text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy joghézagnak, netán a hivatalok teszetoszaságának, vagy éppen az illetékes minisztériumnak köszönhetően néhány nappal ezelőttig Magyarországon két települést is olyan polgármester vezethetett, akit szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre – legyen az letöltendő vagy felfüggesztett – ítéltek.
Kisléta első emberével, Madácsi Imrével – aki még mindig polgármester a falu honlapja szerint – többször is foglalkoztunk (itt és itt olvashat a volt fideszes politikus zűrös ügyeiről), mint ahogy a gyömrői polgármester, Gyenes Levente helyzetével is. Előbbi szeptemberben került börtönbe, utóbbi pedig tavaly lemondott az őt elmarasztaló ítélet után, de újraválasztották. Ezzel ismét elkezdődött a huzavona a kormányhivatallal, az egymásnak olykor ellentmondó kormányzati szervekkel. A Gyömrői Hírhatár friss információi szerint január 11-én a munkaügyi bíróság tett pontot a jogsértő helyzet végére, a Pest megyei város polgármesterének megint távoznia kell az önkormányzat éléről. Megnéztük, hogy a két településvezető közül Gyenes Levente hogyan játszotta ki tudatosan a magyar jogrendszer hiányosságait, és miként tett meg mindent azért, hogy hatalmon maradhasson.
Gyenes Levente 2007-ben
Friss: Lemondását lengette be Gyenes
A Gyenes Levente helyzetével kapcsolatos legújabb fejlemény, hogy a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint felfüggesztett börtönbüntetése miatt a politikus nem lehet tovább Gyömrő hivatalban lévő polgármestere. Gyenes tehát a Pest Megyei Kormányhivatal után egy másik hivatalos szerv szerint is méltatlan a tisztség betöltésére. Az újabb elmarasztaló ítélet után sem teljesen kizárt, hogy Gyenes Levente ismét elindul a településvezetői székért a tavaszra várható újabb időközi választásokon, és ha van hozzá ereje, türelme és kitartása, a helyi vezető ezt egészen addig játszhatja, amíg 2018 késő tavaszán le nem telik a két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetése, vagy addig, amíg az Igazságügyi Minisztérium, majd az Országgyűlés nem rendezi végre a joghézagot. Igaz, Facebook-oldalán Gyenes már arról írt péntek délután, hogy tiszteletben tartja a döntést, és tisztában van vele, hogy a posztját nem tarthatja meg. „Támogatni fogom mindezekkel azt a polgármestert (jelöltet), aki elfogadja ezt az örökséget, és azt a közösen kidolgozott városfejlesztési koncepciót, amely mentén folyamatosan fejlődik Gyömrő” – írta. Ugyanakkor azt is írta: „Az élet és a munka nem áll meg. Folytatjuk!!!” – jelentsen ez bármit is.
A Belügyminisztérium bezavart
Ha felidézzük, miként is jutott Gyenessel Gyömrő idáig, egészen tavaly áprilisig érdemes visszamenni, amikor a polgármestert a Szegedi Ítélőtábla folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás miatt kilenc hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Ezután az egyik helyi civil szervezet, a Gyömrő 2000 Kör színeiben politizáló Gyenes június elsejei hatállyal lemondott, így megelőzte azt, hogy a saját képviselő-testületének kelljen megfosztania tisztségétől, ugyanis az önkormányzati törvény egyértelműen kimondja: méltatlan a polgármesteri címre, akit „szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek”. Aztán bejelentette, megint indulna, hiszen álláspontja szerint a lemondásával megszűnt a méltatlanság, és a közügyektől amúgy sem tiltották el. Ezt a Pest Megyei Kormányhivatal és a Miniszterelnökség is igyekezett megcáfolni, mondván, a felfüggesztett börtönbüntetés nem járt le, így a helyzet sem változott, mindez nem hatotta meg Gyenest.
A városban a korábbi botrányai ellenére is roppant népszerű Gyenes Levente augusztus végén elsöprő többséggel megnyerte a miatta kiírt időközi választásokat, és tovább folytatódott a jogi vita, a kormányhivatal továbbra is élesen beleállt a Gyömrőt már 2002 óta vezető polgármesterbe, aki a Belügyminisztériumtól (BM) kapott némileg váratlan segítséget, miután a város jegyzőjének kérésére a tárca augusztus legvégén készített egy állásfoglalást. A dokumentumban egyebek közt az állt, hogy a belügy véleménye szerint „az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlanságra hivatkozással megszüntetni nem lehet, mert ennek egyik alapfeltétele nem áll fenn: nevezetesen a jogerős ítélet nem a tisztség fennállásának időszakában született. (…) A kérdésben tehát az az álláspontunk, hogy amennyiben a volt polgármestert újraválasztják, nem kell méltatlansági eljárást indítani”. De úgy tűnik, a kormány nem osztja a BM véleményét, néhány nappal később Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek nyilatkozva közölte, szeretnék tisztázni a helyzetet, így felállítanak egy munkacsoportot, s megnézik, milyen megoldások vannak annak megakadályozására, hogy erkölcsi bizonyítvány nélkül polgármesteri pozíciót lehessen betölteni. Ez azért lényeges, mert a választási törvény nem tiltja elítéltek indulását, miközben – mint ahogy említettük – az önkormányzati törvény korlátozza annak lehetőségét, hogy polgármesterként dolgozhasson az, aki ellen jogerős ítélet van érvényben.
Hibázott a kormányhivatal
A korábbi, egymásnak ellentmondó állásfoglalások után a Pest Megyei Kormányhivatal vette kézbe az ügyet, miután Gyenes a beiktatásától számított harminc napon belül nem mondott le – ha az önkormányzati törvényben foglaltak szerint jár el, akkor ugyanis ezt kellett volna tennie –, majd a képviselő-testület az ezt követő harminc napon belül nem döntött Gyenes méltatlanságáról. Utóbbiról egyebek közt azért sem határoztak, mert az előterjesztést nem készítette elő a képviselő-testület ügyrendi, jogi és közbiztonsági bizottsága, amelynek elnöke a jobbikos Sas Zoltán.
A gyömrői testület
A képviselő-testületi döntés határideje előtt a Jobbik először látványosan kiállt Gyenes Levente mellett, aztán Sas Zoltánt kinevezte a képviselő-testület tanácsnokává, amely poszt a sima önkormányzati képviselőinél magasabb juttatással is járt. (Sas volt az, aki még 2012-ben először kezdeményezte, hogy Gyömrőn legyen Horthy tér.) Az ügyrendi, jogi és közbiztonsági bizottságból közben Gyenes és a hozzá köthető képviselők kirakták azt a Horváth Istvánt, aki polgármesterjelöltként indult az augusztusi önkormányzati választásokon, így a grémiumban nem maradt olyan ember, aki érdemben felvetette volna a méltatlansági eljárást. Október végéig nem is vetették, így már teljes mértékben a kormányhivatal, majd a bíróság kezébe került Gyenes ügye. (Egyébként azzal, hogy Sas Zoltán is beállt a polgármester mögé, a 12 fős testületben csak a fentebb említett Horváth István és a Fidesz egy szem képviselője, Ducsai Sándor számít valódi ellenzékinek.)
Az eljárás során a Pest Megyei Kormányhivatal nem volt mindenben a helyzet magaslatán. Először hibásan nyújtották be a beadványukat a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, ahová a kijavított keresetlevél csak november 24-én jutott el. Ezt a hibát Gyenes többször is megjegyezte a helyi önkormányzati televízióban, sugallván: megkérdőjelezhető a hivatal szakmai felkészültsége, ha egy ilyen iratot sem tudnak helyesen elkészíteni. (Úgy tudjuk, a többszöri üzengetés előtt a Horthy teres botrány miatt sem felhőtlen viszony a város és a Pest Megyei Kormányhivatal között tovább romlott, amikor novemberben az önkormányzati televízió honlapján megjelent, hogy a kormányhivatal több hónapja nem fizeti az önkormányzatnak a gyömrői okmányiroda épületének közüzemi számláit, és így több mint négymillió forintos tartozást halmoztak fel a város felé.)
Ha elsőre sikerült volna jó keresetlevelet beadnia a kormányhivatalnak, már decemberben lehetett volna jogerős döntés Gyenes ügyében. Végül néhány napja mondta ki végérvényesen a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy a gyömrői polgármester méltatlan a posztjára. Gyenes fellebbezése után a bíróság már nem peres eljárásban döntött, hanem három hivatásos bíróból álló tanács határozott. A döntés ellen már nincs további fellebbezési lehetőség, esetleg az Alkotmánybíróságra mehet, ha alkotmányjogi panaszt tesz Gyenes, vagy akár Strasbourgig viheti az ügyet, de attól még távoznia kell a város éléről – és ahogy ezt Fb-posztjában belengette, meg is fogja tenni.
És ha maradna?
Pontosan nem lehet tudni, mi lesz Gyenes Levente jövője, egy biztos: most ismét távozni kényszerül a város éléről, miközben hívei arra biztatják, hogy induljon el újra a polgármesteri székért. Egy ilyen forgatókönyvre még most is többen látnak esélyt, mondván: ezután is hivatkozhat arra a polgármester, hogy őt a rá kiszabott felfüggesztett büntetés ismeretében választották újra. A magyarnarancs.hu-nak a Pest Megyei Kormányhivatal is megerősítette: a jelenlegi jogszabályi környezetben nincs akadálya annak, hogy Gyenes ismét elinduljon a választásokon. Mivel szinte teljesen biztos, hogy nyerne is, nagyjából 3-4 hónapot ismét a város élén tölthet, így kihúzhatja addig, amíg lejár a felfüggesztett büntetése. Ez idő alatt nagyjából 3 választást kellene megnyernie.
Persze azt, hogy akár egy időközi választáson is elindulhat még Gyenes 2018 tavaszáig, a tavaly nyár végi győzelme és a huzavona elindulása után nem sokan gondolhatták, leginkább azért, mert az igazságügyi miniszter nyilatkozatából arra lehetett következtetni, hogy hamarosan rendeződik a jogi anomália, de meglepő módon máig nem történt semmi. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hol tart az a munka, amely kezdetét szeptember első napjaiban jelentette be Trócsányi László, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Amit szabad Jupiternek…?
A késlekedés annak fényében is furcsa, hogy a Fidesz–KDNP-kormány ennél nagyobb horderejű jogszabályok módosítását és elfogadását napok alatt végig tudta vinni. Miközben a pontos okokról semmi információnk nincs, a napokban Magyar György ügyvéd a saját blogján érdekes részletekre hívta fel a figyelmet: miközben az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester vagy helyi képviselő az, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékos bűncselekmény miatt, az „országgyűlési törvény csak annyit ír elő, hogy megszűnik annak a honatyának a megbízatása, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti”. Tehát a helyi képviselőknek nem fér bele az sem, ha felfüggesztettet kaptak, de mindez a parlamenti képviselőknek igen, mert őket csak akkor állítják fel, ha jogerős ítélet alapján börtönbe kell vonulniuk. Így, ha a polgármesterek és a többi választott önkormányzati tisztségviselő esetében erkölcsi bizonyítványhoz is kötik az indulást, jogilag és a társadalom számára is nehezen lenne magyarázható, hogy az országgyűlési képviselők esetében ezt ne tegyék meg. Ez fejtörést jelenthet a minisztériumi munkacsoport számára, ettől függetlenül egyértelmű, hogy gyorsan megoldást kellene találni Gyenesék ügyére, hiszen tényleg abszurd, amikor a jogszabályok lehetőséget adnak egy olyan ember indulására az önkormányzati választásokon, akinek ugyanazon szabályozás szerint a vele szembeni ítélet miatt le is kell mondania.
Hogy lesz-e belátható időn belül jogszabály-módosítás, azt még nem lehet tudni, de gyömrői forrásaink szerint Gyeneséknek megvan már a B tervük is, hiszen ha valami váratlan fordulat folytán rendeződik a joghézag, és kizárják a városvezetőt a választásokból, akkor a jelenlegi alpolgármester, Mezey Attila indulhat helyette, s Gyenes Leventének találhatnak egy önkormányzati pozíciót, hasonlóan ahhoz, ahogy a tavalyi lemondása után történt. Az előző évben, miután a városvezető önként felállt és elindult a kampány, Gyenes Leventét kinevezték projektmenedzserré, szinte minden fejlesztésnél ott pózolt, pályázatokat koordinált, még egy saját irodát is kapott. Hogy ez most is lehetséges lesz-e, az még nem egyértelmű, legalábbis érdeklődésünkre a kormányhivatal nem tudta megmondani, hogy Gyenes Levente például külsős alpolgármesterként vagy valamilyen szakértőként kaphat-e helyet egy esetleg nélküle felálló testületben.
Minden kiskaput kihasznált
Összegezve az elsőre talán bonyolultnak látszó helyzetet: Gyenes Levente már korábban is tudta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester az, akivel szemben szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Ő mégis újraindult az augusztusi időközi választáson, mivel azzal is tisztában volt, hogy a választási törvény ezt lehetővé teszi, mert nincs eltiltva a közügyektől, illetve azt állította: szerinte a méltatlansága megszűnt azzal, hogy önként állt fel és egy új voksoláson őt megszavazták. Utóbbi állásfoglalását kezdetben a Belügyminisztérium is helyesnek találta, de a tárca véleményét később a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium és az illetékes kormányhivatal is igyekezett megcáfolni.
Gyenest az se érdekelte, hogy a jogsértést először az újbóli hivatalba lépésétől számított 30 napon belül neki kellett volna megszüntetnie azzal, hogy ismét lemond, azonban ezt nem tette meg, sőt elintézte, hogy a képviselő-testület se állítsa őt fel, holott a következő harminc napban ezt nekik kellett volna megtenniük. Mivel mindez elmaradt, jöhetett a Pest Megyei Kormányhivatal mint a hivatal törvényességi működésének egyik legfőbb ellenőre, és amely korábban a kétszer harminc napban csak felszólíthatta Gyenest, majd a testületet, hogy ők mondják ki a polgármester méltatlanságát, csakis ezután vihették bíróság elé az ügyet. A kormányhivatal a területileg illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely a napokban jogerősen úgy döntött, ennyi volt, Gyenesnek fel kell állnia a polgármesteri székből. Erre hamarosan sor is kerülhet, miután a városvezető írásban is átvette az őt elmarasztaló ítéletet.
Ettől a ponttól kezdve mégis újra Gyenes térfelén pattog a labda, mert ha akar, újra elindulhat az időközi választásokon, hiszen az önkormányzati és a választási törvény közötti joghézag megszüntetésére az Igazságügyi Minisztérium még mindig nem állította össze a törvénymódosítás tervezetét. Ha ezt időközben megteszik, vége a játéknak, a város éléről eltávolított Gyenes Levente 2018 késő tavaszáig biztosan nem lehet a gyömrői testület választott tagja. | Hónapokig tartó bénázás után vetettek véget az adócsaló polgármester kiskapuzásának | A bíróság jogerősen is kimondta, hogy Gyömrő első embere nem lehet tovább városvezető. Gyenes Levente hónapok óta valami egészen elképesztő dolgot művelt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/honapokig-tarto-szerencsetlenkedes-utan-vetettek-veget-az-adocsalo-polgarmester-jogi-kiskapuzasanak-102203 | 2017-01-14 16:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hiába Orbán Ráhel svájci turisztikai elit diplomája és a kifogyhatatlan állami támogatások: a miniszterelnök veje és lánya újratervezésre kényszerült a turai kastélyszállónál. Hány Tiborcz-vállalkozás van még hasonló helyzetben, vajon szükség lesz máshol is finomhangolásra? Hogy ezt megtudjuk, átnéztük a több mint 130 Tiborcz-közeli cég tavalyi mérlegeit. Kiderült, hogy a szállodabiznisz épp csak eldöcög, az ország 19. leggazdagabb emberének azonban így sem kell aggódnia.hirdetésAligha dicsérnék meg az École hoteliere de Lausanne magánegyetem kurzusain Orbán Ráhelt, hogyan lehetett egy eleve halálra ítélt üzleti tervvel luxusszállodát elindítani Magyarország olyan vidékén, amelyet a mai napig inkább a poros jelzővel illetnek. Pedig a kormányfő lánya nem kevés pénzből mesterdiplomázott a világ elitjébe tartozók között, majd hazajött, nyakába szakadt fél tucat szálloda – és szinte egyik sem jön ki a bevételeiből. Becsületére legyen mondva, hogy a kormánybarát sajtóban is elismerte: kezdetektől „érzékelni lehetett azt a patthelyzetet, hogy mi történik akkor, ha egyszerre két különböző szegmenst próbálunk kiszolgálni”, a luxusra vágyó magánutazókat és a rendezvényszervezőket. Az már a kormánykritikus sajtóból derült ki, hogy a kormányfői család nemhogy további befektetésekkel csinosította volna ki a Pest megyei kisvárost, hanem jöttükre még a turai önkormányzat mérsékelte a turisztikai bevételekre kivetett helyi adót.Bár az elmúlt években több Tiborcz-érdekeltségbe is úgy öntötték a – nemegyszer állami – milliárdokat, mintha nem lenne holnap, a turain kívül is vannak beruházások, amelyek sehogy sem akarnak beindulni. Aggódni azért nem kell, a cégcsoport ékkövei annyi pénzt hoznak, aminek köszönhetően még évekig vagy akár évtizedekig is elketyeg a birodalom. A piaci logika ugyan valóban változtatást kíván, ha egy vállalkozás veszteségessé válik, Tiborczék döntése mégis furcsának tűnhet: az elmúlt 14 évben ugyanis sok minden igaz volt a nemzeti együttműködés rendszerére, de az pont nem, hogy a piac alakította volna a döntéseit. Inkább a fordítottja történt: birodalmak és milliárdosok nőttek ki a semmiből úgy, hogy nekik maguknak nem kellett sokat beletenniük.Most viszont (egyelőre) senki nem dobott mentőövet, november elsején minden szállóvendégnek el kell hagynia a friss Michelin Guide által éppen a napokban ajánlott hotelt, és onnantól végleg megszűnik a szobafoglalás lehetősége. A kvázi bezárás viszont egy eddig evidensnek épp nem mondható kérdést is megnyitott: hány Tiborcz-vállalkozás lehet még hasonló helyzetben? Szükség lesz máshol is „finomhangolásra”? Mi zajlik a birodalom mélyrétegeiben? Hogy ezt megtudjuk, átnéztük a Tiborcz-közeli cégek tavalyi mérlegeit (és a veszteséges vállalkozásoknál visszamentünk még 4 évet). Összesen több mint 130 cégről van szó – a NER kormányra kerülése óta Tiborcz a BDPST Zrt.-n és leányvállalatain, valamint az alapkezelője által igazgatott magántőkealapokon keresztül ekkorára növelte a cégcsoportját. 2010-ben mindösszesen 8 vállalkozás volt a nevén, és majdnem mind az Elios elődjeként funkcionált. Ebből lett mára 135 cég, pont 127-tel több, mint akkor: mondhatni, szignifikáns a növekedés.hirdetésHa lenne olyan szó a magyar szótárban, hogy „céghalmozó”, akkor Tiborcz István neve biztosan szerepelne az arra felhozott példák között. De hogy megy ezeknek a cégeknek? A válasz röviden: bár kívülről minden csodásnak tűnhet, a függönyök mögött több helyen lehet a turaihoz hasonló számokat találni, még csak nagyon keresni se kell. Egy kicsit hosszabban: a fenti módon Tiborcz Istvánhoz köthető cégek majdnem fele veszteséges volt tavaly, és bár közülük sok csak minimális (10 millió forint alatti) mínuszt hozott össze, ha ezeket kivesszük a képletből, akkor is arra jutunk, hogy minden negyedik Tiborcz-féle cég érdemben mínuszos lett 2023-ban. A pontos számok: a 135 társaságból 62 volt veszteséges, 10 millió forint feletti veszteséget 30 cég hozott össze. Közülük 16 volt, amely 100 milliósnál is nagyobb mínuszt produkált.Hiába árad a jólétTiborcz cégcsoportját az ország nagy része a szállodák miatt ismeri. Ez nem csoda, valóban ezek a leglátványosabb elemek: ikonikus, történelmi és nem mellesleg hatalmas, több ezer négyzetméteres épületek kerültek Orbán Viktor vejéhez, nemegyszer állami hitelek segítségével, amelyeket aztán 3-4-5 csillagos hotellé alakítottak át. Csakhogy, mint kiderült, éppen ez a szegmens az, amely több esetben szinte minden soron negatív eredményt termelt.Tokaj-Hegyalja vidékén – ahol egyébként Orbán Ráhel előszeretettel vásárol szőlőket – fekszik egy eredetileg barokk stílusban épült, majd klasszicista ízlés szerint átalakított kúria. Ha valaki bele szeretne szagolni a történelembe, itt megteheti: az épület több mint 400 éves, már a XVI. században is állt, akkor főúri udvarházként funkcionált. A XVIII. században került az Andrássyak birtokába, és jelenleg is az ő nevüket viseli: Andrássy-kúria. Az egykori udvarházat 5 csillagos wellnesshotellé alakították át Tiborczék, ahol éjszakánként mintegy 70–100 ezer forintért lehet barlang- és pezsgőfürdőzni, szaunázni, edzeni, de a Michelin Guide által ugyancsak frissen ajánlott hotelben egy ugyanilyen minősítésű étterem is működik. „A helyiségekből olyan könnyed természetességgel árad a luxus és a jólét, mint a hajdani főúri család idejében” – egy magazin így jellemezte a hotelt 2022-ben.A szálloda 5 éve került Tiborczékhoz, nem mástól, mint Mészáros Lőrinctől. Ehhez ráadásul az állam nyújtott segítséget, a Privátbankár írta meg anno, hogy a vásárló cég az állami Magyar Fejlesztési Banktól kapott ugyanebben az időszakban majdnem 900 millió forintos hitelt. Az MFB-nek most is áll pénze a projektben, a legfrissebb bejegyzés szerint 1,1 milliárd forintnyi zálogjogot jegyeztek be a hotelhez tartozó cégre. Ráadásul a szállodában nem kizárólag ez az állami pénz volt, még a Mészáros-időszakban kaptak a felújításra 320 millió forint vissza nem térítendő támogatást is. És hogy azóta mi történt? Hasonló, mint Turán: az üzemeltető cég hiába háromszorozta meg a bevételét a 2019-es átvétel óta (333 millióról 904 millió forintra), a veszteség minden évben meghaladta a 100 milliót, tavaly pedig már a 300 millió forintot közelítette. És ez nemcsak a fő számoknál volt így. Ha megnézzük a társaság üzemi eredményét – ami azt mutatja meg, hogy például a hitelkamatok kifizetése előtt hogyan állt a cég –, ugyanezt látjuk: pluszos évet ezen a soron se sikerült produkálni.Ez a két, régóta működő vidéki szálloda tehát még kis jóindulattal is csak döcög, holott ez a világjárvány és az energiaárak ellenére sem általános jelenség az ágazatban. Budapesten kicsit bonyolultabb a helyzet. Egyrészt a birodalom ékkövének, a Dorothea Hotelnek a Marriott nemzetközi lánc az üzemeltetője, a többi szálloda pedig elég fiatal. Kevesebb mint két éve működik például a Szabadság tér mellett álló, ugyancsak 5 csillagos Verno House nevű butikhotel, ahol 48 „mesébe illő szoba és lakosztály”, valamint egy szintén Michelin Guide ajánlotta étterem várja a látogatókat. „Oázis a város szívében” – így hirdetik a szállodát, amelynek első éve finoman szólva se sikerült kiemelkedően. Az üzemeltető cég tavaly masszív, 240 millió forint feletti veszteséget szállított a tulajdonosnak. Egyébként ebben a projektben is van „baráti pénz”, a Mészáros-féle MBH Bank adott a tulajdonos cégnek 14,1 millió eurót (mintegy 5,6 milliárd forintot).Klubbiznisz és magánirodák az államnakTiborczék a szállodabiznisz mellett egy teljesen új terület felé is nyitottak, mégpedig az exkluzív klubok irányába. Ezeknek az a lényegük, hogy zárt körűek, csak tagok vehetik igénybe a szolgáltatásaikat, és ezért pénzt fizetnek – jó sokat. Tiborczék ezt még azzal fejelték meg, hogy csak olyanokat vesznek fel, „akiknek a jelentkezését a titkos felvételi bizottság szavazáson elfogadja”. A klub a Svábhegy tetején van, az ingatlanon működött korábban a Fonográf Klub. Ez az épület is a magyar történelem egy szelete, bár egy kicsit másként: a nyolcvanas években a Fonográf együttes alapította meg saját szabadidőközpontját a területen, ahol állandó vendég volt például Bródy János vagy épp Halász Judit. Már akkoriban is volt itt minden: teniszpálya, medence, videószoba, söröző, a gyerekeknek játékszoba.Az újragondolt elit klubot tavaly szeptemberben nyitották meg. Az első hónapokban azonban itt is elmaradt a kirobbanó siker, a gazdagpénz nem töltötte ki a rendelkezésre álló teret: a klub üzemeltetője 100 millió forint feletti mínuszt hozott össze. Egyébként ebben a projektben is van Mészáros-pénz, 1,4 milliárd forint.A szálloda- és klubbiznisz mellett Tiborczék belevágtak az iroda- és lakáskiadásba is. Orbán Viktor veje ide magántőkealapon keresztül kötődik, a Gránit Alapkezelő kezel egy olyan magántőkealapot, amely jelen van ezekben a projektekben. Az egyik ilyen a Dürer Park néven futó beruházás, ami elsősorban azért érdekes, mert azon keresztül kiválóan be lehet mutatni azt az új üzleti modellt, amely a stadionépítési láz kifulladásával kezd kibontakozni a kormány és a NER közötti bizniszelésben. Ennek lényege, hogy egy vagy több kormányközeli üzletember épít valamit, amit aztán az állam megvásárol. Pontosan ez történt itt is: a Városliget mellett hatalmas irodaházak épültek, amelyeket a Tiborcz alapkezelője által igazgatott Főnix magántőkealap jegyez Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal közösen. A kormány pedig egy az egyben megveszi az összes irodát, és ezért akár 120 milliárdot is fizethet. Az irodaházakba várhatóan kormányzati intézményeket költöztetnek majd be.Melyik vállalkozó ne örülne egy ilyen üzletnek? Egyrészt így nem kell bíbelődni a kiadással-értékesítéssel, másrészt jó ár esetén játszi könnyedséggel válik a beruházás profitábilissá. Arra, hogy ez nem csak véletlen szerencse volt, egyértelmű bizonyíték Tiborczék másik nagyberuházása, amely a Kopaszi-gátnál a BudaPart nevet kapta, és amelynek egy részét – ahogy a Válasz Online tényfeltárásából kiderült – ugyancsak az állam fogja felvásárolni, összesen 255 milliárd forintért. 160 ezer négyzetméternyi irodáról van szó, ahol várhatóan például a MÁV-csoport munkavállalói dolgoznak majd.A főszereplők tulajdonképpen itt is ugyanazok: Garancsi Istvánt, a Mol-vezér Hernádi Zsoltot és Tiborcz Istvánt találjuk a beruházás mögött, utóbbit egy szintén a Gránit által kezelt magántőkealapon keresztül. A mérték viszont jóval nagyobb, mint a Dürernél, hiszen itt nem csak két tömbről van szó, az állam összesen hat irodaházat vásárol fel a triótól. Az eladó a BudaPart Amarus Kft., amely tavaly majdnem 800 millió forint pluszt hozott össze – ezzel pedig üdítő kivétellé lépett elő az 54 hektáros BudaPartot fejlesztő projektcégek között. A BudaPart körül összesen 12 céget találtunk, közülük három került fel a 100 millió forintnál magasabb veszteséget összehozó Tiborcz-érdekeltségek listájára.A három mínuszos cégből kettő egy-egy irodaépületet takar, a harmadik pedig a területen található négycsillagos Radisson Hotelt. A Bpart Aspius Kft. már 2021-ben befejezte az egyik irodaház fejlesztését, és a cég közlése szerint az összes helyiséget kiadták, 2023-ban azonban még 1 milliárd forintos veszteséget hozott össze. Hitel itt is van, nem is kevés, a K&H Bank 51 millió euró, azaz mintegy 20 milliárd forintos zálogjogot jegyzett be. A másik két mínuszos beruházás, a Silurus és a Barbus Kft. projektje még friss, a szálloda és az irodaépület egyaránt 2023-ban nyílt meg. Az irodaház 300 milliós, a hotel pedig majdnem 800 millió forintos mínuszt produkált a nyitás évében. Kérdeztük Tiborczékat a veszteség okairól, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ami a nyilvános adatokból látható, hogy az üzemi eredményt még ki tudták egyensúlyozni, a költségvetést kifejezetten a hitelek miatti kamatkiadások borították meg.Elviszik a zászlóshajókEzzel együtt Tiborczéknak egyáltalán nem kell aggódniuk. Már csak azért sem, mert a BudaPart tavaly összességében több mint 5 milliárd forintot hozott a tulajdonosainak. Hiába vannak tehát rosszabbul teljesítő leányvállalatok a projektben, a végső összeggel azért bőven elégedettek lehetnek a tulajdonosok, főleg ha az irodákat felvásárló állami angyalok pénze is megérkezik. És ez tulajdonképpen az egész Tiborcz-cégcsoportra igaz: lehet, hogy a hotelek csak eldöcögnek, vagy még azt se, de a dolog tulajdonképpen nem oszt nem szoroz, amíg hozzájuk tartozik például a Gránit Bank, amely csak tavaly 20 milliárd forintos eredménnyel zárt. Vagy épp a Waberer’s és az Alteo, amelyeket még más épített fel, és a jellemzően szakmai menedzsmenttel nagyságrendileg 12-12 milliárdos profitot termeltek. Igaz, mindkét vállalat nem kevés állami vagy uniós forrásból, netán állami megrendelésre, például a Magyar Postának fejleszt.És akkor még nem beszéltünk a BDPST Capital nevű Tiborcz-vállalkozásról, ami a „semmiből” csinált majdnem 10 milliárd forintot: hírek szerint az egyik Tiborcz-cég értékesítette egy másik Tiborcz-cégnek az időközben felértékelődött Gránit (korábbi Diófa) Alapkezelőt, és az ügyleten keletkezett hasznot söpörte be a kormányfő vejének cége. Ha csak ezeket a számokat adjuk össze, máris több tízmilliárd forintot kapunk, ami mellett még a milliárdos veszteség is eltörpül. Kérdés, hogy ha hátszélben is csak részlegesen sikerül eredményes üzletvitelt felmutatni a birodalomban, mi történik, ha az aranyszívű szülő egyszer majd lopva sem tudja kiegészíteni gyermeke megcsappanó zsebpénzét. | Megnéztük: Tiborcz István csaknem minden második vállalkozása veszteséges | Hiába Orbán Ráhel svájci turisztikai elit diplomája és a kifogyhatatlan állami támogatások: a miniszterelnök veje és lánya újratervezésre kényszerült a turai kastélyszállónál. Hány Tiborcz-vállalkozás van még hasonló helyzetben, vajon szükség lesz máshol is finomhangolásra? Hogy ezt megtudjuk, átnéztük a több mint 130 Tiborcz-közeli cég tavalyi mérlegeit. Kiderült, hogy a szállodabiznisz épp csak eldöcög, az ország 19. leggazdagabb emberének azonban így sem kell aggódnia. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241025_hvg-a-miszter-lyukas-cipoje-tiborcz-istvan-cegek-veszteseg-orban-rahel | 2024-10-25 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, illetve a rendőrség munkáját támogatva éves szinten közel 150 esetben vesz részt mentési munkálatokban hazai és nemzetközi terepen.
Ezekben a technikai eszközzel történő felkutatásokban nyújt majd hatékony segítséget a Főnix névre keresztelt drón, amely 50-70 méteres magasságból nemcsak lokalizálja az eltűnt személy pozícióját, hanem átmeneti kommunikációs csatornát is létesít a bajbajutott személy és a keresésben részt vevő szakemberek között.
Erre azokon a területeken van szükség, ahol a mobilszolgáltatók adótornyai ritkábban vannak kiépítve, így akadozik a mobilszolgáltatás.
A szolgálat, Magyarország legismertebb mentőcsapataként számos olyan esetben is hatékonyan tud fellépni, mint gázrobbanások, épületomlások, természeti csapások, repülőgép-balesetek, vonatszerencsétlenségek, földrengések, cunamik, földcsuszamlások.
A kutató-mentő szolgálat munkája felbecsülhetetlen, így örömömre szolgál, hogy a Pro Filii Alapítvány által hozzájárulhattunk a speciális kutató-mentő drón beszerzéséhez, így közvetett módon az emberi életek mentéséhez is. Ez a civil szervezet számos esetben bizonyította már szakmai rátermettségét
- fogalmazott dr. Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A mostani támogatásnak köszönhetően a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat Főnix névre keresztelt eszköze a legreménytelenebbnek tűnő helyzetekben is segítséget tud nyújtani a bajbajutott emberek számára.
"A számunkra nyújtott 70 millió forint értékű támogatás óriási segítség, hiszen a nagy teljesítményű hőkamerával, valamint fedélzeti akadályészlelő-rendszerrel is felszerelt drón elképesztő pontossággal és hatékonysággal működik, ennek köszönhetően pedig olyan területeken tudunk beavatkozni, ahol a bajbajutott személyeket szinte lehetetlen megtalálni"
- nyilatkozta a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO elnöke, Balázs László, aki azt is hozzátette, hogy a drón a bevetéseit természetesen minden esetben a hivatásos szervek felkérése és koordinációja mellett hajtja végre - írja közleményében a Pro Filii Alapítvány.
A Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként a társadalmi felelősségvállalás jegyében hívta életre három éve a Pro Filii Alapítványt. Célja ezzel olyan halmozottan hátrányos helyzetű családok, beteg gyermekek, valamint civil és nonprofit szervezetek támogatása, amelyek hozzájárulnak a Magyarországon és a határon túli magyar lakta településeken élők egészségügyi helyzetének, életmódjának, esélyegyenlőségének javításához. Az alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között közel 3 milliárdot - adományozott.
A vállalatcsoport három éve 25 millió forintos juttatásban részesítette a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO -t annak érdekében, hogy beszerezzék az ország legmodernebb kutató-mentő járművét, 2022 óta pedig évente 10 millió forinttal segíti a szervezet működését. | Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzését finanszírozta 70 milliós támogatásával a Pro Filii Alapítvány | 70 millió forintos támogatást nyújtott a Pro Filii Alapítvány a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO részére. A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló szervezete ezzel egy Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzését segítette. A FŐNIX névre keresztelt eszközzel így hatékonyabban segíthetik a hatóságok munkáját eltűnt személyek felkutatásában, épületkáresetek során balesetet szenvedettek lokalizálásában és kimentésében, ezzel életeket mentve. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/pro-filii-alapitvany-kutato-mento-dron | null | true | null | null | Origo |
A franciaországi nyomozás 2022 novemberében indult - tudatta az illetékes.
A francia és a holland nyomozók együttműködtek a vizsgálatban, és a holland hatóságok egyidejűleg átkutatták a cég amszterdami európai központját - tette hozzá a nyilatkozó.
"A francia és a holland hatóságok közötti együttműködés már hónapok óta folyik az eljárás részeként " - derült ki a tájékoztatásból.
A Netflix képviselői egyelőre nem reagáltak a hírre. | Hatalmas botrány a Netflixnél | Nyomozók átkutatták a Netflix, a világ vezető streaming szolgáltatója franciaországi és hollandiai irodáit egy adócsalással kapcsolatos előzetes vizsgálat részeként - közölte kedden egy francia igazságügyi forrás. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/botrany-netflix-franciaorszag-hollandia | null | true | null | null | Origo |
Dézsy Zoltán dokumentumfilmes, a budapesti Metropol Egyetem docense, az MTV korábbi munkatársa annak a készülő honlapnak a főszerkesztője, amely Magyar Péter szerint részt vesz majd a lejáratásában. "Én egy dokumentumfilmes vagyok, ez egy olyan oldal lesz, amelyen több anyagot teszek majd közzé, egyfajta másodközlésként, egyfajta továbbgondolásra" - válaszolta az Új Szó megkeresésére Dézsy Zoltán, az Objectiv.hu főszerkesztője és tulajdonosa.
Mint hozzátette, dolgozik egy dokumentumfilmen is az elmúlt 8-10 hónap magyarországi történéseiről. - Ebben természetesen Magyar Péter az egyik főszereplő. Ennyit tudok mondani - jelentette ki.
Magyar Péter vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, illegális módszerekkel lehallgatják, mesterséges intelligenciával összerakott lejáratókampány készül ellene, és szerinte az orbáni Rogán-maffia az illegális eszközökkel szerzett információkat, kép- és hangfelvételeket, valamint a Vogel Evelintől megvásárolt hangfelvételeket, és a mesterséges intelligenciával előállított, hamisított felvételeket fogják keverni, és ezeket az Objectiv.hu-ra fogják feltölteni.
Dézsy az Új Szónak elismerte, hogy olyan anyagokból is dolgozik, amelyeket a nézőitől kap. "Fontos az is, hogy én magam is várok dokumentumokat, rengeteg anyagot szoktam kapni, mert a nézők tényfeltáró riporterként tartanak nyilván" - mondta Dézsy. Azt sem zárta ki, hogy maga Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője is megszólal majd a készülő dokumentumfilmben. -Jelenleg az anyaggyűjtés fázisában vagyok, természetesen, ha olyan anyagom lesz, amit arra érdemesnek tartok, akkor azt publikálom. De ez nem nőkről szól, nem egy pletykaoldal lesz - állította.
Szerinte egyelőre csak annyi bizonyos Magyar Péterről, hogy ő hallgatja le volt barátnőjét. " Az is kiderült, hogy Magyar Péter tud valamit, amit mi, a közvélemény nem tudunk, és besározott több ismert művészt, akiket most nem akarok név szerint említeni, mert méltánytalannak tartom, amit Magyar Péter tett velük" - utalt Dézsi arra, hogy Alföldi Róbert is tiltakozott amiatt, hogy Magyar megemlítette őt a vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Azt nem árulta el, hogy mikor indul a honlap. "Dolgozom rajta, független alkotó vagyok, nem hajt senki. A hitelességet tartom a legfontosabbnak, és a közvélemény tájékoztatását, hogy az őket érintő ügyekről tudomást szerezzenek. Csodálkoztam is tegnap, amikor Magyar Péter megnevezte az oldalamat, amit én nyáron jegyeztem be - mondta Dézsy. - De azt megígérhetem, hogy ez egy tisztességes, szakmailag megfelelően alátámasztott oldal lesz."
Azt is tagadta, hogy neki vagy az oldalnak köze lenne a kormányhoz vagy valamelyik titkosszolgálathoz, ahogyan azt Magyar állította. - Ez nem egy lejárató oldal, én dokumentumfilmes vagyok. Azt visszautasítom, hogy én bármiféle titkosszolgálati, vagy James Bond filmekbe illő történetnek a részese lennék - jelentette ki a honlap tulajdonosa.
Magyar vasárnapi sajtótájékoztatóján hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt Vogel Evelinről, amin Magyar állítása szerint Vogel 30 millió forintot kért a Tisza Párt egyik munkatársától "a hallgatásáért cserébe". A sajtótájékoztatón Magyar azt is kifejtette: úgy tudják, Vogel már meg is állapodott Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával a felvételek átadásáról. Jóval korábban Magyar egy másik hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, azt pedig a volt feleségéről, az egykori igazságügyi miniszterrel, Varga Juditról készítette. Hétfőn újabb hangfelvétel került elő Magyar Péter környezetéből. Ezen a másfél perces felvételen a Tisza Párt elnöke beszélgethetett volt barátnőjével, Vogel Evelinnel. A másfél perces felvételt egy titkosított emailszolgáltatón keresztül küldték ki szerkesztőségeknek "fény derül az igazságra" név alatt, azzal a szöveggel, hogy azt Vogel Evelin készítette a 2024. június 8-i Hősök terei tüntetés után. Az hangzik el Magyar Pétertől, hogy nagyon meleg van, 40 fok, izzadt, neki is inget kell cserélnie, "azt gondoltam, hogy mi a faszomat csinálok itt". Továbbá: "büdösek az emberek és a szájuk", majd azt mondja: "Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban. Ennyi, de nem baj, ráduszítom az embereket. Megmondom, hogy Evelin rosszul bánik velem. Megcsalt, miközben én küzdöttem a hazáért. Kapsz közben ilyen halálos fenyegetéseket. Majd rád uszítom a nyugdíjas kommandómat". Magyar Péter a felvételt manipulált, összevágott anyagnak nevezte.
A sajtó hétfőn egyre több olyan momentumot erősített meg, amely - részben legalábbis - alátámaszthatja a Magyar által mondottakat: Vertán György a 444.hu-nak megerősítette, hogy valóban az ő, Magyar Péter által is említett Alkotmány utca 10-ben található lakásában lakik Vogel Evelin, az ellenzéki politikus volt barátnője. Magyar vasárnap Vertánt Kubatov Gábor embereként azonosította, aki Vogel Evelint és Varga Juditot is pénzeli. Varga Juditegykori igazságügyi miniszter szintén a 444.hu-nak erősítette meg, hogy valóban Vertán egyik cégénél áll alkalmazásban. | Megszólalt a Magyar Péter által "lejárató oldalnak" nevezett honlap főszerkesztője | Dézsy Zoltán dokumentumfilmes visszautasítja, hogy ő bármiféle titkosszolgálati történetnek a részese lenne. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/megszolalt-magyar-peter-altal-megnevezett-honlap-foszerkesztoje-169417 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Magyar Péterről egyre-másra jönnek ki a titokban készült hangfelvételek, amiket a volt barátnője, Vogel Evelin rögzített. Eddig négy felvételnél járunk, de még többórányi anyag lehet a csőben, hiszen Magyar Péter korábban azt mondta: több mint tízórányi rögzített anyagról tud. A Tisza Párt elnöke arról beszél, hogy a hanganyagok egy lejárató kampány részei, amihez szerintük a mesterséges intelligenciát is felhasználták "Rogán Antalék", Vogel Evelin pedig a Fidesznek dolgozik,ezzel próbál ártani most Magyarnak és a pártnak. Ha el is fogadjuk Magyar Péterék magyarázatát, akkor is még rengeteg kérdés marad nyitva a hangfelvételek körül.
Milyen szerepe volt Vogel Evelinnek a Tisza Pártban?
Vogel Evelin rendszerint Magyar Péter barátnőjeként jelent meg a nyilvánosság előtt, a Tisza Párt rendezvényein is többször lehetett őket együtt látni, az április 6-i Kossuth téri tüntetésen is egymás mellett vonultak. A Hanzel Henrik-féle több mint 100 perces felvételből viszont az a kép rajzolódik ki, hogy Vogelnek ennél nagyobb szerepe volt a párt indulásában. Vogel és Magyar több mint tíz éve ismerték egymást. Tavaly óta voltak együtt, amikor Magyar Péter elvált Varga Judittól, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Vogel azt állítja, hogy harmadik szakításuk után idén februárban újra összejöttek, de akkor még csak lelkileg akarta támogatni a nyilvánosság elé lépő Magyar Pétert. Ezután viszont nagyon sok munkát tett bele a Tisza Párt szervezésébe. Ő hívott oda embereket, ezenkívül segített Magyar Péternek a beszédek írásában. Vogel beszélgetőtársa Hanzel Henrik is utal rá, hogy a szervezetben többen féltek Magyar Péter barátnőjétől, a számonkéréseitől, a "keveréseitől", és Vogel mindenről tudni akart. A nő magyarázata szerint ezt azért tette, hogy átlássa a működést.
A hétfői felvételen, amin Magyar a sajtóról beszél, van egy olyan rész, ahol Vogel tanácsokat ad neki, hogyan kommunikáljon a választókkal. Nem tudjuk, mi igaz abból, hogy Vogelnek milyen szerepe volt a Tisza Párt szervezésében, hiszen csak az ő verzióját ismerjük. Annyit tudunk, hogy valamikor a június 9-i választás környékén Magyar és Vogel szakított. A Tisza Párt eredményváró rendezvényén már nem is volt ott Vogel, de akkor ezt még családi okokkal magyarázták.
Mi lehetett Vogel Evelin célja a hangfelvételekkel?
Szeptember 25-én jelent meg vele egy videóinterjú az Indexen, amiben arrólbeszélt, hogy "Magyar Péter nem az, akinek látszik". Ezzel azt sugallta, hogy Magyar megtéveszti a szimpatizánsait. Ezt az értelmezést erősítette, hogy október 11-én saját videóval jelentkezett, amiben azt mondta: nem akarja elvenni a változás reményét, de nagyon nem mindegy szerinte, ki és milyen értékek mentén szeretne változást hozni az országba. Állítása szerint azután döntötte el, hogy "megmutatja Magyar Péter igazi arcát", miután Magyar a szakításuk után megvádolta, hogy a Fidesznek kémkedett, majd állítólag megfenyegette, hogy börtönbe juttatja. Azt mondta, az volt a célja az indexes interjúval, hogy bemutassa Magyar Pétert, és azt ígérte, további részleteket mutat be arról, amit tapasztalt. Az azóta eltelt több mint egy hónapban azonban nem jelent meg több videó VogelYoutube-csatornáján, és a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után sem szólalt meg.
