogy ennek az ellenkezője az igaz: minél mélyebb és minél hatékonyabb nemzetközi kooperációt szeretne.
Végül a kutatók féltik kutatói autonómiájukat.
Ez voltaképp helyes, egy kutató mindig legyen kényes a saját kutatói autonómiájára. Van azonban régi tudománypolitikai vita, izgalmas és széles irodalma van: mi a helyes arány az alkalmazott és szabad kutatások között?
Erre különböző normák alakultak ki a világban, Szingapúrban 80 százalék felett van, az európai országokban pedig általában enyhe túlsúlyban az alkalmazott kutatás, tehát, amikor a tudomány célja ¥ hasonlóan a szabad kutatásokhoz - az emberi test és elme, a természet és a kultúra feltárása, megértése és magyarázata, ugyanakkor ezen belül van valamilyen célhoz kötöttség: mondjuk az éghajlat problémákra kell választ találni vagy valamilyen betegségre gyógymódot.
A nem csupán tudományosan autonóm, hanem jogilag is független majdani HUN-REN alatt deklaráltan támogatott a szabad kutatások nyugat-európai normáknál magasabb aránya,
miközben persze arra is törekedni fognak, hogy mindez a finanszírozó - a magyar adófizető polgárok - hasznára is legyen.
Ráadásul - mint ezt az érintettek jól tudják - Az alap- és alkalmazott tudomány meghatározásai általában a kutatók eredeti szándékaira utalnak csupán, hiszen Karikó Katalin sem tudta, hogy az mRNS biokémiai kutatásai első alkalmazási pontja a koronavírus világjárvány legyőzése lesz.
A megbízható és sikeres tudománypolitika felelősségteljes magatartást követel meg - ezt a társadalom joggal várja el, ennek pedig triviális módon része a szabad kutatás, s természetes az is, hogy az adott szabad kutatások követése, nemzetközi összehasonlítása, mérése biztosított legyen.
Miként az is észszerűnek tűnik, hogy a szabad kutatás autonómiáját tiszteletben tartva minél több tudományos munka hasznosítható legyen a mindennapok minőségének javítására. Egyebekben pedig az nyilvánvalóan közérdek, hogy az innovációs társadalomban a társadalmi haszonnal járó kutatások előnyt élvezzenek, illetőleg, hogy
legyen egy olyan rendszerszintű intézmény, amely ezt folyamatosan ellenőrzi, méri, ahol kell többlet forrást biztosít, naprakész nemzetközi összevetésekkel él.
Ráadásul a nemzetközi kutatás fejlesztési programokba is az eredményorientált támogatások fognak előnyt élvezni, sőt ezeknek a sikere fogja hitelesíteni - ez a helyes egyensúly - a szabad kutatások termékeny munkáját is.
A tudomány egyszerre egyre inkább elaprózott és interdiszciplináris, rendkívül izgalmas lesz követni, ahogy a különböző szaktudományok prioritásai, módszertanai változnak a következő évtizedekben.
Mindezt feltehetőleg a HUN-REN-t most támadó tudósok nagy része is tudja. Csak mivel van egy értelmiségi nyomás rajtuk, hogy reflexből nemet mondjanak arra ami képzetzársítható a kormányzattal, miközben a megvalósuló jobb gyakorlat eredményeiből majd ők is részesülnek, tüntetnek, mert úgy vannak, mint a régi urak, akik akik a császártól várták a kitüntetést, de azt is szerették volna, ha Kossuth Lajos gratulál hozzá a száműzetéséből. | A tudás és a hülyeség autonómiája | A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/a-tudas-es-a-hulyeseg-autonomiaja | null | true | null | null | Mandiner |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy olyan Baranya vármegyei vállalkozónál kezdett ellenőrzésbe, aki nagy forgalmú webshopot üzemeltetett, magánszemélyeknek értékesített gépjárműalkatrészeket és -kiegészítőket. Az adózónak egyetlen nagy összegben vásárló vevője volt, egy horvát gazdasági társaság, akinek - profiljától eltérő módon - egészségügyi maszkokat adott el, közösségi adómentes értékesítésként.
Az ellenőrzés feltárta, hogy az adózó négy olyan cégtől is számlákat fogadott be, melyek fiktív számlázási láncokban voltak érintettek, ahogy a horvát vevő is. Az összetett, sokszereplős, határokon átívelő láncolatok, számos magyar vállalkozásnak állítottak ki számlákat különböző szolgáltatásokról, termékértékesítésekről.
A vállalkozó, mint haszonhúzó, a fiktív számlák alapján levonásba helyezett áfával jelentősen csökkentette áfafizetési kötelezettségét. Rendszeresen, frissen alakult, vagy ügyvezetőt váltott társaságoktól szerzett be árut, fiktív beszállítói bevallási időszakonként változtak. Az egyes láncokban ugyanazok a székhelyszolgáltatók, ugyanazok az üzleti tapasztalattal, vagyonnal nem rendelkező tagok, ügyvezetők és a cég könyvelője vettek részt. Sok esetben ugyanazt az IP-címet is használták a kommunikációban.
A NAV munkatársai megállapították, hogy a kifogásolt, befogadott számlákon szereplő termékek a valóságban nem léteztek, vagy az adózó nem a számlakibocsátóitól, hanem más, ismeretlen forrásból szerezte be őket. A többnyire jogcím és valós ügylet nélkül teljesített utalások végül ugyanazoknak a külföldi cégeknek Magyarországon vezetett bankszámlájára érkeztek. Az egészségügyi maszkok vételára az adózó alá épített fiktív láncolaton keresztül a horvát vevőhöz került, aki azonnal visszautalta az összeget az adózó bankszámlájára, mint a maszkok vételárát. Az ügylet egyértelműen az áfakötelezettség elkerülését célozta.
A NAV biztosítási intézkedésként zárolta az adózó bankszámláját, így a fizetési kötelezettséget, vagyis az adóhiányt, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot, együttesen a közel 50 millió forintot maradéktalanul behajtotta. | Baranyai cég a számlaláncban, 50 millió behajtva | Számlázási láncolatban résztvevő magyar cégektől fogadott be fiktív számlákat egy gépjárműalkatrészek és -kiegészítők értékesítésére webshopot üzemeltető egyéni vállalkozó. A számlákkal áfakötelezettségeit akarta csökkenteni, de az ügyleteket végül 50 millió forintja bánta. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/baranyai-ceg-a-szamlalancban-50-millio-behajtva | null | true | null | null | BAMA |
"A szakrendelők államosításában végleges vereséget szenvedtem (...) sajnos nem hagyták"
- mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén. Az államosítási terv évek óta napirenden van, a fővárosi kerületek már 2022 nyarán tiltakoztak ellene. Takács arról nem árult el részleteket, hogy ki és miért nem hagyta, hogy végrehajtsa a tervét.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy informatikai rendszerrel kapcsolják össze az alapellátókat, a szakrendelőket és a megyei irányító intézeteket, hogy az rálásson a betegforgalomra és a gazdálkodási adatokra. Megemlítette, hogy a kórházak idén még 42,7 milliárdot kapnak adósságrendezésre. | Takács államtitkár: A szakrendelők államosításában végleges vereséget szenvedtem | Megmaradhat az egészségügy egyetlen működő szelete, de Takács Péter nem árulta el, ki nem hagyta, hogy ezt is benyelje az állam. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/20/takacs-allamtitkar-a-szakrendelok-allamositasaban-vegleges-vereseget-szenvedtem | null | true | null | null | 444 |
Topolánszky Ákos, a GYISM-nek az Orbán-kormány alatt kinevezett, Jánosi György és Gyurcsány Ferenc sportminisztersége alatt is regnáló, 2003-ban menesztett drogügyi helyettes államtitkára tavaly a Zuschlag-üggyel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy Szilvásy György közigazgatási államtitkárként bevezette a pályázati pénzek elosztásának "előzsűrijét": közvetlen munkatársai, Rákosi Ferenc és Alács Tibor "a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként" szelektáltak a beérkezett pályázatok között.
Szilvásy György akkor az Indexnek nyilatkozva visszautasította az állítást, hogy politikai alapon osztottak volna pályázati pénzeket, a Topolánszky által megnevezett Rákosi és Alács pedig személyiségi jogi pert indított a volt helyettes államtitkár ellen, ez még most is folyik.
Topolánszky jogi képviselője, Schiffer András ügyvéd megpróbálta megszerezni a GYISM-jogutód Önkormányzati Minisztériumtól azokat a szerződéseket, amelyek alapján Rákosi és Alács valamiféle feladatokat látott el a GYISM-ben. A minisztérium elismerte a szerződések létét, azonban arra hivatkozva, hogy a 2002-es adatokra még nem vonatkozik az üvegzsebtörvény, illetve hogy ezek nem közérdekből nyilvános adatok, megtagadta nyilvánosságra hozatalukat.
"Mi viszont azt gondoltuk, hogy már az adatvédelmi törvény eredeti, 1992-es szövege alapján is nyilvános információkról van szó, hiszen teljesen mindegy, hogy egy minisztérium a Strabaggal vagy a Gipsz Jakab betéti társasággal köt szerződést tanácsadói feladatokra, az közérdekű adat" - mondta az Indexnek Schiffer, aki beperelte az Önkormányzati Minisztériumot Rákosi és Alács szerződéseiért.
Schiffer szerint ezek a személyek nyilvánvalóan a minisztérium feladatkörében eljárva végezték a dolgukat, ezért személyiségi jogaik nem korlátozhatják a minisztériumnak a feladat elvégzésére harmadik féllel kötött szerződése nyilvánosságát, mert a közhatalmi szerv hatáskörében eljáró személy ezzel összefüggő személyes adata nem korlátozhatja a közérdekű adat nyilvánosságát.
A Fővárosi Bíróság csütörtökön teljes egészében helyt adott az ügyvéd érvelésének, és kötelezte az önkormányzati tárcát, hogy adja ki azt a szerződést vagy szerződéseket, amelyek alapján Rákosi és Alács az egykori GYISM-ben dolgoztak. Az ítélet nem jogerős, a minisztériumnak tizenöt napja van a fellebbezésre. | Mit csináltak a GYISM-ben Szilvásy emberei? | Mit csináltak a GYISM-ben Szilvásy emberei? - Nyilvánosságra kell hozni a GYISM egykori politikai tanácsadóinak megbízási szerződéseit. | null | 1 | https://index.hu/belfold/topolan362/ | 2008-09-26 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kocsis Máté szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: erre a legalkalmasabb grémiumnak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát tartja, ezért Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György meghallgatását javasolni is fogja a testület elnökének.
Elmondta azt is: nem ellenzi azt a kezdeményezést, hogy a Ház egy nyílt, plenáris ülés keretében tárgyaljon a kérdésről, hangot adott azonban annak a félelmének, hogy a baloldali pártok ezt az ügy áttematizálására használnák fel, hogy eltereljék a figyelmet a legfontosabb kérdésről.
Szerinte a legfontosabb kérdés pedig az: hogyan fordulhatott elő, hogy egy titkosszolgálati vezető arra kér egy bűnözőt, hogy jobboldali politikusokról gyűjtsön vagy kreáljon terhelő adatokat.
A Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel anonimizált leiratának titkosságát hétfőn oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal, azokat kedden feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára.
Kocsis Máté emlékeztetett arra, hogy az ügy kezdeményezői között maga is már 2012 őszén kérte Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatójának meghallgatását, mivel döbbenetesnek ítélték az iratokban szereplő információkat.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a Laborc és Portik beszélgetését tartalmazó dokumentumok nyilvánosságra hozataláról döntöttek, nem szavazott mindenki igennel.
Azokra a felvetésekre, amelyek szerint Szilvásy György az ügy kapcsán a rendőrségi korrupció kérdését firtatta, Bajnai Gordon pedig azt közölte, hogy maga váltotta le Laborc Sándort, Kocsis Máté azt felelte: baloldali szervezetek és politikusok azért próbálnak élére állni a kérdésnek, hogy menekülhessenek a "mocsárból". Hangsúlyozta: az ügy 2008-ban történt, tehát Szilvásy György maga is kezdeményezhette volna a korrupció kivizsgálását, amely még most sem késő.
Bajnai Gordon állítását Kocsis Máté valótlanságnak nevezte, mert, mint mondta, Laborc Sándor magától mondott le 2009-ben.
Beszámolt arról is: a Gálszécsy András egykori titokminiszter által vezetett bizottság javasolta, hogy a leiratot anonimizált formában tegyék közzé. Hozzátette: Laborc Sándor saját felelősségéről kívánja elterelni a figyelmet, amikor a kitakart adatokat firtatja. A politikus "technikai személyzetnek" nevezte az ügy azon szereplőjét is, aki a találkozókat megszervezte, azt mondta Szilvásy, Laborc és Portik a meghatározó nevek az ügyben.
Kocsis Máté a rendőrség napja alkalmából hirdetett tájékoztatóján azt mondta: a 2010 előtti rendőrséggel "csúnya játékot játszott a Gyurcsány-Bajnai-kabinet". Szétzüllesztették őket, saját politikai céljaikra használták fel - fűzte hozzá. Az új kormány azonban programjának fő pillérévé tette a rendőrség megerősítését.
Gyurcsány Ferenc a Facebook-on a következőképpen kommentálta a Fidesz bejelentését: "Azt mondja valami Kocsis nevű fideszes, hogy természetes lenne ha a Portik ügyben meghallgatna a Nemzetbiztonsági Bizottság. Hát ha nyilvános az ülés, akkor örömmel állok rendelkezésükre. Nem lesznek tőle boldogok...:))" | Belföld: Gyurcsány: meghallgathatnak Portik-ügyben, nem lesznek tőle boldogok | A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint időszerű lenne Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök és titokminisztere, Szilvásy György meghallgatása a Portik-Laborc ügyben. Gyurcsány vállalja, ha nyilvános az ülés. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyurcsany__meghallgathatnak_portik-ugyben__nem_lesznek_tole_boldogok-1382113 | 2013-04-24 23:18:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az elmúlt napokban gyakorlatilag óránként derültek ki újabb és újabb őrült lenyúlások a Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forintot kezelő alapítványainál. Ömlött a pénz haverokhoz és rokonokhoz, például
Matolcsy unokatestvérének ingatlanos cégéhez,
Matolcsy unokatestvérének cégéhez ugyanazért a tanulmányért többször,
Matolcsy unokatestvéréhez kötött, vs.hu-t kiadó céghez,
Matolcsy titkárnőjének könyvének fordításaira,
Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármesterhez köthető vállalkozáshoz.
Mindez azután derült ki, hogy az országgyűlés fideszes többsége törvényjavaslattal próbálta eltitkolni az állampolgárok elől, hogy mire szórják a pénzüket Matolcsy György környezetében.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy törvénysértő módon gazdálkodtak a rájuk bízott közvagyonnal az MNB alapítványai.
Nyilván lehetne a konkrét szerződéseket vizsgálni, hogy történt-e sikkasztás, vagy hűtlen kezelés, de az például az ügyészség dolga lenne. Közben az a helyzet, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége Matolcsynak dolgozik a jegybankban, ott ül több alapítvány felügyelőbizottságában, maga is havonta milliókat szakít a rendszerből. Polt a helyzetet láthatóan nem izgulja túl.
Viszont ettől függetlenül valószínűleg már az is törvénysértő, hogy az alapítványok nem írtak ki közbeszerzéseket, mielőtt elkezdték szórni az adófizetők pénzét.
Erre leegyszerűsítve a következő szabály vonatkozik.
Ha egy szervezet közhatalmat gyakorol, közpénzt használ, és olyan szervezet alapítja aminek közbeszerzést kell kiírnia, akkor ez az új szervezetnek is kötelező.
Mikor a Fidesz megpróbálta eltitkolni, hogy mire mennek a horribilis összegek az alapítványoktól, akkor az Alkotmánybíróság ítéletében ezt pont azzal verte vissza, hogy közfeladatot látnak el, közpénzzel gazdálkodnak, és az MNB van felettük.
Ezek alapján aligha lehet kérdést, hogy az MNB alapítványainak közbeszerzéseket kellett volna kiírniuk. Szolgáltatások és áruk beszerzése esetén a 8 millió forint feletti beszerzéseknél, építési munkák esetében pedig a 15 millió forint feletti megbízásoknál.
Az alapítványok a napokban nyilvánosságra került adatok szerint többször is az értékhatár felett költöttek, és a közbeszerzési értesítőben nem látszik, hogy akár egyetlen pályázatot kiírtak volna. (Egy hete küldtünk közérdekű adatkérést az alapítványoknak a közbeszerzéseikkel kapcsolatban, eddig azonban nem válaszoltak kérdéseinkre.)
Erre jutott a Transparency International is, ami ma levélben kérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy vizsgálja meg, miért nem pályázatattak senkit Matolcsyék.
És itt jön a történet igazán vérfagyasztó része.
A magyar igazságszolgáltatási gyakorlat szerint ugyanis
ha egyértelműen kiderülne, hogy Matolcsy alapítványainak közbeszerzéseket kellett volna kiírniuk,
ezt azonban törvénysértő módon elmulasztották megtenni,
és pályázat hiányában pofára költötték a pénzt,
önmagában az sem vonna maga után semmilyen súlyos büntetőjogi következményt.
Hiába lehet pontosan tudni, hogy átlátható, leginkább korrupció mentes módon nyílt közbeszerzési verseny segítségével lehet a közpénzt elkölteni, hiába kötelező törvény szerint ilyesmit kiírni, a közbeszerzés szabálytalan elmulasztása nem minősül hűtlen kezelés vagy sikkasztás szintű bűncselekménynek
A jelenlegi szabályok szerint a közbeszerzések elmulasztása miatt a legsúlyosabb dolog, ami az alapítványokkal történhet, hogy semmissé válik a pályáztatás nélkül kötött szerződéseik egy része. Azok, ahol az értékhatár miatt közbeszerzést kellett volna kiírniuk. Meg is bírságolhatják őket a szerződés összegének 15 százalékára.
Ez körülbelül olyan, mintha a tolvajt fenyegető legsúlyosabb büntetés az lehetne, hogy ha elkapják és rábizonyítják a lopást, akkor vissza kell adnia a lenyúlt pénzt plusz 15 százalékot, aztán szabadon távozhat, és csinálhatja tovább, amit akar.
Hosszan lehet vitatkozni azon, hogy a szigorú büntetéseknek milyen visszatartó ereje lehet a bűnözőkre. Viszont ilyen szabályok mellett tényleg csak a hatalom és közpénz közelében sündörgő alakok erkölcsi tartásán múlik, hogy megpróbálnak-e magánvagyont csinálni az adófizetők pénzéből. Az eddigi tapasztaltok azt mutatják, hogy az ilyen erkölcsi tartásra a kormány vagy éppen a jegybank környékén nem lehet építeni. | Szinte biztos, hogy törvénysértően gazdálkodtak Matolcsy alapítványai, mégis megúszhatják komoly következmény nélkül | A közbeszerzési értesítőben egyetlen pályázatot sem írtak ki az MNB közpénzszivattyúzásra használt alapítványai, de szerencséjükre az ilyesmivel Magyarországon pont nagyon elnéző az igazságszolgáltatás. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/26/szinte-biztos-hogy-torvenysertoen-gazdalkodtak-matolcsy-alapitvanyai-a-rajuk-bizott-szazmilliardokkal-megis-meguszhatjak-komoly-kovetkezmeny-nelkul | 2016-04-26 19:54:00 | true | null | null | 444 |
A Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum apropóján az Airbnb levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, amelyben arra kéri, hogy ismerjék el az otthonmegosztás helyi és nemzeti gazdaságokra gyakorolt pozitív hatásait, és tegyék lehetővé, hogy a magyarok továbbra is megoszthassák otthonaikat.
Az írásban kitérnek arra is, hogy Magyarország kiemelt turisztikai célpont, az Airbnb-zés pedig nem csak a tulajdonosoknak, hanem a magyar gazdaságnak is jelentős bevételi forrást jelent. Számításaik szerint csak 2023-ban a vendégek összesen mintegy 1,5 milliárd euróval járultak hozzá a magyar GDP-hez, és nagyjából 40 ezer munkahelyet teremtettek.
Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium sem akart lemaradni, ezért gyorsan válaszolt is a felvetésekre. Mint írják, a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás pedig kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti. Véleményük szerint Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is.
De még nincs vége a számsornak, hiszen adataik szerint a fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, amely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma a 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.
Az érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás szabályozását: 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó - amely összegét tekintve 7 éve változatlan - Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38.400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. Emellett 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. | Tele vannak a lövészárkok! Tovább tart a háború az Airbnb és a magyar Kormány között | A terézvárosi Airbnb-szavazás után, amely tiltani fogja a kerületben a rövidtávú otthonhasznosítást, a magyar Kormány is úgy látja, hogy Budapesten lakhatási válság van, a lakbérek az égbe szöktek, amelyeket egyre kevesebben tudnak megfizetni. Ennek következtében a bejelentett Akciótervben is több intézkedés vonatkozik az Airbnb-re. Az ügy kapcsán az Airbnb és a Nemzetgazdasági Minisztérium levélváltásba kezdett. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/ingatlan/air-bnb-nagy-marton-lakhatas-budapest.799576.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a legújabb Facebook- videójában Magyar Péter azon megszólalásaira reagált, melyekben az országjárást kritizálta, és azzal vádolta Menczert, hogy titokban járja az országot.
- Mi nem úgy tartunk országjárást, ahogy az állampárt, ahogy a Fidesz, hogy nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját. Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni - fogalmazott Magyar Péter.
- Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk! - fogalmazott a kommunikációs igazgató, majd hozzátette:
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak nőkkel vagy bátor, férfiaktól félsz.
Borítókép: Menczer Tamás (Forrás: MTI/Balogh Zoltán) | Menczer Tamás "őszinte" vallomása Magyar Péternek: Félek! | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/menczer-tamas-oszinte-vallomasa-magyar-peternek-felek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 2010-es választási kampány minden eddigin túl fog tenni lejárató hangnemében – jósolják a beavatottak. Ám csak a kormány és az ellenzéki pártok készülődnek a nagy csatára, már a civilek is beindultak.
A napokban beharangozott kezdeményezéseket akár ellentétes értelműeknek is nevezhetjük, bár céljukat tekintve mindkettő ugyanazt akarja: a jelenlegi rendszer gyökeres változtatását.
Az egyik azt mondja, hogy a pártok semennyi pénzt se kapjanak az állami költségvetésből. A másik szerint akár tízszer annyit költhessenek, mint eddig, de ellenőrizhető, elszámolható módon.
Veres Mária: ne legyen állami támogatás!
Veres Mária tíz napja hirdette meg legújabb aláírás gyűjtő akciójának kezdetét. A nyíregyházi asszony – aki nemrég Civil Mozgalom néven maga is pártot alapított - most arra buzdít, hogy az emberek aláírásukkal támogassák egy népszavazás kiírását. A kezdeményezés tétje az lenne, hogy a politikai pártok ne részesüljenek állami támogatásból.
A fogadtatásról egyelőre nincsenek hírek, de az biztos, hogy Veres Mária korábban már sikerre vitt egy népszavazási kezdeményezést a politikusok költségeinek elszámolásáról. A parlamenti szavazógép azonban megváltoztatta a menetrendet. A kormányzópárt sebtében beterjesztett egy törvényjavaslatot, ami okafogyottá tette a kezdeményezést.
Többszörös kampányfinanszírozást!
A Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország, a nemzetközi háttérrel is rendelkező jogvédő szervezetek viszont az állami pénz csapok megnyitását szorgalmazzák. Idejekorán figyelmeztetve arra, hogy ha nem változtatnak a törvényi előírásokon a pártok, akkor „borítékolható a törvénysértés” – állítja Molnár Bálint a Freedom House igazgatóhelyettese.
A két említett civil szervezet javaslatait már eljuttatta a pártoknak, szeretnék ha azt még az őszi parlamenti időszak idején elfogadnák. Két hetet adtak a pártoknak a mérlegelésre, arra való hivatkozással, hogy azokat korábban már egyeztették képviselőikkel.
Miről van szó részletesen? A jogvédők pénzügyileg átlátható választási kampányt szeretnének 2010-ben, mert a korábbi kampányok értéke a törvényes összeghatár többszörösét is meghaladta.
A 2006-os kampány kiadásait vizsgálva a szervezet a TNS Média Intelligence adataira hivatkozik. Az MSZP bevallott reklámkiadása 401 millió volt, a kampány becsült értéke 909 millió, amely listaáron elérte az 1180 milliót.
A Fidesz-KDNP szintén 401 milliót vallott be, melynek becsült értéke 769 millió volt. Ám nagyon olcsón vették a hirdetési helyeket, mert a reklámok listaárát 1871 millióra becsülték. De a két kis párt, az SZDSZ és az MDF kampány bevallott, becsült és listaáras költései sincsenek összhangban.
Vessünk véget a képmutatásnak!
A jogvédők egy holnapot indítottak Vessünk véget a képmutatásnak! Címmel,
http://kepmutatas.hu/. Az oldalon megtalálható a pártoknak eljuttatott törvényjavaslat szövege, és a kezdeményezés indoklása. Eszerint a pártok képviselő jelöltenkénti egy millió forintos állami támogatását 12 évvel ezelőtt, még 1997-ben állapították meg.
Ennek az összegnek az 5 millióra való felemelését kezdeményezik. De a legfontosabbnak a költségek elszámolhatóságát tartják. Nyissanak a pártok egy kampány számlát, ahonnan a reklámok költségét utalják. Ez legyen nyilvános, megtekinthető.
A médiumok vagy ne adjanak kedvezményeket a pártoknak, vagy egyformán adjanak mindenkinek – szorgalmazzák. Rövidebb kampányt szeretnének. „A pártok csak a választás napját megelőző 25-30 nap során folytathassanak kampánytevékenységet, csak ebben az időszakban jelentessenek meg politikai hirdetéseket”- fogalmazzák meg.
A 168 Óra Online megkérdezte Molnár Bálintot Veres Mária törekvéséről is. A Freedom House Europe igazgató helyettese azt válaszolta, hogy minden országban kapnak állami támogatást a pártok. Majd hozzátette,
- A mai politikaellenes Magyarországon nem előremutató a kezdeményezés. | Mennyi pénzt szórjanak el a pártok kampánykiadásokra? | A pártok reklámköltésének teljes értéke a választási kampány időszakban akár tízszer is több lehet a törvényben előírtaknál – vélik szakértők. Két jogvédő szervezet a napokban mutatta be azt a javaslatcsomagot, amely a következő évi választási kampány hirdetési kiadásait szeretné ellenőrizhető módon „kordában tartani”. Két hetet adtak a pártoknak a javaslat mérlegelésére. | null | 1 | https://168.hu/penz/mennyi-penzt-szorjanak-el-a-partok-kampanykiadasokra-118773 | 2009-10-11 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
hirdetés | Szabadlábon a Conti Car tulajdonosai | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1998/12/19981222szabadlabon | 1998-12-22 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Azt még a szenvedélyes magyar fociszurkolók is tudják, hogy az újabb stadionépítések minimum kétharmada teljesen felesleges és fenntarthatatlan volt, de ami Szigetszentmiklóson történik, az ebben a mezőnyben is egészen abszurd.
Ma átvettük az mfor.hu cikkét, ami arról szól, hogy az SZTK, a város focicsapata az elmúlt években 2,12 milliárd forintnyi TAO-pénzt, vagyis közpénzt kapott, hogy abból, vagy annak egy részéből egy stadionból és több edzőpályából álló centrumot építhessen. A teljes egészében taóból építendő komplexum tervezett végső ára 3,5 milliárd forint.
A TAO-pénzen felül a klub, kifejezetten a pálya építésére kapott 2016. nyarán egy 361 millió forintos segélyt is az EMMI-től, a rendkívüli kormányzati tartalékból, arra való hivatkozással, hogy a 2011-ben beadott sportcetrum-terv azóta elavult és amúgy is sokat esett közben az eső, így az építkezés költségvetése 361 milliós mínuszba került.
A pénzek elköltését a minisztérium munkatársai tavaly a következő, országos felháborodást kiváltó vizsgálati dokumentummal okézták le:
A stadionra és a pályákra tehát az elmúlt években durván 2,5, de minimum 2 milliárd forint érkezett a klubhoz.
Az SZTK tulajdonosai ehhez képest 2016. júniusában a következő szöveggel jelentették be, hogy megszüntetik a projekt elkezdésekor még stabil másodosztályú, akkor viszont már az NB III.-ban játszó felnőtt profi csapatot, és amatőrként a megye I.-ben folytatják:
„Ezúton tájékoztatjuk szurkolóinkat, és szimpatizánsainkat, hogy az egyesület beruházásában zajló Regionális Utánpótlás Centrum építése olyan fázisba került, amikor jelentős anyagi áldozatokat kell hoznia a klubnak, hogy a kivitelezést, – amely a szigetszentmiklósi gyerekeknek, és Önöknek épül – időre megvalósíthassuk.
Ezért a felnőtt csapatot üzemeltető Kft. tulajdonosai úgy döntöttünk, hogy minden erőforrásunkat a beruházásra fordítjuk, ezért átmenetileg megszüntetjük az első csapat anyagi támogatását, és a továbbiakban amatőrként, a megyei első osztályban versenyeztetjük első csapatunkat.”
Tehát az építkezésre hivatkozva történt a dolog, miközben a leendő sportcentrumból a valóságban lényegében semmi sem épült fel akkor még. (Az mfor.hu friss cikkében látható fotóból kiderül, hogy a beruházás most is maximum olyan 10 százalékos készültségnél állhat.)
De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy pár héttel ezelőtt, idén februárban már azt jelentette be az SZTK, hogy még az amatőr megyebajnokságtól is visszalép a téli szünetben, az idény felénél.
Vagyis most ott állunk, hogy elköltöttek jó 2,5 milliárd forint közpénzt egy magánkézben levő sportklub beruházására, de pillanatban nincsen se pénz, se pálya, se felnőtt focicsapat. | Úgy épül stadion 3,5 milliárdból Szigetszentmiklóson, hogy a városnak nincs SEMMILYEN felnőtt focicsapata | Hová tűnhetett a pénz? Több, mint 2 milliárdot kaptak tao-közpénzből és 361 milliót a kormány tartalékából, de se stadion, se csapat. | null | 1 | https://444.hu/2018/03/19/ugy-epul-stadion-35-milliardbol-szigetszentmikloson-hogy-a-varosnak-nincs-semmilyen-felnott-focicsapata | 2018-03-19 18:00:00 | true | null | null | 444 |
Ez ám a tempó: Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másnapra pedig már el is készült a költségvetés, sőt a költségvetési tanács már el is olvasta.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a Költségvetési Tanács egyetért a jövő évi költségvetési törvény tervezetével, amit véleményében hitelesnek és végrehajthatónak ítélt meg. A Tanács megerősíti, hogy a jövőre tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés elérhető, az államadósság csökkentése megvalósítható.
Így a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé.
A kormány - vállalása szerint - a hiány mértékét 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 2,9 százalékra mérsékli. A Tanács üdvözli azt a célt is, hogy az államadósság GDP-arányos mértékét a kormány a jövő év végére 72,6 százalékra javítja, a következő években pedig tovább mérsékeli. Az intézmény egyetért azzal is, hogy a kormány ezen céljai eléréséhez fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. A Költségvetési Tanács szerint a kormány által kitűzött 3,4%-os gazdasági növekedés elérhető, de az orosz-ukrán háború és az európai szankciók hatásai kockázatot jelentenek. A Tanács véleményében kiemeli, hogy a költségvetési törvény tervezete szerint a kamatkiadások a 2024. évi 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkennek 2025-ben, amit az alacsonyabb infláció és kamatok is elősegíthetnek. | Hétfőn kerül a parlament elé a "békeköltségvetés" | Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másnapra el is készült a költségvetés, sőt a Költségvetési Tanács már el is olvasta. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/07/hetfon-kerul-a-parlament-ele-a-bekekoltsegvetes | null | true | null | null | 444 |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette az egyedi kormánydöntéssel adott (EKD) támogatásainak frissített, 2022-es listáját. A kizárólag hazai költségvetésből fizetett EKD-alapú támogatási rendszer 2004-ben jött létre, és a támogatások kiosztását egészen 2020-ig új munkahelyek létrehozásához kötötték. Azóta viszont már nem kötelező a többletlétszám-vállalás, hanem lehetséges eszközalapú szerződésekre, valamint technológiaintenzív beruházásokra is támogatást igénybe venni.
A 2021-es 250 milliárd forintos rekord után tavaly ennek az összegnek alig több, mint felét, 128,65 milliárd forintot osztották szét EKD-támogatás formájában, de ez még mindig a második legnagyobb éves summa az elmúlt 18 év tükrében.
2022-ben összesen 51 beruházás számára osztottak ki EKD-pénzeket, ebből 12 magyar gyökerű céget támogattak. A legnagyobb arányban – összesen 14 esetben – német cégeknél landolt a kormányzati hozzájárulás. A kedvezményezettek tevékenységi köre változatos, de továbbra is nagy a feldolgozóipari beruházások túlsúlya, ezen belül pedig enyhe túlsúlyban van a járműipar.
Az 51-ből 22 beruházás esetében egyetlen új munkahely sem jön létre, és a tavalyi támogatásokból összesen 3686 munkahelyet teremtenek.
Miután nincs munkahelyteremtési-kötelezettség, összehasonlításra nem alkalmas ez a szám, csak szemléltetésképp: míg 2020-ban a teljes támogatási összegből egy munkahely átlagosan 16 millió forintjába került az államnak, most a teljes keretből 349 millió jut egy új munkahelyre.
A legnagyobbak 2022-ben
A legtöbb EKD-támogatást a BMW Manufacturing Hungary Kft. kapta a debreceni gyárban felépélő új akkumulátor-összeszerelő üzeméhez. Ennek teljes beruházási összege 36,05 milliárd forint, amiből 13,52 milliárdot a magyar adófizetők állnak. A BMW 300 új munkahely létrehozását vállalta, a KKM adatai szerint . (A társaság a cikk megjelenése után arra hívta fel figyelmünket, hogy valójában 500 új munkahelyet biztosítanak.)
A második legnagyobb összeget a török tulajdonú Sisecam Glasspackaging Hungary Kft. zsebelte be, mely 70,41 milliárdos beruházással üvegcsomagolást előállító gyárat létesít Kaposváron. A társaság 12,55 milliárdnyi állami támogatást kap. Új munkahely létrehozását nem vállalták.
A harmadik az olasz KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt., amely húskészítménygyártó kapacitásának bővítésére és 280 munkahely létrehozására 30,813 milliárdos beruházásra tett vállalást. Ebből 10,877 milliárdot a kormány finanszíroz.
A negyedik az orosz tulajdonú Arnest Hungary Kft., amely új, Alsózsolcán létrehozandó aeroszol-töltőüzemét 16,92 milliárdból építi, ebből 6,77 milliárd forintot a magyar állam áll. A cég munkahelyek létrehozására nem tett vállalást.
Az ötödik a magyar Bayer Construct Zrt., amely fürdőszoba-összeszerelő üzem létrehozását vállalta a kapcsolódó asztalos és lakatos műhellyel, valamint szerelvénygyártó és burkolatgyártó üzemmel. A teljes beruházási költség 14,68 milliárd forint, ehhez 6,606 milliárdos támogatást kaptak. Többletlétszám-vállalása ennek a beruházásnak sincs.
A korábbi években és jellemzően tavaly is az EKD-kalapból egy-egy beruházás összegének körülbelül egyhuszad-egyharmad részét támogatták meg. Kisebb, 1-2 milliárdos beruházások esetén fordult elő nagyritkán, hogy közel felerészben a kormány adományozott. Ilyen nagy volumenekben, mint ezúttal, azonban az állam még nem lépett fel „üzlettársként”.
A BMW akkumulátorgyártó beruházásának ugyanis mintegy 37,5 százalékát a kormányzat fizeti, és miközben a támogatási összeget már a beruházás novemberi bejelentése idején elárulták, a teljes költségre csak most derült fény.
Az Arnest Kft. gyárberuházásának pedig 40 százalékát állja a kormány. Eddig előzmény nélküli volt, hogy orosz cég kapjon EKD-támogatást, a kabinet azonban 2022 áprilisában – Ukrajna lerohanása és az európai uniós szankciók sora után – elérkezettnek látta az időt, hogy egy ilyen szereplővel írjon alá szerződést.
A Bayer Construct Zrt. beruházásának 45 százalékát fizeti a magyar állam. A feltörekvő vállalatcsoport tulajdonosa Balázs Attila milliárdos vállalkozó, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzlettársaként került be a köztudatba.
A kínai CATL 3 ezer milliárd forintos debreceni akkumulátorgyár-beruházása egyelőre nem jelent meg az EKD-összesítésben. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón elmondta, szerinte nem pontos az a sajtóban megjelent információ, miszerint a magyar állam 320 milliárd forinttal támogatja a vállalatot. Elárulta, hogy a gyár létesítéséhez százmilliárd forintos nagyságrendben van szükség infrastrukturális fejlesztésekre, de arról, hogy ebből mennyi lesz a kormányzati hozzájárulás, nem beszélt.
Mint lapunk korábban megírta: 2021 végéig mintegy 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be e-akkumulátorok gyártásába, s ehhez összesen 308 milliárd forint állami támogatást söpörhettek be. Tavaly effajta támogatás-dömping nem volt: a BMW-vel együtt négy új szereplő érkezett akkumulátor vagy ahhoz kapcsolódó alkatrészek gyártását célzó beruházással, ezek összesen 18,48 milliárdnyi támogatást kaphatnak.
Idén sem kezdték spórolással az évet
A friss adatok szerint 2023-ban február 3-áig összesen 13,742 milliárd forintot osztottak ki EKD-támogatás címén 14 beruházásra, amelyek közül mindössze egyet hoz létre magyar gyökerű cég. Eddig vállalást 749 új munkahely létrehozására tettek. 10 milliárd forint feletti támogatási összeg még nincs, az idén eddig magasan a legtöbbet a kínai hátterű Chervon Autó Precíziós Technológia Kft. kapta, amely 5,27 milliárdos támogatással 17,57 milliárdból építi új alkatrészgyártó egységét.
A kormány a 2023-as költségvetésben 132 milliárd forintot különített el a beruházás-ösztönzési célelőirányzatra – az EKD-támogatásokat jellemzően ebből a zsebből finanszírozzák. A költségvetési bizottság januári ülésén Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára azonban nem árulta el, hogy ezt a keretet várhatóan mire fordítják, és mennyi juthat az akkugyáraknak. | A BMW-akkugyár költségének közel 40 százalékát a magyar kormány fizeti | Orosz cég is kapott egyedi kormánydöntésen alapuló milliárdos támogatást. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/14/kormany-ekd-tamogatas-multi-multinacionalis-nagyvallalat-beruhazas-bmw-akkumulator-gyar-autoipar-kkm-koltsegvetes-catl/# | 2023-02-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2005.04.05. 10:35
Jogsértő módon, saját vagyongazdálkodási rendeletét is megszegve döntött több esetben is százmilliós ingatlanok eladásáról a XIII. kerületi MSZP-SZDSZ vezetésű önkormányzat. Versenyeztetés, pályáztatás nélkül értékesítettek például nettó 700 millió forintért egy Váci úti telket.
A XIII. kerületi önkormányzat több esetben is a saját vagyongazdálkodási rendeletét megszegve, a nyilvánosság mellőzésével, pályázat kiírása nélkül döntött különösen nagy értékű ingatlanok értékesítéséről. Egy Váci úti ingatlant 2003. februárjában 700 millió forint + áfáért adott el, pedig az akkor hatályos rendelet szerint 50 millió forint felett kötelező lett volna pályázatot kiírni – adta hírül az Origo.
