text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hogy pontosabban elképzelhessük, ez mennyi pénzt is jelent... Válogatottunk kapitánya egy havi fizetéséből (253 millió forint), ha szeretné, vehetne magának egy négy hálószobás villát Barcelonában, a heti fizetéséből (63 millió forint) egy Bentley Continentalt, a napi fizetéséből (9 millió forint) pedig két hétig pihenhetne újdonsült menyasszonyával, Buzsik Borkával Bali Four Seasons hoteljében.
(Friss híreink)
A 24 éves játékosnak szerénykednie tehát semmiképp sem kell, még akkor sem, ha a Premier League legtehetősebbjeihez viszonyítva eltörpül a fizetése.
Hihetetlen összegek
A ligában a legnagyobb jövedelemmel Kevin de Bruyne büszkélkedhet. A Manchester City belga sztárja évente 20,8 millió fontot (10,1 milliárd forint) visz haza, tehát több mint a háromszorosát keresi a magyar válogatott kapitányénak. A második helyen De Bruyne csapattársa, Erling Haaland következik 19,5 millió fontos (9,5 milliárd forint) keresetével, míg a lista harmadik helyén Szoboszlai klubtársa, Mohammed Salah, valamint a Manchester United középpályása, Casemiro osztoznak a maguk 18,2 millió fontos, megközelítőleg 8,8 milliárd forintos éves bérükkel.
A teljes listán Szoboszlai a 79., olyan játékosokkal fej-fej mellett, mint az Aston Villa világbajnok kapusa, Emiliano Martínez, vagy az előző szezon harmadik leggólerősebb játékosa, Aleksander Isak, míg házon belül a tizedik legmagasabb bevételt tudhatja magáénak, a holland Cody Gakpóval egyetemben.
A bajnokság másik magyarja, Kerkez Milos évente 1,56 millió fontot, átszámítva 760 millió forintot kap a Bournemouth-tól. | Kiderült Szoboszlai Dominik elképesztő fizetése | Az amerikai Spotrac adatelemző portál nyilvános összevetést készített az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság (Premier League), így a Liverpool játékosainak, köztük Szoboszlai Dominiknak a fizetéséről is. Az oldal szerint a magyar kiválóság tavaly nyáron aláírt szerződése értelmében évente 6,24 millió fonttal, tehát megközelítőleg 3 milliárd forinttal gazdagodik. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sport/szoboszlai-dominik-fizetes/1lxmqw6 | null | true | null | null | Blikk |
Tavaly ősszel kollégáimmal egy hosszú cikkben mutattuk be a propagandaminiszter szoros kapcsolatát rejtélyes ügyvéd barátjával, Kertész Balázzsal, akiről a K&H-ügy nyomozati anyagának egyik dokumentumában az áll, hogy „ő intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit”.
Kertész a cikk írása közben többszöri megkeresésünkre sem reagált – tehát nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy az ő nézőpontját is megismerjük, hogy az ő álláspontja is szerepeljen az írásban –, a megjelenés után azonban mind az Index, mind a cikkünket szemléző lapok ellen sajtó-helyreigazítási pert indított. Például a Válasz.hu ellen, ahol „Minden Idők Helyreigazítási Kérelmének" gúnyolták Kertészék megkeresését, abban ugyanis ilyen mondatok szerepelnek:
Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Kertész Balázs nem nevezhető fantomnak, és nem a sötét oldala Rogán Antal miniszter úrnak sem. (A cikk címe ugyanis a következő volt: Bemutatjuk Rogán Antal sötét oldalát, a fantommá vált Kertész Balázst)
Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Kertész Balázs nem hiányzó láncszem bármiféle Rogán körüli ügyek megértéséhez. (A cikkben ezt írtuk: „Forrásaink váltig állították, ez a szinte ismeretlen figura a hiányzó láncszem a Rogán körüli ügyek megértéséhez.”)
Ezzel szemben a valóság az, hogy Ügyfelemmel kapcsolatba lehet lépni, válaszol az e-mailjeire és felveszi a telefont. Ügyfelem elérhető és nem nevezhető láthatatlannak. (Ezt írtuk: „Idegenek kapcsolatba lépni sem tudnak vele, az emailjeire nem válaszol, a telefont nem veszi fel. Kertész nem csak elérhetetlen lett, hanem láthatatlan is.”)
A kereset azért tűnhetett viccesnek, mert Kertészék a szokásos sajtó-helyreigazításoktól eltérően egyáltalán nem a „kemény″ állításokba (nevek, számok, időpontok, összefüggések, konkrétumok) kötöttek bele, hanem például a fentiekbe – ráadásul a cikk igazán fajsúlyos állításait még csak nem is kifogásolták. Egy ügyvéd ismerősöm azt javasolta, hogy a poén kedvéért az indexes tárgyaláson kérjünk majd valóságbizonyítást: világítsuk be egy lámpával Kertész Balázst, és így derítsük ki, tényleg fantom és láthatatlan-e. Csakhogy ilyen tárgyalásra végül sor sem került.
Egy véletlennek köszönhetően a bíróság korábbi időpontra tűzte ki a cikkünket szemléző más lapok elleni sajtó-helyreigazítási perek tárgyalásait, mint a mienket, noha a többi orgánum csak röviden ismertette az írásunkat. A legelső per a Hvg.hu-é volt, melyre az eredeti cikk szerzőjeként tanúskodni is elmentem. Kertész ezt a pert az összes helyreigazítási pontban elveszítette, majd ezt követően a 24.hu és a 444.hu elleni keresetét is elutasította a bíróság első fokon – jórészt véleménynek, nem pedig tényállításnak minősítve a kifogásolt pontokat, melyeket így nem is lehet helyreigazíttatni.
A sorozatos vereségek után Kertészék a többi, a cikkünket szemléző orgánum elleni sajtó-helyreigazítási keresetüket már saját maguk vonták vissza, így például az Átlátszó.hu, a Napi.hu, majd végül az Index esetében is ez történt. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy nekünk a bíróság előtt már meg sem kellett védenünk az írásunkat. Innentől pedig Kertész Balázsról nyugodtan le lehet írni, hogy ő Rogán Antal sötét oldala, hogy ő a hiányzó láncszem a Rogán körüli ügyek megértéséhez, de akár fantomnak is nyugodtan nevezhetjük.
Kertész ügyvédje az egyik helyreigazítási ügyben a keresetük visszavonását azzal indokolta, hogy „más eljárásban keresik majd az igazukat″. | Belföld - Rogán ügyvéd barátja annyi helyreigazítási pert bukott, hogy már fel is adta azokat | Rogán ügyvéd barátja annyi helyreigazítási pert bukott, hogy már fel is adta azokat - Az Index elleni pertől vissza is lépett Kertész Balázs. Lehet Rogán sötét oldalának és a Rogán körüli ügyek hiányzó láncszemének nevezni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/01/23/rogan_rejtelyes_ugyvedbaratja_annyi_sajtohelyreigazitasi_pert_bukott_hogy_feladta_azokat/ | 2017-01-23 23:10:26 | true | null | null | Index |
A pénzügyőrök egy magyar kamiont tereltek ki a gyulai határátkelőhely egyik ellenőrzési pontjára, hogy átvizsgálják rakományát. A jármű a bemutatott okmányok alapján fűnyíróalkatrészeket, üvegeket, kamerákat, szekrényeket és hegesztőgépeket szállított Görögországból Lengyelországba.
Az egyenruhásoknak a raktér átvizsgálásakor feltűnt, hogy minden dobozt egyesével, műanyag fóliába csomagoltak, ezért úgy döntöttek, hogy mindenképpen a ládák mélyére néznek. A platóról egymás után kerültek elő az ismert márkajelzésű, Chanel, Gucci, Giorgio Armani, Tabacco Vanilie, Paco Rabanne illatszerek, amik csomagolása és szállítási körülményei szinte sikítva árulkodtak arról, hogy azok mindegyike hamisítvány - tájékoztatta lapunkat Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága sajtóreferense. A termékeket a jogtulajdonosok képviselői is megvizsgálták, és megerősítették a járőrök gyanúját.
A pénzügyőrök 45 ezer 840 darab jogsértő parfümöt foglaltak le, amelyek közel kétmilliárd forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indult eljárás.
A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. A vármegyében, illetve Gyulán nem az első ilyen jellegű eset . | Hamis parfümök tízezrei kerültek elő Gyulán | Közel 46 ezer darab hamis parfümöt foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának ellenőrzésén Gyulán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/hamis-parfumok-tizezrei | null | true | null | null | BEOL |
Negyvennégymilliárd forint keretösszegű hitelprogram indult az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül „életképes, jó jövedelemtermelő képességű, vendéglátással foglalkozó cégek, projektek” számára. A közép-magyarországi régión kívül bejegyzett vendéglátóhelyek, szállodák és egyéb turisztikai fejlesztéseket tervező vállalkozások 1–600 millió forintig juthatnak kamatmentes hitelhez. A szállodaipart belülről jól ismerő, névtelenséget kérő forrásaink szerint nem nehéz kitalálni, hogy az ágazatban szokatlanul magas összegről szóló programmal Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, az ismert milliárdos vállalkozót szeretnék helyzetbe hozni közpénzből. Az MFB ugyanis kizárólagos állami tulajdonban van, a fejlesztésekre fordított összeg tehát közpénz.
Még augusztusban írta meg a Napi.hu, hogy a balatonalmádi Ramada Hotel and Resort megvásárlásával gyarapította láncát Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor közeli ismerőse.
Lapunk számolt be róla előtte nem sokkal, hogy a Ramada működtetését az Event-Immo Kft. átvette az eddigi üzemeltetést végző Aurora Hotels Kft.-től. A Napi.hu értesülése szerint ez viszont csak egy része az üzletnek: a Mészáros tulajdonában lévő R-Kord Kft. ugyanis a hotel épületét is megvette a tulajdonostól, ami megegyezik az Aurora Hotels tulajdonosi körével. Az Event-Immót 2010-ben alapította egy Schmidl Péter nevű budapesti vállalkozó, tavaly június óta ő a Saliris Hotel igazgatója is. Az Event-Immóban nagyobb részesedése van még Csík Zoltánnak is, aki Mészáros Lőrinc több cégében is vezető pozícióban dolgozik.
A Mészáros-féle turisztikai csoport nyáron az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. miatt került a hírekbe. Ez a cég végzi az egykori alcsúti Habsburg-kastély felújítását. Folynak az egyeztetések a Hunguest-hotellánc átvételéről is, az Index.hu szerint 19 hotel van átadólistán. A legjobb vételnek a felszámolás alatt lévő szállodák számítanak: az egerszalóki Saliris Resort Hotel és a mátraházai Lifestyle Hotel Mátra. A mátraházai a Quaestor-csoporthoz tartozott. Mészáros egyébként nemrég alapított új céget a Szíjj László érdekeltségében lévő Duna Aszfalt Kft.-vel.
Piaci információink alapján úgy tűnik, már a módszert is kidolgozták arra, hogy ha Mészárosék kamatmentes hitelt vennének föl, miként tudják majd törleszteni. Úgy tudjuk, több minisztérium is a milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozó hotelekbe szervezi konferenciáit, dolgozói továbbképzéseit. Novemberben például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több száz alkalmazottja megy többnapos továbbképzésre a Balatonalmádiban lévő Ramada Hotelbe, az utat wellness-szolgáltatásokkal és étkezéssel egészíti ki számukra a tárca. Ez legkevesebb 40 ezer forintba kerül fejenként éjszakánként. Ezzel kapcsolatban kerestük a tárcákat. Az NFM lapzártánkig nem válaszolt, a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig közölte, nem szerveznek ilyen programot.
Az MFB kérdésünkre válaszolva közölte, a 44 milliárd forintos keretösszeg uniós forrás, hitelként igényelhetik a vállalkozások. A tegnapig benyújtott hitelkérelmek összege meghaladja a 34 milliárd forintot, a jóváhagyott kérelmek 9,5 milliárdot tesznek ki. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy piaci pletykák szerint a projekt célja a Mészáros Lőrinchez köthető szállodák megsegítése. Annyit közöltek, a szálloda és vendéglátás ágazatban eddig közel 50 kérelem érkezett, itt az átlagos hitelösszeg 56 millió forint volt, azaz kifejezetten mikro-, kis- és közepes vállalkozások üzleti elképzeléseinek támogatásához kértek finanszírozást.
Az már régóta tudható, hogy Orbán Ráhel – egyelőre nem tisztázott – szerepet vállal a hazai idegenforgalomban. A miniszterelnök lánya nem tudni, mi okból, de azon a tavalyi zártkörű háttérbeszélgetésen is részt vett, amelyen Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke „a fontos piaci szereplőket” tájékoztatta a kormány turisztikai elképzeléseiről. Szakmai berkekben azt is tudni vélik, hogy a kormányfő lánya vagy a családjához köthető cég lehet a befutó az egerszalóki Saliris Hotel megvásárlásánál, habár a szállodát Mészáros Lőrinc is kinézte magának. Orbán Ráhel férjétől, Tiborcz Istvántól sem áll messze az idegenforgalom, hozzá köthető cég vásárolta meg jutányos áron a Schossberger család korábbi kastélyát. | Közpénz Mészáros szállodáira | Vidéki hotelek fejlesztésére 44 milliárd forintos kamatmentes hitelt szán az MFB. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/10/kozpenz-meszaros-szallodaira | 2016-10-13 12:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mandiner David Pressman amerikai nagykövet ma tett nyilatkozatáról kérdezte a minisztert, amely szerint az Orbán-kormány gazdasági semlegességi politikájának, az Oroszország- és a Kína-függőségnek hatása lesz az Egyesült Államok és az euroatlanti szövetség biztonságpolitikájára is. Gulyás legszívesebben nem kommentálná a nyilatkozatot, de azt javasolta David Pressmannak, hogy tanulmányozza az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat, mert az masszívan növekszik. | David Pressmannak tanulmányoznia kellene az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat | A Mandiner David Pressman amerikai nagykövet ma tett nyilatkozatáról kérdezte a minisztert, amely szerint az Orbán-kormány gazdasági semlegességi politikájának, az Oroszország- és a Kína-függőségnek hatása lesz az Egyesült Államok és az euroatlanti szövetség biztonságpolitikájára is. Gulyás legszívesebben nem kommentálná a nyilatkozatot, de azt javasolta David Pressmannak, hogy tanulmányozza az amerikai-kínai külkereskedelmi forgalmat, mert az masszívan növekszik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255963_david-pressmannak-tanulmanyoznia-kellene-az-amerikai-kinai-kulkereskedelmi-forgalmat | null | true | null | null | Népszava |
Mint ismert, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 2018. október 31-i hatállyal visszavonta a Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelőségi véleményét, illetve megállapította, hogy a cég tevékenysége nem felel meg az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglalt célok elérésére, a követelmények teljesítésére.
Minderre azután került sor, hogy a cég mögött álló két zöldpárti politikus, Gémesi György és Gyenes Szilárd szemétszállítási káoszt teremtve igyekezett sarokba szorítani a kormányzatot. A Zöld Híd miatt veszélybe került a szemétszállítás 116 Pest és Nógrád megyei településen. Gémesi a botrányba belebukott, november 5-én lemondott a Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft.-t tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról.
A szemétszállítási botrányban szintén szerepe volt Gyenes Szilárdnak is, aki a Zöld Híd megbízott ügyvezetője. Gémesihez hasonlóan ő is kötődött az LMP-hez, a zöldpárt nyugat-nógrádi országgyűlési képviselőjelöltje volt, ráadásul Gödöllő polgármesterének bizalmi embereként a város alpolgármestere is volt egy időben.
Gyanús jutalomosztás a távozás előtt
A Figyelőhöz eljutott a Zöld Híd Nonprofit Kft.-nek a 2018. november 30-i (sic!) keltezésű feljegyzése, melyben a távozó Gyenes Szilárd 2,5 havi minőségi jutalék kifizetéséről rendelkezik a cég informatikai vezetője részére. A jutalék kifizetését a november végi keltezésű üzenetben Gyenes azzal indokolta, hogy a Zöld Híd informatikai hálózata 98 százalékban rendelkezésre állt.
Külön furcsaság az ügyben, hogy mint arról a PestiSrácok korábban beszámolt, a Zöld Híd november 13-án fél ötkor arról posztolt a Facebookon, hogy támadás miatt átmenetileg le kellett kapcsolni a vállalat weboldalát. A portál birtokába jutott információk szerint informatikusok megnézték a terhelésről szóló állítás valóságtartalmát, aminek során kiderült, hogy az állításukkal ellentétben nem terhelték túl az weboldalt.
A PestiSrácok cikke külön kiemelte, hogy vannak, akik attól tartanak, egyáltalán nem marad semmilyen olyan adat, amiből kiderül, hogy mire mentek el a Zöld Híd, de legfőképp az adófizetők pénzei.
Nem reagálnak a megkeresésekre
A Zöld Híd rendszer tulajdonosai, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás polgármesterei több alkalommal írásbeli kérdést intéztek Gyenes Szilárdhoz, hogy az állítólagos túlterheléses támadás miatt tettek-e már rendőrségi feljelentést, de a mai napig nem kaptak választ.
A polgármesterek arra sem kapnak választ, hogy az állítólagos pénzhiány miatt a szemétszállítást leállító Zöld Híd felmondási idejét töltő ügyvezetője milyen – a hírek szerint 10 milliós nagyságrendű – keretből osztogat utolsó ügyvezetői napjaiban a vezetőség lojális tagjainak jutalmakat, milyen munkaszerződés módosításokat, béremeléseket hajt végre, melyek hatása egyértelműen az új cégvezetést fogja terhelni.
Regált a Zöld Híd
A Zöld Híd közleményében azt írta, hogy a Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. önálló adó, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal rendelkezik. Dr. Gémesi György ügyvezető elnök, döntéshozói jogkörében egyetlen munkajogi kérdésben sem adott utasítást, vagy vont el hatáskört az ügyvezetéstől. Gémesi György személyének a kifejtett ügyhöz kapcsolása, a vele szemben indított "lejáratás része" szerintük.
Mint írták, a gazdasági társaság honlapjának, saját adatkezelésének, adatmentésének, levelezésének szerverei fizikailag is elkülönített helyen működnek, így a honlap szerverét érő túlterheléses támadás elhárítása nem az informatikai vezetőnk feladata és hatásköre. A kényszerű leállításról a weboldal szerverét üzemeltető társaság döntött. A honlapot ért támadás ügyében az üzemeltető feljelentést tett, erről valamennyi tagönkormányzatunkat dokumentáltan értesítettük. A szerver működése helyreállt, adatvesztés nem történt szerintük.
A személyzeti iratot egy munkatársuk szivárogtatta ki, aki a közlemény szerint "azon túl, hogy az itt dolgozókkal szemben is tisztességtelen magatartást tanúsított, a személyiségi jogokat, iratkezelési szabályokat is súlyosan megsértette. Munkavállalónk továbbá nem értette a munkáltatói döntés tartalmát, ezzel a közlemény szerint félrevezette a sajtót".
A jutalmat azzal indokolták, hogy a társaságuk több területen alkalmaz minőségi bérpótlékokat, mind a fizikai állomány, mind pedig a szellemi állomány tekintetében. Ez utóbbi körbe tartozik az informatikai vezető is. Hat hónap vonatkozásában, amennyiben teljesíti a 98%-os informatikai üzembiztonságot 1 havi munkabérére válik jogosulttá. Tekintve, hogy 2018 második félévében lépett munkába, így az alapbéréből és az arányosításból számolva bruttó 216.667 Ft, az általános szabályok szerint számolva nettó 144.083 Ft kifizetésére válik jogosulttá, amelyet a novemberi bérével, a 2018. december 10-ei bérfizetéskor fog megkapni.
Borítókép: youtube | Újabb botrány Gémesi György körül - Figyelő | Több milliós jutalmat adott az informatikai vezetőjének a szemétszállítási botrányba belebukott gödöllői polgármester embere, miután nemrég gyanús körülmények között napokra eltűnt az általuk üzemeltetett Zöld Híd weboldala az internetről. Vannak, akik szerint a jutalomnak köze lehet ahhoz a gyanús szerverleálláshoz, ami a szemétszállítási botrányt gerjesztő cégnél történt. Külön érdekesség, hogy a cég távozó vezetése mindezt a tisztújítás előtti napokban tette. | null | 1 | https://figyelo.hu/hirek/ujabb-botrany-gemesi-gyorgy-korul-22702/ | 2018-11-27 12:39:00 | true | null | null | Figyelő |
Az idei év elején Tihany Farkasveremnek nevezett részén elkelt összesen több mint 26 ezer négyzetméternyi szőlő, ebből 20 ezer négyzetméter egybefüggő terület. A kiemelten védett, nem látogatható Külső-tótól délre eső telkeken főleg merlot- és cabernet sauvignon-ültetvények találhatók. A földek valahol félúton vannak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Tihanyi Vinarius Borárium és legalább egy, szintén a hirtelen lett milliárdos birtokában lévő szőlő között.
A földeket Eppel János vásárolta meg, a Porsche Hungária volt ügyvezetője. A kormány korábbi kedvenc autóbeszállítója és családtagjai rendre felbukkannak olyan balatoni telekvásárlások közelében, melyekhez Mészáros Lőrincnek, illetve kormányközeli alakoknak volt vagy lesz köze. Eppel családtagjai korábban több mint félezer hektár állami földet nyertek árveréseken Fejér megyében. | Elég sok telek cserélt gazdát Mészáros tihanyi szőlője és étterme között | Nagy az érdeklődés a gyümölcsösök, szőlők iránt a faluban. Lehet, hogy a vevők már tudnak valamit: az önkormányzat éppen az építési szabályzat módosítására készül. | null | 1 | https://444.hu/2021/09/06/eleg-sok-telek-cserelt-gazdat-meszaros-tihanyi-szolose-es-etterme-kozott | 2021-09-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Más forrásból megtudtuk: M. Gábor 2008. január 1-jén kezdte meg hat hónapos próbaidejét a balatonalmádi jegyzői székben, előtte öt éven át a szintén Veszprém megyei Köveskál körjegyzője volt. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyanú szerint általa elkövetett bűncselekmény a mostani munkahelyével vagy a korábbi körjegyzői tevékenységével hozható-e összefüggésbe. | Archívum: Eljárás Almádi jegyzője ellen | Házi őrizetbe helyezte a bíróság az 53 éves M. Gábort, Balatonalmádi próbaidős jegyzőjét, akit a Ves | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-483061-283678 | 2008-02-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Öskü Veszprém és Várpalota között, a 8-as út mentén található. A település már a római korban is lakott volt, ebből a korból előkerült két obsit-plakett is, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. Ugyancsak a falu honlapjáról tudjuk, hogy "a községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, az eltávozott lakosok helyére németeket telepítettek be, de ők tovább álltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, ők az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.
Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett. 1947-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre."
Ez tehát a szombati Egészségnap révén az érdeklődés fókuszába került település vázlatos története. A rendezvény fő támogatója a helyi önkormányzat, de a nagylelkű adományozók között a Magyar Falu programot, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt is feltüntették. Az nem derült ki, hogy ez utóbbi mennyi pénzzel támogatja a rendezvényt, ám egy meglehetősen spirituális közegben nem az anyagi javak a lényegesek. Feltehetőleg több kormányzati pénz jut az ösküi Egészségnapra, mint amennyit Iványi Gáborék egyre nagyobb bajban lévő iskolái, óvodái és szociális intézményei kapnak.
De tényleg nem a pénz a fontos, főként, mert a Miniszterelnökség - élén Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel - tudja, hogy mire kell költeni az adófizetők forintjait. Márpedig, ha ők úgy ítélik meg, hogy egy ilyen lélekemelő összejövetel a magyarság jólétét szolgálja, akkor tényleg nincs miért bírálnunk, amiért a nevüket és a pénzünket megmosolyogtató praktikákra költik.
Füvesasszony, Kristálygyógyászat, Csontkovács, Szellemi csontkovács, Szellemgyógyászat, Tündérgyógyítás, Átok-rontás levétel, Kártyajóslás - csak néhány ínyencség a bőséges kínálatból. S mielőtt bárkiben rossz érzések keletkeznének, esetleg arra gondol, hogy fölösleges ilyen dolgokra költeni a köz pénzét, sietünk helyükre tenni a dolgokat. Bár közelebbi tapasztalatunk nincs a tündérgyógyításról - főleg, mert a szövegből nem derül ki, hogy gyógyító tündérekről, netán tündéreket gyógyító egészségügyi dolgozókról van szó - azt azonban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a felsorolt szakmák művelői távolról sem kártékony tagjai a társadalomnak. Még senki sem hallott olyanról, hogy egy szellemi csontkovács záróvonalon előzne, bedöntené a forintot, veszélyeztetné a rezsicsökkentés vívmányait, a kártyajósok sem Brüsszel elvárásainak kívánnak megfelelni. A füvesasszonyok sem rendeznek tiltott kutyaviadalokat, nem támogatják a migrációt, az pedig kifejezetten ellenükre van, hogy a magyar emberek belesodródjanak a háborúba.
Ami viszont az átok-rontás levételt illeti, ez kifejezetten kompatibilis a kormányzat elképzeléseivel. Épp most készül ugyanis egy jogszabály, miszerint akár egy év elzárással is büntethetők azok a kommentelők, akik mások megölésére buzdítanak az interneten. Márpedig, ha valakinek - legyen az politikus, vagy magánszemély - a halálát kívánják, jól jöhet az átok-rontás levétel, sok életet lehet megmenteni ily módon.
Az még nem tudható, hogy Gulyás Gergely, esetleg a kormány valamelyik tagja megtiszteli-e személyes részvételével a rendezvényt. Miután mostanában sok a kormányzati elfoglaltság, ez nem tűnik valószínűnek, bár, ahogy Orbán Viktor legutóbb váratlanul megjelent Pátyon, az ösküi Egészségnapon is minden megtörténhet.
A legjobb persze az volna, ha az ebben illetékes személyek levennék az átkot Magyarországról. | Tündérgyógyítókat és szellemi csontkovácsokat támogat Gulyás Gergely hivatala | Egészségnapot hirdetett honlapján Öskü község önkormányzata. A szellemi csontkovácsolást és a tündérgyógyítást a Miniszterelnök Hivatal is támogatja. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tundergyogyitokat-es-szellemi-csontkovacsokat-tamogat-gulyas-gergely-hivatala/530425 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Szerdán este hallgatta meg Várhelyi Olivér biztosjelöltet két európai parlamenti szakbizottság. A jelenlegi bővítési biztost a következő öt éves ciklusra is jelölte Orbán Viktor. Várhelyit Ursula von der Leyen az egészségügyi és állatjóléti portfólióval bízta meg, a jelölt véglegesítéséhez szükséges az érintett szakbizottság(ok) jóváhagyása.
Először írásbeli kérdéseket tesznek fel a jelöltnek, majd következik a szóbeli meghallgatás. Várhelyit három és fél órán keresztül faggatták, majd azonnal értékelték is a teljesítményét, azonban a szükséges kétharmados támogatást nem szerezte meg. Forrásaink szerint a liberálisok, a szociáldemokraták és a zöldek sem támogatták, és nagy valószínűséggel a szélsőbaloldal is ellene szavazott. Az a döntés született, hogy azokban a témákban, amelyekben elégedetlenek voltak a válaszokkal a képviselők, újabb kérdéseket tesznek fel. Ez megtörtént, Várhelyinek nagyon szűk, 24 órás határidőt szabva. Bár a levélben öt kérdés szerepel, mindegyik tartalmaz alkérdéseket is, így összesen 23 felvetésre kell reagálnia a magyar jelöltnek.
A levél bevezetésében felrótták Várhelyi Olivérnek azt, hogy saját magától nem érezte fontosnak, hogy az EP-képviselőktől elnézést kérjen azért, mert korábban egy bekapcsolva maradt mikrofonba lehülyézte az egész plenáris ülést, azt kérdezve, hogy "Hány hülye van még?" A meghallgatáson ezzel már szembesítették, Várhelyi az esetet "incidensnek" nevezte, és elnézést kért, hangsúlyozva, hogy megjegyzése nem irányult az EP-képviselők ellen.
Az első kérdéscsoport kimondatlanul az abortuszról van szó, amellyel kapcsolatban Várhelyi azt mondta, hogy ez tagállami hatáskör, nincs uniós kompetencia.
Milyen konkrét lépéseket fog tenni a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és annak biztosítása, valamint a nők egészségi helyzetének javítása érdekében, és annak biztosítására, hogy az uniós egészségügyi politikák előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget az egészségügyi ellátásban?
- kérdezik a képviselők, és azzal kapcsolatban is állásfoglalást várnak, hogy dolgozni fog-e Várhelyi a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv javításán azért, hogy a reproduktív egészségügyi ellátással egyáltalán nem vagy nem megfelelően rendelkező tagállamokban élő emberek biztonságosan és bizalmasan kaphassanak egészségügyi ellátást egy másik tagállamban.
Hogyan fogja előmozdítani az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcinák elterjedését, és hogyan fog küzdeni a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság és az ezzel kapcsolatos dezinformáció és félretájékoztatás ellen minden tagállamban, beleértve az Önét is?
- ez a kérdés azzal kapcsolatos, hogy Várhelyi Olivér nem volt hajlandó elítélni azt a magyar gyakorlatot, amikor a lakosságnak a koronavírus ellen az európai hatóságok által el nem ismert orosz és kínai vakcinákat adták be.
Terjedelmében a legrészletesebb kérdéscsoport az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos. Az ezzel kapcsolatos tagállami ajánlások ugyanis nem teljesülnek, s ez ügyben kérdezik Várhelyit, hogy milyen tervei vannak "az antimikrobiális szerek körültekintő használatának és gondosságának előmozdítása érdekében".
Hogyan fogja biztosítani egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő, átfogó, kötelező élelmiszer-címkézési és nyomonkövethetőségi rendszer bevezetését, amely a különböző meglévő önkéntes rendszereket egységes, világos keretbe foglalja, anélkül, hogy ez további olyan terhekkel járna, amelyek növelnék a fogyasztók számára az árakat?
- ez már a következő ügy, amiben többet szeretnének tudni a képviselők a jelölt elképzeléseiről. Végül az állatjóléti területtel kapcsolatban is megfogalmaztak számos felvetést, arra alapozva, hogy az állatjólétre vonatkozó uniós szabályokat a tagállamok meglehetősen eltérően alkalmazzák. Azt is tudakolják a képviselők, hogyan kívánja a leendő biztos korszerűsíteni a meglévő állatjóléti rendeleteket, és hogyan kívánja felmérni a lehetséges változtatások hatását.
A kérdések, felvetések jelentős része már szerepelt a meghallgatáson. Amennyiben Várhelyi Olivér azokat a válaszokat ismétli meg írásban, akkor jó eséllyel el fogják utasítani. Ekkor még mindig lehetőség van arra, hogy egy újabb szóbeli meghallgatást tartsanak, de azt is javasolhatja az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökének, hogy egyes területeket vegyen el Várhelyitől. (Ez történt Navracsics Tiborral is tíz évvel ezelőtt, amikor az uniós állampolgársággal kapcsolatos területet vették el a magyar jelölttől.) Ez tovább bonyolítaná a helyzetet, mert ha másik biztoshoz kerül egy terület, akkor arra vonatkozóan az érintett jelöltet ismét meg kellene hallgatni. És sok idő nincs, az Európai Parlament ugyanis november utolsó hetében dönteni szeretne a teljes biztosi kollégiumról. Ha Várhelyi megbukik, akkor Orbán Viktornak új jelöltet kell állítania.
Az írásbeli pótkérdésekre adott választ jövő héten hétfőn értékelik a parlamenti szakbizottságok, az eredményt még aznap megtudjuk.
Eddig 20 biztosjelöltet hallgattak meg, a maradék hatot (a hat alelnökjelöltet) kedden és szerdán faggatják.
Eddig csak Várhelyi Olivér nem kapta meg elsőre a szükséges támogatást. | EUrologus: Rezeg a léc Várhelyi biztosjelöltségével kapcsolatban | Öt pótkérdést kapott írásbeli pótvizsgájára Várhelyi Olivér, amely tulajdonképpen 23 kérdést jelent. És egyetlen napot kapott a válaszadásra. A kérdések zöme szakmai, és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar jelöltet az Európai Parlament szakbizottságai jelenleg alkalmatlannak tartják a feladat betöltésére. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/eurologus/20241108_varhelyi_ep_europai_bizottsag | null | true | null | null | HVG |
"Magyarország még elég jól megúszta ezt. A magyarok, akik kevesebbet járnak Nyugatra, talán nem látják olyan világosan, mint én, hogy mi elég jól megúsztuk, mert a többi európai országhoz képest mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből. A nálunk gazdagabb országok, akik persze még mindig gazdagabbak, azoknak szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban" - mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádióban. Megszokhattuk már, hogy több, mint érdemes, egyenesen tanácsos a kormányfő ilyetén kinyilatkoztatásait (is) megvizsgálni a tények tükrében. Már csak azért is, mert túlságosan gyakran nem jól jön ki az ilyen összevetésből, más szóval: a tények gyakran mást mondanak, mint amit ő állít.
Ezúttal az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatalának gazdasági növekedési adatait hívtuk segítségül. És mielőtt bárki Brüsszelezni kezdene, s megkérdőjelezné az Eurostat adatainak a pontosságát, szögezzük le: a hivatal a tagállamoktól kapott adatokkal operál, azaz a magyar adatok a Központi Statisztikai Hivataltól érkeznek hozzájuk.
Nos, éppen a magunk mögött hagyott hét utolsó munkanapján látott napvilágot az Eurostat jelentése, amely az elmúlt négy negyedév gazdasági növekedésének - vagy éppen zsugorodásának - a számait sorakoztatja fel. Ennek alapján sem éppen igazolódik be Orbán Viktor fenti kijelentése!
Kezdjük azzal az adattal, amely azt mutatja, hogyan alakult a GDP az egyes tagországokban 2024. harmadik negyedévében, összehasonlítva az előző, azaz az idei esztendő második negyedévével. Nos, van egy rossz hírünk miniszterelnök úr! E mutató alapján Magyarország teljesített a legrosszabbul. Nálunk ugyanis -0,7 százalékos volt a "növekedés", azaz ennyivel zsugorodott tovább a gazdaság az előző három hónapos időszakhoz viszonyítva. Ehhez képest kicsit másként teljesítettek azok az uniós tagtársak, amelyeknél - Orbán szerint - "mi sokkal kevésbé lassultunk le, vagy estünk ki a fejlődés üteméből". Mindig a németekre mutogatunk, nos ők 0,2 százalékkal tudtak növekedni ugyanezen időszakban, az osztrákok 0,3, a franciák 0,4, az írek pedig 2 százalékkal. Az euróövezetben 0,4, az EU egészében pedig 0,3 százalékos volt a növekedés. Magyarországnak ráadásul a megelőző négy negyedévből csak egyetlen egyszer, az idei első negyedévben sikerült pluszban "zárnia" - hasonló pedig csak a svédeknél fordult elő, illetve az e tekintetben még nálunk is rosszabbul teljesítő letteknél, ahol mind a négy negyedév mínusszal végződött.
Forrás: Eurostat
Némileg jobb a helyzet, ha egy másik mutatót nézünk, azt, amelyik arról ad számot, hogyan teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest. Nos, habár az eredményünk itt sem fényes - itt is 0,7 százalékos zsugorodást ért el a magyar gazdaság -, de ha valakit vígasztal, az legalább konstatálhatja, hogy ebben nem az utolsó helyen kullogunk. Nálunk is gyengébben muzsikált Észtország (-7 százalék), Lettország (-1,4 százalék) és Svédország (-1 százalék). De azért azt csak nem mondhatjuk, hogy a többi uniós tagtársunknak "szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban"?! - ahogy Orbán belemondta a mikrofonba a magyarok hülyítése jegyében.
Forrás: Eurostat
És akkor még nem is említettük azt, hogy a magyar ipar négy éve nem teljesített olyan gyengén, mint az idén szeptemberben, amikor éves alapon 5,4 százalékos volt a visszaesés. Ez az uniós rangsorban hátulról a harmadik helyre volt csak elég.
Vagy vegyük az elmúlt években sokat emlegetett inflációt, amelyben Európa-rekorderként hosszú hónapokra kibéreltük a legutolsó helyet, s bár legutóbb már sikerült lekeverednünk a szégyendobogóról, meglátjuk, hogy az októberben ismét nekilódult drágulási ütemünk hogyan teljesít uniós összehasonlításban (a jelentést a jövő héten adja ki az Eurostat).
Akárhogyan is, a miniszterelnöknek tanácsos lenne talán kicsit alaposabban utánanéznie a tényeknek, mielőtt hülyíteni kezdi a népet! | Orbán most a növekedésen bukott meg | Nem először – és gyaníthatóan nem is utoljára – mondott olyat Orbán Viktor a legszélesebb(nek szánt) nyilvánosság előtt, ami – nincs mit szépíteni – egyszerűen nem állja ki az igazság próbáját. Ezúttal azt néztük meg, igaz-e, hogy – szemben a többi uniós taggal – Magyarország elég jól megúszta az utóbbi évek bajait. Mármint gazdasági értelemben. Bár így lett volna! De sajnos nem így történt. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/orban-most-a-novekedesen-bukott-meg/530360 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Ábel Anitának és Jaskó Bálintnak kellett megbirkóznia a fogas kérdésekkel a Legyen Ön is milliomos! első, hétfői adásában.
A tatabányai származású tévés, Palik László egy ponton ismertette a párossal a szabályt, miszerint akár már a kérdés elhangzása után is dönthetnek úgy, hogy kiszállnak a játékból, és így az addig összegyűjtött nyereményt megtarthatják. A játékosok némileg összezavarodtak a műsor házigazdájának szavaitól, aki ekkor egyszerűbb nyelvezettel tisztába tette a vonatkozó előírást.
Mennyi az annyi, Lacikám?!
- harsant fel Ábel Anita, aki ezután értette meg a lényeget.
Lesz lé
- nyugtatta meg a lehető legvilágosabb kifejezéssel élve a színész duót Palik László. | Legyen Ön is milliomos! Vagy mégsem? | A TV2 forgatása alatt Palik László és Ábel Anita között folyt párbeszédben a piszkos anyagiakról is szó esett. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-bulvar-celeb/2024/11/lesz-le-palik-laci-a-piszkos-anyagiakrol-beszelt-abel-anitaekkal | null | true | null | null | KEMMA |
Egy ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégnél ellenőriztek a NAV revizorai. A vállalkozás bevallásában, partnerei számlái alapján csaknem 28 millió forintnyi áfát vont le.
A NAV azonban korábban már a társaság 69 beszállító partnerét ellenőrizte. Kiderült, hogy az állítólagos beszállítóknak nem volt árukészletük, így értékesíteni sem tudtak. A valótlan számlaadatok alapján feltételezhető volt az is, hogy a vállalkozás adólevonása sincs rendben. A NAV a több mint 35 millió forintnyi adóhiány és -bírság biztosítására helyszíni végrehajtást indított a cég vidéki telephelyén - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Mivel az adózó képviselőjét és könyvelőjét nem sikerült elérni, hatósági tanúk mellett, lakatos segítségével jutottak be a lezárt üzletbe. Az akció megkezdődhetett, és gyors eredményt hozott, hiszen kollégáik hamarosan már azt jelezték a végrehajtóknak, hogy a vállalkozás a joggal követelt adó és bírság teljes összegét befizette. | Nem létező árukészlettel üzletelt | Ahogy áruját lefoglalták, egyből rendezte tetemes adóhiányát, és a bírságot is megfizette egy távol-keleti kereskedőcég. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jó előre, pontos adatok alapján készült a gyorsan sikert hozó akcióra. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/nem-letezo-arukeszlettel-uzletelt | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Na, melyik gázszerelőből lett szállodapiaci guru?
A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tőzsdei társaságok részvényei több hete tendenciaszerűen veszítenek az értékükből, annak ellenére, hogy tegnap a nap végén erősödést lehetett tapasztalni. Amikor Mészáros Lőrinc bejelentette, hogy egyre aktívabb szerepet kíván betölteni a Budapesti Értéktőzsdén, akkor a közvetlen vagy közvetett érdekeltségi körébe tartozó Konzum, az Opus, az Appeninn és részben a CIG Pannónia papírok árfolyama az egekbe szökött. Ezzel egyidejűleg nem volt olyan nap, hogy a kisbefektetők ne rángatták volna le és fel az árakat, hatalmas kilengéseket előidézve. A Mészáros-papírokhoz való fura ragaszkodás oka egyértelmű volt.
A részvénytulajdonosok úgy ítélték meg, hogy a részvényeik jövője biztató, hiszen aki ilyen szorosan kötődik a miniszterelnökhöz, annak "portékájában" meg lehet bízni. Az elmúlt egy hónapban azonban ez bizalom egyértelműen foszladozóban volt, tegnap azután furcsa dolgok történtek. Fél órával a tőzsdezárás előtt még 15 százalékkal alacsonyabb árfolyamon kereskedtek a Konzummal, zárásra azonban már 3,77 százalékos nyereséget könyvelhettek el a befektetők az előző naphoz képest. Az Opus forgalma is másfélszeresen múlta felül a szinte mindig élenjáró OTP-jét. Mindez azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy a Mészáros-papírok tendenciaszerűen hanyatlanak.
A Konzum-részvények tegnap, egyébként ünnepélyes pompával bekerültek a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájú részvényeinek sorába, majd valamivel 11 óra előtt késő délutánig fel is függesztették a papírokkal való kereskedést. A társaság ugyanis bejelentésére készült amit később meg is tett: a decemberben bejelentett 30 milliárd forintos tőkeemelés folytatásaként, újabb vagyonelemekkel bővíti portfólióját. A tőzsdei társaság a várhatóan április 30-ig lezáruló, két lépésben megvalósított tőkeemelés eredményeként kizárólagos befolyást szerez a BLT Group Zrt.-ben amely a Balatontourist csoportot takarja, illetve három balatoni ingatlant tulajdonol, továbbá megszerzi a Hunguest által üzemeltetett Bál Resort hotelt is. Ezekkel a lépésekkel szándékaik szerint Magyarország legnagyobb szállodacégévé válnak.
A Balatontourist saját üzemeltetésben és franchise rendszerben jelenleg 10 kempinget működtet, ilyenformán a tó körüli szálláspiac legnagyobb szolgáltatója. A Hunguest Hotels jelenleg összesen 25 szállodát üzemeltet, ebből 5-öt külföldön.
A Konzum és a szintén tőzsdei cég Opus tulajdonosainak átfedése miatt érdekes hír, hogy március 23-án közgyűlést tart a Mátrai Erőmű, melynek napirendjén vezetőségcsere is szerepel - derül ki az energiacég honlapján közzétett meghívóból. Ez cáfolni látszik az Indexen megjelent találgatásokat, miszerint az erőmű vevője, az Orbán-strómanként elkönyvelt Mészáros Lőrinccel párba állt cseh EPH a választásokig várna az ügylet szentesítésével. A meghívó összeférhetetlenségek tisztázását is ígéri. Tegnap a Konzumhoz hasonlóan Mészáros Lőrinchez tartozó és tőzsdén jegyzett Opus - amelynek árfolyama a hírek megjelenése után nyaktörő hullámra ült - hivatalos cáfolatot is közzétett. | Na, melyik gázszerelőből lett szállodapiaci guru? | A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó tőzsdei társaságok részvényei több hete tendenciaszerűen veszítenek az értékükből, annak ellenére, hogy tegnap a nap végén erősödést lehetett tapasztalni. | null | 1 | https://nepszava.hu/1154697_na-melyik-gazszerelobol-lett-szallodapiaci-guru | 2018-03-08 15:22:00 | true | null | null | Népszava |
2008.03.06. 14:56
Kórház-ügy: törvénytelenséget gyanít a Polgári Frakció
A Heves Megyei Közgyűlés Polgári Frakciója ma délután sajtótájékoztatót tartott Egerben.
R. M.
Dr. Tatár László frakcióvezető, Herman István frakció igazgató és Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna, a közgyűlés tagja bejelentették, hogy a frakció az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnál ma törvényességi vizsgálatot kezdeményez a megyei közgyűlés múlt pénteki, a kórház működtetésére vonatkozó döntése ellen.
Lépésüket azzal indokolták, hogy a pályázat során az ajánlattévő (a megye) feltételül szabta a pályázóknak, hogy három évre visszamenőleg nyújtsanak be banki igazolást, hogy számlájuknál nem volt sorbanállás, azaz senki nem kért végrehajtást. Ezzel szemben a HospInvest ezt csak az utóbbi két évre vonatkozóan tette meg, így pályázatuk érvénytelen. A Polgári Frakció tagjai szerint ezt a tényt már a döntéselőkészítésnél, de legkésőbb a megyei közgyűlés során figyelembe kellett volna venni. Ezért a közigazgatási hivataltól kérik, a HospInvestet győztesnek kihirdető közgyűlési határozat megsemmisítését.
