text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy nevének elhallgatását kérő vatikáni alkalmazott részletesen nyilatkozott az olasz sajtónak az egy hónapja tartó kiszivárgások körülményeiről és az elkövetőkről. „Bevallom: én vagyok az egyik áruló, a pápa védelmében tesszük, az egyház szennyesének feltárására" – nyilatkozta a La Repubblica és a La Stampa napilapoknak az ismeretlen személy.
Az informátor elmondta, hogy Paolo Gabriele, a pápa letartóztatott komornyikja ártatlan, nem tett mást, mint kérésre leveleket továbbított. Az ügy szálait szerinte egy csoport mozgatja: „bíborosok, monsignorék, kishalak, egyháziak és laikusok. A szentszéki államtitkárság tudja, de nem ismerheti el, ehelyett a komornyikot tartóztatta le. Többen vagyunk és a pápa érdekében cselekszünk, hogy felszínre kerüljön az utóbbi évek szennyese."
A névtelenül nyilatkozó nem tagadta, hogy a háttérben anyagi érdekek állnak. Azt mondta, a feszültség 2009-ben kezdődött, amikor a pápa megbízásából Carlo Maria Vigano bíboros belső ellenőrzést végzett, és korrupciós ügyekre derült fény. Ezután a túl nagy hatalmú Tarcisio Bertone szentszéki államtitkárral való szembeszegülés helyett a pápa Viganót távolította el, de ötfős csapatot nevezett ki – négy férfit és egy nőt – saját pozíciója védelmében. A kiszivárogtatott dokumentumok ennek a küzdelemnek az eszközei – magyarázta az olasz lapok forrása. Hangsúlyozta, hogy a pápai állam föld alatti folyosóin a CIA-nál is fejlettebb biztonsági és titkosszolgálati rendszer működik, melyet egy 35 éves hekker irányít, de a kiszivárogtatott dokumentumokat kézben vitték ki a Vatikán kapuin és adták át az olasz sajtónak. | Vatikáni dolgozó nyilatkozott a Vatileaksről | Vatikáni dolgozó nyilatkozott a Vatileaksről - A névtelen informátor szerint az ügy hátterében egy egész csoport áll, köztük bíborosok. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2012/05/28/anonim_vatikani_dolgozo_nyilatkozott_a_vatileaksrol/ | 2012-05-28 17:46:00 | true | null | null | Index |
Sukoró-ügy: Gyurcsányék börtönnel fenyegetik az ügyben eljáró bírót és az ügyészeket
Ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”. Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes” ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.
Ők ártatlanok. Tudom, mert ismerem az ügyet és az eljárást. A nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök. De jön majd új kor. Új kormány. A meghurcoltakat szabadon engedjük és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni. A bűnös eljárásban résztvevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk. Akik bűnösen kiszolgálták Orbán rendszerét, nem számíthatnak megértésre. Tönkretettek embereket, családokat, életeket. Mert gyávák, megalkuvók, vagy csak egyszerűen megvehetők voltak. Nem lesz bosszú. Csak végre tisztességes igazságszolgáltatás lesz. Tisztességes kollégáimat zártátok börtönbe, mert engem nem tudtatok. Soha nem felejtem. Soha.
– írta fenyegetően Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, miután a Kúria jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Sukoró-ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőit.
Már korábban is fenyegetőzött
A bukott miniszterelnök ugyan mai írásában azt ígérte, egy esetleges kormányváltás után nem állna bosszút, de érdemes felidézni, hogy 2015 októberében, az elsőfokú döntés után név szerint fenyegette meg az ügyben eljáró bírót és ügyészt. Gyurcsány Ferenc akkor azt mondta, szót kíván emelni a magyar köztársaságért, amelyet szerinte „Orbán Viktor, Polt Péter, Kovacsics Gábor eljáró ügyész, Handó Tünde és az ítélkező bíró, Somogyváriné Csendes Mária megbecstelenített”. Az ellenzéki politikus az említetteknek azt üzente, „ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre”, mert tettük nem fog következmények nélkül maradni. A hatalom bukását követően „kinyitjuk az aktákat és akkor a mai vádlókból vádlottak lesznek” és tisztességes eljárásban bizonyítják majd bűnösségüket – fogalmazott prejudikálva a DK elnöke.
A bukott miniszterelnök párttársa is elszabadult
Varju László DK-alelnök csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Kúria jogerős döntését kommentálva is koncepciós perről beszélt, továbbá – kormányváltáskor – szabadulást és teljes kárpótlást ígért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. letöltendő börtönbüntetésre ítélt egykori vezetőinek. Varju László azt mondta: a Fidesz azért “kreálta” a Sukoró-ügyet, hogy börtönbe zárja Orbán Viktor kormányfő “legfőbb politikai ellenfelét”, Gyurcsány Ferencet, Tátrai Miklós és Császy Zsolt fő bűne pedig az volt, hogy nem tettek “hamis tanúvallomást” a DK elnöke ellen. Ma Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás – jelentette ki, hozzátéve, Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az OBH elnöke, az ügyben eljáró “fideszes” ügyészek, a csütörtöki ítéletet meghozó bíró és tanácsa “addig lesznek szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.
Jogerős ítélet a Sukoró-ügyben
Ismert, a Kúria jogerősen három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte csütörtökön a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst a Sukoró-ügyben hűtlen kezelés kísérlete miatt. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója két év hat hónap börtönt kapott. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Gyurcsány is gyanúsított volt
A 2009. áprilisában indult büntetőügyben nemcsak Tátraiék, hanem Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségét is karcolgatta a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során ugyanis felkeltették annak a találkozónak a részletei, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik itt közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen 2009. október 6-án tett feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte ki a DK jelenlegi elnökének mentelmi jogát, amit az Országgyűlés néhány hónappal később fel is függesztett. Gyurcsányt végül nem a Schiffer által kifogásolt jogszabálysértések, hanem a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án hallgatta ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”, így Gyurcsány megúszta a felelősségre vonást.
Tátrai szerint a Sukoró-üggyel akarták kiiktatni Gyurcsányt
Gyurcsány szerepével kapcsolatban néhány éve egy interjúban a PestiSrácok.hu is faggatta Tátrai Miklóst, aki tagadta, hogy a volt miniszterelnök közvetlenül utasította őt a telekcsere végrehajtására. A DK vezetőjére azért vetült egyébként a gyanú árnyéka, mert a nyomozás során előkerült egy email, amit az egykori MNV-vezér írt Bajnai Gordon akkori főtanácsadójának, Winkler Gyulának. A levélváltás során Tátrai hivatkozik egy parlamenti emlékeztetőre, „amivel a miniszterelnök rendelte el a csereügyletet”. Ami ennél is érdekesebb, hogy Tátrai korábban a blogján, illetve az interjúban is utalt arra, hogy Gyurcsány belső ellenzéke ezt az eljárást kiváló lehetőségnek látta a volt kormányfő „kiiktatására”, azaz a Sukoró-ügy volt MSZP-s nagykutyáknak az érdekét is szolgálta.
Vezető kép: Horvát Péter Gyula/PS | Sukoró-ügy: Gyurcsányék börtönnel fenyegetik az ügyben eljáró bírót és az ügyészeket | Ismét megfenyegette a Sukoró-ügyben eljáró ügyészeket és bírákat Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. A Kúria csütörtöki ítélethirdetése után a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy nem a jogerősen elítélt vádlottak, hanem „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”. Párttársa, Varju László mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/sukoro-ugy-gyurcsanyek-bortonnel-fenyegetik-az-ugyben-eljaro-birot-es-az-ugyeszeket/ | 2017-06-08 11:35:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Mint ismert, vasárnap délután Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. A TISZA Párt elnöke azt mondta, amiről beszámol, az a magyar Watergate-botrány. Az általa elmondottak lényege, hogy szerinte a kormánypárt példátlan lejáratókampányt fog indítani ellene, amelyben illegálisan készített felvételeket, valamint a volt barátnője, Vogel Evelin által készített 11 órányi hangfelvételt is felhasználják majd. Ezért ő is bemutatott egy felvételt Vogelről, elmondta, hogy megzsarolta nemcsak őt, de a párt többi tagját is. A nő állítólag hangfelvételeket készített, és 30 millió forintot kért azért, hogy ne hozza ezeket nyilvánosságra.
Magyar a rendkívüli sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy mind Vogelt, mind volt feleségét, Varga Juditot egy IT-üzletember, Vertán György pénzeli. Róla ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ő Vertán György, akit Magyar Péter hírbe hozott
Tegnap közzétették az első ilyen felvételt Magyarról, amin többek között "nyugdíjaskommandóról" és "büdös szájú emberekről" beszél. Magyar szerint egyértelműen összevágott és manipulált a felvétel.
Magyar Péter betartotta a vasárnap délután megismételt ígéretét, és zsarolás miatt feljelentette Vogel Evelint a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Magyar a Facebook-oldalán közzétette a feljelentés szövegének egy részletét, amely így szól:
"Az utolsó négyszemközti találkozónkon jeleztem Evelinnek, hogy semmi sem áll távolabb tőlem az ügy hatóságok elé vitelétől. Kértem, hogy szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki.
A feljelentés megtételével kapcsolatban az utolsó pillanatig hezitáltam, mivel korábban Vogel Evelinnel élettársi viszonyban álltam, megkértem a kezét, vele képzeltem el az életemet.
Azonban az, hogy engem és a párttársaimat többször megzsarolt, majd miután a követelt 30 000 000 forintot nem kapta meg, a jogtalanul elérni kívánt vagyoni előnyt személyem és politikai közösségem lejáratása útján biztosította magának, nem hagyott más lehetőséget számomra" - írta a TISZA Párt elnöke. | Magyar Péter feljelentette, a TISZA Párt kizárta Vogel Evelint | Magyar Péter közzétette a volt barátnője, Vogel Evelin ellen tett feljelentése részletét. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-vogel-evelin-feljelentes/nmdb4kg | null | true | null | null | Blikk |
Az Európai Unió Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act) alapján a Temu október 11-én kapott felszólítást arra, hogy részletezze, milyen lépéseket tesz a szabálytalan termékek forgalmazásának visszaszorítására - számolt be a Bloomberg információi alapján a Reuters.
A Temu, a PDD Holdings (PDD.O) leányvállalata, október 21-ig kapott határidőt az információk benyújtására. A Bizottság akkor jelezte, hogy a Temu válaszainak értékelését követően "meghatározza a következő lépéseket".
Az Európai Unió Digitális Szolgáltatások Törvénye értelmében azok a vállalatok, amelyek felhasználószáma meghaladja a 45 milliót, "nagyon nagy online platformként" (VLOP) kerülnek besorolásra, és kötelesek fokozottan fellépni az illegális tartalmak és hamisított termékek elleni küzdelemben.
Mérgező anyagokkal lehet tele egy sor népszerű kozmetikum
A Bizottság májusban a Temut is VLOP-ként jelölte meg. Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a Bloomberg jelentését, illetve a Temu szóvivője sem reagált azonnal a megkeresésre.
Óriási a tét, ugyanis abban az esetben, ha a vizsgálat alapján kiderül, hogy a Temu nem tudja garantálni az uniós szabályok betartását, akkor az éves árbevételének 6 százalékáig terjedő bírsággal is szembenézhet a cég.
Számos államban indítottak eljárást a Temu ellen | Vizsgálatot indít a Temu ellen az Európai Bizottság | Az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai online kiskereskedelmi platform, a Temu ellen, hogy megállapítsák, megszegi-e az illegális termékek online értékesítésének megakadályozására irányuló szabályokat. A cég szinte a semmiből lett a Föld egyik legnagyobb forgalmat bonyolító webáruháza, feltűnően rövid idő alatt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/temu-vizsgalat-europai-bizottsag/sr0ev79 | null | true | null | null | Blikk |
Hatalmas fordulat következett be Győzikéék perében! Az ügyész a 22,2 millió forintos
adócsalással vádolt Gáspár Győzőre és feleségére, Beára is letöltendő börtönbüntetését kért a hétfői tárgyaláson. Így akár 12 évre is lecsukhatják őket, ha a bíróság bizonyítottnak találja a vádat. A periratokban szereplő adócsalás büntetési tétele ugyanis 2-12 év közötti börtönbüntetés is lehet.
Az ügyész a hétfői tárgyaláson azok után kérte a szigorú ítéletet, hogy az ügy harmadrendű vádlottja – aki eddig nem szólalt meg a tárgyalásokon – vallomást tett. Hiába próbálta azonban kimenteni a sztárházaspárt, ez a jelek szerint nem hatotta meg a vád képviselőjét. Arra azonban még várnunk kell, hogyan dönt a bíróság, ítélet ma még nem valószínű.
Mint korábban megírtuk, a showman és felesége, Bea ellen azért indult a per, mert képtelenek voltak választ adni a hatóságoknak arra a kérdésre, hogy hol van az az RTL Klubtól saját showműsoruk után kapott 81 millió forint, amely után a vád szerint nem fizettek adót.
A 22,2 millió forintos adócsalással vádolt showman és felesége, Bea (38) a periratok szerint kétévnyi gázsi után nem teljesítette kötelezettségét az állam felé, de az a mai napig rejtély, hogy hová tűnt a pénz. Mert a 81 milliós összeg sem az ügy harmadrendű vádlottja, B. Attila vezette menedzsercég, sem Gáspárék bevallásában nem köszönt vissza! | Börtönt kért az ügyész Győzikéékre! | Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész az adócsalással vádolt Gáspár Győzőre és feleségére, Bea asszonyra is! | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/bortont-kert-az-ugyesz-gyozikeekre-2114515 | 2012-10-15 11:44:00 | true | null | null | Blikk |
Projektinfó
Szerzők: Vikárius Réka
Földrajzi hely: Egerszalók, Magyarország
Építészek, alkotók: Ginkgo, Objekt Tájépítész Iroda, Oroszlány Miklós, Csákvári Anita, Kurucz Attila, Pécsi Máté, Hómann János, Czél Izabella
Egerszalók új településközpontjának tervezése
Tervezés éve: 2017-2018
Építés éve: 2020
Stáblista
Generál tervező: Ginkgo-Zöld Építésziroda Kft.
Vezető tervező: Oroszlány Miklós
Építész munkatárs: Csákvári Anita, Kurucz Attila
Tájépítészet: Pécsi Máté, Hómann János, Czél Izabella (Objekt Tájépítész Iroda Kft.)
Tartószerkezet (pavilon): Lengyel Csaba
Épületgépészet (pavilon): Nagy Norbert
Elektromos tervező (pavilon): Csányi István
Közút tervező: Berecz András, Vígh Gyula, Cservák Csaba
Elektromos tervező: Kovács László
Koncepcióterv: GINKGO Architects, RJZS architects
Betonelemek: VPI beton
Műszaki ellenőr: Michnyóczki Nándor a teljes beruházás műszaki ellenőre
Önkormányzat képviselője:
Varga István polgármester
Kiss Réka településfejlesztési ügyintéző
Letölthető dokumentumok:
2024-11-07-0-egerszalok-20241107.pdf
További adatok
↓
Kávézó és cukrászda, információs pont, kerékpártároló, ajándékbolt, egy kisebb játszótér és pihenőpark is helyet kapott Egerszalók új főterén. A fejlesztés nem csak mint turisztikai célpont növeli a település nívóját, hanem a helyi közösséget is szolgálja. A településkép arculatváltása a GINKGO Architects építésziroda és az OBJEKT tájépítésziroda tervei alapján készült.
Nem messze a Mátra vonulatától, a Laskó patak völgyében fekszik Egerszalók. A település neve már évek óta beépült a köztudatba: ennek oka az itt található híres Sódomb és a körülötte elterülő gyógyfürdő. Egerszalók emellett fontos borvidék is, valamint a környező domboldalakban egykor barlanglakásokat is kialakítottak, amik ma már helytörténeti múzeumként látogathatók.
Az évek során ezek a fő attrakciók különálló pontokként kezdtek kialakulni, és a hangsúlyok valamelyest eltolódtak egymástól. Továbbá a település nem rendelkezett egy "megérkezési ponttal" vagy fogadó szerepet betöltő térrel. Mindezen tényezők pedig elkezdték formálni az igényét annak, hogy a település egy új főtérrel váljon teljessé - egy olyan térrel, amely nemcsak a turisták számára jelent vonzerőt, hanem a helyi közösséget is megszólítja és referenciapontként szolgálhat a számukra.
KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONBÓL TURISZTIKAI CÉLPONT
A főtér kivitelezéséhez egy teljesen új térrész kialakítása vált szükségessé, ami Egerszalók központi részén, a Sáfrány, Széchenyi István és Kossuth Lajos út kereszteződésében kapott helyet. Így a közlekedési csomópontként működő térrész forgalomtechnikai rendezést is igényelt. A végleges tervezési területet pedig az itt található szabad területek, valamint három épület bontásával felszabadult telkek összevonásával jelölték ki.
A keresztülfolyó patak rendezése és hasznosítása is további meghatározó elemét képezte a tervezésnek. A patakmeder egyes részei átereszekkel fedettek, de nagyobb esőzések során a patak gyakran kiöntött, így ezek a szakaszok felújításra szorultak. A szabadon álló patakmeder esetében a tervezés kiindulópontjaként a fenntartható használat megteremtése és a zöld felületek megtartása vált elsődlegessé. Az átépítés eredményeként a patakmeder három helyen beton támfalak közötti lépcsőkkel közelíthető meg, lehetőséget adva az idelátogatóknak, hogy a patak partján is megpihenhessenek.
KÉT TÉRRÉSZ, KÉT FUNKCIÓ
A tervezés alapkoncepcióját és keretrendszerét az egerszalóki önkormányzat által meghatározott elképzelések adták, amit az építészek igyekeztek tervezői eszközökkel feltölteni és továbbfejleszteni. A terület adottságaiból eredően az itt áthaladó autós- és helyközi buszközlekedést biztosító főút két különálló egységre bontja a főteret. Az így kialakult két térrész karakterében és funkciójában is különböző sajátosságokat mutat.
Elsődleges fogadótérként a terület nyugati része szolgál. Itt található a főtér egyik központi eleme, a földszintes pavilonépület, amelyben cukrászda és kávézó, információs pont és ajándékbolt is üzemel. Az építészek javaslatára az eredeti elképzelésekhez képest egy nagyobb befogadóképességű kávézóegység tudott megvalósulni. A pavilon kortárs jellegét annak légies tömegalakítása és ragasztott fa tartószerkezete adja, kimozdítva azt a kerti építmények léptékéből. Az épület két különálló egységét egy lebegő tető köti össze, keretet adva az előtte elterülő fogadótérnek. Ez utóbbi nem csak egy turisztikai megérkezőpontként, hanem különböző előadások, rendezvények és koncertek helyszínéül is szolgál. A lebegő tető továbbá lehetővé teszi a hátsó, védettebb játszótér, valamint a füves teraszos patakpart megközelítését is. Az épület tömege körül kialakult fedett teresedések pedig kávézó teraszként és buszváróként mőködnek. A fogadótérről a Kossuth Lajos út felől kilátás nyílik az Egerszalóki Szűz Mária nevű templom irányába is.
A nyugati rész ellensúlyozásaként a főtér keleti oldalán a helyiek kerülnek előtérbe, és egyfajta falukertként a közpark funkcióját tölti be. Így a burkolt felületek helyett a zöldterületek válnak hangsúlyossá. Ezek jellegzetessége, hogy a tervezés során többek között honos növényeket alkalmaztak, valamint a patakmeder mentén olyan növényeket telepítettek, amelyek ellenállnak az időszakos elárasztásnak is.
RÉSZLETEKBEN REJLŐ FINOMHANGOLÁS
A téralakítás "lelke" leginkább a részletekben rejlik: a főtér arculatát finom tervezői gesztusok formálják, amelyek nem csak karakteressé, hanem szerethetővé is teszik azt - a tér és használóik között kapcsolódási pontra adnak lehetőséget. Ez a vezérelv a tér tájépítészeti és építészeti megoldásait is meghatározta, amelyben egy konstruktív, jól működő párbeszéd tudott kialakulni az építészek és az egerszalóki önkormányzat között.
A tervezők ilyen finomhangolásként emelik ki például a patakpart pihenésre is alkalmas kialakítását, az azt szegélyező betontámfalak alkalmazását vagy a kihelyezett közvilágítási berendezést is: a választott lámpatestek karaktere jól kommunikál a főtér modern jellegével. A pavilon légies szerkezetét a nagy üvegfelületek is tovább hangsúlyozzák. Az épület előtt elterülő téglalap alakú fogadóteret pedig egy sötétebb árnyalatú térkőburkolattal jelölték, amely kissé szőnyegszerűen emeli ki a pavilont és a tér közepét annak környezetéből. Ezt a felületet finombeton díszelemek teszik jellegzetessé, amelyekben Egerszalók különböző szimbólumai fedezhetők fel. Ilyen többek között a vidék borkultúrájára utaló szőlőlevél, a település földrajzi koordinátái vagy az annak jelképévé vált sódomb sziluettje. | Településközpont és közösségi tér - Egerszalók új főtere | Kávézó és cukrászda, információs pont, kerékpártároló, ajándékbolt, egy kisebb játszótér és pihenőpark is helyet kapott Egerszalók új főterén. A fejlesztés nem csak mint turisztikai célpont növeli a település nívóját, hanem a helyi közösséget is szolgálja. A településkép arculatváltása a GINKGO Architects építésziroda és az OBJEKT tájépítésziroda tervei alapján készült. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/telepuleskozpont-es-kozossegi-ter--egerszalok-uj-fotere | null | true | null | null | építészfórum |
A néhány éve még a legbefolyásosabb magyarok között emlegetett, Orbán Viktor miniszterelnök feltétlen bizalmát élvező üzletember megsemmisítő vereséget szenvedett: az MKIK szerdai közgyűlésén alig 67 szavazatot kapott, míg a kihívója, a top milliárdos Nagy Elek 121 voksot gyűjtött be.
Mindez alig két nappal azután történt, hogy Parragh a Karmelita kolostorban találkozott a kormányfővel az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 pontjáról egyeztet.
"A tárgyaláson Orbán Viktor kifejtette: sikeresnek és eredményesnek tartja a kormány és a gazdasági kamara vezetésének sok éve tartó együttműködését, és készen áll ennek folytatására" - ismertette hétfőn Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Úgy tűnik, a kamarai elnököt a Fideszhez fűződő szoros viszonya sem mentette meg, noha régi harcostársnak számít. Az 1998-as győztes választások után Orbán felkérésére a miniszterelnök közvetlen gazdasági tanácsadó testületének tagja lett, majd két évvel később megkapta a megújuló MKIK vezetését. Akkoriban Parragh már sikeres üzletembernek számított, a ‘90-es esztendők elején csempék eladásával foglalkozott. Arról, hogy mekkora vagyona van jelenleg, nincs pontos információ, de egyes becslések szerint a kamarai cégek, és a különféle testületek vezetői pozíciói után évente körülbelül 100 millió forintot is kereshet.
Parragh az évek során rendszeresen nyilvánult meg gazdasági és közéleti kérdésekben, amelyek komoly vitákat szültek. 2021-ben például egy tanévnyitón erőteljesen homofób kijelentést tett.
"Erős vívódás volt bennem a hétvégén, hogy ezt szóba hozzam-e, nehogy elrontsam az ünnep hangulatát [...] Azt már nehezen viselem, amikor mondjuk a 9 éves kisfiamat a tanár úgy segíti fel a létrán vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, a fiúkhoz vonzódik" - fogalmazott.
Máskor arról beszélt, a béreken túl más is motiválhatná egyes szakmák képviselőit, a tanároknak ott "a szabad nyár", a tűzoltóknak az "adrenalinlöket".
Igencsak népszerűtlenné tette az is, hogy az ő javaslatára szigorították a kata adózást, ami miatt sokan utcára is vonultak. Ami viszont akár a bukásához is hozzájárulhatott, hogy MKIK-elnökként is sok bírálat érte. Kritizálták, hogy a vállalkozóknak kötelező kamarai díjat kell fizetni, amiért cserébe gyakorlatilag semmilyen szolgáltatást nem kapnak. Sőt, amikor a koronavírus-járvány idején sem engedte el az összeget, azt üzente, "ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, akkor ne menjen vállalkozni".
Akkoriban egyébként már elindult volna Parragh ellen Nagy Elek, ám végül visszalépett, mondván, a Covid miatt nem tudta személyesen meglátogatni a területi kamarákat. Ezúttal azonban végigvitte a kampányát. Kerestük Parragh Lászlót, ám nem kívánta kommentálni a leváltását. Így az nem derült ki, hogy számított-e a távozására, a vállalkozók ügyeire rálátó forrásaink mindenesetre alaposan meglepődtek.
- Nagy volt az elégedetlenség vele szemben, de kirobbanthatatlannak tűnt. Úgy látszik, senki sincs bebetonozva - mondta egyikük.
Az építész végzettségű, erdélyi származású Nagy Elek amellett, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, meglehetősen sikeres az üzleti életben: közel 80 milliárd forintos vagyonával ő Magyarország 22. leggazdagabb embere. Főbb érdekeltségei közé tartozik a BÁV és a Főtaxi, de kiterjedt ingatlan-portfólióval is rendelkezik. Az elmúlt években adott interjúi alapján a kormány várhatóan vele is megtalálja majd a közös hangot: tavaly az Indexnek például arról beszélt Nagy Elek, Magyarország jól felfogott érdeke, hogy legyenek Mészáros Lőrincek és Szíjj Lászlók, valamint elismerően beszélt Orbán külpolitikájáról is. | Megbukott Orbán bizalmasa, már nem Parragh az iparkamara elnöke | Értetlenség és döbbenet a vállalkozók között, erre senki sem számított: negyed évszázad után kell távoznia a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) éléről Parragh Lászlónak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/parragh-laszlo-levaltott-orban-viktor-iparkamara/wf96c9r | null | true | null | null | Blikk |
Tizenöt helyre keresett végrehajtót a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), az egyik megbízást Földi László KDNP-s országgyűlési képviselő (nyitóképünkön) fia kapta meg - értesült a HVG.
Földi László megerősítette a lap értesülését: "Leszögezném, hogy fiam, dr. Földi Márton, aki már felnőttként természetesen külön háztartásban él, szakvizsgázott jogász, s már korábban is pályázott önálló bírósági végrehajtói helyre".
Hozzátette: "Szakmai pályafutására édesapaként büszke vagyok, amiként másik három gyermekemre is. Mint minden, egészségesen gondolkozó apa, örülök, ha bármelyik gyermekem sikereket ér el".
A végrehajtói kinevezésekről pályázati úton döntött az SZTFH. A kiírás szerint azok jelentkezhettek, akik egyebek mellett egyetemi jogi végzettséggel és legalább kétéves gyakorlattal rendelkeznek, valamint letették a végrehajtói szakvizsgát is. Büntetett előélettel senki sem kaphatott kinevezést.
A 15 kinevezett személy némelyikét ugyanakkor a HVG információi szerint csodálkozva fogadta a szakma, előfordult például, hogy valaki jelentős végrehajtó-helyettesi tapasztalattal sem jutott lehetőséghez.
A lap úgy tudja, a KDNP-s politikus fia várhatóan abban a szigetszentmiklósi körzetben nyithat majd irodát, ahol korábban a Schadl-ügy egyik vádlottja dolgozott. Ez a körzet egyébként kifejezetten jövedelmezőnek számított az elmúlt években: 2020-ban például 173 millió forint volt a korábbi iroda adózott eredménye, 2021-ben pedig 198 millió forint. A nyereséget ebben a két évben osztalékként teljes egészében kivette a később vádlottá váló tulajdonos. | Végrehajtói irodát nyit egy KDNP-s parlamenti képviselő fia | Mások mellett Földi László kormánypárti országgyűlési képviselő fia is végrehajtói kinevezést kapott, így a politikus rokona hamarosan saját irodát nyithat – értesült a HVG. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/vegrehajtoi-irodat-nyit-egy-kdnp-s-parlamenti-kepviselo-fia/530026 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Fővárosi Közgyűlés elé terjesztette a Magyar Olimpiai Bizottság felkérését a z olimpia tervezésével kapcsolatban Karácsony Gergely, egyben meghívta a közgyűlés ülésére Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét. A főpolgármester úgy fogalmazott: "újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja. Abban is egyértelmű a véleményem, hogy az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, hogy szeretnének-e a városban olimpiát".
A MOB és az MPB azt vizsgálná meg a Fővárosi Önkormányzattal, hogy "Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok. | A közgyűlés elé viszi Karácsony az olimpia tervezésének ügyét | A főpolgármester a Magyar Olimpiai Bizottság kérését terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé, bár szerinte újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-kozgyules-ele-viszi-karacsony-az-olimpia-tervezesenek-ugyet-147735 | null | true | null | null | Klubrádió online |
"Először ismerte el hivatalosan az Európai Bizottság, amit régóta sejtettünk: Orbánék semmi nem tettek, hogy hazahozzák az uniós pénzeket - közölte Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, aki levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Unió költségvetési biztosának, s hivatalos tájékoztatást kért arról, mit tett az Orbán-kormány, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó pénzt. A Bizottság a következőt válaszolta levelében: "Magyarország 27 "szupermérföldkő" teljesítésére tett vállalást az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Mivel a szuper mérföldköveket eddig nem teljesítették, jelenleg nem fizethető ki egyetlen kifizetési kérelem sem." Dobrev szerint ez azt jelenti, hogy - noha a kormány váltig állította, hogy zajlanak a tárgyalások a bizottsággal - az elmúlt 2 évben egyetlen kapavágást sem tett az Orbán kormány azért, hogy hazahozzák az uniós pénzeket, miközben a magyar gazdaság iránti rendkívül törékeny bizalom maradéka arra az ígérgetésre épült, hogy ezek a források meg fognak érkezni - fogalmazott Dobrev Klára.
A DK EP-képviselője szerint, ha Orbánék nem lépnek, akkor a 2008-as nagy világgazdasági válságnál is nagyobb összeomlás fenyegeti a magyar államot. "Ha Orbán továbbra is az EU toporzékoló kisgyerekét játssza, akkor 64 nap múlva a magyarok, csak ebben az évben mintegy 400 milliárd forintot végleg elveszítenek" - jelentette ki, hozzátéve: ha a magyar kormány 2025-ben sem hajlandó a feltételeket teljesíteni, 2026-ra ezermilliárd forintos forrásvesztés várható, mert akkor az újjáépítési alap pénzét is elveszthetjük. A magyar kormánynak 64 napja van, hogy lépjen, és ne veszítsen el minden magyar háztartás karácsony előtt 100 ezer forintot - emlékeztetett Dobrev Klára, aki azt is elmondta: a DK benyújtotta azokat a javaslatokat a Parlamentnek, amelyek végrehajtásával haza lehetne hozni az uniós pénzeket.
Johannes Hahn, az EB költségvetési biztosa lapunk birtokába került levelében azt is írja: "a zárolást fel lehet oldani, ha az érintett tagállam írásbeli értesítésben bizonyítja, hogy orvosolja az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet. Magyarország eddig nem nyújtott be irásbeli értesítést". Emiatt a felfüggesztett kohéziós keretből, amely 6,4 milliárd euro-t tesz ki a 2022- 2027-es költségvetési ciklusban, "az intézkedések feloldásának hiányában, 1 milliárd euro veszne el az év végéig."
Lapunk megkereste levél kapcsán a Bóka János vezette EU-ügyi minisztériumot. Kérdéseinkre a tárca sajtóosztályától a következő választ kaptuk:
"Nagy küzdelmek és hosszú tárgyalások árán ma már több, mint 12 milliárd eurónyi forrás áll Magyarország rendelkezésére, erre a pályázási lehetőség folyamatos. Az EU-s források felhasználása tekintetében pedig hazánk az élbolyban van. Magyarország Kormánya, az európai uniós ügyekért felelős miniszter személyesen eddig is és ezután is konstruktív szellemben tárgyal az Európai Bizottsággal.A Bizottság által állított eddigi minden feltételt teljesítettünk. Ideje lenne, hogy Magyarország és a magyar emberek végre hozzáférjenek az őket jogosan megillető forrásokhoz teljes összegéhez." | Dobrev Klára figyelmeztetett, rengeteg uniós pénz veszhet el | Az Európai Bizottság (EB) továbbra is blokkolja a Magyarországnak járó támogatások kifizetését, év végéig 400 milliárd forint fagyhat be. Mindez amiatt van, hogy a magyar kormány nem teljesítette teljeskörüen a kifizetés feltételéül szabott "szupermérföldköveket" - hívta fel a figyelmet Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője, hivatkozva az EB költségvetési biztosától kapott levélre. "A Bizottság által állított eddigi minden feltételt teljesítettünk" - reagált az állításra a Bóka János miniszter vezette EU-ügyi minisztérium. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/400-milliard-ft-eu-tamogatas-elveszhet-europai-bizottsag/lczps7b | null | true | null | null | Blikk |
3D virtuális modellen mutatjuk be, mi került 64 millióba a lombkorona sétányon az uniós adófizetőknek
3D virtuális modellen mutatjuk be, mi került 64 millióba a lombkorona sétányon az uniós adófizetőknek
1 milliós budik a puszta közepén és egyéb finomságok. Nem spóroltak semmin. | Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut | Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/11/25/az-ugyeszseg-nem-ertett-egyet-a-quaestor-ertekes-ingatlanprojektjet-a-leendo-olimpiai-falu/ | 2016-11-25 09:54:21 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lázár János azt mondta, ezt a régiót a lehetőségek térségének tekintik, "minden együtt áll ahhoz, hogy együttműködés alakuljon ki a kormánnyal".
Fontos választási eredmény született, hiszen Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben a Fidesz jelöltjeit támogatták a választópolgárok, így minden együtt áll ahhoz, hogy háborúskodás helyett együttműködés alakuljon ki a kormánnyal
- fogalmazott a miniszter.
Lázár János számos olyan kormányzati intézkedésről beszélt, amely a régió felzárkóztatását szolgálja. A célok között említette, hogy meg kell könnyíteni a fővárosi és az észak-magyarországi régió közötti közlekedést.
Hozzátette:
Régi ígéretünket váltottuk valóra, amikor 67 milliárd forintból megvalósítottuk az M25-ös autópálya összeköttetését az M3-assal
- emlékeztetett a miniszter. Kijelentette, az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak: az M3-as autópálya újjáépítését.A miniszter elmondta: az autópályát az elkövetkező években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, hiszen az M3-as rendkívül rossz állapotban van. A sztráda 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg .
Az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik - ismertette, jelezve, a beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd.
Lázár János kitért arra is, hogy Eger a magyarországi turizmus egyik legfontosabb célpontja, a város mégis az iparűzésiadó-bevételből él, amely zömmel az ottani autóipari vállalatoktól érkezik. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a turizmus is hozzájáruljon az egriek jobb megélhetéséhez - hangoztatt
Az idegenforgalom fejlesztését szolgálja az egri vár felújítása is, amely az előző vezetés idején abbamaradt
- folytatta.
Eger önkormányzata és a kormány egy új, 10 éves együttműködési megállapodást köt az egri vár fejlesztésére, ennek első lépéseként a tárca egymilliárd forintot biztosít már most december 31-ig, hogy a vár fejlesztését újra tudják kezdeni
- jelentette be a miniszter.
Elmondta, hogy a 25-ös elkerülő út építése is megkezdődhet, ez 16,5 kilométer hosszú lesz, és 100 milliárd forintba kerül. Megszületett a konszenzus a keleti oldalról, a lakóövezettől minél távolabbi útvezetésről, megvan a környezetvédelmi engedély is ez év június 21-étől.
A tárca felelőssége a tervek elkészülése, másfél-két milliárd forintba fog kerülni. Ezt a közlekedési tárca biztosítja
- mondta.
A jelenlegi, a várost átszelő 25-ös utat 2025-ben, a városba vezető négy utat - az Egerbakta, a Noszvaj, az Andornaktálya és az Egerszalók felől érkezőt - pedig 2026-ban felújítják. A miniszter bejelentette a vasúti pálya korszerűsítését is: 135 milliárd forintba kerül a Füzesabony és Eger, illetve a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz felújítása, ami körülbelül 20 perc menetidő-csökkenést jelent majd az Eger-Budapest relációban.
Egy olyan turisztikai célpont, mint Eger, megérdemli azt, hogy ha megépül a megfelelő kapacitású pálya, akkor legyen Budapest-Eger direkt vasúti összeköttetés. Ehhez természetesen a vasúti korszerűsítés elvégzésére van szükség
- fogalmazott Lázár János.
Kitért arra, hogy a helyi és a helyközi közlekedésben is komoly változásokat terveznek, mert a Volán 10 évre megkapja a közúti autóbuszos szolgáltatás lehetőségét, és ez az egész autóbuszos park felújítását is biztosítja majd.
A vasútkorszerűsítés technikai okok, járműbeszerzés miatt lassabban halad, de az 5800 darabos autópark felújítása gyorsabb lesz
- jelentette ki.
Szó volt arról is, hogy az egri ipari park nem tud fogadni további vállalkozásokat, ezért megvizsgálják, hogy azt a 10 hektáros területet, amellyel a MÁV rendelkezik itt, miként tudná átvenni a város.
A Makovecz Imre tervezte uszoda fenntartási költsége évi 300 millió forint. Lázár János azt mondta,
készen állnak annak megvizsgálására, hogy ezt "mint Makovecz-féle építési örökséget" átveszi az állam. A létesítmény jelenleg rossz állapotban van, mert a Makovecz-épületek különleges gondoskodást és odafigyelést igényelnek, ami az elmúlt években elmaradt
- tette hozzá a miniszter. | Fejlesztéseket jelentett be Lázár János miniszter Egerben | Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya megújításáról, az egri vár felújításának folytatásáról és vasúti pályaszakaszok korszerűsítéséről is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/lazar-janos-miniszter-eger | null | true | null | null | Origo |
A terület 1775-ös térképe. Forrás: Arcanum
A terület 1852-es térképe. Forrás: Arcanum
A terület 1867-es térképe. Forrás: Arcanum
A "városligeti" Lóversenytér a későbbi Népstadion helyén, nagyverseny előtti parádé, 1908. Forrás: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
A Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződése az 1910-es években. Forrás: https://www.ilyenisvoltbudapest.hu/
A Hungária körút a Hős utca irányából a Kerepesi út felé nézve, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002
A Hungária körút a Kerepesi út felől a Mogyoródi út felé nézve, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002
Hungária körút a Kerepesi útnál, háttérben a 24-es és a 38-as villamos-végállomása és a Ferenc József lovassági laktanya, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV
A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV
A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV
Az állomásépület kupolacsarnokának terve. Forrás: Szabad Művészet, 1951
"A Földalatti Gyorsvasút siklósi zöldmárvánnyal borított és mozaikképekkel díszített állomása". Forrás: Szabad Művészet, 1951
"A Budapesti Földalatti Gyorsvasút állomásának modellje". Forrás: Szabad Művészet, 1951
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1951. Forrás: Fortepan / UVATERV
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának építése (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala, 1951. Forrás: Fortepan / Nyári György
Kocsis András szobrászművész alkotása a Teniszező lány (1951) a metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának díszitéséhez készült, felállítására nem került sor. A szobor 1967-től Dunaújvárosban, a stadionkertben látható, 1951. Forrás: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András fényképei
Kerepesi úti - Hungária körúti metró és a gödöllői HÉV közös végállomásának makettje, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal (1952. nyár). Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából 26., 1997, 67. oldal.
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomása (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala, 1953. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely
A Népstadion, 1954. Forrás: Fortepan / Nagy Gyula
A Népstadion, 1954. Forrás:Fortepan / Martin Kornél
Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának részlete, 1954. Forrás: Fortepan / UVATERV
Hungária körút - Thököly út kereszteződése, 1957. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely
Kerepesi út, balra a Százados út torkolata és a Lisieux-i Szent Teréz-templom (Törökőri templom). Jobbra a metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomása (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala. A felvétel a 3-as főút szélesítéséhez kapcsolódó sorozat része, 1961. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
Hungária körút - Thököly út kereszteződése, 1963. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
A Hungária körút tervezett mintakeresztszelvénye. Forrás: AUTÓ-MOTOR, 1967
Hungária körút, Népstadion autóbusz-pályaudvar. Balra a Budapest Sportcsarnok, 1982. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
Kilátás a Stadion szállóból a Kerepesi út - Hungária körút kereszteződése felé, előtérben a Budapest Sportcsarnok parkolója és a metró épületei, 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
A Budapest Sportcsarnok építése, 1981. Forrás: Fortepan / Bertalan Ágnes
Parkoló a Stadion szálló és a Budapest Sportcsarnok előtt, középen a háttérben a Népstadion látható, 1982. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
A Budapest Sportcsarnok felavatásakor, 1982. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
A kiégett sportcsarnok 1999 év végén. Forrás: Magyar Nemzet, 1999. december 16.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke 2007-ben.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke 2008-ban.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma.
Nézőpontok/Történet
Közlekedés és sport: a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének története
Cikkinfó
Szerzők: Bán Dávid
Földrajzi hely: Budapest
Építészek, alkotók: Lechner Lajos, Nyíri István, Ifj. Dávid Károly, Skardelli György, Kiss István (1924-2011), Pottyondy Péter, Közti Zrt., Bánáti + Hartvig Építész Iroda
Dosszié:
Átalakuló térségek
További adatok
↓
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződése, amely jobb híján hol Stadion vagy Stadionok, hol Puskás Ferenc Stadion elnevezéssel szerepel a térképen, jelentős csomópontja a külső pesti körgyűrűnek. Történetét a közlekedés indította el. Bán Dávid írása.
A nyugatról kelet felé tartó tengelyén, a mai Kerepesi úton már évszázadok óta szekerek zötyögtek, és a Hungária körút kiépítésének alapgondolata a legkorábbi közlekedésfejlesztési tervekben már szerepelt az 1870-es évek elején. Ahogy a korabeli, akár a 18. századból datálható térképeken is már jól kirajzolódik, Pest kereskedővárosába számos szekérút vezetett. Ezekből az egyik kiemelt fontosságú, az Alföldről érkező mezőgazdasági áruk és termények szállítását szolgáló keleti kapcsolat volt. A Kerepesen át Hatvan és az Észak-Alföld felé irányuló kereskedelmi útvonal feltételezhetően már a 17. században szolgálta az áruszállítást. A mai Astoria helyén álló Hatvani kapunál érte el a Pest városát védő falrendszert és a termékek a kellő vámok megfizetése után kerültek a város piacára.
Ahogy az Astoria, valamint a Baross tér történetét bemutató cikkekben részletesen bemutattuk, a város fejlődését akadályozandó falrendszert és az azon álló kapukat a 19. század első éveiben elbontották, ezzel szabad utat engedve a korábban kültelkeknek számító területek beépítésének. A beérkező árukra kivetendő vámot újabb állomáshelyeken, a vámházakban szedték be. A keleti irányú útvonal vámháza a mai Baross tér magasságában helyezkedett el.
A 19. század közepének térképein az útvonal központhoz közelebbi részeit Hatvani útnak (Hatwaner Linie) nevezték, csak a külső szakaszt jelölték Kerepes felé tartó útvonalnak (Strasse nach Kerepes). A fasorral kellemesen kerített országutat az 1847-ben megnyílt, Pestet Cegléddel, majd később azon keresztül Szolnokon át Debrecennel összekötő vasútvonal keresztezte. A terület persze ekkor még nem volt belakva, mezőgazdasági művelést is csak elszórtan találunk, de az 1860-as évektől már a város élelmezési igényeit kiszolgáló haszonbérleti földeket kezdtek kialakítani az útvonal mentén.
Az amúgy is élnénk vasútépítési lázat egy 1880-ban elfogadott törvény tovább fokozta, hiszen ekkortól már helyiérdekű vasutakat is lehetett létesíteni, amelyek kifejezetten a helyi, főleg teherforgalom igényeit szolgálták, a "nagyvasúthoz" képest egyszerűbb műszaki kialakítással. A helyiérdekű vasutak hatalmas lendülettel kezdtek épülni és néhány év leforgása alatt szinte teljesen behálózták az országot. Ezek közül egyre több a fővárost is elérte, így épült ki 1888-ban a Budapestet ekkor még csak Cinkotával összekötő helyiérdekű vasútvonal, amelyet a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) egyik leányvállalata, a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. üzemeltett. A Középponti (ma Keleti) pályaudvar déli oldalából, a mostani autóbuszvégállomás helyéről indultak a szerelvények és haladtak végig a Hatvani és Kerepesi országúton. Az alig 10 kilométeres szakaszt építését egy év alatt fejezték be, majd 1888. július 20-án adták át a forgalomnak:
"A magyar főváros ismét gazdagabb egy vasútvonallal, mely közelebb hozza a környéket, ennek anyagi és szellemi érdekeit az ország központjához, ami által viszont a főváros gazdasági érdekei is nyernek. Az ilyen helyiérdekű vasutaknál, melyek a fővárost és környékét kötik össze, a hatás mindig kölcsönös. A környéken emelkedik a föld értéke, jobb és biztosabb kerete van a terményeknek, a főváros pedig egészséges és aránylag olcsó nyaraló, sőt tekintve a forgalom kényelmes voltát, állandó lakóhelyet kap, nem is szólva azokról az előnyökről, melyekben Budapest élelmezési ügye részesül. Az új vonal a történelmi nevezetességű Rákoson megy át és végpontja egyelőre Cinkota, ahonnan rövid időn Szent-Mihályon át Csömörig és valószínűleg Fóthig fog kiépülni." (Budapesti Hírlap, 1888. július 20.)
A vonalat további két ütemben fejlesztették és így érte el Gödöllőt 1911-ben, és időközben megvalósult teljes villamosítása is. Az eredeti elképzelések szerint nyugat felé egészen a Dunáig, folytatódott volna - felbuzdulva az akkor átadott Millenniumi Földalatti Vasút sikerén -, részben a felszín alatt futó pályákon, így érve el az akkor építendő Eskü téri hidat, azaz a mai Erzsébet hidat, de a fővárosi közgyűlés, az akkoriban szintén nagy lendülettel elindult villamosépítések szerepét féltve tiltakozott az elképzelés ellen:
"Ezt a vasutat a Budapesti Helyiérdekű Vasút-Társaság akarja építeni, mégpedig úgy, hogy az a cinkotai vicinális vasút meghosszabbítása volna s a Kerepesi-út, továbbá a Kossuth Lajos utca alatt vezetne az eskü téri hídig. A főváros képviselői ma is, mint hétfőn, kifejezték tiltakozásukat a vasútépítése ellen, mert azt a miniszter vicinális jelleggel akarja engedélyezni, ami a város anyagi károsodásával járna, mert míg a közúti vasutak jövedelméből a város részesedik, sőt a közúti vasút bizonyos kikötött határidő lejártával a város tulajdonába megy át, addig a vicinális vasútnál a város ezektől a kedvezményektől elesik." (Pesti Napló, 1898. március 4.)
A nyugati hosszabbítás nem valósult meg, de az az elképzelés, hogy a helyiérdekű vasút közvetlenül bekapcsolódjon a városi kötöttpályás hálózatba, mind a mai napig él, utoljára a gödöllői H8-as és a cinkotai H9-es HÉV bekapcsolását tervezték az M2-es metróvonalba az Örs vezér terénél. A vonatok végül a Keleti pályaudvartól indultak és a végállomás elhagyásával, a Schottola Ernő által 1882-ben alapított Ruggyantagyárnál, azaz gumiüzemnél - a gyár utoljára Taurus névvel volt ismert - kialakított ipari kitérő után érték el a Hungária úti megállóhelyet.
