text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Legalább 39 millió dollárt utaltak át Oroszországból az elmúlt két hónapban a Moldovai Köztársaságba azért, hogy befolyásolják az elnökválasztást és az Európai Uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szóló népszavazást - írja a moldovai sajtóhírek alapján a Libertatea.
A moldovai rendőrség vezetője, Viorel Cernăuțeanu tájékoztatása szerint szeptemberben 15 millió dollárt, míg a fennmaradó 24 milliót pedig októberben, gyakorlatilag a választási kampány utolsó hetében utaltak át. A Libertatea ugyanakkor megjegyzi, hogy az Oroszország által a moldovai elnökválasztás és népszavazás manipulálására költött összeg sokkal nagyobb lehet, mivel a moldovai hatóságok szerint a Promsviazibankon (PSB) keresztül történő átutalások már áprilisban elkezdődtek, míg a szökésben lévő oligarcha, Ilan Șor által koordinált futárhálózat már hosszabb ideje aktív volt. Șor emberei Moszkvából Isztambulon és Jerevánon keresztül juttatták el a pénzt Moldovába.
A rendőrség vezetője szerint csak októberben 97 olyan Telegram-csoportot buktattak le, amin keresztül a regisztrált emberek utasításokat kaphattak arra vonatkozóan, hogy miként szavazzanak, illetve ezen keresztül juthattak pénzhez a szavazatukért. Elmondása szerint idén április és október között 1,4 millió tranzakciós üzenetet küldtek 138 488 felhasználónak. A rendőrség szerint ugyanakkor egy kapcsolattartón keresztül több személy is megkaphatta a pénzét.
A rendőrség szerint az átutalások célja a választók korrumpálása volt Oroszország érdekeinek megfelelően.
A hétvégén tartott moldovai elnökválasztás első fordulóját a nyugatbarát Maia Sandu nyerte meg 42,49 százalékkal, míg a második Alexandr Stoianoglo lett 25,95 százalékkal. A hírek szerint a kifizetett emberek arra kaphattak utasítást, hogy Stoianoglóra vagy egy másik jelöltre, Victoria Furtunára szavazzanak. | Dollármilliókkal befolyásolhatta a moldovai választásokat Moszkva | A moldovai hatóságok szerint csak szeptemberben és októberben 39 millió dollárt küldhettek szavazatvásárlásra. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kulfold/2024/10/24/moldova-valasztas-moszkva-befolyasolas | null | true | null | null | Transtelex |
A tipikus adóparadicsomi helyszínekre történő kifizetéseket - legyen az jogdíj, kamat, szolgáltatási díj - 30 százalékos forrásadó sújtja 2010-től a tervezett adócsomag szerint - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) keddi ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
"Mind a magánszemélyeknél, mind a társaságoknál adóztatás alá kerülnek a kinti társaságokban realizált jövedelmek, amelyeknek adóterhelése nem éri el az itthoni kétharmadát" - tette hozzá a pénzügyminiszter. Megerősítette: ezzel nemcsak a Magyarországról kiutalt jövedelem, de a máshol realizált jövedelem is visszakerül a magyar adóalapba.
Az offshore cégek adóztatásának szigorítása a korábbi jövedelmekre is vonatkozik. Minden olyan jövedelem, amely offshore forrásból korábban halmozódott fel, és amelyeket 2010 előtt nem adóztak le, az jövőre Magyarországon adókötelessé válik - emelte ki a pénzügyminiszter.
Takács János, a fórum társelnöke kijelentette: nincs olyan elem az adócsomagban, amelyet egyáltalán nem tud elfogadni a GEF, de vannak olyan részei, amelyek további egyeztetést igényelnek. Hiányolták egyebek között az adócsomagból azokat az intézkedéseket, amelyek az adózók körét szélesítenék.
Takács János elmondta: üdvözölték, hogy a csomag nemcsak a válság kezelésére koncentrál, hanem az azt követő időszakra is. Úgy vélte ugyanakkor, hogymivel önmagában az adóváltozás nem oldja meg az összes problémát, ezért annak egy nemzeti stratégia részét kell képeznie. Pozitívan értékelték, hogy a tervezet sok eleme az egyszerűsítést célozza.
Oszkó Péter elmondta: egyebek mellett a kedvezmények rendszeréről várható további egyeztetés, ezen belül például az étkezési jegyekről és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések kedvezményes adóztatásáról.
Demszky Gábor főpolgármesternek arra a felvetésére, hogy a budapestiek ne fizessenek ingatlanadót, Oszkó Péter úgy reagált: a felső tízezret leszámítva a középréteg a személyi jövedelemadó változása nyomán többet takarít meg, mint amennyi ingatlanadó kötelezettség terhelné őket.
Gazdasági fórum | Gazdaság: Oszkó lecsap az off-shore cégekre | Oszkó Péter ismételten megerősítette, hogy harminc százalékos forrásadóval sújtják az off-shore helyszínekre történő átutalásokat, bármilyen ürüggyel - jogdíj, kamat, szolgáltatási díj - történjenek az ilyen kifizetések. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/oszko__szigorubb_adoztatas_var_az_offshore_cegekre-335402 | 2009-06-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Pár nappal az április országgyűlési választás után derült ki, hogy a magyar állam odaad egy értékes belvárosi, korábban könyvtárként és kiállítótérként működő váci épületegyüttest a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak. Az ingatlan ezidáig Vác Város Önkormányzata vagyonkezelésében volt, a városvezetés pedig közösségi teret szeretett volna csinálni belőle, amivel kapcsolatban egyeztetések is folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára. A városban a választókerület immáron újraválasztott fideszes országgyűlési képviselőjének, Rétvári Bencének a „jobbkezeként” is szoktak rá hivatkozni, és több közös képen is látható az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárával. Megkerestük a Dunakanyari Védegylet Alapítványt, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy milyen tervek vannak az épületegyüttesre vonatkozóan, de ezidáig nem érkezett tőlük választ.
Dől a lé
Bár egy állami tulajdonban lévő ingatlan odaítélése új szintet jelent az alapítvány kitömésének történetében, eddig sem kellett panaszkodnia a szervezetnek. A birosag.hu-n elérhető adatok szerint a Dunakanyari Védegylet Alapítvány a következő állami támogatásokban részesült ezidáig.
2018-ban az Emmi a központi költségvetésen keresztül 8 millió forint támogatást nyújtott az alapítványnak, amiből egyebek mellett „polgári esteket” és „polgári bált” szerveztek. (Ez az a rendezvénysorozat, amivel kapcsolatban a N1TV már közérdekű adatigénylést nyújtott be korábban: a rendezvényeket még a 2018-as országgyűlési választás előtt tartották meg, és olyan személyeket hívtak meg rá, mint Novák Katalin korábbi családügyi miniszter, megválasztott köztársasági elnök.)
2019-ben szintén az Emmi 5 millió forinttal tolta meg az alapítványt, e pénzből évzáró kulturális estet szerveztek a Váci Dunakanyar Színházban Molnár Ferenc Caramel közreműködésével. A rendezvény fővédnöke Rétvári Bence volt.
Szintén ebben az évben a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) 15 millió forinttal segítette ki az alapítványt, amiből az IpolyFeszt elnevezésű dunakanyari, Szobon tartott fesztivált szervezték. A fellépők között volt a Ladánybene 27, a Bagossy Brothers Company, Hevesi Tamás, valamint Nagy Feró. A fővédnök itt is Rétvári volt.
A BGA további 3,4 millió forintot adott 2019-ben az alapítványnak, amiből szintén polgári esteket, bált és kulturális estet szerveztek.
„Több gazdálkodótól” is kaptak 2,6 millió forintot, amiből a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság váci kirendeltségére vásároltak „tárgyi adományokat”.
Az alapítvány beszámolójában nincs megjelölve, hogy kitől, de 2019-ben további 14,5 millió forint támogatás érkezett hozzájuk, amiből a Börzsöny Ring nevű kerékpáros napot, teljesítménytúrát bonyolították le.
2020-ban a BGA 15 millió forintot adott az újabb IpolyFeszt megszervezésére, amit azonban a pandémia miatt el kellett halasztani.
Az IpolyErdő Zrt. a központi költségvetésen keresztül 2,5 millió forint támogatást nyújtott a 2020-as Börzsöny Ring megszervezésére. További 2 millió forintot a BGA-tól is kaptak a kerékpáros teljesítménytúrára.
Szintén a BGA-hoz tartozó Magyar Falu Programon keresztül 4,04 millió forint jutott az alapítványhoz, amit a kistelepülésen élők számának megtartására, növelésére, az életminőségük javítására, valamint civil közösségek támogatására fordítottak.
Úgy néz ki, Vácon szűnni nem akaró igény mutatkozik a polgári estekre, ugyanis a BGA további 3,2 millió forintot adott a rendezvényre, amelyen mások mellett Müller Cecília országos tiszti főorvos és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lépett fel.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 14,9 millió forintos támogatási összeget biztosított az alapítványnak, amiből a HelloDunakanyar nevű „turizmusfejlesztési projektet” valósították meg. Ez tulajdonképpen egy dunakanyari programajánló weboldalt jelent. Ehhez az oldalhoz volt köthető a Hello Tavasz névű programsorozat is; közvetlenül a 2022-es választás előtt olyan előadók léptek fel Vácott, mint a The Biebers, a Balkán Fanatik vagy Vastag Csaba. A rendezvények fővédnőke Rétvári Bence volt.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel" címmel a Váci Polgári Estek sorozat részeként rendezett beszélgetésen a váci Madách Imre Művelődési Házban 2019. február 28-án
A 2021-re vonatkozó beszámoló még nem került fel a bíróság weboldalára, de minden bizonnyal tavaly sem szűköldött pénzben a Rétvári-közeli alapítvány, és nyilván idén sem fog. Juhász Béla Róbert, Sződliget momentumos polgármestere szúrta ki, hogy az alapítványnak a szintén BGA-féle Magyar Falu Programon keresztül 2 millió forint ütheti a markát.
Mennyit ér az ingatlan?
De térjünk vissza a váci épületegyüttesre! A döntéssel kapcsolatban a városvezetés is kifejtette az álláspontját. „Nem tudom szebben mondani, ami történt, az a szabadrablás kategóriájába tartozik. Semmi nem indokolta ezt a döntést. A Káptalan utca 16. alatti épület a váciaké, és a váciak használatában kell maradnia!” – mondta a Váci Naplónak adott interjújában Matkovich Ilona polgármester.
„Amint azt a polgármester már korábban publikálta, megbeszélésre invitálja Rétvári Bence országgyűlési képviselőt, melyen szándékai szerint az épület sorsa is szóba kerül”
– válaszolta megkeresésünkre Vác Város Önkormányzata.
Az önkormányzat nem rendelkezik olyan információval, ami a kormánydöntést megalapozta, magyarán nem tudják, miért adta oda az állam az alapítványnak az ingatlant. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora az értéke, de az önkormányzat válasza szerint nincs aktuális értékbecslése az épületnek.
Egy önkormányzat oldalára feltöltött dokumentum szerint (ami tartalmazza az ingatlan tulajdoni lapját) az épület (kivett udvar és múzeum) 465 négyzetméteres. Az ingatlanpiac.com szerint márciusban egy váci lakás átlagos négyzetméterára 700 ezer forint, egy házé pedig 660 ezer forint volt. Ezt azt jelenti, hogy ezen számokat alapul vett becslés szerint az ingatlan értéke 280-320 millió forint körül mozoghat.
Ha ez az összeg reális, akkor a vagyonátruházással a Dunakanyari Védegylet Alapítvány megelőzte az állami támogatások és vagyonelemekért folytatott harcban a szintén Rétvári-közeli, a váci Fidelitas-elnök vezette Zöld Dunakanyar Alapítványt, ami az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán nyert el közel 200 millió forintot. | Bőven jut az állami pénzből a Rétvári-közeli alapítványnak, ami most egy értékes váci épületegyüttest kap | A Vác belvárosában található ingatlanból az önkormányzat közösségi teret szeretett volna csinálni, ehelyett az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adja. Az épületegyüttes értéke a 300 millió forintot is elérheti, ráadásul a Rétvári-esteket és -fesztiválokat szervező alapítvány eddig sem szűkölködött állami támogatásokban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/boven-jut-az-allami-penzbol-a-retvari-kozeli-alapitvanynak-ami-most-egy-ertekes-vaci-epuletegyuttest-kap-248220# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségei 2016-ban már 55 százalékkal több agrártámogatáshoz jutottak, mint 2014-ben, az összeg már 470 millió forintra nőtt. Igaz, ezzel még nem jutott be a top10 közé.
Orbán Viktor kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa, Garancsi István viszont egyből az élbolyba ejtőernyőzött, holott korábban egyáltalán nem voltak agrárbefektetései. Megszerezte ugyanis a korábban a szocialistákhoz húzó Leisztinger Tamás Agárdi Farmját és a hozzá tartozó kisebb majorokat, amelyek tavaly együttesen több mint 700 millió forint támogatást kasszíroztak.
Ehhez képest éppen azok körében, akik állítólag a célpontjai voltak a „földet a gazdáknak” programnak, vagyis a kisebb, egyéni gazdálkodók 2016-ban átlagosan jóval kisebb arányban tudták növelni azt az összeget, amely az uniós és hazai dotációból jár részben a megművelt terület mérete alapján, részben pedig a technológiai, környezetgazdálkodási előírások betartása alapján. A top10-be bekerült gazda 2014-hez képest csak 10 százalékkal tudta növelni a támogatásokból származó bevételét.
Náluk jobban csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai lehetnek csalódottak, az ő dotációjuk ugyanis a két évvel korábbihoz, 2014-hez képest 69 százalékra zsugorodtak. 2014-ben indult az Európai Unió új fejlesztési ciklusa, amelyben az Orbán-kormány nagyjából 1200 hektárban maximálta a területalapú támogatások kiutalását, részben ennek hatását érzi Csányitól kezdve Simicskáig valamennyi nagyvállalkozó.
Az adatok alapján a külföldi származású tulajdonosok tudtak legjobban alkalmazkodni a változásokhoz: az elmúlt két évben nemhogy csökkent volna a támogatásuk, hanem a legnagyobbak még növelni is tudták a dotációt, átlagosan 13 százalékkal.
A tavalyi állami földárverések nyertesei, köztük például a Mészáros vagy a Tiborcz család még csak idén fogja érezni a nagyobb birtok előnyeit, amivel adómentes jövedelem is a nyakukba hullik. Ennek részleteiről a HVG e heti számában olvashatnak. | Gazdaság: Zöldbárók toplistája: ők söpörték be a legtöbb agrártámogatást 2016-ban | Új földemberek tollasodtak meg vagy léptek elő a semmiből Orbán Viktor közvetlen környezetében. Ez derül ki a Magyar Államkincstár napokban véglegesített tavalyi adataiból. Az uniós és nemzeti forrásból származó agrártámogatásokból még mindig elsősorban Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás cégbirodalmai profitálnak, de a kormányzati propagandával szemben 2016-ban nem elsősorban a hazai kistermelők, hanem a külföldi származású gazdák erősödtek meg. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170215_zoldbarok_agrartamogatas_birtok_fold_csanyi_simicska_meszaros_garancsi | 2017-02-15 14:29:00 | true | null | null | HVG |
"Orbán Viktor kormányzásának hatására romokban van a magyar gazdaság. Európa-rekorder az infláció, 27 %-os az ÁFA, szétesik az egészségügy és a közlekedés, szétzüllesztették az oktatást, lakhatási és megélhetési válságot okoztak"
- olvasható a TISZA Párt közleményében, miután olyan hangfelvételek került ki, amiben Magyar Péter "agyhalottnak" minősítette az EP-képviselőit. A mailt a korábbi kiszivárogtató juttatta el a Blikknek, ugyanarról a fenyderulazigazsagra e-mail-címről érkezett, mint a korábban kiszivárogtatott anyagok.
Elterelik a figyelmet?
Szerintük Orbán Viktor ahelyett, hogy a magyar emberekért kormányozna, a saját vejétől vesz 650 milliárd forintért irodaházat. A közleményben arról írnak, ahelyett, hogy az ország irányításával törődne, inkább illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált felvételekkel próbálja elterelni a figyelmet az ország valós állapotáról. Úgy látják, ezzel csak újabb bűncselekményeket követnek el.
"A TISZA Párt nem véletlenül vette át a vezetést a felmérésekben a Fidesztől. A TISZA Pártnál a hazánk és honfitársaink valódi problémáival és azok megoldásával foglalkozunk, a Tónika Show újabb epizódját nem kommentáljuk. Helyette inkább dolgozunk és 2026-tól sok millió magyar ember támogatásával átvesszük a kormányzás feladatát. A bűncselekmények elkövetőit pedig kivétel nélkül elszámoltatjuk"
- zárták a tájékoztatást. | Magyar Péter megszólalt a legújabb hangfelvételről is | Újabb felvételek kerültek a lapunkhoz abból az anyagból, amelyet Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője készített a TISZA Párt elnökéről. A felvételen Magyar a pártjuk európai parlamenti képviselőiről beszél, nem igazán baráti stílusban, többek között agyhalottnak, Soros ügynökeinek, tehetségtelennek nevezve őket. Az ellenzéki párt már reagált is a frissen kiküldött hanganyagokra, amiben többek között azt írják, a Tónika Show újabb epizódját nem kommentálják. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/tisza-part-hangfelvetel-magyar-peter-reakcio/kq76et1 | null | true | null | null | Blikk |
Egy hackercsoport által kiszivárogtatott információk szerint beszerzési stopot rendeltek el a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél, a kormány pedig békeköltségvetésnek nevezi a nemrég beterjesztett 2025-ös büdzsét, a törvénytervezeten ez azonban nem annyira látszik.
Miért fontos ez? Korábban kisebbfajta gazdasági csodát ígért Magyarországnak a miniszerelnök, ha véget ér az orosz-ukrán háború, és úgy fogalmazott, hogy az asztalfiókjában van egy békeköltségvetés arra az esetre, ha elnökké választják az amerikaiak Donald Trumpot, aki békét fog teremteni Ukrajnában.
Ez megtörtént, és a kormány tagjai már valóban békeköltségvetésként hivatkoznak a 2025-ös büdzsé tervezetére.
Közben kiderült, hogy feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszereit, és a zsaroló hackerek elkezdték nyilvánoságra hozni a megszerzett információkat.
Számokban: ahogy az alábbi grafikonon látszik, tényleg kevesebbet tervez költeni a kormány a Magyar Honvédség beruházásaira, amelyek főleg fegyvervásárlások. Ez azonban még mindig sokkal több, mint 2022-ben, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Közben természetesen változott a pénz értéke, de ezt nem érdemes az inflációval arányosítani, mert a hadi beszerzések árazása teljesen más pályán mozog, mint az általános árszínvonal.
Háttér: a kormány 2016 végén hirdette meg a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot a honvédség akkor már nagyon elavult felszerelésének megújítására és a magyar hadiipar újjáépítésére.
Mint azonban a grafikonon látszik, a költések csak lassan nőttek, mielőtt az orosz-ukrán háború kitörése után nagyobb sebességre kapcsoltak.
Igen, de: a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön cáfolta, hogy beszerzési stop lesz jövőre a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél.
Beszélt arról is, hogy visszafogták a honvédelmi kiadásokat a költségvetés hétfőn benyújtott verziójában ahhoz a tervezethez képest, amit a Költségvetési Tanács korábban megkapott.
A beszerzések kifizetése - legalább részben - előre meghatározott annak függvényében, hogy a korábban leszerződött fegyverrendszerek (például harckocsik, önjáró tarackok, helikopterek, szállító repülőgépek) mikor érkeznek meg a honvédséghez.
Óvatosságra ad okot az is, hogy a korábbi években az elfogadott költségvetésekhez képest néha nagyon eltért a honvédségi beszerzésekre végül elköltött összeg, ami idén és jövőre is megtörténhet.
Tágabb kontextus: korábban az OTP Bank elemzői vetették fel, hogy a honvédelmi beszerzések átütemezésével javítani lehetne a magyar költségvetés 2023-as kifeszített helyzetén.
Az nem világos, hogy pontosan ez történt-e, mindenesetre az eredetileg tervezettnél kevesebbet költött honvédelmi beruházásokra a kormány tavaly.
Nem kizárt, hogy ilyen játékteret hagy magának a kormány a jövő évi büdzsében a Gulyás Gergely által említett visszavágás után is.
Igaz, arra valószínűleg figyelni fog, hogy ne csússzon a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költés alá, az ezt el nem érő NATO-tagokat ugyanis korábban azzal fenyegette meg Donald Trump, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni háború esetén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?A kiemelt régiós szerepről szóló elképzeléseket árnyalja, hogy a lengyel, a román és a cseh haderő még erősebb tempóban fejlődik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyolc és félszeresére nőtt a magyar fegyverimport, de vannak ennél durvább felfutások is EurópábanUkrajna első helye nem meglepő, de rajta kívül is megelőzte még pár ország hazánkat az utóbbi öt évben a fegyverbeszerzések növelésében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon rég nem költöttünk annyit fegyverekre, mint most és a következő évekbenRég nem látott mennyiségű új eszközt kap a rendszerváltás óta elhanyagolt honvédség, amely így a térségben már számottevő erőt képvisel majd.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen | Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/kozelet/20241115/nem-latszik-a-beke-a-jovo-evi-magyar-koltsegvetesen | null | true | null | null | G7 |
Tavaly novemberben számolt be a 444 és a Kreatív arról, hogy az állami cégek 2017-es kommunikációjára kiírt 25 milliárd forintos gigatenderen nem meglepő módon három befutó lett: Csetényi Csaba cégei (Network 360 Kft., Affiliate Network Kft.), Kuna Tibor cégei (Young and Partners Kft., Trinity Communications Kft.) a Sprint Nyomdaipari Kft.-vel, és Balásy Gyula cégei (Lounge Design Kft., New Land Media Kft.).
A Rogán Antal által vezetett propagandaminisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2017. augusztus elsején közzétette az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy 2017 második negyedévében bő 4 milliárdot költöttek el a hatalmas összegből.
Balásy Gyula cégei:
– 2017. évi kommunikációs tevékenységekhez kapcsolódó ügynökségi feladatok ellátása az Első Nemzeti Közműszolgáltató, (ENKSZ, jelenleg már Nemzeti Közművek Zrt.) részére, nettó 531,73 millió forint
– Az E-gázszámla igénybevételét növelő promóciós kampány az ENKSZ részére, nettó 40 millió forint
– E-SZJA kommunikációs kampány a NAV-nak, nettó 472,44 millió forint
– A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2017. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátása, nettó 61 millió forint
– 2017. évi kommunikációs szolgáltatások a Szépművészeti Múzeum és intézményei részére, nettó 30,8 millió forint
– A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. külföldi és belföldi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok, nettó 2 milliárd forint
– A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. részére kommunikációs kampányokhoz PR ügynökségi, online és közösségi média-szolgáltatások, médiatervezés és -vásárlás, rendezvényszervezés és gyártás, nettó 220,44 millió forint
– A Magyar Állampapírok értékesítésének támogatása érdekében reklámajándékok, dekorációs eszközök beszerzése, egyedi nyomatokkal való ellátása és szállítása, nettó 13 millió forint
– A Hiventures Zrt. kommunikációs tevékenységét támogató online ügynökségi feladatok ellátása, nettó 9 millió forint
– Hirdetési és médiaszolgáltatások megrendelése, valamint médiavásárlási feladatok ellátása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem részére, nettó 10 millió forint
– A Diákhitel Központ Zrt. 2017. évi kommunikációs tevékenységével, médiakampányaival összefüggő, médiatervezési és-vásárlási, kreatív és grafikai tervezési, gyártási feladatok ellátása, nettó 64,3 millió forint
– Az Agrármarketing Centrum nemzeti közösségi agrármarketing tevékenységének 2017. I. félévi marketing és PR eszközökkel történő segítése, a marketingkomm. stratégiájának kivitelezésében való részvétel, nettó 214,48 millió forint
Kuna Tibor cégei:
– Próbavásárlások beszerzése a MÁV-START-Zrt. vonatain, nettó 11,14 millió forint
– PR és kommunikációs tevékenység biztosítása, PR ügynökségi szolgáltatói és tanácsadói feladatok ellátása, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvények szervezése a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. részére, nettó 35,5 millió forint
– Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kommunikációs tevékenységét támogató PR ügynökségi, grafikai tervezési és nyomdai feladatok ellátása, nettó 43,5 millió forint
– Nemzetközi programsorozat szervezése a Családbarát Ország Nonprofit Kft.-nek, nettó 160,1 millió forint
Csetényi Csaba cégei:
– Kommunikációs feladatok ellátása az Ifjúsági Garancia Program keretében az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. részére, nettó 37 millió forint
Ha összesítjük a számokat, akkor kiderül, hogy 2017 második negyedévében Balásy Gyula cégei 3,7 milliárd, Kuna Tibor cégei 250 millió, Csetényi Csaba cégei pedig 37 millió forintot kaptak az állami cégek reklámozására. | 2017 második negyedévében 4 milliárd forint ment el az állami cégek reklámozására | A legdrágább a Magyar Turisztikai Ügynökség kampánya volt, nettó 2 milliárd forintba került. De jutott közel félmilliárd az elektronikus adóbevallás és a Nemzet | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/08/02/2017-masodik-negyedeveben-4-milliard-forint-ment-el-az-allami-cegek-reklamozasara/ | 2017-08-02 15:12:13 | true | null | null | atlatszo.hu |
Várhatóan elsőként fogja a parlament elfogadni februárban a kormány pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatát.
Jogharmonizációs célokat szolgál többek között az európai parlamenti képviselők választásával összefüggő törvénymódosítások, a Munka törvénykönyvének módosítása, az ügyvédekről szóló törvény megváltoztatása. Ezeket a tervek szerint márciusban fogadná el a parlament, csakúgy mint a sokat emlegetett üvegzsebtörvényt ("a közpénzek felhasználásával és a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat"), az igazságügyi tárca által szorgalmazott pártfogó felügyelet tevékenységével összefüggő módosítások, valamint fontos megemlíteni a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénymódosítást is (kedvezménytörvény), amellyel a kormány szerint megfelelhet a törvény a nemzetközi normáknak és az európai kisebsségvédelmi intézmények elvárásainak.
Áprilisban a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénymódosításáról, az államtitokról és szolgálati titokról szóló jogszabály megváltoztatásáról szavaz az országgyűlés. Ezek jogharmonizációs célű változtatások, csakúgy mint a gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvántartásról szóló törvények módosítása is.
Májusban a közbeszerzési eljárásról szóló törvényt módosíthatja a parlament, amely jogharmonizációs célű változtatás is. Három oktatással kapcsolatos törvény változhat. A közoktatásról szóló a tudásalapú társadalom kiépítését, az esélyegyenlőtlenség csökkentését célozza meg többek között, valamint az idegennyelv-tanulás reformját biztosító rendelkezéseket is tartalmazza. A szakképzésről szóló javaslat a gazdaság és a szakképző iskolák közti kapcsolatot erősíti, a felsőoktatásról szóló pedig alkalmassá teszi a felsőoktatási rendszert az európai felsőoktatási térségben való részvételre.
Júniusban a kormányprogramban is megemlített jogi segítségnyújtásról szóló javaslatot fogadhatja el az országgyűlés, amelynek célja, hogy megteremtse az átfogó állami jogi segítségnyújtó rendszer kereteit, amely a szociálisan rászorulók számára szakszerű jogi tanácsadást és jogi képviseletet ad jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A polgári szolgálatról szóló módosításról is júniusban szavaznak majd, csakúgy mint az EU-s csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításból következő törvénymódosításokról. | Üvegzsebtörvény és jogharmonizáció a tavaszi menü | Mintegy félszáz törvényjavaslatot tervez benyújtani a kormány az Országgyűlés elé a tavaszi ülésszakon. A legtöbb módosítás az EU-s csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs célokat szolgál, ehhez kapcsolható a kedveztörvény módosítása is, de napirendre kerül többek között az üvegzsebtörvény, valamint oktatás modernizálásával kapcsolatos jogszabályok is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030103felszaz.html | 2003-01-03 16:03:00 | true | null | null | Origo |
Milliárdos hiány, vagyonfelélés, részvétel a költségvetési csalással gyanúsított Stécé vezetésében, büntetett előéletű, illetve büntetőeljárás hatálya alatt lévő személyek fontos tisztségbe emelése jelenti a baloldali ajánlólevelet a salgótarjániaknak a február 28-i időközi polgármester- választáson.
„A konkrét ügyben nem kívánunk információt megosztani a nyilvánossággal” – ezt válaszolta lapunk megkeresésére az adóhatóság, amikor arról érdeklődtünk, miként áll és mi a határideje a Salgótarjáni Barátok Torna Club (SBTC) pénzfelhasználása kapcsán költségvetési csalás megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásnak. A patinás futballklub, a Stécé a város csapata, az önkormányzat jelentős támogatását élvezi, s a klubvezetésnek tagja Salgótarján egyik alpolgármestere, Dániel Zoltán is. A baloldal ugyan nem őt, hanem egy másik alpolgármestert, Fekete Zsoltot indítja a február 28-i időközi polgármester-választáson, amelynek eredményére bizonnyal hatással lenne, ha önkormányzati tisztségviselők felelőssége is felmerülne az eljárásban.
A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek.
Nem az ennek kapcsán felmerülő esetleges vagyonvesztés az egyetlen ügy, amely a szocialista városvezetés tevékenységével összefüggésben a nyomozó hatóságok látóterébe került. Mint megírtuk, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület ügyeiben az adóhatóság jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt jelenleg is eljárást folytat a kazári székhelyű, az MSZP-hez sok szálon kötődő közhasznú egyesület pályázati pénzeinek felhasználása ügyében. Tavaly nyáron a salgótarjáni szocialista városvezetés az egyesület korábbi elnökét, az egykori kazári MSZP-s polgármestert, Molnár Katalint bízta meg a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetésével. Ez az önkormányzati cég foglalkozik az ökoturisztikai fejlesztésekkel.
Még ennél is megdöbbentőbb lépés volt a várost vezető MSZP-től, amikor a polgármesteri kabinet vezetésével s a salgótarjáni fejlesztésekre szolgáló közpénzek koordinációjával a korábban sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Karakasev Annát bízták meg. Igaz, a bíróság Karakasevet mentesítette a büntetett előélet hátrányos következményeitől, ami elhárította a jogi akadályt a fontos tisztség betöltésétől, az erkölcsi pedig nem játszott szerepet az ügyben.
Igaz, a salgótarjáni szocialistáknál az ilyen típusú személyi kérdések nem tekinthetők kuriózumnak, hiszen a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. felügyelői bizottságába például olyan embert, Fürjész Lászlót delegálták, akit a Háromkő Takarékszövetkezet ügyében hűtlen kezelésért, sikkasztásért és a számviteli rend megsértéséért ítéltek el. Boldvai Lászlót, az MSZP egykori pénztárnokát havi több százezer forintért alkalmazták tanácsadóként, ahol a szocialista városvezetés tavaly csaknem egymilliárd forintos hiányt hozott össze. | Balos káderpolitika Salgótarjánban | Még mindig tart a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás a Stécé | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Balos_kaderpolitika_Salgotarjanban | 2016-01-11 23:38:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
A volt brit miniszterelnök a Channel 4-nek az amerikai választásokról szóló műsorában való szereplését arra használta ki, hogy a könyvét népszerűsítse, és ezért állítólag kitették a műsorból, legalábbis ezt mondta az egyik műsorvezető, Krishnan Guru-Murthy.
A csatorna híradósa, Guru-Murthy megkérte Johnsont, "tegye el" a könyvét, majd azt is mondta, hogy "elég legyen", miután a volt kormányfő kétszer is utalt az új könyvére, amit megpróbálta a kamerák elé tartani. A műsorvezető olcsónak nevezte a volt kormányfő cselekedeteit, mire Johnson visszavágott, mondván
Egyáltalán semmit nem tehetsz, hogy megállíts.
Később a panelbeszélgetés során Johnson elmondta, találkozott Donald Trump volt amerikai elnökkel és republikánus elnökjelölttel, miután júliusban merényletet kíséreltek meg ellene. "Ha esetleg elfelejtettem volna megemlíteni, az Unleashed című könyvemet népszerűsítettem, és beszélgettem vele Ukrajnáról" - mondta.
Egyetlen kérdésre sem válaszolt
Amikor arról kérdezték, Trumphoz hasonlóan cselekedne-e a politikai visszatérés tekintetében, Johnson azt mondta: "A válasz nyilvánvalóan az Unleashed című könyvben található, ahol teljes körűen tárgyaljuk ezt a témát".
A másik műsorvezető, Emily Maitlis viszont ezt mondta neki: "Nem fogjuk mindannyian elolvasni a könyvedet, úgyhogy csak azt mondd meg nekünk, akarsz-e politikai visszatérést... Valójában egyetlen kérdésre sem tudsz válaszolni".
Johnson így felelt: "Egyébként, Emily, egész este az összes kérdésedre válaszoltam. Jelenleg el vagyok foglalva az Unleashed című könyvem népszerűsítésével, amely minden jó könyvesboltban kapható". | Boris Johnsont kirakták a tévéből a viselkedése miatt | Boris Johnsont „kirúgták” a Channel 4 csatornának az amerikai választásokról szóló műsorából, mert a könyvét népszerűsítette. A volt brit miniszterelnök annak ellenére hozta fel újra és újra a memoárját, hogy megkérték, ne tegye. Az viszont nem egyértelmű, hogy távozása a műsorból tervezett volt, avagy idő előtt történt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/boris-johnson-kidobtak-teve/yjbd117 | null | true | null | null | Blikk |
Megsorozza Simicskát és az RTL-t Lázár új fegyvere
Jelentős pofont kapott a kormánytól az RTL Klub pénteken: a rezsicsökkentésre hivatkozva a kabinet megtiltotta, hogy a tévétársaság pénzt szedjen a kábelszolgáltatóktól és ezzel ellensúlyozza a reklámadó miatt kieső bevételeit. Ám a tervezett intézkedés legalább ennyire sújtja a kormányközelinek vélt TV2-t is, amely 6-8 milliárdot várt jövőre a programdíjból, és ebből akarta helyrebillenteni a veszteséges mérlegét. Forrásaink szerint a tiltással újabb frontot nyitottak Simicska Lajossal szemben, miközben a legdurvább lépés még hátra van. Januártól egy kézbe kerül az összes állami reklámköltés, információink szerint a tervezett ügynökség élére pedig a Habony Árpáddal jó kapcsolatban álló Giró-Szász András kerülhet.
A teljes magyar médiarendszer újratervezése zajlik Lázár János és Seszták Miklós miniszterek műhelyeiben, több törvénytervezeten is dolgoznak a kormány jogászai – állították a hvg.hu-nak kormányzati források, sőt, a különféle tervekről már egyes piaci szereplők véleményét is kikérték.
A kormányban készülő médiatörvény-csomagból Lázár János pénteken már beterjesztett egy tervezetet. Eszerint a kormány átmenetileg megtiltja, hogy az RTL Klub és a TV2 januártól pénzt kérhessen a két országos terjesztésű csatornájáért. A javaslat szerint a kormány rövidesen rendeletben fogja meghatározni a piaci szereplők díjszabását, az indoklás szerint azért, hogy a lakosság előfizetési díjai ne emelkedjenek. Ez komoly kiesést okozhat a tévétársaságoknak, hiszen ezzel a díjjal akarták kompenzálni az augusztustól kivetett reklámadót, sőt, a TV2 abban reménykedett, hogy ebből a pluszpénzből ellensúlyozni tudja hatalmas veszteségeit.
Forrásaink szerint továbbra is napirenden van a reklámokat közvetítő ügynökségek fő bevételi forrásainak, az úgynevezett bónuszoknak az eltörlése (arról, hogy ez pontosan mivel járna, itt olvashat). Múlt hét pénteken pedig kormányhatározat mondta ki azt, amiről hónapok óta beszélnek a piacon: Lázár Jánosnak hétfőig ki kell dolgoznia a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség koncepcióját, amely egy helyre központosítaná az összes állami reklámköltést. Fideszes forrásaink szerint jelenleg a volt kormányszóvivő, Giró-Szász András a legesélyesebb az NKÜ élére.
Majd a kormány megmondja
„Itt három hónapon belül minden eldől. Ezekkel a törvényekkel gyökeresen átalakíthatják a teljes piacot,
négy évre előre eldőlhet, ki marad talpon.
Természetesen mindez összefüggésben van az Orbán–Simicska- és az RTL–kormány-háborúval is” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak az egyik piacvezető médiacég vezetője, akihez több koncepció is eljutott már a tervezett változtatásokról. Szerinte a „háborúk” kimeneteléről függ, hogy melyik verziót szavazza meg végül a parlament, kinek „fog fájni”, és ki jár jól a döntésekkel.
Gyökeresen megváltoztatta az álláspontját a kormány a nagy kereskedelmi tévék díjszedésével kapcsolatban, annak ellenére, hogy több – az egyezség megkötésében részt vevő – piaci forrás is azt mondta a hvg.hu-nak: a díjszedés engedélyezése része volt a médiahatóság és a tévék közti négy évvel ezelőtti alkunak. Az RTL ugyanis még 2010-ben vetette fel, hogy nemcsak a kábelcsatornáiért (például a Coolért), hanem az országos lefedettséggel rendelkező RTL Klubért is számlázna a kábelszolgáltató cégeknek – a kezdeményezéshez akkor a TV2 is csatlakozott. Szalai Annamária, a médiahatóság akkori elnöke nem zárkózott az ötlettől, de hangsúlyozta, a digitális átállásig várni kell. Végül az új médiatörvénybe bekerült egy átmeneti tiltás: amíg a két tévé egyszerű antennával is fogható volt, a társaságok nem kérhetnek pénzt, ám utána a törvényt megszavazó Fidesz jövő januártól a tévékre és a szolgáltatókra bízta volna, hogy miben állapodnak meg. Most viszont úgy döntöttek: a jövőben a programdíj fizetésének szabályait külön rendeletben határozzák majd meg, és még csak nem is a médiahatóság, hanem egyesen a kormány.
A digitális átállás hónapjaiban – az időközben magyar tulajdonba került – TV2 elevenítette fel az ügyet. Simon Zsolt a hvg.hu-nak adott tavalyi interjújában jelentette be, hogy a terjesztési díj bevezetésével akarja növelni a TV2 bevételeit. Bár az országgyűlési választások után beterjesztett reklámadó alól a TV2 idén még mentességet kapott, jövőre már ő is fizethet, az RTL viszont már idén milliárdos összeget fizet be.
Míg a tévés reklámtorta tavaly 45,6 milliárd volt, a kábeles piac 110 milliárdot termel évente – érthető, hogy a két nagy tévétársaság miért ebbe az irányba mozdul.
A köztévét leszámítva a csatornák a piacról szerzik a bevételeiket, amiből legyártják a műsorokat, megveszik a filmeket. A bevételeik elsősorban a reklámokból származnak, de ez a torta a 2008-as válság óta évről évre zsugorodik: a földi sugárzású adók (RTL Klub, TV2) piacán 2012-ről 2013-ra 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor egyre több kis csatorna indul, melyeket csak kábelen lehet fogni: Magyarországon jelenleg 100 körül van a magyar nyelvű csatornák száma. Mivel egyre nagyobb a választék, és szóródik a figyelem, a két nagy tévé soha nem tud már olyan – 2 milliós – nézettségi csúcsokat elérni, mint 5-10 éve. Ráadásul a reklámadóval a hirdetési bevételeiknek újabb hányadát veszítik el.