Ki küldi el a hangfelvételeket most a sajtónak?
Adja magát a válasz, hogy maga Vogel Evelin, hiszen a legtöbb felvételen ő hallható Magyar Péter, a munkatársai, illetve Hanzel Henrik társaságában. Ezt azonban nem tudjuk bizonyítani. A felvételeket most egy névtelen emailküldő szolgáltatáson keresztül osztják meg a szerkesztőségekkel, a megfelelő időben adagolva az újabb és újabb részleteket. Elég kiszámítottnak tűnik az is, hogy hogyan válogatják össze az egyes részeket. Az elsőn Magyar a saját híveit és a nyugdíjasokat sértegette, aztán a pártja EP-képviselőit, majd a sajtó képviselőit, a Hanzel-Vogel közötti beszélgetésben pedig elég sok negatívum hangzik el a párt belső ügyeiről és Magyar Péter emberi tulajdonságairól.
A jól szerkesztett kísérő emailek igyekeznek előre keretbe helyezni azt is, mi hallható a felvételeken. Mind azt ígérik, hogy most végre leleplezik Magyar Péter "igazi arcát", ami egybecseng Vogel korábbi nyilatkozataival. Mindezek alapján valaki más állhat a hangfelvételek kiküldése mögött, Vogel feltehetően csak a piszkos munkát végezte el azzal, hogy titokban felvette a beszélgetéseit Magyarral.
Mikor készültek a most nyilvánosságra került hangfelvételek?
Az eddig megjelent felvételrészletek több hónapja készültek. Az egyiken Magyar Péter a június 8-i Hősök terére szervezett nyári tüntetésen beszélbüdös emberekről és a nyugdíjaskommandóról. A Tisza Párt pénzügyese,Hanzel Henrik és Vogel június 16-án tárgyaltarról, Vogel mit kér cserébe azért, hogy balhé nélkül távozzon a Tiszától. Ebben hangzik el, hogy Vogel 30 milliót szeretett volna kapni. Ennek egy rövidebb,megvágott verzióját korábban Magyar Péter is bemutatta, majdzsarolás kísérletének gyanújával jelentette fel volt barátnőjét. Nehezebb beazonosítani, hogy mikor vehették fel azt, amikorMagyar Péter agyhalottnak és tehetségtelennek nevezi a Tisza Párt EP-képviselőit, de kézenfekvő, hogy ez a felvétel a június 9-i választás után készülhetett.Amikor a pártelnök a sajtóról mond csúnyákat, akkor utal arra, hogymost vonult ki az ATV stúdiójából, ami június 10-én történt.
Miért most kezdték el nyilvánosságra hozni a hangfelvételeket, és miért nem egyben küldték el őket?
Ezekkel a hanganyagokkal Vogel Evelin vagy bárki más már jóval korábban előjöhetett volna. Ha elfogadjuk Vogel magyarázatát, hogy Magyar Péter igazi arcát akarta bemutatni, akkor felmerül a kérdés, hogy miért így, több napra eloszlatva jönnek ki az újabb és újabb felvételek. A módszer kísértetiesen hasonlít a "Városháza-ügyhöz", ahol egy Anonymous-maszkos figura adagolta a leleplezőnek szánt titkos felvételeket.
A csepegtetés arra enged következtetni, hogy nem Magyar Péter leleplezése a cél, hiszen eddig nem hangzott el semmi olyasmi a felvételeken, ami miatt tömegével pártolhatnának el tőle a hívei. Inkább arra mehet ki a játék, hogy minél tovább a hangfelvételek tartalmával legyen tele a sajtó, és Magyar Péter ne tudjon a saját politikai témáira (egészségügy, MÁV, magas élelmiszerárak, gyermekvédelem stb.) koncentrálni, és közben a folyamatos lejáratási kísérletekpszichés súlyávalis meg kelljen küzdenie. A Tisza Párt vezetője azzal magyarázta az időzítést, hogy szerinte a Fidesz egy év múlva akart kijönni a hangfelvételekkel, de rosszul állnak a közvélemény-kutatásokban. Az tény, hogy legutóbb több felmérés is azt mutatta: aTisza beelőzte a Fideszt, és az is biztos, hogy a hangfelvétel-botrányból csak a Fidesz profitál.
Honnan tudott Magyar Péter arról, hogy hamarosan kijönnek a róla szóló felvételek?
Magyar Péter állítása az, hogy Vogel május óta zsarolta ezzel, tehát magáról a hangfelvételek létezéséről tudhatott, még akár a tartalmukról is. Arra is fel lehetett készülve, hogy a nyilvánosság elé álljon a zsarolás vádjával, mivel neki is volt egy felvétele Hanzel és Vogel találkozójáról, hiszen Hanzel is rögzítette a beszélgetésüket. Ettől még továbbra is kérdés: honnan tudta a Tisza Párt vezetője, hogy az ominózus találkozó után öt hónappal valaki egyszer csak elkezdi nyilvánosságra hozni a hangfelvételeket. Magyarék eredetileg november 11-én, hétfőn akartak sajtótájékoztatót tartani egy teljesen más témában, de közben változott a terv, és vasárnapra rendkívüli sajtótájékoztatót hirdettek meg, ahol a Tisza Párt elnöke a "magyar Watergate-botrányról" és mesterséges intelligenciával készült lejárató felvételekről beszélt. Másnap valóban kijött az első felvétel, amit azóta másik három követett. Magyar Péter többször beszélt arról, hogy kormányzati körökben súgnak neki. Lehet, hogy ebben az esetben is ez történt, de akár Vogel Evelin környezetéből is kaphatott fülest.
Mi alapján állítja azt Magyar Péter, hogy manipuláltak a felvételek?
Magyar Péter már a múlt vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatón úgy keretezte az egész ügyet, hogy a lejáratására szánt hangfelvételek mesterséges intelligencia segítségével hozták létre vagy manipulálták azokat, pedigezt elég nehéz bebizonyítani. Ezt állította az első hangfelvételről, amin büdös emberekről és nyugdíjaskommandóról beszélt. "A felvétel egyértelműen összevágott és manipulált. Az egyik mondatot biztos, hogy nem Magyar Péter mondja a felvételen" - írta közleményében a Tisza, de azt azóta sem árulták el, melyik mondatra gondoltak. Ugyanezt reagálta arra a felvételre is, amiben keresetlen stílusban beszél a sajtóról. A november 18-isajtótájékoztatójánazt mondta: a felvétel "három időpontból van összevágva", és sem ő, sem a párt alelnöke, Radnai Márk nem emlékszik arra, hogy a felvételen hallható mondatokat így mondta volna. "Én magam ilyen stílusban nem nagyon szoktam beszélni, kötve hiszem, hogy a felvétel minden része manipulálás nélkül készült volna" - mondta Magyar. Ezen túl nem semmivel nem bizonyította, hogy a felvételek valóban manipuláltak lettek volna.
Mit akarhatott elérni a párttól való távozása után Vogel Evelin, és mit ajánlott neki a Tisza Párt?
Magyar Péter november 10-i sajtótájékoztatóján egy rövidített, összevágott részletet mutatott be Hanzel Henrik, a Tisza Párt pénztárnoka és Vogel Evelin beszélgetéséből. Ebből az derül ki, hogy Vogel Evelin 30 millió forintot kér, mert nem akar "lehajtott fejjel kisétálni". Hanzel azt veti fel neki, hogy láthatóan sértettség van benne, ami átalakulhat bosszúvá. Erre Vogel azt mondja: ha nem kapja meg, amit szeretne, akkor ez átalakulhat bosszúvá, de nem szeretne "követelőző" vagy "görény" lenni, és hozzáteszi: "az hogy tudok-e, az más kérdés". Magyart ezután a kormánymédia azzal támadta, hogy egy összevágott, manipulált felvételt játszott le a sajtótájékoztatón, ő azonban azzal indokolta a rövidítést, hogy nem akartak egy hosszú részletet lejátszani a beszélgetésből.
Ezután érkezett meg a szerkesztőségekhezHanzel és Vogel, teljes, 100 perces beszélgetésének felvétele. Ebből az derül ki, hogy Hanzel Henrik eleve azért ül le Vogellel, hogy megtudja, "mi a stájsz", mit szeretne Magyar volt barátnője. Vogel azt mondja: nagyon sok energiát tett bele a párt szervezésébe, sok megaláztatást kellett elszenvednie Magyar Pétertől, volt egy vállalkozói ötlete, amivel közben nem haladt, azért kéri a pénzt (30 milliót) Magyar Péter részvényeiből, hogy békében elváljanak. Hanzel igyekszik kompromisszumos ajánlatot tenni: Vogel maradjon a pártnál, kap havi 500 ezer forint fizetést, de nem kell dolgoznia. Egyik esetben sem hangzik el, hogy Vogelnek volnának hangfelvételei, amivel később visszaélne, csak annyi a részéről, hogy "sok mindent tudok", "nem szeretnék görény lenni, és nem szeretnék fenyegetőzni", illetve "mindenki tud görény lenni, hogyha szeretne". Annak eldöntése most már a hatóságok feladata, hogy ezek a kijelentések bűncselekménynek minősülnek-e.
Megkapta végül Vogel Evelin a kért 30 milliót?
A június 16-i hangfelvétel tanúsága szerint Vogel Evelin úgy vált el Hanzel Henriktől, hogy Hanzel megpróbálja neki elintézni, hogy amíg nem jönnek be nagyobb támogatások a Tiszához, addig a cégén keresztül Vogel kapjon havi 500 ezer forintot. Vogel ugyanakkor erre más korábban azt mondja: ennyi pénzből egy gyerekkel semmire nem megy, amikor egy rendes albérlet 400 ezer forint, és ebből a tervezett webshopját sem tudja elindítani. Nem tudjuk, végül mi lett ezzel, kapott-e valamennyi pénzt Magyaréktól vagy sem. A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése inkább arra enged következtetni, hogy nem tudtak megegyezni.
Ha Magyar Péter tudott arról, hogy hangfelvételek vannak és ezeket a volt barátnője ellene fordíthatja, miért csak most tett feljelentést és miért csak most zárták ki a pártból Vogel Evelint?
Magyar a Telex kérdésére hétfőn azt mondta: a zsarolás miatti feljelentésen sokáig gondolkodott, mert egy olyan emberről van szó, akinek gyereke van, akit szeretett és akit korábban az élete társának is el tudott volna képzelni, és nem szeret feleslegesen rosszat okozni másoknak. Állítása szerint segítséget ajánlottak Vogel Evelinnek arra az esetre, ha őt zsarolnák vagy kényszerítenék, kérték, hogy szóljon nekik és lépjen vissza ebből. Magyar azt mondta: a maga és a politikai közössége miatt most nem tehetett másképpen. A pártból való kizárás pedig hosszabb folyamat, de ez is elindult.
Milyen kapcsolatban van a Fidesz és Vogel Evelin?
Ez is olyan kérdés, amire talán sosem kapunk választ. Magyar Péter azzal vádolja volt barátnőjét, hogy tudomása szerint végül Kubatov Gáboron, a Fidesz alelnökén keresztül havi 5 milliót és egy lakást ígért neki a Fidesz. Mint kiderült, Vogel Evelin jelenleg valóban aNER-közelinek mondható Tigra Kft. vezetőjének,Vertán Györgynek az egyik lakásábanlakik, de Vertán állítása szerint nem kap pénzt tőle. Az is kiderült, hogy Magyar Péter exfelesége, a kegyelmi botrányba belebukó Varga Judit Vertán cégénél dolgozik tanácsadóként. Arról nem került elő eddig bizonyíték, hogy Vogel Evelin valaha is kapott volna pénzt a Fidesztől, akár közvetlenül, akár közvetetten. | Telex: Messzire vezetnek a Vogel-gate szálai, a Magyar Péterről megjelent hangfelvételek csak a jéghegy csúcsa | Eddig négy felvételt kapott meg a sajtó, de még többórányi anyag lehet a csőben. Milyen szerepe volt Magyar barátnőjének, Vogel Evelinnek a Tisza Párt építésében? Mit akart elérni? Mikor készültek a hangfelvételek? Ki küldi szét őket a sajtónak, és miért most jönnek ki a hónapokkal korábban rögzített anyagok? És hol van mindebben a Fidesz? | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/20/magyar-peter-vogel-evelin-hangfelvetel-fidesz-hanzel-henrik-sajto | null | true | null | null | Telex |
"Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond". Ezzel a mondattal gondolt tisztelegni az 1956-os forradalmárok emléke előtt a nemzeti gyásznapon Somkuti Bálint hadtörténész, a szuverenitásvédelminek nevezett kutatóintézet munkatársa, majd a következő pillanatban elbattyogott a munkakönyvéért. A kettő között még szofisztikált egyet a Facebook-bejegyzésen, és onnantól már azt gondolta, "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond", és még ezzel is csuklóból lebolondozta a forradalmárokat. Végül odáig jutott az okfejtésben, hogy "Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem elsősorban hős, hanem bolond", tehát körömszakadtáig védte szuverenitásának azt a nézetét, miszerint bolond, aki szembeszegül a túlerővel.
És mi még ezek után is megpróbálhatnánk méltányosak lenni, megkereshetnénk a fennköltséget abban az értelemben, hogy a túlerőt nem szabad alábecsülni, és hogy csodálatos esztelenség, isteni őrültség nekimenni a szovjethatalom tankjainak kalasnyikovokkal, de Somkuti nem szorul a védelmünkre. Ő azt gondolja, hogy "Milyen jó, hogy ’56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok". Itt már nincs mentség. Itt már az orbán balázsi mélységekben vagyunk. Orbán politikai igazgatójának a vélekedésénél, aki úgy tartja: Zelenszkij felelőtlenül védekezik, mert emberek halnak meg, és 56-ból kiindulva ők valószínűleg megadták volna magukat az oroszoknak.
Somkuti nem tanult se a múlt század, se az elmúlt hetek történéseiből. És ez messze mutat.
Putyin a saját területét szerzi vissza, nem is Ukrajnával, hanem az USA-val vív proxyháborút, az ukránok öldösték a Donbász oroszok lakta városait, és különben is: Kárpátalja. Somkuti nem más, mint a Fidesz hangja. Tessék kihüvelyezni bármelyik propagandafej mondandóját. Ők csak Orbánt visszhangozzák. Ez az ő hazájuk. Árulják szorgosan. | Orbánuska | „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond”. Ezzel a mondattal gondolt tisztelegni az 1956-os forradalmárok emléke előtt a nemzeti gyásznapon Somkuti Bálint hadtörténész, a szuverenitásvédelminek nevezett kutatóintézet munkatársa, majd a következő pillanatban elbattyogott a munkakönyvéért. A kettő között még szofisztikált egyet a Facebook-bejegyzésen, és onnantól már azt gondolta, „Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”, és még ezzel is csuklóból lebolondozta a forradalmárokat. Végül odáig jutott az okfejtésben, hogy „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem elsősorban hős, hanem bolond”, tehát körömszakadtáig védte szuverenitásának azt a nézetét, miszerint bolond, aki szembeszegül a túlerővel. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256553_orbanuska | null | true | null | null | Népszava |
Miközben a közmédia 177 munkatársától készül megválni „a gazdasági racionalizálás, a bérköltségcsökkentés, valamint a vállalat működtetése és a munkafolyamatok ésszerűsítése miatt”, van, akinek elég bőkezűen juttat az MTVA.
Új dizájn, régi hírek
A köztévé strukturális változásainak részeként megújul az M1, melyre a BBC és az Al Jazeera hírműsorainak látványvilágáért is felelős Simon Jagót sikerült megnyernie a közmédiának. Adatigénylés keretében kértük a közmédiát, árulja el, mennyiért kapták meg a világhírű dizájnert. A Jago Design Ltd. az MTVA 4-es hírstúdiójának tervezéséért (ezt takarja az M1 megújulása) 29 153 500 forintot kap.
Folytatódik az ország kisebb kereskedelmi rádióinak hírblokkjainak közmédiás letarolása. 2014-ben Giró-Szász András volt cége, a kormányhoz ezer szállal köthető Strategoplis 42 millió forintot kapott hírblokkok gyártására. A munkálatok nem állnak le: 2015-ben 38,4 millióért teszik ugyanezt. Az átlátszó nyomozta ki, hogy a központi hírfolyam 27 rádióban hömpölygött alá, mivel sokkal olcsóbb megvenni a szolgáltatást, mint hírszerkesztőket foglalkoztatni. A hírblokkok készítéséhez az MTI és MTVA híreit ingyen kapja a cég, az Alap technikai eszközeit pedig havi 300 ezer forintért vehetik igénybe.
Ezzel gyakorlatilag kiépülni látszik a kormányzati média-szőnyegbombázás: a televíziós piacon a közszolgálati csatornákat előre kell venni a szolgáltatóknak, az M1 hírcsatornává válik, a TV2-t a kormány elcsaklizta Simicska elől, és az RTL Klubbal is békülni készül. A rádiós piacon a Simicska-féle Class FM hegemóniája erős, a Kossuth és Petőfi hallgatottságát hozza együtt éves szinten, de a Strategopolis-féle hírkoktéllal pedig még a kis kereskedelmi rádiók (nem túl nagy) hallgatósága is ki lesz pipálva.
Jókor, jó helyen
A Strategopolis ugyanoda van bejegyezve, mint a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely már egy ideje Magyarországért lobbizik Amerikában, felügyelő bizottságának tagja pedig az a Halkó Gabriella, amely a Ridikül című műsort is gyártó Apropó Média Produkciós Kft. alapítója. Ez utóbbi maga is jó évnek néz elébe: 50 epizódot rendelt tőle a köztévé 170 millióért.
Ésszerűsítésre hivatkozva építik le a kollégákat, de vajon egy kevésbé nézett sorozatot ésszerű folytatni? A közmédia szerint igen: a (teljes lakosság körében) átlagosan 4,7%-os nézettséget magáénak mondó Munkaügyek (Kálomista Gábor cége, a Megafilm gyártja) újabb 24 epizódjának elkészítésére 243,9 millió forintot szán az MTVA, amely a műsorkészítés céljára nem kell kiírjon közbeszerzést. | Itthon: Közel 30 millióba kerül a sztárdizájner a közmédiának | Átalakul a közmédia, de van, ami örök: a jó kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező cégek nem érzik meg a „vállalat működtetésének ésszerűsítését”, ellentétben például 177 kollégával, akiknek távozni kellett. Emellett az M1 új hírstúdiójának arculatára is jócskán futotta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150123_30_millioba_kerul_ | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Hétfőn hivatalosan is lemond a cseh miniszterelnök, Petr Necas.
A lemondásának a legfőbb oka a korrupció. Több képviselőt is megpróbált megvesztegetni.
Csehország viszont sokkal jobb gazdasági helyzetben van Magyarországnál, ráadásul a korrupció nálunk is komoly probléma.
Csehországban nem először bukik bele kormány a korrupcióba.
Petr Necast pont azért választották meg, mert úgy tűnt, nem korrupt.
Ennek ellenére pont a korrupcióba sikerült belebuknia
Ráadásul miniszterelnökként is harcolnia kellett mindenkivel, hiába hozta össze az eddigi legnagyobb parlamenti többséget
Petr Necas csak három évig volt Csehország miniszterelnöke. Sokkal tovább nem is tervezett, mert pártja, az ODS is eleve a 2014-es választásokig akarta kihúzni vele. Ehhez képest vasárnap bejelentette, hogy beadja a lemondását, miután a legfontosabb segítőit korrupciós vádakkal letartóztatták.
Képviselőket vásárolgatunk
Nem az övé volt viszont az első komoly cseh botrány. Mirek Topolánek, az ODS előző rendesen megválasztott miniszterelnöke Necas párttársa volt. Ő szintén a korrupcióba bukott bele. A cseh alsóházban akkoriban 100-100 képviselője volt a kormánynak és az ellenzéknek. Topolánekék megvásároltak egy volt ellenzéki, akkor független képviselőt, hogy kívülről támogatta a kormányt.
Ezért cserébe a képviselő megnyert egy állami tanácsadói pályázatot, amiért fel is vette a 110 millió forintos fizetést, munkának viszont egy kétoldalas, Google-ből kikeresett dokumentumot adott be. A cseh tévé riportot csinált az ügyről, de előbb megkeresték Topolánekéket is. A miniszterelnök egyik tanácsadója találkozott a riporterekkel, és megpróbálta őket megvenni. Ezt viszont a tévések az asztal alól rögzítették, és másnap az eredeti riporttal adták adásba.
Hogyan lett Necas kormányfő?
Topolánek 2009-ben kért maga ellen bizalmi szavazást, amit elbukott. Ideiglenesen Ján Fischer, a statisztikai hivatal elnöke vette át az ügyvivő kormányzást (Fischer egyébként indult a köztársasági elnökségért is, sikertelenül). És ekkor jött Necas.
Nem sokkal a 2010 júniusi választások előtt lett Necas az ODS elnöke és miniszterelnök-jelöltje, hogy a cseh belpolitikai őrületben legyen végre egy unalmas jelölt. A jobbos Topolanek és a balos Paroubek határozták meg színre lépésekor a cseh belpolitikát, és mindketten durva szavakat használó, autoriter vezetőként lettek ismertek.
Topolánek például annyira nem volt unalmas, hogy Berlusconi egyik bunga bunga partiján fotózták le, amint meztelenül, félig álló farokkal mászkál a medence körül. Necas hozzájuk képest maga volt a karizma nélküli szürke hivatalnok.
Tiszta úr
A „Tiszta úr” becenevet kapta a cseh sajtótól, annyira kívül állt a sok botrányon. A kampány idején azt írták róla, hogy még azt is nehéz elhinni róla, hogy tényleg szeret síelni. Annyira karót nyelt figurának tűnt, hogy még a siklást se nézték ki belőle. De azt hitték, hogy legalább legalább nem korrupt.
Nem is nyerte meg a választásokat. Sőt, az ODS története legrosszabb eredményét (20,2%) érte el vele. Mégis miniszterelnök lett, mert ügyesen összetárgyalt egy hárompárti koalíciót. Az alsóház 200 képviselőjéből 118-at meg is szerzett, és így olyan többséget szerzett, amit rég nem látott az állandóan kormányválságoktól terhelt cseh parlament.
Az együttműködés viszont nem ment simán. A Csehszlovák Kém szerint legtöbbször a koalíciós TOP09 második emberével, Miroslav Kalousek pénzügyminiszterrel került összetűzésbe. Necas helyzete már 2012-ben sem volt jó. Az akkori pártkongresszuson hirtelen jelölt Ivan Fuksa kapásból elnyerte a szavazatok harmadát.
Rosszul mérte fel
Necas még a bukása előtt közvetlenül is rosszul mérte fel a helyzetét. Azt mondta, hogy meggyőződése, hogy pártján belül a többség támogatását élvezi. Ezután pár órával már be is jelentette, hogy hétfőn lemond.
Az ODS a legutóbbi önkormányzati választásokon sem szerepelt jól, a felsőházban már a szociáldemokraták vették át az irányítást. Ráadásul a köztársasági elnökségért induló Premysl Sobotka csak nyolcadik helyen végzett, 2,45 százalékkal.
Necasnak így nem csak a saját, és pártja népszerűtlensége miatt kellett megszenvednie, de a saját koalíciós partnereivel is folyamatosan harcolnia kellett. Ehhez csak hozzájött még, hogy sikerült lerombolnia a Tiszta úr imidzsét a korrupciós botrányokkal.
Különösen szórakoztató az, hogy Necast a saját kevés sikerének egyike buktatta meg. Az ő kormánya tette ugyanis lehetővé, hogy az olomouci ügyészség a prágai kollégáik tudta nélkül megszervezhette ezt az akciót.
Ennyire rossz most csehnek lenni?
Orbán Viktor ősszel még arról beszélt, hogy a cseh gazdaságpolitikai megoldások (a lengyel és szlovák mellett) kiugróan sikeresek az Európai Unióban, és nekünk ehhez csak esélyünk van csatlakozni. Hogy lett akkor ebből az, hogy a cseh miniszterelnök lemondott, a magyar viszont még mindig a helyén van, miközben Közép-Európában a gazdasági válság kezdete óta a gazdaság az a téma, ami leginkább dönt egy miniszterelnök sorsáról.
Az igazság az, hogy a csehek sose voltak annyira sikeresek, mint a lengyelek, vagy akár a szlovákok. Az ottani kormányfők sokkal magabiztosabbak is. Bár a lengyel Donald Tusknak mostanában kicsit visszaesett a népszerűsége, de azért Lengyelország volt eddig az EU leggyorsabban növekvő gazdasága.
A cseh gazdaság ráadásul nagyon hasonló helyzetben volt a válság kezdete óta, mint a magyar. 2009-ben még elég mély visszaesésben voltak (mondjuk nem akkorában, mint mi), aztán 2010-ben elkezdtek növekedni (jobban, mint mi). Ebből aztán 2012-re megint elég nagy, 1,3 százalékos visszaesés lett (így is kisebb, mint nálunk, mert itt 1,7 százalékos volt).
Vegyenek, vásároljanak!
Az Európai Bizottság 2013-as nyári országjelentésében azt írják, hogy 2013-ban valószínűleg megint csökkenni fog a cseh gazdaság, de ebből 2014-ben már 1,6 százalékos növekedés lehet, amit elsősorban a háztartások bevételeinek növekedése okozhat.
Ezt egyébként sok helyen mondták már, mint a növekedés legfőbb indokát. A háztartások bevételeinek a növekedése ugyanis normális esetben azt jelentené, hogy többet is vásárolnak az emberek, amitől nő a gazdaság. Viszont a válság óta ez jellemzően nem így van. Ha nőnek a bevételek, azt alapvetően nem elköltik, hanem félrerakják a családok, ami nem pörgeti tovább a gazdaságot. Ez a válságban alapvetően deflációt, vagy csökkenő inflációt okoz, amitől a termékek ára nem nőni, hanem csökkenni fog. Ez pedig nem jó a termékeket gyártó cégeknek, és ezzel együtt a gazdaságnak.
A fogyasztás Csehországban ugyan kezd valamennyire rendbe jönni, de nagyon sokat kellene emelkednie, hogy megint normális legyen. Az infláció pedig a 2012-es 3,5 százalékról 2013-ra 1,9, 2014-re pedig 1,2 százalékra csökkenhet.
Ők bezzeg költhetnek
A cseh munkanélküliség viszont valószínűleg nőni fog 2013-ban, hét százalékról 7,5 százalékra. Még így is sokkal alacsonyabb, mint a tíz százalék körüli magyar.
A cseh költségvetési deficit alapvetően sokkal nagyobb, mint a magyar. 2012-ben a tervekhez képest ráadásul alaposan túlköltekeztek, mert 4,4 százalékos lett a hiány. Annyiban viszont nálunk sokkal jobb helyzetből indulnak, hogy a teljes államadósságuk a GDP ötven százaléka körül van, ami sokkal kisebb, mint a magyar 80 százalék.
Magyarország legnagyobb hibája
Nekünk pont ez a legnagyobb hibánk. A válság alatt nem tudjuk állami stimulációval felpörgetni a gazdaságot, mert a kétezres évek eleje óta folyamatosan adósodtunk el. Annak ellenére, hogy az évtized első felében folyamatosan áramlott a pénz a régióba. A lengyelek pont ezért olyan sikeresek most, mert végig anticiklikus gazdaságpolitikát követtek. Amikor áramlott a pénz az országba, akkor abból nőtt a gazdaság, és az államadósság alacsonyan maradt. Amikor viszont kitört a válság, bőven tudtak állami pénzt költeni a gazdaság beindítására.
Ezzel szemben mi például akkor kezdtük el az első száznapos programot, amikor elég sok pénz volt a régióban, és azóta sem tudtunk olyan gazdasági környezetet építeni, ahol a gazdaság állami stimulus nélkül érdemben tudna növekedni. Ezt megmutatja az is, hogy mennyivel nagyobb volt például a lengyel gazdasági növekedés az évtized nagy részében, mint a magyar.
GDP-ben is lehagytak minket
A csehek ezek szerint még akkor is felpörgethetik a gazdaságot állami stimulációval, ha folyamatosan nagy a költségvetési hiányuk. Az EU ugyanis csak a GDP hatvan százaléka fölötti államadósságnál szigorú a túlzottdeficit-eljárásban. Ezt viszont még 2016-ra sem érik el a csehek, a mostani tervek szerint addigra is csak 52 százalékon lesznek majd.
GDP-ben is bőven lehagytak minket. A helyi szolgáltatások árát sokkal jobban figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson vett, egy főre jutó nemzeti össztermék Csehországban az uniós átlag 80, Magyarországon viszont csak 66 százaléka.
A korrupció azért itt is probléma
Petr Necas lemondásának legfőbb oka a korrupció. Necas állítólag három parlamenti képviselőt is meg akart venni azzal, hogy állami cégeknél ajánlott nekik pozíciókat. Korrupcióban viszont mi sem állunk valami fényesen. A Transparency International szerint Magyarország most a state capture állapotában van, ami azt jelenti, hogy bizonyos érdekcsoportok gyakorlatilag átvették az irányítást az ország fölött. Az államigazgatás, az állami cégek, és bizonyos gazdasági szereplők gyakorlatilag egybeolvadtak. Magyarországon viszont éppen mostanában halt el a kormányzat korrupciósellenes harca. | Egy ország, ahol a politikusok meg tudnak bukni | Mennyire rossz csehnek lenni? Nem az első kormányfőjüket veszítették el korrupciós botrány miatt, miközben nálunk legfeljebb általánosságban van kenőpénz a politikában, vagy úgy sem. És még költekezhetnek is. | null | 1 | https://444.hu/2013/06/18/a-cseheknek-sokkal-jobban-megy-nalunk-akkor-miert-ott-mond-le-a-miniszterelnok/ | 2013-06-18 14:43:00 | true | null | null | 444 |
Ilyet sem lát sűrűn a magyar közélet: Kiss László, aki a rácsok mögül hívta össze a harmadik kerületi önkormányzat alakuló ülését, most kézzel írja a Facebook posztokat, szintén odabentről. Az első posztban, amelyben egy cikket osztott meg, az adminok magyarázatot adnak arra, hogyan születhetnek írások a börtönből.
Dr. Kiss László polgármestert előzetes letartóztatásban tartja a hatalom. Saját ügyéről és a közügyekről azonban szeretne beszélni, véleményt nyilvánítani. A Facebook-oldalát a kérésére a kézírásos magánleveleiben küldött iránymutatása alapján a nyilvánosságnak szánt szövegeivel frissítjük. Adminok
- írják a megosztott cikkhez, amely azt tárgyalja, hogy Kiss politikai fogvatartottnak tartja magát.
A börtönből esküdött fel Kiss László, Óbuda polgármestere
A második, szerda reggeli posztja azonban már egyes szám első személyben lett megfogalmazva, mintha a polgármester valóban maga pötyögte volna le a sorokat:
Szolidaritást vállalok minden, politikai koncepciós perben meghurcolttal, így Fekete-Győr Andrással és Szarvas Koppány Bendegúzzal is! Álljunk ki minden politikai üldözött mellett!
- fogalmaz. | A rácsok mögül kezdett posztolni Óbuda polgármestere, Kiss lászló | Dr. Kiss László, Óbuda polgármestere már hónapok óta előzetes letartóztatásban van, és a hírek szerint decemberig bizonyosan ott is marad. A politikus azonban – ha közvetetten is – megtörte a csendet: ismét születnek posztok a polgármester Facebook-oldalán, amelyeket kézírásos magánlevélben továbbít a kollégáinak, amit ők kiraknak az oldalára. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kiss-laszlo-obuda-facebook/es9sx2b | null | true | null | null | Blikk |
Az illiberális rendszer oktatáspolitikájának következményei
A példátlan gyorsasággal lebonyolított hatalmas tömegű intézményi és jogi változtatás alapvető célja az volt, hogy a szélsőséges bürokratikus centralizációval megerősített központi állami kontrollt hajtószíjként használva a politikai kontrollt - és az azt támogató ideológiai indoktrinációt - kiterjessze a közoktatás minden szereplőjére.
Ennek érdekében az "államkonzervatív" rendszer felszámolta az iskolák autonómiáját, az önkormányzatokat és az oktatás számára szolgáltatásokat nyújtó üzleti és nonprofit szervezeteket kiszorította a közoktatás irányításából, felszámolta a nyílt, a különböző érdekcsoportok bevonása alapján működő döntéshozatali mechanizmusokat és ellehetetlenítette a pedagógus szakszervezetek működését. Ugyancsak a politikai kontroll megerősítését szolgálta a mindenre kiterjedő ideológiai indoktrináció és az állampárt politikai szövetségeseinek, a tradicionális keresztény egyházaknak a helyzetbe hozása is. Mindezek következtében a rendszeresen meghozott, ún. "visszatérő" oktatásirányítási döntéseken belül 2011 és 2017 között Magyarországon a központi kormányzat, illetve az annak alárendelt dekoncentrált hivatalokban hozott döntések aránya 10-ről 71 százalékra nőtt, az oktatási intézményekben meghozott döntések aránya 63-ról 29 százalékra csökkent, a helyi-önkormányzati irányítás 27 százalékos aránya pedig nullára csökkent. (OECD EAG 2012, 2018)
A politikai kontrollt szolgáló bürokratikus centralizáció azonnali hatása a tízes évek első felében azonnali és drasztikus volt: a gyors "transzformációs teljesítményromlás" hatására a közoktatás eredményessége beszakadt, az egyenlőtlenségek pedig minden korábbinál nagyobbra nőttek.
A hosszú távú következmények a tízes évek második felében kezdtek láthatóvá válni, az ekkor elindult változások már a magyar közoktatás "funkcionális leépüléséről" tudósítanak. A funkcionális leépülés azt jelenti, hogy az oktatási intézmények fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy támogassák az általuk oktatott gyerekek tanulását. Ez a jelenség Magyarországon azért jelent meg, mert a komplexitás egy magas szintjét elért közoktatási rendszer kormányzása visszatért a múlt század ötvenes-hatvanas éveire jellemző, bürokratikus centralizáción alapuló szélsőségesen központosított irányítási modellhez. Ennek hatására az iskolák elvesztették azt a képességüket, hogy alkalmazkodjanak a gyerekek egyre sokfélébb tanulási igényeihez és a folyamatosan változó külső elvárásokhoz. Más szavakkal: a funkcionális leépülés lassú, de folyamatos minőségromlást okoz, ami lehetetlenné teszi, hogy a közoktatás teljesítménye a transzformációs teljesítményromlás után "visszapattanjon" egy korábbi szintre.
A funkcionális leépülésnek számos egyértelmű jele van:
a tanulásból kiszoruló és kudarcot valló, alapvetően alacsony státuszú tanulók számának növekedése, ami folyamatosan rontja az egész rendszer eredményességét;
a magasabb státuszú tanulók kimenekítése a romló minőséget produkáló állami iskolákból magániskolákba vagy külföldi iskolákba;
az Európában máshol ismeretlen mértékű és növekvő szociális szelekció és etnikai szegregáció, melyet jelentős részben a kormány által mesterségesen gerjesztett egyházi oktatási expanzió okozott;
a növekvő pedagógushiány, amely részben a pályát elhagyó pedagógusok nagy számának, részben pedig a pedagóguspálya vonzerejének megszűnésének a következménye;
a közoktatásban állandósult forráshiány, az iskolák működési kiadásainak közel másfél évtizedes súlyos alulfinanszírozottsága.
A kudarcot valló tanulók azonosítása részben a közoktatáson belüli előrehaladás, részben pedig a mért tanulási eredmények alapján történhet. A korai iskolaelhagyók aránya - miközben Európában szinte mindenhol 10 százalék alá csökkent - Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 12,4 százalékra nőtt. E változás mögött elsősorban az húzódik meg, hogy 2010 óta a leszállított idejű tankötelezettségi korhatár utáni 17 és 18 éves korcsoportokban nagyjából 10 százalékkal csökkent a még a közoktatásban tanuló fiatalok aránya. Az elmúlt bő évtized során ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a valamelyik kompetenciaterületen kudarcot valló tanulók aránya. 2009 és 2022 között az OECD PISA kutatása szerint a kudarcot valló tanulók aránya Magyarországon szövegértésből 17,5-ről 25,8 százalékra, matematikából 22,3 százalékról 29,5 százalékra, természettudományból pedig 14,1-ről 22,9 százalékra nőtt. Jelenleg a magyar közoktatás minden évben körülbelül 25-30 ezerrel növeli az alapvető kompetenciák területén kudarcot valló tanulók számát, akik emiatt egész hátralévő életükben az élet legtöbb területén kudarcot vallanak majd.
Szintén a funkcionális leépülés jele, hogy a kormány által mesterségesen fűtött egyházi iskolahálózati expanzió és - jóval kisebb mértékben - a fizetőképes kereslettel rendelkező középosztályi szülők gyerekeinek magániskolákba menekítése miatt az elméletileg az egyenlő hozzáférést biztosítani képes állami iskolahálózat lassú, de folyamatos zsugorodása zajlott. Ezt bizonyítja, hogy az egyházi és nem egyházi magániskolákba járó általános iskolai tanulók aránya a 2010-es 9,4 százalékról 2022-re 20,4 százalékra növekedett. A közösségi tulajdonban lévő intézményhálózat arányának zsugorodása kiugróan magas volt az iskolarendszerű szakképzésben. Mivel a magániskolákra vonatkozó szabályok jelentős mértékben eltérnek az állami iskolák működési feltételeitől, a közoktatási privatizáció miatt jelentősen csökkent a közoktatás feletti közösségi kontroll.
A 2010 óta folytatott oktatáspolitika egyik legsúlyosabb következménye a szociális szelekció drámai mértékű növekedése volt. A hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésének mértékét kifejező szegregációs index értéke a már 2010-ben is rendkívül magas 27,2-ről 2022-re 40,2-re nőtt, ami egyértelműen egy közoktatási kasztrendszer létrejöttének a jele. Ugyanezt jelzi a PISA szociális inklúziós indexének alakulása is, amely csak a 2018-2022 közötti időszakban 5,3 ponttal romlott, melynek következtében a magyar közoktatás a világ egyik leginkább szelektív rendszerévé vált. (A 2022-es PISA kutatásban résztvevő 81 ország közül csak egyetlen akadt, melynek oktatási rendszere szelektívebb, mint a magyar, ez Kolumbia.) Mivel a roma tanulókat sújtó etnikai elkülönítést is jelentős mértékben a szociális szelekció fűti, az utóbbi erősödése automatikusan maga után vonta a szegregáció erősödését is.
A mára kialakult közoktatási kasztrendszerrel nem csupán az a probléma, hogy az alacsony státuszú tanulókat gyenge minőségű iskolákba tereli, mellyel szinte teljesen elzárja a mobilitási csatornákat. A 2022-es PISA mérés adatai szerint a magyar tanulók körében egy pontnyi családi háttérkülönbség természettudományi teljesítmény tekintetében átlagosan 51 pontnyi, matematikában 49 pontnyi teljesítménykülönbséget okozott, ami nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas egyenlőtlenségeket jelez. Látnunk kell azonban, hogy ez a hatás mindenhol, így Magyarországon is alapvetően közvetett módon, a tanulók iskoláinak átlagos státuszán keresztül érvényesül, tehát a homogén összetételű iskolákat létrehozó szociális szelekció felerősíti a családi háttér hatását. A szelektív közoktatási rendszerekben tehát sokkal nagyobbak a kompetenciateljesítményekben kimutatható egyenlőtlenségek, mint az alapvetően integráló közoktatási rendszerekben.
A 2010 óta eltelt időszakban részben az egyre kevésbé vonzó tanári szakma, részben pedig a növekvő pályaelhagyás következtében folyamatosan nőtt a pedagógushiány. Ennek egyértelmű jelei a hatvanévesnél idősebb pedagógusok arányának és a betöltetlen álláshelyek számának folyamatos növekedése. A szakképesítés nélkül tanító pedagógusok növekvő arányáról szóló adatok azt mutatják, hogy e tekintetben a közoktatás funkcionális leépülése 2016 után gyorsult fel. Bizonyos tantárgyak esetében különösen súlyossá vált a helyzet; az általános iskolákban a szakképesítés nélkül tanítók aránya 2016 és 2022 között az idegen nyelvek oktatásában 2,9-ről 9,3 százalékra, a természettudományok oktatásában 3,8 százalékról 11,7 százalékra, a matematika oktatásban pedig 1,9-ről 11,3 százalékra növekedett.
A helyreállítás programja: hosszútávú célok és középtávú prioritások
Hosszú távon olyan közoktatás kialakítására kell törekedni, amelyben
személyre szabott, az egyéni alkalmazkodást és sikeres tanulási karriert megalapozó kompetenciák és készségek fejlődése szempontjából sikeres tanulás zajlik;
a különböző szociális, kulturális és nyelv hátterű, nemzetiségű és nemű tanulók között nem alakulnak ki jelentős teljesítménykülönbségek;
differenciált pedagógiai gyakorlattal és az egyéni tanulási igényeket kielégítő, mindenki számára elérhető egyéni fejlesztéssel támogatott önvezérelt tanulás zajlik;
a tanulás olyan iskolákban történik, melyek gazdag tanulási élménykínálatot biztosítanak, nem az iskolák, hanem a tanulók specializálódnak érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően, s melyek együtt oktatják a legkülönbözőbb hátterű gyerekeket;
ahol az iskolák olyan iskolarendszerben működnek, melyben a legközelebbi iskola a legjobb iskola, s melyben minden tanuló, pedagógus és iskola számára hozzáférhetők a szükséges szakmai szolgáltatások.
Az itt felvázolt jövőkép és a magyar közoktatás jelenlegi működési módja között hatalmas szakadék van, ami egy olyan oktatási reformot tesz szükségessé, amely megalapozza a kívánatos jövő felé mutató szívós és hosszú idejű fejlesztés lehetőségét. Mivel oktatáspolitikákat az implementáció mindenkori adott feltételrendszeréből kiindulva "visszafelé" szükséges tervezni, számolni kell azzal, hogy egy oktatási reform alapvető feltételei ma nem adottak, ugyanis:
a közoktatás funkcionális leépülése erodálta a rendszer elemi működtetéséhez szükséges alapvető feltételek jelentős részét;
egy minden érdekelt bevonásán alapuló reform elindításához szükséges döntések meghozatalának hiányoznak az alkotmányos, intézményi és politikai feltételei;
a szükséges intézményi változtatások nagy tömege jelentős mértékben felerősíti egy oktatási reform politikai kockázatait;
hasonlóan az "államkonzervatív" rendszer által 2011-15 között áterőszakolt rengeteg rendszerszintű változtatáshoz, a túl sok azonnali változtatás mély "implementációs gödör" létrejöttét eredményezné;
mivel az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat elfojtotta az oktatással szembeni kihívásokról és a jelenlegi közoktatási rendszer problémáiról szóló informált diskurzust, a szükséges változtatások mögé még nem lehet kellően erős koalíciókat építeni.
Mindezek miatt egy középtávú oktatáspolitikai programnak egy kormányzati ciklus alatt megvalósítható, korlátozott mennyiségű, ugyanakkor szétsugárzó hatású, egy későbbi oktatási reform számára kedvező intézményi, szakmai és kommunikációs környezet teremtő intézkedésekre kell koncentrálnia.
Az alábbi öt prioritás közül az első négy lényegében kármentő jellegű, bizonyos, a funkcionális leépülés következményeként meggyengült képességek helyreállítását szolgálja ("helyreállítás"). Az ötödik prioritás egy többéves párhuzamos folyamat elindítása, melynek célja egy tényeken/elemzéseken alapuló részletes oktatási reformkoncepció minden érdekelt csoport intenzív bevonásán alapuló kidolgozása és kommunikációja ("oktatási reform").
A javasolt középtávú kiemelt célok a következők:
1. Az oktatási intézmények autonómiájának helyreállítása.
2. A kudarcot valló tanulók számának csökkentése.
3. A szociális szelekció mértékének erőteljes csökkentése.
4. A pedagógushiány mérséklése.
5. Egy oktatási reform előkészítése. | Radó Péter: Program a lerombolt közoktatási rendszer helyreállítására (1.) | A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257790_rado-peter-program-a-lerombolt-kozoktatasi-rendszer-helyreallitasara-1 | null | true | null | null | Népszava |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A pénzügyőrök egy budapesti üzlet portékáit vették szemügyre, ahol már a bolt előtti stand is roskadozott a márkásnak tűnő parfümöktől. Az illatszereket 1500 forinttól egészen 5000 forintig kínálták eladásra. Az árukészletben olyan termékek is szerepeltek, melyek egyszerre több különböző márkajelzést is hordoztak: például a nyuszi logó mellett szerepelt a Xeroff, az Armani, illetve a Versace védjegy is. Az árukészletet a termékek jogtulajdonosainak képviselői is megvizsgálták és megerősítették a járőrök gyanúját, mely szerint a termékek egytől-egyik silány minőségű hamisítványok. Az ellenőrzéskor az üzlet tulajdonosa végig jelen volt, de amint gyülekezni kezdtek a felhők a feje felett, azt mondta, hogy az üzletből és a raktárból előkerült jogsértő termékek - melyeket egyértelműen eladásra kínáltak - nem tartoznak a vállalkozás árukészletéhez.