Az itt keresztezendő Hungária körút tervezése és előkészítése is igen korai időszakra nyúlik vissza. Alig egy évvel a kiegyezés után lendületes városfejlesztés vette kezdetét, s ekkor a város rendezési tervének kidolgozásával megbízott Fővárosi Közmunkák Tanácsa már a sugaras-gyűrűs városszerkezet kialakítását igyekezett megalapozni. 1871-ben született törvény a Nagykörút kiépítéséről, de ugyanebben az évben tett javaslatot Lechner Lajos várostervező mérnök egy Kültelki körútnak elnevezett körgyűrű létesítésére is. Egy évvel később már el is fogadták az új körút kiszabályozásának tervét, majd az 1896-os millenniumi ünnepségekre nagyjából ki is épült annak kezdetleges nyomvonala.
Noha eredetileg csak a pesti oldalon jelölték ki a körút vonalát, de hamar felmerült, hogy mind az északi, mind a déli irányban érdemes lenne a Dunát átlépve Budát is bekötni a rendszerbe, ez azonban csak számos bukkanó után és jóval később valósulhatott meg. 1950-ben, számos viszontagság után épült meg a rövid ideig Sztálinról elnevezett Árpád híd, amelynek építéstörténetét korábban résztelesen bemutattuk, majd 1995-re készült el a déli csatlakozás a Lágymányosi (ma Rákóczi) híddal. A körút lassan fejlődött, az autóutat sokáig csak szintbeli kereszteződésekkel tudták átvezetni az azon átmenő vasútvonalakon. Az 1940-ig nem létező egységes fővárosi rendezési terv híján azonban bizonyos szakaszokon nem sikerült kellő szélességben kijelölni a körút nyomvonalát, így szűkült be például a Kőbányai út térségében.
A villamosközlekedés 1896-ban indult el a Vajda Péter utca és a Népliget közötti szakaszon, majd a vonal fokozatosan tovább bővült. A salgótarjáni út és a Kerepesi út között a Budapesti Villamos Vasúti Vállalat indított járatokat 1906-ban, amely a Rókus kórház és az Új köztemető között közlekedő járat szárnyvonala volt. A vágányokat, az akkor több helyen, például a Váci úton is megszokott módon nem középen, hanem az útpálya két szélén vezették. A végállomás a Kerepesi útnál a rendőrségi laktanya előtt volt.
A Kerepesi úton ennél jóval nagyobb szabású közlekedési fejlesztést vizionáltak 1918-ban, amikor a város mobilitásának jövőjét a gyorsvasút hálózat kiépítésében látták. Az akkor tervezett hat vonal részben felszín alatt, részben a felszínen, de szintbeli kereszteződések kizárásával, részben magasvasútként haladt volna. A Hungária körúton járt volna a budai Flórián tértől Kőbánya felé tartó V. vonal, amelyiket a budai Hegyalja útból kiinduló, majd a Duna és belváros alatti alagútban futó VI. vonal keresztezte volna az általunk tárgyalt térségben, igaz annak iránya nem a Kerepesi úton, hanem a Mogyoródi úton haladt volna tovább Rákosszentmihály és Pestújhely felé.
Sok szempontból adott volt tehát, hogy amikor 1950-ben elkezdték tervezni az kelet-nyugati metróvonalat, akkor az is érinteni kívánta a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződését. Az első elképzelés szerint, amely már a ma is ismert nyomvonallal számolt - igaz, ekkor még nem terveztek állomást az Astoriánál -, itt lett volna a vonal végállomása, ahol közvetlenül lehetne csatlakozni a helyiérdekű vasútra, amelynek végállomását a Keleti pályaudvarról ide húznák vissza. A monumentális metróállomáson egy térben, közös peronon lehetne átszállni a metró és a HÉV között. Szinte még a tervezés évében el is kezdték a metró első szakaszának építését a Deák Ferenc tér és az építendő Népstadion között, ez utóbbi helyen már az állomásépítés is elindult. A Nyíri István jegyezte ambiciózus állomásterv nagy igyekezettel próbálta a moszkvai, katedrálisszerű metró világát követni:
"A kettős épületcsoport összesen 160 méter hosszú, az úttest fölé 1,6 méterrel kiemelt alapzaton nyugszik. Egy-egy épület 50 méter hosszú, s a kettő között 60 méteres díszudvar helyezkedik el, középen szökőkúttal. A felemelt alap köröskörül maga a feljáró lépcsőzet. A Kerepesi úti homlokzati oldalon a két szélen lovasszobor foglal helyet és a lépcsőzetet hat másfélszeres embernagyságú szobor tagolja. A szobrok a különböző sportágakat jelképezik. A lovasszobornál a lovasok egyike nőalak. A Sportcsarnok felé néző oldalon az épület előtt két szoborcsoport nyer elhelyezést, melyek az ifjúság sportját ábrázolják. Ezen a szobrokkal díszített lépcsőzeten jutunk az épülethez (...) A belső tér kiképzésénél is helyet kaptak a társművészetek. A kupolacsarnokban, a földalatti lejárat két oldalán két-két szoborkompozíció helyezkedik el mindkét épületben. A szoborcsoportok témája a szocialista művészet és szocialista tudomány az egyik épületben, a szocialista munka és honvédelem a másikban. Ezek a fehér mészkőből készült szobrok állnak a zöldes siklósi márvánnyal borított csarnokban. A kupola alatt halványvörös tatai kőből faragva, 160 cm-es magas fríz vonul végig, mely a sportéletből és a szocialista élet sporttal kapcsolatos megnyilatkozásaiból veszi témáját (tánc, MHK, honvédelem). A lépcsőlejárattal szemben 120 m2-es freskó foglal helyet, mely a dolgozók életének szocialista fejlődését és örömteli eredményeit ábrázolja; az egyik az ipari, a másik a mezőgazdasági dolgozók életét." (Szabad Művészet, 1951)
Az építkezés végül elakadt és csak bő évtizedes kényszerpihenő után folytatódott. Ekkor azonban már nagy tempóban haladt a Kerepesi úti lakótelepépítés és az Örs vezér tér környezetébe is 13000 lakásos új lakótelepfejlesztéseket terveztek - a folyamatot részletesen bemutattuk a tér történetét taglaló kétrészes írásunkban -, ezért a metróvonalat két további állomással bővítették keleti irányba. A párhuzamosságot megszüntetendő a HÉV vonalát is visszahúzták az Örs vezért teréig, ahol azonban máig megoldatlan maradt a két kötött pályás eszköz közötti közvetlen átszállás. Amikor 1954-ben leállították az építkezést, a Ganz már elkészítette a metrószerelvény prototípusát, beszerelésre készen állt az első mozgólépcső - amit végül az úttörővasút hűvösvölgyi állomásába építettek be -, és a Népstadion állomás is már jelentős készültségi állapotig jutott. A kifaragott szobrokat a leállás idejére a város kevésbé szembetűnő helyszíneire vagy vidékre szállították, de a tíz évvel később újrainduló építkezésnél már jóval visszafogottabb építészeti megoldásokat alkalmaztak: a tervezett díszítések sem kerültek a térbe, több elemet, így például a kupolákat is elbontották.
A Hungária körúton 1950-ben indult el a buszközlekedés 55-ös számmal, majd négy évvel később már a 75-ös trolibusz is felbukkant a térségben. Az 1960-as évtized a motorizáció bűvöletében telt, s noha az akkori személyautóforgalom - főleg a magánhasználatú gépkocsiké - töredéke volt a mainak, már egyre többször alakultak ki forgalmi dugók, a meglévő főúthálózat sokszor szűknek bizonyult. 1964-ben készült el a hazai autópályahálózat első eleme, a budaörsi kivezetőszakasz, amivel egy időben kezdődött el a Gyöngyös-Miskolc irányába tartó III. sz. autópálya tervezésének előkészítése is. A két útvonalat a Hungária körgyűrű irányonként háromsávosra bővítésével, magasvezetéssel és szintbeli kereszteződés nélküli, városi autópályává való kialakítással kívánták összekötni. A nagyszabású víziók nem valósultak meg, de a Hungária körutat az ezredfordulóig folyamatosan bővítették, több helyen megszüntették a szintbeli kereszteződéseket - legnagyobb műtárgyegyüttese a Kacsóh Pongrác úti felüljáró -, majd az 1980-as évek második felében elkezdték kiépíteni az 1-es gyorsvillamos vonalát, amelynél a társaihoz képest nagyobb megállóközöket alkalmaztak, ezáltal a szerelvények gyorsabban tudtak futni.
A térség legmeghatározóbb eleme, az egyébként háttérbe húzódó Népstadion, mai Puskás Ferenc Stadion. Építésének alapgondolata szinte egyidős a 20. századdal, de elhelyezésére több javaslat született: Vérmező, Lágymányos, Óbuda, Vizafogó is egyaránt szerepelt a tervekben. Végül a régi lóversenytér szanálásával kezdtek egy új sportközpont kiépítésébe 1940-ben, de a tervezett több elemből végül csak a Kiscsarnok épült fel. A Népstadion előkészítése 1948-ban kezdődött, a tervekre az ÉTI, Állami Építéstudományi és Tervező Intézet kapott megbízást, amiket végül Ifj. Dávid Károly készített el.
Az 1953-ban felavatott stadion végül sosem készült el teljes valójában: felső tribünsorának csak kétharmada, a pályára néző "torony" épületnek sem az összes szintje épült meg, ugyanakkor az később bármikor fejleszthető lett volna. A fejlesztés helyett végül a teljes átépítés mellett döntöttek, amikor 2012-ben ötletpályázatot írtak ki az elavult sportlétesítmény felújítására. Ekkor még számoltak a területre építendő további létesítményekkel: szállodával, irodaházzal, egészségügyi- és további sportközpontokkal, végül azonban "csak" a teljes újjáépítés valósult meg Skardelli György és a KÖZTI tervezőcsapatának tervei alapján, akik az UEFA-követelményeknek megfelelő arénába a Dávid-féle stadion formai és szellemi folytonosságát ültették (erről az Építészfórum részletes kritikáját itt olvashatja).
Szintén itt működött a Nemzeti Sportcsarnok (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), amely 1941-ben épült, de hamar szűkösnek bizonyult. Szinte már átadása után megfogalmazódott, hogy szükség lenne egy nagyobb befogadóképességű, fedett csarnok építésére, amire végül az 1970-es évek végéig kellett várni, ekkor kezdődött el a nagykapacitású multifunkcionális Budapest Sportcsarnok előkészítése. A Kiss István tervezte sportcsarnokot 1982-ben nyitották meg, körülötte jelentős területfejlesztés is zajlott: elkészültek a Népstadion mellől is hiányzó parkolók, valamint az épülethez közvetlenül kapcsolódó, akkor teljesen korszerű távolsági autóbuszpályaudvar is. Szintén ekkor adták át a hiánypótló Stadion Szállodát is. A közkedvelt létesítmény 1999 december közepén kigyulladt és néhány óra leforgása alatt szinte teljesen leégett. Meggyengült szerkezetét menthetetlennek minősítették, a romokat lebontották és a helyén épült fel a Papp László Sportaréna 2003-ban (tervezők: Skardelli György, Pottyondy Péter, KÖZTI).
Maga az útkereszteződés nem sokat fejlődött az elmúlt jó pár évtizedben, a metró előterébe azonban kellemetlen bódésorok kerültek, a nagyforgalmú főutakon pedig küzdelmes a gyalogosátkelés, nehéz elérni a villamosmegállókat, valamint az idővel elkészült Arena Corner irodaházat is. A buszok és trolibuszok megállói, végállomásai az útvonalak szélén, kényszerű esetlenséggel lettek elhelyezve. A helyzeten segíthetne az a Centrale elnevezésű épületkomplexum - a terveiről az Építészfórum is beszámolt -, amely a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervei alapján épülne meg a metróállomás fölé irodaházzal, szállodával, üzletekkel, szolgáltatóhelyiségekkel, éttermekkel, kávézókkal, találkozási pontokkal. Noha az átadást 2026-ra tervezik, a projekt előkészítése még nem látható. A létesítmény feltételezhetően ugyan nem oldaná meg az egész térség problémáit, hiszen szükséges lenne magukhoz az útvonalakhoz is hathatósan hozzányúlni, a közlekedési tereket újraszervezni, de várhatóan sokat segítene a nagyforgalmú közlekedési csomópont humanizálásában.
Bán Dávid
Források:
Budapest, 2020 (43. évfolyam, 4. szám)
Budapest enciklopédia, Corvina, 1970
Közlekedéstudományi Szemle, 1969 (19. évfolyam, 11. szám)
Szabad Művészet, 1951 (5. évfolyam, 7. szám)
https://bkk.hu/hirek/bkk-blog/a-hungaria-korut-tortenete-kepekkel.8160/
https://lechnerkozpont.hu/cikk/hungaria-a-masfel-evszazadon-at-epulo-budapesti-korut
https://pestbuda.hu/cikk/20230809_a_deak_terig_akartak_elvinni_a_hev_et_135_eve_adtak_at_a_cinkotara_vezeto_helyi_erdeku_vasutat
https://pestbuda.hu/cikk/20220212_magyarorszag_legnagyobb_fedett_sportcsarnoka_volt_de_leegett_negyven_eve_adtak_at_a_budapest_sportcsarnokot
Szerk.: Winkler Márk | Közlekedés és sport: a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének története | A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződése, amely jobb híján hol Stadion vagy Stadionok, hol Puskás Ferenc Stadion elnevezéssel szerepel a térképen, jelentős csomópontja a külső pesti körgyűrűnek. Történetét a közlekedés indította el. Bán Dávid írása. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kozlekedes-es-sport-a-hungaria-korut-es-kerepesi-ut-keresztezodesenek-tortenete | null | true | null | null | építészfórum |
Bár minden idők második legjobb szeptemberét zárta múlt hónapban a költségvetés, a részletek egyáltalán nem mutatnak ennyire kedvező képet az állami pénzügyekről. A Pénzügyminisztérium részletes államháztartási tájékoztatója megerősítve az első közlést, 234 milliárd forintos szeptemberi többletről számolt be. Ez - mint már két héttel ezelőtt is írtam - nagyban köszönhető annak, hogy Brüsszel ismét utalt pénzt Magyarországnak, hiszen szinte forintra pontosan annyi maradt hó végén a kasszában, mint amennyi támogatás érkezett az Uniótól. 243,3 milliárd forint.
Valójában ezzel a ténnyel ki is merítettem az érdemben pozitív fejlemények sorát, pedig a PM lelkesen úgy kommentálta a szeptemberi költségvetési folyamatokat, hogy "bár a kedvezőtlen külső világgazdasági folyamatok még éreztetik a hatásukat, a kormány sikeresen stabilizálta az államháztartás egyensúlyát", és még azt is rögzítették, hogy "kormány az idén meghozott intézkedésekkel több mint 1000 milliárd forinttal" javította a költségvetés egyenlegét. Pedig valójában úgy néz ki a helyzet, hogy a bevételek egyáltalán nem úgy folynak be, ahogy kellene, miközben a költségvetési kiadások gyakorlatilag tökéletesen megegyeznek az időarányos összeggel. Minden extra kiadás (reptér megvétele, megugrott kamatkiadások) ellenére még 379 milliárd forinttal kevesebbet is költött szeptember végéig az állam, mint amit időarányosan kiadnak a számok.
Az állami bevételeknél azonban brutális elmaradás látszik, szeptember végéig 75 százaléka telt el az évnek, ehhez képest az egész éves előirányzatnak csak a 72,1 százaléka folyt be az államkasszába. A 2,9 százalékpontos differencia forintosítva tetemes, 1116 milliárd forint hiányzó bevételt jelent.
Ezen belül is a legnagyobb gond továbbra is az áfabevételekkel van. Bár a legutóbbi statisztikák szerint az elmúlt hónapokban már növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül főként az élelmiszer-, és a nem élelmiszerüzletek forgalma kezd magára találni. Augusztusban előbbi 3,4, az utóbbi pedig 0,9 százalékos növekedést mutatott, sőt az élelmiszerüzletek forgalma legutóbb 2020 márciusában bővült a mostaninál nagyobb mértékben. Mindebből azonban semmi sem tud profitálni a költségvetés egyelőre.
Szeptemberben 678 milliárd forint áfa folyt be a költségvetésbe, ami ugyan jóval több az augusztusi 436 milliárdnál, de a helyzet komolyságát jól jelzi, hogy a tavaly szeptemberi áfabevételnél 33 milliárd forinttal kisebb ez az összeg.
Pedig a 2023-as költségvetésben is túltervezte a kormány az áfabevételeket, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom is zsugorodott az idei bővüléssel szemben, és ha más miatt nem is, az idei szeptemberben mért 3 százalékos inflációnak automatikusan növelni kellene az áfabevételt. A jelek szerint azonban sem a bővülő kiskereskedelem, sem a pénzromlás üteme nem képes legalább annyi áfabevételt biztosítani, mint amennyi tavaly befolyt a kasszába.
Az egész évet tekintve az áfa-előirányzatnak csupán 63,4 százaléka érkezett be a költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy 997 milliárd forint hiányzik csak ezen a soron a költségvetésből. Ez - némi túlzással - kiteszi lassan a repülőtér visszavásárlásának a teljes költségét.
A gazdálkodói szervezeteknél is mutatkozik némi elmaradás, ez összegszerűen 198 milliárd forintot tesz ki, a lakosság ezekkel szemben hibátlanul utalja a pénzt az államkasszába, mindössze 25 milliárd forint hiányzik az időarányos teljesüléshez.
A kiadási oldal egyes sorain ugyanakkor jelentős túlköltekezések látszanak az államháztartás mérlegében. Egyik fő gondot a kamatkiadások jelentik idén, pontosabban jelentették az év első hónapjaiban. A magas infláció miatt ugyanis rengeteg kamatot kellett az államnak kifizetnie a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosainak, és bár erre készülhetett volna a kormány, valójában a költségvetés tervezése során mintha erről megfeledkeztek volna. Ennek eredménye az lett ugyanis, hogy várhatóan túlteljesül ez az előirányzat, hiszen szeptember végéig 284 milliárd forinttal többet költött a kormány az időarányosnál.
Ennél is nagyobb extraterhet jelentenek az államkasszának a költségvetési szervek kiadásai, amire már közel 6200 milliárd forintot költött el a kormány, ez
780 milliárd forinttal nagyobb kiadás az időarányoshoz képest.
A kiadásból egyébként 3 586,2 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.
Az időarányosnál 414 milliárd forintnál többet költött a kormány az állami vagyonnal összefüggésben, a rossz költségvetési tervezést támasztja alá, hogy a szeptember végéig elköltött pénz már 52 százalékkal meghaladja az egész évre tervezett kiadást.
A PM tájékoztatója szerint ezen a soron zömében az állami cégek tőkeemelésével összefüggő tételek szerepelnek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy már egy ideje az államnak nincs dedikált pénze a saját vagyonának gondozására, persze ettől függetlenül szükség esetén előteremtik a forrásokat. Viszont az jó eséllyel csak úgy lehetséges, hogy más előirányzatoktól vesznek el pénzt.
A tervezettnél már most jóval többet költött a kormány az állami beruházási fejezetre is. A szeptember végéig 343,5 milliárd forintos kiadás szerepel a mérlegben, ami 30,6 százalékkal több az egész éves előirányzatnál. Ha időarányosan nézzük, akkor már most 141 milliárddal többet költöttek. A tárca tájékoztatója szerint a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (199,8 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (56,8 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (77,2 milliárd forint) kapcsolódtak. | Már 997 milliárd forint áfa hiányzik az államkasszából, rejtély, ami az áfabevételekkel történik | Hiába megy már jobban idén a kiskereskedelemnek, mint tavaly, és hiába van egy kis infláció is, kevesebb bevétele lett a költségvetésnek áfából, mint tavaly, amikor minden sokkal rosszabb volt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/22/mar-997-milliard-forint-afa-hianyzik-az-allamkasszabol-rejtely-ami-az-afabevetelekkel-tortenik | null | true | null | null | 444 |
– Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket – jelentette ki szerdán a Vásárosnaményben tartott kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint ha az ország GDP-je zsugorodik, akkor az állami szektorban nem jár jutalom.
– Mivel nem az én beosztottaimról van szó, parancsot nem tudok nekik adni, de erőteljes kérést igen, és ezt meg is tettem – utalt a miniszterelnök a Blikkben már nyilvánosságra hozott pártigazgatói levélre, amelyben határidőt tűzött ki az érintetteknek a jutalom visszafizetésére vagy jótékony célokra fordítására.
A választókerületi elnököknek csütörtök délutánig kell írásban beszámolniuk arról, hogy mely kormánypárti településeken osztogattak jutalmakat, és hogy ki mikor fizette vissza, vagy milyen szervezetnek ajánlotta fel a pénzt.
A Blikk számításai szerint csak a fővárosban és a megyei jogú városokban 32 városvezetőnek szavaztak meg összesen 50 millió forint jutalmat. | Csütörtökre várja Orbán a listát | Vásárosnamény ‒ A kormányülésen is szóba került a kormánypárti polgármesterek Blikk által felderített sok tízmilliós jutalma. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/csutortokre-varja-orban-a-listat-2170401 | 2013-01-23 18:30:00 | true | null | null | Blikk |
Összes intézmény
HÖK Monitor Impresszum: Projektfelelős: Csetri Dániel, Bátorfy Attila Adatok: G. Szabó Dániel, Csetri Dániel, Szántó Gerzson Jogászok: G...
Bátorfy Attila 1 percp
Egyetem
BCE
Budapesti Corvinus Egyetem
Bátorfy Attila 0 percp
Egyetem
BGE
Budapesti Gazdasági Egyetem
Bátorfy Attila 0 percp
Egyetem
BME
Budapesti Műszaki Egyetem 2015 novemberében közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a BME-hez, hogy megtudjuk mennyi pénzt kapnak a BME-s HÖK-ösök. A...
Bátorfy Attila 1 percp
Egyetem
DE
Debreceni Egyetem A Debreceni Egyetemhez 2016. július 20-án nyújtottunk be közérdekű adatigénylést, melyben a többi egyetemhez hasonlóan kikértük a...
Bátorfy Attila 0 percp
További cikkek
A nyilvánosságnak szánt információkat juttasd el hozzánk anonim módon. Legyen ez egy dokumentum, dokumentumok tömege vagy egy információforrás, a MagyarLeaksen keresztül el tudod küldeni nekünk. Kezdhetjük? | HÖK Monitor | HÖK Monitor | null | 1 | https://hok.atlatszo.hu/ | 2017-03-21 11:46:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
A magyar érdek a gazdasági semlegesség - jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán egy Mezőtúron tartott sajtótájékoztatón. Menczer Tamás közölte: Amerikában megtörtént a változás, az Egyesült Államokat egy békepárti elnök fogja vezetni, de Brüsszelben semmilyen változás nem történt, ugyanazok a háborúpárti erők vannak többségben Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezetésével, akik korábban voltak. Hozzátette: azért indítottak nemzeti konzultációt és országjárást, mert a válságok korában élünk, és ilyenkor különösen fontos, hogy
egyetértési pontokat alakítsunk ki, és közösen döntsük el azt, hogy mik a céljaink és merre szeretnénk indulni.
Kiemelte: ha mi nem döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a beruházások, a kereskedelem területén, a piacok, az energetika vonatkozásában a világ minden irányába együtt kívánunk működni. Hangsúlyozta, a gazdasági semlegesség teremti meg a lehetőséget arra, hogy a következő évben a magyar gazdasági növekedés Európában kiugró, a három és hat százalék közötti sávban legyen.
Ez Európa egyik, ha nem a legjobb adata lesz
- fogalmazott. Menczer Tamás rámutatott: a gazdasági semlegesség és a gazdasági növekedés ad lehetőséget a kormánynak arra, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek az emberek mindennapjait jelentősen és rendkívül kedvezően érintik. A leglényegesebb intézkedések között említette a jövedelmek növelését, a munkáshitelt, a megfizethető lakhatást, a kis- és középvállalkozók támogatását, a 13. havi nyugdíj megvédését és a családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázását.
A 2025-ös évünk minden jel és minden remény szerint szenzációs és fantasztikus lehet, és lesz is" - jelentette ki. Kitért ugyanakkor arra: a brüsszeli elképzelések és tervek arról szólnak, hogy a 13. havi nyugdíjat el kell törölni, az adókat és a rezsit emelni kell, a béreket és jövedelmeket pedig csökkenteni. Rendszeresen javasolják a multik és a bankok adóztatásának eltörlését is
- mondta. A kommunikációs igazgató közölte: Orbán Viktor miniszterelnök akkor tudja megvédeni a magyar érdeket, ha azt látják Brüsszelben, hogy a magyar emberek ott állnak a kormány mögött. Ez azért is fontos, mert
Manfred Weber kiválasztotta Brüsszel emberét, Magyar Péternek hívják, hívhatjuk Brüsszel Péternek is" - fogalmazott. "És hát, ugye, mit várhatunk egy olyan embertől, aki a feleségét és a barátnőjét is lehallgatta?
- tette fel a kérdést, hozzátéve: ne legyen kétség afelől, hogy Magyar Péter, ha az érdekei úgy diktálják, megtesz mindent Manfred Webernek és Brüsszelnek. | Menczer Tamás: A magyar érdek a gazdasági semlegesség | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/menczer-tamas-a-magyar-erdek-a-gazdasagi-semlegesseg | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A város szívében lévő, forgalmas utcára nyíló 212 négyzetméteres üzletért a Classic Immo Kft. 2011-ben, Rogán Antal polgármestersége alatt mindössze 52,4 millió forintot, azaz négyzetméterenként 247 ezer forintot fizetett.
Ezzel szemben egy lapunknak nyilatkozó ingatlanszakértő szerint a forgalmas főút környékén a 600 ezer forintos négyzetméterár sem irreális – abban az esetben 127 millió forintot kasszírozhatott volna a kerület az ingatlanért.
Pápa Marianne-ék a kedvezményesen megkaparintott üzlethelyiséget egy évvel később már piaci áron tovább is értékesítették orosz vevőknek.
Mielőtt az üzlethelyiség a Classic Immo Kft.-hez vándorolt volna, évtizedeken át a Képcsarnok Mednyánszky Termeként üzemelt, ahol képzőművészek állíthatták ki műveiket.
– A galériát 2011 tavaszán lakoltatták ki, miután a Képcsarnok nem volt hajlandó a kedvezményes bérleti díjnál többet fizetni az önkormányzatnak. A lakók még aláírást is gyűjtöttek az érdekünkben – idézte fel a Képcsarnok neve elhallgatását kérő egykori munkatársa.
A Classic Immo ezután nyert bérleti jogot a helyiségre, november végére pedig már nyélbe is ütötték az önkormányzattal a kedvezményes adásvételt. Bérlőként a cég elővásárlási joggal rendelkezett, ráadásul így olcsóbban is juthattak hozzá az ingatlanhoz - értesült a Blikk.
– Visszautasítjuk azt a vádat, hogy az önkormányzat nyomott piaci áron értékesítette az ingatlant – reagált Zalka Szilvia kerületi sajtóreferens. – Belváros-Lipótváros Önkormányzatának rendelete kimondja, hogy azok a bérlők, akik vételi szándékukat előzőleg bejelentik, a forgalmi érték 70 százalékán vásárolhatják meg az ingatlant.
Pedig a Fidesz előtt vélhetően nem volt ismeretlen a vásárló.
– Tudom, kicsoda Pápa Marianne. Azt is tudom, hogy Portik Tamás élettársa, Portikot mellőle vitték el a rendőrök – nyilatkozta tavaly a Figyelőnek Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság akkori fideszes tagja. – Személyesen nem ismerem, kerülöm a kétes hírű emberek társaságát – tette hozzá.
Rogán Antal pénteken azzal védekezett, hogy jegyzője hibázott: - Az ingatlan ügyében 2012 végén vizsgálatot folytattam le. Törvénytelenségre ugyan nem derült fény, de bizalomvesztés miatt kezdeményeztem a jegyző felmentését - mondta a lapnak. | Belföld: Portik élettársával üzleteltek Rogánék | Felettébb kedvezményes áron vásárolhatott meg egy tekintélyes méretű üzlethelyiséget az V. kerületi önkormányzattól a Prisztás-gyilkosság miatt első fokon 11 év fegyházbüntetésre ítélt Portik Tamás élettársa, Pápa Marianne érdekeltségében lévő cég. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/portik-elettarsaval-uzleteltek-roganek-1501529 | 2014-11-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival” - írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a honlapján.
Az MKKP beszámolója szerint számos választókörzetben kaptak személyes vagy telefonos megkeresést különböző ismert vagy ismeretlen személyektől, hogy segítenének nekik az ajánlások összegyűjtésében. Üres íveket kértek, amiket rövid időn belül kitöltve vittek vissza úgy, hogy egy nap alatt akár 700 ajánlást is szereztek. Az aláírásgyűjtő neve általában nem volt feltüntetve, a papírok pedig még csak gyűröttek se voltak, vagyis egészen biztosan nem ment át 700 ember kezén az az egyetlen ív. Míg más esetekben egyértelművé vált, hogy egyszerűen csak kicserélgették az íveket, mert azokon ugyanazok az adatok szerepeltek.
28 különböző körzetben kaptak gyanús megkereséseket és összesen 5000 kamuajánlást, ezeket mind áthúzták.
A mohácsi választókerületben egy helyi fideszes vezető rokona vitt el 50 ívet, ő 330 aláírást hozott.
Budapest 2. számú választókerületében 20 ívet kértek, a visszahozottak közé keveredett egy Gattyán-féle is, amin a nevek megegyeztek a Kutya Pártnak leadott ajánlásokkal.
Az MKKP állítása szerint Budapest 9. számú választókerületében Détári Lajos ex-focista és a Gattyán-párt jelöltje jelentkezett be, hogy aláírásokat cserélgessen.
A debreceni választókerületben fidelitasosok ajánlották fel a segítségüket: másnap két furgonnal szállították az embereket a standhoz aláírni.
A dabasi választókerületben három különböző alkalommal is megkeresték a pártot, két esetben egy fideszes országgyűlési képviselő ajánlotta fel a segítségét.
Az MKKP közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesz.
(MKKP) | MKKP: hamis ajánlásokkal akarták segíteni a pártot a Fidesz és Gattyán aktivistái | Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/mkkp-hamis-ajanlasokkal-akartak-segiteni-a-partot-a-fidesz-es-gattyan-aktivistai-246606# | 2022-03-02 17:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vagyon elleni bűncselekmény és okirat-hamisítás miatt meggyanúsították a kiskunhalasi pszichiátria igazgatóját és belső ellenőrét is. A nyomozás ügyészi felügyelet mellett zajlik. A kiskunhalasi intézményben januárban is indult egy nyomozás: azóta három ápoló ellen emeltek vádat, mert az ügyészség szerint vertek és szexuális játékokra kényszerítettek betegeket.
Újabb nyomozás indult a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában, és vagyon elleni bűncselekmények, illetve okirathamisítás miatt a gyanúsítottként hallgatták ki az intézmény igazgatóját, és belső ellenőrét is - mondta az [origo]-nak Farkasné Wodring Zsuzsanna, a kiskunhalasi rendőrkapitányság sajtóreferense.
Az [origo] információi szerint az immár ügyészi felügyelet alatt zajló nyomozás a megyei főjegyző feljelentése nyomán indult, a "vagyon elleni bűncselekmény" csalás gyanúját jelenti. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.
Három gyanúsított ápoló
Az ügy független a pszichiátrián az év elején indult nyomozástól, melynek alapján júliusban vádat emeltek az intézmény három ápolója ellen. Januárban két ápolónő feljelentése nyomán indult a nyomozás, akik azt állították, hogy több ápoló rendszeresen veri az ott kezelteket, valamint különböző szexuális műsorok előadására veszik rá őket. Bűár az eredeti feljelentés alapján nem tudtak vádat megfogalmazni az ügyészek, találtak olyan erőszakos eseteket, amelyek alapján vádat emeltek.
A Magyar Nemzetnek augusztusban nyilatkozó ügyészek szerint jegyzőkönyvek készültek a verésekről, a homoszexuális erőszakról, az intézet vezetője mégsem tett lépéseket, az ügyeket "szó szerint eltussolták. Az ügyészek azt mondták, újra az intézményben dolgozik az a három férfi, akiket az ügyészség a gondjaikra bízott, szellemileg sérült emberek ellen elkövetett különböző bűncselekményekkel vádol. Egyikük a vádak szerint egyszer úgy megvert egy beteget, hogy mentőt kellett hívni hozzá. A vádlottak házi őrizete időközben megszűnt, így csak az intézményvezetőn múlt, visszaveszi-e őket. Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.
Túlfogyasztó autó és ok nélkül felvett költségtérítés
Kastyák János, az igazgatónő védője az [origo]-nak azt mondta, a gyanúsítások függetlenek a januárban indult nyomozástól, egy megyei ellenőrzés során derült rájuk fény. Az ügyvéd szerint az okirathamisítás gyanúja a pszichiátria szolgálati kocsijával kapcsolatos: az autó, amelyet főként az igazgató használ, "túlfogyasztásba keveredett", és az igazgató rosszul vezette a menetlevelet, nem tüntette fel a túlfogyasztást. Kastyák azt mondta, emiatt nem keletkezett kár, és a túlfogyasztást műszaki hiba okozta.
A csalás gyanúja úgy merült fel, hogy az intézmény belső ellenőre jelentkezett egy tanfolyamra, amelynek költségét ugyan nem fizette ki az intézmény, de a mintegy ötvenezer forintos útiköltséget állták. Később derült ki, hogy a dolgozó nem ment el a tanfolyamra, de a költségtérítést felvette. Kastyák szerint a pszichiátria vezetése erről nem tudott, a belső ellenőr pedig azóta visszafizette az összeget. | Okirat-hamisítással gyanúsítják a kiskunhalasi pszichiátria vezetőjét | Vagyon elleni bűncselekmény és okirat-hamisítás miatt meggyanúsították a kiskunhalasi pszichiátria igazgatóját és belső ellenőrét is. A nyomozás ügyészi felügyelet mellett zajlik. A kiskunhalasi intézményben januárban is indult egy nyomozás: azóta három ápoló ellen emeltek vádat, mert az ügyészség szerint vertek és szexuális játékokra kényszerítettek betegeket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/10/okirathamisitassal-es-csalassal-gyanusitjak-a-kiskunhalasi-pszichiatria-vezetojet | 2010-10-20 16:00:00 | true | null | null | Origo |
Orbán Viktor bizalmasa a kijelentésével komoly botrányt robbantott ki, mert az 1956-os felkelés emléke a magyarok identitásának fontos tényezője. Ezért aztán még a hazaárulás is szóba került. A cikk ismertette Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatos megszólalásait, majd rámutatott, hogy a szakemberek is döbbenten fogadták Orbán Balázs állásfoglalását. Egyebek között Ungváry Krisztiánnak a Telex portálon megjelent véleményét idézte, amely szerint a kormány tisztségviselője hazaárulást készít elő, mert szavaiból az derül ki, hogy a magyar történelem egyetlen bölcs döntését 1944. március 19-én hozták meg, amikor a magyar kormány a német megszállókat úgymond a vérontás elkerülése érdekében megértéssel fogadta, és nem az - Orbán Balázs által "értelmetlennek" nevezett harccal. Idézte a szerző Orbán Viktor állásfoglalását is, majd hozzátette: Orbán Balázsnak a botrány ellenére sem kell távoznia.
Az, hogy egy politikai tanácsadó szavai ekkora hullámokat vetnek, azzal függ össze, hogy a magyarok hatalmas jelentőséget tulajdonítanak az 1956-os forradalomnak. A magyarok szabadságszeretetének jelképét látják benne, a készséget arra, hogy nagy áldozatokat hozzanak saját sorsuk Moszkvától független, önálló irányításáért.
Orbán a politikai karrierjét az 1989-es, híressé vált beszédével alapozta meg, amelyet a forradalom egyik hőse, Nagy Imre újratemetésén mondott. Az 1956-ra való hivatkozás eleve a miniszterelnök beszéd-repertoárjához tartozik, például az EU-val fennálló konfliktusokban is. Ezért aztán szokatlan, hogy éppen Ukrajna védelmi harcával kapcsolatban azt követeli, hogy senki ne vonjon párthozamokat.
Rainer M. János történész óva intett attól, hogy tabuvá tegyék az 1956-os eseményekből levonható tanulságok kérdését, bár úgy látja, hogy Orbán Balázs kijelentése inkább a forradalom leverése után Moszkva által hatalomra juttatott Kádár-kormánynak felelne meg. A történész azonban még egy további, a magyarok számára sokkal fájdalmasabb párhuzamot is vont: Amikor ugyanis a magyarok 1956 őszén egyre inkább elkeseredetten szálltak szembe a szovjet tankokkal, kétségbeesetten kérték a Nyugat segítségét, de az soha nem érkezett meg. "Most Magyarország úgy tesz, mint 1956-ban a Nyugat" - vélekedett Rainer M. János. | Orbán Balázsnak a botrány ellenére sem kell távoznia | Az 1956-os történések tanulságait a magyar kormány mostanában alaposan átértelmezi – sok bíráló szerint azért, hogy elnyerje éppen a Kreml tetszését. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-balazsnak-a-botrany-ellenere-sem-kell-tavoznia/438971 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el. | A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól | Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol | null | true | null | null | BAMA |
Ünnepi ceremóniával kezdődött a testület nyílt ülése, Pintér Tamás polgármester ünnepélyes keretek között átadta a "Szociális Munkáért - Dunaújváros" díjat Feth Katalinnak, a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezete vezetőjének.
Változik az építményadó
Az önkormányzat biztonságos gazdálkodásnak elősegítése érdekében az építményadó emeléséről döntött a közgyűlés, amit Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester így kommentált:
- Navracsics Tibor, önkormányzatokért felelős miniszter a közelmúltban tájékoztatta az önkormányzatokat, így bennünket is arról, hogy ismét olyan módon kívánják átalakítani az önkormányzatok bevételeit, hogy azzal Dunaújváros rosszul járjon. Önök előtt is ismert, hogy az elmúlt öt évben elvonták tőlünk a súlyadót, jelentősen megemelték a szolidaritási adót, amit más települések fejlesztésére költenek, létrehozták a különleges gazdasági övezetet, most pedig a Versenyképes Járások Programjával sarcolnának bennünket tovább. Továbbra is azt gondolom, hogy sikeres központok nélkül nincsenek sikeres vidék, még ha ideig óráig így is tűnik, főleg ha a tisztánlátást politikai érdekek is homályosítják. Lehet tehát tovább sarcolni Dunaújvárost, de ennek az egész térség látja kárát. A Dunaferr nehézségeivel együtt ezek a kormányzati intézkedések sajnos nem hagynak más utat számunkra, minthogy éljünk Navracsics miniszter úr ajánlatával és az építményadó növelésével vagyunk kénytelenek beszedni a kieső bevételek egy részét. Fontos szempont volt számunkra, hogy ne a polgárokat terheljük, és bár sok önkormányzat kénytelen élni ezzel a lehetőséggel is, mi kitartunk, hogy ne az itt lakók ingatlanadó terheit növeljük. A mostani emelés a cégeket érinti, de itt is oly módon, hogy az adóbevételek legnagyobb részét a nagy, jellemzően multinacionális cégektől várjuk! Kényszerítve vagyunk erre, hiszen a bölcsődéket, óvodákat működtetnünk kell, úgy, hogy a kormány idén sem emeli az állami normatíva mértékét, ami az inflációt is figyelembe véve így még tovább csökken.
Az építményadó emelésével egyetértett Bükki Miklós (Fidesz-JUVE) képviselő, csak a mértékét kifogásolta, javasolta, hogy a vállalkozások adóterhét csökkentse a testület, hiszen a vállalkozások így is pengeélen táncolnak. Barta Endre humán alpolgármester Bükki Miklóst kérdezte, hogy a kormányzati elvonások közepette valaha aggódott-e az óvodai dolgozók béréért, vagy mondjuk a bölcsődei intézmények állapotáért? Pintér Tamás polgármester ígéretet tett arra, ha a kormány csökkenti az önkormányzatok adóterheit és pénz érkezik vissza városunkba a különleges gazdasági övezetből, vagy a Versenyképes Járásokból, akkor visszatérhetnek erre a napirendi pontra, hogy csökkenteni tudják a vállalkozások terheit. Pintér Tamás kérte a fideszes képviselőtársait, hogy tegyenek ennek érdekében.
Módosul az intézményi gyermekétkeztetés díja
Januártól változik a köznevelési intézményekben, a Dunaújvárosi Óvodában és az Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai intézményben az étkezési szolgáltatás térítési díja. A díjemelésről Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint mindig nehéz dönteni, de az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása nem állt meg, így kénytelen lépni az önkormányzat:
- Egy ponton túl pedig nem tudjuk tovább ezt a különbözetet finanszírozni. Ezért most egy 20 százalékos térítési díj emelés fekszik önök előtt, ami a dunaújvárosi lakosok számára csak 10 százalékos lesz, ha kérvényezik a díj mérséklését. Szeretném itt elmondani, amit talán sokan nem tudnak, hogy ezzel a szülők továbbra is csak a nyersanyagköltséget állják, a rezsiköltséget az önkormányzat finanszírozza saját forrásból.
Támogatások a rendőrségnek
Városunk lehetőségeihez mérten több féle módon támogatja a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság munkáját annak érdekében, hogy magas színvonalon tudja teljesíteni feladatait, valamint, hogy a szükséges infrastrukturális fejlesztéseit segítse. Most egy 2 millió forintos támogatás került a képviselők elé. Badó Péter (Mi Hazánk) képviselője felszólalásában kifogásolta a rendőri jelenlét mértékét, időnként minőségét is a dunaújvárosi utcákon, ezért nem is támogatta az indítványt. Pintér Tamás polgármester szerint a kormányzatnak köszönhetően a rendőrség és a rendőrök támogatása valóban nem elégséges, így ezért is szükség van az önkormányzati támogatásra. Oláh János (FIDESZ-JUVE) képviselő felszólalásában is megerősítette, egyetért a támogatás tényével és összegével is, amit végül meg is szavazott a közgyűlés.
A dunaújvárosi térfelügyeleti kamerarendszer 2025. évre szóló működtetésére vonatkozó szerződést újította meg a közgyűlés a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal 38 millió forint összegben. A megállapodás szerint a térfigyelő rendszer 65 kamerájának, 24 órás megfigyelése zajlik 3 munkaállomáson. Orosz Csaba (Rajta, Újváros! Egyesület) képviselő szerint ennél a napirendnél is látszik, hogy hol tud igazán segíteni önkormányzatunk. A jövőben olyan kamerákra van szükség, amelyek rendszámfelismerők, és amelyek hatékonyan szolgálhatnák a bűnmegelőzést is.
Új tálalókonyha
Dunaújváros Önkormányzata 2022-ben kötött szerződést a Miskolci Zsidó Hitközséggel szociális konyha üzemeltetésére a város lakosai számára, melynek köszönhetően a városlakók ingyenesen juthatnak meleg ételhez heti öt napon keresztül, helyben fogyasztással és elviteles rendszerben is. Jelenleg két osztóponton elérhető a szociális konyha szolgáltatás, melyet összesen 1115 fő vesz igénybe, a Római városrészben, illetve a város kertvárosi részén, az Erdő soron. A Miskolci Zsidó Hitközség jelezte, hogy az ételosztáshoz újabb tálalókonyhát kívánnak kialakítani, a Magyar út 32. szám alatti ingatlanban. Ennek teremtette meg a feltételeit a közgyűlés határozata.
Buszos szerződés
Közgyűlésünk korábban döntött már arról, hogy az autóbusszal végzett helyi menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos pályázati kiírást meghirdeti. Határidőre a Volánbusz Zrt pályázata érkezett be, vele köthet szerződést önkormányzatunk, jövőre 924 millió forint, 2026-ban pedig 993 millió forint összegben. | Elkerülhetetlen az adóemelés, de a dunaújvárosi polgárok terhei nem növekednek | Ötvenöt napirendi pont szerepelt a képviselők előtt a csütörtöki közgyűlésen, köztük több fajsúlyos kérdés. Tárgyalta és elfogadta a testület az építményadó megemelését. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/elkerulhetetlen_az_adoemeles_de_a_dunaujvarosi_polgarok_terhei_nem_novekednek | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
2005-ben nyilvánosságra kellett volna hozni a magyar harckocsik Irakba juttatásának pontos körülményeit, hogy később ne lehessen belőle félreértés - jelentette ki Szekeres Imre a Magyar Televízió Napkelte című műsorában pénteken.
A honvédelmi miniszter arra a sajtóhírre reagált, amely szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indít a Defense Solutions nevű amerikai fegyverkereskedő cég vezetője ellen, amely részt vett 77 magyar T-72-es harckocsi Irakba juttatásában is.
Mint a miniszter kifejtette, a cégvezető elleni nyomozás teljesen független a magyar harckocsik szállításától. Többször el kellett volna mondani - hangsúlyozta - , hogy Iraknak adtuk át a páncélosokat, az amerikai kormány fizette rendbehozatalukat, és nem mi választottuk ki azt a céget, amely ezt bonyolította.
A Magyar Nemzet írása szerint a magyar kormány 2005-ben adott ajándékba 77 darab T-72-es harckocsit az iraki hadseregnek, de az üzletben az amerikaiak által választott résztvevőként a Defense Solutions is részt vett. Az amerikai cég több százezer dollár értékben újítatta fel a járműveket a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cégével, a HM Currus Zrt.-vel. | Archívum: Szekeres: nem mi választottuk ki a tankszállító céget | 2005-ben nyilvánosságra kellett volna hozni a magyar harckocsik Irakba juttatásának pontos körülményeit, hogy később ne lehessen belőle félreértés - jelentette ki Szekeres Imre a Magyar Televízió Napkelte című műsorában pénteken. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-499361-298016 | 2008-07-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Eddig azt lehetett hinni, hogy a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között csak kormányközeli vállalkozókat, politikusokat lehet találni, mint például Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Demeter Ervin, de ez nincs teljesen így. A napokban ugyanis megújult a Kisfaludy program honlapja, és rögtön előkerültek olyan lezárt pályázatok váratlan nyertesei, akikről eddig nem lehetett tudni semmit.
Így például a nyertesek között szerepel: MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt., a cég 315 millió forintot kapott a Rózsaporta Panzió építésére Balatonlellén. A MEFTER egy kis forgalmú cég, tavaly konkrétan 710 ezer forint bevétele és egymillió forintos vesztesége volt, de az óbudai Bojtár utca 64-66. szám alá van bejegyezve, vezérigazgatója pedig ifjabb Puch László.
Az 1990-es alapításától egészen 2004-ig a Mahart-hoz tartozó cég jelenlegi tulajdonosa pedig a Bojtár 64-66 Ingatlanhasznosító Kft.-én keresztül a bécsi Horizont Handels und Industrie AG, ami már Puch László, egykori MSZP-pénztárnok érdekeltsége.
A MEFTER már nem hajózással foglalkozik, hanem alapvetően egy ingatlanos vállalkozás, amelynek Balatonlellén van fióktelepe, egy üdülőház címén.
A Rózsa Porta Üdülőház 120 méterre a Balaton partjától helyezkedik el a szabadstrand mellett a Honvéd utcában Balatonlellén. Az apartman igazi balatoni retró hangulatba varázsolja vendégeit
- szól a Puch-család panziójának bemutatkozása, amit tehát a Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által ellenőrzött MTÜ-től kapott 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejleszthetnek. A nyertesek listájából az nem derül ki, hogy pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben (2019).
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Ez igaz természetesen Puch Lászlóra is, akinek 2014-ben leadott vagyonbevallása szerint hat vidéki ingatlanja, egy Suzuki terepjárója és 170 millió forintnyi megtakarítása volt.
