text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2023 februárjában lapunk is beszámolt róla, hogy volt férje után kémkedett egy szegedi doktornő: a Szegedi Járásbíróság 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt elítélte a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ orvosát.
A Szegedi Járásbíróság 2022. szeptember 30. napján jogerőre emelkedett büntetővégzésében 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt elítélte a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ orvosát - írja a szegyenpad.com.
A portál információi szerint a doktornő meglehetősen aggódott gyermekéért, ezért volt férje és válásukat követően a férfi élettársának beteg adatait is megdöbbentően sok alkalommal kérte le és tekintette meg - jogosulatlanul, ugyanis túllépte a belépési kereteit. A szóban forgó orvos ezután sem állt le, tovább áskálódott volt férje új párjának adai között, szám szerint 208 alkalommal futtatott le keresést és tekintette meg ezeket az egyetemi MedSol informatikai rendszerében.
Súlyos pénzbüntetéssel terhelik a doktornőt
Mint írják, a cselekményét az SZTE vonatkozásában számottevő következmények nélkül megúszó doktornőt a Szegedi Járásbíróság 2024-es büntetővégzésben folytatólagosan elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége [Btk. 423. § (1) bekezdés, 2. fordulat] miatt 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben. A pénzbüntetés 10 havi részben kell megfizesse a terhelt, ha ezt elmulasztja, a pénzbüntetés meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni, olvasható a verdiktben. | Súlyos pénzbírságot szabtak ki a kémkedő szegedi doktornőre | Újra bíróság elé kellett állnia annak a doktornőnek, aki 208 alkalommal jogosulatlanul tekintette meg volt férje élettársának beteg adatait. A bíróság ezúttal jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a nőre. A Szegedi Tudományegyetem orvosának 10 havi részben kell megfizesse a pénzbírságot. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szegedi-doktornoitelet-kemkedett/fs0y953 | null | true | null | null | Blikk |
Az országgyűlési képviselők 2006 júliusáig utazhattak ingyen a MÁV, a Volán és a BKV járatain, persze közben számla nélkül elkölthették a közlekedési költségükre kapott pénzt is. Amikor erről szavaztak, minden alkalommal békés nagykoalícióként tudtak együttműködni a más ügyekben gyakran gyűlölködő parlamenti pártok.
2006 júliusában azonban megszűnt a képviselők ingyenes utazási lehetősége, a költségtérítés mértékét pedig attól tették függővé, hogy az adott politikus milyen messze lakik Budapesttől. Ez az Országgyűlés Hivatala szerint százmilliós megtakarítást hozott.
A jelenlegi rendszerben a képviselők a köztisztviselői illetményalap révén meghatározott fizetésük mellé átalánydíjas költségtérítést kapnak, ennek felhasználását továbbra sem nem kell bizonylatokkal igazolniuk. Ez olyan saját maguknak megszavazott kiváltság, amelyet egyetlen más magyarországi polgár sem élvez.
Egy fideszes képviselő, Kovács Ferenc 2006-ban még azzal is megpróbálkozott, hogy Toller László balesetére hivatkozva visszahozza az ingyenes vonatozás és buszozás aranykorát, de leszavazták.
Most mindenki úgy tudja, hogy a parlamenti képviselők is fizetnek, ha igénybe veszik a tömegközlekedést. Az InfoRádió azonban úgy értesült, hogy az Országgyűlés kötött egy külön szerződést a MÁV-val, amelynek értelmében a politikusok évente tíz alkalommal féláron vonatozhatnak.Információnk szerint ezt a lehetőséget körülbelül negyven képviselő használja ki. Kiszámoltuk, hogy ha egy képviselő évente tíz alkalommal vonattal megjárja a Szeged - Budapest - Szeged útvonalat, akkor az állam az adófizetők pénzéből 27.800 forintot spórol meg neki úgy, hogy közben számla nélkül elkölthető költségkeretet is ad neki. Úgy tudjuk, hogy ha a képviselő Intercityn utazik, akkor a pótjegyet neki kell kifizetnie.
A MÁV interneten található hivatalos tájékoztatója nem közli, hogy az országgyűlési képviselőknek jár ez az 50 százalékos kedvezmény, ott csak annyi olvasható, hogy a közalkalmazottak féláron vonatozhatnak. Értesülésünk szerint erről a kiváltságról még a kalauzok sem tudnak, olyannyira nem, hogy a közelmúltban három országgyűlési képviselőt büntettek meg, mert nem hitték el nekik, hogy jogosan utaznak féláron.
A MÁV-Start Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának korábbi tájékoztatása szerint a belföldi fizető utasok 62 százaléka közlekedik valamilyen kedvezménnyel, tehát csak 38 százalék vásárol teljes árú menetjegyet vagy bérletet. A politikusok nem tartoznak közéjük, de ez a részben visszacsempészett utazási kedvezmény most veszélybe kerülhet, a Bajnai-kormány ugyanis arra készül, hogy csak a rászorulóknak teszi lehetővé az olcsóbb tömegközlekedést.
A vasúttársaság és az Országgyűlés Hivatala egyelőre nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Kezdőlap Belföld Titkos szerződés segít spórolni a parlamenti képviselőknek | Titkos szerződés segít spórolni a parlamenti képviselőknek | A Bajnai-kormány arra készül, hogy megvonja a kedvezményeket azoktól, akik nem szorulnak rá, hogy másoknál olcsóbban utazhassanak. Az országgyűlési képviselők néhány éve már fizetnek a tömegközlekedésért, az InfoRádió azonban megtudta, hogy egy külön megkötött szerződésnek köszönhetően a MÁV járatain pár alkalommal még mindig féláron utazhatnak. Néhányukat megbírságolta a kalauz, mert nem akarta elhinni, hogy a szerinte jól fizetett képviselők 50 százalékos kedvezményt intéztek el maguknak. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/04/23/titkos-szerzodes-segit-sporolni-a-parlamenti-kepviseloknek-273063 | 2009-04-23 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Az Újpesti tényfeltáró nevű Facebook-oldalon jelent meg egy bejegyzés, amely a tavaly ősszel felálló új városvezetéssel kapcsolatban hozott nyilvánosságra kínos információkat.
Ahogy arról idén május 26-án az Index is beszámolt, Déri Tibor, a Momentum újpesti polgármestere és Bedő Kata DK-s alpolgármester a Facebookon jelentette be, hogy a nyáron autósmozit indítanak, ahol öt hétvégén át ingyenes vetítésekkel várják a kerületi lakosokat:
A cégbírósági adatok szerint ugyanezen a napon, 2020. május 26-án jegyezték be a Wizarts Kreatív Kft.-t, amelyet Greilich Attila Pál és Mátyás Dávid alapított. Az ajánlattételre egy héttel később került sor, majd június 5-én meg is állapodtak a frissen alakult céggel.
Az alvállalkozó vetít
A vetítéseket azonban nem a Wizarts bonyolította le, hanem a Mozgó Mozi Kft., ameky a Facebookon közzé is tette ennek hírét, de még a hivatalos szerződéskötés előtt, az ajánlattétel napján. A helyzet pikantériája, hogy a Mozgó Mozi Kft. korábban közvetlenül is dolgozott az újpesti önkormányzat intézményeinek. Az Index által megismert adatok szerint a cég 2015. május 26-án két filmet vetített saját technikával az Ady Endre Művelődési Házban összesen nettó 120 000 Ft-ért (azaz filmenként 60 000 Ft-ért), 2018-ban pedig az Újpesti Kulturális Központnak végzett hasonló szolgáltatást, ebben az esetben egy filmet vetített nettó 100 000 Ft-ért. A Wizarts tíz kültéri vetítésére összesen nettó 6,2 millió Ft-ot, előadásonként 620 000 Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. Az előadásokra öt héten át, egymást követő napokon, szombaton és vasárnap került sor, ami jelentősen csökkenthette a technika telepítési költségeit. Újpest a 6,2 milliós megbízási díj 80 százalékát már az első vetítés napján átutalta a megbízottnak.
Kitalálták, kiírták, megpályázták, megnyerték
Az Index kereste Déri Tibor polgármestert, aki Bedő Kata alpolgármesterhez irányította lapunkat.
Bedő lapunknak elmondta, hónapok óta ment már az ötletelés arról, hogy a járványügyi intézkedések ellenére milyen kulturális programokat tudnak kínálni a kerületi lakosok számára, így jött az ötlet egy általa „kreatív csapatnak” nevezett társaságtól, hogy az önkormányzat autósmozit szervezhetne. A társaság nem dolgozott szerződéses jogviszonyban az önkormányzat mellett, de a kerület vezetése úgy gondolta, az ötletgazdák számára lehetőséget biztosít, hogy megpályázzák a saját ötletük megvalósítását. A társaság annak érdekében, hogy pályázhasson, céget alapított.
Bedő azonban leszögezte, hogy már az indikatív ajánlattételek során kiderült, valószínűleg ők fogják adni a legelőnyösebb ajánlatot. Rajtuk kívül két másik piaci szereplőtől is kértek be hasonló ajánlatot. Rákérdeztünk arra is, mi az oka annak, hogy ezek között nem szerepel a Mozgó Mozi Kft., amely korábban ellátott már hasonló tevékenységet.
Az almát a körtével nem lehet összehasonlítani
– hangzott a válasz. A DK-s alpolgármester ugyanis elmondta, a cégektől nemcsak a vetítést várták el, hanem a PR-tevékenységek megszervezését, a helyszín őrzését, biztosítását, mobil WC és vetítővászon bérlését. Ilyeneket Bedő állítása szerint a Mozgó Mozi Kft. korábban nem látott el, ez az oka annak is, hogy a korábbi megbízásokhoz képest drágábbra jött ki egy vetítés, ugyanis olyan többletköltségek merültek fel, amelyekre szerinte korábban nem volt szükség.
Arra a kérdésünkre, hogy nem tartja-e szerencsétlennek, hogy már az ajánlattétel napján az alvállalkozó tényként közölte, ő biztosítja a vetítéshez szükséges technikát, úgy reagált:
Erre valóban nem tudok mit mondani.
(Borítókép: képernyőkép / Facebook) | Momentumos-DK-s mozimutyi Újpesten | Momentumos–DK-s mozimutyi Újpesten - Kitalálták, megpályázták, megnyerték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/10/02/momentum_dk_mozi_ujpest_wizarts/ | 2020-10-02 16:53:00 | true | null | null | Index |
Ha végignézzük az elmúlt évek néhány jelentős botrányát, kiderül, a környezetvédelmi miniszter neve, hogy, hogy nem, rendre felbukkan. Ezek alaptalan vádaskodások, mondhatják sokan, hiszen melyik ügyben vádlott Baja Ferenc? Igazuk van, Baja Ferenc egyik ügyben sem vádlott. Alkotmánybírósági döntésre várnak a Nyírfa-ügyben eljárók, a zsurki vodkagyárnak adott nyolcvanmilliós támogatást a parlamenti bizottság betudta tévedésnek, a társadalombiztosítás nyírségi ingatlanjainak aránytalanul olcsó értékesítéséről szóló Zefírusz-ügy gyanúsítottjai között sem szerepel a cég egykori felügyelőbizottsági tagja, Baja Ferenc. A miniszter a közelmúltban olvasói levélben reagált a Narancs felvetéseire, és felajánlotta, hogy "prekoncepció nélküli" beszélgetésre bármikor szívesen áll a szerkesztőség rendelkezésére. Baja Ferencet szaván fogtuk.
Magyar Narancs: Miért kapott a Szonda Ipsos 270 millió Ft-ot az ön által irányított minisztériumtól?
Baja Ferenc: Kiírtunk egy pályázatot, ami a területfejlesztés intézményrendszeréről és kutatásfejlesztéséről szólt. Ezt nyerte meg a Szonda Ipsos. A dokumentációt tisztességesen végzik, a területfejlesztési tanács minden tagja, minden megye, minden érintett megkapta azt a felmérést, hogy az állampolgárok, hogy a térségek vállalkozói, önkormányzatai hogyan látják az intézményrendszert. Nagyon fontos az EU-csatlakozás szempontjából, hogy megtudjuk: a polgárok elégedettek-e, milyen változtatást szeretnének. Erre a munkára az Országos Területfejlesztési Tanácsnak van rálátása, a kérdéseket megvitatták a minisztériumban, a Szonda Ipsos pedig szakmailag jó munkát végzett, eddig legalábbis.
MN: De talán megkérdőjelezheti egy más kérdéseket vizsgáló felmérés objektivitását az, hogy az egyik legismertebb közvélemény-kutató cég több száz milliós pályázatot nyer egy szocialista vezetés alatt működő minisztériumtól.
BF: Nincs ilyen összefüggés a két dolog között. Meg kell nézni, mit tett le a Szonda Ipsos az asztalra, és annak alapján el lehet dönteni, igazat mondok, vagy nem. Hiba lenne azt feltételezni, hogy azért nyert a Szonda Ipsos, hogy a miniszternek jó PR-ja legyen. Én programszerűen haladok előre, nem mondhatom azt, hogy jaj istenem, ne rendeljünk meg ilyen kutatást, ne éljünk ezzel a hatékony eszközzel, mert mások élni fognak a gyanúval, hogy ez a miniszter PR-jához kell. Amikor erről a közbeszerzési eljárásról döntöttünk, föl voltunk arra készülve, hogy ez vissza fog ütni. Ezért kötöttünk pontos szerződést a Szonda Ipsosszal, komoly feltételrendszerrel, egyértelmű elszámolással és teljes nyilvánossággal, hogy ennek az előítéletnek meg tudjunk felelni, elébe tudjunk menni.
MN: Hihetőnek tűnik, hiszen önről a 97-es archívumban csak a zsurki vodkagyár ügyében találtunk cikkeket. Egy jó PR-os többre menne.
BF: A balhék a zsurki vodkagyár körül tetéztek, de azért tudok mutatni olyan írásokat, amelyek ennél árnyaltabban foglalkoznak velem. Ez a tárca tízmilliárd forrásösszeggel rendelkezett, amikor én miniszter lettem, idén ötvenmilliárddal gazdálkodunk. Ha összeszámolom, hogy a KKA és a Területfejlesztési Alap hány pályázatot bírált el, akkor azt látom, hogy megközelíti a tízezret; ezeknek a döntéseknek mindegyike nyilvános. Valóban van néhány, ami kiváltott önkritikát, ami nem volt sikeres. De büszke vagyok arra, hogy minden tettünk nyilvános, és arra is, hogy jelentős része megáll a nyilvánosság előtt is. Azokat az adatokat, amiket az újságírók idéznek, például a zsurki ügyben, mi bocsátottuk rendelkezésére a bizottságoknak és az érintetteknek. A regionális politika, a térségi felzárkóztatás és az innovációs centrumok kialakítása nem megy forrásrendszer nélkül, ezt oda el kell juttatni. Elkerülhetetlen, hogy néha ne hibázzunk. Az IBM, a Siemens hol tudnak produkálni 100 százalékos döntéshozatali hatékonyságot? Na ugye, ők se tudnak. A zsurki ügy sokféle összejátszás miatt a nyilvánosság előtt erős hangsúlyt kapott. Ennek az az oka, hogy egymással nem összefüggő gondolati és tudati rétegek kerültek egymásra az eseményekkel, ezek pedig fölerősítették egymást. A Nyírfa-dosszié és az, hogy Nyíregyházán élek, megágyazott ennek. Ha valaki kifogást akar találni, vagy az előítéleteit gyorsan akarja valamire rávetíteni, erre tipikusan jó eszköz a vodkagyár. Ha Zsurkon kanalakat gyártanak, akkor kevesebb cikk jelent volna meg, mert az, hogy kanálgyár, nem annyira populáris, nem annyira jól hangzó. Az erről szóló cikkekből az derült ki, hogy nemcsak velem, hanem a kormányzat egészével van hiba. Egy csomó ember kutatja a hibákat, keresik, hol hibázik az, aki forrásokkal együtt vállalja ezt a feladatot. Erre csak azt tudom mondani, hogy üljünk le, beszélgessünk, lássuk, mi az igazság. A vodkagyár ügyét parlamenti bizottság és az ügyészség is végignézte, jelentős dokumentációja van. Kiderült, hogy nem volt korrupció sem az állami, sem a személyes oldalon.
MN: Kuncze Gábor belügyminiszter előtt van a nemzetbiztonsági bizottság levele arról az ellentmondásról, mely szerint a Zefírusz-ügyről szóló operatív jelentések önt mint tárgyalópartnert említik, ugyanakkor a céget érintő büntetőeljárásában már sehol sem bukkan fel az ön neve.
BF: Én felügyelőbizottsági tagja voltam a Zefírusznak a választások előtt. Amikor kiderült, hogy mi nyerünk, és politikai szerep vár rám, lemondtam erről a posztról. Nem hiszem, hogy nekem kellene elmagyaráznom, mi az összefüggés a között, hogy én felügyelőbizottsági tag voltam, és hogy a Zefírusz körül később problémák adódtak. Remélem, hogy Kuncze Gábor végezni fogja a dolgát, és megállapítja, hogy e tekintetben a Zefíruszhoz semmi közöm nincs. Az egy tiszta ügy.
MN: Mitől tiszta?
BF: Attól, hogy egy ügy a Zefírusz és egy másik a Nyírfa. Van utalás állítólag a Nyírfa-dossziéban a Zefíruszra, de ezt nem vizsgálták ki. Tehát nem arról szól a történet, mint állítják sokan, hogy valaki belenyúlt és kivette, hanem hogy a két ügy egymás mellett futott, más-más foglalkozott velük. De az egész Nyírfa és Zefírusz enyhén szólva szakmai dilettantizmus. Nem azért, mert az információk olyanok, amilyenek, hanem azért, mert akik dolgoztak rajta, olyan eszközrendszereket nem működtettek, amelyeket működtetni kellett volna. A Nyírfa-dosszié nem a szakma szabályai szerint készült. Pusmogások, suttogások vannak benne, pedig nem olyan bonyolult az ügy, ki kell vizsgálni, és le lehet zárni.
MN: 1994-ben titkosszolgálati miniszterjelöltként emlegették. Hogyan merült föl az ön neve?
BF: A koalíciós tárgyalások során a szabad demokraták vetették föl, hogy a Belügyminisztérium és a nemzetbiztonság kerüljön egységes irányítási rendszer alá. Nekem az volt a véleményem, hogy ez nem lenne szerencsés, külön minisztériumra van szükség. Emiatt akkor konfliktus keletkezett az MSZP és az SZDSZ között, és ennek lett a vége az a kompromisszum, hogy a szocialistáké lesz a nemzetbiztonság mint tárca nélküli minisztérium, de lesz fölötte egy nemzetbiztonsági kabinet, amit viszont Kuncze Gábor felügyel, így mindenki látja a másik kezét. Mindketten tudtuk, hogy a két párt honnan érkezik, hogy nem túl erős a bizalom, és hogy ha stabil koalíciót akarunk, akkor annak megvannak az intézményesített garanciái. Az, hogy én szóba kerültem, az annak köszönhető, hogy markáns álláspontot képviseltem, és ezt úgy kódolták jó néhányan, hogy személyi ambícióim voltak. Pedig nem.
MN: A rendszerváltás előtt nem próbálták beszervezni titkosszolgának?
BF: Engem inkább ellenőriztek, mintsem beszerveztek. Nem voltam olyan alkat. Én a másik oldalon álltam, alternatív színházat csináltunk a barátaimmal. Egyetlenegy beszélgetés, beszervezésre vonatkozó gyenge kísérlet volt ugyan a tanácsi időszakom előtt, de az lényegét tekintve nem nevezhető érdeminek.
MN: Szerintünk pont ilyen embereknél próbálkozott a III/III, ebből a körből volt szükségük információra.
BF: Ennek nem nagyon volt értelme. Én alternatív alkat voltam, nem szervezett támadó. Amikor Bari Károllyal közösen csinált színházunkat betiltotta az egyetemi pártbizottság, akkor megjelentek kis cetlik a plakátjainkon, hogy az előadást a cenzúra betiltotta. Erre mi mászkáltunk körbe-körbe, és leszedtük ezeket a cédulákat, mert úgy éreztük, hogy valami olyasmit akartak ezzel a Kaspar-előadásra rápakolni, ami nem volt a sajátunk. Az, hogy följöttünk Pilinszky Jánoshoz vonattal, és rábeszéltük, hogy eljöjjön, az szellemi együttműködés volt, nem politikai lázadás.
MN: Az, hogy az ön minisztériuma ötvenmilliárddal gazdálkodhat, köszönhető-e a Horn Gyulához fűződő jó viszonyának?
BF: Ez annak eredménye, hogy vállalom az ütközeteket. Nyilván hozzátartozik a politikai háttér, ezt nem akarom tagadni. Ez bizonyos értelemben erőt vagy támogatást ad. De például amikor a gazdasági kabinetben elővezettem a környezetvédelmi termékdíj-koncepciót, ami a minisztériumi forrásrendszer egyik meghatározó eleme, minden miniszter ellene volt. Egyedül én támogattam, és harcoltam végig. Annak ellenére, hogy tudtam: bevezetése iszonyatos konfliktusokkal jár a többi tárcával, és az állampolgárok között sem lesz népszerű, hiszen az ő pénzükből fizetik ezt ki. Nem volt más választásom, forrást kellett teremteni. De nem csak a pénzre koncentráltunk. Az előző ciklusban egyetlen törvény sem született, ami ehhez a tárcához kötődik. Az MDF-kormány ugyan benyújtotta a környezetvédelmi törvénytervezetet, de a parlament nem fogadta el. Mi viszont fölállítottunk egy koalíciós szakértői stábot, hogy a korábbi tervezetet korrigálja. Így sikerült egy parlamenti határozatot elfogadtatni, amely előírta a kormánynak, hogy milyen menetrendben terjessze be a területhez kötődő összes más törvényt. Ma tehát van természetvédelmi törvény, környezetvédelmi törvény, műemlékvédelmi törvény, a tárca területén megvalósultak a törvényi szabályozások.
MN: Az ütközetek vállalásához képest meglepő, hogy megszavazta egy olyan keretmegállapodás megkötését, amely környezeti hatástanulmányok nélkül felépítene a Dunán egy vízerőművet. (Az interjú a pozsonyi aláírás, illetve a hét végi tüntetés és az SZDSZ-vétó bejelentése előtt készült. - A szerk.)
BF: Nem építene föl környezeti hatástanulmányok nélkül egy alsó erőművet. Az ütközést sokszor vállaltam, vállalni is fogom, amikor valódi esélye van a környezetvédelem nem ideologikus, nem visszanéző, hanem előretekintő érdekérvényesítésének. A környezetvédelmi albizottság komoly eredményeket ért el a tárgyalás során, több előmegállapodást kötöttünk, ahol a nemzetközi egyezményeket és azoknak a műre való vonatkoztatását elfogadta a szlovák partner. A közös ellenőrző monitoring rendszer kiépítéséről sikerült megállapodni, fontos, hogy ennek visszaható szabályozása lesz az egész műre. Nincs más lehetőségünk, mint azért harcolni, hogy a megállapodás a lehető legkisebb környezeti károsodással járjon. Nem lehet győzelmi frontot nyitni: a környezetvédelem nem tudja megnyerni a Duna ügyét.
MN: Mi mégis azt várnánk, hogy a környezetvédelmi miniszter harcol egy ilyen ügyben, és marad végül, több sebből vérezve, kisebbségben a kormányon belül. Hogy mielőtt egy keretmegállapodással végleges pályára állítjuk a szlovákokkal folytatott egyezkedést, legalább a hatásvizsgálatokat végezzük el. Ön miért nem így tett?
BF: Nem mondanám, hogy én nem harcolok. Történt egy politikai jellegű szavazás. Politikai jellegű volt, mert a két párt külön szavazott, függetlenül attól, hogy kinek mi a szakmai meggyőződése. Lotz miniszter úrral mi tételesen egyeztetünk, és tételesen egyetértünk.
MN: Ön is politikai alapon szavazott? Szakmai meggyőződése szerint másként szavazott volna?
BF: Nem. Én arról beszélek, hogy egy politikai típusú szétszavazás történt egy lényegében inkább a megállapodás egészéhez és a politikai ütemezéshez kötődő forgatókönyvről, de nem érdemben a Dunáról. És nem is gondolom azt, hogy ez egy végső döntés volt. Még nagyon sokféle döntése lesz a kormánynak a hágai per végrehajtása kapcsán. Nem lehet azt mondani, hogy itt valami olyan dologról döntöttünk, ami visszafordíthatatlan, megállíthatatlan, vagy bármilyen értelemben is befolyásolhatja az elkövetkező időszakot.
MN: Aláírja-e a két kormány március 25-én a keretmegállapodást?
BF: Nem lehet ma megítélni, hogy a tárgyalások folyamán milyen szituációk keletkeznek. Ha akkor is én lennék a környezetvédelmi miniszter, amikor arról kell dönteni, hogy Nagymarost fölépítsük-e, akkor föl lehet vetni, hogy az ember megszavazza-e ezt, vagy sem. Én nem szoktam számolni, hogy ki hol hányszor hibázott ebben az ügyben, csak azt tudom mondani, hogy ha az emberek mélyen egymás szemébe néznek, akkor látják, hogy a politika dominálta végig az eseménysort. Ezen én semmit nem tudtam változtatni: megvoltak a hágai bírósághoz fordulás keretei, a Duna el volt terelve, vizet nem kaptunk. Elmentünk a hágai bírósághoz, megpróbáltunk felkészülni, de a kérdéseket az előző kormány fogalmazta. Megpróbáltuk elfogadtatni, hogy környezetvédelmi prioritások legyenek. Nem sikerült, jogi prioritások jelentek meg, amiket szomorúan, de be kell tartanunk. A környezeti hatástanulmány elvégzése a magyar jog szerinti előírás. Erről nem dumálni kell, nem látványosan kivonulni, hogy márpedig én ezzel nem értek egyet. Mert akkor mi van? Ettől a hatástanulmányok benne lesznek a szerződésben? Én nem szabadon gondolkodó értelmiségi, hanem a magyar kormány környezetvédelmi minisztere vagyok. Ha rajtam múlt volna, el se kezdtük volna.
MN: Ön azt mondja, hogy a környezetvédelmi vizsgálatok eredményétől függetlenül meg kell építeni az alsó duzzasztót?
BF: Nem erről beszélek. Nem az a kérdés, hogy én hogyan szavazok a kormányban, hanem az, hogy sikerül-e elérni azt, hogy a szlovákokkal megkötött vagy megkötendő szerződésben a két fél elismeri-e azt, hogy milyen alapokon áll a környezetvédelmi hatástanulmány.
MN: A szlovákokat rá lehet erre venni?
BF: Közel vannak hozzá. Nem az a tét, hogy én hogyan szavazgatok egy közbenső ügyben, hanem hogy a közös monitoringra rá lehet-e venni őket, hogy el tudunk-e fogadtatni egy egységes szóhasználati kódexet. A hágai döntés összekényszerít minket, alsó duzzasztással vagy a nélkül, Kiliti föltöltésével vagy a nélkül. Nem vagyok abban a kényelmes helyzetben, hogy fölállhassak az asztaltól.
MN: De mondhatta volna azt, hogy az én dolgom elvégeztetni ezeket a hatástanulmányokat. A hágai ítéletben nem szerepel, hogy hatásvizsgálatok nélkül kell megvalósítani az alsó duzzasztást.
BF: Senki nem mondta, hogy ez így fog történni. Nincs arról döntés, hogy így fogunk szerződni. Amit mond, abban benne van az ön félelme, hogy mi fog történni.
MN: A keretmegállapodásban szerepel egy alsó duzzasztó.
BF: Sok mindent ismerni kell egy ilyen folyamathoz. Ezeket a tárgyalásokat higgadt fejjel, keményen végig kell csinálni. Nem engedhetjük meg magunknak azt, amit a Drávánál meg tudtunk tenni. A Duna más ügy.
MN: Ez az ügy elveszett?
BF: Nekem két nagyon nehéz döntésem volt a magyar kormányban. Az egyik a Bokros-csomag. Ott is az volt a kérdés, hogy egy ilyen intézkedés, bár minden zsigeremmel ellentétes, stratégiai értelemben megkerülhetetlen. Nagyon megviselt. Lényegét tekintve ugyanilyen a hágai ítélet és az egész Duna ügye.
MN: De hát a hágai ítéletet nem ön hozta.
BF: Rosszul fogalmaztam. Nem én döntöttem, de én viselem. Úgy volt nehéz döntés, hogy mint kormánytagot érintett. Hogy fölálljak-e vagy ne.
MN: A kormánynak a keretszerződésről hozott döntésekor nem érezte ugyanezt?
BF: Nem. Azt gondolom, hogy a hágai ítélet döntötte el a dolgot.
MN: Elképzelhető, hogy - bár a keretmegállapodás egy alsó duzzasztóról szól - ha a hatásvizsgálatok ennek megépítését túl kockázatosnak tartják, akkor nem építjük föl?
BF: Én azt tartom elképzelhetetlennek, hogy ne a nemzetközi és a magyar jogrend szerint járjunk el. Ezért fontos, hogy a magyar és a szlovák hatástanulmányi rendszer, környezeti jog együttes értelmezésében a két fél megegyezzen. Azt azonban be kell látnunk, hogy a környezetvédelmi gondolat vesztett. Ezt szomorúan mondom, de vitám van azokkal, akik azt mondják, hogy a környezetvédelem szempontjából a hágai döntés jó döntés. Komoly vereségként élem meg, hogy olyan kompromisszumokra kényszerülök, amelyek környezetvédelmi szempontból kényszerpályát jelentenek.
MN: Említette, hogy a tárca fő célja az ivóvízkészlet megőrzése. Mekkora vízhozamot tart ehhez szükségesnek, mennyi vizet kapjon a Duna?
BF: Nem lehet megmondani, hogy húsz-harminc év múlva mi fog történni. Feltételezések vannak. Ezért olyan ellenőrző rendszert kell kiépíteni, amelyik folyamatosan méri mind a Duna vízjárását, mind a talajvizeket, illetve a felszín alatti vízkészletet. Ez megoldható figyelő kútrendszerrel, aminek a tanulmányai készen vannak, illetve készülnek. Biztosítani kell a monitoring rendszer folyamatos üzemelését, hogy ha mondjuk nehézfém-kicsapódás van, akkor aszerint szabályozzuk a Duna vízjárását, hogy a víz ki tudja mosni az öblöt. Sajnos egy mesterséges vízrendszert kell úgy működtetnünk, mintha az eredeti ökológiai állapot maradt volna fönt.
MN: Vagyis a tárcának megfelel az a körülbelül négyszáz köbméter víz, amit a magyar küldöttség igényel a tárgyalásokon?
BF: Megfelel, de nem ez a fontos. Ha a szlovák fél folyamatosan négyszázat ad, de nem tudok árasztásos viszonyokat előállítani, akkor ez sem megfelelő a Szigetköznek. Bizonyos mértékű duzzasztást meg kell teremteni, de nem jó, ha állandóan duzzasztásra van szükség; átmozgatott vízre van szükség.
MN: Ha mi beszállunk a vízlépcsőrendszerbe, akkor áramot is kérünk belőle.
BF: Ez egy másik káposzta. Csak azt mondom, hogy szívesen megkötök egy olyan alkut, hogy mondjuk kétszázötven köbméter, de négyszeres árasztással. Tehát nem a statikus vízmennyiség átadásához kötjük a megállapodást.
MN: Említette, hogy a "politika dominálta" a Duna-ügyet. Az ítélet után is így érezte?
BF: Mindig. A Szovjetunió annak idején keményen nyomta, hogy ezt nekünk meg kell csinálni. A vízügyi, pénzügyi és energetikai szektor közötti politikai harc eredménye az volt, hogy hol gyorsítottunk, hol megálltunk. A Németh-kormány politikai döntést hozott a felfüggesztéskor. Az Antall-kormány számára is politikai jelkép, a rendszerváltás jelképe volt a vízlépcső, azt jelentette, hogy nem alkuszunk. Ma is politikai ügy, mert érzelmeket kavar, mert értékrendszerek ütköznek.
MN: Persze hogy politikai ügy, hiszen sok száz milliárdos beruházásról van szó.
BF: Nem ebből a szempontból politikai kérdés, hanem abból, hogy a Duna még ma is rendszerváltó szimbólum, ugyanakkor egy nemzetközi szerződés kényszerít minket a megegyezésre. Hozzá kell szoknunk, hogy ezt a szerződést végre kell hajtani. Nem gondoltuk, hogy a rendszerváltás nem írja felül az ilyen típusú szerződéseket: hiába csináltunk Magyarországon rendszerváltó forradalmat, ez nem érdekelte a hágai döntéshozókat. Nem csak a jog győzött, a rendszerváltást sem akceptálta a hágai bíróság.
MN: Létezik-e a szocialisták körüli és bizonyos szlovák gazdasági csoportok között olyan érdekazonosság, amely a beruházás megvalósításával kapcsolatos?
BF: Nincs ilyen. Külpolitikai értelemben van egy számunkra is egyértelmű, de belső kényszerként is megfogalmazható megegyezési kényszer: a hágai döntés is és a nemzetközi közvélemény is megegyezést vár a két országtól. Minden lap a másik oldalon van. És Magyarország nem kerülhet - mindegy, hogy milyen érvvel, valódi ökológiai szándékkal vagy akárhogy - ezzel szembe. A kekeckedő kívülállónál nincs rosszabb. A politikai belátásunk is ezt kell hogy elfogadtassa velünk. Ezért mondtam azt, hogy számomra nem a kormányszavazás volt a döntő kérdés, hanem a hágai ítélet. Az súlyos csapás volt, egy hétig alig tudtam magamhoz térni. Mert ez nem akármilyen tét a magyar környezetvédelem ügyében.
Kerényi György
Pálinkás Szüts Róbert | "A Duna más ügy" (Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter) | Ha végignézzük az elmúlt évek néhány jelentős botrányát, kiderül, a környezetvédelmi miniszter neve, hogy, hogy nem, rendre felbukkan. Ezek alaptalan vádaskodások, mondhatják sokan, hiszen melyik ügyben vádlott Baja Ferenc? Igazuk van, Baja Ferenc egyik ügyben sem vádlott. Alkotmánybírósági döntésre várnak a Nyírfa-ügyben eljárók, a zsurki vodkagyárnak adott nyolcvanmilliós támogatást a parlamenti bizottság betudta tévedésnek, a társadalombiztosítás nyírségi ingatlanjainak aránytalanul olcsó értékesítéséről szóló Zefírusz-ügy gyanúsítottjai között sem szerepel a cég egykori felügyelőbizottsági tagja, Baja Ferenc. A miniszter a közelmúltban olvasói levélben reagált a Narancs felvetéseire, és felajánlotta, hogy prekoncepció nélküli beszélgetésre bármikor szívesen áll a szerkesztőség rendelkezésére. Baja Ferencet szaván fogtuk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_duna_mas_ugy_baja_ferenc_kornyezetvedelmi_es_teruletfejlesztesi_miniszter-63538?pageId=62 | 1998-03-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyarország úgy vásárolt 220 lélegeztetőgépet a szlovén Geneplanet d.o.o. cégtől, hogy közben a cég Szlovéniában óriási botrányt robbantott ki azzal, hogy a helyi hírekben megjelent információk alapján a Fidesz-szövetséges SDS párthoz köthető szoros kapcsolatai miatt kapta csak meg a beszerzést.
Az SDS március 13-án Janez Janša vezetésével felálló kormánya első intézkedései között elvette a kórházak beszerzési jogát, és központosította az egészségügyi minisztériumhoz. Erről a kórházakat levélben Jelka Godec még képviselőként értesítette – csak március 26-án lett a miniszterelnöki kabinet államtitkára.
Ráadásul a Geneplanet által beszerzett lélegeztetőgépről kiderült, hogy az orvosok szakmai kollégiuma csak a legvégső esetben szerette volna használni. A beszerzési bizottság ranglistájának utolsó helyén volt a típus – voltak jobb és olcsóbb lélegeztetőgépek. A Geneplanet által kínált típusok közül a kínai Siriusmed R30 36,4 ezer euróért kifejezetten drágának tűnt. Az ehhez képest jobbnak tartott – Magyarországon is forgalmazott – SV 300 15,2 ezer euróba, a valamivel egyszerűbb, szintén kínai S1600 pedig csak 13,2 ezer euróba került volna.
Nehéz eldönteni a rendelkezésre álló adatokból, hogy csak ügyetlenségről vagy jól megtervezett forrásátcsoportosításról volt szó. Tény, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése alatt idén tavasszal minden kormány lélegeztetőgépet akart venni, és azonnal felmentek az árak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyakran tárgyalt szlovén kollégáival: március 15-én úgy reagált az új SDS-kormány hivatalba lépésére, hogy eljött az idő az együttműködésre, és másnap már Ljubljanában tárgyalt az új külügyminiszterrel. Március 31-én az áruforgalomról tárgyalt ismét szlovén kollégájával, majd a szlovén-magyar határon is találkoztak május 28-án. Május 18-án Zdravko Počivalšek gazdasági miniszterrel telefonon egyeztetett, majd július 2-án már Budapesten fogadta.
Szlovéniában a Geneplanettel az új beszerzési hivatal létrehozása után egy nappal az állam egy 8 millió eurós szerződést írt alá március 18-án. Ezt követően kiderült, hogy a cég érdekében a gazdasági miniszter, Zdravko Počivalšek felhívta a beszerzéseket végző állami ügynökség vezetőjét, hogy adjanak egy másik, maszkok beszerzésére vonatkozó szerződést a Geneplanetnek. Ezt a beszélgetést rögzítették, és a közmédia, a TV Slovenija le is játszotta. A lélegeztetőgépeket mégis leszállíthatta a Geneplanet, igaz, közben az ügyészség házkutatásokat tartott, mások mellett a gazdasági miniszternél.
Még ezt megelőzően
Magyarország megvette a cégtől a szlovén 110 darabos mennyiség dupláját, még az ottaninál is harmadával magasabb áron.
A jelek szerint a magyar külügyminisztérium vagy nem vette észre, hogy a szlovén hírekben április óta téma volt a készülékek ára és a minőségével kapcsolatos kifogások, vagy nem zavarta. Magyarország ugyanis végül darabonként 17,1 millió forintért*48 909 euró/db vette a szóban forgó készülékeket, míg a botrányt hozó szlovén beszerzésben 12,7 millió volt a megállapodásban szereplő ár*36 400 euró/db. Csak míg Szlovéniában ebből kormányválság lett, itthon erre alig figyelt fel valaki, hiszen a teljes összeg alig több mint a lélegeztetőgépekre elköltött 300 milliárd forint egy százaléka.
Májusban még úgy döntött a Geneplanet, hogy inkább felmondaná a szlovéniai szerződést – pár nappal azután, hogy aláírták a magyarokkal kötött megállapodást – derült ki a szlovén Necenzurirano.si lappal közös kutatásunkból. Ennek ellenére végül ott is vettek az eredetileg kialkudott áron, 90-et osztottak ki a kórházakban, 20-at pedig visszaküldtek a cégnek. Külön probléma, hogy csak kiegészítő kompresszorral és fűtött levegőpárásító csövekkel tartották a gépeket koronavírusos betegek kezelésére alkalmasnak, de ezt végül – az ígéret ellenére – nem kapták meg a kórházak. Így nem is használják őket az állami hírügynökség beszámolója szerint.
Azt is elég nehéz megmagyarázni, hogy Magyarországon mi szükség volt ezekre a kérdéses minőségű és kifejezetten drága lélegeztetőgépekre. Az alábbi grafikonon az látható, hogy a koronavírusos új esetek és az elhunytak száma hogyan alakult hazánkban.
Fontos ennek kapcsán, hogy már március 23-án 500 lélegeztetőgépre szerződtek a magyar OTT-ONE céggel, közel 200 gépet pedig a Semmelweis Egyetem vásárolt, és egyéb forrásból is jöttek már be lélegeztetőgépek Magyarországra, így nemzetközi összehasonlításban kifejezetten sok volt már ekkor is.
A Geneplanet és a magyar állam szerződéseit elkértük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Ebből kiderül, hogy három szerződést is kötöttek a szlovén céggel, az alábbiak szerint:
április 18-án 20 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet vettek 980 ezer euróért,
április 23-án 40 darab Siriusmed R30 lélegeztetőgépet és 300 lélegeztetőcsövet 2 millió euróért,
április 23-én 160 darab lélegeztetőgépet 7,8 millió euróért – a típus vagy az R30-as, vagy Aeonmed VG70, vagy Eternity SH 300
Az egyes szerződések sok részletben eltértek egymástól. Az első esetében a Geneplanetnek kellett megoldania a szállítást, méghozzá a Ghibli Szállítmányozási Kft. ferihegyi Cargo City raktárába. A második esetében a fuvarozás a magyar kormányra maradt, feltehetően kamionnal. A harmadik esetben a DPD csomagszállító vállalat ljubljanai címe volt megadva raktárnak, ahol fel kellett venni a szállítmányokat.
Érdekesség ebben, hogy a Ghibli Kft.-nek és a CECZ Közép-Európai Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa*Shandong Imperial International Investment Limited Company. Márpedig, ahogy arról beszámoltunk, az első jelentősebb, 200 darabos lélegeztetőgép-beszerzést Kínából a CECZ intézte, akkor még a SOTE-nek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
A gépek közül 86 március 21-ig érkezett meg, március 28-ig 110 további. Tehát a szlovén szerződés előtt, a koronavírus-járvány csúcsán – nagy kereslet közepette – is sikerült lélegeztetőgépeket venni. Ráadásul ezek csak átlagosan 5,9 millió forintba (16,5 ezer euró) kerültek darabonként. Így tehát
a szlovén szerződés előtt már egy hónappal tudta a magyar állam, hogy harmadáron is lehet lélegeztetőgépet venni.
Az ezen a mennyiségen belül beszerzett, az intenzív ellátásban is használható gépek ára 28 ezer euró volt. Ezekhez képest darabonként 21 ezer euróval drágábban szállított a szlovén cég – mint láttuk – olyan berendezéseket, amelyekkel a szlovéniai megítélés szerint alapvetően nem lehet koronavírusos betegeket ellátni. (Azért a CECZ-szerződének is vannak érdekességei, ezek a csillagra kattintva olvashatók*A CECZ az Asia Centert működtető vállalkozás, a kínai tulajdonosok a pekingi kormányhoz is jól bekötöttek, a kínai külföldi terjeszkedési politika, az Egy övezet, egy út partnerei – amiről az Origónak nyilatkozva beszéltek. A cég társtulajdonosa a kínai kereskedőház létrehozója.
A március 16-án aláírt szerződést a tervezett szállítási határidő után, április 23-án módosították, és a teljes értékét 3,2-ről 4,6 millió euróra, tehát 1,1-ről 1,6 milliárd forintra növelték.
Így már a noninvanzív, a sajtóban is alaposan bemutatott ResMed Limus 150 gép, amiből 58-at vettek, 3 ezer euróba került, ami teljesen életszerű ezekért a légzést segítő gépekért. Az interneten is körülbelül ennyiért árulják. Ezek azonban teljesen használhatatlanok a koronavírus kapcsán.
Az invazív gépek nevét nem adták meg, de az 1. típus, amiből 30 darabot vettek, 15 740 euróba került, a 2. típus, amiből 110-et, 27 999 euróba. .)
A szlovén-magyar vonalon szóban forgóval teljesen azonos R30-as típust is jóval olcsóbban szereztek be máshol: ahogy a napi.hu megtalálta, Olaszországban a Generali biztosító adományozott ilyen berendezéseket június 19-én 35 700 eurós darabáron. Az Egyesült Királyságban 26,5 ezer euróért árulták – igaz, a készlet elfogyott. A gyártó pedig katalógusában 21 ezer euróért kínálta a készüléket.
Ennél is kellemetlenebb összehasonlításra ad lehetőséget, hogy a világ vezető lélegezőgép-gyártójától, a Drägertől idén 32 ezer eurós áron vett gépeket a magyar állam. Ezek kétségtelenül sokkal magasabb műszaki színvonalat képviselnek, mint a kontinensünkön alig ismert pekingi gyártó termékei.
Ha a legolcsóbb közvetlen kínai beszállító árait, illetve a viszonylag drágább, járvány közben vett gépeket vesszük alapul,
az Orbán-szövetséges szlovén kormánypárthoz köthető cég 1,6-2,1 milliárd forint extraprofithoz juthatott a lélegeztetőgép-üzleten.
A gyorsaság sem lehet igazán indok a magas árra. A szerződés aláírásakor ugyanis nem volt meg a Geneplanetnek a készülékek többsége, a 220-ból 160 darabot csak hetekkel később tudott szállítani. Azt is nehéz megérteni, hogy a kínai eszközöket miért közvetítőktől vették meg, miért nem közvetlenül a gyártól, ha már Magyarország olyan kiemelten jó kapcsolatokat ápol a kormányzati kommunikáció szerint Kínával.
Az is nyitott kérdés, hogy milyen jogalapja volt a beszerzésnek. A koronavírus-járvány miatt a közbeszerzési eljárások alól felmentést lehetett kapni, ami logikus is. De a K-Monitor által a napokban megszerzett külügyes felmentési listán a Geneplanet d.o.o. neve nem szerepel, miközben a vásárló a ljubljanai magyar nagykövetség volt. A szerződésben az is feltűnő, hogy a típus megadásán kívül semmilyen elvárás nincs arra, hogy ennek milyen műszaki elvárásoknak kell megfelelnie, milyen használati útmutatót kell adni hozzá.
Használhatósági kételyek
A szlovén sajtóban heteken át arról folyt a vita, hogy a Siriusmed R30-as lélegeztetőgépei mennyire használhatók koronavírusos betegek kezelésre. A kormánypárti médiában forrásmegjelés nélküli grafikont mutattak be, hogy melyik európai országban mennyit használnak a gépből. Érdekesség, hogy bár állítólag Németországban is használják, a német nyelvű internet egyszerűen nem ad találatokat a gép típusára, így könnyen lehet, hogy teljesen légből kapott összeállításról van szó. Az Egyesült Királyságra is hivatkoznak, ahol csak akkor lehet egészségügyi berendezést használni, ha a gyártó regisztrálja magát az MHRA nevű adatbázisban – a kínaiak itt nem szerepelnek.
Az Egyesült Államokban az FDA működtet adatbázist a jóváhagyott orvostechnikai eszközökről, a Siriusmed nem szerepel ebben. Ezek mind azt mutatják, hogy a fejlett országokban egy finoman szólva sem bejáratott termékről van szó, amit legjobb esetben is csak kis darabszámban vásárolhattak a járvány berobbanását követően.
A magyar külügy részünkre megküldött válaszában kiemeli, hogy a Geneplanet szlovén sajtót cáfoló közleménye szerint Németországban, Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is használják a gépeket – a két utóbbi jelét mi is felleltük. Az azonban lényegi kérdés, hogy mire: lehet, hogy műtéti altatásra használják, de például tartós invazív lélegeztetésre nem. De igazából ez a vita teljesen értelmetlen, hiszen magyar kórházakban tudomásunk szerint nem, vagy csak elvétve használják a külügy által beszerzett 16,5 ezer gépet, inkább a szakmai elvek alapján, az állami kórházellátó szervezet által vásárolt jó minőségű és olcsóbb gépeket alkalmazzák.
Továbbá annak is gyanúsnak kellett volna lennie a beszerzőknek, hogy az interneten elérhető információk minimálisak erről a típusról. Ha egy komoly gyártó honlapjára felmegyünk, találunk az eszközéről leírást, kezelési útmutatót, certifikációkat, aminek megfelel. A Siriusmednél ilyen nincs, a – Linkedin profilja alapján a világ vezető orvostechnikai gyártójának készülő – cég honlapján alig néhány szóban mutatja be a készüléket. Ebből is látható azonban, hogy összetettebb feladatokra csak külön kiegészítő eszközökkel együtt használható.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított. | Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás | A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200813/ketmilliardos-profitot-pumpalhatott-szloveniaba-a-magyar-lelegeztetogep-vasarlas/ | 2020-08-13 15:08:00 | true | null | null | G7 |
TOP Plusz forrásból, 1,5 milliárd forintból újítják fel a Felsőtárkányi Általános Iskolát, jelentették be csütörtökön az intézményben. Az iskolafelújításról sajtótájékoztatón dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője, Ballagó Zoltán az Egri Tankerületi Központ vezetője, dr. Juhász Attila Simon polgármester, Szepesi Ádám alpolgármester és Bajzáthné Szántósi Mára az intézmény igazgatója is jelen volt.