A pénzügyőrök 4691 darab jogsértő parfümöt foglaltak le, amelyek több mint nyolcvanmillió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indult eljárás.
A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. | Hamis luxusillatokat szagoltak ki a pénzügyőrök | „Egyet fizet, kettőt kap” -akciót egy kicsit másként értelmezte az a távolkeleti bolt, melyben mintegy ötezer darab hamis parfümöt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/hamis-luxusillatokat-szagoltak-ki-a-penzugyorok | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Volt ugyan némi visszhangja a Transparency International (TI) legutóbbi, a magyarországi üzeti korrupciót vizsgáló jelentésének, de országos botrány nem lett belőle. A súlyos megállapításokat és sokszor megdöbbentő konkrét példákat, modelleket tartalmazó dokumentumnak akár nagyobb felhördülés is lehetett volna a következménye, nem pedig az, ami történt: a pártfinanszírozás rendezetlenségéről, és a közbeszerzésekről szóló, unalomig ismert közhelyek ismételgetése. A korrupció elterjedtsége a versenyképesség korlátjává vált Magyarországon - ez volt a summázata a június 9-én közzétett jelentésnek; ezen sem akadt fenn senki, mintha a korrupció léte teljesen természetes, köztudott és elfogadott volna. Itt azért érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni.
Amikor valamelyik vállalat vagy annak vezetője korrupció gyanújába keveredik, akkor mindenki azonnal felháborodottan utasítja vissza még a feltételezést is. Mindenki úgy tesz, mintha sosem hallott volna ilyesmiről, sőt, a konkurenséről sem tudná elképzelni, hogy. Amikor patinás német cégek vagy éppen a Gripen harci gépeket szállító brit BAE Systems kenőpénzek kifizetésének gyanújába keveredik Európán belül és kívül - utóbbi cég vezetőjét május végén vitték el bilincsbe verve -, akkor nálunk annyi telik a hatóságoktól, hogy a vállukat vonogatva azt mondják, itt nincsenek korrupcióra utaló nyomok, vagy ha igen, akkor azt a híres Örs vezér téri hajléktalan béték bűnszövetkezete követte el.
...és ezt a süketelést, akár egyszerre az összes variációt mindenki boldogan elfogadja.
Ha ez igaz volna, akkor most vállalatvezetők tucatjainak kellene háborognia, tiltakoznia a Transparency megállapításai ellen. Nem teszik. Nyilvánvalóan ők mondták el - szigorú inkognitóban - a tapasztalataikat, történeteiket a jelentés készítőinek.
Itt van megint a Magyarországot olyanannyira jellemző hazugságrendszer. Ha itt valaki ellopja a bárpultról a hamutartót, és az illetőt valahogy számonkérik, akkor pofátlanul bemondja egyszerre azt, hogy csak kölcsönkérte, hogy a hamutartó egyáltalán nem tűnt el, ott van az, csak jobban meg kell nézni, hogy egyáltalán nincs ellopva, sőt gyarapodott a bár étéke azzal, hogy az oda nem illő hamutartó eltávolíttatott, és a nemdohányzó vendégek számára vonzóbbá vált a hely - , és megy szépen tovább.
Nézzünk csak néhány példát a TI-jelentéséből! Az egyik interjúalany szerint 98 százalékban az „attól függ" lesz a válasz, ha egy befektető megkérdezi az illetékes önkormányzati ügyintézőt: eladó-e egy adott épület. Olyan is előfordult, hogy egy befektető azt a választ kapta: „azt a telket a polgármester úr árulja".
Volt olyan építőipari vállalkozó, aki nem értette, miért probléma, ha a cégek felosztják maguk között a piacot.
Hasonló a helyzet az engedélyezési eljárásoknál : ezeknek az útját minimum vacsorameghívásokkal egyengetik, rosszabb esetben kijelölik, melyik cégtől kell megrendelni a szükséges szolgáltatást. A jelentés szerint egy cég például, amikor belépett egy új üzletágba, megkereste az önkormányzati szolgáltatókat, meglepődve tapasztalta, hogy azok nem érdekeltek abban, hogy olcsóbban vásároljanak. Az állami és uniós támogatások elosztásánál kétfajta polgármesterről szokás beszélni: az egyik, aki magának lop, a másik, aki a településének. Lehet választani. Volt olyan építőipari vállalkozó, aki nem értette, miért probléma, ha a cégek felosztják maguk között a piacot, hiszen így mindenki jól jár. „Mindenki jól jár, csak az ország megy tönkre bele" - fogalmazta meg sommásan az egyik cégvezető, aki szerint nem garantálható, hogy a település valóban olyan célokra fordítja az erőforrásait, amelyekre a leginkább szüksége van, hanem privát üzleti szempontok alapján döntenek a köz ügyeiről.
Megkapja magáét az Apeh és a nagyvállalatok is: előbbi a jelentés szerint abból indul ki, hogy minden adózó potenciális csaló, akit büntetni kell, egészen addig, amíg mindenki meg nem tanul kreatívan könyvelni és eltüntetni a nyereségét; a multik pedig dupla könyvelést folytatnak, és ha azt mondják, száz egység a korrupciós díj, akkor annak fele valószínüleg a hazai vezető zsebébe megy.
Finomodik a kín.
A legjobb azonban a pénz útjáról szóló fejezet: a brutális és egyszerű technikák helyét - lásd borítékban vagy aktatáskában átadott készpénz - átvették a finomabbak: ma a komoly cégek alvállalkozókat alkamaznak, lehet tudni, kit kell megkeresni. A pénz tisztára mosása többféle módon történhet, és ebből csak az egyik a jól ismert offshore-os megoldás; a visszaosztás történhet osztalékból, átutalt jövedelemből, mert még így is megéri. Úgy tűnik, hogy a korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja, fogalmazza meg óvatosan a jelentés. Vagy ahogy az egyik nyilatkozó fogalmaz: „Finomodik a kín". | Szépen, kulturáltan lopkodunk | Szépen, kulturáltan lopkodunk - A Transparency International azt írja, intézményesül a magyra korrupció. És ezen nem háborodik föl senki. | null | 1 | https://index.hu/velemeny/jegyzet/veva080619/ | 2008-06-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kép: Tanítanék Mozgalom facebook-oldal
Közleményükben azt írták, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma az elbocsátott tanárok másodlagos kérelmének helyt adva kötelezte a tankerületet a felperesek részére milliós nagyságrendű felmentési időre járó távolléti díj, valamint végkielégítés megfizetésére.
Az öt felperes azért fordult bírósághoz, mert álláspontjuk szerint közalkalmazotti jogviszonyuk rendkívüli felmentés útján történt megszüntetése jogellenes volt.
Kereseti kérelmükben elsődlegesen az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozással sérelemdíj és ezzel együtt felmentési időre járó távolléti díj, valamint végkielégítés, másodlagosan a tételes jogba ütközés, harmadlagosan pedig a joggal való visszaélés tilalma okán kérték a felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetésére kötelezését az alperes tankerületnek - olvasható a közleményben.
Mint írták, a bíróság az ítéletében a felperesek másodlagos kereseti kérelmét megalapozottnak találta és annak megfelelően kötelezte az általuk személyenként megjelölt összegű felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetésére az alperest. Összegszerűségében ez közel 28 millió forintot tesz ki.
A bíróság az ítélet indokolásában kiemelte, hogy a másodrendű felperes tekintetében a rendkívüli felmentés indokolása valótlan volt, mert annak ellenére, hogy a kérdéses napokon feliratkozott a polgári engedetlenségre, az óráit mégis megtartotta.
A többi felperes esetében ugyan megállapítható volt, hogy a tanórákat nem tartották meg és ezzel szándékosan megszegték közalkalmazotti kötelezettségüket, azonban a rendkívüli felmentés harmadik feltételét - vagyis a kötelezettszegés jelentős mértékét - a bíróság nem látta megállapíthatónak.
A hosszú évek óta a pedagógus pályán tevékenykedő felperesek kötelezettségszegése ugyanis nem érte el a rendkívüli felmentés megállapításához szükséges jelentős mértéket - olvasható.
A közlemény szerint a bíróság e körben külön felhívta a figyelmet arra, hogy maga a munkáltató sem tartotta rendkívüli felmentés alapjául szolgáló körülménynek a felperesek által tanúsított jogellenes munkabeszüntetést, hiszen, ha annak tartotta volna, akkor a tankerület más középiskoláiban oktató és hasonló magatartást tanúsító tanáraival szemben is így járt volna el.
A bíróság kitért arra is, hogy az elsődleges kereseti kérelem tekintetében ugyan megkülönböztették az összehasonlító helyzetben lévő csoporthoz tartozó személyektől a felpereseket, azonban ennek a megkülönböztetésnek észszerű indokai voltak, hiszen az összehasonlító csoport tagjai nem vettek részt polgári engedetlenségben.
A közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése és a politikai véleménynyilvánításuk között ok-okozati összefüggés nem volt megállapítható, ekként pedig az egyenlő bánásmód sérelme sem valósulhatott meg. Erre figyelemmel utasította el a bíróság a sérelemdíj iránti igényüket - írták.
A törvényszék közölte: az ítélet nem jogerős, azzal szemben tizenöt nap áll rendelkezésre az esetleges fellebbezés bejelentésére. | Távolléti díjat és végkielégítést kell kapniuk a Kölcsey Gimnázium elbocsátott tanárainak | Nem jogerős ítélet szerint milliós nagyságrendű felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell megfizetnie a tankerületnek a Kölcsey Gimnázium elbocsátott tanárainak. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/tavolleti_dijat_es_vegkielegitest_kell_kapniuk_a_kolcsey_gimnazium_elbocsatott | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
2016 utolsó előtti napján hozott egy határozatot a kormány, aminek a lényege az volt, hogy sportcélokra lehessen elkölteni milliárdokat. A határozat a fejlesztéseket a nemzetgazdasági és a fejlesztési miniszter hatáskörébe utalta. A határozat egy mellékletet is tartalmaz.
Ennek egyik legérdekesebb pontja, hogy a Csepeli Birkózó Akadémia létesítésére 2 milliárd forintot ad a Magyar Birkózó Szövetségnek.
Ez már első hallásra is érdekes, ugyanis a Fidesz alelnöke és egyik fő beszélő feje Németh Szilárd korábbi csepeli polgármester, aki mellékállásban a birkózó szövetség elnöke is (a megválasztását nem kicsi felháborodás kísérte anno). De lássuk sorban, hogy nőtt nagyra és vált Németh magánügyévé a birkózók álma!
A két vállra fektetett A-terv
Németh eredetileg egy 400 milliós csarnokot ígért be, aztán ehhez hozzátett 100 milliót a csepeli önkormányzat (tavaly februárban döntöttek a multifunkciós csarnok megépítéséről). Az volt a terv, hogy a Csepel SC-vel együttműködésben hozzák tető alá a projektet. Azonban összevesztek a sportklubbal, aminek patinás birkózó szakosztálya van. Az elképzelés az volt, hogy a Nehézatlétikai Csarnok helyére épüljön az új épület, de ez a terv kútba esett.
Új helyszínt kellett találni. A Ráckevei (Soroksári)-Duna mellett találtak három potenciális helyszínt is, amikkel azonban több gond van. A környék zömmel kertesházas zöldövezet, a folyóág mentén parkerdők, üdülők vannak, a kerületi szabályozási tervvel pedig ütközne egy nagy forgalmat bonyolító, hatalmas épület felhúzása.
Szabó Szabolcstól, az Együtt országgyűlési képviselőjétől úgy tudjuk, hogy a főváros új településszerkezeti tervet fogadott el, ami miatt a kerületeknek is új terveket kell kidolgozniuk. A csepeli pedig lehet, hogy megengedőbb lesz a csarnok felépítésével.
Szabó azt is elmondta, a birkózócsarnok valóban régóta szerepel a csepeli önkormányzat bakancslistáján, már a 2015-ös évre elfogadott költségvetésben elkülönítettek e célra 400 millió forintot.
A csepeli önkormányzat 2015 februárjában úgy döntött, hogy 20 millió forintért elkészítteti a kiviteli terveket (erre jött rá később még 100 millió a kivitelezésre), a kerület pedig 15 évre vállalta az üzemeltetést. Három helyszínt jelöltek meg, miután a Nehézatlétikai Csarnok felújítási terve elbukott:
Csepeli Sport- és Szabadidőközpont területe,
A strandtól északra fekvő szomszédos terület,
Kis–Duna sor; a Vendéglátó ipari Szakközépiskola és Kutyakiképző között.
Szabó szerint nemcsak a csarnok Kis-Duna mellé építésével lenne gond, mivel egy nagy parkoló is szükséges lenne mellé. Ráadásul Németh Szilárd akkor lett népszerű a kerületben még korábban, amikor épp egy erre a környékre tervezett nagy építkezést igyekezett megakadályozni, egy lakóparkot. Egy wellness-központ is épült volna ide, de azt is megtorpedózták. Végül az 1-es verziót választották, egy parkoló helyére került volna a szerény, 250-300 fős nézőterű csarnok.
Az ügyben megkerestük az érintett szervezeteket, közülük a Csepel SC és a Magyar Birkózó Szövetség nem válaszolt. A XXI. kerülettől azt a tömör választ kaptuk, hogy
A csepeli önkormányzat a Magyar Birkózó Szövetséggel szorosan együttműködve egy multifunkciós csarnok megépítését tervezi a kerületben. Amint a kérdés aktuálissá válik, mindenkit a megfelelő időben tájékoztatunk a részletekről.
A kormány részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta, 2015 szeptemberében (tehát bő egy évvel a fent említett kormányhatározat által jóváhagyott 2 milliárdos támogatás előtt) támogatási szerződést kötöttek a csepeli önkormányzattal a 206125/2. helyrajzi számú ingatlanon egy birkózócsarnok megépítéséről. A telek a Hollandi út 8. szám alatt, a Kis-Duna partján, egy most sűrűn fákkal borított területen található. Azt írták, a teljes költség 565 millió forint, amihez Csepel 165 millióval járult hozzá. Ha már a birkózó szövetség nem válaszolt, az Emmi a nevükben ezt írta:
A beruházást a Magyar Birkózó Szövetség sportszakmai szempontból megfelelőnek tartja, és megépítését fontos mérföldkőnek tekinti a csepeli és a magyar birkózósport fejlesztése, fejlődése szempontjából.
A válasz szerint a támogatás első részlete az engedélyek beszerzéséhez és az előkészítéshez kellett. A beruházás folyamatban van, az építési engedélyről szóló határozat bő egy éve, tavaly április 22-én jogerőre emelkedett, a támogatás második részletét is kiutalták.
Ez azért furcsa, mert ahogy fentebb írtuk, az új tervek szerint egy sokkal nagyobb beruházás fog megvalósulni.
Elfogadott, aztán félredobott javaslat
Pedig egy korábbi, egész alapos javaslat, amit aztán a kerület el is fogadott, még másról szólt: a Hollandi út 8. alatti összközműves telken létesítendő birkózócsarnok támogatásáról. A telken a Csepeli Művelődési Központ ifjúsági tábora helyezkedik el több mint 40 ezer négyzetméteren (a fele erdő, kevesebb mint fele üdülőépület, a maradék 1336 négyzetméter udvar, ide kerülne a csarnok).
A javaslatban kifejtették, az Emmi támogatja az új helyszínt mind a beígért 400 millióval. A csarnok megfelel a nemzetközi birkózószabványoknak, öltözőkkel, kiszolgáló helyiségekkel megspékelt, és némi átalakítással sok más sportág is tud ott működni a tollaslabdától a vívásig. Ez a terv is 250-300 fős lelátóval számol.
Szabó állításával ellentétben a javaslat úgy fogalmaz, a szabályozási tervnek megfelelne a csarnok felépítése, amit eleve az itt lévő bitumenes pályák helyére húznának fel, nem csökkenne a zöldfelület, érdemi fakivágás nem lesz, a telek alkalmas a sportfunkcióra és a parkolás biztosítására, sőt a csepeli iskolások is használhatják testnevelés órákon. Az épület 8,5 méter magas lenne, és három birkózószőnyeget lehetne leteríteni benne. Érdekesség a melléklet szerint, hogy szó sincs összeveszésről a Csepel SC-vel, egyszerűen gazdaságtalan lenne az elavult Nehézatlétikai Csarnok felújítása. Mindenesetre minden nemet és korosztályt beleszámítva legfeljebb 135 sportoló állandó edzését kéne itt biztosítani. Évi 8-10 országos versennyel számolnak, amikor kísérőkkel együtt 500 ember veheti igénybe a csarnokot, amihez még egy finn szaunát is hozzácsapnak.
Ez nem cselgáncs, de ez ippon
Aztán egyszer csak a csepeli képviselő-testület elé került egy új javaslat, ami az előző tervet a kukába dobta. A csepeli 21óra nevű blog írt róla először. A javaslatban már az említett kétmilliárd forintos állami támogatás is megjelent, ami a többszörösére duzzasztotta a nemrég még szerény terveket.
Ami ennél is érdekesebb, hogy a Németh Szilárd által márciusban alapított Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány olyan helyzetbe hozta magát, hogy a csepeli önkormányzat azt javasolta, kerüljön az összes pénz és az egész projekt az alapítványhoz, ami Németh csepeli, Sügér utcai címére van bejegyezve.
A címegyezés a birtokunkba került cégbírósági adatokból is látszik:
Ezzel az önkormányzat reményei szerint az A-tervben emlegetett és elfogadott 100 milliós önrészre már nem lesz szükség. Borbély Lénárd polgármester javaslata így fogalmaz:
Amennyiben javaslatomat elfogadják, a támogatási szerződésben vállalt feladatot, az eddig elkészült terveket és az elnyert támogatást átadjuk a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány számára.
Az azóta elfogadott javaslat kiemeli, „egyéb támogatásoknak és Németh Szilárdnak elnök úrnak köszönhetően” egy „gazdagabb, nagyobb műszaki tartalmú és színvonalú projekt” valósulhat meg. És valóban: 7992 négyzetméter lesz az igénybe vett terület, ebből 2163 négyzetméter maga a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia. A 134,3 millió forint értékűre becsült ingatlan földhasználati jogát nettó 35 millió forintért ruházza át a kerület. A csarnokot két ütemben tervezik megépíteni, két emeleten összesen 9 szőnyeget fektetnek le, de 500 férőhelyes lelátó is megépül, kézilabdázni is lehet majd, vagy akár ezer fős rendezvényeket lehet itt tartani. A kivitelezést legkésőbb 2018. június 30-ig el kell kezdeni.
A javaslatot elfogadták: az alapítvány lesz a csarnok és akadémia létrehozója és működtetője, hozzá vándorol a 2 milliárd forint. Az ellenzék a testületi ülésen azt kifogásolta, hogy az alapítványt nem egy köztestület hozta létre, hanem Németh Szilárd mint magánember.
A probléma tehát az, hogy egy magánalapítvány fogja a kétmilliárdot felhasználni, ebbe nem lesz beleszólása ebbe se Csepelnek, se a birkózó szövetségnek.
Az MSZP közleményt adott ki, a szocialisták szerint a döntéssel
Úgy vélik, ez felvetheti a pénzmosás és a hűtlen kezelés gyanúját is.
Az alapítványt ráadásul kurátorként az a Gál Balázs vezeti, aki Németh polgármestersége idején (2010 és 2014 között) a polgármesteri kabinet tagja volt, jelenleg pedig az önkormányzat közrendvédelmi és közbiztonsági bizottságának tagja.
Természetesen megkerestük az érintetteket, így Németh Szilárdot is az ügyben, amint adnak választ a kérdéseinkre, bővítjük a cikket.
(Kiemelt képünkön Németh Szilárd a Magyar Birkózó Szövetség új elnöke a szövetség tisztújító közgyűlésén 2015. január 30-án. MTI Fotó: Kallos Bea) | Németh Szilárd magánügye lesz a kétmilliárdos birkózóálom | A csepeli birkózócsarnok kezdetben 500 milliósnak indult beruházása már 2 milliárd forintnál tart, amit áll ugyan a kormány, de valamiért a csepeli önkormányzat és a birkózó szövetség is lemondott a bábáskodásról, és egy Németh Szilárd alapította alapítványra testálta az ügyet. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/05/26/nemeth-szilard-maganugye-lesz-a-ketmilliardos-birkozoalom/ | 2017-05-26 08:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség lapunknak adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le , mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
Cs. S. egyébként az elfogása előtt még részt vett az MTVA előtt tartott demonstráción is, illetve közös fotókon pózolt többek között Magyar Péterrel, Radnai Márkkal és Nagy Ervinnel is.
A férfiról az is kiderült, hogy a múltban is belekeveredett már egy zűrös ügybe, igaz, a birtokunkban lévő iratok szerint a nyomozó hatóság végül csak tanúként hallgatta ki Magyar koordinátorát. | Fontos döntést hozott a bíróság Magyar Péter letartóztatott munkatársa ügyében | Döntött a bíróság, rácsok mögött marad Magyar Péter nemrég elfogott szolnoki koordinátora és három bűntársa – tudta meg a Magyar Nemzet. Cs. S.-t és azzal vádolják, hogy csempészcigarettával kereskedtek. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/fontos-dontest-hozott-a-birosag-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa-ugyeben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szekszárd;takarítás;Hadházy Ákos;
2019-02-05 13:25:24
Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége
És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.
Összesen 96 millió forint értékben rendelt meg takarítást a Magyar Posta egy, a trafikbotrányban is érintett fideszes szekszárdi képviselő családi cégétől. A cég a Baranya-megyei postaépületeket fogja ezért a pénzét tisztává varázsolni.
Fajszi Lajos egykori önkormányzati képviselő (illetve a Vállalkozók Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke) neve először a trafikbotrányban merült fel. A Hadházy Ákos által titokban készített hangfelvételen az hallható, amint a fideszes képviselők Horváth István akkori, szekszárdi polgármesterrel végigveszik, hogy ki adott be trafikpályázatot és kinek kellene dohánykoncessziót kapnia. A hangfelvétel tanúsága szerint felmerült, hogy az akkor éppen önkormányzati képviselő, Fajszi Lajos is indult, amit a polgármester Horváth István azzal nyugtázott: „helyes, helyes, ne a szocik győzzenek!”
Fajszi Lajos végül két, közeli településen kapott trafikjogot, míg testvére Szekszárdon nyithatott trafikot. Később vállalkozása sorra kapott állami megrendeléseket, így többek között 2015-ben is a cég takaríthatta a szekszárdi önkormányzat épületeit, úgy, hogy - mint azt az Index megírta – előző évben még feleannyiért tisztogatott.
A vastag áremelést azzal indokolta a szolgáltató, hogy néhány épülettel többet kellett kitakarítani. Ezt követően Hadházy Ákos derítette ki, hogy Fajsziék vállalkozása (ahonnan hivatalosan Fajszi Lajos még 2003-ban kiszállt, ám a vállalkozást előbb felesége vitte, most pedig a testvére) jelentős uniós támogatást kapott. A különféle Fajszi-érdekeltségek például összesen több mint százmillió forintot vasaltak be uniós programokból gyakornokok képzés címén.
Ebből a summából takarító F&F Kft.-re 25 millió forint jutott, így a gyakornokok foglalkoztatására mintegy egymilliós iMac számítógépeket illetve digitális fénymásolót szereztek be, mondván: azok a „fiatalok munkavégzését elsődlegesen segítő munkaeszközök”. Hadházy szerint az nem derült ki, hogy összességében pontosan hány gyakornokot vettek fel ezekhez a cégekhez, csak az egyik, uniós alapból finanszírozott projektnél maradt fenn adat arról, hogy 6-7 főt alkalmaztak, azaz átlagosan 2-3 millió forintot költöttek el gyakornokok képzésére, köztük takarító, két parkgondozó és két adminisztrátor gyakorlati képzésére. | Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége | És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3024322_kozel-szazmillios-megrendelest-huzott-be-a-szekszardi-fideszes-csaladi-cege | 2019-02-05 13:25:00 | true | null | null | Népszava |
A fél ország azt találgatja, hogyan sikerült Vizoviczkinak kifizetnie a 250 millió forintos óvadékot. Ez nemcsak azért érdekes, mert furcsa időben jön, és mert ez a magyar igazságszolgáltatás történetének eddigi legnagyobb óvadéka, de azért is, mert Vizoviczki vagyonát elméletileg zárolta az ügyészség, miután 2012-ben letartóztatták, majd megvádolták költségvetési csalással és hivatalos személyek megvesztegetésével.
Valahogy azonban előteremtették a pénzt, mert az már igazoltan megérkezett a bírósághoz, így Vizoviczki újra házi őrizetbe kerülhetett.
Az ügyészség azonban nem árulta el, honnan érkezett az óvadék, a bíróság szóvivője pedig korábban azt mondta, ők
nem is vizsgálhatják, hogy milyen forrásból jön ilyenkor a pénz,
ők csak az összeget határozzák meg.
Ahogyan az Index is megjegyzi, Vizoviczki 2013-ban az ügyészségnek címzett alkuajánlatában arról panaszkodik, hogy a cégei tönkrementek, és majdnem 500 milliós adósságot halmozott fel. Ebben azért talán kicsit túlzott, legalábbis ekkora adósságnak egyelőre nincsen hivatalos nyoma, viszont az tény, hogy a letartóztatása utáni években a cégbirodalma fokozatosan zsugorodott.
Mostanra csak két V. kerületi nightclub, a Dolce Vita és a Carpe Diem, meg egy XI. kerületi diszkó, az UP! The Club maradt meg Vizoviczki élettársa, F. Noémi irányítása alatt. A társaság központi cége pedig a régi programajánló magazin, a Flyerz kiadója lett.
De 250 millió forint ezek közül egyik cégben sincs.
Az Index találgatása szerint ezért nem kizárt, hogy az óvadékot Vizoviczki régi barátai dobták össze. Ez azonban nem feltétlenül van így, Vizoviczkinek és családjának ugyanis több olyan céges kapcsolódása is van, amikre nem terjedt ki az ügyészségi zár.
A Vizoviczki-birodalom V. kerületi központi irodájában végzett házkutatások idején például
több offshore-cég iratait is lefoglalták.
A nyomozók egészen pontosan 4 cég iratait találták meg, ezek között voltak számlák, okiratok és bélyegzők is. F. Noémi anyja a vallomásában elmondja, hogy ezek közül két cégnek papíron ő a tulajdonosa, és az egyik talán a Seychelle-szigetekre, a másik pedig Ciprusra van bejegyezve. Azt viszont N. Erika nem tudta, mit csinálnak ezek a cégek, sőt úgy emlékezett, hogy az egyik egészen biztosan nem csinál semmit. A vallomásában elmondta még, hogy tudomása szerint volt egy offshore-cég F. Noémi apjának nevén is.
Arról nincsen konkrét kimutatás, hogy Vizoviczkinek és a családtagjainak hány offshore-cégben van tulajdonuk, hiszen az offshore-cégeket pont a lenyomozhatatlanságuk miatt választják általában az emberek. Ezt a négy céget is csak azért találták meg a nyomozók, mert a papírjaik ott voltak a központi irodában.
Az viszont látszik, hogy Vizoviczkiék legkésőbb 2007-ben gyakorlatot szereztek az offshore-cégügyekben, tehát ha Vizoviczki akart olyan offshore-céget csináltatni, amiről csak egy még szűkebb kör tud, akkor azt jó eséllyel meg is tette.
Ezen kívül Vizoviczkinek befolyása van több, hivatalosan külföldi tulajdonú cég működésére is. A róla szóló cikksorozatunk második részében például előjött egy Germa-Lux nevű cég, aminek korábbi anyavállalatai Luxemburgba vannak bejegyezve. A luxembrugi cégadatok között nincs nyoma annak, hogy Vizoviczki vagy bármelyik ismert embere tisztséget töltene be az anyacégnél, vagy tulajdonos lenne, ennek ellenére a vallomások szerint Vizoviczki jelölt ki vezetőt a Germa-Lux élére, még annak ellenére is, hogy hivatalosan az égvilágon semmi köze nincs a céghez.
A Germa-Lux 2003-ban, a szocialista Steiner Pál polgármestersége idején vett meg az önkormányzattól 30 százalékos kedvezménnyel egy 127 négyzetméteres ingatlant Budapest legdrágább részén: az V. kerületi Vörösmarty tér és a Váci utca találkozásánál.
A Germa-Lux 2015-ben magyar tulajdonba került, de a története alapján valószínűsíthető, hogy Vizoviczki Lászlónak van valami köze a kft. luxemburgi anyacégeihez.
A cégeken kívül pedig – bár ez furán hangzik, de –
az sem elképzelhetetlen, hogy Vizoviczkiéknek egyszerűen volt kéznél 250 millió forintnyi készpénzük.
A házkutatások adataiból, a vallomásokból és a telefonlehallgatásokból is látszik, hogy Vizoviczki iszonyatos mennyiségű készpénz felett rendelkezett. Csak a II. kerületi házában 420 millió forintot találtak, és a Hajógyári szigeten meg a Belvárosban lévő irodákban is gyakori volt, hogy a házkutatást végző nyomozók csak úgy véletlenszerűen kihúztak egy íróasztalfiókot, és több millió forint készpénzt találtak benne.
Volt, hogy még a portán vagy az irodai konyhában is találtak nagy mennyiségű készpénzt.
Több millió forint volt ezen kívül F. Noémi anyjának balatoni nyaralójában is, ahol a ruhásfiókból és az ágyneműtartóból is pénz került elő.
Vizoviczkinek a letartóztatása előtt sosem volt gondja a készpénzes fizetésekkel, inkább az utalásoktól tartott, mert tudta, hogy azokat figyelik a pénzmosás ellen fellépő hatóságok. A vállalkozónak több olyan ügye is volt, amikor készpénzben bármikor tudott fizetni az üzletfeleinek, de kérte őket, hogy a hivatalos ügymenetet, ha lehet, halasszák, mert az adott hónapban utalni nem fog tudni. | Offshore-cégekből is érkezhetett Vizoviczki óvadéka | Hogy tud valaki kifizetni 250 millió forintot, miközben zárolva van a vagyona? | null | 1 | https://444.hu/2016/08/03/offshore-cegekbol-is-erkezhetett-vizoviczki-ovadeka | 2016-08-03 14:29:13 | true | null | null | 444 |
Mégsem az elhunyt képviselő, Potápi Árpád lányát indítja a Fidesz a Tolna megyei 2-es egyéni választókerületben tartandó időközi választáson - értesült a Kontroll.hu, de az információt a Magyar Hangnak is megerősítették több forrásból. Habár Potápi Katát tartották a párton belül a legesélyesebbnek, ő Kontroll beszámolója szerint arra hivatkozott, hogy ha édesapja ott lenne, akkor Csibi Krisztinát támogatná. Őt Potápi Árpád jobbkezének tartották, 2014-es megalapítása óta a Magyarság Háza igazgatója, előtte pedig a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnöke volt, e tisztségben Potápi Árpád Jánost követte. A portál és a Magyar Hang egybehangzó értesülései szerint a jelöltállító ülésen végül nagy többséggel mellette is döntöttek. Portáunk információi szerint most már csak az országos választmány jóváhagyása van hátra, hogy hivatalossá váljon az indulás.
A Dombóvárt és Bonyhádot is magában foglaló választókörzetben január 12-én tartják meg az időközi választást, egy parlamenti szék a tét. Azt lehet tudni, hogy a Mi Hazánk Dúró Dórát indítja, a Vona Gábor-féle Második Reformkor Ágoston Pált és beszáll a versenybe az MSZP is, de ők még konkrét nevet nem közöltek. A Magyar Péter vezette Tisza Párt ugyanakkor már korábban jelezte, hogy ők nem méretik meg magukat, inkább 2026-ra készülnek. | Mégsem Potápi Árpád lánya indul a tolnai időközin | Egy parlamenti képviselői szék a tétje a január közepére kiírt voksolásnak. Az már korábban kiderült, hogy a Tisza Párt nem méreti meg magát. A helyi Fidesz Csibi Krisztina indulását szavazta meg. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/megsem-potapi-arpad-lanya-indul-a-tolnai-idokozin-169453 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Bűnpártolás és pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tett Márki-Zay Péter kampányának finanszírozása ügyében Szabó Bálint csütörtökön Hódmezővásárhelyen.
A K’Art cégcsoport károsultjainak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérte a város független polgármesterétől, hozza nyilvánosságra kampányszámlájának kivonatát.
Szabó Bálint közölte, a politikusnak tisztáznia kell, kapott-e támogatást a K’Art cégcsoport bármely tagjától vagy tulajdonosától. Az ügyvezető szerint „erős a gyanú, hogy a kisvállalkozóktól ellopott százmilliók egy része Márki-Zay Péter kampányához vándorolt”.
A jogász azt mondta, mivel felmerül tiltott kampányfinanszírozás gyanúja is, a rendőrség mellett az Állami Számvevőszék vizsgálatát is kéri.
Szabó Bálint a hódmezővásárhelyi közgyűlés tagjaihoz is kérést intézett, annak érdekében, hogy elkezdje az érdemi munkát a K’Art-ügy kivizsgálására létrehozott bizottság. A testületet előző ülésén a közgyűlés hozta létre, a bizottság ülését azonban az erre jogosult polgármester nem hívta össze – tudatta az ügyvezető.
A K’Artról Szabó Bálint korábban azt mondta, az építőipari cég 60 alvállalkozójának mintegy 800 millió forinttal maradt adósa. | Szabó Bálint feljelentést tett Márki-Zay Péter kampányának finanszírozása ügyében | Magyar Idők | A K’Art cégcsoport károsultjainak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérte a város független polgármesterétől, hozza nyilvánosságra kampányszámlájának kivonatát. Szabó Bálint közölte, a politikusnak tisztáznia kell, kapott-e támogatást a K’Art cégcsoport bármely tagjától vagy tulajdonosától. Az ügyvezető szerint „erős a gyanú, hogy a kisvállalkozóktól ellopott százmilliók … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/szabo-balint-feljelentest-tett-marki-zay-peter-kampanyanak-finanszirozasa-ugyeben-3017350/ | 2018-04-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Kettős ünnepet ültek a településen, hiszen Bana életfáját is felavatták, valamint a készülő minibölcsődénél elhelyezték az időkapszulát. A minibölcsőde a TOP Pluszból elnyert, mintegy 120 millió forintból valósulhat meg.
Toma Richárd polgármester úgy fogalmazott, ahogy az életfa, úgy a minibölcsőde is a gyerekekről szól. Hangsúlyozta, nagy szükség van az intézményre, már most sokan felkeresik őket azzal, mikor nyitja meg kapuit a bölcsi, illetve többen már dolgozónak is jelentkeztek.
Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke felidézte, 2014 és 2020 között a TOP segítségével nagy bölcsődefejlesztési sorozat valósult meg, összesen 24 új bölcsőde épült, sok intézményt felújítani is sikerült. A TOP Pluszban is lett lehetőség bölcsődék fejlesztésére, így Banán is létesül ilyen intézmény. Az új, 8 férőhelyes minibölcsőde az óvoda mellett épül meg, a kicsiket korszerű környezet várja majd. Bana mindezek mellett sikeresen pályázott a Jókai Mór Művelődési Ház épületének felújítására is, amelyre 102 millió forintot fordíthatnak, így újabb intézmény szépülhet meg a településen.
Dr. Kancz Csaba főispán hangsúlyozta, egy település akkor életképes, ha gyerekek születnek, ez pedig Banán adott. Hozzátette, jó látni a fiatal szülőket, az önkormányzat pedig segíti a szülővé válást. Arra is kitért, a kormány az elmúlt tizennégy évben csaknem megnégyszerezte a bölcsődei férőhelyek számát.
Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő elmondta, Toma Richárd polgármesterrel közösen az elmúlt esztendőkben sok hiánypótló beruházás tervezését kezdték el, ebből pedig többet már át is tudtak adni.
- A családtámogató kormányzati intézkedéseket nem feltétlenül gazdaságpolitikai érvek támasztják alá, hanem a jövőképünk megalkotása - mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit. - A gyermekre úgy tekintsenek, mint akiben benne van a jövő reménysége.
A rendezvény végén az óvodások kis műsora következett, majd elhelyezték az időkapszulát a bölcsőde mellett. | Épül a minibölcsőde, elhelyezték az időkapszulát | A projekt mintegy százhúszmillió forintból valósul meg. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/minibolcsode-elhelyeztek-az-idokapszulat | null | true | null | null | KEMMA |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült lapunk. A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásunk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Informátorunk arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
- Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a forrásunk.
Úgy tudjuk, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője , aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal. Informátorunk szavai szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
Idén Strausz már a Tisza Párt körül tűnt fel, Gyulán szervezkedett Magyar Péter országjáró fellépése és az ahhoz kapcsolódó tüntetés körül, illetve ő állította össze a párt békés vármegyei és gyulai Facebook-csoportját. Strausz korábban még a DK háza táján is felbukkant , jóval korábban pedig azzal haknizott, hogy ő a híres zeneszerző, Johann Strauss leszármazottja, nevét is emiatt változtatta meg Kliegl Róbertről Strausz Róbertre. A koordinátor egyébként Magyar Péter gyulai turnéja után a német közmédiában panaszkodott Magyarországra.
Nem Strausz Róbert az egyetlen rovott múltú személy a Tisza Párt környékén, aki mellett kiállnak Magyarék. A napokban a Mandiner számolt be arról, hogy csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott tüntetésre is elkísérte a Tisza Párt elnökét. K. Z., aki az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre, még a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. A csoportosan elkövetett rablás igen súlyos bűncselekmény, amiért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár.
Az sem vet jó fényt Magyar Péterékre, hogy a napokban letartóztatták a párt szolnoki, illetve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei koordinátorát, akit három másik személlyel együtt, jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzésével, illetve azzal való kereskedéssel gyanúsít a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A férfi egyébként szintén részt vett Magyar Péter pártjának MTVA-székház előtt tartott tüntetésén. | Bizalmi válság a békési Tisza-szigetek és a pártvezetés között | Súlyos feszültség alakult ki a Békés Vármegyében a Tisza Párt berkein belül, miután a Tisza-szigetek helyi aktivistái megelégelték, hogy a párt koordinátora semmibe veszi őket, és hatalmával visszaélve irányítja a csoportot. Információnk szerint a békési „tiszások” hiába utaztak a fővárosba, hogy egyeztessenek a pártvezetéssel, Magyar Péterék érdemben szóba sem álltak velük, csupán azt üzenték: ne bomlasszák a közösséget. Ezzel védelmükbe vették a korábban pénzhamisításért elítélt Strausz Róbertet. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/bizalmi-valsag-a-bekesi-tisza-szigetek-es-a-partvezetes-kozott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | BAMA |
Fogyasztóként meglehetősen zavarba ejtő az eligazodás a szervizdíj és a borravaló útvesztőjében, főleg, amikor kiderül, hogy akár mind a kettőre "megtehetjük a tétjeinket" egy vendéglátóhelyen. Fehérváron is van ilyen: nem jelzik, de ott a szervizdíj a blokkon, majd pedig a monitoron is rábökhetünk az adható borravaló százalékra. Sőt, olyan helyen is felszámolnak szervizdíjat, ahol nincs is "szerviz", vagyis felszolgálás. Azt mondják, a szervizdíjat az üzlet lefölözi, annak csak egy része jut el a felszolgálókig. Azt azonban nem mondják sehol, hogy nem vagyunk kötelesek kifizetni a szervizdíjat, ellenben adhatunk csak borravalót. Nehéz jól cselekedni, miközben minden egyre drágább, de azért érdemes tudatosnak lenni ezen a téren is: a szervizdíj és a borravaló is a fogyasztó elégedettségének fokmérője. | borraval | Fogyasztóként meglehetősen zavarba ejtő az eligazodás a szervizdíj és a borravaló útvesztőjében | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/borravalo-vagy-szervizdij | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az ügyvezető igazgató közreműködött a Korompai Nicolette ügyben ismertté vált 54 millió forintos vagyoni hátrányt okozó tranzakcióban. A bíróság indoklása szerint fennáll a tárgyi bizonyítékok eltüntetésének és az összebeszélésnek a veszélye, a gyanúsított szabadlábra helyezése veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét.
Fazekas Árpádot összesen mintegy hetvenmillió forint vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, ugyanis azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlákra pénzt vett fel a Concordia Rt. többségi tulajdonában álló GMS-96 Kft.-től.
A PKKB indoklásából kiderül, hogy Fazekas Árpád közreműködött abban, hogy a GMS-96. Kft. ügyvezető igazgatója Böröczky Csaba 1999-ben fizessen ki közvetítői jutalékot a VIX. Kft. részére annak ellenére, hogy a cég ténylegesen ügynöki tevékenységet nem végzett. Fazekas cégének köze volt ahhoz a búzaügylethez is, amely miatt a napokban gyanúsítottként hallgatták meg a Ploy Kft. ügyvezetőjét.
Az ügy hátterében - mint ismert - egy tízezer tonnás búzaeladás húzódik. A GMS annak idején ugyanis megállapodott egy másik céggel, az Agrograin Rt.-vel a gabona eladásában, ám a Concordia azóta előzetes letartóztatásba helyezett vezetője, Korompai Nicolette utasította a kft.-t, hogy a búzát 340 millió forintért a Ploy-nak adja el. A búzát végül az Agrograin Rt. vette meg 54 millió forintos felárral. Ezt a pénzt a Ploy öt különböző vállalkozásnak utalta tovább, cserébe a cégeknek marketingmunkát, piackutatást és üzleti hálózatszervezéssel kapcsolatos munkát kellett volna elvégezniük, de ezeket nem teljesítették. A nyomozati eljárás során Fazekas, Korompai és Böröczky mellett több személyt helyeztek előzetes letartóztatásba.
Fazekas Árpádot a Budai Központi Kerületi Bíróság 1998-ban bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt pénzfőbüntetésre ítélte. A gyanúsított ellen jelenleg a PKKB-n sikkasztás miatt van folyamatban eljárás. | Újabb előzetes letartóztatás a Concordia-ügyben | Előzetes letartóztatásba helyezte 30 napra a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) Fazekas Árpádot, a VIX Kft. ügyvezető igazgatóját pénteken. A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt indítványozta csütörtökön Fazekas Árpád előzetes letartóztatását. A gyanúsítottat kedden vette őrizetbe a rendőrség. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010720ujabb | 2001-07-20 17:31:00 | true | null | null | Origo |
Ha Horn Gyula szobrot kaphatott az Európai Parlament épületében, és utcatáblák őrzik a nevét Németországban, akkor azt gondoljuk, mi baloldaliak és szociáldemokraták, hogy a Horn Gyula sétánynak ott a helye a XIII. kerületben, ezért ezeket az utcatáblákat vissza fogjuk vinni a megfelelő helyükre, és visszaállítjuk, ahova valók - mondta élő Facebook-videójában Gréczy Zsolt a XXII. kerületi Memento Parkban, ahová a Mi Hazánk képviselői vitték a táblákat.
Beszámoltunk róla, hogy akciózott a Mi Hazánk hétfőn a XIII. kerületben, ahonnan eltávolítottak egy utcanév-táblát, hivatkozva arra az augusztusi bírósági ítéletre, amely szerint Horn Gyula korábbi miniszterelnökről nem lehet közterületet elnevezni. Novák Előd egy létrára mászva a kerület mi hazánkos önkormányzati képviselőjével, Balogh Csabával közösen csavarozta le a Horn Gyula sétány feliratú táblát, és szállította el a szoborparkba. Gréczy Zsolt megígérte: a táblákat visszaszállítják eredeti helyükre, mert a volt miniszterelnök érdemei elvitathatatlanok. "Horn Gyula ugyan valóban hosszú utat járt be fiatal korától, de 1989-ben Horn Gyula nyitotta föl a határzárat és segített a két német állam egyesítésében. Demokratikus úton választották meg miniszterelnöknek, és Orbán Viktorral ellentétben sosem élt vissza kétharmados fölényével" - fogalmazott Gréczy Zsolt.
A Fővárosi Közgyűlés még 2022 júniusában hozott döntést arról, hogy sétányt neveznek el Horn Gyula volt miniszterelnökről. A döntést a kormánypárti, ám a fővárosban ellenzékbe szorult Fidesz-KDNP frakciója nem támogatta.
A közterület elnevezésével szemben a Magyar Tudományos Akadémia is állásfoglalásban fejezte ki egyet nem értését, mivel a volt miniszterelnök szerintük részt vett, sőt vezető szerepet játszott a huszadik századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában. Az önkormányzati törvény szerint ilyen személyről közterület egyébként sem nevezhető el. | Visszaviszi Horn Gyula sétány tábláit a XIII. kerületbe a DK | Tegnap vitte el Angyalföldről a Mi Hazánk a volt szocialista kormányfő táblákat. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/05/visszaviszi-horn-gyula-tablait-a-xiii-keruletbe-a-dk | null | true | null | null | 24.hu |
A Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetését kéri az Európai Bizottság - derül ki a testület hétfői közleményéből. A bizottság megállapította, hogy a Malévnak 2007 és 2010 között (a privatizációkor és a visszaállamosításkor) nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül. A testület indoklása szerint azért, mert a légitársaság nem volt képes pénzhez jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.