Azóta ez gyarapodhatott, hiszen a hvg.hu cikke szerint például milliárdos összeget kapott az MSZP volt pénztárosa a Szabad Föld nevű vidéki hetilap eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől. De szintén kereshetett a Népszava eladásakor is. A baloldali napilap kiadóját Puch a Horizont AG nevű érdekeltségén keresztül birtokolta, de tavaly eladta Leisztinger Tamás egyik cégének.
A Horizont AG-nek van egy magyarországi fióktelepe is, amely például a Jókai 6. Irodaház Zrt. tulajdonosa is. Ez a cég üzemeltette az MSZP székházát. Szintén a Horizont fióktelepe a tulajdonosa a Hungaroholding Zrt.-nek: a 24.hu írta meg Puch Lászlóék cégéről, hogy 6 millió forintért adtak tanácsokat az MSZP-frakciónak 2018-ban.
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. A Puch-családnak van is tapasztalata a magyar turizmusban, hiszen például a harkányi Dráva hotelnek a volt szocialista politikus lánya, Puch Eszter az ügyvezetője. | Puch László balatonlellei panziója is százmilliókat kapott az Orbán-kormánytól | Az MSZP volt pénztárnokának és gazdasági háttéremberének cége is 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy balatoni panzióra a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszeno-ami-osszetartozik--puch-laszlo-balatonlellei-panzioja-is-szazmilliokat-kapott-az-orban-kormanytol.html | 2020-10-08 15:25:36 | true | null | null | mfor.hu |
BUDAPEST - Túl sokba kerül a híd felújítása, ezért nem érvényes rá az a 6 milliárd forintos támogatás, amit már odaítéltek a hatóságok. Amíg 13 milliárd forint volt a híd felújítása, kiemelt fejlesztésnek számított, amiről itthon dönthetett a kormány. A 30 milliárd forint, amibe végül is a felújítás kerül, nagyberuházássá minősíti át a hídrekonstrukciót.
Ezért a Fővárosi Önkormányzatnak most új pályázatot kell készítenie. Arról pedig nem a hazai, hanem azok a brüsszeli bürokraták döntenek majd, akik több mint egy évig ültek a 4-es metró támogatási pályázatán. - Gy a n ítom , hogy ebben a ciklusban már nem lesz döntés a Margit hídról. A Fővárosi Önkormányzatnak gyorsan találnia kellene 6 milliárd forintot az elbukott támogatás helyett - vélekedett Bagdy Gábor, a fővárosi nagyberuházásokat vizsgáló bizottság elnöke.
- Gyakorlatilag elölről kell kezdeni az egész adminisztrációt. Kezdhetik öszszeállítani a pályázati anyagot, megírni, lefordítani, majd jóvá kell hagyatni egy csomó itthoni szervezettel, valamint a kormánnyal is, és csak azután küldhetik ki Brüsszelbe. Mindezt azért, mert ennyire alulbecsülték a felújítás költségeit, mert 30 milliárd forint lett a 13 milliárdból - magyarázta Bagdy. - Ha évekig nem is tart, de mindenképp időigényes folyamatról van szó - ismerte el Oravecz Péter, az európai támogatások elosztását irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője.
Tapasztalatai szerint az EU illetékes hatóságainak legalább 3 hónapra van szükségük a döntéshez. - Ám amíg nincs itthon jóváhagyott új pályázat, és azt nem küldték ki Brüsszelnek, addig számlákat sem lehet kifi zetni - emlékeztetett Oravecz Péter. Szerettük volna megkérdezni a Fővárosi Önkormányzat vezetőit, hogy mi lesz most, vajon honnan teremtik elő az elbukott 6 milliárd forintot, de Nyáry Krisztiánt, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóját és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest lapzártánkig nem értük utol. | 6 milliárd hiányzik a Margit híd felújításához | Elbukhatja a 6 milliárd forintos európai uniós támogatást a Margit híd - tudta meg a Blikk. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/6-milliard-hianyzik-a-margit-hid-felujitasahoz/k0wv285 | 2009-11-09 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője, az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság tagja szerint a szerdai meghallgatáson kiderült, hogy "érdemes volt Orbán Viktor barátjának lenni, érdemes volt segíteni őt a 122 milliós vagyon megszerzésének útján, mivel Orbán Viktor nem hálátlan barát" - írja az Index a Távirati Irodára hivatkozva.
A politikus Molnár Lászlóval, a bizottság elnökével tartott csütörtöki sajtótájékoztatón azokra a szavai szerint hiteles, papíralapú elszámolásokra célzott, amelyekben a minisztériumok közölték, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt Kékessy Dezső cégei több mint 150 millió forint állami támogatást kaptak. A képviselő szerint mindenképpen érdemes folytatni a vizsgálatot ezen a szálon. Korábbi információik szerint a támogatások összege közel 500 millió forint volt, ugyanakkor ezt csak a bizonylatok, a hiteles másolatok megtekintése után látják - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Molnár László felmutatta a Mayer Aranka által lezárt borítékban átadott, az 1999-ig, illetve 2004-ig terjedő időre vonatkozó két CD-t, amelyekről - Szabó Zoltán megfogalmazása szerint - még nem tudják, hogy kép- vagy hangfelvételeket vagy zenét, mulatságot tartalmaznak, de lehet, hogy fontos információkat. Közlése szerint a CD-knek egyelőre csak félig vannak birtokában, az adatvédelmi aggályok eloszlása után vizsgálják meg azokat. | Szabó Zoltán: Érdemes Orbán barátjának lenni | Érdemes volt Orbán Viktor barátjának lenni, érdemes volt segíteni őt a 122 milliós vagyon megszerzésének útján, mivel Orbán Viktor nem hálátlan barát – mondta Szabó Zoltán (MSZP) mai sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/07/szabo-zoltan-erdemes-orban-baratjanak-lenni-3 | 2005-07-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2007.06.11. 12:30
Vagy az étterem pénztárgépe van rosszul beállítva, vagy a szabad demokrata elnök emlékszik rosszul az elnökválasztási buli után kapott számlájára. A Hír Televízió kérdésére ugyanis az APEH szakmai tanácsosa elmondta: a vonatkozó jogszabályok szerint minden számlán az a dátum és időpont kell, hogy szerepeljen, amikor azt kifizették.
Mint ismert: Kóka János szombaton mutatta be a sajtónak azt az egymillió forintos számlát, ami – állítása szerint – az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón.
Az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én, azaz szombaton délután választotta meg elnökké Kóka Jánost. A számlán szereplő dátum azonban március 31-e 0 óra 10 perc, azaz a számla szombat hajnalban készült, mintegy 17 órával azelőtt, hogy bejelentették volna Kóka János győzelmét. Az étterem vezetője a HírTv kérdésére az időpontbeli eltérést azzal magyarázta, hogy a számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, és miután a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehet az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik. Ám Mohai Károly, az APEH szakmai tanácsosa úgy nyilatkozott, hogy a jogszabályok szerint a számlán minden esetben a kifizetés időpontjának kell szerepelnie.
„A pénztárgép a pénz átvételét és a fogyasztást, vagy valamilyen termék értékesítését igazoló bizonylat. Amikor a fizetés megtörténik, akkor kell a gépben rögzíteni a bevételt, tehát innentől kezdve lehet, hogy én tíz órakor ültem le fogyasztani, de akkor fogalmam sincs és szerintem senkinek se, hogy mit fogok fogyasztani, tehát nyilvánvalóan nem lehet, hogy a (számla) akkor készült, amikor én leülök fogyasztani. A pénztárgépben az az összeg kerül rögzítésre, amit én a fogyasztás végén fizetek, ennek a számlának azt kell bizonyítani, hogy mikor történt ez a bizonyos kifizetés” – mondta el a HírTV-nek Mohai Károly, az APEH szakmai tanácsosa.
Az ügyet kirobbantó Manager Magazin azóta felmondott két vezetője kitart a havilap cikke mellett. Az Indexnek elküldött nyilatkozatukban Mong Attila, a Manager Magazin volt főszerkesztője és Vajda Éva, a lap volt főszerkesztő-helyettese azt írja: „a Manager Magazin májusi számában idézett történet valós, az étteremtulajdonos-forrás hiteles”.
A havilap számolt be először arról, hogy a 2007. év elején egy vezető kormánypárti politikus asszisztense úgy fizette ki egy rendezvény költségeit, hogy a telefonon előre megbeszélt összeget áfa nélkül rendezte, mert nem kért számlát. „A nettó összeget minisztériumi borítékban adta át. A cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH-vizsgálatot kapott” – írták.
(HírTv, Index) | A gazdasági miniszter nem tudja, hogy működik a pénztárgép? | Vagy az étterem pénztárgépe van rosszul beállítva, vagy a szabad demokrata elnök emlékszik rosszul az elnökválasztási buli után kapott számlájára. A Hír Televízió kérdésére ugyanis az APEH szakmai tanácsosa elmondta: a vonatkozó jogszabályok szerint minden számlán az a dátum és időpont kell, hogy szerepeljen, amikor azt kifizették. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/a-gazdasagi-miniszter-nem-tudja-hogy-mukodik-a-penztargep | 2007-06-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A csengersimai közúti határátkelőhelyen ellenőriztek a rendőrök egy nemzetközi forgalomban közlekedő járműszerelvényt - írta a police.hu.
A rendőrségi portál beszámolója szerint az egyenruhások megállapították, hogy a járműszerelvény össztömege 1400 kilogrammal meghaladja a forgalmi engedélyébe bejegyzett maximális értéket. A rendőrök a 36 éves román állampolgárságú járművezetőt a túlsúly megszüntetésére és a szabályszegés elkövetése miatt 455 ezer forint összegű közigazgatási pénzbírság megfizetésére kötelezték. | A túlsúlyért félmilliós bírság jár | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-tulsulyert-felmillios-birsag-jar | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Még egy nappal a kirúgása után is képes volt sokkolni a debreceni szurkolókat a bukott segédedző, Máté Csaba, akinek az irányítása alatt utóbbi öt bajnokiját elvesztette a csapat, és az NB II felé sodródik.
A hétvégi Fehérvár FC elleni vereség volt az utolsó csepp a pohárban, amikor már elfogyott a debreceni vezetőség türelme, és vasárnap azonnali hatállyal kirúgta a csapatot tönkretevő edzőt. Azonban nincs az a kár, ami valakinek ne használna.
A helyi haon.hu értesülései szerint ugyanis öt vereség, mínusz 10-es gólkülönbség ide vagy oda, Máté Csaba egyértelműen nyertesen került ki az alig két hónapig tartó vesszőfutásból:
a lap értesülései szerint az 55 éves edző nem kevesebb mint 180 millió forint végkielégítésre tarthat jogos igényt a szerződése alapján.
A debreceni vezetőségnek is van miért pironkodnia, ugyanis Máté Csaba elődjének, az augusztus végén szintén kirúgott Szrdjan Blagojevicsnek is jókora összeget kell utalniuk. | Őrült sok pénzt, 180 millió forintot kap a bukott debreceni edző, Máté Csaba? | máté csaba dvsc óriási végkielégítés 180 millió | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2024/10/dvsc-mate-csaba-bukott-edzo-oriasi-vegkielegites | null | true | null | null | Origo |
Az elsőfokon eljárt Kazincbarcikai Járásbíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott által vezetett gazdasági társaság a BorsodChem Zrt. területén bérelt raktárépületet. A karbantartási és állagmegóvó munkákat a bérlő volt köteles elvégezni, ennek azonban nem tett eleget, ezért a csarnok aljzatát gödrök, víznyelők tarkították és a megfelelő világítás sem volt biztosított. Ez is oka volt annak, hogy halálos munkabaleset történt.
2018. november 18-án egy másik cég dolgozói - köztük a néhai sértett - állványozási munkát végeztek a vádlott által vezetett gazdasági társasággal kötött szerződés alapján. A vádlott a helyszínen tartózkodott, a baleset napján ő irányította és felügyelte a munkavégzést mindkét cég munkavállalói tekintetében. A dolgozók a munkavégzést megelőzően balesetvédelmi oktatásban részesültek és rendelkeztek a szükséges védőfelszereléssel is. A munkanap végén a vádlott utasítására a sértett és társa a bérelt raktárépületben állványcsöveket pakolt, a vádlott azonban nem ellenőrizte sem a munkafolyamatot, sem azt, hogy a dolgozók viselik-e a munkavédelmi eszközöket. A sértett saját elhatározása alapján ekkor már nem viselte a fejvédő sisakot.
Pakolás közben az egyenetlen padlózaton megbotlott, elesett és fejét beütötte. Kollégája észlelte, hogy a sértett eszméletlenül fekszik a földön, arca véres. A vádlott, miután értesült a történtekről és látta a sértett rossz állapotát - azért, hogy eltitkolja a munkabalesetet - nem hívott mentőt és azt a munkavállalóknak is megtiltotta. Felszólította a sértett szintén ott dolgozó fiát, hogy maga vigye be édesapját a kórházba. A sértett a baleset során többszörös koponyatörést, agyzúzódást szenvedett, majd a kórházba szállítás másnapján a szakszerű ellátás ellenére elhunyt.
A vádlott mind a raktárépület karbantartási munkáinak elmulasztása, mind a biztonságos munkavégzés felügyelete körében több munkavédelmi előírást megsértett, ugyanakkor az okfolyamatban közrehatott az is, hogy a sértett nem viselte a fejvédő sisakot.
Az elsőfokú bíróság a terheltet halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, 6 évre eltiltotta továbbá minden olyan foglalkozás gyakorlásától és egyéb tevékenységtől, melynek keretében ügyvezetői tevékenységet végez.
A másodfokú bíróság a foglalkozástól eltiltás büntetés tartamát 4 évre enyhítette azzal, hogy az eltiltás a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozásra vonatkozik, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A törvényszék nagyobb nyomatékkal értékelte a terhelt büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást és a sértetti közrehatást. Az ítélet jogerős. | Jogerős ítélet született a halálos eset ügyében | A másodfokú bíróság döntött a 2018-as, kazincbarcikai szerencsétlen eset ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/halalos-munkabaleset-masodfoku-itelet | null | true | null | null | BOON |
A MádiLáncos Studio építészeti és belsőépítészeti tervei szerint valósulhat meg a Michelin nyíregyházi fejlesztése, melynek során megújul a központi épület, a gyári irodakomplexum és létrejön egy új látogatói centrum is.
A világ egyik legrégebbi és legnagyobb gumigyártójának nyíregyházi telephelye több mint harminc éve létezik, mely elsősorban prémiumkategóriás abroncsokat állít elő. Kiemelt beszállítója a Porsche, Ferrari, Land Rover és az AMG Csoportnak. A telephelyen folyamatos fejlesztések zajlanak, amelynek első üteme 2025 januárjában készül el a MádiLáncos Studio tervei szerint.
A látogatói centrumban a tervezők szerették volna megmutatni a márka eredetét, francia identitását és elmesélni a történetét. A tér egyik eleme egy térkép, amely Franciaország déli partvidékét ábrázolja, amelyen a megjelölt pontok a márka életében fontos mérföldköveket mutatják. Így a fizikai térkép és az idővonal találkozik egy szimbolikus, kétdimenziós térben.
A tervezés során különleges műszaki és design kihívást jelentett korszerű irodai funkciókat tervezni egy eredendően ipari épületbe, írja a MádiLáncos Studio, hozzátéve, hogy az épület és a gyári környezet inspirálta is a tervezőket - a csarnok szerkezetének megmutatásával az új belső terek autentikus indusztriális hangulatot kaptak.
A Michelin Hungária folyamatosan fejleszti a nyíregyházi telephelyet, melynek első üteme 2025 januárjában készül el a MádiLáncos Studio tervei szerint.
Forrás: MádiLáncos Studio
Felelős tervező: Sárosdi-Mádi Krisztina, Láncos Áron, Szlovák János
Projektvezető tervező: Hollósi Katalin
Tervezők: Bálint Dóra, Gulyás Bence, Matheidesz Sára, Nagy Máté, Szabó Árpád, Tarjányi Vivien | A nyíregyházi Michelin-telephely fejlesztése a MádiLáncos Studio új projektje | A MádiLáncos Studio építészeti és belsőépítészeti tervei szerint valósulhat meg a Michelin nyíregyházi fejlesztése, melynek során megújul a központi épület, a gyári irodakomplexum és létrejön egy új látogatói centrum is. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/a-nyiregyhazi-michelin-gyar-fejlesztese-a-madilancos-studio-uj-projektje | null | true | null | null | építészfórum |
Európai műtárgyhamisító hálózatot lepleztek le az olasz hatóságok: több mint kétezer hamis alkotást lefoglaltak, a műtárgyhamisításban és a hamisított művek eladásában résztvevő 38 személyt előállították - közölte az EU tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust.
A lefoglalt hamis műalkotások között többek közt Banksy, Andy Warhol, Picasso, Miró, Bacon, Kandinsky, Gustav Klimt, Claude Monet, van Gogh és Salvador Dalí hamisítványok is voltak.
A bűnözők a hamis festményeket egy olaszországi aukciós házzal együttműködve értékesítették. Az aukciók hitelességének biztosítására a bűnözők Olaszország-szerte kiállításokat rendeztek, azokról a hamis alkotásokat bemutató katalógust adtak ki.
Olasz szakértők körülbelül 200 millió euróra becsülték a gazdasági kárt, amely akkor keletkezett volna, ha a hamis festményeket elárverezik.
A hálózat felszámolása másfél évig tartó nemzetközi nyomozás eredménye
A hágai közlemény az előzményeket ismertetve közölte: a nyomozás 2023 márciusában kezdődött, amikor az olasz hatóságok körülbelül 200 hamis műalkotást találtak egy vállalkozó ellen indított házkutatás során. Ezt követően kezdték figyelni az aukciós házak internetes kereskedelmi platformjait, hogy hasonló alkotásokat, illetve azok eladóit azonosítsák.
A nyomozás végül két hamisítót és műhelyeiket, valamint egy Európa-szerte működő hamisítói hálózatot tárt fel, amelynek 38 tagja ellen már vádat is emeltek művészeti alkotások hamisítására és kereskedésére irányuló együttműködés miatt. Az előkerült több mint kétezer hamis műalkotás mellett ötszáznál is több hamisított hitelesítő bizonyítványt és bélyegzőt foglaltak le.
A közlemény szerint a hamisítók és az értékesítők elfogásával elkerülhetővé vált, hogy a festményeket a valódi művészek eredeti alkotásaihoz közeli áron bocsássák árverésre. | Európai műtárgyhamisító hálózatot lepleztek le | Másfél évig tartó nyomozás után 38 személy ellen emeltek vádat. A hamisítványokat egy olaszországi aukciós ház értékesítette. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/culture/2024/11/12/europai-mutargyhamisito-halozatot-lepleztek-le | null | true | null | null | Euronews |
Azzal vádolja a WikiLeaks a Guardian című brit napilapot, hogy kiszivárogtatott több szerkesztetlen, érzékeny információkat is tartalmazó diplomáciai táviratot. A WikiLeaks szerint a lap újságírója az idén februárban megjelent könyvében közölt egy jelszót, amellyel hozzá lehetett férni több, korábban nem publikált távirathoz. A Guardian szerint semmi értelme annak, amit a WikiLeaks állít.
A kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató oldal, a WikiLeaks azzal vádolja a Guardian című brit napilapot, hogy a segítségével szivárgott ki több, még szerkesztetlen amerikai diplomácia távirat. Az esetről a WikiLeaks mikroblogja és a Guardian napilap is beszámolt csütörtökön.
A WikiLeaks közleménye szerint a Guardian oknyomozó riportere, David Leigh a WikiLeaksről szóló könyvében leírt egy olyan jelszót, amely alkalmas volt arra, hogy a szervezet tulajdonában lévő szerkesztetlen táviratokhoz illetéktelenek is hozzáférjenek. A könyvet Leigh és szerzőtársa, Luke Harding februárban jelentette meg.
A WikiLeaks szerint a jelszó közlése kockáztatta a "biztonságos munkát". "A forradalom és a változás veszélybe kerül, ha a még közzé nem tett táviratok tartalmáról előbb szereznek tudomást a kormányok és a titkosszolgálatok, mint a nagyközönség" - írta a Twitteren megjelent közleményében a WikiLeaks.
Az AP amerikai hírügynökségnek David Leigh, a Guardian munkatársa azt mondta, a WikiLeaks vádjai teljesen értelmetlenek. Leigh szerint a szervezet alapítója, Julian Assange 2010 júliusában mondta meg neki a jelszót, amivel az Egyesült Államok egy szerveren tárolt diplomáciai irataihoz lehetett hozzáférni. Leigh szerint Assange akkor azt mondta, hogy a jelszó órákon belül érvényét veszti. Leigh szerint nem jelentett semmit, hogy fél évvel később elárulta a jelszót, ráadásul a szerver webcíme nem is szerepel a könyvben. A WikiLeaks mikroblogja azt írta, hogy az ilyen jellegű jelszavak nem megváltoztathatók, ezért nyilvánvaló hazugás, amit az újságíró állít.
A szerkesztetlen jelentések az amerikai védelmi minisztérium szerint veszélybe sodorják az informátorokat, az aktivistákat és mindenkit, akit a nevén neveznek a dokumentumban.
Az nem derül ki se a WikiLeaks bejegyzéséből, sem a Guardian cikkéből, hogy a szerkesztetlen táviratok ugyanazok-e, mint amelyek pénteken jelentek meg a WikiLeaks oldalán. Ezek között több mint ezer darab megemlíti Magyarországot. A Magyarországról szóló táviratokról itt olvashat bővebben. | Kiszivárogtatással vádolja a WikiLeaks a Guardiant | Azzal vádolja a WikiLeaks a Guardian című brit napilapot, hogy kiszivárogtatott több szerkesztetlen, érzékeny információkat is tartalmazó diplomáciai táviratot. A WikiLeaks szerint a lap újságírója az idén februárban megjelent könyvében közölt egy jelszót, amellyel hozzá lehetett férni több, korábban nem publikált távirathoz. A Guardian szerint semmi értelme annak, amit a WikiLeaks állít. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/09/kiszivarogtatassal-vadolja-a-wikileaks-a-guardiant | 2011-09-01 08:38:00 | true | null | null | Origo |
A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.
Néhány napja derült ki, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem találta bűncselekmények nyomát a 4-es metró ügyében, ezért április 11-én megszüntette a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást.
Máshogy látta a beruházást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely korrupcióra és szabálytalanságokra bukkant a négyes metróval kapcsolatos szerződésekben. Mint korábban megírtuk, a 18 év alatt megvalósuló, botrányok által kísért beruházás összköltsége – a metrókocsik nélkül – 452,5 milliárd forint volt, amiből 272,8 milliárd forintot tettek ki az OLAF által kifogásolt szerződések.
181 milliárd forintot adott bele az EU
1996-ban készült el a négyes metró megvalósíthatósági tanulmánya – amiben még két szakaszról volt szó – , de csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést, és csak az első szakaszra.
Közlekedési szakértők az elejétől kezdve feleslegesnek tartották a beruházást, mert szerintük a metróvonal 7,4 kilométeres első szakasza – ami végül elkészült – túl rövid, továbbá a szakemberek szerint a vonal tíz megállójából több gyorsan és könnyedén megközelíthető más BKV-járatokkal is.
Budapest eredetileg 260 milliárd forint európai uniós támogatást remélt a projekthez, ehhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt 2007-ben a főváros vezetése lemondott több kiegészítő beruházás – például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont – megvalósításáról, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit.
A büdzsé azonban így is gigantikus lett: az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány 180 milliárd forintttal számolt a 4-es metró első és második szakaszára együtt, ám a tervek 2007-es átírásakor már 480 milliárd forintos összköltségről volt szó. Ekkorra egyértelművé vált az is, hogy a beruházás erősen ráfizetéses lesz, és legalább 40 év kell, hogy behozza az árát – bár ezt Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábban soha nem ismerte el.
Az EU végül 2009-ben a négyes metró első szakaszának építéséhez 181 milliárd forintos támogatást nyújtott.
Eleinte ugye 260-ról volt szó, de közben kiderült, hogy a főváros a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg, így ezeknek az árát, akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot, az EU nem finanszírozta.
Az építkezés folyamatosan csúszott, és közben egyre drágább lett. Végül csak az első szakasz készült el, a projekt összköltsége pedig 452,5 milliárd forint lett. A végösszegben 180,8 milliárd forint volt az EU-s támogatás, 193,7 milliárd forintot fizetett a magyar állam, és 78 milliárdot – ebből 15 milliárdot az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből – a fővárosi önkormányzat.
A költségek növekedéséről, a beruházás folyamatáról, és az építkezést kísérő botrányokról 3 évvel ezelőtt részletesen írtunk.
Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként.
A Kelenföld vasútállomást és a Keleti pályaudvart összekötő négyes metrót végül Demszky utóda, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármester adta át Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen 2014 márciusában. Bár ők korábban folyamatosan kritizálták a Demszkyhez kötődő beruházást, az átadáson egy kettejük nevével ellátott emléktáblát is felavattak.
A metrókocsik beszerzése is botrányos volt
Az alagutakat a Bamco Konzorcium – a francia Vinci Construction Grands Projets, a német Strabag AG, az osztrák Strabag International GmbH, a magyar Strabag Rt. és (2008-ig) a Hídépítő Zrt. – fúrta.
A Bamco építette meg a fúrópajzsok indítóaknáját és a Szent Gellért téri állomást is, a Móricz Zsigmond körtéri állomást a Strabag Zrt. jegyzi.
A Bikás parki, Keleti pályaudvari és II. János Pál pápa téri metróállomást a BPV Metro 4 Konzorcium építette meg, melynek tagjai a Bilfinger Berger AG, az osztrák Porr AG és a magyar Vegyépszer Zrt. voltak.
A négyes metró Újbuda-központi, Kálvin téri, és Rákóczi téri állomását az Sw-O Metro4 Konzorcium – a japán Obayashi Corporation és az osztrák tulajdonú Swietelsky Építő Kft. – építette.
A Swietelskynek nagyon kínos volt, amikor 2011-ben a BKV-s büntetőeljárással kapcsolatban kiderült, hogy a cég volt vezérigazgatója, Antal Attila azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért a metró 40 milliárd forintos belsőépítészeti tenderének elnyeréséhez nyújtott segítségéért. A Swietelsky persze tagadta a vádakat.
A metróvonal megépítésének költségéhez hozzájött még a szerelvények ára, ami 263 millió euró volt. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt a francia Alstom és a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorciumtól.
A Fidesz az OLAF-jelentéssel kampányolt
A beruházással kapcsolatban az OLAF 2016. november 28-án küldte meg az ajánlását a magyar ügyészség felé bűncselekmények gyanúja miatt. Az anyagot a Legfőbb Ügyészség az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének, Ingeborg Grässlenak írt tájékoztatása alapján a folyamatban lévő nyomozáshoz megküldte.
A kormány nyilvánosságra hozta a négyes metróról szóló OLAF-anyagot, és hosszú ideig szapulta vele Demszky Gábor ex-főpolgármestert és a szocialistákat. Külön sajtótájékoztatót is tartottak a jelentésről, többször idézték az OLAF megállapításait, és azokra hivatkozva “Magyarország legnagyobb korrupciós ügyeként" emlegették a négyes metró építését. Itt fontos megjegyezni, hogy sem ezelőtt, sem azóta nem hoztak nyilvánosságra egyetlen OLAF-jelentést sem, az Elios-ügyről szólót például kifejezetten titkolják.
Az OLAF négyes metróval kapcsolatos megállapításainak nagy része a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást tartalmazza. A jelentésből az nem derül ki, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közelálló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek.
Az OLAF-jelentés alapján 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A metrószerelvények beszerzésére vonatkozóan vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás. A gyanú az volt, hogy az Alstom 2,3 milliárd forint kenőpénzt fizetett azért, hogy tőle vegye a BKV a négyes és a kettes metró járműveit.
Emellett hűtlen kezelés miatt is vizsgálódott a nyomozó hatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján. A szervezet jelentése szerint ugyanis a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből – így a szerelvények megvásárlásával –, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.
Az üggyel az országgyűlés is foglalkozott, és Tarlós István főpolgármester a Gazdasági bizottság előtt elhibázott beruházásnak mondta a négyes metrót. A bizottság többek között azt állapította meg, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzést – nagy valószínűséggel – úgy készítették elő, hogy azt az Alstom kapja meg.
Kiderült az is, hogy az Alstomtól mintegy 180 millió forintot kapott Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó cége 2007-ben és 2008-ban. A volt miniszterelnök szerint az ügylettel minden rendben volt.
Az Alstom-ügy eljutott a vádemelésig
Az Alstom-ügyben a nyomozás idén április 10-én ért véget. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a vádlottak – két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár – elkövették a több millió eurós vesztegetést, amihez három fiktív szerződést kötöttek meg.
A pénzt a vádlottak között lévő Alstom vezető tisztségviselője adta át a metrókocsik beszerzésre 2015-ben kiírt közbeszerzésben, hogy a tenderen az Alstom vezette konzorcium nyerjen. A vádirat alapján a kenőpénz átadásában dán és osztrák gazdasági cégek közvetítettek, akiknek 8,4 millió eurót fizettek ki.
Ugyanakkor – mint 2017-ben beszámoltunk róla –, az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak, köztük a magyar bíróság által akkor körözött Terner Géza felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt indult büntetőeljárásban, ezért azt megszüntették. Ez az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból derült ki.
Az osztrák ügyészség megszüntette a nyomozást a Strabag lobbistái ellen az Alstom-ügyben Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból.
Terner Gézát a magyar hatóságok sem vonták felelősségre: a Központi Nyomozó Főügyészség most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a férfi nincs a vádlottak között, akik ellen az ügyészség – gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt – 2019. április 10-én vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken. Terner gyanúsítotti kihallgatása megtörtént, és erre tekintettel a bíróság az ellene kiadott nemzetközi- és az európai elfogatóparancsot 2019. március 5-én visszavonta, majd az ügye elkülönítésre és felfüggesztésre került.
Terner személye azért érdekes, mert a 444 egyik, a magyar letelepedési programról szóló cikke megemlítette, hogy az Ayudate cég dán anyavállalatának egyik igazgatóját ugyanígy hívták. Az osztrák sajtó akkor írt a férfiról, amikor a Strabagtól a magyar politikába áramló összegek útját próbálták követni. Terner Géza felbukkant a HIGI Papírsoft Zrt.-nél is, amely több százmilliós tartozást halmozott fel. A cég egy MSZP-közeli vállalkozás ügyvezetőjének lakcímén volt bejegyezve. A férfi és Terner közös cége vette meg 2000-ben a csillebérci úttörőtábort.
Címlapkép: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán) | OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság | OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/05/10/olaf-jelzesek-a-negyes-metro-ugyevel-sem-boldogult-a-magyar-nyomozohatosag/ | 2019-05-10 12:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Keleti pályaudvar mellett, a Kerepesi úton található Nemzeti Lovarda meglévő épületeinek átalakítására és bővítésére kiírt közbeszerzésen a West Hungária Bau (WHB) és a Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L Zrt. győzedelmeskedett. Eredetileg 2,5 milliárd forintos ajánlattal vitték el a projektet.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szombaton megjelent hirdetmény szerint azután, hogy április közepén már egyszer módosítani kellett a megkötött szerződést (emiatt 300 millióval drágult a projekt), most újabb költségnövelő változtatást hajtottak végre.
Ezúttal szerényebb összeggel, 21,5 millióval nőnek a költségek. Az indoklás szerint a Magyar Lovassport Szövetség még május 10-én jelezte a vagyonkezelő felé, hogy szerződésmódosításra ok merült fel. A WHB-nak és a Fejér B.Á.L.-nak el kell végeznie a pótmunkákat, melyek ellenértéke összesen 39,4 millió forint lesz, ennek kisebb hányadát a tartalékkeretből fedezik, 21,5 millió viszont tényleges költségnövekedést eredményez.
A teljesség igénye nélkül
kell egy új istállót építeni,
elkülönítő boxokat is,
növénytelepítést kell végezni,
útépítési és elektromos módosításokat is végrehajtottak.
A beruházás kivitelezésére 12 hónap áll rendelkezésre, tehát várhatóan 2018 tavasszal átadásra kerülhez a Nemzeti Lovarda. | Többet számlázhatnak Mészárosék a Nemzeti Lovardáért | Egyszer már módosították a Nemzeti Lovarda átalakítására és bővítésére vonatkozó szerződést, most ismét szükség volt rá, és ez újfent több pénzt jelent Mészároséknak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Tobbet_szamlazhatnak_Meszarosek_a_Nemzeti_Lovardaert.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-09-16 17:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kizárólag a közmédia közvetíti a 2026-os és a 2030-as férfi labdarúgó-világbajnokságot - jelentette be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Ez olyan szempontból nem újdonság, hogy a foci-vb-t eddig is a közszolgálati csatornán adták, a meccsek előtt és a félidőben azonban nem mindig volt híradó.
Az egyperces híradókat a magyar válogatott részvétele miatt kiemelkedő nézettségű 2016-os Európa-bajnokság meccsei alatt kezdte el adni az M4 Sport. Az alacsony nézettségű M1 híradóit ezzel nem csak az otthonokba, hanem a kocsmákba és az óriáskivetítőkre is kiterjeszthették, ahol sokkal több embert értek el. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Polyák Gábor nem számít újdonságra, innovációra a következő világbajnokságok idején, a kormány továbbra is ki fogja használni a magas nézettségű mérkőzéseket, és az azokat övező perceket.
"A focimeccsek struktúrája kiválóan megfelel az egyperces híreknek, a foci fideszes nemzetegyesítő szerepe pedig önmagában egy komoly fegyvertény. A magyar foci bármilyen aprócska sikere összefonódik Orbán Viktor személyes és a Fidesz pártsikerével, ezért ezt nem lehet már politikamentes területnek tekinteni" - mondta a Hírklikknek Polyák Gábor.
A 2026-os tornának Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok ad otthont, a mérkőzések nagy részét az Egyesült Államokban rendezik. Ez öt-nyolc óra időeltolódást jelent a magyarországi időhöz képest, tehát elképzelhető, hogy többek között a New Jersey-i döntőt is esetleg késő este nézhetjük meg, ami valamelyest csökkenthet a nézettségen.
Orbán lubickolhat, ha kormányon marad
Ahhoz, hogy a magyar válogatott az 1986-os, szintén Mexikóban rendezett világbajnokság után újra kijusson a tornára, selejtezőket kell játszania. Az európai selejtezőket jövő március és november között játsszák. Az összesen tizenkét, négy vagy öt csapatból álló csoport beosztását viszont már december 13-án kisorsolja az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A sorsolást, és a selejtező mérkőzéseket szintén az M4 közvetíti.
"Ha a magyar csapat is részt vesz a világbajnokságokon, akkor a nemzeti érzés az egekbe szökhet: egy-két nyertes meccs elég a tömeges ünnepléshez, amiben Orbán Viktor lubickolhat. Ebben a pillanatban nem érdekli a tömeget, hány milliárd forint ment teljesen feleslegesen a magyar fociba, és hány milliárd forint nem ment oda, ahova indokolt lett volna" - mondta a médiaszakértő. Azt azonban hozzátette, hogy egyelőre nem lehet látni, hogyan alakulnak a 2026-os, és a 2030-as világbajnokságokat megelőző magyar parlamenti választások.
Az új világbajnokságok közvetítési jogának megszerzésével a közmédia több mérkőzéshez jutott hozzá, mint az eddigi tornák alkalmával. A világbajnokságon most először vehet részt 48 csapat (a korábbi 32 helyett), ami összesen 104 mérkőzést jelent (az eddigi 64 helyett). A sok meccset nem lehet a szokásos egy hónapba belesűríteni, ezért 39 napra bővítették a világbajnokság időtartamát.
A propaganda erősebb az együttérzésnél
A nemzetközi futballban egyre nagyobb teret nyer az LMBTQ-közösség és a különböző etnikai hátterű játékosok melletti szolidaritás. Például a három évvel ezelőtti Németország-Magyarország mérkőzésen szívárványszínben kivilágított stadion fogadta a magyar csapatot Münchenben. A világbajnokságokon gyakran előfordul az is, hogy különböző származású játékosok képviselik egy ország válogatottját. Polyák Gábor szerint ezek nemhogy ártanának a kormánynak, inkább megerősítik a Fidesz hanyatló Nyugatról szóló narratíváját.
"Egyre szélesebb körben, egyre mélyebben itatják át a társadalmat az ezekkel a szimbólumokkal szembeni ellenérzések. A Fidesz ügyesen leválasztotta a szavazótáborát ezeknek a megértésétől, és az ezek mögött meghúzódó gondolatnak a befolyásától. Nem fognak a fideszesek hirtelen szívárványszínben látni. Egy kanadai meccsen megjelenhetnek a szolidaritást kifejező szimbólumok, de ha a Trump-érában rendezik a világbajnokságot, akkor ez az Egyesült Államokban nehezebben elképzelhető" - mondta Polyák.
A két következő világbajnokság mellett a közmédia lecsapott a 2028-as, Egyesült Királyságban rendezendő Európa-bajnokságra is. A 2030-as világbajnokságnak Spanyolország, Portugália és - első észak-afrikai országként - Marokkó ad otthont, az első három mérkőzést azonban Argentína, Uruguay és Paraguay rendezi a játékok száz éves évfordulója miatt. | A focimeccseken sem fognak szívárványszínben látni a fideszesek | A következő két labdarúgó-világbajnokságot az eddigiekhez hasonlóan az M4 Sport közvetíti. Polyák Gábor médiajogász szerint a focit már nem lehet politikamentes területnek tekinteni, de hiába a meccseken az LMBTQ-közösség melletti kiállás és a rasszizmus elleni küzdelem, a kormánypártiak figyelmét inkább az egyperces híradók kötik le. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-focimeccseken-sem-fognak-szivarvanyszinben-latni-a-fideszesek/439144 | null | true | null | null | Hírklikk |
Felháborodottan köszönte meg nemrég egy öcsödi lakos a rendőröknek címezve, hogy tízezer forintra büntették meg azért, mert nem a stop közlekedési jelzőtábla vonalában állt meg az autójával. Éppen ezért felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki óvatosan közlekedjen az utakon.
A megosztott történetet egymás után követték a hozzászólások, és többen jelezték azt, hogy vonalnál megállva semmi sem látható balra a kereszteződésben, ezért gurulnak előrébb, hogy kilássanak.
Csakhogy a KRESZ mást ír elő, amit többen jeleztek is. Egyikük Légrádi Lajos volt, aki az újonnan megválasztott képviselő-testület egyik tagja.
"Mielőtt behajtottam a kereszteződésbe, megálltam a STOP tábla vonalában az úttestre felfestett vonalnál, majd egyesbe raktam az autót, kigurultam, hogy kilássak, és mivel senki nem jött, elkanyarodtam balra. Ott voltak a rendőrök, meg is állítottak. Elkérték a személyigazolványomat, megfújatták a szondát, és miután mindent rendben találtak, elengedtek. Semmilyen csekket nem kaptam" - idézte fel a hozzászólásában írtakat a Blikknek.
"Nem egyedüli eset, hogy a STOP tábla vonalánál való megállást ellenőrzik az egyenruhások, Szarvason egy előttem haladót szintén megbüntettek azért, mert a felfestést figyelmen kívül hagyva hajtott be az egyik kereszteződésbe. Én egyébként ennek a közlekedési szabálynak a betartására - a többihez hasonlóan - odafigyelek" - jegyezte meg.
A vitába beleszólók egyike megosztotta Mr. Kresz Blog erre vonatkozó írását is.
"Az, hogy hol kell megállni az Állj, Elsőbbségadás kötelező! táblánál attól függ, hogy hol található a tábla, és hogy van-e felfestve megállás helyét jelző vonal.
Hol kell megállni a stoptáblánál?
Ha van megállás helyét jelző vonal, akkor a vonal előtt.
Ha nincsen megállás helyét jelző vonal, akkor a kereszteződésbe való behajtás előtt.
Ha vasúti átjáróban van elhelyezve a stoptábla, akkor a jelzőtábla előtt."
Az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért egyébként a helyszínen 10-20 ezer forint helyszíni bírság szabható ki.
Mindenesetre volt, aki megjegyezte, hogy 6 500 forintra büntették azért, mert bár kétszer is megállt, hogy a KRESZ előírásainak megfelelően megadja az elsőbbséget, de mivel az első megállás nem a tábla vonalában történt, nem volt kibúvó a büntetés alól. | STOP tábla miatt áll a bál Öcsödön | Az emberek többsége nem áll meg az „Állj, elsőbbségadás kötelező” stoptábla előtt felfestett vonalnál – hozták fel egy Facebook-bejegyzés miatt kialakult vitában a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsödön, miután több embert megbírságoltak a rendőrök azért, mert nem a KRESZ-ben előírtak szerint győződött meg arról, hogy behajthat-e a kereszteződésbe. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/a-stop-tabla-ocsod/8ef4t6c | null | true | null | null | Blikk |
A gyanú szerint megölte, majd elásta testvérét egy férfi a Tolna megyei Regölyben. Egy hónappal ezelőtt történhetett a gyilkosság, ami egy nappal ezelőtt, pénteken délután derült ki. A 43 éves férfi maradványait a házuk udvarán, egy gödörben találták meg a rendőrök. 42 éves testvére a történtek után ugyanúgy élt, mint előtte. Mikor kérdezték, hova tűnt a bátyja, mindenkinek azt mondta, hogy Budapestre ment dolgozni. A rendőrség részleteket egyelőre nem mond. | Élte tovább az életét, miután megölhette testvérét | Megölhette testvérét egy férfi a Tolna megyei Regölyben. Egy hónappal ezelőtt történhetett a gyilkosság, de csak most derült ki. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2023/08/19/tolna-megye-regoly-gyilkossag-elasta-megolte-testveret | 2023. 08. 19. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kirendeltsége szomszédjában zajlik a maffiagyanús embercsempészetnek tűnő, a környéket alapjaiban felforgató tevékenység Kőbányán. Az Átlátszó munkatársai a menekült-segítő önkéntesek között hetek óta hírhedt budapesti szállodákat néztek sorra a múlt hét végén, s azt tapasztalták: néhol visszavettek ugyan az üzemeltetők, több helyen azonban továbbra is padlógázzal pörög a menekültbiznisz. A hotelek tulajdonosi hátterében föltűnő, hogy a legdurvábbnak tűnő helyek működtetői utazási irodákat is futtatnak.
Ha igaz az, hogy ami sárga, totyog és hápog, az kacsa, akkor az, ami Budapest X. kerületében, a Harmat utcában zajlik, alighanem nagyüzemi embercsempészet.
Negyven-ötven menekült, zömében fiatal és középkorú férfiak, de asszonyok és kisgyerekek is várakoztak múlt szombati ottjártunkkor a kőbányai Hotel Seni Stúdium udvarán, szaletlis teraszán és kinn az utcán. A Seni előtti útszakaszon úgy váltották egymást a jelöletlen taxik, mint egy forgalmas belvárosi droszton.
A kaotikusnak látszó ügymenetben kigyúrt őrző-védőjellegű fiatalemberek tartottak rendet, észlelhetően ők – a helyszínen egyedüli nem-közel-keleti vonású férfiak – a "főnökök".
Egyikük kemény stílusban hajtotta el a nem kebelbeli taxist, s társával vezényelt a "szállóvendégeknek" is. A menekültek 4-5 fős csoportokban távoztak, kik taxival, kik gyalog a Harmat utcán vagy éppen dél-keleti irányba a Gyömrői út felé – ezt tapasztaltunk múlt szombat délelőtt a helyszínen járva.
Ahogyan mást is: figyelőautókat például a szállótól néhány száz méterre, de főképpen azt, hogy az egész, szervezett logisztikával működő vircsaft teljes nyíltsággal zajlik a főútvonalon, egy zsúfolt lakótelep tőszomszédságában.
A Seni hotel másik szomszédja nem más, mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) négyes számú kirendeltsége. A "szomszédság" – a gyanús szálloda a 129-es, a BÁH-kirendeltség a 131-es számon található – a szellősen beépített, erdős-ligetes útszakaszon 140 méter távolságot (másfél-két perc sétát) jelent ugyan, de így sem érthető, hogyan nem szúrt szemet senkinek, mi folyik egy címmel odébb. A BÁH-ba küldtünk erre vonatkozó kérdést, várjuk a választ.
Az Átlátszónak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó menekültsegitő önkéntesek folyamatosan tapasztalják a hatósági közönyt szállodaügyben: bejelentéseiknek nem lett foganatja, mondták egybehangzóan.
A politikai pártok közül éppenséggel a menekültellenes hozzáállásáról ismert Jobbik tett följelentést a Seniben tapasztalható események miatt, kérdésünkre a rendőrség sajtóügyeletén azt válaszolták: feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálják a beadványt.
A menekültsegitő önkéntesek, illetve pártja kerületi politikusainak tapasztalatairól informálisan tájékoztatott (az Átlátszónak meg nem nevezett) "főrendőröket" Schiffer András, az LMP társelnöke is – ő munkatársunknak azt mondta: benyomása szerint a rendőrök érzékelik az eset súlyosságát, úgymond, rajta vannak az ügyön, legfeljebb a szakszerű bizonyítás okozhat nekik egyelőre fejtörést.
Vízumbiznisz a háttérben
A Seni a magyarországi török kolóniába bejáratos forrásaink, csak úgy, mint több megkérdezett pesti taxisofőr elmondása szerint kvázi török enklávé: elvétve, ha megfordult más nemzetiségű vendég a menekültválság előtt (jelenleg szír menekültek adják a teltházat tapasztalataink szerint). A török mondás stimmelhet, és ez nem csak honlapjuk dizájnján látszik.
A Seni – a szó törökül azt jelenti, hogy "téged" – doménjét az ankarai címen élő Kursad Sekercioglu jegyeztette be, Google+ profilja szerint pedig alighanem rokona, a Budapesten élő Mete Sekercioglu adja meg munkahelyeként a Senit. Ő tavaly az Erdogan-rezsimmel rokonszenvezően nyilatkozott a török sajtóban, a lap úgy mutatta be, mint az Erdogan-barát Európai Török Demokraták Uniója vezetőségi tagját.
A kőbányai önkormányzat szálláshely-nyilvántartása szerint a Senit a Solária Média Hungary Kft. üzemelteti, amely idén június óta a Budapesten élő Göktas Merdol tulajdona. Göktas ismert üzletember: az ő érdekeltsége a tavaly hétmilliárd forintos forgalmat produkáló Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft.
A Green Tavel voltaképpen egy elegáns Gellért-hegyi villából irányított cégbirodalom: mediterrán – főképp török -, Közel-keleti és egzotikus úti célok mellet repülőjegyeket forgalmaznak, s járműkereskedő is tartozik a csoportba.
A Turizmus Online szaklap augusztus 23.-i cikkében méltatta a Göktas-csoport fejlődését, hírt adva nem csak arról, hogy 2,7 millió eurós autóbusz-beszerzésbe fogtak (az iroda honlapja jelenleg is felvételt hirdet buszvezetőknek), de az is kiderül az írásból, hogy beutaztatással is foglalkoznak, Törökországból érkező utasaiknak például maguk biztosítják a schengeni vízumot.
Sőt, augusztusban újabb vállalkozást is indítottak, amely "az egyszerűsített schengeni vízum megszerzésében is segíti ügyfeleit". A magyar kormányzati honlap szerint vízumügyekben Magyarország isztambuli főkonzulátusa az illetékes hivatal, tehát a Göktas-cég a főkonzulátussal kell együttműködjék.
Buszoztatás by Proxy
Szintén utazási irodát működtetnek az újbudai Hotel Berlin tulajdonosai. Berlinről az Átlátszó írta meg, hogy állítólag bezárva tartották a menekülteket és a pénzüket is elszedték a "koordinátorok".