Egerhez hasonlóan úgy gondolják, hogy a beszerzés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott volna, így törvénysértő, hogy nem közbeszerzési eljárás keretében hirdették meg. Ezért felkérik a közbeszerzési döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a törvénysértést és a törvénysértő HospInvestet öt évre tiltsa el a közbeszerzési pályázattól. | Kórház-ügy: törvénytelenséget gyanít a Polgári Frakció | A Heves Megyei Közgyűlés Polgári Frakciója ma délután sajtótájékoztatót tartott Egerben. | null | 1 | https://www.heol.hu/kozelet-heves/2008/03/korhaz-ugy-torvenytelenseget-gyanit-a-polgari-frakcio | 2008-03-06 00:00:00 | true | null | null | HEOL |
2010.06.03. 22:00
A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálja, valóban a titkosszolgálat egyik munkatársa révén kerülhetett-e a Főtáv igazgatói székébe a csalás miatt évek óta körözött Joó Tibor, aki mellesleg azt állította, Hagyó Miklós tőle is tízmilliókat követelt havonta.
Balajti László, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója azonnali vizsgálatot rendelt el a Hír Televízió Célpont című műsorában pénteken elhangzottak miatt. Abban ugyanis Joó Tibor azt állította: az NBH egyik munkatársának közreműködésével nevezték ki őt a Főtáv Zrt. munka- és tűzbiztonsági igazgatójává 2007-ben. A csalás miatt akkor már öt éve körözött, érettségivel sem rendelkező férfi azt is elmondta: egy titkosszolgálati alkalmazott felkérésére vállalta el a fővárosi közműcég munka- és tűzbiztonsági átvilágítását nettó hatmillió forintért, amelyből négymilliót tovább kellett adnia az NBH-s kapcsolatának, és később a Főtáv gazdasági átvilágításával is megbízták. A férfi azt állította: kinevezése után Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes havi ötvenmillió forintot kért tőle készpénzben, míg Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgatónak további kétmillió járt volna.
Az NBH szombati közleménye rámutat: azért indítottak vizsgálatot, mert a Főtáv nem áll nemzetbiztonsági védelem alatt, „így az NBH-nak semmiféle hivatalos kapcsolata nem lehetett e cég tisztségviselőivel”. Ehhez képest Joó Tibor nem arról beszélt, hogy a Főtáv igazgatójaként kereste meg a titkosszolgálat, hanem arról, hogy az NBH küldte a közműcéghez.
Eközben a Főtáv vezérigazgatója büntetőeljárásokkal fenyegette meg Joó Tibort és a Hír Televíziót a szerinte hamis vádak miatt. Közleményében Kovács Lajos azt állította: a csalásért körözött férfi soha nem volt a cég igazgatója vagy munkavállalója. (Ezzel szemben Joó Tibor titulusát a Hír TV dokumentummal igazolta – lásd a mellékelt dokumentumot.) A vezérigazgató közölte: 2008 márciusában a sajtóból értesültek arról, hogy a Főtávval 2008. január 11-ig szerződéses kapcsolatban álló DPE Kft. egyik munkatársát körözik. Ezért vizsgálatot folytattak le, amely megállapította, hogy senkit sem ért kár, a helyzet kialakulásában pedig a Főtáv vétlen. Kovács Lajos a kenőpénzre vonatkozó vádakat is visszautasította.
A vezérigazgató elismerte: a Főtáv korábban 180 millió forintért szerette volna megvenni a félmilliós törzstőkéjű Murus Zrt.-t, amely helyett elvégezték egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kialakítását. Kovács szerint ebben az üzletben semmi kivetnivaló nincs. A Főtáv akkor lépett akcióba, miután kiderült: a szocialista érdekeltségi körbe tartozó Murus csúszik a kivitelezéssel. A vezérigazgató megjegyezte: a vételárat 2010 márciusában 122,5 millióra csökkentették. Ugyanakkor a Hír TV úgy értesült: nem márciusban, hanem májusban faragott a közműcég igazgatótanácsa a vételáron, miután többeknek gyanússá vált az üzlet. A Murus Zrt.-ben igazgatósági tagként dolgozott a Hagyó megbízható embereként ismert Gyarmati Zoltán, illetve az Agrobank korábban elítélt vezetője, Kunos Péter. A cég felügyelőbizottságában ült az ugyancsak Hagyó köréhez sorolt MSZP-s Élő Norbert, továbbá a BKV-lobbista Hatvani Szabó János. | Vizsgálat a Főtáv-igazgató ügyében | A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálja, valóban a titkosszolgálat egyik munkatársa révén kerülhetett-e a Főtáv igazgatói székébe a csalás miatt évek óta körözött Joó Tibor, aki mellesleg azt állította, Hagyó Miklós tőle is tízmilliókat követelt havonta. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/05/Vizsgalat-a-Fotav-igazgato-ugyeben | 2010-05-25 14:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Trinity Communications Kft. összesen 48,9 millió forint értékű megbízást kapott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től.
A Trinity Communications ügyvezető-tulajdonosa Kuna Tibor, aki 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt.
Kuna 2008-ban alapította a Young&Partners Kft.-t, amely 2010 után sorra nyerte a kommunikációra kiírt állami közbeszerzéseket.
2015 tavaszán Kunáé lett a 2010-ben alapított Trinity International Communications Kft.-t is, amely 25,5 milliárd forint értékű tendert nyert el tavaly – az összeg nagy részét a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos keretszerződése teszi ki, melyet 2 másik céggel közösen nyert a Trinity.
Néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy január 4-én a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. két szerződést is aláírt a Trinityvel:
– nettó 24 millió Ft értékben PR és kommunikációs tevékenység biztosítására, PR ügynökségi szolgáltatói és tanácsadói feladatok ellátására
– nettó 24,9 millió Ft keretösszeg erejéig rendezvényszervezési feladatok ellátására 1 év időtartamban
Mindkét tender hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt 3-3 ajánlattevővel a közbeszerzési törvény 122/A paragrafusára hivatkozva, vagyis azzal az indokkal, hogy a szerződések értéke nem éri el a nettó 25 millió forintos értékhatárt, ezért nem kell nyílt versenyt kiírni.
De ezeken kívül is nyert már közbeszerzést idén a Trinity: január elején jelent meg a hirdetmény, hogy tavaly december 11-én szerződést kötött a céggel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nettó 19,97 millió forint értékben, „MNV Zrt. Elektronikus Aukciós Rendszer bevezetését támogató marketingkommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó médiavásárlási feladatok ellátása” tárggyal. Ez a tender is a Kbt. 122/A. § szerinti eljárás volt. | Kuna Tibor cége két közbeszerzést is nyert ugyanazon a napon | A Trinity Communications Kft. összesen 48,9 millió forint értékű megbízást kapott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től. A Trinity Communications ügyvezető-tula | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/01/18/kuna-tibor-cege-ket-kozbeszerzest-is-nyert-ugyanazon-a-napon/ | 2016-01-18 18:34:41 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az e téren nagyobb nyilvánosságot sürgető követelések egyre hangosabbak - hangzott el az ORF osztrák hírtévé vasárnap esti vitájában, amelyben többek között az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, az Osztrák Szabadság Párt képviselői vettek részt.
Valamennyien síkra szálltak azért, hogy közzé kell tenni a pártoknak juttatott adományokat. Ugyanakkor az Osztrák Néppárt elégséges a jelenlegi szabályozást, amelynek értelmében elegendő a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozni a pénzügyi mérlegeket. Hubert Sickinger kutató szakértő szerint a nemzetközi fejlődés a pártadományok nyilvánosságra hozatalának irányába mutat. "Ausztriának e téren van mit behoznia." | Átláthatóbb pártfinanszírozást! A pártoknak juttatott adományok nyilvánossá tételét sürgetik Ausztriában - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/atlathatobb-partfinanszirozast-a-partoknak-juttatott-adomanyok-nyilvanossa-tetelet-surgetik-ausztriaban | 2007-11-26 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.
250 ezer euróról 300 ezerre emelkedhet a letelepedési államkötvények névértéke, ha a parlament is elfogadja a kormány javaslatát, írta nemrég az Index, így jövőre még többet kaszálhatnak azok a többségében offshore vállalkozások, amelyek a kötvények forgalmazására engedélyt kaptak a parlamenttől. A jogszabályban rögzített feltételek szerint a szerződő cégek a kötvényeket névérték alatt, diszkontáron veszik meg, a lejáratkor pedig a névértéket fizetik ki nekik és ez a különbözet biztosítja a hozamot.
A vállalkozások a kötvényvásárlás után értékpapírt bocsátanak ki és a letelepedni kívánók ezeket az értékpapírokat vásárolják meg jelenleg legalább negyedmillió euró értékben. A vásárlásért és legalább 5 éves birtoklásért cserébe a letelepedni vágyók tartózkodási engedélyt kapnak és szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, úgy, hogy még csak nem is kell huzamosabb időt tölteniük Magyarországon. Eddig 1107-en éltek a lehetőséggel.
Némi utánajárással egy igen érdekes útvonal rajzolódik ki arról, ahogy a letelepedési kötvény eljut a magyar államtól az ázsiai vagy afrikai befektetőkig. Az egyik szingapúri forgalmazó például éppen azt a Széchenyi Kereskedelmi Bankot választotta ki magyarországi partnerének, amelynek tulajdonosi szerkezetében ott találjuk a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) igazgatóját, Töröcskei Istvánt.
Egy másik vonalon elindulva pedig kiderül, hogy két, a kötvényforgalmazásra szerződött liechtensteini cég továbbszerződött egy ismeretlen tulajdonosú belize-i offshore céggel, amely egy magyarországi cégen keresztül a kaposvári tábornokper első számú vádlottjához és a Sólyom légitársasághoz is kapcsolódik.
A szingapúri szál
Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Töröcskei István, a jobboldalhoz közel álló üzletember által vezetett ÁKK tavaly maga sem volt tisztában, hogy pontosan kik forgalmazzák a kötvényeket. Töröcskei az első Orbán-komrány idején fontos pozíciókat kapott, később a jobboldali médiabirodalom egyik finanszírozója volt.
Az üzletember a letelepedési kötvényekből is profitálhat, az egyik szingapúri közvetítő cég honlapján ugyanis az üzletember érdekeltségébe tartozó Széchenyi Kereskedelmi Bank egyik számlaszámát tüntetik fel címként, ahova utalni kell a kötvényenként 250 ezer eurót.
A Széchenyi Bank a Céginfó adatai szerint a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában áll. A bank fb-tagja volt 2014. augusztusig Töröcskei felesége, a T & T Zrt.-t pedig annak idején közösen indította a házaspár, Boros Imrével együtt. A cégadatok szerint jelenleg Töröcskei István a többségi tulajdonos, Töröcskei Zsuzsanna pedig a vezérigazgató.
A szingapúri EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd. honlapján a Széchenyi Bankra vonatkozó információk mellett arról is olvashatnak az érdeklődők, hogy milyen előnyökkel jár a letelepedési államkötvény megvásárlása, pontosan hogyan zajlik a folyamat, de magáról a cégről nem sok információ jelenik meg. Ugyanakkor a honlap felső részében egy "Investment in Hungary" menüpont egy kínai nyelvű, Xiongyali.com honlapra vezet (a “Xiongyali" jelentése “Magyarország"), ahol Magyarország történelméről szóló olvasnivaló mellett arról is tájékozódhatunk, hogy Budapest mely részén érdemes ingatlanba fektetni.
Kínában egyébként egy másik, szintén korábbi cikkünkben bemutatott cég foglalkozik a letelepedési államkötvénnyel – egy olyan vállalkozás, amely fel sincs tüntetve az ÁKK honlapján mint hivatalos forgalmazó. A Xiongyali hivatalos magyar partnere az Engel Ügyvédi Iroda.
Az Origo 2013. júliusban szintén próbált utánajárni a kötvényt forgalmazó cégek hátterének, de nagyon messze nem jutottak: a parlament gazdasági bizottságának elnöke kiadott ugyan olyan iratokat, amelyen valaki aláírta, hogy tulajdonosa egy-egy cégnek, de személyes adatok híján nem csak a cégek tulajdonlásának tényét sem lehetett igazolni, de azt sem, hogy az aláírók egyáltalán létező személyek.
A belize-i szál
A tulajdonosi szerkezetek felfedése és a kötvényforgalmazással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága azért lenne fontos, mert könnyen kiderülhet, hogy valójában nem is azok a cégek adják tovább kötvényeket, amelyekkel egyébként a parlament gazdasági bizottsága megegyezett.
Az Átlátszó hosszadalmas, interneten és céges adatbázisokban folytatott kutatása során például egy olyan belize-i offshore céget talált, amelynek az ÁKK honlapja szerint hivatalos engedélye nincs a kötvényforgalmazásra, ugyanakkor megállapodást kötött erre két liechtensteni céggel. A belize-i cég tulajdonában álló magyar cég ráadásul a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is kapcsolódik.
2013. júliusban a liechtensteini Schaanban bejegyzett S & Z Program Limited kapott engedélyt a kötvények forgalmazására többek között Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában, Ománban, Algériában, Iránban, Kuvaitban és Katarban. A cég ügyvezetője Walter Wachter, aki a honlapja szerint liechtensteini cégalapítással foglalkozik, az S & Z-t is Wachter a honlapon megadott címére jegyezték be, nem sokkal azelőtt, hogy megkapták az engedélyt a forgalmazásra.
Néhány utcával odébb található a VolDan Investments Ltd. székhelye, amelyet az S & Z-vel egy napon regisztráltak. A Moneyhouse liechtensteini céginformációs honlap szerint mindkét cég egyetlen tevékenysége a magyar letelepedési államkötvény forgalmazása.
Úgy tűnik azonban, hogy ezt a feladatot mégsem egyedül látják el. Az interneten böngészve bukkantunk rá egy titokzatos honlapra, amelyet elvileg az All Info Európa Kft. üzemeltet. A honlapon két olyan dokumentumot (PDF) találtunk, amely szerint az S & Z és a VolDan megállapodást kötött a Belize-ben bejegyzett Moranville Corp. nevű offshore céggel, hogy 2013. október 15-től 2014. november 21-ig alvállalkozóként részt vesznek a programban és segítenek promózni az államkötvényt több közel-keleti országban, illetve Svájcban. A dokumentumon szerepel mindkét cég bélyegzője, a tulajdonosok aláírása, a helyi bíróság pecsétje és az ügyintéző aláírása.
A dokumentum egy másik honlapon is felbukkan, amelyet szintén az All Info Európa üzemeltet, itt azonban Moranville Corp. helyett a főoldalon Moranville Ltd. szerepel forgalmazóként.
Egy újabb dokumentumból (PDF) kiderül (magyar nyelvű változat is van), hogy a Moranville-nek van magyarországi érdekeltsége, a Moranville Hungary Kft.. A Céginfó adatai szerint a 2013. decemberben alakult cég összetett adminisztratív szolgáltatásokkal foglalkozik, és míg az okiratban a Budapest, Zápor utcai cím szerepel, a cégadatbázisban egy Király utcai.
A tulajdonosok a Moranville Corp., illetve Csákó Sándor, aki a kaposvári tábornokpert elsőrendű vádlottjával, Lévai István Attilával a mogyoródi Bridge to Europe Kft. társtulajdonosa. Még 2013 augusztusában írtunk arról, hogy Lévai cégével társult a csúfosan bebukott magyar légitársaság, a Sólyom Airways, liszt, étolaj, ásványvíz és szatmári szilvalekvár forgalmazására.
Lévai 2004 – 2007 között a korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM), majd 2003-tól közismert üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó, a HM akkor vitatott közbeszerzését megnyerő Centrál Mosodák Rt. felügyelőbizottságának tagja volt. A közbeszerzés során a vesztes cég állítása szerint a HM a drágább ajánlatot választotta.
Lévai 2007. januárjától a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója volt, majd véderőattasé lett Moszkvában, onnan a tábornokperként elhíresült HM-es vesztegetési botrány miatt hívatták haza. A vádirat szerint a három dandártábornok – Lévai István Attila első-, Huszti András negyed- és Oláh János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik, és a vádhatóság szerint az ötletgazda Lévai volt.
A tábornokperben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2013. február végén 15 vádlottat – köztük Lévai István Attilát – mentett fel, részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában vesztegetés alól. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett. Áder János köztársasági elnök Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére Lévai István Attila dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2013. február 1-jei hatállyal – méltatlanság megállapítása miatt – felmentéssel megszüntette.
Nincs itt semmi látnivaló
Az ügyben megkerestük a a parlament gazdasági bizottságát és az ÁKK-t is, mert arra voltunk kíváncsiak, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy az ÁKK vezérigazgatójának cége által tulajdonolt bank is részt vesz a kötvényforgalmazásban.
A bizottság nem reagált megkeresésünkre, az Államadósság Kezelő Központ azonban válaszában azt írta, hogy a parlament Gazdasági Bizottsága által kijelölt vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles szerződést kötni és mivel az adósságkezelő kizárólag a fenti kötvénykibocsátás szervezőjeként van jelen a pénzügyi tranzakcióban, nincs ráhatása arra vonatkozóan, hogy az érintett vállalkozások mely bankkal kötnek bankszámlaszerződést.
Azt is hozzátették, hogy sem a forgalmazást jóváhagyó határozat, sem az ÁKK Zrt. és az érintett vállalkozások közötti szerződés nem írja elő, hogy melyik banknál vezessenek pénzforgalmi számlát a vállalkozások, ezért az ÁKK álláspontja szerint nem nem releváns, hogy hazai vagy külföldi pénzintézetnél vezetnek számlát.
A sajtóosztály levelében azt is hozzátette, a félreértések elkerülése végett, hogy
“a Széchenyi Bank Zrt. nem nyújt szolgáltatást az ÁKK Zrt. számára. Tudomásunk szerint a Széchenyi Bankban Töröcskei István vezető tisztséget nem tölt be, annak részlegesen és közvetetten tulajdonosa, erre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségének kinevezésekor eleget tett és azt követően is rendszeresen eleget tesz."
Az ÁKK válasza után Töröcskei István is küldött egy rövid emailt. Ebben jelezte, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 51 százalékban a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., 49 százalékban pedig a Magyar Állam tulajdonában áll. Arról, hogy az Euro-Asia miért a Széchenyi Bankot választotta, nincs információjuk, de az ÁKK vezérigazgatója szerint “örömünkre szolgál a cég bizalma bankunk iránt".
D. Kovács Ildikó | Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja | Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/10/18/torocskeitol-a-solyom-airwaysig-a-letelepedesi-kotvenyek-titokzatos-utja/ | 2014-10-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyre-másra kapjuk a jeleket szakértőktől, elnöki bölcsektől, nemzetközi intézményektől, hogy az ország egyik rákfenéje a korrupció. Megmozdult a rendőrség is, a következő kormány működésének első hónapjai pedig, ha hiszünk a Fidesz vezetőinek, a korrupt politikusokkal való kérlelhetetlen leszámolás ideje lesz.
Készüljünk a szezonra! Mit kell tudni a politikai korrupcióról? Hol tenyészik? Mivel táplálkozik?
Először is különítsük el kisebb testű, bár szaporább rokonától, a nem politikai korrupciótól. Amikor a Gripent gyártó cég százmilliókkal párt-háttéremberekhez küldi operettgrófját (ha küldi), az más, mint amikor a gyorshajtó tízezrest dug a rendőr zsebébe (ha dug). Nem csak az összeg miatt: az elsőben politikus, a másodikban bürokrata, gyakran alacsony rangú bürokrata az elkövető. Mi most csak az elsővel foglalkozunk.
A korrupciót a legjobb szándékú nyomozó hatóságnak is nehéz felderítenie. Miért? A bűncselekmények nagy részénél az áldozatok a felderítésben érdekeltek, ezért segítenek a rendőrnek. Vannak viszont olyan bűnök, amelyek sikeres végrehajtása után az összes résztvevő úgy érzi, jól járt. Ilyen a prostitúció vagy a kábítószer-kereskedelem - és ilyen a korrupció is. Áldozat persze itt is van: az adófizető, az ő pénzén osztozik a megvesztegető és a megvesztegetett. De ő nem lát bele a kártyákba, és nem tud segíteni a nyomozóknak.
'? Mi! Nem tudunk? Dehogynem. Közvetve: a sajtó, a nyilvánosság, a demokrácia erejével. (A www.kepmutatas.hu honlapon magyar újságírók, aktivisták, ha nyugati követségek pénzéből is, láthatólag igyekeznek javítani a helyzeten.) És aztán a legkevésbé korruptakra szavazunk.
Hadd segítsek most én is csekély erőmmel a nagyközönségnek: íme 12 tételes indikátorlistám, melyet a józan ész, a magyar viszonyok valamelyes ismerete és a szakirodalom alapján állítottam össze. (A sorrend esetleges.) Figyelem! Az alábbiak nem bizonyítékok, csak valószínűsítő tényezők: segítenek eldönteni, minek menjen nagy erőkkel utána az, akinek az a dolga.
1. Az illető nemzetközi céget más országokban már elmeszelték korrupcióért.
2. Az illető céget a valóban független magyar hatóságok (pl. a GVH) már elmeszelték másért.
3. A cég előszeretettel alkalmaz volt (vagy leendő) politikusokat jól fizető állásokban, és viszont: az érintett politikusok jól fizető vállalati állásokban, it- meg fb-tagként bukkannak fel.
4. A cég nagylelkű szponzora olyan eseményeknek, melyekhez politikai haszon igen, közvetlen céges haszon nem rendelhető.
5. A gyanús cég olyan iparágban működik, ahol könnyű eldugni, átjátszani a pénzt, ahol nem egyértelműek a tisztességes, piaci árak.
6. A cég és az állam közti szerződés a piacon szokásostól lényegesen eltérő struktúrájú - a vevő hátrányára.
7. A cég olyan iparágban működik, ahol nagyot lehet kaszálni a korrupcióval: ahol a nyereségességet nagyban a politikusok döntései határozzák meg.
8. A cég olyan iparágban működik, ahol muszáj az államnak eladni a terméket.
9. A cég fontos beszállítói nem azonosíthatók, vagy nem világos, mit nyújtanak a pénzért: a politikus által kijelölt beszállító túlfizetése a korrupció egyik gyakori csatornája.
10. A cég indokolatlanul jelentős hirdető azokban az újságokban, melyektől a leginkább várhatnánk, hogy utánajárjanak a korrupciónak.
11. A cég számára feltűnően kedvezően késnek, változnak vagy nem nyernek alkalmazást törvények, rendeletek.
12. Az ellenzék sem kovácsol politikai tőkét a már kipattant korrupciógyanús ügyekből: egy bizonyos méret fölött a korrupt cégek mindkét irányban kennek.
A listán nyilván lehet javítani, de előnye, hogy egy-egy szerződéskötés, rendeletmódosítás, közbeszerzési kiírás esetén gyorsan be lehet mérni, fennáll-e legalább három-négy körülmény a fentiekből.
Már példálóztunk a Gripenekkel. Bizonyítékunk nincs, de amikor egy olyan vadászrepülő-gyártó cég (7), amely másutt már korruptnak bizonyult (1), másutt így nem árult felszereltséggel (5) kínálja portékáját Magyarországnak, és nem világos, milyen legális szolgáltatásokra (8) felveszi a magyar politikusokkal is bratyizó Ali grófot, legalábbis felpillantunk.
Akkor is felszisszenhetünk, ha egy nagy, állami tulajdonú energetikai vállalat (6) hirdetései egyre-másra jelennek meg olyan lapokban, melyek biztosan nem a leghatásosabb csatornái néhány száz kuncsaftjuk elérésének - miközben e lapok elsiklanak a cégnek kedvező törvénymódosítás mozgatórugói és részletei (10) fölött; mely módosításhoz az ellenzék is aszszisztál (11).
Akkor is felvonhatjuk a szemöldökünket, ha egy állami vállalat egy minden lépését az üzleti titok ködébe burkoló (9) IT-szolgáltatóval (5) tizenötmilliárdért (7) a piacon szokásosnál jóval hosszabb, tízéves periódusra (6) szerződik.
Egy céget persze nem szabad csak azért elítélni, mert autópályát épít vagy szakpolitikai tanácsokat ad, és nem zsömlét vagy hajvágást árul (8). De még azért sem, mert a részvényeseket egy néhány évig kormányzati hivatalt is viselt üzletember képviseli az igazgatótanácsban (3). Azért sem, mert a szoftver nehezebben árazható, mint a banán (5). Viszont a közrendőr is tudja, hogy a kiégett lámpájú, itt-ott megnyomott sportkocsiját éjszaka a megengedettnél gyorsabban vezető magányos fiatal férfinál nagyobb valószínűséggel talál heroint, mint a szombat délelőtt a Balaton fele haladó családi Suzuki csomagtartójában.
S végül egy fontos megjegyzés. A politikai korrupció politikusi kínálatának egyik legfontosabb forrása a pártfinanszírozási rendszer. Amíg a választási kampányokat Magyarországon tízszer annyiból vívják, mint amennyiből legálisan szabadna, amíg a politikai elit nem hajlandó közösen átszabni a pártfinanszírozás szabályait, addig a valóban a parlamenti többségre törő párt pénztárnoka számára a kérdés csak az: honnan kaparja össze a hiányzó milliárdokat. Az illegális pénzgyűjtés a párt szempontjából a szükséges rossz: rajongásból nem lesznek óriásplakátok és szórólapok. A pártok megvesztegetése iránti kereslet tehát bele van kódolva a rendszerbe.
Ezen nem segít a listám sem. Az olvasónak viszont segíthet abban, hogy az alaptalanul vádaskodó paranoia meg a félrevezető manőverek és a nagyszabású politikai korrupció plauzibilis gyanúja között nagyobb találati aránnyal tehessen különbséget.
Hasonlóképp válogathatná ki a rendőrség, az ügyészség, a minisztériumok ellenőrzési osztályai, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is a fentihez hasonló kritériumok alapján a gyanús, alapos ellenőrzésre, vizsgálatra méltó tranzakciókat - ha valóban rendet akarnának vágni a politikai korrupció gizgazában.
És ehhez még új hivatal se kell. | A korrupcióvadász 12 pontja | Egyre-másra kapjuk a jeleket szakértőktől, elnöki bölcsektől, nemzetközi intézményektől, hogy az ország egyik rákfenéje a korrupció. Megmozdult a rendőrség is, a következő kormány működésének első hónapjai pedig, ha hiszünk a Fidesz vezetőinek, a korrupt politikusokkal való kérlelhetetlen leszámolás ideje lesz.
Készüljünk a szezonra! Mit kell tudni a politikai korrupcióról? Hol tenyészik? Mivel táplálkozik? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/egotripp/a_korrupciovadasz_12_pontja-73300 | 2010-03-04 16:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint ismert, november 1-én összeomlott az újvidéki vasútállomás előtetője, amelynek nyomán 8 ember életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek. Most úgy tűnik, végre sikerül valakiket felelősségre vonni, az újvidéki főügyészség ugyanis közölte, hogy az ügyben 11 személyt tartóztattak le, akik ellen a közbiztonság súlyos veszélyeztetése és az építési munkák szabálytalan végzése miatt emelnek vádak, és a legsúlyosabb esetben akár 12 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak érte - számol be a Szabad Magyar Szó.
(A legfrissebb hírek itt)
A hivatalos közlemény szerint a tragédia körülményeinek feltárása érdekében alapos vizsgálatot végeztek, több tucat tanút hallgattak ki, valamint elkészítették a baleset okait és körülményeit feltáró szakértői véleményt is, amelyek alapján a gyanúsítottakat csütörtökön őrizetbe vették.
Sokkoló fotókon az újvidéki tragédia
J.T., G.V., A.D. és N.Š. a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével kapcsolatban elkövetett közveszélyokozásért, míg S.N., M.J., Lj.M.M., M.S., D.J., M.G. és D.T. szabálytalan és szakszerűtlen építési munkálatok végzésével kapcsolatban vádolhatók.
A rettenetes baleset pillanatairól készült videót ide kattintva lehet megtekinteni.
Három hete szakadt le az állomás betonerkélye
Ahogy korábban a Blikk is beszámolt róla, szörnyű tragédia történt az újvidéki vasútállomáson november 1-én, pénteken 12 óra körül, leszakadt az épület egy része. A vasútállomás épületét már több alkalommal is felújították azonban a leszakadt rész az állomás megépítése óta változatlan állapotban volt. Szerbia kormánya szombatra, november másodikára országos gyászt hirdetett. | 11 embert tartóztattak le az összeomló újvidéki állomás miatt | 11 embert vettek őrizetbe a szerb hatóságok, akiknek közük lehetett az újvidéki vasútállomás összeomlásához. A szerencsétlenség során 15-en vesztették életüket, sokan megsérültek. A közbiztonság súlyos veszélyeztetése és az építési munkák szabálytalan végzése miatt emelnek vádak a most letartóztatottak ellen. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/ujvideki-vasutallomas-tragedia-letartoztatas/vwsp19c | null | true | null | null | Blikk |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalán emlékeztetett Magyar Péter korábbi sajtótájékoztatójára:
Olyan elgyötört arccal leült, és mondta, hogy őt figyelik az űrből is. Mindenki őt figyeli. Mindenki ott kémkedik. Holott mi a helyzet? Hát ő lehallgatta az asszonyt. Az új asszony lehallgatta őt. Ők lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ezt még filmben se hinné el az ember, hát milyen emberek ezek?
- tette fel a költői kérdések sorát Menczer Tamás, aki elmondta, hogy neki két dolog még soha életében nem jutott eszébe: hogy lehallgassa a feleségemet, vagy hogy a felesége lehallgatja őt. engem. "Ezek ilyen emberek. És ez az ember akarja az országot vezetni" - válaszolta meg a kérdést a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy amiként eddig is minden ellenfelüket, úgy Magyar Pétert is le fogják győzni. | Magyar Péter szerint őt az űrből is figyelik | Pedig éppen ő hallgat le másokat: a feleségét és a volt barátnőjét is. Az ellentmondásra Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-lehallgatas-menczer-tamas | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az elmúlt évek legsúlyosabb botránya rázta meg a német egészségügyet. Sajtóértesülések szerint számos háziorvos kenőpénzt fogadott el kórházaktól betegek beutalása fejében. A hírt csütörtökön Ulla Schmidt egészségügyi miniszter is megerősítette és haladéktalan vizsgálatot rendelt el.
A betegek prémium fejében történő kórházi beutalása állítólag évek óta tart, a szövetségi bűnügyi hivatal már 2001-ben rendelkezett erre vonatkozó értesülésekkel. Minderre vonatkozóan pontos számok még nem ismeretesek, a miniszter azonban nyilatkozatában súlyos csalásról beszélt és az orvosi kamarákat utasította a történtek felderítésére, továbbá a hasonló esetek megakadályozására.
Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a törvénytelen beutalások gyakorlata az elmúlt években milyen méreteket öltött. A szövetségi orvosi kamara azon a véleményen van, hogy az elmúlt évek kórházi beutalásainak 20-30 százaléka illegálisan történt. A Német Kórházak Társasága ezzel szemben 5 százalékról beszélt.
A botrányt kavaró értesüléssel a hét közepén a Német Kórházak Társasága állt elő. A gyanú szerint az elmúlt években több százezer illegális beutalás történt, azaz a kihasználatlan kapacitású kórházak valósággal versengtek a betegekért. A beutaló fejében pedig az illetékes orvosnak honoráriumot fizettek, ennek mérete azonban nem ismeretes.
A törvénybe ütköző beutalások gyakorlata óriási felháborodást keltett mint politikai, mint egészségügyi körökben. A német kormány betegmegbízottja csütörtökön annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult gyakorlat súlyosan veszélyezteti a páciensek érdekeit. "A betegek minőséget, illetve átláthatóságot akarnak, ez azonban az adott esetekben nem történt meg" - figyelmeztetett Wilhelm Walzik.
Németországban a kórházak a betegek száma alapján kapják költségvetési támogatásuk egy részét. | Korrupciós botrány rázta meg a német egészségügyet | Korrupciós botrány rázta meg a német egészségügyet - Több háziorvos állítólag kenőpénz fejében utalt be betegeket kórházakba. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2009/09/03/korrupcios_botrany_razta_meg_a_nemet_egeszsegugyet/ | 2009-09-03 00:00:00 | true | null | null | Index |
Menczer Tamás a videóban emlékeztetett: Raskó György arról spekulált, hogy az idő előrehaladtával kiesnek, azaz meghalnak az idős Fidesz-szimpatizánsok, így a Tisza Párt megnyerheti majd a 2026-os választásokat.
Bocsánat, miről is szól ez, amit mondott?
- tette fel a kérdést Menczer Tamás, kiemelve, hogy a Tisza Párt próbálja terelni a felelősséget.
A politikus úgy folytatta: a Tisza Párt, Magyar Péter és ez a "Raskó nevű ember" értelemszerűen meg akarja nyerni a politikai versenyt.
Mit mond? Hogy fogjuk a versenyt megnyerni? Hát majd ha a másik táborból az emberek meghalnak, ami mit jelent, hogy ezt várja. Ezt várja. És minekutána egy versenyben indult, az sem túlzás, hogy ezt kívánja. Hogy azok az idős emberek, nyugdíjasok, akik a Fideszt támogatják, azok meghaljanak. Marha tisztességes magatartás, mondhatom
- zárta a videóit a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. | Menczer Tamás: Magyar Péterék tisztességtelen versenyzők | Raskó György vállalhatatlan kijelentéseivel kapcsolatos baloldali terelésekre reagált Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videójában. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peterek-tisztessegtelen-versenyzok | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez - jelentette be a szervezet vezérigazgatója vasárnap.
Christine Lagarde az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának zárónapján elmondta azt is, hogy a terv kidolgozásához, majd megvalósításához még hosszú idő kell.
Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.
Az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve "nagy aggodalomra okot adónak" minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások "mérgező kombinációjával" igyekeznek elkerülni az adófizetést. Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük.
Az adóelkerülés visszafogását célzó új kezdeményezést az IMF a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel közösen indítja útjára. A döntést elemzők szerint elősegítette a "panamai iratok" néven elhíresült offshore-botrány is. Christine Lagarde leszögezte azt is, hogy "a közös gondolkodás" valószínűleg mindenütt segíteni fog az illetékes hatóságoknak "a játékszabályok javításában". Ugyanakkor leszögezte: a problémát úgy kell megoldani, hogy közben a vállalatok versenyképesek maradjanak.
A két nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakán Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszternek sikerült két találkozót is kieszközölnie Christine Lagarde-dal, ám az IMF vezetője szerint további reformokra van szükség Görögországban, mielőtt a valutaalap további kölcsönt nyújtana Athénnak. Az IMF egyelőre a "lassú kiigazítás" lehetőségét látja.
Görögország további megsegítése ügyében nyilatkozott Washingtonban Michel Sapin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, és mindketten arról beszéltek, hogy csupán a tavalyi megállapodások betartását, végrehajtását várják a görög kormánytól. "Mindenki azon a véleményen van, hogy Görögországnak többet kell tennie, és képes is többet tenni" - fogalmazott a német pénzügyminiszter.
Vasárnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett Christine Lagarde is, mint fogalmazott: "sok a tennivaló, időre van szükség, de álláspontunk a görög gazdaság fenntarthatóságával és stabilitásával kapcsolatban nem változott". Az IMF vezérigazgatója egyébként a héten többször is elmondta, hogy Görögországnak végre kell hajtania a reformokat és Európának segítenie kell a görög adósság enyhítésében. | Összefogna a világ az offshore ellen | Összefogna a világ az offshore ellen - Az IMF átfogó tervet készít az adóelkerülés visszaszorítására. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/04/18/osszefogna_a_vilag_az_offshore_ellen/ | 2016-04-18 12:31:21 | true | null | null | Index |
Az emlékezés dallamai címmel tartottak kántorkoncertet a minap Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban - írta Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Bálint József alpolgármester is a Facebook-oldalán.
Az este folyamán a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békéscsabai Zsidó Hitközség kulturális együttműködési megállapodást kötött, amelyet ellátott kézjegyével dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke is. | Kulturális megállapodást kötött a zsidó hitközség és a Csabagyöngye | Együttműködési megállapodást írt alá Békéscsabán, a napokban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Békéscsabai Zsidó Hitközség és a Csabagyöngye Kulturális Központ – erről számolt be Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Bálint József alpolgármester, akik szintén részt vettek az ünnepségen. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/egyuttmukodes-zsido-hitkozseg-csabagyongye | null | true | null | null | BEOL |
Eláll a korábban megindított perektől a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, jelentették be hétfőn. Mint arról múlt héten beszámoltunk, a cég felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. számos ex-Quaestor-ügyfelet perelt be, akik a csőd előtti napokban szerintük gyanús hirtelenséggel váltották pénzre lejárat előtti kötvényeiket.
A felszámoló azt akarta elérni, hogy ezek az ügyfelek, köztük egy 77 éves asszony, akinek a pénteki perén mi is ott jártunk, fizessék vissza a pénzt és annak kamatait, ezek ugyanis "nem a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügyletek" voltak. Csakhogy a Quaestor-ügyfél perét már az első tárgyaláson elnapolták, mivel a felperes beadványa olyan hiányos volt, hogy nem lehetett annak alapján folytatni.
Az ügy érdekessége, hogy a felszámoló a Külügyminisztériumot vagy az alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH) nem perelte, pedig ők is közvetlenül a csőd előtt váltottak be 3,8 milliárd forint értékű kötvényt. A beperelt asszony egyébként éppen ezért követelte is, hogy hozzák nyilvánosságra a március 9-i, gyanús külügyes kifizetés körülményeit. Közben pedig az Együtt is rárepült a történetre, bejelentették, hogy ha a felszámoló nem perli be az MNKH-t, akkor ők be fogják.
Most a felszámoló közölte, a felszámoló lefolytatott egy belső vizsgálatot, amelyben azt ellenőrizték, hogy volt-e kirívó kereskedési nap a forgalom szempontjából. Ez a vizsgálat pedig csak hétfőn zárult le. A megállapítások után a felszámoló úgy döntött, eláll a korábban megindított perektől, egyúttal azonnali hatállyal felmondja a peres képviseletet eddig ellátó ügyvédi irodával kötött szerződését. | Eláll az ügyfelek perelésétől a Quaestor felszámolója | Eláll az ügyfelek perelésétől a Quaestor felszámolója - A pénzét az utolsó pillanatban mentő külügyet nem perelték, egy 77 éves asszonyt igen, de most meg inkább hagyják az egészet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/09/28/elall_az_ugyfelek_perelesetol_a_quaestor_felszamoloja/ | 2015-09-28 12:31:00 | true | null | null | Index |
A Közgép és a Magyar Aszfalt nevű cégek által alkotott konzorcium nyerte meg a Győr keleti iparterületének körüljárhatóságát biztosító közutak fejlesztésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt pályázatot. A pályázat eredményéről elsőként a Napi.hu számolt be, a NIF kommunikációs osztályán az [origo]-nak megerősítették az információt. A Napi.hu szerint a munka összefügg az Audi gyártókapacitásának bővítésével.
A Győr Kelet MK nevet viselő konzorcium egyedüliként adott be ajánlatot a munkára, és 3,047 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. A megrendelő által közölt előzetes becslés ennél némileg nagyobb összegről, 3,2 milliárd forintról szólt.
A Közgép elnöke a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Nyerges Zsolt, aki üzleti kapcsolatban áll Simicska Lajossal, aki fideszes politikusok szerint a párt legfontosabb gazdasági háttérembere. Nem lehet ugyanakkor tudni, hogy kik a tulajdonosai az elmúlt években számos állami megrendelést elnyert cégnek, a Közgép ugyanis ezt évek óta nem teszi közzé (részletek a cégről ebben a cikkben).
A titkolózás annak ellenére folytatódik, hogy az idén év elején hatályba lépett alaptörvény kimondja, hogy csak olyan szervezet részesülhet állami forrásból, "amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható". Az [origo] megkérdezett több, a Közgéppel szerződéses viszonyban álló állami szervezetet arról, hogy tesznek-e lépéseket arra, hogy megismerjék a cég tulajdonosi hátterét, de ezt a megkeresést azzal hárították el, hogy az alaptörvényhez kötődő átmeneti rendelkezésekben szerepelt, hogy a 2012. január elseje előtt kötött szerződésekre nem vonatkozik az átláthatósági követelmény (részletek ebben a cikkben).
A mostani győri megbízásra vonatkozó szerződés azonban már idei, így az [origo] már jelezte a NIF-nek, hogy megismételjük a Közgép tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos kérdésünket. | Újabb milliárdos megbízást nyert egy Közgép-konzorcium | Egyedüli pályázóként nyert el egy többmilliárdos állami megbízást egy olyan konzorcium, amelynek tagja a tulajdonosi hátterét titkoló, viszont nyilvánvaló kormányzati kötődésekkel rendelkező Közgép. A két cégből álló csoport a Győr melletti iparterület fejlesztésére kapott megbízást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/ujabb-milliardos-megbizast-nyert-egy-kozgepkonzorcium | 2012-03-28 16:07:00 | true | null | null | Origo |
A Blikk információi szerint V. László családtagjainak két bankszámláját és egy több száz négyzetméter alapterületű villát vettek bűnügyi zár alá. Először feltérképezték, milyen bankszámlák és ingatlanok tartoznak V. Lászlóhoz és családjához, majd a gyanúsítást módosították bűnszervezetben elkövetett vesztegetésre, így már bűnügyi zár alá vehették a családtagok nevén lévő budai villáját és bankszámláit mintegy félmilliárd forint értékben. A vállalkozó elfogásakor lefoglalt 410 millió forintnyi készpénzzel együtt már közel egymilliárdnyi érték van zár alatt.
– Egyelőre nem tudom, hogy milyen érték került bűnügyi zár alá – erősítette meg információnkat dr. Nagy Gábor, V. László ügyvédje. Úgy tudjuk, a meggyanúsított rendőrök esetén ugyanígy fog eljárni az ügyészség, miután őket is megjelöli a bűnszervezet feltételezett tagjaiként. Ezt követően a gyanúsítottaknak és családjuknak kell majd bizonyítani, hogy a lefoglalt vagyon milyen körülmények között került a birtokukba. | Zár alá vették V. László vagyonát | Budapest - Bevált az olasz módszer! Hiába van az éjszaka császárának minden vagyona családtagjai nevén, kedden a Nyomozó Ügyészség ezeket is zárolta. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/zar-ala-vettek-v-laszlo-vagyonat-2101075 | 2012-08-08 04:40:00 | true | null | null | Blikk |
A közleményből kiderül: Dávid Ibolya volt pártelnököt kétrendbeli személyes adattal visszaéléssel - ezek közül az egyik bűncselekményt társtettesként elkövetett - valamint egy rendbeli kényszerítéssel, Herényi Károlyt pedig egy rendbeli társtettesként elkövetett személyes adattal visszaéléssel vádolja a főügyészség. "A Központi Nyomozó Főügyészség 24 oldalas vádiratának lényege a terheltekkel korábban közölt megalapozott gyanúk tartalmát tükrözi" - közölte a főügyész, hozzátéve, hogy a nyomozás végén sem a terheltek száma, sem pedig a velük közölt bűncselekmények minősítése nem változott. A gyanúsítottak bár a nyomozás során bizonyos részcselekményeket elismertek, tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
Szilvásy Györgyöt 2009. májusában gyanúsította meg a főügyészség. A gyanú szerint Szilvásy jogtalanul sokszorosította és osztotta szét többek között a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval folytatott telefonbeszélgetését. Ennek során a gyanú szerint a valóságtól eltérően azt állította, hogy az érintett országgyűlési képviselők intenzív, rendszeres kapcsolatot tartottak az UD Zrt. ügyvezetőjével, amely szervezetet árnyék-titkosszolgálatként jellemzett.
Tóth Károlyt 2010. júniusában gyanúsították meg. Vele szemben az a gyanú, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt, hogy a bizottság tagjainak bocsássa rendelkezésére a Nemzetbiztonsági Hivatal UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtésen alapuló feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetésének adatait. Mindezt a szocialista politikus - a gyanú szerint - azért tette, hogy "a Fidesz vezető politikusainak érintettségét" bemutató bizonyítékok megismerhetőek legyenek.