Cristina Arigho szóvivő szerint a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben fizetnek, szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tudomásul vette a döntést. Közleményük szerint erre a helyzetre több forgatókönyvvel is készültek, amelyekről várhatóan a január 16-ai kormányülésen tárgyalnak majd. Mint írták, változatlanul kiemelt cél, hogy "Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon". A Malév számára nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget az Európai Unió határozata, így napi működését nem befolyásolja - közölte a Malév Zrt.
Az NFM úgy véli, az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév-menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. Szerintük "az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot", és a "visszaállamosítással (...) a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét is áttolta a jelenlegire".
Mint arról korábban beszámoltunk, a veszteséges légitársaság az elmúlt években százmilliárd forintos állami támogatást kapott. Már a 2012-es költségvetés tervezésekor sem számoltak a Malév további feltőkésítésével, éppen az Európai Bizottság valószínűsíthetően negatív határozata, illetve a légitársaság esetleges értékesítésének terve miatt. A Malév esetében most két lehetőség maradt: a csőd vagy a cég eladása egy olyan befektetőnek, amely vállalja ezt a terhet (az esetleges vevőkről ebben a cikkünkben olvashat).
A 2010 decemberében indult uniós eljárást kilenc hónappal azelőtt kezdeményezte a légitársaság egyik fapados konkurense, a Wizz Air. A cég nyolc, 2007 és 2010 között lebonyolított, a Malévnak összesen 80-100 milliárd forint állami támogatást nyújtó ügylet miatt kezdeményezte az eljárást. Ezek között volt direkt tőkeinjekció, valamint kölcsönátvállalás, kölcsönnyújtás és elhalasztott adófizetés. Azóta az újra többségi állami tulajdonba került Malév újabb állami pénzekhez jutott: áprilisban 2,5 milliárd, júniusban 4,5 milliárd, augusztusban 18,5 milliárd forinthoz, majd legutóbb 4,2 milliárdhoz.
Korábbi, nem cáfolt sajtóértesülések szerint több külföldi befektető is érdeklődne a Malév iránt, ha az állam el akarná adni. Ilyen lehet a kínai Hainan, a cseh Travel Service ésa török Türkish Airlines légitársaság, valamint egy svéd befektetőcsoport.
A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. | Százmilliárdot bukik a Malév egy EU-s döntés miatt | Százmilliárd forintnyi, Malévnak nyújtott állami támogatást talált jogellenesnek az Európai Bizottság. Ezért felszólította Magyarországot ennek visszafizetésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul vette a döntést, a Malév sorsáról várhatóan a január 16-ai kormányülésen döntenek majd. Az NFM szerint "kiemelt cél, hogy Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon". | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/01/visszafizetteti-a-malevnak-adott-allami-tamogatast-az-eu | 2012-01-09 12:21:00 | true | null | null | Origo |
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
1) Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
2) Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
3) Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen.
Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek.
Egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére. Az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők. Ugyanezek a szerkesztőségek egyébként természetesen örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is - ilyenek azonban nem léteznek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott "vizsgálati jelentés", amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a - jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan - felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat.
E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja.
A fenti állásfoglalás létrejöttét a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Ha aláírásával támogatná a leírtakat, írjon ide: [email protected].
Aláírók:
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Galambos Márton, Forbes
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Pethő András, Direkt36
Uj Péter, 444
Zöldi Blanka, Lakmusz
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Kiállunk a független újságírásért - Lakmusz | A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat. | [
""
] | 0 | https://www.lakmusz.hu/kiallunk-a-fuggetlen-ujsagirasert | null | true | null | null | Lakmusz |
Borkai Zsolt október 5-én kitett a Facebookra egy képet a családjáról. Azt írta fölé: „Kitartunk. Jóban, rosszban.” Mindezzel alighanem azt igyekezett demonstrálni, hogy az őt érő össztűz ellenére sem bomlott meg az egység odahaza. Nem is igen bomolhatott, hiszen a fotón szereplő négy alak közül még legalább ketten összekapcsolhatók a jachton orgiázó csapattal. A fia egyértelműen, a lánya pedig áttételesen.
A jelenleg 24 esztendős Borkai Ádám már legalább négy éve a szerencse gyermeke: 2015 végétől ugyanis havi egymillió forintnyi fizetést kap – lényegében a semmiért. Pontosabban: olyan céget irányít, amelynek 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egyetlen fitying bevétele sem akadt – azaz a vállalkozás lényegében funkciótlan, halott –, ám az ügyvezetőnek járó luxusbért mindig folyósították.
Minden jel arra utal tehát, hogy a tulajdonos csak azért öntött pénzt a társaságba, hogy legyen mit kiutalni Borkai Zsolt fiának. Ez az utóbbi három teljes évben 12-12-12 millió forintot jelentett, vagyis tavaly decemberig már közel 40 milliót.
Lehetséges, hogy Ádám máig kapja a havi apanázst, ám ez csak a 2019-ről szóló pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Az érintett vállalkozás neve Akonia Ingatlanforgalmazó Kft., melyet tegnap este már a HVG fizetős oldala is emlegetett, ugyanakkor nem kötötte össze a Borkai-féle jachton prostituáltak társaságában mutatkozó Rákosfalvy Zoltánnal.
Nézzük a kapcsolódási pontokat! Egyrészt az Akonia székhelye megegyezik az ügyvéd hivatalos irodai címével (Győr, Teleki László utca 17.), mely ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint 100 százalékban Rákosfalvyé. S noha a kft. közvetlen birtokosa egy hasonló nevű, offshore-jellegű luxemburgi társaság (Akonia S.A.), a cégbíróságon fellelhető dokumentáció szerint a tulajdonos rendszeres magyarországi meghatalmazottja nem más, mint Rákosfalvy Zoltán. Tehát az Akonia-csoportban ő hozza a fontos döntéseket. Magát a titokzatos „luxemburgi” anyacéget pedig a közelmúltig egy Kacsóh Gábor nevű vagyonkezelő-adótanácsadó igazgatta.
Utóbbiról már 2017 elején megírtuk – még a Heti Válaszban –, hogy egyike azoknak a globális térben mozgó strómanoknak, akik a magyar „nemzeti nagytőke” pénzkimenekítési gyakorlataiban segédkeznek. Legfontosabb referenciamunkája a Tiborcz Istvánnal üzleti szövetségben működő WHB-lobbicsoportnak nyújtott szolgáltatás volt: az elkövetők egy általa biztosított luxemburgi „fedőcég” segítségével kétmilliárd forintot kaszáltak a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásán. Kacsóh Gábor más felvilági feladatokat is vállalt: a 24.hu szerint a Semjén Zsolt KDNP-elnök skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József szintén vele kezeltette vagyona egy részét.
Mindemellett Kacsóh abban az SR Group S.A. nevű luxemburgi társaságban is igazgatótanácsi tag volt – éppen Rákosfalvy mellett –, melynek magyarországi leánycégénél csapódott le a győri Audi-gyár területbővítésének haszna.
Az eddig említett nevek közül Borkai Zsoltról és Rákosfalvy Zoltánról biztosan tudjuk, hogy részt vettek az álló- és mozgóképeken dokumentált adriai kényeztető túrán. „Az Ördög Ügyvédje” művésznevű szivárogtató azonban azt állította egyik első bejegyzésében, hogy a polgármesterrel és az ország második legnagyobb kaszinótulajdonosaként jegyzett ügyvéddel utazott a partira „a győri vendéglős, Szabó Ervin is”. Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy öt éve éppen ő adta el Borkai Zsolt Petra nevű lányának a lovászpatonai székhelyű Királysarok Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t. Érdekesség, hogy e társaság hivatalos kézbesítési címe ([email protected]) máig megegyezik Szabó éttermének központi elérhetőségével.
„Az Ördög Ügyvédje” friss posztjában mára vagy holnapra ígéri az úgynevezett „korrupciós szál” bizonyítását. Nyilván lesz még elég szó Borkai mellett Rákosfalvyról, esetleg Szabó Ervinről, talán Kacsóh Gáborról. Mi továbbra is figyelünk – és maradunk a tényeknél. Hiszen ez az ügy is igazolja, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb.
Nyitókép: Rákosfalvy Zoltán a botrányos fényképek egyikén (forrás: static.wixstatic.com)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Borkai Zsolt#Győr#önkormányzati választás 2019 | A jachtos ügyvéd Borkai fiát is kiszolgálja: Ádám havi 1 milliós bért kapott a semmiért - Válasz Online | A jachtos ügyvéd Borkai fiát is kiszolgálja: Ádám havi 1 milliós bért kapott a semmiért | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/10/08/rakosfalvy-zoltan-borkai-zsolt-akonia/ | 2019-10-08 10:11:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Don-kanyarban 1943-ban elesettek emlékét őrzi a pákozdi Katonai Emlékpark (KEMPP) egyik leglátványosabb emlékhelye, a Doni-kápolna. Az idei évben megújult kápolna mára megszépült környezetben, felújított szerkezettel és tetővel fogadja a látogatókat és emlékezőket.
Az elesettekre emlékeztető táblákat azonban kizárólag az Emlékpark teheti ki a kápolna mellé - hívta fel a figyelmet Görög Viktória , a KEMPP ügyvezetője. A felhívásra azért volt szükség - derült ki -, mert többen maguk fúrták fel a megújult épületre az emléktáblákat. A jelenség megállítása érdekében a KEMPP felhívást tett közzé a kápolna mellett, melyet a feol.hu-nak is eljuttatott:
"Tisztelt Látogatóink!
Elődeink, katona hőseink tisztelete és a róluk való megemlékezés a Katonai Emlékpark - Nemzeti Emlékhely kiemelt feladata.
A Don-kanyar Emlékkápolna és környezete - a Nemzeti Emlékhely részeként - 2024. évben teljesen megújult, melynek során nagy figyelmet fordítottunk a korábban elhelyezett megemlékező táblák védelmére, azok méltó helyre történő áthelyezésére. A kápolna két oldalán felállított kőfalak lehetőséget adnak nem csak a korábbi, de új megemlékező táblák elhelyezésére is.
Amennyiben Ön így is szeretne megemlékezni a Don menti csatákban részt vett katonákról, úgy az elkészített táblát juttassa el a Katonai Emlékparkba, melyet hivatalos átvételt követően munkatársaink szakszerűen kihelyeznek az arra kijelölt helyre. Új megemlékező tábla kihelyezésére kizárólag a Katonai Emlékparkkal történő előzetes egyeztetést követően van lehetőség. Az engedély nélküli kihelyezést rongálásnak tekintjük, az így kitett táblákat eltávolítjuk.
A Don-kanyar Emlékkápolna megóvása közös feladatunk. Kérjük Ön is segítse munkánkat!
Táblaelhelyezéssel kapcsolatban keressen bennünket a [email protected] e-mail címen.
Köszönjük együttműködésüket!" | Doni-kápolna: a táblákat a KEMPP-be vigyék | A megújult Don-kanyar Emlékkápolna már újra, megszépült környezetben fogadja a látogatókat. A pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője azonban fontos kéréssel fordul mindazokhoz, akik táblát szeretnének elhelyezni a doni emlékhelyen. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/doni-kapolna-pakozd-emlektablak-felhivas | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Idáig 1 milliárd volt, egy friss kormánydöntéssel mostantól 7 milliárd forint lesz a jegyzett tőkéje a novemberben visszaállamosított mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak. Az állam három hónapja 2,1 milliárdért vásárolta vissza a még 2004-ben privatizált céget.
A mostani feltőkésítésből elsősorban a vetőmag- és takarmány-előállításhoz szükséges infrastruktúrát akarják felfejleszteni. Ehhez még nem biztos, hogy szükség lenne egy Rákay Philipre, na de a turizmus fellendítéséhez már feltétlenül, és mint a ménesbirtok saját kormánybiztosa, Farkas Sándor mondta a Világgazdaságnak, éppen ez a cél.
Így hát az MTV egykori intendánsaként funkcionáló, volt Fideszgyűlés-műsorvezetőre esett a választás, ő lesz az állami vállalat igazgatóságának új tagja. Mint a kormánybiztos szavaiból kiderült, Rákayhoz egyebek mellett a lovassport is közel áll, ez indokolja a kinevezését, és akkor a szintén megénekelt komoly marketingtapasztalatairól még nem is beszéltünk. | Rákay Philipet és hatszoros pénzt kapott a visszaállamosított ménes a kormánytól | Rákay Philipet és hatszoros pénzt kapott a visszaállamosított ménes a kormánytól - Tudták, hogy a fideszes műsorvezetőhöz közel áll a lósport? Ez az a helyzet, amikor rá van szükség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/02/01/rakay_philipet_es_hatszoros_penzt_kapott_a_visszaallamositott_menes_a_kormanytol/ | 2017-02-01 09:20:00 | true | null | null | Index |
Németh Szilárd 2010 februárjában egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a közfeladatot ellátó, közpénzen fenntartott fővárosi cégek egy része – elsősorban a BKV – az MSZP-SZDSZ-koalíció pártkifizetőhelyeként működtek. Akkor azt vélelmezte, hogy mindenki számára világossá vált: az MSZP és az SZDSZ vezető körei tudtak arról, mi történik a BKV-nál. “Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok a lopások, bűncselekmények, amelyeket elkövettek az érintett cégeknél, pártutasításra történtek” – mondta.
A csepeli képviselő kijelentésére Lendvai Ildikó, az MSZP akkori elnöke reagált, aki kijelentette, hogy a közlekedési vállalattól ellopott közpénz nem az MSZP pártkasszájába folyt be, ezért rágalmazás címén feljelentést tesznek Németh Szilárd ellen. Az MSZP feljelentésének indoklása szerint az alperes célja a lejáratás volt, ami miatt a felperes szavazatokat veszíthetett az országgyűlési választások előtti kampány hajrájában. Az MSZP ezért egymillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére szerette volna kötelezni Csepel polgármesterét.
A bíróság az MSZP keresetét jogalap hiányában elutasította, és a perköltség megfizetésére kötelezte – közölte Ábel Attila, hozzátéve: a párt már befizette ezt az összeget. | Nem kell fizetnie a csepeli polgármesternek | Németh Szilárd javára döntött a bíróság abban a perben, melyben az MSZP egymillió forint kártérítést követelt a fideszes képviselő egy 2010-es kijelentése miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/09/01/nem-kell-fizetnie-a-csepeli-polgarmesternek/ | 2011-09-01 19:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Magyar Közlönyben jelent meg , hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter 12 épületet műemlékké nyilvánított. Így nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánították a neszmélyi Launai Miklós Református Iskola épületét, amelyet Makovecz Imre tervezett és 1991-ben adták át.
Az impozáns épületben általános iskola, alapfokú művészetoktatás és művészeti szakközépiskola működik párhuzamosan. Mint a döntésben írják, a védetté nyilvánítás célja az iskola építészeti, belsőépítészeti értékeinek, illetve Makovecz Imre szellemi örökségének védelme. | Műemlék lett a neszmélyi iskola | Nem is akárki tervezte az iskola épületét, amelyben háromféle oktatás is zajlik párhuzamosan. Most nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánították. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/muemlek-lett-a-neszmelyi-iskola | null | true | null | null | KEMMA |
A vállalat honlapján a magyar-török üzleti fórum szeptemberi, isztambuli tanácskozásához csatolták azt a képet, amely a török üzletember és a magyar kormányfő találkozását örökítette meg.
A Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik csaknem 80 millió forintért működteti az algériai magyar kereskedőházat. A török vállalkozó három magyar pályázóval szemben nyerte el a megbízást. a Kale & Co. honlapján Alpaslan Kaya annyit árul el magáról, hogy 1975-ben született, a floridai Metropolitan Egyetemen üzletvitelből szerezte a diplomáját, és jelenleg a Magyar-Török Baráti Társaság elnöke (ennek nyomát a magyarországi honlapokon nem találtuk).
Az üzletember ezen kívül a törökországi Kocaeliben Magyarország tiszteletbeli konzulja, és 2015 márciusában a magyar kormány köztársasági érdemrenddel tüntette ki.
Elkelt egyúttal az afrikai regionális iroda, amelynek a tevékenysége a következő országokra terjed ki: Botswana, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namibia, Seychelle-szigetek, Szváziföld, Gambia. A nyertes az afrikai országokban már évek óta tevékenykedő Balogh Sándor cége, a Magyar-Ház HTCC Kft., amely ugyanakkor lecsúszott az algériai üzletről. Partnere a botswanai bejegyzésű Balaton Ltd., és a megbízásért 142 millió forintot kapnak.
Szudánban 86 millió forintért a Hungarian Medical Care Kft. üzemelteti a magyar kereskedőházat. A cég tulajdonosa Hag Ali Ágnes, akinek a férje, Mohamed Salaheldin Hag Ali, ő a budapesti szudáni nagykövetség kereskedelmi attaséja.
Laoszban ezentúl a VITAFORT Agro Ázsia Zrt. képviseli a magyar kereskedelmi érdekeket 66 millió forintért. A Vitafort részben francia tulajdonban lévő magyarországi agrárcég, amelyben céges áttételeken keresztül tulajdonos Szász Mária Emese is. Ő egy CBA-projektcégben volt addig ügyvezető-tulajdonos, amíg 2012-ben a fogathajtó Lázár-testvérek cége, a Lázár Holding át nem vette az irányítást.
Malajziában is lesz ezentúl magyar kereskedőház, amelynek az üzemeltetését az S.P.I.N. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel szemben a szingapúri CET ORIENTAL SOLUTIONS PTE. Ltd. nyerte el csaknem 90 millió forintért. A CET eddig is ebben a térségben tevékenykedett a magyar gazdaságdiplomáciában, és annak a Nyíri Ivánnak az érdekeltsége, aki a szocialisták ideje alatt az Eximbank vezérigazgatója volt. | Gazdaság: Érdemes volt kezet fognia Orbán Viktorral a török üzletembernek | Újabb kereskedőház üzemeltetését nyerte el Alpaslan Kaya cége, a Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik A.S., amely Libanon és Ukrajna után az algériai-magyar áruforgalomban is kulcsszerephez jut. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170220_Erdemes_volt_kezet_fognia_Orban_Viktorral_a_torok_uzletembernek | 2017-02-20 13:40:00 | true | null | null | HVG |
Hosszú és időnként eléggé rázós út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz - vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta. Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással .
Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egymandátumnyi többségük lesz a parlamentben.
A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.
Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett.
A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igenis kormányalakításhoz vezethetnek
- mondta.
Borítókép: Karl Nehammer osztrák kancellár ( | Elvtelen paktumot köthetnek Ausztriában a hatalomért cserébe | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/elvtelen-paktumot-kothetnek-ausztriaban-a-hatalomert-cserebe | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy Hollandiából érkezett küldeményben 1718 luxuskarórát találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Az órák eredetisége megkérdőjelezhető volt, ezért a pénzügyőrök megkeresték a védjegy jogosultjának képviseletét, ahonnan megerősítették, hogy a termékek hamisítványok - írta a NAV az MTI-nek, hozzátéve, hogy
a 778 millió forint értékű hamis karórát lefoglalták és büntetőeljárást indítottak.
Emlékeztettek, a közelmúltban már történt hasonló eset, akkor egy Lengyelországból feladott szállítmányban 343 védjeggyel ellátott, díszdobozos hamis karórát találtak a pénzügyőrök.
Borítókép: Illusztráció | Több száz millió forint értékű hamis órát postáztak Hollandiából | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tobb-szaz-millio-erteku-hamis-orat-postaztak-hollandiabol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egyre gyorsabb lett a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadása - tudatta a kormány, jelezve, hogy a nyáron elfogadott törvényjavaslat hatására az elmúlt hónapokban már több olyan csecsemő is családhoz került, akit szülőanyja nem akart vagy tudott megtartani.
A kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A módosítás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülöttosztályokon hagyott gyermekekre. Ennek értelmében
amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, így elindulhat az örökbefogadási folyamat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban elmondta :
szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig hét gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult.
- Tíz gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbefogadó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg - ismertette az államtitkár.
Ma Magyarországon több mint ezer örökbefogadásra várakozó szülő szeretne háromévesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni. A törvénymódosítás segít abban, hogy akik nem tudnak vér szerinti családjukban felnevelkedni, azok minél gyorsabban egy szerető, gondoskodó örökbefogadó családhoz kerülhessenek - emelte ki Rétvári Bence.
Borítókép: Illusztráció ( | Életet ment a kormány intézkedése | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/eletet-ment-a-kormany-torvenyjavaslata | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Titkokat rejtő bérházak | Az Andrássy út több épületének érdekes a története, és vastag nyomozati anyagokban is szerepel. | null | 1 | https://rtl.hu/hazonkivul/2010/03/26/titkokat-rejto-berhazak | 2010-03-26 15:32:00 | true | null | null | RTL Klub |
|
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent egy Orbán Viktor szignálta kormányhatározat arról, pontosan mennyi költségvetési pénz jár az egyes pártoknak és pártalapítványoknak a 2014-es választás eredmény alapján. A határozat összesen 356 milió 845 ezer forint azonnali átcsoportosítását rendeli el.
A kormányhatározathoz tartozó táblázatban szerepelnek a pontos összegek.
Név Összeg ezer forintban Pártok Fidesz 511 324 MSZP 249 112 Jobbik 277 532 LMP 101 333 KDNP 89 079 Együtt 77 941 DK 77 005 PM 62 246 Magyar Liberális Párt 41 302 Pártalapítványok Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 264 821 Táncsics Mihály Alapítvány 117 085 Gyarapító Magyarországért Alapítvány 133 097 Ökopolisz Alapítvány 33 823 Barankovics István Alapítvány 26 918 Tartalék (az új pártalapítványok (4 db) támogatása) 54 706 | Ennyi közpénzt osztunk ki a pártoknak | Ennyi közpénzt osztunk ki a pártoknak - A Fidesznek 511,3 millió, az MSZP-nek feleannyi jut az áprilisi választási eredmények alapján. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/05/30/ennyi_kozpenzt_osztunk_ki_a_partoknak/ | 2014-05-30 21:44:19 | true | null | null | Index |
Magáncég kap sok laborpénzt
Népszabadság • Kun J. Viktória • 2006. február 6.
Jogszabálysértőnek tartja a szakma a gyakorlatot, ahogy elosztják a
laborvizsgálatokra szánt pénzt. Az egyetemek és a négy szakmai kollégium
tiltakozik a rendelet ellen, amely egy magáncéget hoz kedvező helyzetbe.
Négy orvostudományi egyetem és az eddig molekuláris laborvizsgálatokat
végző további intézmények a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal
kevesebb vizsgálatra kapnak lehetőséget február elsejétől. Ezt miniszteri
rendelet szabályozza. Ugyanez az "utasítás" megnevez ugyanakkor egy
magánszolgáltatót, amelynek egyedül akkora keretet ad, amekkorát a négy
legnagyobb laborvizsgálatokat végző intézmény együttesen kap. Ráadásul
egyedüliként ennek a cégnek biztosít megközelítőleg ekkora keretet a
következő évekre is.
"A miniszteri utasítás olyan szolgáltatót hoz indokolatlanul előnyös, még
az egyetemeket is többszörösen túlszárnyaló szakmai és piaci pozícióba,
amely az elmúlt években ilyen diagnosztikai tevékenységet az
egészségbiztosítónak nem is jelentett. Különösen felháborító az a tény,
hogy a Genoid Kft. közismerten annak a H-Mednek az utódcége, amely miatt az
egész laborkasszát bevezették. Most ennek a cégnek az egyébként is
csökkentett kassza terhére önkényesen, minden indoklás, szakmai egyeztetés
nélkül kiutalnak négyszázmilliót" - írják a tiltakozók.
Hogy levelüket megértsük, ismerni kell az előzményeket: még évekkel ezelőtt
bevezették a laborvizsgálatok erős korlátozását, azaz az addigi "szabadabb"
gyakorlat helyett évente csak egy meghatározott keretet biztosítanak a
vizsgálatokra. Az egészségbiztosító, illetve az akkori egészségügyi
miniszter, Mikola István ugyanis feltárta, hogy a H-Mednél végzett
vizsgálatok miatt több milliárd forint indokolatlanul folyt ki az
egészségbiztosító kasszájából. Utóbb sokáig vitatták, hogy a különleges,
úgynevezett PCR-vizsgálatok indokoltak voltak-e.
Dr. Meleg Béla, a humángenetikai szakmai kollégium képviselője példátlannak
tartja a történteket. Szerinte e miniszteri rendelet diszkriminálja a
szakmát.
- A keret elosztásáról tárgyaltak az illetékes kollégiumok, s világos
döntés született. Ezek után, mindenkitől függetlenül jött a mostani
miniszteri utasítás. A szakma elég zárt, így fogalmunk sincs, miként került
egy magáncég ennyire kiváltságos helyzetbe - mondja Meleg Béla.
Dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató
Intézetének igazgatója szerint a vizsgálati keretek csökkenése rendkívül
nehéz helyzetet okoz.
- Egy sor betegség pontos diagnosztikáját, így a leghatékonyabb terápia
kialakítását akadályozza, ha csak korlátozottan végezhetjük a
vizsgálatokat. A célzott kezelések alapja a molekuláris diagnosztika, ez
szinte valamennyi daganattípus pontos kórismeretének alapja. A kormány
rákellenes programja is világosan fogalmaz: fel kell gyorsítani a
molekuláris patológia használatát. Ez a döntés viszont most éppen
visszafogja - állítja az egyetemi tanár, aki szerint azzal, ha nincs meg a
korrekt diagnózis, a kezelés is lényegesen többe kerülhet.
Azt, hogy mi állhat a döntés hátterében, egyelőre legfeljebb csak
találgatni lehet. Egyes feltételezések szerint a több százmilliós keret az
utóbbi hónapokban favorizált méhnyakrákszűrésekhez kell. Persze még az is
kérdés, hogy ha valóban ehhez biztosítják a nagyszámú pluszvizsgálatot,
abba miért nem vonták be a szakmát, ahogy az is, hol biztosítják majd ezek
szakmai hátterét.
A négy egyetem, illetve a szakmai kollégiumok, a labor, a patológiai, a
mikrobiológiai és a genetikai szakmai testületek közösen kérik a döntés
azonnali felülvizsgálatát. Egyelőre Rácz Jenő egészségügyi miniszter
válaszát várják.
Szerettük volna mi is megismerni a minisztérium álláspontját, de írásban
eljuttatott kérdéseinkre a tárca nem reagált, Rácz Jenő szakminiszter pedig
lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-393206 | 2006-02-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Biztosítási intézkedésként lefoglalta a rendőrségi korrupciós botrányban eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben bűnszervezet vezetésével gyanúsított V. László érdekeltségeinek egy részét – tudta meg a Magyar Nemzet. Az érintett cégek közül a Dokk Kft., a Lipótvárosi Kft., a Base-1 Kft. a vállalkozó százszázalékos tulajdonában van, a CT Invest Ingatlanfejlesztési Kft.-ben pedig 1,25 százalékos a részesedése. V. László panasszal élt az intézkedés ellen, a cégek bűnügyi zár alá vételéről az arra kijelölt bíróság dönthet néhány hónapon belül.
Zavartalanul működhetnek
A KNYF fenti eljárása a rendelkezési jogot korlátozza, ami azt jelenti, hogy a vagyonzárlat bíróság általi elrendeléséig a cégeket nem lehet eladni vagy zálogba helyezni. Az üzletek azonban addig zavartalanul működhetnek, s azok nyeresége továbbra is a tulajdonost illeti meg – tájékoztatta a lapot Nagy Gábor, V. László védője. A biztosítási intézkedésnél a vállalkozások nem forgalmi, hanem névértékükön kerülnek be a dokumentumokba. A nyomozó főügyészség intézkedéséhez hasonló eljárásokat néhány éve kezdeményezhetnek a magyar hatóságok, a jogszabályokat az Olaszországban már korábban bevezetett törvények alapján alkották meg. Itáliában a maffiaügyekben azért vált szükségessé alkalmazásuk, hogy a bűnszervezetek okozta kár vagy annak legalább egy része megtérülhessen.
A csütörtöki Magyar Nemzet arról számol be, hogy a V. László-ügyben több rendőrt is kizáratna a nyomozásból az egyik, bűnszervezetben történt elkövetéssel gyanúsított egykori főrendőr, Kalmár Tamás védője. Az erről szóló előterjesztésről a lap szerint napokon belül dönthet a Legfőbb Ügyészség. Az ügyvéd azt kifogásolta, hogy az ügyészség olyan rendőröket vont be a vizsgálatba, akiktől szerinte nem várható el az elfogulatlanság. A vesztegetési ügy feltárására alakított nyomozócsoportban ugyanis nemcsak ügyészek, hanem rendőrök is dolgoznak.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában | Lefoglalták V. László cégeit | V. László négy érdekeltségét foglalta le a rendőrségi korrupciós ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség – értesült a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/09/lefoglaltak-v-laszlo-cegeit | 2012-09-01 13:28:15 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pintér István szellemi szabadfoglalkozásúként folyamatosan kutat, területei, az 1848/49-es szabadságharc, az I. és II. világháború, Trianon, illetve 1956 témaköre. A I. világháború századik évfordulója alkalmából a szintén történész fiával négy könyvet publikáltak és adtak ki.
Gyulán a napokban az 1956-os forradalom és szabadságharcról beszélt a diákoknak. Kezdve az 1947-es kékcédulás választásoktól, az államosításokig, a kuláklisták felállításától, a kitelepítésekig, egyáltalán: a Rákosi Mátyás nevével összefonódott kommunista diktatúra kialakulásáról. Részletesen beszélt az 1956. október 23-án kirobban forradalomról, a diákok megmozdulásáról, akik először fogalmazták meg politikai követeléseiket, arról, hogy hogyan lett békés forradalomból fegyveres harc. Szólt a Magyar Rádiónál, a parlamentnél történt eseményekről, végezetül az ellenállásról és a szovjet hatalom által levert szabadságharcról, majd a Kádár rendszer megtorlásáról.
Pintér István szerint 250-400 között lehet a kivégzettek száma, több tízezer embert börtönöztek be és mintegy 200 ezren menekültek el az országból.
- 1963-ban történt egy részbeni amnesztia, majd 1989. június 16-án újratemették Nagy Imre miniszterelnököt és társait. Borisz Jelcin akkori orosz elnök 1992. novemberében a magyar Országgyűlésben bocsánatot kért a magyaroktól a szabadságharc vérbe fojtásáért.
Pintér István elmondta, hogy az elmúlt években számtalan Békés vármegyei helyszínen megfordult, s tartott előadást. Gyulán és Nagybánhegyesen is minden segítséget megkapott a házigazdáktól, nagy szeretettel fogadták és a diákok is érdeklődéssel fogadták az előadását. | Gyakran tart előadást Békésben Pintér István | A Gyulai Grosics Labdarúgó Akadémián és Nagybánhegyesen tartott előadást nemrégiben Pintér István hódmezővásárhelyi történész. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/pinter-istvan-tortenesz-nemzetor | null | true | null | null | BEOL |
Súlyos korrupciós cselekményekhez kapcsolódik az újvidéki pályaudvar előtetőjének 14 halálos áldozatot követelő beszakadása az egyik legnagyobb szerbiai civil mozgalom, a Kreni-Promeni szerint, ezért feljelenti Aleksandar Vučić szerb elnököt, Miloš Vučević miniszterelnököt, valamint Ana Brnabić parlamenti elnököt, vagyis a három legfőbb közjogi méltóságot - számolt be a fejleményekről a Szabad Magyar Szó.
"Minden nagy infrastrukturális projektnél azt látjuk, hogy túlárazottak, a munkákat pályáztatás nélkül, törvénysértő módon adják oda a kivitelezőknek, titkos szerződéseket kötnek" - érvelt a szervezet, amely szerint papíron 65 millió eurót költöttek az állomás rekonstrukciójára, de a számításaik szerint az összes munkálat ára nem haladhatta meg a 20 millió eurót.
Hogy valóban így van, az annak a titkos szerződésnek a felbontása után derülhet ki, amelynek titkossá minősítése is törvénytelen - jelentette ki a szervezet vezetője, Savo Manojlović, aki kérni fogja az összes többi titkos szerződés nyilvánosságra hozatalát, beleértve a kínai cégekét is. | Újvidéki tragédia: Feljelentették a szerb elnököt | Súlyos korrupció vezethetett a 14 áldozatot követelő tragédiához a feljelentő szervezet szerint. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/11/04/ujvideki-tragedia-feljelentettek-a-szerb-elnokot | null | true | null | null | 24.hu |
Ilaria Salis olasz baloldali EP-képviselő ismételten politikai hadjáratot folytat Orbán Viktor kormánya ellen , mivel szerinte Magyarország "szégyenbe került" azzal, hogy újra börtönbe akarja őt küldeni. Salis az Európai Parlament egyik legutóbbi ülésén az olasz baloldal népszerű antifasiszta indulójával próbálta hangsúlyozni Orbánnal szembeni kritikáját, miközben a kormányát komoly belpolitikai és európai nyomásra hivatkozva "megalázónak" titulálta az ellene folyó eljárást.
Salis tavaly februárban Budapesten társaival erőszakos cselekményeket követett el , ezt videófelvétel is megerősíti. A bírósági eljárás során több súlyos vádat emeltek ellene, amelyek között háromrendbeli testi sértés kísérlete és szélsőbaloldali szervezkedés is szerepel.
Salist az ügy miatt előzetes letartóztatásba helyezték, ahonnan később mentelmi joga révén sikerült kiszabadulnia, miután megválasztották az Európai Parlamentbe.
Az Orbán-kormány szándékában áll, hogy visszavonassa Salis mentelmi jogát, hogy folytatni tudja az ellene indított bírósági eljárást Magyarországon. Ezzel egy időben Olaszországban is politikai vita bontakozott ki Salis szerepe kapcsán, mivel a baloldali körök rendszeresen a "fasiszta ellenállás" zászlajára tűzik ügyét.
Salis ügyében egyre inkább felerősödik a politikai háttérzaj, amelynek középpontjában az Európai Parlament baloldali szárnya és a magyar kormány közötti ideológiai feszültség áll. A képviselőnő arra buzdítja kollégáit, hogy ne pártpolitikai szempontok alapján ítélkezzenek mentelmi jogáról, hanem "az EU hitelességét és alapvető értékeit" helyezzék előtérbe.
Borítókép: Ilaria Salis olasz európai parlamenti képviselő ( | Mentelmi jog és politikai feszültségek Salis ügyében | Ilaria Salis ismételten politikai kampány eszközévé teszi saját ügyét. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/mentelmi-jog-es-politikai-feszultsegek-salis-ugyeben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- A bűnpártolás elkövetésével való ügyészségi meggyanúsításom az önkormányzati választásokra időzített politikai támadás. Ami ellenem zajlik, az a választási kampány része, azaz politikai boszorkányüldözés a javából - jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város szocialista polgármestere, a megyei önkormányzat egykori alelnöke, volt MSZP-s parlamenti képviselő.
A politikust augusztus 16-án bűnpártolás gyanújával gyanúsítottként hallgatta ki a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, de Tóth József nem tett vallomást és panaszt tett a meggyanúsítás ellen, panaszát azonban a vádhatóság elutasította.
Az ügy lényege röviden: 2005 februárjában Tóth Józsefnek a megyei közgyűlés alelnökeként tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek, ezért ezekről feljegyzésben tájékoztatta a megyei közgyűlés vezetését. Személyesen is tárgyalt a kht. illetékeseivel, akik közül egyikük titokban hangfelvételt készített a beszélgetésről. Ebből kiderült: Tóth József indulatosan kérdőre vonta az elkövetőket, s javasolta, hogy amit papíron lehetséges elrendezni, azt rendezzék el esetleges visszadátumozással is, de hozzátette, hogy a történtekről tájékoztatni fogja a megye vezetését.
A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték - több esetben már jogerős ítéletek is születtek -, de az eljárás során az elmúlt években Tóth Józsefet mindvégig tanúként hallgatták ki. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a múlt hónapban eljárást indított Tóth József ellen bűnpártolás gyanújával, a vádhatóság szerint ugyanis a politikusnak annak idején kötelessége lett volna büntető-feljelentést tenni az ügyben.
- Nevetséges, amivel az ügyészség próbálkozik, mert a védencem semmilyen bűncselekményt nem követett el - mondta sajtótájékoztatóján Helmeczy László, a polgármester ügyvédje.
Hozzátette: érthetetlen, hogy az ügyészségnek miért öt és fél évvel a bűncselekmény után után jut eszébe, hogy eljárást indítson a volt megyei alelnök ellen. Helmeczy szerint az nem indok, hogy Tóth József pár hónapja már nem parlamenti képviselő, s így már nem védi mentelmi jog. Mert - mint fogalmazott - koárbban már megtehette volna a vádhatóság, hogy kéri a parlamenttől Tóth József mentelmi jogának felfüggesztését, ez azonban nem történt meg. A védő elmondta: Tóth József a tudomására jutott bűncselekményeket, visszáságokat nem kívánta elkendőzni, hiszen ezekről írásban tájékoztatta a megye vezetését, és ez a dokumentum a hatóságok előtt évek óta ismert.
Arra a kérdésünkre, miszerint a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek mi a véleménye arról, hogy Tóth József és Helmeczy László szerint a szocialista politikus meggyanúsításának hátterében politikai okok állnak, Jónáné Pocsai Edit, a vádhatóság szóvivője azt válaszolta: nem kívánják kommentálni a sajtótájékoztatón elhangzottakat. | Belföld: Bűnpártolással gyanúsítják Polgár szocialista polgármesterét | A vádhatóság gyanúsítottként hallgatta ki Tóth Józsefet, Polgár szocialista polgármesterét, aki szerint politikai boszorkányüldözés folyik ellene. Az ügyészség nem kommentálta a politikus állítását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ugyeszsegi_eljaras_politikai_megrendelesre_-795531 | 2010-09-03 10:36:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Már csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatalos pecsétje hiányzik a Városháza Fórum tervlapjairól, de úgy tűnik, az építési engedély kiadására már nincs is szükség. Hiába költöttek 811 millió forintot a Városháza Fórum beruházásának előkészítésére, a helyzet jelen állása szerint nem lesz belőle semmi. A fővárosi önkormányzat 2017-ig mutató költségvetési koncepciójában egyetlen forint sem szerepel ezen a soron. A Városháza felújítására viszont 231,4 milliót irányoztak elő.
Az egykori Károly körúti bazársor mögötti, a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi épületét, a Városháza parkot, aMerlin Színházat, a Belvárosi Tűzőrséget is magába foglaló, 40 ezer négyzetméteres tömb beépítésére 2008 áprilisában írt épí tészeti tervpályázatot a főváros. A tendert Erick van Egeraat nyerte meg három különböző funkciót – kultúra, kereskedelem és közigazgatás – összeolvasztó tervével. A 118 ezer négyzetméter bruttó alapterületű épületegyüttesből 40 ezer négyzetméter épült volna újonnan. Az üzleteket, kávéházakat és éttermeket befogadó földszint fölött a városházi irodák, dizájnhotel és egy multifunkcionális színház kapott volna helyett. Ehhez toldottak hozzá később egy 65 méteres kilátótornyot.
A komplexum megvalósítását kezdetektől egy széles pénzügyi alapokkal rendelkező befektetői csoport bevonásával képzelték el a városvezetők. (Az ingatlan fővárosi tulajdonban maradt volna, a beruházó hosszú távú használati jogáért cserébe.) A befektetői pályázatot azonban nem írták ki.
A beruházással kapcsolatban kötött szerződések összértéke meghaladja a 811 millió forintot. A legjelentősebb tétel a tervezési szerződés volt – 416 millió – míg például pénzügyi és jogi tanácsadásra 115 milliót, fedezetkezelésre 55 milliót, technikai közreműködésre 1,8, míg a tervpályázat előkészítésére több mint hatmilliót fizettek ki. Mindez eltörpül a beruházás 42 milliárd forintra rúgó összköltsége mellett.
A projektet elindító Demszky Gábor korábbi főpolgármester, illetve helyettese, Ikvai-Szabó Imre a választások előtt többször is hangsúlyozta, hogy egy jól előkészített projektet hagynak a leendő városvezetőkre, de nem kívánnak helyettük dönteni.
A Fidesz választási győzelme után nem sokáig volt kérdéses a beruházás sorsa.Fellegi Tamás fejlesztési miniszter ugyanis már a nyáron bejelentette: felülvizsgálják a nagyprojekteket. Nem tudni, hogy a Városháza Fórum végül bekerült-e a vizsgált beruházások közé, s ha igen, mire jutottak a minisztérium illetékesei. Nagy ellenállásra mindenesetre aligha kellett volna számítaniuk a projekt törlésekor. Tarlós István főpolgármester már a választások előtt sem titkolta ellenérzését a tervvel kapcsolatban. Lapunknak adott interjújában kijelentette: „ha rajtam múlik, nem épül meg a Városháza Fórum. Nem kell mindig, mindent beépíteni. A projekt szerepel az újratárgyalandó beruházások listáján. Úgy vélem, egy valódi közpark a város közepén sokkal hasznosabb egy mégoly látványos épületnél. Ráadásul ez már az első ciklusban elkészülhetne”.
S mennyivel olcsóbb lenne! Ez a tény pedig egy megszorításokkal gúzsba kötött költségvetés készítésekor mindent felülíró szempontnak bizonyult. | Belföld: Városháza Fórum törölve, nyolcszázmillió elhajítva | Az építési engedély kiadása előtti pillanatban fújja le a Városháza Fórum beruházást a fideszes városvezetés. A projekt törlésével kárba ment az előkészítésre költött több mint nyolcszázmillió. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110108-varoshaza_forum_torolve-939631 | 2011-01-08 16:35:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ilyen ingyenebéd sosincs ingyen. Addig nincs más, amíg az ünnepi beszéd el nem fogy. Hanem az most gyorsan elfogyott, mert négy évvel ezelőtt - a magyar demokrácia tojáskorszakának hajnalán - nem tudta még szónok és szónokvédő, hogyan jártassa száját és esernyőjét tojás, kő- és krumplizáporban. A tojást és a krumplit a MIÉP, a többi eleséget a rózsadombi Mágnáskert étterem szállította, kő és pofon helyben termett. "Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet" - csupán ezt a Deák-idézetet ajánlotta a miniszterelnök a reá célzó, de a frissen felújított Deák-emlékház falát találó árpádsávos népi véleménynyilvánítók figyelmébe, és azután rögvest besurrant a házba. Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban (2003. október 19.) nagyon megértette ugyan a véleményüket radikálisan kifejtő emberek elkeseredettségét, de mégis úgy vélte, nem helyeselhető az eljárásuk: "a demokráciának talán a szíve közepe a szólásszabadság. Sőt, hogyha a miniszterelnök úr mondani akar valamit az embereknek, akkor az a helyes, ha elmondhatja, mert szólásszabadság van. Az a miniszterelnökre is vonatkozik. Másfelől pedig az embereknek joguk van elmondani a véleményüket, és a miniszterelnök úr helyesen teszi, ha meghallgatja, amit neki szánnak. Az a fontos, hogy ez ne egyszerre történjen, hanem egymás után. És ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek." A miniszterelnök nem is szakította félbe a magyar igazság és élet harcosait, amikor a neki szánt vélemények ("románbérenc, hazaáruló, gyilkos" stb.) elhangzottak, de kétségtelen, hogy udvariatlanul a mikrofon elé lépett, mielőtt elfogyott volna a tojás, a kő és a krumpli.
A helybeliek egy része verbálisan ("Ezért dolgoztunk ennyit, hogy ez a szemét csőcselék tönkretegye?"), más része tettlegesen fejezte ki ellenérzéseit a fővárosból lelátogató néppel szemben. A Hetek tudósítója "jól megérdemelt pofonokról" írt, mintha létezne jogállamban jól megérdemelt pofon azon kívül, ami önvédelemből keveredik le. (Szobota Zoltán: Akasztanának a MIÉP-esek, 2003. október 24.)
"A világon mindenütt dobálnak meg, fütyülnek ki miniszterelnököket, politikusokat. De talán csak Magyarországon természetes, ha a kormányfő csak a hátsó kapun mer belépni egy vidéki kultúrházba.... És a miniszterelnökbe bele tudja fojtani a szót egy maréknyi hangoskodó." Így vélekedett Dobszay János (HVG, 2003. október 25.), és vele együtt sokan tartottak attól, hogy ami Söjtörön elkezdődött, az majd október 23-án Pesten folytatódik. De nem. A biztonsági emberek bátran megvédték Medgyessy Péter koszorúját, melyet az éj leple alatt vitt ki a 301-es parcellához - ma sem tudjuk, kicsoda. Tamás Gáspár Miklós csodát látott: "Orbán Viktor, a magyarországi jobboldal vezetője kiadta a parancsot embereinek: az idén nem szabad megzavarniuk a balközép erők október 23-ai összejövetelét. És láss csodát: nem zavarták meg őket." (Magyar Hírlap, 2003. október 27.)
