text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Állami Számvevőszék jelentést tett közzé a Fidesz és az MDF gazdálkodásáról.
A legnagyobb ellenzéki pártnál az Állami Számvevőszék elnöke felhívta Orbán Viktor pártelnök figyelmét a számviteli politika hatályos törvényekkel való összhangba hozására, a belső ellenőrzési rendszer eredményesebb működésére.
Az ÁSZ az MDF-nél egyebek mellett a beszámolási és könyvvezetési szabályok számviteli törvényhez igazodó módosítására hívta fel a figyelmet, valamint: a számviteli alapelvek érvényesítésére, a szabályszerű könyvvezetésre és zárásra, a bizonylati fegyelem betartására, a gazdálkodási jogkörök szabályozására, a névtelen adomány befizetésére, valamint a belső ellenőrzés előírásszerű és hatékony működtetésére, továbbá a pénzügyminiszter hatáskörében indítványozta az MDF 2009. évi költségvetési támogatásának egy névtelen adománnyal azonos összegű csökkentését.
Az MDF 2006-ban szegte meg a forrásszerzési korlátozásokat, mivel 383 500 Ft összegű névtelen adományt fogadott el. | Az MDF kevesebb költségvetési pénzt kap | Az MDF kevesebb költségvetési pénzt kap - Az ÁSZ egy névtelen adományt kifogásolt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/asz090122/ | 2009-01-22 00:00:00 | true | null | null | Index |
A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által kiszabott pénzbírság kifizetését, vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken - szögezte le egy bizottsági szóvivő hétfőn Orbán Viktornak a napi pénzbírság ügyében írt levelére reagálva.
Néhány nappal az első fizetési határidő lejárta előtt a magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyre a testület "záros határidőn belül válaszolni fog". A magyar kormánynak október 31-ig kellene eleget tennie annak a fizetési felszólításnak, amelyet 45 napos határidővel az Európai Bizottság küldött még szeptember 13-án.
A számlán a Magyarországra az Európai Bíróság június 13-i ítéletében kiszabott napi egymillió eurós pénzbírság háromhavi összege, 93 millió euró szerepelt.
Orbán Viktor levele - amelynek tartalmát közelebbről nem ismerjük, de a bizottság első reakciójából részben következtetni lehet bizonyos elemeire - azelőtt futott be Brüsszelbe, hogy a testület előreláthatóan november 4-én, ezúttal tizenöt napos határidővel elküldi a második fizetési meghagyást a korábbi 93 millió euróról. A magyar kormánynak ezután november 18-ig kellene befizetnie az összeget. Ha nem teszi meg, a korábbi kétszázmillió eurós átalánybírsághoz hasonlóan a bizottság levonja a pénzt az éppen esedékes magyar kifizetésekből.
Ehhez kapcsolódóan: Egymilliárd euró veszni látszik az idei uniós forrásokból
Az Európai Bizottság a Szabad Európa kérésére hétfőn reagált a miniszterelnök levelére. A válaszból arra lehet következtetni, hogy a kormány az október 31-i határidőre nem rója le a tartozását, és nem is áll szándékában. "A tagállam köteles a bírósági ítéletnek megfelelni annak érdekében, hogy a napi pénzbírság ne növekedjen tovább. A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken" - hangsúlyozta a testület szóvivője, ami azt sugallja, hogy a kormányfő levelében nem hajolt meg az Európai Bíróságnak egy korábbi (2020-as), a magyar menekültügyi rendszer egyes elemeit hatályon kívül helyező bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása miatt meghozott ítélete előtt, ideértve a pénzbírság befizetését.
A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a bizottságnak kötelessége az Európai Bíróság ítéletének kikényszerítése, és alkalmazni fogja a szükséges eljárást annak biztosítására, hogy Magyarország kifizesse a bíróság által kiszabott büntetést.
Emlékezetes, hogy június 13-i ítéletében az Európai Bíróság kétszázmillió euró átalánybírságot szabott ki Magyarországra a 2020-as ítélet maradéktalan végrehajtásának elmulasztása miatt, és további napi egymillió euró összegű pénzbírságot egészen addig, amíg a kormány megfelel az ítéletnek, és összhangba hozza az uniós szabályozással a sajátját.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány mentességet fog kérni az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól
A kétszázmillió eurós átalánybírság levonását a Magyarországnak esedékes, alapvetően, de nem csak kohéziós politikai kifizetésekből már szeptemberben megkezdte a bizottság, de értesülésünk szerint még nem rekvirálták ilyen módon a teljes összeget (az egyik lehetséges ok, hogy vélhetően nem volt elegendő összegű számla). A levonás megkezdése előtt a magyar kormány két bizottsági fizetési felszólítást is figyelmen kívül hagyott.
Ami a napi pénzbírság behajtását illeti, becslésünk szerint november 16. körül jön a következő kifizetési meghagyás, ezúttal a szeptember 14. és a november 14. közötti időszakra, vagyis két hónapra vonatkozóan. A napi egymillió euró felkerekítésével a következő számla hatvanmillió euróról szólhat, így az Orbán-kormány november közepéig már körülbelül 150 millió eurós tartozást halmozhat fel az EU felé, amelyet előreláthatóan további kohéziós politikai források elvonásával kasszírozhat be az Európai Bizottság.
Brüsszel információink szerint kéthavonta küld majd új számlát.
A testület szóvivője az Orbán-levél migrációval kapcsolatos részére reagálva hangsúlyozta: "A nemzeti intézkedések csak arra jók, hogy a problémát az egyik tagállamból áthelyezzék a másikba, aláásva az egységet és a szolidaritást. (...) Ezért van a migrációs és menekültügyi paktum. A tagállamokkal teljes sebességgel dolgozunk a végrehajtásán" - tette hozzá. A szóvivő a bizottság nevében arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a migránsok csempészete ellen, és maradéktalanul tartsák tiszteletben a menekültügyi és visszaküldési szabályokat. | Orbán Viktor levéllel ment elébe egy újabb lejáró fizetési határidőnek | A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által kiszabott pénzbírság kifizetését, vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken – reagált lapunknak egy bizottsági szóvivő Orbán Viktor levelével kapcsolatban. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-levellel-ment-elebe-egy-ujabb-lejaro-fizetesi-hataridonek/33177852.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter formációja már népszerűbb a kormánypártoknál. Eközben más intézetek továbbra is stabil - 7-10 százalékos - előnyt mértek a Fidesz-KDNP javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek - köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz - koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve.
Úgy tudjuk, az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt.
Ahhoz azonban, hogy mindenki számára világossá váljon, mi is zajlik valójában a háttérben, egészen 2022-ig kell visszamennünk. Az akkori méretes ellenzéki bukás után ugyanis a 444.hu a baloldali közvélemény-kutató cégek szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó működéséről rántotta le a leplet úgy, hogy a szóban forgó mérőcégek vezetői saját maguk mondták el, miért, hogyan verték át az embereket.
A 444-en megjelent cikkből kiderült, mi zajlott a háttérben. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre. - A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet - idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezeken az egyeztetéseken.
Talán akadt ennél is súlyosabb állítása, ami szó szerint így hangzott: "Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat." Róna nem sokkal később úgy fogalmazott: "Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket."
Róna Dániel a 2019-es önkormányzati választások tanulságaival is igyekezett magyarázni a felmérések manipulálását.
Hasonló "vallomást" tett a 2022-es cikkben Ember Zoltán, az azóta a piacról eltűnt, értesüléseink szerint a Mediánba betagozódott Iránytű Intézet vezető kutatója, aki felidézte: "három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem" - magyarázta a kutató.
Hann Endre, a Mediántól szintén beszélt a közvélemény szándékos manipulációkról, hamis felmérésekről. Mint mondta, "igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Aztán bővebben is kifejtette, hogy miként is működnek a baloldali kutatóintézetek.
"Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. De nem mindig lehet tudni, hogy hogyan. Lehet, hogy mozgósítanak, erősítik az erősnek látszó táborát és elbizonytalanítják a gyengébbnek látszó táborát, vagy éppen ellenkezőleg. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. De a jobboldali médiától is többször megkaptam, amikor jóra mértük a Fideszt, hogy így akarjuk kiénekelni a sajtot a szájukból."
De nézzük, mi is történt az elmúlt hetekben, milyen baloldali kutatások láttak napvilágot. Miként "vette át a Tisza Párt a vezetést". A baloldali cégek adatait szemlélve arra is érdemes figyelni, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz viszonyítva melyik alakulat milyen támogatottságot "mért" a Demokratikus Koalíciónak. A Gyurcsány-párt "kezelése" tekintetében ugyanis világosan szétválnak a szóban forgó cégek. Ezért érdemes használni az ó- és újbaloldali megkülönböztetést, már csak azért is, mert utóbbiakat főként külföldről finanszírozzák. És akkor vegyük sorra a minden bizonnyal előre eltervezett, egymásra épülő, a közvéleményt befolyásoló méréssorozatot.
Az első kutatási eredményt a régi baloldalhoz kötődő Závecz Research hozta nyilvánosságra október 11-én. Itt még 4 százalékkal vezetett a Fidesz a biztos szavazók körében, de csökkenő különbséget mértek az előző hónaphoz képest.
Október 16-án következett a szintén óbaloldali kutató cég, az Idea Intézet. Böcskei Balázsék felmérésében még 2 százalékponttal vezetett a Fidesz a Tisza előtt - 39-37 arányban - a pártot választani tudó, biztos szavazók körében.
Ezután történt a "nagy áttörés", csupán hét nap telt el az Idea felmérésének közzétételétől, amikor október 23-án előállt friss eredményével a - fent idézett 444-es cikkben nyilatkozó - Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont, amely szerint a biztos pártválasztóknál már a Tisza Párt vezet .
Nem véletlen, hogy éppen ez a kutató cég "mérte" elsőként a Tisza Párt előnyét, hiszen a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita ma már Magyar Péter sajtósa és asszisztense.
Itt érdemes kitérni arra is, hogy Magyar Péter már előző nap, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amiben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.
Ezek után joggal feltételezhető, hogy a 21 Kutatóközpont és Magyar Péter pártja között szoros kapcsolat áll fenn. A cég vezetője, Róna Dániel mindig is a baloldal szakértője volt, de figyelemre méltó, hogy mindig az éppen aktuális új baloldali ellenzéki reménységek mellett bukkan fel: Botka László, szegedi polgármesternek, korábbi MSZP- s miniszterelnök-jelöltnek, illetve Karácsonynak Gergelynek, a Momentumnak és Márki-Zay Péter bukott kormányfőjelöltnek is dolgozott.
Egy nap telt csak el, és a Pulai András nevével fémjelzett Publicus Intézet rátett egy lapáttal : az október 24-én közölt felmérésük szerint már a teljes népességben is vezetett a Tisza Párt.
Ezután ismét olyan események következtek, amelyek a kutató cégek közötti kartell-tézist erősítik. A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor ugyanis napokkal a felmérésük nyilvánosságra hozatala előtt, november 1-én már ismertette az eredményeiket ATV-ben, amiről aztán több baloldali portál is beszámolt .
Erre az elővágásra azért lehetett szükség, hogy november 5-én, amikor megjelent a Republikon kutatása, az ne ütközzön a Medián ugyanazon a napon közzétett felmérésével. Horn Gáborék egyébként decensebb eredményt hoztak ki , mint a 21 Kutatóközpont, vagy a Publicus: bár szerintük is nagyon szoros a küzdelem, de még 2 százalékponttal vezet a Fidesz.
A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók eredménysorára a Medián tette fel a koronát, szintén november 5-én nyilvánosságra hozott pártpreferencia mérésével, amely szerint a választani tudó "biztos" szavazók körében 7 százalékpontos előnye van a Tisza Pártnak a Fidesz-KDNP-vel szemben.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a hvg.hu a főszerkesztő Gergely Márton által jegyzett véleménycikkbe ágyazva közölte a Medián kutatását. A Magyar Péterék melletti kortesbeszédnek is beillő publikáció megállapítja például, hogy "lehet nyerni a Fidesz ellenében, úgy tűnik, van értelme jelentkezni, pályázni, valamint időt, pénzt és energiát fektetni a politikába", ezért pedig arra buzdít, hogy "Magyar Péter hívására sok komoly jelölt jelentkezzen képviselőnek, akiknek helyben még van hitelük és kapcsolati tőkéjük". A Medián "földrengéssel felérő közvélemény-kutatása" miatt felvillanyozott főszerkesztő legalább fél tucat helyen értekezik a Fidesz lehetséges vereségéről, leváltásáról, vagy gyengüléséről, olyan elfogult fordulatokat szőve a cikkbe , mint "Orbán gőgös hibája", vagy a "marad a keserves tanulság, hogy a közösségért hozott áldozat értelmetlen".
Ugyanakkor Hann Endre, a Medián ügyvezetője csak egy kisebb keretben kapott felületet ahhoz, hogy kommentálja a kutatást, amelyből Gergely Márton mindössze egyetlen számot említett.
A fentiek tükrében indokolt az erős kétely az idézett közvélemény-kutatók eredménysorával kapcsolatban, hiszen a hat baloldali kutatócég lényegében azt üzente egymással egyeztetve, hogy október 11-től három hét alatt a 4 százalékos Fidesz-előnyből 7 százalékos Tisza-előny lett.
A Medián 49 százalékos tulajdonosa a CD Press Kft., Szauer Péter és fia cége, így a külföldi finanszírozás elrejthető. Szauer egyébként a baloldali hvg.hu tulajdonosa, akinek karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején több barátjával már lapot alapított, a hetvenes években.
A Tisza Párt állítólagos előretörését leglátványosabban bemutató másik kutatócég, a 21 Kutatóközpont esetében a külföldi finanszírozás nyilvánvaló, a saját honlapjuk alapján is, ahol megtalálhatóak a pályázatok .
Elég ha csak áttekintjük a támogatók névsorát, ismert globalista ngo-k, valamint liberális szervezetek, alapítványok és az Európai Bizottság is szerepel köztük. Az Európai Bizottság CERV programja által támogatott projektek mellett megtaláljuk a European Liberal Forum pályázatát, a German Marshall Fund, vagy a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányában főszereplő Action for Democracy nevű szervezet támogatásait is.
(Nem véletlen csengenek ismerősen az említett szervezetek nevei. Ezeken keresztül érkeztek ugyanis külföldről, Amerikából azok a pénzek, amelyekből 2022-ben a baloldal teljes kampányát finanszírozták. A történteket a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálták. Megállapították, a választások külföldi befolyásolásával súlyosan sérült hazánk szuverenitása.)
A Republikon Intézet Alapítvány szintén jelentős külföldi pénzből gazdálkodhat. A 2023-as beszámolójuk 13. oldalán szerepel, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a kutatásaikat.
A közvélemény-kutatók kartelljében ugyanakkor vannak árnyalatbeli különbségek, amelyek a felméréseik eredményében is láthatók.
A Závecz Research és az Idea Intézet Gyurcsány Ferenc pártjához, a Demokratikus Koalícióhoz áll közelebb, a Publicus pedig inkább az MSZP-hez köthető. Utóbbi cég a fentebb ismertetett legfrissebb kutatását, amiben 2 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben, a Népszava megbízásából készítette. A régi baloldali napilap tulajdonosa korábban az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László volt, 2019-ben pedig a szocialistákhoz egykor közel álló nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás vette át az újságot.
Az elemzésünkben bemutatott hat közvélemény-kutató cég felmérései között - ahogyan már fent érintettük - felfedezhető némi eltérés aszerint, hogy az "óellenzékhez" köthetők, vagy az "újellenzéknek" dolgoznak-e. A különbségek a DK támogatottságának mérésében láthatóak, jellemzően a Závecz, az Idea, a Republikon és a Publicus kutatásaiban magasabbak Gyurcsány pártjának eredményei, általában a parlamenti küszöb fölött, 6-8 százalékon állnak. A 21 Kutatóközpont, vagy a Medián azonban 5 százalék alatt méri a DK támogatottságát. Ez azonban csak most tűnik különbségnek, a következő hetekben és hónapokban várhatóan az összes baloldali kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy elhitessék a választókkal, nem érdemes a voksukat a Tisza Párton kívül másra adni.
Egyértelműen látható a céljuk: Magyar Péter baloldali gyűjtőpártjának építése érdekében törekednek az ellenzéki választók befolyásolására. A legelkötelezettebbek, a manipulációs stratégia zászlóvivői jelenleg a 21 Kutatóközpont és a Medián.
A két intézet kiváló kapcsolatának egyik példája, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek támogatottságáról. Információink szerint Róna Dániel Hann Endre régi munkatársa, Magyar Péter asszisztense pedig - ahogy már említettük - Róna kollégája volt, nem is olyan régen. | Manipulációs kerekasztalt hoztak létre a baloldali közvélemény-kutató cégek | A baloldali közvélemény-kutató cégek kerekasztalt alapítottak, s rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek – tudta meg a Magyar Nemzet. Ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki. Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben, nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei. Cikkünkben részletesen felidézzük, kik, milyen pénzből, kinek az érdekében, milyen eszközökkel manipulálják hamis adatokkal, információkkal a közvéleményt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/manipulacios-kerekasztalt-hoztak-letre-a-baloldali-kozvelemeny-kutato-cegek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kiállítottak büntetései
2025. március 1-ig eltiltva: Merucza Béla (Vatta).
4 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Dányi Szabolcs (HHSE Szuhogy).
1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Kovács Péter Lajos (Parasznya), Szántó István Gergő (Rudabánya), Török Bence (RSE Encs), Galambos Zsolt (Tiszaladány), Kiss Máté (Mád), Konkoly Krisztián (Gönc), Kükedi Kristóf Mihály (Bükkábrány). | Egy focistát jövő március 1-ig eltiltottak | Az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatósága fegyelmi- és versenybizottsági határozataiból: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/10/egy-focistat-jovo-marcius-1-ig-eltiltottak | null | true | null | null | BOON |
Közlése szerint már kidolgozott, a közeljövőben a parlament elé terjesztendő javaslatuk csak a földbetemetkezésre vonatkozna, függetlenül attól, hogy az koporsóban vagy hamvasztás után történik, az urnafalakra viszont nem, mivel szerintük ez a megoldás nem illeszkedik a hazai hagyományokhoz.
A politikus arról beszélt: a múlt század közepéig a földbetemetkezés volt Magyarországon az egyetlen mindenki által elfogadott megoldás. Aztán a kommunista rendszer "felkarolta a szabadkőművesek azon javaslatát", amely a "halottégetéssel" kezdte el leváltani az őseink előtt tisztelgő temetkezési formát - fogalmazott.
Adorján Béla jelezte: javaslatuk kiterjed arra is, hogy évtizedekkel a temetkezés után se lehessen jelentős összeget kérni a hátramaradottaktól a sírhely ismételt megváltásáért. Emellett kezdeményezni fogják azt is, hogy minden egyházi vagy önkormányzati temetőfenntartó intézmény kapjon az államtól juttatást, amely lehetővé teszi a sírkert méltó módú fenntartását. | Ingyenes sírhelyet akar a magyaroknak a Jobbik | Minden magyar számára ingyenesen biztosítaná a sírhelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom – jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Adorján Béla pártelnök. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ingyenes-sirhelyet-akar-a-magyaroknak-a-jobbik/439163 | null | true | null | null | Hírklikk |
A VII. kerületi képviselő-testület pénteki ülésén 10 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a fideszes indítványt, hogy a polgármester alapilletményének kifizetését függesszék fel, költségátalányát pedig vonják meg.
Az indítvány ellen szavazók elsősorban a jogszabályi háttér hiányosságával indokolták döntésüket. A képviselők ugyanilyen arányban utasították el azt a fideszes módosító indítványt is, amely arra vonatkozott, hogy a testület kérje fel Hunvald Györgyöt a mandátumáról való lemondásra.
A polgármester költségátalányával kapcsolatban Gergely József MSZP-s alpolgármester emlékeztetett: Hunvald György saját kezűleg írt nyilatkozatában már korábban kifejezte, hogy a részére megállapított költségátalányt nem kívánja felvenni és kérte, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás jogerős befejezéséig ez az összeg az önkormányzat által nyitott letéti számlára kerüljön.
Budapest, 2009. augusztus 11. Hunvald György VII. kerületi polgármestert nem nyilvános meghallgatására kísérik a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) folyosóján. A bíróság első fokon három hónappal meghosszabbította a vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsított polgármester fél éve tartó előzetes letartóztatását. MTI Fotó: Beliczay László | Belföld: Megszavazták: Hunvald tovább kapja a fizetését | Továbbra is jár az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György (MSZP) erzsébetvárosi polgármesternek az alapilletménye az önkormányzattól | null | 1 | http://nol.hu/belfold/megszavaztak__hunvald_tovabb_kapja_a_fizeteset-417401 | 2009-11-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár a korábbi átszervezések miatt elvileg az E.On több millió lakossági ügyfelét is az a vállalat szolgálja ki árammal, amire most Mészáros Lőrinc tőzsdei cége bejelentkezett, az Opus a háztartási vevőket nem, csak E.ON Energiakereskedelmi Kft. 22 ezer üzleti ügyfelét venné át. A vállalati szegmensben elég nagy részesedést jelentő vevőállományért azonban nem csak ők versenyeznek, könnyen lehet, hogy a MET is harcba száll, és az állami energiaholdingnak is értékes lehet az eladósorban lévő társaság.
Megígérték, hogy eladják
Az egész hajcihőre egy korábbi gigantikus, több 10 milliárd eurós ügylet miatt van szükség, amit még két éve jelentett be a német RWE és a szintén német E.On. A rendkívül komplex tranzakcióban Magyarország csak egy kis porszem volt, de hosszú távon mégis ez teremtette meg a lehetőséget a teljes hazai villamosenergia-piac újraosztására. Bár egy darabig volt rá esély, hogy az illetékes versenyhatóságok nem gördítenek durvább akadályokat az ügylet elé, végül mégsem ez lett. A vevő E.On-nak minden olyan országban, ahol aktív, vállalásokat kellett tennie arra, min ad túl annak érdekében, hogy ne legyen túl nagy piaci erőfölényben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost kiderül, hogy a rezsicsökkentés, Mészáros Lőrinc vagy a gazdaság a fontosabbEgy állami hivatal dönt arról, mennyit keressen Mészáros Lőrinc cége. Ha sokat, azt vagy a lakosság, vagy a cégek a villanyszámlájukban fizetik majd meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz E.On-é lesz az Elmű és az Émász, végleg kicsavarhatják az állam kezéből az áramszektortA német óriáscégek lepaktáltak egymással, 2,1 millió magyar áramfogyasztót érint az ügy.
Itthon első körben kapásból megváltak a hálózatuk, azaz több tízezer kilométernyi villanyvezeték egy részétől. A 400 településen 760 ezer háztartás és céges fogyasztó áramellátást biztosító Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t az Opus vette meg, míg az észak-magyarországi régióban ugyanezt a tevékenységet végző céget és annak vezetékeit az állami energiaóriás MVM. Ezen kívül még volt egy-két kisebb tétel, meg kereszttulajdon-szerzés, de a legfontosabb fejlemény akkor is az lett, hogy
a gáz után a villamosenergia-szektorban is komoly érdekeltséget szereztek állami és kormányközeli magyar cégek.
A folytatásra pedig már csak azért is számítani lehetett, mert ezek a hálózatot érintették, tehát azt az infrastruktúrát, amin keresztül az áramot eljuttatják a fogyasztókhoz. Az EU felé azonban az E.On nem ennek, hanem a kiskereskedelmi áram-versenypiaci üzletágának (tehát a vállalatok felé történő villamosenergia-értékesítésnek) a felszámolását vállalta.
Állami vagy NER-közeli vevő jöhet
A háttérben már jó ideje zajlott a folyamat, csak eddig nem voltak olyan mérföldkövek, amiket bárki fontosnak tartott volna bejelenteni. Az Opus most jutott el egy ilyenhez azzal, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett az E.ON Energiakereskedelmi Kft.-re (EKER). Nem ők voltak azonban az egyetlenek, az E.On-nál lapunknak azt mondták, hogy
a cég megvásárlására több ajánlattevő jelentkezett, az ajánlatok elbírálása folyamatban van,
ám részleteket nem kívántak elárulni, így azt sem lehet tudni, pontosan hány vállalattal versenyez az Opus.
Túl sok érdeklődő azonban nem lehet, a magyar energiapiac ugyanis az előző évek erős kormányzati beavatkozásai miatt nem túl vonzó terep. A nemzetközi cégek inkább kivonultak és nem beléptek az elmúlt időszakban. A szektor hazai szereplői között viszont nincs túl sok olyan, amely egy ekkora tranzakciót finanszírozni tudna.
Az Opuson kívül nagyjából két másik csoport képzelhető el: az állami MVM-NKM duó és a kétes gázügyleteiről ismertté vált MET.
Utóbbi épp a közelmúltban vette át az irányítást a Magyar Telekommal közös energiakereskedő cégében, az E2-ben. Bár az E2 inkább a gázpiacon aktív, áramban egyelőre kevésbé, üzletileg logikus lépés lenne, ha ezen a területen is megpróbálnának erősíteni, márpedig az E.On ügyfeleinek átvétele erre elég jó lehetőséget teremt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen átveszi az irányítást a MET a Telekommal közös gázszolgáltatójábanA Magyar Telekom kitalált magának egy új szolgáltatást, ami néhány év után tízmilliárdokat hozott, de a kormány a rezsidémonnal együtt kivégezte.
Különösen, hogy csak a vállalati vevőket vennék meg, a lakosságiakat nem, ami a hivatalos tájékoztatókból annyira nem volt egyértelmű. Az EKER ugyanis pont az elmúlt évek csoporton belüli átalakításai miatt 2018-ban már elég sok mindennel foglalkozott. A tízezres nagyságrendű, villamosenergiával kiszolgált vállalati vevőkör mellett adtak el gázt is a versenypiacon, de ők kezelték az E.On közvilágítási és elektromos gépjármű töltési üzletágát, illetve két éve átvették a lakossági áramszolgáltatást is*egy másik E.On-cég beolvasztásával. Utóbbi jelentőségét elég jól mutatja, hogy a hálózati cégei alapján a teljes Dunántúl mellett a Tiszántúl egy részén is a lakosság nagy többsége az E.On-tól veszi az áramot.
Mindenesetre az EKER-be összegereblyézett üzletágak között vannak olyan területek, amelyek az új felállásban (tehát az RWE egyes részeinek beolvasztása után) elvileg kifejezetten fontosak az E.On-nak. Az e-mobilitás, vagyis az autótöltők kivitelezése és működtetése például pont ilyen. Ennek fényében elég furcsa lett volna, ha a teljes csomagtól így egyben válik meg a csoport.
Néhány milliárdos ügylet
Jó eséllyel nem is ez történik, legalábbis az Opusnál kérdésünkre azt írták, hogy
az E.On Energiakereskedelmi Kft. országosan mintegy 22 ezer üzleti ügyfél részére értékesít villamosenergiát, a lakosság részére nem. Az E.On Hungária Zrt. lakossági fogyasztói portfóliója nem képezi az esetleges tranzakció tárgyát.
Mondjuk így különösen érdekes kérdés, hogy miért kellett egy időre belepakolni a vállalatba azt a néhány millió háztartást, amelyeken egyébként 2018-ban 17 milliárdot bukott a társaság*Ilyen veszteséget mutatott ki adózott eredmény soron az áram egyetemes tevékenységéhez köthetően a vállalat.. Ennyi pénz még egy energiakereskedő mércéjével mérve is elég jelentős összeg, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban nyereséges cég 2018-ban már 3,5 milliárdos veszteséget termelt.
A vállalatért részben ezért nem is számíthat olyan brutálisan nagy összegre az E.On. A cégben 2018 végén ugyan 74 milliárd forintnyi eszköz volt, ennek elég jelentős részét azonban a még be nem folyt bevételek adták, ráadásul forrás oldalon is főleg hitelekre épített a társaság. Az Opus azt írta tőzsdei közleményében, hogy ha ők veszik meg az EKER-t, nem is fognak banki forrást bevonni.
A most belengetett adásvétellel egyébként szinte biztosan nem zárul le az E.On itteni tevékenységének átszabása. Az RWE-ügylettel megszerzett magyarországi érdekeltségek közül ugyanis az ELMŰ-nek és az ÉMÁSZ-nak is van olyan tevékenysége, aminek az eladására a csoport kötelezettséget vállalt. A potenciális vevők pedig ezeknél is pont ugyanazok lehetnek, akik most is szóba kerültek. | A lakosságnak nem adna áramot Mészáros Lőrinc | Lehet, hogy a MET-tel és az állami MVM-mel kell megmérkőznie 22 ezer üzleti ügyfélért Mészáros Lőrinc áramkereskedelmi piacra készülő tőzsdei cégének. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200211/a-lakossagnak-nem-adna-aramot-meszaros-lorinc/ | 2020-02-11 10:39:15 | true | null | null | G7 |
A szerző, Magdalena Kensy "Orbán kedvenc egyeteme?" alcímmel arról írt, hogy "az MCC egyre többször véteti észre magát jobboldali populista személyiségekkel és antidemokratikus tartalmakkal".
Az egyetem Fideszhez közelálló vezetése, mint például Szalai Zoltán főigazgató kifejezetten a közösségi érdekek mellett áll, amikor élesen elutasítja az individualizmus és a hedonizmus eszméit.
Az MCC weboldala emellett leszögezi: "Nem vagyunk értéksemlegesek. Az MCC szellemisége bátorítja a patriotizmust, tiszteletben tartja a hagyományokat, realista módon közelíti meg a globális kérdéseket, és törődik a magyar nemzettel, valamint a nyugati világ jövőjével". | Populista személyek és antidemokratikus tartalmak Orbán kedvenc egyetemén | Az MCC történetéről, törekvéseiről, személyiségeiről, egyre javuló pénzügyi helyzetéről közölt hosszú elemzést a Taurillon (Bikaborjú) című portál. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/populista-szemelyek-es-antidemokratikus-tartalmak-orban-kedvenc-egyetemen/440108 | null | true | null | null | Hírklikk |
Egy bosszúhadjárat aggasztó első lépésének véli az MSZP elnöke, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség különös nagy értékű, társtettesként, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének gyanúja miatt meghallgatásra idézte be Szabó Zoltán szocialista képviselőt.
Lendvai Ildikó az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nem érti, hogy párttársa miért éppen május 17-én, három nappal képviselői mandátumának lejárta után kapta meg a hivatalos értesítést, ráadásul egy olyan ügyben, amely egy, a VII. kerületi önkormányzat által hivatalosan a politikus rendelkezésére bocsátott mobiltelefonról szól.
"Nem tudom véletlennek tekinteni, hogy a kampányban egy - a törvényes határokon belül éles kritikát gyakorló - politikus ellen három nappal az új országgyűlés megalakulása után, nagyértékű vagyoni kárnak mégsem nevezhető, bűncselekmény voltában is erősen megkérdőjelezhető cselekmény miatt gyanúsítotti idézést küldenek" - fogalmazott Lendvai Ildikó.
Az MSZP elnöke hozzátette: "Sokáig jóhiszemű voltam és szeretnék az is maradni az ügyészség tevékenységével szemben - noha mindnyájan tudjuk, hogy voltak kérdőjelek, de azt gondoltam, hogy nem politikusnak illik ezt minősíteni. Ennél az esetnél nálam elszakadt a cérna."
Lendvai Ildikó hangsúlyozta: egyáltalán nem példátlan, hogy az önkormányzatok infrastruktúrát - például irodát - bocsátanak az egyéni képviselők rendelkezésére. Mint mondta, ennek kapcsán kérdést fognak intézni a testületekhez, hogy kiderítsék, hány helyen kaptak még a politikusok szolgálati telefont, de a későbbiekben sem szándékoznak ilyesmi miatt feljelentést tenni, mivel nem gondolják, hogy ez bűncselekmény lenne.
A pártelnök megjegyezte: a szerintük és ügyvédeik szerint is alaptalanul gyanúsított Szabó Zoltán és a hozzá hasonló képviselők mellé odaáll a párt, hiszen ha ilyesmit meg lehet tenni egy ismert politikussal, akkor kérdés, mit lehet megtenni kicsiben, valakinek az önkormányzati ellenfelével.
Felderíteni a simliseket
Wieszt János ügyéről szólva Lendvai Ildikó ugyanakkor azt mondta: ha a politikusról készült videófelvételen elhangzottaknak csak a negyede igaz, akkor az bűncselekmény és erkölcsi vétség, a szocialistáknak pedig ki kell mondaniuk, hogy ilyen embernek nincs helye közöttük.
Az MSZP elnöke szerint megakadályozni ugyan nem lehet, hogy a hatalom közelébe "simlis emberek" kerüljenek, azt azonban meg kell akadályozni, hogy tartósan gyakorolják az üzelmeiket, és hogy az előrelépést megvásárolva jussanak egyre feljebb a politikai ranglétrán. Ebben a szocialista párt nem jeleskedett - ismerte el.
Lendvai Ildikó szerint az elmúlt nyolc év alatt nem találták meg a megfelelő mechanizmust a simlisek kiszűrésére, ám a közszféra bér- és végkielégítési plafonját szigorító, a ciklus vége felé elfogadott törvény egy lépés ebbe az irányba. Az ilyen jogszabályokon túl azonban a pártoknak is ki kell építeniük a saját védőfalaikat.
A politikus megjegyezte: éppen a parlament előtt van egy olyan jogszabály, amely szűkítené azok körét, akiknek kötelező számot adniuk vagyongyarapodásukról. Szerinte éppen arra lenne szükség, hogy ezt a kötelezettséget minden olyan fontos poszt betöltőjére kiterjesszék, aki közpénzeket kezel - így az önkormányzati vezetőkre is.
Kezdőlap Belföld Lendvai Ildikó: "Ennél az esetnél nálam elszakadt a cérna" | Lendvai Ildikó: "Ennél az esetnél nálam elszakadt a cérna" | Nem tartja véletlennek az MSZP elnöke, hogy Szabó Zoltán szocialista képviselő három nappal mandátuma lejárta után kapott értesítést a meggyanúsításáról az ügyészségtől. Lendvai Ildikó hangsúlyozta: kiállnak párttársuk mellett. A politikus Wieszt János korrupciógyanúba keveredett szocialista képviselő ügyéről szólva azt mondta: ha a politikusról készült videófelvételen elhangzottaknak csak a negyede igaz, ki kell mondaniuk, hogy ilyen embernek nincs helye közöttük. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/05/22/lendvai-ildiko-ennel-az-esetnel-nalam-elszakadt-a-cerna-354834 | 2010-05-22 12:27:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | HEOL |
Minden jel szerint a szegedi labdarúgásba is betette a lábát a politika: annak ellenére állami milliárdokkal tömik ki a két klubot, hogy a Szeged 2011 FC jelenleg a kiesés ellen küzd az NB II-ben, a korábbi Tisza Volán utódja, a SZEOL SC pedig éppen tavaly bukott le a harmadosztályba. Előbbinek a csapat nevében is szereplő év óta a katolikus szeged–csanádi egyházmegye a tulajdonosa, élén a miniszterelnök barátjaként ismert Kiss-Rigó László megyés püspökkel, utóbbi klubot tavaly ősszel adta át addigi tulajdonosa Orbán Viktor rejtélyes tanácsadójának, Habony Árpádnak és üzleti körének. Hab a tortán, hogy a Szeged 2011 FC 9,4 milliárd forintért épülő vadonatúj stadionjának kivitelezője a Market Építő Zrt. lett – egy októberi közbeszerzési k6özlemény szerint –, amelynek nem más a tulajdonosa, mint a kormányfő barátja, Garancsi István.
Botka László, Szeged polgármestere lapunknak elmondta, 2011-ben Kiss-Rigó László megmentőként jelentkezett a Szeged AK csapatnál – a későbbi Szeged 2011-nél –, amely aztán 2013-ban kiesett a másodosztályból. Ezt követően a csapat Gyulára költözött, ahol a mai napig működik a püspökség érdekeltségébe tartozó Grosics Labdarúgó Akadémia. A mostani szegedi stadionberuházáshoz az állam biztosítja a területet és a pénzt, a városnak semmilyen beleszólása nincs a helyi labdarúgásba.
– Több száz milliárd forintot szórtak már el a miniszterelnök hobbijára eddig országos szinten. Szegeden sajnos majd három évtizede nincs első osztályú futball. Noha a város polgármestereként nem tehettem és teszem meg, hogy akadályozom az építkezést, azt azért ki merem mondani, hogy amíg az egészségügy és az oktatás ilyen szinten áll Magyarországon, bűncselekmény ilyen mértékű közpénzt önteni a mai magyar fociba – fogalmazott Botka László.
De nézzük, miről is szól ma a szegedi labdarúgás! A történet 2013-ban kezdődött, amikor a szegedi közgyűlés úgy döntött, hogy nem felújítja a Felső Tisza-parti stadiont, hanem hárommilliárd forintból épüljön egy új, ötezer néző befogadására alkalmas, de tízezresre bővíthető, korszerű aréna, amelynek költsége tao- és költségvetési támogatásból állt volna össze. A tervek alapján 2016-ban, az őszi szezonkezdetkor adták volna át a létesítményt, és annak, aki elnyeri az új stadion üzemeltetését, tizenöt évig kellett volna támogatás nélkül, a saját költségén ellátnia a feladatot. Ám ebből nem lett semmi, ugyanis még 2014-ben maga Orbán Viktor jelentette be Szegeden, hogy az új stadion az 5-ös út elején, a Dorozsmai úti egykori kemping területén épül majd fel. Egészen 2016 decemberéig kellett aztán várni, hogy a Magyar Közlönyben megjelenjen: a kormány a 2017-es költségvetésből 9,7 milliárd forintot csoportosít át egy 8176 férőhelyes futballstadion és a konferencia-központot is magában foglaló Szegedi Ifjúság Centrum kialakítására.
A projektet tavaly júniusban írták ki, és a kivitelezést a budapesti Market Építő Zrt. nyerte el. Az új stadionba költözhet be a jelenleg gyulai székhelyű Szeged 2011 csapat és a Grosics Labdarúgó Akadémia, valamint közösségi térként is szolgál majd. Az új aréna egyébként az Európai Labdarúgó-szövetség legmagasabb, 4-es kategóriájának feltételeit is teljesíti, azaz alkalmas Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-mérkőzések lebonyolítására is.
A város másik focicsapata, a SZEOL egyelőre nem kap új stadiont, ám számára a Magyar Labdarúgó-szövetség a 2017–2018-as szezonra november 10-én jóváhagyott 137 millió forint támogatást. Mindez azért is érdekes, mert a klub korábbi tulajdonosa, Mányi József októberben vált meg tőle, és a csapat annak ellenére került a Ridikül Magazin Kft.-hez, hogy egy szegedi focihoz kötődő személy akarta megvenni. Az új tulajdonos céget egyértelműen Habony Árpád köréhez sorolják. A Ridikül Magazin egyetlen tulajdonosa az Apropó Kft., amely korábban a Habony bizalmasának számító Halkó Gabriella, a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatójának tulajdona volt. (A céget ma Blázy András Péter jegyzi.) És hogy a kör teljesen bezáródjon, a SZEOL SC ügyvezetője, szakosztályvezetője nem más, mint Halkó Gabriella testvére, a szegedi illetőségű Halkó Pál. | Megszállta a Fidesz a vergődő szegedi futballt | Kiss-Rigó László püspök fociakadémiája mellett az immár Habony-érdekeltség SZEOL is labdába rúghat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2018/02/megszallta-a-fidesz-a-vergodo-szegedi-futballt | 2018-02-21 22:01:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Itthon: Hallgat a rendőrség a bundabotrányról | A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem erősítette meg, hogy egy volt válogatott labdarúgó ellen bizonyítékai lennének a tavaly kirobbant fogadási botránnyal kapcsolatban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100114_hallgat_rendorseg_bundabotrany | 2010-01-14 00:00:00 | true | null | null | HVG |
|
2006. április 30-án a svájci székhelyű Brainwork Trust AG a törzstőke 9-ről 12 millió forintra emelésével 3 millió forintos részesedést vásárolt a Stumpf István és Anna nevű lánya tulajdonában lévő Faktum 57 Kft.-ben. Fél évvel később, október 16-án a svájci cég újabb, ezúttal ötmilliós tulajdoni részesedést vásárolt a Faktum 57-ben: a törzstőke felemelése ún. ázsiós tőkeemeléssel történt, az ötmilliós részesedésért a cég ennek tízszeresét, összesen 50 millió forintot fizetett, az ázsió (a két összeg különbözete) tehát 45 millió forint volt. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint (szöveghű közlés): "Így tehát Brainwork Trust AG. befizet a társaság alább jelölt számlájára 5.000.000.- Ft, azaz Ötmillió forint összeget pénzbetét szolgáltatás jogcímén, amely a jegyzett tőke részét képezi, míg 45.000.000.- Ft összeget tőketartalék jogcímén." (A Faktum 57 Kft. 2006-os mérlegadatai szerint abban az évben a tőketartalék nulláról 92 millió forintra nőtt. Ebből 45 milliót tett ki az októberi tőkeemelés ázsiórésze. A fennmaradó 47 millió forint forrása a cégbíróságon elérhető iratokból nem tudható. Elképzelhető, hogy a svájci cég első tulajdonrész-szerzésénél szintén ázsiós tőkeemelésre kerülhetett sor: amenynyiben a 3 millió forintos üzletrészt a Brainwork Trust 50 millió forintért vásárolta meg, az ázsió éppen 47 millió forint.)
Hasonló lépésekre került sor Stumpf István másik cégében is: néhány hónappal a Stumpf és András nevű fia tulajdonában lévő Brain Business Bt. kft.-vé alakulását követően, 2006. október 16-án a Brainwork Trust - a 3 milliós törzstőkét 5,9 millió forintra emelve - 2,9 millió forintos részesedést szerzett a Brain Businessben, a részesedésért összesen 50 millió forintot fizetett (az ázsió ezúttal 47,1 millió volt). Két és fél évvel később, 2009. március 6-án a svájci cég szintén ázsiós tőkeemeléssel 2,03 millió forintos részesedést szerzett a Brain Businessben, amiért ezúttal összesen 35 millió forintot fizetett (az ázsió 32,97 millió), s ezzel a művelettel a Brainwork Trust többségi tulajdonossá vált a 7,93 millió forintos törzstőkéjű vállalkozásban. Feltehetően ez indokolja, hogy 2009 júliusában Stumpf 2 milliós tőkeemelést hajtott végre (9,93 millióra emelve a törzstőkét), visszaszerezve így a többségi részesedést.
Ingatlanboom
A cégbírósági nyilvántartásból és a cégek beszámolóiból úgy tűnik, Stumpf két cége ingatlanokba fektette a svájci vállalkozástól érkezett jelentős mennyiségű pénzt. A 2006-ban befolyt összegek a mérleg adatai szerint egy ideig nagyrészt az értékpapír- és pénzeszközállományt gyarapították, 2008-ban és 2009-ben aztán ezek nagy része tárgyi eszközökbe került. 2009 februárjában a Faktum 57 a siófoki Aranyparton épült Galerius Harmony lakóparkban egy 124 négyzetméteres luxusapartmant vásárolt, 2009 márciusában pedig a Brain Business a Rózsadombon, a Pusztaszeri úton vált résztulajdonossá egy kétlakásos társasházzá alakított villa nagyobbik felében. A Brain Business a 225 négyzetméteres lakás 76 százalékát szerezte meg, a fennmaradó 24 százalékot Stumpf feleségének szülei, Horváth István volt belügyminiszter és felesége vásárolták meg. Mindkét ingatlan egyben a cégek telephelyeként is szolgál.
Nem sokkal az ingatlanvásárlásokat követően a svájci székhelyű részvénytársaság elkezdte leépíteni tulajdoni részesedését Stumpf cégeiben, kilépése a cégekből azonos időpontban, azonos modell szerint ment végbe. A Brainwork Trust üzletrészét a 2009. december 8-án megtartott taggyűléseken mindkét cégben 100ezer forintra csökkentették, az üzletrészek vásárlója mindkét cég esetében Stumpf István volt. A tulajdoni részesedések névértéken cseréltek gazdát: Stumpf a Faktum 57-ben 7,9 millió forintot fizetett a 7,9 millió forintos tulajdoni részesedésért, a Brain Businessben 4,83 millió forintot a 4,83 millió forintos tulajdoni részesedésért. Az összegeket a taggyűlésen Stumpf átadta a Brainwork Trust képviselőjének, aki az üzletrész-adásvételi szerződés aláírásával ezt elismerte és nyugtázta. Az ugyanaznap lezajlott, közel 13 millió forint kifizetésére tehát készpénzben, forintban került sor.
Három évvel később, 2012. szeptember 15-én a fennmaradó kétszer 100ezer forintos részesedésén is túladott a svájci részvénytársaság, mindkét esetben Stumpf tulajdonostársai, a Faktum 57-ben lánya, a Brain Businessben fia vásárolta meg - ezúttal is névértéken - a két üzletrészt. Az üzletrészek ellenértékét az új tulajdonosok megint csak a taggyűlésen adták át a svájci cég megjelent képviselőjének, Michael Reissnek.
Az eddigieket összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy a svájci cég, amely a két Stumpf-vállalkozásban összesen 135 millió forintot fizetett az összességében 9,93 millió forintos tulajdoni részesedésekért - illetve, ha feltételezzük, hogy az első részesedésvásárlás is ázsiós tőkeemeléssel történt, akkor nem kevesebb mint 185 millió forintot fizetett az összességében 12,93 millió forintos tulajdoni részesedésekért -, mindkét esetben megelégedett azzal, hogy névértéken szálljon ki befektetéseiből.
Svájci nagyvonalúság
Különösen érdekes a 2009-es év: a svájci részvénytársaság márciusban 35 millió forintot fizet a Brain Business egy 2,03 millió forintos részesedéséért, és ugyanebben a hónapban a cég 76 százalékos tulajdoni részesedést vásárol egy rózsadombi villában, majd az év végén a svájci befektetők a Stumpf-cégben meglévő 4,83 milliós üzletrészüktől névértéken válnak meg. Emellett mindössze négy hónap különbség van a Brainwork Trust és a Stumpf által végrehajtott tőkeemelés között, a Brainwork Trust mégis 35 milliót fizet egy 2,03 milliós üzletrészért, míg Stumpf névértéken jut nagyjából ugyanekkora üzletrészhez. Eltelik még öt hónap, és a svájci cég majdnem teljes egészében kiszáll a cégből, miközben eladott üzletrészéért az általa korábban befektetett összeg - 85 millió forint - kevesebb mint egytizenhetedét kapja meg.
A konstrukció azért is figyelemre méltó, mert mindkét Stumpf-cég nagy értékű ingatlanokat birtokol, amelyekhez a tőkét - a mérleg adataiból úgy fest - leginkább a svájci firma biztosíthatta. A cégek eredményességét vizsgálva az alábbi kép rajzolódik ki: a Faktum 57 Kft. 2004 óta általában 20 millió forint feletti nettó árbevételt ért el, 2012-ben meghaladta a 30 milliót. Adózott eredménye 2008 és 2011 között 10 millió forint felett volt. A Brain Business teljesítménye jóval gyengébb és egyenetlenebb: 2009-ben majdnem 12 milliós nettó árbevétele két évvel később nullára esett, adózott eredménye pedig 2008-ban ugyan 3,65 millió forint volt, 2011-ben viszont közel 5,8 milliós veszteséget szenvedett el. A cégekből a svájciak tulajdonossá válását követően nem vettek fel osztalékot - egyetlen kivétellel, 2006-ban a Faktum 57 négymillió forint osztalékot fizetett.
A Brainwork Trustról kevés információ áll rendelkezésre. A 2006. március 16-án alapított céget a svájci cégbíróság részvénytársaságként jegyezte be március 29-én. A részvénytársasági forma miatt a tulajdonosok nem ismertek. A cégbírósági nyilvántartás szerint a "társaság célja részesedések adásvétele, valamint tartós kezelése. A társaság bel- és külföldön más vállalatokban részesedhet, valamint ingatlanokat szerezhet meg, kezelhet, megterhelhet és elidegeníthet. A társaság továbbá szabadalmakat, licenceket, védjegyeket, valamint egyéb ipari oltalmi jogokat bejelenthet, megszerezhet, hasznosíthat, kezelhet és elidegeníthet."
A céget 330ezer svájci frank tőkével alapították, ami az akkori MNB-középárfolyamon (1CHF= 167,03 HUF) számolva 55119900 forintnak felelt meg, összesen 330ezer darab, 1 CHF névértékű, bemutatóra szóló részvényt bocsátottak ki. A cég székhelye Nidwalden kantonban, a festői Luzerni-tó partján fekvő Hergiswil városkában, a Schulhausstrasse 9. szám alatt van; ugyanezen a címen tucatnyi vállalkozás található még. A cég képviselője az alapításkor Niels Fisher, a későbbiekben Michael Reiss volt. A Brainwork Trust jelenleg felszámolás alatt áll: a társaság taggyűlése 2013 márciusában egyszer már kimondta a feloszlást, egy hónappal később azonban visszavonták. Úgy tűnik, a cég sorsa októberben végleg megpecsételődött: a tulajdonosok újra a felszámolásról döntöttek.