Az MDF-es politikusokkal közölt bűncselekmények lényege szerint "az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő, 2008. szeptemberében tett büntetőfeljelentés mellékleteként két telefonbeszélgetés is szerepelt. A telefonbeszélgetéseket az NBH titkos információgyűjtés keretében rögzítette. Ezen hanganyagok CD lemezre másolva - ismeretlen körülmények között - 2008. szeptember 10-én Dávid Ibolya birtokába kerültek" - olvasható a Keresztes Imre főügyész által még a gyanúsítás közlésekor kiadott közleményben. Mint írta, e felvételek - amelyeken az UD Zrt. ügyvezetői és más személyek beszélgetései, személyes adatai voltak - felhasználásával 2008. szeptember 12-én Dávid Ibolya és Herényi Károly arra próbálta meg - közvetítő személyeken keresztül - Almássy Kornélt rábírni, hogy lépjen vissza a pártjukban az elnökjelöltségtől. Közölték, hogy amennyiben ezt nem teszi, nyilvánosságra hozzák a személyes adatokat tartalmazó hanganyagot. Almássy Kornél erre először nem volt hajlandó.
Ugyanezen a napon Dávid Ibolya az általa vezetett párt frakciója előtt lejátszotta a hangfelvételt - amelyből a beszélők személye is ismertté vált -, majd sajtótájékoztatót tartott e tárgyban. Másnap, szeptember 13-án Dávid Ibolya Almássy Kornél képviselőjével újabb feltételeket közölt, amelynek a teljesítéséhez kötötte, hogy további hangfelvételt ne hozzon nyilvánosságra. Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az elnökjelöltségről lemondjon, illetve teljesítse az őt, illetve egyes támogatóit hátrányosan érintő feltételeket - tartalmazza a főügyészség által az ügyben korábban kiadott közlemény.
A gyanúsítottak cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, ennek eredményeként Almássy Kornél, mint közszereplő társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak. Dávid Ibolya a hangfelvételen szereplő személyeknek ugyancsak jelentős érdeksérelmet okozott, mivel közmegítélésükben azt a látszatot keltette, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre - írta korábban a főügyészség vezetője. | Vádat emeltek Szilvásy György és három volt országgyűlési képviselő ellen | Keresztes Imre főügyész csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: múlt pénteken, december 3-án emelt vádat a főügyészség a volt titokminiszter és három volt országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében nem írta le a politikusok nevét, de azt közölte: a volt titokminisztert egy rendbeli, folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel vádolják, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt alelnökét egy rendbeli, hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel vádolják. | null | 1 | https://168.hu/itthon/vadat-emeltek-szilvasy-gyorgy-es-harom-volt-orszaggyulesi-kepviselo-ellen-97087 | 2010-12-09 16:07:00 | true | null | null | 168 óra |
Tarlós István főpolgármester szerdán nekikezd az egy éve kiadott programjában leírt tervei megvalósításához, és teljesen átalakítja a fővárosi cégek rendszerét. A fővárosi közgyűlés szerdai ülésére benyújtott javaslatok szerint megalakítják a fővárosi cégeket felügyelő két nagyvállalatot, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-t (BVK).
Ha a közgyűlés megszavazza a főpolgármester és helyettese, György István által benyújott javaslatokat, a jövőben ez a két nagy cég fogja irányítani a budapesti közgyűlés tulajdonában lévő cégeket. A benyújtott javaslatok szerint a két nagy cég feladata az lesz, hogy a főváros érdekeinek megfelelően irányítsa és ellenőrizze a tagvállalatokat és javítsa a hatékonyságukat. Tarlós korábban azzal indokolta a cégek létrehozását, hogy így jobban érvényesülhet a vállalatok feletti városházi kontroll.
Szinte mindenkit elküldenek
A Budapest teljes közlekedését irányító BKK most megalakul, de csak fokozatosan indul, a városvezetők szerint majd csak 2011 második félévében kezd "üzemszerűen" működni. Ez a cég fogja átvenni a Parking Kft. és a taxiállomásokat működtető kft. munkáját, de a legnagyobb feladata a BKV irányítása lesz. A BKV a jövőben is megmarad, de csak annyi lesz a feladata, hogy teljesítse, amelyire a BKK kéri. A cég élére a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivőjét, a 25 éves Vitézy Dávidot szemelte ki Tarlós.
A városüzemeltetési központ alá tartozik majd a jövőben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.), a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV), a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapesti Temetkezési Intézet, a Fővárosi Kertészeti Zrt. (FŐKERT), a Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (FŐKÉTÜSZ) és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (FTSZV).
A javaslat szerint a cégek tulajdonosi jogait teljes egészében a BVK gyakorolja majd, ezért átalakítják a vezetésüket is: az igazgatóságokat megszüntetik, helyette vezérigazgatót és hatfős ellenőrző bizottságot állítanak a cégek élére. A BVK vezetésével László Györgyöt, a Főtáv korábbi kommunikációs igazgatóját bízná meg Tarlós. A főpolgármester szóvivője korábban azt mondta, hogy a BKK és a BVK vezetőjének kinevezéséről a szerdai fővárosi közgyűlés fog dönteni. Valószínűleg nem lesz gond sem a kinevezések, sem az új cégek megszavazásával, mivel a Fidesznek többsége van a testületben.
Tarlós István a hétvégén a Hír TV Kontraszt című műsorában azt mondta, hogy szerdán egy kivétellel leváltják a fővárosi közszolgáltató cégek vezetői. A főpolgármester szerint erre azért van szükség, mert "az az elképesztő helyzet van a közszolgáltató cégeknél már hosszú ideje, hogy a nem vegyes tulajdonú, tehát a nem külföldi-magyar tulajdonú néhány céget leszámítva valamennyi százszázalékos önkormányzati tulajdonú, jelentősebb cégnél rendőrségi vagy ügyészségi vizsgálat folyik".
A legtöbb botrány által kísért önkormányzati cég, a BKV átalakítása a BKK elnyújtott indulása miatt valószínűleg még várat magára, és egyelőre a főpolgármester sem tett olyan utalást, hogy le akarná váltani Kocsis István vezérigazgatót. Összegyűjtöttük, hogy Tarlós nyilatkozata és a szerdai közgyűlésre benyújtott iratok szerint mely cégek vezetőit rúghatják ki, és milyen visszásságokra derült fény a cégeknél az elmúlt hónapokban.
Fővárosi Közterület-felügyelet
A napirend első pontjaként módosítani fogja a közgyűlés a Fővárosi Közterület-felügyelet alapító okiratát, így a cég igazgatóját a jövőben nem a fővárosi közgyűlés városrendészeti bizottsága, hanem a közgyűlés nevezi majd ki. Tarlós István javaslatára a céget érintő személyi kérdésekről is szavazni fog a testület. Bár a javaslat egyelőre nincs fent a közgyűlés honlapján, ez valószínűleg azt jelenti, hogy Szabó Mihály helyett új igazgatót választanak.
A nyugalmazott rendőr ezredest tavaly márciusban a posztra kiírt harmadik pályázat tucatnyi jelentkezője közül választotta ki az MSZP-SZDSZ többségű városrendészeti bizottság a közterület-felügyelet élére.
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF)
Bielek Péter 2007 nyarán került a Fővárosi Közterület-fenntartó élére Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes személyes javaslatára. Az igazgatót a BKV-ügyben kihallgatta a rendőrség, a vallomásában azt mondta, hogy megválasztása után Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő is jelezte, hogy ellenőrizni akarják a cég működését. Bielek szerint voltak olyan közbeszerzések, amelyek Hagyó utasításai alapján dőltek el.
A BRFK áprilisban hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a cégnél, a vezérigazgatót nyáron már gyanúsítottként hallgatták ki a pusztazámori hulladéklerakó környezetvédelmi beruházásával kapcsolatban. A múlt héten újabb öt embert gyanúsított meg a rendőrség, és újabb bűncselekmények gyanúja is felmerült.
Főtáv Zrt.
Kovács Lajos Bielekhez hasonlóan akkor került a Főtáv élére, amikor 2007 nyarán többnyire Hagyó Miklós javaslatára a 22 önkormányzati fenntartású cég többségének élére új vezető került. Kovács Lajost júniusban egy feljelentés nyomán hűtlen kezelés gyanújával vette őrizetbe a rendőrség, a gyanú szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozott a Főtávnak egy csepeli lakópark fűtési rendszerére kötött szerződéssel. A Főtáv és a vezérigazgató védője viszont azt állította, hogy ez az ügylet kifejezetten előnyös volt a cég számára. Kovács előzetes letartóztatását a héten szüntette volna meg az ügyészség, de a bíróság másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és meghosszabbította az előzetest.
Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ferenci Tibor is 2007 nyarán került a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. élére. A cégnél a fővárosi fideszes képviselők feljelentése nyomán kezdett nyomozni a rendőrség két ügyben 2009 októberében. A fideszesek azért tettek feljelentést, mert szerintük a gyógyfürdők beléptetőrendszerére kiírt pályázatnál már az elején tudható volt, ki nyeri azt. A Rác fürdő felújítását is kifogásolták, feljelentésük szerint akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet az ügyben. A rendőrség februárban házkutatást tartott a cégnél.
Főkert Zrt.
Vásárhelyi Istvánt 2009 májusában bízták meg a Fővárosi Kertészeti Zrt. vezetésével, miután a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre kezdeményezésére indoklás nélkül felmentette elődjét, Kocsis László vezérigazgatót. Kocsis egyike volt annak a néhány vezetőnek, aki a posztján maradhatott 2007 tavaszán, amikor Hagyó javaslatára új vezetők kerültek a jelentősebb fővárosi cégek élére. A Főkertnél június 7-én indított nyomozást a BRFK. Az eljárásban többek között azt vizsgálják, hogy a Főkert és a leányvállalatai kezelésében lévő ingatlanok milyen módon kerültek ki a fővárosi önkormányzat tulajdonából, továbbá az ingatlanértékesítések miatt érte-e hátrány a fővárost.
Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV)
Az FTSZV-nél Soltész Ferenc ügyvezető igazgató helyett kerülhet új vezető a cég élére. A cég májusban került be a hírekbe, amikor két fővárosi fideszes képviselő Demszky Gábor polgármestertől kérte, hogy indítson tulajdonosi vizsgálatot a cég telephelyeként bejegyzett ingatlan 2007-es adásvétele kapcsán. A képviselők szerint a cég tulajdonában lévő ingatlant egy olyan cégcsoport vásárolta meg, amely egyértelműen köthető Horváth, Dóczi és Lehmann ügyvédi iroda egyik tagjához. A képviselők szerint ez azért gyanús, mert a Hagyó-ügyben a rendőrség ebben az ügyvédi irodában is házkutatást tartott.
Tarlós nyilatkozata alapján leválthatják a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) vezetőjét, Bubla Gyulát is, aki 2003 óta vezeti a céget, előtte szocialista képviselő volt. Meneszthetik Simóka Kálmánnét, a Temetkezési Intézet Zrt. vezetőjét is. Simókát 2000-ben, pályázat alapján nevezték ki a temetkezési vállalat élére, korábba a Kincstári Vagyonigazgatóság vezetőjeként és a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraként is dolgozott. Ennél a két cégnél semmilyen visszaélésre, szabálytalanságra nem derült fény az elmúlt hónapokban.
A fizetésekről is szavaznak
A két újonnan megalakítandó cég és a BKV vezérigazgatója fogja a legtöbbet keresni a budapesti cégvezetők közül, ha a közgyűlés szerdán elfogadja a városi cégek vezetőinek javadalmazására vonatkozó javaslatot. Vitézy Dávidot, László Györgyöt és Kocsis Istvánt eszerint havonta 1,6 millió forint és negyven százaléknyi teljesítménybér, azaz összesen 2,24 millió forint illeti majd meg.
Közel kétmillió forintot keres majd az FKF és a Főtáv vezetője, valamint a BKV, a BVK és a BKK vezéreinek helyettesei. A teljesítménybérrel együtt 1, 82 millió forintos fizetése lesz a Főkert, a fővárosi vagyonkezelő és a most megalakítandó biztonsági intézet vezetőjének. A kéményseprők és a településtisztaság vezetője 1,6 millió forintot kap majd. | Feltúrja a Hagyó-örökséget Tarlós | Két mamutcég fogja össze a jövőben a budapesti önkormányzati vállalkozások működését, ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja Tarlós István javaslatait, aki már egy sor cégvezető kirúgását is bejelentette. Milyen lesz az új céges berendezkedés, és miért kell menniük az eddigi vállalatvezetőknek? | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/10/mihez-kezd-a-hagyoorokseggel-tarlos | 2010-10-25 16:35:00 | true | null | null | Origo |
A napirend előtti felszólalások elhangzását követően, képviselői kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese arra kért választ a nemzetgazdasági minisztertől, hogyan képzeli el a kormány a hazai bérek növelését, amelyek Bulgária után a második legalacsonyabbak az Európai Unióban, amivel szerinte "Európa Bangladesévé teszik Magyarországot".
Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára válaszában vitatta a képviselő által idézett adatokat, mondván, az Eurostat kimutatása szerint tavaly az euróban számított átlagkereset és a nettó bér terén öt uniós tagállamot előz meg Magyarország, vásárlóerő-paritáson a bruttó kereset tekintetében az egy keresős háztartásoknál nyolc országnál voltak jobb mutatóink.
Hozzátette: 2010 óta a segélyalapú társadalmat felváltotta egy munkaalapú társadalom, eközben az átlagkereset 2010 óta 191 százalékkal emelkedett. | Gurmai Zita: Európa Bangladesévé teszik Magyarországot | A napirend előtti felszólalások elhangzását követően képviselői kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/gurmai-zita-europa-bangladeseve-teszik-magyarorszagot/439688 | null | true | null | null | Hírklikk |
A különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Hunvald György korábbi VII. kerületi MSZP-s polgármester, Gál György korábbi SZDSZ-es önkormányzati képviselő és 23 társuk ellen még 2010 novemberében. Az ügyészség szerint a vádlottak éveken át részesei voltak az Erzsébetvárosban működő ingatlanpanamának, és egy gondosan felépített rendszerben – projektcégek közbeiktatásával – áron alul értékesítették a kerület tulajdonában lévő belvárosi házakat.
A nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a polgármester jóváhagyásával, de Gál György által működtetett rendszer a hét-nyolc évvel ezelőtt levezényelt eladások során mintegy 600 millió forinttal rövidítette meg az önkormányzatot. A kár azonban ennek az összegnek háromszorosa is lehetett volna, ha nem figyel fel az ügyletekre a média és a hatóság, illetve ha a csoportban többen is nem válnak túl mohóvá.
A vizsgálatok tizenhét – főként a Király utcában és a zsidónegyed környező utcáiban található – épület 2003-2004-ben zajlott adásvételére terjedtek ki. A vád szerint a bizniszek lényege az volt, hogy Gál egy Király utcai ügyvéd, Nagy György ötlete nyomán vállalta, ráveszi az önkormányzat gazdasági bizottságát, tegyen javaslatot a képviselőtestületnek bérházak értékesítésére a Nagy érdekeltségi körébe tartozó, gyakran offshore-hátterű projektcégeknek.
A többnyire még bejegyzés alatt álló cégeket – melyekbe strómannak Nagyék ismerőseit ültették – a piaci árhoz közelítő, felsrófolt összegekért adták tovább külföldi befektetőknek, általában napokkal azután, hogy az önkormányzat és a projektcég között létrejött az adásvételi szerződés. A különbözet Gál és Nagy körének zsebében maradt.
Projektcégek, százmilliók
A csütörtöki tárgyaláson az ügyész ismertette a vádakat. A vád szerint amikor Nagy György egy-egy ingatlan ügyében először kereste Gált, a gazdasági bizottság vezetője mindig közölte, hogy mennyiért vállalja a közbenjárást a bizottságban és a képviselő-testületben. Ez az összeg házanként többnyire 20, néha 25 vagy 30 millió forint volt, a Gálhoz került kenőpénz teljes összege 366 millió forint. Ezeket az összegeket az első rendű vádlott akkor sem fizette vissza Nagynak, ha utóbb az üzlet meghiúsult.
A projektcégeket létrehozó Nagy és köre sosem a saját pénzüket kockáztatták: az önkormányzati ingatlanok vételárát eladásakor mindig a projektcég új vevője fizette meg az önkormányzatnak. A vádirat lényegi eleme, hogy Gál és Hunvald pontosan tudta: ha az ingatlanokat közvetlenül a tényleges vevőknek adnák el, az önkormányzat lényegesen nagyobb bevételhez juthatna.
Amikor 852 millió forint haszon kevés
A házak értékbecslését Nagy a negyedrendű vádlott Kormos Lajos cégével készíttette el, és Nagyék mindig erre az értékre adtak be vételi ajánlatot. Miután az ügyletekre a média elkezdett felfigyelni, Gál egyre gyakrabban jelezte, hogy a bizottságon nem tudja átnyomni a túl alacsony árat. Ilyenkor Kormoséknál új, akár 100-200 millióval magasabb értékbecslés készült, az elsővel azonos napra datálva.
Nagyék mohóságát jelzi, hogy több üzlet azért nem jött létre, mert elégedetlenek voltak a tényleges vevők által az ingatlanok mögötti cégekért kínált árral. A Király utca 21-en 805, a Király utca 15-ön 852 milliót kereshettek volna, és értelemszerűen ennyi lett volna az önkormányzat kára, ha "kicsivel" is beérik.
Aki nincs a vádlottak között
Az ügyletek kulcsfigurájának Gállal és Hunvalddal ellentétben nem kell a vádlottak padjára ülnie. Nagy Györgyöt 2009-ben rövid időre korábbi üzlettársaival együtt letartóztatta a rendőrség, ám hamarosan visszatérhetett az egyik eladásra kiszemelt, de a vizsgálatok miatt önkormányzati tulajdonban maradt Király utcai házba, sőt újra bekapcsolódhatott az önkormányzat és a bérlők háborújába, amely éppen az ő korábbi ajánlatai miatt robbant ki. Nagy az előzetesben töltött napokban vádalkut kötött a hatóságokkal. Ennek tényét az ügyészség államtitokként, ügyét a bíróság elkülönítetten kezeli.
Az erzsébetvárosi expolgármester több mint két éve előzetes letartóztatásban várja, hogy pere megkezdődjön. A pontosított gyanúsítás szövege szerint Hunvald bűnsegédként elkövetett hétrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként csalással és kétrendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt vitte rács mögé főügyészség.
Zárt szakasz államtitok miatt
A tárgyalás délután a vádlottak első meghallgatásával folytatódott, de a bíró részlegesen zárt tárgyalást rendelt el az ügyész indítványára, mert a vádirathoz nemrég csatolt, államtitkot képező dokumentumokat ismertet az ügyész. Úgy tudni, hogy ez a mozzanat összefüggésben van azzal, hogy az egyik vádlott ügyvédjével korábban nem ismertették védence nyomozati szakban tett vallomását, így nem tudott érdemben felkészülni a tárgyalásra.
Fiktív fizetések, ingyentelefon, leugró kerékbilincsek
Az önkormányzati ingatlanokról szóló szakasz után a tárgyalás a kisebb súlyú vádpontok ismertetésével folytatódott. Az önkormányzat több személyt is fiktív munkavégzéssel bízott meg. Ilyen volt Czibula Csaba fideszes önkormányzati képviselő, Szkvorcsinszkij Alekszander Petrovics és Váradi Éva, az elsőrendű vádlott szeretője.
Szabó Zoltán volt szocialista parlamenti képviselő részére – Hunvald javaslatára – a polgármesteri hivatal tanácsadói minőségben biztosított telefont bő 7 évig, jóllehet ilyen munkát Szabó – aki amúgy a képviselői munkájához az MSZP-től is kapott egy mobilt – nem végzett. Az okozott kár 6,3 millió forint volt. Szabót emellett két ízben is felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják, amiért a kerületi jegyzőn keresztül telefonon elintézte, hogy kocsijára a VII. kerületben felszerelt kerékbilincset leszereljék.
Gál György egyes önkormányzati bérlakások odaítélésekor is sajátos elveket követett. Sógornőjének, Török Noéminek kiadtak egy Nefelejcs utcai lakást; az 5,8 milliós ingatlant nem sokkal később 526 ezer forintért vehette meg. Egy ismerőse, Bartos Gábor egy 8,7 milliós bérlakást vehetett meg hasonló helyzetben 862 ezerért.
Egy igazán nagyvonalú szerető
A legjobban Gál szeretője, Váradi Éva járt, aki kellemes fiktív állása mellé hasonló módon öröklakáshoz is jutott. Először egy Dob utcai, 64 nm-es bérlakást utaltak ki neki, de mivel ezt kicsinek találta, hamarosan egy másfélszer ekkorába költözhetett át Dembinszky utcába. Nem sokkal később a Gál vezette gazdasági bizottság hozzájárult, hogy a 18,7 millióra értékelt lakást megvehesse: 2,8 millióért, amit a gavallér Gál fizetett ki.
És ha ez nem lett volna elég, Váradi testvére, Nikolett is pontosan ugyanígy vehetett önkormányzati lakást, szintén a Dembinszky utcában, 8,4 helyett 1,4 millióért. Hogy a vételárat az ő esetében ki állta, arról nem szól a vádirat.
A sértett Erzsébetvárosi Önkormányzat képviselője kijelentette, hogy polgári jogi igényt támasztanak a vádlottakkal szemben. A zárolást végzésében a tanácsvezető bíró, Vincze Piroska jóváhagyta: Gállal szemben 604, Hunvalddal 455, Kardos Péterrel 31, Kormos Lajossal szemben pedig 600 milliós kárigényt próbál majd érvényesíteni az önkormányzat.
Szíjjártó Piroska bűnösnek, Kardos Péter pedig részlegesen bűnösnek vallotta magát. A többiek mind tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. A per jövő kedden, Gál György meghallgatásával folytatódik. | Hunvald-per: Még a szerető testvére is kapott lakást | Hunvald-per: Még a szerető testvére is kapott lakást - A bérházpanamákról szóló perben érdekes részletek kerültek elő, Gál György a város legnagyobb gavallérja volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/04/07/hunvald_a_vii_keruleti_bunszervezet_segedje/ | 2011-04-07 09:28:22 | true | null | null | Index |
Az Országgyűlés ma dönt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról. Annak felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte, hogy a sukorói kaszinóberuházás ügyében, hivatali visszaélés miatt, gyanúsítottként hallgathassa ki a szocialista politikust.
A mentelmi bizottság ülésén a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták a vádhatóság kérését, így Gyurcsány Ferenc lehet a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak. A volt kormányfő korábban maga is mentelmi joga felfüggesztését kérte.
A mentelmi jog megvonásáról vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának voksával dönt az Országgyűlés. Felszólalhat viszont a határozathozatal előtt Gyurcsány Ferenc, aki vélhetően élni fog a lehetőséggel. Az ügyészség szerint a korábbi miniszterelnök hivatali visszaélést követett el, amikor a sukorói kaszinóberuházás ügyében meghatározta az értékesítés módját, azaz a telekcserét.
Az ügyben még 2009-ben tett feljelentést az LMP.
Gyurcsány Ferenc a múlt csütörtökön a parlament mentelmi bizottságának irodájában nézhette át az ügyészség által a
törvényhozásnak átküldött dokumentumokat. Az iratbetekintés után elmondta: Polt Péter legfőbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen kifejezte támogatását, és „ezzel, hivatali hatáskörét túllépve, lényegében döntést hozott a projekt jövőjéről”. A volt kormányfő úgy látja, az ügyészségi dossziék cáfolják a vádat, ugyanis a telekcsere érvénytelenítéséért zajló polgári perben meghallgatott tanúk azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés. Gyurcsány úgy nyilatkozott: mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze munkáját.
Jelezte: mivel számos munkahelyteremtő beruházást támogatott, így elvileg „számtalanszor túllépte hatáskörét”. Idézzük:
„Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a
Mercedesszel. Ha ez bűn, ezerszer követtem el ezt a bűnt.”
Menetrend
Ügyészségi forrásból úgy tudjuk: amint az Országgyűlés felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, erről „pár napon belül” hivatalos levélben értesíti a Legfőbb Ügyészséget.
Fotó: Soós Lajos / MTI
További „pár nap”, míg a Legfőbb Ügyészség utasítja az eljárás lefolytatására a mentelmi joggal összefüggésbe hozható esetekben illetékes Központi Nyomozó Főügyészséget.
Gyurcsány Ferenc ez utóbbi szervezettől kap majd ismét „pár napon belül” idézést gyanúsítotti meghallgatásra, természetesen ajánlott levélben.
E háromszor pár nap szummája körülbelül két hét, az pedig az eljáró ügyészen múlik, hogy ehhez képest mikorra rendeli be a volt kormányfőt.
Politikusi és sajtótalálgatások indultak arról, hogy folytatódik-e az a nyilván a véletlenek összjátéka következtében kialakult látszat, miszerint a lelkes ügyészség jeles időpontokban első ránézésre értelmetlenül rabláncon vezet el kamerák előtt megtört politikusokat, Szabadi Bélától Mesterházi Ernőig. Egyszerűbben: kérdés, Gyurcsány maga vezeti-e Audiját a kihallgatásra menet, végtagjait szabadon használva, vagy a hátsó ülésen szomorkodik azon, hogy egy bilincs biztosítja a két csuklója közti állandó távolságot.
Mit mond a büntetőjogász?
„A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthető, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetően. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyűs kézzel” – mondta az FN-nek Tóth Mihály büntetőjogász, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője. – Gondoljunk például a kisgazda Székely Zoltánra, akit letartóztattak, pedig egy országgyűlési bizottság elnöke volt annak idején.”
Vajon Gyurcsány is számíthat látványos körülmények közepette zajló lefogásra?
„Székelynél a tettenérés miatt volt indokolt a helyszíni őrizetbe vétel – így a tanár úr. – Ellenben a Gyurcsány Ferenc ellen zajló hivatali visszaélés miatti eljárás legföljebb három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, amit lehet csupán pénzbüntetéssel is sújtani. Ez pedig semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz sem látványos külsőségek közepette zajló, sem hétköznapi őrizetbe vétel. Kap egy idézést, bemegy és elmondja, amit szükségesnek tart közölni. Persze ha a büntetőeljárás során új, terhelő adatok vetődnek fel, elvileg szóba kerülhet, hogy ne szabad lábra helyezés mellett folyjék az eljárás. Megjegyzem, mivel az illető közismert személy, így a szökésétől, elrejtőzésétől eleve nem kell tartani, és megítélésem szerint az összebeszélés és a bizonyítékok meghiúsításának, elrejtésének veszélye sem életszerű.”
Tóth Mihály – Fotó: MTI
További határidők
A nyomozásra a törvény első körben két hónap határidőt ad a Központi Nyomozó Főügyészség számára, de ez akár többször is meghosszabbítható. Egy fix szabály viszont köti a hatóságot, mégpedig az, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatástól számított két éven belül pontot kell tenni az ügyészségi eljárás végére: vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. „Normális körülmények között persze egy nyomozást két hónapon belül kötelező befejezni, az ügyészségnek ezt követően harminc, kivételesen hatvan napja van arra, hogy a vádemelésről határozzon. És onnantól a bíróság kezében van a döntés” – mondja Tóth Mihály.
Vagyis: idén év végén, esetleg a jövő év elején már többet tudunk.
Gyurcsány Ferenc kevésbé bizakodó. A Népszava szombati számában megjelent interjújában azt állítja: „Magyarország egypárti féljogállam lett, ahol a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is.” Gyurcsány nem biztos abban, hogy sikerül ártatlanságát bizonyítania az ügyészség általa koncepciósnak nevezett vádjaival szemben, ám abban igen, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.
Az első perben elítélhetik Joav Blumot
Sukoro “befektetői oldala” előrébb tart, ugyanis akár már szerdán ítéletet hirdethet a Székesfehérvári Városi Bíróság a kaszinóügyben érintett Joav Blum ellen közokirat-hamisítás vádjával folyó perben – ezt a hétfői Magyar Hírlap írja. Gieszné Boda Orsolya bírósági szóvivő szerint ez akkor történhet meg, ha nem érkezik újabb indítvány, bizonyíték a joghatósághoz.
A Sukoróra tervezett gigantikus vigalmi negyed megvalósítását, pontosabban az ahhoz szükséges földterület megszerzését a befektetők – köztük Blum – ingatlancserével képzelték el, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a Gyurcsány-kormány idején kötött szerződéssel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. Blum állítása szerint külföldön betegeskedik, és nem kíván hazajönni az ítélethirdetésre. Sukorói lakcímét egyébként már tavaly fiktívnek nyilvánították. | Eldõlhet Gyurcsány sorsa | A volt miniszterelnök mentelmi jogát - a Sukoro-ügy kapcsán - ma vélhetõen kiadja az Országgyûlés. A "befektetõi oldal" elõrébb tart: akár már szerdán elítélhetik Joav Blumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/09/12/eldolhet_gyurcsany_sorsa/ | 2011-09-12 06:38:00 | true | null | null | fn.hu |
Selmeczi Gabriella az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében Török Zsolt sajtótájékoztatójára reagált, amelyen az MSZP szóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében.
Selmeczi Gabriella úgy fogalmaz, hogy 2009-ben Lendvai Ildikó elismerte: az MSZP a "hatalombrókerek, listatotózók" pártja. Hozzáteszi: Szanyi Tibor pedig néhány hete vélekedett úgy, hogy a szocialistáknak szakítaniuk kellene Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes örökségével. A kormánypárti politikus felhívja a figyelmet arra, hogy Szanyi Tibor még azt is hozzátette, a mandátumbrókerség megmérgezte a szocialista pártot. "Meg kell szabadulni a neoliberalizmustól, és a távozásuk után is továbbélő gyurcsányizmustól, hagyóizmustól" - idézik az MSZP képviselőjét.
Selmeczi Gabriella közlése szerint nem a Fidesz, hanem Szanyi Tibor mondta azt is, hogy "lenullázták az MSZP értékeit". A Fidesz már csak egyet tehet - írja -, azt javasolja a szocialistáknak, hogy tartsanak önelemző, őszinte tisztázó megbeszélést Török Zsolt, Lendvai Ildikó, Szanyi Tibor és társaik között.
Török Zsolt sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében, "az őket mozgató bábművészek pedig nem mások, mint a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. környékén megtalálható gazdasági-politikai szereplők".
A szocialisták szóvivője, aki sajtótájékoztatóját a Budapesti Bábszínház előtt tartotta, jelezve, hogy az egész orbáni kormányzást csak "bábjátéknak" tartja, azt mondta: "a Simicska-Nyerges-tengely befolyása jól nyomon követhető a többi közt a fejlesztési tárcánál". | Belföld: Önelemzést javasolt Selmeczi a simicskázó szocialistáknak | A Fidesz szóvivője pártja nevében azt javasolja a szocialistáknak, hogy tartsanak önelemző, őszinte tisztázó megbeszélést Török Zsolt, Lendvai Ildikó, Szanyi Tibor és társaik között. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/onelemzest_javasolt_selmeczi_a__simicskazo__szocialistaknak-1306191 | 2012-04-14 11:45:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tavaly augusztusban több turisztikai weboldalon is megjelent a hír, hogy a sümegi Tarisznyavár mellett elkészült egy új látványosság, az úgynevezett középkori piactér, ahol kézműves termékeknek szánt elárusító helyeket állítottak fel, és egy sétányt is kialakítottak, hogy összekapcsolják a piacot a várhoz vezető szerpentinnel.
Az önkormányzat egy rekonstrukciós munkával együtt 69,9 millió forintos támogatást kapott a piac megépítésére.
A nehezen megközelíthető, hegyoldalra tervezett piacot az elmúlt egy évben lényegében nem is használták, most mégis súlyos gondokat okozhat a Veszprém megyei városnak. A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy határozott, hogy a beruházás megvalósításánál elkövetett szabálytalanságok miatt visszafizetteti a várossal a támogatás teljes összegét. A tárca arra hivatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a 2020-ban lefolytatott vizsgálatában megállapította: a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit, az ilyen súlyú jogsértések pedig az előírások szerint 100 százalékos forrásmegvonást vonnak maguk után.
A sümegiek, beleértve a képviselőtestület tagjait is, csak a hétvégén értesültek a város költségvetését komoly kihívások elé állító döntésről. Végh László, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere eddig semmilyen információt sem adott az eljárásról, a határozatot egy helyi ellenzéki aktivista szerezte meg, és tette közzé Facebook-oldalán.
A bejegyzéshez fűzött kommentekben előkerült egy másik, még tavaly született minisztériumi határozat is, amely egy 52,3 millió forintos projekt miatt is elmarasztalta Sümeget. A PM pályázati pénzeket felügyelő főosztálya ebben egy látogatóközpont létrehozására adott támogatást kért vissza lényegében ugyanazzal az indoklással, mint a piac esetében.
A határozatot közreadó Németh Szabolcs a 24.hu megkeresésére azt mondta, megdöbbent, amikor megkapta a dokumentumokat. Forrásai szerint azonban nemcsak a piac 69,9 és Ramassetter Látogatóközpont 52,3 millió forintos pályázata miatt büntették forrásmegvonással a várost, hanem a bölcsőde építésére megítélt 77 millióból is vissza kell fizetni 20 millió forintot.
A polgármester mutyizásai miatt kiszabott büntetéseknek katasztrofális hatása lehet Sümegre, hiszen a városnak már arra sem volt szabad kerete, hogy egy letelepedni kívánó orvost néhány millió forinttal támogasson
– mondta Németh Szabolcs.
A KDB 2020 májusában 2, illetve 3 millió forintra bírságolta az önkormányzatot, és kilátásba helyezte, hogy a látogatóközpont teljes támogatási összegét, a bölcsődére elnyert összeg esetében pedig 25 százalékot vissza kell fizetni. A KDB kicsit később, 2020 augusztusában harmadikként világította át a középkori piac beruházást.
Végh László lapunk kérdésére azt írta, hogy a Pénzügyminisztérium levelét a piaccal kapcsolatos szabálytalansági eljárás lezárásáról csak július 22-én, csütörtökön kapta meg.
A határozat értelmében még nem zárult le a jogi út, ezt természetesen ki is fogjuk használni, határidőben
– közölte a polgármester, hozzátéve, hogy a KDB határozataival összefüggő büntetéseket viszont már tavaly befizette a város.
A Magyar Narancs januárban írta meg, hogy hogy miután a KDB megbírságolta az önkormányzatot, Végh – testületi felhatalmazás nélkül – a Fővárosi Törvényszéken megtámadta az elmarasztaló határozatokat. A perben a városvezetést az egykori fideszes országgyűlési képviselő és elszámoltatási biztos, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája képviselte, sikertelenül: mindkét pert elvesztették. A piac ügyében született harmadik elmarasztaló határozat pereskedés nélkül emelkedett jogerőre.
A 24.hu információja szerint a képviselőtestület három tagja a napokban rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. Az Élhetőbb Városért Egyesület képviselői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megtárgyalhassa a pályázati támogatások visszafizetésére kötelező pénzügyminisztériumi dokumentumokat.
Az egyesület képviselői semmilyen információt nem kaptak a polgármestertől a nagyösszegű elvonásokról. Ez nem is meglepő, de hogy a fideszesek sem tudtak róla, az már nagyon árulkodó a sümegi helyzetről | Kormánypárti várost büntetett 100 százalékos visszafizetési kötelezettséggel a Pénzügyminisztérium | Súlyos jogsértéseket állapítottak meg két, uniós támogatásból finanszírozott sümegi beruházásnál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/07/27/sumeg-vegh-laszlo-birsag-penzugyminiszterium/ | 2021-07-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy megfelelően kiépített és működtetett belső kontrollrendszerrel jelentősen csökkenthetők a korrupciós kockázatok, nélküle azonban nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Az ellenőrzések célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították-e ki a belső kontrollrendszereiket, megfelelően működtették-e a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő szakmai teljesítésigazolás és utalvány ellenjegyzés kontrolltevékenységeit, valamint biztosították-e a belső ellenőrzés szabályos és eredményes működését.
Általános kockázatok
Az önkormányzatok belső kontrollrendszerének ellenőrzéshez javasolt helyszínek kiválasztásakor több kockázati tényezőt vett figyelembe az Állami Számvevőszék. Az egyik ilyen kockázati elemnek volt, hogy ÁSZ a 2010-et megelőző időszakban az önkormányzati alrendszer ellenőrzése során a nagyobb településekre (városok, megyei jogú városok, fővárosi kerületek) összpontosította ellenőrzési kapacitásait, így a mintegy 2800 községben csak igen szűk körben, egy-egy témaellenőrzés kapcsán végzett ellenőrzést. A 2010-ben lefolytatott úgyneezett pilot (próba) ellenőrzések tapasztalatai a községek gazdálkodásának szabályozottságát, belső kontrollrendszerének kialakítását és működését érintő hiányosságokra irányították rá a figyelmet.
Az ellenőrzés hiányát igazolták vissza a közérdekű bejelentések is. 2011-2012-ben ezek mintegy 88 százaléka az önkormányzatok tevékenységéhez kapcsolódott, ezen belül a bejelentések 60 százaléka községeket, nagyközségeket érintett. A bejelentések kockázati szempontok szerinti feldolgozása azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok működésében a helyi demokrácia általános kockázatokat érzékel. Az azonosított kockázatok közül a három legjellemzőbb terület: a szabályozottság hiánya; a pénzügyi, számviteli, gazdálkodási szabályok megsértése; illetve a közvagyont érintő nem megfelelő gazdálkodás volt. Az ÁSZ a kockázatokat együttesen minősítve tett javaslatot arra, hogy mely településeken kezdődjenek meg az ellenőrzések.
Tíz önkormányzatnál problémák
Az ÁSZ megállapította, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása 2011-ben összességében tíz önkormányzat vonatkozásában nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, részben megfelelő minősítést Kenézlő és Murakeresztúr önkormányzatai kaptak. A belső kontrollrendszer nem megfelelő kialakítása kockázatot jelent az önkormányzatok tevékenységeinek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása során - hívta fel a figyelmet a szervezet. A belső kontroll rendszer értékelése öt elemből (kontrollkörnyezet, kockázatkezelés, kontrolltevékenységek, információ és kommunikáció, monitoring) épül fel, ezeket mindegyik ellenőrzött szervezet esetében külön-külön és összességében is értékelték a számvevők.
A kontrollkörnyezethez tartozik például a belső szabályozás megléte vagy feladatok, hatáskörök pontos meghatározása. Ez az elem két településen - Kenézlőn és Murakeresztúron - volt megfelelő és öt önkormányzatnál részben megfelelő, öt településen pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszerhez tartozik például a pénzügyi kockázatok kezelése vagy a munkatársak megfelelő szaktudásának és képzettségének megléte. Ennek szabályozása egyik önkormányzatnál sem volt megfelelő, öt település kapott részben megfelelő minősítést.
A kontrolltevékenységek körébe tartozik például a beosztott munkatársak beszámoltatása vagy az egyes feladatkörök szétválasztása. Ennek kialakítása két településen - Dunaalmáson és Lébényben - volt megfelelő, hét község kapott részben megfelelő, három pedig nem megfelelő minősítést. Az információs és kommunikációs rendszerhez tartozik például a szervezeten belüli illetve a külső partnerekkel folytatott kommunikációs kialakítása vagy az alkalmazottak a munkájuk végzéséhez szükséges információkhoz való hozzáférésüknek biztosítása. Ennek a szabályozása öt településen volt részben megfelelő, hét esetében pedig nem megfelelő.
A monitoring rendszerhez tartozik például a hierarchikusan felépített vezetői információs rendszer kialakítása vagy a lakosság és a szolgáltatást igénybe vevők körében az önkormányzati feladatellátásra vonatkozóan elégedettségi felmérés végeztetése. Ennek az elemnek a szabályozása mindössze Mártélyon volt megfelelő, és Csabdiban és Murakeresztúron pedig részben megfelelő. A többi kilenc település nem megfelelő minősítést kapott ebből a szempontból.Az Állami Számvevőszék 2012-ben úgynevezett pilot (próba) jelleggel községi és nagyközségi önkormányzatoknál végzett a belső kontrollrendszerre irányuló ellenőrzéseket, amelynek keretében az elmúlt hetekben Balatonfőkajár, Csabdi, Dunaalmás, Heréd, Kenézlő, Kerepes, Köveskál, Kőröshegy, Lébény, Mártély, Murakeresztúr és Sáránd települések ellenőrzése zárult le. A jelentéseket 2013. február 18-tól kezdve ütemezetten hozta nyilvánosságra az ÁSZ.
Jogosultatlan kifizetést egyik településen sem tárt fel az ÁSZ
A pénzügyi folyamatokban is számos hiányosságot tártak fel a számvevők az önkormányzatoknál. A kulcskontrollok működésének megfelelősége tíz településen volt gyenge, Heréden jó és egyedül Kenézlő kapott kiváló minősítést. A számvevőszéki ellenőrzések az ellenőrzött kifizetésekkel összefüggésben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján jogosulatlan kifizetést egyik önkormányzatnál sem tártak fel, azonban a gazdálkodásban kulcsszerepet betöltő kontrollok működésében feltárt hiányosságok miatt fennáll a hibák bekövetkezésének kockázata - hívta a figyelmet az ÁSZ a jelentésekben.
A belső ellenőrzés szabályozása és működése összességében az ellenőrzött települések felénél nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Három önkormányzatnál ugyan kialakították a szabályos belső ellenőrzési rendszert, de azt nem működtették megfelelően. Csak a herédi, a kenézlői és lébényi önkormányzatnál volt a jogszabályoknak megfelelő a belső ellenőrzés szabályozása és működtetése 2009 és 2011 között.Az Állami Számvevőszék az ellenőrzött szervezetek esetében, a megállapítások függvényében a polgármestereknek és az illetékes jegyzőknek tett javaslatokat a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére és a hiányosságok kijavítására.
Eddig tíz község és két nagyközség belső kontrollrendszerét értékelő jelentést hozott nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. Ezeken kívül még 21 település önkormányzata esetében van folyamatban, és ütemezetten további önkormányzatoknál indul a belső kontrollrendszerek kialakításának, az egyes kontrolltevékenységeknek és a belső ellenőrzés működésének ellenőrzése. Ezeket a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. | Az ÁSZ hiányosságokat találta a kistelepülések belső kontrolljában | Tizenkét kockázatelemzéssel kiválasztott községi és nagyközségi önkormányzat belső kontrollrendszerét értékelő jelentést hozott nyilvánosságra az ÁSZ az elmúlt hetekben. Az ellenőrzések során kiderült, hogy tíz önkormányzatnál a belső kontrollrendszerek kialakítása összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, két településen pedig részben megfelelő minősítést eredményezett a számvevőszéki ellenőrzés. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_asz_hianyossagokat_talalta_a_kistelepulesek_belso_kontrolljaban.548856.html | 2013-03-25 16:02:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A G7 elemzésében emlékeztet, a kórházi adósságokat idén már kétszer konszolidálni kellett, összesen több mint 100 milliárd forinttal. A Magyar Államkincstár adatai szerint azonban szeptemberre az összesített tartozás megint 100 milliárd forint fölé ugrott, ami megerősíti, hogy a szektor jelenleg körülbelül évi 200 milliárd forinttal alulfinanszírozott.
A jelek szerint az évi 200 milliárd forint hiányból csak 150-et tart jogosnak a kormány, ezt adja oda jövőre, a többit azonban nem. Annak kigazdálkodását intézményekre szabott keretekkel és retorziók lehetőségével próbálja kikényszeríteni a kórházi menedzsmentekből.
Hogy a retorzióknak mennyire nincs értelme az abból is látszik, hogy Pintér Sándor belügyminiszer tavaly év végén két országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját menesztette, több esetben gazdálkodási hiányosságokra hivatkozva. Ám ezek ellenére is nőtt a kórházi adósság. A tavaly év végi 123 milliárdról idén 200 milliárd fölé ment az éves összesített görgetett adósság.
A Portfoliónak adott interjúban Takács Péter egészségügyi államtitkár azt is mondta: eldőlt, hogy a szakrendelőket nem államosítják, de szorosabb kontroll alá vonják, tehát gyakrabban ellenőrzik majd őket. Mint mondta: "Azért csináltunk belőlük költségvetési szervet is, hogy a kincstárnál vezessék a számlájukat és a bevételi és kiadási oldalra is rálássunk. Ha a járóbeteg-szakrendelők veszteségesen működnek, akkor szakmai tanácsért fordulhatnak az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.