Már a halottak napja is elmúlt, amikor kitört az ebédbotrány. Gál J. Zoltán kormányszóvivő első nyilatkozata szerint bár valóban Budapestről kellett szállítani az ebédet, mert a helyi és közeli vendéglősök nem bírtak volna méltóképp betömni közel száz igényesen ünneplő szájat, de a menü így is fölöttébb olcsó volt. Később kiderült, hogy helyi vállalkozó is akadt volna, s az ebéd árát is elszámolta a szóvivő egy nullával. Végül is fejenként kb. nyolcezer, összesen 735 ezer forintba fájt a söjtöri ebéd. A kormány nyomban kijelentette, hogy szégyelli magát emiatt, és a táplálásukért felelős referens, aki a hibát elkövette, majd megkapja, ami jár neki. Kovács László pártelnök útmutató szavainak köszönhetően azóta minden ilyen referens tudja, mi dukál a kormánynak és vendégeinek ünnepi alkalmakkor: "két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna".
A Fidesz és Suchman Tamás tavasz óta hevesen ellenezte a Postabank privatizációját. De hiába. A Figyelő megdicsérte a kormányt, pedig nem szokta: "legújabb kori gazdaságtörténetünkben szokatlan módon betartották az eladás májusban meghirdetett menetrendjét. Ígéretükhöz híven biztosították az átláthatóságot is: nyilvánosságra hozták a szereplők névsorát, a pályázati árakat... ahhoz is tartották magukat, hogy a győztes társaság kiválasztásában az ajánlati árak nyomják majd a legtöbbet a latban... Tiszta versenyben, 101 milliárd forintos, a hazai bankprivatizációk sorában rekordmagasságúnak számító ajánlatával győzött az osztrák Erste Bank." (Figyelő, 2003. október 2.) A Magyar Nemzet szerint olcsón kótyavetyélték el a bankot. Varga Mihály az Országgyűlésben fejszámolásra buzdította a privatizációval dicsekvő pénzügyminisztert: "Az adófizetőknek 153 milliárd forintjába került, hogy a Postabank ne menjen csődbe, ne kelljen bezárni. Most 100 milliárd forintért sikerült eladni. Ha a miniszter úr jól számol fejben, ennek a végösszege még mindig az adófizetők rovására valósult meg." Kuncze Gábor válaszolt neki: "Itt már elhangzott, hogy a Postabanknak valóban van története, ilyen a 150 milliárdos konszolidáció, amellyel kapcsolatban tényleg vannak még elszámolnivalók. Arra meg hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, jelesül például Varga Mihályt, hogy ők el akarták adni mintegy 30 milliárd forintért - csak nem jött be ilyen ajánlat, és ezért nem adták el -, versenytárgyalás és pályázat nélkül természetesen, ahogy önök már csak szokták, mutyiban." Azóta sem tudjuk, hogy az Orbán-kormány alatt elköltött 150 milliárdból mennyi kellett valóban a Postabank konszolidálására, s mennyit loptak el a konszolidálás ürügyén, de az biztos, hogy ha az Orbán-kormánynak sikerült volna 30 milliárdért rásózni a Postabankot az OTP-re, akkor éppen 70 milliárddal lettek volna (még) szegényebbek az adófizetők. Ennyiből pedig bőven kijön minden nagykorú magyar állampolgár számára egy-egy söjtöri ebéd.
De ezt az ebédet persze semmiképp sem lehet leenni, mert elviszi egyszer a hitelező, s még egyszer a korrupció: "Az állami megrendelés drága az adófizetőnek. (...) Tegyük fel, hogy a borsos ár csak a közbeszerzéseket érinti, évente 800 milliárd forintot. Tegyük fel, hogy ennek a fele tiszta üzlet, a másik felében a szállítók bevételeik 10-20 százalékát áldozzák azért, hogy elnyerjék a megbízást. Az igencsak óvatos becslés 40-80 milliárdos járadékot mutat: évenként elajándékozunk egy Postabankot közpénzből. De ez még nem minden. (...) A gyakorlat célja ugyanis a verseny korlátozása. A drágább ajánlat nyer, azaz a szállítási lehetőség a szokásosnál magasabb profitot hoz. A számok és a szóbeszéd alapján megint csak nem merész feltételezés, hogy 20-30 százalékkal többet. Ez a kiindulópontnak vett 400 milliárdra számítva 80-120 milliárd forint. A túlköltés így elérheti a 200 milliárd forintot minden évben." (Voszka Éva: Egyszerű osztás. Népszabadság, 2003. október 4.) Az annyi mint 25 millió söjtöri ebéd. Szerényebben: az egész kibővített Európai Uniót meghívhatnánk ennyiből két-két pár virslire.
A Kulcsár-ügy földerítésébe beleavatkoztak a svábbogarak. A rendőrség által fogva tartott Rejtő E. Tibort, a K & H Bank lemondott vezérigazgatóját, aki Kulcsár feljegyzései szerint a bróker bűntársa volt, a Fővárosi Főügyészség minden addigi szokással szakítva előzetes értesítés nélkül elvitte a rendőrségről éppen akkor, amikor a rendőrség az ügyészséggel közösen kidolgozott nyomozati terv szerint éppen kihallgatta volna őt. Vissza se adták. A rendőrség tudta nélkül hallgatták ki őt a kiemelt ügyek osztályán, ahol az Orbán-Torgyán- rezsim csontvázai visszaborultak a szekrénybe. A rendőrségnek még a jegyzőkönyvet sem mutatták meg. Rejtőhöz kapcsolódtak az ellenzéki politikusok számára kellemetlen passzusok Kulcsár Attila 14 pontos feljegyzésében (melynek kormánypárti politikusokra vonatkozó részeit az ellenzék politikusai és sajtója az igazság forrásaként kezelték). Kulcsár szerint Rejtő az Orbán-kormány idején "50 millió forintot fizetett ki Pintér Sándor volt belügyminiszternek egy 'közvetítőn' keresztül, hogy a rendőrségen 'elsimítsák' a büntetőügyével kapcsolatos feljelentést", és ezt a pénzt Kulcsár biztosította. 2001-ben folyt nyomozás Rejtő ellen egy Tasnádi Péterhez kapcsolódó pénzmosási ügyben. Ekkor több hónapra el is tűnt a bankból. Kulcsár szerint "Rejtő Kövér László, Kövér Szilárd és Szász Károly utasítására mondott fel Draskovics Tibornak", aki az Orbán-kormány idején a helyettese volt a banknál.
Másfél hetes hallgatás után födte föl az illetékes ügyész, miért is kellett oly hirtelen eltávolítaniuk Rejtőt a rendőrség őrizetéből. A svábbogarak miatt, akikkel a bankár képtelen volt tovább együtt élni, noha addig a fogvatartóinak nem panaszkodott rájuk. Az ilyen panaszokat az ügyészség mindig a helyszínen szokta kivizsgálni, hiszen ott tartózkodnak a bogarak, de ezúttal kivételt tettek. Rejtő ügyvédje bejelentette, hogy védence kizárólag az ügyészségnek szeretne vallani. Ugyanezt jelezte a szír pénzváltó ügyvédje is, és úgyszintén ehhez ragaszkodott Kulcsár bizalmasa és asszisztense, Pinizsi Hajnalka, akinek korábban tett vallomását megjelentette a Magyar Nemzet és föltette honlapjára a Fidesz.
Közben pedig a kiadatására várakozó Kulcsár Attila Bécsben unatkozott. Hiába szerették volna kihallgatni őt a rendőrségi nyomozók, az ügyészség ezt nem engedélyezte. Nyolc hónappal később pedig ez a cím ugrott a Magyar Nemzet online látogatóinak szeme elé: "Ma tesz vallomást Kulcsár Attila. Az exbróker megkerüli a rendőrséget: az ügyészségen töri meg hosszú hallgatását" (2004. június 2.).
Salgó László országos rendőrfőkapitány leszögezte, hogy a (Polt Péter vezette) ügyészség eljárása törvényes ugyan, de nem helyes: "Ha valamilyen lépésre nincs nyilvánvaló magyarázat, az szerinte könynyen a bizalom megingásához vezethet. Hasonló következményekkel járhat az is, ha a gyanúsított maga választhatja meg, hogy hol, mikor és kinek kíván vallomást tenni, ráadásul ez a 'kívánságműsor' a rendőrség jól felépített nyomozási taktikájának érvényesülését veszélyezteti." (Népszabadság, 2003. október 29.) A nyomozási stratégiák és ellenstratégiák harcából jött ki végül évekkel később az a vádirat, amelybe egy kőbányai önkormányzati képviselő kivételével egyetlen politikusnak sem sikerült bekerülnie.
Sikerült viszont Forró Tamásnak, akinek a helyzete a Kulcsár-ügyre való tekintettel ekkor vált tarthatatlanná a Nap-kelténél. Kovács Zoltán pedig nem értette, hogy lehetett tartható egészen odáig. "Nem értem, és soha nem fogom megérteni, miként lehet az, hogy délelőtt üzletet köt, céget gründol, majd este vagy másnap reggel szemrebbenés nélkül leül az üzlettársával, vagy annak ellenlábasával, és akkor már mint független riporter teszi föl a kérdéseit. Valódi újságíró ilyen helyzetbe egy pillanatra sem kerülhet..." Kovács fölidézi Forró riportertársának, Havas Henriknek a nyilatkozatát: ťMunkánk során mindenkivel találkoztunk, aki számított, és ezeket a kapcsolatokat lehetett kamatoztatni az üzleti életben is.Ť (...) hirtelen elképzelem, hogy mondjuk a New York Timesban valaki arról kezd mesélni, hogy most járt Bill Gatesnél, nyélbe ütöttek egy interjút, és akkor holnaptól kamatoztatni kezd. (...) Könnyű megtippelni: azt az embert még abban a percben kirúgják. Ezzel szemben nálunk ezt média szakon oktatják." (Kovács Zoltán: Lopzárta. Élet és Irodalom, 2003. október 24.)
És akkor a Forró III/III-as munkadoszsziéjáról még nem is tudtunk semmit.
Szeptember utolsó hetében Medgyessy Péter informálisan elbeszélgetett az állami televízió vezetőivel, és megbírálta a hírműsorokat. Néhány nap múlva kirúgták a Híradó főszerkesztőjét, Merényi Miklóst. Közös megegyezéssel rúgták ki, választhatott, botrányt csinál a sajtóban, vagy karriert a kormányban. Választott. A Népszabadság publicistája a kormányfő eljárását jogsértőnek és etikátlannak minősítette. (Seres László: A pártatlanság vélelme, 2003. október 8.) Bolgár György is eltemette a független közszolgálattal kapcsolatos reményeit: "Most, hogy menesztették a közszolgálati televízió főszerkesztőjét, megint rá kellett jönnöm, hogy nincs remény. (...) A média totálisan ki van szolgáltatva a politikának. (...) nincs a mindenkori kormánytól független pénz a működéshez, ezért mindig a kormány kedvében kell járni. (...) Ha nincs garantált pénz és garantált (beleszólásmentes) biztonság, akkor garantáltan nem lesz becsületes tájékoztatás sem." (Bolgár György: A média reménytelensége. Népszava, 2003. október 10.)
"Rohadt állat, bassz meg úgy, ahogy a szeretődet, mondta már-már simogatóan" egy megerőszakolásába éppen beletörődő hölgy a fent idézett Bolgár György Vágy című művében. Kitört a vita, vezethet-e politikai műsorokat valaki az egyik énjével, miközben a másikkal falloszcentrikus műveket alkot. Az alkotót a közszolgálati rádióból nem tudták elűzni, mert onnan már (bármiféle összeférhetetlenségtől függet-lenül) korábban kitették. Most az ATV újságíróklubjából is kiejtették, de a Klubrádióban bennhagyták. Bolgár a közszolgálati rádióban úgy vezetett hiteles pártatlanságot igénylő betelefonálós műsorokat hosszú évekig, hogy közben folyamatosan és szenvedélyesen állást foglalt politikailag az írott sajtóban. És azok túlnyomó része, akiknek ezek az állásfoglalások nem voltak ellenszenvesek, a szakmán belül is, kívül is úgy gondolta, hogy ez így rendben van. És ameddig a legnyilvánvalóbb összeférhetetlenség sem nyilvánvaló, addig a nem nyilvánvalóakkal nem is érdemes foglalkozni. | Archívum: A múlt köde | Söjtör 2003 októberéig arról volt nevezetes, hogy ott született Deák Ferenc, azóta meg arról, hogy ott ebédelt a Medgyessy-kormány. Mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét, fokhagymás, parajjal tekert harcsalevest, magyaros erdeigomba-levest (benne kakukkfüves vadhúsgombóccal), házias borjúsültet (körülötte pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával), Rigó Jancsit, gesztenyekupolát és tokajis mazsolával töltött diós holdacskát. Ennyi emésztenivalót adott a haza bölcse kétszázadik születésnapján a kormánynak és vendégeinek. Akik mindenesetre könnyebben emésztettek, mint az adófizetők. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-469309-271907 | 2007-10-28 14:02:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Háromra nőtt a Simon-ügy gyanúsítottjainak száma, miután a Központi Nyomozó Főügyészség a mandátumáról lemondott volt szocialista képviselő ellen adócsalás, magánokirat-hamisítás és közokirattal visszaélés bűntette miatt folyó eljáráshoz egyesített más, korábban a rendőrségen indult nyomozásokat. A Népszabadság érdeklődésére Nagy Andrea a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulta el, hogy kik az új gyanúsítottak, csak annyit mondott, hogy őket még a velük szemben korábban eljáró nyomozó hatóság gyanúsította meg.
Az egyre szövevényesebb ügyről eddig kiszivárgott információk alapján – hogy a Panamában csalással és okirat-hamisítással gyanúsított Welsz Tamás érdi házában nemrég házkutatás volt, s egyebek között találtak egy széfet, amely a nyomozó hatóság szerint Simon Gáboré lehetett –, valószínűsíthető, hogy a két új gyanúsított Welsz és az ő barátnője, vagy egy másik segítője lehetnek. Emlékeztetőül: Welsz házából került elő az a Simon fényképével Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevél is, amellyel – az ügyészségi gyanúsítás szerint – Simon kérésére egy ismerőse bankszámlát nyitott egy hazai bankban. A számlán később több tízmillió forintot helyeztek el.
A Népszabadság információja szerint Welszt – aki egy időben a Sólyom Airways megmentőjének szerepében tetszelgett – az elmúlt években többen feljelentették Magyarországon. A legtöbben bissau-guineai diplomataként ismerték, bár nem volt az, csak üzletelt az állami korrupciójáról elhíresült ország papírjaival; útlevelekkel, forgalmi engedélyekkel és rendszámtáblákkal. Olyan honfitársaink vásároltak tőle, akik offshore paradicsomok helyett itthon akarták elrejteni adózatlan vagyonukat a hatóságok elől, vagy éppen a büntetés kockázata nélkül akartak gyorsan hajtani, ingyen parkolni, vagy „csak" nem akartak súlyadót fizetni.
Ügyfeleinek többsége vállalkozó volt, de akadt köztük világhírű hegedűművész is, akinek egy korábbi nyilatkozata szerint azért volt szüksége Magyarországon bissau-guineai rendszámra a Nissan sportautójára, hogy könnyebben támogathassa az éhező afrikai gyerekeket. Forrásaink szerint azonban Welsz nemcsak bissau-guineai, hanem például guineai útlevéllel is üzletelt.
Ismerői szerint félezernél is több afrikai útlevelet dobhatott piacra, amelyeket új tulajdonosaik kevés kivételtől eltekintve adózatlan jövedelmük eltüntetéséhez használtak. Bankszámlát nyitottak vele, ahogy a gyanúsítás szerint Simon Gábor is tette ismerőse útján.
Egyik ügyfele azonban komolyan vette, hogy a pénzéért jogszerűen kaphat guineai úti okmányt, majd amikor egy banki művelethez használni akarta a saját adataival kitöltött útlevelet, közölték vele, hogy az hamis. Annyira felháborodott a történteken, hogy feljelentést tett a rendőrségen. Érdeklődésünkre a rendőrség tagadta, hogy Welsz ellen eljárás indult volna.
Hogy mit csinált a rendőrség a feljelentésekkel, nem tudni. Azt sem, hogy miért nem szúrt szemet senkinek (a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény értelmében a gyanús tranzakciók bejelentésére kötelezett bankoknak sem) mintegy 500 magyar vállalkozó hamis afrikai útlevele. A sors fintora, hogy Welsz ellen épp a panamázás névadója, a Panamai Köztársaság adott ki elfogatóparancsot, mert „lenyúlta" magyar üzletemberek ottani offshore cégeit.
A Panamai Körzeti Ügyészség 2013. október 3-án csalás és közokirat-hamisítás miatt kiadott nemzetközi elfogatóparancsa alapján a magyar rendőrség november 18-án Érden elfogta Welsz Tamást és barátnőjét, H. Andreát. Négy nappal később a Fővárosi Törvényszék mindkettőjüket szabadlábra helyezte, miután megállapította: kiadatásuk feltételei nem állnak fenn. Magyarország és Panama között nincs kiadatási egyezmény, így a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló szabályozás és az államok közötti viszonosság az irányadó a konkrét esetben – mutatott rá a bíróság. Így viszont csak akkor lett volna lehetőség a kiadatási kérelem teljesítésére, ha a kikért személyek a magyaron kívül más ország állampolgárai is lennének, és nem lenne magyarországi állandó tartózkodási helyük.
Mindez egy héttel azután történt, hogy az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás elleni információs szolgálatának feljelentése alapján megkezdte a vizsgálódását a Simon-ügyben. Az ügyészségnek, mint megtudtuk, akkor még nem voltak ismeretei Simon és Welsz kapcsolatáról. | Belföld: Simon-ügy: két újabb gyanúsított | Nem csak Simon Gábor használt bissau-guineai útlevelet, Welsz Tamás legalább 500 magyarnak szerzett okmányokat különböző csalásokhoz, ügyeskedéshez. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-simon-ugy-es-az-500-magyar-afrikai-utlevele-1450033 | 2014-03-13 23:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magyar szerint a kiszivárgott hangfelvételek manipuláltak és több időpontból vágták őket össze. Hangsúlyozta, hogy bizonyos idézetek el sem hangzottak. Úgy véli, a kormány célja, hogy elterelje a figyelmet az egészségügy, a közlekedés, és a gazdaság problémáiról.
Kapcsolódó: Anyázva szidja az újságírókat Magyar Péter az újabb kiszivárgott hangfelvételeken
A politikus bírálta a független sajtót, amiért állítása szerint forráskritika nélkül közöl manipulált, bűncselekményekkel megszerzett anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a sajtó nem foglalkozik a Tisza Párt által közzétett közleményekkel, például az élelmiszerárakról és a minimálbérről szóló elemzésével, amelyet állítása szerint egymillió ember látott a Facebook-oldalán.
Magyar úgy véli, hogy az ügy a Watergate-botrány szintjén van, és minden uniós országban bukást eredményezne a kormánynak. Egy kémtollat is bemutatott, amelyet állítása szerint a párt egyik irodájában találtak.
A Tisza Párt szerdán induló országjárásáról is szó esett. Magyar kiemelte, hogy rendezvényeiket előre bejelentik, szemben a Fidesz gyakorlatával. Nehézségeikről is beszélt, például hogy több helyszínt nem adnak ki számukra bérbe.
A politikus terveikről is beszámolt, beleértve a "Magyarok Hangja" nevű platform elindítását, amely a társadalmi párbeszédet hivatott elősegíteni öt kiemelt területen: egészségügy, közlekedés, családok, gyermekek, és gyermekvédelem.
A Pegasus-ügyről és a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit szerepéről is nyilatkozott, aki szerinte többször kifogásolta a lehallgatások indoklását, mielőtt elvették volna tőle az ehhez kapcsolódó hatásköröket.
Magyar Péter azzal zárta, hogy a független sajtó szerinte Rogán Antal érdekében jár el, és ha a kormánypárti politikusokat hallgatnák le, akkor még súlyosabb kijelentések kerülnének napvilágra. | Reagált Magyar Péter az újabb hangfelvételekre, majd kérdőre vonta a független sajtót | Pénteken újabb hangfelvétel került nyilvánosságra Magyar Péterről, a Tisza Párt elnökéről, amelyen élesen bírálta a sajtót és az újságírókat, többek között kijelentve: „pont leszarom a médiát, a sok köcsögöt, úgy ahogy van”. A hétfői sajtótájékoztatón azonban Magyar más hangnemet ütött meg, amikor a „sajtó munkatársait szeretettel és tisztelettel” köszöntötte, és a történteket a „Tónika Show” egy újabb epizódjának nevezte. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/reagalt-magyar-peter-az-ujabb-hangfelvetelekre-majd-kerdre-vonta-a-fuggetlen-sajtot/530354 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A palesztin vezető elfogása melletti indokok között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények parancsba adása és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
A határozat szerint Mohammed Diab Ibrahim al-Maszrit büntetőjogi felelősség terheli a 2023. október 7-én, Izrael ellen elkövetett terrortámadásért. Mindez magában foglalja az izraeli katonai és polgári objektumok elleni támadásokat, valamint az izraeli polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket. Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri az Ezzedin al-Kasszám Brigádok parancsnokaként rendelte el a bűncselekményeket, ezért az október 7-i művelet előtti, alatti és utáni tettei révén felelős e bűncselekmények elkövetéséért, illetve beosztottjainak bűnös magatartásáért - tették hozzá.
International Criminal Court (ICC) issues arrest warrants for Israel's Prime Minister Benjamin Netanyahu, Yoav Gallant, former Israeli Minister of Defence and al-Qassam brigades commander Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri. pic.twitter.com/rAhsdZIzLA
Emlékeztettek: Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze eredetileg az október 7-i terrortámadás három felelőse ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását - tájékoztattak.
Korábban az ICC Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök , valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen is elfogatóparancsot adott ki emberiesség elleni és háborús bűncselekmények címén. | Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Hamász-vezér ellen | A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával - tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/elfogatoparancs-nemzetkozi-buntetobirosag-hamasz-parancsnok | null | true | null | null | Origo |
Nyolc év börtönt kapott Hágában Pavle Strugar volt szerb tábornok Dubrovnik 1991-es szétlövetéséért. Az ügyészség a genfi konvenció megsértése és gyilkosságok miatt kért rá büntetést.
Kulcsár Attilát első fokon nyolc évre ítélték. A nevével fémjelzett brókerbotrányban az összes veszteség megközelíti a 46 milliárd forintot.
A Zuschlag Jánosra szerdán első fokon kirótt nyolc és fél éves börtönbüntetés tehát különösen súlyos. Egy város szétlövetéséért vagy egy bank szisztematikus kifosztásáért kevesebbet adnak. Gyerekek megerőszakolásáért ennyit.
A 32 éves vádlott évek óta simliskedett, amikor az ügyészség megfogta. Csapatot szervezett arra, hogy állami pénzeket hívjanak le álalapítványokon, egyesületeken keresztül, amely összegeket nagyobbrészt baloldalinak nevezett ifjúsági rendezvényekre fordították. Aligha a globalizáció és a szolidaritás értéke közötti konfliktusmező szellemi tisztogatása volt ott a program. Elvertek így sok millió forintot, amelynek nagyobb részét Zuschlag megtérítette. A jog szerint mindez maffiabűnözés, és aszerint is járt el a bíróság. A gengsztervilág szupernehézsúlyú profijaira rendelt eszközökkel támadtak politikai nyikhajokra, ahogy ezekben a körökben nevezték őket: a csokitolvajokra. Zuschlagot másfél évig előzetesben tartották, amikor kellett, rabszíjon vezettették az ebben – és csak ebben – az összefüggésben ártalmatlannak, sőt, szánandónak feltűnő vádlottat.
Gondolhatnánk, hogy precedenst szolgáltatott a bíróság, megvédve egyszer s mindenkorra a tolvaj politikusoktól a közösséget, de még ebben az összefüggésben is csak nézünk magunk elé. Zuschlag bűnlajstromán annyi pénz van, amennyiből nem jönne ki egy békávés végkielégítés. Ott akkor mit fognak csinálni? Ideiglenesen visszaállítják a halálbüntetést? Villamos elé vetik őket?
Valami súlyos aránytalanság van itt, amit a legjobban a Zuschlag-ügy bírája érzékelhet, aki a kecskeméti maffiaperben is ítélkezett. Három és fél évvel többet szabott ki akkor a fővádlottra, mint itt, ám közben a teljes családját rendőri védelem alá kellett helyezni, mert valódi bűnözőkkel volt dolga, gengszterháborúval, bérgyilkosokkal, rengeteg fegyverrel.
A szerdai ítélet arra nagyon jó, hogy a politikusok nálunk is megértsék, nem maguk vannak, akármilyen felfoghatatlan, kívülről megítélik a dolgaikat, és nemcsak a választók. De, ha – akár a jogszabályok darabossága miatt is – mindennek bosszúíze van, azt a következtetést vonhatják le, hogy most a másik győzött, ezért legközelebb nekik kell erősebbnek lenniük. Eközben az általuk megsértett közösség igazságérzete megint csak tanácstalanul keresi a kapaszkodót. | Belföld: Ágyúval Zuschlagra | Nemrég nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte a szarvasi bíróság azt a férfit, aki többször is er | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100402-agyuval_zuschlagra-608861 | 2010-04-02 15:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Újabb hotelek kerültek az eddig a Balaton-parton terjeszkedő Rahimkulov család birtokába – tudta meg a 24.hu. Az orosz üzleti kör két négycsillagos és egy háromcsillagos szállodát szerzett meg Noszvajon és Ráckevén. Mind a három hotel Farkas József vállalkozó érdekeltségébe tartozott. Ő az az üzletember, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta.
Az adásvétel némileg meglepő, ugyanis Farkas cégei, illetve az érdekeltségébe tartozó szállodák korábban jelentős állami vagy európai uniós segítséget kaptak.
A négycsillagos noszvaji Oxigén Family & Spa Hotel például 365 milliós forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, a szálloda avatóünnepségén Semjén Zsolt mondott beszédet.
A háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel állami tulajdonú területen fekszik. Annak bérleti jogát a Népszava cikke szerint 2016-ban húsz évre kapta meg Farkas cége azután, hogy az állam 219 millióból felújította a komplexumot.
A ráckevei Duna Relax Hotelt (korábban Kék Duna Wellness Hotel) szintén részben állami támogatásból újította fel Farkas cége azután, hogy a Pest Megyei Önkormányzattól árverésen megvette a szállodát.
A két négycsillagos hotel tulajdoni lapjáról kiderült, hogy azok immár a Nádor Hotels Kft. tulajdonában vannak. A csaknem 1,2 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság végső tulajdonosai Rahimkulov Ruszlan Megdetovics és a vele állandó üzleti partnerségben mozgó Zentai Péter. Előbbi annak a Megdet Rahimkulovnak az egyik fia, akinek családi vállalkozása – a Kafijat Zrt. – az OTP Bank részvényeinek több mint hét százalékát birtokolja.
Bár a szállodák vételára nem ismert, egy időben azzal, hogy Rahimkulovék megszerezték a Nádor Hotels Kft.-t, a cég 2,5 milliárd forint hitelt vett fel az OTP Banktól.
Az állami tulajdonú területen fekvő háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel a másik két hotellel egy időben került Rahimkulovék érdekeltségébe. Annak üzemeltetését – a négycsillagos noszvaji hotellel együtt – az Eventrend-csoport végzi. Ugyanaz a cégcsoport, amelyik a budapesti Symbolt és a négycsillagos siófoki Residence Hotelt is viszi a Rahimkulov családnak.
Figyelemre méltó, hogy Siófokon a három évtizeden át a fiatalok közkedvelt szórakozóhelyét, a volt a Palace diszkót is ugyanez az orosz üzleti kör vásárolta fel. A Napi.hu korábbi cikke szerint 40 szobás luxushotelt alakítanának ki az egykori szórakozóhely területén, amelyhez a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési programból is támogatást nyertek, összesen 792 millió forintot.
A családfőt, a gazpromos múlttal rendelkező Megdet Rahimkulovot Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként emlegetik. A Portfólió korábban megírta, hogy az orosz milliárdos is szerepelt az Egyesült Államok „fekete listáján”, amely azokat az orosz politikusok és üzletemberek nevét tartalmazta, akik közel állhatnak a Kremlhez, illetve Putyinhoz. Megdet Rahimkulov a 71. azon a 96 fős listán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium állított össze az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyekről.
Egy román lap vele összefüggésben azt pedzegette, hogy Rahimkulov OTP-tulajdonrésze is szerepet játszhatott abban, hogy a román jegybank 2018-ban nem engedélyezte az OTP-nek, hogy megvásároljon egy romániai bankot.
Kiemelt kép: Oxigén Hotel Family & Spa Noszvajon, fotó: Komka Péter /MTI | Orosz üzleti kör vásárolta fel a Semjén Zsoltot vadásztató vállalkozó szállodáit | A Putyin-közeliként is emlegetett Rahimkulov család eddig a Balaton partján terjeszkedett. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/07/21/rahimkulov-orosz-uzlet-putyin-szalloda-semjen-zsolt-svedorszag-vadaszat-farkas-jozsef/ | 2020-07-21 14:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Heves ellenzéki bírálatok érték az Erzsébet híd korrózióvédelmi munkáira kiírt tendert is. Deák András azt állította: 300 millió forinttal drágább a tenderen győztes pályázat a korábbi ajánlatoknál. Az ellenzéki képviselő szerint "bevett szokás", hogy a cégek kartellekbe tömörülnek a fővárosi megbízatások elnyerésére.
Alig több mint egy éve a fővárosi közigazgatási hivatal törvényességi kifogással élt a Fővárosi Közgyűlés azon döntése ellen, amellyel közbeszerzési eljárás nélkül bízta volna meg az Enviroduna Kft.-t a budapesti csatornázási fejlesztések elvégzésével. | Archívum: Bundagyanús pályázatok | Több fővárosi közbeszerzési pályázat kapcsán is gyanús összefüggéseket, bundát emlegetett a városházi ellenzék. Legutóbb az utcabútortender kavart hullámokat: a nyertesek a fővárosi közterületeken az egységes városképbe illő utcabútorokat telepítenek, cserébe pedig ingyen hasznosíthatják az ezeken lévő reklámfelületeket. A Fidesz-MKDSZ-frakció letétbe helyezve "előre borítékolta" a feltételezett nyertes nevét. Azt hangoztatták: a tízmilliárd forintot is megmozgatni képes pályázatot "egy, legfeljebb két cégcsoportra" írták ki. Kifogásolták, hogy nem a május 1-jétől érvényes európai uniós közbeszerzési szabályok szerint zajlott a kiírás. A várost vezető koalíció ezzel szemben úgy érvelt: a gyors tenderkiírással több milliárd forint közpénz megspórolása árán válhatnak korszerűbbé a fővárosi utcabútorok. A Fővárosi Közgyűlés végül három kategóriában, három cégcsoportot nyilvánított győztesnek. A szerződést a tervezett, tavaly év végi határidőre nem sikerült megkötni. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-347131-162701 | 2005-01-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2010.03.05. 05:00
Akár tízszer többet érhet Keller László közpénzügyi államtitkár apósának sóskúti földje, miután veje lobbitevékenysége nyomán olyan törvényt fogadott el a parlament, hogy a helyi önkormányzat belterületbe vonhatta az ingatlant. A szocialista politikus közbenjárására 2005-ben az Országgyűlés ugyanis úgy módosította a Budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslatot, hogy azzal egy több mint 70 hektáros sóskúti ingatlanegyüttes építési területté való átminősítése előtt megnyílt az út.
Keller a módosító javaslat benyújtása előtt fel is szólalt a parlamentben. Reményét fejezte ki, hogy sikerül a sóskúti önkormányzat kérését a módosítással megfelelően kezelni. A politikus lobbitevékenységét Sóskút jegyzője a helyi időközi lap 2007. augusztusi számában köszönte meg, kiemelve, így lehetősége nyílt az önkormányzatnak arra, hogy a körülbelül 71 hektár nagyságú területtel bővítse a település gazdasági övezetét. Sóskút képviselő-testülete 2009. április 21-én vonta kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára belterületbe az ingatlanokat. Ezzel a több tulajdonos birtokában levő terület értéke alaposan megnövekedett, amelyhez az is hozzájárult, hogy időközben az évtizede ígérgetett Sóskút–tárnoki M7-es csomópont is teljes egészében kiépült. A változás haszonélvezője volt Csernyák József is, aki az egyik érintett terület, egy 3,4 hektáros ingatlan tulajdonosa, amely a változások után ma már akár százmillió forintot is érhet.
Az ügy pikantériája, hogy Csernyák József lánya, Krisztina Keller közpénzügyi államtitkársága idején a szocialista politikus titkárnője, majd 2004 augusztusa után személyi asszisztense volt, nem sokkal később pedig a felesége lett. Keller László úgy reagált a polgári napilapnak, hogy semmi köze az ügyhöz, amelyről többet is megtudhat a pénteki Magyar Nemzet cikkéből. | Keller közbenjárt, a család gyarapodott | Akár tízszer többet érhet Keller László közpénzügyi államtitkár apósának sóskúti földje, miután veje lobbitevékenysége nyomán olyan törvényt fogadott el a parlament, hogy a helyi önkormányzat belterületbe vonhatta az ingatlant. A szocialista politikus közbenjárására 2005-ben az Országgyűlés ugyanis úgy módosította a Budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslatot, hogy azzal egy több mint 70 hektáros sóskúti ingatlanegyüttes építési területté való átminősítése előtt megnyílt az út. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/03/keller-kozbenjart-a-csalad-gyarapodott | 2010-03-05 11:23:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miközben 2013 és 2016 júliusa között 263 ezer ember kért menedéket a magyar államtól, mindössze 1794 ember kapott menekült-, oltalmazott vagy befogadott státuszt. Ezzel egy időben egy kisvárosnyi ember, 10 702 gazdasági bevándorló szerzett tartózkodási engedélyt Magyarországon, miután a család letelepedési állampapírt vásárolt. A bevándorlók nagy többsége Kínából és Oroszországból, több százan pedig muzulmán térségből érkeztek.
Pontosabban nem is ők, hanem a közbeiktatott, nehezen beazonosítható tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek jegyzik a kötvényeket az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK).
A rendszert eleve úgy építették ki a 2012-es törvény elfogadásával, hogy a hasznot az erre specializálódott vállalkozások és a nekik dolgozó ügyvédek tehessék zsebre.
Az EU-n kívüli országok tehetős állampolgárai a következőképpen tudnak letelepedni Magyarországon. Előbb felkeresik a közvetítéssel foglalkozó társaságot, hogy befizessék a kötvény árát. Az állampapír ára kezdetben 250 ezer euró (77,5 millió forint) volt, 2015-től 300 ezer euróba (93 millió forintba) kerül. Erre még rájön a cégek által kért eljárási díj, ami 45 és 60 ezer euró (13,9–18,6 millió forint) között mozog. Ezt követően a migránsok ügyeit is intéző Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kiállítja az engedélyeket, amelyek birtokában befektethetnek, vállalkozhatnak Magyarországon, majd vízum nélkül utazhatnak, üzletelhetnek a schengeni övezetben, sőt magukkal hozhatják családjukat is.
Habony Árpád. Nagyot kaszáltak a barátok
Forrás: Mediaworks
A közvetítő nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. Ugyanis a 2012-es jogszabály külön garantálta az ötéves lejáratú kötvények kamatát, a diszkontot, ami nem lehet évi két százaléknál kevesebb. Ennek köszönhető, hogy a 315 milliárd forintnyi lejegyzés után a cégek eddig 33,6 milliárd kamatra tettek szert, amit még megfejelnek az egyszeri ügyintézési díjjal is. Ez azt jelenti, hogy kötvényenként 74–89 ezer eurót (23–27 millió forintot) keresnek a közvetítők. Öt év után a letelepedett külföldi visszakapja a pénzét, de a közvetítő néhány hét alatt keres ennyit.
Azt, hogy kik foglalkozhatnak a közvetítéssel, a parlament gazdasági bizottsága határozza meg, amelyet miniszteri kinevezéséig Rogán Antal vezetett.
Versenyeztetés nem volt, ahogy azt az egyik cég vezetője, Raj Rafael tavaly decemberben a Magyar Nemzetnek elismerte, mindössze egy e-mail cím volt megadva, ahova beküldte a jelentkezését.
2013-ban végül hét cég nyert, ezek közül egy, az Arton Capital volt budapesti, a többit adóparadicsomokban (Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus, Liechtenstein, Szingapúr) jegyezték be. A sajtó és az ellenzék méltatlankodására válaszolva Rogán többször is leszögezte, a pályázatokból ő tudja, kik a tulajdonosok, akik „jegyzett üzletemberek”, „megnyugtató nevek”. Az ÁKK honlapján elérhető dokumentumokból viszont csak az derül ki, hogy a cégeket kik képviselik, a tulajdonosi struktúra nem látszik.
Ráadásul a társaságok monopóliumot szereztek: megszabták, hogy ki melyik országban árusíthatja a kötvényeket. Aki a másik területére lép, azt a bizottság kizárja az üzletből.
Az elmúlt években három cég már el is veszítette az engedélyét. Ilyenkor a többiek járnak jól, hiszen átvehetik a kiesettek országait. Érdekes, hogy a 2014–2015-ös újraosztásból három olyan társaság került ki nyertesként, amelyeknek közvetve van némi kötődésük a miniszterelnöki főtanácsadóhoz, Rogán jó barátjához, Habony Árpádhoz.
A liechtensteini VolDanról tavasszal derítette ki a Heti Válasz, egy grúz-izraeli üzletemberpáros, Shabtai Michaeli és Michael Gagel érdekeltsége. Családtagjaik jó viszonyt ápolnak Rogán, Habony és Andy Vajna nőismerőseivel, Gagel – egy facebookos fénykép tanúsága szerint – együtt is bulizott a kommunikációs tanácsadóval. Az orosz piacon nyomuló VolDan magyarországi telefonszáma egy olyan céghez tartozik, amelynek korábbi tulajdonosai Rogán polgármestersége idején részt vettek a belvárosi ingatlanbizniszben.
A 444.hu júniusban szúrta ki, hogy
a kínai piacot uraló Hungary State Special Debt Fun (HSSDF) képviselője, Jonathan Chan helikopteres városnézést foglalt 977 ezer forintért Habonynak és barátnőjének Hongkongban.
A Népszabadság információi szerint Habony többször megfordult már a kínai városban, nemrég a kormányfő korábbi tanácsadójával – az adóhatóság szerint Habony drága életvitelét 2009-ben 20 millióval hitelező Tombor Andrással – látták együtt. A harmadik cég, az Arton foglalkoztatja a Habony-ügyeit intéző ügyvédet, Kosik Kristófot.
Az ÁKK nem hajlandó adatokat közölni arról, hogy melyik cég hány kötvényt jegyzett le, csak azt, hogy összesen mennyi állampapír fogyott. Viszont a BÁH adataival (a kérvényezők állampolgársága), az Arton 2015-ben leadott mérlegével, a cégek esetenként elejtett nyilatkozataiban szereplő számokkal összevetve kiszámítható, hogy 2013 és 2015 között az a két cég – a HSSDF és a VolDan – söpörte be a bevételek 89 százalékát, amelyek a Habonyhoz köthető személyek érdekeltségébe tartoznak.
A talpon maradt másik két társaság nem tűnik túl sikeresnek. Az Innozone-hoz tartozik Ciprus és India, de a BÁH szerint ebből a két országból csak öt ember érkezett. A Migrat Immigration képviselte országokból (Malajzia, Mongólia, Dél-Korea) júliusig egyetlen állampolgár sem kért tartózkodási engedélyt. Az ÁKK szerint idén visszaesett a kötvény iránti érdeklődés. A kormánypártok azonnal léptek:
egy törvénymódosításnak köszönhetően júliustól már nem kell fél évet várni a letelepedési engedélyre. Ez megtette a hatását: júliusban tizennégyszer több kötvényt adtak el,
mint az előző hónapban. | Nyolcvanmilliárd a Föld körül, avagy ennyit szakít Habony köre a nagy bizniszen | Hatalmas biznisz a letelepedési kötvények árusítása, amelynek fő haszonélvezői Habonyhoz köthető üzletemberek. Kiszámoltuk bevételüket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/letelepedes-kotveny-letelepedesi-kotveny-habony-arpad-uzlet-penz-1629109 | 2016-08-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A budapesti Arcadom Zrt., a szintén fővárosi Tóth T. D. Kft. és a debreceni Keviép Kft. által alkotott ATK-Debrecen Konzorciumnak május 31-én kellett volna befejeznie a debreceni 2-es villamospálya és a hozzá tartozó remízépület kivitelezését. De miután a pálya csak mintegy 23 százalékos, a remíz pedig 32-33 százalékos készültségi fokon áll, a debreceni önkormányzat június elsejével benyújtja napi 10 millió forintos kötbérigényét a konzorciummal szemben, majd – amint azt Kósa Lajos polgármester bejelentette – a nem teljesített szerződést a város felmondja, s új tendert ír ki a beruházás kivitelezésére.
A polgármester szavaira reagálva Koncz Ernő, a Demján Csoport vállalati kommunikációs igazgatója eljuttatta lapunkhoz az Arcadom közleményét, amelyben az olvasható: az együttműködés során a város „számos alkalommal módosította a kivitelezéssel kapcsolatos elvárásait, amelyek hatással voltak az eredeti határidők közös megegyezéssel történő módosítására”. Ezek közül a cég szerint kiemelkednek a tervezési hiányosságok, mivel „az eredeti tervek között több hibás volt”. A késlekedéssel kapcsolatban azt írják: lehetetlenné tette a projekt időbeni teljesítését, hogy a munkaterületet az önkormányzat jelentős késéssel adta át, s további késedelmet okozott a villamoskocsik végleges kiválasztásának elhúzódása is.
A közlemény azzal zárul, hogy az Arcadom „érthetetlennek” tartaná, ha a szerződést nem hosszabbítanák meg, a cég ugyanis „készen áll a projekt magas színvonalú megvalósítására”.
Az ügyről megszólaltattuk volna a konzorcium másik két tagját is. A Keviép vezetője, Miklóssy Ferenc azonban arra hivatkozva hárította el kérdéseinket, hogy a projektről csak az Arcadom nyilatkozhat, míg Tóth Tibor, a Tóth T. D. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre nem reagált. Úgy értesültünk, hogy a konzorcium képtelen lesz kifizetni a kötbér maximálisan 900 millió forintos összegét, a Keviép és a Tóth T. D. pedig nem is akarna fizetni az Arcadom helyett. Úgy értesültünk, hogy ha a város új közbeszerzést ír ki a megvalósításra, akkor nem kizárt, hogy az új tendert is az ATK-Debrecen konzorcium valamelyik cége nyeri meg, ugyanis az Arcadom és a Keviép állítólag újra indulni akar.
Debreceni városházi forrásaink szerint jelentősen árnyalja a képet, hogy a cívisváros vezetése állítólag megbeszéléseket folytat a Demján Csoport egyes vezetőivel azzal kapcsolatban: vajon miként lehetne a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó cégeket bevonni a hamarosan megkezdődő, mintegy 12 milliárdos stadionépítésbe.
A városban terjedő hírek szerint ugyanis Kósa Lajosék azt szeretnék, ha az új stadiont Demján-cégek építenék fel. Informátoraink szerint ez részint „kárpótlás” lenne a villamosfiaskóért, másrészt meg lehetne akadályozni a „nagy konkurens”, a Közgép szerepvállalását a stadionépítésben. | Belföld: Az Arcadom megdöbbent, de folytatni akarja | A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, budapesti székhelyű Arcadom Zrt. megdöbbenéssel értesült arról, hogy Debrecen önkormányzata a 2-es villamosvonal kivitelezésére kötött szerződés felbontására készül. A cég sajtóközleménye alapján az Arcadom még bízik benne, hogy továbbra is folytathatja a 7,5 milliárd forintos beruházást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120602-az_arcadom_megdobbent_de_folytatni_akarja-1312002 | 2012-06-02 16:44:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2010. március 22., hétfő, 07:45 Utolsó frissítés: 2010. március 23., kedd, 10:52
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol...
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol cég, a Grupo Milton beruházásában. Bár a fejlesztés eredetileg egy "golf-faluról" szólt, egy önkormányzati tervmódosításnak köszönhetően bevásárlóközpont és logisztikai raktárak is épülhetnek a korábban sport besorolású helyszínen. Mervó József, a Grupo Milton ügyvezetője korábban elmondta, cégük üzleti filozófiája, hogy a terület magánszemélyektől történő felvásárlásától az értékesítéséig menedzselik a folyamatot, utána kiszállnak a projektből.
Pirossal a pátyi golfváros helye Telki felől nézve Fotó:
A projektet ellenző helyi lakosok egy része szerint a tervmódosítás tönkreteheti a Zsámbéki-medence arculatát, elviselhetetlen forgalmat zúdít a környező településekre és Budapestre, valamint jogi szempontból is aggályos.
A beruházás ellen Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek jogainak országgyűlési biztosa, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze, Hajnóczi Péter, valamint a Lehet Más a Politika (LMP) párt is szót emelt. Az ügyben helyi népszavazást is tartottak februárban, amely érévnytelen lett. Bár a résztvevők 66 százaléka a beruházás ellen szavazott, mivel nem volt meg a szükséges 50 százalékosos részvétel, a szavazás érvénytelen maradt.
