text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága szerdán őrizetbe vette dr. F. Árpádot, a VIX Kft. ügyvezető igazgatóját - tudta meg a Népszabadság. A gyanúsítás szerint a VIX fiktív számlákra pénzt vett fel az agrárügyekben elhíresült GMS ,96 Kft.-től, és közreműködött a Concordia Rt. vitatott búzaügyletében.
A cégvezetőt háromrendbeli, összesen csaknem hetvenmillió forint vagyoni hiányt okozón hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A VIX Kft. "árufelhajtásról" (árubeszerzésről) szóló számlát nyújtott be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő Concordia Közraktár Rt. kereskedőcégének, a GMS ,96 Kft.-nek, noha ilyen tevékenységet ténylegesen nem végzett.
A lap értesülése szerint dr. F. Árpád közeli munkatársa volt a GMS ,96 Kft. két egykori ügyvezetőjének, a már letartóztatásban lévő Böröczky Csabának és Simon Lászlónak, akit agrárkörökben Torgyán József bizalmasai között tartanak számon, és akinek döntő szava volt abban, hogy a Concordia és az érdekeltségébe tartozó cégek kivel szerződhetnek és milyen feltételekkel. F. Árpád rajtuk keresztül került üzleti kapcsolatba a GMS ,96 Kft.-vel, valamint a Concordia Közraktár Rt.-vel. | Concordia: újabb őrizetbe vétel | Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt szerdán őrizetbe vették dr. F. Árpádot, a VIX Kft. ügyvezető igazgatóját. A gyanúsítás szerint a VIX fiktív számlákra pénzt vett fel az agrárügyekben elhíresült GMS ,96 Kft.-től, és közreműködött a Concordia Rt. vitatott búzaügyletében. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010719concordia | 2001-07-19 10:38:00 | true | null | null | Origo |
Az Európai Bizottság alelnöke és a kormány európai uniós minisztere is felszólalt hétfőn egy budapesti konferencián, amely a jogállamiságról, a korrupcióról, az uniós értékekről és nem mellesleg több milliárd eurónyi felfüggesztett magyar támogatásról szólt. Brüsszel szerint egyértelműek a játékszabályok, Budapest szerint viszont még az olyan alapvető fogalmakat sem tisztázták, mint a jogállamiság.
A jogállamiságról vitatkoztak a Transparency International Magyarországgal (TI) és a Connect Europe Egyesülettel közösen szervezett, az Európai uniós értékek és források védelme - Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei című konferencián. A rendezvény azért volt különleges, mert egy miniszter is megjelent, aki - miután elmondta a beszédét, és válaszolt néhány gyors kérdésre - elhagyta a helyszínt, így mély vita nem alakult ki a több milliárd eurót érő jogállamisági problémáról.
Válságban a demokrácia
"A legfontosabb európai uniós értékek közé tartozik a demokrácia és a jogállamiság. Ezek súlyos válságban vannak Magyarországon" - mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy olyannyira válságban van, hogy a mértékadó hazai és nemzetközi társadalomkutatók már az elmúlt évtized második felétől, az Európai Parlament pedig 2022 óta nem tartja demokráciának Magyarországot.
Szerinte a parlament és a jogalkotás kiüresítése, törvénygyárrá degradálása, az ügyészség politikai célra történő felhasználása, a bíróságokra gyakorolt kormányzati nyomás, a választási törvény folytonos alakítása, a nem tisztességes, mert nem egyenlő feltételekkel lebonyolított választások, a médiarendszer súlyos torzítása, a civil szervezetek és a független sajtó elleni hangulatkeltés, továbbá az egyes piaci szereplők elleni kiszorítási kísérletek "mind-mind olyan tényezők, amelyek szemben állnak a működő demokrácia és piacgazdaság eszméjével, amelyet megálmodtak az Európai Közösség alapítói".
Ehhez kapcsolódóan: Amíg az EU korrumpálni tudja Orbánt, nem lesznek reformok - szakértő az EU és a kormány viszonyáról
Martin József szerint a demokratikus jogállam lebontása megágyazott a rendszerszintű korrupciónak. "Nemcsak az európai uniós értékek vannak veszélyben hazánkban, hanem az EU-ból jövő források is" - tette hozzá.
Martin szerint a rendszerszintű korrupció legpregnánsabb csatornája a közbeszerzési és az ezzel átfedést mutató uniós forráselosztási rendszer. Ezekre a rendszerekre a koncentráció, a valódi verseny nélküli beszerzések magas aránya és az összeférhetetlenségi elvek és szabályok figyelmen kívül hagyása jellemző. Emlékeztetett arra, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei csak az elmúlt három évben a közbeszerzések értékének 16 százalékát kaparintották meg, ami mintegy kétezermilliárd forintnak felel meg. "Az uniós források legalább harmadának illetéktelen felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mára - az egy főre jutó fogyasztást tekintve - az EU második legszegényebb tagállama lett" - tette hozzá.
A TI igazgatója szerint az Európai Unió egy ideig tűrte a jogállamiság szétzilálását és a rendszerszintű korrupció működtetését, de a 2020-as évek elejétől szemléletváltás történt: a feltételességi eljárás és rezsimek bevezetésével mára az agrártámogatásokon kívül minden más uniós forrás a jogállamiságot előmozdító és a korrupciót visszafogó intézkedésekhez kötött.
Ennek nyomán Magyarországnak 27, korrupció elleni és a jogállamiság legalább részleges helyreállítását célzó intézkedést - mérföldkövet - kell végrehajtania. Ez a feltétele annak, hogy az EU felszabadítson mintegy húszmilliárd eurónyi, jelenleg zárolt forrást. "Nem állunk jól e feltételek teljesítésével. Az Európai Bizottság eddig egyetlen területet pipált ki, az igazságügyi reformot" - hangsúlyozta. Mint ismert, év végén az Európai Bizottság tízmilliárd eurónyi támogatás felszabadításáról döntött.
Jog helyett értékek
"A jelenlegi uniós szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerén belül tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy megvizsgálja, miként lehet pótolni ezeket a hiányosságokat - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a konferencián. Szerinte azért támadják Magyarországot, ahogy szuverén és demokratikus országként a jogállamiságot értelmezi, rámutat a kettős mércére, a következetlenségekre, a rejtett politikai napirendekre. Úgy látja, hogy az EU-ban arra törekednek, hogy szabályrendszerből értékrenddé változtassák az uniós jog természetét. Szerinte ezzel megváltozik az európai jog természete, jogszabálygyűjtemény helyett egyfajta értékgyűjteménnyé válik. - Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Unió értékközösség. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az uniós jogot értékrenddé kell átalakítani" - tette hozzá.
Bóka János szerint ez módszertani kérdés is, mivel az értékek alkalmazása eltér a jogszabályok alkalmazásától, ezért először esélyegyenlőséget kell teremteni a jogszabályok tekintetében. Szerinte az is gond, hogy a jogállamisággal kapcsolatos uniós jelentések olyan dolgokat tárgyalnak meg, amelyek nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.
Ehhez kapcsolódóan: Egymilliárd euró veszni látszik az idei uniós forrásokból
Úgy vélte, jól értjük a jogállamiságot ahhoz, hogy párbeszédet folytassunk róla, de rendkívül messze vagyunk egy olyan normától, amely jogsértés esetén lehetővé tenné büntetőintézkedések kiszabását. A konferencián elmondta: a magyar kormány továbbra is az Európai Bizottság rendelkezésére áll, hogy folytatódjon a párbeszéd a befagyasztott uniós forrásokról.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, illetve értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos online kapcsolódott be a konferenciába. A brüsszeli testület alelnöke szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon fontos téma lesz a következő, most alakuló bizottság számára.
Húszmilliárdos nyomozás
Věra Jourová Bóka János szavaira reagálva elmondta, hogy egyértelmű definíciója van a jogállamisági kritériumok megszegésének. Szerinte bár az EU-n belül 27 alkotmányos berendezkedés, 27 egyedi megoldás van, vitás kérdésekben nem a bizottság interpretál, hanem figyelembe veszi az Európai Bíróság ítéleteit is, ami a jogállamiság egyik definíciója szerinte. Itt a biztos azokra a vádakra reagált, miszerint az Európai Bizottság politikai döntéseket hoz.
Elmondta, hogy az elmúlt években rengeteget tárgyalt a magyar kormánnyal a befagyasztott uniós pénzekről. Az Európai Bizottság azt szeretné látni, hogy a magyar kormány által vállalt reformok megvalósulnak és működnek. Az alelnök szerint nagyon nehéz visszaépíteni a bizalmat a bizottság és a magyar kormány között, azért várja meg a brüsszeli testület, hogy a kormány által vállalt célok megvalósulnak-e. Ahogy fogalmazott: ami a papíron létezik, annak a valóságban is működnie kell.
Megerősítette, hogy intenzív tárgyalások folynak a kormánnyal a befagyasztott uniós pénzek ügyében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogállamiság egyetemes érték, amire támaszkodni kell. "Ez a demokrácia alapelve. A korlátlan hatalom olyan, amit nem szeretnénk látni az EU-ban. Sem intézményi, sem tagállami szinten" - tette hozzá.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, pedig igyekezett meggyőzni az akkori igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót, hogy miért érdemes az uniós támogatások nettó haszonélvezőjének tagnak lennie. Az uniós ügyészség ma húszmilliárd euró értékű támogatás esetében folytat nyomozást. | Teljesen máshogy látja a kormány és az EU a jogállamisági vitát | Brüsszel szerint egyértelműek a játékszabályok, Budapest szerint viszont még az olyan alapvető fogalmakat sem tisztázták, mint a jogállamiság. Nagy a tétje a jogállamiságról, korrupcióról és az uniós értékekről szóló vitának, több milliárd eurónyi támogatás múlik rajta. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/teljesen-mashogy-latja-a-kormany-es-az-eu-a-jogallamisagi-vitat/33187085.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Lezárult a magyar letelepedési kötvényprogram. Milyen üzlet volt letelepedési kötvényeket árulni?
Jó üzlet volt, ez nem is lehet kérdés. Igaz, nem volt azért annyira jó üzlet, mint ahogyan az a sajtóból kitűnt. Sokszor keveredett ugyanis a tudósításokban a forgalom és az elérhető nyereség.
Önök hány kötvényt adtak el? Publikusak a számaik?
A mi cégünk, az Innozone Holding ciprusi bejegyzésű volt. Aki bemegy a ciprusi cégbíróságra, az minden publikus adatot megtalál.
Én még nem mentem be. Azért elárulja, hogy önök hány kötvényt adtak el?
Többféle számunk van. Mi magunk is értékesítettünk, de más ügynökcégeknek is szereztünk ügyfeleket. Ha úgy tetszik, az ügynökök ügynökei is voltunk. De azt hiszem, nem tévedek azzal, ha azt mondom, hogy nagyjából 400 ügyfelet hoztunk.
Ha jól tudom, ciprusi és indiai ügyfelekre volt jogosítványuk.
Igen, illetve volt egy év, amikor olyan ügyfeleknek is árulhattunk kötvényt, akiknek ciprusi cégük volt.
Hogyan érdemes ennek az üzletnek a jövedelmezőségével kalkulálni? Mekkora volt az egy ügyfélen elérhető profit?
Ez változó, de a viszonylag magas bruttó összegből lejönnek az ügyfeleket nekünk felhajtó ügynökök jutalékai, az utazások, a marketing, a fordítások és a jogi költség.
Kezdjük az ügynökeikkel, ezek helyi cégek voltak?
Mindenhol sok, letelepedési programokkal foglalkozó helyi ügynök működik. Ezek nemcsak a magyar programot árulják, de egy rakás európai országnak – Máltának, Ciprusnak, Portugáliának, Spanyolországnak – is hajtanak fel ügyfeleket. A magyar szerintem érdemben nem volt sem rosszabb, sem jobb, mint a többi program. Ez a 250-300 ezer eurós befektetés átlagosnak tekinthető, és volt olyan versenytárs ország, amelyik ezért nemcsak letelepedést, de állampolgárságot is adott.
Az unióban a letelepedéssel is szabadon mozoghatnak és üzletelhetnek a megcélzott gazdag kínai, orosz vagy arab üzletemberek. Miért fontos az állampolgárság?
Ne csak Schengenre összpontosítson! Sokszor fontos az állampolgárság, például annak, aki otthon elveszíti az útlevelét. Vagy mondok egy aktuális példát. Katarban most nagyon bizonytalan a helyzet. Az egyetlen szárazföldi kijárat Szaúd-Arábián keresztül vezet. A katari–szaúdi határon most bolgár, román vagy magyar útlevéllel könnyedén át lehet lépni, de katarival nem. De valóban, a magyar program nem járt sem állampolgársággal, sem útlevéllel.
Térjünk vissza az ügynökeikre! Azt mondta, hogy ezek sokféle programot árulnak. Mi alapján döntenek?
Amikor bemegy egy érdeklődő, és elmondja, hogy mit szeretne, az ügynök az igények szerint ajánl valamit. Emellett kár lenne tagadni, hogy van egyfajta árverseny is. Mint a biztosítói ügynököknél, ők is azt kínálják, amivel a legtöbbet kereshetnek.
Egy alügynök mennyit kapott önöktől egy ügyfélért?
30 000 eurós átlagot mondanék.
Szép summa, szóval ezt azért kapja, mert leszállított egy ügyfelet?
Igen, de ez csak egy része a munkának és a költségeknek. Utána nekünk is találkozni kell az ügyféllel, és minden ügyes-bajos problémáját innentől már mi intézzük. Óvodát keresünk, segítünk lakást venni. Nemrég felhívott valaki vasárnap délután, hogy segítsek elintézni egy közlekedési szabálysértési ügyét. Kérdeztem, hogy hol van. Kiderült, hogy Németországban. Tényleg mindennel hozzánk jönnek.
Voltak tehát költségeik, és az ügyfeleknek is vannak ügyes-bajos dolgaik, de azért az aligha kétséges, hogy az ügynököknek nagy üzlet volt a forgalmazás. Ugyanakkor visszatérő kritika volt a programmal kapcsolatban, hogy a magyar államnak már nem volt akkora buli. Tudom, hogy közben megváltozott a hozamkörnyezet, vagyis a magyar államadósság finanszírozása olcsóbbá vált, de a program végén már nagyon nem tűnt szexinek állami oldalról a zérókupon kötvényre fizetett összeg.
Ezzel mindenképpen vitatkoznék, de válasszuk ketté a kérdését! Az egyik rész maga a finanszírozás, a másik a pótlólagos hatások. Amikor a program elindult, a kötvény kamatozása valóban sokkal kedvezőbb volt Magyarországnak, mint ahogyan ki tudtunk bocsátani devizakötvényeket. Igen, a mai helyzet már más, de a sajtóban megjelenő összehasonlítások fals képet mutatnak. Egy ötéves magyar forintkötvény ma 3,2 százalékos kamatot fizet, ráadásul az elsődleges forgalmazók egyszázalékos jutalékot is kapnak a magyar államtól. Ha ezt elosztjuk öt évre, akkor is látható, hogy az államnak legalább évi 3,4-3,5 százalékba kerül a piaci finanszírozás. A letelepedési kötvényeknél ez a kamat 2 százalék. Az államnak ráadásul nincsenek további költségei, és mivel a letelepedési kötvény nem adható el, azzal sem kell törődnie, hogy a másodpiacon eladási hullám, pánik alakul ki.
Mi a másodlagos hatás?
A kiegészítő haszon a gazdag letelepedők Magyarországon elköltött pénze. Ezeket a másodlagos hasznokat soha senki nem vette figyelembe, pedig amíg létezett az Il Bacio luxusáruház, szerintem belőlünk éltek. Eljöttek a kötvényesek három napra megnézni az országot, és közben jól bevásároltak. Egy csomóan vettek lakást is, kifizetve az 5 vagy 27 százalékos áfát. Sokszor mi segítettünk. Nem értünk ehhez, de öt-hat közvetítőhöz is vittünk ügyfeleket. A Cordiának szerintem évi ötvenet.
A kötvényvásárlók tehát valóban le is telepedtek?
Ezt mi nem tudjuk, de sokan vettek lakást, cégeket indítottak, bankszámlát nyitottak. És igen, van, aki azóta is életvitelszerűen is itt él.
Elfogadom, hogy nem rossz a nemzetgazdaságnak ez a hatás, de nem lehetett volna mégis kedvezőbb az alapvető paraméterrendszer az államnak? Ha az állam többet tart meg, és az ügynökök kevesebbet keresnek, akkor például nem fogytak volna el a kötvények?
Ezt nem tudom, de így többet tudtunk marketingre költeni, amivel többet is adtunk el. Beszéltünk már a költségeinkről, de mondok még valamit. Viccesen hangzik, de teljesen igaz: egy-egy ügyletnél csak a hivatalos fordítások költsége is több ezer euró volt. Főleg ott, ahol több a rokon, például az arab családok jellemzően nagyobbak.
Náluk csak feleségből lehet négy.
A magyar családjogi törvény szerint feleségből mindenki csak egyet hozhatott.
Még nem beszéltünk az ügyvédi költségekről! Mi azt hallottuk, hogy az körülbelül ügyfelenként ötezer euró volt, és valamiért mindenki egy ügyvédi irodának, Kosik Kristófnak fizetett, aki ezer szállal kapcsolódik Rogán Antal és Habony Árpád világához.
Azt nem tudom megerősíteni, hogy mindenkinek egy irodát kellett megbíznia, és azt is fontos tisztázni, hogy miről beszélünk. Más egy adminisztrációs ügyintézés, és más, ha a jogi díjban benne van az ötéves időszak minden jogi feladata.
Értem a különbséget, de akkor megerősíti az összeget? Vagy másképpen kérdezem: jól sejtem, hogy a jogi költség is volt akkora, mint az előbb említett fordítási költség?
Hát, nagyjából igen.
És önök tényleg többekkel dolgoztak? Én mindig, mindenhol Kosik Kristóf nevét hallottam.
Nem volt kijelölve, hogy csak őt lehet használni.
Az előző kérdéssel megérkeztünk a programmal kapcsolatos legfontosabb kritikához, a politikai korrupciós elemhez. A parlament egykoron Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága jelölte ki az ügynökcégeket, ez a bizottság vette vissza később egyesek jogait. Mi a sajtóban sokszor firtattuk, hogy mennyire Rogán Antal vagy az ő titokzatos barátja, Habony Árpád mozgatja ezt az egész történetet.
Hadd szakítsam félbe, és tegyek fel most kivételesen én egy kérdést. Tud olyan jelentkezőről, aki szeretett volna kötvényeket árulni, beadta a kérelmét, és visszautasították? Mindig hallom ugyanis ezt a vádat a politikai alapon kiválasztott ügynökökről, de akkor más miért nem kért egy olyan országot, ami még szabad volt.
Gondolom, azzal azért sokra nem ment volna, ha egy még lefedetlen országra, mondjuk Gambiára vagy Lesothóra kér egy licencet.
Egész Afrikára, illetve Amerika nagy részére senki nem kért...
Elhiszem, de ezt a programot 80 százalékban kínaiak vásárolták meg, az volt az izgalmas, hogy Kínát ki kapja.
Ez egy nemzetközi üzletág, és Kínából valóban nagy az üzleti migráció. Ráadásul a magyar program indulásánál speciális helyzet állt elő. Éppen akkor állították le a kanadai programot. Az ügynökök kész érdeklődői listákkal rendelkeztek, amit el kellett adni valahová máshová. Én éppen most roadshow-ztam végig Kínát, és azt tapasztalom, hogy a kínaiaknak nagyjából mindegy, hogy magyar, bolgár vagy német letelepedést vesznek. Ahogy mi nem ismerjük az összes 5-10 milliós kínai várost, ők se nagyon tesznek különbséget az 5-10 milliós európai államok között.
Érdekelne nagyon, hogy miért roadshow-zott Kínában, ha már bezárt a program. De elkalandoztunk a parlamenti bizottság felől, amely lehet, hogy mindenkit megbízott, aki kért licencet, de szerintem a lényeg a pár zsíros üzletet jelentő ország volt, és a bizottság több ízben el is vett már kiadott engedélyeket.
Valóban vett el korábbi engedélyt, de precíz indoklással. Például volt olyan cég, amelyik más országban működött, mint amire az engedélye szólt.
Gondolom, arra a szingapúri cégre gondol, amelyik ugyanúgy kínai ügyfeleket toborzott?
Igen. Szerintem, ha személyautóra van jogosítványa, ne vezessen teherautót. Ilyenkor is mondhatja persze, hogy van jogosítványa. Van, de nem arra, amit vezet.
Volt azonban olyan eset is, hogy a bizottság visszamenőlegesen állított fel szabályokat. Mivel eszerint nem hozott elég jelentkezőt az egyik cég, ezért el lehetett venni a licencét.
Szerintem ez is az ország érdekében történt. Ha van valakinek egy kizárólagos engedélye, de nem él vele, akkor Magyarországot kár éri.
Elhiszem, de miért nem mondta meg az állam előre, hogy mi az elvárása?
Károkozás volt a passzivitás, más ugyanis talán tudott volna tényleg hozni ügyfeleket.
Hallgatva önt, volt egy hasznos és tiszta programunk, amibe nem nyúlkált bele a politika. Csak éppen rendre különös információk jelentek meg. Mondok egy ilyet. Adott volt például egy Habony Árpád nevű, nem közszereplő tanácsadó, aki kiment a barátnőjével Hongkongba, és az egyik letelepedési kötvényeket értékesítő hongkongi üzletember rögtön befizette egy méregdrága helikopteres városnézésre.
Én is voltam Hongkongban Paul Kan, Magyarország hongkongi tiszteletbeli konzulja engem is elvitt egy ilyen városnézésre, illetve egy lóversenyre a Boldogság-völgybe, majd elvitt egy drága étterembe, és mi még borból is rengeteget ittunk.
Nem értem, hogy jön ez ide?
Arról beszélek, hogy egymással ismerkedő üzletemberek olykor fizetnek egymásnak 6-800 dolláros városnézést. Nem a helikoptert vették meg Habonynak, hanem egy túrát. Ha én potenciális ügyfeleket hozok Magyarországra, én is kényeztetem őket. Nem fogom részletezni a reprezentációs számláimat, de higgye el, hogy a Borkonyhában és a Faustóban igen lelkesen köszönnek nekem. Nem Habony Árpádot akarom kéretlenül megvédeni, de szerintem ez nem olyan súlyos dolog.
Látok egy óriási különbséget. Ön persze hogy meghívja a potenciális kötvényes ügyfelét. Mert nagy üzletet remél tőle, de miért kell egy ügynökcégnek kényeztetnie Habony Árpádot?
Paul Kan is kényeztetett, mert talán ő is valamilyen üzleti kapcsolat kialakulásában bízott. Ebben az üzletemberi kategóriában mindenki mindenkitől üzletet is remél.
Mást kérdeznék akkor erről. Önnek például kellett Habony Árpáddal a letelepedési kötvények ügyében találkoznia, egyeztetnie?
Nem ismerem. Az Oxygenben néha találkozunk, ő is edz, én is edzek, a hajtincséről felismerem, de még soha nem hívtam fel.
De Rogán Antallal biztosan volt kapcsolata, hiszen ő volt az érintett gazdasági bizottság elnöke?
Csak leveleztünk.
Azért azt már ne mondja, hogy Kosik Kristóffal sem beszélt még soha!
Vele valóban interaktív üzemmódban voltunk, ők fértek hozzá a vonatkozó törvényhez, mindenki neki jelezte a búját-baját. Bár a legtöbbet Végh Zsuzsával találkoztunk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vezetőjeként a program idegenrendészeti referense volt. Ő minden évben tartott értekezletet az összes szereplő bevonásával.
Lassan abbahagyom a kinek kivel kellett egyeztetnie kérdéskört. Azt azért még árulja el: Rogán Antal közeli ismerősével, Kertész Balázzsal kapcsolatba került? Állítólag ugyanis ő is dolgozott a Kosik Ügyvédi irodánál?
Nem láttam soha Kosik Kristófnál, bár jellemzően nem is én jártam az ügyvéd úrhoz, hanem a kollégáim.
Egy másik visszatérő kritika volt, hogy amennyiben ennyi pénzt keresnek az ügynökcégek, miért nem itthon adóznak? Miért nem magyar cégeket hoztak létre a forgalmazók? Ez ugyanis nem volt lehetetlen, az Arton Capital például itthonról működött. Önök Cipruson. Miért?
Mi a ciprusi ügyfeleket kerestük, logikus volt, hogy ottani cégünk legyen. Ez egyébként azért volt nagyon jó piac, mert a szigeten él legalább 60-80 ezer orosz és ugyanannyi kínai. Az ügyfeleink kényelme miatt alapítottunk ciprusi céget, az már más kérdés, hogy a működésünk közben bezárták a ciprusi magyar nagykövetséget, és ekkor már nem változtattunk, nem jöttünk haza.
Egy valami nem hagy nyugodni. Ön szerint ez egy mindenkinek hasznos program volt. Minden kritikai felvetésemre van egy érve. Amikor korábban sorozatosan rámutattunk a program kritikus elemeire, miért nem szólalt meg? Vagy miért nem volt a politikusoknak több érvük?
Az elmúlt években mi már beszéltünk párszor egymással a programról, de engem soha senki más nem kérdezett meg. Vagyis pontosítok, még egyszer valaki, de az teljesen mást írt, mint amit mondtam. Ne higgye, hogy ez szokatlan. A napokban végigfutott a sajtóban egy tudósítás egy svájci konferenciáról, ahol állítólag elhangzott, hogy a magyar program újraindulhat.
Ott volt? Nem hangzott el ez a mondat?
Nem voltam ott. De nem volt ott senki a magyar államtól sem. Akkor ezt ki mondta?
Vagyis úgy tudja, hogy nem lesz újraindítás?
Mi úgy tudjuk, hogy le van zárva a program. De olyan dezinformáció is jelent már meg, hogy az ügyfelek nem fogják visszakapni a pénzüket.
Szerintem ne a korábbi sajtócikkeken menjünk végig, de amit felvetett, az például egy érdekes kérdés. Új ügyfeleket már nem lehet toborozni. De milyen feladataik maradtak a program zárásáig?
A kötvények ellenértékét kell majd visszafizetnünk, és addig is az ügyfelek problémáit kezeljük.
A program zárásáig kinél van a pénz és az államkötvény?
A pénz az államnál, nevezetesen az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK), a kötvények pedig a Kelernél vannak. Addig, ameddig majd a kötvény lejár, és az állam visszafizeti.
Mégpedig önöknek, és önök majd az ügyfélnek. Az ügyfelek ebben az időszakban mennyire futják az ügynökcégek partnerkockázatát?
Száz százalékban. Vagyis, ez így nem teljesen igaz. Vannak ügyfelek, akik a Gránit Banknál vagy ügyvédi irodákban egyedi letétet kértek.
Ezzel kikerülhető minden ügynökkockázat?
Ebbe ne menjünk bele, mert eltérő állásfoglalások vannak, sokan jogászkodnak ezen a kérdésen.
Nemrég az Indexen arról is írtunk, hogy a letelepedési program végén az MKB is beszállt az ügyfelek hitelezésébe. Mit tud, mennyire volt sikeres ez a program, látják már?
Két hónappal a program zárása után ez még nem látszik?
Szeptemberig nem, addig jönnek ki a határozatok.
Ennek van valódi tétje? Az önök praxisában voltak elutasítások?
Nem sok, de volt.
Mindig valamilyen nemzetbiztonsági indokkal, de az indoklás titkos. Ami azért különös, mert aki fellebbezni akar, az egy olyan határozat ellen lép fel, amit nem is ismer.
Említette, hogy Kínában roadshow-zott az elmúlt hetekben. Magyar kötvényt már aligha adhatott el. Más országok letelepedési programját is árulja?
Igen, Antiguával már két éve leszerződtünk. Az a program is vonzó, mert aki kap egy antiguai útlevelet, a fél világba vízummentesen juthat el. Szóval próbáljuk folytatni ezt az üzletet, több európai országgal is tárgyalunk.
Ott értékesítenek, ahol eddig?
Igen, végül is nekünk ott van helyismeretünk. | Nem csak nekünk volt jó üzlet a letelepedési kötvény | Nem csak nekünk volt jó üzlet a letelepedési kötvény - Földvári Gábor egy letelepedési kötvényeket értékesítő cég tulajdonosa. Vállalkozott rá, hogy utólag átbeszéljük a sokat vitatott programot Rogántól Habony Árpád helikopteres kényeztetésén át addig, hogy lesz-e még valaha ilyen kötvényünk. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/06/20/nem_csak_nekunk_volt_jo_uzlet_a_letelepedesi_kotveny_de_az_allamnak_is/ | 2017-06-20 19:02:14 | true | null | null | Index |
2006.01.24. 09:27
A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 júliusában hozott határozatát, egyben a felperesek keresetét elutasította.
A GVH korábban azt állapította meg, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópályaszakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő vállalkozások befizettek.
A GVH határozata ellen a megbírságolt vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A január 23-án tartott tárgyaláson hozott ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította az öt útépítő vállalkozás keresetét. Az ítélet nem jogerős.
(Napi Online) | Helybenhagyta a Fővárosi Bíróság a GVH kartellhatározatát | A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 júliusában hozott határozatát, egyben a felperesek keresetét elutasította. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/helybenhagyta-a-fovarosi-birosag-a-gvh-kartellhatarozatat | 2006-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: AFP/Andrzej Iwanczuk
Önmagában paradoxon, hogy egy magyar think tank szervez Brüsszelben egy lengyel panelbeszélgetést, amelyen a résztvevők szabadon beszélhetnek, miközben a lengyel kormány 30 konzervatív civilszervezeti vezetőt tartóztatott le, köztük Michał Olszewski katolikus papot - mutatott rá Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris elnöke a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjában rendezett eseményen, amelyen lengyel szakértők elemezték a jogállamiságinak tartott problémákat és az Európai Bizottság részéről tapasztalt kettős mércét.
Az EU nem az elvek, hanem az erőszak közössége, ezért reformra szorul
- jelentette ki Tobiasz Bochenski EP-képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához tartozó Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. Hangsúlyozta, Lengyelország folyamatos támadás alatt állt 2015 és 2023 között, majd miután a legtöbb szavazatot kapó PiS az ellenzéki koalíció miatt elveszítette a hatalmat, hirtelen semmiféle jogállamisági problémát nem talált Ursula von der Leyen, az EB elnöke.
Anna Brylka, a Patrióták Európáért pártcsaládhoz tartozó Szabadság és Függetlenség Konföderáció politikusa kiemelte, hogy a jogállamiságnak nincs definíciója, ami nem jogi, hanem politikai probléma, és ez lehetővé teszi, hogy felhasználhassák a konzervatívok, a szólásszabadság és a hagyományos értékek ellen.
Amikor Donald Tusk sért európai jogokat, az csak egy hiba, amikor a PiS-t vádolják ugyanezzel, akkor bűntény. Az EB most nem avatkozik be, ami jogi relativizmus. Ezt az anomáliát meg kell szüntetnie a lengyeleknek, és Donald Trump reményt ad arra, hogy a normalitás győzedelmeskedjen
- bizakodott.
Kwasniewski a panelbeszélgetésen emlékeztetett, hogy Tusk hivatalba lépése után Von der Leyen gratulált a lengyelországi jogállamiság helyreállításához, miközben egyik törvényt sem implementálták, mert a konzervatív elnök nem engedélyezte. | Végre beszélhettek: a magyarok Brüsszelben siettek a lengyelek segítségére | A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjában rendezett panelbeszélgetésen a lengyel szakértők rámutattak, hazájuk példája is bizonyítja, mekkora kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság, amikor a jogállamiságra hivatkozva tart vissza forrásokat. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/vegre-beszelhettek-a-magyarok-brusszelben-siettek-a-lengyelek-segitsegere | null | true | null | null | Mandiner |
Rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés július elején az Alstom-metrókocsik ügyében - jelentette be a főpolgármester. Tarlós István szerint 12 vitatott pontból 11-ről már megállapodtak a francia cég vezetőjével, köztük arról is, hogy az Alstom kész a magyar szabványoknak megfelelően átalakítani a szállítandó metrókocsikat.
A főváros 12 pontos megállapodási javaslatából 11-ben sikerült megegyezésre jutni az Alstom elnök-vezérigazgatójával - számolt be a kedd délutáni egyeztetés részleteiről szerdán a főpolgármester.
Tarlós István elmondása szerint a felek között egyetlen vitás pont megmaradt, de "az sem a beruházón, a fővároson, vagy a kormányon múlik, hanem a hatóságokon". Mint mondta, arról a korábbi szerződésben is vitatott vis maior kitételről van szó, amely azt szabná meg, hogy mi történik, ha az Alstom 10+2 hónapon belül sem tud típusengedélyt szerezni az általa gyártott metrókocsikra.
A főpolgármester szerint a francia cég korábi álláspontjával szemben vállalja ugyanakkor, hogy a magyar szabványoknak megfelelően átalakítja a szerelvényeket. (A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) részben azért nem adott korábban a típusengedélyt a kocsikra, mert azok fékrendszere a magyar szabványoknak nem felelt meg.)
Tarlós előzőleg bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen rendezné az Alstom-metrókocsik ügyét. Az ülést elmondása szerint szeretné még július 10-e előtt összehívni, előtte - várhatóan 10-14 nap múlva - ismét találkozik az Alstom vezetőjével. Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat sajtófőnöke erről azt mondta az [origo]-nak, hogy a jövőben elkészülő megállapodást kell a közgyűlés elé terjeszteni.
Kedden, több hónapig tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után ült Budapesten tárgyalóasztalhoz Tarlós István és Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.
Az Alstom ugyanis francia bíróságon támadta meg a szerződés meghiúsulása miatt a BKV által kért bankgaranciák lehívását. Első fokon a nanterre-i bíróság az Alstom javára döntött, másodfokon viszont - másfél héttel ezelőtt - a BKV-nak adott igazat a versailles-i bíróság, így a cég hozzáférhetett a mintegy 35 milliárd forintnyi bankgaranciához, mert a metrókocsik nem készültek el időben. A metrókocsikat gyártó Alstom közölte, tudomásul veszi a döntést, bár továbbra sem tartja jogszerűnek a BKV minden lépését.
Az Alstom vezérigazgatójával való keddi találkozó után a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. Patrick Kron pedig azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket.
Az [origo]-nak egy az egyeztetés menetét ismerő városházi forrás azt mondta, hogy a tárgyaláson - nagyrészt a Budapestnek kedvező másodfokú ítélet miatt - végig a főváros volt jobb pozícióban, és a 12 megtárgyalt pontból érdemben egyben sem kellett engednie.
Azzal, hogy a cég hajlandó lesz a magyar szabványoknak megfelően átalakítani a metrókocsikat, a városházi forrás szerint nem szívességet tesz a francia cég, hanem az az ítéletből következően saját érdeke is - tette hozzá a forrás, aki szerint az Alstom a megbeszélésen "némi segítséget" is kért a fővárosi delegációtól ahhoz, hogy megszerezhesse a kocsikra a típusengedélyt.
Tarlós István azonban forrásunk szerint erre azt válaszolta: a főváros ebben nem tud segíteni a társaságnak, a probléma megoldása az Alstom dolga. Azt tanácsolta, hogy a cég vagy építse át a szerelvényeket a közlekedési hatóság kérésnek megfelelően, vagy ha az NKH elutasítását jogtalannak tartja, akkor terelje jogi útra az ügyet, és így oldja meg a kérdést.
A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. | Tarlós szerint az Alstom hajlandó átépíteni a metrókocsikat | Rendkívüli ülést tart a Fővárosi Közgyűlés július elején az Alstom-metrókocsik ügyében - jelentette be a főpolgármester. Tarlós István szerint 12 vitatott pontból 11-ről már megállapodtak a francia cég vezetőjével, köztük arról is, hogy az Alstom kész a magyar szabványoknak megfelelően átalakítani a szállítandó metrókocsikat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/06/rendkivuli-ulest-tart-a-fovarosi-kozgyules-az-alstomkocsik-miatt | 2011-06-22 12:20:00 | true | null | null | Origo |
Bár Walter de Gregorio kommunikációs igazgató szerint nem a mikor a lényeg, üzenetértékű, hogy két nappal az új FIFA-elnök személyéről döntő kongresszus előtt vittek el kilenc FIFA-vezért az elegáns zürichi Baur au Lac Hotelből. A minden eddiginél nagyobb botrány enyhén szólva sem az 1998 óta regnáló, már háromszor újraválasztott Sepp Blatter, hanem jordán kihívója, Ali bin al-Husszein esélyeit növeli. Ismert, a holland szövetség első embere, Michael van Praag és Luís Figo korábbi portugál válogatott visszalépett a jelöltségtől.
A svájci ügyészség indoklása szerint – amerikai hatósági kérésre – azért tartóztatták le a sportvezetőket, mert az érintettek az 1990-es évektől több mint 150 millió dollár értékben fogadtak el kenőpénzt sporttal foglalkozó média- és értékesítési cégektől, amelyek cserébe megkapták különböző egyesült államokbeli és latin-amerikai tornák média- és értékesítési jogait. A tengerentúlon emiatt csalással, zsarolással és pénzmosással is gyanúsítják őket. Az ügyészség egyébként azt is közölte szerdán, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán.
A tisztújító kongresszusra érkezett FIFA-tagok szállodájából hét tisztviselőt vittek el, akiket hamarosan átadnak az amerikai hatóságoknak. Köztük van két alelnök, Jeffrey Webb, az észak- és közép-amerikai országok szövetségeit tömörítő CONCACAF 50 éves, kajmán-szigeteki vezetője és a 83 esztendős, uruguayi Eugenio Figueredo. Rajtuk kívül a brazil szövetséget áprilisig irányító, ugyancsak 83 éves José Maria Marin, az 58 éves Costa Rica-i Eduardo Li, a 64 éves nicaraguai Julio Rocha Ocha, a korábbi alelnök, a 72 éves trinidadi Jack Warner, az 58 éves brit Costas Takkas, a 68 éves venezuelai Rafael Esquivel és a 86 éves paraguayi Nicolás Leoz neve szerepel a kilenc FIFA-illetékest tartalmazó listán.
A sportmarketing területéről az argentin Alejandro Burzacót, valamint Hugo és Mariano Jinkist, az amerikai Aaron Davidsont és a brazil José Marguliest vádolják. (MTI)
A FIFA kommunikációs vezetője a hirtelenjében összetrombitált délelőtti sajtótájékoztatóján minden második mondatában hangsúlyozta, hogy Sepp Blatter nem érintett az ügyben, az elnököt nem tartóztatták le, és nem fog lemondani. A „sáros” vezetőket szerinte megilleti az ártatlanság vélelme. De Gregorio a botránytól egyfajta megtisztulást vár, de biztos benne, hogy a 2018-as és 2022-es vébék helyszíne ettől még nem változik. A pénteki kongresszust pedig annak rendje és módja szerint megtartják.
Sepp Blatter eközben egy árva nyilatkozatot sem tett: Twitter-oldalán a legfrissebb bejegyzés a június 6-án kezdődő női foci-világbajnokságot közvetítő tévécsatornát népszerűsíti.
Világbajnoki rendezést egyébként még soha nem vettek el felnőtt férfi futballban. A 2018-as tornáért folyó versenyben az oroszok legnagyobb riválisa Portugália és Spanyolország volt, a 2022-es vébét Ausztrália és az Egyesült Államok szerette volna megszerezni, de Katar futott be végül a 2010. decemberi döntéskor.
A FIFA már évek óta folyamatos tűz alatt van a 2018-as orosz és a 2022-es katari vébével kapcsolatos korrupciós vádak miatt. A szervezet által indított vizsgálatot során a „független” etikai bizottsága megállapította, hogy mindkét ország jogosan kapta meg a rendezés jogát. Azonban nem maradt visszhang nélkül a vizsgálat alapjául szolgáló jelentés, olyannyira, hogy Michael Garcia, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) etikai bizottsága vizsgálati részlegének vezetője fellebbezett. Szerinte nem megalapozott következtetéseket vontak le az általa készített 430 oldalas anyagból. Ám a szövetség elutasította Garcia fellebbezését azzal a furcsa indokkal, miszerint az ellenőrzést felügyelő Hans-Joachim Eckert nem döntést ismertetett, ennélfogva kijelentései nem képezhetik fellebbezés alapját.
Mindkét friss vb-rendező kapcsán számos „leleplező” írás született. A katari világbajnoksággal kapcsolatban a The Sunday Times arról írt, hogy Mohamed bin Hammam, az ázsiai konföderáció volt elnöke, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség egykori alelnöke titkos pénzalapokból több mint ötmillió dollárt fizetett elsősorban afrikai futballszövetségek vezetőinek. De Hamman állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Franz Beckenbauert, és Joseph Blattert, a FIFA elnökét is „megkörnyékezte”. Ugyanakkor nem csak a korrupció a gond a katari vb-vel. Amellett, hogy embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat, a nyári időponton is módosítanának a várhatóan szélsőségesen meleg időjárás miatt.
Nem támogatom többé Blattert, ennyi volt. Ezzel ő is tisztában van, elmondtam neki. A FIFA-nak tiszta lapra van szüksége. (Michel Platini, az UEFA elnöke)
Oroszország vb-pályázatát állítólag még az MI6, a brit titkosszolgálat is vizsgálta. A The Independent szerint a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics többek között Sepp Blatter FIFA-elnökkel is többször egyeztetett személyesen. A történet további pikantériája, hogy orosz személyek ajándékokat adtak különböző FIFA-tisztségviselőknek, fizették az utazásukat, szállásukat is a rendezésről szóló szavazás idején.
A 2018-as vb-re pályázó Anglia a hírek szerint szintén próbált magának kedvezni. Ugyanis igyekeztek Jack Warnernek, a CONCACAF korábbi nagy hatalmú elnökének (aki egyike azon huszonkét embernek, aki a vb-helyszínéről dönt) állást találni Angliában.
Hasonló ügybe keveredett korábban Chuck Blazer, a FIFA korábbi végrehajtó bizottsági tagja, akiről egy vizsgálat megállapította, hogy mintegy 20 millió dollárt kapott a CONCACAF-zóna (Észak- és Közép-Amerika, valamint a karibi térség) labdarúgó-szövetségétől, melynek ő maga volt a főtitkára. Egy speciális szerződésről szóltak a hírek, mely alapján minden a szövetség kasszájába befolyó dollár tíz százaléka az ő pénztárcájában landolt. Ezért is kapta utóbb a Mr. Ten Percent becenevet. Emiatt egyébként néhány nappal 2013 májusi lemondása előtt felfüggesztették FIFA-tagságát.
A labdarúgás az utóbbi évtizedekben rossz irányba változott, és annak nemzetközi szövetsége (FIFA) Joseph Blatter elnöklete alatt a korrupció melegágya lett. (Diego Maradona)
A pénteki voksolás előtti kampány mindeközben javában dübörög. Ali bin al-Husszein herceg stábja nemrég jelentette be, hogy egy nem FIFA-n kívüli civil nem hivatalosan felajánlotta neki, hogy a pénteki szavazásra garantál 47 szavazatot. Az ügy eljutott a brit rendőrségig, a stáb nem tett bejelentést a FIFA etikai bizottságánál.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség péntekre kiírt elnökválasztó, tisztújító kongresszusának elhalasztására szólított fel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). Gianni Infantino UEFA-főtitkár – szerda este – a szervezet varsói végrehajtó bizottsági ülése után bejelentette: az UEFA azt javasolja, hogy ne most, hanem hat hónapon belül válasszon elnököt a FIFA. Ellenkező esetben az UEFA nem zárkózik el attól, hogy bojkottálja a péntekre tervezett kongresszust.
A végrehajtó bizottság – amelynek tagja Csányi Sándor, a magyar szövetség (MLSZ) elnöke is – csütörtökön dönthet ebben a kérdésben. Infantino kiemelte: a FIFA-hoz kapcsolódó korrupciós botrány, a nyomozás beszennyezi a labdarúgás egészét, és az UEFA végrehajtó bizottsága változást akar a nemzetközi szövetség vezetésében.
A FIFA 209 tagja a pénteki kongresszuson szavazhat az új elnökről.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) korrupciós botrányában érintett futballfunkcionáriusok akár 20 éves börtönbüntetést is kaphatnak. Ez a legmagasabb büntetési tétel a szervezett bűnözés kapcsán. - jelentette ki szerdai, New York-i sajtótájékoztatóján az igazságügyi tárcát irányító Loretta Lynch amerikai főügyész. Hozzátette: a következő lépés a gyanúsítottak kiadatása és Egyesült Államokba szállítása.
A 47 pontot tartalmazó vádiratban többek között az áll, hogy az érintettek zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül.
„Az egész világon korrumpálták a futballt, hogy ők meggazdagodjanak – mondta a vádlottakról Loretta Lynch. – Újra és újra megtették. Évről évre, tornáról tornára.” Elmondása szerint az egyik vádlott az évek alatt közel tízmillió dollárral gazdagodott. Arra a kérdésre, hogy Joseph Blatter FIFA-elnök a nyomozók látókörében van-e, Lynch nem válaszolt.
Azt mondta: többek között a 2010-es, dél-afrikai világbajnokság és a 2016-os Copa America kapcsán is óriási kenőpénzek vándoroltak egyik zsebből a másikba – a kontinenstornát jövőre az Egyesült Államokban rendezik, története során először Dél-Amerikán kívül. A 2018-as oroszországi és a 2022-es katari vb kapcsán az amerikai hatóságok nem vizsgálódnak, Lynch ugyanakkor úgy fogalmazott: a FIFA-nak „mélyen magába kell néznie”.
A New York-i ügyész, Kelly Currie kijelentette: a szerdai letartóztatások csak a kezdetet jelentik, ugyanis még több országban folyik a nyomozás. „A korrupciónak ez a formája és a megvesztegetés a nemzetközi futballban két évtizede zajlik” – mondta Currie, hozzátéve, hogy minden vádlott megkárosította az amerikai kincstárat és megszegte az Egyesült Államok törvényeit. „Ami mindannyiukban közös, az a mohóság” – fogalmazott az ügyész. | Ha ebbe a botrányba sem bukik bele Blatter, akkor semmibe | Ekkorát még nem szólt egyetlen korrupciós ügy sem a szervezetben, pedig akadt belőle jó pár. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/90-perc/2015/05/ha-ebbe-a-botranyba-sem-bukik-bele-blatter-akkor-semmibe | 2015-05-27 14:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ma van az utolsó napja a Peterfood expónak Szentpéterváron. A Peterfood Oroszország legnagyobb élelmiszer-ipari kiállítása, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) rendszeresen állít standot, ahol magyar termékeket kínál orosz kereskedőknek. Idén 15 magyar céget vittek ki, köztük többségben voltak a borászatok, pincészetek, a 15-ből kilenc kiállító bort kínált. Köztük volt a Champion Wines Kft. is. A HEPA oldalán közzétett fotón, ami az esemény sikeréről számol be, épp ennek a vállalkozásnak a vezetője van a polcok mögött.De ki a Champion Wines Kft. vezetője? Nézzük meg közelebbről a képet:A férfi a szemüveggel a fején nem más, mint Kiss Szilárd, a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett korábbi moszkvai agrárattasé, aki a keleti nyitás kulcsfigurája - egyben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégtársa - volt, és 100 milliókkal károsított meg egy takarékszövetkezetet, mielőtt kinevezték volna miniszteri biztossá. 2015-ben fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon. A magyar szolgálatok - többek között - azért tarthatták kémgyanús alaknak, mert többezres tételben intézett magyar vízumot orosz prostituáltaknak, bűnözőknek.Panyi Szabolcs és Dezső András cikksorozatából derült ki a magyar nyilvánosság számára is, hogy a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán több ezer schengeni vízumot adtak ki orosz állampolgároknak, akikről azt sem tudták, kicsodák. Voltak köztük, akik Magyarországra sem jöttek el, hanem egyből valamelyik más uniós tagállamba utaztak. A külügyminisztérium belső vizsgálati anyagából tavaly az is kiderült, hogy ezek "tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok" voltak, akik "minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül" utazhattak be az Európai Unió területére. A legtöbb esetben a lakcímükön és a személyes adataikon kívül semmit sem tudtak ezekről az emberekről. Ráadásul a kérelmezők még csak meg sem jelentek a konzulátuson, személyes interjú sem volt.Mivel egy idő után Kiss Szilárd működését már a magyar külügyminisztérium is vállalhatatlannak tartotta, 2013 szeptemberében Martonyi János visszahívta őt. Csakhogy miután kitiltották a moszkvai nagykövetségről és a külügyből, az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri megbízottként alkalmazta tovább Kiss Szilárdot. Ebben a pozícióban már nem kellett átesnie egy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Kiss végül nem a vízumügyek miatt, hanem az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez kapcsolatos ügy miatt tartóztatták le 2015 januárjában. Régóta szabadult, most a budapesti Jókai téren van borboltja, ez a Champion Wines Kft.Ez a HEPA az a HEPA?A HEPA, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség azért lehet mostanság ismerős sokaknak, mert ez az a külügyes cég, amelynek a moszkvai irodavezetője hetek óta egy szankcióelkerülésről és csempészetről szóló ügy központi figurája. Horváth Ficzere Margaritát akkor ismerhettük meg, amikor augusztus végén jött a hír, hogy egy magyar férfi akart katonai rádiókat csempészni Oroszországba Amerikából, de elfogták. Kiderült, Bence Horváthról, a HEPA moszkvai irodavezetőjének fiáról van szó. Aki éppenséggel az édesanyja orosz állammal kötött bizniszei miatt került most bajba.Horváth Ficzere Margarita 2019-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából vezette a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai képviseletét annak rejtélyes, 2023-as bezárásáig. Ezzel párhuzamosan több orosz cége is volt. A Budaphone és a PromSzvjazRagyio nevű vállalkozásai összesen több mint négymilliárd rubelt kaptak a Kremltől katonai rádiók leszállításáért. Ezek szankciós termékek, Nyugaton bűncselekménynek számít a leszállításuk Oroszországba. Mostanra több magyar állampolgár neve is felmerült az ügyben, de a magyar hatóságok még semmit sem reagáltak arra, hogy léptek-e a csempészhálózat felderítése érdekében.Úgy tudjuk, a HEPA moszkvai irodáját 2023-ban bezárták, az Oroszországba irányuló kereskedelmi feladatokat Budapestről intézik. Kérdéseket küldtünk a külügynek és a HEPA-nak is arról, miért hívták meg Kiss Szilárdot a magyar stand résztvevőjének. Beszéltünk Kiss Szilárddal is telefonon, aki annyit mondott, hogy külföldön van - hisz még tart a vásár -, és visszahív majd minket. Ha jelentkeznek, beszámolunk róla. | Kiss Szilárd volt az egyik kiállító a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szentpétervári standján | A korábban nemzetbiztonsági kockázatnak ítélt, magas szintű orosz kapcsolatokkal rendelkező férfi kereskedésének borait kínálhatta Oroszországban a magyar külügy cégének segítségével. | null | 1 | https://444.hu/2024/11/14/kiss-szilard-volt-az-egyik-kiallito-a-magyar-exportfejlesztesi-ugynokseg-szentpetervari-standjan | 2024-11-14 14:36:08 | true | null | null | 444 |
Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az [origo]-nak elmondta, még nem született publikus döntés a Schlecht Csaba elleni nyomozás folytatásáról. A határozat meghozatala azért húzódik már több hete, mert többen éltek panasszal a nyomozást megszüntető döntés ellen, és a beadványok kivizsgálása időbe telik.
Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt, továbbá Schlecht Csaba ellen csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt három éve folyik a vizsgálat. Az eljárást szeptember 11-én azzal az indokkal szüntette meg a rendőrség, hogy a nyomozás addigi adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény, és nem várható eredmény az eljárás folytatásától sem.
A nyomozás megszüntetése ellen panasszal élt Magyar Bálint, az SZDSZ volt elnöke, Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő, Szerdahelyi Szabolcs, a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi mozgalom, az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) és saját maga nevében, valamint egy magánszemély is.
A nyomozás során kiderült, hogy egy ismeretlen Kaya Ibrahim adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaság irányítását szerezte meg. A cégek jelentős köztartozást halmoztak föl, bejelentett székhelyükről eltávoztak, és nem teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. A cégek tartozásait nem lehetett vehajtani.
A cégek közül végül egyedül a Centum Kft. esetében bukkantak a nyomozók bűncselekmény nyomaira, ennek kapcsán hallgatták ki Schlechtet mint gyanúsítottat. Később azonban kiderült, hogy a cégnél hiányzott a csődbűntett elkövetéséhez szükséges cégvagyon a gyanított bűncselekmény elkövetésének idején.
Hétfőn döntenek a Schlecht-cégek ügyében
2001. október 1.
Az SZDSZ követeli a Schlecht-ügy folytatását
2001. szeptember 20.
Schlecht védője feljelenti Kunczét és Eörsit
2001. szeptember 18. | Egyelőre titkos a Schlecht-ügyben hozott döntés | Publikus döntés még nem született azoknak a panaszoknak az elbírásáról, amelyeket a Schlecht-ügy kapcsán nyújtottak be a közelmúltban a Fővárosi Főügyészséghez. Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője elmondta: a határidőt az utolsó beadvány beérkezésétől számolják, túllépésének nincs szankciója. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20011015egyelore.html | 2001-10-15 13:12:00 | true | null | null | Origo |
Andy Vajna filmipari kormánybiztos lett a nyerőgépes piac újraosztásának legnagyobb nyertese. A kormánybiztos érdekeltsége, a Las Vegas Casino Kft. öt koncessziót nyert. Ilyesmire az elmúlt években, évtizedekben egyáltalán nem volt példa, kormánytag ekkora üzletet nem kapott az államtól. Ehelyett inkább az volt a jellemző, hogy a kormányzati megrendelések előtt az adott kormánytisztviselő lemondott érdekeltségéről.
Külön pikáns, de a Las Vegas Casino Kft. egy luxemburgi cég tulajdonában van (ez a cég Andy Vajna érdekeltsége), tehát a koncessziónyertes offshore hátterű, az új alkotmány viszont megtiltja az offshore cégek támogatását. Andy Vajna lapunk összeférhetetlenséget firtató kérdésére nem volt hajlandó válaszolni, a Hír24 Híradónak viszont nyilatkozott. | Megszólalt Vajna: nem érti, mi a gond | A filmipari kormánybiztos feleségével, Palácsik Tímeával mentett méheket egy greenpeace-es eseményen csütörtökön. Mi azonban inkább a kaszinókoncesszióról kérdeztük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/05/08/megszolalt-vajna-es-nem-erti-mi-a-gond/ | 2014-05-08 16:17:00 | true | null | null | 24.hu |
A rendszerváltáskor a korábbi munkahelyi, szakszervezeti művelődési intézmények üzemeltetésére létrehozták a TEMI-t (a Területi Művelődési Intézmények Egyesületét, akkori nevén: Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületét). Kezdetben 220 létesítmény tartozott hozzájuk, tavaly már csak 77, az idén alig 60. Vagyis tizenhét év alatt majdnem negyedére csökkent az állományuk, ami nem a TEMI hibája persze, egy csomó vállalati kultúrház és könyvtár egyszerűen eltűnt a vállalattal együtt.