(Portfolio/G7) | Kalács mellé korbácsot ad Pintér a kórházaknak | Havi 12,5 milliárd forint többletforrást adnak a kórházaknak, de cserébe maximálisan tolerálható adósságszintet vezet be a kormány. Ha ezt túllépik, akkor annak „a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében” – mondta az egészségügyi államtitkár a Portfoliónak adott interjújában. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/kalacs-melle-korbacsot-ad-pinter-a-korhazaknak-148191 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Hosszú történet ez. Kezdhetnénk 1984-ben, de legalább idén januárig muszáj visszamenni. A hvg.hu január 11-én megjelent cikke minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozata – finoman szólva – plagizáláson alapul. Az államfő különböző, egymásnak ellentmondó magyarázkodási kísérletei, arcpirító mellébeszélése és a bármiféle hiba beismerésétől rettegő kormányzati kommunikáció a Fideszhez hű sajtót egyre megalázóbb kimosdatási és bagatellizálási próbálkozásokba, az ellenzéki politikusokat pedig egyre vadabb kijelentésekbe hajszolta. Gyurcsány Ferenc ebben is élen járt, és rögtön a cikk kikerülése után reagált a Facebookon: „Kiderült, hogy az ártatlanságát a Fidesznek eladó elnök mást is eladott. Igaz, pár évvel korábban, 1992-ben. Akkor a tisztességét. Valószínűleg más munkáját nyújtotta be saját doktori értekezéseként anélkül, hogy arra akár egy szóval is utalt volna. Az elnök minden bizonnyal plágiumot követett el. Sajnálom, hogy azt kell mondjam, de ha igaz a gyanú, akkor lopott.”
A következő három hónapot a volt miniszterelnök intenzív schmittezéssel töltötte, hogy azt ne mondjuk: schmittezett reggel, éjjel meg este. Eközben a köztársasági elnök lemondását követelők jogos dühe és a Fidesz dühös tagadása eredményeképpen a plagizálás nagyjából az incesztushoz hasonló erkölcsi vétekké és szitokszóvá vált, miközben egy ország röhögött Schmitt Pálon. Nyilvánvaló lett, hogy a következő plagizáláson kapott politikusnak esélye nem lesz.
A köztársasági elnök doktori címének visszavonását követően – az Index információi szerint – az ügy kommunikálására összehívott fideszes csapat az összes kisdoktori átvilágításával próbálta volna elkenni az ügyet: hiszen nyilván van egy rakás védhetetlen firkálmány, és ha más is lop és sumákol, akkor a nemzet egységének testét sem kell ostorozni ezért. Schmitt április 2-ai lemondása után erre a kampányra már nem volt szükség, azonban a jobboldali sajtó – roppant logikusan – rögvest Gyurcsány tudományos munkássága iránt kezdett érdeklődni.
Április 4-én Orbán Viktor nyilvánosságra hozta saját szakdolgozatát, rögtön másnap pedig a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) dékánja, dr. Geresdi István arról tájékoztatta az érdeklődő Pécsi Újságot (amely korábban egy kommentelőre hivatkozva azt állította, hogy Gyurcsány szakdolgozat nélkül kapott diplomát), hogy az 1984-ben leadott valamennyi biológia–technika tanár szakos diplomamunka megvan az archívumban, kivéve Gyurcsányé.
Nem részleteznénk tovább a vádaskodások hosszú históriáját, ahogy azt a komikus nyilatkozatsorozatot sem, amelyet Gyurcsány április elejétől kezdve adott elő, többek között arról, hogy majdnem leesett a létráról a diploma keresésekor. A lényeg a Célpont múlt vasárnapi adása, amelynek kétségkívül súlyos állításai azóta fáradhatatlanul keringenek a sajtóban. Számos okunk van kétkedéssel fogadni mindent, amit a HírTv kioknyomoz, nemcsak a napi szinten tapasztalható vonalas pártpolitikai buzgalma miatt, hanem azért is, mert a sütőporos botrány óta lehet róla némi fogalmunk, mit értenek oknyomozás alatt a csatorna vezetői és újságírói. A Célpont legutóbbi lőgyakorlatában is bőven találunk kivetnivalót. A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik, mivel a volt kormányfő munkája máig nem került nyilvánosságra. Ami voltaképpen érthetetlen.
A hvg.hu természetesen publikálta Schmitt és Georgijev munkáinak több részletét, hiszen ez az átláthatóság a cikk érveléséhez elengedhetetlen. De mi a műsorba itt-ott bevágott Rozs-dolgozatról sem tudjuk meg, hogyan került a HírTv-hez, és maga a bemutatás is ad némi okot kétkedésre. (A Célpont vasárnapi adásáról szóló cikkünket lásd itt.)
És ha megvan a HírTv-nek Rozs Szabolcs szakdolgozata, akkor vajon miért nem teszik ezt mindenki számára elérhetővé? A HírTv ennek elmulasztásával súlyos szakmai és etikai vétséget követ el, és csak találgatásokra ad okot. De érvelésük így is elég meggyőző. Amit csak alátámasztanak Gyurcsány kapkodó, önellentmondásoktól sem mentes, olykor egyenesen nevetséges állításai a Célpont riporterének nyilatkozva, illetve saját Facebook-oldalának bejegyzései. Épkézláb, komoly érveléssel egyelőre adós maradt a Demokratikus Koalíció elnöke.
Nagy meglepetésre a Fidesz ezúttal nem bulvárkacsákat lát röpködni, nem a szervezett lejárató kampányt ostorozza, és még Kövér László sem vonta össze szigorú szemöldökét a médiaterroristák ténykedését látva. „Azt, hogy Gyurcsány Ferenc hazug ember, már mindenki régóta tudja” – reagált Selmeczi Gabriella mértéktartóan a párt nevében. Gyurcsány a vádakat képtelenségnek nevezte, és elmondta: feljelentést tesz szakdolgozata ellopása miatt, és mindenkit beperel, aki azt állítja, plagizált. A jobboldal eufóriában, a kormányközeli sajtó végre elemében. Ami ennél érdekesebb: hogyan vizsgázik majd a baloldal az ünnepek után beinduló nyilatkozat- és cikkdömpingben.
„Az elnök erkölcsi bukása az eddiginél is nyilvánvalóbb lesz (ha persze ez egyáltalán lehetséges), hivatala végletesen és véglegesen eljelentéktelenedik. A jobboldal híveire nehezen lemosható szégyen fog hullani, másképp mondom: mostantól ciki lesz jobboldalinak lenni.” Ezt Gyurcsány Ferenc írta március 27-én. Túlzott, de azért volt benne valami. Most neki kell lépnie, és nem csak a DK sorsa függ attól, hogyan dönt.
A szerk. az ügyről a Magyar Narancs csütörtöki számában. | A szőlőhegyeken is túl | Egyszer volt, hol nem volt egy szemüveges srác, meg az ő sógora, az anyósa, és egy hétmérföldes bukta. Rémmese a magyar közéletről. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-szolohegyeken-is-tul-79856 | 2012-05-02 12:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 elnevezésű, negyedik alkalommal rendezett eseményén a tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az uniós forrásokhoz az EU-ban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett, összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Kiemelte: az év második félévében eddig megnyitott hat agrár-élelmiszer fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint támogatási igény érkezett. | Nagy István: 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium | Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg a kormány mintegy ezer milliárd forintos keretösszeggel, és a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2027-ig futó ciklusában 2895 milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn egy budapesti konferencián. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nagy-istvan-5300-milliard-forintbol-ujulhat-meg-a-magyar-agrarium/439665 | null | true | null | null | Hírklikk |
Közmeghallgatásra várják a településen élőket Tiszasülyön. Mutatjuk, mikor és hol számolnak be az illetékesek a fontos kérdésekről.
November 6-án szerdán délután öt órakor tart közmeghallgatást a tiszasülyi önkormányzat. Az eseményre a Kiséri úti Nyugdíjas Klubban várják az érdeklődőket, akik kérdezhetnek és javaslatokat is tehetnek a településvezetés felé. Az eszmecsere előtt Nagy Richárd polgármester számol be az elmúlt évben végzett munkáról. A közmeghallgatásra meghívást kapott Pócs János, a térség országgyűlési képviselője is. | Közmeghallgatást tartanak Tiszasülyön | November 6-án szerdán délután öt órakor tart közmeghallgatást a tiszasülyi önkormányzat. Az eseményre meghívást kapott Pócs János országgyűlési képviselő is. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kozmeghallgatas-tiszasuly | null | true | null | null | SZOLJON |
Amikor idén márciusban Orbán Viktor bejelentette, hogy 2021 helyett már 2017-ben Budapest rendezi a vizes-vb-t, kiderült, valójában mit vállalt a főváros és az ország. A rendezési jog elnyerése óta addig eltelt másfél évben egyetlen kapavágás sem történt a helyszínnek szánt Dagály területén, pedig eredetileg is 2017-re kellett volna elkészülnie a tervezett hatalmas uszodának. A költségekről alig esett szó, de egy idén márciusig hatályos kormányhatározat 14 milliárdot szánt a Dagályra – ebből lett néhány hét alatt 49 milliárd forint, a medence partján pedig felbukkant Orbán Viktor megbízható oligarchája, Garancsi István. És ha egy kicsit számolunk is, azt látjuk, a vizes-vb tényleges költségei jóval meghaladják az aktuálisan érvényesnek tekintett 49 milliárdot.
Hosszú írásban számoltunk be arról, hogyan jutott el Budapest – és persze Gyárfás Tamás úszóelnök – a 2002-ben felmerült hatalmas budapesti uszodaépítés ötletétől odáig, hogy idén márciusában a miniszterelnök és a nemzetközi úszószövetség főtitkára megállapodott arról, hogy a tervezettnél négy évvel korábban, 2017-ben rendezünk vizes-vb-t.
A megállapodással nemcsak a tervezett beruházás gyorsult fel, hanem az arra szánt összeg is szárnyalásba kezdett. A márciusi bejelentésig a költségekkel kapcsolatban két adat tartotta magát: egyrészt az uszodára szánt nyolcmilliárdos összeg, másrészt az 2014 őszén meghozott kormányhatározatban szereplő, a teljes beruházási programra vonatkozó 14 milliárd forintos keret.
A vb-pályázat elnyeréséről tudósító írásokban az úszópalota költségeként továbbra is a nyolcmilliárdos összeg szerepel – ehhez képest Gyárfás Tamás már a bejelentés másnapján arról beszélt az RTL Klub Híradójának, hogy a rendezés költsége 24,7 milliárd forint lesz.
Igaz, a miniszterelnök a bejelentéskor nemhogy nullszaldót, de várható nyereséget is prognosztizált. Gyárfás szerint is jó esély van erre, hiszen a vébéhez kapcsolódóan veterán világbajnokságot is rendezünk, ahová 14 ezer, tetemes nevezési díjat fizető résztvevőt, és legalább ugyanennyi, a versenyzőket kísérő vendéget várnak.
Kiemelt beruházás 14 milliárdért
Hangzatos kijelentésekben persze nem volt hiány: a miniszterelnök elsütötte az azóta is sokszor hallott szlogent, miszerint ez lesz Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye; az előrehozott versenyidőponttal kapcsolatban korábban szkeptikus Gyárfás pedig azt mondta, azért szerencsés a ’17-es időpont, mert nem sokkal később dönt a NOB a ’24-es nyári játékok helyszínéről.
A kormányfő azt is világossá tette, hogy a beruházás a jelenlegi hazai szabályozás alapján határidőre megvalósíthatatlan, kifejezetten a vébéről szóló törvényt kell alkotni. Arról azonban sem Orbán, sem Gyárfás nem beszélt, hogy a rövid határidő nem az új rendezési időpont folyománya: eredetileg is azt vállalták, hogy a 2017-es junior-vb-t már az új úszópalotában fogják rendezni.
Kevesebb szó esett arról, hogy a 2017-es vébé bevállalásával egy időben új kormányhatározat született, amely visszavonta a korábbi, a beruházás költségét 14,7 milliárd forintban megjelölő határozatot; az építtetőnek pedig a Nemzeti Sportközpontok helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV) jelöli ki.
Az viszont nem változott, hogy a kormány ismét felkérte az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost, hogy folytasson tárgyalásokat a Dagály tulajdonosával, a fővárossal a terület rendelkezésre bocsátása érdekében. A határozat szerint 2017. március 31-ig meg kell valósulnia a beruházásnak.
Nem telt el egy hónap, és az Országgyűlés valóban megalkotta a törvényt, amely kivonta minden olyan építési előírás hatálya alól a Dagály területén létesülő úszópalotát, ami lassíthatta volna az építkezést. (A jogszabályt azóta kétszer is módosították.)
A 97 százalékos többséggel elfogadott Dagály-törvénnyel kapcsolatban több kifogás is felmerült, mivel szinte minden környezet- és örökségvédelmi korlátozást feloldott: így például nem kell figyelembe venni a személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségeket, a fák kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat, és átírták az építési övezetre előírt határértékeket is. Eszerint a létesítmény helyszínére vonatkozóan a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 35 százalék, a terepszint alatt 30, az építménymagasságot pedig 50 méterben maximálja a törvény.
A törvény hatálya egyébként nemcsak a Dagályra, hanem margitszigeti és – a nyíltvízi versenyek okán – a balatonfüredi ingatlanokra is kiterjed.
Garancsi a medence szélén: 49 milliárd
Június közepén került csak nyilvánosságra, hogy az uszodaberuházás egészére kiírt közbeszerzési eljárásban már május 11-én döntés született, egy napra rá, május 12-én pedig a kiíró MNV Zrt. már alá is írta a győztes Market Zrt.-vel a szerződést. Az összeg pedig minden addig emlegetettnél magasabb, nettó 38,63 milliárd forintot lett.
A győztes Market többségi tulajdonrésze tavaly ősszel került a Wallis-csoporthoz kötődő tulajdonosoktól a miniszterelnök egyik legmegbízhatóbb oligarchabarátjának számító Garancsi István birtokába. A cég eddig is az építőipar egyik nagymenőjének számított, de a Dagály-projekt óriási zsákmány: a beruházás költsége a Market tavalyi teljes éves árbevételéhez közelít.
Három nappal a szerződéskötés után, május 15-én letették az új uszoda alapkövét. A sajtóesemény abból a szempontból mindenképp különlegesnek számított, hogy a tényleges kivitelező ismeretének hiányában zajlott.
A Ferencz Marcel tervezte épület 15 ezer négyzetméteren terül el, két 50 méteres medence, egy 25 méteres műugró medence és egy 12 méteres tanmedence kap benne helyet. A lelátó 5000 férőhelyes lesz, a vizes-vb idejére pedig 14 ezer férőhelyes mobil lelátót létesítenek, amelyet a versenyek után elbontanak. A miniszterelnök a létesítmény elnevezésével kapcsolatban is eligazítást adott az ünnepélyes alapkőletételen:
"Itt a Dagály területén épül majd meg nem egészen két év alatt az a vízi valami, aminek a nevét még ki kell találnunk: a palota túl puccos és luxus benyomást kelt, a komplexum nem magyar szó. Szóval egyelőre nem tudjuk, hogy mit építünk, mert uszodának ez túl grandiózus; itt épül majd fel a vízi központ, egyelőre maradjunk ennél."
Május végén a kormány a korábban elfogadott, majd márciusban hatályon kívül helyezett 14 milliárdos beruházási költség helyett új keretet állapított meg. Az uszodaépítés hivatalos költsége ekkor lett 49 milliárd forint, ami a korábban Gyárfás Tamás által bedobott 25 milliárdos rendezési költség duplája, az első, a vb-re vonatkozó kormányhatározatban megjelölt 14 milliárdnak pedig a 3,5-szerese.
Az pedig még szembetűnőbb, hogy az új keret szinte forintra megegyezik a Market Zrt.-vel korábban aláírt szerződés bruttó végösszegével.
Felülről nyitott költségvetés: legkevesebb 64 milliárd
Az immár 50 milliárdról szóló bejelentést hatalmas felháborodás fogadta, a kormány részéről azonnal elkezdődött a magyarázkodás. Fürjes Balázs kormánybiztos rögtön bedobott egy addig sehol el nem hangzott, nettó 21,4 milliárdos összeget, mint az uszoda mindig is fix bekerülési költségét.
"Két dolog keveredett össze a téves híradásokban: az áfa nélküli és az áfával növelt összeg, illetve az úszóaréna építési költsége és minden egyéb, a környezetben megvalósuló fejlesztés költsége. (...) A közlönyben megjelent 49 milliárd forint tartalmazza az úszóaréna 21,4 milliárd forintos nettó, áfa nélküli költségét, az egyéb tervezési és városfejlesztési kiadásokat, és mindennek az áfa-ját. Valamennyi épület, szakági munka, műtárgyak, út, közlekedésfejlesztés, gát és közmű nettó tervezési költsége 1,5 milliárd forint. Az ideiglenes lelátó, a közel egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem költsége, valamint az épület vb utáni visszaalakításának költsége és a bontások költsége nettó 14 milliárd forint. A tartalékkeret: 1,8 milliárd forint. Ha ezt valaki összeadja, megkapja a 49 milliárd forintot." – értelmezte a számokat a kormánybiztos az MTI-nek.
A számháborúnak ezen a pontján, június elején aztán a kivitelezők nekiestek a Dagály Duna felőli oldalán található fáknak. Erre nem is szorosan az uszodaberuházás, hanem az ide épülő mobilgát miatt volt szükség. A fák sorsa is táplálhatta a bizonytalanságot, amit a Dagály törzsközönsége érzett a strand további sorsát illetően. Még Facebook-oldalt is létrehoztak, “Mentsük meg a Dagály fürdőt" néven.
Először azt tapasztalták, hogy 2014 őszén két kisebb medencét bontani kezdtek, illetve lekerítették a majdani uszoda területét, idén tavasszal viszont arrébb kúszott a kerítés, tovább harapva a strand területéből.
Aztán kiderült, az állam valóban át fogja venni a Dagályt, ráadásul az is napvilágot látott, hogy a versenyek idejére egy vébéfalu épül itt – a Dagályért aggódók nem tudtak másra gondolni, mint hogy az ún. FINA Market csakis a fürdő teljes és végleges bezárásával valósulhat meg. Erről egyelőre nincs szó, az állami megszólalók ígérete szerint 2016 őszéig biztosan nyitva lesz a népszerű létesítmény.
Igaz, ennek kapcsán az is elhangzott, hogy ha az államon múlik, akkor már 2015-ben sem nyitott volna ki a strand.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója, Szőke László tudomása szerint pedig az állam felújítani készül a Dagályt – ahogyan azt korábban a BGYH is tervezte. Garancia erre azonban egyelőre nincs, ugyanis a Dagály még mindig a BGYH és a főváros tulajdonában van. December elejéig az üzlet biztosan nem köttetik meg – ekkor tárgyalja a közgyűlés újra az ügyet -, mert a főváros a BGYH-n keresztül adná át a Dagályt, hogy több milliárdnyi adót és illetéket spóroljon.
Ráadásul a hírek szerint a főpolgármester keményen alkudozik a Dagály árára, és az sem tisztázott, milyen konstrukcióban üzemeltesse majd a BGHY az állami tulajdonú fürdőt. Az azonban biztos, hogy a Dagályért a fővárosnak fizetendő 4 milliárd körüli összeg is a vizes-vb költségeit duzzasztja majd.
Ha reális számokat akarunk kapni, akkor a mostani 49 milliárdhoz hozzá kell adnunk még a szervezés költségeit is, amelyekről korábban az úszószövetség elnöke is tett említést: abban az időben, mikor az úszókomplexum költségeként még mindössze 14 milliárd szerepelt a nyilatkozatokban és a vonatkozó kormányhatározatban, Gyárfás 25 milliárdos teljes rendezési költséggel számolt.
Vagyis egy legalább 10 milliárd forintos tételt is hozzáadhatunk a mostani számokhoz – noha azóta erről, a szervezés költségéről senki nem beszél. Az úszóelnök arról is nyilatkozott, hogy a 2017-es beugrásunk annyiban kedvező, hogy a jogdíj összegéből kétmillió dollárt elengedett a FINA. Egy júniusi kormányhatározatból azonban kiderült, a rendezés joga még így is 5,2 millió dollárba, vagyis kb. 1,5 milliárd forintba kerül, aminek a kifizetéséhez 833 millió forintot csoportosítottak át a rendkívüli tartalékból.
Ha mindezeket a tételeket hozzáadjuk a most kommunikált 49 milliárdos végösszeghez, akkor azt látjuk, hogy a vb-rendezés teljes költsége már most legkevesebb 64 milliárd forint.
A nyár óta csendesebb a hangulat a Dagály körül, aki a Népfürdő utcában jár, láthatja a hatalmas lendülettel folyó építkezést. Annyi változás azért történt, hogy októberben teljes einstandolta a kormány a vébé szervezőbizottságát: határozatban rögzítették, hogy most már Seszták Miklós fejlesztési miniszter az elnök, aki egyben a vébérendezésért felelős kormánybiztos is lett, Gyárfás "csak" társelnök, míg a testületbe bekerült Balog Zoltán, Pintér Sándor, Szijjártó Péter, Varga Mihály, valamint Tarlós István, Fürjes Balázs és Szántó Éva, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára. A Fidesz-frakcióvezetővé előlépett Kósa Lajos viszont kikerült a bizottságból.
Csepregi Botond | Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? - Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei | Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? - Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/11/30/hogyan-lett-a-8-bol-50-milliard-forint-igy-kusztak-az-egekbe-a-vizes-vb-koltsegei/ | 2015-11-30 12:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mol 2003-ban privatizálta az INA negyedét, 2008-ban a horvát állam 45 százalékán kívüli részvényekre tett nyílt ajánlattal 46 százalékig jutott, bár elemzők szerint akkor az akció meghosszabbításával könnyen kerülhetett volna 50 százalék fölé. A Mol ugyanakkor nem mutatott különösebb érdeklődést a többség iránt, inkább legnagyobb tulajdonosként átvette a cég irányítását. 2009-ben ugyanakkor éles váltás történt a horvát kormánypárt, a HDZ irányításában, az új miniszterelnök asszony kíméletlen harcot hirdetett a korrupció ellen: a – Mol-érintettségű, de a magyar határon megálló – Podravka-ügyben a Mol–INA-ügylet körül is bábáskodó Damir Polancec volt miniszterelnök-helyettes, majd Kosor elődje, maga Ivo Sanader is rács mögé került.
Tavaly év végén az INA-ra egyre inkább támaszkodó Mol újabb ajánlatot tett a még szabadon lévő nyolc százalékra. Ez nem járt sikerrel: horvát nyugdíjalapok vásárolták fel előle a papírokat. Habár azóta is titokzatos felvásárlókról szólnak a pletykák, a Mol maga kérte a horvát felügyeletet az INA hatalmas részvényárfolyam-emelkedése miatti vizsgálatra.
AMol nem kívánja kommentálni a miniszterelnöki nyilatkozatot, mert a törvénytervezet részletei egyelőre nem ismertek – tette közzé tegnap az olajcég. Továbbra is úgy vélik, az 50 százalékos tulajdoni hányadnak a részvényesi szerződés mellett nincs nagy jelentősége. Az INA vezérigazgatója, BojanMilkovi ellen indult büntetőeljárás nincs kapcsolatban vezérigazgatói pozíciójával – tették hozzá. Bíznak benne, hogy nincs alapja a felhozott vádaknak. Az INA együttműködik a hatóságokkal. A vezérigazgató tevékenységei felügyeletét átmenetileg Áldott Zoltán elnök látja el – tették hozzá. | Gazdaság: Egyre gyűlnek a fellegek a Mol INA-tulajdonlása fölött | Miután pénteken egy korábbi pozíciója kapcsán korrupció vádjával letartóztatták az INA vezérigazgatóját, tegnap Jadranka Kosor horvát miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a jövőben senki nem szerezhet 49 százaléknál nagyobb részt az olajvállalatban. (A tőke szabad áramlásának ilyen nyílt akadályozása az ország EU-csatlakozása kapcsán aggályos lehet, bár az unióban ismertek ilyen célra jogi technikák.) | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110331-horvat_ina-korlat_a_molnak-1027271 | 2011-03-31 11:10:07 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel. Eltűnőben vannak a szabadstrandok, a kempingeket beépítik, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől. Az új szabályozás az építkezéseknek kedvez a zöld felület és a szabadon hozzáférhető vízpart kárára, a következő években pedig több százmilliárd forintot költ a kormány a Balaton fejlesztésére. A legnagyobb beruházó és a változások legnagyobb nyertese természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, de a portfólióban van borászat, kikötő és golfpálya is. Az ingatlanpiacon általában úgy tartják, érdemes Mészárosék közelébe költözni, vagy a szomszédjukban befektetni, mert az ilyen környék biztosan fejlődni fog – a Balatonnál sincs ez másképp.
A Balaton a kádári konszolidáció szimbólumaként az 1950-es évektől kezdve a tömegek nyaralóhelye lett. A honi idegenforgalom legfontosabb helyszínévé tett tó és környéke központi fejlesztési tervek híján lassan leamortizálódott, a ’80-as, ’90-es évekre átcsúszott a helyi ügyeskedők és a szervezettebb alvilág kezébe (lásd: A dolgozók tava, Magyar Narancs, 2015. május 28.). A határok megnyílása óta a Balaton presztízse és pozíciója folyamatosan romlott, az utóbbi években viszont újra pezsgés van, és még csak nem is a retróhullám miatt. Elsősorban a budapesti felső-középosztály kezdte újra felfedezni a Balaton-felvidéket, a Káli-medencét, majd északról elindulva lassan az egész Balatont. E folyamattal párhuzamosan lett a hazai turizmus fellendítése a kormány egyik prioritása, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a miniszterelnök családja is élénken érdeklődik e szolgáltatási ág iránt. Ahogy a Mészáros–Tiborcz-érdekkör terjeszkedni kezdett a Balatonnál, rögtön lett új Balaton-törvény és fejlesztési terv is annak ellenére, hogy a tó térsége ma sem rendelkezik közös irányítási rendszerrel.
Hotel Pelion, Tapolca
Fotó: Szántó György
Szabályozás és fejlesztések
2016-ban Lázár János adta be a Balaton-törvény módosítóját a költségvetéssel egy időben, így előbbi kevesebb figyelmet kapott. Az új törvény megkönnyítette a tó környékén az ingatlanfejlesztéseket és lazított a partszabályozás előírásain. A korábbi szabályozás szigorúan tiltotta a tómeder csökkentését, a partvonal megváltoztatását, vagy a tóba benyúló állandó építmények kialakítását. A szabályozást addig is figyelmen kívül hagyták sokszor, és valószínűleg most már nem is bontják vissza a szabálytalan építményeket. Az építkezésekhez ugyanis már nincs szükség vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre: csupán partvonal-szabályozási tervet kell készíteni, de ezek kötelező tartalmi elemei kikerülnek a törvényből. Tavaly módosult a területrendezési törvény is, amely rögzíti a Balatonra vonatkozó szabályokat is. A törvényt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy jellemezte, hogy az „eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, így könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek”. A törvény vitájában a szocialista Harangozó Gábor arra figyelmeztetett, hogy a törvény nem tiltja a Balaton-part további beépítését és kempingek felparcellázását sem. Míg Lázár János azt mondta, hogy „a Balaton mindenkié, ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak”, addig az MSZP úgy látja, „a Fidesz azt tervezi, hogy a Balatonnál jövő évtől már csak a tehetősek nyaralhassanak”, és „a Balaton fideszes kisajátítása” valós veszély.
A konkrét, helyi építési előírásokat tartalmazó jogszabályokat ezekben a hónapokban véglegesítik az önkormányzatok. Az eddig nyilvánosságra került településképi arculati kézikönyvek (TAK) és településképi rendeletek (TKR) azonban inkább befektetőbarátnak tűnnek: a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok minden beeső forintnak örülnek, főleg azóta, hogy a kormány az elmúlt években rengeteg forrást vont el, például megfelezte az idegenforgalmi adó kiegészítését is.
A Balaton fejlesztését célzó programot 2016 végén nyújtotta be a kormány. Ennek keretében 365 milliárd forintot költenek – részben uniós forrásból – turisztikai fejlesztésekre. Ebből például 5 milliárd forint jut kempingfejlesztésre, 17 milliárd „tematikus élménypark” kialakítására, 8 milliárd pedig „integrált termék- és szolgáltatásfejlesztésre”. Hasonlóan nagy összegekből újulhatnak meg a kikötők és a hajópark, és tízmilliárdos nagyságrendben költenek a közlekedés fejlesztésére is (légi forgalom, buszok, vasút). Ezen felül 2019 után további 300 milliárd forintot ad a kormány a kiemelt térségek – köztük a Balaton – turizmusának fejlesztésére. Guller Zoltán miniszteri biztos, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója elmondta, hogy 2030-ra Magyarországot Közép-Európa vezető turisztikai térségévé szeretnék emelni. Az MTÜ programját a Mészáros Lőrinc-féle Világgazdaság úgy mutatta be, hogy „gombamód szaporodhatnak a szállodák a Balaton környékén”.
Mészáros Lőrinc
A Balaton legfőbb ura természetesen a Mészáros Lőrincnek nevezett szupervállalkozó. Hotelek, kempingek, borászat, rádió tulajdonosa már a Balatonnál Mészáros, és persze a környékbeli fejlesztésekből is csurran-cseppen. 2016-ban került a felcsúti polgármesterhez az ország egyik legnagyobb szállodalánca, a Hunguest Hotels. A Hunguestet Leisztinger Tamás – korábban MSZP-közeli – vállalkozó adta el Jászai Gellértnek. Leisztinger tavaly azzal indokolta az eladást a Narancsnak, hogy „kapott egy jó ajánlatot” (lásd: „Olyan nincs, hogy valaki a hatalom ellen legyen”, Magyar Narancs, 2017. február 9.). A vételár több tízmilliárd forint lehetett, és Jászai – aki a Konzum Nyrt. élén ma már büszkén vallja magát Mészáros Lőrinc jobbkezének – akkor azt állította, magának vásárolt. Pár hónap elteltével aztán a szállodák hivatalosan is Mészáros Lőrinchez kerültek, amikor a felcsúti csodaember papíron is a Konzum fő tulajdonosa lett. Többek között a lánchoz tartozik a négycsillagos Balatonalmádi Hotel Bál Resort (a település szívében, egy ősparkban található, 200 méterre a tótól), a szintén négycsillagos Hotel Pelion Tapolcán, a felújítás alatt álló part menti Hotel Helikon Keszthelyen, valamint további három szálloda a Balaton vonzáskörzetében (a hévízi Hotel Helios és Hotel Panorama, valamint a zalakarosi Hotel Freya). A fellendülő turizmussal persze a Hunguest is jól járt, erről a szintén kormányközeli Magyar Idők számolt be. A teljes lánc (tehát a nem Balaton-környéki szállókkal együtt) tavaly 15 milliárd forintra növelte árbevételét (ez 1,5 milliárddal több, mint 2016-ban), miközben a vendégéjszakák száma közel 90 ezerrel emelkedett. A cég 2016-ban 800 millió forint eredményt termelt, korábban pedig jóval egymilliárd felett, igaz, akkor még több szálloda tartozott a láncba.
Tavaly lett Mészárosé a Balatontourist, amelyet a Hunguesthez hasonlóan a Konzum-csoporton keresztül birtokol. Érdemes megjegyezni, hogy Jászai már volt egyszer a Balatontourist tulajdonosa, a kétezres évek közepétől. A luxemburgi bejegyzésű SCD-csoport tulajdonos-elnökeként Jászai hatalmas turisztikai céget álmodott meg, a válság azonban elsodorta terveit. 2010-ben bővülés helyett kénytelen volt eladni nemcsak a Balatontouristot, de egyéb érdekeltségeit is (például a sármelléki reptér üzemeltetését vagy Budapesten a déli Klotild Palotát és a Párisi udvart), ám 2017-ben az erre a célra létrehozott Konzum-leányvállalat, a BLT Group lett a Balatontourist tulajdonosa. Mészárosék végül attól a Varga Jenőtől vették meg a társaságot, aki a Malév felszámolását is vezette, vagyis bizalmi embernek számít. Ennek azért van jelentősége, mert Varga két további kemping, a zamárdi és a siófoki haszonélvezője is. A Balatontouristhoz tartozó három cég főleg part menti kempingek üzemeltetésével foglalkozik. A társaság 106 hektárnyi Balaton-parton 5200 kempinghely, 500 bungaló és 200 mobilház felett rendelkezik. A kempingek és üdülőfaluk körbeölelik a tavat, hiszen a Balatontouristhoz tartozik a balatonfüredi Füred Kemping, a balatonakali Strand-Holiday Kemping, a révfülöpi Napfény Kemping, a keszthelyi Zala Kemping és Üdülőfalu, a balatonberényi Naturista Kemping, a balatonalmádi Yacht Kemping, a balatonszemesi Vadvirág Kemping és Üdülőfalu, a zamárdi Mirabella Kemping, a siófoki Aranypart Kemping és Üdülőfalu, valamint a Zalakarosi Termál Kemping is. A Balatontourist 2017-es sikereiről szintén beszámolt a Magyar Idők; eszerint a cégcsoport tavaly 1,4 milliárdos árbevételt ért el 10 százalékos forgalomnövekedés mellett, míg a 2016-os nyeresége meghaladta a 116 millió forintot. A cég vezetője, Nagy Gábor azt is megosztotta az olvasókkal, hogy nem akarnak bekebelezni mindent, ennek bizonyítéka, hogy bár a Siófok-Sóstón lévő Ifjúság Kemping tulajdonosát felszámolták, arra a területre nem pályáztak. A Magyar Idők „piaci információk alapján úgy tudja”, hogy az új gazda, a részben szlovák tulajdonú Retro Motors Company „valószínűleg nem szálláshelyként tervezi újranyitni a más típusú fejlesztésre is alkalmas területet”. A lap azt már elfelejtette hozzátenni, hogy a Retro Motors vezetőjének, Putnik Ljubomirnek közös cége van Árki Tamással, aki egy másik Mészáros-cég, az Eurogenerál igazgatósági tagja. A felszámolás idején még 942,4 millióra becsülték a 8,25 hektáros területet, amit a vevő végül 377 millióért kapott meg. Most már csak az a kérdés, mi lesz az a bizonyos „más típusú fejlesztés” – ehhez némi kapaszkodót a balatonakali kemping sorsa adhat. A Strand-Holiday két kemping összevonásából született, így itt található az egyik leghosszabb egybefüggő partszakasz a Balatonon. A csődbe ment kempingtulajdonos céget a felszámoló 2016-ban a becsült érték kevesebb mint feléért adta el az akkor még rejtélyes SSS Groupnak, ahonnan Mészárosékhoz került a nagy értékű ingatlan. Az adásvételről egy évvel ezelőtt a 24.hu írt, ebből pedig az derül ki, hogy a kemping napjai meg vannak számlálva. Az eladásról szóló önkormányzati jegyzőkönyv szerint „a vevő képviselője a minőségi turizmus felé szeretne nyitni, fejleszteni, a területet beépíteni, épületeket emelni”. A lakókocsikat hamar el is vitették a helyszínről, Koncz Imre, Balatonakali polgármestere pedig azt mondta a lapnak, hogy „szinte biztosra vehető, hogy a nagy múltú kemping a régi fényében mint kemping, már nem fog pompázni”. A cikkben megszólalt egy helyi vállalkozó, aki azt mondta, tudomása szerint a területet beépítik, és apartmanházakat húznak fel a kemping helyére. Valószínűleg pár éven belül a többi Mészáros-féle kemping is hasonló sorsra jut, hiszen a zömében vízparti telkeken különleges adottságú – és drágán értékesíthető – lakóparkokat lehet építeni azoknak, akiknek bejött a NER.
Azzal, hogy a Hunguest és a Balatontourist egy kézbe került, Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozása jött létre. A Mészáros neve alatt futó birodalom vezetői türelmetlenek voltak, mert még az előtt átvették a Balatontouristban az irányítási jogokat, hogy arra a hatóság engedélyt adott volna. A Gazdasági Versenyhivatal ezért 5,3 millió forintra büntette a céget. Még szerencse, hogy a kormány tavaly úgy döntött: 5 milliárd forintot ad a balatoni kempingek fejlesztésére, így talán lesz miből kigazdálkodni a büntetést. Aggódni azért sem kell, mert Mészárosnak a Balatontouriston és a Hunguesten túl is vannak szálláshelyei a Balatonnál. Mészárosé lett a badacsonyörsi Balaton Kemping és Vendégház, valamint a Konzumhoz került a balatonalmádi Yacht Kemping tulajdonjoga, egy 6,4 hektáros terület Almádi központjában és a felújításra váró, part menti Balaton Szálló Keszthelyen. Szijj Lászlón és a Duna Aszfalton keresztül került közel Mészároshoz az évek óta üresen álló Hotel Via – amelyet közvetlenül a megtévesztő nevű Szőke Tisza Kft. birtokol. De még ezzel sem értünk a lista végére, mert a birodalom része a Mészáros tulajdonában lévő MKB Banké a balatonakarattyai egykori nudista strand, a Piroska kemping 3 hektáros területe. Ráadásul az mfor.hu január elején arról írt, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. portfóliótisztításba kezdett, és eladogatja ingatlanait. Így megválik Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű, part menti ingatlanától is, ahol a Hotel Három Hattyú áll. A lap szerint a vevő Mészáros Lőrinc lehet, aki már tavaly is érdeklődött a telek iránt, mert oda állítólag luxuslakóparkot szeretne felhúzni. Ne felejtsük, hogy a Magyar Közút közbeszerzésein többnyire Mészáros-közeli cégek a befutók.
Fotó: Narancs-gyűjtés
A terjeszkedés persze nem állhat meg az idegenforgalomnál. Tavaly nyár végén a Mészáros család agrárérdekeltségeit összefogó Búzakalász 66 Kft. több mint 100 hektár Balaton-felvidéki szőlőültetvény birtokosa lett. A Demján Sándor nagyvállalkozó tulajdonában lévő Badacsonyi Pincegazdaság vált meg érdekeltségeitől, így ma már Mészárosé a Tihany-Vin Kft., a Badacsonyi Pincészet Kft., a Canter Borház Kft. és a Tihanyi Borászati Kft. is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Búzakalász 66 korábban már bevásárolt Tokaj környékén (Dereszla Bortermelő Kft., Dereszla Food and Spirit, Henye Borászat, Tokaj-Major Bortermelő Kft.), akkor nem túlzás kijelenteni, hogy Mészáros a turizmus mellett a borászatban is a legnagyobbak közé került.
De nem lehetne összekapcsolni a két iparágat? Nos, ez a kérdés feltehetően Mészároséknak is eszükbe jutott, és igennel válaszoltak rá. Tavaly ősszel ugyanis Zánka képviselőtestülete a Budakalász 66 bevonásával a község településrendezési tervének módosításáról egyeztetett. A település keleti határában lévő Canter Borházat ugyanis borhotellé szeretnék bővíteni, aminek valószínűleg nincs semmi akadálya. Mint Filep Miklós, Zánka polgármestere a decemberi közmeghallgatáson elmondta, a település jól jár a szállodával, hiszen az új munkahelyeket és extra adóbevételeket teremt. Ráadásul Mészárosék 20 millió forintot is felajánlottak az önkormányzatnak, amit „például a környék útjainak javítására fordíthatnának”. Ezért cserébe igazán nem probléma a jelenlegi erdős területet feláldozni, és engedélyezni a nagyobb beépíthetőséget.
Mészáros nemcsak vendégül lát és bort termel a Balatonnál, de szórakoztat és informál is. 2017. június végén Mészárosék egyik családi cége, a Talentis Group megvette a balatoni térség kereskedelmi rádióját, a Part FM-et. A rádiót működtető Echo Penisolát azóta – a versenyhatósági eljárást elkerülendő – tovább is adták a már említett Szőke Tisza Kft.-nek, azaz nem adták ki az érdekkörükből. A Part FM a „Balaton rádiójaként” hirdeti magát, a siófoki 92,6 és a fonyódi 101,3-on sugároz, ezzel le is fedi a teljes balatoni régiót, sőt a kétszer 50 km-es adókörzet miatt még Székesfehérváron, Veszprémben és Kaposváron is fogható. Azt már csak emlékeztetőül írjuk, hogy mind a négy Balaton-parti megye napilapját (Veszprém megyei Napló, Zalai Hírlap, Somogyi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap) a Mediaworks adja ki, amelyet a Népszabadság bedöntése után vett át Mészáros. Persze, máshonnan is jut azért a kasszába. A dél-balatoni vasút felújítását 72,4 milliárd forintért (az előzetesen becsült költségnél 20 milliárddal drágábban) végzik Mészáros cégei a Swietelskyvel konzorciumban, de a rászoruló gyerekek táboroztatásával foglalkozó zánkai és fonyódligeti Erzsébet Tábor is már Mészárosnál hagyott több mint félmilliárd forintot.
Tiborcz István
A család első nagybevásárlása a Balaton partján a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése volt, amelynek részleteit az Átlátszó göngyölítette fel. A kikötőt évek óta veszteségesen üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) 2012 elején a működtetés jogát átadta a helyi önkormányzatnak, és opciós szerződést is kötöttek a Keszthelyi Yachtkikötő Kft.-vel. Eszerint az önkormányzati cég 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ha pedig mégsem, akkor 50 milliót fizet a Bahartnak. A határidő lejárta előtt az önkormányzati cég élt az opciós jogával, majd másnap eladták a Keszthelyi Yachtkikötőt egy Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Ezzel a húzással sikerült mindenféle pályáztatási eljárást kikerülni. Tiborczék a vételáron túl kifizették a társaság 23 millió forintos tartozását is, és nem csak a kikötő üzemeltetési joga lett az övék, de a város tulajdonában lévő 7600 négyzetméteres terület bérleti joga is, 15 évre – havi 300 ezer forintért. Ez utóbbi terület (büfé, snackbár, fürdőház, pontonok) opciós vételi joga is Tiborczékhoz került, és mindezért nem is igazán kellett a zsebükbe nyúlniuk: az akkor 50 százalékban állami tulajdonú Gránit Bank 450 millió forintos hitele bőven fedezte a kiadásokat. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságot kapott, Tiborcz névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, de az nem igazán került távol a miniszterelnöki vő köreitől. Ma is tulajdonos a cégben Péter Zsolt, az Elios Zrt. egyik vezetője, György Zoltán, aki Bánki Erik fideszes képviselő jó barátja és régi üzlettársa (valamint a 2010 utáni állami fürdőépítési láz nyertese), Peresztegi Márton, az Eximbank egyik igazgatóhelyettese vagy Gelencsér János, aki a Fidesz képviselője Hévízen.
Keszthelynél maradva, Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került a Monarchia korabeli, 2004-ben felújított partközeli Hullám Szálló. Ennek közvetlen tulajdonosa a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., amelynek vezetője Somlyai Zoltán, Mészáros üzlettársa. A cég a Tiborcz tulajdonában álló, budapesti volt Mahart-székházba van bejelentve, a társaság jogásza pedig Hamar Endre, Tiborcz ügyvédje és üzlettársa. Tiborcz és Mészáros érdekeltsége nem csupán Keszthelyen ér össze: a hotel- és kempingfelvásárlások jó részét az a B3 Takarékszövetkezet finanszírozta, amely az utóbbi években szintén Mészáros vonzáskörzetébe került. A kempingekből Tiborcznak is jutott: a hozzá közel álló Magyar Építő Zrt. lett a 3 hektáros keszthelyi kemping tulajdonosa, a fonyódi, 100 hektáros Napsugár Kemping pedig az FND Kemping Kft. birtokába került. Az FND tulajdonosai között megtaláljuk a kormányzati gyűlöletkampányokat levezénylő Kuna Tibor üzlettársait. A cég vezetője Kiss Zsófia, aki üzleti kapcsolatban van a volt bibós, és állami megrendelésekből is jól kereső Rátky Miklóssal, az Index szerint pedig Kiss a keszthelyi kikötő vezetőjével is üzleti kapcsolatban áll. A Heti Válasz arról számolt be tavaly, hogy a kempingek tulajdonjogát felszámolások során szerezte meg Tiborcz és Mészáros, meglehetősen nyomott áron. A keszthelyi telek irányára 976,5 millió volt, ám végül csak 250 milliót fizettek érte, a balatonakaliért 817 millió helyett 300 milliót, a fonyódiért pedig 700 helyett 300 millió forintot kellett kifizetni, a baráti B3 Takarékszövetkezet hiteléből. A lap szerint Tiborczéké a már lebontott keszthelyi Phoenix hotel beépíthető telke is, és ezzel „néhány foghíj kivételével a teljes városi partszakasz” az Orbán család közelébe került.