Az elkövetkezendő napokban azonban számos új fejlemény befolyásolhatja a projekt kimenetelét. Az ombudsman várhatóan ezen a héten hozza nyilvánosságra vizsgálati jelentését. Ha elmarasztaló vélemény születik a projekttel kapcsolatban, az akár már a március 24-i pátyi rendkívüli képviselő testületi ülésen szóba kerülhet. Korábban Fülöp Sándor úgy nyilatkozott, hogy a beruházás törvénysértő rendeleten alapul.
Pirossal a pátyi golfváros Páty felől nézve Fotó:
Minden jogszerű
Bognár András Páty polgármestere az Ingatlanmenedzsernek elmondta: "Ha menet közben kiderül, hogy valami törvénytelen volt, akkor 31-én nem léptetjük hatályba a rendeletet, hanem adunk még néhány hónapot az újratárgyalásra. Semmiképpen sem akarunk olyan rendeletet kierőszakolni, ami a tartalmát tekintve jogszabályba ütköző" - mondta a polgármester, aki hozzátette: jelenleg a spanyol befektető 120 hektáron rendelkezik elfogadott szabályozási tervvel a M1 autópálya mellett.
A polgármester megerősítette, hogy a jövő nemzedékek jogainak állampolgári biztosa tartalmi hibák miatt vizsgálódik. Ugyanakkor elmondta: az önkormányzat a szabályozási tervmódosítás minden dokumentumát elküldte a szakhatóságoknak, akik azokat jóváhagyták. "Úgy értelmezem tehát, hogy az ombudsman nem az önkormányzatot, hanem a szakhatóságokat vizsgálja felül ebben az értelemben. Az állami főépítész kritikái szerint lehetnek eljárásjogi hibák, amik viszont a rendelet tartalmát nem kérdőjelezik meg" - mondta lapunknak Bognár András.
Több furcsaság is akad
Kérdésünkre, miszerint megbízható-e a csalásért elítélt - és azóta a büntetett előélet hátrányai alól mentesült -, Kovács Bence János és cége, a polgármester azt válaszolta: tudomása szerint nem történt jogsértés, amikor szerződtek a céggel, egyébként meg minek a régi dolgokat bolygatni. Harmadrészt: a tervmódosítás részeként jelzálogjogot jegyeztetnek be a telekre az önkormányzat javára. "Így ha Kovács Bence János be akarna csapni, és nem építi meg az elkerülő utat, akkor életbe lép az önkormányzat jelzálogjoga" - monda Bognár András.
Szanyi Tibor (MSZP), Kovács Bence János (Grupo Milton), Vicente Cotino (Sedesa) Fotó:
Időközben - váratlan hirtelenséggel - lemondott a pátyi projektet végig ellenző Telki fideszes polgármestere, amit sokan összefüggésbe hoztak az ingatlanprojekt körüli pártpolitikai és üzleti harcokkal. A pátyi polgármester ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: szerinte Danóczy Balázs mögül valószínűleg kihátráltak azok, akik bátorították, ám többet nem árult el.
A Fidesz hallgat
Az ügyben több furcsaság is akadt. Amikor Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben fölszólalt a Parlamentben a megalomán terv ellen, – saját közlése szerint – a fölszólalás után életveszélyesen megfenyegették - írta az Index.
Gulyás akciójának köze lehet a Fideszen belüli helyi belharcokhoz, illetve a projekt párton belüli "megítélésének". Páty alpolgármestere, a fideszes Michels Gábor ugyanis magánszemélyként érintett lehet a beruházás körüli homályos ingatlanügyletekben.
Mint azt egy civil szervezet internetre feltöltött dokumentuma bizonyítja, 2008-ban Michels 87,1 milió forintért adott el - tulajdonostársával együtt - 2,5 hektár szántóföldet Kovács Bence János cégének. Michels a földet 2005-ben töredékáron vásárolta meg egy helyi paraszt bácsitól. A pátyi önkormányzat 2005-2006-ban döntött hivatalosan a golfváros projektről.
A civil szervezet szerint nyilvánvaló: a képviselő tudta, hogy az önkormányzat hamarosan átminősíti a szántóföldet, ezért olcsón megvette, majd drágán továbbadta azt, ami nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. Ráadásul az önkormányzat ezen a területen egyik területét hektáronként 667 ezer forint áron adta el akkoriban - áll a civil szervezet blogbejegyzésében. Az már csak feltevés, hogy a fideszes önkormányzati képviselő cserébe szavazatával támogatta a projektet a képviselőtestületben. A civil szervezet feljelentést is tett az ügyészségen.
Amikor a népszavazás eredménytelenül zárult, Gulyás Dénes 2010. február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit. Szerinte a fideszes képviselők "a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak", amikor engedélyezték a projektet. Ám azóta Gyulyás Dénes és a Fidesz mélyen hallgat az ügyben.
Mint azt a hvg.hu írta, a Grupo Milton vezérigazgatója Kovács Bence János többször is dicsekedett azzal, hogy mindkét politikai oldallal nagyon jó a kapcsolata. Legalábbis mindkét oldalon vannak támogatottjai, hiszen ki ne örülne például egy bőkezű szponzornak? Ismert: a Grupo Milton támogat MSZP és Fidesz prominenseihez köthető sportegyesületeket is.
A spanyol példa
A Zsámbéki medence civiljei elnevezésű csoportosulás arra hívja fel a figyelmet: a 2000-es években Spanyolországban az ingatlanfejlesztés szónak szinte szinonimájává vált a korrupció és a pénzmosás. A spanyol cégek által elkövetett ingatlanspekulációkról egy átfogó európai uniós jelentés is megemlékezik. Itt azt írják: a nagyszabású, ám üzletileg kockázatos, környezeti szempontból pedig aggályos spanyol ingatlanfejlesztések mögött kizárólag a profitmaximalizálás húzódik meg, amelyben korrupt helyi tisztviselők segédkeznek.
"Bár Spanyolországban mindent megtesznek, hogy ebből az ördögi körből kilépjenek, az érintett spanyol befektetők keletre menekülnek, és megjelentek hazánkban is: Sávolyon, Pécsen, Pátyon" - olvasható a szervezet honlapján. A Zsámbéki medence civiljei ezért március 23-ra szervez tiltakozó demostrációt a projekt ellen - a spanyol nagykövetség elé. | Ingatlan: Pátyi golfváros: gyanús fejlemények pártvonalon | Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol... | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20100321_patyi_golfvaros_fidesz_marcius_24 | 2010-03-21 18:35:00 | true | null | null | HVG |
A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit.
„A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben, mivel hivatás etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. A belső vizsgálat lezárását követően természetesen tájékoztatjuk a közvéleményt”
– közölték a Telex megkeresésére.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott.
Az ügy kulcsfiguráját, Schadl Györgyöt is sokan keresték, például azért, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, legalábbis ez derül ki az ügy közel kétezer oldalas nyomozati anyagából, amely a 444.hu birtokába került, és amiről több cikkben számolnak be a napokban. Az első ilyen cikkből az látható, hogy a jelek szerint Schadl segített is ezeknek a vizsgáknak az elintézésében, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, illetve Völner egyik rokonának is.
Mivel a nyomozati anyagokban nemcsak a pécsi egyetem szerepelt, kerestük a szegedi egyetemet és a Pázmány jogi karát is, beszámolunk róla, ha válaszolnak. | A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügyben etikai és vizsgaszabályok megsértésének gyanúja miatt | Az ügy újabb fejezetében kiderült: szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat Schadl György. Völner rokona és Rogán kabinetfőnöke is érintett lehet. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/17/pecsi-egyetem-vizsgalat-volner-ugy | 2022-01-17 08:39:00 | true | null | null | Telex |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szabadlábra helyezte Benedek Fülöp volt földművelésügyi szakállamtitkárt, akit hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással gyanúsítanak.
A Fővárosi Bíróság közlése szerint B. Fülöp előzetes letartóztatását megszüntették, a házi őrizet elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasították. A végzés jogerős.
A bíróság közlése szerint az előzetes letartóztatás meghosszabbítása (december 8.) óta a bűncselekmények köre, azok tényállása és minősítése nem változott, de a nyomozás menetében érdemi változás történt. Figyelembe véve Benedek Fülöp legutóbb tett vallomását, és a nyomozás állását, nem merült fel olyan tény, vagy adat, amely alapján a gyanúsított megpróbálná befolyásolni a nyomozás menetét. Ennek elvi lehetősége azonban továbbra is fennáll, közölték.
A bíróság álláspontja szerint a házi őrizet a bizonyítási eljárás meghiúsítására törekvés veszélyét sem kizárni, sem csökkenteni nem képes. Emiatt nem indokolt az előzetes letartóztatás megszüntetése mellett a házi őrizet elrendelése.
Benedek Fülöpöt november 4-én hallgatták ki gyanúsítottként, majd vették őrizetbe.
A gyanú szerint Benedek Fülöp 2005-2007-ben jogosulatlanul szervezett meg reprezentációs célú protokollvadászatokat, illetve 2006-ban közreműködött abban, hogy saját célra megrendelt facsemeték ellenértékét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet fiktív tanácsadói szerződések megkötésével fizesse ki.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földügyekért felelős vezérigazgató-helyetteseként vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegve, részben felbujtóként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott. | Szabadlábra helyezték Benedek Fülöpöt | Szabadlábra helyezték Benedek Fülöpöt - A volt földművelésügyi szakállamtitkárt hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással gyanúsítják. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/01/szabadlabra_helyeztek_benedek_fulopot/ | 2011-02-01 15:20:00 | true | null | null | Index |
A főváros hat zónája közül a Budai vár és a Margit-sziget a legdrágább, ezeken a területeken óránként 580 forintot kell dobni az automatába. De a többi régióban is nőnek a tarifák: a mostani 345 forintos zónában óránként 435 forintra, a korábbi 300 forintosban 365 forintra, a 265 forintos 290-re, de a legolcsóbb, külső területek 115 forintos óránkénti díja is 145 forintra emelkedik. A 220 forintos óradíj nem változik.
Egerfai József (MSZP) javaslatára az eddig P+R parkoló rendszerben működő 13. kerület rakparti részein is fizetni kell majd. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes pedig befogadta előterjesztésébe Pokorni Zoltán 12. kerületi polgármester javaslatát, hogy a városrész magasabb díjfizetési zónába kerüljön.
A rendelet szerint kibővülnek a fizetőövezetek, családonként pedig csak két kerületi parkolási engedélyt adnak ki, ebből az egyikért a teljes ár felét kell fizetni. „A koncepció bővíti és az átjárhatóság érdekében egységesíti a jelenlegi zónákat. Az eddigi 9 helyett 6 övezet lép életbe, a tarifákat pedig a 290 forintos BKV jegy árához viszonyítva állapítja meg. A változások átlagosan 27 százalékos emelést takarnak. A kerületek többsége egyetértett a díjemeléssel, sőt az V. kerület a progresszív tarifa bevezetését javasolja, amely a parkolási idővel párhuzamosan emelkedő parkolási díjat jelentene. A kijelölt övezetekkel kapcsolatban a kerületek több változtatást is szeretnének, illetve felvetődött még az is, hogy a belső kerületekben este 8 óráig tartson a parkolási díjfizetési időszak” – áll a Fővárosi Önkormányzat sajtóközleményében.
A parkolási bevételek a „fővárosi nagy kalap” helyett nyártól külön erre a célra elkülönített keretbe folynak majd. A tervek szerinti 3-5 milliárd forintot egy tíz civil szervezetet tömörítő tanács felügyeli. A pénzt P+R parkolók, kerékpárutak építésére fordítják.
„Hagyó Miklós hangsúlyozta, hogy megbízható, ésszerű és átlátható parkolási rendet szeretne a főváros, és a parkolás minden területén véget akar vetni a visszaéléseknek. Az új rendnek egyik alappillére az a Parkolásfejlesztési Alap. Az alapot a Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül különítenék el, a felhasználását pedig meghatározott célhoz kötnék, amelyre egy tanácsadó testület tenne javaslatot. A testületben a főváros és a kerületek képviseltetnék magukat” – írja a Fővárosi Önkormányzat a közleményében.
A rendelet nem okozott osztatlan sikert.
”Autósbarát parkolási rendeletet ígért - erre megszületett egy korrupcióbarát, visszaélésbarát, kifosztásbarát parkolási rendelet!” – áll az Emberibb Parkolásért Mozgalom Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek címzett nyílt levelében.
”Mielőtt parkolási díjat emelnek, mielőtt övezetet bővítenek, mielőtt parkolók ezreit megszüntetik, mielőtt BKV járatokat törölnek, illendő lenne az alternatívát megteremteni, és a P+R parkolók számát jelentősen bővíteni. Mielőtt a lakóparkok építésére engedélyt adnak, mielőtt fontos közlekedési utakat lezárnak, (Piarista köz, Pozsonyi út, Nagymező utca, Felső rakpart az MTA-nál, Szabadság tér, Nyugati téri balra kanyarodás, Opera környéke) illendő lenne a forgalom elvezetésére a közúti hálózatot fejleszteni. Talán ha ésszerűen szerveznék és bővítenék az úthálózatot, nem lennének forgalmi dugók, és szmogriadóra, behajtási díjra sem lenne szükség! Vagy talán pont ez a cél? Hogy ebből is profitáljanak?! Hogy újabb bőrt nyúzzanak le az autót munkaeszközként használókról!” – folytatódik a nyílt levél.
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy a Budapesten 14 év éve létező fizető parkolási rendszerből befolyó milliárdok továbbra is magántársaságok profitjává váljanak.
- Miközben mást se hallunk, csak hogy nincs pénz parkolóra, úthálózat-fejlesztésre. A mostani rendeletben a korábbi ígéretek ellenére sem változott semmi. Kizárólag a szigorítások valósultak meg. Ez az autósok terrorizálása és boszorkány üldözése – mondja Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke.
Legin szerint számtalan javaslatot tettek az asztalra arról, hogyan lehetne megelőzni a parkolóőrök korrupcióját és a visszaéléseket, de ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedés nem történt.
- Parkolási Alap sem garancia semmire, hisz az önkormányzatoknak tetszés szerinti összeget kötelező befizetni.
Az alelnök úgy látja: az egyeztetéseken a mesterséges dugó demagóg koncepciója mellett abszurd módon az is felmerült, az eddiginél is több parkolót szüntessenek meg, hogy az autósok mélygarázsban parkoljanak, és ne menjenek be a városba.
- Az ötlet nem rossz ötlet, csak épp a sorrend fordított: előbb szigorítanak, terrorizálnak, de nem teremtik meg a feltételeket: nincs elkerülő út, elég körgyűrű, megfelelő úthálózat. | A terror a parkolóórában lakik | Mától átlagosan 27 százalékkal kell többet fizetnünk a parkolásért Budapesten. A 290 forintos BKV jegy árhoz viszonyított áremelésről is szóló rendeletet szinte egyhangúan fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. | null | 1 | https://168.hu/itthon/a-terror-a-parkolooraban-lakik-126332 | 2009-06-02 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Parragh László kamaraelnöki regnálását számos bírálat érte, a többi között az 5 ezer forintos kötelező kamarai tagdíj kapcsán. A MKIK elnöke tagadta a kötelező kamarai tagdíj létét, szerinte ugyanis amit a vállalkozók kötelezően befizetnek, az csak tagdíjnak látszik, de valójában nem az. 2021 februárjában, az ATV Heti Napló című műsorában ezt a következőképpen magyarázta: "kötelező kamarai tagság nincs, van egy ötezer forintos regisztrációs díj, ami, ha belegondolunk, egy olyan kicsi összeg egy vállalkozás tekintetében, ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni". Parragh nem sokkal később elnézést kért azoktól, akiket ezzel a cinikus és lekezelő szöveggel megsértett.
Lukács László György, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője népszavazást kezdeményezett a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről, de mint az idén augusztusban kiderült, nem járt sikerrel: az aláírások összegyűjtésére elvileg rendelkezésre álló 120 nap a június 9-i európai parlamenti, valamint az azzal egy napon tartott önkormányzati választás miatt jelentősen lerövidült, így aztán nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást.
A kötelező kamarai díj tehát - még ha Parragh másként is nevezi - maradt. Ami azért sem lényegtelen, mert egy 2022-es adat szerint a "regisztrációs díj" bevezetése óta az országos és a területi kamarák együttesen több mint 31 milliárd forintot szedtek be belőle, a nem fizető renitensektől a hátralékokat az adóhatóság hajtja be. Hatalmas pénzről van szó, ám tegyük hozzá, szükség is van erre, mert a Parragh által idáig vezetett MKIK kiadásai szintén igen jelentősek. 2012 óta 60 millió forintot költöttek mentális tréningekre, 18 és félmilliót brazíliai repülőjegyekre, 327,5 millió forintot két médiakampányra, azaz gyakorlatilag önmaguk fényezésére. Exkluzív székházat is bérel az iparkamara, de nem kivagyiságból fizetnek a Bankcenter méregdrága irodáiért, hanem azért, mert, mint Parragh László elmondta, időnként a miniszterelnököt is fogadniuk kell. Az pedig józan paraszti ésszel is belátható, hogy Orbán Viktort nem hívhatják holmi lepusztult kalyibába.
Parraghnak szerencsére nincs szüksége arra, hogy a közösből vegyen el, van mit a tejbe aprítania. Maga dicsekedett ezzel 2017-ben, amikor a feleségét a Monetáris Tanács tagjává nevezték ki, havi hárommillió forintos fizetéssel. Akkor azt válaszolta egy őt kérdező sajtómunkásnak, hogy ez a 3 millió forint náluk csak konyhapénz, az igazi nagy pénzeket ő keresi. Arról, hogy ha ez aprópénz, mennyi az, ami nem számít annak a Parragh-családban, vagyis ő mennyit tesz be a közös kasszába, a kamarai elnök azt felelte: "nem mondok számot, mert irritáló lenne". (Azóta történt néhány változás: dr. Parragh Bianka már nem a Monetáris Tanács tagja és már nem Parragh László felesége.)
A pedagógustüntetések idején nagy felháborodást váltott ki a tanárok, és úgy általában a tisztességes emberek körében Parragh Lászlónak a Népszavában megjelent nyilatkozata, miszerint a tanároknak ott a nyári szünet, meg az is könnyebbség nekik, hogy délután 4 órakor hazamehetnek. (Ugyanebben az interjúban a tűzoltókat is megtalálta, ők szerinte a társadalmi megbecsültséggel és a munkájukkal járó adrenalin-lökettel vannak megfizetve.)
Ami a tanárokat illeti: Parragh az ATV Egyenes beszéd című műsorában osztotta meg a nyilvánossággal életének azt a korábban kevéssé publikus részletét, hogy egy időben ő is tanítani szeretett volna. Aztán a sors másfelé vezette, ami Parragh szempontjából nem feltétlenül kudarc, így legalább nem kellett röhejes jövedelemért tanárként dolgoznia. (Idézet Novák Katalin volt államfő egy korábbi nyilatkozatából).
Parragh most távozik, de emléke, valamint az általa megálmodott, regisztrációs díjnak nevezett kötelező kamarai tagdíj még itt marad velünk. | Búcsú Parragh Lászlótól | Nem Parragh napja volt a szerda: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát 25 éven át vezető Parragh Lászlónak meg kellett válnia kedvenc elfoglaltságától. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/bucsu-parragh-laszlotol/439209 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szeptemberi közgazdász vándorgyűlésének központi témáját a versenyképesség kérdései adták. Sajnálatos módon azonban a konferencia épp azoknak a területeknek a problémáira nem tudott megfelelő választ adni, amelyek alapvetően határozzák meg a versenyképességet. Ezek az oktatás, az innováció, a vállalkozások.
Számos közgazdász fejtette már ki, hogy versenyképességünk növelésének legfontosabb feltétele a közoktatás és az egészségügy rendbetétele. Ehhez képest az MKT vezetősége az elmúlt tíz év egyikében sem tartotta szükségesnek, hogy komolyabb figyelmet szenteljen az oktatás kérdéseinek, noha annak problémái nem újkeletűek.
Hasonlóképp nem tudott előremutató javaslatokkal szolgálni a tanácskozás a tragikusan gyenge magyar innováció erősítésének kérdésében. Ez nem is csoda, tekintve, hogy a kormány innovációs politikája és a területtel foglalkozó közgazdászok gondolkozásmódja az EU totálisan elhibázott, 2000-ben kelt innovációs stratégiájának koncepcióját követi. A stratégia abból a feltételezésből indul ki, hogy az uniós innovációs teljesítmény viszonylagos gyengeségének elsődleges oka a folyamat szervezetlensége, és az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ együttműködésének zökkenőmentessé tétele az innováció erősítésének kulcsa. Ez nem jött be, az Unió veszített a gazdasági és az innovációs teljesítmény terén az Egyesült Államokkal és a kelet-ázsiai gazdasági hatalmakkal folytatott versenyben. Magyarországnak hasonlóképp nem sikerült előre lépnie. Innovációs teljesítményünkkel az Unióban tartósan a 20-22. helyen állunk.
Az innováció erősítésének legfontosabb feltétele a széles, kreativitással, vállalkozószellemmel felvértezett emberi erőforrás. A kreativitás és az innováció közötti összefüggésről az Unió irányítóinak is lehet némi fogalmuk, ezért nyilváníthatták 2009-et a Kreativitás és Innováció Európai Évének. Sajnálatosan ezt a felismerést nem követték tettek az irányban, hogy az Unió országainak közoktatása egységesen alkalmassá váljon a megfelelő emberi erőforrás kinevelésére.
A kreativitás magától értetődően az alkotó tevékenység gyakorlásával fejleszthető, amelynek a mostani magyar oktatás nem biztosítja sem a kereteit, sem a személyi feltételeit. Ennek kell nagyobb teret adni nemcsak az általános, de a középiskolában is. A művészeti oktatás fejlesztésével, bővítésével egy új - tárgyakkal, szerkezetekkel, formázással, modellezéssel foglalkozó - tantárgy, a Forma és konstrukció bevezetése szolgálhatná a kreativitás általános fejlesztését a közoktatásban.
Érthetetlenül nagy teret szenteltek a közgazdász vándorgyűlés szervezői a pénzügyi kultúrával kapcsolatos kérdéskörnek, miközben egy rátermett, produktív, innovatív vállalkozói réteg kinevelésének kérdése nem kapott külön szekciót. A magyar fiatalok vállalkozói hajlandósága rendkívül alacsony. Egy jó tíz évvel ezelőtti - a kezdő vállalkozói aktivitást vizsgáló, majd ötven országra kiterjedő - felmérés rangsorában Belgiummal az utolsó helyet foglaltuk el. A helyzet azóta sem javult. A legutóbbi statisztikai adatok alapján is az látszik, hogy egyre kevesebb fiatal vállalkozik, csökken az önfoglalkoztató fiatalok száma, és a felsőoktatási hallgatók többsége sem saját cégében képzeli el a jövőjét.
A jelenlegi kormány a közgazdász vándorgyűlés szervezőihez hasonlóan a pénzügyi képzés elterjesztésétől várja a vállalkozói aktivitás növekedését. Ezt eredetileg a pénzügyi tudatosság erősítésére szánták, noha hazai és összehasonlító nemzetközi kutatások szerint a lakosság pénzügyi alapismeretei nem maradnak el a nemzetközi átlagtól. (A pénzügyi műveltség tavalyelőtti PISA mérésében sem tér el érdemben a magyar diákok átlagpontszáma a résztvevő OECD-országok 498 pontos átlagától.) A kutatási eredmények viszont azt is mutatják, hogy még a felsőfokú pénzügyi képzésben részesült magyar fiatalok is alig mernek, akarnak vállalkozni. Abszurd az a feltételezés, hogy egy lényegesen felületesebb képzés jobb eredménnyel járna.
A fiatalok vállalkozói aktivitásának növekedését a gyakorlati vállalkozói képzésben való részvételükkel lehet biztosítani - ezt uniós felmérés bizonyítja, mely szerint a résztvevők egyötöde tanulmányai befejezése után saját céget alapít. Ezt általánossá kell tenni. Amíg a közoktatás korszerűsítése, az innováció és a vállalkozói réteg erősítése megoldatlan marad, csak álmodozhatunk versenyképességünk érdemi javulásáról és a felzárkózáshoz vezető fenntartható fejlődésről. | Eltévedt vándorok | A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szeptemberi közgazdász vándorgyűlésének központi témáját a versenyképesség kérdései adták. Sajnálatos módon azonban a konferencia épp azoknak a területeknek a problémáira nem tudott megfelelő választ adni, amelyek alapvetően határozzák meg a versenyképességet. Ezek az oktatás, az innováció, a vállalkozások. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255906_eltevedt-vandorok | null | true | null | null | Népszava |
Mátis Lászlót választották Zomba új polgármesterévé, aki elhatározta, hogy tiszteletdíját teljes egészében a település javára fordítja. "Ez a közösség sokat adott nekem, így természetes számomra, hogy a tiszteletdíjamat teljes egészében Zomba javára ajánlom fel" - mondta Mátis, aki a tiszteletdíjat fejlesztésekre, szociális támogatásokra és közösségi események szervezésére kívánja felhasználni, írta meg a Teol.
A polgármester hosszú távú tervei között szerepel egy fenntartható fejlesztési rendszer kialakítása, amelynek eredményeit átláthatóan kívánja bemutatni a helyi lakosok számára. Emellett célja, hogy visszacsábítsa a fiatalokat a településre, hogy Zomba számukra is otthont nyújtson.
A helyi gazdaság támogatása szintén prioritás Mátis számára. Tervei szerint a helyi gazdákat, vállalkozókat és civil szervezeteket is támogatni kívánja, hogy "biztonságos és előre tervezhető környezetet" biztosítson számukra. Mottóját, a "Tiszta kéz, forró szív, hideg fej" irányelvet követve szeretné Zombát egy összetartó, élhető közösséggé alakítani. | Ilyen is van: nem veszi fel tiszteletdíját Zomba polgármestere, a település kapja meg | „Ez a közösség sokat adott nekem, így természetes számomra, hogy a tiszteletdíjamat teljes egészében Zomba javára ajánlom fel.” | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/ilyen-is-van-nem-veszi-fel-tiszteletdijat-zomba-polgarmestere-a-telepules-kapja-meg.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Archívum: Gyurcsány-főszerep, tokaji távollét | Tisztesség, derű és borotva: Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kiss Péter kancellária-miniszter az Apró-Gyurcsány bizottság előtt, az Élet és Irodalom vezetői az Orbán szőlőbizottság előtt feleltek a kérdésekre tegnap, a volt miniszterelnök családjához, illetve annak érdekeltségi köréhez tartozó, a parlamenti bizottság elé meghívott személyek viszont sehol. Nem mentek el. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-368187-182148 | 2005-06-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Már eleve benne van az efféle eljárásban, hogy az adott kormányzat – illetve annak bürokráciája – valamilyen nem szabályos, illegális akció, gyakorlat, jelenség fölött huny szemet, netán épp támogatja azt. Esetleg kihasználja a megszorultak nehéz helyzetét.
Honduras koppant
1997-ben hosszabb időt töltöttem Hongkongban; az apró brit gyarmat az év július 1-jével került vissza kínai fennhatóság alá, s ennek folyamatát közelről láthattam. Peking az elkövetkező 90 évre garantálta: nem bolygatja fel az ottani politikai viszonyokat, még kevésbé a tulajdoni és gazdaságiakat, sőt, inkább a maga gazdaságpolitikáját fogja úgy átalakítani, hogy az a hongkongira emlékeztessen. Ez valamilyen ki nem mondott, de egyértelmű ígéretnek számított. Ennek dacára a gazdag hongkongi kínaiak – nem voltak, s ma sincsenek kevesen – napokig sorban álltak a hondurasi képviselet előtt, mert az ország 60 ezer dollár fejében azonnali állampolgárságot adott bárkinek.
Később a riadalom alaptalannak bizonyult, Hongkong továbbra is meglehetősen szabad, s az ottani adminisztráció – Peking egyáltalán nem irreális elvárásait szem előtt tartva – önállóan szervezi a gyarmatból Különleges Adminisztratív Területté (SAR) átvedlett országrész életét. A többség így végül vagy nem élt a kivándorlás lehetőségével, vagy pedig visszatért. Mindazonáltal a kis közép-amerikai államon, Hondurason rajta maradt a bélyeg, gazdasága pedig semmit sem profitált a kiáramló hongkongi tökéből, mert az amerikai és brit pénzintézetekbe vándorolt, majd javarészt vissza Hongkongba.
Pénzért vagy paszulyért
Magyarország már 2012-ben ajánlatot tett – minő véletlenség, elsősorban kínaiaknak –, hogy egy jelentősebb summa, negyedmillió dollár magyarországi befektetése fejében hasonlóképpen azonnal állampolgárságot ad. Nem tudjuk, hányan éltek a lehetőséggel, de szellemében ez a rendelkezés mélységesen illik ahhoz a mentalitáshoz, mely a határon túliak előtt is megnyitotta a magyar állampolgárrá válás lehetőségét; igaz, nekik nem pénzért, hanem politikai lojalitásért és szavazatokért cserébe. Az ellentmondás, mely a befogadó politikai gesztus és az Orbán-kormány által meghirdetett, szinte az egész országot a világtól elzáró bevándorláspolitika között éktelenkedik, be kell ismernünk: látszólagos. Orbán Viktor továbbra is mindenkit szívesen lát, aki valamilyen haszonnal kecsegteti, nem annyira az országot, mint pártját – azaz hozzásegíti a gyarapodáshoz és a hatalmon maradáshoz –; kizárni csak azokat akarja, akik nem hoznak semmit, legfeljebb kudarcállamaik problémáit: a közel-keletieket, az afrikaiakat, a dél-amerikaiakat. Tény, az e régiókból érkezők sokkal nehezebben illeszkednek be egy másik civilizációba, mint azok, akik a Távol-Keletről, Kínából, Vietnamból, Koreából indulnak neki a világnak.
Az efféle szelektív szemlélet azonban – legyen az bármennyire is logikus – magában hordja önnön kudarcának végzetét: azaz kiskapukat nyit mind a politika, mind pedig a bürokrácia elkerülhetetlen és egyre fokozódó korrupciója előtt. Gondolom, elég sokan emlékeznek még a megrökönyödésre, ami annak hallatán támadt, hogy kiderült, az afrikai Bissau Guinea külügyminisztere 30 ezer dollárért árulja országa útleveleit, akár magyaroknak is. No, de kérdem, ugyan mi a különbség egy pénzért eladott közép-afrikai és egy szintúgy pénzért megszerezhető magyar útlevél között? Gyakorlatilag persze óriási: az egyikkel az unióba lehet besegíteni kétes egzisztenciákat, a másikkal Magyarországról kimenekíteni ugyancsak kétes vagyonokat. Morálisan és politikailag azonban semmi.
Még az anyám szemfödőjét is…
A Fidesz, amikor arra kérte a határ menti települések jobboldali polgármestereit, hogy közreműködésükkel minél több határon túli magyar számára teremtsék meg az automatikus magyar állampolgárrá válást, ezzel elindított egy olyan folyamatot, mely révén – immáron pénzért cserébe – a törvényben előírt kritériumoknak egyáltalán nem megfelelő egyének is megkapják az állampolgárságot.
Az egykor – a 70-es, 80-as években – nálunk tanult afgánok például, akik később a Muhammed Nadzsibullah-rendszer bukását követően (1992), saját baloldaliságuk okán a „szocialista” rendszert építő Magyarországon kaptak menedéket, ma határokon átnyúló embercsempész-hálózatokat működtetnek, együttműködve az egykori kommunista titkosszolgálatok azóta elbocsátott légióival. Igaz, Magyarország nem célország, de tranzitállamként megkerülhetetlen, s ha az egykori balos papák olykor elbuknak, nyomukba lépnek azonnal a már itt született fiaik, akiket kevésbé a baloldaliság hoz lázba, mint inkább a pénz, s olykor a szélsőséges iszlám radikalizmus.
Nagyjából ekként szerveződött meg a kettős állampolgárságra ráépülő – s az Index által részleteiben is feltárt – maffiahálózat, mely formailag nem azonos az embercsempészettel, ám a portál által említett „ukrán–orosz kapcsolat” mutatja a legjobban, tartalmában mégiscsak elválaszthatatlan attól. Olyan emberek, bűnszervezetek előtt nyitotta meg e folyamat Európa kapuit, akiket, illetve amiket az unió saját határain kívül szeretett volna mindig is látni.
Ennélfogva Magyarország ma három kihívással szembesül:
1. Bár nem számítunk célországnak, elsőként mégiscsak nálunk jelentkeznek azok a biztonsági kockázatok, melyeket a magyar állampolgárságot megszerző bűnözők elkerülhetetlenül jelentenek.
2. Brüsszel milliárdokkal segítette annak a határőrizeti rendszernek a kiépítését, melynek feladata az unió – és benne Magyarország – megvédése lenne az olyan elemektől, akiket Európában nem szívesen látnak. Ez a schengeni csatlakozásunk előfeltétele volt. Az Orbán-kormány kettős állampolgársági gyakorlata olyan rést ütött ezen a rendszeren, hogy schengeni övezeti tagságunk felülvizsgálata egyáltalán nem kizárható lehetőség. Illő és intő példa Románia esete, melynek felvétele a schengeni övezetbe a több tízezer moldvainak megadott román állampolgárság miatt késik.
3. A kettős állampolgárság eredendő céljára árnyékot vet a korrupcióval és bűnözéssel hírbe hozott gyakorlat, mintegy lefokozva azok magyar állampolgárságát, akik joggal, de mégiscsak ezen az úton jutottak hozzá.
A szerző a DK külügyi kabinetvezetője. | Pénzért bármit - A kormány a mozdíthatatlant is árulja | Az, hogy egy állam bizonyos – elsősorban anyagi – feltételek okán állampolgárságot ad bizonyos személyeknek, nem ritka eset, de a civilizált világban ezt egyedi elbírálás után szokás megtenni. Az olyan kormány, amelyik tömegesen, sőt egyértelmű üzletszerűséggel teszi ezt, nos, annak a kormánynak a renoméja a nemzetközi életben mindig nagyon rossz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/penzert-barmit-a-kormany-a-mozdithatatlant-is-arulja-91844 | 2014-09-21 01:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az önkormányzat éves közmeghallgatásának témája - a pécsiek szavazatai alapján - a pécsi aquapark-projekt volt kedden este az Apáczai Művelődési Házban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, október 21-én indult szavazás a pecs.hu oldalon arról, hogy az önkormányzat idei közmeghallgatásán mi legyen a kiemelt témakör. A városvezetés kezdeményezésére újra a pécsiek dönthettek arról, hogy kiválasztott három téma közül melyik kerüljön napirendre. Az október 27-ig tartó voksoláson minden pécsi egy szavazatot adhatott le. A határidőig összesen 180 szavazat érkezett be, a voksolók valamivel több mint 56 százaléka pedig arra szavazott, hogy a pécsi aquapark-projekt legyen a közmeghallgatás fő témája.
Mint ismert, az aquapark-projektet a pécsiek nagy többsége tartja jelentős beruházásnak: a tervpályázatot széleskörű lakossági egyeztetés kísérte, amelyből kiderült, hogy a résztvevő pécsiek 92,5 százaléka fontosnak tartja az aquapark mielőbbi megépítését.
November 5-én, kedden kora este az Apáczai Művelődési Házban tartották meg a közmeghallgatást, tucatnyi érdeklődő előtt. A projektről a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Csúcs Zoltán tartott egy részletes prezentációt, amellyel bemutatta, hogy eddig mi történt aquapak-ügyben, és jelenleg hogyan áll a tervezés. Csúcs kiemelte, hogy az aquapark, sportuszoda és szálloda projekt a pécsiek és a város vezetése számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen nemcsak a helyi lakosok életminőségét javíthatja majd, hanem turisztikai szempontból is vonzóbbá teheti Pécset.
Az eseményen újra kiemelték, hogy az önkormányzat és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közötti együttműködési megállapodás révén most megnyílhat az út a beruházás felé, ami a város fejlődésének egyik fontos mérföldköve.
A prezentációt követően Csúcs Zoltán mellett Péterffy Attila polgármester válaszolt a hallgatóság részéről felmerülő kérdésekre. | Az aquapark-projekt volt a közmeghallgatás témája | Az önkormányzat éves közmeghallgatásának témája – a pécsiek szavazatai alapján – a pécsi aquapark-projekt volt kedden este az Apáczai Művelődési Házban. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/az-aquapark-projekt-volt-a-kozmeghallgatas-temaja | null | true | null | null | PécsMa.hu |
Június óta összesen legalább egymilliárd-százhúszmillió forint értékben zárolta a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) nyomozási bírája a rendőrségi vesztegetési botrányban gyanúsított V. László, valamint a vele együtt rács mögé helyezett egykori főtisztek vagyontárgyait, vagyoni jogait – tudta meg a Magyar Nemzet. Fazekas Géza, az eljárást folytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője a lap írásban eljuttatott kérdéseire válaszolva arról is tájékoztatott: az egyes érintettek esetében az összegeket a bíróság nem a zár alá vett vagyon értéke, hanem a vélelmezett bűncselekményekhez köthető elkövetési érték alapján állapította meg. Szavai szerint a terheltekhez köthető összegek között több gyanúsított vonatkozásában átfedések vannak, amelyek az együtt és külön-külön megvalósított bűncselekményeket vizsgálva határolhatók el.
A rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyre 2012. június elején derült fény; hat embert gyanúsítottak meg bűnszervezet tagjaként.
V. Lászlóval kapcsolatban megszólalt Magyar Róbert is. A „fekete sereg” vezére a Hír TV-nek adott exkluzív interjúban többet is elmondott.
Elképzelhető, hogy valóban voltak olyan emberek, akiket bántalmaztak, esetleg a Dunába is dobhattak a hajógyári-szigeti szórakozóhelyek biztonsági őrei, ezért sértettek és tanúk jelentkezését várják.
A zár alá vételekről hozott intézkedések V. László mellett érintik H. Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztály speciális bűncselekmények elleni osztálya volt vezetőjét, G. Imrét, a szervezett bűnözés elleni főosztály egykori vezetőjét, K. Tamást, a BRFK közrendvédelmi főosztályának korábbi első emberét és K. Attilát, a fővárosi rendőrség bűnügyi információs főosztálya azóta felmentett nyomozóját is.
Mint ismeretes: a KNYF az éjszakai mulatóiról elhíresült vállalkozót és a volt főtiszteket bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetéssel, illetve vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja.
Részletek a szerdai Magyar Nemzetben. | Zárolták V. Lászlóék vagyonát | Jóval több, mint egymilliárd forintos elkövetési értékben zárolta a bíróság az előzetes letartóztatását nehezen viselő vállalkozó és egy egykori egyenruhás vagyonát. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/12/zaroltak-v-laszloek-vagyonat | 2012-12-19 09:23:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Botrányt kavart a Premier League-ben egy négy évvel ezelőtt készült videófelvétel. Ennek nyomán felfüggesztették David Coote játékvezetőt, mert becsmérlő megjegyzéseket tett a Liverpoolra és a klub akkori menedzserére, Jürgen Kloppra.
A közösségi médiában megosztott videó egy Premier League-mérkőzés után készült, amelyet Coote vezetett. A meccsst 2020 júliusában a Liverpool és a Burnley játszotta, 1-1-es végeredménnyel. A videó tanúsága szerint a játékvezető keresetlen szavakkal kritizálta a német szakvezetőt. Kocsmai vitákban megszokott kifejezésekkel illette, amelyek egy része nem nyomdafestékbarát, így nem is idézzük. Coote spori azért fakadt ki, mert Jürgen Klopp bírálta őt a meccs után, mondván nem fújt be nyilvánvaló szabálytalanságokat, amelyeket a Liverpool játékosai szenvedtek el, és ez vette el a győzelem lehetőségét a Liverpooltól Klopp szerint.
Ad némi vajszínű árnyalatot a Coote felfüggesztésének, hogy néhány nappal ezelőtt éppen ő vezetett egy Liverpool-meccset. A 42 éves játékvezető a szombati, Aston Villa elleni 2-0-s Liverpool-győzelem alkalmával fújta a sípot. Ő a Premier League egyik legtapasztaltabb játékvezetője, 2018 óta bíráskodik az élvonalban. Sem a Liverpool, sem a játékvezetői szövetség nem foglalt állást a videó ügyében egyelőre.
Aligha várhatjuk a játékvezetőktől, hogy ne legyenek érzéseik, indulataik, ne legyen véleményük a világról, és időnként ne forrjon bennük indulat. Ugyanígy nem várhatjuk el az edzőktől és a játékosoktól sem. Az ember már csak olyan, hogy reagál az őt ért ingerekre. Persze a civilizált kommunikáció iránti vágyunknak sok mindent alárendelünk, de képtelenség mindig mosolyogni.
Szegény Coote sporttárs szorult helyzetének oka az, hogy elfelejtette,
manapság minden ember a telefonján lévő kamera két lábon járó kiegészítője.
És engedelmeskedve a kamera parancsának szakmányban felvételt készít. Amikor a játékvezető kiadta a mérgét és keserűségét, ami a Klopp és közte lezajlott beszélgetés nyomán felgyűlt benne, éppen volt bekapcsolt kamera a közelben. Játékvezetőként egyenesen hiba és megengedhetetlen gyalázni bárkit is a csapatokból. De ha meccs után történik, akkor azt több megértéssel fogadhatjuk. Remélhetőleg ez a megbocsátó hozzáállás fogja jellemezni az angol játékvezetőket tömörítő szervezetet is, amikor David Coote büntetéséről dönt. Kíméletet érdemel a játékvezető, már csak a kifakadása óta eltelt idő hossza és a véleménynyilvánítás szabadsága miatt is. | Ezt már fújhatja | Vas vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/sportjegyzet/2024/11/premiet-league-david-cotte-jurgen-klopp-jegyzet | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A vádirat szerint ebben az évben a városháza házasságkötő termének és oldalhelyiségeinek felújítási munkáira kiírt pályázaton egy olyan cég nyert, amely késve adta be (egyébként legolcsóbb) ajánlatát. A vád szerint Meggyes arra utasította az iroda munkatársait, hogy a cég ajánlatát úgy bírálják el, mintha a megfelelő időben érkezett volna. Az ügyben a polgármester mellett a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodájának vezetője is vádlott lett. A Komárom-Esztergom megyei bíróság elfogultságot jelentett be, így az első fokú eljárást Veszprém megyében folytatták le.
A vádlottak tagadták és visszautasították a vádakat; az eljárásban többek között úgy fogalmaztak, hogy nem is pályázatról, hanem úgynevezett költségvetési ajánlattevésről van szó, s a helyi reklámújságokban megjelent rekonstrukciós felhívásokban sem szerepelt beadási időpont. Meggyest és vádlott-társát első fokon felmentették, az ítélőtábla azonban megsemmisítette az ítéletet.
Dr. Kahler Frigyes, a Veszprém megyei bíróság büntetőkollégiumának vezetője elmondta, hogy az ítélőtábla visszaküldte a korábbi ítéletet, és újabb bizonyítási kötelezettségeket írt elő. | Hivatali visszaéléssel vádolják Esztergom polgármesterét | Hétfőn kezdik el újra tárgyalni Esztergom város fideszes polgármesterének büntetőügyét – értesült a Népszava. Meggyes Tamás polgármester ellen hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárás, az ügy szálai még 2001 őszére nyúlnak vissza. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2006/04/21/hivatali_visszaelessel_vadoljak_esztergom_polgarmesteret/ | 2011-06-24 12:51:53 | true | null | null | fn.hu |
A K-Monitor civil szervezet idén is egész estés adatrögzítésre hívta támogatóit, hogy csoportosan dolgozzák fel az összes parlamenti képviselő nyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatok egyik nagy problémája, hogy évről évre kézzel töltik ki a képviselők, így hiába kerül fel a parlament oldalára, egyáltalán nem kereshető, hogy milyen adatok változtak – ezt kívánják orvosolni a civilek, így elvégzik azt, amit a XXI. századi magyar képviselők nem. A kézzel kitölthető adatlapok rendszeresen megzavarják a képviselőket, sok a félreértelmezés, a pontatlan, ellenőrizhetetlen adat, valaki pedig ezt is kampánycélra használja fel.
Nem volt egyedül, de Hoffmann Rózsa egykori oktatási felelős államtitkár nem tudta értelmezni a vagyonnyilatkozat azon szakaszát, ahol az országgyűlési képviselői jövedelmén felüli jövedelmekről kellett volna nyilatkoznia. A képviselőasszony minden probléma nélkül írta be a következő sorba országgyűlési képviselői javadalmazását – mely 897 ezer forint –, bár pont nem ezt kérték tőle. Egykori főnöke, Balog Zoltán miniszter is hibába futott, míg a billentyűzeten könnyen mellé lehet ütni az á és é betűt, ehhez képest furcsa, hogy "minisztérnek" nevezi magát kézírásával.