A TEMI-nek pedig taglétszáma csökkenésén túl azzal kellett szembesülnie, hogy az államtól nem pályázhatnak pénzt fenntartásra, önálló tőkéjük pedig nincs. És lassan arra az elhatározásra jutottak, hogy néhány intézményt egyszerűen maguk számolnak fel, s az így felszabaduló, saját tulajdonú épületeket eladják, így némi tőkére tehetnek szert. Szóba került a győri Széchenyi Művelődési Ház, aztán a szolnoki Borostyán eladása, melyben résztulajdonuk van, továbbá a zalaegerszegi könyvtáruké. És még az FMH csereügylete, amely tulajdonképpen a TEMI zászlóshajója, s amelyet a BHG-nak juttatnának telkestől az új FMH felépítéséért cserébe.
Mintha annak lennénk tanúi, hogy pénzzé kezd válni az államtól ingyen kapott vagyon. Valóban csak a finanszírozási nehézségek miatt? Vagy állhat a dolog mögött például egy cég vagy egy üzleti kör, amely fantáziát lát a jobb adottságú intézmények felvásárlásában? Mondjuk úgy, hogy kapcsolatot talált a TEMI vezetéséhez.
Molnár Géza, a TEMI nemrég megválasztott elnöke és Pál Gábor elnökségi tag - aki a Benczúr utcai Vasutas Zeneiskola igazgatója - határozottan cáfolja ezeket a spekulációkat. Kiderül, hogy bár néhány hónapja még gondolkodtak ezen, ma már nem akarják eladni az említett vidéki intézményeket, inkább bérbe adnák azokat. Sikeresnek tartják az elmúlt tizenhét évet, hogy az eltűnésre ítélt művelődési bázisokból, melyekből Antall József annak idején népfőiskolákat akart létrehozni vagy egyszerűen felszámolta volna őket, ennyi is megmaradt. Felidézik, milyen pusztulás ment végbe ezen a területen: a Vasas szakszervezetnek tizennégy művelődési háza volt, ma hat van. Úgy adták el őket, hogy senki meg sem kérdezte, miért. Ugyanígy szűntek meg a METESZ (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) megyei könyvtárai, a bányászok művelődési házai, könyvtárai (számuk hatvan és kilencven között volt), Kecskeméten a konzervgyári művelődési ház is egy tollvonással múlt ki, benne a Herz férfikarral, amit épp a TEMI-nek sikerült megmentenie. Így kopott ki a munkahelyi művelődés jelentős része. És ami a TEMI-nek köszönhetően megmaradt, az is veszélyben van, mert az általuk elnyerhető támogatásból a fenntartásra már nem jut, s a működésre is alig. Pedig az épületek, a berendezések avulnak, fel kellene újítani őket. Igaz, tavaly úgy döntöttek, hogy a kormány által meghirdetett "párhuzamosságok csökkentésének" elve jegyében - vagyis hogy egy városban ne legyen ugyanarra a funkcióra önkormányzati meg szakszervezeti intézmény is - megszüntetnek néhány könyvtárat és művelődési házat, s ezzel is spórolnak. Szekszárdon a Tolna Megyei Könyvtárat, Kecskeméten a Kisfaludyt, Székesfehérváron a VOK-ot, Szolnokon a Korona könyvtárat és a Borostyán Művelődési Házat, Budapesten a KASZ Művelődési Központot, valamint a VOKE Széchenyi István Művelődési Házát, Szombathelyen a Haladás Művelődési Házat, Lovásziban az Olajbányász Művelődési Házat és a már említett győri és zalaegerszegi intézményeiket. De igyekeztek korrektül eljárni, az elbocsátottaknak állást szerezni, amiben az önkormányzatok is segítettek. Tudni kell, hogy az általuk működtetett hatvan intézmény többségének nem ők a tulajdonosai, csupán hétnek. Kizárólag ezek eladásáról gondolkodtak néhány hónapja, de ma már bérbeadást terveznek inkább. Még a győri Széchenyi Művelődési Háznál is, melyet egy ír befektető szállodává alakítana, ha eladnák neki. A többi ötvenvalahány intézmény sorsáról elsősorban a tulajdonosok, a postások, a vasutasok, s egyéb szakmai képviseletek döntenek. A nyomdászok Gutenberg Művelődési Házának tavalyi eladása is szakszervezeti ügy volt, nem a TEMI-é. Konkrétan a Nyomdász Szakszervezet adta el.
Ami az FMH-t illeti, ez a TEMI tulajdona. A BHG még az egyesület tavaly elhunyt vezetőjét, Urbán Gyulát kereste meg az üzleti ajánlattal, s vele készítették elő a csereszerződést, mondja Pál Gábor. A jelenlegi FMH-val az a baj, hogy elavult, 4700 négyzetméteréből ezer négyzetméter folyosó, továbbá egy része süllyed, s nyolcszázmillióba kerülne a felújítása. A BHG ajánlatának lényege, hogy az ingatlan tulajdonjogának hatvan százalékát kéri, s cserébe felépít egy XXI. századi művelődési házat, ami igaz, hogy kisebb, mint a mai, de sokkal kihasználhatóbb.
Hogy ez tényleg így van-e, arról épp az ügyészség vizsgálódik egy bejelentés nyomán. A tervnek mindenesetre sok az ellenzője a művelődési ház dolgozói között, de magán a TEMI-n belül is. Ők azonban nem kívántak nyilatkozni.
A BHG vezérigazgatója, Lovas Tamás elmondta, hogy az FMH-val kapcsolatos terveik tulajdonképpen úgy merültek fel, hogy a Fehérvári úton éppen szemben vannak ingatlanjaik. Az üzleti titokra hivatkozva a szerződésről nem kívánt részleteket elárulni, azt sem, hogy beadták-e engedélyezésre a terveket. Annyit azért elmondott, hogy az FMH és a Gutenberg megszerzése után nem kívánnak több művelődési házat vagy könyvtárat vásárolni. Tehát nem a BHG az az ingatlancápa, amely tőkésíteni kívánja a volt szakszervezeti vagyont. | Archívum: Az eladott szakszervezeti művelődés | Lebontják a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házat, adtuk hírül márciusban. A ház új résztulajdonosa, a BHG Híradástechnikai Zrt. az értékes telken álló, szocreál stílusú épületet szeretné lebontani, majd helyére egy irodaházat, s egy kisebb méretű, modern művelődési házat építeni, ebben működhetne tovább az FMH. Néhány hete szintén megírtuk, hogy eladták a Nyomdászok Szakszervezetének Gutenberg Művelődési Házát is a VIII. kerületi Kölcsey utcában. Ezt is a BHG vette meg. De ezt nem akarja lebontani, sőt szépen felújítaná, s meghagyná a művelődés számára, még a nyomdászok is maradhatnának egykori otthonukban - mint bérlők. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-449490-256660 | 2007-06-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A pénzmosás megelőzése a gyakorlatban azt jelenti, hogy abszolút biztonsággal meg kell győződni arról, ki a tényleges tulajdonosa az adott pénznek, vagyonnak, társasági részesedésnek, stb.
Az új törvényben változott a tényleges tulajdonos definíciója: a gazdasági társaságok esetében a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak, ha a tényleges tulajdonos személye nem állapítható meg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad, illetve a meghatározó befolyás alapján.
A szolgáltatók (pénzügyi szolgáltatók, befektetési szolgáltatók, biztosítók, könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők stb.) bizonyos esetekben kötelesek átvilágítani ügyfeleiket, például, ha egy ügylet ellenértéke eléri vagy meghaladja a 3,6 millió forintot.
Kötelező előírások
Július elsejétől az ügyfél átvilágítása (azaz, személyazonosságának ellenőrzése) során kötelező ellenőrizni az ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát is, így például meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét - mondta dr. Hetényi Kinga, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vezetője. Ezen kívül, a személyazonosságra vonatkozó adatokat ezen túl a szolgáltató nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból is igényelheti.
Az ügyfél köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el. Újdonság, hogy az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az okiratok, valamint nyilvános vagy zárt nyilvántartásokból megszerzett adatok alapján is rögzíteni tudja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a törvényben meghatározott adatkört.
A kiemelt közszereplők
Ha a szolgáltató szükségesnek ítéli, az ügyfelet arról is nyilatkoztathatja, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Erre azért van szükség, mert a kiemelt közszereplők nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás elkövetése szempontjából - magyarázta dr. Hetényi Kinga.
Kiemelt közszereplő a fontos közfeladatot ellátó személy (például: államfő, kormányfő, országgyűlési képviselő, alkotmánybírósági bíró, nagykövet), annak közeli hozzátartozója, vagy akivel a törvény meghatározása szerint közismerten közeli (üzleti) kapcsolatban áll. Nem változott az a szabály, miszerint kiemelt közszereplőnek továbbra is csak a külföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély tekintendő, így a törvény nem alkalmazandó a hazai kiemelt közszereplőkre.
Fontos változást jelent, hogy a szolgáltatónak a háromszázezer forintot elérő, vagy azt meghaladó ellenértékű ügylet teljesítésekor is rögzítenie kell a törvényben meghatározott adatokat, de ez nem minősül ügyfél-átvilágításnak. Ez a gyakorlatban várhatóan az adatrögzítések számának növekedéséhez fog vezetni.
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda működése is módosult. A hatóság ezen túl üzleti titkokat is megismerhet, részletesen meghatározott adattartalommal statisztikákat köteles készíteni, valamint köteles szorosan együttműködni más tagállamok azonos hatáskörű hatóságaival is.
Drasztikusan megemelkedett bírságok
Drasztikusan megemelkedett a törvény megsértése esetén a felügyeletet ellátó szerv által a szolgáltatóra kiszabható bírságok mértéke. Míg például a pénzügyi szolgáltatási, valamint biztosítási tevékenységet folytató szolgáltatókat kétszázezer forinttól ötszázmillió forintig terjedő bírság, addig többek között a könyvelői, adószakértői tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatókat ötvenezer forinttól húszmillió forintig terjedő bírság fenyegeti.
A módosítások elsősorban egyes törvényi rendelkezések pontosítását, valamint az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) által készített ország jelentésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását szolgálják. A törvény újabb, átfogó felülvizsgálatára valószínűleg a vonatkozó Európai Uniós joganyag felülvizsgálata után kerül majd sor, amely már napirenden szerepel az uniós jogalkotásban. | Szigorodtak a pénzmosás elleni védelem szabályai | Jelentősen változott a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény. Az új, július elsejétől hatályos szabályozás eredményeként pontosabban meghatározható a pénz valós tulajdonosa, könnyebben beszerezhetőek az átvilágítás során rögzítendő adatok, és jelentősen emelkedett a kiszabható bírság mértéke - hívta fel az Origó figyelmét a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. | null | 1 | http://www.origo.hu/jog/uzleti/20130712-szigorodtak-a-penzmosas-elleni-vedelem-szabalyai.html | 2013-07-12 07:31:00 | true | null | null | Origo |
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb támadást indított az Átlátszó nevű oknyomozó portál ellen. Mit gondol az Átlátszóról szóló jelentésről?
Október 28-ai hír: Újra az Átlátszót támadja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, politikai károkozással vádolják a lapot
- Hónapokkal ezelőtt szállt rá az egyik legnagyobb magyar oknyomozói műhelyre a kormány bunkósbotja. Friss jelentésében egy olyan hálózat tagjaként láttatja az Átlátszót a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mely az amerikai befolyás kiterjesztésével foglalkozik.
- "A vizsgált szervezet tagja az Amerikai Egyesült Államok 1980-as években megfogalmazott, új nemzetbiztonsági és külföldi befolyásszerzési doktrínája szerint kiépített nemzetközi hálózatnak, amely a világ minden pontján az amerikai érdekeket képviseli a célország (jelen esetben Magyarország) érdekeivel szemben" - írja friss, mindössze 28 oldalas jelentésében a kormány által február elején felállított, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó oknyomozó portálról. A jelentéssel később részletes cikkben is foglalkozunk, most azonban annak főbb állításait ismertetjük.
- Láncziék szerint az előbb említett hálózat a "korábban fedett amerikai titkosszolgálati tevékenységek egy részét a legális térbe emelte, illetve az állami források mellé magántőkét is bevont, ezzel megsokszorozta a külföldi beavatkozási tevékenységek hatékonyságát". Szerintük egy ilyen hálózathoz kapcsolódik Magyarország egyik legnagyobb, a kormánytól független oknyomozói műhelye. De itt nem állnak meg: főbb megállapításaik között szerepel az is, hogy "az Átlátszó külföldi érdekhez igazodva és külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét", sőt, azt is írják, hogy a "hálózat által tematizált «átláthatóság», «korrupcióellenesség» végső soron nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálja, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek rendkívül hatékony fegyvere".
- De eljutnak odáig is, hogy kimondják: az "Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat". Azt is sérelmezik, hogy a portál több ezer "közérdekűadat-igénylése és az «oknyomozó» újságírói tevékenysége során megszerzett dokumentumokat nem pusztán a cikkeinek megírásához használja fel, hanem több mint 9000 dokumentumot a hálózat amerikai központi szervezetének szerverére is feltölt, ezzel muníciót szállít a külföldi félnek a hírszerzési és befolyásolási tevékenységéhez". Láncziék szerint mindemellett a szervezet finanszírozása nem átlátható, de ők azért megállapították, hogy "az Átlátszó tevékenységéből eredő károkozás mértéke jelentős".
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég a Transparency International Magyarországról is készített jelentést. Mivel a hivatalnak valós hatásköre nincs, jelentéseiből nem következik semmi - sem büntetőeljárás, sem semmilyen felelősségrevonás.
Bepereli a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Átlátszó
- Személyiségi jogi pert indít az Átlátszó oknyomozó portál a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap "alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak" tartja a hivatal jelentésében megfogalmazott megállapításokat. Az Átlátszó oldalán megjelent közleményben az áll, hogy a lap szerint a hivatal "önmagában azért vonta vizsgálat alá, mert forrásainak egy része külföldi intézményi támogatóktól származik", pedig a szuverenitásvédelmi törvény csak más állam vagy külföldi szerv, illetve személy "érdekében" végzett végzett tevékenységeket, illetve külföldről származó támogatásból finanszírozott pártpolitikai tevékenységet enged a hivatal által vizsgálni. A lap szerint a hivatalnak a szuverenitásvédelmi törvény alapján sincs hatásköre sem az Átlátszó tevékenységének vizsgálatára.
- Mindez érdemben arra vezet, hogy egy, az Alaptörvény által deklaráltan jogállamban jogszerűen végzett újságírói tevékenység ellen lép fel közhatalmi eszközökkel egy alkotmányellenesen létező és működő állami szerv- írta a lap. | Manipulál a Szuverenitásvédelmi Hivatal? | A Szuverenitásvédelmi Hivatal közzétette 28 oldalas, Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra című, „vizsgálati jelentését”, ami az oknyomozó portál főszerkesztője szerint egy kémregény. A Reggeliben Rácz András, Oroszország-szakértő, egyetemi oktató elemezte ki a Reggeliben a jelentést. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/reggeli/2024/11/06/racz-andras-oroszorszag-szakerto-szuverenitasvedelmi-hivatal | null | true | null | null | Rtl.hu |
"Tisztelt Elnök Úr! A sajtóból tudomást szereztem arról, hogy az Alkotmányügyi Bizottság az utolsó pillanatban módosította a dohánytermékek idei és jövő évi adóját, így az állam 20 milliárd forint adóbevételtől esett el." – így kezdődik az a közérdekű adatigénylés, melyet a Társaság a Szabadságjogokért küldött el az alkotmányügyi bizottság elnökének, és amely elküldésére buzdít mindenkit a jogvédő szervezet (a dokumentum letölthető a TASZ honlapjáról.)
Az állam képviselői a közérdekű adatigénylésre kötelesek reagálni: vagy 8 napon belül megtagadni a választ, vagy 15 napon belül megválaszolni a kérdést, magyarázza honlapján a TASZ. Amennyiben az adatigénylésre való választ Balsai megtagadja, vagy nem hajlandó megfelelően megválaszolni, a TASZ pert indít az összes adatigénylő képviseletében.
Az előzmények: az nemzetgazdasági tárca június 3-án nyújtotta be a parlamentnek egy pénzügyi salátatörvényt, ami egyebek között tartalmazta a dohánytermékek adójának emelését is. Az egy év alatt három lépésben a cigaretta adóját 7, a sodrós dohányét 28 százalékkal emelő javaslat egy hónap alatt végigment a törvényhozási gépezeten, e pontját tekintve vita nélkül. A július 4-i, múlt hétfői zárószavazás előtt aztán váratlanul az alkotmányügyi bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, ami megvétózta az adóemelést, ezt a koalíciós képviselők a bizottság és a plénum előtt is megszavazták, bár nem tudták megmondani, miért. Balsai az Indexnek az üggyel kapcsolatban a múlt héten azt nyilatkozta: "a dohánylobbi erősebb volt", ők, mármint a bizottság "hozott anyagból dolgoznak", de arra már nem emlékszik, hogy ki adta nekik a javaslatot.
Az adóemelés megfúrása az idén néhány, jövőre az Index számításai szerint több mint 20 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést. A nemzetgazdasági tárca hétfőn délelőtt azt közölte: az idén három milliárd forintot bukik a költségvetés az adóemelés elmaradása miatt. A tárca nem kommentálta érdemben a parlament döntését, ugyanakkor jelezte: a kormány nem vetette el a dohány adóztatásának emelését. "Hosszabb távú koncepció kerül kialakításra, amely az őszi adócsomag keretében kerül beterjesztésre." | Perrel fenyegeti Balsait a TASZ | Perrel fenyegeti Balsait a TASZ - Közérdekű adatigénylésben kérdezik, ki írta a módosítót, amivel győzött a dohánylobbi. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/11/perrel_fenyegeti_balsait_a_tasz/ | 2011-07-11 13:00:00 | true | null | null | Index |
Újabb perben született Márki-Zay Péter számára kedvező ítélet, a Hódpress beszámolója alapján ezúttal nem egy buszos cég és az önkormányzat, hanem két magánszemély között zajlott jogi vita. Hódmezővásárhely polgármestere a Csongrádi Járásbíróság elől jelentkezett be kedd délelőtt, ahol elmondta, első fokon az ő javára döntött a bíróság a Tatár Zoltán által kezdeményezett rágalmazási perben. A volt jegyző viszont nem hagyja annyiban, fellebbezni fog.
Tatár Zoltán korábban azért perelte be a polgármestert, mert a hódmezővásárhelyi hivataltól való távozásával kapcsolatban Márki-Zay szerinte hamis vádakat fogalmazott meg a közvélemény előtt. A saját fiát helyezte el a hivatalban, egy adatvédelmi incidenshez volt köthető a távozása, illetve Kis Andreával együtt "disznóságokban volt érintett" - ez volt Márki-Zay azon három kijelentése, amelyre hivatkozva Tatár Zoltán pert indított.
A mai tárgyaláson a bírónő úgy látta, hogy egyrészt a kijelentéseknek valós alapja volt, másrészt közszereplőként Tatár Zoltánnak ezeket tűrnie kellett, egyik kijelentés sem érte el a rágalmazás, becsületsértés bűncselekményének határát. Márki-Zay Péter végül elmondta, nemcsak Tatár Zoltán és Kis Andrea, de "Lázár János emberei", Szél István, Markó Csaba és Bán Csaba is "folyamatosan följelentéseket tesznek", így sokat kell bíróságra járnia. | Rágalmazási pert nyert Márki-Zay Péter | Volt jegyzője azért perelte be a polgármestert, mert a hódmezővásárhelyi hivataltól való távozásával kapcsolatban szerinte hamis vádakat fogalmazott meg, de a bíróság úgy látta, ezek nem érik el a becsületsértés szintjét. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-13/ragalmazasi-pert-nyert-marki-zay-peter/6734861d47d3c02929a74a6e | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Blikk megtudta: a tápiósági férfi a rendőrségnek azt állította, „fantáziát látott” a 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt kibocsátó cégben. A közmunkásból vezérigazgatóvá avanzsált Orgován tagadta, hogy stróman lenne. Állítása szerint a Quaestor vezetéséért egy fillért sem kapott Tarsolyéktól. A büntetett előéletű fiatalembert, úgy tudjuk, kétszer is kihallgatták már. Először a nagykátai rendőrségen, amikor este végzett, a kezébe nyomtak egy idézést másnap reggelre a Nemzeti Nyomozó Irodához.
Orgován mindkét esetben órákig vallott, de feltehetően nem nagyon hihettek neki, mert azon túl, hogy arról faggatták, hogyan került a cég élére, furcsa kérésekkel is fordultak hozzá a nyomozók. Információink szerint Orgovánnak le kellett írnia a „Quaestor” szót, valamint a cég székhelyének a címét – sejthetően azért, hogy kiderüljön: mennyire van képben a társaságot illetően. Úgy tudjuk, Orgován kiválóan teljesítette a feladatot, és helyesen írta le cégének nevét. Sőt abban sem hibázott, hol van a Quaestor székhelye – ahová napokig bejárt dolgozni.
Az, hogy fantáziát látott Orgován a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezetésében, azért furcsa, mert – értesülésünk szerint – azt vallotta, ő könyvelési anyagot nem látott, nem vett át, és nem tudja, hol van. Így talány, mi kelthette fel az érdeklődését, ha hagyományos értelemben látott benne fantáziát, és így fel akarta virágoztatni. Azt egyelőre nem tudni, hogy a nyomozók miért érdeklődtek olyan hevesen a könyvelési anyag felől. Arról ugyanis nincs hír, hogy a papírok meglennének.
Mint megírtuk, Orgován igazi fenegyerek hírében áll még a mai napig is lakhelye környékén: korábban elítélték gyilkossági kísérlet miatt. Tarsoly – miután ez kiderült – bejelentette, hibázott, és visszaveszi tőle a Quaestor vezetését. Azonban erre már nem volt ideje, mert őrizetbe vették, majd előzetesbe került. | Orgován: Fantáziát láttam a Quaestorban | Budapest—Tápióság — Meghökkentő magyarázattal állt elő Orgován Béla (39), miért vette át a csődbe jutott Quaestor Pénzügyi Zrt. vezetését Tarsoly Csabától. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/orgovan-fantaziat-lattam-a-quaestorban-2345273 | 2015-04-08 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt. | Szaporítja cégeit a kavicskirály | Balázs Attila új vállalkozásának passzolta át a kormánytól zárt körű pályázaton elnyert kavicskitermelési jogát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202141_lachazi_kavicsbanya_atpasszolt_allami_jogosultsag | 2021-10-17 13:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A NAPI Gazdaság cikke. A nyomozás vezető horvát üzletemberekre és vállalatokra, így a Luksic Groupra, az Agrokor és az Agris cégekre, illetve a Zagrebacka Bankára is kiterjed. Az ügyészség a jelek szerint elsősorban a tengerparti turistakomplexumok privatizációját kívánja kivizsgálni, amelyekről az állami számvevőszék jelentése is megállapítja, hogy döntő többségük esetében jogszabálysértés történt. Az ügyészség közölte, hogy tájékoztatást kért a horvát privatizációs alaptól (HFP) minden olyan privatizációs ügyletről, amely nincs rajta az erről szóló hivatalos listákon. Az információt szeptember közepéig kell megkapnia és ezután dönt a további vizsgálatról. Damir Polancec államfőhelyettes a Vecernji Listnek úgy nyilatkozott, hogy a számvevőszéki jelentés már egy ideje az ügyészség birtokában van, amelynek már módja lett volna ezekre reagálni, és reméli, hogy ezt minél hamarabb megteszi. A napilap szerint a privatizált vállalatok vagyonának mintegy fele nincs feltüntetve a privatizációs dokumentumokban, ami azt jelenti, hogy az új tulajdonosok áron alul vették meg a vállalatokat és utólag vezették be ezeket a vagyonelemeket, főként ingatlanokat a cég könyveibe. Az érintett vállalatok azonban úgy nyilatkoztak: dokumentumokkal tudják alátámasztani, hogy az ingatlanaikat más tulajdonosoktól vásárolták. Az az ingatlan, amit jelenleg a Maistra turistairoda használ, szerepel a HFP magánosítási jelentésében és ennek megfelelően az ingatlanregiszterben is megtalálható - közölte Damir Grubic, az Agris Group szóvivője. Az Agrokor szóvivője közölte, hogy a cég a tőzsdén vette meg az Agrolaguna részvényeit. A Zagrebacka Banka nem kívánta kommentálni a híreket. | Botrány a horvát tengerparton | A horvát főügyész, Mladen Bajic vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogyan került összesen mintegy 20 millió négyzetméternyi állami tulajdonú telek az Adriai-tenger partján illegálisan magánkézbe az utóbbi években. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/botrany_a_horvat_tengerparton.343453.html | 2007-09-03 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Vesztegetés, pénzmosás és hamis könyvelés gyanúja miatt vették őrizetbe a francia Alstom brit leányvállalatának három vezetőjét - jelentette a Guardian. A brit hatóságok szerda reggel tartottak házkutatásokat cég három irodájában és több vezető munkatársának otthonában, Warwickshire, Leicestershire, Cheshire, Shropshire, Derbyshire, Staffordshire megyékben és Londonban.
Ekkor vették őrizetbe a gyanúsítottakat is, akiket a brit kormány súlyos csalások elleni hivatala (Serious Fraud Office - SFO) hallgatott ki. Az ellenük folyó nyomozás középpontjában olyan állítólagos vesztegetési ügyek vannak, amelyeket a cégcsoporthoz tartozó vállalatok követtek el külföldön, hogy megrendelésekhez jussanak. Az [origo] megkereste az SFO-t azzal a kérdéssel, hogy a feltételezett vesztegetési ügyek pontosan mely országokban történtek, és vajon köztük van-e Magyarország is, ám a hivatal sajtóosztályán közölték, nem hozhatják nyilvánosságra az ügyben érintett országokat. Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, ahol Borbély Zoltán szóvivő nem tudta megmondani, hogy kaptak-e megkeresést a briteltől, de szerinte az ügy részleteiről csak az FSO nyilatkozhatna. Az ORFK tájékoztatása szerint ők nem kaptak megkeresést a brit hatóságoktól. | Korrupció gyanújával őrizetben a 4-es metró kocsijait gyártó cég brit vezetői | A cégcsoporthoz tartozó társaságok állítólagos külföldi korrupciós ügyei miatt vették őrizetbe a francia Alstom brit leányvállalatának három vezetőjét. Vesztegetéssel, pénzmosással és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/03/alstom-vesztegetes-orizetben-a-francia-cegcsopot-brit-leanyvallalatanak-vezetoi | 2010-03-24 15:55:33 | true | null | null | Origo |
Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar?
2010. október 11. 12:43
Magyar Nemzet
A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja. Szinte ajándékként kapta meg a vevő a céget, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőle az állam. Ezt sem sikerült teljesítenie.
• Elhalasztották az egyik áldozat temetését
• Elkerülhetetlen az őrizetbe vétel?
• Marad a másodfokú készültség a Dunán
• Törvényt módosítana a kormány a hatékonyabb fellépésért
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Minden bizonnyal megnövelte a tragédia kockázatát a privatizációs szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségek, illetve az ellenőrzés elhanyagolása, az illetékes környezetvédelmi hatóság dilettantizmusa vagy kirívó és érthetetlen felelőtlensége. Az 1767,8 millió forint jegyzett tőkéjű Ajkai Alumíniumipari Kft. privatizációs pályázatára 1997-ben két cég jelentkezett: a norvég Hydro Alumínium és a szlovák ZSNP által alkotott konzorcium, valamint az Inotai Alumínium Kft., amelynek tulajdonosi hátterében a gyümölcsöző politikai kapcsolatokat ápoló Tolnay Lajos cége, a Magyar Alumínium Kft. állt. Akkor már nyilvánosan hangoztatott politikai akarat volt, hogy az alumíniumipari ágazat állami tulajdonú teljes vertikumát magyar szakmai befektetőknek értékesítik, mondván, nincs rá külföldi jelentkező, illetve ha van is, az csak a piacainkat akarja. (A Székesfehérvári Könnyűfémmű többségi tulajdonát az Antall-kormány idején eladták az amerikai Alcoának.)
Nehéz helyzetben volt az alumíniumipari ágazat a privatizációt eldöntő 1995-ös kormányhatározat megszületése idején: a működőképesség fenntartása, a veszteséges gazdálkodás finanszírozása is milliárdos állami költségvállalást igényelt volna, nem beszélve az évtizedek óta felgyülemlett vörösiszap okozta környezetvédelmi gondok megoldásának kötelezettségéről. Visszaesett a kereslet a kilencvenes évek legelején (1991–1993 között) az alumínium iránt, világpiaci ára történelmi mélyponton volt, fizetésképtelenség miatt összeomlott az orosz piac, ráadásul már akkor látható volt, hogy az irtózatosan energiaigényes alumíniumkohók fűtési költsége (részben az energiaágazat éppen akkor folyó privatizációja okán) ugrásszerűen megdrágul. Ugyanakkor a Hungalu Rt. 1995. május 15-i közgyűlésére készített privatizációs koncepcióról írt jelentés szerint „1994 közepétől a világpiaci alumíniumárak jelentősen emelkedtek, és 1995 elejétől a timföldtermékek ára is kedvezően elmozdult. Ötévi csökkenés után 1995-ben várhatóan növekedésnek indul az árbevétel még reálértékben is.” Mégis a kedvezőtlen körülmények estek latba nagyobb súllyal, és az állam szabadulni akart a problémás tehertől. Ez kapóra jött két jól körülhatárolható hazai gazdasági csoportnak, hogy potom áron megszerezze szinte a teljes alumíniumágazat tulajdonjogát – a bányászattól a timföldgyártáson és a feldolgozóiparon keresztül egészen a kereskedelemig.
A Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődő Altus 1995-ben a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár (Motim) Rt.-ben szerzett 45 százalékos részesedést, megvehette a Balassagyarmati Fémipari Kft. 90 százalékát, majd 1996-ban a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 18 százalékát, 1997-ben pedig a Hungaluker Kft. 40 százalékát. A Tolnay Lajos, illetve az inotai kohó volt fejlesztési igazgatója, Petrusz Béla nevével fémjelzett Magyar Alumínium Kft. 1996-ban megszerezte az Inotai Alumínium Kft. 90 százalékát, a Kőbányai Könnyűfémművet (Köbál), 1997-ben az Ajkai Alumíniumipari Kft. 90 százalékos üzletrészét, illetve a Hungaluker 60 százalékos tulajdonjogát.
Figyelemre méltó, hogy a Hungalu privatizációja előtt, 1995 májusában az ipari miniszter felmentette Ernst Ervin elnököt (aki egyébként már május 13-án benyújtotta lemondását), valamint Keresztes Péter vezérigazgatót, és elnöknek Bakonyi Árpádot nevezte ki, vezérigazgatónak pedig Szabó Pált. Utólag pontosan láthatjuk, hogy olyan embereket ültettek a Hungalu élére, akik később, a végrehajtott magánosítási tranzakciók után a privatizált cégeknél bukkantak fel tulajdonosi, cégvezetői, igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági pozícióban. Az 1995-ben elkezdett privatizáció 1997 végére be is fejeződött, 6,2 milliárd forint bevétele származott a Hungalunak az értékesítésből, ezt a pénzt azonban folyamatosan rá is költötték a privatizáció előtt álló cégek fenntartására, illetve feljavítására, valamint két cég – az Aloxid és a mostani ökológiai katasztrófát okozó Magyar Alumíniumipari Zrt.-be beolvadt Ajkai Alumíniumipari Kft. – által át nem vállalt környezetikár-elhárítási feladatokra. A privatizációs folyamat kezdetekor egyébként a Hungalu Rt.-nél tízmilliárd forintnyi környezetvédelmi kárt mutattak ki.
Három timföldgyár mellett ma is van vörösiszap-tározó, az ajkain kívül a mosonmagyaróvári közelében, amelyet sajtóhírek szerint megfelelő műszaki színvonalú védelemmel látott el a Motim, illetve az almásfüzitői mellett, amely mára kiszikkadt, és a hírek szerint folyamatban van a rekultivációja, monitoringrendszerrel is rendszeresen ellenőrzi a kárelhárítással megbízott környezetvédelmi cég. Csiha Judit privatizációért felelős tárca nélküli miniszter meglepően optimista, minden kételyt eloszlatni igyekvő jelentést tett le a kormány asztalára 1998 elején a Hungalu privatizációs feladatainak lezárásáról és a folyamatban lévő környezetikár-elhárításról. A végelszámolásra ítélt Hungaluhoz befolyt privatizációs bevétel, illetve a cég még meglévő vagyona a kormány számára készült jelentés szerint „elegendő fedezetet” jelentett 1998 elején „a környezetvédelmi ráfordítások finanszírozására”.
A privatizált cégek – Csiha miniszter asszony szerint – „időarányosan teljesítették az átvállalt környezetvédelmi feladatokat”. A korabeli dokumentum szerint a környezetvédelmi tárca megpróbált akadékoskodni, mert nem derült ki számára a kormányzatnak írt beszámolóból, hogy a Hungalu csoport pontosan milyen intézkedéseket foganatosított a környezeti károk elhárítása érdekében. Ám az akkori híradások szerint egyáltalán nem csapott nagy zajt. A környezeti károk elhárításának ellenőrzése szinte kizárólag a környezetvédelmi hatóságra hárult, amelynek tevékenysége erőteljesen függ a mindenkori politikai hatalomtól. 1997 végén, meglepő módon éppen a Hungalu cégcsoport privatizációja után, szüntették meg – takarékossági okokból – az állami vagyon privatizációjának lebonyolításáért felelős ÁPV Rt.-nél a titkárnővel együtt is csupán négyfős környezetvédelmi igazgatóságot, amelynek egyik legfontosabb feladata lett volna a privatizációs kontraktusokban vállalt környezetvédelmi feladatok teljesítésének ellenőrzése. A környezetvédelmi minisztérium szigorúságára nem nagyon számított a korabeli szaksajtó, hiszen mint arra a HVG felhívta a figyelmet már akkor, a zöld tárca „közigazgatási államtitkára és az Altus elnök-vezérigazgatója – Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc – jó kapcsolatokat ápol egymással”. A szükséges környezetvédelmi intézkedési tervet egyébként maga a Hungalu készíttette el Bakonyi Árpád és Szabó Pál irányításával valamennyi privatizált cégre nézve, amelyet a környezetvédelmi hatóságokkal is egyeztetett.
Csiha Judit Horn-kormánynak készített beszámolója egyebek mellett azt is rögzíti, hogy „az Ajkai Alumíniumipari Kft. esetében érintett VI–X. számú vörösiszaptárlók a társaság tulajdonában maradnak, azok kárelhárítását – az érintett környezetvédelmi hatóság által már jóváhagyott részletes környezetikár-elhárítási tervben foglalt ütemezés és megoldási mód alapján – maga a társaság végzi el a Hungalu Rt. által előre banki zárolt számlára helyezett és mindig csak az elvégzett feladatoknak megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett”. Erre a feladatra egyébiránt 500 millió forintot különített el annak idején a Hungalu. Ennek 45 százalékát a tröszt vállalta, 55 százalékát a PHARE-programból biztosították. A miniszteri jelentés szerint a Hungalunál 1998 elején rendelkezésre állt az a pénzöszszeg, amely elegendő a szükséges környezetvédelmi feladatok finanszírozásához. A Tolnay Lajos nevével fémjelzett befektetői csoport egyébként tízmillió forintért vehette meg a csaknem 1,8 milliárd forint jegyzett tőkéjű Ajkai Alumíniumipari Kft.-t, amelynek saját tőkéje a privatizáció idején a cégiratok tanúsága szerint négymilliárd forint volt. A privatizált cég több társaságban is tulajdonos volt, ami azt jelenti, hogy a vevő stafírungként még megkapta a Hungamola Mikronizált Timföldhidrát-termelő Kft.-t. és a Tial Szolgáltató Kft.-t is. E két céget később beolvasztották az anyacégbe, ily módon az Ajkai Alumíniumipari Kft.-nek 4,9 milliárdra duzzadt a saját tőkéje.
Vagyis ezért a cégvagyonért fizettek Tolnayék tízmilliót. A vevő, mint említettük, a korábban Tolnayék által privatizált Inotai Alumínium Kft. volt, amely jelentős vállalásokkal igyekezett kompenzálni a potom vételárat. Egyebek mellett minimum tíz évig vállalták a vevők az ajkai timföldgyártás folyamatos működtetését. A környezetikár-elhárítást hárommilliárd forint erejéig vállalták önerőből 2011-ig. Ennek elmaradása esetére nevetséges szankciót írt elő a Hungalu, csupán a vételár tíz százalékát, vagyis egymillió forintot kell büntetésként kifizetnie a cégnek, ha nem teljesíti a hárommilliárdos ráfordítást. Öt év alatt négymilliárd forint összegű beruházás megvalósítását is vállalták. Ennek elmaradása esetén a meg nem valósított beruházás értékének tíz százalékát kell leróniuk a privatizátoroknak, magyarán: ha ebből semmit sem realizálnak, akkor jól meg lehet büntetni őket maximum 400 millió forintra.
A társaság bauxitigényének kielégítése elsősorban a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ből történhet – írták elő a kontraktusban. A máshonnan beszerzett bauxitot a beszerzési érték három százalékával szankcionálja az ÁPV Rt., illetve jogutódja. Kérdés, ez a pont vajon miként teljesül, tekintve, hogy kifogyóban a magyar bauxit, és a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) ma már a feldolgozott bauxit egyharmadát importálja – részben saját tulajdonú – külföldi bányákból. A céget majdhogynem kötelezték a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 18,032 százalékos üzletrészének megvásárlására. Az ajkai timföldgyár privatizációs szerződésének megkötése után három napon belül szerződést kellett kötnie az eladó Hungaluval 18 millió forintos vételáron, ellenkező esetben a fizetendő vételár ötven százalékát kötbérként kellett volna megfizetnie. Ám a szinte kényszernek tűnő bányavásárlás sokkal inkább ajándék volt a cégnek.
A társaság vállalta, hogy 1997-ben képződő nyereségét (a hiteltartozások és kamatok elengedése miatt) nem osztja fel, hanem visszaforgatja. Nagyvonalúan elengedte a Hungalu is a társaság felé fennálló hiteltartozását és ezek járulékait 2,7 milliárd forint értékben, sőt 1,6 milliárd forint banki adósságot is kifizetett a magánkézbe adott cég helyett. A cég vállalta a hatályos kollektív szerződés fenntartását két évig, valamint legalább 900 fő foglalkoztatását. A PHARE-projekt keretében végrehajtott 500 milliós környezetikár-elhárítás költségeinek önrészét, 225 millió forintot is a Hungalu állta. A privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeket az ÁPV Rt.-nek, illetve jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell ellenőriznie. Ezt minden bizonnyal meg is tette. Büky Dorottya, az ÁPV Rt. egykori kommunikációs igazgatója 2003-ban például kérdésünkre határozottan állította, hogy „az állami vagyonkezelő szervezet az utóbbi években rendszeresen ellenőrizte a privatizációs szerződésben az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségeket, és mindent rendben talált”. Az ÁPV Rt.-t akkoriban azért zaklattuk a Hungalu Rt. által levezényelt privatizációval kapcsolatos kérdéseinkkel, mert kiderült, hogy a Medgyessy-kormány idején is ugyanolyan nagyvonalú az ÁPV Rt. Tolnayékkal, mint a Horn-kormány idején volt. 2003 júniusában kiderült ugyanis, hogy a Mal Zrt.-nek elengedtek egy 120 millió forintos tartozást, ami abból eredt, hogy a Mal értékesítette a Kőbányai Könnyűfémmű Kft.-t, amelyet, amint azt korábban említettük, 1996-ban privatizált a Tolnay-féle csoport.
A Köbal Kft. is a Hungalu Rt. tulajdonában volt, a privatizáció idején jegyzett tőkéje 898 millió forint, saját tőkéje 1,1 milliárd forint volt. A Köbal Kft. kilencvenszázalékos üzletrész-tulajdonjogát 450 millió forintért vásárolhatta meg a Mal Zrt. A vevő vállalta, hogy tíz évig működteti a társaságot, vállalta a foglalkoztatás fenntartását, azt, hogy – 1996-os árszinten – minimum 1,8 milliárd forint beruházást hajt végre a cégben 2001. december végéig, ezen túlmenően 1,4 milliárd forint költségű környezetikár-elhárítást végez, és törleszti a Hungalu felé fennálló 580 millió forintos tartozását.
A Köbal Kft. 2001. december 31-ig könyvvizsgáló által hitelesített beszámoló szerint a vállalt 1,8 milliárd forinttal szemben 1,196 milliárd forintot fordított termelési célú beruházásra. A privatizációs szerződés erre a helyzetre szankcióként az elmaradt beruházási érték tíz százalékának befizetését írta elő az eladó számára. Mivel a Hungalu időközben megszűnt, jogutódját, az ÁPV Rt.-t illette volna ez a pénz, de az állami vagyonkezelőnek nem hiányzott a 120 millió forint. 2002-ben az ÁPV Rt. igazgatósága úgy döntött, elengedi a tartozást. Deák Péter Ferenc, az ÁPV Rt. vezető jogásza jogi véleményével igyekezett elősegíteni a döntést. E szerint „nincs olyan kizáró feltétel az egész szerződéses rendszerben, ami a szankció érvényesítésének eltekintését mint lehetőséget kétségbe vonná”.
Felettébb tanulságos Tolnay Lajos 2002-ben tett nyilatkozata, amikor azzal indokolta „az évi hatmilliárd forintos forgalmú, fóliagyártó profilú cég”, a Köbal értékesítését, hogy nem jó a világpiaci konjunktúra, az alumínium áresése 25 százalékos volt, sőt az értékesítést és a nyereséges gazdálkodást „tovább nehezítette az erős forint”, hiszen jórészt hazai alapanyagokkal és hazai energiával dolgoznak, az alapanyagimport aránya csupán 12 százalékos. Tolnay tavaly azt állította, hogy az erős forint miatt önmagában is több milliárd forinttal romlott a Mal Zrt. gazdálkodásának egyensúlya. „Ez akkora hátrány, amit kigazdálkodni lehetetlen volt, ezért cégünk a korábbi évek 4-4,1 milliárd forintos nyeresége helyett az idén várhatóan 1,4 milliárddal zár” – nyilatkozta 2002-ben Tolnay. Ezt a kis, 1,4 milliárdra apadt nyereséget fejelték meg a kedvükért a 120 millió forintos adósság elengedésével.
Torkos Matild
| Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar? | A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja. Szinte ajándékként kapta meg a vevő a céget, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőle az állam. Ezt sem sikerült teljesítenie. • Elhalasztották az egyik áldozat temetését • Elkerülhetetlen az őrizetbe vétel?• Marad a másodfokú készültség a Dunán• Törvényt módosítana a kormány a hatékonyabb fellépésért | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/10/voros-fold-e2-80-a2-hogyan-kerult-magankezbe-a-magyar-aluminiumipar | 2010-10-11 10:59:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Együtt szerint Győr városának egymilliárd forintja, míg Vecsésnek 200 millió forintja került veszélybe a Quaestornál tartott állampapírjaik miatt.
Erről Pataki Márton, az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt szerdán, Budapesten Juhász Péterrel, az Együtt társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Nem törvénytelen, de…
Pataki Márton elmondta, ugyan nem törvénytelen, hogy állami, illetve önkormányzati szervezetek – a tranzakciók után jutalékot felszámoló – brókercégek szolgáltatásait vegyék igénybe az állampapír-vásárláshoz, az gazdálkodási és erkölcsi szempontból mégis megkérdőjelezhető, mivel az államkincstár ugyanezt a feladatot teljesen ingyenesen látja el.
Az Együtt önkormányzati képviselői ezért országszerte kérdéssel fordulnak a települések vezetőihez, hogy kiderítsék, hol vontak be brókercégeket az állampapír-vásárlásba – fejtette ki a politikus, aki Pintér Sándor belügyminisztert is hasonló vizsgálat lefolytatására szólította fel.
Bennfentes kereskedésre való felbujtással vádolják Orbánt
Pataki Márton közölte, ahol kiderül, hogy vagyonvesztés kísérte az ilyen befektetéseket, ott feljelentést tesznek a felelősökkel szemben.
Juhász Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egy hete nem tudja megnevezni azon minisztériumokat és más állami szervezeteket, amelyeknek befektetései voltak a brókerházaknál.
Az ellenzéki párt társelnöke a tájékoztatás hiányára hivatkozva vérlázító, cinikus hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már február 25-én felszólította a tárcákat a brókercégeknél tartott megtakarítások kivételére. Ez alapján pedig megállapítható, hogy a kormányfő “bennfentes kereskedésre bujtotta fel az alatta dolgozókat”, ami miatt egyértelműen le kell mondania – fogalmazott.
Biztos hogy valódi a Tarsoly-levél?
Juhász Péter megkérdőjelezte annak a levélnek a valódiságát is, amelyet a kormány kedden tett közé. Az Együtt politikusa szerint a Tarsoly Csaba Quaester-vezető miniszterelnöknek írt leveleként bemutatott dokumentum hamisságára utal, hogy azon szerepel egy március 10-i érkeztetésről szól pecsét, amely azonban nem látható azon az elméletileg megegyező levélen, amelyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap vitt az ATV stúdiójába.
Emellett józan paraszti ésszel az sem fogható fel, hogy a Népszava információi szerint Orbán Viktor már március 9-én, vagyis Tarsoly Csaba levelének hivatalos érkezése előtt egy nappal válaszolt a Quaestor tulajdonosának – fűzte hozzá. | Quaestor-ügy - önkormányzati milliárdok veszélyben | Az Együtt nem egy önkormányzatról tudja, hogy bajban lehetnek, nem kevés befektetésük úszhat el. Orbánt bennfentes kereskedésre való felbujtással vádolja az ellenzéki párt. | null | 1 | https://24.hu/penzugy/2015/04/01/quaestor-ugy-onkormanyzati-milliardok-veszelyben/ | 2015-04-01 17:19:00 | true | null | null | fn.hu |
Leszúrták a Geri-karókat a Budapesti Közlekedési Központ munkatársai a Nagykörúton. Szerintük a pollerek garantálják a kerékpáros-infrastruktúra biztonságosabbá tételét, aminek részeként
a Petőfi híd és a Nyugati tér között a meglévő kerékpársávok mellé szakaszosan elhajló pollereket is telepítenek, a kritikusabb útcsatlakozásoknál pedig piros burkolatfestéssel hívják fel a figyelmet a kerékpársávra.
Az Énbudapestem.hu városházi portál szerint a pollereket úgy telepítették, hogy azok nem járnak együtt a parkolóhelyek megszűnésével, vagyis a gépjárműveknek több helyen is be kell majd hajtaniuk a karók mögé, ha le akarnak parkolni. Ráadásul a Nagykörút többször megígért felújítása és átalakítása még a tervezőasztalig sem jutott el.
Karácsony Gergely főpolgármester harmadjára hirdetett társadalmi egyeztetést a Nagykörút jövőjéről 2020 óta.
Először közösségi tervezési kérdőív volt 2020-ban, aztán közösségi ötletpályázat 2021-ben, majd most egy újabb társadalmi egyeztetés 2024-ben. Mindeközben egy konkrét terv sem készült el. A BKK közölte, a Nagykörút újragondolásával kapcsolatban várják az emberek észrevételeit. A kérdőívet november 31-ig lehet kitölteni.
Mint a Magyar Nemzet megírta : Budapest baloldali vezetése korábban az Üllői úton a buszsávot alakította át bicikliúttá, amely rendkívüli módon 3,5 méter szélesre sikeredett. A sávot zöld, hajlékony műanyag cölöpökkel szegélyezték, amelyek ugyan nem nyújtanak megfelelő védelmet a biciklisek számára, de mögöttük a kisebb gépjárművek könnyedén tudnak közlekedni.
Arról is beszámoltunk, hogy a kerékpárosok lettek az abszolút győztesei a fővárosi költségvetés harmadik fordulójának. Biztossá vált ugyanis, hogy a Nagykörúton is kialakítják a vitatott pollerekkel elzárt kerékpársávokat, emellett azt is vizsgálják, hogy hová kerülhetnek még hasonló,
úgynevezett Geri-karókkal elzárt biciklisávok.
A fővárosiakat erősen megosztó pollerek telepítésének jogosultságát a főváros a közösségi költségvetésre alapozza, ezáltal a politikai felelősséget áttolják az ötlet beküldőjére és szavazóira, miközben a közel kétmillió főt számláló városban egy-egy nyertes ötlet néhány ezer szavazattal is befutó lehet az ötletpályázaton.
Összességében a közösségi költségvetés projektjeire mindössze néhány tízezren szavaztak három kategóriában, ezáltal egy szűk réteg akarata teljesül.
Mindemellett a végeredmény egyértelműen Karácsony Gergely főpolgármester politikai programját tükrözi vissza. Ez pedig nem meglepő, hiszen az ötletek előszűrésen mennek keresztül, majd a győztes ötleteket is a főpolgármester hagyja jóvá. Azaz olyan ötletre nem is lehet szavazni, ami a regnáló hatalomnak nem tetszik. | Leszúrták a nagykörúti Geri-karókat + videó | Már javában zajlik a védett kerékpársávok pollereinek a felállítása, erről a fővárosi önkormányzat videót is posztolt. A vitatott intézkedés a közösségi költségvetés egyik nyertes projektje volt. Miközben ezek a karók Karácsony Gergely főpolgármester szívügyei, mégsem vállalja fel saját döntésként, inkább civil egyesületek és magánszemélyek mögé bújik el. Az ötletbörzére érkezett javaslatok előszűrésen mennek keresztül, majd a győztes ötleteket is a főpolgármester hagyja jóvá. Olyan ötletre nem is lehet szavazni, ami a regnáló hatalomnak nem tetszik. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/leszurtak-a-nagykoruti-geri-karokat-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hosszas szünet után folytatódhat az SZTE Fogorvostudományi karának építése, mely az egykori Vasas Szent Péter utcai rendelő épületének ad majd új funkciót. A beruházás még 2023-ban állt le, akkor az egyetem azt mondta, műszaki probléma lépett fel, és újra kell tervezni a munkákat.
Szeptember végén megjelent egy szerződésmódosítás a projekt oldalán, ami szerint valóban műszaki hiba miatt álltak le. Ám mivel azóta növekedtek az építőipari költségek, és többletforrást sem tudott szerezni az egyetem, "a szerződés műszaki tartalmának átalakításában állapodnak meg", azaz valószínűleg csökken a műszaki tartalom a végére a tervezetthez képest. Itt nem arra kell gondolni, hogy az épület veszélyes lesz a kispórolt anyagok miatt, hiszen épp a szerkezet megerősítése jelenti a többletköltséget, más tétel kárára.
"A kivitelezés első szakaszában a statikai diagnosztika kimutatta, hogy az épület merevítő szerkezetei hiányosak, nem töltik be merevítő szerepüket. A feltárások során megállapítást nyert továbbá, hogy a tervtől eltérően a földszinti rétegrend vasalatlan szerelőbetont tartalmaz, mely talajnedvesség elleni szigeteléssel sem rendelkezik. Ez a szerelőbeton a teherhordó szerkezetek alapjául nem szolgálhat" - írták a problémáról a dokumentumban.
Emiatt a kivitelezés nem folytatódhatott, hiszen az épület állékonyságát kellett biztosítani először, ehhez új földszinti statikai alaplemez kialakítása vált szükségessé. Ez azt is eredményezte, hogy az eredeti tervektől eltérően "a meglévő elektromos vágási szekrény teljes elbontása, kiváltása elengedhetetlen volt", tették hozzá.
Az új véghatáridő 2026 július eleje,
ekkorra lehet kész az SZTE Fogorvostudományi karának új központja. | Hosszas leállás után 2026 nyarára készülhet el a fogorvosi kar Vasas Szent Péter utcai épülete | A leállás miatt a nettó 2,8 milliárdos beruházás nem drágult, cserébe a műszaki tartalom csökken. Az építkezést eredetileg 2023 őszére tervezték átadni, ez most három évet csúszhat. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-15/hosszas-leallas-utan-2026-nyarara-keszulhet-el-a-fogorvosi-kar-vasas-szent-peter-utcai-epulete/6737a3db47d3c02929a74add | null | true | null | null | szegeder.hu |
A nagyszabású reformokra készülő kormányzaton belül az önkormányzatok szerepéről alakult ki az egyik leghevesebb konfliktus, amelynek Kósa Lajos debreceni polgármester lett a főszereplője. Kósa nem tartja magát hangadónak, de fideszes források szerint személyes ügynek tekinti azt a vitát, amelynek tétje, hogy mennyi feladatot vesz el a kormány az önkormányzatoktól.
"Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges" - olvasható a múlt héten bejelentett, Széll Kálmán-tervnek keresztelt kormányzati reformcsomagban. A határozott kijelentés mellett azonban nem szerepel szinte semmilyen konkrétum arról, hogyan képzeli a kormány az önkormányzatok reformját.
Pedig már a terv előkészítése során heves vita alakult ki a kormányoldalon belül az önkormányzati rendszer átalakításáról, és az [origo] korábbi információi szerint ez vezetett ahhoz, hogy a reformcsomagból inkább teljesen kihagyták az önkormányzatokat, és későbbre halasztották az átszervezés részleteinek bejelentését.
Eközben a települések egy jelentős része komoly adóssággal küzd, legutóbb például az esztergomi önkormányzat gazdálkodásáról készült számvevői jelentés mutatta ki, hogy milyen súlyosan eladósodott az önkormányzat. A települések költségvetésének hiánya miatt pedig valószínű, hogy nem teljesül a tavalyi évre tervezett, a GDP-hez képest 3,8 százalékos államháztartási hiány sem.
Pénzügyi gyámság alatt
A kormány elképzelései több területen - az oktatás, az egészségügy, a hatósági feladatok és a gazdálkodás ügyében is - a központosítás irányába mutatnak, ami viszont sérti a Fidesz-frakcióban nagy számban helyet foglaló önkormányzati vezetők érdekeit. Szószólójuk Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke, aki az [origo] korábbi információi szerint a párt elnökségében és a frakció siófoki kihelyezett ülésén is felszólalt a központosítás ellen.
"Az túlzás, hogy én vagyok a hangadó, de van véleményem" - mondta az [origo]-nak Kósa, aki hangsúlyozta, eredetileg sem volt arról szó, hogy a Széll Kálmán-tervben részletesen foglalkoznak az önkormányzatokkal.
A vita egy része mindenesetre már a nyilvánosság elé is kikerült. Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára például még január végén azt mondta: elképzeléseik szerint a jövőben az Állami Számvevőszék vagy valamelyik miniszter hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok hiteleket vegyenek fel. Erre reagálva Kósa kijelentette, hogy sértené az önkormányzati működési rendszert, ha egy pénzügyi biztos felügyelné a hitelfelvételt.