Az Átlátszó a Hotel Berlinről: Embercsempészekre bukkantak a Migration Aid önkéntesei egy újbudai hotelben, a rendőrség nem lépett
Az üzemeltető a Hotelberlin.hu Kft., ami a 2009-2010-ben az FTC azóta felszámolásba dőlt sportreklám-cégét is vezető Nadim Balouch-é. 2013 júniusáig tulajdonostárs volt Balouch édesanyja is, aki a menekültügyben egyébként olykor szélsőségesen elutasító bejegyzéseket psztolt a Facebookon.
Balouch és édesanyja jelenleg is együtt tulajdonosok a Cseh-Szlo Tours Touroperátor Cseh és Szlovák Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben.
Az irodacég évek óta semmi vagy csak kevés árbevételt termel ugyan, de honlapjuk megújult, s látszik, a tulajdonosok igyekeznek több lábon állni, s – Göktasékhoz hasonlatosan – szintén a buszoztatás az egyik elgondolásuk. Oldalukról elérhető például az olcsó nemzetközi buszjegyeket kínáló Student Agency, amelynek magyar doménjét a Cseh-Szlo Tours használja.
Buszjegy.hu Kft. néven Balouch édesanyja (adóvégrehajtással terhelt) céget is működtet, a hasonló nevű internetes címre kattintva újfent a Student Agency oldala ugrik be – egy .com-os tartományban található, a kuncsaftoknak anonimitást garantáló Domains by Proxy regisztrált címről. A magyar kft cégbíróságon bejelentett email-címe [email protected].
Egyéb jelek is arra utalnak, hogy Balouchék és az ismert nemzetközi személyszállító Orangeways ötleteiből inspirálódhattak. Balouch és az Orangeways volt ellenőrzési vezetője, a cégétől nem túl barátságos körülmények közepette, feljelentést is kilátásba helyezve távozott Veizer Gábor több közös üzletet futtatott egy időben.
Már Veizer és a "narancsosok" közötti szakítás után alapították például az Euroways Sales Kft.-t nemzetközi személyszállításra – a kft 2013 novembere óta kizárólag Balouch-é.
A dél-budai szálló – amely történetesen a BÁH egyes számú, Budafoki úti kirendeltségétől van két buszmegállónyira – osztatlan közös tulajdonú ipari ingatlan utcai frontjára épült, a telek tulajdonosai között a magyar állam is megtalálható. A szállóépület azonban nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, hanem a vaduzi off-shore hátterű Lurdy Ház bevásárlóközpontot is működtető ingatlancégé – amelynél egyelőre nem válaszoltak érdeklődésünkre, mi a véleményük ingatlanhasználójuk üzletpolitikájáról.
Meglehet, alapvetően elégedettek. A turizmusban járatos forrásaink szerint Balouchék minden követ megmozgattak, hogy felpörgessék a bizniszt: szeretnék kiérdemelni a negyedik csillagot, ezért nemrégiben felújították az épületet. Úgy tudni, a rendőrséggel is jó kapcsolatokat építettek ki, forrásunk szerint például a március 15.-i állami ünnepre a fővárosba vezényelt rendőrök egy része például a Hotel Berlinben szállt meg.
Csakhogy ilyen tartalmú közbeszerzési közleményt nem találni a Közbeszerzési Értesítőben, a rendőrség pedig egyelőre adós a válasszal, hogy így történt-e valóban (egyéb kérdésünkre készségesen válaszolt a rendőrségi sajtóügyelet, az állítólagos berlines elszállásolással kapcsolatban azonban türelmet kértek, mondván, az Országos Rendőr-főkapitányság felel majd).
A pár nappal korábbi botrányos híradások után a berlinesek az Átlátszó tapasztalatai szerint visszavettek a menekültbizniszből – korábban ugyanolyan, részben utcai tömegjelenetekről számoltak be a Migration Aid önkéntesei, mint a Seninél tapasztalható.
Hétvégi "szállodatúránk" alkalmával, ha a senis mértéket messze alulmúlta is, jelentős volt ugyanakkor a menekültmozgás, a recepciósból hotelmenedzserré törekedett Király Hermina Valéria cége által működtetett Üllői úti Omnibusz Hotel közvetlen közelében.
A menekültek (pár tucat ember, vegyesen férfiak és nők, kisgyerekek) elsősorban a hotel melletti bokros részen gyülekeztek, ám a csoport egyes tagjai ki-bejárkáltak a hotel területéről. Meglehetősen egyértelműnek tűnt, ahogy a szomszédos benzinkút parkolójából őrző-védőnek tűnő férfiak a mozgást figyelik.
Egy önkéntes mesélte az Átlátszónak: egyszer a hotel telefonszámáról fölhívta őt egy menekült, és a tanácsát kérte, mondván, a szállóban többszáz eurós taxizásra próbálják eléggé rámenősen rábeszélni, miközben, ám ezt előle elhallgatták, nyitva voltak a határok és húszeurós vonatjeggyel el lehetett jutni Bécsig.
Az Átlátszó elküldte a rendőrségnek is az önkéntesektől kapott hotellistát, s azt a választ kapta, egy esetben indult eljárás. Más forrásból úgy tudni, ez az egy eset a józsefvárosi tisztviselőtelepen található Flórián Hostelé volt, ahol a múlt héten őrizetbe is vettek egy kínai származású hölgyet embercsempészés gyanújával.
Ottjártunkkor a turistaszálló zárva volt, a környék csendes, a lefogáskor és előtte azonban forrásunk szerint tízesével zsuppolták a taxik a Guo Huiqing tulajdonában lévő Taian Kft. által üzemeltetett Flóriánba. A hostel jelenleg – a booking.com szerint – nem foglalható, ami egyébként, olvasva a vendégek lesújtó véleményét a szállásról, inkább kedvez a fogyasztóvédelemnek.
Múlt szombaton végigjártuk a feketelista összesen hét hoteljét. A többi – a Határ úttól a Belvároshoz közelebb ugyan, de külső kerületekben található kevéscsillagos egységek – környéke csendes volt, semmi nem utalt a normális szállodaiparitól jelentősen eltérő tevékenységre.
Erre több magyarázat is lehet, forrásaink szerint egyszerűen beijedtek a Berlin sajtóbotrányától. A kormányzati szigortól aligha: a határzár, ha másoknak nem is, de az embercsempészeknek mindenképpen kedvez majd, jelentősen fölsrófolja az árakat.
A szigorral a csempészek nyernek
A tarifák jelenleg a fejenként néhány száz eurós tartományban vannak forrásaink szerint: Röszkéről Budapest taxival mintegy 200, a Budapest-Bécs útvonal hozzávetőlegesen 500, Münchenig 800 euró volt a viteldíj a menekültektől és önkéntesektől származó pár napos információk szerint.
Az Átlátszó beszélt ugyanakkor egy alvilági kötődésű forrással és egy taxissal, aki ugyan még csak "bedolgozóként" sem része a maffiának, de nem veti meg a pénzes fuvart. Mindkettőjük kapott a napokban ajánlatot, ami fejenként 1500, illetve 2000 euróról szólt volna, ennyiért a Hauptbahnhoffig kellett volna elvinni az utasokat Budapestről.
Ám mindketten nemet mondtak, mondván, az összeg csinos ugyan kétszer 2,5 óra munkáért (akár nyolcezer euró négy utassal számolva), de nagy a lebukás kockázata, ők ugyanis – szerintük ellentétben a török maffiával – nem élveznek immunitást a magyar hatóságok részéről, s a maffia védelme sem áll mögöttük.
Márpedig csak az ügyvéd elvinne tízezret euróban baj esetén, ráadásul ugrik az autó is, mint bűncselekmény eszköze.
De nem csak a tapasztalt csend és nyugalom miatt nem nevezzük meg a többi szállót. Azért sem, mert a többi esetben forrásaink sem voltak meggyőződve róla, hogy a többi szállodában is szervezett embercsempészet folyik-e – ráadásul, ahogy a Berlinről és a Seniről hírlik, a menekültek megfélemlítésével és megtévesztésével -, vagy az üzemeltetők a nagyobb forgalom reményében "csak" eltekintenek a papírok, úti okmányok tüzetes átböngészésétől a bejelentkezéskor.
Nem mintha ez nem lenne bűncselekmény – jogellenes tartózkodás elősegítése (amennyiben, ahogy szállodákban általában, pénzért csinálják), de a jog szerint is enyhébben minősül, mint az embercsempészet. Aminek a lényege a jogsértő határátlépés elősegítése (itt már az ingyenes segítség is büntetendő, a fizetség pedig súlyosító körülmény).
A szállodák nyilvánvalóan nincsenek az államhatáron – csakhogy a bírói gyakorlat a "segítséget" meglehetősen tágan értelmezi: akár egy térkép vagy GPS átadása is ide tartozhat. Külön súlyosító körülmény, ha a csempészet személyt sanyargatják, illetve bűnszövetségben végzik a tevékenységet.
Szervezettségre utalhat például az a logisztika is, amit a Seninél megtapasztaltunk mi is (és korábban az önkéntesek), de fontos kérdés lehet, hogy honnan hallották a menekültek, hogy éppen ezekre a szállásokra kell menni. E tekintetben csak találgatni lehet: a menekültek még az önkénteseknek sem árultak el konkrétumokat, legvalószínűbb, hogy szájhagyománnyal terjed a hírük, s már Szerbiában vannak "ügynökeik".
Az egyik önkéntes felhívta a figyelmet egy arab nyelvű, több mint százezres tagságú, a menekülők egymás közötti kommunikációjára létrejött Facebook-csoportra is, ahol korábban tagok reklámoztak pár feketelistás budapesti szállót.
Hotel Berlin Chilében
Megkerestük azokat az üzemeltetőket, amelyeknek a szállóját megemlítettük. Általában emailt írtunk – a honlapon, illetve a cégbíróságon megadott céges címeikre, illetve ha találtunk, privát elérhetőségeikre (ha volt, mindre). Mivel egyáltalán nem leltünk email-címet a Flórián esetében, őket az egyik szállásfoglaló oldalon feltüntetett mobilszámon hívtuk.
A telefont egy magyarul beszélő asszony vette föl, aki érdeklődésünkre azt a választ adta, hogy a hónap végén érkezik "a hölgy" férje Magyarországra, nála kellene érdeklődni.
Az emailekre egyelőre (négy nap alatt) csak a Hotel Berlinből kaptunk választ – onnan viszont nyomban kettőt is. Az első a Fővárosi Cégbíróságon megadott [email protected] végződő címre írt levélre érkezett. A Chile középső részén, Santiagótól 470 kilométerre Északra fekvő La Serena városában található Hotel de Turismo Berlin-ből (az automatikus válaszban annyi állt, hogy a szálló 2010-ben bezárt). Pár nap spéttel pedig Nadim Balouch válaszolt a honlapon feltüntetett címre küldött érdeklődésünkre.
Válaszában – amelyben utalt az elvégzett felújításokra és arra is, hogy minden "igaztalan/bulvár hírre" jogi lépéseket tettek és tesznek jó hírük érdekében – kiemelte: "szállodánk mint eddig is, továbbra is fontosnak tartja a törvényes működést, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt hetekben több hatóság is előre be nem jelentett ellenőrzést végzett, és mindent rendben talált".
Rádi Antónia | Nagyüzemi menekültcsempészet hatósági szemhunyással? Ezek az érintett budapesti szállók | Nagyüzemi menekültcsempészet hatósági szemhunyással? Ezek az érintett budapesti szállók | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/09/17/nagyuzemi-menekultcsempeszet-hatosagi-szemhunyassal-ezek-az-erintett-budapesti-szallok/ | 2015-09-17 15:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kondorosi Csárda Múzeumban rendezett eseményen a Kisgazda Polgári Egyesület februárban megválasztott elnökeként először szerepelt nyilvánosan Erdős Norbert országgyűlési képviselő. Mint mondta, Békés vármegyében mindig is erős volt a kisgazda mozgalom, így fontos, hogy mint gyűjtőtábor tovább tudjanak létezni. Hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem kérdezték meg a magyar gazdákat arról az Európai Bizottság által tett állásfoglalásról, amely szerinte túl megy minden határon, hiszen ez gyakorlatilag a jelenlegi területalapú támogatások megszüntetését irányozza elő 2027-től. Az elnök rávilágított arra, hogy ezzel az európai lopakodó jogalkotás betette a lábát az agráriumba is. Erdős Norbert kiemelte, hogy mintegy 380 milliárd euróról van szó, melyből 550 milliárd forint a magyar gazdatársadalmat érinti, így az agrárpetícióval tulajdonképpen ezt a támogatási összeget kell megvédeniük, mely kezdeményezéshez természetesen ők is csatlakoztak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrégiben megválasztott elnöke arról beszélt, hogy számos fontos kérdésre kell közösen megoldást találniuk, mint például a termelés hatékonysága, az öntözés vagy a fiatal generáció képzése, de ezzel a történéssel most mindenképpen foglalkozniuk kell. Papp Zsolt György kifejtette, hogy az Európai Unió 2027-től a jelenlegi területalapú támogatások helyett jövedelemalapú támogatási rendszert vezetne be, legfőképpen különféle környezetvédelmi szempontokra hivatkozva. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi juttatások jól felhasználhatóak, hiszen ez a pénz például hozzájárul a következő gazdasági év elindításához, illetve a hatékony és fenntartható mezőgazdaság műveléséhez. Az elnök rámutatott arra is, hogy az intézkedés nem csak a gazdákat érintené, hiszen a klímavédelmi célok érdekében visszaszorítaná az állattartást, ami végső soron a fogyasztókra is komoly hatással lenne. Papp Zsolt György azt ígérte, nem hagyják, hogy az eddig elért eredményeket az új javaslat veszélyeztesse, ezért indították el az agrarpeticio.hu oldalt, mellyel a magyar érdekeket szeretnék képviselni az unió döntéshozóival szemben.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára beszédében kitért azokra a tévhitekre, melyek a nyilvánosságban keringenek az agrártámogatások kapcsán. Dr. Cseh Tibor András elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt indult el az a program, amely a nagy gazdaságok helyett a családi gazdaságokra helyezi a hangsúlyt. Itt példaként említette az őstermelői adókedvezményt, ami Európában is egyedülálló, illetve az Agrár Széchenyi Kártyát, mely egy kedvező finanszírozású hitellehetőséget biztosít a gazdálkodók számára. A főtitkár leszögezte, nem igaz az a feltételezés, hogy az agrártámogatások jelentős részét a nagy cégek viszik el, ezek a pénzek szerinte elsősorban az egyéni gazdaságok megsegítését szolgálják. Hozzátette továbbá, hogy a tervek szerint az uniós agrártámogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kötnék, ami szintén komoly aggályokat vet fel, ezzel ugyanis hazánk vagy Lengyelország jelenleg nem kapna semmilyen támogatást.
Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ Békés vármegyei elnöke kiemelte, teljes mértékben egyetértenek a petíció jelentőségével, hisz csak ebben a térségben 60 milliárd forintnyi támogatás sorsáról van szó. Mint fogalmazott, a 2022-es történelmi aszály előtt a gazdatársadalomnak nem volt szüksége ilyen mértékű támogatásra, azóta viszont minden egyes forint jól jön a gazdáknak, hisz a juttatások számos esetben segítették ki őket a kiszolgáltatott helyzetükből. Megemlítette egyébiránt, hogy idén 12 fő falugazdász állt munkába, valamint 2 új falugazdász irodát nyitottak a vármegyében, emellett mindenkit arra kért, hogy a petíció aláírásával álljanak az ügy mellé többek között azért, hogy a magyar családokat a jövőben is magyar alapanyagokból tudják ellátni.
Csapóné Hernádi Noémi, a MAGOSZ Békés vármegyei Gazdasszony Tagozatának elnöke mély aggodalmát fejezte ki a javaslat iránt, ami véleménye szerint sem a gazdálkodók, sem a fogyasztók javát nem szolgálja. Mint rámutatott, eddig sem ingyen érkeztek a támogatások, hiszen nagyon súlyos szabályoknak kellett megfelelniük, ezek ugyanakkor biztosították a versenyképességet. Szerinte ha megvalósulnak a tervek, akkor veszélybe kerülhet a helyi fiatal gazdák jövője is, ami azért lényeges, mert Békés vármegyében az agrárium válságálló és jövőképet jelentő ágazat, ugyanis ez biztosítja számos fiatal számára a boldogulást, illetve a generációváltás alapját is jelenti. Az elnök emellett felháborítónak tartja az unió húsfogyasztás csökkentésére irányuló törekvéseit, melynek eredményeképpen az állattenyésztőket egy egyszeri kifizetéssel kártalanítanák. Megjegyezte, hogy számára azért is érhetetlen az elképzelés, mert a világ sertés, illetve marha állományának 90, valamint 80 százaléka nem az Európai Unióban található, így a döntésnek nem sok érdemi hatása lenne a környezetre nézve. Továbbá szerinte ezáltal nagymértékű importbehozatalra lenne szükség, ami óriási ökológiai lábnyomot hagyna maga után. Zárásként ő is a petíció aláírására buzdította az agrárium szereplőit. | Agrárpetícióval védenék a magyar gazdák érdekeit | A magyar gazdák érdekeinek védelmében agrárpetíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/agrarpeticio-nak-magosz-kondoros | null | true | null | null | BEOL |
A nyolcvanas években algériai diákok Szolnokon a Vízügyiben tanultak. Az egyik közösségi oldalon egy megsárgult fotót tettek közzé, így keresték az egykori nebulókat.
Surman Pál, a Szolnoki SzC Pálfy-Vízügyi Technikum intézményvezetője elmondta, az osztály tablóképe még mindig a Tószegi úti tanműhelyükben van.
Ahogy tudja, egy projekt keretében 10-15 tanuló jött Magyarországra Afrikából, a vízgazdálkodásról, kútfúrásról, víztisztításról szerezhettek információkat. A képzést francia nyelven végezték .
- Ha jól tudom egyikük Szolnokon, míg a másik Rákóczifalván telepedett le később - emelte ki az intézményvezető.
Hogy pontosan mi lehet velük, egyelőre nem tudni. Az egyik szolnoki témákkal foglalkozó Facebook-csoportban keresni kezdték őket, s még egy korabeli fotót is megosztottak róluk. | Algériai diákok Szolnokon tanultak | Az algériai diákok Szolnokon a Vízügyiben tanultak a nyolcvanmas években. Egy megsárgult fotó bukkant fel róluk, utánajártunk, mi igaz a hírből. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/algeriai-diakok-szolnokon-vizugyi | null | true | null | null | SZOLJON |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket, és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót, és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | SZOLJON |
A Magyar Narancs legfrissebb számában megjelent "Az EU-s oktatási pályázatok NER-esítése. Megjött már a komisszár" című írásában a Tempus Közalapítvány sorsával foglalkozunk. Ízelítő a cikkből.
Október végén nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Tempus Közalapítványt 2008 óta vezető Tordai Pétert indoklás nélkül menesztette az alapítványt felügyelő kuratórium vezetője, helyét pedig a Fidelitas volt budapesti elnöke, Varga-Bajusz Veronika veszi át. Utóbbi korábban azzal került a hírekbe, hogy 2017-ben kirúgatta Simicska Lajos fiát a szervezetből. Tordai leváltása után Hermándy-Berencz Judit főigazgató-helyettes beadta felmondását, a közalapítvány 183 munkatársa pedig levélben tiltakozott a kuratórium döntése ellen.
Varga-Bajusz Veronika a Fidelitasban viselt tagsága mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rácz Zsófia elődje, az azóta Fidelitas-elnökké választott Illés Boglárka mellett volt ifjúságügyi főosztályvezető, az utóbbi években pedig a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozott. A közalapítvánnyal nem most kerül először kapcsolatba – egyrészt a minisztériumban foglalkozott az Erasmus+ ifjúságügyi programjaival, másrészt 2016-tól előbb állandó vendégként, majd 2018-tól tagként vett részt az alapítvány kuratóriumának munkájában is.
Személyében gyakorlatilag mégis egy pártkatona került a közalapítvány élére: Varga-Bajusz ugyanis nem csak a Fidelitasban viselt tisztséget, 2018-ban a Fidesz–KDNP országos választási listáján is szerepelt, igaz, a nem túl előkelő 204. helyen.
Tordai menesztése és az ő kinevezése azért látványos – és egyben váratlan – lépés, mert a Tempus amúgy jó nevű, elismert közalapítvány, amely, úgy tűnt, az eddigi vezetésével is élvezte a kormány támogatását: tavaly Tordaiék vehették át a Magyarok Európáért díjat, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Miniszterelnökség közösen ad ki.
A közalapítvány kezeli gyakorlatilag a magyarországi oktatás nemzetközi kapcsolataival összefüggő majd’ minden programot, évente milliárdok felett rendelkezik: 2019-es beszámolója szerint a külügy által közvetlenül fizetett 5,8 milliárd forintos Stipendium Hungaricum-pályázat támogatásait nem számítva összesen 20,6 milliárd forint kihelyezéséről döntöttek.
A vezetőváltás miatt adódik a kérdés: elképzelhető, hogy a továbbiakban csak a kormánynak kedves emberek és projektek fognak támogatást kapni? Miközben az uniós beágyazottság miatt erősen szabályozott a közalapítvány működése, változó, hogy az egyes pályázatokat hogyan bírálják el, de a végső szót minden esetben a közalapítvány kuratóriuma mondja ki, amelyet idén január 1-jével alakítottak át.
Bár a 11 tagú testületben legfeljebb 5-en lehetnek minisztériumi küldöttek, vagyis a kormány emberei elvileg nem kerülhetnek többségbe, annak új elnöke Czibere Károly volt szociális ügyekért felelős államtitkár lett, és több kormányközeli figura is bekerült a testületbe.
További részleteket a Tempus Közalapítvány történetéről, munkájáról, illetve arról, hogy mennyire tudna beleszólni a politika a döntésekbe, az e heti Magyar Narancsban olvashatnak! | Mit hozhat a fideszes vezető kinevezése a Tempus Közalapítványnál? | Pártkatona került az uniós oktatási pályázatok koordinálásával foglalkozó Tempus Közalapítvány élére – de mennyire fog tudni beleszólni a politika a pályázatok elbírálásába? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tempus-kozalapitvany-politika-135269 | 2020-11-28 16:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány újra megjelentette a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programjának az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívását.
Rámutattak, hogy a gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék, a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát generálja.
Az ágazati támogatási program az MTÜ javaslatára idén májusban indult a vidéki szolgáltatók relatív versenyhátrányának mérséklésére. Ebben eszközök és készletek beszerzésére lehet pályázni. A támogatás energia- és üzemelési hatékonyságjavításra is használható. Üzletenként egymillió forint igényelhető.
A közlemény idézte Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint az energiahatékonysági projektek nemcsak a költségek csökkentésében, hanem a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játszanak.
A mintegy 6 hónapja futó programban több ütemben hívhattak le támogatást a különböző üzlettípusok: az első körben pályázó egész évben nyitva tartó vidéki éttermeket követően a cukrászdák, a zenés-táncos szórakozóhelyek, az alkalmi vendéglátó üzletek, a kávéházak és az alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek adhatták be igényeiket. Jelenleg az éttermek mellett a büfék pályázhatnak, míg a program további szakaszaiban az italüzletek és bárok adhatják be majd igényeiket.
A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat, akik kérdéseiket a +36 1 550-1855 -ös telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen keresztül tehetik fel. A programról további információk a kisfaludyprogram.hu online oldalon érhetőek el.
Az MTÜ és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztés ét és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott, amelyben ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez - írta a MTÜ. | Egymillió forintos támogatást kaphatnak a vidéki éttermek | December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/egymillio-forint-tamogatas-etterem-palyazat-mtu | null | true | null | null | HEOL |
Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 esetben engedélyeztek idén nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az Igazságügyi Minisztériumban. Ez július 19-ig összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet jelent – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a tárcától kapott válaszból.
A Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján kértük ki az addigi adatot, mivel az ügyben nyilvánosságra került első hírek alapján a korábbi években ilyen, miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során figyelhették meg egy mobiltelefonra települő alkalmazás segítségével az Orbán-kormány több kritikusát, civileket és újságírókat is.
A július 19-ig jóváhagyott engedélyek csaknem ezres száma azt jelzi, hogy idén igencsak megszaporodtak a nemzetbiztonsági célú megfigyelések. A nyár közepéig kis híján annyi ilyet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint 2015-ben egész évben. Tavaly több, 1285 információgyűjtést engedélyeztek, de ezt a számot az idei tempóval már október 4-én elérik. Az év végére pedig összejöhet akár az 1700 jóváhagyó aláírás is.
Az utóbbi évek – nemrég a 168.hu cikkében is közzétett – statisztikái alapján a tendencia egyértelmű: évről-évre több, miniszteri jóváhagyáshoz kötött, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést végeznek a titkosszolgálatok. Vagyis
egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit a tudta nélkül megfigyelnek, lehallgatnak, a leveleit elolvassák, és rögzítik, mi történik az otthonában.
A fentieket “minden az egyben” módszerrel képes megvalósítani a nemzetközi lehallgatási botrány főszereplője. Az izraeli NSO cég Pegasus-szoftvere a célszemély mobiljára települve képes minden azon tárolt és átmenő adatot – fotó, videó, internetes tevékenység, levelezés – továbbítani, valamint a kamera és a mikrofon bekapcsolásával a környezetet megfigyelni, rögzíteni.
A tavalyi 1285 engedély még nem is olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében, 2020-ban kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyen eset volt, és 2018-ban sem sokkal kevesebb, 1282. Igazán az évtized közepétől lőttek ki a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.
Az engedélyezés gyakorlata az utóbbi években nem változott, pedig 2016-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ennek törvényi szabályozásáról kimondta, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Azért, mert a végrehajtó hatalmat képviselő miniszter nem tekinthető objektív, elfogulatlan külső engedélyezőnek, emiatt nem garantálható a visszaélésszerű megfigyelés sem.
Ami a miniszter személyét illeti, a jelenlegi tárcavezető, Varga Judit a botrány kirobbanása után azzal igyekezett távolítani magától az ügyet, hogy kijelentette: az engedélyeket nem is ő írja alá, hanem államtitkárára, Völner Pálra “szervezte ki” ezt a feladatot. Akárhogy is, a kérelmet előterjesztő titkosszolgálati tisztviselő mellett az engedélyt megadónak, az aláírónak is nagy a felelőssége.
A Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként ilyen kérelmeket annak idején szintén jóváhagyó Bárándy Péter erről a HVG-nek úgy nyilatkozott: “A legnehezebben körülhatárolható és a legkevésbé precízen meghatározható terület az, amikor nemzetbiztonsági sérelmek veszélyét akarják elhárítani, és ehhez kérnek engedélyt a leplezett eszközök alkalmazására.” Szerinte
ilyenkor a miniszternek egy alkotmányossági tesztet kell lefolytatnia: azt kell mondania a szolgálatoknak, támasszák alá, hogy ezek az információk csak leplezett eszközökkel szerezhetőek be, és ha ez valóban így van, akkor azt kell vizsgálni, szükséges-e és arányos-e az alapvető jogok ilyen mértékű korlátozása.
Bárándy Péter: Ha Varga Judit első válasza butaság, onnan nehéz továbblépni
Ha egy újságíró olyat tesz, ami nemzetbiztonsági sérelemmel jár, szóba jöhet a megfigyelése, hiszen nincsenek ilyen szempontból védett szakmák - véli Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter a lehallgatási botrányról. Arról nem tud, hogy valakit bírói vagy miniszteri engedély nélkül hallgattak volna le, arról viszont igen, hogy az engedélytől egy picit elrugaszkodott a titkosszolgálat, ami szintén jogsértő.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy a magyar titkosszolgálatok figyeltek-e meg a Pegasus-szoftverrel rendszerkritikus civileket, ellenzéki politikusokat, ügyvédeket, oknyomozó újságírókat, miként arra a Direkt36 július 18-án, egy nemzetközi oknyomozás részeként közreadott cikke utal. Ám arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.
Ha így volt, tisztázandó, hogy mindez jogszerűen történt-e. Mindezt azonban szinte lehetetlen kideríteni, és még nehezebb a nyilvánosság számára megnyugtató módon bemutatni, mivel az ilyen titkos információgyűjtések részletei minősített adatnak számítanak, nem hozhatók nyilvánosságra, sőt börtönbüntetést kockáztat, aki ilyen titkos információkat tár a nyilvánosság elé.
Kémelhárítás kémek nélkül: átlátszó fedősztorival figyeli kritikusait az Orbán-kormány
Már az izraeli kémszoftver alkalmazása előtti időkben egyértelmű jelei voltak annak, hogy az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kockázatot igyekszik kreálni a politikai ellenfeleiből, de akkor még úgy tűnt, ez csak a politikai adok-kapok része és nem gondolja komolyan.
A Pegasus-ügyben mindenesetre az ügyészség már nyomozást rendelt el, miután az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke Stummer János, valamint Kálmán Olga, a DK politikusa is feljelentést tett. Az ügyben több beadvány is érkezett továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), melynek elnöke, Péterfali Attila szintén megindított egy vizsgálatot.
A parlament Honvédelmi Bizottsága mellett a legilletékesebb Nemzetbiztonsági Bizottság is vizsgálná a megfigyelési ügyet, ám eddig nem jártak sikerrel, mivel a témában összehívott rendkívüli ülést távolmaradássukkal bojkottálták a kormánypárti tagok. Így Pintér Sándor belügyminiszter is hiába ment oda, hogy – korábbi ígéreteinek megfelelően – zárt ülésen adjon tájékoztatást a testületnek.
Pintér elment a rendkívüli ülésre, de a kormánypárti szabotázs miatt nem kellett beszélnie
A kormánypártiak távolmaradása miatt határozatképtelen volt a Pegasus-botrányt kivizsgálni igyekvő nemzetbiztonsági bizottság ülése, hiába ment el rá Pintér Sándor belügyminiszter. Az ellenzéki tagok szerint ez a Fidesz részéről felér egy beismeréssel, egyébként pedig szeptemberben újabb ülés lesz, és addig saját hatáskörben vizsgálódnak - minderről azonban a közvélemény az ügy titkossága miatt nem tudhat meg semmit.
Pintér Sándor egyébként a botrány kipattanása óta következetesen állítja, hogy “2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.” Magabiztosságának oka lehet, hogy – miként 2016-ban ő maga fogalmazott – “egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.
Éppen az ezt lehetővé tevő magyar törvényi szabályozást kifogásolják jogvédők. Köztük Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója is, mondván: “Valóban olyanok a törvényeink, hogy bárki törvényesen lehallgatható. Ettől még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű. Márpedig, ha igaz, amiről szó van, az visszaélésszerű hatalomgyakorlás.”
Máshol ebbe belebukna a politika - interjú Szabó Máté Dániel jogásszal a megfigyelési ügyről
A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének - mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.
Nem mellékes, hogy a legális, sok ország titkosszolgálata által használt Pegasus-kémszoftvert a forgalmazó NSO cég és Izrael állam exportengedélye alapján elvileg csak bűnözők és terroristák ellen lehet bevetni, miközben a kiszivárgott nevek alapján másokkal szemben is használták. Ez ellen az NSO keményen fellép, a visszaélések miatt állításuk szerint több országnál blokkolták a hozzáférést.
Tudni érdemes, hogy a miniszteri engedéllyel végzett nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtések immár ezerhez közelítő száma csak a jéghegy csúcsa. Létezik egy másik, a nem nemzetbiztonsági, hanem bűnüldözési célú titkos információgyűjtés kategória is. Ez szintén külső engedélyhez kötött, de itt nem a miniszter, hanem egy ügyész, illetve nyomozati bíró adja meg az engedélyt. Ezeken kívül pedig a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, amit elég az adott szolgálat vezetőjének jóváhagyni.
Amúgy nemcsak a nemzetbiztonsági, hanem a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés határai is meglehetősen tágak. Ezért is érték szakmai bírálatok annak idején a 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény bizonyos részeit, és a kódex véglegesítésekor néhány ponton finomítottak ugyan a kormánypártok, nem sikerült teljesen eloszlatni azt az aggályt, miszerint a módosított jogszabály alapján szinte bárkit megfigyelhetnek titkos eszközökkel.
Ugyanis bizonyos súlyos bűncselekményeknél a gyanú megalapozottságának tisztázására "előkészítő eljárásban" lehet alkalmazni bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket bárki ellen, aki "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet", vagy akár csak ilyen szóba jöhető személlyel "közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart". A törvény előkészítésekor fel is merült aggályként, hogy
a gumiszabályt alkalmazva politikai ellenfelek, közéleti aktivisták, civil szervezetek ellen is felléphet titkos eszközökkel a hatalom.
Ilyesmivel legalábbis fenyegetőztek már korábban kormánypárti politikusok. Emlékezetes Németh Szilárd Fidesz-alelnök esete, aki 2017 őszén a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként "nemzetbiztonsági fenyegetésként" azonosított civileket, közéleti aktivistákat, sőt azzal is előállt, hogy a titkosszolgálatokkal megfigyelteti az általa a "Soros-hálózat" tagjaiként azonosított civil szervezeteket. Miután ilyet jogszerűen nem tehetett volna, a NAIH vizsgálódni kezdett, Németh pedig kénytelen volt bevallani, hogy ezzel csak hencegett, de nem tette meg. | Itthon: Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig | Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210807_Majdnem_ezer_titkos_megfigyelest_engedelyeztek_a_nyar_kozepeig | 2021-08-07 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Babos Attila (Dunántúli Napló)
– Nem jó irányba haladnak ma a dolgok a magyar agráriumban, ez látszik abból, ahogyan 2010 óta „elosztották” mintegy 20 ezer hektárnyi állami föld lejáró bérleti jogát, s ezért a felelős a politikai elit, amely szövetkezett a spekulatív tőke embereivel, pedig pont azt ígérte, hogy megvédi attól a mezőgazdaságot – jelentette ki tegnap Ángyán József. A volt földművelésügyi államtitkár a Patacs Rácváros Egyesület meghívására tartott Pécsett előadást.
Baranyában is harminc pályázó vitte el az újonnan bérbe adott terület 44 százalékát. Szerinte épp az a mézesmadzag, hogy a nagybirtokosok támogatása mellett sok-sok apró pályázót jutalmaznak. A „fideszes földosztogatásról” példaként hozta a felcsúti polgármestert, aki 25 beadott pályázatából 25-öt nyert.
Pedig a kormány épp azt ígérte, megvédi az agráriumot, hangsúlyozta. A 400 ezer hektár állami föld 80 százaléka szerinte olyanok kezében van ma, akik spekulációs céllal, feltehetően politikai hátszéllel kerülhettek helyzetbe, közülük nem kevesen 0, 10, 100 forintos hektáronkénti bérleti díjat fizetnek.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] A volt földművelésügyi államtitkár a Patacs Rácváros Egyesület meghívására tartott Pécsett előadást, legalább százhúsz ember előtt
Orbán Viktor miniszterelnökkel arról egyeztek meg, hogy a kisbirtokokat, a helyi családi gazdaságokat részesítik előnyben – mondta. Európában ez az alapvető modell, s ez működőképes, sőt ez képes egyedül hosszú távon a fejlődésre, szemben a spekulációs földszerzéssel.
Elképesztőnek nevezte, hogy Csányi Sándor baranyai „zenélő” és légkondicionált, 3,5 milliárdos tehenészete jelentős közpénz hozzáadásával épülhetett fel, ami szerinte gazdaságilag nonszensz, ahogy az is, hogy a bankár bejelentette, szeretné, ha az ilyen típusú létesítményekre szabnák az új földtörvényt.
A Fejér megyei Kajászón már történt polgári engedetlenség az új földbérleti szerződések miatt, ott egy helyi sem nyert a pályázaton, ám ők rájöttek arra, hogy egy pályázatnál szabálytalanság történt, ezért maguk felszántották az adott földet, bevetették, s jelezték a Nemzeti Földalapkezelőnek tettüket. Újságírói kérdésre Ángyán József elmondta, úgy tudja, Csorna környékén a helyiek készülnek hasonlóra, mert ott az eredményhirdetés előtt kiszivárgott, hogy a Fideszhez közel álló vállalkozó, Nyerges Zsolt vihet majd szinte mindent. Ha ez kiderül, akkor Ángyán szerint ott „kiegyenesítik a kaszát”. Kérdésünkre, hogy e módszerrel mennyiben ért egyet, annyit mondott, nem örülhet annak, ha valahol az állam részvételét megkérdőjelezik.
Utalt arra is, hogy idővel szükség lehet egy, a kisgazdapárt helyét átvevő pártra, mert ma senki, a Magosz sem képviseli a parasztokat. Újságírói kérdésre azt mondta, ő elmúlt 60 éves, van öt gyereke, nagyon meg kellene gondolnia, hogy egy esetleges parasztpárt élére állna-e.
Kérdésünkre, hogy az általa is emlegetett fideszes földmutyi hogyan működhet, milyen módszerrel tudják kihozni nyertesnek a saját embereiket, azt mondta, az értékelésnél a pályázatot gazdaságossági és szakmai szempontból nagyon magas pontszámmal jutalmazhatják, de az értékelésnek a szempontjai nincsenek lefektetve. Ez ellen ő sokat küzdött, nem sikerült ezen államtitkárként sem változtatnia, pedig meggyőződése, hogy a rendszer lehetőséget adhat a visszaélésekre.
A Dunántúli Napló megkérdezte a volt államtitkártól azt is, hogy kért-e lemondása után meghallgatást Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy meggyőzze az igazáról. Ángyán József azt mondta, remélte, miután olyan körülmények közt kérte fel Orbán Viktor, amilyen körülmények közt felkérte őt az államtitkári munka elvállalására, majd emberileg kíváncsi lesz arra, hogy mi a baja. Azt remélte, hogy a miniszterelnök majd érdeklődik nála, érdekelni fogja, hogy miért mondott le, ezért ő külön időpontot nem kért Orbán Viktortól, egyszer sem. Kérdésünkre, hogy miután kiderült, hogy ez hiú remény, nem gondolja-e, hogy mégiscsak személyes meghallgatást kellene kezdeményeznie a miniszterelnöknél, Ángyán József közölte, hogy a továbbiakban sem fog keresni ilyen alkalmat, miután a miniszterelnök pontosan tudja, hogy mi a baja neki, és ő maga is tudja, hogy mi a probléma.
Dél-Amerika felé
Ángyán József szerint az uniós területalapú támogatásokból is lehet tudni, hogy a három legnagyobb hazai földbirtokos Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt nagyvállalkozók. Csányinak nagyjából 16 700 hektár földje lehet, amely Ángyán szerint már-már dél-amerikai típusú földbirtokméret. De ami ott történt, az rémisztő.
A nagytőke felvásárolta a földeket, kiszorította a vidéki parasztságot, ők a városokba menekültek, amelyek ma zsúfoltak, nyomornegyedekkel, rossz bűnözési statisztikával. Kérdésünkre azt mondta, úgy tudja, az EU ezt a veszélyt felismerte, és a jövőben átalakulhat a támogatási rendszer. | Ángyán József: „Azt reméltem, Orbán Viktort érdekelni fogja, mi a bajom” | A kormány azt ígérte, megvédi az agráriumot a spekulatív tőkétől, és a családi gazdaságokat támogatja, de nem ezt teszi – mondta tegnap Pécsett Ángyán József. A volt földművelésügyi államtitkár Orbán Viktort és Csányi Sándort is sokat emlegette. | null | 1 | https://www.bama.hu/gazdasag/2012/10/angyan-jozsef-azt-remeltem-orban-viktort-erdekelni-fogja-mi-a-bajom | 2012-10-27 11:58:00 | true | null | null | BAMA |
2004.08.10. 05:00
Az SZDSZ ügyvivő testülete ma foglalkozik a Wekler Ferenc földterületeit érintő ügyekkel is, miután a parlament alelnöke ezt maga kezdeményezte. A politikus az eseményen családja beruházásai mellett ki kíván térni az egyes ellenzéki képviselőket érintő állami támogatásokra is. A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez az SZDSZ-es politikussal szemben a mentelmi bizottságnál.
Először ül össze az SZDSZ ügyvivő testülete azóta, hogy Wekler Ferenc földterületeivel kapcsolatos információkat közölt a Magyar Nemzet. A mai tanácskozáson a szabad demokrata politikus tájékoztatni kívánja a testületet földvásárlásairól, a birtokait érintő állami támogatásokról és családjának különböző beruházásairól. Wekler Ferenc lapunknak elmondta: az ügyvivő testület előtt felsorolja azokat az ellenzéki politikusokat, akik 1998-tól kezdődően hozzá hasonlóan ültetvénytelepítési támogatást kaptak. A képviselő Demeter Ervin (Fidesz) tokaji földjeire kapott, Mádi László (Fidesz) feleségének, valamint Font Sándornak (MDF) juttatott támogatásokról kíván részleteket közölni.
Az ülésen minden bizonnyal kitérnek Kuncze Gábornak az Országgyűlés alelnökére vonatkozó kijelentéseire is. Az SZDSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy mindenkinek, aki magas politikai tisztséget tölt be, hivatali ideje alatt távol kell tartania magát az állami pénzektől. Hozzátette: az ilyen ügyeknek politikai következményei szoktak lenni.
– A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Wekler Ferenccel szemben a parlament mentelmi bizottságánál – jelentette be Szijjártó Péter. A parlament alelnökével szemben a mórágyi földterületek átminősítése kapcsán lép fel az ellenzéki párt. – A képviselők jogállásáról szóló törvény szerint az országgyűlési képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel – közölte.
Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke elmondta: amíg a beadványt nem látta, nem nyilatkozik az ügyben. Összeférhetetlenségi beadvány esetében az érintettnek öt napon belül kell nyilatkoznia a mentelmi bizottság elnökének, hogy szerinte fennáll-e összeférhetetlenség, vagy nem.
Az MDF levélben kér választ Németh Imre agrárminisztertől arra, hogy milyen szakmai indokok alapján döntött a tárca Mórágy községnek a szekszárdi borvidékhez csatolásáról – közölte Almássy Kornél. A párt arra is választ vár a szakminisztertől, hogy miért hagyta figyelmen kívül a tárca az érintett szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának véleményét a döntés meghozatalakor. Wekler a kormányváltás után jelentős földterületeket szerzett Tolna megyében, amelyhez állami támogatást is igénybe vehetett birtok-összevonási támogatás jogcímén. A képviselő Tolna, illetve Baranya megyei birtokaira 270 millió forintos viszsza nem térítendő szőlőültetvény-telepítési támogatást is kaptak a földek használói, a politikus rokonai és gazdasági társaságok. A Weklerék által elképzelt pincészetet (amelynek építésére szintén szeretnének pályázni) a piacon nagyobb presztízsűnek tartott, magasabb árkategóriába tartozó nedűvel tölthetik fel egy júniusi minisztériumi rendeletnek köszönhetően. Az agrárminiszter ugyanis úgy határozott, hogy Mórágy, ahol a közelmúltban Wekler Ferenc is bevásárolt, ezentúl nem a tolnai, hanem a szekszárdi borvidékhez fog tartozni. Az intézkedés ellen a szekszárdi borászok jogorvoslattal éltek, mire ígéretet kaptak a tárcától, hogy felülvizsgálják azt. A település szekszárdi borvidékhez csatolását maga Wekler is szorgalmazta, amiről egy önálló indítványa is tanúskodik.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint az ügyvivő testület megtárgyal minden olyan kérdést, ami politikai napirendjén szerepel. Ezek szerint a testület várhatóan foglalkozik majd Demszky Gábor legújabb botrányaival is, bár az még kérdéses, hogy a főpolgármester részt vesz-e a tárgyaláson. Demszky júliusban új horvátországi nyaralójával került a címlapokra, amire ráerősített a hír, hogy egy budapesti önkormányzati cég jutányos áron adta bérbe terepjáróját a politikusnak. A személygépkocsit a cég alkalmazottjainak kellett megjavítaniuk az Adrián, Demszky után utazva. Legutóbb arra derült fény, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. az Opel Frontera mellett egy luxusautónak számító Volkswagen Touareget is jutányos áron – 4500 forint/nap – adott bérbe a gyorshajtás miatt bevont jogosítványú politikusnak. A bérleti díjat a Főpolgármesteri Hivatal állta. Demszky a törvényes határidő előtt közzé kívánja tenni vagyonnyilatkozatát is, ugyanis egyik budafoki ingatlanjáról kiderült, hogy nem akkora, amekkorát korábbi bevallásában elismert.
Az ügyvivő testület emellett feltehetően megtárgyalja az SZDSZ-es informatikai minisztérium egyik beszerzésének körülményeit is, amely kakaóbiztos számítógépek megrendelésére vonatkozott óvodások részére.
Demeter Ervin (Fidesz): El kell, hogy keserítsem Wekler Ferencet, ugyanis én soha nem lobbiztam területek átminősítéséért, az összeférhetetlenségi eljárás pedig emiatt fog megindulni ellene. Szőlőültetvény-telepítési támogatásért ugyanakkor pályáztam; ha megkapom a tárcától, akkor a megítélt összeg becslésem szerint a századrésze lesz az SZDSZ-es politikus földjeire megítélt támogatásnak.
Font Sándor (MDF): Visszautasítom Wekler Ferenc állítását, hogy ültetvénytelepítési támogatást kaptam volna. Bár én még soha nem kezdeményeztem bírósági eljárást senkivel szemben sem, ezúttal meggondolom a dolgot. Wekler azzal próbálja meg kicsinyíteni bűnét, hogy politikustársait is besározza. | Az SZDSZ-t is foglalkoztatják Wekler Ferenc ügyei | Az SZDSZ ügyvivő testülete ma foglalkozik a Wekler Ferenc földterületeit érintő ügyekkel is, miután a parlament alelnöke ezt maga kezdeményezte. A politikus az eseményen családja beruházásai mellett ki kíván térni az egyes ellenzéki képviselőket érintő állami támogatásokra is. A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez az SZDSZ-es politikussal szemben a mentelmi bizottságnál. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/az-szdsz-t-is-foglalkoztatjak-wekler-ferenc-ugyei | 2004-08-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Ezt a régiót nem csak a korrupció sújtja, hanem a szélsőséges éghajlat is” – mondja Jamila Venturini újságíró, aki több éve dolgozik különféle projekteken Januáriában. Januária (ejtsd: Zsanuária) egy kis város a Brazília közép-keleti részén található Minas Gerais államban. A Minas Geraisról szóló angol Wikipédia-cikk szerint ez az állam a legnagyobb brazil tej- és kávétermelő terület, és az ország több elnöke is innen származik, beleértve a mostani elnököt Dilma Rouseffet is.
A városban 64-65 ezer ember lakik, ezzel a számmal még mindig „vidéknek” számít. Ezenfelül Januária az ország egyik legszegényebb régiójában található. Éghajlata félsivatagi, emiatt az itt élőknek hosszú időszakokat kell kibírniuk eső nélkül. Az egyik legfőbb bevételi forrásuk a mezőgazdaság, különösen a családok próbálnak saját fogyasztásra eleget termelni, de az időjárás nem igazán partner ebben. A helyi folyón zajlik némi halászat, de az ipar például egyáltalán nem elég fejlett ahhoz, hogy munkahelyeket biztosítson mindazoknak, akik dolgozni szeretnének Januáriában. A hivatalos statisztikák szerint a város gazdasága leginkább a szolgáltató szektorból érkező bevételekre támaszkodik. Végső soron pedig – Jamila Venturini elmondása szerint – ez a régió közismert arról, hogy itt készítik a brazilok legjobb alkoholos italát, a cachaçát.