- Mindenki itt van, aki ezért a projektért eddig dolgozott. Nem mindennapi vállalkozás valósul meg, s nagy öröm, hogy Felsőtárkányban az általános iskolai oktatás a növekvő lakosságszám és itt folyó pedagógiai munka miatt kinőtte a kereteit - pedig már volt egy bővítés korábban - ismertette dr. Pajtók Gábor. Hozzátette, a nyertes pályázatot az is segítette, hogy jó érzékkel és közös munkával saját forrásból már elkészült a korszerűsítés és bővítés terve. Elmondta, a forrásra sok jelentkező akadt, hogy végül ide került az összeg, azt mutatja, céltudatosan, precízen dolgoztak a megvalósulás érdekében a szereplők.
- Ebbe a forrásba a felújításon túl belefér egy komplett új szint, egy lift építése, de megvalósul az osztálytermekben kis vizesblokk létrehozása, teljes energetikai korszerűsítés is. A tankerületi központtal folyamatosan együtt gondolkozunk az iskolák felújításában. A jövőben bizonyára az egri önkormányzat is partner lesz, hogy ott is megújuljanak az intézmények - mondta. A tankerületben egyénként több intézmény is nyertes pályázatnak örülhet, a választókerületben pedig Szihalmon és Átányban is felújítás lesz.
Dr. Juhász Attila Simon megköszönte a segítséget a vármegyei forrásból elnyert pályázati összeghez. Elmondta, lassan minden évfolyamon párhuzamos osztályokat kell indítani az intézményben, annyi a gyermek. Emellett magas szintű művészeti oktatás is folyik Felsőtárkányban , így a termek már jó ideje teljesen ki vannak használva.
- Az épületbelsőn túl a külső részek, a kerítés a parkoló is megújul. Egy teljesen modern, XXI. századi intézménnyé fejlődik az iskolánk. A nevelőtestület és az iskola vezetése garancia arra, hogy mindez jó szolgálatot tesz majd. Végig bíztunk benne, hogy nyerni fog a pályázat. Már felmértük az önkormányzat kapacitását, az építkezés alatt a gyerekek itt nem vehetnek részt az oktatásban. Önkormányzati intézmények és egyházi intézmények biztosítanak majd helyet valószínűleg a tanórákhoz. Igazi összefogás alakult ki a helyi egyházi vezetők, a civilek és az önkormányzat között, hogy helyben tudjanak maradni a gyerekek civilek. Jelenleg 14 osztály van az iskolában, jövőre már 15, ezt követően pedig 16 osztályban tanulnak, ezen felül működik a zeneoktatás - sorolta. Elmondta szeretnék ha a tanév végére már elkezdődhetne a kivitelezés és 2026-ban befejeződne.
- Hálásak vagyunk mindenkinek, akik segítettek a pályázati támogatás elnyerésében - mondta Bajzáthné Szántósi Mária. - A projekt lehetővé teszi, hogy korszerű körülmények között és elég helyen tudjanak tanulni a gyerekek. A fizikai megújuláson túl mindez egy módszertani megújulást is igényel, amiben a tantestület teljes mértékben partner lesz - húzta alá.
Az Infrastrukturális fejlesztés a Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában TOP Plusz projekt kicsivel több mint 1 milliárd 490 millió forintból valósul meg. Az iskola emelet ráépítése során új tantermek jönnek létre, illetve az egész épület akadálymentes megközelítését és használatát is biztosító új lépcsőház, új lifttel. A meglévő tantermek felújítása mellett hideg-meleg vizes kézmosó is lesz mindegyikben. A bővítés miatt az egész főépület fűtési rendszere átalakul. A bővítés folyományaként az iskolában étkezők számára a tálaló-melegítő konyhát is korszerűsítik, új parkolók biztosítása is szükséges, melyből 1 akadálymentes parkolót az oktatási épület mellé telepítenek, ahonnan az új lépcsőház könnyen elérhető. | Iskolafelújítás lesz 1,5 milliárdból Felsőtárkányban | A forrás bővítésre is elég lesz, az intézményben ugyanis egyre több a gyermek. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/iskolafelujitas-15-milliard-felsotarkany | null | true | null | null | HEOL |
Újabb 240 millió a PwC-nek a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányára
A Fradi vezérigazgatójának reklámcége népszerűsítheti a budapesti olimpiát
Népszavazás nem lesz, de az Evokson még szavazhatsz a budapesti olimpiáról
Megszereztük és közzétesszük a teljes megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiáról
Olimpiai népszavazás: lenne mitől félni
Így csalták el a játékokat az amerikaiak – kis olimpiai korrupciótörténelem
Schmitt Pál dr volt köztársasági elnök, a MOB tiszteletbeli elnöke is az igazgatóság tag lett a napokban alakult Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-ben, amelyet 250 millió forint alaptőkével papíron tanácsadásra, ténylegesen azonban a 2024-es nyári olimpiai játékok pályázat-előkészítésére hozott létre 50-50 százalékos részvénypakettel a Fővárosi Önkormányzat és a MOB. A cég határozott ideig, 2017 végéig működik majd.
Mint Tarlós István főpolgármester által a közgyűlésnek címzett előterjesztésből kiderül: a cég alaptőkén felüli forrásait a központi költségvetés állja majd. A társaságnak igen erős jogosítványai lesznek a tervek szerint: szervez minden pályázattal kapcsolatos tevékenységet és irányítja az olimpiarendezés népszerűsítését szolgáló hazai és nemzetközi kommunikációs kampányt.
A Budapest 2024 NZrt. vezetője Schneller Márton Domokos és Fürjes Balázs a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja két irányítója lesz, az igazgatóságban rajtuk és Schmitten kívül helyet kapott Bienerth Gusztáv, a történetesen olimpiatanulmány-készítőként is ismert PricewaterHouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló magyar leánycégének volt ügyvezetője, az FTC igazgatósági tagja is.
Szintén az it-t erősíti Csörgits Lajos Imre, a Borkai-vezette Győr aljegyzője, akinek sajátos kommunikációs stílusával már megismerkedhettek az Átlátszó olvasói:
Szolgáltató állam: A győri aljegyző fenyegetőzik
A felügyelőbizottságban helyet kapott mások mellett Szabó Bence vívó olimpikon, a MOB főtitkára, valamint a MOB – amúgy szintén győri – főtanácsadója, Sipos Gertrúd. Ő hétmillió forinttal szerepel a londoni olimpiai utáni jutalomlistán, amit az Átlátszó ismertetett:
Itt van a tételes lista a 2012-es olimpiai jutalmakról, nevekkel
A fővárosi előterjesztésben az is szerepel: a két cégtulajdonos és az állam között egyezség készül olimpiaügyben, amiben az is szerepel, hogy a felek támogatják az úgynevezett olimpiatörvény megszületését. A jogszabály egyebek mellett a kiemelt beruházások finanszírozásáról és a vízumszabályok olimpiakonform változásáairól is rendelkezne. | 250 millió forintos olimpia-előkészítő cég Schmitt Pállal | A 2024-es nyári olimpiai játékok elnyerését célzó pályázat előkészítésére 50-50 százalékos tulajdonban alapított vállalkozást a Fővárosi Önkormányzat és a Magya | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/02/08/250-millio-forintos-olimpia-elokeszito-ceg-schmitt-pallal/ | 2016-02-08 12:30:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pető Iván (SZDSZ), az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke
Megalapozatlannak találta a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség a Magyar Televízió Rt. indokolatlan költekezése és egyéb gazdasági anomáliái miatti feljelentések mindegyikét. A köztévé kulcspozícióiban közben személycserék történtek, és az új médiatörvény első szakmai munkaanyaga is elkészült a Miniszterelnöki Hivatalban.
Pető Iván: Valóban elfogadhatatlannak tartom azt, ami történt. Nem vagyok jogász, csak a józan, hétköznapi észre hagyatkozhatom. A Legfőbb Ügyészség azzal utasította el a mi beadványunkat és az MTV Rt. gazdálkodásával kapcsolatos többi keresetet is, hogy az akkori elnök, Szabó László Zsolt nem járt el rosszhiszeműen, amikor a dolgozóktól előre levont jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot más célokra költötte el. Az indoklás egyik sarkalatos pontja szerint volt a tévének egy olyan törvényi kötelezettsége, hogy egyre növekvő arányban foglalkoztasson külső szállítókat, ezért ezek kifizetésével nem késlekedhetett. Mi a panaszunkban rámutattunk, hogy az ügyészség állításával szemben a médiatörvénynek nincsen ilyen pontja, amit el is ismertek, de a döntésen nem változtattak. Polt Péter érvelése más pontokon is sántít. Egyrészt mi nem Szabó László Zsolt, hanem ismeretlen tettes ellen tettünk feljelentést; tehát ha az ügyészség úgy véli, hogy nem Szabó idézte elő a törvénytelenséget, mert kényszerhelyzetben volt, akkor tovább kellene keresni a felelőst. Másrészt az Országgyűlés a Fidesz-kormány alatt visszamenőleg megfizette az MTV helyett ezeket a közterheket, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyben helyeslően tudomásul is vette ezt a - nevezzük nevén - adócsalást. Ha bármely más vállalkozó ilyet tesz, az bűncselekménynek számít. A magyar jog nem ismer olyat, hogy a tulajdonviszonytól függően egyes cégek adott gazdasági kényszerek hatására a kötelező normáktól különbözően járhassanak el. Hiszen akkor egy vécé-papír gyártó is mondhatná azt, hogy ha ő nem működteti az üzemeit, akkor a vécépapír-ellátásban alapvető hiány keletkezik, ezért ő az szja-előleget kénytelen termelési célokra fordítani. Józan ésszel belátható az is, hogy amikor levonták ezeket a járulékokat a dolgozóktól, és a televízió folyó kiadásait finanszírozták belőlük, akkor megsértették a könyvelési előírásokat, hiszen az szja-előlegek nem fordíthatók erre. Vagyis hamisan könyvelték ezeket a pénzeket. Ez egy zárt, logikus gondolatmenet. Nyilvánvaló, hogy az ügyészség álláspontja helytelen ebben a joginak látszó, de valójában politikai jellegű konfliktusban. Az is szokatlan továbbá, hogy az ügyészség az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentését is megalapozatlannak találta.
MN: Az ÁSZ adó- és járulékügyben nem tett büntetőfeljelentést, csak a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt.
PI: Az ÁSZ jóval később tette meg a maga feljelentését, ezért nem kezdeményezett eljárást azokban az ügyekben, ahol ezt már mások megtették. `k az úgynevezett visszafoglalkoztatásokat kifogásolták. Az MTV megállapodott a kormánnyal, hogy az elbocsátások miatt kifizetendő végkielégítéseket az állam átvállalja, annyi kikötéssel, hogy ha már egyszer radikálisan csökkentik a dolgozói létszámot, akkor ne szivároghassanak vissza az emberek. Ehhez képest az történt, hogy rengeteg embert kirúgtak, és még csak nem is szakmai alapon, hanem egy politikai tisztogatás részeként, és másokat vettek fel helyettük ugyanarra a posztra, illetve az elbocsátottak egy részét más módon tovább foglalkoztatták. Ez az ügy jelenleg is folyamatban van, de ez csak csepp a tengerben. Mi a megszüntető határozat elleni panaszunkban 19 oldalon keresztül soroltuk a kifogásainkat. Például azt, hogy miért fizettek annyit a külső beszállítóknak, és miért voltak ezek között olyanok, akiknek soron kívül fizettek. Nem vizsgálta az ügyészség azt sem, hogy az Ezüsthajó Kft. vagy Vitézy László cégei indokoltan szerepeltek-e annyiszor a köztévé szerződéses partnerei között. Önmagában abszurd, hogy Vitézy mint az egyik fő belsős műsorkészítő egyben jelentős beszállítója is volt az MTV-nek. A látszat mindenképpen az, hogy az ügyészség mint vádhatóság mindenféle technikákkal igyekezett megakadályozni, hogy bíróság elé kerüljenek ezek az ügyek.
MN: Egy lehetőségük még mindig maradt, hogy pótmagánvádas eljárásban önök képviseljék a vádat, igaz, nyomozati hatáskör nélkül. Ettől várható eredmény?
PI: Ilyet kizárólag az indítványozhat, aki bizonyíthatóan önmaga is sértett.
MN: Lehet-e sértett a köz?
PI: Kérdés, hogy Haraszti Miklós mint a tulajdonosi testület tagja vagy én mint a közpénzek elköltésére az átlag állampolgárnál nagyobb rálátással bíró egyén, akinek a felelőssége is nagyobb, vajon képviselhetjük-e a sértettek érdekeit. Ez vitatott. Azt a legfőbb ügyész egyik helyettese is nyilatkozta, hogy közpénzek elpazarlása ügyében mindenki sértett, de nem világos, hogy mindenki megfogalmazhat-e pótmagánvádat. Ha rigorózusan értelmezzük a vonatkozó szabályokat, akkor - ad absurdum - csak maga a sikkasztó tehet feljelentést, illetve az utódja, mint azt a Millenáris Kht.-nál láttuk. Ebben az esetben például az MTV új vezetője. De a jogalkotónak nyilván nem lehetett az a célja, hogy közügyekben pótmagánvádat csak ők tehessenek. Ha mégis ez az értelmezés győz, akkor meg kell változtatni a jogszabályt, hogy egy szélesebb kör élhessen ilyen ügyekben pótmagánváddal. Ebben a konkrét esetben a pótmagánvádas indítványt a televízió kuratóriumi elnöksége mint tulajdonosi testület vállalja. Ennek tagjai vagyonukkal is felelnek a gazdálkodásért, ezért sértetti mivoltukat aligha lehet megkérdőjelezni. Persze azt sem lehet kizárni, hogy e jogot arra hivatkozva vitatják majd el tőlük, hogy a kérdéses időszakban nem ilyen összetételű volt a testület.
MN: Amikor az ehhez hasonló lépések miatt a kormányoldal felveti Polt Péter menesztését, az ellenzék a független demokratikus intézmények elleni kormányzati támadásról beszél.
PI: Én a jogállamiság híve vagyok, de azt kell mondanom, hogy a jogállam gyakran védtelen a jogállam alapelveit figyelmen kívül hagyó vagy azokat lazán kezelő, egyébként jogállami módon hivatalba került emberekkel szemben. Ezt Hitler-effektusnak is szokás nevezni; a későbbi Führer demokratikus úton került hatalomra, és mégis totális diktatúrát valósított meg. Természetesen nem Polt Péter személyét állítom vele párhuzamba, hanem a jelenséget, illetve a mechanizmust. Ha feltételezzük, hogy a legfőbb ügyész nem a köz érdekeit képviseli, hanem elfogult, akkor igen szerények az eszközök a visszahívására. A parlamenti többségnek reálisan nézve nincsen más eszköze, mint szóvá tenni a kritikáit. Ha a csillebérci úttörőtábor ügyében például az ügyészség feladatának megfelelően vádhatóságként lép fel, mert véleménye szerint kevesebbet fizettek az ingatlanért, mint amennyit ért, akkor felmerül, hogy miért nem teszi meg ugyanezt a hírhedt Millenáris-ügyben, ahol teljesen világos, hogy aránytalanul drágán vásárolták meg azokat az órákat. Nem politikai előítéletről van tehát szó Polt Péterrel szemben, hanem egy sajnálatos tapasztalatról. A döntéseik logikátlanok, ami azt az érzetet kelti, hogy az igazságszolgáltatás bundázik. Ez bizonyosan nem tesz jót az igazságszolgáltatás tekintélyének.
MN: Visszatérve az MTV belső ügyeire: a napokban menesztették Merényi Miklóst, a Híradó főszerkesztőjét. Ez hagyományosan egy politikailag kényes poszt. A stratégiai igazgatóság élére azt a Kósa- Somogyi Györgyöt nevezték ki, akit az SZDSZ nem támogatott tévéelnöki jelölésekor, a közéleti műsorokért pedig ezentúl az MDF-hez közel állónak mondott Dobos Menyhért felel. Az összeesküvés-elméletek hívei akár arra is gondolhatnak, hogy folytatódik a köztévé pártok közti felosztása, illetve hogy született egy háttér-megállapodás: az MDF is megszavazza Ragáts Imrét tévéelnöknek, ha egyik embere kap egy fontos pozíciót a vezetésben.
PI: Az, hogy az SZDSZ-es kurátorok nem támogatták Kósa-Somogyi Györgyöt korábban, még nem jelenti, hogy semmilyen posztot nem tölthet be az MTV-ben. Ragáts Imre részéről akár gesztusnak is tekinthető, hogy riválisát maga mellé vette. Mondom ezt azzal együtt, hogy fogalmam sincs, mit csinál egy stratégiai igazgató abban a helyzetben, amikor az intézmény mindennapos anyagi gondokkal küzd. Ugyanakkor, ha már egyszer a kuratóriumi elnökségben pártdelegáltak vannak, akkor a televízió elnökének is politizálnia kell, vagyis vala-miképpen figyelembe kell vennie, hogy az elnökségi tagok hogyan látják garantáltnak a kiegyensúlyozottságot. Elképzelhető tehát, hogy a fele részben MDF-es delegáltakból álló testület Dobos Menyhértben látja a garanciát. Ez önmagában nem oszt, nem szoroz, ettől még nincs szó direkt pártirányításról és alkuról sem feltétlenül, inkább kölcsönös ellenőrzésről. Az természetes, hogy az MDF-es kurátorok minden eszközzel megpróbálják a keresztény-konzervatív-nemzetinek nevezett elképzeléseiket képviselni, és ennek a személyes garanciáit is igyekeznek megteremteni. Ebben semmi kivetnivalót nem látok, feltéve, hogy nem születnek olyan műsorok, amelyek kimondottan egyetlen, jól meghatározható eszmerendszerhez kötődnek.
MN: A pártatlanság másik garanciája az, ha a köztévé anyagilag nem függ a mindenkori kormány jóindulatától. Ön többször szorgalmazta a normatív finanszírozás megteremtését, bár problematikus megállapítani, hogy mekkora műsor-előállítási költséget vegyünk mindehhez alapul.
PI: Fontos megállapítani, hogy az MTV most nominálisan annyi pénzből működik, mint 3-4 évvel ezelőtt, a költségeket tehát némiképp sikerült visszafogni. Vannak könnyen megfogható tételek, mint a frekvenciahasználati díj vagy az épületek, eszközök és az alapszemélyzet költségei. A televízió vezetői szerint ezek 30-33 milliárdot tesznek ki. A költségvetés ugyanakkor csak nagyon pontosan meghatározott esetekben adhat pénzt a köztévének, esetenként persze EU-kampány vagy alaptőke-emelés címén a törvényes keretek határát súroló megoldásokkal is hozzájárul a működési költségekhez. Azt, hogy 1500-an dolgoznak az MTV-ben vagy hogy valóban 30 milliárd a működési költsége, mindenki hajlamos egyfajta természeti törvényként tekinteni. Jelenleg még hiányoznak a pontos, részletekbe menő számítások, és annak a normatív meghatározása, hogy például a külső gyártású műsorokért mennyit lehet kiadni.
MN: Az előfizetői díj megszüntetése csak fokozta volna az anyagi kiszolgáltatottságot, nem?
PI: Az előfizetési díjról korábban is az Országgyűlés határozott. Azzal, hogy a kormány ezt átvállalta, ez még ugyanúgy egy normatív rendszer marad. Az már problematikusabb, hogy a kormány azt az összeget vállalta át, ami csupán az előfizetők 60 százalékától folyt be - a többiek ugyanis egyszerűen nem fizették. Egy magánember a gyakorlatban megteheti, hogy nem fizet, egy kormány azonban semmivel nem igazolhatja ezt. További visszásság, hogy a köztévé mintegy kétszer annyi frekvenciahasználati díjat fizet, mint a kereskedelmiek, és az MTV még az áfát sem igényelheti vissza, szemben a kereskedelmi tévékkel. Amíg ezek a kérdések nem oldódnak meg, az MTV Rt. továbbra is rendszeres pótlólagos forrásokra szorul; éppen ezt lehetne elkerülni egy normatív támogatási rendszerrel.
MN: A parlamenti erőviszonyok ismeretében mennyire lehet komolyan venni azt a Miniszterelnöki Hivatalon belül elkészült szakmai anyagot, amely egyes remények szerint egy új médiatörvény alapját képezhetné?
PI: Én is támogattam, hogy egy, a látványos politikai elkötelezettségektől mentes szakértői csoport kezdje el ezt a munkát, és ne pártegyeztetésekkel indítsunk. Először készüljön el egy világos, az intézmények működtetésére képes, szakmailag vállalható koncepció, legyenek szakmai viták, azután jöhetnek a politikai érvek. Ha a Fidesz nemet mond, akkor persze nem lesz új médiatörvény. A tervek szerint a kormány 2005-ben a parlament elé viszi a javaslatát - a többi már csak politikai akarat kérdése.
Bugyinszki György | "Hamisan könyvelték a pénzeket" (Pető Iván, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke) | Magyar Narancs: A Magyar Televízió (MTV) Rt. pazarló gazdálkodása miatti, Haraszti Miklóssal közösen tett feljelentését a Legfőbb Ügyészség a közelmúltban visszadobta - részben egy olyan törvényi szöveghelyre hivatkozva, amely nem létezik. Ezt a hibát Polt Péter is elismerte, ennek ellenére fenntartotta álláspontját, mondván, e malőr a döntés lényegi érveit nem érinti. Sem ön, sem a parlamenti többség nem fogadta el ezt a választ. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hamisan_konyveltek_a_penzeket_peto_ivan_az_orszaggyules_kulturalis_bizottsaganak_elnoke-63813 | 2003-10-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyik háttérintézményét, az EKI-t bízta meg az Egészségügyi Minisztérium a H1N1 elleni vakcina terítésével, bár még az intézet vezetője szerint sem foglalkoztak korábban ilyesmivel. Mire a gyártó cégtől a patikákba kerül az oltóanyag, több száz forintot drágul, amivel az állam körülbelül 800 milliót keres. A gyógyszer-nagykereskedők szerint indokolatlanul nagy az árrés, bár a minisztérium állítja: ez így természetes.
Nyolcszázmillió forintos bevétele lehet a kormánynak a H1N1-elleni oltások értékesítéséből - mondta az [origo]-nak Kárpáti Zsuzsanna, a vakcina terjesztésével foglalkozó kormányzati szervezet, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatója. Kárpáti szerint a kormány vissza fogja forgatni a pénz egy részét az egészségügybe. Az EKI-t felügyelő Egészségügyi Minisztérium szerint viszont az egész bevetél arra megy el, hogy a vakcinát ki tudják szállítani a patikákba.
Azt követően derült ki, hogy a kormány jelentős bevételt szerez a vakcinakereskedelemből, hogy az Egészségügyi Minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta azokat a szerződéseket, amelyet a vakcinát gyártó céggel, az Omninvest Kft.-vel kötött a kormány. A szerződéseket eredetileg Székely Tamás egészségügyi miniszter 2024-ig titkosította. A szerződések nyilvánosságáért a Heti Válasz című hetilap az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult. A tárca végül az adatvédelmi biztos ajánlására feloldotta a szerződések titkosságát.
A szerződéseket az [origo] munkatársa kedden személyesen kérte ki a minisztériumtól. Két szerződést kaptunk, az elsőt még augusztusban kötötte meg a minisztérium, valamint az EKI az Omninvesttel. Ez arról szól, hogy a kormány 4 millió olyan vakcinát vásárol meg a cégtől, amelyet ingyen kapnak meg az arra jogosultak. Az ingyen beadható vakcinákat az ÁNTSZ-en keresztül juttatják el a háziorvosokhoz. A szerződés szerint ezekért december 31-ig 801 millió forintot, március 31-ig 1,87 milliárdot, április 30-ig pedig újabb 1,87 milliárdot fizet a kormány a cégnek. Idén 1050+áfa, jövőre 1090+áfa egy darab vakcina ára - olvasható a szerződésben.
Jóval érdekesebb a másik, október elején aláírt szerződés, amely további 2 millió vakcina megvásárlásáról szól. Ezt a mennyiséget a kormány - az EKI-n mint nagykereskedőn keresztül - már pénzért árulja. Az EKI bevonását a kormány azzal indokolta, hogy ellenőrzés alatt akarja tartani a világjárványra való felkészülést.
A szerződés szerint az EKI darabonként 1090+áfáért vásárolja meg a cégtől a vakcinát. A patikákban azonban már jóval többe, 1930 forintba kerül az oltás. Kárpáti Zsuzsa, az EKI főigazgatója ezt azzal magyarázta, hogy az EKI körülbelül 40 százalékos terjesztési díjat számol fel vakcinánként, vagyis 1683 forintos áron adja át azt a patikáknak. A gyógyszertárak ugyancsak ráteszik a saját kiskereskedelmi árrésüket, így végül 1930 forintba kerül a vakcina. Ez pedig már a maximális ár, a cég ugyanis a gyógyszerhatóságtól azt kérte, hogy pont ennyiben maximalizálják a készítmény árát.
Az EKI főigazgatója szerint előfordul az is, hogy egyes patikákban még drágábban, 1990 forintért árulják a vakcinát. Ennek oka - Kárpáti szerint -, hogy rátesznek egy 60 forintos bontási díjat, az oltóanyagot ugyanis húszas kiszerelésben kapják a patikák. Kárpáti a 40 százalékos terjesztési díjat azzal indokolta, hogy az EKI korábban nem foglalkozott nagykereskedelemi tevékenységgel, a vakcina tárolása, hűtése, szállítása pedig pénzbe kerül.
Kárpáti szerint azonban a 800 millióból az infrastruktúra kiépítése után nyeresége is maradhat az EKI-nek. A főigazgató az [origo]-nak telefonon azt mondta, a darabonként terjesztési díjként felszámított 450 forintból 50 forint mehet el az infrastruktúra biztosítására, 400 forintot viszont valószínűleg visszafizetnek a költségvetésbe. Erről a pénzről - Kárpáti szerint - az egészségügyi miniszter dönt. A tárca sajtóosztályán viszont azt közölték az [origo]-val, hogy az egész pénz a vakcina kiszállításának biztosítására megy el.
A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége azt állította az [origo]-nak, hogy a gyógyszerterjesztő cégek - a piacot a Hungaropharma, a Phoenix Pharma és a Teva uralja - általában 6-8 százalékos árréssel adják el a gyógyszereket a patikáknak, így jóval olcsóbban jutna a gyógyszertárakba a H1N1-vakcina, ha az EKI helyett ezek a cégek terjeszthetnék. A szövetség szerint mivel a három gyógyszerterjesztő cég jobb infrastruktúrával rendelkezik, mint az EKI, nem fordulhatott volna elő, hogy több patikában nem lehetett vakcinát venni. (Erről itt olvashat.)
Kárpáti szerint viszont a nagykereskedő cégeknek fáj, hogy nem hozzájuk kerül a 800 millió forint. Kárpáti abban is kételkedik, hogy a nagykereskedők csak 6-8 százalékos árréssel számoltak volna. A gyógyszerek kereskedelmi árréséről szóló 2007-es minisztériumi rendelet ugyanis csak a tb-támogatást élvező készítményeknél maximálja az árrés nagyságát. A H1N1-vakcinára viszont nincs tb-támogatás, így a jogszabályok nem limitálják az árrés nagyságát. | Csurran-cseppen a drágított vakcina árából az államnak | Egyik háttérintézményét, az EKI-t bízta meg az Egészségügyi Minisztérium a H1N1 elleni vakcina terítésével, bár még az intézet vezetője szerint sem foglalkoztak korábban ilyesmivel. Mire a gyártó cégtől a patikákba kerül az oltóanyag, több száz forintot drágul, amivel az állam körülbelül 800 milliót keres. A gyógyszer-nagykereskedők szerint indokolatlanul nagy az árrés, bár a minisztérium állítja: ez így természetes. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/11/40-szazalekos-arrest-rak-a-h1n1vakcinara-a-kormany | 2009-11-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A baloldal visszatérő mantrája, hogy ne szivarfüstös szobákban, azaz a nyilvánosság kihagyásával válasszák ki különféle jelöltjeiket a pártok. A balliberális próbálkozások persze rendre léket kapnak, az eredeti elképzelés, legyen szó a demokrácia erősítéséről vagy a szakmaiság fokozásáról, még véletlenül sem valósul meg. Éppen ebbe a sorba illeszkedik a Tisza Párt európai parlamenti jelöltállítása.
A tavasszal Magyar Péter is belekezdett a "füstös szobák" emlegetésébe. Mint azt kampánya több állomásán, így Szegeden és Nógrádon is elmondta, ők nem úgy járnak el, "mint a hatalmi elit eddigi pártjai, hogy a zárt, szivarfüstös szobában kiválasztunk nyelveket nem beszélő, lusta politikusokat, hanem sok nyelven beszélő, a világ legjobb egyetemein végzett, ambiciózus fiatal és középkorú programozó matematikust, fizikust Cambridge-ből, sebészorvost, biogazdálkodót, diplomatát, közgazdászt, akik valóban a hazájukért szeretnének dolgozni, és akik elértek valamit a szakmájukban".
Jól hangzó frázisok, ám a folyamat ismét gellert kapott, a következtetést pedig maga a Tisza Párt elnöke vonta le, igaz, nem nyilvánosan. Szavait egy közzétett hangfelvétel nyomán végül mégis megismerhette a közvélemény.
Agyhalottak. Leírom neki, hogy senki nem nyilatkozik
- kezdte a történetet Magyar egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint. A tiltás ellenére azonban az egyik kollégája mégis szóba állt a sajtóval, emiatt pedig a Tisza Párt elnöke üvöltözni kezdett az illetővel. A "szivarfüstös szobák" mellőzésével kiválasztott jelölteket válogatott szidalmakkal illette.
Egy másik beszélgetés során Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy semelyik uniós képviselője nem szimpatikus a számára, mindegyikük tehetségtelen, "antitalentum". Kifejti: azért nem juttattak ki alkalmas embereket az Európai Parlamentbe, mert nem volt idejük jobb jelölteket kiválasztani. Ehhez képest Magyar arról beszélt a Klubrádióban még áprilisban, hogy olyan kiváló jelölteket kellett kizárniuk a versenyből, hogy kollégái "majdnem elsírták magukat" .
Borítókép: Magyar Péter és a tiszás EP-képviselők (Forrás: Facebook) | Magyar Péternek a "szivarfüstös szobák" mellőzésével is csak "agyhalottakat" sikerült EP-képviselővé választatni | Magyar Péter a jelöltek kiválasztása kapcsán is felzárkózott a baloldal mellé: egy időben azzal házalt a nyilvánosságban, hogy nem a „szivarfüstös szobákban”, hanem a szavazók bevonásával keres képviselőjelölteket. A Tisza Párt elnöke később a nyilvánosságban ódákat zengett az így megtalált emberekről, hogy aztán végül kiderüljön az igazság. Egy minap napvilágra került hangfelvételen ugyanis Magyar trágár megjegyzések mellett alkalmatlannak, tehetségtelennek, egyenesen agyhalottnak nevezte uniós képviselőit, akik szerinte még beszélni sem tudnak. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peternek-a-szivarfustos-szobak-mellozesevel-is-csak-agyhalottakat-sikerult-ep-kepviselove-valasztatni | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az erzsébetvárosi ingatlanpanamák ügyében folyó büntetőper a Fővárosi Bíróságon.
A Hunvald-ügyben meghallgatták az önkormányzat képviseletében az ingatlanok adásvételi szerződéseit készítő ügyvédet, aki azt állította, hogy a dokumentumokat a képviselő-testületi döntések alapján készítette el, és nem foglalkozott az egyes ingatlanok értékbecslésével sem.
Mint mondta, így nem tudja, hogy az értékbecslések valós tartalmúak voltak-e; szerinte abba azért nem is szólt bele senki, mert az értékbecslés külön szakma.
Bálint Tibor ugyanakkor jelezte, egyetlen alkalommal azért avatkozott bele mégis az értékbecslésbe, mert az általános forgalmi adóval kapcsolatban szakmai tévedést talált.
Elmondta, 1996-ben kezdte meg ügyvédi működését a VII. kerületi önkormányzatnál, tehát még Hunvald György (MSZP) polgármesterségét megelőzően, ám csak a 2004 áprilisa utáni szerződéseket készítette ő.
Bálint Tibor szerint az érintett ingatlanokat egyebek mellett azért nem kellett meghirdetni, mert az önkormányzati vagyonrendelet erre lehetőséget adott.
A bíróság megkezdte az egyik ügyvédi iroda munkatársának a meghallgatását is; ezen az irodán keresztül hozták létre azokat a projektcégeket, amelyek később egy-egy adott ingatlant megvásároltak.
Kiss Viktor, aki ügyvédgyakornokként dolgozott az irodában, az ingatlanvásárlási gyakorlatról azt mondta, előbb hozták létre a projektcégeket, és csak ezt követően döntött az önkormányzat az ingatlanok eladásáról.
Ügyészi kérdésre arról is beszélt, hogy 2003 körül értékbecslői szakképesítést szerzett, ám erre az ügyvédi irodai munkájában nem volt szükség, így azt sem tudja, hogy az ingatlanokat reális áron vették-e meg a projektcégek.
Kiss Viktor meghallgatását – a tanúmeghallgatás elhúzódása miatt – csütörtökön folytatja a bíróság.
Az ingatlanpanamákkal kapcsolatos vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő ingatlanértékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöknek adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt.
Az ingatlanonként 20-30 millió forintnyi, összesen 366 milliós kenőpénzt az ügyészség szerint többször is az SZDSZ kerületi irodájában vette át az elsőrendű vádlott.
Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald György, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. A beavatott vállalkozói kör a nyomott áron megvásárolt Király utcai, Dob utcai, Dembinszky utcai ingatlanokat rövid időn belül sok tízmilliós, esetenként 100 százalékos haszonnal adta tovább külföldieknek.
Gál György és Hunvald György már a korábbi tárgyalásokon javarészt tagadta bűnösségét.
A büntetőperben 25 ember ellen emelt vádat az ügyészség hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés, csalás és más bűncselekmények miatt. | Hunvald-ügy: tanúmeghallgatásokkal folytatódott a per | Hunvald-ügy: tanúmeghallgatásokkal folytatódott a per - Az adásvételi szerződéseit készítő ügyvéd nem tudta, valósak-e az értékbecslések. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/09/20/hunvald-ugy_tanumeghallgatasokkal_folytatodott_a_per/ | 2011-09-20 17:38:24 | true | null | null | Index |
Dr. Horváth Sándor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta a Kemma.hu-t, hogy az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, kábítószer-kereskedelem bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a férfival szemben, aki a bódító kristályt, kábítószert fogyasztotta, és árulta, valamint illegálisan tartott lőfegyvert az albérletében.
A vádirat szerint a férfi 2023. évben és 2024. év elején Tokodaltárón és Nagysápon egy új, pszichoaktív vegyületet tartalmazó anyagot alufóliába, kiporciózva árult. A férfi legalább 7 fogyasztónak árulta az anyagot, amelyből 344 ezer forint jövedelemre tett szert.
Végül 2024. február 13-án a férfitől eladásra, valamint alkalmanként saját fogyasztásra is tartott királyt lefoglalta a nyomozó hatóság. A férfi kristályt és kábítószert is fogyasztott, valamint alkalmanként a magának vásárolt marihuánából, ellenérték fejében adott át két ismerősének.
Az elkövető nagysápi tartózkodási helyén a 2024. február 13-án történt lefoglalásig illegálisan megszerzett működőképes lőfegyvert és lőszereket tartott birtokában. Az ügyészség a vádiratban fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltásra, 344 ezer forint összegű vagyonelkobzásra, a lefoglalt kristály, kábítószer és lőfegyver elkobzására tett indítványt. | Kábítószer-kereskedelem felsőfokon | A férfi összesen 344 ezer forintot harácsolt össze a drogbizniszből. A kábítószer-kereskedő ámokfutása azonban most egy jó hosszú időre véget ért. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/kabitoszer-kereskedo-illegalis-fegyvertartas | null | true | null | null | KEMMA |
A közlemény szerint az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit.
A kormány támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót
- emelték ki.
A minisztérium közlése szerint a megbeszélésen
döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
A kormány továbbá 635 millió forintot szán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felújításának tervezésére, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és kulturális terek is megújulhatnak majd az intézmény fennállásának 150. évfordulójára - tették hozzá.
A találkozón a Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcai, a Mazsihisznek is otthont adó székházának felújításáról is tárgyaltak
- közölte a tárca, megjegyezve, hogy a kormány támogatja a magyar zsidóság legnagyobb vallási szervezete épületegyüttesének felújítását. | Kormánytámogatás zsidó hitközösségek | A kormány támogatja a magyar zsidó közösségek hitéleti, karitatív és kulturális tereinek fejlesztését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel, miután Lázár János tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel tárgyalt. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/kormany-tamogatas-magyar-zsido-kozossegek-terei-fejlesztes-lazar-janos-ekm | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Nemzeti Nyomozó Iroda ezen a héten szerdán gyanúsítottként hallgatta ki A. Lajost, a debreceni Pannon Guard Zrt. egyik vezető tisztségviselőjét – értesült debreceni tudósítónk. Az ügyről részleteket egyelőre nem tudni, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Csécsi Soma rendőr alezredes érdeklődésünkre annyit mondott: a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat A. L. debreceni lakossal szemben, akit a nyomozók gyanúsítottként hallgattak ki. Az eljárás alá vont személlyel szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem rendeltek el.
A Pannon Guard – amely Debrecen és Kelet-Magyarország egyik legnagyobb forgalmat bonyolító őrző-védő, vagyonvédelmi társasága – az elmúlt években összesen sok százmillió forintos megbízásokat kapott. Debrecenben olyan referenciái vannak, mint a hajdú-bihari megyeháza, a debreceni polgármesteri hivatal, a Debreceni Közterület Felügyelet vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság, de ez a társaság látja el a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség és Debreceni Ítélőtábla székházának őrzését is. A cég jelen van jelentős sport- és kulturális létesítményekben is, mint a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok, a Kölcsey Konferencia Központ és a MODEM képzőművészeti központ.
A Pannon Guard Zrt. igazgatósági elnöke Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar és Veszprém megyei rendőrfőkapitány. A Pannon Guard honlapján található információk szerint a vállalkozás "Kelet-Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő vagyonvédelmi cége", amely 2009-ben alakult részvénytársasággá. Felső vezetői a rendőrség állományában megyei rendőrfőkapitányként, közrendvédelmi vezetőként, bűnügyi vezetőként, beavatkozó osztályvezetőként szereztek több évtizedes tapasztalatot. | Belföld: Gyanúsított lett a vagyonvédelmi óriás egyik vezetője | A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúsítottként hallgatta ki a debreceni Pannon Guard egyik vezetőjét. A társaság Kelet-Magyarország egyik legnagyobb vagyonvédelmi és őrző-védő cége, amely az elmúlt években sok százmillió forintos megbízásokat kapott. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyanusitott_lett_a_vagyonvedelmi_orias_egyik_vezetoje-1309432 | 2012-05-11 20:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kovács Gábor 909, míg két független ellenfele közül Farkas Tibor 410, Molnár Tibor pedig 86 szavazatot kapott a Bács-Kiskun vármegyei Tompa polgármesteri címéért megtartott időközi választáson - derült ki a Nemzeti Választási Iroda oldalán megjelent eredményből.
A szavazáson a névjegyzékben szereplő 3668 választópolgárból 1410-en jelentek meg. Öt szavazat érvénytelen volt
- írták a közleményben.
A szavazást kiírására azért volt szükség, mert a június 9-ei önkormányzati választást megnyerő Véh László (független) szeptember 1-jével lemondott tisztségéről.
Borítókép: Illusztráció ( | Egyértelmű győzelem a tompai időközi választáson | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/egyertelmu-gyozelem-a-tompai-idokozi-valasztason | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól - állította az ügyészség. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.
A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. | Belföld: Felmentették a moszkvai ingatlanügy vádlottjait | Felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása kapcsán hűtlen kezelés, illetve bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/felmentettek-a-moszkvai-ingatlanugy-vadlottjait-1576925 | 2015-11-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Stratégiai megállapodások: pert nyert az LMP | Első fokon pert nyert az LMP a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, így az NGM-nek nyilvánosságra kell hoznia, hogy a stratégiai partnerségek keretében mekkora adókedvezményt és közvetlen állami támogatást osztott szét. Az LMP szerint a döntés precedensértékű, minden állampolgár megtudja, hogy adóforintjából mennyit költ az állam a kézzelfogható eredményeket eddig nem hozó együttműködésekre. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150211-strategiai-megallapodasok-pert-nyert-az-lmp | 2015-02-11 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
2008.02.22. 05:05
Több képviselő börtönbe vonulhat saját ellenőreink jelentése alapján – fogalmazott Chris Davies, az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának brit tagja, aki feljegyzéseket ugyan nem készíthetett, ám belenézhetett abba az anyagba, amely az Olaf, az EU csalás elleni egysége titkos ellenőrzése alapján készült. Olyan képviselőket is megfogtak, akik nem fizették be a társadalombiztosítási járulékot állítólagos alkalmazottaik után.
A politikusok különféle jogcímen kapnak jelentős összegeket. Azt azonban csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy az EP képviselői valóban arra költik-e a költségeik fedezését szolgáló pénzeket, amire kapják. Az újságírók nem ellenőrizhetik azt, hogy ki milyen bizonylatokkal számol el költségeket.
Közismert, hogy nem egy képviselő reggel aláírja a fizetése mellett busás napidíjat jelentő jelenléti ívet, majd veszi kalapját és rohan a repülőtérre. Azt sem ellenőrzik, hogy a képviselők Brüsszel és Strasbourg között valóban első osztályon repülnek vagy egyszerűen társulnak egy képviselőtársukhoz a kocsiban.
A csalás egyik legnagyobb lehetősége azonban az, hogy az uniós honatyák és honanyák másra költik el vagy tartalékolják azt a mintegy évi 170 ezer eurós összeget, amelynek célja, hogy irodai alkalmazottakat vegyenek fel. A dinamit most robbant, amikor kiszivárgott, hogy az Olaf, az EU csalás elleni egysége titkos ellenőrzéséből kiderült: nem egy képviselő nem tudott elszámolni azzal, hogy mire költötte a személyi állománya fizetésére átutalt összegeket. Az egyik ellenőrzött képviselő senkit nem vett fel, a másik pedig csupán egyetlen embert alkalmazott.
Lapunk korábban kérést intézett az európai adminisztráció egyik ellenőrző szervéhez, hogy belenézhessen az egyik magyar politikus által benyújtott bizonylatokba, mert felmerült a gyanú, hogy fiktív, azaz nem valós számlákat nyújtott be költségeiről, ám ezt elutasították.
Lovas István (Brüsszel) | Sikkasztanak az uniós képviselők | Több képviselő börtönbe vonulhat saját ellenőreink jelentése alapján – fogalmazott Chris Davies, az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának brit tagja, aki feljegyzéseket ugyan nem készíthetett, ám belenézhetett abba az anyagba, amely az Olaf, az EU csalás elleni egysége titkos ellenőrzése alapján készült. Olyan képviselőket is megfogtak, akik nem fizették be a társadalombiztosítási járulékot állítólagos alkalmazottaik után. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/02/sikkasztanak-az-unios-kepviselok-2 | 2008-02-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A miniszter a TECHXPO rendezvényén azt mondta, bízik abban is, hogy el fog terjedni a digitális aláírás és a digitális okmány is, mert ezzel egyszerre spórolunk, kíméljük a környezetet és a bürokráciát is csökkentjük.
Rogán Antal elmondta:
a DÁP szeptemberben indult, jelenleg 350-360 ezer ember telepítette telefonjára az alkalmazást.
Az a célunk, hogy 2026 közepére-végére ez a szám 3-5 millió között legyen - tette hozzá. | Sokan fogják használni a dpá-t | Rogán Antal egy konferencián beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/rogan-antal-digitalis-allampolgarsag | null | true | null | null | BOON |
Mol-közeli tárca lett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | Míg az előző kormányzati ciklusban a nemzeti fejlesztési tárca irányítóit elsősorban Simicska Lajossal hozták összefüggésbe, az új kabinet alatt a minisztérium csúcsvezetőinek egy része inkább Csányi Sándor környezetébe illeszthető. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/mol-kozeli-tarca-1468291 | 2014-06-16 14:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A GVH az MVM Next számlázási gyakorlatának alapos vizsgálata alapján is arra jutott, hogy az eljárás folytatása indokolatlan - közölte szerdán a versenyhatóság.
A lapban emlékeztetnek, hogy Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető tavaly augusztusban hívta fel a figyelmet az MVM amúgy már akkor bevett gyakorlatára, miszerint a gázszámla narancssárga "rezsibokszában" feltüntetett "megtakarítást" változatlanul a 2022. augusztusi, piaci csúcsárakhoz viszonyítva mutatják ki. Pedig a piaci árak már 2023. elején töredékükre estek, így azok most például a 2022. augusztusi szint hetedére rúgnak. Bár az átlagfogyasztás alatti, rezsicsökkentett díjak még mindig nem érik el a piaci árakat, a rezsiszámlák Orbán-kormányt dicsőítő szegletében a napi árakhoz képest nyilván jóval kisebb megtakarítás jönne ki.
A vita azokat a kellemetlen kérdéseket is érintette, hogy az MVM ténylegesen vajon mennyiért jut a lakossági áramhoz és gázhoz. A GVH az ellenzéki politikus első bejelentését azzal dobta vissza, hogy előzetes felméréseik nem alapoznak meg részletes, úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást. Tóth Bertalan perre vitte az ügyet, aminek során a bíróság érdemi, versenyfelügyeleti vizsgálat lefolytatására kötelezte a GVH-t. Időközben a politikus, hasonló okok miatt, az MVM áramszámlájának vizsgálatát is kérte. Bár a hatóság idén júliusban el is indította az igényelt versenyfelügyeleti eljárást, mostani közlésük szerint ennek során arra jutottak, hogy mégsem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának feltételei.
Mivel az MVM Next Zrt. számlázása nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak, a GVH megszüntette az úgynevezett "rezsiboksz"-ügyben, július elején indított versenyfelügyeleti eljárást.
Az ítéletében foglaltak, illetve az áramszolgáltatás kapcsán érkezett újabb bejelentés értékelése során, a GVH azt vizsgálta, hogy, 2022 augusztusától kezdődően, az MVM "egyetemes" gáz- és áramszámláinak úgynevezett rezsibokszába írt megtakarítás nem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat-e. Ennek során megállapították, hogy a rezsiboksz tartalmát jogszabály írja elő, amiről az MVM nem dönthet önállóan - foglalható össze a GVH ennél jóval bonyolultabb érvelése. Szerintük a tájékoztatás "elsősorban" a rezsicsökkentésről "szól", és csak közvetve kapcsolódik a lakossági áram és gáz eladásához.
Ráadásul a rezsicsökkentett ár nem az MVM, hanem a kormány döntése.
Mivel tehát az MVM a lakossági díjról nem piaci alapon döntött, a rezsiboksz nem vizsgálható a vonatkozó szabály alapján, sőt az ügyben a GVH sem jogosult eljárni, így az eljárás "okafogyottá vált", amit ennek folytán megszüntettek.