Az [origo]-nak fideszes források azt mondták, hogy Kósa ezt szakmai meggyőződése mellett személyes ügynek is tekinti. Párttársai szerint tisztességtelennek érzi, hogy az önkormányzatokat teszik meg bűnbaknak, miközben, amikor az előző kormány idején hatalmas összegeket vontak ki a rendszerből, akkor a jórészt fideszes vezetésű települések erejüket megfeszítve próbáltak megfelelni a párt által támasztott politikai igényeknek is, például, hogy ne zárjanak be iskolákat.
Minisztériumi magasságok
Egyre látványosabbá válik a konfliktus a közoktatási rendszer kérdésében is, ahol felmerült, hogy az állam átvenné az általános iskolák működtetését az önkormányzatoktól. Kormányzati és fideszes források az [origo]-nak azt mondták, hogy ebben két különböző szándék találkozik. Egyrészt az oktatási államtitkárság szeretné szakmai értelemben egységesíteni az iskolákat, hogy mindenütt hasonló képzés és nevelés legyen, másrészt az iskolák fenntartásának anyagi terheit akarják levenni az önkormányzatokról.
"Én a Belvárosban szívesen odaadom az iskoláinkat az államnak" - mondta erre múlt hét pénteken a Hír Tv műsorában Rogán Antal V. kerületi polgármester, aki szerint az állami normatíva csak az oktatás költségeinek felét fedezi. Rogán szerint az általa vezetett kerület ki tudja gazdálkodni a költségeket, de megjegyezte, hogy a tízezer főnél kevesebb lakosú települések egy jelentős részénél megkönnyítené a gazdálkodást, ha az állam átvállalná az iskolák működtetését. Az ellenérzéseit jelezte azonban azzal, hogy hozzátette: "minisztériumi magasságokból" nehezebb megszervezni az ellátást.
Fideszes források az [origo]-nak azt mondták: valószínűleg az lesz a megoldás, hogy nem lesz kötelező államosítás, de amelyik település akarja, átadhatja az iskoláit, vagy azok első négy osztályát az államnak. Ezzel valószínűleg azok a kistelepülések élnek majd, amelyeknek az állami normatíván kívül nincs más bevételük, így már a működéshez is hitelt kell felvenniük. Valószínű azonban, hogy ezek a polgármesterek garanciákat várnak arra, hogy az állam nem körzetesíti a falusi iskolákat.
Egy ilyen megoldást valószínűleg Kósa Lajos is elfogadna, szerinte ugyanis úgy kellene átalakítani az önkormányzatok feladatait, hogy külön kezeljék azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80-90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A mintegy 2800 kistelepülés esetében Kósa szerint is érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják az iskoláikat az államnak, vagy valamilyen társulás keretében lássák el a hivatali feladatokat.
Megosztott ellenzők
Az önkormányzatok hatásköreit csorbítanák a járási kormányhivatalok is, amelyeknek felállítását jövőre tervezi a kormány. Ezekhez kerülhetne át több közigazgatási hatáskör, mindenekelőtt az építési hatósági eljárás. Erről egy fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta, a korrupció elleni harc eszköze, hogy elveszik az építési engedélyek kiadását az önkormányzatoktól, hiszen ezen a téren szinte mindennaposak a visszaélések.
Mivel a Fidesz-frakcióban 76 polgármester és több tucatnyi más önkormányzati tisztviselő ül, egy éles konfliktus veszélyeztethetné a kétharmados többséget is. Egyelőre azonban nem alakult ki egységfront a kormányzati elképzelésekkel szemben. Egy, a kormányzati politikusokkal közeli kapcsolatokat ápoló, névtelenséget kérő elemző az [origo]-nak azt mondta, hogy egyelőre csak Kósa Lajos tiltakozik nyíltan a kormányzati tervek ellen, és szerinte az elképzelés támogatói meg is tesznek mindent, hogy ne tudjon maga mellé állítani más, befolyásos vezetőket.
Ennek egyik eszköze, hogy az önkormányzati rendszerről szóló döntést nem egyszerre, hanem több lépcsőben fogják meghozni. Az első lépés az új alkotmány elfogadása lesz. Ez valószínűleg keveset foglalkozik majd az önkormányzatokkal (a jelenlegi alaptörvény is szűkszavú ezen a téren), de például a közpénzügyi fejezetben rendelkezhet arról, hogyan lehet korlátozni az önkormányzatok eladósodását. Egy másik lehetséges figyelemre méltó körülmény, hogy a Kósához hasonló befolyásos fideszes polgármesterek közül többet is szorosan magához kötött a kormány: Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester frakcióvezetőként a miniszterelnök szoros szövetségese, az ősfideszes Kovács Zoltán, korábbi pápai polgármester pedig a megyei kormányhivatal vezetője lett. | Kósa személyes harcától forr az önkormányzati belvita | A nagyszabású reformokra készülő kormányzaton belül az önkormányzatok szerepéről alakult ki az egyik leghevesebb konfliktus, amelynek Kósa Lajos debreceni polgármester lett a főszereplője. Kósa nem tartja magát hangadónak, de fideszes források szerint személyes ügynek tekinti azt a vitát, amelynek tétje, hogy mennyi feladatot vesz el a kormány az önkormányzatoktól. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/03/vitak-a-kormanyparton-belul-az-onkormanyzati-rendszer-atalakitasarol | 2011-03-07 14:47:00 | true | null | null | Origo |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tett feljelentést az Integritás Hatóság (IH) három Nógrád megyei halastavi projekttel kapcsolatos költségvetési csalás és hamis dokumentumok felhasználása miatt.
A projektek, amelyek összesen 487 millió forint európai uniós támogatásban részesültek, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében valósultak meg Kazár és Mátraverebély településein.
Az IH közleménye szerint a halastavak létrehozását célzó beruházások támogatási kérelmében 973 millió forint összköltség szerepelt, a támogatások kedvezményezettje egy budapesti székhelyű egyéni vállalkozó, akinek telephelyei a két településen találhatók.
A vizsgálat során kiderült, hogy a pályázatban előírt 20-200 hektáros halastó alapterületek nem feleltek meg a valóságnak, és a kedvezményezett a támogatásokat nem a megfelelő célokra használta fel.
A kedvezményezett a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között) nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint halgazdálkodási hatóság nyilvántartása alapján nem rendelkezett halgazdálkodási joggal.
Ennek híján a kedvezményezett a megítélt támogatást jogosulatlanul vette igénybe, valamint azt a MAHOP céljaival nem összeegyeztethető módon használta fel.
A vállalkozó a projekt során fiktív gazdasági eseményeket tükröző számlákat és bizonylatokat nyújtott be, amelyek nem feleltek meg a valós tevékenységeknek.
Egy jellemző példa erre: a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az öt éves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023. 12. 15 és 2023. 12. 23 között állított ki nyugtákat, összesen 704 darabot, bruttó 17 421 467 forint összegben. Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének.
A támogatás folyósítása a gyanú szerint kettős finanszírozással is párosult, mivel a kivitelezési szerződések nem tartalmaztak megfelelő feladatmegosztást a különböző vállalkozások között. | Ötpercenként állított ki számlát, lebukott | Nógrádi halastavak EU-támogatásaival összefüggésben költségvetési csalás, fiktív számlakibocsátás gyanúja miatt tett feljelentést az Integritás Hatóság. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/halasto-nograd-koltsegvetesi-csalas-ih.799354.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Demokratikus Koalíció (DK) első fokon pert nyert az Államadósság Kezelő Központ ellen egy kínai hitelszerződés ügyében - közölte az ellenzéki párt parlamenti képviselője egy keddi, online sajtótájékoztatón.Varju László azt mondta, hogy akormány úgy vett fel egymilliárd eurós gigahitelt Kínától,hogy annak részleteit "elmondásuk szerint a kínai bankok kérésére" titkosították.Varju hozzátette, a DK azért indította a közérdekű adatigénylési pert, hogy kiderítse, "mi van az apróbetűs részben."A szóban forgó hitelről a nyáron az Államadósság Kezelő Központ annyit tett közzé, hogy a "China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél." | Pert nyert a DK a kínai gigahitel ügyében | Az elsőfokú ítélet szerint kiadhatók a tranzakció részletei. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/15/kinai-gigahitel-dk-varju-allamadossag-kezelo-kozpont-itelet/ | 2024-10-15 12:47:25 | true | null | null | 24.hu |
Nyitókép: Mediaworks/ Markovics Gábor
A bíróság mindenben egyetértett az ügyészséggel, elutasítva dr. Magyar Péter felülbírálati indítványát - olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében. Mint írják: a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2024. november 11-ei, 30 oldal terjedelmű végzésében elutasította a dr. Magyar Péter által előterjesztett felülbírálati indítványt.
A bíróság a határozatában arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészség eljárása és határozata megalapozott és törvényes volt.
" Az eljárás tárgyát az képezte, hogy dr. Magyar Péter egy olyan hangfelvételt adott át az ügyészségnek, amelyben - állítása szerint - bizonyítékok vannak arra, hogy a Schadl-Völner ügyben a nyomozást külső tényezők befolyásolták, illetve az nem terjedt ki minden részletre. A bíróság a döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészség eljárása és eljárást megszüntető határozata megalapozott és törvényes volt " - fogalmaz a közlemény.
A bíróság a határozatában - egyezően az ügyészséggel - kifejtette:
Dr. Magyar Péternek az általa is hallomásból szerzett ismereteinek előadása és értékelése következetlen volt, folyamatosan változott, többek között a Facebook közösségi oldalon közzétett posztjai tartalmát a tanúvallomása során lényegesen megváltoztatta, a tanúként tett vallomása nem állt összhangban a sajtóban megjelent nyilatkozatával..."
A közleményben az is olvasható, hogy a 2023. január 1-jétől alkalmazandó kiegészítő pótmagánvádas eljárás lényege abban áll, hogy a függetlenül és pártatlanul működő ügyészség feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető döntésének megalapozottságát, törvényességét egy másik független szervezet, a bíróság felülbírálhatja, erre irányuló indítvány estén.
A közel két éve működő jogintézmény keretében hozott bírósági döntés ebben az esetben is azt igazolta, hogy az ügyészség ezen határozatai helytállóak. " Az ügyészség alkotmányos feladatának ellátásához, az állam büntetőigényének érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi bizalom.
A Schadl-Völner ügyben eljárt ügyészek tisztességét megkérdőjelező, tényekkel alá nem támasztott kijelentések e bizalom csorbítására alkalmasak voltak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése azonban egyértelművé tette a kijelentések teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését " - írják a közleményben. Hozzáteszik: ezen nem változtat az sem, hogy dr. Magyar Péter a bírósági végzés kézhezvételét követően - immár a bíróság függetlenségét és pártatlanságát is kétségbe vonva -
megfenyegette az igazságszolgáltatást az alkotmányos rendet sértő személyi változtatások kilátásba helyezésével, amely révén számára kedvező döntést kényszerítene ki.
*** | Megszólalt az ügyészség: Magyar Péter tanúvallomása nem állt összhangban a sajtóban megjelent nyilatkozatával | A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/megszolalt-az-ugyeszseg-magyar-peter-tanuvallomasa-nem-allt-osszhangban-a-sajtoban-megjelent-nyilatkozataval | null | true | null | null | Mandiner |
Július végén alapították azt az épületfelújítással foglalkozó céget, amelyben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke is tulajdonos lett – értesült a HVG. A T&B Future Energetikai Kft.-nek három tulajdonosa van, főtevékenysége pedig egyéb épületgépészeti szerelés. A korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolt Schadl György lapunknak azt mondta, terveik szerint lakossági vagy kisebb ipari munkákat vállalnak majd.hirdetésÚjabb cégben lett tulajdonos Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi elnöke – tudta meg a HVG. Az T&B Future Kft.-t július végén alapította két magánszemély, Bozóki Eleni és Terebesi Csaba, Schadl György pedig augusztusban szállt be a vállalatba egymillió forinttal.A T&B Future taggyűlési jegyzőkönyve szerint a tulajdonvásárlásról szóló üzletet a házi őrizetben lévő Schadl György otthonában kötötték: a megállapodás értelmében a három tulajdonos egyaránt 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, az esetleges nyereségből pedig szintén egyenlő mértékben részesülhetnek.Schadl Györgyöt lapunk megkérdezte az új cégről.hirdetés„Általános felújításokat végzünk majd” – mondta el Schadl, aki a többi tulajdonosról azt mondta, hogy két régebbi ismerőse mellé társult be. A várható megbízások nagyságával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd, hanem alapvetően lakossági és kisebb ipari ingatlanok esetében vállalnánk szigetelési, felújítási munkákat”.A T&B Future Kft. székhelyét a Pest megyei Csomádon jegyezték be.Schadl György a 24.hu cikke szerint néhány héttel korábban már érdekelt lett egy ingatlanforgalmazó cégben is, de ennek, valamint a felújítással foglalkozó vállaltnak állítása szerint semmi köze sincs egymáshoz. „Sokan azt állították, hogy majd végrehajtási árveréseken veszek részt, de ilyen korábban sem történt. Csak szerettem volna egy olyan projektcéget, amelyet használni lehet, ha adódik valamilyen lehetőség” – fogalmazott az ingatlanforgalmazó céggel kapcsolatban.A végrehajtói kar volt vezetőjét az ügyészség azzal vádolja, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle, összesen legalább 83 millió forintot. A vádirat szerint az akkor még fideszes államtitkár cserébe azt vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke – a vádirat szerint – ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.Schadl György a bíróságon rendre tagadta az ellene felhozott vádakat. Kedden egy újabb tanút hallgatott volna meg Tóth Erzsébet bírónő, de Schadl György beteg lett és tíznapos orvosi igazolást kapott.A HVG kérdésére egyébként Schadl azt mondta, a Facebook-oldalát letiltotta a Meta, de várhatóan néhány napon belül ismét elérhető lesz. | Épületfelújító cégben lett tulajdonos Schadl György: "Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd" | Július végén alapították azt az épületfelújítással foglalkozó céget, amelyben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke is tulajdonos lett – értesült a HVG. A T&B Future Energetikai Kft.-nek három tulajdonosa van, főtevékenysége pedig egyéb épületgépészeti szerelés. A korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolt Schadl György lapunknak azt mondta, terveik szerint lakossági vagy kisebb ipari munkákat vállalnak majd. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241002_hvg-schadl-gyorgy-cegalapitas-t-b-future | 2024-10-02 05:05:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy arról lapunk is beszámolt , az Európai Parlament a múlt heti meghallgatások során nem hagyta jóvá azonnal Várhelyi Olivér biztosjelölt kinevezését, hanem újabb írásbeli kérdések megválaszolására kötelezték, amelyeket ma kellett volna kiértékeljenek a koordinátorok.
Ám közel kétórányi tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy elhalasztják a döntéshozatalt szerdára.
The coordinators of @EP_Environment and @EP_Agriculture have decided to postpone the evaluation meeting of @OliverVarhelyi .
Az elhalasztott döntés arra utal, hogy folytatódni fog a magyar jelölt körüli vita az EP-ben.
Borítókép: Várhelyi Olivér ( | Elhalasztották a döntéshozatalt Várhelyi Olivér ügyében | Tovább bonyolódik Várhelyi Olivér ügye. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elhalasztottak-a-donteshozatalt-varhelyi-oliver-ugyeben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szerdán országjárásra indult Magyar Péter, aki a miskolci Károly utcai gyermekotthonba is ellátogatott, ahol egy gyermekvédelmi vezetővel is beszélt; ezt (is) rögzítették, a hanganyag pedig a kormámypárti Magyar Nemzetnél jelent meg.
A lap cikke szerint a Tisza Párt elnöke felháborodott az intézmény vezetőjére, majd követelte, hogy engedjék ki a hátsó ajtón. "Igazgató asszony, nem szeretném felemelni a hangomat, elég volt ebből a stílusból. Felháborító, vérlázító, amit csinálnak, akárki parancsolja meg, és ennek k*rva nagy következményei lesznek, ebből elég volt" - hallható a felvételen.
A gyermekotthonban történtekre Facebook-oldalán reagált a politikus, aki szerint "komisszárként" viselkedett az említett igazgató. "Ismerjék meg a totálisan szétvert gyermekvédelem vezetőjét, Cséplőné Gönczi Veronikát, aki tegnap politikai komisszárként megakadályozta, hogy a kórházakhoz hasonlóan bemutassam a nyilvánosságnak, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a gyermekotthonokban" - írta posztjában.
Magyar Péter azt kifogásolta, hogy főigazgató "a hatályos jogszabályokkal és az ombudsman állásfoglalásával szembemenve" nem engedte be a Tisza Párt gyermekvédelmi szakembereit az intézménybe, amely szerinte szabálytalanságok tömkelegével működik.
A párt vezetője szerint Cséplőné "a vele lévő fideszes aktivistával titokban felvetette telefonnal az egész tárgyalásunkat, majd a távozásom után 5 perccel kiadta a megvágott felvételt a propagandának és a Fidesznek".
"Legyen elég bátor, játssza le a titokban készített teljes hangfelvételt, hadd hallják a magyar emberek, hogy beszél ön a borsodi emberekről, gyerekekről, illetve hogyan magyarázza nekem, hogy a gyermekvédelemben élő gyerekek legtöbbször csak kitalálják, hogy pedofil bűncselekmények áldozatai lettek. Játssza le a felvételt, hogy kiderüljön, miként mosdatja ön a kormányt, miként próbálja elmagyarázni, hogy az normális, hogy egy 42 főre engedélyezett otthonban 60 gyermek van pszichológus nélkül, illetve hogy miért oké, hogy 120 gyermek van szökésben csak ebből az otthonból, akiknek jó része gyermekprostitúció és drogkartelek áldozatává válik" - írta a Tisza elnöke.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint visszaélt képviselői hatalmával Magyar Péter miskolci látogatásán. Rétvári szerint Magyar minősíthetetlen stílusban beszélt a szociális dolgozókkal, fenyegette őket, agresszíven lépett fel velük szemben. Azt nem közölte, hogy melyik mondatokat talált agresszívnak. Feltehető, hogy arra a hangfelvételre célzott, amely a Magyar Nemzeten jelent meg csütörtök reggel és végigjárta a kormányközeli sajtót. | Újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről | A kormánypárti Magyar Nemzetnél jelent meg Magyar Péter beszélgetése egy gyermekvédelmi vezetővel. Rétvári Bence BM-államtitkár szerint a Tisza Párt elnöke agresszív, elfogadhatatlan stílusban beszélt, míg maga Magyar azt mondta: az igazgató politikai komisszárként akadályozta meg, hogy a kórházakhoz hasonlóan bemutassa a nyilvánosságnak a gyermekotthonban uralkodó áldatlan állapotokat. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/ujabb-hangfelvetel-kerult-ki-magyar-peterrol-148404 | null | true | null | null | Klubrádió online |
- Miért kelti azt a látszatot, hogy lopok? - kérdezte az Átlátszó újságírójától Simicskó István, az emberminisztérium fideszes államtitkára, miután a lap megírta, hogy a vagyonnyilatkozataiban évről évre helytelen négyzetméter-adatokat megadó politikus és szülei több lakást is vettek egy siófoki, vízparti társasházban.
Mit tesz ilyenkor a jó politikus? Felhívja a szerkesztőséget, és jól beolvas. Itt a beszélgetés hangfelvétele, jó szórakozást! Ígérem, kő kövön nem fog maradni. | Simicskó az Átlátszónak: Nem fog maradni tisztességes ember a politikában, hogyha önök ezt folytatják | A fideszes államtitkár felhívta az oknyomozó szerkesztőséget. A többi történelem. | null | 1 | https://444.hu/2015/02/26/simicsko-az-atlatszonak-nem-fog-maradni-tisztesseges-ember-a-politikaban-hogyha-onok-ezt-folytatjak/ | 2015-02-26 16:29:48 | true | null | null | 444 |
A BKK közleményében kiemelik: a Budapestet az agglomerációval összekötő kötöttpályás közlekedés, így a HÉV-vonalak megléte, folyamatos működtetése és azok fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy környezetbarát, kiszámítható és fenntartható utazási szolgáltatásokat használhassanak a fővárosban és a környéken élők.
"A BKK nagyra becsüli a MÁV-HÉV dolgozóinak erőfeszítéseit, hogy ebben a nehéz helyzetben is igyekeznek fenntartani a szolgáltatást, a menetrendi pontosságot"
- hangsúlyozzák.
A tájékoztatás szerint a Mobilitási Témacsoport ülésén a résztvevők megismerhették a BKK és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kialakított vizsgálati szempontrendszert, valamint szó esett arról, hogy átmeneti megoldásként mely vonalakon képzelhető el a meglévő, sokak által csak "hannoveri villamosnak" hívott TW-6000/6100 típusú járművek közlekedtetése az elöregedett HÉV-szerelvények helyett.
A BKK és a BKV által folytatott vizsgálat olyan szempontokra is kitér, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre van szükség egy ilyen beavatkozáshoz, vagy hogy mennyire alkalmasak az említett járművek a HÉV-pályán való közlekedésre.
Gyomorforgató, amit a szatír művelt a csepeli HÉV-en
A vizsgálat során emellett járművezetőket érintő témák is felvetődtek.
Az ülésen szó esett arról is, hogy a változtatás mit jelentene az ügyfelek számára, és hogy milyen menetrend szerint, mekkora kapacitással tudnának közlekedni a szerelvények.
A közlemény szerint több civil szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy ha megvalósítható átmeneti megoldásnak is bizonyul a "hannoveri villamosok" közlekedtetése, külön vizsgálatot kell folytatni arról, hogy a villamosvonallá alakuló HÉV-ek esetleges bekötése a jelenlegi villamoshálózatba ne okozzon fennakadást.
A résztvevők és a BKK egyetértett abban, hogy a lehetséges üzemeltetési modellek alapos kivizsgálása segíthet a leginkább megfelelő megoldás megtalálásában - írják.
A tájékoztatás kitér arra, hogy
a BKK minden beérkező, illetve az ülésen elhangzott javaslatot megvizsgál az elkövetkezendő időszakban, ezt követően pedig a BKV Zrt.-vel együttműködve alakítja ki javaslatát a HÉV-ek közlekedésével kapcsolatban.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy mind a főváros közigazgatási határain belül, mind az agglomerációban fontos szerepet betöltő HÉV-eknél nem fogadható el egy esetleges ritkítás, kapacitáscsökkentés, és rövid távon is megoldást kell találni az elmaradt járműbeszerzések és felújítások miatt egyre súlyosbodó problémákra - olvasható az összefoglalóban. | BKK: Fontos fenntartani a HÉV jelenlegi szolgáltatási minőségét | A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) álláspontja szerint a HÉV agglomerációs és budapesti közösségi közlekedési kapacitásának, illetve minimális szolgáltatási színvonalának fenntartása nemcsak közlekedéspolitikai kérdés, hanem stratégiai jelentőségű ügy. A témában szakmai és civil partnerek egyeztettek a BKK Mobilitási Témacsoportjának ülésén, amelyről a központ szombaton közleményben tájékoztatta az MTI-t. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/hev-mav-bkk/j1qlx6f | null | true | null | null | Blikk |
Fodor Endre bírói tanácsa fogja a Zuschlag János és 15 társa ellen indított bűnügyet tárgyalni, a tárgyalás várhatóan csak ősszel, a tízezer oldalt meghaladó terjedelmű nyomozati anyag áttanulmányozása után kezdődik - közölte Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke kedden az MTI-vel.
A bírói kijelölése már korábban megtörtént, Zuschlag János szabadlábra helyezési kérelméről is már Fodor Endre döntött - mondta a megyei bíróság elnöke.
Fodor Endre bírói tanácsa tárgyalta a 2005-ben kezdődött és 2006-ban befejeződött maffiapert, melyben Radnai Lászlóra és nyolc társára összesen 68 év fegyházbüntetést szabott ki.
A Zuschlag-per ősszel kezdődő tárgyalása a 16 vádlott meghallgatásával kezdődik, de az ügyben több mint kétszáz tanú is szerepel. | Kijelölték a Zuschlag-ügyet tárgyaló bírót | Kijelölték a Zuschlag-ügyet tárgyaló bírót | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/354178 | 2008-05-27 00:00:00 | true | null | null | Index |
Csütörtökön délelőtt fél 11-kor felszállt a ferihegyi repülőtérről az a legalább 17 milliárd forintot érő luxusrepülő, amelynek fedélzetén korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utazott, amikor Bulgáriában a helyszínen tekintette meg a MOL Vidi Bajnokok Ligája-selejtező meccsét.
A székesfehérvári csapat csütörtökön este is játszik az Európa Ligában, mégpedig Londonban, a Chelsea ellen. A mérkőzés napján, szinte menetrendszerűen, újra elindult a kiemelt képünkön látható Bombardier Global 6000 is. Magyar idő szerint fél egykor pedig leszállt a londoni RAF Northolt reptéren.
A Royal Air Force (RAF) Northolt reptér az óriási forgalmú Heathrow közelében, attól nagyjából 10 kilométerre fekszik. Ez a brit légierő legrégebbi és máig fontos bázisa. Jelentős katonai szerepe mellett polgári gépeket is fogad. A magyar utasokat szállító magángép már a korábbi londoni utak alkalmával is ezt a leszállóhelyet használta.
Előzőleg megkérdeztük a miniszterelnök sajtósát, hogy Orbán Viktor is a géppel utazik-e, de egyelőre nem kaptunk választ. Orbán mindenesetre csütörtök délelőtt a Hagyományok Házát nyitotta meg, így aligha lehetett a gépen.
Az viszont már a hétfői parlamenti vitában kiderült, hogy
Orbán nem érzi problémának, hogy igénybe vett egy olyan magánrepülőt, amely nagyjából egymilliárd forinttal drágább volt, mint a 70 ezer lakosú Veszprém 2017-es teljes évi költségvetési főösszege.
Az Országgyűlésben hétfőn azt mondta:
30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!
Ha a dátumot illetően pontosan fogalmazott az ellenzéki kérdésre adott válaszában, akkor a kormányfő programjában a Vidi találkozója helyett a jövő heti válogatott meccs szerepel, és október 12-én szállhat újra a magángépre, hogy megnézze a Görögország–Magyarország mérkőzést.
Orbán a sajtósán keresztül a múlt héten azt nyilatkozta: rendszeresen jár a Videoton külföldi meccseire, és ilyenkor a klub tulajdonosa, Garancsi István látja vendégül.
A bejelentést sokan úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök voltaképpen nyilvánosságra hozta: a vadonatúj business jet Garancsi tulajdona. A 24.hu forrásai viszont azt állították, hogy a viszonylag keveset használt magángépet nem ő, hanem legtöbbször Mészáros Lőrinc és Szíjj László veszi igénybe.
Tény, hogy a magángép beszerzési és fenntartási konstrukciója számos hasonlóságot mutat a Mészáros-Szíjj duó által korábban használt Bombardier Challenger 605-öséhez. A régebbi típusú, alig 3 milliárd forintot érő géppel kapcsolatban Mészáros Lőrinc januárban egy felcsúti önkormányzati ülés után el is ismerte a Hír Tv-nek, hogy ő a bérlője.
A Global 6000 újabb konstrukció, és jóval magasabb minőségi kategóriába tartozik, mint az elődje. Olyan drága, hogy a világ leggazdagabbjai is meggondolják az új gép vásárlását.
A kanadai székhelyű gyártó az idén alig egy-két darabot értékesített ebből a típusból. Az egyik eladott példány április végén, az országgyűlési választás után szállt fel a tengerentúlon, és átszelve az Atlanti-óceánt Németországba repült, onnan került Budapestre.
A 24.hu a gép tulajdonjogának tisztázása érekében kérdést küldött Orbán Viktor multimilliárdos barátainak, de sem Garancsi István, sem Mészáros Lőrinc nem válaszolt. | Londonba repült a 17 milliárdos magángép | Este Vidi-meccs lesz a Chelsea-stadionban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/04/orban-repulo-london-chelsea/ | 2018-10-04 19:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta minden hullámhosszon.
A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt
- hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet .
Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak.
A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait.
A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..."
A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát.
Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek.
A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosságban. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését.
A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát.
Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel.
Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már a volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot.
Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható . | Magyar Péter mindenkit szid és támad | A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2 | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Lassan egy hete kezdődött el a kilakoltatási moratórium, amely megakadályozza, hogy a nehéz sorsú emberek a téli hidegben utcára kerüljenek. Ám nem csak az utcán élők vannak veszélyben, mert a kihűlés miatt életüket vesztő emberek több mint 60 százalékát fűtetlen otthonában éri utol a halál. Márpedig nagyon sok emberéletről van szó. A tavalyi adatok szerint Magyarországon a "nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek" harmadik leggyakoribb oka a kihűlés, vagy fagyhalál - hívta fel a figyelmet Tordai Bence. Ezért Buda független képviselője ismét beadta az Országgyűlésnek a tömeges kihűléses halálozások megelőzését célzó intézkedésekről szóló határozati javaslatát.
Miért nem fogadták el a javaslatot már korábban? - kérdeztük Tordai Bencét. "Ha korábban elfogadták volna, akkor a kormánynak már évek óta egészen más szociális-, és lakhatáspolitikát kellett volna csinálnia. A határozati javaslat ugyanis elég kemény irányt szabott volna a kormányzatnak, akár a lakásfenntartási támogatásokat, az adósság kezelési támogatásokat vagy a lakhatási szegénység különböző formáinak a kezelését nézzük. Nyilván azért nem fogadták el, mert mélyen ellenkezik az alapvető meggyőződésükkel az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne. Ezért az Orbán-kormánytól nem várhatjuk, hogy ezt a területet rendezné, miközben már nagyon kis beavatkozásokkal nagyon sok ember életét lehetne megmenteni, segíthetnének" - válaszolta az országgyűlési képviselő. Elérhetnénk Ausztria szintjét, ahol hidegebb van, mégis tíz év alatt sem haltak meg fagyhalál következtében annyian, mint nálunk tavaly. Miközben ezt a borzasztó halálnemet el lehetne kerülni felelős kormányzással - tette hozzá a független képviselő.
Tordai Bence szerint a lakhatás alkotmányos joggá tételére sincs esély egy olyan Országgyűlésnél, amely nem tekinti a szociális jogot az alapjogok részének, ahol éhen lehet halni vagy az utcán megfagyni. "Ott van rá esély, ahol jogunk van valós társadalombiztosításhoz, az élethez szükséges minimális jövedelemhez és biztos, emberhez méltó lakhatáshoz. De ez nyilván egy egész más világ. A mostani Alkotmányt pótló Alaptörvénynek a szellemiségével ez össze nem egyeztethető."
A Fidesz-állam megpróbál a még meglévő szociális kötelezettségei alól is kibújni - folytatta Tordai Bence. Például a szülők eltartási kötelezettsége, amit a gyerekeikre róttak, vagy hogy nagyon sok állami funkciót a szociális szférában kiszerveztek a történelmi egyházaknak, mind arra utal, hogy a kormány a legkevésbé sem szeretné vállalni az állam szociális felelősségét, éppen ellenkezőleg cselekszik - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Van olyan része a javaslatnak, amit ön szerint elfogadna az Országgyűlés? - vetettük fel. Ha lenne rugalmas, konstruktív fideszes szakmabeli, például egy államtitkár, akivel egy tárgyalás miközben az ideológiai alapjukat nem feszegeti, de érezhető segítséget jelentene a lakhatási szegénységgel küzdők számára, akkor lehetne erről beszélni - válaszolta, hozzátéve: de nincs szakmailag autonóm középvezetés vagy egyáltalán kormányzás az országban, és minden, ami az ellenzéktől jön, az automatikusan a kukában köt ki, ezért nem gondolja, hogyha mazsolázhatnának a javaslat pontjaiból, akkor ezt meg is tennék. Tordai Bence megjegyezte: azért adnak be javaslatokat, hogy egy kicsit inspirálják a kormányt. Ha ugyanis valamelyik ügy számukra politikailag túlságosan kockázatos vagy veszteséges, akkor van, hogy ezekből merítenek ötletet. Ezért nem teljesen kizárt, hogy akár a kormányzati politikában vagy az állam által finanszírozott karitatív szolgálatok munkájában egyik-másik visszaköszön. Vannak jó gyakorlatok most is az országban, ilyen például, amit a Máltai Szeretetszolgálat - ha nem is tökéletesen, de - csinál a kistelepüléseken. Ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a szociális szakma szeretne látni, mint az, ami hivatalos kormányzati gyakorlat, mert az egyenlő a nullával.
A közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány végre felismerte, hogy a lakhatási válság megoldása nem tűr halasztást. Miből gondolja, hogy az Orbán-kormány most nyitottabb lenne a lakhatási válság megoldására? Tordai Bence válaszában kifejtette, néhány héttel ezelőtt keringett a sajtóban a kormányzat egyik háttéranyaga, az, ami a rezsim lakáspolitikájának az új irányait tartalmazta. Azóta ennek az elemeit nem erősítették meg, de látni, hogy a 2026-os kampány részévé tették a megfizethető lakhatás kérdését. Erre "rápörgött" a kormányzati kommunikáció is. Az egy másik kérdés, hogy a lakhatási válság alatt a kormány nem azt érti, hogy a legszélsőségesebb lakhatási szegénységi formákkal kellene valamit kezdeni. Ehelyett arról van szó, hogy a Fidesz szavazótáborában is jelen van már, a dolgozók, a vidéki középosztály is a bőrén érzi. Bár úgy kommunikálják, mintha Budapesten lenne a legnagyobb lakhatási válság, aminek nem a kormányzat, hanem a főpolgármester lenne a felelőse. Eközben több intézkedést is bejelentettek, igaz, a szakértők szerint egyik sem jelent érdemi megoldást. | Tordai Bence: a szociális alapjogok nem egyeztethetők össze az Alaptörvény szellemiségével | Mélyen ellenkezik a kormány meggyőződésével az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne – véli Tordai Bence független országgyűlési képviselő. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tordai-bence-a-szocialis-alapjogok-nem-egyeztethetok-ossze-az-alaptorveny-szellemisegevel/530424 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A privatizációt lezáró törvény megalkotását javasolja két szocialista országgyűlési képviselő - tudta meg a Magyar Hírlap. Ehhez egy korrekt privatizációs leltárt is készíttetnének, amely számot adna a társadalomnak az állami vagyont lebontó 11 éves folyamatról. A koalíciós pártok megfontolandónak, ám túl korainak tartják a privatizációs mérleg megvonását.
Suchman Tamás és Nagy Sándor MSZP-s képviselők önálló indítványukban azt szorgalmazzák, hogy a magánosítás folyamatát lebonyolító kormányzatok számoljanak el a társadalomnak a 11 év alatt privatizált nemzeti vagyonról.
Mint Suchman Tamás, a Horn-kormány volt privatizációs minisztere a Magyar Hírlapnak elmondta, a törvény előkészítéséhez első lépésben egy hatpárti szakértői bizottságot kellene felállítani. Ennek munkájában - a spontán privatizáció idején illetékes Martonyi Jánostól egészen Stumpf Istvánig, az ÁPV Rt.-t jelenleg felügyelő miniszterig - kötelezően részt kellene vennie valamennyi, a magánosítás folyamán felelős tisztséget betöltő miniszternek. A törvény-előkészítés során a hatpárti parlamenti bizottság hallgassa meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, illetve jogelődjeit, az Állami Vagyonügynökséget, valamint az Állami Vagyonkezelő Rt.-t felügyelő minisztereket - javasolja Suchman, aki örülne annak, ha a privatizációt lezáró törvényhez korrekt, a nyilvánosság számára is hozzáférhető vagyonmérleg készülne. Ehhez 1,5-2 évre van szükség - tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett, hogy ezzel egyrészt megszűnne a kölcsönös vádaskodás az egymást váltó kabinetek között, másrészt politikailag, és később gazdaságtörténetileg is hiteles kép alakulhatna ki a privatizációs folyamatról.
A törvény megalkotása azért is szükséges, mert ha a kormány elfogadja a kisgazdapárt javaslatát az ÁPV Rt. megszüntetéséről - s így a privatizációs szervezet által kezelt nemzeti vagyon több jogutódhoz kerül -, és emiatt az irattárakat széthordják, akkor a társadalom soha nem tudhatja meg, hova lett az állami vagyon.
Ennek elkerülésére az MSZP-s politikusok szerint a privatizációt lezáró jogszabály hatályba lépésével egy időben azonnal zároltatni kell a 11 év során keletkezett iratokat. Politikai gyanúsítás nélkül állítom - indokolta a lépés fontosságát Suchman -, hogy az 1994-es kormányváltásnál az ÁPV Rt. apparátusa jelentős mennyiségű iratot vont ki az ellenőrzés lehetősége alól.
Példaként említette, hogy az önkormányzatokat belterületi földjeik után megillető járandóság kiadásához nem lett volna szükség alkura - és így külső tanácsadóra sem -, ha a szükséges iratok, így az átalakulási vagyonmérlegek és privatizációs szerződések hiánytalanul rendelkezésre álltak volna a vagyonkezelőnél.
Suchman Tamás elmondta még, hogy az előző kormányzati ciklus vége felé az MSZP-SZDSZ-es kabinet elkészítette az egységes állami vagyontörvény tervezetét. Ez a még meglévő, állami tulajdonban maradó, illetve újonnan - például vásárlással vagy reprivatizációval - gyarapodó nemzeti vagyon törvényben szabályozott, egységes rendszerben történő kezelését szabályozza. A tervezet bármikor a jelenlegi kormányzat rendelkezésére áll - húzta alá Suchman, hangsúlyozva, hogy a jelenleg az ÁPV Rt.-hez, a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, az államkincstárhoz valamint a szakminisztériumokhoz rendelt nemzeti vagyont együtt kell kezelni és közös jogutódra kell bízni. Az egységes kezelésbe vett állami vagyon csak a mindenkori pénzügyminiszter ellenjegyzésével változhatna meg.
A privatizációt lezáró jogszabályra egy-két éven belül szükség lesz, ám a még folyamatban lévő nagy horderejű privatizációs ügyletek miatt most még korai lenne törvénykezésbe kezdeni - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mádi László, a Fidesz-MPP frakcióvezető helyettese. A tb-vagyon értékesítése ugyan hamarosan befejeződik, de rendezetlen még a honvédségi ingatlanok sorsa, ezért célszerű még egy kis időt várni a törvényalkotással. A következő években az ÁPV Rt. kizárólag vagyonkezelésre áll át, ám ehhez szervezeti átalakításokra még szükség lesz - fűzte hozzá.
A kormány a közeljövőben a privatizációt rendező jogszabálytervezetet készül benyújtani, ezelőtt még a koalíciós pártok közötti nézetkülönbségeket is fel kell oldani - nyilatkozta Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője. Szerinte is korai a javaslat, mivel még nem dőlt el az ÁPV Rt. sorsa. Bánk ugyanakkor megjegyezte, hogy Suchman Tamás minisztersége alatt már előállhatott volna ilyen javaslattal.
A képviselő adatai. | Suchman leltárt készíttetne<br/> | A privatizációt lezáró törvény megalkotását javasolja két szocialista országgyűlési képviselő - tudta meg a Magyar Hírlap. Ehhez egy korrekt privatizációs leltárt is készíttetnének, amely számot adna a társadalomnak az állami vagyont lebontó 11 éves folyamatról. A koalíciós pártok megfontolandónak, ám túl korainak tartják a privatizációs mérleg megvonását. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/04/20000425suchman | 2000-04-25 09:43:00 | true | null | null | Origo |
A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság az államfő indítványára.
A testület szerint viszont nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, és megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.
Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, ami szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.
A földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítás szerint a nemzeti parkok földjeit a Nemzeti Földalapkezelőnek adták, ami a földtörvény alapján osztogathatta azt szét napjaink mészároslőrinceinek. Áder János és egy bíró fordult az AB-hez, az elnök csak normakontrollt kért, a bíró a rendelkezések megsemmisítését.
Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.
Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.
Update
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket is. A testület ugyanakkor nem találta alaptörvény-ellenesnek a bizottságok jogát adásvételi szerződések megakadályozására.
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, ami szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság „hallgatása”, vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.
Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Az Ab kimondta, hogy a döntések ellen biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. | Alkotmányellenes a földtörvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása | A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki. | null | 1 | https://444.hu/2015/06/01/alkotmanyellenes-az-allami-foldvagyonrol-szolo-torveny-nemzeti-parkokkal-kapcsolatos-modositasa/ | 2015-06-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2008.05.09. 12:07
Cáfolja George Becali, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa, hogy a Kolozsvárra küldött 1,4 millió eurónyi készpénzt az U játékosainak szánta volna. Az összegből telket akart vásárolni, állította az üzletember-politikus a Realitatea TV csütörtöki műsorában.
Elmondása szerint pártja, a Új Generáció(PNG) egyik tagjától április 7-én egy 300 hektáros terület megvásárlására kapott ajánlatot. Az előleg kifizetésének határideje csütörtökön, a CFR-U meccs után egy nappal járt le, ezért küldte embereivel Kolozsvárra a pénzt a mérkőzés napján; a 20-30 millió eurós telek teljes árát a hivatalos iratok rendezése után fizette volna ki – mondta Becali.
Szerdán, a CFR-U mérkőzés napján, Kolozsvár egyik külvárosi vendéglőjében az üzletemberhez közel álló öt személyt azért kísértek be a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kolozsvári székhelyére, mert egy 1,4 millió készpénzt tartalmazó aktatáska volt náluk. A DNA gyanítja, hogy a pénz az U játékosainak volt szánva.
(transindex.ro) | Becali továbbra is tagad | Cáfolja George Becali, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa, hogy a Kolozsvárra küldött 1,4 millió eurónyi készpénzt az U játékosainak szánta volna. Az összegből telket akart vásárolni, állította az üzletember-politikus a Realitatea TV csütörtöki műsorában. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/05/becali-tovabbra-is-tagad | 2008-05-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szeretnék az „Éget az állami sofőrhiány: lehet, hogy jól átverte az oktatója” című cikkükhöz néhány kiegészítő információval szolgálni – ezzel a mondattal kezdte levelét az az oktató, akinek már régen a bögyében van, mennyire korrupt a sofőrképzés..
Az oktató védelmében és kifejezett kérésére nem áruljuk el a nevét – nevezzük Istvánnak, mint Móricz Zsigmond Rokonok c. regényének főhősét (bár a mi Istvánunkat még nem szippantotta be a korrupció, és feltehetően nem is fogja). Kérdeztünk az országban vizsgáztatókat is. Ők is megerősítették István állításait, de a nyilvánosságot senki nem merte vállalni a sok negatív magyar példa miatt. Úgy vélték ugyanis, hogy mindenki rosszul jött ki a dologból, aki nyilvánosan felvállalta a korrupciógyanús ügyek kiteregetését.
Egyébként egyetértettek abban: nincs szükség a személyes „szereplésre”, mert ahogy a cikkből is kiderül, minden bizonyíték adott, csak elő kell szedni a statisztikákat. Azokból világosan kiderül a tisztesség és a korrupció is.
Igen, a jogsi megvehető
Az oktatók és a vizsgáztatók mind azt mondták a 24.hu-nak: a hírek igazak, valóban megvásárolhatóak a vizsgák. Sőt, van, ahol át is lehet jelentkezni egy megkenhető iskolához, ha az eredeti helyen erre nem volt lehetőség, és nem ment a vizsga.
Más visszaélések is vannak azonban, és az ellenőrzés egyáltalán nem olyan következetes, és szigorú, mint ahogy azt a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) írta nekünk – derült ki abból, amit sokéves tapasztalatuk alapján megosztottak velünk a szakmában dolgozók.
Nem lehetséges a csalás? Dehogynem!
Az állami sofőrképzéssel kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság azt írta nekünk, hogy „a képzést megvalósító intézmény és a vizsgáztató jól elkülönül majd egymástól, így fel sem merül az esetleges csalás gyanúja”. István szerint ez nem igaz, és teljes tájékozatlanságról árulkodik. Hiszen a képzést gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozások végzik, a vizsgáztatást pedig a megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelősége bonyolítja le.
A képzőintézmények pedig jól ismerik a megyékben tevékenykedő vizsgabiztosokat, illetve azok is a területükön dolgozó oktatókat, iskolavezetőket. Sőt, mi több, egyesek szoros baráti kapcsolatot ápolnak egymással, amit nem is titkolnak (közös élményekről posztolt fotók a Facebookon). Oktató, vizsgáztató, főnök, ellenőr együtt. Véletlenül pont azok, akiknél kiemelkedően jó a vizsgasikeresség is.
De mindez keveseket zavar. Mondták is Istvánnak, mit kukacoskodik: az oktató és a vizsgáztató is emberből van, miért ne barátkozhatnának a munkán túl.
Balhé az nincs
Ez az urambátyám kapcsolat azonban megkérdőjelez sok mindent, nemcsak a vizsgáztatást, hanem az ellenőrzések hitelét is. Volt olyan eset, hogy meg sem volt az oktatási napló, a baráti ellenőr mégis rendben találta azt. István szerint nem egy alkalom akadt, hogy több ezer kilométer eltérés volt az autó számlálója, és a között, hogy a vezetési karton szerint (elvileg) hány kilométert vettek a tanulóvezetők. Ami azt jelenti, hogy a pénzükért nem adták le a tanulóknak az oktatók a gyakorlati órákat, hanem e nélkül küldték őket vizsgázni. (Ami egyébként elvileg teljesen kizárt, szabálytalan.)
Balhé azonban nem lett az ügyekből. Meg abból sem, amikor a másodállású oktató, aki (miután főállású munkahelyén ledolgozott 168 órát) még 190-200 óra gyakorlatot is tartott (papíron) havonta. Vagyis ugyanannyit, mint egy főállású oktató. Elhiszi ezt valaki? Úgy látszik, az ellenőrök igen.
Csak papíron van meg a kötelező vezetés
Megerősítették, a nagy kategóriáknál (teherautó, busz) sűrűn fordul elő, hogy a tanulók nem vezethetik le a kötelező órákat. Ennek több oka is lehet. Vannak olyan iskolák, ahol egyszer vezetnek a rutinvizsga előtt, és kétszer, esetleg háromszor a forgalmit megelőzően. Persze a vizsgára csak akkor tud menni az illető, ha a kötelező óraszám levezetését aláírta. És ezt mindenki alá is írja, ha nem akar egy évet várni a hivatásos jogsira.
Persze a gyakorlás hiánya megmutatkozik a vizsgán, bár nem minden esetben, mert nyilván aki gyakorlott vezetőként kezdi a nagy kategóriát, annak kevesebb óra is elég lehet. Aki pedig gyengébb? Ahhoz mit ad Isten, egy ismerős vizsgabiztost „sorsol” a gép (bár ez inkább személygépkocsi kategóriában jellemző). És siker! A gyakorlatlan tanulónak is megvan a vizsga – vázolja István a szokásos történetet. Nyilván ilyenkor nem „jófejségből” engedik át az illetőt – tette hozzá.
Szerinte egyébként a gyakorlati oktatást nem tudják hatékonyan ellenőrizni, a tantermi elméleti oktatást pedig vidéken nemigen kontrollálják, mert messze van. Persze annál az iskolánál, ami a vizsgabizottsághoz közelebb van, akár naponta háromszor is megjelenhet az ellenőrzés. Így aztán a statisztika is rendben van – jegyezte meg.
A pofátlanságnak nincs határa
Egy vizsgáztató hozzátette: nem elég, hogy gyakran nem adják le a kötelező óraszámot, hanem, ha megbukik a tanuló, beszedik tőle a pótórák és a pótvizsga díját (amit aztán szintén nem adnak le), plusz ekkor már egészen életszerűen bevethetik a kenőpénzt is. És ha a biztos nem hajlítható (vagy csak ígéret szintjén kerül hozzá a pénz), akkor az oktató még azt is beadhatja végül az ismét megbukott sofőrjelöltnek, hogy „olyan hülye voltál, hogy lefizetéssel sem lehetett átengedni téged”.
Könnyű lenne kideríteni, kik csalnak a vizsgáknál
A megszólalók szerint egyébként egyszerű lenne kiszűrni, kik korruptak: csak meg kellene hogy nézzék a statisztikákból, melyik vizsgabiztos, milyen rendszerességgel szerepel egy bizonyos oktatónál, és ott milyen (az átlagot jóval felülmúló) eredményt produkál. Az átlagtól eltérő adatok azonnal megvilágosítanák, hogy hol lehet csalás – értettek egyet mindannyian.
Megkérdeztük az NKH-t, ők végeznek-e ilyen típusú összevetést, de válaszukban erre nem tértek ki. Azt írták, hogy a folyamatos ellenőrzés általában véletlenszerű, és ezenkívül konkrét panasz alapján is végeznek vizsgálatokat.
Hiába mondott neveket is az írásos panaszban
István egyébként volt olyan bátor, hogy a hibákat, hiányosságokat, visszaéléseket és a korrupciót nevekkel együtt (oktatók, vizsgáztatók, ellenőrök) nemcsak szóban, hanem írásban is jelezte az illetékes elvtársaknak. Mi több, kifejtette azt is, az ellenőrzés konkrétan hogyan, hol, hány évre visszamenőleg találhat bizonyítékot például a visszaélésekre vonatkozó állításaira. Bejelentése nyomán azonban nem azt a statisztikát vették elő, amiből kiderülhetett volna a turpisság. Végül lezárták a vizsgálatot azzal, hogy nem megalapozott a panasza, nem volt visszaélés.
Az írásbeli bejelentés alapján intézkedés, érdemi kivizsgálás, esetleg rendőrségi feljelentés nem történt. A kormányhivatal megkérte az igazgatót, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az igazgató pedig jelentette a kormányhivatalnak, hogy minden rendben van.
Nem véletlen, kicselezhető
Mivel úgy tudtuk, sorsolással dől el, ki melyik vizsgáztatóhoz kerül, rákérdeztünk, mi a helyzet, ha az illető nem vesztegethető meg, de közben a korrupt oktató már beszedte a „biztos vizsgáért” kért pénzt. Megtudtuk, a kenőpénz legtöbbször ilyenkor sem kerül vissza a sofőrhöz. Ha átmegy a tanuló a vizsgán, akkor azért nem. Ha pedig nem megy át, akkor azt szépen megindokolja az oktató (lásd feljebb: olyan hülye voltál…).
Bár elvileg véletlenszerűen dől el, melyik oktató melyik vizsgáztatóhoz kerül, ez mégsem feltétlenül így van. Mert könnyen meg lehet hekkelni a rendszert (elég az entert addig nyomogatni, amíg a „véletlen” úgy nem alakul, hogy a megfelelő vizsgáztató kerüljön a megfelelő oktatóhoz). És ezt meg is teszik. De ezen túl is belenyúlhatnak a „véletlenbe”. Ráadásul védhetően meg is tudják indokolni a „korrekciót”. Szóval bár a szoftver véletlenszerűen dobja ki a párosítást, mégis irányított (lehet) a beosztás – jelentette ki István, amire a többiek is helyeseltek.
Kész átverés
Az NKH jó támpontnak ajánlotta a fogyasztóvédelmi mutatószámokat azoknak, akik éppen az autósiskola kiválasztása előtt állnak, István azonban úgy látja, a delikvens nem lesz sokkal tájékozottabb a mutatóktól, mert azok teljesen torz képet adnak. Például a képzési óraszámról, ami attól is függ, milyen messze van a gyakorló/vizsgáztató terület az iskolától (azt a távot minden nap le kell vezetnie a tanulónak). Aztán biztosan több lesz a képzési költség egy vidéki autósiskolánál, mint pl. egy budapestinél.
A vizsgasikerességi mutatót pedig nagy átverésnek tartja. Ha azt akarja az oktató/az iskola, hogy a mutató minél kedvezőbb legyen, nem jobban fog dolgozni – mert már nem is tud jobban –, hanem megpróbál valamit intézni a vizsgabiztosnál – tette hozzá.
Alul, felül is sárosak
Kíváncsiak voltunk arra is, vajon mennyire szövi át a rendszert a korrupció, milyen arányban vesznek részt benne az oktatók és a vizsgáztatók.
Megszólalóink azt mondták, az oktatók közül nincs mindenki benne mélyen a simliskedésben, csak néhány fő, többen pedig csak alkalmanként intézik el így a „nehéz eseteket”. A maradék fele kimarad, negyede fél, a többi morcos, és szívesen kitálalna. És sok vizsgáztató is van, aki egyáltalán nem fogad el csúszópénzt.
Azokban a megyékben, ahol a vezetés tűzzel-vassal irtja a korrupciót (ilyen is van), ott a becsületes vizsgáztatók megbecsült emberek. Viszont, ahol dúl a korrupció, ott jellemzően a „fejétől bűzlik a hal”, és a tisztességes vizsgáztatók – finoman fogalmazva – nem a vezetők kedvencei. Nyilvánvalóan ennek megfelelően alakul a megyékben az autósiskolák és a vezetés viszonya. Ahol a vezetés korrupcióellenes, ott a hasonló elveken működő iskolák a megbecsültek. Máshol pedig a simlis iskolák ápolnak jobb kapcsolatot a vezetéssel.
A korrupt kollégák pedig a jó kapcsolataik révén (néhány megyében) úgy viselkednek, mint akik sérthetetlenek.
Életveszélyes ami megy
Az, hogy olyan embereket engednek át a vezetési vizsgán, akik nem felelnek meg a követelményeknek, többfajta kockázatot is rejt – értett egyet vele minden megszólaló. Egyrészt veszélyt jelent a többi közlekedőre nézve (autósokra, gyalogosokra, vagyis mindnyájunkra). Másrészt óriási baj az, hogy mindez „természetes”.
István szerint a szomorú a dologban az, hogy mindenki azt mondja: „Elmegyek, megcsinálom a jogsit!” én nem azt, hogy „Elmegyek, megtanulok vezetni!” Az emberek fejében az van, hogy kis pluszpénz nélkül nem is lehet a jogsihoz jutni.
Volt már sok olyan tanulója, akik szerették volna megvenni a vizsgát. Sőt, ami ennél is durvább, anyuka, apuka kereste meg azzal, hogy a gyereknek intézze el a jogsit. Mondta, „sajnos” nála ez nem megy. A helyzetet kiválóan jellemzi, hogy ezt nem nagyon akarták elhinni neki. | Igen, a jogsi megvehető! - kitálalt az oktató és a vizsgáztatók | Keményen korrupt a magyar úrvezetői és hivatásos sofőri vizsgáztatás, és úgy tűnik, aki ezt szóvá teszi, annak lesöprik a panaszát. A 24.hu utánajárt a csalásoknak. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/11/17/igen-a-jogsi-megveheto-kitalalt-az-oktato-es-a-vizsgaztatok/ | 2015-11-17 12:36:00 | true | null | null | fn.hu |
A meglehetősen furcsa körülmények között meghalt Welsz Tamást eddig hivatalosan csak a baloldali politikai színtérrel hozták kapcsolatba - írja a Gépnarancs.