Erre a nagy tévétársaságok a következőképpen reagáltak. Egyrészt nagy árengedményeket adtak a reklámozóknak, hogy hozzájuk vigyék a hirdetéseket, sőt, az olcsóbb reklámból egyre többet sugároznak. Ám ezzel maguk alatt vágták a fát, hiszen csökkentek a reklámbevételeik. Éppen ezért igyekeztek nagyobb szeletet kihasítani a kábeles piacból: maguk is több kiscsatornát indítottak. Ugyanis a kábelszolgáltatók díjat fizetnek a tévéadóknak azért, hogy felvehessék őket a különféle csomagjaikba, hogy azokat vonzóvá tegyék az előfizetőik számára.
Az RTL és a TV2 abban reménykedett, hogy a két legnézettebb tévéért sokat kérhetnek, sőt, piaci források szerint a többi csatornájuk díját is emelték volna. A két téve azt kifogásolja, hogy ők legfeljebb 8-10 százalékban részesednek a kábeles tortából, miközben a kábelcégek előfizetőinek 55-57 százaléka őket nézi – ugyanis a kábelpiac bevételeinek nagy részét a szolgáltatók és a kicsi, párszázalékos nézettséggel rendelkező tévék viszik el. A kábelcégek azzal vágnak vissza, hogy miért fizetnének olyan műsorért, ami ingyen fogható (persze a digitális átállás miatt már nem antennával). Különben is, a lakosságra kell terhelniük, ha az RTL és a TV2 több pénzt kér tőlük.
A tévéknek nincs nagy mozgásterük, mert a médiatörvény leszögezi, hogy a két nagy adójuk sugárzását nem tilthatják le, viszont úgy érvelnek: nem muszáj árat emelni, a kábelesek tegyék ki az alig nézett csatornákat a csomagjaikból és az így megspórolt pénzt adják nekik. Erre mondják azt a kábelszolgáltatók, hogy a kis csatornáknak van a legelszántabb rajongótáborúk, és ők nem akarnak előfizetőket veszíteni.
Akár 24 milliárdot bukhatnak
Mindkét tévétársaság nagy reményeket fűzött az RTL Klubért, illetve a TV2-ért felszámítható díjhoz, illetve a többi csatornájuk díjemeléséhez. Simon Zsolt, a TV2 vezére márciusban a Forbesnak azt mondta, legalább 6-8 milliárdos pluszbevételre számít, és abban reménykedik, hogy ez helyrebillenti a cége mérlegét.
Az RTL-nek jót tett volna a pluszpénz azok után, hogy ő a reklámadó legnagyobb vesztese. A cég számításai szerint idén 4,6 milliárddal nőtt az adófizetési kötelezettsége, a hvg.hu becslései szerint jövőre az RTL fogja befizetni a médiaszektort érintő adó több mint felét, akár 8,6 milliárdot is fizethet.
Az egyik piacvezető kábelcég magas rangú vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, hivatalos tárgyalások még nem folytak a tévék és a szolgáltatók között, de „kávéházi beszélgetéseken” elhangzott, hogy 300 forintot kérnének havonta előfizetőnként. Mivel a médiahatóság adatai szerint Magyarországon 3,4 millió háztartásnak van előfizetése, összesen akár 24 milliárddal is tudták volna növelni a bevételeiket.
Az egyik kábelcég magas rangú vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a kisebb szolgáltatóktól biztosan nem tudnák a 300 forintos összeget elkérni, a 8 milliárd forint – amit Simon említett – reális lehet, tehát fedezné a reklámadó miatti kiesésüket. (Mindkét céget megkérdeztük, hogy mekkora kiesést okoz jövőre a programdíj elmaradása, hétfőre ígértek választ.)
Az RTL kivonulására játszanak?
Piaci forrásaink szerint – és ezt kormányzati források sem cáfolták – részben az RTL-lel fennálló konfliktusa miatt változhatott meg a kormány álláspontja, és jutott arra a következtetésre, hogy újra be kell vezetni a tiltást.
A „háború” a választásokat követően tört ki. Azóta ugyanis:
a Fidesz egy olyan magas adókulcsot illesztett a reklámadótörvénybe, mely egyedül csak a piacvezető RTL-t sújtja, miközben nyitott egy olyan kiskaput, ami idén a TV2-t megkíméli.
az RTL hírműsorai folyamatosan foglalkoznak a fideszes politikusok, az Orbán Viktor környezetéhez tartozó személyek, vállalkozók vagyoni ügyeivel, a Népszabadság pedig augusztus közepén arról írt, a kormány árgus szemmel figyeli, mennyire hat negatívan Orbán Viktor megítélésére az új hangnem.
a tévé augusztusban közölte: befizetik ugyan a reklámadót, de az anyacég luxemburgi központjában már javában zajlanak egy per előkészületei a magyar állam ellen.
az RTL-csoport külföldön „a befektetők számára elriasztó jelzésnek” nevezte a reklámadót, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig egyenesen „idegen megszállókat" emlegetve vonta felelősségre a német céget a kijelentéseikért.
Kormányzati források egyértelműen megerősítették, a miniszterelnök úgy könyveli el az RTL „válaszlépéseit”, hogy a társaság csak azért kezdett el „politizálni”, hogy a piaci pozícióit megőrizhesse, és nyomást gyakoroljon a döntéshozókra, törvényalkotókra. Fideszes források szerint a pártban sokakat zavar az RTL új hangvétele, ráadásul azt tapasztalják, hogy a médiabirodalom a német kormánynál is lobbizik (arról, hogy a csoport egyik vezetője, Liz Mohn Angela Merkel egyik legjobb barátnője, aki támogatta a kancellár kampányait is, itt olvashat).
Így mindenki biztosra veszi, hogy a tévétársaságot még nagyobb nyomás alá veszik Magyarországon, és a Fideszben azt sem tartják kizártnak, hogy Bertelsmann-birodalom egy idő után mégiscsak a kivonulás mellett dönt. Kormányzati és piaci forrásaink egyhangúan megjegyezték, a magyar RTL a korábbi profitja ellenére kis szeletet képvisel a csoporton belül (tavaly a magyarországi RTL bevétele a nemzetközi csoport bevételének mindösszesen 1,6 százalékát adta). Kérdés tehát, hogy a luxembourgi központ meddig vállalja a konfliktusokat akkor, amikor radikálisan csökken a profitjuk, és a kábeldíjak elmaradása esetén ezt még ellensúlyozni sem tudják.
Újabb csapás jön?
Még ennél radikálisabb, és jogilag nehezen kivitelezhető elképzelés is felvetődött a kormányban: azt is vizsgálják, hogy nemcsak a két nagy csatornát, hanem a kisebb kábeltévéiket is eltiltanák attól, hogy díjakat szedjenek a szolgáltatóktól. Hogy ezen a koncepción valóban dolgoznak, vizsgálják a jogi lehetőségeket, azt több kormányzati forrás is megerősítette a hvg.hu-nak.
Ezzel további bevételektől esne el az RTL, hiszen a csoportnak több kis csatornája van, mint a TV2-nek: hozzájuk tartozik a Cool, a Film+, a Film+2, az RTL+, a Sorozat+ és a Muzsika TV. Egy magas rangú RTL-s forrástól úgy értesültünk, jelenleg 5 milliárd forint körül mozog a kábeldíjból származó bevételük, tehát az erre vonatkozó tiltás újabb súlyos elvonást jelentene.
Kormányzati forrásunk nem árulta el, milyen jogi megoldáson dolgoznak, de a hvg.hu által megkeresett médiajogászt, Polyák Gábor szerint legfeljebb arra tehetnek kísérletet, hogy a médiatörvényben jelenleg is meglévő megkülönböztetést erősítsék meg. A jogszabály ugyanis megkülönbözteti „a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat”: ide sorolják a nagy közönségarányúk miatt az RTL-, és a TV2-csoportot. A pénteki tervezet leszögezi, hogy a két társaság csatornái közül csakis a két legnézettebb díjszabását akarják külön szabályozni, ám nem kizárt, hogy ezt a parlamenti vitában – a piac- és versenyszabályozás elveire hivatkozva – kiterjesztik a többi csatornára is. Polyák szerint akárhogy akarják is megoldani a kérdést, nagyon nehéz lenne úgy módosítani a médiatörvényt, hogy az csak az RTL-re vonatkozzon, a diszkrimináció ugyanis komoly botrányt okozna, feltehetően az Alkotmánybíróság, vagy a nemzetközi bíróságok szűrőjén is felakadna. Ha viszont általános lenne a tiltás, az a teljes tévés piacot, mind a 105 magyar nyelvű csatornát megroppantaná – köztük a kábelbevételekből részesedő, a Simicska-féle médiabirodalomhoz tartozó Hír Tv-t is.
Újabb pofon Simicskának?
Az RTL luxembourgi központja azonban egyelőre elszánt: bízik benne, hogy a pert megnyerik – ha újabb jogszabályokkal próbálják ellehetetleníteni őket, akkor újabb pereket is indítanak –, ezért
nem akarnak kivonulni.
Döntés született arról, hogy a magyarországi társaság minden segítséget megkap, ha szükséges, a veszteséget is állják – hangsúlyozták a cég vezetéséhez tartozó forrásaink, de ezt nyilatkozta a hvg.hu-nak Andreas Rudas, a csoport kelet- és délkelet-európai vezetője.
Ha ebben a formában megy át a díjszabásra vonatkozó törvény, vagy esetleg tovább szigorítanak rajta, akkor a TV2 sokkal többet bukik rajta. A cég idén tavasszal cserélt gazdát, a P7S1 eladta a magyar menedzsment két tagjának: Simonnak és Yvonne Dedericknek. Ám egyikük sem vagyonos ember, arra pedig a mai napig nem derült fény, hogy pontosan milyen pénzügyi konstrukció van a háttérben. Azt viszont senki nem cáfolta, hogy Simon jó kapcsolatokat ápol a Fidesz egyes politikusaival, a gazdasági hátországgal.
Azt Simon és Dederick az interjúikban elmondták, hogy 5 év alatt kell a vételárat részletekben átutalni, és ha ez nem sikerül, akkor a cég visszaszállhat a németekre. Simon ugyanakkor abban bízott, hogy a programdíjból befolyó pluszpénzek segíthetnek törleszteni a részleteket. „Biztos abban, hogy a jelenlegi helyzetben mi kormányközelinek számítunk?" – kérdezett vissza a TV2 egyik vezető beosztású munkatársa, amikor arról kérdeztük, miért nem vették figyelembe a törvény kidolgozásakor a cég nehéz helyzetét. Forrásunk arra utalt, hogy még nem dőlt el, hogy a gazdasági hátország melyik erőcsoportja szerezhet majd befolyást a TV2-ben.
Mint arról a TV2 eladásakor beszámoltunk, Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt cége is pályázott a tévétársaságra, de az utóbbi hónapokban a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád és barátja, a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna is élénket érdeklődik a médiabefektetések iránt. Ugyanakkor a választások óta a kormányfő jelentős erőfeszítéseket tett Simicska visszaszorítására, Habony pedig nemcsak támogatja ebben Orbánt, hanem a folyamat haszonélvezője is lehet. Mint a HVG három hete megírta, a miniszterelnök szeretne kiegyezni Simicskával, de ennek feltétele, hogy az érdekeltségébe tartozó sajtóorgánum egy részéről mondjon le, ám erről a vállalkozó egyelőre nem hajlandó. Egy, a fideszes milliárdost jól ismerő forrás a hvg.hu-nak azt mondta, annyira eldurvult a vita, hogy Simicska felhívta Habonyt és figyelmeztette, hogy azonnal törölje ki a számát a telefonjából, és jegyezze meg, ő soha nem felejt.
Éppen ezért a médiapiacon úgy vélik, a pénteken benyújtott törvény legalább annyira üzenet Simicskának, mint az RTL-nek.
Durvul a háború
Bár a Népszabadság pénteken arról írt, hogy közel az Orbán–Simicska-háború vége, hátra van még két olyan döntés is, ami az eddigi intézkedéseknél is jobban érintené a fideszes gazdasági hátország vezetőjét.
Ha valóban megtiltják, hogy a reklámokat közvetítő médiaügynökségek bónuszokat szedjenek a sajtótól, akkor azok a legfőbb bevételi forrásuktól esnének el. Az egyik nemzetközi ügynökség vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, ha ez a törvény – melyet még tavasszal harangozott be Lázár János – is megszületik, a cégek legalább fele kivonulna a magyar piacról. De nemcsak a multik járnának rosszul, hanem az az ügynökség is, amely a Simicskvál jó viszonyt ápoló Patonai Péter tulajdonában van. Az nyerte el 2010 óta a legtöbb kormányzati közbeszerzést, ahogy az állami cégek többségénél is ez a cég intézi a reklámok kihelyezését. Mint arról a korábbi kormányzati ciklusban a Kreatív és a hvg.hu több cikkben beszámolt: ezen pénzek nagy hányada a Simicska érdekeltségébe tartozó médiánál kötött ki.
Viszont januártól gyökeresen átalakul a teljes állami kommunikáció. Orbán Viktor szeptember 5-én azzal bízta meg Lázár Jánost, hogy állítsa fel a központi kommunikációs hivatalt, amely a központi szervek, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs feladatait látja majd el. Tehát januártól nemcsak a kormány, hanem többek között a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, Államadósság Kezelő Központ reklámkiadásairól is a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség (NKÜ) nevet kapó szervezet dönthet majd: becslések szerint 40-50 milliárd forint összpontosul majd egy kézben. A Figyelő augusztusban azt írta, az NKÜ szervezésén Habony Árpád is rajta tartja a szemét, és ezen pénzek újraosztása az egyik oka az Orbán–Simicska-konfliktusnak.
A hvg.hu-nak több kormányzati forrás is megerősítette, rövidesen visszatér a kormányzati apparátusba Giró-Szász András volt kormányszóvivő, aki államtitkári pozíciót kaphat, és esélyes az NKÜ élére. Giró-Szász még 2002-ben került szorosabb kapcsolatba Habonnyal, majd a kormányalakítás után a kormányfő tanácsadója támogatta szóvivői kinevezését.
2014. augusztus. 27. 12:34 M. László Ferenc Itthon
Orbán olyat venne el Simicskától, amit még a hőskorszakban kapott
Évtizedes szálakat szakított szét Orbán Viktor, amikor nekiment legrégebbi szövetségesének, Simicska Lajosnak. Értesüléseink szerint a milliárdos vállalkozót elsősorban az zavarja, hogy vissza kellene vonulnia abból a pozícióból, amit még 1993-ban foglalt el, és fel kell adnia azt az építkezést, amit két évtizede folytat. A miniszterelnök – akit szövetségesei is győzködnek, hogy szorítsa vissza egykori kollégiumi szobatársát – úgy látja, Simicska túl nagyra nőtt, és „árnyékot vet” a többi „nemzeti tőkésre”, akiknek viszont az új gazdaságpolitikában főszerepet szán. Fideszes és kormányzati forrásokkal beszélgettünk a kormányalakítás óta folyó háborúról. | Itthon: Megsorozza Simicskát és az RTL-t Lázár új fegyvere | Jelentős pofont kapott a kormánytól az RTL Klub pénteken: a rezsicsökkentésre hivatkozva a kabinet megtiltotta, hogy a tévétársaság pénzt szedjen a kábelszolgáltatóktól és ezzel ellensúlyozza a reklámadó miatt kieső bevételeit. Ám a tervezett intézkedés legalább ennyire sújtja a kormányközelinek vélt TV2-t is, amely 6-8 milliárdot várt jövőre a programdíjból, és ebből akarta helyrebillenteni a veszteséges mérlegét. Forrásaink szerint a tiltással újabb frontot nyitottak Simicska Lajossal szemben, miközben a legdurvább lépés még hátra van. Januártól egy kézbe kerül az összes állami reklámköltés, információink szerint a tervezett ügynökség élére pedig a Habony Árpáddal jó kapcsolatban álló Giró-Szász András kerülhet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140915_Egyszerre_lovi_Simicskat_es_az_RTLt_Laza | 2014-09-15 12:41:00 | true | null | null | HVG |
Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője közölte, hogy egy Bács-Kiskun megyei cég fejlesztési pályázatokon indult, majd költségeit több mint egymilliárd forint értékben fiktív számlákkal igazolta, így az uniós költségvetésnek 132 millió forint, a magyar állami költségvetésnek pedig 38 millió forint kárt okozott.
A szóvivő közleménye szerint a gyártó cég pályázatokat nyújtott be infrastruktúrájának, eszközparkjának, műszaki berendezéseinek, informatikai rendszerének fejlesztésére, erről több mint egymilliárd forint értékű fiktív számlát állított be a könyvelésébe, illetve egyes pályázatokhoz is benyújtotta. A fiktív számlák után 170 millió forint általános forgalmi adót igényeltek vissza jogosulatlanul az adóhatóságtól, és 20 millió forinttal csökkentették adófizetési kötelezettségüket.
A pénzügyi nyomozók a cég 800 millió forint értékű vagyonát lefoglalták. A Kecskeméti Városi Bíróság elrendelte a társaság bűncselekménnyel gyanúsított képviselőjének és társának előzetes letartóztatását, illetve házi őrizetét. Mivel a nyomozók gyanúja szerint a cég vezetője tettét rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, üzletszerűen követte el, cselekménye öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. | Fiktív számlák 170 millióért | Egy kisrepülőgépeket gyártó cég adócsalását derítették fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, a társaság 170 millió forint kárt okozott az uniós és a magyar költségvetésnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/04/15/fiktiv_szamlak_170_millioert/ | 2011-04-15 12:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Jogerősen felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Laborc Sándor és Galambos Lajos volt titkosszolgálati vezetőt a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú döntésében. A bíróság államtitok miatt zárt ülést tartott, majd az ítélet rendelkező részét nyilvánosan hirdették ki, ám annak szóbeli indoklása már ismét zárt ajtók mögött hangzott el.
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatott eljárást Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy és Laborc Sándor volt dandártábornok ellen, akik a belső elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal elődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak voltak vezetői egymást követően, a Gyurcsány-kormány időszakában. Sajtóhírek szerint az ügyészség a Political Capital elemző és tanácsadó cégnek adott több tíz milliós megbízások kapcsán emelt vádat.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék tavaly bűncselekmény hiányában mentette fel a két volt titkosszolgálati vezetőt és két munkatársukat.
Az ügyészség Galambos és Laborc esetében fellebbezett, így csupán az ő ügyük került másodfokra, ahol szerdán a Fővárosi Ítélőtábla az ügy lényegét tekintve helyben hagyta az elsőfokú ítéletet és bűncselekmény hiányában jogerősen is felmentette a két egykori titkosszolgálati vezetőt. Két megvádolt kollégájuk vonatkozásában az ügyészség nem fellebbezett a múlt évi elsőfokú döntés ellen, így az ő felmentésük már akkor jogerőre emelkedhetett.
A másodfokú ítélethirdetést követően az ügyben védőként eljáró Zamecsnik Péter ügyvéd annyit mondott: megalapozatlan volt a vádemelés, amit a bírósági ítéletek első- és másodfokon is alátámasztanak. | Itthon: Nagyon titkos ügyben mentették fel Laborcot és Galambost | Jogerősen felmentett volt titkosszolgálati vezetőket a hűtlen kezelés vádja alól az ítélőtábla. Sok minden nem derült ki, mert államtitok miatt zárt ülést tartottak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140910_Nagyon_titkos_ugyben_mentettek_fel_Laborc | 2014-09-10 15:01:00 | true | null | null | HVG |
A 2006. október végéig befejezett autópálya-beruházásokról, az ideiglenesen és véglegesen forgalomba helyezett gyorsútszakaszokról alkotott véleményt jelentésében a számvevőszék. Ebben az időszakban 117,7 kilométernyi autópálya és 19,5 kilométernyi egyéb gyorsforgalmi út készült el véglegesen.
A vizsgálat az M3-as és a 4-es főút nyíregyházi elkerülő szakaszaira, az M35-ös debreceni elkerülőjére, az M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr, az M5 Szeged-országhatár és az M6 Érdi tető-Dunaújváros szakaszaira terjedt ki. A jelentés leszögezi: az év végéig legalább ideiglenesen forgalomba helyezett tíz szakasz 212 kilométeres hossza csak mintegy kétharmada az egész évben átadni tervezett 17 szakasz 313 kilométerének.
A legnagyobb problémát nem is a mennyiségi elmaradás jelenti, hanem az, hogy nincs az állami beruházásokra vonatkozó, egységes jogi szabályozás, így a fejlesztéseket kormányzati szinten nem koordinálják – mondta Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója. A jelentés szerint problémát jelentett az is, hogy a 2004. január elseje óta hatályban lévő autópálya-törvényt elfogadása óta nyolcszor módosították, így az nem teremtette meg a kiszámítható fejlesztések keretét.
A legolcsóbban is 280 milliárd lett
A tavaly átadott és a számvevők által ellenőrzött 137,2 kilométernyi gyorsút megvalósítása az év végéig 143,4 milliárd forintba került. Ez kilométerenként nagyjából 1 milliárd forintos költséget jelentene, ám ezen felül a koncesszióban, illetve ppp-beruházásban megvalósult M5-ös és M6-os szakaszok építési költsége 136 milliárd forint volt, amit a magyar állam a rendelkezésre állási díjban a koncessziós időszak alatt fizet meg a beruházónak. Így a tavalyi sztrádaátadások összesen mintegy 280 milliárd forintnyi terhet jelentenek – részben a következő években – a költségvetésnek.
Pedig a kivitelezésre kiírt tendert minden esetben a legalacsonyabb árat ajánló pályázó nyerte. Az ÁSZ szerint korántsem szerencsés, hogy ez általánossá vált, mivel "a legalacsonyabb ár önmagában nem jelenti a leggazdaságosabbat". Hogy melyik jelentette volna, az nem derült ki, ugyanis a Nemzeti Autópálya (ma már Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő) Zrt.-nél nem készültek előzetes számítások, amelyek alapján a beruházások gazdaságossága megítélhető lenne. Kóka János közlekedési miniszternek azt a kijelentését, hogy akár 20-30 százalékkal is olcsóbban épülhet autópálya, az ÁSZ úgy kommentálta: még nem lehet eldönteni, ez valóban érdemi árcsökkenést, vagy műszaki visszalépést jelent.
Súlyos problémák a területszerzéssel
Más kritikát is megfogalmazott az autópályacéggel szemben az ÁSZ. A számvevők szerint a területszerzés szétaprózott és nehezen átlátható volt, emiatt megnőtt a rá fordított idő (mint tudott, főként területszerzési problémák miatt csúszik az M6-os városi szakaszának eredetileg még 2006 februárjára tervezett átadása, valamint az M0-s keleti szektorának megépítése). Ráadásul az állami földterületeket az NA – bár erre 1995 óta lehetőség lenne – nem tudta térítésmentesen, csak piaci áron megszerezni, ami abszolút rossz konstrukció volt. A pénz az állami szférán belül mozgott, miközben a felvett hitelek miatt még kamatot is kell fizetni.
Arra, hogy a sokszor késedelmes munkaterület-átadásokból fakadó elhúzódó útépítéseknek milyen pluszköltségeik vannak, az Állami Számvevőszék nem tudott pontos számítást mondani. Arra felhívta a figyelmet a jelentés, hogy az NA, noha minden esetben joga volt kötbért kivetni, egyetlen esetben sem élt ezzel. Ez részben azzal magyarázható, hogy sokszor előkészítetlen volt a munkaterület: egyes szakaszokon már folyt a kivitelezés, miközben más szakaszokat még nem tudott megszerezni az NA.
Nem ez az első kritika
Az Állami Számvevőszék nem a csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésben bírálta először az autópálya-építések hazai rendszerét és finanszírozását. A május közepén napvilágot látott, a köz- és a magánszféra együttműködésével foglalkozó tanulmányban részletesen foglalkoztak a részben koncesszióban, részben ppp-konstrukcióban épülő M5-ös és a tisztán ppp-ben megépített M6-os autópályákkal.
Az alföldi autópályát három ütemben valósították meg: a francia Bouygues által vezetett konzorciummal 1994 májusában írt alá szerződést a Boross-kormány, amelyet 1995 decemberében a Horn-kabinet véglegesített. Annak értelmében 1997-re Kecskemétig, majd 1998-ra Kiskunfélegyházáig építette meg az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. az M5-ös autópályát.
Az ÁSZ ezt az első szakaszt értékelve azt állapította meg, a beruházás "a magántőke bevonásának egy olyan – az állam részéről inkább negatív – példája, amelyben a beruházás megvalósításához szükséges forrásokat ugyan a magánpartner adta, és az üzemeltetést is vállalta, a keresleti kockázat – annak minden anyagi terhével együtt – csaknem 100 százalékban az államra hárult". A tanulmányban a számvevők arra is figyelmeztettek, hogy hiányoztak a szerződésből a kilépés feltételei.
Hány százmilliárdba kerül a ppp-sztráda?
A most 242,8 milliárd forint jelenértékűnek becsült alföldi autópálya 2007 és 2010 között 138,36 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Mivel a sztrádára 2006-ban már további nettó 23,128 milliárd forintot költött az állam, a 2031-ig tartó projektre az első öt évben bruttó 166,1 milliárd forintot fordítanak közpénzekből.
Az M6-os első, az érdi tetőtől Dunaújvárosi vezető szakaszának jelenértékét a számvevők 111,9 milliárd forintra becsülték, a sztrádára a költségvetés 2006-2010 között bruttó 74,3 milliárd forintot költ. A Számvevőszék korábbi becslése szerint már 15 éves futamidő esetén is az építési költség 1,6-1,9-szeresét fizetné meg az állam (és ez az összeg tovább duzzadhat, hiszen a futamidő végül 22 év lett). A becsült adatok nem véletlenek: mint arra az ÁSZ májusi tanulmánya is figyelmeztet, a ppp-szerződések tartalmát eddig annak ellenére titkosként kezelték, hogy közpénzről és közszolgáltatásról van szó.
Az alföldi sztrádán javult a helyzet
Az M5-össel kapcsolatban az ÁSZ a kritikák mellett azt is megjegyzi: miután az AKA-val sikerült 2004-ben megegyezni, a továbbépítés a Kiskunfélegyháza-Szeged és a Szeged-országhatár szakaszokon már klasszikus ppp-konstrukcióban folytatódott. Ez a modell a számvevők szerint teljesítette a kitűzött célokat: az autópálya forgalma 2004-ben az előző évinek több mint kétszerese lett, emellett "a megvásárolt részvények (39,48 százalék) lehetőséget adnak a magyar állam számára, hogy érdekeit megfelelően érvényesítse".
A Kiskunfélegyháza-Szeged szakasz
A számvevőszék tavaly is foglakozott az autópálya-építésekkel, az akkori jelentés a különböző finanszírozási lehetőségeket hasonlította össze. Az 1994 és 2005 között az autópályák építésére szánt költségvetési forrásokat a jelentés 373,2 milliárd forintban határozta meg, bár felidézte, hogy a rendszerváltozás óta több alkalommal változott a gyorsutak építésének forrása.
Öt év, 640 milliárdnyi hitel
1998-ig az útalapból, 1999-ben az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzatból fizették a gyorsforgalmi utak építését, majd "2000-2002 között közvetlen államháztartási forrás nem támogatta az autópálya beruházásokat. 2003-2005 között több fejezeti kezelésű előirányzatban jelentek meg a finanszírozási források. 2006-tól – a célelőirányzatok összevonásával – az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat az autópálya beruházások költségvetési forrása" - olvasható a jelentésben. A 373,2 milliárd forintnyi költségvetési támogatással 1990 és 2006 között 27, összesen 603 kilométernyi autópálya-szakasz készült el, ebből egy ppp-s beruházásban, nyolc koncesszióban, míg 18 jórészt állami finanszírozásban.
Utóbbi esetekben nem a beruházás teljes költsége terhelte a büdzsét, ezeket az utakat részben költségvetési pénzekből, részben állami garanciával felvett hitelekből építették meg, így kizárólag költségvetési forrásból megépült autópálya nincs az országban. Az autópálya-építésekre az állami tulajdonú Nemzeti Autópálya (ma már Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő) Zrt. 2000 és 2005 között összesen 640,34 milliárd forintnyi hitelt vett fel, a pénz több mint negyven százalékát a szintén állami tulajdonú MFB-től. | Nem nekünk való a sztrádaépítés | Nem nekünk való a sztrádaépítés - Lassú és drága a területszerzés, mert az állam még önmagával sem tud megállapodni. A tavaly átadni tervezett utaknak csak a kétharmada készült el, nem mindig a legolcsóbb legjobb, de mindig az nyer. Autópályára 2000 óta 640 milliárd forintnyi hitelt vettünk fel, csak a tavaly elkészült gyorsutak 280 milliárdba kerültek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/sztrd070621/ | 2007-06-22 00:00:00 | true | null | null | Index |
Felesleges tanácsadói és ügyvédi szerződések sorára bukkant az átadás-átvétel után az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) új vezetése – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint összesen 110 szerződést vettek górcső alá, s azt vizsgálták, hogy az állami ügynökség által korábban megrendelt szolgáltatásokra valóban szükség volt-e.
Úgy tudjuk, az ellenőrzés során számos olyan tanácsadói szerződést találtak, amelyek felesleges tanulmányok megírására vonatkoztak, s olyan is előfordult, hogy egymással megegyező vagy egymáshoz igen hasonlító témában kérték a külsős tanácsadók segítségét. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a Petykó Zoltán vezette NFÜ eddig összesen 40 szerződést bontott fel, a felmondások elsősorban a tanácsadó cégeket és az ügyvédi irodákat érintik. Búcsút mondtak például több olyan külsős cégnek, amely megrendelést megrendelésre halmozott a Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt. | Utcára kerültek az udvari tanácsadók | Elképesztő mennyiségű tanácsadói és ügyvédi szerződést talált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új vezetése, amely egy átfogó vizsgálatot követően negyven megbízást mondott fel. Búcsút mondtak ügyvédi irodáknak, valamint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban számtalan állami megrendelést szerző IFUA Kft.-nek és EPAP Kft.-nek is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/07/utcara-kerultek-az-udvari-tanacsadok | 2010-07-15 00:53:12 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A többszörös visszaeső hajléktalan férfi egy gyerekkori barátjánál húzta meg magát, és Pécs belvárosában, illetve a lakóhelyén értékesített kábítószert pakkonként 1000 forintért. A biofüvet 2021 tavaszán Budapesten szerezte be, az eladásban segítségére volt két hajléktalan nő is, akik a lakhatás fejében árusították azt. A rendőrség által lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát.
Az elsőfokon eljárt Pécsi Törvényszék a vádlottakat jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 7 és 14 év közötti időtartamú szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte . Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért és enyhítésért fellebbeztek.
A Pécsi Ítélőtábla mai napon kihirdetett jogerős határozatával az I.r. vádlott igen súlyos, 14 év szabadságvesztés büntetését a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően helyben hagyta, míg társai büntetését kismértékben enyhítette. | A legsúlyosabbat kapta a kábítószer-kereskedő | A Pécsi Ítélőtábla a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette miatt indult büntetőügyben helyben hagyta az elsőfokú bíróság által kiszabott legsúlyosabb büntetést. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/a-legsulyosabbat-kapta-a-kabitoszer-kereskedo | null | true | null | null | BAMA |
2006-ban 85 millió forint, 2007-ben már csak 76 millió forint adományt kaptak a pártok az önkormányzatoktól - mondta az InfoRádió megkeresésére az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Bár a budapesti kerületek és a megyeszékhelyek hangsúlyozzák, nem adományról van szó, ők ugyanis nem utalnak közvetlenül pénzt a pártoknak, lényegében mégiscsak erről van szó, a legtöbb helyhatóság ugyanis mélyen áron alul, adott esetben 90-100 százalékos kedvezménnyel ad bérbe ingatlant pártoknak. Horváth Balázs azt mondta, bár erre a gyakorlatra helyi rendeletek hatalmazzák fel az önkormányzatokat, azok törvényessége mégis vitatható.
Az Alkotmánybíróság ugyanis konkrét panaszra megsemmisítette a ferencvárosi önkormányzat ez irányú rendeletét. A bérleti díjkedvezmény sérti az alkotmányban foglalt jogegyenlőség követelményét, továbbá az önkormányzati törvény egyes rendelkezéseibe is ütközik, a pártok támogatása ugyanis nem tartozik a helyi közügyek körébe, nem szolgálja az önkormányzati feladatellátási célokat.
Horváth Balázs szerint az Alkotmánybíróság döntéséhez illeszkedően a Legfelsőbb Bíróság is precedensértékű ítéleteket hozott. Kérdés, hogy mit tegyen a többi önkormányzat. Fleck Zoltán jogszociológus szerint nekik is igazodniuk kellene a testület ítéletéhez, még ha az közvetlenül nem is rájuk vonatkozott. "A mai szabályozás alapján tényleg az vethető fel legfeljebb, hogy súlyos politikai és erkölcsi felelőssége van azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt nem veszik figyelembe" - mondta.
Az Állami Számvevőszék már egy évtizede felhívta erre a problémára a figyelmet, az akkor formálódó, és erre megoldást kínáló pártfinanszírozási törvényjavaslatot azonban nem fogadta el az Országgyűlés. Az ellenőrző hivatal azt tartaná jó megoldásnak, ha nevesítve, legálisan adhatnának az önkormányzatok kedvezményeket, a jogegyenlőség megteremtésével. Addig is azonban tendencia, hogy egyre több önkormányzat ajánlja fel a pártoknak, hogy megvásárolhatják az adott ingatlanokat. Erre kedvezményes hitelből állítólag van is igény. Horváth Balázs azonban hangsúlyozta, a jogi probléma rendezése a politikai döntéshozók felelőssége, nem az Állami Számvevőszéké.
Kezdőlap Belföld Törvénytelen, hogy önkormányzatok kedvezményesen adnak bérbe ingatlant pártoknak | Törvénytelen, hogy önkormányzatok kedvezményesen adnak bérbe ingatlant pártoknak | Egyre kevesebb önkormányzat ad bérbe kedvezményesen ingatlant pártoknak, de az így adott juttatások még mindig több tízmillió forintot tesznek ki. A gyakorlat törvénytelen, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta, az ítélete azonban csak Ferencvárosra vonatkozik, itt volt ugyanis egyedül konkrét panasz. Szakértők szerint azonban súlyos politikai és erkölcsi hibát követ el az az önkormányzat, amelyik ezt nem teszi magára nézve is kötelezőnek. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/05/05/torvenytelen-hogy-onkormanyzatok-kedvezmenyesen-adnak-berbe-ingatlant-partoknak-275743 | 2009-05-05 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mintha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást – ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől – nyert el közbeszerzéseken keresztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe.
Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városvezetés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a baloldal botránya lenne. Az Origó összeállításából kiderül, hogy a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzéseken keresztül, ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől. A Szeviép például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1,2 milliárd, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől 1,3 milliárd, a Maharttól 1,1 milliárd, a MÁV-tól 315 millió, míg a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól 46 millió forintos megbízást kapott a balliberális kormányzás idején.
A társaság feltűnően sok, közel hatmilliárd forintnyi megbízáshoz jutott 2006–2010 között az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, amely szervnek a székhelye éppen Szegeden van, és számos általa megrendelt projektnek szegedi kötődése volt – írta a portál.
Mindezeken felül a Szeviép jócskán kapott megrendeléseket 2005 és 2010 között a szocialista vezetésű önkormányzatoktól is: Demszky Gábor idején a budapesti önkormányzat 2005-ben a Zsigmond téri szivattyútelep sodorvonali bevezetésének rekonstrukcióját bízta a cégre, ennek a megbízásnak az összege 217 millió forint volt. A szintén baloldali vezetésű Csongrádtól 550 millió, Szentestől 2007-ben több mint 170 millió, Dunaújvárostól 2009-ben pedig 19 millió forintos bevétele származott a Szeviépnek.
Noha Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának, majd a Népszavának is tagadta, hogy a város önkormányzata szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő cáfolja az MSZP bukott miniszterelnök-jelöltjét.
A hivatalos adatok szerint 2005-ben, a Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése projekt keretében a cég több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól, míg 2009-ben az 1-es villamosvonal felújításához több mint 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, ettől függetlenül ugyanúgy szerződéses viszonyban állt az önkormányzattal.
Ismert, múlt kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság, Oltványi József és Pistrui László öt, Baranyi Sándor pedig hat évet kapott. A bíróság ítélete szerint a Szeviép vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket kölcsönöztek, amelyekre valójában nem volt elég pénz a kasszában, ráadásul ezeket soha nem kapták vissza. Az így csődbe vitt cég által összesen 443 családot károsítottak meg, összességében tízmilliárd forinttal.
És ahogy az lenni szokott, a szocialisták botrányát a Fidesz teszi rendbe: a kormány márciusban rendeletben határozott a Szeviép-károsultak kártalanításáról. Ez azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, amelyeknek szerződésből eredő követelésük van a céggel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette vagy pedig polgári eljárás indult ügyükben, illetve büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényük áll fenn. A kártalanítás összege akár 200 ezer euróig terjedhet. | A baloldal milliárdokat tolt a Szeviépbe | Magyar Idők | Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városvezetés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a baloldal botránya lenne. Az Origó összeállításából kiderül, hogy a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzéseken keresztül, ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől. A Szeviép például a Nemzeti … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/a-baloldal-milliardokat-tolt-a-szeviepbe-3703799/ | 2018-11-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
2005.01.12. 11:40
Minden vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba rendőr alezredest és két társát. Molnárt vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolták. A bíróság álláspontja szerint az alezredes a Rendőri Etikai Kézikönyvnek megfelelően járt el. Az ítélet nem jogerős.
Minden vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csabát és két társát. A vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolt rendőr alezredes ügyében ma délelőtt mondta ki a felmentő ítéletet az első fokon eljáró bíróság.
A rendőrtiszt ellen – aki korábban a brókerbotrány nyomozásának egyik vezetője volt – a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatási jegyzőkönyvei alapján indítottak vizsgálatot. A vád szerint 2003 nyarán Molnár, mint az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője, párezer forint értékű ajándékokat és süteményt fogadott el Bassam Tarche pénzváltótól, s ezért cserébe – hivatali kötelességét megszegve – jogtalan előnyhöz juttatta a pénzváltókat, és államtitokká minősített információkat adott át pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentésekről.
Molnár az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, az ügyész viszont felfüggesztett börtönt, pénzbüntetést, valamint lefokozást kért az alezredesre, vádlott-társai esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott.
Indoklásában a bíróság kimondta, hogy Molnár Csaba nem azért kapta az egyébként is csekély értékű ajándékokat, hogy cserébe jogtalan előnyt biztosítson bárkinek is. Álláspontjuk szerint az alezredes a Rendőri Etikai Kézikönyvnek megfelelően járt el, amely azt mondja ki, hogy a meghívásokat és ajándékokat el kell fogadni, – illetve viszonozni – az általuk nyerhető információk érdekében. A bírák megállapítása szerint az alezredes senkinek semmiféle jogtalan előnyt nem adott, így legfeljebb szakmai hibának tekinthető, hogy nem jelentette azonnal a kapott ajándékokat.
A bíróság egyúttal azt is indokolta, miért nem használta fel a vád által becsatolt, a másod- és harmadrendű vádlottakra vonatkozó telefonlehallgatási jegyzőkönyveket. Álláspontjuk szerint ilyen bizonyíték csak akkor vehető figyelembe, ha azok beszerzése célhoz kötötten történt, és arányban állnak a bűncselekmény súlyával. Ebben az esetben azonban a lehallgatásokat eredetileg egy másik, konkrét bűncselekmény miatt rendelték el, ráadásul a bírák úgy ítélték meg, hogy az arányosság feltételei sem álltak fenn. A másod- és harmadrendű vádlottak egyébként mindvégig megtagadták a vallomást, és fenntartották a nyomozati szakban tett vallomásukat. A felmentő ítéletek még nem jogerősek, mert az ügyész fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása iránt.