Mivel a GVH döntése megalapozatlan, a végzés ellen természetesen fellebbezünk - közölte a lap megkeresésére Tóth Bertalan. Az MSZP-s politikus elképesztőnek nevezte, hogy Magyarországon megtörténhet: egy állami cég, a rá vonatkozó jogszabályokat megsértve, havi 7,8 millió, félrevezető áram- és gázszámlát küld ki. Elképesztő, hogy egy állami céget használnak pártpropagandára - fogalmazott. | Rezsibox-ügy: nem vizsgálnák az MVM-et, megszüntette az eljárást a GVH | "A rezsicsökkentett ár nem az MVM, hanem a kormány döntése." | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/07/mvm-rezsibox-rezsiszamla-gvh-eljaras-toth-bertalan-gazszamla-aramszamla-energia | null | true | null | null | 24.hu |
Az új önkormányzati és az új nemzeti vagyontörvénynek év eleji hatályba lépése miatt a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből következően több új előírással és kötöttséggel kell számolniuk az önkormányzati vagyongazdálkodóknak - mondta el az [origo]-nak a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
A törvényi változások az alaptörvényből következtek, amely előírta, hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit külön sarkalatos törvény határozza meg - mutatott rá a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda önkormányzati vagyonjogi szakértője.
Dr. Bolvári Zoltán hangsúlyozta, hogy a tavalyi év utolsó napjaiban sarkalatos törvényként megalkotott és kihirdetett nemzeti vagyontörvény az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonára, mint a nemzeti vagyon részeire tartalmaz új típusú kötöttségeket, kötelező előírásokat, részben közös, részben sajátlagos feltételek mellett.
Az új önkormányzati törvény érdemi része ugyan időben később, lépcsőzetesen lép hatályba, azonban a törvényhozás úgy döntött, hogy a nemzeti vagyontörvénnyel való összhang megteremtése érdekében az új Ötv.-nek az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseit már az év elejével hatályba lépteti.
Stratégia minden településen
A nemzeti vagyontörvény szerint minden önkormányzat köteles lesz közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készíteni. A nagyobb városi, megyei jogú városi önkormányzatok korábban is rendelkeztek valamiféle vagyongazdálkodási stratégiával, koncepcióval, azonban új előírások szerint a legkisebb, akár lényegében vagyontalan települések is kötelesek lesznek a kétfajta időtávú vagyongazdálkodási tervet megalkotni.
A nemzeti vagyontörvény alapján az önkormányzatok törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A forgalomképes önkormányzati vagyon új megnevezése "üzleti vagyon".
A forgalomképtelen törzsvagyoni körben a jövőben két alkategória lesz: ide tartoznak a nemzeti vagyontörvényben tételesen felsorolt kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyoni elemek.
Utóbbiak vonatkozásában - hívta fel a figyelmet a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda önkormányzati szakértője - hatvan napos törvényi kötelezettsége áll fent minden helyi önkormányzatnak, hogy rendeletében meghatározza azon nem kizárólagos tulajdonú önkormányzati vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
Emiatt minden önkormányzati vagyonrendeletet március elsejéig felül kell vizsgálni. A nemzeti vagyontörvény 2. sz. melléklete a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozóként jelöli meg a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedéseket.
További ilyen vagyonelemeket más törvények, továbbá - az előírt határidőben megalkotott rendelet útján - maguk az önkormányzatok is meghatározhatnak. A korlátozottan forgalomképes vagyoni kört külön törvények (például: műemlékek, védett természeti területek) már jelenleg is meghatároznak, e vagyoni kört szintén rendeletben bővíthetik az önkormányzatok.
Az off-shore tulajdonú cégek végső tulajdonosainak nevesítése
Az off-shore cégek visszaszorítására irányuló törekvések már megjelentek az új közbeszerzési törvényben és az új államháztartási törvény állami támogatásokkal kapcsolatos feltételei között. Dr. Bolvári Zoltán rámutatott arra, hogy a nemzeti vagyon hasznosítása során is tapasztalhatóak ilyen, az off-shore hátterű szervezetek visszaszorítására szolgáló trendek.
Mindez köszönhető annak, hogy az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
A nemzeti vagyontörvény egy évet ad az önkormányzatoknak, hogy a részvételükkel működő társaságokban, és az önkormányzati vagyon hasznosítására szerződésben álló szervezeteknél ellenőrizzék a tulajdonosi szerkezetet és meghatározzák a végső tulajdonos személyét, és e szervezetek átláthatóvá váljanak.
A jövőben értékesítési vagy hasznosítási szerződést kizárólag átlátható szervezettel köthet az önkormányzat. Például, egy nem azonosítható (végleges) tulajdonos felbukkanása a partner cégben a hasznosítási szerződés szerinti felmondási ok lesz - hangsúlyozta a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
Általános állami elővásárlási jog
Az önkormányzati ingatlanok értékesítésével foglalkozó szakembereknek azzal kell számolniuk, hogy az értékesítési folyamat az eddiginél némileg hosszabb lesz. Az államot a jövőben az önkormányzati ingatlanok értékesítése esetére első helyű, törvényes elővásárlási jog illeti meg, amit harminc napos határidővel gyakorolhat.
Az önkormányzatoknak minden értékesítés során a vevő(k)től kapott ajánlatot, vagy még hatályba nem lépett szerződést a magyar állam képviselőjének - ez az állami vagyonról szóló törvény szerint az MNV Zrt. - az elővásárlási jog lehetséges gyakorlása céljából meg kell küldenie.
Néhány önkormányzat rendelkezik külföldön is vagyonelemekkel (például: Erdélyben), a külföldön fekvő vagyonelemekre a külföldi állam nemzeti jogát a jövőben ki lehet kötni. Az ország területi határain belül fekvő vagyonára az önkormányzat azonban kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását, és jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki.
Amire nagyon oda kell figyelnie az önkormányzatoknak, hogy a vagyonára sem magyar, sem külföldi (bécsi, genfi stb.) választottbírósági eljárást nem köthet ki, akkor sem, ha a partnere külföldi, vagy a jogügylet nemzetközi gazdasági jellegű.
A rendeltetésszerű gazdálkodás és a versenyeztetés kötelezettsége
Az alaptörvény és a nemzeti vagyontörvény több rendelkezésében jelenik meg a felelős és rendeltetésszerű vagyongazdálkodás követelménye, amely még a régi államháztartási törvényből ismerős. Először fogalmazódik meg - hangsúlyozza az ügyvéd szakértő - tételes szabályként az "értékarányosság" követelménye, holott ennek korábban is evidenciának kellett volna lennie.
A vagyongazdálkodás során a versenyeztetés továbbra kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a törvényben meghatározott értéket meghaladja (ez a 2012. évi költségvetési törvény szerint 25 millió forint), de kisebb értékhatárt akár a saját rendeletében is meghatározhat az önkormányzat.
Jogszabályi ellentmondások a társaság-irányításban
Az önkormányzatok részvételével működő társaságokra és az önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó új szabályok nem teljes mértékben felelnek meg az önkormányzatok által az utóbbi időben erősen preferált holding típusú társaságirányítási modellnek, annak alkalmazását nem segítik. Továbbá a nemzeti vagyontörvény bizonyos rendelkezései (pl. a víziközmű üzemeltetésre jogosult szervezetek tulajdonosi szerkezetének meghatározása) más jogszabályokkal nem összeilleszthető szabályozást adnak.
Ráadásul a régi államháztartási törvény társaságirányítással kapcsolatos egyes előírásait (közszolgáltatáshoz kapcsolódó utasítási jog, alapítói döntése előtti véleményezés egyszemélyes társaságok esetében) semmilyen új jogszabályba nem helyezték át. A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ezen a területen a közeljövőben törvényi kiigazításokra számíthatunk.
Ingyenes juttatás csak feltételekkel
Dr. Bolvári Zoltán szerint igen hasznos, hogy az ingyenes jogügyletekhez a nemzeti vagyontörvényben a jogalkotó bizonyos kötöttségeket rendelt. Így az ingyenes átruházási megállapodásban ki kell mondani a tizenöt évre szóló elidegenítési tilalmat, azt be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá ki kell kötni a hasznosítás juttatási célra kötöttségét és az állagmegóvási kötelezettséget (kivéve, ha az átruházás az állam javára történik).
Hasonlóról régebben rendszeresen elfeledkeztek szerződésben rendelkezni az önkormányzatok. A törvény hiányossága, hogy a "kedvezményes", azaz a nem piaci feltételek szerinti önkormányzati ügyletekre viszont semmiféle szempontot nem határoz meg.
A Legfelsőbb Bíróságnak a soproni mélygarázs ügyben hozott elvi jelentőségű, a jogi szakma által erősen vitatott döntése tükröződik vissza a nemzeti vagyontörvény azon szabályaiban, miszerint helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonához tartozó vagyontárgyon osztott tulajdon nem létesíthető (azaz az építmény tulajdonjoga nem válhat el a törzsvagyoni föld tulajdonjogától). Igaz, teszi hozzá a jogi szakértő, a korábbi bírósági döntés alapján semmisnek tűnő szerződéseket a törvényhozás érvényesként megerősítette azáltal, hogy a nemzeti vagyontörvénybe foglalta: nem ütközik az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. | Minden önkormányzatnak vagyongazdálkodási tervet kell készítenie | Az új önkormányzati és az új nemzeti vagyontörvénynek év eleji hatályba lépése miatt a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből következően több új előírással és kötöttséggel kell számolniuk az önkormányzati vagyongazdálkodóknak - mondta el az [origo]-nak a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. | null | 1 | https://www.origo.hu/jog/2012/02/minden-onkormanyzatnak-vagyongazdalkodasi-tervet-kell-keszitenie | 2012-01-31 19:43:00 | true | null | null | Origo |
Kecskeméten három buszpályaudvar van, az egyik épp a vasútállomás mellett. Évek óta téma az alföldi városban, hogy a közösségi közlekedést egyetlen, úgynevezett intermodális csomópont bonyolítsa, így könnyebb átszállást biztosítva a busszal és vasúttal utazónak.
Kecskeméten ezen felbuzdulva 2010-ben közbeszerzést írtak ki “Kecskemét város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések” címmel. A tanulmányt 2012-ben publikálták, ma is elérhető. Erre akkor 300 millió költött az önkormányzat.
Az összefoglaló szerint közvetlen gyalogos tengely alakult volna ki a Belváros és a Hunyadiváros között, az intermodális központhoz kapcsolódóan helyi és távolsági buszpályaudvar jön létre. Ezen túl 3 helyszínen P+R parkoló épült volna: az 52. sz. főút városi szakaszán, az Irinyi utcában a Széchenyiváros és a Nagykörút között , illetve a tervezett intermodális csomópontban, biztonságos kerékpártárolás lehetőségével.
A tervből nem lett semmi, a baon.hu 2016-os cikke szerint a tervezés valójában ennél is többe, több mint 1 milliárd forintba került. Akkor azt írták, a közösségi közlekedés fejlesztése és az intermodális csomópont tervezése, engedélyezése projektre először elnyert 1,45 milliárd forintot a város, majd ezt a kormány egyszer megemelte 250 millióval, majd további 382 millióval.
A 2,1 milliárd forintból 1,2 milliárd volt a tervezés, ez nem pusztán az ICS tervezési költsége, hanem magába foglalja például az új helyi buszközlekedés hálózati struktúrájának megtervezését is. Majd az Orbán-kormány Modern Városok Programjára hivatkozva az egész ment a fiókba.
Eddig: idén júliusban immár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki közbeszerzést, “Kecskemét Megyei Jogú Város intermodális csomópont fejlesztése projekt kapcsán előkészítési és tervezési feladatok ellátásra”.
Az összeg nélküli projekt szerint a Széchenyi téri buszállomás megszűnik, a Noszlopy Gáspár parkban található helyi és helyközi buszpályaudvart elbontják, azt új helyszínen, a vasútállomás épületéhez közelebb alakítanák ki. Emellett egy új kiegészítő utasforgalmi épületet is építenek. De olyan elem is szerepel, amit meglehetősen hasonló a 2010-ben megálmodotthoz, vagyis “150 méter hosszú vasút feletti kerékpáros és gyalogos közúti felüljáró a Hunyadiváros gyalogos- és kerékpáros-kapcsolatát biztosítja majd.”
2015-ben az epiteszforum.hu írta meg, hogy “már csak az intermodális csomópont megépítése maradt hátra, ennek tervei elkészültek. A terveket a Kecskemét Közlekedésfejlesztési Konzorcium és alvállalkozói készítették, tagjai: UTIBER Közúti Beruházó Kft., UNITEF ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt., és a Középülettervező Zrt.”
Kérdés, hogy ha már eddig több mint 1 milliárd forint ment el az intermodális pályaudvar tervezésére, akkor az elkészült anyagot használják-e valamire?
A NIF azt közölte, a tanulmányt 2018. októberben aktualizálták. A NIF Zrt. a projekt előkészítési és tervezési feladatainak ellátására írt ki közbeszerzési eljárást 2019 júniusában. Ennek feladata az engedélyes- és kiviteli tervek, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentációk elkészítése lesz, a megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott műszaki tartalom alapján. | Újra megterveztetik az egymilliárdért már megtervezett kecskeméti pályaudvart | Először 2011-ben, 2013-ban végül 2016-ban is szóba került Kecskeméten a közös vasúti-buszpályaudvar, aminek a tervei 2015-re el is készültek. A város 2011-ben 3 | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/23/ujra-megterveztetik-az-egymilliardert-mar-megtervezett-kecskemeti-palyaudvart/ | 2019-07-23 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Immáron egy hónapja ingyen dolgozik a sanghaji expó magyar pavilonjának nyolcfős magyar csapata, ráadásul a kínai személyzetnek sem tudnak fizetni. A kiállítótér üzemeltetését, őrzését és takarítását végző kínai vállalkozó már augusztus elején megfenyegette a kiállításszervezőket: ha továbbra sem fizetnek, akkor levonulnak a területről. Kérésük nyomatékosítására egyszer már figyelmeztető sztrájkot is tartottak. A munka felvételére csak a közelgő magyar nap mindkét ország számára fontos voltának hangoztatásával tudták rábírni a csapatot. A 64 fős műszaki stáb végleges távozása ugyanis törvényszerűen a magyar pavilon bezárását vonná maga után, mivel a kiállításon alkalmazottakat előzetesen minősíttetni kellett. Új csapat szerződtetésére menet közben nincs lehetőség.
A magyar nap előtt különösen kínos lett volna az idő előtti kapuzárás. Vélhetőleg ezért tett ígéretet a számlák kiegyenlítésére a kínai magyar főkonzul is. A kínai beszállítók hittek neki és türelmesen vártak a magyar napot követő hét végéig, ám most újfent levonulással fenyegetik a pavilon üzemeltetőit. A magyar kormány fizetési hajlandósága ugyanis azóta sem változott.
– A magyar kormány nem zsarolható, a pavilon üzemeltetésére, a programok megvalósulására minden jogos és arányos költség kifizetése megtörtént –szögezte le a kabinet korábban, mondván, a magyar állam számára előnytelen szerződést kötöttek a Világkiállítás 2010 Sanghaj magyar részvételével kapcsolatban. A felmerült visszaélések gyanúja kapcsán vizsgálatot is indítottak. A magyar nap megvalósulását viszont mégis fontosnak tarthatták, hiszen a világkiállítás kulturális programjait szervező cég vezetőjének az utolsó pillanatban fizettek. (A programszervező előzetesen felmondással fenyegette meg a projekt felügyeletét átvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékesét.) A pavilon üzemeltetésére viszont azóta sem kapott egy fillért sem a lebonyolítással megbízott Genexpo Kft. Gál András főbiztos augusztus közepén kelt levelében azt írta: a kifizetéseket a pályázathoz mellékelt számítások alapján bírálják el. Azon felüli költségeket nem áll módjukban fedezni. Lapunk tudomása szerint nem is kellene, mivel a kiadások nem haladják meg az előzetes tervben rögzített negyedéves keretszámokat. A Genexpo válaszában ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az „arányosság” ilyetén való kormányzati értelmezését, hiszen azok a számítások jóval a pályázat kiírása előtt készültek, így ma aligha mérvadóak. Ráadásul a céggel kötött szerződés értelmében a számlák akkor is elfogadottnak tekintendők, ha azokat nem igazolják vissza, illetve nem emelnek kifogást ellenük. Ez pedig nem történt meg.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egyébként sorban világítja át az expón részt vevő magyar alvállalkozó cégeket. A kulturális programszervező után most az üzemeltetők szerződéseit és számláit vizsgálják.
Mint ismeretes, a kormány 2006-ban döntött a sanghaji expón való részvételről. A költségeket 3,2 milliárd forintban maximálták. A lebonyolítással a Genexpo 2010 Hungary Kiállítást és Hirdetést Szervező Kft.-t bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal. A 2,6 milliárd forint értékű keretszerződést tavaly októberben írták alá. Sokan meglepődtek. A céget alig néhány hónappal a tender meghirdetése előtt alapították, így aligha rendelkezhetett a kért referenciákkal.
A Fidesz a választási győzelme után azonnal vizsgálatot rendelt el az aránytalanul nagy öszszegű kifi zetések, illetve az állam számára előnytelen szerződések gyanúja miatt. A projekt felügyeletét átvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a lezáratlan vizsgálatra hivatkozva május óta nem fizet a Genexpónak, illetve az alvállakozóknak. A kifizetetlen számlák összértéke megközelíti a 400 millió forintot.
Az elhúzódó elszámolási vita mindenesetre egyre közelebb hozza a csúfos véget. A magyar csarnok – expótörténelmet írva – a tervezettnél két hónappal korábban bezárhat.
A Genexpo-tulajdonos ügynökmúltja miatt úszik a magyar kiállítás?
A sanghaji expó magyar kiállításának lebonyolításával megbízott Genexpo többségi tulajdonosa egy ismeretlen hongkongi offshore cég, míg a kisebb üzletrészt az egykori Hungexpo menedzsmentjének tagja, Dégen István birtokolja az Expo Trade Rendezvényszervező és Szolgáltató Kft.-n keresztül. A kulturális fesztivált szervező BMC Budapest Music Center Kft. alvállalkozójaként Dégen utazási irodája, a Locomotiv Travel szállítja Sanghajba a fellépőket és a technikai személyzetet is. De nem csak ezt vetik a szemére az expó bírálói. Dégen 1987-ig a Belügyminisztérium III/1-es csoportfőnökségének D–24-es, szigorúan titkos hírszerzési tisztjeként tevékenykedett.
A rendszerváltás után előbb a Reform és a Mai Nap kiadó igazgatójaként dolgozott, majd a Hungexpónál volt igazgatóhelyettes. Lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az ügynökmúltra vonatkozó híreket, csupán annyit mondott: egy jogállamban senki múltja nem lehet hivatkozási alap egy érvényes gazdasági szerződés felbontásához. S főként nem lehet hivatkozási alapja egy nemzetközi kapcsola tokat érintő, országimázs-romboló döntésnek. | Gazdaság: Sanghaji kötéltánc a magyar pavilon körül | Továbbra sem fizetnek a sanghaji expó üzemeltetőinek. Jelenleg a magyar alvállalkozót világítja át a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Kérdés, hogy a kínaiak megvárják-e a vizsgálat végét, vagy levonulnak a területről. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20100831-sanghaji_koteltanc_a_magyar_pavilon_korul-790841 | 2010-08-31 13:40:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyakó István közölte: a Lados István által felsorolt nevek szerepeltek a tanúvallomásokban is, akit ezzel kapcsolatban meg akart hallgatni a bíróság, azt meghallgatta, akit el akart ítélni, azt pedig elítélte.
A Hír TV ma este tízkor adja le a Ladossal készült interjú második részét.
Alku. Több telefonbeszélgetést is lejátszottak a Zuschlag János elleni büntetőperben, amelyben vezető szocialista politikusokról beszélt a vádlott.
„A Ferin tényleg felb…tam az agyam, két hete is éreztem, hogy gyakorlatilag mindent rám akar kenni.”
„Azt mondja a Feri, hogy ő igazán a hétfő reggeli alkudozáson volt kibukva. Mondtam neki, hogy neked valami problémád volt, hogy mennyi lovettát kaptam a múlt évben. Mondja, hogy igen, mert higygyem el, hogy a Lendvai Ildikó mély megdöbbenéssel mesélte, hogy ott hogy alkudoztam a Puchhal.”
„Az Ildikó tényleg meg volt lepődve, amikor tízmilliókról ment az alkudozás, hogy akkor mi van, meg ekkor mi van.” | Az MSZP nem foglalkozik Ladossal | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/az-mszp-nem-foglalkozik-ladossal | 2010-04-07 15:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Se megerősíteni, se cáfolni nem akarta lapunk érdeklődésre Steiner Pál fővárosi MSZP-frakcióvezető az MTI minapi azon értesülését, hogy a március óta korábbi kerületi ingatlanügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György már írásban lemondott mandátumáról. (A politikus akadályoztatása miatt patthelyzet alakult ki a fővárosban, a koalíciónak és az ellenzéknek egyaránt 33 mandátuma van, ezért még az idei költségvetést sem sikerült elfogadni.)
Steiner hozzátette: ő ezt a bizonyos lemondó nyilatkozatot még személyesen nem látta, de hallott az értesülésről, azonban "nem megbízható forrásból". A frakcióvezető saját bevallása szerint Hunvald főtanácsadóját, a korábban az I. kerületi BIT-elnök Kéri Lászlót (aki csak névrokona a politológusnak) nem ismeri, "ha nála van Hunvald lemondó nyilatkozata, az lenne a törvényes dolga, hogy ezt továbbítsa a címzettnek, a főpolgármesternek vagy az MSZP budapesti elnökének". Ha ez nem történik meg, az vélhetően joggal való visszaélés - tette hozzá.
A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy az MSZP az előzetes letartóztatás szabályai szerint igyekeztek kapcsolatba lépni rács mögött lévő politikustársukkal. Hivatalos levélben kérték lemondásra, a Fővárosi Főügyészség korábbi álláspontja szerint pedig Hunvaldra van bízva, hogy a választ hogyan adja meg, az ugyanis szerintük az eljárás szempontjából nem minősül lényeges dokumentumnak.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal szóvivője, Kádi Csaba lapunknak azt mondta: a kerületi önkormányzatnak nincs hivatalos tudomása Hunvald állítólagos lemondásáról. Kerestük Kéri Lászlót, a polgármester főtanácsadóját, akit a kerületi MSZP-frakciónál nem tudtak kapcsolni, a szóvivő pedig azt tudatta, hogy Kéri nem nyilatkozik az ügyben. | Belföld: Hunvald titokzatos lemondása - kinél van a nyilatkozat? | Hunvald György, a panamaügyekbe keveredett erzsébetvárosi szocialista polgármester állítólag már régen aláírta a fővárosi mandátumáról szóló lemondást, ez a nyilatkozat pedig kerületi bizalmasánál, főtanácsadójánál van. Ő azonban elérhetetlen, nem nyilatkozik. A fővárosi MSZP szerint, ha valóban megvan a lemondás, és hozzájuk - mint címzetthez - nem juttatják el, az joggal való visszaélés. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hunvald_titokzatos_lemondasa_-_kinel_van_a_polgarmester_nyilatkozata_-329744 | 2009-04-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | HEOL |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A vádirat szerint egy pécsi hentes rendszeresen füstöltáruval kent meg a két NAV-ellenőrt, akik cserébe előre jelezték, hogy mikor mennek ellenőrizni. Ilyenkor a hentes az időpontra mindent rendbe rakott, és felkészítette a dolgozókat, így az ellenőrök mindent rendben találtak.
A szalonnázó NAV-osok ellen még májusban kezdtek el nyomozni, ami őszre jutott el odáig, hogy ki is hallgatták őket, majd vesztegetéssel meg is gyanúsították őket. Végül a rendőrök kedden ütöttek rajta a két húsimádón a NAV pécsi igazgatóságán. (Pécsma) | Szalonnával fizették le a NAV-osokat Pécsen | Cserébe előre szóltak, mikor mennek ellenőrizni. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/24/szalonnaval-fizettek-le-a-nav-osokat-pecsen | 2016-10-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek Kósa Lajos ellen | Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével és feleségével szemben az illetékes parlamenti bizottságnál az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK) annak nyomán, hogy a médiában megjelent hír szerint vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett óbudai lakással rendelkeznek. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141008-vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyeznek-kosa-lajos-ellen | 2014-10-08 13:14:00 | true | null | null | ATV |
|
Az Országgyűlés hivatalának statisztikái szerint a lobbitörvényt alapján bejelentendő lobbiesemények száma negyedévenként 20-25 körül mozgott. Ez csupán apró töredéke annak, ami lobbitevékenységként megvalósulhatott.
Mint az államtitkár kifejtette: lobbiesemény lehet, amikor egy lobbista meglátogatja a döntéshozót irodájában, vagy akár telefonon egyeztetnek valamilyen kérdésről. Ugyanakkor a jogszabály tartalmazott indokolatlan rendelkezéseket. Erre példaként említette, hogy indokolatlanul előnyben részesítették a lobbistákat az érdekképviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben - emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy nem tart-e a kormány attól, a szabályozás hatályon kívül helyezésével átláthatatlanná válnak a lobbitevékenységek azt mondta, hogy az előző törvény rossz irányból fogta meg a lobbitevékenységet. Kirakattörvény volt, ami a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány a korrupció ellen fellép, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett - summázta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: nem lettek tisztábbak a közpénzügyek.
A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon - mutatott rá.
További lépésként említette Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos javaslatát a köztávolság tartás jogintézményéről. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, hogy a közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként, vagy köztisztviselőként.
Aki egyszer az állammal szembeni tisztességes eljárás követelményeit megszegi, és ez jogerősen kimondatik, ne legyen lehetősége a továbbiakban közpénzekhez jutni.
A lobbitörvényt a parlament 2006. februárjában fogadta el, és szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabály többek között azt rögzítette, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik a parlament, a kormány - és annak szervei -, valamint a helyi önkormányzatok. Szakértők már 2006. augusztusában kétségesnek tartották a lobbitörvény sikerét. | Újabb zsákutca a korrupcióellenes harcban | Nem váltotta be a korrupció elleni fellépés során a hozzá fűzött reményeket a lobbitörvény, ezért döntött úgy a kormány, hogy januártól hatályon kívül helyezi - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb_zsakutca_a_korrupcioellenes_harcban.469298.html/amp | 2010-12-28 09:36:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Pécs mellett hatalmas beruházási célterületet jelölt ki a kormány még 2023-ban, majd idén nyáron a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyben egyedi építési szabályokról is döntés született.
Továbbra is titkolózás övezi a projektet, de több jel is arra utal, hogy az előkészítő munkálatok már jó ideje zajlanak. Ráadásul mindebben a Pécsi Tudományegyetemnek is szerepe van, míg a megyeszékhely egyelőre kimaradt a tervezésből.
Sokan reménykednek, hogy a remélt beruházások jót tesznek majd a dél-dunántúli gazdaságnak. Viszont az aggódók szerint a terület veszélyesen közel van Pécs vízbázisához, hatalmas termőföldekből lehet ipari park, valamint a térség munkaerő problémáira sem ez lesz a megoldás.
Az aktuális tervek szerint az egykori uránércbányák jelenleg is zajló kármentesítési folyamatait is meg kell bolygatni. Egyelőre sok biztosat nem lehet mondani, de az kijelenthető, hogy egy település korábban nyugalmas közélete nagyot fordult az elmúlt hónapokban.
A Pécs melletti Bicsérd lakóházaitól néhány száz méterre kezdődik az a beruházási célterület, ahova a jelenlegi hírek szerint hatalmas ipari parkot tervez a kormányzat. A régió felvirágoztatásának a kulcsát látják ebben a projektben, de a környéken élők aggodalmasan figyelik a fejleményeket. Meglepetésként érte őket a 2023 nyarán váratlanul megjelent határozat, információt, hivatalos tájékoztatást azóta is hiába kérnek az illetékesektől. Bemondásra kellene elhinni, hogy nem akkumulátoripari fejlesztés veszi át a termőföldek helyét és sokan gyanakvóak az elmúlt évek rossz példái miatt. Az akkumulátoripari beruházást a fideszes sajtón keresztül rendre cáfolják a politikusok, de az információhiány nem építi a közbizalmat. Pedig fejlemények azért vannak, igaz némi kutatás kell ezek megtalálásához.
Augusztus végén környezetvédelmi hatósági eljárás indult a baranyai kormányhivatalnál, amit a Bányavagyon-hasznosító NKft. a bicsérdi beruházási célterületre hivatkozva kezdeményezett. Az állami cég kísérőlevelében és az eljárás egyéb iratai között meg is nevezi az ipari park előkészítését végző szervezetet, a Pécsi Tudományegyetem kancelláriáját. Ezzel kapcsolatban már hónapok óta lehetett pletykákat hallani, sőt, a helyi fideszes sajtó feltételes módban említette már az "Universitas Ipari Park" kifejezést, de úgy tűnik, hogy ez az első nyilvános és hivatalos dokumentum, ami az előkészítés felelőseként konkrétan a kancelláriát nevezi meg.
A kiemelt jelentőségű üggyé minősített közigazgatási hatósági eljárás azért indult, mert a beruházási célterület, illetve az ide tervezett gigantikus ipari park érinti az egykori mecseki uránércbányák kármentesítésével kapcsolatos feladatokat. A területen egy olyan vezeték található, ami az egykori ércdúsító üzem érctárolójának környezetében kialakult talajvízszennyezés kármentesítő rendszerének a része. A zagytározók és környezetükrekultivációjasorán az első lépések egyikeként elkészült a pécsi ivóvízbázis védelme érdekében egy kémiai vízkezelő üzem, valamint a hozzá tartozó, a talaj- és rétegvizekbe kijutott kémiai szennyeződések eltávolítását, lokalizációját szolgáló kármentesítő rendszer is. A beadvány szerint a tisztított víz vezetékének áthelyezését, kiváltását az ipari terület érdekében meg kell oldani, erre javaslatot is tett a Bányavagyon-hasznosító. Azt is hozzáteszik, hogy a munkálatok hatásterülete vízbázis védőövezetet és Natura 2000-es területet is érinthet.
A kormányhivatal egyelőre nem hozott döntést, hanem a "tervezett tevékenység egyedi jellemzőire, illetve összetettségére" hivatkozva október elején 45 nappal meghosszabbították a határidőt. Azaz még nem dőlt el, hogy részletesebb hatásvizsgálatnak kell készülnie, kiegészítést, módosítást kérnek vagy elkaszálják a vezeték áthelyezéséről szóló jelenlegi tervet.
Egy általunk megkérdezett környezetvédelmi szakértő szerint egy ilyen előzetes anyag elbírálására - főleg egy kiemelt állami beruházás esetén - elegendő szokott lenni a normál eljárásban megszabott határidő. Azt is hozzátette, hogy az uránbányászat során nem mindig fordítottak megfelelő figyelmet a környezetvédelemre. "Ismerve az akkori előírásokat, munkafegyelmet, előfordulhat olyan károkozás is, amiről nem is tudnak. A talaj megbontása során kiderülhet olyan talajszennyezés, ami eddig nem volt ismert" - viszont azt is elmondta a környezetmérnök, hogy a munkának pozitív hozadéka is lehet, hiszen javítja terület értékesíthetőségét és munkát ad valakinek, ami a beruházások visszaesése miatt fontos lehet. Úgy látja, hogy a zöldmezős beruházások (mezőgazdasági területek és erdők) helyett a volt iparterületeket kellene preferálni, még akkor is, ha ez megdrágítja a beruházást.
De nem csak az eljárás dokumentumai szerint vannak feladatai a Pécsi Tudományegyetem kancelláriájának a tervezett ipari parkkal. Október elején egy egyetemi delegáció - információink szerint a kancellár, az egyetemi főépítész és egy harmadik személy - már egy németországi expón "házalt" az ipari park terveivel és lehetséges befektetőknek mutatták be a területet, a régió adottságait. Az "Universitas Industrial Park Baranya" bemutatkozó angol nyelvű anyagában az szerepel, hogy a terület "fejlesztője az ország egyik legnagyobb egyeteme és komplex projektmenedzsment szolgáltatásokat kínálnak". Az intézménynek köszönhetően pedig a szakemberképzés, -utánpótlás is megoldott.
Az anyagok között szerepelt egy térkép is, amin a Bicsérd melletti célterület négy 100-110 hektáros egységre osztva látható, amit a vasút mellé tervezett logisztikai és kiszolgáló egység, valamint egy nagyjából 80 hektáros, 50 MW-osra méretezett megújuló energia park is kiegészít egy meddőhányó tetején. Csak összehasonlításként: a debreceni CATL területén egy 18 MW-os napelemparkkal terveznek, igaz, csak az akkugyár első ütemének energiaigénye 80 MW. Sőt, a térképen már feltüntették az M60 gyorsforgalmi utat is, mint fontos közlekedési útvonal, aminek a megépítése egyelőre csupán egy évtizedes ígéret.
Az információk megerősítése érdekében megkerestük a PTE kancellárját, Decsi Istvánt, aki korábban Pécs fideszes alpolgármestere is volt, és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratórium alapítványába is bekerült. A kancellár helyett az alapítvány válaszolt a Telexnek, de konkrétumként annyit írtak csak, hogy a befektetői tárgyalásokban nem vesznek részt. Információinkat nem cáfolták. Ugyanakkor örülnek a fejleményeknek, ami szerintük a Dél-Dunántúl felzárkóztatását hozhatja el és egyezik az alapítvány egyik céljával, a gazdasági szerepvállalással. Érdekesség, hogy Bódis József az alapítvány korábbi elnöke néhány hete éppen arra hivatkozvalépett vissza a posztjáról, hogy az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványnak jobban kellene nyitnia a gazdaság felé, ez pedig vele nem fog menni.
Az alapítvány válaszaiból az nem derült ki, hogy pontosan milyen megbízás vagy felhatalmazás alapján képviselik a beruházást egy nemzetközi ingatlanbefektetői kiállításon. Ahogy az sem, hogy ki fizette mindennek a költségeit. Azt sem árulták el, hogy milyen benyomásokat szereztek és azt sem, hogy a bemutatott tervek milyen fázist jelentenek a projekt szempontjából, és kinek a felkérésére készültek.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökséget. Elmondták, hogy a szóban forgó müncheni Expo Real az egyik legjelentősebb európai ingatlanszakmai kiállítás, a rendezvény célközönsége többek közt az ingatlanfejlesztők, illetve olyan jogi és üzleti tanácsadók, akik beruházók helyszínkiválasztási folyamatait segíthetik elő. Emiatt egy-egy projekt kezdeti szakaszában is érdemes bemutatni az elképzeléseket annak érdekében, hogy megismerjék az európai és azon belül is a magyarországi lokációkat vizsgáló befektetők.
A magyar megjelenés egyik kiemelt célja volt, hogy a vidéki befektetési helyszínekre is felhívja a figyelmet. A HIPA szerint Pécs és térsége iparfejlesztésének legnagyobb korlátja korábban az volt, hogy hosszú ideig nem sikerült olyan megfelelő nagyságú, egybefüggően több száz hektáros kiterjedéssel bíró, jó infrastruktúrával és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület kijelölése, mely alkalmas volna ipari célú hasznosításra és ezáltal nagy volumenű, a térség gazdaságát felvirágoztató beruházások fogadására.
Megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, de azt a rövid és mindezek tükrében mégiscsak meglepő választ kaptuk, hogy "a beruházásnak még az előkészítése sem kezdődött meg, ezzel kapcsolatban kormánydöntés sem született". Navracsics Tibor minisztériuma azt még hozzátette, hogy az egyetem által adott esetben ellátandó feladatokról akkor lehet érdemi nyilatkozatot tenni, ha a beruházás előkészítése megkezdődik.
A bemutató anyagokon szerepel az M60-as gyorsforgalmi út eddig el nem készült része is, ezért megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Azt közölték, hogy az építés három szakaszban folytatódhat, jelenleg a Pécs és Szigetvár közötti 37 kilométeres szakaszhoz vannak engedélyezési tervek és építési engedély. Az előkészítési feladatok folytatásához kormánydöntés és forrásbiztosítás kellene.Október közepén jelent megaz ÉKM építési beruházásokról szóló tervezete, ebben azt is írják, hogy 2035-ig lényegesen bővítenék a gyorsforgalmi utak hálózatát.
Miközben úgy tűnik, hogy az előkészítés előkészítése mégiscsak elkezdődött, az érintett települések lakói továbbra is sötétben tapogatóznak. Politikai következménye egy helyen már biztosan volt az információhiánynak.
A területvesztéssel leginkább érintett településen, azaz Bicsérden a települést vezető Vér József elvesztette eddigi támogató többségét.
A polgármesterválasztást ugyan megnyerte, de a polgármester tevékenységével és főként az ipari parkkal szemben kritikus új képviselőtestületi többség rögtön az alakulóülésen érdekes döntéseket vitt át. Határozatot fogadtak el, amiben ellenzik a környezetromboló, akkuipari beruházásokat és felülvizsgálták a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz). Ebben korlátozták a polgármester jogköreit és tanácskozási jogot adtak a helyi civil szervezeteknek. Ezeket a testület hosszas vita után, de egyhangúlag támogatta.
Vér József a települést 34 éve vezető polgármester a Telex megkeresésére azt mondta, továbbra sem kapott semmilyen hivatalos információt az ipari parkkal kapcsolatban. Politikusok és a PTE kancelláriája sem tájékoztatta. Amikor az új testületről, illetve az alakuló ülésen elfogadott szmsz-ről kérdeztük, annyit mondott, hogy szerinte igazságtalan kampány zajlott, és korábban meg tudta őrizni a falu békéjét, de "most az egyszer nem sikerült" utalva a választási eredményre. Hozzátette, hogy az észszerűség és a falu működése érdekében vissza kellene állítani, hogy százezer forint feletti kifizetésekről is dönthessen, különben rengeteg rendkívüli testületi ülést kell összehívni. "Azt már a régi testület is kimondta, hogy akkuipari beruházást nem támogatna, de ami a településnek jó, azt igen" - mondta a polgármester. "Most olyan dolgokat is kimondtunk, amik nem tudjuk mire vonatkoznak, mert nem tudjuk, hogy mi lesz" - hozzátéve, hogy ezzel az elfogadott nyilatkozattal a település a jó dolgok elől is elzárkózik.
A másik, a település jövőjéért, illetve a legnagyobb helyi cégért mégiscsak aggódó oldal részletesebben is elmondta, hogy milyen problémáktól tartanak. A célterület kijelölésével leginkább érintett vállalkozás a bicsérdi Arany-Mező cégcsoport, illetve annak részvényesei és a földtulajdonosok. "A cég nem fog ugyan ellehetetlenülni, de nehéz helyzetbe kerül ezzel a több mint 200 hektár elvesztésével" - mondja Jónás István igazgatósági tag, aki a nyáron szervezettpécsi fórumonis felszólalt. "Az Arany-Mező Zrt. jelenleg száz embernek ad munkát, köztük bicsérdi lakosoknak is" - és azt is hozzátette, hogy a körkörös gazdaság és a fenntarthatóság a működésük alapja a cégnél.
A növénytermesztéssel, takarmánygyártással saját, országosan is elismert tejhasznú szarvasmarha-állományt és sertéstelepet tartanak el, és még egy biogázüzemet is működtetnek. Minderre rengeteg pénzt fordítottak, sok fejlesztés pályázatoknak köszönhetően valósult meg. A cég 2023-ban elnyerte a "Fenntartható mezőgazdaságért" díjat. Ráadásul a cégcsoport fizeti a legtöbb helyi iparűzési adót a településen és támogatja ezen túlmenően is. "Ha viszont további bővítésekkel még több területünk elvész, akkor komoly bajok jöhetnek" - teszi hozzá.
A polgármestertől, aki maga is részvényes az Arany-Mező Zrt.-ben és pár évvel ezelőtti nyugdíjazásáig évtizedekig a cég alkalmazottja volt, Jónás Istvánék a nyíltságot, átláthatóságot hiányolják. "Az lett volna a minimum, ha összehív egy lakossági fórumot vagy közmeghallgatást, ahol át lehet beszélni a lehetőségeket. Nem életszerű, hogy Vér József polgármester úgy támogat egy 600 hektáros ipari parkot, hogy nem tudja, ott mi valósulna meg."
"Egy üres ipari parkot támogatni felelőtlenség, mert oda később bármilyen környezetszennyező ipar betelepülhet. Nehezen hihető, hogy nem voltak korábban és most sincsenek információi"
- mondja az Arany-Mező Zrt. igazgatósági tagja, aki a nemrég alapított Közös Jövőnkért Civil Egyesület vezetője lett, így a testületi üléseken is felszólalhat majd.
Czékus Zoltán, először megválasztott önkormányzati képviselő arról is mesélt, hogy az elmúlt időszakban nagyon megromlott a közbizalom a településen. "Eddig lényegében egy személyben irányította a polgármester Bicsérdet, de most majd a nyilvánosság, képviselőtestület és a civil szervezetek több szerepet kapnának. Szeretnénk tudni, hogy mi miért történik a faluban" - mondja a képviselő, aki szintén az Arany-Mezőnél dolgozik. Elmondása szerint az alakuló ülésen fenyegetőzés is volt, hogy majd elküldik Orbán Viktornak az akkuipari beruházások elutasításáról szóló határozatot, amiben tájékoztatást kérnek. "A testületi ülés óta nem beszéltünk, de szerencsére a többiekkel már beszélt. Mi hajlandóak vagyunk, akarunk is dolgozni, nem véletlenül ástuk bele magunkat a működésbe sem. Ha kell, akkor gyakrabban ülésezünk" - mondta Czékus, aki szerint családi hagyomány náluk a helyi közéletben való részvétel.
A Telexnek Jónás István és Czékus Zoltán együtt mutatta meg a szóban forgó területet, ami a lakóházaktól mindössze kétszáz méterre kezdődik. A kocsiút során gyakran láthatóak a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház létesítményei. A cégetnem adta át az önkormányzat állami tulajdonba, így annak ellenére, hogy a város közigazgatási területein kívül vagyunk, érintettként elvileg érdemben is ráláthatnak majd a folyamatokra.
A kormánypárti sajtót még márciusban körbejárta a hír, hogy a kínai Great Wall Motors beruházása érkezik Pécs mellé. A cikkeket aztánvillámgyorsan törölték, a Vsquare információi szerint egyenesen aKarmelitából érkezett az utasítás. Majd a kínai elnök látogatása előtt a Szabad Európaarról cikkezett, hogy májusban jelenthetik be a gyár érkezését. Ez az információ sem bizonyult hitelesnek, ráadásul nem sokkal később a GWM azeurópai központjuk bezárásátjelentette be.
Ugyanakkor több, egymástól független forrásból is megerősített információnk szerint a Great Wall Motors valóban tárgyalt egy Pécs melletti hatalmas üzem létrehozásáról.
A kínai cég a pécsi városvezetéssel is találkozott, még 2022 novemberében. Információink szerint azonban ezek a tárgyalások politikai okokból megakadtak, ugyanis a városvezetés környezetvédelmi garanciákat szeretett volna. Ráadásul határozottan és nyilvánosan kiálltak a környezetszennyező beruházások ellen, és azt is elmondták, 2022-ben 16 különböző, akkumulátorgyártással kapcsolatos megkeresés érkezett a pécsi önkormányzatához. Majd 2023 februárjában, az akkor még ellenzéki többségű közgyűlés egyolyan nyilatkozatot is elfogadottmely szerint a polgármester az üzleti tárgyalások során utasítsa vissza a környezetvédelmi szempontból problémás beruházásokat.
Néhány hónappal később, 2023 nyarán jelölte ki a kormány a beruházási célterületet Pécs határában. A város polgármestere idén júniusban pedigarról adott ki közleményt, hogy hiába kért többször információkat a témában a baranyai főispántól, a megyei önkormányzat elnökétől, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójától és a külügyminisztertől. Nem sokkal később nemzetgazdasági szempontbólkiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítottákaz ipari-innovációs fejlesztési területet, és egyedi beépítési szabályokat engedélyezett a kormány, ezzel együtt szállás jellegű, de nem munkásszállónak minősülő épületeket is.
A Telex kérdésére most azt nyilatkozta a pécsi önkormányzat, hogy utoljára október közepén levélben keresték "az érintett kormányzati és baranyai szereplőket a fejlesztési területtel kapcsolatban", egyelőre várják a választ. Azt is elmondták, hogy az elmúlt években inkább a kisebb méretű ipari telkekre mutatkozott igény, de volt 7 hektárt és 24 hektárt megvásárló beruházó is. Jelenleg is vannak üres területek és napirenden van a pécsi ipari parkok kapacitásfejlesztése, Pécs keleti részében 23 hektárt alakítanának ki. Viszont nem kívánják véleményezni a Pécsi Tudományegyetem szerepét, amíg nem látnak kormánydöntést a projekt előkészítéséről.
Egy általunk megkérdezett, nagyobb gazdaságfejlesztési projektekben jártas helyi szakember szerint a bicsérdi beruházás mérete miatt ide távol-keleti befektetőt lehet elképzelni.
Egy vagy kettő nagyobb, 100-200 hektár helyigényű központi gyárral és később annak a beszállítóival. Zöldmezős beruházásként ezt végrehajtani 4-5 év is lehet, a forrásigényt - a szárnyaló árak miatt - megbecsülni is nehéz. Kisebb befektetőkkel, kisebb gyárakkal egy ekkora létesítményt feltölteni pedig beláthatatlan időtáv, főleg a régióban. A gazdasági szakember azt is hozzátette, hogy a saját megújuló energiás erőmű már alapnak számít, de ha tényleg napelemről van szó, akkor korszerűbb lenne a gyárépületek tetején elhelyezni azokat. Versenyelőnynek inkább egy geotermikus erőmű számíthatna. Azt is elmondta, hogy ha már egy ilyen nagyobb léptékű fejlesztés érkezne Baranyába, akkor jó volna az elmúlt évek rossz hazai tapasztalataiból -környezetvédelmi,munkaerőpiaci,energetikaiproblémákból - a megfelelő tanulságokat leszűrni, és nem a korábbi hibákat elkövetni.
A cikk szerzője a Pécsről szólóMecseki Müzli hírlevélszerkesztője. | Hatszáz hektárnyi titkolózás Pécs határában | Pécs mellett hatalmas beruházási célterületet jelölt ki a kormány, de titkolózás övezi a projektet. Több jel is arra utal, hogy az előkészítő munkálatok már egy ideje zajlanak. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/07/hatszaz-hektarnyi-titkolozas-pecs-hataraban | null | true | null | null | Telex |
A díjátadón Karácsony Gergely főpolgármester elmondta,
mi, a mai budapestiek azoknak az egyesítőinek a leszármazottjai vagyunk, akik egyesítették ezt a várost. Mi pedig tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha a különbözőségeik kiegészítik egymást.
A főpolgármester kiemelte, januárban ünnepelhetjük Nagy-Budapest létrehozásának 75. évfordulóját. A politikus szerint ez az évforduló kiemelten fontos, ugyanis 75 éve alakult ki az a Budapest, amit ma is ismerünk.
Karácsony Gergely a díszpolgári cím átadásával kapcsolatban elmondta, ma Budapest egy, a szabadságához ragaszkodó város, amely ezzel a kitüntetéssel mond köszönetet azoknak, akik kiemelkedőt, maradandót alkottak. A köszöntő beszédében emellett a főpolgármester odaszúrt a Városliget fejlesztésének, és kritizálta az új Nemzeti Galéria épületét.
Budapestért díjat kapott Balogh Jánosné Aranypánt-díjas óvónő, Buncsik Ildikó, a Magyar Vöröskereszt Budapest fővárosi igazgatója, a Gólem színház, Juhász Gábor Gramofon-díjas jazzgitáros, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze, Scherer Péter színész, Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő, Szöllősi Mariann helytörténész, Vass Péter, a Fővárosi Önkormányzat Szombathelyi Idősek otthona intézményvezetője.
Pro Urbe díjat kapott Gőz László, a Budapest Music Center alapítója, Prima Primissima díjas jazz-zenész, Halkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója az idei árvízi védekezés során elért kiemelkedő teljesítményéért, Rosenstein Tibor séf, Talyigás Katalin szociológus, szociálpolitikus. Az elismerést posztumusz kapta meg Grétsy László nyelvész és Fahidi Éva holokauszt-túlélő.