A Gépnarancs megvizsgálta a Goldex Hungary Kft. honlapját, mely cég az afrikai adományozásokat intézte éveken át. Meglepő módon a jótékonysági szervezet honlapján található link nem működik, írják, mi több a domain.hu szerint sem a goldexcsoport.hu sem pedig a goldex-hungary.hu jelenleg nem bejegyzett domain. Az Opten nyilvános cégadatbázis szerint a Goldex-Hungary Kft., korábban Clo-dex Hungary kft. jelenleg felszámolás alatt áll. Arra sem a Charity March, sem a Goldex-Hungary jelenlegi GKFK.hu címen elérhető honlapja nem adott magyarázatot, hogy a korlátozott NATO-beszállítói minősítéssel rendelkező vagyonvédelmi cég miként támogatja az afrikai fejlődést. A cég tulajdonosi köre azonban talán szolgál némi magyarázattal.
A társaság két egykori tagja a V&A Invest Kft és a Seychelle-szigeteki bejegyzésűn Chesterman International Ltd. ahhoz a Mitók Andráshoz köthető, aki a cégeket és azok ügyeit jól ismerő informátor szerint Welsz Tamás barátja és üzlettársa volt és a „vállalkozó" halála után is jó kapcsolatokat ápol Welsz egykori élettársával, Horthy Andreával - állítja a Gépnarancs. Mitók egyébként többször járt Welszékkel az afrikai kontinensen.
Mitók András neve az elmúlt évtizedben többek között a Sportlife Kft és a Sport & Média Kft kapcsán vált ismertté - emlékeztet a blog. E két cég volt az egyik meghatározó szereplője a kétezres évek magyar profi sportfinanszírozásának. Érdekes az is, hogy a Mitókhoz köthető két sportmanagement cég mindegyike szerződéses kapcsolatba hozható a Kubatov Gábor fideszes pártigazgató által igazgatott Ferencvárossal. A Mitók-érdekeltségek közvetlen környezetében dolgozó gépnarancsos informátor úgy tudja, hogy Welsz Tamás is több esetben tárgyalt Kubatovval, aki mint afrikai összekötőre számított rá. Az informátor tudni véli, hogy a Charity March ilyen irányú támogatása valójában nem volt más, mint a magyar élsportba befolyó szponzorpénzek eltüntetése. | Belföld: Kubatovig ért Welsz kapcsolati hálója | A Fradin keresztül a Fidesz pártigazgatójáig is elért Welsz Tamás szövevényes kapcsolatrendszere. A kapocs Mitók András, aki ismert üzletembere a magyar sportfinanszírozásnak - állítja a Gépnarancs. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/welsz-es-kubatov-1461179 | 2014-05-10 17:40:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A hivatalos vád alá helyezés és a tárgyalás időpontját meg nem tűzték ki. Manninget, aki Irakban hírszerzési elemző volt, addig katonai őrizetben tartják majd.
Bradley Manninget az amerikai történelem legnagyobb szabású kiszivárogtatásával vádolják. Rábizonyították, hogy az interneten több alkalommal is kapcsolatba lépett Julian Assange WikiLeaks-alapítóval és a guantánamói bázis foglyainak mintegy 700 kihallgatásáról töltött fel anyagot a világhálóra. A katonai ügyészség azzal vádolja a katonát, hogy olyan szoftvert alkalmazott a biztonságos komputereken, amelyek segítségével CD-re tudta átmenteni a titkos adatokat.
A közlegény ügyvédje a meghallgatások során az ügy két aspektusára összpontosított: arra, hogy a katonai hírszerzés iraki elemzőközpontjában nem volt megfelelő a biztonság, és arra, hogy a hadsereg nem reagált Manning érzelmi és viselkedési problémáira. | Életfogytiglanit kaphat a szivárogtató + Videó | Az ellenség segítése főbenjáró bűncselekmény, de a katonai ügyészség nem kéri a halálbüntetés kiszabását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2012/02/eletfogytiglanit-kaphat-a-szivarogtato-video | 2012-02-05 13:47:12 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint ismeretes, Magyar Péter október 23-án a Széna téren tartott egy beszédet - amiben sikerült ( a közmédiás szerepléséhez hasonlóan ) szinte kizárólag vitatható vagy egyenesen hamis állításokat megfogalmaznia Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Most épp a Transzparens Újságírásért Alapítvány tette helyre a tiszás politikust , mivel annak az állításait az ellenzéki sajtó kritika nélkül vette át.
Magyar Péter a beszédében kiemelte, hogy "húsz év alatt Orbán és Gyurcsány éltanulóból a legszegényebb és legkorruptabb országgá tették Magyarországot az Európai Unióban" . Ezzel szemben a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján "nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa. A sajtót is körbejáró fogyasztásösszesítésről szóló adat ugyanis megtévesztő képet mutat az ország helyzetéről. A fogyasztásösszesítés ugyanis nem veszi figyelembe az ország GDP-adatait, ahogyan a foglalkoztatottságot és a szegénységi adatokat sem. Ezért a megannyi helyen feltüntetett adat önmagában csak korlátozottan értelmezhető, és csúsztatásnak minősül az ebből való bárminemű következtetés is. A szegénység kérdése ugyanis sokkal összetettebb annál, egyetlen mutatót vizsgálva nem kaphatunk pontos és releváns információkat." A Nemzetgazdasági Minisztérium is ezt erősítette meg: Magyarországon a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Tehát a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják, "ezért is vezethet fals információra, ha csupán a fogyasztási mutatókat vizsgáljuk egy ilyen kérdésben."
"Ha pedig további gazdasági mutatókat is megvizsgálunk, mint például a GDP vagy az egy főre vetített GDP elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik esetben sem sereghajtó az EU-ban" - jegyezték meg.
"A Transparency International évről évre közzéteszi a Korrupció Érzékelési Indexet, amely alapján a magyar média egyes szereplői tévesen azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország az EU legkorruptabb országa. Pedig ez a kutatás nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy a lakosok mennyire érzik a korrupciót. A Transparency saját honlapján úgy ír az indexről:
»A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít.«"
Az alapítvány feltette a nagy kérdést: "tehát módszertanát tekintve is megkérdőjelezhető az eredmény, hiszen kik a »független és elismert intézetek«? De ha még el is fogadnánk a módszertant, az eredmény akkor sem azt mutatja meg, hogy valójában mekkora a korrupció, hanem azt, hogy a lakosok saját bevallás alapján mennyire gondolják elterjedtnek a korrupciót az adott országban."
Magyar Péter migránsbetelepítéssel is riogatott a beszédében, szerinte ugyanis "Orbánék ázsiai migránsok tízezreit telepítik be vidéki városokba és falvakba". A valóság itt is más: "Habár a kormány valóban megnyitotta az ajtót ázsiai munkavállalók előtt a munkaerőhiány kezelése érdekében, különösen olyan országokból, mint Vietnám, ezek a munkavállalók engedélyezett keretek között érkeznek, és gyakran vendégmunkásokként dolgoznak Magyarországon, elsősorban ipari szektorokban.
Azonban nem az történik, hogy a kormány »tízezrével« telepítene le migránsokat vidéki területeken, mint ahogyan az állítás sugallja. Az ázsiai munkások többsége átmeneti jelleggel van jelen, és az ország munkaerőpiaci igényeit szolgálja."
A Telex azt az állítását közölte a Tisza Párt vezetőjének, amelyben azt fejti ki, hogy "stagnál a gazdaság, zuhan az ipari termelés és folyamatosan nő az államadósság". A Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtéséből viszont kiderül, hogy
2024 második negyedévében 1,3%-kal múlta felül a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet.
Ezzel a magyar GDP növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik és a 8. legjobb helyet érte el az Európai Unión belül.
Az államadósság növekedéséről szóló állítás sem felel meg teljes mértékben az igazságnak. Ugyanis 2020-ban Magyarország államadóssága 80,1%-os volt a KSH adatai szerint. 2021-re ez a szám már 76,8% volt, 2022-re 73,9%, 2023-ra pedig 73,5%, tehát az utóbbi négy teljes, befejezett évet tekintve folyamatosan csökkent Magyarország GDP arányos államadóssága. | Tételesen megcáfolták: Magyar Péter hamis állításokat terjeszt, az ellenzéki média meg kritika nélkül átveszi azokat | A tiszás politikus gyakorlatilag minden gazdasági állítása hamis vagy téves a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/tetelesen-megcafoltak-magyar-peter-hamis-allitasokat-terjeszt-az-ellenzeki-media-meg-kritika-nelkul-atveszi-azokat | null | true | null | null | Mandiner |
A vádirat szerint a román állampolgárságú vádlott 2022. március 18-án Magyarországon az M1-es autópályán közlekedett egy gépjárművel, melynek során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járőrei a "Conco pihenőhelynél" ellenőrzés alá vonták.Az egyik pénzügyőr a vádlotthoz lépett és elkérte személyi okmányait, valamint a gépjárműhöz tartozó okmányokat. A pénzügyőr az átadott forgalmi engedélyben egy bankjegyet talált, amit jelzett is a járőrtársának. Ezt követően a forgalmi engedélyt visszaadta a vádlottnak azzal a céllal, hogy abból a benne elhelyezett bankjegyet eltávolítsa. A vádlott a célzást megértette, a pénzt kivette, majd az iratot visszaadta az intézkedő járőrnek.A Tatabányai Törvényszék közleménye szerint a gépjármű tételes ellenőrzésének megkezdését követően a vádlott a járőrökhöz lépett és a bankjegyet felajánlotta számukra. A járőrök a pénz elfogadását határozottan visszautasították, azonban a vádlott továbbra sem állt el a szándékától és a bankjegyet ismételten át akarta adni. A járőrök felhívták a figyelmét e magatartás befejezésére, amit - figyelemmel a nyelvi nehézségekre - testbeszéddel és a náluk lévő bilincsre mutatással nyomatékosítottak.A járőrök a gépkocsi csomagterének átvizsgálása során - a bűncselekményi értékhatárt meghaladó mennyiségű - 110 karton, román zárjeggyel ellátott cigarettát találtak. | Vesztegetéssel próbálta menteni magát a román csempész, ez lett a veszte | A Tatabányai Törvényszék november 7-én előkészítő ülést tart hivatali vesztegetés bűntette ügyében. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje pénzbüntetésre. | null | 1 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/vesztegetessel-probalta-menteni-magat-a-roman-csempesz-ez-lett-a-veszte | 2024-11-07 05:30:00 | true | null | null | KEMMA |
Magyarországon a harmadik leggyakoribb gazdasági bűnözési forma a korrupció és a megvesztegetés, ami a tavalyi évben összesen 1,4 milliárd forintos veszteséget okozott a hazai cégeknek – olvasható a PricewaterhouseCoopers tavalyi felmérésében.
A válaszadók csaknem harmada állította, az elmúlt két év során előfordult, hogy kenőpénzt kértek tőlük, s majdnem felének (44 százalékának) volt az a véleménye, hogy vélhetően azért estek el üzleti lehetőségektől, mert a konkurens cég megvesztegetéssel élt.
A többség elutasítja
A jelenség hátteréhez szolgál adalékul az Üzlet&Siker és a TNS Hungary friss, közös felmérése, amely szerint bár a korrupciót a magyar lakosság túlnyomó része elítéli, egy jelentős kisebbség viszont – szükséges rosszként – elfogadja a jelenséget, ha a saját, mindennapi életéről van szó, s maga is él korrupciós eszközökkel.
Az emberek negyede ugyanis a felmérés szerint szükséges rossznak ítéli a korrupciót (kenőpénzt, csúszópénzt) a mindennapi életben, s csaknem ilyen arányban (22,4 százalékban) éltek annak valamilyen eszközével az elmúlt egy évben. Jóval kisebb részük, 4,5 százalékuk tartja ezt a gyakorlatot megengedhetőnek vagy támogatandónak. A megkérdezettek túlnyomó többsége (66,7 százaléka) teljesen elutasította azt.
Szigorúbbak a polgárok a magas szintű (vállalati, politikai) korrupcióval szemben, az emberek 89 százaléka ítéli el teljesen, s csak 6,3 százalékuk ítéli szükséges rossznak.
Az adóhatóság népszerűbb a rendőrségnél
A felmérés kitért az állami szolgáltatások színvonaláról alkotott véleményekre. Leginkább az egészségüggyel vagyunk elégedetlenek – teljesen vagy inkább elégedetlennek a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) mondta magát. A rendőrséggel szemben is hasonlóan érez a lakosság csaknem fele (48,8 százalék).
A fentiekkel összevetve az adóhatóság teljesítménye – legalábbis az állampolgárok szemében – kiválónak mondható, a megkérdezetteknek csak 38,2 százaléka adott hangot nemtetszésének. (Ugyanakkor itt volt a legmagasabb a „nem tudom” választ adók aránya.)
A legkedvezőbb eredményt az okmányirodák érték el, a negatív hangok aránya itt csak 36,6 százalék volt (a győzelem ízét csak az keserítheti, hogy ez sem mondható alacsonynak). Az önkormányzatok tevékenységét ennél jóval többen kifogásolták, a lakosság 42,7 százaléka. | Mindennapjaink része a korrupció | Az emberek a magas szintű korrupciót jobban elítélik, mint a mindennapokét, s elégedettebbek az APEH-hel, mint a rendőrséggel vagy az egészségüggyel – néhány tanulság az Üzlet&Siker és a TNS Hungary közös felméréséből. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/03/05/mindennapjaink_resze_korrupcio/ | 2008-03-05 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nem idevalósiak – avat be Julianna, aki viszont odavalósi. Már egy éve. Nem jött messziről, csak innen, az öt kilométerre lévő Ócsáról, mert a szociális lakóparkban 16 ezer a lakbér, ott meg a háromszorosa volt, holott itt vadonatúj házba költözhettek, ott pedig dohosat is alig találtak ennyiért.
Ráadásul a gyerek örökölheti a bérleti jogot. Ezt mindjárt az elején elhadarja Julianna, csaknem egy szuszra. Majd azt is hozzáfűzi, hogy a kályha annyira kifűti a házat, hogy szinte alig lehet megmaradni a szobában, ahol a kandalló áll. – De mi az a nyárhoz képest. Az kemény volt. A fák még vékonykák, nem adnak egy kicsit árnyékot se.
Szociális lakópark Ócsán. Nem nagy a nyüzsgés, van olyan ház, amelyből már ki is költöztek
A máltaiak – akiknek házuk van a telep közepén – minden pénteken fagyit osztottak a gyerekeknek. Az önkéntesek játszanak is velük, mert ha itthon vannak, nagy a hangzavar. És sokan vannak. Egy idős pár kivételével mindenhol van gyerek. Juliannának csak kettő, a többieknek inkább három-négy, de akad ötgyerekes család is. Jól ismerik egymást, ugyanabba az ócsai iskolába járnak. Néha be-beszólnak nekik, hogy lakóparkosok, de ez már csak így megy.
Felnőttnek is mondták már, hogy azért nem kapja meg a munkát, mert a szegényházakban lakik. Mégis sokan dolgoznak. Juliannának is volt munkája az ócsai Bio-Fungi Kft.-nél, mielőtt otthon maradt a kisebbik fiával. Aki akar, el tud járni dolgozni busszal, már van reggel is, este is járat. De azért a kocsi kell. Mert a reggel és az este közt nincs semmi. Néhány ház előtt több autó is áll. Másutt a kertben sorakoznak.
M. László Ferenc: Vagyonokat költött az Orbán-kormány, csak eltaktikázta magát
Fekete Gy. Attila: Törvénytelenül építették a vasfüggönyt
Doros Judit: Már nem kér a Fideszből a volt képviselő
Lencsés Károly: Jobban félnek egy pesti éjszakától, mint a menekültektől
Fekete Gy. Attila: Őssejt a Golgotán
Fazekas Erzsébet: Embercsempész lettem Magyarországon
További belföldi híreink: >>>
Kérdezem a kertről: vetettek-e bele valamit? – Amíg Ócsán laktunk, volt veteményesünk, de itt nincs – mondja. – Túl drága a víz. Literenként 350 forintért nem locsol itt senki ezer négyzetmétert. De a gazt le kell nyírni, mert az benne van a szerződésben, hogy rendben kell tartani a portákat. Azt ellenőrzi a Net (a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.). A cégnek is feltűnhettek a puszta udvarok, mert az idén elkezdtek kutakat fúrni a portákon. Ha Juliannáéknak is lesz, jövőre ültetnek valamit.
A nagy csendességben is feltűnő a szemközti ház. Szinte kong. Nem ez az egyetlen, három is üresen áll. Egyikbe még nem költözött be senki, a másik kettőből viszont már ki is költöztek. Julianna szerint a korábbi lakók vettek egy saját házat, és továbbálltak. De nincs nagy mozgás – bizonygatja.
A Net tavaly szeptemberben hirdette meg az eredetileg bebukott devizahiteleseknek épült ócsai szociális lakópark utolsó házát, a nyolcvanadikat. Az első – még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által meghirdetett – pályázatra 588 család jelentkezett, ám alig akadt köztük olyan, amely megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már csak 23 pályázat érkezett. Ekkor folyamatossá tették a pályázatot, de így is csak a házak felét sikerült bérbe adni 2013 végére.
A projekt hivatalosan két és fél milliárd forintból valósult meg. A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, 2012-es átadást ígérve. Ám hiába nyilvánították kiemelt beruházássá, az építkezés folyamatos csúszásban volt. Több hónapot késett a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, az engedélyezés, a kivitelezői tender. Az első nyolcvan ház csak 2013 márciusára készült el. A második ütemhez már hozzá sem kezdtek. | Már ürül a lakópark | A kertek üresek, az út is kong, a függöny se lebben. A játszótéren két asszony szívja a csikket, de közeledésünkre odébbállnak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mar-urul-a-lakopark-1565805 | 2015-09-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nem ő nyitotta ki a csontvázakkal teli szekrényt a BKV-nál, és érzékelte, hogy politikai támadásoknak van kitéve, de arról nem akar beszélni, hogy kik támogatták a Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettessel folytatott harcában. Azt állítja, mióta ő vezeti, jó útra tért a BKV és - bár a cég vizsgálati jelentéséből más derül ki -, állítja, hogy nem az ő aláírása szentesítette Magyarország legmagasabb állam által fizetett alapbérét. Interjú Kocsis Istvánnal, a BKV vezérigazgatójával.
- Hány feljelentést tett eddig a rendőrségen a BKV-nál történt korrupciógyanús ügyek miatt?
- A Soda Kft. két szerződése - luxusmetrós tanulmány, a fogaskerekű, libegő, sikló népszerűsítéséről szóló tanulmány - miatt, az Optimismónak a fénymásoló-állomány felméréséről szóló szerződés miatt, a humánpolitikai igazgató 100 milliós végkielégítése miatt, valamint a többi indokolatlanul kifizetett végkielégítés miatt.
- Több mint egy éve ön a vezérigazgató, ezeknek az ügyeknek nem kellett volna már korábban kiderülniük?
- Azok készítették az átadás-átvételi dokumentumokat, akik ezeket a dolgokat csinálták, sejtheti, hogy miért nem találtunk semmit az átvételi iratokban az indokolatlan kifizetésekről. A BKV raktárában 150 tonna irat található, ha nincs valamilyen információ, ami alapján el lehet indulni, akkor nagyon nehéz az irattömegből ezeket kibogarászni. Ez nyilván nem is a vezérigazgató dolga, hisz a BKV-nak minden évben rendes mérlege volt.
- Ha nem lettek volna a Szalainé 100 milliós végkielégítéséhez kapcsolódó botrányok, akkor nem derült volna ki, milyen pazarlás folyt a BKV-nál?
- Ezt nem állítom, előbb-utóbb minden kiderül.
- A BKV végkielégítésekről szóló jelentéséből az derül ki, hogy ön is kötött menedzserszerződéseket. Klados Gusztávnak, a DBR Metró projektigazgatójának a 8 milliós fizetését például maga hagyta jóvá.
- Ez igen nagy tévedés, Klados már a BKV-nál dolgozott, amikor én idejöttem.
- A DBR Metró Projektigazgatóság élére maga nevezte ki, akkor ugrott meg jelentősen Klados fizetése.
- A munkaszerződésében lévő összeg már akkor megvolt, amikor én idejöttem. Nem DBR-igazgatóként is 7,9 millió volt a bére.
- A vezérigazgatói kinevezése után ugrott meg a fizetése.
- Ez kizárt dolog. Ezek hamis információk.
(Klados alapbére a BKV honlapján olvasható vizsgálati jelentés szerint 2008. szeptember 1-ig 1,9 millió volt. 2008. szeptembertől, vagyis amikor Kocsis a BKV élére került, 3,5 millióra, majd a DBR élére való kinevezéssel 2008. októberben 7,8 millióra nőtt. A BKV később ezt, Klados prémiumára vonatkozó kiegészítésekkel pontosította, erről keretes írásunkban olvashat - a szerk.)
- Megnéztem a BKV honlapján a vizsgálati jelentést, abban az szerepel, hogy 2008. szeptemberben...
- Klados urat mint nemzetközi szaktekintélyt hozták ide a BKV-hoz. Olyan javadalmazást kap ma, ami kisebb annál, mint amit ő annak idején kért.
- Idén januárban még tovább nőtt a fizetése, 7,8 millióról 8,2 millióra emelkedett.
- Ötszázalékos kötelező béremelés volt a BKV-nál, így nála is. Ha ezt ki akarják forgatni, igen durva leszek. Foglalkozhatnak vele, hogy Klados mennyit kap, de semmi közöm hozzá.
- A rendőrség a BKV-val szerződő 61 cég dokumentumait kérte be. Ezek között hat olyan cég is található, amellyel maga kötött szerződést.
- A BKV 2007-ben körülbelül 800 millió forintot költött tanácsadói szerződésekre. Jól látszik, hogy 2008 szeptemberétől - amikor a BKV-hoz jöttem - decemberig, ez már jóval kevesebb. Azok a szerződések, amelyeket én kötöttem, hasznosak voltak a cég számára. Sosem mondtam azt, hogy egy cégnek nincs szüksége tanácsadói tevékenységre. Olyan tudást veszünk meg ezzel, amivel mi nem rendelkezünk. De az is fontos, hogy ezeknek a büdzséje rendben legyen. Az általam aláírt szerződések összege nem éri el a 100 millió forintot.
- Az Everest Capital például azért kapott körülbelül 24 millió forintot - 82 ezer eurót -, hogy a BKV hitelfelvételi lehetőségeit vizsgálja.
- Az összes szerződés, amit én írtam alá, nem éri el a 100 millió forintot.
- Július 3-án találkozott Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármesterrel. A találkozó után Hagyó azt közölte: tudatta önnel, hogy az MSZP bizalma megrendült önben. A BKV pedig azt, hogy korrekt az együttműködés a vezérigazgató és Hagyó között. Mi történt ezen a találkozón?
- A találkozón áttekintettük a BKV előtt álló feladatokat, és a legteljesebb egyetértésben köszöntünk el egymástól.
- Hagyó Miklós másnap is megismételte, hogy az MSZP bizalma megrendült önben. Ez nem került szóba, amikor Hagyóval beszélt?
- Még egyszer mondom, a találkozón áttekintettük a BKV Zrt. előtt álló feladatokat, és a legnagyobb egyetértésben köszöntünk el egymástól.
- Zökkenőmentes volt a munkakapcsolata Hagyóval, vagy voltak konfliktusok?
- Úgy gondolom, hogy ennek nincs jelentősége az olvasó számára, nem tudom, mire akar kilyukadni.
- Rekonstruálni szeretném, mi történt. Például, hogy hányszor találkozott Hagyóval július 3-a után?
- Egy ideig nem is találkozhattam vele, mert szabadságon volt. De mikor megjött, akkor találkoztunk többször.
- Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a fővárosi MSZP-frakció vezetője augusztus 13-án azt mondta: a BKV-vezérigazgató menesztését kezdeményezik. Hogyan verte vissza ezt a támadást?
- Ezt önöknek kell értékelni. Én csak annyit tettem, hogy elmagyaráztam, hogy milyen dolgok történtek a BKV-nál.
- De, gondolom, azt érzékelte, hogy támadják.
- Persze.
- Hogy próbálta feloldani a konfliktust?
- Semmi más nem tettem, mint védtem az igazamat.
- Hogy sikerült megfordítani a játszmát? Beszélt emberekkel, meggyőzte a főváros vezetését?
- A személyemmel kapcsolatos vádakat cáfoltam, és bizonyítottam, hogy azok hamisak. Gondolom, ez vezetett eredményre. Ennyi, ilyen roppant egyszerű.
- Kormányzati részről sem kapott támogatást senkitől?
- Kitől?
- Demszky Gábor a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta: "Eleinte az volt a miniszterelnöki szintű álláspont, hogy Kocsist éppen kirúgták a Magyar Villamos Művektől, semmiképpen nem lehet kinevezni. Később viszont informális csatornákon az jött a szocialistáktól, hogy csak ő lehet a BKV vezetője."
- Ez egy évvel korábban volt. A pozíciómat pedig pályázaton nyertem el, amit közzétettem az interneten, hamarabb, mint ahogy kineveztek volna. Így kerültem a céghez tavaly szeptemberben. Maga pedig az idei nyári eseményekről beszél, az időben egymástól elég távol van.
- Az MSZP fővárosi szervezetének egyik, Hagyót támogató vezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy Szekeres Imre elnökhelyettes a háttérben biztosította Kocsist a támogatásáról.
- Nem kívánok belemenni abban, hogy ki támogatott, vagy ki nem. Én a személyemet ért vádakat, rágalmakat cáfoltam. Nem gondolja, hogy fel kellene fednem, kik a vélt vagy valós támogatóim. Önnek is vannak szerintem támogatói.
- Nekem nincsenek.
- Dehogy nincsenek. A családja nem áll ki maga mellett?
- Azért az más, mint ha valakinek vannak politikai szövetségesei.
- Az is támogatás, de nem csak annak van jelentősége, hogy kik a támogatók, hanem annak is, hogy az ember mennyire biztos az igazában és azt hogyan tudja bebizonyítani.
- Mégis sikerült fordítani a helyzeten. Hogyan?
- Erről nem kívánok beszélgetni, de szívós munkával sikerült bebizonyítanom az igazságot.
- A végkielégítési ügyekkel sikerült elterelni a figyelmet az MVM által kötött szerződések miatti támadásokról (Kocsist több támadás érte amiatt, hogy az MVM az ő vezetése alatt kötött furcsa szerződéseket. Kocsis szerint az őt emiatt érté támadásoknak semmi alapjuk - a szerk.). Sikerélménynek könyveli el ezt?
- Sikerélmény az, amit a BKV érdekében eddig tettem. Az a rejtett feltételezés van a kérdésében, hogy a BKV-nál lévő ügyeket én robbantottam ki. Ez nem igaz.
- Nem erre céloztam.
- Ha a vizsgálataink alátámasztják azt, hogy a BKV-nál korábban rossz dolgok történtek, azt nem szabad elkendőzni. Többeknek biztos sérti az érdekeit az a vizsgálatsorozat, amit a BKV-nál elvégeztünk. Örülni ezeknek nem lehet, hiszen ebből a BKV-nak kára származott. Az azonban igaz, hogy a vizsgálatot korrekt módon végigvittem, annak érdekében, hogy ne legyen elkendőzve semmi. Ez az érdekemben is áll, mert nem lehet kozmetikázni, a felelősöket meg kell nevezni. 2008 szeptemberétől, mióta a BKV élén állok, nem talál olyan kifizetést, ami a BKV számára hátrányos lett volna.
- A Blikk számításai szerint a BKV vezérigazgatósága mellett még 19 különböző munkakört tölt be különböző szervezeteknél.
- Egy állásom van, a BKV Zrt. vezérigazgatója vagyok. Az, hogy több helyen van társadalmi megbízatásom - tudományos, gazdasági, sport és egyéb területen -, nem összekeverendő azzal, hol vagyok alkalmazásban. A társadalmi tisztségek ellátása a saját szabad időmből történik, a felkéréseket pedig megtiszteltetésnek tekintem. A Blikk írása félrevezető, valótlanságot állít, amiért a bíróság előtt fog felelni.
- A Magyar Villamos Műveknél történtek miatt nyomozást folytat a Nemzeti Nyomozóiroda. Önt már megkereste a rendőrség?
- Senki nem keresett. | Kocsis: Mindenkinek vannak támogatói | Nem ő nyitotta ki a csontvázakkal teli szekrényt a BKV-nál, és érzékelte, hogy politikai támadásoknak van kitéve, de arról nem akar beszélni, hogy kik támogatták a Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettessel folytatott harcában. Azt állítja, mióta ő vezeti, jó útra tért a BKV és - bár a cég vizsgálati jelentéséből más derül ki -, állítja, hogy nem az ő aláírása szentesítette Magyarország legmagasabb állam által fizetett alapbérét. Interjú Kocsis Istvánnal, a BKV vezérigazgatójával. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/interju-kocsis-istvannal-a-bkv-vezerigazgatojaval | 2009-10-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A BKV Zrt. tájékoztatása szerint a Belső Kontroll Igazgatóság vizsgálata megállapította, hogy a Gardien 2003 Bt. és a Citynet Kft. részére kommunikációs tanácsadás címén történtek szerződés nélküli kifizetések. A bűncselekmény gyanúja miatt Kocsis István ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A fővárosi közlekedési vállalat vezérigazgatója korábban a menedzserszerződésekkel összefüggésben tett feljelentést, különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt.
Kezdőlap Belföld Kocsis István feljelentést tett a rendőrségen a BKV-nél történt több kifizetéssel összefüggésben | Kocsis István feljelentést tett a rendőrségen a BKV-nél történt több kifizetéssel összefüggésben | Feljelentést tett a rendőrségen a BKV vezérigazgatója a közlekedési társaságnál történt több kifizetéssel összefüggésben. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/10/30/kocsis-istvan-feljelentest-tett-a-rendorsegen-a-bkv-nel-tortent-tobb-kifizetessel-osszefuggesben-312288 | 2009-10-30 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
"Magyarország még elég jól megúszta ezt. A magyarok, akik kevesebbet járnak Nyugatra, talán nem látják olyan világosan, mint én, hogy mi elég jól megúsztuk, mert a többi európai országhoz képest mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből. A nálunk gazdagabb országok, akik persze még mindig gazdagabbak, azoknak szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban" - mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádióban. Megszokhattuk már, hogy több, mint érdemes, egyenesen tanácsos a kormányfő ilyetén kinyilatkoztatásait (is) megvizsgálni a tények tükrében. Már csak azért is, mert túlságosan gyakran nem jól jön ki az ilyen összevetésből, más szóval: a tények gyakran mást mondanak, mint amit ő állít.
Ezúttal az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának gazdasági növekedési adatait hívtuk segítségül. És mielőtt bárki Brüsszelezni kezdene, s megkérdőjelezné az Eurostat adatainak a pontosságát, szögezzük le: a hivatal a tagállamoktól kapott adatokkal operál, azaz a magyar adatok a Központi Statisztikai Hivataltól érkeznek hozzájuk.
Nos, éppen a magunk mögött hagyott hét utolsó munkanapján látott napvilágot az Eurostat jelentése, amely az elmúlt négy negyedév gazdasági növekedésének - vagy éppen zsugorodásának - a számait sorakoztatja fel. Ennek alapján sem éppen igazolódik be Orbán Viktor fenti kijelentése!
Kezdjük azzal az adattal, amely azt mutatja, hogyan alakult a GDP az egyes tagországokban 2024. harmadik negyedévében, összehasonlítva az előző, azaz az idei esztendő második negyedévével. Nos, van egy rossz hírünk miniszterelnök úr! E mutató alapján Magyarország teljesített a legrosszabbul. Nálunk ugyanis -0,7 százalékos volt a "növekedés", azaz ennyivel zsugorodott tovább a gazdaság az előző három hónapos időszakhoz viszonyítva. Ehhez képest kicsit másként teljesítettek azok az uniós tagtársak, amelyeknél - Orbán szerint - "mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből". Mindig a németekre mutogatunk, nos ők 0,2 százalékkal tudtak növekedni ugyanezen időszakban, az osztrákok 0,3, a franciák 0,4, az írek pedig 2 százalékkal. Az euróövezetben 0,4, az EU egészében pedig 0,3 százalékos volt a növekedés. Magyarországnak ráadásul a megelőző négy negyedévből csak egyetlen egyszer, az idei első negyedévben sikerült pluszban "zárnia" - hasonló pedig csak a svédeknél fordult elő, illetve az e tekintetben még nálunk is rosszabbul teljesítő letteknél, ahol mind a négy negyedév mínusszal végződött.
Forrás: Eurostat
Némileg jobb a helyzet, ha egy másik mutatót nézünk, azt, amelyik arról ad számot, hogyan teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest. Nos, habár az eredményünk itt sem fényes - itt is 0,7 százalékos zsugorodást ért el a magyar gazdaság -, de ha valakit vígasztal, az legalább konstatálhatja, hogy ebben nem az utolsó helyen kullogunk. Nálunk is gyengébben muzsikált Észtország (-7 százalék), Lettország (-1,4 százalék) és Svédország (-1 százalék). De azért azt csak nem mondhatjuk, hogy a többi uniós tagtársunknak "szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban"?! - ahogy Orbán belemondta a mikrofonba a magyarok hülyítése jegyében.
Forrás: Eurostat
És akkor még nem is említettük azt, hogy a magyar ipar négy éve nem teljesített olyan gyengén, mint az idén szeptemberben, amikor éves alapon 5,4 százalékos volt a visszaesés. Ez az uniós rangsorban hátulról a harmadik helyre volt csak elég.
Vagy vegyük az elmúlt években sokat emlegetett inflációt, amelyben Európa-rekorderként hosszú hónapokra kibéreltük a legutolsó helyet, s bár legutóbb már sikerült lekeverednünk a szégyendobogóról, meglátjuk, hogy az októberben ismét nekilódult drágulási ütemünk hogyan teljesít uniós összehasonlításban (a jelentést a jövő héten adja ki az Eurostat).
Akárhogyan is, a miniszterelnöknek tanácsos lenne talán kicsit alaposabban utánanéznie a tényeknek, mielőtt hülyíteni kezdi a népet! | Orbán most a növekedésen bukott meg | Nem először – és gyaníthatóan nem is utoljára – mondott olyat Orbán Viktor a legszélesebb(nek szánt) nyilvánosság előtt, ami – nincs mit szépíteni – egyszerűen nem állja ki az igazság próbáját. Ezúttal azt néztük meg, igaz-e, hogy – szemben a többi uniós taggal – Magyarország elég jól megúszta az utóbbi évek bajait. Mármint gazdasági értelemben. Bár így lett volna! De sajnos nem így történt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-most-a-novekedesen-bukott-meg/439988 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a drogpolitika radikális átalakítását és a Nemzeti drogellenes stratégiában lefektetett zéró tolerancia feladását szorgalmazza, mert követendőnek tartja azokat a külföldi példákat, ahol a dekriminalizáció és legalizáció már megtörtént - hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI) . Mint írták, az MHB úgy véli: a teljes tiltás nem hatékony eszköz a kábítószer-probléma kezelésére, és az ártalomcsökkentés érdekében inkább egy humánusabb megközelítést kellene alkalmazni. A DKI leszögezte: a zéró tolerancia feladása veszélyeztetheti a közbiztonságot, növelheti a kábítószer-fogyasztást, és hosszú távon káros társadalmi hatásokhoz vezethet.
A kábítószer-kereskedőkkel, terjesztőkkel és használókkal szembeni zéró tolerancia drogpolitika lényege, hogy egyértelmű és szigorú szabályokat állít fel a kábítószerek használatáról és birtoklásáról, a bűnüldözést pedig az elrettentés eszközévé teszi. Ennek célja a társadalmi normák fenntartása és a közösségek védelme, különösen a fiatalok megóvása a drogokkal kapcsolatos veszélyektől. A MHB egyik fő profilja, hogy a fogvatartottak jogainak védelmével foglalkozik, emiatt azonban gyakran szemet huny olyan problémák felett, mint a börtönökben egyre szaporodó kábítószer-használat.
Ezt megakadályozandó húztak fel plexifalakat a fogdákban, ám a Soros György által támogatott szervezet azt állítja, hogy ennek nincs értelme és "drákói szigorításként" tekintenek rá.
Ugyancsak problémáznak azon, hogy az elítéltek csak fénymásolt formában kaphatnak leveleket és fényképeket. A büntetés-végrehajtás arra hivatkozva hozta meg ezt a döntést, hogy a hozzátartozók több esetben drogba áztatták a papírokat, így próbálva tiltott anyagokat juttatni a börtönökbe. Az MHB tud erről, mégis kritizálják, pedig az intézkedés szigorú, mindenkire egyformán vonatkozik és további bűncselekményeket lehet megelőzni vele - mutatott rá a DKI.
Egyik cikkében a MHB sorra veszi azokat az ügyeket, amelyek Magyarország szempontjából fontosak, és az Európai Unió bíróságán zajló eljárásban vesznek részt. Ezek közé tartozik az orvosi kannabisz gyógyászati felhasználásáról szóló szavazás is, ahol Magyarország az elfogadott uniós állásponttal ellentétesen szavazott.
Nem meglepő módon az MHB az EU álláspontja mellett foglalt állást, szorgalmazná a cannabis orvosi felhasználását - akárcsak a szintén Soros által finanszírozott TASZ és Jogriporter - annak ellenére, hogy a cannabis bizonyos összetevőinek esetleges gyógyító hatása egyelőre még nem bizonyított.
Ráadásul ezek a szervezetek azt sem veszik figyelembe, hogy a marihuána több káros, mint pozitív hatást hordoz.
A dekriminalizáció támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy a drogfogyasztók kriminalizálása megbélyegzést eredményez, és megnehezíti a segítségnyújtást. Ez az érv azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a zéró tolerancia nem öncélú büntetést jelent, hanem az egyén és a társadalom védelmét. Az illegális szerek, például az opiátok vagy a szintetikus drogok súlyos függőséget okozhatnak, és olyan életminőségbeli romlást eredményezhetnek, ami nem csupán az egyén, hanem a közösség számára is terhet jelent. A kriminalizáció pedig segít abban, hogy a fiatalok, akik sokszor kíváncsiságból vagy a kortársak hatására próbálják ki a szereket, tartózkodjanak a drogfogyasztástól - magyarázta a DKI.
Hangsúlyozták: a zéró tolerancia politikája nem csupán egy büntető eszköz, hanem a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme.
A droghasználat és -kereskedelem kriminalizálása egyértelmű üzenetet közvetít: Magyarország nem kívánja elfogadni és legalizálni a kábítószerek használatát.
A Magyar Helsinki Bizottság enyhítési javaslatai a börtönökben és azokon kívül rövidtávon csábítóak lehetnek, de hosszú távon megnövelhetik a drogfogyasztásból eredő társadalmi kockázatokat - mutatott rá a szakmai szervezet.
Borítókép: Illusztráció ( | Drogbűnözőknek keres kiskapukat a Helsinki Bizottság | Azokat a külföldi példákat erőltetné hazánkra a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság (MHB), ahol a kábítószer-fogyasztást már legalizálták – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint közölték, az MHB feladná a kormány által követett zéró tolerancia politikáját, például a börtönökben olyan enyhítéseket követelnek, amelyek megkönnyítenék a tiltott szerek börtönbe csempészését. A Soros által támogatott szervezet megszüntetné a plexifalakat és azt akarja, hogy a leveleket és a fényképeket ne másolatban, hanem eredeti formában kapják meg a rabok. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/drogbunozoknek-keres-kiskapukat-a-helsinki-bizottsag | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- Orbán Viktor az oroszbarát kormány győzelmét ünneplendő a választási csalásoktól forrongó Georgiába utazott. A kérdés az, hogy tanácsot kérni ment, vagy éppen tanácsot adni - írta a Facebook-oldalán Magyar Péter, akinek a véleménye feltűnően egyezik a globalista elit értékelésével.
Ismert: Georgiában választásokat tartottak a hétvégén, amelyen az országot 12 éve kormányzó Grúz Álom párt nyert. A kampány rendkívül heves volt, a nyugati média össztüzet zúdított a kormánypártra, mivel az elutasítja az LMBTQ-ideológiát és a külföldi érdekeket szolgáló álcivilek ellen is fellépett. A globalista elit haragja azonban nem késztette meghátrálásra a grúzokat, a választók kétharmados felhatalmazást adtak Irakli Kobakhidze újabb kormányalakításához, akik így a békére és a stabilitásra szavaztak. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Tbiliszibe utazott, hogy találkozzon az újraválasztott georgiai kormányfővel.
A globális-liberális erők véleményét jól összefoglalja a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy Facebook-posztja, amelyben a választást és a magyar kormányfőt is erős szavakkal illették. Mint a szervezet írja,
mélységes aggodalommal követik a georgiai eseményeket, ahol a legutóbbi választáson "csalás és orosz beavatkozás" történt - szerintük. - Ugyanakkor el kell ítélnünk Orbán Viktor elhamarkodott gratulációját az oroszbarát frakciónak és tbiliszi látogatását. Az EU soros elnökeként tettei szégyent hoznak az európai értékekre, és a grúz nép akaratának nyilvánvaló semmibevételét mutatják. Orbán Viktor nem az EU nevében beszél, amikor vakmerően támogatja az illegitim választásokat - írták .
Mint arról beszámoltunk, az Action for Democracy nevű, Amerikában bejegyzett szervezetet Korányi Dávid alapította. Céljuk, hogy az egyes nemzetállamokban megrendezett választásokon Brazíliától Magyarországig a liberális-globalista erőket támogassák. Korányiék kommunikációja szerint mikroadományokból tartják fenn a szervezetet, ám korábban kiderült, hogy a több millió dolláros költségvetés legnagyobb részét mindössze néhány személy álltal, köztük Soros György . Az Action for Democracy a 2022-es országgyűlési választásokon 3 milliárd forintnak megfelelő dollárral támogatta a magyarországi baloldal korteskedését. Az adományok nagy része a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat nevű cégcsoporthoz került, amely az ellenzék kampányának digitális részéért felelt. Korányi Dávid egyébként Bajnai Gordon államtitkára volt 2009-2010-ben.
Magyar Pétert és az Action for Democracy-t egyre több mozzanat köti össze. A Tisza Párt aktivistái az utóbbi hetekben egyre több településen elkezdték osztogatni a "Nyomtass Te Is!" lapszámait. Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy az ingyenes újság szeptembertől hetente megjelenő tematikus különszámot hozott létre a Tisza Párt számára. A propagandalap mögött álló kiadót 18 millió forinttal támogatta korábban a az Action for Democracy, de kaptak pénzt a Norvég Alaptól és Soros György alapítványaitól is.
Visszatérve a georgiai választásokra, az eredmény és annak fogadtatása kapcsán érdemes megemlíteni Bendarzsevszkij Anton véleményét. A szakértő rámutatott , hogy az elmúlt száz év négy grúz-orosz összecsapása után az országban nem lehet oroszbarát egyetlenegy politikai erő sem, a grúzok 69 százaléka - s ez az arány egyre növekszik - a legfőbb ellenségének tekinti Oroszországot. Hozzátette: a Grúz Álom politikájának lényege a lassú közeledés az EU-hoz és a NATO-hoz, a Moszkvával való üzleti kapcsolatok fenntartása mellett. | Magyar Péter azzal az Action for Democracyval pendül egy húron, amely milliárdokkal támogatta 2022-ben a baloldal kampányát | Magyar Péter a Facebook-oldalán pont azt a véleményt hangoztatta, mint amit a magyar baloldal 2022-es kampányát finanszírozó Action for Democracy is: elítélte Orbán Viktor georgiai látogatását. Úgy tűnik, a Tisza Párt elnöke egyre jobban összefonódik a Korányi Dávid vezette szervezettel. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/magyar-peter-azzal-az-action-for-democracy-val-pendul-egy-huron-amely-milliardokkal-tamogatta-2022-ben-a-baloldal-kampanyat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint megírtuk: a 150 milliárdos fejlesztést levezénylő állami cég a 200 milliárd forintos kárt okozó Quaestor egyik ingatlancégétől igazolt vezérigazgató-helyettest. A minisztériumtól azt kérdeztük, nem érzik-e mindezt kellemetlennek.
– A minisztérium a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatótanácsának tagjait és a cég vezérigazgatóját nevezi ki, a további munkatársak alkalmazásáról a zrt. önállóan dönt – írta a tárca sajtóosztálya. – A Városliget Zrt. szerint a vezetői megbízás 4 hónapos próbaidőre szól, és nincs benne „quaestoros szál": Gyorgyevics Benedek egy a munkáját kiválóan végző s a cégcsoport csalásaihoz semmilyen formában nem köthető szakember. Abszurd volna, ha a cégcsoport külső vállalatainál dolgozó mindazon emberek, akik tisztességgel végezték a munkájukat, teljesítményük alapján nem vállalhatnának másutt munkát – zárul a minisztérium levele. | Nincs gond a kinevezéssel a tárca szerint | Budapest — Válaszolt a Blikknek az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nél történt kinevezéssel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/nincs-gond-a-kinevezessel-a-tarca-szerint/vbjbkvv | 2015-08-09 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
„A BKV vezérigazgatója 2008-2009 óta lojális a Fideszhez” – állapította meg Kocsis István meggyanúsítása után a Heti Válasz. A jobboldali hetilap kiadójában a pénzügyi befektető dán DEFAP kisebbségi tulajdonrésze mellett Simicska Lajos gyakori üzlettársa, Nyerges Zsolt a tulajdonos.
A megállapítás hátterében az állami tulajdonú energetikai monstrum Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) éléről 2008 májusában távozó, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatói székébe érkező Kocsis és a Hagyó Miklós akkori budapesti főpolgármester-helyettes között 2009-ben kirobbant háború állhatott. Egybehangzó vélekedések szerint a Fidesz elszámoltatási kampánytémájának nagyvadját, a 2010 májusában letartóztatott Hagyót és BKV-ügyeit ezzel Kocsis “szállította”.
Az atlatszo.hu által most közölt szerződéseket az MVM kötötte a Fidesz-közeliként emlegetett Simicska Lajoshoz kötődő Mahir-cégbirodalom egyes cégeivel. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján kikért és most publikált szerződések időben a Hagyó-Kocsis háború elé datálják a jelenlegi kormánypárt holdudvara és Kocsis között feltételezhető kapcsolat kezdetét. A szerződések arról is tanúskodnak, hogy az MVM és a Mahir-csoport közötti együttműködés nem szűnt meg Kocsis távozásával. | Simicskával is szerződött Kocsis | Az atlatszo.hu kikérte az MVM Csoport és a Fidesz-közeliként emlegetett Simicska Lajoshoz kötődő Mahir-cégbirodalom egyes cégei között köttetett szerződéseket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2011/11/11/mvm-simicskaval-is-szerzodott-kocsis/ | 2011-11-11 11:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Apróbb módosításokkal, de jogerősen helybenhagyta tegnap a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla – közölte a távirati iroda.
Hernádi Zsolt ellen a Mol egyik részvényese – aki korábban a cég vezető jogtanácsosa volt – terjesztett elő pótmagánvádat azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentősen, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.A Fővárosi Törvényszék az idén májusban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.
Hernádi Zsolt az ítélethirdetés után elmondta: örül annak, hogy a bíróság is megállapította, nem követte el a vádban foglalt bűncselekményeket. Az ellene Horvátországban folyó büntetőperről úgy nyilatkozott, hogy „amiért itt vádoltak Magyarországon, az más országokban továbbra is egy nyitott kérdés, és meg kell ezeket oldani”. Az elnök-vezérigazgató szerint nem lehet megmondani, hogy egy év múlva is magyar kézben lesz-e az INA. Erről folynak a tárgyalások. Ha meg tudnak egyezni, akkor a Mol benne marad az INA-ban, és a horvát kormánnyal együtt irányítja, ha nem, akkor a Mol továbbra is az értékesítés mellett lesz. | Jogerős ítélet: nem bűnös Hernádi Zsolt | Nagy Kristóf | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/Jogeros_itelet_nem_bunos_Hernadi_Zsolt | 2014-12-05 08:38:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
- Az Európai Unió egyformán kezeli a nyugat-balkáni térség országainak integrációját, vagy vannak köztük erősebben támogatottak?
- Albánia és Észak-Macedónia integrációs folyamatát egy darabig párban kezelték, de nemrég leválasztották őket egymásról. Az Unió minden nyugat-balkáni kormánytól elvárja, hogy hozzanak antikorrupciós intézkedéseket, biztosítsák megfelelő szinten a politikai szabadságjogokat, kisebbségi jogokat és a joguralmat. Most Albánia integrációja gyorsabbnak, gördülékenyebbnek tűnik, és az albán kormány úgy látja, 2030-ban célba is érhetnek. Ez szerintem túl optimista vélekedés. Észak-Macedónia esetében viszont egyéb problémák is felmerültek. A görögöknek az ország nevével volt gondjuk, de ez a kérdés a 2018-as prespai egyezménnyel megoldódott. Bulgária pedig ragaszkodik hozzá, hogy az észak-macedóniai bolgár nemzeti kisebbséget alkotmányos szinten ismerjék el államalkotónak. Erre az északmacedón fél egyelőre nem volt hajlandó.
- Szerbia és Montenegró még mindig az élen vannak az integrációs versenyben?
- Szerbia esetében az integrációs procedúra már 20 éve tart, de amíg nem rendezik a jogvitát Koszovóval, a dologból nem lesz semmi. Az Európai Unió nem fog importálni egy ilyen szintű konfliktust, amelyben az egyik állam nem ismeri el a másik függetlenségét, határait. Nem mintha a korrupció mértéke és a szabadságjogok biztosítása nem jelentene Szerbiával szemben semmilyen problémát.
- A posztjugoszláv térségben mennyire rendeződtek a boszniai háború óta a korábbi etnikai konfliktusok?
- Szerbia és Horvátország között az államközi kapcsolatok nagyjából normalizáltak, bár az emlékezetpolitika terén előfordulnak még összezördülések. A mindennapok szintjén vannak etnikai feszültségek, de nem ez az európai integráció akadálya, tekintve hogy efféle feszültségek az EU-ban is vannak. Szerbia csatlakozásának fő akadálya az, hogy nem ismerik el Koszovó függetlenségét, miközben az Unió mainstream álláspontja szerint Koszovó független állam. Persze teljes egység nincs az EU-ban, pár tagállam, köztük Románia és Spanyolország nem fogadja el Koszovó független státuszát - döntően a saját nemzeti kisebbségeiknél felmerülő szeparatizmus gyanúja miatt. Mind Szerbia, mind pedig Koszovó csatlakozása szempontjából elengedhetetlen, hogy a két ország közötti viszony normalizálódjon, és a szerbek elismerjék Koszovó függetlenségét.
- Lát erre esélyt? Vannak Szerbiában olyan politikai erők, amelyek szorgalmazzák a megegyezést?
- Ha azt nevezzük megegyezésnek, hogy a szerb kormány de jure elfogadja Koszovó független állami státuszát, ennek képviseletére nincsenek jelentős politikai erők. Szerbiában ma efféle realista platformmal nem lehet választást nyerni.
Ezért az egész szerb politikai elit abszurd színjátékot játszik. Úgy tesznek, mintha Koszovó függetlenedése visszafordítható folyamat lenne, és az egész tartományt integrálni lehetne a szerb államba.
Pedig erre semmi esély: Koszovó de facto független állam, és mivel a 90-es és a 2000-es években az albánok nagyrészt "kitisztogatták" a szerb etnikumot, nemigen van már ott népi támogatása a szerb államhatalomnak. Ez az alól néhány északi önkormányzat képez kivételt, együtt a déli szerb enklávékkal. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben az EU közvetítésével volt egy tárgyalási folyamat a szerbiai és a koszovói kormányok között. A szerb fél azóta számos technikai vitában, például a telekommunikáció és a határellenőrzés terén engedményeket tett. A stratégiájuk az, hogy az engedményekkel és a viszony normalizálásával megkönnyítik Koszovó de facto függetlenedését, ám eközben mereven elzárkóznak a de jure elismeréstől. A Vučić-féle kormányzat 2012 után igyekezett engedni, mindenképpen kevésbé voltak merevek, mint a megelőző baloldali kormányok. A tárgyalási folyamat azért akadozik, mert az albán fél ragaszkodik a de jure elismeréshez, és rendre felrúgja a brüsszeli közvetítéssel kötött egyezségeket. Az említett engedményekről a telekommunikációt és a határellenőrzést illetően 2013-ban született megállapodás. A szerbek betartották, cserébe Koszovónak létre kellett volna hoznia az ottani szerbek "autonóm" tartományát, pontosabban a szerb önkormányzatok asszociációját. Ezt tizenegy év alatt nem sikerült tető alá hozni, ami érthető módon aláássa a bizalmat. Az albánok arra hivatkoznak, hogy a kisebbségi autonómia ellentétes a koszovói alkotmánnyal. De hát miért nem változtatnak rajta? Valójában ütőkártyának használják a szerbek kisebbségi jogait, a lehető legtöbb engedményt akarják kipréselni a belgrádi kormányból, beleértve Koszovó függetlenségének de jure elismerését is. | Balkán a kapuk előtt: Orbán Viktornak jó lenne egy félautokrata a háznál | A kelet-európai rendszerváltás és az Európai Unióról szóló maastrichti szerződés után a posztszovjet térség országai szinte meghívást kaptak a szervezetbe, és a procedúrának megfelelően, különösebb akadályok nélkül le is zajlott csatlakozásuk. A nyugat-balkáni, nagyrészt posztjugoszláv régió integrációja elé azonban sokáig falat emelt a délszláv háború, Koszovó elszakadása Szerbiától, az államok nehézkes mozgása a jogállamiság felé. A csatlakozási tárgyalások megindultak, de egyre csak nyúlnak, nem nagyon látni, kiknek és mikor sikerül átszakítani a célszalagot. A magyar kormány a folyamat felgyorsítása mellett áll. Milyen érdekek vezérlik ebben? És mik jelenleg a nehézségek, a nem teljesülő feltételek? Mennyire nyitott valójában az EU erre a bővítésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth Szilárd János politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatójával. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258019_europai-integracio-balkan-szerbia-koszovo-magyarorszag-toth-szilard-janos-interju | null | true | null | null | Népszava |
A Fidesz frakcióvezetője jelezte ugyanakkor, hogy a húsvét utáni keddre is meghívja az említett két ellenzéki képviselőcsoportot.
Lázár János március 9-én közölte, hogy a párttörvényről, a pártfinanszírozási törvényről, a választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos elképzelésekről és az MSZP által benyújtott kampányfinanszírozási törvényjavaslatról egyeztetést kezdeményez a Fidesz a parlamenti pártok képviselőivel. Az első fordulót március 12-én tartották, de azon akkor is csak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vett részt.
A parlament szocialista alelnökének, Ujhelyi Istvánnak a hétfői szavaira reagálva - miszerint ha a kormányoldal nem hajlandó konszenzusra az új országgyűlési törvényjavaslat és a házszabály-módosítás ügyében, akkor a politikus azt javasolja majd, az MSZP maradjon távol az ezekkel kapcsolatos szavazásoktól - Lázár János úgy reagált: az MSZP nem módosító javaslatokat jelentett be, hanem feltételeket szabott, ami szerinte nem megfelelő hozzáállás.
