text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az elsőrendű vádlott nem hozott létre bűnszervezetet, mert a politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek finanszírozására mindenki az általa is alkalmazott módszert használta - mondta védőbeszédében Kovács M. Gábor, a Zuschlag János és társai ellen zajló perben.
Az ügyvéd kérte a bíróságot, hogy védencét a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény és az üzletszerűen elkövetett bűncselekmény vádja alól mentse fel.
Kezdőlap Bűnügyek Védője szerint Zuschlag János bűncselekményt követett el, de nem maffiózó | Védője szerint Zuschlag János bűncselekményt követett el, de nem maffiózó | Zuschlag János ügyvédje a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai tárgyalási napján elismerte, hogy védence bűncselekményt követett el, de nem maffiózó, nem hozott létre bűnszervezetet. | null | 1 | https://infostart.hu/bunugyek/2010/02/17/vedoje-szerint-zuschlag-janos-buncselekmenyt-kovetett-el-de-nem-maffiozo-334277 | 2010-02-17 15:33:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A képviselők jogállásáról szóló törvény kötelezi a honatyákat arra, hogy minden évben egyszer részletes vagyonnyilatkozatot tegyenek. E dokumentumban nem csak az ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarításaikról, tartozásaikról, érdekeltségeikről, kapott ajándékokról kell beszámolniuk, hanem minden, a képviselői fizetésen kívüli adóköteles jövedelmükről is. Ilyen a polgármesteri fizetés, a megyei közgyűlési tagságért kapott illetmény, lakás bérbeadásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségből fakadó fizetés vagy osztalék, könyvkiadásból, tanításból származó tiszteletdíj.
Borkai Zsolt (balról) győri polgármester átveszi az Év polgármestere díjat
Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy fele részben tulajdonosa egy győri 640 négyzetméteres építési teleknek, amelyet még 1989-ben vásárolt. Ezen kívül szintén fele részben tulajdonosa egy 1993-ban szerzett győri családi háznak, valamint 2010-ben megörökölte egy szintén a városban lévő társasházi lakás egyhatod részét. Egy 2007-ben vásárolt Citroen C3-as személygépkocsi van a tulajdonában, négymillió forint készpénzzel rendelkezik, és tízmillió forinttal tartozik egy pénzintézetnek. A lólengés szöuli olimpia bajnoka az egyéb közlendők rovatba írta be: 199 ezer forint olimpiai járadékot kap. A polgármesteri fizetése azonban sehol nem szerepel.
A győri önkormányzat 2010 őszén – a kisalfold.hu beszámolója szerint – havi bruttó 579 ezer forintban állapította meg Borkai Zsolt polgármesteri fizetését. A város első emberének járó költségtérítésről (ez fizetésének 20-25 százaléka lenne) azonban Borkai lemondott. Borkai 579 ezres polgármesteri fizetése átlagosnak tekinthető más vidéki nagyvárosok vezetőinek bérével összevetve, például Debrecenben Kósa Lajos 550 ezret, Székesfehérváron Cser-Palkovics András 642 ezret, Szegeden Botka Lászó 670 ezret keres havonta. És ez az adat szerepel is a parlamenti vagyonbevallásukban.
Rubovszky György, a parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának kereszténydemokrata elnöke még nem találkozott olyan esettel, hogy egy polgármester ne vallotta volna be a fizetését. Szerinte valami félreértés történhetett. A bizottsági elnök elmondta, ha bárki bejelentést tesz az Országgyűlés elnökénél arról, hogy probléma van egy képviselő vagyonnyilatkozatának tartalmával, akkor a mentelmi bizottság felkéri az illetőt, hogy nyilatkozzon a panasz megalapozottságáról. Ha a képviselő elismeri, hogy hibázott, és kijavítja a vagyonnyilatkozatát, akkor lezárják az ügyet, ha azonban vitatja a felvetést, akkor a testület vagyonnyilatkozati eljárást indít, és részletesen kivizsgálja, hogy a képviselő valóban megfelelő adatokat írt-e a vagyonnyilatkozatába.
Borkai Zsoltot péntek este sikerült utolérnünk. Győri tudósítónknak azt mondta, tévedés történt, sajnálja, hétfőn az lesz az első dolga, hogy kijavítja a vagyonnyilatkozatát. | Belföld: Borkai nem vallotta be fizetését | Borkai Zsolt nem vallotta be győri polgármesteri fizetését a vagyonnyilatkozatában. Lapunk munkatársa a január 31-i hatállyal beadott legújabb vagyonnyilatkozatokat áttekintve bukkant rá arra, hogy a győri polgármester hiányosan töltötte ki bevallását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/borkai_nem_vallotta_be_fizeteset-1297645 | 2012-02-04 15:02:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az idén júniusban kinevezett állami vezető csak ebben az esztendőben 32 millió forint uniós és állami támogatásban részesült a 70 hektárnyi földje után. Ráadásul további milliókra számíthat a következő egy évben a korábban elnyert pályázatai révén.
Az államtitkár vagyonnyilatkozatából kiderül, a 2,9 milliós területalapú támogatás mellett (egész évre 5,8 millió forint jár neki) fagykárra, gyümölcstermesztésre, biztosítási díjra, valamint faaprító gépre kapott milliókat. Kis Miklós Zsoltnak a 2010-es kormányváltás után kezdett el futni a szekere: 2009-ben még csak 426 ezer forintnyi mezőgazdasági támogatást kapott, 2010-ben már 4,4 milliót, ez 2011-ben 11 millióra hízott, 2012-ben pedig elérte a 30 milliót. Kis már korábban is a Fideszben politizált, a párt nyársapáti csoportjának elnöke, 2010-től pedig a Pest megyei közgyűlésbe is bejutott, és a megyei agrárkamarának is volt vezetője.
Az idei 32 millió forintból 22 milliót már az államtitkári kinevezése után utalt át a költségvetés Kisnek. Feltettük a kérdést: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy állami vezetőként, aki ráadásul az agrár-vidékfejlesztésért felel, ekkora összegű támogatásokat kap.
– Az államtitkári kinevezésemet megelőző években több pályázaton is sikeresen indultam, amelyek nagy része többéves kötelezettséget vont magával, s a kifizetés folyamatos – válaszolta a Blikknek Kis Miklós Zsolt, aki jelezte, hogy mivel a korábbi években elnyert pályázatainak zárása és azok költségelszámolása folyamatban van, így további kifizetéseket kap 2015 végéig.
– Ezeket integrált gyümölcs- és szőlőtermesztésre, szamócatelepítésére, kertészeti munkagépek beszerzésére, valamint faapríték-tároló építésére nyertem el – részletezte az államtitkár, aki szerint nincs itt semmi összeférhetetlenség.
– Tekintettel arra a tényre, hogy minden támogatást, pályázatot még bőven az államtitkári kinevezésem előtti években nyertem el, s mindössze ezek pénzügyi rendezése, kifizetése tolódik át a kinevezésem utáni időszakra, természetesen a helyzet nem összeférhetetlen – jelentette ki a politikus.
Az agrárszakértő szerint az átlagosnál jóval nagyobb mértékű támogatásokat zsebelhetett be az állami vezető.
– Mi 452 hektáros terület után 52 millió forintot kaptunk az utolsó teljes évünkben, pedig nekünk mint ökológiai gazdaságnak relatíve magasabb támogatás járt – mondta a Blikknek Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztő Központ ügyvezetője, aki szerint egy átlagos, politikai kapcsolatokkal nem rendelkező gazdálkodó Kiséhez hasonló birtoknagyság esetén körülbelül 8 millió forint éves támogatással kalkulálhat. | 32 milliót kapott közpénzből az államtitkár | Budapest — Tízmilliókat kaszál az agrártámogatásokon a Miniszterelnökség agrárfejlesztésekért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/32-milliot-kapott-kozpenzbol-az-allamtitkar-kis-miklos-zsolt-2306879 | 2014-11-24 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A legfontosabb változás az új országgyűlési törvényben, hogy az parlament bérel majd lakást vagy szállodaszobát a képviselőknek, akik így nem tudnak visszaélni a lakhatási támogatással - mondta az [origo]-nak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat szerint a jelenlegi havi 116 ezer forint helyett jövőre akár 187 ezer forintos albérletbe is költözhetnének a képviselők, de a tervezetet benyújtó Lázár szerint ez a keretösszeg még csökkenhet, és előfordulhat, hogy akár ötvenezerét találnak a képviselőknek szállást. | Lázár János: A lényeg, hogy a képviselők kezébe pénz ne kerüljön | A legfontosabb változás az új országgyűlési törvényben, hogy az parlament bérel majd lakást vagy szállodaszobát a képviselőknek, akik így nem tudnak visszaélni a lakhatási támogatással - mondta az [origo]-nak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat szerint a jelenlegi havi 116 ezer forint helyett jövőre akár 187 ezer forintos albérletbe is költözhetnének a képviselők, de a tervezetet benyújtó Lázár szerint ez a keretösszeg még csökkenhet, és előfordulhat, hogy akár ötvenezerét találnak a képviselőknek szállást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/lazar-janos-a-kepviselok-lakhatasi-tamogatasarol | 2012-03-26 17:34:00 | true | null | null | Origo |
Mint azt Kálmán Tibor, Békés polgármestere kiemelte, az ingatlanokkal, illetve a Békési Járásbírósággal kapcsolatos kapcsolatos kérdések mellett tájékoztatót adtak munkájukról a helyi általános iskolák, amelyekhez szoros partnerség fűzi az önkormányzatot.
- Az elhangzottakból, illetve a leírtakból az is kitűnt, hogy együttműködésünk mellett is minden intézmény komoly szakmai és közösségi szerepet vállal a békési fiatalság életében. A jövőben célom ezen közös munka további bővítése, a diákság és a pedagógusok bevonása a helyi kezdeményezésekbe - tette hozzá Kálmán Tibor.
- Változás áll be a város egy régi iskolaépületének életében - fogalmazott Kálmán Tibor a Facebook-oldalán. - A több telephelyen is oktató-nevelő munkát folytató Békési Református Egyházközség, illetve a Szegedi Kis István református iskola régóta mérlegeli a telephelyek gazdaságosabb fenntartásának lehetőségeit. Az önkormányzathoz a közelmúltban megérkezett a hivatalos értesítés arról, mely szerint a Rákóczi utcán található egykori polgári leányiskola épületét a református egyház nem kívánja tovább használni. Ezzel párhuzamosan a Békési Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula jelezte, hogy jelenlegi telephelye nem mindenben felel meg az ott folyó munkának, viszont az iskola épülete alkalmas lenne a járásbíróság számára. Így ma a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy a megüresedő Rákóczi utcai iskolát a bíróság rendelkezésére bocsátja, ezzel párhuzamosan pedig megvizsgálja a bíróság jelenlegi épületének használati lehetőségeit is.
- Járási központként Békés számára kulcsfontosságú a bíróság szakszerű és eredményes működtetése, bízom benne, hogy ezzel a döntéssel ehhez hozzá tudunk járulni - tette hozzá.
Mint mondta, szavaztak a képviselők a Széchenyi tér 4/2. alatti önkormányzati ingatlan tetőszerkezetének önerőből történő felújításáról. Az épület a városkép meghatározó eleme, több önkormányzati bérlakásnak ad helyet.
Kálmán Tibor kitért arra , hogy ebben a tanévben is 12 békési középiskolás kaphat Békési Középiskolai Ösztöndíjat, a személyükről is csütörtökön döntött a testület. Részükre ebben a tanévben havi 15 ezer forintot fizetnek ki - szólt a részletekről. Szintén döntöttek a képviselők az idei Szociális Munkáért Díj odaítéléséről is, melynek díjazottja ebben az évben is ünnepélyes keretek között, november 11-én veheti át a kitüntető címet. | Békési Járásbíróság épületéről is tárgyaltak | Több városi tulajdonban álló épületről, illetve iskolákat érintő kérdésekről is tárgyalt a békési képviselő-testület. Új helyre költözhet a Békési Járásbíróság. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekesi-jarasbirosag-testulet | null | true | null | null | BEOL |
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt".
13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg
- húzta alá.
"Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal.
"A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében"
- szögezte le.
"A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter. | Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki | „A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream | null | true | null | null | HEOL |
A kormánynak kedves üzleti körökre kellett várni a 3-as metró újabb felújítási tenderének meghirdetésével – értesült a hvg.hu. A városházáról, illetve üzleti körökből származó információnk szerint a március elején megjelent új közbeszerzési pályázat kiírásával a BKV-nak tanácsos volt megvárnia a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló, a tendereken a 2010-es választások után is kiemelkedően teljesítő cégek, illetve a munkába bevonandó alvállalkozók közbeszerzési eltiltásainak lejártát.
A 4-es metróbotrányban érintett cégekből Mészáros partnerei
A vonal rekonstrukciójára kiírt első nemzetközi tenderen induló építőipari cégek mindegyike jelentős darabot hasított ki a most támadások kereszttüzébe került 4-es metróberuházásból is. Az OLAF által jelentősen túlszámlázottnak ítélt, illetve korrupciós gyanúba kevert szerződések okán több, mint 15 milliárdot a Strabag és a Swietelsky miatt kellene visszafizetni. Az ennek nyomán esetlegesen fakadó perek egyelőre senkit sem zavarnak. Amit némiképp magyaráz, hogy mindkét cég – felismerve az új idők szavát – egyre több szálon kötődik a miniszterelnök kedvenc gázszerelőjének üzleti érdekeltségeihez.
A Swietelsky például több vasúti beruházásra is összeállt a Mészáros érdekkörébe tartozó R-Kord Kft.-vel. A cégpáros közösen hozta össze a felcsúti kisvasutat is. A győr-gönyüi kikötőfejlesztésre a Mészáros és Mészáros Kft.-vel, illetve az előző fővárosi pályázatokon a hírek szerint szintén elindult Hídépítő cégcsoport egyik tagjával alkottak konzorciumot. De ott volt a jelentkezők között a Strabag is, amely korábban hulladéklerakókat épített közösen Mészáros vállalkozásával.
A büntetett cégek is nagyon szeretik a focit
A Strabag és Swietelsky más módon is biztosítja helyét a közbeszerzési piacon. Százmilliókat öntenek az Orbán Viktor, illetve Mészáros Lőrinc számára oly kedves focicsapatok számláira szponzoráció címén.
A Swietelsky-csoporthoz tartozó Vasútautomatika Kft.-t tavaly áprilisban vette meg Mészáros Lőrinc eszéki fociklubjának alelnöke, Ferenc Sakalj. A focicsapat támogatói közé időközben feliratkozott a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. is, amely viszont a Strabag konzorciumi partnereként nyert többször is magyar közbeszerzéseken. Így például a csornai elkerülő utat nettó 13,8 milliárdért építheti konzorciumi partnerével, míg egy másik Strabag leánnyal a Budapest–Esztergom-vasútvonal villamosítására és felsővezeték építésére kiírt pályázatot nyerte meg 33,7 milliárdos vállalási árral.
A cég ügyvezetőjének fia, Aczél Zoltán a Strabag és az Alstom jól ismert lobbistája volt az időközben felszámolt bécsi székhelyű Eurocontacton keresztül. De ennek érdekkörébe tartozó vállalkozáson keresztül lobbizott Budapesten az Alstom is a 4-es metró kocsitenderen. Aczél apósa és üzlettársa, Terner Géza az egyetlen, akit a 4-es metró ügyében köröznek. A család hazai politikai és üzleti körökbe való beágyazottságáról a múlt heti számában írt a HVG.
Mennyi pénzt éget el a 3-as metró?
Nagy kérdés, hogy mennyit kérnek a 3-as metró felújításáért. A vonal rekonstrukciójára – beleértve az alagutakat, az állomásokat, illetve az automata vezérlő és áramellátó rendszert – tavaly meghirdetett közbeszerzési pályázatra érkezett ajánlatok ugyanis jócskán meghaladták a kezdetben 160 milliárdra becsült, majd 120 milliárdra lefaragott mérnökárat. Tarlós István főpolgármester 171 milliárdos legolcsóbb ajánlati árról beszélt és kartellt kiáltott. Furcsállotta ugyanis, hogy a kivitelező cégek szinte fillérre ugyanazt az összeget mondták be.
A tenderre rálátó szakemberek egyfajta „alkotmányos felárra” gyanakodtak. De kétségtelenül felfelé srófolta az árakat az is, hogy a főváros a leendő kivitelezőkre hárított volna minden felelősséget és extra költséget.
Így például a győztesnek saját zsebből kellene fedeznie a hiányzó engedélyek beszerzéséből fakadó kockázatot, illetve a hatóságok szabta feltételek teljesítését. Az is a pályázókat terhelné, ha a kiíráshoz csatolt felmérésben leírtaknál rosszabb állapotot tapasztalnának a föld alatt. A fel nem tárt hibák kockázatát 30-40 százalékosra taksálták.
Ha nem vigyáznak, beelőzi őket a HÉV
A főváros jóval alacsonyabb összegű ajánlatokat vár, mondván az új tendert az azóta elkészült, részletesebb kiviteli tervek alapján írták ki. Ráadásul újra csökkentették a műszaki tartalmat. Így nem minden állomáson lesznek liftek. Bár a teljes akadálymentesítésről soha nem volt szó, ez ugyanis túlságosan megdrágítaná a projektet. Holott az unió már jól érthetően megüzente: a 137,5 milliárdnál nem ad többet. Pontosabban ez az összeg már a magyar kormány 15 százalékos önrészét is tartalmazza.
A kabinet egyébként a hvg.hu információi szerint még mindig nem adta be hivatalosan az uniós támogatási kérelmet. Közben felmerült, hogy a most már konkurens HÉV társaság ugyanebből a 180 milliárdos keretösszegű operatív programból kérne elaggott járműparkjának cseréjére.
Ebben a tempóban 2020-ra lesz felújított 3-as metró
Orbán Viktor tavaly 50 milliárdot ígért Tarlós Istvánnak egyik látogatásakor, de kormánydöntés azóta se született erről. A kabinet, illetve a fejlesztési minisztérium akkor kíván a dologgal foglalkozni, amikor lezárul az infrastruktúratender, és ismertté válik a vállalási ár. A frissen kiírt három új alagút-állomás kivitelezési tenderen április végéig várják az ajánlatokat.
Az egyelőre el sem nyert uniós támogatás meg lassan megromlik. A beruházást 2014–2020 közötti pénzügyi ciklusban kívánták megvalósítani. Az elnyert támogatást egyébként 2023-ig lehet felhasználni. Addig még van idő. Csakhogy már az indulás is kétéves késésben van. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes 2015 májusában még abban bízott, hogy a vállalkozási szerződést 2015. július 1-ig aláírják. Az üzembe helyezés tervezett határideje akkor 2017. december 31. volt. | Gazdaság: Mi az a fény a 3-as metró alagútja végén? Mészáros Lőrinc | Tovább csúszik a 3-as metró felújítása. Tarlós István reményeivel ellentétben legkorábban ősszel kezdhetnek hozzá a vonal infrastruktúrájának felújításához. Így aligha rendezhetnek csinnadrattás avatót a 2019 őszi önkormányzati választásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170314_3_as_metro_felujitas_meszaros_lorinc | 2017-03-14 14:29:00 | true | null | null | HVG |
Az LMP nem szándékos tartózkodását leszámítva egyhangúlag támogatta a parlament azt a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatot, ami alapján a pártok jövőre az ideinél 201 millió forinttal több pénzt kapnak a költségvetésből. A módosító javaslat indoklásából nem derült ki, hogy miért, abban csak a tényt állapítják meg, hogy "a javaslat a 2010. évi, csökkentés előtti szintre állítja vissza a pártok támogatását". A pártok állami támogatását a nyáron csökkentette 15 százalékkal a parlament, miután Orbán Viktor első akcióterve 21. pontjaként meghirdette.
A javaslatot névleg benyújtó Nyikos László, a számvevőszéki és költségvetési bizottság jobbikos elnöke szerint a testület utasításra cselekedett, nem vitatták meg a javaslatot, amiről korábban a parlamenti pártok vezetői a Házbizottságban megállapodtak.
A házbizottság tagjai közül Schiffer András nem emlékezett, kinek a felvetése volt az állami támogatások mértékének visszaállítása, de mivel az LMP egyedüliként ellenezte a csökkentésüket, nem tiltakozott a visszaállításuk ellen. A parlament szocialista alelnökeként házbizottsági tag Ujhelyi István úgy emlékezett, hogy a javaslatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője terjesztette elő. "Még a Kövér [László, házelnök] is meglepettnek tűnt, amikor minden apropó nélkül előákkt vele".
"Felvetettem, hogy mérlegeljük a pártok állami támogatásának növelését" - nyilatkozta megkeresésünkre Lázár János. A nyár eleji csökkentés szerinte egyszeri zárolás volt. A házbizottságban azt vetette fel, hogy ha tartható a hiánycél a jövő évi költségvetésben, akkor az állami támogatás mértékét az eredeti 2010-es szintben határozzák meg. Ennek mérlegelését kérte a számvevőszéki és költségvetési bizottságtól. Mivel ötletét mindegyik párt támogatta, és a hiánycél értékelésük szerint a megemelt támogatással is tartható, a költségvetési bizottságban érdemben már nem is foglalkoztak a kérdéssel, csak beterjesztették a javaslatot.
Lázár szerint azért volt szükség a támogatási szint visszaállítására, mert "rendbe kell tenni a pártfinanszírozást", ennek első lépése pedik a "transzparens állami támogatás". Említette - ahogy Schiffer is -, hogy tárgysorozatba vették az LMP kampányfinanszírozási javaslatát. Várakozásai szerint tavasszal reformálhatják meg a rendszert. | Lázár ötlete volt a pártpénzek visszaadása | Lázár ötlete volt a pártpénzek visszaadása - A pártok szerint nem borítja meg a költségvetést, ha 201 millióval többet kapnak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/12/07/lazar_otlete_volt_a_partpenzek_visszaadasa/ | 2010-12-07 22:00:00 | true | null | null | Index |
Hiába csökken a lakáshitelek kamata, az ingatlan megvásárlásához szükséges magasabb hitelösszeg miatt a családok törlesztési terhe még növekedhet is.
Mi történik? Nem feltétlenül érdemes az 5 százalékos THM-plafon bevezetésére várni a lakásvásárlásban gondolkodóknak: a piacon az ingatlanár-emelkedés az elmúlt évben már 6,5 százalékos volt és gyorsul. Így hiába csökken a lakáshitelek kamata, az ingatlan megvásárlásához szükséges magasabb hitelösszeg miatt a családok törlesztési terhe még növekedhet is - hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője friss elemzésében.
Miért érdekes ez? A kormány rá akarja bírni a bankokat arra, hogy a korábbi önkéntes THM-plafonhoz hasonlóan lakáshiteleiket 5 százalékos teljes hiteldíj-mutató (THM) alatt forgalmazzák. A 10 éves banki referenciakamat (10 éves BIRS) 6,84 százalék volt kedden, míg az 5 éves állampapír-piaci referenciahozam 6,38 százalékon állt az ünnep előtt. A pénzügyi szakértő több információt is közölt a kormány és a bankok között folyó tárgyalásokról, illetve arról, hogy milyen javaslatok kerülnek az asztalra.
Akkor mi a teendő? A BiztosDöntés.hu szerint azoknak, akik lakásvásárlásban gondolkodnak nem biztos, hogy megéri kivárniuk. Egyrészt a tárgyalások elhúzódhatnak, másrészt - ahogy látható - a feltételek még alakulhatnak. De ennél is fontosabb - emlékeztet a szakértő -, hogy közben a piac is mozog. Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy az elmúlt hónapokban az ingatlanárak dinamikus növekedésnek indultak:
Egyrészt rendkívül visszaesett az új építésű lakások piaca, és ez az elkövetkező hónapokban sem fog jelentősen megváltozni - a kiadott építési engedélyek száma az első félévben 8 972 darab volt, ami évtizedes mélypontnak számít. Ez felfuttatja a használt lakások piacát.
Emellett a piacon az infláció csillapodását követően jelentős elhalasztott kereslet jelent meg, amit a 6 százalék közelébe csökkent és így a lakosság értékelése szerint kigazdálkodható szintet elérő lakáshitel kamatok csak támogattak az elmúlt hónapokban.
Végül pedig a családtámogatások januári megújulása - 10-ről 11 millióra növelt babaváró és az immár akár 50 millió forintos hitelösszegig maximum 3 százalékos kamatszinten elérhető CSOK Plusz sikere (utóbbi termék már a lakáshitel-folyósítás 27 százalékát adja), átrajzolja a piacot.
Mindezen változásoknak köszönhetően az elmúlt hónapokban komoly mértékű drágulás volt megfigyelhető az ingatlanpiacon, és a már meglévő hatások és az újabb THM-plafon bevezetése Gergely Péter szerint további drágulást hozhat. Amennyiben pedig az ingatlanok drágulnak, minden bizonnyal a lakáshitelek is. | Hiába az 5 százalékos THM-plafon, megugorhatnak a lakáshitel-törlesztőrészletek - Forbes.hu | Hiába csökken a lakáshitelek kamata, az ingatlanvásárláshoz szükséges magasabb hitelösszeg miatt a törlesztési teher még növekedhet is. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/penz/thm-plafon-dragulas-lakashitel-torlesztoreszlet-elemzes | null | true | null | null | Forbes |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | SZOLJON |
A miniszter kijelentette: semmi olyat nem tesznek az ellenzéki vezetővel, ami egészségi állapotának további romlásához vezethet. Ugyanakkor megjegyezte: megvannak a megfelelő jogi normák, amelyek biztosítják, hogy megjelenjen a tárgyalóteremben a beidézett személy, ha nincs egészségi akadálya a tárgyaláson való részvételének.
Harkiv, 2012. április 25. Az Ukrajinszka Pravda internetes politikai újság által közreadott felvételen a hivatali hatalommal való visszaélés miatt 7 év börtönre ítélt Julija TIMOSENKO volt ukrán miniszterelnök az alkarján lévő zúzódásokat mutatja az ukrán emberi jogok biztosának a harkivi Kacsanovszkaja börtönben. Timosenko állítása szerint a sérüléseit azok a börtönőrök okozták, akik akarata ellenére egy másik kórházba szállították volna április 20-án. A volt ukrán államfő lánya úgy nyilatkozott, hogy édesanyja állapota romlott az őt ért bántalmazás óta. Timosenko 2011. október 11. óta van börtönben. (MTI/AP/Ukrajinszka Pravda)
A hét elején immár tizedik alkalommal napolták el Julija Timosenko perét a harkivi bíróságon, mivel a volt kormányfő rossz egészségi állapotára hivatkozva ismét nem jelent meg. A vád képviselői arra kérték a bíróságot, hogy találjon végre jogi eszközt, amellyel Timosenko a tárgyaláson való megjelenésre kényszeríthető. A gerincbántalmai miatt börtönkórházban fekvő politikus az október 28-i parlamenti választások óta éhségsztrájkot folytat az ellenzék szerint elkövetett választási csalások elleni tiltakozásul. Egyelőre az ellenzéki pártok vezetői sem tudták meggyőzni arról, hogy fejezze be az éhségsztrájkot.
Az orosz–ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával már jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt a harkivi perben azzal vádolják, hogy az 1990-es évek második felében az Ukrán Egyesített Energiarendszerek vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el. A vád kezdeményezte korábban, hogy Julija Timosenko a börtönkórházban maradva videokonferencia útján vegyen részt a tárgyaláson, ám a volt kormányfő ezt is elutasította egészségi állapotára, illetve folyamatos gyógykezelésére hivatkozva. A hatályos törvény szerint márpedig erre beleegyezése nélkül nem kötelezhető. | Külföld: Erővel nem állítják bírái elé Timosenkót | A volt ukrán kormányfő ügyét nem tárgyalják, ha nincs olyan egészségi állapotban, hogy részt vegyen a tárgyaláson - mondta szerdán újságíróknak Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügyi miniszter. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/erovel_nem_allitjak_birai_ele_timosenkot_-1346209 | 2012-11-14 22:18:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | BOON |
Miután augusztusban kikértük a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket, és ennek köszönhetően sikerült megtudnunk néhány fontos adatot a kvótakampány költségeiről, szeptember végén egy újabb közadatigénylésben az „Üzenjünk Brüsszelnek” c. kampány részleteire kérdeztünk rá.
A már megszokott ügymenet következett: a 15 napos válaszadási határidő után betekintés az iratokba, ott megjelölni, hogy miről kérünk másolatot, majd ismételten bemenni azokért személyesen.
Az október 10-i betekintés során csak a május 1. és július 31. közötti időszakra vonatkozó dokumentumokat tartalmazta a kikészített mappa. Voltak köztük olyan iratok, amelyeket korábban nem láttunk, így főleg ezekre koncentráltunk, hiszen a júniusi és júliusi adatokat már az előző alkalmakkor megismertük.
1200 óriásplakát 67 millióért májusban
Május 13-án jelentette be a kormány, hogy „tájékoztató” kampányt indít a kvótanépszavazásról, ez volt az emlékezetes „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” c. reklámhadjárat.
A kampány arculatának elkészítése összesen nettó 18,9 millió forintba került, ebből a grafikai tervezés volt a legdrágább: 7,75 millió forint.
Május 9. és 31. között összesen 1.200 óriásplakáton volt látható az üzenet az Odex Outdoor Expert Kft. felületein, nettó 67,62 millió forintért.
Az Odexnek két tulajdonosa van: a luxemburgi SIMADE S.A., és az IKO Production Média Szolgáltató Kft., ami a szintén luxemburgi Opticorp S.A. kezében van. Az IKO-médiacsoport pedig Rákosi Tamás tulajdona, és tíz évig az RTL Klub legfontosabb műsorgyártója volt, de tavaly átállt a TV2-höz.
Az Odex már az MVM arculatváltó kampányával is kaszált, és a józsefvárosi önkormányzat is velük szerződött a kvótanépszavazás reklámozására.
11 nap alatt 336 milliós médiaköltés májusban
A kormány tényleg nagyon akarta, hogy mindenkihez eljusson a kvótanépszavazás híre, ezért a május 13-án bejelentett „Üzenjünk Brüsszelnek” című kampányt egészen elképesztő intenzitással tolta a médiában.
Május 20. és 31. között összesen nettó 336,4 millió forintért mentek a hirdetések a tévékben, rádiókban, és a nyomtatott sajtóban.
– tévéhirdetések: 223,78 millió Ft
– rádióreklámok: 48,71 millió Ft
– újsághirdetések: 63,93 millió Ft
Az összegek eloszlásában nincs nagy meglepetés: azok jártak jól, akik szoktak.
A tévékben elköltött közel 224 millióból 128 milliót a TV2 kapott.
A 11 nap alatt összesen 2.201 reklámspot dőlt a nézőkre a tévéből.
A rádióreklámokkal, akár csak korábban, a vidéki rádiókat tulajdonló Kod Media Kft. kaszálta a legtöbbet: a teljes 48,71 milliós költés közel felét, 23,5 millió forintot kapott a cég, amelynek tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, aki Csetényi Csaba régi üzlettársa.
Csetényi cégei, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. bonyolítják a kormánykampányokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából milliárdokért. Csetényi Csaba 2015 októberéig szintén tulajdonos volt a HGY Invest Kft.-ben, erről itt írtunk részletesen.
Egy hivatalos közleményből kiderül, hogy a Kod Media propagandacélokra tökéletes:
„A KOD Media 2016 január 1-től 21 regionális rádió kizárólagos sales house képviseletét látja el Áy Krisztina hirdetési igazgató vezetésével, mely hálózatot a közelmúltban 32 további rádiós partnerrel bővítette ki, így az ország legkiterjedtebb rádiós hálózatával rendelkezik. A már folyamatban lévő és jövőbeli fejlesztéseinkkel, stratégiai szerepünket szeretnénk tovább erősíteni a regionális piacon.”
Az pedig alig két hetes hír, hogy egyesült a Kod Media és a Media Services Company (MSC), és ezzel létrejött Magyarország legnagyobb rádiós portfóliója, amin keresztül a a hirdetők országosan közel 2,5 millió hallgatót tudnak elérni, és amelynek éves hirdetési bevétele a két cég várakozásai szerint meghaladja majd a 2,7 milliárd forintot.
A történet plusz pikantériája, hogy a Kod Media ügyvezetője március óta Hanák Tamás, aki 2015 novemberi távozásáig közel tíz évig állt a Népszabadságot is kiadó majd becsukó Mediaworks alkalmazásában: 2006 szeptemberétől a Népszabadság hirdetési igazgatója, majd vezérigazgató helyettese, később a Mediaworks országos napilap üzletág vezetője és egyben a Népszabadság, és Világgazdaság vezérigazgató-helyettese, valamint a Nemzeti Sport, Autó Motor lapigazgatója volt.
Az MTVA-nak 16,4 millió forint, a Magyar Idők kezében lévő KarcFM-nek 2,94 millió forint jutott a májusi kampánypénzből.
A nyomtatott sajtóban nem meglepő módon szintén a kormányközeliek taroltak. A Magyar Hírlap 12,7 millió forintot, a Magyar Idők 9,9 milliót, a Lokál 2,8 milliót kapott a 11 napos májusi kampányból. A Mediaworks pedig 8,7 millió forintot zsebelhetett be.
Helyi kampányokra 66 millió ment el két hónap alatt
Valószínűleg úgy gondolta a kormány, hogy nem elég az országos dömping, ezért a júniusban elköltött nettó 440 millió, és a júliusban elreklámozott 645 millió mellett külön hirdettek rengeteg helyi, jellemzően vidéki tévében, újságban és rádióban is.
– tévéhirdetések: 12,9 millió Ft
– rádióreklámok: 21,6 millió Ft
– újsághirdetések: 22,3 millió Ft
– online reklámok: 9,4 millió Ft
A rádióreklámokért kifizetett 21,6 millió forintot teljes egészében a Kod Media Kft. kapta, aminek tulajdonosa a kormánykampányokat bonyolító Csetényi Csaba régi üzlettársa, Krskó Tibor.
A tévékben, nyomtatott lapokban és online portálokon közzétett hirdetések különböző régiós médiákban jelentek meg több cég felületein Gyulától Győrig. Például az alcsútdobozi, a bajai, a ceglédi és a miskolci tévében, valamint a szegedma.hu-n, az egerhirek.hu-n, továbbá a Lapcom-csoport lapjaiban, vidéki újságokban és egy-két kerületi lapban (pl. Csepeli Hírmondó, Hegyvidék Újság, Mai Belváros) a fővárosban. Ezekért a hirdetésekért a cégek nagyon változó nagyságú összegeket kaptak 20 ezer és 1,5 millió forint között.
Tudta? Majdnem 5000 óriásplakátot rendeltek augusztusra
A kormány vélhetően a lakosság nagy részéhez hasonlóan megunta a Brüsszelnek való üzengetést, és július közepén újabb fokozatba kapcsolta a kvótakampányt. Ekkor kezdődött a „Tudta?” feliratú, migránsozó és terroristázó „lakossági tájékoztatás”.
Ennek a kreatív kivitelezését nettó 31,2 millió forintért vállalta Csetényi Csaba cége, ami ebből az összegből 13,5 milliót költött a kampány grafikai tervezésére.
Közterületen járva a nyáron nem véletlenül volt valakinek az az érzése, hogy mindenhol kék plakátok vannak. Július 21-én a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kvótakampány augusztusi felvonásához rengeteg plakát gyártását rendelte meg.
– 1.716 db citylight 1,7 millió forint
– 4.782 db óriásplakát 20,56 millió forint
Remélhetőleg hamarosan az is kiderül, hogy augusztusban és szeptemberben, a népszavazás előtti utolsó két hónapban mennyi közpénzt emésztett fel a migránsellenes reklámhadjárat. Már beadtuk az erre vonatkozó adatigénylést a Kabinetirodának, ami ismételten azt válaszolta, hogy megmutatja az elszámolásokat egy iratbetekintésen.
Az biztos, hogy a Kabinetiroda már közzétette a népszavazás finisében kötött szerződéseit, így valószínűleg bőven lesz mit nézegetnünk:
– augusztus 1.: nettó 1,889 milliárd forint, „A kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása”
– augusztus 19.: nettó 2 milliárd forint, „A kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampánnyal kapcsolatos feladatok ellátása „
– szeptember 27.: nettó 787,4 millió forint, „A Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása”
A szerződéses partner mindhárom esetben Csetényi Csaba két cége, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft., amelyekkel a Kabinetiroda a korábbi három, összesen 5,7 milliárd forint értékű megállapodásokat is kötötte.
Címlapkép: 444 | Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival | Májusban összesen 404 millió forintot költött a kormány a kvótakampányra, a tévéhirdetésekkel a TV2, a rádióreklámokkal Csetényi Csaba üzlettársa kaszált | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/10/28/csetenyi-uzlettarsa-kaszalt-a-kvotakampany-radioreklamjaival/ | 2016-10-28 11:47:47 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyarország egyik leggazdagabb részén, a budapesti Rózsadomb egyik csendes utcájában áll egy felújított sorházi lakás. A 165 négyzetméteres ingatlan gondozott udvara végén már egy kisebb erdő kezdődik. Ez a lakás Bártfai-Mager Andrea tulajdonában van, akiről a múlt héten derült ki, hogy az új kormány nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere lesz.
Bár a sorházon most semmi nem utal erre, az elmúlt pár évben nagyon aktív üzleti élet folyt benne. A 2010-es években mintegy hatvan cég volt bejegyezve Bártfai-Mager lakására, amelyek döntő többsége zavaros körülmények között megszűnt vagy elköltözött az elmúlt egy-két évben. Szinte valamennyi ide bejegyzett társaság Magyarország egyik legegzotikusabb vállalkozójához, Balogh Sándorhoz kötődött.
Baloghnak több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti kereskedőházak, a Magyar Afrika Társaság elnökeként a Budapest-Bamako Rally jótékonysági partnere, és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója is. Cégbirodalma több száz vállalatból áll, neki egyedül több mint kétszáz társaságban van vagy volt közvetlen vagy közvetett érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik. A cégek ráadásul jellemzően nem a legbékésebb módon szűntek meg: szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel vezették ki őketA felszámolást a kifizetetlen hitelezők indítják a cég ellen, és a végén jellemzően ugyanezek a hitelezők követeléseiknek csak egy részét kapják meg. Kényszertörlést a cégbíróság kezdeményezi nem ritkán tetszhalott társaságok ellen. Kényszertörlés indul például akkor, ha egy vállalat tartósan nem ad le beszámolót, vagy éppen a leveleit nem veszi át (azaz nem elérhető). Ez bevett gyakorlat azoknál, akik már nem akarnak bajlódni a cégükkel, még annyira sem, hogy teljesen jogszerűen megszüntessék. Ráadásul a hitelezők sokszor ilyenkor is hoppon maradnak..
Balogh Family
A miniszterré kinevezett Bártfai-Mager rózsadombi ingatlana az egyik központi helye volt a cégbirodalomnak, amelyet Balogh egy interjúban „Balogh Familynek” nevezett. Erre az lehet a magyarázat, hogy több forrásból is úgy értesültünk, Balogh és Bártfai-Mager korábban házastársak voltak, több közös vállalkozásuk is volt. Két gyerekük is van, akik szintén aktívan üzletelnek: 26 éves fiuk és 22 éves lányuk együtt szintén több mint tíz cégben töltenek be vezető szerepet.
Nem csak ők meghatározó szereplői azonban a „Balogh Familynek”: számos név bukkan fel rendszeresen az üzletember cégeiben vagy különböző alapítványaiban. Vannak olyan családok, amelyeknek több tagja is több tucat vállalathoz köthető a nehezen átlátható, gyakran többszörös cégláncokat magába foglaló hálón belül.
Ezek közül az emberek közül ráadásul néhányan szerepelnek Magyarország legnagyobb adótartozóinak listáján is. A Balogh-féle cégekben többször feltűnő Szerbin Éva, Szerbin Judit, Ringer Ferenc és Ringer Ferencné neve is megtalálható azon az áprilisi NAV-listán, amely a tíz millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó magánszemélyeket sorolják fel. Ugyanez igaz a Balogh-gyerekek – a cégcsoport egyik vállalatában egy időben szintén aktív – szomszédjára is.
Szerbin Éva és Ringer Ferencné emellett azon a 2016-os NAV-listán is rajta van, amely a legnagyobb adóhiánnyal rendelkezőket összegzi. Szerbinnél 200 millió forintos, Ringernénél 185 milliós adóhiányt állapított meg a hatóság, náluk csak öt ember neve mellett szerepel ennél nagyobb összeg*Az adóhiány és az adótartozás két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív, vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát, stb.). Magánszemély pedig a jövedelmét nem vallja be pontosan, és ezzel szja-t spórol meg.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, egyszerűen csak nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, vagy elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni.
Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul..
260 milliós adótartozás
Ám még ennél is nagyobb tartozást halmozott fel a korábban Afrika Holding néven futó Entebbe Invest, amelynek Balogh egy szlovákiai cégen keresztül volt tulajdonosa. Az Afrika Holdingnak 2012-ben közel 900 millió forintos árbevétele volt, egy évvel később pedig mintegy 350 millió, innentől kezdve azonban nem adott le beszámolót, és 2016-ban a cégbíróság megszűntnek nyilvánította. A cég 2016 óta szerepel a NAV listáján, amelyen a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégeket gyűjtik ki. A pontos összeget nem lehet tudni, de a cégadatbázis szerint 2016-ban 260 millió forint adótartozása volt.
Hasonló pályát futott a Balogh közvetett tulajdonába tartozó Chemokomplex nevű cég is, amely honlapja szerint “virágföldek és mezőgazdasági vegyi anyagok gyártásával” foglalkozik, a “nemzetközi piacot bombázza”, hiszen “már több afrikai országgal folynak tárgyalások”. A 2012-ben alapított cégnek a mai napig Bártfai-Mager lakásában van a székhelye, és három év alatt több mint 400 millió forintos bevétele lett, ezt követően viszont elkezdték felszámolni*A miniszter lakásába bejegyzett cégek többségéről azonban alig derül ki valami az internetről. Ilyen rejtélyes vállalat például a pár hónapig szintén a rózsadombi lakásban székelő Promoconstruct. A cégnek a neve és a címe alapján egy román férfi volt egy személyben a tulajdonosa és az ügyvezetője, 2016-ban már kétmilliárdos árbevétele volt, aztán végelszámolás alá került..
Sőt, a rózsadombi lakás címén egy cégfelszámolásokkal foglalkozó társaság is üzemelt, honlapja szerint olyan vállalkozóknak nyújtanak segítséget, akik értékesíteni kívánják vállalatukat vagy befektetési lehetőségeket keresnek. Mint írják, “diszkrét munkát” végeznek olyan ügyfeleknek, akiknek szükségtelenné, esetenként terhessé vált cégének eladása. Úgy tűnik Balogh Sándornak is vannak ilyen vállalatai, a cegshop.hu-n ugyanis a saját vállalatcsoportjának egyes elemeit is eladásra kínálja*Külön érdekes, hogy az egyik eladásra kínált, a miniszter lakásába bejegyzett cég már évekkel ezelőtt megszűnt..
A miniszter nem tudott róla
A lakásában működött céghálóról megkérdeztük Bártfai-Mager Andreát, aki annyit közölt, hogy az ingatlant “2004 és 2016 között egy könyvelőiroda használta”, és az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre további információ nekik sem áll rendelkezésükre. Ez alapján arról sem tudott, hogy saját gyerekei több céget is vezettek a lakásában. Ráadásul nem az összes vállalat váltott székhelyet 2016-ig, még most is akadnak olyan szervezetek, amelyek Bártfai-Mager lakásában vannak bejegyezve.
Balogh Sándort is kérdeztük a lakásról, a megszűnt vállalatokról, illetve az adótartozást és hiányt felhalmozó üzlettársakról. Az üzletember telefonban szintén egy könyvelőirodát emlegetett, később pedig azt írta, hogy 29 éve foglalkozik “egyebek mellett cégfelvásárlással”. A konkrét kérdésekre azonban írásban sem kívánt reagálni. A szűkszavú válaszhoz mindössze annyit tett hozzá, hogy “eddig is és ezután is betartja a jogszabályokat, amennyiben bármelyik hatóság szabálytalanságot tár fel, áll a vizsgálat elé, és az esetleg feltárt hiányosságot azonnal javítják”.
Közel Sesztákhoz
A cégbirodalom építgetése mellett az elmúlt hónapokban egy új területen is komoly szerepet kapott Balogh Sándor. Forrásaink szerint arra törekedett, hogy a magyarországi sport világesemények szervezésében megkerülhetetlen szereplővé váljon.
Balogh volt a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft vállalat gazdasági igazgatója, de a gyakorlatban – a társasághoz közelálló forrásaink szerint – ő volt a cég tényleges vezetője. Orbán Viktor a vizes vb-t a kormányból Seszták Miklósra bízta, ő elnökölte a szervezőbizottságot is. Balogh pedig nagyon közel állt a miniszterhez, volt aki csak úgy jellemezte, hogy ő volt Seszták helytartója. Többek között Balogh próbálta meg letárgyalni a szerződött szállodákkal azt is, hogy a szervezőknek ne kelljen kifizetnie a lefoglalt, de a pontatlan előzetes becslések miatt üresen álló szobákat. Ezek során az egyeztetések során állítólag jelezte, hogy a pénz visszakérése nem a saját ötlete volt, felülről kapott rá felkérést.
Mindenesetre az üzletember versenyszervezéssel kapcsolatos ambícióit a vizes vb után sem adta fel. Állítólag már korábban felmerült, hogy a Bp2017 Kft. a világbajnokság után más hasonló rendezvényeket is szervezhet (ez magyarázhatja, hogy miért nőtt a cég létszáma még fél évvel a vb után is), Balogh pedig erre kifejezetten törekedett. Amikor kiderült, hogy Seszták az új kormányban már nem kap helyet, többen úgy gondolták, hogy ezek az álmok szertefoszlanak. | Az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött az új miniszter lakásán | Bártfai-Mager Andreának nincs információja a lakásán működtetett cégbirodalomról, pedig volt férje és gyerekei is szerepet játszottak benne. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180503/az-allamot-szazmilliokkal-megkarosito-ceghalo-mukodott-az-uj-miniszter-lakasan/ | 2018-05-03 15:23:00 | true | null | null | G7 |
A gyanúsítottak fiktív felvásárlási jegyekkel próbálták igazolni gabonabeszerzéseiket úgy, hogy az árut feketén szerezték be, így versenytársaiknál olcsóbban tudták a terményt tovább értékesíteni. Az illegális vásárláshoz nehéz körülmények között élő személyeket kerestek, akikkel őstermelői igazolványt váltattak ki. Az "őstermelők" gazdálkodásra alkalmas földterületekkel nem rendelkeztek, velük ellenszolgáltatás fejében valótlan tartalmú felvásárlási jegyeket írattak alá.
A NAV adóellenőrei és pénzügyi nyomozói egy olyan esetet is találtak, ahol az iratok szerint vagyontalan, földdel nem rendelkező férfi – aki frissen váltotta ki az őstermelői igazolványát – mintegy 500 millió forint értékű gabonát értékesített az elkövetőnek.
A pénzügyi nyomozók kihallgatták a termelőként feltüntetett személyeket, házkutatásokat tartottak, majd a békéscsabai férfit és két társát őrizetbe vették. A csaláshoz használt kft. gépjárműveit és hajóját zár alá vették. Az adóvégrehajtók további 30 millió forint értékű követelést és bankszámlát is zároltak.
A költségvetési csalás gyanúja miatt őrizetbe vett elkövetők akár nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak. | Föld nélküli "őstermelő" adott el gabonát félmilliárdért | 210 millió forinttal próbálta csökkenteni cége áfafizetési kötelezettségét az a békéscsabai férfi, akit társaival együtt költségvetési csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek az adónyomozók – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140626-fold-nelkuli-ostermelo-adott-el-gabonat-felmilliardert.html | 2014-06-26 11:25:00 | true | null | null | Origo |
Orbán Ráhel pohárral a kezében, a középső sorban balról a harmadik
A sajtófőnök arról nem szólt, hogy a miniszterelnök mivel töltötte az időt az alpesi országban. A 444 azonban a „Kiderült, miért ment Orbán Svájcba" című cikkében arról írt: a kormányfő – a Tiborcz Istvánnal tavaly összeházasodott – lányát, Ráhelt látogatta meg, aki egy meglehetősen drága, nagy múltú, Ecole Hoteliere de Lausanne nevű vendéglátó-ipari oktatási intézmény továbbképzésén vesz részt.
Erre – miként fogalmazott a portál – „az igen exkluzívnak tűnő osztály blogja" alapján derítettek fényt. Ez a mesterképzés kijön 59 ezer svájci frankból (bő 15 millió forintból) – írta a 444.
Az ügyben a Klubrádió megkereste Havasi Bertalant, hogy megtudja, a miniszterelnök hogyan finanszírozza mindezt. A rádió szerint azt a választ kapták, hogy a kérdés sem a Miniszterelnöki Sajtóirodára, sem pedig a Klubrádióra nem tartozik. Havasi szerint közérdekű adatnak sem tekinthető, hogy a miniszterelnök hozzátartozója tanul-e, hol tanul, mennyi az esetleges tandíja, s azt ki fizeti és miből. | Belföld: Leckék Ráhelnek 15 millióért | Hová tűnt Orbán Viktor? – sokan tették fel ezt a kérdést a hét első felében, miután a kormányfő épp | null | 1 | http://nol.hu/belfold/leckek-rahelnek-15-millioert-1495613 | 2014-10-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi" - közölte a Professzorok Batthyány Köre. A konzervatív, a Fidesz és az Orbán-kormány mellett sok esetben kiálló testület közleménye szerint a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak.
A professzorok szerint "egy olyan pillanatban, amelyben a hazánk ellen alkalmazott kettős mércétől szenvedünk, különösen fontos, hogy az országon belül csak egy mérce legyen, és az mindenkire vonatkozzék. Az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt."
Az ügy másik tanulsága a testület szerint az, hogy nagy hiba olyan intézményeket egyetemi rangra emelni, amelyek nem érettek erre, mint ahogy az egykori Testnevelési Főiskola sem volt az. | A professzorok lemondatnák Schmittet | A professzorok lemondatnák Schmittet - A konzervatív Professzorok Batthyány Köre szerint köztiszteletben álló államfőre van szükség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/29/a_professzorok_lemondatnak_schmittet/ | 2012-03-29 16:27:00 | true | null | null | Index |
A Népszabadság információi szerint Thomas Rabe, a Bertelsmann-csoport vezetője, mielőtt Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, Guillaume de Posch, az RTL-csoport társ-vezérigazgatója és Andreas Rudas, a Délkelet-Európáért felelős regionális igazgató társaságában találkozott az RTL Klub budapesti igazgatóival.
A vezetők találkoztak az RTL Klub Híradójának munkatársaival is, s válaszoltak a riporterek és a szerkesztők kérdéseire. Úgy tudjuk, mindhárman egyértelművé tették, hogy az RTL-csoport nem köt semmilyen háttéralkut a magyar kormánnyal. A korábban előkészített megállapodás rögzítésére jöttek Budapestre: ha a parlament módosítja a reklámadóról szóló törvényt, s megszünteti az RTL Klub diszkriminációját, akkor az RTL-csoport visszavonja az Európai Bizottsághoz tavaly ősszel benyújtott panaszát. | Simicska a médiaháború folytatását ígéri | Az RTL-csoport visszavonja az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszát, ha a parlament módosítja a reklámadótörvényt, s megszünteti az RTL Klub diszkriminációját– ezt mondta Thomas Rabe, a Bertelsmann-csoport vezetője Orbán Viktornak, aki jelezte, a kormány előkészítette a módosítást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nem-alkuszik-az-rtl-1518535 | 2015-02-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vannak arra utaló jelek, hogy nincs minden papír pontosan a helyén a jegybank PADA nevű alapítványánál. A hat MNB-s alapítvány közül ez az, amelynek a kuratóriumát maga Matolcsy György, a jegybank elnöke vezeti.
Volt egy 5 milliárd forintos szerződés, amit nem találtak meg a PADA-nál.
Tóth Bertalan szocialista képviselő hónapok óta pereskedik és vitatkozik a PADA-val arról, hogy megkapja az alapítvány szerződéseit. A szerződések kiadására végül bíróság kötelezte a PADA-t, amely végül több változatot is készített a dokumentumokból, hiszen a saját honlapjára kirakott és az MSZP-nek elküldött változatok nem fedték egymást teljesen.
A befektetési szerződésekről készült különböző listák átböngészése után tűnt fel a szocialistáknak, hogy annak ugyan van nyoma, hogy 2014 szeptember 26-án a PADA 5 milliárd forintért magyar államkötvényt vett az MKB banktól, de az erről szóló szerződés hiányzik az iratok közül. Ezért Tóth feljelentette a PADA-t a dokuemntum visszatartásáért.
A PADA ügyvédje erre reagálva néhány napja megküldte a hiányzó szerződést Tóthnak, az alábbi kiegészítéssel:
Innen is látszik, hogy milyen jó, hogy az eladó és a vevő is megtarthat egy példányt a szerződésekből, és ha az egyikük elveszti a sajátját, akkor a másikuk még segíthet. | Elkavartak egy ötmilliárd forintos szerződést az MNB egyik alapítványánál | A PADA "nem volt birtokában" a szerződésnek, ami alapján állampapírt vettek az MKB-től. | null | 1 | https://444.hu/2016/07/13/elkavartak-egy-otmilliard-forintos-szerzodest-az-mnb-egyik-alapitvanyanal | 2016-07-13 14:15:41 | true | null | null | 444 |
Százmilliárd forintnyi támogatást fizethetnek vissza | Mintegy százmilliárd forintnyi támogatást fizethetnek vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) azok a vállalkozások, amelyek nem mentek � | null | 1 | https://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/szazmilliard-forintnyi-tamogatast-fizethetnek-vissza-1200448 | 2013-12-13 00:37:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá a CÖF félmilliárdos támogatását
Pert nyertünk a CÖF ellen, a kormánybarát civileknek nyilvánosságra kell hozniuk a nem magánszemély támogatóik listáját
Bepereltük a CÖF-öt, mert nem teljesítették az adatigénylésünket
Titkolták, de kiderítettük: tavaly 508 millió forinttal szponzorálta az MVM a kormánypárti álcivil CÖF-öt
Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot
Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája
A közhasznú (így például különféle közteher-mentességekre és -kedvezményekre jogosult) civil szervezetek gazdálkodására és támogatásaira a Civiltörvény nyilvánossági szabályokat írt elő. Ezek megtartása esetén – mivel a nagyobb civil szervezetek lényegében kivétel nélkül közhasznúak – az országosan ismert civil szervezetek éves beszámolókból eddig is látszott, hogy – a magánszemélyektől kapott adományok kivételével – ki, mikor, mennyit, honnan és mire kapott támogatást, valamint azt mire használta fel.
Ehhez képest volt fontos az a kérdés, hogy mi van akkor, ha a támogatásokról vagy azok egy részéről a beszámoló hallgat, esetleg csak összefoglaló adatokat közül róluk.
A Civil Összefogás Fórum – azaz egészen pontosan a működésének jogi hátterét adó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány – ennek az eldöntéséhez kiváló alany volt, mivel beszámolóiban az általa jogi személyektől kapott adományokról csak éves összesített adatokat közölt. Mint később a perben tett nyilatkozatokból kiderült, azért, mert az adományozók anonimitást kötöttek ki a támogatási szerződésekben. (Nagy szerencse, hogy a kormányhoz kevésbé közel álló civil szervezetek támogatói ennyire nem fineszesek, különben miről szólna most a magyar belpolitika.)
A jogerős ítélet előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly őszi ítéletében az Átlátszó újságírójának keresetére arra kötelezte a CÖKÁ-t, hogy az adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját.
Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója a CÖKA 508 milliós MVM-támogatásáról szóló, saját korábbi, MVM-es adatigénylésére megkapott információn felbuzdulva még április végén nyújtott be adatigénylést a CÖKÁ-nak, amelyben a 2010.01.01. és 2017.04.27. között a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által jogi személyektől kapott támogatások listáját kérte ki, feltüntetve azon a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát.
Az igénylésre a CÖF-CÖKA nem válaszolt, amiről a szervezet vezetőinek nyilatkozatai alapján már akkor sejthető volt, hogy nem technikai oka van: a korábbi adatigénylésünkre, az MVM által nyilvánosságra hozott óriástámogatás kapcsán tett nyilatkozataikban ugyanis azzal érveltek, hogy „az MVM támogatását a megkötött szerződésünk szerint előzetesen csak a donorszerv hozhatta nyilvánosságra”.
Pedig az közpénz volt, az adatigénylés pedig magánszervezetek adományait is érintette.
Ezért aztán pert indítottunk az adatok kiadása iránt. Keresetlevelünkben azzal érveltünk, hogy az igényelt adatok egy része – legalább a CÖF-CÖKA MVM-es, illetve a fideszes pártalapítványtól kapott támogatásai – közpénzből folyósított támogatások, amelyekről szervezeti formától függetlenül bárkinek el kellene számolnia.
Emellett azonban hivatkoztunk arra is, hogy az alperes kettős könnyvitel vezetésére köteles közhasznú civil szervezet, ami miatt éves beszámolóiban a nem természetes személyekről kapott támogatásokról a Civiltörvény alapján – az általunk kért adattartalmat is magában foglaló módon – a nyilvánosságot eleve köteles tájékoztatni.
Márpedig ez akkor is megalapozza a válaszadás kötelezettségét, ha az alperes az ilyen támogatásai közül csak az MVM-ét szerepeltette a beszámolóiban. (Utóbbi esetében egyébként a beszámoló elkészítése és leadása már a támogatás tényének nyilvánosságra kerülése után történt.)
Az elsőfokú bíróság azonban nem a mi érvelésünk szerint, hanem tágabb körben találta a kötelesnek a CÖKÁ-t közhasznú alapítványként az adatigénylések teljesítésére annak alapján, hogy a Civiltörvény úgy definiálja a közhasznú tevékenységet, hogy az a civil szervezet létesítő okiratában megjelölt minden, a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenységet jelent.
Ez pedig az elsőfokú ítélet szerint egyben azt is jelenti, hogy a közhasznú szervezet az ellátott közfeladatra tekintettel Infotörvény szerinti adatkezelőnek minősül.
A CÖKA természetesen fellebbezett a döntés ellen, támogatóinak üzleti titkai védelme mellett azzal érvelve, hogy a Civiltörvény szerinti közhasznú tevékenység a közfeladatok ellátásával való kapcsolata ellenére sem jelenti azt, hogy egy közhasznú szervezet közfeladatot ellátó szerv lenne az Infotörvény és az információszabadság szempontjából.
Az utóbbi érv tekintetében adott igazat a CÖKÁ-nak mai ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, ami az elsőfokú ítélet óta megszületett felsőbírósági döntések – mindenekelőtt a Kúriának a felcsúti focialapítvány taó-támogatásai kapcsán hozott ítélete és az Ítélőtábla Magyar Hírlap kontra TASZ-ügyben két hete hozott jogerős ítélete alapján – nem volt meglepő.
A szóbeli indokolás szerint a CÖKA alapító okiratában szereplő közcélú tevékenységek egyike sem jelent állami, önkormányzati közfeladatok ellátásában való közreműködését, annak pedig az Infotörvény hatályának megvonása során nincs jelentősége, hogy mit tartalmaznak a közhasznú szervezet közhasznúsági beszámolói.
Utóbbit ugyan szomorúan hallottuk, de a döntés elvi alapjával nincsen gondunk, hiszen magunk sem érveltünk azzal, hogy a közhasznú szervezetek minden adata közérdekű adat lenne.
Az ügy mindazonáltal a pervesztesség ellenére sem volt haszontalan: egyrészt a CÖKA a perben lenyilatkozta, hogy az MVM-es félmilliárdon kívül nem kapott közpénzből támogatást, másrészt az ügy hozzásegített minket és mindenki mást is annak az egyértelműsítéséhez, hogy mire perelhető adatperben egy közhasznú szervezet.
A hatályos törvényeket értelmező bírói gyakorlat alapján pontosan arra, mint egy for profit cég vagy egy nem közhasznú civil szervezet: a közpénz, költségvetési juttatás vagy kedvezmény felhasználására, a nemzeti vagyon kezelésére, illetve az államtól vagy az önkormányzattól átvett közfeladatra vonatkozó adatokra.
Ami pedig magának a CÖKÁ-nak az átláthatóságát illeti, ott egy feltehetően mindkét fél számára fontosabb ügy még hátra van: a Fővárosi Ítélőtábla április közepére tűzte ki annak a pernek a másodfokú tárgyalását, ahol elsőfokon az Átlátszó keresetére a törvényszék arra kötelezte az MVM-et, hogy hozza nyilvánosságra a CÖKÁ-nak megítélt támogatással kapcsolatban általa kezelt dokumentumokat. | Nem ma lett átláthatóbb a CÖF gazdálkodása: másodfokon vesztettük ellenük az adatpert | A Fővárosi Ítélőtábla mai jogerős ítélete alapján egy közhasznú szervezet önmagában e minőségére tekintettel akkor sem köteles – a közfeladatot ellátó sz | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/02/15/nem-ma-lett-atlathatobb-a-cof-gazdalkodasa-masodfokon-vesztettuk-ellenuk-az-adatpert/ | 2018-02-15 11:50:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.
Közadatigénylésünkre Gyál megküldte az OLAF levelét, melyben az unió csalás elleni hivatala összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Az iratot 2017. október 16-án kapta meg az önkormányzat. Siklós szintén megküldte az Átlátszónak az OLAF-tól Elios-ügyben kapott levelet, ami 2017 októberében érkezett az önkormányzathoz Brüsszelből.
Gyál és Siklós ugyanarra a KEOP-programra nyújtott be pályázatot, mint Mórahalom, és az OLAF több ugyanolyan szabálytalanságot talált a három település Elios-projektjében, de a kalocsai és mezőhegyesi trükkök is visszaköszönnek a gyáli és siklósi megállapításokban.
Felülről irányított pályázatok
Az uniós támogatások elosztását végző magyar kormányzati szerv 2014. szeptember 22-én tette közzé a KEOP-2014-5.5.0/K számú pályázatot önkormányzatok közvilágítási projektjeire. A települések leghamarabb 2014. október 2-án nyújthatták be a pályázataikat, és beérkezési sorrendben kaptak támogatást.
A pályázati határidő előtt egy nappal, 2014. október 1-jén a kormányszerv módosította az egyik pályázati feltételt, és ezzel lehetővé tette, hogy az önkormányzatok LED-lámpák esetén 100 ezer óra élettartammal számolhassanak.
A költség-haszon-elemzésben Gyál és Siklós így is tett, a lámpák 100 ezer órás élettartamával számoltak, pedig a pályázathoz és az Elios ajánlatához később becsatolt műszaki leírás szerint a lámpák várható élettartama csak 60-80 ezer óra volt.
Ezt az tette lehetővé, hogy a berendezéseket gyártó Tungsram-Schréder Zrt. “némely kedvezményezett részére" olyan nyilatkozatot adott ki, melynek értelmében a lámpák élettartama 100 ezer óra, és ezzel a gyáli és siklósi pályázat is jogosult lett az EU-s támogatásra.
Emiatt a gyáli és siklósi OLAF-levélben is szerepel az a lassan már megszokott fordulat, hogy
“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett."
Gyanús árajánlatok
Gyál 2014. október 3-án nyújtotta be pályázatát az uniós támogatásra, decemberben született meg a támogatási döntés, és 2015. február 2-án írta alá az önkormányzat az uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel a támogatási szerződést. Gyál 260,4 millió forint EU-s pénzt kapott a közvilágítás korszerűsítésére. 2015. január 9-én írt ki az önkormányzat nyílt közbeszerzést a település közvilágításának korszerűsítésére.
A Tungsram-Schréder Zrt. – akárcsak Mezőhegyesen – két ajánlattevőnek két különböző árajánlatot adott ugyanazokra a lámpákra: az Elios 107,6 millió forintos, a Lux Invest 2000 Kft. 148,7 millió forintos ajánlatot kapott.
A gyáli önkormányzat közbeszerzésére az Elios Zrt. és a Mezei-Vill Kft. adott be ajánlatot, de a Mezei-Vill ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, így a drágább ajánlatot adó Elios nyerte a tendert. Gyál 2015. március 24-én írta alá a kivitelezési szerződést az Eliossal 193,6 millió forint értékben. Az Elios alvállalkozója a SAG Hungaria Kft. és az ISOR 2000 Bt. volt, a lámpákat a Tungsram-Schréder Zrt. szállította.
Siklós 2014. október 6-án nyújtotta be az EU-s pályázatát, a támogatási döntés itt is decemberben született meg, és 2015. január 30-án írta alá az önkormányzat a támogatási szerződést az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszervvel. Siklós 245,5 millió forint EU-s pénzt kapott a közvilágítás korszerűsítésére.
A siklósi önkormányzat 2015. január 7-én nyílt közbeszerzést írt ki a munkára, de a tenderre – vélhetően a szigorú referenciakövetelmények miatt – csak az Elios Zrt. adott be ajánlatot.
Siklós 2015. március 2-án írta alá a céggel a kivitelezési szerződést 181,6 millió forint értékben. Az Elios alvállalkozója az SMHV Kft. (korábbi nevén Simó Kft.) volt, a lámpákat a Tungsram-Schréder Zrt. szállította. T
Személyi összefonódások
Gyál és Siklós EU-s pályázatában a költség-haszon-számítás helyességét – akárcsak Kalocsán és Mezőhegyesen – az INS Kft. igazolta. Mancz Ivette, az Elios Zrt. közvilágításért felelős igazgatója volt a Gyál és Siklós által benyújtott EU-s pályázatok egyik mellékletének társszerzője.
A projekt-előkészítési tanácsadó Gyálon és Siklóson is a Hamar Endre tulajdonában lévő Sistrade Kft. volt, a projektmenedzsment-tanácsadást pedig az EUPRO Projektmenedzsment Kft. végezte, aminek akkor résztulajdonosa volt Hamar Endre.
Siklóson a Sistrade alvállalkozója a Simó Kft. volt, ami ugyanitt az Eliosnak is alvállalkozója volt. A Simó Kft. már felbukkant a mórahalmi, a kalocsai, és a mezőhegyesi projektben is.
Az Átlátszó adatigénylésére a gyáli önkormányzat megküldte az OLAF észrevételeire tett, 2017. november 3-án írt válaszlevelet is. Ebben az önkormányzat csupán a közbeszerzés referenciakövetelményeire reagált érdemben, az OLAF többi megállapításához mindössze annyit fűzött hozzá, hogy “a vizsgálati anyagban szereplő dokumentumokat nem az önkormányzat készítette, ezért ezek vonatkozásában nyilatkozni nem tud".
2018. január 24-én érkezett Gyálra az OLAF második levele, melyben az Európai Unió csalás elleni hivatala arról tájékoztatta a település vezetését, hogy vádemelési javaslattal zárták le a vizsgálatot.
A siklósi önkormányzat szintén elküldte az Átlátszónak az OLAF-nak tett észrevételeit. A gyálihoz hasonlóan 2017. november 3-án kelt válaszlevélben Siklós is főként a közbeszerzés referenciakövetelményeiről reagált hosszasan.
A személyi összefonódásokkal kapcsolatban azt írta az OLAF-nak Siklós, hogy az alvállalkozók szerződéséről nincs információjuk, az Elios tulajdonviszonyairól “nincs és nem is volt" információjuk, és véleményük szerint nem is kellett ezt vizsgálniuk.
Marenics János polgármester a levél végén arról írt az OLAF-nak, hogy az önkormányzat nagyon hálás az Európai Uniónak és a magyar államnak is, mert a város nem tudta volna saját pénzből elvégezni a közvilágítás korszerűsítését.
2018. január 23-án érkezett meg a siklósi önkormányzathoz az OLAF második levele a vizsgálat lezárásáról.
Gyálon a helyiek fényméréssel igazolták a gondokat
A gyáli közvilágítás korszerűsítésének honlapján az önkormányzat több előtte-utána fotóval mutatja be, hogy milyenek voltak és milyenek lettek a város lámpái. Azt írják, hogy
“A korszerűsítést követően az új világítótestek beépített teljesítménye a mostaninak csaknem a fele lett, ami közel 50%-os fogyasztás megtakarítást eredményez. Az alkalmazott világítótestek többségében LED fényforrással üzemelnek. Az új technológiának köszönhetően javult a közvilágítás minősége. A LED fényforrások fénye ugyanis sokkal jobban irányítható, így megszűnt az a fajta fényszennyezés, amit a korábban üzemelő lámpatestek fénysugara szétszórt."
A gyáli lakosoknak azonban nem ez a tapasztalatuk: 2017. október közepén az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy egyes járdaszakaszokon sötét van, és a helyi civilek által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye.
Gyál honlapján elérhető az Elios Zrt.-vel kötött szerződés, amelyben a cég 5 év jótállást vállalt a LED-lámpákra 2015 márciusában. Ennek ellenére a gyáli önkormányzat 2015 júliusában a LED-lámpákra is kiterjedő, szintén 5 évre szóló karbantartási szerződést kötött az Eurovill Kft.-vel.
Ebben a második szerződésben az áll, hogy az Eurovill a Gyál közigazgatási területén található 2.070 db lámpa (2.000 db LED-es új, és 70 db korábban felszerelt hagyományos) karbantartásáért esetenként és lámpatestenként nettó 11.000 forintot kap.
Az összeg a LED-es lámpatestek esetében csak a munkadíjat, a hagyományos lámpatestek esetében pedig az anyagköltségköltséget és a munkadíjat is tartalmazza.
A gyáli önkormányzat az Átlátszónak küldött válaszlevelében megadta a Gyál Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjének elérhetőségét, hogy őt keressük kérdéseinkkel. Telefonon beszéltünk Donhauzer Ádámmal, akit az OLAF-vizsgálatról, a lámpák karbantartásáról, és a sötét járdákról is kérdeztünk, ám az ügyvezető azt mondta, hogy küldjük el email-ben a kérdéseinket, és majd utánanéznek.
Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet
Akárcsak korábban Hajdúböszörmény, Alsópáhok és Hatvan is azt válaszolta a közadatigénylésünkre, hogy megkérdezik az OLAF-tól, hogy kiadhatják-e az ügynökségtől kapott levelet:
“Kérelmüket az OLAF válaszának figyelembevételével fogja elbírálni az önkormányzat."
Alsópáhok és Hatvan szintén a KEOP-2014-5.5.0/K számú programra nyújtotta be a pályázatát, mint Gyál, Siklós és Mórahalom is. Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv honlapja szerint a Zala megyei Alsópáhok 2014-ben 44,8 millió forint EU-s pénzt nyert a település közvilágításának energiatakarékos átalakítására.
Az Alsópáhok által kiírt kivitelezési közbeszerzésre az Elios Zrt. és az U Light Kft. nyújtott be ajánlatot. A munkát az Elios nyerte 37,4 millió forintos ajánlattal, az önkormányzat 2015. februárjában kötött szerződést a céggel. 2015 májusában módosították a megállapodást: az Elios 26 lámpával kevesebbet cserélt ki, ezért az önkormányzat az eredeti összegnél 4,8 millió forinttal kevesebbet fizetett neki.
Hatvan 2014 decemberében 308 millió forint uniós támogatást nyert a közvilágítása korszerűsítésére. A közbeszerzési értesítőben viszont már másfél hónappal korábban, 2014 október végén megjelent, hogy a munkát az Elios fogja elvégezni. A megbízást érdemi verseny nélkül nyerte a cég, ugyanis a tenderen rajta kívül más nem tett ajánlatot.
A hatvani önkormányzat 2014. október 2-án kötött szerződést az Elios Zrt.-vel 228 millió forint értékben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet | Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/03/05/gyalon-es-sikloson-is-szabalytalansagokat-tart-fel-az-unios-ellenorzes-alsopahok-es-hatvan-nem-adta-ki-az-olaf-levelet/ | 2018-03-05 17:17:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Őrizetbe vették Zuschlagot A korábbi országgyűlési képviselőt szerdán délelőtt újabb tanúkihallgatásra idézték be, ám onnan már nem engedték haza.
Fontos, hogy kiderüljön az igazság, ami az igazságszolgáltatás szervezeteinek, a rendőrségnek, az ügyészségnek a feladata - közölte a kormánypárti politikus kérdésre válaszolva, Zuschlag János szocialista politikus őrizetbe vétele kapcsán. Simon Gábor szerint, ha a politikusok véleményt mondanának, ha minősítenék a helyzetet, akkor nem segítenének, hanem ártanának az igazságszolgáltatásnak. Ezért én nem akarnám sem véleményemmel, sem állásfoglalásommal az igazságszolgáltatás munkáját befolyásolni - fűzte hozzá.
Arra kérdésre, hogy belső vizsgálatot indítanak-e, illetve lemondatják-e tisztségeiről Zuschlag Jánost, Simon Gábor közölte: úgy véli, ha a vizsgálatnak meglesz az eredménye, akkor az MSZP pontosan tudni fogja, mi a szervezeti, erkölcsi kötelessége. Arra a kérdésre, hogy az előzetesen meghirdetettel szemben az Orbán Viktor Fidesz-elnök keddi beszédéről tartott sajtótájékoztatón miért nem Ujhelyi István alelnök vett részt, a választmány elnöke közölte: úgy döntöttek, hogy Orbán Viktor "megérdemli azt, hogy a Magyar Szocialista Párt második tisztségviselője" tartsa a tájékoztatót.
Arra a felvetésre, hogy ezek szerint reggel még nem tudták, hogy Orbán Viktor van-e ilyen fontos, Simon Gábor azt mondta: elolvasta az ellenzéki pártelnök beszédét, és úgy látta, el kell mondania a saját és az MSZP véleményt ez ügyben. | Itthon: A Zuschlag ügyben az MSZP nem foglal állást | Az MSZP nem akarja állásfoglalásával vagy véleményével befolyásolni az igazságszolgáltatást a Zuschlag-ügy kapcsán. Erről Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20070919_mszp_zuschlag | 2007-09-19 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Fiala János rádiós műsorvezető műsor közben elhagyta az ATV stúdióját. A Csatt című műsorban Csintalan Sándor, a korábbi MSZP-s, majd fideszes politikus, Szalai Szilárd, a Századvég elemzője és Szűcs Gábor jogász voltak a vitapartnerei. A műsor közben Fiala és Csintalan többször is egymás szavába vágtak. Egy ponton Fialánál betelt a pohár, felállt, levette a mikroportját, és távozott a stúdióból.
- Primadonnák és propagandisták mellett rám itt nincs szükség - jegyezte meg, miközben kiment. A műsorban azt mondta:
Ha már meghívtak az ATV-hez, akkor elmondanám, amit gondolok, lehet, hogy senkit nem érdekel.
Ezt követően Csintalan egy alig hallható megjegyzést tett, amire Fiala figyelmeztette: - Még egy beszólás, és elmegyek.
A műsor második felében Fiala János végül visszatért a stúdióba. Az ATV közleménye szerint Boros Tamás szerkesztő hívta fel és kérte vissza, mire Fiala, aki már az Éles-saroknál járt, visszafordult.
Június elején Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke állt fel a Rónai Egonnal folytatott interjú második percében, és hagyta el az ATV stúdióját. Az ellenzéki politikusnál akkor szakadt el a cérna, amikor a műsorvezető egy paksamétát tett Magyar elé, és dokumentumokkal cáfolta, hogy a Tisza Párt vezetőjét nem hívják nyilatkozni élő adásba.
Borítókép: Fiala János távozása (Forrás: ATV) | Újabb botrány az ATV-ben, Fiala otthagyta a műsort + videó | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-botrany-az-atv-ben-fiala-otthagyta-a-musort-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Dunaharaszti délnyugati részén, a Fő úton (510 sz. főút) a Király utca, valamint a taksonyi Nyárfás utca között végez kerékpáros célú bővítést a KM Építő Kft. A dunaharaszti önkormányzat beruházásának keretén belül a főúti érintettség miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. konzorciumi tagként jár el. A kerékpáros fejlesztés a TOP_PLUSZ-1.2.1-21 kódszámú, "Élhető települések" tárgyú pályázati felhívás keretein belül a TOP_PLUSZ-1.2.1-21-PT1-2022-00013 azonosító számú, "Kerékpáros közlekedés javítása Dunaharaszti Városában" című támogatási szerződés keretében, európai uniós támogatás segítségével valósul meg.
A Ráckevei-Duna egyre népszerűbb a kerékpárosok körében, hiszen gyönyörű, sűrű vegetációjú természeti környezet és folyóparti strandok várják az ide látogatókat szinte kőhajításnyira a fővárostól. Ezt felismerve született meg az a döntés, hogy a térség két meghatározó városának kerékpáros összekötésével javítani szükséges a környéken élők és a kikapcsolódni vágyók közlekedési lehetőségeit.
Idén július közepén vehették át a nagyjából egy kilométeres munkaterületet a kivitelező cég szakemberei.
A projekt útépítési, forgalomtechnikai és vízépítési munkarészeket is jelent, hiszen a területen nem csak a főút szélesedik, de új járdaszakaszok épülnek és parkolók alakulnak át.
Átépítik a Király utcai gyalogátkelőt
Kertes házak, üzletek és lombos, fás zöldterületek szegélyezik az északkelet-délnyugati tengelyű, Kis-Dunával párhuzamosan futó utat, ahol jelenleg - Dunaharaszti külterületi részén - burkolatszélesítési és vízépítési munkák zajlanak 450 méter hosszon. A fő út szélesítése mellett a Király utca csomópontjában a gyalogátkelőhelyet is átépítik amellett, hogy kialakítanak egy tíz férőhelyes B+R fedett kerékpártárolót is. Az építkezés során a Duna-Tisza-csatornát is keresztező kerékpárút számára
12 fa ültetése és
140 kerékpárosbarát évelő növény telepítése mellett,
ugyanakkor a telepített fákon 5 helyen fészek építésére is sor kerül.
A lapunkhoz eljuttatott adatok szerint | Két újabb Ráckevei-Duna-menti települést köt össze hamarosan kerékpársáv | Heteken belül végez a KM Építő Kft. az 510-es főút kerékpáros fejlesztés miatt szükséges szélesítési munkálatokkal Dunaharaszti és Taksony között. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/10/ket-ujabb-rackevei-duna-menti-telepulest-kot-ossze-hamarosan-kerekparsav | null | true | null | null | Magyar Építők |
Adatokat adott ki egy földhivatali ügyintéző Szegeden
Szeged - Jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból egy szegedi földhivatali ügyintéző, a férfit őrizetbe vették - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton. Szenti Szabolcs közölte, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést egy szegedi földhivatali alkalmazott ellen megbízhatósági vizsgálatot követően. A megalapozott gyanú szerint a 33 éves férfi csütörtökön 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze, és kiadja. A rendőr nyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a férfit. A földhivatali alkalmazottat hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette - közölte a százados.
MTI | Adatokat adott ki egy földhivatali ügyintéző Szegeden | Szeged - Jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból egy szegedi földhivatali ügyintéző, a férfit őrizetbe vették - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton. Szenti Szabolcs közölte, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést egy szegedi földhivatali alkalmazott ellen megbízhatósági vizsgálatot követően. A megalapozott gyanú szerint a 33 éves férfi csütörtökön 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze, és kiadja. A rendőr nyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a férfit. A földhivatali alkalmazottat hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette - közölte a százados. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/jogosulatlanul-adott-ki-adatokat-egy-foldhivatali-ugyintezo-szeged-2329579 | 2015-02-14 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Az illegális olajüzletekről szóló cikksorozatunk előző részeiben arról volt szó, hogy az állam több mint ezermilliárd forintot bukott a kilencvenes évek legnagyobb bizniszén. Bemutattuk a kulcsszereplőket, és azokat az állami tisztségviselőket is, akik hivatalból kerültek kapcsolatba az olajmaffiával - így vagy úgy. Szó volt az olajszőkítésről, és más, fehérgalléros praktikákról is. Ezúttal egy békéscsabai vállalkozó történetét adjuk közre, aki saját maga kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy elmesélné mit művelt az olajos korszakban.
Először Békéscsabán, egy kisvendéglőben találkoztunk Milecz Zoltánnal, aki e-mailben kereste meg szerkesztőségünket. Az általa elmondottakról hangfelvételeket is készítettünk. A krimibe illő történetből kirajzolódó kép szerint Milecz az 1990-es évek második felében számlákat hamisított, amelyekkel ismeretlen megrendelői ismeretlen eredetű olajszállítmányokat legalizáltak a végfelhasználók felé. Az olajszámlagyáros Milecz egymaga 2-2,5 milliárd forintnyi hamis papírt ismert el.
Normális esetben ha egy cég olajat ad el, akkor kell hogy legyen bejövő számlája is, amely az olaj eredetéről tanúskodik. Ebben az időben valószínűleg úgy volt kereskedelmi mennyiségű üzemanyag bizonyos cégeknél, hogy arról nem volt bejövő számlájuk, ezért vették igénybe a számlahamisítók szolgáltatásait. Így a kimenő számlákat sem kellett beállítaniuk a könyvelésükbe, és az áfát sem kellett megfizetniük utánuk. Ugyanakkor a vevő az áfát visszaigényelhette, így a meg nem fizetett vámon és jövedéki adón túl az áfával is megkárosították az államháztartást.
Milecz Zoltán azt állítja, hogy a legtöbb hamis számlát a Fortus Rt. nevében adta ki. A Fortus Rt.-ről az Energol-ügy tárgyalásán kiderült: papíron, tehát az Energol könyvelésében fellelhető számlák tanúsága szerint több milliárd forint értékű olaj került tőle az Energolhoz. Ezek a számlák ugyanakkor a Fortus könyvelésében nem szerepeltek.
A Fortus egykori vezetői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ismeretlenek visszaéltek az olajkereskedő cég nevével, hamis számlákat adtak ki a nevében. Milecz azt állítja, hogy ő 1996 után kizárólag Fortusos hamis számlákra állt rá. Azt nem tudja, hogy kinek a megrendelésére. A rendszerben csak a közvetlenül felette állót ismerte, akitől kapott egy Fortusos számlamintát, aláírásmintát, onnantől kezdve pedig csak az volt a kérdés, hogy mekkora mennyiségről állítsa ki a papírt.
Zoli néven futottam
Az alábbiakban a Milecz Zoltánnal készült több órás beszélgetés tömörített, tartalomhű átiratát olvashatják. Ebből kiderül, hogyan működött annak idején a legalsó, végrehajtói szinten az olajmaffia.
"Volt több neve is. Én Laudon Istvánként ismertem, de soha nem találkoztam vele. Zoli néven futottam, egy ember tudta a nevem és a címem, G. Sándor, akivel napi szinten tartottuk a kapcsolatot mobilon. De nem így kezdődött.
1995-ben elmentem egy cigánygyereknek vezetni, mert elvették a jogsiját. M. Mihály és az öccse, M. Zoli olajoztak, szőkítették az olajat. Voltak számlatömbjeik és bélyegzőik is. Ezekkel jártuk az országot, Miskolcra, Kaposvárra, az egész országba vittünk számlákat. Először csak a sofőrjük voltam, de egy idő után én kezdtem el írogatni, ez sima, egyszerű, mezei számlatömbbe ment. Aztán gondolt egyet a Misi, és kitalálta hogy én lehúztam őt. Befenyített, meggyanusított. Ez nem volt igaz, de ettől a perctől kezdve berágtam, és felhívtam mindenkit, hogy felejtsétek el a Misit, most már tőlem is lehet számlát venni.
Milecz Zoltán
Tőlem vették onnantól kezdve a számlákat. Aztán egy sráccal felmentünk Solymárra S. Jánoshoz, aki később öngyilkos lett. Solymáron a Sport utcában panziója volt. Ott laktunk a panzióban, két évig. Bejártunk Pestre, 1996 novemberétől 1998 szeptemberéig vittük a papírokat. Így ismertem meg G. Sándort is, számla kellett neki. Akkor, rajta keresztül hívott fel először a Laudon is, hogy neki komolyabb számla kell, nem ez a kézi kivitelezésű, hanem A4-es, nyomtatott.
Vettem akkor egy halál normális írógépet, kénytelen voltam megtanulni gépelni. Akkor még nem volt ennyire szoros elszámolású ez a dolog, be lehetett menni bármelyik nyomtatványboltba, vettem száz darab A4-es számlát, és kész. Azt írtam rá, amit akartam.
G. hozott egy bélyegzőlenyomatot, és hogy nekik ez kell, az kell, amaz kell. Hozott egy papírt aláírásokkal, nekem úgy kellett aláírni a számlákat. Majd kitalálták, hogy kell az egyszerűsített kísérőokmány is. Mindig mindent G.-nek adtam oda. Elvitte a számlákat, felvette a pénzt, jött vissza, kifizetett. Literenként nyolc forintért adtuk a számlát. Mindig a Duna Plázában, vagy a Pólus Centerben találkoztam vele. Ugyanis kétfajta számlát kellett csinálni: az egyikre átutalást kellett írni, ahhoz kellett az MKB-s papír, bégyegzővel, szárazbélyegzővel, mintha be lett volna fizetve. A készpénzfizetésihez ez nem kellett. Mikor átutalásos papír is kellett, a Duna Plázánál találkoztunk, mert ott volt MKB fiók.
Tárgyi emlékek
Laudonnal soha nem találkoztam személyesen, csak telefonon beszéltünk. G. állítólag Szentendrén adta oda a lányának a pénzt - ő mindig azt mondta, hogy rosszul lát, horgászik, nem ér rá, meg ilyenek. Volt olyan is hogy Békéscsabáról felvittem harmincezer literről a számlát, jöttem haza, és mondták hogy most azonnal kell nekik még egy számla, mert megint hozzák befele az anyagot.
A Fortus G.-vel jött be a képbe. Ő hozta a papírokat, hogy most ilyen kell, meg olyan kell, adószám, így kell aláírni satöbbi. Adott egy számlát, hogy így kell kinézzen. Megvolt a fejléc, határidők, mennyiség, liter, forint, nettó, áfa. Rá kellett írni, hogy továbbértékesítés esetén jövedéki igazolásra nem alkalmas. Aztán csináltattam egy ilyen bélyegzőt is, hogy ezt ne kelljen mindig kiírni.
Én csak a Fortusszal foglalkoztam 1996 után. Soroksári utas bélyegzővel, R. Róbertként vagy Sáska Lászlóként írtam alá. Laudontól hozott G. egy bélyegzőlenyomatot és egy eredeti Fortusos számlát, és az alapján lett a bélyegző megcsináltatva.
Kurva sok számlát adtam ki - szerintem olyan két-két és fél milliárd forintról biztos. Nyilván nem voltam egyedül, de én csak G.-vel tartottam a kapcsolatot, nem is kellett mindenkinek tudni mindenről. Engem felhívott G., vagy Laudon, és csak azt mondták be, hogy mondjuk X. Kft., ötezer, húszezer, harmincezer liter. Kinek mennyi. A maradék számlákat elégettem.
Úgy meg voltak csinálva ezek a papírok, hogy az APEH-es és a vámellenőrzésen simán átmentek, az összes létező papír megvolt mindenhez. Volt olyan, hogy a G. szólt nekem, hogy Százhalombattáról jön ki az anyag, és nekem be kellett diktálnom a számlaszámot, amelyik számlára meg fogom írni. Úgy tudom rengeteg téeszbe hordták az anyagot, de olyan szinten, hogy napi két-három tartálykocsival.
Annak idején például a Laudon mondta, hogy le kell menni Mohácsra, lesz ott egy tanker, el kell vinni. Vittük a számlát, mindent. Ott voltak a B. Csabiék - elmentünk a tankerrel Bácsbokodra egész pontosan. Az egy zsákfalu. Ott lehúzták rólunk ezt az olajat, és ez nekünk hárommillió kétszázezer forintunkba került.
Nagyon okos dolog volt, el kell ismerni, tényleg profin volt megcsinálva. Bementünk a téeszbe, leengedték az olajat a tartályba a föld alá. Tél volt, este volt, sötétben és ködben. Megmutatták a pénzt egy szatyorban, mehetett lefele az olaj - ezzel semmi gond nincs, ez így működött. Utána beültem a B. autójába, és akkor egyszer csak azt halljuk, hogy lőnek. Mi a kurva isten fasza? B. egyből a számba rakta a pisztolyát, hogy ez lehúzás. De ők ezt nem tudták! A lényeg, hogy az egyik srác eltűnt a pénzzel, miközben az olajat leengedték.
Ezután ott ültünk Mohácson egy kuplerájban két napig, ki sem mehettünk. Úgy volt, hogy össze kell szednünk hárommillió kétszázezer forintot. Csak aztán kiderült, hogy nem mi voltunk a hunyók ebben az egészben, de ha már ott vagyunk, fizessünk legalább nyolcszázezret. Senki nem tudott megmozdulni sem, de aztán egy tótkomlósi faszi hozott nyolcszázezer forintot. Ezután neki ingyen csináltam a számlákat.
Eltelt egy év, és B. felhívott, hogy Kalocsán van egy autós üzlet, hogy érdekel-e? El is mentem hozzájuk, és küldött valakit, aki elhencegett vele, hogy ők szoktak ilyen lehúzásokat csinálni, tavaly is volt két hülyegyerek, jól leszopatták őket, mert elszaladt. Nem ismert meg. Mikor végeztünk a dologgal, amiből persze nem lett semmi, elmondtam neki hogy az egyik hülyegyerek én voltam, akit lehúztatok. Aztán vettek egy autót a nevemre, és mindenféle grimbuszt csináltak vele. Leküldtem két srácot Kalocsára, hogy menjenek beszéljenek ezzel a droiddal, hogy álljon le.
A fenyítés most kezdődött nemrégen. B. Csaba meg az A. Laci, anyáméknál megjelentek. Elkezdtek fenyegetni, hogy bebuktatnak, és hogy én fogom elvinni a balhékat - nem is lakom otthon pillanatnyilag. Mondtam nekik hogy ha rámveritek a balhét, akkor én is lépek, ezért van az, hogy mi most itt beszélgetünk."
Lelőtték azt a faszit
Hogy a régi olajos ügyekkel, vagy más balhékkal zsarolták-e meg Mileczet, arról nem akart beszélni. Mindesetre az olajos történet alátámasztására Milecz egy marék megkopott bélyegzővel ajándékozta meg az Index újságíróit: Fortusos nincs köztük, de az emlegetett MKB-s szárazbélyegző igen. Mikor ezt kevésnek találtuk, találkozót egyeztetett az Egerben élő G. Sándorral, akivel a számlabiznisz megszűnése óta nem találkozott. 2008. január 31-én a délutáni órákban, az egri Tesco étteremrészén találkozott az idősödő, egykor állítólag rendőrként dolgozó férfivel, találkozásuknak távolról az Index újságírói is szemtanúi voltak. Milecz hangfelvételt készített a beszélgetésről, amit az Index rendelkezésére bocsátott.
Hallgasson bele Milecz Zoltán és G. Sándor beszélgetésébe
- részletek a rejtett hangfelvételből
A hangfelvétel tanúsága szerint Milecz azt mondta G. Sándornak - aki a beszélgetés elején kikapcsoltatta vele a mobiltelefonját -, hogy megkereste valaki, és új számlaüzletet ajánlott, ezért szüksége volna a régi Fortusos kontaktokra, és Laudonnal is fel akarja venni a kapcsolatot. G. ettől eléggé megrémült, és fél órán keresztül próbálta lebeszélni egykori üzlettársát az ötletről. A Fortusról annyit mondott, hogy ő és Laudon is ismertek "egy fazont, aki bejárt oda", de a telefonszáma már nincs meg, ahogy papírokat sem őriz, mindent elégetett.
"Kicsit örülök is hogy megúsztam" - mondta G. Sándor Milecznek. "Lelőtték azt a faszit, a Fortus elnökét, néhány hónappal azután, hogy megbuktunk az utolsó papírral. Még mutatták a kapuját is. Csak hogy érezzed a súlyát ennek a dolognak."
A beszélgetés során G. úgy emlékezett, hogy az Orbán-kormány volt hatalmon, és Simicska Lajos volt az APEH elnöke, amikor vége lett a számlabiznisznek, mert a hatóságok keményen rászálltak ezekre az ügyekre. Ezután "mindenki igyekezett maga körül elvágni a szálakat. Mindenki igyekezett magát körbevenni valami kerítéssel: kis kerítéssel, közepes kerítéssel, nagy kerítéssel, kővel, vassal..."
A titokzatos Laudonhoz nem sikerült elérhetőséget szerezni G. Sándortól. G. azt mondta Milecznek, hogy már a telefonszáma sincs meg, és az illető különben is mindig bujkálós volt, "te is szereztél neki többször telefont, kártyát". Három-négy éve találkozott utoljára vele, de társaságban már akkor is úgy tettek, mintha nem ismernék egymást.
G. ezután hosszasan szabadkozott az agresszíven érdeklődő Milecznek: nem tud, és nem is akar segíteni, de "őszintén mondom neked, aggódom, imádkozom érted, pedig nem szoktam imádkozni. Ahogy te engemet meg tudtál találni, téged is meg tudnak találni. Ne menj bele."
Független magánkereskedő
A Fortus Rt. 1995. szeptemberében alakult Szegeden, 55 százalékban a Magyar Villamosművek (MVM), 45 százalékban a Gyurcsány Ferenc cégcsoportjába tartozó Altus Rt. tulajdonaként. Az Altus 9 millió forint készpénzzel szállt be, az MVM pedig, melynek ekkor Apró Piroska, a jelenlegi miniszterelnök anyósa is tanácsadója volt, a vállalkozásba apportálta volna a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tárolóit, de ezt az Állami Számvevőszék 1996. decemberi jelentése megakadályozta.
A tározókat valamivel korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozta létre a magyar állam, amihez a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel hitelt, mely banknak akkoriban Apró volt az elnöke.
Az MVM tett még egy nagylekű gesztust az apporton túl is: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék-, és szavazatelsőbbséget biztosított az eredetileg kisebbségi tulajdonrésszel bíró Altus Rt.-nek. Ha sikerült volna apportálni az állami pénzből épült olajtározókat, 9 millió forintos befektetéséért mintegy 120 millió forintos részvényesi jogok illették volna meg az Altust. Az MVM arra hivatkozott, hogy az olajtározók működtetése gondot jelent számára, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a HVG-nek nyilatkozva viszont aggályosnak nevezte, hogy a közpénzből épült tározók minden haszna a Fortust gyarapította volna.
A Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tárolói
Sáska László, a Fortus utolsó vezérigazgatója (azelőtt a MOL kereskedelmi igazgatója) az Indexnek most azt mondta, hogy a Fortus így is megfelelő mennyiségű tározókapacitást birtokolt, 1997. tavaszáig bérelt és üzemeltett tárolókat a tiszai és dunai erőművekben is. Addig és azt követően is szállított olajtüzelésű erőművekbe tüzelőolajat, valamint beszállítója volt a legtöbb cukorgyárnak, papírgyáraknak, valamint a beremendi és a váci cementgyáraknak is. Sáska szerint 1999-ben a Fortus saját olajszármazék importja meghaladta a százezer tonnát.
A Fortus neve az Energol-ügyben is felbukkant, kiderült, hogy több milliárd forint értékű import kőolajszármazék papíron a Fortustól került a céghez. A Fortus a bíróság előtt azzal érvelt, hogy visszaéltek a cég nevével. Sáska László az Indexnek is hangsúlyozta, hogy 1997 és 2001 között számos alkalommal a hatóságokhoz kellett fordulniuk, miután tudomást szereztek arról, hogy a Fortus nevében ismeretlenek számláznak, és áfacsalásokat követnek el. Az APEH és a nyomozó hatóságok minden esetben alátámasztották a Fortus igazát.
Gyurcsány Ferenc felügyelőbizottsági tag, és Jagiellowicz Györgyné, a cég első elnöke (ma az Altus elnöke) ugyanakkor, 1997. április 21-én távoztak a Fortustól, néhány nappal az Energol-ügy kipattanása előtt. Jagiellowiczné utódjára, Sáska Lászlóra 2003-ban ismeretlenek hatszor rálőttek rákosligeti otthona előtt. Ő az Indexnek azt állítja, hogy ennek semmi köze nem lehetett a Fortus Rt. olajkereskedelmi ügyleteihez. Az indítékra azóta sem derült fény, a tettesek ismeretlenek maradtak.
A Fortus Rt. végét Sáska szerint a piaci környezet átalakulása okozta. Az ezredfordulóra megszűnt a szabad felvásárlás lehetősége a finomítóktól. A Slovnaftot megvette a MOL, a Totalt felvásárolta a Shell, az Aralt pedig az ÖMV. A Fortus, mint "független magánkereskedő" létjogosultsága megkérdőjeleződött, 2004. december végén döntöttek az átalakításról. Jogutódja a később Fortofisznak átkeresztelt Erzsébet Invest Ingatlanhasznosító Kft., és a felerészt egy ciprusi offshore cég, felerészt Sáska László tulajdonában lévő Fortus Kft. lett. | A Fortus nevében számláztam olajat | A Fortus nevében számláztam olajat - Több milliárd forint értékben állított ki hamis számlákat olajkereskedő cégek, köztük a Fortus Rt. nevében - állítja egy békéscsabai vállalkozó. Most megfenyegették, ezért úgy döntött, beszél. | null | 1 | https://index.hu/belfold/fortus2770/ | 2008-02-17 00:00:00 | true | null | null | Index |
"Orbán Viktor miniszterelnök nemrég Romániába küldött ‘tanulmányútra’, pedig egyre csak fokozódnak a problémák idehaza is. Itt van például a Dunaferr-ügy. Az indiai-brit Liberty Steel és a magyar kormány közötti csata újabb fordulatot vett" - így kezdi friss Facebook-bejegyzését Komjáthi Imre, az MSZP elnöke, aki megmagyarázhatatlannak tartja, hogy habár a kormány szinte kontroll nélkül támogatta a vállalatot, csupán annak a szakadékba zuhanása után kéri számon a céget, hogy miért hagyta lerongyolódni és bedőlni a stratégiai szempontból kiemelt fontosságúnak tartott egykori Dunaferr acélipari óriásvállalatot.
"A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban felszólította a céget, fizesse ki a Dunai Vasmű dolgozóit, továbbá tegyen eleget törvényi kötelezettségének. Szerdán 23 órakor pedig hatályba lépett egy intézkedés, amely szerint a kormány módosította a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt. A Magyar Közlönyben nem nevesítenek céget, de feltételezhető, hogy a Liberty Steel megregulázása a cél, miután a vállalat a múlt hét végén közölte, nincs fedezete a munkabérekre" - írja Komjáthi, aki szerint itt az ideje az érdemi kormányzati beavatkozásnak, nem üzengetni kellene és egymásra mutogatni, hanem legalább azt el kellene elérni, hogy ne akadályozzák azt, hogy a dolgozók kifizetését a bérgarancia-alapból oldják meg. | Komjáthi Imre: Miért hagyta a kormány bedőlni a vasművet? | Ez történetesen valóban jó kérdés. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/gazdasag/komjathi-miert-hagyta-a-kormany-lerongyolodni-a-vasmuvet-169535 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Egy ilyen szoftver előnyeit 2013-ban a kormány is felismerte, de hiába költött azóta több százmillió forintot, még mindig nincs megoldás.
„Az évekkel ezelőtt használt rendszer folyton lefagyott. Aztán tavalyelőtt jelezte az igazgató, hogy átállunk egy állami szoftverre. Katasztrófa volt: olyan órákra is hiányzást jelzett a program, amikor a gyerek felelt és jegyet kapott. Idén megint áttértünk egy új rendszerre, most viszont ellenőrző füzetet is ígértek, de azt még mindig nem osztották ki” – idézi fel egy anya, hogy az elmúlt években mennyit kínlódtak gyermeke gimnáziumában az egymást váltó e-naplókkal.
Ez azért történhetett meg, mert két éve a kormány úgy döntött: mind a 3200 közoktatási intézmény ugyanazt a szoftvert használja. Korábban az iskolák maguk választhattak a piacon lévő négy-öt program közül, ehhez pedig állami támogatást kaptak. Az Orbán-kabinet viszont pazarlásnak ítélte az évi 2,6 milliárd forintos támogatást, és 543 millióért megvette az egyik szoftvert, a Magisztert. Csakhogy az átállás tanév közben zajlott, a szoftver akadozott, az igazgatók tépték a hajukat.
A program végül 760 milliót emésztett fel. A Magiszter nyolc hónappal a bevezetése után leállt: a licencjog lejárt, az állam nem akart tovább fizetni érte.
Augusztusban úgy tűnt, végre megoldódik a probléma: az oktatási államtitkárság háttérintézménye, az Educatio a legtöbb egyetem által használt Neptun bevezetéséről döntött. A szoftver tulajdonosa, az SDA Informatika Zrt. ajánlatában több mint 800 millió forintért vállalta volna a Neptun rászabását a közoktatásra. Ám a Népszabadság úgy értesült, a szerződést még mindig nem írták alá, pedig a határidők – amelyeket a kormány magának szabott – rövidesen lejárnak. A fejlesztés első üteme októberben, a második decemberben zárulna.
Az SDA-val folyó egyeztetés felhördülést okozott az informatikai piacon. Az Educatio kiírt ugyan egy közbeszerzést, de nem hozta nyilvánosságra. Erre megvolt a joga: a Neptun tulajdonosa még 2001-ben ingyen átadta a licencjogokat az államnak azzal, hogy a programot csak ő fejlesztheti tovább. Erre hivatkozott az Educatio, amikor a tenderre kizárólag az SDA-t hívta meg. Csakhogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások részletei kiszivárogtak, a többi cég pedig kiakadt.
A licencjogokon felül a Neptun mellett szól az is, hogy piacvezető a felsőoktatásban, s már Romániában is terjeszkedik. A piac többi szereplője szerint viszont a közoktatásban másképp adják a jegyeket, vezetik a hiányzásokat, ezért a Neptunt jelentősen át kellene írni. Vannak, akik azt hangoztatják: az SDA milliárdos tulajdonosa, Fauszt Zoltán jó kapcsolatokat ápol kormányzati körökkel, de ezt árnyalja, hogy a Neptun már 2010 előtt is gyorsan terjeszkedett.
Az oktatási tárca dokumentumaiból kiderül, hogy a minisztérium eredetileg új rendszer kifejlesztésére kérte az Educatiót, nem egy meglévő átírására.
Több piaci szereplő azt állította lapunknak, hogy egy teljesen új szoftver kihozható nagyjából 300 millió forintból, nem értik, az állam miért akar ilyen sokat költeni a Neptunra.
A Neptun melletti döntés azért is furcsa, mert a közbeszerzés előtt a tárca megvizsgálta, hogy az új szoftver bevezetéséig melyik közoktatási programot használja. Az elemzés a @Napló nevű szoftvert találta a legalkalmasabbnak, főleg, hogy tulajdonosa engedélyezte, októberig ingyenesen használják. Mostanáig 800 iskola vezette be, bár az @Napló nem képes még minden olyan feladatot ellátni, amelyet az állam kijelölt.
Értesülésünk szerint részben bürokratikus akadályok hátráltatják a szerződéskötést a Neptunnal, de a tervezett büdzsét csaknem 300 millió forinttal meghaladó ajánlat a Miniszterelnökség érdeklődését is felkeltette. Csakhogy a kormánytárca eltaktikázta magát: időközben az SDA megszerezte a @Napló jogait, a kormányzatnak tehát mindenképpen az SDA-val kell tárgyalnia. Az @Napló fejlesztője, Szabó András elmondta: sok iskola érdeklődik irántuk, ezért lett szükségük egy olyan nagy cég segítségére, mint az SDA. Fauszt Zoltán megkeresésünkre azt válaszolta, neki épp egy olyan, a közoktatási szférában járatos társaság tapasztalataira van szüksége a Neptun fejlesztéséhez, mint Szabóéké.
Az állam dönthet úgy is, hogy bevezet egy másik szoftvert – az Aromo ingyen felajánlotta a programját –, igaz, azt is hozzá kellene igazítani az új elvárásokhoz, miközben szorít a határidő. A piacon egyébként nem is a bevezetésért járó pénzekért, hanem a működtetésért, az úgynevezett supportért folyik a verseny. Akárki kerül helyzetbe, ebből évtizedekig garantált bevétele lesz. | Vagyonokat költött a kormány, csak eltaktikázta magát | Milliárdokat költött rá a kormány, még sincs minden iskolában digitális napló. Piaci szereplők úgy látják, a kormányzat túl sokat költene a szükséges Neptun programra, amelynek tulajdonosa megfogta az államot: megvásárolta az egyik rivális szoftver jogait. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/bukasra-all-az-e-naplo-1565797 | 2015-09-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
– Hamarosan közzétesszük valamennyi hatályos megbízási szerződés azon adatait, amelyek a jogszabályi előírások következtében közérdekből nyilvánosak – tájékoztatta a Blikket az NFA, miután figyelmeztettük az állami szervet, hogy lejárt a törvény által előírt 15 napos határidő, és mégsem válaszoltak arra az egyszerű közérdekű kérdésre, hogy kivel kötöttek szerződést a 091-es helyrajzi számú lepsényi földterületre.
Két dolog miatt kérdeztünk rá erre a konkrét földbirtokra. Egyrészt, hogy megtudjuk, valós volt-e az NFA érvelése az ellenük indított perünk során, amely szerint egy konkrét földbirtokra vonatkozó kérés teljesítésének semmi akadálya, azonban a 34 ezer hektárnyi állami földterületre vonatkozó teljes lista odaadása nemcsak jogszabályilag, hanem technikailag is lehetetlen. Mint ismert, első fokon nyertünk, ám az ítéletet követően Sebestyén Róbert NFA-elnök jelezte, hogy fellebbeznek.
A másik ok pedig az volt, hogy erről a 240 hektáros birtokról tudtuk, kinek adták oda hasznosítás céljából két évvel korábban. Akkor a Dél-balatoni Agro Kft. kapta meg művelésre, amely több cégen keresztül Nyerges Zsolt kormány közeli ügyvéd és vállalkozó érdekeltségébe tartozik. A megbízási szerződéseket csak egy évre köthetik a földalapról szóló törvény szerint, azonban a helybeli gazdák szerint ezt úgy tudják kijátszani, ha minden évben újrakötik. Ez szerintük itt is így történhetett, mivel ugyanazok a traktorok és emberek művelik a területet, mint két éve.
Ha a jogi csatározások után az NFA ígéretéhez híven közzéteszi az adatokat, akkor településre és helyrajzi számokra lebontva tudhatjuk meg, hogy kik művelhetik az állami földeket, és a Kovács Jánosok sem bújhatnak el a tucatnevükkel, mert a trafikpályázattal ellentétben a lakcímük is közérdekből nyilvános adatnak számít, ahogy a földhasználatért fizetendő ellenszolgáltatás is.
Azt, hogy pontosan mikor hozzák nyilvánosságra ezeket, a földalapkezelő nem tudta megmondani. | Győztünk: kiadják a földbérlők titkolt listáját | BUDAPEST – Győzött a Blikk! Úgy tűnik, nemsokára megtudhatjuk, hogy kik használhatják azokat az állami földeket, amelyeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályáztatás nélkül adott ki művelésre eddig ismeretlen személyeknek és cégeknek. Hatalmas területről, 34 ezer hektár földről van szó. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/gyoztunk-kiadjak-a-foldberlok-titkolt-listajat-2214881 | 2013-10-06 10:37:00 | true | null | null | Blikk |
A kormány hétfőn benyújtotta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslatot, vagyis azt a bizonyos "békeköltségvetést". A dokumentumot, ami az "új lehetőségeket" hozza el Magyarország számára. Ami már "az új gazdaságpolitika költségvetése". Elnevezhetik azonban bárhogy is, egy dolog biztos: a kormány gőzerővel készül 2025-re, nagy reményekkel vág neki, és szentül hisz abban, hogy eljön az a bizonyos fordulat, amire hosszú évek óta vár. Sőt az átalakuló új világrendre is megtalálta a tökéletes választ az ősszel meghirdetett gazdasági semlegesség jegyében.
Bár ez sokkal inkább csupán egy, a kommunikáció szintjén bármikor bevethető jolly joker, mint egy kicsi és nyitott ország számára működőképes stratégia, mindenesetre a jövő évi költségvetés ennek szellemében készült. Ez lesz a jövőben a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés záloga.
"A kormány álláspontja szerint kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a kitűzött gazdasági növekedés" - olvasható a dokumentumban.
A gazdasági semlegesség útja azonban döcögősen indul a makrogazdasági előrejelzéseket elnézve. A kormány ugyanis rég nem látott mértékben borús képet vázolt fel a külkereskedelmi folyamatokat illetően. Pedig a gazdasági semlegesség egyik alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri: Magyarország nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet irányába is megerősíti a kapcsolatait, hogy ez a sok lábon állás biztosítsa hazánk szép jövőjét. Ma már ezért (is) üzletelünk az oroszokkal, fűzzük indokolatlanul szorossá a kapcsolatokat Kínával, kacérkodunk a türk államokkal, kötünk újabbnál újabb megállapodásokat demokráciának álcázott diktatórikus afrikai államokkal.
Ezek eredményeit azonban jövőre még nem látja a kormány a jelek szerint, hiszen hosszú idő után először azzal számol, hogy az import fog jobban növekedni, nem pedig az export. Ennek az eredménye pedig romló külkereskedelmi egyenleg. | Már az elején megbicsaklik a nagy gazdasági semlegesség | A keleti nyitást megideologizáló gazdasági semlegesség alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri. Ehhez képest 2025-re a kormány megint azzal számol, hogy az import jobban nő majd, mint az export. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/mar-az-elejen-megbicsaklik-a-nagy-gazdasagi-semlegesseg | null | true | null | null | 444 |
Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében
Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK kommunikációs osztálya. A Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
Az OLAF szerint csaknem kétszázmilliárdos kárt okozhattak Demszky regnálása alatt
A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és összesen 166,9 milliárd forint kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.
A Siemens-ügyet felfüggesztették
A Miniszterelnökség és a később Tényi István által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította, amely 2017. január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd azt – hatásköri és illetékességi okból – áttette a Fővárosi Főügyészségre. A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, majd a nyomozás teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg. A nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de mint az ORFK kommunikációs osztályának közléséből – és a birtokunkba került rendőrségi határozatból – kiderült, a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt. Ez alól egyedül a Siemens-ügy kivétel, amit az alapügytől pár hónapja elkülönítettek, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe.
Százmilliókkal “ösztönözhették” a döntéshozókat
A Siemens, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették, és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korrupciós ügy vádlottjai között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonástól. Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. | Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében | Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/nem-vart-fordulat-buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-a-4-es-metro-ugyeben/ | 2019-05-02 13:37:59 | true | null | null | pestisracok.hu |
Feketén épül az ország
Népszabadság • Kun J. Erzsébet • 2004. november 6.
A fővárosban épülő Művészetek Palotája területén 518 munkást ellenőriztek
az adóhivatal munkatársai, s mindössze öt szabályosan foglalkoztatottat
találtak. Becslések szerint az építőiparban százezernél több feketemunkás
dolgozik.
Másfél hónappal a "tettenérés" után sem tudható pontosan, valójában hány
feketemunkást lepleztek le az APEH ellenőrei az épülő Művészetek
Palotájánál szeptember 15-én. Mint arról beszámoltunk, az adóhivatal nagy
erőkkel vonult ki a Nemzeti Színház melletti építkezésre, illegális
munkásokat kutatva. Az építkezésen 518 dolgozót találtak, közülük azonban
csak öten tudták helyben igazolni foglalkoztatásuk szabályosságát. Az APEH-
től tegnap azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még nem zárult le a vizsgálat,
amely során átnézik a jegyzőkönyveket, az utólag benyújtott
munkaszerződéseket. A generálkivitelező Arcadom Rt. több mint száz
alvállalkozói szerződést kötött, az ellenőrzés napján körülbelül ötven cég
végzett ott munkát. Eddig az adóhivatal tizenhárom vállalkozásról
bizonyította be, hogy nem jelentette be - vagy csak késedelmesen - a nála
dolgozókat. Szankcióként nemcsak mulasztási bírságot szabtak ki - összege
meghaladja a 700 ezer forintot -, hanem tevékenységüket is
felfüggesztették. (A Művészetek Palotájának beruházója a TriGránit, amely
az ismert vállalkozó, Demján Sándor érdekeltségébe tartozik.)
Szinte örökzöld téma, hogy az építőipar a be nem jelentett foglalkoztatás
"fellegvára". A statisztikák szerint az építkezéseken dolgozók negyede-
ötöde végez illegálisan munkát. Csorvási József, az építőipari
szakszervezet vezetője drámaibbnak tartja a helyzetet, szerinte
feketemunkás nélkül nincs ma nagy beruházás. Az ágazatban működő mintegy 90
ezer vállalkozás 135 ezer dolgozója mellett a korábbi években 40-50 ezren
dolgoztak feketén, ma számuk eléri a százezret. A tendenciát azzal
magyarázza, hogy az ellenőrzés nem elég hatékony - az építőiparban két éve
nem volt átfogó munkaügyi ellenőrzés -, a büntetésnek nincs visszatartó
ereje: a legnagyobb tavalyi pénzbírság alig haladta meg az egymillió
forintot. Mindazonáltal a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a munkát
vállaló alvállalkozókat bíz meg a feladattal, amit az ellenőrzés nem képes
követni. A kis magánvállalkozások többségében a magyarok mellett románokat,
ukránokat is dolgoztatnak illegálisan.
A statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 500 ezer munkaképes korú
emberről nem lehet tudni, miből él, hivatalosan nincs munkájuk, s vélhetően
feketén dolgoznak. Az úgynevezett bejelentetlen dolgozók számát a munkaügyi
kutatók is csak becsülni tudják. Laky Teréz szerint Európában elsősorban a
szolgáltatásban dolgoznak bejelentés nélkül, döntően főállás mellett.
Magyarországon kisebb munkákra - kertépítésre, gyermekfelügyeletre, idősek
gondozására, takarításra - alkalmaznak feketén, főleg nyugdíjasokat és
diákokat. Emellett a szezonális ágazatokban - mint az építőipar, a
turizmus, a vendéglátás - ugyancsak gyakori, hogy "elfelejtik"
regisztráltatni az alkalmazottat.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője,
Pappné Márton Erika elmondta: az év első felében 24 ezer munkáltató több
mint 40 ezer telephelyét ellenőrizték, s főleg a munkaidőre, pihenőidőre, a
rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra vonatkozó előírásokban, a munkabér
kifizetésében tártak fel szabálytalanságot. Szabálytalan foglalkoztatást 32
468 munkavállaló esetében bizonyítottak. Be nem jelentett munkán 2822
külföldit értek tetten. Pappné szerint esetükben a szabálytalanságot
szankcionáló összeg 60 százalékkal emelkedett, csakúgy, mint az érintettek
száma.
Mindazonáltal egy brüsszeli felmérés azt mutatta ki, hogy Magyarországon az
illegálisan foglalkoztatottak állítják elő a GDP 18 százalékát. Ezzel az
uniós tagországok között az utolsók között vagyunk, csupán Görögországot
előzzük meg.
Szabálytalan foglalkoztatás, 2004. I. fél év
Intézkedés tárgya
Száma
Érintett létszám
Szabálytalan munkaszerződés
4854
28189
Külföldi feketemunka
710
2822
Munkanélküli-ellátás melletti munka
9
9
Színlelt munkaszerződéses munkaerő-kölcsönzés
27
1457
Forrás: OMMF
Munkaügyi bírságok összege: 1180120000 forint | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338982 | 2004-11-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója sajtótájékoztatóján kifejtette: a köztelevízió székházának felépítése körülbelül 20-23 milliárd forintba került volna. Ezzel szemben 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet "a húsz évre bebiztosított bérleti díjként valakik élveznek" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben is Cipruson bejegyzett offshore cégekről van szó.
A Fidesz számításai szerint tehát mintegy 70 milliárd forintos értékben követtek el hűtlen kezelést - közölte Balsai István.
A politikus az új székház történetének részleteiről szólva kifejtette: 2000-ben az Orbán-kormány elhatározta, hogy új, a köztelevízió tulajdonát képező tévészékházat kell építeni. Ennek megvalósítására létre is jött egy állami tulajdonú cég, a Milleniumi Média Kft. A 2002-es kormányváltás után azonban - folytatta - két évre elakadt a beruházás ügye, amely végül 2004-ben "vett gyökeres fordulatot".
2004-ben ugyanis a kormány úgy döntött, hogy a teljes építkezést PPP-konstrukcióban, vagyis magántőke bevonásával kell megvalósítani - ismertette Balsai István, hozzáfűzve, hogy ezután a Milleniumi Média Kft.-t és a teljes üzletrészállományt - beleértve az ingatlanegyüttes tulajdonjogát is - átadták a Wallis Zrt.-nek, amely céget általában "Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök nevével szokták azonosítani".
A fideszes képviselő tájékoztatása szerint az MTV akkori elnöke 2006 végén olyan szerződést kényszerült aláírni - a kuratórium többségi szavazatával -, amely alapján már két évvel a beköltözés előtt fizetni kellett a bérleti díjat, évi kétmilliárd forintot. Ez az összeg most már évi négymilliárd forint - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szerződés húsz évre szól, és a jelenlegi helyzet szerint nem is lehet felbontani. Úgy fogalmazott: "Húsz évre elzálogosították az MTV költségvetési támogatását (...), és az a megalázó feltétel került a szerződésbe, hogy a televíziót megillető költségvetési támogatás nem a televízióhoz kerül, hanem egyenesen a bérbeadóhoz".
Rámutatott arra is, hogy ha húsz év múlva nem lesz pénze a köztévének új székházba költözni, akkor 18 évre meghosszabbodik a szerződés.
Alappal feltételezhető tehát, hogy olyan hűtlen kezelés történt, amely még a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány nyolcéves működése alatt is "párját ritkítja" - összegezte Balsai István.
Kérdésre hozzátette, ha a Fidesz kormányra kerül, felül fogja vizsgálni ezt a szerződést is.
A Milleniumi Média Kft. pénteki közlése szerint újratárgyalhatják az MTV óbudai gyártóbázisának bérleti és üzemeltetési szerződését. "Tekintettel az MTV nehézzé vált helyzetére, a Millenniumi Média Kft., mint az MTV óbudai gyártóbázisának tulajdonosa, bejelenti, hogy kész tárgyalni az együttműködésről az MTV vezetőivel" - áll az MM közleményében.
A közmédium érdemben nem kommentálta a hírt, és a még meg sem kezdődött tárgyalások lezárulta utánra ígért tájékoztatást.
Tavaly ősszel kezdődött és idén nyáron zárult a Magyar Televízió Óbudára költözése; az ötvenes évek óta a belvárosi Szabadság téren működő közmédium előző székházát is bérelte, miután azt a kilencvenes évek végén eladták az akkori állami vagyonkezelőnek, amely továbbértékesítette az ingatlant.
Az MTV kuratóriumi elnökségének ellenzék által delegált tagjai korábban többször is bírálták a 22 plusz 18 évre szóló székházszerződést, kifogásolva annak tartalmát.
bhz \ bki | Belföld: Fidesz-feljelentés az MTV új székháza ügyében | Büntetőfeljelentést tett a Fidesz a legfőbb ügyésznél a Magyar Televízió (MTV) új székházával kapcsolatban - közölte Balsai István szombaton Budapesten. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fidesz-feljelentes_az_mtv_uj_szekhaza_ugyeben_-467351 | 2009-12-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Klubrádióban bejelentette, hogy
lényegében ő, Raskó György lesz az, aki megmondja, ki lehet Magyar Péter pártjának országgyűlési képviselő-jelöltje a 2026-os választáson.
Raskó György elárulta, hogy támogatja és segíti is Magyar Pétert a kiválasztásban . Úgy látja, hogy
a baloldali és liberális értelmiség nagyon hiányolja Magyar Péter mellől azt a szakértői csapatot, amely hitelessé tudná tenni a Tisza Pártot
Úgy fogalmazott, hogy szerinte olyan rátermett fiatalokat kell kiválogatni, akik állítása szerint tudják kezelni a kihívásokat amennyiben 2026-ban megnyerik a választást.
Ez az alapállás
- mondta. Hozzátette, hogy szerinte Magyar Péter a jövőben rendkívül óvatos lesz, hogy kiket nevez meg tanácsadónak, szakértőnek vagy munkatársának.
Raskó részletezte azt is, hogy ő fog ajánlani embereket Magyar Péternek.
A jelentkezők száma olyan hatalmas, és zavar is bennünket, mert a kiválasztás nem egy egyszerű dolog, ott van felelősség az embernek, hogy végül is kit ajánl.
Hozzátette, hogy a kapcsolati rendszerei segítségével ő fogja összegyűjteni ezeket a személyeket.
Mint ismert , Raskó a politikai pályáját az MDF-ben kezdte, majd a pártszakadás követően a Bokros-csomag szükségessége mellett érvelt. 2002-ben már a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadó testületében ügyködött, 2006-ban pedig, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, agrárminiszterként is felmerült a neve.
A 2010-es kormányváltást követően rendszeresen bírálta az Orbán-kormány politikáját a baloldali médiában.
Majd 2017-ben már a Momentumot támogatta, pénzzel is. Egy évvel később, 2018-ban a 2010 előtti szocialista kormányok számos kulcsemberével a kormányváltás érdekében tevékenykedett. Majd végül a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mellé szegődött, hogy idén kikössön Magyar Péter mellett.
Ahogyan arról korábban az Origo beszámolt, a Világbanktól érkezve, külföldi érdekek képviselőjeként került Raskó György a rendszerváltás utáni privatizáció egyik kulcspozíciójába, ahol központi szerepet vállalt a hazai élelmiszeripar szétverésében . Közreműködésével jelentős részben külföldi kézbe került a magyar édesipar, a dohánygyárak, valamint a szeszgyártás, de a hasznot hajtó növényolajipart is privatizálták. A folyamat eredménye a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar hatalmas munkanélküliséggel párosuló leépülése lett.
Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott:
csak hogy tisztán lássunk: a Tisza Párt tanácsadója, Raskó György az, aki eladta a külföldieknek a magyar élelmiszeripart! Most pedig újra a külföldiek érdekeit képviselik! Brüsszelben olyan javaslatokat támogatnak, aminek a vége, hogy a magyar gazdák helyett az ukrán nagyvállalatok kapnák a területalapú támogatásokat!
Magyar Péter háttéremberének privatizációs és politikai múltja részletesen ITT MEGTEKINTHETŐ . | Bokros, Gyurcsány és Márki-Zay embere válogat Magyar Péternek jelölteket | Raskó György agrároligarcha nem tétlenkedik, és a baloldali Klubrádiónak rögvest elhíresztelte, hogy a Magyar Péternek nyújtandó támogatásért cserébe milyen szerepet tölthet be a botránypolitikus pártjának életében. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/bokros-gyurcsany-es-marki-zay-embere-valogat-magyar-peternek-jelolteket | null | true | null | null | Origo |
Az ügyvéd elmondta: az autók csempészése miatt rárótt büntetés lényeges enyhítésére számíthat Varga, mert az általa behozott tucatnyi autó döntő többsége az EU-ból származott - emiatt ma már nem marasztalható el. Csak a néhány Egyesült Államokból érkezett gépkocsi behozatala miatt vonható felelősségre. Ennek pedig - mondta az ügyvéd - csekély a társadalomra való veszélyessége.
Mint korábban beszámoltunk róla, Zamecsnik Péter a Dunaferr-részvényekkel való visszaéléssel kapcsolatban is a korábbinál enyhébb ítéletre számít. Erre az adja az alapot - vélekedik -, hogy az első- és a másodfokú bíróság is egymástól eltérően ítélte meg az esetet.
Ugyancsak beszámoltunk Varga harmadik büntetőügyéről, amelyben a Fővárosi Főügyészség huszonnégy személy ellen emelt vádat. Egy cégcsoport körbeszámlázással - fiktív beruházások után - jogtalanul mintegy hárommilliárd forintnyi forgalmi adót igényelt vissza. Néhány, a láncolat végén álló cég azután a tartozásokkal együtt eltűnt: Kaya Ibrahim tulajdonába kerültek. A Fidesz akkori gazdasági cselekményeiben kulcsembernek számító Varga állítólag meghatározó szerepet játszott ebben. Mint emlékezetes, a volt tanácsadót rendőri kísérettel hozták haza néhány hónapja Amszterdamból, jelenleg előzetes letartóztatásban van. | Archívum: Újra tárgyalják Varga Tamás régi ügyeit | Helyt adott a bíróság Varga Tamás Fidesz-közeliként emlegetett egykori vállalkozó perújítási kérelmének mindkét, korábban jogerős ítélettel lezárt ügyében - mondta el a Népszabadságnak Zamecsnik Péter ügyvéd. Hozzátette: a perújrafelvételre a törvény kötelezi a Fejér megyei és a Pest megyei bíróságokat, hiszen ha a vádlott távollétében hozzák meg az ítéletet, kötelező a perújrafelvétel. Márpedig a korábbi párttanácsadó már nem tartózkodott Magyarországon, amikor az ellene indított eljárásokban - mind a két esetben két és fél éves - szabadságvesztésre ítélték. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-378627-191744 | 2005-09-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Katapult-ügy: Borovszkyt hamisítással vádolja Nagy Attila
A Katapult Mentorprogram volt programigazgatója szerint Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) állásából felfüggesztett esélyegyenlőségi főigazgatója hivatalos dokumentumot hamisított. Borovszky cáfol és bírósági ügyet kezdeményez.
"Borovszky Tímea (...) a saját állításainak az indokolásaként hamisított egy jegyzőkönyvet" - mondta sajtótájékoztatóján Nagy Attila, Katapult Mentorprogram volt programigazgatója hétfőn Budapesten. Elmondta, az egyik kereskedelmi csatorna honlapján közzétett, március 13-án készült vágatlan interjúban Borovszky Tímea egy 2008. július 2-i megbeszélésről szóló jegyzőkönyvet ismertet, amelynek alapján "Btk.-ba ütköző" cselekményekkel, fiktív számlák elszámolásával vádolja őt meg. (A témáról szóló csütörtöki cikkünkben meg is említettük, hogy Nagy Attila a kérdéses jegyszőkönyvet nem írta alá.)
Ebben olyan állítások vannak, amelyek "nem hangozhattak el" - tette hozzá. Nagy Attila szerint azt, hogy a dokumentum hamisítvány, bizonyítja: július 2-án nem állíthatta - mint az az ismertetett dokumentumban szerepel -, hogy a lakása értékesítéséből befolyt összeget fordította a kollégái bérére, mert csak hat nappal később július 8-án vette le számlájáról az első, valóban fizetések fedezésére szolgáló összeget - mondta. Hozzáfűzte, átmenetileg maga finanszírozta a mentorprogramban dolgozókat. Valóban volt aznap egy megbeszélés - tette hozzá - jelzett egy pénzügyi problémát, de az nem "Btk.-ba ütköző" pénzmozgásról szólt, hanem kölcsönadási szerződésekről alapítványok és más szervezetek között. Ellentmondást vél felfedezni a között, hogy mivel vádolja Borovszky Tímea, miközben maradéktalanul elfogadta a mentorprogramot működtető HÖOK a Hallgatókért Alapítvány által benyújtott szakmai és pénzügyi beszámolót. Az ügyben feljelentést tesz.
Borovszky Tímea az MTI megkeresésére elmondta, az említett megbeszélésen, amelyről a jegyzőkönyv készült, öten vettek részt. Nagy Attila ekkor adott tájékoztatást, amelynek nyomán elindult a program kiterjedtebb ellenőrzése. Kijelentette, a volt programigazgató állítása a jegyzőkönyv meghamisításáról nem felel meg a valóságnak és azért a bíróságon kell majd felelnie.
Nagy Attila február végén nyílt levélben fordult Hiller István tárcavezetőhöz, mert szerinte Borovszky Tímea "pénzügyi visszaélésekbe keveredhetett".
Az oktatási minisztérium később feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt ismeretlen tettesek ellen. Az eljárás lezárultáig Borovszky Tímeát felfüggesztették hivatalából.
A mentorprogram február elejétől egy hónapig átmenetileg szünetelt, mivel nem sikerült aláírni a folytatásáról szóló szerződést az Oktatási és Kulturális Minisztériummal.
Hétfőn a parlamentben is szó volt a Katapult Mentorprogram körüli szabálytalanságokról, amelyeket két fideszes képviselő, Pósán Lajos és Révész Máriusz interpellációjában a Zuschlag-ügyhöz hasonlított. Hiller István szakminiszter közölte, az ügy tisztázása túlmutat a közigazgatás határain, ezért március 12-én ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek. Elmondta azt is, hogy a mentorprogram folytatódik, finanszírozása biztosított.
2009. március. 12. 13:50 hvg.hu Itthon
Zűrzavarok az esélyegyenlőségi pénzek körül
Hiller István feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt, s felfüggesztette hivatalából Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót. A főigazgatóság munkatársai értetlenül állnak a történtek előtt, és szerintük éppen az ügyet kirobbantó Katapult-vezető sáros pénzügyi szabálytalanságokban. A botrány túlcsaphat önmagán, és ellehetetlenítheti az éppen csak megindult oktatási integrációt. | Itthon: Katapult-ügy: Borovszkyt hamisítással vádolja Nagy Attila | A Katapult Mentorprogram volt programigazgatója szerint Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) állásából felfüggesztett esélyegyenlőségi főigazgatója hivatalos dokumentumot hamisított. Borovszky cáfol és bírósági ügyet kezdeményez. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090316_katapult_mentorpogram_borovszky | 2009-03-16 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Éjjel van, és megjött a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak - írta Facebook oldalán a DK pártigazgatója. Sebián- Petrovszki László kifotózta a részleteket, a 65 oldalas anyagból a budapesti körzetekre vonatkozó oldalakat. Itt olvashatják.
A lényege az, hogy a kormánypárt jelentősen átrajzolná Budapest választókerületeit, két körzet meg is szüntetne, így a szám 18-ról 16-ra csökken. Sebián- Petrovszki László, a DK pártigazgatója választási atombombaként minősítette a lépést. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált: a Fidesz az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan megpuccsolja a választási akaratot. Szerinte a kormány így áll bosszút azért, mert a főváros legutóbb a Fidesz ellen szavazott. | Megint az éj leple alatt dolgozott a Fidesz - választási atombombát dobnak Budapestre | Kedden 8 igennel és 3 nemmel el is fogadta a parlament Igazságügyi Bizottsága a választási törvények módosításáról szóló törvénycsomagot, amit a képviselők csak előző este kaphattak meg. Vagyis a javaslatot hivatalosan is benyújtották az országgyűlésnek. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/megint-az-ej-leple-alatt-dolgozott-a-fidesz-valasztasi-atombombat-dobnak-budapestre-148328 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Elég keményen nekiment az Állami Számvevőszék – melynek vezetője, Domokos "domokoslaszlo.com" László fideszes parlamenti képviselői székéből ült át az állam legfontosabb ellenőrző szervezetének vezetői posztjára – a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Utóbbit még mindig az Egyesült Államokban korrupció miatt nem kívánatos Vida Ildikó vezeti.
Két elemzésben a 2009 és 2014 közötti, és a 2011 és 2014 tavasz közötti időszakban vizsgálták a NAV (az időszak elején még APEH) működését, előbbi időtávon a hátralékkezelési, végrehajtási és a kiemelt adózókra vonatkozó gyakorlatot nézték, utóbbi időszakban pedig az EUROFISC nevű, nemzetközi adatcsere programban való részvétel eredményességét vizsgálták. Az ellenőrzéseknek nem volt semmi különösebb apropója, csak az "elmúlt évek kockázatait összegezve döntöttek" a NAV átfogó ellenőrzése mellett.
Egészen súlyos hiányosságokat találtak.
A kétszáz oldalas jelentésből egy elég kaotikus, kapkodó és alapvetően rendetlen hivatal képe rajzolódik ki, amelyik gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett ki tartozásokat a kezéből. Nem is keveset, közel 3800 milliárd forintot, ami jóval több, mint az éves GDP tíz százaléka.
2009-ről 2013-ra a nyilvántartott adó- és vámhátralékok állománya 2078,5 milliárd forintról 2260,9 milliárd forintra nőtt. De csak azért ennyivel, mert ebben az időben közel 3800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozás mérséklés, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan.
Így változott a hátralékállomány, és így törölgettek belőle:
Látható, hogy az évek alatt egyre több hátralékot engedtek el. Méghozzá úgy, hogy ennek okait nem ellenőrizték rendesen. A jelentésben lévő táblázat szerint így alakultak az elengedett adóhátralékok okai:
Az elengedett hátralékok egy részénél biztosan nem volt más választás, de a jelentés szerint
a 2009-2013. között minden évben 232,8-204,0 milliárd forintnyi hátralékot úgy engedtek el, hogy semmit nem tettek annak behajtása érdekében.
Szóval úgy nyilvánították behajthatatlannak a hátralékok egy jelentős részét, hogy nem tettek értük semmilyen intézkedést.
Az adóhivatalban valamiért nem alakították ki a belső ellenőrzéshez szükséges szabályokat, ezért a NAV különböző belső egységeinek szabályzataiban egymásnak ellentmondóan vették figyelembe a megváltozott jogi előírásokat. Nem alakították ki az egységes adó- és vámügyi folyószámla-rendszert, ezért a hátralékkezelés rendszere sem működött normálisan.
"Az egységes szabályozással nem rendelkező eljárások döntési szabadságot, ezáltal egymástól eltérő feladat-ellátási lehetőséget tettek lehetővé a különböző szervezeti egységekben", írja a jelentés, ami elég aggasztónak hangzik egy annyira fontos hivatal esetében, mint a NAV.
A kiemelt adózókról nem vezettek rendes nyilvántartást. A jelentés így fogalmaz:
"A 2009-2011. között nem tartották be teljes körűen a törvényi előírásokat, amely szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózót – köztük a kiemelt adózókat – az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen, legalább háromévente ellenőrizni."
A kiemelt adózókat egyébként kötelező lett volna háromévente ellenőrizni, de a hiányos nyilvántartás miatt ez nem jött össze. A különösen fontos adózók száma egyébként így alakult az évek alatt:
Az ÁSZ szerint "az adózásban betöltött meghatározó súlyuk ellenére, a kiemelt adózói körben az adóztatásra és ellenőrzésre vonatkozó belső szabályozók kialakítása a jogszabályokban előírtakkal nem volt minden esetben összhangban, illetve kiadásuk késedelmesen, vagy nem történt meg." Az érintett nagy adózók 6,7 százalékánál maradtak el ellenőrzések.
A vizsgálat időszakokban egyébként sem a Pénzügyminisztérium, sem utódja, Nemzetgazdasági Minisztérium nem tartotta fontosnak, hogy ellenőrizze az egyébként szervezetileg alá tartozó adóhivatalt, állapította meg az ÁSZ. | 3800 milliárd forintot engedett el a NAV | Átvizsgálták az adóhivatalt, és hihetetlenül nagy lyukakat találtak. Évente több mint 200 milliárdnyi adótartozást úgy engedett el a NAV, hogy semmit nem tett a behajtás érdekében. A kiemelten fontos nagy adózók egy részét egyáltalán nem ellenőrizték. | null | 1 | https://444.hu/2015/03/11/kemenyen-leszolta-a-nav-ot-az-asz/ | 2015-03-11 16:39:14 | true | null | null | 444 |
Érdemi vita nem volt, sőt az ellenzék két pártjának képviselői jelen sem voltak azon a bizottsági ülésen, ahol döntés született a bankadó szabályainak egyes biztosítók számára kedvező módosításának kezdeményezéséről. A kedvezményezett cégek között van egy olyan biztosító, amelynek tulajdonosai, illetve vezető tisztségviselői között a Fideszhez kötődő személyek vannak.
Érdemi vita nélkül szavazta meg a számvevőszéki és költségvetési bizottság egyebek mellett azt a módosító javaslatot, amely hat magyarországi biztosítót mentesítene a bankadó fizetése alól. "A kormányoldal előre közölte, hogy minden olyan indítványt támogat, amit a kormány is, így tartalmi észrevétel nélkül darálta le a bizottság a közel kétszáz indítványt" - mondta az [origo]-nak Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke.
Az ellenzék részéről egyébként Nyikoson kívül csak az ugyancsak jobbikos Rozgonyi Ernő vett részt a szerdai ülésen. Az országgyűlés honlapján az ülésről megjelent összesítő szerint ugyan ott volt az LMP-s Vágó Gábor is, de ő saját bevallása szerint valójában nem volt jelen.
A bizottság által benyújtott módosító lényegében megismétli Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnökének korábban már benyújtott javaslatát arról, hogy a kivetni tervezett bankadó biztosítókra eső része alól mentesülnek azon cégek, amelyek 2007. június 1. után szerezték meg a tevékenységi engedélyt. (A törvényről és a módosító javaslatokról hétfőn szavaz a parlament.)
Hatan megúsznák
A PSZÁF-tól és a Mabisztól kapott tájékoztatás szerint ez alapján mentesülne az adó alól az MKB Életbiztosító és az MKB Általános Biztosító, a Generali-csoporthoz tartozó Genertel, az Ergo Életbiztosító, a CIG Pannónia Életbiztosító és a Wabard Biztosító.
A CIG Pannónia alapítói és tisztségviselői között több, egyértelműen a Fideszhez kötődő közéleti személyiség van, így Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, Martonyi János volt és jelenlegi külügyminiszter és Szapáry György, Orbán Viktor főtanácsadója.
A Wabard Biztosító alapítója Wáberer György, a közúti szállítmányozással foglalkozó Waberers Holding tulajdonosa. Wáberer a magyarországi fuvarozók egyharmadát képviselő Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum képviseletében hétfőn írt alá megállapodást Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Ebben a szervezet tagjai vállalták, hogy 2010 második felében itthon tankolják meg járműveiket akkor is, ha a határon túl olcsóbban tehetnék.
Salátatörvény, salátamódosítás
A bizottság új módosító javaslatába beépítettek egy másik Rogán-javaslatot is, amely megváltoztatná a fizetendő adó vetítési alapját mégpedig az életbiztosítók számára kedvezően. A kettőről tehát így egyszerre szavaz majd a parlament. Cikkünk megjelenéséig Rogán Antal az említettek közül egyik saját javaslatát sem vonta vissza.
A Rogán-féle módosító indítvány indoklásában az áll, hogy "a biztosítási piacon jellemző, az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban rendszerint 5-8 évig veszteségesek, működésük folyamatos tőkebevonást igényel. Ennek megfelelően a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését". Kerestük Rogán Antalt, a költségvetési bizottság több fideszes tagját, de cikkünk megjelenéséig egyiküket sem sikerült elérnünk. Szintén hiába hívtuk a CIG Pannónia tulajdonosai közül Töröcskei Istvánt és Lantos Csabát.
Az [origo] által megkérdezett, a szektort jól ismerő szakember szerint a kezdeti 5-8 évnyi veszteséges működés távolról sem általános, nagy különbség van, például, az életbiztosítók és a nem életbiztosítók között. Előbbieknek valóban hosszabb időre van szükségük, a nem életbiztosításokat kínáló cégek azonban gyorsabban nyereségesekké válhatnak.
Piacvezető, de veszteséges
A CIG Pannónia a honlapján fellelhető információk szerint már működésének második évében piacvezető lett az életbiztosítások terén, 26 százalékos részesedéssel. 2009-ben - a pénzügyi válság kellős közepén - az előző évi értéket közel megháromszorozva, 12 milliárd forint díjbevételre tett szert, 50 százalékkal túlteljesítve az éves tervet. Az "építkezési szakasz átlagnál magasabb költségterhe okán" azonban így is 2,2 milliárd forint veszteséggel zárta a tavalyi évet - áll az egyik beszámolóban.
Az Opten céginformációs rendszerben egyetlen szám szerepel a CIG elmúlt három évének mérlegadatai között, eszerint a cég 2008-ban 1,075 milliárd forintos adózás előtti veszteséget ért el. A Wabard adózás előtti és mérleg szerinti eredménye egyaránt mínusz 75,6 millió forint volt abban az évben. Az MKB Általános Biztosító 550 millió, az MKB Életbiztosító 511 millió forintos veszteséget produkált 2008-ban. Ennél frissebb számok, illetve a Genertel és az Ergo pénzügyi adatai nem érhetőek el az Opten adatbázisában.
Versenytorzító hatás
Neve elhallgatását kérő forrásunk felhívta a figyelmet arra a versenytorzító körülményre, hogy ha a módosításokat elfogadják, akkor az őszi kötelező-kampányban a Genertel és a kimondottan járműbiztosításokat kínáló Wabard - melyet tavaly többrendbeli jogszabálysértés miatt a PSZÁF fél évre eltiltott a szerződéskötéstől - a nettó díjbevételre kivetett 5,9 százalékos teher nélkül jelentősen aláígérhet majd a konkurenciának. | Csont nélkül ment át a Járai-biztosítót is segítő javaslat | Érdemi vita nem volt, sőt az ellenzék két pártjának képviselői jelen sem voltak azon a bizottsági ülésen, ahol döntés született a bankadó szabályainak egyes biztosítók számára kedvező módosításának kezdeményezéséről. A kedvezményezett cégek között van egy olyan biztosító, amelynek tulajdonosai, illetve vezető tisztségviselői között a Fideszhez kötődő személyek vannak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2010/07/bankado-biztositok-jarai-es-waberer-cege-mentesseget-kap | 2010-07-09 22:00:00 | true | null | null | Origo |
A 199 parlamenti képviselőből 54-nek összesen 95 cégben van valamekkora tulajdonrésze, legalábbis ennyit vallottak be a tavaly december végén leadott vagyonnyilatkozatokban.
Ezeknek a cégeknek – mint a többi 500 ezernek – elvileg május 31-ig kellett elküldeniük az Igazságügyi Minisztériumnak az éves beszámolóikat, amikből kiderül, hogyan ment tavaly az üzlet, és mennyit akaszthattak le maguknak a tulajdonosok osztalék formájában. Úgyhogy meg is néztük, mennyit hozott a képviselőinknek a magángazdaság.
Bár a parlamentben a Fidesz már elvesztette a kétharmadát, a cégtulajdonos képviselőknek több mint kétharmada még mindig fideszes. Arányaiban viszont az LMP-ben és a DK-ban ül a legtöbb vállalkozó.
A céges érdekeltséggel bíró képviselők így oszlanak meg a pártok között a decemberi állapot szerint:
A nagyobbik kormánypártban 115 képviselőre jut 36 olyan, akinek van céges tulajdonrésze, míg a KDNP-ben 16 honatyára jut négy, a DK-nál 4-re 2, az LMP-nél pedig 5 képviselőre 3 vállalkozás, tehát igazából a Fidesz frakcióban van arányaiban majdnem a legkevesebb vállalkozó képviselő. Náluk csak a Jobbik áll rosszabbul, ahol 24 képviselőre jut egy olyan, akinek van vállalkozása.
A legtöbb politikusi cég viszonylag kicsi, ami, ha van egyáltalán valami aktivitása, legfeljebb pár millió forintos bevételt és jó esetben pár százezer forint profitot termel. Rosszabb esetben pár tíz vagy százezres, még rosszabb esetben pár milliós veszteséggel zárták a tavalyi évet. Összességében azért több cég zárta pluszban 2014-et azok közül, amelyekről egyáltalán volt valamilyen értékelhető adat az éves eredménykimutatásokban.
Összesen 40 volt nyereséges, és csak 26 termelt veszteséget,
a maradék 29 vagy nullás bevallást adott le – feltehetően nem végzett tevékenységet –, vagy nem is közölt adatokat. Milliós vesztesége 11, milliós nyeresége pedig 18 vállalkozásnak volt.
A legtöbb cég amolyan családi vállalkozás, amelyeket – úgy tűnik – mintha azért hozták volna létre, hogy el lehessen számolni bennük a családtagok különböző üzleteit, vagy mondjuk ilyen-olyan megbízási szerződéses munkáját (ami egyébként nem csak a parlamentben, hanem az egész gazdaságban elég jellemző). Éppen ezért gyakori, hogy a cégek bejegyzett tevékenységei között mindenféle és amúgy elég különböző tevékenység szerepel.
Van olyan cég például, ami elvileg egyszerre végez társadalomtudományos kutatásokat és tenyészt csirkéket.
Persze vannak köztük a képviselők polgári foglalkozásához köthető cégek, ügyvédi irodák, magánorvosi praxisok, kereskedelmi cégek, agrárvállalkozások, kis és nagykereskedők stb. De van azért három-négy milliárdos bevételű nagyvállalat is, és vannak képviselők, akiknek ezekben van kisebb-nagyobb részesedésük.
A legnagyobb keresők
Na de térjünk rá a szaftos dolgokra, hogy ki is kereste a legtöbbet a cégein! A képviselők üzletei közül csak nagyon kevés fizetett osztalékot a tulajdonosoknak az év végén, vagy azért, mert amúgy is veszteségesek voltak, úgyhogy nem nagyon volt mit kiosztani, vagy pedig mert a cég közgyűlése a megtermelt pénzt az eredménytartalékba tette ahelyett, hogy kiutalta volna a tulajdonosoknak.
Összesen tehát csak 9 politikusnak van részesedése olyan cégben, ami fizetett osztalékot az év végén.
Közülük is messze kimagaslik Gyurcsány Ferenc osztaléka, akinek 180 millió forintot hozott az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
Az Altus talán a legismertebb cég az aktív politikusok érdekeltségei közül, ami kisebb politikai botrányba is keveredett pár héttel ezelőtt az EU-s megbízásával kapcsolatban. Ezenkívül a cégnek több más vállalkozásban is van tulajdonrésze, így tehát elméletileg az exminiszterelnök lát rá a magángazdaság legnagyobb szeletére a saját cégein keresztül.
Az Altus-csoportot már többször átszervezték, így a tanácsadás és a portfóliókezelés is külön cégekhez került, amiknek viszont mind a zrt. a tulajdonosuk. Ennek egyedüli részvényese pedig a volt miniszterelnök, aki a 2014-es vagyonbevallása szerint is 168 milliós osztalékot kapott a cégtől.
A cégeiken legtöbbet keresők második helyén dr. Kovács József Békés megyei fideszes képviselő és belgyógyász szakorvos áll, akinek két orvosi ellátást nyújtó cége is van Gyulán. Ezek közül a Munka-Med Kft. teljesített jobban, 43 millió forintot hozott a tulajdonosoknak, ennek a fele pedig Kovácsot illeti az e-beszámolóra feltöltött céges eredménykimutatás kiegészítő melléklete szerint. De az osztalék másik fele is a családban marad, a cég másik fele ugyanis Kovács feleségéé.
A harmadik legnagyobb osztalékot a parlament fideszes újonca, Tuzson Bence kapta. Bár a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője látványosan kilépett a közbeszerzéseken is induló ügyvédi irodájából, miután bekerült a Parlamentbe, két cége még így is maradt, a mérnöki tanácsadással és kivitelezéssel foglalkozó Tuzson Kft. és a mérnöki és üzleti tanácsokat adó Beta Consulting Kft.
A kettő közül az utóbbi volt nyereséges tavaly, amelyet ugyanazzal a Biczi Tamással tulajdonolnak felesben, akivel közös ügyvédi irodájuk is volt. A két tulaj 12,178 millió forinton osztozhatott 2014 végén.
név párt cég Tulajdonrész (%) osztalék 1. Gyurcsány Ferenc DK Altus Befektetési Zrt. 100 180 000 000 2. Dr. Kovács József Fidesz Munka-Med Kft. 50 21 500 000 3. Tuzson Bence Fidesz Beta Consulting Kft. 50 6 089 000 4. Lázár János Fidesz Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. 2 2 771 680 5. Szél Bernadett LMP Mirawind Kft. 50 2 000 000 6. Szabó Zsolt Fidesz Exact-Cont Kft. 26 714 286 7. Czerván György Fidesz Aranyszarvas Mezőgazdasági Zrt. 24,88 671760 8. Hargitai János KDNP Bólycoop 2013 Kft. 3,43 172 500 9. Gőgös Zoltán MSZP Táncsics Mezőgazdasági Zrt. 0,3 90 144
Tuzson után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jön, akinek a vagyonbevallása szerint a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben két százalékos tulajdonrésze van. A beszámoló szerint a vállalat 138,5 millió forint osztalékot fizetett, ez alapján Lázár 2,77 milliót kaphatott (ez nagyjából egyhatvanad része Gyurcsány osztalékának). Meg kell jegyeznünk, hogy a vállalat közgyűlési jegyzőkönyvének az adózott eredmény felhasználásáról szóló kivonata nem tesz különbséget a tulajdonosok részesedéseiből következő osztalékfizetési jogosultságok között, ezért mi abból indultunk ki, hogy Lázár a rá eső részt arányosan megkapta.
Őt az LMP-s Szél Bernadett követi, aki az internetes kereskedelemmel és csomagküldéssel foglalkozó Mirawind Kft. nyereségéből kapott 2 milliót.
A Heves megyei fideszes Szabó Zsoltnak a könyvvizsgáló Exact-Cont Kft. fialt 714 ezret, Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár pedig az Aranyszarvas Mezőgazdasági Zrt.-ben lévő közel 25 százalékán keresett 669 600 forintot.
A lista végén a baranyai KDNP-s Hargitay János szerepel 175 ezres osztalékával, és a szocialista Gőgös Zoltán, akinek 90 ezret ért az eléggé szocialista nevű Táncsics Mezőgazdasági Zrt.-ben lévő 0,3 százaléka (ebben az esetben szintén nem tudjuk, hogy Gőgösek kamatozó részvényei vagy törzsrészvényei vannak a cégben, attól függően különböző osztalékot ad a Táncsics Zrt.) Az MSZP-s politikus a vagyonbevallása szerint földet is ad bérbe a cégnek, amiért szintén kap félmillió forintot, valamint felügyelőbizottsági tag is a vállalatnál - az már nem derül ki, hogy ezért mennyit kap.
A parlament legjei
Pár további érdekes adat a parlamenti képviselők cégeiről: | 1 Gyurcsány=64,98 Lázár | 1 Gyurcsány=64,98 Lázár - Legalábbis a cégeikből származó osztalékok alapján. Itt a vállalkozásokkal legtöbbet kereső vagy bukó politikusok listája, az élbolyban fideszes orvos és LMP-s honanya. A társaságok között van olyan, amely kutatással és csirketartással is foglalkozik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/06/15/kepviselok_cegei_beszamolok/ | 2015-06-15 00:00:00 | true | null | null | Index |
Október 23-án a Millenárison a biztonságiak kivezettek és falhoz állítottak egy férfit, aki egy tiltakozó táblát emelt fel Orbán Viktor beszéde előtt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tiltakozó Csőgör Pétert volt gazdasági főnyomozót az akciója után egy mélygarázsba hurcolták, ott megbilincselték, újra, már erőszakosan falhoz nyomták és hét órán át fogva tartották.
Most Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztotta meg a helyszíni, kültéri biztonsági kamerák felvételeit. Ezeken látható, hogy Orbán közeledtekor Csőgör eltávolítja az addigi álcát a tábláról, mire civilruhás TEK-esek rontanak rá, kiverik a kezéből a táblát és gyorsan kitolják a többi néző közül, majd kicsit odébb a falhoz nyomják.
"A biztonsági kamerák által rögzített, durva képsorok bizonyítják, hogy tényleg csak egy tiltakozó tábla felmutatása miatt rángatták ki és állították falhoz" dr. Csőgör Pétert - írja Hadházy.
"A videó bizonyítja, hogy csak a véleménye kifejezése miatt" történt mindez Csőgörrel, "« rendzavarás » szabálysértés ürügyén. Ezt a « tényállást » arra hivatkozva állapították meg, hogy miután az exnyomozót csak a véleménye miatt lefogták, megmotozták őt és a zsebében (nem a kezében) a lehető legkisebb (4 cm pengehosszú) tapétavágót (sniccert) találták nála (ami amúgy azért volt nála, hogy a tábláját gyorsan át tudja alakítani)"
- számolt be a képviselő, aki szerint semmi jogalapja nem volt az intézkedésnek.
Hadházy arról is írt, hogy az esetről látott korábbi fotók és a videó alapján is Szegő Tamás százados volt az, aki vegzálta Csőgört. Róla megjegyzi, ő volt az, "aki cinikusan törvénytelen módon akadályozta meg, hogy a Telex újságírói Szijjártó Pétertől kérdezhessenek". | Így állították falhoz a táblával tiltakozó férfit Orbán október 23-i beszédekor | Hadházy Ákos osztotta meg a biztonsági kamerák felvételeit az esetről. Ez alapján úgy tűnik, tényleg pusztán egy békésen feltartott tábla miatt bilincselték meg és tartották fogva hét órán át Csőgör Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/igy-allitottak-falhoz-a-tablaval-tiltakozo-ferfit-orban-oktober-23-i-beszedekor-148370 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A miniszter nem jött - felháborodtak a magyar gazdák | Hiába hívták, nem ment el Berettyóújfaluba Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy válaszoljon a helyi parasztoknak: miért nem nyertek a Hortobágyi Nemzeti Park területeire kiírt bérleti pályázaton. A gazdák azt mondják, hogy minden feltételnek megfeleltek, mégis – ahogy fogalmaznak – állatot sosem látott, mezőgazdasággal sosem foglalkozó fiatal lányok nyertek. Elkeseredésükben a város melletti főúton, félpályás útlezárással demonstráltak pénteken. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140131-gazdatuntetes | 2014-02-01 09:55:00 | true | null | null | ATV |
|
Szilágyi György és Kepli Lajos országgyűlési képviselők közölték: az állam tavaly ősszel adta át ingyenesen a balatonfüredi önkormányzatnak a kikötőt, azzal a feltétellel, hogy azt 15 évig nem idegenítheti el. Kepli Lajos emlékeztetett arra, hogy a kikötő az egyetlen olyan olimpiai központ, amely nem veszteséges: évente 100-110 millió forint bevételt termelt a sportköltségvetésnek. Úgy fogalmazott: ennek ellenére az önkormányzat 2012 decemberében egy 30 napos, "személyre szabott" pályáztatást követően évi 15 millió forintért bérbe adta a kikötőt egy konzorciumnak, amelynek tagja a Közgép Kft., a Swietelsky Kft. és Fonyó Károly, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja, Simicska Lajos üzlettársa.
Hangsúlyozta: az önkormányzat ezzel a döntéssel ha jogilag nem is, de lényegében egy földhasználati szerződéssel igenis elidegenítette az ingatlant, hiszen kizárólagos használati jogot adott a konzorcium tagjainak. Szilágyi György szerint ez egy "bújtatott privatizáció", hiszen az egyébként több mint egymilliárd értékű ingatlanokkal rendelkező és éves szinten több mint 100 millió forint nyereséget termelő kikötőt évi 15 millió forintért "átjátszották" magánszemélyek kezébe. Kepli Lajos hozzátette: a döntéssel anyagi kár is érte Balatonfüredet, hiszen a város majdnem 100 millió forintos bevételtől esik el évente, ezért a Jobbik hűtlen kezelés miatt feljelentést fog tenni az ügyben.
Az ügyről sajtóközleményt adott kia a szövetség és a balatonfürdei önkormányzat. E szerint arról született megállapodás a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, Gál András Levente és Balatonfüred polgármestere, Bóka István között, hogy korábbiaknál minden szempontból kedvezőbb feltételek teremtődnek a vitorlás rendezvények, versenyek és edzőtáborok számára már 2013-tól a balatonfüredi Zákony utcai sporttelepen, amely Magyarország egyik legjelentősebb vitorlás infrastruktúrája.
Balatonfüred önkormányzata tájékoztatta a vitorlás telepet balatoni központjaként, valamint a jelentősebb hazai és nemzetközi versenyek bázisaként használó Magyar
Vitorlás Szövetséget, hogy tulajdonosként 15 éves kötelezettség terheli a telep gyermek és ifjúsági sportcélokra történő hasznosítására. A város vezetése arról tájékoztatott, hogy - többek között a nemzetközi versenyek fogadása érdekében - szükséges, milliárdos nagyságrendű fejlesztések és a hatékony üzemeltetés céljából pályázaton magánpartnert von be, akivel szemben érvényesíti a Magyar Vitorlás Szövetséggel közösen kialakított, hosszú távú elvárásrendszert. A két kiválasztott a Közgép és a Swietelsky. A magánpartner partner bevonásával megvalósuló fejlesztési koncepciót több évvel ezelőtt a Magyar Vitorlás Szövetséggel közösen dolgozták ki.
Az MVSZ és a városvezetés egyetért abban: elvárás, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a vitorlásbázisból befolyó bevételeknek a telep fejlesztését és az szolgáltatások javítását kell szolgálniuk, az ingatlan alapvető rendeltetése pedig továbbra is vitorlás sportközpont marad. Az MVSZ üdvözölte, hogy város elkötelezettségét arra, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen kedvezőbb anyagi és színvonalbeli szolgáltatást kapnak már 2013-tól a vitorlásbázison mind a szövetség, mind a versenyzők.
A telep egyébként főhelyszíne lesz 2013. nyarán a szokásos bajnokságok, így a Fehér és a Kék Szalag mellett az Európa- és világbajnokságnak. | Belföld: Balatonfüredi vitorláskikötő: átjátszás vagy fejlesztés? | A Jobbik szerint felháborító és vérlázító, ahogyan a kormánypártok és a hozzájuk közeli oligarchák lényegében privatizálták a balatonfüredi vitorláskikötőt, ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz az ügyben. Az önkormányzat szerint a magáncégek bevonására a fejlesztések érdekében volt szükség. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fideszes_oligarchak_privatizaltak_a_balatonfuredi_vitorlaskikotot_-1361487 | 2013-01-23 21:55:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2011.05.09. 12:11
Az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek hétfőn a gazdasági és informatikai bizottság. A törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges.• Magyarország számára fontos a közpénzek ellenőrzése
A törvény a tervek szerint idén július elsején lép hatályba. A számvevőszék tevékenységében „új hangsúlyokat kap” a költségvetés véleményezése, figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozóan bevezetendő szabályaira – áll az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklásában. Eszerint a törvény kiemeli és erősíti a számvevőszék „tanácsadó és segítő szerepét”. Jelenleg az 1989. évi XXXVIII. törvény szabályozza az Állami Számvevőszék működését, a jogszabályt az elmúlt két évtizedben többször módosították.
A törvényjavaslat szerint az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az parlamentnek alárendelve látja el feladatát, miközben ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. A számvevőszéknek az indítvány szerint tanácsadó-javaslattevő funkciója is lenne, amelynek keretében az ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítva segítené az Országgyűlés munkáját. A javaslat szerint az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben az ÁSZ nem rendelkezne közvetlen szankcionálási lehetőséggel, ugyanakkor kezdeményezheti „a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást” az erre jogosult szervnél.
A hétfőn benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt közvetlenül nem támadhatók meg. Az ÁSZ éves költségvetésére vonatkozó javaslatát és költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze – olvasható a javaslatban, amely kitér arra is, hogy a számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél. A számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában ad tájékoztatást a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről és gazdálkodásáról.
A törvényjavaslat összefoglalja a legfontosabb ellenőrzési területeket: az ÁSZ kontrollálja az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, valamint az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásnak törvényességét és célszerűségét. A számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednének többek között a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználására, valamint a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására.
A szervezet ellenőrzési jogosítványa kiterjedne az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek az ellenőrzésére is. A törvényjavaslatban szerepel, hogy az ÁSZ személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből, valamint alkalmazottakból áll. Az ÁSZ elnökét egy parlamenti képviselőkből álló, nyolctagú bizottság javaslata alapján választanák, az elnök újraválasztható, és az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg.
A korábbi szabályoktól eltérően az új törvényjavaslat nem határozza meg a számvevőszék által végzett ellenőrzések típusát és módszertanát. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy „az ellenőrzés módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős mértékben hatással vannak az időszakonként közzétett egyre részletesebb nemzetközi standardok is”. Ezért a törvény az ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek a kialakítását a számvevőszékre bízná, ugyanakkor kötelezettségként írja elő ezek nyilvánosságra hozatalát.
Az ÁSZ által ellenőrzött szervezet köteles az ellenőrzésben közreműködni, és – a szükséges adatok biztosításával – a számvevő munkáját segíteni. Ha a közreműködésre köteles szervezet, illetőleg munkatársa ennek önként nem vagy nem megfelelően tesz eleget, ez jogi úton kikényszeríthető. Az indoklás szerint a törvény szándéka, hogy felszámolja a „következmények nélküli ellenőrzéseket”. Ennek lényege, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorodik az ellenőrzött szervezet kötelezettsége és felelőssége.
A korábbi „megengedő” szabályokkal szemben előtérbe kerülnek az eltérést nem engedő előírások. Míg például a korábbi szabályok szerint az ellenőrzött szervezeten múlt, készít-e a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet vagy sem, addig a törvénytervezet ezen terv készítését kötelezővé teszi, ha azt az ellenőrzési megállapítások szükségessé teszik. A számvevőszéki ellenőrzésének eredményeképpen megszülető jelentések nyilvánosak. | Az ÁSZ "tanácsadó és segítő szerepét" hangsúlyozzák | Az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek hétfőn a gazdasági és informatikai bizottság. A törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges.• Magyarország számára fontos a közpénzek ellenőrzése | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/05/az-asz-tanacsado-es-segito-szerepet-hangsulyozzak | 2011-05-09 15:14:44 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A miniszterelnök a külföldi érdekek kiszolgálójának és a "háborúpárti" szövetség egyik tagjának, Brüsszel által kívánt bábkormány vezetőjének igyekezett beállítani Magyar Pétert és a Tisza Pártot, amellyel szemben ő és az általa vezetett kormány számít a magyar nemzeti érdekek igazi képviselőjének. Ez a narratíva már többször sikeres volt az akkori ellenzéki politikusok ellen, nem véletlenül vetik be ismételten.
Amikor 2013-ban az Európai Parlament elfogadta a magyar kormány jogállamisághoz és demokráciához viszonyuló politikáját számos pontban elmarasztaló Tavares-jelentést, akkor a hazai kormányzati kommunikációs tálalásban az Európai Parlament többsége Magyarországot, a magyar népet támadta, az ezzel egyetértő hazai ellenzéki erők pedig a magyar nemzeti érdekek elárulójának minősültek. Majdnem egyidős a NER eddigi történetével, hogy a fideszes kommunikációban szétválik az Európai Unió és a magyar nemzet érdeke, és jaj azoknak a pártoknak, amelyeket sikerül az EU belső ügynökei, támogatói pozíciójába szorítani. | Veszélyes támadás Magyar Péter ellen | Majdnem egyidős a NER eddigi történetével, hogy a fideszes kommunikációban szétválik az Európai Unió és a magyar nemzet érdeke, és jaj azoknak a pártoknak, amelyeket sikerül az EU belső ügynökei, támogatói pozíciójába szorítani. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/veszelyes-tamadas-magyar-peter-ellen-169144 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Orbán Viktor állítólag Kötcsén fejtette ki azoknak, akiknek ki kell, hogy most aztán eljött a szakpolitikai viták megvívásának az ideje. Azóta már azt is tudjuk, hogy ez alatt nem teljesen azt érti a miniszterelnök, amit bárki más. Természetesen szó sincs különféle adatokkal való dobálózásról és hasonló hülyeségekről; ebben az univerzumban parlamenti pofozkodásról van ugyanis szó, amiről aztán Orbán Facebookjára le lehet gyártani a magyar politikai nyilvánosság csúcstartalmát: az Orbánba beleszálló ellenzékieket, akiket aztán Orbán kioszt. Megvoltak a pofonok, csihipuhi, purparlé, tüttyölt ratyli, mindenki mehet haza, megint Orbán csicskította be a libsiket és nem fordítva, ott van az eredmény is feketén-fehéren. Ezt látva úgy tűnik, a szakpolitikai vita része volt, amikor a jobbikos Brenner Koloman kritikájára a jelentősen erősebb román gazdasági adatokkal kapcsolatban ki is adta az ukázt:
"Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt!"
Orbán stábja annyira büszke volt a frappáns visszavágásra, hogy még ki is emelte ezt a gondolatot közösségi oldalán.
Minden jel szerint nagyjából ez az ajánlat, a Fidesz-KDNP így 14 évnyi kormányzás után elérte a zenitet, képességei csúcsát, a nemzeti kormányzás maximumát: ha ez nem tetszik, és valaki felhozza politikusként, hogy a magyar közgondolkodás által valamiért a mai napig lenézett Románia elkezdett jobb gazdaságot, tehát értelemszerűen gyorsabb fejlődést produkálni, akkor az a javaslat, hogy költözzünk inkább Romániába. Akár mondanánk is, hogy Orbán követte Gyurcsány Ferenc 2006-os "el lehet innen menni" kijelentését, de az MSZP akkori miniszterelnökének legendás mondatai egész másról szóltak valójában. Gyurcsány úgy általában véve az adófizetés miatt hisztiző cégeknek vetette fel ezt a lehetőséget, ami azért egész más alapállás, mint az, hogy ha szerinted Romániának épp jobban megy a szekere, akkor költözz oda. Tegyük a szívünkre a kezünket: bennünk is felmerült már hasonló kérdés, amikor a hanyatló nyugatról és a világot irányító keletről okoskodó fideszeseket hallgattunk, hogy aztán közben Orbán Ráhel és sikeres üzeletember férje valamiért mégis Spanyolországba költözzön pár hónapra Rosztov helyett, szóval valójában nem olyan gyenge érv ez.
A gyenge az, hogy Orbán ezt abból az alapállásból mondja, ami miatt lassan az egész térségben röhögni szokás a magyarokon: hogy itt Közép-Európában mi fingjuk a passzátszelet, a szomszédaink - főleg a románok és a szlovákok természetesen - pedig fejletlenenk, akikkel lehet jó viszonyunk, már ha elfogadják, hogy a magyar azért mégiscsak magyar, ebből fakadóan előrébb tart. Sovén gondolat ez, de hát ezen már fenn sem akad politikakövető ember. Azon viszont annál inkább, hogy 2024-ben már bőven nem csak erkölcsi szinten vállalhatatlan, hanem azért is, mert egyszerűen nem fedi a valóságot. Orbán Viktor ugyanis úgy beszél valamiféle előrébb tartásról, hogy közben a határmenti településekről már tömegesen járnak át dolgozni magyarok ingázva Szlovákiába és Romániába, értelemszerűen főleg Borsodból, Békésből és Hajdú-Biharból. Ők nem elégedetlenkedő libsik, hanem egyszerűen rájöttek, hogy Kassán például euróban kapják a fizetésüket, de már rég vége azoknak az időknek is, amikor a román lej nevetség tárgya volt. Utóbbit már csak azért is érdemes kiemelni, mert Hajdú-Biharban van a Fidesz bezzegvárosa, a Lázár János által már második Hamburgnak álmodott Debrecen. Valamiért mégis úgy vannak vele ezrek, hogy Nagyváradon várja őket a vonzóbb állásajánlat. Talán az sem valamiféle elhajlott gondolat, hogy Kolozsvár jelenleg több és izgalmasabb kultúrális programot kínál, mint bármelyik Budapesten kívüli város, és ez finoman szólva sem azért van, mert Trianon előtt magyar város volt, és az sem tűnik véletlen kisülésnek, hogy Békés megyéből magyarok járnak át a határ romániai oldalára vásárolni, mert olcsóbb nekik, miközben határon túli magyarok tömegei adják már inkább román iskolába a gyerekeiket, mert egyszerűen több perspektívát kínál az a háttér.
De ne ragadjunk le az olcsó románozásnál, hiszen nem elegáns: mások is szavaztak ugyanis a lábukkal, és bár nem Romániában telepedtek le, azért mégis fontos megjegyezni, hogy Magyarország miniszterelnöke akkor javasol koccot mindenkinek, akinek nem tetszik ez a NER-nek hívott lázálom, amikor épp tavaly döntött rekordot a kivándorlók száma: 2023-ban ugyanis minden addiginál többen, 33 700-an gondolták úgy, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét. Ez nemcsak azt jelenti, hogy 19 felcsútnyi ember távozott, köztük a saját megélhetését biztosítani képtelen északra vándorolt munkás, a saját üldözését megelégelt homoszexuális programozó, vagy az inkább ételfutárnak állt pedagógus, hanem azt is, hogy 2010 óta már valamivel több, mint 324 ezer ember menekült el innen. Ők azok, akiknek ezek szerint mégsem tűnt fel se a párját ritkító magyar fejlődés, se az, hogy itt legalább a magunk magyar módján élve főzhetjük a pálinkát a pincében adómentesen. | Szakpolitikai vita, ahogy Orbán képzeli | A héten a parlamentben mutathatta meg a miniszterelnök, hogy képzeli a meggyőzést: úgy, hogy Romániába küldi azt, aki szerint probléma a recesszió. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/szakpolitikai-vita-ahogy-orban-kepzeli-272238 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
- Ebben az évszázadban már két új munkaszüneti nap került "rendszeresítésre", egyik sem ellenzéki pártok javaslatára. Ezt jó szem előtt tartani. Mindenszentek napját (november 1.) a 2000. évben, nagypénteket a 2017. évben nyilvánította munkaszüneti nappá a Fidesz többségű parlament.
- Balassa képviselő úr felveti indoklásában, hogy "nem állja meg a Fidesz azon érve a helyét, hogy a munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést". Érdemes emlékezni arra, hogy a Fidesz a mindenszentek-nagypéntek bevezetésekor semmilyen versenyképességi szempontot nem mérlegelt: előálltak a - munkavállalók számára - kétségtelenül népszerű ötlettel, "leöntötték" ideológia szósszal, majd képviselői melldöngetve megszavazták az ide vonatkozó törvénymódosítást. Abban lehet(ne) igaza Balassa képviselő úrnak, ha hangsúlyozná, hogy a Fidesz-KDPS-s brigád pillanatnyi szeszélyétől (és politikai érdekétől) függ, hogy melyik napot veszi célba és melyiket jelöli ki új munkaszüneti nappá. A döntések meghozatalakor a versenyképességi faktor - sajnos - soha nem befolyásolta őket, ami meg is látszik a magyar gazdaság jelenlegi helyzetén.
- Abban azért vitatkoznék képviselő úrral, hogy a fizetett munkaszüneti napok számának növelése (mert fizetett munkaszüneti napról beszélünk) nincs hatással az éves munkaidőalapra, az éves rendes szabadságnapok kiadásának rendjére, és a munkaszüneti napokra elrendelt munkavégzés esetén a bérköltség nagyságára. (pótlék). Ha minden évtizedben elrendelünk egy-egy munkaszüneti napot (mindenszentek, nagypéntek, szenteste napja után, majd jön a Vízkereszt /január 6./ és Nagyboldogasszony /augusztus 15./) iránti igény, és akkor az már érzékelhető hatással fog érvényesülni a nemzetgazdaság szintjén is. A javaslat nem ellenszenves, de a racionális számvetés soha nem árt!
- "A magyar társadalom régóta várja, hogy - hét európai államhoz hasonlóan - hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24. napja" - írja indoklásában képviselő úr. Közgazdászként nagyon kedvelem az európai összehasonlításokat. Európában 45 független állam van. Akárhonnan is közelítem meg a kérdést, a 7/45 mindössze 15,6 százalékos részarányt jelent, ami példaértékű többségnek nem igazán nevezhető.
Mondataim, megjegyzéseim természetesen nem a munkavállalói érdekek ellenében születtek. Célom mindössze annyi volt, hogy igazoljam: egy viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés is számos oldalról közelíthető meg. | Már megint december 24. | Megmondom őszintén, már „szezonális termékként” kezelem a Jobbik képviselőjének, 2024. november 10-én benyújtott indítványát, amely – ki tudja már fejben tartani – sokadszor azt szorgalmazza, hogy december 24-ét a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa munkaszüneti nappá. Ígérem, nem fogok „nekiugrani” a semmilyen újdonságot nem tartalmazó kezdeményezésnek, de úgy hiszem, néhány körülményre azért van jogom felhívni a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/mar-megint-december-24/439744 | null | true | null | null | Hírklikk |
Kulcsár-ügy: össztűz az ügyészségre Eltérő jogászi vélemények a nyilvánosságra került videovallomás körülményeiről Az ELTE büntetőeljárás-jogi tanszékének vezetőjével és az ORFK volt bűnügyi főigazgatójával ellentétben a Fővárosi Főügyészség szerint Kulcsár Attila interneten közzétett kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2005. augusztus 16. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Kulcsár Attila és Rejtő E. Tibor is csak az ügyészségen volt hajlandó vallomást tenni: a bróker védője érkezik, a volt bankvezér távozik
Kulcsár Attila és Rejtő E. Tibor is csak az ügyészségen volt hajlandó vallomást tenni: a bróker védője érkezik, a volt bankvezér távozik Vasárnap az MTV A szólás szabadsága című műsorában Friderikusz Sándor részleteket mutatott be a videofelvételből, amely a húszmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila egyik ügyészségi kihallgatásán készült. A műsorban a meghívás ellenére nem képviseltette magát a Fővárosi Főügyészség. A látottakat kommentálva Kacziba Antal vezérőrnagy, az ORFK nyugalmazott bűnügyi főigazgatója azt mondta a műsorban, nem tudja eldönteni, hogy a képzetlenség, a hozzá nem értés vagy valami más vezette-e a kihallgatókat, (...) valami olyasféle előfeltevés, amihez igazolást kerestek a kihallgatáson. Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárás-jogi tanszékének vezetője jogilag aggályosnak minősítette a kihallgatást. Szerinte fennáll annak a lehetősége, hogy a bíróság mint jogellenesen beszerzettet, kiveszi a bizonyítékok sorából a kérdéses jegyzőkönyveket. Kabódi a néhány perces részletek alapján nem tartotta ab ovo törvénysértőnek az eljárást, azt azonban furcsállotta, hogy a kihallgatás közben, aminek a törvény értelmében szigorú "koreográfia szerint kellene zajlania, gyanúsított és védője folytonosan pusmoghatott". Kacziba viszont törvénysértőnek tartotta a történteket. A kihallgatáson a gyanúsított és védője kérdéseket tehet fel, indítványokkal élhet ugyanis, de a sugdolódzás jogát a büntetőeljárási törvény nem ismeri. A kihallgatás stílusára, baráti hangvételére utalva Kacziba leszögezte: "Nem baj, ha oldott a kihallgatás légköre. (...) előfordulhat olyan szituáció, amikor a kihallgatás vezetője a terhelttel együttműködő viszonyt alakít ki (...), a kihallgatást azonban a kihallgatás vezetőjének kell vezetnie és nem a gyanúsítottnak." Kulcsár Attila kihallgatása egészében és a nyilvánosságra hozott videofelvételen bemutatott részleteiben egyaránt törvényes, szakszerű és eredményes volt - szögezte le A szólás szabadsága műsorára reagálva hétfőn kiadott közleményében a Fővárosi Főügyészség. A kihallgatásról a felvétel és jegyzőkönyv a közlemény szerint a hatályos eljárási törvénynek megfelelően készült. Ez lehetővé teszi, hogy kihallgatás közben a gyanúsított értekezzen az ügyvédjével. A Fővárosi Főügyészség leszögezi: a kihallgatás szakmai szempontok szerint, előzetesen összeállított tematika alapján folyt.
HIRDETÉS A szólás szabadságában elhangzott véleményeket a jelenleg vádemelési szakban lévő eljárással összefüggő gondos szakmai döntések befolyásolását célzó megnyilatkozásokként értékeli az ügyészség. "A kihallgatás egészéből kiragadott részletekre alapítottan az eljáró ügyészekre és az ügyészség egészére nézve rágalmazó, a hatályos törvények ismeretét nélkülöző véleményt megfogalmazó nyilatkozatokat felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk", olvasható a közleményben, amely végül azt állítja, hogy az ügyben tudatos politikai támadások érik az ügyészséget. Ennek úgy próbálnak gátat vetni, hogy a sajtó hasábjain nem bocsátkoznak vitába az ügyben nem érintett, s megnyilatkozásaikban nem csak szakmai szempontokat mérlegelő személyekkel. Végül közlik: az ügyészség szakmailag megalapozott döntéseket hoz, melyeknek nem a nyilvánosság, hanem a felettes ügyészi szervek és a bíróságok előtt kell megállniuk a helyüket. Emlékeztetőül: A szólás szabadságában is bemutatott részekben Kulcsárt arról faggatják az ügyészek, hogy Kerék Csaba - a pénzmosásokban kulcsszerepet játszó Britton Kft. ügyvezetője - miképpen vett részt a törvénysértésekben. Kulcsár válaszában azt mondta, Kerék volt az értelmi szerző, ő adta az instrukciókat, hogyan kell elsikkasztani az ügyfelek pénzét. Kerék a Nap-tv műsorában azt mondta: ismerte Kulcsár vallomását, hiszen az alapján tartóztatták le és indítottak eljárást ellene. Rámutatott: a Kulcsár érdekeltségébe tartozó Britton Llc. offshore cég nem tévesztendő össze az általa vezetett Britton Kft.-vel. Ez utóbbi működésében még az ügyészség sem talált törvénytelenségekre utaló adatokat. "Többször indítványoztam: szembesítsenek Kulcsár Attilával, hogy tisztázzuk végre, külsősként miképpen sikkaszthattam el a brókercég ügyfeleinek a pénzét, az ügyészség azonban mindannyiszor elutasított." Kulcsár Attila nem kívánta kommentálni Kerék szavait. Névtelenséget kérő rendőrségi és ügyészségi források ugyanakkor cáfolták, hogy Kerék ellen kizárólag Kulcsár vallomása alapján indult volna eljárás. Számos olyan tranzakció dokumentumait is lefoglalták a nyomozás idején, amelyek alátámasztani látszanak Kulcsár vallomását, és amelyeken írásszakértők szerint Kerék Csaba kézjegye olvasható. Keller az ügyészség ellen Keller László, az MSZP országgyűlési képviselője rágalmazás miatt magánindítványt terjesztett elő a fővárosi főügyészhelyettessel szemben, jó hírnév megsértése miatt pedig keresetet nyújtott be a bírósághoz a legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség ellen, mert annak ellenére, hogy az Országgyűlés tavaly decemberben nem függesztette fel mentelmi jogát, több mint négy hónapon keresztül folytatott eljárást ellene. "Ügyében" vádiratot is szerkesztettek, amelyben bűncselekmény elkövetésével vádolták, becsületsértő állításokat fogalmaztak meg és rágalmazták. A legfőbb ügyész azért kezdeményezte 2004 decemberében Keller mentelmi jogának felfüggesztését, mert a politikus a MeH közpénzügyi államtitkáraként 2004. március végén jogosulatlanul kérte be a somogyi földművelésügyi hivataltól a megye üzemi vadászterületeinek vadászati naplóiról és trófeabírálati összesítőiről készült másolatokat. Április 27-ére készült el a vádirat, amelyben Keller munkatársát személyes adattal visszaélés és hivatali visszaélés bűntettével vádolják, társtettesként. A vádiratból kitűnik, hogy Keller a társtettes, aki ellen az Országgyűlés döntése értelmében nem folyhat eljárás. Keller állításaira közleményben reagált a Fővárosi Főügyészség. E szerint a képviselővel szemben sem büntetőeljárásra, sem vádemelésre nem került sor, hiszen mentelmi jogát az Országgyűlés fenntartotta. Az ő mentelmi joga azonban más személyek büntetőjogi felelősségre vonására nem terjed ki. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádirata pedig nem tartalmaz rágalmazást vagy becsületsértést.
HIRDETÉS
. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-373845 | 2005-08-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2005.07.14. 06:59
Kereszty Gábor, az MTM SBS vezérigazgatója az Indexnek elismerte: volt szerződéses kapcsolat és pénzmozgás a TV2-t üzemeltető társaság és a Montrade között, amelyet 2003 július 29-én, a K&H-botrány kirobbanása után rögtön felbontottak.
Az MTM SBS társaság és az offshore cég közötti szerződést 2002 júliusában kötötték arra, hogy a Montrade külföldi szerződések megkötésében közreműködjön – nyilatkozta a hírportálnak Kereszty Gábor vezérigazgató. Hozzátette: akkor még nem lehetett tudni, hogy ez milyen cég.
Az Index azon felvetésére, hogy esetleg ők tudhatják, kik állnak valójában az offshore cég mögött, Kereszty úgy fogalmazott külföldiek tárgyaltak a cég nevében. A hatóságok is csak Schönthal Henriket ismerik a cég haszonélvezői közül. A Magyar Nemzet úgy értesült: a vezérigazgató által hivatkozott szerződéseknek nincs nyoma a büntetőügy nyomozati iratai között.
(Index) | Volt pénzmozgás a TV2-t birtokló cég és a Montrade között | Kereszty Gábor, az MTM SBS vezérigazgatója az Indexnek elismerte: volt szerződéses kapcsolat és pénzmozgás a TV2-t üzemeltető társaság és a Montrade között, amelyet 2003 július 29-én, a K&H-botrány kirobbanása után rögtön felbontottak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/07/volt-penzmozgas-a-tv2-t-birtoklo-ceg-es-a-montrade-kozott | 2005-07-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csereszabatos lehet egy Diákváros koncepciója egy olimpiai faluéval?
A dolog ennél összetettebb. Mielőtt nagyon örülnénk a diákvárosi koncepció sikerének, jó volna, ha a kormány letenné az asztalra a maga elképzeléseinek gazdasági és jogi konstrukcióját. Minden építész, ha felkérik, nagyon szép várostervet tud rajzolni. De értelmes dolog csak akkor kerül ki a kezei közül, ha mielőtt "ceruzát" fog, megmondják neki, mennyi pénz áll rendelkezésre, ki, és miért akarja az adott tervet megépíteni, miért ott, és miért úgy. Végül, de nem mellékesen: milyen rendeltetéssel? Ha a beruházó egy ideiglenes olimpiai városban gondolkodik, akkor az a város biztosan nem olyan funkciókkal rendelkezik majd, mint az általunk megálmodott Diákváros. Az sem lényegtelen szempont, kik költöznek be előbb? A sportolók, vagy a diákok? Ha az utóbbiak, akkor bajosan veszi majd át a NOB a "kimeszelt" kollégiumokat. Mind a két rendeltetésnek szigorú és nehezen összeegyeztethető építészeti, funkcionális követelményei vannak. Ettől a friss hírtől függetlenül, évek óta mondom, hogy jelen pillanatban Magyarország leginnovatívabb és legelőremutatóbb építészeti terve a Diákvárosé. Az eredeti tervek még 2010-es évek végére elkészültek, akkoriban dolgozták ki azt a minden elemében 21. századi urbanisztikai megközelítést, amely a látványtervekből is mindenki számára érzékelhetően kitűnik.
Azóta eltelt egy fél évtized. Csak le kell porolni az akkori dokumentációt és kezdődhet a kivitelezés?
Nyilván szükség lesz bizonyos korrekciókra, már csak azért is, mert az eredeti elképzelésünk időközben gellert kapott. Ahhoz, hogy az eredeti elképzelés szerint épülhessen meg a Diákváros, az úgynevezett 150-es vasútvonalat, amit a köznyelvben csak Belgrád-Budapest vasútvonalként emlegetnek, kissé távolabb kellett volna elvezetni. De ezen már nem lehet változtatni, a vasút egy szeletet levág az eredeti területből. Pedig a tervnek szerves része volt, hogy a város a Soroksári úttól kezdődik, onnan lenne a bejárata. Most az eredeti tervekhez képest elveszítünk egy darabot, de ez legyen a legnagyobb veszteség, ha "kárpótlásul" a kormány felelősen kidolgozza az építkezés gazdasági modelljét, bemutatja nekünk, és még konzultálni is hajlandó lesz a városi szakemberekkel. Ha mindez megvalósul, akkor mi ezt a projektet nagyon-nagyon fogjuk szeretni.
Hogyan illeszkedik majd a Diákváros a budapesti városképbe? Kisebb lett a terület, toronyházak épülnének? Sok emeletes városi "kaszárnyák"?
Szó nincs róla. A korábban már bemutatott látványtervtől nem kellene eltérni. Ezen a területen viszonylag alacsony, emberi léptékű házak épülnének, igazi városi struktúra jönne létre, központi térrel. A városrész szerves kapcsolatba kerülne a soroksári Dunával, ami a terv egyik legfontosabb része. Volt egy külön pályázat a korábbi Nagyvásártelep betontorzójának hasznosítására is. Helyet kapna benne egy nyilvános, nagy közösségi tér, amely sport és kulturális célokat is szolgálna. Ez tenné a fiatalok számára igazán élhetővé a Diákvárost. Ha majd valamikor konkrét döntés is születik az építkezés megkezdéséről, az öt évvel ezelőtt elkészült tervnek ezeket a sarkalatos pontjait mindenképpen meg kellene őrizni.
Nagy a valószínűsége, hogy egy esetleges budapesti olimpia még hiányzó létesítményének ötlete van a kormány engedékenységének háttérben. Mondjuk ki: ott lenne az olimpiai falu. Össze lehet a két funkciót egyeztetni?
Nem tisztem azt találgatni, mi lehet a kormány hátsó gondolata.
Az idei nyári olimpiai falu minőségére is panaszkodtak a versenyzők.
Pontosan erről beszélek. Legközelebb 2036-ban, vagy "40-ben van arra esély, hogy az olimpiai láng visszatérjen Európába...
Mennyi idő kell, hogy felépüljön egy új város?
Egy ilyen tízezres város? Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni. Jelen pillanatban a Cordia a fejlesztője Budapesten egy új, nagyszabású városrehabilitációs projektnek, amelynek keretében a Dunapláza mögötti 365.000 négyzetméteres telken 3500-5000 lakást építenek a következő 15-20 évben. A Diákváros 10 ezer személyesnek épülne, de mielőtt arról beszélhetnénk, hogy mennyi idő kell a felépítéséhez, egy sor fontos kérdést tisztázni kell. Egy város úgy épül, hogy valaki felvesz egy hitelt, abból megveszi a telket, majd megépíti az utcákat, a tereket, kiépíti a közműveket... Ha mindez tisztázódik, akkor elkezdik lealapozni az első házat, majd mennek a másodikra, a harmadikra, és így tovább. Jó pár év múlva lehet arról beszélni, mikor költözhetnek be a lakók. Addig az is kiderülhet, mi lesz előbb, a diákok városa, vagy esetleg egy budapesti olimpia. | A Diákváros üdvözlendő, de akár olimpiai falu is lehet belőle | Budapest főépítésze üdvözölné, ha megvalósulna a Diákváros terve. Erő Zoltán azonban a Hírklikknek azt is elmondta, hogy ehhez hosszú évek munkája szükséges. A Szikra Mozgalom győzelemről beszélt, hiszen ők évek óta harcoltak azért, hogy a kormány megértse: hatalmas problémák vannak a lakhatással Budapesten, s elengedhetetlen volna a városba költöző fiatalok számára egy olyan intézmény, mint a Diákváros. Csakhogy amióta Lázár János ígéretet tett a Diákváros koncepciójának megvalósítására, elindult a találgatás: milyen kormányzati megfontolások lehetnek a Diákváros létrehozásának hátterében? Sokan nagy tételben mernének fogadni, hogy egy leendő olimpiai falu gondolata motoszkál a kormányzati fejekben. Így ezzel kezdtük a beszélgetést Erő Zoltánnal. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-diakvaros-udvozlendo-de-akar-olimpiai-falu-is-lehet-belole/439947 | null | true | null | null | Hírklikk |
Csalók ellen javasolnak vádemelést a vasi rendőrök
Csalás és magánokirat-hamisítás miatt vádemelést javasol a rendőrség egy szombathelyi cég képviselői ellen, akik többek között idősotthon megnyitásával hitegettek. A gyanú szerint az elkövetők azzal keresték meg egy másik szombathelyi cég ügyvezető igazgatóját 2011 novemberében, hogy idősotthon létesítéséhez keresnek megfelelő ingatlant. Azt állították, hogy társaságuknak jelentősebb összeget zárolnia kellett, ezért az épület felújításához és bővítéséhez kölcsönre van szükségük. A projekt részbeni
finanszírozására 3,5 millió forintot kértek és kaptak a megkeresett cég ügyvezetőjétől, és egy magánszemély is adott nekik erre a célra 8 millió forintot. Később újabb ürüggyel még 8 milliót csaltak ki a cégtől, fizetőképességüket és a tervezett beruházásokkal összefüggésben tett lépéseiket hamis okiratok felhasználásával igazolták. A két férfi által felvett 19,5 millió forint kölcsönből 8,5 millió forintot visszafizettek, ezáltal az okozott kár részben megtérült. MTI | Csalók ellen javasolnak vádemelést a vasi rendőrök | Csalás és magánokirat-hamisítás miatt vádemelést javasol a rendőrség egy szombathelyi cég képviselői ellen, akik többek között idősotthon megnyitásával hitegettek. A gyanú szerint az elkövetők azzal keresték meg egy másik szombathelyi cég ügyvezető igazgatóját 2011 novemberében, hogy idősotthon létesítéséhez keresnek megfelelő ingatlant. Azt állították, hogy társaságuknak jelentősebb összeget zárolnia kellett, ezért az épület felújításához és bővítéséhez kölcsönre van szükségük. A projekt részbeni | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/csalok-ellen-javasolnak-vademelest-a-vasi-rendorok-2122079 | 2012-11-28 10:58:00 | true | null | null | Blikk |
Varju László az április 6-i választáson éppen nem jutott a parlamentbe a DK színeiben, és május 5-én elveszítette mandátumát. A párt jól szerepelt az uniós választáson, így Molnár Csaba Brüsszelben folytathatta a politizálást, ő pedig megörökölte a mandátumot, és június 30-án újra esküt tett. A Blikk megtudta: Varju eközben lecsapott a leszerepelt képviselőknek járó, hathavi tiszteletdíjnak megfelelő búcsúpénzre.
Az Országgyűlés Sajtóhivatala azt közölte: a pénzt június 2-án elutalták.
Mivel az alapfizetés havi 394 ezer forint volt, így bő 2,3 millió járt Varjunak, ebből adózás után – beleszámítva a kétmillió feletti rész 75 százalékos különadóját – 1,4 milliót kapott kézhez – számította ki a Blikk. Pedig a politikus csak május 5. és június 30. között, vagyis kevesebb mint két hónapig nem volt a parlament tagja. A képviselők jogállásáról szóló törvény tavasszal még hatályos rendelkezései szerint a juttatás járt, Varju szerint pedig jogosan élt vele. Azt mondja: ebből fizette azt az egymilliós kártérítést, amit Papcsák Ferenc fideszes képviselőnek ítéltek meg Varju egy korábbi állítása miatt. A maradékot pedig azért vette fel, mert egy ideig nem volt állása. | Itthon: Kiesett a parlamentből és nagyot kaszált vele | A Demokratikus Koalíció politikusa, Varju László áprilisban kiesett a parlamentből, de pártja jól szerepelt a választásokon, így a Brüsszelbe távozó Molnár Csaba mandátumát megkapta. Addigra viszont már felvette a hathavi tiszteletdíjnak megfelelő búcsúpénzt – írja a Blikk. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140801_Kiesett_a_parlamentbol_es_nagyot_kaszalt | 2014-08-01 17:42:00 | true | null | null | HVG |
Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.
A lélegeztetőgépek beszerzésében élen járó tíz cég összesen 28,3 milliárd forint tiszta, adózás utáni nyereséget ért el tavaly, derül ki a céges beszámolókból. A tulajdonosok pedig ennek a nagy részét ki is szedik a vállalkozásból: kis híján 20 milliárd forint osztalék kivételéről döntöttek.
Pontosabban nem is a 10 legnagyobb vállalkozás hozott össze ennyi nyereséget, hanem csak hét az első tízből. Háromnak ugyanis nem ismerjük a számait, mert nem adták be a május 31-i törvényi határidőig a beszámolójukat. Erre volt lehetőségük, de kérvényezniük kellett, és egyedileg bírálta el igényüket a hatóság.
Így nem tudhatjuk, hogy a legtöbb, azaz több mint 1200 darab lélegeztetőgép beszerzésével megbízott cég, a TMT Technics Kft. hogyan muzsikált. A cégnek az egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. A cég korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy tavaly megvette Kínától azt a maszkgyártó céget, amelyiket a sátoraljaújhelyi börtönben állítottak fel, és a beígért kapacitásának csak a töredékét gyártotta le Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejegyzése szerint. A rendőrség mindenesetre januárban közölte, hogy nem nyomoz a nem két fillérért vásárolt kínai maszkgyártó gépsor ügyében, aztán májusban mégis az derült ki, hogy hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
Ugyancsak nem adta le a beszámolóját a 4. és a 6. legnagyobb megrendeléssel rendelkező cég, az Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft., valamint az OTT-One Nyrt. Utóbbinál nagy a zűr, nemrég írtunk is róla, hogy a cég könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt felmondott.
Az elérhető mérlegek alapján a legtöbb pénz a Fourcardinal Tanácsadó Kft. tulajdonosainak a markát ütötte. Az mfor.hu szúrta ki, hogy a 15,9 milliárd forintos adózott nyereség zömét, 15,4 milliárd forintot kivesznek a tulajdonosok. A fő tulajdonos Nagy Beatrix, ő a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetőjének, Szegi Ildikónak a lánya. Szegi Ildikót a Válasz Online Rahói Zsuzsanna „egyik bejáratott civil kapcsolataként” említi, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban, írta a portál.
Milliárdos nagyságrendű osztalékot vesznek ki a tulajdonosok még a Pro Concept Tanácsadó Kft.-ből és a Medirex Zrt.-ből is. | Nagyot szakítottak a lélegeztetőgépeket beszerző cégek | A legtöbb megrendelést kapó tíz cég bő 28 milliárdos tiszta nyereséget ért el, a tulajdonosok közel 20 milliárdot zsebre is tesznek. A tízből három cég le sem adta a beszámolóját. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/lelegeztetogep-beszerzes-merleg-2021-koronavirus-nyereseg-profit/ | 2021-06-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
M. A.
A volt városigazgató ügyében tavaly decemberben indult eljárás, dr. Udvardi Erzsébet, fideszes polgármester feljelentése alapján.
A vád szerint K. Attila hivatali jogkörét túllépve adott engedélyt három férfinak, hogy elbontsa a Kisbéri Lovarda alumínium borítását. Ezzel 219 600 forintos kárt okozott.
Szintén sikkasztás megalapozott gyanújával indult eljárás februárban. A nyomozás során kiderült, K. Attila az egykori kórház épületében álló antik cserépkályhával úgy rendelkezett, mintha az sajátja lenne. A szakértő által 150 000 forintra értékelt műemléket értéke töredékéért adta el egy helyi lakosnak. | Fideszes polgármester jelentette fel a fideszes képviselőt | Két rendbeli sikkasztás gyanújával küldte a megyei rendőr-főkapitányság a K. Attila, fideszes önkormányzati képviselő ellen indított nyomozás iratait az ügyészségnek. | null | 1 | https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2008/09/fideszes-polgarmester-jelentette-fel-a-fideszes-kepviselot | 2008-09-22 00:00:00 | true | null | null | KEMMA |
Zu Guttenberg plágiumügyét hetekig tárgyalta a német sajtó, pártállástól függetlenül. A sztorit a balliberális Süddeutsche Zeitung dobta fel: egy brémai jogász, Andreas Fischer-Lescano recenziót akart írni a disszertációról, de gyanúsan ismerős mondatokba ütközött. Rutinszerűen rákeresett a Google keresőprogrammal, és meglepetésére kiderült: több bekezdés szóról szóra megegyezik szakmai újságcikkek szövegeivel. Fischer-Lescano ezután értesítette a bayreuthi egyetemet, amely 2007-ben summa cum laudével jutalmazta Zu Guttenberget az Egyesült Államok alkotmányát az Európai Unió alapjogi szerződésével összehasonlító művéért. Az ügy rendkívül kínos volt az egyetem számára, amely gyorsan cselekedett: megvonta a politikustól a doktori címet.
Zu Guttenberg először tagadta és képtelenségnek minősítette a plágiumvádakat, majd mentegetőzött, hogy nem szándékosan másolt, végül kénytelen volt elismerni, hogy súlyos hibákat követett el, túlbecsülte a képességeit, és maga ajánlotta fel, hogy inkább nem használja a doktori címét. Azt viszont végig tagadta, hogy az egész disszertációt valaki más írta volna a nevében – pedig sokan erre gyanakodtak. A német lapok szinte versenyt futottak, hogy melyikük talál több gyanús, lopott részt Zu Guttenberg értekezésében. Végül kiderült, hogy még a Bundestag szakmai anyagaiból is merített szó szerint, forrásmegjelölés nélkül, bekezdéseket másolt ki az Európai Bizottság dokumentumaiból, és még a bevezetést is szó szerint átemelte valahonnan. A botrány hevében létrehozott, a plágium kiszűrésére szolgáló GuttenPlagWiki keresőprogram végül már azt mutatta: a disszertáció 94 százaléka nem tekinthető saját műnek. A lapok ekkor már csak Xerox-miniszterként emlegették.
A politika egy ideig hallgatott, igyekezett nem reagálni a vádakra. Angela Merkel kancellár első nyilatkozatában kiállt a fiatal politikus mellett, arra hivatkozva, hogy védelmi miniszterként kitűnő munkát végez. Az ellenzék kezdettől fogva a fejét követelte, és hamarosan követőkre talált a konzervatív oldalon is: Norbert Lammert, a Bundestag elnöke (CDU) szintén rosszallását fejezte ki, de elismert kereszténydemokrata és keresztényszociális politikusok is tarthatatlannak minősítették a helyzetet. Tiltakozott több egyetem, a német kulturális tanács, a tudományos kutatók szervezete, és 60 ezren írták alá azt a nyílt levelet, amit a doktoranduszok szövetsége küldött Angela Merkel kancellárnak. Főképp azt kifogásolták, hogy a politika igyekszik jelentékteleníteni a plágiumvádakat, pedig az nem más, mint csalás, és a dolgot különösen kínossá teszi, ha azt az állam egy magas rangú képviselője követi el.
Voltak persze, akik összeesküvés-elméletre gyanakodtak, mondván, hogy Fischer-Lescano nem véletlenül talált rá Zu Guttenberg dolgozatára. Amikor a miniszter végül március elején lemondott, azzal vádolta a médiát, hogy elviselhetetlenné tették az életét. Végül levélben kért elnézést a szerzőktől, akiknek műveit hivatkozás nélkül felhasználta.
A politikus ellen büntetőeljárás is indult a szerzői jogok megsértése és csalás miatt. Végül egyetlen „áldozata” tett csak feljelentést, de a bíróság 23 esetben állapította meg a szerzői jogok megsértését, és az átmenetileg Washingtonba menekült expolitikust 20 ezer eurós bírságra ítélte. A plágium csúnya foltot ejtett Zu Guttenberg megítélésén, de nincs kizárva, hogy vannak még politikai tervei. Egy évvel a botrány után úgy tűnik, készíti elő a visszatérését. | Külföld: Két hétig tartotta magát a német Xerox-miniszter | Egy hét alatt vonta meg tavaly a bayreuthi egyetem Karl Teodor zu Guttenberg doktori címét, miután kiderült: a német védelmi miniszter plagizálta disszertációja egy részét. Egy újabb hét kellett ahhoz, hogy a közvélemény és a politika nyomásának engedve lemondjon miniszteri posztjáról, és visszavonuljon. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20120117-ket_hetig_tartotta_magat_a_nemet_xerox-miniszter-1295353 | 2012-01-17 15:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Akadémia honlapján olvasható közlemény szerint Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a kormány felhatalmazásával szóbeli vételi ajánlatot tett a 2008-ban ingyenes állami vagyonjuttatás révén a köztestület tulajdonába kerülő, de törvényi erővel öt éve az MTA korábbi kutatóhálózatának ingyenes használatában lévő vagyonelemeire. Az állam célja, hogy a megvásárolt ingatlanokat és ingóságokat ingyenesen adja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (MKH) tulajdonába.
Amikor a kormány vételi ajánlata hivatalos formában is megérkezik, elfogadásáról vagy elutasításáról az Akadémia elnökének előterjesztésére a most összehívott rendkívüli közgyűlés dönt. Az előterjesztés azt követően kerül a közgyűlés elé, hogy azt a Vagyonkezelő Testület és a Felügyelő Testület együttes ülésen, a Vezetői Kollégium, majd az elnökség is megtárgyalta, és valamennyien állást foglaltak róla.
Mint írták, ez a tervek szerint november 26-ig lezajlik és a közgyűlési előterjesztés tanulmányozására legalább nyolc napot biztosítanak a Közgyűlés tagjai számára.
A közlemény szerint az eredeti ajánlat jelentős javításra szorult, amire a kormány és a miniszter készséget mutatott. A tárgyalások jelenleg is folynak az Akadémia és a kormány között a HUN-REN MKH vezetőinek bevonásával.
"A tárgyalásokon az Akadémia legfontosabb törekvése, hogy hosszú távra biztosítva legyen volt kutatóhálózata fennmaradása, tudományos kiválósága. Ehhez stabilitás, integritás, tudományos autonómia, megfelelő finanszírozás és működési feltételek szükségesek. A hatékony, nemzetközi versenyképességet biztosító működés elengedhetetlen feltétele, hogy a kutatást szolgáló vagyonelemek tulajdonosa és használója megegyezzen" - hangsúlyozták.
"Fenti törekvésünk jellemezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítását célzó törvény tervezetével kapcsolatos és az előterjesztő Kulturális és Innovációs Minisztérium által jelentős részben elfogadott módosító javaslatainkat, amit az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat jól tükröz" - írták a közleményben. | Rendkívüli közgyűlést hívott össze a Magyar Tudományos Akadémia elnöke | Rendkívüli közgyűlést hívott össze Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke december 11-re, amelyen a kutatóhálózat ingatlanjaira és egyéb vagyonelemeire tett kormányzati ajánlatról dönt az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete – közölte az MTA csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/rendkivuli-kozgyulest-hivott-ossze-a-magyar-tudomanyos-akademia-elnoke/440119 | null | true | null | null | Hírklikk |
A polgármester kitért arra, döntöttek a Bursa Hungarica lőkösházi bevezetéséről: a helyi fiataloknak nyújtható támogatás mértéke tízezer forint/fő/hó lesz.
- Újabb egy kilométer járda építéséről és felújításáról határoztunk - emelte ki Szűcsné Gergely Györgyi.
- Első ütemben a Béke utcában épül új járda. Az egy kilométerből fennmaradó részből a Petőfi utcában és/vagy az Ady utcában megkezdett felújításokat folytatjuk. A községi temetőben új urnafalat létesítünk, felújítjuk a Petőfi utcai, önkormányzati társasház elektromos betápláló hálózatát.
A polgármester kitért arra, idén is juttatnak a lakott ingatlanokba az ünnep közeledtével élelmiszercsomagot, mégpedig burgonyát. A községi kamerarendszer modernizálásáról is döntöttek. A jelenleg 21 térfigyelő kamerát magában foglaló rendszerhez egy modern rögzítőközpontot építenek ki.
Új kondenzációs kazánt építenek be a községi könyvtárba. Továbbra is fával fűtenek elsődlegesen, de a biztonságra törekedve minden intézményükben biztosított a működőképes vegyes és a gázüzemű tüzelési rendszer egyaránt. Pályázati alapot hoznak létre a Top Plusz pályázataik tervezési költségeinek megelőlegezésére. | Ötvenmillió forintos fejlesztésről határozott a testület Lőkösházán | Lőkösháza új képviselő-testülete az alakuló ülés óta számos érdemi döntést hozott, melyekről Szűcsné Gergely Györgyi polgármester számolt be a minap. Kiemelte, közel 50 millió forint értékű fejlesztésről határoztak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/otvenmillio-forint-fejlesztes | null | true | null | null | BEOL |
Nyitókép: Rzeczpospolita
Olvasom, hogy Polyák tanszékvezető docens úr kikészült, amiért Orbán Balázs az ELTÉ-n fog doktorálni. Mondjuk, én indulásból nem értem, hogy Orbán Balázs miért akar doktorálni, és ha már igen, akkor miért probléma, hogy az ELTÉ-n. A politika pont az a terület, ahol nem a kilóra mért akadémizmus logikája mentén lépsz előre, egyáltalán nem számít, hogy a neved előtt van-e még pár betű. Szóval teljesen irreleváns, hogy Orbán Balázs doktorál-e és hogy hol.
Ennél sokkal érdekesebb a todomány felkent papjainak a reakciója. Polyák tanszékvezető docens úr csak a szokásos libnyaf hangszerelésben harcos aktivistaként és nem a tudomány képviselőjeként kéri számon a kollégáin egy szakmai kérdésben a "jogászi szakmai ethoszt és állampolgári tartást", Polyák tanszékvezető docens úr veretes ellenzékiként rongyol neki a kormánynak vélt vagy valós sérelmek alapján. Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a todományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne, ha a todományról szólna az ELTÉ-n doktorálni. Ezek szerint nem arról szól.
Lesz ebből még pedigrévizsgálat, kulák-e vagy, mifene, kit lájkoltál, kit nem, ott voltál-e a tüntin, ha nem, akkor nem doktorálsz, munkatáborba veled. Láttunk már ilyent, amikor Polyák tanszékvezető docens úr szellemi felmenői voltak hatalmon, nem volt jó. (Zárójel: szokás szerint a függetlenobjektív sajtó is elkezdte utaztatni Polyák tanszékvezető úr filippikáját - és szokás szerint hallgatólagos helyesléssel. Nem bírnak felülemelkedni a legvidámabb barakk beszűkült tudatállapotán, hőseszményük a stencilgép fölé hajló ellenzéki újságíró, aki mindent vörös ködön keresztül lát. Tényleg komolyan gondolhatják, hogy ki kell nyomtatni az internetet a vidék elbódított népének.)
Ugyanebben a cikkben olvasom, idézem: "A 444 korábban azt írta, információik szerint Orbán Balázs munkája szakmai szempontból rendben volt, elvi problémák merültek fel vele kapcsolatban. A nemmel szavazók ugyanis erkölcsi összeférhetetlenség miatt ellenezték, szerintük az ELTE kiszolgáltatott egy ilyen hatalmú politikussal szemben, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet". Nahát. Én eddig úgy gondoltam, hogy a todomány nem nagyon tud kompromisszumot kötni, merthogy ott van a nagybetűs szakma, ami eltekint mindenféle hétköznapi lehetséges következménytől, a szakmaiság éppen ezt jelenti.
Ha például egy villamosvezető doktorálna, akkor nem lennének tekintettel villamosvezetőségére, pedig egy kettes alá ezen logika szerint emberéletekbe is kerülhetne. Én Orbán Balázs helyében ezek után meggondolnám, hogy akarok-e olyan egyetemen doktorálni, ahol ennyire mellőzik a szakmaiságot. Még a végén megvádolhatják azzal, hogy a doktori címet nem a tudományos-szakmai teljesítményéért, hanem politikai alapon ítélték oda neki, és kezdheti előről az egészet valami rendes egyetemen, ahol nem keverik az aktuálpolitikát a todománnyal. | Tudomány, politika | Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a tudományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/tudomany-politika | null | true | null | null | Mandiner |
Paksi bővítés: Brüsszel csak a tárgyalások tényét erősítette meg | Az MTI érdeklődésére pusztán a magyar hatóságok és az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) között folyó tárgyalások tényét erősítette meg szerdán az Európai Bizottság illetékes szóvivője a paksi bővítéshez szükséges fűtőanyag-szállítási megállapodással összefüggésben. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150325-paksi-bovites-brusszel-csak-a-targyalasok-tenyet-erositette-meg | 2015-03-25 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.
A kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. A modellváltás megosztotta az egyetemet, egyes karok vezetői, különösen azok, akik jó viszonyt ápoltak a felsőoktatásért akkor felelős Palkovics László miniszterrel, nagyon pártolták, hogy az Műszaki is álljon be a sorba, mások, látva, hogy a Corvinuson és más modellváltó intézményekben csorbult az egyetemi autonómia, inkább az állami fenntartás mellett voltak. A kérdés a 2022-es rektorválasztás során is téma volt, akkor a Villamosmérnöki Kar modellváltást kifejezetten pártoló dékánja, Charaf Hassan, és a Gépészmérnöki Kart vezető, modellváltás-szkeptikus Czigány Tibor versenyéből utóbbi került ki győztesen.
Időközben viszont minthalekerült volna a napirendrőla műegyetemi modellváltás, Palkovics László távozott a kormányból, a felsőoktatásért felelős Csák János nem sürgette annyira (bár támogatta) az egyetem privatizálását. Az EU viszont büntetni kezdte az alapítványi fenntartásba került egyetemeket, kizárva őket az Erasmus és Horizon 2020 programokból, a BME-n pedig sokan úgy gondolták, halálos fenyegetést jelentene az egyetemnek, ha kiesne ezekből a nemzetközi hálózatokból. A kormány viszont végig nyomás alatt tartotta a Műegyetemet, nem allokált több forrást az energiaválság miatt egyre nagyobb anyagi gondokkal küzdő egyetemnek, amely 2023-ban ezért már kénytelen volt a tartalékait felélni, sőt, egyesek máraz egyetem csődjét vizionálták. Ezt az egyetemen voltak, akik úgy értelmezték, a kormány kivéreztetéssel akarja a BME-t a modellváltás felé lökni.
2024-ben ismét rektorválasztást tartottak az egyetemen, most pedig már a modellváltást korábban is támogatóCharaf Hassan került a Műszaki élére. Ezzel az egyetemen lényegében mindenki garantáltnak látta, hogy már csak idő kérdése, és a BME is kikerül az állami fenntartás alól. Az új rektor viszont azt is jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.
Úgy tudjuk, Charaf Hassan egy harmadik utas megoldást javasolt: egy cég legyen az egyetem fenntartója.
Egyes források szerint a terv az, hogy valamilyen nonprofit vállalati formában, mások szerint zártkörű részvénytársaságként kellene létrehozni egy vállalatot, ennek átadni az egyetem vagyonát és a fenntartói jogokat. Úgy értesültünk, hogy a vállalat finanszírozását a terv szerint olyan nagy, részben állami vagy az államhoz közeli vállalatok adhatnák részvényesként vagy más formában, amelyeknek stratégiai érdeke a mérnökképzés fenntartása és fejlesztése, az MVM és a Mol nevét hallottuk. Több csatornán igyekeztünk elérni e két cég vezetését, hogy tudnak-e a tervről, de eddig nem kaptunk választ.
A terv részleteivel kapcsolatban kerestük a BME rektorát és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. A minisztériumtól nem érkezett válasz. Kollégánk, Nyilas Gergely a csütörtöki kormányinfó után pár kérdésre még elcsípte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, és megkérdezte, tényleg cég alá szerveznék a BME-t a Mol és az MVM részvételével, tárgyalt-e erről a kormány.
Gulyás azt válaszolta: "Amit mond, az részben nekem is új információ. A Mollal vannak ilyen tárgyalások, az MVM-ről nem tudok."
A BME kommunikációs igazgatósága a következő választ küldte: "A BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre, amely a BME versenyképességét a változó világban, az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban részvétel lehetőségével biztosítja."
Azt is szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy a kormány valóban tárgyalt-e a BME átalakításáról a november 13-i kormányülésen. Egyes egyetemi forrásaink úgy tudják, hogy a november 13-i kormányülésen az állami fenntartásban maradt egyetemek bérrendezése volt napirenden. A négy állami egyetem, az ELTE, a BME, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia oktatói, dolgozói korábban többször tiltakoztak amiatt, hogy megalázóan alacsonyak a béreik, amelyek annak fényében még alacsonyabbnak tűnnek, hogy több, alapítványi fenntartásba került egyetemen történt már bérrendezés. Forrásaink szerint szeptembertől a Kulturális és Innovációs Minisztérium mind a négy intézmény képviselőivel tárgyalt a bérek rendezéséről, ezek optimista hangulatú meetingek voltak, ahol a BME esetében még azt is kilátásba helyezték, hogy már novemberben jöhet a bérrendezés. Azóta viszont csönd volt a minisztérium oldaláról. Azt viszont hallották forrásaink, hogy a kormány november 13-án dönthet a bérrendezésről, és adott esetben a BME különutas modellváltásáról is.
Forrásaink szerint az is elhangzott a kormány részéről a tárgyalásokon, hogy közel háromszorosára is nőhet a BME finanszírozása, ha 2025-ban lezajlik a modellváltás.
Állami fenntartásban a BME jövőre 19 milliárd forintból gazdálkodhatna, a kormány viszont az egyetem vezetői szerint az ígérte, hogy ha áprilistól lenne fenntartóváltás, 35-37 milliárd, ha már januártól, akkor több mint 50 milliárd forint lehetne az egyetem költségvetése. A januári kezdés forrásaink szerint nem tűnik igazán reálisnak, technikailag megoldhatónak, akkor sem, ha hamar születik erről kormányzati döntés.
A kormány mindenesetre már megkezdhette annak előkészítését, hogy ne csak alapítványi modellbe lehessen felsőoktatási intézményeket szervezni. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) nevű, BME-s oktatókból és kutatókból álló csoport egyik tagja a kormány október 29-én benyújtott egyik salátatörvény-javaslatában talált egy passzust, ami erről szólhat.
Az "Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról"című javaslat 80. paragrafusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (2a) bekezdéséből kivenné az "állami fenntartó kivételével az" szövegrészt. A kérdéses bekezdés így hangzik: "Az állami fenntartó kivételével az (1) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott intézmény esetében - eltérő megállapodás hiányában - tulajdonos az, aki az alapítói, illetve fenntartói jogot gyakorolja. A tulajdonos a fenntartói jogot e törvényben meghatározottak szerint ruházhatja át az (1) bekezdés szerinti jogosultnak. Tulajdonos csak az lehet, aki az (1) bekezdés alapján felsőoktatási intézményt alapíthat." A hivatkozott (1) bekezdés felsorolja, hogy felsőoktatási intézményt
a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
az egyházi jogi személy
Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
és Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület alapíthat.
AMOJ Facebook-bejegyzéseszerint "az állami fenntartóra való kivétel" törlése talán azt készítheti elő, hogy bármely egyetem fenntartója bármilyen említett szervezetnek, így akár egy cégnek is átadhatja a fenntartói jogokat. | Alapítványi helyett céges formában váltana modellt a BME | A kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, de az egyetem eddigi vezetése ennek ellenállt. Forrásaink szerint újra napirendre került a téma, az egyetem új modelljében a Mol és az MVM is komoly szerepet kaphat – előbbit a kormány is elismerte. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules | null | true | null | null | Telex |
Lapunk elsőként számolt be az M1-es autópálya történelmi léptékű fejlesztéséről: egy átfogó interjú részeként október végén Németh Tamástól, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójától olvasóink megtudhatták, hogy még idén ősszel elindulnak az előkészítési munkálatok, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a tényleges bővítést is elkezdi az MKIF Zrt.
A projektben az M0-ás autóúttól a Concó pihenőig mintegy 80 km-en újul meg a pálya burkolata és bővül 2x3 sáv + ITS sávra (ez utóbbi rövidítés az intelligens leállósáv kifejezést takarja) az M1-es.
Most az MKIF honlapján bejelentették: az előkészítési munkák elkezdődtek, sőt már javában zajlanak. Számos fotót is közzétettek és jelezték, a tényleges kivitelezést megelőző lépésekről is folyamatosan beszámolnak majd ezen a felületen.
Felkészülnek a hidak és felüljárók fejlesztésére
Közleményében az MKIF arról számolt be, hogy a pálya közelében számos helyen a elkezdődött a próbacölöpözés. Minderre azért van szükség, mert a bővítés miatt a hidakat és felüljárókat át-, vagy éppen vagy teljesen újra kell építeni: ennek előkészítéseként pedig ellenőrizni kell a talaj teherbírását az adott területeken. Ezek a munkák forgalomkorlátozással egyelőre nem járnak.
A cég egyben azt is megerősítette, hogy az M1-es autópálya bővítésének tényleges munkálatai legkésőbb 2025. szeptember 1-én kezdődnek és 4 év alatt érnek véget. Azt is megígérték, hogy addig is további információkkal szolgálnak majd az előkészületekről. | Így készülnek az M1 hatsávúsítására - már zajlik a próbacölöpözés | Az MKIF 80 kilométeren fogja fejleszteni az autópályát, már a terepen készítik elő a munkát a gépek és szakemberek. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/11/igy-keszulnek-az-m1-hatsavusitasara-mar-zajlik-a-probacolopozes | null | true | null | null | Magyar Építők |
Többségbe akar kerülni az INA-ban a Mol, hogy a részvénytöbbséggel is megerősítse amúgy is meglevő operatív társaság-irányító pozícióját – csak így értelmezhető a Mol mintegy két hete tett nyilvános ajánlata. Egyelőre azonban a szándék nem várt erős horvát ellenállásba ütközött. A magyar olajipari multi rendelkezett eddig is az INA irányítását biztosító menedzsmentjogokkal (lásd INA-történelem című keretes írásunkat). A Mol úgy gondolta, hogy részvényesi többséggel is biztosítja dominanciáját, ezért december 2-án bejelentette, hogy nyilvános vételi ajánlatot fog tenni, a vele nem összehangoltan eljáró INA részvényeseknek.
A bejelentés előtt a Mol 47 százaléknyi, a stratégiai partner horvát állam 44 százalék feletti pakettel bírt, így az ajánlat a szabadon forgó 8 százalékot meghaladó közkézhányad (maximum 800 910 darab INA törzsrészvény) megvásárlására szólt. A vételi elkötelezettség ára 2800 horvát kuna volt részvényenként, ami legalábbis korrektnek ítélhető, hiszen a bejelentés idején 1700 kuna volt az INA jegyzése. Az ajánlati ár több mint 60 százalékkal volt magasabb a bejelentés előtti záróárnál.
Másnap a Zágrábi Értéktőzsdén felfüggesztették az INA részvények kereskedését. A HANFA (vagyis a Horvát Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) elkezdte vizsgálni az ajánlatot, eközben a sajtóban horvát politikusok az ajánlat kapcsán a horvát nemzeti érdekek sérelméről beszéltek. Az Adris idegenforgalmi és dohányipari csoport egyenesen azt jelentette be, hogy kész megvédeni a horvát kormány érdekeit.
Közel két héttel a Mol első bejelentése után, december 14-én szállt fel a fehér füst, a Mol hivatalosan is közzétehette vételi ajánlatát. Amint újraindult a kereskedés a parketten, egy akkor még ismeretlen tőkeerős vevő azonnal beállt a vevői oldalra és a Mol ajánlatnál árnyalatnyival kedvezőbb, 2830 kunás áron kezdte el felvásárolni a részvényeket.
2010. december 15-én Szollár Domokos, a Mol horvátországi szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be Zágrábban, hogy szerinte manipulatív és spekulációs célokat szolgált a zágrábi börzén az INA részvényeinek elmúlt napokban tapasztalt drágulása, vagyis szervezett ellenakcióról, amolyan ellenfelvásárlásról beszélt. Bár nyilvánvalóan erről volt szó, de a horvát felügyelet megsértődött, mondván a Mol ne minősítse a részvény-vásárlásokat (a felügyeletnek azért fájtak különösen a Mol mondatai, mert ha valóban összehangolt manipulációról volt szó, akkor a felügyeletnek ezt vizsgálnia kellett volna).
2010. december 16-án aztán fellebbent a fátyol, kiderült, hogy horvát nyugdíjalapok álltak a vásárlás mögött. Az alapok a szervezettséget tagadták, az ilyenkor kötelező indoklás hangzott el: az alapok jó pénzügyi befektetésnek tartják az INA-t és saját döntésük alapján vásárolták a részvényeket.
Eddig a történet, amelyről a Mol hivatalosan nem nyilatkozhat, hiszen azt a horvát felügyelet megtiltotta. Az mindenesetre legalábbis különös, hogy a nyugdíjalapok kiváló befektetést láttak 2830 kunás árnál, noha 1700 kunás áron még nem mutattak semmilyen vételi érdeklődést. Abban természetesen van igazság, hogy amikor nyilvánvalóvá válik egy tőkeerős vevő felvásárlási szándéka, akkor érdemes lehet felszállni a liftre, vagyis részvényeket venni, hiszen az ár olykor feljebb srófolható. Az ugyanakkor különös, hogy egy várhatóan osztalékot még jó ideig nem fizető társaság miért lett hirtelen ennyire attraktív pénzügyi befektetés. Az elemzők most leginkább azon lamentálnak, hogy a sebtiben mintegy 2 százaléknyi papírt megvásárló új befektetők összejátszanak-e a témát nem kommentáló horvát kormánnyal, vagy éppen az érdekeik ellen üzletelnek. Mindenesetre az akcióval a Mol szándéka meghiúsulni látszik.
Azt már nehezebb megtippelni, hogy magasabb áron be tudja-e kebelezni a Mol a szükséges közkézhányad-részt, vagy ellenfelei komolyan gondolják, hogy nem engedik többségbe az INA-ban. Egy névtelenségbe burkolózó bennfentes forrásunk szerint ugyanakkor a jelenlegi tőzsdei játszma csupán „vihar a biliben”, hiszen a horvát nemzeti érdeket védő harcosok csak a saját fejlődése ellen védhetik meg az INA-t, amely a Mol eddig befektetett 20 milliárd kunája (mintegy 750 milliárd forintja) nélkül már rég működésképtelen volna. | A Mol horvát akadályfutása | A magyar olajmulti, a Mol két hete nyilvános ajánlatot tett az eddig is általa irányított horvát INA közkézen forgó részvényeire, vélhetően azzal a céllal, hogy 47 százalékos részesedését, 50 százalék fölé emelje. Az ajánlattal szemben horvát politikai és üzleti körök egységfrontba tömörültek és igyekeznek meggátolni a Mol ajánlatának sikerét. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2010/12/17/mol_horvat_akadalyfutasa/ | 2010-12-17 15:00:00 | true | null | null | fn.hu |
2008.09.29. 18:55
A számvitel rendjének megsértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a VPOP egyik nyomozó hivatala az Országos Cigány Önkormányzat két tisztségviselőjét – értesült lapunk. A kisebbségi szervezet egyre több tagja keveredik súlyos bűncselekmény gyanújába vezetőjükkel, a szintén bűntettel gyanúsított Kolompár Orbánnal az élen.
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) két tisztségviselőjét hallgatta ki gyanúsítottként a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala számvitel rendjének megsértése bűncselekmény miatt a közelmúltban – értesült lapunk. Információnkat a nyomozó hivatalnál megerősítették, de a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem árulták el, mit követtek el a cigány szervezet alkalmazottai, sőt azt sem, hogy egyáltalán egyszerű adminisztrátorokról vagy vezetőkről van-e szó. Információink szerint a nyomozás határideje október közepén jár le.
Úgy tudjuk, a vizsgálat még 2005-ben kezdődött el, miután az OCÖ pénzügyi ellenőrző bizottságának egy tagja feljelentést tett gazdasági bűncselekmények gyanújával. A feljelentés arra utalt, hogy az OCÖ gazdálkodásában súlyos visszaélések történtek 2003 és 2005 között. (A szervezet vezetője ekkor már Kolompár Orbán volt.) A bűnügyben először a BRFK vizsgálódott hűtlen kezelés gyanújával, de azt megszüntették. Azonban a nyomozás során sikkasztásra és számviteli fegyelem megsértésére utaló adatokra bukkantak, és ennek felgöngyölítésével 2006-ban a vám- és pénzügyőrség nyomozó szervét bízták meg. Egészen a közelmúltig ismeretlen tettes ellen folyt a vizsgálat.
Megkeresésünkre Bogdán János, az OCÖ szóvivője azt mondta: a büntetőeljárás lezárultáig nem nyilatkoznak az ügyben.
Amint azt megírtuk, egy másik bűncselekmény miatt magát az OCÖ vezetőjét, Kolompár Orbánt is meggyanúsították jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, ugyanis az általa vezetett, kiskunmajsai illetőségű Roma Kisebbségi Érdek-képviseleti Szervezet nem tud elszámolni több mint 13 millió forintnyi állami támogatással, amelyet munkahelyteremtésre vett fel. A gyanúsítottak között van Kolompár felesége és egy közeli rokona is. Sajtóértesülések szerint már nem csupán 13, hanem százmillió forintnyi eltűnt pályázati pénzt keresnek a nyomozók, azonban Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezt a hírt.
Ismert, az OCÖ elnökhelyettesét, Dancs Mihályt első fokon három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás miatt az olaszliszkai szocpollakások építésével összefüggésben. Egy másik roma képviselőt, a Mosonmagyaróvári Cigány Kisebbségi Önkormányzatot vezető Horváth Elemért pedig a napokban helyezték előzetes letartóztatásba személyi szabadság megsértése, kerítés, üzletszerűen elkövetett csalás, okirat-hamisítás és csoportosan elkövetett garázdaság bűncselekmény gyanújával.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Kolompár Orbán úgy nyilatkozott: légből kapott vádakkal és gyanúsítgatásokkal, kitalált bűncselekményekkel próbálják politikailag és szakmailag ellehetetleníteni őt riválisai, hogy megfélemlítsék és eltántorítsák a holnapi „békemenet” megtartásától és a szélsőségek elleni harcától. Az úgymond a cigányságot ért támadások miatt megszervezett holnapi megmozdulásukról Kolompár azt közölte: önálló tüntetést tartanak a Képviselői Irodaház mögötti Olimpiai parkban, amely nem lesz része a Gyurcsány által kitervelt Magyar Demokratikus Charta rendezvényének, azonban magánemberként bárki átmehet arra, és csatlakozhat a kiáltványhoz. Amennyiben a romák így döntenek, a rendőrség segítségét kérik majd, hogy biztosítsák a vonulás útvonalát – tette hozzá. | Kolompárék a gyanú árnyékában | A számvitel rendjének megsértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a VPOP egyik nyomozó hivatala az Országos Cigány Önkormányzat két tisztségviselőjét – értesült lapunk. A kisebbségi szervezet egyre több tagja keveredik súlyos bűncselekmény gyanújába vezetőjükkel, a szintén bűntettel gyanúsított Kolompár Orbánnal az élen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/09/Kolomparek-a-gyanu-arnyekaban | 2008-09-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ha ünnep, akkor ünnepi műsor. Mindenki kihasználja az évforduló adta reflektorfényt, elmondja, ki ő és mit akar. Jól teszi. Az ünnep helyszíne nem a múzeumi vitrin, hanem - nem véletlenül - az utca.
Idén a műsor új szereposztásban került színpadra. Sajátos szerepcsere tanúi lettünk.
Nem arra a komikus mozzanatra gondolok, amikor a Mi Hazánk az éppen műemlékké hamisított Turul szobor mellett egy ölyvet léptetett fel a turul szerepében, bár az se volt semmi. Mihazánkék felröptetett ölyve megzavarodott, fának repült, és az istennek nem akart visszatérni a helyére. Nem csoda: közben Novák Előd korabeli ágyút szegezett a 12. kerületi önkormányzat épületére, és nagy füstöt produkált. (Füstöt csinálni csak Fekete-Győrnek tilos, a baráti pártvezérek részéről egyenesen kívánatos.)
Ahogy a szerencsétlen ölyv, én is megzavarodtam kissé: nem tudom, a jelenet annak az allegóriája-e, hogy a Mi Hazánk fának megy, vagy annak, hogy az egykori nyilasház mellé helyezett Turulnak is röpülnie kell. Egyik értelmezés sem tűnik igazán koherensnek Toroczkaiék ideológiájával.
De október 23-án volt sokkal komolyabb szerepcsere is. A két fő színpad sztárjának szerepe cserélődött fel. A kormánypárt elnöke ellenzéki szerepből beszélt: "Brüsszel" és a (szerinte "brüsszelita") ellenzék ellenzékeként. Semmi kormányprogram, semmi országkép, semmi a tervekről, teendőkről. Csak az ellenfélről.
A legnagyobb ellenzéki erő színpadán Magyar Péter viszont már a leendő kormányfő hangján szólalt meg. Akár az lesz belőle, akár nem. Most ő tartott rövid "országértékelést" 2 millió állandó orvosi ellátás nélküli magyarról, 3 millió létminimum alatt élőről. És hirdetett rövid kormányprogramot, ha annak pénzügyi forrásai kissé elnagyoltak is. Kormánytagok, közhivatalnokok toborzását, a kormányprogram vitáját is bejelentette, ha a módszert lehet is a Nemzeti Konzultációhoz hasonlítani.
Sok a "ha", de a lényeg, hogy mindezt megtette. Ez új szerep, magabiztosabb szerep. A miniszterelnöké lett volna, de kiénekelték szájából az 56-ról elhangzott kínos elszólások, a Putyin körüli nehezen magyarázható sündörgés, a versenytárs feltűnése miatti tanácstalanság, a gazdasági és morális válságjelek.
A színpadok mögé sajátos díszletet épített az első olyan közvéleménykutatás, méghozzá a legutóbb igen megbízhatóan jósoló intézettől, amely a Tisza előnyét mutatja a Fidesz fölött. Minimálist, hibahatár alattit, messze nem véglegeset (hiszen - és ebben Gyurcsánynak igaza van - a kormányváltáshoz jó pár százalék ellenzéki fölény kellene). De mint tudjuk, egy kutatás nemcsak detektálja a közvéleményt, hanem ha akarja, ha nem, formálja is. Ez most aligha becsülhető túl. (Azóta van még egy hasonló a Publicustól, meg egy ennek ellentmondó is a Nézőponttól.)
A Tisza fő vonzerejét eddig is az adta, hogy látták benne a győzelem esélyét. Amit a meglévő ellenzéki pártokban nem láttak.
Pártot cseréltek - én nem kívánok -, és ez nem öröm a többi ellenzéki pártnak. De nem feltétlenül cseréltek világnézetet. Nem érdemes leárulózni őket: másutt - még nem derült ki, jó vagy rossz helyen - továbbra is ugyanannak a célnak a megvalósulását keresik. Vagy annak első állomását. Talán jobb volna szólni hozzájuk, nem a pártok között dühödten ide-oda rángatva őket, hanem erősítve és elismerve a szolidaritáshoz és a szabadsághoz való ragaszkodásukat. Szükségünk lesz még rá, akár most a Tisza középen tartásához, akár később, amikor valóban a jobb- és baloldal közti viták ideje jön el.
Most még többekben fog megerősödni a változás reménye. Ez pedig az ünnepnapok utánra is átrendezte a szereposztást. Orbán mostantól kénytelen elismerni a kihívó jelenlétét. A nevét még nem mondta ki, de végig róla beszélt. Persze mint "brüsszelvezetőről", bábkormányfő-aspiránsról, Manfred Weber szerelmetes kiskutyusáról. Kiegészül a riogatás is, a hazánkat majd megszálló ukrán katonákkal. (Ennél arcátlanabb szöveg még nemigen hangzott el Orbán pulpitusáról sem).
Magyarnak viszont megnövekedett a felelőssége. Talán ezért tett gesztusokat most nemcsak a még hezitálóknak, hanem a baloldalnak is. Kéthly Annát koszorúzott, szemben a kormányfővel Nagy Imrét, Angyal Istvánt is emlegette, 56-ot mint a szociáldemokraták, liberálisok, nemzeti konzervatívok hazafias összefogását jellemezte.
Fel kell ismernie: elég erős ahhoz, hogy már nem kell a vádaktól félve pávatánc-lépéseket tennie Európa vagy Ukrajna ügyében. Az ünnepen egyértelmű volt. Legyen az a szavazásoknál is: nem helyes, hogy az ukrán hitel dolgában tartózkodtak az Európai Parlamentben. Ez már nem okos taktika, hanem lassan számára is kontraproduktív lépés.
Értem, mitől tart. De már van ereje ahhoz, hogy fontos dolgokban ne "semleges" legyen. Az Orbán terepe. Nem kell baloldalinak lennie, hiszen nem az. De legyen valóban európai konzervatív demokrata, amelynek vallja magát.
Már megteheti.
- | Szerepcsere az ünnepi gálán | Civil beszéd | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255419_szerepcsere-az-unnepi-galan | null | true | null | null | Népszava |
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy a konzorcium vezetője személyesen tett feljelentést szombat este. A rendőrség rögtön ezután 20 tanút hallgatott ki. Bár a feljelentés ismeretlen tettes ellen szólt, a vallomások alapján beazonosíthatóvá vált az ügy két főszereplője. T. Csaba és P. Csaba. T. Csaba alaposan gyanúsítható azzal, hogy különböző munkálatok elvégzésére kapott megbízások reményében 8 millió forint kenőpénzt adott át P. Csabának, aki azt elfogadta.
A rendőrség ezek után már vasárnap délelőtt őrizetbe vette a két férfit. A nyomozóhatóság előterjesztést tett a Fővárosi Ügyészséghez előzetes letartóztatásukra - közölte az ORFK Kommunikációs Igazgatósága.
A Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. által alkotott Magyar Autópálya-építő Konzorcium az M7-es autópálya felújítása kapcsán ez év áprilisában az elvégzett munka folyamatos ellenőrzése és értékelése során az egyik szakaszon súlyosan kifogásolható, hibás munkavégzést észlelt.
Emiatt a vonatkozó alvállalkozói szerződést felbontották és más vállalkozó végezte el - határidőre és megfelelő minőségben - az adott munkát.
"További alvállalkozói bejelentések kapcsán az alvállalkozók közötti vesztegetés gyanúja merült fel" - áll a vállalat közleményében.
Az MTI más forrásból származó értesülései szerint a KÖRÉP Kft.-vel bontották fel ez év áprilisában a szerződést, mert nem jelentette be a további alvállalkozókat, akiket megbízott a csatornatisztítási munka elvégzésével.
Az M7-es mellett Keller László szocialista képviselő szerint az M3-as autópálya építése körül is felmerülhet a korrupció gyanúja. A képviselő korábban már kifogásolta, hogy nem megfelelő minőségű az M3-as autópálya egy szakasza. Emellett - szerinte - több cég el nem végzett munkáért vett fel pénzt. A szocialista politikus a legfőbb ügyészhez fordul azért, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálják ki az új sztrádaszakasz építése körül általa tapasztalt visszásságokat. | Korrupciógyanú az M7-es építése körül | Őrizetbe vett a rendőrség két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzt adtak, illetve fogadtak el az M7-es autópálya felújításával összefüggő munkáért. Az ORFK a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szombati feljelentése alapján indított büntetőeljárás során vette őrizetbe a két vállalkozót. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/9/20010902korrupciogyanu | 2001-09-02 13:16:00 | true | null | null | Origo |
- A faluház teljes energetikai felújítását sikerült megvalósítani egy pályázati forrásból - mondta Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere. Az épület központi szerepet játszik a község életében.
- Ez egy közel ezer négyzetméteres intézmény. Működik benne könyvtár, büfé és vannak benne klubhelyiségek is - sorolta a település vezetője. Hozzátette, Újszilváson 2010 óta geotermikus energiával fűtik az intézmények jó részét. A faluház hőszigetelése sokat hozzátesz majd a hatékonyabb működéshez. | Hőszigetelést kap a faluház | A szakemberek az intézmény energetikai felújításán dolgoztak a közelmúltban. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/hoszigeteles-felujitas-faluhaz-ujszilvas | null | true | null | null | SZOLJON |
Az ügyészség a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés átfogó vizsgálatáról adott ki összegzést az országos statisztikák alapján. A szervezethez korábban az atlatszo.hu portál fordult megkereséssel.
A vizsgálat során a 2007-2010, valamint a 2011-2014 közötti időszak számadatait vetették össze. E szerint megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 százalékában utasították el a feljelentést és 38,8 százalékában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok – miközben folyamatosan csökkennek – 2014-re 4 százalékra, illetve 10,4-re estek vissza.
Tehát azoknak a korrupciós cselekményeknek az aránya, amelyeknél elutasították a feljelentést és megszüntették a nyomozást, a második négy évben rendre alacsonyabb volt a megelőző négy évben tapasztaltnál – írták.
Közölték azt is, hogy a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban a vádemeléssel zárult cselekmények aránya jelentősen magasabb a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva. Az elmúlt nyolc év átlagában az összes korrupcióhoz kötődő cselekmény 57,5 százaléka vádemeléssel fejeződött be. | Kevesebb korrupciós feljelentést utasított el az ügyészség 2010 után, mint az előtt | Az elmúlt nyolc év átlagában az összes korrupcióhoz kötődő cselekmény 57,5 százaléka vádemeléssel fejeződött be - közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn közleményben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/06/01/kevesebb-korrupcios-feljelentest-utasitott-el-az-ugyeszseg-2010-utan-mint-az-elott/ | 2015-06-01 16:46:00 | true | null | null | 24.hu |
"Hammerstein Judittal közös megegyezéssel váltunk el, Virágos Gábor esetében - élve a munkáltatói jogommal - kértem az azonnali hatályú felmondást" - írta Demeter Szilárd a portálnak.
Hammerstein Judit 2023 novemberében L. Simon László menesztése után lett a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója. A cikkben felidézik, hogy az első Orbán-kormány idején a kormányfő, majd később a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke volt. A második Orbán-kormányban a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkáraként, a harmadik Orbán-kormányban pedig a Balassi Intézet főigazgatójaként dolgozott. 2019-2020-ban az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója volt.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Demeter Szilárd a Telexnek azt írta: "Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend."
2024 áprilisában látott napvilágot az a kormányrendelet, amelynek értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos neve tavasztól Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és integrálnak bele hat közintézményt. | Leváltották a Nemzeti Múzeum két főigazgató-helyettesét | Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort. A Telex erről szóló értesüléseit Demeter Szilárd és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ is megerősítette. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/levaltottak-a-nemzeti-muzeum-ket-foigazgato-helyetteset-147868 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Mint arról korábban hírt adtunk, idén márciusban hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Az eljárás alapját az a feljelentés adta, amelyet ismeretlen zuglói polgárok adtak be a hatóságnak. A dokumentumokban több, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatos visszaélésgyanús ügyről számoltak be.
A BRFK a nyomozás megindítása után közölte, hogy két feljelentés is érkezett hozzájuk, és mind a kettő összesen négy üggyel kapcsolatban fogalmazza meg azt, hogy a vagyonkezelő nem kellő gondoskodással használt fel közpénzeket.
A vitatott esetek között szerepel egy Erzsébet királyné útján található ingatlannal kapcsolatos túlszámlázott biztonsági őri feladat, egy önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérbe adása és két önkormányzati lakás közbeszerzési eljárás nélkül történő felújítása. Továbbá az Újváros parki Móra Ferenc Általános Iskola tetőszigetelési, hőszigetelési munkálatai, amelyek kapcsán végül el nem végzett feladatokat is leigazolhattak és kifizethettek.
Ezek az ügyletek pedig – mint a Fővárosi Főügyészség közölte – a gyanú alapján csak bizonyos, vezető pozícióban lévő hivatalos személyek közreműködésével következhettek be. Az egyelőre ismeretlen személyek ellen vesztegetés gyanúja miatt folyó nyomozásban jelenleg a feljelentés és mellékleteinek a feldolgozása zajlik – mondta Skoda Gabriella szóvivő. | Itthon: Vesztegetés: Zugló vezetőinek szerepét vizsgálja az ügyészség | Mivel a zuglói polgárok által a rendőrségre beadott feljelentés felveti a vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúját, ezért a Fővárosi Főügyészség vette át a nyomozás lefolytatását – közölte a hvg.hu-val Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100706_zugloi_vezetok_vesztegetes_gyanus_ugyek | 2010-07-06 10:54:00 | true | null | null | HVG |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (Aptv.) 2007. június 30-ig középtávú gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervet tartalmazott, amelynek keretében 2009. és 2010. években összesen 206 km gyorsforgalmi út átadását tervezték. 2009. és 2011. április között 188,5 km hosszú szakaszt adtak át a forgalom részére, amely az M6/M60 autópálya Dunaújváros-Szekszárd-Bóly-Pécs közötti szakaszait, az M31 autópálya Gödöllői átkötést, valamint az M43 autópálya három szakaszát foglalta magába. Az M6/M60 autópályák PPP-konstrukciókban épültek, amelyek koncesszióba adásáról a Kormány 2005. június 1-jén határozott, az M43 és az M31 autópályák megépítését az is támogatta. Az autópálya-szakaszok helyszíni ellenőrzése 2011. január 3-án kezdődött és február 28-án fejeződött be.
1. A jelenlegi jogi szabályozás szerint az autópálya-projektek megvalósításához kapcsolódó, a közpénzek hatékony felhasználásához fűződő érdekek háttérbe szorulnak az autópálya építések elsőbbségét, - azok közérdekűségének rögzítésével megvalósuló - védelmét biztosító törvényi szabályozás hiányában az önkormányzati hatósági, szabályozási döntések, valamint a régészeti feltárások során. A környezetvédelmi döntések során azok költségkihatásait nem számszerűsítették, nem értékelték. Az egyes állami beruházásokhoz, így az autópálya beruházásokhoz szükséges önkormányzati hozzájárulások és engedélyezések során anélkül érvényesültek önkormányzati érdekek (pl.: az M31 autópályán Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Mogyoród, az M43 autópályán Szeged, Makó és a 4519-es úti csomóponti lehajtó), hogy azok költségkihatásait számításba vették volna (pl.: csomópontok gyakorisága, kerékpárutak). A beruházó köteles volt a területileg illetékes megyei múzeummal szerződést kötni a megelőző régészeti feltárásra vonatkozóan. Ezáltal a múzeumok bevételi lehetőségként számoltak a közlekedési infrastruktúra-beruházásokkal, jogszabály nem kötelezte őket a beruházói szempontok részleges figyelembe vételére.
2. Az M31 autópálya kivitelezése során a költség- és időcélok nem teljesültek. A kivitelezés szerződéses ára nettó 21,8 Mrd Ft, amelyet fix átalánydíjként határoztak meg. A szerződésmódosítások következtében a beruházás tényleges építési költsége a szerződéses árat 10,21%-kal haladta meg. Ez a körülmény a kockázatok megosztását, az átalányáras elszámolási mód alkalmazását nem igazolta. A kivitelezésre tervezett 18 hónapos megvalósítási időtartam 7 hónappal meghosszabbodott. A forgalomba helyezési időpontot tekintve közel 4 hónapos határidő túllépés volt.
Az M43 autópálya szakaszok kivitelezése során mindhárom szakaszon szerződésmódosítások váltak szükségessé előre nem látható okok (rendkívüli időjárás) és jogi szempontok (a kivitelező által érvényesített jogi oszthatatlanság elve) miatt. Az M43 autópálya megvalósítása során a szerződéses árak az I-III. szakaszokon együttesen – a kivitelezői szerződésmódosítások eredményeképpen – 57 Mrd Ft-ról 62 Mrd Ft-ra emelkedtek, amely 9%-os költségnövekedést mutatott. A szerződéses határidők nem teljesültek, mivel a forgalomba helyezés az I. szakaszon 17 hónapos, a II. és III. szakaszon mintegy 8 hónapos késéssel valósult meg a területszerzési hiányosságok, illetve a folyamatosan változó fejlesztési célok miatt. A határidőcsúszás tényleges szankcionálását a szerződéses feltételrendszer részben tette lehetővé, és azt csak az I. szakasz egy részénél alkalmazták. A teljes projekt értékére vetített napi 2%-os kötbér kikötése révén nem érték el a határidő tartását. A késedelmes forgalomba helyezést – a szerződésmódosítások szerint – a rendkívüli időjárás, az építési területen pontszerűen jelentkező, előre nem látható akadályozó tényezők eredményezték. A szerződésmódosításokban a kivitelezők időhosszabbítási ráfordításaik megtérítésére a jogosultságot fenntartották, és erre vonatkozó igényüket bejelentették. Ez finanszírozhatósági kockázatot jelent a még beárazatlan, elbírálatlan kivitelezői változtatási kérelmekkel együtt.
3. Az autópálya szakaszok nyomvonal kijelölése meghatározó volt a projektek műszaki tartalma (hidak, alagutak, földmunka) és ennek függvényében az építési költségek vonatkozásában. A nyomvonal kijelölések szakaszonként eltérő színvonalon és eltérő időigénnyel valósultak meg.
Az M6/M60 autópályán – miközben a nyomvonal kijelölés 1981-től 2008-ig tartott – 2007-ben még kérdéses volt a Bátaszék és Véménd közötti szakaszon az alagutak megépítése. Először 2004. júniusban tartalmazták az engedélyezési tervek az alagutak megépítését, és ez a nyomvonal 2004-ben környezetvédelmi engedélyt kapott. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) 3 évvel később közbeszerzési pályázatot írt ki az alagutas szakaszt helyettesítő műszaki megoldás kidolgozására. A nyomvonalváltozatok kidolgozása és összehasonlítása nem volt teljes körű. Nemzetgazdasági szintű hasznosítási megoldásokat (például hulladéklerakók rekultivációja révén) nem alkalmaztak. Az alagútépítés szükségessége nem volt teljes körűen bizonyított, kiemelten a nyomvonal változatok építéstechnológiát és költségeket figyelembe vevő keresése és a költség összehasonlítások vonatkozásában.
Az M31 autópálya nyomvonal kijelölési folyamata az Előzetes Környezeti Hatástanulmány (EKHT) elkészítésétől kezdődően a környezetvédelmi engedély kiadásáig 4 évet vett igénybe. Az M43 autópálya első nyomvonal változatainak 1993. évi kidolgozásától a forgalomba helyezésig 18 év telt el. A nemzetközi forgalom és az önkormányzatok igényeinek alapulvételével döntöttek a Szegedet és Makót északról elkerülő autópálya
nyomvonalról.
4. Az M31 autópálya műszaki-gazdasági előkészítő fázisában a fejlesztési koncepció változását mutatta az, hogy az építési tervek készítésével kapcsolatban 2002 és 2007 között hét szerződésmódosítás történt. Az engedélyezési folyamatok során szakhatósági engedélyek nem álltak időben és teljes körűen rendelkezésre. A beruházás műszaki előkészítésének, és az ajánlati dokumentációnak a hiányosságai, továbbá az előre nem látható okok miatt a projekt kivitelezés tevékenységei azok megkezdésekor nem rendelkeztek tartalékidővel.
Az M43 autópálya szakaszok műszaki-gazdasági előkészítése során a tervezett időben nem voltak biztosítottak, és nem jöttek létre teljes körűen a munkaterületek átadásának a feltételei. A tervezési folyamatok és az engedélyezési eljárások többször megismétlődtek a fejlesztési koncepciók változása (autóút, autópálya, Tisza-híd) miatt.
5. Az M6/M60 autópálya szakaszok ellenőrzése – az Állam érdekeinek érvényesítése szempontjából – kiterjedt a PPP konstrukció választásának és a koncessziós szerződéses feltételrendszernek az elemzésére és gyakorlati alkalmazásának értékelésére. Az M6/M60 autópálya megvalósítása során a koncessziós szerződések értelmében a kivitelezés irányítása a koncesszor kötelezettsége volt, a NIF Zrt. feladatai a műszaki-gazdasági előkészítésre, továbbá a műszaki képviselői feladatok ellátására terjedtek ki. A munkaterületek átadásához szükséges előfeltételek (területszerzés, régészet, lőszermentesítés) nem voltak teljes körűen biztosítottak. A koncessziós szerződésre vonatkozó pályázatok kiírásának időpontjában a területszerzés nem fejeződött be. Az M6 autópálya Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasz esetében az összes terület 60%-a állt rendelkezésre, míg a másik két szakasz (Szekszárd-Bóly, illetve az M60 Bóly-Pécs közötti szakasz) esetében ez az arány 90%-ot ért el. A területszerzési tevékenység késedelme miatt a koncesszor a felelősség alóli mentesítési kérelmeket (mentesítési eseményeket) és ezekhez kapcsolódóan költségigényt jelentett be, amelyet nem számszerűsített.
Az M6/M60 autópálya építése során mindhárom szakaszon előfordultak jóváhagyott tervek, továbbá a Független Mérnök továbbépítési engedélye nélküli munkavégzések. A biztonsági követelményeket súlyosan sérti, hogy az M6 autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszán jóváhagyások (Mérnök, szakhatóság) nélkül – 52 darab hídon összesen mintegy 3440 méter hosszúságban – építették be a Tubosider gyártmányú közúti- és hídkorlátokat. A korlátok beépítését a Független Mérnök nem állította le. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2010. március 31-i ideiglenes forgalomba helyezési határozatában 2010. június 30-i határidővel előírta a beépített korlátok újraépítését. Ez nem valósult meg és az NKH újabb határidőt írt elő 2011. december 31-re a végleges forgalomba helyezés feltételeként. Ez a határozat ellentétes volt a vonatkozó rendelet előírásaival, ugyanis a forgalombiztonsági követelményeket már az ideiglenes forgalomba helyezéskor is maradéktalanul érvényesíteni kellett volna.
6. A projektek forrástervezését nem hangolták össze az évenkénti költségvetési tervezéssel, az uniós projektek több éves támogatási szerződéseivel és az uniós támogatások utófinanszírozási jellegével, amelynek kapcsán a vállalkozói számlák késedelmes kifizetése következett be. A számlák kifizetésének átfutási ideje meghosszabbodott a költségvetési és uniós források lehívásának államháztartási szabályai, időbeli ütemezése és az elszámolás szabályozásának összetettsége miatt. Ezen túlmenően a késedelmes kifizetésekhez a forráshiányok is hozzájárultak, továbbá a kifizetések eljárásmenetének szabályozása nem volt teljes körű, mivel az nem terjedt ki a belső teljesítésigazolások időkorlátainak meghatározására. A NIF Zrt. által kifizetett késedelmi kamatok összege 2005-2010 között 66,5 M Ft és 1176,8 M Ft között változott. A 2008. évi maximális érték (1176,8 M Ft) összefüggésben volt a nagyobb összegű számlakibocsátásokkal és a nagyszámú területszerzéssel.
8. Az M31 autópálya műszaki-gazdasági előkészítő fázisában a költségbecslések módja és megbízhatósága nem volt elfogadható. A GKM részére a közbeszerzési eljárás megindítása tárgyában készült előterjesztésben (2008. február) a beszerzés nettó értékeként 16,1 Mrd Ft-ot becsült a NIF Zrt., amelynek alapján a GKM a kivitelezés finanszírozásának forrását biztosítottnak tartotta. Ez a becsült összeg 5,7 Mrd Ft-tal volt alacsonyabb a kivitelezővel kötött szerződéses árhoz (21,8 Mrd Ft), és 7,9 Mrd Ft-tal a tényleges költséghez (24,0 Mrd Ft) képest (alultervezés). A mérnökár nem volt megalapozott kalkuláció a kivitelezés előzetes, reális költségének meghatározásához.
Az M43 autópálya szakaszok műszaki-gazdasági előkészítése során a költségirányítás érdekében végzett költségbecslések a beruházás különböző fázisaiban eltérő részletességgel és megbízhatósággal készültek. A három költségbecslő (a tervező, a Mérnök és a NIF Zrt.) által készített költségbecslések között 4%-91%-os eltérések voltak a három szakaszon. A tervezők és a Mérnökök költségszakértői tevékenysége nem volt elfogadható pontosságú, és a szerződéses feltételek erre vonatkozóan nem tartalmaztak előírást. Ez a körülmény vagy alulbecsült, vagy túlbecsült értékeket eredményezett az EU támogatási források tervezése és felhasználása, valamint az állami költségvetés éves tervezése során. A pénzeszközök hatékony allokálhatósága, az irreálisan alacsony árak kiszűrése szempontjából is magas kockázatokat jelentett. | ÁSZ: rengeteg szabálytalanság az autópálya-építéseken - Világgazdaság | Az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének megfelelően elvégezte a 2009-2010-ben befejeződő autópálya beruházások és pénzügyi folyamatai ellenőrzését. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2011/10/asz-rengeteg-szabalytalansag-az-autopalya-epiteseken | 2011-10-25 13:42:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az MTVA A Dal című tehetségkutató verseny adásait az elmúlt években a Simicska Lajos tulajdonában álló Hung-Istertől rendelte meg, de az Orbán–Simicska-háború miatt az állami médiából kiszorították a céget. Az MTVA dönthetett volna úgy is, hogy A Dalt belső gyártásban készíti el – úgy, mint a korábban szintén a Hung-Ister által gyártott Magyarország, szeretlek!-et –, ám végül ezt a műsort is a legnagyobb külsős beszállítóra, az Apropó Média Kft.-re bízta.
A tehetségkutató műsorvezetői. Több mint kétforintos
MTVA
Az MTVA lapunk adatigénylésére közölte: A Dal adásait nettó 32 millió 650 ezer forintért rendelte meg az Apropó Média Produkciós Kft.-től. Hat adásra szerződtek, így összesen 196 millió forintot fizetnek a műsorért. Információink szerint ez valamivel kevesebb, mint amit a Hung-Ister kapott. | Nekik írják A Dalt - kétszázmillióért | Az MTVA 196 millió forintot fizet A Dal című show-ért a beszállítónak, az Apropó Médiának. A cég korábbi résztulajdonosa, Halkó Gabriella most a TV2 gazdasági igazgatója, ám tanácsadóként még segíti az új vezetést. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nekik-irjak-a-dalt-1602441 | 2016-02-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Helyből 100 százalék támogatásmegvonással jár, ha az uniós forrásból megvalósuló projektekre nem hirdetnek közbeszerzési eljárást. Ez a nyilvánosság és ezzel együtt a verseny kizárását jelenti – ami sérti az egyik legfőbb uniós irányelvet. Ilyesmit gyanítanak Brüsszelben, és lapunk forrása szerint a közbeszerzési törvényben elrejtett aknát vizsgálják.
A cikluszáró pánik után is hatályban maradt azonban az említett törvényhely. A Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy kizárólag az új közbeszerzési törvény hatályba lépése, tavaly november elseje előtt igényelt támogatások felhasználása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A korábbi szabályok alapján „a támogatások egy jelentős részének felhasználása nem tartozott a közbeszerzési kötelezettség alá”, a szigorúbb szabályozás visszamenőleges hatályú alkalmazását akarták elkerülni. „Lehetnek még olyan projektek”, amelyekre a pályázatot tavaly november elseje előtt nyújtották be, és „a támogatási forrás még nem került felhasználásra” – így a magyarázat. Arra azonban nem válaszolt a Miniszterelnökég, mekkora összegű projekt mentesült a közbeszerzési eljárások alól karácsony óta, illetve hány szerződést kötöttek, módosítottak ezen szabály alapján.
Támadási felület
Szabályosan emelték a minap 14 milliárd forintról 23-ra a Duna Aszfalt Kft. szerződésében az előlegként lehívható összeget, ám az M35-ös autópálya 20 kilométeres szakaszának 47 milliárd forintos munkájára kötött kontraktusban eredetileg csak 30 százalék előleg szerepelt, azóta viszont kormányrendelet srófolta 50-re az igényelhető összeget. Ehhez igazították utóbb a szerződést. A közbeszerzési eljárást azonban eredetileg 30 százalékos előleglehívási lehetőséggel hirdették meg, ebben a tudatban döntöttek a cégek arról, hogy induljanak-e a versenyben. Utóbb változtak a paraméterek, 50-re emelték az előleget, így nem zárható ki, hogy ilyen feltételekkel több cég jelentkezett volna az útépítési felhívásra. A feltételek változására hivatkozva az érintett cégek megtámadhatják a konkrét közbeszerzési eljárást. Ez nemcsak a Duna Aszfalt autópályaépítő-projektjénél áll fenn, hanem valamennyi nagy infrastruktúra-beruházásnál, amelynél az előlegemelés miatt módosítják a szerződést. | A legdurvább szabálytalanság gyanúja merült fel Brüsszelben - Világgazdaság | A legdurvább szabálytalanság gyanúja merült fel Brüsszelben: uniós pénzek közbeszerzési eljárás mellőzésével történő elköltése. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2016/07/a-legdurvabb-szabalytalansag-gyanuja-merult-fel-brusszelben | 2016-07-14 21:29:51 | true | null | null | Világgazdaság |
A munkát a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint újabb nagy vízi sportlétesítmény épül Magyarországon.
Ezúttal Kaposváron húznak fel egy versenyuszodát nettó 4,4 milliárd forintért. A megbízást a Fertődi Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta FM Kaposvár Uszoda Konzorcium nyerte.
A kaposvári önkormányzat december elején kötött szerződést a kivitelezőkkel, akiknek 24 hónap alatt kell megépíteniük a 7 500 négyzetméter alapterületű, 3 szintes, 800 fős lelátóval rendelkező, FINA szabályoknak megfelelő, 10 pályás versenyuszodát és a kapcsolódó létesítményeket.
Az uszoda a Modern Városok Program keretében épül, amire tavaly októberben Orbán Viktor 120 milliárd forintos fejlesztési támogatásról állapodott meg Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.
A Magyar Építő Zrt. egyértelműen Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető: a céget tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. A Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs Mészáros jövendőbeli veje, aki helyet kapott a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában is.
A Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő (FÉSZ) Zrt. novemberben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárdos tenderén is befutó lett, a FÉSZ pedig legutóbb a Császár-Komjádi uszoda 3,46 milliárd forintos felújítását is megnyerte.
Az állami tendereken a Magyar Építő Zrt. rendkívül sikeres, sorra kapja a nagyösszegű megbízásokat. Márciusban megírtuk, hogy a cég 6 milliárd forintért végzi a Ludovika Campus bővítését; de közel 1 milliárd forintos megbízást kaptak az egyik MNB-alapítványtól is, a Millenárisnál pedig 470 millióért dolgoznak a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. Kaposváron pedig a ZÁÉV konzorciumi partnereként 6,9 milliárdért újítják fel a színházat. | 4,4 milliárdért épül versenyuszoda Kaposváron | A munkát a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ú | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/12/21/44-milliardert-epul-versenyuszoda-kaposvaron/ | 2016-12-22 13:01:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
Két sajtó-helyreigazítási pert is megnyert a Heti Válasz Kóka János ellen. Az eljárásokat a gazdasági miniszter a hetilap két cikke miatt kezdeményezte.
Jogerősen elvesztett két pert Kóka János a Heti Válasszal szemben. A bíróság keddi ítéletei a Színlelt vagyonbevallás és a Szervezett felvilág című cikkeket érintik, melyek a hetilap januári és februári számaiban jelentek meg.
A hetilap első írásában azt állította, hogy Kóka megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában. A másik cikkben pedig arról írtak, hogy miként juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz. A Heti Válasz szerint az üzlet nem jöhetett volna létre a miniszter sógora, családi ügyvédje, egyik vitorlástársa, valamint több állami óriáscég nélkül. | Kóka pert vesztett a Heti Válasszal szemben | Két sajtó-helyreigazítási pert is megnyert a Heti Válasz Kóka János ellen. Az eljárásokat a gazdasági miniszter a hetilap két cikke miatt kezdeményezte. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/9/koka-pert-vesztett-a-heti-valasszal-szemben | 2007-09-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Sun értesülései szerint a Manchester United Zalaegerszeg elleni BL-visszavágója is a fogadási csalással gyanúsított meccsek között van. A brit lap egy bosszúból besúgónak állt szerbiai férfira hivatkozik, aki főszerepet vállalt a bundában.
Az angol lap úgy tudja, a BL-selejtező Manchesterben rendezett visszavágója előtt az európai bűnszervezetek nagy mennyiségű pénzt tettek fel arra, hogy a zalaiak legalább három góllal kikapnak, illetve a meccs előtt vesztegetéssel próbálkoztak.
Az első meccset 1-0-ra nyerte a magyar csapat Koplárovics Béla hajrában lőtt góljával, a visszavágón 5-0-val lépett tovább a MU. A lap kiemeli, a ZTE-nek mindössze húsz perc kellett, hogy három gólt bekapjon.
A brit lap egy Karesz nevű szerbiai informátorra hivatkozik, aki állítása szerint főszerepet vállalt a meccshez kapcsolódó bűncselekményben. A magyar határ közelében élő férfi elmondta, akkoriban havonta találkozott bűntársaival Budapesten, hogy különféle meccsek megvesztegetését megszervezzék. Később azonban összekülönböztek, így ő bosszúból besúgónak állt.
A bűnbandában fordítóként és szervezőként dolgozó Karesz még az első meccs előtt hozott össze találkozót egy zalaegerszegi kávézóban a megvesztegetéshez.
A Sun az érintetteket is megszólaltatta a cikkben, a ZTE-nél azt mondták, a klub nincs vizsgálat alatt, a MU-nál úgy fogalmaztak, nem tudnak a gyanúsításról.
Az Europol se megerősíteni, se cáfolni nem kívánta az információt. | A ZTE BL-meccse is bundagyanúba keveredett | A Sun értesülései szerint a Manchester United Zalaegerszeg elleni BL-visszavágója is a fogadási csalással gyanúsított meccsek között van. A brit lap egy bosszúból besúgónak állt szerbiai férfira hivatkozik, aki főszerepet vállalt a bundában. | null | 1 | http://www.origo.hu/sport/focivilag/20130210-a-zte-blmeccse-is-bundagyanuba-keveredett.html | 2013-02-10 14:50:00 | true | null | null | Origo |
A BRFK már javasolta az ügyészségnek Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálásra indult eljárásban. A politikus már felfüggesztette párttagságát és lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról, de országgyűlési mandátumát megtartotta, ezért maradhatott meg a mentelmi joga.
A Népszabadság értesülései szerint a BRFK-nak már legalább három terhelő vallomása van Hagyó Miklós ellen. Az ügyészség ugyanakkor még nem látja kellően megalapozottnak a gyanút, ezért további bizonyítékokat kért a nyomozóktól.
A lap úgy tudja: a döntés hátterében az áll, hogy az ügyészség már nem látja értelmét, hogy kérje az Országgyűléstől a mentelmi jog felfüggesztését. Az országgyűlés ugyanis már nem ülésezik, és Hagyó Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséért vélhetően már nem is hívná össze a házelnök.
Az InfoRádió megkereste a Fővárosi Főügyészséget, ott azonban nem nyilatkoztak. Közleményt küldtek; ebben az olvasható, hogy a mentelmi joggal rendelkező személy büntetőügyében a személyre szabott megalapozott gyanú és az azt alátámasztó konkrét bizonyítékok megléte esetén az ügyészség hivatalból eljár. Ebből következően a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos ügyészi döntés meghozatala nem attól függ, hogy "az ügyészség annak látja-e értelmét", avagy sem.
"A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatban hozandó ügyészi döntés egy közbenső intézkedés - mellyel kapcsolatban a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyészségnek nincs mérlegelési jogköre -, a mentelmi jog felfüggesztéséről az országgyűlés az összes képviselő 2/3-nak szavazatával jogosult dönteni."
Hagyó Miklós egyébként korábbi nyilatkozataiban többször cáfolta, hogy törvénytelen módon pénzt vett volna át bárkitől. Azt is mondta, hogy minden rá vonatkozó rágalmazó kijelentés valótlan, és bármely a tevékenységét vizsgáló fórum elé tiszta lelkiismerettel áll.
A politikus azonban mégsem ment el a BKV-ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság ülésére, levélben közölte, hogy nem akar biodíszletként szerepelni; szerinte ugyanis a testület fideszes elnökének egyik tévényilatkozata "megrendítette a bizottság eljárásának tárgyilagosságába vetett hitét".
A Hír Televízió mindeközben arról számolt be, hogy Hagyó Miklós egyre több vagyontárgyától válik meg, néhány hete két fővárosi ingatlanát lánya nevére íratta, cége pedig nemrég egy budai villát értékesített. 68 millió forintot kapott az utóbb említett ház eladásból, de az adásvételt és az esetleges osztalékbevételt nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a szocialista képviselő.
Kezdőlap Belföld Három súlyos terhelő vallomás Hagyó Miklós ellen | Három súlyos terhelő vallomás Hagyó Miklós ellen | A Népszabadság úgy tudja: már legalább három nagy súlyú terhelő vallomás van a BRFK BKV-ügyekben eljáró nyomozócsoportjának birtokában Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ellen. Az ügyészség ugyanakkor nem látja kellően megalapozottnak a gyanút ahhoz, hogy kérje az Országgyűléstől a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/03/22/harom-sulyos-terhelo-vallomas-hagyo-miklos-ellen-341296 | 2010-03-22 13:25:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A vállalat 1999-ben mondott csődöt 82 milliárd dollárnyi adóssággal. Az államnak kellett közbelépnie annak érdekében, hogy megmeneküljön a menthető. Woo-Chong elmenekült az országból, majd 2005-ben visszatért, hogy bíróság elé álljon - közli a BBC.
A börtönbüntetés mellett le kellett mondania 17,9 billió wonos (18,2 milliárd dolláros) vagyonáról, és tízmillió won kártérítés megfizetésére is kötelezték.
A Daewoo egyszerű textilcégként kezdte pályafutását 1967-ben, az évtizedek folyamán viszont Dél-Korea egyik legjelentősebb ipari konglomerátumává vált; erős szálak fűzték az üzleti és politikai világ krémjéhez is. A társaság fénykorában mintegy 320 ezer embert foglalkoztatott száztíz országban. A világ jelenleg legnagyobb autógyártója, az amerikai General Motors jelentős tulajdonhányadot vásárolt a Daewoo Motorban 2002-ben, hogy létrehozhassa a GM Daewoot.
Menedzsment Fórum | Kegyelmet kapott a Daewoo ex-elnöke | Kegyelmet kapott a dél-koreai Daewoo ipari konglomerátum alapítója és ex-elnöke, Kim Woo-Chong. A 2006-ban könyvelési csalás és megvesztegetés miatt nyolc és féléves börtönbüntetésre ítélt hetvenegy esztendős menedzser rossz egészségi állapotára való tekintettel szabadult mindössze egy hónappal büntetésének megkezdése után. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Kegyelmet_kapott_a_Daewoo_ex_elnoke.html | 2008-01-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
De mi is az a Skid-car ? Az, ami a lehető legvalósághűbben szimulálja, hogy mi történik velünk vezetés közben, ha a jármű megcsúszik a jégen, vagy egy vízátfolyáson. Először is nem árt felkészülni. Nem szabad pánikba esni, pont ilyenkor kell a leginkább észnél lenni. Ezt különösen kihangsúlyozták a rendőrség pályáján pénteken. Ugyanis a vármegyei rendőr-főkapitányság a sajtó képviselőit hívta a különleges jármű kipróbálására, amely nem csak vicces, de bizony tanulságos is volt.
Rengeteg autós felkészülése a télre abban merül ki, hogy ellenőrzi a fagyállót, a szélvédőmosót pedig télire cseréli, de szerencsére már elég kevesen vannak akik egyáltalán nem készülnek sehogy sem. Érdemes ugyanakkor nem csak az autót, hanem önmagunkat is ráhangolni a téli időszakban való közlekedésre, hiszen egész más útviszonyokkal találkozhatunk.
Amit nagyon fontos észben tartani az az, hogy gyakorlatilag négy, tenyérnyi felületen múlik az életünk. Ezt azért nagyon fontos kihangsúlyozni, mert sokan hanyag módon készítik fel autójukat a téli vezetésre, például van, aki képes nyári gumival nekivágni a jeges útnak. Ez nagyon veszélyes, ugyanis a nyári abroncsok nem fognak úgy viselkedni a hideg aszfalton, ahogy az a biztonságos közlekedéshez megfelelő lenne, elveszítik rugalmasságukat, romlik a menettulajdonságuk.
A hidegtől megkeményedik, nem fog olyan tapadást biztosítani és rendkívül könnyen megcsúszhat. Mindenkinek aki közlekedni szeretne télen, fel kell szereltetnie a téligumit, ellenőriznie kell a láthatóságot, tehát hogy minden lámpa működjön az autón, ezen kívül természetesen fel kell tölteni a hűtőfolyadékot fagyállóval, az ablak mosót is télire kell cserélni és nem utolsó sorban az sem árt, ha mindig tartunk magunknál jégoldó sprayt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség jóvoltából a kollégákkal ellátogathattunk kipróbálni az úgynevezett Skid-car-t, amivel bizony nem volt könnyű a pályán lavírozni. Voltak köztünk, akik először még be sem akartak ülni az autóba, de miután mégis kipróbálták, vigyorogva szálltak ki belőle. Mivel azt szimuláltuk milyen lenne jeges úton vezetni, jókorákat csúszkálhattunk, de több-kevesebb sikerrel leküzdöttük az akadályt.
A legfontosabb dolog, ha ilyen éles helyzetben történik velünk, hogy semmiképpen ne essünk pánikba. Vegyük le a lábunkat a gázpedálról, a kormányt pedig a csúszás irányába fordítsuk el, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Ne fékezzünk, mert akkor tovább pördülünk, de a lényeg, hogy lehető legjobban elkerüljük az ilyesfajta veszélyt, mindig lassan, nyugodtan vezessünk! | Rendőrség vitte el kollégáinkat! | Jégre vitte a médiatartalom-szolgáltatók munkatársait a yard. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség jóvoltából kipróbálhatták az úgynevezett SKID-CAR-t. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/rendorseg-auto-szelvedomoso-utviszonyok-kormany | null | true | null | null | BOON |
Még január végén azzal szerelte le az azóta lemondott Fürjes Balázs államtitkár a vármegyésítés költségeiről érdeklődő Mellár Tamást, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, hogy „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható”. Ezt alig három héttel az átállás után még elfogadható válasznak lehetett tekinteni, azóta viszont hónapok teltek el, lassan már fél év is, úgyhogy Mellár megint időszerűnek érezte, hogy rákérdezzen az átállás költségeire.
A politikus az alábbi kérdéseket tette fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek:
Összesen hány kormányzati szervezetet érintett az átnevezés, melyek ezek?
A szervezetek nevében történt változás mennyibe került, ideértve az informatikai átállás és egyéb infrastrukturális költségeket is?
A közútkezelő mennyi táblát cserélt le, ez mekkora költséget jelent?
Mely egyéb, nem kormányzati szervezetet érintett a névváltozás, ezek a kormány tudomása szerint mekkora költségterhet jelentettek az érintett szervezetek számára?
Összességében mekkora költséggel járt az ország számára az átnevezés?
A kérdéseket a Miniszterelnökség ismételten korainak tekintette, válaszában Panyi Miklós államtitkár arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében a megye elnevezés ugyanúgy használható, mint a vármegye, mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodási elveket figyelembe véve meg nem valósul.
Panyi válasza egészen pontosan szóról szóra megegyezik Fürjes januári reakciójával, így talán célszerű lenne arra is rákérdezni, hogy mégis mennyi időbe telik még az átnevezési folyamat. | Itthon: A kormány szerint még mindig korai firtatni, hogy mennyibe került a megyék vármegyére nevezése | Pedig már fél éve annak, hogy bevezették. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230526_Mellar_varmegye_atnevezes_koltsegek_miniszterelnokseg_kerdes | 2023-05-26 17:36:00 | true | null | null | HVG |
Többen is szemrehányást tettek neki - a barátai közül is - , hogy miért vesz részt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új, zsidó színházi képzésében, ezzel együtt olyan légkör alakult ki az induló osztály körül, aminek a kezelésére alkalmatlannak érzi magát - írta Facebookra kitett levelében Szinetár Miklós rendező, aki oktatóként vállalt feladatot a képzésben, de most visszalép. Szinetár a levelet elküldte Réczei Tamás rendezőnek is, aki a Színház Online szerint a képzési projekt vezetője.
A héten jelent meg a hír, hogy az SZFE - amelynek vezetését négy éve foglalta el kormányzati döntések után a Fidesz színházi, kulturális holdudvara - zsidó színházi specializációt indít a 2025-ös tanévtől. Az ötéves színművész képzést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kezdeményezte az SZFE-nél, ahol héber nyelvtudástól és vallási hovatartozástól függetlenül várják a jelentkezőket.
A képzésben részt vesz a Milton Friedman Egyetem is, aki a héber nyelv és a zsidó kultúra oktatását vállalja. Az SZFE-s munkát megelőzi egy előkészítő képzés is, amit az SZFE kuratóriumi elnöke igazgatta Nemzeti Színházban tartanak.
"Sajnos a sajtóhír, hogy ami indul az egy "Zsidó osztály" pontatlan és sok félreértést eredményezett. Legjobb tudomásom szerint ebbe az osztályba bárki jelentkezhet vallástól függetlenül, csak el kell sajátítani a héber nyelvet is, ami egyfajta nemzetközi szereplési lehetőséget biztosíthat. Egyébként olyan, mint bármelyik más színész osztály. Lehet, hogy tévedtem, lehet, hogy jól gondoltam, annyi biztos, hogy mióta megjelent ez a hír, azóta a Interneten rengeteg rosszalló, elutasító komment jelent meg. (...) Bevallom eszembe se jutott, hogy ez a terv ennyi indulatot kavarhat, de szembe kell néznem a valósággal. Olyan légkör alakult ki az induló osztály körül, aminek a kezelésére alkalmatlannak érzem magam. ... Úgyhogy egyelőre úgy döntöttem, hogy ebből a projektből kimaradok" - írta Szinetár Miklós. | Szinetár Miklós mégsem vállalja az oktatást az SZFE-s zsidó színházi képzésen | Alkalmatlannak érzi magát az SZFE-n meghirdetett zsidó színházi képzés körül kialakult hangulat kezelésére, ezért visszalép, nem fog részt venni a programban – közölte Szinetár Miklós rendező. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/szinetar-miklos-megsem-vallalja-az-oktatast-az-szfe-s-zsido-szinhazi-kepzesben-148100 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Venezuela partjainak közelében, a dél-karibi Saint Vincent és Grenadin-szigetek egyik apró szigetén egy tengerre néző, napsárga villában egy különös bank ügyintézői teszik a dolgukat. Offshore cégeknek nyitnak számlát, más bankokkal egyezkednek, és ha elakadnak valamivel, kapcsolatba lépnek a budapesti társirodájukkal. A Loyal Bank tulajdonosa ugyanis magyar, és évekig Budapesten éltek a bank legfontosabb döntéshozói is.
A tulajdonost Hujber Ottónak hívják, aki a ’90-es években a legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott, és az MSZP vállalkozói tagozatának vezetője is volt. Mostanra leáldozóban van a csillaga, több projektje is megbukott, legutóbb pedig azzal került be a hírekbe, hogy egy csaló arany helyett trombitarezet adott az érdekeltségébe tartozó banknak egy hitel fedezeteként.
Hujber Ottó a Direkt36-nak megerősítette, hogy ő tulajdonosa a Loyal Banknak, és azt mondta, a bankból származó bevételei után Magyarországon adót fizet. „Megítélésem szerint ez személyes adatnak számít, de tájékoztatom, hogy az elmúlt öt évben 264,7 millió forint Loyal Bankból származó jövedelem után adóztam Magyarországon” - írta Hujber.
A Panama-iratok nemcsak azokat a korábbi sajtóértesüléseket erősítették meg tényszerűen, hogy a Loyal Bank Hujber érdekeltsége, hanem emellett minden korábbinál részletesebb betekintést adnak ennek a pénzintézetnek a működésébe. Kiderül például, hogy a bank több tízezer ügyfele között néhány évvel ezelőtt még legalább 2300 magyar is volt, rengeteg orosz és japán ügyfél mellett, ahogy az is, hogy legjobb éveiben a bank több mint 5 millió dollár profitot (1,3 milliárd forint) hozott.
Az iratokban vannak arra utaló információk is, hogy a Loyal Banknál olyan cégek is nyithattak számlát, amelyek valódi tulajdonosa rejtve maradhatott a pénzintézet előtt is. Nyugati országok kormányai és nemzetközi szervezetek évek óta küzdenek ennek a visszaélésekre lehetőséget adó gyakorlatnak a felszámolásáért, és a legújabb szabályok szerint a bankoknak már nem is csak gyűjteniük kell a tulajdonosi adatokat, hanem meg is kell osztaniuk azokat a hatóságokkal. Kérdésünkre a Loyal Bank azt állította, hogy a valódi tulajdonos felfedése nélkül nem lehet náluk bankszámlát nyitni, és az ennek az ellenkezőjére utaló dokumentumok csak félreértéseken alapulhatnak.
A Loyal Bank tevékenysége miatt két európai országban is figyelmeztetést adtak ki a helyi hatóságok illegális működés gyanújával, de a Loyal Bank mindkét esetben tisztázta magát. Legalább az egyik figyelmeztetés eljutott a magyar pénzügyi felügyelethez is, de arról ellentmondásos információk vannak, hogy a felügyelet tartott-e valaha ellenőrzést a képviseletnél.
A Loyal Bankkal kapcsolatos belső dokumentumok a Panama-iratok néven elhíresült több mint 11 millió fájllal együtt szivárogtak ki egy offshore cégek alapításával és gondozásával foglalkozó panamai ügyvédi irodától, a Mossack Fonsecától. A dokumentumokat a Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró hálózattal. Az iratokat feldolgozó óriási nemzetközi projektben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt. Mi írtuk meg, hogy voltak offshore érdekeltségei a fideszes Horváth Zsoltnak és az MSZP-s Boldvai László feleségének, valamint több magyar üzletembernek is.
Egy pártközeli vállalkozó
A Loyal Bankot 1997-ben jegyezték be a Saint Vincent és Grenadin-szigetek pénzügyi hatóságánál, 2 millió dolláros tőkével (1997-es átlagárfolyamon 413 millió forint), bár a karibi szigeten a bankalapításhoz százezer dollár letétbe helyezése is elég. A bankvilágban ezek nem számítanak jelentős összegnek, Magyarországon például abban az időben kétmilliárd forintos tőke alatt nem is lehetett bankot alapítani.
Hujber a Direkt36-nak azt állította, hogy a bankot ő alapította, és a kezdetektől ő a pénzintézet egyedüli tulajdonosa.
A HVG már 2002-ben foglalkozott a bank tulajdonosi hátterével egy pénzmosásról szóló mellékletében. A cikk – amelyet az Átlátszó idézett fel egy nemrég megjelent cikkben - írásának idején a bank tulajdonosa egy liechtensteini családi alapítvány, az Ost-West Stiftung volt. Az alapítvány kuratóriuma a Hujber Ottóból, a feleségéből és egy Schneider István nevű emberből állt, de aláírási joga csak Hujbernek volt.
A ’90-es években Hujber a legismertebb és legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott. Bár az MSZP-be nem lépett be, 1993 és 1997 között ő volt az ebben az időszakban részben kormányon is lévő párt vállalkozói tagozatának vezetője. Kulcsszereplője volt a kor egyik legnagyobb üzletének, az orosz államadósság lebontásának is, amely végül a magyar állam számára kedvezőtlenül zárult, mert több cég nem fizette ki a megvásárolt államadósság árát. Hujber több cége is részt vett az üzletben, és jelentős adósságot halmozott fel az állammal szemben. Az időközben már felszámolt, az érdekeltségébe tartozó Petroltank Rt. 923 millió forintot nem fizetett be soha az államkasszába, közölte a Nemzetgazdásági Minisztérium.
A tartozás tényét Hujber a Direkt36-nak megerősítette, de hozzátette, hogy az államadósság lebontásában résztvevő a többi cége – a Vagonlízing és az Agrolízing – az utolsó fillérig megfizette az adósság árát az államnak.
Rejtőzködő tulajdonosok
A Loyal Bank a honlapján azzal a fennkölt szlogennel hirdeti magát, hogy „globális elérés, helyi törődés”. A hozzájuk hasonló offshore bankoknak azonban vannak ennél kézzelfoghatóbb előnyei is. Egy neves nemzetközi kutatókból álló, adóelkerüléssel foglalkozó csoport és civil szervezet, a Tax Justice Network egy tanulmányában azt írta, az offshore helyszíneken félrerakott pénz sokkal kevésbé van kiszolgáltatva a gazdasági és politikai válságoknak, illetve az utóbbi esetén a hatóságok nem tudják befagyasztani vagy leemelni a pénzt. Már csak azért sem, mert nagyon valószínű, hogy sosem találják meg.
A Panama-iratok emellett arra utalnak, hogy a Loyal Bank azon pénzintézetek közé tartozott, ahol az ügyfelek könnyedén és akár titkolózásba burkolózva tudtak bankszámlát nyitni. Erre lehet következtetni többek között egy emlékeztetőből, amely egy egy olyan 2010 februári találkozóról készült, amelyen a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda munkatársai találkoztak a Loyal Bank akkori elnökével, Stephen Kostyallal.
„Kostyal azt mondta (a Mossack Fonseca munkatársának), hogy a számlanyitáshoz elég csak a cégek igazgatóinak vagy részvényeseinek közjegyző által hitelesített útlevélmásolata, egy címüket bizonyító dokumentum és egy ajánlólevél a bankjuktól, amelyet kiválthatnak 3 havi bankszámlakivonattal vagy egy szakmai ajánlólevéllel, ha nem tudják beszerezni a banki ajánlást” – áll az emlékeztetőben, amely szerint a Loyal Banknál a számlanyitáshoz elegendő, ha az adott cég alapításával kapcsolatos iratokat, illetve tisztviselőinek és részvényeseinek névsorát megkapják.
Az offshore cégek többségénél azonban ezekből a nevekből nem derül ki, hogy valójában ki a tulajdonos, azaz kié a bankszámlán lévő pénz. Az ilyen társaságoknak a tisztviselői és részvényesei is csak névlegesen töltik be ezeket a pozíciókat. A számla valódi birtokosa az offshore-cég valódi tulajdonosa, az emlékeztető szerint azonban a Loyal Bank-os számlanyitáshoz ennek felfedésére nem volt szükség, miközben csak így van mód megtudni, hogy ki áll egy cég és a hozzá tartozó számla mögött.
A Loyal Bank rendkívül könnyedén zajló számlanyitási gyakorlatáról a kanadai Toronto Sun is írt cikket. A lap újságírói azt próbálták ki, mennyire könnyű offshore céget alapítani és offshore bankszámlát nyitni. Ez elég egyszerűnek bizonyult egy belize-i offshore szolgáltatón keresztül, amely a cégük létrehozása után a Loyal Bankhoz irányította őket, ahol minden fennakadás nélkül, Kanadából nyitottak a cégüknek egy számlát.
A Direkt36-nak küldött válaszaiban a bank jelenlegi vezérigazgatója, Linda Bullock tagadta, hogy valódi tulajdonos felfedés nélkül lehet náluk számlát nyitni, és hosszasan kifejtette, hogy a banknak rendkívül szigorú „Ismerd az ügyfeledet” irányelvei vannak, amelyeket egyebek mellett az OECD és a EU átláthatósági és pénzmosás elleni irányelveire alapoztak, és minden Saint Vincent-i törvénynek megfelelnek. Bullock szerint azzal is védekeznek az ellen, hogy például adóelkerülésre használják a cég szolgáltatásait, hogy Saint Vincent több adóinformációs nemzetközi hálózatnak a tagja, ezért önként és rendszeresen szolgáltat információt az országban adózó offshore vállalatokról.
Bullock szerint a Kostyál-találkozóról szóló feljegyzés is téves információkat tartalmaz. „Csak arra tudok gondolni, hogy a Mossack Fonseca félreértelmezte a volt bankelnökünk szavait. Tizenkét évig vezettem a Loyal Banknak azt az osztályát, amely a jogi szempontoknak való megfeleléséért volt felelős, ezért biztosíthatom, hogy a hasznohúzó tulajdonos felfedése mindig is kötelező volt ”- reagálta Linda Bullock a Mossack Fonsecától kiszivárgott emlékeztetőre. Kostyal a Direkt36-nak megerősítette, hogy találkozott a Mossack Fonseca képviselőivel, de nem emlékezett részleteiben arra, miről beszélgettek.
A terjeszkedés évei
A Loyal Bank már az 1997-es alapítás után egy évvel megnyitotta a budapesti irodáját, a 2000-es évek közepén pedig egy panamai képviselet nyitásával szerettek volna újabb lendületet adni a pénzintézetnek a cég vezetői. Vélhetően ekkor vált szorosabbá a kapcsolatuk a Mossack Fonsecával. A panamai képviselet megnyitásához ettől az ügyvédi irodától kértek segítséget, és a Loyal Bank egyik képviselője el is utazott Panamába. A kiszivárgott iratokból azonban az derül ki, hogy nem tett túl jó benyomást az ottani partnerekre.
„A panamai bankfelügyelet egy munkatársa, Amauri Castillo találkozott a Loyal Bank egyik képviselőjével a panamai fiók megnyitásának ügyében. Castillo szerint a bank képviselője nagyon informálisan és kevéssé professzionálisan viselkedett. Nem adott névjegykártyát sem, így Castillo a nevére nem emlékszik” - írta a Mossack Fonseca egyik Loyal Bank ügyeit egyengető munkatársa e-mailben egy kollégájának. A panamai képviselet alapításából végül semmi nem lett, mert annyira lassan haladtak az ügyek a panamai bankfelügyeletnél – előfordult például, hogy hónapokig csökkentett üzemmódban dolgoztak energiaellátási problémák miatt -, hogy a Loyal végül megszakította a folyamatot.
Bár a panamavárosi képviselet terve dugába dőlt, a több ezer kiszivárgott e-mailből úgy tűnik, hogy a Mossack Fonseca és a Loyal Bank között legkésőbb 2009 óta biztosan sikeres és intenzív üzleti kapcsolat volt. Az offshore szolgáltató a Loyalhoz kötődő több offshore cég alapításánál segédkezett, illetve rendszeresen ajánlotta a bank szolgáltatásait az ügyfeleinek, köztük a volt varsói főpolgármesternek, Pawel Piskorskinak is, bár az nem derült ki az iratokból, hogy végül ő is a Loyal Bankot választotta-e.
Japánok, oroszok, csehek
A Karib-tengeri adóparadicsomból induló Loyal Bank viszonylag dinamikusan fejlődött: az első hat évükben 10 ezer ügyfelet szereztek, 2012-re pedig már csaknem 60 ezer ügyfelük volt. Bár ez a nagyobb bankokhoz viszonyítva elenyésző – az OTP-nek például 4,7 millió ügyfele van -, azért az ötödik legnagyobb magyar bankkal, az MKB-vel már összemérhető: nekik 196 ezer lakossági, összesen pedig körülbelül 255 ezer ügyfelük volt 2015 első felében.
A Loyal Bank bevételei az ügyfélszámmal együtt folyamatosan nőttek, de a bank először csak 2006-ban termelt profitot, ekkor vettek ki a részvényesek először osztalékot (a kiszivárgott dokumentumokból az nem derült ki, hogy mennyit).
Egy belső kimutatás szerint a bank ügyfélköre vegyes. 30 százalékuk különböző offshore paradicsomokból származik, a második legnagyobb csoport pedig a japánoké. 2012-ben a Loyal Bank ügyfeleinek 15 százaléka volt japán, és ők annyira fontosak, hogy a budapesti ügyfélszolgálatukon van japánul beszélő ügyintéző is.
Szintén a bank egy jelentéséből derül ki, hogy Oroszországot tartják az egyik legfontosabb piacuknak. Bár 2012-ben még csak ügyfeleik alig 5 százaléka volt orosz, láthatóan jelentős erőforrásokat fektettek az orosz ügyfelek meghódításába, és úgy tűnik, egyébként is vannak kötődéseik Oroszországhoz. A budapesti képviseletük ügyfélparkolójában például egy májusi napon egy olyan városi terepjáró is állt, amelynek egyedi rendszámának betűi (RUS) Oroszországra utaltak. Hujber útlevélmásolatából pedig kiderül, hogy rendszeresen utazott üzleti vízummal Oroszországba az elmúlt években.
Az ügyfelek között akadt néhány ellentmondásos hátterű cég is. A Loyal Banknál nyitott bankszámlát több cégnek például a cseh kötődésű, de Floridában működő Waberia nevű offshore szolgáltató cég is. A Waberiáról a Panama-iratok nyilvánosságra kerülésekor sokat cikkezett a cseh sajtó, ugyanis a cég hozta létre egy egykori cseh ügyész offshore cégeit. A Loyal Bank ügyfele volt egy nagy hozamú befektetéseket kínáló orosz cég is, amely szerepel a francia piacfelügyeleti hatóság kockázatos pénzügyi szolgáltatókat felsoroló feketelistáján is. A GMT Invest nevű cég még reklámot is csinált a Loyal Banknak a saját YouTube csatornáján. A GMT Invest honlapja nem működik, a Loyal Bank pedig azt mondta, nem nyilatkozhatnak az ügyfeleikről.
Napszemüveg a fényes kilátások ellen
Az iratokból úgy tűnik, hogy a cég néhány évvel ezelőtt volt a csúcson. Egy 2012-es, a KPMG által auditált pénzügyi jelentés szerint a bank körülbelül 1,3 millárd forint profitot termelt abban az évben. „Annyira fényesek a kilátásaink, hogy folyton napszemüveget kell hordanunk” - írta ekkor a Loyal Bank az üzleti stratégiájában. Egy évvel később azonban már olyan súlyos problémákkal küzdöttek, amelyek miatt ügyfeleik hónapokon át nem fértek hozzá a pénzükhöz.
„A számlát megnyitni nagyon könnyű volt, de használni már sokkal nehezebb. Állandóan változatták a levelezőbankokat [amelyek ahhoz kellenek, hogy egy bank különböző devizákban tudjon utalni], és az is előfordult, hogy körülbelül egy évig egyáltalán nem fértem hozzá a Loyal Bank-os számlámhoz” – idézte fel a bank egyik korábbi magyar ügyfele a Direkt36-nak. „Sem onnan, sem oda nem tudtam utalni. Az ügyfélszolgálat folyamatosan nyugtatott, hogy meg fogják oldani a problémát hamarosan, de én inkább megszüntettem a számlát” - mondta a férfi, aki csak azzal a feltétellel beszélt a tapasztalatairól, ha nem közöljük a nevét. A bank vezetője elismerte, hogy néhány hónapig valóban nem fértek hozzá az ügyfeleik a pénzükhöz.
A magyar ügyfél nem volt egyedül a rossz tapasztalatokkal. A szolgáltatások akadozása miatt sok a negatív komment a Loyal Bankról az offshore cégekkel és bankokkal foglalkozó internetesen oldalakon és fórumokon, de az anonim hozzászólások mellett ez a jelenség tükröződött az ügyfelek számának alakulásán is: 2015-re 32 ezerre csökkent.
A bank ugyanakkor állítja, hogy más oka volt az ügyfélszám drámai visszaesésének. „Ebben az időben a bank az új üzletstratégiájának megfelelően felülvizsgálta az ügyfélkörét, és néhány kapcsolatból kilépett”, indokolták az ügyfélkör csökkenését a Direkt36-nak. Feltettünk több kérdést erről a döntésről, de ezekre a bank egyelőre nem válaszolt.
Közben akadtak problémái a Loyal Banknek egyes országok hatóságaival is. A gibraltári és a szlovákiai pénzügyi felügyelet is figyelmeztetést adott ki a bankkal kapcsolatban, ugyanis szerintük engedély nélkül nyújtott banki szolgáltatásokat ezekben az országokban. Ezeket a figyelmeztetéseket később mindkét állam visszavonta, mert a Loyal Bank tisztázta a helyzetet, tájékoztatták a hatóságok a Direkt36-ot e-mailben.
A gibraltári pénzügyi hatóság figyelmeztetése a visszavonás ellenére jelenleg is szerepel még az MNB pénzintézetekről vezetett adatbázisában a Loyal Bank neve alatt. A MNB sem a gibraltári figyelmeztetés beérkezése után, sem azóta nem végzett ellenőrzést a Loyal Bank hazai képviseleténél. „Az MNB piacfelügyelési tevékenysége keretében vizsgálhatja meg, hogy egy társaság vagy magánszemély végez-e jogosulatlan pénzügyi tevékenységet Magyarországon. A jegybankhoz az elmúlt időszakban nem érkezett magyar nyelvű ügyfélbejelentés, esetleg más piaci vagy egyéb szereplőtől kapott jelzés arra vonatkozóan, hogy az említett névvel jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást nyújtanának itthon hazai ügyfélkör számára” - írták válaszukban.
Linda Bullock ezzel szemben azt állítja, hogy a magyar hatóságok többször is végeztek náluk ellenőrzést, de mindent rendben találtak. Bullock nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ezeket az ellenőrzéseket az MNB vagy pedig a korábbi ellenőrző hatóság, a PSZÁF végezte-e. Az MNB közölte, hogy mióta átvették a PSZÁF-tól a piacfelügyeletet, nem ellenőrizték a Loyal Bank képviseletét. Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy a PSZÁF idején volt-e ellenőrzés a banknál.
A Loyal Bank egyébként láthatóan törekszik arra, hogy elkerülje a gibraltári és szlovákiai hatóságokkal való ütközéshez hasonló konfliktusokat. A honlapjukon egy felugró ablakban magyarázzák el, hogy az oldalon található információk nem minősülnek ajánlatnak, pláne nem olyan országokban, ahol ilyen ajánlatokat tenni illegális, a lap alján pedig külön figyelmeztetik a briteket, hogy a brit pénzügyi hatóság még nem vette nyilvántartásba a bankot.
Szigorú szabályok vonatkoznak a budapesti képviselet működésére is. Ez banki tevékenységet nem folytathat - például nem gyűjthet betéteket -, és legfeljebb csak közvetítői szerepet tölthet be az ügyfelek és a karibi térségben működő központ között. A korábbi magyar ügyfél beszámolója szerint a budapesti iroda valóban inkább egy ügyfélszolgálathoz hasonlít, „ahol különböző nyelveken intézkedtek az ügyintézők”. A budapesti iroda működéséről, a bank magyarországi tevékenységéről Mindák Istvánt, a magyar képviselet vezetőjét szerettük volna megkérdezni, de azt mondta, nem nyilatkozhat.
Sokoldalú vagyonkezelési megoldások
A kiszivárgott iratok tanúsága szerint az időközben a magyar üzleti életben a partvonalra szorult Hujber a Loyal Banknál nagyrészt a háttérben maradt. Csak a különféle ügyek hivatalos dokumentációiban jelent meg például az útlevelének fénymásolata és az életrajza. A Loyal Bank és a Mossack Fonseca kapcsolatát is inkább a bank marketing munkatársai és kezelték, de 2015 maga Hujber kereste meg a panamai irodát egy együttműködési ajánlattal.
Az volt ugyanis a terve, hogy a Loyal Bank szolgáltatásait ki akarja terjeszteni az úgynevezett bizalmi vagyonkezelői területre is. „Olyan sokoldalú vagyonkezelési megoldásokat keresünk, amelyek kiszolgálják az offshore ügyfelek igényeit a vagyonvédelemtől kezdve az adóoptimalizálásig, és megfelelnek minden törvényi követelménynek” – írta Hujber 2015 januárjában a Mossack Fonsecának, hozzátéve, hogy „bankunk 32 ezer ügyfele közül 4-5 ezret érdekelne egy ilyen szolgáltatás”.
Az ügyvédi iroda pozitívan reagált Hujber ajánlatára, készek voltak még szorosabbra fonni a kapcsolatot. Az együttműködés végül mégsem valósult meg – közölte Hujber, aki ugyan a levelezésben nem utalt arra, hogy ő személyesen a Loyal Bank tulajdonosa. Erre azonban talán nem is volt szükség, az email címe egyértelművé tette. Szerepel benne ugyanis a „bowner” - a „beneficial owner” rövidítése -, ami az offshore szaknyelven a tényleges tulajdonost jelenti. | Egy magyar offshore bank titkait is rejtik a Panama-iratok | A Loyal Bank nevű cégnek a 90-es évek egyik MSZP-közeli nagyvállalkozója, Hujber Ottó a tulajdonosa. A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy offshore-körökben az ismertebb bankok közé tartozik, és volt több ezer magyar ügyfele is. | null | 1 | https://444.hu/2016/06/09/egy-magyar-offshore-bank-titkait-is-rejtik-a-panama-iratok | 2016-06-09 13:19:13 | true | null | null | 444 |
Több állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény vezető posztjára írt ki pályázatot az egészségügyi miniszter. Az Országos Onkológiai Intézetbe, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe gazdasági igazgatót, az Országos Sportegészségügyi Intézetbe pedig gazdasági főigazgató-helyettest neveznének ki. Emellett meghirdették az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) igazgatói és gazdasági főigazgatói posztját, valamint az Egészségügyi Minisztérium könyvelői és költségvetési főosztály-vezetői állását. A pályázati kiírásokat azután jelentették meg, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 29-én, az MSZP országos pártértekezletén bejelentette: április 30-i hatállyal meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es szakminisztert.
A fontos pozíciók betöltésére vonatkozó pályázatokat meglepően rövid beadási és elbírálási határidővel hirdették meg, így Horváth Ágnes még távozása előtt dönthet a kinevezésekről. Az OTH igazgatói és gazdasági főigazgató-helyettesi státusának betöltésére április 2-án jelent meg a kiírás a tárca internetes oldalán, a pályázat benyújtására, illetve a döntésre 10-10 nap van. Április 4-én jelent meg a tárca költségvetési osztályvezetői és könyvelői munkakörének betöltéséről szóló pályázat.
A beadásra és az elbírálásra az utóbbi esetben 10-10 napot biztosítottak. A három állami fenntartású kórház vezető posztjaira vonatkozó pályázatot február 7-én tették közzé, ezeknél április 22. a beadás határideje, dönteni pedig az ezt követő 15 napon belül kell a tárcavezetőnek. Megkérdeztük az Egészségügyi Minisztériumot a pályázati kiírásokról. A sajtóosztály válaszában az áll: a tárca folyamatosan ír ki álláspályázatokat.
Szerettük volna megtudni azt is, hogy gyakori-e ilyen rövid határidővel meghirdetni vezető posztokat, amire azt a választ kaptuk, hogy tájékozódjunk a minisztérium internetes oldalán. Megtettük. Egy szintén április 7-én közzétett kiírásnál, amely a Mátrai Gyógyintézet főigazgatói posztjának betöltésére vonatkozott, például azt találtuk, hogy a benyújtásra 30 napot, az elbírálásra további egy hónapot biztosítottak. Azért is meglepő ez a rövid határidő, mert Varju László, a szocialisták frakcióigazgatója azt nyilatkozta: a szabad demokrata minisztériumokban már nem születnek hosszú távra szóló döntések. | Személycserék távozás előtt | Menesztése bejelentése után írt ki pályázatot Horváth Ágnes egészségügyi miniszter állami kórházak, valamint az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal vezető posztjaira, és meghirdette a tárca könyvelői, illetve költségvetési osztályvezetői állását is. A pályázatok beadási határideje meglepően rövid, így a miniszter még távozása előtt dönthet a kinevezésekről. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/04/szemelycserek-tavozas-elott-2 | 2008-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy sírba helyezték az elhunytakat: kirúgták a péceli idõsotthon vezetõjét
2014. július 16., szerda, 17:33 Utolsó frissítés: 2014. július 16., szerda, 19:29
Szerzõ: MTI
Címkék: temetés; karrier; sír; Pécel; Péceli Idõsek Otthona;
Kinyomtatom Elküldöm
Twitter
Az Index szerdán írt arról, hogy egy péceli idõsotthonban korábban köztemetéssel eltemetettek sírjait egy temetkezési vállalkozó felszámolta, mert "túl sok helyet foglaltak", és egy "Ady Endre Szociális Otthon Elhunytjai" feliratú márványtábla alatt egy sírba helyezett mindenkit. A Péceli Idõsek Otthonának vezetõjét azonnali hatállyal menesztették.
Azonnali hatállyal menesztették a Péceli Idõsek Otthonának vezetõjét _x0096_ mondta Czibere Károly, az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkára az MTI-nek szerdán egy más témában tartott fonyódi rendezvényen.
Az Index szerdán írt arról, hogy egy péceli idõsotthonban korábban köztemetéssel eltemetettek sírjait egy temetkezési vállalkozó felszámolta, mert "túl sok helyet foglaltak", és egy "Ady Endre Szociális Otthon Elhunytjai" feliratú márványtábla alatt egy sírba helyezett mindenkit.
Az államtitkár felháborítónak nevezte a péceli otthonban történteket, amelyrõl - elmondása szerint - két hete szereztek tudomást. Az államtitkárság vizsgálatot rendelt el, amely súlyos visszaéléseket tárt fel, ezért az intézmény vezetõjét azonnali hatállyal menesztették - közölte Czibere Károly.
Az eset kapcsán hangsúlyozta: a kormányzat határozott célkitûzése, hogy az idõsek méltóságát megvédje, akár intézményben laknak, akár nem. Mivel a szociális otthonokban lakók fokozottan kiszolgáltatottak, meg kell vizsgálni, megfelelõ bánásmódban van-e részük. Az államtitkárság ezért a következõ hetekben az idõsotthonokat érintõ átfogó vizsgálatot indít országos szinten, amelynek eredménye augusztus közepére várható.
Az MTI kérdésére válaszolva Czibere Károly kifejtette, a péceli intézményben történt vizsgálatok során alapvetõ szakmai hibákat tártak fel az idõsek ápolásában, gondozásában. Azon túl, hogy nem tartották be a szakmai protokollt, a ténykedés szabályozottsága és dokumentációja sem volt rendben, lényegében nem volt gazdája a péceli otthonnak - fogalmazott az államtitkár. | Itthon: Egy sírba helyezték az elhunytakat: kirúgták a péceli idősotthon vezetőjét | Az Index szerdán írt arról, hogy egy péceli idősotthonban korábban köztemetéssel eltemetettek sírjait egy temetkezési vállalkozó felszámolta, mert "túl sok helyet foglaltak", és egy "Ady Endre Szociális Otthon Elhunytjai" feliratú márványtábla alatt egy sírba helyezett mindenkit. A Péceli Idősek Otthonának vezetőjét azonnali hatállyal menesztették. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140716_Egy_sirba_helyeztek_az_elhunytakat_kirugt | 2014-07-16 16:28:00 | true | null | null | HVG |
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány újra megjelentette a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programjának az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívását.
Rámutattak, hogy a gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék, a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát generálja.
Az ágazati támogatási program az MTÜ javaslatára idén májusban indult a vidéki szolgáltatók relatív versenyhátrányának mérséklésére. Ebben eszközök és készletek beszerzésére lehet pályázni. A támogatás energia- és üzemelési hatékonyságjavításra is használható. Üzletenként egymillió forint igényelhető.
A közlemény idézte Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint az energiahatékonysági projektek nemcsak a költségek csökkentésében, hanem a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játszanak.
A mintegy 6 hónapja futó programban több ütemben hívhattak le támogatást a különböző üzlettípusok: az első körben pályázó egész évben nyitva tartó vidéki éttermeket követően a cukrászdák, a zenés-táncos szórakozóhelyek, az alkalmi vendéglátó üzletek, a kávéházak és az alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek adhatták be igényeiket. Jelenleg az éttermek mellett a büfék pályázhatnak, míg a program további szakaszaiban az italüzletek és bárok adhatják be majd igényeiket.
A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat, akik kérdéseiket a +36 1 550-1855 -ös telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen keresztül tehetik fel. A programról további információk a kisfaludyprogram.hu online oldalon érhetőek el.
Az MTÜ és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztés ét és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott, amelyben ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez - írta a MTÜ. | Egymillió forintos támogatást kaphatnak a vidéki éttermek | December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/egymillio-forint-tamogatas-etterem-palyazat-mtu | null | true | null | null | BOON |
Csaknem egymillió doboz cigarettát próbált becsempészni Magyarországra a záhonyi határátkelőhelyen az az ukrán férfi, akivel szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádat emelt.
A főügyészség közleménye szerint az ukrán sofőr egy szlovén rendszámú teherautóval jelentkezett belépésre az határátkelőhelyen, az árut kísérő okmány szerint a kamion fabrikettet szállított volna Munkácsról Nyíregyházára.
A pénzügyőrök a röntgenvizsgálatot követően gyanúsnak ítélték a rakományt, ezért a járművet másodlagos vizsgálatra irányították.
- A sofőr megpróbálta az újabb vizsgálatot elbliccelni, arra hivatkozott, hogy a tehergépjármű műszaki hibája miatt nem tud a vizsgálati helyre tolatni, a pénzügyőrök azonban a tételes vámvizsgálatnál megtalálták a pótkocsi rakterében elrejtett csempészett, zárjegy nélküli cigarettát - tudatták, hozzátéve,
a vádlott csaknem 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek.
A főügyészség a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolja, beismerése esetén hat év börtönbüntetést szabna ki rá, valamint további hat évre kiutasítaná Magyarország területéről.
Borítókép: Illusztráció (MTI/ | Egymillió doboz cigi, másfél milliárdos költségvetési csalás | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/egymillio-doboz-cigi-masfel-milliardos-koltsegvetesi-csalas | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Tisza Párt elnöke - a pártja által eljuttatott közleményben - azt írta: szombat délelőtt Nyírszőlősre látogatott, hogy élve az európai parlamenti jogosítványával meglátogassa a Nyírszőlősi Befogadó Gyermekotthont és beszámoljon az ott tapasztalt állapotokról.
A Tisza Párthoz eljutott információk szerint az otthonban az engedélyezett létszám 22, de jelenleg több mint 30 gyereket gondoznak az intézményben, amely súlyos szakemberhiánnyal küzd - tették hozzá.
Azt írták, az alaptörvény és a vonatkozó jogszabályokkal szembemenve, Cséplőné Gönczi Veronika, a magyar gyermekvédelem "fura ura", telefonon arra utasította a területi gyermekvédelem vezetőjét, hogy ne engedje be az európai parlamenti képviselőt az intézménybe.
A közlemény szerint a főigazgató azt is megtiltotta, hogy a nyírszőlősi otthonban dolgozó szakemberek átvegyék a Tisza Párt önkéntesei által a gyerekeknek felajánlott játékokat és mikuláscsomagokat.
"Magyar Péter, ahogy eddig is, úgy a jövőbeni intézménylátogatások során is betartja a hatályos jogszabályokat és tiszteletben tartja a dolgozók és gyermekek személyiségi jogait" - fogalmaztak. | Magyar Péter: a BM és a gyermekvédelem vezetője ne akadályozza az intézménylátogatást! | A Tisza Párt azt követeli, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a gyermekvédelem vezetője hagyjanak fel a jogellenes eljárásukkal. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/magyar-peter-a-bm-es-a-gyermekvedelem-vezetoje-ne-akadalyozza-az-intezmenylatogatast/440189 | null | true | null | null | Hírklikk |
Április elsejére halasztották Gyárfás Tamás és Portik Tamás jövő keddre kitűzött másodfokú nyilvános ülését a Fenyő-gyilkosság ügyében, mert jelenleg nincs olyan ügyvéd, aki elvállalná Portik védelmét - tudta meg a 24.hu. Értesüléseink szerint három ügyvédet is kirendeltek Portik védelmére, ám mind a hárman a felmentésüket kérték.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla november helyett jövő év április elsejére tűzte ki a nyilvános ülést az ügyben. Hozzátette, ennek az az oka, hogy jelen idő szerint nincs olyan ügyvéd, aki ellátná Portik Tamás védelmét.
Az elsőfokú ítélet szerint Gyárfásnak elmérgesedett a viszonya Fenyő Jánossal, ezért elhatározta, hogy megöleti. Ennek érdekében megállapodott Portikkal, akinek a felbujtására egy szlovák állampolgárságú férfi Budapesten, 1998. február 11-én lelőtte a gépkocsijában várakozó, milliárdos médiavállalkozót.
A Fővárosi Törvényszék Gyárfást bűnösnek mondta ki bűnsegédként, míg a többszörösen büntetett Portikot felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében. A bíróság a médiavállalkozót 7 év fegyházra, társát pedig életfogytig tartó fegyházra ítélte, azzal, hogy 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadlábra.
Az ügyészség Gyárfás felbujtói minőségének megállapításáért, továbbá mindkét terhelttel szemben súlyosabb büntetésért fellebbezett. Portiknál a feltételes szabadlábra bocsátás későbbi időpontban történő megállapítását kérték.
Gyárfás és védője felmentésért, míg Portik és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. Az elsőfokú ítélet után az ügyészség indítványozta Gyárfás letartóztatását, de ezt a táblabíróság nem tartotta indokoltnak és bűnügyi felügyeletbe helyezték a volt úszószövetségi elnököt, azzal, hogy nem hagyhatja el Magyarország területét. A szóvivő lapunknak korábban elmondta, hogy a bűncselekmény, amivel Gyárfást vádolják, 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő és csak enyhítő záradékkal szabhattak ki rá hét év fegyházbüntetést.
A fellebbviteli főügyészség azt szeretné elérni, hogy az enyhítő záradék mellőzésével, legalább a törvényi minimumot elérő szabadságvesztés-büntetést szabjanak ki a vádlottra. Ez legkevesebb tíz év börtönbüntetést jelentene.
Az első nyilvános ülés jövő hét kedden lett volna a Fővárosi Ítélőtáblán, de mivel jelenleg egyetlen ügyvéd sincs, aki elvállalná Portik védelmét, ezért áprilisra tűzték ki a nyilvános üléseket. Portik már az elsőfokú eljárás alatt is módszeresen húzta az időt azzal, hogy folyamatosan váltogatta az ügyvédeit. Hét ügyvédet is elfogyasztott a peres eljárás során, így aztán nem csoda, hogy már senki sem akar együtt dolgozni vele. | Április elsejére halasztották Gyárfásék perét, mert nincs olyan ügyvéd, aki elvállalná Portik védelmét | Három ügyvédet is kirendeltek Portiknak, de mindannyian a felmentésüket kérték. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/12/aprilis-elsejere-halasztottak-gyarfasek-peret-mert-nincs-olyan-ugyved-aki-elvallalna-portik-vedelmet | null | true | null | null | 24.hu |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-332961 | 2004-09-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
EU;Orbán;"határvédelmi költségek";
2017-10-10 07:00:00
Becsapós a kerítésegyenlet
Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki.
A miniszterelnök szerint azért is jó oka van arra a rendőrség állományába kinevezett 227 új tiszthelyettesnek, hogy büszke legyen, mert olyan fontos dolgok megvédése mellett kötelezték el magukat, mint a magyar családok biztonsága és az ezeréves nemzeti-keresztény kultúránk. Orbán Viktor a fővárosi Hősök terén ismét előállt teóriájával: vannak európai országok, ahol mára ezek a fontos dolgok – mint ugye a kultúra – már a múlté lettek, ott már legfeljebb csak az együttélés véletlenszerű formái fordulnak elő. Orbán szerint a magyar rendőrök két fronton is helytálltak az utóbbi években: megvédték Magyarország és Európa határait, közben pedig az ország közbiztonságára is figyeltek. Ennek köszönhető szerinte, hogy mára hazánk lett az egyik legkevésbé veszélyes ország a világon. "Európa legsikeresebb, legnagyobb tekintélyt élvező rendőrségének lettek tagjai" – zárta a beszédet.
Kérdéses azonban e nagyság és tekintély, hiszen alig egy hónapja Orbán még pénzért kuncsorgott Európánál, méghozzá a határvédelmi erőfeszítéseket citálva. Megírtuk: a miniszterelnök szeptember elején levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, s úgy fogalmazott: „mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje”. Ezután egymásnak adták a kilincset a kormányzati politikusok, hogy Orbán érveit hangoztassák arról, miként védte meg Magyarország Európát – elsősorban a határkerítéssel.
Csakhogy – mint az közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült – a kabinet nem tud elszámolni a kerítés költségeivel, így aztán az Európai Bizottsághoz sem egy pontos, tételes számlát nyújtott be, hanem egy legfeljebb elnagyolt listát közölt csupán arról, miféle kiadásokat kíván fölróni Brüsszelnek. A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot akarnak; 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, az idén viszont – noha menekült lényegében nem is jött az országba – az év első hat hónapjában már 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek "határvédelmi költségekre".
Ebből a listából a legnagyobb tétellel – két év alatt 99 milliárddal – a most egekig magasztalt rendőrség számolt, a táblázatból azonban nem derült ki, hogy konkrétan milyen költségekről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2017-es költségvetésben a rendőrség 206 milliárd forintot kapott személyi kiadásokra, míg a beruházásaik összege 6,6 milliárd forint ebben az évben. Vagyis igencsak furcsa csaknem százmilliárd forintot az unión számon kérni, még akkor is, ha hozzávesszük, hogy februárban döntött a kormány egy, az idei költségvetésben legfeljebb 55,8 milliárdos átcsoportosításról a határvadász egységek felállítására. Lapunk írta meg még a nyáron, hogy a tervezett 3 ezer fős bevetési osztagnak júniusig csupán töredékét, 699 határvadászt sikerült szolgálatba állítani, így a rendőrség biztosan nem költhette el az erre szánt állami forrásokat sem.
Ráadásul a határra vezényelt osztagokon felül a határvédelem költségei nem terhelhették elsősorban a rendőrséget. A kerítésépítési munkákat a 2015-ös első és második fázisban ugyan a belügyi és a honvédelmi tárca osztotta fel egymás között, de a szerb-magyar határ elektronikus jelzőrendszerét és a kamerákkal ellátott határzárat már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó MVM OVIT Zrt.-n keresztül finanszírozta a kormány – persze a közadatok eltitkolásával. Miközben maga a fejlesztési tárca korábban a Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető adatkérésére mintegy 25 milliárd forint, az MVM OVIT Zrt. általi, alvállalkozóknak történt kifizetésről "vallott", a BM táblázatában csak egy, 180 millió forintos tétel található az NFM neve alatt, az is a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiadásaként. Magyarán az Orbán-kormány beletekeredett a drótkerítésbe, amelynek költségeivel sehogyan sem tud elszámolni. | Becsapós a kerítésegyenlet | Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/1142706_becsapos-a-keritesegyenlet | 2017-10-10 05:00:00 | true | null | null | Népszava |
Hajdu István, a bíróság elnöke elmondta: a bíróság jogosulatlan pénzügyi tevékenység megalapozott gyanúja miatt egy hónapra rendelte el a férfi előzetes letartóztatását.
Az indoklás szerint az ügyvéddel szemben az ellene folyó büntetőeljárás során újabb eljárás indult szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, és esetében fennáll a bűnismétlés veszélye is.
A PécsMa internetes hírportál csütörtökön arról számolt be, hogy E. Leventét a Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán egy pécsi vendéglátóhelyen pénz átvételekor kommandós akcióban fogta el, majd őrizetbe is vette.
Az MTI bűnügyi forrásból úgy értesült, hogy az ügyvéd 20 millió forintot vett át egy magánszemélytől azzal az ígérettel, hogy havi három-négy százalékos kamattal fizeti vissza.
A 44 éves férfi korábban 1 milliárd 347 millió forinttal nem tudott elszámolni. Egyfajta pilótajátékot folytatott. A pénzt körülbelül száz sértettől, részben ügyvédi letétként, befektetésekre, másrészt azzal a feltétellel kapta, hogy kamatostul fizeti vissza. Egy ideig törlesztett, később azonban ezt megtagadta.
A PécsMa úgy tudja, hogy a férfi a Pécs melletti kisváros, Kozármisleny önkormányzatának is tartozik 100 millió forinttal.
Az ügyvéd tavaly decemberben önmaga ellen tett feljelentést, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság pedig gyanúsítottként hallgatta ki különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás miatt. A férfi a mostani őrizetbe vételéig szabadlábon volt.
Ha bűnössége bebizonyosodik, a sikkasztásért és csalásért halmazati büntetésként 5-15 év közötti, jogosulatlan pénzügyi tevékenységért 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják. | Itthon: Előzetesben van a csalással gyanúsított pécsi ügyvéd | Előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Városi Bíróság a több mint 1,3 milliárd forintos sikkasztással és csalással, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel gyanúsított ügyvédet pénteken. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20111111_csalas_gyanu_ugyved_pecs_elozetes | 2011-11-11 17:09:00 | true | null | null | HVG |
Gyorsított eljárásban, mert sürgősen költöznének.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben január 19-én megjelent eredménytájékoztató szerint január 4-én döntött úgy a Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia, hogy „Az MMA székházának megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzése” tárgyú szerződést köt az ABC Group Kft.-vel.
Ez a cég volt az egyedüli ajánlattevő, pedig az MMA tendere nyílt eljárás volt, csak éppen gyorsított. Ennek szükségességét a Művészeti Akadémia azzal indokolja, hogy sürgős a költözés:
„Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (10) bekezdésére tekintettel határozott meg rövidebb határidőt, mivel a beszerzés kivételesen indokolt és sürgős a következők miatt: A Magyar Művészeti Akadémia épületbe költözésének céldátuma 2017 szeptembere, így a teljes beruházás (beleértve az építési beruházást is) megvalósításának szűk határideje indokolja a tervezés tekintetében ezen közbeszerzési eljárásfajta választását. A feladat összetett, 2 ingatlant és 2 városszabályozási területet érint egyidejűleg, egyéb eljárásfajta alkalmazása esetén a teljes körű tervezési munka időszükséglete nem lenne biztosított. Erre tekintettel indokolt a gyorsított nyílt eljárás alkalmazása.”
Az Újlengyelre bejegyzett ABC Group Ingatlan Fejlesztő és – Üzemeltető Kft. (nem mi nem tudunk helyesírni, tényleg ezen a néven szerepelnek a cégjegyzékben) tulajdonosai az ugyanarra a budapesti lakcímre bejelentett Stachó Balázs, Stachó Balázsné, dr. Stachó Krisztina, és Magyar-Stachó Andrea.
A cég nettó árbevétele fokozatosan emelkedett az évek során: 2010-ben 15,2 millió, 2014-ben már 46,2 millió forint volt, amikor is a vállalkozás 1,2 millió forint adózott eredményt produkált.
A mostani 140 milliós MMA-s megbízás értéke több, mint az ABC Group Kft. elmúlt négy évi nettó árbevétele összesen.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Kép innen. | 140 millióért terveztetik az MMA székházát Fekete Györgyék | Gyorsított eljárásban, mert sürgősen költöznének. Az EU-s közbeszerzési értesítőben január 19-én megjelent eredménytájékoztató szerint január 4-én döntött úgy a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/01/20/140-millioert-terveztetik-az-mma-szekhazat-fekete-gyorgyek/ | 2016-01-20 11:40:36 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | SZOLJON |
Sokak nevében hálásan köszönöm Ács Sándorné egyenes, őszinte, emberi hangú nyílt levelét. A leírt gondolatokkal – úgy is mint aki szintén aktív részese volt a 2005-ös történelmi időknek, és a gazdatársadalomba vetett őszinte hittel próbált segíteni vezetőiknek, az akkori Magosznak – mélységesen egyetértek, azok a szívemből szólnak. Igen, számomra is nehezen viselhető, emberileg alig feldolgozható, de ennek – a gazdálkodó családokat, a helyi gazdatársadalmat és közösségeit eláruló, cserbenhagyó, a Fidesz szövetségeseként a nagybirtokos tőkével kiegyező – Magosznak már semmi köze nincs az egykorihoz, és átalakulása sajnos már régen megkezdődött.
Szomorú volt látni, ahogyan a hatalom közelébe kerülve Jakab István és Budai Gyula a Magosz vezetéséből fokozatosan kiszorította a megyei elnökök és országos vezetőségi tagok egy velük szemben kritikus részét, és ahogyan az irántuk lojális régi és új tagokkal együtt, saját politikai karrierjük érdekében szövetséget kötöttek a rendszer oligarcháival, zöldbáróival, nagytőkés, nagybirtokos haszonélvezőivel. E szövetség alapján és ennek a „stratégiai partnerségnek” a szolgálatában vannak jelen ma is a politikában, az agrárkamarában, a kormányban és a törvényhozásban. Ebből a helyzetből következik mindaz, amit az elmúlt három-négy évben elkövettek, amihez asszisztáltak, és aminek betetőző folytatásaként most maguk és szövetségeseik számára szét akarják osztatni közös stratégiai földvagyonunkat, végképp tragikus dél-amerikai pályára állítva mezőgazdaságunkat és vidékünket, az egész magyar társadalmat.
Úgy vélem, hogy mostani „követelésük” időzített előkészítő, kommunikációs részvétel abban a feudális birtokadományozó kormányzati akcióban, melynek során egy banki hitelkonstrukció révén az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormány közeli spekuláns földbérlők szinte ingyen szerezhetik meg. Teszik ezt ugyan olyan szemérmetlen módon és ugyanúgy időzítve, ám most már lényegesen nagyobb léptékben, mint ahogyan az az első Orbán kormány idején a „piszkos 12” állami gazdaság 2001-es nyári privatizálásakor, százmilliárdos közös vagyon szűk érdekkörökhöz juttatásakor történt.
Meggyőződésem szerint szükség van és még inkább szükség lesz egy nem csak nevében „néppárti”, a ténylegesen gazdálkodó, helyben élő családokat és a fiatalokat helyzetbe hozó agrár- és vidékstratégia megvalósítására. Ennek állami alapeszköze, a közös földvagyonunk spekuláns magánkezekbe juttatása a közösség ellen elkövetett tragikus merénylet, súlyos bűn, amiért egykor felelniük kell az elkövetőknek. Mindenkinek magának kell persze az életével elszámolnia, ha előbb nem, hát a „végső elszámoláson”. De jó is volna, ha egykori közös barátaink legalább ezen elgondolkodnának...
Gödöllő, 2015. július 9.
Dr. Ángyán József | A Magosz és a közös földvagyonunk szétrablása | Dr. Ángyán József reagált Ács Sándorné tegnap megjelent, „Rabló hordaként címen közreadott nyílt levelére. „Közös földvagyonunk spekuláns magánkezekbe juttatása a közösség ellen elkövetett tragikus merénylet, súlyos bűn” – írja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-magosz-es-a-kozos-foldvagyonunk-szetrablasa-95696 | 2015-07-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
(A legfrissebb hírek itt)
Az elmélet nem meglepő, hiszen Selmecbánya, Rudabánya az aranybányák magaslataiba emelte a hazai nemesfém bányaipart.
- A Börzsöny is hasonló eredetű hegység, három próbafúrás is bizonyítja. A hegy gyomrában rengeteg arany van, elég lenne az ország felemelkedéséhez, csak hagyni kellene kitermelni. Megszereztem 15 szakhatóság környezetvédelmi érzékenységi és terhelhetőségi hozzájárulását a koncessziós aranybánya-nyitáshoz - mondja a vezérigazgató, hangján érezhető az eltökéltség és a magabiztosság.
Mint mondja 2018-ban került kezébe egy német banknál dolgozó egyik rokon révén a kutatási anyag. Két évtizede készült, azóta egy széfben pihent.
- Három próbafúrást is végeztek, három különböző helyszínen és mélységben. A kinyert kőzetet a világ egyik legismertebb erre szakosodott laboratóriumában vizsgálták át. Az eredményeket Kanadában és Szlovákiában analitikai arany laborok jelentése alapján bizonyítottként kell elfogadni. Az eredmények szerint Rózsabányában átlagban 64 gramm/tonna arany - szaknyelven - dúsulást igazoltak 100 méteres ferde fúrás során, Nagyirtáspusztán pedig 2 darab 105 méteres ferde fúrással 500 gramm/tonna arany dúsulást. A készletszámítások alapján 12 négyzetkilométernyi területen a föld alatt száz méteres mélységben 1000 tonna aranyat lehet felszínre hozni az elkövetkezendő években - állította a Vasárnapi Blikknek a mérnök.
A koncessziós pályázathoz szükséges dokumentációt 15 tudós és támogató szakemberrel közösen készítették el. 45 négyzetkilométeren, a Börzsöny fel van térképezve. - A három legmodernebb bányásztechnológiát és kutatási technológiát alkalmaztuk, Kanadából és Japánból. Georadar, infravörös kamera, az úgynevezett Müon-tomográf, valamint a NASA műholdas felderítése.
Veszélyben a Börzsöny? Aranyat és ezüstöt akarnak bányászni a hegységben
- A részvénytársaságot végre bejegyezték, novemberben lesz a közgyűlés, a részvényeket várhatóan január-februárban már árusítani fogjuk. Négy település közelében veszünk területeket, ahol lejtaknákat fúrunk. Óriási befektetésről van szó, évekig tartanak a munkálatok. Keskeny nyomtávú földalatti kisvasút, törőüzem, ipari méretű szállítószalag, mindez száz méterre a föld alatt. Már a bányászok elszállásolására, képzésére is készültek elképzelések, a befektetők is várakoznak a háttérben. De öt év múlva felmutathatjuk az első börzsönyi aranytömböt - sorolja lelkesen Varga István.
A kitermelt meddő anyagot pedig két korábbi bánya okozta "tájsebek" feltöltésére használják. Vagyis semmilyen környezeti kárral nem számolnak.
Kérdezem, miként fogadja az amúgy is gyakorta egymásnak feszülő bányász társadalom az elképzeléseit:
- Nem titkolom, bányászok egyik felénél közutálat, és irigysége övezi a ténykedésem, a másik fele úgy érzem megbecsüli az évek óta tartó fáradhatatlan kutatói munkát - mondja az idős mester. | Több száz tonnányi aranyat készülnek kitermelni a Börzsöny gyomrából | Több száz tonnányi kinyerhető arany, négy darab metró méretű ferde alagút a föld mélyébe, földalatti örlőüzem, a Börzsönyben óriási látogatóközpont, ahol bárki szemügyre veheti a frissen kinyert aranytömböket. Mindez szerepel a néhány hete 20 ezer eurós, mintegy 8 millió forintos alaptőkével létrehozott Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság tervei között. Az alapító vezérigazgató nem más, mint a 77 éves Varga István, mérnök-közgazdász, maga is bányaipari szakember. Állítja, próbafúrások bizonyítják, hogy a világ aranytermelésében élenjáró dél-afrikai aranybányáknál lényegesen magasabb az arany koncentrációja a Börzsöny hegység gyomrában, mintegy 100-500 méterrel a föld alatt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/eletmod/vilag-titkai/borzsony-aranybanya/3gllj00 | null | true | null | null | Blikk |
Ahol az eredeti hír megjelent (basahalom. blog.hu), most közlik mind a két felvételt, mindenki láthatja, mi történt. Nem is ez a baj ezzel a dologgal, de még az sem, hogy a sajtó bizonyos egyedei milyen kéjjel omlanak bele egyes politikusok hátsó traktusába, és amiatt milyen kellemetlen hazugságokba keverednek - hanem az, hogy eszünkbe juttatja azt a korcsolyaversenyt. Azt, ahol külön kategóriát állítottak fel azért, hogy a verseny fővédnökségét ellátó debreceni polgármester lánya is nyerhessen egy aranyérmet; az Országos Műkorcsolya Utánpótlás Vidékbajnokságot.
Kósa Eszter korcsoportjában volt kilenc induló, amit a szervezők sokallottak, ezért egy hatos és hármas csoportra osztották, igaz, volt olyan korosztály is, amiben tizenketten indultak, de azt nem sokallották, és nem bontották. A hármas csoportba került a Fidesz-alvezér lánya, meg még két kislány a klubjából (Debreceni Sportiskola); az egyik már abbahagyta a sportot, csak erre a versenyre ugrott még be, hogy meglegyen a csapata, a másik meg köztudottan gyengébb versenyző, mint Kósa lánya. S láss csodát, érvényesült a papírforma: nyert az alelnök/fővédnök/polgármester lánya - nem tudott hibázni, pedig ilyen erős mezőnyben a bronz is szépen csillogott volna. De kijött a lépés.
Oké, ez van, s hagyjuk is azokat a híreszteléseket, hogy egy másik kislánynak azért kellett távoznia a debreceni klubból, mert az anyja valami rosszat szólt egy másik, átrendezett eredményű versenyről, amiben Kósa lánya és az övé is érintett volt. Biztosan nem igaz belőle semmi, bár a blog erre vonatkozó részét nem pereli senki.
Ehelyett beszéljünk inkább arról, hogy ha a saját lányának ennyit bír nyújtani Kósa Lajos, egy ölébe ejtett aranyérmet a vidékbajnokságról, amiről, míg a világ világ, azt mondja mindenki neki (már ha meri), hogy az apád miatt kaptad, akkor mit várhatnak a többiek? Hiszen ugyanezt kapták a védnökölt (kvázi Kósára bízott) sportolók a fővédnöküktől, egy bemocskolt versenyt. És mit várhat a város a polgármesterétől, s mit várhat az ország a kétharmaddal kormányzó párt kisfőnökétől? S mit várhatunk a Fidesz összes többi tagjától, akik - egy kivételével - mind Kósa alatt vannak, netán épp a beosztottai, vagy érdemeik híján, szerényebb képességeik okán nem jutottak oly magasra, mint ő. Ne mondják, hogy semmit nem várhatunk! Ezt várhatjuk, ezt, ami pár hete a debreceni jégen történt!
Sőt, jobb, ha felkészülünk rá.
Arra konkrétan, hogy soha nem jön el az a pillanat, amikor Kósa Lajos azt mondja, hogy: Gyerekek, ezt azért már mégse kéne... Nem vállalom el ennek a versenynek a fővédnökségét, mert indul a lányom is, érdekelt vagyok. Ne bontsátok már szét két teljesen egyenlőtlen részre a gyerekem csoportját, mert az részrehajlás. Ne készítsetek ugyancsak részrehajló tudósítást, és egyáltalán, velem együtt tanúsítsunk már némi méltóságot, mert ennyivel tartozunk azoknak, akik engem megválasztottak. Nem, Kósa Lajos semmi ilyesmit nem mondott - s ilyenformán tűrte és támogatta egy verseny elcsalását. Egy olyan versenyét, ahol gyerekek, tizenévesek álltak rajthoz, s mentek úgy haza, hogy a győzelemhez nem elég jól korcsolyázni. Másra is szükség van.
Romlottságra. | A magyar arany | Egy debreceni ügyvéd irodája a Debreceni Televízió Kft. képviseletében követel helyreigazítást a stop.hu-tól, mondván, nem helytálló azon megállapításuk, miszerint a mondott tévé olyan beszámolót közölt egy helyi műkorcsolyaversenyről, melyben csak a polgármester, Kósa Lajos lánya és trénere szólal meg, majd miután az ügy átfordult kínosba, gyorsan felturbózták ugyanazt a tudósítást egy másik megszólaló gyerekversenyzővel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a_magyar_arany-75482 | 2011-02-10 17:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A főpolgármester tájékoztatása szerint a Kúriától pénteken érkezett hivatalos értesítés az önkormányzathoz arról, hogy az MKB Fővárosi Önkormányzat elleni 25 millió eurós keresetét elutasította. Tarlós István közölte, a Kúria február 25-i felülvizsgálati ítéletével a Pécsi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú közbenső ítéletet megváltoztatta. A Kúria kötelezte az MKB-t 152 millió forint perköltség 15 napon belüli megfizetésére, illetve 6 millió forint eljárási illetéket is meg kell fizetnie az államnak – tette hozzá. A főpolgármester kijelentette: az önkormányzat álláspontjával egyetértve a Kúria kimondta, hogy „az MKB a Bálna ( ) kapcsán kötött szerződés alapján nem követelhet semmit az önkormányzattól. Az önkormányzat nem tartozik neki.” A most lezárult per a „legmagasabb jogi fórum által kimondottan” igazolja, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak „a Bálna kapcsán nem keletkezett banki adóssága” – mondta Tarlós István. (Az MKB 7,5 milliárd forintra perelte az önkormányzatot. A Pécsi Ítélőtábla tavaly szeptemberben, másodfokú ítéletében kimondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat köteles megfizetni az MKB Banknak a CET-beruházással kapcsolatban kötött hitelkeret-megállapodás alapján fennálló pénzügyi adósságot.) Tarlós István kiemelte, a felülvizsgálati ítélet többé nem támadható, új per nem indítható. A Kúria ítélete „a Bálna körüli persorozat lezárását jelenti” – mondta a főpolgármester, emlékeztetve arra, hogy több per is indult az ügyben az önkormányzat ellen.
A beruházó Porto Investmenttel elszámoltak, a többi, a Bálna ügyében indult pert megnyerte a Fővárosi Önkormányzat – jegyezte meg. Tarlós István kijelentette: ma már bizonyos, hogy az elődeik által vállalt 31 milliárd forinttal szemben a fővárosnak 5 milliárdnál többe nem kerül a CET. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes elmondta, az ítélet tehermentesíti a fővárost. Közlése szerint új helyzetbe került a főváros, most már nincs arra kényszerítve, hogy a Bálna ügyében előnytelen kompromisszumokat kössön az épület hasznosításáról. | Bálna: vége a pereskedésnek | A Fővárosi Önkormányzat újabb pert nyert a Bálna (korábban CET) beruházással kapcsolatban, ezúttal a Magyar Külkereskedelmi Bankkal (MKB) szemben – közölte Tarlós István hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/03/balna-vege-a-pereskedesnek | 2014-03-17 12:52:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2004-es az első szerződés, amely Pákh Imre milliárdos műgyűjtő és a Magyar Nemzeti Galéria között jött létre. A megállapodás szerint a Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön évekre Pákh Imrének, New York-ba. A szerződésben szerepel az a kitétel, hogy a megállapodás csak addig él, amíg műgyűjtő nem viszi el Magyarországról a Golgotát.
Egy évvel ezelőtt, 2015 júniusában döntött úgy a magyar állam, hogy védetté nyilvánítja Munkácsy Mihály Golgota című festményét.
“Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal" – magyarázta az eljárás indokát Lázár János.
Vagyis ezzel a lépéssel próbálták rávenni a kép tulajdonosát, Pákh Imre milliárdos műgyűjtőt arra, hogy adja el a Golgotát 6 millió dollárért a Magyar Nemzeti Banknak.
A történet évekkel korábban kezdődött: Pákh elmondása szerint 2013-ban az állam képviseletében megkereste őt egy vételi ajánlattal Lázár János és L. Simon László, akikkel meg is egyezett arról, hogy a 10 millió dollárt érő festményt eladja 9 millió dollárért.
Ezután egy évig nem történt semmi, majd 2014-ben arra kérte őt az MNB képviselője, hogy felejtse el a Lázárékkal történt szóbeli megállapodást, mert az Értéktár-program keretében megvennék tőle a Golgotát 6 millió dollárért.
Pákh ebbe nem akart belemenni, és elsősorban nem a pénz miatt. Ahogy a Heteknek adott interjújában fogalmazott:
“3 millió dollár nem fogja megváltoztatni az életemet, a mindennapjaimat. De ha odaadnám 6 millióért a Golgotát, úgy érezném magamat, mint egy balek, akit átvertek. És ez nem egy jó érzés."
Az amerikai-magyar műgyűjtő próbált alkudozni, bemutatta a birtokában lévő értékbecsléseket, és közölte az MNB-vel, hogy kapott egy 10 millió dolláros vételi ajánlatot egy orosz milliárdostól a festményre.
A válasz nem is késett sokáig: a magyar állam védetté nyilvánította az évek óta a debreceni Déri Múzeumban kiállított műkincset.
A védettség miatt Pákh nem viheti ki az országból a festményt. A műgyűjtő erre tiltakozása jeléül 2016 augusztusáig megtiltotta a további kiállítását. A gyakorlatban ezt úgy valósították meg a 460×712 centiméteres, a múzeum kupolatermébe daruval beemelt műalkotással, hogy letakarták.
A védettségről szóló döntést pedig bíróságon támadta meg Pákh Imre, mert úgy véli, hogy a szállítási tilalommal a magyar állam súlyosan korlátozza tulajdonjogának gyakorlásában, hiszen a Golgota még mindig az övé.
Pákh négy Munkácsy-festményt kapott kölcsön
A Szépművészeti Múzeumtól közadatigénylés során birtokunkba került dokumentumok szerint korábban még kitűnő volt a viszony a magyar állam és Pákh Imre között.
A birtokunkba került első megállapodás szerint 2004-ben a Magyar Nemzeti Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön Pákhnak öt évre, 2009. február 15-ig.
Munkácsy Mihály: Leány a kútnál (1874, értéke 450.806 USD) Munkácsy Mihály: A monceaui park (1895, értéke 631.128 USD) Munkácsy Mihály: Virágcsendélet korsóval (1881, értéke 473.346 USD) Munkácsy Mihály: Falu hőse (1882, értéke 360.644 USD)
A kölcsön célja kiállítás volt, Pákh a képeket New York-ban tárolta. Csupán biztosítást, de kölcsönzési díjat nem kellett fizetnie az akkor, tehát tizenkét évvel ezelőtt összesen 1,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 394,7 millió forintra) becsült műkincsekért.
A megállapodás a szokásos jogi sablonszövegek mellett tartalmaz egy egyedi kikötést is:
“A szerződés abban az esetben is megszűnik, ha Pákh Imre úr a Munkácsy Mihály “Golgota" című festményének magyarországi letétbe helyezésére kötött szerződést egyoldalúan felmondja."
Úgy tűnik tehát, hogy festmény-csereberéről volt szó a felek között.
Egy 2008-as szerződésmódosításban a felek meghosszabbították a kölcsönzés időtartamát 2010. február 15-ig, majd 2010 februárjában 2010. május 11-ig. A hosszabbításokban a festmények értékénél már csupán 333,9 millió forint szerepel.
Nyolc festmény a Galériából a XIII. kerületbe
Egy 2006-os megállapodás szerint Pákh Imre a Munkácsy-képek mellé további festményeket is kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától. Az összesen nyolc darab műtárgy eredetileg 2009-ig, majd egy hosszabbítás után 2010 februárjáig maradhatott Pákh Imrénél. Ezeket a festményeket Pákh nem New York-ban, hanem a XIII. kerületben tárolta.
Bortnyik Sándor: Klári arcképe (1926, értéke 40 millió Ft) Czigány Dezső: Csendélet almákkal (1930-as évek, értéke 20 millió Ft) Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet (1916, értéke 20 millió Ft) Tihanyi Lajos: Női és férfi alak (1911 körül, értéke 20 millió Ft) Tihanyi Lajos: Női portré/Ülő lány (1922, értéke 30 millió Ft) Vaszary János: Virágok női alakkal (nincs adat, értéke 20 millió Ft) Vaszary János: Anya gyermekével (1934, értéke 20 millió Ft) Vaszary János: Fekvő fiú (nincs adat, értéke 20 millió Ft)
A festmények összértéke 190 millió forint, és a szerződésben nincs nyoma annak, hogy Pákh Imre kölcsönzési vagy legalább biztosítási díjat fizetett volna értük.
A Galéria nem talál egy szerződést, Pákh nem nyilatkozik
A Szépművészeti Múzeumtól kapott egyik szerződés szerint viszont Pákh Imre 2005. január 31-től 2007. március 17-ig kölcsönadta a Magyar Nemzeti Galériának azt a négy Munkácsy-festményt, amelyeket 2004 januárjában ő kapott kölcsönbe a Galériától 2009-ig.
Egy következő megállapodásban úgy határoztak a felek, hogy a képek 2008. március 17-ig lesznek a Galériánál kölcsönben.
Az eredeti szerződés és a hosszabbításról rendelkező módosítás is egy 2004. szeptember 13-án kötött megállapodásra hivatkozik, ám ezt nem kaptuk meg a többivel együtt. Ezért megkértük a Szépművészeti Múzeumot, hogy küldjék el részünkre ezt a dokumentumot is, de a múzeum illetékes munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
“A galériás kolléganők egészen egyszerűen nem találtak ilyen keltezésű szerződést. Többször is megnézték, de az irattárban ennek nincs nyoma."
Így sajnos nem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Az sem segíti az eligazodást az egymást keresztező szerződések között, hogy egy 2006-ban aláírt dokumentum szerint Pákh visszaadta a Galériának a 2004-ben kölcsönkapott Tájkép fasorral című Munkácsy-képet, a többi festmény kölcsönzési határidejét pedig meghosszabbították 2016-ig.
A tisztánlátás érdekében megkerestük kérdéseinkkel Pákh Imrét, akitől a kölcsönzések hátteréről és folyamatáról szerettünk volna érdeklődni. Először felhívtuk telefonon, de nem vette fel, ezért sms-ben kértünk tőle egy email-címet, ahova elküldhetjük a kérdéseinket. Pákh meg is adta az elérhetőségét, ahova levelet írtunk neki.
Több napot vártunk, majd ismét sms-t küldtünk a műgyűjtőnek: kértük, hogy válaszoljon az email-ben elküldött kérdéseinkre. Ezt követően levelünk “kézbesítés sikertelen" hibaüzenettel visszajött.
Erdélyi Katalin | Munkácsy-képeket kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától Pákh Imre | Munkácsy-képeket kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától Pákh Imre | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/06/10/munkacsy-kepeket-kapott-kolcson-a-magyar-nemzeti-galeriatol-pakh-imre/ | 2016-06-11 22:04:32 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.