Bérlőből tulajdonos
Izgalmas a története Stumpf István harmadik cégének, az Aleria Ingatlanhasznosító Kft.-nek is. Ez az a cég, amelyben a cégbíróság szerint Stumpf ügyvezetősége az alkotmánybírói összeférhetetlenség felszámolására nyitva álló tíznapos határidő lejártát követően szűnt csak meg (lásd: Összeférhetetlen tévedés, Magyar Narancs, 2014. április 24.). Az első Orbán-kormány választási vereségét követően, 2002 őszén röppent fel a hír, hogy a volt kancelláriaminiszter a Rózsadombon havi egymillió forintért bérel egy 700 négyzetméteres, úszómedencés, másfél ezer négyzetméteres telken fekvő háromszintes villát. A Magyar Narancs akkori beszámolója szerint (lásd: Kutatni érdemes,Magyar Narancs, 2002. november 7., és Lakáskultúra, 2002. november 21.) a Rózsadomb impozáns részén épült, Gárdonyi Géza utcai luxusvillát részben Stumpf mint magánszemély, részben a 2002 júniusában általa és Anna nevű lánya által alapított Faktum 57 Kft. vette bérbe az Aleriától.
Az Aleriát Petróczki László és lánya, Spéderné dr. Petróczki Márta 2002 márciusában alapította, s a cég megalakulását követően lényegében azonnal, májusban megvásárolta a Gárdonyi utcai villát, amelyet ezután bérbe adott Stumpféknak. Stumpf akkori nyilatkozatai szerint a milliós bérleti díj nagyobbik részét pár utcával arrébb lévő Szikla utcai, valamint egy Bécsi úti lakásuk bérbeadásából fedezték. Az akkor indult, de megrendelésekkel már rendelkező Faktum 57 pedig a bérleti díj kb. egyharmadával szállt be.
Az Aleria elérhető beszámolóiból látható, hogy a cég éves nettó árbevétele 2003 óta változatlanul 11880000 forint, amit 12-vel osztva feltehetően az Aleria tulajdonában álló Gárdonyi utcai luxusvilla egyhavi bérleti díját kapjuk meg (nettó 990ezer forintot), ami egybevág Stumpf 2002-es nyilatkozataival is (akkor 1 millió forint körüli bérleti díjról beszélt). Az Aleria tulajdonosai, úgy tűnik, nagyra értékelték, hogy Stumpf és cége stabil bérlő, a bérleti díjat ugyanis sem a pénzügyi világválság, sem az infláció, sem a magyar ingatlanpiac összeroskadása nem tudta megmozdítani az elmúlt tíz év során, az változatlanul közel nettó egymillió forint a legutóbbi adatok szerint is - annak ellenére, hogy ingatlanpiaci szakértők a bérleti díjat már 2002-ben is nyomottnak értékelték.
Az Aleria mérlegadataiból az is sejthető, hogy a Gárdonyi utcai luxusvillát kb. 270 millió forintért sikerült megvásárolni annak idején. Honnan volt erre pénze a 3 millió forintos törzstőkével alapított vállalkozásnak? A cégbírósági papírok szerint az alapítás után három hónappal a vállalkozás ázsiós tőkeemelést hajtott végre, amelynek során Petróczki László egy egymillió forintos üzletrészt 85 millió forintért vásárolt meg, 4 millió forintra emelve ezzel a törzstőkét. A mérlegben emellett 2002-ben feltűnik egy 183 millió forintos hosszú lejáratú kötelezettség is, ami feltehetően bankkal, vállalkozással vagy magánszeméllyel szemben fennálló kölcsöntartozás lehet, bár a tulajdoni lap szerint jelzálog nem terhelte az ingatlant (a cégpapírokból nem derül ki, hogy e tartozás kivel szemben áll fenn). E kötelezettség összegét 2012 végére 57 millió forinttal sikerült apasztani, vagyis az Aleriát mint tulajdonost továbbra is 126 millió forintos kötelezettség terhelte (a tartozás csökkenése nem egyenletes: volt olyan év, amikor a cég egyetlen fillért sem törlesztett, ami legalábbis azt jelzi, hogy itt nem szokványos lakásvásárlási hitelkonstrukcióról lehetett szó, ahol havonta fizetni kell a részleteket).
Alkalmi vétel
2010. június 15-én, két héttel a második Orbán-kormány megalakulását követően és cirka egy hónappal alkotmánybíróvá választása előtt Stumpf István és a minősített többségi tulajdonában lévő Faktum 57 Kft. megvásárolta az Aleria Kft.-t, az ügyvezető Stumpf István lett. Spéderné Petróczki Erzsébet helyett a cégpapírok ekkor már volt férjét, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettesét, az FHB Bank igazgatóságának jelenlegi elnökét, Spéder Zoltánt tüntették fel tulajdonosként. Spéderné még 2006-ban vált meg üzletrészétől: házastársi vagyonközösségük megszüntetésekor az Aleriában meglévő tulajdoni részesedése Spéder Zoltánra szállt.
Stumpf István és a Faktum 57 névértéken vásárolta meg Petróczkitól és Spédertől a Gárdonyi utcai nagy értékű ingatlant tulajdonló vállalkozást, a cégpapírok között megtalálható üzletrész-adásvételi szerződés szerint összesen 4 millió forintot fizettek érte. A taggyűlés napján megkötött üzletrész-adásvételi szerződés szerint a vevők a vételárat a szerződés aláírásával egyidejűleg helyben át is adták az eladóknak. A Faktum 57 és Petróczki közötti szerződés szerint az üzletrész tulajdonjoga "az ahhoz és tagi jogviszonyhoz tartozó jogosultságokkal és külön okiratban rögzített kötelezettségekkel" szállt át a vevőre. E kitétel arra utalhat, hogy a Faktum 57 az Aleriát terhelő - a mérleg szerint 2010-ben 139 millió forintnyi - hosszú lejáratú kötelezettséget is átvette. (Stumpf alkotmánybíróként tett vagyonnyilatkozataiban tévesen 0,25 százalékos részesedést jelöl meg az Aleriában, holott tulajdonrésze valójában 2,5 százalék.) Az adásvételre annak ellenére névértéken került sor, hogy Petróczki közel 88 milliót tett bele a vállalkozásba, és a cégből annak alapítása óta egyszer sem fizettek osztalékot a tulajdonosoknak. Az Aleria mindeközben egy legalább negyedmilliárdos rózsadombi ingatlan egyedüli tulajdonosa, s még ha ebből levonjuk is a fennálló hosszú lejáratú kötelezettséget - amit Stumpf cége a fentiek szerint átvállalhatott -, akkor is bőven százmillió fölötti összeg jön ki.
Az ügylettel Stumpf a saját cégein keresztül feltehetően önmaga bérlője lett. A Faktum 57 és a Brain Business székhelyeként a Gárdonyi utcai ház van megjelölve, s vélhetően Stumpf maga továbbra is ugyanott lakik (Stumpf az ezt firtató kérdésünkre nem kívánt válaszolni). Nem életszerűtlen ezért az a feltételezés, hogy Stumpfék, illetve az erre a címre bejegyzett cégek, de legalábbis a Faktum 57 továbbra is bérleti díjat fizetnek az ingatlanért. (Ez viszont annak a kérdését is felveti, hogy a bérlet miért nem szerepel Stumpf vagyonnyilatkozatában, ha ugyanis magánszemélyként is bérli az ingatlant, ezt a vagyonbevallásban is szerepeltetnie kellene.)
A cégekről, a svájci Brainwork Trust tulajdonosairól és szerepéről, az ázsiós tőkeemelésekről, az ingatlanvásárlásokról, a Spéder Zoltánnal való üzleti kapcsolatáról megkérdeztük Stumpf István alkotmánybírót is, aki válaszában az alábbiakat közölte: "A napokban hozzám eljuttatott kérdésekkel kapcsolatban tájékoztatom, hogy vagyonnyilatkozatom nyilvános, az az Alkotmánybíróság honlapján közzétételre került, és minden, a jogszabályban megjelölt információt tartalmaz. [...] Egyebekben sem az általam részben tulajdonolt magyar társaságoknak, sem ezek külföldi vagy magyar üzleti partnereinek gazdálkodása kapcsán nem vagyok köteles és nem is kívánok Önöknek további felvilágosítást adni, de e társaságok beszámolói, mérlegei is nyilvánosak. Álláspontom szerint [...] kérdéseik (azok mélysége, célzottsága és különösen azok ütemezése) az Alkotmánybíróság és ezen belül az alkotmánybírák befolyásolását célozzák bizonyos döntésre érett ügyekben, illetve azt, hogy megkérdőjelezzék az Alkotmánybíróság és egyes alkotmánybírák függetlenségét vagy megingassák a pártatlanságukkal kapcsolatos közbizalmat." A "döntésre érett ügyek" alatt Stumpf István feltehetően a takarékszövetkezetek államosításával és a Takarékbank eladásával kapcsolatos alkotmánybírósági eljárásokra utalhatott, a kormány ugyanis az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a takarékszövetkezeti szektort és a Takarékbankot a Spéder Zoltán által vezetett és részben tulajdonolt FHB érdekeltségébe manőverezze.A cégekről azonban többet nem tudtunk meg, az viszont alighanem megállapítható: Stumpf szerencsés kézzel választja ki tulajdonostársait és üzleti partnereit, akik hozzák, de nem viszik a pénzt. | A szerencse fia | Stumpf István két vállalkozásában 2006 és 2009 között egy svájci székhelyű cég 135 millió forintért vásárolt 9,93 millió forint értékű tulajdoni részesedést, amit 2012-ig névértéken adott vissza Stumpféknak. 2010 nyarán Stumpf és egyik cége 4 millióért vett egy kft.-t, amely egy 250 milliós rózsadombi luxusvilla tulajdonosa. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-szerencse-fia-90052 | 2014-05-15 16:11:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról. | Az Alföldet tönkreteszi a klímaváltozás, de a kormány stadionok zöldítésére költi az EU-s pénzt | Nemzetközi adatújságíró projekt keretében készült cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy oda kerülnek-e az uniós támogatással megvalósuló zöld beruházások, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Azt találtuk, hogy nem, és ezt négy megye szenvedheti meg a legjobban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202221__zoldtamogatasok__hohatas__fokokban_merheto_szegenyseg__elszivargo_forrasok | 2022-05-30 12:25:00 | true | null | null | HVG360 |
A civilszervezetek átláthatóságáról hozatna törvényt a kormánnyal a CÖF. A "civilszervezet", amely a kormány aktuális lépéseit Békemenetek szervezésével támogatja, most a külföldről támogatott civilszervezetek törvényi megregulázását kéri az igazságügyi minisztertől.
"A CÖF-CÖKA felkéri az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehet átláthatóbbá tenni a magyarországi civil szervezeteknek külföldről érkező támogatásokra vonatkozó viszonyrendszerét."
A CÖF a transzparencia lovagjaként tűnik fel, amely izgalmas fordulat egy olyan szervezettől, amely saját állítása szerint nem kap sem burkolt, sem nyílt támogatást a kormánypárttól, vagy az államtól, ennek ellenére például mégis képes volt a választások idején a Fideszt támogató, költséges óriásplakát-kampányt folytatni.
Állami ellenőrzést!
A külföldi támogatásokból működő szervezeteknél a CÖF egyenesen államtitkársági ellenőrzést szeretne. Az igazságügy miniszter munkáját könnyítve további konkrét ötletekkel is előállnak. A CÖF azt akarja,m hogy a civil szervezeteknek el kelljen ismerniük a magyar állam ellenőrzési jogát.
Lázár János A CÖF ezzel a norvég civil alap elleni újabb támadásokat készíti elő. A kormány eddig jogellenesen lépett fel a Norvég Civil Alap támogatásából működő szervezetek ellen, hiszen szerződésben rögzített módon ezek felett nincs ellenőrzési joga az államnak. A Norvég Civil Alap pénzei teljesen függetlenek az államtól, a támogatásokat még csak nem is annak intézményrendszerén keresztül juttatják el a civilekhez, hanem közvetlenül Brüsszelből utalnak. A CÖF javaslata utat nyitna a kormánynak a további nyomásgyakorlásra.
A CÖF közleménye "A törvénymódosítás keretében tisztázni kell a külföldről érkező támogatások beérkezési módját, amely kizárólag banki átutaláson keresztül történhetne. Be kell vezetni a donorszervezet és a felhasználó szervezet közötti szerződés nyilvánossá tételét, a támogatott szervezet honlapján, vagy más transzparens módon. A donorszervezet és a támogatott szervezet közötti szerződés egy példányát a felek küldjék meg a kormány civil ügyekkel foglalkozó államtitkárságára. A szerződésben kerüljön megfogalmazásra a felhasználás pontos célja, valamint az elszámolás módja. A szerződő felek vegyék tudomásul a magyar állam, illetve közigazgatási intézményrendszere jogszabályban biztosított mindenkori ellenőrzési jogát."
A CÖF kérése már csak egy lépésre van a Putyin által bevezetett rendszertől, ahol a külföldi támogatású civileknek mint külföldi ügynököknek kell regisztráltatniuk magukat. Ezzel rendszeres, és keményebb állami ellenőrzéseknek teszik ki magukat. Így a civil szervezetek nem tudják végezni munkájukat, mivel erőforrásaikat lefoglalják az állami vizsgálatok. | Humorbomba: Átláthatóságot követel a CÖF | Humorbomba: Átláthatóságot követel a CÖF - A Fidesztől független „civilszervezet” azt is szeretné, hogy államtitkárságon kellejen regisztrálniuk a külföldi támogatású civileknek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/10/22/humorbomba_atlathatosagot_kovetel_a_cof/ | 2014-10-22 00:35:00 | true | null | null | Index |
2024. június 25-én tartott előkészítő ülést a Debreceni Járásbíróság annak a négy személynek az ügyében, akiket versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolnak. Két másik vádlott esetében az előkészítő ülést szeptember 5-én tartják. Mándi Veronika bírónő szerint az előkészítő ülés egyfajta "kétirányú utca" abban az értelemben, hogy a vádlottaknak lehetőségük volt nyilatkozni arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek vallják-e magukat, utóbbi esetben akár aznap megszülethetett volna az ítélet. A megjelent első-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak ártatlannak vallották magukat, így a bíróság tárgyalásra tűzte ki az ügyet, mely várhatóan szintén szeptember 5-én lesz. A másodrendű és harmadrendű vádlottak kiléte nem derült ki a június 25-ei tárgyaláson.
Vagy nem adtak ajánlatot, vagy érvénytelenítették az ajánlataikat
A tárgyaláson megjelent Éles Viktória közbeszerzési szakértő - aki június 9-én a Demokratikus Koalíció Hajdú-Bihar megyei listájának negyedik helyén szereplőként, valamint Hajdúnánáson az Összefogás Hajdúnánásért jelöltjeként indult a választáson -, de nem vehetett részt a hallgatóság tagjaként, mivel a védelem nem tudta kizárni, hogy később tanúként meghallgatják-e majd, így a részvétel befolyásolhatta volna a vallomását.
A védelem kérésére a csak röviden ismertetett vádirat szerint az európai uniós alapokból finanszírozott Ipari Terület Infrastruktúra-fejlesztése Hajdúnánáson tárgyú projekthez kapcsolódóan Hajdúnánás város önkormányzata 2020. július 16-án indított nyílt közbeszerzési eljárást, nettó 229 850 325 forint rendelkezésre álló forrással. Az elsőrendű vádlott cége ügyvezetőjeként - pontosan meg nem állapított időben - a közbeszerzéséi eljárás kiírása előtt értesült az eljárásról a másodrendű vádlottól. Az elsőrendű vádlott indulni kívánt a vállalkozásával, ezért megállapodott a másodrendű vádlottal abban, hogy a közbeszerzési eljárás során olyan vállalkozókat kérnek fel ajánlat benyújtására, akik olyan ajánlatokat adnak be, amelyek nem nyerhetnek, így az elsőrendű vádlott cége nyeri a közbeszerzést.
Az elsőrendű vádlott a megállapodás alapján 2020. június 22-én a negyedrendű, ötödrendű és hatodrendű vádlottal kapcsolatba lépett, és megkérte őket, vállalják el, hogy az önkormányzat a cégeiket felkeresi ajánlattételre, illetve a cégek nevében, magatartásukat összehangolva színleg pályázzanak a projekt megvalósítására, míg azt a valóságban az elsőrendű vádlott cége nyerné meg.
Hajdúnánás polgármestere, aki nem tudott ezen megállapodásról, 2020. június 16-án megindította a közbeszerzési eljárást, felkérte a háromtagú önkormányzati bíráló bizottság tagjait az eljárás lefolytatására. Ennek a bírálóbizottságnak a másodrendű vádlott is a tagja volt.
Az eljárás során a vállalkozások vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy a benyújtott ajánlatokat érvénytelenítette a bírálóbizottság. Így a közbeszerzési eljárásban végül az elsőrendű vádlott cége nyerte meg a közbeszerzési eljárást.
Bűnösségük beismerése esetén az ügyészség mértékes indítványa 2 év börtönbüntetés, amelyet az elsőrendű vádlott esetében 4 év; a negyed-, ötöd-, hatodrendű vádoltakkal szemben pedig 3 év próbaidőre felfüggesztettek volna. A vádlottak azonban nem ismerték el bűnösségüket, így az eljárás szeptember ötödikén folytatódik.
Évekig tartó nyomozás előzte meg a rövid előkészítő ülést
Mint azt a Debreciner megírta, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészség által elrendelt nyomozásról Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő 2021-es közösségi médiás bejegyzéséből szerezhetett tudomást a nyilvánosság. Hadházy még az év november 23-án tett fel Polt Péter legfőbb ügyésznek írásbeli kérdést azzal kapcsolatban, hogy van-e olyan büntetőügy, folyamatban lévő nyomozás, amelynek Hajdúnánás önkormányzatának valamelyik tisztségviselője az érintettje. Polt Péter december 8-án azt válaszolta, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz ilyen ügyben, a nyomozás érdekére való hivatkozással csak annyit árult el, hogy addig hat gyanúsítottat hallgattak ki versenyt korlátozó megállapodás megalapozott gyanúja miatt.
Két évvel később Hadházy ismét írásbeli kérdésben érdeklődött a legfőbb ügyésztől a nyomozás fejleményeiről. Ekkor Polt Péter helyettese, Ibolya Tibor válaszolt, aki közölte, hogy a nyomozás folyamatban van, azt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség 2024. március 28-ig meghosszabbította. A gyanúsítottak száma időközben nyolcra emelkedett és hat személy ellen emeltek vádat.
Szándékosan húzták el a nyomozást Hadházy szerint | Nem ismerték el bűnösségüket a hajdúnánási közbeszerzési ügy vádlottjai • Debreciner | Látjuk. Halljuk. Kimondjuk... | Hat személyt vádolnak közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntettével. A vád szerint előre megegyeztek abban, hogy az elsőrendű vádlott által megjelölt cégeket hívják fel ajánlattételre, amelyek hagyták volna az ő cégét nyerni az európai uniós forrásból finanszírozott közbeszerzésen. | null | 1 | https://debreciner.hu/cikk/16969_nem_ismertek_el_bunosseguket_a_hajdunanasi_ugy | 2024-06-26 12:29:00 | true | null | null | Debreciner |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Építészek, alkotók: Archabit Kft., Hello Wood
További adatok
↓
Az előző vezetés által torzóként hagyott lombkoronasétány-fejépület elbontása és az erdők visszatelepítése túl költséges lenne, ezért a XII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy környezetvédelmi oktatópontként és turistapihenőként hasznosítja az épületet. A munkálatok a napokban kezdődnek el.
Az önkormányzat előző vezetésének tervei között szerepelt az eredetileg a Magyar Turisztikai Ügynökség által javasolt, 650 méter hosszú és 20 méter magas, vasból készült lombkorona-sétány felépítése. De a lakossági tiltakozás és a zöld szervezetek véleményének meghallgatása után az önkormányzat felülvizsgálta az elképzeléseket, és nemzetközi példákat is figyelembe véve új nyomvonaltervet készíttetett, melynek megtervezésével az Archabit Kft.-t és a Hello Wood Zrt.-t bízták meg. A fejépületet az Archabit, a sétányt pedig a Hello Wood tervezte meg. Az építkezés 2021 októberében kezdődött, a befejezés pedig 2022 februárjára volt tervezve, ám pénzhiány miatt a munkálatok leálltak. Jelenleg csak az Archabit által tervezett fejépület áll, valamint a lombkorona-sétány földbe elhelyezett Stonehenge-szerű alapjai. A kivitelező összesen 2 milliárd forintot nyert a beruházásra a Kisfaludy program keretében.
A Hegyvidéki Önkormányzat közleménye szerint a lombkoronasétány félig elkészült fejépülete hatalmas tájsebként csúfítja a Normafát. A betontorzó állagmegóvása és őrzése eddig közel százmilliós kiadást jelentett, sorsának rendezését ezért az egyik legelső feladatának tekintette az új önkormányzat. Az előző vezetés által aláírt szerződések alapján a torzó elbontása és a terület erdészeti rekultivációja megvalósíthatatlannak tűnik: közel egymilliárd forintot kellene az államnak visszafizetni, emellett a bontás és a rekultiváció további, több százmilliós költséggel járna, írják.
Hozzáteszik, igyekeztek olyan felelős döntést hozni, amely a lehető legjobban szolgálja úgy a természet, mint a kerület lakosságának érdekeit. Az épületet befejezik, de sokkal visszafogottabbra és szerényebbre alakítják. Lombkoronasétány-fejépület helyett kis környezetvédelmi oktatópont működik majd benne, valamint a turistáknak pihenőhely, télen melegedő, talán egy kis büfé is, valamint kulturált illemhely várja majd a természetjárókat. A munkálatok a napokban kezdődnek el. | Környezetvédelmi oktatópont lesz a Normafán félbehagyott lombkoronasétány fejépületéből | Az előző vezetés által torzóként hagyott lombkoronasétány-fejépület elbontása és az erdők visszatelepítése túl költséges lenne, ezért a XII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy környezetvédelmi oktatópontként és turistapihenőként hasznosítja az épületet. A munkálatok a napokban kezdődnek el. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kornyezetvedelmi-oktatopont-lesz-a-normafan-torzokent-maradt-lombkoronasetany-fejepuletebol | null | true | null | null | építészfórum |
Nyomoznak a Kopaszi-gát ügyében A Fővárosi Főügyészség döntése alapján a BRFK kezdi meg a nyomozást a Kopaszi-gát környékére tervezett beruházásokkal összefüggésben. A célkeresztben Molnár Gyula szocialista polgármester áll. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2007. október 5. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS Különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség ismeretlen tettesek ellen Schneller Domokos újbudai ellenzéki önkormányzati képviselő feljelentése nyomán, melyre a BRFK gazdaságvédelmi osztályát jelölte ki. Morvai Attila ügyészségi szóvivő a Népszabadságnak elmondta: a feljelentő tizenkét oldalon sorolta föl azokat a döntéseket és gazdasági tranzakciókat, amelyek következményeként a Kopaszi-gátra tervezett beruházásokkal öszszefüggésben számításai szerint hat-hétmilliárd forintnyi vagyoni hátrány érte Újbuda Önkormányzatát. A szóvivő a feljelentésből részleteket nem árult el, más forrásokból szerzett információink szerint azonban Schneller egyebek mellett azt kifogásolta, hogy Molnár Gyula (MSZP) polgármester közgyűlési határozat nélkül adott túl az önkormányzat Öböl XI. Kft.-ben lévő tulajdoni hányadán, emellett a helyhatóság - indokolatlanul - 30 millió forintnyi telekadót is elengedett. A Kopaszi-gátra megálmodott 35 milliárdos beruházás megvalósítására az MSZP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás és Újbuda Önkormányzata közös vállalkozást hozott létre. Kezdetben fele-fele arányban volt tulajdonos Leisztinger érdekeltsége és az önkormányzat, napjainkra Újbuda része egy százalékra apadt. A projekt a politikai csatározások kereszttüzébe került. Az ellenzék előbb azt sérelmezte, hogy "Molnár Gyula", azaz a kerületet irányító kormánypárti többség könyv szerinti értéken és nem piaci áron vitte vállalkozásba a 36 hektáros területet. Később már azt is, hogy miközben Leisztinger milliárdokat keresett az ügyleten, az önkormányzat alig valamit. Morvai Attila szerint mindenekelőtt azt kell tisztáznia a rendőrségnek, történt-e bűncselekmény. Azaz, hogy a feljelentésben felsorolt ügyletek és döntések törvénysértők-e, s okoztak-e vagyoni hátrányt. Ennek megállapítására nyilván több igazságügyi szakértőt is ki kell majd rendelnie a BRFK-nak. A szakértői vizsgálatok hónapokig is eltarthatnak. Ha törvénysértést állapítanak meg, következő lépésként azt kell majd tisztázni, kit terhel ezért felelősség. Kinek a mulasztása, szabályszegése miatt állt elő ez az állapot. Nyilvánvaló, hogy a feljelentés Molnár Gyula szocialista polgármester ellen irányul. Annak oka, hogy mégis ismeretlen tettes ellen tették, az lehet, hogy így egy esetleges nyomozásmegszüntetés után senki nem indíthat viszonteljárást hamis vád címén a feljelentő ellen.
HIRDETÉS
. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-466725 | 2007-10-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mint azt Kálmán Tibor, Békés polgármestere kiemelte, az ingatlanokkal, illetve a Békési Járásbírósággal kapcsolatos kapcsolatos kérdések mellett tájékoztatót adtak munkájukról a helyi általános iskolák, amelyekhez szoros partnerség fűzi az önkormányzatot.
- Az elhangzottakból, illetve a leírtakból az is kitűnt, hogy együttműködésünk mellett is minden intézmény komoly szakmai és közösségi szerepet vállal a békési fiatalság életében. A jövőben célom ezen közös munka további bővítése, a diákság és a pedagógusok bevonása a helyi kezdeményezésekbe - tette hozzá Kálmán Tibor.
- Változás áll be a város egy régi iskolaépületének életében - fogalmazott Kálmán Tibor a Facebook-oldalán. - A több telephelyen is oktató-nevelő munkát folytató Békési Református Egyházközség, illetve a Szegedi Kis István református iskola régóta mérlegeli a telephelyek gazdaságosabb fenntartásának lehetőségeit. Az önkormányzathoz a közelmúltban megérkezett a hivatalos értesítés arról, mely szerint a Rákóczi utcán található egykori polgári leányiskola épületét a református egyház nem kívánja tovább használni. Ezzel párhuzamosan a Békési Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék elnöke, dr. Bagdi Árpád Gyula jelezte, hogy jelenlegi telephelye nem mindenben felel meg az ott folyó munkának, viszont az iskola épülete alkalmas lenne a járásbíróság számára. Így ma a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy a megüresedő Rákóczi utcai iskolát a bíróság rendelkezésére bocsátja, ezzel párhuzamosan pedig megvizsgálja a bíróság jelenlegi épületének használati lehetőségeit is.
- Járási központként Békés számára kulcsfontosságú a bíróság szakszerű és eredményes működtetése, bízom benne, hogy ezzel a döntéssel ehhez hozzá tudunk járulni - tette hozzá.
Mint mondta, szavaztak a képviselők a Széchenyi tér 4/2. alatti önkormányzati ingatlan tetőszerkezetének önerőből történő felújításáról. Az épület a városkép meghatározó eleme, több önkormányzati bérlakásnak ad helyet.
Kálmán Tibor kitért arra , hogy ebben a tanévben is 12 békési középiskolás kaphat Békési Középiskolai Ösztöndíjat, a személyükről is csütörtökön döntött a testület. Részükre ebben a tanévben havi 15 ezer forintot fizetnek ki - szólt a részletekről. Szintén döntöttek a képviselők az idei Szociális Munkáért Díj odaítéléséről is, melynek díjazottja ebben az évben is ünnepélyes keretek között, november 11-én veheti át a kitüntető címet. | Békési Járásbíróság épületéről is tárgyaltak | Több városi tulajdonban álló épületről, illetve iskolákat érintő kérdésekről is tárgyalt a békési képviselő-testület. Új helyre költözhet a Békési Járásbíróság. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekesi-jarasbirosag-testulet | null | true | null | null | BEOL |
Gazdaság: A luxusra vadászik az adóhivatal | A tavalyinál lényegesen kevesebb vagyonosodási vizsgálatot folytat le idén az APEH. A hatóság új módszerekkel derítené fel az adóelkerülőket, a luxuséletvitelt folytató, drága vagyontárgyakkal rendelkezőket vehetik górcső alá. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20101004-a_luxusra___gyel_az_adohivatal-832931 | 2010-10-04 12:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | SZOLJON |
Hagyó Miklós volt budapesti főpolgármester-helyettes másfél éve zajló pere – a BKV-ügy – elölről kezdődik. A Kecskeméti Törvényszék ugyanis úgy döntött, félbehagyja az ügyet, és visszaküldte Budapestre.
Nem folytatódik, hanem újrakezdődik a Hagyó-per a Fővárosi Törvényszéken Hagyó Miklós volt budapesti főpolgármester-helyettes másfél éve zajló pere – a BKV-ügy – elölről kezdődik. A Kecskeméti Törvényszék ugyanis úgy döntött, félbehagyja az ügyet, és visszaküldte Budapestre. mondta a Magyar Nemzetnek Póta Péter, az FT szóvivője azt követően, hogy a Kecskeméti Törvényszék nyilvánosságra hozta álláspontját az ügy áttételéről. Azt majd a kijelölt bíró dönti el, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény keretein belül miként veszik figyelembe a kecskeméti tárgyalásokon elhangzott vallomásokat. Előfordulhat, hogy felolvassák vagy csak ismertetik a vádlottak, a tanúk nyilatkozatait, de az is, hogy újra be kell idézni a már meghallgatottakat.
A Kecskeméti Törvényszék kedden jelentette be, hogy másfél év után lemond az ügyről, és visszautalja azt a Fővárosi Törvényszékhez. Az ügyet másfél éve helyezték át Kecskemétre arra hivatkozva, hogy a Fővárosi Törvényszék túlságosan leterhelt. Azóta tanúk és bizonyítékok sokaságát hallgatták meg és mutatták be, sok-sok kötet irat keletkezett.
Az Alkotmánybíróság azonban időközben megsemmisítette azt a jogszabályt, amely lehetővé tette az ügyek áthelyezését egyik bíróságról a másikra. Azt ugyanis alaptörvény-ellenesnek és nemzetközi szabályokba ütközőnek tartotta. A Kecskeméti Törvényszék erre hivatkozva döntött úgy, hogy visszateszi az ügyet Budapestre, mert "jelenleg nincs olyan hatályos törvényi, illetőleg alaptörvényi rendelkezés, amely alapján a Kecskeméti Törvényszék illetékes lenne az ügyben".
Hagyó Miklóst és 14 társát a 2010-es év legnagyobb visszhangját kiváltó korrupciós ügyében, a BKV-ügyben vádolják. A vád szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és H. Évával, a BKV-hoz tartozó DBR Metro sajtóreferensével - saját vagy ismerőseik anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében - 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek. A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta pedig szabadlábon védekezhet.
A Hagyó Miklósról szóló cikkeinket ezen az oldalon találja. | Teljesen elölről kell kezdeni a Hagyó-pert | Hagyó Miklós volt budapesti főpolgármester-helyettes másfél éve zajló pere – a BKV-ügy – elölről kezdődik. A Kecskeméti Törvényszék ugyanis úgy döntött, félbehagyja az ügyet, és visszaküldte Budapestre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20131218-teljesen-elolrol-kell-kezdeni-a-hagyo-pert.html | 2013-12-18 07:33:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Jelenben megjelent cikkben Varnus Xavérről azt állítják, tinédzser fiúk ellen követett el szexuális visszaéléseket. Arról is írtak, hogy hét évvel ezelőtt a HVG is nyomozott ebben az ügyben, s három érintett beszélt is nekik, de a cikk végül sosem jelent meg.
Az orgonaművész ma reagált a cikkre. A Telexszel közölte, hogy a Füssy Angéla által jegyzett cikk tele van csúsztatásokkal és hamis információkkal. "Régóta keresi a fogást rajtam, és most egy 30 éves, kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál" - írta a levélben.
A HVG főszerkesztője, Gergely Márton is nyilatkozott a lapnak: szerinte a cikket a szakma szabályai miatt nem tették közzé, a most napvilágra került részletek pedig a kontextusukból kiragadva lettek bemutatva, a kommentár pedig súlyosan torzítja azok értelmét.
A Magyar Jelen cikkének megjelenése után Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa elég hevesen reagált: nyílt levelében Varnus zeneakadémiai koncertjének lemondására szólította fel az intézmény rektorát.
Ma pedig Dúró Dóra a belügyminisztert kérdezte az ügyben. A képviselőnő egyben arra is kíváncsi volt, megtarthatja-e a zenész a karácsonyi koncertjét Budapesten.
Nyomoznak az ügyben
Az Index tudósítása szerint a kérdésre Rétvári Bence államtitkár reagált, aki elmondta, hogy valóban felháborító esetekről lehetett hallani az elmúlt két hétben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig már nyomoz az ügyben, s több tucat tanúmeghallgatás is történt.
"A munka folyik" - emelte ki Rétvári, arra viszont nem tért ki, hogy Varnus megtarthatja-e karácsonyi koncertjét a Zeneakadémián. Dúró Dóra a viszontválaszában közölte, hogy a koncert idejére a Mi Hazánk az épület előtti tüntetésre készül.
Lakatos Márk-ügy | Nyomoz a rendőrség a Varnus Xavér-ügyben | Egy, a múlt héten megjelent cikk fiatalkorúak abuzálásával vádolta meg Varnus Xavért. Ma a világhírű orgonaművész is megszólalt az ügyben, egy levélben utasítva vissza a vádakat. A parlamentben ma kiderült, hogy a rendőrség vizsgálja az ügyet, sőt, már tanúkihallgatások is történtek. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/varnus-xaver-nyomozas/916cr0p | null | true | null | null | Blikk |
Salátatörvénybe rejtve szűkíti a nyilvánosságot a kormány a Nemzeti Földügyi Központ által eladott földeknél, hívta fel az Átlátszó figyelmét egy termőföldek adásvételére szakosodott olvasónk. A módosítással nem kell közzétenni az Agrárminisztériumnak a földügyi központos szerződéseket. A minisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.Nyolcvanhatoldalas törvénymódosítást nyújtott be október 29-én este 22 óra után Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, "Egyes agrártárgyú törvények módosításáról" címmel. A látszólag nem túl érdekes változtatások között elrejtett érdekességre olvasónk hívta fel a figyelmet. A "32. § Hatályát veszti a NFA tv. 21. § (7) bekezdése", mely az indoklás szerint "A párhuzamos szabályozás kizárása érdekében hatályon kívül helyezésre kerül az NFA tv. Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződés adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló 21. § (7) bekezdése".Ezt a száraz jogi indoklást fordította le magyarra olvasónk. Ahogy írta, a hatályos szövegben az áll, "E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait." Vagyis amint ezt a salátatörvényt elfogadják, nem kell majd közzétenni az Agrárminisztériumnak az NFK-s szerződéseket. "Legalábbis az NFA-törvény alapján nem, az üvegzseb, stb. törvények alapján általános előírások szerint kellene, de ez komoly visszalépés a nyilvánosság felől" - tette hozzá.Az állami földeket a Nemzeti Földügyi Központ adja el. Így történt azzal az erdőrészlettel is, amit Lázár János vásárolt meg a batidai kastélya közelében. Megírtuk, az építési és közlekedési miniszter egy 7815 négyzetméteres erdőt vehetett meg az államtól, holott az állami erdők értékesítését alapesetben jogszabály tiltja. A miniszternek azonban felmentést adott ez alól az Agrárminisztérium. Lázár 1,5 millió forintos vételárat fizet az államnak.Az Agrárminisztérium 2023-ban döntött többek között Lázár János vételi ajánlatáról, ez derült ki az Átlátszónak közadatigénylésben küldött adatokból. A minisztérium azt is írta, "tájékoztatom, hogy - a csatolt dokumentumból is láthatóan - az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése nem meghatározott személy számára kiadott nyilatkozat, hanem általánosságban hivatott megerősíteni a tulajdonosi joggyakorló felé, hogy a földrészlet állami tulajdonban tartása birtokpolitikai, természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontokat figyelembe véve nem indokolt. Továbbá tájékoztatom, hogy a sajtóban megjelent információkkal szemben, a kérdéses erdőterületek magántulajdonba adásának jogszabályi akadálya nincs."Majd csatolták a "Nyilatkozatot", melyben leírják, hogy ahhoz, hogy állami erdőt lehessen venni, ahhoz a miniszter engedélye kell - a tervezett jogügylet tekintetében irányadó Evt. 8. § (6) bekezdése, valamint a Hr. 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Evt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához. Az is szerepel benne, hogy "Vételi ajánlat érkezett az NFK-hoz a Mellékletben részletezett ingatlanok adásvétel jogcímén történő megszerzése iránt".Többek között az így eladott földekről szóló információkat tette közzé az Agrárminisztérium, amit a törvénymódosítással alaposan leszűkítenek. Forrásunk szerint ennek leginkább az lehet az oka, hogy a sajtó túl sokat foglalkozott földvásárlásokkal.Majd úgy folytatta, az NFK honlapja már nem működik, illetve a közérdekű adatoknál éves összesítésben pdf-ben vannak fent a szerződések."Tehát a határidőnek soha nem felelt meg a közzététel, ma sem, nyilván ezért veszik ki a törvényből. Jelenleg itt találhatók éves összesítésben ömlesztve a mindenféle szerződések."Kiemelte, ezek a táblázatok évenként felkerülnek az előző évre vonatkozóan, tehát mindig utólag. "De persze teljességi nyilatkozat nélkül, csomó nincs benne. Ugyanígy a Birtokpolitikai Tanács döntéseit is közzé kellene tenni (ott dől el minden, igazából az összes szerződésről ott döntenek) az ülés után 5 napon belül, na ezt soha nem teszik meg. Akkor a Lázár-féle szerződést is a megkötése előtt lehetett volna látni, mert azt is a BPT hagyta jóvá előzetesen. A most benyújtott agrársaláta ezt nem érinti amúgy, ergo ez a közzétételi kötelezettség ezután is fennáll, de ugyanúgy semmit sem ér, mint a fentebbi. És nincs limitje a közzétételnek, tehát elvileg "örökre" kint kellene lenniük az adatoknak. Csak akkor sokkal könnyebb lenne "Ángyán-jelentéseket" írni, és ez talán nem cél" - fogalmazott forrásunk.Az Agrárminisztériumtól megkérdeztük, hogy az NFK az eddigi közzétételeket hol tette meg, milyen határidő vonatkozott rá. Azt is, hogy a Birtokpolitikai Tanács döntéseit hol teszik közzé, valamint hogy a jelenleg élő szabályozáshoz képest az új milyen határidő változást jelent. Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.Segesvári CsabaCímlapkép: Orbán Ráhel sárazsadányi szőlői és Tiborcz István tokaji borháza - Pápai Gergely / Átlátszó | Törvénymódosítással rejtik el az állami földeladásokat a kíváncsi szemek elől | Salátatörvénybe rejtve szűkíti a nyilvánosságot a kormány a Nemzeti Földügyi Központ által eladott földeknél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/11/07/torvenymodositassal-rejtik-el-az-allami-foldeladasokat-a-kivancsi-szemek-elol/ | 2024-11-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
magyarnarancs.hu: Az elmúlt négy órában kis túlzással többet nyilatkozott, mint az azt megelőző négy évben. Segítsen rekonstruálni, pontosan mi történt ma és miért.
Simicska Lajos: Őszinte leszek: még én is dolgozom az elmúlt órák rekonstruálásán. Képzeli, mennyire mellbe vágott a dolog. Elárultak az embereim.
magyarnarancs.hu: Kik az árulók?
SL: Az, amit a Liszkay úr és a menedzsment művelt, teljesen mellbe vágott. Olyan nincs, hogy valaki bejelenti a lemondását, majd azt egyből nyilvánosságra hozza és viszi a komplett bandát. Ez számomra vállalhatatlan.
magyarnarancs.hu: Tisztázzuk: akkor tehát ő mondott le, vagy ön mondott fel Liszkaynak?
SL: Liszkay közölte, hogy le szeretne mondani a főszerkesztőségről. Ezt én el is fogadtam, aztán a sajtóban láttam, hogy az egész menedzsment felállt. Én meg csak néztem, hogy mi a pöcs zajlik itt. Akkor mondtam, hogy jó, rendezzük a tulajdoni viszonyokat, és az ügyvezetői és főszerkesztői kinevezéseket. Két óra alatt lerendeztem. Na most, jóbarátok nem így intézik az ügyeket. Ez kicsit feldúlt. Az embereknek lehetnek fenntartásaik, problémáik – bizonyos dolgokban egyetértenek, másban nem –, de az ügyeknek van kulturált intézési módja. Nem érdekel, miért csinálta. Áruló.
Balra Liszkay, jobbra Simicska
magyarnarancs.hu: Időközben az Átlátszónak adott interjújából kiderült, hogy ön lesz a HírTV első embere, és már ki is nevezte D. Horváth Gábor korábbi főszerkesztő-helyettest a Magyar Nemzet szerkesztősége élére. A cégadatok szerint ugyanakkor Liszkay tulajdonosa is a lapot kiadó Nemzet Kft.-nek. Akkor neki ebbe már nem is volt beleszólása?
SL: Valóban tulajdonosa volt, de Liszkay a mai nappal kiszállt a társaságból és eladta az üzletrészét. Az új ügyvezető igazgatót Tóth Mariannának hívják.
magyarnarancs.hu: Ezek szerint Liszkay lemondott a tulajdonrészéről?
SL: Nem lemondott róla, eladta.
magyarnarancs.hu: Kinek?
SL: Pillanat, utána kell kérdeznem a kollégáknál. (…) A Pro-Aurum Zrt.-nek.
magyarnarancs.hu: Az adattár szerint a Pro Aurum Zrt. az ön többségi tulajdonában van.
SL: Igen, de tájékozódnom kellett, hogy pontosan melyik vállalaton keresztül zajlott az üzlet. Kiadtam az utasítást, hogy vásárolják ki, és ezt az illetékesek végrehajtották.
magyarnarancs.hu: Tehát akkor lényegében arra kérte Liszkayt, hogy amennyiben lemond, adja el a Nemzet Kft.-ben lévő tulajdonrészét önnek.
SL: Igen, mondtam neki, hogy rendben, lemondhat, de akkor el kell adni. Kapsz érte valami lét, azt megkapod és baszd meg. Nem volt ellenvetése. Kineveztem az új ügyvezetőt és a főszerkesztőt, és a dolog el volt rendezve. Az árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom, mostantól csak a saját embereimre támaszkodom. Ez így rendben van önnek?
magyarnarancs.hu: Mennyit fizetett Liszkaynak a részesedéséért?
SL: Mit tudom én. Na jó, várjon, megmondom, mindjárt utánakérdezek. (…) 100 millió körüli pénzt.
magyarnarancs.hu: Más tulajdonosi kérdést is rendezni kellett? Van más résztulajdonos a korábbi ügyvezetők között, aki most eladta önnek a részét?
SL: Mit tudom én azt. Megvettem amit kellett, azt kész.
magyarnarancs.hu: Mekkora részben öné a Pro Aurum?
SL: Ne kérdezzen már hülyeségeket, nem tudom pontosan fejből. Az enyém. Kiterjedt a birodalom, sok érdekeltségem van.
magyarnarancs.hu: Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője is lemondott. Az ő utódja megvan már?
SL: Megvan. Schlecht Csabának hívják.
magyarnarancs.hu: Mennyire maradt egyedül? Nyerges Zsoltot vagy Fonyó Károlyt továbbra is a szövetségnek tekinti? Vagy ők is árulók?
SL: Nem, ők nem. Csak a Liszkayt és az ő keze alatt dolgozó menedzsmentet tekintem árulónak. Azokat, akik lemondtak. Nyerges és Fonyó üzleti partnereim, nincs közük ehhez az esethez. Jóban vagyok velük.
magyarnarancs.hu: Arról is cikkeznek már, hogy feltehetőleg Orbán Viktor és a főtanácsadója, Habony Árpád állnak az akció mögött. Állítólag egy új médiabirodalom van kiépülőben, amelynek Liszkayék lehetnek a fő arcai. (A Narancs egész nap próbálta elérni Liszkay Gábort, eredménytelenül - rpd)
SL: Ezt nem tudom megmondani. Egy háború zajlik, amiben könnyen lehet, hogy ilyen eszközökkel is számolni kell. Maximálisan ellenzem azt a médiapolitikát, amit a kormány folytat, és ennek hónapok óta hangot is adtam.
magyarnarancs.hu: Beszélik, hogy önnek nem tetszik az oroszbarát kül- és energiapolitika. Ebből mi igaz?
SL: Nem tetszik, nagyon nem tetszik. Én még akkor nőttem fel, amikor itt Szovjetunió volt, és nincsenek jó emlékeim a ruszkik magyarországi tevékenységéről. Finoman szólva nem tudok határozott különbséget tenni az akkori szovjetek és a mai oroszok politikai viselkedése között.
Most jön a feketeleves
magyarnarancs.hu: Több helyen felmerült, hogy azért orrolt meg Orbánra, mert a szűk körei kihagyták önt az MVM Földgázszállító és a Mol Energy Trade Zrt. közti orosz földgázüzletből, amivel a kedvezményezettek tízmilliárdos nagyságrendű hasznot tettek zsebre.
SL: Lehet, hogy ezen marhára meg fog lepődni: a világ nem csak üzletből áll. Én alapvetően – itt meg lehet, hogy hangosan nevetni is fog – értékek és elkötelezettségek mentén végzem a dolgomat. Nekem ezek fontosabbak adott esetben, mint az üzlet. Lehet, hogy a mai világban ez furcsán hangzik, de én ilyen vagyok. Tartozom annyival a hazámnak, a családomnak és magamnak, hogy csak olyat cselekszem, amit helyesnek tartok és olyanokkal üzletelek, akiket vállalható üzletpartnernek tekintek. Hiszi vagy sem: az én szövetkezésem Orbánnal abból indult ki, hogy le akartuk bontani a diktatúrát és a posztkommunista rendszert. Kiderült, hogy ez nem egy egyszerű dolog, ezen melózni kell. De az kurvára nem volt benne ebben a szövetkezésben, hogy felépítünk helyette egy másik diktatúrát. Ebben én nem vagyok partner.
magyarnarancs.hu: Azért kell, hogy legyen ennek a konfliktusnak egy személyes dimenziója is: mégiscsak bő harmincöt éve egymás barátai és harcostársai. Ne mondja, hogy ebben a szembenállásban nincsenek érzelmi motívumok.
SL: Persze. Egy nagy csalódás, nem tagadom. Államférfinek képzeltem, aki jót tehet ennek az országnak, de rá kellett jönnöm, hogy nem az. Ezt írja is meg.
magyarnarancs.hu: Azt nyilatkozta a hír24.hu-nek, hogy nem érzi biztonságban magát: elütheti egy autó, de akár le is lőhetik. Miért érzi fenyegetve magát?
SL: Ismerem ennek a történetnek a szereplőit, tudom mire képesek. De igazából nem félek, csak amikor az az újságíró hívott, épp útban voltam a kocsival a szerkesztőség felé; még nagyon zaklatottan éreztem magam, és akkor mondtam, hogy persze, akár le is lőhetnek. Amúgy ez tényleg benne van a pakliban, de ettől még nem félek. Ez egy kemény világ. Röhögjön csak ki, de én egy elkötelezett demokrata vagyok. Kurvára nem tetszik az, ahogy és amilyen módszerekkel ezek a fiúk intézik a dolgaikat ebben az országban.
magyarnarancs.hu: Azért Orbán önkényuralmi törekvései nem tavaly kezdődtek, és amíg az érdekeltségei nem bánták, önt sem zavarta annyira a demokratikus jogok csorbulása. Mikor tört meg a kapcsolatuk? Mi volt a fordulópont?
SL: Tavaly áprilisban a választások után leültünk és elmondta az elképzeléseit. Ennek a részleteibe nem fogok belemenni, de nem tetszett a dolog. Én erre azt mondtam neki, hogy ebben én nem akarok partner lenni. Azóta durvultak el az események.
magyarnarancs.hu: Azóta nem is találkozott azokkal a befolyásos fideszesekkel – elsősorban Rogán Antalra és Lázár Jánosra gondolok –, akikkel korábban gyakran találkozott?
SL: Azt tudom erre mondani, hogy korábban sem voltak túl aktívak ezek a kapcsolatok. Ez nem így működik. Én politikussal, ha jól emlékszem, az elmúlt egy évben nem is beszéltem. Minek.