A fideszes frakcióvezető egyúttal tájékoztatott arról is, hogy a Fidesz-KDNP délelőtti frakcióülésén a tömegközlekedéssel, azon belül is a MÁV-val kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. | Belföld: Parlamenti egyeztetés az MSZP és az LMP nélkül | Április 10-én, kedden folytatódnak a parlamenti pártok között az egyeztetések a választási eljárásról szóló törvényről, a pártok működésére vonatkozó jogszabály megalkotásáról és a kampányfinanszírozásról - közölte a megbeszélést kezdeményező Lázár János hétfőn újságírókkal, miután megtartották a konzultáció második fordulóját, amelyen az MSZP és az LMP - ahogyan két hete - most sem képviseltette magát. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/parlamenti_egyeztetes_az_mszp_es_az_lmp_nelkul-1303747 | 2012-03-26 20:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A csalók miatt szállt rájuk a kormány, de a tiszták is bedobják a törülközőt
Farkas Flóriánék dicstelen szereplését kénytelen volt benyelni a kormány, de nem csak miattuk szigorított. Az biztos, hogy a szociális szövetkezetek élete januártól gyökeresen átalakul.
„Felelősséggel tartozunk 30 embernek, ezért muszáj megfelelnünk az új szabályoknak”
– magyarázta a hvg.hu-nak Némethné Horváth Beáta, a Bács-Kiskun megyei, szabadszállási Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet elnöke. A Strázsa tanya fogyatékos embereknek ad munkát már évek óta, ezért is gondolja úgy Némethné, hogy nem zárhatnak be egyik napról a másikra, bár még nem találta meg a megoldást, amely biztosítja számukra a túlélést január elseje után.
A kormány javaslatára a parlament 2017. január elsejétől úgy módosította a szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályozást, hogy előírta: 2018 januárjától csak legalább három hónapja nyilvántartott munkanélkülieket vagy közfoglalkoztatottakat dolgoztathatnak, főtevékenységüknek a nevükben is benne kell lennie; és azt is, hogy minden szövetkezet tagjai közé be kell vonni egy önkormányzatot vagy közhasznú karitatív szervezetet (lehetőségként ez eddig is megvolt). Utóbbiaktól a kormány a szabályos működés ellenőrzését várta, a foglalkoztatási korlátozástól meg azt, hogy megakadályozza a munkajogi és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megkerülését, azt, hogy a rendes munkaviszonyban is végezhető munkákat ne vigyék be a szociális szövetkezetekbe csak azért, mert azokban kisebbek a foglalkoztatás közterhei. Azokról a milliárdok eltűnésével járó botrányokról, mint az akkoriban Pócs János vezette Jászapáti polgármesteri hivatalában bejegyzett ESZOSZ-é vagy a Farkas Flórián-gründolta Híd a munka világába szövetkezeté, a kormányzati indoklás meg sem nem emlékezett.
Sokan, különösen a kisebbek kihullanak a rostán
Az önkormányzatok vagy közhasznú karitatív szervezetek kötelező bevonása sok szövetkezetnek különösen nehezen megugorható akadály. Egy évet kaptak arra, hogy partnert találjanak, a határidőig, december 31-ig már csak pár nap van, de a már említett Strázsa Tanya sem talált még tagtársat. Vezetője lapunknak azt mondta, „az utolsó pillanatokban vagyunk, a napokban tudunk leülni egy szervezettel, bízom benne, hogy sikerülni fog”.
Volt olyan szövetkezet, amely annak a településnek az önkormányzatát próbálta bevonni, ahol maga is működik, de az elutasította a megkeresést, így a szövetkezet most – ki tudja, meddig – „hibernálódik”, vagyis felhagy a működéssel. A Csongrád megyei, dóci, kézműves termékeket gyártó Bergendóc Szociális Szövetkezet sem tudja, mit hozhat a jövő, tagjai egyelőre önkéntes munkában csinálják azt, amiért eddig legalább minimális pénzt kaphattak. A faluban egyébként szinte egyáltalán nincs más munkalehetőség.
„Megvárjuk a 2019-es önkormányzati választásokat, hátha a következő önkormányzat majd belép.”
Hasonlóan felhagy tevékenységével az eddig tucatnyi embernek munkát adó miskolci Eleven Föld Szociális Szövetkezet, amely zöldségtermesztéssel foglalkozott.
A visszaélések visszaszorítása vagy államosítás?
„Farkas Flóriánék foglalkoztatási szövetkezeténél eltűnt 1,6 milliárd forint, azt kifizette a kormány helyettük, pedig a Híd a munka világába szövetkezeti programból nem lett semmi” – méltatlankodik Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, aki szerint a szociális szövetkezetek működési feltételeinek módosítása csak arra jó, hogy lényegében „államosítsanak” eddig autonóm szervezetként működő civileket, ellentmondva a szabad szövetkezés alapeszméjének. Az állam közreműködésével már eddig is több mint 200 önkormányzati szociális szövetkezetet gründoltak, hiszen így uniós pénzből teremthetnek munkahelyeket a közmunkásoknak, akik a nyílt munkaerőpiacon nemigen találnak állást – magyarázza Németh, még milyen állami érdekek állnak a szigorítások mögött.
„Az igazi gond az, hogy a szövetkezeteknek fejlesztésekre nem, csak bérekre adnak támogatást” – véli Németh László, a Szociális Szövetkezetek Szövetségének elnöke. Szerinte irreális elvárás, hogy másfél év alatt olyan vállalkozás jöjjön létre, amely önfenntartó módon tud működni. Az elcsorgó óriási összegek hasznos elköltését nem segíti, ha egy támogatott szervezet tagja lesz egy önkormányzat vagy egy humanitárius szervezet, nem a szövetkezetek szabályozását kellene változtatni, hanem a finanszírozásukat úgy, hogy valódi, önfenntartó szervezetek jöjjenek létre a programok befejezésével.
Németh László már szeptemberben készített egy felmérést arról, tudják-e teljesíteni az új követelményeket a szövetség tagjai, és azt találta, hogy a válaszadók 47 százaléka nem tudja vagy nem is akarja teljesíteni az új előírásokat, vagy megszűnik, vagy átalakul, de nem tesz lépést a megfelelés érdekében.
A szociális szövetkezetek helyzetére felfigyelt Sallai R. Benedek LMP-s képviselő is, aki nemrég megkérdezte a nemzetgazdasági minisztert, vajon ellenségei-e a kormánynak azok a szervezetek, amelyek a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért alakultak. Varga Mihály államtitkára, Cseresnyés Péter azt válaszolta neki, amivel a tárca annak idején magát a törvénymódosítási javaslatot is indokolta: sok esetben nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe, ezért volt indokolt a törvényi célnak megfelelő korlátozás.
Tavaly egyébként, még jóval a szigorítások elfogadása előtt egy másik LMP-s politikus, Hadházy Ákos éppen a kormány későbbi álláspontjával összhangban azért kelt ki a szociális szövetkezetek ellen, mert sok közülük 15 és 50 millió forint közötti uniós támogatást és adókedvezményt kapott olyan tevékenységekre, amelyekről "ordít, hogy semmi közük a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához". Hadházy később feljelentéseket is tett ezekben az ügyekben.
Szociális szövetkezetek
A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő szociális szövetkezetek alapítását egy 2006-os törvény tette lehetővé, az első hullámban félszáz ilyen szervezet alakult. Számuk először 2011-ben, aztán 2013-ban ugrott meg, alapvetően azért, mert akkortól uniós pénzekre is pályázhattak. Ma 2634 bejegyzett szociális szövetkezet van, de valójában csak pár száz működik. Több mint 200 olyan szövetkezet van, amelyet a Belügyminisztérium ösztönzésére már úgy alapítottak, hogy azokban tagként önkormányzatok is ott vannak.
Az eddigi rendszer utolsó pénzesője
Miközben sok szövetkezet a végét járja, vannak még olyanok is, amelyeknek jól megy. A társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére kiírt Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatain idén júliusban, szeptemberben és decemberben összesen 131 szervezet kapott támogatást, közülük több több százmillió forintot.
Pócs János, a Soros-feliratú perzselt disznó fotóját posztoló fideszes parlamenti képviselő szűkebb pátriájában, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászfényszarun két szociális szövetkezet is nyert a gazdaságfejlesztési pályázaton, amelyet társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére írtak ki, ketten összesen 420 millió forintot. Nyáron, egy másik pályázaton egy konzorcium arra nyert 400 millió forintot szintén Jász-Nagykun Szolnok megyében, hogy támogassák a megye nyolc járásában a rászorulók kijutását a munkaerőpiacra. Ott költik el ezt a rengeteg pénzt, ahol rendkívül alacsony a munkanélküliség, mindösszesen 2,1 százalékos.
December elején félszáz szervezet jutott 15-200 millió forint közötti, többségük 20 millió forint alatti összeghez, csak hat „kiemelkedő” teljesítményt nyújtó szervezet, egy szegedi, egy mórahalmi, egy deteki, egy zákányszéki és az imént emlegetett két jászfényszarui szervezet jutott 100 millió forint körüli összeghez, hogy hátrányos helyzetűeket foglalkoztasson, vagy szervezze meg azok képzését.
2017. december. 04. 11:20 Szlavkovits Rita Gazdaság
Elmentünk a „kolduló faluba”, ahol közmunkásfizetés jár a gyárigazgatónak
Saját két kezükkel építették fel maguknak a tejüzemet a közmunkások Magyardombegyházon. Fél év múlva olyan munkahelyük lehet, ahol rendes fizetést fognak kapni.
2014. május. 27. 13:35 Szlavkovics Rita Vállalkozás
Egynek milliárdos megapályázat, a többiek majd elvéreznek
Egy fillér nélkül várja néhány száz szociális szövetkezet, hogy nekifoghasson a munkának, amelyet a tavaly benyújtott, azóta már nyertesként kihirdetett pályázatában vállalt. Néhányan azt fontolgatják, hogy visszalépnek, hiszen a program megvalósíthatósága forog kockán. A közelmúltban új TÁMOP-pályázat jelent meg foglalkoztatás körében, amellyel majd' 3 milliárd forintot költhet el uniós forrásból egyetlen támogatott szervezet. A közfoglalkoztatás irányába tolják el a szociális szövetkezeteket, véli az érdekvédelmi szervezet vezetője. | Vállalkozás: A csalók miatt szállt rájuk a kormány, de a tiszták is bedobják a törülközőt | Farkas Flóriánék dicstelen szereplését kénytelen volt benyelni a kormány, de nem csak miattuk szigorított. Az biztos, hogy a szociális szövetkezetek élete januártól gyökeresen átalakul. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20171214_szocialis_szovetkezetek_szigoritas_munkahelyteremtes_megszunes_kozmunka | 2017-12-14 13:21:00 | true | null | null | HVG |
A napokban a Szegedi Törvényszék első fokon a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak adott igazat a perben, amelyet a korábbi tömegközlekedési szolgáltató Volánbusz indított - írja az önkormányzati fenntartású Hódpress. A társaság korábban azért perelte be az önkormányzatot, mert szerette volna megkapni az ellenértékét annak, amikor 2020. júniusától fogva a város kifejezett kérése ellenére még évekig járatta buszait Hódmezővásárhelyen. Több mint háromszáz millió forintról van szó.
Az ítélet a legtöbb ponton az alperes önkormányzat érvelésével értett egyet: eszerint 2020-ra és 2021. január-február hónapokra csak az általuk már elismert összeget - mintegy 56 millió forintot - kell megfizetniük a korábbi szolgáltató részére, a többi követelésnek nem kell eleget tenniük.
Az indoklás szerint a Volánbusznak az érintett időszakban nem volt érvényes szerződése a várossal, ennek hiányában a szolgáltatónak csak az önkormányzat által már elfogadott részre lehet elszámolási igénye. Az ezt követő időszakra, amikor az önkormányzat kifejezett tiltakozása ellenére teljesített, nem jár a felperes Volánbusznak semmi.
Egy másik perben viszont a Szegedi Ítélőtábla megfordította az elsőfokú ítéletet, a Volánbusz javára. A Volánbusz Zrt. ugyancsak a Szegedi Törvényszék előtt korábban, a 2017-2018-as évekre vonatkozóan is előterjesztett további ellentételezési igényt, mintegy 36 millió forint megfizetésére. Ebben a perben a bíróság elsőfokú ítélete a város javára döntött, azonban másodfokon most kötelezték az önkormányzatot az összeg megfizetésére. Ebben a perben az önkormányzat fellebbez, az továbbmegy a Kúriára.
A Volánbusz-perekben született ítéletekről Márki-Zay Péter a VTV Időben című műsorának csütörtöki adásában beszélt, azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy első fokon a városnak adott igazat a bíróság. "Nyilvánvalóan valamilyen politikai indokkal tették, de felelőtlen gazemberség volt sok százmilliós költséggel járatni ezeket a buszokat" - fogalmazott a polgármester. "Sosem volt szerződés, nem járt nekik ez a pénz." Hozzátette, azt a város sem vitatta, hogy a Jovány Busszal való leszerződés előtti szolgáltatást ki kell fizetniük a Volánbusz felé.
A városvezető nem tartja valószínűnek, hogy másodfokon elveszítenék ezt a pert. Szerinte a másik perben ez azért fordulhatott elő, mert Magyarországon "egészen sajátos módon" törvény rögzíti, hogy az állami buszos cégnek, a Volánbusznak - függetlenül az üzleti döntéseitől - nem lehet vesztesége a szolgáltatáson. "Ha leszerződött velünk 120 millióért, de neki 140-be került, mert nem takarékoskodott vagy béreket emelt, akkor az önkormányzaton behajthatja a veszteségét." Mint mondta, pontosan ezért döntöttek úgy, hogy többé nem a Volánnal végeztetik el a szolgáltatást. Azt szeretnék, hogy legyen verseny, aztán a nyertesnek pontosan annyit fizet a város, amennyi a pályázatban szerepelt. | Első fokon pert nyert Vásárhely, nem kell kifizetnie a Volán üresjáratait | Egy másik, ettől független perben viszont a Szegedi Ítélőtábla megfordította az elsőfokú ítéletet, a Volánbusz javára. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-08/elso-fokon-pert-nyert-vasarhely-nem-kell-kifizetnie-a-volan-uresjaratait/672dc9a847d3c002f880b81c | null | true | null | null | szegeder.hu |
Ismét akcióba léptek a manipulációs kerekasztalhoz tartozó baloldali közvélemény-kutatók, ezúttal a Medián hozott nyilvánosságra egy kétes valóságtartalmú felmérést a magyar politikusok népszerűségéről. Hann Endre cége azt állította, hogy Magyar Pétert a megkérdezettek 51 százaléka tartja népszerűnek, szemben Orbán Viktor és Karácsony Gergely 40 százalékával. A Medián korábbi kutatásában az is szerepelt, hogy a Tisza Párt hét százalékkal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében, listás szavazáson együttesen előzné a kormánypártot és a Mi Hazánkat.
Ezek a felmérések azonban távol állnak a realitástól, hiszen több más kutatócég, mint a Századvég vagy a Nézőpont Intézet, biztos kormánypárti előnyt mértek az elmúlt időszakban.
A Magyar Nemzet korábbi cikkében beszámoltunk arról az értesülésünkről, hogy a baloldali közvélemény-kutató cégek rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek. Ezek az intézetek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó cégek - a Medián mellett a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research, a Republikon, a Publicus és az Idea Intézet - egymáshoz igazított "méréseikkel" hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki.
Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben, nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei.
A cikkben részletesen bemutattuk, hogy a hat baloldali kutatócég lényegében azt üzente egymással egyeztetve, hogy október 11-től három hét alatt a 4 százalékos Fidesz-előnyből 7 százalékos Tisza-előny lett.
Az első, tiszás "áttörést" mutató felmérést a 21 Kutatóközpont hozta nyilvánosságra, ami talán nem véletlen, hiszen a cég korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita ma már Magyar Péter sajtósa és asszisztense. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel pedig információink szerint korábban a Medián-vezér Hann Endre munkatársaként tevékenykedett.
Az egyeztetett manipulációs stratégia nem újdonság, hiszen már a 2022-es választási kampányban így működtek a nevezett kutatócégek. A 444-en korábban megjelent cikkből kiderült, mi zajlott a háttérben. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre. - A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet - idézte fel a történteket.
Róna és Hann Endre a 444-nek nyilatkozva elismerte, hogy az akkori kampányidőszakban már manipulálták a kutatási adatokat.
A kormánypártok és az ellenzék közötti szoros versenyt mutató felméréseket azzal a céllal publikálták, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat, vagy ahogy Róna fogalmazott, "ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket".
Hann Endre a Mediántól szintén beszélt a szándékos közvélemény-manipulációkról, hamis felmérésekről. Mint mondta, igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amelyek kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. | Akcióban a manipulációs kerekasztal: újabb irreális felméréssel jelentkezett a Medián | Alig egy hét elteltével a Medián újabb felmérést tett közzé, amivel a Tisza Párt, illetve vezetőjének népszerűségét igyekeznek a valósnál jóval nagyobbnak beállítani. November 5-én a Tisza hétszázalékos vezetését mutatták ki, most pedig Magyar Pétert magasan a legnépszerűbb hazai politikusnak láttatják. Mindez megerősíti korábbi információnkat, hogy a baloldali kutatócégek manipulációs kerekasztalt hoztak létre azzal a szándékkal, hogy szisztematikusan, egymással egyeztetve valótlan adatokkal befolyásolják a közvéleményt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/akcioban-a-manipulacios-kerekasztal-ujabb-irrealis-felmeressel-jelentkezett-median | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- Milyen volt a politikai légkör a budapesti csúcstalálkozón? - A két csúcstalálkozó légkörét leginkább a nyitottság és a várakozás jellemezte. A nyitottság azt jelenti, hogy a szervezők hozzáállása és az események struktúrájának kialakítása lehetővé tette , hogy valóban nyílt és őszinte eszmecserét folytassunk az egész európai kontinenst érintő stratégiai kérdésekről. Azt is mondhatnám, hogy a magyarországi levegő szabaddá tesz: a résztvevők érezhették, hogy Magyarországon színesebb és közvetlenebb párbeszéd folyik ezekben a kérdésekben, mint Európa legtöbb országában, és ez a fajta nyitottság az egész csúcstalálkozót áthatotta. A várakozás pedig abból fakadt, hogy az amerikai elnökválasztás után mindenki érezte: egy új korszak kezdődik a globális kapcsolatokban, ideértve a transzatlanti kapcsolatokat is. Mindenki azt kereste, hogy Európa és az európaiak milyen szerepet tölthetnek majd be ebben az új világrendben, amelynek kialakulását Trump elnök hivatalba lépése valószínűleg fel fogja gyorsítani.
- Hogyan értékelné Magyarország szerepét a találkozók légkörének alakításában? - A magyar szervezők a helyszín biztosításán túl aktívan hozzájárultak ehhez a nyitott és várakozással teli légkörhöz. Az egyes események felépítésében, a hozzászólók sorrendjének és személyének megválasztásával arra törekedtünk, hogy a stratégiai elképzelések teljes palettája megjelenjen. Azt hiszem, még nem volt olyan Európai Politikai Közösség csúcstalálkozó, ahol az Európát érintő biztonsági kihívásokról egymás után hallgattuk volna meg a magyar miniszterelnököt, az ukrán, a francia és a török elnököt, a dán miniszterelnököt, majd a szerb elnököt is. Ez lehetőséget adott arra, hogy a közép-európai, az atlantista, az európai stratégiai autonómiára építő, a török világ és a Nyugat-Balkán különböző megközelítései, perspektívái megjelenjenek. Az így létrejött termékeny és inspiráló párbeszéd példa nélküli volt az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozók történetében.
- Volt olyan pillanat vagy véleménycsere, amit különösen emlékezetesnek tart? - Nem tudok részleteiben beszámolni a felszólalásokról és a csúcstalálkozón elhangzott beszélgetésekről, hiszen ezek értékét éppen az adja, hogy a vezetők informálisan, a sajtó és a nyilvánosság nyomása nélkül tudnak őszintén eszmét cserélni. Azonban még nem vettem részt olyan csúcstalálkozón, ahol ilyen éles és erőteljes politikai diskurzus bontakozott volna ki, mint az EPK plenáris ülésén az ukrán, török és szerb elnök részvételével. Az események margóján is voltak emlékezetes találkozók, például a török és a ciprusi elnök diplomáciai jelentőséggel bíró közös kávézása. A szekcióüléseken pedig számos innovatív javaslat született, például az illegális migráció elleni küzdelem kapcsán, amelyekre a következő csúcstalálkozókon is építhetünk majd.
- Mik azok az igazán fontos eredmények, amiket sikerült elérni ezeken a találkozókon? - Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón sikerült egy orientációs beszélgetést lefolytatni az Európát érintő stratégiai kihívásokról, amely jó alapot nyújt a transzatlanti kapcsolatok jövőbeni megvitatásához. A Közösség jövőjét illetően megszületett az a megállapodás is, hogy megvizsgáljuk támogató intézmények létrehozásának lehetőségét, hogy ez a párbeszéd strukturáltabbá váljon, és a közösség az európai biztonsági rendszer platformjává nője ki magát. E tekintetben Magyarország a következő házigazda Albániával fog együttműködni, és javaslatot tesz a következő csúcstalálkozóra. Az Európai Tanácson emellett elfogadtuk a budapesti nyilatkozatot, amely az európai versenyképesség megerősítését tűzte ki célul. Ez a nyilatkozat, ami soros elnökségünk központi célkitűzése is volt, erős politikai üzenetet fogalmaz meg, és kijelöli az európai intézmények számára a következő ötéves ciklus prioritásait.
- Mindezekben milyen érdemei vannak a magyar kormánynak és a magyar EU-elnökségnek? - Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának előkészítését közösen végeztük az előző házigazdával, Nagy-Britanniával, és a következő két házigazdával, Albániával és Dániával. Magyarország javaslatára immár másodszor foglalkoztunk külön az illegális migráció kihívásaival, és úgy tűnik, ez a kérdés rendszeres téma lesz a jövőben, amihez hazánk jelentősen hozzájárult. Az Európai Politikai Közösség korábban is tárgyalta az energia-, a közlekedési és infokommunikációs infrastruktúra kérdéseit, ám a magyar kormánynak köszönhetően most a gazdaságbiztonság általános megközelítésére helyeztük a hangsúlyt. Ez lehetőséget adott arra, hogy a magyar gazdaságpolitika kulcskérdéseiről, a konnektivitásról és gazdasági semlegességről is beszélhessünk. Az Európai Tanácson elfogadott budapesti nyilatkozatot szintén a magyar elnökség érdemének tekintem. A versenyképesség kérdését mi állítottuk a fókuszba, együttműködve a korábbi belga elnökséggel. A nyilatkozat ötlete is tőlünk származik, és annak megfogalmazásában aktívan részt vettünk. A dokumentum azokat az elveket tükrözi, amelyeket mi is Európa számára hasznosnak tartunk.
- Mi az, amit várhatunk a budapesti nyilatkozattól, és milyen konkrét lépések várhatók? Mi kiemelt jelentőségű európai és magyar szempontból? - Európa legsúlyosabb problémája a háború és a rossz brüssszeli döntések miatt legyengült gazdaság. Az európai gazdaságot meg kell erősíteni, az ezt célzó budapesti nyilatkozat két pillérre épül: egy általános politikai és egy szakpolitikai pillérre. Az általános politikai pillér helyzetértékelést ad Európa versenyképességi problémáiról, hangsúlyozva, hogy ha az EU nem hoz azonnali és határozott lépéseket, akkor behozhatatlan lemaradásba kerülhet az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Az állam- és kormányfők világossá tették, hogy a versenyképességnek központi helyet kell kapnia az EU következő ötéves intézményi ciklusában, és készek folyamatosan iránymutatást adni e téren az európai intézményeknek. Ezenfelül megfogalmazták azt az igényt, hogy a versenyképességi szempontot valamennyi szakpolitikai területen érvényesíteni kell, így minden uniós jogalkotást versenyképességi szemszögből is meg kell vizsgálni a jövőben. A szakpolitikai területek közül az energiapolitika kiemelt szerepet kap, mivel az európai intézmények jövőbeni feladata az energiaárak leszorítása. További prioritások a belső piac megerősítése, különösen a szolgáltatási szektorban, a bank- és tőkepiaci unió teljessé tétele, valamint a kutatás-fejlesztés hatékonyságának javítása és a források növelése. Idetartozik az európai biztonság- és védelempolitika erősítése is, különösen az európai védelmi ipar fejlesztése, amely nemcsak versenyképességi szempontból, hanem az európai önállóság és felelősségvállalás szempontjából is kulcsfontosságú. Emellett az adminisztratív terhek drasztikus csökkentésére is szükség van. A nyilatkozat a jelentési kötelezettségek 25 százalékos mérséklését írja elő már 2025-re.
- A migráció is kiemelt téma volt. Történt ezzel kapcsolatban érdemi előrelépés? - Egyre több tagállam ismeri fel, hogy az EU jelenlegi migrációs politikája nem működik, és a korábban elfogadott intézkedések sem oldják meg a problémát. Úgy lett, ahogy Magyarország kezdettől mondja, hogy a bevándorláspárti politika tönkreteszi az európai országokat, naponta látjuk a következményeit. Ugrásszerűen megnőtt az erőszak, a terrorveszély, romlott a közbiztonság, nőket és zsidókat támadnak meg, párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Nem lehet szőnyeg alá söpörni ezeket a problémákat. Az Európai Politikai Közösség találkozóján a vezetők már arról vitáztak, milyen új, innovatív megoldásokkal kezelhetnék hatékonyabban az illegális migrációt és az abból eredő társadalmi problémákat. Felmerült például az Európán kívüli befogadóközpontok létrehozása, ahol elbírálnák a benyújtott menedékkérelmeket, és csak azok léphetnének az EU területére, akik jogosultak erre. Emellett megvitatták, hogyan lehetne hatékonyabban kitoloncolni azokat, akik jogalap nélkül tartózkodnak az EU-ban. Ehhez szintén olyan létesítményeket javasoltak Európán kívül, ahol a kitoloncolásra várók elhelyezhetők lennének hazaszállításukig. Szóba került az is, hogy milyen akadályok gátolják ezeket a politikai döntéseket, többek között egyes nemzetközi szerződések és bírói fórumok, ahol az aktivistabíráskodás miatt ezek az intézkedések gyakran meghiúsulnak. A vezetők szerint erre is politikai választ kell adni.
- Érezhető volt-e a csúcstalálkozókon az amerikai választás eredménye, vagy a szomszédságunkban dúló háború? - A csúcstalálkozón a szomszédságban zajló háború és az amerikai elnökválasztás eredménye is központi témát jelentett. Általános volt az a meggyőződés, hogy az amerikai választás kimenetele valamilyen módon az orosz-ukrán háború végkimenetelére is hatással lesz. Magyarország kezdettől fogva azt képviseli, hogy az európai béke esélyét Trump újraválasztása teremtheti meg, mivel tőle várható olyan kezdeményező fellépés, amely elősegítheti a háború mielőbbi lezárását, ami Európa számára mind a gazdaságpolitika, mind a biztonságpolitika szempontjából új fejezetet nyitna. Ez a várakozás az EPK-találkozón is jelen volt, és bízom benne, hogy ebben nem kell majd csalódnunk.
- Milyen változás várható az EU politikájában és a transzatlanti kapcsolatokban? - Arra számítok, hogy a korábbi, ideológiavezérelt, az európai államok szuverenitását kevéssé tisztelő demokrata politika helyett egy pragmatikusabb, a kölcsönös előnyökön alapuló stratégia kerül előtérbe. Trump elnök elkötelezetten amerikai érdekek mentén politizál, ami Európát is felszabadíthatja az eddigi kötöttségek alól, és lehetőséget ad arra, hogy felismerje saját stratégiai érdekeit és ezek mentén cselekedjen. Remélem, hogy mindez szélesíti Európa és az EU mozgásterét, és komolyabban vehetjük az európai stratégiai autonómiát. Így Európa az új globális világrend egyik autonóm pólusa lehet, amit Trump elnök újraválasztása megerősíthet és felgyorsíthat.
- A budapesti csúcstalálkozók sikere javíthat valamit Magyarország és Brüsszel viszonyán? - Nem tartom valószínűnek, és ilyen elvárásaink nem voltak sem az EPK csúcstalálkozó, sem az Európai Tanács informális ülése előtt. Magyarország és Brüsszel közötti konfliktusok gyökerei mélyre nyúlnak, és alapvetően eltérnek az elképzeléseink az európai együttműködésről. Ezt a lényegi különbséget nem változtatja meg két sikeres, jól szervezett budapesti esemény, bármennyire is sikerült elérni minden kitűzött célt. Való igaz, hogy Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezte meg, és nemzetközileg sem elszigetelt, de az uniós intézményekkel való alapvető politikai konfliktusaink továbbra is fennállnak. Miniszterelnök úr is utalt erre az Európai Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján: bár sikerült számos kérdésben megállapodni, a Brüsszellel és az uniós intézményekkel való vitáink folytatódnak, és továbbra is képviselni fogjuk a magyar érdekeket. Ebben a tekintetben nem számítok belátható időn belül változásra. Amerikában már megtörtént a változás, de a brüsszeli vezetésben még nem.
- Jövő héten lesz az Általános Ügyek Tanácsa Brüsszelben. Mire lehet számítani? - A novemberi Általános Ügyek Tanácsának feladata az Európai Tanács decemberi ülésének előkészítése, ahol a szokásos stratégiai kérdéseket tárgyaljuk majd, többek között az orosz-ukrán háborút, a migrációt és a Közel-Kelet helyzetét. Bízom benne, hogy a decemberi ülésen sor kerülhet arra a stratégiai vitára, amelyet a magyar miniszterelnök kezdeményezett Ukrajna kapcsán. Úgy gondolom, Trump megválasztása még inkább elkerülhetetlenné teszi, hogy az európai vezetők a legmagasabb szinten tárgyalják az orosz-ukrán háború kérdéseit és az európai stratégia jövőjét. Az Általános Ügyek Tanácsán emellett - Orwell 1984 című regényéből vett hasonlattal élve - a "két perc gyűlöletre" is sor kerül: ismét beszámolunk a Magyarország ellen folyó hetedik cikkely szerinti eljárás állásáról, ami újabb lehetőséget ad az unalomig ismételt panelek hangoztatására.
- Milyen kiemelt események és fontos döntések várhatóak még a magyar elnökség alatt? - Nagy hangsúlyt fektetünk az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, amelyre a tervek szerint a decemberi Európai Tanács ülésének margóján kerül sor. A magyar elnökség egyik fő célkitűzése a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítása. Albániával már érdemi csatlakozási tárgyalások kezdődtek, és bízunk benne, hogy más nyugat-balkáni országok is további lépéseket tehetnek a tagság felé. Ez a csúcstalálkozó kiváló alkalom arra, hogy az EU tagállamai kifejezzék elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán európai perspektívája mellett. Fontos számunkra a schengeni térség bővítése is, azzal a céllal, hogy Románia és Bulgária teljes jogú taggá váljon. A magyar elnökség azon dolgozik, hogy a szükséges politikai konszenzust megteremtse, és ebben is bizakodó vagyok. Emellett további jogalkotási dossziék lezárására törekszünk a tanácsban, illetve az Európai Parlamenttel folytatott trilógusok során.
- Ön szerint mennyiben erősödött Magyarország befolyása, ereje és tekintélye az uniós csúcstalálkozók és az amerikai elnökválasztás hatására? - Azt javaslom, hogy legyünk egyszerre öntudatosak és realisták. Magyarország súlya és ereje nem azon múlik, hogy éppen kik a barátaink vagy kikkel ápolunk jó kapcsolatot. Az ország ereje mindig is a gazdasági, politikai és katonai teljesítményünkből fakadt, valamint abból, hogy a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennálló államisággal rendelkező nemzet vagyunk. Valójában ez adja a hátországunkat és súlyunkat. Ugyanakkor tény, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció számos gazdasági és politikai lehetőséget nyújthat Magyarország számára. Soha nem volt még olyan erős szövetségese Magyarországnak, mint az új amerikai elnök. Mi igyekszünk élni ezekkel a lehetőségekkel, kölcsönös előnyökre épülő megállapodásokat keresve. A magyar miniszterelnök és a kormány készül arra, hogy a transzatlanti gazdasági és politikai kapcsolatokban új fejezetet nyisson.
Borítókép: Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere ( | Bóka János: A teljesítményünk adja a súlyunkat | A budapesti EU-csúcstalálkozók légköre, Magyarország központi szerepe, transzatlanti kapcsolatok, az amerikai választások hatása és az illegális migráció – többek között ezekről a témákról kérdeztük Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert. A tárcavezető a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról is, hogyan formálhatja az új politikai korszak Európa jövőjét, és miért tartja a most elfogadott budapesti nyilatkozatot kulcsfontosságúnak az EU versenyképességének megerősítésében. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/boka-janos-a-teljesitmenyunk-adja-a-sulyunkat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A jelentést a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól szerettük volna elkérni, de a sajtófőnökük az alábbi e-mailben tagadta meg annak kiadását.
Tisztelt Bodoky Tamás úr!
A Magyar Állami Operaházzal kapcsolatban az Ön által kért dokumentumokat jelenleg nem áll módunkban kiadni, tekintettel arra, hogy a MÁO vizsgálata az irányító szerv részéről még nem zárult le, ráadásul a MÁO működésének KEHI általi vizsgálatát is kezdeményeztük.
A kiadni kért jelentés az irányító tárca további intézkedéseinek, döntéseinek előkészítéséhez készült. Mindezek miatt az Ön által előterjesztett megismerés iránti igénnyel a vizsgálat befejeződése után lehet érdemben foglalkozni.
Kérjük válaszunk szíves tudomásul vételét.
Lövei Tünde
sajtófőnök
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
1052 Budapest, Arany János u. 6-8.
Szerintünk a jelentésben található tények nem minősülhetnek döntés megalapozását szolgáló adatnak, így legalább azokat (a jelentés egyéb részeinek kitakarásával) mindenképpen meg kellett volna kapnunk. A tényekből levont következtetések és javaslatok esetében pedig tételesen, egyenként bizonyítania kellene a minisztériumnak, hogy a külső befolyástól mentes, zavartalan működését veszélyeztetné azok nyilvánosságra kerülése. A magunk részéről nehezen tudjuk elképzelni, hogy a közpénzek nem hatékony vagy akár törvénysértő felhasználásával szembeni javaslatok nyilvánosságra hozatala miként veszélyeztetne bárkit vagy bármit is.
Éppen ezért keresetet adtunk be a Fővárosi Bíróságra annak érdekében, hogy az Operaház korábbi működéséről készített jelentés nyilvánosságra kerülhessen. | Az operaházi jelentésért perlünk | Az index jó egy hónapja tudósított arról, hogy egy közel hatszáz oldalas jelentést készített az Operaház akkori miniszteri biztosa, amelyben több mint egy milli | null | 1 | https://atlatszo.hu/2011/07/13/az-operahazi-jelentesert-perlunk/ | 2011-07-13 12:18:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Telex szemléje szerint a BKK-nál nincs pénz a HÉV vonalán közlekedő elöregedett szerelvények pótlására, így jött a képbe a köznyelvben csak hannoveri villamosnak hívott szerelvénytípus.
"A Mobilitási Témacsoport ülésének résztvevői megismerhették a BKK és a BKV által kialakított vizsgálati szempontrendszert, valamint szó esett arról, hogy átmeneti megoldásként mely vonalakon képzelhető el a meglévő, a sokak által csak hannoveri villamosnak hívott járművek közlekedtetése az elöregedett HÉV-szerelvények helyett" - írta a BKK a honlapján.
A témával kapcsolatban további egyeztetések várhatók, a társaság azt írta, céljuk, hogy a fővárosban és környéken élők érdekében a HÉV-ek jelenlegi szolgáltatási színvonala a jövőben is minimumként megmaradjon. | Villamosok járnak majd a csepeli HÉV vonalán? | Akár az úgynevezett hannoveri villamosok is közlekedhetnének majd az elöregedett HÉV-szerelvények helyett a csepeli HÉV vonalán. Erről volt szó szakmai és civil partnerek között a BKK Mobilitási Témacsoportjának legutóbbi ülésén. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/villamosok-jarnak-majd-a-csepeli-hev-vonalan/439914 | null | true | null | null | Hírklikk |
Csütörtökön délelőtt körülbelül 30 tüntető gyülekezett a Nemzeti Színház mögött, hogy a Ludwig Múzeumhoz vonuljanak tiltakozásul az intézmény igazgatójának eltávolítása miatt. A transzparenseket tartó, főleg művészeti egyetemekről verbuválódott fiatalokból álló társaság bement a múzeum épületébe, ahol elfoglalták a lépcsőt. A csoport sajtótájékoztatót is tartott, ahol elmondták, hogy délután 5 órára szakmai egyeztetést hívnak össze a múzeum ügyében, amelyre várják Balog Zoltán minisztert is.
Az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a tüntetők dél körül még mindig a múzeum benti lépcsőjén ülnek, és olyan szlogeneket skandálnak, mint "Free Ludwig!", "Szakmai egyeztetést!", "Átláthatóságot!" vagy "Autonómiát!". 12 óra után nem sokkal két rendőr igazoltatta a fő szervezőket, majd közölték velük, hogy maradhatnak. A múzeum biztonsági őrei sem csinálnak semmit - jelentette tudósítónk, aki szerint folyamatosan érkeznek a helyszínre az újabb tiltakozók.
Hirtelen igazgatóváltás
A kulturális kormányzat március elején előzetes bejelentés nélkül megvonta a megbízatást a Ludwig Múzeum igazgatójától, Bencsik Barnabástól. Az igazgatónak éppen lejárt ötéves igazgatói megbízatása, de mivel a tárca nem írta ki időben a pályázatot, L. Simon László kulturális államtitkár úgy döntött, hogy Bencsik megbízatását ideiglenesen, a pályázat kiírásáig meghosszabbítják. Az államtitkárt azonban leváltották, ezért nem hosszabbítottak Bencsikkel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. március 1-jén írt ki pályázatot a Ludwig Múzeum igazgatói állására. Két pályamunka érkezett, az újrapályázó Bencsik mellett Fabényi Júlia bukkant fel jelentkezőként. A Ludwig Múzeum igazgatói székéért folyó pályázati eljárásban a szakmai bizottság a jelenlegi igazgatóval, Bencsik Barnabással szemben Fabényi Júliát, a Műcsarnok egykori vezetőjét, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának jelenlegi igazgatóját javasolja a posztra. A hivatalos, miniszteri döntést 2013. május 12-ig hozzák meg. | Tüntetők foglalták el a Ludwig Múzeumot | Körülbelül harminc művészeti egyetemistákból álló csoport ülősztrájkot tart a budapesti Ludwig Múzeum lépcsőjén, amiért a kormány bejelentés nélkül megvonta a megbízatást Bencsik Barnabástól, és egy másik művészeti vezetőt támogatott. A fiatalok délután fórumot tartanak, ahova várják Balog Zoltánt is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/tuntetok-foglaltak-el-a-ludwig-muzeumot | 2013-05-09 12:35:00 | true | null | null | Origo |
Doncsev András, Orbán Viktor volt miniszterelnök titkárságvezetőjének pénteki közleménye szerint a Népszava annak ellenére indított politikai támadást Orbán Viktor ellen, hogy a politikus vagyonnyilatkozatát a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtotta be.
A Népszava információja szerint több Fejér megyei település közösen vásárolt Orbán Viktornak egy Kokas Ignác-festményt tavaly. Az újság úgy tudja, hogy a magángyűjtő birtokában lévő festményt Alcsútdoboz, Felcsút, Vál, Tabajd, Bodmér és Kajászó együttesen vette ajándékba Orbán Viktornak harminckilencedik születésnapjára, 680 ezer forintért.
A lapnak a megkérdezettek közül volt, aki úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor a festményt nem születésnapjára kapta, hanem az alcsútdobozi református templom felújítása alkalmából.
Orbán Viktor szóvivője a Népszavának azt mondta: a politikus azért nem szerepeltette a festményt vagyonnyilatkozatában, mert - mivel a képet ajándékba kapta - nem vizsgálta értékét.
Doncsev András pénteki közleménye emlékezetet arra, hogy Orbán Viktor a vagyonnyilatkozatának tartalmát megkérdőjelező állításokkal szemben már több bírósági pert megnyert. "Orbán Viktor a továbbiakban is peres eljárást indít minden olyan sajtóorgánum és személy ellen, akik vele kapcsolatban nagy nyilvánosság előtt valótlan állításokat tesznek" - áll a közleményben. | Orbán perrel fenyegetőzik a festmény miatt | Orbán Viktor titkárságvezetője politikai támadásnak tekinti a Népszava pénteki cikkét. A lap szerint a volt miniszterelnök nem szerepeltet vagyonnyilatkozatában egy ajándékba kapott, több mint félmillió forint értékű festményt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030214titkara.html | 2003-02-14 00:35:00 | true | null | null | Origo |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | BEOL |
2016.02.04.
NEMZETVESZTÉS
Magyar Idõk
Figyelõ Online - Jandó Zoltán
06:28 frissítve: 2016.02.03 11:12
mailnyomtatás
Állítólag felsõbb utasításra mondják vissza sorra a Simicska-lapokat, különösen a Magyar Nemzetet
az állami intézmények. A napilap olvasói közel harmadát vesztette el, a hirdetési piacon azonban még rosszabb lehet a helyzet. Közben az új kedvenc Magyar Idõkhöz ömlik az állami pénz: a reklámok háromnegyede nem a piacról jön.
Csókolom, Nemzet van? _x0096_ érkezik a kérdés a Pest megyei község kisboltjának eladójához az újságosállvány alja felõl. Ott kell lenni _x0096_ szól a rövid válasz, de ennyivel nem lehet megoldani a problémát, a kérdezõ hatvanas úr ugyanis negyedszer is sikertelenül pörgeti át a halmokban álló Magyar Idõket. A hiba természetesen ezúttal sem a vevõben van: a pult mögül némi ciccegést követõen kivánszorgó eladónak is csak harmadik nekifutásra sikerül megtalálni az egy szem Magyar Nemzetet a tavaly szeptemberben indított konkurens példányai között.
Simicska-felületek találkozása. Állami hirdetések már nem foglalják el a helyet
TÚLNYOMÁS
A történet feltehetõleg nem teljesen egyedi, és nem azért, mert a Simicska Lajoshoz köthetõ Magyar Nemzet mostanában olyan jól fogyna. A Figyelõ úgy tudja: a vállaltan kormánypárti Magyar Idõknél (MI) tudatos stratégia, hogy _x0096_ legalábbis a tényleges kereslethez viszonyítva _x0096_ elárasztják az értékesítõhelyeket. Ennek érdekében a Simicskával látványosan szakító, jórészt korábbi nemzetes szerkesztõkbõl álló új lapvezetés az akkor még Napi Gazdaság néven futó újság tavalyi átvételét követõen jelentõsen növelte a nyomott példányszámot. Ezen pedig azt követõen sem változtattak, hogy szeptemberben Magyar Idõkre keresztelték a kiadványt.
Arról nincsenek hivatalos számok, hogy pontosan hány példányban kelhet el az MI, az eladási adatokat ugyanis nem auditáltatják, ezt már a jogelõd Napi Gazdaság sem tette meg. Korábbi becslések szerint az üzleti lap közéletivé alakítása elõtt nagyjából 3500-4000-es számban fogyhatott. Ehhez képest a Magyar Idõket jelenleg 22 ezer példányban terjesztik, ami még akkor is hatalmas szám, ha idõközben sikerült esetleg megduplázni az értékesített mennyiséget.
A Magyar Terjesztés-ellenõrzõ Szövetség (Matesz) adatai szerint a kiadók az újságokból jellemzõen 40-50 százalékkal nyomtatnak többet, mint amennyit ténylegesen eladnak. Országos napila-poknál ez inkább 60 százalék, ha azonban magas az elõfizetõk aránya, akkor 15-20 százalékos többlet is elég lehet. Márpedig a Napi Gazdaság esetében a vevõk többsége megrendelés alapján kapta a lapot. Ehhez képest pedig a 200 százalékos _x0084_túlnyomás_x0094_ tényleg nagyon komoly túlkínálatot eredményezhet.
LEMONDÁSHULLÁM
A Magyar Nemzet auditáltatja az eladott példányszámot, így tudni lehet, hogy a tavalyi harmadik negyedévben bõ 30 százalékkal kevesebb fogyott belõle, mint 2014 hasonló idõszakában. Ilyen komoly visszaesést még a legdurvább válságévek sem hoztak: 2008 és 2010 között is csak szûk 20 százalékkal esett az értékesítés. Ráadásul valószínûleg ez még korántsem a gödör alja. Bár tavaly is igencsak csökkent az elõfizetések száma, sokan _x0096_ különösen a közszférában _x0096_ még mindig az év végén újítják meg azokat. Vagyis csak újítanák, lapunk értesülései szerint ugyanis az állami intézményeknél sorra mondják vissza a megrendeléseket. Több forrásból is azt hallottuk, hogy állami cégek elég konkrét utalásokat kaptak a felettes szervektõl arra, milyen újságokra nem kellene elõfizetni a jövõben.
A Figyelõ próbálta körbejárni, hogy mindebbõl mi igaz, ezért valamennyi minisztériumnál, 15 köztulajdonban lévõ cégnél és közel ugyanennyi egyéb állami intézménynél érdeklõdtünk a megrendelések alakulásáról. Bár a kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy a választ véletlenül se lehessen azzal megkerülni, hogy nem az adott szervezet, hanem mondjuk a Közbeszerzési és Ellátási Fõigazgatóság (KEF) az elõfizetõ, a tárcák mégis kivétel nélkül ezt tették. Kerestük a KEF-et is, az illetékessel azonban _x0096_ hiába próbálkoztunk egy teljes hétig _x0096_ nem sikerült kapcsolatot létesíteni.
Közel 40 intézményt és céget kerestünk meg, és végül héttõl kaptunk értékelhetõ választ. A trendek ezek alapján elég jól kivehetõk. A lapelõfizetések száma általánosságban is csökkent, a legnagyobbat azonban messze a Magyar Nemzet bukta több mint 40 százalékkal. Ez bõ háromszorosa az átlagos visszaesésnek. A legjobban talán a Magyar Fejlesztési Bank adatai mutatják az új irányt. A pénzintézetnél jelezték: a költséghatékony mûködés érdekében csökkentették a példányszámokat, ami azt jelentette, hogy a legtöbb újságból nagyjából feleannyit rendeltek, mint 2014-ben. Látványos kivételt csak a Magyar Nemzet és a _x0096_ szintén Simicskához köthetõ _x0096_ Heti Válasz jelentett: az elõbbinél mind a 16 elõfizetést megszüntették, az utóbbi példányszámát pedig negyedelték. A hetilapnál általánosságban, a válaszadók körében érdekes módon nem volt olyan látványos a hanyatlás, mint a Nemzetnél. A megrendelt példányok számának csökkenése nagyjából megfelelt az átlagnak, sõt akadt olyan intézmény, ahol még növekedniük is sikerült.
Az adatokból az is jól látszik, hogy miközben a Magyar Nemzet kikerült a kiskosárból, az állami intézmények többsége úgy ítélte meg: az új kormányzati kedvenc MI-bõl érdemes többet elõfizetni, mint addig. A Figyelõ kérdéseire választ adó szervezeteknél közel 60 százalékkal nõtt a megrendelések száma 2015-rõl 2016-ra. A Magyar Idõkön kívül egyetlen más újság volt képes bõvülést elérni, a Magyar Demokrata, ám a hetilap esetében jóval visszafogottabb volt a gyarapodás mértéke.
A hét konkrét számokat közlõ intézmény mellett máshol is jelezték, hogy költségcsökkentési céllal, illetve a piaci trendekhez igazodva visszafogták vagy éppen növelték elõfizetéseik számát egyes heti- és napilapok esetében. Kaptunk erre vonatkozó utalást például a Szerencsejáték Zrt.-tõl és a Budapesti Közlekedési Központtól is. Bár az érintett újságokról ezek a cégek nem kívántak beszámolni, a fentiek fényében lehetnek elképzeléseink arról, hogy mibõl rendeltek kevesebbet és mibõl többet. A mélyen hallgató minisztériumoknál pedig, ha igazak a folyosói pletykák, ennél is durvább lehet a helyzet. Annak az idõnek mindenesetre információink szerint már vége, amikor a várakozó vendégek olvasgathatták a kihelyezett Magyar Nemzetet.
HÉTMILLIÁRDOS MÍNUSZ
Nem csak a lapvásárlások visszafogásával bünteti azonban a kormányzat a Simicska Lajoshoz köthetõ médiumokat, az állami reklámpénzekbõl is sokkal kevesebb jut a kiátkozott oligarchának, mint korábban. A Kantar Media adatai szerint az üzletember fontosabb szektorbeli érdekeltségei közül a legkisebbet bukó Metropolnál is közel 60 százalékkal esett vissza az állami hirdetõk listaáras költése, a Class FM-nél azonban 87, a Magyar Nemzetnél pedig 76 százalékos zuhanást regisztráltak. Sokatmondó adat, hogy míg 2014-ben a 15 legtöbb állami reklámpénzt begyûjtõ cég közül öt mögött állt valamilyen formában Simicska Lajos, tavaly már a top 25-be is mindössze két érdekeltsége fért be. Az adatok szerint csak ezen a csatornán egy év alatt közel 7 milliárd forintot bukott listaáron, amelynek a nagy részét ráadásul nem is sikerült pótolni: a teljes bevétel majd 5 milliárddal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A Simicska-birodalomtól elvándorló milliárdok részben a közmédiánál landoltak. A legnagyobbat 2015-ben például a Duna TV lépte elõre: az MTVA új fõcsatornája listaáron bõ hússzor több állami hirdetési pénzhez jutott, mint egy esztendõvel korábban (lásd a táblázatot). A kereskedelmi rádiók piacán a Class FM-et pedig a Juventussal próbálták helyettesíteni: az idõközben nevet váltó és immár Sláger FM-ként futó csatorna nyolcszoros bõvülést tudott felmutatni.
A legnagyobb támogatást azonban nem ezek a médiumok kapják az államtól, hanem épp a Magyar Nemzet ellensúlyaként létrehozott Magyar Idõk. Az új napilap szeptember eleji névváltását követõen közel annyi központi forráshoz jutott hirdetések címén, mint a jogelõd Napi Gazdaság a teljes 2014-es évben. Ami azonban talán ennél is durvább adat: a teljes listaáras reklámbevétel közel háromnegyede jött valamely minisztériumtól, közintézménytõl, önkormányzattól vagy éppen állami tulajdonú cégtõl.
Újabb Vajna_x0096_Simicska csata jöhet
¦ A Figyelõ értesülései szerint az év második felében új fronton csaphat össze Andy Vajna és Simicska Lajos. Azt eddig is lehetett sejteni, hogy a Class FM 2016 végén lejáró országos frekvenciahasználati jogát nem hosszabbítja meg automatikusan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, arról azonban eddig nem szólt a fáma, hogy ki pályázhat a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó rádió sávjára. Lapunk úgy tudja, hogy az ellenoldal ismét Andy Vajnát küldené harcba, ha a filmügyi biztosnak a TV2 esetében egyszer már sikerült csatát nyernie. A kaszinóbizniszben is aktív Fidesz-közeli vállalkozó DJ FM néven minden bizonnyal már a közeljövõben elindíthatja saját csatornáját az egykori Roxy Rádió 96,4-es frekvenciáján, ez azonban a pletykák szerint véletlenül sem a végállomás. Vajnáék ugyanis állítólag ezzel az adóval csak megágyazni szeretnének az országos frekvenciára beadandó pályázatuknak.? | Figyelő online |Címlap | Nemzetvesztés | <p>Állítólag felsőbb utasításra mondják vissza sorra a Simicska-lapokat, különösen a Magyar Nemzetet <br /> az állami intézmények.</p> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/428875-nemzetvesztes | 2016-02-04 15:05:00 | true | null | null | Figyelő |
Modern, nagyvároshoz illő főúttá válhat a Nagykörút az elkövetkező években. A világ legforgalmasabb villamosvonalának is helyet adó útszakasz ezáltal nemcsak a régi fényét nyerheti vissza, hanem olyan új funkciókkal egészülhet ki, mint például a biztonságosabb gyalogos- és kerékpárosközlekedés - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.
Ennek eredményeképpen a körút egy rendezett, XXI. századi belvárosi emblematikus főútként születhet újjá a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér között.
A fejlesztések célja, hogy a Nagykörút mentén is minőségi környezet jöjjön létre, ahol érdemes több időt tölteni, kikapcsolódni, vásárolni, sétálni és minden korosztályú, és tapasztalati szintű ember számára vonzóbb legyen kerékpározni.
A Nagykörút fejlesztése kapcsán az egyik legnagyobb lépés a rendelkezésre álló közterület újraosztása volt, ami a kerékpársávok kijelölésével már 2020-ban megtörtént. Most a meglévő infrastruktúra fejlesztésére kerülhet sor, így az egyes közlekedők rendelkezésére álló tér és kapacitás nem változna a jelenlegi állapotokhoz képest.
A projekt keretén belül rendezhetik a parkolási és rakodási viszonyokat, kényelmesebbé és biztonságosabbá válhat a gyalogos és kerékpáros közlekedés. A fejlesztésnek köszönhetően fizikailag elválasztott, kétoldali kerékpársávokat hoznak létre, emellett járdaszintre emelik a mellékutcák torkolatát. Ez a kialakítás nagyobb biztonságot nyújt az onnan érkező vagy oda bekanyarodó járműforgalommal szemben. A projekt részleteit a BKK oldalán lehet megismerni.
A fejlesztés tervezése és a közlekedést érintő fejlesztés megvalósítása az uniós forrás rendelkezésre állása esetén kezdődhet meg. A fejlesztéssel kapcsolatos kérdőív november végéig tölthető ki a BKK honlapján, ahonnan egy papír alapú, postán elküldhető változat is letölthető. A társaság emellett utcafórumokat is tart a Nagykörút terein. | Itt vannak a tervek, visszaadnák a Nagykörút régi fényét | Társadalmi egyeztetésbe kezdenek a Nagykörút jövőjéről, vagyis megújításáról. Az elképzelés az, hogy modern, mégis múltidéző lesz a végeredmény. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/hirek/2024/10/26/bkk-nagykorut-fejlesztes-tarsadalmi-egyeztetes | null | true | null | null | vezess.hu |
Asset 4 Asset 1 Asset 1
2009. május 21. 16:55 Frissítve 2020. november 30. 17:33
Turkálhatunk egy kicsit a pártok zsebében
Tudni akarja, hogy mennyi hivatalos és mennyi titkos bevétele van a parlamenti pártoknak? Hogy ki felel igazából a pénzek nyilvántartásáért? Indul a Pártaudit: nejlonzacskós támogatások, aktivisták légiói, kósza milliárdok a semmiből.
hirdetés
Útjának indult a Transparency International és a Freedom House Képmutatás.hu oldalán a Pártaudit aloldal, ami táblázatba szedve mutatja meg, hogy az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF mennyi hivatalos pénzből, és mennyi „innen-onnan” összegereblyézettből gazdálkodik évente.