Számos képviselő egyszerűen kihagyta a családtagjainak felsorolását a dokumentum elején. A K-Monitorhoz csatlakozó adatfeldolgozóknak ez kisebb problémát okozott a munka elején, ugyanis a vagyonnyilatkozat végén általában jelezték a képviselők, hogy leadták házastársuk vagy élettársuk nyilatkozatát is, így lehetett visszamenni az adatrögzítés elejére. L. Simon László is hasonlóan cselekedett, az ő esete abból a szempontból is érdekes, hogy feleségével közös tulajdonban lévő vállalkozása van, melynek többségi hányadától meg kellett váljon Lázár János miniszter kérésére a hírhedt rákgyógyító barackmagos eset óta.
Földi László négy laptopot is kapott juttatásként 2014 óta, összesen 1,6 millió forint értékben, ez vélhetően a képviselői munkáját segítő személyzet részére igényelhette. Hoppál Péter államtitkárnak sikerült két 0 nm-es pécsi ingatlant is bejegyeznie, aminek 50 százalékos tulajdonosa. Vadai Ágnes (DK) kampányszagú bejegyzést is tett, miben kiemelte, hogy ő még rendelkezik magán-nyugdíjpénztári megtakarítással. Kovács Sándor (Fidesz) elég bizonytalan volt ingatlanjai méretét illetően, több esetben átjavította, kihúzta, magyarázta a méretét, valamint milyen kapcsolata van az ingatlanokkal, például egy agyaggödörrel.
Farkas Flórián (Fidesz) előzékenyen emelte ki egyéb érdekeltségei között, hogy már nem tölti be 2016. január 20. óta a Híd a munka világába szövetkezet elnöki posztját, az ugyanis a dátummal megszűnt, miután fény derült arra, hogy a felzárkóztatási program költségvetését átláthatatlanul költötték el. Számos túlfizetésgyanús eset is történt, akad olyan tanulmány, amelynek oldalankénti ára 300 ezer forint volt.
A legmeglepőbb adattal Tapolczai Gergely (Fidesz) rukkolt elő, akinek bevallása szerint 570 millió forintos banki tartozása van, szemben a tavalyi közel 10 millióval. Ez azért is meglepő, mert bevallásában nem tűnik fel semmi, amely indokolna ekkora tartozást, nem jutott ezzel egyenértékű nagyméretű ingatlanhoz, nincs magángyűjteménye, valamint jelentős gazdasági érdekeltsége. Talán megelőlegezhető neki, hogy elírta a számokat, azonban ez is felveti az egész bevallási rendszer hitelességének kérdését.
Frissítés: Tapolczai a Fidesz sajtóosztálya útján közölte, hogy elírás történt, és korrigálta a vagyonnyilatkozatot: 5,7 milliós tartozásról van szó. | Itthon: Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is botlott a vagyonnyilatkozatában | Idén is megizzasztotta a parlamenti képviselőket a vagyonnyilatkozatuk kitöltése, a sokszor kacifántosra sikerült bevallások pedig az adatokat rögzítő civileket dolgoztatták meg, akik némi modernitást próbálnak vinni a XXI. századi demokráciába azzal, hogy kereshető adatokká alakítják a sokszor kézzel írt nyilatkozatokat. Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is elvérzett egy-egy ponton, a botrányba keveredett Farkas Flórián is furcsa megjegyzéseket tett, de megdöbbentő Tapolczai Gergely 570 milliós tartozása. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_vagyonnyilatkozat_Hoffmann_Balog | 2016-02-01 13:18:00 | true | null | null | HVG |
A miniszterelnök javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) távozó Tasó Lászlót nevezte ki a köztársasági elnök a Miniszterelnökség államtitkárává. Áder János határozata szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.
Tasó László a múlt héten jelentette be, hogy lemond az NFM-nél betöltő posztjáról, mert új feladatot kapott. De hogy mit, még az MTI-nek sem árulta el. A Seszták-minisztériumban betöltött megbízatása keddi hatállyal megszűnt, szerdától már a Miniszterelnökség államtitkára. | Gazdaság: Kiderült, mi Tasó László rejtélyes új megbízatása | Államtitkár volt, lemondott, majd ismét államtitkár lett Tasó László. Közben minisztériumot is váltott. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170208_taso_laszlo_allamtitkarbol_allamtitkar_lett | 2017-02-08 21:57:00 | true | null | null | HVG |
Újabb videofelvétel a kalapból: ezúttal uniós pénzekre alkudtak
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 3.
A Hír TV szerint egy birtokukban lévő hangfelvétel az uniós források
megcsapolását bizonyítja. A szabolcsi Döge független polgármestere 20
millió forintot kért egy építési vállalkozótól, hogy a képviselő testület
"segítse az uniós pénz lehívását". A felvételen utalnak arra is, hogy a
polgármester már korábban kapott 8 milliót.
A 2006-ban készült hangfelvétel alapján egy uszodára és más létesítményekre
kapott 225 milliós uniós forrás egy részének lenyúlására lehet
következtetni.
A hírtévések közlik: a flvételen említett pályázat kiírását megtalálták a
korábban Bajnai Gordon által irányított nemzeti fejlesztési ügynökség
honlapján.
A nyíregyházi ügyészség "vezető beosztású hivatalos személy által
elkövetett vesztegetés" miatt indított nyomozást júniusban.
(részletek: Hír TV) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-466544 | 2007-10-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tavaly októberben, idén januárban, márciusban és áprilisban is végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annál a Békés megyei egyesületnél, amely hamarosan 250 millió forint uniós forrásból épít kerékpáros-túraközpontot Pusztaottlakán – értesült lapunk. Bár az adóhivatal által kibocsátott végrehajtási határozatok már nem hatályosak, szakértők szerint mindenképpen aggályos, hogy egy olyan szervezet jut brüsszeli pénzhez, amelynél fél év alatt négy eljárás is indult.
A Szent György Jövőépítő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület negyedmilliárd forintot kap a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) forrásaiból. A tervek szerint ebből valósítja majd meg a TE-kerj Békésben! elnevezésű projektet, ami egy kerékpárosközpont megépítését jelenti a 370 fős dél-békési községben. A beruházás érdekessége – amellett, hogy Pusztaottlakának és környezetének nincs jelentősebb turisztikai vonzereje –, hogy a környező települések között nem épült ki megfelelő kerékpárút-hálózat, s ezt nem is fedezi a 250 millió forintos támogatás.
Az sem mellékes körülmény, hogy a tavaly alapított egyesület elnöke nem más, mint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő egyik üzlettársa, aki a politikushoz és rokonaihoz köthető cégek többségében is tulajdonos. Továbbá az sem kizárt, hogy a férfi érintett abban a nyomozásban, amit a Központi Nyomozó Főügyészség a kormánypárti képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt folytat.
Figyelemre méltó, hogy a teljesen értelmetlennek tűnő beruházásról a minap a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta a véleményét. Lázár János üdvözölte a turisztikai centrum építését, amit azzal az egyébként hamis érvvel igyekezett alátámasztani, hogy a projekt kerékpárút-építéssel is jár, ami nem igaz. A miniszter azért is fontosnak tarja, hogy Dél-Békésben biciklicentrum épül, mert szerinte ha valaki kerékpározni kezd, nem a hegyekben fogja elkezdeni. A tárcavezető különben kitért arra is, hogy Simonka Györgyöt és a hozzá tartozó térséget jobban támogatja a kormányzat, mint például az ő választókörzetét.
Pusztaottlakára a negyedmilliárdos beruházáson kívül 600 millió forint brüsszeli pénz is érkezik a helyi vadaspark „élményközpontúvá” fejlesztésére, és 450 millió forintból fejlesztik a község ipari parkját. További érdekesség, hogy az uniós forrásokból ugyanekkora összeg – csaknem félmilliárd forint – jut egy másik iparipark-beruházásra is a közeli Medgyesegyházán. Ezt egy szintén Simonka Györgyhöz köthető társaság építi majd. Mindez azt jelzi, hogy a folyamatban lévő nyomozás egyáltalán nem hátráltatja a politikus körét abban, hogy újabb uniós pénzekhez jusson.
Békés megyében egyébként összesen 18,3 milliárd forintnyi brüsszeli pénzről döntöttek nemrég a Top-pályázatok keretében, ám nem csupán az óriási összeg kiosztása említésre méltó, hanem az is, ahogyan döntöttek a pályázatokról. A Békés megyei önkormányzat területfejlesztési bizottságának szocilista tagja szerint mindössze egy nap alatt bírálta el a testület a pályázatokat azok részletes ismerete nélkül. A fideszes többségű testület több mint négyszáz pályázatról döntött vakon. A grémium fideszes elnöke Ruck Márton volt, akinek a szerepe azért sem elhanyagolható, mert korábban ő volt a fejlesztési igazgatója egy olyan cégnek, amelynek Simonka György a tulajdonos-ügyvezetője volt, vagyis jó ismerős a két politikus. Erről lapunknak azt mondta Ruck, szerinte egyáltalán nem összeférhetetlen, hogy ő döntött a Simonka György körébe tartozó pályázatokról. Úgy fogalmazott: hosszú évekkel ezelőtt volt tisztségviselő a fideszes politikus cégében.
Lesz-e kerékpárút?
„Nem tudom, hogy épül-e ott a jövőben bicikliút” – válaszolta kérdéseinkre Révész Máriusz kerékpározásért is felelős kormánybiztos a dél-békési kerékpáros-fejlesztés kapcsán. A projekt megvalósítói nem egyeztettek a hivatalával a fejlesztésről, ezért nem tud érdemben nyilatkozni arról, hogy kerékpárutak híján mennyire ésszerű a centrum építése. (U.Gy.) | Kétes helyre kerül az uniós támogatás | A NAV többször rendelt el végrehajtást a negyedmilliárd forinthoz jutó egyesületnél. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/06/ketes-helyre-kerul-az-unios-tamogatas | 2017-06-09 21:50:52 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az esemény azzal kezdődött, hogy Kovács Gergely, az MKKP társelnöke letette a Fővárosi Közgyűlésben a képviselői esküjét, mivel az alakulóülésen betegség miatt ezt nem tudta megtenni. Mutatjuk, milyen javaslatokkal álltak elő a politikusok.
Fővárosi cégek új vezetőinek megválasztása
A Fővárosi Közgyűlés szerdai napján Karácsony Gergely azért hozta fel a fővárosi cégek új vezetői megválasztásának kérdését, mert a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt (BFVK), a BKV és a BKK igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása november közepén fog lejárni. A kérdés kapcsán a TISZA Párt képviselője, Bujdosó Andrea azt hangoztatta, hogy szerinte új, anonim alapú pályázatokat kellene kiírni a a vezérigazgatói és ügyvezetői igazgatói pozíciókra. Vitézy Dávid szerint pedig a pályázatokat addig nem lehet komolyan venni, amíg a főpolgármester előre jelzi, hogy kit látni szívesen igazgatóként.
Olimpia
Karácsony korábban azt ígérte, testület elé viszi az olimpia kérdését, ám végül nem javasolta a témát, így az erről való szavazás elmarad.
Horn Gyula sétány
Szóba került, hogy megváltoztatják a Horn Gyuláról elnevezett sétányt a XIII. kerületben. A DK megpróbálta a témát levetetni a napirendek közül, ami nem sikerült. Vagyis lesz vita arról, hogy Horn Gyula helyett a Pesti Srácok nevet kapja a közterület.
Diákváros kiépítése
Szentkirályi Alexandra a napirend előtti felszólalásában a lakhatási problémákról beszélt. A Fidesz frakcióvezetője először kritizálta a Karácsony által eddig véghez vitt, a lakhatással kapcsolatos projektjeit, így a Lakásügynökség koncepcióját, majd a diákváros kialakításáról beszélt. Azt mondta, hogy már kétszer is tárgyalt Nagy Márton miniszterrel ezzel kapcsolatban. A projekt keretében több ezer kollégiumi férőhely épülne. Több politikus, köztük Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid is kifejtette, hogy támogatja a terveket.
Beszálltak a diákok a Fővárosi Közgyűlés vitájába
Vitézy Dávid többek között azt javasolta, hogy pénteken és szombaton, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon éjfél után is járjanak a metrók a fővárosban. | Erről vitáztak a Fővárosi Közgyűlésen a politikusok | Szerdán ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, amelynek végén szavaztak a politikusok az összes napirendi pontról. A témák között felmerült többek között, hogy megváltoztatják a Horn Gyula sétány nevét, Szentkirályi Alexandra egy új diákváros kialakításáról beszélt, Karácsony Gergely pedig a fővárosi vagyonkezelő (BFVK), a BKV és a BKK vezetőségi tagjainak megválasztását terjesztette be. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/fovarosi-kozgyules-karacsony-gergely-budapest/726c0jv | null | true | null | null | Blikk |
A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény és az új adatvédelmi törvény megszünteti az adatvédelmi biztos intézményét. A politikus azt mondta, hogy így „a Fidesz minden hazugságával ellentétben” nem lesz olyan független szerv, amelyik hatékonyan fel tud lépni az állam "túl titkosításával" vagy a polgárokat sértő megfigyelésekkel szemben.
Azt is „merényletnek” nevezte, ahogy az információs szabadságról szóló törvény leszűkíti a közérdekű adat fogalmát. Mint mondta, a jövőben csak olyan adatokat lehet kikérni az állami és az önkormányzati cégektől illetve szervektől, amelyek azok közfeladataival függenek össze.
Példaként azt említette, hogy ha egy számítástechnikai cég meghívja egy minisztérium alkalmazottait „egy amerikai álomutazásra”, akkor a polgárok vagy az újságírók ennek a költségeit nem kutathatják, mert ebben az esetben nem közfeladatról és nem is az adott szerv tevékenységével összefüggő információról van szó.
Kitért arra is, hogy a 2003-as paksi üzemzavar után sikerrel ki lehetett perelni az újraindítás illetve a probléma elhárításának dokumentumait, de erre a törvény életbelépése után már nem lesz lehetőség.
Visszautalt a Fidesz frakcióvezetőjének, Lázár Jánosnak hétfőn a parlamentben elhangzott mondataira, amelyek szerint az ellenzék a politikusbűnözők oldalára áll, ha nem támogatja a védői jogok megváltoztatását. Schiffer András szerint ez viszont pontosan fordítva történik. „Az átláthatóság drasztikus szűkítésével a Fidesz végre színt vallott és a Fidesz-KDNP pártszövetség a tolvajok és politikusbűnözők pártjára állt” – jelentette ki.
Hangot adott annak a véleményének, hogy a politikai korrupciót nem a büntetőeljárási szabályok szigorításával vagy a büntetőjogi garanciák csökkentésével, hanem az átláthatóság minél akadálytalanabb érvényesítésével lehet visszaszorítani. | Belföld: Schiffer: merénylet az információs szabadságról szóló törvény | Az LMP szerint az információs szabadságról szóló törvényjavaslat, amelynek tárgyalását csütörtökön kezdte meg a parlament, súlyos merénylet az információs szabadság és az információs önrendelkezési jog ellen – jelentette ki pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/schiffer__merenylet_az_informacios_szabadsagrol_szolo_torveny-1113731 | 2011-06-24 21:38:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A tehetséges Mr. Tarsoly | A QUAESTOR-VILÁG | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/416917-a-tehetseges-mr--tarsoly | 2015-03-19 13:26:00 | true | null | null | Figyelő |
|
“Teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel” – fogalmazott a miniszterelnök kedden.
Az fn.hu által megkérdezett szakértők viszont úgy látják, a társaságiadó-harmonizáció kifejezetten hasznos lenne, több szempontból, Magyarországnak is.
Többek között visszaszorítaná a feketegazdaságot, az offshore technikákat, többletbevételhez juttatná az államot, finanszírozhatóbbá a növekedéshez szükséges fejlesztéseket, mérsékelné a magyar cégek versenyhátrányát. A mostani döntéssel nemcsak ezektől az előnyöktől esünk el. Az sem kizárt, hogy súlyos következményekkel kell számolnunk.
Rossz indok
Nagyon ostoba dolog, hogy a kormány, egyetértésben a többi parlamenti párttal ellenzi az adóharmonizációt, hiszen éppen hogy örülniük kellene – jelentette ki az oxfordi Blackfriars Hall egyetem tanára, Róna Péter közgazdász. Hiszen pont ettől lehetne a magyar gazdaság versenyképes: ha mindenki csatlakozik az adóharmonizációhoz, akkor senki sem fog tudni a mi hátrányunkra nálunk nagyobb kedvezményt nyújtani a külföldi befektetőknek.
Közgazdasági szempontból érthetetlen a döntés, mert nem attól leszünk versenyelőnyben, ha a külföldieknek adókedvezményeket adunk. Hanem attól, ha a magyar és a külföldi szereplők közötti megkülönböztetés megszűnik. Miért kedvesebb nekünk egy betanított munkás munkahelye egy multinál, mint egy magyar cégnél; annyival, hogy előbbi létrehozására adunk 6 millió forintot, az utóbbiéra meg semmit?
Rossz indok, hogy a legjobb üzleti célponttá akarják tenni az országot. Ugyanis ezzel megfosztják a magyar gazdaságot a fejlődéshez szükséges forrásoktól. Hiszen amit odaad az állam kedvezményben, azt el kell vennie valahonnan. Jellemzően olyan helyekről (vállalkozások, infrastruktúra, oktatás), amelyek fejlesztése önmagában is vonzó befektetési célponttá tehetné Magyarországot.
Több lenne az állam bevétele
Az adóverseny azért folyik, hogy minél több tőke folyjon az országba, de eközben az adóztatás eltolódik: a tőke kevesebbet adózik, a munka pedig többet, hiszen valahonnan pótolnia kell az államnak a kiesést. Kelet-Közép-Európában nem kis részben ezért magasak a munkajövedelmek adói – hívta fel a figyelmet rá Pogátsa Zoltán közgazdász. Az adóharmonizáció ezeken az arányokon is változtathatna. Persze lehet egyre lejjebb menni a tőkevonzás érdekében, de ha azt nézzük, hogy Észtországban 0 százalék a társasági nyereségadó, akkor ebből az következik, hogy mindenkinek lassan a nullát kell közelítenie. Kérdés, kinek jó ez?
Másrészt, ha egységes lenne az adózás (megszűnne az adólefaragó verseny), akkor több pénz folyna be az államhoz, és több jutna a versenyképességi tényezőkre, így például az oktatásra is. Ma a kelet-közép-európai országok jóval kevesebbet költenek képzésre, mint a nyugatiak, ez is a versenyhátrányuk egyik oka. A magasabb adóbevételből arra is telne, hogy a jelenleg elhelyezkedni nem tudó embereket (50 év felettiek, alulképzettek, kistérségekben élők) foglalkoztathatóvá tegyék. Infrastruktúra-fejlesztésre is többet költhetnénk, például a vasútra, ami többek között megkönnyítené a kistérségekből a munkába járást a városiasabb részekre.
Az egységes társaságiadóalap-számítás csak akkor jelentene hátrányt az országnak, ha az állam továbbra is az adók csökkentésével kíván versenyezni. Ha viszont a felelősségteljes gazdaságfejlesztésre koncentrál, akkor nem – összegzett.
A legális utat is egyengetné
Ha az EU egységesíti a társasági adóalapot, akkor összehasonlíthatóbbak lennének a tagállamok produktumai (még különböző kulcs esetén is), valamint országon belül a kis és az egészen nagy (kedvezményt kapó) cégek teljesítményei is – közelítette meg számviteli szempontból az előnyöket Zara László adószakértő.
Másik előny lehetne, hogy az anyacégek számára áttekinthetőbb lenne a különböző európai országokban lévő leánycégeik eredményessége, valamint az adóellenőrzés számára is – említette meg a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, Pitti Zoltán közgazdász. Ma az eltérő szabályok miatt nincs átláthatóság, s nem véletlen, hogy a leányvállalatoktól kb. 20 százalék megy el ellenőrizetlenül offshore központokba, s a nemzeti adóhivatalok képtelenek ez ellen tenni.
Róna Péter azért is üdvözli a társaságiadó-rendszer egységesítését, mert ez szerinte jó eszköz lehet arra, hogy az EU-ban jelenleg dívó irdatlan mértékű adóelkerülés, a feketegazdaság visszaszoruljon. Ezzel ugyanis nem lennének átértelmezhető szabályok, bezárulnának a kiskapuk, az európai offshore-nak (Ciprus) is befellegzene – értett egyet Pitti Zoltánnal.
Mire mondtunk igent
Magyarország számára azért lenne különösen szerencsés az adóharmonizáció, mert kiutat jelentene a rendszerváltás óta követett téves nemzetgazdasági stratégia csapdájából – utalt ugyancsak az adókedvezményekre Róna Péter. Az állam ugyanis a tőke bevonzásához óriási támogatásokat adott a külföldi cégeknek, de ugyanezeket a kedvezményeket nem adta meg a hazai vállalkozásoknak, amelyek így sorvadásnak indultak.
A külföldi tulajdonú vállalkozások fele annyi adót sem fizettek azonos jövedelemre vetítve, mint a hazaiak – érzékeltette az eltérítést. Beszédes a másik általa említett mutató is, amely szerint a Magyarországon tevékenykedő külföldi tulajdonú befektetők a visegrádi országok átlagos adókedvezményének 160 százalékát élvezik. Zara László adószakértő 4 évvel ezelőtti számításokra hivatkozva említette meg: 2-300 milliárd forintnyi esett ki a társaságiadóalap-eltérítés miatt a költségvetésből. Ez egyben mutatja azt is, mennyit nyerhetne az állam az társaságiadó-alap egységesítésével.
—-Valóban ezen múlik a versenyképesség?—-
Zara László adószakértő szerint a kkv-kat sem hátrány, sem előny nem érné számviteli szempontból az adóharmonizációval. A külföldön befektető magyar cégeknél viszont előny lehet, hogy a kinti produktumot könnyebben össze tudják hasonlítani a hazaival. A jelenlegihez képest persze kedvezőtlen lenne az egységes adóalap a most előnyöket élvező külföldi befektetőknek.
Az adóalap-módosító tételek jó része a múltból ragadt bent, és nem a jövőbeni befektetők érdekeit szolgálja. Élnek ezekkel a lehetőségekkel, de az adószakértő nem hiszi, hogy kifejezetten ezért jönnének ide. Felmérések mutatják, hogy nemhogy a társaságiadó-alap meghatározása, hanem mértéke sem elsődleges döntési szempont a beruházó külföldi cégnél, amikor országot választ. Az üzleti környezet, az infrastruktúra, az alapítási lehetőségek, a szakképzett munkaerő mind ennél nagyobb súllyal esik latba, aztán jön a társasági adó mértéke, majd hogy ki lehet-e harcolni kedvezményt.
Megfontoltabban kellett volna dönteni
Pitti Zoltán egyetértett az adószakértővel abban, hogy a befektetőknél nem elsődleges szempont a társasági adó mértéke. Ennél döntőbb a politikai stabilitás, a közgazdasági környezet (pl. kiszámíthatóság), a termelési és kooperációs lehetőségek, az infrastruktúra minősége, valamint hogy mekkora a működéssel járó adminisztráció – említett néhány szempontot. Magyarországot nézve kifejtette még: nincs az az alacsony társaságiadó-kulcs, ami feledtetni tudná az utóbbi hónapok hibás döntéseit.
Másrészt sokkal komplexebben kellene végiggondolni egy ilyen modernizációs kérdésre adott választ. Le kellene modellezni a várható hatásokat, és sokkal türelmesebben reagálni – említette meg.
Az fn.hu felvetette, vajon nem arról van-e szó, hogy a kormány csak tesztelni akarta, hogyan fogadja a többi tagállam, ha nem csatlakozik az adópaktumhoz. Pitti Zoltán azt válaszolta, hogy szerinte komoly a kormány szándéka. Ez nem tesztelés, hanem az EU-ból kifelé vezető út keresése – jelentette ki. Ez pedig a mai globalizált világban nem helyes. Nincs az a kínai befektetés, ami überelhetné az európai együttműködési lehetőségeket. Fontos a keleti piacok felé is fordulni, de a szomszédos országok és az EU piaca nélkülözhetetlen. A legfurcsább az, hogy pont a magyar elnökség alatt fogalmaztak meg ilyen véleményt. Lehetettek volna taktikusabbak is, tolhatták volna későbbre a válaszadást – tette hozzá.
Ha csatlakozunk, akkor nem jönnek a befektetők?
A kormány kommunikációjából azt lehet kiolvasni, mintha attól kellene tartani, hogy amennyiben Magyarországon nem lesznek adókedvezmények a külföldi cégeknek, akkor nem jön hozzánk több külföldi befektető. Pitti Zoltán szerint viszont inkább az a kérdés, hogy ha a 17-ek elfogadják a harmonizációt, akkor engedik-e tovább kihelyezni olyan területekre (például Magyarországra) a tőkét, amely kívül esik a konszolidációs körön. Oda, ahol elutasítják az egységes adóalap-számítást? És ha nem?
Ma az országba érkező külföldi befektetések négyötöde jön az EU-ból, ennek kétharmada pedig az adóalap-egységesítésben érintett euróövezet 17 országából érkezeik a KSH legfrissebb adatai szerint. Rendkívül nagy tehát a kockázat. Pitti Zoltán szerint befektetésre egyáltalán nem lehet számítani, ha kívülállók maradunk, másrészt az is kétségessé válik, hogy a megtérülési időn túl itt fog-e maradni a már betelepedett kör. Ezeket a cégeket nem lehet a kkv-szektorral pótolni, vagyis nagy veszteség érne bennünket.
Nem baj, ha páran elmennek?
Az fn.hu kérdésére, hogy várható-e a már betelepült külföldi befektetők távozása amiatt, ha Magyarország mégis az adóharmonizáció mellett dönt, Róna Péter így válaszolt: nem valószínű. De ha elmennek is néhányan, abban sem lát semmi károsat. Sőt, így például képzett munkaerő szabadulhat fel a magyar vállalkozások számára.
Akik maradnak, azok meg kénytelenek lesznek a jelenleginél több adót fizetni, és így jobban hozzájárulni például az általuk alkalmazott munkaerő képzéséhez, egészségügyi ellátásához, stb. Másrészt nálunk ma a legmagasabb a GDP arányában (8 százalék) a külföldre utalt osztalék és kamat, ettől sem lenne rossz megszabadulni. Igaza van Orbán Viktornak, hogy a legnagyobb gond az eladósodás. De az ebből is fakad – tette hozzá.
A választás nagyon egyszerű
A kormány persze csinálhatja azt, amit az összes többi 20 éven keresztül, hogy Magyarországot Németország Mexikójává silányítja, és bérmunkára rendezkedünk be (betanított munkán alapuló összeszerelő üzemek). Ha ezt akarjuk elérni, akkor a mostani döntés nagyon is jó. De Róna Péter ezzel a tervvel szemben azt hangsúlyozta: egyetlen olyan sikeres gazdaságról sem tud, amely az adórendszeren keresztül érte volna el kiemelkedő teljesítményét.
Az egységes társaságiadóalap-számítás csak akkor jelentene hátrányt az országnak, ha az állam továbbra is az adók csökkentésével kívánna versenyezni. Ha viszont a felelősségteljes gazdaságfejlesztésre koncentrál, akkor nem – összegzett Pogátsa Zoltán egyetértésben a többi közgazdásszal.
Sőt, szerinte nagy szükség lenne arra, hogy az EU-ban ne csak a társaságiadó-alapot, hanem az adókat is harmonizálják. Az adóverseny ugyanis ellentmond az európai integráció logikájának. Nem azt szolgálja, hogy a termékek és szolgáltatások szabadon versenyezzenek. A versenypolitikai szabályozás kizárja például, hogy a hazai ipart jelentős előnyben lehessen részesíteni, a monetáris unió pedig tiltja, hogy árfolyam-politikával támogassuk a hazai exportőröket. Ebbe a logikába tartozna az is, hogy ne lehessen alacsony vagy támogatásokkal eltérített adókkal operálni, hiszen az is torzítja a versenyt. | Orbán fordítva ül a versenyképességi lovon | Rosszul döntött a kormány, amikor nemet mondott az európai adóharmonizációra, mert ezzel éppen a lemaradásunkat, versenyhátrányunkat betonozza be, miközben a növekedésünket, versenyképességünket félti. Semmilyen közgazdasági érv nem szól az elutasítás mellett – adóversennyel még egy gazdaság sem lett sikeres. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2011/03/24/orban_forditva_ul_versenykepessegi/ | 2011-03-24 10:00:00 | true | null | null | fn.hu |
"Megkaptam a kompetens magyar hatóságok kérelmét, hogy felfüggesszék Magyar Péter mentelmi jogát" - idézte a Telex Roberta Metsola bejelentését. Mint írják, a kérést továbbította az EP jogi szakbizottságának. Az ügyről ez a szakbizottság mond majd véleményt, amiről a teljes képviselő-testület szavazhat.
"Az nem jöhet számításba, hogy felfüggesztik a mentelmi jogát" - megszólalt a szakértő Magyar Péter balhéjáról
A lap emlékeztet, hogy Metsola egyszer már októberben is bejelentett egy ilyen kérelmet, és hozzáteszik: vélhetően két különböző ügyről van szó. | Ismételten Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérik | Ismételten kérték Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, jelentette be az Európai Parlament (EP) elnöke, Roberta Metsola szerdán. Mint mondta, „a kompetens magyar hatóságok kérelmét” továbbította az EP jogi szakbizottságának. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-mentelmi-jog-felfuggesztes/vzmewxp | null | true | null | null | Blikk |
Vitézy Dávid, korábbi főpolgármester-jelölt, a fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azt szeretné elérni, hogy péntek-szombat esténként, illetve az ünnepnapok előestéjén éjfél után is járjanak a metrók. Elmondása szerint Európában Bukarest mellett nálunk zár a legkorábban a metró, miközben számos európai nagyvárosban egész éjszakás üzemek vannak. Minimum az üzemidő két-három órás meghosszabbítást kívánja elérni, és szerinte a hétköznapokra is kinyitható ez a kérdés.
Vitézy előterjesztésében, amelyről a holnapi ülésnapon szavaz a Közgyűlés, egyelőre csak a BKK-t szólítja fel, hogy több változatban dolgozzon ki javaslatokat az ügyben.
A fővárosi közlekedési cég lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írja,
az üzemidő további 2 órával történő bővítésére a BKK már 2023-ban javaslatot tett, de az ehhez szükséges feltételek, leginkább a több mint 100 millió forint többletköltség nem állt rendelkezésre.
A társaság munkatársai folyamatosan monitorozzák az éjszakai járatok utasforgalmát és a felmerülő utasigényeket, de szerintük az éjszaka is közlekedő metrók esetében vizsgálni kell a metróközlekedésben dolgozók munkaidejét, az állomások takarításának és az infrastruktúra karbantartásának kérdését is. "Mindezekből kitűnik, hogy a metrók éjszakai közlekedése komoly technikai, anyagi és humánerőforrás feltételeket követel meg" - teszik hozzá.
A budapesti metrók jellemzően éjfélig közlekednek, a végállomásokról 23:30 körül indulnak az utolsó szerelvények, de amikor a rendkívül nagy utasforgalom indokolja - például szilveszter éjjel -, már most is egész éjszakás üzemidő van érvényben.
A BKK szerint a metrók üzemidejének meghosszabbítása leginkább a belvárosi közlekedés igényeket szolgálná, mivel a metrók nem érik el a külső városrészeket.
Vitézy Dávid hétfőn egy háttérbeszélgetésen ismertette a javaslatait: | BKK: nincs pénz Vitézy metrós javaslatára | A társaság szerint 100 millió forintos többletköltség kellene a plusz két órás üzemidőhöz. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/29/bkk-vitezy-david-metro-eloterjesztes-menetrend | null | true | null | null | 24.hu |
Azt állította Orbán Viktor (Trump választási győzelméről, Facebook-oldalán), hogy a republikánus jelöltet börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, szembefordult vele a teljes médiavilág, és mégis győzött.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem fenyegették börtönnel, hanem köztörvényes bűncselekmények miatt több eljárást indítottak és számos ügyben vádat emeltek ellene, egy ügyben pedig már a bíróság is bűnösnek mondta ki. A vagyonát senki nem vette el, továbbá nem meg akarták ölni, hanem egy magányos, húszéves fiú kísérelte ezt meg, a teljes médiavilág pedig nem fordult vele szembe, hiszen a legnézettebb hírtévé, a FoxNews végig őt támogatta, csakúgy, mint az üzleti körök lapjának nevezett Wall Street Journal, nem beszélve a leghallgatottabb rádióműsorokról és videópodcast-készítőkről. Mégis győzött.
Azt is állítja Orbán (a Kossuth rádióban), hogy "az Egyesült Államok elnöke Magyarország barátja, és ez olyan gazdasági lehetőség, ami korábban soha nem állt fenn".
Ezzel szemben a tény az, hogy sokszor fennállt, hiszen a rendszerváltás idején George Bush, aztán nyolc évig Bill Clinton ugyancsak Magyarország barátja volt, sőt Bush fia is jó viszonyt ápolt a Gyurcsány-kormánnyal, ha Orbánnal nem is. Igaz, Obama és Biden elnöksége alatt romlott a viszony, de ez nem rajtuk múlt. Orbán jól meg is büntette érte Amerikát.
Azt állítja továbbá a miniszterelnök, hogy "egészen kiváló koponyák is képtelenek a magyar önérdeket kiindulópontnak tekinteni, állandóan máshoz akarnak igazodni, valaki más mellé akarnak lecövekelni, oda akarják kötni a lovukat. Szerintem így nem lehet.
"Ezzel szemben a tény az, hogy csakis így lehet, mert éppen az a magyar önérdek, hogy stabil kapcsolatrendszerünk legyen, megbízható gazdasági és katonai szövetséggel, máskülönben nem leszünk képesek a magyar érdekeket érvényesíteni. Mintha Orbán is ezt csinálná - ellentétben azzal, amit mond -, odakötve lovát Trumphoz, Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez. Csakhogy három helyre kötni azt a lovat biztos nem lehet. Főleg, hogy egy negyedik helyre vagyunk földrajzilag is bekötve: az Európai Unióhoz. Még.
Azt is állította ezenkívül Orbán (szintén a rádióban), hogy "mi vagyunk a lázadók, ezért büntetnek meg minket Brüsszelben, ezért akarnak velünk fizettetni. (...) Ez a küzdelem, amit folytatunk. De hát egyelőre, jelentem, sikeresen tesszük".
Ezzel szemben a tény az, hogy nem teszik sikeresen, mert az EU továbbra is befagyasztva tart 20 milliárd eurónyi támogatást, az Európai Bíróság ítéleteinek végre nem hajtása miatt pedig további százmilliókat von le tőlünk. Ha ez a siker, milyen lesz a kudarc?
Azt is állította Orbán, hogy "a családoknak Magyarországon a legolcsóbb a gáz meg az áram; ez egy olyan hatalmas versenyelőny Magyarország oldalán, amit az ember nem is tud felmérni".
Ezzel szemben a tény az, hogy ez Magyarország számára versenyhátrány, hiszen a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárakat az állami költségvetésből, illetve a vállalkozásoknak megszabott magasabb energiaárakból kell kigazdálkodni. A magyar családok életszínvonala pedig még így sem versenyképes. Hogyhogy?
- | A Narancsember hete | Hazugságvizsgáló | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257227_a-narancsember-hete | null | true | null | null | Népszava |
Joav Blum kerüli a nyilvánosságot, a sajtónak eddig két interjút adott (egyiket lapunknak), de csak úgy járult hozzá a közléshez, hogy a fotósok nem készíthettek képeket róla. Úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumnak (PM) sincs kapcsolata a gigaberuházás ügyében eljáró üzletemberhez: Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap levélben kérte fel Blumot, hogy vegye fel vele a kapcsolatot. A nyilvánosságra hozott levél végén pedig megadta a telefonszámot, ahol az üzletember jelentkezhet a pénzügyminisztériumi titkárságon.
Ha az ügy titokzatos szereplője tud olvasni a sorok között, megérti, a Pénzügyminisztérium már nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy Sukorón valósuljon meg a kaszinóberuházás. Oszkó Péter például azt írja: "...figyelemmel arra is, hogy a telekcsereügyletet jelentésében az Állami Számvevőszék is jogi értelemben semmisnek minősítette, felvetődik, hogy a jogi kétségek és aggályok tisztázása a telekcserében érintett ingatlanok korábbi tulajdoni viszonyainak helyreállításával biztosítható".
A mondat sokféleképpen értelmezhető. Akár úgy is, hogy a PM kihátrálna a beruházásból: a tárca számára nyilván kínos a számvevők pár napja publikált jelentése, melyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008. évi tevékenységét vették górcső alá. Ebben sok más ügylet mellett a sukorói beruházásról is elmarasztalóan, a felelősségre vonást is felvetve emlékeztek meg. Kormányzati forrásunk szerint azonban továbbra is kitartanak a beruházás mellett - azt viszont a lehetőségek közé sorolta, hogy esetleg mégsem a sukorói telken, hanem máshol épüljön meg a King' City részét képező kaszinó. A beruházók cége által megnyert koncessziós pályázat ugyanis a Közép-Dunántúl régióra szól, vagyis nem lenne jogi akadálya egy másik helyszín kijelölésének.
Úgy tűnik, a PM mindenképpen visszamenne a kályhához, azaz azt szeretné, ha a jelenlegi telekcsere-szerződéstől közösen állnának el a felek: mindketten visszakapnák a cserébe vitt földterületüket, és innen tárgyalnák újra a beruházást. De azt már akkor is egy új ingatlanszerződés alapozná meg, ha a sukorói terület lenne a helyszín. A korábbi tulajdoni viszonyok helyreállítása alatt érthetné a minisztérium azt is, hogy Joav Blum újra legyen tulajdonosa a cserébe felkínált Pest megyei területnek (azokat ugyanis a nyáron egy ideig az eredeti tulajdonosokra jegyezték vissza), ez azonban már megtörtént, hiszen néhány napja a földhivatal újra az ő nevére jegyezte be az érintett Pest megyei ingatlanokat.
A csereszerződés előzményeként az üzletember a vétel útján megszerzett albertirsai és pilisi ingatlanjait kínálta fel a sukorói területért az államnak, amelynek az M4-es építéséhez lenne szüksége ezekre vagy legalábbis ezek egy részére. A jelenlegi állapot szerint tehát Blumnak megvannak a Pest megyei, az államnak pedig a Velencei-tó menti ingatlanjai. Az ezekre kötött csereszerződést azonban a földhivatalok nem jegyezték be, mert a helyi hatóságokkal folyó egyeztetések miatt elhúzódik a tópart menti sáv leválasztása, ami feltétele az üzletnek. Úgy tudjuk, egyelőre nem vetődött fel, hogy Blumnak visszafizessék azt a mintegy 300 millió forintot, amit az ingatlancsere értékkülönbözete miatt fizetett a vagyonkezelőnek, de ha Blum hajlik az eredeti állapotról való újratárgyalásra, akkor erre is szükség lesz.
Forrásaink cáfolták azt a tegnapi lapértesülést, hogy a kaszinóberuházásra kiszemelt sukorói földek környezetvédelmi szempontból védettek lennének, azok nem tartoznak a Natura 2000-területeket felsoroló listába. Úgy tudjuk, a szomszédos területek tartoznak ebbe a körbe, amint ez eddig is ismert volt. Mivel azonban a környező területek védettséget élveznek, nyilván ennek a területnek a sorsa is fontos természetvédelmi szempontból. | Gazdaság: Új helyen épülhet a King's City | Sukoró helyett más ingatlan is szóba jöhet a nagy port felvert King's City helyszínéül. A beruházáshoz adandó kaszinókoncesszió ugyanis nem kifejezetten a Velencei-tó menti földekre, hanem a Közép-Dunántúl régióra szól. Mintha a Pénzügyminisztérium is hajlana már erre a megoldásra. Már csak a beruházót kell meggyőzni. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20090905-uj_helyen_epulhet_a_king_s_city-348131 | 2009-09-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Dávid Ibolya, az MDF elnöke 2007. május 3-án jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Centrum Parkoló Kft. ügyében a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján. A viták során azonban felmerült, hogy erre a házszabály alapján nincs lehetőség, ezért a parlament alkotmányügyi bizottsága 2007 júniusában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól.
A testület szerint nincs akadálya a helyi közügyek körébe tartozó feladatok ellátásának kivizsgálására, ha az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy az parlamenti nyilvánosságot igényel. A Figyelő című lapban 7 fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró riportot. A cég visszautasította a cikket és a Magyar Demokrata Fórum megállapításait is.
Kezdőlap Belföld Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a Centrum-ügyben | Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a Centrum-ügyben | Az Alkotmánybíróság határozata értelmében létrehozhat vizsgálóbizottságot az önkormányzati parkolócégek ügyében az Országgyűlés. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/05/07/az-alkotmanybirosag-allasfoglalasa-a-centrum-ugyben-276193 | 2009-05-07 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A pápa tavaly további megbízást adott a bizottságnak: vizsgálnia kell, hogyan követik az egyes országokban az új egyházi törvényt, amely szerint jelenteniük kell az ilyen cselekedeteket és harcolniuk kell a szexuális visszaélések ellen. A római testület megállapításai szerint a katolikus egyház egyes országokban világosan elkötelezte magát e feladatok mellett, mások viszont elmaradtak ezzel és bizonyos esetekben "aggasztó", mennyire nem támogatják az egyház intézményei a visszaélések áldozatait. A jelentés megerősítette, hogy az áldozatoknak joguk van anyagi kártérítésre, javasolta, hogy hatékonyabb fegyelmi rendszabályokat alkalmazzanak a megtévedt papokkal és azokkal szemben, akik leplezték cselekményeiket.
Sean O’Malley bíboros, Palm Beach és Boston korábbi püspöke, azért kapta a bizottság elnöki tisztét, mert már száznál több szex-botrányt tárt fel az amerikai katolikus egyházban. O’Malley most a sajtó előtt elismerte, hogy a szexuális visszaélések "hihetetlen kárt" okoztak az egyház hitelének. Véleménye szerint a jelentés mutatja az utat, amelyen a lelkipásztorok átlátható és felelős szolgálata felé haladnak, de "sok még a tennivaló". "Bármit is teszünk, nem tehetjük maradéktalanul jóvá mindazt, ami történt. Reméljük azonban, hogy ez és a további, az áldozatok segítségével összeállított jelentések tükrözik szilárd elkötelezettségünket amellett, hogy ilyen cselekmények soha többé ne történhessenek meg az egyházban", így az érsek.
Az áldozatokat támogató civil szervezetek képviselői elégedetlenül nyilatkoztak. Szerintük a jelentés nem biztosítja éppen az átláthatóságot, amelyet már régen igényeltek az egyháztól. Az egyik szervezet vezetője szerint "a vatikániak csak nagy mértékben elfogult forrásokból tájékozódnak". Nézete szerint ez a jelentés még jobban elködösíti, hogyan kezeli az egyház a szexuális bűntettekkel kapcsolatos globális válságát. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy most megvédik a gyermekeket, holott erről egyáltalán nincs szó. A bírálók szerint az eddig bevezetett törvények nem elegendőek, zéró toleranciát kell tanúsítani az érintett papokkal és azokkal szemben is, akik leplezték tetteiket. A bizottságot egyébként megalakítása óta sokat bírálják, kétségbe vonva mandátumát, képességeit és anyagi forrásait. A testület több ismert tagja tiltakozásból kilépett a testületből, köztük két olyan is, akik papok áldozatai voltak. A tiltakozók között volt Hans Zollner német jezsuita, az egyházi szexuális visszaélések jeles kutatója.
O’Malley elismerte, még csak az út elején vannak ahhoz, hogy egységes rendszabályokat hozzanak, de meggyőződése szerint a változás megkezdődött - még akkor is, ha az gyakran kemény küzdelmet jelent. A pápai bizottság ajánlásai között szerepel, hogy azokat a papokat, akiket bűncselekményen, vagy azok elfedésén értek, távolítsák el, hiszen további károkat okoznak és javasolt nyilvános bocsánatkéréseket is. A tervezett kártérítésekről majd jövőre kívánnak részletes tájékoztatást adni. A hiányosságokat azzal indokolták, hogy az idő és az erőforrások korlátozták a munkát, akárcsak az, hogy bizonyos országokban nem találtak megfelelő, megbízható statisztikákat arról, hány gyereket bántalmaztak. A bizottság csalódásának adott kifejezést, amiért munkája nem talál egységes támogatásra. Így például Mexikó 98 katolikus püspöksége közül csak 20 töltötte ki a problémával kapcsolatos kérdőívet és ilyen problémák vannak más országokban is. Voltak országok, amelyek adtak ilyen jelentéseket, egyesek akár évtizedekre visszamenően tárták fel a helyzetet. Éves jelentés csak kevés országból, köztük az Egyesült Államokból érkezik.