Minek? Minek?
magyarnarancs.hu: Most akkor elmegy pihenni?
SL: Egy hétre elmegyek holnap, igen.
magyarnarancs.hu: Újságírók közt gyakori téma, hogy Simicska és Orbán annyi minden régi sztorit tud egymásról, hogy már csak ezért sem mernének nyílt karddal egymásnak menni.
SL: Mire kíváncsi? Harmincöt éve ismerem, mond ez valamit? Ismerem, sok minden tudok róla, igen. Na és?
magyarnarancs.hu: Akkor, bizonyos tekintetben politikai kockázatot hordoz a kormányfőre nézve.
SL: Na és, akkor mi van, lelőnek? (Nevet.) Bízzunk benne, hogy nem így lesz. | "Sok mindent tudok Orbánról" - Mélyinterjú Simicska Lajossal | A Narancsnak is feldúltan nyilatkozó vállalkozó beszélt Orbán diktatúrájáról, Habonyról, és azt is elárulta, hogyan lesz végleg az övé a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/sok-mindent-tudok-orbanrol-melyinterju-simicska-lajossal-93660 | 2015-02-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
T. Zs. zsombói vállalkozót (négy év próbaidőre bocsátással) egy év és három hónap börtönbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésként egymillió forint megfizetésére kötelezte a bíróság. Társa, Sz. J. büntetése (szintén négy évre felfüggesztett) másfél év börtön, valamint egymillió forint megfizetése. A harmadrendű vádlottat, B. L.-t egy év börtönre, egymillió forint pénzbüntetésre ítélte, a közügyek gyakorlásától pedig három
évre eltiltotta a gyulai bíróság. A bíró tudomása szerint a vádlott korábbi nyolc hónapos szabadságvesztés büntetésének próbaideje alatt követte el az újabb bűncselekményt, mindkét börtönbüntetés letöltendő. Ezt a védő cáfolta, mert bejelentése szerint a felfüggesztés határideje már lejárt. Egy további vádlottnak kilencvenezer forint pénzbüntetést kell megfizetnie. Az ötödik - munkanélküli asztalosként olaj-nagykereskedelemmel próbálkozó - vádlottat, mivel a tárgyalás során az derült ki, hogy nem tudhatta, miben vesz részt, a bíróság felmentette.
1994-ben T. Zs. és Sz. J. egy zsombói kft. tulajdonosaiként kezdtek olaj-nagykereskedelemmel foglalkozni. Álnéven Pusztamérgesen és Csanádapácán a helyi mezőgazdasági szövetkezettől tározót vettek bérbe olajtermékek tárolására. Pusztamérgesen 150 ezer liter háztartási tüzelőolajat tároltak, azt - feltehetően szőkítést követően - gázolajként értékesítették, és ezzel az államnak 7,2 millió forint adókiesést okoztak. Csanádapácán a Haladás majorban a két zsombói vállalkozó és a harmadrendű vádlott, B. L. együttműködése nyomán 25 000 liter háztartási tüzelőolajat tároltak. Ezt lefoglalták, de az olajnak később nyoma veszett. Az elmaradt adóbevétel ebben az esetben 1,3 millió forint volt.
Az eljárásban nem sikerült bizonyítani a savazás - "szőkítés" - tényét, de találtak az olajszőkítésre utaló nyomokat. A vádlottak tagadták, hogy ők kötötték volna álnéven a szerződéseket. A bíró elmondta, hogy valószínűleg valakik állhattak a vádlottak mögött, akik az igazi haszonélvezők, de hozzájuk az igazságszolgáltatás nem jutott el.
A büntetések kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy hat évvel ezelőtti ügyről van szó, és nem a vádlottak hibája miatt halasztódott ilyen sokáig a határozathozatal. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a négy elítélt és védője felmentésért fellebbezett, így az ítélet még nem jogerős.
Az ügy azért került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntése nyomán soron kívül Gyulára, mert az 1994-es ügy első, Orosházán meghozott ítéletét a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, és az ügy újratárgyalásával a Gyulai Városi Bíróságot bízta meg. A Békés Megyei Bíróságon a napokban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hírbe hozott megyében e most lezárult bírósági eljárás az egyetlen, amely olajjal kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozik. | Elsőfokú ítélet született egy olajos perben<br/> | Három vádlottat börtönbüntetéssel, egyet pénzbüntetéssel sújtott, egyet pedig felmentett a vádak alól csütörtöki ítéletével a Gyulai Városi Bíróság abban az olajos perben, melynek öt vádlottja jövedékkel való visszaélés és okirat-hamisítás miatt állt eljárás alatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/12/20001214elsofoku | 2000-12-14 17:14:00 | true | null | null | Origo |
A Mandiner David Pressman amerikai nagykövet ma tett nyilatkozatáról kérdezte a minisztert, amely szerint az Orbán-kormány gazdasági semlegességi politikájának, az Oroszország- és a Kína-függőségnek hatása lesz az Egyesült Államok és az euroatlanti szövetség biztonságpolitikájára is. Gulyás legszívesebben nem kommentálná a nyilatkozatot, de azt javasolta David Pressmannak, hogy tanulmányozza az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat, mert az masszívan növekszik. | David Pressmannak tanulmányoznia kellene az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat | A Mandiner David Pressman amerikai nagykövet ma tett nyilatkozatáról kérdezte a minisztert, amely szerint az Orbán-kormány gazdasági semlegességi politikájának, az Oroszország- és a Kína-függőségnek hatása lesz az Egyesült Államok és az euroatlanti szövetség biztonságpolitikájára is. Gulyás legszívesebben nem kommentálná a nyilatkozatot, de azt javasolta David Pressmannak, hogy tanulmányozza az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat, mert az masszívan növekszik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255963_david-pressmannak-tanulmanyoznia-kellene-az-amerikai-kinai-kulkereskedelmi-forgalmat | null | true | null | null | Népszava |
Noha a külsőségek és a szervezethez csatlakozók névsora azt mutatta a külvilágnak, hogy minden rendben van a World Boxing körül, és ténylegesen képes lesz átvenni az amatőr ökölvívás vezetését attól az IBA-tól, mellyel 2023 óta a NOB szóba sem áll, emellett a sportág olimpiai versenyeinek szervezését is kivette a kezéből. Ráadásul ha az orosz óriáscég, a Gazprom által támogatott Nemzetközi Bokszszövetség marad a sportág elsőszámú irányítója, az ökölvívás kikerül az olimpiák műsorából - jelenleg már nincs is benne a 2028-as Los Angeles-i nyári játékok programjában.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támogatott, ám még el nem ismert World Boxing (WB) mentheti meg az ökölvívást - legalábbis az olimpiai szereplését -, és sportvilágszervezet minden segítséget megad a WB hatalomátvételéhez. Legutóbb a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy körlevélben szólította fel a tagszervezeteit, hogy szakítsák meg a kapcsolatot a nemzeti ökölvívó-szövetségekkel, amennyiben azok nem lépnek ki a Nemzetközi Bokszszövetségből. A NOB 2025 elejét tűzte ki határidőként arra, hogy a nemzeti bokszszövetségek végrehajtsák az ultimátumot, és World Boxingra cseréljék az IBA-tagságukat.
Ráadásul egyre-másra csatlakoztak az új szervezethez a profik között is világbajnoki címet szerző világnagyságok. Előbb a középsúly korábbi vitathatatlan bajnoka, Gennagyij Golovkin, a Kazah Olimpiai Bizottság elnöke vállalt szerepet a World Boxingban, majd őt követte az ukrán legenda, az atlantai olimpián aranyérmet nyerő, a profik között a királykategóriát sokáig uraló Volodimir Klicsko. Utóbbi kijelentette, minden erejével támogatja a szervezetet és elnökét, Boris van der Vorstot abban, hogy az ökölvívás olimpiai sportág maradjon. Őket gyors egymásutánban 11 ország követte, többek között az az Üzbegisztán, melynek bokszolói öt aranyérmet nyertek a párizsi olimpián, azaz hirtelenjében már 55-re duzzadt a WB taglétszáma.
Ám most eljött a feketeleves ideje, ugyanis kiderült, anyagilag egy hatalmas lufi a World Boxing jelenleg. Boris van der Vorst, a szervezet holland elnöke ugyanis a WB coloradói kongresszusán bejelentette , igencsak korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Nyilvánosságra kerültek a 2023-ban alapított World Boxing első pénzügyi kimutatásai, amiből egyértelműen kiderült, komoly problémák vannak. Ugyanis a számok nem hazudnak, és a jövőre világbajnokságot is rendező szervezetnek 2025-re alig több mint egymillió dollár áll a rendelkezésére.
Mindez elég nagy nyugtalanságot okozott az amatőr ökölvívásban, hiszen ez az összeg - pestiesen szólva - még hideg vízre sem elég, nemhogy a sportág irányítására és a fő cél, az IBA legyőzésére. Utóbbi szervezet anyagi háttere több mint stabil, hiszen az orosz Umar Kremljov vezette IBA a Gazprom százmilliói felett rendelkezhet, ráadásul anyagilag is megbecsülik az eredményes bokszolókat. Jelenleg a sportág olimpiai szereplésének megmentőjeként tetszelgő World Boxing mindenben jelentősen elmarad az IBA lehetőségeitől. Arról nem beszélve, hogy a WB képtelen támogatni ennyi pénzből a nemzeti szakszövetségeket, nem tud komoly versenyt megrendezni és semmilyen pénzbeli jutalmat nem tud fizetni a legjobb, a versenyeken kiemelkedő eredményeket elérő bokszolóknak.
Nagy kérdés tehát, hogy ilyen siralmas anyagi lehetőségek mellett vajon képes lesz-e megmenteni az ökölvívást az olimpiai száműzetésből a World Boxing - sokan tették fel a kérdést az anyagi beszámolókat megismerve. A sportág talpra állításához megfelelő finanszírozás, teljes munkaidőben dolgozó szakemberek szükségesek elsősorban. Ám utóbbiakat meg kellene fizetni. És jelenleg ez az, ami a könyvelés szerint nem megy. | Kidurrant a bokszlufi! Kiderült, hogy az IBA helyére törő World Boxing szegényebb a templom egerénél | Súlyos probléma derült ki az amatőr ökölvívás irányításáért küzdő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) háttértámogatását élvező World Boxingról: az amerikai Coloradóban rendezett kongresszuson nyilvánosságra került, hogy a szervezetnek mindössze egymillió dollár áll rendelkezésére 2025-re. Ez az összeg – ahogy mondani szokták – hideg vízre sem elég, hát még arra, hogy a Gazprom százmilliói felett rendelkező Nemzetközi Bokszszövetséget (IBA) kiszorítsák a nemzetközi boksz irányításából. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/okolvivas-nemzetkozi-boksz-iba-world-boxing-anyagi-helyzet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nehéz tudomásul venni azt a tényt - és most már amerikai tapasztalatot -, hogy az embereket sokkal inkább érdekli a mai gond, mint a holnaptól kiszámíthatatlanná váló jövő, és végképp nem törődnek azzal sem, ha a döntési lehetőségeiket, szabadságukat veszi el egy elítélt bűnöző. Hónapokig vitatkozhatunk arról, hogy a választók különböző csoportjai milyen társadalmi értékeket (pl. szabadság, biztonság, igazságosság, szolidaritás) tekintenek elsődlegesnek, vezetőiktől minek a képviseletét várják el.
Bár a választókat megszólító politikai alakulatok az értékekhez kapcsolódó politikai eszméket/ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, fasizmus stb.) követik, programok és megszólalások alapján még a szereplők azonosítása sem könnyű. Ráadásul az eszmék és értékek hatásossága a választók szükségleteiből és azok kielégítettségének hiányából levezetett hajtóerők fátylán át érvényesül. És ezzel eljutottunk az eszmék és a teli has problémájához, bonyolultabban a szükségletek és azok kielégítését vezérlők motiváció és célkitűzés Maslow piramisához.
A MASLOW-PIRAMIS. Abraham Maslow a II. világháborút követő években, az emberi viselkedés megfigyelésén alapulóan írta le azt, hogy a magasabb rendűnek gondolt szükségletek (pl. kulturált emberi kapcsolatok vagy személyes fejlődés) kielégítését akkor tartjuk fontosnak, ha az alsóbb szintű (pl. éhség vagy biztonság) igényeink teljesültek. Maga Maslow ugyan az általa osztályozott szükségleteket sohasem rendezte a neki tulajdonított hétfokozatú hierarchikus rendszerbe, de a didaktikus ismeretátadás érdekében felfedezése mégis a Maslow-piramis néven vált közismertté.
Ha Maslow-t szem előtt tartva visszatérünk az USA elnökválasztás egyik tanulságára, akkor azt kell gondoljuk, hogy a választók tömegei a Covid és az azt követő infláció nyomán elvesztették a biztonságos megélhetésbe vetett hitüket. Az elbizonytalanodást ráadásul az attól való félelem is fokozta, hogy a munkapiacon sokkal alacsonyabb kereseti igényekkel kopogtató bevándorlók miatt nemcsak a jövedelmük vásárlóereje mérséklődött, hanem akár el is veszthetik. A kettős ok miatti morális pánik felől érthető, hogy miért aratott a latinók, a feketék és a háziasszonyok bizonyos köreiben Trump.
De ugyanígy a mesterségesen felkeltett félelemérzet (ld. migránsveszély), illetve a piaci árváltozást kormányzati intézkedésként feltüntető rezsicsökkentés terelte a választók tömegeit Orbán hálójába. Még akkor is rászavaztak, ha esetleg érzékelték a maffiaállam miatt a szabadságjogaik csorbulását, vagy a közjavak oligarchák általi kisajátításának veszélyét.
BIZONYTALAN JÖVŐ. A közönség még azokban az országokban sem tekintette természetesnek, hogy a Covid alatti termelésleállás, meg a kiesett jövedelmek pótlására folyósított állami segélyek hatására megugrottak az árak, amelyekben az árak és a foglalkoztatás hullámzásához már hozzászoktak. Az 1928-33-as nagy gazdasági világválság után - eleinte csak az USA-ban, de II. világháború óta a világ többi részén is - alkalmazott keynesi gazdaságpolitika kisimította a keresleti-kínálati ingadozást, ezért a lakosság várakozásaiban a változások kiszámíthatósága, fokozatossága erősödött.
Nem csupán a népbarátság, a szívjóság vette rá a kormányokat, hogy állami többletkereslet támasztásával kisimítsák a konjunktúra ciklikus hullámzását, hanem a gazdasági-pénzügyi és ennek következtében politikai károk mértékének csillapítása is. A megszokottá vált állami beavatkozás hatására a zsigeri félelmek is alábbhagytak: a fizikai szükségletek és a biztonság iránti vágy mellett azonos súlyúvá vált a szociális (politikai) szükségletek, a saját életvitel és önmegvalósítás kérdése.
A hierarchia különböző polcain helyet foglaló szükségleteink stabil viszonyok közötti egyenrangúsága különösen a választások idején vezetheti tévútra a politikusokat. Hiába igazolják a statisztikákkal, hogy a rendkívüli körülmények megszűntek, ez csak az ezzel foglalkozó "kiválasztott" értelmiségieket nyugtatja meg, a közönség széles tömegeit, a népet aligha. A nép nem statisztikákat olvas, hanem rémhíreket oszt meg, és a hónap végét a saját pénztárcájához igazodóan éli meg. Legtöbbjüket nem érinti meg a jogállamiság elvesztése vagy az általuk amúgy sem olvasott újságok megszűnése. A háború azonban több lesz, mint a híradók filmkockáinak rémképe: feltűnnek a jóval alacsonyabb kereseti igénnyel fellépő menekültek, akiken bár eleinte megesik a szíve, ruhát és élelmet gyűjt nekik egy-két napig, de ha ez a helyzet tartóssá válik, a morális pánik legyőzi a szolidaritást.
Amerikát és Magyarországot is egymás után érték a kisimított ingadozásokat messze felülmúló szökőár hullámok. Kezdődött a 2008-as világpénzügyi válsággal, amin Amerikában Obama elnöksége alatt eleinte úrrá lettek ugyan, ám az elitellenesség és a válság miatt alig csillapodó düh Hillary Clinton helyett a demagóg Trumpot juttatta hatalomhoz. A 2008-as válság utáni kormányzati megszorításnak Magyarországon a "több, mint kormányváltás" lett a következménye, amit "alkotmányosnak álcázott államcsíny", azaz a kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere, a NER kiépítése követett.
Amikor Putyin a destabilizáció érdekében elfoglalta a Krímet, majd kiprovokálta a menekültválságot, felbomlani látszott a gazdasági-pénzügyi ingadozások csillapítására még alkalmas nyugatias kormányzás, az Európai Unió felzárkóztatást és békét pénzen megvásárló korábbi rendszere. Ezt a destabilizációt a váratlanul bekövetkezett világjárvány tovább fokozta, a világban kialakult háborús gócok pedig csillapíthatatlanul újabb és újabb menekülthullámokat idéztek elő.
Ezeknek a rendkívüli jelenségeknek a feldolgozásához a korábbi mechanizmusok elégtelenek, ezért alakult ki a világ minden fejlett országában az a meggyőződés, hogy a jövő egyre bizonytalanabb, a "jó évek" már mögöttünk vannak. Gyerekeink már nem fogják megélni, hogy olyan kiszámítható legyen a jövőjük, mint amilyen a mi és a szüleink élete volt a 60-as évektől A szorongás és a problémák gyökere, emiatt a megoldhatóságuk is globálissá vált, miközben az emberek lokálisan igyekeznek biztos kezű vezetőket találni a bizonytalanság csillapítására.
A biztos kezű vezetők pedig a Maslow piramis alsó szintjeire lökik vissza a választókat, akik "kifordulva önmagukból" csak azokra képesek figyelni, akik a fizikai szükségletek és a biztonság iránti igények kielégítését, illetve a szorongásaik iránti megértést hirdetik. "Mi itt lenn" mindent elveszthetünk, "maguk ott fenn" papolhatnak demokráciáról, jogállamról, szolidaritásról, de ki ad nekünk kenyeret?
AZ ELMOSÓDÓ MÚLT. A bizonytalan jövő fénytörésében a múlt persze egyre fényesebbnek tűnik. A "legyen újra nagy" attól vonzó jelszó, mert a nagy háború (1945) óta békében megélt két emberöltő alatt a fokozatos, napról-napra való javulást is átélte a közönség.
A fizikai igények bővülő mértékű kielégítése meg a javuló biztonságérzet élményéhez azonban nem közvetlenül tapad hozzá, hogy ez a felemelkedés csak az individuális szabadság és persze az ezzel együttjáró és egyénileg viselt kockázat növekedése, azaz a tanulás árán volt elérhető.
Elmosódik, hogy a felemelkedés a liberális értékek, a liberális demokrácia, a köztársasági intézmények tiszteletének terjedésére vezethető vissza. Az annyira áhított szabadság, biztonság, igazságosság, szolidaritás sem a szocializmus, sem az autokrácia, sem a fasizmus viszonyai között nem lehetett az a mindennapi élmény, ami együttesen élvezhető a lakhatás, jóllakás, nyaralás, a munkavállalási lehetőségek végtelensége tömegek által átélt tapasztalatával.
Amerika azért lett a "korlátlan lehetőségek hazája", mert a lehetőségeket az individuális kísérletezés és a kudarc meg a verseny tanulságai támasztotta alá. Ahol a "nép választott képviselői", a Tiborczok, az Orbánok, a Garancsik, a Trumpok aratják le az individuális iparkodás, vállalkozás, kockázatviselés és az innováció hasznát, ott nem jön létre az a teljesítmény - mert nem éri meg kifejteni -, amitől újra nagy lehet bármelyik ország. Ha elmosódik a dicsőséges múltból, hogy azért tiéd a lehetőség, mert tiéd a kudarc is, és neked kell kimászni belőle, akkor a nyereséget, a jutalmat felváltja a nyers erő által szerzett zsákmány. Ezért kell (-ett volna) a választók mellé állva a versenyben felmutatott teljesítményt, az erényt, az erényes életet hirdetni.
A verseny és a liberalizmus talaján nem üres demagógia szembe fordulni a gazdaságot, a politikai hatalmat monopolizálókkal: le a zsákmányoló oligarchákkal, le a maffiaállam építőivel, le a rablólovagokkal! Visszavesszük az elcsalt vagyont, a csalárdul, verseny nélkül szerzett jövedelmet és nyertes pozíciókat! Ekkor illeszkednek össze, mint az óramű fogaskerekei az értékek, az eszmék, a célok megvalósítására késztető hajtóerők.
- | Értékek, eszmék, hajtóerők | Hosszú menetelés | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258167_ertekek-eszmek-hajtoerok | null | true | null | null | Népszava |
Menczer Tamás a közösségi oldalán foglalta össze Magyar Péter vádjait, amelyeket a magukat függetlennek és objektívnek beállító baloldali sajtó munkatársai is úgy néztek végig testközelből, hogy elfelejtették a talán legfontosabb kérdést feltenni.
- Magyar Péter vasárnap kiült, elgyötört arccal, és elkezdett erről a lehallgatásról beszélni. És ott olyan történeteket talált ki, hogy őt hallgatják, őt megfigyelik, az űrből is őt figyelik - reagált videóbejegyzésében Fidesz kommunikációs igazgatója.
És nem mondta egyik se, hogy uram, ön jól érzi magát? Maga vádaskodik? Amikor maga lehallgatta az asszonyt, az új asszony lehallgatta magát. Maguk lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Maguk beszélnek? Maga beszél arról, hogy az új asszony Önt zsarolja, hogy majd valamit ki fog tálalni magáról? És mégis mit? Mi takargatnivalója van, kedves barátom? Ezt a kérdést senki nem tette fel. Ott ültek és végighallgatták a meséjét.
- fogalmazott Menczer Tamás, hozzátéve: "Na, ennyit a független, objektív baloldali sajtóról".
Borítókép: Magyar Péter ( | Magyar Péter mesedélutánja és a "független, objektív" baloldali sajtó találkozása | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-mesedelutanja-es-a-fuggetlen-objektiv-baloldali-sajto-talalkozasa | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki.
Nyilvánosságra hozta a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján a sokat várt kampányelszámolást. A közel kétezer oldalas dokumentum azonban nem tartalmazza azt, hogy konkrétan mire költöttek, hanem témakörönként (például „irodai, igazgatási berendezések és felszerelések” vagy „befejezetlen beruházások”), ömlesztve szerepelteti az adatokat. Az sem derül ki, hogy egy-egy árut vagy szolgáltatást kitől vásárolt a szervezet. A szinte átláthatatlan anyag sok esetben egy-egy beérkező utalásnál egyben kezeli az adományt és a tagdíjat és még a nagy összegű soroknál sem szerepelteti az adományozót. Vagyis nem derül ki belőle, hogy ki adott egy-egy összeget, ahogyan az sem, hogy az külföldi vagy belföldi befizetőtől érkezett. A kormány és a kormánypártok gyakorlatát követve az MMM is „pdf”- és nem valamilyen táblázatformátumban jelentette meg a dokumentumot, amely így roppant nehezen kezelhető: nem lehet sorrendbe tenni az adatokat vagy éppen összeadni. Márki-Zay Péter úgy minősítette a kampányelszámolásnak ezen módját, hogy példátlan a magyar történelemben, hogy valaki ennyire transzparens legyen.
A kampányelszámolásról megkérdeztük Kész Zoltánt, az MMM korábbi elnökségi tagját, volt független országgyűlési képviselőt, aki a választások után meglehetősen hevesen, a nyilvánosság előtt követelte Márki-Zaytól az MMM kampányelszámolásának közzétételét: „vezetőségi tagjaként attól teszem függővé vezetőségi tagságom fenntartását, hogy még ebben a hónapban rendesen elszámolsz a kampánypénzzel” – írta akkor. A volt miniszterelnök-jelölt a Gulyáságyú podcastunkban korábban megígérte, hogy MMM-en belüli volt beosztottjának is elküldi e-mailben az elszámolást, ám Kész Zoltán elmondása szerint azt ő nem kapta meg. Arra, hogy kielégítőnek találja-e az MMM honlapján fellelhető elszámolást, már nem kívánt válaszolni Kész Zoltán, csak még annyit tett hozzá: „ezt a sztorit lezártam magamban, tovább akarok lépni”.
A téma már csak azért is érdekes, hiszen Márki-Zay Péter szűk egy héttel ezelőtt lapunknak a Gulyáságyú podcastban arról beszélt: azért is csúszott ennyit a kampányelszámolás nyilvánosságra hozatala, mert a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból. A nagy port kavart kijelentés kapcsán a napokban a ATV Egyenes Beszéd című műsorában a politikus azt mondta, hogy ez „semmi esetre sem” volt törvényellenes. Azt ő is kiemelte, miszerint „nagyon fontos szabály”, hogy ebből, az Amerikából kapott összegből nem finanszírozhattak pártokat, szerinte ezt nem is tették. Habár korábban nekünk még azt mondta, hogy ennek az adománynak a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”, az ATV stúdiójában már úgy fogalmazott, hogy „hangsúlyozottan nem kampány- és nem pártfinanszírozásra kapták a pénzt”.
A műsorban szó volt arról is, hogy összesen végül mekkora összeg érkezett az Egyesült Államokból, de itt nem volt egyértelmű a politikus közlése. Először úgy fogalmazott, hogy „szerintem összesen kétmilliárd felett van, amit elköltöttünk”, majd az interjú egy másik pontján átfogalmazta, és azt mondta a műsorvezetői kérdésre, hogy „kétmilliárd forintnál is több”, majd hogy „több százmillió forint” érkezett az Egyesült Államokból. Egy mondattal később pedig úgy fogalmazott, hogy „milliárdos költségvetésről van szó, kétmilliárd felé jár az összege”. A beszélgetés egy újabb, későbbi pontján olyan információ hangzott el Márki-Zaytól, hogy csak júniusban 400 millió forint érkezett az amerikai szervezettől, és a korábban tőlük kapott adományokat addigra már felélték.
Amikor a héten tett feljelentésről kérdezték, a volt kormányfőjelölt azt mondta, ha elindul a nyomozás az ügyben, ők helyt tudnak állni azért, hogy a magyar törvények maximális betartásával használták fel az adományt.
Azt, hogy Márki-Zay Péter pontosan mit és hogyan mondott az Egyesült Államokból érkező kampányfinanszírozásról a Magyar Hang podcastjában, itt tudja meghallgatni: | Nyilvánosságra hozta Márki-Zay Péter, mire mennyit költöttek a kampányban | A volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt ismét beszélt az Egyesült Államokból kapott több százmilliós támogatásról is. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/mzp-kampanyfinanszirozas-2-milliard-145203 | 2022-09-01 13:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Információink szerint nagy eséllyel pénteken dönt a Nemzeti Közlekedés Hatóság arról, hogy megkaphatják-e a hatósági engedélyt a 4-es metró és a 2-es metró vonalára szánt új Alstom metrókocsik. A hatóság emberei a napokban fejezték be a teszteket a BKV-nál. Úgy tudni, hogy a hatóság várhatóan elutasítja az engedély kiadását.
Úgy értesültünk, hogy Ikvai-Szabó Imre, gazdasági főpolgármester-helyettes péntekre válságtanácskozást hívott össze, amelyen az önkormányzat mellett részt vesznek a BKV és a DBR Metró Projektigazgatóság szakemberei is. Az egyeztetés tényét a főpolgármester-helyettesi irodán megerősítették.
A BKV korábban július 31-ig adott határidőt arra, hogy az Alstom megszerezze az engedélyt, és határozottan kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben felbontja a szerződést. Az ultimátumot a fővárosi közgyűlés megerősítette. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak ezért pénteken, 30-án döntést kell hoznia, és úgy tudjuk, meg is hozza a döntést az ügyben.
Több forrásból is megerősített információink szerint a döntés nagy valószínűséggel negatív lesz, azaz a szerelvények nem kapnak engedélyt. (Ugyanezt valószínűsítette a Hírszerző is.) Ezért a BKV várhatóan kezdeményezi a szállítási szerződés felbontását.
Mint megtudtuk, a döntésnek számos kihatása lesz. Többek között új pályázatot kell kiírni a metrókocsikra, ami akár egy évvel is eltolhatja a 4-es metró 2013 év végére tervezett átadását. (Arra viszont lehet számítani, hogy az új pályázaton majd tolonganak a válság miatt megcsappant rendelésállománnyal rendelkező cégek.)
Ha az új szerelvények nem jönnek, akkor a jelenlegi, 2-es metrón közlekedő orosz kocsikon egy 3,2 milliárdba kerülő átfogó karbantartást kell elvégezni.
Megkérdeztük az Alstom magyarországi képviseletét, ahol csak annyit mondtak, hogy egyelőre várják a közlekedési hatóság döntését.
Mindig a franciákkal van a baj?
Mint arról az Index márciusban beszámolt, a helyzet akkor mérgesedett el, amikor kiderült, újabb négy hónapot késik az új metró a 2-es vonalon: a legutóbbi februári ígérethez képest június végére ígéri az Alstom, hogy megszerzi az új metrókocsikra a végleges típusengedélyt. Demszky - akárcsak az alagútépítő Vincy cég esetében - bekérette a francia nagykövetet, Kocsis ultimátumot nyújtott be a cégnek.
A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest pedig csak nyolc hónappal később, 2009 január végén érkeztek meg. Lassan egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött.
Többször beszámoltunk róla, aggályok merültek fel az új metrókocsi méretével kapcsolatban is. Mint megírtuk, az új kocsik vizsgáztatásánál szembe kellett nézni azzal a problémával is, hogy ki kellett cserélni a metrókocsik elejében és végében a beépített létrákat automatikus menekülőkijáratokra.
A fővárosi Fidesz egy hete már felvetette, hogy számos problémát lát az Alstom metrókocsik gyártásával kapcsolatban. A frakció több visszásságot orrontott.
Az Alstom nagyon sok pénzt, több mint egymilliárd forintot kért az átszerelésért. A BKV viszont a metrókocsik üzembehelyezésének csúszása miatt követel kötbért. A ki kinek tartozik és mennyivel vita legalább egy éve folyik az Alstom és a BKV között.
Az M2 vonalra az Alstom Transport 22 darab, egyenként 5 kocsiból álló szerelvényt, a most épülő M4 vonalra pedig 15 darab, egyenként 4 kocsiból álló teljesen automata metrószerelvényt gyárt, mintegy 65 milliárd forint értékben. | Elmeszelhetik az Alstom-kocsikat | Elmeszelhetik az Alstom-kocsikat - A közlekedési hatóság pénteken dönthet, ad-e engedélyt, a fővárosnál válságtanácskozás lesz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2010/07/29/elmeszelhetik_az_alstom-kocsikat/ | 2010-07-29 22:00:00 | true | null | null | Index |
"Új, közfeladatokat ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány".Így határozta meg magát a magyar állam és a Mol közös alapítványa, amit 2021 júliusában hoztak létre. Vagyis részben közpénzből közfeladatokat lát el közérdekből.Egy ilyen alapítványtól az a minimális elvárás, hogy a teljes átláthatóságot választja a működésében.A MOL - Új Európa Alapítvány elnevezésű szervezettől ugyanakkor mi sem áll távolabb, mint az átláthatóság. És ezt most egy büntetőfeljelentéssel is megerősítette.Az alapítványba az alapításakor 300-300 millió forintot rakott a Mol és az állam. A szervezet kapott 2,3 milliárd forintot az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től is ingatlanvásárlásra és felújításra. (Az esztergomi önkormányzattól 115 830 000 forintért vették meg az egykor az Alkotmánybíróságnak szánt épületet.) De ami igazán megdobta az alapítvány kasszáját az az, hogy megkapta a Mol részvényeinek 10,49 százalékát, ezzel a legnagyobb hazai Mol-részvényes lett. Az ebből járó bőséges osztalékoknak is köszönhetően mára körülbelül 80 milliárd forintra nőtt az alapítvány vagyona. És megint csak az osztalékoknak köszönhetően számíthatnak arra, hogy a következő években is ütemesen érkezik nagyon sok tízmilliárd forint.Miközben ekkora összegekről van már szó, arról nagyon keveset tudni, hogy egészen pontosan mire költik ezt a pénzt. A pályázataiknak a kiírása megtalálható, a győztesek jellemzően nem, vagy nagyon elnagyolt listában, nem részletezve a támogatások mértékét. Arról pedig semmi sem derül ki a honlapjuk vagy az éves beszámolóik alapján, hogy az ötfős kuratórium (Miklósa Erika, Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár és Bacsa György) egyedi döntésekkel kiket és mennyivel támogatnak. (Tavaly az öt kuratóriumi tag összesen 73 millió forint illetményt kapott az alapítványtól.)Nyáron küldtünk közérdekű adatigénylést arról, hogy milyen projekteket támogattak, milyen támogatásokat osztottak ki. Ezt a táblázatot kaptuk:Lapunk ugyanakkor az általunk megismert támogatási dokumentumok alapján bemutatta, hogy milyen tételek vannak az összesített számok mögött.Mi derült ki a gazdálkodásukból, ami ennyire titkolnivaló lenne?Így fedeztük fel a határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját. Kiderült, hogy az alapítványon keresztül az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni fociegyesületeknek.Ráadásul a külhoni futball támogatásának ellenőrzéséről szóló jelentés szerint egyáltalán nem biztos, hogy teljes mértékben szabályszerűen, az alapítvány elvárásainak megfelelően használják fel a kapott összegeket. Az előzetes jelentés szerint a 2023/2024-es évben támogatott akadémiák közül mindössze három esetben nincs szükség személyes találkozóra, anélkül is sikerült meggyőződni a pénzek helyes felhasználásáról. Négy esetben azonban szükséges a személyes találkozó is. Kisebb kockázatokat ugyanis azonosítottak.Kiderült az is, hogy a kultúrában is hatalmas projekteket terveznek:27 milliárdért megvennék Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét. (A festményekre kalkulált összeg május és július között rejtélyesen 10 milliárd forinttal nőtt.)És létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárd forintból. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a képtár induláskor 4-500 festményből állna. Az egyik első megvásárolt festmény a tinédzser Sávolt Karolina Csodakút 1. című képe. (Sávolt édesanyja Szabó Tünde korábbi sportért felelős államtitkár.)És írtunk arról is, hogy a Mol-részvényes alapítvány kétszer is adott 50 millió forintot a szintén Mol-részvényes, és tavaly 25 milliárdos nyereséggel záró MCC-nek az MCC Fesztre, miközben a kurátorok visszautasították Áder János zöldalapítványának vagy Böjte Csaba alapítványának támogatási kérelmét.Minderről az alapítvány honlapján a tervezett közbeszerzések között mindössze annyi tudható meg, hogy vennének 70 darab 19. századi festményt és 15 darab kortárs festményt. Valamint van arra is utalás, hogy 7 külföldi támogatott elszámolását vizsgálni kell. Ez tippre a határon túli fociakadémiákra vonatozik.Akit pedig az izgatna, hogy ki kapta meg a kommunikációs feladatokat, az jól sejti: 2023-ban és 2024-ben is az állami kommunikáció udvari cége, a New Land Média kapta meg a feladatot 400, illetve 450 millió forintos keretmegállapodással.A MOL - Új Európa már az első, a határon túli fociegyesületnek adott 11 milliárd forintos támogatásról szóló cikkünk után küldött egy fenyegető levelet, amiben magántitok megsértésére, üzleti titok megsértésére és tiltott adatszerzésre hivatkozva büntetőfeljelentéssel fenyegetőznek. Ezt elküldték a cikkünket átvevő szerkesztőségeknek is.Az alapítványnak az átláthatósághoz és a nyilvánossághoz fűződő viszonyát tökéletesen mutatja, hogy a levélben külön kitérnek a határon túli egyesületeknek adott támogatásra is. A fenyegető levelükben ezt írják:A cikkben "nyilvánosságra került több olyan információ, illetve adat (különösen: a labdarúgás támogatásának mértéke, a támogatás konkrét egyesületek vonatkozásában történő elutasítása), továbbá hivatkozásra került több olyan dokumentum is (beszámoló, belső jelentés, ellenőrzési jelentés, kimutatás, táblázat), amelyek Alapítványunk üzleti titkát képezik, mivel azokgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódnak,nyilvánosságra hozataluk gazdasági, piaci érdekünket jelentős mértékben közvetlenül sértik,titokban tartásuk érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük.Azt is közlik, hogya cikk "olyan bizalmas adatokat hozott nyilvánosságra, amelyeknek titokban maradásához a MOL - Új Európa Alapítványnak méltányolható érdeke fűződik".A levelük azzal zárult, hogy haladéktalanul távolítsuk el a cikket. És a titkolózó alapítvány azt is titokban akarta tartani, hogy büntetőfeljelentéssel fenyegetőzött, mert ezt írták a levél legvégén: "Alapítványunk nem járul hozzá ahhoz, hogy jelen felszólító levél tényét, vagy az abban foglalt tartalmat bármilyen formában felhasználják, nyilvánosságra hozzák".A felszólításnak nem tettünk eleget, mivel határozottan visszautasítjuk, hogy a MOL - Új Európa Alapítvány tevékenységével foglalkozó cikkeink nyilvánosságra hozatalával bármilyen jogsértést követtünk volna el.A MOL - Új Európa Alapítvány hétfőn aztán már nyilvánosan is beleállt a feljelentésbe, amit adatok illegális megszerzése miatt tettek.Az MTI-ben megjelent közlemény szerint az elmúlt napokban a Mol - Új Európa Alapítvány kapcsán több írás is megjelent a 444.hu portálon, amely az alapítvány támogatásairól, működéséről szólt. "Fontos leszögezni, hogy ezek a cikkek döntően olyan adatokon alapulnak, amelyek illegálisan kerültek ki az Alapítvány informatikai rendszeréből. Az adatok illegális megszerzése kapcsán az Alapítvány elindította a szükséges jogi lépéseket és rendőrségi feljelentést tesz" - fogalmaztak. Hozzátették, hogy ahogy azt a szerkesztőségeknek korábban eljuttatott levelükben is hangsúlyozták, mind a tiltott adatszerzés, mind az üzleti titok megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és aki ezen adatokat nyilvánosságra hozza, ugyancsak bűncselekményt követ el. A Mol - Új Európa Alapítvány teljeskörűen együttműködik a hatóságokkal az ügy felderítésében - áll a közleményben.A 444 szerkesztősége továbbra is azon a véleményen van, hogy egy közpénzből közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdálkodásának nyilvánosnak kell lennie. | Beszámoltunk a működéséről, mire feljelentést tett a pénzosztását sűrű homályban tartó közérdekű vagyonkezelő alapítvány | A MOL és az állam közös alapítványa közfeladatokat ellátó, közérdekű vagyonkezelő ugyan, de szerintük bűncselekményt követ el, aki az eltitkolt gazdálkodási adataikról beszámol. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/28/beszamoltunk-a-mukodeserol-mire-feljelentest-tett-a-penzosztasat-suru-homalyban-tarto-kozerdeku-vagyonkezelo-alapitvany | 2024-10-28 16:45:31 | true | null | null | 444 |
Hende Csaba honvédelmi miniszter újabb feljelentést írt alá pénteken a tárca egyik háttérintézményénél történt bűncselekmények miatt - közölte maga a miniszter egy székesfehérvári fórumon.
Hende Csaba azt mondta, a feljelentés a tárca médiacégét érinti, ahol húsz különböző bűncselekményre bukkantak az átvilágítást végző szakemberek. A bűncselekményeket folytatólagosan, vélhetően bűnszervezetben követték el, és mintegy 250 millió forint kárt okoztak - jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: a "sornak, sajnos, még nincs vége".
A tárca médiamegjelenéséért illetve a könyv- és lapkiadásáért felelős cége a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Hende szerint a cég az előző évben még 900 millió forintból működött, az idén pedig 600 millió forintból több munkát végez majd el.
Hende Csaba korábban már jelezte, több tucat feljelentést tesz a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt években elkövetett kétes ügyek miatt, melyek során milliárdos károk érhették az államot. | Újabb feljelentés egy HM-cégnél történtek miatt | Húsz különböző bűncselekményre bukkantak a honvédelmi tárca médiacégének átvilágításakor, ezért újabb feljelentést kellett tenni - számolt be róla Hende Csaba miniszter. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/03/honvedelmi-miniszterium-korrupcios-ugyek-hende-csaba-ujabb-feljelentest-tett | 2011-03-04 23:00:00 | true | null | null | Origo |
Az elmúlt hónapokban már odáig fajult a helyzet, hogy a legfontosabb színházi szervezetek – a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) és a Magyar Színházi Társaság – tagsága is egymásnak esett. A FESZ prominensei azért buktak ki a saját kurátoraikra, mert a lehetetlenül szűkös keretből túl kevés működési támogatást kaptak – a Maladype ki is lépett. A Színházi Kritikusok Céhe és az Örkény Színház pedig a Színházi Társaságot hagyta ott, mert az nem képviselte az érdekeiket a POSZT zsűrijének összeállításakor, és elvtelen alkukat kötött a fesztivál másik szakmai tulajdonosával, a Magyar Teátrumi Társasággal. Az idei POSZT-ot a fél szakma bojkottálta, a versenyelőadások harmada nem vett részt a versenyben.
Nem jobb
Dörner György kinevezése vagy Alföldi leváltása idején még mindenki tudta értelmezni a történetet, és akit nem vakítottak el politikai vonzalmai, az átlátta, kik a felelősök és mit követtek el. Most azonban a nyilatkozatok és a tettek tanácstalanságot mutatnak. Mindenki megosztottságról beszél, a két oldal kibékíthetetlen ellentéteiről, a szakmaiság háttérbe szorulásáról, a politika térhódításáról, jobb- és baloldal párharcáról. De ez mellébeszélés.
A magyar színházművészet nem két tábor, amelyik egymással hadakozik, hanem több száz alkotó szövevényes hálózata, amelyben rendezők és technikusok, színészek és dramaturgok, írók és társulatok előadásokat hoznak létre. Nincs két oldal, nincs két zászló, nézők vannak és színpadok. Ehhez kellenek szervezetek és pénz, és nem lehet kizárni a személyes ellentéteket és a hatalmi harcokat sem.
De ez nem jelenti azt, hogy a résztvevőknek háborús logika szerint kellene gondolkodniuk. A politikai jobboldal ikonja, Blaskó Péter és a politikai baloldal ikonja, Alföldi Róbert nagy szolidaritásban és eredményesen dolgoztak együtt, és ebben nincs semmi különös, ez a természetes. Háborús logikára annak van szüksége, aki harcolni akar, területet foglalni, elvenni azt, ami másé. Fekete György, Kerényi Imre és Vidnyánszky Attila azért beszél szemben álló oldalakról, mert ha sikerül ilyen módon felosztaniuk a szakmát, akkor máris igazolhatják önmaguk, híveik és politikai támogatóik előtt, miért kell megszerezniük minden pénzt és hatalmat. Azért, mert a másik oldalt vissza kell szorítani, le kell győzni.
Annyit nyertem, el se bírom! (Vidnyánszky Attila, Hoppál Péter)
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Aki kettészakadt szakmáról, jobb- és baloldali színházról, politikai megosztottságról beszél, besétál Vidnyánszky utcájába, és kiszolgáltatja a saját gondolkodását ennek az agyrémnek. Az elmúlt években nem esztétikai, strukturális vagy ideológiai viták zajlottak, hanem hatalom- és pénzszerzési akciók.
Amikor 2008-ban Vidnyánszky és a fideszes polgármesterek kegyéből kinevezett vidéki színigazgatók megalapították a Teátrumi Társaságot, nem egy baloldali szervezet jobboldali megfelelője jött létre. A Színházi Társaságban minden és mindenki benne volt, külön szervezettel a bábosok, a dramaturgok, a kritikusok, a gyerekszínházak, a függetlenek, a fővárosiak és a vidékiek, a Színháztörténeti Múzeumtól a SzínházTechnikai Szövetségig tényleg szinte kivétel nélkül az egész szakma (amúgy a Nemzeti Színház és a vidéki kőszínházak is benne vannak mind a mai napig). Nem lehet értelmes vita tárgya, hogy vajon ez akkor jobb- vagy baloldali szövetség, nyilvánvalóan egyik sem. Ahogy a Teátrumi Társaság sem jobboldali vagy konzervatív vagy keresztény vagy nemzeti. Nem világnézeti és nem is esztétikai alapon szerveződött. Balázs Péter és Vidnyánszky Attila rendezőként nem is állhatna távolabb egymástól, a keszthelyi Balaton Kongresszusi Központ pedig ugyanúgy politikamentes, mint a nyíregyházi Mandala Dalszínház. A Teátrumi Társaság vállalta ugyan a szövetséget a Fidesszel, de még csak az sem igaz, hogy a tagjai mind „fideszesek” vagy „pártemberek” volnának. Nem, ők csak érvényesülni szeretnének, és hajlandóak megfizetni ennek az árát, azt, hogy egy politikai párt felhasználja őket. A Fidesz kultúrpolitikai tisztogatást és új elitet akart, ők pedig vállalták a káder szerepét, fotózkodtak a politikusokkal, színpadot raktak alájuk, elítélték a „régi rendszert”, vagy csak a nevükkel igyekeztek hitelesíteni azt a társaságot, amelynek vezetői mindezt elvégezték helyettük. A Teátrumi Társaság célirányos érdek-képviseleti szervezet, amely először a színházi törvény megváltoztatását akarta elérni, majd nekilátott a szisztematikus területfoglalásnak. Élén az elnökkel, Vidnyánszky Attilával.
Theatre capture
Mára mindenhol ott vannak, és szinte csak ők vannak ott. Az állami támogatások két fő csatornán érkeznek a színházakhoz. Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap, amelynek Színház- és Táncművészet Kollégiuma a következő tagokból áll: Nagy Viktor, a Teátrumi Társaság alelnöke, Szűcs Gábor, a Teátrumi Társaság egyik alapítója, Szabó László, a Teátrumi Társaság titkára, Császár Angela, tavaly a POSZT válogatója a Teátrumi Társaság képviseletében, illetve a Teátrumi Társaság jelöltje – mert az eddigiek hivatalosan nem voltak azok –, Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője. Rajtuk kívül két táncos és egy operaénekes tagja a kurátori testületnek, amelyet Zalán János elnököl. (Zalánt a miniszter nevezte ki elnöknek. Februárban vette át a Pesti Magyar Színházat, áprilisban 200 milliós plusztámogatást kapott a kormánytól. Online felületünkön írtuk meg, hogy Eperjes Károlyt szerződtette művészeti tanácsadónak, ahogy azt is, milyen eredményesen végzi munkáját az NKA-ban, lásd: A látszatra sem – 10 milliót nyert saját pályázatain a testületi elnök színháza, magyarnarancs.hu.) Mint látható, az elfogulatlansággal nehezen vádolható elnökön kívül minden színházi kurátor látványosan kötődik a Teátrumi Társasághoz. A nagy színész, Molnár Piroska volt az egyetlen, aki a Színházi Társaság és a FESZ jelöltjei közül bekerült volna, de ő lemondott arról a megtiszteltetésről, hogy Vidnyánszky színjátékához asszisztáljon.
A másik pénzforrás a minisztérium működési pályázata, amelyet a miniszter tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság felügyel. Feladatai közé tartozik, hogy az igazgatói pályázatok szakmai bizottságába tagokat delegáljon, így történhetett, hogy a Vidnyánszky elnökölte Színházművészeti Bizottság jelölte ki azokat, akik döntöttek a Nemzeti Színház igazgatói pályázatáról – az ismert eredménnyel. Ugyancsak a Színházművészeti Bizottság joga, hogy felülbírálja a színházak működési támogatására tett szakmai javaslatokat: Schilling Árpád azután döntött az állami támogatások elutasítása mellett, hogy indoklás nélkül megvágták a Krétakör támogatását. A Színházművészeti Bizottságot már nem Vidnyánszky elnököli, de az ötfős testület két tagja a Teátrumi Társaság alelnöke, egy harmadik – Fekete Péter – pedig a társaság erős embere.
Formálisan is Vidnyánszky felügyeli viszont a kaposvári színészképzést. Miután kiszemelte magának, az egész művészeti kart átszervezték, hogy kirúghassák a neki nem tetsző tanárokat. A kaposvári munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete nemrég kimondta, hogy jogellenesen küldték el Csáki Juditot, a színházi tanszék vezetőjét, de ez nem változtat semmin: már két éve Vidnyánszky debreceni emberei tanítanak a helyén. Külön Színházi Intézetet is létrehozott az egyetem, hogy Vidnyánszky tudományos fokozat nélkül is vezetői pozícióba kerülhessen, de a tanszék oktatóival és diákjaival se az egyetem vezetése, se az új intézetigazgató nem beszélt meg semmit. Vidnyánszky azóta már rektorhelyettes.