Tiborcz István nem lenne Tiborcz István, ha megelégedne szállodákkal és olcsó kempingekkel. A nagy budapesti hotelbizniszeit szervező BDPST Zrt. ugyanis megvette a badacsonyi Ranolder-villát. Ranolder János egykori veszprémi püspök klasszicista villája ugyan meglehetősen romos állapotban van, de csinos kis birtok veszi körül, pazar balatoni panorámával. Ahogyan a kilátás teszi különlegessé a balatonudvari golfpályát is. Miként arról a HVG beszámolt, a 18 szakaszos pálya üzemeltetője fizetésképtelenné vált, és a becsült 1,1 milliárd helyett csak 390 millióért tudták eladni a 60 hektáros területet. A vevő a 34 éves Vagács András volt, aki kapcsolatban áll többek között azzal a Szivek Norberttel, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója – és a golfszövetség elnöke. Vagácsnak közös cége van Hoffmann Gézával is, aki viszont közvetlen üzlettársa Tiborcz Istvánnak.
Aranypart kemping, Siófok
Hajózás, kikötők
Ha már a sok magyar – már aki megengedheti magának – lejutott a Balatonra, és megszállt valamelyik hotelben, valahogyan el kell ütni az időt. Hiába drágulnak évről évre a strandbelépők és lassan elfogynak a szabad strandok a tó körül – tavaly nyárra kevesebb mint húsz településen maradt ingyen használható partszakasz –, a parthoz kötött strandolás nem igazán menő. Aki kicsit is ad magára, az vízre száll és onnan veti magát a vízbe. A kormány és a turizmussal foglalkozó illetékesek szerencsére felismerték ezt az igényt. A következő években összesen 2,5 milliárd forint uniós forrást szánnak a balatoni vitorlásturizmus fejlesztésére, a magyar költségvetésből pedig további 13 milliárd jut az aktív turizmus – azon belül a vitorlázás – fejlesztésére, 2,1 milliárd kikötőfejlesztésre, 4,9 milliárd a Bahart hajóparkjának fejlesztésére. A Balatonon jelenleg mintegy 7–8 ezer vitorlás fut, de a Magyar Vitorlás Szövetség szerint kétszer ennyit is elbírna a tó. Ennek megfelelően nemcsak Tiborczék újították fel a kikötőjüket, de megújult Balatongyöröké is. Vonyarcvashegyen és Balatonfenyvesen új kikötőket avattak, ezekre nagyjából 1 milliárd forint uniós támogatás ment el. A fenyvesi beruházás azért került a hírekbe, mert a két monumentális, 450 méteres mólót sokan összefüggésbe hozták a szomszédos strandok eliszaposodásával.
A Fenyves Yacht Klub megújulását nemcsak az Európai Unió, de Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, az NHB is segítette. A fenyvesi beruházó az az Előny Kft., amely NHB-hitelből épített hasonlóan gigantikus kikötőt Alsóörsön is.
Jelenleg mintegy 500 kikötői férőhely áll kivitelezés vagy engedélyezés alatt; 1,7 milliárd forintból 150 férőhelyes kikötő épül például Balatonfüreden. A beruházás érdekessége, hogy a kikötő helyszíne az a kemping, amelyet Mészáros Lőrinc Balatontouristja üzemeltet. Füred polgármestere, Bóka István pont aznap jelentette be a fejlesztést, amikor Mészáros cége átvette a kempingeket. Szintén botrány kerekedett a balatonföldvári kikötőbővítésből, ahol a Bahart és az önkormányzat a szabad strand és a szomszédos park rovására növeli a kikötőt és a hozzá szükséges parkolót.
A fák kivágásánál azonban nagyobb az aggodalmuk a part menti települések polgármestereinek. Attól tartanak ugyanis, hogy a kormány előbb államosítja, majd a felújítások után magánkézbe adja a kikötőket. Ahogy azt a magyarnarancs.hu-n decemberben megírtuk (Mészáros Lőrincéknek készítik elő a balatoni kikötőket?), mindenki arra számít, komoly változások jönnek a balatoni hajózásban. Jelenleg ugyanis a vitorláskikötőket és a sétahajózást is üzemeltető Bahart tulajdonosa a kikötővel rendelkező 22 part menti település. Az önkormányzatoknak idén márciusig 1,5 milliárd forinttal fel kellene tőkésíteni a társaságot. A kormány viszont arra készül, hogy a Balaton-fejlesztési csomagból a Bahartnak jutó 12,6 milliárd forintot (a kikötőfejlesztés és a hajópark megújítása mellett 5,6 milliárd jutna a második komp létesítésére) tőkejuttatás formájában adná cégnek – mondta lapunknak Bóka István polgármester. Ezzel viszont az önkormányzatok ki is szorulnának a cégből, hiszen a 1,5 milliárdos tőkeemelésre sem igazán futja. A lapunknak decemberben név nélkül nyilatkozó polgármesterek úgy vélekedtek, hogy „valakik ki is nézték maguknak a nyereséget hozó vitorláskikötőket”. A jó helyzetben lévő üzleti körök vinnék a Bahart siófoki hajózási szigetét is. Az ingatlant jelenleg 1,5 milliárd forint értékűre becsülik, de ha a Bahart elköltözteti onnan üzemcsarnokait, több milliárdra is felmehet az értéke (erről részletesen lásd: Alig ismerjük, de hamarosan a Balaton legértékesebb része lesz ez a kis sziget, magyarnarancs.hu).
A vitorlázás ugyan menő, de évekig tartó gyakorlat kell hozzá, mire valaki magabiztosan el tud vezetni egy hajót. Szerencsére erre a problémára is van megoldás, mégpedig az elektromos hajózás. Egy elektromos hajó mindössze 20–30 millió forintba kerül, a kezelése pedig semmiféle szaktudást nem igényel. Ennek megfelelően az elektromos hajózás felfutásától is sokat várnak. Most mintegy 250 ilyen jármű lehet a Balatonon, de a szakemberek (értsd: hajógyártók és kikötőfejlesztők) reményei szerint ennek többszörösét helyezik majd vízre a következő években. A kormány több milliárd forintot költ az e-hajózás fejlesztésére a következő években, már tavaly is elment erre egymilliárd. Decemberben a Magyar Vitorlás Szövetség és a Balatoni Elektromos Hajózási Nonprofit Kft. stratégiai megállapodást kötött a vízi élményturizmus fellendítésére és a kikötői infrastruktúra fejlesztésére, amiről a kormánymédia lelkesen beszámolt, ecsetelve az e-hajózás előnyeit. Januárban a 24.hu írta meg, miért válhatott hirtelen fontossá az új ágazat. Az Elektromos Hajózási Kft. tulajdonosa ugyanis egy bizonyos Viszkei András.
Ő a testvérével együtt alapította az AQWIA Kft.-t, amely elektromos hajók gyártásával foglalkozik, és amely korábban több százmilliós állami támogatást kapott (ma már csak Viszkei András testvére tulajdonos a cégben). A Viszkei testvérek reklámügynöksége 2010 után milliárdos összegben nyert pályázati pénzeket, és tőlük vett jachtot Giró-Szász András volt kommunikációért felelős államtitkár is. A fejlesztési pénzekre rögtön rástartolt Balatonkenese, de a Mészáros füredi kempingjében létesülő kikötő is képes lesz e-hajók fogadására.
Lakóparkok
Szintén a jómódúaknak kedvez, hogy egyre-másra épülnek a lakóparkok a Balaton partján. Noha a Balaton-törvény értelmében a belterületi partszakasz legalább 30 százalékának szabadon hozzáférhetőnek kell lennie, a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok ennek nem tudnak vagy nem akarnak érvényt szerezni. Egyre több vízpart épül be, és nem csak Mészáros Lőrinc tervezi beépíteni kempingjeit. Az SCD felszámolásából a szepezdi Venus Kempinget a Páhok Turisztikai Kft. vette meg. A 24.hu-nak Sándor Gyuláné alpolgármester azt mondta, ő úgy tudja, ide üdülőházakat épít a tulajdonos. Ez történhet a szintén volt SCD-tulajdon balatonszemesi Lidó kempinggel is, amelyet a Part-Invest Hungary vásárolt meg. Ez a két kemping tavaly már ki sem nyitott. A balatonfüredi kemping területén elkezdődött az építkezés. Az önkormányzati tulajdonú telket a VEX-Holding konzorcium hasznosítja, melyben résztulajdonos az önkormányzat. A saját partszakasszal rendelkező, 4 emeletes, 64 luxuslakásból álló Carina Residence-ben egymillió forint felett vannak a négyzetméterárak. Balatonlellén három, szintén közvetlenül vízparti lakópark épül, a Lellemarine, a Lela Apartment Residence, és a Lelle Resort, az első lakásokat már idén átadják. Itt egyébként éppen a nagy építkezések előtt, a múlt év elején módosították a rendezési tervet, mit ad isten, a befektetők kedvére. A balatonlellei luxuslakások jelentős része már vevőre talált, ahogyan jól halad az alsóörsi Pelso Bay, a keszthelyi Royal Homes, valamint a Siófok utolsó szabad vízparti telkén épülő Panoráma Part értékesítése is. A legalacsonyabb négyzetméterárak itt is a budapesti belvárost idézik, a nagyobb és örökpanorámás lakásoké pedig még meg is haladják azt.
Az építkezési láz nem áll meg a Balaton partján. A HÉTFA kutatóintézet magazinjának nyilatkozó Balaton-felvidéki bortermelők a szőlők eltűnésétől tartanak. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince tulajdonosa és vezetője szerint „az elmúlt másfél évben olyan változások mentek végbe az ingatlanpiacon, melyek kedvezőbbé tették az északi parti szőlőföldeket az ingatlanbefektetők számára”, azaz a tulajdonosokra nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiac részéről, hogy szőlőiket építési telekként értékesítsék. „Ami most a Balatonnál zajlik, teljesen egyedi helyzet. Nem tudok mondani még egy helyet, ahol a termőföld kárára építkeznek” – mondta Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok vezetője a lapnak.
Az alacsonyabb jövedelműek kiszorulása a Balatonról nem a közeljövőben várható, hanem jelen idejű folyamat. Erről árulkodik az Index és a Závecz Research tavaly augusztusi felmérése. A reprezentatív kutatásban a megkérdezettek fele az elmúlt öt évben egyetlen napot sem töltött a Balatonnál, a felnőttek kétharmada pedig az elmúlt két évben nem jutott le a tóhoz. Az életkor növekedésével és a jövedelem csökkenésével ez az arány csak egyre nő. A felmérés szerint az idős, alacsony státuszú, községben élő emberek 88 százaléka nem volt ott legalább öt éve. Pedig ha a megkérdezettek anyagi lehetőségei megengednék, akkor inkább a Balatont választanák, még a külföldi nyaralással szemben is. A jelenlegi folyamatok alapján azonban úgy tűnik, még kevesebb magyar embernek lesz lehetősége a balatoni nyaralásra.
Frissítés: A cikk eredeti verziója tévesen azt tartalmazta, hogy a badacsonyörsi panzió is Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. Valójában azonban az említett panzió nem Mészárosé, azt nem az ő cége működteti, hanem Jászai Gellérté. | Az ellopott Balaton | Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellopott-balaton-109188 | 2018-02-08 10:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Gyanúsítottként hallgatta ki Bajor Zoltánt, a VI. kerületi önkormányzat SZDSZ-es alpolgármesterét a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség. Bajor azt közölte: meg van győződve ártatlanságáról, és semmilyen kifogással nem akar kibújni a nyomozás alól.
Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: Bajor Zoltán egy rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítható megalapozottan.
A nyomozó ügyészek szerint az alpolgármester egy közvetítő útján 18 millió forintot kért az üzlethelyiséget bérlő cégtől annak fejében, hogy frakciójuk támogassa az ingatlan értékesítését a társaságnak.
A gyanú szerint a VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti, földszint 2. számú ingatlant bérlő Műárt Press Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2006 márciusában vételi szándékot jelentett be a terézvárosi önkormányzat tulajdonában álló üzlethelyiségre.
Az értékesítés folyamata 2008 januárjáig húzódott. Az ügyészség szerint Bajor Zoltán, mint alpolgármester – egy közvetítő útján – 18 millió forintot kért a kft. képviselőjétől, hogy frakciójuk támogassa az ingatlan eladását a Műárt Press Kft.-nek. Bajor közvetítője többször felszólította a bérlő kft. képviselőjét a 18 millió forint kifizetésére.
A közvetítő – a VI. kerületi önkormányzat 2008. január 23-ai képviselő-testületi ülése előtt – azt közölte a cég képviselőjével, hogy a 18 millió forintnak a tulajdonosi bizottsági ülés megkezdéséig kell megérkeznie. Ebben az esetben a bizottsági ülésen, illetve az azt követő képviselő-testületi ülésen "az ingatlan bérlő részére történő elidegenítése" mellett szavaznak, ellenkező esetben az ingatlan elárverezése mellett döntenek.
A közvetítő azt is közölte a kft. képviselőjével, hogy a pénzt egy, az ügyletbe bevont másik közvetítőnek kell átadni. A másik közvetítő 2008. január 23-án 14 óra körül telefonon arra kérte a kft. képviselőjét, hogy 16 óra előtt menjen el hozzá személyesen, és vigye magával a pénzt.
A kft. képviselője időközben a Nemzeti Nyomozó Irodánál feljelentést tett és a rendőrség által biztosított "csapdapénzt" tartalmazó táskával 2008. január 23-án délután fél négy körül megjelent a közvetítő V. kerületi irodájában. A rendőrség itt a pénz átszámolása közben érte tetten a közvetítőt.
Bajor Zoltán az ügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítás közlése ellen panasszal élt, vallomást tett, amelyben tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010. március 24-én a két közvetítővel szemben – vezető beosztású hivatalos személy által bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntette miatt – a Fővárosi Bíróság előtt vádat emelt.
A főügyészség szintén március 24-én az ugyanezen ügyben ügyvédi visszaélés bűntette miatt egy ügyvédnő ellen folytatott nyomozást megszüntette, mivel az eljárás azt tárta fel, hogy nem követett el bűncselekményt.
A főügyészség, ugyancsak a vádemelés napján, a váddal érintett ügytől elkülönítette a vesztegetést tettesként elkövető – addig ismeretlen – személy elleni nyomozást. Ebben az ügyben hallgatták ki kedden gyanúsítottként Bajor Zoltánt.
Március 10-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság még első fokon nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó, folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki az ingatlan bérlőjét, Berecz Károlyt. Berecz már 2008 januárjában azt mondta az Indexnek, hogy "bedrótozva" találkozott K. Péterrel, a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával, aki azt magyarázta neki, hogy a 18 millió forintot egy vállalkozónak, J. Károlynak kell odaadnia, és "az egész vesztegetési ügy középpontjában pedig Bajor Zoltán alpolgármester áll".
A beszélgetésről készült felvétel eljutott a Nemzeti Nyomozó Irodához. | Vesztegetéssel gyanúsítanak egy terézvárosi alpolgármestert | Vesztegetéssel gyanúsítanak egy terézvárosi alpolgármestert - Az ügyészség szerint az SZDSZ-es Bajor Zoltán 18 milliót kért egy üzlethelyiséget bérlő cégtől. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2010/04/06/vesztegetessel_gyanusitanak_egy_terezvarosi_alpolgarmestert/?rnd=267 | 2010-04-06 16:37:00 | true | null | null | Index |
2005.10.18. 14:55
A héten Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási törvény módosítása miatt – jelentette be Pokorni Zoltán. A párt emellett javaslatot terjeszt a parlament elé a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja során kialakult vitás helyzet tisztázására s a kistelepülési óvodák és iskolák működőképességének megőrzésére.
Még a héten Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási törvény módosítása miatt – közölte Pokorni Zoltán, kiemelve: ez már a negyedik olyan javaslat, amely a képzési szerkezet átalakítására vonatkozik. Minderre két kormánypárti képviselő – Szabó Zoltán és Gusztos Péter – nyújtott be javaslatot, s ezt a kormánypártok meg is szavazták. A Fidesz álláspontja, hogy ez nincs összhangban az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozatában foglaltakkal, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az AB egyik korábbi határozata kimondta, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatásához való jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy törvényben határozzák meg a felsőfokú képzés rendjét és szerkezetét. A nyáron elfogadott új felsőoktatási törvény is az Alkotmánybíróság előtt van, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök ugyanis aggályosnak találta azt. Az AB még nem döntött a beadvány ügyében.
A kormánypártok által október elején elfogadott módosítás lényegében újra a kormány kezébe adna olyan jogosítványokat a felsőfokú képzéssel kapcsolatban, amelyeket korábban már kifogásolt az AB – a Fidesz ezért kér alkotmányossági vizsgálatot.
A kistelepüléseken működő iskolákkal kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy a 2005. évi költségvetési törvény által leírt finanszírozási modell hátrányos helyzetbe hozta azokat az iskolákat és óvodákat, amelyek alacsony gyermeklétszámmal működnek. Ez a döntés megközelítőleg 1100 intézményt, illetve az oda járó több tízezer gyermeket és családjukat érinti. A szabályozás elhibázott voltát jelzi, hogy a nyár folyamán 218 intézmény megszüntetéséről döntöttek a fenntartók, de a költségvetési törvénnyel a társulási formában fönntartott óvodák, iskolák egy része is kedvezőtlen helyzetbe került.
„A minőségi oktatás feltételeinek biztosítása állami feladat, ezért az oktatási rendszer működését minősége és nem a gyerekek létszáma alapján kell szabályozni” – szögezte le a szakpolitikus, kiemelve: a Fidesz által ezen témában benyújtott javaslat célja, hogy valamennyi óvoda, iskola, gyógypedagógiai intézmény zavartalan működését biztosítsa. A törvénymódosítás kiemelten kívánja támogatni a 3500 fő alatti településeken működő oktatási intézményeket, és a módosító javaslat lehetővé teszi, hogy ott, ahol az önkormányzat nem tudja a fenntartás feladatait vállalni, más intézményfenntartó az óvoda, iskola működését átvállalhassa.
Pokorni Zoltán ismertette, hogy a Fidesz országgyűlési határozat elfogadását javasolja a Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság privatizációja során kialakult vitás helyzet tisztázása céljából. Az ügy részleteire emlékeztetve elmondta: a vállalatot botrányos privatizáció során szerezte meg a Láng Holding Rt., amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető. A határozati javaslat szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy független szakértő bevonásával vizsgálja meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság privatizációs eljárását az Állami Számvevőszéknek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2004. évi működésének, valamint a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés alapján.
(fideszfrakcio.hu) | A Fidesz kivizsgáltatná a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációját | A héten Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási törvény módosítása miatt – jelentette be Pokorni Zoltán. A párt emellett javaslatot terjeszt a parlament elé a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja során kialakult vitás helyzet tisztázására s a kistelepülési óvodák és iskolák működőképességének megőrzésére. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/a-fidesz-kivizsgaltatna-a-nemzeti-tankonyvkiado-privatizaciojat-2 | 2005-10-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki korábban szintén az ELTE-n végzett, hosszas bejegyzésben reagált az egyetem egyik ismert, ellenzéki érzelmű tanszékvezetőjének szavaira.
Az ELTE-n szereztem a diplomámat, már az egyetem mellett is dolgoztam a Nézőpont Intézetnél, akkor sem volt kérdéses a politikai világnézetem. Tanítottak baloldali, liberális és jobboldali tanárok egyaránt. Szerencsére egyszer sem tapasztaltam, hogy politikai okokból diszkrimináltak volna, kitűnő minősítéssel végeztem
- szögezte le bejegyzése elején a politikai elemző.
Deák Dániel emlékeztetett, a napokban robbant a hír, hogy az ismert ellenzéki megmondóember, Polyák Gábor, aki egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, azt írta: "ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot" - idézte a sorokat Deák Dániel, rávilágítva: Az ügy előzménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja volt az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amelyet nem egyhangú döntéssel bocsátottak a doktori eljárás megindítására, ami nagyon ritka.
Az elemző hozzátette: Orbán Balázs munkája ráadásul szakmai szempontból rendben volt, csak politikai okok miatt szavaztak ellene páran. Ez a politikai diszkrimináció egy egyetemen elfogadhatatlan, szerencsére az ELTE vezetése ma határozottan reagált az esetre, mint közleményükben írták: a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE - olvasható a bejegyzésben.
Ezután szerintem itt lenne az ideje távoznia Polyák Gábornak az egyetemről...
- írta Deák Dániel.
Borítókép: Deák Dániel (Forrás: Facebook) | Politikai botrány az ELTE falain belül, Deák Dániel szerint mennie kéne az egyik tanszékvezetőnek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/politikai-botrany-az-elte-falain-belul-deak-daniel-szerint-mennie-kene-az-egyik-tanszekvezetonek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
ATV | Az ATV az első magántelevízió hazánkban. A minőségi, színvonalas,
magas értékrendű műsorok készítését és sugárzását célul kitűző kereskedelmi csatorna. | null | 1 | http://atv.hu/hircentrum/2009_jan_bortonbe_kerult_a_juventus_volt_elnok.html | 2009-01-08 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Norvég Alap: vizsgálatot indított a NAIH az Ökotárs Alapítvány ügyében | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálja, hogy az Ökotárs Alapítvány megalapozottan tagadta-e meg a Hír Televíziónak a Norvég Civil Támogatási Alaphoz benyújtott pályázatokkal kapcsolatos közérdekű adatigénylését - közölte Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke csütörtökön az MTI érdeklődésére.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140724-norveg-alap-vizsgalatot-inditott-a-naih-az-okotars-alapitvany-ugyeben | 2014-07-25 19:01:00 | true | null | null | ATV |
|
2007.06.03. 22:03
A korábbi pályázatával szinte szóról szóra megegyező új tendert írt ki a múlt héten a GKM az elektronikus útdíjfizetési rendszer tanácsadására. A múlt év októberi pályázat – melynek nyertese két éven keresztül összesen 360 millió forintért ad tanácsokat a tárcának – és a mostani közötti leglényegesebb különbség, hogy a jelenlegi tanácsadói tendert a gazdasági tárca egy másik szerve írta ki.
Csak a szavak szintjén látszik megvalósulni a takarékos gazdálkodás a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). A tárcához tartozó Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a múlt héten pályázatot jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítőben az elektronikus útdíjrendszerrel kapcsolatos tanácsadói munkák elvégzésére, a feladat azonban meglehetősen ismerősnek tűnt a tender iránt érdeklődő informatikai cégek számára. A déja vu érzés nem véletlen: tavaly októberben a mostanival szinte szóról szóra megegyező tanácsadói pályázat jelent meg ugyancsak a Közbeszerzési Értesítőben, igaz, a tender kiírója akkor nem az ÁAK volt, hanem a gazdasági tárcához tartozó másik szerv, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Úkig).
Részletek a hétfői Magyar Nemzet 13. oldalán | Százmilliókért adhat tanácsokat egy cég a GKM-nek | A korábbi pályázatával szinte szóról szóra megegyező új tendert írt ki a múlt héten a GKM az elektronikus útdíjfizetési rendszer tanácsadására. A múlt év októberi pályázat – melynek nyertese két éven keresztül összesen 360 millió forintért ad tanácsokat a tárcának – és a mostani közötti leglényegesebb különbség, hogy a jelenlegi tanácsadói tendert a gazdasági tárca egy másik szerve írta ki. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szazmilliokert-adhat-tanacsokat-egy-ceg-a-gkm-nek | 2007-06-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hargitai Miklós;Kósa András;
Gazprom;Paks;paksi atomerőmű;
2019-06-05 06:00:00
Paks-közelben az orosz Skoda
Tovább nő az orosz szerepvállalás a paksi atomerőmű bővítésében, ezúttal egy Gazprom érdekeltség bevonásáról indultak tárgyalások – tudta meg lapunk.
Amikor az orosz Roszatom hosszú évekkel ezelőtt megindította az offenzívát a közép-európai térség nukleáris beruházásainak megszerzéséért, egyúttal megkezdte a régió fontos energetikai gépgyártóinak felvásárlását. Ebbe a folyamatba illeszkedett a cseh Skoda JS megszerzése. Ez a cég korábban a Skoda autógyárhoz tartozott, de cég privatizációjakor az orosz OMZ (Egyesült Gépgyártó) Csoport szerezte meg, utóbbi tulajdonosa pedig a Gazprom Bank. Mára pedig kiderült, hogy az orosz befektető "szerencsésen" választott. Lapunk értesülései szerint ugyanis a Skoda JS részt vehet a paksi atomerőmű bővítésében – erről is tárgyaltak a múlt héten cseh és magyar illetékesek Budapesten.
Ha ezt a céget is bevonják a bővítésbe, akkor még tovább nő az orosz részvétel. Egyes szakértők szerint ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot, miközben az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírásakor még 40 százaléknyi magyar részvételről szóltak az ígéretek. A Skoda JS egyébként nem ismeretlen Pakson: a cég már az atomerőmű 1-es blokkjainak működtetésében is részt vesz.
Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je.
Milos Zeman cseh elnök május 15.-i látogatásakor is volt arról szó, hogy a két ország atomenergetikai együttműködésre lép. Ennek első fejezete volt az a Budapesten, az elnöki látogatás napján tartott találkozó, amelyen szóba került az orosz tulajdon ellenére továbbra is Csehországban működő, mintegy 1200 embert foglalkoztató Skoda JS paksi szerepe. A találkozón cseh részről jelen volt Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Vladimír Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke, míg Magyarországot Süli János erőmű bővítésért felelős tárca nélküli miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte. Információink szerint a Skoda JS részvételén túl más cseh cégek részéről is felmerült, hogy beszállnának a bővítésbe, erre a legjobb esélye még a Vítkovice Machinery Group nevű gépgyártó csoportnak van. Ez a cég szintén gyárt atomerőművek működtetéséhez szükséges alkatrészeket, berendezéseket, a Skoda JS-sel együtt részt vesz a cseh temelíni továbbá a két szlovák, a mohi és a bohunicei atomerőmű működtetésében is.
Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je. Informátorunk szerint akár 10–15 cseh cég is részt vehet valamilyen formában majd a bővítésben, az érdeklődésre már csak azért is szükség van, mert egyelőre enyhén szólva nem tolonganak a nagyobb nyugati szereplők, hogy részt vegyenek a beruházásban, pedig erre nagy szüksége lenne a kormánynak azért, hogy növelje a bizalmi indexet a Roszatommal szemben. Ráadásul az már kiderült, hogy az oroszoknak komoly problémákat okozhat az uniós atomenergia-szabványoknak való megfelelés, egy cseh cégnek ilyen gondjai nyilván nincsenek.
Egyelőre nem látszik az sem, hogy magyar cégek hogyan tudnának jelentősebb mértékben beszállni a munkálatokba, pedig a magyar kormány azt vállalta, hogy 40 százalékos hazai beszállítói arány lesz majd. Információink szerint azonban egyszerűen nincs elég olyan magyar cég, amelyik megfelelő tudással, technológiával bír illetve megfelelő referenciával és kapacitással rendelkezik. „Legfeljebb a gödörásásban, betonozásban illetve vasszerkezetek gyártásában és szerelésében tudnak majd részt venni”.
Magyarországon a Ganz EEG volt az egyetlen cég, amelynek technológiai beszállítóként – vagyis a földmunkáknál és a betonozásnál magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal – esélye volt bekerülni a paksi bővítésbe. Csakhogy az előző évtizedben magyar-orosz vegyesvállalatként létrejött a Ganz EEG gyártóból 2016-ra az oroszok teljesen kiszorították a magyar felet, minden jel szerint az Orbán-kormány hallgatólagos jóváhagyásával.
Mindezek tükrében, és a nyolcezer orosz mérnök és műszaki szakember számára épülő kalocsai lakótelep létesítésének ismeretében ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot. Az eddig „elkelt” nagyobb tételek közül csupán egy került az oroszok érdekszféráján kívülre: tavaly egy meglehetősen furcsa eljárásban, az orosz pályázó kizárása után az amerikai General Electric nyerte el Paks2 turbinatenderét, éppen egy időben az amerikai kormány által a vidéki magyar sajtónak ígért finanszírozás visszavonásával. | Paks-közelben az orosz Skoda | Tovább nő az orosz szerepvállalás a paksi atomerőmű bővítésében, ezúttal egy Gazprom érdekeltség bevonásáról indultak tárgyalások – tudta meg lapunk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3038411_paks-kozelben-az-orosz-skoda | 2019-06-05 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Október 25-én a győri közgyűlés fideszes többsége kinevezte Serfőző Esztert a Győr Projekt Kft. ügyvezetőjének. Pintér Bence, a város ellenzéki polgármestere azonban megvétózta ezt a döntést - írta lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Pintért választáson jelölő szervezet, Tiszta Szívvel a Városért Egyesület.
- indokolta döntését Győr polgármestere. Pintér Bence szerint ők szolgálatra jelentkeztek, ezért a polgármesternek és a közgyűlésnek meg kell hajolnia a nép akarata előtt. A győriek pedig szerinte azt akarják, hogy a közgyűlési fideszes többség és a polgármester együttműködjön - áll a közleményben.
A polgármester szerint nem működőképes, hogy nem konszenzusos, mindkét fél számára elfogadható jelölteket neveznek ki az önkormányzati cégek és intézmények élére, márpedig a Fekete Dávid fideszes frakcióvezető által jelölt Serfőző Eszter személyével kapcsolatban ezidáig nem kapott meggyőző érveket a kormánypárt részéről.
"Nem értek egyet vele, mert a Győr Projekt jelenlegi ügyvezetője, Nagy Gergely László eredményes és jövedelmező munkát végzett a Covid- és az energiaválság okozta veszteségek ellenére is. Pénzügyi és gazdálkodási szempontból tehát nem látok indokot a jelenlegi ügyvezető leváltására. A kinevezés ráadásul túlmutat önmagán, az egész győri kulturális élet átszervezésének első lépése lenne, amiről se konkrét terveket, se hatástanulmányokat nem láttunk. Az üggyel kapcsolatban a következő napokban további részleteket fogok megosztani" - jelezte Pintér Bence a Facebookon. | A győri polgármester megvétózta a fideszes többség által megszavazott önkormányzati cégvezető kinevezését | A polgármester nem látja szükségét annak, hogy a Győr Projekt Kft. eddigi ügyvezetőjét eltávolítsák. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255704_gyor-pinter-bence-veto-fideszes-tobbseg | null | true | null | null | Népszava |
A Műegyetem szakvéleménye a főváros álláspontját támasztja alá a római-parti védmű építésével kapcsolatban, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása pedig a napokban várható - mondta Tarlós István főpolgármester pénteken az MTI-nek. A városvezető jelezte, hogy ha az MTA-tól is pozitív választ kapnak, semmi akadályát nem látja a parti mobilgát megépítésének.
A főpolgármester ismertette azt is, hogy a korábbi városvezetés a hullámteret üdülőövezetté nyilvánította, így a formailag megfelelő kérelmek alapján az elsőfokú hatóságnak mérlegelés nélkül ki kell adnia az engedélyeket üdülőépítésre, azt pedig semmilyen szabály nem tiltja, hogy valaki életvitelszerűen használja az üdülőjét.
Hozzátette, hogy a part menti lakóparkok magas feltöltésre épültek, 9 méter feletti ár esetén is védettek, így rosszhiszemű vád, hogy a lakóparkokat védené a főváros. A sportlétesítmények és csaknem hetven, az 1920-30-as években az akkori szabályoknak megfelelően épült lakóház védelme viszont megoldatlan.
Tarlós István szólt arról is, hogy gyakran keverik az ártér és a hullámtér fogalmát. Kifejtette, hogy a magas árteret az elképzelhető legmagasabb árvízszint szerint kell figyelembe venni, és a szabály szerint ott kellene védműveket létesíteni. Ez elképzelhetetlen, mert a Szentendrei úton túl kellene megépíteni - tette hozzá, jelezve, hogy a hullámtér más fogalom, a védmű és a folyó közötti keskenyebb szakaszt nevezik annak.
A főpolgármester arról is beszámolt, hogy a szabályok szerint a védműtől jobbra és balra 10-10 méterre nem lehetnek sem közművezetékek, sem fák. Ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék a védművet, akkor a nagynyomású víz- és gázvezetékek kiváltása miatt 8-10 milliárd forint lenne a beruházás költsége, míg a parton létesítendő mobilgát ennek alig több mint harmada.
"Egyesek most azt követelik, hogy csak azért fizessünk közpénzből majdnem háromszor annyit egy védműre, hogy egy csomó ember - ideértve a sportlétesítményeket és legálisan épült lakóépületeket - rosszul járjon" - jelentette ki Tarlós István.
Hisztériakeltésnek nevezte, hogy egyes civil szervezetek a fakivágásokkal kampányolnak a védmű ellen. Mint mondta, körülbelül 700 fa van azon a területen - Pünkösdfürdőnél, az 1979-80-ban építeni kezdett védműnél - ahol fákat kell kivágni. A területen leszűkült a meder, felgyorsult a folyó, megindult a visszaáramlás, és úgynevezett limány, amely felhalmozta az iszapot. Ebben nőttek "teljesen értéktelen, kis átmérőjű vadfák", amelyeket meg sem lehet közelíteni - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a Rozgonyi Piroska utca környékén lévő 12 platánfát meg fogják védeni, azokat nem kell kivágni.
A városvezető szerint "ki nem mondott mögöttes szándékok" is vannak az érthetetlen ellenkezés mögött: húsz évig ígérték a védmű megépítését a budapesti Duna-szakasz egyetlen levédetlen területén, de nem tették. Nem kizárt, hogy "a mobilgátat bíráló politikai közösségek attól rettegnek", hogy a védmű Orbán Viktor miniszterelnöksége és Tarlós István főpolgármestersége alatt elkészül - jelentette ki a főpolgármester. | Tarlós mindenáron építkezni akar a Rómain | A Műegyetem szakvéleménye a főváros álláspontját támasztja alá a római-parti védmű építésével kapcsolatban, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása pedig a napokban várható - mondta Tarlós István főpolgármester pénteken az MTI-nek. A városvezető jelezte, hogy ha az MTA-tól is pozitív választ kapnak, semmi akadályát nem látja a parti mobilgát megépítésének. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/4/a-fopolgarnester-folytatja-a-harcot-a-romai-parti-mobilgatert | 2013-04-26 11:37:00 | true | null | null | Origo |
2005.07.26. 12:01
Tizenkét miniszter válasza szerint a Gyurcsány Ferenchez köthető cégek között van olyan, amelyik kapott állami szerződést, támogatást, illetve megrendelést az adott tárcától – közölte Szijjártó Péter. Bár ígérte, nem vonult vissza cégei irányításától, semmiféle vagyonkezelési szerződést nem kötött a miniszterelnök – állította továbbá a Fidesz. A kormányszóvivő szerint az ellenzéki párt képviselői ezzel a cégbírósággal kerülnek vitába, az ugyanis csak egy formai hiányosságot állapított meg az ügy kapcsán, magát az eljárást azonban nem kérdőjelezte meg.
Gyurcsány Ferenctől kapott tájékoztatás szerint 49 olyan cég van, amelyben tulajdonosi jogokat gyakorolt közvetlen vagy közvetett módon a kormányfő, és öt olyan társaságról is tájékoztatást adott, amelyekben valamilyen vezető tisztséget töltött be – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök és érdekköre vagyonosodását vizsgáló bizottság fideszes elnöke. – A kormányfő arra pontosan nem tudott választ adni, hogy ezek a cégek milyen állami szerződéseket, támogatásokat, megbízásokat kaptak. Ugyanakkor ennek lehetőségét nem is zárta ki – emlékeztetett a fideszes politikus. Szijjártó valamennyi minisztertől megkérdezte írásban, hogy ezen cégek milyen kapcsolatban álltak a tárcával. Tizenkét miniszter válaszolta azt, hogy van olyan cég a felsoroltak között, amely kapott állami szerződést, támogatást, megrendelést a tárcától. A bizottsági elnök választ vár Gyurcsány Ferenctől arra, meghatározza-e azt a stratégiát, hogy cégei milyen állami forrásokat hogyan vegyenek igénybe, illetve milyen gyakran találkozik ezen társaságok vezetőivel, és milyen tanácsokkal látja el őket. Emellett arra is kíváncsi a bizottsági elnök, etikusnak tartja-e Gyurcsány, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek állami forrásokhoz juthatnak.
Ígéretei ellenére sem vonult vissza cégei irányításától Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, csupán jogellenesen, meghatalmazással átadta az irányítást egy beosztottjának – erről Balsai István fideszes országgyűlési képviselő beszélt tegnap.
A politikus, aki tagja az Apró– Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását feltáró parlamenti vizsgálóbizottságnak, emlékeztetett, hogy a kormányfő azt vállalta, visszavonul az üzlettől, és vagyonkezelőre bízza cégeit. Ez azonban nem történt meg, és „semmiféle vagyonkezelési szerződést nem kötött Gyurcsány Ferenc, csak adott egy rosszul sikerült meghatalmazást a cégjognak és társasági jognak ellentétesen egy személynek”.
A Gyurcsány Ferenc százszázalékos tulajdonában lévő Altus Rt.-re utalva Balsai elmondta, „tulajdonosi jogokat nem lehet átruházni, csak akkor, ha eladjuk a tulajdont. Meg lehet hatalmazni valakit, hogy vegyen részt a közgyűlésen és képviselje a tulajdonost annak utasításai szerint”.
Az elhangzottakra reagálva László Boglár kormányszóvivő úgy vélekedett, az ellenzéki képviselők ez esetben nem a miniszterelnökkel vitáznak, hanem a cégbírósággal. A cégbíróság ugyanis – magyarázta – csak egy formai hiányosságot állapított meg, magát az eljárást nem kérdőjelezte meg. Mint mondta, a cégbíróság felé a miniszterelnök, miniszteri kinevezésekor, megtette a megfelelő bejelentést, a mérlegelés a cégbíróság dolga. A kormányszóvivő nem tudta megerősíteni a Gyurcsány cégei és a tárcák között létrejött szerződésekről szóló hírt. Hozzátette: a minisztériumokban pályázatokat bírálnak el, azok alapján születnek a megbízások, a fizetés pedig az elvégzett munka alapján történik. | Vannak állami megrendelései | Tizenkét miniszter válasza szerint a Gyurcsány Ferenchez köthető cégek között van olyan, amelyik kapott állami szerződést, támogatást, illetve megrendelést az adott tárcától – közölte Szijjártó Péter. Bár ígérte, nem vonult vissza cégei irányításától, semmiféle vagyonkezelési szerződést nem kötött a miniszterelnök – állította továbbá a Fidesz. A kormányszóvivő szerint az ellenzéki párt képviselői ezzel a cégbírósággal kerülnek vitába, az ugyanis csak egy formai hiányosságot állapított meg az ügy kapcsán, magát az eljárást azonban nem kérdőjelezte meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/07/vannak-allami-megrendelesei | 2005-07-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Amiről nem tudom elmondani, hol van, arról nem tudom elmondani. Amiről el tudom mondani, arról el is fogom” – közölte Schadl György, az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének elsőrendű vádlottja a bíróval nemrég. Nem tudta, hogy hol van az a kisrepülő, kishajó, illetve az a négy autó, amelyek elvileg a nevén vannak. A hatóságok ezeket évek óta le akarják foglalni, azonban nem találták őket, Schadl pedig nem kötötte az orrukra, hogy merre vannak ezek a vagyontárgyak, hanem azt mondta, nem tudja. A Telex csütörtökön kora délután közölte: nemcsak hogy megtalálták a végrehajtói kar egykori vezérének kisrepülőjét, de fotóriporterük le is kapta azt.Azzal, hogy Schadlnek van egy repülője, sokáig az ügyészség sem tudott. Ez a gép nem is szerepel a korrupciós ügy nyomozati irataiban. Azt is a média, konkrétan a G7 szúrta ki tavaly, hogy Schadl nevén van egy Piper PA-28 Cherokee repülőgép, amit most a Telex egy olvasói tipp alapján meg is talált az esztergomi reptéren. A kisgép ezt követően került be Schadl azon vagyontárgyainak listájára, amiket ugyan az ügyészség nagyon szeretett volna lefoglalni, de valamiért ez nem jött össze nekik.Tényleg aprócska repülőről van szó: egy mindössze négyüléses, fémből készült, egymotoros kisgépről, HA-APL lajstromszámmal. 1968-ban gyárthatták, a hivatalos iratok szerint 2017 óta érvényes légi alkalmassági bizonyítványa nincs. Újonnan egy ilyen gép 70 millió forintba kerül. Használtan azonban akár 15 millióért is el lehet hozni.Az autókat, ahogy arról beszámoltunk, a 24.hu találta meg. Mind a négyet, úgy, hogy a hatóságoknak egyet sem sikerült ezek közül fellelnie az utóbbi években, pedig novemberben már három éve lesz, hogy Schadl Györgyöt letartóztatták. A négy autóból hármat nyáron feltehetően vizsgáztattak. Ez a három autó annak ellenére közlekedhet legálisan, hogy szeretnék őket lefoglalni, körözés egyiken sincs. A negyedik egy szinte műemlék Mercedes kabrió.Miután a 24.hu megtalálta ezeket, Schadl a portálnak azt mondta, eddig azért nem közölte, hogy merre vannak, mert nem akarta ezt külön-külön megtenni mindegyik autó esetében, az összeset egyszerre akarta jelenteni. Négy autója közül állítása szerint csupán az egyiknek nem ismerte a tárolási helyét, de mostanra azt az egyet is megtalálta, így már tájékoztatta is a bíróságot, hogy merre vannak a járművek.Az egyelőre rejtély, hogy a hatóságok miért nem bukkantak évek alatt ezen ingóságok nyomára, ha két független lapnak mindössze néhány nap alatt sikerült. | Két lap néhány nap alatt összehozta, ami az hatóságoknak évek alatt sem ment: megtalálták Schadl György eltitkolt luxusjárműveit | A 24.hu az autókat, a Telex a nem is annyira elrejtett repülőt lelte meg. A végrehajtói kar egykori elnökének kishajóját – egyelőre – nem találta meg senki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240919_24-telex-schadl-gyorgy-eltitkolt-luxus | 2024-09-19 14:42:00 | true | null | null | HVG |
Dávid Endre önkormányzati képviselőt javasolja az alpolgármesteri tisztségbe Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester - tudta meg a Székelyhon. A polgármester javaslatát még a helyi tanácsnak is meg kell szavaznia, de tekintve, hogy többségben vannak ott az RMDSZ-es képviselők, nem tűnik kihívásnak. A testület a keddi rendkívüli ülésén dönt az alpolgármester személyéről. A Székelyudvarhelyért Párt nem fog alpolgármestert javasolni.
A portál beszámolója szerint a polgármester olyan helyettest szeretne magának, aki elsősorban műszaki, technikai vonalon erős, mert közszolgáltatásokkal, a távhőszolgáltatással kapcsolatos problémák várnak megoldásra, bővíteni szeretnék az Urbana Rt. szolgáltatásait, illetve a szociális lakások is foglalkoznia kellene.
Székelyudvarhely önkormányzata egy héttel ezelőtt tartotta az alakulóülését, de rögtön utána - például Kolozsvárral vagy Sepsiszentgyörggyel ellentéttben - nem tartották meg az első tanácsülését, és választották meg a polgármester helyettesét.
Akkor a 19 fős helyi tanács azon 4 képviselője sem tette le az esküt, akik a visszalépések nyomán jutottak mandátumhoz. Ők is kedden fognak felesküdni. A Székelyhon szerint az RMDSZ részéről Boros Viktória és Jakab Zoltán fogja elfoglalni képviselői mandátumát, míg a Székelyudvarhelyért Párttól Élthes Előd Etele és Györgydeák Laura Etelka. | Dávid Endre lehet Székelyudvarhely új alpolgármestere | A polgármester olyan személyt javasol helyettesének, aki elsősorban műszaki területtel foglalkozik. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kozelet/2024/10/28/szekelyudvarhely-alpolgarmester-david-endre | null | true | null | null | Transtelex |
A Parlamentben ma délelőtt fogadták el a napirendre mindössze tegnap felkerült javaslatot: a közpénzek felhasználását alig lehetnek képesek figyelemmel kísérni a civil szervezetek és a média. Ezután döntött úgy a három korrupcióellenes szervezet, hogy felmondja az együttműködést a kabinettel.
Az információszabadságról szóló törvény ma elfogadott módosítása után a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és ellentmond a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is - írják közös közleményükben.
Ez az új szabályozás indoklásuk szerint hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy döntött, hogy befejezi a közös munkát a minisztériummal, és kilép a tárca által szervezett munkacsoportokból.