Szintén jogsértő módon adtak túl a Mohács utca 18. A-B alatti két házon. Az önkormányzat 2003. októberében 530 millió forint + áfáért értékesítette az épületeket, az akkor hatályos rendelet szerint viszont 500 millió forint felett kötelező lett volna pályáztatni az ingatlant.
Az Állami Számvevőszék márciusban nyilvánosságra hozott jelentésében már azért is bírálta az önkormányzat vagyonrendeletét, mert indokolatlanul magas összegben, 500 millió forintban állapították meg a pályáztatás nélkül értékesíthető ingatlanok felső értékét. Ez a számvevők szerint nem biztosítja a közvagyonnal gazdálkodás átláthatóságát, és ellentétes az államháztartási törvény előírásával is.
Emellett az ÁSZ jelentése tételesen is megemlítette, hogy a vagyongazdálkodási rendelet előírásával ellentétben nem folytattak le versenyeztetési eljárást a Mohács utca 18. A-B ingatlanok esetében. A jelentés azt is tartalmazza, hogy a rendelet előírásaitól eltérve nem pályáztatták meg a Csángó utca 4/B, a Petneházy utca 56/ A és B, valamint a Váci út 19. szám alatti ingatlanokat sem, ráadásul az ingatlanok forgalmi értékére vonatkozó értékbecslést sem készítettek.
A versenyeztetés nélküli ingatlanértékesítésnek a képviselőtestületi jegyzőkönyvek szerint hagyománya van a kerületben. Az elmúlt két évben szinte csak így adtak túl bontásra ítélt házakon a XIII. kerületben. 2003 februárja és 2004 novembere között mintegy 4 milliárd forint értékben adott el a kerület ingatlanokat ezzel a módszerrel mintegy 20 esetben, a legtöbbször a szerződések értéke meghaladta a 100 millió forintot.
Gellért Lajos, az önkormányzat sajtóreferense az Origonak azt állította, hogy nem tudtak arról, hogy az önkormányzat döntéseinek egy részénél helytelenül járt el, erre csak az ÁSZ jelentése hívta fel figyelmüket. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt senki a kerület vezetői közül, hogy miért nem írtak ki pályázatot a fenti ingatlanokra, és azt sem közölték, hogy mi alapján állapították meg az árakat. Az azonban kiderült a válaszból, hogy a vagyonrendeletet módosították az ÁSZ kiritikája után.
Forrás: origo.hu, fideszfrakcio.hu | Milliárdos ingatlaneladások pályáztatás nélkül | Jogsértő módon, saját vagyongazdálkodási rendeletét is megszegve döntött több esetben is százmilliós ingatlanok eladásáról a XIII. kerületi MSZP-SZDSZ vezetésű önkormányzat. Versenyeztetés, pályáztatás nélkül értékesítettek például nettó 700 millió forintért egy Váci úti telket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/04/milliardos-ingatlaneladasok-palyaztatas-nelkul | 2005-04-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
MSZP: a kormánypártiakat is vizsgálja Budai Gyula
FN.hu, MTI 2011. március 23. 10:36
A költségtérítési szabályokkal visszaélő kormánypárti politikusok elleni vizsgálat elindítását kezdeményezi az MSZP Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnál.
Török Zsolt Budai Gyulához címzett nyílt levelében azt írja, az elmúlt hetekben "szinte naponta derült fény egyes álláshalmozó politikusok költségtérítéssel való visszaélésére", kormánypárti országgyűlési képviselők, polgármesterek hónapokon át törvénytelenül vettek fel több százezer forint közpénzt.
Előbb Zsiga Marcell, Miskolc fideszes alpolgármestere, majd Papcsák Ferenc zuglói polgármester, a múlt héten Szabó Zsolt hatvani városvezető, most pedig Földi László, Cegléd kereszténydemokrata első embere bukott le azzal, hogy mind az általa vezetett önkormányzattól, mint pedig az Országgyűléstől "felmarkolta a költségtérítést, illetve választókerületi pótlékot" - fogalmaz az MSZP szóvivője.
Kezdeményezi: ha Budai Gyula és "megbízója" komolyan gondolja a törvény előtti egyenlőség szellemében folytatott elszámoltatást, azonnal indítson vizsgálatot az említett kormánypárti politikusok ellen.
http://www.fn.hu/belfold/20110323/mszp_kormanypartiakat_is_vizsgalja/
| MSZP: a kormánypártiakat is vizsgálja Budai Gyula | A költségtérítési szabályokkal visszaélő kormánypárti politikusok elleni vizsgálat elindítását kezdeményezi az MSZP Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/03/23/mszp_kormanypartiakat_is_vizsgalja/ | 2011-03-23 13:00:00 | true | null | null | fn.hu |
2010.05.20. 22:00
Házkutatást tartottak a Pécsi Tudományegyetemen, s a pécsi rendőrkapitányság gazdasági nyomozói bűnügyi zár alá helyezték a PTE 2008–2010-es teljes beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi dokumentációját, miután hűtlen kezelés ügyében nyomoznak. A PTE rektorát, Gábriel Róbertet meglepték a történtek.
Apécsi rendőrkapitányság szóvivője, Muray Ágnes megerősítette a házkutatás tényét, s azt, hogy hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak, ám részleteket a nyomozásra való tekintettel nem kívánt elárulni. Megjegyezte azonban, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) napi működését az eljárás nem befolyásolja. Egyetemi források szerint a felnőttképzési és emberi erőforrás fejlesztési kar (FEEK) 2007 és 2010 közötti gazdasági működését vette górcső alá a hatóság. A PTE rektora, Gábriel Róbert a Magyar Nemzetnek elmondta, megdöbbenten hallotta hírt, maga is folyosói pletykákból értesült a történtekről, holott a rendőrség a rektori hivatal alatti emeleten járt. Mint mondta, sem a rendőrség, sem a munkatársai nem értesítették az akcióról, s nem tudja, hogy pontosan milyen dokumentumokat vihettek el az universitasról a hatóság emberei. Az egyetem gazdasági főigazgatója, Imhof Gábor hozzátette, a főigazgatóság teljes iratállományát lefoglalták.
Egyetemi források szerint komoly működési zavarokat okozhat, hogy először ugyan csak a FEEK dokumentumait kívánták bűnügyi zár alá helyezni, végül az egyetem összes beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi anyagát lefoglalták. A PTE-nek ugyanis több folyamatban lévő pályázata, eljárása is van, amelyek kimenetele veszélybe kerülhet. A teljes zárolásnak az lehetett az oka, hogy az intézményben nem karonként, hanem időrendben rendszerezik a dokumentumokat.
A nyomozás több hónapig is eltarthat, az iratokhoz való hozzáférés kizárólag külön engedéllyel, rendőri jelenlét mellett, a hatóság által előírt procedúrával lehetséges. | Házkutatás a pécsi egyetemen | Házkutatást tartottak a Pécsi Tudományegyetemen, s a pécsi rendőrkapitányság gazdasági nyomozói bűnügyi zár alá helyezték a PTE 2008–2010-es teljes beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi dokumentációját, miután hűtlen kezelés ügyében nyomoznak. A PTE rektorát, Gábriel Róbertet meglepték a történtek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/hazkutatas-a-pecsi-egyetemen | 2010-05-11 13:59:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A testület első hivatalos ülésén eldöntötték: az önkormányzat idén is karácsonyi segéllyel segíti a rászorulókat és döntés született a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásról is. Ezt követően történt a bizottsági tagok megválasztása.
Megalakították a képviselő-testület a munkáját segítő bizottságokat. Répcelakon a törvényi előírásoknak megfelelően három bizottság működik: Ügyrendi Bizottság (három fővel), Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (öt fővel) és Humánpolitikai Bizottság (öt fővel). A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül választják, mellettük civil, külsős tagokat kérnek fel a munka segítésére - írja a Répce TV.
Az Ügyrendi Bizottság elnöke Boros András, tagjai Őri Csaba és Horváth Péter lettek, külső bizottsági tag nélkül. A pénzügyi bizottság munkájának segítésére Molnárné Pap Edinát és Kovács László kérték fel, a Humánpolitikai Bizottság külsőse Ágostonné Bognár Anita és Varga Dániel lett erre a ciklusra. A megválasztásukat követően a külsős tagok esküt tettek.
Döntés született még az egykori TSZ-iroda épületének lehetőség szerinti megvásárlásáról - az önkormányzat vételi ajánlatot tesz az épületre. Ebben az épületben alakítanák ki a tervek szerint az idősek házát. A döntés értelmében a polgármester megkezdi a tárgyalásokat az ingatlan megvásárlása érdekében. | Bizottságokat alakított Répcelakon a testület | A répcelaki önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén az egyéb napirendi pontok mellett megalakította a testület biztosságait is. A bizottságokba a törvényi előírásoknak megfelelően összesen négy külsős tagot kértek fel. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bizottsagokat-alakitott-a-repcelaki-kepviselo-testulet | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Az állami ügynökség mintegy 1100 szervezet – költségvetési szervek, intézmények, állami cégek – informatikai beszerzését menedzseli, hivatalosan azért, hogy a „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat”. A közbeszerzési tanácsadónak
több száz milliárdos beszerzéshez lesz köze, a dokumentációban legalábbis 3500 (köz)beszerzési eljárás lefolytatásáról, benne húsz keretmegállapodásról van szó – az utóbbiak becsült értéke egyenként meghaladhatja az 50 milliárd forintot.
Ezek szerint az Aponius megbízása 36 hónapja alatt jó sok és nagy méretű közbeszerzéshez ad majd szaktanácsot. A szerződésből az derül ki, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a keretszerződés teljes összege viszont nem szerepel a dokumentumban. A méretre csak abból lehet következtetni, hogy az egyedi projektek esetében 30 százalékos, a keretmegállapodás meghiúsulása esetére 150 millió forint kötbért kötöttek ki. Megkérdeztük a DKÜ vezérgazgatóját, Koszorus Lászlót, mennyit szántak a tanácsadásra, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt.
Akármennyi pénzről lesz szó, az biztos, hogy nem egyedül viszi el az Aponius, alvállalkozóként bevonja a Csendes Consulting Zrt.-t, Gacsályi Bélát, a Mátyus Ügyvédi Irodát és az ODC Open Doors Consulting Kft.-t.
Az ügynökség pályázatára egyébként négyen aspiráltak, de az eredményhirdetés szerint minden vetélytárs elhullott, mert érvénytelen ajánlatot tett. A Procura Consulting Kft. és a Kelemen Zoltán ügyvéd nem nyújtotta be a kért hiánypótlást, a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Ész-Ker Zrt. pedig tanácsadói pályázatok esetében ritka ok miatt zuhant ki: aránytalanul alacsonynak ítélték a vállalási árát.
Azért nem csúszott le az Ész-Ker sem a tanácsadói bizniszről teljesen. Labdába rúgott a pályázat második részében, amely közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szól. Itt a nyertes nettó 14900 forintos óradíjjal a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda lett, és alvállalkozóként bevitte a projektbe az Ész-Ker Zrt., a Dr. Takács Éva Ügyvédi Iroda és a Dr. Pete Judit Ügyvédi Iroda mellett.
Úgy tűnik tehát, nem ártott meg az udvari tanácsadóknak, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter másfél éve kipenderítette őket az uniós támogatású közbeszerzések tanácsadói pozíciójából. A 4,8 milliárd forintos gigamunkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK volt. Bajkai Fidesz-alapító, az egyik legjobban kereső honatya, az irodában 20,5 százalékos tulajdonos, de évek óta szünetelteti praxisát. Ugyanakkor nem tartja magát távol a közbeszerzésektől, cégérdekeltsége révén egyre több állami megrendelést nyer el.
A trió arra szerződött 2016-ban Lázár János kancelláriájával 4,8 milliárd forintért, hogy őrködnek az uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Az eredmény azonban lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egy milliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország. Ezt nemrég Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese megerősítette a Portfoliónak. Ahogy korábban megírtuk, ez azt jelentette, hogy minden tizedik eurót vissza kellett fizetni, és ezen felül egyedi ügyekben további „pénzügyi korrekciót” is be kellett vállalni, vagyis a szankció összességében biztosan meghaladta a 400 milliárd forintot.
Az említett tanácsadói megbízás az Európai Bizottság által kifogásolt projektek listáján volt, de úgy tudjuk, nem kellett miatta büntetést fizetni, mert nem is küldték ki Brüsszelbe a számlákat, azt a magyar költségvetésből állták. A résztvevőknek nem esett bántódásuk, és most az állami informatikai beszerzések körül tüsténkedhetnek. Mindössze annyi eltéréssel áll fel a csapat, hogy a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. mellett ezúttal nem Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK, hanem Bajkai cégérdekeltsége, az Aponius Consulting Kft. a befutó. | Rogánék ügynökségének adnak tanácsot azok, akik miatt egymilliárd euróra büntették Magyarországot | Gulyás Gergely kirúgta őket, most a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó kormányzati ügynökségnek dolgozik az Orbán család ügyvédje. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/02/24/bajkai-istvan-rogan-antal-tanacsadas-buntetes/ | 2020-02-24 13:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Zebrák legelésznek Mészáros Lőrinc uradalmának területén. Hát hol az alcsútdobozi ménkűbe’ legelésznének, az oranzsériájában? - horgad föl a hírre a NER-milliárdos különös gazdagodását a nemzet gyarapodásával magyarázó egységnyi sugarú fideszes. De mi őrizzük meg a hidegvérünket, arcizmunk se rezdüljön, ami egyébként tizenöt év orbánizmus után nem esik különösebben nehezünkre. Tőlünk aztán legelészhetnének Tyrannosaurus Rexek is a hatvanpusztai Orbán-fertály határában, a Magor Karakterológiai és Turulkutató Intézet Horthy-génkutatási programjának melléktermékeként.
Nem is értjük igazán a Gulyásmédia olvasói levélre alapozott hírközlését. Szerintünk a hír inkább az lenne, miért nem jöttek még meg a vietnámi antilopok, a kontyos lundák, és a szintén veszélyeztetett koalák - "Ne simogasd, Andi, megharap!" -, azokra nagy haszonért lehetne vadásztatni, mondjuk. De ne együnk ennyire cinikusak, Mészáros talán egy olyan cirkusztól vásárolta a zebrákat, amely a vadállatok szerepeltetésének tilalmára készül. Hogy mit kezd velük, az egy kérdés. Mert a kreatív dúsgazdagodás és a vadakkal való unortodox kapcsolat jelenleg Escobar kolumbiai drogbáróra emlékeztet, aki vízilovakat tartott, és Bokassa közép-afrikai császárra, aki két emberevés között ragadozók elé vettette az ellenségeit. Elnézve Isten kegyeltjének, a szerencse fiának és Orbán Viktor barátjának a szelíd nézését meg a jól járását, egyikre sem látnánk sok esélyt, de azért aggódunk picit: az oligarcháktól régóta több szerénységet várna el a kormány. Egyik nap még luxusjacht, a másikon zebrafarm, mit hoz a holnap vajon? Csíkos ruhát? - látjuk magunk előtt Gulyás Gergely párás tekintetét. Nekünk, pórnépnek a válaszig a megannyi gyalogosátkelő (nem kérnek enni) és a kies járdaszigetek marad az illiberális egzotikumból. | Az úr szavannája | Zebrák legelésznek Mészáros Lőrinc uradalmának területén. Hát hol az alcsútdobozi ménkűbe’ legelésznének, az oranzsériájában? – horgad föl a hírre a NER-milliárdos különös gazdagodását a nemzet gyarapodásával magyarázó egységnyi sugarú fideszes. De mi őrizzük meg a hidegvérünket, arcizmunk se rezdüljön, ami egyébként tizenöt év orbánizmus után nem esik különösebben nehezünkre. Tőlünk aztán legelészhetnének Tyrannosaurus Rexek is a hatvanpusztai Orbán-fertály határában, a Magor Karakterológiai és Turulkutató Intézet Horthy-génkutatási programjának melléktermékeként. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257766_az-ur-szavannaja | null | true | null | null | Népszava |
Fideszes EP-képviselõ különös irodája Nagyatád központjában
Milyen gyakorisággal használja a nagyatádi irodáját Glattfelder Béla? Ezt akartuk megtudni magától a képviselõtõl, és mivel választ nem kaptunk, körbekérdeztünk a Somogy megyei városban.
Glattfelder Béla Európai Parlamenti képviselõ irodája _x0096_ ez olvasható a Somogy megyei Nagyatád központjában lévõ épület egy utcáról nyíló, félreesõ helyiségének ajtaján. Egyre több helybeli figyelmét kelti fel ez az iroda, s az annak ajtaján olvasható névtábla: a kisvárosban ugyanis nem tudnak arról, hogy a Fidesz EP-képviselõjének _x0096_ miként fogalmaznak _x0096_ _x0084_bármi köze lenne Nagyatádhoz_x0094_, gyakorta járna errefelé, közbenjárna a település fejlõdéséért, vagy akár csak fogadóórákat tartana itt.
Napról-napra többeket foglalkoztat az: vajon miért kapott irodát Nagyatádon egy olyan képviselõ, aki ritkán látott, kevéssé ismert ember a városban? Erre a kérdésre a hetek óta tartó találgatások nyomán ma már több _x0096_ igaz, névtelenséget kérõ _x0096_ helybeli is tudni véli a magyarázatot: _x0084_gyanús alibi-irodáról_x0094_ beszélnek, _x0084_költségtérítési trükközést_x0094_ sejtenek a háttérben.
Mint megtudtuk, az irodát a helyi önkormányzat évek óta a térség országgyûlési képviselõjének biztosítja, hogy legyen egy helyiség, ahol találkozhat választóival, szükség esetén intézheti ügyeit. A jelenlegi területi honatya, Karvalics Ottó (Fidesz) azonban _x0096_ aki egyébként a közeli Barcs polgármestere is _x0096_ a múlt év elején felajánlotta a helyiséget Glattfelder Bélának.
Karvalics szerint azért épp neki, mert a Fidesz EP-képviselõi közül õt jeltölték ki a régió felelõsének, õ segít uniós ügyeikben, információk beszerzésében. Ezért úgy gondolta, nem árt, ha van egy helyiség, ami a politikus rendelkezésére áll, ha épp Nagyatádon jár.
Glattfelder Béla
MTI - Kovács Attila Karvalics Ottó arra a kérdésünkre, hogy eddig mit harcolt ki számukra az EP képviselõ, azt felelte: _x0084_Nemrégiben egy számítógép beszerzésében járt közre Glattfelder Béla, most pe-dig a barcsi szociális otthon korszerûsítéséhez segít megfelelõ uniós pá-lyázatot találni._x0094_ Az országgyûlési képviselõ érdeklõdésünkre megjegyezte: _x0084_Glattfelder Béla rendszeresen jár a megyében, legutóbb bõ egy hete volt Barcson és Nagyatádon._x0094_
Karvalics Ottó úgy véli, nincs abban semmi szokatlan, hogy más térségekhez hasonlóan õk is irodát biztosítanak uniós képviselõjüknek, így szerinte a helyi pletykákkal ellentétben _x0084_ügy sincs._x0094_
Nagyatádon viszont akadnak, akik ezt továbbra is kétségbe vonják. Egy helybeli például azt panaszolta: többször is próbálta levélben megtudakolni, hogy mikor találkozhatna a képviselõvel az irodában, ám válaszra sem méltatták. Akkor meg minek neki iroda? _x0096_ kérdezi. Glattfelder és Nagyatád kapcsolatáról az is sokat elárul, hogy a várost 1994 óta irányító polgármester, Ormai István (Nagyatádért Egyesület), szûkszavúan úgy kommentálta a politikusnak átadott helyiség ügyét: _x0084_Alighanem valami félreértés történhetett. A képviselõ urat nem is ismerem személyesen._x0094_
A helyi hírek miatt kerestük Glattfelder Bélát. Szerettük volna megtudni: Van-e alapjuk azoknak a pletykáknak, amik szerint költségtérítést vagy bármilyen más juttatást vesz fel nagyatádi, somogyi elfoglaltságaival, a helyi irodájában végzett hivatali munkájával összefüggésben? Milyen gyakorisággal használja a nagyatádi irodáját? Kértük arra is, számoljon be, milyen eredményeket ért el eddig a régió felelõseként. A politikus azonban lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre, pedig hívtuk telefonon brüsszeli irodájában, küldtünk e-mailt neki, valamint asszisztensének, s érdeklõdtünk a Fidesz sajtóosztályán.
És persze kerestük nagyatádi irodájában is.
Káosz a nagyatádi Fideszben
Nagyatádon jelenleg két Fidesz-szervezet is létezik egy lassan másfél éve húzódó belviszály miatt.
A párt országos választmányának elnöksége _x0096_ mint arról korábban többször írtunk _x0096_ még 2009 decemberében feloszlatta a helyi alapszervezetet. Ezután új vezetõkkel, új szervezett jött létre, ám az akkor partvonalra került régi tagok közül többen bírósághoz fordultak, mert jogszerûtlennek tartották az oszlatást.
Az idén februárban a bíróság jogerõs ítéletben nekik adott igazat, megsemmisítette a feloszlatásról szóló határozatot. Ez pedig Barbalics István, a feloszlatott szervezet vezetõje szerint azt jelenti, hogy visszaállt a 2009-es állapot, vagyis õ a legitim nagyatádi alapszervezet elnöke. Errõl azonban hiába próbálta meggyõzni a tavaly alakult szervezet vezetõit, hiába kezdeményezte az irodák átadás-átvételét. Vagyis jelenleg két szervezet és vezetõ tartja magát legitimnek a városban.
A rendezetlen helyi pártviszonyok miatt Barbalics István már a budapesti Fidesz-központot is megkereste, de elmondása szerint február óta válaszra sem méltatták. Barbalics István megemlítette: a rendrakásra már csak azért is szükség lenne, mert álláspontja szerint számos, nehezen megoldható következménye van a történteknek. Példaként azt említette: a nagyatádi testületbe olyan fideszes képviselõk is bekerültek, akiket a tavaly alakult, vagyis az illegitim alapszervezet jelölt. (B. A.) | Belföld: Fideszes EP-képviselő különös irodája Nagyatád központjában | Milyen gyakorisággal használja a nagyatádi irodáját Glattfelder Béla? Ezt akartuk megtudni magától a képviselőtől, és mivel választ nem kaptunk, körbekérdeztünk a Somogy megyei városban. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fideszes_ep-kepviselo_kulonos_irodaja_nagyatad_kozpontjaban-1063861 | 2011-05-09 17:31:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Újabb, összességében milliárdos nagyságrendű példákat talált Hadházy Ákos, az LMP társelnöke arra, hogy egyáltalán nem hatékonyan, sőt, kifejezetten felelőtlenül használták fel a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) rendelkezésre álló uniós forrásokat. A trafikmutyit leleplező egykori fideszes önkormányzati képviselő szerdai sajtótájékoztatóján a munkahelyi képzések furcsaságairól beszélt.
A TÁMOP egyik, 2012-ben futott pályázatán (munkahelyi képzések középvállalkozásoknak a konvergencia régiókban, leánykori nevén TÁMOP 2.1.3-b/12/1) elvileg olyan képzéseket támogattak, amelyek elvileg javították a cégek versenyképességét, illetve növelték az alkalmazottak munkaerő-piaci értékét. A valóságban azonban – állítja Hadházy – gyakran teljesen értelmetlen dolgokra fordítottak összesen 6 milliárd forintot.
Ebből a pénzből mintegy 300 cég kapott átlagosan 20 millió forintot és átlagosan 50 embert képeztek, vagyis fejenként átlagosan 400 ezer forintba kerültek a 100-150 órás képzések, amelyeken főként takarítást, higiéniát, egészségvédelmet, asszertív kommunikációt, targoncavezetést és hasonlókat oktattak. Egyes helyeken annyira nem adtak a látszatra sem, hogy egy zárszerkezeteket áruló cég egyenesen alapvető borászati ismeretek képzést rendelt meg.
Hadházy szerint a pályázaton elnyert, 100 százalékos támogatásból megvalósult képzések több okból is nagyon gyanúsak:
rendkívül drágák: 15-25 millió forintért, 300-800 órás képzések, vagyis óránként 30-60 ezer forintba kerülnek
nyilvánvalóan színjáték a közbeszerzés: rendszerint egyetlen ajánlat, ráadásul úgy, hogy az eredetileg becsült érték szinte forintra megegyezik az ajánlattal
legtöbbször nyilvánvalóan hamis célokkal: például takarítóképzés takarítócégnél, kommunikációs képzés kamionos vállalkozásnál, de sláger az asszertív kommunikáció és a lean képzés is.
Az ellenzéki politikus szerint mindez azt sugallja, hogy mégis igaz, amit még 2012-ben mondott a jelenlegi szekszárdi fideszes polgármester (erről akkor hangfelvétel is készült), vagyis hogy egyes cégek pályázati kvótákkal házalnak vállalkozásoknál és önkormányzatoknál: ők írják a pályázatot, majd meg is valósítják a vállalt célt, amivel ők járnak a legjobban, a pályázónak legjobb esetben is csak egy része jut a támogatásnak, mint afféle talált pénz.
Mivel valódi beruházások alig vannak, alibi célokra kellett kipörgetni az uniós pénzeket, mondta a hasonló pályázatokról Hadházy, aki szerint az EU-s pénzek elcsalásának legfőbb veszélye, hogy a ciklus végére azokat hozzák előnybe, akik hajlandóak belemenni a svindlibe. Így a sok ezer elköltött milliárd után még inkább olyan lesz a magyar gazdaság, hogy az innováció, a szorgalom és a takarékosság helyett az ügyeskedésre való hajlam lesz a fő előny.
Néhány konkrét példa, Hadházy Ákos gyűjtéséből: | Borászképzés a zárcentrumban, EU-s pénzből | Egyáltalán nem hatékonyan, sőt, kifejezetten felelőtlenül használták fel az uniós forrásokat. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2016/07/27/elfolyt-az-eu-s-penz-a-boraszok-kommunikacios-kepzesere-ami-aztan-inkabb-elmaradt/ | 2016-07-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Azért tart üresen egy 100 millió forint értékű foghíjtelket a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat, hogy Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója be tudjon hajtani Szerb utcai luxuslakásának teremgarázsába – állítja Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke. Habony egyébként is önkormányzati luxusingatlanban él a Szerb utca 9.-ben, úgy látszik, e mellé teremagarázs is jár – írja hétfői közleményében Juhász pártja.
Ugyanebben az épületben él Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi alpolgármester is, aki a piaci ár töredékéért, 60 millió helyett 20 millió forintért, 25 éves kamatmentes részletre vette ingatlanát. Mindezt az után 3 héttel, hogy az önkormányzat ezt egy rendelettel lehetővé tette – állítja az Együtt-PM politikusa. Szentgyörgyvölgyi egyébként hivatalosan is Rogán Antal polgármester utódjelöltje a kerületben.
Az nem tisztázott, hogy Habony Árpád, a Fidesz háttérembere hogyan jutott az ingatlanhoz. A Habony Árpád által használt lakást az elmúlt években 50 millió forint értékben az önkormányzat föl is újíttatta, miután az ingatlanban a beépített szauna kigyulladt – olvasható az Együtt-PM közleményében. Az ellenzéki párt már korábban kifogásolta, hogy több Orbán Viktorhoz, Rogán Antalhoz és a helyi Fideszhez közel álló személy, illetve önkormányzati alkalmazott lakik igen értékes önkormányzati bérlakásban az említett épületben.
Az Együtt társelnöke szerint a kerületet jelentős kár éri amiatt, hogy az egyik bizottság úgy döntött, üresen tartja a 100 millió forintos foghíjtelket. Az sem tisztázott, hogy a Szerb utca 9. lakói fizetnek-e azért, hogy egy beruházással lehetővé teszik nekik a behajtást. Az Együtt azokra a kérdésekre is választ vár, hogy mennyibe került a beruházás tervezése, mennyi lesz a garázsbejáró, fel kell-e ehhez bontani a méregdrágán felújított utcaburkolatot.
Juhász Péter szerint továbbra sem tudni, milyen jogcímen lakik Habony Árpád az említett önkormányzati tulajdonú ingatlanban; volt-e engedély Habony Árpád szaunájára, ami miatt a tűz keletkezett; bevett gyakorlat-e, hogy a Rogán Antal által vezetett önkormányzat szaunatűz-károsultakat kártalanít az adófizetők pénzéből.
Az Együtt-PM szerint egyre több jel és tényadat utal arra, hogy a kerület vezetése mindannyiunk pénzével, vagyonával visszaél. „Ha az ügyészség annak idején – helyesen – vizsgálatot tudott indítani a VII. kerületben Hunvald György és társai ellen, akkor a felmerült tények és visszaélésgyanús ügyek alapján ugyanezt tegye meg az V. kerületben Rogán Antallal és társaival szemben is” – tette hozzá Juhász Péter, aki szerint "Rogán az új Hunvald".
Önkormányzat: Juhász hazudik
A Steiner Pál vezette önkormányzat 2005-ben úgy terveztette meg a cikkükben szereplő épület felújítását, hogy abban épített egy garázst bejárat nélkül, ami azóta is használhatatlan. Ezen az állapoton 2006-ban, a felújítás befejezésekor már nem lehetett változtatni. Ezen okok miatt Juhász Péternek saját politikai szövetségesét, Steiner Pált kell bírálnia – írta reakciójában az V. kerületi önkormányzat.
Az épületben keletkezett tűzkár helyrehozatalát nem az önkormányzat, hanem a biztosító fedezte, a tűzkárra is kiterjedő biztosítási kár kedvezményezettje tulajdonosként az önkormányzat volt.
Juhász többi állítása hazugság, Szentgyörgyvölgyi Péter a jogszabályokban biztosított minimális kedvezményt kapta lakásának megvásárlásakor, ugyanannyit, amennyi a kerületben bármely bérlőnek jár. A kerületben 1992 óta 2500-an vehették meg a bérlakásukat, többségük jóval nagyobb kedvezménnyel. A kerület baloldali képviselői lakásuk megvásárlásakor ennél nagyobb kedvezményt kaptak, a korábbi jogszabályoknak megfelelően. Juhász miért nem őket jelenti fel? – írták.
Az Együtt-PM társelnökét az önkormányzat már az első sajtótájékoztatón elhangzott hazugságai miatt rágalmazásért feljelentette. Juhász Pétert kétszer ítélte el magyar bíróság jogerősen droggal való visszaélés miatt, meggyőződésünk szerint ilyen embernek nem lenne helye a magyar közéletben – zárta reakcióját a Belváros. | Itthon: Habony Árpád kigyulladt szaunája 50 millióba került az Együtt-PM szerint | Az Együtt-PM szerint azért hagynak üresen egy értékes foghíjtelket az V. kerületben, hogy a szomszédos ház luxuslakásának kivételezett lakói – köztük Habony Árpád tanácsadó és Rogán Antal utódjelöltje – behajthassanak a teremgarázsba. Juhász Péter szerint "Rogán az új Hunvald". Az önkormányzat úgy reagált, a Habony lakásában esett tűzkárért nem az adófizetők, hanem a biztosító fizetett, Juhász Péter pedig hazudik. Mint írták, a Szerb utcai épület teremgarázsát bejárat nélkül építették, ezen kellett valahogy segíteni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140707_Habony_Arpad_kigyulladt_szaunaja_50_milli | 2014-07-07 16:56:00 | true | null | null | HVG |
Hűtlen kezelés miatt vádat emelt két volt szocialista országgyűlési képviselő ellen a Fővárosi Főügyészség - értesült az MTI Hírcentrum.
Az M1 csütörtök esti Híradójában elhangzott, Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) korábbi főigazgatója és V. Gy. volt vadászpilóta a vádirat szerint 2008 és 2010 között fiktív megbízási szerződésekkel nyolcmillió forinttal károsította meg az államot. Kárpáti Zsuzsanna tettesként, V. bűnsegédként áll majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Az ügyészség mindkettőjük esetében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kéri - közölte a hírműsor.
A vádirat szerint Kárpáti Zsuzsanna az EKI főigazgatójaként 2008 októbere és 2010 januárja között több megbízási szerződést kötött tanulmányok készítésére V. Gy.-vel. A szerződések alapján V. négy tanulmányt el is készített, ám ezek - az ügyészség szerint - az EKI számára értékelhetetlenek voltak. Az intézet mégis kifizetett értük nyolcmillió forintot a volt MSZP-s országgyűlési képviselőnek.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak úgy nyilatkozott, "az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet volt főigazgatója, valamint a másik volt országgyűlési képviselő ellen" jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emeltek vádat.
A Híradó megkereste Kárpáti Zsuzsannát is, aki azt mondta, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a vádemelésről. A volt főigazgató ártatlannak tartja magát, és szerinte politikai ellenfelei akarnak leszámolni vele - hangzott el. V.-t az adásig nem érte el a Híradó - közölték a hírműsorban.
Az MSZP közleményt adott ki, miszerint hisznek Kárpáti Zsuzsa ártatlanságában. "A többi, igaztalanul és jogtalanul megvádolt szocialista politikus ügyéhez hasonlóan az ellene folyó eljárást is az ellenzékkel való leszámolási kísérlet részének tekintjük" - írják. | Hűtlen kezeléssel vádolnak két volt szocialista képviselőt | Hűtlen kezeléssel vádolnak két volt szocialista képviselőt - Kárpáti Zsuzsanna és V. Gy. a vád szerint nyolcmillió forinttal károsította meg az államot. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/09/12/hutlen_kezelessel_vadolnak_ket_volt_szocialista_kepviselot/ | 2013-09-12 19:59:00 | true | null | null | Index |
Két olyan NB I-es labdarúgó együttes is volt 2020-ban, amely több pénzből gazdálkodhatott, mint 2010-ben a teljes, akkor még 16 csapatos élvonalbeli futballbajnokság. Bár tíz év alatt a ligát sikerült pénzügyileg stabillá tenni, ez egyáltalán nem piaci alapon történt. Mindössze annyi változott, hogy most másmilyen baráti cégektől, illetve az államtól jönnek a milliárdok, így hosszútávon nem is tűnik fenntarthatónak a helyzet.
Elöntötte a focit a pénz
Az előző évben nagyjából 45 milliárd forintnyi bevétel folyt be ilyen-olyan formában a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban működő tizenkét csapathoz*Mivel az üzleti év és a labdarúgó szezon nem esik egybe, azoknak a csapatoknak a 2020-as beszámolóit néztük meg, amelyek a 2020/2021-es idényben az NB I-ben szerepeltek. A korábbi években ugyanez volt a logika: azoknak a csapatoknak az adott évi beszámolóit összesítettük, amelyek az őszi szezont az NB I-ben kezdték. A 2020-as számok azért nem teljesek, mert az Újpest eltolt üzleti évvel működik, így egyelőre nem tette közzé legfrissebb beszámolóját, bevételi adatait csak becsülni tudtuk.. Ez több mint az öt és félszerese a 2010-es szintnek. Az egy csapatra jutó növekedés azonban ennél is jóval nagyobb volt, hiszen időközben az NB I létszámát tizenhatról tizenkettőre csökkentették.
Egy klub jelenleg átlagosan hét és félszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint a Fidesz mostani kormányzásának első évében.
A bevételek megsokszorozása pedig úgy tűnik nagyjából elég volt arra, hogy rendezze a hazai labdarúgó élvonal pénzügyi helyzetét. A csapatokat működtető cégek többsége már nem veszteséges, ami pedig talán ennél is fontosabb: nem az látszik a beszámolójukból, hogy bármelyik nap összeomolhatnak.
Tíz éve ugyanis még ez volt a jellemző. Az előző évtized első éveiben a liga csapatai 30-50 százalékkal költöttek többet a működésükre, mint amennyi bevételük volt, azaz éves szinten milliárdos veszteséget termeltek. Ráadásul a fizetőképességükkel is akadtak gondok. A 2011-es üzleti évnek például majdnem minden második vállalat úgy vágott neki, hogy miközben százmilliós vagy milliárdos éven belül lejáró adóssága volt, addig a bankszámláján 10 millió forint sem volt.
A beszámolók pedig egy cseppet sem festettek rosszabb képet a valós helyzetnél. A 2010-et megelőző években általános vélemény volt, hogy a hazai labdarúgás (és úgy általában a sport) iszonyatosan alulfinanszírozott, és üzletileg fenntarthatatlan pályán mozog. Nemcsak a folyamatos – sokszor fel is tárt – visszaélések miatt volt ez a helyzet, hanem azért is, mert még a tisztán érkező pénz nagy része sem piaci alapon áramlott a labdarúgásba. A legtöbb pénzt olyan „szponzorok” adták, amelyek valójában az esetek nagy többségében nem voltak azok a szó klasszikus értelmében. Ahogy már akkor is fogalmaztak,
a futballt valójában baráti cégek adományai tartották el, ahol az adományozók semmit nem vártak a pénzükért, vagy ha igen, akkor annak sem sok köze volt a hagyományos szponzori célokhoz.
A 2010-es választások után a csapatokat fenntartó cégek és vállalkozók joggal bíztak az új kormány segítségében, amely érkezett is, de nem mindenkinek. Az üzleti mélypont 2012-2013-ban volt, amikor a korábbi évekhez képest már mindenki két kézzel szórta a pénzt, de a bevételek ehhez még nem zárkóztak fel teljesen. A rendkívül kiábrándító helyzetet a Figyelő annak idején úgy foglalta össze, hogy a csapatokat fenntartó cégek 2012-es beszámolói alapján „valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb magyar futballsikerének minősíthető, hogy jövőre is elrajtol majd az élvonalbeli labdarúgó bajnokság”. Az abban az évben NB I-es csapatot fenntartó 16 cég közül a következő években hét ellen indult felszámolás, öt vállalat pedig az eljárás lezárása után meg is szűnt.
Részben ez indokolta a 2015/2016-os létszámcsökkentést is, amikor a korábbi tizenhat helyett tizenkét csapatossá tette az NB I-et az MLSZ*Bár olyan csapat is volt, amelynek pont az adta meg az utolsó lökést az összeomláshoz, hogy a szűkítés miatt visszasorolták.. Ekkor, illetve a következő években teljessé vált a garnitúraváltás is az élvonalban. Mostanra a 2010-es együttesek több mint fele eltűnt, köztük olyan nagyobb városok csapata is, mint Győr, Pécs, Kecskemét, Szolnok vagy Kaposvár, miközben állandó szereplője lett az NB I-nek több kormányközeli kisebb település csapata, mint például a Felcsút, a Várda vagy a Mezőkövesd. Sőt jelenleg utóbbi három kivétel nélkül a tabella első négy helyezettje között van.
A garnitúraváltással, a liga szűkítésével és a bevételek folyamatos növelésével azonban tényleg rendeződött az NB I pénzügyi helyzete. Az előző két szezonban már csak elvétve akadt veszteséges csapat, ligaszinten pedig milliárdos nyereség jött össze. Emellett most már attól sem kell tartani, hogy valamelyik csapat nem tudja kifizetni a tartozásait. Bár a bevételek és kiadások megugrásával a rövid lejáratú kötelezettségek összege is látványosan nőtt a elsőosztályú csapatoknál, a készpénzállományuk ennél is gyorsabban bővült: a tucatnyi csapatnak 2020 végén már közel 18 milliárd forint volt a bankszámláján, illetve a pénztárában.