(Forrás: HavariaPress, Info Rádió) | A ítélet szerint Molnárnak el kellett fogadnia az ajándékokat | Minden vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba rendőr alezredest és két társát. Molnárt vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolták. A bíróság álláspontja szerint az alezredes a Rendőri Etikai Kézikönyvnek megfelelően járt el. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-itelet-szerint-molnarnak-el-kellett-fogadnia-az-ajandekokat | 2005-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezt az ügyletet a Budai Hengermalomban Wilsoun-féle szerződésként emlegetik. Vélhetően a Wilsoun Consulting Kft. (korábban WÉS Consulting néven vált ismertté) feladata lett volna a kereskedelmi ügylet lebonyolítása. A WÉS-Wilsoun Consulting eredeti székhelye megegyezik Kelemenné Horváth Éva lakáscímével. Ez azért érdemel figyelmet, mert Károlyi és Kelemenné a közös tulajdonban lévő, Málta szigetére bejegyzett Colorado River Ltd. nevű offshore cégen és a Viteka Kft.-n keresztül tavaly novemberig a Budai Hengermalom részvényeinek 50 százalékát tudhatták magukénak.
Az Eximbank által nyújtott 1,2 milliárd forint hitel megfizetését a Postabank garantálta. Ez azért figyelemre méltó, mert a bankgarancia mellett a Budai Hengermalom tavaly augusztusban a már meglévő kétmilliárd forint mellé újabb 800 milliós hitelt vehetett fel a még Princz Gábor által vezetett banktól. Információnk szerint Károlyi tavaly augusztusban 400 millió forint készpénzt tett le a Postbanknál "fedezet" gyanánt azért a Postabank-garanciáért, amely feltétele volt az 1,2 milliárdnyi Eximbank-hitelnek. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a 400 milliós készpénzfedezet forrásául a Postabank által nyújtott 800 millió forintos hitel szolgált.
A Postabank és az Eximbank banktitokra hivatkozva nem kívánt az ügylet részleteibe betekintést engedni.
Eközben a Hengermalomban leállt a termelés. Az 50 százalékos tulajdonos Reorg Apport Rt., illetve a tavaly 50 százalékost tulajdonrészt Károlyitól megvásárló MFK Rt. - miután Károlyi elfoglalta a malmot - kerítésen kívül vár arra, hogy a birtokvitáról jogerős, végrehajtható döntés szülessék.
Értesülésünk szerint a Tartalékgazdálkodási Kht. (TIG) Budapest ellátásának biztonsági készletéből több mint tízezer tonna búzát, illetve több mint háromezer tonna lisztet is raktároznak a malomban. A búzakészletet információink szerint TIG csak este 10 óráig őrizteti. A kht.-t felügyelő agrártárca politikai államtitkára, az ügyben illetékes Szabadi Béla többszöri kísérletünk ellenére is elérhetetlennek bizonyult. Nem kaphattunk választ arra a kérdésünkre, milyen intézkedéseket tett a tárca Budapest kenyérgabona-ellátását biztosító tartalékkészlet biztonságba helyezése érdekében.
Elnapolták a Reorg közgyűlését
A Budai Hengermalom 50 tulajdonosának, a Reorg Rt.-nek tegnapra meghirdetett közgyűlését mindjárt megnyitása után felfüggesztették, és péntekre halasztották. Ennek oka vélhetően az, hogy a Reorg-tulajdonos ÁPV Rt. mai igazgatósági ülésén döntenek arról, menesztik-e a cég vezérigazgatóját, Sugár Dezsőt, aki nem kívánta kommentálni értesülésünket. A Heti Világgazdaság múlt heti számában megjelent írás szerint bankárkörökben Sugár utódjaként azt a Lenk Gézát tartják számon, aki a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatói posztja után a Postabank bécsi leánybankját vezette. A veszteséget veszteségre halmozó bécsi Trigon-leányt a Postabank csak komoly garanciavállalással kistafírozva tudta eladni.Torkos Matild
hirdetés | Felszámolást kezdeményeztek a Budai Hengermalom ellen | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990324felszamolast | 1999-03-24 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Pénteken a Keszthelyi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályával kapcsolatban mindannyiunk számára negatív hírekről értesültünk. Keszthely polgármestere a közösségi média oldalán velem való beszélgetésre hivatkozik.
Őszintén remélem, hogy polgármester úr részéről csak egy félreértésről, nem pedig szándékosságról van szó, hiszen én arra kértem őt, hogy az önkormányzat is álljon ki a szülészet és a kórház mellett. Felhívtam arra a figyelmét, hogy a térség számára jelentős intézményről való álhírkeltés, annak rossz fényben való feltüntetése mekkora veszélyeket jelenthet még egy jól működő intézmény esetében is.
Emlékeztettem arra, hogy néhány évvel ezelőtt a keszthelyi baloldal egy kampány során aljas módon álhíreket terjesztett a Georgikon Campus megszüntetésével kapcsolatban, amiről akkor nekik is pontosan kellett tudni, hogy valótlanság. A valótlan hírek, sajtóvisszhanggal kiegészítve már okoztak problémát az egyetemnél. Bizalmatlanságot keltett, és senki sem szívesen iratkozik be egy olyan egyetemre, amelynek az (ál)hírek szerint nem biztos a jövője. A Georgikon esetében sokunk munkájának köszönhetően sikerült helyrehozni az általuk okozott kárt, azóta nemcsak, hogy működik, de folyamatosan fejlődik. Néhány napja rektor úrral jelentettük be, hogy új szakkal is bővül, tehát az egyetem jó irányban halad.
Azt kértem polgármester úrtól, hogy tanulva ebből, ne hagyja az őt támogató baloldali pártoknak, hogy a Keszthelyi Kórházzal is ugyanígy, rossz hír keltésével bizalmatlanságot gerjesszen, és ezáltal károkat okozzon. A politikai szereplőknek pártpolitikától függetlenül nagy felelőssége van abban, hogy mit kommunikálnak.
A Keszthelyi Kórház nem politikai kérdés, stabil működése mindannyiunknak elemi érdeke, ráadásul az egyik legnagyobb munkáltató a városban.
A tisztánlátás végett szeretném polgármester úr kijelentését megcáfolni: a kormány nem szüntette meg a keszthelyi szülészet fekvőbeteg-ellátását, és nem is áll szándékában. A helyzet mögött ugyanis nem politikai, hanem szakmai problémák állnak, amelyekre szakmai megoldások kellenek.
Kérem, hogy polgármester úr se csináljon ebből politikai kérdést!
A magam részéről a jövőben is mindent megteszek a Keszthelyi Kórházért!
Legutóbb, tegnapi napon egyeztettem az egészségügyi államtitkár úrral, és a korábban tett javaslatunkat kértem, hogy vigye a Kormány elé. A szülészettel kapcsolatos szakmai javaslat ugyanis nem csak helyben megoldandó feladat." | ZAOL - Nagy Bálint nyilatkozata a keszthelyi szülészetről | Nagy Bálint államtitkár, a térség országgyűlési képviselője szombaton délelőtt nyilatkozatot adott ki a Keszthelyi Kórház szülészeti osztályát érintő átszervezés hírével kapcsolatban. Az alábbiakban idézzük a képviselő álláspontját: | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/nagy-balint-nyilatkozata-a-keszthelyi-szuleszetrol | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Az adócsalás nagyon káros dolog. Nem csak a költségvetési bevételek kiesése miatt problémás, hanem a gazdasági hatékonyságot is csökkenti, ha például rosszul menedzselt cégek csak emiatt élnek túl, vagy ha az offshore-ozó multik ezáltal kerülnek versenyelőnybe a kisebb cégekhez képest. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy igazságtalanul növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket is.
Ennek ellenére az adóelkerülés nem csak a fejlődő országokban, hanem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetéhez (OECD) tartozó fejlett világban is jelentős: átlagosan a GDP 0,5-7 százalékát teszi ki a költségvetésbe be nem fizetett pénz aránya a leggazdagabb országokat tömörítő szervezetben tagállamaiban.
A közgazdászok sokáig leginkább úgy modellezték le az adócsalást, hogy amikor valaki fontolgatja, hogy csaljon-e, akkor nagyjából kiszámolja, hogy mekkora előnye származik a csalásból, belövi, hogy mekkora a kockázata annak, hogy lebukik, és hogy ebben az esetben mekkora büntetést kell fizetnie. Ha az így megszerezhető pénz meghaladja a potenciális büntetést, akkor megéri csalni.
Azóta persze sok kutatás mutatta meg azt is, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, és pénzügyi tényezők mellett egy csomó olyan dolog is hatással van az adómorálra, mint például hogy mekkora nyilvánosságot kap, ha valaki lebukik, vagy hogy az adott országban mennyien csalnak.
Antropológusok és szociológusok kutatásai alapján azt is sejteni lehetett, hogy a könyvelőknek is lehet hatása az adómorálra, akár pozitív irányban, akár úgy, hogy segítenek a csalásban, vagy a kiskapuk megtalálásában. Módszeres statisztikai vizsgálatnak azonban még senki nem vetette alá ezt a jelenséget eddig.
Marco Battaglini és szerzőtársainak Voxeu.org-on bemutatott kutatása ezért is érdekes: a közgazdászok 2,5 millió olasz egyéni vállalkozó adóbevallását vetették össze a bevallásokhoz tartozó adóhatósági dokumentumokkal, ami alapján azt is meg tudták nézni, hogy kik voltak az egyéni vállalkozók könyvelői. Az adóbevallások alapján hét különböző régiót tudtak megvizsgálni, és hét évre vonatkozóan álltak rendelkezésükre adatok.
Az adatokat megvizsgálva egyértelművé vált, hogy az adócsalóknak nagyobb eséllyel voltak ugyanazok a könyvelőik.
Ez az összefüggés gazdasági szektortól és földrajzi helytől függetlenül is fennállt. Nem volt viszont jellemző, hogy ha egy adott városban valaki adót csalt, akkor más könyvelőkhöz tartozó vállalkozók is adót csaltak volna ugyanott. Még akkor sem, ha a cégük ugyanabban az iparágban működött és hasonló méretű volt. Tehát kifejezetten a könyvelő személye volt az, ami leginkább meghatározta, hogy valaki adót csalt-e.
A kutatók szerint az adócsalók nagyobb arányban választanak olyan könyvelőket, akikről lehet tudni, hogy lazábban értelmezik a szabályokat. De nem csak ez számít a választásnál, ugyanis a kutatók azt is igyekeztek megmagyarázni, hogy mi teszi lehetővé még, hogy a könyvelők segítsenek adót csalni. A vállalkozók legfeljebb a saját ellenőrzéseik során találkoznak az adóhatósággal, viszont a könyvelők sok ellenőrzést látnak, így egy idő után arra tippet is tudnak adni, hogy kiket és milyen esetben szokott ellenőrizni az adóhatóság, ezzel pedig segíteni tudnak a csalóknak, hogy elkerüljék a lebukást.
Ezt a jelenséget a számok is alátámasztották. Akiket ellenőrzött az adóhatóság, a következő évben átlagosan 16 százalékkal magasabb jövedelmet vallottak be. Még ennél érdekesebb volt, hogy a vállalkozók akkor is többet adóztak a következő években (az első évben 2, a másodikban 9 százalékkal), ha a könyvelőjük egy másik ügyfelénél volt ellenőrzés az adott évben.
A kutatóknak ez alapján az a tanácsa az adóhatóságoknak, hogy néha érdemes a könyvelők körmére is kicsit jobban ránézni. | 2,5 millió olasz adóbevallásból látszik, hogyan segítenek csalni a korrupt könyvelők | Érdemes lehet jobban a körmére nézni a könyvelőknek is. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20190818/25-millio-olasz-adobevallasbol-latszik-hogyan-segitenek-csalni-a-korrupt-konyvelok/ | 2019-08-18 12:29:00 | true | null | null | G7 |
„A világ legdrágább városában központi helyen lévő ingatlan olyan áron kelt el, mint egy rosszabb minőségű VIII. kerületi ingatlan” – közölte a fideszes politikus. Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működésére vonatkozó vizsgálatára hivatkozva emlékeztetett arra, hogy felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a Magyar Nemzeti Banknak a 3,5 milliárd forintos vételárat. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a Diamond Air „előre kellett tudja, hogy meg fogja nyerni, és mennyiért fogja megnyerni a pályázatot”. Szerinte az ügyben illetékes Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium és a korábbi pénzügyminiszter, Veres János felelőssége is felmerül. Ezért Németh Zsolt pártja nevében felszólította a kormányt, hogy „vonják vissza Veres Jánosnak az európai bizottsági biztosként való jelölését”.
Az MSZP-re utalva úgy vélte, hogy „egy antikorrupciós politikát hirdető párt nem teheti meg, hogy külföldre menekíti Veres Jánost, egy ilyen technikával”. Az ügyben a Külügyminisztériumban indított belső vizsgálat kapcsán arra kérte a Külügyminisztériumot, hogy „a vizsgálat eredményeiről mielőbb tájékoztassa az Országgyűlés külügyi bizottságát”. Elmondta még, hogy információi szerint 2001-ben egy orosz könyvvizsgáló cég 9,5 milliárd forintnak megfelelő összegre értékelte fel a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületétének értékét. Szerinte az azóta eltelt időszak inflációs és piaci hatásait figyelembe véve „nagyságrendileg 10 milliárd forintos kár érte a magyar államot”.
Németh Zsolt szerint a már megindított ügyészségi vizsgálatok mellett „a nagy vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanúja is felmerül” a moszkvai ingatlan eladásával kapcsolatban. Végül felszólította a kormányt, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról, kik állhatnak a nyertes cég hátterében, „külföldi befektetők, vagy akár politikailag is beazonosítható körök” – mondta Németh Zsolt.
Az Európai Unió működését megreformáló lisszaboni szerződés elfogadásával kapcsolatos cseh és szlovák álláspontokról elmondta, hogy "jogi, politikai és erkölcsi képtelenség", elfogadhatatlan, hogy a két ország felmentést kapjon a csehszlovákiai németeket és magyarokat a második világháború után vagyonvesztéssel és kitelepítéssel sújtó Benes-dekrétumok miatt a szerződés alapjogi része alól. Ez a felmentés a szerződés újabb ratifikációs folyamatának elindítása nélkül nem lehetséges. | Veres "keze is benne van" a moszkvai ingatlanbotrányban? + Videó | Mélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet – jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a lisszaboni szerződés elfogadásának csehországi feltételeiről is beszélt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/10/Veres-keze-is-benne-van-a-moszkvai-ingatlanbotranyban-Video | 2009-10-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | BOON |
Tavaly márciusban számoltunk be róla, hogy nettó 2,54 milliárd forintért épül a Nemzeti Lovarda a Kerepesi úton.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) előzetesen 700 millióval olcsóbbra, nettó 1,8 milliárdra becsülte a beruházás költségét. Az MNV tenderére három ajánlat érkezett, közülük a nyertes a W-F Nemzeti Lovarda Konzorcium lett.
A konzorcium két tagja a West Hungária Bau (WHB) Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. Előbbi a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila cége, utóbbi pedig Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester három gyermekének tulajdona.
Az EU-s közbeszerzési értesítő 2017. április 19-i számában megjelent tájékoztatás szerint az MNV nettó 300 millió forinttal megemelte a szerződés összegét. Így a Nemzeti Lovarda költsége jelenleg 2,84 milliárd forint, ami bő 1 milliárddal több a vagyonkezelő által előzetesen becsült kiadásnál.
A hivatalos dokumentum szerint az áremelkedés bizonyos pótmunkák miatt van, de azokat nem nevezte meg az MNV. A Nemzeti Lovarda összesített nettó alapterülete 8.845 négyzetméter lesz, a munkálatok előreláthatólag október végére fejeződnek be.
Mészárosék családi cége más közpénzes megbízásokon is dolgozik a WHB-val: Dunakeszin és Izsákon iskolát építenek 3-3 milliárdért. | Mészárosék 300 millióval drágábban építik a Nemzeti Lovardát | Az MNV eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülte a Kerepesi úti Nemzeti Lovardát, de a WHB és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/19/meszarosek-300-millioval-dragabban-epitik-a-nemzeti-lovardat/ | 2017-04-19 11:38:32 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mint arról beszámoltunk, 800 millió forintos közbeszerzést írtak ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokon tervezett beruházások tervezésére és előkészítésére, eszerint a birtokon termálvizes fürdő, 4 csillagos szálloda, lelátós prémium lovarda, verseny-kézilabdapálya, két kosárpálya, két squashpálya, edzőterem, fitneszterem, wellnessrészleges konferencia- és rendezvényterem, golfklub és kisvasút is épülne, miközben egyébként az utóbbi hónapokban 70 embert küldtek el a cégtől.
Lázár János, a ménesbirtokot kormánybiztosként felügyelő politikus a sajtóban reagált a közbeszerzés hírére, mint fogalmazott, "a ménesbirtok menedzsmentjénél elgurult a gyógyszer", a közbeszerzésről ő nem tudott, így a kiírásának személyi következményei lesznek, és azonnali hatállyal vissza is vonja a közbeszerzést.
Nem sokkal Lázár nyilatkozatának megjelenése után a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentje közleményt adott ki, amelyben azt írták:
"A menedzsment, Lázár János kormánybiztos utasítására visszavonja az elektronikus közbeszerzési rendszerben 2019. 05. 28-án EKR000530842019 számon megjelent, 800 millió forintos keretösszeggel meghirdetett tervezési feladatokra irányuló közbeszerzési eljárását."
Személyi változásokról egyelőre nem írtak. | Vállalkozás: Máris visszavonta a Mezőhegyesi Ménesbirtok a golfpályatervezős közbeszerzést | Lázár nyilatkozatának máris meglett a következménye. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190529_Maris_visszavonta_a_Mezohegyesi_Menesbirtok_a_golfpalyatervezos_kozbeszerzest | 2019-05-29 10:07:00 | true | null | null | HVG |
Nincs megállás a magyar futball fejlődésében. Az MTI számolt be arról, hogy
Megújul az egri futballstadion.
A helyi fideszes parlamenti képviselő, a fideszes Nyitrai Zsolt számolt be büszkén arról, hogy a kormány 2,4 milliárd forintot ad a Szentmarjay Stadion és környezetének megújítására.
Nyitrai az egyébként Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy „pár éve kínos helyzet alakult ki, amikor az NB I-be feljutott egri labdarúgócsapat nem játszhatta a városban a hazai mérkőzéseit, mert ott nem volt az élvonalbeli előírásoknak megfelelő stadion”. Nyitrai szerint „ennek az újabb egri sportos létesítményfejlesztésnek köszönhetően végre méltó körülmények között sportolhat több mint 300 helyi fiatal, akinek így meglesz a lehetősége arra is, hogy később esetleg az NB I-ben is kipróbálhassa magát”.
Sem Nyitrai szavaiból, sem az MTI-híréből nem derül ki, hogy bár az Eger valóban megfordult az NBI-ben, de még 2011-12-ben, aztán kiestek, anyagi okok miatt szinte megsemmisült a helyi foci, most is csak negyedosztályúak (megye 1-esek).
Az NBI-ben így a helyiek fiatalok aligha próbálhatják ki magukat az új stadion ellenére. Ráadásul a jelek szerint az Eger a Diósgyőr fiókcsapata lesz, ha feljut az NBIII-ba, így a 2,4 milliárdos stadionépítési pénzt már a Diósgyőrt működtető Borsodsport Invest Kft. kapja.
Az egri stadion nemrég már megújult, 350 millió forintból, akkor az atlétikai és a labdarúgó-szövetség összefogásával felújították a futópályát, a gyepet és a világítást. Most a 2,4 milliárdból még ezt tervezik:
új fejépület
egy fedett lelátó épül
az északi sporttelepen az öltőző- és lelátórendszer fejlesztése
és egy korszerű utánpótlás akadémia kialakítása.
A stadion így 3500 fős befogadóképességű lesz, s megfelel majd a MLSZ NB II-es licencfeltételeinek.
Hogy mennyire indokolt a lelátók bővítése, arról mindent elmond az egri klub elnökének megjegyezése egy vele készült évvégi interjúban: | Negyedosztályú csapatnak is jár 2,4 milliárd stadionfejlesztésre | Az Eger a szerencsés. Tavaly már 350 milliót elköltöttek a stadionra, most folytatódnak a munkák. | null | 1 | https://444.hu/2018/01/03/negyedosztalyu-csapatnak-is-jar-24-milliard-stadionfejlesztesre | 2018-01-03 17:22:00 | true | null | null | 444 |
A vádlottak tavaly májusában megjelentek a Zempléni-hegységben lévő erdőterületen, amely különleges madárvédelmi terület. A férfiak száz méter hosszan a kövekről, a fák törzseiről 26 darab zsákba több mint 150 kilogramm mennyiségű ciprusmohát gyűjtöttek 780 ezer forint értékben.
A zsákokat tehergépjárműbe rakták, majd hazaindultak, azonban a közelben lévő borsodi településen a rendőrjárőrök közúti ellenőrzés közben megtalálták az ellopott ciprusmohát.
A Natura 2000 területnek minősülő erdőrész a magyar állam tulajdona. A ciprusmoha nem védett faj, azonban az erdei ökoszisztéma minden eleme védelemben részesül, a mohák szövetrendszerükkel a csapadékvíz jelentős részét felfogják, elpárologtatják, így az erdő mikroklímájának szerves részét képezik. Jogellenes begyűjtésük jelentős mértékben megváltoztatta az erdőrész mikroökológiai jellegét, regenerálódása húsz-harminc év alatt történhet meg.
Az ügyészség a három büntetlen és egy büntetett előéletű vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott. | Különös ötlete támadt ennek a négy férfinak a meggazdagodásra | Az Encsi Járási Ügyészség vádat emelt négy férfi ellen természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt. Az elkövetők védelemben részesülő erdőterületen a fák törzséről több mint százötven kilogramm ciprusmohát gyűjtöttek. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kulonos-otlete-tamadt-ennek-a-negy-ferfinak-a-meggazdagodasra | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egymás torkának ugrott a Miniszterelnökség által felügyelt Várgondnokság Kft. ügyvezetője és L. Simon László, korábbi örökségvédelmi államtitkár, miután megírtuk, egy nem nyilvános vizsgálat döbbenetes szabálytalanságokra, pénzügyi visszaélésekre bukkant a Vár és a Várkert Bazár körül.
Cikkünkben egyebek mellett azt írtuk, hogy a Miniszterelnökség által az üzemeltetésre felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba lényegében sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont.
Írásunkra a Lázár János vezette Miniszterelnökség csak annyit reagált, hogy valóban van vizsgálat, de az átvilágítás még nem zárult le, így nem is szeretnének nyilatkozni. Bőbeszédűbb volt ennél L. Simon László, akihez korábban ez a terület tartozott, és akinek Gyutai korábban beosztottja is volt.
Azt írta, megdöbbent Gyutai Csaba lakásügyén, ő sem tudott róla, távozása után viszont nem is beszéltek. Közölte: az ő államtitkársága idején is lezajlott egy belső vizsgálat, amely feltárta, hogy Gyutai Csaba szabálytalan közbeszerzéseket is lebonyolított a Várbazárban.
Akkor emiatt Gyutai hivatalos írásbeli figyelmeztetést kapott, aminek a másolati példánya most is L. Simon László rendelkezésére áll. L. Simon a figyelmeztetés tényéről szóban tájékoztatta Lázárt, aki nem tartotta szükségesnek Gyutai Csaba leváltását. Sőt, Gyutait – L. Simon távozása után – a sok milliárddal gazdálkodó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. élére is kinevezték.
Az ügyben most újabb fordulat, hogy megszólalt a történet főszereplője, Gyutai Csaba is, aki szerkesztőségünknek eljuttatott levelében lényegében azt állítja, hogy L. Simon hazudik, és ha nem fejezi be a hazudozást, be fogja perelni. Íme Gyutai nekünk küldött levele:
"Tegnap az Önök lapjában megjelent L. Simon László parlamenti képviselő véleménye, amely az én személyemet rendkívül hátrányosan érintette. Tény, hogy az általam vezetett Társaságok munkáját a Miniszterelnökség megbízásából átvilágítják. Ez a folyamat nem egyéves időszakot, hanem jóval hosszabb időtartamot érint. A vizsgálat célja a Társaságok számára új feladatrendszer meghatározása. Juttatásaimról korábbi főnököm, L. Simon László tudott. Sem szóban, sem írásban fegyelmit tőle nem kaptam. Képviselő úr amennyiben nem fejezi be a személyemet érintő valótlanságok hangsúlyozását, meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket. Amíg a vizsgálat nem zárul le, nem kívánok további információt a nyilvánosság elé tárni.
Gyutai Csaba, Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője" | Gyutai Csaba szerint L. Simon hazudik | Gyutai Csaba szerint L. Simon hazudik - A Várkert Bazár botrányának főszereplője szerint nem is kapott fegyelmit korábbi főnökétől. Fideszes belharc indult az ingatlanügyek miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/05/31/gyutai_csaba_szerint_l._simon_hazudik/ | 2017-05-31 21:44:45 | true | null | null | Index |
A két cég együtt vagy külön indulva összesen tizenhat tendert nyert meg. Többször azért sem volt nehéz dolguk, mivel nem volt konkurens ajánlattevő.
A bruttó kilencmilliárdos összeg távolról sem jelenti a kormányközeli tanácsadó-kutató cégek idei évi teljes bevételét, hiszen ebben csak azok az összegek vannak benne, amelyeket nyilvános, hirdetménnyel záruló közbeszerzési eljárásokban szereztek. Így ez az összeg az esetlegesen hirdetmény nélküli tenderekből származó bevételeiket vagy egyéb állami-önkormányzati megbízásaikat nem tartalmazza.
A hétfői Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint legutóbb egy bruttó 6,16 milliárd forint értékű pályázatot nyert el a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tenderén. Nagy verseny nem volt, hiszen csak a Századvég-konzorcium jelentkezett.
Feladatuk a kormány tevékenységét, illetőleg magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó közvélemény-kutatás lesz, továbbá szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadás és tanulmányírás. A Századvégnek az év 365 napján éjjel-nappal a kormány rendelkezésére kell állnia – derül ki az eredményt közzétevő hirdetményből. Májusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatát nyerte meg a Századvég Alapítvány. Itt bruttó 2,28 milliárdos javadalmazást kap a cég – igaz, ez három évre szóló megbízás. A jegybank akkor azt közölte: „Kiemelten fontos, hogy pontos, megbízható információkkal, adatokkal rendelkezzen a gazdasági folyamatokról, az ezekkel összefüggő lakossági és vállalati elképzelésekről, valamint a jövővel kapcsolatos várakozásokról.”
Szeptemberben derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak bruttó 53,4 millióért segít a döntés-előkészítésben és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pénzeinek lehívásában a kormányközeli tanácsadó cég. Közben a már említett NFM-nek nyolc kisebb tanulmányt írhattak mintegy 200 millió forintért. A tanulmányok témái között szerepelt például a transzatlanti partnerség, a vállalkozásfejlesztés esélyei, az állam szerepének megerősödése, a nemzeti energiavízió, a családok gazdasági helyzetének változása vagy az uniós támogatáspolitika. Közben a Miniszterelnökség meghosszabbította a Századvéggel kötött korábbi szerződését, ami további 127 milliót hozhat a cég konyhájára. A megrendelők között van a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amelynek egy napokban közzétett hirdetmény szerint 31,4 millió forintért készíthetnek elemzést. Miskolc önkormányzata is a Századvéggel dolgoztat, miután a társaság nyert egy pályázaton. A munkáért bruttó 28,3 milliót kapnak.
Bár a fenti közbeszerzésekhez nem kapcsolható, mégis emlékezetes Mellár Tamásnak, a Századvég 2010 és 2011 közötti kutatási igazgatójának egyik tavaly októberi, Népszabadságnak adott interjúja, amelyben többek között azt mondta: „Azért jöttem el (a Századvégtől – a szerk.), mert számomra kiderült, hogy az egész műhely csak egy pénzmosoda.” | Újabb milliárdok a Századvégnek | Továbbra is dőlnek az állami megrendelések, idén eddig 16 tendert nyertek meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/11/ujabb-milliardok-a-szazadvegnek | 2015-11-18 08:10:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az állami Magyar VillamosMűvek (MVM) zavaros ügyeinek második, ismeretlen feljelentőhöz kötődő tavaly májusi hulláma kapcsán nemrég a rendőrség és az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat – erősítette meg információinkat a Fővárosi Főügyészség. Ezek közé az ügyek közé tartozik az MVM új gigaszékházának ügye, egy szélerőműpark megvétele és egy szerbiai beruházás lefújása.
Az állami áramcsoport háza táján az elmúlt években több hullámban kerültek nyilvánosságra botrányos ügyek. Egy a közös bennük: a vádak szerint a stratégiai helyzetű állami áramcégből az elmúlt évek során számolatlanul tűnhettek el a milliárdok. Az első kör a kettővel ezelőtti MVM-vezérhez, Kocsis Istvánhoz köthető. Őt 2009-ben Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő zavaros indokolással küldte el az állami cég éléről, de az üzletember hamarosan a fővárosi tulajdonban lévő BKV élére kerülhetett. Ezt a pozícióját a cég botrányai, illetve az azóta lezajlott kormányés főpolgármester-váltás ellenére máig megtarthatta.
Az elsőként 2009-ben kibukott MVM-ügyek közé sorolható többek között a Kapolyi László veterán szocialista vállalkozóval együtt Kárpát Energo néven közösen tervezett vásárosnaményi gázerőmű, egy horvátországi szálloda fura bérlése-megvásárlása, az MVM-tulajdonban lévő paksi atomerőmű áttételes energianád-támogatása, egy paksi borospince eladása, illetve az MVM tulajdonában lévő Vértesi Erőmű botrányai. A Kárpát Energónak Kocsis István idején adott 15 milliárdnyi MVM-kölcsön szőrén-szálán eltűnt. A gyanú szerint még az is elképzelhető, hogy Kapolyi László offshore cégek közbeiktatásával az MVM-kölcsönből fi zetett volna többmilliárdos vételárelőleget az MVM-tulajdonban lévő Vértesi Erőműért, mert azt akkor épp meg akarta venni. A Vértesi Erőművet – a cég szerint – Kapolyi maga azzal küldte padlóra, hogy beígért nekik egy több mint tízmilliárdos áramvásárlást, ám az utolsó pillanatban lefújta azt. A Vértesi viszont akkor már leszerződött az eladandó áram beszerzésére. Ez húszmilliárdos kártérítési teherrel fenyegetett, amiből az állami cég csak a – napokban szerencsésen lezárult – csődeljárással tudott kikerülni.
Az ügyekben megfogalmazott vádak szerint az MVM tízmilliárdjai sokszor a belső szabályok áthágásával, laza dokumentálás mellett kerültek –úgymond kölcsön – ismeretlen hátterű (offshore-gyanús) cégekhez (mint például Aquifex, Decotra, Power Investments, Clydena, Jadran), ahonnan persze már nem térült vissza szinte semmi. Az egyik ilyen cég papírjaiban az Index korábban talált egy „Mrs. Istvan Kocsis” nevet. Kocsis István határozottan cáfolta, hogy az ismeretlen társaság a feleségéé lenne, és tisztázó eljárásokat indított.
A vitatott ügyekben kiemelten érintett lehet Kapolyi László mellett Kocsis István MVM-beli helyettese, Molnár László (aki egy ideig a BKV-nál is feltűnt), Gálos Tibor, a Vértesi Erőmű Kocsis István idején kinevezett vezérigazgatója, az osztrák Meinl Bank, és egyes cégekben feltűnik a korábbi ügyekből már ismert Szász András is. A gyanús ügyletek kapcsán Kocsis István utódja, Mártha Imre idején az MVM –több hónapos belső vizsgálódást követően – feljelentéseket tett ismeretlen tettes ellen.
Az MVM ezekkel a zavaros ügyekkel mindeddig nem számolt el a nyilvánosság előtt. 2009 óta időről időre különböző értesülések jelennek meg egyes sajtótermékekben, amelyekre aztán az MVM-kommunikáció már úgymond ismert tényként hivatkozik. A Fideszkormány idején kinevezett MVM-vezetők is ezekre utalva fújnak le különböző megkezdett beruházásokat – például a vásárosnaményi gázerőműtervet – a „veszteségforrások felszámolása” indokkal.
A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, de a megfogalmazások alapján a feljelentőnek Kocsis István utódjával, Mártha Imrével lehetett baja. Így került reflektorfénybe az MVM új gigaszékháza, egy hazai szélerőműpark megvétele és egy szerbiai erőműberuházás lefújása. A névtelen feljelentő utalt a Vértesi Erőmű Kapolyihoz kötődő problémáira is, tudatosítva, hogy azok már Mártha Imre vezérigazgatósága idejére estek.
Az időben korábbra eső feljelentéscsomag ügyében –mint azt lapunk számára a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) és a Fővárosi Főügyészségnél is megerősítették – továbbra is folyik a nyomozás. Erről további tájékoztatást nem kaptunk. Az NNI azt közölte, hogy a Vértesi Erőmű áramvásárlási ügyeiben – amit mindkét feljelentéscsomag érintett – tavaly megszüntették a nyomozást, és az MVM-cég panasza sem talált meghallgatásra.
Az utoljára, azaz tavaly májusban beadott csomagból eleve csak az MVM-székház és a szélerőmű kapcsán indult nyomozás. Akkor az MVM azzal védekezett, hogy a székház megépítéséről és évtizedekig való bérléséről Kocsis István kötött előnytelen és szokatlan szerződéseket. Ebből szerintük úgy lehetett a lehető legkisebb kárral kiszállni, ha az ingatlant – közel 17 milliárd forintért –megvásárolják. A szerbiai, illetve a Vértesi Erőmű kapcsán az akkor még Mártha Imre irányította MVM szintén az előző vezetőre visszavezethető kármentesítésre emlékezett. Az NNI szóvivője, Bartha László rendőr őrnagy lapunkkal közölte: ebben az ügykörben az eljárást tavaly novemberben bűncselekmény hiányában megszüntették.
Az MVM Zrt. székházának 2009. évi megvásárlása, valamint a Sopronkövesd–Nagylózs területén lévő szélerőműpark kapcsán a nyomozó hatóság megállapította: a két vizsgált beruházás gazdaságilag megfelelően előkészített volt, a társaság menedzsmentje a közgyűlést nem tévesztette meg, a beruházási javaslatok szakértői véleményeken alapulnak, illetve a döntési folyamatok a törvényben előírtak szerint zajlottak – tájékoztatta lapunkat Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Erre figyelemmel a vagyonkezeléssel összefüggő kötelesség megszegése nem volt megállapítható -tette hozzá. Közölte: a nyomozó hatóság határozata ellen az MVM jogi képviselője panaszt nyújtott be hozzájuk, amit a főügyészség januárban elutasított. – A sértett az ügyben pótmagánvádlóként felléphet –tette hozzá.
Szakértők szerint az, hogy egy büntetőügy központi szereplője tiltakozzék a nyomozás lezárása ellen, fura, de jogszerű. Mindazonáltal egy ilyen lépés pikáns lett volna Mártha Imre vezérigazgatósága alatt. Habár egyesek szerint ez csupán a komoly cégektől elvárható biztonsági kör, ezzel az új irányítású MVM látszólag közelebb került az ismeretlen feljelentőhöz, Mártha Imre ellenében. Emlékezetes ugyanakkor az is, hogy Mártha Imre időszakában szintén az előző vezető ügyei kapcsán élt az MVM önfeljelentéssel.
Az MVM éléről tavaly leváltott Mártha Imre lapunk megkeresésére üdvözölte a vezérigazgatóságával kapcsolatba hozott ügyek lezárását. Szükségesnek tartotta hangsúlyozni: biztos benne, hogy az MVM új vezetése továbbra is azzal a magas fokú szakmai hozzáértéssel viszi tovább a társaságcsoport ügyeit, amilyet az elmúlt hónapokban tapasztalt. | Gazdaság: Gyorsan megszüntetett MVM-nyomozás | Az MVM gyanús ügyei kapcsán az előző vezérigazgatóval, Mártha Imrével összefüggő büntetőeljárás nemrég bűncselekmény híján lezárult. Elődje, Kocsis István jelenlegi BKV-vezér időszaka kapcsán viszont még mindig nyomoznak. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110208-gyorsan_megszuntetett_mvm-nyomozas-972911 | 2011-02-08 09:14:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ujhelyi az uniós hatóságokhoz fordul brókerügyben | Az Európai Bankhatósághoz (EBA) és az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatósághoz (ESMA) fordult brókerügyben Ujhelyi István - mondta el szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján maga a szocialista európai parlamenti képviselő. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150415-ujhelyi-az-unios-hatosagokhoz-fordul-brokerugyben | 2015-04-15 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Ifjabb Mondok József a Somogy megyei Andocson növelheti birtokát.hirdetéshirdetésÚjabb 56 hektárral nőhet a megművelhető földterületek mennyisége az ifjabb Mondok József által vezetett agrárvállalkozásokban, köztük a Karádi Mezőgazdasági Zrt.-ben.Július elején ismét földárverést hirdetett az állam, és bár ezen a 2015–2016-osnál jóval kevesebb, csak 20 ezer hektárnyi területre írtak ki pályázatot, néhány ismert gazda most is licitált. Így például a néhai fideszes izsáki polgármester azonos nevű fia, Mondok József a közzétett dokumentumok szerint 56 hektárra pályázott eredményesen a Somogy megyei Andocson, a birtokért 220 millió forintot kell fizetnie.A 2010-es évek közepén az idősebb Mondok Izsákon és Karádon is épített vadászházat uniós támogatással, amelyet azután a család használt. Az ügyben büntetőper is indult, de a polgármester időközben meghalt, majd a bíróság a családtagokat felmentette, részben azért, mert a pályázat nem zárta ki, hogy a polgármester is használja az ingatlant.A júniusi önkormányzati választáson két Mondok fiú is indult függetlenként, de csak képviselők lettek Karádon, illetve Izsákon. | Földárverésen nyert 56 hektárt a vadászházakról elhíresült néhai fideszes polgármester fia | Ifjabb Mondok József a Somogy megyei Andocson növelheti birtokát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240820_hvg-cegvilag-Mondok-csalad-foldvasarlas-56-hektar | 2024-08-20 15:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar származású Gorka Sebestyént nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump. Közleményében a leendő elnök hangsúlyozta, hogy Gorka Sebestyén (Sebastian Gorka) visszatér a Fehér Házba nemzetbiztonsági ügyeként felelős elnöki tanácsadói pozícióba (Deputy Assistant to the President).
Donald Trump kiemelte, hogy
jelöltje legális úton érkezett bevándorlóként az Egyesült Államokba, és több mint 30 éves nemzetbiztonsági tapasztalattal rendelkezik.
Gorka Sebestyén részt vett Donald Trump első elnöki kampányában, mint nemzetbiztonsági ügyekért felelős tanácsadó, majd az első Trump-adminisztráció idején az elnök stratégiai tanácsadójaként dolgozott a Fehér Házban.
Gorka Sebestyén Lukács, Sebastian Lukács Gorka néven, Londonban született 1970. október 22-én emigráns magyar szülők gyermekeként.
A Londoni Egyetemen filozófiát és teológiát tanult. 22 éves korában Magyarországra költözött és azonnal bekerült főelőadóként az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumába. Kéri Kálmán, az MDF képviselője javasolta felvételét, és Joó Rudolf helyettes államtitkár tett eleget ennek kérésnek, így a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián a Stratégiai Védelmi Kutató Intézetben tudományos segédmunkatársként dolgozott. A Budapesti Corvinus Egyetem szerzett PhD fokozatot.