Díszpolgári címet kapott Pogány Judit, a Nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Bródy János Kossuth-díjas zenész, művész, Daróczy Ágnes kultúraszervező, előadóművész, Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, Török András Budapestért díjas várostörténész, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár.
A kitüntetés posztumusz díjazottja a tragikus hirtelenéggel elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, énekesnő és Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, szinkronszínész.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden évben ezen alkalomból a fővárosi önkormányzat elismerő díjakat adományoz azon személyeknek, közösségeknek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Budapestnek dicsőséget szereznek.
Tarlós István korábbi főpolgármester időszakában a városvezetés még törekedett arra, hogy a fővárosi díjazottak névsora kiegyensúlyozottságot mutasson. Tarlós utolsó hivatali évében, 2019-ben díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész. Az elismerést posztumusz kapta meg Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke és Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
Karácsony 2020-ban díszpolgári címre javasolta két hivatali elődjét, Demszky Gábort és Tarlós Istvánt. Karácsony ezt azzal indokolta, hogy "egy olyan országban hiszek, ahol a politikai vitapartnerek lehetnek ellenfelek, de soha nem lehetnek ellenségek", szerinte "a magyar közéletre egyre inkább a polgárháborús viszonyok jellemzők", és azt hangsúlyozta, hogy "nem mehetünk tovább ezen az úton".
Ehhez képest Karácsony főpolgármesterségének első három évére inkább a baloldalhoz köthető személyiségek elismerése jellemző. A 2022-ben díszpolgárrá választott Dés László zeneszerző, előadóművész - aki az indoklás szerint kiemelkedő jazzművészi tevékenységéért, valamint a kortárs magyar musicalek és filmek zeneszerzőjeként kifejtett munkájáért, nagy népszerűségnek örvendő alkotásaiért kapta az elismerést - bevallottan baloldali és kormányellenes. A tavaszi választások után a Klubrádióban például arról értekezett, hogy a Fidesz egyenesen hülyének nézi az embereket, és szerinte a magyarok nem tudnak demokratikusan gondolkodni.
A korábban szintén díszpolgárrá választott Hajdu László már 2014-ben DK-s támogatással nyert a XV. kerületben, és Gyurcsány-párti színekben lett később parlamenti képviselő. Szintén a baloldalhoz köthető a kitüntetettek közül Závada Pál író is.
Budapest díszpolgára lett 2021-ben Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke, akit maga Karácsony Gergely javasolt a baloldal államfőjelöltjének (végül a Jobbik nyomására nem ő, hanem Róna Péter lett az aspiráns). Szintén szerepelt a díszpolgári címmel kitüntetettek között a korábban liberális, mostanában magát marxista filozófusnak nevező Tamás Gáspár Miklós, valamint Kenedi János író, történész, aki 2021-ben csatlakozott a Karácsony Gergely kormányfőjelölti támogatására létrehozott 99 Mozgalomhoz. | Átadták Budapest díszpolgári címeit | Karácsony Gergely főpolgármester a főváros napja alkalmából rendezett pénteki ünnepségen átadta a Budapest díszpolgára címeket. Míg Tarlós István idejében a városvezetés törekedett arra, hogy a fővárosi díjazottak névsora kiegyensúlyozottságot mutasson, Karácsony elmúlt három évében ez már kevéssé jellemző. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/atadtak-budapest-diszpolgari-cimeit-3 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az elutasításról rendelkező határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye - tette hozzá Miskolci Ivett, a megyei főügyészség sajtószóvivője.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Takács Károly (Fidesz-KDNP) oroszlányi polgármester feljelentése nyomán 2011 júliusában rendelt el nyomozást az önkormányzat előző 12 évi gazdálkodásával kapcsolatban. Egy hónappal később Papp Péter alpolgármester további vagyoni károkozás ügyében tett feljelentést. Az ügyeket egyesítették, majd egyéves nyomozás után a rendőrség az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A feljelentések alapját egy könyvvizsgálói vizsgálat képezte, amely félmilliárd forintos veszteséget tárt fel a szocialista városvezetőség idejéből.
Az átvilágítás ugyanakkor azt is megállapította, hogy a város eszközállománya 2,1 milliárdról 10,4 milliárd forintra nőtt, az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. üzemi eredményei pedig a piaci 8-12 százalék helyett 9-18 százalékosak voltak.
A könyvvizsgálói jelentés elmarasztaló megállapításait a település korábbi vezetői akkor azonnal cáfolták. Székely Antal volt alpolgármester, az MSZP helyi elnöke azt mondta, hogy ha a jelentést egy Fidesz által irányított településről írták volna, akkor most "sikersztoriként lobogtatnák" a megállapításait. | Belföld: Oroszlány: megszüntették a nyomozást | A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség elutasította Oroszlány polgármesterének panaszát, aki azt kifogásolta, hogy az általa különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettéről tett feljelentés nyomán indult eljárást a rendőrség megszüntette. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/oroszlany__megszuntettek_a_nyomozast-1328469 | 2012-08-29 11:49:58 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A bíróság a röviden összefoglalt vádiratról is tájékoztatta szerkesztőségünket. Eszerint a halálos késelést megelőzően az elsőrendű vádlott 2023 augusztus 15-én társaságával egy hotelben tartózkodott, ahol az elfogyasztott alkohol hatására hangoskodni kezdett, agresszívan reagált, amikor a közeledő záróra és az ittassága miatt a pincér már nem akarta kiszolgálni.
A felszolgáló megijedt és kérte a szálloda recepciósát, hogy értesítse a sértettet, aki a hotelben biztonsági feladatokat is ellátott. A sértett kiérkezésekor találkozott a hotel egy másik alkalmazottjával, aki szintén szóváltásba keveredett korábban az elsőrendű vádlottal, és az alkalmazott közölte vele, fejével az elsőrendű vádlott felé biccentve, hogy ő az a személy, aki miatt ki kellett jönnie, továbbá azt is elmondta, hogy az elsőrendű vádlott őt késeléssel fenyegette.
Ezzel egyidőben az elsőrendű vádlott és párja veszekedésbe kezdtek, mivel a barátnő próbálta megakadályozni, hogy az elsőrendű vádlott elvegye tőle a zsebe szélére rögzített bicskát. Miután a dulakodás során mégis sikerült a szúróeszközt az elsőrendű vádlottnak megszereznie, elindult a bejárat felé, ahol útközben összetalálkozott a sértettel. A sértett megkérdezte tőle, hogy miért kell itt balhézni, majd két alkalommal kézfejével fejen ütötte. Az elsőrendű vádlott az ütések hatására a földre esett, ekkor a sértett felhagyott a bántalmazásával. Ezt követően az elsőrendű vádlott elővette a bicskát, és több alkalommal megszúrta a sértett lábát. A sértett igyekezett a szúró mozdulatokat hárítani, átbillent a földön fekvő helyzetbe kerülő az elsőrendű vádlotton, és ökölbe szorított kézzel több alkalommal fejen ütötte őt, majd megpróbálta kivenni a kezéből a kést, azonban az elsőrendű vádlott kibújt a szorításával és mellkason szúrta a sértettet.
A hotel alkalmazottja próbált a sértettnek segíteni, megrúgta, majd sörös üveggel megütötte az elsőrendű vádlottat, aki azonban még egyszer arcon szúrta a felállni akaró sértettet. Eközben az elsőrendű vádlott barátnőjének hívására visszaérkezett a társaság, akikkel korábban italoztak, és az elsőrendű vádlott a másodrendű vádlott kíséretében elhagyta a hotelt, aki segített neki elrejtőzni. A szálloda egyik alkalmazottja mindeközben értesítette a mentőket és a rendőrséget. A sértett az őt ért sérülések miatt kialakult vérveszteség következtében a kórházba szállítását követően elhunyt. A vádlottnak emberölés és más bűncselekmények miatt kell felelnie a Gyulai Törvényszék előtt . | Kezdődik a békéscsabai halálos késelés tárgyalása | Megkezdődik annak a büntetőügynek a tárgyalása, amelyet az egyik békéscsabai hotelban, tavaly augusztusban történt halálos késelés miatt indítottak | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/keseles-bekescsaba-hotel | null | true | null | null | BEOL |
A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén több mint harminc napirendi pont megtárgyalása várható, a főpolgármester előzetes jelzése alapján pedig a frakciók egyeztetnek majd egy lehetséges jövőbeli budapesti olimpia megszervezéséről.
Mint ismert, Karácsony Gergely múlt csütörtökön a Facebookon közölte, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérte a főváros önkormányzatát, hogy vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. A főpolgármester azt írta, hogy a felkérést a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti, javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a főpolgármester és a frakciók vezetői együtt vegyenek részt a Magyar Olimpiai Bizottsággal való közös gondolkodásban.
A főpolgármester-helyettes személyére vonatkozóan nem lesz napirenden előterjesztés a Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának közlése szerint.
A helyettes megnevezése ugyanis a főpolgármester kizárólagos jogköre, rajta kívül más nem kezdeményezhet ilyet, azonban mostanáig nem sikerült dűlőre jutni az ügyben, a főpolgármester inkább nem is jelöl helyettest, attól tartva, hogy a közgyűlés úgyis leszavazza a személyi javaslatát. Azonban ha a Fővárosi Közgyűlésben nem tudják feloldani a patthelyzetet, a Fővárosi Kormányhivatal eljárást kezdeményezhet, amelynek eredményeként a főispán is kinevezheti a főpolgármester-helyettest.
A fővárosi cégek vezetőinek személyére nem, de az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra tesz javaslatot a főpolgármester, mert sokak mandátuma lejár.
Erről Karácsony folyamatosan egyeztet a frakciókkal. Úgy tűnik, hogy az egyeztetések a Tisza Párttal már kudarcot vallottak, ugyanis a párt egyik képviselője kezdeményezte az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságra és a vezérigazgatói és ügyvezetői pozíciókra kiírt pályázatok visszavonását és újak kiírását.
A közgyűlésen a főváros szervezeti és működési szabályzatáról (szmsz) is döntenek. Emlékezetes, az alakuló ülésen a Tisza Párt, a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom és a Fidesz-KDNP frakciója sem akarta elfogadni Karácsony szmsz-módosítását. Akkor a képviselőcsoportok azt akarták elérni, hogy szavazzanak az új szmsz-hez benyújtott módosítókról is, mivel nem minden pont került be az előterjesztésbe azok közül, amiket a pártok kezdeményeztek.
A közgyűlésen a kormány által javasolt Airbnb-korlátozásra válaszul egy tízpontos lakáspolitikai javaslatról, a diákszervezetekkel folytatott tárgyalásokon megalkotott 24 pontos akciótervről, valamint a kikötői engedélyekre és a digitális reklámelhelyezésekre kiszabott moratóriumokról is szavaznak. A fővárosi Fidesz-KDNP emellett javaslatot tett arra, hogy a kormány és a főváros közösen kezdeményezze a lakhatási célú operatív programok felülvizsgálatát; a pénzt fordítsák kollégiumi férőhelyek bővítésére és megfizethető szolgálati lakások kialakítására.
Ismét napirendre tűzi a közgyűlés a Horn Gyula sétány kérdését. A Fidesz-KDNP javaslata szerint ugyanis a kérdéses közterületnek inkább a Pesti Srácok sétány nevet kellene viselnie. Karácsony Gergely és a balliberális fővárosi közgyűlési többség korábban úgy döntött, hogy a jogszabályi tiltás ellenére is Horn Gyuláról neveznek el egy XIII. kerületi sétányt. Idén nyáron azonban a Fővárosi Törvényszék kimondta: jogsértő, hogy közterület egy karhatalmista nevét viselje. | Már az első napirendi pont előtt összeomlott a Fővárosi Közgyűlés | A Fővárosi Közgyűlés második ülésén komoly viták alakultak ki, számos fontos kérdésben azonban továbbra sem sikerült döntenie a testületnek. Ennek következményeként nemcsak főpolgármester-helyettes, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megszavazását sem sikerült tető alá hozni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/mindenkit-erinto-donteseket-targyal-ma-a-fovarosi-kozgyules | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A napokban megírtuk, hogy a Fidesznek csak biodíszletnek kellettek a Czeglédy Csabával szembeni hatósági fellépés miatt fizetés nélkül maradt diákok. Cikkünk megjelenése után a kormány hirtelen döntést hozott a „kártérítési folyamatról", ennek ellenére továbbra is várhatnak a pénzükre a diákmelósok.
Szerdai ülésén a kormány úgy döntött, hogy kártalanítják a Czeglédy-ügy károsultjait – „értesült" a Hirado.hu. Az ügy szépséghibája, hogy a diákok kártalanítását hónapok óta halogató kormányzat egy nappal azután döntött a „kártalanítás folyamatáról", hogy megírtuk: a diákok jó része már réges-régen megkapta volna a járandóságát, ha hagyják, hogy az adócsalás gyanújával előzetes letartóztatásba vett Czeglédy Csaba kifizesse őket.
Károsult diákokból Fidesz-biodíszlet
A kormányzat továbbra sem közölte, hogy mikor kaphatják meg a munkabérüket a pénzükre immáron fél éve váró diákok és munkások. A kabinet ugyanis csak a „kártalanítási folyamatról", hozott döntést, amelynek részletei rövidesen megjelennek a Magyar Közlönyben – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel.
Mint ismeretes, a Czeglédy által vezetett Human Operator Zrt. országszerte 4-5 ezer diákot foglalkoztatott, a diákmunkaerő-piac egyik fontos szereplője volt. A bomba június 13-án robbant, amikor a Csongrád megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága házkutatásokat tartott, majd őrizetbe vette a politikust.
Az akcióját éppen a fizetésnapra időzítő NAV a cég valamennyi adathordozóját is lefoglalta, így az időközben előzetes letartóztatásba vett Czeglédy Csaba és a cég vezetői azt sem tudhatták, hogy pontosan kiknek mekkora összeget kellene kifizetniük.
A Fidesz döntené el, ki a bűnös
Lapunknak Czeglédy Csaba - ügyvédjén keresztül - leszögezte: a diákok bérét naptári okokból abban a hónapban néhány nappal korábban folyósították, így végül csak legfeljebb százra tette a fizetés nélkül maradt diákok számát. Ezzel szemben a magát a károsult diákok képviselőjének kikiáltó Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és annak Fidesz-közeli vezetője, Fiák István ügyvéd kezdettől fogva „közel ezer" károsultról beszélt a kormánymédiának, úgy, hogy ezt azóta sem tudta bebizonyítani.
Az ügyvéd legutolsó ismert és bíróság előtt bebizonyított közlése szerint mindössze 51 károsult diák igényét tudta bebizonyítani, néhány millió forint értékben. A Fiák közléseit rendre kritikátlanul átvevő kormánymédiával szemben már így is sorra nyeri a pereket Czeglédy Csaba.
Helyreigazítások sorára kötelezték a köztévét - Megszólalt Czeglédy
Időközben az is kiderült, hogy Czeglédy Csaba már nyáron megkereste a DiákÉszt, hogy segítsenek felkutatni a fizetés nélkül maradt diákokat, mert szeretné őket gyorsan kifizetni. Czeglédy jogi képviselője azonban lapunknak leszögezte: Fiák nem küldte el Czeglédy munkatársainak a kifizetéshez szükséges ügyvédi meghagyásokat, ehelyett október közepén egy dörgedelmes levélben felmondta az addigi „együttműködést" Czeglédyvel, majd a DiákÉsz vezető teátrálisan Orbán Viktorhoz és Kövér Lászlóhoz fordult segítségért az ügyben.
Ettől sem gyorsultak fel azonban az események, a máskor oly rapid gyorsasággal törvényt hozó fideszes többség csak egy hónappal később, november közepén fordított figyelmet a fizetés nélkül maradt diákokra. Látványosan elfogadott egy országgyűlési határozatot, melyben - bírói ítélet és vádemelés nélkül – bűnözőnek nevezték Czeglédy Csabát, illetve döntöttek arról, hogy közpénzből kell „sürgősen" kártalanítani a fizetés nélkül maradt diákokat. A szerdai kormánydöntés azonban újfent csak azt igazolja, hogy a vezető kormánypártnak nem a hoppon maradt diákok ügyének rendezése a valódi célja, hanem csak az, hogy a Czeglédy-ügyet kiemelt kampány show-elemként minél tovább felszínen tarthassák a közmédiában. November egyszer már tudtunkra adta a KTK, hogy már „dolgoznak" a kártérítést lehetővé tevő jogszabályokon, de a szerdai hírek szerint egy hónap után is csak odáig jutott a kormány, hogy „döntött" a kártalanítást lehetővé tevő jogi folyamatról. | Czeglédy-ügy - Újra ígér a kormány | A napokban megírtuk, hogy a Fidesznek csak biodíszletnek kellettek a Czeglédy Csabával szembeni hatósági fellépés miatt fizetés nélkül maradt diákok. Cikkünk megjelenése után a kormány hirtelen döntést hozott a "kártérítési folyamatról", ennek ellenére továbbra is várhatnak a pénzükre a diákmelósok. | null | 1 | https://nepszava.hu/czegledy-ugy-ujra-iger-a-kormany | 2017-12-13 16:59:00 | true | null | null | Népszava |
A finn hatóságok orosz állami tulajdonban lévő ingatlanokat foglaltak le egy tavalyi hágai nemzetközi választottbírósági ítélet alapján.
Helyi sajtójelentések szerint a végrehajtók lefoglaltak egy körülbelül 17 hektáros, tengerparti területet is Heggesbilában, amelyet a Finnországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták használtak pihenésre. Az Orosz Tudományos és Kulturális Központ telke az ukrán Naftogaz vállalat követelésére került zár alá, egy hágai nemzetközi választottbíróság tavalyi áprilisi döntése alapján.
A Helsingin Sanomat című lap értesülései szerint ezenfelül legalább négy másik orosz állami tulajdonú ingatlant foglaltak le a hatóságok Helsinkiben és az Åland-szigeteken, köztük egy lakóházat.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akar a NATO nagyobb ellenőrzést az Északi-sarkvidéken?
Ez az első alkalom, hogy egy finn bíróság elrendelte a befagyasztott orosz vagyon elkobzását. A Naftogaz tavaly nyáron ötmilliárd dollárra perelte be Oroszországot a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget illegális annektálása nyomán elszenvedett veszteségei miatt. Ennek alapjául az a már említett hágai ítélet szolgált, amely kártérítés fizetésére kötelezte Moszkvát.
Az orosz igazságügyi minisztérium közölte, hogy nem ismerik el a törvényszék joghatóságát a Naftogaz kártérítési ügyében. Oroszország helsinki diplomáciai képviselete arról számolt be, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az ingatlanok lefoglalásáról. | Lefoglalták az orosz diplomaták strandját Finnországban | A finn hatóságok orosz állami tulajdonban lévő ingatlanokat foglaltak le egy tavalyi hágai nemzetközi választottbírósági ítélet alapján. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lefoglaltak-az-orosz-diplomatak-strandjat-finnorszagban/33179542.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Korrupció elleni szappan politikusoknak - videó
Na persze csak a Lehet más a politika elnevezésű pártkezdemény utcai bemutatóján, amelyek azt kívánták demonstrálni, hogy egy képzeletbeli parlamenti képviselő bizony nem menne át a korrupció vizsgálaton, de egy képzeletbeli szappan megtisztítja gátlástalanságától. Videó az LMP utcaszínházáról.
2008. október. 10. 06:06 Vélemény
Új párt a láthatáron: demokrata, zöld és tömbön kívüli
Október 7-én a Lehet Más a Politika (LMP) mozgalom aktivistái lézerrel akartak vetíteni a Parlament homlokzatára, ám a rendőrök minden magyarázat nélkül meghiúsították a készülő akciót. Schiffer András, a mozgalom egyik alapítója-szervezője szerint az eset önmagában is bizonyítja, szükség van a magyar politikai élet megújítására. A mozgalom párttá alakul, amint a feltételek adottak lesznek. A 2009. júniusi EP-választásokon már részt vennének.
2008. október. 06. 18:43 MTI/hvg.hu Itthon
Lézervetítés az Országházon: odabent nem tudnak róla
Az Országgyűlés Hivatala nem tud arról, hogy hétfőn este egy lézerrel vetített mondat jelenne meg az Országházon - közölte Altorjai Anita sajtófőnök.
2008. október. 08. 00:00 Társadalom
Az első vetítés
Párttá alakul a Lehet más a politika mozgalom - így a Sólyom László államfőjelöltségének ötletével befutott Védegylet környékéről az Élőlánc után már a második ökopárt indul.
2008. július. 09. 10:56 hvg.hu Itthon
A melegszolidaritás miatt pezseg a Védegylet
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem hullik szét a Védegylet Egyesület – jelentette ki Boda Zsolt, a szervezet szóvivője.
2007. november. 28. 00:00 Társadalom
Mit jelent a Tasz?
Lassan-lassan egyre több olyan adat válik nyilvánossá, amely nincs állam- vagy szolgálati titokká minősítve, ám... | Itthon: Korrupció elleni szappan politikusoknak - videó | Na persze csak a Lehet más a politika elnevezésű pártkezdemény utcai bemutatóján, amelyek azt kívánták demonstrálni, hogy egy képzeletbeli parlamenti képviselő bizony nem menne át a korrupció vizsgálaton, de egy képzeletbeli szappan megtisztítja gátlástalanságától. Videó az LMP utcaszínházáról. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20081117_lehet_mas_a_politika | 2008-11-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
Luxuskörülményekről eddig sem beszélhetett, egy kétszemélyes cellában tartották, ahol nem tisztálkodhatott és még azt is kopogással kellett jeleznie őreinek, ha ki akart menni a mellékhelyiségre. Valószínűleg nem aludt jobb körülmények között a bróker felesége és egyik befektetési tanácsadója sem – meg nem erősített hírek szerint ők ketten álltak még bíróság elé.
Azt egyelőre nem tudni, hány személyes cellába kerül ezután Tarsoly Csaba, de sok jóra nem számíthat. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök közül az előzetes fogdákban vannak a legrosszabb körülmények és ezekben a legnagyobb a zsúfoltság.
Kétnapos tárgyalás
Tarsoly Csabát és társait szokatlan, maratoni tárgyalás után helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság. A tárgyalás szombat délelőtt kezdődött, de nem sokkal dél után úgy döntöttek, hogy vasárnapra halasztják, mert a védelem új bizonyítékokat kért.
Vasárnap újabb kilenc óra telt el a döntésig, az előzetes hírét este hat óra előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra. A Fővárosi Törvényszék azt közölte: harminc napra helyezte előzetes letartóztatásba T. Csaba István I. rendű, T-né R. Erika másodrendű és M. Zsolt harmadrendű gyanúsítottakat. A büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Megfellebbezik a döntést
Tarsoly Csaba ügyvédje már a délutáni szünetben nem akart nyilatkozni, este pedig a többi ügyvéddel együtt szinte futva távozott a bíróság épületéből. Nyilatkozott viszont az MTI-nek. Papp Gábor elmondta: nem ért egyet az indokkal, miszerint fennállna a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye, ezért megfellebbezik a döntést.
Kijelentette: ügyfele az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát - fűzte hozzá a jogi képviselő.
Kitiltották a sajtót
A sajtó munkatársait szombaton még igen, vasárnap viszont már nem engedték be a bíróságra, pedig jogukban áll a folyosón várakozni, még akkor is, ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el.
A belépés tiltását az épület őrzését végző, debreceni székhelyű vagyonvédelmi cég munkatársa azzal indokolta, hogy „a főnök” megtiltotta, mert tegnap "rosszalkodtak" az újságírók a folyosón.
„Pusztuljatok az anyátokba innen!” - kiabálta egy arcát eltakaró férfi, akit a hátsó bejáraton át hoztak ki az épületből.
Az ügyészség nem késlekedett
Tarsoly Csabát csütörtök késő este vitték el a rendőrök, nem sokkal azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján arról beszélt: Orbán Viktor is csodálkozik, miért nem kattant még a bilincs a Quaestor-vezér csuklóján.
A brókerbotrány károsultjai pénteken nyílt levelet írtak Polt Péter Legfőbb Ügyésznek. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a rendőrség bő egy hét alatt nem hallgatta ki Tarsolyt, akit a rendőrség csak csütörtökön állított elő.
„Ez azért különösen fontos számunkra, mert a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részben offshore tulajdonosi körrel bír, így az ezen tulajdonoshoz kiáramló pénz gyakorlatilag a mi kártalanításunkra fordítható összeget csökkenti” - írták.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője válaszában cáfolta, hogy akár a rendőrség, akár az ügyészség késlekedett volna. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Debrecenben a Quaestor károsultjai ma demonstrációt tartottak.
Jövő héten kész a brókertörvény
Nem akar viszont késlekedni a kormány, már ami a brókertörvényt illeti. Orbán Viktor pénteken beszélt róla, a Fidesz pedig ma közleményben erősítette meg, hogy akár már a jövő héten elfogadhatják a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba. A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és vizsgálóbizottságot állítanak fel.
Alig van személyes vagyona
Igaz, a Bors Online információi szerint Tarsoly Csabának és családjának alig van személyes vagyona. Budai villája állítólag egy svájci cég nevén van, édesapja háza pedig a felesége nevén, aki viszont nem tulajdonos a Quaestorban. Tarsoly ráadásul időközben le is mondott a cég éléről, annak vezetését pedig Orgován Bélára, egy börtönviselt közmunkásra bízták. Később Tarsoly mégis visszavette vezető tisztségeit, közleménye szerint „hibát követett el”, amikor reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor.
A külügy időben menekült
A héten kiderült, hogy a kormány személyesen is érintett volt a botrányban, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek. A tárca azonban még a bedőlés előtt kimenekítette a pénzét, igaz, hogy az állampapírok helyett készpénzt kapott vissza.
Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte el, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki pénzüket a brókercégekből. Később ezt egyszerű életösztönnel magyarázta és tagadta, hogy bennfentes információi lettek volna a kormánynak. | Rácsok mögé küldték Tarsoly Csabát | Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/szabadsaga-utan-vagyonarol-is-lemondhat-tarsoly-csaba | 2015-03-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Közel 32 ezer ügyfélnek összesen 88 milliárd forintot fizetnek ki a tájékoztatás szerint. A Beva 110 milliárd forintos, 3 hónapos áthidaló hitelt vesz fel a jegybanktól a folyamatban lévő kártalanítási eljárások (Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., Quaestor) során szükségessé vált kifizetésekre - ismertetik a közleményben.
A QA személyre szóló levélben értesíti a befektetőket a benyújtott és elbírált igényük után járó kárrendezés összegéről, a kárrendezés számításának módjáról és a jelen szakaszban kifizetésre kerülő összegről - közölték.
A 100 ezer euróig (30 millió forintig) fennmaradó további követeléseket a QA időben eltolva tudja teljesíteni. Ennek a további közel 100 milliárd forintos kártérítési résznek a kifizetése ugyanis csak az Alkotmánybíróság döntése és az ahhoz igazodó, esetleg szükséges jogszabályi változások ismeretében folytatódhat.
A Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét a jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
A Quaestor ügyében március 11-én nyomozás indult, később a Nemzeti Nyomozó Iroda három személyt őrizetbe vett üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. | Megkezdődik a Quaestor-kötvényesek kárrendezése | Megkezdődik a Quaestor-kötvényesek kárrendezése július 13-án, amikor a Befektető-védelmi Alapot (Beva) terhelő kártalanítási részt fizetik ki. A Beva a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) útján a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelést fizeti ki a károsultaknak, egyenként 20 000 euróig (körülbelül 6 millió forintig) - közölte a QA hétfőn az MTI-vel. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megkezdodik_a_quaestor-kotvenyesek_karrendezese.600165.html | 2015-07-06 10:26:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ha megengedi, ezt ellenőrizném, mert az én emlékezetem szerint magasabb áfabevétellel számoltunk
- válaszolta az Economxnak Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai Kormányinfón, ugyanis kíváncsiak voltunk arra, hogy a kormányzat szerint miért szerepel a jövő évi költségvetésben kevesebb áfabevétel annál, mint amennyit az idei évtől reméltek. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy
ha a Pénzügyminisztérium valamit tud, akkor számolni, de azt nagyon.
Pedig a számok most egy kicsit mást mutatnak (KATT IDE a törvényért).
Az általános forgalmi adó
2024-es előirányzata (amit ugye még 2023-ban fogalmaztak meg) 8574 milliárd forint, míg az Országgyűlés elé benyújtott dokumentum szerint jövőre 8277,2 milliárd forinttal számolnak.
Ez egyébiránt azt is jelenti, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók értéke is csökkenhet jövőre:
idén 11041,3 milliárd forinttal számoltak, jövőre 10952,5 milliárd forint szerepel az államháztartás központi alrendszerének mérlegében.
Mindezt úgy, hogy jövedéki adóból többet szedne be a kormány, 1677,7 milliárd helyett 1702,9 milliárd forintot.
Persze, ezek a tervek, a valóság ennél is aggasztóbb, ami kifejezetten problémás az áfanehéznek mondott büdzsé esetében;
a teljes előirányzat bevétel 22,4 százalékát áfából szeretné biztosítani a kormányzat,
amire jelenleg kevés esély mutatkozik.
A Pénzügyminisztérium (PM) egyelőre még csak a szeptemberi államháztartási adatokat közölte részletesen, ebből többek között kiderül, hogy
kilenc hónap alatt mindössze az áfabevétel 63,4 százaléka realizálódott, 5433,2 milliárd forint érkezett áfából.
Tavaly sem sikerült elérni az előirányzatot, mindössze a remélt áfabevétel 87,4 százaléka érkezett meg,
ezermilliárd forintos lyukat ütve a 2023-as államháztartáson.
Az idei célok is távolinak tűnnek, tekintettel arra, hogy akkorát zuhant országos szinten a kiskereskedelmi forgalom, hogy az már a költségvetésen is nyomott hagyott. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint mindezt az árvíz okozta.
Egyébként akármi is okozta a visszaesést, valóban akkor a hatása, hogy az kihatott a magyar költségvetés lehetőségeire. Bár a NGM-mel szemben a Pénzügyminisztérium nem hivatkozott az árvíz helyzetre, az államháztartási mérleg szerint alaposan elmaradt a szeptemberben az áfa bevétel, még a tavalyi szinthez képest is.
Idén szeptemberben 678,4 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe, míg tavaly ugyanebben az időszakban 711,6 milliárd forint.
Ez azért jelentős szempont, mert az áfa legfontosabb bevételi forrás, a szeptemberi adatsorok között is még így is az áfából érkezett a legtöbb pénz az államháztartásba.
Játék a számokkal
Mivel már az év elején kiderült, hogy nem tartható a hiánycél, a kormány évközben több részletben megemelte azt. Augusztus végén 2857 milliárd forint volt a deficit, a hiánycélt október elejére 4539 milliárd forintra emelték. Így lehet az, hogy a pénzforgalmi hiány még a tavalyinál is magasabb, de a GDP-arányos egyenleg mégis csökkenhet, hisz bruttó hazai termék értéke emelkedik.
Amúgy Gulyás Gergely nemcsak a jövő évre tervezett kisebb áfabevétel miatt volt bizonytalan a Kormányinfón, arra is rákérdeztünk, hogy miért számolnak jövőre nagyobb államháztartási hiánnyal annál, mint ami - eredetileg - az idei évre terveztek. A miniszter felvetésünkre a tervezett hiány GDP-hez mért arányát idézte fel, ami az idei 4,6 százalékos szintről jövőre 3,7 százalékra csökken.
A képet árnyalja, hogy már az év elején elszálló államháztartási hiányt 2514,7 milliárd forintban határozták meg, a 2025-re vonatkozó költségvetési tervezetben viszont mínusz 4122,9 milliárd forint szerepel. | A minisztert is meglepte az új költségvetés, ellenőrizni akarja a számokat | Nagyot fordult a világ a Kormányinfón. Gulyás Gergely miniszter az Economxtól tudta meg, hogy a 2025-ös büdzsétervezetben az ideinél kevesebb áfabevétellel számoltak, ugyanakkor az előirányzott hiány több mint ezermilliárddal magasabb lesz. Azt ígérte, ellenőrzi a számokat. Mi addig is megmutatjuk azokat. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/koltsegvetes-kormanyinfo-hiany-afa-gulyas-gergely.799612.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A hajóbaleset áldozatainak hozzátartozói hiába várnak választ kérdéseikre
Az eljárást megszüntették a hajóskapitánnyal szemben
A balesetben heten haltak meg, csak az olasz férfi élte túl
A tragédia május 18-án történt, amikor a baráti társaság tagjai egy frissen megismert olasz férfivel együtt a fedélzeten elindultak csónakázni egyet. A motorost vezető fiatal - ahogy korábban lapunknak egyik barátja elmondta - rutinos hajós volt, sokat küzdött érte, hogy megkapja a vezetői engedélyt. A fedélzeten volt egy jegyespár is, Bogi és Márton, a fiatalember a tragédia előestéjén kérte meg szerelme kezét.
A balesetben heten haltak meg, egyedül az olasz férfi élte túl, hogy a motoros összeütközött a hatalmas Heidelberg szállodahajóval. Ő a partra tudott vergődni, a többiek testét csak napokkal később adta vissza a víz. A vizsgálatok szerint a kishajó vezetője hibázott, amikor a Heidelberg útjába kormányozta a motorost. Egészen eddig azonban a nagy hajó cseh kapitánya, Michal L. ellen is eljárás folyt, hiszen az ütköző után nem állt meg, csak jóval később, Komáromnál kötött ki.
- Szeretném, ha válaszolna arra, hogy miért ment tovább, miért nem segített a gyerekeinknek? - ezt a kérdést intézte lapunkon keresztül az egyik áldozat édesanyja a kapitányhoz, amikor a férfit letartóztatták, ő azonban nem válaszolt.
Mint ahogyan nem teszi ezt már most sem, hiszen megszűnt a vizsgálat, a bizonyítékok alapján a hatóság nem tudta megállapítani a bűncselekményt. A szülőket azóta is kérdések és kételyek mardossák: noha tudják, hogy a motorost vezető fiatal ellen is eljárás folyik, nem kaptak választ a legfőbb kérdésre: hogyan hagyhatta cserben a Heidelberg kapitánya a vízbe zuhant fiatalokat?
- A többségük halálát súlyos sérülés okozta, de úgy tudom, hogy egyikük, a lányom vőlegénye vízbe fulladt - mondta Bogi édesanyja, Melinda. - Ez pedig azt jelenti, lehet, hogy akár ki is menthették volna. Persze, ezt már soha nem tudjuk meg.
A cseh kapitány a szemtanúk szerint egyébként nem sokkal az ütközés után felkapcsolta a Heidelberg reflektorait, mintha keresni akart volna valamit a vízen, végül azonban tovább hajóztak.
Verőcei hajótragédia - Az áldozatok szüleinek kétségbeesett kérdése a hajóskapitányhoz: "Miért nem állt meg és segített a gyerekeinken?"
A szülők néhány hete kapták meg a határozatot arról, hogy a férfi ellen megszüntették a nyomozást és már haza is utazott - eddig ugyanis mindvégig Budapesten volt.
- A Heidelberg kapitánya rutinos hajósnak számított és biztos, ha észreveszi, hogy baleset történt, segítséget nyújtott volna a bajba jutottaknak - lapunknak sikerült elérnie Michal L. egyik ismerősét, egy szintén kapitányként dolgozó magyar férfit, aki hisz a cseh férfi ártatlanságában. | Kiengedték a verőcei szállodahajó kapitányát | Nem tudják a verőcei hajóbaleset áldozatainak szülei, hol keressék tovább igazukat, mintha minden kicsúszna a kezükből: megszüntették az eljárást azzal a hajóskapitánnyal szemben, aki letarolta a Dunán a fiatalok motoros kishajóját. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/verocei-hajobaleset-szulok-kapitany/xbnb539 | null | true | null | null | Blikk |
Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett
Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) – derül ki abból a dokumentumcsomagból, amelyet a hvg.hu kapott meg a KKM-től. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium.
Még annál is több lélegeztetőgépre kötött szerződést a KKM, mint amennyiről eddig tudtunk. A lapunknak elküldött dokumentumok alapján a szerződött szám egy bizonyos ponton meghaladta a 17 ezret,
egészen pontosan 17 402 eszközről volt szó, amelyekért 336 milliárd forintot fizetett volna ki a minisztérium.
A gépek egy részéről viszont vagy lemondott, vagy a beszerzők nem tudták leszállítani őket. Hogy mi történt, az egyelőre nem világos. Ami biztos, hogy Ujhelyi István EP-képviselővel október elején azt közölte a KKM, hogy 16 863 gépet szerzett be. A minisztérium a képviselőnek nem szerződéseket küldött el, csupán összesített számadatokat, amelyek tehát 539 géppel kevesebbről szóltak.
A KKM lapunknak azt írta, a különbség oka, hogy a nekünk elküldött szerződések közül néhányat módosítottak.
A KKM ennél többet nem írt, az adatok alapján ugyanakkor azt történhetett, hogy volt olyan cég, amelytől a tervezettnél kevesebbet szereztek be (Jangxi Luxin, 400 helyett 200), és volt, amelytől végül nem vettek semmit. A kínai Anhuiról és a magyar SCA Medicalról van szó, előbbi 300, utóbbi 200 eszközt szállított volna, ám esetükben nullára redukálódott a szám. Úgy tudjuk, az SCA Medical a kínai partner miatt nem tudott szállítani, az összeget pedig teljes egészében visszautalta a KKM-nek.
Tavasszal indult az őrült felvásárlás
A KKM március-áprilisban kezdett őrült felvásárlásba, a cél az volt, hogy legyen kellő számú lélegeztetőgép a koronavírusos betegek megmentésére. A KKM azonban jelentősen túlvásárolta magát, hiszen a legdurvább becslések alapján is maximum 8 ezer eszközre lett volna szükség. Az eredmény: most éppen kiárusítjuk a felesleges készletet – ki tudja, milyen áron. Ha pedig az eladás is ugyanolyan átlátható lesz, mint a vétel, akkor erre a jövőben sem kaphatunk egykönnyen kielégítő választ.
A magyar partnerekkel bonyolított beszerzések homályos részleteit cikksorozatunk első részében vettük sorra, fő megállapításunk pedig az volt, hogy hiába küldte meg a KKM a szerződéseket és azok mellékleteit, a dokumentumok annyira kevés információkat tartalmaznak, hogy még az árak összevetésére sincs lehetőség, így azt sem lehetett megállapítani, hogy történt-e túlárazás vagy sem. A KKM ugyanis úgy költött el majdnem 90 milliárd forintot a magyar partnereknél, hogy számos szerződésbe nem írták bele a gépek pontos műszaki tartalmát, de volt olyan szerződés is, amelyben még a típust sem szerepeltették, csak annyit, hogy "sűrített levegőt igénylő", illetve "sűrített levegőt nem igénylő" gép.
Megszereztük a listát - így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért.
Pontosan ugyanennyire részletes a lapunknak elküldött, külföldi cégekre vonatkozó dokumentumcsomag is, a legjobb példa erre pedig éppen a legnagyobb értékű szerződés. A KKM a maláj GR Technologies nevű céggel 176 milliárd forintra szerződött, a végleges szerződés fő szövegében viszont még a darabonkénti árakat sem tüntették fel, abban csupán annyi szerepel, hogy ezért a pénzért cserébe többféle gépet kellene behozni. Azt gondoltuk, hogy a mellékletekből majd kiderül valami, ám a KKM "elfelejtette" csatolni a dokumentumot. Mindenesetre, ha átlagárat számolunk, akkor az egyik legmagasabb összeg jön ki: 28,1 millió forint gépenként. (Az összehasonlíthatóság kedvéért az euróban, dollárban megadott árakat forintra váltottuk, a cikkünk írásakor érvényes árfolyamon.)
Ennél magasabb összegre csak egy társaság szerződött, a szlovák Profound, amely 28,6 millió forintért adott egy gépet. Hasonló árat még egy cég tette le az asztalra, a kínai Beijing KGT, amely a Drager Savina 300 nevű gépet adta 28 millió forintért, ebből viszont csak 61-et rendelt a minisztérium.
Míg a maláj GR Technologiesnál a fő szerződéshez nem kaptuk meg a mellékletet, van olyan szerződés is, amelyhez megküldték, de olvashatatlan formában:
A genEplanet nevű társaság egyes szerződéseiről van szó (háromból kettőnél olvashatatlan a melléklet), pont arról a cégről, amely miatt Szlovéniában komoly korrupciós botrány robbant ki, a gazdasági miniszternél még házkutatást is tartottak. Az ottani felháborodást a darabonkénti 13 millió forintos lélegeztetőgépár váltotta ki, hazánk közben ugyanettől a társaságtól 17-18 millió forintos áron vásárolt. A cég egyik ilyen ajánlata az SH300-as típusú gépre (is) szólt, ami már csak azért is érdekes, mert ugyanezt a típust a magyar Ott-One 8,8 millió forintért szerezte be (az ár pedig még a kiegészítőkkel együtt sem érte el a 10 millió forintot).
VG70 majdnem háromszoros áron
De a genEplanet a többiekhez képest még visszafogott is volt. A VG70-es típusú gépet például a Profound a fent említett 28,6 millió forintos áron adta el a KKM-nek, miközben a magyar TMT Technics 10,1 millió forintot kért érte.
Mivel a Profoundnál olvashatatlanok a vonatkozó mellékletek, így nem tudni, hogy ezek felszereltségében is ugyanolyanok voltak-e, mint a TMT eszköze. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen felszereltség tudná megmagyarázni a majdnem háromszoros a különbségeket.
A VG70-eseknél egyébként is annyi ár volt, ahány beszerző, de nemcsak ennél a típusnál. A Shangrila 510S-t is volt, aki 8, és volt, aki 15 millió forintért szerezte be.
A németek nem 25 milliót, csak 2 millió forintot kértek egy gépért
Az összes dokumentum ismeretében ma már azt is lehet tudni, melyik volt a legolcsóbb beszerzés: egy német cég darabáron csupán 2,3-2,7 millió forintot kért a gépekért (Evita 2, Evita Dura 2), ezekből viszont valamiért csak 11-et szerzett be a KKM. Szintén az olcsóbb kategóriás szerződésekbe tartozik az is, amelyet egy hongkongi, elsősorban ékszer-kereskedelemmel foglalkozó céggel kötöttek. A társaság (Manjusaka) darabonként 4,7 millió forintért ígért gépeket a KKM-nek, bár itt sem tudjuk, hogy pontosan milyet, a szerződésben ugyanis csak annyi szerepel, hogy "Shangrila". A harmadik legolcsóbb ár megint csak egy külföldi, kínai cégtől jött: a Sanghai Medical SC5 típusú gépeket adott el a minisztériumnak, 5,4 millió forintos áron.
Az adatokból ma már az is egyértelmű, hogy a beszerzések zömét külföldi partnerekkel intézték, tőlük mintegy 11 ezer gépet szereztek be, a magyaroktól pedig kis híján 6 ezret. A legtöbb gépet a maláj GR Technologiestól vették meg, 6258 darabot, 176 milliárd forintért. A magyar TMT Technics került a második helyre az általa 13 milliárd forintért behozott 1208 géppel. A harmadik a szlovák Profound nevű cég lett, 1114 géppel, amit 28,6 milliárd forintért adott el. Ezer gépet négy társaságtól szereztek be. A magyar Fourcardinal 17,6 milliárd forintot kért értük, a kínai Zoung Thou 13,3 milliárdot, a szintén magyar Celitron 10,6 milliárdot, a főleg ékszer-kereskedelemmel foglalkozó, ugyancsak kínai Manjusaka 4,7 milliárdot.
Vezetőkép: Lélegeztetőgépre kötött beteget lát el egy védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. április 21-én | Gazdaság: Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett | Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) – derül ki abból a dokumentumcsomagból, amelyet a hvg.hu kapott meg a KKM-től. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201117_lelegeztetogep_szerzodes_kkm | 2020-11-17 11:00:00 | true | null | null | HVG |
Esztergomi "látkép": a leendő fürdő épülete fölött a bazilika és a vár magasodik, lent kiásott alapok, földhányások, halomba rakott burkoló anyagok - a kép egy javában zajló építkezésre utalna. De munkások helyett kigyúrt őrző-védők jönnek-mennek a kerítés mögött, kívül is fekete formaruhások figyelik a terepet, árnyékba állított autókból. Az önkormányzat megbízásából teszik - tudjuk meg utóbb Takács Istvántól, az esztergomi polgármester sajtófőnökétől. A testület ugyanis az elmúlt napokban felbontotta a szerződést a generálkivitelezővel, a Contur-Bau Rt.-vel. A cég másnap pakolni kezdett az építkezésen.
Azon a bizonyos múlt heti önkormányzati ülésen éjjel három órakor Meggyes Tamás fideszes polgármester a szerződésbontással végre beismerte, hogy az általa idehozott céggel és az elvárt feltételekkel nem valósíthatja meg a fürdőt - állították az ellenzéki képviselők ugyan 2001-ben maguk is egyetértettek a vendégmarasztaló létesítmény megvalósításával, csakhogy a kivitelezés során - mint állítják - az eredeti tervből hagymázas őrület lett. A 2001-ben 900 milliós állami támogatással induló beruházást ez év február végén kellett volna átadni, ám az épület jelenleg is hetven-nyolcvan százalékos készültségi állapotban várja a befejezést - az pedig nem mostanában lesz - hangoztatják az ellenzékiek. A tervező 2,1 milliárdos építményre kapott megbízást, amely most - a hitelek kamata és az ingatlan ára nélkül is - közelít a négymilliárd forinthoz. Ha a többszörösen módosított határidőre, szeptember 15-ére sem lesz átadás, a városnak vissza kell fizetnie a 900 milliós állami támogatást. A határidőcsúszást tetézik még az alvállalkozók követelései, amelyek - az ellenzékiek információi szerint - közel vannak a négyszázmillió forinthoz. Pontos adatokat erről nem tudnak, a munka menete a képviselők számára nehezen követhető, az építkezésre be sem tehetik a lábukat - mondják. A legutóbbi testületi ülésen például a polgármester tájékoztatásából az derült ki, hogy elveszett az építési napló.
Menet közben derült fény arra is, hogy neve és a pályázati kiírás ellenére a fürdő sem termál-, sem gyógyvízzel nem rendelkezik. Már több százmilliót ráköltöttek az építményre, amikor a Kis-Duna alatt átfúrva a szomszéd strand vizét kellett bevezetni a fürdőbe, lévén, hogy a területen nem leltek használható kutat - állítják ugyancsak ellenzéki képviselők, akik szerint hasonló nagyságrendű, szintén a Széchenyi tervpályázaton nyert beruházások már rég átadásra kerültek Győrött, Debrecenben, Pápán, s bekerülési költségük sem lépte túl a két és fél milliót. Az esztergomi városvezetés azonban - szerintük - felelőtlenül csődközelbe hajszolta a várost a beruházással.
Mindeközben azon a bizonyos testületi ülésen - ahol Meggyes Tamás a baloldali és független képviselők szerint a szerződésbontással abban a szerepben tetszelgett, aki majd megmenti Esztergomot az egyébként általa megbízáshoz jutott kivitelezőtől -, a jobboldali képviselők 2,8 millió forint jutalmat szavaztak meg a polgármesternek. S e jutalommal egy időben még hatszázmillió hitel felvételéről is döntöttek. Fel is tették a kérdést: lehetséges, hogy a polgármester a jövő évi előrehozott fejlesztési hitelből veszi fel jutalmát? S mit is jutalmaztak tulajdonképpen?
Az ellenzék szerint a pazarlást. Ebben az évben 12 új cég létrehozásáról döntött a testület: ezek ügyvezetői jórészt a polgármester baráti társaságából kerülnek ki, miközben a cégek létrehozása, fenntartása százmilliós nagyságrendű. A meglévő cégeknél pedig sem szakmai, sem gazdasági ellenőrzés nincs - egyben pedig milliós sikkasztás gyanújával folyik nyomozás. A város kastélyt vásárolt külföldön, értékbecslés nélkül, hetvenmillióért, működtetésére nincs üzleti terv. A kétszáz főre duzzasztott városházi közalkalmazottak között ott találni több jobboldali képviselő hozzátartozóját. S most itt az élményfürdő botránya.