Az elmaradottságnak ez a szintje rengeteg problémát jelent a helyiek számára, akik olyan gondokkal küszködnek, melyeket a brazil nagyvárosok lakói nem ismernek. Jamila Venturini szerint ezeket a problémákat elképzelni sem tudja a többi brazil, az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi média beszámoljon róluk. Ilyen probléma például az, hogy mennyien élnek áram nélkül ebben a régióban, és milyen nehezen tudják emiatt a modern kommunikációs eszközöket használni.
Ma már történelmi tény, hogy a szegényebb brazil városokból a fiatalok mindig délre vagy délnyugatra költöznek a nagyvárosokba, például São Paolóba vagy Rio de Janeiróba. Az alacsony jövedelműek helyzete némileg javult Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége idején, aki több szociális intézkedést léptetett életbe, köztük a Zéró Éhség programot, amely segélyben részesítette a szegényeket. Az elnök népszerűsége megugrott az olyan régiókban, mint amiben Januária is található, de Venturini szerint a költségek miatt országos vita alakult ki a programról.
2011-ben Januária közel 44 millió brazil reált (kb. 4,9 milliárd forint) kapott a szövetségi kormánytól. A város költségvetésének nagy részét az innen bejövő pénz adja. Minas Gerais államtól és a város által üzemeltetett szolgáltatásokból még becsordogált pár millió. Fábio Oliva oknyomozó újságíró 2008-ban egy Jamila Venturini által készített dokumentumfilmben azt mondta, a város teljes költségvetése körülbelül 48 millió reál. Annak idején Oliva szerint a pénz nagyjából harminc százaléka tűnt el a korrupció miatt.
2004 és 2008 között Januáriának hat polgármestere volt. Összesen kettőnek kellett volna lennie a 2004-2008 és a 2008-2012-es ciklusokra, de Venturini szerint a polgármesterek többségét valamilyen bűncselekménnyel vádolták. Egyesek börtönbe kerültek, mások ellen még ma is zajlik az eljárás.
Josefino Lopes Viana polgármester például pénzmosás és közpénzek gondatlan kezelése miatt került börtönbe. Ez utóbbi azt jelentette, hogy úgy bánt a város költségvetésével, mintha a saját pénzéről lenne szó. Pénzügyi titkára Fabricio Viana volt, egy helyi üzletember, akit már korábban ismertek korrupciós ügyeiről, és aki jelentős tételeket utalt egy ismeretlen bankszámlájára a város oktatási büdzséjéből. A polgármestert és titkárát letartóztatták, de pár nap múltán szabadlábra helyezték őket, és néhány évvel később Josefino Lopes Viana ismét beszállt a város vezetéséért folyó politikai versengésbe.
Fabricio Viana végül a helyi korrupció-ellenes baráti társaság munkája révén került végleg börtönbe. Azért ítélték el, mert igyekezett nemlétező vagy korrupt cégekkel leszerződtetni a helyi önkormányzatot. Ezek a cégek arra szolgáltak, hogy kipumpálják a pénzt a költségvetésből a nyilvános tendereken állandóan elnyert pályázatok révén, túlárazott szolgáltatásaikkal. A pénzt végül egymás között osztották el – mármint a polgármester és a többi politikus.
Fontos figura a januáriai politikai életben a korábbi polgármester, João Lima, akit legutóbbi mandátuma idején vádoltak meg korrupcióval. Limát öt alkalommal választották polgármesterré, így már fiai is kivették részüket a helyi törvényhozásból. De amikor 2007-ben kiderült, hogy egy országos szintű, egészségügyi pénzeket érintő korrupciós ügyben érintett, a bíróság megszakította mandátumát. Ő nem próbált újra indulni a helyi választásokon.
Az egyik legnagyobb akadályt Januária elszámoltathatóságra vágyó lakosai számára valószínűleg az jelenti, hogy azt sem tudják, kik foglalkoznak a város ügyeivel. A város honlapján nincsenek közzétéve a tisztviselők nevei, így a helyieknek ki kell nyomozniuk, ki tagja mondjuk valamelyik helyi tanácsnak. Jamila Venturini elmagyarázta, a „nyomozás” úgy néz ki, hogy az ember megkérdezi az ismerőseit és a szomszédait. Mivel ez egy kis város, valaki biztosan tudni fogja a választ.
A mostani polgármestert, Maurílio Arrudát 2008-ban választották meg. Sok helyi, köztük Fábio Oliva is úgy véli, hogy az ő megjelenése az itteniek politikához való hozzálláásának változását tükrözi. Arruda homo novus a januáriai döntéshozásban, nem volt tagja a korábbi hatalmi köröknek, és jogi diplomája sokat segített neki a helyi korrupció-ellen harcoló polgárokkal szemben. Hiszen annak ellenére, hogy új arc a helyi közéletben, neki is megvoltak a saját botrányai: a választások idején szavazatok vásárlásával vádolták. A januáriai barátok társasága, az Asajan megpróbálta felelősségre vonni, de a vádakat elejtette a helyi bíróság. Az ő ciklusa az idén ér véget. Januária az ősszel új helyi választásoknak néz elébe.
A korrupció a legfontosabb területekről vonja el a pénzt
Hét évvel ezelőtt Fábio Oliva oknyomozó újságírónak elege lett. Nem bírta tovább nézni, ahogy a korrupció tönkreteszi szülővárosát, Januáriát. Még fiatal emberként költözött el egy nagyobb városba, Montes Clarosba, ahol több lehetősége volt munkát találni. Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor apja a mentőautóban vesztette életét Montes Claros és Januária közt félúton, mert a januáriai kórház nem tudta ellátni. Ekkor Oliva úgy döntött tesz a Januáriában dúló korrupció ellen – de nem költözött vissza.
„Ennek a valóságnak – a visszamaradottságnak, az elmaradottságnak, a gyógyszerek és az orvosok hiányának, a rosszul felszerelt kórháznak – az egyedüli oka a korrupció” – nyilatkozta egy interjúban. Oliva nemcsak apja szívrohama miatt, hanem Januáriában élő testvére kérésének engedve szállt be a korrupció elleni harcba. Tucatnyian verődtek össze és elindították a Januária Barátai Társaságot (Asajan), amely közel nyolc éve küzd a korrupció ellen és felügyeli a közpénzek költését Januáriában. A társaság munkájának támogatása érdekében Oliva időközben elkezdett jogot tanulni.
Ugyanabban az interjúban Fábio Oliva elmondta, ő úgy vette észre, hogy „a korrupt politikusok a legfontosabb területekről szeretik elvonni a pénzt: az egészségügyből és az oktatásból.” Meggyőződése, hogy a korrupt politikusok célja hagyni, hogy a gyerekek megfelelő oktatás és a demokratikus jogaikról való ismeretek nélkül nőjenek fel, így aztán nem lesz, aki felelősségre vonja őket tevékenységük miatt. Oliva szerint ez a korrupció hosszú távú eredménye, rövid távon olyan következményei vannak, mint amelyek az apja két kórház között bekövetkezett halálához vezettek: „nincsenek kesztyűk az orvosi procedúrák végrehajtásához, nincsenek fecskendők, nincsen gyógyszer és nincsen orvos (mert nem akarnak dolgozni, ha nem fizetnek nekik)”.
Oliva és az Asajan tagjai, 180 másik Barátok Társasága szervezettel rendelkező brazil város példáját követve, maguk vágtak bele a korrupciós ügyek felderítésébe. Módszerük, hogy összegyűjtenek minden fellelhető bizonyítékot és átadják azokat az állami ügyészeknek, akik a korrupciós esetekkel foglalkoznak az ügyészségen. Az Asajan olykor a többi társaság segítségével gyűjt információkat a feltehetőleg korrupt cégekről más államokban, olykor pedig felkeresik őket az informátorok. Így tett például Januária egyik egészségüggyel foglalkozó tanácsadója, aki a szervezet indulása idején három doboznyi fénymásolattal jelent meg, mert munkája során minden gyanús ügylet dokumentációjáról másolatot készített. A legújabb információforrás pedig az új brazil információ szabadságról szóló törvény, amely 2012 májusában lépett életbe.
Felkészítik a fiatalokat a független újságírásra
Fábio Oliva akkor ismerkedett meg Amanda Rossi és Jamila Venturini újságírókkal, amikor felkeresték, hogy a brazil Barátok Társasága szervezetek témájában interjút készítsenek vele. Jamila Venturini ma Buenos Airesben él, mert itt jár társadalmi tanulmányok mesterképzésre. Korábban a brazil Article 19 munkatársa volt, szellemi tulajdonról, emberi jogokról és információ szabadságról szóló cikkeket írt.
2011 szeptemberében és októberében Oliva, Rossi és Venturini műhelyfoglalkozásokat tartottak Januáriában olyan fiataloknak, akik szerettek volna tenni a város ügyeinek átláthatóságáért a civil média eszközeivel. Összesen tizenhárman vettek részt a Januáriai civil újságírók címmel tartott workshopokon. Jelentkező volt minden korosztályból, de végül a szervezők olyan fiatalokat választottak, akik már aktívak voltak valamilyen közösségben, például részt vettek a helyi egyház tevékenységeiben.
A Rising Voicestól kapott támogatásból hat hétvégén tartottak műhelyfoglalkozásokat, ahol a részt vevők megtanulták, mitől lesz egy cikk objektív és kiegyensúlyozott, mi a civil újságírás és hogyan találhatnak információkat nyilvánosan elérhető adatbázisokban a sztorijaikhoz. A részt vevő fiatalok interjúkat készítettek a workshopra meghívott vendégekkel, és cikkeket írtak Januáriáról, hogy gyakoroljanak. A cikkek a foglalkozásnak létrehozott honlapon jelentek meg, és ingyenes újság formájában is terjesztették őket Januáriában.
„Arról beszéltem a részt vevőkkel, hogy alá kell támasztaniuk [a tényeket], mert nagyon lelkesedtek azért, hogy írjanak a korrupcióról, és mert ez egy probléma Januáriában. Valakitől illegális építkezésekről hallottak, de mondtuk nekik, hogy alá kell támasztaniuk, amit mondanak, és attól lesznek hitelesek. És különösen azért, mert rágalmazással vádolhatják őket. Fábiót többször vádolták meg rágalmazással, de sok esetben nyert. Még mindig létezik a polgári rágalmazás [Brazíliában], mely elég magas büntetésekkel jár” – mondta Venturini arról, milyen témákat vitattak meg a workshopokon.
A részt vevő fiatalok Januária életéről írtak cikkeket, például a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos problémákról, a cachaça gyártásáról és a helyi kórházban uralkodó állapotokról. A csoport passzív ellenállást tapasztalt egyes felkeresett hatóságok részéről. Néhány tisztviselő addig halasztgatta az interjúkat, hogy végül a felkérés teljesítéséről is megfeledkezett.
Jamila Venturini szerint a civil újságírók számára a legnagyobb kihívást a nyilvános adatbázisok használatának megismerése jelentette, és az, hogy közérdekű adatigénylések elküldésében kellett gondolkodniuk. Brazília 2011 novemberében a világon 89.-ként fogadott el információ szabadságról szóló törvényt. Az új törvény 2012 májusában lépett életbe, de a Brasil Aberto civil szervezet tanulmánya szerint a brazil állampolgárok nem igyekeztek kipróbálni új hatalmukat a kormányzat felett, és egy másik felmérés azt mutatta, a lakosság mindössze öt százaléka értesült az új törvény létezéséről.
Korábban is válaszolniuk kellett a közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatigénylésekre, de nem volt külön jogszabály, amely előírta volna kötelezettségeiket, így aligha lehetett felelősségre vonni azokat, amelyek megtagadták az információk kiadását. Venturini elmondása szerint a brazil újságírók gyakran nehezen kezelhető, nehezen elemezhető formátumban kapták meg a dokumentumokat. Ez is olyasmi, amit egy információ szabadságról szóló törvénynek kell precízen szabályoznia.
Habár a bloggerek fontos szerepet játszanak a brazil korrupciós történetek nyilvánosságra hozásában – különösen az újságírók szeretik ezen a platformon publikálni, ha találnak valamit –, hatásuk korlátozott egy olyan környezetben, ahol a fősodratú média (melyet a politikusok és gazdasági csoportok befolyásolnak) még mindig a vezető információforrás.
Nem sokkal jobb a helyzet lokális szinten. Januáriában például az egyik korábbi polgármester sógornőjéé a helyi napilap. „Ha nem is közvetlen a kapcsolat, közvetetten akkor is a kormányzat propagandája” – mondja Jamila Venturini. – „Mi alternatív médiát akartunk létrehozni. A csoport pólókat, névjegykártyákat készített és elkezdte a hírverést a közösségi médiában.”
A januáriai civil újságírók blogja hamarosan egyéves születésnapját ünnepli a helyi választásokról szóló tudósításokkal. | Brazília: Baráti társaságok a korrupció ellen | Közel kétszáz brazil városban jöttek létre Barátok Társasága nevű szervezetek, amelyek helyi szinten küzdenek a korrupció ellen. Januária egy kis város az orszá | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/08/17/brazilia-barati-tarsasagok-a-korrupcio-ellen/ | 2012-08-17 08:17:33 | true | null | null | atlatszo.hu |
Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: „A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva.”
Egy teljes épületet szereztek meg
A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).
A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig „gép és berendezés” nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.
A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.
Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.
Az pedig kivételes lehetőség, ha valaki egy egész épületet meg tud szerezni Budapest szívében, márpedig ebben az esetben ez történt.
Habony, Rogán és Michaeli
A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.
A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.
Bontási engedélyt kértek
A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. „Bármi lehetséges” – mondta Csermely a 24.hu-nak.
A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.
Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.
Két évszázadnyi történelem
A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.
Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.
Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint
akár egy 12,5 méter magas utód is kerülhet, ami a telek tetszőleges hányadát (a föld alatt akár a 100 százalékát) foglalhatja el – feltéve persze, ha a zöldfelületi arány 10+5 százalék felett marad.
Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.
Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.
A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.
A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.
Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.
A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt „csókpalotája”, amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.
A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.
A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol
a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.
– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.
A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.
A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.
A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került. | Rogán barátjának érdekeltségénél landolt az egykori szexbarlang épülete, amit nemrég adott el a Belváros | Már megkérték az engedélyt a ház elbontására, amelynek Shabtai Michaeli úgy lett a tulajdonosa, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/07/26/rogan-antal-shabtai-michael-bastya-utca-ingatlan-onkormanyzat/ | 2022-07-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Arra most nincs lehetőség, hogy Horvátország megvásárolja az INA részvényeit a Mol-tól, írja meg nem nevezett, magas rangú kormányzati forrásra hivatkozva a Jutarnji list, miután szerdán a magyar kormány közleményben fenyegette meg a horvátokat, hogy a Mol eladja részesedését az INA-ban. Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója részvényvásárlásra, így a Mol részesedését csak egy orosz cég vehetné meg. Ez pedig még jobban meggyengítené a horvát fél helyzetét. Egy esetleges orosz vásárló nem akarna tárgyalni a vállalat irányításáról, és az INA-t alárendelné az orosz érdekeknek. Ezek pedig ellentétesek a horvát stratégiai érdekekkel.
A lap szerint a magyar kormány szerdai döntése után, a több éve húzódó konfliktus új, eddig legveszélyesebb szakaszba lépett. Orbán Viktor komoly támadást intézett a horvátok ellen, miután Horvátország Interpol-körözést adott ki Hernádi Zsolt, a Mol vezetője ellen. A kormány közleménye szerint a kabinet számára a Mol érdeke egyúttal nemzeti érdek is, ezért Hernádi Zsolt kiadatásának kérdése nem a Mol, hane a magyar állam problémája.
Államközi konfliktus
Azzal, hogy államközi szintre emelte a kérdést, Budapest jelezte, hogy nem akar foglalkozni Mladen Bajic főügyész lépéseivel, hanem Zoran Milanovic zágrábi kormányát tartja felelősnek a további fejleményekért. Nagyobb problémát jelent, hogy a magyar kormány sajátosan gondolkodik a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás viszonyáról. Orbán, aki minden állami intézményt ellenőrzése alatt tart, valószínűleg nehezen tudja elképzelni, hogy Milanovic nem tudja és nem is akarja befolyásolni a bíróság működését - írják horvát lapok.
Ebben a végtelenül bonyolult helyzetből csak az lehet a kiút, ha a felek az EU segítségét és közvetítését kérik, írja a lap.
A horvát kormány továbbra sem kommentálja a magyar kabinet szerdai közleményét. Nem tudunk eleget, mondta Zoran Milanovic miniszterelnök a kormányülés előtt.
"A horvát kormánynak nincs ehhez köze, és majdd meglátjuk, hogy folytatódhatnak a tárgyalások." A miniszterelnök arra szólította a kabinet tagjait, hogy ne nyilatkozzanak. "Az eseményeket nem hadiállapotként fogom fel", mondta Milanovic.
Magyarország mindig Horvátország kiemelkedő barátja volt, függetlenül attól, ki volt kormányon. Remélem, hogy ez nem fog változni. Sajnálom, hogy így alakult, de a kormány itt semmit sem tehet", mondta a horvát kormányfő.
Racionális vagy politikai döntés?
Várható volt, hogy a magyar kormány utasítja a Molt, hogy készítse elő az INA részvényeinek eladását, mondta Davor Stern, akit a Jutarnji list olaj- és gázipari szakértőnek aposztrofál. Stern szerint a lépés gazdaságilag indokolt, és abban politikai szempontok nem játszottak szerepet. A hasonló helyzetbe került részvényesek többsége így járna el, hiszen a portfóliójuk értékére kell figyelniük.
A Mol akkor adhatja el az INA részvényeit, ha a potenciális vásárlók érdeklődést mutatnak, mondta a lapnak.
Vele ellentétben a döntést politikai indíttatásúnak tartja Ljubo Jurcic, a horvát közgazdászok társaságának elnöke. Szerinte Horvátország számára kifejezetten káros egy ilyen lépés.
Egy szomszédos, baráti, ugyanazon politikai és védelmi rendszerbe tartozó állam felszólította az egyik nagy befektetőt, hogy vonuljon ki Horvátországból, mert úgy látja, ott diszkriminálják és nincs biztonságban, mondta Jurcic.
Ez negatív üzenet a befektetőknek: a diplomáciai-politikai botrány azt jelzi, hogy Horvátország nem tartja be sem a saját törvényeit, sem a nemzetközi előírásokat. Még érvényes az INA privatizációjáról szóló törvény, amit Horvátország önállóan hozott, mondta Jurcic. A Mol törvényesen szerzett részesedést az INA-ban, a részvényesek pedig egymás között döntöttek a vállalat irányításáról. Ha bűncselekmény – például korrupció – történt, azért az elkövetők felelnek, nem pedig a cég.
A Mol hibázott, amikor saját emberét ültette az INA élére, mondta Mirko Zelic, a horvát akadémia műszaki tudományos osztályának tagja. Szerinte az olajiparban az a szokás, hogy a cégeket helyi menedzsment irányítja. | Orosz tulajdonostól félnek a horvátok | Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója részvényvásárlásra. Zágrábban attól félnek, hogy az INA esetleges új tulajdonosa Oroszországból érkezne. A helyi lapok szerint Orbán Viktor nem tudja elképzelni, hogy a horvát kormány nem akarja befolyásolni a bíróságot. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131003-horvatorszagnak-nincs-penze-az-ina-visszavasarlasara.html | 2013-10-03 13:09:00 | true | null | null | Origo |
A földbérleti szerződéseket eredetileg 10 évre kötötte meg az állami társaságokkal az ÁPV Rt., de később az időközben felállított Magyar Nemzeti Földalap kht. egyoldalúan felemelte 50 évre.
A Népszabadság információi szerint az állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) elsőként a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, illetve annak jogutódja ügyében indítaná el a bírósági eljárást. Erre akkor kerül sor, ha a társaság jövő hét végéig nem válaszol a földalapkezelő felszólítására, az 50 éves földbérleti szerződés felülvizsgálatáról.
A lap úgy tudja, hogy az NFSZ azt szeretné elérni, hogy a bíróság állapítsa meg: érvényes-e az adott bérleti szerződés és, ha igen hány évre szól a bérleti díj.
A meghosszabbított földbérleti szerződések mellett, rendkívül kedvező kamatozású, több milliárd forintos MFB-hitelekkel, és birtokszerzési előjogokkal kedvezett az Orbán-kormány a 12 állami gazdaságnak.
Az Országos Rendőr-Főkapitányság októberben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben. A Népszabadság értesülései szerint a rendőrség vádemelési javaslattal átadja az ügyet az ügyészségnek, mert több esetben megalapozottnak találta többek közt a hűtlen kezelés, és csalás, illetve a számviteli törvén megsértésének gyanúját. | Próbaper indul a tizenkét állami gazdaság ügyében | A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet bírósághoz fordul az Orbán-kormány alatt privatizált 12 állami társaság ötven éves földbérleteinek ügyében - értesült a Népszabadság. Az első próbaper a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság jogutódja ellen indul. A társaságok ügyében október óta nyomozást folytat a rendőrség is. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20030206porbaper.html | 2003-02-06 23:40:00 | true | null | null | Origo |
A Paksi Atomerőmű új blokkjait építtető MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2014 decemberében nyújtotta be engedélykérelmét az illetékes kormányhivatalnak.
A Greenpeace ezután elemezte és véleményezte az engedélykérelem alapjául szolgáló dokumentumot. Álláspontjuk szerint az új paksi blokkokról készült hatástanulmány hiányosságai miatt nem alkalmas arra, hogy az alapján elbírálható legyen a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó kérelem. A dokumentum számos lényeges kérdést homályosan fejt ki, vagy egyáltalán nem is tárgyal: ilyen például az építési és üzemeltetési ütemterv, a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok kezelése, az erőmű majdani leszerelése, valamint az egész Paks II projekt gazdaságossága, finanszírozása, összevetése az alternatívák hatásával.
Tekintettel a projekt nemzetgazdasági jelentőségére, nagyságrendjére és időtávjára a tervezett beruházás környezeti hatásait az alternatíváival együtt, a gazdaságossági kérdéseket is figyelembe véve kellene értékelni.
A kérdések a tervezett beruházás gazdasági, társadalmi, környezeti súlyára való tekintettel sokkal részletesebb tárgyalást, alaposabb bemutatást igényelnek. Mindezek miatt a dokumentum kiegészítésére, helyenként teljes újraírására van szükség. A Greenpeace ezért követeli, hogy a beruházás valódi ütemterve alapján folytassák le a vizsgálatokat, valamint pótolják a hatástanulmány további hiányosságait. | Greenpeace: alkalmatlana a paksi hatástanulmány | Az új blokkokról szóló hiányos hatástanulmány alapján nem lehet elbírálni a környezetvédelmi engedélyt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/08/05/greenpeace-alkalmatlana-a-paksi-hatastanulmany/ | 2015-08-05 12:29:46 | true | null | null | 24.hu |
Súlyos milliárdokhoz jutottak a Századvég nagy elődei
Nem vitatják a 2006 és a 2010 közötti kormányok legfőbb tanácsadó cégei azt az összeget, melyet az előző ciklus költéseiről közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu-val. A Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet 16,8 milliárdos költéséből 5,9 milliárdot vitt el a kormányok 10 legfontosabb partnere, amiből a szaktanácsadásra költöttek a legtöbbet. Közülük 4 cég ma már veszteséges, ám vezetőik állítják, ezért inkább a válság okolható, nem az állami megrendelések elapadása.
A nagy nemzetközi tanácsadó cégeket megelőzve az Ipsos volt az előző kormányzati ciklus egyik legfőbb nyertese: a minisztériumok által a hvg.hu közérdekű adatkérése nyomán összeállított dokumentáció szerint ez a kutatóintézet 2006 és 2010 között 1,29 milliárd forintért dolgozott az előző kormányoknak. A Gyurcsány Ferenc, majd az utolsó évben a Bajnai Gordon vezette kabinetek főleg szakpolitikai tanulmányokat rendeltek be külsős cégektől: a Miniszterelnökség közlése szerint erre négy év alatt összesen bruttó 10,2 milliárdot költöttek. Ezen a területen viszont a nemzetközi piacokon csak Big Four-ként emlegetett tanácsadó és könyvvizsgáló cégek voltak a korábbi kormányok legfőbb partnerei: a munkákért a Deloitte, a PwC Magyarország, Ernst and Young és a KPMG összesen 2,4 milliárd forintot kapott.
A hvg.hu pénteken számolt be arról a kimutatásról, melyet a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból állított össze a Miniszterelnökség: a kormánytól kapott dokumentáció szerint 2006 és 2010 között összesen 16,8 milliárd forintot költöttek a kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra. A hvg.hu azt követően fordult adatkérésével a Miniszterelnökséghez, hogy egy közérdekű adatkérő pernek köszönhetően nyilvánosságra került, a második Orbán-kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel egyedül elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A szerződést az elmúlt egy évben többször módosították, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett.
Mivel a kormányzati kommunikáció többször utalt arra is, hogy a korábbi ciklusban a jelenlegihez képest az akkori kormányok sokkal többet költöttek, ráadásul a minisztériumi honlapok átalakítása és központosítása miatt az adatnyilvántartás megváltozott 2010 után, a hvg.hu közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez. Ebben arra kértük a kormányt, hogy adja közre azokat a szerződéseket, amelyeket az előző ciklusban kötöttek azokra a feladatokra, melyekkel most egymagában a Századvég-csoportot bízták meg.
Kíváncsiak voltak a köz véleményére
A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek számos céggel voltak szerződései: akadt köztük kétfős betéti társaság, a rendszerváltás óta működő részvénytársaság és multinacionális cég is. A tanácsadókra, kommunikációra és közvélemény-kutatásokra fordított 16,8 milliárd forint 35 százalékát, 5,9 milliárd forintot tíz cégnek fizették ki. Ebből 3,6 milliárd volt a szakpolitikai tanácsadás, tanulmánykészítés, 1,99 milliárd a közvélemény-kutatás és 220 millió a kommunikációs tanácsadás. A hvg.hu kérdéseire válaszoló cégek nem vitatták a Miniszterelnökség által közölt összegeket.
Az előző kormányok legnagyobb partnere a Szonda Ipsos – 2009-től csak Ipsos – volt, amelynek a Miniszterelnökség adatközlése szerint 1,29 milliárd forintot fizettek ki az előző ciklusban. A legtöbb pénzt a francia tulajdonban álló cég a közvélemény-kutatások után kapta: az elmúlt négy évben erre költött kormányzati összegek 44 százaléka, 1,06 milliárd az Ipsos megbízása volt. Az Ipsos legfőbb megbízója a korábbi ciklusban a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt, ahonnan több mint 500 millió forintos megbízása származott, másrészt a kormány hatásvizsgálatokat készítő háttérintézménynek, az Ecostatnak is sokat dolgoztak (105 milliós értékben). Závecz Tibor véleménykutatási igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, a cég szinte minden esetben pályázaton nyerte el a megbízást, melyek többnyire gazdasági témájúak voltak. A megbízások többsége éves keretszerződés volt, az eseti megbízások ritkábbak voltak Závecz szerint.
A cég 236 millió forint értékben készített tanulmányokat, adott szakmai tanácsokat is a minisztériumoknak és intézményeiknek, ám ezzel csak a hatodik a rangsorban, kommunikációs tanácsadást a Miniszterelnökség kimutatása szerint pedig egyáltalán nem vállalt. „A mi esetünkben nem volt jellemző a szóbeli tanácsadás, ezek a tanulmányok rendszerint a közvélemény-kutatások következményei voltak: a kutatásainkat értékeltük ki szöveges formában, a szerződéseink kötelezetek is minket erre” – mondta Zavecz.
Az Ipsos mellett a Mediánról is elmondható, hogy elsősorban közvélemény-kutatásokat végzett a kormánynak 2006 és 2010 között. Ők szintén a MeH-től kapták a legnagyobb megbízásokat. Ezeknek köszönhetően a 716 milliós bevételével a Medián volt a központi közigazgatás harmadik legnagyobb partnere. A Mediántól kapott információk szerint a kormányzati kommunikáció előkészítéséhez, hatásainak értékeléséhez készítettek felméréseket, amihez minden évben három adatfelvételi eljárással (telefonos közvélemény-kutatás, omnibusz-felmérések, fókuszcsoport) történő vizsgálatra kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Hivatal. Így mérték többek között az adótudatosságot, a kormányzati munkáról kialakult képet, az egészségügyi reform megítélését is.
Hann Endre, a cég vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, kutatásai eredményeik jelentős részét közölték a sajtóban, átláthatóan működtek a korábbi ciklusban is (a cég 2006 januárjáig visszamenőleg elküldte a hvg.hu-nak az összes szerződés kivonatát, keretösszegét). Tanulmánykészítésre összesen 11 millió forintot kaptak: ezen a területen az első tíz cég közül a Medián keresett a legkevesebbet. A Medián közlése szerint a kormányzati kommunikációról, a család- és szociálpolitikáról írtak elemzéseket.
Az Ipsos és a Medián közvélemény-kutatásai után összesen 1,8 milliárdot keresett, ami az erre 2006 és 2010 között elköltött pénz 75 százaléka.
A Nagyok jótanácsai
A korábbi kormányzati ciklusban viszont a legtöbbet összességében nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a tanácsadásra és tanulmánykészítésre költöttek a minisztériumok és háttérintézményeik. Mindkét területen a legtöbb pénzt a kisebb cégekkel kötött szerződések alapján, elaprózva költötték el: az előbbi területen mindösszesen 3,9-et, a másodikon 6,5 milliárdot.
2006-2010 Közvélemény-kutatás
Stratégiai és szakpolitikai
tanulmánykészítési feladatok
Kommunikációs tanácsadás Összesen Deloitte 0 Ft. 855 564 167 Ft. 1 626 000 Ft. 857 190 167 Ft. Ernst & Young 0 Ft. 403 944 288 Ft. 0 Ft. 403 944 288 Ft. GKI 26 400 000 Ft. 355 894 200 Ft. 11 400 000 Ft. 393 694 200 Ft. KPMG 0 Ft. 699 583 672 Ft. 0 Ft. 699 583 672 Ft. Medián 704 897 000 Ft. 11 676 000 Ft. 0 Ft. 716 573 700 Ft. Pénzügykutató Zrt. 48 000 000 Ft. 268 001 147 Ft. 0 Ft. 316 001 147 Ft. Political Capital csoport 12 600 000 Ft. 234 753 486 Ft. 184 867 557 Ft. 432 221 043 Ft.
PricewatershouseCoopers
Magyarország
(PwC)
0 Ft. 416 727 500 Ft. 0 Ft. 416 727 500 Ft. Szonda Ipsos 1 060 071 108 Ft. 236 604 280 Ft. 0 Ft. 1 296 676 388 Ft. Tárki 142 463 260 Ft. 215 895 200 Ft. 22 863 600 Ft. 381 222 060 Ft. Összesen (Top tíz) 1 994 432 068 Ft. 3 698 643 940 Ft. 220 757 157 Ft. 5 913 833 165 Egyéb vállalatok 441 770 535 6 577 852 728 ft. 3 932 291 982 Ft. 10 951 915 245 Ft. Összesen 2 436 202 603 Ft. 10 276 496 668 Ft. 4 153 049 139 ft. 16 865 748 410 Ft.
(A 2006 és 2010 közötti kommunikációs, tanácsadási, közvélemény-kutatási költései. Forrás: Miniszterelnökség.)
Amit nem elaprózva költöttek el, abban a Big Four vitte a prímet. A legnagyobb összeget a Deloitte kereste az elmúlt ciklusban, 857 millió forint értékben szerződött. Ezzel az összesítésben a második helyen áll a Szonda Ipsos mögött. A Deloitte egyik legnagyobb tételű szerződése az a 360 milliós megbízás volt, melyet a Miniszterelnökség közlése szerint a problémákat feltáró, átvilágító szakértői tanácsadás, illetve minőségbiztosítási tárgykörben kötöttek 2006 végén, és amelynek előkészítését a Deloitte akkori vezetője, Simor András végezte (őt 2007 elején a miniszterelnök jelölte a jegybank élére). A cég többek között 2007-ben közreműködött annak a bejelentésnek az előkészítésében, melyet az EU-nak küldtek a Malév privatizációjával kapcsolatban 14,9 milliós értékben (abban az időszakban Oszkó Péter vezette a céget, aki 2009 tavaszán a Bajnai-kabinet pénzügyminisztere lett). Később az Európai Bizottság kifogásolta a Malév új tulajdonosának adott támogatást.
„Cégünk valamennyi megbízását szabályos körülmények között nyerte el, feladatait pedig egyaránt magas szakmai színvonalon teljesítette, mint bármely más, nem állami megbízása esetében. A feladatok szerződésszerű elvégzését minden esetben teljesítésigazolás bizonyítja” – írta e-mailben feltett kérdéseinkre válaszolva a Deloitte marketing és üzletfejlesztésért felelős menedzsere.
A stratégiaalkotás és tanulmánykészítés második helyén a KPMG áll 699 millióval, harmadik a PricewatershouseCoopers Magyarország (PwC) 416 millióval, a negyedik pedig az Ernst & Young 403 millióval. A KMPG nem kívánt a feltett kérdéseinkre válaszolni, mindössze annyit, hogy a nyilvános pályázatokon elnyert megbízásaikról a Közbeszerzési Értesítőben tájékozódjunk. Továbbá ugyanazt közölte, mint a Deloitte és a PwC: megbízásaik, ügyfeleik tekintetében titoktartási kötelezettséget vállaltak. Így arra sem kaptunk választ, hogy ezek inkább szóbeli vagy főleg írásos tanácsok, elemzések voltak, ugyanis a Nagyok a piacon rendszerint jelentős óradíjkkal adnak tanácsokat.
Orálisan erősek Az Origo november közepén kikérte a Miniszterelnökségtől, hogy a jogszabály-előkészítésben is szerepet vállaló Századvég milyen szolgáltatásokat végez. A portál összesítéséből kiderül, hogy a cég október végéig 1,1 milliárd forintért adott „orális tanácsokat”, illetve írtak stratégiákat. A portálnak kormányzati források azt mondták, az „orális tanácsokat” több tárcánál azért óvakodtak igénybe venni, mert „egy esetleges későbbi vizsgálat során nem lenne mivel igazolni a kifizetéseket”.
Feltörekvő hazaiak
A "Négy Nagy" mellett a tanulmánykészítésben, tanácsadásban tűnt ki több kisebb magyar cég. Szakpolitikai tanácsokat adott az Akar László irányította GKI (355 millió), a Lengyel László által vezetett Pénzügykutató Zrt. (268 millió), illetve a Political Capital csoport (234 millió).
A Miniszterelnökség által közölt adatok szerint a GKI-csoport öt cége 2006-2010 között összesen 393 millió forintos árbevételt realizált a kormány (illetve állami intézmények) számára készített stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítés, illetve kommunikációs tanácsadás ellenértékeként. Ez az összeg nagyságrendileg megfelel a GKI saját becslésének, de a a hvg.hu-nak küldött válaszában cég megjegyezte, hogy kommunikációs tanácsadást ők nem végeztek. Akar László csoport-vezérigazgató szerint mintegy 80 szerződés sorolható ide, és ehhez jönnek még a GKI előfizetéses rendszerben értékesített anyagai. Kifejezetten minisztériumoktól érkezett megrendelések mintegy 40 százaléka, a többi olyan intézmény, mint például a PSZÁF, NFÜ, Magyar Turisztikai Hivatal, Nemzetközi Technológiai Kht, Magyar Energia Hivatal, Gazdasági Versenyhivatal.
Polgár Miklós, a Pénzügykutató Zrt. vezetője a hvg.hu érdeklődésére megerősítette, hogy a Miniszterelnökség által közölt adatok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak: a kormányzati számítás szerint a cég 2006 és 2010 forint összesen 316 millió forint értékben kapott állami megbízásokat, míg a saját összesítésük szerint 16 szerződés (ötöt minisztériummal, 11-et háttérintézménnyel kötöttek) alapján mintegy 301 millió forintot kerestek. A Pénzügykutató a Bajnai-kormány idején is elnyert két megbízást állami háttérintézményektől (ezek benne vannak a fenti adatokban is) mintegy tízmillió forint értékben, a kormányváltás óta viszont nem kaptak megbízást. Számításaink szerint a Pénzügykutató bevételének ebben a négy évben mintegy 40 százaléka érkezett állami szervektől.
Korábban a legtöbb vitát a sajtóban a Political Capital (PC) csoport megbízásai váltották ki. A Magyar Nemzet 2010 februárjában számolt be arról, hogy a cégcsoport 190 millió forintot kapott a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH). A lap szerint többek között a cégek a magyarországi szélsőjobb internetes megjelenéséről is készítettek elemzéseket – az ügyről az illetékes parlamenti bizottság akkor zárt ajtók mögött tárgyalt. A hvg.hu adatkérésére a Miniszterelnökség által kiadott dokumentáció szerint a PC-csoport állami megrendelései között ez lehetett a legnagyobb tétel: a mostani kimutatásban 172 millió forint szerepel. A Miniszterelnökség szerint a Political Capital Kft.-nek 2006-ban és 2008-ban volt megbízása arra, hogy heti, havi rendszerességgel készítsen elemzéseket az NBH-nak, 2008-ben a csoporthoz tartozó egyik cég közvélemény-kutatást is végzett, de a legnagyobb tételt az ügyben végzett kommunikációs tanácsadás tette ki. A cégcsoport a Magyar Nemzet állításaira 2010-ben úgy reagált, hogy munkatársaik 33 ezer oldalnyi elemzést készítettek, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az NBH tiltotta meg.
A Miniszterelnökségtől kapott dokumentáció szerint a PC csoport járt az élen a központi közigazgatásnál a kommunikációs tanácsadásban. Ez összesen 184 millió forintot tett ki az adatok szerint. A Miniszterelnökségtől kapott információk szerint ezek a szerződések általában válságkommunikációs tanácsokra, egy-egy intézmény kommunikációs stratégiájának kidolgozására vonatkoztak, illetve többek között ötleteket adtak arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek például egy-egy televíziós szereplésre. A Miniszterelnökség összesítése szerint a Political Capital cégeinek négy év alatt 432 millió forintot fizettek ki.
Ezt az összeget részben vitatja Szabados Krisztián, az egykori PC-csoport - új nevén Communications First-csoport (CF) - tulajdonosa és ügyvezetője. A CF számításai szerint nem 432, hanem 404 millió bevétele volt a központi közigazgatásból, ami 50 szerződésből jött össze. Ami az NBH-nak végzett munkát illeti, Szabados azt nyilatkozta, a cégnek titoktartási kötelezettsége van, viszont támogatják, hogy a Belügyminisztérium megossza a szerződéssel kapcsolatos részletes információkat".
Politikai kötődések
A 16,8 milliárdos összeg nagyságán felül a hvg.hu-val most közölt adatok pikantériáját elsősorban a politikai kapcsolatok adják. 2003-ban felmerült László Csaba pénzügyminiszter távozásakor, hogy utóda Akar László lesz, a GKI most részt vett az MSZP gazdasági programjának kidolgozásában. A GKI elnöke, Vértes András neve pedig a Gyurcsány lemondása utáni miniszterelnök-keresgélés idjén merült fel jelöltként. Lengyel László az utóbbi időben feltűnt Bajnai Gordon lakossági fórumain rendszeresen bírálva az Orbán-kormányt. Az Ipsos és a Medián rendszeresen végzett, illetve végez kutatásokat pártok megrendelésére, elsősorban az MSZP-nek, a Medián korábban az SZDSZ-nek. A Political Capital egyik volt vezetője, Somogyi Zoltán évekkel korábban az MDF-elnök, Dávid Ibolya tanácsadója volt, illetve a párt 2010-es kampányfőnöke volt (ebben az időszakban már megvált a PC-ben betöltött posztjától).
Viszont amennyiben a cégek Magyarországról származó, 2006 és 2010 közötti árbevételeit összevetjük a Miniszterelnökség által közölt – a minisztériumok és háttérintézményeik által kifizetett – összegekkel, akkor kiderül, hogy még a hazai tulajdonú kisebb társaságok sem kizárólag a központi közigazgatás megrendeléseiből éltek. Az évi többmilliárdos – esetenként a 15 milliárdot is meghaladó – bevételű, főleg multiknak dolgozó, több lábon álló Big Fournál a központi közigazgatás megrendelései nem jelentettek jelentős tételt. A Deloitte-tól azt a választ kaptuk, hogy náluk kevesebb mint 7 százalék ez az arány, a PwC-csoport összbevételét bevételét tekintve alig 1,5-2 százalékot jelent.
Az Ipsosnak a cégnyilvántartás szerint 9,5 milliárdos nettó bevétele volt négy év alatt, amiből a Miniszterelnökség által közölt, nettósított összeg 11 százalékot tesz ki. A Tárki-csoportnál ez az arány számításaink szerint négyéves átlagban 27 százalék, a GKI közlése szerint a 393 millió forintos összeg a csoport 2006-2010 közötti bruttó árbevételének 8-9 százaléka. A Political Capital – új nevén Communications First – csoport a cégbírósági mérlegek szerint korábban nem közölt konszolidált mérleget az összebevételeikről – csak külön-külön az egyes cégeikről –, így a számításnál a CF közlésére támaszkodunk: számításaik szerint a bevételeik kevesebb mint 10 százaléka származott kormányzati megrendelésekből. (Ahol egyetlen cégről van szó, vagy a beszámolókban a cégcsoport konszolidált összbevételét feltüntették, ott a hvg.hu számította ki az arányokat, ahol ilyen adatok nem álltak rendelkezésre, az adott cég hvg.hu-nak küldött adataira hagyatkoztunk - a szerk.)
A Mediánnál és a Pénzügykutatónál már nagyobb az arány. A Medián azt közölte a hvg.hu-val, hogy négy év alatt a bevételeik 28-44 százaléka származott állami megrendelésekből, a Pénzügykutatónál 41 százalék volt az állami megrendelés, viszont egyiküknél sem haladta meg az 50 százalékot. A Miniszterelnökség által a hvg.hu-val közölt adatok viszont kizárólag a központi közigazgatásra vonatkoznak, az állami cégek (így a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű, a fővárosi tulajdonú BKV) nincsenek benne – nem zárható ki, hogy ezeket is beszámítva nagyobb lenne az állami megrendelések aránya az egyes cégek bevételeiben.
A második Orbán-kormány legjelentősebb megbízásait elnyerő Századvég korábban nem akart adatokat közölni a hvg.hu-nak ezekről az arányokról, de kormányzati forrásokból úgy értesültünk, munkatársaikat az állami megrendelések jelentős mértékben leterhelik, kevés kapacitásuk van jelenleg a piaci megrendelésekre. A szintén Fidesz kötődésű Nézőpont-csoport vezérigazgatója, Mráz Ágoston korábban azt közölte, cégeik megrendeléseinek közel kétharmada állami.
Kirakták az elakadásjelzőt
Viszont a korábbi kormányzati ciklusban jelentős állami megrendelésekkel rendelkező cégek közül többen veszteségesek lettek 2010 után. Az Ipsos 2011-ben 226 milliós, a Medián 2010-ben 41 milliós, a Political Capital Kft. tavaly 93 milliós mínuszt könyvelt el, a GKI Zrt. 2011-ben 510 ezer forintos adózott eredményt ért el, miközben 2009-ben még 14 milliós plusza volt.
Tény, hogy többségüknek a központi közigazgatástól a kormányváltás óta nincs megrendelése. Az Ipsos azt közölte, a cég forgalmának egy százalékát meg nem haladó mértékben kaptak megbízásokat az utóbbi két évben, a GKI-csoporttól azt a választ kaptuk, hogy legfeljebb a háttérintézményektől vannak megrendeléseik, a Mediántól pedig összesen bruttó 825 ezer forint értékben rendelt meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben egy szociológiai adatfelvételt. A Pénzügykutató azt közölte, egyáltalán nincsenek ilyen megbízásaik.
A cégek vezetői viszont azt állítják: elsősorban nem a központi közigazgatás megrendeléseinek elapadása okozott vesztességet náluk. Az egyik társaság üzletágvezetője – aki nem akart névvel megszólalni – azt mondta, nemcsak a közvélemény-kutatások piaca zsugorodott nagymértékben, hanem a piackutatásból sem lehet már olyan jól megélni, mint a válság előtt. A szakember szerint jellemző, hogy a multik inkább multiktól rendelik meg a kutatásokat, az állami cégek pedig továbbra is inkább a Big Fourt részesítik előnyben. (Ezen a téren a válság miatt akkora a verseny, hogy információink szerint még a Négyek is jelentős mértékben engedtek az áraikból.)
Hann Endre a hvg.hu-nak azt mondta, korábban a médiától is komoly megrendeléseik voltak a közvélemény-kutatóknak, de a sajtó gazdasági helyzete is megrendült az utóbbi években, csökkent a kereslet (a Mediántól a HVG jelenleg is rendel kutatásokat – a szerk.). Ugyanakkor az önkormányzatoktól sem számíthatnak a hazaiak nagy megrendelésekre (mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz 2006-os őszi áttörő győzelme után pártközponti kérés volt, hogy inkább a Nézőponttól rendeljenek szolgáltatásokat), a pártok közül ketten (SZDSZ, MDF) kiestek a versenyből, ráadásul 2014-ig nem lesz kampány, így nem is költenek erre (2006-os parlamenti választások után három ciklus közbeni kampány is volt).
A GKI reagálása
A cikkünk megjelenése után Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese levélben fordult a hvg.hu-hoz, melyben azt írta, szerinte a cikk címe
"azt a képzetet kelti az olvasóban, mintha a szakmai tanácsadás és elemzés lényege a mindenkori kormányzat és csókosai közötti 'buli' lenne".
Karsai levelében azt írta, "ha egy kormány kérdez, az szerintem érdem. Ha ezt nem csak egyetlen központi intézmény teszi, hanem a különböző állami intézmények külön-külön is megteszik, kiválasztva a szakterületükhöz legjobban értő elemző céget, az még inkább az. Ha pedig sokaktól kérdeznek, többféle véleményre kíváncsiak, illetve versenyeztetés keretében döntenek, az különösen örvendetes. A mostani állam nem kérdez. Csak megbízást ad egy-két, hozzá szorosan kötődő cégnek. Lehet, hogy az előző kormány felesleges kutatásokat is megrendelt. Lehet, hogy a tanácsok vagy elemzések sem voltak mindig egyformán jól hasznosíthatók. De az a kár, amit a kérdések hiánya, a szakmai kutató és tanácsadó cégek véleménye iránti közömbösség, általában a kontroll kikapcsolása okoz, nagyságrendekkel nagyobb lehet ennél."
A hvg.hu a többi érintett cégcsoporthoz hasonlóan a GKI álláspontját is megkérdezte az ügyben, aminek a cikkben helyt is adtunk. A cikkben nem állítottuk, hogy a 2006 és 2010 közötti kormányoknak dolgozó tanácsadók "csókosok" lettek volna, vagy hogy a tanácsadás "buli" lenne. A kormányzati tanácsadásról szóló cikksorozatunk negyedik részében bemutattuk, milyen megrendelései voltak a kormányoknak a korábbi ciklusban, és ez mennyibe került.
2012. október. 30. 06:30 M. László Ferenc Itthon
Századvég-sztori: milliárdos birodalmat épít Orbán háttérembere
Közel egymilliárd forintot keresett pár hónap leforgása alatt a Fidesz-közeli Századvég-csoport – derült ki egy októberi bírósági tárgyaláson. Ám a miniszterelnök főtanácsadójához köthető csoport nemcsak a kormány támogatását élvezi, a Fidesz-frakciónak és az MFB-nek is adnak tanácsokat, továbbá a kormányváltás óta a piacon is lendületet vettek, miután felismerték, az egészség jó befektetés. Megpróbáltuk feltérképezni a századvéges társaság szövevényes érdekeltségeit.