Lánczi Andrással és Navracsics Tiborral együtt tagja volt az 1996-ban alapított Magyar Politikai Intézetnek. 2002-ben a Medgyessy Péter miniszterelnök állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság meghívta szakértőnek, de az ehhez kötelező C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton nem felelt meg.
2003-ban már erőteljesen bírálta a Fidesz Amerika-ellenességét. 2006-ban Piliscsabán független jelöltként indult a polgármesteri székért, de nem sikerült összefognia a Fidesszel és így alulmaradt a szocialista jelölttel szemben. A Fidesz 2006-os választási veresége után a hvg.hu-ra írt cikkében élesen bírálta Orbán Viktor politikáját a párton belüli demokrácia hiánya, Amerika-ellenessége és oroszbarátsága miatt, és távozásra szólította fel. Új Demokratikus Koalíció néven pártot is alapított, azonban a kezdeményezés érdeklődés hiányában hamarosan elhalt.
2008-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött.
Tanított a washingtoni National Defense Universityn és részt vett a hadseregen és a titkosszolgálatokon belüli képzési tevékenységben. Az FBI ugyanakkor kirúgta muszlimellenes előadásai miatt. | Magyar is lesz Donald Trump kormányában, nem is akárki | Gorka Sebestyén neve nem ismeretlen, ha Donald Trumpról van szó: a magyar származású szakember az első Trump-adminisztráció idején az elnök stratégiai tanácsadójaként dolgozott a Fehér Házban. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/trump-kormany-gorka-sebestyen-usa.800074.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Belföld: UD-per: politikai bosszút sejt Dávid Ibolya | Az utolsó szó jogán az ügyészséget vádolta és bűnösségét tagadta az UD Zrt.-vel kapcsolatos megfigyelési ügyben megvádolt négy egykori szocialista, illetve MDF-es politikus a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ud-per__politikai_bosszut_sejt_david_ibolya-1306780 | 2012-04-19 12:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Mint írták , rendkívül fontos az egészségügyi intézmények modern környezetben történő működtetése, a betegek megfelelő szakmai ellátása és a páciensek komfortérzetének növelése. Erre adhat lehetőséget az a magyar-román határon átívelő stratégiai projekt, amelyet közösen nyújtanának be. | A kórházak fejlesztéséről egyeztettek | A kórházak tervezett fejlesztéséről egyeztetett a minap Békéscsabán, a vármegyeházán Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke és dr. Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgatója, illetve munkatársaik – ismertették Békés vármegye Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekes-varmegye-korhaz-projekt | null | true | null | null | BEOL |
Kezdődik a Princz-per
Népszabadság L. K. 2004. október 18.
Több mint öt évig húzódó büntetőeljárás után holnap megkezdődik a Princz-
per. A Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját mintegy harmincmilliárdos
hűtlen kezeléssel vádolják.
Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Princz Gábor elkerüli a büntetőjogi
felelősségre vonást, tavaly nyáron azonban két bűncselekmény miatt is vádat
emelt az ügyészség az egykori Postabank-vezér ellen. Az első vádpont
szerint 36,1 milliárd forint vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést rónak a
terhére, mondván, 1995 és 97 között sorozatosan hozott olyan döntéseket,
amelyek célja a tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt.
Emellett őt teszik felelőssé azért, hogy a Budai Hengermalom Rt.
üzletrészeinek adásvétele kapcsán legalább 121 milliós kárt okozott, mert
utasítására jóval a tényleges értéke felett, háromszázmillió forintért
vették meg a malom részvényeinek névértéken harmincmilliót érő ötven
százalékát. A vádirat szerint a bank vezetői szándékosan megszegték a
pénzintézeti tevékenységről és a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt
kötelezettségeiket, amelyek szerint mindenkor a megfelelő gondossággal és
szakértelemmel, a jogszabályok szerint kötelesek eljárni.
Az 1998 nyarán menesztett bankvezető ellen 1999-ben indult nyomozás, ám a
2002-ben készült összefoglaló jelentés azt állapította meg: Princz a
társaság pénzügyi helyzetéről félrevezető tájékoztatást adott, és ezzel
elkövette a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése
bűncselekményt. Ennek büntetési tétele legfeljebb két évig terjedő
szabadságvesztés. Az ügyészség azonban nem fogadta el az ORFK jelentését, s
a nyomozás folytatására adott utasítást. A szoros ügyészi felügyelet
mellett folytatott eljárás 2003 tavaszán fordulatot vett: az ügyészség
rendelkezése alapján a nyomozást kiterjesztették a bank 1997-es
betétgyűjtési politikájának vizsgálatára is, amely a vád szerint mintegy 36
milliárdos kárt okozott a pénzintézetnek. Így az egykori bankvezért már
nyolc évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti. A vádemelés az utolsó
pillanatban született: a büntetőeljárási törvény módosítása szerint a három
éven túl húzódó nyomozásokat meg kellett volna szüntetni.
A Princz bukásához vezető eseménysor a betétesek 1997. februári rohamával
kezdődött: akkor alig néhány nap alatt mintegy hetvenmilliárd forintnyi
tőkét vettek ki a bankból. A Horn-kormány ezt követően különféle
módszerekkel vagy harmincmilliárdot pumpált a bankba.
Az Orbán-kormány felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankhoz, majd Princzet
menesztették. A későbbi könyvvizsgálati jelentések a bennfenteseket is
meglepték, mert a Postabank céltartalékhiányát százmilliárd körüli összegre
becsülték, később még ezt is felfelé módosították. Végül a konszolidáció a
költségvetésnek mintegy 150 milliárdjába került, bár ezt sokan
indokolatlanul magasnak tartják. Nem tudni, mennyit sikerül visszanyerni a
bank rossz kihelyezéseiből. A Medgyessy-kabinet a pénzintézetet
százmilliárd forintot meghaladó összegért eladta az Erste Banknak. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-336852 | 2004-10-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A grémium elé került előterjesztésben azt írták, hogy a költségvetési rendelet februári elfogadása óta olyan bevételekhez jutott az önkormányzat, illetve olyan kiadások is felmerültek, amelyek a büdzsé megalkotásakor nem vagy nem pontosan voltak tervezhetőek. Ez indokolta a módosítást. Az ülésen szó volt a füzesgyarmati napközi konyha idei költségvetéséről, szeptember 17. és december 31. közötti pénzügyi tervéről is, amelyet 61 millió forintban állapítottak meg. | Több pénzből gazdálkodhatnak idén Füzesgyarmaton | Mintegy 260 millió forinttal nőtt Füzesgyarmat költségvetése. A képviselő-testület a nemrég tartott ülésén döntött minderről, amikor módosította a büdzsét, amelynek főösszege 2 milliárd 856 millióról 3 milliárd 116 millió forintra emelkedett. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fuzesgyarmat-koltsegvetes-2024-modositas | null | true | null | null | BEOL |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azután jelentette be, hogy lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) „norvég alapos” vizsgálata, ami Lázár szerint bizonyítja, hogy az Ökotárs Alapítvány és az ahhoz kapcsolódó néhány szervezet visszaélt a norvég kormány bizalmával, a rá bízott munkát nem végezte el, a pénzeket az előre meghirdetett objektív elvek helyett szubjektív szempontok alapján osztotta szét. Lázár úgy érzi, jó lenne tisztázni a helyzetet és új megállapodást kötni a norvég állammal, és azt fogja javasolni, hogy az Ökotárs helyett más, akár állami, akár civil szervezeten keresztül osszák szét Magyarországon a pénzt.
A Kehi ezt annyival toldotta meg: felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a hivatal feljelentést tesz. Az nem zavarja a szervezetet, hogy utóbbi vádat független szakértők már korábban cáfolták (az utófinanszírozást megelőlegező kölcsön egy PSZÁF szerint sem minősül hitelezésnek).
A Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Felrója a bírálóknak, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították a pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére. Egy másik vád szerint a szerződések egy részét visszadátumozták. A jelentés „a pályázat és az azon résztvevő szervezetek céljaival nehezen összeegyeztethetőnek” tart bizonyos elszámolt tételeket, köztük több karton sört, kávét, valamint néhány „nehezen megmagyarázható” tárgyi eszközt.
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint – valódi tények hiányában – lehetetlen érdemben reagálni a Kehi vádjaira. Móra Veronika elmondta: az egész eljárás jogszerűségét a kezdetektől fogva vitatták, „soha nem kaptak érdemi magyarázatot” arra, hogy milyen jogi alapon vizsgálódnak. Sérelmezte, hogy ők is sajtóból értesültek a vizsgálat lezárásáról, miközben a törvény előírja, a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervvel meg kell osztani, hogy az észrevételeket tehessen. Foltányi Zsuzsa, az alapítvány munkatársa a Népszabadságnak úgy fogalmazott: „megdöbbentő, hogy négy hónapnyi és az adófizetőknek feltehetően a feltárt problémáknál sokkal többe kerülő vizsgálat alatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem tudta, illetve láthatóan nem is akarta megérteni, hogyan működik a civil támogatások rendszere.”
A témáról Aczél Endre publicisztikája a Vasárnapi Hírek október 26-i számában olvasható, "Tesznek a KEHI-re" címmel. | Bizonyító erejű sörök - Az Ökotárs hiányolja a 'valódi tényeket' - Vasárnapi hírek | Magyarországra invitálja Norvégia illetékes miniszterét Lázár János a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében. | null | 1 | https://vasarnapihirek.hu/fokusz/bizonyito_ereju_sorok | 2014-10-26 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Gödöllő város hivatalos Facebook-oldalán folytatódott a belső háború, ami a csütörtöki képviselőtestületi ülésen robbant ki. A testületben óriási többségben vannak a települést 34 éve irányító Gémesi György emberei, miután az önkormányzati választáson az összes egyéni körzetet behúzták a Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjei (GLK), 10-ből 10-et.
Ehhez képest csütörtökön éppen a GLK képviselői kezdeményezték, hogy szűnjön meg Gémesi György bizalmi emberének, L. Péterfi Csabának a főtanácsadói posztja. Ezt meg is szavazták, Gémesi legnagyobb döbbenetére. Ezek után a polgármester megfosztotta minden jogától az indítványt beterjesztő Bárdy Péter polgármestert és puccskísérletről írt, mert őt megkerülve korlátozták abban, hogy megválassza a saját munkatársait.
Ezen a ponton szóltak vissza a választásokon Gémesivel nagy győzelmet arató Gödöllői Lokálpatrióta Klub képviselői. Egységesen, mert szerintük a polgármester önmagához is méltatlan nyilatkozatokat tett. Mint írják, nekik nem Gémesivel, hanem a bizalmasával van bajuk:
"Az elmúlt években többször, az elmúlt egy hónapban három alkalommal jeleztük egyértelműen Polgármester úrnak, hogy L. Péterfi Csaba kabinetvezető úrnak a városban, illetve kollégáival szemben tanúsított magatartásával olyan szinten nem tudunk azonosulni, hogy kérjük a munkaviszonyának megszüntetését."
L. Péterfi Csabáról ezt írják:
"Foglalkoztatása már régóta hatalmas károkat okoz nemcsak a hivatal, de a város közössége számára is, nem Gödöllő érdekeit szolgálja. Legutóbb négy napja beszéltünk erről vele, több mint 2 órán keresztül. A mai határozatunk nem tartalmazott más célt, mint amit korábban kértünk. Akkor sem, ha Polgármester úr mást akar belelátni. Nem igaz tehát, hogy váratlanul érte a mai döntésünk."
Puccs vagy nem puccs? Gémesi szerint puccs, hogy korlátozni akarják, kikkel akar dolgozni. A "puccsisták" szerint - akik között ott van mindhárom alpolgármester - ez nem puccs.
A közleményük szerint Gémesi György nyilatkozataiban "azt a látszatot szeretné kelteni, mintha valamiféle puccsról lenne szó. Természetesen erről szó sincs. Mindannyiunkat Polgármester úr kért fel képviselőjelöltnek, megtiszteltetésnek tartottuk, hogy vele egy csapatban indulhattunk. Végtelenül sajnáljuk, ami most vele történik. Mikor Gémesi György eldöntötte, hogy 2024-ben kilencedszer is szeretné megmérettetni magát, Bárdy Péter volt az első, aki ebben támogatta. A ma reggeli döntésünket követően Polgármester urat egyöntetűen megerősítettük abban, hogy támogatjuk, és biztosítottuk arról, hogy itt csupán egyetlen, de fontos és sokakat érintő ügyről van szó. Ezt Polgármester úr pontosan tudja. Értetlenül és döbbenten állunk az előtt, hogy az ellenkezőjét kommunikálja, és Bárdy Péter alpolgármestert olyan rágalmakkal illeti, mely becsületét, hűségét és szándékait megkérdőjelezik. Közös döntést hoztunk, így az igaztalan vádak minket is érnek.
Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene. Bízunk benne, hogy visszatalál önmagához."
Az egésznek ad egy különös csavart, hogy a Gémesi által puccsistáknak nevezett, számára a testületben többséget adó képviselők kezelik jelenleg a város Facebook-oldalát. Mint írják, "az oldal admin jogai hétfő reggel visszaállnak. Ezt követően ezt a nyilatkozatot vélhetőleg törölni fogják, ezért arra kérünk mindenkit, aki támogatásáról tud biztosítani minket, hogy ossza meg bejegyzésünket".
Tegnap videóban is megerősítették, hogy egységesek a főtanácsadó leváltásában. | "Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene" - válaszolták a puccsot emlegető Gémesi Györgynek a saját emberei | Megszólaltak a Gémesivel együtt nagy választási győzelmet arató képviselők, akik a polgármester legnagyobb döbbenetére leváltották a bizalmi emberét. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/25/tiszteljuk-es-szeretjuk-polgarmester-urat-erte-tettuk-nem-ellene-valaszoltak-a-puccsot-emlegeto-gemesi-gyorgynek-a-sajat-emberei | null | true | null | null | 444 |
24/10/2024 12:52
| Szerző: Klubrádió
Az első autó után felszámítandó évi 36 ezer forint parkolási díj naponta nagyjából 100 forintra jön ki, és ez a Klubrádiónak nyilatkozó Niedermüller Péter szerint nem túl nagy hozzájárulás. A VII. kerületi polgármester a Reggeli gyorsban azt mondta, azt szeretné, ha az utcákról a kihasználatlan kapacitású mélygarázsokba költöznének a az autók.
2024. október 24. Reggeli Gyors - Niedermüller Péter, 2024.10.24.
09:58
00:00
Erzsébetváros vezetője azt szeretné, ha a VII. kerület nem egy autólerakat lenne, hanem egy zöld,a köztereket a lakók által használni tudó kerület lenne, ehhez mérsékelni kell az utcán álló autók számát. Példaként hozta a Józsefvárost, ahol érezhetőn csökkent a kocsik száma az utcán, mióta fizetős a parkolás.
Hozzátette, tovább kell gondolkodniuk azon hogyan tudnának kijelölni, sokkal több 30 kilométeres sebességkorlátozású zónát. | Napi 100 forintra jön ki a parkolási díj Erzsébetvárosban | Az első autó után felszámítandó évi 36 ezer forint parkolási díj naponta nagyjából 100 forintra jön ki, és ez a Klubrádiónak nyilatkozó Niedermüller Péter szerint nem túl nagy hozzájárulás. A VII. kerületi polgármester a Reggeli gyorsban azt mondta, azt szeretné, ha az utcákról a kihasználatlan kapacitású mélygarázsokba költöznének az autók. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/napi-100-forintra-jon-ki-a-parkolas-a-dij-erzsebetvarosban-147720 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Újabb fordulat történt a Duna Tv vitatott szerződéseinek ügyében: két szakmunkás vásárolta meg néhány millióért azokat a cégeket, amelyek sok százmillió forintos megbízásai miatt már a kuratórium is vizsgálódik. Az üzleteket pár nappal azután kötötték, hogy kiderült, a cégek bejelentett címén csak egy üres ház áll, a sorozatokat pedig más vállalkozások forgatják a szerződéses ár töredékéért. Az [origo] birtokába került egy újabb szerződés is, amely szerint a Duna Tv elnöke azt a sorozatot is megvette, amely miatt Ragáts Imrének 2003-ban távoznia kellett az MTV éléről.
"Robi naivan megpróbál vállalkozásához engedélyt szerezni, de ezt a hatóságok megtagadja, egymáshoz küldözgetik, végül egy kiskapu segítségével mégis el tudja indítani a vállalkozást. Zöld öltönyben repül a város felett, csuklóján aktatáska. Egy nagy ügyfeleit úgy sikerül megnyerni, hogy egy tendernek épp lejár a határideje, ám ő körberepüli a földet és így visszatekerve az időt, még időben be tudja nyújtani a dokumentációt."
Robi, azaz Szlobodnyik Róbert a magyar superman, az Egy különleges ember című sorozat főszereplője, akinek kreatív vállalkozásalapítási és pályázási technikáin túl a tervek szerint különleges képességei ellenére keserves életével is részletesen megismerkedhetnek majd a Duna Tv nézői. A fenti részlet betűhív idézet a szinopszisból, amely alapján a szerződés szerint 205,2 millió forintot fizetett a Duna Tv a sorozatért a Jadedragon Television Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek.
A Jadedragon nevében a tulajdonos és ügyvezető Turi János Sándor írta alá a megállapodást, akinek több cégétől rendelt műsorokat a Duna Tv január óta.Többek között ezek azok a szerződések, amelyeket a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált kurátora, Szabó László is kifogásolt, majd a kuratórium ellenőrző testülete is vizsgálatot indított. A gyanús szerződéseknek köze lehetett ahhoz, hogy Cselényi László, a Duna Tv elnöke lemondott posztjáról (erről keretes írásunkban olvashat bővebben). A Duna Tv abból a 2,3 milliárd forintos többlettámogatásból költött új műsorokra és filmekre, amelyet tavaly novemberben a szocialista Jánosi György javaslatára csoportosított át hozzájuk az országgyűlés az MTV költségvetéséből.
A csatorna honlapján szereplő szerződések szerint Turi János Sándor négy cégétől összesen 667,72 millió forintért sorozatokat rendelt meg és filmek sugárzási jogát vásárolta meg a Duna Tv. Az [origo]-n július 1-én közöltünk cikket arról, hogy a nemzeti filmiroda adatai szerint két sorozatot, az Egy különleges embert és a Suli bulit Turi cégei helyett valójában egy másik cég forgatja jóval kisebb költségvetéssel, mint amennyit a Duna Tv fizetett értük Turi vállalkozásainak. Az [origo] megpróbálta megtalálni Turi János Sándort, de nem jártunk sikerrel, és cégeinek címén, a XV. kerületi Thököly úton is csak egy üres, poros házat találtunk.
Két nap alatt három céget adott el Turi
"Az igazság az, hogy az említett két cégnek a XV. kerületi Thököly út 79 szám alatt bejegyezett székhelye van, szobákkal, tárgyalóval, irodavezetővel" - állította még pár nappal cikkünk megjelenése után, július 5-én is Cselényi László, a Duna Tv elnöke Turi János Sándor cégeiről egy közleményben. Másnap azonban az Egy különleges emberre szerződő Jadedragonnak és a Holiday Kft-nek már nem is a Thököly úti poros házban volt a székhelye, ugyanis Turi július 6-án eladta a cégeket.
A cégbíróságon található iratok szerint Turi a több százmilliós szerződésekkel rendelkező cégeket a törzstőkéjük összegéért, három-hárommillió forintért adta el. A Jadedragon Kft-t a cég július 6-i közgyűlésén Gyikó Tamás vásárolta meg Turitól és tulajdonostársától. Ugyanaznap a Holiday Television Kft-nek is akadt vevője, Bodor Zsolt Balázs 3 millió forintot fizetett érte. Az [origo] átnézte Turi többi cégének papírjait is, ezekből kiderült, hogy két nap múlva, július 8-án a Waterfall Television Kft. is elkelt, ezt is Bodor Zsolt Balázs vette meg névértéken Turitól.
A negyedik Duna Tv-vel szerződő cégnek, a 2007-ben alapított See Walker Kft-nek a cégbírósági adatok szerint Turi János Sándor nem tulajdonosa, csak ügyvezetője. Ebben a cégben nem történt változás, így ez még mindig a Thököly úti elhagyatott házba van bejelentve.
A másik három cégnek július 6-tól illetve 8-tól az új tulajdonosok lakhelyén van a székhelye: a Jadedragont Gyikó Tamás nagyfügedi címére, a Holidayt és a Waterfallt Bodor Zsolt Balázs 19. kerületi, 6. emeleti lakásába jelentették be. Az új tulajdonosok mellett a három cégnek határozott időre, 2010. december 31-ig Turi János Sándor az ügyvezetője maradt.
Takarító és villanyszerelő cégtulajdonosok
Az egyik új tulajdonos, a 29 éves Gyikó Tamás nagyfügedi állandó lakcíme ellenére iWiW-es adatlapja szerint Budapesten él, munkájához azt írta, "takaritok, épitek", és takarítással foglalkozik egy munkakereső hirdetés szerint is, amit a nevére keresve találtunk meg az interneten. Ismerősei is megerősítették az [origo]-nak, hogy Gyikó takarítással foglalkozik, egyikük azt mondta, 16 éve ismeri, de elképzelhetetlennek tartja, hogy "céges ügyekhez" legyen köze. Gyikóval is sikerült beszélnünk, megerősítette, hogy ő vette meg Turitól a céget. Nem akart nyilatkozni az ügyről, csak annyit közölt, a Jadedragon egy "nullás cég", amit befeketetésként vásárolt meg Turitól, aki "baráti alapon" nagyon régóta ismerőse. Előbb azt mondta, tud a Duna Tv-s szerződésekről, de amikor részleteket kérdeztünk volna tőle, azt mondta, ezeket az ügyeket még Turi intézi. A cégnyilvántartás szerint Gyikónak eddig semmilyen más cégben nem volt érdekeltsége.
Gyikó az iWiW szerint ismeri a másik két cég új tulajdonosát, a 28 éves Bodor Zsolt Balázst. Ő az iWiW szerint villanyszerelő, legalábbis adatlapján az áll, hogy "játszik az árammal", amikor dolgozik, munkahelyéhez pedig azt írta be: "ahol rázzzz az áram". Az [origo] elérte Bodort, aki azt mondta, villanyszerelő a végzettsége, és a cégeket azért vette meg Turitól, mert most "próbál átnyergelni valami jövedelemezőbb területre". Azt állította, a cégeket ugyanarra akarja használni, mint amire Turi használta őket eddig , "tehát kereskedelmi tevékenységre". Hozzátette azonban, hogy túl gyorsan történt a bejegyzés, egyelőre nem tudta kialakítani az ehhez szükséges kapcsolatokat, ezért szerinte a cég most még egy-két hónapig biztosan nem működik majd. Kérdeztük a Duna Tv-s szerződésekről is, azt mondta, ezekről még most tárgyal Turival - de hogy pontosan miről tárgyalnak, arra nem akart válaszolni, mint ahogy minden más kérdést is azzal hárított el, hogy egyelőre túl korai lenne bármiről nyilatkoznia.
Bodor nem most ismerte meg Turit, a cégadatbázis szerint a férfi neki és Balogh Szilárdnak adta el 2009. július. 23-án a G&T Television Produkciós Iroda Kft-t is. Megkérdeztük Bodort, hogy ez a cég milyen tevékenységet végez, de csak annyit mondott, ez is a másik kettőhöz kapcsolódik, és egyelőre nem akar róla beszélni. Azt is "túlságosan magánjellegű" kérdésnek nevezte, hogy honnan ismeri Turi János Sándort, ezért nem is válaszolt rá.
Sorozat, amibe egy tévéelnök már belebukott
Megkérdeztük a Duna Tv-t, van-e a fentieken túl szerződése a csatornának Turi János Sándor cégeivel, illetve hogy korábban volt-e kapcsoltuk Turival és cégeivel. A Duna Tv a sajtóirodán keresztül annyit válaszolt, hogy "a Duna Televízió szerződései megtalálhatóak az adó honlapján".
A honlapon szereplők között azonban nem találtuk meg azt az [origo] birtokába került szerződést, amelyet Cselényi László 2010. január 5-én kötött a Waterfall Television Kft-t képviselő Turi János Sándorral. Eszerint a Duna Televízió megvásárolta az 52 részes Keresztül-kasul a tengereken című sorozatot epizódonként 495 ezer, azaz összesen 25,74 millió forintért.
A búvársorozat a szerződéshez mellékelt szinopszis szerint "bemutatja Földünk egyik leggazdagabb és leglátványosabb élőlény közösségét a Karib-tengerektől egészen az óceánok világáig", de "esztétikai szempontokból is igyekszik újszerűt nyújtani". A sorozat legnagyobb különlegessége azonban az, hogy 2003-ban emiatt kényszerült távozni az MTV éléről az akkori elnök, Ragáts Imre.
Ragáts az MTV Rt. nevében 2003. július utolsó napjaiban bruttó 55,3 millió forintért vásárolta meg a Keresztül-kasul a tengereken című sorozatot a Cears Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-től. A szerződésről először a HVG közölt cikket, amelyben azt írták, Ragáts azóta elvált felesége lányának cégétől a piaci ár háromszorosáért vásárolta meg a sorozatot. A cikk megjelenése után a kuratórium vizsgálni kezdte a filmvásárlási szerződést. Ragáts az eredményt megelőzve egészségügyi okokra hivatkozva lemondott az elnöki posztról. Lemondása után a sorozatra kötött szerződés miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás ellene. (Az esetről szóló összes cikkünket megtalálja ezen a linken.)
A Magyar Televíziótól úgy tudjuk, hogy annak idején gyártó a filmsorozat 13 epizódját adta át a televíziónak, azonban a botrány kirobbanása után a szerződést közös megegyezéssel megszünetették, a gyártó a felhasználási jogok addig átutalt ellenértékét a sajtóosztály információi szerint visszafizette a televíziónak, a sorozatot pedig nem mutatta be az MTV.
A Duna Tv és a Waterfall szerződéséhez mellékelt átvételi elismervény szerint a Duna Tv elnöki irodavezetője a szerződött 52 rész helyett csak 40 részt vett át a Waterfall képviselőjétől január 20-án, de a szerződéshez mellékelt, január 5-én kelt számla alapján a Duna Tv január 21-én az 52 rész árát, mind a 25 740 000 forintot átutalta a Waterfallnak. Az interneten fellelhető műsoradatbázisok szerint a Duna Tv-n sem Keresztül-kasul a tengereken címmel, sem a szerződésben ajánlott Tengerek titkai címmel nem vetítették még a sorozatot.
Nem ismerik az ismert producert
Bár már a július 1-i cikkünk megjelenése előtt is kértük a Duna Tv-t, adják meg nekünk az utolérhetetlennek tűnő Turi elérhetőségét, kérésünket a csatorna elutasította. Amikor hétfőn a további szerződésekről érdeklődtünk, a fenti rövid válaszon kívül a sajtóosztályon keresztül megküldött válaszukban azt is leírták, hogy "bár nem a mi tisztünk Turi János Sándor úr helyett nyilatkozni, az kétségtelen tény, hogy ő az egyik legnagyobb hazai médiavállalkozó". A Duna TV azt állította, hogy Turi "az egyik kereskedelmi televízió egyik legfontosabb producere és beszállítója valamint igen régi producere az egyik legnagyobb közszolgálati televíziónak is".
Megkerestük az MTV-t, a Tv2-t és az RTL Klubot, és arról érdeklődtünk tőlük, ismerik-e Turi János Sándort, van-e, volt-e valaha kapcsolatuk a cégeikkel. Az MTV - amelynek a Duna Tv állítása szerint Turi "igen régi producere" - sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az általunk megnevezett tucatnyi cége közül az MTV-nek csak a Halacska Film Szolgáltató és Kereskedelmi Bt-vel volt szerződése: Ragáts Imre 2003-ban a Cirkáló című műsor felhasználási jogait szerezte meg Turi cégétől. (A Halacska Bt.-t a cégbíróságon szereplő iratok szerint 2007-ben hivatalból törölte a cégbíróság, miután a céget nem találták a bejelentett címen, képviselőjének lakóhelye is ismeretlennek minősült, mivel külföldön volt, és felszólításra sem neveztek meg érvényes címet.)
Cselényi László korábban azt nyilatkozta, hogy Turi, "a neves fővállalkozó felhatalmazott, hogy eláruljam: hónapok óta előrehaladott tárgyalásokat folytat, sőt a szerződéskötés fázisába jutott egy több száz milliós adásvétel tárgyában az MTV ügyvezető alelnökével, Medveczky Balázzsal". A Duna Tv elnökének állítását Medveczky visszautasította, azt mondta, elképzelése sincs, hogy Cselényi miről beszél. Az MTV sajtóosztálya szerint a csatornának 2003 óta semmilyen kapcsolata nem volt Turival és cégeivel.
A Tv2 válasza szerint a csatorna műsorokért felelős vezetői nem ismerik Turi János Sándort, a sajtóosztály megkereste a jogászaikat is, akik cikkünk megjelenéséig még nem küldték el válaszukat, ahogy egyelőre az RTL Klub sajtóosztályától sem kaptunk választ.
A Duna Tv az [origo]-nak küldött válaszában azt is megírta, hogy a csatorna szerződéskötés előtt "bekérte Turi János Sándor cégeinek szakmai rezüméjét", Turi pedig hiteles dokumentumokkal meggyőzte őket, hogy "2002 óta az egyik legnagyobb gyártott filmforgalmazók egyike, milliárdos nagyságrendű megrendelésekkel". Szerettük volna megnézni Turi cégeinek "szakmai rezüméjét", de kérésünket a Duna Tv azzal utasította el, hogy "az üzleti titoktartás minket kötelez, ezért nem tudjuk kiadni ezt a dokumentációt". Egy újabb üzenetben ehhez azt is hozzátették, hogy "egyébként sem a mi dolgunk, hogy egy ismert producert bemutassunk a sajtónak".
Cselényi már lemondott
Cselényi László, a Duna Tv elnöke és a szóban forgó szerződések ellenjegyzője július-én bejelentette a Duna Tv-t felügyelő kuratórium elnökségének, hogy lemond posztjáról. Döntése kiszivárgott, de nyilvánosan csak egy héttel később, július 15-én jelentette be távozását.
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában azzal indokolta távozását, hogy a parlament július 22-én várhatóan elfogadja az új médiaszabályozást, amely közös felügyelet alá helyezi a közmédiumokat, és elveszi a Duna Tv gazdasági függetlenségét is, ezzel pedig Cselényi szerint megszűnik az alkotás szabadsága is. "Ha nincs önálló gazdálkodás, nincs önálló gondolat" - mondta (lemondásáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat).
A távozó elnököt a műsorban megkérdezték a szerződésekről, de ezekről csak annyit mondott, hogy nem is akarja ezeket magyarázni, mert "minél többet magyarázza az ember, az ártatlan nézőknek, akik nem tudják, hogy hogy működnek a produceri irodák, hogy készülnek a műsorok, annál inkább tűnik magyarázkodásnak". Cselényi közel ötvenmillió forint végkielégítéssel távozik a csatorna éléről, igaz, ha a parlament a héten elfogadja a közszférában dolgozók fizetését és végkielégítését maximalizáló javaslatot, akkor a négymillió forint feletti rész 98%-át be kell majd fizetnie adóként. | Egy villanyszerelő és egy takarító vette meg a Duna Tv rejtélyes partnercégeit | Újabb fordulat történt a Duna Tv vitatott szerződéseinek ügyében: két szakmunkás vásárolta meg néhány millióért azokat a cégeket, amelyek sok százmillió forintos megbízásai miatt már a kuratórium is vizsgálódik. Az üzleteket pár nappal azután kötötték, hogy kiderült, a cégek bejelentett címén csak egy üres ház áll, a sorozatokat pedig más vállalkozások forgatják a szerződéses ár töredékéért. Az [origo] birtokába került egy újabb szerződés is, amely szerint a Duna Tv elnöke azt a sorozatot is megvette, amely miatt Ragáts Imrének 2003-ban távoznia kellett az MTV éléről. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/07/egy-villanyszerelo-es-egy-takarito-vette-meg-a-duna-tvvel | 2010-07-21 11:50:16 | true | null | null | Origo |
Románia még mindig nem lép fel kellő eréllyel és következetességgel a politikai vezetőket és magas rangú tisztviselőket érintő korrupcióval szemben – állapítja meg hétfőn közzétett értékelésében az Európai Bizottság, amely az igazságszolgáltatási reformok lassuló tempója miatt is bírálja Bukarestet – közölte a Bruxinfo. Brüsszel Bulgáriával szemben sem spórol a kritikával, amely az „elitkorrupció” mellett a szervezett bűnözés elleni harcban vár kézzelfogható eredményeket Szófiától.
Az EU nem lép fel
Az Európai Bizottság a hétfőn nyilvánosságra hozott időközi jelentés negatív felhangjai ellenére sem készül jelenleg a bel- és igazságügyi védzáradék bevezetésére a két országgal szemben, amire egyébként a Bulgáriával és Romániával aláírt csatlakozási szerződés lehetőséget ad. Az EU – amely tavaly annak ellenére vette fel a két országot, hogy azok az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén egyértelműen nem feleltek meg az elvárásoknak – többek között azzal szankcionálhatna, hogy a tagállamok átmenetileg nem ismernék el a két új tagállam bíróságai által hozott ítéleteket.
Az Európai Bizottság 2007. június 27-én tette közzé az első átfogó jelentést Bulgária és Románia csatlakozás előtt tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséről. Bukarestnek négy, Szófiának pedig hat konkrét kritériumnak kell kielégítően megfelelnie ahhoz, hogy megszűnjön a monitoring (a kritériumokat lásd alább). Brüsszel az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kíséri figyelemmel a két legújabb uniós tagállam erőfeszítéseit, amelyek sikeréhez szakmai és anyagi támogatást is nyújt.
Románia: az elitkorrupció melegágya
A jelentés szerint a legnagyobb aggodalomra az úgynevezett „elitkorrupció” elleni harc ad okot, amelynek területén Romániának még nem sikerült meggyőző eredményeket felmutatnia. A bizottság más tekintetben úgy véli, hogy a nemzeti korrupcióellenes hivatal (igazgatóság) az elmúlt hat hónapban jó eredményességgel működött, amit az is jelez, hogy 2007 júniusa és novembere között 64 különböző ügyben 148 korrupcióval gyanúsított személy ellen emeltek vádat. A bíróságok ugyanezen idő alatt első fokon 31 ítéletet hoztak 54 vádlottal szemben, míg 31 esetben végleges ítélet született.
A Bizottság ugyanakkor aggályosnak tartja a büntetőeljárási törvény román parlament által történt módosítását, ami véleménye szerint kedvezőtlenül hatna a bűnügyekben indított nyomozások hatékonyságára és a tagállamokkal közösen folytatott nyomozásokat, és végső soron a terrorizmus elleni fellépést és a határokon átnyúló bűncselekmények kivizsgálását is negatívan befolyásolná.
A csatlakozási szerződés értelmében az EU a bolgár és a román belépést követő 3 éven belül három területen alkalmazhat védzáradékokat (bel- és igazságügy, az általános gazdasági és specifikus belső piac). Ezeken túl átmeneti időszakokkal is távol tarthatják az egységes piactól az EU állat- és növényegészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásainak nem megfelelő bolgár és román termékeket, mint amilyen jelenleg az élő sertés és a sertéshúsból készült termékek exportjának tilalma a sertéspestis gyakori előfordulása miatt. Végezetül az EU az agrártámogatások egy bizonyos részének a kifizetését is felfüggesztheti, ha a két ország nem képes az előírt módon működtetni az egységes igazgatási és ellenőrzési rendszert (IACS). Ennek veszélye végül tavaly év végén elhárult Románia feje felől, miután úgy tűnik sikerült kiküszöbölni a legkirívóbb hiányosságokat. | Romániát bírálta az EU | Az Európai Bizottság még mindig nem tartja kielégítőnek a korrupció elleni erőfeszítéseket és az igazságszolgáltatás reformját a két 2007-ben csatlakozott új tagállamban, Bulgáriát pedig a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre is sarkallja – írja a Bruxinfo. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2008/02/08/romaniat_biralta_eu/ | 2008-02-08 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Azonnali hatállyal megszüntette Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát a város képviselő-testülete a szerdai ülésen - írta meg a Tolna Vármegyei Hírportál .
A gyors határozathozatalra egy különleges helyzet miatt volt szükség. Heringes Anita polgármester az ülésen elmondta: nemrégiben
egy zárt borítékot hagyott valaki a városháza portáján,
amelyben egy 2023 júliusi és egy 2024 áprilisi dátummal ellátott összeférhetetlenségi nyilatkozat volt Tavi Tamás aláírásával.
A nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy az ügyvezető két másik helyen munkára irányuló jogviszonyt létesített, ez azonban összeférhetetlen a Paksi Közlekedési Kft.-nél betöltött tisztségével. Ezt viszont fel lehetett volna oldani, ha Szabó Péter akkori polgármesternek jelzi az új munkaviszonyokat, ő ezeket engedélyezi, és ennek megfelelően módosítják Tavi Tamás munkaszerződését az önkormányzati cégnél.
Mindezeknek azonban nincs nyoma. A bizonyítékok, az engedély bemutatása érdekében nemcsak a polgármester, hanem a képviselő-testület Paksi Deák Ferenc egyesülethez tartozó, valamint fideszes tagjai is próbálták felvenni a kapcsolatot az ügyvezetővel, de nem jártak eredménnyel. Az önkormányzat így kényszerhelyzetbe került, ugyanis azt követően, hogy tudomásukra jutott az összeférhetetlenség, tizenöt napjuk van a helyzet tisztázására, különben jogszabályt sértenek.
Ez a jogvesztő határidő a testületi ülés napján járt le, így Heringes Anita szerint az egyetlen lehetőség az ügyvezető munkaviszonyának azonnali megszüntetése volt. Ezzel szemben Leber Ferenc és Benke Gábor fideszes képviselők azt szorgalmazták, hogy hagyjanak időt a döntésre, és egy ad hoc bizottság vizsgálja meg az ügyet. Ugyanis
ha munkaügyi bíróság elé kerül az eset, és nem a képviselő-testületnek adnak igazat, akkor az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége lesz.
A testület végül nyolc igen és négy tartózkodás mellett Tavi Tamás munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről döntött.
Borítókép: Paksi képviselő-testület ( | Rejtélyes boríték landolt a városházán, menesztették a paksi cégvezetőt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/rejtelyes-boritek-landolt-a-varoshazan-menesztettek-a-paksi-cegvezetot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A díjátadó ünnepségre a hat, pályázatot benyújtó diákot, illetve családtagjaikat és felkészítő tanáraikat is meghívták, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet Vármegyei Igazgatóságának munkatársai is megjelentek az eseményen. Dr. Csönge Attila levéltárigazgató bevezetőjében köszönetet mondott a pályamunkák elkészítéséért, melyeket a levéltár gyűjteményében megőriz az utókor számára. A bírálóbizottság döntése alapján a "Legyél krónikás!" című pályamunkák közül első helyezést ért el Biró Csanád (Jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium, 9. o.): Göblyös család a történelem viharában (felkészítő tanár: dr. Kácsorné Érsek Edina). Második lett Hreskó Flóra (Szandaszőlősi Általános Iskola, 7. o.): Egy falvai kincsestár története (felkészítő tanár: Herczegné Csörgő Melinda), harmadik pedig Nagy József (Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Kőtelek, 6. o.): A régi iskolás élet (felkészítő tanár: Kulcsárné Végső Zsuzsanna).
A díjazott, illetve a további, pályázatot benyújtó diáknak, valamint a gyerekeket támogató pedagógusoknak is ajándékcsomaggal, illetve levéltári kiadvánnyal mondott köszönetet a levéltár a pályamunkájukért.