Takács István, a polgármester sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: a testület lehívta a kivitelező bankgaranciáját, azt a 440 millió forintot, amely éppen az ilyen előre nem látott helyzetekben tesz jó szolgálatot - ez esetben a fürdő befejezését garantálja. Azt ugyan még nem tudni, hogy a kötbérköveteléshez hozzájut-e a város, néhány héten belül mindenesetre meggyorsított közbeszerzési pályázattal kiválasztják az újabb fővállalkozót, s megtartva az alvállalkozókat, az idei utószezonra befejezhető a fürdő építése.
Ami a polgármesteri jutalomra vonatkozó állítást illeti, arról Takács István nem kívánt nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy az ügyben sajtóközleményt adnak ki. | Archívum: Csődközelben eltűnt az építési napló | Csődközeli állapotba sodorta Esztergomot a Prímás-szigeti befejezetlen élményfürdő, amely az önkormányzat jobboldali többségének megalomániás kirakat-beruházása - állítják helyi ellenzéki képviselők. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-367270-181287 | 2005-06-23 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó másik két szervezet közül a Magyar Államkincstárban 375 ezer, míg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban 425 ezer forint az éves cafeteria juttatás.
Az utasítás kiemeli, hogy a PM-ben tavaly kiosztott, de idénre érvényes utazási bérletek értéke a 2010-es cafeteria keretet csökkenti. A juttatások minden esetben magukba foglalják a közterheket is. | A Pénzügyminisztériumban a legmagasabb a cafetéria | A Pénzügyminisztérium (PM) köztisztviselői és ügykezelői az idén 597 ezer forint cafetéria juttatásra jogosultak, míg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) hasonló beosztású alkalmazottai 193 250 forintot kapnak - az erről szóló pénzügyminiszteri utasítás a legutóbbi Hivatalos Értesítőben jelent meg. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2010/01/11/penzugyminiszteriumban_legmagasabb/ | 2010-01-11 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Belföld: Bábolna iránt érdeklődnek a sukorói befektetők? | Pályázaton értékesíti mintegy 65 hektáros területét vagy a tulajdonában lévő Bábolna Gyógyfürdő Kft.-t a bábolnai önkormányzat – erről döntött rendkívüli közgyűlésén hétfőn este a kisváros képviselő-testülete. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100817-foldek__palyazatok__gyanusitasok-775361 | 2010-08-17 09:10:28 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Környezetvédők szerint az előző baloldali kurzus egyik szégyenfoltjának tekinthető az a munka, amivel a város közepén, egy nádas elpusztítását okozva hoztak létre valakik egy hatalmas illegális lerakót. Forrásaink szerint Magyar Szocialista Párthoz és a DK-hoz hű biokomos cégvezetés által is kezelt, pécsi önkormányzati területen több méter magasan halmozhattak fel törmelékeket, amit hivatalosan "földdepónak" mondtak lapunk munkatársának.
Tüskésrét közepén több focipályányi részen helyeztek el anyagot, de hogy pontosan mit, azt a rendőrségi nyomozás derítheti ki. Lapunk munkatársa viszont beszélt olyan volt önkormányzati képviselővel is, aki a korábbi baloldali városvezető koalíció tagja volt. Mint azt mondta, évekkel ezelőtt már úgy tudta, hogy az adott területre vihetnek be anyagot bizonyos vállalkozók, információi szerint önkormányzati építkezésekről felszedett aszfalt, bontásból származó hulladék is került oda.
Veszélyes hulladékot magunk is találtunk a korábban vizes élőhelynek minősülő területen, hiszen kátránypapírt és aszfaltdarabok is voltak a tüskésréti szemétdomb tetején.
Az ügyben nemcsak a rendőrség indított nyomozást nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási tevékenységgel elkövetett bűntett miatt, hanem a különböző ágazati szervezetek is cselekedtek.
Forrásunk szerint a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nkft. mint a hulladékgazdálkodás regionális koordinátora is vizsgálatot indított, ahogyan a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. is belső vizsgálatot indított el, miután a törmeléknek hulladéklerakóba kellett volna kerülnie és utána megfizetni a lerakási díjat. Ez jelenleg egyébként tonnánként 45 ezer forint. Környezetvédők véleménye szerint a biokomos területen illegálisan lerakott szemét nagyjából 60 ezer tonna is lehet, ennyi után 2,7 milliárd forintot kellett volna megfizetni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a későbbiekben a tulajdonos önkormányzatnak kellene felszámolnia az illegális lerakót, az legalább ekkora költséget jelent majd, a terület ártalmatlanításáról, a szállítási költségekről nem is beszélve.
Kérdés, hogy lehetséges lehetett-e az, hogy a vezetők, az igazgatók, vagy Meixner András cégvezető tudta nélkül töltötték fel a területet évekig?
A volt baloldali önkormányzati képviselő szerint ugyanakkor a rendőrségnek azt is érdemes lesz vizsgálnia, hogy az önkormányzati beruházások, fejlesztések esetében megvannak-e azok a hulladékjegyek, amiket egy-egy konténer bontási hulladék leadásakor kaptak meg a vállalkozók, vagy sem? Mert ha az utóbbi eset áll fenn, akkor bizony annak a törmeléknek a nyomát is a gigaméretű illegális lerakóban kereshetik majd. | Pécsi giga illegális lerakó: ki tudott róla? | A Biokom Nkft. telefonszáma volt azon a bódén, amely a biokomos biztonsági őr őrhelyeként szolgált Tüskésréten. A város közepén biokomos kezelésben lévő telken létesült, helyi környezetvédők szerint illegális lerakó felszámolása milliárdos tétel lehet. Ez irányban is nyomozhatnak a pécsi rendőrök. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-kozelet/2024/11/pecsi-gigameretu-illegalis-lerakorol | null | true | null | null | BAMA |
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint lehetetlen érdemben reagálni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készített jelentésre. Móra Veronika lapunknak tegnap kifejtette, eleve jogsértőnek találja, hogy a sajtóból kellett értesülnie arról, lezárult a vizsgálat. A jelentés tartalmát úgy értékelte: „Bár megfogalmaz vádakat, nincs benne semmilyen azokat alátámasztó konkrétum, tény, adat.”
Az igazgató nem tagadta ugyanakkor, hogy – miképp arról lapunk korábban beszámolt – valóban felmerült a Norvég Alapot koordináló brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) részéről, hogy a Kehi vizsgálata miatt az érintett szervezetek „minden cuccot” a norvég nagykövetségre „menekítsenek be”. Móra Veronika ugyanakkor hozzátette, a norvég civil támogatási alap esetében a FMO szerződött velük a hazai feladatok ellátására. – Ők rendelkeznek a program lebonyolításával összefüggésben keletkezett információkról és dokumentumokról, így ha ők úgy döntenek, hogy azok ne az Ökotársnál állomásozzanak, hanem szeretnék bekérni őket, akkor ehhez minden joguk megvan – fejtette ki.
„A Kehi-vizsgálatnak ez ügyben vége, a többi a bűnüldöző hatóságok, illetve a magyar bíróság dolga lesz, mint rendesen. Annak viszont mindenki szurkoljon, hogy most végre az igazság győzzön.”
Olvassa el a Magyar Nemzet pénteki vezércikkét is!
Arra a kérdésre, hogy miért nem kértek a pályázóktól a konzorcium tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot, Móra Veronika úgy válaszolt: a pályázat kiírójának kell eldöntenie, hogy milyen dokumentumokat kér be a pályázóktól, s ezek közt nem szerepelt az összeférhetetlenségi nyilatkozat. Ismeretes, a Kehi-vizsgálat szerint ez szabálytalan, és így a kifizetések érvénytelenek.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján is foglalkozott a norvég alappal kapcsolatos vizsgálatokkal. Jelezte, a Kehi-vizsgálat eredményei nyomán meghívta Norvégia illetékes miniszterét, hogy a „helyzetet tisztázzák”, és a jövőre nézve új megállapodást köthessenek. Azt fogja javasolni, hogy az Ökotárs helyett más, akár állami, akár civil szervezeten keresztül osszák szét Magyarországon a pénzt, mert az Ökotárs méltatlan erre. Lázár egyúttal elküldi a Kehi jelentését az Európai Bizottságnak is, hogy megvizsgálják: egyáltalán érvényesek-e a korábban kötött szerződések.
Lázár János szerint a Kehi vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy az Ökotárs és az ahhoz kapcsolódó néhány szervezet visszaélt a norvég kormány bizalmával, a rá bízott munkát nem végezte el, és a pénzeket az előre meghirdetett objektív szempontok helyett szubjektívak alapján osztották szét. – A jelentés alapján a norvég kormány által minden magyar civil szervezet számára biztosított pénzt egy jól körülhatárolható kör kapta meg – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: „Ők az Ökotárshoz kötődnek, ők minősítették a pályázatokat, ők értékelték a pályázatokat, ők bírálták el a pályázatokat, és ők nyerték meg a pályázati pénzeket.”
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán tájékoztatta Tove Skarsteint, a Norvég Királyság nagykövetét a vizsgálat eredményéről, és egyben átnyújtotta a dokumentáció angol nyelvű leiratát.
Kerestük tegnap levélben és telefonon is a norvég nagykövetséget és a norvég külügyminisztériumot, hogy reagáljanak a vizsgálat eredményeire. Lapzártánkig azonban egyik részről sem érkezett válasz. Az FMO-nak is írtunk, hogy megtudjuk, fölmerült-e az Ökotárs Alapítvány mint magyarországi partner lecserélése. A brüsszeli iroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben a norvég külügyminisztérium az illetékes.
Ismeretes, a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében a Kehi a napokban zárta le a vizsgálatot, amelyből kiderült, a 63 górcső alá vett projektből 61 esetben szabálytalanságok történtek. A leggyakoribb problémák között volt, hogy több projekt megvalósításának határidejét utólag vagy a szabályzat ellenében módosították. Ez felveti a hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúját. Egyes esetekben elszámoltak olyan költségeket is, amelyek már a támogatási időszak után keletkeztek, ami szintén hűtlen kezelésnek minősülhet.
A költségvetési csalás gyanúja merül fel emellett a támogatási céllal össze nem függő költségek elszámolásával kapcsolatban, erre példa, amikor a „kulturális örökség felhasználása az egyéni szocializáció fejlesztésében” elnevezésű projektnél térdzokni, befőzőgumi és garnélarák elszámolását is elfogadta az Ökotárs. Információink szerint olyan nyertesek is voltak, amelyek helyett a pályázatot más valósította meg, illetőleg esetenként olyan cégtől származó számlákat is elszámoltak, amely már nem is létezett. Előfordult, hogy a támogatottak egyáltalán nem, vagy csak kevesebb önerőt használtak fel a projektben a szerződésben vállaltnál, ám az Ökotárs ennek ellenére sem csökkentette a támogatási összeget. Ez ugyancsak a hűtlen kezelés gyanúját veti fel.
A beérkezett pályázatok értékelési rendszere is több ponton megkérdőjelezhető. A vizsgálat ugyanis arra derített fényt, hogy a támogatási döntések sokszor nem a pályázatok minősége és megfelelő volta alapján születtek, hanem egyeseket átpontoztak, vagy megcserélték a sorrendet, szubjektív alapon, nélkülözve minden szabályszerűséget. A pénzek megítélésének visszásságára a brüsszeli FMO is felhívta a figyelmet, és jelezték azt is, hogy a magyar programokban fordul elő legnagyobb arányban, hogy magas pontszámú pályázatok nem nyernek. A benyújtott pályázatok értékelése közben az egyházi kötődést kizárták, míg a pártkötődést, legalábbis egyes esetekben (például amikor egyes liberális körök finanszírozásáról volt szó) nem tartották aggályosnak.
Nem okozott gondot az sem, hogy olyan szervezetnek nyújtsanak támogatást, amely egyértelműen kötődik a döntéshozókhoz. Pályázott és nyert olyan szervezet is, mint például a Zöld Pók, amely képviseletét maga az Ökotárs elnöke, Móra Veronika látta el. A Védegylet Egyesület, amely tanácsadó testületének szintén tagja Móra Veronika, ugyancsak nyert, méghozzá 52,5 millió forintot. Sikerrel pályázott több Foltányi Zsuzsához köthető szervezet is, így például az Energiaklub (20,2 millió forint), a Föld Napja Alapítvány (22,4 millió forint). Foltányi az Ökotárs alapítója, s egyben a szervezet kuratóriumi és adományi bizottsági tagja is.
A norvég nagykövetséggel is rendszeresen kapcsolatban állt az Ökotárs. Előfordult például, hogy a források elosztásában ugyancsak részt vevő Demnet Alapítvány vezetője a nagykövetség egyik munkatársával egyeztetett bizonyos dokumentum visszadátumozásáról. Móra Veronika a kuratórium tagjait arról is tájékoztatta, hogy egyeztetett a norvég nagykövet asszonnyal, aki „eléggé be volt rágva” a Krétakör miatt. A Krétakör azért kerülhetett szóba, mert Gulyás Márton, a szervezet vezetője beismerte: a Lázár János elleni tüntetést is részben norvég pénzből finanszírozták.
A Kehi jelezte, hogy a felmerült törvénytelenségek ügyében feljelentést tesz. | Brüsszelre mutogat a leleplezett Ökotárs | Elvennék az alapítványtól a norvég pénzek szétosztásának jogát. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/10/brusszelre-mutogat-a-leleplezett-okotars | 2014-10-24 20:41:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A VS.hu értesülése szerint az Egyesült Államok a migrációs válság lecsengésével újra beolvasna a magyar kormánynak. Az éppen egy éve kirobbant kitiltási ügy néhány hónapos nyílt csatája után, főleg pedig Colleen Bell nagykövet érkeztével ugyanis enyhülni látszott a magyar-amerikai viszony – a kamerák számára legalábbis. A Mandiner értesülései szerint ugyanakkor a háttérben korántsem ért véget a nyomásgyakorlás, sőt, eredményre is vezetett néhány kérdésben.
S hogy milyen az, ha az amerikaiak nyomást gyakorolnak?
Megmutatjuk, mégpedig egy eddig sosem látott non-paper formájában, amelyben az amerikai fél kemény parancsokat osztogat a magyar kormánynak, ezzel nagyjából cáfolja is azokat a szemérmes, nyilvánosságnak szánt szövegeket, amelyekkel az amerikai diplomácia gyakran él.
Csak a közös értékek
Az amerikai elnökségéért induló demokrata Hillary Clinton bizalmasa és adománygyűjtője, a 2013-ig budapesti nagykövet Eleni Kounalakis például könyvet írt Madam Ambassador címen, amelyet saját bevallása szerint is egyeztetett a State Department-tel. A Washington Monthly-ban megjelent írásában Kounalakis hangsúlyozza, hogy bár Hillary Clinton „érdeme” is Orbán megfékezése, nem közvetlenül az amerikai külügy korlátozta a magyar kormányt. Ők csupán hozzájárultak ahhoz, hogy ezt maguk a magyarok megtehessék.
Ezt a fügefalevelet tényleg örömmel használja az amerikai diplomácia.
Tavaly december 4-én egy, a Heti Válaszban megjelent interjúban André Goodfriend, az amerikai nagykövetség akkori ügyvivője is így fogalmazott:
„Mi pedig csupán a közös értékekről beszélünk. Nem mondjuk meg, melyik a jó párt, milyennek kellene lenni a törvényeknek, mennyi adót kellene kivetni. A közös értékekről beszélni pedig teljesen helyénvaló egy országban, amely értékekre épülő szervezetekben partnerünk és szövetségesünk.”
A Mandiner birtokába került dokumentumból ugyanakkor az derül ki, hogy nagyon is megmondták, milyen törvényeknek kellene vagy nem kellene lenniük Magyarországon.
Egy másik „fecni”
Az aláírás és pecsét nélküli forma, amelyben nyíltabban, a diplomáciai udvariassági körök nélkül tudják közölni a felek azt, ami a szívüket nyomja, tavaly november óta ismert a szélesebb magyar közönség előtt. 2014. november 6-án ugyanis egy másik non-papert adott át a magyar külügynek az amerikai követség egyik megbízott diplomatája. Akkor már javában zajlott az október 17-én kirobbant kitiltási botrány, éppen ezért is lett jelentősége annak a papírnak. Miután Goodfriend arról beszélt, hogy korrupció miatt kitiltottak magyar állami vezetőket az Egyesült Államokból, a magyar kormány bizonyítékokat és bővebb tájékoztatást követelt. Az amerikaiak a november 6-án átadott non-paperrel válaszoltak.
„Fecni” - fogalmazott akkor Orbán Viktor. S valóban: a dokumentum nem bizonyítékokat tartalmazott, hanem egy kétoldalas felsorolást arról, hányszor szóltak már az amerikaiak, hogy valami nem stimmel a NAV-nál. Azt a non-papert a kormány nyilvánosságra is hozta.
6/27
Nem úgy a másikat, amelynek kemény, törvénymódosításokra is vonatkozó részletes követeléseit most közöljük.
Ezt a non-papert tehát 2014. október 21-én kapta meg a magyar fél – csupán három nappal azután, hogy Goodfriend beleállt a kitiltási ügybe. Érdekes módon mégsem szerepelnek benne NAV-os történetek, gazdaságiak is csak a döntéshozatal módjára vonatkozó általános elvárásként.
A kemény nyomásgyakorlás ugyanakkor jól látható a 6 témakörbe rendezett 27 erős ajánlásból – ha tetszik, parancsból –, s hogy meggyőződjünk ezek valódiságáról, a lehető legnagyobb körültekintéssel jártunk el. Már tavaly értesültünk a dokumentum létéről, mégpedig washingtoni forrásból. Később budapesti forrásaink is megerősítették, hogy létezik az irat, majd amikor megszereztük a szöveget, eredeti forrásunk felismerte benne azt, aminek létéről annak idején beszámolt. Még erősebb érv a valódiság mellett, hogy a példány, amelyet megszereztünk, tartalmazza a magyar kormánynak a válaszadáshoz készített vázlatait is. Amerikai diplomatákat is megkerestünk a dokumentummal – a non-paper valódiságát ők sem cáfolták.
Változhat az egyházi és a választási törvény
Colleen Bell nagykövet érkezése után tehát a nyilvánosság számára javulni látszott a magyar-amerikai viszony - Bell az Origónak adott interjújában a határkerítést sem kifogásolta például -, ám a színfalak mögött értesüléseink szerint tovább folytatódott a nyomásgyakorlás. Nem is teljesen eredménytelenül: a két ország kapcsolatát közelről figyelő forrásaink szerint két kérdésben változtatásokra is hajlandó a magyar kormány. Ilyen az egyházügyi törvény, amelyre Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van – aszerint pedig a jövőben a bíróságok dönthetnének az egyházi státuszról. A másik a választójogi törvény – a kormány hajlamos lehet meghallani az amerikai kritikákat, és az EBESZ ajánlásai szerint módosítani a jogszabályt. Ez utóbbi követelés már az egy évvel ezelőtti amerikai non-paperben is szerepelt.
Itt van tehát a dokumentum tartalma saját fordításunkban, majd utána angol eredetiben is:
Civil társadalom:
– Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását és megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen, a dokumentumok és IT-eszközök (és egyéb lefoglalt tulajdon) visszaszolgáltatását az ellenőrzött szervezeteknek, valamint a felfüggesztett adószámok azonnali visszaállítását!
– Tegyék közzé az interneten az összes információt a civil szervezetek KEHI-ellenőrzéseiről és a hatósági vizsgálatokról annak érdekében, hogy azok hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára!
– Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok és a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát!
– Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen!
– Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek számára!
– Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti!
– Biztosítsák, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön, pártatlan testülettel és egyértelmű iránymutatásokkal a támogatásokra és értékelésekre vonatkozólag!
Társadalmi nyitottság – adjanak közpolitikai szerepet az ellenzéknek és más nem fideszes szereplőknek (erősítve a fékek és ellensúlyok rendszerét):
– Állítsanak fel független, a téma szakértőiből, nem pedig politikai kinevezettekből álló felügyelő testületeket, teret engedve az ellenzék jelölési jogának is!
– Az Alkotmánybíróság kinevezési gyakorlatát vissza kell állítani a 2010 előttire, ad hoc bizottsággal, amely a pártok kétharmadának egyetértésével választ!
– Világosan meghatározott és átlátható eljárások legyenek a közérdekkel összefüggő kérdésekben, értelmes konzultációval és az összes érintett szakértő, valamint érdekelt bevonásával!
– Jogalkotási folyamat: építsenek be meghallgatásokat, vitákat, értelmes konzultációt az adott téma szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel, és adjanak lehetőséget a módosításokra!
– Fogadjanak el törvényt, amely biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági kötelezettségvállalások és egyéb közügyek kapcsán hozott döntések átláthatóan, érdemi civil hozzászólásokat figyelembe véve születnek, reális lehetőséget és elegendő időt adnak a nyílt vitának és a visszajelzésnek!
Média:
– Vonják vissza a reklámadót, amely diszkriminatív és piactorzító!
– Az állami hirdetési költségvetését egyenletesen osszák fel a nagy médiumok között ahelyett, hogy a kormánypárthoz közel állóknak juttatnák!
– Minden pártnak legyen képviselete a Médiatanácsban, rövidítsék le a mandátumokat!
– Töröljék el a rágalmazás, becsületsértés büntetőjogi szankcióit, ez legyen polgári ügy!
– Töröljék el a Médiatanács azon jogát, hogy bírságokat és büntetéseket vethet ki kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, ez ugyanis túlzott tartalmi ellenőrzést ad a Médiatanácsnak!
– Távolítsuk el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket!
– Ösztönözzék a sokszínűséget tulajdonosi szempontból és a bemutatott nézetek szempontjából is!
– Alakítsák át a közmédia menedzsmentjét és finanszírozását és mentesítsék a közmédiát a tartalomra vonatkozó politikai nyomás alól, ezáltal is elősegítve a függetlenséget!
– Biztosítsák a Médiatanács politikai függetlenségét!
Választások:
– Hajtsák végre az EBESZ / Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását, többek között: módosítsák a választási törvényt úgy, hogy a választási bizottságokat széleskörű politikai konszenzus övezze!
– Legyenek biztosítékai az állam és a párt egyértelmű szétválasztásának! „Kampányfinanszírozás”.
Bíróságok és közigazgatási szabályok:
– Érvénytelenítsék a törvényt, amely szerint a köztisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani!
– Szigorúan érvényesítsék a bírókra gyakorolt politikai nyomás és befolyásolás tilalmát!
Alkotmány:
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!
– Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!
– A megfelelő ügyeket vegyék ki a sarkalatos törvényekből és helyezzék át törvényi szintre!
Civil society:
– End harassment and intimidation of independent civil society, including by ceasing investigations, audits, and raids of organizations receiving European Economic Area-Norway grant funds and Swiss funds, returning seized documents and IT-equipment (and other seized property) to reided and audited organizations, and immediately reinstating suspended tax licenses.
– Publish online all information of KEHI audits and government investigations of NGOs in order to make it available to the public.
– Publicly promote civil society, human rights, checks and balances, and unrestricted space for political opposition.
– Allow civil society to operate freely and independently.
– Broaden incentives for private and corporate donations to NGOs.
– Require meaningful input from an inclusive sprectrum of civil society and the business community in public policy development and implementation, including on human rights, equality, and transparency in government.
– Ensure unbiased and transparent functioning of National Cooperation Fund with nonpartisan board and clear guidelines for grants and evaluations.
Inclusiveness – give opposition and other non-Fidesz loyalists a role in public policy (enhances checks and balances):
– Require oversight bodies to be made up of independent subject matter experts rather than political nominees, and that a certain number of slots be reserved for appointment by opposition.
– Constitutional Court appointment process should revert to pre-2010 ad hoc committee requiring agreement of two-thirds of the parties.
– Implement clearly defined and transparent procedures requiring issues of public interest to be addressed through meaningful consultation and input from all relevant experts and stakeholders.
– Legislative process: Build in hearings, debates, meaningful consultations with subject experts and civil society, and opportunities for amendments.
– Pass law that ensures long-term economic commitments and other matters of public interest are decided with transparency, substantive public input, and realistic opportunity and sufficient time for open debate and feedback.
Media:
– Rescind advertising tax, which is discriminatory and market-distorting.
– Require that state advertising budget be distributed evenly across major media outlets rather than to outlets aligned with the government party.
– Require all-party representation on media council and shorten terms.
– Amend legislation on criminal penalties for libel, including to rescind all criminal penalties for defamation and make it a civil matter.
– Remove media council's ability to levy fines and penalties for unbalanced coverage, which gives media council excessive control over content.
– Remove regulations that allow state broadcasters to run campaigneads but oblige commercial media to run ads for free.
– Incentivize diversity in ownership and pluralism of views in media.
– De-consolidate management and funding of public media and shield public media outlets from political pressure on content, to encourage independence.
– Ensure the political independence of the media council.
Elections:
– Implement all OSCE/ODIHR election recommendation, including: Amend law to ensure election commissions enjoy broad political consensus.
– Put in place safeguards to ensure a clear separation between the state and party. „Campaign finance”.
– Courts and administrative rules
– Rescind law that civil servants can be dismissed without justification.
– Strictly enforce prohibitions of political pressupure of influence on judges.
Constitution:
– Reinstate the right of Constitutional Court to rule on substantive constitutionality of proposed amendments to the Fundamental Law.
– Reinstate the right of Constitutional Court to use jurisprudence from 1990-2011 as case law.
– Move appropriate matters from cardinal laws into regular statutes. | Mandiner | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20151015_igy_csicskaztatna_amerika_az_orban-kormanyt_27_pontos_exkluziv_non_paper_a_mandineren | 2015-10-15 17:07:49 | true | null | null | Mandiner |
|
Stefan Lázár
2009.02.08. 23:00
Újabb adat-ellenőrzési botrány kelt felháborodást ezekben a napokban Németországban. Az államvasutak a korrupció megfékezésére hivatkozva 173 ezer munkatársát világította át, többek között dolgozóik bank-összeköttetéseit is vizsgálták.
A Telecom és a Lidl konszern után a legnagyobb állami tulajdonban lévő német vállalkozást rendíti meg az adatellenőrzés botránya. Az államvasutak (DB) Babylon név alatt futó projektjének részeként 173 ezer munkatársat világítottak át. A Stern hírmagazin által megszellőztetett spicliaffér felelőseit a cég legfelsőbb vezetésében keresi a parlament közlekedésügyi bizottsága.
„Csaknem együttesen fordultunk le a székről!” – mondta Anton Hofreiter, az ellenzéki Zöldek bizottsági tagja, miután kiderült, hogy a DB 240 ezer alkalmazottjának majd hetven százalékát érintette az akció, amellyel elsődlegesen a korrupció ellen kívánnak fellépni.
Az államvasutak évente húszmilliárd euróra rugó megrendelést ad ki, és ennek megfelelően köteles szigorúan ellenőrizni az üzleti folyamatok becsületes lebonyolítását. A feltételezett gazdasági bűnözést megakadályozó ellenőrzés azonban csak szűk személyzeti kört érinthet és nem 173 ezer embert – hangoztatják a parlamenti bizottság tagjai, párthovatartozás nélkül. Az alkalmazottak nevét, címét, telefonszámát és bank-összeköttetéseit nyolcvanezer olyan vállalat adataival hasonlították össze, amellyel a DB üzleti kapcsolatot tart fenn. A vizsgálat közben 329 gyanús esetre bukkantak és 116 ügyet adtak át az államügyészségnek. Az általánosított gyanúsítás viszont – a politikusok szerint – elfogadhatatlan és ellentmond az adatvédelem törvényeinek. Felvetődött az is, hogy a korrupcióellenes célkitűzésen túlmenően a DB vezetősége a vállalatot kritikusan szemlélő újságírókhoz és politikusokhoz fűződő információs kapcsolatok után is kutat. A munkatársak masszív ellenőrzésére – magánnyomozó-irodák bevonásával is – nyolcszázezer eurót adott ki a vasút. | Átvilágítási botrány a német vasútnál | Újabb adat-ellenőrzési botrány kelt felháborodást ezekben a napokban Németországban. Az államvasutak a korrupció megfékezésére hivatkozva 173 ezer munkatársát világította át, többek között dolgozóik bank-összeköttetéseit is vizsgálták. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/atvilagitasi-botrany-a-nemet-vasutnal | 2009-01-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Dagály terveit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából az Újlak Mérnökiroda Kft. készíti el, az eredeti szerződés szerint 849 millió forintért, ám az összeget nemrégiben megemelték 35 millió forinttal, így a végösszeg most 884 millió forint.
Az uszodakomplexum kivitelezésével az MNV a Market Zrt.-t bízta meg, eredetileg 38,365 milliárd forintért, de ehhez hozzácsaptak most még 135 millió forintot, így a teljes költség jelenleg 38,5 milliárd forintra rúg. | Még 170 millió forint az úszó vb-re | Még drágább lesz a versenyuszoda kivitelezése. Többször írtunk már a vizes vb-ről, amire korábbi számításaink szerint mintegy 90 milliárd forintot | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/29/meg-170-millio-forint-az-uszo-vb-re/ | 2016-10-30 13:08:29 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány idén 23 milliárd forintot adott az Operaház felújítására, tavaly pedig 14 milliárdot az intézmény új kőbányai épületére. Az egykori MÁV-járműjavító felújítása azonban valószínűleg csúszni fog, mert az első tender eredménytelen lett: a bontási és tetőjavítási munkákra túl drága ajánlatot nyújtottak be a jelentkező cégek.
Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány 23,2 milliárd forintot biztosít az Operaház teljes körű felújítására, amely 2018 májusáig valósulhat meg.
Az Operaház október 17-én ki is írt két közbeszerzést az ezzel kapcsolatos építési munkákra: nettó 6,6 milliárd forintért az Operaház Andrássy úti épületének színpadépítéssel kapcsolatos feladataira és nettó 9,2 milliárdért az Operaház épületeinek (Andrássy út 22., Hajós u. 11., Hajós u. 13-15., Révay u. 22.) generálkivitelezésére. Az ajánlatokat mindkét tenderen november végéig várják, és a kiírások szerint 2017 márciusában kezdődhetnek meg a munkálatok.
Egy másik nagy operaházi projekt azonban valószínűleg csúszni fog, az Operaház és az Erkel Színház új műhelyházának, illetve próbacsarnokának kialakításához szükséges bontási, acélszerkezet- és tetőfelújítási munkákra meghirdetett eljárás ugyanis eredménytelen lett.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint „a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlattevővel.”
A tendert még jóval a 23 milliárdos kormányzati bejelentés előtt, áprilisban írta ki az intézmény, ez ugyanis a felújítás első üteme, amelyre egy 2015-ös kormányhatározat többféle jogcímen összesen 14 milliárdot forintot biztosított. Az Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacsarnoka nem akárhol, hanem a MÁV egykori Északi járműjavítójában lesz a X. kerületben, a Kőbányai úton. A 25 ezer négyzetméteres úgynevezett Eiffel-csarnokban és a kapcsolódó épületekben összesen 21.700 négyzetméteren kell tetőfelújítást végezni, 60 tonnányi acélszerkezetet kell renoválni és megerősíteni, 10 ezer négyzetméteren pedig épületbontás lesz.
A tervek szerint így fog kinézni, ha elkészül:
Ókovács Szilveszter főigazgató az Operaház honlapján elérhető tájékoztatóban részletesen ismerteti a projektet:
„Az Eiffel-csarnok 220 méter hosszú, 110 méter széles, Magyarország legnagyobb, állami kézben lévő műemlék – épülete. Három hektáros park lesz körülötte, játszóterekkel. Elbontjuk a kerítést, hogy nyitott közterületté váljon. A régi vasútállomáson lesz az operastúdió, mely délután zeneisko – laként és gyakorlóként is működhet. A jelmeztárat és jelmez – kölcsönzőt az egyik oldalcsarnokba költöztetjük, és lesz egy üzemeltetési épület is. (…)
200 férőhelyes parkolót alakítunk ki, és – szemben a belsőbb kerületekkel – ide lehet is autóval járni. Hátul helyet kap egy rekreációs terület, hisz ma már 1050 közalkalmazott dolgozik nálunk. Az Operában régen volt sportélet, pl. kenuszakosztály, foci. A 24 ezer négyzetméter összes alapterületből nyolcszázon alakítunk ki pályát, lehet majd „gyúrni”, a szabadtéren pedig tengópálya, felnőttjátszótér és futópálya épül.
Maga a csarnok az összes raktárnak, az összes műhelynek, a próbacentrumnak, a rekreációs övezetnek ad helyet. Az előcsarnokból nyílik majd a színházterem (mely voltaképp az egyik próbaterem, mobil nézőtérrel, zenekari árokkal). Itt kb. 400 nézőt tudunk majd leültetni a becsúsztatható, felülről töltődő széksorokban. A zenekari árok melletti színpad az Opera méretére készül. A terem 900 négyzetméteres, a kerület is ki tudja használni rendezvényekre, mobilfalak révén akár az aulával is összenyitható. A tíkfa étkezőkocsiban lesz a büfé, s egy híres magyar mozdony, az 1911-ben gyártott 301- es szériájú gőzös emlékeztet majd a vasutas múltra.
A legfelső szinten pálmaligetet létesítünk. A fűtéssel aligha lesz baj, inkább a hűtés okozhatna gondot, de nyáron, a legnagyobb forróság idején üzemszünet lesz. Az üvegfelületek nyithatók, így kimegy a meleg. (…)”
A gigantikus projekttel kapcsolatos feladatokra összesen négy ajánlat érkezett. Pályázott a ZÁÉV Zrt., a Kész Zrt., a Laki Épületszobrász Zrt., valamint a Strabag-MML Kft. és a West Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium, azonban egyikük sem kapta meg a megbízást az Operaháztól. A közbeszerzési tájékoztató szerint a ZÁÉV és a Kész Zrt. érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a másik két ajánlattevő pedig akkora összegűt, amelyre nincs anyagi fedezete az intézménynek. | Csúszhat az Operaház műhelyházának létrehozása | A kormány idén 23 milliárd forintot adott az Operaház felújítására, tavaly pedig 14 milliárdot az intézmény új kőbányai épületére. Az egykori MÁV-járműja | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/28/csuszhat-az-operahaz-muhelyhazanak-letrehozasa/ | 2016-10-28 11:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Erről Molnár Csaba, a DK alelnöke beszélt pénteken az MTI-nek, emlékeztetve arra, hogy az általuk indított perben született bírósági döntés alapján legkésőbb csütörtökig kellett volna kiadni a bíráló bizottság tagjainak nevei mellett az elbírált értékelési lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket. Az ellenzéki politikus közlése szerint a tárca mindezt nem tette meg, kizárólag a bíráló bizottság tagjainak nevét közölte közleményben, majd halasztást kért a többi információ átadására.
Molnár Csaba szerint mindez jogi nonszensz, mivel jogerős bírósági határozatba foglalt határidőt nem lehet meghosszabbítani. Kiemelte, a minisztériumnak a jogerős bírósági ítélet után majdnem ötven napja volt nyilvánosságra hozni a kért adatokat, mindezt azonban nem tették meg, ami szerintük bűncselekmény gyanújára ad okot. A büntető törvénykönyvre hivatkozva elmondta, közérdekű adattal való visszaélés gyanúja, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek a Legfőbb Ügyészségen.
Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető és szerintük a bíróság feladata lesz meghatározni, ki a felelős az ügyben. | Büntetőfeljelentés trafikügyben | Közérdekű adattal történő visszaélés miatt büntetőfeljelentést tett a DK, amiért a minisztérium egy korábbi jogerős ítélet ellenére sem adta ki a trafikpályázatokkal kapcsolatos adatokat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/06/27/buntetofeljelentes-trafik-ugyben/ | 2014-06-27 12:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A napokban került a parlament elé az újabb, a nyáron elfogadott után inkább csak „ráncfelvarrásokat”, kisebb változtatásokat tartalmazó, igaz, indoklással együtt így is közel száz oldalas 2010-es adócsomag. A számos tervezett módosítás között akad egy, amely mögötti jogalkotói szándék nehezen érthető.
A szóban forgó passzus a társaságiadó-törvény 3. számú mellékletét egészíti ki azzal, hogy egy vállalkozás által egy másiknak véglegesen átadott pénzeszköz jövő év elejétől – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült – költségnek, ráfordításnak minősül. Vagyis a pénzeszközt átadó vállalat költségként elszámolhatja a summát, csökkentheti vele a társaságiadó-alapját. Kivéve, ha a pénzösszeget úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságnak adja; a külföldi ellenőrzött társaság fogalma leegyszerűsítve az egzotikus szigeteken bejegyzett, valódi offshore cégeket takarja.
Példákon érzékeltetve ez a következőhöz vezet. Van két magyar cégből álló „cégcsoport”, az egyik vállalat nyereséges, a másik pedig legalább ekkora veszteséget mutat fel adott évben. A nyereséges cég a profitot még a mérlegkészítés, adózás előtt teljesen szabályosan átszivattyúzhatja a vele kapcsolatban álló másik, veszteséges magyar cégbe azzal a technikával, hogy végleges pénzeszközátadást valósít meg. Ekkor az eredetileg nyereséges cégnél eltűnik a társaságiadó-alap, és a veszteséges cég sem fizet egy fitying társasági adót sem, hiszen a kapott pénzeszköz nem üti ki teljesen a veszteségét. Ugyanez az eredmény akkor, ha a nyereséges magyar cégnek egy magas adókulcsú, de nem offshore országban van egy külföldi leányvállalata, amely veszteséges.
De ugyancsak megéri kihasználni a törvényes kiskaput akkor, amikor a magyar cégnek is jól megy, és jól megy annak a leány- vagy anyavállalatának, amelyik a magyarnál (jövőre 19 százalék lesz a magyar társaságiadó-mérték) alacsonyabb társaságiadó-kulcsot kínáló külföldi, de nem offshore státuszú országban működik. Ilyen például egy Nagy-Britanniában vagy (a hírnevével ellentétben nem klasszikus offshore-ország) Cipruson működő cég. Ekkor ugyanis az történik, hogy a termelődött nyereséget nem a 19 százalékos magyar kulccsal kell leadózni, hanem a profitot pénzeszközátadással átviszi a cég mondjuk a 10 százalékos adókulcsú Ciprusra, és az ottani, amúgy is nyereséges cég rója le a magyar vállalattól kapott pénzösszeg után a 10 százalékos adót.
Egy szó mint száz: a kormány által kezdeményezett változtatás kiskaput hozna létre a törvényben, az pedig elvileg minden magyar cég előtt nyitva állna. Lapunk által megkérdezett adótanácsadók szerint ha nem is minden magyar vállalat lát neki külföldi cég alapításának csak azért, hogy kihasználja a lehetőséget, de arra számítani lehet, hogy lesz egy sor vállalat, amely bizony él a törvényes eszközzel és lenullázhatja a magyarországi társaságiadó-alapját. Ez pedig sok milliárd, vagy sok tízmilliárd forint adóbevételtől rövidítheti meg a magyar államkasszát.
Javítani akartak
Az ügy előzménye a nyáron elfogadott, szintén 2010-es adócsomag. Jelenleg még érvényben van a társaságiadó-törvény azon két pontja, amelyek a társaságiadó-alapok módosító tételek között említik a pénzeszközátadást. Amely cég adja a pénzeszközt, annak az összeggel meg kell növelnie az adóalapját, amelyik cég pedig kapja, az csökkentheti az adóalapot. Így adózásilag semleges a pénzeszközátadás, ám ajándékozási illetéket le kell róni a tranzakció után. Ezt a mai szabályt helyezi hatályon kívül a nyáron elfogadott adócsomag, vagyis a pénzeszközátadással nem lehet majd korrigálni a két cég adóalapját, de ajándékozási illetéket sem kell fizetni utána.
Ez a lépés azonban bizonytalanságot okozott adószakértői körökben, mivel él olyan megítélés, hogy a pénzeszközátadás kivétele a korrekciós tételek közül végeredményben a tranzakció szempontjából nem eredményez adózásilag semleges helyzetet, hanem a pénzeszközt átadó felet adó terheli. Ezt igyekezhetett a pénzügyi tárca kijavítani azzal, hogy a végleges pénzeszközátadást ráfordításnak ismerné el, azonban adószakértők szerint a tervezett megoldás egy vonzó kiskaput is nyitna egyúttal.
Lapunk megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy mi motiválta a szóban forgó szabályváltoztatást, az egy kodifikációs hiba eredménye vagy szándékos lépésről van-e szó. A tárca válaszára várunk. | Sokmilliárdos kiskapu az adócsomagban | Sokmilliárdos kiskapu az adócsomagban - A nyereséges cégek profitjuk más cégbe való átszivattyúzásával teljesen szabályosan megúszhatják a társaságiadó-fizetést. Senki nem érti, ez miért jó a magyar államnak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/24/sokmilliardos_kiskapu_az_adocsomagban/ | 2009-09-24 00:00:00 | true | null | null | Index |
C salás az éterben : egy internetes csalássorozatra derült fény, amikor egy kaposvári idős nő interneten megismert "szerelmének" próbált pénzt küldeni postai utalványon keresztül egy székesfehérvári címre. A rendőrség vizsgálata során kiderült, hogy ugyanarra a címre az ország több pontjáról érkeztek pénzösszegek, különböző feladóktól.
Mint a rendőrség megírta címhez köthető 55 éves nő és rokona az ügy gyanúsítottjai lettek. Az 55 éves nő gyanúsítotti kihallgatásán elmondta, hogy egy szövegküldő alkalmazáson keresztül kapott utasításokat "űrhajós szerelmétől", aki azt állította, hogy csak az ő segítségével térhet vissza Magyarországra. A nő készpénzben és banki átutalások formájában érkező összegeket összegyűjtötte, majd Budapestre vitte, ahol egy Bitcoin-automatán keresztül továbbította a pénzt a megadott címre.
Hasonlóan járt el 71 éves rokona is, aki egy "jemeni katonaorvosba" szeretett bele. Az illető azt mondta a nőnek, hogy hazánkba szeretne költözni, ehhez küld a nő számlájára pénzt, amit a felvételt követően szintén az előbb említett automatán keresztül küldjön neki a megadott tranzakciós címre. Az utalások persze nem a katonaorvostól érkeztek, hanem további áldozatoktól. Mindkét nőnek segített egy budapesti férfi, akit elmondásuk alapján, a pályaudvaron ismertek meg. Többször közreműködött, hogy sikerre vigyék történetüket, és a pénzt eljuttassák az automatához.
A rendőrség munkatársai a két nőt és a férfit 2024. október 30-án állították elő a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra. Az 55 éves nővel szemben csalás, két társa ellen pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást. | Csalás miatt nyomoz a rendőrség | Csalás történt ismételten Fejér Vármegyében | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/csalas-internet-fejer-varmegye | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
2010.05.01. 22:00
Ma kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán a Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa elleni per másodfokú tárgyalása. A fellebbviteli főügyészség a másfél évvel ezelőtt hozott nem jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kezdeményezte, így előfordulhat, hogy a 2006-ban kezdődött bírósági eljárást az elejéről kell kezdeni. Másodfokú ítélet várhatóan május 6-án lehet.
Közel hét évvel ezelőtt verték meg Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt vezetőjét, és ezzel kezdetét vette az úgynevezett brókerbotrány. A felügyelet kezdte ugyanis először vizsgálni, hogy milyen pénzügyi ügyleteket bonyolítottak le a K&H Bank brókercégében a kiemelt ügyfelek befektetéseivel Kulcsár Attila, a pénzintézet egyik volt vezetőjének az irányításával. A történteket később parlamenti vizsgálóbizottság is megpróbálta rekonstruálni, hiszen egy idő után már közpénzeket felhasználva indítottak tőzsdei tranzakciókat az elkövetők, akik az Állami Autópálya Kezelő Zrt. sztrádafejlesztésre szánt milliárdjait is törvénytelenül használták fel.
Az ügyben nyomozás indult, majd vádemelés történt, és 2006 májusában a Fővárosi Bíróság (FB) kitűzte a büntetőper első tárgyalási napját. Bő két évvel később, 2008 augusztusában Kulcsár Attilát sikkasztás miatt nyolc év, Kerék Csabát, a pénzmosásban szerepet vállaló Britton-csoport tisztségviselőjét pedig öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a harmadrendű vádlott Rejtő E. Tibort, a K&H volt vezérigazgatóját felmentették a vádak alól. Bitvai Miklós, a sztrádacég volt vezetője három év letöltendő börtönt kapott, míg például a per tizedrendű vádlottja, Forró Tamás exújságíró másfél éves felfüggesztett börtönbüntetést.
Ma a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor bíró vezette tanácsa másodfokon tárgyalja az ügyet.
Nagy Gábor, Kulcsár Attila védője lapunknak elmondta, hogy védence mindenképpen megjelenik a nyilvános ülésen, bár nem kötelező a vádlotti jelenlét.
– Amennyiben az ítélőtábla hatályon kívül helyezné a nem jogerős ítéletet, azonnal kezdeményezzük az előzetes letartóztatás megszüntetését – fogalmazott Nagy Gábor. Ez leghamarabb várhatóan május 6-án történhet meg, akkor hirdethet jogerős ítéletet a bíróság. A védő hozzátette, ma iratismertetés, a fellebbviteli főügyészség álláspontjának szóbeli ismertetése és Kulcsár Attila védelmében hangozhat el érvelés. Nagy Gábor kétórás felszólalásra készül, amelyben ő is az FB ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, ám – miként fogalmazott – az ügy jogi megítélésében eltér a véleménye a főügyészségétől. Jövő héten kedden és csütörtökön a többi vádlott védője nyilatkozik.
Megírtuk, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség új eljárást javasol eljárásjogi hibák miatt, az elsőfokú ítéletet pedig olyan mértékben megalapozatlannak tartja, hogy még a cselekmények sem minősíthetők pontosan, ezért a büntetésekről sem lehet érdemben dönteni. Kulcsár Attila esetében súlyosbítást, Kerék Csaba börtönbüntetésénél jelentős súlyosbítást, Forró Tamás exújságírónál letöltendő szabadságvesztést látna indokoltnak. Sódor István fellebbviteli főügyész 58 oldalas átiratában a harmadrendű vádlott, Rejtő E. Tibor tekintetében megállapította, hogy az FB nem szerezte be a kellő mennyiségű bizonyítékot, és nem is állapított meg ezzel kapcsolatban semmilyen büntetőjogi tényállást. Sódor kitért arra is, hogy az FB nem vizsgálta meg alaposan azt, hogy már 2002-ben a bank belső biztonsági szolgálata Kulcsár tevékenységét vizsgálni akarta, ám ezt a vezérigazgató közbelépése miatt leállították. A főügyész által írt indítvány kitér arra is, hogy a K&H brókercégénél egyedül Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit nem rögzítették, továbbá arra is, hogy az elsőrendű vádlott nem közvetlen felettese, a K&H Equities Rt. vezetője, hanem a bank vezetője alá volt rendelve.
Az átirat megjegyzi, hogy a Kulcsár által elkövetett sikkasztás bűntettével kapcsolatban alapvető kérdések maradtak tisztázatlanul, például nem egyértelmű a törvényi tényállásnak megfelelő konkrét elkövetési magatartás, hogy milyen büntetőjogilag is értékelhető magatartással jutott a vádlott az értékekhez, vagyis az elsikkasztott milliárdokhoz. Sódor megjegyezte, hogy a volt bróker működésében igen lényeges megtévesztő és tévedésben tartó elem van. – Amennyiben Kulcsár megtévesztő magatartása miatt jutott az értékekhez, úgy terhére a csalás bűntette látszik megállapíthatónak – írta a fellebbviteli főügyész. Ezek a megállapítások a másodrendű vádlott Kerék Csabára (őt bűnsegédként elkövetett sikkasztás miatt is elítélték) nézve is vonatkoztathatók.