"A Transparency International továbbra is el akarja érni, hogy a kormány teremtse meg az alapjait a korrupciómentes Magyarországnak. Felesleges, közös látszatmunkához azonban nem adhatjuk a nevünket. Ahogy eddig is, ezután is küzdünk - sőt még elszántabbak lettünk. A sajtóban, a közéletben, a jogsegélyszolgálatunk segítségével mutatjuk meg, hogy mindig van alternatíva" - zárul a Transparency International oldalán található közlemény. | Nem állnak többé szóba a kormánnyal a korrupcióellenes szervezetek - Világgazdaság | A K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International kilép a közigazgatási tárca által szervezett munkacsoportokból, így tiltakoznak az információszabadságról szóló törvény ellen. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2013/04/nem-allnak-tobbe-szoba-a-kormannyal-a-korrupcioellenes-szervezetek | 2013-04-30 16:23:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A többek között csalássorozattal és sikkasztással vádolt karcagi D. Sándorné büntetőperében havi 4-5 tárgyalási napot terveznek, ítélet azonban így is csak 2018 őszére várható.
A vád szerint a Bróker Marcsinak is hívott nő a Kun-Mediátor vezetője, 15 év alatt 767 embernek 12 milliárd forintot kárt okozott. | Kezdődik az egyik legnagyobb magyar sikkasztási ügy tárgyalása | Egy hét múlva kezdődik a Kun-Mediátor-ügyként ismertté vált tárgyalás, amelyben több mint kétszáz tanút hallgatnak meg és csaknem hatszáz nyomozati vallomást fognak felolvasni – mondta el az MTI-nek Papp Edit, a törvényszék szóvivője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/10/kezdodik-az-egyik-legnagyobb-magyar-sikkasztasi-ugy-targyalasa | 2017-10-30 12:58:00 | true | null | null | Origo |
Nagy Elek az MKIK új elnöke elmondta, hogy - az eddig elért eredmények magtartása mellett - az együttműködésben, a közös gondolkodásban és a tudásalapú döntésekben hisz. A Nagy Elek által meghirdetett program lényege, hogy a kamara minden erejével segítse a vállalkozásokat és támogassa versenyképességüket, valamint támaszkodjon a területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra.
A kamara folytatja a kormányzattal megkezdett együttműködést és élni fog a szakmai javaslattétel lehetőségeivel. Bízik abban, hogy közösen, együttműködve megvalósítható a magyar kamarai rendszer reneszánsza. Elmondta, míg annak idején a reneszánsz középpontjában az ember állt, a megújuló kamara középpontjában a vállalkozások állnak.
A küldöttgyűlésen megválasztott elnök megköszönte a kamarai közösség bizalmát, a kampányban részt vevő munkatársai, valamint vármegyei és városi kamarai partnerei közreműködését és külön köszönetet mondott Parragh Lászlónak 24 éves elnöki munkájáért. | Ez várható Parragh László utódjától: örülhetnek végre a munkáltatók? | A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 30-án tartott tisztújító küldöttgyűlése Nagy Eleket választotta a szervezet új elnökévé. A megmérettetésen Nagy Elek 121 voksot kapott, Parragh László leköszönő elnökre 67-en szavaztak. Az új elnök megbízatása négy évre szól - olvasható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közleményében. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20241031/ez-varhato-parragh-laszlo-utodjatol-orulhetnek-vegre-a-munkaltatok-1158658 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Havi nettó hétszázezer forintos jövedelméből több száz millió forinttal gyarapította vagyonát két év alatt a fideszes képviselő, legalábbis a vagyonnyilatkozatainak tanúsága szerint – írta az index.hu. 2010 és 2012 között ugyanis 55 millió forinttal növekedtek a megtakarításai. Ráadásul mindeközben 2011 novemberében telket vett a II. kerületben, és építkezni kezdett rajta. A hírportál kiderítette, hogy a telek a Rózsadomb legjobb részén, az Apostol utcában található, ahol már majdnem kész a családi háza.
Kérdeztük Láng Zsolt polgármestert, hogy mennyiért jutott a 708 négyzetméteres telekhez, ám nem árulta el. Az utcában két eladó építési telket is hirdetnek az interneten, igaz, valamivel nagyobbak, mint a polgármester telke: egy 1261 négyzetméterest 280 millió forintért, egy 1800 négyzetméterest pedig 240 millióért árulnak az ingatlan.com honlapján.
Nemcsak a telek kerül vagyonokba, hanem a felépített ház is. Egy építési szakértő szerint óvatos becslések szerint is 200 millióba kerülhetett az épület.
– A fotókat látva nem olcsó anyagokból építették a házat, erre utal az is, hogy kőburkolat fedi az épületet, amelyet csak az igazán tehetősek engednek meg maguknak – mondta egy neve elhallgatását kérő építési vállalkozó, aki szerint körülbelül 400 négyzetméteres lehet a ház, amit szolidan számolva is 500 ezer forint alatti négyzetméterár alatt nemigen lehet felépíteni. Vagyis becslések szerint 200 milliós is lehet a végösszeg.
Kérdeztük a polgármestert, hogy hogyan sikerült nettó hétszázezres fizetésből Budapest legdrágább részén telket venni és azon építkezni, ráadásul még a megtakarításait is növelni 55 millióval.
A választ írásban kaptuk meg, munkatársaitól:
– Feltett kérdéseivel kapcsolatban azok a válaszok, amelyek a jogszabályok szerint a nyilvánosságra tartoznak, kiolvashatóak a képviselői vagyonnyilatkozatból, így az is, hogy az elmúlt években polgármester úr örökség révén is tudta gyarapítani megtakarításait – válaszolták Láng sajtósai.
A Blikk a kérdés tisztázása érdekében, ahogy Zsiga Marcell esetében, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a polgármester ellen az Országgyűlés mentelmi bizottságánál. | Luxusvillát épít Láng, de miből? | Budapest - Közgazdaságilag lehetetlen tettet hajtott végre Láng Zsolt II. kerületi polgármester, aki mögött Zsiga Marcell miskolci alpolgármester is elbújhat a 40 milliós új házával! | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/luxusvillat-epit-lang-de-mibol-2178261 | 2013-03-09 04:55:00 | true | null | null | Blikk |
Tovább késlekedik, sőt, pénzhiány okán akár meg is hiúsulhat a nagy közös kormányzati helikoptertender, pedig a helyzet annyira égető, hogy már személyi következménye is lett a hirtelen megoldásoknak. Mint azt néhány hete megírtuk, a Magyar Honvédség három használt, felújított orosz Mi–8-as helikoptert volt kénytelen vásárolni, mert már egyetlen repülőképes forgószárnyasa sem maradt, így már a személyzet légi jártasságának fenntartásához szükséges repülési minimumidőket sem volt mivel teljesíteni.
A hadseregben nem maradt repülőképes forgószárnyas, ezért gyorsbeszerzésre kényszerültek
Ezért a HM az egykor a Magyar Nemzet által szocialista kötődése miatt támadott Solar Kft.-től vásárolt eredetileg civil használatban repült három helikoptert, nem kevésért, hárommilliárd forintért. (Csak összehasonlításul: ennyibe kerül egy eredetileg is mentőhelikopternek kialakított új légimentő gép.)
Mint a Hvg azt korábban megírta, a Miniszterelnökségen már belső vizsgálatot szorgalmaztak a beszerzés miatt, bár erről hivatalos információt nem tettek közzé. Lapunk ugyanakkor úgy értesült, hogy ez a beszerzés is az egyik oka annak, hogy a HM védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára, Borbíró Zoltán nem folytatja tovább munkáját ebben a beosztásban.
Hogy a hárommilliárdot tudjuk mihez hasonlítani: a számítások szerint a közös, a rendőrség, a légimentők és a honvédség igényeit is hosszú távra – tizenöt-húsz évre is akár – megoldó tender összértéke százmilliárd forint alatt marad, amelyet a gyártók által kínált pénzügyi konstrukciókkal akár több év alatt elegendő kifizetni. Csakhogy a kormány is nehéz helyzetben van: a magas államadósság, valamint a paksi beruházás bevállalása hosszú távra köti meg a pénzügyi lehetőségek terén a kezét. A legolcsóbban ugyanis akkor lehetne megvenni a szükséges helikoptereket, ha egy csomagban vásárolna az állam, ám nyilván ez a megoldás a leginkább forrásigényes.
Az olcsóbb megoldás ezen a téren is drága: kisebb egyszeri költség mellett az egyes forgószárnyasok drágábbak lesznek, s mint a mellékelt ábra mutatja, a használt gépek beszerzése a legdrágább. Ilyen esetben ugyanis rögtön nagy értékű karbantartással kell kezdeni, s a sokat repült légi járművek folyamatos üzemben tartása is sokkal drágább. Erről nemrégiben Siklósi Péter védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Honvédban egy 2012-ben érkezett amerikai ajánlat kapcsán, amelynél kiderült: az ajánlott használt gépek – bár a teljes üzemidejük fele még hátravan – felújítása óriási költségeket igényel.
Korábban volt egy olasz kormányzati ajánlat is, ám ezt Siklósi szavai szerint azért vetették el, mert már a tárgyalások elején felmerültek a nyilvánosságban vádak és találgatások az ügylet tisztaságát illetően. A vásárlás egyre sürgetőbb, mégis folyamatosan csúszik. A mentőszolgálat két darab egymotoros helikoptere októbertől uniós korlátozások miatt nem repülhet, helyettük 682 millió forintért bérelnek átmeneti időszakra kétmotoros gépeket. Ám 2016 tavaszán, amikor lejár a most használt, osztrák regisztráció alatt lévő öt gép bérleti szerződése, összesen hét mentőhelikopterre lesz szüksége a légimentőknek.
A rendőrség sem áll jól. 1979 óta, azaz 35 éve szolgál a rendőrségi flottában az az orosz Mi–2 típusú helikopter, amellyel az ukrajnai válság kirobbanásakor Orbán Viktor kormányfő utazott a határ térségébe. Bár ez a gép legutóbb 2010-ben esett át nagyjavításon, és a szakértők szerint makulátlan állapotban van, a technológia mégis majd négy évtizedes. Abban mindenki egyetért, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem tízpontos megoldás ilyen géppel fuvarozni a hivatalban lévő kormányfőt.
Az egyes tárcáknál komoly egyéni érdekeket is erősíthet a helikopterbeszerzés, épp ezért sem a HM-ben, sem a mentőket felügyelő Emmiben nem tüsténkednek a közös tender támogatásán. Annak ellenére sem, hogy az sokkal olcsóbb, s kormányközi megállapodás esetén még a finanszírozás is könnyebben megoldható. Vannak olyan gyártók is, melyek az üzletért akár bizonyos alkatrészgyártás idetelepítésével munkahelyeket is teremtenének Magyarországon. | Elszáll a helikoptertender? | Személyi következménye lett a honvédség hárommilliárdos használtgép-beszerzésének. A rendőrség, a légimentők és a hadsereg felszerelésére szánt százmilliárd forint körüli nagy közös kormányzati vásárlás akár meg is hiúsulhat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/elszall-a-helikoptertender-1467585 | 2014-06-12 13:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Quaestor-ügy: Fejek hullanának, ha az ellenzéken múlna | A Hungária Értékpapír Zrt-nél dolgozott a Földművelésügyi Minisztérium egyik helyettes államtitkára – tudta meg a Magyar Narancs. A cég csődje miatt vesztett a tárca 410 millió forintot. Közben az MSZP azt várja az MNB-től, hogy a jegybank maga kártalanítsa a Quaestor csődjében érintett kisbefektetőket. A Liberális Párt pedig Matolcsy György és Windisch László felmentését követeli a kormányfőtől. További részletek a videóban. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150405-broker-botrany-fejek-hullananak-ha-az-ellenzeken-mulna | 2015-04-05 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A TASZ képviseletében Joó Hajnalka (vs.hu) június 18-án jogerősen pert nyert a Miniszterelnökséggel szemben, így a többmilliárdért megrendelt Századvég-tanulmányokat ki kell adni az újságírónak. Ezzel elértük a kormány ingerküszöbét: június 26-án, pénteken Trócsányi László benyújtott egy törvényjavaslatot, ami az információszabadság törvényt módosítja. Az új jogszabályt mintha csak a Századvég-ügyre szabták volna.
A közérdekű adat kiadása iránti közel 3 évig tartó peres eljárásban a Miniszterelnökség két jogi érvet vetett be: a tanulmányok szerzői jogi védelem alatt állnak és döntés megalapozását szolgálják, ezért nem lehet őket kiadni. A bíróság egyik érvet sem fogadta el, de a kormány nem bízta a véletlenre, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő. A törvénymódosítás szerint mostantól bármilyen jövőbeli (esetleg soha be nem következő) döntésre is lehet majd hivatkozni elutasítási okként, szerzői jogi védelem esetén pedig az állami szerv csak betekintést engedélyez, a dokumentumokat nem köteles kiadni, másolatban elküldeni.
A közérdekű adatok nyilvánosságát hasonlóan súlyos mértékben a kormány legutóbb a trafikbotrány ürügyén korlátozta. Akkor a cél az volt, hogy az átfogó, tételes vagy számlaszintű adatigényléseket az állami szervek elutasíthassák. Meg voltam róla győződve, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát ezek után nem lehet majd kikényszeríteni. Bár az adatkezelők azóta is lelkesen hivatkoznak ezekre az érvekre, a bíróságoknak mégis sikerült egy olyan jogértelmezést kialakítani, hogy hosszas jogi hercehurca után ugyan, de hozzá lehet jutni az adatokhoz. Most a TASZ Századvég-pere miatti bosszúként a kormány újra korlátozza az információszabadságot. A különbség az, hogy az adatigénylések most már a bíróságra sem fognak eljutni.
A közérdekű adatok nyilvánosságának az a lényege, hogy bárki számon kérheti az állami szerveken, hogy azok mire költik az adófizetők pénzét, és hogyan látják el tevékenységüket. Az állam és polgárai közötti hatalmi és információs aszimmetria elleni küzdelem apró, de annál fontosabb eszköze a közérdekű adatigénylés, ami azokra a helyzetekre nyújt megoldást, amikor az állam nem teszi interneten közzé az általa kezelt közérdekű adatokat. Márpedig az esetek többségében nem teszi. Sok adatkezelő szereti úgy beállítani ezt a számonkérést, mintha ezzel az adatigénylő piszkálná őt, hátráltatná a közigazgatás működését, visszaélne alapjogával. Kocsis Máté például annak ellenére fenyegetőzött azzal, hogy nyilvánosságra hozza az adatigénylők nevét az önkormányzat honlapján, hogy ezzel bűncselekményt követne el.
A kormány kitalálta a tökéletes megoldást arra, hogy az emberek ne pattogjanak: fizetőssé tette az adatigénylések teljesítését. Ez nemcsak alapjogsértő, hanem súlyos gyakorlati következményekkel jár mindenkire nézve. A változások elsődleges elszenvedői a hatalmat ellenőrző civil szervezetek és az újságírók. Az újságírás számára a közérdekű adatok igénylése az elmúlt években alapvető fontosságú eszközzé vált. A sajtó egyrészről ezáltal tudja a demokratikus társadalomban őt terhelő ellenőrző feladatait teljesíteni, másrészről sokszor az adatigénylések nyomán megszerzett közérdekű adatok segítségével képes az állításait hitelesen alátámasztani. Az újságírók és a civil szervezetek munkája eredményeképp vált az állam eddig átláthatóbbá, ami ezek után egyre nehezebb feladat lesz. A korábban a közügyek iránt érdeklődő és aktív állampolgárokat pedig szinte biztosan eltántorítja, hogy mostantól csak pénzért élhetnek jogaikkal. Az információszabadság megsértésén túl az állam ezzel az intézkedésével is azt üzeni, hogy a kormány felfogásában a jog és a szabadság érvényesítése csak a tehetősek kiváltsága.
A költségtérítés új formája úgy működne, hogy nemcsak a másolásért kell fizetni, hanem az adathordozóért is, és a közszolga bérének az adatigénylés teljesítésére fordított részét is az adatigénylő állja.
Mindent a közérdekű adatigénylésről Az információszabadságot korlátozó, és az állami szervek elszámoltatását akadályozó törvénymódosításról, annak hátteréről a ma megjelenő HVG hetilapban olvashat.
Ez a cinikus megoldás nem veszi figyelembe, hogy az állam kötelessége elszámolni működésével, nem pedig szívességet teljesít ilyenkor. Arról nem is beszélve, hogy a közigazgatásban dolgozók bérének nemcsak az adatigénylés teljesítésére fordított részét, hanem annak teljes egészét egyszer már kifizettük – adó formájában. Költségtérítést a munkáért akkor követelhet az adatkezelő, ha „az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. Persze az állami szerv dönti el, hogy azzal jár-e, ahogy azt is, hogy összegszerűen mekkora az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége. Az adatot megszerezni kívánó újságírónak semmilyen lehetősége nem lesz megítélni azt, hogy a közérdekű adatot kezelő szerv ezeket megfelelően határozta-e meg, hiszen a költségtérítést előre kell megfizetnie, amikor még hozzá sem férhetett az igényelt közérdekű adatokhoz.
Ha ez nem lenne elég, a módosítás azt az abszurd ötletet is megvalósítja, hogy az ismételt adatigénylést akkor is el lehet utasítani, ha az elsőt ugyan nem válaszolták meg, de ugyanaz a személy ugyanazokat az adatokat egy éven belül újra igényli.
Szeretnék hinni abban, hogy az új korlátozások a trafikügyi módosításhoz hasonló sorsra jutnak, és a bíróságok megtalálják a törvény olyan értelmezési lehetőségét, ami nem sérti a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ugyanakkor hiába lesz ez esetleg így, az adatkezelők újabb érveket kaptak a kezükbe, hogy évekre elhúzzák egy adatigénylés teljesítését, ami a gyakorlatban megöli az információszabadságot. Igaz ez az újságírók ügyeire, ahol 3 év múlva az információnak már nincs hírértéke és igaz azokra is, ahol a költségtérítés önmagában elég visszatartó erő lesz. Ezért attól tartok, az új törvény hatálybalépése esetén a következő Századvég-pert már nem nyernénk meg.
A szerző a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője. | Publicisztika: Kötelesség, nem szívesség | Az adatigénylés korlátozása minden más megoldásnál drágább: lehetővé teszi ugyanis a korrupciót. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20150709_Kotelesseg_nem_szivesseg | 2015-07-09 16:59:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu múlt szerdán írta meg, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. Mint írták, az államfő és a bolgár sportkutató személyesen is jól ismerték egymást, az államfő részt vett Georgiev több munkájának elkészítésében és közös forrásból dolgoztak. Másnap a bolgár sportkutató lánya a hvg.hu-nak azt mondta: kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke múlt héten az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta: vizsgálatra van szükség annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál.
Az államfő a 180 perc című műsorban szerda reggel azt mondta, „meg kell nézni a magyar értelmező kéziszótárt”, mert szerinte ebben az esetben nem lehet plágiumról, vagyis szellemi tulajdon ellopásáról beszélni, 1992-es kisdoktori dolgozata végén hivatkozott ugyanis a felhasznált szakirodalomra. A köztársasági elnök szerint az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozatokban lábjegyzetben, oldalanként ne szerepeljen minden forrás, elég volt, ha a dolgozat végén, egyszerre sorolták fel a felhasznált irodalmat.
Schmitt Pál szerint az akkori Testnevelési Egyetem tanácsa nevezett ki mellé opponenseket és konzulenst, egyik szakembert sem ő jelölte, és mindannyian rendben találták formailag a dolgozatot, így a források feltüntetését is. Összesen 21 forrást használt fel a munkájához, amelyben 30-35 oldalon saját következtetéseket von le a témában - tette hozzá. Az államfő beszélt arról is, hogy a kisdoktori disszertációért semmilyen anyagi kompenzációt nem kapott, az opponenseknek sem adtak honoráriumot, mivel társadalmi munkát végeztek.
Nikolaj Georgiev néhai bolgár sportkutatóról Schmitt Pál azt mondta a műsorban: már akkor ismerték egymást, amikor Lausanne-ban dolgoztak. Állítása szerint jelezte neki, hogy a könyvét szeretné egy kisdoktorihoz felhasználni, és örült ennek. Ugyanakkor a dolgozat megírásában nem segítette – mondta még az interjúban.
A köztársasági elnök a múlt héten kirobbant botrány után először hétfőn lépett a nyilvánosság elé: a Sándor-palotában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet, sok újságíró volt az eseményen, de kérdéseket akkor nem lehetett feltenni az államfőnek.
A Testnevelési Egyetem jogutódjától, a Semmelweis Egyetemtől kedden közölték, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre Schmitt Pál kisdoktorijának "tanulmányozására”. Az államfő a vizsgálattal kapcsolatban szerda reggel azt mondta: szeretné, ha pont kerülne az ügy végére, és reméli, tisztázni tudja magát a vád alól, amely mögött egyébként rosszindulatot lát.
A szerdai reggeli rádióinterjúban nem volt szó a plágiumügy esetleges következményeiről. Schmitt Pál arról sem beszélt, miért csak egy hét után szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt. | Itthon: Megszólalt Schmitt: szerinte nem történt plagizálás | Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120118_plagium_schmitt_pal_kossuth | 2012-01-18 07:49:00 | true | null | null | HVG |
Nem tudni, hogy valóban megépül-e a IX. kerületben, az egykori Vituki Strand helyén a Budapesti Atlétikai Aréna, de a létesítéséhez szükséges első munkálatokra, a területen meglévő épületek elbontására kiírt tender eredményét a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kihirdette. A tájékoztató az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb, pénteki számában jelent meg.
A sportlétesítményt a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében húznák fel annak apropóján, hogy 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. A versenyek megtartására viszont nincs alkalmas létesítménye hazánknak.
A BMSK azt hangsúlyozta, hogy az aréna a magyar atlétika központja lesz, és a hazai, illetve nemzetközi versenynek mellett otthont ad majd a lakossági sportolásnak is. Kiemelték az egészségmegőrző, egészségtudatos városfejlesztést,és azt, hogy a Duna-part rendbe tételével a folyó és a város kapcsolata élhetővé válik.
Az atlétikai stadion tetején állítólag lesz egy egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya. A létesítmény „összesen 15 ezer négyzetméteres, új szabadidős részen street workout pálya is helyet kap majd”, és az aréna melletti területen 10 hektáros városi parkot alakítanak ki.
Mindennek a megvalósításához azonban először el kell bontani a területen található gyárakat és ipari létesítményeket, összesen negyven épületet. Emellett a bontási munkálatok részét képezi a használaton kívüli termálkút tömedékelése és az uszodagépészet eltüntetése. A nyertes feladata lesz a teljes bontási területen (147 473 négyzetméter) a régészeti felügyelet biztosítása, valamint a lőszermentesítés.
A nettó 4,1 milliárd forint összértékű munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. párosa nyerte el. A cégekkel a BMSK a szerződést november 4-én kötötte meg.
Nem egész egy héttel ezelőtt írtunk a Fejér-B.Á.L. Zrt. által elnyert legutóbbi közbeszerzésről: a cég hatmilliárdért épít iskolát Biatorbágyon. Annak a tendernek a kiírója szintén a BMSK volt.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A cég nettó árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett. Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
A Föld-Transról is többször írt az Átlátszó. Például 2016-ban, amikor a szintén Mészáros-érdekeltségű ZÁÉV Zrt.-vel közösen elnyerte a Népstadion bontási munkálatait. Később beszámoltunk arról is, hogy mivel a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen, a környezetvédelmi hatóság figyelmeztette a Föld-Trans Kft.-t, és felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. A határozat ellen cikkünk írásakor a Föld-Trans fellebbezett.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion
A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
A Népstadion-bontás által a Föld-Trans árbevétele a 2015-ös nettó 576 millió forintról 2016-ban 3,9 milliárd forintra nőtt. Ez a pénzügyi adat – az Opten Kft. adatai alapján – 2017-ben mintegy 857 millió lett, 2018-ban pedig a cég nettó 909,8 millió forintos árbevételt produkált és abban az évben az adózott eredménye 7,5 millió forint lett.
Bizonytalan helyzetben hirdettek nyertest a tenderen
Az Index írta meg november 12-én, hogy bár a területre már megvan a jogerős építési engedély, a létesítmény megvalósítása mégis bizonytalan. Ennek egyik oka az, hogy a Kúria végzése szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem.
Ismert az is, hogy Karácsony Gergely új főpolgármester elvetette a stadion ötletét, majd kijelentette azt is, hogy csak feltételekkel tudná támogatni azt. Budapest vezetője a Hír Tv-nek korábban azt mondta, hogy társadalmi vitát rendezne róla. A főpolgármester mellett Ferencváros új, ellenzéki polgármestere, Baranyi Krisztina sem tartja szükségesnek az atlétikai aréna megépítését.
A sportlétesítmény felhúzásának persze akadnak támogatói is. Sportolók mozgalmat is indítottak, és kiállt mellette a Magyar Sportújságírók Szövetsége, illetve a Magyar Atlétikai Szövetség is. Az utóbbi szerint „hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert egy eddig bázis nélkül sportág otthonáról és egy „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről” van elsősorban szó.” Debrecen pedig azt jelezte, ha Budapestnek nem kell a vb, ők szívesen megrendeznék.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások után arról beszélt, hogy a kormány semmi olyasmit nem erőltet, amit a főváros nem akar. Hollik István kormányszóvivő októberben azt mondta, hogy ha a főváros nemet mond az atlétikai stadionra, akkor vissza kell adni a vb rendezési jogát. Hogy mi lesz, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki.
Az atlétikai vb-nek csak a megrendezésére a kormány 31,5 milliárd forintot különített el, a Hvg.hu pedig úgy értesült, hogy a stadion tervezése 4,7 milliárd forint került. A további kiadások egyelőre nem ismertek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Budapesti Atlétikai Aréna látványterve (forrás: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.) | A Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért | A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen tö | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/15/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert/ | 2019-11-15 11:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A támogatási szerződést az "Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében" nevű projekt megvalósítására írták alá. A Wamsler a mintegy 3 milliárd 572 millió forint összköltségű projekt megvalósításához veszi igénybe a támogatást.
A projekt keretében a Wamsler SE termelési folyamat-reorganizációt hajt végre, gyártócsarnokokat épít és korszerűsíti termelési eszközeit, valamint bővíti kapacitását.
Az Opus Global Nyrt. igazgatósága kedden döntött az ázsiós alaptőke-emelésről és a 3,6 milliárd forintos fejlesztésről. A Wamsler SE 2016-ban 6,95 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 347 millió forint veszteség mellett. Az előző évben a nettó árbevétel 6,935 milliárd forint volt, az adózott eredménye 30,78 millió forint volt. | Mészáros érdekeltségét 1,7 milliárddal támogatja az NGM | A salgótarjáni Wamsler SE háztartástechnikai cég pénteken 1 milliárd 786 millió forint összegű támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) - közölte a tulajdonos, az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Meszaros_erdekeltseget_1_7_milliarddal_tamogatja_az_NGM.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-12-17 21:39:49 | true | null | null | mfor.hu |
A múlt hétfőn Párizsban, a Théatre du Chatelet-ben igazán impozáns gálán adták át az Aranylabdát, azóta pedig már lecsillapodtak a kedélyek. Vinícius Júniornak is volt ideje, hogy lenyelje a békát, amiért nem ő kapta meg a trófeát, hiába szivárgott ki előzőleg a "tuti" információ, hogy ő lesz a befutó. Már az sem téma, hogy a Real Madrid a gála napján testületileg lemondta a párizsi utat, merthogy közben kitudódott, Rodri, a Manchester City játékosa lesz a díjazott. Lám, így is lett, és el lehet töprengeni, ez miként derülhetett ki, hogyha erről csak néhány személy tudhatott. (A házigazda France Football főszerkesztője szerint a Real Madrid igyekezett nyomást gyakorolni rá, árulja el, Viníciusé lesz-e a díj, ő mélyen hallgatott, és szerinte ezt a spanyolok nemnek vették.)
Szóval már kilencedik napja túl vagyunk a gálán. Így most már igazán ideje lenne megtudni, mi is lett a szavazás pontos végeredménye.
Mert azt tudjuk, hogy Rodri, Vinícius Júnior, Jude Bellingham, Dani Carvajal és Erling Haaland az első öt sorrendje, ám a számszerű végeredményt, hogy ki mennyi szavazatot kapott, még mindig nem hozták nyilvánosságra. Mi több, a France Football a gála másnapján körlevélben kérte a száz zsűritagot, ne árulják el, hogyan voksoltak.
Olyan ez, mintha az olimpián kihirdetnék a 100 méteres síkfutás végeredményét, de a célfotót nem mutatnák meg. Jó néhány újságíró gondolta úgy, hogy ez így nincs rendjén. A salvadori Bruno Porzio nyitotta a meg a sort, ő már másnap közzétette a saját tízes listáját (nála amúgy Bellingham, Haaland és Toni Kroos a dobogósok). S már huszonegy újságíró árulta el, hogyan szavazott. Közülük tizenkettő Rodrit tette az első helyre, hat Vinícus Júniort. A spanyol zsurnaliszta nem titkolta, hogy nála nem honfitársa, hanem a brazil került az első helyre.
Jegyezzük meg, hogy tavaly is napokat kellett várnunk, de akkor csak öt napot, amíg kiderült a pontos végeredmény. 2023-ban október 30-án koronázták meg nyolcadszor Lionel Messit, és november 4-én tudtuk meg, hogy 462 ponttal végzett az élen, megelőzve Haalandot (357) és Kylian Mbappét (270). Akkor azért nem nagyon volt kérdéses, hogy az argentinokat a vb-címig vezető Messi nyer. A 2022-es, év végi katari világbajnokságon 7 gólt és 3 gólpasszt jegyzett, a franciák ellen fináléban is duplázott, és a torna legjobb játékosának választották.
Azt, hogy idén Rodri mennyivel nyert Vinícius Júnior előtt, a France Football ígérete szerint szombaton, tizenkét nap után tudhatjuk meg. Végül is jobb későn, mint soha. | A titok | dunaújvárosi hírportál | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/sportjegyzet/2024/11/a-titok | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
U-14
A Mezőcsát VTSE létszámhiánnyal állt ki első alkalommal, ezért írásbeli megrovást kapott.
Bozsik program A Szirmabesenyő U-11 először nem állt ki az október 12-14-i tornán, ezért írásbeli megrovásban részesült.
A Sajóbábony az október 19-20-i fesztiválon létszámhiánnyal állt ki, ezért írásbeli megrovást kapott. | Intőket osztogatott a szövetség | Döntött az MLSZ helyi igazgatóságának versenybizottsága | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/intoket-osztogatott-a-szovetseg | null | true | null | null | BOON |
FIFA: Elvehetik Oroszországtól és Katartól a világbajnokságot | Mindeközben bizonyítékokat találtak arra, hogy Sepp Blatter tudhatott a dél-afrikai vb-t érintő megvesztegetésekről. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150608-fifa-elvehetik-oroszorszagtol-es-katartol-a-vb-t | 2015-06-08 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki korábban szintén az ELTE-n végzett, hosszas bejegyzésben reagált az egyetem egyik ismert, ellenzéki érzelmű tanszékvezetőjének szavaira.
Az ELTE-n szereztem a diplomámat, már az egyetem mellett is dolgoztam a Nézőpont Intézetnél, akkor sem volt kérdéses a politikai világnézetem. Tanítottak baloldali, liberális és jobboldali tanárok egyaránt. Szerencsére egyszer sem tapasztaltam, hogy politikai okokból diszkrimináltak volna, kitűnő minősítéssel végeztem
- szögezte le bejegyzése elején a politikai elemző.
Deák Dániel emlékeztetett, a napokban robbant a hír, hogy az ismert ellenzéki megmondóember, Polyák Gábor, aki egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, azt írta: "ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot" - idézte a sorokat Deák Dániel, rávilágítva: Az ügy előzménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja volt az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amelyet nem egyhangú döntéssel bocsátottak a doktori eljárás megindítására, ami nagyon ritka.
Az elemző hozzátette: Orbán Balázs munkája ráadásul szakmai szempontból rendben volt, csak politikai okok miatt szavaztak ellene páran. Ez a politikai diszkrimináció egy egyetemen elfogadhatatlan, szerencsére az ELTE vezetése ma határozottan reagált az esetre, mint közleményükben írták: a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE - olvasható a bejegyzésben.
Ezután szerintem itt lenne az ideje távoznia Polyák Gábornak az egyetemről...
- írta Deák Dániel.
Borítókép: Deák Dániel (Forrás: Facebook) | Politikai botrány az ELTE falain belül, Deák Dániel szerint mennie kéne az egyik tanszékvezetőnek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/politikai-botrany-az-elte-falain-belul-deak-daniel-szerint-mennie-kene-az-egyik-tanszekvezetonek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bűnbakkeresés az oka annak, hogy elbocsátották a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetőjét, ám a kétszáz éves társaság csőd közeli helyzetével kapcsolatban semmiféle döntést nem hozott szerdán a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vagyongazdálkodási tanácsa – közölte Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselővel tartott tegnapi közös sajtótájékoztatón. | Tisztázatlan sok száz millió forint útja | A Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult tegnap Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nél feltételezett, különösen nagy értékű vagyoni hátrányt okozó pénzmozgások miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/04/tisztazatlan-sok-szaz-millio-forint-utja | 2009-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A fogyasztóvédelmi hatóság újabb perben adott igazat a Líra könyvesbolt-hálózat mögött álló Líra Könyv Zrt.-nek. A Szegedi Törvényszék jogerős ítélete szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást és a transzneműséget - közölte a Népszavával a kiadó. Kimondták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal korábban jogtalanul szabott ki ötmillió forintos bírságot a könyvkereskedőre.
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv egy transznemű gyermek, Coy Mathis történetét is bemutatja. A hatóság még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban, ahol lefóliázva forgalmaztak több könyvet. Akkor azzal indokolta a bírságot, hogy a kötet öncélúan ábrázolja a nemváltást, ezért annak forgalmazását is megtiltotta. A könyv azonban számos nőről szól, akik kiálltak a jogaikért, és Coy története ennek része.
A bíróság ítélete szerint a kötet nem öncélúan mutatja be a transzneműséget, hanem egy gyermekek számára is érthető és értelmezhető élethelyzetet ábrázol, amely illeszkedik a könyv általános üzenetéhez. A történet célja nem a nemváltás népszerűsítése, így annak bemutatása nem tekinthető öncélúnak. A bírói döntés megsemmisítette a hatósági bírságot, és kimondta, hogy a könyv szabadon forgalmazható, akár iskolák és templomok közvetlen közelében is.
A bíróság ítéletének alapja az volt, hogy az új jogszabály szerint csak azok a könyvek esnek tilalom alá, amelyek meghatározó elemként népszerűsítik a homoszexualitást vagy a nemváltást. Az Esti mesék lázadó lányoknak azonban nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen az egész kötet olyan nőkről szól, akik történelmileg fontos változásokat hoztak. Coy Mathis története a nemi identitás kérdését érinti, de nem ez a könyv központi üzenete.
A Líra Könyv Zrt. mindvégig vitatta a fogyasztóvédelmi bírság jogosságát, így bírósághoz fordult az ügy tisztázása érdekében. Az ítélet kimondása fontos precedenst jelentett a hasonló ügyekben, mivel megerősítette, hogy a jogszabályok szűken értelmezhetők, és nem szabad túlzó büntetéseket alkalmazni olyan esetekben, amikor a tartalom nem öncélúan ábrázolja a társadalmi kérdéseket. | Újabb pert nyert a Líra, a Szegedi Törvényszék ítélete jogerős | Kimondták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal korábban jogtalanul szabott ki ötmillió forintos bírságot a könyvkereskedőre. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-24/ujabb-pert-nyert-a-lira-a-szegedi-torvenyszek-itelete-jogeros/671a92b747d3c037265dd8ca | null | true | null | null | szegeder.hu |
Az IKEA svéd bútorüzletlánc hatmillió euró, azaz aktuális árfolyamon 2,44 milliárd forintnyi kártérítés kifizetéséről döntött azoknak a volt keletnémet politikai foglyoknak, akik a nyolcvanas években kényszermunkában gyártották bútoraikat az egykori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) - jelentette be kedden az a mediátor, aki a volt keletnémet, kommunista állampárt áldozatait összefogó szervezet (UOKG) és az IKEA közötti tárgyalásokat hangolta össze.
Evelyn Zupke az IKEA-val, illetve az UOKG-val közös közleményében kiemelte: többéves egyeztetéssorozat végén született meg a svéd vállalat jóvátételi szándéknyilatkozata.
Dieter Dombrowski, az áldozatok ernyőszervezetének elnöke hozzátette: reméli, hogy az egykori keletnémet vasúttársaságot magába olvasztó Deutsche Bahn (DB), illetve az IKEA példáját más vállalatok is követik majd a jövőben.
Az IKEA 2012-ben, egy tényfeltáró tanulmányban publikált adatok alapján volt kénytelen elismerni, hogy egyes beszállítói a vállalat vezetőinek tudtával valóban keletnémet politikai foglyokkal gyártatták le a bútoraik egy részét. A lánc végül tíz évvel később, 2022-ben tett ígéretet az anyagi kárpótlásra, aminek részleteit, illetve az eljárás véglegesítését a következő hetekben a német parlamentnek kell megszavaznia. | Közel két és fél milliárdot fizet az IKEA az egykori keletnémet politikai foglyoknak | Azért, mert kényszermunkásként kellett gyártaniuk a bútoraikat. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2024/10/30/ikea-keletnemet-politikai-fogoly-karterites | null | true | null | null | 24.hu |
Újabb két embert helyeztek előzetes tartóztatásba a Tiszabőn szociálpolitikai támogatással épült lakásokkal való csalás ügyében, ezzel tizenháromra emelkedett a letartóztatott gyanúsítottak száma.
A most előzetesbe helyezett 49 éves férfit és 29 éves nőt, mindketten fegyvernekiek, több rendbeli csalással és közokirat hamisítással, valamint okirattal való visszaéléssel gyanúsítják - tette hozzá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabó Zita őrnagy. A sajtószóvivő az előzményekről azt írta, hogy a rendőr-főkapitányság egy 36 éves tiszabői férfi és társai ellen folytat büntetőeljárást több rendbeli, bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A letartóztatottak között több tiszabői önkormányzati képviselő is van, olyan is, aki egyúttal a pénzügyi bizottság elnöke. Vele együtt a hattagú képviselő-testületből hárman vannak előzetes letartóztatásban. Szabó Zita tájékoztatása szerint a nyomozók eddig megállapították: 2005 és 2009 között Tiszabőn otthonteremtési támogatás igénybevételével értékesítettek ingatlanokat. A vevőknek azonban az esetek nagy részében szándékukban sem állt a támogatással megvásárolt lakóházakba költözni, nem is rendelkeztek a támogatás folyósításához szükséges 30 százalékos önerővel. A bűncselekmények elkövetésével az állami támogatás jogtalan megszerzése volt a céljuk.
Az ingatlanok valós forgalmi értéke jóval alul maradt - sokszor a tizede volt - az adásvételi szerződésen feltüntetett értéknek. A több gyermeket nevelőket - akik a kellő önerő megléte esetén jogosultak lettek volna az állami támogatásra - tiszabői emberek keresték fel helyben, illetve az ország több más településén. Az illetők a rászorultaknak a támogatás "elintézését" ígérték, és házhoz jutással kecsegtették őket. Legtöbbször azonban egyszerűen azt közölték velük: mivel pénzhiányuk miatt úgysem tudnák igénybe venni a "szocpolt", ők azt egy meghatározott összegért megvásárolják tőlük, cserébe a kapott állami támogatást eltették maguknak - ismertette a az "ügymenetet" a sajtószóvivő.
A nyomozás során eddig csaknem kétszáz ilyen esetre derült fény. A gyanúsítottak száma több százra tehető, mert ebbe a körbe tartoznak a szervezők mellett eladóként, illetve vevőként szereplők is, akik a fiktív szerződések nyomán lehívott támogatási összegekből kis mértékben ugyan de részesültek. | Itthon: Tiszabői "szocpolos" csalás: újabb két embert tartóztattak le | A most előzetesbe helyezett 49 éves férfit és 29 éves nőt, mindketten fegyvernekiek, több rendbeli csalással és közokirat hamisítással, valamint okirattal való visszaéléssel gyanúsítják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110415_letartoztatas_szocpolos_csalas | 2011-04-15 14:05:00 | true | null | null | HVG |
"Ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak", mert az MSZP 2014 után minden olyan földbérletszerződést felülvizsgál, amely vélelmezhetően politikai nyomásra, a győztes politikai kapcsolatainak eredményeként, "mutyigyanús" körülmények között született, és eljárásokat kezdeményeznek azokkal szemben is, akik ezt az államigazgatásban lehetővé tették - mondta a pártelnök-frakcióvezető.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogszerű, a meghirdetett céloknak megfelelő pályázatok győzteseinek és az államigazgatásban tisztességesen dolgozóknak semmiféle eljárástól nem kell tartaniuk.
Mesterházy Attila elmondta, az elmúlt időben több ügyben világossá vált, hogy az állami földbérletpályázatok révén nem helyi gazdák jutottak termőföldhöz, hanem a Fideszhez közeli vállalkozások. Szerinte ezzel a földalapkezelő semmibe vette a szakmai szempontokat, ezért azt követelte, hogy a bírálati anyagokat hozzák nyilvánosságra.
Figyelemre méltónak nevezte azt, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) hallgat ezekben, a helyi gazdálkodókat sújtó ügyekben, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy a szervezet vezetői közül Jakab István a parlament alelnöke, Budai Gyula pedig a vidékfejlesztési tárca államtitkára lett.
Az MTI kérdésére Mesterházy Attila azt mondta: továbbra is úgy ítélik meg, hogy a földbérletpályázatok jogszerűségét önálló parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene feltárni, ehhez várják a pártok támogatását.
Az MSZP elnöke az elnökségi ülés másik témáját érintve közölte: elutasítják a német nyugdíjmodell adaptációját, mert az igazságtalan, különbséget tesz az azonos biztosítási jogviszonnyal rendelkező emberek között. Ezért arra szólította fel a kormányt, ne fontolgassa annak bevezetését és kezdjen szakmai egyeztetéseket egy igazságos, hosszú távon fenntartható, finanszírozható és kellően rugalmas nyugdíjrendszer kialakításáról. | Itthon: Felülvizsgálaltaná a gyanús földbérletpályázatokat az MSZP | Ha az MSZP kormányra kerül, felülvizsgálja a botrányt keltő állami földbérletpályázatokat - jelentette ki Mesterházy Attila a szocialisták szerdai elnökségi ülése után. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120516_mszp_felulvizsgaltatna | 2012-05-16 16:35:00 | true | null | null | HVG |
A legfőbb ügyész szerint szigorú büntetést kell kiszabni azokra az elkövetőkre, akik ellen korrupció miatt eljárás indult. Kovács Tamás hozzátette: a vádhatóságnál lévő ilyen esetekben következetesen járnak el az ügyészek. Az elmúlt tíz évben egy ügyész és egy bíró miatt indult büntetőeljárás vesztegetés miatt.
Elmondta azt is: az ismertté vált bűncselekmények 1 ezrelékét teszik ki a korrupciós ügyek, az esetek legtöbbjére azonban nem derül fény. Főleg egészségügyi dolgozókról, rendőrökről, földhivatali alkalmazottakról derül ki, hogy vesztegetésbe keveredtek.
A legfőbb ügyész megjegyezte: a korrupció hatalmas veszélyt jelent a gazdasági fejlődésre, ugyanis nemzetközi befektetőket tarthat távol, és akadályozza a belső fejlődést is.
Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője a korrupció és pénzmosás elleni nemzetközi konferencián azt mondta: a korrupció megítélése 2003-2007 között alig változott, konszenzus van abban, hogy Magyarországon komoly probléma - 10 megkérdezett felnőtt közül 9 gondolja így. A korrupciót a megkérdezettek 43 százaléka nagyon komoly problémának tartja - idézte a testület megbízásából, a Gallup Intézet által tavaly ősszel készített felmérés megállapítását.
Magyarország a Transparency International legutóbbi felmérése szerint a közepesen korrupt országok közé tartozik. Az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma 1979-ben volt a legmagasabb (1.353) és 1991-ben a legalacsonyabb (344 eset). Tavaly 350 esetet regisztráltak.
Kezdőlap Belföld A legfőbb ügyész nem hisz a korrupciós adatoknak | A legfőbb ügyész nem hisz a korrupciós adatoknak | Magyarországon tavaly 350 korrupciós esetre derült fény, a valódi bűnesetek száma azonban ennek akár több ezerszerese is lehet - véli a legfőbb ügyész, aki szerint a statisztikák még nem adnak okot az örömre. Kovács Tamás az InfoRádióban azt mondta: bíróról és ügyészről nagyon ritkán derül ki, hogy vesztegetésbe keveredett. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/09/29/a-legfobb-ugyesz-nem-hisz-a-korrupcios-adatoknak-228727 | 2008-09-29 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Lenti: luxusterepjáró a városüzemeltetőnek
Népszabadság • Boda András • 2006. január 27.