2012. november. 30. 12:55 hvg.hu Itthon
Milliárdokat szórtak el tanácsadókra Gyurcsányék és Bajnaiék is
A hvg.hu kérésére kiadott adatok szerint 2006 és 2010 között az akkori kormányok és háttérintézményeik 16,8 milliárdot költöttek kutatásokra, tanulmányokra, szóbeli tanácsadásra. Az adatok hiányossága miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. Azt nem lehet tudni, mennyi volt a titkosított megbízások értéke.
2012. december. 03. 06:30 M. László Ferenc Itthon
Surranópályán nőtt milliárdos üzletté a Fidesz-közeli agytröszt
Míg a 3,1 milliárdos kormányzati megrendelése miatt a média megkülönböztetett figyelemmel követte az utóbbi hónapokban a Századvég-csoport tevékenységét, a szintén Fidesz-kötődésű Nézőpont Intézet kisebb megbízások révén, de az állam egyik legfőbb beszállítója lett. Az időközben új cégekkel bővült, több mint száz alkalmazottal bíró csoport állami megrendelés-állománya elérte az 1,5 milliárdot. Sorozatunk negyedik része a kormányzati tanácsadókról, kutatókról. | Itthon: Súlyos milliárdokhoz jutottak a Századvég nagy elődei | Nem vitatják a 2006 és a 2010 közötti kormányok legfőbb tanácsadó cégei azt az összeget, melyet az előző ciklus költéseiről közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu-val. A Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet 16,8 milliárdos költéséből 5,9 milliárdot vitt el a kormányok 10 legfontosabb partnere, amiből a szaktanácsadásra költöttek a legtöbbet. Közülük 4 cég ma már veszteséges, ám vezetőik állítják, ezért inkább a válság okolható, nem az állami megrendelések elapadása. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20121204_Gyurcsany_Bajnai_tanacsadok_milliardok | 2012-12-04 14:04:00 | true | null | null | HVG |
A BBC Verify azt írta, hogy a kormány adatai valószínűleg igazak az örökösödési adóval érintett mezőgazdasági vállalkozások számát illetően. Ám miután - elfogultság miatt - politikai vitát váltott ki, hogy a miniszterelnök a BBC megállapítását idézte, a közszolgálatiságát és függetlenségét váltig hangoztató műsorszolgáltató cég eltávolította az inkriminált bejegyzést a honlapjáról.
A Keir Starmer miniszterelnököt gazdálkodók, hírességek és saját képviselői is egyre növekvő elszántsággal és haraggal szembesítik az egymillió fontnál (kb. 490 millió forint) nagyobb értékű mezőgazdasági vagyon után az egymillió feletti rész 20 százalékának megfelelő örökösödési illeték kivetése miatt. Kedden több mint tízezer farmer vonult a Westminsterhez - köztük olyan fajsúlyú támogatók, mint a Top Gearből ismert Jeremy Clarkson vagy a zeneszerző Andrew Lloyd Webber -, hogy tiltakozást fejezze ki.
Ellentmondó becslések születtek arról, hány gazdaságot érint a 2026-tól életbe lépő új adónem.
A kormány szerint csak 500 birtok érintett, míg a Country Land and Business Association adatai szerint mintegy 70 ezer gazdaságot fenyeget az új sarc, amely révén pusztító következményekkel kell számolniuk a farmercsaládoknak.
A hét elején tartott riói G20-csúcson a brit miniszterelnök azonban kitartott amellett, hogy a gazdálkodók nagy többségét nem érinti az új adó.
Mindenki megnézheti, milyen hatással lesz rá az új teher, a BBC már meg is tette.Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok túlnyomó többsége nem érintett, és ez nagyon fontos"
- nyilatkozta Rióban Keir Starmer.
A BBC Verify, amely "a hírek és történetek mögött meghúzódó tények és állítások vizsgálatára jött létre" - egyetértett a munkáspárti miniszterek által hangoztatott számokkal. Munkatársai szerinta 70 ezres szám "szinte biztosan túlbecsült", és az érintett gazdaságok valós aránya valószínűleg sokkal közelebb áll a brit pénzügyminisztérium becsléséhez.
Stuart Andrew, az árnyékkormány kultúráért, médiáért és sportért felelős államtitkára kijelentette: "Az adófizetők azért fizetnek, hogy a BBC a tényeket ismertesse, ne pedig ész nélkül támogassa a kormány irányvonalát. A BBC által közölt statisztikák vitatottak, és komoly hatással lehetnek az árakra, Nagy-Britannia élelmezésbiztonságára és a vidéki életre.A gazdálkodók jobbat érdemelnek a féligazságok hangoztatásánál, amellyel a BBC eteti őket. Az ügyet ki kell vizsgálni!"
Fogalmuk sincs, hány gazdaságot érint az új adó. Senki sem végezett számításokat, a BBC biztosan nem!"
- mondta Nick von Westenholz, a Nemzeti Farmerszövetség, az NFU igazgatója.
A BBC ragaszkodott ahhoz, hogy nem támogattak senkit, csak bizonyos következtetéseket vontak le az adószakértőkkel, köztük a pénzügyminisztérium munkatársaival folytatott beszélgetésekből, és független tényelemzést közöltek, amely számos szervezetet és személyt idéz, akiknek sokféle nézőpontja van, és napi rutinnak számít az online cikkek frissítése.
Az is kiderült, hogy a Munkáspárt nem készített hatástanulmányt az adóemelésről. Most inkább feljegyzést küldtek a munkáspárti képviselőknek, amelyben arra utasították őket, hogy érveljenek amellett, hogy az értékes földterülettel rendelkező módos gazdák fizessenek.
A fizessenek a gazdagok szlogen már máshol is bevált. | Bajban a BBC tényellenőrei: suba alatt törölték azt a nyilatkozatot, amely alátámasztotta a kormány állításait a gazdákkal folytatott vitában | Össztűz alá került a BBC tényellenőrző részlege. A nagy csinnadrattával beharangozott, a „félretájékoztatás” kiküszöbölésére tavaly létrehozott szolgálat suba alatt törölt egy nyilatkozatot, amely alátámasztotta a brit miniszterek állításait a gazdálkodókkal folytatott örökösödési adó vitában. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/888/2024/11/bbc-kormany-gazda | null | true | null | null | Origo |
A molinóper néven elhíresült jogi procedúra májusban kezdődött, amikor Varga a piac melletti házának kapubejárója fölé kifeszített egy transzparenst a következő felirattal: Zombor úr! bűzlik a város a korrupciótól!
A polgármester amikor tudomást szerzett a feliratról, rágalmazás miatt feljelentést tett a vállalkozó ellen. A molinót végül a rendőrök a tűzoltók segítségével vették le a magasból.
Az ügyészség azonban megszüntette a büntető eljárást és visszaadatta a vászoncsíkot.
Ezt követően Zombor Gábor az önkormányzat nevében a jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított és százmillió forint nem vagyon kár megítélését kérte a bíróságtól. Később ezt módosította: visszavonta a százmilliós igényét, de a jogsértés megállapítására továbbra is kérte. A büntetés mértékét a bíróságra bízta.
Most is van fenn molinó
Oroszné dr. Kerekes Anna bíró az ügyben ma délután hirdetett ítéletet: az önkormányzat keresetét elutasította. Az eljárási illetéket az állam fizeti, de a város 15 napon belül Varga ügyvédjének kétszázezer forint képviseleti költséget köteles fizetni. Az ítélet nem jogerős. | BAON - Bács-Kiskun vármegyei hírportál | Bács-Kiskun vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/elvesztette-kecskemet-a-molinopert-szavazassal-261556 | 2009-10-05 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
Az állampárti időkben karriert építő Raskó György pályafutását leginkább a politikai kalandor kifejezéssel lehetne jellemezni: a legújabban Magyar Pétert támogató zöldbáró egyebek mellett volt az MDF országgyűlési képviselője, a Centrum Párt tagja, valamint Medgyessy Péter tanácsadója.
Azonban a különös fordulatokkal tarkított életpályának állandó eleme, hogy Raskót mindvégig szoros szálak fűzték a baloldalhoz.
Így volt ez már akkor is, amikor az Antall József néhai MDF-es kormányfő vezette pártban politizált az élelmiszeripart a külföldi tőke kezére játszó privatizáció egyik központi figurájaként.
A Magyar Nemzet a következőképpen írt erről a korszakról:
az 1990 és 1994 között lebonyolított privatizációs tranzakciók nemhogy csatornát, hanem a mai napig sűrű forgalmat lebonyolító, széles kommunikációs sugárutat teremtettek az MDF-es politikusok és a KISZ egykori vezetői között. Ez idő tájt közhelyszámba ment, hogy az ÁVÜ irodáinak ajtaján kifüggesztett névtáblákat nézegetve a látogató azt hihette, hogy a KISZ vagy az MSZMP központjában jár.
Az MDF politikusai és klienseik alkotta igazgatóság döntései nyomán részben az egykori KISZ-es Csepi Lajos ügyvezető igazgató operatív irányításával óriási értékű vagyontárgyak kerültek állami tulajdonból bagóért magánkézbe.
Az, hogy Raskóék szempontjából mennyire gyümölcsözőek lehettek ezek az ügyletek, sejthető abból, hogy a közgazdász még a következő évtized első felében is Csepi társaságában tűnt fel egy budai söröző asztaltársaságában, ahol szintén jelen volt az MSZP és a német-orosz hadiipar nagy lobbistájaként számontartott Fazakas Szabolcs, a Horn-éra ipari minisztere.
A sokak által jobboldalinak hitt Raskó a szocialisták és szabad demokraták közös gazdasági holdudvarához tartozó, mezőgazdasági cégek magánosításánál ügyködő Bankár Rt. érdekeltségeiben is több alkalommal feltűnt . https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2003/05/szegfuk-tulipanok-makviragok#google_vignette
Az MDF 1996-os pártszakadásával Raskó a Magyar Demokrata Néppártba (MDNP) lépett át, amelynek egy 1998-as kampányzáró eseményén azonban a Bokros-csomag szükségessége mellett érvelt. Mindezt a rendkívüli megszorításokkal járó csomag bevezetését követő harmadik évben mondta, vagyis amikorra világossá vált, hogy a program megkésett, megfontolatlan és szociálisan érzéketlen .
Az MDNP-s kitérő után Raskó a Kupa Mihály-féle Centrum Pártba igazolt, de 2002-ben már a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadó testületében ügyködött, 2006-ban pedig, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, agrárminiszterként is felmerült a neve.
A 2010-es kormányváltást követően rendszeresen bírálta az Orbán-kormány politikáját a baloldali médiának, amely egyfajta etalonnak tekintette Raskót az agráriumot érintő kormányzati intézkedések értékelésében.
A 2017-ben berobbanó, és az egykori SZDSZ-szel számos rokon vonást mutató Momentum olyannyira elnyerte Raskó György politikai szimpátiáját, hogy az agrároligarcha anyagilag is támogatta a pártot, amelyhez a fia tagként csatlakozott. Noha Raskó állítása szerint a Momentum nem kért tőle anyagi támogatást, ő mégis küldött pénzt a NOlimpia kampányban, ám az összeget nem nevezte meg a Heti Válasznak adott interjújában .
Egy évvel később, 2018-ban Raskó György tizedmagával létrehozta az úgynevezett V18-csoportot, amellyel a választási mozgósítást igyekeztek felpörgetni.
A kormányváltáson ügyködő csapatban a 2010 előtti szocialista kormányok számos kulcsembere szerepelt, köztük Bárándy Péter, Göncz Kinga, valamint Balázs Péter.
A 2022-es választás előtt Raskó György az ellenzék aktuális messiása, Márki-Zay Péter mellé szegődött, olyannyira, hogy az is felmerült: mezőgazdaságért felelős árnyékkormánytagként ügyködik a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének kampányában. Raskó ott volt a Független Kisgazdapárt 2022-es márciusi, "újbóli zászlóbontásán", ahol a vidéki embereket igyekeztek mozgósítani Márki-Zay Péter érdekében .
A fenti fordulatok fényében az lenne szinte meglepő, ha Raskó György nem sorolt volna be a baloldal új reménysége mögé.
Szokatlannak csak az a pátoszos hangnem nevezhető, ahogyan a közgazdász a Tisza Párt elnökének a politikusi kvalitásairól lelkendezett, talán ezzel is azt bizonygatva, hogy a legutóbbi átigazolása komolyabb az eddigieknél.
"Magyar Péter felbukkanása óta most először töltöttem vele egy egész napot, volt időnk részletekről is beszélgetni és volt alkalmam közelről is megfigyelni hogyan dolgozik. Hát lenyűgöző a munkabírása, reagálási gyorsasága, fogalmazóképessége! [...] Magyar Péter komoly történelmi ismeretekkel rendelkezik és elsőre érti a makrogazdasági problémákat is, illetve azok lehetséges megoldását. Röviden: szupersztár, [...] szinte szürreális lelkesedés és szeretet árad felé. Soha ilyet nem tapasztaltam" - írta egy Facebook-bejegyzésében .
Ahhoz, hogy képet alkossunk Magyar Péter valós tájékozottságáról, helyesebb inkább a Tisza Párt elnökének saját kijelentéseit felidéznünk. Például amikor Magyar Péter egy podcastműsorban bevallotta, hogy fogalma sincs arról, ki Igor Matovic, noha utóbbi még ebben az évtizedben volt Szlovákia miniszterelnöke.
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének előestéjén pedig több olyan állításával keltett maga számára nem kívánatos figyelmet Magyar, amelyek leleplezték, hogy finoman szólva nincs képben a Fővárosi Önkormányzat működéséről.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a Fidesszel holtversenyben a Tisza Párt adja a legnagyobb fővárosi frakciót. | Raskó György: Mindig a vörös úton | Noha Raskó György számos különböző pártot megjárt az elmúlt évtizedekben, kezdetektől fogva szoros szálak fűzték a baloldalhoz. Így volt ez már akkor is, amikor az MDF-kormányban a privatizáció egyik kulcsfigurájaként játszotta külföldi kézre az élelmiszeripart, amiben egykori KISZ-vezetőkkel is együttműködhetett, de például 1998-ban, MDNP-s párttagként a Bokros-csomagot dicsérte. A jelenleg Magyar Pétert támogató zöldbáró a Fidesz 2010-es kormányzása óta számos baloldali projekt mögé besorolt, egyebek mellett pénzzel segítette a Momentumot, de kampányolt Márki-Zay Péternek is, amikor utóbbi a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje volt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/rasko-gyorgy-mindig-a-voros-uton | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A napokban tették közzé három új, a vb-hez kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményét az európai közbeszerzéseket gyűjtő Tenders Electronic Daily oldalon. Az ajánlattevő mindhárom esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt, akik „a 2015. évi XXXIII. évi törvény a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről felhatalmazása alapján” írtak ki pályázatot rendvédelmi eszközök beszerzésére.
A vizes-vb kapcsán rendőrségi kamerákra, monitorokra, vezeték nélküli adatátviteli eszközökre költ a legtöbbet a BRKF, mintegy 257 millió forintot. A tendert elnyerő Fercom Systems Kft. korábban is beszállított már a rendőrségnek, 2012-ben hőkamerákat vásárolt tőlük a rendőrség határőrizeti célokra.
Szintén kamerákat és kameratartozékokat (25 kézikamerát és azokhoz való állványokat, táskákat és más kiegészítőket) vesznek a P&A Fotó Nagykereskedéstől 7 millió forintért, illetve 69 millióért építtetnek mobil irányítóállomásokat.
A vizes-vb költségei az esemény megpályázása óta az eredeti ár többszörösére nőttek. Arról, hogy Magyarország pályázzon vb rendezésére (eredetileg a 2021-es vb-t pályáztuk volna meg, a ’17-es bajnokságot az addigi nyertes, Guadalajar visszalépése miatt kaptuk meg), még 2014 őszén született kormányhatározat. Ez a teljes beruházási programra 14.7 milliárd forintos keretet állapított meg. Ennek az árnak a nagy részét a Duna partján, 8 milliárd forintból építendő, a vb fő helyszínéül szolgáló új uszoda tette volna ki – legalábbis a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) számára készült pályázaton még ez az ár szerepelt.
2015 tavaszán a kormány a közelebbi időpontra hivatkozva új határozatot fogadott el, amiben visszavonták a korábbi költségkeretet, egyben a beruházás új gazdájának a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. Tavaly év elején már 40 milliárdos költségvetést állapítottak meg, amit fokozatosan emeltek, a költségek már nyáron átlépték a 90 milliárd forintot. Az újabb és újabb áremeléseket már nem indokolták meg, novemberre pedig már a projekt összköltsége 100 milliárd felett járt.
A pályázás óta különösen a Duna-partra tervezett uszoda – Dagály, majd később Duna Aréna – költségei szöktek az egekbe. Az eredeti terv szerint 8 milliárdból épült volna a létesítmény, a végösszeg viszont mintegy 49 milliárd lett, ebből maga az uszoda 22 milliárdot tesz ki, a többi pénz közlekedésfejlesztésre és gátépítésre megy el. | Újabb brutális összeget csaptak a vizes-vb számlájához | Áfa nélkül 333 millió forinttal nőnek az idei, budapesti vizes-vb költségei, ezúttal rendőrségi eszközök vásárlása miatt. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ujabb-brutalis-osszeget-csaptak-a-vizes-vb-szamlajahoz-1389292 | 2017-03-09 06:58:00 | true | null | null | HírTv |
Pancza István, a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei elnöke olyan dokumentumokat kapott többek között Pallag Lászlótól, a Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettesétől, mely szerint két makói rendőrnek azért kellett meghalnia, mert egyikük részt vett három Csongrád megyei és egy Békés megyei olajügy kivizsgálásában. A makói rendőrkapitány tagadta ezeket az információkat. Szerinte Makó környékén nem is nyomoztak olajügyben.
"Két makói rendőr öt évvel ezelőtti öngyilkossága összefüggésbe hozható az elsőként Békés megyében felszínre került olajügyletekkel" - mondta Pancza István, a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei elnöke, a párt országos alelnöke szegedi sajtótájékoztatóján.
Pancza István elmondta, hogy a 42 éves Langó János alhadnagy és a 23 éves Baranyi Ildikó őrmester 1994 februárjában a Makói Városi Rendőrkapitányság épületében halt meg, a vizsgálat szerint főbe lőtték magukat. Állítólag a nős férfi és kolléganője között szerelmi kapcsolat volt; többek szerint ezért lettek öngyilkosok.
A megyei elnök azonban - elsősorban a Pallag László Békés megyei kisgazda országgyűlési képviselőtől és Langó János özvegyétől kapott dokumentumok és tájékoztatások alapján - arra a megállapításra jutott, hogy a rendőrségi vizsgálat hiányos volt, és nem egyértelmű az öngyilkosság ténye sem.
Közölte: a rendelkezésére álló dokumentumokból kiderül, hogy Langó János részt vett három Csongrád megyei és egy Békés megyei olajügy kivizsgálásában, ezekről feljegyzéseket készített.
Az öngyilkosságként lezárt halálesetekkel kapcsolatban azt mondta: a helyszínen talált fegyveren nem volt Langó János ujjlenyomata, és az alhadnagy fején nem találtak lőpornyomokat. A kórházba szállításakor készült felvételi jegyzőkönyv szerint a férfi bal halántékán hatolt be a golyó - holott jobbkezes volt -, a boncolási jegyzőkönyvben pedig már a jobb halánték szerepel.
Pancza István furcsállotta azt is, hogy a szolgálati időben eldördült lövéseket az ügyeletben lévő rendőrők nem hallották.
Az ellentmondások közé sorolta, hogy a grafológiai vizsgálat, amelyet azon az íráson végeztek, amelyet Langó János nem sokkal a halála előtt vetett papírra, azt állapította meg: az alhadnagy nem volt öngyilkosság előtti pszichikai állapotban.
Ezekkel az állításokkal kapcsolatban Nagy Mihály alezredes, makói rendőrkapitány azt mondta: Makó környékén nem nyomoztak olajszőkítési ügyben. Langó János a járőrök vezetője volt, tehát nem is kapcsolódhatott be ilyen nyomozásokba.
Közölte továbbá, hogy a vizsgálat tipikus szerelmi ügyet állapított meg, az erről szóló dokumentumokat az özvegy rendelkezésére bocsátották. Csupán a két rendőr szerelmes leveleit zárták el a nyilvánosság és az özvegy elől az elhunytak személyiségi jogai miatt.
A Pancza István sajtótájékoztatóján ismertetett ellentmondásokra reagálva azt mondta, hogy a fegyver markolata recés volt, ezért csak elmosódott ujjlenyomat maradt rajta. Langó János fején ugyanolyan lőpornyomot találtak, mint a kezén. Az elsődleges orvosi vizsgálat tévesen valóban a bal halántékon jelölte meg a golyó bemenetelének helyét, ezt a boncolásnál pontosították.
Közölte azt is, hogy az öngyilkosság az első emeleten történt. Az első lövést a földszinten tartózkodó ügyeletesek nem hallották. A másodikat viszont igen, ugyanis Langó János telefonon leszólt, hogy küldjenek mentőt, mert Ildikó meglőtte magát. A második lövést az emeletre futó rendőrök már hallották.
"A grafológiai vizsgálat valóban nem állapított meg öngyilkossági szándékot, amely vélhetően nem is volt. Langó János a szakemberek szerint pánikszituációban lőtte le magát" - mondta az alezredes.
Pancza István a tájékoztatón bejelentette, hogy ígéretet kapott a megyei főkapitánytól az ügy újbóli kivizsgálására. Közölte továbbá, hogy két másik Csongrád megyei olajügyben is vizsgálódik.
Az [*****] összeállítása a békési rendőrbotrányról | A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei elnöke szerint két makói rendőr halála összefügg a békési o | Pancza István, a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei elnöke olyan dokumentumokat kapott többek között Pallag Lászlótól, a Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettesétől, mely szerint két makói rendőrnek azért kellett meghalnia, mert egyikük részt vett három Csongrád megyei és egy Békés megyei olajügy kivizsgálásában. A makói rendőrkapitány tagadta ezeket az információkat. Szerinte Makó környékén nem is nyomoztak olajügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/10/19991027afuggetlen | 1999-10-27 16:49:00 | true | null | null | Origo |
Nyitókép: GettyImages
Varga Mihály a héten nyújtotta be a parlament elé az új költségvetést , mely szerint egészen pontosan 3717 milliárd forint jut az egészségügyre, ami 330 milliárd forinttal több, mint amit az ágazat idén kapott. A Világgazdaság szakértői szerint azonban ez maximum szinten tartásra elég, sok minden másra nem.
A pénzügyminiszter arra emlékeztetett a beadványban, hogy az elmúlt 14 évben nagy növekedés történt az egészségügyben dolgozók bérezését tekintve, miközben az utolsó, baloldali kormány költségvetéséhez képest pláne hatalmas, egészen pontosan 2500 milliárdos ugrás tapasztalható.
A Varga Mihály által benyújtott költségvetés egészségügyre szánt részét a PwC Magyarország cégtársa, Mezei Szabolcs úgy kommentálta: "a költségvetés tervezete makroszinten 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez azért lényeges, mert ez az érték nagyobb, mint az elemzői konszenzus (2,5-3 százalék)" .
Ezen felül a szakértő azt is megjegyezte, hogy "tekintettel arra, hogy a növekedés mértéke hatással van a büdzsé bevételi és ezáltal kiadási oldalára is, a tényleges teljesülések függvényében kérdés, hogy az előirányzott keretszámok valóban elkölthetők lesznek-e az év során. Ha a költségvetés bevételi oldala nem a tervek szerint alakul, akkor kiadási oldali megszorításokra lehet szükség."
Mezei Szabolcs azt is elmondta a magazinnak , hogy az egészségügyre fordított kiadások mértéke az összkiadásokban ugyanúgy közel 10 százalékot tesz ki a teljes költségvetésen belül. Így arányaiban nem változik az idei esztendőben előirányzotthoz képest, vagyis relatíve nincs emelkedés. Azt is megfigyelve azonban, hogy ebbe több évre szóló szerződések is bekerülnek, éves áremelési lehetőséget pedig nem biztos, hogy tartalmaznak, az egészségügyi büdzsé mégis jobb helyzetben van.
A szakértő végül azzal zárta a költségvetés elemzését, hogy mindettől függetlenül, mivel a teljes adósságkonszolidáció idén is elmaradt, jövőre az idei esztendőről áthozott adósságokat is finanszírozni kell ebből az összegből, aminek köszönhetően az eltervezett emelés csak a szinten tartásra elég, komolyabb fejlesztésre már nem. Persze a tervezésnek még nincs vége, és a parlamenti szakasz valódi kezdetével, a számok még változhatnak. | Itt a költségvetési tervezet: több száz milliárddal többet kap jövőre az egészségügy | A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/itt-a-koltsegvetesi-tervezet-tobb-szaz-milliarddal-tobbet-kap-jovore-az-egeszsegugy | null | true | null | null | Mandiner |
Kovács Péter az Erdélyi Magyar Televízió egyik hétvégi műsorában kijelentette: “a magyar kormány a múlt évben elfelejtette folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új erdélyi magyar párt finanszírozására”.
Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is “igen ködös”, hogy a magyar kormány az idén mekkora összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, és nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak azok a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult támogatásra és ki nem.
“Nagyon tág és homályos kritériumrendszer alapján döntenek, ilyen kritériumok vannak megnevezve, mint például egy adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz” – mondta Kovács.
Szóvá tette az erdélyi Beszterce-Naszód megyei Vicén kialakult helyzetet is, ahol két szórványkollégium működik, de csak az egyik került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Kovács szerint az egyik együttműködik az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), a másik nem, és csak az kap támogatást, amelyik együttműködik az EMNP-vel.
“Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, és nem politikai alapon osztják a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a gyanú” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára szerint az intézmények mellett nevesített, támogatásban részesítendő programokról sem lehet tudni, hogy konkrétan milyen programokról és mekkora összegről van szó, valamint azt sem, hogy Magyarországon vagy Erdélyben döntenek a támogatásokról. | Pártkasszába vándorol a magyar kormány támogatása? | Az RMDSZ szerint az anyaországból érkező támogatások a civil szervezetek helyett az új erdélyi párt finanszírozására irányulnak. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2012/02/19/partkasszaba-vandorol-a-magyar-kormany-tamogatasa/ | 2012-02-19 16:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Antal Attila volt BKV-vezérigazgató nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódott tegnap a Hagyó-per a Kecskeméti Törvényszéken. Mint arról beszámoltunk, Antal Attila az összes nyomozati vallomását visszavonta, amelyekben Mesterházy Ernőre, Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadójára és Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesre vallott. Hadnagy Ibolya tanácsvezető tegnap további nyomozati vallomásokat ismertetett.
Antal Attila a BKV által kötött számos konkrét szerződésről azt mondta a nyomozóknak, hogy azok szükségtelenek voltak a cég számára, és csak Hagyó Miklós, Mesterházy Ernő, illetve a nevükben fellépő más személyek nyomására engedélyezte a kifizetésüket. Amikor kinevezték vezérigazgatónak, minden hétfő reggel találkoznia kellett dr. H. Iván ügyvéddel és H. Sz. Jánossal az utóbbinak az irodájában, ahol hosszú listákat soroltak fel neki, hogy kikkel kell a BKV nevében szerződést kötnie. Azt mondták, ha ők kérik, az olyan, mintha a Hagyó úr kérné.
Egy alkalommal maga Demszky Gábor hívta fel Antal Attilát telefonon, hogy a szállító céggel hosszabbítsák meg a szerződést, mert a főpolgármester meggyőződése szerint kiváló az az adalékanyag, amit szállít. Antal csodálkozott is, hogy miért személyesen a főpolgármester telefonál emiatt, de miután Mesterházy Ernő kétszer is sürgette, hogy aláírta-e már a szerződést, nem ellenkezett tovább. Antal vallomása szerint később Hagyóék meghatározták a BKV-nál azt a személyi kört, amely intézte a részben fiktív munkavégzésre vonatkozó szerződéseket. Ezt követően a vezérigazgató az előkészítésben nem vett részt, és bár gyakran ő írta alá a szerződéseket, nem vizsgálta, hogy melyik mögött van valós teljesítmény.
Antal Attila minden kihallgatás végén megígérte, hogy a további kérdésekre is őszinte, feltáró jellegű vallomást tesz, ha biztosítják, hogy tovább végezhesse a munkáját – vagyis lakhelyelhagyási tilalomra enyhítik a mozgását korlátozó intézkedéseket. Védője ez irányú indítványához csatlakozott az ügyészség is. A bírónő kérdésére, hogy miért változtatta meg teljes mértékben a vallomását, Antal Attila ismételten a nyomozás körülményeire, rendőrségi nyomásgyakorlásra hivatkozott.
Mesterházy Ernő másodrendű vádlott közölte: elfogadja Antal Attila bocsánatkérését, amiért ellenük vallott a nyomozó hatóság előtt. A másodrendű vádlott kijelentette: attól függetlenül, hogy Antal Attila mást vallott a bíróság előtt, a nyomozati vallomásai sem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák az ő bűnösségét. Sohasem találkozott Antal Attilával négyszemközt, és szerinte nem véletlen, hogy a nyomozó hatóságok nem hallgatták meg azokat a személyeket, akik rajtuk kívül jelen voltak a megbeszéléseiken.
Hagyó Miklós észrevételezte: őt egyedül Antal Attila vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg, de a nyomozás során sohasem szembesítették vele. Mind a BKV-nak, mind a fővárosi önkormányzatnak olyan volt a szervezeti és működési szabályzata, amely eleve kizárta, hogy ő túlterjeszkedjen a hatáskörén. Szerződés volt érvényben a főváros, a kormány és a BKV között, így a személyi döntésekbe a kormány képviselői, például Veres János pénzügyminiszter is beleszólhattak. Hagyó szerint Mesterházy Ernő a főváros érdekeit képviselte a kormány és a minisztériumok felé. Sokszor jelen volt, amikor tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Kóka János és Bajnai Gordon miniszterrel. Nem volt közös érdekköre Mesterházy Ernővel, hangsúlyozta Hagyó – véleménye szerint Antal Attila azért vallotta ezt, mert a nyomozók ezt sugallták neki.
A szerződések ügyét egyébként alaposan kivizsgálta a BKV felügyelőbizottsága, amelynek az elnöke Székely Gábor volt, és rendben találták őket. Egy évvel később viszont ugyanezek miatt a szerződések miatt büntetőfeljelentést tettek. Hagyó minden egyes vádponttal kapcsolatban megismételte: soha senkit nem kért és nem utasított semmire a vád tárgyává tett cselekmények közül.
Jövő csütörtökön a tárgyalás Balogh Zsolt BKV-s vezérigazgató meghallgatásával folytatódik, aki vallomása és a választási kampány idején tett sajtónyilatkozatai szerint nokiásdobozban adott át Hagyó Miklósnak 15 millió forintot, amit a volt főpolgármester-helyettes követelt ki tőle. | Belföld: Hagyó folyamatosan tagad | Hagyó Miklós észrevételezte: őt egyedül Antal Attila vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg, de a nyomozás során sohasem szembesítették vele. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20121003-hagyo_folyamatosan_tagad-1336695 | 2012-10-03 12:28:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Gabay Balázs
2011.06.02. 05:00
„Elképesztő izgalmak” közepette választották újra Joseph Blattert a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség élére. A zürichi voksolás előtt néhány nappal egyetlen kihívója vesztegetés vádjával került partvonalon kívülre, így szerdán délután eldőlt: négy évig megint a svájci vezetheti vissza a hitelét lassan teljesen elvesztő FIFA-t a megtisztulás útjára.• Kontinensek sorsáról döntenek dugig telt zsebbel + Képek
Nehéz volna másképpen fogalmazni: a kétnapos FIFA-kongresszust, melyen eldőlt, ki szabja meg a világfutball alakulását az elkövetkező 4 évben, tragikomikus események sorozata előzte meg. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség – nincs rá jobb szó – az utóbbi hetekben lejáratta, kinevettette, megalázta magát. Mindezt egyetlen jelentős esemény, az elnökválasztás miatt, mely mind a szövetségi alkalmazottak, mind a sportág szerelmeseinek egybehangzó véleménye szerint egyetlen legfőbb dologról szól: a pénzről.
A választási kampány már akkor komolytalanná vált, amikor kiderült: a 13 éve regnáló Joseph Blatternek egyetlen kihívóval kell megküzdenie, az ázsiai szövetséget dirigáló Mohammed bin Hammammal. Igaz, már ez is előrelépésnek tekinthető, hiszen a legutóbbi szavazáskor – vetélytárs híján – a svájci maximum magát verhette volna meg. 2011-ben néhány héttel a voksolás előtt szinte mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy miután a kontinensek szövetségeinek nagy része Blatter mögé sorakozott fel, egyértelmű győzelmet arat majd katari kihívója felett. A lavina azonban elindult, a kérdés már csak az, hogy ki állt a felfordulás mögött.
Blatter is tudott róla?
Pár nappal ezelőtt pedig kiengedték a szellemet a palackból: a vád szerint május elején Bin Hammam karibi futballvezetőkkel találkozott – többek között a CONCACAF-zóna (Észak- és Közép-Amerika, illetve a karibi térség) szövetségét vezető Jack Warnerrel –, és fejenként 40 ezer dollárt ajánlott fel nekik, ha rá adják voksukat (Ázsia mellett ez volt az egyetlen térség, mely nem Blattert támogatta). Bin Hammam azzal védekezik, hogy Blatter tudott az utazásról és a pénzátutalásról is, és persze tagadja a vádakat, Warner azonban tizenkilencre lapot kért, és azt mondta, a svájci is nyakig benne van a vesztegetésben, de ő „csupán” 1 milliót ajánlott fel. Mindennek a tetejébe a CONCACAF-vezető nyilvánosságra hozott egy e-mailt, melyet a FIFA főtitkára, Jerome Valcke írt, és melyben ez áll: „Bin Hammam azt hiszi, hogy úgy meg lehet venni a FIFA-t, mint ahogy Katar megvette a vébét.” Valcke utóbb elmagyarázta, hogy ő tulajdonképpen a 2022-es rendezést elnyerő Katar mögött álló erős pénzügyi lobbira gondolt, nem csalásra.
A FIFA viharos gyorsasággal reagált, Blattert már múlt pénteken vizsgálat alá vonták, vasárnapra pedig tisztázták, Hammamot azonban nem. A katari sportvezetőt felfüggesztették, az ázsiai szövetség élére azonnal Csang Csi-lung került. Ez egyben azt is jelentette, hogy négy napja van a vádak megcáfolására, máskülönben egyetlen indulója lesz az elnökválasztásnak, Joseph Blatter. Nem mintha sokat változtatott volna a helyzeten, de furcsa módon Hammam még napokkal a választást megelőzően sem kapta kézhez a felfüggesztéséről szóló határozat jogi indoklását, így még arra sem kapott lehetőséget, hogy fellebbezést nyújtson be. „Azelőtt büntettek, mielőtt bármit is rám bizonyítottak volna. A vizsgálatok végkimeneteléről azelőtt döntenek, mielőtt azok elkezdődnének” – kürtölte világgá ártatlanságát a katari, azonban ez nem segíthetett rajta. Ellenfele eközben óvatos szavakkal magyarázta az egyre komolyabb morális problémákkal küszködő szervezet bizonyítványát: „A FIFA nincs válságban, csak problémákkal küzd.”
A végén is robbant egy „bomba”
A május 31-e és június 1-je között lezajlott 61. FIFA-kongresszus első napja még viszonylag csendesen zajlott, azonban szerdán újabb bomba robbant: Chuck Blazer, a CONCACAF-zóna főtitkára kiállt a sajtó elé, és csupán annyit közölt, a vesztegetésről szóló hírek nem meglepőek, hiszen a karibi vezetők megvesztegethetők. A FIFA lányos zavarában azt sem tudta, mitévő legyen, gyorsan menesztette pozíciójából a sportvezetőt, majd egy órával később rehabilitálta, és visszahelyezte a főtitkári pozícióba.
Az elképesztő kommunikációs hibákat halmozó világszervezetre az angol szövetség mérte az elnökválasztás előtti utolsó csapást: kezdeményezték, hogy a botrányoktól hangos kongresszust halasszák el, mert ebben a légkörben nem lehet megtartani az elnökválasztást. A reggel fél tíztől ülésező 208 sportvezető közül csupán 36 sorakozott fel a brit javaslat mögé, így folytatódott az ülés.
A bejáratnál eközben komikus jelenetek játszódtak le, a felfüggesztett Bin Hammam ugyanis megpróbált bejutni a zürichi székházba, sikertelenül. Odabent Theo Zwanziger, a Német Labdarúgó-szövetség elnöke kezdeményezte, hogy Valcke nyilvánosságra került e-mailje nyomán vizsgálják felül a katari világbajnokságról szóló tavalyi döntést. A javaslat kellő időben és helyen hangzott el, mondhatnánk.
A tragikomédiába hajló kongresszuson délután végül egy óra alatt megszületett a döntés: 203 leadott voksból 186 Joseph Blattert támogatta. Az elnök, aki korábban kijelentette, 2011-ben már nem kívánja jelöltetni magát, elsöprő bizalmat kapott, hiszen végül is ő „annak a hajónak a kapitánya, amely vad vizekre tévedt”.
Fotók: Reuters
Köszönő beszédében örömmel nyugtázta, hogy a FIFA ennyire összetartó és egységes. „Négy évünk van, hogy együtt folytassuk az utunkat” – fogalmazott Blatter. Ha a hajó továbbra is a megszokott hullámokon halad majd, félő, hogy félúton elsüllyed.
(Forrás: goal.com, fifa.com, guardian.co.uk) | A fél világ rajtuk röhög, mégis a régi kapitány vezetheti a hajót + Képek | „Elképesztő izgalmak” közepette választották újra Joseph Blattert a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség élére. A zürichi voksolás előtt néhány nappal egyetlen kihívója vesztegetés vádjával került partvonalon kívülre, így szerdán délután eldőlt: négy évig megint a svájci vezetheti vissza a hitelét lassan teljesen elvesztő FIFA-t a megtisztulás útjára.• Kontinensek sorsáról döntenek dugig telt zsebbel + Képek | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/06/a-fel-vilag-rajtuk-rohog-megis-a-regi-kapitany-vezetheti-a-hajot-kepek | 2011-06-02 07:07:09 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Példátlan az a különbség, amilyen szinten a szegények, és amilyen szinten a dúsgazdagok élnek. Esetleg kérdezzék meg Mészáros Lőrincet, hogy Várkonyi Andrea 50. születésnapját hol és mennyiből ünnepelték" - mondta Magyar. Szerinte ez egy bordeaux-i kastélyban volt, és hárommilliárd forintba került.
Kerestük Magyar Pétert azzal kapcsolatban, hogy mire alapozza ezt a kijelentését. Várkonyi Andreát is megkérdeztük emailben a cégén keresztül, valóban többmilliárdos értékű születésnapot kapott-e a férjétől. Cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt. Amint írnak, közzétesszük. | Magyar Péter: 3 milliárdot költött neje születésnapjára Mészáros Lőrinc | November 18-án tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta: A miniszterelnök jóbarátja, strómanja második feleségét egy hárommilliárdos születésnappal lepte meg Bordeaux-ban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/magyar-peter-azt-mondta-3-milliardot-koltott-meszaros-lorinc-a-felesege-szuletesnapjara-148312 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az ügyészség a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora és két másik oktató ellen.
A nyomozás csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt indult 2011 tavaszán a debreceni Kölcsey főiskola volt rektora ellen.
V. Zoltán, az időközben a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe integrálódott Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora ellen egy névtelen feljelentés nyomán indult nyomozás hamis számlázási ügyben.
A feljelentés szerint a főiskola kommunikációs és médiatudományi intézetének volt vezetőjeként V. Zoltán megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával. A megbízásban szereplő órákat azonban nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem a számára engedélyezett kereten felül V. Zoltán, így a megemelt óradíj összegének nagy része hozzá jutott vissza.
Az ügyészség három ember – V. Zoltán elsőrendű vádlott mellett a külsős oktató V. Tibor másodrendű és V.-F. Mónika harmadrendű vádlott – ellen emelt vádat nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az elkövetők cselekményeikkel az ügyészség szerint több mint 2,5 millió forint kárt okoztak a főiskola fenntartójának, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek.
A volt rektor és a harmadrendű vádlott már nem a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatói. | Vádemelés a volt debreceni rektor ellen | Vádemelés a volt debreceni rektor ellen - Az ügyészség szerint a Kölcsey tanára és társai 2,5 milliós kárt okoztak a református egyháznak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/02/19/vadat_emeltek_a_debreceni_tanitokepzo_volt_rektora_ellen/ | 2013-02-18 14:43:00 | true | null | null | Index |
2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt a saját keretük terhére.
Az elmúlt két hétben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 19 vármegyében szervezett konzultációkat, ahol 1200 polgármesterrel és vármegyei közgyűlési elnökkel beszélték meg a Versenyképes Járások Programot. Köztük volt kistelepülési és nagyvárosi polgármester, kormánypárti és ellenzéki városvezető, támogató és ellenző is
- jelentette be a Facebookon Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki abban bízik, hogy január elsején a Versenyképes Járások Programmal egy olyan ütőképes programot sikerült elindítani, amely segítséget jelent Magyarország minden települése és polgára számára.
Amikor Navracsics Tibor pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy hozzányúl a kormány az önkormányzatok iparűzési adójához, és az összeget megpályázhatóvá teszi a továbbiakban, hatalmas felhördülés fogadta az ötletet, mert a városvezetők az iparűzési adóból tartják fenn településük működését. A miniszter a projekttel kapcsolatban később tisztázta,
itt nem csupán fejlesztésről van szó, hanem működésre is lehet majd pályázni.
Hozzátette, a polgármestereknek nem kell attól tartaniuk, hogy az új rendszerben kevesebb pénz jut az önkormányzatok napi szintű működtetésre, üzemeltetésére 2025-ben.
Kettős célunk van.
Navracsics Tibor szerint a programmal egyrész csökkenteni szeretnék Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország közti szakadékot, mert míg Budapest az unió átlagos fejlettségi szintjének 156 százalékán áll, addig az utána következő, legfejlettebb régió, a közép-dunántúli régió 71 százalékon áll.
Tehát kevesebb, mint a fele. Ez óriási területi fejlettségi szakadék, és megpróbáljuk ezekkel a programokkal csökkenteni ezt a területi fejlettségi szakadékot
- mondta a miniszter.
A 2025-ös iparűzési adó növekmény, amely - a Pénzügyminisztérium becslése szerint - körülbelül 65 milliárd forint, bekerülne a területfejlesztési alapba. Ennek specialitása, hogy az ide bekerülő összegek kizárólag a területi különbségek csökkentésére fordíthatók - tisztázta Navracsics Tibor a Kossuth Rádióban.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy ez a jövőre 65 milliárd forint egyúttal azt is jelenti, hogy egy minimális visszapályázható összeget állapítsanak meg a járások számára.
"Ahol a 2024-ről 2025-re történő iparűzési adó növekmény nem éri el a 250 millió forintot, ott is garantálja a költségvetés, hogy 250 millió forint értékben állnak rendelkezésre pályázatok" - tette hozzá a tárcavezető.
Mindez a 175 járásból 135 járást érint;
a járások háromnegyede ilyen lesz;
hat olyan járás, ahol a megyeszékhely a járás központja is egyben, ott 500 millió forintra egészítik ki a pályázati összeget, ezekben a járásokban az iparűzési adó növekmény nem éri el az 500 millió forintot.
Hat ilyen megyeszékhely központú járásunk van: | Rendet tettek Navracsics Tiborék, megpecsételődött az iparűzési adó sorsa | Befejeződött a Versenyképes Járások Program országos konzultációja. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca be tudja vezetni az iparűzési adó átformálását. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/navracsics-tibor-versenykepes-jarasok-program-konzultaciok-vege.798531.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Kicsit több mint három éve, 2015 augusztusában robbant az ESZOSZ-bomba: a hoppon maradt dolgozók tüntetést szerveztek, páran éhségsztrájkot is folytattak. Kiderült, a 2,9 milliárd forint uniós támogatást elnyert ígérő Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet kezdetektől csak papíron foglalkoztatta őket. Fizetést eleinte kaptak, gyorstalpaló tanfolyamokat is végeztek, munka azonban nem volt, később pénz sem. Mivel azonban állományban voltak, munkanélküli segélyt sem kaphattak a dolgozók.
Pedig a terv szépen hangzott: az ESZOSZ azt ígérte, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartósan munkanélküli foglalkoztatottakkal állami tulajdonú erdőket tisztíttat ki, s a zöldhulladékot bio-tüzelővé dolgozza fel, majd értékesíti. Összesen 2800 fő foglalkoztatását vállalták.
Az Index is pedzegette, hogy hogy az ESZOSZ – ekkoriban a dinnyekirály Pócs János által vezetett – Jászapáti fideszes önkormányzatának köszönhetően jegyeztethette be székhelyét a helyi polgármesteri hivatalba, illetve hogy a szövetkezet vezetőségben akadnak az államhoz kötődő tagok. Bada János ügyvéd például a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozik, Barta Gábor Zsolt pedig kerületi önkormányzati cégeknél tevékenykedett.
Az Átlátszó folytatta a kutakodást, s további szoros állami-önkormányzati-oligarcha-kapcsolatokra bukkant. A már említett Bada János például az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa volt. Az ESZOSZ távolabbi kapcsolatrendszerében pedig megtaláltuk Virág Attila üzletembert, az SZDSZ egykori „simicskáját” is, miközben az V. kerületi ingatlanmutyi irányába is vezettek szálak.
Az Átlátszó írta meg később azt is, hogy az ESZOSZ tízmillió dollár értékű külföldi értékpapírral igazolta a 2,5 milliárd forintos uniós pályázati önrészét. A tekintélyes értékű értékpapírcsomag átmenetileg parkolhatott a szövetkezet számláján.
2013-ban ugyanis, legalábbis a december végi mérlegzáráskor nem volt értékpapírja az ESZOSZ-nak, egy évvel később – s ez volt az a 2014-es év, amelyben a pályázatot is megnyerték – már akadt, ha nem is tízmillió dolláros tétel: 89,2 millió forintnyi értékpapírt jelöltek meg mérlegükben. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint 344 ezer darab Greenwich Capital Comm. Fund kötvényük volt december 31.-én, amelynek névértéke 89,2 millió forint. Csakhogy a papírok pontos értéke nem meghatározható a mérleg alapján. A Greenwich Capital cég kötvényei a bóvlitól a prémium kategóriáig terjednek a Moody’s elemző cég értékelése alapján.
A botrány nyomán a NAV 2015 őszén nyomozni kezdett. Kerülték a nyilvánosságot: nem hogy közleményekkel nem fárasztották a nagyérdeműt, de újságírói kérdésre sem válaszoltak érdemben. Az Átlátszó például rendszeresen rákérdezett a nyomozás állására, de érdeklődésünket vagy válasz nélkül hagyták, vagy annyit közöltek, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem mondhatnak semmit.
Ekkor szoktunk át az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség faggatására, ahonnan legalább szokott érkezni válasz. Legutóbb például az jött, hogy „a kérdezett ügyben a Fővárosi Főügyészség 2018. május 4-én vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik vezető tisztségviselője ellen. A büntető ügy a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban”.
Némi kutakodás kellett még ahhoz, hogy megtudjuk, ki is az „egyik vezető tisztségviselő”. Történetesen Barta Gábor Zsolt lett a vádlott. Ő korábban a Várnegyed önkormányzati cégének dolgozott, jelenleg pedig biofarmot vezet egy Pest megyei településen.