Nejlonzacskós támogatás, aktivistalégió
A projekt újságírói külön-külön cikkekben is foglalkoztak a parlamenti pártok működésének gyakorlatával. A háttérbeszélgetésekre és számításokra épülő cikkekből kiderül, létezik-e kockás füzet és melyik pártban kinél van, mit takar a nejlonzacskóban kapott támogatás, mennyivel lépik túl a törvényes egyéni kampányköltési határt a nagyobb képviselőjelöltek, és hány száz aktivistát képes kampányidőszakban megmozgatni egy-egy helyi polgármester.
Az MSZP-vel foglalkozó cikket itt, a Fideszről szólót itt, az SZDSZ-t vizsgáló írást itt, az MDF-es gyakorlatot bemutató anyagot itt olvashatja el.
Az aloldal annak a projektnek a része, amelyben a két szervezettel együttműködő médiumok, köztük Lapunk, valamint a Figyelő, a FigyelőNet, az Origo, a Hírszerző, a Szempont, a Pannon Lapok Társasága, a Bors és a Nézőpont Intézet újságírói és kutatói eszközökkel próbálják feltárni a politikai pártok finanszírozását és az állami korrupciót.
Az eddig született anyagok a Kreatívon:
Senkinek semmi köze a pártkampányokhoz – arról, hogy miből fizetik a pártok a most zajló EP-kampányokat
Ma is elloptak öntől néhány milliárdot – az állammal kötött céges szerződéseket átható korrupcióról
A többi lapban megjelent cikket a Képmutatás.hu-n olvashatja el.
SZERKESZTEM A CIKKET | Kreatív Online - Turkálhatunk egy kicsit a pártok zsebében | Tudni akarja, hogy mennyi hivatalos és mennyi titkos bevétele van a parlamenti pártoknak? Hogy ki felel igazából a pénzek nyilvántartásáért? Indul a Pártaudit: nejlonzacskós támogatások, aktivisták légiói, kósza milliárdok a semmiből. | null | 1 | https://kreativ.hu/cikk/turkalhatunk_egy_kicsit_a_partok_zsebeben | 2009-05-21 00:00:00 | true | null | null | Kreatív |
Október elején közzétette a Városligetben, az egykori Petőfi Csarnok helyén épülő Új Nemzeti Galéria kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési hirdetményét a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Majd nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: az eljárás után tudják megmondani, hogy pontosan mennyibe kerülne az épület befejezése.
A kancelláriaminiszter válaszában a pontosan kitételre érdemes koncentrálni: hogy egy közbeszerzés forintra pontosan mennyibe kerül, az valóban csak az eljárás végén derül ki, hiszen az eljárás alapvetően éppen arról szól, hogy ki adja a legjobb ajánlatot. A kérdés sokkal inkább az, hogy nagyságrendileg mennyibe kerülhet az Új Nemzeti Galéria, erre pedig a miniszter válaszolhatott volna, hiszen úgy nem lehet kiírni egy ilyen méretű közbeszerzést, hogy valmilyen kalkuláció ne legyen a becsült értékről.
A közbeszerzéseken induló társaságoknak meg kell felelniük bizonyos pénzügyi, műszaki és szakmai feltételeknek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy csak azok állhassanak starthoz, akik reálisan el is tudják végezni a munkát. Így nem állhat elő olyan helyzet, hogy a püspöladányi Pityipalkó Kft. elvisz egy munkát úgy, hogy ahhoz nincsenek sem megfelelő tapasztalatai, sem erőforrásai. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feltételeket a kiiíró arányosan megszabhassa, kell valamilyen sorvezető, hiszen az sem járható út, hogy hasraütésszerűen olyan magasra teszik a lécet, hogy annak csak bizonyos cégek feleljenek meg. Éppen ezért a közbeszerzési törvény egyértelműen szabályozza, hogy a pénzügyi alkalmasság esetén hogyan kell úgy meghatározni az alkalmasság feltételeit, hogy az arányos legyen.
Például elő lehet írni, hogy a beszerzés tárgya szerinti árbevételnél egy bizonyos szintet el kell érni. A törvény szerint, ha az árbevétel vizsgálatára kerül sor, az általános forgalmi adó (áfa) nélkül számított közbeszerzési érték 75 százalékát elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel rendelkező ajánlattevőt nem lehet alkalmatlannak minősíteni. Tehát ha a becsült érték 10 forint, akkor a beszerzés tárgya szerinti legalább 7,5 forintos árbevétellel rendelkező ajánlattevőt alkalmasnak kell tekinteni. Így a pénzügyi alkalmasság esetén 7,5 forintos határt lehet meghúzni.
Mindez azért fontos, mert ilyen pénzügyi alkalmassági feltételt természetesen a Városliget Zrt. is szabott, méghozzá így:
"Részvételre jelentkező/ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (építőipari kivitelezési tevékenység) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem éri el összesen az 50.000.000.000,- Ft-ot."
A fenti pénzügyi alkalmassági feltétel alapján a kiíró legalább nettó 66,67 milliárd forintos közbeszerzési értékkel számolhatott, hiszen az 50 milliárd forintos árbevétel ennek a 75 százalékát teszi ki. (Az 50 milliárdos lécet több ajánlattevő együttesen is megugohatja, illetve be lehet vonni kapacitásnyújtó cégeket is.)
Szerettünk volna pontosabb adatokat és indoklást kérni, első levelünkre azonban a Városliget Zrt. a közbeszerzési szabályok általános jogszabályhelyeit küldte el, illetve a Közbeszerzési Tanács egyik útmutatóját idézték, amiben nincsen szó a pénzügyi alkalmasságnál szereplő érték meghatározásáról, illetve általánosságban a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát említették. Viszont annyit - ismételten konkrétumok nélkül - hozzátettek, hogy az alkalmassági követelményeket az ezekben javasolt mértéknél alacsonyabban határozták meg. Szerettünk volna érdemi választ is kapni, a Városliget Zrt. azonban nem reagált a második levelünkre.
A közbeszerzést úgynevezett hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban írták ki. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az ajánlatok és az alkalmasságot igazoló dokumentumok beérkezése után, a tárgyalási szakaszban a kiíró valóban tárgyal azokkal, akik megfelelnek az alkalmassági követelményeknek. Itt finomodhatnak a feltételek, változhatnak az árak, csak ezután nyújtják be a végleges ajánlatokat a cégek, amelyeket elbírálnak. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy mostani számításunk nem a végösszegre, hanem a nagyságrendre vonatkozik.
A fenti kalkuláció egyébként nem tűnik elrugaszkodottnak, sőt, annak a kitételnek is megfelelhet, hogy az alkalmassági lécet alacsonyabbra tették. 2020-ban a G7 a tervezésre vonatkozó szerződésmódosítás alapján írt arról, hogy a Városliget Zrt. 2017-ben még 26 milliárd forintot szánt az Új Nemzeti Galériára, ez később a tervezésnél 48 milliárdra kúszott fel, a 2020-as szerződésmódosításból viszont már az derült ki, hogy 73 milliárd forinttal számoltak.
Önmagában az előkészítés is hatalmas összegeket emésztett fel:
2015-ben kötött szerződést az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. a Városliget Zrt. részére az Új Nemzeti Galériához egyedileg meghatározott mérnöki feladatok ellátására. Ennek értéke 375 millióról 503 millióra nőtt 2020-ra.
A tervezést 2016-ban nyerte el a magyar Bánáti + Hartvig Kft. a japán HANAA Jimusho Ltd.-vel közösen 2,65 milliárd forintért, ez 2019 szeptemberében 2,83 milliárd forintra drágult.
A Liget Projektért felelős Baán László a HVG-nek januárban úgy fogalmazott: "2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is. Érvényes építési engedélyünk van, kész kiviteli tervekkel - akár holnap el tudnánk kezdeni az építkezést." | Olyan drága lehet az Új Nemzeti Galéria, hogy az árából mentőövet dobhatnának a kórházaknak | Kiírták a Városligetben épülő Új Nemzeti Galéria kivitelezésére vonatkozó közbeszerzést. Hogy iszonyúan nagy munkáról van szó, az egészen biztos. Az árakkal kapcsolatos titkolózás nem segít a tisztánlátásban. De ha közelebbről megnézzük a dokumentumok kevésbé szem előtt lévő részeit, árulkodó jelekre bukkanhatunk. Valaki vagy valakik brutálisan nagyot szakíthatnak. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/uj-nemzeti-galeria-mennyibe-kerulhet.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Petro Porosenko hazaárulással megvádolt volt ukrán államfő és az Európai Szolidaritás párt vezetője több mint 37 millió hrivnyát kapott a magyar kormánytól az Orbán Viktorral való tervezett találkozója előestéjén, áll az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség honlapján, amiről az ukrán UNIAN hírügynökség számolt be.
A nemrég meggyanúsított volt ukrán elnök állítása szerint lengyelországi tárgyalásait követően az Egyesült Államokba utazott volna, azonban egy általa elhallgatott Orbán Viktorral való találkozó miatt nem engedték külföldre. Az indoklás az volt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az orosz titkosszolgálatok eszközként használják fel Porosenkót. A magyar kormány először csak simán nem cáfolt, később Szijjártó Péter megerősítette, hogy Porosenko valóban Orbánnal találkozott volna.
A milliárdos oligarcha-exelnök a donbasszi illegális szénvásárlási ügy harmadik gyanúsítottja, az ukrán hatóság hazaárulással és terrorista szervezetek támogatásával vádolja. Szabadlábon védekezhet.
Az UNIAN beszámolója szerint Porosenko idén két forrásból is kapott pénzt, az egyik és egyben legfontosabb a magyar Pénzügyminisztérium volt, ahonnan összesen 37 104 440 hrivnyát - több mint 343 millió forintot - kapott. Az ügynökség oldalán megjelent beszámoló szerint a magyar kormány egy héttel a tervezett utazás előtt utalta át a pénzt a politikusnak.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát, ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
A hír megjelenése után Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás manipulatívnak és „kontextusából kiragadtnak” nevezte az információt. Szerintük a pénz állami és vállalati kötvényekből származó bevétel, amit az exelnök megbízott brókerei közvetítenek. | Az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség azt állítja, az Orbán-kormány több száz millió forintot utalt a volt ukrán elnöknek | A hazájában hazaárulással és terrorizmus-támogatással is megvádolt Petro Porosenko Orbánnal találkozott volna, de végül az orosz titkosszolgálatoktól félve nem engedték ki az országból. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/21/az-ukran-korrupciomegelozesi-ugynokseg-azt-allitja-az-orban-kormany-tobb-szaz-millio-forintot-utalt-a-volt-ukran-elnoknek | 2023-12-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az idei karácsonyi vásár Szombathelyen november 24-én nyitja meg a kapuit, ám az árusok már most elkezdték felállítani a bódékat. Így voltak ezzel a Mézeskalács Házikó tulajai is, de arra nem számítottak, hogy már a nyitás előtt megpróbálják kifosztani a helyet. Mivel a vásár helyszínét biztonsági kamerákkal figyelik a közterület-felügyelők, így az elkövetőket gyorsan elfogták a rendőrök.
Nem ez volt az első eset | Már nyitás előtt lopni akartak a szombathelyi karácsonyi vásáron | Szombathelyen még nem nyitotta meg a kapuit az adventi vásár, ám a bűn máris felütötte a fejét. Az egyik bódét ugyanis megpróbálta kifosztani egy fiatalokból álló társaság, akik édességet szerettek volna lopni. A helyiek felháborodtak a történteken, különösen azért, mert tavaly is történt ilyesmi a Vas vármegyei városban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szombathely-karacsonyi-vasar-lopas/xt3keeg | null | true | null | null | Blikk |
Az EU-csatlakozást előkészítő munkabizottságok az országjelentések alapján 1998 és 2001 között súlyosan elmarasztalták a honi kormányzati szerveket a magyarországi cigányság szociális jogfosztottsága miatt. Ezért arra kötelezték a magyar felet, hogy a költségvetéséből képezzen pályázati közpénzalapokat a hosszú ideje munkanélküli, illetve pályakezdő romák tartós munkahelyteremtésének érdemi megvalósítására. Az uniós kötelezettségvállalás keretében, a felelős magyar kormányok 2002 és 2006 között 12,7 milliárd forinttal finanszírozták a roma foglalkoztatási programot, az Európai Szociális Alap (ESZA) pedig az állami önrésszel megegyező mértékű támogatást nyújtott. Ebből az összesen 25,4 milliárd forintnak megfelelő állami és uniós közpénzből azonban egyetlen munkanélküli magyar romának sem létesült állandó munkahelye.
A magyar kormányzati szervek olyan mértékben összemosták a pályázati pénzalapok kimutatásait, hogy kizárólag az ESZA vonatkozó adatait használhattuk, amiért külön köszönet az uniós szervezet informátorainak. Ezzel az „összemosással” függhet össze, hogy az érintett magyar közszereplők, így az összes érintett miniszter, államtitkár, országgyűlési képviselő1 elzárkóztak a nyilatkozattól, csakúgy, mint az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A tényfeltárás során ezért olyan precedens értékű példákat kerestünk, melyek magyarázatot adhatnak a magyar fél viselkedésére.2
Az EU Monitoring Bizottsága, Szociális és Munkaügyi Bizottsága, Emberi Jogi Bizottsága és annak Roma Albizottsága 1998 és 2000 között saját hatáskörében készített, illetve bekért szakértői tanulmányok alapján mérte fel a magyarországi cigányság helyzetét. A tanulmányok összesítő értékelése kapcsán megállapították, hogy Magyarország legnagyobb létszámú nemzeti és etnikai kisebbségének gazdasági teljesítőképessége, munkanélküliségi mutatói, iskolázottsági foka, egészségügyi állapota, szociális helyzete, kulturális viszonyai, valamint társadalmi-politikai érdekérvényesítő képessége és lehetőségei messze alulmúlják még az országon belüli átlagot is. A cigányság gazdasági versenyképességének és mozgásterének hiányát leginkább alacsony foglalkoztatottságuk minősíti.
A rendszerváltás előtt a romák 80%-ot meghaladó foglalkoztatottsága már 1989–1990-ben is gyors ütemben csökkent. Tovább mélyítette a cigányság szociális problémáját, hogy az 1992–1996-os országon belüli gazdasági válság megnövelte a munkanélküliséget az alsó középosztályban, akik a szociális lejtőn lecsúsztak az alsó osztályba, oda, ahol addig a romák voltak többségben. Mivel ez a réteg tanultabb és a munka világában elfoglalt helye révén szervezettebb is volt, így erősebb érdekérvényesítő magatartásukkal kiszorították a romákat a minimálbéres munkahelyekről is. Emiatt a cigányság 45 év feletti korosztálya a tartós munkanélküliség világában vegetál, ami a gyakorlatban rokkantnyugdíjat, közmunkát vagy feketemunkát jelent. Az értékelő bizottságok ennél is nagyobb gondot láttak abban a folyamatban, hogy Magyarországon a 18–23 év közötti pályakezdő munkanélküliek közül többségében a roma származásúak válnak tartósan segélyezetté, ami megnövelheti a magyar cigányság migrációját, miközben országon belül jelentősen csökkenti a jövőben szükséges versenyképes, aktív munkaerő létszámát és ezzel együtt az egy főre jutó nemzeti összterméket. Következésképpen nehéz gazdasági fellendülésről beszélni vagy azt elvárni egy olyan országtól, amelynek társadalmát ilyen súlyos ellentmondások terhelik. Ezekkel a súlyos ellentmondásokkal azonban sem a Horn-kormány, sem az Orbán-kormány hivatalos országjelentései nem szembesítették az EU illetékeseit, melynek következményeként 2001 nyarára megkérdőjeleződött Magyarország uniós tagfelvétele.3
A Roma Foglalkoztatási Program
Az uniós kötelezettségvállalás értelmében az Orbán-kormány 2001 végére dolgozta ki a Roma Foglalkoztatási Programot, amit „RF-program” néven futtattak.4 A támogatási programot három nagy csoportra bontották: már meglévő kis- és középvállalkozások roma foglalkoztatást ösztönző pályázati rendszere; hátrányos helyzetű önkormányzatok közmunkaprogramjainak állami kompenzációja; és romák által létrehozott közösségi vállalkozások beruházási és foglalkoztatási támogatása. Az uniós pályázati integráció keretében támogató partnerként az ESZA-t kérték fel; programgazdának pedig a gazdasági, a belügyi, a szociális tárcát, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt (OFA) jelölték ki. Az állami támogatásokat kezelő együttműködő partnerként a regionális és megyei munkaügyi központokat nevezték meg; a foglalkoztatottak munkabérének számfejtésére és a pályázati támogatások szoros elszámolású könyvelésére a Magyar Államkincstár (MÁK) kapott megbízást.
Az ESZA uniós közpénzeinek felhasználása terén két fontos kritériumnak kellett érvényesülnie: az ESZA csak az állami önrész-finanszírozással megegyező mértékű támogatást nyújthatott a programgazdáknak, másfelől az ESZA támogatási alapjait pedig tilos volt intézményi működtetésre költeni.
A Medgyessy-kormány változtatás nélkül vette át az Orbán-kormány által előkészített RF-programot. A kormányzati szerveket egyáltalán nem zavarta, hogy az előző kormány úgy módosította a vonatkozó törvényeket, miszerint a hat, illetve tizenkét hónapra szóló „határozott” idejű munkaszerződés „tartós” foglalkoztatásnak minősüljön. Holott tartós foglalkoztatása csak annak a munkavállalónak lehet, akinek határozatlan idejű munkaszerződése van. A konzervatívok törvénymódosításai kapóra jöttek az új kormányzatnak, mert általuk manipulálni lehetett azokat a munkanélküliségi mutatókat, amelyek miatt a magyar felet elmarasztalták.5
Az „összemosás” logikája szerint a következő forgatókönyvet alkalmazták a magyar programgazdák. A BM-ben két nagy részre bontották a közmunkaprogram végrehajtását: az első ütem a kötelező uniós jogharmonizáció szerint kétéves futamidőre szólt, és 2002–2004-re vonatkozott, a második etap a 2003–2006-os időszakot fogta össze, és e két futamidő közé ékelték be 2005-től az uniós kötelezettségvállalás 12,7 milliárd forintnak megfelelő ESZA-támogatását! A BM-ben ezért nem tűnt fel senkinek, hogy Magyarország minden harmadik önkormányzata éppen 2002 és 2006 között lett „hátrányos helyzetű” település, és ezzel a könyvelési trükkel jogosulttá váltak a kiemelt állami kompenzációval járó közmunkaprogramra. Eladdig ugyanis az önkormányzatoknak 60%-ban kellett finanszírozniuk saját közmunkaprogramjaikat, ha azonban az RF-programba integrálódtak, akkor az önrész után 25%-os „többlettámogatásra” tarthattak igényt, így a befektetett önkormányzati önrész négy év alatt megtérült. Tény, hogy a roma közmunkások létszámát ezáltal hetvenezer főre lehetett emelni, azonban a hat hónapos foglalkoztatási futamidő után a tartósan munkanélküli romák ismét a munkaügyi központokban kötöttek ki, mint munkanélküli segélyre jogosult személyek. A mesterséges forráshiányt az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok” támogatására hivatott központi pénzügyi transzfer is indokolhatja. De nem kétséges, hogy a közmunkaprogrammal elsősorban az érintett önkormányzatok igyekeztek betömködni a költségvetési hiányukat, miközben a kiemelt kompenzáció révén 36,621 milliárd forint „többletbevételre” tehettek szert, melynek „maradványértékével” a mai napig nem számoltak el.
Mivel a közmunka nem termelt profitot, ezért a hozzáadott érték nélküli bérkiáramlás – még ha minimálbér is volt – 15,750 milliárd forinttal növelte meg az állami segélykiadásokat. Ez a mókuskerék-program a futamidő végére 125,6 milliárd forint költségvetési támogatást emésztett fel. Az egyik uniós informátorunk „szánalmasnak” minősítette a magyar politikai elitek hozzáállását, amiért az átmeneti munkajövedelmet biztosító közmunkát „tartós” munkajogi kategóriának tekintik. A nálunk fejlettebb demokráciákban immár 40 éve valóban egészen mást jelent a közmunka: egyrészt büntetési tétel, amelynek során a jogsértőnek ingyen kell ledolgoznia a cselekményével okozott kárt; másrészt a köz javát szolgáló önkéntes közhasznú munka, amit civil szervezetek aktivistái végeznek. Európa szerencsésebb felében tehát a közmunka nem veszteséget termel, hanem bevételt hoz, vagy legalábbis fedezi a közösségi kiadásokat.
A liberálisokat sem érdekelte, hogy nem a romák „tartós” foglalkoztatását támogatják, hanem a már meglévő kis- és középvállalkozások bevételeit stabilizálják a romák foglalkoztatása után járó, vissza nem térítendő munkaügyi fejkvótával. Az első Gyurcsány-kormány idején még azt sem vették észre, hogy az élelmesebb cégalapítók 2004-ben olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek fő tevékenysége a munkaerő-közvetítés. Miután a munkaügyi központok által kiközvetített és a kft.-k által foglalkoztatott romákat valamivel szállítani is kellett, ezért az érintett cégek „beruházási támogatás” címén transzporterekre, tehát teherszállításra is alkalmas mikrobuszokra pályázhattak. Egy pályázatíró informátorunk segítségével betekintést nyerhettünk a munkaerő-közvetítő cégek pályázati részleteibe. Volt olyan cég, amely 2004–2006-ban ugyanazt a mikrobuszt kétszer is megpályázta, ami összesen 9 millió 160 ezer forint „rendkívüli bevételt” hozott a kft. konyhájára.
A sikeres pályázati elbírálás érdekében szükség volt egy minisztériumi „protektorra”, aki tíz százalék „sikerdíjért” támogatásra javasolta a pályázót. Csak ennek az egyetlen vállalkozásnak az esetében 9,1 millió forinttal károsították meg a Gazdasági Minisztérium pályázati alapjait, miközben a minisztériumban dolgozó pályázati elbíráló ezen négyezer eurót keresett. Viszonyítási alapként: a vonatkozó pályázati rendszerben a GM 1 milliárd 544 millió 722 ezer 800 forint beruházási támogatást számolt el az arra érdemesült cégeknek. A pályázati alapok lefölözésére szakosodott társaságok 2006–2007-ben fő tevékenységüket „út, autópálya építésre” módosították.
Végeredményben az RF-program nagykoalícióban történő finanszírozásával a magyar kormányoknak sikerült a honi cigányság 65%-os munkanélküliségi rátáját a futamidő végére 15%-ra csökkenteni – papíron. Ez a manipuláció 2002 és 2004 között 12,7 milliárdjába került a költségvetési szerveknek, de ez a befektetésük az állami önrésszel megegyező ESZA-támogatás révén megtérült. Lényegében a felelős magyar kormányok egy fillért sem költöttek a tartós vagy pályakezdő munkanélküli romák tartós munkahelyteremtésének érdemi megvalósítására, viszont 47,7 millió eurót kerestek rajtuk. Ebből az ESZA-támogatásból az első Gyurcsány-kormány a BM és az SZMM első számú jogkörében végrehajtandó „új, modellértékű közmunkaprogram indításáról” döntött: a programgazdák 2005-től „önkormányzatok forráskiegészítése” jogcímen 1024 település közmunkaprogramjait finanszírozták. Csakhogy az uniós kötelezettségvállalás nem erről szólt! A kormányzati szervek „ellenirányú” tevékenységével függhet össze, hogy a végrehajtásért felelős miniszterek csak formálisan vagy egyáltalán nem teljesítették a pályázati integrációból eredő kötelezettségeiket.
Mulasztás
Az uniós kötelezettségvállalás keretében megvalósuló programok esetében kötelező érvénnyel kell alkalmazni az EU-ban már meghonosodott pályázati rendszer alapelveit. A pályázati integráció a kötelező érvényű uniós jogharmonizáció szerint magában foglalja a pályázati hierarchia alkalmazását, mely a támogatott programok konkrét végrehajtása során biztosítja a kontrollt és a szankciót. A pályázati hierarchia alapján megvalósuló kontroll garantálja a közpénzek jogszerű felhasználását, a szankcionálási kötelezettség pedig a közpénzek jogellenes felhasználásának esetében a felelősségre vonás módját szabályozza. A pályázati hierarchián belül a támogatások felhasználásának ellenőrzésére a programgazda nemcsak jogosult, hanem köteles is. Az Orbán-kormány duplán alkalmazta az úgynevezett „belső kontrollt”. Az illetékes szaktárcákon belül pályázati előkészítő, elbíráló és ellenőrző apparátusokat hoztak létre, ugyanakkor az OFA felügyelő bizottságába (OFA-fb) a fő fenntartó szerv, az SZMM választott tisztségviselői mellé, az érintettség elvén tagokat delegáltak a Belügyminisztériumból, a Pénzügyminisztériumból és a Miniszterelnöki Hivatalból is. Ezzel párhuzamosan létrehozták az OFA monitoring bizottságát (OFA-mb), mint belső ellenőrző szervet. A Medgyessy-kormány ezt a vízfejet tovább növesztette az Esélyegyenlőségi Minisztérium megalapításával. Az első Gyurcsány-kormány ugyan felszámolta ezt a kirakatminisztériumot, viszont annak megmaradt apparátusát integrálta a programgazdaként funkcionáló minisztériumokba és az OFA-ba.
Az uniós pályázati rendszeren belül az OFA 2002. február 3-án hirdetett pályázatot „a munkaerőpiac nem állami roma szerveződései és a cigány kisebbségi önkormányzatok részére roma munkanélküliek foglalkoztatását közösségi vállalkozások szervezésével elősegítő foglalkoztatási projektjeinek támogatására” címmel. Az OFA a pályázati kiírásban vállalta, hogy 2002-ben a pályázati felhívás alapján a foglalkoztatás tizenkét hónapjára, valamint a maximum négy hónapos előkészítésre állapít meg támogatást, tehát az általa elfogadott program tizenhat hónapjának teljes költségéhez vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ugyanakkor a programgazdának szándékában állt, hogy a sikeres projektekhez hároméves, csökkenő mértékű folyamatos közpénzforrást biztosítson. Ezért a záró értékelésen megfelelt, sikeres foglalkoztatási projektet megvalósító szervezetek 2003–2004-ben meghívásos pályázaton vehettek részt, így a programokat három évre kellett megterveznie a pályázóknak. A projektgazdáknak csatolniuk kellett a települési önkormányzat és a területileg illetékes megyei munkaügyi központok támogató határozatait is. Ha pedig a pályázó külső forrásként be tudta vonni a megyei közgyűlés támogatását, illetve az annak irányítása alatt működő területfejlesztési ügynökség támogatását is, akkor bizton számíthatott az OFA kedvező elbírálására. A pályázatok benyújtásának határideje 2002. május 3-a volt. A kizárólag városi székhelyű roma szervezetek részéről 128 pályázat futott be az OFA-hoz, amiből a programgazda szakértői bizottsága 32 közösségi vállalkozást javasolt kiemelt támogatásra, az OFA kuratóriuma viszont csak nyolc projekt megvalósítására kötött támogatási szerződést.
A nyertes pályázók a következő szervezetek voltak: Cigány Foglalkoztatásért Kht./Kiskunmajsa, Örkényi CKÖ, Lenti CKÖ, Művelt Cigány Ifjúságért Alapítvány/Gyomaendrőd, Hajdúszováti Cigány Vezetők Egyesülete/Hajdúszovát, Vanyarci CKÖ, Autonómia Alapítvány/Budapest, Rádió C Kisebbségi Műsorszolgáltató Kht./Budapest. Az OFA 2002-ben ezeknek a roma szervezeteknek a „teljesített támogatását” összesen 136,771 millió forinttal számolta el. A közalapítvány „tartós foglalkoztatást megvalósító” RF-projektjeinek folytatásához Örkény, Kiskunmajsa, Hajdúszovát és Lenti cigány közösségi vállalkozásainak 2003-ban további 50,441 millió forint összegű támogatást nyújtott. A programgazda a futamidő végén, vagyis 2005. július 15-én „tartós foglalkoztatást megvalósító projektjeinek teljesített támogatása” táblázatcímen a fenti „kiemelt” projektek után összesen 187,212 millió forintot, a többi 120 projekt után pedig 360,610 milliót számolt el a fenntartó és felügyeleti szervek (SZMM, BM, PM, MeH), valamint az ESZA felé is. Az ESZA az állami önrésszel megegyező támogatást nyújtott, ami középárfolyamon számítva 220 ezer eurót jelent. Ebből az összesen 1 milliárd 95 millió 64 ezer 400 forint nagyságrendű projektből azonban egyetlen munkanélküli romának sem létesült tartós munkahelye. Olyannyira nem, hogy az OFA az egyetlen referencia értékű közösségi vállalkozás megvalósítását sem támogatta: ez volt a Vanyarci CKÖ által jegyzett, mohorai „Étolaj előállító kisüzem” projekt.
A Dombi-ügy
A Balassagyarmati CKÖ az OFA által meghirdetett RF/2002. pályázatra nyújtotta be a mohorai projektet, melynek pályázatírója Dombi József volt. Az OFA szakértői bizottsága már az elbírálás első ütemében, vagyis 2002 júliusában „kiemelt” pályázattá nyilvánította a projektet. A mohorai közösségi vállalkozást változatlan tartalommal és beruházási helyszínnel az OFA „átengedélyeztette”, szaknyelven cedálta a Balassagyarmati Cigány Kisebbségi Önkormányzattól a Vanyarci Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz, amelynek Dombi József volt az elnöke. Az OFA kuratóriuma 2003. március 26-án döntött a támogatás odaítéléséről, és a beruházás megvalósításának futamidejét 2004. szeptember 30-ig határozta meg.
A Dombi-pályázat „teljes körű” támogatottsága azt jelentette, hogy a mohorai projekt összesen 42 millió 815 ezer 320 forint nagyságrendű beruházási értékét az OFA kuratóriuma a pályázatban leírtakkal azonos mértékben támogatja, hároméves futamidőre bontva a forrásösszeg folyósítását. A pályázat legfőbb szakmai erénye ugyanis az volt, hogy ötéves vállalkozási futamidőre tervezett, mivel a mohorai kisüzemet olyan rentábilisan tervezte működtetni, hogy folyamatosan csökkenő állami támogatás mellett öt év alatt nyereségessé váljék a cég. Az első évben a következő külső forrásokkal számoltak: a Nógrád Megyei Közgyűlés (MK) részéről egymillió forint, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. (NTÜ Kht.) támogatása 1 millió 58 ezer forint, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ (NMK) állami közpénz összege 10 millió 47 ezer 320 forint, az OFA-forrás pedig 14 millió 400 ezer forint. A második évben az OFA-támogatás már csak 9 millió 110 ezer forint, miközben az összes többi támogatás nulla forintra csökken, mivel az árbevétel finanszírozza a béralapot. A harmadik évben az OFA-önrész 7 millió 200 ezer forint; a negyedik évtől már ez is nullára redukálódik, mert a cég is nullszaldóssá tud válni, majd a futamidő végére szerény mértékben ugyan, de már vállalkozási nyereséget is termel az üzem: az ötödik év tervezett nyeresége 1 millió 36 ezer forint.
Az NMK és az NTÜ Kht. soha nem folyósította a pályázaton elnyert összegeket, amivel hitelképtelenné és forráshiányossá tették a közösségi vállalkozást. Az OFA a megkötött támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit egyoldalúan megszegte, amikor mindösszesen négymillió forint beruházási támogatást utalt le a Vanyarci CKÖ számlájára, és ezzel az egyoldalú szerződésszegéssel ellehetetlenítette a beruházás beindítását. Ezzel párhuzamosan az SZMM foglalkoztatási támogatását is befagyasztották, ezért az NMK csak 2 millió 911 ezer 338 forintot utalhatott át a cigány önkormányzat számlájára, így a minisztérium eleve meghiúsította a munkanélküli romák tartós munkahelyteremtésének érdemi megvalósítását. A megyei közgyűlés elnöke ekkor Dóra Ottó volt, aki ma MSZP-s országgyűlési képviselő.
Dombi József azonban bekeményített:
„Amikor 2003 júliusában megláttam az OFA honlapján, hogy a 2002-ben támogatott szervezetek között, 205. sorszám alatt szerepel a Vanyarci CKÖ 14,4 millió forint „teljesített” támogatással, akkor nagyon meglepődtem, mert ezt az összeget a mi számlánkra soha nem folyósították. De ha már „Roma foglalkoztatási program” táblázatcímen ott vagyunk, mint „meghívásos pályázók”, akkor az NMK 2004. évi csatolt foglalkoztatási pályázatába is beférünk. Írtam hát egy módosított pályázatot, amit meg is nyertünk: az NMK a 2004. június 22-én benyújtott nyertes pályázat alapján 16 millió 542 ezer 623 forint módosított futamidejű támogatási összeget írt jóvá a mohorai projekt javára. Ezzel a pályázatommal sikerült kész tények elé állítanom az OFA-t.”
Dombi József a Vanyarci CKÖ elnökeként és projektgazdaként 2005. február 24-én revideált és módosított támogatási szerződést kötött az OFA-val és az RF/2002. program végrehajtásáért felelős SZMM-partnerrel. A szerződések értelmében az OFA-nak összesen 21 millió 160 ezer forinttal; az SZMM-nek a megyei munkaügyi központon keresztül munkatapasztalat-szerzésre 10 millió 801 ezer 800 forinttal, területi mobilitásra 781 ezer 522 forinttal, foglalkoztatást bővítő bértámogatásra 500 ezer 237 forinttal, valamint roma foglalkoztatást szervező programra 4 millió 459 ezer 64 forinttal kellett volna támogatnia a referencia értékű projektet, a beruházás megvalósításának futamidejét pedig 2007. január 30-ra módosították.
Az elmaradt támogatások miatt a Vanyarci CKÖ a Mikrohitel Rt.-től felvett 1 millió 782 ezer forintos hitelösszeggel igyekezett pótolni a sajáterő-forrást, és ezáltal hitelképessé tenni a cigány önkormányzatot mint projektgazdát. Ezzel párhuzamosan Dombi József a Cserhátvidéki Takarékszövetkezet Berceli Fiókjától 2005. március 22-én vett fel hatszázezer forint magánhitelt, és ezt az összeget pótolta még száznyolcvanezer forinttal, a Ford Escort típusú kocsijának lízingdíjával. A projektgazda tehát saját autóját áldozta be és önmagát adósította el azért, hogy a mohorai üzem munkásainak meghitelezze a munkabérét, addig, amíg az SZMM el nem kezdi a tényleges foglalkoztatási támogatások folyósítását. A programgazda ugyanis arra kötelezte a szerződött felet, hogy a támogatási összegek átutalásáig a felvett hitel terhére kezdje meg a foglalkoztatást, és a kiközvetített munkaerővel írattassa alá a munkalapokat, amelyek alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) elvégezheti a bérszámfejtést! A MÁK 2005 áprilisától meg is kezdte a munkabérek számfejtését, azonban az OFA és az SZMM a revideált szerződéseket sem teljesítette.
Annak érdekében, hogy mindez ki ne derüljön, ezért az RF-projekt pályázati elszámolását követő hetvenkét órán belül, vagyis 2005. július 18-án az OFA feljelentést tett a Vanyarci CKÖ ellen, közpénzek terhére elkövetett gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt. Mivel a Vanyarci CKÖ elnöke Dombi József volt, így egyértelműen a projektgazda ellen irányult a feljelentés.6
Bumerángeffektus
„Én úgy szereztem tudomást a feljelentésről, hogy a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság (MRFK) 2005. július 20-án forrónyomos házkutatást tartott a Vanyarci CKÖ irodájában, az édesanyám vanyarci házában, a balassagyarmati önkormányzati bérlakásunkban, és lefoglalták az összes iratanyagot – kezdte Dombi József, majd így folytatta: – Aztán 2006. június 30-ig hozzám sem szóltak, majd behívtak gyanúsítottkénti kihallgatásra az MRFK Gazdaságvédelmi Alosztályára. Ott a kihallgatást vezető százados tudatta velem, hogy az én ügyem a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályához (KÜF) tartozik, így a házkutatás során lefoglalt iratanyagokból még fénymásolatot sem kaphatok, mert bűnjelnek minősül. Amikor saját védelmemben, a programgazda jogellenes magatartásának ügyében részletes, ténybeli és feltáró tanúvallomást szerettem volna tenni, megtiltották, mondván, hogy ne oktassam őket. Amikor pedig kirendelt ügyvédet kértem, azt is megtagadták tőlem. A helyzetem teljesen kilátástalanná vált: amivel feketén-fehéren tudtam volna az ártatlanságomat bizonyítani, azokat az iratok lefoglalták és zárolták. Az OFA megalapozatlan feljelentésének tárgyában meg sem szólalhattam; ügyvédet nem kaptam, sajátra meg nem volt pénzem. Közben 2006. július 18-án a KÜF a nyomozati jogkört az MRFK-ról áthelyezte a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalának Nógrád Megyei Osztályára (VP-osztály). A VP-osztályra 2006. november 16-án hívtak be, ahol már nemcsak jogosulatlan gazdasági előnyszerzéssel vádoltak, hanem sikkasztással is. A „vád” kifejezést nem tévedésből használom: kihallgatás helyett a leendő vádirat zanzásított változatát olvasták a fejemre, és eldöntötték, hogy azonnali hatállyal lezárják a nyomozást, és az általuk kreált „nyomozati iratanyagot” vádemelésre visszaküldik a Balassagyarmati Városi Ügyészségre. A 2007. március 12-én kelt vádirat szerint 11 millió 293 ezer 338 forint elsikkasztásával vádolnak, amit késedelmi kamataival együtt kellene visszafizetnem az OFA-nak és az SZMM-nek.”
Az a módszer, amit az MRFK és a VP-osztály illetékesei a nyomozati időszak alatt Dombi Józseffel szemben alkalmaztak, az a de jure depriváció kategóriájába tartozó, rejtett diszkrimináción alapuló aránytalan bánásmód elve. Ez a gyakorlatban a következőt jelenti: látszatra minden törvényes, azonban az igazságügyi végrehajtás során a büntetőeljárás alá vont személyt totálisan jogfosztottá teszik. Ugyanakkor ennek a jogfosztottságnak a tényét éppen a gyanúsan hiányos kihallgatási jegyzőkönyvek megléte és a kirendelt ügyvéd nemléte bizonyítja. A törvényes jogoktól való megfosztottság alkalmazása alapvetően meghiúsítja az érdemi nyomozást, így a vádirat tényszerűsége is megkérdőjelezhető. A Dombi-ügy pikantériája, hogy a KÜF 2006. július 18-án hozott határozata alapján, a bűnügyben készített igazságügyi szakértői jelentés egzakt számadataival tételesen lehet cáfolni a vádirat tartalmát. A jelentés szerint a Vanyarci CKÖ számlájára az OFA-tól, az SZMM-partnertől, a Mikrohitel Rt.-től, valamint Dombi József „magánhitelezőtől” összesen 9 millió 473 ezer 338 forint „reális teljesítést” folyósítottak, márpedig 9,4 millió forintból 11,2 milliót sikkasztani nyilvánvaló képtelenség! A másik fontos tényező, hogy 2006. november 9-én a Balassagyarmati Városi Ügyészség hivatalos helyiségében perdöntő bejelentést jegyzőkönyveztek ebben a büntetőügyben, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozás vakvágányon halad, olyannyira, hogy nem is az után nyomoznak, aki vagy akik után kellene. Mivel kiemelt ügyhöz kötődik a bejelentés, ezért hetvenkét órán belül a bejelentőt be kellett volna hívni a VP-osztályra részletes, ténybeli és feltáró tanúkihallgatásra. Az ügyészség – nem tudni, hogy a KÜF vagy a városi – utasítására azonban a VP-osztály vezetője úgy döntött, hogy a bejelentést és a bejelentő személyét „nemlétezőnek” kell tekinteni, és az ügyet azonnal le kell zárni. Ezzel az eljárással az igazságügyi és a nyomozó szervek meghiúsították az RF-programra és az azon belül futó RF-projektre vonatkozó érdemi nyomozást, ami valóban kiemelt ügy lehetne, és a nyomozati jogkört a Nemzeti Nyomozó Irodának kellene ellátnia.
„Talán éppen az is volt a cél, hogy velem vitessék el a balhét, és az én ügyemmel tereljék el a figyelmet mások felelősségéről” – foglalta össze Dombi József az ellene indított büntetőeljárás lényegét. Az OFA valóban nem magától tette meg a feljelentését, hanem egy „közérdekű bejelentés” hatására. A szerződéskötéstől számított hetvenkét órán belül, vagyis 2005. február 28-án született meg az a bejelentés, miszerint „a Vanyarci CKÖ-nél közpénzek úsznak el”. Érdemi nyomozás nélkül adtak hitelt a bejelentő szavainak. Az inkriminált időszakban a bejelentő, Juhász Gábor a BM politikai államtitkára volt, egyben Nógrád megye 2. számú, pásztói központú választókörzetének MSZP-s országgyűlési képviselője, amely választókörzethez közigazgatásilag Vanyarc község is hozzátartozik, így területi illetékességgel bírt. A képviselő úr magánokiratát a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának fejléces levélpapírjára írta, miközben megfeledkezett arról, hogy az RF-program koordinálásáért és végrehajtásáért felelős egyik programgazda minisztériuma a BM volt. A BM egykori politikai államtitkárának közpénzek iránt érzett aggodalma éppannyira megalapozottnak bizonyult, mint az OFA feljelentése és a büntetőügyben született vádirat tartalma.
Dombi Józsefet a Balassagyarmati Városi Bíróság 2009. március 12-én meghozott ítéletében az ellene emelt 9 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének és sikkasztás bűntettének vádja alól felmentette, mert a vád „manipulált” volt. Ugyanakkor 13 rendbeli foglalkoztatásra vonatkozó esetben jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az ezzel összefüggő számvitel rendjének megsértése vétségében tíz hónapi börtönre ítélték, három évre felfüggesztve. Az elsőfokú ítéletnek ez a része nem jogerős, mert a bíróság megállapítása szerint „ezt kétséget kizáróan bizonyítani nem lehetett”. Dombi József az ellene felhozott hamis vádak miatt, sértetti minőségében élt is fellebbezési jogával, ezért másodfokon a Nógrád Megyei Bíróság bírói tanácsa hozza meg döntését ebben a büntetőügyben.7
Teljes kudarc
Az RF-projektek közül a Kolompár Orbánhoz kötődő kiskunmajsai,8 örkényi, lenti, gyomaendrődi és hajdúszováti közösségi vállalkozások sem valósultak meg soha. Érdekes módon az OFA-mb tagjainak az ellenőrzések során nem tűnt fel, hogy ezek a projektek is csak „papíron működnek”, holott a közalapítvány összesen 157,212 millió forinttal támogatta a „megvalósulásukat”. Az OFA-fb tagjai is hallgattak, pedig a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kimondja, hogy a cégek felügyelőbizottságát korlátlan kártérítési felelősség terheli ellenőrzési kötelezettségének megszegése esetén. A testületek legfőbb feladata ugyanis az, hogy az ügyvezetést ellenőrizzék, nyomon kövessék a gazdálkodást, különös tekintettel a tulajdonos érdekeinek hatékony képviseletére. A testület tagjait e kötelezettségük alól az információhiányra való hivatkozás nem mentesíti. Hatványozottan érvényes mindez a közpénzgazdálkodásra vonatkozóan. Mindez kiderülhetett volna, ha az OFA fő fenntartó szervének minisztere, Kiss Péter a futamidő végén ÁSZ-vizsgálatot kér az RF-projektek reális teljesítését illetően. De nem kért.
Az RF-projektek közül a mohorai beruházás sorsa valóban kirívónak minősül. A kérdés az, hogy miért éppen ennek a roma vállalkozásnak az ellehetetlenítésére összpontosított a politikai elit, és mindazok, akiket ennek a végrehajtásába bevont? „Az uniós kötelezettségvállalás keretében megvalósuló, referencia értékű projektek esetében az EU illetékes monitoring bizottságának is joga van a végrehajtást és az elszámolást a helyszínen ellenőrizni. Tehát azért kellett kinyírni az én referenciaprojektemet, hogy az uniós bizottság tagjai 2005 és 2007 között be ne tegyék a lábukat Magyarországra, mert akkor kiderül, hogy a programgazdák lekamuzták az elszámolást!”
Dombi József állítását támasztja alá az ÁSZ 2007-es vizsgálata, ami az önkormányzatok közmunkaprogramjainak végrehajtására vonatkozott. Az ÁSZ 2007. évi ellenőrzési tervének parlamenti egyeztetése során javaslatként fogalmazódott meg a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatások mértékére és hatékonyságára vonatkozó vizsgálat elvégzése. A kutatást az ÁSZ Kutató Intézetének jogelődje, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete (Femi) végezte el 2008-ban. A Femi „kudarcnak” minősítette a közfoglalkoztatásra irányuló közmunkaprogramok végrehajtását és „átláthatatlannak” a roma foglalkoztatási programban felhasznált közpénzek elszámolását.
A közmunkaprogram kudarcának okairól szóló összefoglaló jelentést az ÁSZ 2009. augusztus 19-én felvitte az internetre is. Idézet az ÁSZ-jelentés vonatkozó részéből: „Közmunkára... a költségvetésen kívüli forrásokkal és a pályázók önrészével együtt 24,9 milliárd Ft állt rendelkezésre…” Ez az ominózus 24,9 milliárd forint nem más, mint az RF-program kormányzati célelőirányzata, amihez még hozzájön az OFA 0,5 milliárdos RF-projektjeinek költségvetési tétele. Az uniós kötelezettségvállalást tehát „közmunkának” tüntették fel a programgazda minisztériumok, mely tételből kihagyták az RF-projektek ÁSZ-vizsgálatát. Ha ugyanis az ÁSZ-jelentésben szereplő 24,9 milliárdos tételhez hozzáadjuk a roma foglalkoztatási projektek 0,5 milliárdját, akkor az pontosan 25,4 milliárd! Ha tehát a programgazdák valóban az uniós program érdemi megvalósítására koncentráltak volna, akkor a Dombi-féle referenciaprojekt támogatásával ebből a 25,4 milliárd forintból ma már Magyarország 513 településén 10 260 roma dolgozhatna közösségi vállalkozásokban. A felelős programgazda miniszterek a mulasztásuk tekintetében is szánalmasan bornírt magatartást tanúsítottak: egy 25,4 milliárdos uniós kötelezettségvállalás „átláthatatlanná” tett elszámolásával igyekeztek önmagukról elterelni a figyelmet, miközben a jogi felelősséget áthárították a referencia értékű projekt egykori pályázatírójára és projektgazdájára, a vanyarci, cigány származású Dombi Józsefre.
A cikk megjelenését a Fővárosi Önkormányzat Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottsága támogatja.
1 Varga Mihály és Veres János pénzügyminiszterek; Matolcsi György és Kóka János gazdasági miniszterek; Harrach Péter és Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterek; Lamperth Mónika, a közmunkaprogram koordinálásáért felelős belügyminiszter, Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Integrációért és Felzárkóztatásért felelős államtitkárságának egykori vezetője; Juhász Gábor, a belügyminisztérium volt politikai államtitkára; Dóra Ottó (MSZP) országgyűlési képviselő; Farkas Flórián (Fidesz) országgyűlési képviselő.
2 A roma foglalkoztatási program végrehajtásáért felelős programgazda közszereplőknek kötelességük lett volna nyilatkozni, különös tekintettel az állami és uniós közpénzalapok felhasználására és elszámolására vonatkozóan. Elzárkózásukkal megsértették a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásait.
3 Az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye Tanácsadó Bizottságának első véleménye Magyarországról, 2001.
4 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kulturális és Foglalkoztatási Intézményrendszerének Kiépítéséről és Támogatásáról szóló 1260/1999/EK rendelet, Európai Unió és Tanács Irányító Bizottsága. A kötelező érvényű uniós jogharmonizáció szerint a csatlakozás előtt álló országoknak kétéves futamidőt szabtak arra, hogy az EK-rendelet végrehajtását megvalósítsák. Magyarország azonban az európai közösségek bizottságai előtt csak „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról; A cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagról szóló 1093/1997. (VII. 29.) Kormányhatározatot tudta felmutatni. A Horn-kormány által meghozott határozatot emelte be az Orbán-kormány a 2001-es „Új Magyarország Fejlesztési Terv”-be, és dolgozta ki „A nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló 166/2001. (IX. 14.) Kormányrendeletet.
5 A Horn-kormány idején módosították először olyan kardinálisan a foglalkoztatási törvényeket, hogy a tömeges munkanélküliség felszámolásának érdekében a multinacionális cégek a munkahelyteremtő beruházásaik után vissza nem térítendő fejkvótát kaphassanak az állami költségvetésből. Ez a Közép-Európában példátlan protekcionizmus magával hozta a hazai kis- és középvállalkozások alulfinanszírozottságát és piaci versenyképességük korlátozását. Ezt a negatív tendenciát igyekezett az Orbán-kormány orvosolni azzal, hogy az RF-programba integrálta a magyar kis- és középvállalkozások roma foglalkoztatást ösztönző pályázati rendszerét.
A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok éppen ezért vették át változtatás nélkül az RF-programnak ezt a részét is, mert a versenyszférában a foglalkoztatáspolitikai ösztönző rendszer olyan hatékonysági mutatókra épül, melyek segítségével a „kívánatos” mértékre lehetett csökkenteni a magyarországi cigányság megdöbbentő munkanélküliségi rátáját. Lásd: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.
6 A 8.B. 200/2007/22. számú büntetőügy iratanyaga 2002. február 1-jétől 2009. október 26-ig.
7 A cikk szerzője Dombi József saját védelmében beidézett koronatanúja, első és másodfokon egyaránt. A tényfeltáró újságíró volt ugyanis az a személy, aki már 2006 novemberében megtette perdöntő bejelentését, amit a nyomozó és ügyészi szervek „nemlétezőnek” tekintettek. Ezáltal mindaz, amit ezzel a bejelentéssel tettek vagy nem tettek az illetékesek, terhelő bizonyítékká vált a közhatalmi szervek jogellenes cselekményeinek tárgyában.
8 Kolompár Orbán volt a projektgazdája és K. László a projektvezetője a Cigány Foglalkoztatásért Kht. kiskunmajsai RF-projektjének. Az OFA az ellenőrzések során mindent rendben talált, és közel 50 millió forint támogatási összeggel számoltak el a szerződött felek. Két évvel ezelőtt közérdekű bejelentést tettek ebben az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, a nyomozati jogkört pedig a megyei rendőr-főkapitányság látta el. A Kecskeméti Városi Bíróságon Kolompár Orbán és társa elismerték a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, és 7,2 millió forintot visszafizettek az államnak.
Roma-dosszié | A roma (nem)foglalkoztatási program | Beszélő | Szőke Zsuzsa | null | 1 | http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-roma-nemfoglalkoztatasi-program | 2010-01-15 14:11:00 | true | null | null | Beszélő |
Politikai viták kereszttüzébe került Szlovákia egyetlen autópálya-alagútja. A Lőcse-Eperjes közti Branyiszkó-hágót kiváltó, 4,8 kilométeres alagút azóta vitákat kavar, hogy Vladimír Meciar kormánya alatt, 1996-ban megkezdték az építését. A Meciar-kabinet, az állami megrendeléseket szlovák cégeknek jelszó jegyében, hazai beruházókra bízta az építést: a fúrást az annak idején a bősi vízlépcső-beruházást irányító Vodohospodarska Vystavba vállalat, a működtetéshez szükséges munkákat, többek között a szellőző- és világítóberendezések szállítását és felszerelését pedig a ZPA Krízik nevű elektronikai cég kapta. Feladatát azonban egyik sem végezte el, ezért a technológiai kivitelezés költsége az induláskor tervezett 677 millió korona (akkori árfolyamon mintegy 4 milliárd forint) közel háromszorosára ugrott a 2003-as átadásra, amivel a Branyiszkó a mai napig Európa egyik legdrágább autópálya-alagútja.
A beruházás elindítása után két évvel Mikulás Dzurinda új kormánya számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szakmai felkészületlensége miatt a két vállalatnak nincs esélye a munka befejezésére. Meciarék azonban a szerződésekkel mindkét céget annyira bebetonozták, hogy szinte lehetetlen volt felmondani a megbízást. A cégeket ezért, bizonyos díjazás ellenében, közvetítőként megtartották, de a további munkákra külföldi beruházókat hívtak meg. Ami nem volt könynyű, mivel a nemzetközileg elismert cégek - így a svéd-svájci ABB vagy a német Siemens - az előzmények ismeretében nem fogadták el a megbízást.
Végül a kormány a Svájcban élő Ján Godán szlovák üzletember Erga Suisse nevű cégével és a szintén svájci, alagutak elektronikai felszerelésével is foglalkozó Nay+Partnerrel szerződött. A két cég együttműködését végig viták övezték, a Nay+Partner tulajdonosa, Hanspeter Nay még be is perelte Svájcban Godánt, azzal vádolva, hogy túlszámlázott a megbízó szlovák útkezelő vállalatnak, és neki sem a megállapodásnak megfelelően fizetett az elvégzett munkákért.
A szlovák és a svájci rendőrség 2004 óta kutakodott a beruházással összefüggő adózási és számlázási ügyekben, tavaly már közösen vizsgálódtak, a közelmúltban pedig brit és liechtensteini hatóságokat is bevonva. A bomba áprilisban robbant. Maga Robert Fico kormányfő jelentette be, hogy a svájci hatóságoktól származó információk szerint a gyanúsítottak svájci számláihoz egy illetéktelen is hozzáfért: Dzurinda kereszténydemokrata pártjának (SDKU) ismert politikusa, Gabriel Palacka, aki a pártpénztárnokság mellett 1998-ban közlekedési és távközlési miniszter volt.
Szorul a hurok több, a beruházásban részt vett üzletember nyaka körül is. A szlovák és a svájci rendőrség Godánon kívül négy szlovák állami tisztviselő, valamint a ZPA Krízik öt alkalmazottja ellen vádemelést javasolt mindkét országban. A vád szerint az Erga Suisse fiktív számlákat adott ki, a befolyt összegeket pedig az érintettek magánszámláira utalta. A vádlottak elismerik, hogy kaptak pénzt Godántól, tagadják viszont az átutalások és az alagútépítés közti összefüggést. A szlovák közlekedési hatóságok egyébként máig nem tették közzé a beruházás teljes költségét, de az egyes becslések szerint 9 milliárd korona körül mozoghat. Nem ismertek az éves üzemeltetési költségek sem, pedig az alagút gyakran szorul karbantartásra; olyankor a forgalmat átterelik a hágóra.