A Pécsi Országos Színházi Találkozó bevétele hasonlóan zajlott. Vidnyánszky korábban többször kritizálta a színészképzést, hát szerzett magának egyet. Többször sérelmezte, hogy keveset szerepeltek az előadásai a POSZT-on, hát megszerezte azt is. A fideszes polgármester helyet csinált a Teátrumi Társaságnak a POSZT tulajdonosai között, így 2012 óta szakmai kérdésekben az addigi egyedüli szakmai tulajdonossal, a Színházi Társasággal közösen döntenek. A zsűri összeállítása körüli botrányok miatt végül arra jutottak, hogy nem egyeztetnek, hanem mindenki külön-külön négy-négy tagot jelöl. Vidnyánszky odaküldte válogatónak korábbi beosztottját, Balogh Tibort, aki annak rendje és módja szerint beválogatta az Isten ostorát, aminek a Vidnyánszky által felkért zsűri odaítélte a két legfontosabb elismerést, a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját.
Aki ezt a kínos végeredményt – az Isten ostora a legjobb látvány és a legjobb férfialakítás díját is elhozta – azzal próbálná mentegetni, hogy hát mindkét szervezet négy-négy zsűritagot jelölt, az megint csak elfogadja, hogy itt két, egymást kiegészítő szakmai szervezetről van szó. A fentiekből azonban talán látható, hogy a Teátrumi Társaság valami egészen más.
Vidnyánszky Attila álmot látott. Lidérces képeket szakállas, idős belvárosi férfiakról, akik egy pénzzel és plecsnikkel teli medencében úszkálnak. Őket hívta régi interjúiban színházi maffiának, és ilyenkor a régi kaposvári nemzedékre gondolt. Meg mindazokra, akik pozícióban voltak, és őt „nem engedték oda”. Ha lehettek is valós és jogos sérelmei, ez a maffia csak az ő rémálmaiban létezett. Harcolni kezdett a képzeletbeli polippal, és mire legyőzte, megteremtette.
Egyelőre nem sokat lehet tenni ellene, hiszen minden bizottságban ott ül a színházi polip, és magához ragad mindent, amit elér. De ha felismerjük, hogy mivel állunk szemben, hogy nem jobb és bal százéves háborúja folytatódik, nem a szakmai szolidaritás hiánya okozza a krízist, hanem egy szűk kör kapzsisága és bosszúvágya, akkor jobban tudjuk kezelni ezt a válságot. És tudunk reménykedni abban, hogy nem tart örökké. Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan mennek el, ha a pártjuk elbukik. | Most én! - Vidnyánszky Attila háborúja | Magyar Narancs | Ez a színházi évad is véget ért, és a helyzet megint rosszabb, mint egy évvel korábban.
A veszteséglista most is olyan nyomasztó, hogy csak az átható közöny segít napirendre térni fölötte. Elég annyit említeni, hogy a legsikeresebb, a magyar színház külföldi követeiként működő csapatok közül – nincs olyan sok belőlük – a Krétakör vegetál, a Szputnyik pedig feloszlott a bizonytalan és méltatlan állami finanszírozási rendszer miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/most-en-95407 | 2014-06-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csütörtökön zöld jelzést adott az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága is
a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség létrehozásához.
Az EP sajtószolgálatának közleménye szerint az új szerv bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében. A cél: az uniós pénzek hatékonyabb védelme. A tervek szerint az Európai Ügyészség kiegészíti majd az OLAF, az unió csaláselleni hivatalának, és az Eurojust, az uniós ügyészségi együttműködési szervezetnek a munkáját.
A luxemburgi székhellyel felálló hivatal leghamarabb a három év múlva kezdheti meg működését.
Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez, kettő pedig már jelezte szándékát, Magyarország nincs köztük.
Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal indokolta az MTI-nek, hogy a kormány nem támogatja az új ügyészség felállítását, mert
jelenleg is vannak olyan intézmények, mint Eurojust), vagy az OLAF, amik elvégzik a kívánt feladatot,
illetve az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az Alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az Alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Az ellenzéki EP-képviselők szerint persze másról van szó. A DK politikusa, Niedermüller Péter szerint az, hogy
"a magyar kormány nem vesz részt az uniós forrásokkal való visszaélések elleni európai összefogásban, nem meglepő, hiszen eddig sem tett semmit az uniós pénzek eltüntetése ellen."
A szocialista Ujhelyi István a | Magyarország ellenzi, 20 tagállam támogatja az Európai Ügyészség létrehozását | Beszédes, hogy a magyar kormány nem segíti a határokon átnyúló korrupciós ügyek feltárását végző hivatal felállítását. | null | 1 | https://444.hu/2017/09/28/magyarorszag-ellenzi-20-tagallam-tamogatja-az-europai-ugyeszseg-letrehozasat | 2017-09-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
- Igen, cserben hagyott minket az állam! - szögezte le Zsuzsanna, a 8 éves Hanna édesanyja. A kislány súlyos agyvérzéssel született, a világra jövetelekor úgynevezett multiplex sztrókot kapott. Ennek következtében az izmai annyira feszessé váltak, hogy minden mozdulatáért meg kell küzdenie, a kínzó izommerevségen csak műtéttel lehet segíteni. Néhány hete ezt el is végezték Barcelonában: a szakemberek bemetszéseket ejtettek Hanna izmain, ezzel lazítva azokat. Zsuzsáék idehaza hiába kértek segítséget az államtól, vagy egyáltalán nem kaptak választ, vagy elutasítás lett az osztályrészük.
- A műtét előtt az ügyvédünk, de én magam is számtalan helyre írtunk levelet - mesélte Zsuzsanna. - Orbán Viktornak, annak idején Novák Katalin köztársasági elnöknek és Pintér Sándor belügyminiszternek is. Azt kértük, ha csak részben is, de támogassa az állam a Hannához hasonló betegséggel küzdő gyerekek gyógykezelését és rehabilitációját. Ne értsen félre senki, de nem értem, hogy akkor, amikor az állam esetenként sok száz milliós gyógyszereket száz százalékban támogat, a mi - hozzájuk képest elenyésző - költségeinket miért nem tudja legalább részben átvállalni... És nem csak Hannáról van szó.
Zsuzsáék egyedül a belügyminisztériumtól kaptak választ, ám sok köszönet abban sem volt: a levélben felsorolták, hogy mely gyógykezelések részesülnek állami támogatásban, a gyerekkori multiplex sztrók terápiája nincs köztük.
Műtétre gyűjtenek
- Azt is mondták, itthon is elérhető a barcelonaihoz hasonló műtét. Csakhogy Hannának nem hasonlóra, hanem pont arra volt szüksége - mondta Zsuzsanna. A külföldi operáció ára valamivel 4 millió forint felett volt, amit a család részben saját pénzből, részben adományokból tudott összekuporgatni. A műtét jól sikerült, a kislány izmai azóta sokkal lazábbak, viszont ha nem csinálja végig a hazai rehabilitációt, jóformán kidobott pénznek számít a beavatkozás ára. És az utókezelés sem olcsó, éves szinten ez is 4 millió felett van.
A rehabilitációra három hónappal előre kell helyet foglalnunk úgy, hogy még azt sem tudom, honnan lesz meg rá a pénz
- magyarázta az édesanya hozzátéve: támogatás erre sincs.
Zsuzsanna úgy tudja, több száz olyan kisgyerek él az országban, aki Hannához hasonló betegséggel küzd. | Sem Hanna műtétjét, sem a rehabilitációt nem támogatja a tb | Miközben néhány betegség esetében akár 100 százalékban is fedezi az állam a sok száz milliós gyógykezelés árát, Hanna egy forintra sem számíthatott: a szülei kuporgatták össze nem csak a műtét, de a rehabilitáció árát is. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/beteg-kislany-gyogykezeles-allam/3pmr28d | null | true | null | null | Blikk |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki lapunknak az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU-hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
Magyar Péter és a Tisza Párt többi mandátumot szerzett európai parlamenti képviselője az elmúlt hetekben számos más esetben is a magyar érdekek ellen lobbizott. Így például nem szavazták meg a Fideszt is a soraiban tudó Patriótáknak azt a javaslatát, amelyben a legnagyobb jobboldali frakció azt szorgalmazta, hogy folyósítsák Magyarországnak a neki járó uniós forrásokat.
Ezzel szemben a Magyar Péter vezette párt támogatta a migrációs paktumot , amely a tervek szerint bevándorlókat telepítene hazánkba, ahogyan mögé álltak annak az európai parlamenti állásfoglalásnak is, amely egyebek mellett az "LMBTQ-jogok védelmének előmozdítására" biztosítana többletforrásokat.
A Tisza-vezér azzal is borzolta a magyar közvéleményt a minap, hogy Brüsszel elképzelései mentén követelte az uniós agrártámogatási rendszer lebontását , ami viszont csődbe vinné a magyar gazdákat.
Borítókép: Magyar Péter ( | Újabb frontot nyitna a Tisza a hazánk elleni támadásokban | A tagállamok rovására – egyebek mellett az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával – tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a dokumentum súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/ujabb-frontot-nyitna-a-tisza-a-hazank-elleni-tamadasokban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A testületi tag csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón ugyanis azt állította, hogy Horváthné Fekszi Márta még a Gyurcsány-kormány Külügyminisztériumának kabinetfőnökeként közbenjárt egy, az Európai Uniót népszerűsítő műsorsorozat érdekében, és minthogy az általa pártfogolt produkciót a politikus férjének és fiának vállalkozása gyártotta le, Horváthnéval szemben szerinte felvetődik "a befolyással üzérkedés" gyanúja.
"Közszolgálatibb feladatot nem is láthatott volna el" a Duna Televízió, mint hogy a Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi képviselete 2009-es felkérésének eleget téve Mi vagyunk az unió címmel ismeretterjesztő sorozatot készít - olvasható a Duna TV csütörtöki közleményében, melyben azt is kifejtik: annak idején örömmel fogadták a minisztériumi megkeresést, hiszen így "az állampolgárok tájékoztatását szolgáló közszolgálati tartalmú műsort állíthattak elő". A dokumentum rámutat: a produkció költségei nem terhelték a tévé büdzséjét, "sőt munkát és külön juttatást is biztosíthatott munkatársainak a külügy által megnevezett szakértők segítségét igénybe véve".
Az ügy előzménye, hogy Szabó László a sajtó képviselői előtt azt állította, a Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi képviselete 2009 júniusában 84 millió forint értékben kötött szerződést a Duna Televízióval a kérdéses sorozatra. A szerződést tavaly novemberben meghosszabbították 2010-re, bruttó 153 millió forintért. Ugyanakkor a Duna TV 104 millió forint értékben megbízta a Horváth Televízió Bt.-t a produkció legyártásával - közölte csütörtökön Szabó László. Hozzátette, hogy a cég két tulajdonosa Horváth Miklós Arzen és Horváth Miklós, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkárának, majd kabinetfőnökének, Horváthné Fekszi Mártának a férje és a fia. A szerződések megkötésekor Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca kabinetfőnöke volt - hívta fel a figyelmet.
A Duna TV közleménye ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a közreműködő Horváth Televízió Bt. feladatait a szerződés melléklete részletesen tartalmazza. "A szakanyagok előkészítéséhez a Külügyminisztérium ajánlotta a Horváth Televízió Bt.-t, a Duna Televízió vezetésének pedig nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy a cégvezetőnek milyen rokoni kapcsolatai vannak."
A közlemény ismerteti, hogy az Orbán-kabinet külügyi tárcája Magyarország közelgő EU-s elnökségére való tekintettel - lakossági tájékoztatás céljából - megrendelte a sorozat folytatását a Duna Televíziótól, ám olyan feltételekkel, hogy az európai uniós magazinműsor költségei nem haladhatják meg a bruttó havi kétmillió forintot. A Külügyminisztérium ezért a korábbi szerződés közös megegyezéssel való megszüntetését kérte, és új megállapodást szorgalmazott. A sorozat újabb epizódját a televízió szeptember 24-én tűzi műsorra. "A fentiekre tekintettel a Duna Televízió menedzsmentje értetlenül áll a közmédium jó hírnevét sértő állítások előtt" - zárul a közlemény.
A Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagja csütörtök délelőtt azt is elmondta: mivel a stáblista szerint a Mi vagyunk az unió című produkció elkészítésében a Duna TV számos munkatársa közreműködött, szerinte "két dolog történhetett, az egyik, hogy az ötvenmillió forintból a Duna TV kifizette a munkatársait, azaz valójában velük gyártatta le a műsorsorozatot", a másik pedig az, hogy a Horváth Televízió Bt. fizetett nekik. Szabó László kifejtette: az előbbi esetben az a kérdés, hogy a bt. mire kapott 104 millió forint közpénzt, az utóbbi esetben pedig az, hogy a Duna TV mire használta fel a nála maradó ötvenmilliót.
Szabó László a délelőtti sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a műsorsorozatban több alkalommal sugároztak interjút - az akkor már Magyarország New York-i ENSZ-misszióját vezető - Horváthné Fekszi Mártával, és beszámoltak külföldi kitüntetéséről is.
A Fidesz-delegált az ügyben a kuratórium elnökségének összehívását kezdeményezte. Hozzátette azonban: nem hiszi, hogy a kuratórium megteszi a szükséges jogi lépéseket, mivel a testület szocialista, szabad demokrata és MDF-es tagjai a nyáron a Duna Televízió külső gyártású produkcióival kapcsolatosan napvilágra került, szerinte több százmillió forint érdemi munkavégzés nélküli kifizetését alátámasztó szerződésekkel sem kívánnak érdemben foglalkozni.
Horváthné Fekszi Márta 2006 júliusától 2009. április 21-ig a Külügyminisztérium államtitkáraként, 2009 májusától decemberéig a tárca kabinetvezetőjeként dolgozott, 2010 januárjától augusztusig pedig Magyarország New York-i Állandó ENSZ-képviseletét vezette. | Itthon: Duna TV: nem tudtak a kabinetfőnök és a filmes cég vezetőjének rokonságáról | A Mi vagyunk az unió című ismeretterjesztő sorozat szakanyagainak előkészítéséhez a Külügyminisztérium ajánlotta a Horváth Televízió Bt.-t, "a Duna Televízió vezetésének pedig nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy a cégvezetőnek milyen rokoni kapcsolatai vannak" - olvasható a Duna TV csütörtöki közleményében, amelyben a közmédium Szabó Lászlónak, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagjának állítására reagál. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100916_duna_tv_horvathne_fekszi_marta | 2010-09-16 18:50:00 | true | null | null | HVG |
San Pedróban tartóztatták le Dobrai Sándorné Nagy Máriát, akit Karcagon mindenki csak Bróker Marcsinak ismert. A Hvg.hu vette észre a San Pedro Sun tudósítását, ahol fotót is közölnek az őrizetbe vett nőről.
A Kun-Mediátor egy magát utazási irodának és pénzváltónak álcázó piramisjáték volt, amely magas kamat ígéretével pénzt gyűjtött Karcag környékén nagyjából tíz éven át, amíg a piramis össze nem omlott. 2015 áprilisában, amikor több befektető nem kapta meg a pénzét az amúgy semmilyen pénzügyi szolgáltatásra feljogosító engedéllyel nem bíró cégtől, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás miatt nyomozni kezdett, a sufnibrókercég vezetője, Dobrai Sándorné Marcsika pedig a fél családjával együtt felszívódott.
Tudja, hol van Belize?
Belize egy negyed magyarországnyi kis ország 347 ezer lakossal a Karib-tenger partján, Guatemala és Mexikó szomszédságában. Alkotmányos monarchia, az uralkodó maga II. Erzsébet. Az ország hírhedt adóparadicsom.
A Karcagon elterjedt pletyka szerint Marcsika Mexikóban van, de ezt a rendőrség nem erősítette meg. Veje, a cégben kisebbségi tulajdonos Kemecsi János már tavaly vallomást tett, sokat viszont ez sem segített az ügyön. Állítása szerint fogalma sincs az anyósa csalós üzletéről, sem arról, hogy hol van most.
A rendőrségnél eddig nagyjából ezer károsult jelentkezett, de Dobrossy István ügyvéd szerint kétszer ennyien is lehetnek, a teljes kár pedig akár a 20 milliárd forintot is elérheti. A károsultak szerették volna elérni, hogy hozzanak létre számukra is egy kártérítési alapot, mert az államnak és a bankoknak is nagy a felelősségük abban, hogy ennyi karcagit megkárosított egy csaló, de eddig ilyen alap nem jött létre.
Polt Péter legfőbb ügyész a napokban azt közölte egy jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére, hogy a nyomozás jövő tavasszal fejeződhet be, és már csaknem nyolcszáz sértettet hallgattak ki tanúként. | Belize-ben tartóztatták le a karcagi kun-mediátoros Marcsit | Belize-ben tartóztatták le a karcagi kun-mediátoros Marcsit - Fotót is közöltek róla, napbarnított és piros a haja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/12/13/belize-ben_tartoztattak_le_a_karcagi_kun-mediatoros_marcsit/ | 2016-12-13 09:48:14 | true | null | null | Index |
Az életútinterjú-sorozat tavaly dr. Bariska Istvánnal kezdődött, most a díszpolgári címmel 2018-ban kitüntetett Seper Andrással folytatódott a Kőszegi Önkormányzati Tűzoltóság klubtermében. Szeretetteljes hangulatban, nagy nevetésekkel - és amikor annak volt a helye, könnyekkel - elrepült a másfél óra, amelyben érces-erőteljes hangján az interjúalany vitte a prímet. Csiki István a kérdéseivel terelgette az anekdoták, sztorik folyamát - a hallgatóság pedig beleshetett a tűzoltólét kulisszái mögé is.
Rövid bemutatással kezdte a kérdező. Seper András közel negyven éve kezdte meg hivatását: "A tűzoltóság az igazi hivatásom, szolgálatom, életem" - mondta az aktív hivatásos szolgálattól való visszavonulásakor. Húsz évig vezette a Kőszegi Önkormányzati Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságot , onnan Szombathelyre vezetett az útja: a Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetői beosztásából 2014-ben nevezték ki a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesének. Ma az ország legrégebbi önkéntes tűzoltó egyesületének parancsnoka. A Kőszegi Ostromnapok Egyesület volt elnöke, 11 éven keresztül Ibrahim nagyvezírt alakította. Többszörös nagypapa.
Majd a családi hátteréről, gyermekkoráról kérdezte. - Nagyon rossz gyerek voltam - jött a válasz csípőből. És elárulta: szülei a Posztógyárban dolgoztak, korán kezdte a közösségi életet.
- A posztógyári bölcsődében formálódtam, a nyarakat is napköziben töltöttem - azóta is, ha bármilyen közösségbe kerülök, gyorsabban oldódom. Ahhoz, hogy ezt a pályát be tudtam futni, Vargáné Anci néninek, egykori osztályfőnökömnek is köze volt. Ő javasolta, hogy ne ipariba, hanem középiskolába menjek, így kerültem az akkori Latinka, ma Gépipari középiskolába. A tűzoltóság a futball kapcsán jött: nem kerültem be ugyanis a posztógyári csapatba. A Keriparba mentem dolgozni karbantartóként, majd újsághirdetésre jelentkeztem az Ybl Miklós Műszaki Főiskolára, felsőfokú tűzvédelmi képzésre. Az államvizsga után a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba kerültem. Majd Várpalotán voltam katona másfél évig.
Katonaanekdoták következtek sok humorral, majd a példaképeiről, a meghatározó emberekről faggatta Seper Andrást Csiki István. Mint kiderült, a katonaságnál egykori évfolyamtársa ajánlotta: pályázzon a Vas Megyei Tűzoltó-parancsnokságon, így került 1986-ban Kőszegre, Bognár József parancsnoksága alatt. Nem sokkal később megbízott parancsnok lett 1993-ig. Nagy hatással volt rá Kelemen Albert, aki újjászervezte a tűzoltóságot, valamint Kasper János, aki visszatartotta a távozástól, és akinek kapcsán megértette, mi a zászló mint jelkép jelentősége. Mások mellett említette még Schwahofer Károly és Németh János parancsnok, Horváth Gábor, Pintér Richárd nevét is. Valamint, hogy 1994-ben megalakult a női raj és több nemzetközi tűzoltó olimpián is eredményesen szerepeltek.
A család is szóba került, amelyik elfogadta a hivatását, mindig támogatta. Felesége, Györgyi, aki már tűzoltóként ismerte meg, és a gyerekek, akik hamar megszokták az éjszakai személyi hívó hangját. A dialógus kitért az ifjúságnevelés fontosságára, az emlékezetes oltásokra, műszaki mentésekre. Seper András meghatározó eseménynek nevezte a város életében és pályáján az 1991-es erdőtüzet és a 2009-es özönvizet.
A tűzoltók életében maradandó, nehéz élmény, ha egy esetnél gyermeksérültek is vannak. Ezzel kapcsolatban a cserkészek Szent Vidnél történt balesetét említette az ezredes, és személyes élményét - a lehető legnagyobb köszönetet - amit egy sérült, árokban fekvő kisfiútól kapott Cákon.
Erről így vallott:
- Az, hogy bekapcsolódtam civil szervezetek életébe, Básthy Bélának köszönhető. Alpolgármester volt, amikor kijártunk a testvérváros Vaihingenbe. Két este is hosszasan beszélgettünk a civil létről, akkor értettem meg, mennyire meghatározza - színesebbé, szebbé, jobbá teszi - egy város életét polgárainak öntevékenysége. Így lettem egyik alapítója mások mellett Stipkovits Istvánnal a Polgári Kaszinónak, és az Ostromnapok megvalósításában is szerepet vállaltam a kezdetektől. Magunk készítettük a fegyvereket, szereztük be a turkálóban a szövetet, varrtuk a ruhákat, gyártottuk a láncingeket - mesélte. A kérdésre, hogyan élte meg, hogy Kőszeg legnagyobb ellenségét kellett megszemélyesítenie több mint egy évtizeden keresztül, úgy felelt: Ibrahim ruháját felvette, de a vallását nem. (Seper András alapítója és 2018-ig elnöke volt a Kőszegi Ostromnapok Egyesületnek. Az első Kőszegi Ostromnapoktól 2017-ig ő alakította Ibrahim nagyvezírt. Vezetésével a kőszegi tűzoltók oroszlánrészt vállaltak az ostromló török tábor megjelenítésében, olvasható méltatásában.)
Munkája során a Kőszeghegyalján folyamatosan figyelemmel kísérte az önkéntes tűzoltó egyesületeket, szívügye volt a támogatásuk, ezzel saját munkájukat is segítette - ez is témát adott. Harmincöt év szolgálat után vonult nyugdíj előtti rendelkezési állományba Seper András. Pályájának szimbolikus pillanataként 2021 júniusában utolsó munkanapján részt vett a villám sújtotta Panoráma Szálló tetőszerkezetének oltásában. Utódja a szintén kőszegi Lakatár Gábor Márton tűzoltó alezredes lett - éjfélkor ő vette át az aktív szolgálatot.
Kollégáitól tűzoltósisakot kapott az 50. születésnapjára,
Jurisics Miklós díjat adományoztak neki
és 2018-ban Kőszeg díszpolgára lett
- ezek a szívéhez igazán közelálló ajándékok - fogalmazta meg a beszélgetés végén Seper András. És megígérte: Kőszegért a jövőben is mindent megtesz. | Seper András a Kőszegi Polgári kaszinó sorozatában | Életútinterjú-sorozat Seper Andrással | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/seper-andras-koszegi-polgari-kaszino | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az információszabadság napja alkalmából szervezett szerdai budapesti konferencián Jóri András a következetes jogalkalmazást, az adatvédelmi és információszabadság jogi egyensúlyának helyreállítását és a hatósági “kemény” eszközök használatát nevezte négyéves tevékenysége legfontosabb eredményeinek. Az adatvédelmi biztos szerint az év végén megszűnő hivatala – az egzisztenciális bizonytalanság ellenére – jelenleg is jól teljesíti feladatait.
A biztos a 2012. január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról azt mondta: kedvező, hogy önálló szervezet lesz, amelynek megmarad az ombudsmani és a hatékony hatósági jogalkalmazási funkciója, ám a kiszabható bírság összege nagyon alacsony maradt. Jóri András emlékeztetett arra, hogy míg Európa több országában akár több száz millió forint nagyságrendű büntetés is kiszabható, Magyarországon ez az összeg nem haladhatja meg a 10 millió forintot.
Az adatvédelmi biztos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az új hatóságnak csökken a függetlensége, veszélybe kerülhet az alapjogvédelmi funkció ellátása, a létrehozatal módja pedig – mint mondta – sérti az EU-jogot.
Az adatvédelmi biztos kifogásolta, hogy a tervek szerint az új hatóság nem fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz, míg a jelenleg az Ab előtt fekvő beadványai várhatóan érvényüket vesztik.
Majtényi László, aki 1995 és 2001 között volt az első adatvédelmi biztos, azt mondta: “Megszűnik a Magyar Köztársaság egyik független intézménye, helyette egy pórázon tartott kormányhivatal lesz”. Úgy fogalmazott: “sok tekintetben vesztésre áll a polgári szabadságért folytatott küzdelem, de a meccs még nem dőlt el”.
Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint Jóri András – mandátumának lejártát megelőző – leváltása az EU jogrendszerét, sőt alkotmányos jogokat is sért, így a döntésről az Európai Uniónak is “lesz még szava”; Majtényi László szerint ugyanakkor “súlyos aránytalanság a mostani helyzetet a pártállami időkhöz hasonlítani”. A volt adatvédelmi biztos ezután megköszönte Jóri András lelkiismeretes munkáját.
Az adatvédelmi biztos hivatala vállalta a legtöbb konfliktust a hatalommal – értékelte az elmúlt 17 évet Péterfalvi Attila. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője, aki 2001 és 2007 között volt adatvédelmi biztos, azt mondta, hogy a jelenlegi struktúra “jó működése még nem jelenti azt, hogy az új rendszer ne működhetne jól”.
Péterfalvi Attila emlékeztetett rá, hogy az adatvédelmi biztos hivatala évente több mint kétezer ügyet dolgozott fel. Feladatai közé tartozott egyebek mellett a jogszabálytervezetek véleményezése is. Az ombudsman “legnagyobb fegyverének” a nyilvánosságot nevezte a volt biztos. | Jóri: az adatvédelmi hatóságnak csökken a függetlensége | Az adatvédelmi biztos szerint veszélybe kerülhet az alapjogvédelmi funkció ellátása az új adatvédelmi hatóság létrehozásával, és csökken az intézmény függetlensége. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/09/28/jori_adatvedelmi_hatosagnak_csokken/ | 2011-09-28 15:53:00 | true | null | null | fn.hu |
Több olyan céget is találtunk, amelyik az utóbbi években csak a Diákhitel Központtól kapott jelentősebb megbízást - az adott évben ez volt gyakorlatilag az egyetlen jövedelme. Volt olyan cég, amelyik a szerződés aláírása napján már rendelkezett azzal a kérdőívvel, amelyet ki kellett dolgoznia. Felbukkan az aláírók között NER-közeli szereplő is.Gyakorlatilag a Magyar Péter vezette Diákhitel Központtal kötött szerződés volt az egyetlen bevételi forrása 2022-ben a Troia Média Kft.-nek. A cég - mint először a Magyar Nemzet megírta - Trentin Balázs Lajos tulajdona. A Diákhitel Központ Magyar Péter által aláírt szerződéseit Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kérte ki. Mint közösségi oldalán megjelent posztjában írta: azután kért betekintést a megállapodásokba, hogy Magyar Péter maga mondta el: Rogán Antalék több alkalommal "felesleges és túlárazott szerződések" aláírására utasították, emiatt is mondott fel a cégnél, mert nem akart megfelelni az elvárásoknak.Hadházy Ákos szerint ugyanakkor bőven találni olyan szerződéseket, amelyeket Magyar Péter valószínűleg nem kényszer vagy utasítás hatására köthetett meg; ezek ugyanolyan fölöslegesnek és túlárazottnak tűnnek. Ráadásul személyi összefonódás is kimutatható, például éppen az említett Troia Kft. esetében. Trentin Balázs Lajosról azt írta, hogy "a tulajdonos Facebook-aktivitása alapján pedig jelenleg a Tisza Pártnak dolgozik - ezt Magyar Péter is megerősítette".Szűk esztendőkA Szabad Európához eljutott képernyőfelvételek alapján Trentin Balázs tavasszal és nyáron több alkalommal adott instrukciót a Tisza Párt aktivistáinak, támogatóinak egy Facebook-csoportban utcai kitelepüléssel vagy a párt kampányvideóinak megosztásával kapcsolatban.A cégének nem megy túl jól az utóbbi években: bár 2019-ben még fel tudott mutatni 19,65 millió forint bevételt az Opten céginformációs rendszer adatai szerint, egy évvel később már csak 4,48 millió volt a bevétele, aminek eredményeként 3,9 millió forint veszteséggel zárta az évet. 2021-ben csak 2,8 millió forint volt a bevétele (1,95 milliós mínusszal év végén), de év végén sikerült megállapodniuk 13,34 millió forint plusz áfa (16,94 millió forint) értékben a Diákhitel Központtal.Ezért 2022-ben (nyilván ekkor fizették ki a cégnek a szolgáltatás ellenértékét) 13,42 forint értékesítésből származó bevétel szerepel a Troia Kft. mérlegében - vagyis szinte pont annyi, mint a szerződés nettó összege. (Ezen kívül 2,3 millió forint egyéb bevétele volt a cégnek.) Így sikerült az évet 2,95 millió forint adózott eredménnyel zárniuk - hogy aztán tavaly ismét csak 4,3 millió forint értékesítésből származó és kilencezer forintnyi egyéb bevételt tüntessenek fel. Nem is csoda, hogy 51 ezer forint adózás utáni veszteséggel zártak.Ehhez kapcsolódóan: Hadházy Ákos kérdése nyomán vizsgálja a hatóság a rosszul sikerült egészségügyiszoftver-fejlesztéseket, amelyekről a Szabad Európa írt előszörA Diákhitel Központtal kötött szerződés tárgya a diákhitel "valószínűsíthető hatása a nemzetgazdaságra", valamint egy előrejelzés "a hallgatói hiteltermékek várható gazdasági hatásairól". A Troia Kft.-nek ennek érdekében egy negyven-ötven oldalas tanulmányt, valamint egy vezetői prezentációt kellett készítenie. Lapunk az elkészült tanulmány tartalomjegyzékét ismerhette meg, e szerint a terjedelem jelentős részét (23 oldalt) az általános módszertani bevezetés teszi ki. A tanulmány készítőinek a szerződés szerint egyrészt a KSH vonatkozó publikus adataiból, valamint a Diákhitel Központ rendelkezésükre bocsátott saját vonatkozó adatsoraiból kellett dolgozniuk. A szerződést 2021. december 1-jén írták alá, december 30-ig kellett teljesíteni a vállaltakat.Tanácsot adtak, majd tönkrementekA Troia Kft.-hez hasonlóan a Magyar Péterrel kötött szerződés volt az utolsó komolyabb bevétele az AC Humán Kft.-nek is. Velük azért szerződött a Diákhitel Központ 2020. december 15-én, mert 2021-re hiteltermékprofil-bővítést terveztek, ez pedig a dolgozók létszámának emelkedésével járt, és külső szakértőre volt szükség "az új munkatársak toborzására, kiválasztására, majd betanításukra és szervezetbe integrálásukra".Az AC Humán a mérlegei szerint 2018-ban 3,7 millió forint értékesítésből származó és 184 ezer forint egyéb bevétel mellett 1,4 millió forint adózott eredményt ért el. Egy évvel később 4,2 milliós bevételhez 1,3 millió adózott eredmény társul, majd jön 2020 14,5 millió forint értékesítésből származó bevétellel (mellette háromezer forint extra bevételt is feltüntettek) és 1,75 milliós adózás utáni profittal. 2021-ben ismét csak 3,1 millió forint bevétel áll szemben egymilliós veszteséggel, míg 2022-ben nullaforintos bevételhez jön 58 ezer forint mínusz, aztán a cég felszámolás alá kerül.Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolgaAz AC Humánnal nettó 14,7 millió forintra (bruttó 18,66 millióra) szerződött a Diákhitel Központ 2020. december 15-én - vagyis a cég működésének utolsó éveiben itt is ez volt az egyetlen jelentősebb bevétel. A megbízás értelmében a társaságnak egy "vezetői és munkatársi kompetenciamodellt" kellett kidolgoznia december 31-ig, illetve 2021. január 31-ig workshopokat tartania a központ munkatársainak.CéghálóMegnéztünk más szerződéseket is azok közül, amelyeket Hadházy Ákos fotók formájában nyilvánosságra hozott, és még több érdekességet találtunk. A Varius Consulting Kft. 2013-ban alakult, üzletviteli és egyéb vezetői tanácsadás a fő tevékenységi köre. Magyar Péterrel A Diákhitel Központ Zrt. hitelnyújtási tevékenységnek, mint alaptevékenységnek az újra gondolása egy üzletfejlesztési stratégia és akcióterv tanulmány keretein belül (sic.) témában szerződtek. Ennek keretében 2019. október 1. és december 16. között egy minimum kétszáz oldalas tanulmányt kellett készíteniük, amely legalábbis nagyon feszes munkatempót igényelt, bár a cég létszáma ekkor még 22 fő volt.A Variusnál egyébként nem számított nagy tételnek a Diákhitel Központtól kapott 46,78 millió forint. Az Opten céginformációs rendszer szerinti eredménykimutatásukban több mint másfél milliárd forintos bevétel szerepel 2019-ben 97,6 milliós adózás utáni nyereséggel. Ezután azonban nagyon gyors lejtmenet következett: 2020-ban 668,9 milliós bevételhez már nyolcvanmilliós veszteség társul, egy évre rá már csak 14,5 millió forint a cég bevétele, és 98,5 millióra nő a veszteség - ezután pedig "átalakulás révén" megszűnik a vállalkozás.A tulajdonos Ádám Lajos közvetlenül vagy közvetve összesen 19 gazdasági társaságban érdekelt, ezek közül mára hármat töröltek, további háromról írja az Opten, hogy negatív információ is fellelhető a cégről. (Ez jelenthet csődeljárást, lejárt tartozást, de akár azt is, hogy csak késbe nyújtottak be valamilyen dokumentumot egy hatóságnak.) (A cikk eredeti változatában egy névazonosság miatt itt téves információ szerepelt, amit az érintett kérésére utólag töröltünk.)A NER ügyvédjeMagyar Péter távozása óta is kötnek érdekes szerződéseket a Diákhitel Központban. A BPP Best Practice 2023 májusában például pályáztatásra szerződött a Diákhitel Központtal két évre, hetvenmillió forint értékben. (A szerződést a központ marketingigazgatója írta alá.) Egy egyfordulós közbeszerzést 3-3,6 millió forintért végeznek el, egy uniós eljárás díja már 4,2-6 millió forint. Egy "versenypárbeszéd lebonyolításáért" ötmilliót, "innovációs partnerség létrehozásáért" szintén ötmilliót számlázhat a cég, amely "egyéb szerződéses feladatait" 35 ezer forintos óradíjjal végzi. A BPP Best Practice vezetője és fő tulajdonosa Pete Judit. Róla a 24.hu írt korábban. E szerint "aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénzszázmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából", amelyet Pete Judit vett át, "amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek". Pete korábban a lap szerint 35 millió forintot vett fel a Híd a munka világába program tanácsadójaként. Az Országos Roma Önkormányzat botrányos programsorozatának keretében akár 1,6 milliárd forint kár is érhette az államot. Nagy Márton később a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjának delegálta Pete Juditot, kérdés, hogy ez a tisztség és a tény, hogy eközben cége közpénzes megbízást nyer el, nem jelent-e összeférhetetlenséget.A NER társadalomkutatójaMagyar Péter szerződött a Mestint Kft.-vel is, amelynek tulajdonosa Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A Neumann János Egyetem stratégiai rektorhelyettese a kormánymédia rendszeres megszólalója, 2021 tavaszán például az Origo közölte a cikkét Félrevihet a COVID-halálozás statisztikája címmel a magas magyar halálozási mutatókkal kapcsolatban.Ehhez kapcsolódóan: A lassú magyar bürokráciát szidta Orbán Kötcsén, és elismerte, hogy Magyar Péter miatt stratégiát kell váltania 2026-raUgyanebben az évben októberben a Pesti Srácok beszámolt egy konferenciáról, ahol Bozsonyi Károly arról beszélt, hogy az Alapjogokért Központban készítettek egy kutatást, amely alapján a magyar választók éppen olyan miniszterelnököt szeretnének (migrációkritikus, kormányzati tapasztalattal bíró, angolul jól beszélő), mint Orbán Viktor.A Mestint Kft.-nek a szerződés szerint azt kellett megvizsgálnia, milyen hatással volt a középiskolások és egyetemisták élethelyzetére a Covid-járvány. A szerződést 2020. december 2-án írták alá, december 29. volt a teljesítési határidő. Az elkészült tanulmányból többek között megtudhatjuk, hogy a koronavírus a megkérdezettek több mint hetven százalékát "hátráltatta a mindennapi életében". (Az mondjuk valóban érdekes lehetett a Diákhitel Központ vezetésének, hogy a megkérdezettek 54 százaléka azt mondta, hogy nincs diákhitele és nem is akar felvenni, további 7,5 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan korábban felvette, de a jövőben nem tervezi.)A szerződésben az szerepel, hogy "egy minimum húszoldalas tanulmányt" kell a tárgyban készíteni; a Hadházy Ákos által kifényképezett és közzétett oldalak száma 22. Arról nincs szó a szerződésben, hogy hány fős mintán kell vizsgálni a Covid hatásait az egyetemi hallgatókra és a középiskolásokra, ilyen adatot a közzétett fotókon sem találni.Felmérés hétvégénÉrdekes szerződéseket kötött Magyar Péter a First Voice Kft.-vel is. A fő tevékenysége szerint számítógépes programozással foglalkozó céggel reprezentatív kutatás elvégzésére szerződtek a szak- és felnőttképzésben érdekeltek körében egy új képzési hitellel kapcsolatban. A szerződést 2020. december 2-án írta alá Magyar Péter és a First Voice egyik vezetője, de a megállapodás második fejezete szerint erre a napra a cégnek már össze kellett állítania a kérdőívet, és leegyeztetnie a Diákhitel Központ vezetőivel.Ezt követően december 29-ig egy ötszáz fős általános lakossági mintán, valamint egy ötszáz fős, szakképzésben és felnőttképzésben tanulók részvételével zajló felmérést kellett elvégezni és kielemezni, illetve kétszáz középiskolást is megkérdezni a tárgyban. 2020-ban december 18-án kezdődött a téli szünet. Ezért a munkáért a First Voice nettó 12 millió forintot kapott.Ehhez kapcsolódóan: Magyar Péter: számonkérhető programot fogunk kidolgozniA First Voice Kft.-vel aláírt egy másik megbízást is Magyar Péter, ez egy ezerfős, online kutatáson alapuló, minimum 75 oldalas tanulmányról szól, amely azt elemzi, hogy az elmúlt húsz évben "jelentett-e segítséget a diákhitel a magyar egyetemi hallgatók számára", illetve "hogyan változott a hitelt felvevők munkaerőpiaci helyzete a hitel hatására". A szerződést 2021. december 3-án írták alá, ehhez képest december 6-ig már el kellett végezni az adatfelvételt, és december 10-ig leadni a tanulmány vázlatát. 2021. december 3-a péntek volt, így a First Voice-nak a következő szombat-vasárnap kellett elvégeznie az ezerfős felmérést. Mindezért a cég nettó 13,9 millió forintot kapott.SzócsataMagyar Péter a Facebookon reagált Hadházy Ákos bejegyzésére. Azt írta: "A sejtetés és más felesleges besározása káros dolog, főleg, ha egy konkurens ellenzéki pártról van szó, amely - szemben önökkel - 14 év után először valóban képes legyőzni a maffiakormányt, és nem csak arról beszél (mint például ön), hogy ilyen szabályok mellett mit miért nem lehet. Képviselő úr, ne FB-posztokat írogasson, hanem tegyen feljelentést, ha ön szerint valami jogszabályokba ütközik. Nekem tiszta a lelkiismeretem."Hadházy Ákos úgy válaszolt: "Ha Ön úgy gondolja, hogy egy büntetőeljárás a megfelelő módszer ezek kivizsgálására, és a nyitva maradt kérdésekre nem kíván nekem válaszolni, akkor természetesen megteszem a feljelentést, ahogy megtettem Tóth Csaba, Horváth Csaba, Gajda Péter és Czeglédi Gergő ügyében is (valószínűleg a sor folytatódik majd még, és lesz DK-s szereplő is a listán)."Az ügyben mi is kerestük a Tisza Pártot és a sajtóosztályon keresztül Magyar Pétert, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. Kerestük a First Voice Kft.-t is, az ő válaszaikat is közölni fogjuk. | Lélegeztetőgépen tartott cégek, NER-es kutató, irreális határidők - megnéztük Magyar Péter szerződéseit | Több olyan céget is találtunk, amelyik az utóbbi években csak a Diákhitel Központtól kapott jelentősebb megbízást – az adott évben ez volt szinte az egyetlen jövedelme. Volt olyan társaság, amelyik a szerződés aláírása napján már rendelkezett azzal a kérdőívvel, amelyet ki kellett dolgoznia. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lelegeztetogepen-tartott-cegek-ner-es-ugyved-es-kutato-irreralis-hataridok-megneztuk-magyar-peter-szerzodeseit/33123250.html | 2024-10-03 18:11:00 | true | null | null | Szabad Európa |
2009.02.07. 23:00
Megalapozott a gyanú, hogy Erzsébetvárosban Gál György (SZDSZ), az előzetes letartóztatásban lévő frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke bűnszervezet tagjaként követte el a különösen nagy kárt okozó bűncselekményeket – tájékoztatta lapunkat az ingatlanpanama ügyében indított nyomozás legújabb fejleményéről a Központi Nyomozó Főügyészség.
Keresztes Imre főügyész közölte: a nyolcrendbeli, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalással, kétrendbeli csalás kísérletével, tízrendbeli hivatalos személy általi vesztegetéssel, tizenegyrendbeli felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítással gyanúsított Gál „a vállalkozóval szándékegységben, az értékbecslő segítségével, szervezetten és összehangoltan, rendszeres haszonszerzésre törekedve, egymást követően több ingatlan megvásárlásának a támogatása útján, 2003. és 2004. évben több hasonló 5 évi, illetve ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követett el a VII. kerületi önkormányzat sérelmére”.
A Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a büntető törvénykönyv szerint bűnszervezetnek minősül a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangolt csoport, amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Ismeretes, a büntetőeljárásban egyelőre tizennégy lakóház áron aluli értékesítése miatt nyomoznak, és az adatok alapján kilenc gyanúsított csaknem egymilliárd forintos kárt okozott az erzsébetvárosi önkormányzatnak. Gál Györgyöt – aki a nyomozók szerint több mint 300 millió forint kenőpénzt tehetett zsebre – és társait, közöttük a másik SZDSZ-est, Kardos Pétert többszörösen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntettével, vesztegetéssel, magánokirat-hamisítással gyanúsítják. Gál, Kardos, valamint a gyanú szerint áron alul privatizált önkormányzati lakóházak értékbecslője előzetes letartóztatását nemrégiben tavaszig meghosszabbították. A szorult helyzetben lévő Gál védelmét jelenleg többek között Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere látja el, és az ügyészség által meg nem erősített információnk szerint a nyomozás során még további erzsébetvárosi képviselőket is meggyanúsíthatnak. Hunvald György MSZP-s polgármester a még súlyosabb vád, a maffiagyanú ellenére is bízik abban, hogy a polgármesteri hivatalban elrendelt belső vizsgálat a felkért bírósági szakértő véleménye alapján azt állapítja meg, hogy nem is történt vagyonvesztés.
– Megdöbbentő, hogy a szocialista polgármester tulajdonképpen saját magát, az általa vezetett önkormányzat tevékenységét vizsgálja – reagált minderre Vattamány Zsolt, a Fidesz helyi frakcióvezetője. | Maffiagyanús erzsébetvárosi SZDSZ-vezető | Megalapozott a gyanú, hogy Erzsébetvárosban Gál György (SZDSZ), az előzetes letartóztatásban lévő frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke bűnszervezet tagjaként követte el a különösen nagy kárt okozó bűncselekményeket – tájékoztatta lapunkat az ingatlanpanama ügyében indított nyomozás legújabb fejleményéről a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/maffiagyanus-erzsebetvarosi-szdsz-vezeto | 2009-01-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Tolna Megyei Kormányhivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állásfoglalása szerint összeférhetetlenség áll fenn Dombóvár polgármesterének tisztsége és az őt elmarasztaló jogerős ítélet között - közölte a dombóvári képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője. Nagy Roland azt írta: a kormányhivatal és a minisztérium állásfoglalása megerősíti, hogy Szabó Lorándnak távoznia kell posztjáról.
Dombóvár független polgármesterét a Kúria január 24-én felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyben előzetes mentesítésben részesítette.
A jogerős ítélet szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztásra való felbujtást, hogy 2003-ban és 2004-ben képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására.
A dombóvári képviselő-testületben többségben lévő Fidesz-frakciónak az ítélet kihirdetése után közzétett álláspontja szerint az előzetes mentesítés ellenére is fennáll az összeférhetetlenség a polgármester tisztsége és a jogerős ítélet között. A frakció javaslatára a testület előbb 500 ezer forintot elkülönített az összeférhetetlenség kérdését vizsgáló jogi szakvéleményre, majd úgy döntött, hogy a kormányhivataltól és a KIM-től kért állásfoglalást.
Nagy Roland a "kezükben lévő" dokumentumokat nem kívánta eljuttatni az MTI-nek, a kormányhivatal állásfoglalásából azonban idézett. E szerint a kormányhivatal egyetért a KIM állásfoglalásával, "melynek lényegi eleme, hogy a szóban forgó esetben a polgármester vonatkozásában megállapítható az összeférhetetlenség. Azonban ez csak az összeférhetetlenség bekövetkeztekor fennálló megbízatásra vonatkozik, amennyiben a polgármester megbízatása megszűnik, ismét megválasztható" - idézte a frakcióvezető.
A frakcióvezető elmondta: az ítélet kézhez vétele, azaz február 16-tól számított 30 napon belül a polgármesternek lehetősége van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget.
Szabó Loránd az MTI megkeresésére hétfőn megismételte korábbi álláspontját, ami szerint nem áll fenn összeférhetetlenség, így nem mond le tisztségéről. | Összeférhetetlen a sikkasztásra felbujtó dombóvári polgármester tisztsége | Összeférhetetlen a sikkasztásra felbujtó dombóvári polgármester tisztsége - A kormányhivatal és a KIM szerint távoznia kell. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/05/osszeferhetetlen_a_sikkasztasra_felbujto_dombovari_polgarmester_tisztsege/ | 2012-03-05 13:31:00 | true | null | null | Index |
Így működött a Hagyó-henger – ezt látták belülről az érintettek
Havonta kellett találkoznia Hagyó Miklóssal az FKF Zrt. volt vezérigazgatójának, és „nem volt tanácsos” ellentmondania az akkori főpolgármester-helyettesnek. Bielek Péternek a hvg.hu birtokába került tanúvallomásából kiderül: Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő rendszeresen megmondta a cégvezetőnek, hogy a közbeszerzéseken kinek kell nyernie.
A Hagyó Miklós ellen folyó büntetőeljárás rendőrségi tanúvallomása szerint Bielek Péter 2007-ben tért vissza brüsszeli állásából, ekkor kereste meg Demszky Gábort, hogy az akkori főpolgármester segítsen neki elhelyezkedni. Bielek tudta, hogy a főváros a közműcégek, köztük a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) vezetőinek lecserélését tervezi. Bielek 2004 óta már a társaság igazgatóságának tagja volt, így saját bevallása szerint jól ismerte a céget.
„Édesapám 1989-ig volt a Fővárosi Tanács elnöke (Bielek József 1990-ig töltötte be a posztot – a szerk.), így Demszky Gábor főpolgármester úr engem személyesen ismert, így elfogadták a jelentkezésemet az igazgatóságba” – olvasható a volt vezérigazgató tavaly februári tanúvallomásában. Bielek szerint Demszky azt kérte tőle, hogy ismerkedjen meg Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesekkel, Tiba Zsolt főjegyzővel és Mesterházy Ernő főtanácsadóval.
Mint azt Bielek Péter elmondta, a fővárosban ekkor az volt a szokás, hogy a Budapestet irányító pártok megosztották a közműcégek vezérigazgatói és elnöki posztját. „Az FKF-nél engem vezérigazgatóvá az SZDSZ támogatásával neveztek ki, míg a társaság elnökévé Vajda Pál korábbi szocialista főpolgármester-helyettest nevezték ki” – vallotta a közterület-fenntartó volt vezérigazgatója.
Nem látott kivetnivalót
Kinevezését követően Hagyó azt kérte Bielektől, hogy hozzon létre egy harmadik vezérigazgatói posztot, s oda a főpolgármester-helyettes jelöltjét nevezze ki. Hagyó a posztra Kiss Tibort szánta, aki néhány hónapig a cég igazgatóságának is tagja volt, ám miután többször tárgyalt Hagyóval és kabinetjével, visszalépett a jelöléstől, és igazgatósági tagságáról is lemondott.