Másmilyen barátok
A stabil pénzügyi helyzet azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a magyar futball elitjének működése fenntartható pályára került volna. A szponzorációban, ahogy 15 éve, most is jelentős szerepet játszanak a baráti cégek, mindössze annyi történt, hogy a szó jelentése árnyalódott kicsit. Míg ez korábban sokszor a tulajdonossal jóban lévő helyi vállalkozót takart, most inkább kormányközeli cégeket*Ami tényleg csak minimális különbség, ha figyelembe vesszük, hogy mostanra a labdarúgócsapatok szinte kivétel nélkül vagy kormányközeli vállalkozók tulajdonában vannak, vagy Fideszhez közeli ember dönt a működésükről.. A kifizetett összeg is változott, nagyjából a tízszeresére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Ez persze nemcsak a baráti cégektől jön, hanem az államtól is, amely szintén megjelenik „szponzorként”, pontosabban tartalmilag támogatóként, és a közvetítési jogok vevőjeként. Ahogy hétfőn megjelent cikkünkben is írtuk: azoknál a csapatoknál, ahol ez megállapítható, 2020-ban a teljes bevétel 90 százaléka származott olyan forrásokból, amelyek részben vagy egészben államiak.
Igazából az egyetlen ténylegesen piaci bevétel a jegy- és bérleteladás maradt*Ha csak a merchandise termékeket nem vesszük még ide, ám ebből legfeljebb néhány csapat tud értelmezhető bevételt összehozni.. Ez természetesen szintén nőtt az elmúlt tíz évben, de csak abszolút értékben, arányaiban még a 2010-es szinthez képest is jelentősen csökkent. Miközben akkor minden bizonnyal meghaladta a 6 százalékot, most a 3-at sem éri el.
Persze ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak az egyes években (a fenti grafikont is érdemes így nézni), mivel a csapatok folyamatosan változtak, ráadásul az egyes cégek nem egységes módon közlik a bevételi számaikat, sőt néha még egy-egy csapat beszámolója is változik évről-évre. A tendenciákat azonban elég jól mutatják. A csökkenést egyébként egy darabig akár magyarázhatta volna az is, hogy a nagy stadionépítési lázban több csapat kénytelen volt idegenben játszani a hazai meccseit is, de jól látszik, hogy a jegybevételt az új arénák sem dobták meg érdemben. Bár a jelenlegi 2 százalék körüli mutatóban nincsenek benne a Ferencváros számai, amelyek valószínűleg javítanának ezen, de jó eséllyel azok sem tolnák jelentősen 3 százalék fölé a rátát.
A jegyeladás egyébként minden csapatnál sokkal kisebb mértékben nőtt 2010 óta, mint a többi – jelentős részben állami eredetű – bevétel. Mindössze három olyan csapat van, amely ebben a tíz évben végig az élvonalban szerepelt, és még nagyjából átláthatóan közzé is tette ezeket a bevételi adatait. Közülük kizárólag a Fehérvárnál gyarapodott látványosan a meccsnapi bevétel. Az ötszörös szorzó azonban náluk is eltörpül a tizenhétszeresére ugró szponzori, és tizenegyszeresére emelkedő tévés bevételek mellett.
A Honvédnél és a Paksnál pedig szinte egyáltalán nem volt növekedés, és míg előbbinél a tavalyi járványhelyzet ezt legalább részben magyarázza, Pakson még az sem.
Magyarul,
hiába tudta stabilizálni pénzügyi helyzetét a magyar labdarúgó élvonal, a kátyúból csak az állami tízmilliárdoknak köszönhetően tudtak kimászni.
Ez pedig nem éppen a fenntartható üzleti modell receptje.
A helyzeten változtathat, ha rendszeresen lesz magyar csapat az európai ligák főtábláján (a Ferencváros éppen cikkünk megjelenésének napján játszik ezért döntő meccset). A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint ennek már évek óta így kellene lennie, most azonban reális esély is van rá, hogy megvalósul ez az egyébként már szintén 2010 környékén megfogalmazott cél. Ám ez még mindig nem a teljes liga bevételeit stabilizálná és függetlenítené a kormány kénye-kedvétől, hanem csak annak az együttesnek az életét, amely kiharcolja a részvételt. | Tíz év alatt sikerágazattá tömte ki a magyar focit az állam, pénzügyileg | Közel nyolcszorosára emelkedő bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210824/tiz-ev-alatt-sikeragazatta-tomte-ki-a-magyar-focit-az-allam-penzugyileg/ | 2021-08-24 13:42:00 | true | null | null | G7 |
hulladékszállítás;
2019-02-06 07:00:00
Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek
Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért.
Január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derül ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatja. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni. Megkeresésünkre lapunkat Hajnal Zsolt Fördős Attilához irányította, aki tudakozódásunkat szintén elhárította.
Mindazonáltal a Zöld Híd háza tájáról számos, egybevágó hír kering. Eszerint például a – lapunknak szintén nem nyilatkozó - katasztrófavédelem üzemeltetési költsége jóval magasabb, mint amennyit a cég az NHKV-tól hiába kért. Már csak azért is, mert az OKF "udvari" beszállítói akár drágábbak is lehetnek. Annak ellenére, hogy az NHKV tavaly november elején megvonta a cégtől úgynevezett „megfelelőségi véleményét”, szerződést mindeddig egyetlen helyhatóság sem bontott. A hulladékot így mindenütt elszállítják, bár a még az előző vezetőség által bemutatott kilenc új kukásautóból elszámolási problémák miatt állítólag csak négy járja a településeket. A Zöld Hídba továbbra se folynak be a hosszú távú üzemeltetéshez, beruházásokhoz szükséges források: a társulás immáron fideszes vezetője állítólag többször is sikertelen tárgyalásokat folytatott ez ügyben az NHKV-val. Habár Hajnal Zsolt tavaly a kukaholding korábbi elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal nagyjából egy időben távozott a vezérigazgató-helyettesi posztról, értesülésünk szerint ehhez éppenséggel a kettejük között kialakult szakmai ellentétek is hozzájárultak. A – 2017-es könyvvizsgálói jelentés szerint igen kusza belső elszámolású – NHKV éléről felfelé bukó Weingartner Balázs az új Orbán-kabinetben az innovációs és technológiai tárca NHKV-ért is felelős fenntarthatósági államtitkára lett. Fördős Attila eredetileg állítólag egy hozzá személyesen közelebb álló személyt képzelt el a Zöld Híd élére, vagyis Hajnal Zsoltot kívülről "kapta". Miután Gémesi György utolsó heteiben még megrendelt egy átvilágítást, az elnökváltó ülésen Fördős Attila szintén beígért egy hasonlót. Míg az első valóban elkészült (erről lásd keretes írásunkat), addig utóbbiról nincs hír. A cég pénzügyei továbbra zavarosak: az általa használt eszközök jó része a tulajdonosi társulás birtokában áll, de ellentmondásosak az alvállalkozókkal – például a váci közszolgáltatóval – fennálló elszámolási viták is.
A vezetőségváltás óta feltűnően zárkózottá vált társaságnál állítólag bizakodnak abban, hogy a jogszabály szerinti hat hónapon belül az NHKV-tól munkaerőproblémáik ellenére is visszakapják a megfelelőségi véleményt, a kukaholdintól befolyik az általuk igényelt – a fideszes bírálatok ellenére a korábbiaknál legalábbis nem kevesebb – forrás és megszűnik az OKF fennhatósága. Ellenkező esetben a határidő lejártával a 113 érintett önkormányzatnak azonnal másik ellátó után kéne néznie. Ez pedig az országos hulladékágazat mai csődhelyzetében a lehetetlennel határos kihívás. | Szemétbotrány: tovább bűzlik a Zöld Híd-ügy, a fideszesek is hiába kilincselnek | Egyelőre a 113 hazai település hulladékszállítójának kormánypártira hangolt vezetősége is eredmény nélkül lobbizik a kukaholdingnál többletforrásokért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3024415_szemetbotrany-tovabb-buzlik-a-zold-hid-ugy-a-fideszesek-is-hiaba-kilincselnek | 2019-02-06 07:00:00 | true | null | null | Népszava |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | BAMA |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-466276 | 2007-10-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az utóbbi hetekben a szokásosnál is magasabb volt a kormány hazugságindexe: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszán olyan indokokkal állíttatták le Lázár Jánosék az építkezést, amelyek többségét akkor sem gondolhatták komolyan, amikor zárt ajtók mögött azon törték a fejüket, mivel tegyenek keresztbe a beruházásnak. Hacsak nem rántanak elő egy dossziét, ami alátámasztja a kartellgyanút, nehéz helyzetbe kerülhet később az állam, hiszen azon túl, hogy az útépítés teljes felfüggesztése minimum 40 milliárd forinttal rövidíti meg az államkasszát, a kivitelezők ellenakciójára is számíthatnak. Az építők nem értik a kormány döntését, több cég név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint számukra az ügy nehezen átlátható; ha nem bizonyosodnak be a kormány állításai, az útépítő nagyvállalkozások bíróság elé vihetik az ügyet. Úgy tudjuk, ennek lehetőségét több helyen is mérlegelik.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezetőjét március végén utasította arra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy azonnal intézkedjen az M4-es autópálya tavaly elindult építkezéseinek leállításáról. Az indok akkor még állítólag az Európai Bizottság (EB) által felvetett kartellgyanú volt; a kivitelező cégek ármegállapodása ugyanis ellentétes az uniós joggal is. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy „nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók, a kormány egyformán jár el minden ilyen és hasonló esetben”, mert „a lehető legkörültekintőbben kell gazdálkodnia minden minisztériumnak és állami szervezetnek, amely közpénzeket kezel”.
Beindult a hazugsággyár
Közben kiderült, hogy az Európai Bizottságnál érdemben nem merült fel a kartellezés gyanúja, a bizottság szóvivői szolgálatának vezetője ezt a 444.hu kérdésére meg is erősítette. Mindezt egyébként nem is vizsgálhatták volna, hiszen az M4-es Abony és Fegyvernek közötti szakaszát nem uniós forrásból építették eddig, bár a kormány mindenképp szeretett volna EU-s pénzt szerezni a beruházásra. Brüsszel azonban nem a kartellvád miatt nem adott forrást, hanem azért, mert szerintük a beruházás nem illik az európai útfejlesztési koncepcióba. Tehát a magyar kormány előbb tudta, hogy bármennyire is szeretne, nem kap EU-s forrást az autópálya-szakasz megépítésére, mint ahogyan a kartellvád előkerült. Azt, hogy a kivitelezést elnyerő öt cég (A-Híd, Colas, Közgép, Strabag, Swietelsky) összejátszott volna, Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője lebegtette meg a közelmúltban, ő fordult az OLAF-hoz, amely az Európai Unió csalásellenes hivatala; ez a testület azonban nem vizsgálhatta a projektet, mivel nincs benne uniós pénz.
Ez is megy a levesbe (Az épülő híd Tiszapüspökinél)
Fotó: Mészáros János / MTI
A 110 milliárdosra tervezett beruházás kapcsán nem csak az EU-s szálba gabalyodott bele a kormány. Csepreghy Nándor a Hír Tv-nek közvetlenül a leállítás bejelentése után azt mondta, hogy az M4-es autópályaként vagy gyorsforgalmi hálózatként biztosan megépül a fejlesztési ciklusban. Ugyanő néhány nappal később szintén a Hír Tv-nek már azt közölte, hogy „ebben a projektben csak akkor képzelhető el a jelenlegi formában a befejezés, amennyiben abban európai uniós források megjelennek, ellenkező esetben nem. Újra kell gondolni a projektet, hogy akár egy másik nyomvonalon, az M5-ös autópályához bekötve valósítsuk ezt meg”.
Aztán az április 8-i kormányülésen hivatalosan is eldöntötték, hogy nem egy hónapra vagy a vizsgálat idejére, hanem véglegesen berekesztik a futó beruházást. Lázár János másnap sajtótájékoztatón közölte: a kormányhatározat értelmében utasították Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vezényelje le a tételes elszámolást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a már elvégzett munka nagyjából 40 milliárd értékű; ezenkívül 22 milliárd forint előleget is adtak a vállalkozásoknak, amelyet most megpróbálnak visszaszerezni, illetve elkezdik az összes kifizetésről szóló számlát átvizsgálni.
Lázár tehát világosan kimondta, hogy vége, és elbuktak minimum 40 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből. Igaz, úgy tűnik, nem sikerült összehangolni Lázár és helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor mondandóját. Utóbbi ugyanis a leállításról döntő kormányülés estéjén a VS.hu-nak azt nyilatkozta, hogy még mindig nem mondtak le arról, hogy az Európai Bizottságot meggyőzzék a beruházás fontosságáról és arról, hogy az EU erre mégis adjon pénzt. A helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy tárgyalnak az illetékesekkel, és egy ilyen megbeszélésen merült fel a kartellgyanú. Ezzel szemben Lázár János másnap azzal jött, hogy az Európai Bizottság idén márciusban végérvényesen megvonta a támogatását az M4-es autópályától. A Miniszterelnökség szintén a VS.hu megkeresésére a meglehetősen kényes ellentmondást feloldotta annyival, hogy Lázár több információval rendelkezett az ügyben, mint Csepreghy Nándor.
Azt nem tudni, hogy a kartellgyanúban kormányzati, esetleg uniós szinten rendelkeznek-e bizonyító erejű információkkal, de minden jel arra mutat, hogy egyszerűen nincs pénz a beruházásra. Az építkezésben részt vevő piaci szereplők közül lapunknak többen is megemlítették: felmerült ugyan, hogy a döntésben szerepet játszhat az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti háború is, ez azonban nem lehet a fő indok. Annyi bizonyos, hogy a közelmúltban és az elmúlt években semmi nem utalt arra, hogy az állam kihátrálna az Abony és Fegyvernek közötti, csaknem 30 kilométeres szakasz megépítése mögül. Maga Orbán Viktor jegyzi azt a 2013-as kormányhatározatot, amely Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkárt jelöli meg a projekt egyik felelősének. Tavaly szeptemberben pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a saját honlapján még azt közölte, hogy az ütemterv szerint halad az M4-es szakaszainak az építése.
Korábban nem volt drága
Azt egyébként, hogy a kivitelezés indokolatlanul költséges, az elmúlt években több kormányzati vezető is visszautasította Jávor Benedek akkori PM-es országgyűlési képviselő kérdéseire reagálva. A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné 2013 novemberében a túlárazásra vonatkozó felvetést így kommentálta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szabályos, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötött szerződést a legalacsonyabb ajánlatot adó ajánlattevővel. Az ajánlatok bírálata során vizsgált árak, egységárak nem voltak magasabbak az utóbbi időszakban más munkákra kiírt közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatokban szereplő áraknál, egységáraknál.” Némethné felsorolt egy rakás érvet amellett, hogy a speciális műszaki igények miatt lehet magas az ár; ilyen a 760 méter hosszú Tisza-híd, illetve a 170 méteres Zagyva-híd, de említette a bel- és árvízveszély miatt várható felárakat, és azt a meglehetősen furcsának tűnő indokot is, hogy „az utóbbi időszakban megjelent nagyszámú közbeszerzési kiírás a vállalkozóktól megnövekedett gépi és humánerőforrást követel meg”.
Lapunk birtokába került az a levél is, amelyet Lázár János – akkor még államtitkárként – tavaly április 30-án írt Jávor Benedeknek. Ebben ő is megvédi a közbeszerzéseket: „Az építési munkálatok elvégzésére a NIF Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyen mindhárom szakaszra két-két pályázat érkezett be. A NIF. Zrt. minden esetben a legalacsonyabb ajánlatot adó ajánlattevővel kötött szerződést.” Németh Lászlónéhoz hasonlóan ő is a speciális műszaki tartalommal magyarázta a Jávor szerint túl magas költségeket. Lázár külföldi példákat is hoz, egy olyan szlovák és osztrák szakasz árát említette, amelyet hasonlóan magas költségek mellett tudtak megépíteni. Végül leírja, hogy „(…) megítélésem szerint az M4 autópálya beruházás kilométerenkénti fajlagos építési költségének költsége nem minősíthető irracionálisnak”.
Ehhez képest Lázár János idén április 2-án egy budapesti sajtótájékoztatóján azt is támadta, amit korábban láthatóan megvédett. A miniszter két hete kijelentette, hogy a közpénzekkel való tisztes elszámolás okán került látótérbe az M4-es autópálya is. Szerinte a leállított építkezés költségei „varázslatosak”, hiszen egy kilométer a sík Alföldön 4 milliárd forintba kerül. A leállítás alkalmas lesz arra, hogy minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek – jegyezte meg.
Arról, hogy mennyire túlárazott az M4-es 29 kilométeres szakasza, nincs még elérhető nyilvános vizsgálat. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. belsős összesítése szerint az érintett útszakaszon épülő Tisza-híd négyzetméterenkénti átlagára közel sem a legmagasabb a korábbi években épült hidak sorában, több, a Tiszán vagy éppen a Sajón átívelő híd négyzetmétere is többe került. Ugyanebben az összesítésben az is szerepel, hogy az Abony és Fegyvernek közötti szakasz kivitelezése költségesebb, mint a 2000-es évek óta megépített autópályák és gyorsforgalmi utak kilométerenkénti átlagára, de így sem tartozik az öt legdrágább útépítés közé.
Mi lesz az alvállalkozókkal?
A cégek már a végleges kormánydöntés előtt levonultak a munkaterületről. A még csak a felfüggesztésről szóló hírekre a Közgép és a Strabag közleményben reagált, mindketten visszautasították a beruházást ért vádakat. Lapunknak a kivitelezést elnyerő vállalatoktól hivatalosan senki nem nyilatkozott, egyik név nélküli forrásunk a kartellezés kapcsán még a végleges kormánydöntés előtt azt mondta: ha felvetődhetne is a gyanú, nem értik az eljárás menetét. „Ahelyett, hogy törvényesen vizsgálódnának, leállítják az építkezést, ami teljes elmebaj. Úgy tűnik, már az ítéletet is meghozták, holott érdemben az eljárás el sem kezdődött. De tegyük fel, hogy komolyan gondolják, és el akarják kapni a kartellezőket. Ha egy jóval kisebb pénzek elosztásáért felelős civil alapítványt le tud rohanni a TEK, akkor minden bizonnyal vannak olyan rendőrök, nyomozók, akik a most szóban forgó cégeknél is könnyen házkutatást tarthatnának, és lefoglalhatnának különböző iratokat, adathordozókat és egyéb bizonyítékokat. Eszükbe sem jutott eddig ilyesmi. De mégis előállnak a gyanúval, végül leállítják a beruházást, hogy aztán 30 napig vizsgálódjanak. Ilyet Magyarországon vizsgálat címén még nem láttunk” – nyilatkozta lapunknak az egyik cég képviselője.
Bár a kormány részéről kijelentették, hogy az eddig elvégzett munkát kifizetik, a fővállalkozóknál így is garantált a veszteség, hiszen a kivitelezéshez használt eszközök és nyersanyagok egy részét jó előre megrendelték, a beszerzésükről szerződéseket kötöttek, amelyek felmondása után minden bizonnyal rendezni kell az eddig nem ismert költségeket. A területet és az onnan el nem szállítható, építkezéshez használt anyagokat, gépeket is őriztetni kellett, mindez nem várt kiadásokat hozott. Nagy kár érheti a beruházásba bevont alvállalkozókat is, akik közül többen belerokkanhatnak e fordulatba, hiszen minden bizonnyal ők jutnak majd hozzá legutoljára az elvégzett munkáért járó pénzhez. Erre már az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is felhívta a figyelmet. Azt, hogy mely cégek lehetnek ezek, több fővállalkozótól is próbáltuk megtudni, de erről nem kaptunk egyiktől sem információkat. Érdeklődésünkre az ÉVOSZ-nál sem mondták el, pontosan kikre hivatkozva állították azt, hogy az alvállalkozók közül sokan csődbe is mehetnek.
Piaci forrásaink egybehangzóan állítják: ha bebizonyosodna a kartellgyanú vagy olyasvalami, ami alapján jogszerűen bonthatja fel a szerződéseket az állam, abból a Simicska-birodalom hanyatlásának egyik feltételezett fő nyertese, a Duna Aszfalt Kft. már azzal is profitálhat, hogy versenytársai némileg meggyengülnek. Ha pedig később mégis úgy dönt a kormány, hogy valamilyen formában folytatódhat az építkezés, és mondjuk a Duna Aszfalt jól jön ki a közbeszerzési eljárásokból, akkor nem is kell messze menniük, hiszen a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló cég tiszakécskei telephelye mindössze 30-40 kilométerre található Abonytól.
Mit veszítettek?
A 29 kilométeres autópálya három részben épült volna meg: az első az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométeres, a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, a harmadik pedig a Fegyvernekig tartó 13,2 kilométeres rész. A 13,4 km hosszú szakasz nyertes kivitelezője a CHSM Konzorcium (Colas Hungária Zrt., Swietelsky Magyarország Kft.), az építkezés nettó összege 46,7 milliárd forint volt. A második etapot a Közgép és az A-Híd párosa kapta, a kivitelezés összege nettó 32,5 milliárd forint volt. A Fegyvernekig tartó 13,2 km-es szakasz építtetője a Strabag Általános Építő Kft., ehhez 31,5 milliárd állt rendelkezésükre. Úgy tudjuk, az építkező cégek közül a Strabag helyzete a „legjobb”, ugyanis a rájuk eső szakasz kivitelezési munkálatai egy régészeti feltárás miatt jelentősen csúsztak, így ők a munkák alig 10 százalékát végezhették el. A Közgép és az A-Híd konzorciuma ennél jóval előrébb tartott, beruházásuk közel egyharmadánál jártak.
Van honnan bukni
Hiába az M4-es beruházás visszavonása, a Közgép Zrt.-nek minden bizonnyal van még mit a tejbe aprítania, hiszen az utóbbi években jól kitömték a céget állami beruházásokkal. A 2010-es kormányváltás előtt sem panaszkodhattak, ám utána a hazai közbeszerzések legkülönbözőbb területein tűnt fel a Simicska-birodalom zászlóshajója, és sorra el is nyerte az állami vagy önkormányzati megbízásokat, legyen az szilárdhulladék-kezelés, árvízszintcsökkentő tározó, út- vagy vasútépítés. Csak 2013-ban a Közgép egyedül vagy konzorciumi tagként 432 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokon. A vállalatnak 2012-ben 61, míg 2013-ban 60 milliárd forint volt a nettó árbevétele, így repkedhettek is az osztalékok: a részvényesek 2012-ben 3,2 milliárd forintot, 2013-ban pedig 4,2 milliárdot vehettek ki a cégből.
Az utóbbi hónapokban látható, hogy a kormány mindent megtesz a Közgép háttérbe szorításáért, ám eddig évekig ennek az ellenkezőjét láthattuk. Önkormányzati szinten is megbízhatóan gyűjtögette megbízásait a Közgép, különösen a fideszes polgármesterek vezette városokban volt aktív. Több aggályosnak mondható milliárdos pályázatnál is azt lehetett sejteni, hogy az erős politikai hátszél is közrejátszott a Közgép sikereiben. A törvényi előírásoknak ugyan megfeleltek, de többször valódi versenyeztetés nélkül lettek befutók Simicskáék. Keszthelyen például az után, hogy az első kiírásra konzorciumi partnerükkel – már akkor is egyedüli jelentkezőként – a rendelkezésre álló forráshoz képest túl magas ajánlatot tettek. Ezt követően a második kör dokumentációját már csak ők láthatták, hiszen a város egyedül őket hívta meg (a hazai törvények egy eredménytelen eljárás esetén lehetővé teszik azonos tartalommal kiírni ugyanazt a pályázatot, és hirdetmény nélkül meghívni az ajánlattételben érintett céget, cégeket). Így nem kellett versenyeztetni. Némiképp hasonlóan zajlottak egy mecseki 9 milliárdos hulladékgazdálkodási projekt közbeszerzési eljárásai is: az első sikertelen kör után a kiíró már csak a Közgépet is felvonultató konzorciumot hívta meg egy versenyt kizáró, hirdetmény nélküli eljárásban. A második fordulóban aztán már nem számított, hogy a konzorcium nem tudja megoldani a beruházást az eredetileg rendelkezésre álló 8,9 milliárdból, így a kiíró belement abba, ami miatt az első kört eredménytelennek nyilvánította, azaz vállalta a 9,3 milliárd forintos ajánlat befogadását.
Másként is sikerülhetett megtalálni a megoldást ahhoz, hogy a Közgép jól jöjjön ki egy-egy eljárásból. Volt olyan közbeszerzés, amelynek elbírálása során az ajánlati ár mellett nagy súllyal estek latba a szubjektivitásra lehetőséget adó szempontok. Ilyen volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) „Szamos–Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó” projektje, ahol a megkérdőjelezhető pontozási rendszer kialakítása azt jelentette, hogy önmagában egy jó ajánlattételi árral még senki sem érezhette magát befutónak.
Azért akadt, amikor a megkérdőjelezhető közbeszerzési kiírás miatt végül törölni kellett olyan tendert, amely éppen a Közgépnek is kedvezhetett volna. Püspökladány önkormányzata az újtelepi városrész szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére tett közzé felhívást 2011 novemberében, a beruházás becsült értéke 435 millió forint volt. A felhívásra hárman pályáztak, köztük volt a Közgép Zrt. De az egyik, pályázatra nem jelentkező cég megtámadta a felhívás műszaki, szakmai alkalmassági részét, ugyanis Püspökladány a vizsgálható ötéves időszakból kizárólag a 2009–2010-ben elvégzett munkákat fogadta el referenciaként. A panaszos szerint az ilyen alkalmassági szempontok megfelelőek arra, hogy a versenyt leszűkítsék, hiszen e kritérium alapján eleve korlátozott számú szereplő adhat csak ajánlatot. Ez a korlátozás ebben az esetben éppen a Közgépnek is kedvezett volna, de a felhívást meg kellett semmisíteni, így az eljárás eredménytelen lett. Az újra kiírt közbeszerzést végül nem a Közgép nyerte. | Hazugsággal kikövezett tévút - M4: negyvenmilliárd a szélbe | Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/hazugsaggal-kikovezett-tevut-94552 | 2015-04-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
De nemcsak kiadásai jelentek meg Vizoviczkinek a könyvben, hanem a bevételek is vezetve voltak. Most azt vizsgálják, ez mennyivel több, mint ami az adóbevallásaiban szerepel. Úgy tudjuk, az éjszaka császáraként emlegetett férfi cégei - papíron - alig-alig termeltek nyereséget, volt amelyik veszteségesnek volt mondható. A különbség több százmilliós nagyságrendű is lehet.
A Blikk információi szerint, Vizoviczki a rácsok mögül kiadta a parancsot, gazdasági vezetőjének mennie kell. A hosszú évek óta fennálló bizalom megrendült, a Lucia nevű nő és a vezető között.
Azt egyelőre azonban nem tudni, hogy menesztésének köze van-e ahhoz a „kiskönyvhöz", amelyet most megtaláltak és vizsgálnak a nyomozók. De az sem zárható ki, hogy az asszony segítette a hatóságok munkáját. Utóbbit azt támasztják alá, hogy amikor lecsaptak Vizoviczkire és a főrendőrökre, egy időben a nőt is bevitték az ügyészek. Azonban - értesülésünk szerint - mintegy óra múlva már szabad is volt.
- Most új gazdasági vezetője van a birodalomnak, hiszen annak ellenére, hogy a főnököt letartóztatták a szórakozóhelyek ugyanúgy működnek tovább, mint korábban. A vezér így is megtalálja a módját, hogy tájékozódjon minderről - mondta informátorunk, aki hozzátette, a házi őrizetben lévő jobb kezével V. Istvánnal, az ügy érintettjei közül senki nem mer kapcsolatot létesíteni. Attól tartanak, hogy megfigyelik a rendőrök.
Mint megírtuk, négy magas rangú rendőrt, Kalmár Tamást, Hopka Lajost, Gulyás Imrét és K. Attilát azzal gyanúsítják, hogy Vizoviczki László megvesztegette őket, hogy szórakozóhelyeit ne ellenőrizzék. | Titkos könyv miatt bukhat a diszkóbirodalom | Budapest - Nagyot lendített a Vizoviczki-ügy nyomozásán, az a gondosan vezetett „kiskönyv", amit a hatóságok találtak egy páncélszekrényben az egyik házkutatás során. Úgy tudjuk, valaki feljegyezte melyik alkalmazott, mennyi pénzt kapott, sőt ezt a munkavállalók kézjegyűkkel látták el. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/titkos-konyv-miatt-bukhat-a-diszkobirodalom-2095497 | 2012-07-10 05:10:00 | true | null | null | Blikk |
Megvan még az a pár száz forintos fatolltartó, amelynek elfogadása miatt emeltek vádat ön ellen?
Nincsen, annak ellenére, hogy az utolsó felmentő ítélet szerint a lefoglalt dolgokat vissza kellett volna kapnom. Bár nem okoz nagy szívfájdalmat, tudok élni nélküle is.
Hány évig tartott pontosan az eljárás ön ellen?
Múlt időben még nem beszélhetünk, hiszen a második eljárás mind a mai napig tart. Tavaly márciusban volt egy felmentés, de az ügyész fellebbezett, úgyhogy ismét várok egy újabb – most már a harmadik vagy negyedik – másodfokú ítéletre.
Az eddigi felmentő ítéletek adtak önnek némi elégtételt? A 2009 márciusi, elsőfokú ítélet például minden vádpontban tisztázta önt.
Nem. Nem is adhat. Ez volt az ötödik felmentő ítélet. Az adott pillanatban ez persze egy öröm, de egyébként düh van bennem, hogy miért vagyok itt, mire fel volt a hétéves eljárás? Miért örüljek olyan dolgoknak, amiket nem én kezdtem, nem rajtam múlt?
Vannak válaszai a miértre, hogy mire volt jó az elmúlt hét év, és miért pont ön?
Hogy miért pont én? Talán mert én nyomoztam a Kulcsár-ügyben. Butaság lenne azt gondolni, hogy ennek semmi köze a hét évhez, amely mögöttem áll. Valahol itt kéne keresni a válaszokat, itt kéne feltenni a kérdéseket, csak persze nincs kinek.
Mennyire viselték meg önt és családját a történtek?
Minden szempontból. Előtte már 15 évet dolgoztam a rendőrségen, és ez nem az a nyolcórás munka, ahol délután négykor leteszem a tollat és hazamegyek, elfeledve minden problémát. Ez tehát egy folyamatos munkavégzést jelent, de én szerettem ezt csinálni. Ezek után váratlanul olyan élethelyzetbe kerültem, hogy nem volt valódi munkám. Ez az ember pénzügyi helyzetét és az ember életét is alapvetően változtatja meg minden szempontból. Mivel még mindig nincsen vége, még arra sincs esélyem, hogy egy új szakmát elkezdjek, egy új egzisztenciát teremtsek. Ebben a korban sok idő ez a hét év. Amikor elkezdődött, alig voltam 35 éves. Akkor azt mondtam, így is jó, ha váltani kell, bár nem szeretnék, de képes leszek rá. Most viszont 40 évesen még mindig ott tartok, hogy váltani szeretnék, de nincs hova.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hét évben lényegében nem dolgozott?
Ha az addigiakhoz képest nézem, akkor lényegében nem. Nyilván így nem lehetne megélni, így természetesen dolgozom most is, csak nem építhetek fel egy új szakmát. Bár megvan az ügyvédi szakvizsgám, nem lehetek például ügyvéd, mert aki ellen eljárás folyik, annak a kamarai tagságát felfüggesztik, e nélkül pedig nem praktizálhatok. Azaz ezt a szakmát most nem űzhetem, mást meg nem szeretnék csinálni.
Jelenleg mivel foglalkozik?
Pénzügyi és jogi tanácsadással.
Az felmerült önben, hogy visszatér rendőrnek?
A jogi lehetőség talán meglenne, de ma azt mondom, nem mennék vissza.
Mit gondol, miért kezdik elölről Kulcsár Attila perét? Ön ezt indokoltnak tartja?
Ahhoz, hogy erről szakmai véleményt tudjak mondani, ismernem kéne az első fokon született ítéletet, amelyről az ügyészség ma ismert álláspontja az, hogy alkalmatlan a felülvizsgálatra. De ahogy hallom, nagyjából a vádnak és a védelemnek is ez az álláspontja.
Mindenesetre nem tartja furcsának, hogy egy ilyen fontos ügyben elölről kezdik az egész eljárást?
Ha ez indokolt, és tényleg annyira hibás és megalapozatlan az elsőfokú ítélet, akkor nem tartom furcsának. Azt viszont igen, hogy ennyire rossz egy ítélet. Sokan összeesküvést látnak e mögött, én nem. Ez egy fontos és szerteágazó ügy, nagy kárértékkel, így akár a hiba is belefér. Ez egyébként velem is előfordult: az én egyik ügyemnél is megismételték az eljárást.
Mennyire figyeli a Kulcsár-ügyet? Mint egy átlagos újságolvasó vagy annál mélyebben?
Annál picit talán mélyebben, több oldalról is vannak információim. De azt nem mondanám, hogy még mindig nyomoznék ebben az ügyben, vagy minden áron utána járnék. Ha van információ, meghallgatom, de emiatt nem szoktam ismerősöket felhívni vagy találkozókat szervezni.
Az egykori kollégáival tartja még a kapcsolatot?
A közvetlen kollégákkal jó kapcsolatban vagyok, nem napi szinten, de rendszeresen beszélünk.
Mit tippel, mikor lesz ítélet a Kulcsár-ügyben, és mi lesz a végeredménye?
Még azt sem tudom megtippelni, hogy az én ügyemnek mikor lesz vége, pedig ahhoz közelebb vagyok. Nem tudom, hogy a Kulcsár-ügyben mikor lesz a másodfokú tárgyalás, nem tudom, hogy ott hatályon kívül helyezik-e az elsőfokú ítéletet. Ha nem helyezik hatályon kívül, akkor akár idén vége is lehet. Ha hatályon kívül helyezik, akkor viszont 3-4 év vagy akár több is lehet még. Azt azért nem hiszem, hogy a mostani ítélet szöges ellentéte, azaz felmentés születne.
Hisz a magyar igazságszolgáltatásban?
Hinni egy egész rendszerben nagyon nehéz, főleg azok után, hogy volt egy móri ügyünk. Ez egy olyan igazságszolgáltatás, amelyben hibák vannak, ahogy a többi ilyen rendszerben is. Ha önző lennék, azt mondanám, majd akkor hiszek benne, ha engem felmentettek és még kártérítést is kaptam. De ez nem szakmai vélemény lenne.
Ezek szerint követel kártérítést?
Amikor az első ügy befejeződött 2007-ben, már akkor megtettük a lépéseket, és tavaly a jogi képviselőm nyújtott be keresetet, melynek tárgyalása január végén lesz.
Mekkora összegről szól ez a per?
Az összeg két részből tevődik össze. Van egy tényleges, vagyoni kár, hiszen én ebben az időben nem tudtam azt a munkát végezni, amit szerettem volna. Ez egy jelentősebb összeg, hiszen én az akkori lehetőségeim szerint külföldön dolgoztam volna, volt egy élő felkérésem, amit azért nem tudtam elfogadni, mert eljárás indult ellenem. Az ottani fizetésemnek megfelelő kártérítést kérek. Illetve van egy erkölcsi kár, hiszen a karrierem akkor ott körülbelül egy nap alatt tönkrement.
Ez nagyságrendileg mekkora összeget jelent?
Körülbelül negyvenmillió forint.
Sokan bírálják a magyar rendőrséget. Ön hogy látja, milyen állapotban van most a szervezet?
Erre némileg válaszoltam már azzal, hogy én magam se mennék vissza. Nagyon-nagyon fiatal az állomány, a rendőrségből hiányzik legalább egy generáció, amely taníthatná a fiatalokat. Azt látom, hogy nagyon bizonytalan, rossz helyzetben van a rendőrség. A politikai csatározásoknak is a része lett. Egyik nap azért támadják, mert egy fellépése túl gyengére sikeredett, a következőn azért, mert túl erősre, soha nem sikerül jót tennie. Ez mindenkire kihatással van: nincs olyan biztonságérzet a rendőrségen belül szerintem, mint amilyen régen volt. Sokan most is azon gondolkodnak, hogyan tudnak kedvezményesen nyugdíjba menni, azaz szivárognak el a szervezetből. Ráadásul sok olyan hiba volt, hogy mindig kételkedünk: biztos, hogy ez az eredmény a jó eredmény?
Itt Mórra gondol?
Elsősorban igen. De azóta minden komolyabb ügyben felmerül, hogy ezek a tettesek biztosan azok a tettesek? Legyen az a Cozma-ügy vagy a romagyilkosságok. Ott is úgy tűnt, mintha „castingolna” a rendőrség és keresné az elkövetőket, hiszen ott is meggyanúsítottak korábban másokat is.
Mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor számonkérést helyezett kilátásba megválasztása esetén? Ön szerint fel van készülve a nyomozóhatóság, illetve a bíróság az akár tömeges vádemelésekre korrupciós ügyekben?
Nem tudom, hogy ezeknek az ügyeknek a száma vagy a hordereje lesz jelentős, de gondolom, hogy a választások után felálló új kormány, mindent megtesz annak érdekében, hogy a kellő személyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak ezen ügyek feldolgozására, mind a nyomozó hatóság, mind a bíróság szervezetében. | "Castingolja" a rendőrség a gyanúsítottakat | A Kulcsár Attilát rács mögé juttató, majd pár száz forintos ajándékok elfogadásáért megvádolt egykori rendőr alezredes máig nem tudja a választ a miértekre, bár az ellene indított eljárások során eddig öt felmentő ítélet született. Molnár Csaba ma nem menne vissza rendőrnek, szerinte a szervezet bizonytalan, néhány ügyben esetenként olyan, mintha "castingolná" a gyanúsítottakat. Interjú. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/01/21/castingolja_rendorseg/ | 2010-01-21 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Mint ismert, csütörtökön újabb hangfelvételek szivárogtak ki, melyekben Magyar Péter a saját párttársairól beszélgetett a volt barátnőjével, Vogel Evelinnel. A Tisza Párt elnöke "agyhalottaknak" nevezte többek között az EP-képviselőit, mert közülük valaki nyilatkozott a sajtónak, annak ellenére, hogy
Magyar kiadta utasításba, rajta kívül senki sem beszélhet az újságíróknak.
Egy másik hanganyag tanúsága szerint a Tisza Párt elnöke egykori kedvesének még azt is elárulta, hogy egyik EP-képviselője sem "szimpi" neki.
Olyan tehetségtelen mindegyik"
- hangzott el.
A történtek kapcsán megkerestük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, akinek válaszait változtatások nélkül közöljük.
Mi a véleménye a legújabb kiszivárgott hangfelvételről, melyben Magyar Péter "agyhalottaknak" és alkalmatlanoknak nevezi az EP-képviselőit?
Hangsúlyozom, nincs szakértelmem annak megítélésére, ezek a felvételek valódiak-e, manipuláltak-e avagy sem, vagyis nem vagyok benne biztos, hogy Magyar Péter tényleg mondta-e ezeket a mondatokat. A kételyemet alátámasztja, hogy nemrég éppen Magyar Péter olyan felvételt tett közzé - vélhetően a mesterséges intelligencia segítségével - , amelyben Orbán hangjával olyanokat mondatnak el, amelyek úgy nem hangzottak el (amikor is Orbán a saját kormányzásának kudarcát emlegeti - ám ez persze nem hangzott el). Magyar ezzel azt mutatta meg, hogy ma már elkészíthető mesterséges intelligencia révén olyan hangfelvétel, amellyel olyan mondatokat lehet adni politikusok szájába, amelyeket valójában nem is mondtak. Nem kizárt, hogy ez a helyzet a Mandiner által megkapott két hangfelvétellel is.