Az alagútbotrány óta, a két éve hatalmon lévő Fico-kormány alatt is vannak példák tisztázatlan ügyekre az autópálya-építések körül. A 20 milliárd koronára becsült elektronikus útdíjfizetési rendszer közbeszerzési pályázatának négy résztvevője közül nemrég három is fellebbezett - s azt fontolgatja, hogy Brüsszelhez fordul -, amiért a Nemzeti Autópálya-társaság kizárta őket a versenyből. A legalacsonyabb összegeket kínáló - és a tenderbontáskor győztesnek kikiáltott - olasz-osztrák-lengyel Slovakpass konzorciumot, valamint az osztrák Kapsch céget formai okokra hivatkozva utasították el, a francia ToSy esetében pedig a túl alacsony ajánlati összegre hivatkoztak. Győztesnek végül a legnagyobb összeget kínáló francia-szlovák SanToll konzorciumot hozták ki. A kizárt pályázók furcsállják a döntést, már csak azért is, mert a SanToll szlovák résztvevője, az Ibertax a szakmában ismeretlen, bejegyzett pozsonyi címén nem található - viszont úgy hírlik, közel áll a fő kormánypárthoz (SMER). Az állítólag ciprusi partnert is felvonultató társaságot kapcsolatba hozzák a SMER kampányát pénzelő J&T pénzügyi csoporttal, melynek neve nemrég a korona új árfolyamának kiszivárogtatása körüli botrány, majd a magyarországi digitális műsorszórási tender körül is felbukkant (HVG, 2008. július 19.).
Hasonló a helyzet az autópálya-építési ppp-pályázatokkal. A közlekedési minisztérium több neves külföldi építőipari céget - köztük a német Hochtief-Alpine Bau konzorciumot, az osztrák Strabagot, a spanyol Obruscón Huarte Laint (OHL) és a francia Eiffage-t - formai okokra hivatkozva kizárt a Túrócszentmárton-Eperjes közti 75 kilométeres szakasz 49 milliárd koronás beruházására kiírt tenderből. Csak a nagy hazai cégeket tömörítő Doprastav-Váhostav konzorcium, illetve a Szlovákiában leányvállalattal bíró svéd Skanska és a francia Vinci Conssesions maradtak versenyben. A közbeszerzési hivatal végül úgy határozott, hogy a Hochtief-Alpine Bau konzorciumot viszsza kell venni. A közlekedési minisztérium viszont bíróságon támadta meg a döntést, így már szinte biztos, hogy tarthatatlan a befejezés 2010-es határideje.
TUBA LAJOS / POZSONY | Nemzetközi gazdaság: Alagútvég | Tisztázatlan pénzügyi tranzakciók miatt bíróság elé kerülhetnek a Meciar- és a Dzurinda-kormányok idején készült kelet-szlovákiai autópályán lévő Branyiszkó-alagút építői. | null | 1 | https://hvg.hu/hvgfriss/2008.31/200831_VITATOTT_SZLOVAK_AUTOPALYABERUHAZAS_Alagutv | 2008-07-30 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – döntött decemberben az Országgyűlés, amiről az MTI számolt be. Ezzel lényegében a kormánytöbbség azt tette lehetővé, hogy boltokban is lehessen viszonylag olcsón vagy ingyen készpénzt felvenni bankkártyával. (Eddig a bankautomatából havonta kétszer összesen 150 ezer forintot lehetett díj nélkül kérni.)
Az úgynevezett cashbackszolgáltatás keretén belül az üzletek, kereskedők azoknak nyújtanak készpénzfelvételi lehetőséget, akik kártyával vásárolnak náluk. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank nem számíthat fel díjat, hasonlóan a bankautomatából történő készpénzfelvételhez. A természetes személyek ezenkívül bizonyos tranzakciós díjak alól is mentesülnek.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy például egy tízezer forintos vásárlás esetén, ha az ügyfél húszezer forintot is fel kíván venni, a boltos harmincezer forintot üt be a kasszába, amit bankkártyával egyenlít ki a vásárló, majd kézbe kap húszezer forintot, tízezer forint pedig a vásárlás ellenértékeként az üzlet számlájára kerül.
Sok országban már régóta bevett szokás, hogy boltban vagy a benzinkúton megkérdezi az eladó a bankkártyás fizetés előtt, hogy kér-e készpénzt az ügyfél. De itthon miért pont most vezet be a kormány egy külföldön már évtizedek óta lévő szolgáltatást?
Bezáró posták
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy a kormány a postabezárások miatt lépett. Mivel sok kistelepülésen a posta (volt) az egyetlen hely, ahol készpénzt lehet felvenni, valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy helyben is pénzhez juthassanak a bankkártya-tulajdonosok.
A bolti készpénzfelvétel parlamenti vitáján Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható.
A postákon kívül van még egy érv a készpénzfelvétel liberalizálása mellett. Nyáron arról számolt be az RTL, hogy több kistelepülésen is bezárnak a takarékok. Miután a Budapest Bank, a Takarékbank és az MFB egyesült, egy új pénzintézet jött létre Magyar Bankholding néven.
A szervezet egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A fiókbezárásokkal a bank lényegében a működését racionalizálja, ugyanis sok kistelepülésen nem éri meg fenntartani egy takarékot. Nemcsak a fiók zár be azonban, hanem készpénzhez is nehéz lesz hozzájutni ott, ahol az ATM-eket is leszerelik.
A Portfolio korábban arról számolt be, hogy a Takarékbanknak év elején még 720 fiókja volt. A gazdasági lapnak a Magyar Bankholding azt válaszolta, hogy az utóbbi években, különösen a pandémia alatt változtak az ügyfelek bankolási szokásai: gyakrabban használják bankkártyájukat és intézik online egyszerűbb banki ügyeiket, a bankfiókokba főleg az összetettebb ügyintézési folyamatok és kérdések miatt mennek, mint például hitelfelvétel vagy pénzügyi tanácsadás.
Ennek megfelelően változott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága. „Ezért a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti két-három napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja a környező településen lévő nagyobb fiókkal, hogy megteremthesse az alapját egy modern, heti öt napot nyitva tartó, több szakértőt alkalmazó bankfiók használatának” – írta a gazdasági portál.
A lapunknak nyilatkozó, a 2010 előtti kormányzat idején a Magyar Postánál dolgozó szakértő nem kritizálta sem a Takarékbank, sem a kormány döntését. „Ezt szerettem volna korábban én is elérni” – mondta. Szerinte túl sok, rossz hatékonysággal működő postafiók van az országban, azok bezárása logikus döntés az állam részéről.
„A részvényesek az adófizetők, vagyis minden egyes fiók veszteségét végső soron ők fizetik meg” – tette hozzá. Szerinte ott kell postának lenni, ahol megéri üzemeltetni, ahol eredményt termel.
Úgy gondolja, hogy a takarék- és postafiók-bezárások mellett segítséget jelent a kistelepülésen élőknek a bolti készpénzfelvételt. Nagy kérdés, hogy megéri-e az üzleteknek.
Drága a készpénz
A jogszabály ugyanis csak a bankoknak teszi kötelezővé az informatikai rendszer kiépítését, miközben a boltoknak nem kötelező bevezetni a cashbackszolgáltatást. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az üzleteknek is csábító lehet ez, sok pénzbe kerül ugyanis a készpénz kezelése. A kisboltok jellemzően a bankba szokták nap vagy forgalomtól függően hét vége előtt bevinni a felhalmozódó készpénzt.
A nagyobb üzletek esetében a pénzszállító cégek végzik a készpénzlogisztikát. A kasszákat este leürítik, a pénzszállítók elviszik a készpénzfeldolgozóba, majd az ügyfelük számlavezető bankjának utalják el.
Reggel viszont váltópénzt szállítanak ki az üzletbe. Ugyanez a helyzet az ATM-ek esetében is. „Egyszerűen drága a készpénz feldolgozása, ezért van logika a kormány azon tervében, hogy az üzletekben is lehessen pénzt felvenni” – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a legnagyobb pénzszállítók is kormányközelben vannak. Garancsi István érdekeltségébe tartozik például a Criterion, Mészáros Lőrinc eközben az MPT Security résztulajdonosa, amelyben a Magyar Posta is benne van.
„Ez a szabályozás nekik bevételkiesést fog eredményezni, de Mészáros esetében viszont a rossz kihasználtsággal működő takarékok bezárása profitot fog hozni. Ilyen az, amikor valaki túl nagyra nő, és már szinte minden ágazatban vannak érdekeltségei, van, ahol nyer, van, ahol veszít” – mondta beszélgetőpartnerünk.
A boltoknak azért is megérheti, mert a vásárlóknak valamit venniük is kell, csak ezt követően kérhetik a készpénzfelvételt a kasszánál. Elképzelhető, hogy időbe telik, mire kialakul egy rendszer, ugyanis az üzletekben nyitáskor kevesebb készpénz van, mint záráskor, de beszélgetőpartnerünk szerint az ügyfelek hamar kitapasztalják majd, hogy mikor érdemes bemenni a boltba, ha pénzre lesz szükségük.
A rendszer nem teljesen új egyébként, mert az OTP már 2015 óta jelen van a piacon egy ilyen szolgáltatással. A Pennyvel közösen alkotta meg a bank azt a konstrukciót, amely szerint legalább háromezer forintos vásárlást követően a pénzintézetnél bankoló ügyfelek pénzt vehetnek fel a bolt kasszájánál, legfeljebb húszezer forintos összeghatárig.
Korábbi gazdasági témájú cikkeink: | Bolti készpénzfelvétel: a bezáró posták és takarékok miatt léphetett a kormány | Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok településen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint az állam és Mészáros Lőrinc is jól jár. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bolti-keszpenzfelvetel-a-bezaro-postak-es-takarekok-miatt-lephetett-a-kormany/32185003.html | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Nemzeti Bank összesen 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira hitelkockázati, IT, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt, és kötelezte a vizsgált intézményeket azok mielőbbi kiküszöbölésére, írja közleményében az MNB. Azt is írták, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.
A helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, 2019. november 1-től kezdődő időszakra vonatkozó vizsgálatot a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nél (MTB Zrt.) és az irányítása alatt álló Takarékbank Zrt.-nél valamint Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.-nél folytatták le.
Az MNB megállapította, hogy az MTB Zrt. több ponton – így többek közt a csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartás, a nagykockázat-vállalás rendjének szabályozása, az ügyféllimitrendszer nyilvántartása, visszamérése esetében – hibásan és hiányosan kezeli a hitelkockázatokat. Adatbiztonsági, nyilvántartási hiányosságok merültek fel az informatikai védelmi rendszer esetében, valamint a tőkekövetelmény számítása során az MTB Zrt. nem tartotta be teljeskörűen a jogszabályi előírásokat. A felügyeleti adatszolgáltatásban egyes jelentéstáblák szintén hibásnak bizonyultak, a vállalatirányítás terén pedig az MTB Zrt. belső ellenőrzési területe a vizsgált időszakban nem rendelkezett elegendő erőforrással feladatainak teljes körű ellátásához.
A Takarékbanknál az MNB a hitelkockázatok terén a követelésminősítés, értékvesztési modell, illetve az átstrukturálás szabályozása, nyilvántartása terén tárt fel hiányosságokat. A Takarékbank egyebek közt helytelenül határozta meg az IFRS9 szerinti céltartalékai, értékvesztése mértékét, és egyes ügyleteket nem sorolt át a megfelelő kockázati kategóriákba. A Takarékbank tőkeszámítása az ingatlanfinanszírozási kockázati súlyozás nem megfelelő megállapítása miatt bizonyult helytelennek. Pontatlan volt emellett a Takarékbank konszolidált biztosított betétállományának nyilvántartása is, míg az IT rendszernél a határvédelem, valamint a külső támadások elleni infrastruktúra esetében szükséges a célvizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése, írták a közleményben.
A Takarék Követeléskezelőnél a vállalati követelések kezelése, az ügyletek adatai, dokumentumai, és a követeléskezelés során szerzett egyéb információk rögzítése, valamint a várható megtérülések vizsgálata és dokumentálása esetében tártak fel hiányosságokat.
Az MNB az MTB Zrt. esetében 15,5 millió, a Takarékbankra 14 millió, míg a Takarék Követeléskezelőre 3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és kötelezte az intézményeket, hogy 2021. október 31-i és december 31-i határidőkkel számoljanak be a problémák megszüntetéséhez tett intézkedéseikről.
Az MNB szerint a bírságok összegének meghatározásakor súlyosító körülménynek számított egyes hiányosságok kockázati súlya, besorolása, illetve a Takarék Bankcsoport pénzpiaci súlya is. Enyhítő körülménynek tekintették a vizsgált intézmények együttműködő magatartását, és hogy már a vizsgálat alatt megkezdték a hiányosságok egy részének kiküszöbölését, egyes hibákat pedig meg is szüntettek. | Az MNB 32,5 milliós bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira | A vizsgálatuk többek között megállapította, hogy helytelenül mértek fel egyes hitelkockázatokat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/mnb-takarekbank-birsag-hitelkockazat | 2021-07-07 17:38:00 | true | null | null | Telex |
Összesen 55,6 millió forintért adta el több körben a fővárosi V. kerületi, azaz a belvárosi önkormányzat egy 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház 92 százalékos tulajdonrészét, részben a maradék 8 százalék tulajdonosának, aki ezzel aprópénzért építheti be a Városháza mellett fekvő 340 négyzetméteres telket.
A Gerlóczy utca 3. alatti romos épület 2020 végén került teljes egészében egy cég tulajdonába, és az önkormányzat által bevételként elkönyvelt összeggel szemben, egy szakmai portál négyzetméterár-adatai alapján a lehető legrosszabb esetben is legalább 280 millió forintot érhet. Ha pedig az új tulajdonosok lebontják a műemlék státusz alól frissen kivont épületet és építkeznek a telken, akkor ennek a többszörösét is visszahozhatja.
Tankönyvi eset lehet
A Gerlóczy utcai ház esete nem az első, amikor Belváros-Lipótváros Önkormányzata a piaci ár töredékéért válik meg ingatlanjaitól. Az iroda- és üzlethelyiségek tömeges eladása még abban az időben kezdődött, amikor Rogán Antal volt a polgármester, a kiárusítás üteme pedig azóta sem lassult.
Az önkormányzat honlapján 2015 novembere óta vezetik az eladott ingatlanok listáját, az azóta eltelt hét évben pedig 192 tétel gyűlt össze úgy, hogy a lista valószínűleg nem teljes. Ugyanakkor az egyik oldalról Gerlóczy utca 3., a másik oldalról Vitkovics Mihály utca 6. számú, közvetlenül a budapesti Városháza mellett található telek és a rajta álló épület eladása vélhetően tankönyvi eset.
Itt egyébként a második világháború előtt patinás, háromemeletes bérház állt. Az épület a világháborúban bombatalálatot kapott, később pedig elbontották az emeleteit, és csak a földszintet meghagyva alakítottak ki benne üzlethelyiségeket és hozzájuk tartozó raktárakat.
A Magyar Narancs korábbi cikke szerint az épület Gerlóczy utca felőli üzlethelyiségében a kétezres években francia és kézműves sajtokat árultak, a Vitkovics Mihály utcai oldalon pedig Intérieur néven üzemelt papírbolt. A sajtbolt tulajdonosa szerint aztán 2010 után a Rogán Antal vezette önkormányzat annyira megemelte a bérleti díjukat, hogy el kellett költöznie, és ugyanakkor zárt be a papírbolt is. 2008-ban lett bérlő az épületben a később nagy szerepet játszó Duó Consulting Kft., amely 2016-ban csere útján meg is szerezte az ingatlan 8 százalékát kitevő, 24 négyzetméteres üzletrészt. A sajtbolt és a papírbolt bezárása után az épületben működő üzlet már nem nyílt, mégis egymást követték a semmilyen látható gazdasági tevékenységet nem végző bérlők.
A Duó Consulting Kft. aztán 2018-ban került a Polimetrikus Ingatlanhasznosító Zrt. tulajdonába, ami Rogán Antal jobbkeze, Kertész Balázs (volt) sógorának, Pozsgai Péternek a cége. Az ingatlan pedig innentől gyorsított ütemben kezdte elveszíteni köztulajdon jellegét.
A bérlőknek járó kedvezményes áron a Duó Consulting 2018-ban megvásárolt az ingatlanból további 85 négyzetmétert 16,77 millió forintért, azaz 197 ezer forintos négyzetméteráron, miközben a Belváros közepén ekkoriban már 1-1,5 milliót is el szoktak kérni egy négyzetméterért. Két évvel később a Duó tulajdonosa, a Polimetrikus Zrt. szerzett meg az ingatlanból 93 négyzetmétert, szintén a piaci ár töredékéért, még alacsonyabb négyzetméteráron, mindössze 15 millió forintért.
Időközben az épületből 13,4 millió forintért 53 négyzetmétert vásárolt meg egy Kontakt Mobil Rendszerház Kft. nevű, egy székhelyszolgáltatóra bejegyzett, amúgy veszteséges informatikai cég is, amelynek egyetlen tulajdonosa Örményi Viktor, akié az In-Kal őrző-védő óriáscég is.
Az utolsó 51 négyzetmétert pedig 10,3 millió forintért szerezte meg egy All General Szolgáltató Kft. nevű cég, amely a vásárlás évében, 2020-ban összesen 264 ezer forintos bevételt és 126 ezer forintos veszteséget könyvelt el.
És hogy mi volt a közös ezekben az üzletekben? Egyrészt az, hogy az eladásokat az önkormányzat oldaláról minden esetben Siroki Attila, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő vezetője intézte. Másrészt, hogy az ingatlannak – szokás szerint – mindegyik részét ugyanaz az értékbecslő becsülte fel, és az eladással is minden esetben ugyanaz az ügyvéd, dr. Sándor Sz. Zsolt volt megbízva.
Na de kinek a kezébe került?
Az önkormányzatnak tehát sikerült messze a piaci ár alatt, több részletben, négy különböző cégnek eladnia az épület teljes egészét. Mindez akár jelenthette volna a valóban romos állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló, tehát csak engedéllyel lebontható épület történetének végét is.
2020 végén azonban apport, azaz társas vállalkozáshoz való tárgyi hozzájárulás révén egyszerre az egész ingatlan a frissen létrehozott GTHREE Property Kft. tulajdonába került át, amely ezzel megszerezte az egész 340 négyzetméteres telket a 306 négyzetméteres épülettel együtt.
A GTHREE Propertyt pedig megint csak az állami megbízásokban nem szűkölködő In-Kal-tulajdonos, Örményi Viktor vezeti, akit korábban már Matolcsy Ádám köreivel is összefüggésbe hoztak.
Innentől már csak egy akadály állt az előtt, hogy az új tulajdonos építkezni kezdhessen a teljes egészében megszerzett ingatlan területén. Ez pedig a rajta álló, műemléki környezetnek minősülő, földszintes épület volt, amely a Városháza közvetlen szomszédsága miatt a településkép fontos részének számít, így törvényi védelem alatt áll.
Ez az akadály gördült el végül tavaly decemberben az ingatlanprojekt elől, amikor kiadták az 1868-ban épült házra a bontási engedélyt.
Hogy a telek önmagában, beépíthető állapotban mennyit ér, azt nehéz megmondani, de a 306 négyzetméteres ingatlan piaci árára lehet tippelni. Az ingatlan.com gyűjtése szerint ugyanis az ötödik kerületben az ingatlanok átlagosan négyzetméterenként 1,26 millió forintba kerülnek, de még Belváros-Lipótváros legolcsóbb ingatlanjáért is négyzetméterenként 921 ezer forintot kérnek. Ha figyelembe vesszük a Gerlóczy utca 3. alatti ház rossz állapotát és a kerületben használt legalacsonyabb árral számolunk,
a ház értéke akkor is csaknem 282 millió forintra jön ki, ez pedig valószínűleg jóval elmarad a beépíthető telek piaci árától.
A szerencsés vevők tehát a legpesszimistább becslések szerint is az értéke kevesebb mint negyedéért jutottak az ingatlanhoz.
A Belváros ingatlanügyeit már a Fővárosi Önkormányzat is vizsgálóbizottságban elemzi. Az önkormányzati ingatlanok áron alul való eladását ugyanis a „belvárosi módszerként” elhíresült, helyi rendeletekkel legalizált szabályozás segíti elő, amely – noha sok esetben elővásárlási joga lett volna a Fővárosi Önkormányzatnak – lényegében kiiktatta a közvagyon funkció megóvását érintő szempontokat.
Botrányok ellenére is hasít a módszer
A módszer lényege, hogy ha valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet- vagy irodahelyiségekben, egyetlen évvel később egy becsült árhoz képest jelentős kedvezménnyel vásárolhatja meg az ingatlant. Az önkormányzat ugyanis még saját értékbecsléséhez képest is 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ezzel a módszerrel söpörtek ki az V. kerület tulajdonából 2020-ban is egy sor ingatlant, abban az évben csak a harmadik, novemberi körben 16 iroda- és üzlethelyiséget 2,7 milliárd forintért. Tavaly szeptemberben aztán a fideszes többségű közgyűlésnek is háromszor kellett szavaznia, mire átment a következő, 2,1 milliárdos ingatlancsomag eladásáról szóló javaslat, amit decemberben újabb 1,3 milliárdos portfólió követett.
A ma már „nemzetközinek” és nyíltnak nevezett pályázatok lebonyolításával rendre Sándor Sz. Zsolt ügyvédet bízza meg a fideszes vezetésű önkormányzat, aki a néhány tízezer forintos ár helyett 2020-ban például 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze 5 napon át, akkor is 2-2 órás időintervallumot biztosított. Magyarán nagyon úgy tűnt, hogy az eladásra kínált ingatlanokról eleve csak egy bizonyos kör szerezhetett tudomást.
És a gyakorlat a helyi ellenzék rendszeres tiltakozása, valamint a botrányok ellenére sem változott semmit: 2021-ben az elvileg nyílt és nemzetközi ingatlanpályázatok még mindig nem voltak rendesen meghirdetve, a határidők irreálisan rövidre voltak szabva, ennek megfelelően pedig a legtöbb üzlet- vagy irodahelyiségre csak egy ajánlat érkezett. Mindeközben a belvárosi köztulajdont legalább egy éve bérlőknek természetesen továbbra is jár a 30 százalék kedvezmény. | Összesen 55 millió forintért adott el egy teljes épületet a Belváros szívében az V. kerületi önkormányzat | A 306 négyzetméteres, a Városházára néző ház ugyan romos állapotban volt az eladáskor, de piaci értéke még így is legalább 280 millió forint körül mozoghat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/03/20/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat | 2022-03-20 13:17:00 | true | null | null | Telex |
Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a "Magyarország jobban teljesít"-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de a Magyar Nemzet sem járt rosszul.
Giró-Szász András kormányszóvivő február 25-én jelentette be, hogy tájékoztatási akciósorozatot indít a kormány, hogy ismertesse a lakossággal az elmúlt két és fél évben elért eredményeket: Magyarország ma nemcsak az előző kormányoknál, hanem sok európai országnál is jobban teljesít. Giró-Szász elmondta, hogy az 1 hónapos akció időtartama alatt 24-25 területről, szakpolitikai kérdésről adnak majd bővebb tájékoztatást; minden háztartásba eljuttatnak egy tájékoztató füzetet, valamint óriásplakátokon, és televíziókban, rádiókban, a nyomtatott sajtóban, valamint online felületeken is hirdetni fognak az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel korábban kötött szerződés keretén belül; a pontos elszámolást pedig az akció végén teszi majd közzé a Miniszterelnökség.
Március végén meg is jelentek az alattuk sétáló emberek fejében kavargó gondokkal szöges ellentétben álló üzeneteket hordozó óriásplakátok, a belső lapokon olvasható cikkekre nyelvet nyújtó egészoldalas hirdetések az újságok hátulján, a Matolcsytól hangos gazdasági rovatokban a dicsekvő internetes bannerek, a tájékoztató füzetecskék a postaládákban, és a "Ki tud többet a Szovjetunióról" című régesrégi vetélkedőre hajazó központi honlap is elindult.
Vágó Gábor LMP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt közölte április 19-én, hogy "A kormany.hu kormányzati weboldalon létrehozott aloldal fejlesztése és üzemeltetése külön forrást nem igényelt, azt a Kormányzati Internetes Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai végezték."
Semjén tájékoztatott arról is, hogy a Miniszterelnökség a a kormány kedvenc médiacégével, az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel a 2013. és 2014. évi kommunikációs feladatainak ellátására 550 millió Ft + Áfa értékben kötött vállalkozási keretszerződést, ebből 231,5 millió forintért rendeltek meg médiaelemeket a "Magyarország jobban teljesít" kampánnyal kapcsolatban.
A KiMitTud-on keresztül ezután közadatigénylést nyújtottunk be a kampány részletezésére vonatkozóan a Miniszterelnökséghez, amit határidőben, korrekten megválaszoltak. Tájékoztattak, hogy a kampány nyomtatott, online és közterületi megjelenésének időszaka 2013.03.25-04.30., és arra való tekintettel, hogy a teljesítés igazolása még folyamatban van, csak a megrendelt szolgáltatásokról tudnak információt adni, a tényleges kifizetések azonban ezektől az adatoktól eltérhetnek. A kampány (várható) tervezési és gyártási költsége bruttó 21.914.311 Ft, a médiavásárlás (várható) költsége bruttó 231.527.031 forint. Ugyanakkor azt írták, hogy a nyomtatott, online, és közterületi kampány várható összköltsége nettó 202.147.609 Ft lesz, ami már bruttó 256,7 millió.
A nyomtatott sajtóban való megjelenésre bruttó 87 milliót költöttek. A legtöbb, 9 megjelenés az országos Metropolban volt bruttó 24,5 + 3 millióért, és még egy megjelenést kapott az észak-kelet-magyarországi száma bruttó 1,5 millióért. Ezt követi a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság 4-4 megjelenéssel, bruttó 9,5 millióért, bruttó 5 millióért, és bruttó 3 millió forintért. 3-3 megjelenés jutott a Blikknek és a Heti Válasznak, 2-2 a Nők Lapjának - nekik plusz egy 2,5 millióért - és a Demokratának, 1-1-nek pedig örülhetett a Népszabadság, a Népszava, a Story, a Világgazdaság, és még néhány lap.
Az online sajtóban való megjelenésre bruttó 36,3 milliót költöttek. Ebből 20 milliót a Metropolnál, 4 heti - vagyis a kampány teljes időtartama alatti - megjelenésre. Közel 11 milliót fizettek az Index.hu-n és a hozzá tartozó oldalakon (Velvet, Sportgéza, Totalcar) megjelenő hirdetésekre, az MNO Belföld rovatának csupán 3, a Hír24-nek pedig 2 millió jutott.
A közterületi megjelenés értéke bruttó 108 millió forint. Kétszer ezer darab óriásplakát összesen 22 millióért, kétszer ezer darab citylight összesen 60 millióért, és kétszer kilencven darab ragasztott teljes oszlop reklám majdnem 26 millióért. Azonban a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a március végi időjárásra való tekintettel, a sérült plakátok javítása miatt további 370 plakát utángyártása vált szükségessé, bruttó 3,2 millió forintért. | 256,7 millióért hirdetik, hogy minden szuper | Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a Magyarország jobban teljesít-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de… | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/05/09/256_7_millioert_hirdetik_hogy_minden_szuper | 2013-05-09 16:10:56 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyar Péter a pártja által eljuttatott közleményében az áll, hogy a Tisza Pártnak jelenleg még csak 25 tagja van, de rövidesen megnyitják a lépcsőzetes tagfelvételt.
A Tisza Szigetek jogi személyiség nélküli civil szerveződések mintegy 30 ezres tagsággal - ismertette. A Tisza Szigetek tagjai nem minősülnek a párt politikusainak - hangsúlyozta az elnök.
"A Tisza Párt nem bemondásos alapon választja ki a leendő országgyűlési képviselőjelöltjeit és a kormányváltás idején szükséges több ezer hazaszerető, képzett vezetőt és szakértőt, hanem egyedülálló módon, nyílt pályázaton" - fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve, hogy az október 23-án elindított pályázatra már 2500-an jelentkeztek; a jelentkezési határidő november 20.
Magyar Péter szerint a független sajtó figyelmét máskor is elkerülik dolgok: amikor egy polgármester hazugságokat terjeszt a Tisza fővárosi frakciójának döntése kapcsán, akkor azt forráskritika és kérdés nélkül lehozzák hangzatos címekkel, de amikor a diákszervezetek és a Tisza egybehangzóan beszámolnak a megoldásról és az igazságról, akkor azt már elfelejtik közölni.
"Sebaj, a lényeg, hogy árad a Tisza! Köszönjük az önkénteseink, a Tisza Szigetek és a rendszerváltó kártya tulajdonosainak önzetlen támogatását! Nélkületek nem sikerülne. Veletek együtt viszont fog" - közölte az elnök. | Egyre több önjelölt szereplő próbál "együtt úszni az áradó Tiszával" | Egyre több önjelölt szereplő próbál „együtt úszni az áradó Tiszával", a független vagy magát függetlennek mondó sajtó pedig kritika és kérdés nélkül átveszi a különböző nagyotmondásokat – közölte a Tisza Párt elnöke szerdán az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/egyre-tobb-onjelolt-szereplo-probal-egyutt-uszni-az-arado-tiszaval/439159 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Transparency International regionális igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: tanulmányuk is alátámasztja, hogy a politika-, a párt- és a kampányfinanszírozás sarkalatos terület korrupciós szempontból, ha itt változás történne, annak nagyon jó hatása lenne az élet minden területén.
Nemzetközi tapasztalatokból tudjuk, hogy a korrupció elleni harc akkor sikeres, ha a politikai elit támogatja és az élére áll. Ma nem ezt látjuk, a két nagy párt valamilyen oknál fogva továbbra sem hajlandó újragondolni a kampányfinanszírozást. Ameddig ez így lesz, az összes többi területen is megmaradnak a problémák - hangsúlyozta Marschall Miklós.
Kérdésre válaszolva a szakember közölte: becslések szerint a világban a német nemzeti összterméknek megfelelő összeget lopnak el a korrupción keresztül.
Magyarország az uniós korrupciós skálán 10-ből 5,3 pontot kapott. A 10-es számít a legjobbnak, a skandináv országok vannak ennek a közelében. Az új uniós tagországok közül Észtország és Szlovénia kevésbé korrupt Magyarországnál.
Marschall Miklós megjegyezte: a magyar gazdaság kevésbé versenyképes, mint a kilencvenes években, aminek a korrupció az egyik oka.
Kényelmes helyzet
Hack Péter, az ELTE oktatója szintén úgy vélekedett, hogy először a párt- és kampányfinanszírozás területén kellene lépni.
A pártok érzékelik, hogy van itt egy megoldandó helyzet, de a jelenlegi állapot még kedvezőbb számukra, mint a változás, amelyet csak a közvélemény nyomása tud kikényszeríteni - fejtette ki a korábbi parlamenti képviselő, hozzátéve: ha a közvélemény nem hiszi el, hogy lehetséges ezen a helyzeten változtatni, akkor a pártok közötti tárgyalások a kudarcért viselt felelősség áthárításáról szólnak majd.
Hack Péter szerint a változási igény a közvéleményben lépésről-lépésre alakul ki, és csak egy erős civil társadalom képes lépésre kényszeríteni a pártokat ezen a téren.
Az ELTE oktatója kiemelte, hogy a válaszok - átlátható kampányszámlák, a céges adományok tilalma, nagyobb állami támogatás, az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványának kiterjesztése - már rendelkezésre állnak.
Hanganyag: Panulin Ildikó
Kezdőlap Belföld Társadalmi nyomás nélkül virágzik a korrupció | Társadalmi nyomás nélkül virágzik a korrupció | Bár Magyarország uniós összehasonlításban csak közepesen korrupt, a magyar gazdaság versenyképességét és az ország megítélését jelentősen rontja a politikai és gazdasági élet összefonódásából adódó korrupció - derült ki a Transparency International által készített tanulmányból. Hack Péter egyetemi tanár szerint társadalmi nyomás nélkül nem is változik a helyzet. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2007/12/13/tarsadalmi-nyomas-nelkul-viragzik-a-korrupcio-167955 | 2007-12-13 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
SZA
2017. március 10., péntek 13:31
Egy kormányközeli céget bízott meg a Magyar Nemzet Bank a fizetőeszközök cseréjével kapcsolatos kommunikációs feladatok lebonyolításával.
Az uniós Közbeszerzési értesítő szerint a Matolcsy György vezette intézmény 450 millió forintot fizet az új pénzek kampányáért. A megbízást elnyerő New Land Media Kft. egyébként annak a Balásy Gyulának az érdekeltségébe tartozik, akinek a vállalkozásai már korábban is kaptak milliárdos megbízást a kormánytól. Idén 1,9 milliárdért segítik például Rogán Antal Pasa parki szomszédjának kormányzati reklámkampányát.
Magyar György: Ő egy büszke antifasiszta, nem akar megszökni | Az új pénzből is egy kormányközeli cég profitál | Egy kormányközeli céget bízott meg a Magyar Nemzet Bank a fizetőeszközök cseréjével kapcsolatos kommunikációs feladatok lebonyolításával. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/az-uj-penzbol-is-egy-kormanykozeli-ceg-profital-1389602 | 2017-03-10 21:31:00 | true | null | null | HírTv |
Megrovásban részesítette a Pécsi Ítélőtábla csütörtökön Heindl Péter pécsi jogászt, mert bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett rongálás vétségében - tudósított a Népszava.
Heindl 2022-ben jogi eszközökkel próbált harcolni azért, hogy a kormány távolítsa el az ellenzéki pártokat és elveket lejárató óriásplakátjait. Arra hivatkozott, az államnak semlegesnek kell maradnia, a kormány hirdetései törvénysértőek. Bejelentést tett ez ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnál, az ügyészségen, a Kúrián, az Alkotmánybíróságon, ombudsmanhoz is fordult, de beadványait érdemi cáfolat nélkül elutasították.
Heindl ezután elkezdte átfesteni a kormányplakátokat, nyíltan. Amikor nem vették észre a tettét, ő jelentette fel önmagát.
A "Védjük meg a gyerekeket!" feiratú plakátra például odaírta: az "oroszoktól", "Putyintól", "Kaletától". Azt is odaírta egy papíron, hogy a kormány jogsértést követ el ezekkel a plakátokkal, mert beavatkozik a választási kampányba.
Az ügyészség azzal vádolta meg Heindlt, hogy 21 óriásplakátot rongált meg. Ő azt mondta, ennél többet egészített ki a maga eszközeivel. A bíróságon azzal érvelt, hogy az ország sorsát befolyásoló súlyos jogsértésre hívta fel a figyelmet, cselekedete pedig szerinte nem veszélyes a társadalomra, tehát bűncselekményt nem követett el.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a véleménynyilvánítási alapjogra hivatkozva nem lehet más tulajdonában - a kormány plakátjaiban - kárt tenni.
A Pécsi Járásbíróság első fokon próbára bocsátotta a jogászt, a Pécsi Törvényszék megrovásban részesítette. A fellebbezés nyomán most az ítélőtábla jóváhagyta a törvényszék határozatát, és ez már jogerős ítélet.
Heindl Péter a tárgyalóterem előtt azt mondta, ezután is át fogja festeni azokat a plakátokat, amelyeket törvénysértőnek gondol, és a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért.
A lap emlékeztet, hogy ha tényleg újból plakátot rongál, visszaesőként akár elzárással is büntethetik. Erről az a véleménye a jogásznak, hogy ha bezárják, azzal csak nagyobb figyelmet kap a tiltakozása.
Heindl korábban egy civil szervezetnél dolgozott. Amikor olyan információt kapott a Belügyminisztérium háza tájáról, hogy az állami közvetítéssel odaítélt uniós támogatások elmaradhatnak, ha a szervezet munkatársa nyíltan kritizálja a kormányt, Heindl inkább felmondott, hogy miatta ne szenvedjenek hátrányt mások. Azóta korábbi fizetése feléért kántorként dolgozik. | Megrovást kapott a plakátokat átfestő jogász | Heindl Péter azt mondta, ezután is hozzányúl azokhoz a köztéri hirdetésekhez, amelyekkel szerinte törvényt sért a kormány. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megrovast-kapott-a-plakatokat-atfesto-jogasz-272666 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
- Egy minden eddiginél súlyosabb pénzügyi válságba került az önkormányzat. A ciklus teljes négy évét arra kell szánnunk, hogy a város fizetőképességét megőrizzük. A következő négyéves kötelezettségeknek az átadáskor megkapott számokból kiindulva sincs meg a fedezete. Ezek azonban komoly korrekcióra szorulnak, a hiány az örökségként eredetileg kimutatottnak a többszöröse. Drasztikus azonnali intézkedések híján a fizetésképtelenség biztosan bekövetkezne, még ha nem is az idén, hanem 2012-ben vagy 2013-ban, amíg még kitartanak a felvehető hitelek. A főváros beruházásai, valamint működési költségei együttesen olyan fedezetet kívánnak meg, amelyekre az előre látható források elégtelenek.
- Nem túlzás mégis a főváros csődjéről beszélni? Az ellenzék szerint minden rendben volt Budapest költségvetésével, ezt a nagy hitelminősítők is alátámasztották, a fővárosi büdzsé tervezete mégis a megszorításokról szól.
- Ami az állítás első részét illeti, azt hiszem, téved. A korrigált helyzetkép hitelességét senki sem vitatta. Vita arról folyt és folyik, hogy a kényszerű intézkedések terhét hogyan osszuk meg az egyes feladatok, illetve feladatellátó szervezetek között. A számlákat ma még ki tudjuk fizetni, de kormányzati támogatásra van szükség, mind a BKV problémáinak kezelésére, mind pedig a főváros hiányának a csökkentésére. Nem csinálhatunk úgy, hogy 2011-et még valahogy kihúzzuk, és majd az egyik reggel lehúzhatja a rolót a főváros. Nem lenne felelős magatartás, ha 2013-ban derülne ki hirtelen, hogy Tarlós István csődbe vitte. Hiszen az igazság az, hogy így vette át a kasszát. Már most könnyen kiszámítható, hogy ha minden marad a régiben, akkor ez a csődhelyzet 2012 vége körül előáll. Erre most kell felhívni a figyelmet, és most kell – amíg még lehet – intézkedni az elkerülésére. Ami fővárosi részről elvárható, az a lehetséges racionalizálások végrehajtása, vagyis ugyanazt a szolgáltatást kevesebb pénzből kell előállítani. Biztosan szükség lesz az önként vállalt szolgáltatások, illetve feladatelemek csökkentésére is. A kötelező jellegű feladatok önként vállalt többletelemeit is érinti majd a kiadás-visszafogás.
- Budapest saját bevételeinek növelési lehetőségei mára minimálisra szűkültek. Amióta a parlament elfogadta azt a módosítást, hogy az idegenforgalmi a kerületeket illesse meg, egyedül az iparűzési adó tekintetében maradt meg a főváros adókivetési joga, és azt is meg kell osztania a kerületekkel. Ez nonszensz, mindenképp szeretnénk elérni, hogy Budapestnek – vagy a nagyobb magyar városoknak – legyen joga saját adókat kivetni. Ebben azonban nem mi fogunk dönteni, ez az Országgyűlés felelőssége lesz. Nagy sajtóvisszhangot kapott az értéknövekedési adó (vagy más érdemi vagyonadó) bevezetésének ötlete, mi mindenképp szeretnénk elérni, hogy a fővárost megillethesse ez az adónem. Szintén nem elképzelhetetlen az autósok számára a behajtási díj valamilyen formában.
- Mindenekelőtt az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy kivethetünk-e adókat, amíg erről nem születik határozat, addig nem sok értelme lenne a részletekről beszélni. Az ingatlanérték-növekedési adó ötlete nem újdonság. Még 1998-ban az akkori városvezetés kidolgozott egy tervet, ez megvalósítható is lett volna, de jött a választás, és az új összetételű parlament úgy döntött, ebből nem lesz semmi. Hogy most az akkori elképzelésekhez térünk-e vissza, vagy más megvalósítási mód lenne, azt nem tudjuk, és nem is a mi feladatunk most megmondani.
- Az igazán súlyos fejlesztési, felújítási visszafogásokra nem az idén kerül sor. Ennek borzasztó egyszerű oka van: vannak olyan szerződéses kötelezettségvállalásai a városnak, amelyeket a főpolgármester-váltás után sem lehetséges visszamondani. A hiány viszont akkora, hogy e kötött feladatokon kívül újabb fejlesztéseket nem engedhet meg magának. Igyekszünk minimalizálni a veszteségeket, de elkerülhetetlen, hogy jó néhány projektet ne állítsunk le, például a közlekedésiek közül többet is. Ezek nem valami népszerű dolgok, de a takarékoskodással négy év alatt 80 milliárdot nyerhetünk. Súlyos a helyzet, nemhiába készül válságköltségvetés a fővárosban. Megelőzöm a kérdésüket, a metró második szakaszának megépítésére sincs most pénz. Talán 2014-től.
- Ez PR-szöveg volt, tőlem ilyet korábban sem hallhattak. Ilyen értelemben igen, ennek vége van. Őszintén kell beszélni, és a valóságos lehetőségeknek megfelelően cselekedni. Fontos viszont, hogy ha már spórolni kell, akkor szakítsunk a korábbi fűnyíróelvvel. A fővárosi feladatvállalásokat négy csoportra osztottuk, hogy el lehessen dönteni, melyeket lehet elvileg megszüntetni vagy csökkenteni, és melyek esetében csak azt keresni, hol lehet olcsóbbá tenni. A kötelezően ellátandó feladatokkal nincs mit tenni, egy pillanatig sem lehet kérdés, hogy ezek megmaradnak. Ezeket követik a fontossági sorrendben azok a feladatok, amelyeket most ellát a főváros, de meghaladják a jogszabályban előírt kötelezettségeket. Majd jönnek az önként vállaltak, természetesen ezek közül is azok a fontosabbak, amelyekre már van érvényes szerződésünk.
- Mit jelentene ez a gyakorlatban, mit érzékelne belőle egy átlagos budapesti? Csak híreket hallana a BKV fizetésképtelenségéről, vagy egyik reggel azt látná, hogy nem jön a busz?
- Volt már néhány ilyen nap a város életében az elmúlt években, amikor sztrájk vagy a rendkívüli időjárás miatt ha nem is száz százalékban, de szinte teljesen leállt a tömegközlekedés. Láttuk a hatásait, rövid távon még akár élvezhetők is voltak, de ha három-négy napnál hosszabb ideig lenne ilyen állapot, az teljesen nyilvánvalóan fenntarthatatlan lenne. Úgy lelassult az élet, mint egy hétvégi napon, a munka több helyen is egyszerűen megállt, mert a dolgozók nem tudtak bejutni a munkahelyükre. Ez viszont nemcsak Budapest, hanem az egész ország számára elviselhetetlen következményekkel járna. Nem is szükséges külön részletezni, a mekkora részét termelik meg a fővárosban, mivel járna az, ha az itteni munkaerő közlekedése ellehetetlenülne, hogy függ össze az egész ország gazdasága a budapesti állapotokkal, és világos az is, hogy ez hat mindenkire, aki nem itt él, de itt dolgozik. A probléma tehát csak látszólag egyedül budapesti, és bízunk benne, hogy ezt a kormány is belátja.
- A sajtó azzal van tele, hogy a hajléktalanellátásra a főváros kevesebbet tud fordítani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megváltoztak a prioritások, hanem ennyire súlyos a pénzügyi helyzet. Összességében nem szűkülnek a kapacitások. Az art mozikat sem a főváros tette tönkre, hanem az, hogy az őket finanszírozó Budapest Film vereséget szenvedett a piaci versenyben. Ha a főváros a lobbi nyomására megadná az elvont 80 millió forintot, néhány éven belül akkor is menthetetlenné válna jelenlegi formájában az artmozi-hálózat. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt állandóan finanszírozzuk.
- Ebből a sajtó csinált nagy ügyet – azok a meghatározó elvek, amelyek minden eddig ingyenes vagy kedvezményes közterületi rendezvény kezelésében változást hivatottak hozni, a bulvárra kondicionált figyelmet nem érdemelték ki. Ha mégis a Szigetet említi, meglehetősen problémásnak tartom, hogy a rendezvényhez köthető adóforintok nagy része a kerületeknél és a központi költségvetésben csapódik le. Meg kell vizsgálni, hogy mekkora terhet bír el a fesztivál és mekkora kedvezményt a főváros.
- Hérakleitosznak volt némi valóságérzéke, amikor ezt mondta. Nálam is ez a helyzet. Ez már egy másik folyó és egy másik városvezetés, még ha én magam – legalábbis a magam megítélésében – ugyanaz vagyok is.
Névjegy: Atkári János (64)
Iskolai végzettségek, tanulmányok | Atkári: Heteken múlt a BKV csődje - Világgazdaság | Sürgős kormányzati segítségre van szüksége Budapestnek Atkári János szerint. Tarlós István pénzügyi tanácsadója, aki Demszky Gábor hivatali idejében főpolgármester-helyettesként dolgozott a Városházán, úgy véli, ha minden maradna a régiben, 2012 végére csődbe jutna a főváros. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2011/01/atkari-heteken-mult-a-bkv-csodje | 2011-01-26 17:38:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Noha a büntető- és a polgári ügynek egymástól függetlenül kellene zajlania, egyre több jel mutat arra, hogy a büntetőeljáráshoz a polgári perrel akartak megágyazni. Úgy, hogy közben azt kockáztatják: hatalmas kártérítési pert akaszt az állam nyakába Joav Blum.
Az ügyről dióhéjban: amerikai és izraeli befektetők egymilliárd eurós beruházással Sukorón építették volna fel a King’s City szórakoztató- és szállodakomplexumot, ennek érdekében Joav Blum pilisi és albertirsai gyümölcsöseit elcserélte az állammal a sukorói területekre, csaknem 300 millió forint ráfizetéssel.
A csere azért jöhetett létre, mert Blum földjeire szükség lesz az M4-es autópályához. Az ügyből hatalmas botrány lett, ellenzői és a hatóságok szerint súlyos értékaránytalanság áll fenn, az államot milliárdos kár érte, s az autópálya csak ürügy volt, valójában Gyurcsány Ferenc bűnös módon utasította az apparátust arra, hogy a befektetői érdekek szerint cselekedjenek.
Az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt nyomozás indult, Oszkó Péter pénzügyminiszter pedig 2009-ben utasította a vagyonkezelőt, hogy bíróságon kezdeményezze a csereszerződés semmisségét, a bíróság hatáskörébe utalva annak eldöntését, igazuk van-e a botrányt keltőknek.
Császy Zsolt, az ügy egyik gyanúsítottja korábban több interjúban is utalt arra, hogy a polgári perben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ügyvédei által feltett kérdések a büntetőügy gyanúinak alátámasztását inkább szolgálhatják, mint a polgári perben a saját igazukét. Most, hogy a nyomozás lezárult, a polgári perben pedig elsőfokú ítélet született, s az érintettek megismerhették az ügyben keletkezett iratokat, e felvetés megalapozottnak tűnik. Nem szokványos módon, közös szálak látszanak fölsejleni a büntető- és a polgári ügyben.
Az MNV képviseletében eljáró Sárhegyi és társai ügyvédi iroda menet közben többször is módosította a telekcsere semmisségét kérő keresetet, annak ellenére, hogy az Oszkó Péter által jegyzett utasítás szerint a célt úgy kell elérni, hogy a magyar állam kártérítési felelőssége ne merüljön fel az ügyben (hiszen ez esetben Joav Blum joggal és komoly nyerési eséllyel indíthatna kártérítési pert az állam ellen).
Ezért az eredeti kereset az értékaránytalanság megállapítását kérte, később azonban azt is kérvényezte az MNV ügyvédje, hogy a bíróság állapítsa meg azt is, hogy a szerződés „lehetetlen szolgáltatásra” irányult, valamint színlelt volt. Érveik szerint valójában nem az autópálya-építés érdekében cseréltek, hanem a sukorói beruházás miatt. Kérdés, hogy a kereset módosítása ily módon jogszerű volt-e, hiszen ha az utóbbi két indoknak helyt ad a bíróság, akkor az a magyar állam érdekkörében felmerülő körülmény, így felmerül az állam kártérítési felelőssége.
Lapunk úgy tudja, az Oszkó Péter által jegyzett utasítást közben az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium módosította. Ezt kérdeztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is, de lapzártánkig nem válaszoltak. Úgy tűnik tehát, hogy az MNV ügyvédje megbízói utasítása szerint cselekedett. Kérdés, hogy miért utasította a megbízó olyan lépésre, amely ellentétes az állam érdekeivel?
A polgári per elsőfokú ítélete két ok miatt minősítette semmisnek a szerződést: egyrészt azért, mert az értékbecslések szakmailag nem voltak megalapozottak, másrészt pedig azért, mert a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a Vagyontanács egyik tagjának fontosabb volt a turisztikai beruházás, mint az útépítés. Ha az állam ki akarná zárni Blum kártérítési perének lehetőségét, e megállapítás ellen fellebbeznie kellett volna az ügyvédnek, hiszen ez az állam érdekkörében felmerülő szabálytalanság.
De az MNV jogi képviselője nem ezt tette, inkább a másodfokú eljárásban azt próbálja bebizonyítani, hogy Tátrai Miklós is színlelt. Mindezt annak ellenére próbálja igazolni, hogy az ügy kipattanását okozó miniszterelnöki emlékeztetőben Tátrai maga mondja: az útépítés lehet az indok az állam oldaláról a cserére.
Az ügyet színezi, hogy ugyanez az ügyvédi iroda bejelentkezett a büntetőeljárásba a sértett (magyar állam, MNV) oldalán. Az persze önmagában furcsaság, hogy mindez úgy történt, hogy a hűtlen kezelést, vagyis az államot ért kárt nem bizonyították, s ez nem nyert bizonyságot a polgári eljárásban sem.
Ez a lépés ugyanakkor felveti a kérdést: nem pusztán azért módosították-e a keresetet – kockáztatva ezzel a magyar állam kártérítési felelősségét is –, hogy feltehessenek olyan, a büntetőügyben fontos kérdéseket a polgári perben, amelyeket az eredeti keresetlevél mellett nem tehettek volna fel, mert nem tartozik a tárgyhoz? Ha így van, ezzel direkt módon ágyaznak meg a büntetőeljárásnak, hiszen a gyanúsítottat nem terheli bíróság előtt igazmondási kötelezettség, ám a polgári per tanúját igen. A gyanúsítottak szavahihetőségét megkérdőjelező ellentmondások azonban eddig nem voltak.
A szavahihetőség szempontjából érdekes azonban az MNV ügyvédeinek álláspontja, amikor azt állítják: az autópálya-építéshez nem lett volna szükség egész telkek megszerzésére , elég lett volna csak azon földrészek kisajátítása, amelyen a pályatest áthalad. Ez korábban is vita volt, s az ügyvédeket nem zavarta az sem, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábban úgy nyilatkozott: mindig egész telkeket szereztek meg, annál is inkább, mert a tulajdonos jogszerűen kérheti a teljes terület átvételét. Pedig efféle ügyletekben lehetett rutinja a Sárhegyi és társai ügyvédi irodának: az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között ugyanis ők intézték az autópálya-építéshez szükséges földszerzések jogi munkáit, 1,6 milliárd forintért. | Belföld: Az ügyészségnek kérdeznek az MNV ügyvédei Sukoró ügyében? | Noha a Központi Nyomozó Főügyészségnek a héten kellene határoznia arról, vádat emel-e, s ha igen, ki ellen a sukorói büntetőügyben (gyanúsított Gyurcsány Ferenc, Tátrai Miklós volt vagyonkezelő-vezér és jogi igazgatója, Császy Zsolt is), a nyomozás lezárása ellenére ezt alighanem halasztják, így megvárhatják, milyen másodfokú döntés születik 13-án a telekcsere megsemmisítéséért indított polgári perben. (A halasztás pénteken reggel meg is történt - A szerk.) | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120608-az_ugyeszsegnek_kerdeznek_az_mnv_ugyvedei_-1312772 | 2012-06-08 07:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
A teljes cikket ITT OLVASHATJA el. | Rács mögött marad Magyar Péter letartóztatott munkatársa | Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/racs-mogott-marad-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa | null | true | null | null | BOON |
A vállalat közleménye szerint az új cég neve MÁV Személyszállítási Zrt. lesz.
Megújítunk és megőrzünk,
- fogalmaz Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója azzal kapcsolatban, hogy jövőre az utasok szóhasználatának megfelelő módon újulnak meg a MÁV-csoport személyszállítói szolgáltatásaihoz kapcsolódó, jól ismert márkanevek és logók.
Az új arculati elemek ugyanakkor takarékossági okokból csak fokozatosan, a régi arculati elemek cseréjének szokásos ütemében kerülnek fel a MÁV-csoport különböző felületeire
- derül ki a társaság közleményéből.
A vasúttársaság vezetője közösségi oldalán megjelent bejegyzésében így idézett: "Sokan tették fel a kérdést: ez azt is jelenti-e, hogy a mindennapokból eltűnnek bizonyos jól megszokott, közkedvelt márkanevek?" A kérdésre válaszolva a vasúttársaság vezetője hozzátette: "Az integráció során kezdettől arra törekedtünk, hogy megőrizzük mindhárom nagy múltú márkanevünket. És meg is őrizzük, igaz, a hétköznapi szóhasználathoz jobban illeszkedő, egyszerűbb formában: MÁV-ként, VOLÁN-ként és HÉV-ként, hiszen amúgy is mindenki így emlegeti őket."
A csoportszintű összetartozást az - immár közös logóvá tett - szárnyaskerék szimbolizálja majd a képen látható módon. Az új logó:
A régi-új logókkal hamarosan a hirdetményekben, sőt a járműveken is lehet majd találkozni, de csak fokozatosan, lépésről lépésre.
Költséghatékonysági okokból az új logók használata csak azokon a felületeken kezdődik el, amelyek legyártása még nem történt meg, vagy ahol a mindennapi használat során keletkező elkoszolódás és kopás miatt a matricák cseréje amúgy is szükségessé vált.
A részleges arculatváltás forrást tehát sehonnan nem von el, korábban nem tervezett költséggel nem jár.
"A MÁV-csoportnak meg kell újulnia, de ezek a márkanevek a közös örökségünk részei. Az emberek többsége minden nehézségünk ellenére is szereti őket és ragaszkodik hozzájuk. Ezzel a felelősséggel bánunk velük és vigyázunk rájuk a jövőben is" - tette hozzá bejegyzésében Hegyi Zsolt .