Az ünnepséget követően raktársétán vehettek részt a vendégek, melyen megismerkedhettek a levéltár tevékenységi köreivel, gyűjteményének különleges darabjaival. A találkozó zárásaként a vállalkozó kedvűek még a papírmerítést is kipróbálhatták. | Legyél krónikás: diák-levéltárosokat díjaztak | A „Legyél krónikás!” című projekt egyik eleme az „Elmesélem 1000 szóban” című pályázat. A vármegyei levéltárban már a helyi díjátadó ünnepség is megtörtént. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kultura/2024/11/legyel-kronikas-leveltar-szolnok | null | true | null | null | SZOLJON |
Összesen 430 ezer forintba kerül az a két féléves végrehajtási szakjogász képzés, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez köthető Deák Ferenc Továbbképző Intézet hirdetett meg szeptemberi kezdéssel. Információink szerint az adatvédelem, informatikai rendszerek, adatbázisok című tantárgyat Takács Katalin, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője tartja majd.
Takács Katalin már a korrupciós cselekmények elkövetésével vádolt Schadl György elnöksége idején is hivatalvezetőként dolgozott a karnál, de őt a nyomozóshatóságok nem vádolták meg semmilyen bűncselekmény elkövetésével.
Takács Katalin a nyomozati anyagban
A végrehajtói kar hivatalvezetője ugyanakkor igen jelentős jogosultságokkal rendelkezik a szervezeten belül, nem véletlen tehát, hogy a korrupciós ügy nyomozati anyagában rendszeresen előkerül Takács Katalin neve, aki különböző ügyekben egyeztetett Schadl Györggyel. A hatóságok által összegyűjtött információkból derült ki például az is, hogy a volt elnök a letartóztatása előtti napon az Igazságügyi Minisztériumban járt, ahonnan Takács Katalin társaságában távozott.
A hivatalvezető karon belüli kiemelt szerepét mutatja, hogy a szervezet szabályzata szerint részt vehet az elnökségi üléseken, ő tartja a kapcsolatot a felügyeleti hatósággal, gyakorolja a fegyelmi jogkört, valamint meghatározhatja, hogy a kar projektjei milyen ütemben valósulnak meg.
Hivatalvezetőként például Takács Katalin írta alá azt a megállapodást is, aminek alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar csaknem ötvenezer forintos darabáron szerződött 2500 koronavírus-gyorstesztre a járvány első hullámában.
A tesztelésről azzal a magán-mentőszolgálattal állapodtak meg, amelytől Schadl György kék villogót is szerzett az autójára. Az akkori piaci árak alapján is igen drágának tűnő szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá. Az ügyészség ezt az esetet leválasztotta a fő vesztegetési ügyről, és átadta a rendőrségnek, a legutóbbi információk szerint pedig az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat eljárást.
Súlyos gondok az informatikai rendszerrel
Takács Katalin oktatói felkérése egyébként azért is különös, mert a tervek szerint az adatvédelem, informatikai rendszerek, adatbázisok című órát tarthatja majd.
Az adatvédelmi hatóság szerint viszont a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábban megsértette a GDPR-szabályokat a végrehajtói irodák ellenőrzése során, sőt egy másik jelentés szerint az informatikai rendszerrel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet.
A végrehajtók ugyanis rálátnak az adósok összes adatára, így egyebek mellett a bank- és értékpapírszámlákra, az állampapírokra, az ingatlantulajdonra, a fizetésre - azaz különösen fontos, hogy megfelelő legyen az informatikai rendszer. A Telex által ismertetett jelentés viszont súlyos hiányosságokat állapított meg.
A törvény szerint ráadásul a végrehajtási irodáknak a munkájuk során már az úgynevezett Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR) nevű informatikai rendszert kellene használniuk, de valójában még mindig ennek elődjét alkalmazzák. Ez azért fontos, mert sok végrehajtó panaszkodik az informatikai rendszerre, sőt olyan is van, akinek egyebek mellett azért nem hosszabbították meg a végrehajtói munkához szükséges engedélyét, mert a hivatalos álláspont szerint nem megfelelően használta a központi rendszert. A végrehajtók viszont arra hivatkoznak, hogy az ellenőrző vizsgálatok során apróságokba kötöttek bele, vagy
egész egyszerűen annyira rossz a rendszer, hogy elkerülhetetlenek ezek az informatikai hibák. Érvelésük szerint az ezekre a hibákra is alapozott fegyelmi eljárásokat csak azért indították, hogy megfosszák őket a végrehajtói irodájuktól,
és másokat ültethessenek oda a helyükre. Éppen ezért több érintett végrehajtó feljelentést is tett az elfogultnak vélt ellenőrzések és fegyelmi eljárások miatt, az ügyben pedig az ügyészség folytat nyomozást. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ezekre a vádakra nem reagált.
A végrehajtói kar informatikai rendszerének állapotát jól jellemezte Schadl György korábbi kifakadása is, aki még elnökként azt írta egy levélben: "tarthatatlan az árverési rendszerünk sérülékenysége, és elfogadhatatlan az, hogy hosszú órákra, napokra elérhetetlenné válik". Az rtl.hu információi szerint ekkor már több éve mindenki tudott a karon belül az informatikai rendszer problémáiról, így az Elektronikus Árverési Rendszert ért támadásokról is, amelyekkel - mint megírtuk - akár a licitek végeredményét is befolyásolni lehetett. Ebben az ügyben szintén nyomozott a rendőrség, de eredmény nélkül.
Megkerestük a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy megtudjuk, mi alapján választották ki az oktatókat. Az egyetem indoklásként azt írta:
Takács Katalin a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjeként a képzésben oktatott tárgyhoz megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik, | Már Schadl György idején is hivatalvezető volt, végrehajtást oktathat a Pázmány intézetében | Az ügy azért pikáns, mert Takács Katalin informatikai rendszerekről tart órát, miközben az MBVK rendszere ezer sebből vérzik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/07/09/takacs-katalin-magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-oktatas-pazmany-peter-katolikus-egyetem-informatika | 2024-07-09 10:23:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2022. március 30. – 07:06
Illusztráció: FIllér Máté / Telex
1625
A politika rengeteg pénzt fordít online hirdetésekre, csak a Facebookon milliárdos összegek mennek el a választási kampányban a pártok üzeneteinek sulykolására.
Erre rengeteg csatorna létezik; mi most egy eddig jobbára rejtetten működőt mutatunk be ezek közül.
Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre.
Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél.
Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.
„Ha Jámborra szavazol, Gyurcsányra szavazol!!!” – hirdeti egy Facebook-poszt egy olyan, hivatalos beállítások szerint „színészi” oldalon, ami magát „Nem is Jámbor” néven nevezi. Jámbor Andrást, az ellenzéki összefogás józsef- és ferencvárosi jelöltjét már az oldal profilképén és borítóképén is összemontázsolták Gyurcsány Ferenc képével, de akinek ebből még nem lenne egyértelmű az oldal célja, azt a hivatalos leírás eligazítja:
„Az oldal célja, hogy bemutassa Jámbor Andrást, a baloldal józsefvárosi és ferencvárosi országgyűlési képviselőjelöltjét, egy hithű kommunistát, aki azon mesterkedik, hogy Józsefvárost és Ferencvárost Gyurcsány lábai elé dobja.”
Ezt a Facebook-oldalt 2022. február 19-én, vagyis már a hivatalos kampányidőszakban hozták létre. Egy hónap alatt mindössze hétszer posztolt, kevesebb mint száz követőt szerzett, interakciót (kommentet, megosztást, lájkot) pedig alig, szám szerint 592-t tudott kiváltani a facebookozókból. Ugyanakkor március 20-áig csaknem 900 ezer forintot költött már fizetett hirdetésekre. Ez alapján úgy tűnik, nem igazán a lájkvadászatban utazik, inkább arra törekszik, hogy minél több emberhez eljuttassa a bejegyzéseit, amiknek egytől egyig az a céljuk, hogy elrettentsék a szavazókat Jámbortól.
Hogy az oldalt kik működtetik és honnan származik a Facebook-hirdetéseikre költött összeg, nem lehet tudni. A Facebook nyilvános adatbázisából csak az derül ki, hogy három magyar felhasználó rendelkezik admin jogosultsággal, illetve, hogy milyen telefonszámon (aminek később még lesz jelentősége), emailcímen és weboldalon keresztül lehetne őket elérni. Elvileg. De hiába próbálkoztunk a megadott adatokkal, sem telefonon, sem sms-ben, sem emailben nem sikerült felvenni a kapcsolatot senkivel.
A Jámbor lejáratására specializálódott oldal az egyik leglátványosabb példája az ellenzéki jelöltek ellen kampányoló Facebook-oldalak jelenségének, de messze nem az egyetlen. A kampányidőszakban, politikai témájú Facebook-hirdetések monitorozásával a Telex összesen 45, hasonló logika szerint kampányoló oldalt talált.
Ezek együtt 42 különböző országgyűlési egyéni választókerületet, vagyis a 106 választókörzet több mint harmadát fedik le. Közös bennük, hogy mindig a Fidesznek kedvező narratívákat tolnak, és az is, hogy a transzparenciát biztosítani hivatott, nyilvános Facebook-hirdetési adatbázis ellenére sem lehet tudni, hogy kik állnak mögöttük, kik gondozzák és kik pénzelik őket.
Honnan lehet felismerni?
Mivel az organikus elérésük nagyon kicsi, a hirdetéseik pedig célzottan egy-egy körzet lakóira lőnek, így más nem is látja őket, ezért nem könnyű kiszúrni az ilyen oldalakat. Nem is mind frissen létrehozott (a legrégebbi, az Otthonom Pécs például 2009-es, a legtöbb 2017–18 tájékáról származik). Akad ugyan néhány olyan példa, ami már az elnevezésében is az adott választókerület ellenzéki képviselőjelöltje ellen kampányol (pl. a Szél Bernadettre ráállt Ellenszél vagy a Hiller István igazi arca), de a mezőnyben ez a ritkább stratégia. Gyakoribb, hogy a névválasztás a környékre, esetleg egy helyi nevezetességre utal (pl. Vasi Srácok, Kaposvári Fricska, A Tűztorony hangja, Tétény vezér), vagy hogy nem is a választókerülethez köthető (pl. Csak Szólok, vagy A szomszédja már tudja – Ön is tudja meg). Vannak olyan oldalak, amelyek bejegyzéseikben többet foglalkoznak általánosságban az ellenzék gyepálásával, és gyakran osztják tovább a Facebook-hirdetésekre amúgy is milliárdos vagyont eltapsoló Megafon-központ influenszereinek tartalmait, de arra is akad példa, hogy elsőre simán csak egy Fidesz-szimpatizáns helyi hírgyűjtőnek tűnik az adott oldal.
A kevésbé egyértelmű eseteket is rokonítja azonban az első példánkkal, ha végignézzük az elmúlt hónapok hirdetéseit. Ilyenkor szinte mindig azt látjuk, hogy a reklámokban leginkább az adott választókerület ellenzéki jelöltjét igyekeznek lejáratni.
Hasonló típusú, személyre szabott, de az ellenzék szekerét toló oldalt, amely egy-egy választókörzet kormánypárti képviselőjelöltje elleni kampányra specializálódott volna, nem találtunk a hirdetéstárat böngészve. Ami ehhez a legközelebb áll ezen az oldalon, az az ellenzéki üzeneteket sulykoló egyik legnagyobb oldal, az „Ez a lényeg” vidéki fókuszú, részben településekre, részben megyékre targetált, nagyjából 80 Facebook-oldalt tartalmazó hálózata.
A kampányidőszakban feltűnt a szintén ellenzéki irányultságú „Ez kell” magazin is, amely minden megyét külön oldallal igyekszik lefedni. Ezek a szereplők is komoly összegekkel hirdettek a kampányhajrában (a vidéki oldalaikon átlagosan félmillió forintot költöttek egy hónap alatt), de sem az oldalak maguk, sem a hirdetéseik nem irányultak az adott környék kormánypárti jelöltjének direkt lejáratására.
Ennek mi értelme?
Unalomig ismételt mondás, hogy a 2022-es választási kampány legfontosabb terepe a Facebook, ennek számos aspektusával foglalkoztunk mi is már Lájkbajnokság sorozatunkban, és azon túl is. Bár a kormány üzeneteit közvetítő szereplők folyamatosan a Facebook „cenzúrájára” panaszkodnak, mivel nagyjából 7 millió magyar felhasználót lehet itt elérni, nem mondhatnak le a hazánkban legnépszerűbb közösségi médiás felületről. A Hundub becsődölése után végleg teljes fordulatszámmal fordultak rá a szürkezónás, hivatalosan nem pártokat képviselő szereplők felépítésére, így jött létre az úgynevezett NER-metaverzum.
Az, hogy a kampányköltések törvényileg maximalizáltak, a gyakorlatban semmi hatással sincs azokra a felületekre, amelyek hivatalosan nem köthetők pártokhoz vagy politikusokhoz. Ahogy arról korábban már írtunk, ennek megfelelően oldaltól függetlenül igaz, hogy szinte teljesen kiszervezte a szürkezónába az online kampányt a politika. De ha a nagyobb, jól bejáratott propagandaoldalak ilyen nagy fordulatszámmal pörögnek, mi értelme lehet egészen kicsi (javarészt néhány száztól pár ezerig terjedő) követőtáboroknak külön a Fidesznek kedvező tartalmat gyártani?
Ha követőbázis építésére fókuszálnának ezek a projektek, az is felmerülhetne, hogy környékbeliekhez könnyebb kapcsolódni, mint például egy országos célközönséggel dolgozó, nagyobb propagandaoldalhoz. A lejárató kampányban aktív oldalak egy részén az látszik, hogy igyekeznek egyfajta lokális identitást is kihasználni vagy felépíteni úgy, hogy a kormányváltáson dolgozó Egységben Magyarországért ellen irányuljon. Ez azonban a kisebbség az általunk megtalált oldalak között, mint ahogy az is elvétve fordul elő, hogy a lejárató oldalak kifejezetten helyi ügyeket tematizálnának.
Egyértelműen előny viszont a lokális fókusz a fizetett hirdetések esetében: mivel a Facebookon a reklámok földrajzi hely alapján jól célozhatók, kisebb összegeket költve is hatékonyan tudják ezek az oldalak elérni adott ellenzéki politikusok potenciális és így eltántorítandó szavazóit. A választás nem feltétlenül a pártokra leadott szavazatokon, hanem az egyéni jelöltek eredményein fog eldőlni – figyelmeztet minden közvélemény-kutatás. Az egyéni jelöltekre célzó, személyre szabott lejárató oldalak létezése azt mutatja, hogy ezt a politika is pontosan tudja.
Mennyit költöttek az elmúlt hónapban?
A lejárató oldalak február 17. és március 18. közötti 11 millió forint körüli összköltése eltörpül ahhoz képest, hogy a hivatalos kampányidőszak első hónapjában a Facebookon 1,2 milliárd forint ment el a magyar választók meggyőzésére. De az egy-egy választókerületre lövő kampányüzenetek nagyon könnyen célozhatók, így nagyságrendekkel hatékonyabbak lehetnek, mintha csak úgy beleöntenék őket a Facebookba. A Telex által azonosított, ellenzéki jelölt ellen kampányoló oldalak közül huszonhatnak volt 100 ezer forint feletti és hétnek 500 ezer forint feletti a havi költése. Ebben az időszakban a legtöbbet, 1,6 millió forintot V-Akták fizette ki a Facebookon, de 1 millió felett költött az Öreg Huszár is.
(Az, hogy a listánkon alulreprezentáltak a fizetett hirdetésre most nem költő oldalak, nem azt jelenti, hogy a valóságban is ilyen kevés lehet az egy-egy ellenzéki jelölt ellen hirdetések nélkül kampányoló oldal. Pusztán arról van szó, hogy elsősorban nem ezekre koncentráltunk a gyűjtésnél, így az itt szereplőkkel csak véletlenszerűen találkoztunk.)
Átvert Elek
Mivel más techóriásokhoz hasonlóan a Facebook is rengeteg támadást kapott korábban azért, mert teret enged a dezinformációnak és a politikai manipulációnak, 2019 tavaszán a cég úgy döntött, nyilvánossá teszi, milyen politikai-közéleti témájú hirdetésért ki fizet neki, mennyit, és azért cserébe milyen elérést kap. Ezeket az adatokat bárki böngészheti a Facebook Ad Library oldalán, de ahogy azt ebben az esetben tapasztaltuk, ez nem jelent valódi transzparenciát. Bár a hirdetési fiók regisztrációjához megadott adatok közül általában a telefonszám, az emailcím, a weboldal és bizonyos esetekben még a valós fizikai cím is nyilvános – ha ezeken nem érhető el senki, akkor
ennek nem sokkal több az értelme, mint ha a Facebook bemondásra elhinné, és büszkén közölné is, hogy az alábbi politikai hirdetés feladója: Átvert Elek.
És ez nem is túlzás: az Arató Gergely ellen kampányoló, X.ᴛʀᴀ néven futó oldal hirdetéseit például a „Team Gyurcsány” fizette, az adatok között pedig a „[email protected]” cím szerepel.
A beazonosított 45 oldal közül 35-nél szerepel telefonos elérhetőség, ezeket végighívva kiderült, hogy:
2 oldal esetében nyilvános telefonfülkék számát adták meg, a Kaposvári Fricskát egy csombárdi, a Kommegmondót pedig egy komáromi benzinkútnál található készülékről regisztrálták,
8 szám már nem él, vagy ki sem csengett, 12 nem volt bekapcsolva, de még a maradék 13, kicsengő telefonszám között is 4 olyan elérhetőség akadt, amit soha nem vettek fel,
az összesen 9, biztosan élő telefonszám esetéből két alkalommal a szám tulajdonosa azt állította, semmit nem tud semmilyen Facebook-oldalról, és fogalma sincs arról, hogyan tudta bárki jóváhagyni (sms-ben vagy telefonon) ezt az elérhetőséget az adott oldal Facebook-hirdetési fiókjának regisztrációjakor,
mindössze négy olyan telefonszámot találtam, ahol legalább azt megerősítették, hogy valóban él, és az adott oldalhoz tartozik ez az elérhetőség.
Telefonos zsákutcák
Mindössze hét lejárató oldal hirdetési adatai közt megtalálható telefonszámon sikerült egyáltalán odáig eljutnom, hogy beszéltem valakivel, akinek talán lehet köze ahhoz a Facebook-oldalhoz, amellyel kapcsolatban kerestem. Közülük öten egyszerűen letették a telefont, miután megtudták, hogy miről érdeklődnék, és többé nem vették fel, illetve sms-re sem reagáltak:
BalonKabáthoz megadott számon egy férfival tudtam beszélni, aki nem mutatkozott be. Ő azt állította, hogy nincs köze az oldalhoz, és pont akkor bontotta a hívást, amikor elmondtam, hogy a Facebook nyilvános adatbázisa szerint valaki valamikor ezt a számot márpedig hivatalosan visszaigazolta.
A Fehérvér hangjához tartozó számon szintén egy férfi vette fel, ő bemutatkozott, viszont amint meghallotta az oldal nevét, mindenféle reakció nélkül letette, még mielőtt a kérdést befejezhettem volna, és elérhetetlenné vált.
Elértem azt a Bozóky Gergőt is, aki még 2020-ban, az időközi önkormányzati választáson, egy narancssárga plakátokkal, illetve kormányközeli figurák támogatásával kampányoló, furcsa formációban volt „messziről jött” képviselőjelölt Balatonszepezden. Hiába interjúztam vele két éve személyesen, most lecsapta a telefont és elérhetetlenné vált, miután megtudta, hogy a BALfake – Soha többé Baloldal nevű oldal miatt keresem.
A Palotai Poloska számán egy nő válaszolt a hívásomra, aki nem lepődött meg azon, hogy emiatt az oldal miatt keresik, sőt, meg is erősítette nekem, hogy jó helyen járok, de közölte, hogy nem akar kérdésekre válaszolni. Amikor arról érdeklődtem, hogy az oldal hat különböző adminja közül esetleg akadhat-e más, akivel beszélhetnék, letette a telefont.
A Csak Szólokhoz tartozó telefonszámon egy olyan férfival beszéltem, aki tudta, milyen oldalról van szó, de arra hivatkozva, hogy épp dolgozik, visszahívást ígért, majd letette. Később hiába próbálkoztam sms-ben és emailben is, többé nem sikerült elérnem.
A legtovább talán abban a két esetben jutottam, ahol egy-egy helyben ismert rádiós arcig vezettek a szálak. A soproni Brenner Koloman ellen kampányoló, A Tűztorony hangja nevű oldal számán elértem valakit, aki bemutatkozott, és megadta egy helyben ismert, Rádió 1-es műsorvezetővel megegyező nevű férfi telefonszámát, azt ígérve, hogy ő tud válaszolni az oldallal kapcsolatos kérdéseimre. A történet innen a fentiekből már ismert mederben folyt tovább: az új kontaktot hiába hívtam, a régi is elérhetetlenné vált.
A Vasi Srácok telefonszámán a Hit Rádió egyik műsorvezetőjével tudtam beszélni, aki először nem tudta, miről van szó, később visszahívott és előadott egy történetet, amely szerint magánvállalkozóként segített valakinek egy honlap elindításban és facebookos hirdetési platform kezelésben, de hogy kinek, azt kliensi titoktartásra hivatkozva nem árulta el. Állítása szerint február elején át lett irányítva a kapcsolattartásra megadott szám az ő privát számára, és úgy tűnik, elfelejtették visszaállítani. „Tartalmi dolgokkal és hirdetés-elindítással” sem foglalkozott, és „túl sok kapcsolattartási információt egyébként nem adtak meg, talán egy emailcímet” a megrendelői, magyarázta a telefonban. Arról érdeklődött, hogy milyen ügy kapcsán merült fel ez az oldal, amit egyébként ő maga, személy szerint „viccesnek és humorosnak” tart és megígérte, hogy ha sikerült elérni a megrendelőit, akkor továbbítja feléjük, hogy kerestem őket, de végül innen sem jutottam tovább.
A Fidesz szekerét tolják
A lejárató oldalakon néhány esetben látszik, hogy nem személyes ellenszenv mozgatja őket egy-egy jelölt ellen, hanem egyértelműen a Fidesz malmára akarják hajtani a vizet, bárki is az ellenfél. Ennek leglátványosabb példája a Voksoló, ami eredetileg Gér Mihályra volt ráállva, de miután ő visszalépett, egyből váltottak, és az új ellenzéki jelölt, Szabó Rebeka lett a célpontjuk. De megemlíthetjük az Öreg Huszárt is, ami egyszerre szól V. Naszályi Márta I. kerületi ellenzéki polgármester, illetve Csárdi Antal ellenzéki képviselőjelölt ellen. Vagy a Cívis Polgárt, ami egyszerre két debreceni választókörzet ellenzéki jelöltjét is igyekszik lejáratni.
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis kinek éri meg az időt, pénzt és energiát egy-egy olyan, nem túl népszerű oldal fenntartása, amelyek egyes választókörzetekre fókuszálva kampányolnak az ellenzék ellen. Az is érdekes kérdés, hogy van-e bármi összefüggés ezek között a nagyon hasonló logika mentén működő, hasonló hirdetésekkel operáló oldalak között. Az biztos, hogy bár egyértelműen a Fidesz kampányát erősítik, hivatalosan nem fideszesek, és nincs egyértelműen kimutatható kapcsolatuk a kormánypárttal. Az is látszik ugyanakkor, hogy
a kormány holdudvarába tartozó propagandagépezetbe több lejárató oldal is erősen betagozódik azzal, hogy rendszeresen továbbosztják, időnként a helyi ellenzéki jelöltre aktualizálják a megafonos, kormánypárti influenszer-hadosztály tartalmait,
találtunk kapcsolatot két teljesen különböző oldal adatai között: a bevezetőben bemutatott Nem is Jámborhoz ugyanaz a telefonszám tartozik, mint amelyik a 2017-ben indult és jelenleg a momentumos Tóth Endre ellen kampányoló Tétény vezér hirdetési adatainál szerepel,
és találunk egy olyan példát is, amikor a jelenleg lejárató oldalként használt felületet eredetileg egy fideszes színekben induló politikus nevében hozták létre: a Godó Beatrix ellen kampányoló Salgótarjáni Aktuális 2015-ben még „Simon Tibor polgármesterjelölt” néven futott.
A Salgótarjáni Aktuális nevű oldallal kapcsolatban elértük a pártpolitikától visszavonult, ma kormánytisztviselőként dolgozó Simon Tibort, aki megerősítette, hogy az oldalt 2015-ben az időközi polgármester választási kampány idején a választási kampánystábja hozta létre (ő ekkor fideszes színekben indult polgármesterjelöltként Salgótarjánban). Úgy tudta, hogy az időközi választás után ez az oldal törlésre került, neki pedig nincs köze hozzá 2016 februárja óta. A Facebook nyilvános adatai szerint az oldal nevét 2016 márciusában változtatták meg „Polgári Salgótarjánért”-ra, a jelenlegi nevét pedig 2021 februárjában kapta meg.
A legfurcsább kérdés mindenesetre az, hogy mitől tartanak ennyire azok, akik ezeket az oldalakat üzemeltetik és finanszírozzák. Miért teljesen elérhetetlenek a nyilvánosság számára, miért bújnak látszathonlapok, külön fizetett hirdetéskezelők és nyilvános telefonfülkéhez tartozó, visszakövethetetlen számok vagy egyszer használt SIM-kártyák mögé, amikor a politikai üzeneteik (és hirdetéseik) a 12 éve hatalmon lévő NER-t támogatják? Vajon ki elől és miért bujkálnak?
(Az adataink forrása a Facebook nyilvános hirdetési adatbázisa, a Facebook Ad Library. A cikkben szereplő összes olyan Facebook-oldallal megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, amely adott fel fizetett hirdetést. Amennyiben volt nyilvánosan elérhető, élő telefonszámuk, telefonon és sms-ben is kerestük őket, ha volt emailcímük, levélben is elküldtük a kérdéseinket nekik. Azokat az oldalakat, amelyek esetében a hirdetés feladójaként egyetlen magánszemély neve szerepelt és nem volt elérhetőség, Facebook-üzenetben kerestük. A cikk megjelenéséig azonban egyetlen reakció sem érkezett ezekre a megkeresésekre.)
Partnereinktől | Bemutatjuk az online lejárató kampányok új csodafegyverét | Ha a Megafon a szőnyegbombázás, ez a precíziós csapásmérő drónok flottája. 45 facebookos oldalt azonosítottunk, amelyek személyre szabottan ellenzéki jelöltek lejáratásában utaznak, a többségük csak az adott választókörzetet szórja hirdetésekkel – tízmillió forintos nagyságrendben. A háttérben visszavonult politikus, nyilvános fülkékből regisztrált hirdetési fiókok és a kérdéseinkre villámgyorsan letett és kikapcsolt telefonok. | null | 1 | https://telex.hu/valasztas-2022/2022/03/30/lejarato-facebook-oldalak-online-kampany-ellenzeki-kepviselok-fidesz | 2022-03-30 11:09:00 | true | null | null | Telex |
Nyitókép: Hont András Facebook-oldala
"Hallod-e, te Rogán Antal! Hát, nem összehoztad a Kunigunda utca- Washington-tengelyt ?
(Ugye véletlenül sem arról van szó, hogy ezek a lapok be fognak dőlni, ha továbbra is csak a hollywoodi és keleti parti elithez és kiszolgálószemélyzetükhöz szólnak, amelyik - bár aligha veszi észre, de - nem a szólásszabadságért és egyéb alapvető jogokért szólal föl, hanem saját előjogaiért és önfényezéséért)."
*** | Hallod-e, te Rogán Antal! | Hát, nem összehoztad a Kunigunda utca–Washington tengelyt? | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/hallod-e-te-rogan-antal | null | true | null | null | Mandiner |
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták.
Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. | Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért | A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Dagad az MSZP által hírbe hozott Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet botránya. A károsultak utcára vonultak, a szocialisták feljelentést tesznek.
– Tőled mennyit lopott a Fidesz? Ki ad enni a gyerekeinknek? Még a csóróktól is loptok? Kinek a csókosa az ESZOSZ? – ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek azokon a transzparenseken, amelyeket egy flashmob jellegű tiltakozó villámtüntetés résztvevői tartottak a magasba kedden a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott debreceni székháza előtt.
Fotó: Konyhás István / Népszabadság | Még a csóróktól is loptok? - ezrével alázzák a debrecenieket | Dagad az MSZP által hírbe hozott Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet botránya. A károsultak utcára vonultak, a szocialisták feljelentést tesznek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/eszosz-botrany-meg-a-csoroktol-is-loptok-1555485 | 2015-08-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága az utóbbi időben több olyan esetben is folytatott nyomozást, amelynek gyanúsítottjai magánszemélyek nevét felhasználva jogosulatlanul igényeltek vissza személyi jövedelemadót - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján szombaton.
Az egyik elkövető úgy szerezte meg "áldozatai" személyes adatait, hogy interneten hirdetett külföldi állás lehetőséget, a jelentkezőktől pedig elkérte személyes adataikat. A férfi saját maga állította ki a hamis adóbevallásokat. Személyenként százezer forint alatti összegeket igényelt vissza a NAV-tól, így összesen 126 esetben 12 millió forintot kért vissza különböző pénzintézeteknél nyitott bankszámláira.
A másik férfi könyvelőként csalt, és foglalkozásából adódóan jutott hozzá mit sem sejtő ügyfelei adataihoz. Összesen 2,5 millió forint személyi jövedelemadót igényelt vissza.
A két gyanúsítottnak adócsalás, illetve költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt kell felelniük, és tettükért akár 5 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
Kezdőlap Bűnügyek NAV: magánszemélyek adataival visszaélve igényeltek vissza szja-t | NAV: magánszemélyek adataival visszaélve igényeltek vissza szja-t | Egy magánszemély és egy könyvelő éveken át mások személyes adatait felhasználva, nevükben, jogosulatlanul igényeltek vissza személyi jövedelemadót, a csalókat az adóhatóság nyomozói buktatták le. | null | 1 | https://infostart.hu/bunugyek/2014/05/17/nav-maganszemelyek-adataival-visszaelve-igenyeltek-vissza-szja-t-637993 | 2014-05-17 08:55:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, hétfőn megjelent interjúban.
Bódis László, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója is, közölte:
az összegből 106 milliárddal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását,
valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop plusz) elsődleges célja az, hogy - a Demján Sándor programban rögzített célokhoz illeszkedően - megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv) beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Mint kifejtette, a Ginop plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, és ennek egy jó része, csaknem 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra, ami a programnak majdnem a negyven százaléka. "Ebből is látszik, hogy az innováció és a kutatás ügye kiemelten fontos a magyar kormánynak" - fogalmazott Bódis László.
Elmondta, a Demján Sándor programban
azt is rögzítették, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését.
Ennek megfelelően hirdetik meg a két pályázati konstrukcióból álló 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot a mikro-, kis- és középvállalkozások részére.
A cél, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható százmilliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Szólt arról is, hogy átlagosan az innovatív vállalkozások két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és átlagosan kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak - emelte ki Bódis László.
Ismertette, a fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálnak meg:
az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban,
a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni.
Ha mindkét szempont egy irányba mutat, akkor támogatja a projektet az állam.
Az üzletifolyamat-innovációs program célja, hogy minél több kisvállalkozást vezessenek be az innováció világába, így előnyben részesítik azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek még. Emellett azonban vizsgálják a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatják - mondta el a helyettes államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozásoknak a terveik kidolgozása során kötelező egy minősített szolgáltató segítségét igénybe venniük annak érdekében, hogy magas minőségű tervek jöjjenek létre.
Emellett a NIÜ egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.
Bódis László elmondta,
jelenleg megközelítőleg 5000 innovatív magyar vállalkozás van, a céljuk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2000-3000 vállalkozást kell bevonni ebbe a csoportba.
Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várják, a termékfejlesztési konstrukcióra legalább 12 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek.
A helyettes államtitkár szerint a rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000-2500 vállalkozást tudnak támogatni.
A fókuszterületi pályázatnál 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett.
Az üzletifolyamat-innovációt támogató program esetében pedig 20 milliótól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várnak el a vállalkozásoktól
- mondta a helyettes államtitkár.
Közölte: az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak majd a vállalkozások idén.
Bódis László beszámolt arról is, hogy a következő hetekben első alkalommal indítanak el egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. | Jó hírt kaptak a kisvállalatok, megnyílik a pénzcsap | Az is kiderült, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/innovacios-program-kkv-mkv-palyazat-kutatas-fejlesztes.798605.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | BAMA |
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető.
Az MTÜ 2017-ben útjára indított programjával 2030-ig összesen 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelynek felét a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában adja. Az MTÜ eddig több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki. Az MTÜ honlapján a Napi.hu megtalálta a szerencsés vállalkozásokat.
A legnagyobb támogatásokat – minő meglepetés – kormányhoz közeli cégek nyerték el. A két legnagyobb nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthető. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.nek. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily és a TVCS tulajdonosa is megegyezik: a 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt.
A DLHG-ben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének. Feleségének Kante Awának az édesanyja pedig Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
A TVCS-ben és a SZBFamily-ben is Vécsey Róbert az ügyvezető, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog Igazgatóságának elnöke volt.
Az „egyedi, karibi koloniális építészeti tematikájú” BalaLand Residence-ben 115 különböző méretű balatoni panorámás exkluzív apartman épül, amelyek felét már el is adták.
A Tihanyban készülődő beruházás is kapott 2,9 milliárd forint támogatást. A beruházó CDHT Hotel Projekt Kft-t 2018-ban alapították, az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, amelynek igazgatósági tagja Garancsi István, Orbán- jól ismert építési vállalkozó kötélbarátja.
Hévízen 8 szolgáltató nyert összesen 640 millió forintot. Ebből Papp Gábor, a város fideszes polgármestere szerint 381 millió forintot az önkormányzat tulajdonában lévő Hotel Aquamarin kapott meg támogatásként. Manninger Jenő miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője pedig azzal dicsekedett, hogy választókerületében összesen mintegy 5,3 milliárd forintot sikerült elnyerni.
Nem maradt ki a pénzosztásból az OTP Bank sem. Csányi Sándor bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ingatlanbefektetési alapnak. A nagy pénzosztásból persze Siófok és Balatonfüred sem maradhatott ki. A Balaton északi fővárosában 1,7 milliárd forintból épülhet 66 szobás, négycsillagos hotel az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából, ahol az SZ. Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltánt fedi. A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el korábban a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását is.
A Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra összesen 1522 pályázat érkezett. | Balaton-parti pénzszórás csókosoknak | A hotelfejlesztési pályázatokon is azok nyerték a nagy pénzt, akiknek kellett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/balaton-parti-penzszoras-csokosoknak-116843 | 2019-01-28 20:53:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára tavaly sokmilliárdos értékben szervezte ki az állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket és fontos intézményeket – a parlament fideszes többsége. Ezután az alapítványok az elmúlt hónapokban még jelentős készpénzes vagyonokat is kaptak – az Átlátszó információi szerint több KEKVA is kapott komoly összegeket félig titkos kormányhatározatok alapján.
A KEKVA-k alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését, egy államtól független hatalom építését szolgálják, hiszen az alapítványokat irányító kuratóriumokba szinte kizárólag kormánypárti politikusokat és más, a Fidesz holdudvarába tartozó személyeket neveztek ki, akiket egy alaptörvénymódosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A folyamatot nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hullámának nevezni, azzal a különbséggel, hogy a ’90-es évek elején még pénzért adták el a korábbi állami vállalatokat magánvállalkozóknak, most pedig ingyen juttatott a parlament fideszes többsége egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont frissen létrehozott magánalapítványoknak.
Ráadásul ilyen Fidesz-közeli alapítványi tulajdonba került a magyar felsőoktatás több mint 70 százaléka, köztük az összes vidéki egyetem, számos értékes ingatlan, kulturális intézmények, illetve a korábban az állam által visszavásárolt MOL- és Richter-részvények.
Bár a KEKVA-k nagy többségét magánalapítványok képezik, és ekként vagyonukkal nagyrészt szabadon gazdálkodhatnak, valószínűleg az államtól kapott kezdőtőkék ellenére sem tud majd jó részük pénzügyileg függetlenedni az államtól, és a feladataikat a jövőben sem piaci alapon, hanem közpénzből látják el.
Ezt mutatja legalábbis, hogy miután tavaly létrehozták, több KEKVA már újabb milliárdokat kapott. A Magyar Államkincstár költségvetési beszámolója szerint tavaly a KEKVA-k számára több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként.
Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé
Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.
600 milliós kezdőtőke és még 930 millió
A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó Hauszmann Alapítvány 2021-ben 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén hivatalosan azért, hogy egy tudásközpontot hozzanak ott létre. Az ingatlanok között található Natura 2000-es besorolású védett terület is, amelyeken – ahogy az Átlátszó februárban beszámolt róla – egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként építkezhet a vagyonkezelő.
Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben | atlatszo.hu
A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével.
Bejegyzésekor a Hauszmann Alapítvány 600 millió forintot kapott az államtól, a KEKVA-törvény szerint ugyanis a közfeladatot ellátó vagyonkezelőknek legalább ennyi pénztőkével kell rendelkezniük ahhoz, hogy működhessenek. Információink szerint a Miniszterelnökség vezetője,
Gulyás Gergely az állam képviselőjeként további 930,5 millió forintos pénzügyi juttatást hagyott jóvá a Hauszmann Alapítványnak
tavaly ősszel, vagyis összesen bő 1,5 milliárd forint közpénzt kapott a szervezet, amely a hivatalos leírás szerint „Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával” foglalkozik.
Titkos kormányhatározat
Információink szerint ez a juttatás a 2235/2021. kormányhatározatban szerepel –
ez a határozat nem található meg a Magyar Közlönyben, mivel az úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos határozatok közé tartozik.
Ezeket csak az érintettek kapják meg közvetlenül, de a Közlönyben nem publikálják őket, és az állampolgáruk a tartalmukba csak közérdekű adatigénylés alapján tekinthetnek be. A Hvg.hu januári cikke szerint az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 darab ilyen kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, de mégsem tudható, hogy mi áll bennük. A lap közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a döntések harmada, azaz 504 tavaly született, azaz 2021-es.
Úgy tudjuk, hogy a Hauszmann Alapítvány viszonylag szabadon gazdálkodhat a közel 1 milliárd forintos közpénzes apanázzsal: elköltheti vagyonmegőrzésre és vagyongyarapításra, például ingatlanvásárlásra, felújításra, de akár szolgáltatások igénybevételére is.
A Hauszmann Alapítvány elnöke Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője, a Médiatanács korábbi igazgatóhelyettese. Szintén a Fidesz-delegáltakból álló Médiatanácsból érkezett az alapítvány kuratóriumába Koltay András, és ugyancsak vezetőségi tag a KEKVA-ban Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa – Gulyás az, aki a szóban forgó 900 milliós juttatást jóváhagyta.
Gellért-hegyi ingatlan után 13 milliárd az MCC-nek
Idén, év elején a Hauszmann Alapítványéhoz hasonló juttatást készített elő a Miniszterelnökség az Átlátszó információi szerint a Mathias Corvinus Alapítvány (MCC) számára.
A szintén Gulyás Gergely által kezdeményezett juttatás összege értesüléseink szerint
13 milliárd forint, a célja pedig az MCC tehetséggondozási központjának megvalósításával kapcsolatos kiadások és a működési költségek fedezése, valamint az alapítvány beruházási céljainak támogatása lenne.
Információink szerint ennek a támogatásnak is egy úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos kormányhatározat az alapja, amelyben a kormány arról rendelkezett, hogy támogatja az alapítvány fejlesztési céljait.