A történtek fényében le kellene-e mondania Magyar Péternek a pártelnökségről vagy illene-e visszaadnia az EP-mandátumát?
Nem gondolom, hogy Magyar Péternek le kellene mondania - mint írtam, nem vagyok benne biztos, hogy a hangfelvétel valódi. Abban viszont biztos vagyok, hogy
Magyarnak meg kell nyugtatnia a politikustársait, hogy tiszteli és becsüli őket.
A párt is egy emberi közösség, és az EP-képviselők is elvárnak tiszteletet, még Magyar Pétertől is.
Mennyire bevett gyakorlat a teljes nyilatkozati tilalom egy pártban? Meddig működhet egy politikai formáció "one man show-ként"?
Maradnék tehát a tényeknél. Az biztosan igaz, hogy a tavaszi EP-kampány szinte kizárólag Magyar Péterre épült, a Tisza Pártból még Tarr Zoltán adott egy-két interjút, a vége felé egy-egy EP-képviselőjelölt megszólalt egy-egy gyűlésen. Ám attól még igaz:
Gerzsenyi Gabriella és a többiek Magyar Péter hátán jutottak be az Európai Parlamentbe, ennyiben a hangfelvétel - amelyben állítólag Magyar beszél - akár hihető is lehet.
Azt is gondolom, hogy Magyar Péternek jobban kell ügyelnie arra, hogy a párton belüli munkatársakkal, politikustársaival megfelelő, asszertív stílusban beszéljen , kerülve mindenféle durvaságot. Ellenkező esetben fölöslegesen csinál belső ellenfeleket. Ha a két hangfelvétel mégis valódi és a Vogel-féle majdnem kétórás felvétel is az, akkor abból kiderül, hogy Magyar Péter stílusa házon belül még nem volt eléggé megfelelő. Ugyanakkor azt tudomásul kell venni: Magyar Péter kezdő politikus.
Mit gondol arról, hogy egy korábbi hangfelvételben Magyar "büdös szájúnak" nevezte a követőit, valamint "nyugdíjaskommandót" emlegetett?
A "büdös szájú" és más kitételű hangfelvétel valódiságát Magyar Péter megkérdőjelezte, itt tehát óvatos lennék. Azt viszont érzékelem, hogy a kormánymédia és a Fidesz ennek kapcsán újabb negatív kampányba kezdett a Tisza Párt vezetője ellen. A Fidesz védi a szavazóit, köztük a nagy számú nyugdíjast, akiket Magyar Péter állítólag megsértett.
Nyitókép: Mediaworks/ Markovics Gábor | Elárulta a szakértő, le kell-e mondania Magyar Péternek a kiszivárgott hangfelvételek miatt | „A párt is egy emberi közösség, és az EP-képviselők is elvárnak tiszteletet, még Magyar Pétertől is” – értékelt lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/elarulta-a-szakerto-le-kell-e-mondania-magyar-peternek-a-kiszivargott-hangfelvetelek-miatt | null | true | null | null | Mandiner |
Cikkünk nemsokára frissül!
Bizonyítani tudjuk, hogy, Vogel Evelin Fidesz megbízásából titokban felevételeket készített a Tisza Párt ülésein és akkor is, amikor kettesben voltunk. Ezeket a felvételeket - összesen 11 órányit - átadta Kubatov Gábornak, a Fidesz alelnökének. Holnap az ügyben feljelentést fogok tenni - jelentette be a Tisza Párt elnöke a vasárnap délutáni rendkívüli sajtótájékoztatón.
Vogel Evelin Magyar Péter volt barátnője. Szeptember 25-én az Indexnek adott interjújában állt a nyilvánosság elé a többi között azzal, hogy a Tisza Párt elnöke nem az, akinek látják, a bosszúállás motiválja, az ügyészségi meghallgatása előtt egy-két órával Magyar Péter a kezébe nyomott dokumentumokat, laptopot, pendrive-ot, és mondta, hogy azonnal tüntesse el őket. Az interjúra válaszul Magyar Péter azt állította, hogy volt barátnője május óta zsarolja őt és a Tisza Pártot. "Harmincmillió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlünk. Nem csak tőlem, hanem a párt másik öt kollégájától is követelte az említett összeget. Miután a zsarolását visszautasítottuk, felvette a kapcsolatot a Fidesz alelnökével Kubatov Gáborral, és havi ötmillió forintos és egyéb juttatásokért cserébe elvállalta az Indexen megjelent hazug propaganda-interjút" - írta ki a politikus. Vogel Evelin visszautasította a zsarolás vádját.
Magyar Péter most lejátszotta azt a hangfelvételt, amelynek a tanúsága szerint Vogel Evelin valóban kért 30 millió forintot, amelyről a Tisza Párthoz közeli személlyel beszélt. Elárulta, azért holnap tesz feljelentést Voggel Evelin ellen, mert a rogáni propaganda jövő hét elejére időzítette azt a lejárató kampányt, amelyben a Vogel Evelin által átadott, illetve a mesterséges intelligencia által manipulált felvételeket hozzák nyilvánosságra az Objectiv nevű honlapon, illetve YouTube- és Facebook-csatornán. Magyar Péter szerint a ezekre a platformokon akarják megjelentetni a Lakatos Márk, Varnus Xavér és majd az Alföldi Róbert elleni pedofilvádról szóló anyagokat is. Szerinte a felvételekből összeállított csomagot el akarják küldeni az Európai Parlament képviselőinek, Emmanuel Macron elnöknek és Karl Nehammer osztrák kancellárnak is. Ő a többi között zsarolás miatt tesz feljelentést.
Ezen túl Magyar Péter arról is beszélt, hogy már az országjárása alatt is találkozott titkosszolgálati vezetőkkel, akik szerint a titkosszolgálatokat ráállították, nagy erőkkel dolgoznak ő és a Tisza Párt megfigyelésén. Szerinte Az összes ismerősét, az összes volt barátnőjét megkeresték, utóbbiak közül kettőt Vertán György, a Tigra Kft. vezetőjének a személye köti össze, akin keresztül Vogel Evelin a felvételekért ígért pénzt és egy budapesti lakást is kap. Felhívta a figyelmet, hogy EP-képviselő lett, nem folytathatnának titkost adatgyűjtést róla. Adott egy tippet is, mondván, Kubatov Gábor milliárdos, ami abból a vagyonmegosztási nyilatkozatból derül ki, amely a közelmúltbeli válása után született.
A Tisza Párt készségesen hajlandó átadni minden bizonyítékát a hatóságoknak.
"Bízom, hogy nem fog teljesen megőrülni" - Korábbi barátnője szerint Magyar Péter valójában nem az, mint akinek az emberek látjákVogel Evelin: Soha nem zsaroltam meg Magyar Pétert sem mást a Tisza Pártból | Magyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszek | A Tisza Párt elnöke azt állítja, hogy illegálisan megfigyelik. Pintér Sándort és Varga Mihályt külön arra kérte, hogy álljanak fel, mert ők tudják, mi történik az országban. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257323_magyar-peter-tisza-part-fidesz-politika-zsarolas-vogel-evelin-botrany | null | true | null | null | Népszava |
A becslések szerint a 2006-2008 közötti időszakban a fehéredés államháztartási bevételre gyakorolt összhatása elérte a 200-250 milliárd forintot.
2008-ban összességében csökkent a feketefoglalkoztatás mértéke 2007-hez képest, bár az ellenőrzések még mindig 38 százalékban tártak fel szabálytalanságokat. Az abszolút számokban e téren “élen járó” építőiparban csökkent a feketemunka aránya, azonban a vagyonvédelem terén 9-ről 13 százalékra, a vendéglátásban 5-ről 15 százalékra, míg a kereskedelemben 2-3-ról 4-5 százalékra növekedett a feketefoglalkoztatás becsült aránya.
2008-ban az adóhatóság 280 273 ellenőrzés során összesen 468 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, 31 százalékkal többet, mint 2007-ben. Az ellenőrzéshez kapcsolódó szankciók a 2007-es összeget 43 százalékkal meghaladva, 304 milliárd forintot tettek ki. | 30-50 milliárdot hozott a gazdaság fehéredése | A gazdaság fehéredésének köszönhetően 2008-ban 30-50 milliárd forinttal nőtt az államháztartás bevétele. A gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése szerint a korrupció két fő területe Magyarországon a közbeszerzések és pártfinanszírozás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2009/02/06/30_50_milliardot_hozott/ | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Állatkert;Biodóm;
2020-02-04 06:00:00
Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm
A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát.
A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott, Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló.
A kormány a 2015. és 2016. években biztosított forrásokon felül 37,5 milliárd forint támogatást biztosított a projektnek, mindösszesen 43,7 milliárd forint értékben. A kormányhatározatban rögzített ütemezés szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) 2018-ban 18,57 milliárd, 2019-ben 15,87 milliárd, míg az idén 3,14 milliárd támogatást kap. A 2020-ra ígért pénz még nem érkezett meg a főváros számlájára, de még a tavalyiból is hibádzik 7,5 milliárd. Korábban az is felmerült, hogy a kormány visszakéri a támogatás összegét, ha a beruházást nem sikerül a kormányhatározatban meghatározott határidőig, azaz 2020 december végéig átadni. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont nincs ilyen kockázat. A támogatási szerződésben ugyanis csupán az szerepel a támogatás feltételeként, hogy 2021 szeptemberéig meg kell valósulnia a „háromosztatú biodómnak”, egyetlen szó sincs arról, hogy mi legyen benne. Márpedig ha más nem is, de a kupola kész lesz. A kérdés az, hogy mi kerül bele.
A kupola kivitelezése 33,5 milliárdba kerül. Ez a Pannon Park projekt 70 százaléka. Az ehhez kapcsolódó egyéb költségek után közel 6 milliárd marad az állami támogatásból, feltéve persze, hogy megkapja a főváros a pénzt – teszi hozzá Kiss Ambrus.
A Market Zrt. 2020 tavaszára ígérte az épület átadását. Ezután kezdődhetne meg a Pannon Park fejlesztés II. üteme, vagyis a dekorációs és belsőépítészeti munkák a bemutatókban és a közönségterekénél, a növényültetés és a parképítés, az öntöző rendszer telepítése, a kiállítási tartalomfejlesztés, a jegy- és beléptető rendszer beüzemelése, a rendezvények, valamint a vendéglátás tárgyi feltételeinek beszerzése, az állat- és növénygondozás, továbbá a műszaki fenntartás gépeinek és eszközeinek, valamint a kerti bútoroknak a megrendelése és elhelyezése. Közben meg kellene vásárolni a szárazföldi és a tengeri állatokat. Ezek mindegyike külön közbeszerzés tárgya lesz, amelyeket azonban még el sem indítottak, holott évekig is eltarthat a lebonyolításuk. Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója az új városvezetést arról tájékoztatta, hogy a kívánt látogatóélmény kialakításához még 20 milliárd forintra lenne szükség, de Kiss Ambrus lapunknak az mondta, hogy ehhez semmiféle alátámasztó pénzügyi terv nem készült és a feltételes közbeszerzési eljárásokat se bonyolították le. (A FÁNK a Népszava részleteket firtató kérdéseire nem válaszolt.)
Városházi forrásaink szerint hasonló lazaság jellemzi az eddigi projektvezetést is. Ahogy Fürjes megjegyezte: „Persányi Miklós szabadon tervezett, szabadon bonyolította le a közbeszerzéseket és irányította a munkát”. Lassan az új városvezetés számára is kirajzolódik, hogy mennyire nagy szabadság volt ez. Persányi Miklós gyakorlatilag senkivel nem egyeztetve döntött az állami támogatás felhasználásáról, a fővárosi önkormányzaton csak átfolytak a milliárdok. A rendszerbe egyetlen ellenőrző pont volt beépítve: a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Enviroduna Kft. projektmenedzsment cég, amelynek azonban csak az utóellenőrzésre nyílt lehetősége, azt is csupán a nekik átadott dokumentumok alapján. Az új városvezetés a túlzónak tartott 20 milliárdos befejezési költség okán a projekt teljes körű állapotfelmérésével bízta meg az Enviroduna Kft.-t, amelynek eredményeként szeretnének tiszta képet kapni a beruházás pénzügyi helyzetéről, a kivitelezés üteméről, illetve arról, hogy milyen befejezési változatok lehetségesek, mennyi pénz és idő szükséges még a megnyitáshoz – mondta Kiss Ambrus a Népszavának. Az Enviroduna 4-6 hónapot kért a beruházás megnyugtató lezárásához szükséges stratégia kialakítására.
A Karácsony-kabinet mindemellett úgy véli, hogy a FÁNK alapműködése sincs rendben. Persányi Miklós mellé január elsejétől egy gazdasági igazgatót neveztek ki Mézes Rózsa személyében. Az új gazdasági igazgató hivatalba lépése után azonnal kezdeményezte a FÁNK 2019-es költségvetésének módosítását, mivel saját beruházásra (a Biodómon felüli munkákra) egyetlen fillért sem tervezett be az állatkert vezetése, miközben elég sokat költöttek ezen a címen. A Fővárosi Közgyűlés januári ülésén a kérésnek megfelelően 208 millió forintot csoportosított át. A fideszes városatyák ellenezték a dolgot, ami csupán azért meglepő, mivel korábban egyetlen zokszó nélkül engedték át a milliárdokat a FÁNK vezetésének.
Fürjes Balázs azt is felvetette, hogy a 700 férőhelyes Hermina garázs 6 milliárdos költségkerete a Biodómra is elkölthető, ha közösen arra jut a főváros és a kormány, hogy az egyébként autómentessé alakítandó ligetben nincs szükség parkolóházra. Az ötlet valóban felmerült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának előző ülésén – ismerte el a főpolgármester-helyettes, de úgy véli, hogy a döntés előtt fel kell mérni a környék parkoló igényeit, különös tekintettel az új létesítményekre. Ez a munka már folyik, a kérdésre az FKT februári ülésen visszatérnek.
A parkolóház kivitelezése egyébként még nem kezdődött meg. Az előzetes környezeti vizsgálati határozatát a bíróság a civilek által beadott kereset nyomán megsemmisítette, de a projektről hatályos közgyűlési és kormányhatározat van. Ráadásul az építésügyi jogszabályok is kötelezővé teszik a közintézmények mellett megfelelő számú parkolóhely létesítését. A FÁNK az Mfor gazdasági portálnak korábban azt mondta, hogy a beruházás törlése esetén a városvezetésnek alternatív parkolási megoldást kell biztosítania, mert ez jelentős hatással van a látogatók számára, az ebből származó bevételeikre, az ennek hiányában kért közpénz-támogatásukra. Karácsony Gergelyt tehát burkoltan azzal „fenyegette” az állatkert, hogyha nem lesz Hermina, akkor több támogatást kérnek.
Az új létesítményhez előzetesen nem készült mindenre kiterjedő megtérülési kalkuláció, nincs becslés sem a várható árbevételről, sem a kiadásokról - jegyzi meg Kiss Ambrus.
A Fővárosi Közgyűlés 2014-es döntését megalapozó előterjesztésben az állatkert még azt ígérte, hogy a létesítmény „jelentősebb fenntartói támogatások nélkül” is képes lesz önfenntartóan üzemelni. A 2019 januárjában már csak azt állították, hogy megpróbálják optimalizálni az üzemeltetés költségeit. A bér-, energia- és vízköltségek mindenesetre milliárdos kiadásnövekedést okoznak. Ez pedig csak drasztikus jegyáremeléssel vagy jelentős fővárosi támogatásnöveléssel hozható ki nullszaldóra. | Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm | A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát. | null | 1 | https://nepszava.hu/3065873_tizmilliarddal-tartoznak-husz-hianyzik-osszesen-meg-lesz-legalabb-62-milliard-az-allatkerti-biodom | 2020-02-05 12:12:11 | true | null | null | Népszava |
A Heves Megyei Főügyészség még 2015 októberében emelt vádat 132 olyan, az államnak összességében több mint 5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó személlyel szemben, akik részben egy országosan működtetett, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezet tagjai, részben a bűnszervezet adó- és járulék elkerülésre irányuló szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások képviselői voltak.
Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott a kiterjedt bűnözői hálózat felgöngyölítése, melynek eredményeként újabb vállalkozókkal szemben került sor vádemelésre. A most megvádolt két személy 2014 előtt éveken át folyamatosan, összességében jelentős, több tízmillió forint összegű vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek az által, hogy nem fizették meg az általuk vezetett vállalkozásoknál alkalmazott munkavállalók foglalkoztatása után az őket terhelő szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, valamint a nyugdíj- és egyéb járulékokat.
Emellett valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségüket is. Mindennek érdekében a vádlottak színlelt munkaerő-kölcsönzési megállapodásokat írtak alá az erre szakosodott bűnszervezet képviselőjével, aki olyan cég nevében járt el, mely csupán papíron foglalkoztatta és kölcsönözte ki azokat a dolgozókat, akik valójában mindvégig a hozzájuk forduló vállalkozások alkalmazásában álltak. A munkavállalóknak minderről nem volt tudomása.
A fiktív munkaerő kölcsönzéssel üzletszerűen foglalkozó - később csődbe vitt - vállalkozások az illegális tevékenységükért munkaerő-kölcsönzési díj címén jelentős összegeket számláztak az egyes cégek felé, majd az átutalt összeg egy részét "zsebbe" visszaadták a cégvezetőknek.
A Heves Megyei Főügyészség a fentieken túl nemrégiben még további nyolc személyt vádolt meg hasonló bűncselekmények, így több rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének elkövetésével.
Az ezekben az ügyekben érintett, a bűnösségüket beismerő és az általuk okozott vagyoni hátrány egy részét különböző mértékben megtérítő vádlottak valamennyien éltek azzal a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőséggel, hogy lemondtak a tárgyalásról. A Heves Megyei Főügyészség mindezekre figyelemmel - részleges vagyonelkobzás mellett - próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabására tett indítványt az esetükben. | Így csaltak el ötmilliárdot a csalók Magyarországon | Tanulságos történet a Heves Megyei Főügyészségtől. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_csaltak_el_otmilliardot_a_csalok_magyarorszagon_.649063.html | 2017-10-12 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Népszabadság értesülései szerint a Fővárosi Főügyészség helyt adott Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő panaszának és pótnyomozást rendelt el a csillebérci vadászház eladásának ügyében. A rendőrség tavaly decemberben zárta le az ügyben folytatott nyomozást, éppen az ügyészség utasítására - jegyzi meg a lap.
Rogán korábban feljelentést tett az ügyben, és azt állította, hogy a Magyar Úttörő Szövetség jóval áron alul, 15 millió forintért adta el a csillebérci vadászházat. Az ügylet haszonélvezője pedig Rácz Péter, a szövetség elnöke, mivel jelenleg ő lakik a házban.
Az ingatlan 1700 négyzetméteres telken fekszik, a vadászház több mint száz négyzetméter alapterületű, és rendelkezik egy 40 négyzetméteres garázzsal. Szakértők szerint 96 millió forintot ért az ingatlan, mivel az eladáskor már érvényes építési engedélyt adtak ki a területre, ezáltal jelentősen megnövekedett a vadászház értéke.
A rendőrség mindezek ellenére megszüntette a nyomozást. Szerintük ugyanis nem bizonyítható, hogy Rácz Péter tudott arról, hogy a területre építési engedélyt adtak ki. Így a rendőrségi határozat szerint nem bizonyítható a szándékos megtévesztés.
A Fővárosi Főügyészség azért adott helyt Rogán panaszának, mert szerintük a korábbi nyomozást felügyelő ügyész "téves állásfoglalása alapján" szüntette meg az ORFK a nyomozást - írja a Népszabadság. A főügyészség szerint az ügy teljes körű feltárása elmaradt, és a rendőrség nem szerzett be minden releváns adatot. A mostani döntés alapján a rendőrségnek tisztáznia kell a kérdéses ingatlanra vonatkozó építési engedély megszerzésének és építésének a körülményeit, valamint azt is, hogy a MÚSZ elnöke milyen feltételekkel költözött be a vadászházba.
Keller László közpénzügyi államtitkár is vizsgálódni kezdett az ügyben, és szerdán levélben fordult Rogán Antalhoz, kérve, hogy a politikus bocsássa rendelkezésére az ingatlaneladással kapcsolatos dokumentumokat. Rogán nyílt levélben válaszolt Kellernek, amelyben közölte az államtitkárral, hogy minden, az ügyre vonatkozó dokumentum és információ a rendőrségen, illetve az Úttörőszövetségnél megtalálható. | Pótnyomozás indul Csillebérc-ügyben | A Fővárosi Főügyészség helyt adott Rogán Antal fideszes képviselő panaszának, és pótnyomozást rendelt el a Csillebérci Úttörőtáborhoz tartozó vadászház eladásának ügyében. Az ügyben vizsgálatot indított Keller László közpénzügyi államtitkár is, aki Rogánhoz fordult, hogy az ingatlaneladással kapcsolatos iratokat megkaphassa. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030130potnyomozas.html | 2003-01-30 14:58:00 | true | null | null | Origo |
2010.02.05. 23:00
Érvénytelenítette a bábolnai önkormányzat által kötött földhasználati szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., s ezért az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte.
Visszavette Bábolnától a 85 hektáros területre vonatkozó vagyonkezelői jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A területet az önkormányzat megkérdőjelezhető körülmények között kívánta tavaly hasznosítani.
Ez azt jelenti, hogy a Horváth Klára szocialista országgyűlési képviselő által vezetett bábolnai önkormányzat eljárása miatt a város ekkora területtel lett szegényebb. A Magyar Nemzet tavaly november 13-án hozta nyilvánosságra, hogy Bábolna polgármester asszonya, Horváth Klára tudtával az önkormányzat „együttműködési megállapodást” kötött az IKR Zrt.-vel. Ebben arról állapodtak meg a helyi társasággal, hogy az állam tulajdonában lévő nyolcvanöt hektárnyi termőföldet is magába foglaló, körülbelül 150 hektárnyi termőföldet a következő három évben a helyi vállalkozás művelheti.
Megkeresésünkre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője arról számolt be, hogy az önkormányzat tavaly október 13-án kereste meg a vagyonkezelőt, jelezve, hogy a vagyonkezelésébe adott ingatlanokat haszonbérbe kívánja adni. Ehhez képest a város képviselő-testülete már 2009. szeptember végén kiírta a szóban forgó pályázatot. Egy november kilencedikén postára adott levelében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem járulnak hozzá a termőföldnek a város által tervezett módon történő hasznosításához. Tehát az történt, hogy miközben ehhez nem kapták meg a tulajdonos hozzájárulását, megkötötték a szerződést, mégpedig azzal a társasággal, amely a legkevesebb összeget ajánlotta a területért. Az ügyben időközben hűtlen kezelés gyanújával ügyészségi feljelentés is született Horváth Klára szocialista országgyűlési képvise-lővel szemben.
Bábolna polgármestere a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva az esetet tegnap akként magyarázta, hogy a vagyonkezelő azért érvénytelenítette a bábolnai önkormányzattal kötött 85 hektáros földhasználati szerződést, mert 2006 februárja óta nem vezették rá az ingatlan tulajdoni lapjára a földhasználati jogot. Hozzátette: hivatali mulasztásnak tartja a történteket.
Horváth Klára közleményében állítja, hogy Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója – aki cikkünk megjelenése után ügyészségi feljelentést tett – „egy még le nem zárult, folyamatban lévő ügybe avatkozott bele teljesen feleslegesen”. Szerinte az önkormányzatnál minden lépés jogszerűen történt eddig is, és ezután is így lesz. Hozzátette: a vádakkal kapcsolatban feljelentést tett Budaival szemben, és személyiségi jogi pert indított ellene. Budai Gyula korábban már jelezte, az ügyészségi vizsgálat megindulása egyértelművé teszi, hogy Horváth Klára szocialista országgyűlési képviselőnek nem vele, hanem a vádhatósággal van vitája. | Földre bukott Bábolna polgármestere | Érvénytelenítette a bábolnai önkormányzat által kötött földhasználati szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., s ezért az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/02/foldre-bukott-babolna-polgarmestere | 2010-01-27 16:31:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Cikkinfó
Szerzők: Wagner Péter
Építészek, alkotók: Kőnig Tamás
További adatok
↓
November 6-án kiállítás nyílt Kőnig Tamás emlékére az Építészek Háza Kós Károly termében. Az emlékkiállítást a nemrégiben elhunyt építész egykori kollégája és barátja, Wagner Péter nyitotta meg, az ő írását közöljük.
Ötvenöt éves ismeretség.
Ötven év barátság.
Negyven év intenzív közös munka.
Több és kevesebb volt ez, mint barátság.
Kevesebb, mert néhány társasági összejövetel kivételével nem volt közös szabadidős tevékenységünk. Nem jártunk együtt moziba, színházba, kiállításra, hangversenyre, mulatni, sétálni, kirándulni, úszni, biciklizni vagy síelni.
Ugyanakkor jóval több időt töltöttünk együtt, mint a barátok általában szoktak és azt hiszem, többnyire tartalmasabban is, tudniillik alkotó munkával és nagyon jól szórakoztunk.
Több volt ez, mint barátság, talán a testvéri kapcsolathoz hasonlíthatnám, a különbségek és ellentétességek dacára létezett köztünk valamiféle atavisztikus ragaszkodás, megértés és főleg feltétlen bizalom.
Meg akartuk váltani a világot, de legalábbis komoly és maradandó nyomot akartunk hagyni benne. Úgy gondoltuk, hogy ez a szándék együtt jobban megvalósítható.
Az ötven év alatt sosem fogtunk kezet, és csak háromszor öleltem meg, az édesapja és az édesanyja sírjánál és amikor megszerezte a habilitációját.
Most gondolatban megfogom a kezét. Először. Aztán átölelem. Utoljára.
Budapest, 2024. november 6.
Wagner Péter
A kiállítás anyagát a 2009-ben ugyanitt rendezett "Harmicöt év" című kiállításból válogattam.
Alkalom ez arra is, hogy barátainkra emlékezzünk.
Vargha Mihályra, az Építészfórum alapítójára és a Magyar Építőművészet főszerkesztőjére,
Dávid Ferenc művészettörténészre, számos munkánkban társunkra, akik megnyitották akkor a kiállításunkat és
Csontos Jánosra, akinek rólunk készült filmjét, "Négykezes" -t a megnyitón mutattuk be.
A kiállítás reményeim szerint még két hétig látogatható lesz.
WP | Kőnig Tamás emlékére | November 6-án kiállítás nyílt Kőnig Tamás emlékére az Építészek Háza Kós Károly termében. Az emlékkiállítást a nemrégiben elhunyt építész egykori kollégája és barátja, Wagner Péter nyitotta meg, az ő írását közöljük. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/konig-tamas-emlekere | null | true | null | null | építészfórum |
Mandátuma lejártát követően nem marad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén Parragh László - értesült az Index.
Az MKIK szerdai rendes közgyűlésén ugyanis a regnáló vezető nagy arányban alulmaradt az elnöki székért szintén versenybe szálló, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) irányító Nagy Elekkel szemben, aki 121 szavazatot gyűjtött, míg Parragh Lászlóra mindössze 67 tag voksolt - írja a portál.
Parragh László 2000 óta volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. | Leváltották Parragh Lászlót | Alulmaradt. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/levaltottak-parragh-laszlot-147859 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Április 30-ig lehet és kell hivatalosan is közzétenniük a pártoknak a Magyar Közlönyben és saját honlapjukon is az előző évi gazdasági, pénzügyi beszámolójukat. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt még az első forduló előtt megtette. Eszerint a kormányzásra készülő párt tavaly 2,7 milliárd forintot költött, a bevételei is hasonlóak: sőt, a kimutatás szerint hatvanmillióval meg is haladják a kiadásokat.
A hivatalos közlés szerint tagdíjakból tavaly 140 millió forintot gyűjtöttek be, ehhez jött hozzá a 833 milliós állami, költségvetési támogatás. Jogi és magánszemélyektől további 200 millió folyt be a Fidesz kasszájába, ezek forrását a törvény szerint csak bizonyos értékhatár felett kell bevallani nyilvánosan. A párt által kiadott elszámolás szerint ötszázezer forintot kaptak a Fény Utcai Piac Kft.-től, majdnem hétszázezret egy Integrit-XX Kft. nevű cégtől (a XX. kerület városüzemeltetési vállalkozása), ötszázhatvanezret a Palota Holding Zrt.-től is (ez a XV. kerületi vagyongazdálkodó), hétszázezret a kőbányai vagyonkezelőtől, és hasonló összegeket a XIII., a XVIII. és a XIX. kerületi önkormányzattól is. (Ezek jobbára különféle felajánlások, így például terembérleti díjak.)
A pártkasszát 24 millióval gyarapította a Fidelitas, és 28 millióval a Nemzeti Fórum. A belföldi magánszemélyek közül Széles Gábor nagyvállalkozó adta a legtöbbet: tízmillió forintot. A Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosát a párt EP-képviselői követik a névsorban: Deutsch Tamás, Schmitt Pál és Szájer József is egy-egymilliót fizetett a közösbe. A külföldi magánszemélyek között egyetlen személy szerepel, Irene Schmid a maga négyszázezres támogatásával. A Fidesz tavaly 1,3 milliárd hitelt vett fel, de ugyanennyi szerepel a hiteltörlesztés rovatban is. A politikai tevékenységre fordított kiadások pedig (EP-kampány, konferenciák) több mint félmilliárdot tettek ki.
Az MSZP egyelőre nem tette közzé az adatokat, a Népszabadság hetek óta hiába próbálja kikérni az egyébként közérdekű elszámolást a pártközponttól. Annyi bizonyos, hogy 2008-ban az előző évhez képest majd egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhattak, igaz, 2007-ben az összeg kiugróan magas volt, mert akkor adták el a Köztársaság téri székházat.
Két éve 1,42 milliárd forint folyt be az MSZP kasszájába, a kiadási oldalon 2,1 milliárd szerepelt. A legtöbb kiadás a székházvásárlás, felújítás kapcsán keletkezett, csak az eszközvásárlás rubrikában 943 millió forint kifizetés szerepel ehhez kapcsolódóan. 2008-ban a legtöbb pénzt magánszemélyként Fazakas Szabolcs, az EP-delegáció korábbi tagja adta a pártnak: 1,2 millió forintot.
Adományokra várva – akcióban az LMP | Belföld: Majd hárommilliárd volt a Fidesz bevétele tavaly | A törvény szerint minden év április 30-ig kell a politikai szervezeteknek az előző év gazdálkodásáról szóló zárszámadást elkészíteniük és közzétenniük. A Fidesz még a választások első fordulója előtt ezt megtette, az MSZP egyelőre lapunk többszöri próbálkozása ellenére sem teszi közzé a részleteket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100420-majd_harommilliard_volt_a_fidesz_bevetele_tavaly-630251 | 2010-04-20 16:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | BOON |
Nyitókép: Mediaworks/Markovics Gábor
"A napokban a Székelyföldön jártam barátaimmal, barátoknál. A tömbmagyar vidék legszélén, Hargita megye utolsó falvában most az a fő törekvés, hogy sikerüljön felújítani az igencsak leromlott, csodaszép, műemlék unitárius templomot. Csak a tervek és a bukaresti pályázat összeállítása 25 ezer euróba kerül, ez az első, nagy feladat, amihez a közbirtokosság és az egyház is hozzáteszi a magáét, és talán a Bethlen Gábor-alap is segítene a nemes feladatban. Ez például egy valódi közügy. S ilyen közügyeket visznek a közösségek elkötelezett vezetői szerte a Kárpát-medencében. Ez volna egy politikus feladata, kicsiben és nagyban, kormányoldalon és ellenzékben is.
Hol áll ehhez képest a rongyember, Magyar Péter ? Mit tudna ő hozzátenni a nemzet ügyeihez?
Akiből Jakab Péter aljas elvetemültsége, Márki-Zay Péter paranoid bolondériája és Gyurcsány Ferenc szenvtelen hazudozása egyszerre köszön vissza. Lehet országot építeni a szüntelen káromkodásra, hőbörgésre, az ócska, pénzsóvár haverokra, a virtigli kivagyiságra? Mit várhatunk ezektől az emberektől a külföldről adott utasítások kritikátlan végrehajtásán és a piti tolvajláson túl?
A hangfelvételek másik tanulsága ugyanis az, hogy Magyar Péter hozzá hasonlókkal vette körbe magát: a Tisza Párt úgymond vezérkara a Kisváros című, felejtendő szappanopera bűnözői körének karaktervilágát adja. Ez a magukról többet gondoló, de a pitiáner seftelésen kívül nem sokhoz értő örök sértődöttek, munkakerülők, bájgúnárok gyülevész alakulata.
Sokan hisszük és valljuk, hogy a 2010-es nagy fordulat, az új alaptörvényünk és a nemzeti együttműködés rendszerének kialakítása egy olyan új korszakot hozott Magyarország életében, amiből nem lehet csak úgy visszafordulni múltba. Hogy ha változik is a politikai széljárás, a nemzeti létünk nagy vívmányait, a szabadságharcos mentalitást és a magyar összetartozás eszményét nem lehet csak úgy kihajítani a kukába. Hogy olcsó kérők és piti szélhámosok nem férhetnek többé a kormányrúd közelébe! Most mégis, megint egy szánalmas rongyember az ellenzék vezetője.
Magyarország ennél tényleg sokkal-sokkal többet érdemel. Reméljük, kedves tiszások, ezt előbb-utóbb ti is belátjátok, és közeleg már Magyar Péter Waterlooja, a kongó műjégpálya és a csalódott motyogás."
*** | A pöcegödör legalján | Reméljük, a Tisza-hívők már érzik a nagy átverés keserű gombócát a torkukban. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/a-pocegodor-legaljan | null | true | null | null | Mandiner |
Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere a nyílt testületi ülésen az idén befejezett és még folyamatban lévő beruházásokról, a benyújtott pályázatokról is beszélt. A kérdések során kitértek a földvári belső szervíz út felújítása kapcsán felmerült kérdésekre.
Ahogy a Földvári Hírlap közösségi oldalán beszámoltak, a közmeghallgatáson szó volt a Kossuth út menti felújításokról, parkolóbővítésről, intézményi fejlesztésekről és a Homoki sportcsarnokról is.
A bejegyzésből kiderült, hogy a mostani TOP Plusz pályázatok lezárásával átmenetileg csökkenhet a város által elérhető lehetőségek köre, ugyanakkor várható néhány új forma is, melyek segítségével a külterületi utak helyzetét rendezhetik .
A közösségi oldalon, de a helyszínen is többen találgatták az utóbbi hetekben, hogy miért is hullámos a belső szervíz út új felülete. A felvetésre Lendvai Orsolya osztályvezető válaszolt: "direkt" így kívánták megvalósítani.
- Az ok: a csapadékvíz elvezetése. Az út felújítására nyert összeg ugyanis csak a régi, töredezett és málló aszfaltburkolat cseréjét, megújítását tette lehetővé, az alatta futó esővíz elvezető rendszer cseréjét, átalakítását nem. Így ez - az elsőre furán ható - felület biztosítja a felgyülemlő víz megfelelő elvezetését, így azt is, hogy csapadékos időben a kerékpárúton haladókat ne terítsék be a mellettük elhaladó autók a kialakult tócsák vizével - részletezték a válaszát.
Hegedűs István a Petőfi út végén található kertészet sorsáról is szólt. A pályázat fenntarthatóság ideje lejárt, a veszteség miatt az önkormányzat nem kívánja tovább üzemeltetni. Felmerült ugyan a bérbeadás lehetősége, de ezt még vizsgálják. | A földvári belső szervíz út felújítása elkészült | A tiszaföldvári belső szervíz út felújítása kapcsán számos kérdés merült fel az elmúlt hetekben. A lakosok a közmeghallgatáson választ kaptak. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/foldvari-belso-szerviz-ut-felujitasa | null | true | null | null | SZOLJON |
Győri Törvényszék;vörösiszap-per;
2019-02-04 13:35:04
Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Öt vádlottat felmentettek.
Az I. rendű vádlott, B. Zoltán cégvezetőt 2 év hat hónap, fogházban letöltendő, a 2. rendű vádlott, D. József műszaki szolgáltatási igazgató 2 év, fogházban letöltendő, a 3. rendű vádlott, F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető, a 4. rendű vádlott, Sz. Tibor diszpécser, az 5. rendű vádlott, G. József hidrátgyártás-üzemvezető, a 6. rendű vádlott P. Ferenc vörösüzemi területfelelős, a 8. rendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető és a 14. rendű vádlott, P. Sándor szivattyú kezelő 1 év, két évre felfüggesztett büntetést kapott. Egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve megrovást kapott, ötöt felmentettek.
A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. A hatályon kívül helyező határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.
Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt eljárás 2017. december 11-én kezdődött.
Reagáltak az ellenzéki pártok
A bíróság mai döntése után az LMP parlamenti frakciója nevében Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke juttatott el közleményt azt MTI-hez, amelyben az áll, "tíz ember halt meg, több mint százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, több tízmilliárd forintnyi környezeti kár keletkezett, a térség lakossága most is nyögi a tragédia pszichés, környezetegészségügyi és gazdasági következményeit. A kormány pedig máig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi." A pártot megdöbbent, hogy " a kormány részéről mindmáig elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése". Az LMP politikusa ráadásul hozzáteszi, | Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek | Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék. | null | 1 | https://nepszava.hu/3024203_iteletet-hirdettek-a-vorosiszap-perben-tiz-ember-bunos-otot-felmentettek | 2019-02-04 17:13:35 | true | null | null | Népszava |
A napokban számoltunk be arról, hogy bírósági szakaszba került a hűtlen kezeléssel megvádolt T. Jánosné büntetőügye, a tárgyalást első fokon a berettyóújfalui bíróság folytatja le. A Jávor Benedek jelenlegi EP-képviselő által felgöngyölített ügy lényege az volt, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatójáról, T. Jánosnéról kiderült: doktori címe egy amerikai „kamuegyetemről” származik, korábbi közlésével ellentétben pedig nem volt C típusú nyelvvizsgája, sőt hűtlen kezelés miatt nyomozás indult ellene.
Megvalósult: a püspökladányi gyógyfürdő
Korábbi cikkünkben ismertettük a „receptet”: egy önkormányzat megbízza T. Jánosné cégét egy tanulmány elkészítésével, a cég rekordidő alatt elkészíti az anyagot, a város pedig fizet. Így történt ez a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban is. A T. Jánosné által vezetett céggel Püspökladány akkori fideszes polgármestere 2008. március 3-án kötött vállalkozási szerződést egy tanulmány elkészítésére a helyi gyógyfürdő fejlesztéséhez kapcsolódóan. | Milliókat fizettek a gyanúsan gyors tanulmányokért | Nem Püspökladány lehet az egyetlen település, ahol az országos zöldhatóság volt főigazgatója sok milliót zsebelt be tanulmányírás címén. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint az asszony cége Törökszentmiklósnak négymillióért írt tanulmányt – alig két hét alatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/befurdoshow-1519293 | 2015-03-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Sára Botond fideszes főispán eddig csak a pártállami sajtóban fenyegetőzött, de most hivatalos határozatot hozott: le akarja bontatni az otthonunkat. Azt a házat, ami a bíróság, az igazságügyi szakértő, sőt a kormányhivatal szerint is a 2017-ben a hivatalnak leadott és általuk jóváhagyott terveknek megfelelően épült meg" - közölte Tordai Bence kedden késő este a Facebook-oldalán.