Lentiben tavaly összesen 25 millió forintért vásárolt három szolgálati
autót az önkormányzat és két cége. A városvezetés és a cégigazgatók szerint
a beszerzések nem kifogásolhatók, az ellenzék és egyes helybeliek szerint
viszont indokolt lett volna visszafogottabban vásárolni.
Lenti polgármestere egy új, hétmillió forintért vásárolt Volkswagen
Passatban, a település - önkormányzati tulajdonban lévő - fürdőjének
vezetője pedig egy kétéves, hatmillió forintos Saabban utazhat ügyeket
intézni. A két jármű megvásárlása felett napirendre tértek volna a helyiek,
de amikor - a múlt év végén - az önkormányzati tulajdonban lévő,
városüzemeltető és építőipari LE-KO Kft. egy Volkswagen Touareg
luxusterepjárót vásárolt 12 millió forintért, többen is szóvá tették a
költséges autók beszerzését.
A LE-KO Kft. Lentiben lévő telephelye: felfuttatták a céget
- Elképesztő, hogy ekkora luxust megengednek maguknak egyesek - így hívta
fel figyelmünket telefonon egy Lentiben élő férfi a városi
autóvásárlásokra, de a nevét nem árulta el. Az ügyben megkérdezett
helybeliek is csak névtelenül hajlandók elmondani véleményüket. Egy idős
asszony szerint inkább a munkanélküliséggel kellene törődnie a
városvezetésnek, egy középkorú férfi pedig csak legyint, s rezignáltan azt
kérdezi: érdemes még egyáltalán 20-25 millió forinton vitázni ebben az
országban? Akadnak viszont, akik nem látnak kivetnivalót a
járművásárlásokban. Egy - szintén névtelenséget kérő butikos - büszkén
mondja: inkább örülni kell annak, hogy ilyen autókra is jut pénze a
városnak.
Nógrádi László, a település polgármestere, országgyűlési képviselő - az
Orbán-kormány egykori minisztere - szerint egyáltalán nem luxus az, hogy a
város lecseréli a már több százezer kilométert futott, lerobbant szolgálati
autót, a Ford Mondeót. A polgármester úgy véli: a Volkswagen Passat ma már
egyáltalán nem szokatlan szolgálati autóként, ráadásul a jó anyagi
helyzetben lévő, fejlődő pályára állt város egy kifutó modellt vásárolt
nagy kedvezménnyel. Nógrádi László azt mondja: mivel Lentinek osztrák,
szlovén és horvát testvérvárosa van, a külhoni kapcsolatok ápolása során
reprezentációs célokat is szolgálnia kell a járműnek. A két önkormányzati
cég járművásárlásáról a polgármester nem kíván nyilatkozni, de azt
megjegyezi: mindkét cég nyereséges, így volt miből fejleszteni a
járműparkot az évi csaknem kétmilliárdos költségvetésű zalai városban.
Kutfej Attila, a Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja:
szerinte a kampány közeledtét jelzi az, hogy egyesek éppen most kezdik el
kritizálni a gépkocsivásárlást. Az igazgató érdeklődésünkre a cég
forgalmáról elmondja: 2004-ben 270 ezer vendéget fogadtak, 190 millió
forintos nettó árbevételt értek el, az adózott nyereségük pedig csaknem 20
millió forint volt.
Verein József, a LE-KO Kft. ügyvezető igazgatója - akit még 1995-ben a
szocialista városvezetés nevezett ki a cég élére - felháborítónak tartja a
vádaskodásokat. Mint mondja, tíz év alatt felfuttatták a LE-KO-t, ma már
hatvannégy településről szállítják el a hulladékot, ráadásul a kötelező
feladatok ellátása mellett a térség egyik meghatározó magas- és mélyépítő
vállalkozásává tették a száz dolgozót foglalkoztató céget. Mint mondja, a
cég éves forgalma a mindöszsze 150 milliós önkormányzati bevétel mellett is
csaknem egymilliárd forint volt a múlt évben, 2004-ben pedig több tízmillió
forintos nyereséget értek el. Kérdésünkre válaszolva hozzáteszi: a vitatott
terepjáróra az építési területek gyors megközelítése érdekében volt
szükség, de Verein József tapasztalata szerint az is számít, hogy a
reménybeli üzleti partnerhez milyen kocsival érkezik.
Berta Róbert, a Fidesz helyi képviselőcsoportjával már másfél éve nem
együttműködő MDF-frakció egyik tagja szerint kétségtelen, hogy a fürdő és a
LE-KO Kft. is sikeres, nyereséges vállalkozás, amibe igenis belefér az
autóvásárlás.
Kollár Gyula, Lenti egykori polgármestere - most ellenzékben lévő
szocialista képviselő - szerint indokoltak voltak a járművásárlások, de
szerényebben, mértéktartóbban kellett volna választani. Ha például olcsóbb
járműveket választanak, akkor a zeneiskola felújításához - a külső
homlokzat felújításához, a nyílászárók cseréjéhez - kevesebb hitelt kellett
volna felvennie a városnak - állítja Kollár Gyula.
Lentiben egyébként - mint azt a polgármester is megemlítette - nem csak az
önkormányzat és két cége vásárolt új autót a közelmúltban. A kis-térségi
társulás két Opel-mikrobuszt gyerekek iskolai utaztatására, és egy Opel
Corsát ügyintézésre vett, az orvosi ügyelet pedig egy négykerék-meghajtású
Suzukit kapott.
Igaz, a szolgálati Volkswagenekkel és Saabbal ellentétben ezeket nem
városi, hanem szinte teljes egészében pályázati pénzből fizették ki. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-392148 | 2006-01-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
– A CBSZ-nél semmilyen házkutatás nem volt. A nyomozók a CBSZ irodaházának egyik bérlőjénél, az Eclipse Zrt.-nél jártak. A CBSZ-től csak a bérleti szerződést kérték a nyomozók – magyarázta Szabó Iván, a CBSZ ügyvédje. A vámosok tegnap további 19 helyszínen tartottak házkutatást; több mint egymázsányi iratot foglaltak le. Nyolc volt vagy jelenlegi vezetőt előállítottak.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője szerint adócsalás és pénzmosás alapos gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen. Sipos Jenő közölte, hét személyt őrizetbe vettek. A Blikk úgy tudja, a cég egyik munkatársa tett bejelentést a VPOP Bűnügyi Igazgatóságán.
A cég egyébként akkor vált ismertté, amikor hűtlen kezelés gyanúja kapcsán a Fővárosi Főügyészség látókörébe került. Egy rendelettel módosították január 1-jétől az eredetvizsgálat korábbi rendszerét. Az Eclipse nyert 4,96 milliárd forintot hirdetmény közzététele nélküli pályázaton az új rendszerhez szükséges szoftver fejlesztésére. Az új rendszer mindössze 10 nap alatt állt fel. Az üggyel kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen a kijelölt hatóság, a BRFK.
Az Eclipse 2006-tól összesen 23 milliárd 210 millió forintot nyert 6 beszerzési pályázaton, ebből 5-öt nemzetbiztonsági okokból titkosítottak.
Cs. Á.–Sz. L. | Húsz házkutatás, egy mázsa irat | BUDAPEST – Egy darab fecnit sem hagytak a vámkommandósok kedden abban a zuglói irodában, amelyben házkutatást tartottak. A délelőtt érkező fegyveresek temérdek irattal és számítógépekkel hagyták el 13 óra tájban az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. Angol utcai irodáját, amely az ex-belügyminiszter, Pintér Sándor cégének, a Civil Biztonsági Szolgálatnak (CBSZ) a központi épületében van. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/husz-hazkutatas-egy-mazsa-irat/w0z8sw0 | 2010-03-11 15:47:00 | true | null | null | Blikk |
Öt hónap alatt költheti el a pénzt a Szuverenitásvédelmi Hivatal.A Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal októberben nettó 1,28 milliárd (bruttó 1,6 milliárd) forintért rendelt meg kommunikációs szolgáltatásokat Balásy Gyula cégeitől – írja Hadházy Ákos a Facebookon. A független országgyűlési képviselő szerint mindez verseny nélkül zajlott, mert minden állami szerv a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodása alapján köteles Balásyval szerződni.A bejegyzésben az olvasható, hogy a szerződést október 11-én írták alá és jövő év február 28-ig érvényes. Vagyis az összeget kevesebb, mint öt hónap alatt használhatják fel. A képviselő szerint az erről szóló dokumentumban az áll, hogy a „Megrendelő legfontosabb eszköze a nyilvánosság”, célja pedig, hogy az általa készített jelentések „nyilvánosság előtti bemutatása”, illetve „tevékenységének népszerűsítése”.A Telex szerint az összeg 80 százaléka olyan célokra használható fel, mint film- és rádióreklám gyártása, televíziótechnika, reklámajándékok és ruházat gyártása, marketing és dekorációs elemek gyártása, PR ügynökségi feladatok, rendezvénydekoráció, programlehetőségek, foglalkozások és fellépők.Október elején az Mfor arról írt, hogy ahogy a kormánykommunikációs feladatok többségével, úgy az Európai Unió soros magyar elnökségével kapcsolatos kommunikációval is Balásy Gyula cégeit bízta meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A feladatokra kötött keretszerződést 2023 novemberében még kevesebb mint egymilliárd forintra kötötték, azóta négy módosítással 29,939 milliárdra nőtt a keretösszeg. | Másfél milliárd forintért adott kommunikációs megbízást a Szuverenitásvédelmi Hivatal Balásy Gyula cégeinek | Öt hónap alatt költheti el a pénzt a Szuverenitásvédelmi Hivatal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241108_kommunikacios-megbizas-szuverenitasvedelmi-hivatal-balasy-gyula | 2024-11-08 14:41:00 | true | null | null | HVG |
2015 szeptember 01., 05:32
comments 45
Az idei első félévben 5,3 milliárd forintot vesztett az FHB Jelzálogbank Nyrt, szemben a tavaly ilyenkori 2,4 milliárdos mínusszal. A második negyedév ugyan valamivel jobb lett, mint a 2014-es megfelelő időszak (akkor 3,5 milliárd mínusz, most 1,4 milliárd mínusz), de attól még nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire gyászos eredményekkel áll elő Spéder Zoltán bankja most már évek óta. A negyedéves eredmények így néztek ki:
Ez azt jelenti, hogy 2011 óta összesen 17 milliárd forintot vesztett az egyébként számos állami intézkedéssel kedvező helyzetbe hozott bank. A bank saját tőkéje most 83 milliárd forint, 7,2 milliárddal kevesebb, mint a szeptember végi. | Vaskos az FHB vesztesége, valaki segíthetne már nekik | Megint gyászos eredményekkel állt elő Spéder Zoltán bankja, amely egyébként számos vonalon együttműködik az állammal. Az utóbbi néhány évben 17 milliárd forintot vesztett az FHB. | null | 1 | https://444.hu/2015/09/01/vaskos-az-fhb-vesztesege-valaki-segithetne-mar-nekik/ | 2015-09-01 13:18:29 | true | null | null | 444 |
A pécsi táblabíróság ismertetése szerint első fokon a Kecskeméti Törvényszék az elsőrendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt, míg a másod- és harmadrendű vádlottat befolyás vásárlásának bűntette miatt emelt, azaz korrupciós vád alól felmentette.
A vádirat szerint a másodrendű vádlott ellen ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emeltek vádat, ezért megkereste az ügyészként dolgozó elsőrendű vádlottat, hogy segítségét kérje abban, hogy őt ne ítéljék olyan büntetésre, melynek következtében büntetett előéletűvé válna - részletezte az ítélőtábla .
Mint hozzátették, az elsőrendű vádlott 500 ezer forint megfizetése ellenében megígérte, hogy az ügyet tárgyaló bírót ráveszi arra, hogy a kérésének megfelelő döntést hozzon. Később valótlanul azt állította a másodrendű vádlottnak, hogy az előzetesen megbeszélteket sikerült neki elérnie a bírónál, így sor került a pénz átadására.
A másodrendű vádlott ismerősével, a gépkocsivezetőként dolgozó harmadrendű vádlottal szemben szintén ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt indult eljárás. A másodrendű vádlott elmondta neki, hogy ellene is volt ilyen eljárás és ügyész ismerőse pénzért, hivatalos kapcsolatain keresztül elérte, hogy előzetes mentesítésben részesüljön - olvasható a tábla tárgyalási jegyzékében.
A bíróság úgy folytatta : megszervezett egy találkozót az elsőrendű vádlottal, akitől azt kérték, hogy intézze el, hogy a lehető legrövidebb tartamú járművezetéstől eltiltás büntetést szabják ki a harmadrendű vádlottal szemben. Az elsőrendű vádlott később valótlanul azt közölte, hogy sikerült neki elérnie a kérteket, ezért a harmadrendű vádlott 50 ezer forintot adott át neki.
Az elsőrendű vádlott az ügyekben ügyészként nem járt el és az eljáró bírókat sem kereste meg.
A Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, illetve bizonyítható, hogy a másod-, illetve harmadrendű vádlott azzal a céllal kereste volna fel az elsőrendű vádlottat, hogy ügyeikben közbenjárjon, ahogyan az sem, hogy az elsőrendű vádlott ilyen ajánlatot vagy ígéretet tett volna, továbbá, hogy azt állította volna, hogy megkereste az eljáró bírókat és elérte az ügyeik kedvező elbírálását, ezért a törvényszék a vádlottakat ez ellenük emelt vád alól - bizonyítottság hiányában - felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ügyet a pécsi tábla kedden tárgyalja. | Korrupciós ügyben jár el a Pécsi Ítélőtábla kedden | A Kúria kijelölő határozata alapján korrupciós bűncselekményben jár el kedden a Pécsi Ítélőtábla. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/korrupcios-ugyben-jar-el-itelotabla | null | true | null | null | BAMA |
Németh Lajos, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy a rendőröket azután helyezték állományon kívül, miután az egyik kereskedelmi rádiót felhívta egy férfi, hogy Székesfehérvár közelében két egyenruhás rendőr a gyorshajtásért általuk kiszabott bírságot szabálytalanul, készpénzben vesz át, mindenféle igazolás nélkül. A jelzés valósnak bizonyult. A két rendőr ellen eljárást indítottak. | Eljárást indult két zsebre bírságoló székesfehérvári rendőr ellen <br/> | Két székesfehérvári rendőr szolgálati viszonyát függesztették fel azonnali hatállyal szerdán, mert zsebre bírságoltak a nyolcas számú főúton. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/11/19991117eljarast | 1999-11-17 16:19:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás hangsúlyozta: az intézkedések az új gazdasági akcióterv részei, amelyekkel újabb több millió forintos támogatásokhoz jutnak a családok és a fiatalok. Vagyis újabb segítséget jelentenek a vidéki családoknak és a dolgozó fiataloknak.
Hozzátette: már az Országgyűlés előtt van a családi adókedvezmény megduplázásáról szóló törvényjavaslat is.
Mint írta: a kormány terveiről a magyar emberek véleményét is várják a nemzeti konzultáció keretében. Ha a magyar emberek is támogatják a terveket, akkor jövőre indul a munkáshitel, amellyel 17-25 éves fiatalok kamatmentes, szabad felhasználású hitelhez jutnak, legfeljebb 4 millió forintig. Továbbá a vidéki kistelepülésen élő családok otthonuk felújításához vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt igényelhetnek, illetve két lépcsőben megduplázzák a családi adókedvezményt - sorolta.
Elsőként 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege. Majd 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke - ismertette.
"Kiemelkedően jó 2025-ös év áll előttünk! Meg tudjuk csinálni! Meg fogjuk csinálni!" - fogalmazott a bejegyzésben a politikus. | Menczer Tamás: A Fidesz üdvözli a kormány döntéseit | A Fidesz üdvözli a kormány szerdai döntéseit a vidéki otthonfelújítási programról és a fiataloknak tervezett munkáshitelről – közölte a kormánypártok kommunikációs igazgatója a Facebook-bejegyzésében. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176499/menczer_tamas_a_fidesz_udvozli_a_kormany_donteseit | null | true | null | null | Hir6 |
Egy nem túl jelentősnek tűnő, inkább csak furcsaságában érdekes ügyre figyeltünk fel 2014 végén: az állami vagyonkezelő fillérekért megvásárol, majd százmilliókért felújíttat egy önkormányzati ingatlant, de senki nem akarja elárulni, mi az ügylet célja. Utóbb kiderül, hogy innen három háznyira van a fejlesztési miniszter feleségének vállalkozása, amelyben családján keresztül érdekelt a legutolsó kaszinótender egyik kulcsfigurája is. Az ügyben balkézről felbukkan Seszták Miklós egy régi, milliárdos áfaügyekkel kapcsolatba hozható üzletfele is, és a város korábbi, szintén szerencsejátékban utazó alpolgármestere. A Győr-Kisvárda tengely?
2014 decemberében vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Kisvárdán a Szent László út 57. alatti Bagolyvár nevű ingatlant. (Az MNV felett a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat.) 2015 januárjában megpróbáltuk az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat kikérni, a vagyonkezelő azonban üzleti titoknak, illetve döntéselőkészítő anyagnak minősítette azokat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mert úgy gondoltuk, egyik megtagadási indok sem valós.
A NAIH is így gondolta: 2015/1758/4N számú határozatában kötelezte az adatgazdát a kért adatok kiadására. Az MNV 2015. március 26-i levelében tudomásul vette a hatóság határozatát, de a dokumentumokat továbbra sem adta ki. Pert indítottunk, és néhány héttel ezelőtt másodfokon jogerősen is nyertünk, így az MNV-nek az írásba foglalt ítélet kézbesítésétől számított izenöt napon belül ki kell adnia az ügylettel kapcsolatos dokumentumokat.
Birtokunkba került viszont a kisvárdai képviselőtestület által tárgyalt szerződéstervezet, amelyről tudjuk, hogy szinte teljes egészében megegyezik a szerződés végleges szövegével – ebben olyan adatokat olvashatunk, amelyek alapján érthetőbblé válik, miért nem akarta az MNV a végleges szerződést kiadni. Mivel a végleges szerződést a NAIH és a bíróság is közérdekből nyilvános adatnak minősítette, ezért nem várunk tovább, közreadjuk a szerződés aláíratlan verzióját.
Egy jónak tűnő vételár
A szerződés első ránézésre nem tartalmaz semmi rendkívülit: a város 374 millió forintért eladja a nemzeti vagyonkezelőnek a Szent László utca 57. alatti, Bagolyvár nevű 1093 m2 területű ingatlant – ez a helyi átlaghoz képest kiugróan magas, nagyjából 370 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Csakhogy a szerződésben az eladó önkormányzat azt vállalja, hogy a vételárból 350 milliót az épületnek a vevő igényei szerinti felújítására fordít.
Vagyis az önkormányzat valójában 24 milliót kap az ezer négyzetméteres ingatlanért – ebben az esetben viszont 22 ezer forint alatti négyzetméteráron adták el a belváros egyik jellegzetes épületét.
Ha igazán szigorúan számolunk, akkor a város tényleges bevétele még ennél is kevesebb: az elmúlt években hét millió forintot költöttek az ingatlan részleges felújítására, illetve egy közmunkaprogram keretében az épületben lévő bérlakásokat renoválgatták. Tovább ront az egyenlegen, hogy a felújítás bonyolítását mintegy ráadásként magára vállalta a segítőkész önkormányzat.
Különös módon az eladásról döntő testületi ülésen nem merült fel kérdés a tranzakcióval kapcsolatban, vagy legalább a Bagolyvár tervezett új funkcióit illetően, a testület akadékoskodás nélkül áldását adta az ügyletre. Az ügyben titkolózó MNV sem árult el semmit a vásárlás okáról, illetve az épülettel kapcsolatos tervekről, mindössze az egyik közbeszerzési dokumentum alapján sejthető, hogy valamiféle kulturális funkciót szánnak az ingatlannak.
A Bagolyvárat 1900-ban építette egy gazdag bankárcsalád. A még mindig impozáns épületben a háború után szociális bérlakásokat alakítottak ki, 2014 decemberéig hat család lakott itt. Az épület besorolása: helyi, egyedi építészeti védelem alatt álló ingatlan.
2015 januárjában jártunk a helyszínen – a lakók elmondása szerint nem sokkal korábban megjelent az épületben a fejlesztési miniszter; Seszták Miklós az aljegyzővel, egy építésszel és néhány más emberrel érkezett. A látogatásban az is különös volt, hogy arra vasárnap került sor. A társaság bejárta a Bagolyvárat, de a lakók az ingatlan sorsát firtató kérdéseikre nem kaptak érdemi választ a minisztertől.
Információink szerint a vételárat a MNV Zrt. még 2014 decemberében átutalta a kisvárdai önkormányzat számára. A lakókat 2015. február elején kiköltöztették, noha a szerződés erre április 15-ig adott határidőt. Vagyis a város – látszólag legalábbis – az MNV pénzén nekiállt felújítani az MNV-nek fillérekért eladott épületet.
Egy nagyvonalú vevő
A történetnek ebben az epizódjában is van egy nehezen magyarázható mozzanat: a szerződés 3.3 és 4.4 pontja szerint a vételár a felújítás becsült költségével, azaz 350 millióval csökken, ha az eladó önkormányzat 2015. február 15-ig nem indítja meg a felújításra a közbeszerzési eljárást – vagyis Kisvárdának ebben az esetben a vételárból ennyit vissza kell fizetni.
A közbeszerzési eljárást a város a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett ún. "összefoglaló tájékoztatás"-sal indította meg 2015. december 23-án – vagyis bő tíz hónappal a szerződésben kikötött határidő után. Az MNV valamiért mégsem a szerződés szerint járt el, nem követelte vissza a felújításra szánt 350 milliót.
De ezzel még nincs vége: egy tavaly novemberi testületi ülésen a polgármester előterjesztése nyomán a testület arról döntött, hogy megveszik a Szent László utca 59/A és az 59/B alatti ingatlanokat. A két házszám a természetben egy ingatlant takar: egy 750 m2-es telekről és egy azon álló 320 m2-es épületről van szó. Az előterjesztés szerint az önkormányzatnak azért érdeke megvásárolni az ingatlant, mivel az szomszédos a Bagolyvárral,
"...amelynek felújításáról a T. Képviselő-testület már döntést hozott. A "Bagolyvár" felújításával egyidejűleg a kiegészítő funkciók biztosításához kívánjuk megvásárolni a fenti ingatlanokat a "Bagolyvár" telephely funkcionális bővítéséhez."
Az ingatlanok megvásárlása az önkormányzatnak 38,5 millióba került.
Ha el is tekintünk attól a vagyongazdálkodási szempontból nehezen indokolható furcsaságtól, hogy Kisvárda önkormányzata 24 millióért elad egy 1000 m2-es ingatlant, majd egy évvel később 38 millióért megveszi ennek 700 m2-es szomszédját, hogy "kiegészítő funkciókat biztosítson" az eladott ingatlanhoz, adódik a kérdés, mire jó ez az egész ügylet?
Annyi bizonyos, hogy az érintett ingatlanoktól néhány háznyira, a Szent László utca 51. alatt található ingatlan a TFK-Impex Kft. tulajdona. A TFK-Impex ügyvezetője és egyik tulajdonosa dr. Sesztákné Berecz Marianna, a másik tulaj egy kevésbé ismert férj nevét viselő hölgy, Kruppa Edina, Kruppa Zsolt felesége. Kruppa Zsolt nevét egészen addig nem sokan ismerték, míg váratlanul fel nem bukkant a kaszinó-bizniszben.
Barát és üzlettárs a kaszinós cég élén
A Sesztáknéval közös céget birtokló Kruppáné férje a teljesen zárt kaszinópiac új szereplője: Kruppa Zsolt az ügyvezetője a Treff-Klub Kft-nek, annak a cégnek, amelyik Andy Vajna és Szima Gábor után harmadikként kaszinót nyithat Magyarországon. (2015 végéig Sopronban üzemelt egy osztrák tulajdonú kaszinó, de ennek az engedélyét nem hosszabbították meg.)
Kruppáéknak nemcsak közös cége van, de kifejezetten baráti a viszonya a Seszták családdal. Kruppa Zsolt egy ma már nem nyilvános 2011-es fb-fotóján például ismerős alakot láthatunk Kruppa felesége mellett: Seszták Miklós akkor még nem miniszter a poszt szerint New Yorkban bulizott Krupáékkal.
De ennél feltehetőleg sokkal több minden köti Sesztákékat az Egyesült Államokhoz és Kruppáékhoz: Sesztákné fb-profilján lakhelyként Farmingdale, New Jersey van megadva. Pont ebben a kisvárosban található a Garden State Foliage LLC nevű, virágkötészettel és dekorációval foglalkozó cég, melynek felerészben Kruppa Zsolt a tulajdonosa.
Tovább is van: 2012 júniusa óta Kruppa Zsolt egyedüli tulajdonosa a Várda King Invent Kft-nek, a másik tulajdonos eddig az időpontig a King Kft. volt. Ez az a cég, amelyik összesen 51 millió kölcsönt adott Seszták Miklós cégének, a Ramiris Autó Kft-nek, 5 milliót magának Sesztáknak, 24 milliót pedig a TFK Impexnek, Kruppáné és Sesztákné közös cégének. Ugyanakkor Kruppa cégének, a Várda Kingnek utolsó közzétett beszámolójából az derül ki, hogy az 10 millióval tartozik a Seszták és Társa Kft-nek. (Ez a cég nem Seszták miniszteré, de a tulajdonosok rokonai.)
A kaszinónyitási ügylet vonatkozásában tehát legalább az érdekkonfliktus felmerül Seszták miniszter vonatkozásában, hiszen az állami vagyonért felelős kormánytagként egyetértési joga van a koncessziós szerződést illetően; így a győri kaszinószerződésen közvetlenül egymás alatt láthatjuk a nyertes Treff-Klub nevében aláíró Kruppa Zsolt és a szerződés rendelkezéseit jóváhagyó Seszták Miklós aláírását.
Kisvárda-Győr tengely?
De vannak más furcsaságok is Kruppáék kaszinóügylete körül. A tenderen nyertes Treff-Klub Kft-t csak tavaly novemberben vette meg Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd – ekkor lett Kruppa az ügyvezető.
Rákosfalvy egy sokakat felháborító győri ingatlanügylet révén került a hírekbe. A városnak is dolgozó ügyvéd 2012-ben viszonylag olcsón vásárolt össze szántó minősítésű területeket a győri ipari park mellett. A területet az önkormányzat nem sokkal később átminősítette, így lehetővé vált az ipari célú hasznosítás. Az átminősítést követően Rákosfaly tulajdonrésze egy olyan cégre szállt át, amelynek egy luxemburgi bejegyzésű offshore cég a tulajdonosa. A ma már Immobilien Trade Center Kft. nevű céget a mai napig az ügyvéd élettársa ügyvezeti, kapcsolati címnek pedig a [email protected] van megadva.
Hogy a befektetők mennyit kerestek az ügyleten, azt persze nem tudjuk, de 2012-ben a cégnek 1,4 milliárd árbevétel mellett 620 millió forint adózott eredménye lett. A 2012-es kiegészítő melléklet szerint a cég eredményét 1,2 milliárddal növelte "telek átminősítés"-ként nevesített tétel. A cég 2014-ben is jó évet zárt: 6,9 milliárd bevétel, és 3,2 milliárd adózott eredmény, ebben az évben 3,9 milliárdnyi "telek átminősítés" növelte az eredményt.
Rákosfalvy ugyanakkor az ügylet kapcsán azt állította, ő nem keresett az üzleten, hiszen csak megbízott ügyvédként az offshore hátterű cég nevében járt el. Most viszont a nyilvános cégadatok szerint nem egy azonosíthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore vállalkozás, hanem a saját cége nevében nyert kaszinóüzemeltetési koncessziót.
Ha el is fogadjuk, hogy a kiváló kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd a saját tőkéjét fekteti be a kaszinóbizniszbe, az állam nevében a javára döntők támogatását nehéz kizárni: Andy Vajna egyik kaszinós cége, a Las Vegas Casino Kft. például az utolsó lezárt üzleti évben 7 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd feletti adózott eredményt fialt, ami 498 százalékos sajáttőke-arányos eredményt jelent. Vagyis a cég egy éve alatt a befektetett tőke ötszörösét hozta a tulajdonosnak.
A kaszinónyitás joga tehát egyfajta nemzeti ajándék, nincs még egy befektetetés, ami lényegében kockázat nélkül és legálisan ekkora profitot lenne képes termelni.
Hogy miképp találtak egymásra, a győri ügyvéd és a Sesztákkal közeli kapcsolatban álló kisvárdai üzletember, azt nem tudjuk, de úgy tűnik, két komoly érdekkör találkozása testesül meg a győri kaszinónyitásban.
Háttérben a Ramiris-pénz?
Sesztákéknak ugyanakkor a sajátos kölcsönügyleteken és ingatlanvásárlásokon kívül további kapcsolatai is vannak a Ramiris-cégekkel, illetve az e cégekhez ezer szálon kötődő Sándor Kornéllal. Seszták miniszter felesége 2006 és 2009 között tulajdonos volt a Mobilex-Car 96 Kft-ben, 2011-ig ügyvezette is azt. Ez alatt az idő alatt a tulajdonosok közt felbukkan szinte az összes, a Ramiris-cégeket birtokló offshore vállalkozás.
Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy Kruppáék, Sesztákék és Sándor Kornél, a Ramiris-birodalom szürke eminenciása között elég régi és jelentős kapcsolat van.
Az ún. Ramiris-ügyben 2007 végén indult meg a nyílt nyomozás. A VPOP előzetes vizsgálata 3,4 milliárd értékű áfa elcsalását, és 17 milliárd forint értékre elkövetett pénzmosást állapított meg. A nyomozás elhúzódott, végül 27 személy ellen emeltek vádat. Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség most azt közölte, 2015 októberében megszületett az első fokú ítélet: három vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, a többieket felmentették, az ügyészség csak az első rendű vádlott esetében fellebbezett. Korábbi cikkünk a témában: Több mint ügyvéd – Seszták Miklós fejlesztési miniszter és a Ramiris cégcsoport üzleti kapcsolatai
Rákosfalvyék belépése előtt viszont majdnem napra egy évig egy bizonyos Zámbó Istváné, Kisvárda korábbi alpolgármesteréé volt a Treff-Klub Kft. Zámbó 2014 novemberében az eredeti tulajdonosoktól vette meg a céget. A Treff Klub fő tevékenységi köre "Szerencsejáték, fogadás" – a gyakorlatban ez játékgépek üzemeletetését jelenti.
Csakhogy 2012 októberében egyik napról a másikra betiltották a játékgépeket, értelemszerűen a cégnek azóta nem volt egyetlen forint árbevétele sem. Hogy Zámbó mégis miért vette meg a céget, arra nehéz racionális magyarázatot találni – főleg, ha hozzávesszük, hogy Zámbónak 1998 óta van egy saját nyerőgépes cége is, a Gold Nudge Pénznyerőautomatát Üzemeltető Kft.
Aznap viszont, mikor megvette a későbbi kaszinónyertes Treff-Klubot, kiszállt a saját cégéből, annak most már a felesége az egyedüli tulajdonosa. (Persze a Gold Nudge sem hoz 2012 októbere óta bevételt.)
Zámbó és Seszták személyesen is ismerik egymást: 2010 és 14 között például, Zámbó alpolgármestersége idején Seszták vezette a kisvárdai képviselőtestület jogi, ügyrendi és fejlesztési bizottságát.
Zámbót mindenesetre nem hagyták az út szélén: három trafik is az ő nevén van a városban, és a városi fürdőcég felügyelő bizottságában is szorítottak neki egy helyet. A helyieket pedig meglehetősen irritálja, hogy Zámbóékat rendszeresen látják a városban luxusautókkal furikázni.
Kisvárda némelyek számára maga is egy nyerőgép: a Seszták körül sürgölődő üzletemberek olykor igen olcsón jutnak itt telekhez, egyéb ingatlanhoz: a használtruha-milliomos Háda György például az eredetileg becsült érték harmadáért, 13 millióért vehetett meg egy közel 2000 négyzetméteres telket a várostól 2013-ban.
Vagy itt van maga Kruppa Zsolt, akinek cége, a King Kft. 10 millió vissza nem térítendő uniós támogatást kapott a GOP keretében, további 10 milliót pedig a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványtól, hogy a támogatásból egy Seszták érdekkörébe tartozó ingatlanban vásároljon tulajdonrészt.
Ugyanilyen konstrukcióban jutott két cégén keresztül 40 millióhoz Seszták már emlegetett volt osztálytársa, Sándor Kornél, a Ramiris-cégekhez ezer szálon kötődő üzletember.
Ki érti ezt?
Egy kormányközelinek ismert ügyvéd, akinek, ha van rá pénze, hát éppen egy kormányközeli városvezetés jóvoltából van, egy nem működő szerencsejátékos céget vásárol, majd ez a cég kap kaszinónyitási jogot, harmadikként az országban Andy Vajna és egy debreceni oligarcha után. A cég ügyvezetője a miniszter családi ismerőse és üzlettársa, akinek a (volt) cégtársa ad kölcsön tízmilliókat a miniszter felesége nevén lévő cégnek és magának a miniszternek.
Eközben a miniszter politikai fellegvárának számító város önkormányzata fillérekért eladja a miniszter által felügyelt állami cégnek a város egyik értékes ingatlanát, de közben drágábban megveszi a szomszédos ingatlant – így már csak két háznyira lesz a miniszter és a kaszinós cég ügyvezetője feleségének közös cégének székhelye.
A cégek mögött pedig feltűnik egy üzletember, a miniszter volt osztálytársa és hitelezője, aki az egyik legnagyobb áfacsalási ügybe keveredett cégcsoport meghatározó alakja. Véletlenek sorozatának ez talán kicsit sok.
Becker András – Móricz Csaba | Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei? | Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/04/11/kavaras-egy-kisvardai-ingatlan-korul-mire-keszulnek-a-fejlesztesi-miniszter-baratai-es-uzletfelei/ | 2016-04-11 10:13:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
– Akkor még 200, mára csaknem 300 milliárd forintnyi közpénz indokolatlanul került ki a jegybanki mérlegből. Másfél éve mondjuk, hogy amit a jegybank művel, az szembemegy a nyugati, európai uniós normákkal, és törvénysértő lehet – mondta. Mára egyértelmű lett: az alapítványok kezdetben deklarált ideológiai célja – a közgazdászképzés megújítása – helyett a pénzköltésnek két fő célja volt. Az állampapír-vásárlás és a kormányhoz, valamint a jegybank vezetőihez közel álló magánszemélyek és gazdasági szereplők megjutalmazása. Ma már alig beszél valaki a pénzügyi oktatás reformjáról – tette hozzá Martin.
„Ez intézményi nonszensz”
– A haveri pénzosztás egy újabb felvonása zajlik le a szemünk előtt, amelynek súlyos piactorzító hatása lehet egy-egy ágazat működésére. Az állampapír-vásárlás pedig, mint arra az Európai Központi Bank is rámutat, a költségvetés monetáris finanszírozásának tilalmába ütközik – véli a TI vezetője. De más kérdéseket is felvet. A központi bankoknak az EU-ban az elsődleges célja az árstabilitás szavatolása, s nem vezetheti a profittermelés célja. A jegybank nem gazdálkodó szervezet, hanem független közhatalmi intézmény, amely monetáris műveleteket végez. Ha tevékenységét alárendelné a nyereségvágynak, az olyan lenne, mintha a rendőrség a bűnüldözés intenzitását a bírságok összegétől tenné függővé. Tudjuk azt is, hogy az MNB nyeresége a kamatcsökkentés és a forintgyengülés révén keletkezett. A kamatcsökkentéssel a TI vezetője szerint nincs gond, a gazdaság érdekét szolgálja. Ám Martin szerint igazuk lehet azoknak, akik vizsgálatot sürgetnek, hogy kiderüljön, nem végzett-e az MNB olyan műveleteket, amelyeknek – a forintgyengítés révén – a nyereségképzés volt az oka.
A Transparency Internatioonal három közadatpert nyert jogerősen a jegybankkal szemben, és tucatnyi van függőben, amelyek egyebek mellett az alapítványi cégek költéseire és a MKB Bank tulajdonosi hátterére vonatkoznak. A pénteken nyilvánosságra került szerződéseket is vizsgálják, és később döntenek arról, hogy kezdeményeznek-e újabb jogi eljárásokat. | Belföld: "Haveri pénzosztás zajlik a szemünk előtt" | Intézményi nonszensz, ami a jegybanki alapítványok körül folyt az elmúlt két évben. Már nagyon rég ez a Transparency International (TI) Magyarország álláspontja – nyilatkozta a Népszabadságnak a Pallas Athéné Alapítványok pénzköltéséről Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. A korrupcióellenes szervezetnek 2014 szeptembere óta vitája volt a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy az alapítványok vagyona közpénznek minősül-e. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/haveri-penzosztas-zajlik-a-szemunk-elott-1612701 | 2016-04-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | BEOL |
Várhegyi Attila továbbra sem kíván nyilatkozni az ügy lezárásáig, ma azonban vallomást tesz a bíróságon. A másodrendű vádlott, Simó József korábban elismerte a vádat: azt állította, hogy Várhegyi Attila utasítására több százezer forintot vett át szolnoki vállalkozóktól a Fidesz, valamint Várhegyi kampányának támogatására.
A legutóbbi tárgyaláson az érintett cégek vezetői cáfolták Simó kijelentéseit. Simó József a Magyar Hírlapnak elmondta: a helyükben ő is ezt vallotta volna, ám a lefoglalt iratok mást bizonyítanak. Cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amely szerint ő Várhegyi Attilára tett terhelő vallomást. Hangsúlyozta: nem Várhegyit vagy a Fideszt támadta, hanem magát védte.
Ha bebizonyosodik a vesztegetési ügyben Várhegyi Attila jelenlegi államtitkár bűnössége és egykori munkatársa, Simó József bűnrészessége, akkor az MSZP kezdeményezni fogja lemondását és Simó József visszahívását az önkormányzatnál viselt funkciójából - áll az MSZP megyei irodájának közleményében.
Hűtlen kezeléssel is vádolja az ügyészség Várhegyit. A vádirat szerint a volt szolnoki polgármester 1995-ben mintegy 190 millió forint vagyoni hátrányt okozott a városnak azzal, hogy közreműködött több nagy értékű ingatlan előnytelen eladásában. | Vallomást tesz Várhegyi államtitkár<br/> | Kedden hallgatja meg Várhegyi Attilát a Buda-környéki Bíróság. Az egykori szolnoki polgármestert, az NKÖM politikai államtitkárát hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolja az ügyészség. Simó Józsefet, a Fidesz kampányának szervezőjét bűnsegédként elkövetett vesztegetéssel vádolják. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/06/20000606vallomast | 2000-06-06 08:27:00 | true | null | null | Origo |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Falamon függ egy japán fametszet, Egy gonosz szellem arannyal festett maszkja. Részvéttel nézem Homloka kidagadt ereit, melyek jelzik, Milyen megerőltető gonosznak lenni. (Brecht: A gonoszság maszkja)
Mind a ketten beszédet mondtak a forradalom évfordulóján. Iványi Gábor a Nagy Imre emlékház előtt, az Orsó utcában; kint, a nyílt utcán a - nem kis részben a szónok személye előtti tisztelgés okán - spontán összeverődött tömegnek. A vezér pedig a gondosan összeválogatott, engedélyezett, sőt a megjelenésre kötelezett (ld. vízügyesek "ingyenes családi napja"), a Millenárison többszörösen ellenőrzött tömeg előtt.
Iványi szelíd, tárgyilagos beszéde a harminchárom évente elfojtott, majd kátránypapírban, kerítésdróttal körültekerten eltemetett forradalomról és elnyomásról szólt, aminek újabb állomása az elesettek és saját szegénymentő közössége megalázását tizenkét éve szakadatlan erővel képviselő emberellenes, mindenre elszánt, államhatalmi eszközöket használó ellenforradalom - amelyik őt személy szerint hosszú börtönbüntetéssel fenyegeti, akárcsak Kádár rendszere. A vezér harciasan, erejét, inait megfeszítve, minden lázálmát apokaliptikussá vetítve megüzente Brüsszelnek, az európaiaknak, valahai párt- és frakciótársainak, hogy mindhalálig megvédi - a mit is? Hát a konnektivitást, a gazdasági semlegességet, a magyar szuverenitást, meg hogy Brüsszel nem ültethet a magyarok nyakára bábkormányt, nem teheti a háború felvonulási terepévé Magyarországot.
EGY NEM EGÉSZEN ALAPTALAN GYANÚ. Amikor 2011-ben a magyar Országgyűlés, a vezér kezdeményezésére megvonta Iványi Gábor kisegyházától, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől (MET) az egyházi státust, már akkor is arra gyanakodtam, hogy ezt - jól ismerve a vezér személyi bosszúra való hajlamát, a nagyegyházaknak a kisegyházakat megfojtani akaró "versenylázát" - a vezért és köreit körüllengő ingatlanbefektetési számítások motiválják. A MET és a szegényeket, a hajléktalanokat gondozó intézmények, iskolák jelentős része Budapestnek egy olyan kerületében foglal el ugyanis meglehetősen nagy területet, amely sok befektető számára - a városrehabilitációra nyitva álló állami (uniós) támogatásokat megnyergelve - igazi aranybánya lehet.
Persze ha egy működő és hivatásában elismert, társadalmi támogatást élvező intézményt kell kiszorítani a helyéről, az egyfelől politikai feszültséget kelt, másfelől sokkal többet kell fizetni a megszerezni kívánt területekért, mint ha egy porig alázott, kisemmizett, eladósodott szervezettől szerezné meg azokat a városrész fellendítésében érdekelt befektetői csoport.
Ehhez először ugyanazt a régi fegyvert vették elő, amit a magánnyugdíjpénztárakkal szemben alkalmaztak. Szajkózni kezdték, hogy ezek a szervezetek nem karitatív célokat valósítanak meg, hanem a valóságban business egyházak, spekuláns szervezetek, ezért kell megvonni tőlük a korábban elért, élvezett jogaikat. A jogfosztás persze azonnal bevételmérsékléssel járt: a MET nem tarthatott igényt sem az egyházaknak járó pénzügyi támogatásra, sem hívei személyi adójának egy százalékára, sem pedig azokra a kedvezményekre, amelyeket a társadalmi közfeladatot (oktatást, egészségügyi és szociális ellátást) végző egyházi intézmények élveznek. A kivéreztetés elkezdődött, amit sem az egyházi státus 2021-es visszaadása, sem a strasbourgi emberi jogi bíróság kedvező döntése nem tudott sem megállítani, sem orvosolni.
Ami az utóbbi két évben történt, az a végjáték, az intézményekben lefolytatott ellenőrzéssel, a pénzügyi ellenőrzés keretében az őrizetbevétellel, a kisiskolásoknak az iskolaévet megelőző héten történt utcára tételével. Tudom, hogy ez vad feltételezés, de mindez szerintem azt szolgálja, hogy a vezér politikai családjához közelállók kezére kerüljön az Iványi Gábor erőfeszítései miatt közel négy évtizeden át működő józsefvárosi intézmények ingatlantömege.
VAN MIT FÉLTENI. A vezért nem csupán egy, hanem több évszázad választja el a konzervatívok példaképétől, Churchilltől. Nyilván Churchill is mindent megtett azért, hogy megnyerje a választásokat, hogy az általa vezetett párt továbbra is kormányozhasson. Neki azonban ez nem élet-halál kérdése volt, amit egyik mondása is bizonyít: "Leszavaztak, ezért visszavonultam vidéki birtokaimra.". Aligha hiszem, hogy a magyar vezér ma képes lenne erre a döntésre, pedig a vezér hatvanpusztai birtokai alkalmasak lennének a töprengésre, a történeti művek írására, még a festészet gyakorlására is, ahogyan azt Churchill tette Chartwellben.
A magyar vezérnél - hasonlóan barátjához, Trumphoz, aki veresége miatt híveivel megostromoltatta a Capitoliumot - nyomát se látjuk annak, hogy lelkileg készülne vagy valaha készült volna arra, mit is tenne, ha a vereség, ez a számára kellemetlen helyzet bekövetkezne. Talán éppen ez készteti arra, hogy ereje megfeszítésével, minden idegszálával újabb és újabb ellenségeket találjon, újabb és újabb személyeket (így korábban a "holland fickót", azaz Hollandia miniszterelnökét, Mark Ruttét; most az Európai Bizottság elnökét, von der Leyent; a néppárti frakció vezetőjét, Manfred Webert; Daniel Freundot, az élesen fogalmazó német zöldet, vagy más, őt kritizáló külföldi politikusokat) átkozzon ki.