A Fidesz-közeli oktatási-kutatási szervezet, az MCC tudásközpontjának bővítését már régóta tervezik. Ez fizikailag a Gellért-hegy oldalán álló volt munkásőr-székház helyén épülne meg (Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Szent Sebestény utca 1. és Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlanok). 2020-ig korábban itt a Balassi Intézet központja működött, a kulturális intézménynek viszont rövid idő alatt mennie kellett, mivel a telket 2020-ban, ingyenes vagyonátadással az MCC-nek adományozta az állam.
Az új tulaj azóta az épület teljes bontásáról és teljesen új székház felhúzásáról döntött – egyelőre nem világos, hogy a 13 milliárd forintot teljes egészében az építkezésre fordítják-e. Az új központ terveit elnézve aligha képzelhető el, hogy ennyiből meg lehet valósítani az építkezést.
Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.
Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett, tagja továbbá Lánczi András, de az alapítványban tisztséget tölt be Martonyi János volt külügyminiszter és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az alapítvány rendszeresen kapott állami pénzeket, a mostani ciklusban viszont egészen kinyílt számukra a kassza:
először megkapták az állami kézben levő MOL- és a Richter-részvények tíz-tíz százalékát, összesen 280 milliárd forintnyi részvényt, amely évi mintegy 7,5 milliárdnyi osztalékot termel.
2020 végén a vagyonkezelő saját beszámolója szerint már több mint 420 milliárd forint értékű forrással rendelkezett.
A Gellért-hegyi épület mellett az MCC-nek további értékes ingatlanokat is juttattak: megkaptak egy révfülöpi vitorláskikötőt, egy kempinget, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza épületét. Tavaly augusztusban a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárd forint, decemberben pedig 94,5 milliárd forint közpénzes támogatást ítélt meg az MCC-nek.
Szabadon felhasználható közpénz
Míg az MCC további támogatását még csak tervezik, információink szerint a Miniszterelnökség már megállapodott a Makovecz Campus Alapítvánnyal. Ezt a KEKVA-t a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai egyetemi campus kezelésére hozták létre a KEKVA-törvény szerint azzal a céllal, hogy a mintegy 8 ezer négyzetméteres központban egy új pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzéseket folytató oktatási intézményt hozzon létre.
Az Átlátszó információi szerint a Makovecz Campus Alapítvány tavaly ősszel 5,4 milliárd forint közpénzt kapott a Fidesz-kormánytól. Úgy értesültünk, hogy az alapítványtól a pénz nem vonható el és nem követelhető vissza, miközben azt bármilyen, az alapító okiratában lefektetett célra fordíthatja.
A vagyonkezelő kuratóriumának elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Mellette a vezetésben csak fideszes politikusok kaptak helyet: Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár; Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője, 2010–2019 között a VI. kerület polgármestere; Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, valamint Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
Értesüléseink szerint a Miniszterelnökség megállapodást kötött ősszel a Millenáris Alapítvánnyal is, ami így 970 millió forintot kapott.
Ezt az összeget a szervezet szinte bármilyen, a saját alapító okiratában meghatározott tevékenységre fordíthatja, de leginkább a Millenáris Nonprofit Kft. COVID19 járvány miatti gazdálkodási nehézségei kezelésének finanszírozására használhatja fel.
A Millenáris Alapítvány megkapta a Nagymező utcai Thália Színházat, és az alapításkor a Millenáris Nonprofit Kft. 9,18 milliárd értékű részesedését nem pénzbeli vagyoni juttatásként. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
Az ellenzék szerint nehéz lesz visszaszerezni, de azért megpróbálnák
Tompos Márton, a Momentum Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetője a témával kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy
„Mi azt látjuk, hogy jelenleg két fő irányba folyatja ki a pénzt a Fidesz: egyrészt mennek a milliós tételek különböző alapítványoknak, amik valószínűleg a helyi kampányokat segítik. Erről elég sok szó esett a sajtóban, a Korrupcióvadászoknál is sokat foglalkoztunk velük: ilyenek a Városi Civil Alap, az EMET és társaik. A másik fő irány a KEKVA-rendszer, ahová a milliárdos pénzügyi támogatások mellett kiprivatizálták az egyetemeket, illetve rengeteg ingatlant. Utóbbi visszavétele nem lesz egyszerű, de ez lesz az egyik fő feladatunk a kormányváltás után!”
Címlapkép: A Balassi Intézet egykori, a Mathias Corvinus Alapítványnak átadott székháza (forrás: Wikimedia Commons) | Titokban további közpénzmilliárdokat kapnak a Fidesz-közeli alapítványok a választások előtt | Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladato | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/18/titokban-tovabbi-kozpenzmilliardokat-kapnak-a-fidesz-kozeli-alapitvanyok-a-valasztasok-el | 2022-03-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Medgyessy Péter kormányfő decemberben arról állapodott meg az orosz féllel, hogy a 467 millió dollár adósságot az oroszok 92 millió dollár készpénzzel rendezik. László Csaba pénzügyminiszter által aláírt hétfői megállapodásban 82 millió dollár készpénzről volt szó - mindta Rogán Antal, aki hozzátette: a 10 millió dolláros különbözetet a System Consulting Rt. fizeti be az államkasszának a szerződés alapján. Medgyessy látogatása idején még nem szerepelt a System Consulting az áruhoz jutó cégek között - állította Rogán, aki szerint a pénzügyminisztériumi szóvivő nyilatkozta szerdán, hogy a System Consultinggal is szerződtek.
Rogán szerint Kapolyi cége húzhat hasznot az üzletből, mivel ha 10 millió dollár fizet be a költségvetésbe, akkor az orosz féltől több mint 10 millió dollár értékű árut kell, hogy kapjon. Az ellenzéki politikus írásbeli kérdéseket intéz Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, melyben arra vár választ, hogy milyen árut kap a System Consulting, mennyit keres ezen a cég és ebből mennyit fizet az MSZP-nek.
László Csaba a megállapodás aláírásakor a következőket mondta: a korábbi híradásokban szereplő 92 millió dollár azzal a mintegy 10 millió dollár értékű áruval együtt értendő, amelynek szállítása, régebbi megállapodások alapján, idén esedékes Moszkva részéről. | Rogán: MSZP-közeli cég húzhat hasznot az orosz államadósságból | A System Consulting Rt. húzhat hasznot az orosz államadósságból - állítja Rogán Antal, a Fidesz alelnöke. A cég elnök-vezérigazgatója, Kapolyi László MSZP-s képviselő. A cég 10 millió dollárt fizet be az államkasszába, cserébe orosz árukat kap az államadóságért. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030122rogan.html | 2003-01-22 14:17:00 | true | null | null | Origo |
A tavaly államosított IdomSoft Zrt. és a Magyar Posta Zrt. állítólag szabályos közbeszerzésen kapott megrendelést. Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva azonban tíz évig nem tudhatjuk meg, hogy mit vásároltak, és amit vettek, mire használható, ugyanis az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága mentesítette az uniós szabályok alól ezeket a beszerzéseket.
Újraszámlálásért kiáltani idő előtti lenne, de azt sem lehet vitatni, hogy az NVI beszerzéseit a 2010-es kormányváltást követően kétszer is nemzetbiztonsági fontosságúvá minősítették, így ez esetben kerülhették a közbeszerzéseket. A Népszabadság megkeresésére a hivatal tartózkodóan a kötelező minimumot árulta el vásárlásairól. Nem maradt titok például, hogy a 2014-ben esedékes országgyűlési, illetve európa parlamenti választások ürügyén idén októberig mintegy 930 millió forintot költöttek, és ebből 550 millió forintnál is több jutott a verseny nélkül kiválasztott beszállítóknak. Költhettek volna többet is. Két mentesített beruházásra, köztük egy 230 millió forintos keretösszegűre, még sort sem kerítettek.
Vitán felül áll, hogy az NVI informatikai hálózatának és eszközeinek fejlesztésére a választási rendszer átalakítása megfelelő apropót teremtett: a 2014-ben már egyfordulós választások, a korábbinál kisebb parlament, elég hivatkozási alap lehet néhány milliárd forint elköltésére.
Kétségeket legfeljebb az ébreszthet, hogy a választások tisztességes lebonyolításáért felelős szervezet közléseiből éppen az nem derül ki, mire ment el titokban az adófizetők pénze. Például, hogy pontosan mit is vásároltak 416,9 millió forintért a Zalaszám Kft.-től. Mert az csak a felületes érdeklődőnek lehet válasz, hogy a cég vállalkozási szerződése a 2014-es országgyűlési és európa parlamenti képviselő-választás „pénzügyi, logisztikai lebonyolításához”, illetve „az NVI alapfeladatainak” ellátásához szükséges szoftverek továbbfejlesztésére, működtetésére, „egyes szoftverkomponensek és speciális szakértői tevékenység” biztosítására szól.
Hasonló a helyzet az NVI régi partnerének számító IdomSoft Zrt. 375 millió forintos szerződésével is.
A tavaly decemberben 1,3 milliárd forintért államosított, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. érdekeltségébe sorolt cég, az országgyűlési választásokra tervez rendszereket, kiterjeszti és teszteli az NVI meglévő hálózatát és üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt. Hogy pontosan mit csinál, ebből nem derül ki, de akad más érdekesség is. Például, hogy szerződésének megkötésénél a választási iroda közlése szerint nem éltek a közbeszerzés alóli mentesítés lehetőségével. A korábbi közlések szerint ugyanakkor „rendkívüli sürgősségre” hivatkozva, a beszerzésre más szállítót meg sem hívtak.
A Magyar Posta is örülhetett az NVI megrendelésének. A társaságtól 53,9 millió forintért „egyetemes postai szolgáltatásait” vették igénybe. És az állami vállalat partnere, a Szenzor Számítóközpont Kft. is üzlethez jutott. A honlapján magát a posta „elismert és minősített” beszállítójaként bemutató vállalkozás 59,9 millió forintért, közbeszerzés nélkül kapta meg a lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékbe vételét szolgáló tájékoztatás, és formanyomtatvány kiküldésének feladatát. A nemzetbiztonsági felmentéssel végrehajtott beszerzések sorát pedig egyelőre az ATOLL Technologies Kft. zárja. A cég a Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR) azonnali fejlesztésére és telepítésére szerződött közbeszerzés nélkül 73,4 millió forintért.
Az országgyűlési választásokig fél év sem maradt, így nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban az NVI az idő rövidségére hivatkozva rendkívüli sürgősséggel, nemzetbiztonsági felmentéssel újabb beszerzéseket indítana. Kifogást legfeljebb a bennfentesek emelhetnének, hiszen ők tudják, hogy a választási „recept” hozzávalóit megvásárolták-e már. A hivatalon kívülről viszont csak annyit látni: miközben a 2014-es választásokra eddig nagyjából egymilliárd forint ment el, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint 2010-ben 16 közbeszerzés nyomán 3,4 milliárd forintot fizettek ki. Igaz, az NVI honlapján megjelölt beszerzések összege ezt nem adja ki. | Gazdaság: Választás bizalmi szállítókkal | Titkok lengik körül a 2014-es országgyűlési és EP-választásokat. A lebonyolításért felelős Nemzeti Választási Iroda (NVI) több tíz-, esetenként százmillió forintos nagyságrendű megrendelésekkel tömte ki titokban kiválasztott szállítóit. De jutott a feladatokból a kormányzati cégeknek is. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20131120-valasztas_bizalmi_szallitokkal-1427407 | 2013-11-20 16:34:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Október 25-én a győri közgyűlés fideszes többsége kinevezte Serfőző Esztert a Győr Projekt Kft. ügyvezetőjének. Pintér Bence, a város ellenzéki polgármestere azonban megvétózta ezt a döntést - írta lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Pintért választáson jelölő szervezet, Tiszta Szívvel a Városért Egyesület.
- indokolta döntését Győr polgármestere. Pintér Bence szerint ők szolgálatra jelentkeztek, ezért a polgármesternek és a közgyűlésnek meg kell hajolnia a nép akarata előtt. A győriek pedig szerinte azt akarják, hogy a közgyűlési fideszes többség és a polgármester együttműködjön - áll a közleményben.
A polgármester szerint nem működőképes, hogy nem konszenzusos, mindkét fél számára elfogadható jelölteket neveznek ki az önkormányzati cégek és intézmények élére, márpedig a Fekete Dávid fideszes frakcióvezető által jelölt Serfőző Eszter személyével kapcsolatban ezidáig nem kapott meggyőző érveket a kormánypárt részéről.
"Nem értek egyet vele, mert a Győr Projekt jelenlegi ügyvezetője, Nagy Gergely László eredményes és jövedelmező munkát végzett a Covid- és az energiaválság okozta veszteségek ellenére is. Pénzügyi és gazdálkodási szempontból tehát nem látok indokot a jelenlegi ügyvezető leváltására. A kinevezés ráadásul túlmutat önmagán, az egész győri kulturális élet átszervezésének első lépése lenne, amiről se konkrét terveket, se hatástanulmányokat nem láttunk. Az üggyel kapcsolatban a következő napokban további részleteket fogok megosztani" - jelezte Pintér Bence a Facebookon. | A győri polgármester megvétózta a fideszes többség által megszavazott önkormányzati cégvezető kinevezését | A polgármester nem látja szükségét annak, hogy a Győr Projekt Kft. eddigi ügyvezetőjét eltávolítsák. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255704_gyor-pinter-bence-veto-fideszes-tobbseg | null | true | null | null | Népszava |
Sikkasztásért ítélték el a kaposvári jégcsarnok volt vezetőjét hétfőn a bíróságon. Két év börtönbüntetést kapott 4 évre felfüggesztve, valamint 2 és fél millió forint vagyonelkobzásra is ítélték. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáért, a védelem eltérő minősítésért és enyhítésért fellebbezett- írja a kapos.hu hírportál.
A vád szerint a kaposvári, a siófoki és a balatonföldvári amatőr jégkorongcsapatok a kaposvári jégcsarnokban edzettek és fizettek a jég használatáért. A jégmesterek szedték be tőlük a pénzt, és az igazgatónak adták 2007-től 2009. év végéig. A befolyt 4 millió forintot a 39 éves férfi elsikkasztotta, de azóta a kárból másfél milliót már megtérített a kaposvári önkormányzatnak.
A bíró az ítélet indoklásában elmondta: nem volt egyszerű az ellentétes, hiányosan rögzített adatokból kiszámolni a tényleges összeget, amit eltüntetett a vádlott. Nem ellenőrizte senki, nem tűnt fel senkinek, hogy nem fizette be a bevételt a pénztárba, és azt sem kifogásolta senki, hogy a jégidőket miért nem vezették pontosan a dokumentációban. Ezért tételesen nem állapítható meg a kárösszeg, csak annak minimuma. Az átadás módja sem felel meg a pénzkezelési szabályoknak, még akkor sem, ha a csapatok nem kértek számlát a befizetésekről.
A bíró enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerő vallomását, a büntetlen előéletét és a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb időt. Ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi vezető beosztásban közpénzt sikkasztott. | Itthon: Elítélték a kaposvári jégcsarnok volt vezetőjét | Két év felfüggesztett börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte a bíróság hétfőn a kaposvári jégcsarnok volt vezetőjét első fokon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110307_itelet_kaposvar_jegcsarnok | 2011-03-07 18:55:00 | true | null | null | HVG |
Máshogy emlékeznek a múltra - ezzel magyarázza Lázár János, hogy mást állít ő és mást Gulyás Gergely Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltségéről. A közlekedési miniszter a hét elején arról beszélt, az LMP által támogatott jelölt tavaly bejelentkezett a Fidesznél. Ezt most is megerősítette kérdésünkre szegedi sajtótájékoztatóján. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor tegnap ezt tagadta. Vitézy Dávid szerint Lázár János valótlanságot állít, hogy elterelje a figyelmet a vasút problémáiról. | Vitézy Dávid a Fidesz főpolgármester- jelölt akart lenni?! | Máshogy emlékeznek a múltra - ezzel magyarázza Lázár János, hogy mást állít ő és mást Gulyás Gergely Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltségéről. A közlekedési miniszter a hét elején arról beszélt, az LMP által támogatott jelölt tavaly bejelentkezett a Fidesznél. Ezt most is megerősítette kérdésünkre szegedi sajtótájékoztatóján. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor tegnap ezt tagadta. Vitézy Dávid szerint Lázár János valótlanságot állít, hogy elterelje a figyelmet a vasút problémáiról. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/15/lazar-janos-gulyas-gergely-vitezy-david-fidesz-fopolgarmester-jelolt | null | true | null | null | Rtl.hu |
Korábban a Telex ismegírta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elárverezett négy luxusautót, amelyeket egy adócsaló banda bérelt egy német lízingcégtől. A lízingcég, az A.B. Dienstleistungs GmbH, pert indított az autók visszaszerzéséért, és meg is nyerte, így a NAV közel 300 millió forintot fizetett kártérítésként. A NAV-nak lett volna esélye megvédenie magát, de alperesként nem adott be ellenkeresetet, és az adóhivatal jogi képviselője a hivatalos kézbesítése ellenére sem jelent meg a tárgyalásokon, ezt pedig a polgári perjog szerint a bíróságnak úgy kell tekintenie, hogy az adóhatóság a felperes követelését nem ellenzi vagy vitatja.
"Gondolhatták, hogy a németek teljes pervesztésnél nem fognak megállni, elmennek akár nemzetközi fórumokig is az igazukért, ahol feltehetőleg nyertek is volna, valós precedenst teremtve ezzel azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek a jövőben. Egyszerűbb volt csírájában elfojtani az ügyet, ily módon kifizetni a sértettet, még ha a duplájába is kerül az államnak, és első fokon elfogadni egy számukra kedvező indokolással rendelkező ítéletet" - nyilatkozta korábban a német céget képviselő Horváth Lóránt.
Miután az ítélőtábla a NAV fellebbezését elutasította, 2024. szeptember 09-én a NAV felülvizsgálat kérelmet nyújtott be a Kúriához, melyben a végrehajthatóság felfüggesztését kérte. A kérelmet a Kúria ezidáig nem engedélyezte, ezért az A.B. Dienstleistungs GmbH jogi képviseletében eljáró magyar ügyvédi iroda kezdeményezte átutalási végzés formájában (inkasszó) az összeg behajtását.
Ez több mint 289 millió 527 ezer tőke -és kamatterhet, közel 3 millió forint ügyvédi munkadíjat és 350 ezer forint eljárási költséget jelent.
Az ügyvédi iroda lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 21-én inkasszózta a NAV Magyar Államkincstárnál
vezetett számláját. A bíróság az átutalási végzést a Magyar Államkincstárnak azzal a
rendelkezéssel küldte meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést, azt az A.B. Dienstleistungs GmbH-nak utalja át.
Hozzáteszik, hogy "a NAV elleni inkasszó során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak". Kiemelik, hogy a Magyar Államkincstár köteles erről a NAV-ot, a Pénzügyminisztériumot és a bíróságot haladéktalanul értesíteni. "A Pénzügyminisztérium a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint köteles gondoskodni a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról" - zárul az iroda közleménye. | A Fővárosi Törvényszék százmilliókkal inkasszózta a NAV-ot a félresikerült luxusautó-árverés miatt | A német céget képviselő ügyvédi iroda szerint a számlán nem volt elég fedezet. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/24/fovarosi-torvenyszek-luxusauto-nav-inkasszo-300-millio | null | true | null | null | Telex |
Egyesek azt gondolták Bukarestben, hogy ha a két korábban kibékíthetetlennek tűnő ellenfél, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az államfő által preferált Demokrata-Liberális Párt (D-LP) koalícióra lépett, a háttérből Traian Basescu által irányított, és főképp a politikai ellenfelek ellen irányuló „korrupcióellenes harc” is véget ér.
Csakhogy ez nem következett be, a főügyész például ismét arra kérte a képviselőházat, hogy Adrian Nastase volt SZDP-elnök, 2000-2004 közti miniszterelnök és jelenlegi parlamenti képviselő mentelmi jogát függessze fel, hogy beindulhasson a politikus ellen két bűnügyi eljárás.
Nastasét azzal gyanúsítják, hogy kormányfősége idején az építkezési hatóság vezetőjétől mintegy 800 ezer eurónyi csúszópénzt fogadott el, hogy cserében megtartsa az illetőt hivatalában. A gyanú szerint Nastase a pénz jelentős részét a bukaresti Zambaccian utcában építtetett házába fektette be.
Másik ügyben a volt kormányfőt azzal gyanúsítják, hogy éppen a pénzmosások után szimatoló hivatal vezetőjét vesztegette meg, akit arra kívánt rávenni, hogy a felesége bankszámlájára befizetett 400 ezer eurós összeg ügyében indított vizsgálatot zárja le. Később Nastase és neje azt állították, hogy a pénz az asszony nagynénjétől származott, a román sajtó egyik legismertebb hősétől, a 90 éves korában sikeres ingatlanspekulánssá előlépő Tamara nénitől.
A mentelmi jog felfüggesztéséről a héten tárgyalt a bukaresti képviselőház jogügyi bizottsága. Az ülésről a liberális és RMDSZ-es ellenzéki tagok kivonultak, így az SZDP és a D-LP egyenlő számú képviselői – koalíciós partneri minőségüket elfeledve – ismét ősellenségként eshettek egymásnak. Végül, az olasz nemzeti kisebbség képviselőjének voksával, a testület elutasította a főügyészi kérést, és azt javasolta az ügyben majd dönteni illetékes képviselőházi plénumnak, hogy utasítsa el a mentelmi jog felfüggesztését célzó kérelmet.
A szocdemek a bizottsági ülésen azzal érveltek, hogy a főügyész által átküldött aktacsomóban semmilyen újabb bizonyíték nincs, hogy ezt a dossziét a képviselőház már tavaly ősszel egyszer elutasította, s hogy a legfelsőbb bíróság az ügyészek által összegyűjtött bizonyítékokat – eljárási okokból – semmisnek nyilvánította.
A bukaresti sajtó szerint Adrian Nastase „pártjának szoknyája alá bújt”. A szocdemek, az RMDSZ és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párttal (NLP) újra összefogva megmentették az SZDP vezető politikusát a bűnügyi eljárástól.
A végső szót azonban a képviselőház plénumának kell majd kimondania, erre várhatóan még ebben a hónapban sor kerül, de a szavazás kimenetelét megjósolni szinte lehetetlen. A tét óriási: ha Nastase megússza bíróság elé állítás nélkül, akár Basescu kihívója is lehet a novemberben esedékes államelnök-választáson. | Külföld: Adrian Nastase a szocdemek "szoknyája alatt"? | Adrian Nastase volt SZDP-elnököt csúszópénz elfogadásával és megvesztegetéssel is gyanúsítják. A főügyész a jelenlegi parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, a szocdemek azonban egyelőre megmentették. A tét óriási: ha Nastase megússza bíróság elé állítás nélkül, akár Traian Basescu kihívója is lehet a novemberi választásokon. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/adrian_nastase_a_szocdemek__szoknyaja_alatt__-319482 | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben; 2007-hez képest 9-ről 14 százalékra nőtt a felmérés szerint a kenőpénzt fizetők aránya Magyarországon - közölte sajtótájékoztatón Alexa Noémi.
Felmérésük szerint a magyar társadalom nem lép fel a korrupció ellen, mindössze 3 százaléka tett hivatalos bejelentést azoknak, akik tapasztaltak ilyen cselekményeket.
Kezdőlap Belföld Transparency International: csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt | Transparency International: csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt | Csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt az utóbbi években Magyarországon - mondta közvélemény-kutatásukra alapozva a Transparency International Magyarország igazgatója, Alexa Noémi szerdán Budapesten. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/06/03/transparency-international-csokkent-a-bizalom-az-uzleti-szektor-es-a-politikai-elit-irant-282687 | 2009-06-03 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Jessika Roswall, a svéd környezetvédelmi biztosjelölt a mandátuma alatt egy átalakuló környezetvédelmi politikával szembesülhet az Európai Unióban. Az előző ciklus során bár a zöldmegállapodás politikája állt a középpontban, a jelenlegi EU-s vezetés alatt inkább a gazdasági versenyképesség és a biztonságpolitikai célkitűzések kerültek előtérbe.
Day 2 of the hearings for the commissioner candidates. Parliament will question another six candidates for the new European Commission.
For more information, including streaming links, visit: https://t.co/vZTV0KNV5Y pic.twitter.com/LNlH6WpgRz
Továbbá egyre több képviselő fogalmaz meg kritikát Brüsszelről, a mezőgazdasági szereplők és vidéki érdekvédők különösen az olyan szabályozások ellen lépnek fel, amelyek szerintük akadályozzák a gazdálkodást és a helyi közösségek megélhetését. Susanna Ceccardi, a Patrióták Európáért EP-képviselője erőteljes kritikával illette a zöldmegállapodást, és megkérdezte Jessika Roswall biztosjelöltet, szükségesnek tartja-e a jelenlegi zöldcélok felülvizsgálatát, mivel azok szerinte hátrányosan érintik a vállalkozásokat.
Roswall kijelentette, hogy fontos az eredeti célkitűzések megtartása, ám elismerte, hogy a cégek és a lakosság támogatását is meg kell nyerni, valamint megfelelő finanszírozást biztosítani a zöldmegállapodás céljainak eléréséhez.
A biztosjelölt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság környezetbaráttá tétele érdekében minden érintett féllel együtt kell működni, beleértve a gazdákat és a mezőgazdasági biztosjelölt Christophe Hansent is.
Együtt kell dolgoznunk, közös megoldásokat találva
- mondta Jessika Roswall.
Borítókép: Jessika Roswall ( | Lehetőségek és kihívások a zöldpárti politikában | Jessika Roswall svéd környezetvédelmi biztosjelölt mandátuma idején az Európai Unióban egy átalakuló környezetvédelmi politikával kell szembenéznie, amely a gazdasági versenyképességre és biztonságra helyezi a hangsúlyt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/lehetosegek-es-kihivasok-a-zoldparti-politikaban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Gondoskodjunk előre Apáról is. Nem árt előre felkészülni otthonra többnapi étellel és néhány kivasalt inggel
- tanácsolta az éppen szülni készülő nőknek a védőnők által a kismamáknak osztogatott tájékoztató füzet. A Blikk is megírta, hogy óriási felháborodást keltett ez a mondat a közösségi médiában, s Halász Noémi, a Momentum szegedi politikusa is felszólalt ellene, valamint a kiadó céggel is felvette a kapcsolatot.
Újraszerkesztik a tájékoztatót
Mint írja, a cég ügyvezetője gyorsan, készségesen és proaktívan válaszolt a megkeresésére, és az ominózus mondatot eltávolították, sőt, újraszerkesztik az egész kiadványt is. Bíznak benne, hogy ez hasznos és támogató forrás maradhat a várandós anyák számára. | Törlik a botrányos mondatot a kismamás tájékoztatóból | Több napi meleg étellel és pár kivasalt inggel gondoskodjunk előre apáról is – intette a szülni induló kismamákat a védőnői kiadvány. A tanács hatalmas felháborodást keltett a közösségi médiában, ami a jelek szerint nem volt hatástalan. Halász Noéminek, a Momentum szegedi politikusának válaszolt a kiadványt szerkesztő cég, amely eltávolította az ominózus mondatot a tájékoztató füzetből. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gondoskodjunk-aparol-is-kiadvany-botrany/23hxvt0 | null | true | null | null | Blikk |
A kiállított játékosok közülük Máriás Péter (Csorvás) és Huszár Simon (Okány) 2-2, Lévai Balázs (Nagyszénás) egy bajnokit lesz kénytelen kihagyni, miként a két sárga lap miatt határozat hozatala nélkül egy találkozóról eltiltott Csikós Raul (Csabai AK), Rácz Ervin (Csabai AK), Novák Norbert György (Medgyesbodzás), Tóth Bence (Mezőmegyer), Csongrádi Csaba (Zsadány), Roszik László (Doboz) és Tasi Kristóf (Békésszentandrás).
A FEB túlzott színes lap halmozás miatt a Mezőhegyesi SE-t 21 000, a Dobozi SE-t 18 000 forint pénzbüntetésre kötelezte.
A Békéscsabai MÁV SE 30 000 forintot fizet, amiért az U17-es együttese bajnokiján jogosulatlan játékost próbált meg szerepeltetni.
A Csabai AK-ra 15 000 forint pénzbüntetést szabtak ki a digitális jegyzőkönyvkészítés feltételeinek, valamint a tisztálkodási lehetőség biztosításának ismételt elmulasztása miatt.
A Zsadányi KSE-t a soron következő hazai bajnoki mérkőzésen sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezték. | Hamiskás vasutas | Több vármegyei labdarúgó egyesület kénytelen jótékony célokra áldozni – derül ki az MLSZ területi igazgatóság fegyelmi bizottsága (FEB) keddi üléséről kiadott hivatalos értesítőből. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-sport/2024/10/hamiskas-vasutas | null | true | null | null | BEOL |
Szerdán várhatóan vallomást tesz Zuschlag
Várhatóan vallomást tesz Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper szerdán folytatódó tárgyalásán. Emellett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kiderülhet az is, hogy beidézik-e tanúnak a magyar politikai elit néhány neves személyiségét.
A két hónapos "téli szünet" után a tárgyalóterembe visszatérő Zuschlag János szerdán vallomást tesz - értesült több forrásból az MTI. Időközben ezt a tényt Kovács M. Gábor, Zuschlag védője a Blikk című bulvárlapnak megerősítette.
Sándor László védőügyvéd a legutóbbi tárgyaláson kezdeményezte Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Dávid Ibolya, Fodor Gábor, Deutsch Tamás, Jánosi György, Göncz Kinga, és Demszky Gábor tanúkénti meghallgatását. Dr. Fodor Endre tanácsvezető bíró feltehetően szerdán közli majd az ügyvéddel, hogy helyt ad-e az indítványának.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják mint felbújtót. A kiskunhalasi MSZP-szervezetből az országgyűlési képviselőségig jutott Zuschlag János lassan másfél éve, pontosan 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban. Ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, melynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.
2009. február. 05. 09:46 MTI Itthon
Zuschlag képviselőtársa bíróság előtt
Megkezdődött a Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Weiszenberger Lászlót, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják.
2008. december. 11. 15:23 HavariaPress Itthon
Gyurcsányt, Fodort, Demszkyt is beidéznék a Zuschlag-perben
Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Orbán Viktor és Dávid Ibolya pártelnökök, valamint egykori miniszterek és Demszky Gábor főpolgármester tanúkénti megidézését is kezdeményezte a Zuschlag-per egyik vádlottjának ügyvédje az ügy mai tárgyalásán - értesült a HavariaPress.
2008. december. 10. 09:57 MTI Itthon
Zuschlag-ügy: Lusztig nem szakért többet Draskovicséknak
Az igazságügyi tárca Lusztig Péter kérésére nem hosszabbítja meg év végén lejáró szerződését - közölte a minisztérium sajtóirodája. | Itthon: Szerdán várhatóan vallomást tesz Zuschlag | Várhatóan vallomást tesz Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper szerdán folytatódó tárgyalásán. Emellett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kiderülhet az is, hogy beidézik-e tanúnak a magyar politikai elit néhány neves személyiségét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090210_zuschlag_vallomas | 2009-02-10 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | HEOL |
A keddi, budapesti átadón Balázs László, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke emlékeztetett: a Mészáros Csoport 2021 óta segíti a szolgálat munkáját. Akkor egy 25 millió forintos adomány révén vásárolhatták meg a legmodernebb kutató-mentő gépjárművet.
Balázs László ismertetése szerint a
Főnix névre keresztelt kutató-mentő drónhoz hasonló nincs az országban és a környező országokban sem, az eszköz kategóriájában a legújabb fejlesztés, a legmodernebb technológiákat tudja.
A drón 50-70 méteres magasságból lokalizálja az eltűnt ember pozícióját átmeneti kommunikációs csatornát létesítve a bajba jutott és a kereső szakemberek között ott is, ahol a mobilszolgáltatás akadozik. A készülék kamerával, hőkamerával, fedélzeti akadályészlelő-rendszerrel van felszerelve, rendkívüli pontossággal és hatékonysággal működik.
A szolgálat Magyarországon kívül külföldi missziókban is részt vesz, csapatuk 45 szakemberből és 18 mentőkutyából áll.
Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy mindig is szívügyének tekintette a mentést, életmentést, a másokon segítést. Úgy fogalmazott: "Emberéleteket menteni egészen elmondhatatlan dolog (...), komoly önfeláldozás".
Ezzel az új eszközzel lehetőség nyílik arra, hogy még több emberéletet mentsenek meg, hogy még kevesebben legyenek azok, akiket nem tudtak megmenteni
- mondta, hozzátéve: ezért került a legjobb helyre a 70 millió forint.
Kelemen Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a szolgálat munkája messze földön híres, legyen szó árvízi mentésről, földrengés utáni kutatásról vagy vörösiszap-katasztrófáról. A csapat tagjai önzetlenül segítenek, teszik a dolgukat, adott esetben pihenés, alvás nélkül.
A kiosztott sajtóanyag szerint
a Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként a társadalmi felelősségvállalás alapján hívta életre a Pro Filii Alapítványt.
Célja a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek, valamint civil és nonprofit szervezetek támogatása. Az alapítvány eddig mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között hárommilliárdot - adományozott.
A vállalatcsoport három éve 25 millió forintos juttatásban részesítette a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO-t annak érdekében, hogy beszerezzék az ország legmodernebb kutató-mentő járművét, 2022 óta pedig évente 10 millió forinttal segíti a szervezet működését. | Professzionális drón beszerzéséhez nyújtott támogatást a Pro Filii Alapítvány | Hetvenmillió forintos támogatást nyújtott a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO részére a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány; az adományból egy Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzéséhez járultak hozzá. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/professzionalis-dron-beszerzesehez-nyujtott-tamogatast-a-pro-filii-alapitvany | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Reddit közösségi platformon hétfőn jelent meg az a bejegyzés, amely a Magyar Péter által vasárnap délután - az általa némileg nagyzolóan a "magyar Watergate-nek" nevezett lehallgatási botrány-gyanúja ügyében - tartott rendkívüli sajtótájékoztató kapcsán nyilvánosságra került egyik hangszalaggal foglalkozik. A sajtóhoz eljuttatott ominózus felvételen Magyar Péter hallható, amint lekezelő, csúnya szavakkal tűzdelt, cinizmust sugárzó véleményt mond arról a tüntetésről, amelyről éppen távozóban van. A majdnem másfél perces felvételen Magyar Péter és az akkori barátnője, Vogel Evelin hallható, mégpedig jelentősebb háttérzajban.
Nos, ez az a háttérzaj, ami miatt ennek a Reddit posztnak a szerzője technikai nyomozásba fogott. A nyomozás végén pedig arra jutott - és ezt az utóbb törölt bejegyzésében be is mutatja -, hogy a háttérzaj alapján valószínűsíthető, a felvételt manipulálták. A részetekkel nem untatnánk az olvasókat, meg a jelek szerint tényleg hozzáértő szerző ezt profibban le tudta vezetni, de a lényeg, hogy rátalált annak a bizonyos háttérzajnak az eredetére, arra, honnan illeszthették a videóhoz, háttérzajaként. Azaz: az inkriminált hangfelvételen hallható háttérzaj nem valódi, hanem oda van vágva, magyarul, stúdióban készült. Ha pedig a háttérzaj máshonnan származik, akkor nem lehet eredeti Vogel Evelin hangfelvétele sem.
A poszt alatt szakmai vita is kibontakozott, volt, aki - szintén képekkel alátámasztva - azt fejtegette, hogy a felvétel mégis csak valódi lehet. Hogy kinek van igaza és kinek nincs, nem tisztünk eldönteni. Akit érdekel, kattintson linkre és olvassa végig a beszélgetést (ami még e sorok írásakor elérhető volt), s hallgassa meg a bizonyítékként tálalt háttérzaj-felvételeket. A poszt azonban önmagában is fontos, és nem csak azért, mert azt mutatja, hogy a társadalmat és a Redditet elsősorban használó fiatalokat - szemben az őket sokszor érő kritikával - igenis foglalkoztatja az őket körülvevő tágabb világ is, az, mi történik ma a magyar társadalomban. És amitől ez a poszt és az alatta kialakult vita talán még fontosabb: megmutatja, hogy szakmai alapon, érvekkel-ellenérvekkel, a velünk egyet nem értőket tiszteletbe tartva, józanul is lehet, sőt kell is vitázni.
U.I.: Kedd reggelre már ez a kép fogadta a látogatót:
Azaz, a szerző törölte magát a bejegyzést. Ugyanakkor e sorok írásakor a kommentek még láthatóak voltak, sőt, a kommentelés lehetősége is megvolt. Így, aki gondolja, nyugodtan olvassa végig legalább ezeket. Tanulságos... | Érdekes - ám gyorsan törölt - bejegyzés jelent meg a Redditen Vogel Evelin titkos hangfelvételéről | Érdekes – a megjelenése óta azonban érdekes módon törölt – bejegyzés jelent meg a Reddit r/Hungary subredditjén, „Lehet, életem hülyeségét mondom most, de szerintem megtaláltam a háttérzajt, amit Evelinék használtak” felütéssel. A Hírklikknek sem a tudása, sem a kapacitása, sem a technikai háttere nincs meg ahhoz, hogy megállapítsa a posztot jegyző és a hozzá kommentet fűzők által mondottak igazságtartalmát, ugyanakkor kifejezetten érdekesnek, fontosnak, sőt példamutatónak tartjuk a bejegyzés és a körülötte kialakult vita témáját. Nem feltétlenül a tartalma miatt, elsősorban azért, mert olvasatunkban ez egy újabb jele annak, hogy a magyar társadalom ifjabbik része higgadtan, szakmai alapokon is keresi az igazságot a közéletben meghatározó kérdésekben (is). | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/erdekes-am-gyorsan-torolt-bejegyzes-jelent-meg-a-redditen-vogel-evelin-titkos-hangfelvetelerol/530274 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A The New York Times, az NBC és a Reuters hírügynökség egybehangzó beszámolói szerint Marco Rubio lesz a következő amerikai külügyminiszter. A floridai republikánus szenátor külpolitikai héjának számít, Kína és Oroszország éles kritikusa, és vélhetően az Egyesült Államok további ukrajnai és NATO-beli szerepvállalását is támogatná. Elemzők szerint a lépés annak a jele, hogy Trump külpolitikájában Kínára fókuszál majd, és ksz is konfrontálódni Pekinggel.
Rubio kubai bevándorlók fia, 2010 óta tagja az amerikai szenátusnak, ezen belül a Hírszerzési Bizottság és a Külkapcsolati Bizottság tagja is. Az 53 éves politikus jelölését Trump stratégiai lépésnek is tartja, hogy megszilárdítsa sikerét a latinó szavazók körében. Az elmúlt napokban Richard Grenellt, az Egyesült Államok korábbi németországi nagykövetét is valószínű jelöltként emlegették a külügyminiszteri posztra.
Rubiot, aki több mint egy évtizede foglalkozik a "kínai fenyegetés" elméletével, 2020-ban öt másik amerikai törvényhozóval együtt Peking szankcionálta, amiért "rosszul viselkedtek Hongkonggal kapcsolatos kérdésekben". Most amerikai tisztviselők szerint Kína valószínűleg kénytelen lesz feloldani ezeket a szankciókat, hogy foglalkozhasson vele.
Marco Rubio 2019-ben egyik aláírója volt annak a Trump elnöknek szóló republikánus levélnek, amely egy héttel a Trump-Orbán találkozó előtt "aggodalmát fejezi ki Magyarország lefelé tartó demokratikus pályája és az Egyesült Államok közép-európai érdekeire gyakorolt következményei" miatt. A floridai szenátor egyebek mellett a magyar jogállamiság és a sajtószabadság helyzete miatt aggódott.