Ekkor került a képbe Tölgyesi Balázs, akit – a dokumentum szerint – Hagyó mutatott be Bieleknek. Tölgyesi nagyberuházásokkal, értékesítésekkel és stratégiai kérdésekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes lett. Az önkormányzati választást követően, 2010 októberében az FKF Zrt. vezérigazgatójává lépett elő, ám idén márciusban Tarlós István főpolgármester menesztette, miután közterület-fenntartó által kötött korábbi kétséges szerződések ügyében rendszeresen felvetődött a neve. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán gyanúsítottként hallgatta ki Tölgyesit. Amint azt az Index megírta: az FKF Zrt.-t alig néhány hónapig vezető vezérigazgatót hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A volt vezérigazgató vallomásában elmondta: Hagyóval és Mesterházy Ernővel eleinte havonta legalább egyszer találkoznia kellett, utóbbival később már ritkábban. Mindketten bele akartak látni az FKF működésébe, ezért a főpolgármester-helyettes a Horváth, Dóczi és Léhman Ügyvédi Irodát, a főtanácsadó pedig a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát vitte be az FKF-hez. Bielek nem látott kivetnivalót abban, „hogy a tulajdonos ismerni kívánta a cég működését”. Mint mondta: a társaság nem tartott fenn nagyobb jogi apparátust, akkoriban 15-20 ügyvédi irodával volt kapcsolata.
A Hagyó és Mesterházy által preferált ügyvédi irodák „nagyobb ügyekkel” és jogi tanácsadással foglalkoztak. Az ügyvédi irodákon keresztül Hagyó és Mesterházy Ernő teljesen rálátott az FKF Zrt. ügyeire – derül ki Bielek vallomásából.
"Nem utasíthatom vissza"
A Hagyó által javasolt ügyvédi irodával Bieleknek megromlott a viszonya, mivel a főpolgármester-helyettes az irodán keresztül azt kérte, hogy a vezérigazgató rúgja ki az FKF jogi igazgatóját, és az általuk javasolt személyt nevezze ki a helyére. A vezérigazgató nem tudta meg, ki a jelölt, mert – mint mondta – megtagadta a kérést. Bielek ugyancsak elutasította, hogy szervezze ki a cég közbeszerzési tevékenységét egy külső ügyvédi irodának.
Hagyó azt kérte Bielektől, hogy világítsa át a céget a CEMI-vel. Az átvilágítással a vezérigazgató is egyetértett, mivel ilyen vizsgálat a cégnél tíz éve nem volt. „Hagyó Miklós tőlem egyértelműen és határozottan kérte a CEMI-vel történő szerződéskötést, és éreztette, hogy én az ő kérését nem utasíthatom vissza, mert bármikor elveszíthetem az állásomat” – vallotta Bielek.
Az átvilágításra vonatkozó közbeszerzést úgy kellett kiírni, hogy a CEMI nyerjen, ezért az FKF Zrt. úgy írta ki a pályázatot, hogy a megkövetelt referenciákat nehezen lehessen teljesíteni. A CEMI a Magyar Telekomot és a BKV-t jelölte meg referenciaként, a BKV referencialevelét Antal Attila vezérigazgató írta alá. „Később tudtam meg, hogy a CEMI-nek akkor még nem volt befejezett projektje a BKV-nál” – olvasható Bielek vallomásában.
Bielek szerint a CEMI teljesítette a cég átvilágítását, a cég által javasolt intézkedések pedig sikeresek voltak, mivel 400 millió forintos költséggel körülbelül kétmilliárdot tudott az FKF Zrt. megspórolni. A volt vezérigazgató szerint a CEMI-vel kapcsolatban elsősorban azt érezte problémának, hogy a fővárosi cégek egymásnak adtak referenciákat. A BKV mellett a Főtáv is állított ki referencialevelet a CEMI számára, sőt Bielek úgy emlékszik, ő maga is állított ki ilyet a CEMI képviselőjének.
Nem olyan nyomatékosan
A Mesterházy által javasolt Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda a pusztazámori hulladéklerakó fejlesztésével kapcsolatban jelent meg az FKF környékén. Amikor Bielek átvette a cég vezetését, erről a beruházásról is tárgyalt a főpolgármester főtanácsadójával. A vezérigazgató úgy gondolta, hogy a beruházásra az FKF Zrt. közös vállalatot alapítson egy partner céggel.
Mesterházy Ernő bemutatta a vezérigazgatónak az AES nevű cég képviselőjét, és „bár nem olyan nyomatékosan, mint Hagyó, de éreztette, hogy az AES-sel kell megvalósítanunk a pusztazámori projektet”. Bielek vallomása szerint az FKF Zrt. zártkörű pályázatát – a Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda közreműködésével – az AES nyerte, amelynek alvállalkozója a Társ-Invest Kft. volt. A győztes cég azonban a válság miatt tönkrement és visszalépett a beruházástól, amely aztán el sem kezdődött.
Bielek úgy döntött, a projekt első lépését az FKF beruházásában elindítja, máskülönben veszélybe került volna a beruházás környezetvédelmi engedélye. Az új közbeszerzésben is a Polgár és Bebők működött közre; a volt vezérigazgató azt állította: ezúttal erre senki sem adott neki utasítást, de tudta, hogy őket kell megbízni.
A közbeszerzésen az előző eljárásban alvállalkozóként részt vevő Társ-Investnek kellett nyernie, ezért azt „taktikai okból magasabb áron, 450 milliós áron írták ki”. Bielek vallomása szerint ugyanis a Társ-Invest tudta, hogy a projekt bekerülési értéke 350-380 millió forint, így alacsonyabb ajánlattal is tudott nyerni. Bielek azt vallotta, hogy a magasabb árú kiírást a Polgár és Bebők vagy Tölgyesi Balázs vezérigazgató-helyettes tanácsolta.
Amikor kitört a botrány
A közbeszerzésre a Társ-Invest mellett még egy pályázó jelentkezett, utóbbi ajánlatát – Bielek szerint „valós okból” ki kellett zárni. A második, tárgyalásos szakaszban a Társ-Invest egyedül maradt, ajánlatát pedig felemelte 455 millió forintra. A beruházás egyébként megvalósult.
Vallomása szerint Bielek annak ellenére szerződést kötött a céggel, hogy tudta: „a műszaki tartalom ezt valószínűleg nem indokolja”. Bielek a vallomása szerint a környezetvédelmi engedélyt féltette. „A műszaki tartalom és az ár között egy igen jelentős, kb. 70 millió forintos különbség van, amely összegről feltételezhető, hogy ezt a Társ-Invest visszajuttatta a városházára” – mondta vallomása során Bielek Péter.
Amikor a BKV-nál kitört a botrány, Bielek – állítása szerint – ellenőriztette az FKF Zrt. ügyvédi szerződéseit, és megállapították, hogy azok esetében nem merült fel a teljesítés nélküli kifizetés gyanúja. „A számláik rendben voltak, a teljesítéseik le voltak igazolva, és ki voltak fizetve.” Bielek szerint az ügyvédi irodák nem számláztak túl, a cég által alkalmazott ügyvédek „a piaci árhoz képest közel azonos óradíjjal dolgoztak”.
"Jót tennének velem"
Egy harmadik beruházás ügyében Hagyó és Mesterházy Ernő együtt keresték meg a vezérigazgatót – állítja utóbbi. Az Easy Way nevű, az integrált közlekedési irányítási rendszer kialakítását, kevésbé szaknyelven a budapesti jelzőlámpa-rendszer modernizálását célzó beruházást az FKF a Siemensre akarta bízni, mivel a német cég a szoftver tulajdonosa. A mintegy 1,2 milliárd forint értékű uniós projektet a közlekedési tárca irányításával kellett volna megvalósítani.
A volt vezérigazgató 2009 tavaszán találkozott a két nagyhatalmú városházi emberrel a Gerlóczy kávézóban. Hagyó ott elmondta: felháborítónak tartja, hogy a közterület-fenntartó vállalat „ezt a közbeszerzést a Siemensnek kívánja odajátszani”, Mesterházy Ernő pedig azt mondta: a Siemensnek nagyon rossz a viszonya a fővárossal. Hagyó és Mesterházy a Getronics és a Microelektronika nevű cégeket preferálta, amelyek 700-800 millió forintért vállalták a munkát – vallotta a volt FKF-vezér.
Noha az FKF Zrt. mérnökei szerint a munkát a Siemens tudta volna elvégezni, Bielek arra kérte helyetteseit, hogy a közbeszerzés során a szakmai érvek ellenére az ár legyen meghatározó. „Én senkinek nem mondtam azt, hogy ezt tőlem a városházáról kérik, annyit mondtam a kérdezgető vezetőknek, hogy jót tennének velem, ha ezt a szempontot elfogadnák” – olvasható a vallomásban.
A két cég megnyerte a közbeszerzést, a Siemens azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a társaságot új eljárásra utasította. A szakminisztérium időközben visszavonta a forrást, így az új közbeszerzést már nem írták ki
„Hagyó nemcsak kirúgta a vezetőket, hanem előtte szakmailag, emberileg ellehetetlenítette, és ezzel a későbbi boldogulást is megnehezítette. Praktikusan arról van szó, hogy ha kirúgnak, akkor kirúgnak, de ha az újságban többször leírják, hogy nem ért a feladatához valaki, akkor később senki nem fogja alkalmazni. Ezért nem volt tanácsos Hagyó Miklósnak ellentmondani, vagy a kéréseit nem teljesíteni” – mondta vallomásában Bielek Péter. | Itthon: Így működött a Hagyó-henger - ezt látták belülről az érintettek | Havonta kellett találkoznia Hagyó Miklóssal az FKF Zrt. volt vezérigazgatójának, és „nem volt tanácsos” ellentmondania az akkori főpolgármester-helyettesnek. Bielek Péternek a hvg.hu birtokába került tanúvallomásából kiderül: Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő rendszeresen megmondta a cégvezetőnek, hogy a közbeszerzéseken kinek kell nyernie. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20111012_bielek_vallomas_hagyo | 2011-10-13 14:34:00 | true | null | null | HVG |
Honnan jött, merre tart a Steinwaynél kétszer drágább hangszer, amelyről egyszerre mondták, hogy a magyar lélek megtestesítője, illetve hogy Batman barlangjába való? Ennek eredtünk nyomába, és érdekes momentumokra bukkantunk.
A Habony-barátnő által újradizájnolt Bogányi Abu-Dzabiban
Fotó: Nagy Boglárka Facebook
Például kiderült, hogy Habony festőművész barátnője, Nagy Boglárka elkészített a zongorából egy úgynevezett „ART EDITION”-t, és festett is egy képet Bogányi zenéje által ihletve. Az amúgy is eléggé űrhajószerű, első ránézésre leginkább versenymotorcsónakra vagy Batman repülőjére emlékeztető Bogányi-zongora kellemes Viagra-kék színt kapott (hangsúlyozandó a műanyagérzetet), a csavarok és pedálok arany színben pompáznak. A kék zongorát Abu-Dzabiban a világ legjobb nevű luxusexpóján állították ki tavaly: a Big Boys Toys-on.
Standok a Big Boys Toys-on
Fotó: bigboystoysuae.com
A Big Boys Toys-t arra találták ki, hogy a szupergazdag olajsejkek, üzleti partnereik és az Egyesült Arab Emírségekbe látogató fiatal milliárdosok beszerezhessék a legmenőbb miniteniszpályás óriásjachtot vagy a legújabb kétszemélyes hobbi-tengeralattjárót.
Kiderült az is, hogy a Bogányi-zongora útját a régióban egy frissen létrehozott szaúd-arábiai cég, az Outer International egyengeti majd, összhangban azzal az orbáni kívánalommal, hogy a magyar–szaúdi gazdasági, diplomáciai és kulturális kapcsolatokat el kell mélyíteni. Bogányi április közepén Rijádban, az Al Faisaliah Resort & Spában és az Abdullah Economic Cityben lévő Bay La Sun Hotelben adott koncertet, ahogy a szaúdi magyar nagykövetség honlapja fogalmaz: „egy-egy exkluzív este keretében mintegy 500-500 fős kiemelt hátterű hallgatóság számára”.
Bogányi-koncert Rijádban, „kiemelt hátterű hallgatóságnak”
Fotó: rijad.mfa.gov.hu
A fehér bőrfoteles hangversenyen a magyar delegációban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviseltette magát. A koncert után a szaúdi atomügyi miniszter a nagykövetnek örömét fejezte ki. Talán a zongora hangja is segített összehozni a találkozót, ugyanis pár hét múlva Abdalláh bin Mohamed bin Ibrahim es-Sejk, a szaúdi Súra Tanács elnöke már Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval tárgyalt Budapesten.
Mindenesetre a Zengafons brutális veszteséggel zárta az évet, a piacon, úgy tűnik, nem tud zongorákat eladni. A magyar állam viszont tízet vásárolt fel belőle, amiket hét magyar és három külföldi koncerthelyszínen fognak elhelyezni, állítólag még szeptemberben. Ezeken a helyeken a Bogányi a harmadik vagy negyedik hangszer lesz, és jobbára a hangszerraktárban fog állni – hogy a zongoristák melyiken játszanak egy este, az a szokásrend szerint csak rajtuk múlik.
Az alábbi képen a Vigadónak már leszállított zongora látható. Ez volt az egyik első legyártott példány. A zongora egyébként azért került oda, mert a Budapest Music Centerben, ahova eredetileg szánták, szokatlan méretei miatt nem fért be a teherliftbe. Úgyhogy átvitték a Vigadóba, a BMC-be pedig majd egy keskenyebb változat érkezik.
Egy Bogányi a Vigadóban
A Vigadó munkatársai a helyszínen elmondták, a zongorán a helyszínen nem játszott senki, kivéve egy karmestert, aki lenyomott pár billentyűt. A Vigadót üzemeltető Magyar Művészeti Akadémia ehhez aztán levélben annyit tett hozzá, hogy ezt a hangszert láthatták a nézők a vizes-világbajnokság és az idei Forma–1-es Magyar Nagydíj megnyitóján. A zongorát aztán a szintén MMA-s fenntartású Műcsarnokba viszik, ahol Bogányi Gergely és Szakcsi-Lakatos Béla ad egy-egy koncertet rajta.
További részletek a briliánssal kirakott Bogányi-zongoráról, Járai Zsigmond és Bogányi Gergely zebegényi teniszmeccseiről, valamint a művész apokaliptikus jövőképéről a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatók! | Pont befért Bogányi 75 milliós csodazongorája a lépcső mellé | Orbánt elvarázsolta, Habony barátnője kékre festette, az olajsejkek megcsodálták – a siker kapujában a több százmillió forint közpénzből fejlesztett csodazongora. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pont-befert-a-boganyi-hetvenmillios-csodazongoraja-a-lepcso-melle-105784 | 2017-08-09 12:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet közleménye szerint a Janez Jansát támogató Nova24TV-ben, a törvényeket megkerülve szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a magyar miniszterelnök tanácsadója.
Habonyék ráadásul nemcsak bevásárolták magukat, de 800 ezer eurós tőkeemeléssel anyagilag is megtámogatták a külföldi barátot. A korrupció miatt jogerősen két évre ítélt Janez Jansát Orbán Viktor szövetségeseként és rajongójaként tartják számon, többször is dicsérte nyilvánosan a magyar kormányfőt. | Habonyék bevásároltak külföldön | A Janez Jansát támogató Nova24TV-ben szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a magyar miniszterelnök tanácsadója. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/habonyek-bevasaroltak-kulfoldon-1393447 | 2017-04-21 22:26:00 | true | null | null | HírTv |
“Úgy döntöttem, hogy lemondok a számomra törvényben biztosított utazási költségtérítésekről” - közölte Lázár János egy közleményben, amelyet az után adott ki, hogy egy keddi bírósági tárgyaláson részletek derültek ki eddig nagyrészt titokban tartott utazásairól, amelyeken nagy összegű hotelszámlák keletkeztek.
A pert az Origo munkatársa indította a Miniszterelnökség ellen, miután a hivatal nem adott részletes tájékoztatást Lázár három utazásáról, ahol összesen közel kétmillió forint volt a szállásköltség. Azt sem árulták el korábban, hogy hányan vettek részt az utakon, a keddi tárgyaláson ugyanakkor kiderült, hogy csupán kétfős delegáció utazott minden alkalommal, tehát Lázár János és egy másik állami tisztviselő osztozott a költségeken.
Egy 2012 november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más miniszterelnökségi vezetőknél 2012-ben és 2013-ban, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
Lázár a szerda hajnali közleményében közölte azt is, hogy a “felhasznált kétmillió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom”. Azt nem részletezte, hogy ezt hogyan és miből teszi meg, illetve hogy miért fizeti ki a rá nem eső költségeket is. Hozzátette, hogy “az elmúlt két évben a legkevesebbet utazó kormánytagok közé tartoztam”, és megjegyezte: “Örülök, hogy a független magyar bíróságok fontosnak tartják, hogy megismerjék utazási szokásaimat.”
Lázár részleteket nem közölt az utazások körülményeiről, illetve arról, hogy mely szállodákban szállt meg, és hogy miért kerültek ekkora összegbe.
A Miniszterelnökség elleni perben a bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős, a Miniszterelnökség dönthet úgy, hogy fellebbez az ítélet ellen.
A Miniszterelnökség az Origo munkatársának kérdéseit az ügy kezdete óta azzal hárította el, hogy Lázár János a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon.
Az angliai utazásról azért nem született döntés, mert a Miniszterelnökség a per során közölte, hogy erről a kiküldetésről létezik egy minősített irat. A tárgyalás további menete során először az fog eldőlni, hogy ezt miként ismerheti meg a bíró, majd az, hogy a dokumentumból mi hozható nyilvánosságra. | Lázár kifizeti az államnak a kétmilliós hotelszámlákat | Lázár János nem vesz igénybe utazási költségtérítést, és befizeti a költségvetésnek azt a kétmillió forintot, amelybe a szállás került három utazásán. Az államtitkár az után jelentette ezt be, hogy az Origo részleteket közölt több, eddig nagyrészt titkosan kezelt utazásáról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140528-lazar-kifizeti-az-allamnak-a-ketmillios-hotelszamlakat.html | 2014-05-28 14:01:00 | true | null | null | Origo |
Őrizetbe vették Zuschlag János szocialista politikust szerdán, miután a Kecskeméti Városi Ügyészségen kihallgatáson jelent meg, közölte Kopasz Zsolt városi vezető ügyész.
"Ma Zuschlag János folytatólagos gyanúsítotti kihallgatására került sor, ahol közölték vele, hogy a terhére rótt bűncselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül" - mondta az ügyész.
Utólag is szervezkedett
Információink szerint az ügyészség az ifjúsági tárca vezetőiről kérdezte Zuschlagot, ő azonban nem akart vallomást tenni arról, hogy a minisztérium irányítóinak milyen szerepe volt a pártközeli ifjúsági szervezetek 60 milliós törvénytelen támogatásában.
Úgy tudjuk, az ügyészségen ezután bűnszervezetben elkövetett csalással vádolták meg a politikust, és az összebeszélés veszélyére hivatkozva őrizetbe vették. A mostani kecskeméti döntés alapján első körben 72 óráig tarthatják őrizetben. A Független Hírügynökség szerint Zuschlag jelenleg egy kétszemélyes zárkában van a megyei rendőr-főkapitányság kecskeméti épületének hatodik emeletén, és mivel korábban elfogultságot jelentett be a Bács-Kiskun megyei Bíróság ellen, az előzetes letartóztatásáról a Szegedi Városi Bíróságon fognak dönteni. A döntéshez átszállítják majd Szegedre, de ha ott valóban elrendeli a letartóztatást, akkor visszaviszik Kecskemétre.
Szabó Ferenc, a kecskeméti főügyész-helyettes az Indexnek azt mondta, Zuschlagot azért kellett őrizetbe venni, mert adatok merültek fel arra, hogy megpróbálta befolyásolni az ügy tanúit. Másrészt a 20 éves büntetési tétel már a szökés veszélyét is felerősíti, jelentette ki Szabó. Az ügynek egyébként van már egy szökésben lévő gyanúsítottja, Zuschlag korábbi titkára, Lados István ellen nemzetközi körözést rendeltek el miután a lakásában lefolytatott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott pisztoly is előkerült.
Az exképviselőt két évi nyomozás után a nyár elején gyanúsították meg - akkor még csak az 5-20 évig terjedő börtönnel sújtható, különsen nagy értékre elkövetett csalással -, mivel hamis számlákat találtak több, állami támogatást kapott ifjúsági szervezet leadott elszámolásában. Az MSZP-hez közeli szervezetekből kiépült hálozat főként nyári táboroztatásra kapott pénzeket az egykori ifjúsági tárcától.
Sánták, süketek, aluliskolázottak táborai
Úgy tudjuk, néhány hamis számla indította el a lavinát, amikor kiderült, hogy néhány ifjúsági szervezet rendszeresen nyert jelentősebb összegeket, akár ugyanazokkal a pályázatokkal is a minisztérium nyári támogatási keretéből. A gyanú szerint a szervezetek gyakran meg sem rendezték a pályázatban szereplő táborokat, a pénzt máshova, többnyire a Fiatal Baloldal rendezvényeire utalták. A szervezetek a kedvezőbb támogatási kvóta érdekében mindig rengeteg fogyatékos, hátrányos helyzetű vagy kisebbségi diák részvételét jelezték, de a feltűnő részvételi adatok ellenére évekig olajozottan működött a támogatások elosztása. Az ügyben tanúként eddig több mint száz embert hallgatott meg az ügyészség, közülük sokan vallották azt, hogy a szervezés és a pénzosztás motorja Zuschlag volt.
Minisztériumi pénzosztás
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szeptember elején szellőztette meg, hogy a hat szervezetnek juttatott, azokon átfolyatott állami pénzek miatt a lehető legkeményebb büntetéstétellel fogják meggyanúsítani Zuschlagot és társait. A maffiavád számos helyi és országosan ismert politikus számára is rosszul jöhet.
Az ügyben ugyanis már több jelenlegi államtitkárt, köztük Ujhelyi Istvánt, Baja Ferencet és Arató Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, ám a 2002 januárjától vizsgált minisztériumi pénzosztás az egykori ifjúsági minisztereknek is kellemetlen lehet. (Ujhelyi szerda reggel sajtótájékoztatót hívott össze délutánra, Mit hoznak az új, európai szelek és kit fújnak el? címmel, de a Zuschlag őrizetbe vételéről kiadott hír megjelenése után - az is lehet, hogy más ok miatt - módosítást adtak ki: nem Ujhelyi, hanem Simon Gábor tartja meg a sajtótájékoztatót.) Az ügyészség birtokában lévő tanúvallomások szerint ugyanis a szervezetek támogatásánál a végső szót a tárcavezetők mondták ki. A vizsgált időszakban Jánosi György, Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga mellett még Deutsch-Für Tamás vezette az ISM majd GyISM néven futó tárcát.
Az exképviselő a múlt héten véletlenül futott bele a parlamentben Szivásy Györgyöt követő sajtóba, amikor éppen Lendvai Ildikó frakcióvezetőnél járt, hogy tájékoztassa az ügy állásáról. A találkozó után úgy fogalmazott: nincsen sem Zuschlag-ügy, sem illegális finanszírozási, sem illegális pártfinanszírozási ügy, az ügyben nem történt bűncselekmény. Zuschlag akkor azt állította, nincs ügy, az egyesületek tisztázni fogják a dolgot.
Már nem sokáig lesz párttag
Az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöksége pénteken tárgyal a Zuschlag őrizetbevétele után kialakult helyzetről és a politikus sorsáról. Márfai Péter, a párt Területi Szövetségének elnöke azt hangoztatta, "Zuschlag János hónapokkal ezelőtt MTI-közleményben bejelentette, hogy minden nemű politikai tevékenységét felfüggeszti", azóta folyamatban van párttisztségeinek megszűntetése, illetve abból való visszaléptetése. Az elnök szerint Zuschlag párttagságának felfüggesztéséről is tárgyalnak.
Ártana az igazságszolgáltatásnak, ha egy politikus véleményezné Zuschlag János ügyét - mondta szerdán az MSZP Országos Választmányának elnöke. Az Ujhelyi helyett megtartott sajtótájékoztatón Simon Gábor hozzátette: a legfontosabb, hogy az ügyben kiderüljön az igazság, így a vizsgálat lezárásáig az MSZP nem kíván állást foglalni, illetve vizsgálatot indítani az ügyben.
Az SZDSZ ifjúsági szervezete egyeztetne
"Azt gondoljuk, hogy ha ezek a vádak igaznak bizonyulnak, és nem tudják magukat megnyugtató módon tisztázni ezek alól, akkor mindenkinek, aki ebben az ügyben érintett, és bebizonyosodik a bűnössége, annak távoznia kell a közéletből, mindörökre" - mondta a Zuschlag-ügy kapcsán Merker Dávid, az SZDSZ Új Generáció választmányának elnöke.
Szerinte az egész politikai ifjúsági szférára árnyékot vet az ügy, amely mindenképpen tisztázandó, hiszen olyan emberek kerültek szóba lehetséges érintettként, akik jelenleg is magas pozíciókat töltenek be. Léderer András, az Új Generáció elnöke közölte: egyeztetésre hívják az öt parlamenti párt ifjúsági szervezetét október 17-re, hogy közösen dolgozzanak ki javaslatot, amely biztosítja ezen szervezetek finanszírozásának átláthatóságát, a világos pénzkezelést, a forrásokat. | Őrizetbe vették Zuschlag Jánost | Őrizetbe vették Zuschlag Jánost - Az ügyészség gyanúsítotti meghallgatásra hívta be az exképviselőt, aztán már ki sem engedték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/zuschlag1877/ | 2007-09-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
A főleg a közösségi média felületein szerveződő tüntetések több mint fél tucat brazil nagyvárosban – például Sao Paulóban, Rio de Janeiróban és Belo Horizontéban - megbénították a forgalmat, Brazíliavárosban pedig a tiltakozók még a nemzeti kongresszus épületére is felmásztak. A demonstrációk nagyrészt ünnepi hangulatban zajlottak, habár sor került erőszakos cselekményekre is: Rióban néhányan kövekkel dobálták meg a rendőröket, felgyújtottak egy parkoló autót, és megrongálták a parlament épületét is.
A tiltakozások közben a tüntetők brazil zászlókat lengettek, táncoltak és például azt skandálták, hogy „Az emberek felébredtek!”, „Elnézést a kellemetlenségét, Brazília változik!”.
Sao Paulóban délután 65 ezer, Belo Horizontéban pedig 20 ezer ember vonult az utcára, a legtöbben azonban Rióban voltak: itt a helyi rendőrség közlése szerint estére százezer fősre duzzadt a tüntetés.
Az elmúlt évtized gazdasági növekedése után ez az első alkalom, hogy a brazilok ilyen egységesen kérdőjelezik meg a fennálló rendet: a társadalom a Reuters szerint egyre nyugtalanabb a rendkívül zsúfolt tömegközlekedési eszközök, a gyengén teljesítő gazdaság, a magas infláció és az erőszakos bűncselekmények növekvő száma miatt.
Brazíliában éppen a hétvégén kezdődött a Konföderációs Kupa, amit a jövő évi labdarúgó világbajnokság főpróbájának tartanak. A brazil kormányzat azt reméli, hogy ezek az események, illetve a 2016-os nyári olimpia hozzájárul majd, hogy Brazíliát egy erősödő nagyhatalomként tudják bemutatni, akivel a globális színtéren is számolni kell. A sporteseményeken kívül Ferenc pápa júliusi látogatására is rengeteg kíváncsiskodót, körülbelül kétmillió embert várnak.
A tüntetőknek azonban éppen ezek, a Brazília kiválóságát is hangsúlyozó sportesemények nem tetszenek. A Konföderációs Kupát kihasználva adnak hangot aggodalmaiknak, melyek szerint a kormányzat rengeteg pénzt költ standionépítésekre, miközben a közszolgáltatások borzalmas állapotban vannak. Már a nyitómeccset sem tudták megrendezni botrány nélkül, a brazíliavárosi és a riói stadion előtt ugyanis a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.
A Konföderációs Kupa nyitóünnepségén kifütyült Dilma Rousseff elnöknek nem jött éppen jókor a tiltakozási hullám, jövőre ugyanis választást tartanak Brazíliában, ahol valószínűleg Rousseff is indul majd. Ugyan még mindig népszerű – főleg az alacsony jövedelműek között -, az utóbbi hetekben azonban jelentősen csökkent a támogatottsága, először azóta, hogy elfoglalta az elnöki széket.
A fiatal nőként a baloldali gerillák közé tartozó elnök szerint egyébként a tiltakozások teljesen törvényesek, a békés tüntetés ugyanis a demokrácia része, ráadásul hozzátartozik a fiatalsághoz.
A demonstráció sorozat eredetileg Sao Paulóban kezdődött két hete a tömegközlekedési díjak emelése miatt. A tiltakozási hullám azonban átterjedt más városokra is. Többen kritizálták a rendőrséget a brutális eszközök bevetése miatt: csütörtökön Sao Paulóban például gumilövedékekkel és könnygázzal próbálták meg feloszlatni a tömeget. Az incidensben százan sérültek meg, közülük 15 újságíró, akik közül páran azt állították, hogy direkt őket célozták a rendőrök. Sao Paulo állam kormányzója, Geraldo Alckmin először bajkeverőknek és vandáloknak nevezte a tüntetőket, később azonban engedélyezte a hétfői tüntetés megtartását, és megparancsolta a rendőröknek, hogy ne használjanak gumilövedéket. | Külföld: Kétszázezren tiltakoztak a stadionépítések miatt | A rossz közszolgáltatások, a rendőri erőszak és a korrupció miatt tegnap kétszázezren tüntettek Brazília nagyvárosaiban. A két hete tartó demonstrációt eredetileg a tömegközlekedési díjak emelése váltotta ki. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/ketszazezren_tiltakoztak_a_stadionepitesek_miatt-1394439 | 2013-06-18 12:37:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jóhiszeműen közelítve nincs logikus magyarázat az Orbán-kormány külpolitikájára. Ha azt eleve kizárjuk, hogy miniszterelnökünk a Kreml utasítására tesz rendbe keresztbe a közös uniós fellépésnek, akkor egyetlen magyarázat adódik: jelesül a "csakazértis", a "mindegy milyen következményekkel, de rólam szóljanak a hírek". Előbbit reménykedve kizárom, utóbbi, a feltűnési viszketegséggel társuló hiúság, bármennyire primitíven gyerekes, sokkal valóságosabbnak tűnik.
Az utóbbi időben fellángolt nagy magyar-grúz kormányközi barátság is hasonlót mutat - tele van belső ellentmondásokkal és legalább annyira érthetetlen és értelmezhetetlen, mint az azeri baltás gyilkos kiadatása. Orbán Viktor tavalyelőtt még amiatt pörölt az Európai Unióval, hogy az miért nem adott tagjelölti státust Georgiának Ukrajnával és Moldovával együtt. Tavaly ősszel a két ország csatlakozási tárgyalásai megkezdésének jóváhagyását kötötte a grúz tagjelöltséghez. Olyannyira fontossá vált a kérdés számára, hogy tavaly október közepén váratlanul népes kormányküldöttség élén utazott Tbiliszibe az első magyar-grúz közös kormányülésre, demonstrálva elkötelezettségét a kaukázusi ország uniós integrációja irányába.
Ezek után értelmezhetetlen logikai bukfenc a vasárnapi kérdőjeles tisztaságú választás utáni gyors gratuláció az EU-csatlakozást akadályozó Grúz Álom párt és kormánya számára. De méginkább értelmezhetetlen a vizit a választási csalás elleni tiltakozásoktól hangos, forrongó grúz fővárosba. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy uniós soros elnöki minőségében nem tehet ilyent. Akkor meg miért? Mit nyer azzal, hogy sietősen legitimálni próbál egy kétes választást? Két napig újra róla szólnak majd a hírek. Ez biztos, de elég motiváció is lehet ahhoz, hogy ismét eljátssza Putyin hasznos idiótájának a szerepét? Maximum egy piros pontot remélhet érte, ennél többet ugyanis nem nyom a Kreml latjában a magyar segítség. | Piros pont | Jóhiszeműen közelítve nincs logikus magyarázat az Orbán-kormány külpolitikájára. Ha azt eleve kizárjuk, hogy miniszterelnökünk a Kreml utasítására tesz rendbe keresztbe a közös uniós fellépésnek, akkor egyetlen magyarázat adódik: jelesül a „csakazértis”, a „mindegy milyen következményekkel, de rólam szóljanak a hírek”. Előbbit reménykedve kizárom, utóbbi, a feltűnési viszketegséggel társuló hiúság, bármennyire primitíven gyerekes, sokkal valóságosabbnak tűnik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255660_piros-pont | null | true | null | null | Népszava |
Jelenleg nagy kockázatot jelentene a szektorsemleges finanszírozás az egészségügyben, erről Kóka János, a Doktor24 felügyelőbizottságnak elnöke beszélt a Nagy Magánpraxis Napon, egy kerekasztal beszélgetés keretében. A magánegészségügyi vállalkozó rendelői a TOP30 legbefolyásosabb magánegészségügyi ellátó közötti listán a negyedik helyen állnak, a cégcsoport 2023-ban 16 milliárd forint árbevételt realizált, ami egy év alatt 8 százalékos növekedést jelent.
Lancz Róbert, a Doktor24 igazgatóságának elnökének jövőbeli kívánságlistáján szerepel, hogy a kormány ismerje fel, hogy az egészségügy területén némi adókedvezmény javíthatnak a helyzeten. A szektorsemleges finanszírozás egyelőre nem opció, bár a magánellátók nyitottak erre, üzenetek is vannak ezzel kapcsolatban a kormány részéről, hogy van némi nyitottság, de egyelőre semmit nem tudni erről, mondta Lancz Róbert. A Doktor24 vezetői idén nyáron beszéltek lapunknak arról, hogy a cégek kávéra többet költenek, mint a dolgozóik egészségére.
Hozzá kell nyúlni a finanszírozáshoz
A jelenlegi szabályozási környezetben, ami most van nem lehet jó szektorsemleges finanszírozást megvalósítani a haza egészségügyi ellátásban, mondta a kerekasztalnál Haraszti Péter, a TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója. A TritonLife cégcsoport a TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények listáján az első helyen áll, 2023-ban 35,8 milliárd forint árbevétele volt, ami 103 százalékos emelkedés, mivel a TritonLife biztosította a dialízisellátást is Magyarországon.
Szakemberek szerint a jelenlegi szabályozási környezetben nem lehet jót kitalálni, meg kell változtatni az egész finanszírozási rendszert - erre hívták fel a figyelmet.
Kóka János szerint az egészségügyben az elmúlt években megduplázódtak a költségek, a magánegészségügyben az állam által finanszírozott ellátások már nem rentábilisak, sok tíz százalék veszteséget termelnek. A rendelők lényegesen a nettó önköltségek alatt végzik ezeket a beavatkozásokat, például utalt az ortopédia területére.
A szektorsemleges finanszírozás bevezetésének morális kockázata is lenne. Kiemelte, az állami egészségügyi ellátórendszer súlyos hiánnyal küzd. Évente a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeget kellene beletenni a magyar egészségügybe, hogy nagyjából rendben legyen
- mondta a Kóka János.
Ha megvalósulna a szektorsemleges finanszírozás, akkor az 100 milliárdos nagyságrendben venne el forrásokat az állami egészségügyből. Viszont az állami egészségügy finanszírozná továbbra is a mentést, a traumatológiát, az onkológia betegek ellátását és a mellkassebészet is. Vagyis úgy fogalmazott, hogy jelentős forrástól esne el az állami ellátórendszer, ha a szektorsemleges finanszírozás megjelenne. A másik gond pedig az, hogy az állami ellátás jelenleg is jellemzően az inaktívakat látja el. A változásnak a legnagyobb elszenvedői a nyugdíjasok, a kismamák, a gyermekek lennének.
A jó és célszerű megoldás Kóka János szerint egy kiegészítő, vállalati egészségügyi finanszírozás beindítása lenne.
Kellene egy NEAK+
A kulturáltabb országokban nem a beteg megy a szolgáltatás után, mondta Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser, hanem az állam vásárolja meg a hatékony, jó minőségű szolgáltatást, akár egy önkormányzati vagy egy egyházi tulajdonú ellátótól, egy áralku után. A jelenlegi kuszaság nem vezet jó irányba, tette hozzá. Amíg államadósságra elköltünk annyit vagy legalább annyit, mint az állami egészségügyre, addig nem tud az állam az egészségügyre többet szánni, és azok járnak rosszul, akik az állami ellátásban tudnak csak gyógyulni.
A vállalatok teherbíró képessége a határokat súrolja, de a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) adókedvezményekkel be lehetne bevonni a szektorsemleges finanszírozásba, mondta Haraszti Péter. Az egyéni egészségbiztosítást választók száma is bővülhetne, ha ezen a téren is változnának az ösztönzők.
Az állami egészségügyben hatékonyságnövelésre is szükség lenne, mert a kórházigazgatóknak semmilyen döntéshozatali jogosultsága nincs, emelte ki a kórházi centralizáció kapcsán Rékassy Balázs. A fekvő- és a járóbeteg-ellátásban valós teljesítményfinanszírozásra van szükség.
Beszélt Rékassy Balázs egy úgynevezett NEAK pluszról, ez pedig azt jelentené, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kinyitná egy kiegészítő biztosítás lehetőségét az állami betegek számára.
Be kell zárni az állami kórházak felét
Keveset költünk egészségügyre, rossz szerkezetben és rossz dolgokra, hangsúlyozta Kóka János. Az állam nem tud vagy nem akar költeni, a családoknak elfogyott a pénze, a vállalkozások pedig adókedvezményre várnak, és ha ez meg lenne, akkor 300 milliárd forintot jelentene az egészségügy számára.
Nonszensz, ha az iroda takarítást le lehet írni költségként az egészségügyi szolgáltatást nem. A rossz szerkezettel kapcsolatban kiemelte, jelenleg száz kórház van Magyarországon, ezek felét be kell zárni, ezt be kell látnia a politikának is. Át kell alakítani az ellátórendszert, át kell alakítani a NEAK-kot, mert most egy kifizető hely, a NEAK-nak azonnal kellene adni 15 milliárd forintot, valódi ellenőrző szervre van szükség.
Rossz dolgokra költ az állam, prevencióra többet kellene,
hangsúlyozta Kóka János. A szűrővizsgálatok kiterjesztése 1,5 százalékos GDP bővülést jelentene, bár nem azonnal, az eredmények évtizedek múlva jelentkeznének. Amíg el vagyunk hízva, dohányzunk, iszunk, keveset mozgunk, stresszelünk addig nyilván betegek leszünk, és az egészségtelen életmód okozta betegségek összes költsége az állami ellátórendszerben jelenik meg. Kóka János nem érti meg, hogy miért nem záratják be az iskolai büféket, és emelik ötszörösére a chipszadót. | Ki kell mondani, az állami kórházak felét be kell zárni | Kóka János szerint az egészségügyben a finanszírozási rendszer átalakítására van szükség, jelenleg egy szektorsemleges finanszírozás bevezetése kockázatos lenne. Rékassy Balázs szerint pedig jól jönne egy NEAK+, ami kinyitná egy kiegészítő biztosítás lehetőségét az állami betegek számára, erről a Nagy Magánpraxis Napon beszéltek. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/szektorsemleges-finanszirozas-egeszsegugy-orvos-vallalati-finanszirozas-koka-janos-praxis-maganellatas-neak-allami-betegellatas.799369.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását, már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos a térség országgyűlési képviselőjének kérésére átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket.
A kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, mellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A kormány kifizette a Dunaferr dolgozóinak bérét a tulajdonos helyett | A Liberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének, ezért a kormány Mészáros Lajos a térség országgyűlési képviselőjének kérésére a Bérgarancia Alapból kifizette a Dunaferr cégcsoport dolgozóinak októberi bérét. Az érintett közel 3500 munkavállaló megkapta a fizetését, melyre a kormányzat mintegy 2 milliárd forintot különített el, biztosítva ezzel a családok megélhetését. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/dunaferr-dolgozok-ber-kormany | null | true | null | null | Origo |
"Szimbólum: illegális szeméttelep lett a félkész stadion parkolójából Szigetszentmiklóson" - írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra mutatott rá, hogy másfél évvel ezelőtti látogatása óta az alsóhangon 1,6 milliárd forintos szellemstadion és a parkoló helyén leginkább a szemét gyűlt fel, értékelhető munkát nem végeztek. Úgy összegzett, hogy "ezekben a képekben is benne van minden nyomorunk".
"Nemcsak arról van szó, hogy az elmúlt években ezermilliárdos nagyságrendben költöttünk a miniszterelnök kedvenc hobbijára, minden jel szerint teljesen feleslegesen, hanem ez a szeméttelep, ami egy félkész stadionból lett, a Mol nagy bizniszére, a szemétbizniszre is sötétséget vet. Gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy összeomlott az, amit hulladékgondozó ágazatnak hívunk" - mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Hadházy.
Megjegyezte, a szocializmus idején nagyon sok illegális szemétlerakót lehetett látni, erdőkben, árokszéleken, amik aztán többé-kevésbé megszűntek a lomtalanítások és a hulladéklerakók hálózatának kiépülésével. Utóbbiak megszűnésével azonban "nagyon kevés településen létezik lomtalanítás, a hulladéklerakók pedig egyre kevésbé működnek, ahogy a Mol átvette, és nagyon sok jelzést kapok, hogy a lerakási díjak is emelkedtek".
A kínai katonák már Budapesten grasszálhatnak
Egy korábbi posztjában egy kínai zászlóval jelölt terepjáró lakóautót tett közzé Hadházy, amelyet a Szép Juhászné út és a Budakeszi út kereszteződésében fotózott le valaki. Bár az autó vélhetően egy kínai influenszeré, azt "nem tudjuk, mit keresett éppen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat telephelye mellett". A posztban a politikus arról a kínai-magyar egyezményről beszél, amelynek nem nyilvános szerződései értelmében a kínai befektetéseket Kína katonai vagy rendőri őrizettel őrzheti.
Hadházy elmondta, amikor betekintést kért az egyezményt törvényesítő szerződésbe, kiderült nem egy, hanem két szerződésről van szó. Az egyik valóban csak a turistacélpontoknál járőröző kínai rendőrök fogadásáról szól, a másik ennél sokkal komolyabb, ami azt mondja ki, hogy Kína katonai erővel is megvédheti a Magyarországon lévő befektetéseit.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Hadházy: A kínai katonák már Budapesten grasszálhatnak | Egy kínai-magyar egyezmény nem nyilvános szerződése szerint a magyarországi befektetéseit Kína katonai vagy rendőri őrizettel őrzheti – mondta Hadházy Ákos a Reggeli gyorsban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/hadhazy-a-kinai-katonak-mar-budapesten-grasszalhatnak-148302 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Az m1 Híradója úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyben sikkasztás miatt 13 ember, köztük a cég vezetői és három ügyvéd ellen javasol vádemelést.
"A Nemzeti Nyomozó Iroda 13 gyanúsítottal szemben vádemelési javaslattal él. A gyanúsítottak között van a kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, a bűncselekmény elkövetésében részt vevő három ügyvéd és egyéb közreműködő személyek" - mondta Ambrus Péter, a Nemzeti Nyomozó iroda kiemelt főnyomozója a műsorban.
A Híradó információi szerint a 90 ezer tonna műtrágya nagy része a Kontirex kft. hódmezővásárhelyi raktárából tűnt el. A cég a gyanú szerint kétszer adta el ugyanazt a műtrágyát: először a bankoknak, majd a megőrzésre nála hagyott árut ismeretlen vevőnek értékesítette. Amikor a bankok követelni kezdték a műtrágyát, a kft. már egy hajléktalan házaspár nevén volt.
A hírműsorban elhangzott: a Magyarországon eddig példa nélküli sikkasztási ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya három évig nyomozott. A 15 ezer oldal nyomozati iratot a jövő héten adják át a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek.
Elmondták, hogy az ügy kipattanásakor mindhárom pénzintézet belső vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a bankok feltehetően nem voltak elég körültekintőek: úgy bíztak több milliárd forint értékű árut egy kft.-re, hogy nem vizsgálták meg kellő alapossággal a cég előéletét, és nem kötöttek ki biztosítékot. | 8 milliárddal károsított meg 3 bankot egy békéscsabai kft. | 8 milliárddal károsított meg 3 bankot egy békéscsabai kft. - 90 ezer tonna műtrágyát adott el a pénzintézeteknek, majd a raktárból még egyszer eladta azt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/07/12/8_milliarddal_karositott_meg_3_bankot_egy_bekescsabai_kft/ | 2012-07-12 21:36:00 | true | null | null | Index |
- Közölték már önökkel hivatalosan, hogy megszüntették a nyomozást?
- Semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk. A nyomozások megszüntetéséről csak a sajtóból, először a népszava.hu-ról értesültünk.
- Erre a végkifejletre számítottak?
- Az égvilágon semmire sem számítottam. Csak annyit tudtam, hogy egész életemben egy fityinget sem vettem fel munka nélkül. A rendőrség tette a dolgát, tisztességes munkát végzett, nem hagyták magukat befolyásolni.
- Mit gondol, miért pont önök, miért pont a filozófia került célkeresztbe?
- Nyilván volt egy feljelentés, hiszen minden szakmában akadnak sértett, bosszúálló emberek. Ez kapóra jött nekik, hiszen ne feledjük, a feljelentésben az állt, hogy „Heller Ágnes, liberális filozófus”. A Magyar Nemzet pedig felidézte, hogy azt mondtam Orbán Viktorról, hogy diktatórikus hajlamai vannak.
Politikai okok állnak tehát az egész ügy mögött és az sem mellékes, hogy négy zsidó és két német filozófust vádoltak meg, „idegenszívűeket”, ezzel is érzékeltetve, hogy a filozófia távol áll a magyar emberektől. A filozófusok kritikus elmék, akik szeretik a szabadságot, aki a szabadságot csorbítani akarja, nem szereti a filozófusokat. Nincs ebben semmi új, a filozófuspereket Kádárék találták ki.
- Milyen kárt okozott önnek, önöknek a meggyanúsítás? Mit gondol a sajtó szerepéről az ügyben?
- Hónapokon át – néhány kivételtől eltekintve – valamennyi tévéből, újságból az zúdult az emberekre, hogy „Hellerék bandája” ellopott, elsikkasztott félmilliárd forintot. Közölték a fotóinkat, mintha bűnözők lennénk, a Magyar Fórumban például Vajda Mihály, Radnóti Sándor és az én képem mellé Zuschlag János képét szerkesztették, ezzel azt sugallva, hogy mi is börtönben végezzük, mint ő.
A baloldali sajtó pedig többnyire hallgatott, nagyon kevesen védtek meg minket. De nem csak nekünk ártottak ezzel. Az országban elterjedt, hogy az a filozófia lényege, hogy a tudósok pénzt vesznek fel el nem végzett munkáért. És az emberek elhitték rólunk, amit hallottak, egy falusi barátnőm mesélte, hogy amikor a nevem szóba került, egy helyi asszony azt mondta, hogy Heller Ágnes az az ember, aki ellopott félmilliárd forintot. Úgy gondolom, ez elég nagy kár, nekem, nekünk, az egész filozófia tudományának.
- Tervezi, tervezik, hogy kártérítési pert indítanak?
- Erre most még nem tudok válaszolni. Meg kell beszélnem a többi gyanúba kevert munkatársammal és az ügyvédemmel is. | Belföld: Heller Ágnes: Az emberek elhitték rólunk | Bűncselekmény hiányában a rendőrség az összes, az úgynevezett filozófusüggyel kapcsolatos nyomozást megszüntette. Alaptalanul hozta tehát hűtlen kezeléssel összefüggésbe a hazai filozófia legjelesebb képviselőit Budai Gyula, aki ugyan ismeretlen tetteseket jelentett fel, de a jobboldali sajtó nevesítette a szakembereket, köztük Heller Ágnest. Őt kérdeztük a rendőrségi döntés után. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120526-_az_emberek_elhittek_rolunk_-1311267 | 2012-05-26 12:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Márokpapin található, Wesley János Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola nevű intézménye november 1-től a Kisvárdai Szakképző Centrum fenntartásában működik - tájékoztatott közleményében a MET.
Miután a Magyar Államkincstár adósságokra hivatkozva szeptemberben 1-től megszüntette az alapnormatíva utalását a márokpapi intézmény számára, a MET nem tudott elegendő forrást biztosítani a dolgozók teljes bérének rendszeres utalására.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatal ezért az érintettekkel abban állapodott meg, hogy a Kisvárdai Szakképző Központ veszi át az iskolát, ahol tovább foglalkoztatják a dolgozókat. Az Iványi Gábor által vezetett MET közleménye szerint 432 tanulót adtak át az intézménnyel, akik közül 150-en fognak a tanév végén szakmai vagy érettségi vizsgát tenni. A MET a diákok családtagjait is támogatta.