Hogy miért éppen ő került a vádlottak padjára az egykori 3 vezető tisztségviselő közül, egyelőre nem egyértelmű. Úgy tudni, a védelem egyik fő érve, hogy az ESZOSZ-ból nem tűnt el pénz, amit 2015-ig megkaptak az uniós támogatásból, a dolgozók fizetésére, képzésekre és munkavédelmi felszerelésekre fordították.
A 2015 novemberében lezárt, utolsó elérhető mérleg szerint abban az évben 1,8 milliárd forint ment ki a szövetkezetből bérköltségre és járulékokra. A statisztikai létszám 1587 fő volt, azaz dolgozónként elvileg 1,1 milliót költött rájuk az ESZOSZ abban az évben. Ekkor a mérleg szerint 2,3 milliárdot még nem kaptak meg a támogatásból – ha tehát jók a számok, éppen, hogy mínuszban volt a szövetkezet a pelletprojekttel (az EMMI leállította az uniós pénz utalását a botrány miatt).
Azt a károsult dolgozók sem vitatták, hogy amíg volt pénz, akkor is kapták a fizetésüket, amíg nem dolgoztak.
Kulcskérdésnek tűnik, hogy miért nem indult be a projekt egyáltalán. Az ESZOSZ-ügy ismerői az állami erdészetek felé mutogatnak: tízezer hektárt ígért átadni a földművelési tárca, de százat is alig kaptak, ennek hátterében az erős agrárlobbit sejtik.
A Miniszterelnökség égisze alá tartozó Kehi annak idején el is kezdte az állami erdészetek vizsgálatát, ennek nyomban kiszivárgott a tartalma – hatalmas visszaélések -, de a végleges jelentés máig nem került nyilvánosságra.
Fotó: ESZOSZ-dolgozók tüntetnek a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben, 2015. augusztus 26. Olvasónk felvétele | Vádat emeltek a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet egyik volt főnöke ellen | A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészs | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/24/vadat-emeltek-a-milliardos-csalassal-vadolt-szocialis-szovetkezet-egyik-volt-fonoke-ellen/ | 2018-10-24 12:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Harmadjára is megválasztott szocialista polgármester, kettővel több MSZP-s a testületben, régi emberek új pozíciókban: ez történt Kazincbarcikán az őszi önkormányzati választás óta.
Kazincbarcikán meglepetést hozott az őszi önkormányzati választás: bár a növekvő szegénység és a baloldali városvezetés napvilágra került korrupciógyanús ügyei miatt sokan a Jobbik megerősödését várták, nem ez történt. A széljobb pártnak ugyanúgy csak egy képviselője került be a testületbe, mint 2010-ben, az összefogás jelöltjeként indult szocialisták viszont két hellyel többet szereztek.
Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti erőknek ennyivel kevesebb képviselője ül a kazincbarcikai testületben. A korábban öt tagú Fidesz-frakció eddig sem tudott komoly gátja lenni a nyolc képviselőt maga mögött tudó baloldali városvezetés döntéseinek, 2014 ősze óta pedig a tíz szocialista mellett tényleg csak formális szerep jut a három fős ellenzéknek.
Alpolgármesterből főtanácsadó
Az önkormányzati cégháló kissé átalakult ugyan, néhányan új pozícióba kerültek, néhány tisztséget pedig új emberek töltenek be az önkormányzati cégeknél, de érdemi átalakulásról nem beszélhetünk.
Szitka Péter MSZP-s polgármester felesége, Kalácska Viola még mindig az önkormányzat kommunikációs cégénél, a Barcika Art Kft.-nél dolgozik: mint tavaly decemberben kiderült, havi bruttó 120 ezer forintot kap heti 30 órás dekoratőri – kulturális rendezvényszervezői munkakörben. A cég ügyvezetője azonban 2015. január 1. óta a miskolci Juhász Rita, elődje, Göndör Judit pedig a polgármester kommunikációs tanácsadója lett.
Szintén Szitka Péter tanácsadója lett Kovács László (jogi és szervezési ügyekben), aki az önkormányzati tulajdonú Barcika Park Kft. ügyvezetője volt egészen 2014. december közepéig. Kettőjükön kívül más tanácsadó nem szerepel a város honlapján, holott a nemrég nyilvánosságra került önkormányzati beszámoló szerint 2014. december 1-je óta Szitka polgármesteri irodáján 1 önkormányzati főtanácsadó és 3 önkormányzati tanácsadó dolgozik.
A tisztánlátás érdekében közadat-igénylésben kértük ki Kazincbarcikától a 2006.01.01. és 2015.01.22. között tanácsadóként foglalkoztatottak listáját. Az önkormányzat ügyvédje először az igénylés pontosítását kérte, aztán nem válaszolt semmit – természetesen panaszt tettünk a NAIH-nál.
Átvilágította, majd az ügyvezetője lett
Más adatigénylések miatt is kénytelenek voltunk ezt tenni, mert a kazincbarcikai városvezetésről továbbra sem mondható, hogy elkötelezett híve lenne a közérdekű adatok nyilvánosságának. Bár törvény kötelezi erre, az önkormányzat nem tette közzé a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseinek friss listáját, a vonatkozó igénylésre pedig egyszerűen nem válaszolt.
Ahogy nem küldte meg a polgármester és Klimon István alpolgármester vagyonnyilatkozatát, és a város tulajdonában lévő Barcika Centrum Kft. átvilágításának eredményét sem.
Ez utóbbi pedig már csak azért is érdekes lenne, mert a munkára a város két céggel is szerződött: bruttó 8,2 millió forintra a miskolci Smart Marketing Kft.-vel, és bruttó 28,8 millióra a szintén miskolci X-Centrum Nonprofit Kft.-vel. Utóbbi cég tulajdonosa Bernáth Attila – némileg meglepő módon 2014. december 16. óta Bernáth az ügyvezetője az általa átvilágított Barcika Centrum Kft-nek.
Sok cég, sok FB-tagság
A Barcika Centrum felügyelőbizottságának elnöke maga Szitka Péter polgármester havi 250 ezer forintért; havi 200 ezret keres a cég felügyelőbizottságának tagjaként Klimon István alpolgármester. Klimon ősz óta egyedüli alpolgármester, az előző ciklus másik alpolgármestere, Sztupák Péter 2014 októbere óta – legalábbis egy önkormányzati előterjesztés szerint – már csak tanácsadója Szitka polgármesternek.
Az viszont biztos, hogy a kazincbarcikai képviselőtestület 2013. szeptember elején határozatot hozott arról, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására létrehozott ZV Zöld Völgy Nkft. ügyvezetője Sztupák Péter, a felügyelő bizottság elnöke pedig Szitka Péter polgármester lesz, mindketten öt évig. A cégnél egyébként jogi és ügyfélszolgálati igazgató a Szitka tanácsadójaként tevékenykedő Kovács László, és a Zöld Völgynél projektfelelős a polgármester kommunikációs tanácsadója, a Barcika Art Kft. korábbi ügyvezetője, Göndör Judit.
A Barcika Art kulturális igazgatóhelyettese továbbra is Harnócz Zsuzsanna, Sztupák Péter élettársa, a cég felügyelőbizottságának elnöke pedig 2014 decembere óta maga Sztupák.
Az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaira vonatkozó közadat-igénylésünkre kapott válaszból kiderül, hogy egy tagsági hely átlagosan havi 65 ezer, egy elnöki pozíció pedig – a Barcika Centrum Kft. kivételével – havi 100 ezer forintos díjazással jár. Számos önkormányzati cég biztosít a képviselőknek a tiszteletdíjukon felüli biztos bevételt, és a városon a kritikusok szerint meg is látszik ez a hosszú évek óta fennálló, vitathatatlanul kényelmes helyzet.
Kazincbarcikán megállt az idő: a reménykedőknek csalódást hozott az önkormányzati választás, a városban semmi nem változott, és úgy tűnik, a következő öt évben nem is fog.
Címlapkép: Szitka Péter Facebook-oldala. | Kazincbarcikán megállt az idő, de folytatódik a körtánc a felügyelőbizottságokban | Kazincbarcikán megállt az idő, de folytatódik a körtánc a felügyelőbizottságokban | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/05/05/kazincbarcikan-megallt-az-ido-de-folytatodik-a-kortanc-a-felugyelobizottsagokban/ | 2015-05-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | SZOLJON |
Nem csak a józan ész vagy a jó ízlés alapján problémás, hogy Matolcsy György egy olyan Várbeli luxuslakásban lakik, ami az UniCredit vezérigazgatója, Patai Mihály tulajdonában áll.
Nem tudjuk, hogy Matolcsy fizet-e egyáltalán bért Patainak lakásért, és ha igen, mennyit – de ha ad is ellenszolgáltatást, az üzleti kapcsolat jellege miatt akkor is ellentétbe kerülhet a munkavállalókra vonatkozó elvárásokkal.
„A [Magyar Nemzeti] Bank elvárja munkatársaitól, hogy a munkakapcsolataik során az ajándékok, reklám- és propagandaanyagok elfogadása és viszonzása lehetőleg formalitás, figyelmesség legyen, ne csorbítsa, ne befolyásolja a Bank munkatársainak tárgyilagosságát, ne teremtsen lekötelezettséget, ne keletkeztessen elvárást. Az üzleti ajándék, valamint a vendéglátás elfogadása kizárólag az általános üzleti szokások keretein belül lehet tisztességes, de akkor is kizárólag olyan esetekben, ha abban a befolyásolási szándék jele nem látható.”
Az idézet a Magyar Nemzeti Bank etikai kódexéből van. Így folytatódik:
„A [Magyar Nemzeti] Bank munkatársa a nagyobb összegű (20.000 Ft feletti értékkel bíró) ajándék elfogadását köteles bejelenteni. Azonos együttműködő partnertől rendszeresen érkező ajándékok elfogadása nem megengedett. A Bank szakmai és üzleti partnereitől vendéglátást (pl. munkaebéd) a szokásoknak megfelelő, lekötelezéssel nem járó mértékben szabad elfogadni.
Pénz, készpénzt helyettesítő fizetőeszköz és utalvány egyáltalán nem fogadható el, kivéve, ha annak jelentése, elfogadása szimbolikus jellegű. A Bank munkatársa a Bankkal fennálló jogviszonyát maga és mások számára, sem a magán-, sem az üzleti életben piaci előny szerzésére nem használhatja fel.”
Egy lakás elfogadása nyilvánvalóan túlmegy azon a határon, amit „üzleti szokásokkal” meg lehetne magyarázni, viszont a „lekötelezés” annál inkább felmerülhet. A „befolyásolási szándék” pedig elég nyilvánvaló egy olyan esetben, amikor egy bankvezető, illetve a bankok üzleti környezetét egyre inkább szabályozó, a működésüket meghatározó, sőt, a PSZÁF beolvasztása óta a tevékenységének törvényességét is felügyelő állami szerv vezetőjének kapcsolatáról van szó. Vannak is érdekes szálak az UniCredit és az MNB között.
Az MNB etikai kódexe nem opcionális javaslat, hanem konkrét magatartásbeli elvárások gyűjteménye. A jegybank hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az MNB munkatársainak kötelezettsége az etikai kódex betartása.
A másik oldalról, az UniCredit vezetője felől is problémás lehet a lakásügy. Erről beszélt a Bankszövetség Patai előtti elnöke, Felcsuti Péter a Klubrádióban csütörtök este. A Raiffeisen korábbi vezérigazgatója szerint úgynevezett megfelelési szabályok vonatkoznak a komolyabb pénzintézetek vezetőire.
Ez azt jelenti, hogy saját etikai szabályaikat is be kell tartaniuk, a rájuk vonatkozó törvényeken felül, a munkatársaknak pedig proaktívnak kell lenniük, az ellentmondásos esetekben meg kell kérdezniük a szabályok betartatásával foglalkozó vezetőket. Felcsuti szerint nem csak kínos az ügy: az olasz bankfelügyeletnek és UniCredit olasz anyacégének is lépnie kellene az ügyben. | Saját etikai kódexét is megsérthette Matolcsy, hogy az általa felügyelt bank vezetőjének magánlakásában lakik | De nem csak Matolcsy, hanem Patai oldaláról is nyilvánvalóak az etikai problémák. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/07/sajat-etikai-kodexet-is-megserthette-matolcsy-ha-az-altala-felugyelt-bank-vezetojenek-maganlakasaban-lakik | 2016-10-07 20:00:06 | true | null | null | 444 |
2007.09.11. 13:03
Arcátlan előterjesztésnek nevezte a fideszes Lázár János azt a kormányzati szándékot, amely szerint a kabinet közel félmilliárd forintot költene a közbeszerzési eljárás mellőzésével újabb járművekre, közöttük páncélozott luxusautókra. Lázár kijelentette: a Fidesz ehhez semmilyen formában nem adja támogatását.
A Fidesz semmilyen formában nem tudja támogatni, hogy a kormány 471 millió forint értékben összesen 14 darab járművet, köztük páncélozott luxusautókat kíván vásárolni, a közbeszerzési eljárás megkerülésével – közölte az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke kedden Budapesten. Lázár János sajtótájékoztatóján közölte: „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr páncélozott luxusautókat szeretne vásárolni magának és kormányának (...), az adófizetők forintjai átláthatatlanul, káoszt teremtve kerülnének felhasználásra„. Emlékeztetett: a kormány 2005 őszén már vásárolt 30 járművet, amelyek között biztonsági autók is voltak.
Vissza a feladónak
Az ellenzéki politikus ismertetése szerint az „arcátlan előterjesztést” kedden tárgyalta a szakbizottság, amelyet végül levett a napirendről. A szocialista képviselők is felismerték ennek az előterjesztésnek a visszásságát, így a testület „visszaadta azt„ a kormánynak átdolgozásra és előterjesztésre – tette hozzá Lázár, majd úgy folytatta, biztos abban, hogy a testület következő, hétfői ülésén is „harcolni fognak a luxusautókért”. A 14 gépjármű között 3 páncélozott luxusautó, 5 luxusterepjáró, 2 mikrobusz és 4 felsőkategóriás személygépkocsi szerepel, valamint személyi védelmi felszereléseket is beszereznének.
Lázár szerint a testület ülésén több képviselő is úgy vélekedett, hogy a magyar költségvetés az adófizetők pénzéből ezt nem engedheti meg magának. „A kormány példát mutathat például a mértéktartás ügyében„ – fogalmazott. Arról is szólt, hogy Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred vezetője a bizottsági ülésen a megváltozott biztonsági környezettel indokolta a beszerzést és arra nem tudott választ adni, miért nem lehet a járműveket nyílt közbeszerzési eljáráson beszerezni. A bizottság képviselői azonban – folytatta a fideszes bizottsági elnök – semmilyen érdemi információt nem kaptak arról, miben is változott meg a biztonsági környezet Magyarországon, ahhoz képest, hogy egy hónappal ezelőtt Szilvásy György azt mondta, nem változott a biztonsági környezet, a szélsőjobboldali csoportok valóságos veszélyt nem jelentenek.
Az esztétika és a kényelem a vezérelv?
A fideszes politikus az előterjesztés szövegét ismertetve közölte: esztétikai és kényelmi szempontok indokolják, hogy páncélozott gépjárműveket vásároljon a magyar kormány, mert ugyan rendelkezik két darab, a célnak megfelelő gépjárművel, „ezek azonban esztétikai és kényelmi szempontból az ország vezetőinek és a nemzetközi vendégeknek nem felelnek meg”. A politikus szerint ha azt várjuk el egy nyugdíjastól, hogy befizesse a 300 forintos vizitdíjat, akkor a kormány, annak képviselője, a Köztársasági Őrezred, sőt a nemzetközi vendégek se várják azt el, hogy 50-60 milliós páncélozott luxusautókat biztosítsunk számukra. „Érthetetlen ez a nagyzolási mánia„ – fogalmazott Lázár János, aki jelezte: a testület ülésén arra a kérdésére sem kapott egyértelmű választ, hogy „ezek az autók netán itt vannak-e már”. A fideszes képviselő bízik abban, hogy a kormány eláll szándékától és nem vásárol luxusautókat félmilliárd forint értékben.
Budai: A biztonság az elsődleges
Budai Bernadett kormányszóvivő keddi tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta: a honvédelmi bizottság kezében van a döntés, hogy „felmentést adjon„ a közbeszerzési eljárás alól. „A rendőrség valóban kért és kapott a kormánytól arra vonatkozóan egy lehetőséget, hogy meghívásos tendereztetési eljárást bonyolítson le a közeljövőben” – mondta a kormányszóvivő, aki későbbre ígért tájékoztatást arról, miért nem közbeszerzési eljárás keretében szerzik be az új autókat. Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő hangsúlyozta: biztos, hogy kényelmi szempontok nem játszhatnak szerepet a beszerzésben, a biztonság az elsődleges. | Luxusautók a kormánynak? – A Fidesz szerint arcátlan dolog | Arcátlan előterjesztésnek nevezte a fideszes Lázár János azt a kormányzati szándékot, amely szerint a kabinet közel félmilliárd forintot költene a közbeszerzési eljárás mellőzésével újabb járművekre, közöttük páncélozott luxusautókra. Lázár kijelentette: a Fidesz ehhez semmilyen formában nem adja támogatását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/09/luxusautok-a-kormanynak-a-fidesz-szerint-arcatlan-dolog | 2007-09-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kovács Ádám, a cégcsoport több vállalkozásának felszámolása kapcsán csődbűntettel és egyéb bűncselekményekkel vádolt tulajdonosa erről a Budakörnyéki Bíróságon hétfőn tartott első tárgyaláson beszélt.
Az ügyészség folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésével, csődbűntettel, illetve annak kísérletével vádolja a Celladam néven ismertté vált, főként rákbetegeknek ajánlott szer kifejlesztőjét, a 72 éves pilisborosjenői vállalkozót.
A több szálon folytatott nyomozás adatai szerint Kovács a tulajdonában, illetve felügyelete alatt működő három cég – a Celladam Rt, a C. N. M. Kft., illetve a Celladam Szövetkezet – évekkel ezelőtt megindított felszámolása során nem, vagy csak késve tett eleget beszámolási és egyéb kötelezettségeinek, nem működött együtt a felszámolókkal, illetve több nagy értékű ingatlant “elvont” a hitelezők elől. E magatartásával nemcsak a számviteli rendet sértette meg, hanem csődbűntettet is elkövetett.
A két ügy egyesítésével folyó per első tárgyalási napján a vádlott ártatlanságát, illetve azt hangoztatta, hogy tulajdonképpen nem is érti a vádakat. Szerinte két évtizede egyfolytában zaklatják, igyekeznek ellehetetleníteni őt, de a Celladam gyártása folytatódik, a szer sikere töretlen.
Az ügyész által részletesen ismertetett vád szerint a több milliárdos tartozást felhalmozó cégek felszámolása során tapasztaltak mulasztásokat, amelyek miatt egy alkalommal a Pest Megyei Bíróság 500 ezer forint pénzbírságra ítélte Kovács Ádámot, aki befizette ugyan a büntetést, de törvényi kötelezettségeinek ezután sem tett eleget. Számos esetben megígérte például a felszámolónak, hogy átadja a mérleget, illetve a többször kért, a felszámoláshoz szükséges dokumentumokat, de ez nem, vagy jelentős késedelemmel történt meg, miközben csak a Celladam Rt. ellen 16 hitelező nyújtott be pénzügyi igényt 7 milliárd 160 millió forint értékben.
A vád szerint Kovács Ádám a mai napig nem adta át a pilisborosjenői központban tárolt úgynevezett ACPS elektronikai részegységet sem.
A Steiner Gábor bíró kérdéseire idős kora ellenére végig állva válaszoló, mondandóját egy-egy humoros megjegyzéssel fűszerező, sűrűn az órájára pillantgató Kovács Ádám a vádiratra, illetve a kérdésekre reagálva leszögezte: mivel nem jogász, lehet, hogy elkövetett hibákat, de a terhére rótt bűncselekményekben ártatlan. Hozzátette: az államtitkokat is tartalmazó dokumentumok minden egyes darabjáról, az utolsó cetliig, fénymásolatot készített, hogy most védekezni tudjon. Az időigényes másolás, a dolgozók más cégekhez történő áthelyezése, valamint a különböző szakhatóságok “nyakukra járása” miatt valóban csúszott az iratok átadásával, ennek ellenére egy mikrobusznyi dossziét bocsátott a felszámoló rendelkezésére. AZ ACPS berendezést azért nem adta oda, mert az a szemétdombon kötött volna ki – fűzte hozzá. | Celladam-per: a vezető ártatlannak vallja magát | A Celladam cégcsoport vezetője egyetlen vádpontban sem tartja magát bűnösnek, úgy érzi, kiszorítósdi, illetve leszámolás folyik ellene. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/11/08/celladam_per_vezeto_artatlannak/ | 2010-11-08 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Az előzetes terveknek megfelelően, december 2-án fog megkezdődni a pernek azon szakasza, amelyben Netanjahu vallomást tesz, és kérdéseket tesznek fel neki a vád, a védelem, és a bíróság képviselői.
"Nem győződtünk meg arról, hogy lényegi változás történt, mely igazolná megjelenésének elnapolását" - vélekedett a bíróság a védelem kérésének elutasításakor. A kormányfő védőügyvédei már július 9-én is megpróbálták elhalasztani a meghallgatást, de akkor is elutasították, hogy csak 2025 márciusában kezdődjön meg a pernek ez a szakasza.
Az eljárás terv szerinti folytatását kérte az ügyész is, indoklása szerint azért, mert a halasztás "a közérdekkel ellentétes". Az ügyészség azt is állította, hogy a Netanjahu kérelmében szereplő összes indok már a bíróság elé került, "és figyelembe vették a vallomás kezdő időpontjának meghatározásakor". | A bíróság elutasította az izraeli miniszterelnök meghallgatásának elhalasztását | A jeruzsálemi körzeti bíróság elutasította Benjámin Netanjahu kérését, hogy tíz héttel halasszák el bíróság előtti vallomástételét korrupciós ügyében. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-birosag-elutasitotta-az-izraeli-miniszterelnok-meghallgatasanak-elhalasztasat/439759 | null | true | null | null | Hírklikk |
MSZP: Orbán a saját pénzét és embereit menekítette | Az MSZP csütörtökre egyeztetésre hívja az ellenzéki pártokat a Quaestor-ügyben - közölte szerda este az MTI-vel Tóbiás József, a párt elnök-frakcióvezetője, kiemelve: a legitimitását vesztett Orbán-kormány körül kialakult helyzetben az ellenzék erőinek közös és összehangolt fellépésére van szükség. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150325-mszp-orban-a-sajat-penzet-es-embereit-menekitette | 2015-03-25 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
2009 decemberében a legfelső bíróság megsemmisítette azt az amnesztiarendeletet, amely 2007-ben mentesítette többek között a majdani államfőt, Zardarit a korrupció miatti eljárás alól, főként abban az ügyben, amely közpénzek elsikkasztásáról, svájci bankszámlákra való kimenekítéséről szól.
Giláni közölte csütörtökön a bírósággal: azért nem indíttatott eljárást az elnök ellen, mert az államfő teljes igazságügyi mentességet élvez. „Nem jó üzenet eljárást indítani egy elnök ellen, akit a parlament kétharmados többséggel választott meg” – tette hozzá.
A bíróság Giláni beszéde miatt elnapolta a tárgyalást február 1-jére.
Ha a kormányfő továbbra sem tesz eleget a bíróság rendelkezésének, és emiatt elítélik, akkor az lemondásra kényszerítheti.
2007-ben az akkori elnök, a nagy nehézségekkel küszködő Pervez Musarraf – saját bevallása szerint – titkos szövetséget kötött Benazir Bhutto volt miniszterelnökkel, az ellenzék emigrációból akkor hazatért vezetőjével a hatalom jövőbeli megosztásáról a 2008-as választások alkalmával. Ennek érdekében rendelt el több mint nyolcezer emberre – köztük Bhutto asszonyra és férjére, Zardarira – kiterjedő amnesztiát, mentesítést minden korrupciós vád és eljárás alól.
A miniszterelnöki poszt várományosát, Benazir Bhuttót ezután 2007. december 27-én meggyilkolták, s miután pártja nagyarányú győzelmet aratott a 2008. februári törvényhozási választásokon, özvegyét, Zardarit választotta meg az új parlament az ország államfőjévé. 2009 végén azonban a legfelső bíróság törölte Musarraf amnesztiarendeletét, és utasította a kormányt, hogy újíttassa fel a korrupciós pereket számos politikai személyiség, köztük Zardari ellen. A kormány ezt nem tette meg. | Ha nem teszi meg, akkor akár lemondásra is kényszeríthetik a kormányfőt | Juszuf Raza Giláni pakisztáni kormányfő megjelent csütörtökön hazája legfelső bírósága előtt, amely azért idézte be őt, mert nem hajtotta végre a bíróság két évvel ezelőtti rendelkezését, s nem indíttatott eljárást korrupciós vádak alapján Aszif Ali Zardari elnök és mások ellen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2012/01/ha-nem-teszi-meg-akkor-akar-lemondasra-is-kenyszerithetik-a-kormanyfot | 2012-01-19 10:10:49 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A narancsbárók nagy éve
Az a kérdés: bárkit is meglep-e, hogy Orbán Viktorral bizalmi viszonyt ápoló klánok az elmúlt évre földbirtokosként is az ország legszűkebb elitjébe kerültek. A narancsbárók – Mészáros Lőrinc és Flier János - érdekeltségei immár csaknem akkora agrártámogatást visznek haza, mint az ezredforduló környékén pozícióba jutott zöldbárók – írja a K-Monitor elmúlt évi agrártámogatásokat összegző összeállításából. (Utóbbi család onnan lehet ismerős, hogy például a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak Flierrel közös termőföldje is akad.) Az adatokból világosan leszűrhető: a legnagyobb pezsgést Orbán Viktor legszűkebb környezetében volt, az újonnan erőre kapott falubeli komák, sportbarátok, rokonok gyarapodtak, a régi bajtársak ellenben visszaestek. Ráadásul a Mészáros- és Flier-érdekeltségek azt a bravúrt is el tudták érni, hogy a többi milliárdossal szemben összességében több támogatáshoz jussanak, mint egy évvel korábban. Rajtuk kívül ugyanis az elit többi tagjának olvadt a summája. A Simicska-Nyerges páros területei például csaknem 70 százalékkal kevesebb forráshoz jutottak, míg a Csányi és a Leisztinger érdekeltségek esetében az visszaesés nagyjából 60 százalékra tehető. Az egymással ellentétes változások okozták azt, hogy a szubvenciók tekintetében a Mészáros-, Flier-területek már konkurálnak a régi nagyokéval.
Az összegeket figyelve azért van még hova fejlődniük az utóbbiaknak. A Flier-család ugyanis összesen 860 milliónyi szubvencióhoz jutott, míg Mészáros Lőrinc „csupán” 525 millióhoz. Így együtt csaknem 1,4 milliárdot kaptak. Ehhez képest a Csányi Sándor cégeihez valamivel több mint 3 milliárd érkezett, míg ugyanez a Simicska-Nyerges társaságok esetében 2,58 milliárd volt. Ugyanakkor, ha csak a területalapú támogatásokat figyeljük, akkor a narancsbárók már egyenként is többnek örülhettek, mint például a Simicska-Nyerges páros. Utóbbiak 212 milliós forráshoz jutottak hozzá, míg Mészároséknál ez 223 millió, Flieréknél pedig 371 millió forint volt.
Az elmúlt évben egyébként 642,8 milliárd forint agrártámogatást osztottak szét Magyarországon, amely döntően uniós forrásból érkezett. A magyar állam hozzájárulása tovább csökkent. Az uniós rész 2016-ban 83 százalék volt, míg egy évvel korábban még 78 százalék.
A K-Monitor összeállítása arra is rámutat, hogy az égvilágon semmi sem változott abban, hogy a nagy összegeket a legnagyobbak viszik haza. Mint emlékezetes korábban a Fidesz-kormány éppen erre hivatkozva, azaz a kicsiknek több kell, rendezte át az agrártámogatások elosztásának egy részét. Az eredmény: a nagybirtokosok, a felső 10 százalék söpörte be a szubvenciók 75 százalékát, ez pedig a korábbihoz képest mindössze 1 százalékos csökkenés. Vagyis egyelőre nyoma sincs a kabinet által ígért rendszerszintű átalakulásnak, amely szerint a kis- és közepes agárcégekhez több forrás juttatnak, s így jobb, versenyképesebb helyzetbe kerülnek. | A narancsbárók nagy éve | Az a kérdés: bárkit is meglep-e, hogy Orbán Viktorral bizalmi viszonyt ápoló klánok az elmúlt évre földbirtokosként is az ország legszűkebb elitjébe kerültek. | null | 1 | https://nepszava.hu/1132236_a-narancsbarok-nagy-eve | 2017-06-16 12:30:00 | true | null | null | Népszava |
Rendőröket vádol korrupcióval a Fővárosi Főügyészség: a testület szerint egy kerületi alezredes és négy kollégája több százezer forintért szolgáltatott hatósági adatokat budapesti ügyvédeknek, és azok ügyfeleinek.
Az Origo úgy tudja, a rendőri csoport a XVII. kerületi kapitányságon működött.
Magánkopó is volt
Az alezredes nemcsak adatokkal házalt, hanem magánnyomozóként is dolgozott.
A célszemélyeket lakásukon figyelte meg, sőt, környezettanulmányt is készített róluk. Megrendelői általában volt élettársak vagy a megfigyelt személyek üzleti ellenfelei voltak.
Megírta a feljelentést
A főtisztet azzal is vádolják, hogy pénzért olyan ismerőseinek is szakmai tanácsokat adott, akik ellen egyébként a rendőrség nyomozást folytatott – sőt, feljelentést diktált nekik. Utóbbi alapján aztán
három ember alaptalanul előzetes letartóztatásba került.
Ügyvédből vádlott
A Fővárosi Főügyészség most összesen 13 embert vádol a bűncselekményekkel kapcsolatban, az öt rendőr mellett két ügyvédet és megbízóikat is elítélhetik hivatali vesztegetés vagy annak elfogadása miatt. | Korrupcióval vádolják a magánnyomozó főrendőrt | Bizalmas adatokkal házalt, feljelentéseket diktált a vád szerint a lebuktatott alezredes, megbízói között ügyvédek is voltak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/11/korrupcio-penz-alezredes-adatkereskedelem-hivatali-visszaeles-megfigyeles | 2015-11-30 19:53:00 | true | null | null | Origo |
A nyertesek - mint legalacsonyabb összegű ajánlattevők - nettó 5 milliárd 70 millió forintért végzik el a munkát. Az épületben 2 szinten 120 férőhelyes mélygarázs, továbbá 15 olyan feltöltő hely lesz, ahonnan a piacot látják el áruval. Efölött helyezkedik el 2 szinten az élelmiszerpiac és - szintén 2 szinten - a kulturális rendezvényközpont. Ez utóbbi 1250 álló- és 521 ülőhellyel rendelkezik, míg a kistermek befogadóképessége 240 fő. A teljes épület - a piac és a kulturális központ együtt - 4160 fő befogadására alkalmas.
A feladat két részből állt, ezekre külön-külön lehetett ajánlatot tenni. Az első rész a közműépítés és az útépítés, ezt a becsült 1,3 milliárd forinttal szemben 1 milliárd 83 millió forinttal nyerte el a Hídépítő - Soletanche Bachy Mélyalapozó Kft. kettőse. A második rész a tervezést és az egyéb kivitelezést foglalta magában, ezt a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte 4 milliárd forint helyett 3 milliárd 987 millió forinttal.
Az első részre ajánlatot tett még közösen a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a West Hungária Bau Kft., továbbá egyedül a STRABAG MML Kft. is. A második részre pedig szintén a SWIETELSKY Magyarország Kft - West Hungária Bau Kft. kettőse, továbbá a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. tett ajánlatot. | Ötmilliárdból épül meg az újpesti vásárcsarnok és rendezvényközpont - Világgazdaság | Az UV Újpesti Vagyonkezelő Zrt. által a Szent István téri vásárcsarnok és rendezvényközpont tervezésére és felépítésére meghívott vállalkozók közül a Hídépítő - Soletanche Bachy Mélyalapozó Kft. - Kalotherm Építőipari Zrt. hármas lett a nyertes - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2015/09/otmilliardbol-epul-meg-az-ujpesti-vasarcsarnok-es-rendezvenykozpont | 2015-09-28 15:47:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Reflex;AB;földeladás;állami föld;
2015-11-02 15:38:00
Földeladás - Az Ab vizsgálja az ellenzéki pártok indítványait
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az állami földeladásokkal kapcsolatos ellenzéki beadványt - derül ki a testület honlapjáról.
Az indítvány a Földet a gazdáknak! program keretében az állami földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló idén szeptemberi kormányhatározat és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit támadja.
Az indítvány a többi között azt kifogásolja, hogy a szabályozáshoz nem elegendő a kormányhatározat, a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.
Az október második felében benyújtott indítványt az országgyűlési képviselők egynegyede írta alá: jobbikos, szocialista, LMP-s és független honatyák. Az Ab elnökének döntése alapján a testület soron kívül jár el az ügyben. | Földeladás - Az Ab vizsgálja az ellenzéki pártok indítványait | Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az állami földeladásokkal kapcsolatos ellenzéki beadványt - derül ki a testület honlapjáról. | null | 1 | https://web2.nepszava.hu/1075029_foldeladas-az-ab-vizsgalja-az-ellenzeki-partok-inditvanyait | 2015-11-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az elmúlt két-három évre jellemzőnél látványosan több állami ingatlant hirdet az erre a célra fenntartott felületen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). Ezek között ráadásul kifejezetten sok nagy értékű van. A milliárdos ingatlanokért azonban egyelőre nem kapkodnak a vevők. Persze az is lehet, hogy jelentősebb árcsökkentésre várnak, amely egyes esetekben már meg is történt.Háromszáz árverés másfél hónap alattTöbb mint háromszáz állami ingatlant bocsátott árverésre nyár vége óta a nemzeti vagyonkezelő. Bár az aukciók többsége csak két napig tart, október közepén is 44 ingatlanra lehetett licitálni, és további közel 130 árverés volt az előkészítési, jelentkezési szakaszban. Ez kifejezetten sok ahhoz képest, amit az elmúlt években megszokhattunk. Bár a koronavírus-járvány előtt és közben volt egy időszak, amikor hasonló ütemben pörgött az állami ingatlanértékesítés, 2021 és 2023 között azonban ennél jóval visszafogottabb számokat láthattunk.Ezúttal ráadásul sok kifejezetten nagy értékű ingatlant dob piacra az MNV.Az elmúlt másfél hónapban féltucat olyan árverés volt, ahol a kikiáltási ár az egymilliárd forintot is meghaladta.Ezek közül is kiemelkedett az a négyhektáros egykori tihanyi üdülő, amely a kiírás szerint a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen részén található, és amelynek tervezett értékesítéséről korábban már beszámoltunk. A kiemelt balatoni fejlesztési terület mellett azonban kínált a vagyonkezelőegykori munkásszállóból átalakított hotelt lényegében teljes felszereléssel 2,2 milliárdért,több mint 45 hektáros beruházási célterületet Martonvásár külterületén 1,4 milliárdért,egy hétszintes házat a főváros első kerületében valamivel kevesebb, mint 1,4 milliárdért,nyolcemeletes irodaházat Gödöllő délkeleti részén 1,3 milliárdért éstízhektáros ingatlant Rajkán, az országhatár közelében egymilliárdért.A tervek pedig ennél is ambiciózusabbak. Az MNV szeptember végén frissítette katalógusát, amelyben a már meghirdetetteken kívül további 30 nagy értékű ingatlant mutat be. A prospektus bevezetője (pdf) szerint ezek értékesítését is 2024-ben tervezik, és ugyanúgy az Elektronikus Akciós Rendszeren hirdetik meg őket, mint a korábban bemutatottakat. A dokumentumban szerepel mások mellettaz újpesti Árpád kórház,egy több mint háromezer négyzetméteres füvesített, ősfás terület a budapesti Népszigeten,üdülőépület a fővárosi III. kerület Békásmegyer-Pünkösdfürdő kerületrészén,egy angyalföldi épület, amelyben általános iskola működik,egy közel százéves, irodaházként üzemelő püspökladányi épület,az egykori soproni gyermekotthon,egy jelenlegi is üzemelő balatonboglári 40 szobás üdülőingatlan,a klasszicista stílusban épült nagydobosi kastély,Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja Polgár közelében ésegy egykori szálloda is Dunaújvárosban.Ez tényleg kifejezetten széles kínálat ahhoz képest, hogy az MNV - a vagyonkezelő szerződéseit összesítő adatbázis alapján - az előző öt évben mindössze 22 darab egymilliárd forint feletti értékű ingatlant vagy ingatlancsomagot adott el, amelyből csak 16 került piaci szereplőkhöz. Ezek közül kettőről ráadásul már az idei második félévben írták alá a szerződést.Nem kapkodnak értükEbben persze az is szerepet játszik, hogy a legnagyobb árverések sok esetben eredménytelenül zárulnak. A nyár vége óta meghirdetett egymilliárd feletti kikiáltási árral induló ingatlanok közül például egyikre sem érkezett ajánlat. Emellett sikertelenül futott neki korábban a prospektusban szintén szereplő Árpád kórház eladásának is az MNV, ahogy balatoni üdülő is maradt már a nyakán.Ilyenkor a vagyonkezelő jellemzően újra felkínálja az adott ingatlant, arra azonban a jelek szerint nincs bevett gyakorlat, hogy olcsóbban vagy drágábban próbálja meg eladni, mint korábban. A pár hete egyszer már meghirdetett Hunor Hotelért például akkor 1,3 milliárd forintot sem akart fizetni senki, most mégis 2,2 milliárdos kikiáltási áron kínálják.A martonvásári beruházási terület árából azonban jelentős mértékben engedett a vagyonkezelő:a mostani 1,07 milliárd forint 26 százalékos kedvezmény az egy hónappal korábbihoz képest.A közelben ráadásul egy másik olyan hasonló területet is hirdet az MNV, amely az első körben ugyancsak rajta maradt, és ennél is 25 százalékot engedett az árból. Ez alapján a potenciális vevőknek megérheti várni.Kormányközeli vevőkAz ilyen nagy értékű ingatlanok egyébként az elmúlt években elég gyakran kormányközeli vállalkozók tulajdonában kötöttek ki végül. A legnagyobb vevő például az a Jellinek Dániel volt, akiről a G7 mutatta be, hogy vállalatbirodalmából tízmilliárdok folytak Orbán Viktor családja felé.A milliárdos Indotek csoportjának egyik alapja 2019-ben egy hat ingatlanból álló csomagot vásárolt meg több mint 2,7 milliárd forintért. Két évvel később pedig ennél is nagyobb üzleteket kötött a csoport egy másik ingatlanalapja. Először egy kilenc elemből álló csomagot vett 11,7 milliárd forintért, majd megszerezte az egykori Malév-székházat is 3,8 milliárdért.Bár ekkora összegben más nem vásárolt, de milliárdos ügyleteket más NER-es vállalkozók is kötöttek a nemzeti vagyonkezelővel. Vett az MNV-tőlFelcsút közelében kiemelt fejlesztési területet 1,2 milliárdért Mészáros Lőrinc;fővárosi és vidéki ingatlanokat összesen 3,2 milliárd forintért a később Tiborcz István érdekeltségébe vándorló Equilor;orfűi akvaparkot és pesti irodaházat az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában résztvevő, Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején V. kerületi önkormányzati ingatlanokat felvásárló üzletember.Nem lenne meglepő, ha egyes esetekben most is ez az érdekkör nyerne teret. Különösen igaz ez az értékesebb Balaton-környéki ingatlanokra, mint például a már emlegetett tihanyi üdülő, amelyről a kiírásban is úgy fogalmaztak, hogy a "település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe".Mindenesetre, ha minden kiemelt árverést sikerrel zárna az MNV, akkor egész biztosan több tízmilliárd forintnyi bevételre tenne szert, ami előnyös lenne a mostani, nem túl kedvező költségvetési helyzetben. | Szálloda, kastély, iskola, kórház: őszi kiárusítást tart milliárdos ingatlanokból az állam | Több mint háromszáz állami ingatlant bocsátott árverésre nyár vége óta a nemzeti vagyonkezelő. Ez kifejezetten sok ahhoz képest, mint amit az elmúlt években megszokhattunk. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20241017/szalloda-kastely-iskola-korhaz-oszi-kiarusitast-tart-milliardos-ingatlanokbol-az-allam/ | 2024-10-17 04:44:17 | true | null | null | G7 |
Miként a osztrák hírszolgálati iroda is utalt rá, két évvel ezelőtt, a 2006-os ausztriai választási kampány derekán hasonló vádak merültek fel a Strabag ellen, amelyek lényege az volt, hogy a konszern Eurocontact nevű pr-cégén keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabaddemokratáknak. A MSZP és az SZDSZ akkor a leghatározottabban cáfolták, hogy kaptak volna pénzt a Strabagtól, Hans-Peter Haselsteinert, a konszern társtulajdonosát pedig az osztrák sajtóban úgy idézték, hogy azt kérte az Eurocontacttól: a cég honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében párt közeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza".
Az APA beszámolója szerint a Profil rendelkezésére álló, eddig még nyilvánosságra nem hozott iratok - amelyek egy részét a magazin fakszimile formában közli - azonban más megvilágításba helyezhetik a történteket: úgy tűnik, hogy az Eurocontact 2003 augusztusa és 2005 márciusa között célirányosan kapcsolatokat keresett az összes magyarországi párttal, méghozzá azzal a feltételezhető szándékkal, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljon a különböző építési megbízások elbírására.
A hetilap azért tartja az osztrák belpolitika szempontjából robbanékonynak az ügyet, mert az Eurocontact akkori ügyvezetője az az Alexander Zach volt, aki még ma is a szeptember végi választáson induló Liberális Fórum elnöke, a cég társtulajdonosa pedig Zoltán Aczél, aki 2005-ben jelölt volt a bécsi helyhatósági választáson, és a fórum sajtóügyeit intézi. Hans-Peter Haselsteiner ugyancsak a liberálisok mellett kampányol és a párt egyik legfőbb pénzügyi támogatója.
A Profil birtokába jutott iratokban számos magyarországi építési projektről szó van, köztük az M5-ös, M35-ös, M0-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtanak a lobbisták tevékenységébe: kapcsolatokat ápoltak kormányzati munkatársakkal, az összes párt pénztárosával és minisztereivel, minden egyes információról értesültek, befolyásolták a projektek odaítélésének folyamatát, bécsi találkozókat szerveztek a Strabag-vezér számára magyar politikusokkal, illetve továbbították az utóbbiak kívánságait a konszern felé. A tudósítás szerint minden egyes esetben a pénz játszotta a főszerepet.
A csatolt dokumentumokban egyebek között említés történik arról, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczéllal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást.
2004 januárjában Aczél tájékoztatja Haselsteinert, hogy megállapodott a szocialisták, illetve a liberálisok pénztárosával, aminek értelmében a "11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között". A Profil értelmezése szerint a "11" jelölés valószínűleg 11 millió euróra vonatkozik. Egy később feljegyzésben ezzel összefüggésben megemlítik Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát is.
Egy 2004 május 17-i keltezésű, a budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben utalás van arra, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított, és hogy valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül "közvetlenül a pártokhoz folyjon be (Kórház)".
Véletlen egybeesés vagy sem - jegyzi meg a hetilap -, mindenesetre 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politikusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták.
A Profil felteszi a kérdést, lehetséges-e, hogy összességében 26,85 millió eurót tettek ki az Eurocontact jutalékai, mint ahogy azt egy 2004. május 5-i, kézzel írt emlékeztető rögzíti. Tény, hogy a pr-cég csupán az M5-ös megbízás elnyeréséért végzett lobbitevékenységéért 15 millió eurót kapott a Strabagtól.
A magazin a dokumentumok ügyében megkereste Haselsteinert. Az egyik legismertebb osztrák vállalkozó a folyóiratnak küldött e-mail üzenetében azt válaszolta, hogy "politikai pártokhoz magától értetődően nem folytak juttatások". Alexander Zach, aki 2006-ban kivált az Eurocontactból, a maga részéről azt állítja a hetilapban, hogy a fakszimilén látható kézírás nem az övé, és "soha senkinek nem ígért semmit".
Cáfolnak
- A Fidesznek nem dolga részt venni a felhevült hangulatú osztrák választási kampányban - Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője így reagált az értesülésre.
"A nyilvánvalóan felhevült hangulatú osztrák választási kampány küzdelmeiben nekünk nem dolgunk részt venni" - mondta a szóvivő, aki ennyivel kommentálta a megjelent híreket.
Az MSZP az osztrák belpolitikai folklór részének tartja, hogy osztrák lapértesülés szerint a Strabag üzleti előnyszerzés céljából adományokat nyújtott magyarországi pártoknak.
Nyakó István vasárnap annyit mondott: erről két évvel ezelőtt is írt az osztrák lap, és az MSZP akkor is leszögezte, hogy nem kért és nem kapott pénzt a Strabagtól.
"Nem kívánunk beleszólni az osztrák belpolitikába" - tette hozzá.
Ez már korábban is felmerült
2006. szeptember 21-én az osztrák Die Presse arról adott hírt, hogy Hans-Peter Martin független képviselőjelölt állítása szerint Alexander Zach, a SPÖ egyik kéviselőjelöltje 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől kapott jutalékot továbbutalta a Magyar Szocialista Pártnak. Konkrétan az M5-ös autópálya építésével kapcsolatos 15,2 millió euró összegről volt szó, amelyet Zach cégén, az Eurocontacton keresztül fizettek ki. A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért fizette ki az Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza".
Zach cáfolta a vádat, s az osztrák lapnak elmondta, hogy a kormányzó magyar szocialista pártnak nem adtak adományt, hanem csak a magyar liberális pártnak, és azt is csupán 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. A képviselőjelölt hangsúlyozta, semmi közelebbit nem tud, mert nem volt részese az ügyletnek.
2006. szeptember 22-én a Népszabadság a vádak kapcsán megszólaltatta Kuncze Gábort, az SZDSZ akkori elnökét, aki közölte az osztrák liberálisoktól a Liberális Intézeten keresztül kaptak támogatást, de mindez nem köthető a Strabaghoz. (A napilap felidézte, hogy a Strabag 2004-ben 113 közbeszerzési pályázaton győzött Magyarországon mintegy 168 milliárd forint értékben. Számos autópálya-építésben vett részt.) A Népszabadság azon felvetésére, hogy az érintett időszakban Csillag István személyében SZDSZ-es miniszter (2002. május 27-2004. október 4. között gazdasági és közlekedési miniszter - a szerk.) felügyelte az útépítéseket, a pártelnök újra azt válaszolta: az osztrák támogatáshoz ennek semmi köze.
Az MSZP ugyanaznap szintén cáfolta, hogy bármiféle támogatást kapott volna a Strabagtól vagy Alexander Zach cégétől. | Archívum: A Strabag adományokat nyújtott magyar pártoknak | A Profil osztrák hírmagazin hétfőn megjelenő számában olyan iratokat - feljegyzéseket és emlékeztetőket - tesz közzé, amelyek véleménye szerint felvetik annak gyanúját, hogy a Strabag építőipari konszern üzleti előnyszerzés céljából magyarországi pártoknak adományokat nyújtott. A hetilap osztrák politikusokat is érintő cikkét az APA hírügynökség előzetesen már a hét végén részletesen ismertette. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-506116-302802 | 2008-09-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ezt Simonka a mentelmi bizottság elnökének írásbeli kérdésére árulta el, amikor két ellenzéki képviselő sikertelen vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a kérdéses ingatlan miatt. Arról azonban nem szólt a politikus, hogy a bérbeadó valójában a saját rokona és üzlettársa is egyben, akinek Simonkáék passzolták át pár évvel ezelőtt az ingatlant. Érdeklődtünk a képviselőnél, hogy miért adták el rokonának a házat, ha utána visszabérelik. – Pár évvel ezelőtt történt, nem kívánok beszélni róla – mondta a Blikknek Simonka György. Amikor rákérdeztünk, hogy szerepet játszott-e a tranzakcióban egy 250 millió forintos banki kezességvállalása, csak annyit felelt: „Nem” – majd gyorsan elköszönt, és letette a telefont.