Az ellenzéki politikus hozzátette, ez egy új szintje az Orbán-rezsim aljasságának és gátlástalanságának. "Nemrég láttuk, hogy koncepciós eljárásban egy ellenzéki képviselőt fosztanak meg a mandátumától, de olyan még nem volt, hogy politikai okból anyagilag is lenullázzanak egy ellenzéki politikust, földönfutóvá tegyenek egy családot. Ha végigviszik az eljárást - márpedig a bíróságokon is egyre jobban eluralkodik a narancsmaffia -, akkor három generáció megtakarításait zabrálják el, és négy gyerek jövőjét teszik tönkre" - fogalmazott.
Mint megírtuk, Tordai Bence 2022. nyarán a Facebook-oldalán közölte, hogy kamerával, drónnal, csákánnyal és bontókalapáccsal akciózott a Fidesz-média és a kormánypárt ifjúsági szervezete a családi házánál. Hozzáfűzte, a "luxusvilla" egy 70 négyzetméter alapterületű, tetőtérbeépítéses, kevesebb mint 131 négyzetméter teljes nettó területű családi ház, ahol a hatfős családjukkal élnek. Majd leszögezte, őt engedély nélküli építkezéssel is támadták, de emlékeztetett, 2016 óta a 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében csak egyszerű bejelentési kötelezettség van, építési engedély nincs. Azt írta, szerinte maga Sára Botond bosszújáról lehet szó, mert ő a választási kampányban elővette, hogy a jelenlegi kormánymegbízott "sara lehet" a valóban engedély nélkül, természetkárosítással építtetett egykori Csipak-villa újabb ügye.
Tordai Bence "medencés luxusvillája" valójában egy 70 négyzetméter alapterületű ház gyerekpancsolóval | Tordai Bence: Sára Botond hivatalos határozatot hozott, le akarja bontatni az otthonunkat | „Ha végigviszik az eljárást – márpedig a bíróságokon is egyre jobban eluralkodik a narancsmaffia –, akkor három generáció megtakarításait zabrálják el, és négy gyerek jövőjét teszik tönkre” – jelentette ki az ellenzéki politikus. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258555_tordai-bence-fovarosi-kormanyhivatal-haz-bontas | null | true | null | null | Népszava |
Több mint 550 millió forint visszafizetését indítványozta a fővárosi főjegyző a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak (KMRFT) a tavalyelőtti útfelújításokhoz kapott állami pénzből.
A 2006-ban megpályázott 126 útfelújításból, 55 útszakasz esetén szabálytalanságokat tárt fel 2007. októberében a Pro Régió Ügynökség. A KMRFT részére készített jelentés szerint a főváros több mint 580 millió forinttal nem tud a pályázati kiírásnak megfelelően elszámolni.
Az eltérések miatt a Fővárosi Önkormányzat független szakértőket kért fel. A fővárosi vizsgálat számos esetben jobb, máskor pedig rosszabb teljesítést mért, mint a KMRFT anyaga. Kamatok nélkül 553,5 millió forint különbséget tudott igazolni, ezt az összeget el is különíti az idei költségvetéséből. De a fennmaradó vitatott 27 millió forintról még tovább egyeztet a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal hétfői közleményében.
A főváros egyébként belső vizsgálatot is folytatott az ügyben. Tiba Zsolt főjegyző ezzel kapcsolatos hozzászólásából kiderült, találtak olyan munkát, ahol az előzetesen becsült adatok alapján számoltak el, valóban jelentősen nagyobb szakaszt, mint amennyit ténylegesen felújítottak. | Százmilliókat fizet vissza a főváros | Százmilliókat fizet vissza a főváros - Jogosulatlanul használt fel a főváros az útfelújítási pénzeket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/szabalyt0801/ | 2008-01-29 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az Úri utca 72. szám alatti épület pincéjében bor, termálvíz és a Magyar Földrajzi Társaság könyvtára lesz.
Az MNB egyik közpénznyelő gyermeke, a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO) Alapítvány még 2015-ben vásárolta meg 800 millió forintért a Budai Várnegyedben az Úri utca 72. szám alatti műemlék ingatlant, amelynek pincerendszerében a II. világháború alatt a Nemzeti Bank készpénz- és aranykészletének egy részét tartották. A PAGEO tavalyi közleménye szerint itt lesz az alapítvány székháza, és az épület helyet ad majd „oktatási programoknak és szakmai szemináriumoknak” is.
A részletekről semmit nem árultak el, de idén márciusban a 444 megszerezte a felújítás alatt álló ingatlan terveit, amelyeken látszott, hogy az MNB-alapítvány egy háromszintes wellnessbunkert akar építeni a budai vár oldalába. A PAGEO ezt egyből cáfolta, és később körbevezette a sajtót az ingatlanban, de továbbra sem árulta el, hogy ott pontosan mit akarnak csinálni.
Az épület felújítására vonatkozó tervpályázaton az épület generáltervezését a Ginkgo-Zöld Építész Iroda Kft., az ingatlan pinceszintjeinek generáltervezését a Schüller és Társa Építésziroda Kft. nyerte el. Az összesen 75 millió forintos szerződést vizsgálta is a Közbeszerzési Döntőbizottság.
Most kiderült, hogy az 1.500 négyzetméteres műemlék épületben és a hozzá tartozó 1.700 négyzetméteres pincerendszerben egészen furcsa dolgok lesznek. Például egy 40 méter mély akna, meg a világok találkozóhelye.
„Az épület bejárati térsorából jelenleg nyílik egy földalatti járat- és teremrendszer. Ez a lejárat megmarad, előtere úgy kerül kialakításra, hogy alkalmas legyen vezetett séták indítására a Budai Vár többi földalatti járataihoz hasonlóan. A pincerendszer térileg leválasztható, az épület külső látogatók számára nyitva álló egységéből működtethető, tematikájában viszont szerves része a fent kialakításra kerülő “Világok találkozóhelyének”.
A földalatti termekben bemutatkozik a Kárpát-medence borkultúrája, a budai hegyek mélyéből előtörő termálvíz, kiállítások rendezhetőek a barlangok installációs tereiben.
Az udvar alatti terület egy új, impozáns lépcsőházzal kerül összeköttetésbe, lehetőséget adva nagyobb forgalom kiszolgálására. A központi udvar alatt kialakításra kerül egy 40 méter mély akna, melynek tervezetten kijárata lesz a Lovas utca és a Vérmező felé. Innen lehet majd megközelíteni a föld alatt elhelyezésre kerülő Magyar Földrajzi Társaság könyvtárát.
Az épület délkelet felől tűzfallal csatlakozik a szomszédos épülethez. A szomszéd ház pincéje, jelenleg is az Úri utca 72. épülethez tartozik, a tervek szerint ez a kapcsolat megmarad. Az ide tervezett borospince és a labirintikus járatrendszer összekötése megmarad, de a borospince elsősorban az intézmény vendégtereihez kapcsolódik. A közvetlen pinceszintek a fő megközelítés mellett, az udvarból egy belső használatú privát lépcsőn is megközelíthetőek lesznek.”
Mindez a Közbeszerzési Értesítőben olvasható, a PAGEO ugyanis a nagy átalakításhoz projektmenedzsert keresett, és a 16,9 millió forintos megbízást három ajánlattevő közül a Raw Development Kft. kapta.
A 2014 végén bejegyzett cég tulajdonosa a Lakásépítő T.2-Invest Ingatlanforgalmazó Kft., amelyben 2013 végéig tulajdonos volt az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás.
A Raw Development neve júliusban lett közismert, amikor kiderült, hogy ők építik Matolcsy Ádám luxusnyaralónak látszó mezőgazdasági melléképületét Balatonfüreden.
Ismét havercégekkel dolgoztat a jegybank Pallas Athénéje
Ezeket a jegybanki alapítványi szerződéseket vizsgálja a közbeszerzési hatóság
A Raw Development már eddig is több építészeti megbízást kapott az MNB-alapítványoktól, a szerződések közül kettőt a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgált.
Legutóbb néhány héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a cég 17 millió forint értékű megbízást kapott projektmenedzseri feladatok ellátására az I. kerületi Csónak utca 1. szám alatt álló Ybl-villa kivitelezésénél egy másik jegybanki közpénznyelő, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány megbízásából. | Újabb megbízás a Szemereyhez köthető cégnek egy jegybanki alapítványtól | Az Úri utca 72. szám alatti épület pincéjében bor, termálvíz és a Magyar Földrajzi Társaság könyvtára lesz. KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/25/ujabb-megbizas-a-szemereyhez-kotheto-cegnek-egy-jegybanki-alapitvanytol/ | 2016-10-25 16:23:28 | true | null | null | atlatszo.hu |
Költségvetési csalás és sikkasztás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Gáspár Győző ellen, és a nyomozás keretében április közepén házkutatást is tartottak a szép emlékű Romantic együttes frontemberénél. A múlt héten csütörtökön aztán egy budapesti bankban is megnézte a NAV, mi is van Győző széfjében.
Innen 194 millió forintot foglaltak le.
„Az nem az én pénzem volt” - mondja erre Gáspár Győző, aki azt állítja, dokumentumokkal is igazolni tudja az állítását.
„A nagymamámtól nagyon sok pénzt kaptam korábban. 2004-ben 136 millió forintot adott nekem. Ez neki nem volt nagy összeg, ő nagyon gazdag volt. Többek közt ezt a pénzt is egyszer már elvitték a NAV-osok, még 2011-ben, amikor adócsalással vádoltak minket Beával. Sokáig zárolva volt a pénz, aztán amikor visszakaptuk, akkor úgy döntöttem, hogy nekem ez nem kell, a lányaimnak adtam, és még kiegészítettem. Két éve 97 milliót kapott Evelin, és ugyanennyit Virág, ez volt a pesti széfben elzárva” - magyarázta Győzike.
Az énekes szerint mivel sem a pénz nem az övé, sem a széf nincs a nevén, a NAV jogtalanul vitte el a milliókat. A lefoglalási jegyzőkönyvben egyébként benne is van, hogy a széfhez Gáspár Evelinnek van kulcsa, és ő papírokkal igazolta is, hogy az övé a pénz egy része. A NAV azonban írásszekértőt rendelt ki, mert azt akarják bizonyítani, hogy Győzike járt el a lánya helyett, mikor alá kellett írni a széffel kapcsolatos papírokat. | Majd 200 milliót vitt el a NAV Győzike széfjéből | Ő azt mondja, nem az ő pénze volt. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/13/majd-200-milliot-vitt-el-a-nav-gyozike-szefjebol | 2017-06-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még 2013 októberében fordult a KEHI-hez Lengyel Szilvia (LMP), azt kérve, hogy közérdekű adatként ismerhesse meg a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar, Üllő, Dóra-major Tangazdaság működésével kapcsolatos ellenőrzésről készített vizsgálati jelentés másolatát, amely egyebek mellett a bérleti és bértartási szerződéseket, a készpénzforgalmat, az árbevétel elszámolását, a növényvédőszer- és üzemanyag-felhasználást, illetve a termőterületen megtermelt és könyvelt hozamok valószínűségét vizsgálta.
A KEHI (az állandó gyakorlatának megfelelően) megtagadta a jelentés kiadását, ezért az exképviselő bírósághoz fordult.
Mind a panaszost, mind a KEHI-t emblematikus ügyvédek képviselték: a nyilvánosságra hozatal mellett Schiffer András érvelt ügyvédként, míg a vizsgálati jelentés eltitkolását a sokszoros kormányzati megbízatásokkal rendelkező Bátrfai Beatrix próbálta megvédeni.
A zászló az alperesnek állt, mivel a Legfelsőbb Bíróság még 2008-ban egy (azóta precedenssé szilárdult) eseti döntésében arra az abszurd jogi álláspontra jutott, hogy a KEHI nem kezelője a saját maga által készített jelentésnek. Mégis, a perben a Fővárosi Törvényszék bírája felvállalta azt, hogy szembemegy a korábbi gyakorlattal, és az információszabadsági törvényt az Alaptörvényre figyelemmel úgy értelmezte, hogy első fokon a kért jelentés kiadására kötelezte a KEHI-t. Másodfokon aztán visszazökkent az idő a normál kerékvágásba, mivel a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével a Legfelsőbb Bíróság már emlegetett eseti döntésére hivatkozva a keresetet elutasította.
A jogerős döntéssel szemben az atlatszo.hu jogi csapatához tartozó Tordai Csaba segítségével készített elő alkotmányjogi panaszt Lengyel Szilvia. Hivatkozott arra, hogy a kért vizsgálati jelentés a KEHI birtokában van, azt a KEHI saját hatáskörben készítette, így nem lehet tagadni, hogy az a KEHI kezelésében van. Az állami feladatot ellátó szervek pedig kötelesek a kezelésükben levő közérdekű adatot adatigénylés esetén kiadni.
Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek
Százmilliókért bérelt irodát egy offshore cégtől a KEHI
MagyarLeaks: Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről
KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló
Arra is kitért a panasz, hogy a jogerős ítélet a korábbi, ugyancsak az atlatszo.hu-höz köthető ügyben szüketett alkotmánybírósági döntéssel ellentétesen a vizsgálati jelentés egészét döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, anélkül ráadásul, hogy egyáltalán foglalkozott volna azzal, hogy milyen döntés megalapozását szolgálja a jelentés, és annak a döntésnek a külső befolyástól mentes meghozatalát tényleg veszélyeztetné-e a vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatala.
Az Alkotmánybíróság két miniszter szerecsenmosdató véleménye mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontját is beszerezte. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke véleményében néha már a tőle megszokott visszafogottságot is mellőzve érvelt amellett, hogy nem lehet a közérdekű adatok kezelésének a támadott bírósági ítéletben megjelenő, megszorító értelmezését alkalmazni.
A tegnapi alkotmánybírósági döntés ugyan szűk többséggel, 7:7 arányban, elnöki szavazattal, de teljes mértékben igazat adott a panaszosnak. Kimondta a testület, hogy ha egy közérdekű adat egy szerv feladatának ellátása során keletkezett és az fizikailag a szerv birtokában van, akkor az a szerv perelhető az adat kiadásáért. Megerősítette továbbá az AB azt a korábbi gyakorlatát, hogy egy jelentés egésze nem minősíthető automatikusan döntés megalapozását szolgáló adatnak, hanem minden egyes részénél vizsgálni kell, hogy az milyen pontosan azonosítható döntés megalapozását szolgálja, és a nyilvánosságra hozatal ezt a döntéshozatali eljárást mennyiben érintené.
Úgy tűnik, hogy még ha egyre foigyatkozó többséggel is, de változatlanul megvan az információszabadság-párti többség a testületen belül.
A tegnapi döntésből nem az következik, hogy mostantól a KEHI minden vizsgálati jelentése teljes egészében nyilvános lenne. Továbbra is van lehetősége a kormányzati ellenőrzési szervnek arra, hogy ha bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy a jelentése egy-egy részének idő előtti nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a kormányzati döntéshozatalt, akkor a vizsgálati jelentés egyes részeit ne tegye hozzáférhetővé.
Ehhez azonban meg kell tudnia jelölni egy konkrét, meghozandó döntést, amit a nyilvánosság veszélyeztetne, illetve azt is bizonyítania kell, hogy a döntés zavartalanságához fűződő közérdek nagyobb, mint az azonnali nyilvánosságra hozatal érdeke. Szóval adatigénylésre fel. | Győzelem az Alkotmánybíróságon: perelhető a KEHI a jelentéseiért | Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/03/10/gyozelem-az-akotmanybirosagon-perelheto-a-kehi-a-jelenteseiert/ | 2016-03-10 16:07:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Bundeswehrtől átvett sisak még a német hadseregben is rendszeresített eszköz, amelyet a német katonák az afganisztáni misszióban jelenleg is használnak – állítja az Indexhez eljuttatott közleményében a Honvédelmi Minisztérium. A tárca az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák számára beszerzett eszközről közölt cikkre reagált.
A stop.hu információi szerint a HM nemrég 500 darab Bundeswehr-sisakot vásárolt kifejezetten a magyar misszió katonáinak. A beszerzést annak ellenére hagyták jóvá, hogy az egyik szakvélemény arra jutott, hogy a „vizsgált védőeszközök védőfunkciójukat nem képesek ellátni". A lap azt is írta, hogy a sisakok a lövéspróbán olyan mélyen behorpadtak, hogy azzal az emberi fejen már életveszélyes sérüléseket okoznának.
A HM elismerte, hogy a kiírt közbeszerzési pályázatra benyújtott sisakok műszaki megfelelőségét saját laboratóriumában vizsgálta, majd „a német hadsereg által felajánlott sisak”, valamint egy acélsisak vizsgálata is megtörtént.
„A lefolytatott vizsgálatok megállapították, hogy a Bundeswehr sisak valamennyi sisaknál jobb védőképességgel rendelkezik, és kielégíti az alkalmazói igényeket, ezért a Szakértői Bizottság a Bundeswehr sisakok beszerzését javasolta, melyekkel szemben alapkövetelmény volt, hogy azok újak és öt évnél nem régebbi gyártásúak legyenek. A sisakok vonatkozásában a német fél minőségi és szavatossági garanciát adott.”
A közlemény nem cáfolja egyértelműen, hogy voltak negatív vizsgálati eredmények, csupán annyit hangsúlyoz, hogy „a sisak életveszélyességével kapcsolatban elmondható, hogy száz százalékos védelmet nyújtó sisak nem létezik”. „A legfontosabb vizsgálati tényező, hogy a sisak viselése esetén a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a katona túlélési esélyeit, ami természetesen függ a sisakot érő fizikai behatásoktól, ezt a beszerzett sisak az elvárásoknak megfelelően teljesíti.”
A minisztérium szerint a sajtó „túlzásai és részben nem teljesen helytálló állításai” az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonák családtagjaiban „indokolatlan, tartós félelmet kelthetnek”, ezért a „cikk ilyen tartalmú állításait a honvédelmi tárca az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonák nevében is visszautasítja”. | A HM nagyon elégedett a Bundeswehr-sisakokkal | A HM nagyon elégedett a Bundeswehr-sisakokkal - A lehető legjobbat vették a magyar missziónak, a horpadásveszélyről azonban nem beszél a tárca. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/25/a_hm_nagyon_elegedett_a_bundeswehr-sisakokkal/ | 2011-02-25 17:47:34 | true | null | null | Index |
2005.09.15. 12:47
Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt őrizetbe vett a rendőrség egy APEH-dolgozót, Békéscsabán.
A fiatal férfit azzal gyanúsítják, hogy Békés megyében számos gazdasági társaság vezetőjének ígéretet tett a cégnél tervezett adóellenőrzések törlésére, és ezért az ígért közbenjárásért anyagi ellenszolgáltatást kért. Amennyiban a nyomozás során beigazolódik a rendőrség gyanúja, úgy a férfi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | Korrupt APEH-alkalmazottat fogtak Békéscsabán | Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt őrizetbe vett a rendőrség egy APEH-dolgozót, Békéscsabán. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/korrupt-apeh-alkalmazottat-fogtak-bekescsaban | 2005-09-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Colas május elején vette át a munkaterületet a repülőtéren. A szakemberek a légikikötő működtetése és fejlesztése szempontjából egy alapvető projektet valósítanak meg, új szennyvíz főgyűjtő csatornát építenek.
A légikikötő gravitációs elven működő szennyvíz-hálózatának gerinccsatornáját bontják el, majd nagyobb átmérővel újat építenek, egy szakaszon pedig felújítják a vezetéket.
Jelentősen bővül a rendszer kapacitása
A kivitelezés során a meglévő, életciklusa végén járó DN400 névleges átmérőjű csővezeték-rendszert 2354 méteres szakaszon ötszáz, míg további 103 és fél méteren ennél is nagyobb, 600 milliméteres belső mérettel bíró kőagyag csövekre cserélik. A munkálatok 5-6 méteres mélységben folynak.
A beruházás célja, hogy az új szennyvízhálózat üzembiztosan kiszolgálja a légikikötőt és annak egyre bővülő számú utasforgalmát. A rendszer kapacitása a projekt lezárásával 1080 köbméter/napra emelkedik, ami óracsúcsban 30 liter/másodperc szennyvízhozam elvezetésére lesz képes.
Az új gerincvezeték építése a meglévő csatorna üzemének biztosításával zajlik
A csatornaépítés munkálatait három szakaszra osztva, három csapat végzi el - kaptuk a cégtől a tájékoztatást. Jelenleg a projekt készültségi szintje 30 százalékos.
A kivitelezés -úgy zajlik öt, néhol hat méter mély munkagödrökben, hogy közben folyamatosan biztosítják a meglévő csatorna üzemét.
Ennek érdekében néhány szükséges szakaszon a meglévő és az új nyomvonalon is ideiglenes szennyvíz átemelésre kerül sor. Azokon a részeken, ahol ez lehetséges, ott a régi csőrendszer mellé építik meg az újat. A minősítést követően pedig majd átterelik a szennyvizet az új hálózatba.
A 2700 méteren zajló rekonstrukciós munkálatok során egy 300 méteres szakaszon compact pipe technológiával felújítják a csőelemeket. Ennek lényege, hogy munkagödör kialakítása nélkül, a meglévő vezetéket speciális célgépek bevetésével belülről KPE vezetékkel kibélelik és ezáltal új teherbíró csatorna vezetéket alakítanak ki.
Közműfejlesztés a futópálya védőzónájánál
A repülőtérre különleges biztonsági előírások vonatkoznak, amelyeket a Colas szakembereinek is különös gondossággal kell betartaniuk. A kivitelezés során nem akadályozhatják a légikikötő forgalmát, üzemét. Ennek érdekében folyamatos az egyeztetés a repülőtér illetékeseivel a munkálatokról.
Az új szennyvízcsatorna építése különleges, úgynevezett SRA helyszíneket is érint. A 2,7 kilométeres csatorna nyomvonala ugyanis az ellenőrzött földin kívül, a légi oldalakon is fut, valamint a futópálya védőzónáját is érinti.
Az úgynevezett SRA, vagyis szigorított biztonsági terület a légikikötő kiemelt kockázati területe, a repülőtér légi oldalának olyan része, ahol a beléptetés ellenőrzése mellett, további biztonsági kontroll is érvényben van.
Útépítés a hajtómű próbázónál
A repülőtér egy különleges részén, a hajtómű próbázónál is zajlanak a kivitelezés munkálatai. Itt egy 200 méteres szakaszon szervízút épül. Ehhez mintegy 2000 köbméternyi föld megmozgatásával új töltést emelnek. | Kiemelt kockázatú területeken épül út- és csatorna | Megújul a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szennyvízelvezető rendszere. Mintegy két és fél kilométeren új gerinccsatornát építenek, további 300 méteres szakaszon felújítják a csőhálózatot a Colas Alterra Zrt. szakemberei. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/11/kiemelt-kockazatu-teruleteken-epul-ut-es-csatorna | null | true | null | null | Magyar Építők |
Itthon: A Kúria szerint is új eljárásra van szükség a pécsi buszbeszerzési ügyben | A Kúria szerint nem volt megalapozott az első fokú bíróság döntése, amellyel felmentették a vádlottakat, ezért új eljárást rendelt el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241022_uj-eljaras-kuria-birosag-banki-erik-pecs-buszper | 2024-10-22 15:37:00 | true | null | null | HVG |
|
Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében.
Badacsonytomaj 2018-ban a „turisztikai attraktivitás fejlesztésére” kiírt GINOP-pályázaton nyerte a pénzt a város szimbolikus épületének számító Tátika és a tóparti részek megújítására. A beruházást szeptember 30-án kellett volna befejezni, de ahogy arról a 24.hu beszámolt, a projekt még csak a tervezési fázis előkészítésénél tart.
A vizsgálatot a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, mert a tárca szerint a Krisztin N. László vezette önkormányzat több ponton is törvénysértő módon indította el a projektet, amikor összesen 61,7 millió forintot osztott szét projektmenedzseri tevékenységre. A pénzből 2018-ban és 2019-ben a jegyző és városházi alkalmazottak kaptak különféle nagyságú összegeket. A megbízási szerződésekről a képviselő-testület nem hozott döntést, azokat a polgármester saját hatásközben kötötte meg. Az önkormányzat később ugyanerre a feladatra egy vállalkozást is szerződtetett.
A KDB szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint Krisztin polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért a vizsgálatban érintett pénzösszeghez képest súlyos, 3 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra. A testület az összes projektmenedzseri szerződést semmisnek mondta ki, és ezzel együtt további 3 milliós büntetést is kiszabott.
A döntőbizottság az indoklásban azt írta, hogy a büntetés mértékének megállapításánál figyelembe vette azt is, hogy
a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése nem csak közbeszerzési jogi szempontból minősül súlyos jogsértésnek. A közpénzek felhasználásának átláthatósága szenvedett csorbát, a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg a jogsértés által.
Mérsékelte viszont a kiszabott bírság nagyságát, hogy más szerv esetében „a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció” is kapcsolódhat a mostani döntéshez.
Mint arról beszámoltunk, szeptember végén az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálni kezdte a város legnagyobb költségvetésű projektjét.
Kiemelt kép: Országalbum | Kemény büntetést kapott a badacsonyi önkormányzat | A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, és fizette ki a hivatal dolgozóit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/10/22/kemeny-buntetest-kapott-a-badacsonyi-onkormanyzat/ | 2020-10-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Budafok-Tétény baloldali képviselői a napokban ifjúsági tanácsnoknak javasolták Móga Bernadettet. Ez azért is furcsa, mert a Momentum önkormányzati képviselője gyakorlatilag LMBTQ-aktivistaként viselkedett az utóbbi időkben, legalább is a pride-felvonulás lelkes támogatója és résztvevője volt. Ez a döntés heves vitákat gerjeszthet, hiszen a tanácsnok feladatai között számos olyan terület található, amely közvetlenül érinti a fiatalokat, az oktatási intézményeket és a kerület jövőbeni ifjúsági politikáját. Az ifjúsági tanácsnok megbízatása egy évre szól, és a döntéshozatal során szoros együttműködésre kötelezi a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, a bizottságokkal és a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységeivel.
A tanácsnoknak emellett javaslatokat kell tennie ifjúsági pályázatok benyújtására, véleményeznie kell az ifjúságot érintő rendeleteket és előterjesztéseket, valamint figyelemmel kell kísérnie a 14-25 éves korosztályt érintő ügyeket.
A Móga Bernadettnek szánt feladatok tehát sokrétűek és jelentős felelősséggel járnak. A tanácsnoknak rendszeres kapcsolatot kell tartania például a közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel, támogatnia kell az ifjúságot érintő pályázatokat és programokat, valamint javaslatokat kell tennie a fiatalok életminőségét javító intézkedésekre. Az ifjúsági tanácsnoki tisztség célja, hogy a kerület 14-25 éves fiataljainak érdekeit képviselje az önkormányzati döntéshozatalban. Feladata, hogy részt vegyen az ifjúságot érintő előterjesztések készítésében, valamint hogy javaslatokat tegyen ösztöndíjakra, támogatásokra és a fiatalok életminőségét javító intézkedésekre.
Emellett a tanácsnoknak felügyelnie kell a kerületi ifjúsági költségvetés megvalósítását és ellenőriznie, hogy a fiatalokat érintő döntések hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. A tanácsnok munkája hosszú távon meghatározhatja a fiatalok közösségi életét és a kerület fejlődését, ezért alapvető fontosságú, hogy a feladatokat felelősséggel és pártatlanul lássák el. Többen azonban kétségbe vonják, hogy Móga Bernadett ilyen pedigrével hogyan fogja befolyásolni a gyerekek, illetve a fiatalok közösségi életét, a róluk szóló rendelkezéseket.
Borítókép: Móga Bernadett az idei Pride felvonuláson (Forrás: Facebook) | Ifjúsági tanácsnok lenne egy LMBTQ-lobbista | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ifjusagi-tanacsnok-lenne-egy-lmbtq-lobbista | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalt Pozsonyban Peter Žiga ideiglenesen megbízott házelnökkel, csütörtökön Budapesten fogadta szlovák kollégáját Juraj Blanárt, pénteken pedig Sulyok Tamás államfő és Kövér László házelnök fogadta Peter Žigát.
A szlovákiai magyar anyanyelvhasználatot drasztikusan korlátozni szándékozó tervezeten túl, egy újabb veszély is leselkedik az ottani magyar kisebbségre, amelyről viszont nyilvánosan csak újságírói kérdésre esett szó, nem tudni, egyáltalán terítékre került-e a kérdés a kétoldalú megbeszélések során.
Robert Fico miniszterelnök, aki Szijjártó Péter szerint bebizonyította, hogy "megérdemli a magyarok tiszteletét, múlt hét végén azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy túl sok párt van a szlovákiai politikában, korlátozni kellene azok számát. Mivel Fico immár negyedik kormánya fennállásának több mint egy éve alatt eddig minden felvetett ötlete megvalósult - a korrupcióellenes fellépések lenullázása, pártja, a Smer politikusait és holdudvarát érintő korrupciógyanús ügyek és bűnvádi eljárások megszüntetése a Büntetőtörvénykönyv módosítása és a Különleges Ügyészség felszámolása révén, a közmédia "átalakítása" - félő, hogy a választási rendszer reformjára is talál megoldást. Juraj Blanár külügyminiszter Budapesten újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy egy ilyen módosításra kizárólag alkotmányos többség mellett kerülhet sor, amivel a jelenlegi koalíció nem rendelkezik, így szerinte nem kerül napirendre a kérdés.
Hogy miért fontos ez magyar nemzetpolitikai szempontból? Fico szerint 7 százalékra kellene emelni a parlamenti küszöböt és az induláshoz szükséges jelenlegi 17 ezer eurós letétet 500 ezerre emelni. Utóbbi ellehetetlenítené a kispártoknak már az indulását is, hiszen a kauciót csak a 3 százalékot elérő pártok kapják vissza, a parlamenti küszöb megemelése minimálisra redukálná a mandátumhoz jutó pártok számát, a szlovákiai magyarság számára pedig gyakorlatilag örökre elérhetetlenné tenné a parlamenti képviseletet. Ez azt is jelentené, hogy miközben állítólag soha nem látott magasságokban virágzik az államközi kapcsolat, Robert Fico és Orbán Viktor nemzeti szuverenista kormányai között, a szlovákiai magyar közösséget létében fenyegető szlovák intézkedések körvonalazódnak.
Ha akarná, Robert Fico meg tudná akadályozni a szlovák nyelvtörvény szigorítását
Blanár külügyminiszter, akit akár csak Ziga házelnököt, kedves barátjának nevezett Szijjártó, Budapesten a nyelvtörvény magyarokra nézve diszkriminatív voltát firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, valakik éket akarnak verni a kétoldalú kapcsolatokba, a nyelvtörvény módosítása nem fogja hátrányosan érinteni a magyarokat. Szijjártó számára Blanár szavai is garanciát jelentenek. Leszögezte: a politika tapasztalati műfaj, és mióta ezzel a kormánnyal működnek együtt, nem kellett csalódniuk az adott szóban. A magyar felet megnyugvással tölti el, hogy " a szlovák politika legfelsőbb szintű vezetői világossá tették, a kisebbségi nyelvhasználat terén nem kívánják korlátozni a jogokat".
Arra még egyetlen legfelsőbb szintű vezető sem adott magyarázatot, hogyan lehet szigorítani úgy valamit, hogy a status quo ne változzon?
Mivel egyelőre egy felvetésről van szó a szlovákiai Magyar Szövetség nem foglalt állást Fico választási reformjavaslataira. A nyelvtörvény szigorítása kapcsán azonban többször hangot adtak aggodalmuknak. A Szövetség új elnöke, Gubík László a Népszava megkeresésére elmondta: A párt és személyes álláspontja szerint "az államnyelvtörvényt nem szigorítani kéne, hanem ideális esetben helye sem lenne a jogrendben. Az államnyelv védelme helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét a gyakorlatban is egyenrangúvá kell tenni a szlovákkal". A Szövetségnek van egy "korszakváltó jogszabály-tervezete, amely a nyelvek alá-fölérendeltsége helyett a regionálisan hivatalos nyelvekre épít".
Gubík szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a jogszabályt ne fogadja el a parlament és ne léphessen hatályba. Mint mondta, parlamenten kívüli pártként is be tudnak majd lépni a jogalkotási folyamatba, ha a Szlovák Nemzeti Párt jelölje által irányított kultuszminisztérium nem lép vissza és az elkövetkező hetekben a módosítását tárcaközi egyeztetésre bocsátja. Ezt meg is lépjük, szögezte le a pártelnök. "Addig is kötelességünk hallatni szavunkat még akkor is, ha egy munkaváltozatról beszélünk, hiszen nem engedhetjük, hogy 35 évvel a rendszerváltás után bárki is az itt élő magyarok kárára játszadozzon. Ha ebből végsősoron nem lesz semmi, akkor kijelenthető, hogy a történet józan megközelítés felé terelése a mi ellenállásunkkal kezdődött".
Arra a kérdésünkre, hogy a Szövetségnek Szijjártó Péterhez hasonlóan elegendő garanciát jelentenek Peter Žiga házelnök szavai, arra vonatkozóan, hogy nem csorbulnak a magyar kisebbség anyanyelvhasználatának jogai, Gubík úgy vélekedett: "Üdvözlendő, ha a szlovák közjogi méltóságok garanciát vállalnak, nekünk pedig tennünk kell azért, hogy ez a gyakorlatban is megmutatkozzon. Korábban Šinmovičová miniszter asszony és a kormánykoalíció több tagja is úgy nyilatkozott, hogy a nyelvtörvény tervezett módosítása nem szűkíti a magyarok nyelvhasználati jogait, ám a munkaváltozatból ennek szöges ellentétét olvashattuk ki. Számunkra az lenne az igazi biztosíték, ha az egész jogalkotási folyamat transzparens lenne, és az előkészítés folyamatába az érintetteket is bevonnák. Csak így küszöbölhetők ki a visszásságok". Arról, hogy a pozsonyi hárompárti koalíció elfogadja-e a diszkriminatív jogszabály tervezetet, a szlovákiai magyar pártelnök úgy vélekedett, hogy a "kormánykoalíció egyik lába megbillent. Ezért kívülről nézve az lenne a legésszerűbb, ha mindhárom párt ragaszkodna a kormányprogramban foglaltakhoz, amiben a nyelvtörvény szigorítása nem szerepel". | Diplomáciai nagyüzem nagy elhallgatásokkal | Rég nem volt ilyen eseménydús hét a magyar-szlovák államközi kapcsolatokban, ezen a héten ugyanis három magas szintű találkozó is zajlott. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257997_diplomaciai-nagyuzem-nagy-elhallgatasokkal | null | true | null | null | Népszava |
A parlamenti olajbizottság hétfői ülésén az APEH volt és jelenlegi vezetőit hallgatja meg a szabálytalan áfa-visszaigénylésekről és az ezzel összefüggő esetleges hivatali visszaélésekről. A parlament döntése értelmében a testület november 30-ig fejezi be a munkáját, és jelentését a parlament elé kell terjesztenie.
A testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy meghívja az APEH volt vezetőit, Minarik Györgyöt, Pitti Zoltánt, Kékesi Lászlót, Simicska Lajost és a hivatal jelenlegi elnökét, Vida Ildikót is. Ennek oka, hogy az APEH fővárosi igazgatóságának volt ellenőrzési igazgatóhelyettese arról beszélt a bizottság előtt, hogy az áfa-visszaigényléssel is rengetegen visszaéltek, mert fantomcégek is kaptak jogosulatlan visszatérítéseket, amelyeket az adóhatóság később nem tudott behajtani.
Nagypál István elmondta: 1993 nyarán utasítást kapott arra, hogy kollégáival együtt ebben az időszakban vegye ki szabadságát. Utólag kiderült, hogy júniusban és júliusban több mint 10 milliárd forint áfa-visszaigénylést utaltak ki ellenőrizetlenül az APEH fővárosi főigazgatóságától. Emlékeztetett rá, hogy az adótörvény kimondja: a visszatérítés előtt ellenőrizni kell az utalásokat. Amikor vizsgálatot kezdeményezett ennek elmaradása miatt, az igazgató a nyári szabadságolásokkal indokolta, hogy ez nem történt meg. Miután többször próbált vizsgálatot kezdeményezni, 1993 őszén felmentették tisztségéből. A volt ellenőrzési igazgatóhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az adóvisszaéléseket vizsgáló csoport tagjait nem sokkal később szintén elbocsátották a fővárosi adóhatóságtól. Az akkori pénzügyminiszter, Szabó Iván 1994-ben átfogó szakmai-felügyeleti vizsgálatot rendelt el, ez azonban a kormányváltás miatt elmaradt.
Nagypál István később Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez fordult. Ő szintén vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy bűncselekmény alapos gyanúja merül fel az 1993 nyarán történt áfa-visszafizetések kapcsán.
A parlament múlt héten úgy döntött, hogy jelentése elkészítésével a bizottságnak november 30-ig be kell fejeznie a munkáját. Azt a fideszes indítványt viszont elutasította, amely az Antall- és a Boross-kormányt csak enyhén bírálta, a Németh- és a Horn-kormányt viszont felelőssé tette volna az olajügyekért. A szavazásnál az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP frakciói mellett az MDF jelentős része, valamint az FKGP képviselői közül is sokan nemmel szavaztak.
(2000. szeptember 20.) | Áfavisszaélések az olajbizottság előtt<br/> | A parlamenti olajbizottság hétfői ülésén az APEH volt és jelenlegi vezetőit hallgatja meg a szabálytalan áfa-visszaigénylésekről és az ezzel összefüggő esetleges hivatali visszaélésekről. A parlament döntése értelmében a testület november 30-ig fejezi be a munkáját, és jelentését a parlament elé kell terjesztenie. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/10/20001002afavisszaelesek | 2000-10-02 07:42:00 | true | null | null | Origo |
A magyar politikus a vád szerint 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit, illetve segítse az orosz érdekek érvényesülését.A KGBéla néven elhíresült jobbikos politikust a Meduza a heti hírösszefoglalójában említette meg pénteken: az Ukraina.ru című orosz propagandalap által szervezett, "Oroszországban akarok élni" című fórumon szólalt fel nyilvánosan az eddig ismeretlen helyen tartózkodó Kovács Béla.Kovács Béla a felszólalásában arra kérte az oroszokat, hogy ne vegyék zokon a honfitársainak az országukról alkotott véleményét, mondván, nagyban megtéveszti őket a nyugati média - áll a beszámolóban.A felszólalók között volt egyébként Marja Butina orosz parlamenti képviselő, aki az oroszországi "ideológiai bevándorlást" egy régi hagyomány részeként értelmezte, amely a vallási háborúk elől az Orosz Birodalomba menekülő német telepesekig nyúlik vissza - közölte az Ukraina.ru. A rendezvényen a lap szerint elhangzott, hogy a legtöbb leendő migráns - akiknek a bevándorlását Putyin nemrég hozott rendelete megkönnyítette - állítólag az egész családjával tervez Oroszországba költözni, a számuk pedig hamarosan elérheti "több ezer főt".Kovács Béla ellen Magyarországon tavaly adtak ki újabb elfogatóparancsot, egyelőre sikertelenül. Arról már korábban is hallani lehetett, hogy valószínűleg Oroszországba menekült, miután nem fizette be a költségvetési csalás miatt rá kiszabott 1,2 milliós büntetést sem. | A kémkedésért elítélt, szökésben lévő KGBéla Oroszországban bukkant fel | Kovács Béla, a Jobbik egykori európai parlamenti képviselője, akit 2022-ben a Kúria jogerősen 5 év fegyházra ítélt – ám azóta bujkál – némileg váratlanul Oroszországban bukkant fel. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kemkedes-elitelt-szokesben-bujkalo-kgbela-oroszorszag/j254nr3 | 2024-10-12 20:56:00 | true | null | null | Blikk |
Örökbefogadhatóvá vált a szabadkígyósi Wenckheim-kastély is, és a közelmúltban úgy döntött Hódmezővásárhely és Szabadkígyós önkormányzata is, hogy kikéri az ezzel kapcsolatos pályázati dokumentációt. Arról, hogy mi lesz a Wenckheim-kastéllyal, Lázár János , az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere beszélt a pénteken Békéscsabán tartott sajtótájékoztatón a Beol.hu kérdésére.