A közlemény kitárt arra is, hogy a Magyar Államkincstár október végén visszavonta saját, a normatív támogatás megvonásáról szóló határozatát. A MET szerint a határozat megsemmisítése megerősíti, hogy jogtalan volt az intézkedés. "Ha szeptembertől érkezett volna alapnormatíva, elérhettük volna a végrehajtások felfüggesztését, és ez biztosíthatta volna a Márokpapi Wesley Iskola dolgozóinak bérezését, de elkésett a visszavonás, ahogy az iskolabezárások kapcsán is hiába bizonyosodott be a jogsértés, az újranyitás esélye addigra ellehetetlenült" - fogalmazott Iványi Gábor egyháza. | Állami fenntartásba került Iványi Gáborék márokpapi iskolája | Miután az államkincstár megvonta az alapnormatíva utalását, a MET nem tudott elegendő forrást biztosítani a dolgozók fizetéséhez. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/allami-fenntartasba-kerult-ivanyi-gaborek-marokpapi-iskolaja-272342 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Sikeresen pályázott az önkormányzat a TOP Plusz Szociális célú városrehabilitáció felhívására. Így közel 180 millió forintot fordíthat a város a Neszűr 0-1-2 dűlőjében élők életminőségének javítására - tudtuk meg a projektet bemutató sajtóközleményből. A pályázat célja többek között a folyamatos szociális munka megteremtése a területen, az oktatás fejlesztése, az egészségtudatosság erősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Mindezeken túl kiemelt feladat a bűnmegelőzés, a közbiztonság javítása Jászberény elszigetelt városrészén.
A projekt az Adj Esélyt! Alapítvánnyal konzorciumi partnerségben valósul meg. Olyan szakmaközi együttműködésen alapuló, innovatív módszereket alkalmaznak a Neszűrben, amelyek közösségi és egyéni szinten is lehetőséget adnak a társadalmi integráció feltételeinek a megteremtésére és az előítéletek csökkentésére. A programsorozatot az elszigetelt városrészen élő lakosok aktív bevonásával, az előzetes igényfelmérés eredményei alapján állították össze . | Kiemelt cél a közbiztonság javítása Jászberényben | Pályázati forrásból valósul meg a neszűri szegregátum szociális célú fejlesztése. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kozbiztonsag-javitasa-jaszbereny-neszur-szegregatum | null | true | null | null | SZOLJON |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A júniusi "nagy menet" lezárulta után várható volt egy ilyen változtatás?
A választási szabályokat a Fidesz nem véletlenül szokta "finomítani". Óhatatlanul felmerül az elemzőkben is a kérdés: kinek akarhat egy ilyen változtatással kedvezni a Nemzeti Választási Iroda? Ez az új helyzet kinek lehet előnyös? Ezekben a hetekben már országszerte túl vannak az első alakuló üléseken az önkormányzati testületek, ha nem is zökkenőmentesen, de elindult a munka. Egyedül Budapest a nyitott kérdés, ahol a közgyűlésben egyelőre nem találják egymással a közös hangot a pártok. Nagyon lényeges kérdésekben még a megállapodás körvonalai sem látszanak. Nincsenek főpolgármester-helyettesek, a Szervezeti és Működési Szabályzatban sem tudtak megállapodni, s ha ez a huzavona folytatódik, elképzelhető, hogy a Kormányhivatal megelégeli és a fideszes főispán feloszlatja a társaságot, és akkor új választásokat kell kiírni. Hogy ezzel a mostani módosítással a fővárosnak akart "üzenni" a NVI? Vagy más megfontolások állnak a háttérben? Nem tudom megítélni.
Egy újra induló budapesti választási cécó nem biztos, hogy a Fidesz érdeke volna.
Úgy tűnik, egyik pártnak sem érdeke, de elfajulhatnak annyira a dolgok, hogy akár ez is megtörténhet. Hogy történetesen a kormánynak ebben lehet-e valamilyen motivációja? A módosításból nem lehet kiolvasni.
Nem marad más hátra, mint tényleg a nyári választások tapasztalata...
Ha ebből indulunk ki, akkor még akár racionálisnak is mondhatjuk a döntést. Amikor olyan helyzet adódik, hogy valamelyik testület vezetői pozíciójáért ringbe szállt jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, vagy a népesebb települések első embereire néhány szavazattal különbséggel voksoltak, tényleg okosabb az ő posztjukra új szavazást kiírni, mint az egész választást megismételtetni.
A rendszerváltás óta eltelt években ez így is működött.
Ez igaz, de ha lehet észszerűbben, miért ne azt az utat járjuk? A "választás" és a "szavazás" kiírása messze nem azonos. A választást akár több hónappal későbbre is ki lehet írni, hónapok is eltelhetnek, mire a szavazókat ismét azt urnákhoz szólíthatják. Újra kell kezdeni a kampányt, a korábban elért eredményeket nem lehet átmenteni egy későbbi időre. A lebonyolítás is sok pénzbe kerül mind az államnak, mind a jelölő szervezeteknek. Az indulóknak is újra kell gondolniuk az ígéreteiket, amire nem biztos, hogy marad idejük és forrásuk. Sokkal gyorsabb a választás megismétlése, azt akár egy-két héten belül le lehet bonyolítani. Nem vész kárba az a pénz, amit korábban a jelöltjük megismertetésére elköltöttek, legfeljebb némi "finomítás" is megteszi a nagyobb siker érdekében.
A kérdés persze továbbra is nyitva marad: miért kell most, szinte azonnal a lezárult választási ciklus után, hamarjában módosítani a szabályokat?
Egy másik kérdés: egy megismételt szavazás hogyan befolyásolhatja az érintett lakosság szavazási hajlandóságát?
Ez is nyitott kérdés. Valószínűleg azoknak a jelölteknek hátrányos, akik mögött nem áll egy erős mozgósító háttér. Nincs minden pártnak, minden civil szervezetnek saját "Kubatov listája", amely alapján a szavazók széles körét bármikor az urnákhoz tudja "rendelni". Ez sem uniformizálható, a mai felforrósodott közhangulatban minden megtörténhet.
Lehet, hogy ebből a szempontból a kistelepülések előnyösebb helyzetbe kerülhetnek?
Erre csak feltételezéseim volnának. Bizonyos szempontból az egymást jobban ismerő közösségek jelöltjei előnyben lehetnek, de a nagyobb települések sem feltétlenül kerülnek hátrányba, mert ott a pártok erősebbek, az esetleges hibáikat tudják korrigálni. Legyünk megengedők: a választások közötti "szélcsendben" nem is volna szabad még feltételezni sem, hogy egy ilyen - akár észszerűnek is mondható gyors változtatás - bárkinek az érdekében történik. Lehet, hogy ebben naiv az álláspontom, de azt mondom: csak annyi történt, hogy jobbá és gördülékenyebbé akarják tenni egy a következő ciklus szoros választásait követő döntéseket. És ez - engedjük meg - racionális lépésnek tűnik. | Szabályváltoztatás - a választásokat követő "csendben" | Racionális lépésnek tartja a Hírklikknek nyilatkozó választási szakértő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új javaslatát. Eszerint a jövőben nem kell megismételt választást kiírni, ha a települési egyéni választókerületi választáson, vagy a polgármester- illetve a főpolgármester-választáson szavazat-egyenlőség alakul ki két vagy több jelölt között. Elég lesz a szavazást megismételni. Bódi Ferenc, a HUNREN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az már más kérdés, hogy alig négy hónappal a legutóbbi szavazás után miért nyúlt a NVI a szabályok átírásához. „Érdekes volna tudni az indítékot” - mondta. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szabalyvaltoztatas-a-valasztasokat-koveto-csendben/439396 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ha állami érdekeltségek médiamegjelenéséről van szó, akkor kihagyhatatlan a Csetényi Csabához köthető cégvilág. Egy viszonylag friss, idén márciusban kötött szerződés szerint a Rogán Antal miniszter kapcsolati hálójába tartozó üzletembert az új paksi blokkok megépítésére létrehozott vállalat is alkalmasnak találta arra, hogy a segítségével kommunikáljon a médián keresztül.
A Paks II. Zrt honlapján találtunk rá a dokumentumra, amely szerint a Network 360 Reklámügynökség Zrt. és Affiliate Network 360 Kft. által alkotott konzorcium 57,7 millió forintért lát el médiatervezéssel és médiavásárlással kapcsolatos feladatokat.
Az állami kommunikációs közbeszerzési piacon klasszikusnak számító konzorcium dolga az lesz, hogy a paksi atomerőművi bővítés minél több helyet kapjon a helyi, regionális és országos médiában.
A szerződésből nem derül ki, hogy az 57,7 millió forint nettóban vagy bruttóban értendő. Azt viszont lehet tudni, hogy a megbízás az idei első félévére szól, a szerződés határideje pedig 2018 július 31. Az összeg egyébként egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a konzorcium esetében, a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs munkára például közel 1 milliárd forintért szerződtek tavaly. Igaz, a mostani esetben csak néhány hónapi megbízásról van szó.
Ezt megelőzően januárban tett nyilvánossá beszerzésekről szóló dokumentumokat a Paks II. Zrt. Az egyik, 2025-ig szóló kontraktus gépjárművek bérléséről szól: a Mercarius Kft. ezért 809,8 millió forint illeti meg. Összesen hat szerződést publikált akkor a cég, ezek együttes több mint 3 milliárd forintról szóltak. Ebből 2 milliárd egy ingatlanvételről szólt, amelyben a másik szerződő fél a jelenlegi atomerőművet működtető vállalat, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. | Rogán szomszédja 57,7 millióért dolgozik a paksi atomerőműnek | Csetényi Csaba cége a médiamegjelenésben segít. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/rogan-szomszedja-577-millioert-dolgozik-a-paksi-atomeromunek.html | 2018-04-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Bizottság nem kívánja akadályozni Magyarországot abban, hogy az állami földeket értékesítse, ám ennek az uniós joggal összhangban kell lebonyolódnia – értesült a Világgazdaság egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli forrástól. A bizottság hivatalosan nem értékelte még a Lázár János által a napokban bejelentett földprivatizációs programot, lapunk azonban az Európai Bizottsághoz közel álló forrástól úgy tudja: a testület szoros figyelemmel követi majd a kezdeményezést, hogy megakadályozza az esetleges diszkriminációt. Hivatalos és részletes brüsszeli értékelés csak a pontos javaslat ismeretében várható.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be: a kormány privatizálná az állami földvagyon jelentős részét, mintegy 300-380 ezer hektárnyi szántót és gyümölcsöst. A politikus akkor arról beszélt: a földek vásárlóiként csak a magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek jöhetnek szóba.
Az állami földek értékesítése jó alkalom, hogy vásárolni tudjanak azok a családi gazdaságok, amelyek szeretnék megerősíteni gazdaságukat – mondta az intézkedéssel kapcsolatban Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt követően, hogy Lázár János megtette a bejelentést.
Az államtitkár közölte, a részletek kidolgozása még tart. A földeket bérlők elővásárlási jogának kapcsán ugyanakkor kiemelte, hogy a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultat akkor illeti meg a lehetőség, ha már három éve használja a területet, és megadja a nyilvános árverésen kialakult árat.
A program egészével Brüsszelnek várhatóan nem is lesz baja, ám kérdéses, hogy a magyar állampolgárság kikötése megfelel-e az uniós jognak. Az Európai Bizottság többször egyértelművé tette már: a földet érintő speciális nemzeti törvényeket addig ismeri el, amíg azok nem mondanak ellent a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvnek.
„Véleményem szerint a készülő jogszabályban éppen ezért nem is lesz benne, hogy kizárólag magyar állampolgárok lehetnek a vevők” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint azzal, hogy a kormány kiköti: csak helyben lakó, földművesnek minősülő gazdák vehetnek részt a földprivatizációban, legfeljebb néhány külföldi állampolgárságú, ám tartósan Magyarországon élő termelő kerülhet be a vevői körbe.
Maár hozzátette: a MOSZ egyúttal felháborítónak és kontraproduktívnak tartja a bejelentést, amely a termelői szervezet szerint negatív hatással lesz a magyar mezőgazdaság teljesítményére, mivel az egykori állami gazdaságoknak a ma gazdasági társaságok által művelt földjét is eladja. A bérleti szerződések ugyan mennek tovább, ám Maár szerint ez pont a spekulációnak kedvez. „A mégoly kedvezményes bérleti díj az új tulajdonost illetné meg, aki ráadásul kedvezményes hitelből vásárolna. Mivel a bérlet több esetben nem is évekig, hanem évtizedekig tart még, a vevőnek nem is kellene gazdálkodnia. Azt pedig nyugodt szívvel vállalhatja, hogy a 37 év múlva lejáró bérlet után, esetleg százévesen gazdálkodni fog” – fogalmazott a főtitkárhelyettes. Maár szerint így a vevők valós gazdálkodási kötelezettség nélkül, kedvezményes hitellel juthatnának állami földekhez.
Már van két eljárás
Időközben Brüsszel vizsgálatot folytat egy másik ügyben, amelyet a földvásárlás szerinte túlzottan szigorú feltételei miatt indított az Európai Bizottság. Brüsszel jelenleg értékeli a magyar fél válaszát arra a hivatalos értesítésre, amelyet a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás során küldött márciusban – mondta el a Világgazdaságnak Vanessa Mock. Az Európai Bizottság pénzügyi és tőkepiaci ügyekért felelős szóvivője hozzátette: ennek során folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar hatóságokkal. További információt ezzel kapcsolatban nem kívánt közölni Brüsszel.
Mint ismert, az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a földforgalmi törvény egyes rendelkezései miatt. Az első esetben azt kifogásolja Brüsszel, hogy a jogszabály indokolatlanul leszűkíti a szóba jöhető földvásárlók körét, és a tervezett földbizottságok önkényesen akadályozhatnának meg bérleti vagy adásvételi szerződéseket. A másik ügyben az Európai Bizottság azt nehezményezi, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, ezzel Magyarország Brüsszel szerint oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. A magyar kormány mindvégig azt hangsúlyozta: kész megvédei álláspontját az uniós eljárás során. | Földprivatizáció: Brüsszel figyelni fog - Világgazdaság | Brüsszel nem akadályozza meg a magyar földprivatizációt, de garantálni akarja, hogy az az uniós joggal összhangban történik, az Európai Bizottság ezért élénk figyelemmel kíséri a napokban bejelentett javaslatot. A MOSZ felháborítónak tartja a privatizációs programot, a termelői szervezet szerint ráadásul az évtizedekig tartó bérletek miatt a vevőnek nem is kell semmi kézzelfoghatót vállalnia – a spekuláció tehát nincs kizárva. | null | 1 | https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/foldprivatizacio-brusszel-figyelni-fog-456465 | 2015-08-31 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Újabb büntetőeljárás indult Hagyó ellen
A politikust a BKV-ügy mellett a Főpolgármesteri Hivatal megbízási szerződései miatt is hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A gyanúsítottak között van Gyekiczki András, a Főpolgármesteri Iroda volt irodavezetője.
FN.hu, MTI
2011. szeptember 30. 19:07
6 hozzászólás
A BRFK Gazdaságvédelmi főosztálya az eljárása során megállapította, hogy a főpolgármesteri hivatal vagyonkezeléssel felhatalmazott tisztségviselői több alkalommal kötöttek fiktív megbízási szerződéseket, amelyek célja a megbízott jogtalan vagyoni előnyben részesítése volt. A fiktív szerződések több mint 25 millió forint kárt okoztak a Fővárosi Önkormányzatnak.
A BRFK a volt városházi vezetőket hűtlen kezeléssel, a megbízott vállalkozókat pedig orgazdasággal gyanúsítja. Az MTI Hírcentrum információi szerint a gyanúsítottak között van Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és Gyekiczky András, a Főpolgármesteri Iroda volt irodavezetője.
Gyekiczki András a Horn-kormány idején a Belügyminisztérium kabinetfőnöke volt és nevét az akkori ellenzék összefüggésbe hozta SZDSZ-es politikusokkal kapcsolatos állambiztonsági iratok eltüntetésével.
A számvevőszék januárban tett feljelentést a rendőrségen.
A BRFK eddig tizenhárom embert hallgatott ki gyanúsítottként és még további ötöt terveznek
http://www.fn.hu/belfold/20110930/ujabb_buntetoeljaras_indult_hagyo_ellen/("http://www.fn.hu/belfold/20110930/ujabb_buntetoeljaras_indult_hagyo_ellen/")
| Hűtlen kezeléssel is megvádolták Hagyót | A gyanúsítottak között van Gyekiczki András, a Főpolgármesteri Iroda volt irodavezetője is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/09/30/hutlen-kezelessel-is-megvadoltak-hagyot/ | 2011-09-30 19:07:00 | true | null | null | fn.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában - ismertette az NGM. | Újabb intézkedések védhetik az alacsony jövedelműeket | A végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/vegrehajtasi-szabalyok-alacsony-jovedelmuek-vedelem | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Míg más portálokon a legfontosabb hírek között van Magyar Péter legújabb hangfelvételének ügye, amelyen agyhalottnak nevezi saját képviselőtársait, egyikről pedig kijelenti, hogy Soros-ügynök, addig a 444 minden szerkesztői kreativitását bevetette annak érdekében, hogy az olvasó csak akkor találkozzon ezekkel a kijelentésekkel, ha előtte ennél sokkal kevésbé fajsúlyos ügyekről olvasott - hívta fel a figyelmet a Transzparens Újságírásért Alapítvány (TÚA) . Mint részletezték, a hanganyagon Magyar Péter olyan kijelentéseket tesz, amelyek még egyes ellenzéki médiumoknál is látszólag megbotránkozást keltettek. A 24.hu-n például délután 14.45-kor a címlap második cikkében mutatták be az ügyet, még ha nem is a Tisza Párt elnökének legvadabb kijelentéseit is idézték.
A 444.hu címlapján azonban csak a nyolcadik legfontosabb hírként szerepelt az, hogy Magyar Péter agyhalottként hivatkozik képviselőtársaira.
A TÚA rámutatott: a 444 vezető híre az volt, hogy Kiss Szilárd, a Champion Wines Kft. tulajdonosa a szentpétervári HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) standjánál állt. Tényleg fontos esemény a Peterfood-expo Oroszországban és nagy megtiszteltetés látni, hogy évről-évre a magyarok is képviseltethetik magukat, sőt Kiss Szilárd is fontos személy, akivel akár még a szakmai sikereiről is lehetne interjút készíteni.
- Valóban ez a legfontosabb, amikor Magyar Péter a támogatói után a saját párttársaira tesz dehonesztáló kijelentéseket?
- kérdezi a TÚA, hozzátéve, hogy a Tisza Párt elnöke által nyilvánosságra hozott hangfelvételek idején, 2024. márciusában nem volt olyan fontos a Garden Expo kiállítóit címlapra tenni, pedig az is biztosan sokakat érdekelt.
Szintén kiemelt helyett kapott az a hír, hogy eljárást folytatnak a TV2 híranyaga ellen. Úgy tűnik, a címlap szerkesztői szintén nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a televíziós csatorna ellen egy több héttel ezelőtt megjelent tudósítása miatt eljárást indított a médiahatóság. Bár a hírben szerepel Magyar Péter, de kérdés, hogy miért fontosabb egy róla közölt több hetes tudósítás, mint a legfrissebb botrányt keltő megnyilvánulása?
A baloldali szócső a magyar gazdaság uniós teljesítményéről szóló hírt is fontosabbnak tartotta, mint Magyar titokban mondott sértegetéseit, sőt, két kormányinfós anyag is prioritást kapott. Az egyik egy részletes, kérdésről-kérdésre haladó cikk, viszont a propagandaportálnál úgy gondolták, hogy inkább kiemelnek belőle egy részt, aminek külön cikket szentelnek, hiszen azzal is terelni tudnak az országos botrányról, ahogy ez megfigyelhető volt a Tisza elnökét érintő hétfői felvételeknél , mert ott a mellékszereplő bemutatását helyezték középpontba.
A TASZ közleménye nyilvánvalóan nagyobb közéleti relevanciával bír, mint az, hogy Magyar Péter "Soros-ügynöknek" és "agyhalottnak" hívta saját képviselőtársait, akikre a magyar választópolgárok voksát kérte pár hónappal később - fogalmazott némi iróniával a TÚA. A 444 csak a magát jogvédőnek beállítani igyekvő szervezetről szóló hír után bírt beszámolni az agyhalottas felvételről , ahogy a TÚA írta: a fényes nyolcadik helyen.
A 444-nél ezúttal valamiért elmaradt a kritikus hangvétel Magyar Péter szavai hallatán, hosszas visszatekintésekkel viszont annál inkább teleszórták az irományt.
- Ne feledkezzünk meg a Tisza-elnök nyilatkozatának feltüntetéséről sem, amit sikerült ismételten kritika nélkül fogadni - hívta fel a figyelmet a TÚA
Úgy vélték, összegzésként elmondható, hogy a 444 ismételten igyekezett kitérni Magyar Péter botrányos kijelentéseinek közlése elől. Uj Péter újságja fontos témákkal is foglalkozott a címlapján aznap kora délután, amikor a súlyos állításokat tartalmazó hangfelvétel nyilvánosságra került, azonban több mint gyanús, hogy az erről szóló cikket ennyire hátra sorolták.
Borítókép: Magyar Péter ( | Még több dollárért: anyatigrisként védelmezi Magyar Pétert a 444 | Magyar Péter agyhalottnak nevezte az európai uniós képviselőit és szerinte még Soros-ügynök is van köztük. Ez a 444 nevű, szélsőségesen liberális és baloldali propaganda szócsőnél nem bizonyult lényeges hírnek, éppenhogy bekerült a legfontosabb tíz híradás közé. Uj Péter főszerkesztőtől, illetve a függetlenségre és objektivitásra máskor oly kényes sajtómunkásaitól még az ötvenes évek kommunista pártsajtója is sírva könyörögne a receptért. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/meg-tobb-dollarert-anyatigriskent-vedelmezi-magyar-petert-a-444 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kifejezetten EU-barátnak tartják a kabinet előterjesztését, ami szerintük azért elfogadhatatlan, mert Brüsszel nem tekint kiemelt fontosságú vagyonként a termőföldre.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány még csak kísérletet sem tett arra, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma 2014 után is megmaradjon. Az ellenzéki politikus emellett nehezményezte, hogy a kabinet indítványa "békén hagyja" a zsebszerződéseket, vagyis nem vizsgálja felül annak a nagyjából egymillió hektár termőföldnek a tulajdonosi hátterét, amely mögött külföldi, jellemzően osztrák gazdák állnak.
A kormány "kiegyezett a nagyokkal és egy szűk elit kezébe központosítja a termőföldet" - fogalmazott Magyar Zoltán, kiemelve, hogy a Jobbik kormányra kerülése esetén elvenné a földet azoktól a nagybirtokosoktól, akik igazságtalanul szerezték földjeiket és azokat helyben élő családoknak, vagy új gazdálkodóknak adnák.
Mint mondta, pártja a kormány jó szándékú elképzeléseit sem tudja támogatni mindaddig, amíg a Fidesz-kormány a jelenleg hatályos törvényeket sem képes betartatni. Példaként említette erre azt az indítványt, amely előzetes hatósági engedélyhez kötné a földszerzést, ami szerinte a Nemzeti Földalap körül kialakult botrányok tapasztalatai alapján nem jelent garanciát semmire. | Belföld: Jobbik: egészségtelen a jelenlegi birtokpolitika | A Jobbik szerint egészségtelen a jelenlegi birtokpolitika, amit a kormány az új földtörvénnyel nem kíván megváltoztatni, vagyis továbbra is a nagybirtokosoknak kedvezne. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/jobbik__egeszsegtelen_a_jelenlegi_birtokpolitika-1319853 | 2012-07-20 18:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fejér Vármegyei Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága október 30-án hozott döntést arról, hogy nyolc hónapra, 2025. június 29-ig eltiltja Nagy Bélát minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. A büntetés kiszabásában a szabályzat azon pontját vették figyelembe, amely annak a sportszakembernek a büntetéséről szól, amely "a játékvezető személyére sértő kifejezést használ, ilyen jellegű mozdulatot tesz, vagy a játékvezetővel szemben fenyegetően lép fel." Az eltiltott a Vál - Pátka vármegyei II. osztályú mérkőzésen vállalt rendező szerepet, itt mutatott a játékvezetővel szemben sportszerűtlen magatartást.
Az esettel kapcsolatban megkerestük Klein Károlyt, a klub elnökét aki lapunknak elárulta, Nagy Béla régóta vállal rendezői szerepet Válon, a kispad felőli oldalon szokott lenni, azonban most az egyes partjelző oldalán volt, ahol nem megfelelő módon nyilvánult meg a játékvezetéssel kapcsolatban.
- Csupán a játékvezetőtől és a partjelzőtől hallottam a történtekről a mérkőzés végén. Ezt azért nehezményezem, mert a félidőben is megkérdeztem tőlük, ahogy mindig szoktam, hogy van-e esetleg valamilyen probléma. Erről ők nem szóltak, pedig ebben az esetben elébe mentünk volna a dolgoknak, és megszüntettük volna Béla rendezői szerepét, a létszám sem csökkent volna, mert 11-en voltunk, szóval semmi gond nem történt volna - nyilatkozta lapunknak a klub elnöke. Hozzátette, a történtek után nem volt elkerülhető az, hogy szankció legyen az eset vége, ráadásul ellenőr is volt a találkozón.
Klein Károly azt is elárulta, fellebbezést nem nyújtanak be, viszont az ítélet szerinte nem megfelelő.
- Bár fellebbezést nem nyújtunk be, ettől függetlenül a nyolc hónapot én is nagyon soknak tartom. Nem köpte, vagy öntötte le a partjelzőt, az, hogy két-három mondatban csúnyát mondott rá, meg az, hogy kialakult egy szócsata azt nem hiszem, hogy ennyire súlyos ítélettel kellene büntetni - mondta az elnök, aki hozzátette, reméli, ebből a szituációból tanul Nagy Béla.
Az biztos, hogy a váliak rendezőjének lesz ideje gondolkozni, hiszen az idei szezonban már nem vállalhat szerepet a labdarúgásban. | Súlyos eltiltás a megyében - megszólalt az elnök | Nyolc hónapos eltiltást kapott Nagy Béla, a vármegyei II. osztályban szereplő Vál egyik rendezője. Az esettel kapcsolatban megszólalt lapunknak Klein Károly, a váli futballcsapat elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-sport/2024/11/sulyos-eltiltas-a-megyeben-megszolalt-az-elnok | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Vitézy Dávid, aki a Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke, azt írta, hogy a szakbizottságnak hétfőn a BKK és a Fővárosi Rendészet vezetői beszámoltak az előkészületekről, számos kérdést kaptak, "a folyamatot szorosan követjük". | 75 emberrel indul a BKK-rendészet januárban | Első ütemben 75 emberrel indul a BKK-rendészet jövő januártól – közölte Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője hétfőn a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176692/75_emberrel_indul_a_bkkrendeszet_januarban | null | true | null | null | Hir6 |
Végveszélyben Avgyijivka, súlyos csapás érte Luhanszkot - Híreink az ukrajnai frontvonalról kedden
Hollandia bejelentette, hogy még több F-16-os vadászbombázót küldenek Ukrajnának. Északról és délről is betörtek az orosz katonák Avgyijivkában, a település egyre nagyobb része van orosz kézen. Akár napokon belül menesztheti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt. Meghalt a "Luhanszki Népköztársaság" egyik minisztere egy HIMARS-támadás miatt. Törökország cáfolta, hogy odaadják Ukrajnának az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereiket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel. | "Nicolas Sarkozy megígérte, hogy szétroppant, és tartotta a szavát" | Tizennyolc hónapos felfüggesztett börtön és 45 ezer eurós, mai árfolyamon csaknem 12 millió forintnak megfelelő pénzbüntetés kiszabását kérte az államügyész Dominique de Villepin egykori francia miniszterelnökre, mert bizonyítottnak látja, hogy kormányfősége idején megpróbálta korrupciós ügybe keverni a vetélytársának számító belügyminiszterét - a mai államfőt. A volt miniszterelnök a tárgyalásról távozva továbbra is cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz és azt mondta: Nicolas Sarkozy megígérte, hogy szétroppant, és tartotta a szavát. A bíróság várhatóan 2010 elején hoz jogerős ítéletet. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2009/10/21/nicolas-sarkozy-megigerte-hogy-szetroppant-es-tartotta-a-szavat-310398 | 2009-10-21 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
A fő megállapítás az, hogy 2010-től az Orbán-kormányok a választásokhoz közeledve erősen túlköltekeznek, azaz jelentősen több előleget fizetnek az uniós források kedvezményezettjeinek, mint korábban.
A kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrást.
További megállapítások:
2004-től 2017 júliusáig az európai uniós fejlesztési forrásokra nagyjából 10 ezer milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.
2004-től kezdve a magyar állam 16 600 milliárd forintot fizetett ki (részben előlegként) olyan programokra, amelyeket részben az Európai Unió finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok. Azaz 67 százalékkal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.
Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett.
Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.
Az állam 2010-ig mindössze 39 százalékkal többet költött, mint amit az Európai Uniótól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Így tehát minden 100 forintot, amit az Európai Unió a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki.
A Policy Agenda szerint a magyar kormány ténylegesen úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.
Összefoglalva: ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben. | Orbánék a maguk újraválasztására használják az uniós támogatásokat | Ha jobban igazodnának az EU pénzügyi tervéhez, több pénz maradna oktatásra, egészségügyre. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/08/30/orbanek-a-maguk-ujravalasztasara-hasznaljak-az-unios-tamogatasokat/ | 2017-08-30 09:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Belföld
Jogszerű volt a trafikosok kigolyózása
Elutasította az Alkotmánybíróság azt az alkotmányjogi panaszt, amely a nemzeti vagyonról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvények egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság honlapján kedden megjelent tájékoztatás szerint tizenhat indítvány támadta a trafiktörvénynek azt a szabályát, amelynek értelmében 2013. július 1-jétől dohány-kiskereskedelem csak koncessziós szerződés által biztosított jogosultság és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat nem találta megalapozottnak.
A határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, amelyből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy az említett gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan. Senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozásra, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához.
Az Alkotmánybíróság – az indítvány keretei között – kizárólag azt az alkotmányossági kérdést vizsgálhatta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás az adott cél elérése érdekében szükséges és arányos volt-e. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát az Alkotmánybíróság, hatáskörének hiányában nem vizsgálhatta - olvasható a tájékoztatásban.
A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. | Belföld: Jogszerű volt a trafikosok kigolyózása | Elutasította az Alkotmánybíróság azt az alkotmányjogi panaszt, amely a nemzeti vagyonról, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvények egyes részei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/jogszeru-volt-a-trafikosok-kigolyozasa-1472973 | 2014-07-08 13:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A bíróság szerint Almássy Kornél „az eljárás során két – egymást kizáró – védekezéssel élt. Egyrészt azzal, hogy a „sérelmezett tényállítás” valójában nem is Somogyi Zoltánra vonatkozik, másrészt azzal, hogy valóban vonatkozik Somogyira. Ezen az ellentmondáson túl a bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást, és megállapította: ha a zsarolás vádja mégiscsak vonatkozik a politikai elemzőre, akkor azt Almássy semmivel sem tudja alátámasztani.
Ugyanakkor a bíróság „enyhítő körülményként értékelte a vádlott ténybeli beismerő vallomását, az időmúlást, büntetlen előéletét, valamint azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik”, ezért Almássyt megrovásban részesítette, s felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. A volt politikusnak ötezer forint bűnügyi költséget kell megfizetnie. | Belföld: Somogyi pert nyert Almássy ellen | Jogerősen pert nyert magánvádlóként Somogyi Zoltán politikai elemző Almássy Kornéllal, az MDF egykor | null | 1 | http://nol.hu/belfold/somogyi_pert_nyert_almassy_ellen-1315283 | 2012-06-27 14:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ciprus, Hollandia, Jersey, Liechtenstein, Seychelles-szigetek, Svájc, USA: közvetlenül vagy áttételeken keresztül ezekben az országokban bejegyzett, offshore vagy offshore-jellegű cégek szerepelnek több magyar első osztályú labdarúgóklubot működtető cég tulajdonosai között. A programjában az átláthatóság fontosságát hangsúlyozó futballszövetség azt állítja, nincsenek eszközei ahhoz, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, melyek között az is előfordul, hogy egy csapat résztulajdonosának nincs tudomása arról, hogy a főtulajdonos cég ellen adóvégrehajtás folyik.
Múlt kedden csalás gyanújával őrizetbe vették az Újpest FC tulajdonosaként ismert Tolnai Sándor vállalkozót és két társát. A klub szóvivője a hír megjelenése után azt mondta az [origo]-nak, hogy az Újpest FC Kft. többségi tulajdonosa a City Budapest Zrt., Tolnainak közvetlen tulajdonrésze nincs a futballcsapatot működtető Újpest FC Kft.-ben, ezért az ügyben "nem tudunk és nem is kívánunk állást foglalni".
És valóban: bár a sportsajtóban rendszeresen tulajdonosként szerepelt, a Magyarországon nyilvánosan elérhető cégadatok alapján nem igazolható, hogy Tolnainak részesedése lenne az Újpest FC Kft.-ben. Annak tulajdonosai ugyanis végső soron kizárólag offshore-jellegű cégek, konkrétan két ciprusi és egy seychelle-i bejegyzésű vállalat. Az egyik ciprusi cég, a Spontefor Ltd. közvetlenül, a seychelle-i BenQ Ltd. egy száz százalékban általa birtokolt magyar kft.-n keresztül tulajdonos. A főtulajdonos City Budapest Zrt. egy magyar társaság (a Taverna Holding) és három kft. közbeiktatásával a Cipruson bejegyzett Sparceas Ltd. tulajdona. A svájci lakcímmel rendelkező Tolnai Sándor a Taverna Holding három cégjegyzésre jogosult tisztségviselőjének egyike.
Megkérdeztük az Újpest szóvivőjét, hogy kik állnak e cégek mögött, Nemes Károly azonban közölte, erről a City Budapest Zrt. vezetőit kell megkérdezni. A saját honlappal nem rendelkező társaság képviselőit a Taverna Holdingon keresztül próbáltuk elérni, cikkünk megjelenéséig sikertelenül.
Öt csapat mögött állnak átláthatatlan külföldi cégek
Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetével az Újpest nincs egyedül a magyar labdarúgás élvonalában. Több klub mögött részben vagy egészben offshore-hátteret találni, melynek a kedvező adózáson (erről itt olvashat bővebben) túl az is jellemzője, hogy a gazdálkodás és a tulajdonosi összetétel ily módon a magyar cégnyilvántartásból nem ismerhető meg. A Honvédot, a Vasast, a Győrt és a Diósgyőrt működtető vállalatok közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között egyaránt felbukkannak ilyen cégek.
A Budapest Honvéd csapatát működtető Honvéd Futball Club Kft. egyetlen tulajdonosa a Hemingway Franchise Group Limited, melyről legfeljebb sejthető, hogy a tulajdonosként fellépő George F. Hemingwayhez kötődik. A magyar cégnyilvántartásból erre nézve semmi sem tudható meg, mivel a céget az adóparadicsomnak számító Jersey-szigeten jegyezték be. Felvilágostást kértünk a klubtól, szerdán elküldött levelünkre még nem érkezett reakció.
A Vasas Futball Club Kft.-ben kisebbségi tulajdonos a sportegyesület Vasas SC, a többségi tulajdonrészt 2011 februárja óta a Híd Akvizíciós Zrt. birtokolja. A Híd Zrt. honlapján az áll, hogy "hosszú évek során szerzett szakmai tapasztalat" áll a vállalat mögött, de a cégnyilvántartás szerint csak tavaly júniusban alakult - 2010-es mérlegadatai pedig nem szerepelnek a nyilvántartásban. A szekszárdi székhelyű vállalkozás jegyzett tőkéje kétmilliárd forint, alkalmazottainak száma egy fő. 2010 októberében a Tolna Megyei Cégbíróság az APEH jelzése nyomán határozatban hívta fel a tulajdonosokat a törvényes működés helyreállítására, mivel a cég a bejelentett székhelyén nem volt megtalálható. Egy hónappal később, mivel a vezérigazgatót sikerült megtalálni, a megszüntetésre vonatkozó eljárást megszüntették, egyúttal törvényességi felügyeletet kezdeményeztek a cég ellen.
A Híd Zrt.-nek két tulajdonosa van: a két magánszemély által birtokolt, budapesti Premium Bau Kft., valamint a 2010 februárjában egymilliárd forint jegyzett tőkével alapított Executor Capital Zrt. Ez utóbbi vállalat tulajdonosa egy, a New York-i Koreatown egyik irodaházába bejegyzett vállalat, az Executor Capital Llc. A Híd Zrt. önkormányzatoknak, hitelintézeteknek és más vállalatoknak kínál szolgáltatásokat, "legyen szó kintlévőség kezelésről, hatékony költségcsökkentésről, a gazdálkodás racionalizálásától egészen a csőd közeli helyzet menedzselésig". A társaság ellen az APEH Tolna Megyei Adóigazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya 2011. június 21-én végrehajtást rendelt el. Markovits László, a Vasas SC elnöke kérdésünkre közölte, erről a tényről az egyesületet még senki sem tájékoztatta. A Vasashoz eljuttattuk az amerikai cég tulajdonosainak kilétét firtató kérdésünket, kerestük a Híd Zrt. vezérigazgatóját, választ egyelőre nem kaptunk.
A Vasas Fáy utcai sporttelepe
A Győr és a Diósgyőr céghátterében is felbukkannak offshore-jellegű vállalatok, de ezen csapatok esetében az Újpestnél és a Vasasnál átláthatóbb a kép, hiszen a tulajdonosként, finanszírozóként számon tartott üzletember a magyar cégnyilvántartásból megismerhető, nyilvános módon jelen van a vállalkozásokban.
A Siófok FC Kft.-ből 2005-ben létrejött Diósgyőr FC Kft. kisebbségi tulajdonosa a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. A többségi tulajdonos a 2010 augusztusában alakult Borsodsport Invest Kft., mely az Arago Befektetési Holding Zrt.-n keresztül a Domestore Kft. százszázalékos tulajdonában áll. Az Arago és a Domestore ügyvezetője egyaránt a leggazdagabb magyarok közt számon tartott Leisztinger Tamás, utóbbi cégben ő a két tulajdonos magánszemély egyike is. A Domestore további tulajdonosai: az Arago Holding által birtokolt Arago Ingatlanforgalmazó Zrt., a HH Invest Kft.-n keresztül a Hunguest Hotels Zrt., valamint a svájci Zugban bejegyzett Mittagskogel Invest AG. E két cégről kértünk a Diósgyőr FC Kft.-től tájékoztatást, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett információ.
A Győri ETO FC Kft. tulajdonosa két Quaestor-cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és a Quaestor Invest Befektető Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Előbbi kisebbségi tulajdonosa a liechtensteini bejegyzésű Insula Management Establishment, egyik cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagja a sportsajtóban a győri futballcsapat tulajdonosaként megjelenő Tarsoly Csaba, aki tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségének. Bende Gyöngyi, a Quaestor Zrt. kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a lichtensteini társaság Tarsoly Csaba tulajdonában áll. A Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonosa a Quaestor Zrt., kisebbségi tulajdonosa ugyancsak Tarsoly Csaba.
Sajátos a helyzet a Ferencvárosnál, ahol márciusban Kubatov Gábor, a Ferencvárosi TC sportegyesület elnöke (egyben a Fidesz pártigazgatója) bejelentette, hogy idén július 1-jéig az egyesület megvásárolja az FTC Labdarúgó Zrt.-t a kivonuló brit befektető, Kevin McCabe vállalatától. Az Opten cégadatbázisa szerint azonban továbbra is a csapatot és az ingatlant korábban az államtól megvásárló, holland székhelyű Esplanade Consultants Eastern Europe BV a tulajdonos. Nem arról van szó, hogy a nyilvántartás egyszerűen idejétmúlt lenne: a cég feltüntetett tisztségviselői ugyanis - március 31-e óta - e nyilvántartás szerint is azok, akiket a futballszakosztályt átvevő egyesület kinevezett. Magyarázatot kértünk az FTC Labdarúgó Zrt.-től, az azonban többszöri ígéret ellenére sem érkezett még meg.
Az MLSZ célja az átláthatóság növelése, de nem tesz semmit érte
A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) minden információja meg kell, hogy legyen a nyilvánosan nem megismerhető tulajdoni viszonyokról is, klublicenc-szabályzatában ugyanis az áll, hogy a "kérelmező sportszervezet elkészíti és átadja a cégstruktúra leírását", mely "tartalmazza a licenckérelmező leányvállalatait, kapcsolt vállalkozásait és az irányítását végző társaságokat egészen a legvégső irányító személyig". (A kapcsolt vállalkozás fogalmába az adózás rendjéről szóló törvény szerint a többségi tulajdonos is beleértendő.) A szabályzatnak a deklarált célja "a sportszervezetek gazdasági és pénzügyi lehetőségeinek javítása, átláthatóságuk és hitelességük növelése".
Megkerestük az MLSZ-t azzal a kéréssel, hogy megismerhessük a klubok által átadott információkat, de Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője közölte, az európai szövetség (UEFA) kifejezetten tiltja, hogy a szövetségek ilyen jellegű adatot bárkivel megosszanak. Az UEFA klublicenc-szabályzatának 11. cikkelye kimondja, hogy a licencadónak - vagyis a nemzeti szövetségnek - bizalmasan kell kezelnie az eljárás során tudomására jutott adatokat.
Megkérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) sportért felelős államtitkárságát, hogy létezik-e valamilyen stratégia az átláthatóbb tulajdoni viszonyok megteremtésére, illetve egyáltalán problémásnak tartja-e az államtitkárság a jelenlegi helyzetet. Azt a választ kaptuk, hogy témában nem a Nefmi kompetens, "ezen kérdéskört az MLSZ-nek kell kivizsgálnia".
"A Magyar Labdarúgó Szövetségtől nem várható, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, mert rendkívül behatároltak a jogi eszközei. Korlátozottan tudjuk ellenőrizni a klubok tulajdonosi hátterét" - mondta felvetésünkre Borbély. "Nincs más választásunk, mint hogy bízunk a klubokban, nem tudjuk, és nem akarjuk átvenni a hatóságok szerepét. A licenceket viszont fokozottabban fogjuk ellenőrizni, ez szeptember 1-jétől a szövetség gazdasági igazgatóságának felügyelete alá tartozik majd" - magyarázta az MLSZ munkatársa.
Feltettük az MLSZ-nek azt a kérdést is, nem lenne-e jó megoldás annak előírása, hogy a bajnokság résztvevői nem állhatnak sem közvetlenül, sem közvetetten offshore-jellegű cégek tulajdonában. "A tulajdonosi viszonyokba a szövetségnek nincs beleszólása, egyébként piacgazdasági környezetben egy ilyen kikötésnek nincs létjogosultsága. Ráadásul az UEFA sem engedélyezné a klubok működésébe való ilyen mélységű beavatkozást" - válaszolta Borbély Zoltán.
Leisztinger Tamás (balra), a Diósgyőr főtulajdonosa
Az MLSZ idén februárban nyilvánosságra hozott, a célokat 2020-ig kijelölő stratégiájában külön fejezet foglalkozik az "átlátható, fenntartható, hatékony" gazdálkodással. A kiemelt célok között említi a futball transzparens működését, kitérve arra is, hogy ez minden szereplőre, így a klubokra is vonatkozik.
"A szövetség, a profi és az amatőr klubok, a sportpályák, szponzorok és a labdarúgásban közreműködő valamennyi személy és szervezet sporttal kapcsolatos pénzügyi, nyilvántartási és adózási fegyelmét szigorítani kell" - egyebek mellett ez áll a szövegben. Másutt az olvasható, hogy "meg kell szüntetni a keresztfinanszírozás, a pénzek összekeverésének a gyakorlatát, az összemosás és pénzmosás jelenségét" - vagyis az MLSZ úgy tudja, hogy pénzmosás is folyik a magyar labdarúgásban. A stratégia arra is emlékeztet, hogy a kormány "szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását".
Csányi Sándor, az MLSZ tavaly megválasztott elnöke az idei tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadásában a Hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, teljesen átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást, mert a nemzetközi cégek enélkül nem hajlandók pénzt fektetni a magyar futballba, félnek ugyanis a visszaélésektől. Kijelentette, a fejlesztések mellett az átlátható gazdálkodás megteremtése garantálhatja a magyar foci jövőjét.
Felvetésünkre, hogy ha az MLSZ lényegében eszköztelen ebben a kérdésben, milyen módon látja megvalósíthatónak a sokszor emlegetett átláthatóságot, Borbély Zoltán a következőt válaszolta: "A transzparens, átlátható működés, mint követelmény elsősorban ránk, azaz az MLSZ-re vonatkozik és ez törvényi kötelezettség is, mivel kiemelten közhasznú szervezet vagyunk. A licenceljáráson keresztül vannak eszközeink, de ezek nem hatósági jogosítványok, hiszen az MLSZ nem adó- vagy nyomozóhatóság, hanem az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, kiemelten közhasznú szervezet, melyet az ügyészség felügyel".
Détári: Pénzügyi manőverek miatt jönnek a külföldiek
A magyar profi labdarúgásban uralkodó állapotokról korábban többször kemény szavakkal nyilatkozó Détári Lajos volt válogatott futballista - jelenleg a másodosztályú Vecsés vezetőedzője - érdeklődésünkre azt mondta, a zavaros viszonyok érezhetően rossz hatással vannak a klubok működésére. "Nem akarok senkit gyanúsítani, de a magyar mezőnyből kiemelkedni nem tudó külföldi játékosok elképesztően magas száma például felveti, hogy esetleg valamiféle, az átigazolásukhoz kapcsolódó pénzügyi manőverrel magyarázható a jelenlétük" - mondta Détári.
Az egykori világválogatott játékos azt is elmondta, hogy több klubnál a mai napig úgy alkalmazzák a labdarúgókat, hogy munkabérként csak a minimálbérhez közeli összeget fizetik ki nekik, a maradékot egy cég utalja, "arculatátviteli és reklámtevékenységre" kötött vállalkozási szerződés alapján. Így mindkét félnek sokkal kevesebbet kell adózni, ráadásul a licenckérelem egyes előírásait is ki lehet játszani. A játékosok ugyanakkor kiszolgáltatottak, mert ha valami miatt nem kapják meg a kialkudott pénzüket, nincs kihez fordulniuk (ilyen esetre több példa is volt már az első osztályban). A klubok annak ellenére ragaszkodnak a módszerhez, hogy a sporttörvény tavalyi módosítása óta már az ugyancsak kedvezményes adózást biztosító ekhózást is választhatnák.
Négy évvel ezelőtt az [origo] is foglalkozott a jelenséggel, mint akkor megírtuk, az adókerülést lehetővé tévő modellt a Sport & Média Rent Kft. dolgozta ki, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) ajánlásával, az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának támogatásával. A kluboknak e modell szerinti szolgáltatást akkoriban, többek között a Sportlife Média Kft. nyújtott, melynek két közös tulajdonosa - a seychelles-szigeteki Chesterman International Ltd. és a V&A Invest Kft. - is volt a Sport & Média Renttel. A Sportlife Média tavaly a Magyar Nemzet írása szerint a BKV-botrányban is felbukkant egy gyanús tanácsadói szerződéssel. A céget idén a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölte a cégnyilvántartásból, miután a székhelyén nem működött.
Az angol sportminisztert zavarja a transzparencia hiánya
Átláthatatlan tulajdonosi struktúrák nem csak a magyar futballban fordulnak elő. A brit parlament alsóházának sportügyekkel foglalkozó bizottsága néhány napja tette közzé jelentését a labdarúgás irányításáról, nagy figyelmet szentelve benne a klubtulajdonlásnak. A bizottság ezen a területen "sürgős reformra" szólítja fel az angol szövetséget (FA), mondván, a szervezet az átláthatóság "elfogadhatatlanul alacsony szintjét" tűri el, ami a dokumentum készítői szerint hozzájárult a klubok eladósodottságának növekedéséhez. Hugh Robertson sportminiszter külön figyelmeztette az FA-t, hogy a status quo fenntartása nem elfogadható.
A bizottság jellemző példaként hivatkozik a Leeds United esetére: évekig nem lehetett tudni, kik állnak a nagy múltú, jelenleg másodosztályú klub tulajdoni hányadának nagy részét felvásároló alap mögött. (Egy Magyarországon nem létező szervezeti formáról, úgynevezett discretionary trustról van szó, mely megkönnyíti a tulajdonosok elrejtőzését.) A korábban a Chelsea FC többségét is birtokló Leeds-elnök, Ken Bates végül a sajtó és a politika fokozódó nyomásának hatására bejelentette, megvette a kérdéses részesedést, hogy véget vessen a spekulációknak.