Trump a jelek szerint döntött a szintén kulcsfontosságú nemzetbiztonsági tanácsadói posztról is: amerikai lapok beszámolói szerint választása Mike Waltz floridai republikánus kongresszusi képviselőre esett.
Waltz a Kínával és Oroszországgal szembeni kemény fellépés híve (2023-ban egy véleménycikkében Ukrajna erőteljes támogatása mellett érvelt, szerinte ha Putyin sikerrel járna agressziós háborújával, akkor az egy harmadik világháborúhoz vezethet), de az elmúlt időben Ukrajna amerikai támogatásának újragondolására szólított fel, és diplomáciai megoldást sürget.
Az egykori "zöldsapkás" amerikai elitkatona korábban Donald Rumsfeld és Robert Gates tanácsadójaként dolgozott a Pentagonban.
Közben a Decision Desk HQ választási honlap jelentése szerint a republikánusok ismét többségben lesznek az új amerikai képviselőházban. A republikánusok jelenleg néhány szavazatos többséggel bírnak a képviselőházban.
A november 5-i választáson minden képviselői helyet újraosztottak. A szavazatszámlálás még tart, különösen Kaliforniában húzódik el. Az eddigi adatok szerint a republikánusok legalább 218 mandátummal rendelkeznek majd a képviselőházban, nyolc mandátum sorsa még nem dőlt el. A szenátusban a republikánusok már legalább 52 mandátumos többséget biztosítottak maguknak.
A republikánus dominancia a kongresszus mindkét házában messzemenő lehetőségeket biztosít Trump számára, hogy keresztülvigye politikai programját. Első, 2017 és 2021 közötti hivatali idejében a legnagyobb sikere az átfogó adócsökkentés volt. Ezek jövőre járnak le, és most meghosszabbíthatják őket.
Trump pozícióját az is erősíti, hogy a legfelsőbb bíróságon 6-3-as konzervatív többség van, amelyet három általa kinevezett bíró is biztosít. | Marco Rubio, az Orbán-kritikus külpolitikai héja lesz Trump új külügyminisztere | Újabb két kulcsfontosságú személyi döntést hozott a megválasztott amerikai elnök: lapinformációk szerint Marco Rubio floridai szenátor lesz a következő külügyminiszter, Trump új nemzetbiztonsági tanácsadója pedig az Ukrajna ügyét diplomáciailag megoldani akaró Mike Waltz republikánus képviselő. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/12/marco-rubio-kulpolitikai-heja-trump-uj-kulugyminiszter-kina-oroszorszag-ukrajna | null | true | null | null | Euronews |
magyarnarancs.hu: A napokban tartott szentendrei sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a 90 ezer embert ellátó vízbázis évtizedek óta veszélyben van, hiszen az ivóvizet szolgáltató kutak közelében rákkeltő anyag található a felszín alatti vízben.
Baranyi Krisztina: Felháborító az a nemtörődömség, amivel egyes hatóságok kezelik ezt az ügyet, hiszen régóta lehet tudni, hogy a szentendrei volt szovjet laktanya területéről származó rákkeltő és mutagén anyagok, egyebek közt vinil-klorid található a vízbázis közvetlen közelében. Ez egy olyan szennyeződés, amely az idő előrehaladtával egyre nagyobb koncentrációban és kiterjedésben jelenik meg. Felfoghatatlan, hogy az állam eddig érdemben miért nem lépett ebben az ügyben, hiszen itt közel 100 ezer ember egészségéről van szó, közel húsz település lakói innen kapják az ivóvizet. Folyamatosan nő a vinil-klorid és más klórozott szénhidrogének által szennyezett talajvíz kiterjedése, a szennyezés egyenesen a Duna és a kutak felé halad. Mire várnak, hogy bekövetkezzen a tragédia?
magyarnarancs.hu: Vagyis a hatóságok tisztában vannak azzal, hogy milyen veszélyes anyagok vannak egy fontos ivóvízbázis és a Duna közelében, ennek ellenére nem történik semmi?
BK: Pontosan, illetve annyi történt még a szovjet csapatok kivonulása után, 1992–93-ban, hogy a laktanya területének felső talajrétegét megtisztították, de akkor a klórozott szénhidrogéneket meg sem találták, csak a kiömlött olajat, nehézfémeket takarították el. Elvileg kármentesítették a területet, de ez nem volt megfelelő, nem minden anyag jelenlétét vették észre. Ez a szennyezés a talajvízzel terjed, el is érte a vízmű kútjainak egy részét, az egyre növekvő veszély miatt le is zárták azokat a kutakat, de ahelyett, hogy a kármentesítést megkezdték volna, úgy voltak vele, hogy van még elég másik kút, nagy a vízbázis, így ki tudják szolgálni az ivóvízigényt. Természetesen nem csak úgy magamtól találtam ki ezeket, hiszen vizsgálatok eredményei mutatják ki a problémát, mint ahogy azt is, hogy előbb-utóbb a szennyeződés el fog érni a többi ivóvízkútig. Annyit tudunk, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság és a vízügy is vizsgálta a szennyezést, mindenki felszólította a vízműveket, hogy fokozottabban ellenőrizzék a kutak vizét, és ha szükség van rá, zárják is be azokat. Ott tartunk, hogy mindenki felhívja a figyelmet a veszélyre, de kármentesítés nem történik.
magyarnarancs.hu: Tehát reális annak a veszélye, hogy a szennyezés bekerül az ivóvízbe?
BK: Persze, ezért is felháborító, hogy nem védekezik senki. Többször megállapították, hogy veszélyezteti a vízbázist a szennyeződés, de ezen kívül semmi sem történik.
Baranyi Krisztina
magyarnarancs.hu: Ez hogyan lehetséges?
BK: Sokféle verziót hallottam már, mindenki elismeri, hogy kármentesíteni kell, mégpedig azonnal, az állami felelősség sem kérdéses, de van az államnak egy jogvitája egy civil szervezettel, amelynek hasznosításra odaadták a volt szovjet laktanya területét. A feltételezések szerint e miatt a per miatt nem történt még semmi, miközben ennek semmi jelentősége nincs a megoldás szempontjából, könnyen el lehetne végezni a munkát. Az biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban is felhívták az illetékes minisztérium figyelmét arra, hogy muszáj lenne már lépni. A kormányhivatal javasolta, hogy valamilyen uniós program keretéből kármentesítsék a laktanyát, de az EU-s pénzek is végesek, és legalább ötven ilyen ügyet láttam, amit korábban már a Földművelésügyi Minisztérium figyelmébe ajánlottak. De vannak olyan akut problémák – mint ahogy egyebek közt az Illatos úti szennyezés is volt –, amikor nem elég az Európai Unió pénzére várni, hanem saját forrásból meg kell oldani, különben ilyen veszély fenyeget, hogy az ivóvízbázist is eléri a szennyeződés.
magyarnarancs.hu: Micsoda pontosan ez a vinil-klorid, és hogyan került oda?
BK: Ez egy klórozott szénhidrogén-bomlástermék, és olyan módon került oda, hogy évtizedeken keresztül ott tisztították a Magyarországon állomásozó szovjet tankokat. Ezeket nagyon erős oldószerekkel mosták, amelyek évtizedekig folytak bele a talajba, és ott elkezdtek bomlani, azok bomlástermékei a most is fellelhető rákkeltő, akut mérgezést okozó és mutagén anyagok.
magyarnarancs.hu: A kutakból kinyert ivóvíz tisztítása során ezek a veszélyes anyagok kiszűrhetők?
BK: Amikor megjelent ez a szennyeződés a szentendrei vízbázis régi kútjaiban, akkor azokat azonnal lezárták, így inkább azt gondolom, hogy nem szűrhető ki az ivóvízből. Ha pedig igen, akkor nagyon nagy költséggel. Igazából csak találgatni tudok, de a lezárások elég árulkodók.
magyarnarancs.hu: Az egészségügyi határérték ötszázszorosáról is beszélt, ezeket milyen mérésekből tudja?
BK: Ezek teljesen hivatalos, a környezetvédelmi hatóság és a vízügy által megállapított adatok. Több helyen mértek, a volt laktanya területén, illetve a környéken is, és akadt, ahol csak tízszeres, de volt, ahol ötszázszoros határérték-túllépés volt. Tudni kell erről az anyagról, hogy nem a víz tetején lebeg, hanem mélyedésekben, tócsákban is megül, így nem azonos mérési eredményeket produkál.
magyarnarancs.hu: Hogyan lehet ezt eltüntetni?
BK: Több szakember szerint egy nem is annyira vészesen drága eljárással, tehát nem kell itt milliárdokra, de még talán százmilliókra sem gondolni.
magyarnarancs.hu: Akkor még inkább áll a kérdés, hogy ez miért nem történt meg eddig?
BK: Mert Magyarországon jelenleg a környezetvédelem senkit nem érdekel. Nemhogy minisztériuma, de önálló államtitkára sincs a területnek. Úgy tűnik, a kormánynak a legkisebb gondja is nagyobb a környezetvédelmi problémáknál.
magyarnarancs.hu: És a vízművek?
BK: Annyit közöltek, hogy rendszeresen mérik a használt kutak vízminőségét, problémát nem észlelnek.
A Greenpeace szerint is rákkeltő anyagok vannak a területen
A laktanyától délre, a térség regionális vízellátásában jelentős szerepet játszó vízműkutak találhatók, ahonnan a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 16 település 90 ezer lakosának ivóvízellátását biztosítja. A terület sérülékeny ivóvízbázis – írja pénteken megjelent összesítésében a Greenpeace.
A szervezet megemlíti, hogy a szénhidrogén-szennyezés észlelése után 1999-ben az ún. régi déli kútcsoport működését le is állították, mert az ivóvízben a szénhidrogének koncentrációja lényegesen meghaladta a megengedett határértékeket.
A klórozott alifás szénhidrogének között van rákkeltő és mutagén hatású anyag, mások pedig károsítják a központi idegrendszert, máj- és veseműködési zavarokat, valamint bőr- és nyálkahártya-irritációt okoznak. A volt laktanya területét jelenleg tűzoltók használják gyakorlatozásra, és a helyszín bizonyos részeit lézerharcjátékra alakították át. | A magyar államot nem érdekli, hogy Szentendrénél rákkeltő anyagok veszélyeztetik 90 ezer ember egészségét | Mérgező anyagok szivárognak a Duna és a környék ivóvizét biztosító kutak felé Szentendrénél. Az állami hatóságok régóta tudnak a szennyezésről, mégsem történik semmi. Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa vette elő az ügyet, vele beszélgettünk a témáról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-magyar-allamot-nem-erdekli-hogy-szentendrenel-rakkelto-anyagok-veszelyeztetik-90-ezer-ember-egeszseget-103141 | 2017-03-25 14:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A történet 2002-ben kezdődött, amikor a VI. kerületi önkormányzat 600 ezerről kétmillió forintra emelte a Bajcsy-Zsilinszky úti üzlet bérleti díját. A bérlő Műárt perre ment, ám a bíróság az önkormányzatnak adott igazat, és visszamenőleg is kötelezte a céget az emelt bérleti díj kifizetésére. A Műárt ekkor az adóssággal együtt eladta a céget Berecznek. Az immáron Műárt-Pressre átnevezett cég új vezetője 2006-ban kezdett tárgyalásokat a vagyonkezelő vezetőjével. Az előszerződés megkötése után azonban K. Péter - Berecz állítása szerint - négyszemközti beszélgetésre hívta a cégvezetőt azzal, hogy 18 millió forint csúszópénzt kérjen a döntéshozók számára a végleges szerződés aláírása előtt - olvasható az internetes portálon.
Az ügyvezető ebbe nem ment bele, viszont sajtónyilvánossággal fenyegette meg K. Pétert, aki válaszul azt mondta: mégis aláírják a szerződést. A Műárt-Press Kft. azonban a szerződéskötés után sem tudta kötelezettségeit teljesíteni. A VI. kerületi vezetők - mondja Berecz - újra zsarolni kezdték. A pénz átadásának tervezett időpontjában azonban Berecz helyett a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei jelentek meg. A hatóság "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel" gyanúsítja K. Pétert, egy másik személyt pedig bűnsegédlettel. A bíróság a gyanút megalapozottnak találta, a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.
Berecz - állítása szerint - az előszerződés megkötése után felvette a kapcsolatot Verók István polgármesterrel, aki azonban Bajor Zoltán alpolgármesterhez irányította. Bajor érdeklődésünkre közölte: végig azon az állásponton volt, hogy a június 30-i testületi döntés szerint kell eljárni, vagyis ha Bereczék 30 napon belül befizetik a 70 milliós bérleti díjat, akkor elengedik a kamatot, azaz a húszmillió forintot, egyébként nincs miről tárgyalni. A kabinetüléseken többször is kifejtette: világosan látszik, hogy a Műárt-Press nem tud fizetni, kár húzni az időt, az ingatlant mielőbb értékesíteni kell.
Verók István polgármester lapunknak azt mondta: az Index cikke több pontban sem felel meg a valóságnak, ezért megnézik, milyen jogi lépéseket tegyenek a netes portál ellen. | Archívum: Politikusok kapták volna a kenőpénzt? | 18 millió forint kenőpénzt kért Berecz Károlytól, a Műárt-Press Kft. vezetőjétől a Terézvárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója, K. Péter. Berecz Károly szerint K. csak a politikusok kérését továbbította - írja az Index. Mint arról beszámoltunk, K. Pétert a vagyonkezelő igazgatósági ülésén vette őrizetbe a rendőrség január végén. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-479404-280808 | 2008-01-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2025-től 20-30 milliárd forintot fordítana a kormány arra, hogy bérlakásokat és kollégiumokat építsen - írja az MTI. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt csütörtökön a Makrogazdasági Meetup nevű rendezvényen. A miniszter elmondta, hogy csütörtök reggel egyeztetett a magyar ingatlanfejlesztési piac meghatározó szereplőivel, és a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv megfizethető lakhatást szolgáló pontjai mellett két kérdésben is előreléptek. A 20-30 milliárdos tőkeprogramon kívül arról is tárgyalnak, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke.
Nagy Márton korábbanazt mondta, hogy a kormány 21 pontos akciótervével "jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be." Most pedig azt mondta, tenni kell azért, hogy a magyar gazdaság visszaálljon a növekedési pályára. És ennek az eszköze a kormány által hirdetett gazdaságpolitikai akcióterv.
A miniszter a Makrogazdasági Meetupon elmondta azt is, hogy a 3 százalékos növekedést el lehet érni a fogyasztás felpörgetésével, de hosszú távon hiányoznak a beruházások. Nagy szerint azoknak a szektoroknak a beruházásai estek vissza, amelyek a külső kereslettől függnek. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy a magyar gazdaságot tavaly az energiaválság okozta magas infláció, és az emiatt bezuhanó fogyasztás húzta vissza. És bár a fogyasztás kezd visszaállni, idén jelentős visszahúzó hatása van a német gazdaság válságának. A német és a magyar gazdaság kapcsolatárólebben a cikkbenírtunk részletesebben. | Nagy Márton: 20-30 milliárd forintot fordít a kormány bérlakások és kollégiumok építésére | A miniszter szerint arról is tárgyalnak, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/nagy-marton-gazdasagpolitikai-akcioterv-ingatlan-berlakas | null | true | null | null | Telex |
Több mint másfél hónapja nem tud beköltözni a Fővárosi Vízművek egy általa nemrég megvásárolt óbudai ingatlanba, amelynek jelentős részére nincs is szüksége - ráadásul van olyan szakértői vélemény is, amely szerint többet fizetett érte a valós értékénél. Az eladó fél résztulajdonosának egy másik vállalkozása régi beszállítója a főváros cégeinek.
Biztonsági emberek kétoldali felvonultatása, közművezetékek átvágása, az ostromgyűrű felett darus kocsival beemelt étel - így festett április közepén az az ingatlanvita, amely a III. kerület egy ipari körzetében alakult ki két cég között. Az esetről akkor az Index számolt be először.
A Bründl árok 3. szám alatti ingatlant a tulajdonosa, a Morex '93 Kft. februárban eladta a Fővárosi Vízműveknek, majd felszólította a jelenlegi bérlőt, hogy költözzön ki. Az Outlander Kft. erre nem volt hajlandó, mondván, a határozott idejű bérleti szerződése 2014. december 31-éig érvényes. Az erőszakos módszereket sem nélkülöző huzakodás közben elindított birtokvédelmi eljárásban a bíróság a bérlőnek adott igazat (a határozat nem jogerős).
A bérlő tehát egyelőre maradt, azóta pedig tárgyal a bérbeadóval és a vevővel a megoldásról. Az ügyvezető-tulajdonosnak, Bócsi Leventének közben gyanús lett a sietség, amivel ki akarták tenni, ezért saját költségére készíttetett egy értékbecslést az IDD Budapest nevű céggel. Ebben az jött ki, hogy az ingatlan 252 millió forintot ér, ami 153 millióval kevesebb a főváros vagyonkezelő cége, a BFVK Zrt. által készített értékbecslés 405 milliós eredményénél. Ez utóbbi alapján egyezett meg a Vízművek a Morex '93 Kft.-vel 369 millió forintos vételár megfizetésében.
Nagy a különbség
Az, hogy két értékbecslés eredménye nem egyezik tökéletesen, nem meglepő - kiváltképp a jelenlegi időszakot is jellemző gyenge piaci forgalom esetén -, hiszen önmagában két különböző módszertan alkalmazása is okozhat csekély eltérést. Az első értékbecsléshez képest csaknem 40 százalékos különbség azonban szokatlanul nagy.
Megmutattuk az értékbecsléseket egy nemzetközi ingatlan-tanácsadónál dolgozó szakembernek is. Azt mondta, két becslés között nem szabadna 10 százaléknál sokkal nagyobb eltérésnek lennie, és hozzátette, a BFVK által készített esetében egyértelműen kifogásolható, hogy a piac kínálati áraiból indul ki. "Ez mindig eltorzítja az eredményt, a jelenlegi pangó piacon pedig különösen megtévesztő" - magyarázta. Egyúttal kijelentette, az alapul vett 7 százalékos tőkésítési ráta egész biztosan nem reális: egy elhelyezkedése és más tulajdonságai alapján sem kiemelkedően jó ingatlan esetében ennek az értéknek manapság két számjegyűnek kell lennie. A független értékbecslés 9-10 százalékkal számolt. (A tőkésítési ráta a piacon éppen elvárt éves hozamot jelenti. Adott bérletidíj-színvonal mellett minél magasabb, annál kisebb az ingatlan értéke.)
Könnyen lehet tehát, hogy a 369 milliós vételár több tízmillióval meghaladja a reális piaci értéket. Mindez azért is érdekes, mert a Vízműveknek az ingatlant eladó Morex '93 Kft. résztulajdonosa, Apáthy Zoltán nem ismeretlen a fővárosi cégvezetők számára. Az övé egyebek mellett az Árgus Security nevű biztonsági cég, mely honlapjának referenciák menüpontja szerint ügyfelei között tudhatta már az önkormányzat más cégeit, így a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t és magát a BFVK-t.
További furcsaság, hogy a Vízművek jóval kisebb területtel is beéri, mint amekkorát megvásárolt. Az Outlander Kft.-nek átküldött szerződéstervezetében ugyanis az áll, hogy a kft. eredeti szerződésének lejártáig bérbe adná neki a teljes terület nagyjából kétharmadát, és csak a maradékot használná, külön bejárattal ellátva.
A Vízművek ezt érdeklődésünkre azzal indokolta, hogy az ingatlan kiválasztásakor központi szempont volt a nagy beépítetlen terület, ezért "kompromisszumos megoldásként" választottak egy, az irodák esetén az igényeiknél nagyobb, de a rendelkezésre álló beépítetlen terület szempontjából optimális ingatlant. Hat különböző ingatlant mértek fel a jelenleg is a III. kerületben működő Észak-Budai Hálózatüzemeltetési Kirendeltség elhelyezésére, mielőtt döntöttek. Az igazgatóság elköltöztetésére pedig azért van szükség, mert a mostani telephely üzemeltetése drága, és költséges felújításra szorul - áll a cég válaszában.
A vételár megalapozottságát firtató kérdésünkre reagálva a társaság egy 2008-as értékbecslésre hivatkozott, mely szerint a likvidálási ár 282 millió forint, márpedig ez, úgymond, "az alkalmazott gyakorlat szerint általában a forgalmi érték 60-70 százalékának felel meg", vagyis "a forgalmi érték 403-470 millió forintra tehető". Ez az értékbecslés azonban a válság előtt készült, azóta estek az ingatlanárak. Az Outlander Kft. ügyvezetőjének tudomása van egy 2012 júniusában elvégzett banki értékbecslésről, melyben már csak 280 millió szerepel forgalmi értékként. Az ingatlanra korábban hitelt nyújtó CIB Banknál kérdésünkre közölték, mivel ez üzleti titok, a számot nem tudják megerősíteni.
A Morex '93 nyilvánosan elérhető tavalyi mérlegében egyébként a tárgyi eszközök - mely kategóriába az ingatlanok is tartoznak - 165 millió forintos értéken szerepelnek. Ez nem feltétlenül nyújt támpontot a piaci érték meghatározásához, hiszen ha nem frissítették, akár egy nagyon régi becslés is lehet a könyv szerinti érték alapja, de itt megint érdemes megjegyezni, hogy a válság óta szinte minden ingatlan értéke csökkent.
A Vízművek válaszából kiderül, hogy nem készíttettek másik értékbecslést, mivel a felkért BFVK-tól korábban "mindig szakszerű, reális szakvéleményt" kaptak. Megemlítik azt is, hogy a tárgyalások során többszörös árlejtés eredményeként alakult ki a végső ár, a Morex '93 ugyanis eredetileg jóval többet kért.
Nem is annyiért bérlik
A tárgyalásokról tanúskodó egyik, 2012. októberi keltezésű levélben a Morex '93 Kft. ügyvezetője arról tájékoztatja a Vízművek vezérigazgatóját, Haranghy Csabát, hogy az (akkor éppen aktuális) 378 millió forintos ajánlatot a havi 11 ezer eurós bérleti díjat alapul véve számolták ki. (Ez a levél az üggyel kapcsolatos egyik per keresetében szerepel mellékletként.) Bócsi Levente ugyanakkor azt mondta az Origónak, hogy 2012-ben a cége csak havi 8 ezer eurós bérleti díjat fizetett, amit számlákkal tud igazolni. A különbség jelentős, márpedig ha a Vízművek ezt az adatot figyelembe vette, az befolyásolhatta a vételár elfogadásánál.
Tudomásunk szerint a Vízműveknek elvileg napi 50 ezer forintos kötbér jár április vége óta amiatt, hogy nem tud beköltözni. Arra a kérdésünkre, hogy a társaság behajtja-e a pénzt az eladón, azt a választ kaptuk, hogy valóban megfelelő mértékű kötbért kötöttek ki ilyen esetre.
Megkerestük a Morex '93 Kft. vezetőjét is. Morvai Zoltán annyit mondott, hogy álláspontjuk szerint az Outlander Kft.-nek nincs joga az ingatlanon tartózkodni, ezért továbbra is keresik a jogi eszközöket a helyzet megoldására. Az ingatlan eredeti vételárára és a kötbér nagyságára vonatkozó kérdésünkre Morvai Zoltán nem válaszolt. A vállalkozás résztulajdonosát, Apáthy Zoltánt többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk.
"Ha beigazolódik, hogy a közpénzből gazdálkodó fővárosi cég a valós árnál többet költött, ráadásul a kelleténél nagyobb ingatlant vásárolt, az sérti azt az elvet, hogy közpénzből csak a még éppen elégséges mennyiséget szabad költeni, amit a büntetőjog hűtlen kezelésnek nevez" - kommentálta az esetet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. | Vettek egy jó nagy telket | Több mint másfél hónapja nem tud beköltözni a Fővárosi Vízművek egy általa nemrég megvásárolt óbudai ingatlanba, amelynek jelentős részére nincs is szüksége - ráadásul van olyan szakértői vélemény is, amely szerint többet fizetett érte a valós értékénél. Az eladó fél résztulajdonosának egy másik vállalkozása régi beszállítója a főváros cégeinek. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/06/kulonos-ertekbecsles-alapjan-vasarol-ingatlant-a-fovarosi-vizmuvek | 2013-06-26 06:14:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás közölte, hogy két eseményre, Nagykovácsiba, egy gyermekorvosi rendelő alapkőletételére, valamint a békéscsabai fórumra is "hívtam a teljes balos médiát, és nem jöttek..."
A politikus hozzátette, állítólag Békéscsabán az RTL munkatársa ott volt, de "már interjút sem akart készíteni.
Mindeközben a dollármédia munkatársai nagyon keresik a Fidesz országjáró politikusait
- jegyezte meg Menczer Tamás, felidéze, hogy régebben vele is hosszasan beszélgettek.
Most meg semmi. Fáj ez nekem...Elvtársak, hol a lelkesedés?
- tette fel a kérdést, majd úgy folytatta
Én mindig ki is raktam a beszélgetéseinket a saját oldalamra, talán ez nem tetszik? Ha nincs a kívánt eredmény, oda a lelkesedés?! Milyen független-objektív felfogás ez? Pedig én nem k.csögözöm az újságírókat , és nem is akarok a "Dunába lökni" senkit
- írta a kommunikációs igazgató.
Már most jelzem, jövő szerdán Pécsre megyek, ha valaki megtalálja magában a független-objektív énjét, várom szeretettel
- zárta bejegyzését Menczer Tamás. | Menczer Tamás nem érti a balos médiát | Menczer Tamás azt írta a közösségi oldalán, hogy értetlenül áll a baloldali média viselkedése előtt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-balliberalis-media-lelkesedes | null | true | null | null | BEOL |
Vélhetően a magyar−cseh érdekeltségű Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. gyárthatja Miskolc 31 új villamosát, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elutasította a vesztes olasz AnsaldoBreda S.p.A. és a spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (CAF) jogorvoslati kérelmét, írja a Napi Gazdaság.
A tavaly májusban negyedikként meghirdetett villamosvasút-fejlesztési projekt legutóbbi járműtenderére öt ajánlat érkezett. A pályázókat első körben a legelőnyösebb ajánlattal az AnsaldoBreda S.p.A. utasította maga mögé, három vesztes cég − köztük a végső nyertes Ganz-Skoda − azonban fellebbezett. A KD végül a hiánypótlásra kötelezett cégek újrahajrázása után a Ganz-Skodát hirdette ki győztesnek. A miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. 31 új villamos és hozzájuk kapcsolódó áruk és szolgáltatások szállítására írta ki a közbeszerzési pályázatot. A borsodi megyeszékhelyen zömmel uniós forrásból, mintegy 40 milliárd forintból fejlesztik a villamosközlekedést. | Csehek hoznak villamost Miskolcra | Csehek hoznak villamost Miskolcra - Az olaszok helyett a magyar-cseh Ganz-Skoda gyárthatja a város 31 új villamosát. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/20/csehek_hoznak_villamost_miskolcra/ | 2012-01-20 11:47:00 | true | null | null | Index |
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
A bejegyzésből nem derült ki, hogy kik lehetnek az új befektetők, ezért felhívtuk a kormánypárti politikust. Fenyvesi elárulta, hogy a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi a beruházást, és már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát. A Hotel Volán évek óta üresen áll, egy forrásunk szerint az előző tulajdonosnak nagyra vágyó tervei voltak, de ezeket nem tudta megvalósítani. Ezt követően gyakorlatilag kiürítette a szállodát, amelynek az elmúlt években az ablakait már a szél fújta.
A Badacsony Heritage Company Kft.-ről először a hvg.hu írt, de tavaly nyáron még nem lehetett tudni, hogy miért alapították a céget. A BHC egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be, de alig másfél év után lemondott. Fellegi még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerte meg a későbbi miniszterelnököt.
A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik. Petneházyt és a badacsonytomaji önkormányzatot is arra kértük, hogy a december 23-án bemutatott terveket küldjék el lapunknak. A Petneházy Alapítvány elnöke a 24.hu-nak azt írta, hogy a beruházás jelen pillanatban előkészítési szakaszban van, és majd csak a tervezési fázis lezárultát követően hozzák nyilvánosságra a szálloda végleges látványterveit.
Az önkormányzat is arról tájékoztatott, hogy december 23-án a tervezés alatt álló szálloda látványterveit tekinthették meg, mégpedig azért, hogy azokat közösen véleményezni tudják. Az önkormányzat hozzátette, örülnek, hogy egy olyan szálloda épülhet, „amely nemcsak színvonalas szállást tud kínálni az ide látogató turistáknak – akiknek száma évről évre nő –, hanem az itt élő családok számára is biztosít remek munkalehetőséget”. Megjegyezték azt is, hogy amint a tervek véglegesek lesznek, és a befektető rendelkezésükre bocsátja, nyilvánosságra fogják hozni azokat. | Orbán egykori fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál | A többségi tulajdonos a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök érdekeltségébe tartozik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/11/badacsonytomaj-fellegi-tamas-szalloda-epites/ | 2021-01-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, Kovács Gergely (MKKP) nem volt őszinte a választási kampányban Hegyvidéken. Mint ismert: Kovács rendre kritizálta a fideszes vezetést, ezzel szemben polgármesterként már olyan fideszes döntéseket is jóváhagyott a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, amikről a kampányban még máshogy beszélt. Ezek szerint a kritikát, csak azért fogalmazott meg, hogy beülhessen a polgármesteri székbe. Fonti Krisztina korábbi fideszes alpolgármester, jelenlegi kormánypárti frakcióvezető a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott:
Kovácsék, ha akarták volna, megváltoztathatták volna a korábbi fideszes döntéseket, beleértve a korábbi ingatlaneladási terveket.
- Nyilvánvalóan biztosítani kell a költségvetés egyensúlyát, aminek fontos része a bevételi oldal, és a jelek szerint ezt Kovács Gergely is belátta - nyilatkozta lapunknak Fonti Krisztina, a Fidesz-KDNP kerületi frakcióvezetője. Hozzátette:
ez a költségvetés-módosítás már az új polgármester és frakciójának felelőssége, kényelmes többségük birtokában kedvük szerint alakíthatták volna az előterjesztést. Nem tették, és ez azt jelenti, hogy elfogadták és vállalták az abban leírtakat.
- Kovács Gergelynek nem ez az egyetlen olyan választási ígérete, amit megszegett - hívta fel a figyelmet a Fidesz politikusa. Kovács a kampányban, sőt az önkormányzati választás után pár nappal a Partizánnak adott interjújában is határozottan kijelentette, hogy az első teendői között szerepel a Normafára tervezett lombkoronasétány befejezetlen fogadóépületének lebontása. Egy hete a kerület hivatalos honlapján megjelenő cikkben azonban már nem volt szó elbontásról, itt arról tájékoztatott a kerület vezetése, hogy "visszafogottabbra és szerényebbre" alakítják az épületet. A valóságban viszont a kutyapárti polgármester semmilyen lépést nem tett azért, hogy az egyik legfontosabbnak mondott választási ígéretét teljesíthesse:
sem a beruházásról szóló szerződést, sem az építési engedélyt nem módosította, pontosan az eredeti tervek szerinti fogadóépületet építteti fel.
- Pedig a korábbi fideszes vezetés éppen azért nem adta át a munkaterületet az építő cégnek, hogy Kovácsék keze ne legyen megkötve, és saját belátásuk szerint dönthessenek az érintett terület jövőjéről - hívta fel a figyelmet Fonti Krisztina. Hozzátette: leállíthatták volna a beruházást, ha akarják, ahogy Kovács ígérte. Az új városvezetés így mégiscsak azt az épületet építi meg, amit a fideszes vezetés terveztetett.
- Ezzel újabb választási ígéretét szegi meg az MKKP vezetője, aminek mi örülünk, mert végrehajtja a szerződésben foglaltakat, ezzel közvetve elismeri az igazunkat, a szavazói azonban nyilván nem annyira boldogok, hiszen becsapta őket - mondta a Fidesz politikusa.
Fonti Krisztina arra is kitért:
a múlt héten elfogadott költségvetés-módosítás nem biztosít fedezetet annak a számtalan tanácsadónak a bérezésére, akiket a kutyapárti-momentumos vezetés alkalmazásba vett a Polgármesteri Hivatalban. Az is jól látszik, hogy a kerületi parkolás várható leállásának finanszírozása is hiányzik.
- Kovács Gergely szerint nem jár jelentős kiadással, ha a közbeszerzés késedelmes kiírásával hetekre vagy akár hónapokra leáll a parkolás a Hegyvidéken, pedig ez napi hétmillió forint bevételkiesést jelent az önkormányzat számára. Ennek sincs fedezete a költségvetésben, pedig jelentős összegről van szó - mutatott rá a Fidesz politikusa, aki szerint a kutyapárti vezetés nem érzi annak a felelősségnek a súlyát, amit a Hegyvidék irányítása jelent. | Kovács Gergely ígérete ellenére folytatja a hegyvidéki ingatlanok eladását | Bár a választási kampányban még azt ígérte Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Hegyvidék új polgármestere, hogy leállítja az ingatlaneladásokat, amit a fideszes vezetés előirányzott. Ezzel szemben most összességében közel több száz millió forint értékben kínálna eladásra kerületi ingatlanokat a XII. kerületi önkormányzat. A kerület kutyapárti többségű képviselő-testülete az októberi ülésén lényegi változtatás nélkül fogadta el a költségvetés módosítását, amit még az előző vezetés állított össze. Ebben 833 millió forint értékben szerepel ingatlaneladás, és ezen – választási ígéreteikkel szembemenve – Kovácsék sem változtattak. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kovacs-gergely-igerete-ellenere-folytatja-a-hegyvideki-ingatlanok-eladasat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Sokat agyaltam, hogy mi lehet az oka van annak, hogy Magyar Péternek annyi mindent "megbocsájt" a tábora. Miért működik a "teflon-hatás", azaz miért nem ég rá semelyik botrány? Mi az oka annak, hogy bármi kiderül, annak (egyelőre) nincs politikai következménye?
Aztán kezembe került ismét Fricz Tamás örökbecsű gondolatait tartalmazó kötete, az Egy következmények nélküli ország . Egykori tanárom és mentorom zseniálisan észrevett valami fontos dolgot a posztkommunizmus idején! Azt azonban ő sem láthatta előre, hogy hiába ér véget egyszer a posztkommunizmus, szellemiségének néhány diribdarabkája generációról generációra öröklődik majd.
Nemzedékről nemzedékre száll tovább a következménynélküliség a balliberális oldalon.
Horn Gyulát, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Karácsony Gergelyt követi majd Magyar Péter és családi biznisze. Milyen furcsa egy sorminta, de van benne logika - és nem kell jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy belássuk:
a következménynélküliség következménye a választási vereség.
Várjuk csak ki, lesz nemulass!
Titokban magnóra vette felesége szavait ? Ugyan már! Budapesti diszkóban méltatlanul viselkedett! És akkor? A hozzá egykor közel álló nők szörnyű dolgokról számolnak be ? Na, és? A Diákhitel Központról és a Volánbuszról nem is beszélve...
Azt mondta, nem veszi fel az uniós mandátumát (mert kamuállásnak tartja), aztán felvette; a mentelmi jogot támadta, most meg a sajátja mögé bújik ; folytassam még? Csupa-csupa ellentmondás és képmutató magatartás.
Amit Magyar Péter tett, annak tizedrészéért már távoznia kellett volna a jobboldalon.
És ha marad, akkor nem is lenne sehol. De nem maradt. Ma már nem csak azt teszi, hanem azt is mondja, amit a baloldal tíz éve mond. Ugyanarról ábrándozik, amiről Gyurcsány Ferenc szokott volt. Uniós ügyészség, euró bevezetése, uniós minimálbér, rezsicsökkentés megszüntetése. Taps Weber magyarellenes beszédének, ujjongás Ursula von der Leyen háborúpárti felszólalásának? Erre a Dobrev Klára-i politikára és mentalitásra még Cseh Katalin vagy Gyöngyösi Márton is képes volt egy-egy gyengébb napján!
Most meg ő lett a legerősebb ellenzéki párt vezetője, a balliberális tábor "ügyeletes zsebmessiása", a külföldről támogatott kormányellenes sajtó és a brüsszeli bürokraták reménysége?
Orbánnal szemben... hogy is van ez?
Igen, nyilván ilyen földhözragadt oka is van annak, hogy Magyar Péter jobbról balra indult el. Jellem kérdése az, hogy valaki ennyire megváltozik a személyes anyagi és hatalmi érdekei miatt. Sok mindent elért negyven éves korára, s körbenézett... majd megvilágosodott!
Magyar Péter életének egy pontján ráébredt arra, hogy a jobboldalon semmi keresnivalója sincs, ezért elindult a következmények nélküli baloldal felé.
És mostanra megérkezett.
Minden Horn Gyula mondataival kezdődött el. A kommunista diktatúra volt kiszolgálója adta meg az első jelet arra, hogy a múltat - a marxista tanítást hajszálpontosan követve - el lehet törölni. Már az a tény, hogy az állampárt utódja, azaz az MSZP kormányra kerülhetett 1994-ben és Horn Gyula lett a miniszterelnök, önmagában hordta azt a morális kérdést, hogy mit lehet kezdeni az egykori bűnökkel. Horn Gyula, aki a karhatalmista múltját firtató kérdésre pökhendin azt tudta válaszolni, hogy " Pufajkás voltam. Na, és? "
A posztkommunista időszak (1990-2010) egyik legnyomasztóbb, ugyanakkor legcélravezetőbb testtartása a következmények nélküliség elfogadása lett.
Persze, kellett ehhez az is, hogy a Nyugat hallgasson, gyakorlatilag asszisztáljon a balliberális oldalnak. Ahogy máig is megteszi Magyar Péter esetében. Sőt, ma a már nyíltan is kampányol mellette!
Horn Gyula pufajkás ügyét követte Medgyessy Péter ügynökmúltja, aztán érkezett Gyurcsány Ferenc, aki mindent megértett.
Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után, az MSZP-frakció zárt ülésén hangzott el. Akkor és ott, ilyen és ehhez hasonló beismerések hangoztak el Gyurcsány Ferenc szájából:
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (...) Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna.
Nem csupán a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült meg, hanem a miniszterelnök erkölcsi hitele is megsemmisült. Így megérkezett a társadalom válasza, ám - az ország és a demokrácia legnagyobb tragédiájára - a hatalom viszontválasza is. A békés tüntetők ellen vezényelt lovasroham, a szemkilövetés, a rendőrterror.
Gyurcsány pedig maradt, mert maradhatott. És a Nyugat ekkor is csendben volt, sőt! Az Európai Szocialisták elnöke, a korábbi dán miniszterelnök, Poul Nyrup Rasmussen így nyilatkozott: "Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására."
De nem kell ilyen messzire visszatekerni az idő vaskerekeit! Karácsony Gergely hazudozása az egyetemi karrierjéről és a nyelvvizsgájáról, ami ugyan megtépázta "hírnevét", lerombolta a kampánystáb által kreált karakterét, de szintén semmin sem változtatott. Se felelősségvállalás, se következmény.
Még csak egy rövid "bocsika" sem - hogy maradjunk a főpolgármester stílusánál.
Ahogy a 99 Mozgalom mikroadományai és az " adományládika " ügyének sem lett politikai következménye - ahogy akkor, úgy azóta sem...
Vagy itt voltak a kispesti MSZP-s ügyek ! Kránitz felfelé bukott, Gajda maradt polgármester, Lackner Csaba ugyan kilépett a szocialista pártból, de maradt az, ami. Folytatva a sort: Korózs Lajos kamuvideója, és Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester szexbotránya sem változtatott a baloldalon semmit. Ahogy minden jobbikos ügy , minden elkiáltott antiszemita és rasszista szó is következmények nélkül maradt.
Gréczy Zsolt pedig újra politizál... Ehhez a legnehezebb bármi magyarázatot fűzni.