Ha az ítélőtábla helyt ad a főügyészség indítványának, elölről kell kezdeni a Kulcsár Attila és társai ellen indított büntetőeljárást. Nagy Gábor, Kulcsár védője korábban ezzel kapcsolatban így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, az átirat azt jelenti, hogy a K&H Bank volt befektetési tanácsadója esetében nem állnak fenn a sikkasztás törvényi tényállási elemei, szerinte esetleg más vagyon elleni bűncselekmények megalapozott gyanúja merülhetett volna fel. A védő ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a körülmény azért fontos, mert védencét még 2003-ban Ausztria sikkasztás elkövetése megalapozott gyanúja miatt adta ki (a volt brókert Bécsben vették őrizetbe), így Kulcsárral szemben csak ezen bűncselekmény vonatkozásában járhatnak el. – Ha Kulcsárt más bűncselekmény miatt is felelősségre akarják vonni, úgy új kiadatási eljárást kell kezdeményezni – mondta. A védő hozzátette azt is, hogy várhatóan Kulcsár előzetes letartóztatása tekintetében is változás állhat be.
A Kulcsár-ügy iratai mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása 600, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy 800 oldal. Az elsőfokú büntetőperben 92 tárgyalási napot tartottak, amelyen hozzávetőleg 200 tanút hallgattak meg. Az ügyészség szerint a kárérték meghaladja a nyolcmilliárd forintot, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van. | Másodfokon tárgyalják a Kulcsár-ügyet | Ma kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán a Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa elleni per másodfokú tárgyalása. A fellebbviteli főügyészség a másfél évvel ezelőtt hozott nem jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kezdeményezte, így előfordulhat, hogy a 2006-ban kezdődött bírósági eljárást az elejéről kell kezdeni. Másodfokú ítélet várhatóan május 6-án lehet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/masodfokon-targyaljak-a-kulcsar-ugyet | 2010-04-22 14:37:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2021.03.04. 06:00
2021.03.04. 08:03
Amit tud, visz a kormánypárt, most éppen a POSZT-ot cseni el Pécstől. De nem csak az ellenzéki településeket bünteti. A már több százmilliárd forintra rúgó vásárlások, beruházások, kiszervezések, "megmentések" adandó esetben a hatalomátmentést is szolgálhatják. | Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz | Amit tud, visz a kormánypárt, most éppen a POSZT-ot cseni el Pécstől. De nem csak az ellenzéki településeket bünteti. A már több százmilliárd forintra rúgó vásárlások, beruházások, kiszervezések, "megmentések" adandó esetben a hatalomátmentést is szolgálhatják. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202109__ujabb_trofeak_akulturaban__vidnyanszky_es_lezsak__2022__tuleloshow | 2021-03-04 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | KEMMA |
A német rendőrség kedden a közbiztonság és a közrend megsértésére hivatkozva feloszlatta a környezetvédelmi aktivistáknak otthont adó tiltakozó tábort a Tesla elektromos autógyárának közelében lévő erdőben, a Berlin melletti Grünheidében - írja az AP.
A területen a Tesla egy teherpályaudvar, illetve raktárterületek bővítésével tervezi növeli meglévő grünheidei telephelyét. A terjeszkedéshez azonban meg kell vennie egy erdős területet Brandenburg tartománytól.
A tiltakozó tábornál hétfőn elsődlegesen a rendőrséget vetették be, hogy ideiglenesen kiürítsék a tábor faházas részeit a II. világháborúból származó robbanószerkezetek keresésére hivatkozva. Az aktivisták azonban nem voltak hajlandók távozni, többen feljebb másztak a fákon. A rendőrség végül hat embert húzott ki a faházakból, akik nem akartak önként távozni.
Az ezt követő teljes feloszlatásra azért volt szükség, mert az aktivisták többször is szabályt szegtek, illetve bűncselekményeket követtek el - mondta el Daniel Keip helyi rendőrségi szóvivő.
Hozzátette, hogy a tüntetők vezetőivel sem sikerült felvenni a kapcsolatot, és már nem feltételezhették, hogy a tiltakozás békés marad. | Fára mászva fenyegetőznek Elon Musk miatt: elszabadultak az indulatok | A tüntetők február vége óta foglalták el a fenyőerdőt a gigamilliárdos Elon Musk első európai Tesla-gyárának közelében, a vízzel és az erdőirtással kapcsolatos aggodalmaikra hivatkozva. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/kornyezetvedelmi-aktivistak-tesla-nemetorszag.799830.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban megbízta Sauli Niinistö korábbi finn elnököt azzal, hogy vizsgálja felül a külső, hatalmi fenyegetésekkel szembeni közös, uniós stratégia vezérelveit. A skandináv politikus jelentését a Bloomberg ismertette. Eszerint "fokozatosan ki kell építenie az Európai Uniónak egy teljes körű hírszerző szervezetet.
Saját titkosszolgálatot, hogy jobban elháríthassa a külföldi szereplők által jelentett fenyegetéseket,
és erőteljesebben reagálhasson a határain belüli kémkedésre".
A dokumentumot ismerők szerint további fontos szempont, hogy az uniós intézmények elleni kémkedést a nemzeti szakszolgálatokkal való átfedések és párhuzamosságok elkerülésével kívánnák megakadályozni.
A Bloomberg szerint Ursula von der Leyen kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az unió fokozza védelmi és biztonsági felkészültségét, vagyis csökkentse
az orosz ügynökségek által az EU keleti tagállamaiban folytatott tevékenységet,
a közel-keleti konfliktusok lehetséges továbbgyűrűzésének esélyét,
a Kína felemelkedésével kapcsolatos aggodalmakat.
A Bloomberg információi szerint Niinistö javaslatában valószínűleg szerepel, hogy az unió már létező Hírszerző és Helyzetelemző Központjának megbízatását terjesszék ki a titkosszolgálati műveletekre, valamint az is, hogy ebbe a tevékenységi körbe be kellene vonni az EU diplomáciai küldöttségeit is. A jelentés várhatóan azt is tanácsolja majd, hogy amennyiben az Európai Unió területén tartózkodó, harmadik országból származó diplomatákról kiderül, hogy szabotázs- vagy kémtevékenységet végeznek, akkor korlátozni kell a mozgásjogosultságukat. Arról azonban nincs szó a tervezetben, hogy ebben a diplomáciai szempontból nagyon kényes kérdésben kinek kell majd döntenie.
Kis-Benedek József alapvetően jónak tartja az elképzelést. A titkosszolgálati és biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett: az Európai Unió Külügyi Bizottságának alárendeltségében jelenleg is működik egy olyan szakszolgálat, amely napi kapcsolatban áll a tagállami szolgálatokkal.
Ennek a testületnek az a feladata, hogy feldolgozza a tagállami szolgálatoktól polgári és katonai vonalon érkező információkat.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-s intézményeket sokszor érik a rosszindulatú behatolások. Véleménye szerint "logikusnak tűnik, hogy legyen egy olyan szervezete, amely átfogja a hírszerzés és elhárítás területét." A hatékonyságot firtató kérdésére Kis-Benedek József azt válaszolta, hogy az a brüsszeli felhatalmazástól függ. Leszögezte azonban, hogy az elhárítást így vagy úgy, de tovább kell erősíteni.
A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy
a tervezetet akár az Európai Egyesült Államok irányába tett újabb, központosító lépésként is lehet értelmezni.
A közösség jelenlegi titkosszolgálati rendszerét a NATO-ban kialakított rendszer alapján hozták létre. Ugyanakkor az "uniós rendszer nem működik olyan jól, mint a NATO-é, javítani kell a hatásfokán." Az unió érdekében tevékenykedő saját, brüsszeli szolgálat Kis-Benedek József szerint nem veszélyeztetné a nemzeti érdekeket védő tagállami szolgálatok érdekeit, hiszen ezek a testületek nem konkurálnak egymással. Jelenleg csak az elemzett információkat osztják meg, a forrásokat ugyanakkor megtartják maguknak - hangsúlyozta a szakértő. | Brüsszel saját titkosszolgálatot akar | Logikusnak tűnik, hogy az Európai Uniónak legyen egy olyan szervezete, amely átfogja a hírszerzés és elhárítás területét – mondta a hirado.hu kérdésére Kis-Benedek József azt követően, hogy nyilvános lett: Brüsszel saját hírszerző ügynökséget szervez. A titkosszolgálati és biztonságpolitikai szakértő azonban hozzátette: a tervezetet újabb központosító lépésként is lehet értelmezni. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176477/brusszel_sajat_titkosszolgalatot_akar | null | true | null | null | Hir6 |
November 3-a a trafikügyben indult nyomozás új határideje, közölte az Origo kérdésére Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Ez azt jelenti, hogy négy hónappal hosszabbították meg az eredetileg egy hónapos eljárást, a június 3-án elrendelt nyomozás eredeti határideje július 3-a, szerda volt.
A novemberi dátum sem kőbe vésett, az eljárás többször is meghosszabbítható, közölte kérdésünkre Nagy Andrea. A nyomozást országgyűlési képviselők és magánszemélyek feljelentései nyomán személyes adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt indították, de sem akkor, sem most, kérdésünkre nem árulták el, hogy pontosan miért és kivel kapcsolatosan nyomoznak.
Emlékezetes: Hadházy Ákos, a Fideszből azóta kilépett szekszárdi önkormányzati képviselő azt nyilatkozta, hogy a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék. Könnyen lehet, hogy a nyomozás a szekszárdi ügy miatt folyik, de ezt nem erősítette meg hivatalosan egyetlen hatóság sem.
Noha ellenzéki képviselők más tartalmú feljelentéseket is tettek, végül a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a befolyással üzérkedés bűncselekményének gyanúját a feljelentéskiegészítések nem támasztották alá, így ezek miatt nem indul nyomozás, közölte még júniusban az ügyészség. | Elhúzódik a trafiknyomozás | Négy hónappal meghosszabbította a trafikügy nyomozásának határidejét az ügyészség, tudta meg az Origo. Eredetileg egy hónapot adott magának a hatóság, ez június 3-án járt le. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/7/november-3-a-trafiknyomozas-meghosszabbitott-hatarideje | 2013-07-04 11:07:00 | true | null | null | Origo |
Több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és igazságügyi alkalmazottak béremelésére, de cserébe a bírói vezetők aláírásukkal biztosítanák, hogy egyetértenek olyan szervezeti átalakításokkal, mint például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, "mozgóbírók" alkalmazása és a hatáskörök átalakítása. Ez derül ki abból, aHvg.hubirtokába került dokumentumból, amit délelőtt tárgyal a az Országos Bírói Tanács (OBT). A lap szerint titokban készült atervezet, amit a gyulai kihelyezett ülésen terveznek aláírni, és valójában inkább négyoldalú megállapodás, mint jogszabálytervezet.
A Hvg.hu forrásai "egyértelmű zsarolásként", és az OBT (vagyis az igazságszolgáltatás) és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékelik a tervezetet.
Ha elfogadják a megállapodást, akkor 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának béremelést a bírák és az igazságügyi alkalmazottak,
a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne,
a bírósági titkárok és fogalmazók emelése 82 százalékos lenne, ami bruttó 1 millió 125 ezer forint,
további bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, és az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot, írja a lap.
A jövő éviköltségvetésben, amit november 11-én nyújtott be Varga Mihály pénzügyminiszer, azonban nincs szó arról, hogy a kormány emelné a bírák fizetését. | 130 milliárdot adna a kormány a bírák fizetésemelésére, de kér is valamit érte | A Hvg bírósági forrásai szerint ez egyértelmű zsarolás. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/20/biro-fizetes-orszagos-biroi-tanacs-kormany-tervezet-megallapodas-igazsagugyi-alkalmazott-fizetesemeles | null | true | null | null | Telex |
Az elsőrendű vádlottat nyolc hónap, a másod és harmadrendű vádlottat hat-hat hónap, minden esetben két évre felfüggesztett börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság az utóbbi évek egyik legismertebb korrupciós ügyében. A kazettaügyként elhíresült eset 2001. januárjában robbant ki, amikor az egyik vesztegető nyilvánosságra hozta a megvesztegetési kísérletről készült hangfelvételt.
Az ügyészség szerint Deésy Géza, Mittelmayer Ferenc és Mittelmayer Ferencné 2000-ben egy agropark létesítéséhez akart támogatást szerezni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Ennek érdekében megbeszélést folytattak Benczéné Tóth Judittal arról, hogy az ügyvédnő hárommillió forintot juttat el Torgyán József akkori földművelésügyi miniszter fiának, Torgyán Attilának azért, hogy közbenjárjon apjánál az agropark létesítésének érdekében.
A megbeszélésről Deésy Géza titokban hangfelvételt készített.
A bíróság Deésyt és Mittelmayert hat, Benczénét nyolc hónap felfüggesztett börtönre büntette. Mittelmayernét egy év próbára bocsátotta. | Torgyánt akarták megvesztegetni, felfüggesztett börtönnel megúszták | Torgyánt akarták megvesztegetni, felfüggesztett börtönnel megúszták - Enyhe ítéleteket szabott ki a Fővárosi Bíróság a kazettaügyként elhíresült esetben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/kztt1007/ | 2008-03-12 00:00:00 | true | null | null | Index |
Angela Merkel lépése megfigyelők szerint egyértelmű jele annak, hogy immár bizonyossá vált Christian Wulff szövetségi elnök lemondása. A CDU-politikus mentelmi jogának felfüggesztését még csütörtökön este indítványozta a hannoveri ügyészség, ami példátlan a német államfői hivatal történetében.
Wulff 11 órakor tesz sajtónyilatkozatot – közölte az államfői hivatal. Személye körül két hónapja sokasodnak a kínos ügyek, kezdve egy roppant kedvező magánkölcsöntől ingyenes nyaralásokon át állami pénzből fizetett, nagyszabású lobbista rendezvényekig.
Kormányzati források: lemond Wulff
Christian Wulff német szövetségi elnök pénteken bejelenti lemondását – közölték berlini kormányforrások. A dpa német és az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség névtelenséget kérő kormányforrásokat idézett. | Mi lesz az államfővel? - Merkel sajtótájékoztatót tart + Videó | A német kancellár váratlanul lemondta péntekre tervezett római látogatását, és délelőtt fél 12-re sajtótájékoztatót jelentett be a kancellári hivatalban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2012/02/mi-lesz-az-allamfovel-merkel-sajtotajekoztatot-tart-video | 2012-02-17 10:38:08 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével lehet pénzt kérni az ellátást végző orvos megválasztásáért, ugyanakkor ma Magyarországon a jogszabályok az utóbbit nem töltik meg tartalommal. Ha egy kórház ezt megteszi, vagyis meghatározza, hogy milyen ellátások tartoznak kötelezettségei közé, és mi esik e körön kívül, akár maga is köthetne orvosválasztási szerződést - mondta az InfoRádiónak Simon Tamás ügyvéd.
Mivel a jogszabályok azt sem definiálják, hogy mi számít a kényelmi szolgáltatások körébe, ide akár beilleszthető lenne a szülészorvos megválasztása is - tette hozzá a jogász.
A Veszprémben működő rendszerben a kórház lehetőséget ad a kismamáknak arra, hogy ne az éppen beosztott, hanem a saját maguk által választott orvos közreműködésével szüljenek. Ez esetben a nőnek ezzel a doktorral kell szerződést kötnie, közvetlenül a kórházhoz pedig nem kerül részleges térítés. Ez nem jogellenes modell, hiszen mindent szabad, amit a jogszabályok nem tiltanak - hangsúlyozta Simon Tamás.
Legalizál
Az ügyvéd szerint nem biztos, hogy ezt a gyakorlatot a jogszabályoknak tiltania kellene, sőt lehetséges, hogy a példa követendő. Ez valahol a hálapénzt "legalizálja", hiszen azt az összeget, amit a kismama egyébként is odaadna az orvosnak, így egy megbízási szerződés keretében fizeti ki - fűzte hozzá.
Simon Tamás elmondta: egy ilyen szerződés a felelősség kérdését is befolyásolja. Ha probléma merül fel a szülés során, általában a kórház felel, ám amennyiben az orvos önkéntes jogviszonyban követ el hibát, az intézmény behajthatja rajta az esetleges megítélt kártérítést.
Az ügyvéd kiemelte: az ellátásokért, beavatkozásokért ma is ketten fizetnek: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és a szülő nők - hálapénzt.
Pro és kontra
Székely Tamás egészségügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy a szülésért nem lehet részleges térítési díjat kérni. Kiemelte: a tárca felkérte az Egészségbiztosítási Felügyeletet, hogy vizsgálódjon a veszprémi kórház ügyében.
A miniszter közölte: a törvény nevesíti, melyek azok a szolgáltatások, amelyekért részleges térítési díjat lehet kérni, a szülés és a terhesgondozás azonban nem tartozik ebbe a körbe.
A Veszprém megyei kórházban a szüléseknél lapértesülések szerint százezer forintot kérnek az orvosválasztásért.
Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter, a veszprémi megyei kórház főigazgatója szerint ugyanakkor van egy eset, amikor a szülésért fizetni kell: az intézmény a szolgáltatásért ugyan nem kérhet pénzt, ám szabályoznia kell, hogy milyen jogviszonnyal van az az orvos, akit a kismama választ, és aki éppen nem szerepel a beosztásban, mégis szülést vezet.
Lehetőség van arra, hogy az orvos megállapodjon az intézménnyel arról, milyen jogai, kötelezettségei vannak ilyen esetben, és szerződést kössön a kismamával annak elvárásairól, valamint saját feladatairól. Ha e kontraktusban rögzítik a beavatkozás árát, azt a kórház nem firtatja, mert nem rá tartozik - jelentette ki Rácz Jenő, hozzátéve: a veszprémi kórházban három szülész kérhet pénzt ily módon az ellátásért.
Hanganyag: Gál Ildikó
Kezdőlap Belföld Jogellenes-e pénzt kérni a szülésért a kismamáktól? | Jogellenes-e pénzt kérni a szülésért a kismamáktól? | Az InfoRádió által megkérdezett ügyvéd szerint nem jogellenes pénzt kérni egy kismamától a szülésért akkor, ha arról előzetesen született egy megbízási szerződés. Simon Tamás az InfoRádiónak elmondta: a jogszabály azt tiltja, hogy a szülő nő a kórháznak fizessen. Az egészségügyi jogban járatos szakember hozzátette: a veszprémi kórház az intézkedésével legalizálta a hálapénzt, de ezt nem feltétlenül kell tiltani, sőt elképzelhetőnek tartja, hogy részben követni kell. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/12/03/jogellenes-e-penzt-kerni-a-szulesert-a-kismamaktol-242815 | 2008-12-03 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
"Emelkedjenek a bérek, legyen megfizethető lakhatás, kedvezményes munkáshitel, új támogatások a kis- és közepes vállalkozásoknak és ezután is 13. havi nyugdíj" - sorolta.
A kormánypárti politikus mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt. | A magyar gazdaság kérdéseiről dönthetünk | Megjött a posta. Most arról dönthetünk, hogyan tovább a magyar gazdaságban – írta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán a Facebook-oldalán, jelezve, hogy hozzá is megérkezett a nemzeti konzultációs levél. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176645/a_magyar_gazdasag_kerdeseirol_donthetunk | null | true | null | null | Hir6 |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél történt, a jegybank álláspontja szerint bűncselekmények gyanúját felvető események miatt.
A gyanú szerint Töröcskei István és az állam közös bankjánál
hűtlen kezelés
hanyag kezelés
és pénzügyi visszaélésekre utaló cselekmények történtek.
Még tart a jegybanki vizsgálat is
A jegybanknak azért kellett még tavaly december 5-én visszavonnia a Széchenyi Bank tevékenységi engedélyét, mert a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is.
A jegybank a Széchenyi Bank engedély-visszavonása után kezdte vizsgálni a felelősöket, a vizsgálat még tart, de feljelentést tettek. Az MNB a nyomozóknak a konkrét problémás tranzakciókra, bankvezetői intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat is rendelkezésre bocsátott.
A mi pénzünkből
A tudhatóan évek óta súlyosan szabálytalanul működő bankba az állam 2013-ban még 3 milliárdért tulajdont vett, majd az MNB kedvezményes hiteleiből felpumpálták 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. Aztán bebukott az egész, Töröcskei István pedig, aki közben az ÁKK-vezére is volt, lemondott posztjáról.
A bank bedőlése után, hogy ne menjen el teljesen a kedvünk az állami bankoktól, a kormány a közszféra bérkompenzációjára szánt pénz egy részéből milliárdokat tolt az ügyfelek kártalanításába. Volt olyan betétes, aki több mint 400 milliót köszönhetett a kormány nagylelkűségének. Az OBA-féle kártalanítási értékhatárt 107 betétes haladta meg, ha az állam nem sietne a segítségükre, 7,4 milliárd forintot buknak összesen. A kormány döntésének köszönhetően azonban ennek az összegnek a 49 százalékát mégiscsak megkapják. | Hűtlen kezelés, pénzügyi visszaélések: az MNB feljelentette Töröcskei bankját | Hűtlen kezelés, pénzügyi visszaélések: az MNB feljelentette Töröcskei bankját - A bankba pedig korábban az állam is beszállt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/03/03/hutlen_kezeles_penzugyi_visszaelesek_az_mnb_feljelentette_torocskei_bankjat/ | 2015-03-03 22:06:13 | true | null | null | Index |
Az MSZP elnöke nyert pert, 15 napja van a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek, hogy kiadják az adatokat.Ki kell adni, hogyan költi el a szponzorpénzeket a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. – döntött a Fővárosi Ítélőtábla, amely a korábbi elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú ítélet immáron jogerős, fellebbezésnek nincs helye, a döntésről az MSZP számolt be.A közlemény szerint Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, pártelnök indított pert, hogy kiderüljön, kiket és mekkora összegekkel támogatnak. Az állami lottócég szponzorpénzeit a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., osztja tíz éve, de ennek a folyamata Komjáthi szerint átláthatatlan.Az MSZP szerint kormányhoz közel álló személyek és szervezetek, mint például a Rákóczi Szövetség, rendszeresen részesülnek támogatásban. A másodfokú ítélet értelmében a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. munkatársainak 15 napon belül ki kell adniuk az adatokat.Legutóbb májusban írtunk a pénzosztásról, akkor közel nettó 665 millió forintnyi támogatást ítélt oda a Szerencsejáték Zrt. leánycége, és az összeg majdnem felét két ismeretlenül csengő nevű, nemrég alapított vállalkozás kapta. A nettó 280 millión – nem tudni, milyen arányban – a milliárdos Bessenyei István vállalkozó két cége osztozik. Az Inani Production Kft. és az Inani Football Production Kft. a szponzorpénzek május 8-i odaítélésekor mindössze 11, illetve 1,5 hónapja létezett. | Vállalkozás: Döntött a bíróság, ki kell adni, mire ad a Szerencsejáték Zrt. leánycége milliókat | Az MSZP elnöke nyert pert, 15 napja van a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek, hogy kiadják az adatokat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241108_birosag-szerencsejatek-szponzor-penz | 2024-11-08 12:15:00 | true | null | null | HVG |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
A teljes cikket ITT OLVASHATJA el. | Rács mögött marad Magyar Péter letartóztatott munkatársa | Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/racs-mogott-marad-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa | null | true | null | null | BOON |
Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított.
Komlón november 10-én új szavazás lesz az 5. sz. választókerület 13. sz. szavazókörében, miután az ellenzéki összefogás kifogását elfogadta a bíróság. Az indoklás szerint több olyan eset is történt a szavazóhelyiségben, ami törvénytelen: így például az, hogy 10-12 fő "segítőként" mintegy száz főt kísért szavazni, és bár azt állították minden esetben, hogy rokonok, ezt a tényt a bizottság nem ellenőrizte. A "segítők" a fülkébe is bekísérték a választókat.
A hely- és személyismerettel rendelkező delegáltak azonosították a kísérőket, akik állításuk szerint minden esetben a Lungo Drom – rendszeresen adományt osztó – emberei voltak.
A kiugróan magas részvételi arányra (reggel pár óra leforgása alatt 260 szavazó jelent meg az urnánál az 1206 szavazásra jogosultból), a helyi független hírportál, a 7300.hu is felfigyelt, és megkérte ott élő olvasóit, számoljanak be arról, mit láttak. A beérkezett válaszokból a következő kép bontakozott ki:
"Már reggel hat órakor betereltek több tucat embert a szavazóhelyiségbe. Az emberek láthatóan kócosak, álmosak voltak, az sem kizárt, hogy még aludtak, amikor értük mentek. Részben autókkal vitték őket, részben "terelték" őket a szavazófülkéhez. Sokan nem tudták a jelöltek nevét sem, azt mondták, valami "furcsa nevűre" kell szavazniuk. Olyanok is voltak, akiknek papírra írták fel, kire kell szavazniuk, de sokan kértek segítséget az x behúzásához is, mert nem értették, mi van a választóívre írva, vagy, hogy mit kell vele csinálni. Többen kísérővel érkeztek, akik követték a szavazókat a fülkébe is. (...) Sokan alkoholt kaptak a szavazatokért cserébe, sőt, pénzt is. (...) A szavazókör bejárata előtt néhány szavazó arról is beszélt egymás között, hogy ha nem szavaznak az adott pártra, akkor "tudod, mi lesz", illetve, aki nem jól szavaz, az nem kap több adományt" – írta a helyi hírportál.
Mivel az adományosztás és az azzal való visszaélés gyanúja többször is felmerült, megpróbáltunk utánajárni, pontosan milyen adományokról van szó. A helyiekkel beszélgetve a következőket tudtuk meg.
Adományokkal zsarolhatták a szavazókat
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta oszt az országban és Komlón is élelmiszert. A nonprofit szervezet felkutatja és összegyűjti az élelmiszerfelesleget az üzletláncoktól, majd megsemmisítés helyett eljuttatja azt a rászorulókhoz. Ezt a partnerszervezeteik segítségével teszik meg, akik a szétosztást szintén nonprofit alapon valósítják meg.
A karitatív szervezetek mellett gyakran a családsegítő szolgálatok is részt vesznek a lebonyolításban – így történt Komlón is. Egy idő után azonban a családsegítő – mint később megtudtuk, infrastruktúra- és erőforráshiány miatt – kérte, hogy a lebonyolítást teljesen átadhassa egy helyi civil szervezetnek, a Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesületnek. Ekkor kezdődtek a problémák.
Az Átlátszónak nyilatkozó helybéliek szerint az adományosztás azóta nem rászorultság alapján történik: azok kapják az élelmiszert, akik jóban vannak az egyesület vezetőivel, és nem azok, akiknek valóban szüksége lenne rá. A panaszok szerint a húsárut, a szalámikat, a jobb gyümölcsöket és az édességet szinte soha nem osztják szét, csak a zöldséget, tésztát, egyéb élelmiszert. Volt alkalom, amikor a pékárut nem osztották ki időben, így az megpenészesedett – azzal fűtöttek, hogy eltüntessék a melléfogás nyomait – mesélték.
Az önkormányzati választás során állítólag több embert megfenyegettek, hogy nem kapnak majd adományt, ha "nem jól" szavaznak. Az egyesület vezetőinek volt egy listájuk, azzal mentek az emberekért és vitték őket szavazni. Forrásaink szerint a listán azoknak az embereknek a neve és címe volt, akik rendszeresen kapnak adományt.
A nyilatkozók szerint előfordult, hogy azokat, akik adományt kaptak, a beleegyezésük nélkül lefotózták és feltették a Facebookra. Sokan ettől való félelmükben (és a szégyen miatt) már nem mernek adományt kérni. Elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy amit az egyik adományosztó betett a szatyorba, annak a felét visszavették, de előtte még lefényképezték az érintettet a tele szatyorral.
A Vörösmarty utcai adományosztó helyiségben emellett nincs kézfertőtlenítésre lehetőség, és gyakran beteg emberek osztják szét az élelmiszert – mesélték a szemtanúk. Kenderföld városrész Komló egyik legszegényebb területe, itt találhatóak a komfort nélküli vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakások, ezért könnyű függésben tartani az alacsony jövedelmű családokat az adományokkal.
Az adományosztást ráadásul senki sem felügyeli, és sokan úgy tudják, mindez a Fekete Láng adománya, nem pedig az azokat felajánló élelmiszerkereskedő cégeké. Mindez annak fényében fontos információ, hogy a Fekete Láng Egyesület vezetője nem más, mint a választókerületet nagy fölénnyel megnyerő Orsós Ferenc "Gogen", a Fidesz és a Lungo Drom jelöltje.
Vagyis: az emberek azt is hihették, hogy ők a Lungo Dromtól, a Fidesztől, vagy Orsós Ferenctől kapják az adományt, ezért nekik tartoznak hálával.
Megkérdeztük Orsós Ferencet, tisztában volt-e azzal, hogy politikusként nem oszthatta volna az Élelmiszerbank adományait azóta, hogy a júliusban bemutatták, mint a Fidesz jelöltjét az 5. sz. választókerületben, és hogy mit mondott volna, ha ugyanezt egy másik párt jelöltje tette volna meg.
A képviselő (aki egyben a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is) kérdésünkre elmondta, a Komlói Fekete Láng Egyesület élelmiszerosztásait önkéntesek és alkalmazottak végzik a mindennapokban. Emellett hangsúlyozta, hogy ő csak szeptembertől jelölt. Ha pedig egy másik jelölt végezte volna ugyanezt a munkát, ő "természetesen minden erővel segítette volna, hogy ez ne akadjon fenn".
Arra is rákérdeztünk, hol és milyen formában tájékoztatja a rászorulókat arról, hogy az élelmiszer mikor honnan származik, és hogy milyen nyilvántartást vezetnek azokról a családokról, akik rendszeresen kapnak adományt. Ezzel kapcsolatban Orsós Ferenc elmondta, az adatbázisukban név, lakcím és a család létszáma szerepel, "amit a Családsegítő jelölt meg az ő ügyfeleik szerint". Arról pedig, hogy az adományosztásra az Élelmiszerbank által van lehetőség, "jól látható helyen poszterek és reklámanyagok vannak kifüggesztve."
A Facebookon ennek mindenestere nyoma sincs: Orsós oldalát visszapörgetve egyetlen utalást sem látni az Élelmiszerbankra. Akad viszont köszönetnyilvánítás Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőnek és Polics József fideszes polgármesternek címezve.
Arra, hogy a kialakult helyzetben miért nem magyarázza el nyilvános posztban a rászorulóknak, hogy valójában miért szünetel az adományosztás, valamint miért nem mutat rá, hogy az Élelmiszerbank adományai a választástól teljesen függetlenek, és bárki nyer, a csomagok akkor is érkeznek majd, Orsós Ferenc azt válaszolta, hogy természetesen megnyugtatta az embereket, hogy az osztást ugyanúgy folytatni fogják.
Sőt, hozzátette, hogy ő maga hívta fel a figyelmet arra, hogy az Élelmiszerbank a választások idejére szüneteltesse az adományosztást, azt viszont nem tudhatta, hogy új szavazást írnak majd ki. (A megismételt választásról az Élelmiszerbank portálunktól értesült, amikor az ügyben megkerestük őket – a szerk.)
Orsós Ferenc szerint soha nem volt semmi köze sem a Lungo Dromnak, sem pártoknak az élelmiszerosztáshoz, azt pedig, hogy bárki megzsarolta volna a szavazókat az élelmiszercsomag elmaradásával, koholt vádnak nevezte és visszautasította.
A képviselő úgy véli, neki nincsenek ellenségei, mindenkivel jóban van, így mindenki részesül az adományokban, nemcsak az ő ismerősei. Egyúttal azt is tagadta, hogy visszatartanának adományokat: "mindent kiosztunk" – írta válaszlevelében.
Mindenki másképp emlékszik
Megkérdeztük a komlói önkormányzatot is, volt-e tudomásuk arról, hogy a Komlói Családsegítő Szolgálat az Élelmiszerbanktól kapott adományok osztását a Fekete Láng Egyesületre és annak vezetőjére, Orsós Ferencre bízta idén áprilistól. Amennyiben igen, nem tartották-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan személy végezze az adományosztást a rászorulóknak, aki képviselőként indult a Fidesz illetve a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson. Ez ugyanis legkésőbb júliusban, a hivatalos bejelentés idején biztossá vált.
Rákérdeztünk arra is, kikérte-e az önkormányzat véleményét a döntésről a családsegítő szolgálat, vagy egyáltalán lett volna-e ilyen kötelezettsége. Ha pedig igen, mivel jár ennek elmulasztása.
Polics József (Fidesz-KDNP), Komló (egyelőre nem jogerősen újraválasztott) polgármestere az Átlátszó kérdésére azt mondta, az önkormányzatnak nem volt ráhatása arra, kivel kötött megállapodást az Élelmiszerbank. Hangsúlyozta, a város intézményei "a hatáskörükbe utalt feladatukat az alapszabályban foglalt feltételekkel végzik, és sem az önkormányzati, sem a társulási rendszerben nincs erre ráhatásuk". Emiatt ő maga sem kívánt, és nem is kíván az alapműködési kérdésekbe beleszólni.
Hozzátette, a rászorultság nem a kampányhoz kötődik, és sajnálja, hogy "egyesek kampányt csinálnak belőle és az Élelmiszerbanknak írogatnak." Polics ezen a ponton egész másképp látja a körülményeket, mint a csapatába tartozó Orsós Ferenc, aki viszont azt állítja, ő maga kérte az adományosztás szüneteltetését az októberi választás előtt.
Ahogy a politikus írta, az "alaptalan vádaknak köszönhetően már másodszor két hétre szünetel az élelmiszerbanki ellátás". Pedig "adni a legcsodálatosabb dolog, és örüljön, aki ezt megteheti. Ne az irigység, a rosszindulat vezéreljen minket, hanem a szeretet és akkor minden jobb lesz" – fogalmazott Polics József.
Ugyanúgy nem tudott Orsós állítólagos indítványáról néhány közeli ismerőse sem, akik a Facebookon (és információink szerint az adott választókerületben is) azt terjesztik, hogy "rosszindulatú emberek miatt" állt le az adományosztás.
Sőt, még azok a Lungo Drom-os képviselőjelöltek, akik Orsóssal együtt indultak (és nyertek) a választáson, is azt írták a Facebookon, hogy "tudják és hiszik, hogy akik ezt tették (tehát leállíttatták az adományosztást – a szerk.), vissza fogják kapni a Jó Istentől, hiszen nagycsaládosoktól, gyerekektől, idősektől vették el a napi élelmiszer adományt".
Szerintük nagy öngólt rúgott az, aki ezt tette 12 nappal a választás előtt, hiszen sok éhező, fázó embernek lett volna szüksége "Orsós Ferenc Elnök Úr nagylelkű adományaira".
Mindenesetre megkérdeztük a komlói családsegítő szolgálatot is, hogy megtudjuk, miért pont a Fekete Láng Egyesületet választották az adományosztásra, és hogy jelezték-e az összeférhetetlenséget az Élelmiszerbanknak, amikor júliusban kiderült, hogy az egyesület vezetője képviselőjelöltként indul a Fidesz és a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson.
A családsegítő szolgálat vezetőjétől, Elmontné Popán Ildikótól kapott válasz szerint ők idén április 30-ig álltak kapcsolatban az Élelmiszerbankkal, ezután “az intézmény személyi és tárgyi feltételei nem tették lehetővé hogy a munkát tovább folytassuk, ezért egy helyszíni ellenőrzés során kértük a szerződésünk felmondását". Ezután az adományosztásban évek óta segédkező Fekete Láng Egyesület felajánlotta hogy szívesen átvállalnák ezt a feladatot, ami a családsegítőnek is megfelelt, “hiszen évek óta végzik a tevékenységet, napi megélhetési gondokat orvosolnak egy szegregált területen, és együttműködésünk során sosem tapasztaltunk problémát". Az új partnert azonban nem ők, hanem az Élelmiszerbank választotta ki.
Az Élelmiszerbank vizsgálódik
Megkerestük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet is, ahol Cseh Balázs elnök készséggel állt a rendelkezésünkre. Kérdésünkre elmondta, már korábban is érkeztek panaszok Komlóról, sőt, a baranyai város sajnos mindig is a "nehezebb esetek" közé tartozott.
Nincs ugyanis a településen olyan ismert, országos karitatív szervezet, amely vállalni tudta volna az adományosztást, a családsegítő szolgálat pedig infrastruktúra- és erőforráshiány miatt nem tudta folytatni a munkát. Így került a Fekete Láng Egyesülethez a feladat, a komlói családsegítő szolgálat javaslatára.
A felsoroltakhoz hasonló esetekről ők is hallottak már, az ilyen bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, azonban ezek valóságtartalmának ellenőrzése nem egyszerű feladat. A beérkező információkat fenntartásokkal kell kezelniük, hiszen volt olyan esetük is, amikor csak le akartak valakit járatni rosszindulatú pletykákkal. A kivizsgáláshoz ilyen esetben személyes látogatás is szükséges, hogy meggyőződjenek arról, rendben zajlanak-e a folyamatok.
Ezt egy három fős csapat végzi az országban, évente egy alkalommal általában minden szervezethez eljutnak. Ha valahol törvénytelenségeket, visszaéléseket tapasztalnak, az érintett szervezetet kizárják az adományosztásból, és amennyiben szükséges, feljelentést is tesznek.
A komlói esettel kapcsolatban Cseh Balázs azt mondta, a panaszok kivizsgálása még folyamatban van, de az október 13-i választás előtt két héttel, és most, a megismételt szavazás előtt is felfüggesztették az adományosztást, hogy ne lehessen ezzel befolyásolni a szavazókat. Másrészt már a választások előtt megindult a panaszkezelési folyamat az esetekkel összefüggésben, aminek az eredménye az is lehet, hogy felbontják az idén áprilisban kötött megállapodást a Fekete Lánggal.
Az Élelmiszerbank ugyanis szigorúan független, politikailag semleges szervezet, így nem elfogadható számukra, hogy politikai pártok képviselői politikai célú befolyásolásra használják az élelmiszerosztást.
Megismétlik a szavazást
Az ügy érdekessége, hogy amennyiben a választási csalás miatt november 10-re kiírt új szavazáson az említett 13. sz. szavazókörben Ferenczy Tamás polgármesterjelölt több szavazatot kap, mint az első alkalommal, vagy a nem jogerősen megválasztott régi-új polgármester, Polics József kevesebbet, akkor akár új polgármestere is lehet Komlónak.
Olyan kicsi volt ugyanis kettejük között a különbség, hogy egy szavazókörön is múlhatott a végeredmény. Polics (Fidesz) 4177, míg Ferenczy (Komló Összeköt) 4059 szavazatot kapott, ami 118 szavazatot jelent. A 13. sz. választókör volt azonban az egyetlen, ahol Polics több mint 300 voksot tudott begyűjteni Ferenczy 171 szavazatával szemben. Vagyis ha itt jelentősen lecsökken a különbség, meg is fordulhat az állás.
A testület összetétele pedig annyiban változhat, hogy újabb ellenzéki jelölt kerül be, növelve a már meglévő 7-5-ös fölényt. Ha viszont ismét Orsós Ferenc nyer, akkor marad a korábban kialakult felállás.
Ferenczy Tamás, a komlói képviselő-testületben már biztosan többséggel bíró ellenzéki összefogás vezetője szerint az önkormányzat a jövőben kiküszöbölhetné az adományosztással kapcsolatos anomáliákat.
Ennek érdekében szerinte az lenne a legcélravezetőbb, ha ismét a családsegítő szolgálat végezné az adományosztást, ám ehhez az önkormányzat biztosítana plusz embereket vagy bármilyen további segítséget, amire a szolgálatnak szüksége van. Így egyik politikai párt sem tudná kisajátítani az élelmiszerosztást, és függő helyzetben tartani a rászorulókat. Az adományokra ugyanis sajnos továbbra is szükség van, így mindenki abban érdekelt, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet – mutatott rá a polgármesterjelölt.
A szerző a 7300.hu komlói helyi hírportál szerkesztőségének is tagja. Címlapfotó forrása: Orsós Ferenc / Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Élelmiszeradományokkal kampányolhatott Komlón a Fidesz és a Lungo Drom képviselőjelöltje | Élelmiszeradományokkal kampányolhatott Komlón a Fidesz és a Lungo Drom képviselőjelöltje | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/04/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje/ | 2019-11-04 20:19:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Markó Róbert a nagyatádi cérnagyár szakszervezeti titkára a sonline.hu-nak elmondta, az előző két hónapban 25-e környékén utaltak a dolgozóknak, de azt is úgy, hogy valakik az első körben kapták meg a pénzt, mások pedig csak napokkal később.
A gyárban néhány hónappal ezelőtt még majdnem 200-an dolgoztak, most nagyjából már csak a munkavállalók fele áll szerződésben a nagyatádi cérnagyár tulajdonosával, a MEZ Crafts Hungary Kft.-vel. A szakszervezeti titkár elmondta, most majdnem mindenkit elküldtek szabadságra, vagy állásidőre, mivel nincsen munka az üzemben. - Az elmúlt hetekben voltak, akik dolgoztak a cérnagyárban, de gyártási feladatot nem végeztek, mert gépek sem nagyon vannak már - fogalmazott Markó Róbert. - Pakolgattak, leltárba vettek tárgyakat és az évekkel ezelőtt "félretett" feladatokat oldották meg - mondta.
Markó Róbert arról is beszélt, a megmaradt dolgozók hetekig 8-10 fokban töltötték el munkaidejüket, és még védőitalt, forró teát sem kaptak. - Sokakat elbocsátottak az elmúlt hónapokban, maguktól mondtak fel, de olyan is előfordult, hogy egy másik atádi gyárba irányították át őket - hangsúlyozta a szakszervezeti titkár.
Az üggyel kapcsoltban a lap kereste a MEZ Crafts Hungary Kft.-t is, de a feltett kérdésekre nem kaptak választ.
A lap szerint a megmaradt cérnagyári dolgozók közül többen azért sem mondanak fel, mert nem akarnak elesni a 4-6 havi végkielégítéstől. Akik évtizedek óta dolgozói a gyárnak, egy és másfél millió forint közötti összeget is kaphatnak. Az üzemben javarészt nők dolgoztak. Néhányuknak csak pár hónapjuk van a nyugdíjig, ezért inkább kivárnak. Legalább egy munkásnak viszont nagy szerencséje volt, mert november elején elérte a 40 év munkaviszonyt és megszűnt a függősége a cérnagyártól. | Harmadszor sem kaptak időben fizetést a dolgozók a nagyatádi cérnagyárban | Egymás után harmadszor fordult elő, hogy nem kaptak időben fizetést a nagyatádi cérnagyár dolgozói. Először az augusztusit, majd a szeptemberit, legutóbb pedig az októberit nem adták oda időben a munkásoknak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/harmadszor-sem-kaptak-idoben-fizetest-a-dolgozok-a-nagyatadi-cernagyarban/440029 | null | true | null | null | Hírklikk |
A bukott demokrata elnökjelölt beszédében elismerte az eredményt, de kiemelte, hogy továbbra is küzdeni fog az egyenlőségért és igazságért, amelyek kampánya alapelvei voltak.
Harris a kampány nehézségeiről beszélt.
A választásnak az eredménye nem az, amit szerettünk volna. Közösséget, koalíciókat építettünk, összehoztuk az embereket az élet minden területéről.
Trump 2016-os első elnöki győzelme után a demokrata elnökjelölt Hillary Clinton vereséget beismerő beszédében pedig azt mondta:
Emberek millióit hoztuk össze az ország minden szegletéből. Hiszünk abban, hogy az amerikai álom mindannyiunk számára elég nagy.
Harris ezután a fiatalokat szólította meg kevés lelkesedéssel:
Nem baj, ha szomorúak és csalódottak vagytok, de tudnotok kell, hogy minden rendben lesz.
Harris szerint néha a küzdelem eltart egy ideig, de ez nem azt jelenti, hogy nem nyernek. Ugyanezt Hillary Clinton 2016-ban így fogalmazta meg:
Kérlek, soha ne adjátok fel a hitet, hogy az igazatokért megéri küzdeni.
Úgy tűnik, a kampány végére Kamala Harrisnek nem csupán a lelkesedése, hanem az önálló gondolatai is elfogytak.
Borítókép: Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke, a demokrata párti elnökjelölt 2024. november 6-án integet támogatóinak a washingtoni Howard Egyetemen mondott beszéde végén ( | Kamala Harris Hillary Clintont plagizálta | Az amerikai elnökválasztás vesztese, Kamala Harris a választások után a Howard Egyetemen mondott beszédet Washington D. C.-ben, ahol formálisan bejelentette vereségét Donald Trumppal szemben. A beszédet elemezve kiderül, hogy gyanúsan egyezik Hillary Clinton 2016-os veresége után mondott beszédével. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/kamala-harris-hillary-clintont-plagizalta | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csaknem 120 milliárdos megtakarítást remélt és remél az új kormány attól, hogy leállította a kormányzati beszerzéseket; teljes telefon-, gépkocsi- és bútorbeszerzésstopot hirdettek – erről Orbán Viktor kormányfő beszélt az első gazdasági akcióterv bemutatásakor. Előbbi összeget nemcsak ebből, hanem a tárcák és állami alapok kiadásainak és külső megbízásainak felülvizsgálatától is várják. A kormányzati autó- és telefonhasználat régóta feszültségpont, a jobboldali ellenzék korábban rendre ezzel (is) ostorozta a baloldali kormányokat, mondván, mindez luxuskiadás. A tárcák, illetve a hozzájuk kapcsolódó intézmények szükséges beszerzéseit a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) végzi, az új kormányzati struktúrában a szervezetet a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli.
Az Orbán-kabinet a bejelentett megszorítás nyomán rendeletet adott ki, amelyben szabályozta az állami vezetőknek járó juttatásokat, benne azt is, kinek milyen autó jár. Eszerint „csak” a miniszterek és az államtitkárok kapnak felső kategóriás kocsit, sofőrrel. A közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok, kabinetfőnökök, kormánybiztosok és közigazgatási hivatalvezetők középkategóriás autóra jogosultak, sofőr nélkül. Igaz, a rendelet egy pontja azt is tartalmazza: gépjármű-vezetési pótlékot ugyan nem kapnak, de a gépkocsi magáncélú utazásra is igénybe vehető.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkársága a Népszabadság kérdésére azt közölte: az állami vezetők jelenleg száztizennégy gépkocsit vesznek igénybe, és nyolcvannégy gépkocsivezetőt fizetnek. A flottában szereplő Audi A6-os típusú autók átlagéletkora négy–hét év, felszereltségük egy-két kivételtől eltekintve szériafelszereltség. Ugyanez igaz a VW Passatokra és a más típusú autókra is. Az államtitkárság kérdésünkre leszögezte, hogy új gépkocsik beszerzésére nem került sor, a jelenlegi állami vezetők a korábbi kormány által használt járműveket „örökölték”. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes például egy hatéves Audi A6-ost kapott, az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa pedig, nem hivatalos értesüléseink szerint, Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter autójába ült bele, amelybe az elmúlt években több mint hétszázezer kilométert tettek. A minisztériumok autóhasználattal kapcsolatos költségei átlagosan 58,5 millió forintot tesznek ki havonta, azaz körülbelül hétszázmillió forintot évente.
Orbán Viktor miniszterelnököt korábbi kormányzati ciklusában sokat kritizálták, amiért négy év alatt összesen nyolc, személyes használatú gépkocsit biztosítottak számára állami pénzen, de a kormány azon gyakorlatát is több parlamenti felszólalásban kifogásolták korábban, hogy az első Orbán-kabinet miniszterei két autót is használhattak: egyet szolgálati, egyet magáncélra. A kormányfő most lapunk értesülései szerint egyelőre egyetlen autót használ. Azzal a Volkswagen Multivan kisbusszal jár (konvojban, a Terrorelhárítási Központ kocsijaival kísérve), amelyet ellenzéki pártelnökként is használt.
Orbán Viktor kisbusza a Porsche Hungária tulajdonában van, a kocsit a kormányfő védelméért felelő Terrorelhárítási Központ bérli a cégtől, havi kétszázezer forint plusz áfáért. Ez meglehetősen kedvezményes ár, egy hasonló autó piaci havi díja ennek legalább háromszorosa. Arra a kérdésünkre, hogy ha Orbán csak ezt az egy autót használja, akkor miért szokott a parlamenti parkolóhelyén egy Mercedes kisbusz is rendszeresen állni, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője azt a választ adta: a Mercedest a kormányfő csak akkor használja, ha a VW Multivan szervizben van. Azt nem tudni, hogy ki „örökölte”, illetve mi lett a sorsa a Gyurcsány Ferenc által használt és szintén sokat kritizált Audi A8-as típusú autónak. | Belföld: Gépkocsihasználatra havi hatvanmilliót költ a kormány | Száztizennégy autót és nyolcvannégy sofőrt használ a második Orbán-kormány: a miniszterelnök azonban egyelőre csak azt a kisbuszt használja, amellyel ellenzéki pártelnökként is rendszeresen utazott. A VW Multivant az állam jelképes összegért bérli egy magáncégtől. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20101108-gepkocsihasznalatra_havi_hatvanmilliot_kolt_a_kormany-873801 | 2010-11-08 12:05:55 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Akkor én most költözöm” – kezdte augusztus 16-i blogbejegyzését Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója. Tátrait hűtlen kezelés kísérlete miatt ítélte 3 év szabadságvesztésre a Kúria az úgynevezett Sukoró-ügyben. A június 8-án kihirdetett ítélet Császy Zsoltra, az MNV korábbi értékesítési igazgatójára mint bűnsegédre, 2 év 6 hónapos büntetést szabott ki, ő szeptember közepén vonul be a börtönbe.
Tátrai Miklós
A 2008-as sukorói telekcsere miatt indult büntetőperben első fokon Tátrait és Császyt is 1-1 évvel hosszabb büntetésre ítélte a Szolnoki Törvényszék, a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla azonban felmentette a vádlottakat, ezt követte az ügyészség fellebbezése nyomán harmadfokon a Kúria marasztaló ítélete. Mindketten politikailag motivált koncepciós per áldozatának tartják magukat, úgy vélik, ha a nyomozás alatt Gyurcsány Ferencre vallanak, megúszhatták volna a börtönt. Hasonlóan látja ezt Gyurcsány is. „Nem kétséges, hogy az eljárás fő célpontja kezdettől fogva én voltam. Meg is gyanúsítottak, de nem találtak olyan ügyészt, aki vállalta volna, hogy olyan vádat emel, amelyik még egy koncepciós perben sem állt volna meg” – magyarázza a volt miniszterelnök.
Bár a Kúria látszólag kimondta a végső szót, Császy és Tátrai nem adja fel. Mivel az elsőfokú szolnoki bíróság kijelölése az Országos Bírósági Hivatal elnökének utóbb alkotmányellenessé nyilvánított döntési jogkörén alapult, a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozva Strasbourghoz fordultak, és itthon is szeretnének alkotmányjogi panasszal élni, ami a per újrakezdését is eredményezheti. „Az eljárási szabálytalanságok miatt a Kúrián tudunk felülvizsgálatot kezdeményezni, ha pedig új tény merül fel az ügyben, perújítást is kérhetünk. Normális körülmények között minden fronton jó eséllyel indulnánk” – mondja Császy. De vajon az eddigi ítéletek normális körülmények között születtek, vagy jogosan tekintik magukat politikai elítéltnek a volt MNV-vezetők? Ennek próbáltunk utánajárni.
A projekt
„Ha nincs a politikai botrány, ma is virágozhatna a Velencei-tó északi partján fekvő terület, ehelyett csak susnyást és szemetet találni ott. A Fidesz nyilván nem akarta, hogy politikai-gazdasági sikert arasson az akkori kormány, és szerencsejáték-bizniszben utazó embereinek az érdekeit is sértette volna a sukorói beruházás” – állítja Gyurcsány Ferenc.
2007-ben egy amerikai befektetőcsoport álmodott komplex turisztikai fejlesztést Magyarországra. A King’s City fantázianevű projekt vezetői Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer 1,4 milliárd euró összköltségű beruházásban gondolkodtak, amely több ezer munkahelyet teremtett volna. Luxusszálló, gyógyfürdő, konferencia- és koncertközpont, golfpálya, szabadidős park mellett egy „amerikai típusú megakaszinó” is szerepelt a terveik között. A megfelelő terület felkutatásával és a kormányzati kapcsolatok ápolásával a jó helyismerettel rendelkező Joáv Blum izraeli–magyar kettős állampolgárt bízták meg.
Blum 2007 első felében megvásárolt két albertirsai földterületet – egy gyümölcsöst és egy közművesített telepet –, 2008 februárjában pedig előszerződést kötött egy pilisi ingatlanra. A pilisi telek 2008 júliusában került végleg a tulajdonába; ekkor már világos volt, hogy a King’s City nem itt fog megépülni, a pilisi területre cserealapként volt szüksége az üzletembernek. Mind az albertirsai, mind a pilisi földek meglehetősen csalárd módon kerültek Blumhoz. A tulajdonosokkal először színlelt ajándékozási szerződést kötött a területek töredékére, csak ezután vásárolta meg az egészet. Erre azért volt szükség, mert ha Blum „külsősként”, nem pedig „tulajdonostársként” tesz ajánlatot az ingatlanokra, akkor megnyílt volna az állam elővásárlási joga. A machinációért Blum ügyvédjét, V. Bálintot jogerősen pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
2007 végén a King’s City befektetői tárgyalásokat kezdeményeztek az illetékes minisztériumokkal. A pénzügyminiszter ez idő tájt írt ki koncessziós pályázatot a közép-magyarországi régióban I. kategóriás kaszinó üzemeltetésére. Blumék ezen valamiért nem akartak elindulni, gazdasági és jogi tanácsadóik aggályaira hivatkoztak, de elképzelhető, hogy a Hajógyári-szigeten tervezett konkurens beruházástól szerettek volna távol maradni. Mivel a jogszabályok szerint egy régióban csak egy ilyen kaszinó működhetett, másik ingatlan után kellett nézniük. Ekkor bukkantak a Velencei-tó északi partján fekvő 70 hektáros állami területre, és elhatározták, hogy telekcsere útján próbálják megszerezni.
A csere több szempontból is előnyös volt a befektetőknek. Nem kellett tartani a rosszindulatú konkurencia megjelenésétől, nem kellett bajlódni Blum már megvásárolt albertirsai földjeivel, és a csere jóval gyorsabb is volt, mint a nyilvános pályázat. A folyamat további gyorsítása érdekében Lauder, Langhammer és Blum 2008. május 21-én a Parlamentben találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Bajnai Gordon fejlesztési miniszterrel, Markó Andrea pénzügyminisztériumi államtitkárral (ő szintén vádlott volt az ügyben, de felmentették) és Tátrai Miklóssal. A kormány elvi támogatásáról biztosította a projektet, a találkozóról készült összefoglaló szerint Tátrai feladata lett előkészíteni „a Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés)”. Utóbb e feljegyzés miatt gyanúsította meg az ügyészség Gyurcsányt, mondván, hivatali helyzetével visszaélve utasította a cserére Tátrait. Tátrai azonban azt vallotta, az MNV-ben a miniszterelnöki felhívást pusztán úgy értelmezték, vizsgálják meg, hogy van-e törvényes lehetőség a cserére.
Az MNV végül talált ilyen lehetőséget, de ez később végzetesnek bizonyult. A sukorói állami területek egy része a Nemzeti Földalapba tartozott, a földalapról szóló törvény kimondta, hogy a nyilvános pályáztatást csak kivételesen lehet mellőzni. Ilyen kivétel volt a „vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás, csere, illetőleg haszonbérbe adás”. A Vagyonkezelő álláspontja szerint, mivel Joáv Blum Pest megyei földjeit érintette az M4-es tervezett nyomvonala (mint vonalas infrastrukturális létesítmény), nem volt akadálya a cserének.
A kár
Ezt az érvelést a Sukoró-ügyben eljáró polgári és büntetőbíróságok is elutasították, elsősorban azért, mert a nyomvonal az elcserélt 182 hektár mindössze 5,6 százalékát érintette. A polgári perben a Kúria jogszabályba ütközés miatt állapította meg a csereszerződés semmisségét, de még a vádlottakat felmentő másodfokú bíróság is úgy látta, Tátraiék szándékosan figyelmen kívül hagyták a csere törvényi feltételeit. Császy Zsolt ma is azzal védekezik, hogy autópálya-építéshez nem csak a szűken vett nyomvonalra van szükség, a fennmaradó területen pedig értékes fejlesztéseket is végrehajthatott volna az állam. Ám ez nem hatotta meg az igazságszolgáltatást. Így adott volt a hűtlen kezelés tényállásának első eleme: a vagyonkezelői kötelesség megszegése.
A bíróság ezután azt vizsgálta, okoztak-e a vádlottak vagyoni hátrányt az államnak (pontosabban okoztak volna-e, a szerződés semmissége miatt ugyanis végül nem érte kár az államot, ezért szól az ítélet is hűtlen kezelés kísérletéről). Az MNV 2008. július 30-án a Perfekting Kft. értékbecslése alapján kötött szerződést Joáv Blummal. Az állam sukorói területeit 1 milliárd 84 millió forint értékben, Blum albertirsai és pilisi ingatlanait 787 millióért számították be a cserébe, az izraeli–magyar üzletember különbözetként 297 millió forintot fizetett az államnak. A szerződéses értékekkel kapcsolatban akkor merült fel kétely, amikor az ügyészség értékbecslője Joáv Blum Pest megyei telkeire jóval alacsonyabb, a sukorói területre pedig lényegesen magasabb árat hozott ki. Oszkó Péter pénzügyminiszter utasítására ezért támadta meg feltűnő értékaránytalanság címén a szerződést 2009 novemberében az MNV. Ez vezetett három évvel később a telekcsere bíróság általi érvénytelenítéséhez.
Az ügyészségi értékbecslés az albertirsai és pilisi ingatlanok értékét 194 millió forintra tette, míg a sukorói területét 1 milliárd 718 millióra. A büntetőbíróság a szerződéses árat és az ügyészség által megállapított értéket összevetve jutott arra a következtetésre, hogy az MNV vezetői a szerződés teljesülése esetén 1 milliárd 227 millió forintos kárt okoztak volna a magyar államnak. Tátrai és Császy joggal teheti szóvá, hogy a két értékbecslés közötti különbség magyarázatával nem sokat törődött a büntetőbíróság, ráadásul az ügyészség által megbízott értékbecslő egy, a vádlottakat érintő másik – a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásáról szóló – perben kénytelen volt visszavonni szakvéleményét. Tény ugyanakkor, hogy a polgári perben kirendelt Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) becslése viszonylag közel áll az ügyészség számaihoz. Az elsőfokú polgári bíróság a laikus számára meggyőzően bizonyította az MNV értékbecslésének hibáit is: a Perfekting egymással össze nem vethető ingatlanokat vont be összehasonlító elemzésébe, meg nem engedhetően magas korrekciós értéket alkalmazott, és legalább egy durva számítási hibát is vétett.
Szólnak persze érvek a szerződésben meghatározott ár helyessége mellett is, ám ezeket szinte egyáltalán nem értékelték a bíróságok. A Joáv Blum megrendelésére az állami tulajdonú Reorg Zrt. által készített értékbecslés a Perfektingénél is kedvezőtlenebb volt az MNV-re nézve; ha ezt veszik alapul, még az állam fizethetett volna Blumnak a csere után. Tátrai és Császy gyakran hivatkozik arra, hogy az adóhivatal is elfogadta az MNV értékbecsléseit az illeték kiszabásának alapjául, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő pedig nagyjából a csereszerződésben rögzített négyzetméteráron tudott földeket kisajátítani a 4-es út építésekor. Gyanút kelt azonban, hogy Joáv Blum összesen 225 millió forintot fizetett az albertirsai és pilisi földekért, aztán pár hónap elteltével az MNV több mint háromszoros áron számította be ezeket a cserébe. Császy Zsolt leszögezi, a szerződés aláírásakor az MNV-ben nem volt ismert a Blum által a Pest megyei földekért fizetett összeg, ami mellett egyébként az üzletember további kötelezettségeket is vállalt az eladók felé.
Igencsak talányos az ügyben az MNV közbeszerzésen kiválasztott értékbecslő vállalkozásának, a Perfekting Kft.-nek a szerepe. Az ügyészség eredetileg okirat-hamisítással vádolta F. Zsoltot, a Perfekting értékbecslőjét, akit azonban a bíróságok felmentettek, mivel bizonyítani tudta, hogy a sukorói anyagok 2008. július 3-i leadásakor szabadságon volt. F. Zsolt csupán az albertirsai és sukorói becslések „munkaanyagát” készítette el, ezt június 17-én e-mailen el is küldte az MNV-be. Ez a verzió a végleges változathoz képest eltérő értékeket tartalmazott – különösen szembetűnő, hogy a sukorói területet majd’ kétszeres áron értékelte. Az nem derült ki, hogy a „draft” értékbecslést ki dolgozta át a Perfektingen belül, a bírósági tárgyaláson csak az vált egyértelművé, hogy munkatársai odahamisították F. Zsolt nevét a végleges anyagra, a pilisi értékbecslést pedig Sz. Zoltán készítette.
A szándék
A vádirat és az elsőfokú ítélet még azt tartalmazta, hogy Császy Zsolt kérte a Perfekting Kft.-től az értékbecslés munkaanyagának a befektetők számára kedvező módosítását. A másodfokú ítélet azonban ezt a részt kivette a tényállásból, és a Kúria sem tette vissza, mivel a feltételezést csupán az támogatta, hogy általában Császy tartotta a kapcsolatot az értékbecslőkkel. A jogerős ítélet mindössze annyit állapít meg, hogy a Perfektingnél valaki hamis, valótlan tartalmú értékbecslést készített. Az elsőfokú ítéletből tudhatjuk, hogy V. Bálint ügyvéd vallomása szerint Joáv Blum ismerte az értékbecslés munkaanyagát. A polgári perben eljáró bíróság pedig arra jutott, hogy tőle kerülhetett az értékbecslőhöz az a közművesítési és tereprendezési tanulmány, amely a sukorói földek esetében magyarázhatja a „draft” és a végső verzió közti eltérést.
Azt tehát a Kúria sem mondja, hogy Tátrai vagy Császy aktívan tett valamit a károkozás érdekében, az ítélet logikája szerint azonban bár felismerték, hogy az államot vagyoni hátrány fogja érni, ebbe belenyugodtak. Császy Zsoltnál ezt arra alapozza a Kúria, hogy ismerte az értékbecslés munkaanyaga és a végső változat közti eltéréseket, mégsem tett semmit. Tény, hogy Császy hivatali e-mail-címére 2008. június 17-én elküldték a munkaanyagot, azonban ezt állítása szerint nem olvasta el, lovasbalesete miatt kórházban volt. Június 20-án a titkárnője újból elküldte neki a dokumentumot, de Császy tagadja, hogy akár ekkor elolvasta volna. „Napi 40-50 e-mailt kaptam, két év alatt 7 ezer értékbecslés futott át rajtam, a balesetem után nem tulajdonítottam ennek túlzott jelentőséget” – mondja. Az e-mailek mellett Császy ellen szólt Váry András, az MNV tulajdonosi igazgatójának vallomása, aki „vallotta, hogy Császy úr áthozott egy értékbecslési tervezetet”. Császy szerint ezt a mondatot rosszul értelmezte a bíróság, munkatársa nem a munkaanyagra, hanem a végleges, de még előterjesztésbe nem foglalt értékbecslésre gondolt. Ezt ellenőrizni nem tudtuk, de Váry ítéletben idézett mondandója önmagában is zavarosnak tűnik; azt állítja, hogy az ingatlanok értékeit nem nézte át, ugyanakkor kifogásolta az értékcsökkentő tényezők súlyozását.
Tátrai Miklós ellen még kevesebb bizonyítékot vonultat fel az ítélet. Az elsőfokú bíróság még azt állította, hogy a vezérigazgató is tudott az értékbecslés munkaanyagáról, ám ez a hivatkozás a másodfok és a Kúria tényállásából kikerült. A Kúria szerint Tátrai így is tudatában volt az elcserélt ingatlanok közötti nagyságrendi különbségnek. Ezt egyrészt Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes szavaira alapozza a bíróság, aki egy 2008. június 19-i vezetői értekezleten – amelyen Tátrai nem vett részt – azt mondta, „nem lehet úgy cserélni, hogy 10 százalék a csereingatlan értéke, és a többit készpénzben fizetik meg”. Rámutatott továbbá a Kúria, hogy Tátrai tájékoztatta Joáv Blumot az albertirsai és sukorói ingatlanok közötti túl nagy különbségről, ezért került sor a pilisi terület felajánlására. Az érvelés azonban itt megbicsaklik, hiszen ebből maximum arra lehet következtetni, hogy Tátrai tisztában volt az albertirsai és sukorói földek közötti nagyságrendi különbséggel, de azzal nem kellett tisztában lennie, hogy ez a különbség a pilisi ingatlan cserébe való bevonásával sem szűnik meg.
Az állam érdeke
A vádlottak azt is felhozták, hogy még ha a rossz értékbecslés miatt érhette is (volna) kár az államot, ez eltörpült (volna) ahhoz a gazdasági haszonhoz képest, amit a döntésükkor szem előtt tartottak. Ezt a másodfokú bíróság elfogadta – igaz, ott károkozást sem állapítottak meg, csupán a földtörvény megkerülése miatti kötelességszegést –, a Kúria azonban nem. A legfelsőbb bíróság szerint a csereszerződés megkötésekor a befektetők még semmilyen jogi kötelezettséget nem vállaltak a King’s City megvalósítására, ilyen garanciákat a szerződésbe sem épített be az MNV, így Joáv Blum tulajdonképpen azt csinálhatott volna a sukorói földdel, amit akar. Azt is megjegyzi a Kúria, hogy a projekt gazdasági hatásairól a kormány hatástanulmányt nem készített, minden kalkuláció a befektetőktől származott.
Végül némileg meglepő módon arra jut a bírói indoklás, hogy az MNV és a döntéseit meghozó Vagyontanács csak abban az esetben vehette volna figyelembe a kormány gazdaságpolitikai prioritásait, ha erre a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter írásban utasítja. „Ekkor a Vagyontanács és az MNV a csereszerződést a törvényi kötelezettségek, a belső szabályzatok és az észszerű gazdálkodás követelményének figyelmen kívül hagyásával is megkötheti” – áll az ítéletben. „Sukorónál semmi szükség nem volt tulajdonosi határozatra, mert a döntést egyhangúlag támogatta a Vagyontanács” – mondja Császy Zsolt. Megkérdeztük Gyurcsány Ferenctől is, az ítélet fényében ma már ezt a megoldást választaná-e. „Ezt a pénzügyminiszter apparátusa, a jogi főosztály láthatta volna, de akkor nem merült fel aggály az MNV eljárásával kapcsolatban. Egyébként sem lehet egy ilyen komoly büntetőeljárást arra alapozni, hogy a jogi konstrukció tökéletes volt-e vagy sem.” | Bűnös tudatlanság | Kilenc évvel az elhíresült telekcsere után börtönbe vonultak/vonulnak a Vagyonkezelő Sukoró-ügyben megvádolt vezetői. Megnéztük, a bíróságok mivel indokolják az ítéletet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bunos-tudatlansag-106152 | 2017-09-19 16:12:25 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szombathelyi származású, a Magyar Mérnöki Kamara jogelődjét megalapító Hollán Ernő születésének 200. évfordulója alkalmából a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezte, hogy a bicentenárium éve - 2024 - legyen Hollán Ernő Emlékév. Az emlékév talán legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Hollán Ernő, az egykori felújított, 11-es huszár úti laktanya épülete előtt felállított első magyarországi köztéri szobrának, továbbá az alkotásnak helyet adó emlékparknak avatása.
Az ünnepség kezdetén Perlaki Nóra, a rendezvény moderátora ismertette az emlékév korábbi programjait, majd felkérte Nádor Istvánt, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnökét, hogy tartsa meg köszöntőjét. Mint fogalmazott, nekünk ma a szobor mintáját adó emberre és a szellemi örökségére is muszáj emlékeznünk. - Különösen büszkék vagyunk rá, hogy a szobrot nem magunk állíttattuk, hanem közadakozást indítottunk és nyitott szívekre találtunk. A vasi mérnökök mellett Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megyei mérnökök adakoztak. Különös örömünkre szolgál, hogy számos nem mérnök polgártársunk és a szombathelyi önkormányzat is fontosnak érezte kezdeményezésünk anyagi támogatását - mondta az elnök.
Szavait követően Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke szólt, aki Hollán Ernő politikusi és mérnöki karrierjét méltatta. - Ha most fölülről letekint ránk, akkor nemcsak azt látja, hogy egy egykori laktanya előtt állít az utókor emléket róla, hanem azt is látja, hogy ez a terület egy kicsit több egy szobornál. Nemcsak egy szobor, hanem tájépítészet is, ennek hadmérnökként biztos külön örülne - fogalmazott.
Az ország települései közül szülővárosa, Szombathely profitált a legtöbbet Hollán Ernő haza és szakmaszeretetéből - véli Dr. Nemény András, Szombathely polgármester, aki szerint a mai Szombathely egészen más lenne az ő munkája nélkül, hiszen hozzá fűződik a déli vasút megépítése, a város vasúti középponttá tétele. A vasút munkahelyeket teremtett, a város lakossága a négyszeresére nőtt, ez pedig kikövetelte az infrastruktúra, a városi közösség fejlődését - fejtette ki.
A beszédeket követően Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház alapító színművésze szavalta el a külön erre az alkalomra írt beszédét.
A bicentenáriumi év csúcspontja a szobor leleplezése volt. Ezt Nádor István kamarai elnök, Majtényi László közgyűlési elnök, dr. Nemény András polgármester és dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő és egykori honvédelmi miniszter tették meg közösen. A leleplezést követően egy ünnepélyes kézfogás erejéig maguk közé várták az alkotót, Veres Gábort is. Perlaki Nóra felolvasta Hollán Ernő, ma már külföldön élő leszármazottjainak leveleit. Az ünnepség az emlékezés koszorúinak elhelyezésével, majd állófogadással zárult.
A szobor körüli parkban álló padon elhelyeztek egy QR-kódot, ami a kamara honlapjára vezet . Ezen keresztül elolvashatjuk az adományozók névsorát, tájékozódhatnak Hollán Ernő életéről és gazdag munkásságáról, illetve arról is, hogy a vasi mérnökök milyen rendezvényekkel, eseményekkel ünnepelték meg egykori elődjüket a róla elnevezett emlékév során. | Felavatták Hollán Ernő szobrát Szombathelyen | Hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendi házi tag, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke, Szombathely város szülöttje volt az a férfi, akinek első köztéri szobrát avatták fel pénteken, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara épülete előtt. Hollán Ernő szobra Veres Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/hollan-erno-elso-kozteri-szobra | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Semmelweis Egyetem oktatói és hallgatói az egyetemi autonómia, a szenátus és Tulassay Tivadar lemondott rektor mellett tartanak támogató demonstrációt délután 17 órakor a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalánál.
Tulassay Tivadar vasárnap délután jelentette be egy háttérbeszélgetésen, hogy távozik posztjáról. A Semmelweis Egyetem rektora a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolta távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését. | Itthon: Tulassayért szerveződik ma tüntetés | Az idő előtt távozó Tulassay Tivadar rektor melletti támogató demonstrációt szerveznek ma délutánra a Semmelweis Egyetem oktatói és hallgatói. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120402_semmelweis_tuntetes | 2012-04-02 08:15:00 | true | null | null | HVG |
A Népszabadság úgy tudja: a szakterületen járatos, a francia nyelvet is ismerő szakértők (akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók) egymás után utasítják vissza a felkérést, nyilvánvalóan az ügy politikai szempontból kényes volta miatt. Az egyetem ugyanakkor a jövő hétre mindenképpen szeretné meghatározni a vizsgálat szakmai és személyi kereteit.
Eger, 2012. január 19. A Heves megyei látogatáson tartózkodó Schmitt Pál köztársasági elnök beszél a városi közgyűlés ünnepi ülésén, az egri városházán.
Más érintettek számára láthatóan kevéssé sürgős az eset tisztázása: az MTA arra való hivatkozással utasította el a részvételt, hogy Schmitt Pál doktorija „nem tudományos fokozat”. Ennek az álláspontnak azonban ellentmond, hogy a magyar nyelvű lexikonok a tudományos fokozatok közé sorolják az egyetemek által odaítélt doktori címeket – nemcsak a nálunk 1993-ban bevezetett PhD-t, hanem az annak magyarországi meghonosítása előtti doktorátust (dr. univ.) is. Hogy a kettő között mi a különbség, azt láthatóan az 1992-ben doktorált Schmitt Pál sem tudja pontosan: egy interjúban hangsúlyosan említette, hogy kisdoktorija nem PhD-fokozat, ugyanakkor például az Európai Parlament honlapján fellelhető életrajzában több nyelven is a PhD címet használja.
Az Akadémia illetékességét még egyértelműbbé teszi, hogy az akadémiai törvény szerint az MTA feladata „őrködni a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán”, és ebben a tárgykörben a köztestület tudományetikai kódexe az irányadó szabálygyűjtemény. A kódex „meghatározza a tudományos kutatást végzők által követendő erkölcsi és etikai alapelveket, leírja azokat az ajánlott eljárásokat és szabályokat, amelyek a tudományos kutatás végzésére vonatkoznak, és ismerteti azokat az eseteket és az eljárási módokat, amikor a kutatási etika sérül.
Célja továbbá folyamatosan emlékeztetni a kutatókat, a kutatással foglalkozó intézményeket és a kutatást támogató szervezeteket a tudományos kutatás feddhetetlensége és hitelessége fenntartásában fennálló felelősségükre.” A fentiek ismeretében nehezen magyarázható az MTA elhárító magatartása, a plágiumügy ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb, az egész hazai közvélemény érdeklődését felkeltő tudományetikai problémájává vált.
Az eset immár a magyar nyelvterületen túl is eredményezett reflexiókat: a média és a politika konfliktusaival, illetve az etikus újságírás kérdéseivel foglalkozó iMediaEthics szakmai portál a vezető hírek között közli, hogy „a magyar hetilap plágiummal vádolja az ország köztársasági elnökét”. Az ügyet párhuzamba állítja a német Karl Theodor zu Guttenberg, illetve Silvana Koch-Mehrin (mindkét esetben a politikusok lemondásához vezető) plágiumbotrányával. | Belföld: Schmitt-ügy: egyetlen szakértő sem akar vizsgálóbiztos lenni | Információink szerint jelentős nehézségekbe ütközik a Semmelweis Egyetem azon törekvése, hogy – az intézmény néhány nappal korábbi bejelentésének megfelelően – létrehozzanak egy kompetens, tekintélyes és független tagokból álló testületet Schmitt Pál doktori fokozatszerzése körülményeinek kivizsgálására. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120121-schmitt_sem_tudja-1295957 | 2012-01-21 12:35:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szili Katalin a frakcióvezetőkkel folytatott keddi megbeszélést követően azt mondta: változtatnak a képviselők költségtérítési szabályain. Az egyeztetést miniszterelnöki felhívás előzte meg: Gyurcsány Ferenc arra kérte a házelnököt és a képviselőcsoportok vezetőit, hogy – mint írta – „a társadalmat élénken foglalkoztató és az emberek többségét joggal irritáló” két ügyben, a képviselői költségtérítés mellett a honatyák hiányzásának szankcionálásában szigorítsák a szabályokat. Szili Katalin hozzátette: a frakciók felhatalmazták arra, hogy az Országgyűlés Hivatala készítse elő a konkrét javaslatokat, a részletekről pedig tovább egyeztetnek.
Ami pedig a két kérdés gyakorlati oldalát illeti: kedden a parlamentben jártunkban az általunk kérdezett képviselők egyike sem tudta fejből megmondani, mennyi költségtérítést vesz fel (jelenleg semmilyen formában nem kell elszámolni ezzel a pénzzel), a plenáris ülésen pedig alig tucatnyi honatya vett részt a 386-ból.
Kovács Kálmán (SZDSZ) államtitkár nem kap költségtérítést: a kettős állásban – képviselői mellett minisztériumi munkahellyel – ugyanis nem jár. Ezzel együtt jobbnak tartaná, ha a képviselők díjazásában, és nem külön csomagban jelenne meg a költségtérítés összege. Alapvetően nem tartja rossz konstrukciónak a jelenlegi átalánydíjas rendszert, de úgy véli, ha a társadalomban ez bizonytalanságot szül, célszerűbb ezért áttérni a látható, képviselői díjazásban megjelenő jövedelemre. Jobb ha tudja az állampolgár, pontosan mennyit is keresnek a honatyák – mondja.
Bókay Endre (MSZP) egyetért a költségtérítés elszámolhatóvá, átláthatóvá tételével. „Ha ezt várjuk az országtól, akkor természetesen ezt a képviselőknek is teljesíteniük kell” – mondja. Átfogó változást tartana célszerűnek, de úgy, hogy ne a parlament tegyen javaslatot az elszámolás módjára, hanem külső szervezet, például az Állami Számvevőszék. Bármiféle módosítás olyan hangulatot válthatna ki, hogy a képviselők maguk számára rendezték a kérdést – mondta. Saját költségtérítésének mértékét nem tudta fejből megmondani – a pénzt a fizetéssel együtt kapja.
Herényi Károly (MDF) szerint a képviselőknek is ugyanazokat a szabályokat kellene alkalmazniuk, mint bármely magyar állampolgárnak. Így például a lakhatási költségeket számlával lehetne igazolni. Szerinte a további költségeket is ellentételezni kellene valamilyen bizonylattal, lehetőleg azonban úgy hogy az adminisztrációs teher jelentősen ne növekedjen. A költségtérítés egy részét bruttósítani kellene, azaz adózni utána. „Fogalmam sincs” – válaszolja a saját költségtérítésének mértékét firtató kérdésre – 120 kilométerre lakom, ki lehet számolni.
Révész Máriusz (Fidesz) úgy véli, a rendszerváltozás utáni szemérmességből alakult két részből – tiszteletdíjból és költségtérítésből – a képviselői díjazás. Nem tartja szerencsésnek a kettős rendszert, ugyanakkor úgy véli, a képviselői alapdíjazás mértéke nevetséges és komolytalan (bruttó 220 ezer forint – a szerk.) Visszásnak érzi azonban, hogy az ügyet éppen Gyurcsány Ferenc vetette fel, mivel a miniszteri bérek a kormányzati teljesítmény ellenére 170 százalékkal emelkedtek, míg a képviselőiek alig 30 százalékkal. Saját költségtérítése pontos összegét nem tudta megmondani. | Mennyi költségtértést vesznek fel a képviselők? Ők sem tudják - Világgazdaság | Ne legyenek kiváltságaik a képviselőknek sem – ebben az elvben állapodott meg az öt parlamenti párt. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/09/mennyi-koltsegtertest-vesznek-fel-a-kepviselok-ok-sem-tudjak | 2007-09-26 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház Zrt. kijelölt felszámolója megkezdte az értékpapírok kiadását – közölte a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. az MTI-vel szerdán.
A közlemény szerint a Buda-Cash Brókerház Zrt. “f.a.” PSFN által kijelölt felszámolója arról tájékoztatja ügyfeleit, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi értékpapírszámla zár alá vételét feloldotta, ezért a felszámoló megkezdte az értékpapírok kiadását.
A fellelhető ügyfélvagyon kiadása csak azokra a meghatározott értékpapírokra, befektetési termékekre terjedhet ki, amelyek fellelhetősége és tulajdonosi köre minden kétséget kizárhatóan beazonosítható, ezért szükséges és indokolt az ügyfelek egyenkénti, személyes azonosítása és ellenőrzése – olvasható a dokumentumban.
Így megy majd
A közlemény alapján a vagyonelemek kiadásáról az érintettek telefonon kapnak értesítést időpont egyeztetés céljából. Az egyeztetett időpontban a felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház Zrt. “f.a.” 1118 Budapest, Ménesi út 22. címén fogadják az ügyfeleket személyes beazonosításra.
Az ügyfeleknek a személyi igazolványukat, a lakcímkártyájukat, illetve az adóazonosító igazolványukat kell bemutatniuk az azonosítás során.
A jogi személyiséggel rendelkező, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselőinek magukkal kell hozniuk a cégkivonatot, az aláírási címpéldányt, meghatalmazott személy esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást, illetve a képviseletet ellátó személynek a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját is be kell mutatnia.
Emellett szükséges igazolni a Magyarországon vezetett értékpapírszámla meglétét, amely elengedhetetlen a transzferáláshoz.
Kell a kitöltött transzferálási formanyomtatvány is, amelyet az időpont egyeztetést követően küldenek meg az ügyfelek részére, és azt kitöltve, aláírva személyesen a megadott időpontban le kell adni.
Erre ügyeljenek!
A közlemény szerint a brókerház felszámolója azt kéri, hogy akinek a telefonszáma nincs leadva a Buda-Cashnél, az az [email protected] e-mail címre minél hamarabb küldje el a telefonos elérhetőségét a gyorsabb ügyintézés és a mielőbbi időpont egyeztetés érdekében. | Buda-Cash: kiadják az értékpapírokat | A brókerház felszámolója megkezdte az értékpapírok a beazonosítható tuljadonosi körű értékpapírok és befektetési termékek kiosztását. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/05/27/buda-cash-kiadjak-az-ertekpapirokat/ | 2015-05-27 17:08:03 | true | null | null | fn.hu |
Az RTL Klub Akták című műsora interjút készített Nógrádi Zsolttal. Az alábbiakban elovashatják Nógrádi Zsolt nyilatkozatának teljes szövegét.
Nógrádi Zsolt
RTL: Mikor látta utoljára az édesapját?
Nógrádi: Én nem láttam, az öcsém látta, 1998. október 25-én, vasárnap.
RTL: Miért gondolja, hogy megölték, hiszen nem került elő a holttest?
Nógrádi: Flaisz Ferenc - ő egy keceli vállakozó - 125 millió forinttal tartozott az édesapámnak és nem akarta megadni az adósságot. Ezek után többször megfenyegette aput. Apu mondta, hogy kitálal a Pintér Sándor belügyminiszterről és Flaisz Ferenc olajügyleteiről. A Flaisz Ferenc odajött 1998 szeptember végén a lakásunkra és mondta édesapámnak, hogy nem éri meg a karácsonyt. És október 25-én apám eltűnt.
RTL: Ezzel azt érzékelteti, hogy az akét ember ölte meg vagy ölette meg, akiknek kimondta a nevét. Nem túlzás ez?
Nógrádi: Nem túlzás. Nekem 1999 októberében Litauszky István keceli lakos beismerte telefonon, hogy köze van édesapám megöléséhez és nem bír a lelkiismeretével és öngyilkos lesz. Most a hatóságok vizsgálják, hogy a Flaisz úr saját akaratából ölte - e meg az édesapámat vagy a Pintér Sándor tanácsára.
RTL: A hatóságok vizsgálják, hogy Pintér Sándor tanácsára ölte vagy ölette meg valaki az ön édesapját, ezt állítja?
Nógrádi: Igen.
RTL: Nyilván az ön vallomása bizonyíték, de a saját szavain kívül van-e erre más bizonyítéka?
Nógrádi: Amióta én megtettem a vallomásomat a parlamentben, azóta Pallag László képviselőnél ( az olajügyi bizottság elnöke - a szerk.) égnek a telefonok, hogy alátámasszák az én állításaimat, és az ügyészségen is folyamatosan 35 ügyész evvel az olajüggyel, vagyis az én ügyemmel foglalkozik csak Budapesten. Hozzájuk is érkeznek volt rendőrök, volt vámosok, még a börtönből is jelentkeznek tanúk.
RTL: Tehát újabb és újabb tanúvallomások lesznek?
Nógrádi: Tanúvallomások, bizonyítékok Az elkövetkezendő napokban már gyanúsítások is fognak történni, mert ezalatt az egy hónap alatt az ügyészség begyűjtötte azokat az aktákat - mivel nem nyomozott - csak begyűjtötte amit én megneveztem, és mostmár a gyanúsításokat fogják végrehajtani.
RTL: Néhány évvel menjünk hátrébb. Az ön édesapja olajszőkítéssel foglalkozott, és ön is.
Nógrádi: Édesapám először importőrködött Flaiszt Ferencnek és amikor az importőrködésnek vége lett 1993 májusában, akkor a Flaisz unszolására mondta apu - mivel tudták, hogy megbízható vagyok -, hogy fogjak bele és csináljam az olajszőkítést a telepeken.
RTL: Ami persze bűncselekmény volt.
Nógrádi: Mi tudtában voltunk, hogy bűncselekmény, de a rendőrségnek és vámőrségnek olyan összeköttetése volt a Bács megyei olajosokkal, hogy mondták, hogy semmi probléma.
RTL: A rendőrök és a vámosok mondták, hogy semmi probléma?
Nógrádi: Semmi probléma, nyugodtan csinálhatjuk az ügyeket, csak azt jelentsük be, ha idegen emberek tűnnek fel, mert őket megbuktatják, hogy lássa a közvélemény, hogy végzik a munkájukat.
RTL: Kik voltak azok a rendőrök és vámosok, akik tudtak arról, amit önök csinálnak?
Nógrádi: Helyi és megyei szinten szinte mindenki benne volt. Csak az ár volt a kérdéses, hogy kit mennyire lehet korrumpálni.
RTL: Mennyibe került egy rendőr?
Nógrádi: Helyi szinten 50-100 ezer forintba. Vigyáztak a telephelyeinkre, adták a tippeket. Megyei szinten drágábbak voltak, 500 ezer -1 millió volt az áruk. Országos szinten 5 milliótól akár 50 millióig is kértek.
RTL: Tud mondani nevet? Ki az a rendőr, akit megvesztegettek?
Nógrádi: Pintér Sándor akkor rendőrkapitányt vesztegette meg a Flaisz. Pintér volt az egyik keresztapa, ő gyűjtötte be a pénzeket az olajosoktól. Pintér biztosította a felső állami vezetőknek, hogy - mivel nálunk csak a 30-40 százaléka maradt meg a pénzeknek - hogy az 50-60 százaléka a nyereségnek a pártok pénztárcájába...
RTL: Ön látta, ahogy a mostani belügyminiszter pénzt kapott?
Nógrádi: Igen. A szemem előtt történt. Estefelé jött Pintér a Flaisz kastélyához és először megijedtem, mert engem akkor köröztek. De folyamatosan járt a Flaiszhoz, csak én nem tudtam róla. Beállított két testőrével. Mondták a Flaiszék, hogy a védelmi pénzért jön, le kell adni neki, hogy ne piszkálják az olajszőkítőket a rendőrök.
RTL: Pintér személyesen elment a pénzért? Ez elég valószínűtlen!
Nógrádi: A mai napig azért nem derült ki, mert a fő bizalmik voltak ott. Ha én nem szólalok meg, sosem derül ki.
RTL: Kik voltak ott?
Nógrádi: Flaisz, a Flaisz felesége, Litauszky István, Nyúl József, édesapám és én.
RTL: Politikusok tudtak arról, hogy mi történik?
Nógrádi: A politikusok irányították. Az előző két kormány szándékosan meghagyta a kiskapukat. Egymás között adták- vették a pirvatizációs vagyont, de ezt fel kellett tölteni tőkével és olyan üzletet kellett keresni, ahol nem sérülnek az emberek érdekei, ez az olaj lett. Az olajban csak az államkassza sérült, így senki sem reklamált.
RTL: Kik voltak azok a politikusok, akik tudtak róla, vagy részt vettek benne?
Nógrádi: Az MDF, az SZDSZ és a Magyar Szocialista Párt szinte teljes apparátusa. Az ügyészségen már megneveztem őket, érje őket meglepetésként! A Fidesz szerintem kizárható az olajügyletekből. Esetleg elvétve lehet egy-két fideszes vállalkozó. A kisgazdák is teljes egészében kizárhatók, esetleg egy-két megtévedt kisgazda. A MIÉP is kizárható az olajügyekből.
RTL: Ugye tudja, hogy nagyon súlyos bűncselekményt követ el, ha mindezt nem tudja bizonyítani!
Nógrádi: A nyomozás be fogja bizonyítani, mivel az ügyészeknél folyamatosan érkeznek volt rendőrök volt vámosok, jelenlegi vámosok és az olajos társaság is mivel sok rendőr azért bocsájtottak el a testülettől, mivel nem akart beállni ezekhez a bűnözőkhöz.
RTL: Abból, amit most elmondott - ha igaz - az derül ki, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikai elit javarésze korrupt bűnöző vagy legalábbis tudott az olajügyekről.
Nógrádi: A nagy része tudott az olajügyletekről. De nagyon sokan érintettek, mivel számításaim szerint a Flaisz Ferencék 100 milliárdot loptak és ilyen társaság körülbelül 20-30 van az országban. Ebből a magyar államapparátusnak le kellett adni minimum 2000 milliárd forintot, a pénz 60 százalékát. A magyar politikusok közül Boross Péter volt belügyminiszter, majd miniszterelnök játszott össze az olajmaffiával: a fia volt fő vevőnk a szőkített olajra. A Boross Péter biztosította a fiának a piacokat. Azokat az állami cégekhez intézte el, hogy vevők legyenek, ahova mi nem tudtunk bejutni: MALÉV, MAHART, kamioncégek, téeszek, BKV- vállalatok, ÁPV RT-s cégek, akik állami kézben voltak. Csintalan Sándorról szólnék még, aki a Kordaxos Kelemen Ivánnal volt folyamatosan kapcsolatba: ők is az olaj eladását biztosították, és a pénzátutalásokat.
RTL: Ön kivel tölti most a napjait?
Nógrádi: Én egyedül élek. Magán biztonsági emberek vigyázzák az épségemet, amióta nyilvánosságra került a jegyzőkönyvem.
RTL: Ön azt mondta ebben a vallomásban, hogy kapcsolatba került olyan emberekkel, akiknek érdekük leleplezni a politikusokat és a rendőröket. Kik ők?
Nógrádi: Ők a háttérben szeretnének maradni. Nekik az a céljuk, hogy 10 éven keresztül a jogalkotók szándékos kiskapukat hagytak, hogy ők ( a politikusok) és az ő érdekeltségi körükbe tartozó emberek nyugodtan lopjanak, raboljanak ebben az országban.
RTL: Titkosszolgálati szakemberekről beszélt a bizottság előtt. Titkosszolgálti szakemberek keresték meg önt?
Nógrádi: Titkosszolgálati szakemberek kerestek meg engem apu ügyében, 1999 októberében. Apu valamilyen kapcsolatban volt velük. Nem ebből az ügyből kapcsolódólag én le voltam tartóztatva Kecskeméten. Amikor kiszabadultam, akkor mondták, hogy elegük van ebből az egész hercehurcából és öntsünk tiszta vizet a pohárba.
RTL: És a titkosszolgálat szakemberi mondták önnek, hogy menjen Pallag képviselő úrhoz?
Nógrádi: Annyit mondtak, hogy: Zsolt, ha tisztázni akarod az igazadat, akkor ez az egy megoldás lesz.
RTL: Ők az állami titkosszolgálatnak dolgoznak, nem valamilyen privatizált titkosszolgálatról van szó?
Nógrádi: nem, az államiról van szó.
RTL: Mi a véleménye, mit tud erről az akcióról - amit a titkosszolgálati szakemberek végrehajtottak - mit tud erről a kormány vagy a miniszterelnök ?
Nógrádi: Ez privátul nekem szól ez az akció. Engem segítenek apunak az ügyének a megoldásában.
RTL: De ki áll mögöttük?
Nógrádi: Szerintem ők privátul csinálják.
RTL: Csak úgy eszükbe jutott?
Nógrádi: Nem, mert apu kapcsolatban volt velük.
RTL: Az édesapja a titkosszolgálatnak dolgozott?
Nógrádi: Erről nem nyilatkozom!
RTL: Úgy érzi, hogy ezeknek az embereknek személyesen érdekében áll, hogy tisztázódjanak a dolgok, vagy ők a munkájukat végzik és valakitől megbízást kaptak és az egész egy titkosszolgálat hadművelet?
Nógrádi: Is-is.
RTL: Nekik kötelességük tájékoztatni például a miniszterelnököt vagy legalábbis a titkosszolgálatot felügyelő minisztert. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy minderről nem tud mondjuk Orbán Viktor?
Nógrádi: Senki nem tud róla, mivel megmondták: ebben az ügyben nem bíznak meg senkiben. Segítik a képviselő úr munkáját háttérből tanúkkal.
RTL: A politikusok az ön véleménye szerint hogyan reagáltak Pallag képviselő úr feltűnésére?
Nógárdi: Szerintem hezitálnak: nem tudják eldönteni, hogy a gyilkosok pártjára álljanak-e vagy az igazság pártájára. Mindenki be van ijedve, mert mindegyiknek van takargatni valója. Nekem a birtokomba jutott egy 18 ezer oldalas akta az ország 495 közszereplőjéről. Ebbe van 130 képviselő és a többi mind nagyvállakozó. Ott szinte 30-40 oldalban azok az ügyek vannak ecsetelve, hogy az elmúlt 10 évben ki mit lopott. Ez az akta az én életbiztosításom.
RTL: A titkosszolgálati emberektől kapta ezt az aktát?
Nógrádi: Igen. Én ezt eldugtam. Tulajdonképpen 40 oldal van Pintér Sándor elmúlt 10 éves ügyködéséről. Engem ő érdekel kimondottan, hogy ő milyen stikliket csinált, milyen gazemberségeket. Azt várom csak, hogy kiderüljön, hogy ő adott-e apu megölésére utasítást, vagy csak a Flaisz önként intézkedett. Mert ha a Pintér benne volt, akkor rögtön lehozom róla ezt a 40 oldalt.
RTL: Magyarázza meg nekem, hogy a titkosszolgálat ügynökeinek miért állhat érdekében, hogy önt informálják a magyar politikusok gaztetteiről?
Nógrádi: Nem tudom, szimpátia, vagy mi a cél Tulajdonképpen nekem megmondták, hogy ez egy ilyen kamikáze akció az én ügyem. Megmondták nekem, hogy elő van készítve nekem új személyazonosság, külföldi lakhely. Hogyha nem akarja a magyar igazságszolgáltatás, hogy ezek a képviselők ne üljenek a parlamentbe, kiderüljön az igazság a nagyvállalkozókról is, hogy hogy jutottak hozzá a vagyonaikhoz, akkor tovább nem maradhatok az országban. Akkor elvisznek egy olyan helyre, ahol nyugodtan élhetem az életem.
RTL: Gondolja, hogy van ilyen hely?
Nógrádi: Hogyne, hát már leszervezték! Az országból, ha mennem kell, csak egyetlen egy ember fogja tudni, hol van ez a hely.
RTL: Milyen esetben kell mennie?
Nógrádi: Ha a Pallag képviselő úr által indított olajügyeket a magyar kormányzat nem akarja felgöngyölíteni.
RTL: És ezt elképzelhetőnek tartja?
Nógrádi: Nem tudom, milyen politikai alkuk, játszmák vannak a háttérben, de én nem tartom elképzelhetőnek. Engem külföldről is keresnek meg újságírók, tévések, és megmondták, hogy nagyon komolyan befolyásolhatja az unióba való belépésünket, hogy Magyarország egyik keresztapja irányítja a szervezett bűnözés elleni harcot. Ilyen állapotokkal nem vonulhat be a magyar állam az unióba. Én szerintem a magyar miniszterelnök pontot fog rakni erre az olajügyekre, lássunk tisztán. | Nógrádi Zsolt: 50 millióért lehetett megvenni egy rendőrségi vezetőt | Nógrádi Zsolt az RTL Klub Akták című műsorában újabb politikus hozott összefüggésbe az olajmaffiával. Nógrádi állítja: látta, amikor Pintér Sándor belügyminisztert megvesztegették. A lefizetett rendőrök a pénzért cserébe vigyáztak az olajszőkítők telepeire. Az [origo] oldalán elolvashatja az RTL Nógrádival készített interjúját. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/07/20000730nogradi | 2000-07-31 10:54:00 | true | null | null | Origo |
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta mindenfelé.
A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt
- hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet .
Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt, éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak.
A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait.
A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..."
A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát.
Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek.
A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosság előtt. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését.
A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát.
Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek képviselői voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel.
Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot.
Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható . | Magyar Péter mindenkit szid és támad | A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2 | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Egy többféle értelmezésre is lehetőséget adó, de eddig még soha problémát nem okozó helyzet állt elő Pécelen: Kővári Alexandra a Mintakezek Egyesület színeiben egyéni képviselőként és polgármesterként is nyert az önkormányzati választáson. Már többször előfordult hasonló, de Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán (korábban fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő) most látta elérkezettnek az időt, hogy jelezze: ebben a helyzetben a polgármesternek két mandátuma, de csak egy szavazata van.
Hogy miért lett fontos ez most? Apéceli testületnek a polgármester nélkül 5 fideszes, 4 civil(Mintakezek Egyesület, Tisztán a Városért Egyesület) és egy független képviselője van. Az egyik első döntés az alpolgármester megválasztása volt, a tisztséget 6 szavazattal Perger Krisztinának (Tisztán a Városért Egyesület) ítélték, a Fidesz nem szavazott. Ezt a döntést torpedózta meg a főispán azzal, hogy törvénytelen, mivel a többséget szerinte nem 6, hanem 7 szavazat biztosítja.
Törvényességi felhívásának magyarázata szerint mivel Kővári Alexandrát egyéni körzetében képviselőként és polgármesterként is megválasztották, az egyéni képviselői helye a testületben betöltetlen maradt. Ezt a helyet azonban Tarnai Richárd szerint betöltöttnek kell venni az önkormányzati törvény alapján, ezért a testület létszáma nem 11, hanem 12.
Azaz a főispán úgy gondolja, hogy Kővári Alexandrának két mandátuma is van (egy polgármesteri és egy szellemképviselői), de csak egy szavazata, ami kevés a főispáni értelembe vett 12 fős testület esetében a többséghez. Hozzáteszi: álláspontja a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium államtitkárának állásfoglalásán alapul.
A jelenlegi városvezetés szerint az a helyzet, hogy valaki polgármester- és képviselőjelöltként is nyer, nem ismeretlen. Pécelen a korábbi ciklusokban is 11 fős képviselő-testület volt, sosem volt kifogás a minősített többséghez szükséges minimális szavazatszám (6) meghatározásával. Kővári Alexandra polgármester úgy véli, ha a főispáni érvelésnek helyt adnának, tíz évre visszamenőleg az összes döntést felül kellene vizsgálni, és nemcsak Pécelen, hanem több más, hasonló helyzetben levő településen is.
A témában egyébkéntaz ELTE oldalán megtalálható"A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata" konszenzusos jogi kiadvány ezt írja:
"A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják, ezért a törvény szerint a választás alapján tagja a képviselő-testületnek. Ritkán, de előfordul, hogy a polgármester-jelölt külön képviselőjelöltként is indul, ekkor a testület létszáma csak a 2010. évi L. törvény szerinti, hiszen ilyenkor a polgármester megválasztott képviselőként is testületi tag. Azaz, ha egy tízezer főnél népesebb, 11 képviselős településen a polgármester nem indul képviselő-jelöltként, akkor a testület létszáma ezen rendelkezés alapján 12 fő (11 képviselő + polgármester). Ha a polgármester elindul képviselő-jelöltként és megválasztják, akkor a testület 11 fős. Ez a szabály a minősített többség számításánál fontos. Ha a polgármester nem képviselő, akkor a minősített többséghez is több szavazat kell (az előbbi példa alapján, ha nem képviselő a polgármester, akkor 7 fő, ha igen, akkor 6 fő)."
Ezt példát megismétli a kiadvány 2014-ben és utoljára 2023. évben hatályosított változata is.
Pécel önkormányzatának a főispán lényegében karácsonyig adott időt, hogy újraválassza az alpolgármesterét, a részletezett szabályok alapján. Ez a helyi felállás alapján azt jelentené, hogy a Fidesz (legalább egy képviselője) nélkül nem lehetne alpolgármestert választani, vagy egyéb minősített döntést hozni, azaz a fontos kérdésekben a Fidesz-frakciónak lényegében vétójoga keletkezne.
Keressük az ügyben a helyi Fidesz-frakció képviselőit is, amint válaszuk megérkezik, frissítjük vele a cikket. | Érdekes jogi csavarral hozná helyzetbe a Fideszt a főispán Pécelen | Az új főispáni számítás szerint a tizenegy fős testületben a hat civil szavazat kevés a többséghez, mert ahhoz hét szavazat kell. Ezzel az ellenzékbe szorult Fidesz lényegében vétózni tudna a fontos ügyekben. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/22/pecel-onkormanyzat-alpolgarmester-foispan-tobbseg | null | true | null | null | Telex |
Zuglói MSZP: elege lett a botrányokból az elnökség több tagjának
Lemondott a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zuglói elnökségének öt tagja és az elnök is – tudta meg a hvg.hu. Információink szerint megelégelték a kerületben egymást követő botrányokat, amelyeknek véget akarnak vetni. Még október 24-én távozott az alelnök, Csák Ferenc, így a tizenegy fős testületben négyen maradtak, ami kérdésessé teszi az elnökség működését.
Az első ügy, amely felkorbácsolta a kedélyeket, a tavaly nyolc hónapon át fenntartott tagfelvételi moratórium volt. Erről nemrég az MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága kimondta, hogy alapszabály-ellenesen rendelték el. A testület határozott arról is, hogy azokat az embereket, akiktől megtagadták a belépést, fel kell venni a zuglói MSZP-be, s a tagság létszámának tisztázására tagrevíziót rendeltek el, amely november 19-én vette kezdetét.
Kínosan érintette a zuglói szocialistákat, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a moratórium elrendelése előtt közvetlenül felvett 34 tag belépési nyilatkozatán hamis aláírások szerepelnek. A hvg.hu beszámolt már róla, hogy a párt soraiba fogadottak között található a volt zuglói szocialista alelnök, Csák Ferenc édesanyja, s az elnökség egy másik tagjának, Kinisch Andreának a szülei és a testvére is. Ők mindannyian egy másik elnökségi tag, Kemecsei Árpád alapszervezetébe léptek be.
A tagfelvételek után következett a Zuschlag-ügy. Megírtuk, hogy Kemecsei, aki a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. (ZV)felügyelő-bizottságának az elnöke és a volt frakcióvezető, Komlódi Gábor kért ajánlást a kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől két, a Zuschlag-ügyben vizsgált egyesület számára, hogy támogatást kapjanak a Táncsics Mihály Alapítványtól.
Néhány hete mindkét politikusnál házkutatást tartottak a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, eredményes volt az akciójuk, mert a lefoglalt számítógépen értékelhető adatra bukkantak. Emellett – tudomásunk szerint – Kemecsei Árpád oktatási minisztériumban lévő irodájából egy fontos számla is előkerült.
A szocialisták számára a következő kellemetlenséget is a ZV hozta. A vagyonkezelő igazgatósági tanácsa ugyanis határozatképtelenné vált, miután több, a szocialisták által delegált tag lemondott. Ennek oka a tulajdonos – azaz a képviselő-testület – döntése, amelynek alapján három részre szabdalják a vagyonkezelőt. A távozók a lépésüket a hiányzó szakmai előkészítéssel indokolták, és attól tartanak, hogy a változások az önkormányzati vagyon nagy részének magánkézbe kerüléséhez vezethetnek.
Úgy tűnik, ezek az ügyek már túl sok, s egyre hevesebb vitát váltottak ki a szükséges lépésekről, amelyekről azonban nem tudtak megegyezni az elnökségi tagok. Ennek következtében aztán öten lemondtak a pozíciójukról. Ezt Csák Ferenc, a zuglói MSZP alelnöke már október 24-én megtette, helye azóta is betöltetlen maradt.
Csák, aki az oktatási tárca miniszteri koordinációs biztosa is, a hvg.hu-nak elmondta, hogy az országos etikai bizottság döntése után sürgette a határozat végrehajtását, ám semmi sem történt. Ezért arra jutott, hogy nem akar a továbbiakban részt venni az elnökség munkájában. Közölte: „a kormányzati feladataim is nagy elfoglaltságot jelentenek, amelyek miatt kevés időm maradt az alelnöki teendőimre, jobbnak láttam, ha nem vállalom túl magam, ezért lemondtam.”
Szücs István, a XIV. kerületi MSZP elnöke kérdésünkre azt válaszolta, hogy minden rendben van a szervezetben. Néhány óra múlva azonban a szocialista párt budapesti ügyvezető alelnöke, Molnár Zsolt arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy nem csak az elnökség öt tagja, hanem maga az elnök Szücs István is beadta lemondását.
Pénteken befejeződik a tagrevízió – közölte Molnár Zsolt. „Ezt követően minél hamarabb új elnököt és új elnökséget kell választani. A tagság ellenőrzése kapcsán is lett volna küldöttgyűlés, amelyen bizalmi szavazással döntöttek volna az elnökség megerősítéséről, most viszont sürgetőbbé vált a küldöttértekezlet megtartása, hogy újra működőképes legyen a zuglói elnökség.”
Az ügyvezető alelnök hozzátettes, hasonló eset, mint a XIV. kerületben, hogy az elnökség nagy része lemond, szinte példa nélküli. Úgy vélte, a belső konfliktusok miatt a zuglói szervezet meggyengülhet, de a tagrevízió és az új elnökség ismét lendületet adhat a helyi szocialistáknak, és bebizonyíthatják, hogy nem csak a belső csatározások kapcsán szerepelhetnek a hírekben.
2007. október. 18. 14:17 Itthon
Miért darabol a zuglói önkormányzat?
Határozatképtelenné vált a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. (ZV) igazgatótanácsa, miután több tag lemondott, tiltakozásul, amiért három részre szabdalták az önkormányzat vagyonkezelő cégét. Sokan attól tartanak, hogy magánkézbe kerülhet a kerületi ingatlanvagyon értékes része.
2007. október. 15. 17:20 Itthon
Feloszlathatják az MSZP zuglói szervezetét?
Feloszlathatják a Magyar Szocialista Párt zuglói szervezetét – s ezzel a kiskunhalasi sorsára juthat –, amennyiben nem hajtja végre az országos egyeztető és etikai bizottságnak a hétvégén hozott határozatát. Ez a XIV. kerületi MSZP-t arra kötelezi, hogy teremtsen rendet a tagfelvételek terén, rendeljen el tagrevíziót, és hogy az elnökség kérjen bizalmi szavazást maga ellen.
2007. november. 07. 16:22 Csikász Brigitta Itthon
Zuschlag-ügy: házkutatások Zuglóban
Házkutatást tartottak több zuglói szocialista városatyánál a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai, a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan. A hvg.hu értesülései szerint köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának (fb) elnöke, valamint Komlódi Gábor, a XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője.
2007. november. 13. 12:34 Itthon
Több milliós jutalmak Zugló vezetőinek
Több millió forint jutalmat vettek fel Zugló vezetői – tudta meg a hvg.hu. A polgármester és a két alpolgármester első félévi munkájának jutalmazását a „kiemelkedő teljesítmény” indokolta. Sokan tanácstalanok: a zuglói vagyonkezelő feldarabolásának előkészítését vagy az egészségügyi és az oktatási intézményeket is érintő megszorító intézkedéseket díjazzák a XIV. kerületben?
2007. augusztus. 31. 15:42 hvg.hu Itthon
Zuglói szoci ügy: érintettek is szavazhattak fegyelmijükről
Újabb zuglói ügy kerül az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága (BEEB) asztalára, miután fegyelmi eljárás indítását kérte a párt XIV. kerületi szervezetének egyik tagja. A hvg.hu úgy tudja, hogy Szücs István helyi elnök és Csák Ferenc elnökhelyettes ellen a vizsgálatot azért kezdeményezték, mert az elnökség a BEEB elmarasztaló határozata alapján elismerte, hogy alapszabály-ellenes volt a tavalyi tagfelvételi moratórium, tehát tudatában voltak akkori hibás intézkedésüknek.
2007. július. 09. 16:35 Itthon
Zuglói MSZP: szabálytalanságok a tagfelvétel körül
Alapszabályellenes volt a zuglói szocialisták tagfelvételi eljárása, ezt állapította meg az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága – közölte a hvg.hu-val Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke. Szücs István, a XIV. kerületi szocialisták elnöke munkatársunknak jelezte, a megállapítás ellen fellebbeznek, és ha kell, bírósághoz fordulnak.
2007. július. 25. 14:15 Itthon
A zuglói szocialista elnökség fellebbez
Ahogy az korábban várható volt, a zuglói szocialisták elnöksége a múlt héten fellebbezett a Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottság (BEEB) határozata ellen, amely a helyi szocialista vezetés tagfelvételi eljárásaival kapcsolatban többek közt kimondta: a tavaly elrendelt tagfelvételi moratórium alapszabály-ellenes volt.
2007. október. 10. 00:00 Cégvilág
Lemondások a Zuglói Vagyonkezelő Zrt.-nél.
Határozatképtelenné vált az önkormányzati tulajdonú, 660 millió forint jegyzett tőkéjű Zuglói Vagyonkezelő Zrt.
2007. június. 29. 16:05 Itthon
A zuglói MSZP-ben volt tag Zuschlag titkára
A Zuschlag-ügy kapcsán körözött Lados István, Zuschlag egykori titkára – a hvg.hu értesülése szerint – a tagfelvételi botrányával és a vagyonkezelőjének vitatott tenderei miatt elhíresült zuglói MSZP szervezetnek volt a tagja. Mint kiderült, a Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságában korábban helyet kapott, a szocialistákat aktívan támogató jordániai Ayman Douglas négy éve üzletet is kötött Zuglóban: étkezdéjét eladta egy másik felügyelőbizottsági-tagnak, az MSZP helyi frakcióvezetőjének, Komlódi Gábornak. | Itthon: Zuglói MSZP: elege lett a botrányokból az elnökség több tagjának | Lemondott a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zuglói elnökségének öt tagja és az elnök is – tudta meg a hvg.hu. Információink szerint megelégelték a kerületben egymást követő botrányokat, amelyeknek véget akarnak vetni. Még október 24-én távozott az alelnök, Csák Ferenc, így a tizenegy fős testületben négyen maradtak, ami kérdésessé teszi az elnökség működését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20071126_zuglo_szocialistak_lemondasok?s=24h | 2007-11-26 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | BEOL |
Szeptemberben kezdték felújítani a fodorkerti Eperjesi sort, mely egy kátyús, keskeny utca a töltés mellett. Az utat kedden adták át hivatalosan kiszélesítve.
A munkákkal feltárták az úthibákat, ahol pedig kellett, kijavították az útalapot. Mindezek után kiegyenlítő - darált kavicsos - réteg került a régi felületre, amely végül 3 méter szélességben kapott új aszfalt kopóréteget. Az utca teljes hosszában, 454 méteren újult meg, ez 25 millió forintért csinálta meg a kivitelező Bali-Ép.
Bár az Eperjesi soron nincs különösebb átmenő forgalom, azt csak az itt lakók használják, ennek ellenére megérett a felújításra, melyet az idén útfelújításokra betervezett 3,3 milliárd forintos alapból fedezett a város. Az eredeti tervek szerint október vége volt a határidő, ezt sikerült is tartani, jelenleg a műszaki átadás-átvétel zajlik, és csak gereblyézés, rendrakás van hátra, írja a szeged.hu.
Az önkormányzati portálnak Szénási Róbert képviselő elárulta, még az idén várható a szentmihályi Verbéna utca és Felsővároson, a Retek utca 15-17. tömbbelső elkészítése is. | Átadták a szélesebb Eperjesi sort | Jelenleg a műszaki átadás-átvétel zajlik, és csak gereblyézés, rendrakás van hátra. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-29/atadtak-a-szelesebb-eperjesi-sort/67212af647d3c037265dd95e | null | true | null | null | szegeder.hu |
Zala Vármegye Önkormányzatának közleménye szerint a TOP Plusz programból, az Élhető települések elnevezésű felhívásból finanszírozott beruházás jóvoltából biztonságos, környezetbarát módon közelíthetők meg munkahelyek, közszolgáltatások és a közösségi közlekedés. A kerékpárforgalmi létesítmények hozzájárulnak a zaj- és légszennyezés csökkentéséhez, az egészségmegőrzéshez és az élhetőbb települési környezet kialakításához is.
A tervezett kerékpárút négy szakaszból áll: a Teskánd és Zalaegerszeg közötti fő nyomvonal közel három és fél kilométer hosszú, amelyhez kapcsolódik egy 183 méteres ág Teskánd északnyugati részén, 326 méteres szakasz Andráshida irányába, valamint egy 149 méteres útvonal Ebergény felé. A kerékpárút nemcsak Teskánd és Zalaegerszeg között nyújt majd összeköttetést, hanem a Zalalövőt Teskánddal összekötő Zala-völgyi kerékpárúthoz is csatlakozik.
A projekt konzorciumi együttműködésben valósul meg, melynek vezetője Zala Vármegye Önkormányzata, tagja pedig Zalaegerszeg és Teskánd önkormányzata. A kivitelezést a Sprint Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végzi, a befejezés 2025 júniusára várható. | Kerékpárút épül Zalaegerszeg és Teskánd között | A fejlesztés egymilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg, várhatóan jövő júniusra. | [
""
] | 0 | https://iho.hu/hirek/kerekparut-epul-zalaegerszeg-es-teskand-kozott-241029 | null | true | null | null | IHO.hu |
Az alvállalkozók a Kőérberek Tóváros lakópark építésének második ütemén dolgoztak. A feljelentés szerint az egyik céget a munka elvégzése után győzték meg, hogy - valójában nem létező - minőségi kifogások miatt 30 százalékot engedjen az elvégzett munka árából. Hiába adott neki igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, és kötelezte fizetésre a céget, a csökkentett árat sem kapta meg.
50-70 százalékot szoktak csak kifizetni
Az Arcadom alvállalkozóinak feljelentése szerint rendszeresen megtörtént, hogy a munka elvégzése után kész tények elé állították őket: elfogadják az eredetileg kialkudott ár 50-70 százalékát, vagy nem kapnak semmit. Az egyik feljelentés szerint az Arcadom egyik vezetője azt közölte: "Nálunk az az üzletpolitika, hogy egyik alvállalkozónkat sem fizetjük ki maradéktalanul".
17 milliárdot követel
A felszámoló kimutatása szerint az Arcadom 200 hitelezője 17 milliárd forintot követel a cégtől. Az összegből 10 milliárd jogosságát nem vitatta az Arcadom, csak éppen nem fizette ki az elvégzett munkák után benyújtott számlákat. Az érintettek többsége egykori alvállalkozó, mikro- és kisvállalkozás - írta a Népszabadság. A kerületi kapitányság bűnügyi osztálya egyelőre csak dokumentumokat kért be az érintett cégektől május 30-i határidővel. | Egyik alvállalkozónkat sem fizetjük ki maradéktalanul | Három alvállalkozója ügyészségi feljelentést tett a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt. ellen csalás miatt, miután bírósági döntéssel sem tudták rákényszeríteni a vállalatot arra, hogy kifizesse őket. A XI. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya az ügyészség döntése nyomán csalás vétségével elrendelte a nyomozást. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/05/arcadom-nyomozas-csalas-demjan-sandor-alvallalkozo | 2015-05-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Orvosi szakvéleményt kér a Quaestor-ügyben eljáró bíró a vád koronatanújával kapcsolatban – tudta meg a hvg.hu. A tanú – akinek meghallgatása a per jelenlegi szakaszában zajlik a Fővárosi Törvényszéken – korábban többször jelezte az ügy kezdete óta, hogy depresszió miatt gyógyszeres kezelés alatt áll. A most elrendelt eljárás célja sem mostani egészségügyi állapotának a vizsgálata: azt igyekeznek megállapítani, a brókerház 2015-ös leállását megelőző időszakról mennyire tud hitelesen beszámolni (például azok a gyógyszerek, amelyeket akkoriban szedett, mennyiben befolyásolták az emlékezőképességét).
A koronatanú Kámory Ferenc, aki treasury igazgatóként – gyakorlatilag az értékpapír zrt. egyik első számú vezetőjeként – dolgozott a Quaestornál. A váddal együttműködőként mégsem került az ügy 11 vádlottja közé, sőt, mint a 444.hu tényfeltáró cikkéből kiderült, az ő és a back office-t vezető Tóth Ibolya ügyében meg is szüntették a nyomozást. | Gazdaság: Újabb fiaskó a Quaestor-perben? | A vádirat alapjául szolgáló szakértői vélemény egyik szerzője után most a vád koronatanúja miatt rendelt el vizsgálatot a Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és társai perében eljáró bíró. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170228_Ujabb_fiasko_a_Quaestorperben | 2017-02-28 17:46:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy ellen emelt vádat vesztegetés miatt, mert a honvédségi intézményekkel szerződő vállalkozásoktól visszakérték a minisztérium által kifizetett összegek egy részét.
– Az egyik pénzátadáskor rákérdeztem Oláh János dandártábornoknál, hogy mi ez, és ő azt válaszolta, hogy nyugodjak meg, teljesen szabályos és törvényes, ez olyan, mint az orvosoknak adott hálapénz – állította Huszti.
Hozzátette, azt, hogy csak később, fokozatosan vált világossá számára a bűn. Azért, hogy kilépjen ebből a körből, elvállalta a tatai dandárparancsnoki beosztást. – Tudtam, hogy bizonyos elvárásoknak meg kell felelni, ha ezt nem teszem, akkor könnyen az utcára kerülök" – hozta fel mentségként a tábornok. | Nem tudta a tábornok, hogy bűn a kenőpénz | Kaposvár - Nem tudta, hogy bűncselekményt követ el – ezzel védekezett tegnap a bíróságon Huszti András nyugalmazott tábornok, aki 2005 és 2011 között a Honvédelmi Minisztérium egyik igazgatóság-vezetője volt. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/nem-tudta-a-tabornok-hogy-bun-a-kenopenz-2083552 | 2012-03-19 17:49:00 | true | null | null | Blikk |
Az OFP keretösszege eredetileg 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére elegendő lenne, ami azt jelenti, hogy még több mint 15 ezer pályázat befogadására van lehetőség - hívta fel a figyelmet a G7. Jelenleg az 1990 előtt épült házakra lehet pályázni, de januártól már a 2007 előtt épültekre is kiterjesztik a programot. Ez a bővítés potenciálisan több mint 1,5 millió háztartást érinthet.
Mint ismert, a program keretében egy háztartás maximum hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat, amelyhez további hárommillió forint kamatmentes hitel társul. A felújításhoz egymillió forint önerő is szükséges.
A gazdasági portál elemzése szerint bár a konstrukció rendkívül kedvező, a pályázat elkészítése meglehetősen bonyolult folyamat. Ennek oka, hogy minden ház egyedi felmérést és tervezést igényel, ami hozzájárulhat a viszonylagos érdektelenséghez. | Annyira bonyolult az igénylés, hogy alig valaki kéri a 3+3 milliós lakásfelújítási támogatást | A júliusban indult Otthonfelújítási Program (OFP) iránti érdeklődés jelentősen elmarad a várakozásoktól. A Magyar Energiahatékonysági Intézet sajtóbeszélgetésén elhangzott információk szerint eddig mindössze 500 támogatási szerződést kötöttek meg, és körülbelül 4000 pályázatot nyújtottak be. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241123/annyira-bonyolult-az-igenyles-hogy-alig-valaki-keri-a-33-millios-lakasfelujitasi-tamogatast-1159711 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Szombathelyi Járásbíróság fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt indult ügyben előkészítő ülést tart szerdán. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott - kábítószer és szorongásoldó gyógyszer hatása alatt - 2024 februárjában egy szombathelyi gyorsétterem parkolójába ment kezében egy fekete-fehér színű maroklőfegyvernek látszó tárggyal, azzal a szándékkal, hogy fegyverrel pénzt szerezzen. A sértett és férje ebben az időben a gyorsétteremben ebédeltek, amikor a sértett kiment a gyorsétterem teraszára, hogy elszívjon egy cigarettát, kézitáskáját pedig a teraszon lévő asztalra helyezte. Ekkor észlelte, hogy közeledik felé - kapucnival a fején - a vádlott, a kezében tartott, fekete-fehér színű maroklőfegyvernek látszó tárggyal. A vádlott 3-4 méter távolságban megállt a sértettel szemben és a maroklőfegyvernek látszó tárgyat felhúzta, majd - a sértett törzse irányába tartva - ráfogta a sértettre és 200 forint átadására szólította fel őt. A sértett védekezésül maga elé emelte a kézitáskáját, és mondta a vádlottnak, hogy nincs nála készpénz. A vádlott ekkor meghúzta a fegyvernek látszó tárgy elsütő billentyűjét , amely kattanó hangot adott, amelytől a sértett megijedt. Ezalatt a sértett férje kijött a gyorsétteremből és beindította a gépkocsijukat. A sértett ezt észlelve - azért, hogy férjétől segítséget kérjen és a helyszínről elmeneküljön - elkezdett a gépjármű irányába futni, és kiabált a férjének.
A vádlott eközben követte a menekülő sértettet, majd amikor a sértett odaért a gépkocsihoz, a vádlott megállt a gépkocsi előtt, és a sértett férjének - aki a felesége védelmében kiszállt az autóból - mutatva a fegyvert közölte, hogy az játékfegyver, valamint, hogy "csak 200 Ft-ot akartam kérni", ezt követően pedig az étteremnél elhelyezett hulladéktároló edények irányába távozott, ahol rendőri intézkedés alá vonták, ugyanis a sértett közben értesítette a rendőrséget. | Fegyverrel követelt 200 forintot Szombathelyen | A vádlott letartóztatásban van. Mint megírtuk, a férfi fegyverrel fenyegetőzött, később azt mondta, hogy „csak 200 Ft-ot akartam kérni”. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/fegyverrel-akart-200-forintot-rabolni | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A HM sajtóiroda kedden este jelentette be, hogy Gubcsi Lajos lemondott a minisztérium kommunikációs cégének vezetői posztjáról. A szűkszavú közlemény szerint az igazgató lemondását Hende Csaba honvédelmi miniszter elfogadta.
Gubcsiról hétfőn közölt cikket az Index. Ebben arról számoltunk be, hogy a cégvezető szolgálati autójába rendőrségi sebességmérők megzavarására alkalmas lézerblokkolót szereltetett.
Gubcsi a cikk megjelenése után azzal a magyarázattal állt elő, hogy csak átverésből tette a szenzorokat a kocsi elejére. A korábban gyorshajtáson ért cégvezető állítása szerint a több mint kétszázezer forintba kerülő eszközt nem használta, hanem kizárólag azért autózott május óta a „vak érzékelőkkel”, hogy az ő ügyeiről több cikket megjelentető Indexnek és zrínyis belsős informátorának csapdát állítson.
A jelek szerint a magyarázat nem elégítette ki a tárca vezetését, pedig Hende Csaba egyszer már megmentette Gubcsit.
Alig félévvel azután, hogy kinevezték, saját könyvét adatta ki a Zrínyi Médiával magyar és angol nyelven, valamint saját kertjében rendezett hivatalosnak feltűntetett szoboravatót. Akkor pár nap után az a döntés született, hogy „nincs Gubcsi-ügy”, a cégvezető pedig lehetőséget kapott, hogy politikai támadásként állíthassa be a tevékenységéről szóló írásokat. | Gubcsi Lajos megbukott | Gubcsi Lajos megbukott - A lézerblokkolóval az Indexnek csapdát állító HM-es cégvezető belebukott a magyarázatába. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/09/20/kirugtak_gubcsi_lajost/ | 2011-09-20 22:15:00 | true | null | null | Index |
Lanyha volt az érdeklődés a júliusi árverésen megvételre kínált állami termőföldekért, mert az elmúlt két évben csökkent az agrárvállalkozások jövedelmezősége és így a birtokok értéke is. Az állam ugyanakkor aranyáron akarta mérni a földet.hirdetésFelcsúton az idén a kutyának sem kellett egy 107 hektáros földbirtok, holott 2016-ban még 253 hektárt vásárolt a faluban a kormányfő barátjának, Flier Jánosnak a családja. Akkor még a másik barát, Mészáros Lőrinc is kapkodott a földekért, csak éppen nem Felcsúton, hanem például Alcsútdobozon és Etyeken, így a tulajdonviszonyok átrendezése – a kormány szempontjából – sikeresen meg is történt: a Földet a gazdáknak program keretében annak idején egyedül Fejér megyében 2000 hektárral gyarapodott a Mészáros és a Flier família földterülete.A piaci kereslet változása azonban nemcsak Felcsúton, hanem az egész országban éreztette a hatását a július elején tartott földárveréseken, amelyeken az állam országszerte 20 ezer hektárt akart eladni, elvileg a helyi gazdálkodóknak.A költségvetési törvény a bevétellel is számolt, 104 milliárd forintot várt a 2024-es földárverésekből. A szerződéskötések ugyan még nem zárultak le, így végső összesítés sincs, de a meghirdetett földeknek jó, ha a harmada gazdára talált. Az egyik legfőbb gond az volt – mondja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese, Máhr András –, hogy magasak voltak a kikiáltási árak, átlagosan nagyjából 30 százalékkal voltak túlárazva a földek. Az ok vélhetően a költségvetés bevételi kényszere. Ezen az áron pedig már alig volt kereslet.hirdetésIdőközben ugyanis drasztikusan átalakult az agrárpiac. Nem is annyira 2016 után, mert akkor még szépen jövedelmezett az agrárium, és évről évre egyre jobb befektetés volt a termőföld. A koronavírus-járványig a gabona vagy az olajos növények termesztésével – az uniós támogatásokkal együtt – busás hozamokat lehetett elérni, utána azonban, különösen az ukrajnai háború kitörésével, amikor elszálltak az energiaárak, érvénytelenné vált az addigi képlet. Egy ideig ugyan még a gabonaárak is követték a drágulást, 2022-ben a búza ára is a duplájára ugrott, de 2023-ban visszaállt a korábbi szintre, miközben a termeléshez szükséges alapanyagok és eszközök ára magasabb maradt, és így hektáronként akár 100 ezer forint veszteség is keletkezett.Elfuserált kormányzati intézkedés volt a 2022-es exportkorlátozás is, amit megfejelt az ukrán gabona piacainak változása: Afrika helyett éppen azokban a térségekben – így a Balkánon és Olaszországban – landolt a termény, amelyek a magyar áruk fő felvevőpiacai lennének. Ilyen körülmények között nem térül meg a drága termőföld, ezért nincs is rá kereslet. A bérleti díjak is befékeztek, sőt szakértők szerint a következő időszakban az is előfordulhat, hogy a rosszabb minőségű földeknek nem lesz hasznosítója.A szabadpiacon esik is a szántók és a gyümölcsösök ára, legalábbis reálértéken. 2023-ban a termőföld értékesítési ára ugyan 3,8 százalékkal emelkedett, de ez az inflációhoz képest több mint 13 százalékos csökkenést jelentett. Persze az átlagos hektárár így is 2 millió forint fölé nőtt. A legmagasabb átlagos földérték Hajdú-Biharban alakult ki hektáronként 2,81 millió forintos árral. A jövedelmezőség romlása miatt természetesen a forgalom is visszaesett: 2023-ban 29 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és a folyamat az idén sem állt meg. Hosszabb távon azonban így is érdemes termőföldet venni, hiszen egy 2010-ben vásárolt hektár értéke 2023-ra átlagosan 3,6-szeresére nőtt.Azért jó néhányan látták értelmét a befektetésnek az idei földárverésen is. Így volt ezzel például Szabadhegy Péter volt londoni nagykövet, aki a Fejér megyei Besnyőn egyből 155 hektárnyi birtokra licitált, és el is nyerte 439 millió forintért. Ez hektáronként több mint 2,8 milliós érték. Ő és a rokonai az elmúlt években több agrárvállalkozást is indítottak a térségben, testvére, Szabadhegy Kristóf pedig a vagyonkezelő alapítványba kiszervezett Mezőhegyesi Ménesbirtok igazgatósági tagja. A Szabad Európa a tavasszal írta meg, hogy a kormányfő édesapja, Orbán Győző újabb földterületeket vett Alcsútdobozon, és ezek közül néhányra 2029 végéig haszonbérleti joga van a kajászói KlilFarm Kft.-nek, amely a Szabadhegy család birtokában van.Nem sajnálta a pénzt az állami földekre a Barta család sem, amelynek három tagja összesen több mint 350 hektárral gyarapodott Velencén, Gárdonyban és Zichyújfaluban. Barta György 1995-ben egy Suzuki-kereskedéssel indította vállalkozását, amely mára egész cégcsoporttá nőtte ki magát. A család több mint 1,3 milliárd forintot fordított a földekre. A Hajdúböszörményben állattenyésztéssel foglalkozó Formula-GP Kft. két tulajdonos-ügyvezetője, Sántha Imre és Tamás is növelte a saját tulajdonban lévő termőterületeit, holott az árak csillagászatiak voltak. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint helyben egy 91 hektáros birtoktestért 514 millió forintot adtak, ami 5,6 milliót jelent hektáronként, és Kabán is volt egy adásvétel ötmillió fölötti hektáronkénti áron.Sok volt a külföldi származásra utaló név is a licitálók között. Habár a kormányzati kommunikáció azt sulykolja, hogy a magyar földet magyar kézben kell tartani, az uniós állampolgárokat nem lehet kizárni a földvásárlásból. Csupán nekik is vállalniuk kell, hogy az aranykalászosgazda-tanfolyam elvégzése után maguk művelik meg a földet. Ahogy Orbán Győző vagy Mészáros Lőrinc. Így sikeresen adott ajánlatot Huber Wilmuth Szikszón egy 86 hektáros birtokra 322 millió forintért. Ő dél-tiroli származású, de már több mint 20 éve Borsodban él, ott alapított családot, és tekintélyes cégcsoportja tejtermeléssel foglalkozik.Jól láthatóan igyekszik tovább gyarapítani földjeit az olasz Pizzoccheri és a holland Janssen család birtokában lévő Hunland-csoport is, amelynek ugyancsak az állati takarmányok termesztése lehet a célja az új területeken. Ezek azonban csak kisebb földek Pest megyében, bár az áruk elképesztő: Taksony területén például egy 17 hektáros termőföldet 178 millió forintért vett meg Janssen Joseph Henri, aki feleségével együtt közel 20 éve fogott bele az állattenyésztésbe Magyarországon, az újhartyáni téesz akkor omladozó telepén. Amúgy Hollandiában a kormány még pénzt is ad az agrárvállalkozóknak, hogy vigyék Európa keleti felére a termelésüket, és a műtrágyával túlterhelt ottani földek helyett inkább másutt terheljék a környezetet. | Túlárazta az állam a földeket, de Orbán Viktor apja, egy volt londoni nagykövet és pár külföldi így is bevásárolt | Lanyha volt az érdeklődés a júliusi árverésen megvételre kínált állami termőföldekért, mert az elmúlt két évben csökkent az agrárvállalkozások jövedelmezősége és így a birtokok értéke is. Az állam ugyanakkor aranyáron akarta mérni a földet. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240910_hvg-ujabb-foldarveres_agrarvallalkozasok-foldarak-erdektelenseg | 2024-09-10 09:20:00 | true | null | null | HVG360 |
Anatolij Kucseren azt mondta, hogy Snowden összegyűjtötte és beadta az illetékes hatóságokhoz az ideiglenes menedékjog meghosszabbításához szükséges okmányokat.
Snowdennek egy évvel ezelőtt ideiglenes menedékjogot kapott az orosz hatóságoktól, de ennek hatálya a nap folyamán lejár. Az orosz sajtó eleinte a jogi képviselőre hivatkozva azt írta, hogy Snowden politikai menedékjogért folyamodott, de ezt később maga Kucseren cáfolta, mondván, az ideiglenes menedékjog meghosszabbításáról van szó csupán.
Az ideiglenes és a politikai menedékjog között az a különbség, hogy míg az előbbit a szövetségi bevándorlási hivatal adhatja meg egyéves időtartamra, és többször meghosszabbítható, ez utóbbit csak az orosz államfő adhatja meg.
A 31 éves amerikai informatikus 2013 júniusa óta Moszkvában él, de nem tudni, hogy pontosan hol. Nyilvános helyen sohasem mutatkozik, és helyi újságíróknak sem nyilatkozik.
Kucseren a LifeNews televíziónak azt mondta, hogy Snowden ügyében már csütörtökön-pénteken hozhatnak döntést a hatóságok.
"Amennyiben a kérdés nem rendeződik, akkor tisztázni kell a kialakult helyzetet, hiszen Snowden dokumentumait a hatóság befogadta, (ügyfelének) meg kell várni az FMSZ döntését" - fejtette ki az ügyvéd. Hozzátette, hogy amíg ez nem történik meg, addig - a törvény értelmében - Snowden szabadon tartózkodhat az Oroszországi Föderáció területén.
Edward Snowden 2013 közepén szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től, s ezért hazájában, az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. Azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont, és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Ha hazatérne, akár 30 éves börtönbüntetésre is ítélhetnék.
Az adatgyűjtési információk napvilágra kerülése világszerte nagy felzúdulást váltott ki.
Kezdőlap Külföld Snowden az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását kérte Oroszországtól | Snowden az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását kérte Oroszországtól | Az ideiglenes menedékjog meghosszabbítását kérte Oroszországtól Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező amerikai informatikus - jelentette csütörtökön az orosz média Snowden jogi képviselőjére hivatkozva. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2014/07/31/snowden-az-ideiglenes-menedekjog-meghosszabbitasat-kerte-oroszorszagtol-656317 | 2014-07-31 10:28:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
- Az eddigi nyilatkozatokból az derült ki, hogy a bizottság kizárólag a tokaji szőlőültetvények környékén vizsgálja az Orbán család gazdagodását. Erre korlátozódik a felhatalmazásuk, vagy ennél tovább is mehetnek?
- Egyelőre a tokaji támogatások körülményeit értékeljük, de a bizottság nyitott minden bejelentés vizsgálatára. Látókörbe került az Orbán család mintegy ötvenhektáros ingatlanvásárlása a volt herceghalmi állami gazdaság területén, Felcsút és Alcsútdoboz környékén. Tudomásunk szerint Orbán Viktor édesapja komoly építkezésbe kezdett. Beszélnek egy tiszafüredi ingatlanról, de hallottunk olyan információkat is, amelyek a család érdekeltségi körébe tartozó horvátországi vásárlásokról, beruházásokról szólnak. Nem tudom, ezekből mi igaz, de érdemes lesz összevetni az információkat az Orbánék által benyújtott vagyonnyilatkozatokkal.
- Mi van, ha ezek csak mendemondák?
- Bár mi nem, de tudomásom szerint vannak, akik érdeklődnek Horvátországban. Talán nem csak minket zavar, hogy 1998 és 2002 között állítólag több milliárd forintot vittek ki az országból. Ha hozzánk bármilyen bejelentés érkezik, és megküldik a hozzájuk tartozó dokumentumokat, akkor azokat is megvizsgáljuk.
- Egyelőre azonban a volt kormányfő július 6-ra tervezett meghallgatásáig önök mindennap egy-egy kérdést tesznek fel nyilvánosan, amire várják Orbán válaszát.
- Igen. Aznap tíz órára várjuk Orbán urat, kilencre érkezik Mayer Aranka. Fontos nap lesz.
-A bizottság működőképességét a Fidesz kivonulása után az MDF-es Herényi Károly és a független Ékes József biztosítja. Mi a garancia, hogy továbbra is számíthatnak a két ellenzéki képviselő "támogatására"?
- Azt gondolom, elvi alapon vesznek részt a testület munkájában, bár Ékes József, amióta a Nemzeti Fórum megegyezett a Fidesszel, nem jelent meg az üléseinken. Herényi Károly korrekt ember, aki tiszteletben tartja az országgyűlésnek a bizottság felállításáról hozott határozatát.
- A Fidesz szerint azonban a bizottság okafogyottá vált, hiszen a bíróság kimondta, Orbán Viktor nem vett részt taggyűléseken.
- Orbán úr sem tagadta, amit a jegyzőkönyvek szerint mondott. Ebben áll a felelőssége. Most is úgy látom, hogy a bizottság munkája nyomán kiderülhet, hogy a volt miniszterelnök visszaélt a hatalmával. | Archívum: Az Orbán-bizottság nem áll meg Tokajnál | Nem csak a tokaji szőlők környékén kíván vizsgálódni az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság. Molnár László, a testület szocialista elnöke minden bejelentésre nyitott. Mint mondja, hallott újabb házépítésről, földvásárlásról, sőt horvátországi beruházásokról is. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-368320-182274 | 2005-07-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., azaz az ÉMI egészen 2016 végéig rendelkezett egy nagyon értékes budai telek 65,19 százaléka felett. Ez a telek az, ahol most a Vajna Tímea-féle gyémántboltot kivitelező, az Erzsébet-táborokat felújító és az Eiffel Palace-t a Magyar Nemzeti Banknak rendbehozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni. A helyiek egy része ki is van emiatt, a 350 lakásos és több száz férőhelyes mélygarázzsal tervezett lakópark ugyanis egyelőre túl nagynak tűnik a környék méreteihez, és jó eséllyel túl is zsúfolná a majdnem teljes hosszában egyirányú Diószegi utat.
A Heti Válasz most azt is kiderítette, mennyire gyanús körülmények közt került a telek az állami tulajdonban lévő ÉMI-től a DVM-hez.
A lap szerint az ügyleten a magyar állam több milliárd forintot is veszíthetett.
Az ÉMI 2015-ben jött rá, hogy szeretné eladni a Diószegi út 37. alatti telekben lévő tulajdonrészét, és ehhez tessék-lássék meg is keresett néhány állami céget, hátha ők átvennék, de nem jártak szerencsével. Akit viszont nem kerestek meg, az pont a XI. kerületi önkormányzat, amit valószínűleg a leginkább érdekelt volna az ingatlan.
Mivel az ÉMI elkönyvelte, hogy nem sikerült állami cégnek továbbadni, 2016 őszén meghirdette a telket a honlapján és az újbudai önkormányzat egyik hirdetőtábláján. A Heti Válasz szerint ez arra utalhat, hogy a hirdetményt igyekeztek elrejteni, amennyire csak lehet.
2016 nyarán, nem sokkal a pályázat kiírása előtt, bejegyezték a Walnut Estate Zrt. nevű céget, aminek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs lett.
Tekse korábban szoros munkakapcsolatban volt a telket eladásra kínáló ÉMI vezetőjével, Henn Péterrel,
ugyanis mindketten a Magyar Cserkész Szövetség befolyásos vezetői voltak, amíg le nem váltották őket.
A Walnut Estate rögtön a megalapítása után megvette az ÉMI által kínált telek 2,86 százalékos tulajdonrészét az osztrák Warimpex ingatlanfejlesztőtől, és ezt a telekrészt utána 280 milliós áron szerepeltette a könyveiben.
A Walnut aztán ajánlatot tett az ÉMI 65,19 százalékos telekrészére is, és a pályázaton csak egyetlen kihívója akadt: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő, azaz Emaing nevű cég. Az Emaing vezetője ekkor a Telesport korábbi szerkesztője, Schulek Csaba volt, és hogy a két pályázó, azaz az Emaing és a Walnut között is volt kapcsolat, azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz szerint Schulek két rokonának is pozíciói voltak a Walnutban.
És itt jön a csavar: a Walnutot végül kizárták a pályázatból, az Emaing nyert. De a telekrészt mégis a Walnut szerezte meg, ugyanis azzal, hogy korábban megvették az osztrákok kisebbségi telekrészét, elővásárlási jogot szereztek a nagyobb szeletre is. Így a Walnutnak elég volt megfizetnie az Emaing által kínált árat.
Hogy mennyire együtt mozgott a két ajánlattevő cég, abból is látszik, hogy ekkorra Schulek Csaba már át is ült az Emaingből a Walnut vezetésébe.
Az ÉMI elismerte a Heti Válasznak, hogy a telekeladásból 1,529 milliárd forint folyt be.
Ennek érdemes kicsit utánaszámolni: ha korábban megveszik ugyanannak a teleknek a 2,86 százalékát 280 millióért, akkor hogy kerülhetett a telek 65,19 százaléka csak másfél milliárdba?
Az eladás a kormányban sem mindenkinek tetszett, idén nyáron ugyanis az ÉMI-t felügyelő Lázár János miniszter visszavonta Henn Péter vezetői megbízását. A Heti Válasz szerint a döntésben a botrányos telekeladás is közrejátszhatott.
A Walnut egyébként mindössze egyetlen hétig birtokolta a telket, utána továbbadták az osztrákoktól és az ÉMI-től megszerzett tulajdonrészt a lakóparkot fejlesztő DVM-nek. Hogy mennyiért, az viszont csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni. A Heti Válasz megjegyzi azt is, hogy a strómankodáshoz a Walnut elenyésző saját forrást mozgósított, minden kiadása mögött már eleve a DVM Group előlege állhatott. | Akár 4-5 milliárdot is bukhatott a magyar állam a Feneketlen-tónál épülő lakópark területének privatizálásán | Messziről szaglik az ügylet: az eladó és a két ajánlattevő is kapcsolatban állt egymással, a telket vivő strómancég pedig már eleve a nagybefektető pénzéből végzett minden műveletet. | null | 1 | https://444.hu/2017/10/12/akar-4-5-milliardot-is-bukhatott-a-magyar-allam-a-feneketlen-tonal-epulo-lakopark-teruletenek-privatizalasan | 2017-10-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Több mint érdekes: a baloldali közvélemény-kutató cégek (Medián, 21 Kutatóközpont, Závecz Research, Republikon, Publicus, Idea Intézet) minapi, egymást követő "mérései" hirtelen a Tisza Párt élre törését mutatták ki. Három hét leforgása alatt a négyszázalékos Fidesz-vezetésből hétszázalékos Tisza-előny lett.
Hogy mi lehet az oka egy ilyen "fordulatnak", annak kiderítéséhez egészen 2022-ig kell visszamennünk.
Az akkori méretes ellenzéki zakó után a balos mérőcégek vezetői maguk árulták el, hogy szimplán átverték az embereket.
Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Hann Endre (Medián) is elismerte, a szoros versenyt mutató méréseiket azért készítették, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. Róna egyenesen úgy fogalmazott: "Ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket." Ugye, az ön tenyere is viszket, kedves olvasó?
Kis színes háttér. A 21 Kutatóközpont korábbi projektvezetője, Seprenyi Anita jelenleg Magyar Péter Tisza-vezér sajtósa és asszisztense, vezetője, Róna Dániel pedig korábban Hann Endre mellett dolgozott. (Minő véletlen, épp ez a cég "mérte" elsőként a Tisza Párt előnyét!)
Érdekes az is, hogy a fostos pártelnök már előző nap utalást tett arra: hamarosan jön egy felmérés, ami már a Tisza Pártot méri a legnépszerűbb politikai erőnek.
Ahogyan az is "érdekes", hogy a HVG-főszerkesztő Gergely Márton véleménycikkbe ágyazva ismertette a "kutatásból" fakadó távlatokat: "Lehet nyerni a Fidesz ellenében..."
Ami biztos, ezeknek a "közvélemény-kutatóknak" a kavarását kizárólag a választások tudják leleplezni. A Tisza Párt egyetlen időközi voksoláson sem kívánja megméretni magát. Jé! | Viszket a tenyerünk | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/11/viszket-a-tenyerunk | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2021.04.08. 09:00
A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig. | A gazdaság újabb ágazatai kerültek a NER célkeresztjébe | A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210408_Ovek_az_orok_le_2 | 2021-04-08 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.