Cikkünk címlapi képe illusztráció / forrás: MÁV | Bejelentették: új személyszállító óriáscég jön létre Magyarországon | A vállalat megerősítette korábbi bejelentését: a MÁV-csoport három nagy személyszállító cége – a vonatokat közlekedtető MÁV-START, a buszos szolgáltatást végző Volánbusz, illetve a helyi érdekű vasutat üzemeltető MÁV-HÉV – 2025. január elsejétől egy, közös céggé olvad össze. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/10/mav-szemelyszallito-volan-hev | null | true | null | null | Origo |
Nagyon súlyos kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság (EB) a magyarországi közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban, a problémák az uniós források felhasználását veszélyeztetik. Bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás terén azonban komoly problémákat látnak: a hazai közbeszerzéseken nagyon sok esetben csak egy ajánlattevő van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fő okaként az ajánlatkérők által alkalmazott versenykorlátozó alkalmassági feltételeket jelölték meg - derül ki a Miniszterelnökség új közbeszerzési törvény megalkotásához készített koncepcionális javaslatából.
A Bizottság kifogásai megmutatkoznak azokban a konkrét közbeszerzési ügyekben is, ahol az uniós jog megsértése miatt pénzügyi korrekciót alkalmaznak hazánkkal szemben. Az úgynevezett mérnökügyben (csak azok indulhattak építési tendereken, akik regisztráltak a magyar mérnöki kamaránál) megközelítőleg 78 milliárd forint értékű fejlesztések megvalósítását érintette a korrekció (a "büntetés" a fejlesztési programok értékének 5 százaléka volt; az érintett beruházásokat részben a magyar költségvetésből kellett kifizetni, az uniós támogatást pedig más projektekhez átirányítani). Az úgynevezett aszfaltkeverő ügyben (a pályázóknak az építési helyszíntől 50 kilométeren belül rendelkezni kellett aszfaltkeverő teleppel) az EB mintegy 90 milliárd forint összegű korrekciót helyezett kilátásba, ám ez az ügy még nem zárult le.
Változtatunk
A 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakra vonatkozó, EB-vel kötött Partnerségi Megállapodásban az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott, közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti - ezért intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön. Az új operatív programok brüsszeli elfogadásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása.
A kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy új közbeszerzési törvény készül, amellyel gyorsabb, egyszerűbb és jogszerűbb lehet az eljárások lebonyolítása. Hazánknak azonban azonnali módosítást is meg kellett lépnie a versenykorlátozónak tartott alkalmassági feltételekre vonatkozóan. A Miniszterelnökség 2014. december 2-án jelentette be, hogy a tervezett új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt a jelenlegi gyakorlaton is változtat: a "kormány jelentősen csökkentette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében". Az azonnali módosítást a kkv-k támogatásával indokolta az Orbán-kormány (hogy "a gazdasági növekedés motorjaként a kkv-szektor tovább erősödhessen"), nem pedig az EB éles - a verseny hiányára és az egyes projekteknél tapasztalt részrehajló pályázati döntések miatt megfogalmazott - kritikájával.
Könnyítettek
A kormánydöntés nem igényelt törvénymódosítást, az ajánlatkérők számára "követendő gyakorlatról" miniszteri közleményben adták ki. Erre az uniós támogatást felhasználó szervezeteknek "figyelemmel kell lenniük" a közbeszerzéseik kiírásakor, s ezt a Miniszterelnökség is figyeli az eljárások dokumentumainak előzetes ellenőrzésekor.
Decembertől kevesebb referencia kérhető a pályázóktól: legfeljebb a beszerzés becsült értékének 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve árbevétel igazolása írható elő az eljárás során. A referenciák körében továbbá érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is. Ezeket az új közbeszerzési törvény is átveszi, illetve emellett például a közbeszerzési dokumentáció ingyenes, elektronikus rendelkezésre bocsátásával kívánja a kormány fokozni a versenyt, amely valamennyi közbeszerzési eljárásban kötelező lesz - válaszolta a Napi.hu kérdésére a Miniszterelnökség.
Mi lesz az új szabályozásban?
Az új közbeszerzési törvény koncepciója novemberben került fel a kormány.hu-ra (érdekesség, hogy az Orbán-kormány 2011-ben már lecserélte az előző, sokszor módosított, 1996-os közbeszerzési törvényt, az új jogszabály 2012-től volt hatályos, amit most szűk 3,5 év után ismét lecserélne egy újra.) Az új törvény megalkotását uniós jogharmonizációval is indokolja a Miniszterelnökség.
Az uniós irányelvvel összhangban a magyar törvény is tovább egyszerűsítené az eljárásokat, csökkentené az adminisztrációs terheket. Többek között:
az ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolásához elegendő lenne nyilatkozatot tenni, csak a nyertesnek kell majd a szükséges hatósági vagy harmadik fél által kibocsátott igazolásokat benyújtania
kötelező lesz az ingyenes, elektronikusan elérhető tenderdokumentáció
a beszerzés 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel igazolása kérhető az ajánlattevőktől, a referenciák körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is
Mikor fogadják el?
A kormány 2014. november 5-i ülésén döntött "az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek, hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására" vonatkozó koncepcionális javaslatról. A tervezet az európai uniós jogalkotó által 2014 tavaszán elfogadott új közbeszerzési irányelvek hazai jogba való átültetésének módját, illetve az átültetés során szem előtt tartandó célokat és elveket határozta meg - közölte a Miniszterelnökség. Az új közbeszerzési törvény tervezetének elkészítése ezen koncepcionális javaslat alapul vételével jelenleg is előkészítés alatt áll. A tervezetet a kormány előreláthatólag a második negyedév során tárgyalja a közigazgatási és társadalmi egyeztetést követően, majd az elfogadása után nyújtja be a parlamentnek - tette hozzá válaszában a Miniszterelnökség.
Gyorsítanák a közbeszerzések lebonyolítását:
csökkennének az ajánlattételi határidők, például nyílt eljárásnál 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel
Változás az ajánlatok elbírálásában:
ösztönzik a legalacsonyabb árat tartalmazó helyett a gazdaságilag, társadalmilag vagy éppen környezetvédelmi szempontból előnyösebb ajánlat elfogadását - egyes ágazatokban korlátozhatja a kormány, hogy az ajánlatkérők a legalacsonyabb ár alapján válasszanak nyertes ajánlattevőt; emellett a kormány kötelezően előírhatná, hogy bizonyos értékelési módszereket alkalmazzanak a kormányzati szervek vagy a támogatást felhasználó szervezek
Rugalmasabb szerződésmódosítás:
korlátozás nélkül módosíthatók lennének a közbeszerzési szerződések nem jelentős változások esetében, továbbá ha a módosítás értéke nem éri el az uniós értékhatárokat és a szolgáltatási, árubeszerzési szerződések eredeti értékének 5 százalékát, építési beruházásoknál a 10 százalékát
a javaslat szerint elő kellene írni az ajánlattétel során értékelt követelmények teljesülésének szigorú ellenőrzését és igazolását az ajánlatkérő számára; elmaradás estén szigorú szankciókat alkalmaznának
Félmilliárdos értékhatárig lehetne alkalmazni a háromajánlatos eljárást
A kormány jelentős változtatást tervez az uniós értékhatárt el nem érő, nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzéseknél is. Többek között megemelnék az úgynevezett háromajánlatos eljárások alkalmazhatóságának értékhatárát (áru és szolgáltatás vásárlásakor 25-ről 60 millióra, építési beruházásoknál 150-ről 500 millióra), de ezeket az eljárásokat két csoportba osztanák. Továbbá csökkentenék az ajánlattételi határidőket és a szerződéskötési moratórium időtartamát.
Komoly változást jelentene a közbeszerzési gyakorlatban, hogy az elektronikus közbeszerzések lebonyolítására az állam üzemeltetne egy kötelezően alkalmazandó, központi portált. | Súlyos kritikát kapott a magyar kormány - 168 milliárd lehet a büntetés | Az Európai Bizottság megálljt parancsol a verseny nélküli egyszereplős, így magas árakhoz vezető magyarországi közbeszerzéseknek. A korábban kifogásolt mérnök- és aszfaltkeverő-ügyek akár 168 milliárdos korrekciót eredményezhetnek. Hazánk vállalta a közbeszerzési szabályozás megújítását. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/sulyos_kritikat_kapott_a_magyar_kormany_168_milliard_lehet_a_buntetes.595991.html | 2015-04-07 17:49:10 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Három igazságügyi szakértő közösen fogja ellenőrizni és felülbírálni egy kollégájuk korábbi szakvéleményét a mórahalmi Mini Hungary makettparkhoz kötődő büntetőügyben – derült ki a Szegedi Törvényszék csütörtöki tárgyalásán.
A Gaudi Tibor vezette tanács költségvetési csalás kísérlete miatt vizsgálja a történelmi Magyarország fontos épületeit bemutató makettpark megépítését. Közel félmilliárd forintos kárértékről szól a vádirat. 2020 szeptembere óta több tárgyalást tartottak az ügyben, az öt vádlott közül kettő beismerte bűnösségét a vádirat szerint, a többiek azonban tagadják, hogy meg akarták volna rövidíteni az államot és az Európai Uniót. A másodrendű vádlott azt is állítja, hogy egy politikai háttéralku eredménye ez a büntetőeljárás. Állítására reagáltak is.
A szabadtéri kiállítóhely 2014-ben készült el uniós és magyar költségvetési forrásból. A pénz részletekben, de vontatottan érkezett, ezért az építtetők – az ügyészség szerint – olyan makettekről is azt állították a hatóságnak, hogy már megvannak, amelyek még nem készültek el. A vádirat a makettek túlárazásáról is szól, a büntetőügy vizsgálatával megbízott igazságügyi szakértő, Fehér László szakvéleménye alapján.
Ezt a véleményt több ponton is vitatták a vádlottak. A másodrendű vádlott, D. I. bemutatta, hogy a szakértő több makettet is kisebbnek mért és tüntetett fel, mint amekkorák valójában. Az is kiderült, hogy már zajlott a büntetőeljárás, amikor a szakvélemény készítőjét törölték az igazságügyi szakértők listájáról.
A tanácsvezető bíró az ügy februári tárgyalásán azt mondta, még elválik, hogy meghallgatnak-e újabb szakértőt arról, milyen állapotban lehettek a park makettjei a 2014-es átadásakor.
Most már arról számolt be Gaudi Tibor, hogy mivel Fehér László továbbra sem került vissza az igazságügyi szakértők listájára, a bíróság az ő szakvéleményének felülbírálatával megbízta Sátori Sándor igazságügyi szakértőt, aki okleveles építőmérnök, építőipari gazdasági mérnök. Ő az ügy iratait tanulmányozva úgy látta, társszakértőkre lesz szükség, ezért felkérné Bikás Györgyöt – akinek az ékszerek, drágakövek, órák mellett a műtárgyak tartoznak a szakterületéhez –, valamint Kundrák Róbert igazságügyi könyvszakértőt. Két másik közreműködő munkatárssal is kiegészülne a makettpark ügyét vizsgáló team. A bíróság ügy döntött, elfogadja, hogy az új szakvéleményt Sátori Sándor és munkatársai így készítik el, és június 30-ig várja munkájuk eredményét.
A következő tárgyalást így július 7-én tartják a makettpark ügyében. | A bíróság megbízott egy szakértőt, aki felkért még két másikat | Azt fogják vizsgálni, megérte-e a pénzét a mórahalmi makettpark, amelynek építtetőit költségvetési csalás kísérletével vádolja az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-birosag-megbizott-egy-szakertot-aki-felkert-meg-ket-masikat-248352# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
bíróságok;Répássy;OBH;Handó Tünde;OBT;
2019-09-26 14:15:48
Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese
Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő.
Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án, hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettesének nevezi ki Répássy Árpádot, a Miskolci Törvényszék elnökét - tudta meg lapunk. Értesülésünk szerint a kinevezéssel már Handó Tünde OBH-elnök utódlását készítik elő, akinek 2021. december 31-én lejár kilencéves mandátuma.
Mint arról beszámoltunk, Répássy Árpád volt az egyedüli aspiráns az OBH elnöke, Handó által az OBH elnökhelyettesi állására kiírt, július 30-án zárult pályázaton. A törvény szerint az OBH elnökhelyettesét az OBH elnökének javaslatára az államfő nevezi ki határozatlan időre. Vagyis Handó a pályázat után meghallgatta Répássyt és támogatta is, tehát kinevezéséről szóló előterjesztést küldött Ádernek. Úgy tudjuk, Répássy már el is köszönt kollégáitól a Miskolci Törvényszéken.
Répássy Árpád a fideszes politikus Répássy Róbert unokatestvére, aki több mint 20 éven át volt a párt parlamenti képviselője, szakterülete pedig épp az igazságügy: 2010-14 között a KIM igazságügyért felelős államtitkára, 2014-15-ben pedig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Tavaly már nem lett képviselő, visszatért az ügyvédi munkájához. Unokatestvére, Répássy Árpád egyike a Handóhoz leginkább lojális bíróknak, elsőként támogatja az OBH-elnök elnök minden kezdeményezését, így például az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai elleni támadásokat. Pedig tavaly év elején maga is küldött volt az OBT-tagok megválasztásán, ám nem kapott elég szavazatot. Ám amikor ősszel az OBT póttagjait választották volna meg, Répássy visszalépett a jelöltségtől - ezzel megakadályozva a póttagok megválasztását. Amikor az OBT Handó visszahívását javasolta, öt bírósági vezetőtársával együtt tiltakozott, s közölte: egy „kisebbség veszélyezteti" azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években elértek a bírák.
Répássy kifejezetten erőteljes személyiség, vezetési stílusa pedig sokak szerint "diktatórikus". Ezért is tartanak az OBH-ban - ahol már elterjedt kinevezésének híre - tőle. Korábban azt írtuk, az általános elnökhelyettesi poszt eddig nem létezett az OBH-ban, de tévedtünk, Hilbert Edit 2012-ben már betöltötte ezt a posztot. Az OBH-nak jelenleg is van két elnökhelyettese: Gyarmathy Judit és Vajas Sándor, de ők nem általános helyettesek. Mindenesetre az általános elnökhelyettesi tisztség is arra utal, Répássynak komoly politikai hátszele van, s Handó kijelölt utódjaként tekintenek rá. Hiszen az OBH-elnökhöz hasonlóan nem csak a politikai, de a szűkebb "családnak" is tagja. | Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese | Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051512_csaladban-marad-repassy-lesz-az-obh-elnokhelyettese | 2019-09-26 16:31:00 | true | null | null | Népszava |
Ma reggel arra ébredtem, hogy miközben aludtam, Mészáros Lőrinc megint gazdagodott. Ezt most számszakilag nyilván nem tudom bizonyítani, de biztos vagyok benne, hogy maga a gázszerelő-polgármester kérné ki magának utoljára, hiszen legendásan büszke vagyonára, önállóságára, kreatív vállalkozói tehetségére. Arra, hogy Magyarország egyre nagyobb hányadát birtokolja.
Ha pedig eléggé el nem ítélhető módon a miniszterelnök strómanjának nevezik, mert mondjuk oda-vissza irányba működik a helyzetbe hozás/vagyonkezelés szívességi rendszere, akkor ő bizony perel; mondjuk hiába, mert végül simán lehet őt strómanozni, ezen a ponton tehát találkozott az igazságszolgáltatás az empirikusan igazolható valósággal. Ezt egyébként valaki mondja már meg az állami hírügynökségnek, amely a jelek szerint lemaradt egy brossúrával: az MTI nemrég nem engedte csak úgy lestrómanozni a Nemzet Legsikeresebb Vállalkozóját.
A reggeli rádöbbenés arra, hol is élünk, annak köszönhető, hogy fura jelenséget vettem észre. Nem most kezdődött, de mostanában kulminál: bármikor bárhol kinyitom az újságot, az online lapokat, előbb-utóbb szembejön velem a felcsúti gázszerelő-polgármester, ha nem főanyagban, akkor mínuszos hírben. De tényleg, próbálják ki. Ha nem írják le a nevét, akkor ön a Magyar Időket olvassa.
Nem lehet úgy kompilációt közzétenni Mészáros Lőrinc cégei vagyonosodásáról, hogy ne tennénk hozzá "a teljesség igénye nélkül" kitételt, úgyhogy csak pár random gyöngyszem az elmúlt évből: csaknem a duplájára nőtt a Mészáros Lőrinchez közvetve vagy közvetlenül tartozó cégek nettó árbevétele, a Mészáros és Mészáros Kft. húszmilliárdos nettó árbevétele mellé 3,7 milliárdnyi adózott eredmény jött. Megvette az Echo TV-t, csatornázási tendert nyert, Opimust működtet. Összvagyona az elmúlt évhez képest 2769,9 milliárd forintról 3376,7 milliárd forintra emelkedett. Cégbirodalmában új elem, hogy az atombizniszbe is belekóstolna. Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt.
Végül, mielőtt fejet hajtunk – nem őelőtte, hanem azelőtt az 54%-nyi magyar előtt, akiket kurvára nem zavar mindez, és továbbra is ragaszkodnak saját Stockholm-szindrómájukhoz – ne feledjük el megemlíteni azt a médiatörténeti eseményt, hogy a Forbes magazin életében még soha nem volt olyan vállalkozó, aki egy év alatt megháromszorozta volna a vagyonát. Ilyen nincs és mégis van, és mielőtt rezignáltan hátradőlne, hogy ez van, kérem gondoljon bele, hogy ebben az Ön és az én pénzem is benne van, hála a Nemzeti Együttkorrumpálódás Rendszerének.
Ja, még valami: becsüljük meg Mészáros Lőrinc őszinteségét. Egyszer nyíltan bevallotta, mely három tényező kellett a sikeréhez: "a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor". De főleg az utóbbi. | Itthon: Hogy kerül Orbán strómanja a Forbes-toplistára? | Bárhol nyitjuk ki a lapokat, előbb-utóbb szembejön velünk a felcsúti gázszerelő-polgármester. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20171103_Meszaros_Lorinc_Orban_stroman_Forbes_leggazdagabb_magyar_korrupcio_haverok | 2017-11-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Zuschlag-perben elmondott védőbeszédükben az ügyvédek kedden azt állították: nem működtetett bűnszervezetet Zuschlag János, s a vádlottak nem üzletszerűen követték el cselekményüket, mert személyes hasznuk nem volt a pályázatokon elnyert pénzekből.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Őri András (negyedrendű vádlott), Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) és Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott) védőügyvédje egyaránt kétségbe vonta a vádhatóság által állított bűnszervezet meglétét, valamint az üzletszerűség tényállását. A vádlottakra vonatkozó ügyészi indítványt eltúlzottnak tartották. | Belföld: Zuschlag-per: 'a vádlottaknak nem volt személyes hasznuk' | Nem működtetett bűnszervezetet Zuschlag János, a vádlottak nem üzletszerűen követték el cselekményüket, mert személyes hasznuk nem volt a pályázatokon elnyert pénzekből - állítják az ügyvédek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag-per___a_vadlottaknak_nem_volt_szemelyes_hasznuk_-559441 | 2010-02-23 16:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az uniós Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint 1 milliárd 65 millió 500 ezer forintért őrzi a 2017-es magyarországi vizes világbajnokság helyszíneit a Valton Sec Kft. Az eredetileg becsült összeg 1,1 milliárd forint volt, a biztonsági cég csak egy paraszthajszállal kevesebbért látja el a biztonsági tennivalókat.
A szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ítélték oda, február 16-án kötötték meg. A világverseny esetében – a kormány indoklása szerint a sürgősségre való tekintettel – mindig ilyen módon járnak el. A Valton Sec. mellett a Target Group Facility Management Zrt. és a LFH Biztonsági Szolgálat Kft. is ajánlatot tett. A Valton feladata különböző biztonsági feladatok ellátása a Dagály Úszóarénában és környékén, a Hajós Uszodában és környékén, a Batthyány téri High Diving helyszínen, a Városligeti Műjégpályánál, Balatonfüreden pedig a nyíltvízi úszás helyszínein, a hotelekben és a kiegészítő helyszíneken.
A Kossuth téren már bizonyítottak
A Valtonról korábban többször is írtunk. A cég gyakran biztosítja a Fidesz rendezvényeit, az utóbbi időben pedig állami eseményeknél is találkozhattunk a vállalkozás stábjával. Ők segítették a rendőrök munkáját például tavaly október 23-án is, amikor Juhász Péter vezetésével az Együtt szimpatizánsai sípolással igyekeztek megtorpedózni Orbán Viktor miniszterelnök beszédét. A Valton Sec alapító-tulajdonosának, Varga Lajos egy másik cége, a STU-SZA Kft. tavaly augusztusban lett a Deák téri Terminál éttermet üzemeltető Pakor-Gasztronómia Kft. tulajdonosa. Az Index korábbi cikkében emlékeztet: Vargához olyan üzletek köthetők, mint a Fröccsterasz, a Budai Parkszínpad, a Városliget Café, a Gomba, a Müpa, korábban pedig az Operaház és az Erkel színház büféjének, éttermének üzemeltetése. Varga a lapnak adott interjúban azt mondta:
Ha az a kérdés, hogy ismerem-e Tiborcz Istvánt, akkor azt mondom, hogy hát persze! | Egymilliárdért őrzi a vizes vb-t a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cége | Tavaly a Kossuth téri Orbán-beszédnél már bizonyítottak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/03/12/egymilliardert-orzi-a-vizes-vb-t-a-fidesz-egyik-kedvenc-biztonsagi-cege/ | 2017-03-12 16:55:46 | true | null | null | 24.hu |
Magyarország a gazdaságtörténetben korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában. Hazánk 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát - vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot - kapja fejlesztési célra az EU költségvetéséből. Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás - állapította meg Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című jelentést ismertetve.
Magyarország a közösségi források második legnagyobb haszonélvezője. A hazai közbeszerzések 60 százaléka, míg az állami beruházások 95 százaléka uniós pénzekből valósul meg. Ám míg 2013-14 során, a GDP 10 százalékának megfelelő uniós pénz áramlott a gazdaságba, a növekedés csak 5 százalék körüli volt.
Az EU nem pénzkiadó automata
A forrásbőség és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen azok kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg - összegzett Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Például egy magyar egészségügyi központ, részben EU- finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára - vélhetően reális piaci értéken - Szlovákiában 262 ezer euró volt.
A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások területe. Magyarországon az elmúlt bő egy évtizedben az uniós átlag 2,7-szeresét fordította a cégek állami támogatására, miközben versenyképességi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak.
A kormány lehet a korrupció az első számú szereplője
A korrupció szempontjából a legkockázatosabb szakasz a közbeszerzés. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül - a kedvezményezett szervezeteknél - jelenik meg. Egy jellemző példa minderre: amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi igazgatóság a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen - hamis adatszolgáltatásra hivatkozva - kizárta az eljárásból a korábban "kegyelt", majd kegyvesztett lett Közgépet. A Közgép korábban kiemelten sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve - mondta Nagy.
Túlzott központosítás valósult meg az uniós források koordinációjában. A 2014-ben létrejött új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat is központosította. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került - mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője.
Magyarországon gyakorlatilag nem létezik nem túlárazott uniós projekt. A projektek kilencen százaléka érdemi túlárazással valósul meg. Ugyanakkor a túlságosan nagy túlárazások nem jellemzőek. Átlagosan 20-25 százalékos mértékű túlárazás érhető tetten a projekteknél, ez az arány még nem éri el az Európai Bizottság ingerküszöbét - összegezte a felmérés tapasztalatait a szakértő.
A TI két olyan eszközt is bemutatott, amely hatékonyan hozzájárulhat az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupció elleni küzdelemhez. Az egyik egy mobil applikáció, amely lehetőséget ad majd az állampolgároknak, hogy okostelefon segítségével értékeljék a környezetükben található uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük, hasznosságuk szerint. A másik egy közbeszerzési jelzőrendszer - "red flag" - olyan informatikai rendszer, amely a közbeszerzési adatbázisok dokumentumait monitorozza. | A mutyizás melegágyát jelentik az uniós támogatások - TI | Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket és mindezt központosítva teszik. A korrupció kísértete folyton jelen van, az uniós pénzek elosztása nem elég hatékony - derül ki a Transparency International (TI) ma bemutatott tanulmányából. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_mutyizas_melegagyat_jelentik_az_unios_tamogatasok_ti.605689.html | 2015-11-09 11:57:33 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ingatlan
Ennyiért vásárolnak lakást a befektetők az ország különböző városaiban
Budapesten kívül is vannak jó lehetőségek.
Uniós források
Az EU készül Kína bedarálására, Magyarország lehet a nagy vesztes
Már nem távolodás van, hanem szakadék Brüsszel és Peking között.
Portfolio Checklist
Újabb ütést mérhet a forintra egy esetleges Trump-győzelem
Nem fog örülni a magyar fizetőeszköz.
Portfolio Checklist
Szinte kimutathatatlan az óraátállítás hatása a MAVIR szerint
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
Portfolio Checklist
Na, elverjük a nyugdíjpénzünket lakásra, vagy sem?
Egyebek mellett erről szólt a csütörtöki Checklist.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Díjmentes előadás
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát. | Megegyezett az EXIM és az MKIK | Megújította együttműködési megállapodását az Eximbank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros (EXIM Magyarország), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - közölték. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/bank/20241029/megegyezett-az-exim-es-az-mkik-719553 | null | true | null | null | Portfolio |
A rendőrségnek nem gyanús, hogy az MCC tenderein sorra kizárják az olcsóbb ajánlatokat, így a drágább NER-kedvenceké nyer | Nem találta “vertikális” vagy “horizontális” korrupció jeleit a rendőrség a Mathias Corvinus Collegium egyes közbeszerzéseinél, ezért elutasította a DK-s Vadai Ágnes feljelentését, bár megjegyezték, hogy valamiféle összejátszás azért nem zárható ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241115_A-rendorsegnek-nem-gyanus-hogy-az-MCC-tenderein-sorra-kizarjak-az-olcsobb-ajanlatokat-igy-a-dragabb-NER-kedvenceke-nyer | 2024-11-15 14:11:00 | true | null | null | HVG |
|
Többnyire a kockázatos jelző uralja az MNB most közölt Kereskedelmiingatlan-piaci jelentését. Mégpedig azért, mert az idei első félévre vonatkozó adatok és a következő hónapokra érvényes várakozások számai éppen ezt jelzik. Gyakorlatilag tovább sötétedett és sötétedik a kép az irodaházaknál, az ipari ingatlanoknál és az intézményi befektetéseknél, már az is eredmény, hogy stagnál a helyzet a bevásárlóközpontoknál, egyedül a hoteleknél figyelhettünk meg némi javulást.
Az MNB arra számít, hogy az irodaállomány mintegy 10 százalékos bővülése tovább emeli a kihasználatlanságot, az az év végére elérheti a 15 százalékot. Ehhez azt tesszük hozzá, hogy a veszélyzóna 20 százaléknál kezdődik, az még tehát messze van, és messze is maradhat, mert a fejlesztők ráléptek a fékre, csak 40 ezer négyzetméterrel bővülhet az állomány a közeljövőben, miközben a felszívás gyenge maradhat. Az MNB szakértői ugyanakkor megjegyezték: mivel az állami bérlők 2025-2026 során jelentős irodaterületet hagynak maguk után az új irodaházakba való költözésükkel, a felszabaduló területre nehéz lesz bérlőket találni, s ezáltal tovább nőhet az üres területek aránya.
Az én házam az én váram - ez a mondás jutott eszünkbe, amikor az ipari és a logisztikai piac számait hallgattuk az online tájékoztatón. Kiderült ugyanis, hogy a most is zajló beruházások 81 százalékát a saját célra építők adják, vagyis spekulatív fejlesztésbe szinte senki nem fogott itt sem. Több futó projektnél csúszások vannak a kivitelezésben, de ez főleg azért következett be, mert csökkent a megrendelő ipari cégek termékeinek kereslete és kénytelenek voltak eltolni a raktárépítési beruházásaikat.
Itt megjegyezzük, hogy Budapesten 2024 harmadik negyedévében három épülettel, összesen 69 ezer négyzetméterrel bővült a spekulatív raktárállomány. Vidéken Kecskeméten és Debrecenben adtak át összesen 88 ezer négyzetméternyi területet, mindkét városban az ott megjelent iparvállalatok voltak a beruházók. Ilyen projektekre a következő hónapokban azonban kevéssé számíthatunk, az érintett iparvállalatok erősen függnek az ágazatuk ciklikusságától.
A fővárosban 9,6 százalékra nőtt a raktárak és logisztikai központok kihasználatlansága, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző negyedévben regisztrálthoz képest. A jegybank szerint 12,5 százalékos állománybővülés lehet idén és jövőre, de az üres területek aránya a lassú gazdasági növekedés miatt még magasabb lehet és meghaladhatja a 10 százalékot. Itt is érvényes azonban, hogy ez az érték éppen a fele annak, ami a 2008-2009-es válság utáni egy-két évben volt, tehát még nincs ok az aggodalomra.
Bár az MNB nem írta, szakmai forrásokból tudni lehet, hogy a harmadik negyedévben majdnem 50 százalékkal kevesebb bérleti szerződés született, mint a második negyedévben, az átlagosan kibérelt terület mérete is kicsit csökkent, mindössze három cég írt alá 10 ezer négyzetméternél nagyobb területre szóló szerződést.
Az MNB nem hangsúlyosan, de azért kitért arra, hogy markáns különbségek mutatkoznak abban, ahogyan a nemzetközi ingatlanbefektetők Magyarországot kezelik a közép-és kelet-európai térség más országaihoz képest. Látnivaló, hogy sokkal inkább költenek Lengyelországban és Romániában, előbbiben a befektetési volumen (ebben a helyi befektetők is benne vannak) 103, utóbbiban 132 százalékkal nőtt egy viszonylag alacsony bázisról. Nálunk 21 százalékos volt a visszaesés az idei első hat hónapban 2023 azonos időszakához képest, a teljes összeg csupán 180 millió euró volt. Ennek a pénznek a négyötödét hazai befektetők költötték el és ez az arány várhatóan tovább emelkedhet 2026-ig. Emlékeztetőül: a csúcsévekben (2018-2019 környékén) az éves ingatlanbefektetési volumen 1,5-2 milliárd euró volt Magyarországon.
Jó hírnek nevezték azonban, hogy már nem nőnek a mindenkori kockázat mértékét jelző hozamok és megállt a tőkeértékek csökkenése is, gyakorlatilag a nyugat-európai szintre mérséklődött. Manapság 6,75-7 százalék közötti éves hozamok jellemzőek az összes ingatlanos szegmensben. De a pénz egy más vonatkozásban is előkerült, a bankok finanszírozási hajlandóságának ecsetelésekor. A hitelintézetek 2024. első félévben, az alacsony bázisadatot jelentő előző évhez képest 37 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak. A szállodák és az egyéb ingatlanok kategória kivételével, valamennyi ingatlantípus esetében tetten érhető volt az új kibocsátási volumen emelkedése.
Ám az MNB egyértelmű jeleket kapott a kereskedelmi bankoktól arról, hogy még szigorúbbak lesznek az irodaházak és a raktárak projektjeinél. Az is látható, hogy a 2018-as magas, mintegy 70 százalékos arányszintre nőtt a devizahitelek aránya a projekthiteleknél, ebben nem vár változást a jegybank. A lakásprojekteknél növekvő, az irodaházaknál csökkenő hitelkeresletre számít az MNB és a monetáris lazítás nyomán szerinte tovább mérséklődhet a forint és az euró közötti kamatrés, ami kedvező a hitelfelvevők szempontjából. | Nagy a baj az MNB szerint: még több iroda és raktár állhat üresen | A cégek leginkább saját használatra építenek üzleti ingatlanokat, a bérleti piacok befagytak. Közben a bankok további szigorításokra készülnek a hitelezésben, ráadásul a nagy nemzetközi ingatlanbefektetők is elkerülik Magyarországot – szögezte le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/nagy-a-baj-az-mnb-szerint-meg-tobb-iroda-es-raktar-allhat-uresen.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A budapesti Hősök teréről a nyíregyházi Hősök terére fut el Nádudvari Péter ultrafutó az 500 Km Szofiért jótékonysági futó akció részeként. A Prima-díjjal is kitüntetett gyógypedagógus így gyűjt adományokat az agydaganattal küzdő Szofi gyógykezelésére. A kilométereket most is bárki örökbe fogadhatja, ezzel is segítve a kislány németországi kezelését. A kölni terápiákra eddig ugyanis jól reagált a szervezete, a kezelések jelentik tehát szinte az egyetlen reményt a gyógyulásra.
A nyíregyházi Veres Szofi négyévesen már megküzdött a leukémiával, az idei év elején pedig kiderült: egy újabb rosszindulatú megbetegedéssel, az agydaganattal kell felvennie a harcot. Daganateltávolító műtétet hajtottak végre rajta, sugárterápiát és daganatellenes gyógyszert is kapott, de további kezelésére Magya1rországon nincs lehetőség.
A tízéves kislány gyógyulására egy kölni magánklinika jelenti a reményt, ahol először hő-vírus és immunterápiás kezeléseket kapott, legközelebb - valószínűleg november végén - pedig dendritikus sejtterápián vesz majd részt. Szofi szervezete eddig szerencsére jól reagál a németországi kezelésekre: a kislány iskolába jár, úgy él végre, mint egészséges társai.
"Egy igazi hősről van szó, aki már legyőzött egy súlyos betegséget, és a kölni kezeléseknek köszönhetően arra is megvan a remény, hogy a második csatáját is megnyerje. Szeretném, ha ez a tüneményes lány még sokáig megdobogtatná a szívünket, ezért 500 kilométer lefutásával támogatom őt, amelyeket örökbe lehet fogadni a gyógyulásáért".
A gyógypedagógusként dolgozó férfi azt is elmondta, a Szofiért való leghosszabb futása egy közel 250 kilométer hosszú ultramaraton lesz.
"Sokat gondolkodtam azon, melyik útvonal jelképezhetné legjobban Szofi küzdelmét. Egy idő után jött is az ötlet: mivel egy igazi szuperhősről van szó, a budapesti Hősök teréről hozzá, a nyíregyházi Hősök terére futok majd el négy egymást követő szakaszban, összesen 246 kilométert megtéve."
A Budapest-Nyíregyháza ultramaraton mellett Péter még 254 kilométert bocsát áruba Szofi gyógyulásáért.
A következő kihívások várnak a jótékony sportolóra a 2024 őszén és telén történő adománygyűjtő kampány során:
- Debrecen - Nyíregyháza, Hősök tere 50 km: 2024 novemberében
+ Budapest, Hősök tere - Nyíregyháza, Hősök tere: 246 km, négy egymást követő szakaszban:
1., Budapest, Hősök tere - Hort: 63 km
2., Hort - Szihalom: 64 km
3., Szihalom - Tiszaújváros: 60 km
4., Tiszaújváros - Nyíregyháza, Hősök tere: 59 km
+ 204 edzéskilométer
A jótékony sportoló összesen 5 millió forint előteremtésével szeretné támogatni Szofi kölni gyógykezelését. A kilométerek egységára 10 ezer forint - ha valakinek nem áll módjában ennyit adományozni, alacsonyabb összeggel is támogathatja a lány küzdelmét. Ugyanakkor természetesen, aki többet tud adakozni, azt is szívesen fogadja a család.
Szofiról és a kezdeményezésről bővebb információk - például a támogatás lehetőségei - itt olvashatók .
Nádudvari Péter | SZON - 500 km Szofiért | Nádudvari Péter újra útnak indul | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2024/10/500-km-szofiert | null | true | null | null | SZON |
Számos szabálytalanságra hívja fel zárszámadási jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Miniszterelnöki Hivatal figyelmét az Országimázs Központ (OK) működésével kapcsolatban. Kifogásolja például, hogy többször közbeszerzési eljárás nélkül döntött az OK. Az ÁSZ január óta folytatott vizsgálatokat. Az OK úgy látja: az ÁSZ csupán néhány kisebb technikai hiányosságot vetett fel.
Az interneten is nyilvánosságra hozott jelentés számos szabálytalanságot tár fel az Országimázs Központ működésében. Az ellenőrzés során elsősorban a 2000. évet vizsgálták, de kitértek 1999-es és idei pénzügyi-gazdasági eseményekre is.
Szervezetlenség jellemzi az OK munkáját
A 2000. évi költségvetésben 4,3 milliárd forintot különítettek el az OK számára. Az ÁSZ megállapította, hogy az OK-nak nincs jóváhagyott ügyrendje. Így nincs részletes és számon kérhető feladatmeghatározása, a hatás- és felelősségi körök nincsenek pontosan definiálva.
A feladatok nagyságrendje és bonyolultsága, a pénzügyi tranzakciók magas száma és értéke pénzügyi és gazdasági tapasztalattal rendelkező köztisztviselők alkalmazását kívánta volna meg, ám az ÁSZ szerint a pénzügyi feladatokkal szakirányú gyakorlattal nem rendelkező személyt bíztak meg. Nagy Bernadett pénzügyekért felelős osztályvezetőnek ugyanis csak tanári oklevele van.
Az OK négy fő feladatcsoportot határozott meg 2000-ben. Magyarország marketing- és kommunikációminőségi fejlesztésére, az ország és az OK saját kommunikációjának tervezésére és megvalósítására 2,1 milliárdot, a kormányzati dokumentációs tár kialakítására 277 milliót, az állami ünnepekre 1123 milliót, míg egyéb feladatokra 800 millió forintot különítettek el. Az ÁSZ szerint a keretszámok kialakítását nem előzte meg stratégiai tervezés. Nem készültek el a feladatok megvalósítási tervei, illetve a részfeladatokra szánt összegeket sem támasztották alá számítások.
A kommunikációs stratégiai terv elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Klapp Ügynökség Kft. nyerte 2,4 millió forint + áfa ellenében. A cég a megbízást a kiírt határidő letelte után teljesítette csak, és az ügynökség által készített költségtervezet jelentősen eltér az OK vezetője által aláírt költségvetéstől.
A tervezett összeg duplája ment el augusztus 20-ra
Bár a nemzeti és egyéb állami ünnepekre 1123 millió szerepelt a tervekben, a stratégiai tervben azonban már minden magyarázat nélkül 1523 millió szerepelt, és végül csak nemzeti és állami ünnepre - március 15, augusztus 20, október 22-23 és november 4 - 1282 milliót költöttek. Ebből tavaly augusztus 20-ra 1013 millió ment el, ami az OK által tervezett összeg két és félszerese, az éves felhasználható keret negyede, de a kormány elé jóváhagyásra benyújtott összeget is meghaladta. A pénz döntő hányadát a Happy End Kft. kapta meg. Csak a tűzijáték 260 millióba került. Azt nem lehet tudni, miért lépték túl az előre meghatározott költségeket. Az OK 2000 novemberében megbízta a Cross-Audio Bt-t, hogy vizsgálja felül az augusztus 20-i rendezvények költségvetését. A cég 500 ezer forintért egy hatoldalas elemzést írt arról, hogy minden rendben van, az összeg reális.
A további rendezvényekre 1230 millió ment el. Terven felüli kiadás volt például a köztársasági elnök beiktatási ceremóniája, amely 125 millióba került, illetve a Sidneyben megtartott Magyar Kulturális Napok, amely 285 millióba került az OK-nak. Az eredeti tervekben nem szerepelt további három rendezvény: a korona átszállítása a Parlamentbe 50 millióért, a "szabad parlament első ülésnapja" és a miniszterelnöki nyílt nap.
Az ÁSZ megállapította: számos esetben közbeszerzési eljárás nélkül kötött az OK eseti szerződéseket, így nem feltétlenül a legkedvezőbb ajánlat mellett döntöttek. A kifizetések nem álltak összhangban a közbeszerzési törvény előírásaival.
A vizsgálatok során az ÁSZ olyan kötelezettségvállalásokra bukkant, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak, mivel az OK munkatársa és a politikai államtitkár együttes aláírása helyett csak az egyikük aláírása szerepelt, és gyakran hiányzott a pénzügyi fedezetet igazoló ellenjegyző aláírása is.
Kifogások a Happy End és az Ezüsthajó ellen
Az OK összes kiadásának 87,4 százaléka a Happy End Kft-hez, mígy 6,6 százaléka az Ezüsthajó Kft-hez került. Az ÁSZ a Happy End Kft.-vel kötött szerződést is kifogásolja. A Happy End nyerte 4 évre a kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázatot. A tárgyalás és az eljárás kihirdetett eredménye nem egyezett meg. Ugyanis ellenszolgáltatásként 3 millió forintot jelöltek meg, ugyanakkor 1999-ben 30 millió + áfa, 2000-ben pedig 36 millió + áfa került kifizetésre. A teljesítést az ÁSZ kérésére nem tudta az OK igazolni.
Az Ezüsthajó Kft. nyerte a kormánytagok tevékenységéről szóló videofilmek elkészítéséről szóló pályázatot. Az ÁSZ megállapította, hogy nem az Ezüsthajóé volt a legkedvezőbb ajánlat.
A MeH ellenőrzési főosztálya is vizsgálatot folytatott. Ebben hasonló megállapításokra jutott, mint később az ÁSZ. Javasolta, hogy az ellenőrizhetőségre helyezzen nagyobb hangsúlyt az OK, illetve legyen pontos ügyrend.
Hiányzik néhány számla
A Sidneyben megrendezett Magyar Kulturális Napok esetében az ÁSZ kifogásolta, hogy az OK a Happy End Kft-t nem számoltatta el még a ténylegesen ellenőrizhető költségekről sem - hány fő utazott ki, mennyibe került a szállás, a repülőjegy. Az OK rendelkezett részleges információkkal, az ÁSZ rendelkezésére bocsátott elszámolás nem tükrözte a végleges állapotot. A tényleges elszámolást pedig az OK nem csatolta.
A március 15-i ünnepségekről szóló számlák esetében nem állapítható meg, hogy a kifizetett anyagokat - díszletek, jelmezek, kellékek - véglegesen felhasználták-e vagy egy része állami vagyon maradt-e.
Az operaházi ünnepség számláiról a szervezési díj maradt le. A köztársasági elnök beiktatásakor pedig 24 millióba kerültek a zászlók, azonban nyoma sincs annak, mi történt végül a zászlókkal.
A hannoveri világkiállításra elkészített kiadványokról, szórólapokról szóló számlákat szintén úgy fizette ki az OK, hogy a Happy End Kft. nem mellékelte a szállítóleveleket, amelyek a teljesítést igazolták volna.
Orbán hozatta előre a vizsgálatokat
Orbán Viktor kormányfő tavaly decemberben levélben kérte Kovács Árpádot, az ÁSZ elnökét - tekintettel az Országimázs Központot ért ellenzéki és sajtókritikákra -, hogy a zárszámadás keretében történő - körülbelül 70 szervezet vizsgálatából - az OK vizsgálatát hozzák előre. A vizsgálat januárban el is kezdődött, és augusztus végéig tartott.
Az OK vizsgálata eredetileg is szerepelt a számvevőszék idei tervei között, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) gazdálkodásának ellenőrzésekor, vagyis a tavalyi költségvetési törvény végrehajtásával kapcsolatban. Az OK ugyanis a Miniszterelnöki Hivatalon belül önálló fejezeti kezelésű szervezeti egységként működik. Eredetileg a MeH vizsgálatát szeptember és május közöttre tervezték. Orbán kérésére azonban az OK-t kiemelték, és már januárban megkezdték a vizsgálatot a központban. A szeptemberi MeH-vizsgálatban így az OK már nem fog szerepelni.
Idén kétszer fordult elő, hogy Orbán előrehozott ÁSZ-vizsgálatot kért, az ÁPV Rt. és az OK esetében.
Az OK szerint minden rendben
"Az Állami Számvevőszékkel folytatott egyeztetések során az ÁSZ munkatársai is megbizonyosodhattak arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a nemzetközi szakmai standardoknak megfelelő monitoring vizsgálatokkal is dokumentálja az egyes feladatok teljesítését, hatékonyságát és eredményességét. Az ÁSZ-vizsgálat ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Országimázs Központ által használt nemzetközi standardok nem minden esetben illenek a hazai közigazgatás eszköztárába, ezért azok adaptálására van szükség" - írta közleményében Tóth István Zoltán, az OK vezetője.
Tóth szerint az ÁSZ nem talált nagyobb hiányosságokat. "Az elmúlt tíz esztendőben nem készült még olyan ÁSZ-jelentés, amely ne tárt volna fel a közigazgatási egységeknél kisebb-nagyobb hiányosságokat. Megnyugtató számunkra, hogy esetünkben csak néhány kisebb számvitel-technikai hiányosságról van szó. A hibaszázalék valóban elenyészőnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy az OK - megalakulása óta - kampányai és rendezvényei során bel- és külföldön több mint százmillió 'kontaktust' létesített, holott feladatait mindössze 4 főállású tisztviselővel látja el. Az OK természetesen arra törekszik, hogy az ellenőrzés során feltárt számviteli hiányosságokat maradéktalanul pótolja."
Az ÁSZ jelentése
ÁSZ-kritika az imázsközpontnak
Orbán kérésére szeptember helyett már most vizsgálja az ÁSZ az Országimázs Központot | Következmények nélkül maradhat az ÁSZ-jelentés | Számos szabálytalanságra hívja fel zárszámadási jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Miniszterelnöki Hivatal figyelmét az Országimázs Központ (OK) működésével kapcsolatban. Kifogásolja például, hogy többször közbeszerzési eljárás nélkül döntött az OK. Az ÁSZ január óta folytatott vizsgálatokat. Az OK úgy látja: az ÁSZ csupán néhány kisebb technikai hiányosságot vetett fel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20010905torvenyt.html | 2001-09-05 13:04:00 | true | null | null | Origo |
A BKV illetékesei csaknem ötször annyi feljelentésről beszélnek a nyilvánosság előtt, mint amennyit ténylegesen megtettek – derült ki Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitánya bűnügyi helyettesének lapunknak adott nyilatkozatából. Bodnár elmondta: két hete azért tartott házkutatást a BRFK az Akácfa utcában, mert úgy látták, a BKV korábban mégsem adta át a kért dokumentumokat.
Megelégelte a BRFK vezetése a BKV önfényezését a sajtóban. Jelesül azt, hogy a vállalat szinte hetente jelenti be, hány újabb gyanús szerződés miatt tett feljelentést, s hogy a belső ellenőrzés milyen keményen dolgozik a múltban elkövetett bűntettek feltárásán. Egy január 22-i BKV-nyilatkozat szerint már akkor tíz feljelentést küldött a közlekedési vállalat a rendőrségre. Február 8-án már azt közölték, huszonhét feljelentést adott át a vállalat a rendőrségnek. Nemrég újabb harminc feljelentéstől volt hangos a média. A BRFK, miként azt Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese elmondta, 2009. július 29-én kezdett nyomozást a vállalat gyanús tanácsadói szerződései és végkielégítései ügyé ben. Augusztus 10-én ehhez az ügyhöz egyesítették Kocsis István vezérigazgatónak a BKV volt humánpolitikai igazgatója mintegy kilencvenmillió forintos végkielégítése ügyében tett feljelentését.
A rendőrök elmentek a dokumentumokért a BKV székházába
– A BKV-tól összesen tizenkét feljelentést kaptunk a nyomozás érdemi kezdete, vagyis azóta, amióta a médiában hetente hallhatjuk, hogy éppen hány szerződés vagy gyanús végkielégítés ügyében készülnek feljelentést tenni – mondta lapunknak Bodnár Zsolt. (Ugyanezen idő alatt a BKV-s nyilatkozatok szerint 57 feljelentést kellett volna kapnia a BRFK-nak.) – A nyilatkozatok olyan ügyeket is felemlegetnek, amelyekben már rég nyomozunk. A sajtóban a napokban bemutatott 100 milliós békásmegyeri utastájékoztató ügyében már számos tanút kihallgattunk, amikor a BKV feljelentése megérkezett – tette hozzá a tábornok.
Emlékeztetőül: december közepén Bodnár éppen egy lapunknak adott nyilatkozatában figyelmeztette a BKV-t, ha nem adják át önként a rendőrségnek a nyomozáshoz kért dokumentumokat, "elmennek értük, és házkutatás keretében lefoglalják, és elviszik maguk azokat". Bodnár Zsolt akkor arról is beszélt, hogy a közlekedési vállalat az addig átadott dokumentumokat rendezetlenül, ömlesztve küldte meg a BRFK-nak. "Ekkora kupleráj volt a közlekedési vállalatnál", jegyezte meg a tábornok, aki akkor még valószínűtlennek tartotta, hogy a BKV a nyomozás lassítása vagy más megfontolásból nem adja át a tőle elvárható gyorsasággal a kért iratokat. A BKV akkor "a fénymásoló-kapacitás szűkösségével" magyarázta a lassú iratátadást. Bodnár most elismerte: két hete nem Antal Attila, a vállalat volt vezérigazgatójának őrizetbe vételét előkészítendő tartott házkutatást a BRFK a BKV Akácfa utcai központjában, hanem azért, mert a nyomozás adatai alapján úgy ítélték meg, az ígéretek ellenére nem kaptak meg mindent, amit kértek.
A BRFK tehát beváltotta fenyegetését: a nyomozók mentek el a bizonyítékokért. – Hivatalból nem mondhatok olyat, hogy ne tegyen több feljelentést a BKV, mert most már minden dokumentum a rendelkezésünkre áll – jegyezte meg a tábornok. – Nem zárhatom ki azonban, hogy a BKV belső vizsgálata fényt derít még olyan törvénysértésekre, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. Azonban a tanácsadói szerződések és végkielégítések ügyében a bizonyítékokat már megkaptuk vagy megszereztük. A feladat most már "csak annyi", hogy megtaláljuk a kifizetésekhez tartozó szerződéseket, teljesítésigazolásokat és büntetőjogilag értékeljük az iratokat.
Bodnár leszögezte: a BRFK nem feljelentéseket és azok harsány kommunikációját várja a BKV-tól, hanem azokat az iratokat, amelyeket október óta kérnek és mindmáig nem kaptak meg maradéktalanul.
A rendőrség igazságügyi szakértők szakvéleménye (és nem a BKV feljelentései) alapján foglal majd állást arról, melyik szerződés minősíthető (jogilag) irreálisan drágának vagy éppen a BKV számára teljességgel feleslegesnek. A nyomozás jelenleg több szálon zajlik. Külön-külön vizsgálják a különböző tanácsadói és a kommunikációs szerződéseket, valamint a végkielégítéseket. | Belföld: Kocsis a sajtónál feljelenti a BKV-t, a rendőrségen már kevésbé | A BKV illetékesei csaknem ötször annyi feljelentésről beszélnek a nyilvánosság előtt, mint amennyit ténylegesen megtettek – derült ki Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitánya bűnügyi helyettesének lapunknak adott nyilatkozatából. Bodnár elmondta: két hete azért tartott házkutatást a BRFK az Akácfa utcában, mert úgy látták, a BKV korábban mégsem adta át a kért dokumentumokat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100213-tobb_a_nyilatkozat__mint_a_feljelentes-546761 | 2010-02-13 18:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2011.09.25. 22:00
A Magyar Honvédség hadrendből kivont technikai eszközeinek gyanús értékesítése lesz a honvédelmi tárcát érintő következő ügy, amely vélhetőleg hamarosan a parlament korrupciós eseteket vizsgáló bizottsága és az elszámoltatási kormánybiztos elé kerülhet – tudta meg lapunk. Az erről szóló iratokat már be is kérték a kormánytestületek a Honvédelmi Minisztériumtól.
Számos visszaélés történhetett az előző választási ciklusokban a honvédség hadrendből kivont technikai eszközeinek értékesítése során. Nem véletlen, hogy ez lehet a következő honvédségi terület, amelyet megvizsgálnak a korrupcióellenes parlamenti és kormánytestületek. Az egyik legfurcsább értékesítés az volt, amikor alig több mint félmilliárdért adtak el 522 gyalogsági harcjárművet a honvédség hadrendből kivont eszközeiből a honvédelmi tárca egyik cégén, a HM Currus Zrt.-n keresztül. A vállalkozók ráadásul különösebb versenyeztetés nélkül juthattak hozzá az ócskavasként is értékes „inkurrens anyagokhoz”. Pontosabban „az árut” eladták a cégnek, amely ezután már szabadabban értékesíthette azt a piacon, magánvagyont varázsolva a honvédség eszközeiből.
A HM Currus Zrt. 2007-ben 402 darab, a rendszerből kivont BMP–1 harcjárművet vett csaknem 130 millióért. Az eszközöket hatástalanították, szétbontották, és tízszázalékos haszonnal fémkereskedőknek adták tovább, akik az eszközök súlyát figyelembe véve nagy összegeket kaszálhattak a bontás utáni hasznosítással a kohóktól.
A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint szintén a HM Currus Zrt. vásárolt a minisztériumtól 2008 februárjában 120 BMP-t, mintegy 341 millióért. Ezek működőképes harcjárművek voltak, így fegyvernek minősültek az eladásuk idején. A bontott eszközöket magyar és külföldi vállalkozók vették meg, a működő járművekből pedig értékesítettek Ukrajnába és Csehországba is fegyverforgalmazási engedéllyel rendelkező vállalkozóknak.
A fegyvereladási ügy azért sem szokványos, mert a bontott harcjárműveket darabonként mintegy 400 ezer forintért értékesíthették, ami gyakorlatilag még ócskavasárnak sem tekinthető. A BMP-kből körülbelül tíz tonna fém nyerhető ki a bontás után, ennek nyolcvan százaléka vas és acél, tíz százaléka könnyűfém, például jól értékesíthető alumínium és réz. Egy bontott harcjármű ez alapján a fémkereskedelmi adatok szerint közel másfél millió forintért adható el a piacon. A még működő BMP-ket pedig közel hárommillióért, vagyis egy alsó kategóriás gépkocsi értékén adhatták el ismeretlen kereskedőknek, miközben eredetileg több mint húszmillió forintot fizettünk a nyolcvanas évek végén ezekért.
Az inkurrencia hulladékként történő eladásában a legnagyobb port Kabai Károly vállalkozó ügye kavarta. Az MSZP-s polgármesterjelöltet három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték adócsalásért. A nyírségi cigányokkal törvényellenesen számlázgató fémkereskedő az ellene indított eljárás idején aktívan részt vett a szocialisták kampányában, miután 292 milliós állami megbízást kapott a Juhász Ferenc vezette honvédelmi tárcától a hadrendből kivont tanklőszerek megsemmisítésére. A volt nyírbogáti alpolgármester érdekeltsége ugyanakkor a katonai elfekvő készletek lőszereiből származó acélhulladékot adott el az Ózdi Acélművek Kft.-nek. A vállalkozás az előző választási ciklusokban mintegy 300 tonna acélhulladékot vehetett a HM Currus Rt.-től, ahol a hadrendből kivont eszközök értékesítésének felgyorsítása céljából Kabai volt alkalmazottja, Tácej Zoltán lett a vezérigazgató-helyettes 2004 elején. | Vizsgálják a katonai hulladéküzleteket | A Magyar Honvédség hadrendből kivont technikai eszközeinek gyanús értékesítése lesz a honvédelmi tárcát érintő következő ügy, amely vélhetőleg hamarosan a parlament korrupciós eseteket vizsgáló bizottsága és az elszámoltatási kormánybiztos elé kerülhet – tudta meg lapunk. Az erről szóló iratokat már be is kérték a kormánytestületek a Honvédelmi Minisztériumtól. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2011/09/vizsgaljak-a-katonai-hulladekuzleteket | 2011-09-16 00:55:19 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.