Most meg együtt kell élnünk azzal az abszurditásba hajló helyzettel, hogy Óbuda DK-s polgármestere a börtönből hívja össze a közgyűlést, az elítélt Szarvas Koppány Bendegúzt pedig fizetett állásban tartják Józsefvárosban - mert Pikó András bizalma nem rendült meg.
Cseh Katalin trükközött a közpénzekkel és az uniós forrásokkal - milyen vizsgálat volt a párton vagy az ’oly tisztakezű és -lelkű Momentumbon belül? A bukott EP-képviselőből most csinálnak éppen parlamenti képviselőt... felfelé bukik, ahogy az a balliberális oldalon szokás!
Lelkük kollektív tudatlan részében, elméjük cinikus gondolkodásában ott van ma is a "na, és?"-kultúrája.
A baloldalon nincs következménye semmilyen morális botlásnak vagy bűnnek - ez máig így van. S úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók is "elfogadták" ezt, és sokkal hamarabb "megbocsátják" a politikusok "hibáit", mint azt a hazai jobboldalon, vagy éppen más országokban tapasztalhatjuk.
Nos, Magyar Péter ebben is hasonult a baloldalhoz.
Magyar Péter megtapasztalta, hogy nincs következménye a tetteinek, a szavazói egyelőre mindent megbocsátanak neki, a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó pedig nem kéri számon. Ezért olyan bátor, ezért mer olyan messzire is elmenni, mint senki más sem azelőtt! Persze ez is a jellemtől függ.
Már csak egy dolgon gondolkodom. Vajon meddig tart e kegyelmi állapot? | Pufajkások, szemkilövetők, mentelmi jog mögé bújó "ügyeletes zsebmessiások", hahó! Nálatok tényleg soha semminek sincs következménye? | Magyar Péter átlavírozott balra – okosan tette: jobboldalon ilyen múlttal és jellemmel sehová nem jutott volna el, bezzeg a posztkommunisták körében! | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/pufajkasok-szemkilovetok-mentelmi-jog-moge-bujo-ugyeletes-zsebmessiasok-haho-nalatok-tenyleg-soha-semminek-sincs-kovetkezmenye | null | true | null | null | Mandiner |
Az egész egy értelmetlen röhej. Mégis jól példázza, mivé züllesztette Orbán a közéletet, a hatóságokat, mily mélyen lenézi saját híveit is, miként hágja meg a gazdaság, sőt, a matematika szabályait.
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezetőnek, állampolgári panaszok nyomán, tavaly augusztusban, feltűnt: mintha túl nagy számok repkednének a gázszámla kormánydicsőítő, narancssárga "rezsibokszában" a "rezsicsökkentésnek" köszönhető megtakarításként. Mint kiderült, az MVM, a köbméterenkénti, száz forintos, rezsicsökkentett gázdíjat - máig - a két évvel ezelőtti, tőzsdei őrület 2022 augusztusi, 1020 forintos csúcsához viszonyítja. Pedig a piaci árak közel két éve 200 forint körül imbolyognak. A "megtakarítás" tehát töredéknyi. (És azt is mi álljuk, csak az adónkból.) A hazugság lelepleződése után újabb, abszurd fordulatok következtek. Az MVM és a védelmére kelő kormány körülbelül annyit üzent, hogy aki nem ért az üzlethez, az ne ug... kontárkodjon bele. A kérdést, hogy az MVM a piacon 200 forintba kerülő gázért még mindig 1020 forintot fizet-e Putyinnak, azzal ütötték el, hogy ez cash-flow-fedezet, te buta, amúgy meg a gáz vételára titok. (Más jelek szerint az MVM piaci szint körül fizet. Kész szerencse, hisz a bőszen védett változat igencsak hűtlenkezelés-gyanús.) A politikus ezután a versenyhivatalnál kezdeményezte, tiltsa el az MVM-et a fogyasztók átverésétől. A GVH első körben nagyjából azzal tagadta meg a mélyreható eljárást, hogy az MVM talán nem hazudik. A honatya így jogi úton kérte, kötelezzék a GVH-t részletes vizsgálatra. A bíró - a jegyzőkönyv által nem rögzített, elképedt arccal - ennek helyt adott. A hatóság viszont, a kénytelen-kelletlen elindított, "alapos" vizsgálat négy hónapja alatt, végül arra jutott, hogy a GVH csak nem illetékes, mert például a rezsidíjakról nem az MVM, hanem a kormány dönt. Tóthék fellebbeznek.
Rezsiszámlánk narancssárga meseboksza, immáron az államszervezet hathatós segítségével, így még sokáig emlékeztet: ezeknek egyetlen betűt se szabad elhinni. | Rezsi,mese | Az egész egy értelmetlen röhej. Mégis jól példázza, mivé züllesztette Orbán a közéletet, a hatóságokat, mily mélyen lenézi saját híveit is, miként hágja meg a gazdaság, sőt, a matematika szabályait. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257525_rezsi-mese | null | true | null | null | Népszava |
2004.12.16. 23:03
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a világ több pontján működő kulturális intézeteket arra kérte a napokban, hogy a számlájukon levő pénzt utalják át Budapestre – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Hiller István irányította tárca alá tartozó Kulturális Intézetek Igazgatósága (KII) egy erre utasító körlevelet küldött egyes magyar intézeteknek, míg másokat szóban hívott fel a Csapody Miklósné által vezetett igazgatóság.
Az MDF-es képviselő, Csapody Miklós felesége kijelentette, semmiféle megkeresésről nem volt szó, az említett levél nem létezik. A Magyar Nemzet információi szerint a KII azért folyamodott ehhez a módszerhez, mert fizetésképtelenné vált a tárca, és év vége felé a külföldről hazautalt pénzek segítségével tudják fenntartani a mérleget, maguk előtt görgetve a veszteséget oly módon, hogy a hiány a mérlegben ne mutatkozzék meg.
A lap úgy tudja, az igazgatóság megtiltotta egyes főkiküldöttek 13. havi javadalmazását, valamint a szokásos havi ellátmányok is késve érkeztek több helyre. | Mérleget hamisít a fizetésképtelenné vált kultusztárca? | A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a világ több pontján működő kulturális intézeteket arra kérte a napokban, hogy a számlájukon levő pénzt utalják át Budapestre – tudta meg a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/12/merleget-hamisit-a-fizeteskeptelenne-valt-kultusztarca | 2004-12-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kedden újabb hangfelvételt hoztak nyilvánosságra, amely már teljes, vágatlan ahhoz képest, amit Magyar Péter korábban közzétett. Már azzal a felvétellel is hazudott, manipulált - csakhogy lelepleződött.
Az "újabb" felvételen a volt barátnő és a tiszás Hanzel Henrik beszélget sok mindenről, de leginkább Magyar Péterről.
Az erőszakosság mellett visszatérő jellemvonás az, hogy a politikus semmiért nem válallja a felelősséget, még a személyes tévedéseiért sem.
A volt barátnő azt állítja: sokszor kapta rajta azon, hogy hiába mondott, állított valami Magyar teljes meggyőződésből, gyakran kiderült, hogy az nem igaz.
Hogyha egy kicsit is hibáztatva érzi magát, akkor azonnal hárít"
- mondta Vogel Evelin.
A teljes hanganyag itt érhető el: | Hazudik és manipulál, aztán mindent letagad - ez Magyar Péter | A nemrég közreadott hangfelvételből egyebek mellett az is kiderült, hogy Magyar Péter olyan "politikus", aki nem vállalja a felelősséget semmiért. Helyette viszont meggyőzően hazudik. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-hazugsag-manipulacio | null | true | null | null | Origo |
2009.08.10. 08:56
Posztján marad Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. Azonban az MSZP szerint ehhez az SZDSZ támogatása kellett, míg a liberálisok azt állítják, nem kerültek szóba személyi kérdések a Főpolgármesteri Kabinet ülésén. Kocsis István elmondta, hogy a jövő hétre benyújtja javaslatait az általa szükségesnek tartott lépésekről. • Vitézy megállítaná a pazarlást és a korrupciót a BKV-nál • A főügyészség nyomoz a BKV-végkielégítés miatt
Az SZDSZ támogatásával posztján marad Kocsis István, a BKV vezérigazgatója – nyilatkozta Steiner Pál MSZP-frakcióvezető a Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülését követően az MTI-nek. John Emese SZDSZ-frakcióvezető közölte, hogy személyi döntést nem hoztak, ez fel sem merült az ülésen.
A BKV iránti bizalom helyreállítására törekedve a kabinet állásfoglalásban nyilvánította ki, hogy elítélik a vagyonvesztéssel járó BKV-s végkielégítési gyakorlatot éppúgy, mint azt, hogy a menedzseri szerződések tartalmát eltitkolták a tulajdonos önkormányzat és a cég felügyelőbizottsága (fb) előtt. A vezérigazgató jelentése és az fb vizsgálata alapján augusztus 26-ig minősítik Kocsis István tevékenységét, és ha indokolt, döntenek a felelősséggel kapcsolatban is.
Kocsis István elmondta, hogy az fb jövő hétfői ülésére benyújtja javaslatait az általa szükségesnek tartott lépésekről, a szerződések újratárgyalásáról, a titoktartásért fizetett díj eltörléséről. | Marad a posztján Kocsis István, a BKV vezérigazgatója | Posztján marad Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. Azonban az MSZP szerint ehhez az SZDSZ támogatása kellett, míg a liberálisok azt állítják, nem kerültek szóba személyi kérdések a Főpolgármesteri Kabinet ülésén. Kocsis István elmondta, hogy a jövő hétre benyújtja javaslatait az általa szükségesnek tartott lépésekről. • Vitézy megállítaná a pazarlást és a korrupciót a BKV-nál • A főügyészség nyomoz a BKV-végkielégítés miatt | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/08/marad-a-posztjan-kocsis-istvan-a-bkv-vezerigazgatoja | 2009-08-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kormány a Eurolife Healthcare Hungary felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárásnak minősítette.
Az ilyen eljárást a csődtörvény szerint akkor kell elrendelni, ha a cég "adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik", vagy ha ez nem lehetséges, "kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék". Ilyenkor felszámolóként kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság jár el. Az erről szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A gödöllői Eurolife Healthcare Hungary Kft. az izraeli Tevától került indiai tulajdonba. Eredetileg a Teva 2012-ben 120 millió dolláros befektetéssel, 263 embernek munkát adva hozta létre új steril központját, amelyet maga Orbán Viktor miniszterelnök adott át, de 2017-ben mintegy félezer dolgozót elbocsátottak, az injekciógyártó gépsorokat leszerelték.
Csak az intravénás infúziós oldatokat gyártó kapacitása maradt meg, azt vette meg a több mint 12 ezer kórházat és idősek otthonát ellátó, évi 300 millió infúziót gyártó indiai Eurolife Healthcare. Az ügylet tanácsadója 2020-ban azt közölte, hogy "a magyarországi üzem megvásárlása támogatja a vállalatot abban, hogy hatékonyabban ki tudja szolgálni az európai és az amerikai piacot infúziós termékekkel. Az Eurolife az elkövetkező három évben több 10 millió eurót kíván befektetni az üzem bővítésébe."
2023-ban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium jelentette be, hogy újraindult az infúziógyártás az Eurolife Healthcare Hungary Kft. gödöllői üzemében. Idén tavasszal viszont olyan panaszok jutottak el a gödöllői helyi laphoz, hogy a dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket. Csukárdi Csaba, a gazdasági társaság telephely-vezetője az erre vonatkozó kérdésre nem válaszolt, de sértődötten felhívta a figyelmet: "Magyarország egyetlen infúziógyártó cége vagyunk, kollégáimmal új gyógyszergyárat indítottunk, gyártási engedélyünket 2022 júniusában kaptuk meg, első termékünk forgalomba hozatali engedélyét pedig abban az évben októberben."
Most tehát mégis felszámolás következik, kiemelt állami segédlettel.
Nyitóképünk illusztráció. | Vállalkozás: Felszámolják a gödöllői infúziógyárat | Kiemelt állami segédlettel. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20241029_Felszamoljak-a-godolloi-infuziogyarat | null | true | null | null | HVG |
Egy korrupt börtönőr mobiltelefont, gyógyszereket és egyéb tárgyakat akart becsempészni a raboknak az egyik közép-magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. A férfit a rendőrök elfogták, és hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják - írta a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye.A körletfelügyelőként dolgozó őrmester 2024 nyarától illegális kapcsolatot tartott fenn a rabokkal. Ennek során a fogvatartottak megkeresése alapján vállalta, hogy készpénzért cserébe az elítéltek igényének megfelelően - a szokásosnál kisebb méretű - mobiltelefont, gyógyszereket és egyéb tárgyakat visz be nekik az intézetbe.Később a férfi a rabok rokonaival egyeztetett a vesztegetési pénzről és a börtönbe tiltott módon bevinni tervezett tárgyak átvételéről. A körletfelügyelő 2024. október 11-én a megállapodásnak megfelelően 100 000 forintot és egy csomagot vett át az egyik elítélt hozzátartozójától azzal a szándékkal, hogy a tiltott tárgyakat a szolgálata alatt átadja a fogvatartottnak.A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség a hét elején több helyszínen összehangolt bűnügyi akciót tartott az NVSZ és a Készenléti Rendőrség közreműködésével. Az eredményes kutatás és lefoglalás után a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a hivatalos személynek minősülő férfit. A gyanúsított szolgálati jogviszonya a nyomozás során megszűnt. | Egy korrupt börtönőr 100 ezer forintért vállalata, hogy mobilt és gyógyszereket visz be a börtönbe a raboknak | Az őrmester az egyik közép-magyarországi börtönben dolgozott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/10/17/egy-korrupt-bortonor-100-ezer-forintert-vallalata-hogy-mobilt-es-gyogyszereket-visz-be-a-bortonbe-a-raboknak | 2024-10-17 10:32:59 | true | null | null | Telex |
A Transparency International (TI), a világ vezető, korrupció ellen harcoló közhasznú szervezete szerdán hozta nyilvánosságra Berlinben 2002-re vonatkozó jelentését, amelyben Magyarország 4,9 pontot kapott egy nullától tízig terjedő skálán.
Az élen Finnország áll 9,7 ponttal, ami azt jelenti, hogy az elemzők csaknem teljesen mentesnek tartják az északi országot a korrupciótól. A sort Banglades zárja 1,2 ponttal.
A 2001-es jelentésben Magyarország a 31. helyen állt Tunéziával, valamint Trinidad és Tobagóval együtt, 5,3 ponttal. A TI szakemberei elmondták, hogy az előző alkalommal 14, 2002-ben azonban kevesebb, azaz 11 felmérés, elemzés, körkép alapján osztályozták Magyarországot, ezért a kép csalóka lehet.
A felmérések-körképek forrásai a legkülönbözőbbek lehetnek: hitelképességet minősítő intézet éppúgy, mint a térséget jól ismerő szakember, és az osztályzat inkább a nemzetközi üzleti világ véleményét tükrözi.
A TI jelentésében közölték annak a felmérésnek az eredményét is, amelynek során Közép- és Kelet-Európában azt igyekeztek megtudni, hogy a lakosság mennyire tartja korruptnak a közhivatalok viselőit. Magyarországon a megkérdezettek 54 százaléka tartja korruptnak a köztisztviselőket, és a térségben ennél jobb eredményt csak Szlovéniában mértek, ahol a megkérdezettek 42 százaléka tartotta korruptnak a közhivatalnokokat.
A jelentés Közép- és Kelet-Európával, valamint a balti államokkal foglalkozó része azt állapította meg, hogy ezekben az országokban "a korrupció jelenlegi szintje nem jelent életbevágó veszélyt a demokrácia, a közigazgatás és a piacgazdaság működésére". Egy másik helyen az olvasható, hogy "a vizsgált időszakban ritkák voltak a nagyszabású politikai korrupció esetei".
A Transparency International jelentése Magyarországgal és az esetleges politikai korrupcióval kapcsolatban Medgyessy Péter nevének említésével a tavalyi választások előtt abbahagyott Gresham-nyomozást említette, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok gyanúja szerint a Dunaferr kiváltságos szerződést kötött kőszállításra az előző kormányfő apjával, és - név említése nélkül - emlékeztetett "a kulturális minisztérium politikai államtitkárának" ügyére is. | Magyarország közepesen korrupt | Magyarország közepes osztályzatot kapott, és Malajzia, valamint Trinidad és Tobago társaságában a 33. helyet foglalja el a Transparency International 102 országot tartalmazó úgynevezett korrupció-érzékelő listáján. A legkevésbé korrupt ország Finnország. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030122magyarorszag.html | 2003-01-22 14:12:00 | true | null | null | Origo |
Vas András
A vádhatóság bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt meg katonákat és civileket, akik a vád szerint visszakérték a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét.
A katonai ügyész emellett tizenhárom vádlott ellen több mint kétszázmillió forintnyi vagyonelkobzást javasolt, ám ez ellen a Honvédelmi Minisztérium jogi képviselője kifogást emelt, ugyanis szerinte erre az összegre a majdani polgári perek fedezeteként lesz szükség. A vádhatóság indítványozta az ügyben szereplő katonák esetében a lefokozást is.
A vádbeszéd után a védőbeszédekkel folytatódott a tárgyalás. Zamecsnik Péter, az elsőrendű vádlott, L. István Attila dandártábornok védője A tanú című filmből idézve az ötvenes évek koncepciós pereihez hasonlította az esetet, s kiemelte, a katonai ügyészség jogtalan eszközökkel vett rá több vádlottat vallomása megtételére, így ezeket fel sem lehetne használni az eljárás során. A per további védőbeszédekkel folytatódik. | SONLINE - Fegyházat kért a katonai ügyészség a tábornokokra | Tizenkét vádlottra – köztük tábornokokra, főtisztekre, valamint Fapál Lászlóra, a Gyurcsány-kormány egykori honvédelmi államtitkárára – fegyházat, négyre felfüggesztett börtönbüntetést kért csütörtöki vádbeszédében a katonai ügyészség képviselője a tábornokperként elhíresült ügyben. | null | 1 | https://www.sonline.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2013/01/fegyhazat-kert-a-katonai-ugyeszseg-a-tabornokokra | 2013-01-17 14:22:00 | true | null | null | Sonline |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | TEOL - Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.teol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | TEOL |
Még mindig van elég kereslet ahhoz, hogy életben tartsák az UAZ Hunter terepjárót, mi ezt parancsnoki UAZ-ként ismerjük. Sőt, most fejlesztettek is rajta egy sort, hiszen az eddig elérhető 2,7 literes 16 szelepes 4 hengeres blokk újabb változatban is elérhető, ráadásul minimális felárat kell csak fizetni. Alaphelyzetben 112 LE/198 Nm teljesítményű és az Euro-2-es károsanyag-kibocsátási szintet tudja (az Oroszország elleni szankciók miatt butították le), mostantól újra választható az Euro-5-ös változat, ami rögtön 149 LE/235 Nm teljesítményű. Ráadásul a felár mindössze 20 000 rubel, azaz 76 000 Ft, ami elenyésző összeg az 1 510 000 rubeles, azaz 5,8 millió Ft-os vételár mellett.
A menetteljesítmény-adatokat nem közölték, de az UAZ Hunter tömege változatlanul 1845 kg, szóval az újabb motorral sokkal fürgébb lehet a terepjáró, ami az azonos motorral de modernebb karosszériával szerelt UAZ Patriot-nál mintegy 2 mázsával könnyebb. Az UAZ Hunter terepjáró választéka erősen korlátozott, van a Base Fleet felszereltség, ami 3 színnel (fekete, fehér és zöld) választható, és az Expedíciós modell, ami csak narancssárga lehet - igaz, ennél lehet választani a fényes és a matt lakkozás közül. Egyedi extrák nincsenek. | Olcsón mérik a lóerőket a parancsnoki UAZ-nál | 5,8 millió Ft-nak megfelelő rubelbe kerül az UAZ Hunter terepjáró, amelynél 76 000 Ft-ért adnak 34 extra lóerőt. A motor ugyanaz a 2,7 literes benzines mindkét esetben. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/auto/2024/11/olcson-merik-a-loeroket-a-parancsnoki-uaz-nal | null | true | null | null | Origo |
A Rangado.hu értesülését megerősítette a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza, aki elmondta, hogy a gyanúsítottak egy hónapig lesznek házi őrizetben, azután mérlegelik majd, hogy meghosszabbítják-e az őrizetüket.
Kenesei Zoltán és Lázár Mátyás 22 hónapja volt előzetesben. Akkor a nyomozók azt mondták, hogy Kenesei egy ázsiai bundamaffia megbízásából alakult magyarországi társaságot vezetett, és az volt a feladata, hogy a nemzetközi bűnszervezet vezetője által kiválasztott mérkőzések előtt szervezze meg a játékosok és a bírók megvesztegetését. A társaság tagja volt Lázár Mátyás és Schultz László is, utóbbi a gyanú szerint a szervezet egyik pénzfutára volt, Peruban tartóztatták le, és hét hónapot töltött egy limai börtönben, mielőtt saját kérésére kiadták Magyarországnak. A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekményt. Az idén februárban megváltoztatták ellenük a vádat, már nem csalással, hanem számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűnsegédletével gyanúsítják őket.
Fazekas Géza ezt korábban azzal indokolta, hogy büntetőjogi értelemben csalás esetén élő személyt tévesztenek meg, márpedig világhálós fogadás esetén ez nem valósul meg. "A történeti tényállás ettől nem változott" - szögezte le a szóvivő.
Az ügyészség összesen 46 személyt gyanúsít futballmérkőzések megbundázásával, a gyanú szerint összesen 33 hazai és nemzetközi meccs eredményét manipulálták, amivel több millió eurós kárt okoztak a nemzetközi fogadóirodáknak.
"A Központi Nyomozó Főügyészség befejezte a nyomozást ebben az ügyben, és jelenleg is tart a vádelőkészítő szakasz, ahol a bizonyítékok összegzése, mérlegelése zajlik. Eldől majd, hogy vádemelés vagy megszüntetés lesz az ügy további eljárása. A nyomozás lezárása egyben azt is jelenti, hogy a büntetőeljárás meghiúsításának a veszélye már nem áll fenn" - idézte Fazekas Gézát a Rangado.hu. | Hazamehetnek a bundaügy fő gyanúsítottjai | Kiengedték a fogdából Kenesei Zoltánt, Lázár Mátyást és Schultz Lászlót, akik mostantól házi őrizetben védekezhetnek. A három volt labdarúgót korábban a bundaügy kulcsszereplőiként emlegették, ma már nem csalással, hanem számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűnsegédletével gyanúsítják őket. | null | 1 | http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20130409-hazamehetnek-a-bundaugy-fo-gyanusitottjai.html | 2013-04-09 12:42:00 | true | null | null | Origo |
Európai műtárgyhamisító hálózatot lepleztek le az olasz hatóságok: több mint kétezer hamis alkotást lefoglaltak, a műtárgyhamisításban és a hamisított művek eladásában résztvevő 38 személyt előállították - közölte az EU tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust.
A lefoglalt hamis műalkotások között többek közt Banksy, Andy Warhol, Picasso, Miró, Bacon, Kandinsky, Gustav Klimt, Claude Monet, van Gogh és Salvador Dalí hamisítványok is voltak.
A bűnözők a hamis festményeket egy olaszországi aukciós házzal együttműködve értékesítették. Az aukciók hitelességének biztosítására a bűnözők Olaszország-szerte kiállításokat rendeztek, azokról a hamis alkotásokat bemutató katalógust adtak ki.
Olasz szakértők körülbelül 200 millió euróra becsülték a gazdasági kárt, amely akkor keletkezett volna, ha a hamis festményeket elárverezik.
A hálózat felszámolása másfél évig tartó nemzetközi nyomozás eredménye
A hágai közlemény az előzményeket ismertetve közölte: a nyomozás 2023 márciusában kezdődött, amikor az olasz hatóságok körülbelül 200 hamis műalkotást találtak egy vállalkozó ellen indított házkutatás során. Ezt követően kezdték figyelni az aukciós házak internetes kereskedelmi platformjait, hogy hasonló alkotásokat, illetve azok eladóit azonosítsák.
A nyomozás végül két hamisítót és műhelyeiket, valamint egy Európa-szerte működő hamisítói hálózatot tárt fel, amelynek 38 tagja ellen már vádat is emeltek művészeti alkotások hamisítására és kereskedésére irányuló együttműködés miatt. Az előkerült több mint kétezer hamis műalkotás mellett ötszáznál is több hamisított hitelesítő bizonyítványt és bélyegzőt foglaltak le.
A közlemény szerint a hamisítók és az értékesítők elfogásával elkerülhetővé vált, hogy a festményeket a valódi művészek eredeti alkotásaihoz közeli áron bocsássák árverésre. | Európai műtárgyhamisító hálózatot lepleztek le | Másfél évig tartó nyomozás után 38 személy ellen emeltek vádat. A hamisítványokat egy olaszországi aukciós ház értékesítette. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/culture/2024/11/12/europai-mutargyhamisito-halozatot-lepleztek-le | null | true | null | null | Euronews |
Német sajtóértesülés szerint az Újpest az egyik magyar csapat, amely érintett az európai labdarúgás történetének eddigi legnagyobb bundabotrányában. A pénteki bejelentés alapján 13 magyarországi, első osztályú találkozó is szerepel a több mint 200, manipulált végeredményű mérkőzés között. A Bild szombaton úgy fogalmazott: az NB I.-ből többek között az Újpest érintett.
A fogadási megvesztegetések kilenc országra terjedtek ki, a listán Németország, Belgium, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina és Magyarország szerepel.
Állítólagos megvesztegetések történtek három Bajnokok Ligája- és 12 Európa Liga-mérkőzésen is. A gyanúsítottak száma meghaladja a 200-at.
A gyanú szerint egy nemzetközi bűnbanda fogott össze a mérkőzések eredményeinek manipulálására, hogy a fogadásokkal csillagászati haszonra tegyenek szert. Ebből a célból 9 országban állítólag játékvezetőket, edzőket, játékosokat és klubvezetőket vesztegettek meg különböző nagyságú összegekkel.
A gyanús meccseket 2009 elejétől játszották, és a bochumi ügyészség szinte az év elejétől folytatott nyomozást. A botrány felgöngyölítésébe az év közepén bekapcsolódott az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA is. A vizsgálatok az év eleje óta játszott mérkőzésekre terjedtek ki, de nem zárták ki, hogy az elmúlt években ugyancsak hasonló fogadási megvesztegetések voltak.
Törökországban több mint 30 első ligás mérkőzést befolyásoltak, de a gyanú szerint első osztályú mérkőzésekre kötöttek csalással létrejött fogadásokat Horvátországban, Szlovéniában, Boszniában, Ausztriában. A rendőrség szerint Horvátországban 14, Ausztriában pedig 11 mérkőzés szerepel a gyanús meccsek között.
Megvesztegetések történtek németországi, svájci és belgiumi mérkőzéseken is, ezek esetében azonban másod-, illetve harmad osztályú, továbbá regionális találkozókról van szó. Ezekből 32 mérkőzést Németországban játszottak. A Kicker című német lap szerint 32 hazai bajnoki szerepel a listán, ebből négy másod-, három harmad- és 18 negyedosztályú találkozó mellett öt Oberliga és két U19-es találkozón történhetett vesztegetés.
A nyereség állítólag mintegy 10 millió euróra rúg. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a futballmérkőzésekkel kapcsolatos nemzetközi fogadási botrány kapcsán.
"Elébe menni semminek nem tudunk, de természetesen, ha hivatalosan értesítenek bennünket, mindenben maximálisan együttműködünk majd" - nyilatkozta az MTI-nek Serényi péter, az MLSZ sajtófőnöke. | Az Újpest az egyik bundázó magyar csapat? | Az Újpest az egyik bundázó magyar csapat? - A német sajtó szerint a 200 elcsalt meccs között 13 idei magyar NB I.-es van, az Újpest is érintett. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/2009/11/21/ujpest_az_egyik_bundazo_magyar_csapat/ | 2009-11-21 00:00:00 | true | null | null | Index |
"Különleges esemény történt Budapesten, a rövid pályás úszó-világbajnokság sajtótájékoztatóján, ami megrázta az egész világot. A videóból minden kiderül!‼ Találkozzunk a rövid pályás úszó-világbajnokságon 2024. december 10-15. között a Duna Arénában!" - posztolt ma délután a magyar szövetség egy "ál"-sajtótájékoztatóról. Mi tagadás, ez egy meglehetősen ütős médiahekk.
Ebből kiderül, hogy a vb kabalafigurája egy Coach nevű oroszlán lesz. A vb-re belépőjegyek ITT válthatók.
A vb-n harmincnégy fős lesz a magyar válogatott, az olimpiai bajnok Kós Hubert négy számban indul: 50, 100 és 200 méter háton, valamint 100 méter pillangón. A kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf kihagyja a vb-t. | Nagy leleplezéssel állt elő a Magyar Úszószövetség: Ez megrázza az egész világot! | A Magyar Úszószövetség pénteken tartja a december 10-15-i budapesti rövid pályás világbajnokság sajtótájékoztatóját, de ennek már ma elébe ment egy médiahekkel: „eltüntette” a Lánchíd egyik kőoroszlánját, amely a vb kabalafigurája lesz. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/leleplezes-magyar-uszoszovetseg-rovid-palyas-vb-duna-arena | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-332055 | 2004-09-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Ahogy 2023-ban és idén is, úgy 2025-ben is az általános forgalmi adóból (áfa) számít a legnagyobb adóbevételre Orbán Viktor kormánya. A 2025-ös költségvetés tervezetében 8277,2 milliárd forintot terveznek beszedni ebből az adónemből, ami az egész költségvetés bevételi főösszegének több mint egyötödére, 21,4 százalékára rúg. Ugyanakkor
ez az áfabevételi előirányzat 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint a 2024-es bevételi terv.
Mégis, hogyan lehetséges ez, mikor a kormánypropaganda szerint minden a legnagyobb rendben, a fogyasztás is helyreáll és a többi, és a többi?
Az már tény, 2023-ban az áfabevételekkel úgy mellélőtt az Orbán-kormány, mintha a falusi céllövöldében a kétpálcás vízipisztoly helyett a szomszéd körhintán keringő helikoptert lőtte volna meg. A tervezett majdnem 8000 milliárd forint helyett kereken ezermilliárd forinttal (12,6 százalékkal) kevesebb folyt be, ugyanis a háztartások - a kormányzat kincstári optimizmusával ellentétben - nem vásárlásokra költötték jövedelmüket, hanem feltöltötték a majdnem 20 százalékra ugrott infláció miatt elapadt tartalékaikat.
A helyzet 2024-ben sem jobb. A kabinet idei költségvetésben szereplő tervei szerint ebben az évben 8574 milliárd forint adóbevétel folyna be az államkasszába. Hogy a pontos összeg mennyi lesz, az majd januárban kiderül, de az már most biztos, hogy szeptember végéig 5433,3 milliárd forint érkezett, ami az éves előirányzat 63,4 százaléka. Ez az arány pedig hajszálpontosan ugyanakkora, mint a tragikus 2023-ban az első kilenc hónap után. Így tehát okkal feltételezzük, hogy az áfakassza idén sem teljesít majd valami fényesen. Ha kicsit "belehúzunk" év végéig, akkor az ilyen adóbevételeket fel tudjuk tornázni 7500-7700 milliárd forintra,
ami még mindig 800-1000 milliárd forintos bevételelmaradás lesz.
Így tehát indokolt az óvatosság a József nádor téren a jövő évet illetően. Ha az elmúlt két évhez hasonló modellt állítunk fel, azaz hogy az első kilenc hónapban az áfabevételek 63,4 százaléka folyik be, és ez a ténylegesen realizált adóbevétel 7,3 százalékkal emelkedik, akkor a 2025-ös év egészére valóban összejöhet a 8000-8200 milliárd forint áfa a kasszában, így az elmaradás is legfeljebb 100-200 milliárd forintra rúghat, ami azért már egy kezelhető összeg.
Az óvatos tervezéshez hozzátartozik az is, hogy a 2025-re tervezett 3,4 százalékos növekedés (emlékezetetőül: 2023-ra 4,1, idénre pedig 4 százalékos bővülést jósoltak, ehhez képest lett tavalyelőtt 0,7 százalékos csökkenés, és idén is csak 0,8 százalékos növekedés várható) közelebb lehet a valósághoz, mint az elmúlt évek hasraütésszerűnek tűnő számai.
Ennek oka az (is) lehet, hogy míg a korábbi években a kabinet rendszeresen már tavasszal beterjesztette a büdzsét az Országgyűlés elé, amely arról a nyár elején szavazott is, most csak az ősszel került a költségvetési törvényjavaslat a Tisztelt Ház elé, az időfaktor pedig számos bizonytalansági tényezőt kiiktatott.
(A kabinet hivatalos indoklása szerint meg akarták várni az amerikai választás eredményét, ám kiderült, a Költségvetési Tanács a tervezetet bőven a tengerentúli urnazárás előtt kapta meg, így a kormányzati közlést érdemes erős forráskritikával kezelni. Ugye senki nem gondolja azt, hogy a Pénzügyminisztérium adminisztrációja az összes költségvetési háttéritézmény bevonásával két, hónapokig készülő tervezetet is összeállít, különösen olyan jogi környezetben, amikor a veszélyhelyzetre hivatkozva akár a büdzsét akár a parlament megkerülésével is át lehet írni?)
Az áfabevétel persze sok, sőt rengeteg, de nem minden. A jövő évi költségvetés adóbevételeiben a második legnagyobb tételnek a társadalombiztosítási járulékot (tbj) tervezték 5019,9 milliárd forinttal, míg negyedik legvaskosabb tétel a szolidaritási hozzájárulás (szocho) lesz 3366,8 milliárddal. Közéjük ékelődik a személyi jövedelemadó (szja), melyből 4905,4 milliárd forint bevételt remélnek. Az idei előirányzatokhoz képest ez a tbj esetében 11,6 százalék, a szocho esetében 9,1 százalék, míg az szja esetében 9,6 százalékos növekedést jelentene. A növekedés alapja a tervezett összesen 8,8 százalékos bértömeg-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának szerény, 0,1 százalékos bővülése.
A szochónak a nagy társadalmi ellátórendszereken (nyugdíj, egészségügy) belüli elosztása azonban változik jövőre: a befizetett összeg 89,14 százaléka helyett csak 86,96 százaléka fogja megilletni a Nyugdíjbiztosítási Alapot, míg az eddigi 10,86 százalék helyett ennél több, 13,04 százalék fog az Egészségbiztosítási Alapba folyni. Kérdés persze itt is, hogy összegszerűen mekkora lesz a realizált bevétel, ugyanis 2023-ban a tbj-előirányzatból majdnem 93 milliárd forinttal (2,2 százalék), a szocho-előirányzatból pedig majdnem 92 milliárd forinttal (3,3 százalék) kevesebb érkezett a nagy állami kasszákba.
A kabinet a közelmúltban jelentette be, ezentúl szochóval sújtják a tartós befektetési számlán szerzett hozamok lejárat előtti felvételét is.
Egyéb adónemek közül ki kell emelni a jövedéki adót. A jellemzően alkohol, üzemanyag és dohánytermékek után fizetendő közteherből jövőre 1703 milliárd forint bevételt remélnek, ez 1,5 százalékkal haladja meg a 2024-es előirányzatot. Jelentős, 11,5 százalékos emelkedést várnak társasági adóból, a 2025-ös előirányzat itt 1285,5 milliárd forint.
Drasztikusan, majdnem 70 százalékkal magasabb összegben tervezi a jövő évi büdzsé a tranzakciós illetéket, a kabinet ebből jövőre 589,3 milliárd forint bevételt remél. Ennek alapja a várhatóan bővülő gazdaság mellett az, hogy a kabinet többek közt ezt az adónemet is megemelte "védelmi hozzájárulás" címén 3-ról 4,5 ezrelékre, azaz
az emelés mértéke potom 50 százalék.
Az ebből várható növekmény képes lehet betömni azt a lyukat, amit az áfabevételek elmaradása az óvatos tervezés ellenére okozhat.
Úgy tűnik viszont, az Orbán-kormány teljesen lemondott a katásokról. A korábban általuk is népszerűsített adónem a megnyirbálása óta csupán pár tízmilliárd forintot jelent a büdzsében. A 2023-ban még 81,2 milliárd forintra tervezett bevétel csak 70,7 milliárd forintban teljesült, és várhatóan az idei évi 77,8 milliárd forint sem fog befolyni, mivel szeptemberig csak 50,1 milliárdot fizettek be a kisadózók. Jövőre 66,7 milliárd forintot remélnek ebből az adónemből.
Az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulási adót jövőre 17,1 százalékkal magasabb összegben, 360,2 milliárd forintban tervezik, ez azonban nem tartalmazza a Versenyképes Járások Program keretében kivetni tervezett (nem a központi költségvetést illető) többletadót. | Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e | A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jovore-sokkal-ovatosabb-lesz-nagy-marton-kerdes-ez-eleg-e.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | SZOLJON |
Egy rejtélyes, 15 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Irodai (NNI) munkatársai kedden Dér Csabát - értesült a Magyar Nemzet a több gyilkosság miatt jogerős szabadságvesztését töltő férfi ügyvédjétől, Gulyás Krisztiántól. Az ügyvédtől megtudtuk, hogy lényegében ez nem egy tanúkihallgatás, hanem egy kapcsolatfelvétel volt, a szerb alvilágban otthonosan mozgó Dér ugyanis biztosítékot szeretne kapni arra, ha átadja információt a magyar rendőröknek, akkor valóban megkapja a 30 ezer eurós nyomravezetői díjat, amit a holland hatóság ajánlott fel.
Gulyás Krisztián elmondta:
ügyfele azért is szeretne beszélni, mert megveti a nőkkel és gyerekekkel szemben erőszakoskodókat, a jutalomból pedig adakozni szeretne, többek között a Jókai utcai házomlásban megsérült balett-táncosnőnek is szeretne pénzt adni. A vajdasági bérgyilkos azt is kikötötte: csakis a holland rendőrökkel szeretné megosztani azt, amit a brutális gyilkosságról tud.
Az emberölési ügy ugyanis 2009-ben Hollandiában, Amszterdam piros lámpás negyedében történt. Szabó Bernadettet vérbe fagyva találták meg kolléganői. A lány mindössze 19 éves volt, 70 késszúrással végezte ki vélhetően egy külföldi maffiózó.
A holland rendőrök tavaly nyitották újra a gyilkosság aktáját, majd az ügyről elsőként beszámoló PestiSrácok.hu szerint a nyomozás során a magyar hatóságokat is megkeresték, mivel felmerült, hogy esetleg valaki hazánkban olyan információk birtokában lehet, amelyek a nyomozást segíthetik. Erről bővebben itt olvashatnak . | Egy rejtélyes, tizenöt évvel ezelőtti gyilkosságot oldhat meg Dér Csaba? | Egy tizenöt évvel ezelőtti rejtélyes emberölési ügy miatt keresték fel a börtönben kedden a rendőrök a több bérgyilkosság miatt is jogerősen elítélt Dér Csabát – tudta meg a Magyar Nemzet. A brutális emberölés Amszterdamban történt, egy magyar prostituáltat gyilkolt meg hidegvérrel egy máig ismeretlen tettes. A vajdasági bérgyilkos ügyvédje, Gulyás Krisztián lapunknak elmondta, Dér hajlandó megosztani információit az ügyről, amennyiben biztosítékot kap arra, hogy megkapja a 30 ezer eurós nyomravezetői díjat, amiből többek között a Jókai utcai házomlásban megsérült balett-táncosnőt is szeretné segíteni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/egy-rejtelyes-tizenot-evvel-ezelotti-gyilkossagot-oldhat-meg-der-csaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.