- A kastélyok, a nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása költséges - mondta a tárcavezető. Hozzátette: az a cél, hogy ezeket megmentsék, a köz javára működtessék, üzemeltessék. Az elmúlt években ezzel a feladattal az állam próbálkozott, az erőforrások, az adófizetők pénzei azonban végesek. Ezért javasolta a felújításba és a működtetésbe a magántőke bevonását, azt, hogy legyenek örökbefogadói az épületeknek.
Hangsúlyozta, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastélynál komoly beruházást hajtott végre az állam, de ez sem volt elégséges. A központi épület földszinti részét újították fel, de az emeletet és a melléképületeket nem, illetve a kastélyparknál is vannak további teendők. Számítások szerint további 7,7-8,6 milliárd forintot kellene rákölteni a kastélyra. Olyan befektetőket, beruházókat, vállalatokat várnak, akik rendelkeznek a szükséges forrással.
Kétféle forrásról van szó - jegyezte meg Lázár János miniszter. Szabadkígyós esetében
egyrészt a jegybevételeket ki kell egészíteni évente nagyjából 400 millió forinttal,
másrészt elvárás, hogy a következő tíz évben hajtsanak végre egy 8-10 milliárd forintos fejlesztést: be kell fejezni az épület korszerűsítését és a park rendbe tételét.
Miközben a köz javára, színvonalasan, nívósan, magas mércének megfelelve kell működtetni a Wenckheim-kastélyt. Megerősítette ismét: ehhez tőkeerős partnerekre van szükség.
- Tiszteletben tartom az önkormányzatok szándékát és terveit, de ez egy költséges vállalkozás, nem biztos, hogy az adófizetők pénzét itt kell elkölteni - fogalmazott. Hangsúlyozta: az állam a leendő magánüzemeltetők számára nem fog kiemelt támogatást adni, mert ha lenne az államnak több pénze ilyen célra, akkor ő maga látná el a feladatot. Kiemelte, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul, döntés nem született az ügyben, megismerik az üzleti terveket.
Elárulta, hogy az összes, eddig a pályázati körbe bekerült kastély ügyében - de a jövőben várhatóan további 40 kastélyra írnak ki pályázatot - tárgyalt magyar nagyvállalatokkal. Sorolta az OTP-t, a MOL-t, a Richtert, a 4iG-t, az MBH-t, mint a leginkább tőkeerős vállalatokat, és hogy nyitottságot mutattak, és elmondta, hogy pályáztak is bizonyos épületek örökbefogadására.
A pályázóknak tehát tőkeerős vállalatokkal kell versenyezniük - folytatta Lázár János miniszter. Kiemelte: mindenki számára megnyugtató lehet, hogy a legnagyobb magyar vállalatok vállalnának szerepet a kastélyok felújításában, üzemeltetésében. Mint fogalmazott, egy cél volt a pályázattal, hogy a vállalatok erőforrásait befordítsák a társadalmi felelősségvállalás ezen irányába, azaz például ne csak sportot, hanem műemlékvédelmet és -felújítást is finanszírozzanak.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetése pénteken a városházán tárgyalt Békéscsaba fejlesztése ügyében a város vezetésével, és Lázár János miniszter elmondta, hogy Szarvas Péter polgármester is érdeklődött nála, mi lesz a szabadkígyósi Wenckheim-kastéllyal, és hogy a békéscsabai önkormányzatnak szükséges-e lépnie az ügyben. Ugyanis Szarvas Péter polgármester a békéscsabaiak pénzét Békéscsabára költené, ami a miniszter szerint racionális és józan gondolat. | Lázár János a Wenckheim-kastély jövőjéről | 7,7-8,6 milliárd forintot kell a szabadkígyósi Wenckheim-kastély további felújítására fordítani. Ehhez tőkeerős partnerek kellenek – mondta Lázár János. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/wenckheim-kastely-szabadkigyosi-lazar-janos | null | true | null | null | BEOL |
2011.08.19. 02:00
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a Legfelsőbb Bíróság (LB) állásfoglalása annak lehetőségét teremtheti meg, hogy a hatóságok valamennyi adócsalótól elvonják a jogellenesen, az állam megkárosításával megszerzett összegeket. Sors László kifejtette, hogy a büntető törvénykönyv nem határozza meg azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az igazságszolgáltatás elvonhat az adócsalóktól.
Az elnökhelyettes azt is megemlítette, hogy – a jogszabály szerint – vagyonelkobzást csak a bűncselekményből eredő vagy az azzal összefüggésben megszerzett értékek kapcsán lehet elrendelni. Mindezek miatt a gyakorlatban két álláspont alakult ki. Az egyik szerint csak akkor kobozható el az adócsaló vagyona, ha az illető jogellenesen igényelt vissza pénzt a közkasszától. A leggyakrabban az általános forgalmi adójukból kérnek az elkövetők fiktív számlák alapján visszatérítést, ám mostanában a személyi jövedelemadónál is megemelkedett a jogosulatlan kiutalásról szóló állampolgári kérelmek száma – részletek a Magyar Nemzet pénteki számában. | Elkobozzák az adócsalók vagyonát | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a Legfelsőbb Bíróság (LB) állásfoglalása annak lehetőségét teremtheti meg, hogy a hatóságok valamennyi adócsalótól elvonják a jogellenesen, az állam megkárosításával megszerzett összegeket. Sors László kifejtette, hogy a büntető törvénykönyv nem határozza meg azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az igazságszolgáltatás elvonhat az adócsalóktól. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/08/elkobozzak-az-adocsalok-vagyonat | 2011-08-19 20:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az áfacsalási ügyről faggatta Verest a költségvetési bizottság
Veres Jánost szerdán késő délután több mint kétórás - a képviselők közötti személyeskedésektől sem mentes - vitában hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a Bogát-Ferr Kft. áfa-csalási ügyében. A pénzügyminiszter már elöljáróban visszautasította azt is, hogy a testület ülését ezzel a címmel hívták össze, ami prejudikáció, hiszen a kft. nem követett el semmit.
Az ügy előzménye, hogy a HVG nemrég egyes bírósági iratokra hivatkozva közölte, hogy Kabai Károly és Veres János a '90-es években működött nyírbogáti fémfelvásárló cége a Bogát-Ferr kft. 1991 és 1994 között bizonyos hamis számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-ig volt ügyvezetője, később pedig 1995. május 29-én eladta akkoriban még fennálló 50 százalékos tulajdonát a másik tulajdonos, Kabai Károly feleségének és Kabai Károly egyik lányának.
Veres János hangsúlyozta: a céget a bírósági eljárásban nem gyanúsították meg, csupán a számlát kiállító személyek ellen folyt eljárás. Az ő személye semmilyen módon nem volt érintett az ügyben és ezért a sajtóban megemlített ügyet kifejezetten "a személye elleni politikai támadásnak" ítéli. "Maga a cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el, az APEH egyik vizsgálata is megállapította, hogy a cégnél valóságos árumozgás történ" - hangoztatta a pénzügyminiszter.
Az ellenzéki képviselők közül többen, köztük Balla György, Mádi László, majd pedig Hargitai János fideszes honatyák számos kérdést fogalmaztak meg és kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy nem történt szabálytalanság a Bogát-Ferr Kft.-nél. Balla György felvetette, hogy van-e összefüggés abban a tekintetben, hogy Szikora János jelenlegi APEH-elnök abban az időszakban egyik vezető munkatársa volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóságnak. Azt is felvetették, hogy Veres János, mint ügyvezető igazgató, miért nem tudott az esetleges hamisan kiállított számlákról.
Veres János hangsúlyozta: "Szikora Jánost szakértelme tette alkalmassá az APEH elnöki posztjára történő kinevezésre, tehát semmilyen összefüggés nincs a számlaügy és a kinevezés között". A pénzügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint ügyvezető igazgatója volt a cégnek, de a kft.-nek több ügyvezetője is volt, ő a cég hitelellátást, finanszírozását intézte.
Több ellenzéki képviselő, így Mádi László és Dancsó József is felvette, hogy nyereséges volt-e a cég abban az időben, illetve, hogy a Bogát-Ferr Kft. fizetett-e osztalékot. Veres János határozottan állította, csupán szerény nyereséget termelt a cég, részben amiatt, hogy a működéshez, illetve a további bővítéshez felvett hitelek jelentős kamatköltséggel jártak, egyúttal aláhúzta, ő nem volt alkalmazottja a társaságnak, fizetést nem kapott a cégtől és osztalékot sem vett fel.
Veres János megítélése szerint ez az áfa-visszaigénylési ügy azért került most felszínre, mert az általa felügyelt APEH, illetve vám- és pénzügyőrség az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan lépett fel a feketegazdaság ellen. Megemlítette például, hogy az APEH az idei év elmúlt szakaszában 28 olyan ügyet derített fel, amelynél a feltárt adóhiány több mint egymilliárd forint volt. Keller László, Molnár László, Kovács Tibor és Molnár Albert MSZP-s honatyák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Vers János azért került most "célkeresztbe", mert hatékonyan lép fel a gazdaság kifehérítése érdekében.
A bizottsági meghallgatás végén Kovács Tibor (MSZP) az újságíróknak elmondta, véleménye eszerint a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére összehívott meghallgatáson kiderült: "minden alapot nélkülöznek a Veres Jánost ért felvetett vádak, a pénzügyminisztert azért érik támadások, mert az APEH már idén több mint 280 milliárd forint adóhiányt derített fel. Ezzel épp ellenkező álláspontra helyezkedett Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, véleménye szerint a miniszter meghallgatása során nem volt eléggé meggyőző, felvetette, hogy Szikora János APEH-elnök egy későbbi meghallgatásán visszatérnek majd a kft. ügyére.
2007. október. 13. 14:23 MTI Itthon
A Fidesz a jogtalan áfa-visszaigénylés miatt Veres távozását követeli
A Fidesz azt követeli a kormányfőtől, hogy váljon meg Veres János pénzügyminisztertől, akinek egyik cége, legalábbis Balsai István állítása szerint, még az 1990-es években fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. Veres János és Kabai Károly cégének áfa-visszigényléséről az eheti HVG ír részletesen. Daróczi Dávid kormányszóvivő az ellenzéki politikus kijelentésére úgy reagált: a cégnek egy időben több ügyvezetője volt és Veres János felelősségi körébe csak a cég hitelezési ügyei tartoztak.
2007. október. 18. 16:20 MTI Itthon
A Fidesz Veres János bizottsági meghallgatását kezdeményezi
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai Veres János meghallgatását kezdeményezik a testületben, a pénzügyminiszter korábbi cégügyeivel kapcsolatban - mondta Balsai István, az ellenzéki párt parlamenti képviselője.
2007. október. 10. 22:19 HVG Itthon
Veres János még benne volt az áfacsaló cégben
Kabai Károly és Veres János nyírbogáti fémfelvásárló cége 1991 és 1994 között is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát - olvasható ki bírósági iratokból, ám az ügy szálai akkor még elvarratlanok maradtak. | Itthon: Az áfacsalási ügyről faggatta Verest a költségvetési bizottság | Veres Jánost szerdán késő délután több mint kétórás - a képviselők közötti személyeskedésektől sem mentes - vitában hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a Bogát-Ferr Kft. áfa-csalási ügyében. A pénzügyminiszter már elöljáróban visszautasította azt is, hogy a testület ülését ezzel a címmel hívták össze, ami prejudikáció, hiszen a kft. nem követett el semmit. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20071024_veres_janos_kabai_bizottsag | 2007-10-24 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | KEMMA |
Bárki belenézhet Barack és Michelle Obama közös adóbevallásába, amelyet pénteken tett közzé a Fehér Ház.
Az elnöki pár közel félmillió dolláros bevételt vallott be és összesen 98 169 dollárnyi adót fizettek - derül ki a papírokból. Emellett jótékonykodtak is, bevételeik több mint 12 százalékát, azaz 59 251 dollárt adományoztak 32 különféle alapítványnak. | Gazdaság: Turkáljon Obamáék zsebében - íme az adóbevallásuk | Közzétette a Fehér Ház az Obama-házaspár szövetségi és Illinois állambeli adóbevallásának másolatát. A papírokból kiderül, hogy az elnöknek és nejének összesen bruttó 481 098 dolláros, azaz hozzávetőleg 106 millió forintos jövedelme volt tavaly. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20140411_Turkaljon_Obamaek_zsebeben__ime_az_adobe | 2014-04-11 11:04:00 | true | null | null | HVG |
Horváth András: Kiút keresése az adóelkerülési vészhelyzetből
Szerény becslések szerint is száz milliárdokban mérhető adóbevételek hiányoznak az állami költségvetésből, ami elsősorban az ÁFA területen jelentkező adóelkerülések, ill. adócsalások igen magas arányára vezethető vissza, miközben az adóhatóság – látszólag – tehetetlen. Különösen nagy a visszaélések aránya a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, tapasztalataink alapján itt az ÁFA bevétel kiesések és a fiktív ügyletekre alapozott kiutalási kérelmek együttes összege a teljes (valós) ÁFA vertikum 50%-át is meghaladhatja.
Az adóelkerülést támogató területre új szereplőként belépő, s bizonyos fokú szervezői feladatokat is ellátó személyek néhány év alatt pazar kivitelezésű családi házakat építenek, nagy értékű autókat vásárolnak, luxus utakra fizetnek be. Revíziós tapasztalat, hogy az adóelkerülést segítő tevékenység az abban részt vevők körében mára már természetessé és rizikómentessé vált, s ha kizárólag csak számlázó és pénztovábbító tevékenységük eredményeként az adóhatóság jogkövetkezményeket állapít meg, ők újabb és újabb cégeket alapítva, esetleg további személyeket is bevonva folytatják ugyanazt mint addig.
A fenti állapotok kialakulása a NAV bizonyos területeken tapasztalható helytelen ellenőrzési gyakorlatára, a kiválasztási rendszer problémáira, a tapasztalt személyi állomány évek óta tartó fokozatos leépülésére és a belső fluktuációra, valamint a bürokratikus terhek indokolatlan megnövekedésére vezethető vissza. Az adóelkerülő oldal cselekvőképességét erősíti a szélsőségesen liberális cégbejegyzési rendszer is. Mindezek mellett a költségvetési érdekek jelentős sérelmének egyik legfőbb oka, hogyegy kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásábanaz adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket,különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően. Itt az úgynevezett kiemelt, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókról beszélünk, amelyekhez történő adóhivatali viszonyulást és a jelenlegi riasztó állapotokat a gabonakereskedelmi területen működő cégek vonatkozásában mutatjuk be, azzal a kitétellel, hogy az alábbiakban leírtak sajnos más frekventált kereskedelmi szektorokra (cukor, hús, liszt, számítástechnika) is érvényesek.
A szóban forgó adózói kört érintően gyakorlatilag nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata. A havonta ÁFA bevallást benyújtó cégek esetében évente legfeljebb néhány alkalommal kerülnek elrendelésre bizonylat ellenőrzések, ahol a számlákat, bizonylatokat, nyilvántartásokat csak formai, számviteli szempontból vizsgálják, melyek lezárása után kiutalásra kerülnek a visszaigényelt ÁFA összegek. A kiemelt adózók felett illetékességgel rendelkező igazgatóság képviselőinek eddigi álláspontja szerint csak akkor tehetnének megállapítást ÁFA adónemben fiktív számlák befogadása miatt, ha arra vonatkozóan más szervezeti egységektől vagy igazgatóságoktól konkrét bizonyítékokat adnának át, lehetőség szerint adómegállapítást tartalmazó jegyzőkönyv formájában. (Visszaigénylést tartalmazó bevallás esetében azonban a kiutalásra nyitva álló 45 napos határidőn belül esély sincs arra, hogy a kiemelt adózó valamely számlakibocsátóját a jellemzően előforduló egy- vagy több számlázási láncolatra tekintettel levizsgálják, hiszen az rendkívül időigényes feladat.)
Az előzőekben jelzett álláspont további nyomós érve a kamatfizetés lehetőségének a kizárása, ugyanis a bevallás benyújtásától számított 45 nap elteltével a jogosan visszajáró ÁFA összeg után az állami adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Ez azonban szerintünk nem lehet mentség akkor, ha az adóhatóság bármely szervezeti egységétől olyan információk érkeznek-, vagy a hatósági adatbázis olyan adatokat tartalmaz, ami adóelkerülést segítő (adóminimalizáló) üzleti partner(ek)et jelez egy ÁFA visszaigénylő társaságnál, legyen bármekkora is a visszaigényelt adó összege.
A fentiekkel szemben a megyékben, más adózók ellenőrzésénél – amennyiben a beszállítói hálózatban láncértékesítés(ek) gyanúja merül fel – az egész láncolatra kiterjedő alapos vizsgálatot kell lefolytatni, feltárva azt a kapcsolatrendszert, hogy valójában kik (mely vállalkozások) között jött létre a leszámlázott ügylet, ill. ténylegesen úgy zajlottak-e le a gazdasági események, ahogyan azokat lepapirozták. Amikor viszont az adóelkerülési céllal működtetett láncolatok egy kiemelt adózóig is elérnek (ez elég gyakori eset), az adó- és büntetőjogi felelősség megállapítása erős korlátokba ütközik, miközben a költségvetési érdekek a tovább nem vitt vizsgálatok miatt folyamatosan sérülnek.
A kiemelt adózók adóügyeinek fenti módon történő kezelése (az ellenőrzések visszatartó erejének a hiánya) miatt mára rendkívül elfajult a helyzet:a multi nagykereskedők beszállítói hálózatában milliárdos számlagyárak tömege működik,így a láncolatok csúcsán állók korábban soha meg nem fizetett ÁFA összegeket helyeznek levonásba és/vagy igényelnek vissza. Közel húsz gabona nagykereskedő (köztük a legnagyobb visszaigénylőkkel) adatait összesítve megállapítható, hogy azok részére 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint ÁFÁ-t utalt ki az adóhatóság ellenőrzés nélkül, miközben a megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni.
Kijelenthető, hogy ezekben az esetekben szervezett csoportok nyúlják le a közpénzeket, a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciált kihasználva, amit a költségvetési érdekek védelmében sürgősen le kellene állítani: az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók alapos, a láncolatok aljáig eljutó- valamint a külföldi kapcsolatokra is kiterjedő vizsgálatával, a valós kereskedelmi tevékenység és a visszaéléseket megalapozó fiktív ügyletek elhatárolásával, a különböző igazgatóságokon folyó ellenőrzések összehangolásával, az erőforrások összpontosításával és a nyomozási szakterület jelenleginél sokkal hatékonyabb közreműködésével.
Annál is inkább sürgető a feladat, mert a legfrissebb havi ÁFA bevallási adatok rekord nagyságú, kiemelkedő összegű, 5-7 milliárd forintot is elérő adóvisszaigénylésekről szólnak. Ezek az adatok szerintünk irreális mértékű áruforgalmat feltételeznek, ezért-, s ismerve a legnagyobb kereskedők adózási környezetét,elengedhetelen a vallott ügyletek mélyreható vizsgálata.
A fenti növekedés mögött valószínűsíthetően két fő ok húzódik meg. Az egyik az adózás rendjéről szóló törvény, a cégtörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény kilátásba helyezett módosítása (vagy már módosított rendelkezései), amelyek előreláthatóan visszaszoríthatják a feketegazdaság létfeltételeit, s ezáltal csökkenthetik az adókikerülésekből és a jogszerűtlen adóvisszaigénylésekből kinyerhető hasznot.
A másik ok a gabona- és élelmiszer kereskedelmi piacon a fordított adózás rendszerének a közeli jövőben várható bevezetése, ami az adott területen kiiktatná az ÁFA visszaigénylésekre alapozott közpénz lenyúlásokat.
Az államháztartás helyzetéből és az uniós gazdaság lassulásából adódó elemi érdekünk, hogy addig is, amíg pozitív irányú változások nem épülnek be a rendszerbe, az eddigieknél hatékonyabban lépjünk fel az adócsalások szervezői, ill. haszonhúzói ellen. Ez azt is jelenti, hogy a NAV-nak nem elsősorban (vagy kizárólag) a strómanokat, kívülről beépített embereket és azok vállalkozásait kell lefülelnie. A számlázási láncolatok feltárására, a felelősök felkutatására és a felelősség megállapítására az adóhatóságnak kidolgozott módszerei vannak, ezt kell alkalmazni az eddig kivételezett helyzetben lévő adózók ellenőrzései vonatkozásában is, nem megállva az alattuk lévő szinteken, ahol a hatóság követelései általában már behajthatatlanok.
A helyzet súlyosságát jól jellemzi az is, hogy miután 2011 júniusától Románia a mezőgazdasági termékértékesítések tekintetében engedélyt kapott a fordított adózás alkalmazására, már a következő hónaptól jelentősen megemelkedtek (korábbi évek azonos időszakához viszonyítva is) a szóban forgó magyarországi adózói körben a belföldi beszerzések és az Unióba irányuló értékesítések, s ezáltal az ÁFA visszaigénylések is. Olyan cégek is vannak közöttük, melyeknek Romániában is vannak érdekeltségei. Adózói kapcsolataikat is ismerve gyanítható, hogy a fiktív ügyleteket szervező csoportok Magyarországról kívánják pótolni a Romániában elveszített ÁFA hasznot.
Munkánk során arra vonatkozó adatok is felmerültek, hogy a jelzett, folyamatosan magas összegű ÁFA visszaigényléseket benyújtó gabonakereskedő cégcsoport jellemzően külföldi tulajdonosi körű tagjainak jelentős része kartell szerűen működik együtt beszerzéseik és ÁFA visszaigényléseik összehangolása érdekében. Ez a működési mód azt is lehetővé teheti, hogy egy adott termékmennyiség – például caroussel csalás formájában – többször, s esetlegesen több adózónál is ÁFA levonási alapot képezzen. Mindezek bizonyítása az adó- és nyomozási szakterület szoros-, külföldi hatóságokat is bevonó együttműködését feltételezi.
A fentiek miatt alapvető nemzeti érdek rendet tenni az adózási fronton: csak ha a felére sikerülne csökkenteni az adóelkerülésekből származó ÁFA hasznot, már az is száz milliárdokkal javíthatná az állami költségvetés pozícióit. Ehhez azonban a NAV-nál alapvető szemléletváltásra, az érdekeltségi rendszer új alapokra helyezésére, új proritások meghatározására, az erőforrások összpontosítására, az ellenőrzési szakterület megerősítését célzó átirányításokra, ill. az írásunk elején jelzett problémák megoldására lenne szükség. A célok eléréséhez a NAV felső vezetőinek a támogatása is elengedhetetlen.
Az általános tapasztalat viszont az, hogy az újító jellegű kezdeményezéseknek nincs- vagy csak rendkívül korlátozott a támogatottsága minden vezetői szinten, az ugyanis az eddigi, hosszú évek óta fennálló irányítási, működési mód lényeges (az előzőekben már kifejtett) elemeinek a megváltoztatását eredményezheti, amitől nagyon sok kormánytisztviselő erősen tart, vagyis igen jelentős mértékű a rendszer ellenállása. Egyszerűbb és kényelmesebb látványos (de egyébként csak a felszínt kapargató) látványos akciókat lefolytatni, azt a politikának eladni, s a sajtóban kommunikálni, mint átállni egy olyan működési módra, ami hatékonyabb és jóval több adóbevételt hozó munkavégzés eredményeként egy régóta fenntartott rendszer gyengeségeit orvosolná, a mélyére ásva a szervezett adócsaló hálózatoknak.
Egyenlőre azonban még ott tartunk, hogy egy közelmúltbeli, frekventált adózói területet érintő vezetői kezdeményezést konkrét elbocsátások követtek, olyan személyi állományt érintve, akik képesek lettek volna más irányt szabni a jelenlegi, elavultnak tekinthető ellenőrzési trendeknek. A helyzeten (a kialakult állapotokon és a költségvetésen is) segíthetne, ha az eddigieknél sokkal komolyabb ÁFA bevételi előirányzat növelés történne a döntéshozók részéről.
A jelenleg több régióban is folyamatban lévő kisebb-nagyobb ellenőrzési projektek adatai arra mutatnak rá, hogy a multi nagykereskedők nem passzív, megtévesztett szereplői az adókötelezettséget jogszerűtlen módon csökkentő és/vagy ÁFA visszaigénylést eredményező ügyleteknek, hanem azok tudatos résztvevői, sőt aktív szervezői is.A fertőzöttség mértékét, a láncértékesítések igazi haszonhúzóit és a közreműködők tényleges szerepét az adó- és nyomozó hatóságnak együttesen kell feltárnia.Ez magában kell, hogy foglalja olyan korábbi bevallási időszakokban történteknek a feltárását is, amelyek vonatkozásában az ügyletek háttere nem lett levizsgálva, viszont a történeti tényállás megállapításához, a folyamatok pontos leírásához további bizonyítékul szolgálhatnak.
S, hogy miért kellene azonnal lépnie a közigazgatásnak, a fentiekben jelzett káros folyamatok leállítása érdekében, ahhoz további adalékot szolgáltatnak a következők:
Az előzőekben már hivatkozott, nagyrészt külföldi tulajdonosi hátterű nagykereskedői csoport (amelyekhez tehát számlagyárak sokasága kötődik) 2011. szeptember és október hónapok vonatkozásában összesen 37 milliárd forint kiutalási igényt jelentett be az adóhatóság felé. A kiutalások egy jelentős része napokon belül esedékes. Csak összehasonlításképpen: körülbelül két hónappal ezelőtt a kormányzat a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel 40 milliárd forint plusz bevétel teljesítését kérte az adóhatóság végrehajtási szakterületétől.
Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy további, egyes megyékhez köthető helyi visszaigénylő társaságok országos összesítésben nagyjából megduplázhatják a kiutalásra váró ÁFA összeget, csak a gabona- és olajos mag kereskedelmi területen, s akkor még nem számoltunk a liszt-, cukor- és egyéb élelmiszeripari termékek értékesítései során felmerülő ÁFA igénylésekkel, ahol köztudottan ugyanolyan adózási anomáliák tapasztalhatóak, mint a gabonafélék esetében. Az is megfigyelhető, hogy a fordított adózás bevezetésének a meglebegtetése az utóbbi egy-két hónapban olyan adózókat is ÁFA visszaigénylésre sarkallt, amelyeknél ez nem-, vagy messze nem ilyen mértékben volt jellemző.
A költségvetési érdekek védelme – különösképpen a jelenlegi gazdasági környezetben – azt kívánja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigieknél sokkal határozottabban lépjen fel azon személyek és vállalkozások ellen, akik elsőrendű haszonélvezői az ellenőrzési hiányosságokkal terhelt ÁFA piacnak, ehhez kérjük a segítségüket.
2011. november 28. | Luxus az áfacsalók élete, kockázatuk nincs | Luxus az áfacsalók élete, kockázatuk nincs - A botrányt kavaró adóellenőr már két éve kitálalt a Fidesz vezetőinek, akik nem tettek semmit. Itt van Horváth András 2011-es levele. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/11/19/luxusban_elnek_az_afacsalok_kockazat_nelkul/ | 2013-11-19 14:25:00 | true | null | null | Index |
A múlt héten Hegedüs István kisebbségben maradt az általa összehívott rendkívüli ORÖ-közgyűlésen, még a napirendi pontokat sem sikerült megszavaztatnia. Mostani sajtótájékoztatóján viszont magabiztosan mosolygott. Vele együtt 23 képviselő jelent meg a Dohány utcai székházban. Hegedüs szerint olyanok is mögötte állnak, akik nem tudtak eljönni: támogatóival immáron többségben van a 47 fős testületben.
Az elnök az elmúlt időszak lezárásáról és új irányról értekezett, majd Farkas Flórián személyét nevezte meg a roma integráció egyetlen akadályának.
(Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő az összeférhetetlenségi szabályok miatt köszönt el az ORÖ elnöki tisztségétől. Orbán Viktor kormányfő kinevezte miniszterelnöki biztossá, és továbbra is ő a Lungo Drom vezetője.) | Orbán Viktor segítségével buktatnák meg Farkas Flóriánt | Egyetlen akadálya van a roma integrációnak: Farkas Flórián – ezt Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke jelentette ki, aki egy rejtélyes hangfelvételről is beszélt. Meg például arról, hogy életveszélyes fenyegetéseket kapott. Farkas eltávolítása érdekében kész a miniszterelnökhöz fordulni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/orban-viktor-segitsegevel-buktatnak-meg-farkas-floriant-1567147 | 2015-10-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lemondott a plágiumbotrányba keveredett Ioan Mang tanügyminiszter, Liviu Pop vezeti ideiglenesen a tárcát. A schmittelő azt ígéri tisztázza magát.
Liviu Pop a társadalmi párbeszédért felelős tárcát vezetése mellett a tanügyet is átvette addig, amíg végleges utódját meg nem találják.
Az új miniszter kinevezésére 45 napos haladékot biztosít az érvényes jogszabály. Liviu Pop megbízását Traian Băsescu államelnök is támogatta.
Kitekintő / Manna.ro | Belebukott a schmittelésbe a tanügyminiszter | Lemondott a plágiumbotrányba keveredett Ioan Mang román tanügyminiszter, Liviu Pop vezeti ideiglenesen a tárcát. A schmittelő azt ígéri tisztázza magát. | null | 1 | https://kitekinto.hu/2012/05/16/europai-ugyek/karpat-medence20120516belebukott_a_schmittelesbe_a_tanugyminiszter/53498/ | 2012-05-16 18:26:00 | true | null | null | Kitekintő |
– És... téged... uram, nem lehet megvesztegetni?
A köpcös szeme villant egyet, és szembefordult Baluzzal.
– Azt próbáld meg!
– É... én nem tettem még ilyet...
– Mindegy. Azért csak próbáld meg. Menni fog.
És ment. Volt némi készpénz is itt, ennivaló, teve...
Az európai munkavállalók egyharmada olyan, mint Rejtő A három testőr Afrikában regényének nemasz-rumbai elöljárója, Baluz. Ha úgy alakul a helyzet, megpróbál megvesztegetni, és akit meg kell vesztegetni, gondoskodik is arról, hogy a vesztegetés sikeresen legyen – legalábbis egyebek mellett ez derül ki abból a felmérésből, amit huszonöt európai ország több mint 2300 munkavállalójával készített interjúk alapján állított össze az Ernst and Young (E&Y) nemzetközi tanácsadócég.
Az adatsorból kiderül: Oroszország után hazánkban volt a legmagasabb azok aránya, akik a vállalatuknál az elmúlt két évben jelentős visszaéléssel találkoztak. Nálunk a megkérdezettek 27 százaléka került helyzetbe, míg az európai felzárkózó országok átlaga csak 20 százalék (a környező országok közül a cseheknél 17, Romániában és Ukrajnában csak 16, Szlovákiában mindössze 5 százalék volt az erre a kérdésre igennel válaszolók aránya).
A hivatalosan Európai Visszaélési felmérésnek nevezett kutatásból kiderült: az európai munkavállalók több mint egyharmada hajlandó készpénzt vagy valamilyen ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért; ez utóbbiak között a szórakoztatás és vendéglátás felajánlása éppúgy szerepel, mint a tárgyi ajándékoké vagy a szolgáltatásoké. A megkérdezettek 5-6 százaléka attól sem riadna vissza, hogy a cég pénzügyi teljesítményéről szándékosan megtévesztő adatot tegyen közzé, ha úgy érzi, hogy ez személyes céljait vagy a vállalat érdekeit szolgálja. A dolgozók csaknem fele nem tud arról, hogy a cégénél lenne bármiféle korrupcióellenes intézkedés.
Ezeknél a mutatóknál is rosszabb a magyarországi helyzet – hívja fel a figyelmet az E&Y elemzése. A magyar válaszadók 75 százaléka úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, míg az európai átlag csak 62 százalék (ami persze szintén igen magas). A megkérdezett 45 százaléka azt tapasztalta, hogy abban az ágazatban is bevált gyakorlat a kenőpénzes kifizetés, ahol az őt foglalkoztató cég működik (az európai átlag 28 százalék). A magyarok fele szerint a gazdasági visszaesés miatt nőtt a korrupció; itt a legkisebb az eltérés az európai átlagtól, ami 40 százalék.
A vesztegetés legkevésbé kifinomult módszere, a készpénzes megvesztegetés hagyományosan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) elterjedt. A szó szoros értelmében vett kenőpénzt ugyanakkor a norvégok használják legritkábban, az ottani válaszadóknak csak hat százaléka számolt be a készpénzes lefizetésről. Az, hogy a magyarok hogyan szerepeltek eszerint a mutató szerint, nem derült ki az E&Y által közzétett adatokból, ám Tóth István János korrupciókutató korábban egy Indexnek adott interjúban – saját kutatásaik interjúiból idézve – úgy fogalmazott, hogy „finomul a kín”, vagyis hogy a korrupciónak egyre cizelláltabb megjelenési formái vannak.
A korrupcióról kirajzolódott mostani kép nem meglepő. A magyar vállalatvezetők inkább beszállnak egy korrupciós ügybe, mintsem rendőrséghez fordulnának, ha ilyet ajánlanak nekik – ez abból a háromszáz magyar topmenedzser körében készített felmérésből derült ki, amit szintén az Ernst and Young készített az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel karöltve. Ebben a kutatásban a cégvezetők húsz-harminc százaléka mondta azt, hogy ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot.
Érdekes annak magyarországi megítélése, hogy melyik szektor a legkorruptabb. A Transparency International egy 2009-es adatsora szerint a magyarok az üzleti szektort, a pártokat és a parlamentet tartják a legkorruptabbnak, bár a legtöbben az egészségügyben fizetnek kenőpénzt. Az 1200 cégvezetőt megkérdező GKI idén februárban közzétett adatai szerint viszont az állam a legkorruptabb, és az állami intézményekkel kapcsolatos korrupciós érzet nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.
Nem csoda, hogy a két szektor, az állami és az üzleti szféra találkozását, a közbeszerzéseket a korrupció melegágyának tartják sokan. Egyes becslések szerint akár 2000 milliárd forint is elmehetett kenőpénzekre az elmúlt tíz év tendereztetéseiben, miután a korrupció miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőtt a közbeszereztetett termék vagy szolgáltatás ára.
A korrupciós kilátásokat rontja, hogy a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására a vállalati szektor egy részében a mai napig megszorításokkal, költségcsökkentésekkel reagálnak, ami az Ernst and Young szerint tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat. A válaszadók többsége ráadásul úgy véli, a cégvezetés nem küzd kellően hatékonyan a korrupció ellen, negyedük nem bízik abban sem, hogy maguk a vezetőség tagjai etikusan viselkednének.
„A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot” – értékelte az adatokat Biró Ferenc, az Ernst and Young üzletágvezetője a cég által kiadott közleményben. A szakértő szerint aggasztó, hogy a cégek munkatársainak nagyjából nyolcvan százaléka semmilyen vesztegetés- vagy korrupcióellenes képzést nem kapott, kétharmaduk szerint nem egyértelmű a cégük korrupcióellenes politikája.
Kifejezetten elkeserítő az az adat, hogy a magyar megkérdezettek 34 százaléka nem hisz abban, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. De nem sokkal jobb az sem, hogy csak a felmérésben részt vett magyar cégek 24 százalékánál büntettek már munkavállalót vagy vezetőt korrupció miatt – csekély öröm, hogy ez alig rosszabb, mint a 27 százalékos európai átlag. | Alig van korruptabb a magyaroknál | Alig van korruptabb a magyaroknál - A magyarok háromnegyede szerint nagyon elterjedt a korrupció, minden harmadik európai hajlandó vesztegetni, ha kell. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/18/tessek_batran_megvesztegetni_minket/ | 2011-05-18 14:51:48 | true | null | null | Index |
A 12. és a 8. rendű vádlott meghallgatásával folytatódott pénteken a Zuschlag-per Kecskeméten. Vámosi Zsolt 8. rendű vádlott írásban tett vallomást a bíróság előtt. A harmincnégy éves férfi – aki a grafikai bérmunkákkal foglakozó 3D Brigád Zrt. elnöke, valamint a VMI Capital Befektetési Kft. ügyvezetője – visszautasította a csalás vádját és felmentését kérte bíróságtól.
Vallomása szerint a rendszerváltás első éveiben, 17 évesen indította az Ifjú Zöldek Mozgalmát, majd részt vett az Ifjú Szocialisták néhány rendezvényén, s ezek egyikén az első szerelmével ismerkedett meg. Később vállalkozni kezdett és elfordult a politikától.
A rengeteg munka miatt azonban a magánélete tönkrement, nem maradt ideje a társasági életre, ezért 2000-ben – a nosztalgia miatt – elment egy ifjú szocialisták által szervezett balatoni táborba, ahol sikerült megismerkednie egy szép, szőke lánnyal. Itt ismerte meg Zuschlag Jánost is, aki szimpatikus volt számára. Zuschlag ebben a táborban felkérte az egyik általa alapított egyesület tiszteletbeli elnökének, amit örömmel elvállalt, mert úgy vélte, az egyesület jó cél szolgált. Vámosi állítja, hogy semmiféle alapító okiratot, és pályázatot nem írt alá, s hangsúlyozta: "Undorodom a mutyizástól, megvezettek és aljas módon visszaéltek a nevemmel!" Hozzátette: a vádban szereplő egyik pályázatot azért sem írhatta alá az iraton szereplő időpontban, mert egy több napos, zárt meditációs tréningen vett akkor részt.
A bíró ezután felolvasta Vámosinak a nyomozati szakban tett vallomását, amelyben arra hivatkozott, hogy az általa képviselt alapítvány könyveléséről nem tud, azt Kis-Baranyi László végezte. (Ő az a halott, akire Zuschlag a teljes szennyest rá akarta tolni, de nem sikerült.) Ügyészi kérdésre Vámosi azt válaszolta, azért hazudott és teljesítette Zuschlag utasítását, mert félt, hogy a volt képviselő ráküldi az APEH-et.
Kubatov Iván, az ügy 12. rendű vádlottja egy fakereskedéssel foglakozó kiskunhalasi vállalkozást működtetett, továbbá egy romániai, valamint egy ukrán székhelyű cég kézbesítési megbízottja volt. A magán-okirathamisítással és bűnpártolással vádolt férfi a bíróságon megtagadta a vallomástételt, s kijelentette: bírói, ügyészi kérdésekre nem válaszol. Az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát írásban nyújtotta be, amelyben részben elismerte a bűnösségét.
Hangsúlyozta: semmiféle politikai körnek nem tagja, és nem volt tudomása egyesületi pályázatokról. Véleménye szerint akaratán kívül sodródott bele ebbe az ügybe, mert szívességet tett korábbi ügyvédjének, Szente Zsoltnak, aki a per 10. rendű vádlottja. Hozzátette: Lados István vallomása – ő volt Zuschlag titkárságvezetője, a per II. rendű vádlottja - nem fedi a valóságot, amely szerint ő "pénzügyi problémák lefedésével" foglalkozik.