A jelentés egyik konkrét javaslata a már létező "fit and proper" teszt megújítása és szigorú betartatása. Ez az átvilágítási procedúra, melyen elvileg minden klubvezetőnek és 30 százaléknál nagyobb részvényhányadot birtokló tulajdonosnak át kell esnie, azt hivatott biztosítani, hogy távol tartsa a sportágtól a korrupt vagy megbízhatatlan személyeket.
A mezőny további tagjainak tulajdoni hátterről itt, a cikk második oldalán olvashat | Offshore-cégek játszótere a magyar labdarúgás | Ciprus, Hollandia, Jersey, Liechtenstein, Seychelles-szigetek, Svájc, USA: közvetlenül vagy áttételeken keresztül ezekben az országokban bejegyzett, offshore vagy offshore-jellegű cégek szerepelnek több magyar első osztályú labdarúgóklubot működtető cég tulajdonosai között. A programjában az átláthatóság fontosságát hangsúlyozó futballszövetség azt állítja, nincsenek eszközei ahhoz, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, melyek között az is előfordul, hogy egy csapat résztulajdonosának nincs tudomása arról, hogy a főtulajdonos cég ellen adóvégrehajtás folyik. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/08/magyar-futball-atlathatatlan-tulajdonosi-viszonyok-offshore-cegek | 2011-08-08 10:48:00 | true | null | null | Origo |
2007-ben adta el Demján Sándor magyar magánbefektetőknek az egykori Badacsony-vidéki Pincegazdaság badacsonylábdihegyi pincéjét, hogy a volt mezőgazdasági területen szállodát és konferenciaközpontot húzzanak fel rá 3 milliárd forintból. A volt pincegazdaság lábdihegyi egysége nemcsak azért különleges, mert nagyon szép helyen fekszik, hanem mert igazi ritkaság: az 1886-ban épült Ranolder-püspöki-pincét rejti magában. A terület akkor került a figyelem középpontjába, amikor a község két díszpolgára, Makk Károly és Szeremley Huba tiltakozó bejárást tartott a pincénél. A hotel szerintük tájidegen, túlméretezett, és nem szabad megépíteni.
Kis történelem
A kommunizmus megszűntével Badacsony környékén a nagyüzemi borászatnak is befellegzett. Az akkori szőlőterületeknek a fele maradt csak meg, a magyar szőlő mára hiánycikké vált. Az ország hat szocialista pincegazdaságából a Badacsony-vidéki az egész Észak-Dunántúlt magába foglalta: Győr, Ászár, Mór, Sopron, Szigliget, Zánka, Balatonfüred borvidéke is ide tartozott. A pincegazdaságot a dolgozók privatizálták. Ekkor lett a neve Badacsonyi Pincegazdaság, és ezután már csak a balatonparti szőlők, pincék tartoztak hozzá. A privatizáció után a cég eladósodott, a Külkereskedelmi Bank nem finanszírozta tovább a működést, el kellett adni.
Demján Sándor 1996-ban vette meg az egész Badacsonyi Pincegazdaságot összesen 200 millió forintért, ami potom pénz, tekintve, hogy ebbe beletartozott a tihanyi, a zánkai, a balatonfüredi és a badacsonyi egység is. Csupán a lábdihegyi pince értéke több ennél: Vollmuth Péter polgármester szerint 2007-ben Demján 250 millió forintért adta tovább. Egy egykori dolgozó elmondása szerint a pincegazdaság megvételét megelőző tárgyalásokon Demjánt csak a telkek meg az ingatlanok érdekelték, nem akart borászkodni. “Sosem azt kérdezte, hány hektó, csak hogy hány hektár” - mondták róla.
Pince
A lábdihegyi műemlékpince az ország legszebb pincéje. Fénykorában a kupola alatt állt benne egy 500 hektós jubileumi hordó, amit a Kossuth-díjas Szabó István fafaragása díszített. Ez volt az ország legnagyobb tölthető (azaz nem díszként szolgáló) fahordója.
A bejáráson előttünk is feltárult az építészeti műremek. A falak masszívak, de a pince eléggé elhanyagolt állapotban van, a telken a többi ház düledezik. Az új tulajdonosok három év alatt csak a gazt irtották ki a körülötte lévő három hektáros területről, jelenleg egy helybéli borász bérli raktárnak a csodálatos pincét.
A területet azzal a feltétellel adták el, hogy a pincét felújítják. Az új tulajok teljesen elzárkóztak a médiától. Annyit sikerült megtudni, hogy szerintük nincs ügy, ami miatt beszélniük kellene. Ez megnyugtató. A polgármester elárulta, hogy a tulajdonosok magyarok, és a szállodaipar nem ismeretlen számukra. Ő egy szegedi közétkeztetéssel foglalkozó cég tulajdonosával és egy bizonyos Simay Norberttel szokott tárgyalni.
Tiltakozás
Szeremley Huba szerint a hét elején a tulajdonos hívta őket a területre az éppen aktuális hatósági bejárásra. Ezzel szemben be sem akarták engedni se őt, se a szomszédokat, akiknek még meghívójuk is volt a bejárásra. A pincére ráépülő modern hotel ellen tiltakozók többek közt azt sérelmezik, hogy nincs megfelelő úthálózat ahhoz, hogy lebonyolítsák a leendő 80 szobás szálloda forgalmát, ennek kialakításához körülbelül másfél milliárd forintot kéne elköltenie a falunak.
A Dunántúli Naplóban megjelent cikk azt írja, eredetileg egy 20-30 szobás panzió tervét hagyták jóvá a területre. A polgármester szerint ez csúsztatás, mert eredetileg 150 szobáról volt szó, azt tornázták le 80-ra, mert ő sem akart olyan nagyot. A polgármester a járulékos költségekről elmondta: a falunak fontos lenne, hogy megépüljön a szálloda, mert munkahelyeket teremtene, és idegenforgalmi adót termelne. “Nem vagyunk eladósodva, nincs hitelünk, az utak kiszélesítését akár saját zsebből is tudjuk finanszírozni” - mondta.
A tiltakozók szerint a szálloda a látványtervek alapján teljesen tájidegen. A Facebookon az „El a kezekkel Badacsonytól” csoport képei közt látható egy összehasonlítás az egykori hajdúszoboszlói SZOT-üdülővel. A szállodát a nyíregyházi László Zoltán tervezte, felfelé a 10,5 méteres korlát miatt három emeletes lenne, és a föld alá 10 méter mélyre húzódna.
A tiltakozók élén a környék ismert borásza, Szeremley Huba áll, akinek már a dédnagyszülei is itt éltek. Szeremley szerint felül kéne bírálni a szálloda tervét. “A baj az, hogy ide sosem a Balaton kéksége miatt jöttek. Itt a turisták mindig az embert keresték, ma meg az már alig van” - mesélte. “Meddig engedhető meg, hogy ilyen épületek épüljenek?” - kérdezte ezután, és utalt a környéken nemrég nagy felháborodást kiváltó (másrészt viszont díjjal elismert) Laposa-pincészet új épületeire. Ez egy kultúrtáj, de lehet, hogy holnaputánra már Kanári-szigetekké változik. Még az építési engedély kiadása előtt kéne megakadályozni a projektet” - mondta.
Ott jártunkkor a faluházban hivatalosan megalakították az Élhető Badacsonyért Társaságot Szeremley Huba elnökletével olyan emberekből, akiknek a beruházás sértheti a jogos érdekeit. A tiltakozókat képviselő Bősze Ferenc ügyvéd farizeus magatartásnak nevezte, hogy a pincét csak akkor mentik meg, ha ráépíthetnek egy ormótlan monstrumot. Szerinte veszélyes, hogy a beruházó céget nem lehet elérni, csak egy strómannal tudnak tárgyalni. Furcsállják, hogy a polgármester miért támogatja ennyire az építkezést, és állítólag az önkormányzat újonnan megválasztott testülete sem nagyon tudott a tervekről, mert ennek nem volt nyoma a község hivatalos irataiban.
Ecce homo
Szeremley Huba elmondta, párbeszédet akarnak indítani arról, hogy az itt élő embereknek van-e védettsége. „Ma már mindennek van védettsége, csak az embernek nem” - vélte. „Hol van ma már egy badacsonyi vincellér vagy egy pákász, azt se tudják, mi az. Már parasztot is alig találni, ma az emberek vállalkozók, nyugdíjasok, közalkalmazottak vagy betörők” - sóhajtott fel.
Szeremley szerint ide nem tömegturizmus kéne, hanem vissza kell adni a föld értékét, mert az emberek eltűnnek vagy elvesztik identitásukat. “Az egész ország ment csődbe, szét lett verve. 1990-ben még az össznemzeti vagyon 86 százaléka érintetlen volt, mára már csak egy-két Duna-híd maradt. Kérdem én, hová lett az a sok pénz?! Az itteni helyzet csak egy példa, hozzám naponta jönnek kérni, hogy vegyem meg a földjeiket” - mondta.
A másik fő tiltakozó, Makk Károly az mesélte el, hogy ő már az egyik első filmjét, a Liliomfit itt forgatta 1954-ben, de a környék sokat adott hozzá a Ház a sziklák alatt című munkájához is. Mindig is vonzotta valami ehhez a tájhoz, házat ugyan csak 2007-ben vásárolt itt, miután paloznaki háza mellé lakóparkot húztak fel.
Most sikerült pont a leendő szálloda feletti telket megvennie. “Nem az építés ellen vagyunk, csak az a bajunk, hogy csúnya a tervezett szálloda, és nem tesz hozzá semmit a tájhoz” - magyarázta. A filmrendező-legenda szerint Ceusescu ledózerolta a falvakat, ami most itt folyik, az végül is humánusabb módja a közösségek szétverésének. Szeremley Huba ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte például Toscanában nem lehetne felépíteni egy ilyen csúnya hotelt, nem engedélyeznék.
A polgármester a turizmus felé indul
A polgármester szerint - aki már aláírásgyűjtést is szervezett a szálloda mellett - a tiltakozók száma kevés, és főleg olyanokból áll, akik nem laknak a településen. Ezzel szemben mi olyan szomszédokkal is találkoztunk, akik félnek attól, hogy lakókörnyezetük nyugalma elveszik a hotel miatt. Vollmuth szerint máshogy nem lehetne megmenteni a pince épületét, mert az kizárt, hogy rendeltetésének megfelelően használni tudják.
“A szőlők lefogytak a hegyről, csak a turizmus felé lehet elmozdulni” - magyarázta. A beruházók a szomszédos telkekből 40-40 méternyi védősávot vettek meg, az ellentétes hírekkel szemben pedig a polgármester szerint ez nem wellness, hanem kimondottan borhotel lesz, a régi pincének pedig kifejezetten borral kapcsolatos funkciókat szánnak majd: értékesítés, múzeum. Szerinte ez jó lehetőség, hogy egy épület megmaradjon, és ha kivonulnának a beruházók, akkor lenne nagy baj. Erre azért nem lát sok esélyt, mert így is körülbelül félmilliárd forintjukba belekerült már a beruházóknak a lábdihegyi projekt. | Makk és Szeremley fellép a szálloda ellen | Makk és Szeremley fellép a szálloda ellen - Hárommilliárd forintos szállodafejlesztés borzolja a kis badacsonyi falu, Badacsonylábdihegy kedélyeit. A 2007-ben elkezdett projekt még az építési engedélyt várja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/26/makk_es_szeremley_fellep_a_szalloda_ellen/ | 2011-02-26 14:58:00 | true | null | null | Index |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | DELMAGYAR - Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | délmagyar |
A közlemény szerint az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit.
A kormány támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót
- emelték ki.
A minisztérium közlése szerint a megbeszélésen
döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
A kormány továbbá 635 millió forintot szán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felújításának tervezésére, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és kulturális terek is megújulhatnak majd az intézmény fennállásának 150. évfordulójára - tették hozzá.
A találkozón a Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcai, a Mazsihisznek is otthont adó székházának felújításáról is tárgyaltak
- közölte a tárca, megjegyezve, hogy a kormány támogatja a magyar zsidóság legnagyobb vallási szervezete épületegyüttesének felújítását. | Kormánytámogatás zsidó hitközösségek | A kormány támogatja a magyar zsidó közösségek hitéleti, karitatív és kulturális tereinek fejlesztését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel, miután Lázár János tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel tárgyalt. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/kormany-tamogatas-magyar-zsido-kozossegek-terei-fejlesztes-lazar-janos-ekm | null | true | null | null | BOON |
Éveken át üzengettek az amerikaiak, jórészt hiába. Az utóbbi idők történései aztán kiverték a biztosítékot Amerikában. A Blikk által megkérdezett szakértők szerint a fő ok az, hogy NATO-tagállamként nyíltan Oroszország mellett állunk, amikor Vlagyimir Putyin elnök politikája már Európa biztonságát fenyegeti.
Az üzenet kemény, bár a kormány bagatellizálni próbálja. Deutsch Tamás uniós képviselő például keményen be is szólt. Egy képet töltött fel a Facebookra, amelyen egy amerikai légierős táska van a nyakában. Azt írta: Washington elkezdte a nyomásgyakorlást, és ha az amerikaiaknek kedvük szottyan, bombázhatnak is, ezért ő felkészült erre.
A kitiltás okaként megnevezett korrupciós ügyek – újsághírek szerint egyik-másik érintett állami támogatásért kenőpénzt kért amerikai cégektől – az utolsó csepp lehetett a pohárban.
– Hiába van feszültség két ország között, a „háborúhoz" mindig kell valamilyen ok – mondta a Blikknek Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos. Ha a magyar hatóságok nem vizsgálják meg az amerikaiak által jelzett korrup-
ciós ügyeket, és a kormány nem változtat a politikáján, újabb pofonok jöhetnek.
– Az amerikaiak mindent tudnak. Magyarországról is. Tudják, hogy kiknek vannak titkos külföldi bankszámlái, offshore cégei, kik a legnagyobb adócsalók. Ha a kitiltás nem hat, elkezdhetik szépen szivárogtatni ezeket a magyar lapoknak. Ez nagyon tud fájni az érintetteknek, és volt is már erre példa: Görögországban például a legnagyobb adócsalókról adtak ki listát egy újságnak – emlékeztetett Kiszelly Zoltán politológus.
Mint megírtuk, közel tíz kormányzati szereplőt tiltottak ki az USA-ból, az érintettek nevét azonban nem hozták nyilvánosságra. Lapinformációk szerint három adóhivatali vezető is köztük van, köztük Vida Ildikó elnök is. Orbán Viktor legközelebbi tanácsadója, Habony Árpád neve is felmerült a kitiltottak között, ő azonban tagadta ezt.
A botrány miatt hétfőn összeül a nemzetbiztonsági bizottság. Szijjártó Péter külügyminiszter nem vesz részt a testület ülésén, mert Amerikába utazik, ahol az eurázsiai ügyekkel felelős helyettes államtitkár fogadja.
– Jelzésértékű, és a befagyott magyar–amerikai kapcsolatokra utal, hogy a külügyminisztert ilyen alacsony szinten fogadják – mondta Balázs Péter. | Titkos vagyonokat tárhatnak fel az amerikaiak | Budapest - Nem zárható ki, hogy további fájdalmas csapásokat mér a magyar kormányra az amerikai vezetés, ha nem veszik azt az üzenetet, amelyet kormánytisztviselők kitiltásával küldött Washington. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/titkos-vagyonokat-tarhatnak-fel-az-amerikaiak-2296829 | 2014-10-19 18:48:00 | true | null | null | Blikk |
Botrányba keveredett a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerint többek között egymillió koronát kért a miniszterelnöktől egy könyvkiadó megmentésére, és cserébe biztosította a magyar voksokat egy fontos szavazásnál.
A felvidéki magyarokat képviselő párt április 9-én megszavazta a parlamentben a Lisszaboni Szerződést, és ezzel hatalmas blamázstól mentette meg a szlovák kormányt. Az EU alkotmányát helyettesítő szerződést idén kell minden tagállamnak ratifikálnia. A szlovák ellenzék sokáig nem volt hajlandó ezt megszavazni, mert így akarták kikényszeríteni, hogy a kormány enyhítsen az új médiatörvény szigorán. A kormány által előterjesztett médiatörvény ugyanis erősen korlátozza a sajtószabadságot, komoly lehetőséget adva helyreigazítások és ellenvélemények kötelező közlésének.
Az MKP azonban az utolsó pillanatban mégis a Lisszaboni Szerződés mellé állt, kivívva ezzel korábbi kolaíciós partnerei, a jobbközép szlovák ellenzéki pártok haragját. Csáky Pál pártelnök a döntést azzal indokolta, hogy Szlovákia és az EU közti hidat akarták erősíteni. Korábban arról cikkeztek a szlovák lapok, hogy cserébe a kormány megígérte, nem csorbítják a magyar oktatás jogait.
Az Új Szó szerint egy másik alku is lehetett a háttérben. Állítólag Csáky egymillió koronát kért a Madách Posonium nevű magyar nyelvű könyveket megjelentető kiadó megsegítésére. A Madách Posonium adta ki Csáky "Harmatos reggeli álmok" című kötetét is. A titkos alkut állítólag Bugár Béla szivárogtatta ki. Sokáig ő volt az MKP elnöke, ám 2007 tavaszán Csákyt választották a helyére. Az Új Szónak több forrásból is megerősítették, hogy Bugár több magyar képviselőnek is beszélt az egymillió koronás megállapodásról.
Csáky tagadja, hogy a Lisszaboni Szerződés kapcsán bármilyen alkut is kötött volna Robert Fico miniszterelnökkel. Az Új Szó szerint viszont többen megerősítették, hogy a két politikus találkozott a szavazás előtt.
A Madách Posonium tulajdonosa azt elismerte a lapnak, hogy levélben kért állami támogatást Ficotól. Dobos László azt is elmondta, hogy a levelet Csáky Pál közvetítésével kívánta elküldeni a miniszterelnöknek, de háttéralkuról vagy bármilyen titkos megállapodásról ő nem tud. Azt mondta, hogy 2,95 millió koronát kértek az államtól kulturális kiadványok megjelentetésére és ebből 1,25-öt meg is kaptak. | Megvette Fico a magyar szavazatokat? | Megvette Fico a magyar szavazatokat? - Állítólag egymillió koronát kért az MKP elnöke a Lisszaboni Szerződés megszavazásáért. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/felvidek2831/ | 2008-04-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
December 5-ig előzetes letartóztatásban marad a Fővárosi Bíróság döntése szerint Benedek Fülöp, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium volt szakállamtitkára.
A politikus előzetes letartóztatásba helyezését múlt pénteken rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság. Benedek és védője fellebbezett a döntés ellen, keresetét hétfőn azonban jogerősen elutasította a Fővárosi Bíróság.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgató-helyetteseként korábban Nemzeti Földalapot is irányító egykori államtitkárt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt november elején vette őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A gyanú szerint a politikus 2005-2007 között jogosulatlanul szervezett reprezentációs célú protokollvadászatokat, 2006-ban pedig saját célra megrendelt facsemetéit fiktív tanácsadói szerződések útján a földalapkezelővel fizette ki, amivel több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott. Őrizetbe vételét követő ügyészségi kihallgatásán Benedek tagadta a bűncselekmények elkövetését és panasszal élt a gyanúsítás illetve az őrizetbe vétel ellen is.
Előzetes letartóztatását attól tartva kezdeményezte a nyomozóhatóság, hogy szabadlábon maradva iratok megsemmisítésével vagy kiterjedt kapcsolatrendszere segítségével összebeszéléssel hátráltatná az ügyében zajló eljárást. Az előzetes letartóztatást jóváhagyó Budai Központi Kerületi Bíróság és a határozatot hétfőn megerősítő Fővárosi Bíróság is megalapozottnak találta a nyomozóhatóság aggályait és egyaránt úgy ítélte meg, hogy az eljárás eredményessége csak a Benedekkel szembeni legszigorúbb kényszerintézkedések mellett garantálható. | Előzetesben marad a volt földművelési szakállamtitkár | December 5-ig előzetes letartóztatásban marad Benedek Fülöp, a földművelési tárca egykori szakállamtitkára, miután a Fővárosi Bíróság jóváhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság múlt heti, a politikus előzetes letartóztatását elrendelő határozatát. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/11/elozetes-letartoztatasban-marad-benek-fulop-volt-fvmszakallamtitkar | 2010-11-17 17:00:00 | true | null | null | Origo |
A jókedv akkor hágott tetőfokára, amikor az egyik vádlott, a romániai születésű Győrfi Ludovic a bírónak azt bizonygatta, hogy ő nem bújtatta a menekülésben lévő Ladost. Hanem a személyi titkár levegőváltozás érdekében tartózkodott fél évig Erdélyben. Nevetés nélkül még Zuschlag sem bírta ki barátja vallomását, de szélesen mosolygott a vádlottak padján ülve maga Lados is.
Győrfi szerint ő nem követett el bűncselekményt, viszont 2007. február 9-én váratlanul betoppant hozzá Zuschlag, aki az üzlettársa egy ingatlanokkal foglalkozó bt.-ben. Hozta magával személyi titkárát, Ladost, aki egész este folyamatosan sírt, és amikor egy-egy pillanatra mégis megszólalt, azt mondta Győrfinek, hogy új életet akar kezdeni, és össze akarja szedni magát. Ladost ekkor már keresték az ügyészek, amiről Győrfi állítása szerint nem tudott.
Győrfi hivatalosan havi 100-120 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. Ebből eltartja a feleségét és két gyermeküket, Nagykovácsiban egy 30 milliót érő villában lakik és támogatja erdélyi nagynénjét is. Zuschlaggal 2000-ben ismerkedett össze, amikor még fitneszedző volt és Zuschlag személyi trénerének kérte fel. Ebből lett a barátság, majd üzleti kapcsolat, és Zuschlagra tekintettel szervezte meg az erdélyi levegőváltozást Ladosnak. | Egy vidám Zuschlag-tárgyalás - A jókedv a tetőfokára hágott - Világgazdaság | A Zuschlag-per egyik legvidámabb tárgyalási napját tartották csütörtökön Kecskeméten. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/11/egy-vidam-zuschlag-targyalas-a-jokedv-a-tetofokara-hagott | 2008-11-28 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Gál Györgyöt sok százmilliós kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, csalással, valamint hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolják, és hasonló a vád Hunvald György esetében is.
Mint az korábban megírtuk az előzetesből májusban szabadult férfit, júniusban újra rács mögé küldték.
Akár 10-15 év is kiszabható a vád szerint a két férfira. Emellett jelentős pénzmellékbüntetéseket és Gál esetében a 366 milliós vádbeli vesztegetési pénz elkobzását is indítványozta az ügyész, aki a vádlottak közül még többnek javasolt letöltendő szabadságvesztést, illetve felfüggesztettet. | Sokéves börtönt kért az ügyész Hunvaldra és Gálra | Budapest - Sokéves börtönbüntetést kért az ügyész az erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanpanamákkal és más bűncselekményekkel megvádolt Hunvald György volt VII. kerületi szocialista polgármesterre, országgyűlési képviselőre és Gál György volt szabad demokrata helyi politikusra. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/sokeves-bortont-kert-az-ugyesz-hunvaldra-es-galra-2078637 | 2012-01-27 11:59:00 | true | null | null | Blikk |
Bár már július végén tudni lehetett, hogy egyelőre nem forgatnak új részeket a köztévés szappanoperához, a készítők akkor még bízhattak benne, hogy ez csak annak a takarékoskodásnak a része, amely a hírek szerint akár október elejére is kitolná a közmédia őszi műsorstruktúrájának indulását.
"Innovatív értékei ellenére"
Szerdán azonban eldőlt, hogy a Marslakók már nem kerül vissza a képernyőre, az MTVA és a Marslakók Produkciós Kft. közös közleménye szerint a sorozat "innovatív értékei ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket", és elismerték azt is, hogy "a sorozat iránt érdeklődő nézők száma elmaradt az elvárt mértéktől..., és szélesebb körű elfogadottságának kialakulása a jövőben sem valószínűsíthető".
A felek közös megegyezéssel szerződést bontottak, ami csak azért váratlan fejlemény, mert a szerződés szerint nézettségi okokra hivatkozva ezt az első évadban nem tehette volna meg a megrendelő, mivel "egy napi sorozatnak idő kell arra, hogy megszeressék a nézők".
Az atlatszo.hu-ra feltöltött szerződésrészlet szerint három év alatt kétmilliárd forintot fizetett volna az MTVA a gyártó cégnek, a Marslakók Kft-nek. A dokumentum szerint egy epizód ára 5,9 millió forint + ÁFA-ba (összesen 7 millió 493 ezer forint) került, amihez előkészítő munkákra a köztévétől 50 milliót érő kapacitás mellett 150 millió forint készpénzt is kaptak. Az egy bulvárlap szerkesztőségében játszódó sorozat – az egyszeri költségeket is figyelembe véve - az első három év költségvetése alapján havi bruttó 245 417 625 forintba került volna.
Az MTVA-t szerettük volna megkérdezni arról, hogy valójában mennyit költöttek a félig fiktív, félig aktuális eseményeket feldolgozó sorozatra eddig, de csütörtök délelőtt óta nem kaptunk választ, és Jáksó László kreatív producer sem válaszolt a megkeresésünkre.
A szerződés alapján végzett saját számításaink szerint, ha a március 4-e óta adásba került 77 rész árát tekintjük, akkor minimum 576 millió 961 ezer forintba került a sorozat. Ha viszont a teljes költségvetés alapján visszaosztott havi költségeket számoljuk, akkor öt hónap alatt legfeljebb 1 milliárd 227 millió forintba került az adófizető állampolgároknak. A valós összeg valahol a kettő között lehet, mivel például a stúdió felépítésének az ára a napi költségvetésben nincs benne.
Amatőr, gagyi, követhetetlen
De mi okozta a Marslakók vesztét? Elsősorban az, hogy hiába gondolkodtak a közszolgálati szappanopera koncepcióján állítólag évek óta, a végeredmény sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi tévézés elvárásainak nem felelt meg.
Attól, hogy mondjuk a közszolgálati média vezérigazgatója bazsalyog a sorozatban, még nem lesz közszolgálati valami, a kereskedelmi média elvárásainak viszont szinte semmilyen tekintetben nem felelt meg a sorozat, hiszen nélkülözte azokat az elemeket, amik egy szappanopera vagy bármilyen eladható sorozat esetében elengedhetetlenek. Ilyen például az érthető történetvezetés, a nézőket érdeklő szituációk, a szimpatikus karakterek vagy a napi sorozatokra jellemző meglepő csavarok.
Ezer sebből vérzett a 77 részt megélt széria. A legjellemzőbb problémája a teljesen életidegen párbeszédek és helyzetek sora volt, amit akár a magyar filmgyártás betegségének is nevezhetnénk, de ezt ráadásul egy bonyolult oknyomozással tetézték, ami a sorozatot nem minden nap nézők számára teljesen követhetetlenné tette a cselekményt.
A kivitelezés sem sikerült grandiózusra, az össze-vissza vágott jelenetek között sok bakit fedezhettek fel a nézők. Nem egyszer előfordult, hogy az egyik képen még reggel van, a másikon meg már este, hogy jelenet közben állították be a világítást, vagy hogy egy szereplő felhívta azt a barátnőjét, akivel éppen beszélgetett személyesen - és mindezért még a funérlemezes stúdió látványvilága sem kárpótolta a nézőket. Nyilvánvaló, hogy nem akadt szerkesztő, aki a végeredményt megnézte volna, ezt a feladatot csak a nézőkre bízták.
Ráadásul hosszú ideig egyetlen pozitív szereplő sem tűnt fel a sorozatban, nem volt olyan karakter, akivel a hétköznapi néző azonosulni tudott volna, helyette rengeteg manírt, beszédzavart és természetellenes viselkedést kapott cserébe. Na meg néha egy-egy vendégszereplő celebet, például Kálloy-Molnár Pétert vagy Havas Henriket.
Már ötezer fiatalt sem érdekelt
Jáksó László kreatív producer azonban úgy tűnik, hogy mindezt nem vette észre, mivel a Magyar Narancsnak adott interjújában a sajtóra fogta a sorozat sikertelenségét: "a magyar sajtó egy része elkezdett őrjöngve könyörögni a nézőknek, hogy semmiképp bele ne nézzenek." Ezt az állítását azonban a sorozat nézettsége egyáltalán nem igazolta.
Ugyanis a számok alakulásából pontosan kiderült, hogy bőven voltak olyanok, akik esélyt adtak a Marslakóknak, de már az első pár epizód után lemondtak róla. A március 4-ei első két rész ugyan nem akasztotta ki az AGB Nielsen nézettségmérőit, de utólag visszanézve még így is szép eredménynek számított, hogy teljes népességben 358 ezren (6,8 százalékos közönségarány), a reklámozóknak legfontosabb 18-49-es korosztályban pedig 123 ezren (5,7 százalék) látták.
De már az első héten megindultak lefelé a lejtőn, és péntekre elérték 49+-ban a 168 ezer, 18-49-ben a 36 ezres nézőszámot. Az első hónapban csak egyszer sikerült elérniük az ötszázalék feletti közönségarányt, míg április közepére már lemorzsolódott 40 ezer ember ember, ami a kezdeti nézők egyhatoda.
Június elején, amikor utoljára ment főműsoridőben, a Híradó után, a teljes népességben 178-199 ezren nézték (4,2-4,9 százalékos közönségarány), a fiatalok között pedig 28-48 ezer közötti nézőszámot (2-3,4 százalékos közönségarány) ért el. A foci Eb első hetében szünetelt a sorozat, majd a Híradó előtti sávban tért vissza két hétre, de katasztrofális eredményt produkált: heti átlagban 1,1 százalékos közönségarányt tudtak összehozni a 18-49-es korosztályban (átlagosan 12 ezer néző), de volt olyan nap, amikor mindössze 4977-en nézték. Teljes népességben heti átlagban 92 ezres nézettséget ért el, de volt, hogy csak 75 ezren követték.
A baj azonban nem járt egyedül, ugyanis a Marslakók sikertelensége kihatott a köztévé többi produkciójára is. A Marslakók előtti Híradó például a sorozat indulása előtti 9. héten még 566-688 ezer embert vonzott a teljes népesség körében, míg a sorozat első hetén 555-606 ezer nézőt, a 22. héten viszont már csak 427-483 ezer embert. De hasonlóan jártak a Marslakók utáni produkciók is, az indulás előtt a Kékfénynek még a teljes népesség körében 10,6 százalékos közönségarányt sikerült elérnie, a 21. héten viszont már csak 9,4-et, de így jártak a Párizsi helyszínelők (9. hét 7,4 - 23. hét 6,4) és a Poén Péntek (9. hét 9,4 - 22. hét 7,9) is.
A Marslakók június 29-én szabadságra ment, ami után az MTVA dönthetett volna úgy, hogy átpozicionálja a sorozatot, és a Maradj talpon! elé, vagy Az Este környékére helyezi át, de ennek az lett volna az üzenete, hogy lemondtak a nézettségéről, viszont szívesen fizetnek érte tovább.
Szakmai, jogi, gazdasági és politikai problémák
"Örvendetes fejlemény, hogy az MTVA önkritikát gyakorolt. Ha valami nem hozza azt a nézettséget, amit várnak tőle, akkor ott a műsor teljes átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, de ez egy sorozat esetében csak a megszüntetés lehet. Ebben az esetben az MTVA az egyetlen jó döntést hozta" - nyilatkozta az Indexnek Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely közgazdász szakértője. Mint mondja, ez azonban nem feledteti a korábban hozott kevésbé jó döntéseket.
"A rossz döntések közé tartozik – és ez a nézettség alapján kimondható –, hogy akik kitalálták ezt a sorozatot, nem voltak tisztában azzal, hogy egy jó sorozattal szemben milyen szakmai elvárások vannak, nem ismerték a műfajt eléggé. A problémacsomag másik része jogi-gazdasági kérdés, ugyanis, ha igazak azok a sajtóértesülések, amely szerint 3 év alatt 2 milliárd forintba került volna a sorozat, és ezzel a szerződéssel az MTVA elkötelezte magát a produkcióhoz az első évre, akkor azért megkérdőjelezhető, hogy kellő gondossággal jártak-e el a szerződés megkötéskor. Megint csak újsághírek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy mivel Orbán Viktor tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető ez a történet, ez azt sugallja, hogy a szerződés megkötésekor nem tisztán televíziós műsorkészítési és szakmai szempontok döntöttek".
Urbán szerint felvetődik az a kérdés, hogy eddig mennyibe került a sorozat, és most milyen feltételekkel tudott kiszállni a közmédia, "de erről csak találgatni lehet, mivel a szerződés nem került teljes mértékben nyilvánosságra. És persze az is kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak: lesz-e olyan döntéshozó, aki ezért az egész történetért vállalja a felelősséget és feláll, ugyanis jól működő szervezeteknél ennyi pénz eltapsolásáért valaki el szokta vinni a balhét" - összegezte véleményét a szakértő. | Százmilliókat vittek el a Marslakók | Százmilliókat vittek el a Marslakók - Az MTVA meg akarta újítani a napi sorozat műfaját, de csak saját nézettségét húzta le a mélybe. Egyelőre nem tudni, pontosan mennyibe került az öt hónapos kaland. | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/2012/08/03/szazmilliokat_vittek_el_tolunk_a_marslakok/ | 2012-08-03 20:22:00 | true | null | null | Index |
Kezdjük a már ismert tényekkel! Két fontos tranzakció is történt tavaly év végén, és úgy tudjuk, hogy mindkettő esetében az eladók már régóta szerettek volna kiszállni. Az adásvételek valódi tartalma szerint Mészáros Lőrinc üzleti körének befolyása alá került a Mátrai Erőmű Zrt. és a Geosol Kft. biomasszacég, de természetesen, ahogy az már a Mészáros Lőrinc-féle tőzsdei cégeknél szokásos, mindkét tranzakció ennél sokkal összetettebb volt. Íme a pontos leírás:
A Mészáros Lőrinchez tartozó tőzsdei cégek egyike, az Opus Global Nyrt. a cseh Energeticky Prumyslovy Holdinggal (EPH) 72 százalékos befolyást szerzett a Mátrai Erőmű Zrt.-ben. Mészáros Lőrinc és az említett Opus befolyása alatt áll egy Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő nevű cég, ez hozott létre egy magántőkealapot (Status Energy Magántőkealap), amely egy közös céget alapított a csehekkel. Végül ez a Status Power Invest Kft. nevű társaság vette meg az erőművet a korábbi német tulajdonosoktól (RWE Power és EnBW). A magántőkealapok teljesen anonim, vagyis rejtőzködésre kiválóan alkalmas haszonhúzói hátteret engednek meg Magyarországon.
A kettes számú üzletben az Opus és a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő a főszereplő, utóbbi ugyanis egy Geo Invest Kft. nevű cégen keresztül megvette Csányi Sándortól és Nagy Györgytől a Geosol Kft.-t, amely egy korszerű biomassza- és hulladékkezelő cég. Főtevékenysége szerint mindenféle éghető anyagot szállít a Mátrai Erőműnek.
A Mátrai helyzete
Az árakról pontos információnk nincs, azt nem tették közzé a felek, de a Mátrai Erőmű esetében a tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint a sajtótalálgatásokban megjelent 50-60 milliárd forintos tranzakciós értékek, amelyek vagy valamilyen könyvértékekből, vagy korábbi tárgyalásokból indultak ki, túlzóak. Valójában a magyar–cseh csapat lényegesen olcsóbban jutott az erőműhöz.
Magyarország második legnagyobb erőműve (az első természetesen a paksi atom) visontai székhelyű, széntüzelésű, együttégetéses módszerrel, elsősorban lignittel és biomasszával működik. 2025-ig van engedélye, addig egy cash-termelő aranybánya, utána azonban legfeljebb csak komoly beruházásokkal maradhat talpon, és a bezárásnál súlyos rekultivációs összegek merülhetnek fel.
Jövőre ugyan szigorodnak a szén-dioxid-kiosztási szabályok, az EU pedig nem nagy barátja a széntüzelésnek, de az erőműben még nyolcévnyi pozitív cash-flow benne van. Ez mindenképpen sok tízmilliárdos összeg, ám hogy pontosan mennyi, az már a működtetők ügyességén múlik.
A csehek erőssége
És itt jönnek képbe a csehek. Az EPH ugyanis abban világbajnok, hogy nagyon jól számol az előremutató cash-flow-val. Üzleti modellje szerint rendkívül kedvező kamatozású óriáshitelekből megvásárol olcsó energetikai eszközöket (bányákat, erőműveket, vezetékeket), majd azokat pénzügyes szemlélettel, kegyetlen megszorításokkal üzemelteti.
„Egész Európában senki nem ért az EPH-nál jobban ahhoz, hogy egy elaggott erőműből a legtöbb értéket ki lehessen csavarni” – mondta róluk egy forrásunk. Mi tartozik ebbe bele? A működési költségek lelapítása, adóoptimalizáció, cash-management, létszám-racionalizáció és szinergia, mert a cseheknek már rengeteg hasonló eszközük van, például a Budapesti Erőmű.
Mit hoz Mészáros?
Mészáros Lőrinc logikusan állt össze a csehekkel, mert a fenti tudásra szüksége van, de mit tud ő beletenni a bizniszbe?
A Mátrai Erőmű jövőbeli történetében az a legfontosabb, hogy milyen anyagi terheket jelent majd a nyolc év kellemes cash-flow után a lezárás, elsősorban a környezetvédelmi rekultiváció. A jövőről hangsúlyozottan csak találgatni lehet, de iparági szakemberekkel beszélgetve több elképzelésről is hallottunk. A Mátrai Erőmű működtetése akkor lesz igazán jó pénz, ha a rekultivációt a végén nem (vagy nem csak) saját pénzből kell finanszírozni. Ha például
az állam erre valamilyen közösségi forrást, támogatási programot biztosít;
esetleg egy állami energetikai szereplő (például az MVM) „nemzetgazdasági” érdekből a futamidő végén erősíti a szerepét Visontán;
vagy a kormányzat támogatásával olyan fejlesztés valósul meg, amellyel a Mátrai Erőmű telephelye meg tudja őrizni az erőművi jellegét.
Napos oldal
Ha ugyanis a terület (vagy annak egy része) a jövőben is erőműként fog működni, kitolható a rekultiváció. Elsősorban egy napelemes fejlesztés képzelhető el, a szektor hosszú évek óta hazai és uniós támogatásokat kap, ráadásul a bányaterületek, vagyis a külszíni fejtések rekultivációjának valóban racionális megoldása az, ha a tulajdonos nem termőföldet hozat, hanem pusztán elsimogatja a talajt, és napelemeket rak rá.
Fontos beruházási előny ilyenkor, hogy a Mátrai Erőműnek már megvannak az elektromos csatlakozásai, erre már nem kellene költeni. Vagyis nagyon leegyszerűsítve, a cseh partner inkább a meglevő erőmű menedzselésében lehet erős, míg a magyar fél a bányaterület elgereblyézésében, a napelemek elhelyezésében és az állami támogatások kilobbizásában segíthet.
És az opció
Végül lehet egy sokadik oka, amiért a Mátrai Erőműben lehet érték. A korábbi német tulajdonosok már előkészítettek egy új erőművi fejlesztést is, amit végül soha senki nem kezdett el, mert nem jött ki a matek.
A jövő áramtermelése nem a szénről szól, és ha megépül Paks 2, biztosan nincsen szükség a Mátrai Erőmű 2-re, együtt ugyanis nem kell ennyi erőmű a magyar áramellátásba, a nukleáris, az új lignites és a sok megújuló (például nap) túlkapacitásokhoz vezetne.
Azon azonban el lehet spekulálni, hogy amennyiben valamiért (például egy ma még nem látható éles politikai fordulat következményeképpen)
A Geosol is nagy üzlet
A Mátrai Erőműhöz képest érthetően kisebb figyelmet kapott a Visonta mellett, Halmajugrán található Geosol Kft., vagyis a gyakran együtt üzletelő Csányi Sándor–Nagy György–befektetőpáros biomasszacégének eladása. Pedig nem akármilyen értékről van szó, ez a cég stabilan hoz évi négymilliárd forint forgalom mellett egymilliárd forint körüli nyereséget is.
Érdekes adalék, hogy Nagy György abban az energiakereskedő MET-ben is tulajdonos, amely egy ideig szintén méregette a Mátrai Erőművet, ám a MET előbb kiszállt a Mátraiért vívott versengésből, majd Nagyék, vagyis a Geosol Kft. tulajdonosai is értékesítettek. A Geosolt magyar magánszemélyek alapították, majd a társaság a Wallis látókörébe került, végül az exwallisos Nagy György és Csányi Sándor láttak benne fantáziát.
Majdnem monopolhelyzet
A Geosol hatalmas értéke a monopolközeli helyzete. Az alapítók valamiképpen el tudták érni, hogy kiépíthettek egy teljesen exkluzív feladórendszert a Mátrai Erőműhöz. Azóta ugyan nem a Geosol az egyetlen szállító, amelyik használhatja a feladórendszert, vagyis képes az erőmű úgynevezett tűzterébe biztonságosan biomasszát adagolni, de a Geosol és a Mátrai szerepe így is kimagaslóan fontos.
A biomassza egyébként mezőgazdasági hulladék és melléktermék, és a kommunális hulladék égethető része , vagy akár szennyvíziszap (szárított üledék) is. Vagyis a Geosol gyakorlatilag mindennel foglalkozik, ami ég és ami szabályosan beadagolható a lignit mellé. A Geosol fő bevételi forrása a Mátrai volt, de emellett szállít minden olyan erőműnek (Ajkára, Pécsre, Szakolyra), amelyik biomasszát is tüzel, vagyis nem gázos, ez leginkább a francia Veolia-cégcsoport portfóliója.
Keresték az exit-esélyt
Mivel a tranzakció még nem záródott le, a cég vezetői nem válaszoltak a közleményeken túlmutató kérdéseinkre, de az iparági pletykák úgy tudták, hogy a tulajdonosok már régóta keresték az exit-lehetőséget, korábban elsősorban a francia Veolia-csoportban látták a potenciális vevőt, de úgy tudjuk, hogy konkrét tárgyalások nem folytak a Geosol eladásáról.
A Mátrai tulajdonosváltása mindenesetre új helyzetet teremtett. Csányiék, vagyis az eladók szempontjából az új tulajdonos egyfajta kockázatot is jelenthetett, és mivel már amúgy is régóta tervezték a cash outot, vagyis a kicsekkolást, kihasználták az új helyzetet. Mészárosék pedig vélhetően úgy gondolkodhattak, hogy minek hagynának az üzleti körön kívül egy évi egymilliárd forintos nyereségpotenciált.
Az pedig a jövő zenéje, hogy miképpen tudnak majd a Mátrai tulajdonosai olyan megállapodásokat kötni a Geosollal, hogy senki ne érezze magát átverve, hiszen a Mátrainak és a Geosolnak eltérő a tulajdonosi összetétele, mindenki másban érdekelt. | Mészáros Lőrinc kezében az ország áramellátásának ötöde | Mészáros Lőrinc kezében az ország áramellátásának ötöde - A felcsúti polgármester megvette az ország második legnagyobb erőművét és egy biomasszacéget is. Magában is sok pénzt hoz majd, de még többet, ha az állam besegít. Vagy ha esetleg elbukna a paksi bővítés. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/01/03/meszaros_lorinc_matrai_eromu/ | 2018-01-03 13:09:00 | true | null | null | Index |
Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő volt a Fininvest nevű cége által elkövetett adócsalás kitervelője és fő felelőse az olasz semmitőszék által csütörtökön közzétett indoklás szerint, amely cáfolni hivatott az exminiszterelnök azon vádjait, miszerint politikailag motivált lejárató kampányban ítélték négyéves börtönbüntetésre.
A 208 oldalas jelentésben - amely a bíróság augusztus elsejei ítéletének hátterét magyarázza - az áll: Berlusconi "közvetlenül felelős" a Fininvest által "az olasz adók elkerülése céljával" működtetett rendszer "kiterveléséért, kialakításáért és fejlesztéséért".
A négy héttel ezelőtti ítélet belpolitikai válsággal fenyeget Olaszországban. Egy tavaly - még az előző kormány alatt - elfogadott korrupcióellenes törvény értelmében nem lehet az olasz parlament tagja olyan személy, akit két évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek. Emiatt a mostani ítélet Berlusconi politikai karrierjének végét jelentheti.
Ugyanakkor a Berlusconi által vezetett jobbközép Szabadság Népe (PdL) párt közölte: ha a politikust megfosztják parlamenti mandátumától, akkor a párt kilép a balközép Demokrata Párttal (PD) alkotott, amúgy is ingatag kormánykoalícióból.
Az olasz szenátus a tervek szerint szeptember 9-én szavaz Berlusconi mandátumáról.
Berlusconi korábban azt állította, hogy a semmitőszék döntése jogtalan, és baloldali bírák politikai bosszújának eredménye. Erre hivatkozva az olasz alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához akar fordulni az ítélet és parlamenti mentelmi jogának megszüntetése miatt.
Ügyvédjei és pártja azzal is érvelt, hogy a tavaly hatályba lépett korrupcióellenes törvényt nem lehet a Berlusconinak felrótt tíz évvel korábbi adócsalásra alkalmazni. Berlusconi emellett szerdán levélben fordult az olasz parlament mentelmi bizottságához, szenátusi mandátuma megszüntetésének felfüggesztését kérve az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntéséig.
Az alkotmánybírósági eljárás éveket is igénybe vehet, Berlusconi bírálói szerint a politikus csak időt akar nyerni a fellebbezéssel.
Elemzők szerint ugyanakkor ha a szenátus mentelmi bizottsága a jogi kétségek álcájával igent mond a halasztásra, akkor nemcsak Berlusconi, hanem az olasz PdL-PD nagykoalíciós kormány is időt nyerhet a Berlusconival szembeni ítélet miatt feszült belpolitikai helyzetben.
A csütörtökön kiadott indoklás azonban azt jelzi, hogy még ha Berlusconi és a PdL minden követ megmozgat is azért, hogy a politikus valahogy kibúvót találjon az ítélet alól, ez jogi szempontból egyre kilátástalanabbnak tűnik. | A bíróság szerint Berlusconi az adócsalás ötetgazdája és fő felelőse | Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő volt a Fininvest nevű cége által elkövetett adócsalás kitervelője és fő felelőse az olasz semmitőszék által csütörtökön közzétett indoklás szerint, amely cáfolni hivatott az exminiszterelnök azon vádjait, miszerint politikailag motivált lejárató kampányban ítélték négyéves börtönbüntetésre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/8/berlusconi-volt-a-cege-altal-elkovetett-adocsalas-kiterveloje | 2013-08-29 22:12:00 | true | null | null | Origo |
A vádirat szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság igazgatóságnak tagja volt, majd egyikőjük vezérigazgató, a másik vádlott pedig önálló cégjegyzésre jogosult cégvezető lett.
A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását.
A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.
A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg.
A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
Az ügyészség indítványában börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. A vádlottak a bíróság előtt egyelőre nem kívántak vallomást tenni. A nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.
A védők új szakértői vélemény készítésére tettek indítványt. A per 2016 januárjában folytatódik előreláthatólag a vádlottak, majd tanúk, illetve szakértők meghallgatásával. | Elkezdődött a botrányos csőd miatti per | A vádirat ismertetésével megkezdődött a Szeviép-ügy tárgyalása hétfőn a Szegedi Járásbíróságon, az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - cég három egykori vezetőjét különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elkezdodott_a_botranyos_csod_miatti_per.604702.html | 2015-10-19 15:58:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Azt már régebb óta lehet tudni, hogy Rogán Antal ismerősei elképesztően jól járnak a legtelepedési kötvényekkel, már az is kezd világossá válni, hogy az állami viszont nagyot bukik rajta.
Demeter Márta MSZP-s képviselő gondolta azt, hogy tájékoztatást kérne az offshore-hátterű cégek működéséről. Azt a kormány korábban elárulta, hogy 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le.
Az MSZP-s képviselő arra volt kiváncsi, hogy ebből a 12299 kötvényből
hány személy számára
mekkora névértékben
mekkora ellenérték fejében
hány darabot
vásároltak a több tízmilliárdos haszonnal dolgozó vállalkozások.
De Tállai András államtitkár csírájában fojtotta el a próbálkozást, szerinte ugyanis
„az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”.
Megemlítésre érdemes apró kis részlet, hogy ugyanez a Tállai András a parlamentben kedden az Andy Vajna cégét helyzetbe hozó, villámgyorsan beterjesztett és elfogadott online szerencsejátékról szóló törvénymódosítás vitájában megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatnak egy olyan törvényjavaslatot, amely alapján külföldi tulajdonú vállalkozások helyett magyar tulajdonú, Magyarországon adózó cégek szerveznék az online szerencsejátékot.