Meg kívánják értetni az érintettekkel, mennyire fontos, hogy reagáljanak. Különösen törekedtek a déli félteke országainak vizsgálatára, mert azokról gyakorlatilag semmiféle adatuk nincs. Afrikában például a társadalmi normák, amelyek ilyen helyzetben tagadást és hallgatást jelentenek, gátolják a kivizsgálást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy jobban kell figyelni a jövendő lelkipásztorok kiválasztására, pszichológiai vizsgálatnak kell alávetni a papjelölteket. | A Vatikán még mindig ködösít a papok szexuális bűncselekményei körül | Vagy húsz éve, hogy keresztény, főként római katolikus egyházi férfiak kiskorúakkal szembeni szexuális bűncselekményei világszerte a közvélemény figyelmének előterébe kerültek. További tíz évnek kellett eltelnie, amikor Ferenc pápa 2014-ben megalapította a Fiatalkorúak Védelmének Pápai Bizottságát azzal a feladattal, hogy megvédjék a kiskorúakat és a sebezhető felnőtteket egyházi férfiak szexuális támadásaitól. A Vatikán a héten újabb évtized után tette közzé első jelentését e bizottság munkájáról. A jelentés meglehetősen általános, nyitva hagy egy sor kérdést és nem teszi lehetővé, hogy a beszámoló tartalmát függetlenül ellenőrizzék. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-vatikan-meg-mindig-kodosit-a-papok-szexualis-buncselekmenyei-korul/439277 | null | true | null | null | Hírklikk |
"Egy Fejér vármegyei férfi irányította azt a hierarchikusan felépített bűnszervezetet, amelynek tagjai nagyfokú szervezettséggel, egymással titkos kommunikációs csatornákon érintkezve működtettek valós gazdasági tevékenységet nem folytató társaságokat. Az elkövetők a cégek élére stróman személyeket ültettek; kizárólagos céljuk az volt, hogy tényleges gazdasági tevékenység nélkül kiállított számlákat biztosítsanak a haszonhúzó társaságoknak. A cégek a fiktív számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezték, ezzel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek" - állt az adóhatóság közleményében.Úgy tudjuk, az ügyben a válogatott jégkorongozó mellett más területen dolgozó, sikeresnek tartott üzletemberek is érintettek. A gyanú szerint a periodikusan változó vállalkozásokból felépített több szintű cégláncolat ügye kapcsán az országos akcióban 49 (!) helyszínen kutattak, 29 gyanúsítottat hallgattak ki és 5 embert vettek őrizetbe. A NAV nyomozói, IT-szakemberek, revizorok, járőrök ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, nagy értékű gépkocsikat és készpénzt foglaltak le több mint másfél milliárd forint értékben. A cégek a fiktív számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezték, ezzel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak.- A fiktív számlák kiállítása és az áfacsalások a '90-es évek elején jöttek divatba - kezdte a Blikknek egy bennfentes. - Azóta rendkívüli módon megszigorodtak a szabályok, mindent elektronikusan ellenőriz a NAV, megnehezítve ezzel a bűn elkövetők dolgát, már csak ezért is érdekes, hogyan próbálták meg kikerülni a szabályokat. Az áfacsalás összegéből kiindulva, az ügyben érintett összeg nagyságrendileg akár 8-10 milliárd forintra is rúghat.A tét komoly, hiszen súlyos büntetéseket is kiszabhatnak az elkövetőkre, ha bűnösnek találják őket. Bár úgy tudjuk, a hokis nem tartozott a legfelső körökhöz, de így is aggódnia kell.- A bűnszervezet miatt a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így öttől húsz évig terjedő szabadságvesztésről beszélhetünk milliárdos vagyoni hátrány esetén - mondta lapunknak Borbély Zoltán ügyvéd.Az ügyben kerestük a NAV-ot, hogy még több részletet megtudjunk, de lapzártáig nem érkezett válasz írásban elküldött kérdéseinkre, mint ahogy az egykori válogatott hokis sem vette fel a telefont. Beszéltünk a sportág berkeiből másokkal, de nem kívántak nyilatkozni, annyit fűztek hozzá, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, remélik, végül kiderül az egykori válogatott játékos ártatlansága. | Válogatott hokisztár is érintett a milliárdos csalásban - Bedőlt a számlagyár | Egy korábbi sokszoros válogatott jégkorongozó is érintettje a Nemzeti Adó- és Vámhivatal indított nyomozásnak, amely bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult el. A NAV közleményei szerint az elkövetők több mint kétmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A hatóságok komoly erőket vonultattak fel, hogy leleplezzék a csalókat, és a tét nem csak milliárdokban, hanem hosszú években fejezhető ki – a rácsok mögött. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/milliardos-csalas-valogatott-hokis/exg7lsj | 2024-10-12 04:55:00 | true | null | null | Blikk |
A brit törvényhozás által tegnap elfogadott törvény szerint akár 12 hónapos börtönbüntetést is kaphat az a képviselő, aki hamis adatokat tüntet fel vagyonnyilatkozatában. Ugyanakkor – írja a költségvetési botrányra fényt derítő Telegraph – Gordon Brownt számos kritika érte, amiért a jogszabályt több ponton felhígították.
Kikerült a szövegből egy törvényi erővel bíró viselkedési szabályzat tervezete, valamint két másik, büntetőjogi felelősségre vonást maga után vonó tényállás is. a Liberális Demokraták vezetője ennek kapcsán kijelentette: "Semmi nem történt a brit politika rothadt állapotának megváltoztatására".
Alan Duncan, az Alsóház vezetője szerint "pánik törvényről" van szó, ugyanakkor pártja a módosítások többségét támogatta. Mint mondta, az eredeti javaslat katasztrofálisan megnehezítette volna a képviselők számára ügyeik szabad intézését. Jack Straw igazságügy-miniszter szerint vészmegoldás a törvény és természetes, hogy módosításokon ment keresztül, ez a törvényhozási folyamat része. | Hamis a vagyonnyilatkozat? Börtönt kaphatnak a honatyák - Világgazdaság | A képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályokat számos módosítást követően tegnap fogadta el a Lordok Háza. Ennek értelmében büntetőjogi szankció von maga után a vagyonnyilatkozatok meghamisítása. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2009/07/hamis-a-vagyonnyilatkozat-bortont-kaphatnak-a-honatyak | 2009-07-22 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az állam 450 millió forintért vásárolt meg egy 96 négyzetméteres lakást (lásd a fenti képen) a pesti Kossuth tér szomszédságában található Vértanúk terén, a döntésről szóló nyilatkozatot Lázár János építési és közlekedési miniszter adta ki - értesült a HVG. Információink szerint a 4,5 millió forintos négyzetméterár az egyik kormányülésen is megütközést váltott ki, és volt, aki szóvá tette: Budapesten a legdrágább belvárosi lakások is legfeljebb 2-3 millió forintért kelnek el négyzetméterenként.Az adásvételt az a szabályozás tette lehetővé, amely kimondja, hogy bizonyos védetté nyilvánított területeken elővásárlási jog illeti meg az államot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki el akarja adni az ilyen besorolású helyszínen fekvő ingatlanát, az állam - az építési miniszter döntése alapján - közbeléphet, és maga megvásárolhatja. Az elővásárlási jog természetesen nem befolyásolja a vételárat, tehát az államnak azt az összeget kell kifizetnie, amelyet az eredeti vevő ajánlott.Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól megkérdeztük, hogy milyen kulturális értéket képvisel a Vértanúk terén lévő lakás, ami indokolttá teszi a megvételét, de megkeresésünkre nem érkezett válasz. Ha ugyanis valamilyen különleges történelmi eseményt vagy személyt lehetne kapcsolni az ingatlanhoz, akkor biztosan érvelni lehetne az igen drága vásárlás mellett, ilyen körülményről azonban nem írt a minisztérium.A földhivatali papírok szerint a lakást a DRW-Invest nevű cégtől vásárolta meg az állam. E vállalkozás tulajdonosa több szegedi és budapesti érdekeltséggel is rendelkezik (korábban egyiknek volt hódmezővásárhelyi fióktelepe is). Elsősorban gyógyszertárak tulajdonosa, de vagyonkezelője és borászata is van. Az ingatlant 2018-ban szerezte meg.A vállalkozó a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett adattár alapján is igen jó üzletet kötött az állammal.
A KSH ugyanis a ténylegesen kifizetett vételárakról (erre az illeték mértékéből lehet következtetni) utcára lebontva közöl tájékoztató árakat, ennek alapján pedig megállapítható: 2022-ben nem volt olyan utca az V. kerületben, ahol az átlagos négyzetméterár átlépte volna a 2,3 millió forintot. (A Vértanúk terén nem volt elég adásvétel a statisztika elkészítéséhez, de a közvetlenül mellette fekvő Vécsey utcában 2,26 millió forint volt az átlag.)A Lázár János döntése alapján megvásárolt lakás ugyanabban a társasházban található, amelyben a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat nemrég elcserélt egy másik ingatlant, a minisztérium vásárlásától teljesen függetlenül. Ebből az alkalomból készítettek egy hivatalos értékbecslést is az önkormányzatnál, és ott az az eredmény született, hogy a cserére szánt 43 négyzetméteres lakás 64,2 millió forintot ér, azaz négyzetméterenként nagyjából 1,5 millió forintot. Ez ugyan rosszabb paraméterekkel rendelkezik, mint amit az állam megvásárolt 450 millióért, de a négyzetméterenként hárommillió forintos különbség mindenképpen figyelemre méltó. Az értékbecslés ráadásul az idén készült, így a minisztériumi adásvétel 2022-es áraihoz képest már javultak a Covid utáni piaci viszonyok is.Arról nincs szó, hogy törvénysértés történt volna, a jogszabályok szerint ugyanis az államnak, ha élni akar az elővásárlási jogával, el kell fogadnia azt az árat, amely az adásvételi szerződésben szerepel. Az viszont a konkrét esettől függetlenül megállapítható, hogy a rendszer kijátszható: nem kizárt, hogy egy áladásvételi szerződés következtében áron felül vásároljon ingatlanokat az állam a védettséget élvező területeken. A döntéshozók pedig joggal érvelhetnek úgy, hogy ez volt a piaci ár, elvégre az eladó már szerződést is kötött az eredeti vevővel.Annak fényében viszont különösen érdekes a tranzakció, hogy a szomszédok arról számoltak be: az állami vásárlás óta általában üres a lakás. Azt mondták, néhányan – különösen nemzeti ünnepek idején – időnként felkeresik az állításuk szerint a Parlamentre néző lakást, de valamivel később távoznak is. A lakók jelentős történelmi emlékről nem tudnak, bár azt megjegyezték, hogy korábban ebben az ingatlanban lakott az egyik hazai folyó szabályozásában nagy szerepet játszó mérnök. Megpróbáltuk ezeket az állításokat leellenőrizni, ezért az Építési és Közlekedési Minisztériumtól azt is megkérdeztük, hogyan hasznosítják a tárca épületéhez amúgy igen közel eső negyedik emeleti ingatlant, de erre sem feleltek.A világörökségi helyszínekre vonatkozó elővásárlás lehetőségét a hivatalos indoklás szerint azért teremtette meg a kormány, hogy megakadályozza az ingatlanok tömeges külföldi felvásárlását, valamint hogy közbeléphessen, ha valaki „nem méltó” módon akarja hasznosítani az értékes területen fekvő tulajdonát. Lakásokra eredetileg nem vonatkozott a törvény, de ez később megváltozott: a Vértanúk terén megvett ingatlan tulajdoni lapjára például 2021 októberében jegyeztették be az elővásárlási jogot.A HVG információi szerint a tárca 2022 óta mindössze hét alkalommal döntött úgy, hogy él az elővásárlási joggal, és az eredeti vevőt megelőzve inkább az állam szerez meg egy világörökségi helyszínen fekvő ingatlant. Az egyik, Parlament melletti társasházban például két lakást is megvettek: a 35 négyzetméteresért 60 millió forintot fizettek, az 56 négyzetméteresért pedig 355 ezer dollárt, azaz nagyjából 130 millió forintot. Ezekben az esetekben tehát a piacon is tapasztalt árak érvényesültek, a négyzetméterár ugyanis 1,7 millió és 2,3 millió forint körül alakult. Információink szerint Szigligeten is élt elővásárlási jogával a minisztérium: ott egy, a vár közvetlen közelében fekvő ingatlant vett meg az állam 48 millió forintért.Ugyanakkor az egyik I. kerületi – tehát szintén világörökségi helyszínen lévő – ingatlan esetében is igen drága üzletet kötöttek. A Telex korábbi cikke szerint idén év elején a magyar állam bruttó 3,61 milliárd forintért vett meg egy 458 négyzetméteres ingatlant a Jégverem utcában. Ott tehát még magasabb, 6,2 millió forintos volt a négyzetméterár, ráadásul akkor éppen egy olyan cégnek, a Water Citynek fizették ki a hatalmas összeget, melynek egyik tulajdonosa Leisztinger Tamáshoz, a másik pedig Csobánczy Gábor DK-s politikushoz, tehát baloldali üzleti körökhöz köthető – állította a lap. A minisztérium az egyik esetben sem árulta el, hogy miért döntöttek a vásárlás mellett. | A kormányülésen sem hagyták szó nélkül, hogy Lázár János 4,5 milliós négyzetméteráron szerzett lakást az államnak | A magyar állam – élve az elővásárlási jogával – 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak – ezen már a kormány ülésén is fennakadtak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241030_hvg-allam-lakasok-elovasarlas-vilagorokseg-lazar-janos-vertanuk-tere | 2024-10-30 10:02:00 | true | null | null | HVG360 |
A pénzügyőrök egy magyar kamiont tereltek ki a gyulai határátkelőhely egyik ellenőrzési pontjára, hogy átvizsgálják rakományát. A jármű a bemutatott okmányok alapján fűnyíróalkatrészeket, üvegeket, kamerákat, szekrényeket és hegesztőgépeket szállított Görögországból Lengyelországba.
Az egyenruhásoknak a raktér átvizsgálásakor feltűnt, hogy minden dobozt egyesével, műanyag fóliába csomagoltak, ezért úgy döntöttek, hogy mindenképpen a ládák mélyére néznek. A platóról egymás után kerültek elő az ismert márkajelzésű, Chanel, Gucci, Giorgio Armani, Tabacco Vanilie, Paco Rabanne illatszerek, amik csomagolása és szállítási körülményei szinte sikítva árulkodtak arról, hogy azok mindegyike hamisítvány - tájékoztatta lapunkat Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága sajtóreferense. A termékeket a jogtulajdonosok képviselői is megvizsgálták, és megerősítették a járőrök gyanúját.
A pénzügyőrök 45 ezer 840 darab jogsértő parfümöt foglaltak le, amelyek közel kétmilliárd forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indult eljárás.
A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. A vármegyében, illetve Gyulán nem az első ilyen jellegű eset . | Hamis parfümök tízezrei kerültek elő Gyulán | Közel 46 ezer darab hamis parfümöt foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának ellenőrzésén Gyulán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/hamis-parfumok-tizezrei | null | true | null | null | BEOL |
A közelmúltban egy Fejér vármegyei nő figyelmét felkeltette egy népszerű apróhirdetési oldalon megjelent hirdetés, amely egy fűgyűjtős traktorról szólt. A hirdetést egy másik vármegyében található bolt nevében tették közzé. A nő tárcsázta a megadott telefonszámot, ahol egy fiatalos hangú férfi fogadta a hívást, és az üzlet alkalmazottjának adta ki magát, de csaló volt, a traktorügylet meg csalás. Azt kérte tőle, hogy a vételárat és a szállítási költséget előre, egy SMS-ben küldött számlaszámra utalja át.
A jóhiszemű vásárló a közel félmillió forintot átutalta, majd újra felhívta az eladót, aki közölte vele, hogy nem a megfelelő számlaszámot adta meg, ezért újabb utalást kért. Az asszony jelezte, hogy hajlandó ezt megtenni, ha visszakapja az előzőleg elutalt összeget. Erre a férfi azt válaszolta, ha utal, elengedi a szállítási díjat. Ekkor kezdett gyanússá válni az ügylet, ezért az asszony felvette a kapcsolatot a bankjával, majd a rendőrséggel. Mivel időben cselekedett, a pénzt lefoglalták, és a kár megtérült. Később a csaló által használt hirdetéseket törölték. Kiderült, hogy a cég, amelyre az elkövető hivatkozott, figyelmeztetett mindenkit, hogy csalók élnek vissza a nevükkel.
Mindig legyen körültekintő az online tranzakciók során! A csalók gyakran vonzó ajánlatokkal próbálják becsapni.
Ellenőrizze a hirdetőt, a cég hivatalos elérhetőségeit, weboldalát, telefonszámát, közösségi média-jelenlétét, és hasonlítsa össze a kapott adatokat. Eltérés esetén ne folytassa a tranzakciót!
Soha ne utaljon előre pénzt olyannak, aki online vagy telefonon keresztül kér fizetést! A megbízható eladók sosem kérnek előre kifizetést, különösen nem olyan termékeknél, amelyeket nem láthatott vagy nem próbálhatott ki személyesen.
Amennyiben lehetséges, kérje a személyes átvételt!
Ha a hirdetésben szereplő telefonszám, e-mail cím vagy számlaszám, illetve bármilyen egyéb körülmény gyanúsnak tűnik, legyen intő jel!
Az is gyanús lehet, ha az eladó folyamatosan sürgeti az előre utalást, vagy ha ellentmondásos információkat ad.
Védje adatait! Ne osszon meg személyes és banki adatokat olyannal, akit nem ismer!
Amennyiben csalás áldozatává vált, azonnal értesítse a rendőrséget és a bankját! Minél gyorsabban cselekszik, annál nagyobb eséllyel térülhet meg a kár.
Az online térben elkövetett csalásokat a rendőrség a Mátrix Projekt keretében vizsgálja, a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatban további hasznos információkat, aktualitásokat, tanácsokat a KiberPajzs oldalán talál.
Korábbi cikkünk csalás témában | Csalás lett a vége az olcsó fűnyírónak | Olcsó fűnyírót kínált egy férfi, aki traktorbolt alkalmazottjának adta ki magát. A sárbogárdi rendőrök csalás miatt indítottak eljárást. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/csalas-lett-az-olcso-vasarlas-vege | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság zajló tárgyalássorozatban – mint ismert - különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják Zuschlag Jánost.
Ma (kedden) a Holnap Városért Egyesület néhány tagját idézte be a bíróság. Valamennyien azt vallották, hogy nem voltak tagjai a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc elnökségével jegyzett egyesületnek.
A pert csütörtökön Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára kihallgatásával folytatják. | BAON - Zuschlag-per: csütörtökön lesz tanú Arató Gergely | Újabb fiktív, csak névleg működő, illetve kitalált, bírósági nyilvántartásba nem vett szervezetek, és egyesületek csupán papíron létező tagságát hallgatták meg ma (kedden) a kecskeméti Zuschlag-perben. | null | 1 | https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2009/04/zuschlag-per-csutortokon-lesz-tanu-arato-gergely | 2009-04-28 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor és milyen mértékben, de szinte biztos, hogy hoz tulajdonosi átrendeződést a szállodaiparban és úgy általában a turizmus területén is a koronavírus-járvány. Miután a szektor jövedelemtermelő képessége látványosan visszaesett, és a kilátások is nagyon bizonytalanok, most biztosan olcsóbban lehet vásárolni, mint korábban. Ráadásul sok piaci szereplő megroppant, ami kiszolgáltatottá teheti őket a nagyobb, tőkeerős cégekkel szemben.
A nagyokban jobban bíznak, vagy bíztak
A folyamat egyáltalán nem magyar sajátosság, az idegenforgalom lényegében a világon mindenhol leállt, így mindenütt szenvednek a turisztikai szolgáltatók. A nemzetközi sajtóban már áprilisban arról cikkeztek, hogy bár rövidtávon minden szektorban, így a szállodaiparban is visszaesett a felvásárlási-összeolvadási tranzakciók száma, itt azonban akár már rövidtávon is lehet változás. Az elmúlt két-három hónap adatai pedig azt mutatják, hogy valóban felpöröghetnek az akvizíciók.
A Globaldata elemzőcég folyamatosan követi különböző szektorokban az ilyen jellegű tranzakciók számát, és a turisztika területén már május-júniusban is növekedést tapasztaltak. Korábban egy elemzőjük már előrevetítette, hogy ez lesz, mondván, a kisebb, rosszabb likviditási helyzetben lévő cégek mozgástere igencsak beszűkült.
Ralph Hollister akkor azt nyilatkozta, hogy szerinte a nagyobb, tőkeerősebb láncok valószínűleg az – elsősorban a higiéniára vonatkozó – új fogyasztói elvárásokhoz is könnyebben tudnak majd alkalmazkodni, illetve jobban el tudják majd hitetni vendégeikkel ezt. Bár ez nem olyan biztos. A CBS-en futó Inside Edition csapata által nagyjából két hete készített riport ugyanis épp arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban a legnagyobb szereplőknél is komoly gondok akadnak a higiénia területén.
Pénz, az van
Az ágazati folyamatok itthon is hasonlóak, mint bárhol máshol a világon, esetleg az időbeli lefutásban lehetnek különbségek. Korábban már írtunk róla, hogy – miként a válságok általában – a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság is nagyon sok eszközt leértékelt, ami felvásárlási lehetőséget teremt a komolyabb készpénztartalékkal rendelkező cégek számára. Ebbe a kategóriába pedig itthon jelentős arányban olyan vállalatok tartoznak, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Ahogy akkor bemutattuk, rengeteg – főleg építőipari – kormányközeli vállalat bankszámláján halmokban álltak 2018 végén a milliárdok. Az pedig korántsem lenne példa nélküli, hogy egy vállalkozó az ebben a szektorban összeszedett pénzt máshol fekteti be.
Azóta sok vállalat leadta az újabb, 2019-ről szóló beszámolóját is, amiből az derült ki, hogy jelentős változás tavaly sem volt. Bár némileg átrendeződött a mezőny (a Mészáros-csoporthoz tartozó cégeknek például csökkent a tartaléka, a miniszterelnök túravezetőjeként ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.-nél pedig jelentősen nőtt), összességében így is százmilliárdos készpénz- és bankbetétállománnyal rendelkeznek ezek a vállalatok.
Amit azonban jó eséllyel még nem a közeljövőben fognak elkölteni. A kormányzati intézkedések egy része ugyanis sok bajba került céget időhöz juttatott. A szállodaiparban az egyik legnagyobb segítség – ahogy erre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet – egyértelműen az év végéig tartó hitelmoratórium volt. Mivel ennek köszönhetően sok vállalat jelentős fizetési kötelezettségtől mentesült, az intézkedés a várható átalakulásokat is eltolta, sőt valószínűleg tompította is ezt a hatást.
Az ágazati várakozások szerint azonban a turizmus 2020 végéig sem fog teljesen talpra állni, lesznek olyan régiói az országnak (főleg Budapest) ahol még 2021 első felében is komoly gondok lehetnek. Így az igazi mozgolódás a szektorban akkor indulhat majd be, amikor a szállodás cégeknek ismét el kell kezdeniük fizetni a hiteleik törlesztőrészleteit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknakKonszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályátA hivatalos adatokon még nem látszik, de nagyon sok ember veszítette el az állását a vendéglátásban és a turizmusban. Visszavenni csak egy részüket tudják.
Napirenden van
A tulajdonosi átrendeződés mértékét azonban egyelőre éppen a bizonytalanság miatt nagyon nehéz megjósolni. Flesch Tamás szerint sok múlik azon is, hogy a bankok hogyan kezelik a helyzetet, és tulajdonképpen minden eset egyedileg alakulhat, így egyelőre lehetetlen bármit megjósolni.
A szektor szereplői azonban számítanak konszolidációra. Kovács Balázs, az országszerte 15, ebből Budapesten tíz hotelt üzemeltető Danubius Hotels vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta, hogy lehetnek felvásárlások, de ők ebben a helyzetben biztosan nem terveznek szállodát venni.
A másik nagy hazai lánc, a Hunguest, illetve annak tulajdonosa, Mészáros Lőrinc azonban igen. A felcsúti milliárdos cégcsoportjánál lapunk felvásárlási terveket firtató kérdésére úgy fogalmaztak:
Folyamatosan figyelemmel követjük az akvizíciós lehetőségeket. Az Opus Global Nyrt. esetében például a korábban bejelentett terveink közül a TITÁSZ projekt aktív fázisban van, de természetesen új beruházási lehetőségeket is vizsgálunk. A turizmusban napirenden van további szállodák vásárlása. Az iparban- és az építőiparban azoknak a vagyonelemeknek a megszerzése a célunk, ahol többségi befolyása lehet társaságunknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával. | Az erősebbek vásárolhatják fel a megroggyant szállodákat, Mészárosék is készülnek | A hitelmoratórium sok szállodás cégnek segített, de jövőre így is lehet konszolidáció a piacon. A Mészáros-csoportnál napirenden van további hotelek vásárlása. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200724/szallodafelvasarlasok-kiserhetik-a-jarvanyt-meszarosek-is-bevasarolhatnak/ | 2020-07-24 16:25:00 | true | null | null | G7 |
Kedden este Irán rakétatámadást indított Izrael ellen, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, Tel Aviv és Jeruzsálem felett is robbanások hallatszottak.
A Guardian tudósítója szerint a helyi idő szerint nem sokkal este fél nyolckor több tucat rakéta indult el Izrael nagyobb tengerparti városai felé. Hozzátette, ugyan lehetett hallani Jeruzsálemben, hogy több lövedéket sikerült megsemmisíteni, vannak, amelyek sértetlenek maradtak és tovább haladnak célpontjaik felé. Az izraeli média arról számol be, hogy Irán több mint 100 rakétát lőtt ki Izraelre, a legfrisseb hírek pedig már 200 lövedékről szólnak.
A Guardian hírfolyama szerint 10 perccel az első hullám után újabb rakéták tűntek fel Jeruzsálem felett, de ezek most más irányból érkeztek. Izrael a támadás miatt leállította a légi közlekedést, Irak pedig lezárta légterét. Egyelőre nem tudni, hogy az iráni rakéták közül sikerült-e valamelyiknek eltalálnia célpontját. A BBC szerint az Egyesült Államok segít Izraelnek elfogni az Iránból érkező rakéták egy részét nyilatkozta egy amerikai tisztviselő, aki ennél többet nem árult el.
A hírek szerint a Fehér Ház nemrég arra figyelmeztette Izraelt, hogy Irán rakétatámadásra készült, az illetékesek pedig felszólították a lakosságot, hogy amint meghallják a légvédelmi szirénákat, azonnal vonuljanak biztonságba. Az izraeli biztonsági kabinet egy helyi forrás szerint egy jeruzsálemi bunkerbe vonult el.
Nemrég az IRNA, vagyis az iráni állami hírügynökség most megerősítette, hogy a hadsereg ballisztikus rakétákat indított Izrael felé. Egy másik helyi hírügynökség az Forradalmi Gárdára hivatkozva azt állítja, a támadás válasz arra, hogy az izraeliek egy pénteki légicsapásban megölték a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot.
Irán ENSZ-képviselete is kommentálta a támadást. "Irán törvényes, racionális és legitim válasza a cionista rezsim terrorcselekményeire - amelyek iráni állampolgárok és érdekek elleni támadással és az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti szuverenitásának megsértésével jártak - megfelelően végrehajtásra került" - írták közleményükben. Hozzátették, ha Izrael válaszlépésekre szánja magát, súlyos megtorlás következik.
Nem sokkal ezen nyilatkozat közzététele után a BBC azt írta, úgy tűnik, egyelőre Irán nem indít több rakétát, az izraeli hatóságok azt üzenték a lakosságnak, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket, a légteret is újramegnyitották.
Mindeközben fegyveresek járókelőkre nyitottak tüzet Tel-Aviv Jaffa kerületében kedden este. Az izraeli rendőrség első hivatalos közlései szerint a feltételezett terrortámadásban négyen életüket vesztették és heten megsebesültek. A hatóságok szerint a két támadót "semlegesítették" - írja az MTI.
A televízióban is közölt megfigyelőkamerás felvételek szerint a két fegyveres egy villamosmegállóban kezdett el lövöldözni. Eli Bin, az MDA helyi mentőszolgálat vezetője szerint legkevesebb hét ember sebesült meg két helyszínen. Az izraeli sajtó ugyanakkor már nyolc halálos áldozatról számolt be. | Világ: Egyelőre véget ért az iráni rakétatámadás, az izraeliek elhagyhatják az óvóhelyeket | Országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20241001_izrael-iran-raketatamadas | null | true | null | null | HVG |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | SZON - Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | SZON |
Nem azért írt ki 10 napos határidővel 16 milliárd forintnyi tőke kezelésére egy pályázatot az állami tulajdonú Eximbank, mert előre tudták, hogy kit akarnak nyertesnek, hanem mert
olyan céggel akarnak együtt dolgozni, amelyik 10 nap alatt el tud készíteni egy ilyen pályázatot
- ezt reagálta többek között az Index kérdéseire Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója az M1 műsorában. Urbán arra reagált, hogy ahogy azt szerdán írtuk, a bank furcsa körülmények között és nagyon rövid határidővel írt ki egy pályázatot alapkezelő cégeknek, majd titkolózott arról, hogy végül ki lett a nyertes. Sajtóértesülések szerint amúgy a pályázaton a GB & Partners nyert, amelyet erős szálak kötnek Rogán Antalhoz. Az Eximbank vezérigazgató-helyettese, Puskás András Rogán alpolgármestere volt az ötödik kerületben, és Rogán szomszédja a Pasa Parkban.
Urbán az M1-en azt mondta, hogy a pályázat kiírását öt hónap előkészület előzte meg: sikeres és kudarcos magyar alapkezelőkkel is tárgyaltak. A pályázatnak amúgy kilenc alapkezelő felelt meg a feltételeknek, nyolcan megvették a csomagot, négyen be is adták, és az Eximbank a legjobb feltételeket nyújtóval kezdett el tárgyalni.
A vezérigazgató arra is reagált, hogy az amúgy az exportáló magyar cégek megsegítésére létrejött bank miért adott jelentős hitelt Andy Vajnának a TV2 és Garancsi Istvánnak a Kopaszi-gát megvásárlásához, vagyis olyan üzletekhez, aminek se exporthoz, se importhoz nincs köze. Urbán azt mondta:
Andy Vajna cége azért kapott hitelt, hogy Andy Vajna "megvegye és új növekedési pályára állítsa a TV2-csoportot"
a Garancsi-féle Market Zrt. pedig azért, hogy új város építsen a 10 éve parlagon heverő, külföldi tulajdonban lévő területen és ezzel munkahelyeket teremtsen.
Hangsúlyozta, hogy mindkét magyar cég szigorú feltételekkel, támogatás nélkül kapott hitelt, ezek a hitelek pedig a bank portfóliójának kevesebb, mint 5 százalékát teszik ki. | Nem korrupciót, gyorsaságot akart az Eximbank | Nem korrupciót, gyorsaságot akart az Eximbank - Olyan céget akartak megbízni 16 milliárd kezelésével, aki 10 nap alatt össze tud hozni egy pályázatot - így reagált a bank vezetője az Index cikkére. A Vajnának és Garancsinak adott hitelekről is beszélt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2016/01/21/nem_korrupciot_gyorsasagot_akart_az_eximbank/ | 2016-01-25 11:37:14 | true | null | null | Index |
Cikkünk frissül
"Isten, haza, család - hirdeti a Fidesz 14 éve, és közben sorra buknak le a pedofil papok, a Fidesz árulja a hazát, és csak a saját családjuk számít" - mondta Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője az Országgyűlés azonnali kérdések órájában hétfőn a miniszterelnöknek. Úgy folytatta, a határon túli családok több támogatást kapnak, mint az itteniek. Megemlítette, hogy a határon túliak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak. "Tudja ön, hány családnak jelent megoldhatatlan problémát a nyári tábor befizetése vagy egy új téli cipő vásárlása? Ön szerint a Magyarország határain belül élő családok nem érdemlik meg a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást?"
Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy a magyarországi családok a családtámogatási rendszeren keresztül több támogatást kapnak, és inkább azt lehetne felvetni, hogy nem lenne helyes, a határon túli családok további támogatása. Ennek jelenleg nincs meg a feltétele, majd hozzátette, a Kálmán Olga sajnálja a pénzt a határon túli családoktól. A DK-s képviselő szerint nem igaz, hogy a hazai szegények mindent megkapnak a kormánytól, és újra megkérdezte: ha a határon túli családok kapnak iskolakezdési támogatást, a határon belüliek miért nem? Orbán is ismételte magát; mint mondta, az itthoniak a költségvetésből több pénzt kapnak, mint a határon túli magyarok, ami szerinte nem helyes.
Komjáthi Imre MSZP-elnök azt kérdezte, hogy most is felíratná-e Orbán az óriásplakátokra, hogy "Magyarország jobban teljesít", mikor kevesebb gyerek született, nőtt a csecsemőhalálozás, kevesebben kötöttek házasságot, emelkedett a szegénység. Orbán a Bokros-csomagot emlegette fel válaszként, ami szerinte a legnagyobb demográfiai katasztrófát hozta Magyarországon, ezt próbálja a mostani kormány rendbe hozni. Komjáthi erre azt reagált, hogy Orbánnak többet kellene foglalkoznia a magyar belügyekkel, mint a globális politikával. A kormányfő erre azt mondta, hogy meghirdettek egy 21 pontos akciótervet, szakszervezeti vezetőként Komjáthinak ezt támogatnia kellene.
Orosz Anna (Momentum) Semjén Zsoltot kérdezte az egyházon belül szexuális visszaélésekről. Mint mondta, a Fidesz-KDNP képviselői hírből sem ismerik a Tízparancsolatot, nemhogy betartának. "Mit tesz maga egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként, hogy minden gyerek biztonságban legyen az egyházi intézményekben, mit tesz az áldozatokért és az egyház megtisztulásáért?" Semjén azt mondta, meghozták Európa legszigorúbb pedofiltörvényét, megcsinálták az átvilágítást, amit az ellenzék nem támogatott. Továbbá hétszázan ülnek pedofíliáért börtönben, vagyis az egyházi esetek ennek a századát sem teszik ki. Orosz szerint Semjénék rengeteg jogszabályt hoztak állítólag a gyeremekek védelmére, de hetente jönnek ki az újabb ügyek az egyházi visszaélésekről. Miközben a miniszterelnök-helyettes nem tesz semmit. Semjén erre azt mondta, hogy "önöket nem a gyerekek iránti felelelősségvállalás táplálja, hanem az egyház iránti gyűlölet".
Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy - a Szuverenitásvédelmi Hivataltól hétfőn kirúgott - Somkuti Bálint, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának '56-ról szóló szavai szégyenteljesek, Orbánnak kellene ítélni, és belátni, hogy ezek nem egyéni hibák, hanem a magyar külpolitikai eltolódása Oroszország fel.
"Ha jól tudom, Somkuti Bálint már nincs állásban. Antikommunista ügyekben nálunk nincs pardon"
- reagálta erre a miniszterelnök. | Orbán Somkuti Bálintról: Antikommunista ügyekben nálunk nincs pardon | A parlamentben kérdezték a miniszterelnököt Magyarország teljesítményéről, a határon túli magyarok támogatásáról, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal '56-os hősöket lebolondozó, majd menesztett munkatársáról. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-somkuti-balintrol-antikommunista-ugyekben-nalunk-nincs-pardon-272215 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A választási szervekhez és a rendőrséghez fordul az ötpárti ellenzéki szövetség, miután egyik jelöltjéhez ismeretlenek olyan aktacsomagot juttattak el, amely vélelmük szerint másolt ajánlóíveket tartalmaz. Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón.
Elmondta, a gyanú alapján a hamisítás tíz választókerületet és tíz pártot érint: az Új Magyarország Pártot, az Új Dimenzió Pártot, a Kisgazdapárt-MIÉP választási szövetséget, a Szabad Választók Párját, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártját, a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártot, a Magyarországi Cigány Pártot, az Összefogás Pártot, az Elégedetlenek Pártját, valamint a Jólét és Szabadság Demokrata Közösséget.
A választókerületek között budapesti, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyei, szabolcsi, hevesi és zalai körzetek vannak.
A társelnök becslése szerint 8-10 ezer hamis ajánlásról lehet szó, a választók adatai pedig körbejártak a pártok között. Ez az aláírás-mennyiség hozzávetőleg a fele annak, amennyivel országos listát lehetett állítani – fűzte hozzá. (Ez a tíz megnevezettből hét pártnak sikerült.)
Szigetvári Viktor elmondta, hogy a dokumentumokat ismeretlenek juttatták el Helmeczy László, a kormányváltó szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jelöltjének irodájába. Mivel az adatok kezelésére nem jogosultak, “egyszerű szemrevételezés” után azonnal a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordultak. A politikus a választási bizottságnak írt beadványában hangsúlyozta, hogy a hamis ajánlások érvénytelenek, azokat eleve nem lehetett volna érvényes ajánlásként számításba venni.
Szigetvári Viktor egyúttal közölte, hogy az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordulnak az ügyben. A hatóságokat gyors vizsgálatra szólította fel, mondván, az ajánlásokat a választás után néhány héten belül meg kell semmisíteni. Kérdésre közölte: a szavazólapokról a választás megkezdéséig törölni lehet azokat, akik jogosulatlanul szereztek indulási jogot.
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti listavezetője azt mondta: a dokumentumok arról árulkodnak, hogy bizniszpártok nagyüzemi méretben másolták és hamisították választópolgárok adatait. Ha így volt, az nemcsak választási csalás, hanem bűnszervezetben elkövetett súlyos visszaélés személyes adatokkal – jelentette ki, utalva arra, hogy nem ez az első feljelentés gyanús ajánlások miatt. A szocialista politikus azt mondta: a központi nyilvántartásban lévő aláírásminták alapján a hatóságoknak minden lehetőségük megvan a hamis aláírások kiszűrésére. | Feljelentés hamis ajánlások miatt | Tíz pártot érint a hamisítás a baloldali ellenzék gyanúja szerint. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/03/27/feljelentes-hamis-ajanlasok-miatt/ | 2014-03-27 12:30:00 | true | null | null | 24.hu |
- Pályázati támogatással tudjuk megvalósítani a beruházást - tájékoztatott Pető Zsolt polgármester annak kapcsán, hogy megújul a dr. Kostyán Andor kúria.
- A támogatási összegből több helyszínen gazdálkodunk, a volt Ungár-kúriát és a volt Kostyán Andor kúriát szépítjük meg - mondta a város vezetője. Hozzátette, a munkálatok a végéhez közelednek.
A városban a Sívó-kúriát is éppen most újítják, ezt szintén pályázati forrásból teszik. | Szépül egy újabb kúria Abonyban | Pályázati támogatásból újítják a műemlékeket Abonyban. Közel háromszáz millió forintnyi forrásból két épületet igyekeznek megújítani, használhatóvá tenni. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/megujul-a-dr-kostyan-andor-kuria-abony | null | true | null | null | SZOLJON |
Nagyjából a semmi közepén húzták fel azt a 80 házat, ami március végéig készül el. A lakópark szomszédságában ugyan áll egy kiskocsma, amelynek egy részében már nyílt egy kis vegyesbolt, de egyébként mindenért kilométereket kell majd autózni, biciklizni, legrosszabb esetben gyalogolni hóban-fagyban, esőben, kánikulában.
A Blikk a helyszínen lemérte: az első buszmegálló Ócsa központja felé 3,7 kilométerre van a bedőlt hiteleseknek épülő házikóktól, a benzinkút és tüzép – ami azért nem lényegtelen, mert a házakhoz nem vitték el a gázt, tehát központi kis kazánokkal lehet majd fűteni az otthonokat – mintegy 4 kilométer. Ahogy az első zöldséges is, s aztán egy kilométerre odébb az első kis ABC, majd egy Tesco. A vasútállomás 5,4 kilométerre van, az óvoda 5,5 kilométerre, míg az általános iskola már 6-ra. A postáig, gyógyszertárig és a bankig pedig már 6,2 kilométert kell talpalni.
– Most is van iskolabuszunk, ami Alsópakonyból, Felsőpakonyból reggel beviszi, tanítás, illetve napközi után hazaviszi a gyerekeket. Emellett tárgyalunk a Volánnal is, hogy legyen járatuk errefelé – mondja Horváth Tamás (54) alpolgármester, aki azt az üres telekrészt is megmutatta a lakóparkban, amit azt állam arra jelölt ki, hogy egy vállalkozó szellemű kereskedő bérbe vegye, és boltot építsen rajta. Az eredeti tervek 500 ház megépítését tartalmazták, és ennyi családdal számolva még valamelyik nagy országos kereskedelmi lánc odatelepülésével is számoltak, ahogyan alsó tagozatos tagiskolát, tagóvodát, ökumenikus templomot is felhúzott volna az állam, pontosabban a képviseletében építtető katasztrófavédelem.
Ám, mint kedden megírtuk, úgy tűnik, 80 háznál leáll a beruházás, mert a kormány is kezdi belátni, hogy nem lett belőle sikertörténet. 588 bedőlt hiteles jelentkezőt regisztráltak a házakra, de ha a bírálók betartják a szigorú feltételeket, lehet, hogy a lakások felét sem sikerül benépesíteni. Ráadásul az otthonok átlagosan 30 millióból készülnek el, ami igen drágának számít. Mindenesetre, ha 80 háznál megáll a nagy ívű projekt, úgy kint nem épülne semmilyen intézmény, a gyerekeknek is be kell járni a városba. Még szerencse, hogy van hely az ócsai iskolapadokban, s a lakópark-építkezéstől függetlenül most készül egy bölcsőde, és bővítik az óvodát is.
K. B. Gy. | Ócsai lakópark: távol mindentől | Ócsa ‒ Nem lesz habostorta a mindennapi élet azoknak a családoknak, amelyek házhoz jutnak az Ócsa-alsópakonyi lakóparkban. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/ocsai-lakopark-tavol-mindentol-2175543 | 2013-02-21 10:27:00 | true | null | null | Blikk |
Szeptember közepén bombaként robbant a hír: minden korábbi ígéret ellenére a gersekaráti önkormányzat elutasítja a szövetség ajánlatát és a haszonbérleti jogviszony lejártát - 2025. január 31. - követően. "saját kezébe" veszi a Sárvíz-tó halgazdálkodási hasznosítását. A gyakorlatban ez azt is jelenti,
A felek sok óra egyeztetésen vannak túl, az ügyben több közlemény látott napvilágot, miközben horgászok által kezdeményezett petíciót
A szövetség - mintegy pontot téve az ügy végére - fórumot hirdetett csütörtökre. A kezdési időpont előtt három órával levélben közölte a gersekaráti önkormányzat: nem vesz rajta részt. Azt írták:
A jelenleg folyó elszámolási eljárás megerősített bennünket abban, a településen belül magunknak kell gondoskodni a feladatok ellátásáról.
A levélben megjegyzik továbbá: a megállapított összeg jelentős, de csak így tudják garantálni, 2025. február 1-je után is biztosított legyen a horgászat. A megállapodás aláírása után megkezdik a munkálatokat.
A jog szerint "ami mozdítható", azt vinniük kell, haltelepítéseknek pedig csak egy részét számolhatják el, nem a teljes halállományt, ami a tóban van.
Egyúttal lemond az évi 3 millió forintos bérleti díjról és
MOHOSZ által tó üzemeltetésből származó korábbi veszteségekre biztosított volna a szervezet ,
és magára vállalja a fenntartással, karbantartással, szemétszállítással, haltelepítéssel- pusztulással- és halőrzéssel járó összeget.
Ez érzelmi, nem pénzkérdés. Kötődünk a tóhoz, nem kérdés - lemeket nem viszik el, használják továbbra is azok, akiknek épült. A Vas Vizeket a partnereikkel közösen a közösségnek építjük és reméljük egyszer visszatérhetünk és folytathatjuk a megkezdett munkát. Beszélt arról is, méltón szeretnének távozni, és "nem rossz emberek". Ezt bizonyítván a hagyományos évvégi jótékonysá
Puskás Norbert mintegy egyórás, fotókkal, kimutatásokkal tűzdelt előadása után többen szót kértek.
Meg kell engedni az önkormányzatnak, öt éven belül eldől, az önkormányzat jól tud-e gazdálkodni. Ha nem, majd a szövetég visszaveszi - mondta a korábbi polgármester Tüű Dávid. Egy lakó arról beszélt: itt komoly pénzekről van szó. Ha bukik a falu, ki fog ez
A nézők soraiban - nem hivatalosan - ott ült Hári Antal önkormányzati képviselő is, aki Seregi Miklós szövetségi elnök megszólíttatására elmondta: üzleti- és pénzügyi terv, illetve kockázatelemzés elkészítésére kérte a képviselő-testületet, aminek a készítése folyamatban van, bár a testület már döntött a szövetség távozásáról és kártérítésről. Továbbá jelezte: név szerinti szavazást kezdeményez az ügyben a testületi ülésen, szerinte továbbra is maradnia kellene a szövetségnek. "A legkisebb kockázat a szövetségnél van. Szinte kockázatmentes."
A fórumon több ízben felmerült: az önkormányzat kerítést építene a tó körül. Feltehetőleg erre vonatkozik a "munkálatok megkezdése" utalás is az általuk küldött levélben. Voltak, akik felvetették: magánkézbe játszaná az önkormányzat a tavat. Mindez azonban egyelőre feltételezés. Ami eddig bizonyos: a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 15 év után távozik Gersekarátról. | Sárvíz-tó: negyven milliót fizet az önkormányzat | Az önkormányzat nem ment el a fórumra, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ajándékkal búcsúzik. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/sarviz-to-gersekarat-forum-horgaszszovetseg-vas | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.