Simonka volt cége, a Magyar Termés Tész Kft. 250 millió forintos banki hitelére vállalt kezességet évekkel ezelőtt. A cég nem bírta fizetni tartozásait, felszámolás alá került. A jogszabály szerint a hitelező a kezestől is követelheti a tartozást, így tett a bank is. Simonkától egy régi Fiat Ducatót tudtak lefoglalni, amit el is árvereztek. Az újkígyósi ingatlant azonban pár hónappal a felszámolás megindítása előtt adták el Simonka unokahúgának, így az otthonukat nem fenyegeti az elárverezés veszélye. Az ingatlant még 2001-ben vásárolta meg Simonka György, az ő nevén volt évekig, majd egészen 2012 végéig a felesége nevén volt a közel 2600 négyzetméteres telken levő, két óriási házzal rendelkező birtok, amelyre állami támogatással két napkollektort is építhettek. Az újkígyósi ingatlanban lapinformációk szerint júliusban házkutatást tartottak a nyomozók, mégpedig Simonka képviselőtársa, az azóta már befolyással való üzérkedéssel gyanúsított Mengyi Roland ügyével összefüggésben. Simonka ezeket az értesüléseket butaságnak minősítette. Ám az ügyészség most sem cáfolt. – Nem kívánunk semmit sem mondani az üggyel kapcsolatosan – közölte szűkszavúan lapunkkkal Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Ő a tulajdonos
Simonka unokahúga, T. Renáta az állami földárveréseken is jeleskedett: tavaly decemberben 330,5 millió forintért nyert el 146 hektárnyi földet Mezőhegyesen, az állami ménesbirtok területeiből. Fizetnie azonban nem kellett, mert ezeket a pályázatokat később visszavonták. | Átpasszolta otthonát unokahúgának Simonka | Újkígyós — Egy magánszemélytől bérli Simonka György fideszes képviselő pazar újkígyósi otthonát, potom 60 ezer forintért – derült ki a Blikk birtokába jutott dokumentumból. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/vegrehajtas-elott-valt-meg-az-ingatlantol/x0qr96c | 2016-10-26 14:28:07 | true | null | null | Blikk |
Október 23-án a magyar írók mindig bensőséges ünnepséget tartanak a forradalom egyik helyszínén, az írószövetség Bajza utcai székházánál. Idén Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár volt a szónok, akitől később megkérdeztem: mit szól az egykor jobb időket látott villához, ahogy csak mostanában hívom: a szegényházhoz? Elkeserítőnek tartotta a látottakat.
Az írószövetség az 1950-es évek első harmadában költözött a VI. kerületi székházba, amelyet a hagyomány szerint azért kapott, mert a hatalom kompenzálni akarta az írótársadalmat az 1932 és 1944 között működő Írók Gazdasági Egyesülete vagyonelkobzásáért. Az 1945-ben alakult Magyar Írók Szabad Szervezete az IGE-t egyébként is saját történelmi elődjének tekintette. | Ez egy nagy adósság, amit végre rendeznünk kell | Az írószövetség székhelye a magyar kultúra és irodalom szegényháza lett, sem a jelentős értéket képviselő könyvtár, sem az egykor kiváló programoknak helyet adó klub, sem a lassan másfél évtizede bezárt étterem nem működik. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/a-szegenyhaz | null | true | null | null | Mandiner |
A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett az Átlátszó és az MTVA közötti perben. A harmadik tárgyaláson hozott ítélet alapján az MTVA törvényellenesen tagadta meg a Magyar Televízió Kunigunda úti székházára vonatkozó opciós szerződés kiadását. Hiába hivatkozott az MTVA arra, hogy a székház-szerződés minősített adatot tartalmaz, ténylegesen minősítésre nem került sor – sem korábban, sem a folyamatban lévő per idején kezdeményezett eljárásban.
Hiába hivatkozott az MTVA arra, hogy a székház-szerződés döntés-előkészítéssel összefüggő adat, a bíróság egyetértett azon álláspontunkkal, hogy az aláírt szerződés már maga egy döntés, ami magától értetődően szolgál további döntések alapjául.
Hiába hivatkozott az MTVA arra, hogy a székház-szerződés üzleti titkot képez, a bíróság úgy ítélte meg, hogy kizárólag a szerződésben szereplő biztonsági intézkedések (pl. biztonsági szolgálat elhelyezése), illetve az üzemeltetési know-how kitakarására van mód.
Az ítélet nem jogerős, az alperes annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. Bízunk benne, hogy ehelyett megküldi nekünk a szerződés másolatát.
Az MTVA betiltaná a peranyag közlését és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult
Ha tud titkot tartani, bárki belenézhet – perlünk a székházszerződésért | atlatszo.hu vs MTVA: Elsőfokon megnyertük a székházpert, ki kell adni a szerződést | A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett az Átlátszó és az MTVA közötti perben. A harmadik tárgyaláson hozott ítélet alapján az MTVA törvényellenesen ta | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/01/27/atlatszo-hu-vs-mtva-elsofokon-megnyertuk-a-szekhazpert/ | 2012-01-27 09:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Karácsony Gergely kora délutánra egyeztetésre hívta a fővárosi frakcióvezetőket a Városházára. A téma a fővárosi cégek vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztása voltak. Az egyeztetésen részt vett a Tisza Párt frakcióvezetője, Ordas Eszter is - tudta meg a Magyar Nemzet.
Lapunk információi szerint az egyeztetésen szóba került többek között a főváros szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosítása, amelynek értelmében a fővárosi cégvezetők munkáltatói jogköreit a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe utalnák. A felvetést Karácsony Gergely azonban továbbra is elutasította, és kijelentette, hogy nem hajlandó ezekről a főpolgármesteri jogkörökről lemondani.
A frakcióvezetők ülésén, amelyen egyedül Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője nem vett részt, nem sikerült dűlőre jutni.
Lapunk információi szerint további egyeztetéseket helyeztek kilátásba a felek, akik közül többen is nehezményezték, hogy a fővárosi cégek vezetői és a felügyelőbizottsági pozícióira még az előző ciklus utolsó napjaiban kiírt pályázatot a főpolgármester az új frakciók vezetőivel való egyeztetés nélkül írta ki.
Új pályázat kiírására ugyanakkor már nincs elegendő rendelkezésre álló idő, ugyanis a felügyelőbizottsági tagok, illetve cégvezetők megbízatása december 1-jéig lejár. Az egyeztetésen információink szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a kérdéses pozíciókat nem fogják tudni feltölteni, így a fővárosi cégek törvényes működéséért a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselők, illetve a főpolgármester, Karácsony Gergely lesznek kénytelenek vállalni a felelősséget.
Mint arról már beszámoltunk, az egyeztetésen nem vett részt a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra. A fővárosi Fidesz a közösségi oldalán közölte, hogy nem kívánnak asszisztálni a fővárosi pozíciók osztogatásához.
Borítókép: A Tisza Párt fővárosi frakciója (Forrás: Facebook) | Összenő, ami összetartozik: egy asztalnál egyezkedett a DK és a Tisza Párt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/osszeno-ami-osszetartozik-egy-asztalnal-egyezkedett-a-dk-es-a-tisza-part | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újabb csapás érte a hitelválságban megrokkant svájci pénzintézetet, az UBS-t. A legnagyobb svájci bank vagyonkezelési vezetőjét vád alá helyezték az Egyesült Államokban, miután alapos a gyanúja annak, hogy Raoul Weil irányításával 17 ezer amerikai magánszemély 20 milliárd dollárnyi megtakarítása tűnt el az adóhatóság szeme elől és landolt biztonságos svájci bankszámlákon. A Svájcban tartózkodó Weil ügyvédje útján azt üzente, hogy a vádak teljességgel megalapozatlanok, következésképpen ő maga ártatlan.
A UBS együttműködik a hatóságokkal, Weil helyét a vizsgálat idejére helyettese, Marten Hoekstra veszi át. A svájciak már korábban bejelentették, hogy ezentúl nem kínálnak amerikai állampolgárok számára offshore pénzügyi szolgáltatásokat. Weil ügyét egyébként nem hozzák összefüggésbe a júniusban elítélt UBS-bankáréval, Bradley Birkenfeldével, aki egy amerikai milliárdosnak segített eltüntetni 200 millió dollárt az adóhatóság szeme elől. Birkenfeld végig együttműködött a nyomozókkal, de arról nincs hír, hogy vezetőit, így Weilt is bemártotta volna.
Az újabb botrány aligha jöhetett rosszabbkor az UBS számára, amely éppen ügyfelei bizalmának visszanyerésén fáradozik. A Birkenfeld-ügy mellett hírnevét ugyanis alaposan megtépázta, hogy eddig – európai csúcstartóként - 49 milliárd dollárt bukott a hitelválságon, s emiatt a svájci kormánynak és a jegybanknak kellett kisegítenie azzal, hogy átvette tőle a 60 milliárd dollár értékű döglött értékpapírból álló követelésállományát. A bank értékének kétharmadát elvesztette az év eleje óta – írja a Reuters. Az Amerikából érkező rossz hírek nyomán a UBS árfolyama - csakúgy mint honi versenytársáé a Credit Suisse-é - 4 százalékot veszített értékéből csütörtökön miközben a bankszektor átlagos vesztesége 2 százalék volt.
Az UBS reputációja a vádirat megszületésével tovább romlott ugyan, ám ennek a nyereségre gyakorolt hatása elhanyagolható – vélik elemzők, akik szerint egyre nő a veszélye annak, hogy praktikáinak „köszönhetően” más országokban is vizsgálatot indítanak a UBS ellen, valóságos lavinát elindítva ezzel. A rossz hírek pedig elriaszthatják a tehetős kuncsaftokat, mint ahogy ennek már kézzelfogható jelei is vannak. A harmadik negyedévben 50 milliárd dollárt vontak ki a nyugalmat kedvelő ügyfelek a UBS privátbanki részlegéből. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy az említett összeg csupán 5 százaléka az UBS- gondjaira bízott külföldre menekített, offshore pénzállománynak. Maga Svájc az ilyen „adókerülő” pénzek 27 százalékát őrzi, összesen mintegy kétezer milliárd dollárt.
Az eset kapcsán szaporodnak a svájci banktitok rendszere elleni újabb támadások. Főként német részről sokan emlékeztetnek arra, hogy a második világháború idején a nácik által zsidóktól elrabolt vagyon tekintélyes részét Svájcba menekítették, és azóta is egyre több tisztességtelen ember él vissza a helvét banktörvény biztosította diszkrécióval. Svájc csak abban az esetben ad ki adatokat egy bankszámláról külföldi hatóságoknak, ha előtte maga is meggyőződött arról, hogy a pénz adócsalásból származik, s mostani ügyben is csak annyit jeleztek, hogy hatóságai „vizsgálódnak”.
Rolls Royce parkol a UBS zürichi székháza előtt. Az államból élnek jól | Gazdaság: Húszmilliárd dollár eltüntetésével vádolják a svájci UBS-t | Húszmilliárd dollárt síbolt ki az Egyesült Államokból a svájci UBS ottani vagyonkezelője. Az adóhatóság elől eltüntetett pénz Svájcba vándorolt, ott kezdett új életet. A botránysorozatba keveredett bankból három hónap alatt 50 millió dollárt vontak ki a tehetős magánügyfelei. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/huszmilliard_dollar_eltuntetesevel_vadoljak_a_svajci_ubs-t-308712 | 2008-11-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Azonnali vizsgálatra szólította fel Gyurcsány Ferenc Kóka János gazdasági minisztert államtitkára, Garamhegyi Ábel gyorshajtási ügyében, tájékoztatta az MTI-t Daróczi Dávid kormányszóvivő. Garamhegyit hétfőn érték gyorshajtáson Szentendrén. A Magyar Nemzetben megjelent, a rendőrség által megerősített értesülések szerint az eset után valaki rendőrezredesként bemutatkozva kereste a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot az ügyben.
A Nemzet értesülései szerint a betelefonáló azt mondta az ügyeletes tisztnek, hogy "jó lenne, ha leszállnának az ügyről, felejtsék el a történteket".
Garamhegyi az MTI-nek adott nyilatkozatában elismerte, hogy lakott területen 50 helyett 70-nel hajtott, de tagadta, hogy megpróbált volna kibújni a büntetés alól. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy a minisztériumból valóban rátelefonáltak a rendőrségre.
Garamhegyi azonban állítja, hogy ez rutineljárás, szó sem volt fenyegetésről, a minisztérium az iránt érdeklődött, hogy mi a teendő ilyen esetben. Bényi Mónika, a PMRFK szóvivője ugyanakkor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a PMRFK ügyeletesét egy rendőrezredesként bemutatkozó személy kereste telefonon az ügyben. A beszélgetésről hangfelvétel készült, ezt át is adták az ügyben vizsgálatot indító Pestvidéki Nyomozóügyészségnek.
Gyurcsány Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a vizsgálat mellett kezdeményezte az ügyben érintett GKM-munkatárs felmentését is.
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter azonnali hatállyal felmentette a GKM főügyeletesét, tájékoztatta az Indexet közleményében a tárca. "A minisztérium szerda délelőtt lefolytatott vizsgálata során a tárca főügyeletese elismerte, hogy Garamhegyi Ábel gyorshajtási ügyében hatáskörét túllépve - kérés és felhatalmazás nélkül - kívánt eljárni a Pest Megyei Rendőrkapitányságnál" - olvasható a szerda délután kiadott közleményben.
Garamhegyi közlekedési szabálysértési ügyében az államtitkár lakhelye szerint illetékes Szegedi Rendőrkapitányság jár el. Gyurcsány Ferenc a parlament őszi ülésszakának nyitányán meghirdetett 48 pontjában harcot hirdetett a közlekedési szabályok megsértői, főként a gyorshajtók ellen. Ennek elemeként a jövőben a gépkocsi üzembentartójával fizettetik ki a gyorshajtási büntetéseket, hogy ne lehessen kibújni a felelősség alól.
A Fidesz szerint nem a valódi felelőst menesztették
A Fidesz reagálásában súlyos esetnek nevezte a történteket, és a 2006. augusztus 20-i tragédiára emlékeztetett, amikor a tűzijáték idején kitört viharban többen meghaltak, illetve több tucat ember megsérült.
A kormány akkor nem vállalta a felelősséget, egy meteorológust tett felelőssé a történtek miatt. Most ugyanez a helyzet: kormányzati szinten a felelősséget senki sem vállalja, a GKM főügyeletesét teszik felelőssé - közölte Szijjártó Péter szóvivő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az ügyészségnek tisztáznia kell, mi történt, ki kit fenyeget, és valóban el akarták-e érni, hogy az államtitkár gyorshajtási ügyével "ne nagyon foglalkozzon" a rendőrség. Szijjártó Péter szerint van politikai felelős azért, mert egyes emberek, egyes állami intézményekben, minisztériumokban úgy gondolják, nekik mindent szabad. Talán azért, mert főnökeiktől is ezt látják - tette hozzá az ellenzéki párt szóvivője. | Kirúgták a főügyeletest a GKM-ből az államtitkár gyorshajtása miatt | Kirúgták a főügyeletest a GKM-ből az államtitkár gyorshajtása miatt - Garamhegyi elismerte, hogy a minisztériumból telefonáltak, de tagadja a fenyegetőzést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/grmhgy199/ | 2007-10-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
“Bár korábban nem múlt el hét anélkül, hogy ne kritizálták volna bármilyen ügyben a korábbi kormányt, most láthatjuk, hogy bort isznak, vizet prédikálnak” – közölte az MSZP.
“Drága bútorokat vesznek, autókat bérelnek, semmi se drága, ha nekik van szükségük rá, és most már bérelt repülővel is utaznak, miközben mindenhol azt nyilatkozgatják, hogy olcsóbb államot akarnak megvalósítani” – fogalmaznak a szocialisták, akik szerint a bérelt repülőgép egy “újabb hazugságmorzsa a Fidesz-KDNP kabátján”.
Az MSZP arra szólította fel a kabinetet, hogy hagyjon fel “képmutató magatartásával”, próbáljon meg nemcsak szóban, hanem tettekben is spórolni a közpénzekkel. Az ellenzéki párt úgy véli, a jelenlegi tempó és magatartás mellett nem csoda, ha gondjai lesznek a kormánynak a 3,8 százalékos hiánycél tartásával. | MSZP: újab hazugságmorzsa a Fidesz kabátján | Az MSZP arcátlanságnak tartja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és stábja egy 12 millió forintért bérelt repülőgéppel utazott hivatalos bakui útjára. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/09/15/mszp_ujab_hazugsagmorzsa_fidesz/ | 2010-09-15 15:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Rácz Tibor
Mint ahogy az már megszokott, a polgármester és az alpolgármester egy hónap alatt végezett munkájáról szóló beszámoló volt az első napirendi pont a bonyhádi képviselő-testület ülésén. Ám hangulatában valamelyest különbözött az átlagostól. Szabó Gábor MSZP-s képviselő azt mondta hozzászólásában a Fidesz helyi csoportjának közel egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatójára reagálva, hogy nem hajlandó lemondani képviselői tagságáról.
- Erre csak akkor vagyok hajlandó, ha az MSZP és az SZDSZ arra felszólít - hangsúlyozta, majd néhány percre elhagyta a tanácstermet. Ez azért is érdekes volt, mert őt kérték fel jegyzőkönyv hitelesítőnek. Ám visszatérte után a közjáték is végetért, majd kezdődhetett a munka.
Mint azt korábban már megírtuk Szabó Gábort azért szólította fel lemondásra a Fidesz helyi szervezete, mert kiderült hogy a képviselő korábban jogerősen elítélték, s'' így indult az önkormányzati választásokon.
A közgyűlésen felmerülő egyéb témákról és döntésekről a Tolnai Népújság március 28-i (pénteki) számában olvashat! | TEOL - Nem hajlandó lemondani az elítélt MSZP-s képviselő | Nem mond le Szabó Gábor bonyhádi MSZP-s képviselő - derült ki a közgyűlésen. | null | 1 | https://www.teol.hu/kozelet-tolna/2008/03/nem-hajlando-lemondani-az-elitelt-mszp-s-kepviselo | 2008-03-27 00:00:00 | true | null | null | TEOL |
“A kínzások kora lejárt. Nem divat spanyolcsizmával fenyegetni a gyanúsítottat. A mi ügyészségünk sokkal humánusabb. Egyszerűen börtönbe akar dugni mindenkit, ha kell, ha nem. Az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást fenyegető, kényszerítő eszköznek, pszichikai nyomásgyakorlásnak használja. Lelki kínzásnak” – így kezdi menetrend szerinti éjszakai blogbejegyzését Gyurcsány Ferenc.
Az apropó természetesen Szilvásy György (valamint Galambos Lajos és Laborc Sándor) meggyanúsítása, a politikus rabláncon vezetése.
“Az előzetes letartóztatás feltétele, a bűnelkövetés megalapozott gyanúja, illetve az, ha tartani lehet a gyanúsított szökésétől, a bizonyíték eltüntetésétől, az összebeszéléstől, az ismételt bűnelkövetéstől – zanzázza a törvényt a blogger. – Az ügyészségnek sokadszor nem sikerül meggyőznie a bíróságot, hogy ezen feltételek fennállnak. Sok-sok évvel ezelőtti ügyekben olyan személyek esetén tesznek indítványt előzetes letartóztatásra, akik egyébként együttműködnek a hatósággal, akik nem tudnak iratokat eltüntetni, hiszen nincsenek abban a helyzetben, és akik, ha akarták volna, akkor az elmúlt években ezerszer végigbeszélhették volna ügyüket társaikkal. Ugye világos, az előzetes letartóztatás esetén a szabadságmegvonás célja a megelőzés, nem pedig a büntetés, a nyomásgyakorlás.”
Gyurcsány okát is leli az eljárásnak.
“Nem sok kétségem van azt illetően, hogy az ügyészség a gyanúsított lefogásával két célt kíván szolgálni. Részint meg akarja törni a terhelteket. Másrészt meg ki akarja elégíteni a hatalom leszámoltatás iránti igényét. Ó, Istenem, egy jó kis fotó a bilincsben, vezetőszárral kísért politikai ellenfélről! Országomat egy fotóért! – gondolhatnánk, hogy ez talán túlzás, pedig átvitt értelemben dehogy. A felheccelt tömeget ki kell elégíteni. Az ellenfél nagyvadjait el kell ejteni, de legalább örökre meg kell sebezni.”
A poszt legérdekesebb része a záróbekezdésben rejlő fenyegetés: “Az ügyészség egy része, a politikai kinevezett főügyésszel az élen meg a hatalom hűséges ölebeként végzi a mocskos munkát. Azt hiszik, örökre sértetlenek maradhatnak. Tévednek.” | Gyurcsány megfenyegette Polt Pétert | "Az ügyészség egy része, a politikai kinevezett főügyésszel az élen meg a hatalom hűséges ölebeként végzi a mocskos munkát. Azt hiszik, örökre sértetlenek maradhatnak. Tévednek" - ezt írja Gyurcsány. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/07/05/gyurcsany_megfenyegette_polt_petert/ | 2011-07-05 09:32:00 | true | null | null | fn.hu |
Benyújtotta a kormány a parlamentnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ös lakáscélú felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. A korábban közzétett törvénytervezet számos ponton módosult. A legfontosabb az, hogy jelentősen kiszélesedett azoknak a felújítási, korszerűsítési munkálatoknak a köre, amire egy évig igénybe lehet venni a nyugdíjpénzeket.
A Bank360.hu összegzése szerint újdonság az is, hogy nemcsak lakáscélú jelzálogkölcsönök törlesztésére és előtörlesztésére lehet felhasználni ezt a pénzt, hanem bármilyen jelzáloghitelére. Tehát akár olyanra is, amelyet nem lakáscélra vettek és használtak fel. Ilyenek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, amelyeket például nagy összegben vettek fel Prémium Magyar Állampapír vásárlására, mivel a nagy infláció miatt annak több évig magasabb a kamata, mint a vásárláshoz használt hitelé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi közlése szerint azt tervezték, hogy a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználását lakásépítésre is lehetővé teszik, de a benyújtott törvényjavaslatban végül csak korszerűsítés, bővítés és felújítás szerepel, önálló lakásépítés nem. Ugyanakkor lakásépítésre alkalmas telek megvásárlása igénybe vehető a pénztári megtakarítás.
A törvényjavaslat szerint az alábbi feltételekkel és szabályok szerint lehet 2025-ben adómentesen felhasználni nem nyugdíjcélra is az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat.
Mire vehető igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása (ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet használni ezt az összeget)
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása (a piaci hitelek mellett ilyen lehet a CSOK vagy CSOK Plusz hitel is)
Magyarországon lévő lakás vagy lakóház korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása
a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása
Mekkora összegű lehet a támogatás?
A támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár először a tőkerész terhére köteles elszámolni a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé, ezt követően terhelhető a hozamrész.
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi
azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Hányszor igényelhető támogatás 2025-ben?
A pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti. A kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
Ki lehet a megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje?
Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik.
A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
Hogyan fizetik ki a támogatást a pénztárak?
A támogatást a nyugdíjpénztárak vagy közvetlenül az ügyfélnek vagy a banknak utalják az alábbi módon:
A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére.
Az igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény (bank) részére utalja át.
Milyen lakásfelújításra használható fel a megtakarítás?
Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését,
cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
12. kerítés építése,
13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
16. télikert kialakítása,
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése,
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje
20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
23. építőanyag beszerzése.
Mikori számlákra lehet támogatást kérni?
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az áfatörvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.
Milyen tájékoztatást kell adniuk a pénztáraknak a tagok részére? | Parlament elé került a javaslat a nyugdíjpénzek felhasználásáról | Mindenféle jelzáloghitelt lehet nyugdíjpénzből törleszteni és 23 lakásfelújítási munka is fizethető 2025-ben az önkéntes pénztárakban lévő megtakarításokból – derül ki a parlamentnek benyújtott végleges törvényjavaslatból. A nyugdíjpénzek kivételes felhasználásának szabályait ez alapján összegző Bank360.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredeti tervezet több ponton is jelentősen módosult. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/torvenyjavaslat-nyugdijpenz-lehetosegek/e81x1gt | null | true | null | null | Blikk |
A most benyújtott és elutasított kérdés szinte megegyezik Seres Mária korábban, a képviselők költségtérítésével kapcsolatban megfogalmazott kérdésével (ahhoz csaknem 600 ezer támogató aláírást gyűjtött), amelyet az Alkotmánybíróság okafogyottnak talált, mivel a képviselők még a népszavazás kiírása előtt törvényben újraszabályozták a kérdést.
A testület 3:2 arányban utasította el a kérdés hitelesítését, mert véleményük szerint az állampolgárok számára nem egyértelmű, illetve az sem, hogy milyen helyzetet teremtene egy eredményes népszavazás.
Seres Mária elutasított kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?"
Az ülésen szót kérő kezdeményező elismerte, hogy a kérdése majdnem ugyanaz, mint tavaly, de úgy fogalmazott: szükségesnek tartotta a kérdés benyújtását, hogy "rendezzék ezt a rendezetlen kérdést". Mint mondta, a demokratikus nyomásgyakorlás eszköze a népszavazás, amivel akkor élnek az emberek, ha valamivel nem értenek egyet.
Seres Mária a döntést követően sajtótájékoztatót tartott az OVB üléseinek otthont adó Önkormányzati Minisztérium épülete előtt. Itt egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény megalkotásánál "egy baki következtében némely képviselőnek többszörösére emelték a fizetését".
Előző népszavazási kezdeményezését úgy értékelte: az "semmilyen szempontból nem érte el a célját". Mint mondta, a parlamenti pártok félreértelmezték vagy nem akarták megérteni a kezdeményezés üzenetét, azt, hogy ők is gyűjtsenek ugyanúgy számlát és számoljanak el, mint mindenki más.
Az MTI kérdésére Seres Mária azt közölte: valószínű, hogy a kérdést "még egyértelműbben" újrafogalmazva benyújtja az OVB-nek. Arra is rámutatott: "az előző kérdésnek sem az volt feltétlenül a célja, hogy négymilliárd forintért népszavazzunk, hanem az: szokjanak hozzá a képviselők, hogy felelősségre vonhatók".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy korábbi kezdeményezése újra visszakerül az Országgyűlés elé. Mint mondta, szeretné, ha sok képviselő gondolná úgy, hogy a választói érdek fontosabb, mint a saját anyagi érdeke, vagy a frakció utasítása. | Belföld: Megint elutasította Seres Mária népszavazási kezdeményezését az OVB | Elutasította Seres Mária újabb, az országgyűlési képviselői kiadások elszámolásának kérdésében tett népszavazási kezdeményezését az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén. A kezdeményező nem adja fel, továbbra is meg akarja változtatni a jelenlegi támogatási rendszert. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/megint_elutasitotta_seres_maria_nepszavazasi_kezdemenyezeset_az_ovb-344809 | 2009-08-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A 2017-es budapesti vizes világbajnokság központjául szolgáló épület tervezési és kivitelezési szerződésének módosításáról szerdán jelent meg hivatalos értesítés az Európai Unió hivatalos lapján. Eszerint a megrendelő az általa kért módosítások miatt
a szerződés összegét nettó 38 500 683 065 forintról 43 360 412 036 forintra emeli.
Hogy ezek a módosítások mit takarnak pontosan, azt egyelőre homály fedi, az ismertetésből nagyjából annyi derül ki, hogy mivel kevés idő van hátra a vébéig, ezért bizonyos kapcsolódó létesítmények kivitelezésére nem írnak ki külön közbeszerzést, inkább beszuszakolják őket ebbe a szerződésbe.
Mindez már csak azért is is érdekes fejlemény, mert az elmúlt napokban tudhattuk meg a kormányközeli sajtóból, hogy az úszópalota 95 százalékban kész, és már januárban át fogják adni. Ehhez képest december végén nagyjából 12 százalékkal emelni a projekt költségvetését egy kicsit meglepő.
A tisztánlátást az is nehezíti, hogy az úszópalota építéséhez kapcsolódóan számos egyéb munkát is elvégeznek a környéken, közművet és utat fejlesztenek, gátat építenek stb., ám ezek költségei mind bele vannak gyúrva a Dagály költségvetésébe.
Fürjes Balázs, kormánybiztos 2015 nyarán azt mondta, hogy az uszoda építésének költségvetése önmagában csak 21,4 milliárd forint, illetve hogy az akkor még 38,5 milliárdos összköltség az említettekhez hasonló egyéb tételeket is tartalmazza, valamint az ideiglenes lelátók bontási költségeit is. Fürjes ekkor azt is mondta, hogy egyetlen fillérrel sem emelkednek a Dagály-úszóaréna költségei.
Hogy most, az emelést követően végül is mennyibe kerül az uszoda, azt vélhetően csak akkor fogjuk tudni megmondani, ha megkaptuk, és áttanulmányoztuk a kivitelező Market Zrt.-től a bíróságon kiperelt iratokat.
Decemberben egyébként nagyon mennek a vizes világbajnokság közbeszerzései, az uniós közbeszerzési értesítőben a Dagály módosítását megelőzően nyolc hirdetmény jelent meg a rendezvénnyel kapcsolatban, ezek összértéke 13,75 milliárd forint. | Még 4,8 milliárd forint az úszópalotára, 43,3 milliárdnál jár a Dagály-projekt | Még 4,8 milliárd forint az úszópalotára, 43,3 milliárdnál jár a Dagály-projekt - Ez a nettó ár. Nem tudni, miért növelték ennyivel, elvileg szinte kész. | null | 1 | https://index.hu/sport/uszas/2016/12/29/meg_4_8_milliard_forint_az_uszopalotara_43_3_milliardnal_jar_a_dagaly-projekt/ | 2016-12-29 12:52:03 | true | null | null | Index |
A vádlott elleni büntetőeljárás újabb tárgyalási határnapja már 2025-ben lesz, mégpedig február 5-én. Ami pedig a Gyöngyösi Járási Ügyészség által emelt vádat - nagyon leegyszerűsítve - illeti: M. Sz. különböző, zárt internetes csoportokban magát rászorulóként mutatta be . Az egyik ilyen csoportban az egyik - ténylegesen segítő szándékkal belépő - sértett különböző pénzösszegeket fizetett be a vádlott bankszámlájára kölcsönként, amelyet azonban a terhelt nem fizetett vissza. Sz. később, már egy másik csoportban nehéz sorsú beteg személyként mutatta be magát, olyan embernek, akinek nincs pénze a gyógyszereire és felajánlást kért. Ebben az esetben egy másik sértett utalt az "ügyeskedő" bankszámlájára.
A második vádpont szerint a terhelt különböző internetes oldalakon női fehérneműket hirdetett. A sértettek pénzösszegeket utalták át a vádlott részére a megrendelt termékekért, amelyet ő nem küldött meg a részükre, majd a vevők számára elérhetetlenné vált.
De volt egy harmadik "trükkje" is M-nek: különböző internetes csoportban - pénzért cserébe - intim képek, videók küldését vállalta a sértetteknek. A sértettek a megállapodás szerint az összeget átutalták, azonban a vádlott a képeket és videókat nem küldte meg nekik. Sőt! Tovább is lépett, mert a sértetteket több alkalommal azzal zsarolta, amennyiben nem küldenek neki további összegeket, akkor a beszélgetéseiket, levelezéseiket elküldi az internetes csoportban lévő ismerőseiknek és hozzátartozóiknak.
A negyedik vádpont pedig azt tartalmazza, hogy természetgyógyásznak is kiadta magát a terhelt. Tette ezt oly módon, hogy egy internetes oldalon létrehozott csoportban ekként mutatta be magát és azt állította, hogy nehéz sorsú embereknek segít. A sértett a nehéz körülmények közt élő emberek megsegítése érdekében több alkalommal, pénzösszegeket utalt át a vádlott által megadott bankszámlára, melyet a vádlott használt fel. | Internetes közösségekben zsarolta az "ügyfeleit" | Zsarolás bűntette és más bűncselekmények vádjával áll a Gyöngyösi Járásbíróság előtt M. Sz., akinek ügyében október utolsó munkanapjára tűzött ki tárgyalást az elsőfokú bíróság. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/internetes-kozossegekben-koldult-hamis-indokokkal-meg-is-zsarolta-az-ugyfeleit | null | true | null | null | HEOL |
Mindenre kiterjedő korrupció-ellenesség
Vesztegetés vádjával kerülhetnek bíróság elé a kínai orvosok és pedagógusok, ha a munkájuk során anyagi vagy egyéb természetű ellenszolgáltatásban részesülnek - jelentette be hétfő este a Legfelsőbb Népi Bíróság és a Legfelsőbb Népi Ügyészség.
2008. november 25. kedd 13:37 - Hírextra
Az új értelmezés szerint, az egészségügyi dolgozóknál vesztegetésnek számít, ha a gyógyszerészeti vállalatok kereskedőitől, vagy a gyógyászati segédeszközök gyártóitól pénzt fogadnak el, illetve ha az orvosok ezeket a termékeket előnyben részesítik a receptek felírásakor.
A pedagógusok is hasonló vádakkal nézhetnek szembe, ha a tankönyvek, taneszközök, uniformisok és más, a tanítással összefüggő termékek forgalmazóitól ellenszolgáltatást fogadnak el.
A sport és kulturális rendezvények szervezői, valamint az igazságszolgáltatásban, különböző értékbecslő testületekben, beszerzési bizottságokban dolgozók szintén börtönbüntetésre számíthatnak, ha ilyenformán illegális javakra tesznek szert.
A kínai igazságszolgáltatás mostani szigorítása a büntetőtörvénykönyv korábbi módosításaival van összhangban, amely ezt megelőzően csupán azt mondta ki, hogy a vesztegetés bűntette csupán a kormányhivatalnokokra, illetve az állami vállalatok alkalmazottaira tejed ki.
Egy újabb értelmezés szerint az üzleti célú vesztegetés, mint bűncselekmény a nem állami cégek tisztviselőire és alkalmazottaira is kiterjed.Az újabb módosítás szerint a vesztegetést helyeslők is bűnt követnek el, az anyagi ellenszolgáltatás mellett a különböző természetbeni juttatások, például a kuponok, berendezési tárgyak vagy utazási csomagok is kenőpénznek számítanak.
A kínai Legfelsőbb Népi Bíróság és a Legfelsőbb Népi Ügyészség 2002 és 2007 között összesen 19 963 vesztegetési ügyet tárgyalt.
Forrás: MTI | Mindenre kiterjedő korrupció-ellenesség | Mindenre kiterjedő korrupció-ellenesség | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2008/11/25/mindenre-kiterjedo-korrupcio-ellenesseg/ | 2008-11-25 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
Másodfokon is Simicska Lajos cégének adott igazat a bíróság oszlopügyben. A Fővárosi Önkormányzat eszerint jogtalanul bontotta fel 2015-ben a hirdetőoszlopokról szóló szerződését a Mahirral – mondta az Indexnek Puskár Anett, a Mahir tanácsadója.
A Fővárosi Ítélőtábla debreceni tanácsa szerint (Debrecenben zajlott a per) hatálytalan és érvénytelen volt a felmondás, ami azt jelenti, hogy a Mahir 25 éves szerződése érvényben marad.
2015 végén tört ki Budapesten az oszlopháború, amikor a Fővárosi Önkormányzat hirtelen felbontotta a Mahir hosszú távú szerződését. A Mahir tíz évvel ezelőtt, tehát még baloldali vezetés alatt kötött szerződést a fővárossal a hirdetőoszlopok kihelyezéséről.
Ez gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozta a Mahirt a forgalmas csomópontokban, valamint belvárosi tereken. A fővárosi önkormányzat viszont csak Simicska és Orbán összeveszése után, ősszel ismerte fel, hogy a szerződés előnytelen.
A főváros ezután egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, karácsony előtt pedig rendeletet alkotott, hogy elbontatja a budapesti közterületekről mind a 761 hirdetőoszlopát. Már-már komédiába illő jelenetek zajlottak Budapest utcáin a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainál. Amikor megjelentek a fővárosi cég emberei egy oszlopnál, hogy lebontsák, a Simicska által megbízott őrző-védők körbeállták. Később a bíróság jogerősen eltiltotta a fővárost a bontástól.
A mostani jogerős döntés a szerződés felbontásának érvénytelenségét és hatálytalanságát mondta k, a kártérítés nem volt tárgya. Puskár Anett azt mondta viszont, hogy a Mahir igényt fog tartani kártérítésre, amely több százmillió forintos lehet. Hiszen több oszlopot elbontottak, és a szerződések elmaradásából is származhatott kár. | Simicska megnyerte az oszlopháborút a főváros ellen | Simicska megnyerte az oszlopháborút a főváros ellen - Jogerős, hogy érvénytelenül bontottak a Mahirral szerződést. Több 100 milliót fog követelni a fővárostól. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/02/28/simicska_megnyerte_az_oszlophaborut_a_fovaros_ellen/ | 2017-02-28 16:01:52 | true | null | null | Index |
"A történet onnan indul, hogy az Európai Néppárt előre paktumot kötött a baloldali pártokkal. Ennek egyik eleme, hogy előre eldöntötték, hogy Várhelyi Olivér magyar jelöltet biztosan nem engedik át első körben"
- kezdte az európai parlamenti képviselő.
Ez így is történt, amint az az első (zárt ajtók mögött tartott) értékelő megbeszélésen kiderült. Ezeken én is részt veszek. A néppárti-baloldali képviselők (nyilvánvalóan a Tisza Párt támogatásával) annak ellenére is kiegészítő válaszokat kértek Várhelyi Olivértől írásban, hogy a meghallgatásán az egyik legmeggyőzőbb teljesítményt nyújtotta, azt is demonstrálva, hogy okkal tagja öt éve a biztosi kollégiumnak
- tette hozzá a képviselő.
A második, zárt ajtók mögötti értékelés nem tartott tovább negyed óránál. Mindent elmond az egészről, hogy egyáltalán nem foglalkoztak érdemben Várhelyi Olivér megküldött válaszaival, ehelyett újabb paktumos döntésként bejelentették, hogy tovább húzzák az eljárást. E hét szerdán lett volna újabb ülés, de ezt minden érdemi indoklás nélkül törölték. Azóta azt sem tudni, mikor lesz a következő
- folytatta Dömötör Csaba.
A Fidesz európai parlamenti képviselője igyekszik megvilágítani, miért történik mindez Brüsszelben.
De vajon miért? Az okokat ott kell keresni, hogy a spanyolországi események túlnőttek az eredeti terveken. A spanyol biztosjelölt jelenleg még a spanyol kormány tagja, és hazájában őt tartják az egyik fő felelősnek a valenciai tragédiáért, illetve a kormányzati segítség hiányáért. Politikai értelemben a fejét követelik, és ez nagyon megnehezíti, hogy az Európai Parlament közben jóváhagyja tagságát az Európai Bizottságban. Ha nem hagyják jóvá, borul az egész nagykoalíciós paktum.
A képviselő végül egy konklúzióval zárja gondolatait.
Bárhogy is legyen, Várhelyi Olivér kiváló jelölt, bizonyított a meghallgatásán, bizonyított az elmúlt öt évben. Eddig is támogattuk, ezután is támogatni fogjuk.
Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős magyar jelöltje ( | Politikai kutyakomédia | A brüsszeli biztosi meghallgatásokat jellemezte így Dömötör Csaba közösségi oldalán. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/politikai-kutyakomedia-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Európai elfogatóparancs alapján körözték, a Sátoraljaújhely melletti Kovácsvágáson fogták el egy lengyel fegyveres bűnözői csoport vezetőjét múlt csütörtökön -közölteszerdán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).
Az 53 éves férfit Lengyelországban különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés, csalás és egyéb gazdasági bűncselekmények miatt ítélték 12 év letöltendő börtönre. A lengyel hatóságok értesültek róla, hogy a férfi élettársával Magyarországon bujkálhat, ezért a magyar nyomozók segítségét kérték a férfi felkutatásához.
A férfit végül a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egysége fogta el múlt héten a borsodi településen. Hozzátették, hogy a lengyel férfi mindent megtett annak érdekében, hogy ne ismerjék fel, levágatta a haját, lefogyott és szemüveget viselt, mégsem tudott teljes inkognitóban maradni. A férfit őrizetbe vették, és a Fővárosi Törvényszék elrendelte kiadatását Lengyelországnak. | Lengyel fegyveres bűnbanda vezetőjét fogták el a TEK-esek Sátoraljaújhely közelében | A férfit hazájában hűtlen kezelés és csalás miatt 12 év börtönre ítélték. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/30/europai-elfogatoparancs-bunszervezet-vezeto-kr-nni-elfogas | null | true | null | null | Telex |
A folyamat négy éve indult, amikor először sokkolta a régi tagországok közvéleményét, hogy az elméletileg a kisebb gazdaságok életben tartására hivatott agrártámogatások zöme a legnagyobb cégekhez és a leggazdagabb termelőkhöz vándorol. Egyre több országban indult kampány azért, hogy legyen nyilvános a támogatások haszonélvezőinek listája. Így derült ki, hogy Dániában a támogatottak között előkelő helyet foglal el az arisztokrácia, hogy Franciaországban az ottani vállalatok 15 százaléka kapja az uniós támogatások 70 százalékát, hogy a holland mezőgazdasági miniszter a birtokai után 190 ezer eurót vehetett fel, vagy hogy Nagy-Britannia királynője is felmarkol évente vagy egymilliárd forintnak megfelelő fontot. Az európai támogatási rendszer tarthatatlansága, igazságtalansága és nemzetközi elutasítottsága egyébként is a jövőbeli változtatásokat valószínűsíti, de az Európai Bizottság addig is - 2009-től kezdődően - a kötelező adatnyilvánosság mellett foglalt állást. Mostanáig Magyarországon sem volt tudható, hogy az egyes termelők mekkora területalapú támogatásban részesülnek, holott ebből elvileg arra is lehetne következtetni, kinek mekkora földje van, és hogy a dotáció vajon sok esetben tényleg ágazaton kívülre kerül-e. A Világgazdaság című napilap még 2005-ben kért tájékoztatást a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) arról, hogy az egyes gazdasági szereplők mekkora agrártámogatáshoz jutnak - de a kérést a hivatal elutasította. A lap ezután Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult, aki állásfoglalásában kifejtette: nemcsak nyilvános, hanem közzéteendő adat a kedvezményezettek neve, az igényelt források célja és összege is, függetlenül attól, hogy magánszemélyről, cégről vagy bármilyen más szervezetről van szó. Az illetékesek ezután egy darabig még tanulmányozták az ombudsman nem kötelező érvényű ajánlását, hogy aztán tavaly márciusban az agrár- és vidékfejlesztési támogatások eljárási szabályait rögzítő törvény eldöntse a kérdést. A jogszabály előírja: a hatályba lépést követő ügyekben - tehát a 2007-es adatokkal kezdődően - a támogatási összeget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a MVH köteles a honlapján közzétenni a kedvezményezett nevét, regisztrációs számát, a támogatás jogcímét és összegét. Ezzel beelőztük az egységes uniós jogszabályt is, és 14. tagállamként idéntől nyilvánosak nálunk a szóban forgó adatok. Igaz, még nem azok; a hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre folyamatban van a 2007-es támogatásokról szóló elsőfokú határozatok postázása, amelyek majd csak ezután emelkednek jogerőre. Amire ez megtörténik, elkészül az adathalmaz kezelését lehetővé tevő informatikai program is; ez mindenképpen az első negyedévben esedékes. Mivel a 200 ezer regisztrált termelő adatait kezelő, a jövőben kifejlesztendő bonyolult programra már régóta hivatkoznak az illetékesek, megkérdeztünk egy informatikai szakértőt is, aki szerint ilyen tömegű információ esetén valóban nem triviális a megoldás, de "egy html-szerkesztő 24 óra alatt megoldja".
Az örvendetes szabályozás ellenére igen valószínű, hogy a megismerhető információk végül csalódást fognak okozni.
Normatív juttatás lévén visszaélések leleplezése eleve nem várható. Másrészt az igazán nagy termelők döntő többségét nem az egyéni gazdálkodók, hanem a nagyüzemek teszik ki, és a cégnevek mögött sokszor nem is lehet felkutatni a tényleges tulajdonost. Az egyéni vállalkozók között pedig valószínűleg alig lesz olyan, akinél a támogatás mértéke eléri a nyilvánosság ingerküszöbét. Az uniós tervezet éppen ezért jogi személyeknél előírja a befektetők és a vezetők nevének közzétételét is.
És ha mégis nyilvánvaló, illetve kideríthető egy vállalkozás tulajdonosi köre, a speciális magyar viszonyok miatt akkor sem lesz egyértelmű a pénzek áramlása. Bár a támogatás a föld használójának jár (hiszen a vidék elnéptelenedésének megakadályozását, a gondozott tájak megőrzését célozza), csak akkor marad nála, ha egyben ő a tulajdonosa is. Magyarországon cégek nem vehetnek földet, és magánszemélyek is legfeljebb 300 hektárt, azaz a nagy termelők által művelt területek majdnem teljes egészében bérelt földek. A tulajdonosok persze tisztában vannak a támogatások mértékével, a bérleti díjat is attól függően állapítják meg. Ez jól megfigyelhető volt 2004-ben, az uniós támogatások megjelenésekor is: a tulajdonosok kapásból a duplájára emelt bérleti díjakkal jelentették be igényüket a dotáció nagyobbik részére. Hiába derül tehát ki mondjuk egy közéleti szereplőről, hogy stikában valamely nagyüzem tulajdonosa is, a többmilliós területalapú támogatás javát úgyis továbbadja a sok-sok bérbeadónak - akikhez viszont nem nyilvános szerződések kötik, ezért a pénz útja innentől nem követhető. Ráadásul az átlagos földtulajdonméret néhány hektár (egy hektárra nagyjából 37 ezer forint támogatás jár évente a használójának), és - mondjuk a britekhez hasonló - nagybirtokosok idehaza nincsenek. Ez még akkor is igaz, ha az engedélyezett maximumot sokan minden családtagjuk nevére bejegyeztetik, és biztosan számos trükk és zsebszerződés színesíti tovább az összképet. Mindezek ellenére a honlapon elérhető adatok azért arra mindenképpen jók lesznek, hogy bárki megnézheti, a földijének mennyi jut - ha eddig esetleg nem tudta volna. | Agrártámogatások nyilvánossága - Kielégítetlen vágyak | Néhány hét múlva megismerhető lesz, hogy kik kapják a birtokméret alapján járó támogatásokat, és mennyit. Közpénzről lévén szó, ennek éppen ideje volt - más kérdés, hogy a megismert adatok a hazai földtörvény miatt a nyugat-európaihoz fogható döbbenetet valószínűleg nem fognak okozni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/agrartamogatasok_nyilvanossaga_-_kielegitetlen_vagyak-68221 | 2008-01-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Belföld: Vitézy birodalma: Pénzt, feladatot, embert elnyelő kisgömböc | Újabb 215,5 millió forint átadását hagyta jóvá szerdán a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK). | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110930-penzt__feladatot__embert_elnyelo__kisgomboc_-1222491 | 2011-09-30 08:14:13 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.