Merthogy Tállai államtitkár szerinte ezzel az ellenzéki pártok azt támogatják, hogy továbbra is láthatatlan tulajdonosú cégek szervezhessenek szerencsejátékot, amik nem Magyarországon fizetnek adót és nem itt hoznak létre munkahelyeket. | Üzleti titok a letelepedési kötvényből hatalmasat szakító cégek tevékenysége | Egy MSZP-s képviselő akart megtudni részleteket a több tízmilliárdos hasznot húzó cégekről, de Tállai András szerint ehhez senkinek semmi köze. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/28/uzleti-titok-a-letelepedesi-kotvenybol-hatalmasat-szakito-cegek-tevekenysege | 2016-09-28 15:17:00 | true | null | null | 444 |
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Márokpapin található, Wesley János Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola nevű intézménye november 1-jétől már a Kisvárdai Szakképző Centrum fenntartásában működik tovább - írta közleményében a MET.
A márokpapi iskola hiánypótló, példaértékű pedagógiai és szociális munkát végez a térségben, egyre népszerűbb. 432 tanulót adtunk át, 150-en fognak a tanév végén szakmai vagy érettségi vizsgát tenni. A létszám évről évre nő, építőipari, szociális és mezőgazdasági ágazatokban képeznek itt szakmunkásokat és technikusokat, valamint esti gimnáziumban biztosítják az érettségi megszerzését. Az elmúlt években szakmunkás- és érettségi bizonyítványok százait kapták meg itt a többségében hátrányos helyzetű fiatalok
- írta Iványi Gábor szervezete. Az oktatási intézmény pénzügyileg azok után vált menthetetlenné, hogy a Magyar Államkincstár a MET milliárdos adótartozására hivatkozva szeptember 1-jétől megszüntette az alapnormatíva utalását a márokpapi intézmény számára. Ezt követően az intézmény fenntartója pedig bejelentette a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatalnak, hogy nem tudják tovább fenntartani az iskolát. | Átveszi Iványi Gábor szervezetének iskoláját a magyar állam | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/atveszi-ivanyi-gabor-szervezetenek-iskolajat-a-magyar-allam | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
ATV | Az ATV az első magántelevízió hazánkban. A minőségi, színvonalas,
magas értékrendű műsorok készítését és sugárzását célul kitűző kereskedelmi csatorna. | null | 1 | https://www.atv.hu/hircentrum/090823_mszp__a_fidesz_foti_korrupcios_modellje_nagykanizsan_is_mukodik.html | 2009-08-23 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Gazdaság: Közösen lépne fel a korrupciós praktikák ellen az Integritás Hatóság és az OLAF | A két szervezet vezetője szerint nagyon fontos a szakértelem egyesítése a határokon átívelő csalásformák kezelése szempontjából. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20241113_olaf-integritas-hatosag-korrupcio-egyuttmukodes | 2024-11-13 15:41:00 | true | null | null | HVG |
|
Felmentette Tasnádi Pétert egy igazságügyi szakértő megvesztegetésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében. A döntés jogerős.
Az ügyészség szerint Tasnádi Péter 2006-ban hárommillió forintot adott egy orvos szakértőnek azért, hogy egy ellene folyó másik eljárásban számára kedvező szakvéleményt adjon. Az ügyben fél évtizeddel később emeltek vádat, majd az elsőfokú bíróság felmentette Tasnádi Pétert és két vádlott-társát, az orvos szakértőt és egy ügyvédet, aki a vád szerint a vesztegetési pénz egy részét átnyújtotta. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2014-ben Tasnádi Péter és az ügyvéd vonatkozásában hatályon kívül helyezte a nem jogerős döntést és új eljárást rendelt el. Akkor csak az orvos szakértő felmentése emelkedett jogerőre. Ezután egy másik elsőfokú bíróság mentette fel Tasnádit és az ügyvédet, fellebbezések folytán azonban ismét másodfokra került az ügy.
Szerdán a megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyész néhány mondatos perbeszédében másodszor is hatályon kívül helyezést, az elsőfokú eljárás harmadszori lefolytatását kérte. Ugyanakkor a megvádolt ügyvéd védője szerint már csak azon folyhat a vita, hogy bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában mentsék fel védencét.
Az eljárás sajátosságait sorolva a védő felidézte, hogy a szakértő jogerős felmentése után is folyt tovább a büntetőper a két megmaradt vádlott ellen, majd a megismételt elsőfokú eljárás végén perbeszédében az ügyész vesztegetés helyett befolyással üzérkedés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Korábban pedig a vád egyik tanúja a más eljárásban súlyos bűncselekményekkel, több ember megölésével és fegyveres rablásokkal vádolt Süveges Péter volt, akinek terhelő nyilatkozatáról azonban a védő szerint tényszerűen kiderült, hogy nem lehet igaz.
Felszólalásában Tasnádi Péter ügyvédje is felmentést kért. A vádlottak végig tagadták bűnösségüket. Szerdán a megvádolt ügyvéd az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, hogy sem vesztegetést, sem befolyással üzérkedést, sem más bűncselekményt nem követett el. Tasnádi szánalmasnak minősítette az eljárást. Arról beszélt, hogy szerinte erre az ügyre csak azért volt szükség, hogy egy másik ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltése során semmilyen kedvezményben ne részesülhessen. Mint mondta, abból a büntetéséből két nap múlva szabadul.
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében kisebb pontosításokkal hagyta helyben és emelte jogerőre az elsőfokú, felmentő ítéletet. Tasnádi Péter ellen korábban többször indult büntetőeljárás súlyos bűncselekmények miatt és többször el is ítélték, de előfordult már az is, hogy felmentették a vádak alól – írja az MTI. | Jogerősen felmentették Tasnádi Pétert a vesztegetés vádja alól | Ha az ügyészen múlt volna, ismét újrakezdik a pert. Tasnádi szánalmasnak minősítette az eljárást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/09/14/jogerosen-felmentettek-tasnadi-petert-a-vesztegetes-vadja-alol/ | 2016-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kishantos pert nyert a minisztériummal szemben | A bíróság ítélete szerint a Vidékfejlesztési minisztérium megsértette a Kishantosi Nonpofit Kft. jó hírnevét.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150513-kishantos-pert-nyert-a-miniszteriummal-szemben | 2015-05-13 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A most hatályos, kormánytagokról és államtitkárokról szóló törvény szerint ugyanis le kellene mondania a 10 milliárd forintos költségvetésű Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöki posztjáról és az azért járó havi 800 ezer forintról. Ám L. Simon jelentősen enyhítene a szigorú összeférhetetlenségi szabályokon azzal, hogy az állami pénzalapok vezetésében miniszterek és államtitkárok is szerepet vállalhatnának. Így azután például az NKA-nak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter lenne az elnöke, míg az új államtitkár az alelnöki poszt várományosa.
– Létrehozzuk az alelnöki posztot, ezt a miniszter úrral történt megegyezésünk értelmében én fogom betölteni – jelentette be a hétfőn hivatalába lépő fideszes politikus.
Balog Zoltán miniszter lapunknak jelezte, hogy ő nem fog díjazást felvenni az NKA-tól.
L. Simon javaslata a fű alatt egy másik politikus jogi helyzetét is rendezné. Mint arra a Blikk múlt héten felhívta a figyelmet, Pleschinger Gyula gazdasági államtitkár Országos Betétbiztosítási Alapban (OBA) betöltött igazgatótanácsi tisztsége összeférhetetlen és így jogtalanul veszi fel az érte járó havi 300 ezer forintot. Az államtitkár tavaly novemberben lett az igazgatóság tagja, s azóta becsléseink szerint összesen kétmillió forintot vett fel. A minisztériuma szerint a két poszt nem összeférhetetlen, így hiába is firtattuk, visszafizeti-e a pénzt.
Lapunk ezért összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett az Országgyűlés mentelmi bizottságánál.
– Ez a módosítás indirekt beismerése, hogy a Blikknek igaza volt: Pleschinger jogszerűtlenül töltött be az Országos Betétbiztosítási Alapban igazgatótanácsi tagságot – jelentette ki a Blikknek Kolláth György alkotmányjogász.
Pleschinger Gyula államtitkár összeférhetetlensége a törvénymódosítás által szűnne meg, mivel az OBA is felkerülne azon kivételes helyek közé, ahol politikai vezető másodállást vállalhat. Kolláth szerint a módosítással a jövőre nézve megszűnik az összeférhetetlenség, de nem ad választ arra, hogy hogyan állhatott fenn ez a jogellenes helyzet hosszú hónapokon keresztül.
– Az meg a jogalkotás szégyene, hogy már megint konkrét személyekre van szabva a jogalkotás! – fakadt ki Kolláth György, aki eddig kéttucatnyi ilyen esetet számolt össze ebben a ciklusban.
A törvénymódosításról hétfőn fognak vitázni a parlamentben, L. Simon László aznap lép államtitkári hivatalába. | Megtartja L. Simon a másodállását | Budapest — Hihetetlen! Saját jövőbeli pozícióját érintő törvénymódosítást nyújtott be a leendő kulturális államtitkár, L. Simon László a parlament elé csütörtökön. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/megtartja-l-simon-a-masodallasat-2091558 | 2012-06-16 04:50:00 | true | null | null | Blikk |
díszkivilágítás;Széll Kálmán tér;
2017-10-28 07:04:00
Széll Kálmán tér - Árnyék vetül a díszkivilágításra
Rég átadták a megújult Széll Kálmán teret, de a beruházás valójában máig nem zárult le. A késést okozó ügyben kicsit félrevezették az EU-t, kifizetetlenül hagytak egy vállalkozót, néha pedig elsötétülnek a lámpák.
Képalá: SÖTÉT ÜGY Készre jelentették a beruházást, pedig a szakértő szerint, "ha a munkaterület nincs átadva, akkor a munka nincs elvégezve, a beruházás nem lehet lezárva."
Mind a mai napig nem tudták lezárni a Széll Kálmán tér díszkivilágításához és világításához tartozó eszközök, fejlesztések műszaki átadását-átvételét. Pedig a nettó 5,2 milliárdért felújított tér korszerűsítése látszólag már csaknem másfél éve befejeződött. Tarlós István főpolgármester legalábbis 2016. júniusában átadta a megújult csomópontot.
Azt, hogy a világítás műszaki átadását-átvételét másfél év alatt sem tudták lezárni, elismerte lapunknak a tér felújítását megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Ugyanakkor a kínos csúszásra a társaság nem tudott érdemi magyarázatot adni. Lapunknak azzal próbálta indokolni a késlekedést a cég: „A BKK és a fővállalkozó kivitelező közötti műszaki átadások – a tér egészére vonatkozóan – befejeződtek határidőre, azonban az üzemeltető Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. részére a közvilágítási hálózat átadásának lezárásához, a hálózat megfelelő üzemeltethetőségéhez a részletes dokumentáció teljes körű átadása is szükséges (pl. műszaki leírások, vagyoni eszközérték kimutatások).”
Mindez csak formaságnak tűnhet, hiszen a lámpák jobbára égnek, a díszkivilágítás működik, csakhogy a hiányosságnak súlyos következményei lehetnek. A teret ugyanis az Európai Unió támogatásával újították fel, és információnk szerint az EU illetékes szerveinek már készre jelentették a rekonstrukciót. Holott szakértők szerint nem lehet készre jelenteni a beruházást addig, amíg le nem zárul minden részének műszaki átadása-átvétele. A BKK ugyanakkor nem tart bonyodalmaktól, mert – mint magyarázták – a közvilágítási hálózatot hazai forrásból építették. „Így a BKK-nak ezzel kapcsolatban nem volt tájékoztatási kötelezettsége EU-s szervek felé” – közölték. Mindez más megközelítésben azt jelenti: az EU-nak tett jelentésben nagyvonalúan mellőzték annak megemlítését, hogy a jogilag nem zárult le a beruházás minden eleme.
A műszaki átadás-átvételi eljárásra egyébként azért van szükség, hogy az ellenőr megvizsgálhassa a vállalkozó teljesítését, s jegyzőkönyvbe vegye az esetleges hibákat, hiányosságokat. Mindezek után fizethetik csak ki a vállalkozót, aki aztán átadja a megrendelőnek az építési területet. Ez a folyamat tehát nem zárult le a Széll Kálmán téren, vagyis ez alapján feltételezhető: a tér világítása ma is az alvállalkozó felügyelete alatt áll, a „munkaterületet” nem adja át addig, amíg meg nem kapja a pénzét. Arra, hogy valóban akadhatnak elszámolási viták, egy augusztus végi incidens is utalhat: akkor két percre elsötétült a tér, valaki lekapcsolta a lámpákat. A BKK erre úgy reagált: "Ismeretlenek, mindenféle előzetes bejelentés nélkül, rövid időre lekapcsolták a Széll Kálmán tér központi része világításának egy részét.” Arról nem árult el semmit a cég, hogy kik és miért tették ezt. Azt a sajtóban megjelent értesülést viszont azóta se cáfolta senki, hogy az egyik fővállalkozó, a már csődeljárás alá került Wis Holding nem fizette ki alvállalkozóját, aki a lekapcsolással figyelmeztette a tartozásra a BKK-t. Megkerestük a tér közvilágítását kiépítő céget, de "az igen kényes helyzetre" hivatkozva nem kívántak nyilatkozni. Az Index 11 millió forintos ki nem egyenlített számláról értesült. | Széll Kálmán tér - Árnyék vetül a díszkivilágításra | Rég átadták a megújult Széll Kálmán teret, de a beruházás valójában máig nem zárult le. A késést okozó ügyben kicsit félrevezették az EU-t, kifizetetlenül hagytak egy vállalkozót, néha pedig elsötétülnek a lámpák. | null | 1 | https://nepszava.hu/1144193_szell-kalman-ter---arnyek-vetul-a-diszkivilagitasra | 2017-10-28 05:04:00 | true | null | null | Népszava |
Dávid Ibolyát és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolja. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg Almássy Kornélt. Ennek hatására Almássy Kornél visszalépett az MDF elnökjelöltségétől.
Vallomásában Dávid Ibolya hangsúlyozta: nincs okozati összefüggés bármilyen magatartása és Almássy visszalépése között, sőt maga az érintett cáfolta az ügyészség vádját, amikor arról beszélt Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, hogy visszalépése mögött a Somogy megyei MDF-elnök “elrablása” áll, ő pedig megijedt és fenyegetve érezte magát.
Az alapeljárásban vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.
Az eredeti vád szerint 2008. szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.
Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássyt.
Tagadnak a vádlottak
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.) A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést. A megismételt eljárásban azonban – a törvényszék utasítására – különválasztották Szilvásy, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét.
A megismételt eljárás első tárgyalási napján az ügyészség ismertette a vádat, mely szerint már nem személyes adattal való visszaéléssel vádolják az MDF egykori politikusait, hanem kényszerítéssel. Dávid Ibolya és Herényi Károly a vád szerint azt követelte Almássytól, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, álljon ki a párt egységére hivatkozással Dávid Ibolya mellett, és az őket támogatók is lépjenek vissza.
A vád szerint azzal, hogy Dávid és Herényi a birtokukba került hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának mellőzését attól tették függővé, hogy Almássy teljesíti-e a Dávid által meghatározott és Herényi által közvetített feltételeket, olyan súlyos hátrányt helyeztek kilátásba, ami alkalmas volt Almássyban komoly félelem keltésére.
A vád szerint mivel Almássy visszalépett, Dávid Ibolya egyedüli jelöltként indulhatott, ezzel “jogilag nem méltányolható” előnyhöz jutott a fenyegetés következtében. Dávid Ibolya arra a bírói kérdésre, hogy megértette-e a vádat, elnevette magát, és hangsúlyozta, nem ismeri el büntetőjogi felelősségét, nem követett el bűncselekményt. Kiemelte: a vád alaptalan, a vád azon állítását például, hogy további hanganyagok nyilvánosságra hozatalával fenyegették Almássyt, maga Almássy cáfolta.
“Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre”
Kifogásolta, hogy az ügyészség szakmailag kifogásolható munkát végzett, nem nevezte meg, pontosan milyen magatartásával valósította meg a kényszerítést. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy Szilvásyval és Tóth Károllyal egy ügyben vádolták meg, holott “csak a vádlottak padja kötött össze minket” – tette hozzá.
Elmondta: Almássy sajtóközleményében maga is nyolc-tíz okot jelölt meg lemondása okaként, “általánosságokat”, és “az igénytelen ügyészi munka vezethet oda, hogy embereket éveken keresztül meghurcoljanak”. Emlékeztetett rá, hogy az ügy hetedik éve húzódik.
Kiemelte: az a felszólítása, hogy Almássy “álljon nyilvánosság elé, adjon magyarázatot és húzzon el a közéletből, nem képezheti büntetőeljárás alapját.” Úgy fogalmazott: Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre, amiért ilyen – mint fogalmazott – “becstelen eszközöket” vett igénybe.
Emlékeztetett rá: Boross Imre PHARE-miniszter is méltatlanná vált a politikai életben való részvételre, őt is a tények kényszerítették lemondásra, nem pedig ő, és az a szerencséje, hogy akkoriban nem volt tisztújítás Zala megyében, mert akkor abban az ügyben is bíróság elé állították volna.
Dávid Ibolya többször beszélt arról, Almássy “kóros tüneteket” produkált, amikor úgy vélte, Dávid áll egy – őt fenyegető – titkos hálózat élén. Úgy fogalmazott: “nevetséges tényállás, bagatell ügy” miatt áll bíróság előtt. | Dávid Ibolya: Semmi közöm hozzá | "Semmi közöm nem volt Almássy Kornél lemondáshoz, Almássyt saját megbízói vonták vissza" – vallott Dávid Ibolya. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/03/10/tagad-david-ibolya-semmi-kozom-nem-volt-almassy-lemondasahoz/ | 2014-03-10 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyar Péterről egyre-másra jönnek ki a titokban készült hangfelvételek, amiket a volt barátnője, Vogel Evelin rögzített. Eddig négy felvételnél járunk, de még többórányi anyag lehet a csőben, hiszen Magyar Péter korábban azt mondta: több mint tízórányi rögzített anyagról tud. A Tisza Párt elnöke arról beszél, hogy a hanganyagok egy lejárató kampány részei, amihez szerintük a mesterséges intelligenciát is felhasználták "Rogán Antalék", Vogel Evelin pedig a Fidesznek dolgozik,ezzel próbál ártani most Magyarnak és a pártnak. Ha el is fogadjuk Magyar Péterék magyarázatát, akkor is még rengeteg kérdés marad nyitva a hangfelvételek körül.
Milyen szerepe volt Vogel Evelinnek a Tisza Pártban?
Vogel Evelin rendszerint Magyar Péter barátnőjeként jelent meg a nyilvánosság előtt, a Tisza Párt rendezvényein is többször lehetett őket együtt látni, az április 6-i Kossuth téri tüntetésen is egymás mellett vonultak. A Hanzel Henrik-féle több mint 100 perces felvételből viszont az a kép rajzolódik ki, hogy Vogelnek ennél nagyobb szerepe volt a párt indulásában. Vogel és Magyar több mint tíz éve ismerték egymást. Tavaly óta voltak együtt, amikor Magyar Péter elvált Varga Judittól, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Vogel azt állítja, hogy harmadik szakításuk után idén februárban újra összejöttek, de akkor még csak lelkileg akarta támogatni a nyilvánosság elé lépő Magyar Pétert. Ezután viszont nagyon sok munkát tett bele a Tisza Párt szervezésébe. Ő hívott oda embereket, ezenkívül segített Magyar Péternek a beszédek írásában. Vogel beszélgetőtársa Hanzel Henrik is utal rá, hogy a szervezetben többen féltek Magyar Péter barátnőjétől, a számonkéréseitől, a "keveréseitől", és Vogel mindenről tudni akart. A nő magyarázata szerint ezt azért tette, hogy átlássa a működést.
A hétfői felvételen, amin Magyar a sajtóról beszél, van egy olyan rész, ahol Vogel tanácsokat ad neki, hogyan kommunikáljon a választókkal. Nem tudjuk, mi igaz abból, hogy Vogelnek milyen szerepe volt a Tisza Párt szervezésében, hiszen csak az ő verzióját ismerjük. Annyit tudunk, hogy valamikor a június 9-i választás környékén Magyar és Vogel szakított. A Tisza Párt eredményváró rendezvényén már nem is volt ott Vogel, de akkor ezt még családi okokkal magyarázták.
Mi lehetett Vogel Evelin célja a hangfelvételekkel?
Szeptember 25-én jelent meg vele egy videóinterjú az Indexen, amiben arrólbeszélt, hogy "Magyar Péter nem az, akinek látszik". Ezzel azt sugallta, hogy Magyar megtéveszti a szimpatizánsait. Ezt az értelmezést erősítette, hogy október 11-én saját videóval jelentkezett, amiben azt mondta: nem akarja elvenni a változás reményét, de nagyon nem mindegy szerinte, ki és milyen értékek mentén szeretne változást hozni az országba. Állítása szerint azután döntötte el, hogy "megmutatja Magyar Péter igazi arcát", miután Magyar a szakításuk után megvádolta, hogy a Fidesznek kémkedett, majd állítólag megfenyegette, hogy börtönbe juttatja. Azt mondta, az volt a célja az indexes interjúval, hogy bemutassa Magyar Pétert, és azt ígérte, további részleteket mutat be arról, amit tapasztalt. Az azóta eltelt több mint egy hónapban azonban nem jelent meg több videó VogelYoutube-csatornáján, és a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után sem szólalt meg.
Ki küldi el a hangfelvételeket most a sajtónak?
Adja magát a válasz, hogy maga Vogel Evelin, hiszen a legtöbb felvételen ő hallható Magyar Péter, a munkatársai, illetve Hanzel Henrik társaságában. Ezt azonban nem tudjuk bizonyítani. A felvételeket most egy névtelen emailküldő szolgáltatáson keresztül osztják meg a szerkesztőségekkel, a megfelelő időben adagolva az újabb és újabb részleteket. Elég kiszámítottnak tűnik az is, hogy hogyan válogatják össze az egyes részeket. Az elsőn Magyar a saját híveit és a nyugdíjasokat sértegette, aztán a pártja EP-képviselőit, majd a sajtó képviselőit, a Hanzel-Vogel közötti beszélgetésben pedig elég sok negatívum hangzik el a párt belső ügyeiről és Magyar Péter emberi tulajdonságairól.
A jól szerkesztett kísérő emailek igyekeznek előre keretbe helyezni azt is, mi hallható a felvételeken. Mind azt ígérik, hogy most végre leleplezik Magyar Péter "igazi arcát", ami egybecseng Vogel korábbi nyilatkozataival. Mindezek alapján valaki más állhat a hangfelvételek kiküldése mögött, Vogel feltehetően csak a piszkos munkát végezte el azzal, hogy titokban felvette a beszélgetéseit Magyarral.
Mikor készültek a most nyilvánosságra került hangfelvételek?
Az eddig megjelent felvételrészletek több hónapja készültek. Az egyiken Magyar Péter a június 8-i Hősök terére szervezett nyári tüntetésen beszélbüdös emberekről és a nyugdíjaskommandóról. A Tisza Párt pénzügyese,Hanzel Henrik és Vogel június 16-án tárgyaltarról, Vogel mit kér cserébe azért, hogy balhé nélkül távozzon a Tiszától. Ebben hangzik el, hogy Vogel 30 milliót szeretett volna kapni. Ennek egy rövidebb,megvágott verzióját korábban Magyar Péter is bemutatta, majdzsarolás kísérletének gyanújával jelentette fel volt barátnőjét. Nehezebb beazonosítani, hogy mikor vehették fel azt, amikorMagyar Péter agyhalottnak és tehetségtelennek nevezi a Tisza Párt EP-képviselőit, de kézenfekvő, hogy ez a felvétel a június 9-i választás után készülhetett.Amikor a pártelnök a sajtóról mond csúnyákat, akkor utal arra, hogymost vonult ki az ATV stúdiójából, ami június 10-én történt.
Miért most kezdték el nyilvánosságra hozni a hangfelvételeket, és miért nem egyben küldték el őket?
Ezekkel a hanganyagokkal Vogel Evelin vagy bárki más már jóval korábban előjöhetett volna. Ha elfogadjuk Vogel magyarázatát, hogy Magyar Péter igazi arcát akarta bemutatni, akkor felmerül a kérdés, hogy miért így, több napra eloszlatva jönnek ki az újabb és újabb felvételek. A módszer kísértetiesen hasonlít a "Városháza-ügyhöz", ahol egy Anonymous-maszkos figura adagolta a leleplezőnek szánt titkos felvételeket.
A csepegtetés arra enged következtetni, hogy nem Magyar Péter leleplezése a cél, hiszen eddig nem hangzott el semmi olyasmi a felvételeken, ami miatt tömegével pártolhatnának el tőle a hívei. Inkább arra mehet ki a játék, hogy minél tovább a hangfelvételek tartalmával legyen tele a sajtó, és Magyar Péter ne tudjon a saját politikai témáira (egészségügy, MÁV, magas élelmiszerárak, gyermekvédelem stb.) koncentrálni, és közben a folyamatos lejáratási kísérletekpszichés súlyávalis meg kelljen küzdenie. A Tisza Párt vezetője azzal magyarázta az időzítést, hogy szerinte a Fidesz egy év múlva akart kijönni a hangfelvételekkel, de rosszul állnak a közvélemény-kutatásokban. Az tény, hogy legutóbb több felmérés is azt mutatta: aTisza beelőzte a Fideszt, és az is biztos, hogy a hangfelvétel-botrányból csak a Fidesz profitál.
Honnan tudott Magyar Péter arról, hogy hamarosan kijönnek a róla szóló felvételek?
Magyar Péter állítása az, hogy Vogel május óta zsarolta ezzel, tehát magáról a hangfelvételek létezéséről tudhatott, még akár a tartalmukról is. Arra is fel lehetett készülve, hogy a nyilvánosság elé álljon a zsarolás vádjával, mivel neki is volt egy felvétele Hanzel és Vogel találkozójáról, hiszen Hanzel is rögzítette a beszélgetésüket. Ettől még továbbra is kérdés: honnan tudta a Tisza Párt vezetője, hogy az ominózus találkozó után öt hónappal valaki egyszer csak elkezdi nyilvánosságra hozni a hangfelvételeket. Magyarék eredetileg november 11-én, hétfőn akartak sajtótájékoztatót tartani egy teljesen más témában, de közben változott a terv, és vasárnapra rendkívüli sajtótájékoztatót hirdettek meg, ahol a Tisza Párt elnöke a "magyar Watergate-botrányról" és mesterséges intelligenciával készült lejárató felvételekről beszélt. Másnap valóban kijött az első felvétel, amit azóta másik három követett. Magyar Péter többször beszélt arról, hogy kormányzati körökben súgnak neki. Lehet, hogy ebben az esetben is ez történt, de akár Vogel Evelin környezetéből is kaphatott fülest.
Mi alapján állítja azt Magyar Péter, hogy manipuláltak a felvételek?
Magyar Péter már a múlt vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatón úgy keretezte az egész ügyet, hogy a lejáratására szánt hangfelvételek mesterséges intelligencia segítségével hozták létre vagy manipulálták azokat, pedigezt elég nehéz bebizonyítani. Ezt állította az első hangfelvételről, amin büdös emberekről és nyugdíjaskommandóról beszélt. "A felvétel egyértelműen összevágott és manipulált. Az egyik mondatot biztos, hogy nem Magyar Péter mondja a felvételen" - írta közleményében a Tisza, de azt azóta sem árulták el, melyik mondatra gondoltak. Ugyanezt reagálta arra a felvételre is, amiben keresetlen stílusban beszél a sajtóról. A november 18-isajtótájékoztatójánazt mondta: a felvétel "három időpontból van összevágva", és sem ő, sem a párt alelnöke, Radnai Márk nem emlékszik arra, hogy a felvételen hallható mondatokat így mondta volna. "Én magam ilyen stílusban nem nagyon szoktam beszélni, kötve hiszem, hogy a felvétel minden része manipulálás nélkül készült volna" - mondta Magyar. Ezen túl nem semmivel nem bizonyította, hogy a felvételek valóban manipuláltak lettek volna.
Mit akarhatott elérni a párttól való távozása után Vogel Evelin, és mit ajánlott neki a Tisza Párt?
Magyar Péter november 10-i sajtótájékoztatóján egy rövidített, összevágott részletet mutatott be Hanzel Henrik, a Tisza Párt pénztárnoka és Vogel Evelin beszélgetéséből. Ebből az derül ki, hogy Vogel Evelin 30 millió forintot kér, mert nem akar "lehajtott fejjel kisétálni". Hanzel azt veti fel neki, hogy láthatóan sértettség van benne, ami átalakulhat bosszúvá. Erre Vogel azt mondja: ha nem kapja meg, amit szeretne, akkor ez átalakulhat bosszúvá, de nem szeretne "követelőző" vagy "görény" lenni, és hozzáteszi: "az hogy tudok-e, az más kérdés". Magyart ezután a kormánymédia azzal támadta, hogy egy összevágott, manipulált felvételt játszott le a sajtótájékoztatón, ő azonban azzal indokolta a rövidítést, hogy nem akartak egy hosszú részletet lejátszani a beszélgetésből.
Ezután érkezett meg a szerkesztőségekhezHanzel és Vogel, teljes, 100 perces beszélgetésének felvétele. Ebből az derül ki, hogy Hanzel Henrik eleve azért ül le Vogellel, hogy megtudja, "mi a stájsz", mit szeretne Magyar volt barátnője. Vogel azt mondja: nagyon sok energiát tett bele a párt szervezésébe, sok megaláztatást kellett elszenvednie Magyar Pétertől, volt egy vállalkozói ötlete, amivel közben nem haladt, azért kéri a pénzt (30 milliót) Magyar Péter részvényeiből, hogy békében elváljanak. Hanzel igyekszik kompromisszumos ajánlatot tenni: Vogel maradjon a pártnál, kap havi 500 ezer forint fizetést, de nem kell dolgoznia. Egyik esetben sem hangzik el, hogy Vogelnek volnának hangfelvételei, amivel később visszaélne, csak annyi a részéről, hogy "sok mindent tudok", "nem szeretnék görény lenni, és nem szeretnék fenyegetőzni", illetve "mindenki tud görény lenni, hogyha szeretne". Annak eldöntése most már a hatóságok feladata, hogy ezek a kijelentések bűncselekménynek minősülnek-e.
Megkapta végül Vogel Evelin a kért 30 milliót?
A június 16-i hangfelvétel tanúsága szerint Vogel Evelin úgy vált el Hanzel Henriktől, hogy Hanzel megpróbálja neki elintézni, hogy amíg nem jönnek be nagyobb támogatások a Tiszához, addig a cégén keresztül Vogel kapjon havi 500 ezer forintot. Vogel ugyanakkor erre más korábban azt mondja: ennyi pénzből egy gyerekkel semmire nem megy, amikor egy rendes albérlet 400 ezer forint, és ebből a tervezett webshopját sem tudja elindítani. Nem tudjuk, végül mi lett ezzel, kapott-e valamennyi pénzt Magyaréktól vagy sem. A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése inkább arra enged következtetni, hogy nem tudtak megegyezni.
Ha Magyar Péter tudott arról, hogy hangfelvételek vannak és ezeket a volt barátnője ellene fordíthatja, miért csak most tett feljelentést és miért csak most zárták ki a pártból Vogel Evelint?
Magyar a Telex kérdésére hétfőn azt mondta: a zsarolás miatti feljelentésen sokáig gondolkodott, mert egy olyan emberről van szó, akinek gyereke van, akit szeretett és akit korábban az élete társának is el tudott volna képzelni, és nem szeret feleslegesen rosszat okozni másoknak. Állítása szerint segítséget ajánlottak Vogel Evelinnek arra az esetre, ha őt zsarolnák vagy kényszerítenék, kérték, hogy szóljon nekik és lépjen vissza ebből. Magyar azt mondta: a maga és a politikai közössége miatt most nem tehetett másképpen. A pártból való kizárás pedig hosszabb folyamat, de ez is elindult.
Milyen kapcsolatban van a Fidesz és Vogel Evelin?
Ez is olyan kérdés, amire talán sosem kapunk választ. Magyar Péter azzal vádolja volt barátnőjét, hogy tudomása szerint végül Kubatov Gáboron, a Fidesz alelnökén keresztül havi 5 milliót és egy lakást ígért neki a Fidesz. Mint kiderült, Vogel Evelin jelenleg valóban aNER-közelinek mondható Tigra Kft. vezetőjének,Vertán Györgynek az egyik lakásábanlakik, de Vertán állítása szerint nem kap pénzt tőle. Az is kiderült, hogy Magyar Péter exfelesége, a kegyelmi botrányba belebukó Varga Judit Vertán cégénél dolgozik tanácsadóként. Arról nem került elő eddig bizonyíték, hogy Vogel Evelin valaha is kapott volna pénzt a Fidesztől, akár közvetlenül, akár közvetetten. | Telex: Messzire vezetnek a Vogel-gate szálai, a Magyar Péterről megjelent hangfelvételek csak a jéghegy csúcsa | Eddig négy felvételt kapott meg a sajtó, de még többórányi anyag lehet a csőben. Milyen szerepe volt Magyar barátnőjének, Vogel Evelinnek a Tisza Párt építésében? Mit akart elérni? Mikor készültek a hangfelvételek? Ki küldi szét őket a sajtónak, és miért most jönnek ki a hónapokkal korábban rögzített anyagok? És hol van mindebben a Fidesz? | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/20/magyar-peter-vogel-evelin-hangfelvetel-fidesz-hanzel-henrik-sajto | null | true | null | null | Telex |
Vizsgálja a rendőrség a március 25-én a Youtube videómegosztóra felkerült, Kósa Lajost korrupcióval vádló videó keletkezésének körülményeit. A Népszabadság értesülései szerint a nyomozók meg kívánják hallgatni Portik Tamást, aki a videón vallomást tevő Rónai Antal állítása szerint bemutatta annak a két férfinak, akiket Rónai titkosszolgálati ügynöknek vélt. Rónai 2007-ben mondta videóra Kósa Lajossal szembeni korrupciós vádjait, 2010. március 29-én tett feljelentése, hogy kényszer hatására.
Az ügy meglehetősen zavaros. A Népszabadság csütörtöki cikke szerint a március 25-én nyilvánosságra került videóval kapcsolatban március 29-én hívták Rónait, aki a lapnak azt nyilatkozta, vallomása "egy ilyen kényszerítettség alatt történt dolog volt". A felvételen, ahol egyebek mellett arról is beszél, hogy személyesen vitt 75 millió forintos kenőpénzt Kósa Lajosnak, Debrecen fideszes polgármesterének, Rónai feszültnek tűnik, de a végén maga kapcsolja ki a videókamerát.
Csak a kényszerítést vizsgálják
A BRFK csütörtökön közleményt adott ki a Youtube-ra került videóval kapcsolatos vizsgálatáról. Eszerint a videón elhangzott vádakat nem vizsgálják, mert az eljásárban ezidáig báncselekményre utaló információ nem merült fel, és a debreceni ügyek nem is tartoznak a BRFK hatáskörébe.
A kényszerítéssel kapcsolatban pedig feljkelentéskiegészítést rendeltek el, mert a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján "megnyugtatóan nem lehetett állást foglalni sem a nyomozás elrendelése, sem a feljelentés elutasítása tekintetében".
A Népszabadságnak nyilatkozva Rónai még arról beszélt, hogy majd feljelentést tesz az ügyben. A lap végül március 31-én, szerdán hozta le az üggyel foglalkozó cikkét.
Az ugyanaznap megjelent Magyar Nemzet és Magyar Hírlap már arról írt, hogy Rónait az NBH ügynökei kényszerítették hamis vallomásra, és Rónai rendőrségen tett feljelentéséből idéznek. A feljelentést a lapok értesülései szerint március 29-én, azaz a Népszabadságnak adott nyilatkozata napján tette - két évvel azután, hogy az állítólagos kényszerítés történt.
További csavar a történetben, hogy Rónai korábban a videón elmondottakkal azonos tartalmú feljelentést tett a rendőrségen a debreceni korrupciós ügyekről, ezt módosította hétfői feljelentésében.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent írás szerint szerdán a rendőrség újra meghallgatta Rónait, aki ügyvédje szerint immár olyan részleteket is elárult, amelyek megalapozhatják a nyomozás elindítását.
A Népszabadság ugyanakkor úgy értesült, hogy a rendőrök Portik Tamást is meg akarják hallgatni. Rónai rendőrségi feljelentésében - a másodikban - azt állította, hogy régi ismerőse, az Energol-ügyben érintett, de az igazságszolgáltatás elől az ügy elévüléséig bujkáló Portik mutatta be neki azt a két embert, akikről úgy vélte, hogy titkosügynökök. Azt maga is elismerte, hogy a vélt titkosügynökök semmivel sem igazolták, hogy az NBH munkatársai lennének.
A Népszabadság rendőrségi forrásokból úgy tudja, hogy Rónai neve az Energol-üyben is felmerült, a nyomozók úgy vélték, ő lehetett az olajosok egyik futára, bőröndben hordta a készpénzt a bűnözőknek. Rónai maga is utalt rá, hogy régi olajos kapcsolataival fenyegették, ezzel kényszerítették a hamis vallomás megtételére.
Rónai a DEGA Kft. alkalmazottja, a videón tett vallomása szerint a cég nevében korrumpálta Kósa Lajost és a Debreceni Vagyonkezelő vezetőjét. A videón arról beszél, hogy a DEGA birtokában lévő területek átminősítése érdekében járt el.
Kósa Lajos tagadja a vádakat. A Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy a DEGA Kft. 2008-ban kezdeményezte egy, a debreceni ipari parktól délre eső terület átminősítését, ezt azonban az önkormányzat nem támogatta, a területek azóta is termőföldként vannak nyilvántartva. Ugyanakkor a cég még a kilencvenes években ügyes üzleteket kötött, 350 hektárnyi földterületet szerzett azon a területen, ahol később a debreceni repülőtér fejlesztései folytak.
A területek nem voltak az önkormányzat tulajdonában. A Népszabadságnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő debreceni önkormányzati képviselők szerint a kilencvenes évek végén még fillérekért lehetett földeket venni a környéken, mert ekkor még nem volt nyilvános, hogy a reptéri fejlesztések erre terjeszkednének. Egyikük szerint az önkormányzat viszont "legalábbis sejthette" volna, hogy a területet fejleszteni kell, így maga is felvásárolhatta volna a földeket. Mivel ezt nem tette meg, most már a DEGA Kft.-től kell azokat piaci áron megvásárolnia.
Az ügy feltárását nehezíti, hogy a politika azonnal beleszállt. A Fidesz szerdán már arról beszélt, hogy a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, bár egyelőre semmi sem igazolja Rónai állításait. A Gyurcsány-kormány volt hivatalnokai hasonlóan jártak el, csak ők az egyelőre szintén nem igazolt korrupciós vádakat emelték ki, és azok kivizsgálását követelték. A Népszabadság értesülései szerint a rendőrség meg arra kiváncsi, hogy ha Rónait 2007-ben valóban kényszerítették a vallomásra, miért várt 2010-ig a feljelentéssel. | Az olajosok pénzhordója lehetett Rónai Antal | Az olajosok pénzhordója lehetett Rónai Antal - Az állítólag Kósa Lajos elleni vallomásra kényszerített férfi szerepét vizsgálták az Energol-ügyben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/04/01/az_olajosok_penzhordoja_lehetett_ronai_antal/ | 2010-04-01 08:00:00 | true | null | null | Index |
Verók természetesen az Andrássy úti palota-eladásokkal kezdte mondandóját: nem botrányok, ügyek. Emlékeztetett rá, mi mindennel próbálkoztak, hogy eleget tegyenek a törvényi kötelezésnek, t.i., hogy felújíthassák a lerobbant palazzókat: pályáztak az Uniónál (sikertelenül), kilincseltek pénzért az UNESCO-nál (mindhiába), megkísérelték eladni a tetőtereket, azzal, hogy a vevők cserébe helyrepofozzák a házakat (hasztalan, a műemlékvédelem nem járult hozzá), mígnem arra jutottak, hogy nincs más út, csak az eladás. Ezt azonban ne nevezze senki kótyavetyének, közvagyon-elvesztegetésnek - figyelmeztetett -, hiszen az ellenzék szerint irreálisan alacsony árakat csak úgy lehet értelmezni, ha tudjuk: a vevőknek horribilis pénzeket kell költeniük a bérlők elhelyezésére és a műemléki igényű rekonstrukciókra. Példaképpen az 1,5 milliárdért elkelt Andrássy út 47-et említette, ahol csak a lakók elhelyezése belekerül vagy félmilliárdba a befektetőnek. Így már nem is olyan alacsonyak azok az árak - úgymond.
Az ominózus Nagymező utcai mélygarázs is rákerült az étlapra. Verók kijelentette: továbbra is a garázs megépítését tartaná a legjobb megoldásnak, hiszen a kerület egészének érdekét nézi, és a kerület egészének érdeke az, hogy valamelyest javuljon a parkolási helyzet. Ehhez képest most azt fontolgatják, hogy birtokvédelmi eljárást indítanak a kivitelező ellen, tekintve, hogy az nem hajlandó elhúzni a terepről, pedig a jegyző megmondta neki, hogy legkésőbb március 14-ig tűnjön el. Mint kiderült, talán már ma eldől, beindítják-e az eljárást avagy sem; attól függ, mire jutnak délután a befektetővel. Annyi viszont bizonyos, hogy ha a cég végleg lemond a projektről, a kerületnek akár 100 milliójába is belekerülhet az utca helyreállítása, tekintve, hogy világossá vált: az elhíresült szakaszon az utolsó csavarig ki kell cserélni a közműveket.
A következő fogás a civil városvédelem szimbólumává avanzsált Király utca 40. volt. A polgármester megemlítette, hogy Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes nemrég felajánlotta: a főváros helyreállítja a Hild-féle tervező iroda által jegyzett, időközben átépített, és mi tagadás, így elég randa épületet, és felkínál egy házat a kerületnek, ahol megcsinálhatja a Király 40-be szánt idősotthont, Szépkorúak Háza néven. A lista még nem jött meg - jegyezte meg Verók.
Az összejövetel persze nem múlhatott el anélkül, hogy ne esett volna szó az iskolabezárásokról. A polgármester hosszasan ecsetelte azt a súlyos anyagi kényszert, amely miatt kénytelenek voltak lépni, de, mint megtudhattuk, majdnem minden jó, ha a vége majdnem jó: igazából mindössze egy általános iskola szűnik meg, a Lovag utcai.
A jelenlévők, afféle desszertként belekóstolhattak azokba a delikátokba is, amelyeket a kerület első embere olyan ügyekként tálalt fel, amelyeket bárki, bárhonnan néz, bármit láthat bennük, botrányt végképp nem. Felsorolta a különféle utca- és tér-átszabásokat (Liszt Ferenc tér, Jókai tér, Opera-mente, stb.), a köztisztaság vitathatatlan javulását, a játszótér-rekonstrukciókat, a Zöld Udvar programot (ki géppel szállna Terézváros fölé, meglepődne, milyen zöld - mondta Verók), a közbiztonság javulását (januárban pl. egyetlen kocsit loptak el az egész kerületben a térfigyelésnek hála).
A sajtóbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a kerület soha, semmilyen körülmények között nem támogatja az Andrássy úti Budapest Parádét, amelynek közönsége évről-évre ganédombbá alakította a Sugárút környékét, és pár mondat erejéig téma volt a Nyugati sínjeire álmodott kormányzati negyed. Utóbbinak nagyon örül a kerület - mondta Verók -, mert ha a negyed megépül, és kiváltképp, ha abban fájront után is zajlik majd az élet (kultúra + szórakozás) az rettenetesen megemeli a kerület egyik legkínosabb részének presztízsét. Verók egyúttal leszögezte: a helyi képviselő-testület március 22-én tárgyalja a kerület szabályozási tervét, amely - a sajtóhírekkel ellentétben - nem enged toronyházat építeni. | Archívum: Terézvárosban nincsenek botrányok, csak ügyek | Terézváros polgármestere délelőtt két barátságos svédasztal közé szervezett sajtóbeszélgetésen részletezte, miért tartja igazságtalannak, hogy a VI. kerület állandóan csak afféle botránykőként szerepel a sajtóban. Terézvárosban ügyek vannak, és nem botrányok - összegzett. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-439595-247984 | 2007-03-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mesterházy Attila nemcsak ezzel a kérdéssel vált aktívvá az áfacsalásos ügyben, szerdán személyesen elment Horváth András kormánypártiak nélkül megtartott bizottsági meghallgatására. A jelenlétét azzal indokolta az Origónak, hogy az ügyet fontosnak tartja. Korábban viszont azért nem írta alá se ő, se a többi MSZP-képviselő a vizsgálóbizottság felállításáról szóló ívet, mert a Jobbikkal nem akar egy listán szerepelni.
Mesterházy most viszont azzal is kifejezte, hogy fontosanak tartja az ügyet, hogy kirakott egy képet honlapjára, amelyen együtt szerepel Horváth Andrással. | Mesterházy Orbánt kérdezi az áfacsalásokról | De a vizsgálóbizottságot továbbra sem akarja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20131127-mesterhazy-orbant-kerdezi-az-afacsalasokrol.html | 2013-11-27 16:50:00 | true | null | null | Origo |
A Népszava úgy tudja, az Igazságügyi Minisztérium szakemberei nem javasolják a miniszternek, Dávid Ibolyának, hogy támogató előterjesztést tegyen Körmendy-Ékes Judit és vádlott-társai eljárási kegyelem iránti kérelme kapcsán.
Mint arról már a lap beszámolt, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jelenlegi fideszes elnökét a Czeizel-ügyben bűnsegédként családi állás megváltoztatásának bűntette, illetve közokirat-hamisítás bűntette elkövetésével vádolja az ügyészség. Eszerint a jogásznő közreműködött abban, hogy egy házaspár pénzért adja örökbe gyermekét.
Körmendy-Ékes Judit ügyvédje - aki az örökbe fogadó szülőket is képviseli - eljárási kegyelemért folyamodott a köztársasági elnökhöz. (Az eljárási kegyelem kizárja, hogy az adott ügyben tovább folytatódjon a büntetőeljárás.)
A kérelmet a bíróság terjeszti az igazságügy-miniszter elé, aki dönt arról, hogy javasolja-e a kegyelem gyakorlását az államfőnek. A kérelmet azonban akkor is köteles továbbítani az elnökhöz, ha a kegyelemre nem tesz előterjesztést. Az államfő javaslat hiányában is dönthet a kegyelem mellett, döntését nem is kell megindokolnia.
A lap úgy értesült, hogy a nemrég benyújtott, Körmendy-Ékes Juditot is vádoló aktát egyesítik a már évek óta tartó Czeizel-per anyagával, és a továbbiakban abban az eljárásban tárgyalják majd. A büntetőügy kivizsgálásának feltehetően ártana, ha egyes vádlottakat mentesítenének a felelősségre vonás alól, míg a többieknek erre nincs lehetőségük. A Népszava információi szerint emellett a szigorodó kormányzati büntetőpolitikai elvek miatt - amelyek miatt elmarad a millenniumi közkegyelem is - sem indokolt a kegyelmi előterjesztés.
Dr. Gál Ildikó, az IM szóvivője a lap értesüléseit sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Mint mondta, folyamatban lévő kegyelmi ügyről semmiféle információt nem adhat. Még arról sem nyilatkozhat, van-e ilyen kérelem a tárcánál.
Az ORTT szerdai ülésén Ladvánszky György, a testület MSZP által jelölt tagja kezdeményezte, hogy függesszék fel Körmendyt az ellene folyó büntetőeljárás időtartamára. Ezt a médiatörvény szerint az ORTT kétharmados többséggel teheti meg. A testület nem volt teljes létszámban jelen - Tímár János SZDSZ-es tag hiányzott -, ezért nem szavaztak. Ha csütörtökön minden tag jelen lesz, megtartják a voksolást.
Körmendy szerdán átadta a testület tagjainak az ügyében készült vádirat másolatát, majd levetítették dr. Bánáti János - az elnök ügyvédje - nyilatkozatát, amely az ATV Nap-kelte című műsorában hangzott el. A testületben úgy vélték, ennyi információ elég lesz ahhoz, hogy döntsenek a felfüggesztésről.
Veress Jenő, Balázsi György
A szaktárca elektronikus oldala.
(2000.05.09.) | Elutasítaná az IM Körmendy kegyelmi kérvényét<br/> | Ma dönt elnöke felfüggesztéséről az ORTT A Népszava értesülései szerint az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakértői nem javasolják, hogy Dávid Ibolya miniszter eljárási kegyelemre vonatkozó előterjesztést nyújtson be a köztársasági elnökhöz a Czeizel-per egyik újabb vádlottja, Körmendy-Ékes Judit ORTT-elnök és társai ügyében. Az ORTT egy tagja a szerdai ülésen kezdeményezte Körmendy felmentését az ellene folyó büntetőeljárás időtartamára. A médiatestület ma szavaz az üggyel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/05/20000511elutasitana | 2000-05-11 10:49:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.