A bíró felolvasta Kubatovnak a nyomozati szakban tett vallomásait, amelyben a férfi elismerte a fiktív számlák készítését, valamint azt, hogy Szente Zsolt ügyvéd hamis vallomás tételére akarta rávenni.
A vallomás szerint Szente Zsolt segítséget kért tőle néhány egyesület elszámolásához, ezért az általa képviselt cégek nevében számlatömböket vásárolt, valamint a nevükre bélyegzőket készíttetett. Az ügyvéd irodájában saját kezűleg megírt néhány számlát, majd a tömböket, valamint a bélyegzőket átadta az ügyvédnek. Arra már nem tudott válaszolni az ügyészeknek, hogy hány számlát írt meg az ügyvéd irodájában.
Kubatov elmondása szerint később jött rá, hogy milyen ügybe is keveredett, ezért felkereste az ügyvédet, aki azt mondta neki: ne aggódjon, nem lesz belőle problémája, de figyelmeztette, hogy többet ne találkozzanak. Ennek ellenére 2007 tavaszán Szente kereste fel a lakásán, ahol – Kubatov szerint – azt mondta: szerez nekem egy grafológust, aki megtanít arra, miként változtassam meg az írásképemet, hogy az ne hasonlítson a számlákon lévőkre. A vallomás szerint az ügyvéd hozzátette: jobban járok, ha elviszem a balhét. | Belföld: Szerelmi szál a Zuschlag-ügyben | A 8. rendű vádlott egy szerelmi kaland miatt bonyolódott a Zuschlag-ügybe, de egyébként undorodik a mutyizástól és állítja, hogy meditációs tréningen volt, amikor egy pályázatot valaki aláírt a nevében. A per kezd tragikomédiába fordulni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szerelmi_szal_a_zuschlag-ugyben-311827 | 2008-12-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tocsik-perben hétfőn a Fővárosi Bíróságon tanúként meghallgatott IX. kerületi polgármester szerint 1996-ban a belterületi földek kapcsán az ÁPV Rt. 200 millió forinttal nagyobb önkormányzati igényt ismert el, mint amire számítottak. Egy egykori konkurens ügyvéd ugyanakkor méltánytalannak, mi több, erkölcstelennek nevezte a jogásznő akkori tevékenységét.
Tocsik Mártát csalással, az ÁPV Rt. négy egykori vezetőjét pedig hanyag kezeléssel vádolja az ügyészség az 1996-ban kipattant privatizációs botrány kapcsán. Tocsik Mártát az ÁPV Rt. akkoriban azzal bízta meg, hogy tárgyaljon az önkormányzatokkal a privatizált vállalatok után őket megillető járandóság mértékéről. Az ügyészség szerint Tocsik érdemi munka elvégzése nélkül kapott az ÁPV Rt.-től kezdetben 10 százalékos, végeredményben 804 millió forint összegű sikerdíjat.
Az öt éve húzódó büntetőeljárás megismételt elsőfokú bírósági perének hétfői tárgyalásán a IX. kerületi polgármester tanúként elmondta: több mint száz olyan átalakuló vállalatról volt tudomása, melyek után részvény vagy üzletrész illette meg az önkormányzatot.
Hozzátette: ez ügyben 1995 tavaszán elkezdtek pereskedni az ÁPV Rt.-vel. Ám utóbb az önkormányzati igényeket országszerte képviselő Vektor Rt. segítségével olyan megállapodást sikerült elérni, melyben 200 millió forinttal magasabb igényt ismert el a privatizációs szervezet, mint amire számítottak. "A Vektor sikerdíja 12 százalék volt" - jegyezte meg a polgármester. Utóbb pert indított az önkormányzat a Vektor ellen is, mert az ÁPV Rt.-vel történt egyezségkötés nyomán nem kapták meg követeléseik mintegy 100 millió forintnyi törvényes kamatát. Ebben a perben még nincs jogerős ítélet, de az önkormányzat és a privatizációs szervezet közötti belterületi földekkel kapcsolatos ügyletek is csak ebben az évben zárultak le.
A polgármester megemlítette azt is, hogy az 1996-os megállapodás áttekintése után úgy vélte: másfél millió forintot egy nem létező cég után kapott meg az önkormányzat. Ezt a polgármester levélben közölte a számvevőszékkel és az ÁPV Rt.-vel, ám csak ez utóbbi válaszolt egy, a további igényérvényesítés lehetőségeiről tájékoztató típuslevéllel.
A tárgyaláson tanúként meghallgatott a bíróság egy jogászt, aki 1996-ban önkormányzatokat képviselt ügyvédként a belterületi földek után járó követelések ügyében. A jogász elmondta: ügyfelei Suchman Tamás akkori privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől kaptak levelet, hogy igényeikkel forduljanak Tocsik Mártához. A tanú - elmondása szerint - 1996 márciusában személyesen találkozott Tocsik Mártával, kapott tőle egy önkormányzati igényekre vonatkozó adatlapot, ám az egész eljárást méltánytalannak, sőt erkölcstelennek és korrupciógyanúsnak találta, ezért megegyezés helyett tovább képviselte ügyfelei követeléseit a bíróságokon.
Arra a kérdésre, miért találta gyanúsnak Tocsik Márta eljárását, a tanú annyit mondott: furcsa volt, hogy telefonon, faxon hetekig hiába próbált vele kapcsolatot teremteni, illetve hogy egy ilyen bonyolult, országos ügyben egymaga járt el, bár a tanú hallott arról is, hogy voltak segítői a jogásznőnek.
A jogász továbbá azt is korrupcióra utaló jelnek tekintette, hogy Tocsik titkárnője telefonon a Vektorhoz irányította őket, mondván, akkor hamarabb célhoz érnek. "Ügyvédi körökben az idő tájt futótűzként terjedt a hír, hogy senkivel sem állnak szóba, csak ha a Vektor képviseli az ügyet" - tette hozzá a tanú.
A Tocsik-per szerdán folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
Tocsik sírva tagadta a vádakat | Egy konkurens ügyvéd erkölcstelennek nevezte Tocsik tevékenységét | A Tocsik-perben hétfőn a Fővárosi Bíróságon tanúként meghallgatott IX. kerületi polgármester szerint 1996-ban a belterületi földek kapcsán az ÁPV Rt. 200 millió forinttal nagyobb önkormányzati igényt ismert el, mint amire számítottak. Egy egykori konkurens ügyvéd ugyanakkor méltánytalannak, mi több, erkölcstelennek nevezte a jogásznő akkori tevékenységét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20010917egykonkurens.html | 2001-09-17 08:24:00 | true | null | null | Origo |
Vádat emeltek Kolompár Orbán ellen
Sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt vádat emelt az ügyészség Kolompár Orbán ellen - közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel pénteken.
A tájékoztatás szerint a budapesti VI.-VII. kerületi ügyészség emelt vádat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetője és két társa ellen. Kolompár Orbán 2003. június 25-től az OCÖ elnökeként ellátta az önkormányzat képviseletét és gyakorolta munkáltatói, banki, gazdálkodási jogköreit is. A másik két vádlott - akik az OCÖ gazdasági vezetői voltak - feladata a könyvelés, a beszámoló készítése, a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások vezetése volt.
A vád szerint Kolompár Orbán és két társa az OCÖ 2003. és 2004. évi gazdálkodása, könyvvezetése során "a pénzforgalmat nem megfelelően bonyolították, nem biztosították az egyes célfeladatok átlátható elszámolását".
Az ügyészség szerint Kolompár Orbán "nem gondoskodott írásos dokumentumok készítéséről a kabinetek, a referensek munkájáról, feladatairól, így a könyvvitelben szereplő tételek bizonyíthatósága, átláthatósága nem volt biztosítva".
A vádlottak ezzel megszegték a számvitelről szóló törvényben előírt valódiság és világosság elvi követelményét, és megnehezítették az OCÖ vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését. A vád szerint Kolompár Orbán 2004 őszén több alkalommal utasította az OCÖ pénztárát, hogy különböző összegeket fizessen ki neki utólagos elszámolási kötelezettséggel. Így a pénztárból több mint ötmillió forintot vett fel, amellyel később nem számolt el az OCÖ felé, a pénzt nem fizette vissza, azzal ismeretlen módon sajátjaként rendelkezett. A kár nem térült meg.
Kolompár Orbánt a kerületi ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztással és a számvitel rendjének megsértésével, két társát ugyancsak a számvitel rendjének megsértésével vádolja, az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság folytatja le.
2009. április. 21. 16:27 MTI Itthon
Kolompár Orbánt gyanúsítottként hallgatták ki
Gyanúsítottként hallgatták ki Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése miatt kedden - közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese.
2003. július. 28. 16:54 Itthon
Horváth Aladár beperelte Kolompár Orbánt
Személyiségi jogi pert indított a napokban Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) márciusban megválasztott elnöke Kolompár Orbán ellen, aki május vége óta szintén az OCÖ elnökének mondja magát - tudta meg egy név nélkül nyilatkozó roma vezetőtől hétfőn az MTI.
2009. május. 14. 19:42 MTI Itthon
Békés demonstrációt tartottak a hajdúhadházi romák
Békés demonstráción tiltakoztak a hajdúhadházi romák csütörtökön a város főterén a Magyar Gárdának május 9-én hajdúhadházon tartott "félelmet és megbotránkozást okozó" felvonulása ellen, amely "a Jobbik szervezésében valósult meg".
2009. február. 06. 12:10 Helyi érték
Kábítószer miatt őrizetben Kolompár Orbán fia
Kábítószerrel történt visszaélés miatt őrizetbe vették a rendőrök Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének fiát - írja a baon.hu.
2008. december. 08. 18:55 MTI Itthon
Vádat emeltek Kolompár Orbán ellen
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt vádat emelt Kolompár Orbán ellen a Kecskeméti Városi Ügyészség hétfőn. Az érintett az ügy lezártáig nem nyilatkozik.
2009. június. 10. 08:48 MTI Itthon
PDSZ: Kolompárék megvétózhatnák az új Gandhi-igazgatót
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivő testülete arra kéri az Országos Cigány Önkormányzatot (OCÖ), hogy éljen a közoktatási törvény adta jogával, azaz támadja meg a Gandhi Gimnázium igazgatói megbízásával kapcsolatos döntést.
2008. november. 12. 08:58 MTI Itthon
Vádemelési javaslat Kolompár Orbán ellen
Vádemelési javaslattal zárult a nyomozás Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetőjének és három gyanúsított társának bűnügyében - mondta el a Magyar Nemzetnek Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes.
2008. augusztus. 22. 15:19 MTI Itthon
Kolompár azt ígéri, fizet
Rövid időn belül kifizeti a kiskumajsai székhelyű, a "Cigányság Foglalkoztatásáért Szolgáltató" Kht. többszázezer forintos köztartozását, amely miatt az APEH végrehajtást rendelt el - reagált az ügyben megjelent HVG-hírre Kolompár Orbán, a cég résztulajdonosa és ügyvezetője.
2007. március. 31. 11:12 MTI Itthon
Kolompár Orbán az OCÖ elnöke
Kolompár Orbán korábbi elnököt választotta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetőjének a szervezet közgyűlése szombati Budapesten tartott alakuló ülésén.
2008. december. 11. 13:04 MTI Itthon
A Kolompár elleni vádemelés szétverheti az OCÖ-t
Néhány képviselő az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) feloszlatását akarja kezdeményezni. Az elnökség többsége szerint viszont nem kell lemondania Kolompár Orbánnak, a testület elnökének, aki ellen a napokban vádat emelt az ügyészség.
2008. szeptember. 10. 14:45 MTI Itthon
Gyanúsítottként hallgatták ki Kolompár Orbánt
Gyanúsítottként hallgatták ki Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, mert az általa vezetett kiskunmajsai roma érdekvédelmi szervezet több mint tíz millió forint állami támogatással nem tud elszámolni - közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese szerdán. | Itthon: Vádat emeltek Kolompár Orbán ellen | Sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt vádat emelt az ügyészség Kolompár Orbán ellen - közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel pénteken. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090717_kolompar_orban_cko | 2009-07-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
December 30-a arról lesz nevezetes az idén, hogy a világ egyik legnagyobb sportoló- sztárja, LeBron James aznap ünnepli majd a negyvenedik születésnapját. Ez annyira idős kor az élsportban, azon belül a profi kosárlabdában, különösen annak a csúcsán, az észak-amerikai NBA-ben, hogy október elején teljesülhetett az egyik legnagyobb vágya, a Los Angeles második előszezonmeccsén egyszerre lehetett a pályán a fiával, a húszéves Bronnyval, és ilyenre még nem volt példa a liga történetében.
Kevesen tudják ennyire elhúzni a pályafutásukat, és nemcsak a kosárlabdában, hanem bármelyik komoly fizikai próbatételt jelentő sportágban. LeBron James már most legenda, tavaly óta ő a legeredményesebb pontszerzője az NBA-nek, amelyben négyszer nyert bajnoki gyűrűt, hússzor szerepelhetett az All Star-gálán, cseppet sem mellesleg két olimpiai aranyérem is díszeleghet a vitrinjében, az egyéni címeinek a felsorolására ez a hasáb kevés lenne. És esze ágában sincsen leállni, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban a Los Angeles Lakers meccsén a Memphis Grizzlies ellen 35 pontot dobott, leszedett 12 lepattanót és adott 14 gólpasszt, ami - azon felül, hogy már önmagában hatalmas teljesítmény - még rekordot is jelentett, hiszen ezzel ő lett a liga történetének legidősebb játékosa, aki három egymást követő meccsen is tripla duplázott.
LeBron Jamesnek ez a 22. NBA-szezonja, amivel beállítja Vince Carter rekordját, a nyáron 48,73 millió dollárért írt alá új szerződést, ez éves szinten 18 milliárd forintnak felel meg, és a következő idényben átlépi a pályán megkeresett 500 millió dolláros határt, ami a ligában még soha senkinek sem sikerült.
Egészen elképesztő, már-már felfoghatatlan számok a pályán és a bankszámlán is, de azt kevesen tudják, mindennek mi az ára. Kell persze mindehhez az istenadta tehetség és a szerencsés génállomány, amelyekkel viszont semmire sem ment volna a kamaszkora óta elvégzett hihetetlen mennyiségű munka és rengeteg lemondás nélkül.
Az egyik streamingszolgáltató Kezdő ötös című sorozatából kiderül, mibe kerül az, hogy a teste ebben a korban is képes a legmagasabb szinten teljesíteni, mennyi fizikai fájdalommal kell megbirkóznia, mekkora lelki teher az, hogy a rengeteg utazás miatt a leggyakrabban csak egy képernyőn láthatta és láthatja a családját, és ekkora rutinnal is mekkora teher az, hogy mindenki őt tekinti a győzelem zálogának. Mi csak a csillogást, a sportsztárt, a zseniális kosarast látjuk, fogalmunk nincs az emberről a maga esendőségével. Pedig éppen emiatt lehet milliók példaképe. | Példakép | dunaújvárosi hírportál | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/sportjegyzet/2024/11/peldakep-jegyzet-nba-lebron-james | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
2006.09.06. 12:20
Az Albacomp Számítástechnikai Rt. valamint a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt. a Paksi Atomerőmű Rt. úgynevezett HR projektjének elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek – állapította meg a GVH, mely a jogellenes magatartásáért mindkét vállalkozás egyaránt 10-10 millió forintra bírságolta.
A versenytörvény szerint jogellenes a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A versenyjogi értelemben tiltott megállapodáshoz szükséges és egyben elegendő feltétel, ha az érintett felek akarategyezsége a bizonyítékok összessége alapján megállapítható.
A piaci versenyben résztvevő vállalkozásokkal szemben alapvető elvárás, hogy a megmérettetésben egymástól függtelenül vegynek részt, mert így biztosítható a megrendelő és végső soron az egész gazdaság számára optimális végeredmény.
(tozsdeforum.hu) | Kartellezés miatt 10 milliós GVH-bírság a Synergonnak | Az Albacomp Számítástechnikai Rt. valamint a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt. a Paksi Atomerőmű Rt. úgynevezett HR projektjének elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek – állapította meg a GVH, mely a jogellenes magatartásáért mindkét vállalkozás egyaránt 10-10 millió forintra bírságolta. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/09/kartellezes-miatt-10-millios-gvh-birsag-a-synergonnak | 2006-09-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Esztergomban tartották a GINOP_PLUSZ 4.1.1-23 Ifjúsági Garancia Plusz kiemelt stratégiai jelentőségű Pillér projekt nyitókonferenciáját. A projektben a 30 év alatti nem tanuló, nem dolgozó fiatalok foglalkoztatása a cél., amely 1,78 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.
Az ünnepélyes megnyitó eseményének az esztergomi Szent Adalbert Rendezvényközpont adott otthont, ahol Erős Gábor országgyűlési képviselő megnyitója után Dr. Kancz Csaba főispán és Steindl Balázs, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal rendezvényén közel 80 partner, köztük a térség foglalkoztatói vettek részt, számolt be a vármegyei kormányhivatal az eseményről. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Nádasi Zoltán szakképzési igazgató, stratégiai koordinátor beszélt a kamara eszközeiről, módszereiről a fiatalok szakmaválasztásának elősegítésére, a fiatal vállalkozók elindulásának támogatásaira. Hangsúlyozta az együttműködést és a partnerszervezetekkel való együttgondolkodás fontosságát.
A projekt konzorciumi partnereként működő OFA Nonprofit Kft. részéről Pirint Ákos projektvezető ismertette a programot kiegészítő és segítő szolgáltatásaikat. Az elmúlt időszakban már két, úgy nevezett Motivációs csoportos foglalkozást is megtöltöttek a térség fiataljai vármegyénkben, amely tréningeken a célkitűzések elérésben segítették a fiatalokat. Mint elhangzott, a nonprofit kft. álláskeresési technikák tanítása és pályaorientációs csoportfoglalkozásokat, sőt: pilot jelleggel pszichológiai tanácsadás is elérhető náluk, vármegyénkben is.
Több támogatás a projektben A program a lakhatási, utazási támogatási lehetőségek mellett bértámogatással is segítik a fiatalok munkavállalását. Utóbbit munkáltatók vehetik igénybe a célcsoportba tartozó fiatalok alkalmazása esetén. A havi támogatás mértéke a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, maximum 250 ezer forint, ami 4 hónapra, a fiatal hátrányos helyzete esetén 6 hónapra igényelhető. Mint elhangzott: a konferenciának otthont adó Szent Adalbert Rendezvényközpont jelenleg is több fiatalt foglalkoztat a bértámogatás adta lehetőség által, í tmogatások miatt az alacsonybb iskolai végzettségűeknek is tudnak magasabb bért adni.
Zölde Mónika , a Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetője egy jó hangulatú, interaktív eszmecsere keretében hívta fel a figyelmet a fiatalok érintő problémára, mint jelenségre. A résztvevő partnerek is egyet értettek abban, hogy a generációs különbségek megértéséhez és áthidalásához együtt gondolkodásra, komplex megoldásokra, közös munkára van szükség.
Mint elhangzott: az európai uniós társfinanszírozású projekt célkitűzései alapján Komárom-Esztergom vármegyében mintegy 700 fiatalt kell bevonni az Ifjúsági Garancia Plusz programba 2027 augusztusáig. Már most közel 250 esetben kaptak valamilyen, elhelyezkedést segítő támogatást a célcsoportba tartozók térségünkben. A támogatási elemek egyik kiemelt pontja a képzési lehetőség, mely alacsony iskolai végzettség, vagy éppen szakmaváltási célok esetén nyújthat segítséget a későbbi sikeres elhelyezkedésben. | Fiatalokat segít az 1,78 milliárdos projekt | Mint elhangzott: a 30 év alatti fiataloknak többféle támogatást tudnak nyújtani a projektben. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-gazdasag/2024/11/178-milliardos-eu-s-projekt-indul-a-fiatalok-allaskereseset-segitendo | null | true | null | null | KEMMA |
Még márciusban két korrupciós ügyben, a Völner-Schadl-ügyet érintő két témában hallgatták ki a nyomozó ügyészek Magyar Pétert - idézte fel a Mandiner . A két ügyben a baloldali politikus semmilyen bizonyítékot nem tudott bemutatni, emiatt az ügyben meg is szüntették az eljárást .
Ezek után Magyar Péter megtámadta az eljárást megszüntető végzést, de a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt most elutasította.
Az üggyel kapcsolatban ezt közölte a bíróság : "Egy korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a bíróság a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványt elutasította."
A Fővárosi Törvényszék - mivel az ügyben mind a feljelentés, mind az eljárás megszüntetéséről szóló határozat széles nyilvánosságot kapott - úgy döntött, hogy a nyomozási bíró anonimizált határozatát teljes terjedelmében közzéteszi .
A baloldali politikus közösségi oldalán fakadt ki az elutasító döntésre.
A Tisza Párt vezére a szokásos baloldali recept alapján megkérdőjelezte a bíróság függetlenségét, mivel nem a neki tetsző döntést hozták meg.
De ígéretet tett arra is, hogy amennyiben 2026-ban nyer, akkor majd az általa függetlennek titulált emberek fogják vezetni az ügyészséget és a bíróságokat. Valamint erre kapcsolódva még egy burkolt fenyegetést is írt: "És mivel bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, ezért szerencsére az elévülés még messze van."
Borítókép: Magyar Péter ( | Megint dühbe gurult Magyar Péter - Elutasították az indítványát | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/elutasitottak-magyar-peter-inditvanyat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem történt túlszámlázás és rendesen ellenőrizték az FKF-nek küldött útszórósó-szállításokat, közölte az Octopus Kft . Januárban számoltunk be arról, hogy 2006 és 2010 közötti szállítmányok ügyében nyomoz a BRFK, felmerült a gyanú ugyanis, hogy a szállítók a valós mennyiségnél több sót számláztak, vagyoni hátrányt okozva az FKF Zrt.-nek.
Mint arról beszámoltunk, egy 1,3 milliárd forintos útszórósó-beszerzés után nyomoz a rendőrség a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. A gyanú szerint a 2006 és 2010 között a leszállított mennyiségű sónál többet számláztak. A kérdéses időszakban az Octopus Kft. szállította a sót az FKF-nek. A cég megkereste lapunkat és ismertette álláspontját az ügyben.
Eszerint semmilyen túlszámlázás nem történt sem a cikkbeli időszakban, sem máskor, sőt a 2010-ben bevezetett szigorított ellenőrzések sem mutattak ki eltérést sem a mennyiségben, sem a számlázási értékben. A cég szerint a szállításkor a mérés az iparvágányoknál, a só gépkocsira rakodása után történt. A méréseket a szállítás végző cég vezetője végezte a KPM által hitelesített mérlegeken (az Octopus ISO minősítése is ezt írta elő).
Az Octopus szerint 2010. július 27-én kezdődtek a szigorított ellenőrzések az FKF-nél a sószállításokkal kapcsolatban, de nem tudják, hogy miért és ki rendelte el. Úgy szereztek róla tudomást, hogy egy-egy időszakban 6 ember ellenőrizte a méréseiket, valamint gépkocsival követték a szállítmányaikat. Emellett idegen telepekre is átirányították a teherautóikat újabb ellenőrző mérésekre. Az Octopus szerint ez pazarló és a feladat jellegén túlmutató eljárás volt, ráadásul többletköltségeket okozott nekik a hosszabb szállítási idők és nagyobb szállítási távolságok miatt.
A cég részéről elmondták, hogy az FKF-nél a „szigorított időszak” előtt is mértek. Ez úgy történt, hogy a sót szállító vasúti vagonok érkezését minden esetben bejelentették a megrendelő FKF-nek. Az FKF egy, általában vegyész végzettségű munkatársa megjelent a kirakodás helyszínén, ellenőrizte a méréseket, szemrevételezte a vagonokban lévő teljes mennyiséget, és mintát vett belőle.
Előfordultak vitás esetek
Az FKF zárt telephelyein belüli ellenőrző mérések gyakoriságáról nincs visszajelzése az Octopusnak, de a gépkocsivezetőiktől tudják, hogy szúrópróbaszerűen ott is végeztek méréseket. Előfordultak vitás esetek az FKF által végzett minőségellenőrzés után, ám az Octopus szerint minden esetben az FKF tévedett. A sószállítmány víztartalmát sohasem kifogásolta az FKF az Octopusnál. A cég szerint nem is lett volna indokolt, hiszen a szabvány 1,5 százalékot enged meg és a szállítmányaik a bányák műbizonylatai szerint többségében 0,1 százalék vizet tartalmaztak.
Ha csapadékos időben szállítottak, a víztartalom megközelíthette az 1,5 százalékot. Előfordult, hogy az FKF a vízben oldhatatlan rész minimális túllépése és a NaCl tartalom miatt jelzett problémát, de kivizsgáláskor kiderült, hogy a szállítmány átlagában ezek az értékek rendben voltak.
Egy konkrét eset volt, amikor az FKF azt jelezte, hogy a NaCl tartalom csak 50 százalék, szemben a szabványos 96,5 százalékkal. Az esetet kivizsgálva kiderült, hogy a mintavételre kiküldött laboráns a már általuk homokkal bekevert szóróanyagból vett mintát. Ebben természetes volt az 50 százalékos NaCl tartalom, hiszen a szórás előtt az FKF fele mennyiségben keveri a sót homokkal.
Az Octopus Kft. magyar-török vegyesvállalatként alakult 1991-ben. A külföldi felet már az első években kivásárolták. A mai tulajdonosok még egyetemi éveikben alakították ki kapcsolataikat egymással és a cég alapító tagjai voltak. Az FKF sem jelenlegi, sem korábbi munkatársához nincs közük a tulajdonosoknak, se a cégnek.
A közbeszerzéses időszak előtti, a 2002. évet megelőző időszakban az FKF évente kért be ajánlatot az útszóró só árára, amit az Octopus is megadott a többi jelentkezővel azonos módon. A közbeszerzési időszakban a kiírási feltételeknek megfelelő piaci szereplők indultak a pályázatokon, minden esetben többen jelentkeztek. Az Octopus Kft. az előre definiált pontozási rendszer alapján nyerte meg az érintett pályázatokat. A pályázatokon induló három másik cég ma is a sószállítási piac legnagyobb szereplője az Octopus Kft. mellett.
Az FKF az új, 2011-ben kiírt közbeszerzési eljáráson alapuló szerződéssel 17 600 Ft/tonna+áfa árat ért el. Ez 422 Ft/tonna+áfával alacsonyabb az Octopus akkori beszállítási áránál és 700 Ft/tonna+áfával alacsonyabb az Octopus Kft. 2010. végén kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes áránál. Az előbbi 2,3 százalék árcsökkenés, az utóbbi 3,8 százalék árcsökkenést jelent. Ez a kiírt mennyiség esetén 4,2 millió, illetve a magasabb árat figyelembe véve 7 millió forint megtakarítást eredményez, szemben az FKF által állított 100 millió forinttal, közölte a cég. | Octopus: Nem számláztuk túl a sót | Octopus: Nem számláztuk túl a sót - Megszólalt az FKF-nek útszórósót szállító cég. Az ügyben nyomozás folyik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2011/04/12/octopus_nem_szamlaztuk_tul_a_sot/ | 2011-04-12 17:35:35 | true | null | null | Index |
Nem alvállalkozóként hanem jogszabályi kötelezettsége nyomán végzett tűzszerész mentesítési tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyi Nemzeti Park területén - szögezte le Simicskó István honvédelmi miniszter a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen július elsején délután mentesítési feladatokat láttak el az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei, amikor az egyik robbanótest, egy 250 kilogrammos bomba a hatástalanítás közben felrobbant. Négy tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.
A honvédelmi minisztertől Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselő kérdezte írásban: "Valóban "alvállalkozásban" végzett tűzszerészeti tevékenységet a Magyar Honvédség a Hortobágyon?" - írja az MTI.
Válaszul Simicskó István azt írta: a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság két projekt keretében végzi a volt Hortobágyi Bombavető Lőtér tájrehabilitációs feladatait. A lőszermentesítési feladatok ellátásáról szóló nyílt közbeszerzési eljárást a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el. A teljes szerződés az első ütem feladataira több mint bruttó 217 millió forintról, míg a második ütemre több mint bruttó 206 millió forintról szól.
A honvédelmi miniszter szerint a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. feladata csak a robbanótestek felkutatására terjed ki, hatástalanításra nem. Ugyanis a jogszabályok alapján Magyarországon kizárólag a Magyar Honvédség tűzszerész alakulata végezhet tűzszerészeti mentesítést.
A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének feladata a kitűzött jelek alapján a feltételezett robbanótestek helyének feltárása, a robbanótestek hatástalanítása és megsemmisítése - írta a miniszter. Kiemelte, hogy a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nem áll semmiféle gazdasági, illetve jogi kapcsolatban a honvédséggel, így annak nem fizet, illetve nem fizetett semmilyen jellegű anyagi juttatást, pénzösszeget.
A tűzszerész mentesítési tevékenységet végző katonák pedig a nekik járó összes juttatásban maradéktalanul részesültek - tette hozzá Simicskó István.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred 2015. január 6-án kötött szolgáltatási szerződést, amelyet a nemzeti park igazgatóságának igazgatója és a tűzszerész ezred parancsnoka írta alá. A szerződésben rögzített és a tűzszerész mentesítési feladatokban érintett területen talált feltételezett robbanótestek, száma eléri a 40 ezret. Ennek 10 százaléka éles robbanótest volt. A területen 2013-ban 475, 2014-ben 123, 2015-ben 2692, 2016. első fél évében 1222 robbanótestet hatástalanítottak és semmisítettek meg a honvédségi tűzszerészek. | Nem voltak alvállalkozók a tűzszerészek | Nem voltak alvállalkozók a tűzszerészek - A honvédelmi miniszter tisztázta a viszonyokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/07/21/nem_alvallalkozok_voltak_a_tuzszereszek/ | 2016-07-21 22:52:00 | true | null | null | Index |
2010.05.22. 22:00
Úgy tűnik, újra Kern József cégének kedvez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiírt közbeszerzés. A szervezet ugyanis olyan feltételeket szab egy laborteszttender teljesítésére, amelyeknek Magyarországon egyedül a Diagon Kft. felel meg.
Szűk, alig több mint egy hónapos beadási határidővel újabb közbeszerzést írt ki a Falus Ferenc vezette Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) március végén. Az immunkémiai humán székletvér kimutatására alkalmas reagensekre és kiegészítőkre kiírt tender kikötéseinek minden bizonnyal egyetlen cég felel meg, a Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök üzletemberi köréhez tartozó Kern József cége, a Diagon Kft. Az OTH ugyanis alkalmatlannak minősíti azt az ajánlattevőt, amely az elmúlt három évben, 2007-től 2009-ig nem rendelkezik évente legalább egy darab, minimum száz személy szűrésére elegendő alkalmas reagens szállítására vonatkozó referenciával. Ezzel a kikötéssel az egyedüli befutó Kern József cége lehet, hiszen előzőleg is ez szállított. A dolog szépséghibája azonban az, hogy a többiekkel szembeni versenyelőnyét Kern nem versenyben szerezte, hanem azzal, hogy pályáztatás nélkül tőle vásároltak.
Elgondolkodtató, hogy a szállítás időtartamát a szerződéstől kötött harminc napban határozták meg, vagyis az új kormány megalakulásáig kívánják felvásárolni az egész éves mennyiséget, ami körülbelül harmincezer személy szűréséhez elegendő.
Megkerestük az OTH-t is, hogy megtudjuk, miért volt szükség ilyen feltételeket szabni a kiírásban. Álláspontjuk szerint „a referenciaigény standard mértékű ilyen termék szállításánál, bármely EU-országban teljesített referencia elfogadható, könnyen teljesíthető”. A rövid határidőt pedig azzal magyarázták, hogy az egészségügyi kormányzat rendelkezése szerint a vastagbélszűrési mintaprogramot 2010. június 30-ig teljesíteni kell, ám ezt a határidőt – az OTH kérésére – október 31-ig meghosszabbították. A teszt tenderdokumentációja 2010. március 27-én az unió hivatalos lapjában megjelent, így öt hét állt rendelkezésre a tenderdokumentumok elkészítésére, vagyis a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel a megszabott ajánlattételi határidő teljes mértékben összhangban van. Válaszukban kitértek arra is, hogy jelenleg a világon székletvér kimutatására három alkalmas késztermék van, amelyek közül az egyik a FOB Gold, amelyet az olasz Sentinel gyárt, és hazai forgalmazója a Diagon Kft. Mi azonban megtudtuk, hogy nem három, hanem többtucatnyi ilyen termék kapható a piacon.
Kern Józseffel egyébként nem először történik csupa jó dolog. Az elmúlt nyolc év alatt cégei taroltak a közbeszerzési pályázatokon, utoljára pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tett véletlenül jót vele. Tévedésből neki is kiutalta azt a több mint százmillió forintot a körmendi kórház üzemeltetése miatt, ami már nem járt volna. Kern kijelentette: nem adja vissza a pénzt az államnak. | Mi hajtja Falus Ferencet? | Úgy tűnik, újra Kern József cégének kedvez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiírt közbeszerzés. A szervezet ugyanis olyan feltételeket szab egy laborteszttender teljesítésére, amelyeknek Magyarországon egyedül a Diagon Kft. felel meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/mi-hajtja-falus-ferencet | 2010-05-13 14:08:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ügy kapcsán a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) közölte, hogy a tanúkihallgatások, megkeresések, házkutatás és lefoglalás, valamint igazságügyi szakértői vélemény beszerzése után, a megszerzett bizonyítékok alapján novemberben egy gyanúsítottat hallgattak ki.
A VPOP által meg nem nevezett gyanúsítottat “folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettével” gyanúsítják. Részletesebb tájékoztatást nem adhatott a pénzügyőrség, annyit azonban közöltek, hogy a nyomozást várhatóan 2011 első negyedévében befejezik – írta a Hír24.
A gyanúsítottként kihallgatott férfi Kovács Dávid lehet, aki a 2006-os választásokra alakult pártszövetség társelnöke volt Csurka István mellett. Kovács Dávid a Jobbik egyik alapítója, első elnöke, később alelnöke volt, de 2008-ban kilépett a pártból. | Gyanúsított lehet a Jobbik alapítója | Tavaly nyáron rendelt el az ügyészség nyomozást a MIÉP-Jobbik a Harmadik út pártszövetség gazdálkodása ügyében. A párt két év alatt több mint 70 millió forint állami támogatást kapott, ám a pénzzel nem számolt el. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/11/18/gyanusitott_lehet_jobbik_alapitoja/ | 2010-11-18 10:26:00 | true | null | null | fn.hu |
Rongyos 11 millió forintért kell kikutatnia a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-nek a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából, hogy milyen kommunikációs stratégiával érdemes meggyőzni a magyar közvéleményt arról, hogy jó lenne 2024-ben olimpiát rendezni Budapesten.
A Kód igen népszerű kormányzati körökben, 2014. novemberben például a Miniszterelnökség kötött velük százmillió forintos keretösszegű szerződést "kvantitatív közvélemény-kutatási feladatok ellátására". Az Index értesülései szerint a Miniszterelnökség különösen Gyurcsány Ferenc megítélésére volt kíváncsi, legalábbis a Kód kérdéssora többször is visszatért Gyurcsány Ferencre.
Illetve ez a cég volt a főszereplője ennek a csodás, önfarkába harapó kígyóra emlékeztető történetnek is. (Via Közbeszerzési Értesítő) | Na, melyik, a Miniszterelnökség megbízásából Gyurcsány Ferenc megítélését kutató közvélemény-kutatót bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság? | Ennyi segítség elég kell legyen: a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft. alapozhatja meg felmérésével a budapesti olimpiai pályázat kommunikációs stratégiáját. | null | 1 | https://444.hu/2016/01/04/na-melyik-a-miniszterelnokseg-megbizasabol-gyurcsany-ferenc-megiteleset-kutato-kozvelemeny-kutatot-bizta-meg-a-magyar-olimpiai-bizottsag | 2016-01-04 13:05:00 | true | null | null | 444 |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a múlt héten kirobbant rendőrségi korrupciós ügyben őrizetbe vett G. Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda volt szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetőjét és K. Attilát, a BRFK bűnügyi információs főosztály kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó egykori nyomozóját.
Korábban H. Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztálya speciális bűncselekmények elleni osztályának vezetőjét és K. Tamást, a BRFK közrendvédelmi főosztályának vezetőjét tartóztatták le, kollégái vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt.
A főrendőrök letartóztatását Pintér Sándor az alvilág elleni harc részének nevezte, amit szerinte még az sem állíthat meg, hogy egy ismeretlen e-mailben fenyegette meg az ügyet feltáró Nemzeti Védelmi Szolgálatot. A szervezet vezetőit és családtagjait személyi védelem alá helyezték.
A nyomozás során eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a budapesti éjszakai élet két évtizede közismert figurája, Vizoviczki László fizetett a főrendőröknek, az által irányított szórakozóhelyek pedig illegális rendőri védelmet kaptak, illetve a konkurenciát rendőri segédlettel próbálták tönkretenni. Az ügyészség Vizoviczki egyik emberét, akit a „főnökkel” együtt vettek őrizetbe, azzal gyanúsítja, hogy neki kellett biztosítania, „hogy a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, valamint a konkurens szórakozóhelyeken - ezek bezárása érdekében - razziákat tartsanak". Ezenfelül tájékoztatnia kellett V. Lászlót az esetlegesen ellene irányuló rendőri eljárásról.
Az Index forrásai szerint óriási energiák, és rengeteg rendőr együttműködése kellett ahhoz, hogy az egy hete hivatali vesztegetés gyanújával szintén rács mögé került Vizoviczki két évtizeden át szinte háborítatlanul építse és üzemeltesse érdekeltségeit.
Forrásaink szerint az elmúlt évtizedekben akár a százat is meghaladhatta a Vizoviczki és emberei elleni feljelentések száma, rendőri segédlettel azonban egyikből sem lett komolyabb ügy.
Közismert, hogy Vizoviczkinek több kerületben is voltak zűrös helyei. Az V. kerületben a Váci utcában több bár tartozott hozzá, ahol rendszeresek voltak a túlszámlázások, a III. kerületben, a Hajógyári szigeten pedig egy nagy forgalmú diszkót és kocsmát működtetett. A rendőrség most bejelentette, hogy a Hajógyári szigeten történt balesetek aktáit újra megnyitják. Azt nem tudni, konkrétan milyen ügyekben indítanak újra vizsgálatot, a szigeten többször történtek erőszakos cselekmények, és volt több drogtúladagolás is. Januárban például három fiatalt találtak a szigeti bejáró melletti HÉV-állomáson, akik GHB, másnéven Gina nevű kábítószertől kerültek életveszélyes állapotba. Ráadásul több, a szigeten eltűnt fiatal ügyét sem sikerült eddig lezárnia a nyomozóknak. | Óriási energiák kellettek a Vizoviczki-ügyek elsikálására | Óriási energiák kellettek a Vizoviczki-ügyek elsikálására - Megnyitják a Hajógyári szigeten történt balesetek aktáit, újabb rendőrök eshetnek áldozatul a beindult belső nyomozásban. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/06/07/oriasi_energiak_kellettek_a_vizoviczki-ugyek_elsikalasara/ | 2012-06-07 19:25:00 | true | null | null | Index |
Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.
AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek, és speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval. Cserébe, hogy ennek előnyét kiélvezhetik, elég sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett uniós tagállamokat különböző pénzalapokon keresztül. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.