Megfeszültek nyakán az inak, amikor csak szenvtelen viszontválaszra lett volna szükség a minap az Európai Parlamentben, de akkor is, amikor a szokásos pénteki rádiószózatában nem azt mutatja be, hogyan javítja a nép jólétét az intézkedéseivel, hanem azt, hogyan védi meg a pirézek meg a bogumilok támadásától a rezsicsökkentést meg a magyar családokat.
A vezér veresége esetén azonban az igazi veszteség azoknak a birtokoknak, azoknak a járadékbehajtási jogoknak az elvesztése lenne, amit politikai és saját családtagjai az ő kormányzása idején megszereztek, és ha ezek eredetét firtatná valaki - még ha a "lepapírozás" tökéletességéről meg is vagyunk győződve -, biztosan akadna nem is egy, hanem több "énekesmadár". Ezek a birtokok már több, iszonyatos erőfeszítéssel megtartott misét is megérnek.
HARC ÉS LELKI BÉKE. A vezér minden megszólalása, így a forradalom évfordulóján mondott beszéde is a harcáról ("Mein Kampf") szól. Iványi Gábor ezzel szemben azoknak az emberi méltóságáról, életük megőrzésének lehetőségéről beszél, akik elesettek, szegények, akikért a "harang szól". Akiktől az utolsó emberi méltóságot megtagadva elbúcsúzni sem lehet, hiszen arccal a föld felé, kátránypapírba csomagolva, kerítésdróttal összekötözve - ahogy Nagy Imre -, jeltelen sírba, igaz, ingyen hullanak.
Bármennyire is arra szólít fel Brecht haikuja, hogy részvéttel nézzem a gonoszt, bennem részvét a hajléktalanok, szegények, segítségre szorulók és az értük kiálló "egy igaz ember", Iványi Gábor iránt van. A gonoszt pedig, aki még tőlük is képes az állami erőszakot felhasználva rabolni, sújtsa megvetés.
- | A szelíd és a gonosz | Hosszú menetelés | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255346_a-szelid-es-a-gonosz | null | true | null | null | Népszava |
Pálykezdő BKV-dolgozó, kisgyermekes egyedülálló anyuka, gyermekotthoni gyermekfelügyelő, és intézményből kiköltöző idősebb pár - mi a közös bennük? Többek közt ők azok, akik már bérlőként élnek a Fővárosi Lakásügynökség által kezelt ingatlanokban, de további kisgyermekes szülő, illetve nővérként, valamint takarítóként közszolgáltatásban dolgozó bérlő költözése, és szerződéskötése is folyamatban van.
A Fővárosi Önkormányzat bővíteni szeretné a biztonságosan és megfizethetően bérbevehető lakások számát, ezért indította el idén a Lakásügynökség kezdeményezését. Az indítás folyamatát lassító COVID lezárások, és az ukrajnai háború kitörése után létrejött Lakásügynökség vezetésére Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító-társelnöke vállalkozott. Az új szervezet első feladata a Fővárosi Lakhatási stratégiában rögzített koncepcióhoz kapcsolódó működési elveket rögzítése, és tesztelése, utóbbi még tart. Közben tavasszal a bérbeadók, majd nyáron a bérlők számára hirdették meg a jelentkezési felületeiket.
A bérbeadók itt, a bérlők pedig itt tudnak jelentkezni a programba, amelynek jelenleg is még kísérleti szakasza zajlik. Az új szervezeti egység a működés fejlesztésével párhuzamosan kezdte meg első feladatait, a legfőbb eredménynek az első szerződések megkötésén túl a szervezet felállítását, folyamatok kidolgozását, és kipróbálását, valamint fejlesztését tekintik.
Kik a bérbeadók?
A Lakásügynökség jelenleg lakható állapotú, 20 és 100 négyzetméter közti ingatlanokat vár, de később szélesítik a kezelhető ingatlanok körét. A jelenlegi ajánlat azoknak előnyös, akik bármilyen okból nem tudnak foglalkozni a bérbeadással járó feladatokkal, akár mert másik településen, vagy külföldön élnek, vagy lakást örököltek, és nem fér bele az életükbe az ügyintézés.
A Lakásügynökség házkezelési tevékenységének értékével csökkentett díjon, jelenleg 15%-kal csökkentett áron veszi bére az ingatlanokat, ez az eddig csatlakozott tulajdonosok elmondása szerint a leginkább a fizetési garancia miatt vonzó ajánlat: sem a lakás üresen állása, sem a bérlők fizetésének késedelme nem jelent a tulajdonosnak kockázatot. A lakbérfizetés a lakás birtokbavételétől kezdődően, és esetleges bérlőcsere idején is garantált.
A Lakásügynökség emellett lebonyolítja a lakás bérbeadását és a bérlővel való szerződéskötést, átvállalja a bérleményellenőrzés és a közműfizetések ellenőrzését, valamint levonja és befizeti az adóelőleget a bérbeadásból származó jövedelmek után.
Emellett a lakás állagmegóvására, jó karbantartására vonatkozó bérlői kötelezettségek teljesülését is Lakásügynökség felügyeli a bérlő felé. Ha a bérlők esetlegesen ezeket nem teljesítik, úgy a garanciavállalás keretében ezeket a kezelő teljesíti, vagy érvényesíti. Mindez nem vonatkozik a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódásra.
Kiket vár a Lakásügynökség bérlőknek?
A Lakásügynökségben a piaci 30%-kal olcsóbban tud lakást bérelni az, aki megfelel a feltételeknek. A lakbérkedvezmény felét, 15%-ot a Fővárosi Önkormányzat lakbértámogatásként biztosítja.
Épp ezért, budapesti kötődésű, itt élő, vagy dolgozó emberek jelentkezhetnek, olyanok, akiknek van ugyan rendszeres bevételük, de abból nehézséget okoz egy piaci albérlet megfizetése a fővárosban. Különösen, de nem kizárólag várjuk a Fővárosban, vagy a Fővárosért munkát végzőket, és a kisgyermeket nevelőket is.
A bérlőket előzetes, és a weboldalon nyilvános szempontrendszer, háztartás létszám, és fizetőképesség alapján rangsorolnak egy adott lakásra. A jelentkezés a névjegyzékre való feliratkozáson történik. A kiválasztáskor a Lakásügynökség egy ingatlanban az egy főre jutó minimum 12 nm lakóteret garantál, a túlzsúfoltságból eredő állagromlás megelőzése érdekében, és a megfelelő lakáskörülmények biztosítására is, és csak olyanok jelentkezését veszi figyelembe egy lakásra, akik legalább a támogatott bérleti díj kétszeresét megkeresik.
Hogyan tovább? A Lakásügynökség jövője
A jelenlegi, magánszemélyeknek ajánlott ingatlankezelési és lakbértámogatási szolgáltatásokon túl a Lakásügynökség a bérlők felé később, ha ezt pályázati támogatási források lehetővé teszik, sávos lakbértámogatást is bevezet. A tulajdonosok felé eltérő műszaki tartalmú ajánlatokat, így különösen felújítandó lakások bevonásáról szóló ajánlatokat tervez készíteni, melyeket a Főváros a felújítás értékéért cserében hosszabb távra, olcsóbban bérelni. | Beköltöztek az első bérlők a Fővárosi Lakásügynökséghez | Pálykezdő BKV-dolgozó, kisgyermekes egyedülálló anyuka, gyermekotthoni gyermekfelügyelő, és szállóról kiköltöző idősebb pár – mi a közös bennük? Többek közt ők azok, akik már bérlőként élnek a Fővárosi Lakásügynökség által kezelt ingatlanokban, de további kisgyermekes szülő, illetve nővérként, valamint takarítóként közszolgáltatásban dolgozó ügyfelünk költözése, és szerződéskötése is folyamatban van. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/bekoltoztek-az-elso-berlok-a-fovarosi-lakasugynokseghez | null | true | null | null | 444 |
A 22 ország, köztük Magyarország kormányzati képviselőinek korrumpálásával vádolt Daimlernél már korábban figyelmeztettek a megvesztegetési esetekre, a német autógyár vezető beosztású tisztségviselői azonban figyelmen kívül hagyták ezeket az intéseket - írta legfrissebb számában a Der Spiegel. A hamburgi hetilap internetes kiadásában szombaton arról számolt be: a korrupciót feltáró amerikai hatóságok szerint a megvesztegetések a menedzsment tudomásával, illetve fedezésével történtek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium helyi idő szerint kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra azt a keresetet, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam és Irak, továbbá Görögország és Törökország, valamint Horvátország mellett Magyarország is. A különböző formájú megvesztegetésekre 1998 és 2008 között került sor.
A Der Spiegel információi szerint a Daimler értékesítési részlegének vezetői elutasították azoknak a számláknak az ellenőrzését, amelyekről a kenőpénzek kifizetése történt. A lap szerint ez derül ki egy nyilvánosságra hozott keresetből, amely szerint a konszern korábbi belső revíziós vezetője már 2000 májusában figyelmeztetett arra, hogy a cégnél egy jogellenes belső számlázási rendszerben bonyolítanak le külföldre irányuló, "piszkos" kifizetéseket.
A cég egy olyan számlázási rendszert alkalmazott, amely a német jogszabályok szerint már 1999 óta jogellenes volt, a számlákról történt készpénzkifizetéseket ugyanis így alig lehetett ellenőrizni. A belső revízió akkori vezetője ezért javasolta, hogy ellenőrizzék a rendszert.
A konszern értékesítési felelősei azonban ezt elutasították. A Der Spiegel szerint a korábbi revíziós vezető egy évvel később azt is hiába kérte, hogy véglegesen zárolják az érintett számlákat. | Hiába szóltak a Daimler vezetőinek a gyanús pénzekről | Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a megvesztegetéssel gyanúsított német autógyár, a Daimler vezetőit a gyanús készpénzkifizetésekre, de ők eltussolták az ügyet - írja a Der Spiegel. A német lap szerint a revizorok több esetben hiába kérték, hogy a cég tegyen lépéseket az ellenőrizhetetlen pénzmozgások miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/03/der-spiegel-a-daimler-figyelmen-kivul-hagyta-a-figyelmezteteseket | 2010-03-27 23:00:00 | true | null | null | Origo |
Súlyos botrány: balos román oligarchát pumpált a magyar állam?
Ritkán fordul elő mostanság, hogy egy botrányos ügynek következményei lesznek. A hvg.hu most rábukkant egyre: tavaly kirúgták az egyik, Romániában terjeszkedő állami vállalat igazgatóját, vizsgálatot rendeltek el, majd a Miniszterelnökség hivatala hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A 2011-ig visszanyúló történet rendkívül zavaros: szerepelnek benne offshore cégek, egy – a titkosszolgákkal is jó viszonyt ápoló – román oligarcha. Az ügyben milliárdos összegű magyar közpénzt mozgattak meg. Az „elszámoltatás” összefüggésben állhat a Simicska–Orbán-háborúval is.
Meglepő és furcsa lépésre szánta el magát 2011-ben egy milliárdos költségvetési támogatásokat kapó – tehát közpénzből is gazdálkodó – állami vállalat: bevásárolta magát egy nehéz anyagi helyzetben lévő, rossz hírű bukaresti cégbe. A Protan nevű társaság részvényeihez 5 millió euróért jutott hozzá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, regionális terjeszkedést tervezgető magyar Atev Fehérjefeldolgozó Zrt.
Az üzletet az Atev akkori vezérigazgatója hozta össze. A 2010-es kormányváltás után kinevezett Ádor Sándor az ügylet nyélbeütése után azzal büszkélkedett egy interjújában, hogy ezzel a lépéssel biztosítani tudják az alapanyagot a 420 embernek munkát adó állatifehérje-takarmányokat előállító üzemnek. A vezér abban reménykedett, hogy a román importtal idehaza fokozni tudják a termelést, és meg tudják védeni „a magyar piacot a Nyugat-Európai konkurenciától”.
Ám ahogy a Protan cégadataiból kitűnik – és ahogy azt már 2011-ben is lehetett sejteni –, az ügylet nem sült el jól. Viszont jól járt vele egy romániai milliárdos oligarcha, ahogy idehaza is sokat köszönhetett az Atev működésének egy magánérdekeltségű cég.
Feljelentés, 600 milliós túlfizetés, hűtlen kezelés
Ádor éveken keresztül élvezte az állami vagyongazda bizalmát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kész volt az állami bankokon keresztül milliárdos tételben hitelezni az Atev tevékenységét, majd „az üzleti terv teljesülését” díjazva 2013-ig minden évben megszavazta a vezérigazgató prémiumát. Tavaly még az állami Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. is beszállt az Atevbe, hogy segítse – miként a vállalat közgyűlési jegyzőkönyvében olvasható – „a romániai akvizíció pénzügyi, beruházási céljait”.
Aztán ősszel valami történt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) úgy rúgta ki Ádort, hogy a közgyűlésen figyelmeztette, már nem is kell ledolgoznia a felmondási idejét, 8 napon belül intézze el az átadás-átvételt a cég új vezetőjével. A jegyzőkönyvekből egyébként nem derül ki, hogy az MNV-nek és a felügyelőbizottságnak mi volt a baja Ádorral. Tény viszont, hogy valami kiverte a biztosítékot a kormányban: a Miniszterelnökség alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot indított a román terjeszkedéssel kapcsolatban.
A Kehi megállapításai kemények: két hete hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek az Országos Rendőr-főkapitányságon. A vizsgálat arra jutott, hogy romániai felvásárlásra „több mint 600 millió forinttal a részesedés piaci értékén felül került sor”. A Kehi a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta: a túlárazással „az Atev Zrt. részéről eljárt személyek is tisztában voltak”. A hivatal viszont ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést arra hivatkozva, hogy „az érintett személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása az eljáró szervek – nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság – feladata”. Ráadásul a Kehi szerint az Atev és a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok gazdálkodásának vizsgálata még le sem zárult, további megállapítások várhatóak.
„Fő vetélytársaink a folyók és a patakok”
De nézzük, mi történt 2011-ben. Az Atev szeptemberben felvásárolta – akkori árfolyamon közel 1,5 milliárd forintért – a Phoenix-Farm román részvénytársaságot. Ennek a cégnek lényegében csak az volt a szerepe, hogy a három gyárral rendelkező Protan S. A. vagyonát kezelje, tehát ezen keresztül jutott hozzá a feldolgozócég irányításához a magyar vállalat. Protan ugyanis azzal foglalkozik, amivel idehaza az Atev is: begyűjti az elhullott állatok tetemeit, a vágóhidak, élelmiszerboltok, vendéglők hulladékát, majd takarmányt, trágyát, ipari zsírt állít elő.
Így vásárolta meg a magyar vállalat a román céget:
Egy, a piacot jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint az állati hulladék feldolgozása „jó üzlet”, hiszen amíg az ember húst eszik, mindig lesz megrendelése az ilyen cégeknek. Csakhogy a Protant Romániában a felvásárlás előtt sok kritika érte a médiában: azzal vádolták, hogy nem végzi szabályosan a tevékenységét. 2007-ben Giurgiu megyében a rendőrök három kamionra lettek figyelmesek, amelyek arra készültek, hogy gödrökbe hányjanak több tonna állati tetemet az Arges folyó mentén. A menleveleket a Protan adta ki, így meg is bírságolták a céget, a társaság viszont azzal védekezett, hogy a sofőrök a hibásak, ráadásul a rendőrök is amatőr módjára jártak el az ügyben. 2011 után is voltak hasonló „ügyek” – például Szatmár megyében –, tehát a Protan azt követően is érte kritika, hogy közvetett magyar tulajdonban került. 2011-ben még Ádor is elismerte – az illegális hulladékra utalva –, hogy Romániában „fő vetélytársaink a folyók és a patakok”.
Protan ugyanakkor 2011-ben rossz anyagi helyzetben is volt. A román cégnyilvántartás szerint:
2010-ben 5,2 millió lej (338 millió forint),
2011-ben 1,6 millió lej (115 millió forint) veszteséget termelt
2011-ben 60 millió lej (4,3 milliárd forint) adóssága volt
a cég egyfajta csődeljárás – úgynevezett inszolvencia eljárás – alatt állt
egy évvel az adásvétel előtt a korábbi tulajdonosok - a két offshore cég képviselői - országszerte 35 telephely megszüntetéséről döntöttek
az Atevnek nem volt feltétlenül szüksége cégvásárlásra ahhoz, hogy a román piacon terjeszkedjen, korábban pont a Protannal nyerte el konzorciumban a román önkormányzati és állami tulajdonban lévő szervezetek hulladékbegyűjtési munkáit
Ráadásul úgy adott a Phoenixért 5 millió eurót a magyar állami cég, hogy a felvásárolt részvénytársaság csak a Protan 76 százalékával rendelkezett. A román cégközlöny szerint 2012 májusában a Protan 76 százaléka – igaz, ez az úgynevezett jegyzett érték, nem a piaci – nem ért többet 238 millió forintnál. Később a Phoenix fel is tűnt az Atev könyveiben 941 millió forint értéken (nem 1,5 milliárdoson!). A kettő különbözetéből számolta ki a Kehi is a több mint 600 milliós „túlárazást”.
Baloldali „offshore-lovag” a háttérben
Miközben a második Orbán-kormány kommunikációs szinten harcot hirdetett az offshore cégek ellen, a Phoenixet a magyar állami vállalat két ciprusi cégtől, a Brendana Enterprises-tól és a Benetrit Enterprises-tól vásárolta meg. A román média készpénznek vette – és ezt ő maga sem cáfolta –, hogy a két cég Cristian Burci érdekeltségébe tartozott.
Burci egy igazi kalandor, akiről azt szokták mondani, nem szívesen beszél arról, hogyan szerezte az első millióit. Rajta van a leggazdagabb románok listáján, vagyona eléri – forintban számolva – a 92 milliárdot, jelentős érdekeltségei vannak a szállítási ágazatban és médiában is (Prima Tv, Adevarul napilap). Vagyona egy részét akkor szerezte, amikor a szociáldemokraták voltak kormányon, majd le is igazolta az egyik PSD-s miniszter, Miron Mitrea testvérét az egyik cégéhez. Ebben az időszakban privatizálta bagóért két üzletfele a Protant is, ami aztán Burci érdekeltségébe került.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábbi főnöke, Radu Timofte 2008-ban azt állította, Burci vagyonosodása összefüggött azzal, hogy a titkosszolgálat két tábornoka is segítette a terjeszkedésben. Timofte egyenesen azt mondta a Romania Libera napilapnak, hogy Burci „kapcsolatai” akadályozták meg az állami szerveknél a milliárdos ügyeinek feltárását.
A hvg.hu-nak a román üzletember egyik munkatársa azt mondta, 2011-ben valamiért sürgetővé vált néhány cég értékesítése: nemcsak a jelentős köztartozásokat felhalmozó Protant adta el, hanem néhány vasúti érdekeltségét is. Az utóbbinál Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sietett a segítségére, akit szintén sok támadás ért Romániában furcsa üzletei miatt. Az már csak hab a tortán, hogy Verestóy évtizedek óta – erős baloldali román kötődései miatt – „vörös posztó” a Fidesz szemében, állítólag sokáig ő volt az egyik akadálya az RMDSZ-szel való kibékülésnek.
Jöttek a mínuszok
Kérdés, hogy jó üzlet volt-e a Phoenix, illetve a Protan megszerzése. A Protan adatai nem erre utalnak:
2012 óta csökken az árbevétele, tavaly beesett a 2011-es szint alá
a 2014-es évet 7,9 millió lej (553 millió forint) veszteséggel zárta, amivel többéves negatív csúcsot döntött (bár az adósságából sikerült valamelyest ledolgoznia)
a Phoenixnek egymillió lejes profitja volt, de közel ötszörösére emelkedett 2013-hoz képest az adóssága.
Az Atev 2011 óta többször is hiteleket vett fel (bár a mérlegeiből és közgyűlési jegyzőkönyveiből nem mindig derül ki milyen céllal):
2011-ben 540 milliós értékű alaptőke-emelés volt a cégnél, amit az állami Magyar Fejlesztési Bank finanszírozott meg
2013-ban az MNV egy 5,8 millió eurós hitel felvételéhez járult hozzá az állami Export-Import Banknál, majd egy 5,3 millió eurós hitelt is engedélyezett (az utóbbit a jegyzőkönyvek szerint 2014-ben 3,2 millióra módosították)
2014-ben a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. szerzett 38 százalékos részesedést az Atevben 540 millió forint névértékben (itt meg is nevezték a „romániai akvizíciót”)
nem mellékesen – a Miniszterelnökség kimutatása szerint – 2007 és 2015 között 11,6 milliárd állami támogatást fizettek ki a cégnek.
Ádor&Ádor
Miként a Kehitől megtudtuk, Ádor csak 200 ezer forintra tartotta a Phoenix egy százalékát. Arra hivatkozva, hogy a román törvények nem engedélyezik, hogy egy cégnek csak egy tulajdonosa legyen, a hivatal szerint ennyiért vette meg 2012-ben a társaság egy százalékát.
Viszont ha csak az Atev könyveiben szereplő 941 milliós értéket vesszük alapul, az egy százalék értéke 9,4 millió lenne. Ha pedig a 2011-es 1,5 milliárdos vételárat, akkor 15 millió. Ráadásul ez az ügylet abszurd helyzeteket szült: az Atev (vezérigazgató: Ádor Sándor) eladta az egy százalékot Áder Sándor magánszemélynek. A Phoenix közgyűlésein pedig a két tulajdonost a két oldalon Ádor Sándor képviselte.
A Kehi ugyanakkor más furcsaságokat is talált. Miközben Ádor a 2011-es interjújában arról beszélt, hogy azért kell megvenni a Protant, mert így lehet garantálni az Atev gyárainak a nyersanyagot, az üzlet megkötése előtt a magyar állami vállalat megállapodott a többségi magántulajdonban lévő Szatev Zrt.-vel, hogy átenged számára - fizettség ellenében - több száz tonna romániai mellékterméket. Két hónappal az Atevtől való kirúgása után Ádor a Szatev elnöke lett.
Természetesen megkerestük Ádor Sándor is kérdéseinkkel a Szatevnél és a magán e-mail címén, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Simicskáék embere?
Mint arról a hvg.hu tavaly októberben beszámolt, az Atev volt igazgatóját Nyerges Zsolt milliárdos üzletember „emberének” tartották, és ezt kormányzati forrásaink most sem cáfolták. (Nyerges Simicska Lajossal tartott az Orbán Viktorral szembeni „háborúban”, ami magyarázhatja, miért nincsenek most befolyásos támogatói a kormányban Ádornak.) Egy biztos, több áttéten keresztül, de van kimutatható a kapcsolat a Szatev és Simicskáék mezőgazdasági vállalkozása, a Mezort Zrt. között.
(A következő részben beszámolunk arról, hogy Ádor a Szatev élén milyen utóvédharcokat folytat egykori megbízója, az Atev ellen, hogyan fonodott össze a magán- és közérdek a cégeknél 2010 és 2014 között.)
A román cégadatokért Sipos Zoltánt, az Átlátszó Erdély újságíróját illeti köszönet. | Itthon: Súlyos botrány: balos román oligarchát pumpált a magyar állam? | Ritkán fordul elő mostanság, hogy egy botrányos ügynek következményei lesznek. A hvg.hu most rábukkant egyre: tavaly kirúgták az egyik, Romániában terjeszkedő állami vállalat igazgatóját, vizsgálatot rendeltek el, majd a Miniszterelnökség hivatala hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A 2011-ig visszanyúló történet rendkívül zavaros: szerepelnek benne offshore cégek, egy – a titkosszolgákkal is jó viszonyt ápoló – román oligarcha. Az ügyben milliárdos összegű magyar közpénzt mozgattak meg. Az „elszámoltatás” összefüggésben állhat a Simicska–Orbán-háborúval is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150803_Atev_Protan_Kehi_hutlen_kezeles | 2015-08-03 16:37:00 | true | null | null | HVG |
Ebben kitértek Lázár János elhíresült állítására is, amely szerint Vitézy 2023-ban jelentkezett be a Fideszhez. Vitézy Dávid ezt azonban hazugságnak nevezte, és szerinte Lázár szándékosan próbál körülötte misztikus álhírgyártást folytatni, mert kritizálja, hogy Lázár alatt tönkre ment a magyar vasút. Így most nem tud a folyamatosan késő vonatokról beszélni, helyette ezt kell magyaráznia a politikusnak.
"De mit akar ezzel Lázár János mondani? Hogy a kormánypárt jelentkezéses alapon választotta ki a főpolgármester-jelöltjét? Ne vicceljünk már!" - mondta a Fővárosi Közgyűlés tagja. | Vitézy: Lázár János misztikus álhírgyártást folytat | A Fideszről, a főpolgármester-helyettességről és az ambícióiról is beszélt Vitézy Dávid a Telexnek adott interjújában. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/vitezy-lazar-janos-misztikus-alhirgyartast-folytat/439877 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Kft. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Opus Titász Áramhálózati Zrt. és az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt., valamint az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában lévő Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt. igazgatóságai előkészítették az energetikai társaságok átalakítását a társaságok beolvadásos kiválásával – adta hírül a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető tőzsdei cég a bét.hu-n.
A beolvadásos kiválás során az Opus Tigáz Zrt. és az Opus Titász Zrt. fennmaradnak és a részvényeseik döntésüknek megfelelően a társaságok vagyonának egy részével az Optesz Opus Zrt.-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakozhatnak. A beolvadásos kiválás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a cégjogi eseményeket előzetesen jóváhagyó határozatától és a társaságok közgyűlésének jóváhagyásától függ.
A közlemény szerint az Opus-Csoport energetika szegmensén belül a beolvadásos kiválás gazdasági és költséghatékonysági okokból, a szegmensen belül rejlő szinergiák kiaknázása, a párhuzamosságok megszüntetése, valamint a racionális és költséghatékony működés elősegítése érdekében került előkészítésre, mely eredményeként az Optesz Opus Zrt. megkezdheti azon támogató tevékenységét, amely valamennyi érintett társaság eredményességének és a működési hatékonyságának növelését segíti elő. | Változás érkezik a Mészáros Lőrinchez köthető áram- és gázszolgáltató cégeknél | A racionális és költséghatékony működés elősegítése érdekében átrendezésbe fogtak a Opus-csoport energiaszolgáltatóinál. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/11/meszaros-lorinc-opus-global-tigaz-titasz-energia-aram-gaz-foldgaz-szolgaltato-energetika/ | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2010.06.10. 22:00
Nyolc embert, köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) négy dolgozóját vették őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt a hét végén. A nyomozók húsz helyen tartottak házkutatást, amelyek során tárgyi bizonyítékokat foglaltak le. Ez az ügy nincs összefüggésben az ugyancsak a pécsi egyetemen működő felnőttképzési és emberi erőforrás-fejlesztési karon három héttel ezelőtt hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozással.
A PTE dolgozói közül az informatikai igazgatót, a gazdasági főigazgatót, a gazdasági főigazgató közvetlen tanácsadóját, valamint egy közbeszerzési referenst vettek őrizetbe – a többi gyanúsított nem az egyetem alkalmazottja. Az egyetem rektora, Gábriel Róbert megdöbbenésének adott hangot a történtek miatt, s megjegyezte, az ártatlanság vélelme ugyan mindenkit megillet, de szerinte valószínűsíthetően a szokásosnál súlyosabb ügyről lehet szó, hiszen nem a helyi hatóságok nyomoznak. A vizsgálatban segítik a hatóság munkáját, arról viszont nincs pontos információja, milyen ügyben nyomozhat a rendőrség.
Hozzátette, a gazdasági főigazgatóság önálló szervezet az egyetem berkein belül, az oktatáshoz, a kutatáshoz, a pályázati tevékenység folytatásához szükséges háttérmunkát szolgáltatja, és az egyetem pénzét kezeli, de ennek a felelősséget is viseli. Úgy tudjuk, hogy a főigazgatót és az informatikai vezetőt vasárnap kora hajnalban előbb a gazdasági főigazgatóságra, majd onnan a pécsi rendőrségre vitték, miközben adatokat mentettek le az egyetem számítógépes rendszeréből. Ismeretes, május elején egyetemi források szerint valószínűsíthetően egy volt dolgozó által tett, de névtelen feljelentés után a felnőttképzési és emberi erőforrás fejlesztési karon, valamint a gazdasági főigazgatóságon tartottak házkutatást a pécsi nyomozók, ám az ügy hamarosan átkerült a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe. Gábriel Róbert rendőrségi információkra hivatkozva kijelentette, a mostani őrizetbe vételek nincsenek összefüggésben a felnőttképzési karral kapcsolatos nyomozással. Arra a kérdésre, miszerint a történtek után felvetődött-e a belső ellenőrzés munkájának szigorítása, a rektor úgy felelt: a belső ellenőrzés folyamatosan vizsgálódik, de nem indulhatnak ki abból, hogy törvénytelen cselekmények történnek az intézményen belül.
A PTE zavartalan működése érdekében gondoskodtak a főigazgató helyettesítéséről is.
Bartha László őrnagy, az NNI szóvivője közölte, folyamatban vannak a kihallgatások, az őrizetbe vétel után hetvenkét órájuk van arra, hogy döntsenek az előzetes letartóztatás indítványozásáról. | Sorozatos lebukás a pécsi egyetemen | Nyolc embert, köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) négy dolgozóját vették őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt a hét végén. A nyomozók húsz helyen tartottak házkutatást, amelyek során tárgyi bizonyítékokat foglaltak le. Ez az ügy nincs összefüggésben az ugyancsak a pécsi egyetemen működő felnőttképzési és emberi erőforrás-fejlesztési karon három héttel ezelőtt hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozással. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/sorozatos-lebukas-a-pecsi-egyetemen | 2010-06-01 09:39:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
A teljes cikket ITT OLVASHATJA el. | Rács mögött marad Magyar Péter letartóztatott munkatársa | Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/racs-mogott-marad-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa | null | true | null | null | KEMMA |
Magyar Péter biztos abban, hogy lesz még néhány durvább lejárató kampány ellene. Mint mondta: "Rogán nagy fantáziával van megáldva". A miniszterelnök beszédének elemzésénél egy ponton Gyurcsány Ferencet idézte, aki korábban úgy minősítette Orbán Viktor október 23-ai beszédét: "Ez nagyon lent volt".
Magyar azt mondta, bár már most is elég mélyen van a stílusuk, lesz ez még rosszabb is. Szerinte Orbánt biztosan próbálják elzárni a valóságtól, de most nem sikerült, meglátta a friss felméréseket és szembesült azzal, hogy nem az állampárt vezeti a népszerűségi listát, úgyhogy még biztosan nem a teljes arzenált láttuk, ami a lejáratásokat illeti.
Nagyon sokat segít nekem az, ha összegyurcsányoznak, sokkal veszélyesebb lenne, ha összeorbánoznának - így reagált a Tisza Párt elnöke a Magyar Nemzet friss címlapjára.
"Régi ellenzék, új ellenzék, csak a címke változik. 1956-ban muszka vezetők, ma Brüsszel-vezetők. Ez nem összeesküvéselmélet, ez összeesküvés a gyakorlatban. A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta: csak úgy áradt a szerelem."
"Aztán lehet pakolni, és elhúzni a csíkot!" - üzente politikai ellenfeleinek Orbán, akik szerinte a törvényszerű vereség után Brüsszelbe fognak távozni.
"Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog sikerülni nekik, mi, magyarok újra meg fogjuk csinálni" - zárta október 23-ai beszédét Orbán Viktor.
Orbán fenyegetően is értelmezhető szavaira félig viccesen úgy reagált Magyar Péter: megremegett a Bécsből hazafelé tartó vonaton a gyomra, hogy vajon átengedik-e a határon. A komoly válaszban azt mondta, hogy ez a saját tábor egyben tartását célozta, de ez a "Ron Werber-féle gyűlöletkampány" már nagyon kevés. Ha eddig senki nem hitte el, hogy lehet Döbrögiből slim fit herceg, akkor már ezután sem fogja senki elhinni.
Ezután azt ígérte, hogy 2026 után velük mindenki jobban fog járni, az ellenzéki szavazók, azok is, akik soha nem szavaztak, és még a Fidesz-szavazók is.
November 5-től indul a társadalmi eszmecsere Magyarok Hangja címen, amely szerinte nem olyan orbános nemzeti konzultáció igen-nem kérdésekkel, hanem komoly témákban lesz lehetőség hosszú, kifejtős válaszokat adni eszmét cserélni.
Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. | "Már senki nem kíváncsi, milyen mérgeket főznek a Rogán-művek a boszorkánykonyhában" | Nagyon sokat segít nekem az, ha összegyurcsányoznak, sokkal veszélyesebb lenne, ha összeorbánoznának – így reagált a Tisza Párt elnöke a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában arra, hogy először mértek nagyobb támogatottságot a Tiszának a Fidesszel szemben. A Publicus friss felmérése szerint teljes népességben a Tisza 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/mar-senki-nem-kivancsi-milyen-mergeket-foznek-a-rogan-muvek-a-boszorkanykonyhaban-147772 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Nagy balhé van Kisteleken, a családi pótlékból is letiltották a csatornapénzt
Temetésre félretett pénzből, nyugdíjból is letiltják a tartozást. Fizetési meghagyásokkal bombázzák a kistelekieket, akik nem értik, miért kérik tőlük a hozzájárulást, ha a csatorna megépítését teljes egészében támogatta az Európai Unió és a magyar állam. Lázár János kancelláriaminiszter szerint 100 százalékos támogatással épült a csatorna a városban, a polgármester szerint nem. A csütörtöki lakossági fórumon elszabadultak az indulatok.
„Tessék már nekem segíteni, akkor tartozom, vagy nem?”
– még el sem kezdődött a lakossági fórum, amikor az idős asszony narancssárga kötött mellényben, gumipapucsban odalépett az egyik fórumot tartó megyei közgyűlési képviselőhöz. Marika néni egy kézzel írt füzetlapot nyomott a jobbikos Szabó Zoltán kezébe, aztán sorra húzta elő a szatyrából a gondosan összekészített papírokat.
A fórumon nagyon gyorsan kiderült, hogy meglehetősen kaotikusak az információk, amelyek a 2015 végén lezárt szennyvízberuházásról a lakosokhoz eljutottak. A csatornahálózat kiépítésére 3,7 milliárd forintot költöttek el a kisvárosban, a 95 százalékát az Európai Unió, a többit pedig a magyar állam támogatta. Lázár szerint. Nagy Sándor polgármester szerint nem.
Lázár János a hozzá forduló kistelekieket október 9-i levelében biztosította is arról, hogy a beruházás 100 százalékos támogatással készült el, ezt az információt kapta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Belügyminisztériumtól. A hasonló ügyekben már (a Nagykőrösön történtekről lásd keretes írásunkat) közbenjáró Lázár János levelének híre gyorsan körbeért Kisteleken, így a lakossági fórumra érkező mintegy kétszáz ember csak úgy ontotta a panaszokat.
Temetésre félretett pénzt, családi pótlékot tiltottak le
„Nekem a temetésre félretett számlámról utalgatták a takarékszövetkezetben levő másik számlámra a pénzt, hogy le tudják tiltani a 80 ezer forintot” – az özvegyasszony nem értette, hogyan mehettek ezek a tranzakciók a tudta nélkül.
A beruházás kezdete előtt lehetőség volt arra, hogy egy összegben fizessék meg az egyébként háztartásonként 1,2 millió forintos beruházás akkor még 200 ezer forint körülire becsült érdekeltségi hozzájárulását. A másik lehetőség az volt, hogy a Fundamentával kötnek szerződést, így gyűjtik 2000 forintos befizetésekkel a megtakarítást. Aki egy összegben befizette a hozzájárulást, az kapott vissza pénzt, de 80 ezer forintot megtartott a vízközműtársulat. A részletfizetőknek, akik befizetéseikkel meghaladták a háztartásukra eső összeget, szintén visszautalták a pluszpénzt, de a 80 ezret ott is megtartották. Éppen azok jártak pórul, akik még a részletekkel sem birkóztak meg, vagy arra a hírre, hogy mindent támogat az állam, abbahagyták a befizetést.
A temetésre félretett pénzt az özvegyasszony lekötötte, úgy volt vele, ha százszázalékos a szennyvízberuházás támogatása, akkor nem kell a megtakarítása a csatornára. De a szövetkezetben vezetett nyugdíjszámláján sem volt 80 ezer forint.
„Addig-addig utalgatták egyik számláról a másikra a pénzt, amíg az önkormányzat le tudta tiltani az összeget” – állította a nő.
„A feleségem családi pótlékát vették le a számláról” – szólalt fel indulatosan egy fehér baseballsapkás férfi. Egy középkorú nő arra panaszkodott, hogy a fizetési meghagyás postázása után szeretett volna a Kistelek és Térsége Víziközmű Társulat vezetőjével beszélni arról, hogyan jött ki az összeg, de az nem volt hajlandó dokumentumokat mutatni neki, a pénzt le is tiltották két részletben a fizetéséből.
Zárt ajtók mögött döntött a társulat?
Többen azt sem értették, hogyan küldhették ki a fizetési meghagyásokat, illetve hogyan indíthatták el a letiltásokat még az év elején, amikor a társulat júniusban készített mérleget, akkor számolt el. Amiről a jelenlévők szerint a tagokat nem is értesítették.
Itt jött a következő furcsaság, hiszen a fórumon résztvevők között egy sem akadt, aki két tanúval aláírt papíron bízott volna meg küldöttet, hogy képviselje őt a társulat ülésein, és döntéseket hozzon a beruházással, az elszámolással kapcsolatosan.
A helyi Jobbik szervezte fórumra egyébként meghívták a település polgármesterét, ő nem, de a testületből eljött néhány képviselő és az alpolgármester is. Darabos Gábor ki is állt az emberek elé, de csak annyit mondott, hogy a kommunikáció terén bizonyára követtek el hibákat, de a képviselők sem tudtak túl sokat a társulat dolgairól. Ekkor elszabadultak az indulatok, és a villám miatt leégett ház miatt is elővették a polgármestert. Elővették volna, ha ott lett volna, így jobb híján az alpolgármesterre zúdult a harag.
„Mocsok világ, ami itt az elmúlt nyolc évben van. Taknyos gyerek kora óta ismerem Sanyit, de amikor bementem hozzá, hogy segítsen, mert rom lett a házunkból, akkor azt mondta, hogy vegyek fel kölcsönt az OTP-ben.”
Ez már persze nem tartozott a tárgyhoz, de kibuggyant.
Csatornára adott pénzt az önkormányzat a „szellemkastély” befektetőjének is
A lakossági fórumra meghívták a Csongrád Megyei Közgyűlés jobbikos frakcióvezetőjét és Hegedűs Lorántné jobbikos országgyűlési képviselőt is. Így már rögtön az elején az is szóba jött, hogy a városban olyan százmilliós beruházások épültek, ahol a madár sem jár. Ekkor bekiabált a pénzügyi bizottság elnöke, aki kikérte magának, a magánberuházásokhoz a városnak semmi köze.
Arról azonban megfeledkezhetett Bozó József képviselő, hogy Kistelek 10 millió forint támogatást adott a „szellemkastély” szennyvízberuházására, és közpénzből elvitte a hálózatot a szintén mozdulatlanságba dermedt ipari parkhoz is. Itt egyébként információink szerint (egy tervezésre kiírt közbeszerzésből gondoljuk így) a szellemcsarnokokig uniós TOP-pályázatból fogják megépíteni a csatornát. (Ez az a kisteleki ipari park, ahol uniós pénzből üzemcsarnokokat húztak fel, de szinte üresen állnak.)
A nem fizető lakosok számláján meg sorra tiltják le a 80 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulásokat.
A polgármester nem jött el, de levelet küldött
Nagy Sándor polgármester, aki nem jött el ugyan a lakossági fórumra, az azt megelőző napokban egy levelet juttatott el a postaládákba. Ebben visszautasítja, hogy a szennyvízberuházás pénzéből építette volna meg az ipari parkhoz a hálózatot, és sajnálatát fejezi ki, amiért nem sikerült 100 százalékos támogatás mellett megvalósítani a projektet.
Így a lakosok most eldönthetik, hogy Lázár Jánosnak vagy a polgármesterüknek higgyenek.
Azt a társulat elszámolása után sem tudják Kisteleken, de a fórumon sem derült ki, hogyan jött ki a 80 ezer forintos összeg, amit most rajtuk követelnek, így a Jobbik képviselői közérdekű adatigényléssel fordulnak az önkormányzathoz, ezt az alpolgármester kezébe nyomták, hogy juttassa el a megfelelő helyre.
Marika néni meg csak álldogált barna, nyomottvirág-mintás nadrágjában a biciklije mellett, amelyre nem tud felülni, csak azért tolta el a művelődési házba, mert egyébként menni sem tudna. Azt nem tudta meg, hogy a gondosan a papírra írogatott befizetési alapján ki számolja ki neki, hogy akkor ő most tartozik-e, vagy sem. Így inkább a papírokkal teli szatyrából elővette a fia fényképét, aki éppen egy évvel ezelőtt halt meg. | Gazdaság: Nagy balhé van Kisteleken, a családi pótlékból is letiltották a csatornapénzt | Temetésre félretett pénzből, nyugdíjból is letiltják a tartozást. Fizetési meghagyásokkal bombázzák a kistelekieket, akik nem értik, miért kérik tőlük a hozzájárulást, ha a csatorna megépítését teljes egészében támogatta az Európai Unió és a magyar állam. Lázár János kancelláriaminiszter szerint 100 százalékos támogatással épült a csatorna a városban, a polgármester szerint nem. A csütörtöki lakossági fórumon elszabadultak az indulatok. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20171020_Nagy_balhe_Kisteleken_a_csaladi_potlekbol_is_letiltottak_a_csatornapenzt | 2017-10-20 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Maga az ügy egyébként jól ismert lehet portálunk olvasói számára, hiszen több alkalomban írtunk már az egyik egri sajtraktárban elkövetett bűncselekményről , illetve arról is, hogy az előkészítő ülésen nem történt beismerés a vádlottak részéről , így tárgyaláson történő bizonyítást követően születhet meg az ítélet.
Amit pedig az Egri Járási Ügyészség a vádiratában állít, annak lényege a következő: az elsőrendű vádlott, R. Z és a másodrendű terhelt 2018-2019-ben raktáros munkakörben dolgoztak abban a bizonyos sajtraktárban. Feladatkörükbe tartozott a rájuk bízott áruk kiadása és átvétele. Az elsőrendű terhelt műszakvezetői feladatokat is ellátott, vezette a készletnyilvántartásokat.
A vádlottak között találunk három tehergépjárművezetőt- Az ő cselekményükről azt rögzíti a váddokumentum. hogy a munkáltatójuk és a sértett cég közötti szerződéses jogviszony alapján feladatukat képezte a sértett raktárából felvett árucikkeket a kiskereskedelmi partnerek részére kiszállítsák. Ezen feladatkör törvényes keretek között történő teljesítésének azt követően adtak egy "csavart", hogy a másodrendű vádlott a műszakvezetője tudomására hozta: a cégnél zajló ellenőrzési folyamatok hiányosságai miatt lehetőség van a rábízott árucikkek megdézsmálására.
A vádirat szerint a másodrendű vádlottól érkező "tájékoztatás" arról szólt, hogy az eltulajdonított termékeket a velük együttműködő gépjárművezetők által szabályszerűen kiszállított árucikkek közé helyezik, a gépjárművezetők pedig értékesítik azokat, és a haszonból a raktárosokat is részesítik. R. Z. a másodrendű vádlott által felkínált lehetőséget elfogadta, és ezt követően az éjszakai műszakok során rendszeres haszonszerzésre törekedve tulajdonítottak el árut a rájuk bízott termékek közül.
Mit jelent a sikkasztás a Büntető törvény szerint?
A magyar jogban a Btk. a 372. paragrafusában akként határozza meg a sikkasztást, hogy ezt a bűncselekményt az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A sikkasztás elkövetője a dolog tulajdonosát megillető tulajdonjogot, azon belül is a dologgal való rendelkezési jogát sérti meg. Bűnszövetségben való elkövetés akkor állapítható meg, ha legalább két elkövető, minimum két bűncselekményt szervezetten követ el, vagy legalább két elkövető, minimum két bűncselekmény szervezetszerű elkövetésében megállapodik, majd ez alapján legalább egy bűncselekményt elkövetnek, vagy megkísérlik azt. | Megdézsmálták a raktári termékeket | A járási ügyészség jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozza felelősségre vonni a terhelteket. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/elhalasztotta-az-egri-jarasbirosag-a-sajtraktari-sikkasztas-vadlottjainak-a-buntetoperet | null | true | null | null | HEOL |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.