A pénzalapok közül Magyarországon a norvég civil alap talán a legismertebb, mert ennek ment neki az Orbán-kormány nekifutásból, páros lábbal még 2014-ben. Mint arra talán sokan emlékeznek, a kormány az akkor még politikai ereje teljében lévő, a kormányzásba most visszatalált Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, kezdetben az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Lázárék akkor azt mondták, hogy a kijelölt civilek egyrészt nem kezelik jól a pénzt, másrészt azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez), és követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra. Minderről érdemes elolvasni Plankó Gergő cikkét. | A magyar kormány ismét keresztbe tehet a norvég alapról szóló megállapodásnak | Legalábbis ettől tartanak Brüsszelben a héten kezdődő tárgyalások előtt, egyáltalán nem alaptalanul. | null | 1 | https://444.hu/2022/06/13/a-magyar-kormany-ismet-keresztbe-tehet-a-norveg-alaprol-szolo-megallapodasnak | 2022-06-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében közölte: mindkét javaslat kapcsán élénk és érdemi vitára számít.
A politikus azt írta: az általa benyújtott előterjesztés értelmében 2026-tól teljesen megszüntetnék a parkolóautomatákat Budapesten, a mobilparkolásban pedig eltörölnék a kényelmi díjat.
Az automaták megszüntetése jelentős spórolást jelentene a kerületek és a főváros számára, "ezenkívül a maffiaszerű visszaélés lehetősége is megszűnik " - emelte ki, emlékeztetve: az automaták ürítése és üzemeltetése kapcsán felmerülő problémákról sok cikk született már.
Saját javaslatáról Vitézy Dávid azt írta: kezdeményezte a BudapestGO mobil applikációban a BKK-bérletekhez kapcsolt új kedvezményes P+R bérlet bevezetését is.
A Podmaniczky Mozgalom vezetője kitért arra, hogy Karácsony Gergely is számos pontból álló javaslatot nyújtott be a parkolás kapcsán.
A főpolgármester is támogatja az automaták megszüntetését, további érdemi változásokat is létrejött - közölte Vitézy Dávid.
Javaslatot tett a zöld rendszámos hibrid és elektromos autók ingyenes parkolásának teljes megszüntetésére, a belvárosban a hétvégi fizetőparkolás díjának bevezetésére és a parkolási díj emelésére - sorolta.
A parkolási díjakkal kapcsolatban Vitézy Dávid megjegyezte: a BudapestGO-ban vásárlás esetén megmaradnának a jelenleg érvényes díjak a BKK-bérlettel rendelkező autósok számára.
Vitézy Dávid ismertette a főpolgármester azon javaslatát is, miszerint az 1,8 tonnánál nehezebb autók, terepjárók dupla parkolási díjat fizetnek. | Vitézy Dávid élénk vitára számít a fővárosi parkolási előterjesztések kapcsán | Két, a fővárosi parkolást érintő előterjesztést tárgyal a jövő heti ülésén a Fővárosi Közgyűlés, valamint annak klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága–- hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, a bizottság elnöke pénteken. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/vitezy-david-elenk-vitara-szamit-a-fovarosi-parkolasi-eloterjesztesek-kapcsan/440161 | null | true | null | null | Hírklikk |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Médianéző Kft. nyílt közbeszerzési eljárásban nyerte el a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tenderét. A cég 16 millió forintos keretösszegen belül folyamatos sajtófigyelési és médiaelemzési szolgáltatást nyújt az MTVA számára. Ezen belül főként reggeli és folyamatos napközbeni sajtófigyelést végez, naponta egy alkalommal nemzetközi hírösszefoglalót készít Magyarországról a cégnek, havi szinten pedig kvantitatív (mennyiségi mérés) elemzést állít össze.
Sajtófigyelési indok: az MTVA vezetésének minden nap tudnia kell arról, milyen a megítélése a szervezetnek
Zih Zsolt / MTVA
A Nézőpont-csoport tulajdonosa Győri Tibor, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős korábbi államtitkára. Őt korábban Simicska Lajos legszűkebb köréhez sorolták, de az Orbán–Simicska-háborúban a miniszterelnök oldalára állt. Győri üzleti kapcsolatban áll Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval is. Győri és Habony tavaly tavasszal hozta létre a Modern Media Groupot (MMG), amelynek első terméke a Lokál című hetilap volt, majd elindították a 888.hu-t, s június elejétől megjelenik a napi Lokál is. | Nem tágít Habony közeléből a közmédia | A Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző 16 millióért végzi az állami média sajtófigyelését, elemzését. Habony Árpád üzlettársa is jól jár ezzel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/habony-kozeli-kozmedia-1629823 | 2016-08-31 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Est Media Nyrt. tőzsdei cég évekig a csőd elől menekült, de újabban főleg pozitív híreket kommunikált, leginkább azt, hogy a céget irányító tőzsdei alkimisták néhány tranzakcióval az adóssághalmazból informatikai holdingot varázsoltak.
Magas részvényár
Igaz a legutóbbi tájékoztatás, már éppen egy a Delta-cégcsoportot érintő kellemetlen adóügyre reagált. A nagy reinkarnáció pozitív fogadtatását jól mutatta, hogy még ez az információ sem törte meg az elmúlt időszak impozáns tőzsdei árfolyam-emelkedését, öt éve a mélyponton már csak 1,1 forint volt a papír árfolyama, ami ma több mint százszor annyit, 140 forintot ér.
Az Est Media hamarosan a nevét is elengedi, és új tartalmának megfelelően Delta Technologies Nyrt-re változtatja azt. A társaságban már eddig is felbukkantak új arcok, előbb Papp István (ex-Microsoft), majd Szlankó János (ex-KFKI) és Hetényi László (ex-BM), de most a legfrissebb közlemény szerint Antal Kadosa és Barna Zsolt személyében újabb, eddig más körökből ismert üzletemberekkel erősített a tőzsdén jegyzett cég. Mindketten 6,5 százalék mértékű befolyást szereztek a cégben.
Antal Kadosa: Mészáros jolly jokere
Antal Kadosa Adorján, a 43 éves berettyóújfalusi születésű, de pomázi dzsúdós, jogász és közbeszerzési szakember nagyon fontos szereplő a Mészáros-birodalomban. Régebben nemcsak közbeszerzési ügyekben, de például a visontai cégbirodalom felépítésében és a TV2 üzemeltetésében is kulcsszerepet kapott, a Mátra Energy, illetve a TV2 esetében is vállalt tisztséget.
Most már kevesebb a formális szerepe, de állítólag a legbelsőbb bizalmi kör tagja, csak jogi és közbeszerzési feladataival kevésbé férnek össze a céges tisztségek. Pályájának elején volt ügyvéd, majd előbb még inkább a baloldalnak dolgozó közbeszerzési szakember. Akkori cége, az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. szorosan összenőtt Nagy Szilárd (az MNB-alelnök, Nagy Márton testvérének) ügyvédi irodájával. Legismertebb munkahelye azonban alighanem a Provital Zrt. volt, a fideszes közbeszerzési piac koronázatlan királya. Érdekesség, hogy az egykori Provitalból még egy embernek lett köze a tőzsdei informatikai világhoz, Fehér István a 4iG körül bukkant fel egy időben.
A legenda szerint Antal Kadosa a jobboldalon főleg azzal szerzett érdemeket, hogy ő volt a motorja az egyik legkeményebb Simicska Lajos elleni akciónak, amikor a Közgépet három évre megpróbálták kizáratni a hazai közbeszerzésekből. Antal Kadosa eddigi egyetlen ismertebb kudarca az volt, hogy amikor 2014-ben aspirált a dzsúdószövetség elnöki székére, hiába támogatta őt a Mészáros és Mészáros, a Duna Aszfalt, a Puskás Akadémia, de Bakondi György katasztrófavédelmi vezető és Nagy Márton MNB-alelnök is, mégis alulmaradt.
Az angolul, németül és olaszul is felsőfokon beszélő Antal Kadosának Manhattan Akadémia néven van egy nyelviskolája is, amely informatikusokat is képez.
Barna Zsolt: gyorsan emelkedő bankárpálya
Barna Zsolt, a balassagyarmati származású, ma Nagykovácsiban lakó 46 éves bankár korábban pénz- és tőkepiaci felügyeleti vezető volt, majd 2010-ben csatlakozott az OTP-csoporthoz.
Volt a montenegrói CKB Bank elnöke, vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-t, elnökölte az OTP Alapkezelő Zrt-t. 2018. szeptember 1. óta az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese, ami azt jelenti, hogy bár nem tagja az OTP igazgatóságának, de ha Csányi Sándor akadályoztatva van, akkor ő a bankcsoport operatív első embere.
Erről maga Csányi Sándor is beszélt az Indexnek, amikor ezt mondta:
Barna Zsolt amúgy kiváló szakember, ismertük bankfelügyelő korából, majd dolgozott a bankban, azon a területen, amit most vezet, illetve az alapkezelőinknél is. Ha nem vagyok itthon, operatív ügyekben ő helyettesít.”
Barna Zsolt magas szintű operatív szerepéről azt hallottuk, hogy egyrészt nagyon bírja az OTP első emberének bizalmát, másrészt maga is elsősorban bankárnak tartja magát. Ezt csak azért kell esetében külön is hangsúlyozni, mert Barnáról gyakran elhangzik, hogy nemcsak az OTP-ben visz sok feladatot, hanem saját vállalatai is vannak és a NER tetejéhez is nagyon közel került.
A saját cégre példa, hogy Barna Zsolt tulajdonos egy Forest-Vill nevű, tavaly 3,5 milliárd forintos forgalmat elérő vezetékfektető cégben, illetve idén létrehozott egy Electric Four nevű vállalkozást is. A NER-kapcsolatokat pedig az mutatta a leginkább, hogy amikor Mészáros Lőrinc befolyása már egyre erősebben látszott a TV2 felett, a bankár a tévé igazgatóságának is tagja lett. Mivel kettejük funkciói között volt időbeli átfedés, innen ismerheti Antal Kadosát is.
Barma Zsolt személyes szerepével akkor is foglalkoztunk, amikor az OTP-s alapkezelők szép sorban bevásároltak a Mészáros-féle tőzsdei érdekeltségekbe, illetve amikor a bankár bérleti jogot szerzett egy Nógrád megyei kastélyra.
Miért jönnek az Est Mediába?
Azt tehát láttuk, hogy a két vezetőnek eddig is voltak a közvetlen fókuszukon kívüli gazdasági érdekeltségei, De vajon ez a mostani tulajdonszerzésük külön értelmezhető a cégcsoportjuktól, vagy csak valamilyen nagyobb léptékű közeledés kezdetének tekinthető?
Az Est Media helyzete például érdekes a 4iG tőzsdei céggel szemben is, amely nagy informatikai nyertes mostanában.
Ha tippelni kéne a következő vázlatpontokat lenne érdemes rögzíteni.
Antal Kadosa biztosan nem kaphatna ilyen tisztséget Mészáros Lőrinc akarata ellenében, ahogyan azt sem gondoljuk, hogy Barna Zsolt egyeztetés nélkül vállalhatna meghatározó szerepet egy OTP-csoporton kívüli tőzsdei cégben.
Akkor a Mészáros-világ, vagy az OTP került a kalandos életű Est Media mögé? Aligha, az érintettekkel nem beszéltünk, de azt hallottuk a környezetükből, hogy alapvetően egyedi gazdasági tapasztalataikkal szeretnének beszállni a cég életébe és nem valakinek a képviseletében. Viszont egyre több jel utal arra, hogy a 4iG már valóban kifejezetten Jászai Gellért irányítása alatt áll, és miként arról nemrégiben a 444.hu írt nagy cikket, az elválás a Mészáros-családtól nem volt zökkenőmentes, így a Mészáros-család alternatív it-szolgáltató felé is nyithat.
Az Est Media és a 4iG között nyílt konfrontáció nincsen, ilyen nem is várható, de fontos jelzés, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő, amolyan királyi informatikai-távközlési szállítónak számító 4iG mellett is lehet a NER-ben informatikai pozíciót vállalni.
Mit fognak csinálni?
Vajon Antal Kadosa és Barna Zsolt keresett magának side-business befektetést, vagy az Est Media szeretett volna az üzletszerzés reményében neves aktorokkal erősíteni? Ezt csak az érintettek tudják, akik mindenesetre összehangoltan járnak el.
A magyar cégeknél mostanában igen gyakori az olyan folyamat, amely nem azonnal nyeri el végső formáját, főleg a médiából, vagy a bankszektorból vannak példáink, elég, ha a megyei lapok, az MKB, vagy a takarékok sorozatos tranzakcióira gondolunk. Ezekben a sztorikban lépésről, lépésre érkeztek a bejelentések. Hogy Antal Kadosa és Barna Zsolt belépésének lesz-e folytatása, azt a következő hetekben meglátjuk.
Az Est Media kalandos és színes történetében az lenne a meglepő, ha úgy telne el egy hónap, hogy nem érkezne valami, a részvényárfolyamot is érdemben érintő bejelentés. | Mészáros és Csányi közvetlen bizalmasai az Est Mediában | Mészáros és Csányi közvetlen bizalmasai az Est Mediában - Antal Kadosa és Barna Zsolt, vagyis a Mészáros-birodalom és az OTP-csoport egy-egy prominens vezetője vásárolt tulajdont. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/20/meszaros_es_csanyi_kozvetlen_bizalmasai_az_est_mediaban/ | 2019-11-20 14:52:00 | true | null | null | Index |
- Immáron évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére, és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak - fogalmazott Simicskó István a Facebook-oldalán megosztott videóban.
A KDNP frakcióvezetője közölte, hogy erről szól a most meghirdetett nemzeti konzultáció is, amely már 14. a sorban, és immáron egy demokratikus hagyomány, és egyfajta hungarikum is, hiszen csak a magyar kormány kéri ki időről időre a polgárok véleményét egy-egy döntés előtt.
Nem könnyű időszakon vagyunk túl. Az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus még mindig tart. Ezek gazdasági hatásai erősen megtépázták Európa versenyképességét
- tette hozzá a politikus, majd leszögezte, hogy nem támogatják Brüsszel gazdasági hidegháborúját.
A következő előttünk álló nagy feladat tehát Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése. A családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnénk helyzetbe hozni az új gazdaságpolitikával
- fogalmazott.
Simicskó István emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az állampolgárok 11 kérdésre felelve mondhatnak véleményt az országot érintő legfontosabb témakörökben.
Tisztelettel arra kérem önöket, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre
- szólt az állampolgárokhoz a frakcióvezető. | A kormány kíváncsi az emberek véleményére | Évtizedes hagyomány, hogy a kormány megkérdezi a polgárokat, mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/kormany-velemeny-simicsko-istvan | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Zöldül Dorog egy nemrég megnyert Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszon (TOP_Plusz) belül, közölte a városi honlap. A zöld infrastruktúrafejlesztési projektben hat közterület újul meg a zöldfelületek megnövelésével, ezáltal élhetőbb lesz a környezet, amely a levegőminőség javításán is segít.
A közlemény szerint a város félmilliárd forintból gazdálkodhat a projektre, ebből amelyben a Reimann Bányamúzeum környezete, az Esztergomi út, a Jubileum tér, a Vasút menti terület, a Köztársaság út és a Zsigmondy lakótelepen levő kutyafuttató lesz élhetőbb és természetközelibb. A projekt várhatóan 2025. szeptember 30-ig elkészül.
Reimann Bányamúzeum: Elbontják a múzeumot és a volt Fortuna épületét kettéosztó kerítést is támfalat, ahol új közösségi teret alakítanak ki. A karsztvíz összegyűjtésével egy épített tó létesül, és fákat, cserjékkel is beültetik a jelenleg kopár területet.
Esztergomi út: A közlekedéssel és a közmű-hálózattal összehangolt zöldítési program kerül végrehajtásra úgy, hogy a város arculatát meghatározó útvonal egy egységes kellemesebb és zöldebb megjelenést kap.
Jubileum tér: Megújul a játszótér, ezen túl ivókutat és padokat is kihelyeznek majd, komfortosabbá téve a teret.
Vasút menti zöldsáv A fal mentén többféle cserje- és futónövényt telepítenek. Fatelepítésre a MÁV felsővezetékek, illetve a vasúti pálya közelsége miatt nincs lehetőség.
Köztársaság út Megújítják az útmenti fasort. A projektben a szükséges karbantartási, gallyazási és fakivágási munkák elvégzését követően a kivágásra javasolt egyedeket a tönkök kiemelésével együtt eltávolítják. Ezután pótolják a hiányzó fákat.
Zsigmondy úti kutyafuttató
A meglévő területen további ügyességfejlesztő eszközök és bútorok kihelyezésével a kutyafuttató színvonala javul
Dorogon az elmúlt időszak a sikeres pályázatok időszaka volt: tavaly decemberben átadták a szintén TOP-pályázatból megvalósult Ötház Piacot, illetve nemrég egy pályázatot s elnyertek, több másik településsel és a Vármegyei Önkormányzattal konzorciumban élményút épül majd az egykori homokvasút nyomvonalán - amelynek a végállomása egykor a dorogi szénbánya volt. | Zöld infrastruktúrafejlesztési projekt Dorogon | Mintegy félmilliárd forintból gazdálkodhat a város a legújabb projektben. A zöld infrastruktúrafejlesztési projektben hat önkormányzati terület újul meg. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/zold-infrastrukturafejlesztesi-projekt | null | true | null | null | KEMMA |
A két tanú – mindketten ma is a BKV Zrt.-nél dolgoznak – egybehangzóan állította: a C.C. Soft Kft. 118 millió forintért „elkészített”, a Szentendrei HÉV Batthyány tér–Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszere a mai napig nem a rendeltetésének megfelelően, több hiányossággal, gyakori meghibásodásokkal működik.
A délelőtt meghallgatott tanú, nyomozati vallomását megerősítve, a bíróság előtt elmondta, hogy az utastájékoztató rendszer kiépítésére kiírt pályázat nyerteséről nem a felállított bizottság, hanem a BKV Zrt. vezetői döntöttek. A villamosmérnök végzettségű tanú hangsúlyozta: az utastájékoztató rendszert a C.C. Soft Kft. építette ki, amelyet annak ellenére hozott ki a „közbeszerzési pályázat” nyertesének a BKV Zrt. vezetése, hogy a cég soha nem készített hasonló rendszert, megfelelő referenciával nem rendelkezett.
A nyomozati vallomásból felolvasott részlet szerint mindannyian tudták, hogy a céget ajánló Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat ki „protezsálta” a BKV Zrt.-hez, ezért senki sem merte megkérdőjelezni döntéseit. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a „folyosói pletyka” szerint a fővárosi önkormányzat vezetőinek a javaslatára került Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a BKV Zrt.-hez. A főváros vezetői közül később Hagyó Miklós neve merült fel.
A tanú szerint a kivitelező cég által kiépített rendszer hiányosságai miatt a beruházás összegét csökkenteni kellett volna. Példaként említette, hogy a pályázati kiírásban szereplő LCD kijelzők helyett lényegesen olcsóbb, normál LCD televíziókat alkalmaztak, amelyek nem alkalmasak 24 órás üzemre, valamint csak közelről és kis látószögből olvasható a rajtuk futó szöveg. A cég eredetileg a többi pályázónál 10 százalékkal alacsonyabb áron, 85 millió forint nettó összegért vállalta a rendszer kiépítését, amit menet közben 99 millió forintra emeltek.
Június végén a BKV Zrt.-vel a Combino villamosok népszerűsítésére szerződést kötő cég vezetőjét hallgatták ki tanúként.
Korábban annak a GPS Capital Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek az egyik tulajdonosát hallgatták meg, melynek kilenc és fél hónapra lobbitevékenységért 32,8 millió forintot fizetett ki a BKV.
A vádirat szerint „a műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig nem zárult le”. A vádirat kitér arra, hogy Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a teljesítés igazolását nem akarta aláírni, ezért Hagyó Miklós elsőrendű vádlott behívatta hivatalába, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetésről, és az még karácsony előtt történjen meg. A beruházás ellenértékét két részletben utalták át a C.C. Soft Kft. részére, ezzel 118,8 millió forint kárt okoztak a közlekedési vállalatnak.
A délutáni tárgyalás elején Homonnai János ügyész bejelentette: módosítja a vádat, hat kisebb súlyú szerződést „kirekeszt a vádból”. Ezután az ügyész kérdésére a délután meghallgatott tanú – aki a délelőtti tanút váltotta a műszaki ellenőrzésben az utastájékoztatási rendszer kivitelezésekor a BKV Zrt.-nél – elmondta: a beruházással sok probléma volt, mert a kijelzők nem voltak alkalmasak kültéri használatra, valamint az alkalmazott szoftverrel is gond volt.
A mérnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az átadás-átvételkor nem volt száz százalékban működőképes a rendszer, harmincnapos hibamentes működés sem valósult meg, az utastájékoztató ma sem használható teljes körűen.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A per csütörtökön tanúkihallgatásokkal folytatódik. | Hagyó-ügy: öt év után sem működik a százmilliós rendszer | A BKV Zrt. 118 millió forint összegű utastájékoztató beruházásának műszaki ellenőrei tanúkénti kihallgatásukon megerősítették a vádat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/09/hagyo-ugy-ot-ev-utan-sem-mukodik-a-szazmillios-rendszer | 2013-09-03 18:56:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bús Balázs kormánypárti politikus, a III. kerület egykori vezetője, aki 2019 után idén újból veszített Kiss Lászlóval szemben az Óbuda-Békásmegyer polgármesteri tisztségéért folytatott küzdelemben, néhány napja újra a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke lett. Most pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületébe is kinevezte ‒ vette észre az erről szóló, a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent határozatot a Magyar Hang.
A dokumentumból kiderül, hogy a kinevezés öt évre szól, "a köztestületi vagyonkezelés és gazdálkodás törvényességének, a vagyonkezelés és a gazdálkodás során a törvény céljai érvényesülésének ellenőrzése céljából". Bús Balázs ennek a testületnek is volt már tagja korábban.
Bús Balázs újra az NKA alelnöke lehet | Újabb tisztséggel gyarapodott Bús Balázs | Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületébe nevezte ki. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255356_bus-balazs-kinevezes-magyar-muveszeti-akademia-felugyelo-testulet-magyar-kozlony | null | true | null | null | Népszava |
„Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?”
A Népszabadság tudósítása szerint így kommentálta Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Csongrád megyei gazdakörök fórumán a Gazdasági Versenyhivatal dinnyekartell-vizsgálatát.
A dinnyeügy július közepén robbant ki, amikor kiderült, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott a nagy élelmiszerláncokkal, hogy egyikük se vigye 99 forint alá a dinnye árát, mert különben lehet, hogy nem minden termelőnek érné meg dinnyével foglalkozni.
Az Index által megkeresett számos versenyjogi szakértő mindegyike azt mondta: hacsak nincs valamilyen speciális, ágazati jogszabály vagy nincs az adott területre hatósági ármegállapítás, akkor ez a megállapodás egyértelműen kartellnek minősül.
A GVH korábban közölte: „a sajtóból értesült arról, hogy a magyar dinnye fogyasztói árával kapcsolatban feltehetően egyeztetésre került sor [...] a GVH első körben, az ilyen esetben szokásszerű módon, tájékozódik az ügyben, amelynek keretében információt kér a fent említett magatartásról. Ennek alapján fog dönteni arról, hogy indít-e, és ha igen, mely vállalkozásokkal szemben eljárást a hivatal”.
Budai Gyula a GVH-nál korábbi látogatásáról mindössze annyit mondott egy sajtótájékoztatón, egyelőre nem folyik vizsgálat dinnyeügyben. A „rosszakaróknak” pedig – köztük „egy internetes lapnak, amely a GVH-hoz fordult” – azt üzente, nem fog sikerülni.
Budai a múlt heti csongrádi Magosz-fórumon azt is kifejtette: a Magosz sikere az is, hogy elfogadtatták a magyar termékekről szóló rendeletet is. Az Európai Unió háborgott emiatt, de „egy lépést nem hátrálunk. Ha az uniónak nem tetszik, forduljon Strasbourghoz, vagy ahová akar!”
A dinnyekartell nyílt elismerése kapcsán megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy mit tehetnek az ügyben a kormánnyal vagy a minisztériummal, van-e lehetőség pénzbírság kiszabására vagy bármilyen bírósági eljárás indítására? A GVH azonban augusztus 21-ig szabadságon van, így addig nem kaphatunk válaszokat. | Budai: Kartelleztünk, és akkor mi van? | Budai: Kartelleztünk, és akkor mi van? - Az államtitkár elismerte a bűncselekményt, de szerinte a hatóság semmit nem tud tenni a kormánnyal. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/08/13/budai_kartelleztunk_es_akkor_mi_van/ | 2012-08-13 12:11:00 | true | null | null | Index |
2008.01.28. 11:46
Hivatali visszaélés gyanújával nyomozás indult a Központi Nyomozó Főügyészségen Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere gépkocsihasználatának ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk megkereste az ügyben Karsai József kormánypárti honatyát de mindkét telefonkészüléke ki volt kapcsolva.
Az ügyészséghez egy magánszemély tett feljelentést tavaly azzal, hogy a polgármester az önkormányzat szolgálati gépkocsiját magáncélra, illetve országgyűlési képviselői feladatai ellátásra is használja – mondta Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Több forrásunk elárulta, hogy a szocialista politikusnak 2006 őszén, rögtön az első battonyai képviselő-testületi ülésen megszavaztak egy Volkswagen Passat személygépkocsit, hogy ha majd elnyeri a Battonyai Kistérség elnöki tisztségét, akkor legyen mivel reprezentálnia. Azóta a településen Karsai mindenhová a szolgálati autójával jár, csak elvétve látják a saját terepjárójával, ezért fordult valaki az ügyészséghez. Lapunk úgy tudja, Karsai József azért nem érhető el, mert családjával együtt jelenleg külföldön tartózkodik.
(MTI, Magyar Nemzet) | Kocsizó Karsai: hivatali visszaélés ügyében nyomoznak | Hivatali visszaélés gyanújával nyomozás indult a Központi Nyomozó Főügyészségen Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő, Battonya polgármestere gépkocsihasználatának ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk megkereste az ügyben Karsai József kormánypárti honatyát de mindkét telefonkészüléke ki volt kapcsolva. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/01/kocsizo-karsai-hivatali-visszaeles-ugyeben-nyomoznak | 2008-01-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Diákhitel Központ korábbi vezetőjének, Varga Judit volt férjének elmondása szerint a legfelső politikai körökből nem kapott támogatást az elmúlt hetekben, de belső fideszes körökből igen, "illetve olyan helyekről is kaptam támogatást, amit nem gondoltam". Példaként egyházi vezetőket, régi barátokat, illetve a Történelmi Magyar Családok Szövetségét említette.
Hetek óta téma a sajtóban, hogy kivel és pontosan miről tárgyalt Varga Judit volt férje a Karmelitában, erről most konkrétabban fogalmazva kijelentette, hogy
Rogán Antal volt az a miniszter, akivel 2020-ban a Karmelitában beszélt a válásáról.
"Arról volt szó, hogy mivel a feleségem magas szinten van, nyilván az a kormány érdeke, hogy ne legyen balhé." Magyar hozzátette, hogy "nyilván ilyenkor elhangzik, hogy tudunk-e valamiben segíteni, te jól képzett vagy, van egy szakmai életutad, ebbe beleillik ez meg ez, és felajánlottak lehetőségeket, én meg mondtam, hogy köszönöm, de nem kérem ezeket a lehetőségeket". Mosolyogva tette hozzá, hogy ez egy "baráti" beszélgetés volt.
Magyar szerint a jelenlegi politikai helyzet nemcsak a Fidesznek, de az ellenzéknek is az érdeke. "Látni kell szerintem, hogy itt mindenki fogva van. Kormányzaton belül is mindenki fogva van, hogy éppen személyes információkkal, pénzügyi machinációk vagy más miatt, az egy kérdés, és az ellenzéken belül is nagyon sok mindenki fogva van."
Arra a kérdésre, hogy Rogán lecserélhető-e más miniszterekhez hasonlóan, vagy neki van-e valamilyen speciális tudása, azt mondta, hogy "szerintem Rogán Antalnak van speciális tudása, nagyjából mindenkiről".
A miniszterelnök kisebbik veje és felesége
Igyekeztünk megtudni, hogy Magyarnak a belső körhöz tartozva milyen személyes élményei vannak a NER-es összejövetelekről.
"Nagyon sok olyan vacsorán vagy rendezvényen voltam, ahol alapvetően csak és kizárólag a gazdasági vezetők voltak jelen.
Ott ült az asztalnál több ezermilliárd forint, néha ott ült a miniszterelnök, sokszor ott ült a veje, és nyilván ilyenkor nem az ország megmentéséről, az egészségügy rendbetételéről vagy az oktatás megreformálásáról van szó, hanem arról, hogy kinek mit kellene átvenni, milyen focicsapatot kellene támogatni, milyen beruházásba lehetne beszállni, milyen konstrukcióban és ki vásárolja meg a repülőteret."
Magyar szerint ezek baráti összejövetelek, és itt olyan szereplők is vannak, "akikről azt hinnéd, hogy a politikai paletta másik oldalán állnak".
Ilyen eseményen a miniszterelnököt nem hallotta konkrét üzletről beszélni, ő inkább az ország általános állapotáról tett kijelentéseket. "Emlékszem, hogy amikor az EU-s pénzek nagyon meleg pitének tűntek, hogy jönnek vagy sem, akkor viccesen megjegyezte, hogy ha ő lenne Brüsszel, biztos, hogy egy fillért sem adna, kérdés, hogy ők lesznek-e ehhez elég bátrak."
Magyar szerint Orbán másik vejének, Szokira Tamásnak is van szerepe a "családi részvénytársaság" működtetésében, például "a baráti sajtó igazgatásában". "Én úgy tudom, hogy neki van szerepe abban, hogy a zászlóshajóknál mi történik, kit neveznek ki, milyen irányba mennek a dolgok, nyilván ilyen kapcsolattartó. Nem akarok maffiafilmekből idézni, de szerintem láttunk már olyanokat, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe."
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök felesége is aktornak számít-e a hatalmi gépezetben, Magyar azt mondta, hogy Lévai Anikónak ilyen szempontból "méltatlanul alulértékelt a szerepe", nem negatív, hanem pozitív értelemben. "Azt gondolom, hogy ha nincs is formális hatalma, nagyon nagy ráhatása van a párton belüli ügyekre és néhány dolognak az ellenőrzésére." A részletekről annyit árult el, hogy "olyanokat láttam, hogy minisztereket, képviselőket bizonyos dolgokért számonkért vagy beszámoltatott, és olyanokat meg hallottam, hogy bizonyos személyi döntésekben neki is nagyon nagy szerepe van".
Orbán és az üzleti ügyek
Magyar szerint miközben minden fontos politikai döntés összefut Orbán kezében, a "nemzeti tőkésosztály" tagjai (Tiborcz, Mészáros, Jellinek és Hernádi neve hangzik el példaként az interjúban) erős lobbitevékenységet végeznek más kormánytagoknál, és el tudnak intézni fontos üzleteket. "Olyanokat azért láttam, hogy bizonyos szereplők ezek közül kvázi berendelnek magukhoz minisztereket, és egyeztetnek napi szinten, hogy akkor ez és ez hogy legyen, ami nem jó és nem normális."
A miniszterelnök szerepéről hozzátette, hogy
"nyilván, ha kell, akkor bele tud ebbe is avatkozni, vagy ha tudomására hozzák, vagy ha két oligarcha összeveszik, és sértik egymás érdekeit, akkor nyilván egy idő után ő fog ebben dönteni, hogy ki megy bizonyos bizniszekbe, meg ki nem megy bizonyos bizniszekbe. Bár tudom, hogy pénzügyekkel egyébként nem foglalkozik, én mégis voltam ilyeneknek tanúja, amikor közbe kellett avatkozni, mert szembementek egymással a fiúk."
Arra a kérdésre, hogy ő tervez-e politikai alternatívát állítani, azt mondta, hogy most érez egy olyan pillanatot, amikor rengetegen látják be, hogy "ez így nem mehet tovább", és nagyon sokan támogatják. Viszont azt is tudja, ha ő belépne, akkor "olyan támadáscunami elé nézne, amilyen még nem volt a magyar politika történetében".
Állítása szerint Novák Katalin kegyelméről az első 444-es cikk előtt nem tudott, az ügyet a sajtónak körbe küldő ügyvédet pedig nem ismeri. Varga Judittal sem beszélt szakmai kérdésekről, mióta külön élnek. Ezzel együtt úgy tudja, a volt felesége a lemondása előtti péntek este vagy szombat reggel kapott egy telefont, hogy le kellene mondania, "egy olyan ügy miatt, amihez nem sok köze volt".
Magyar elmesélt egy Varga Judittal kapcsolatos másik történetet is. Állítása szerint a volt felesége egy Alaptörvény-módosítással kapcsolatban azt mondta Orbánnak egy kormányülésen, hogy egy előterjesztéssel nemcsak szakmai, de erkölcsi problémái is vannak.
"Erre megfagyott a levegő, és a miniszterelnök annyit mondott, hogy önt nem azért tartjuk itt, hogy erkölcsi kifogásai legyenek"
- idézte Magyar. | Nagyon sok olyan vacsorán voltam, ahol ott ült az asztalnál több ezermilliárd forint, és néha Orbán is - erős állítások Magyar Péter telexes interjújából | Magyar Péter 75 perces videóinterjút adott a Telexnek, ebben a cikkben néhány erős állítása szöveges formában is olvasható. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/27/magyar-peter-interju-idezetek-rogan-antal-orban-viktor | 2024-02-27 12:00:00 | true | null | null | Telex |
Úgy fizetett ki közel százmillió forintot egy balos ügyvédi körnek az előző pécsi városvezetés, hogy a z állítólagos átvilágítás kapcsán a munkájukat bizonyító dokumentumokat bemutatták volna az illetékes szakbizottságnak . Hiába próbálta Csizmadia Péter fideszes frakcióvezető többször is ezeket a dokumentumokat kikérni, kérését megtagadták. A baloldaliak által fizetett ügyvédcsoport ráadásul elfogultan dolgozott, hiszen csak a 2019 előtti jobboldali városvezetéssel szembeni, politikai célzattal igyekeztek " ügyeket " találni, sorozatos feljelentéseket tenni. Ezzel szemben viszont a leköszönt pécsi városvezetés problémás, kétes ügyei felett szemet hunytak, holott számos nyomozás indult - elég csak a lakások kiutalása miatti vesztegetési botrányra gondolni.
A százmilliós ügyvédi költségek helyett viszont a Mi Hazánk képviselője, Varga Tamás másban gondolkodik. A júniusban a testületbe bekerült politikus már korábban is hangsúlyozta, hogy az önkormányzat népjóléti bizottságában szeretne tag lenni, hogy a nyomozásokkal terhelt lakásmutyik ügyében tisztán lásson. E mellett a gazdasági, és a pénzügyi bizottságnak is tagja lenne azért, hogy rálátása legyen az önkormányzat gazdálkodására.
- Szisztematikusan szeretnénk áttekinteni az önkormányzati cégek gazdálkodását - mondta Varga Tamás. - Rendelkezünk olyan szakemberekkel, ügyvéddel, közgazdásszal, akik ezt a feladatot el tudják látni. Első körben csak átnéznék a háttérben az önkormányzat gazdálkodását, s ha felderítünk valamit, akkor a bizonyítékok birtokában megtesszük a szükséges jogi lépéseket. A szakembereink mindezt ingyen tennék meg, nem szeretnénk megterhelni a város kasszáját. Ők az elkötelezettségük alapján szeretnének tenni a városért, és nem pénzért, mint egyes ügyvédi irodák.
A Tiszta Kezek Egyesület képviselője, Bognár Szilvia azt mondta, hogy szeretnék újragombolni a politikai kultúrát e tekintetben.
- Várhatóan a közeljövőben dönt a közgyűlés az új bizottsági struktúrákról, és arról is, hogy milyen felügyelőbizottságokba mely politikai szervezet delegálhat tagot. Örülnék, ha nem mindenféle képzettség, végzettség nélkül küldenének aktivistákat ezekbe a pozíciókba, hanem szakembereket. Egy felügyelőbizottsági tag a teljes vagyonával felel a döntéseiért, ezért is valóban felelős személyek legyenek felügyelőbizottsági tagok - mondta a képviselő, aki szerint az ő esetükben ez biztosan így lesz. Hozzátette :
a felügyelőbizottságok nemcsak bólogató Jánosok lesznek, hanem olyan szervezetek, amelyek a döntéseiket a felelősségük tudatában hoznak meg.
Első lépésként ezt tartja fontosnak, ugyanakkor ha bármilyen jelzést kapnak visszaélésről tagjaiktól, akkor természetesen eljárásokat kezdeményeznek.
Nem lesz pardon e tekintetben biztosan.
- tette hozzá. | Átvilágítás: Pécsen új irányt vesz ez is | Miközben az októberben leköszönt pécsi baloldali városvezetés alsó hangon 100 milliót füstölt el ügyvédekre, addig a Mi Hazánk azt tervezi, hogy szisztematikusan és ingyen tekinti át a város ügyeit. A Tiszta Kezek Egyesület pedig szakembereket ültetne a városi cégek felügyelőbizottságaiba. Merőben másfajta, és felelős átvilágítás jöhet Pécsen. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/atvilagitas-pecs | null | true | null | null | BAMA |
A feladatok a hagyományos érdekképviselet területén alakultak, de a megvalósítás, az éves közgyűlési beszámolókból jól nyomon követhetően, izgalmas fordulatokat is hozott. A családi-, mikro- és kisvállalkozások közül, az ipartestületi tagság megtartásával, több is közép-vállalkozássá nőtte ki magát. A beszámoló jelzi azt is, hogy az áttekintett időszak nem volt kedvező az érdekképviseleteknek. A fizikai munka leértékelődése erkölcsi és anyagi tekintetben is kihatott a szakterületekre. A kkv világában kemény alkalmazkodást kényszerített ki technológia, technikai, számítástechnikai, vállalkozási ismeretek területén a gazdaság nagyobb stabilitása, a jövedelmek emelkedése. Az ipartestület folytatta azt a munkát, amelyet már 2015-ben elkezdett. Kiemelt figyelmet kap új szolgáltatások kiépítése, a meglévők erősítése.
A csapat, a hagyományok őrzése mellett, a jövőt építeni tudó, munkaadói szakmai szervezet lett. Ez többek közt pályaválasztási, illetve új lehetőségeket bemutató szolgáltatásokban jelenik meg a hétköznapokban. Alkalmanként megjelennek érdekképviseletek erősítését célzó pályázatok, a szakmai kiírásoknak megfelelő próbálkozások, forráshiány miatt, az úgynevezett tartalék listára kerültek. Pedig a Dorogi Ipartestület az elmúlt esztendőben bekerült a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba. F. K. | Értéktáras iparosok készülnek közgyűlésre | A dorogi székhelyű, kistérségi tagokat is soraiban tudó Dorogi Ipartestület elnöksége elkészítette a szakmai szervezet 2019–2024. évi időszakában végzett munkájáról szóló beszámolót. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/ertektaras-iparosok-keszulnek-kozgyulesre | null | true | null | null | KEMMA |
Gazdaság: Újabb 240 millióba kerül, hogy ne rohadjon tovább a már nem életveszélyes OPNI | Az egykori pszichiátria területén már elhárították az életveszélyt, a következő lépés az épület állagának megóvása, az erre kiírt közbeszerzést már oda is ítélte a Közép-Európai Oktatási Zrt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20241020_opni-kozep-europai-oktatasi-alapitvany-allagmegovas-kozbeszerzes | 2024-10-20 16:30:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits