text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.
A Mathias Corvinus Collegium régi épülete a Gellért-hegy oldalában nem különbözött sokban a szocializmus idején felhúzott többi kollégiumtól. A bent lakók szerint a szobák nyáron melegek, télen hidegek voltak, a vécékben néhol feltöredezett a csempe, a több helyen hiányos álmennyezet mögül pedig volt, ahol kilátszottak a csövek. A sokáig 30 fős évfolyamokkal induló egyetemi képzés hasonló volt itt is, mint bármelyik pesti szakkollégiumban.
Az 1996-ban alapított kollégium az első Orbán-kormány alatt kapott először komoly állami támogatásokat, 2002 és 2010 között pedig nagy részben Tombor András Fideszhez köthető milliárdos pénzéből működött. Az MCC-re 2010 után ismét rámosolygott a szerencse, állami szervek mellett a Matolcsy-féle közalapítványok is támogatták, így megnyithatták első erdélyi képzési központjaikat.
A valódi fordulat 2020 elején történt, amikor egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Szintén kaptak 130 milliárd forint készpénzt, valamint két, egymás mellett álló Gellért-hegyi épületet, és ezeket még egy sor ingatlan követte. Az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. Tehát míg a magyar közoktatás krónikusan forráshiányos, a kormány a hozzá közel álló elitképzőre akkora vagyont ruházott át, mint amennyit abban az évben az állam által fenntartott egyetemek és főiskolák együttesen kaptak.
2020 második felében megtörtént az MCC szervezeti átalakítása is. Az intézményt addig a Tombor családhoz kötődő Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ekkor azonban ez Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. Az ilyen szervezetekre külön szabályok vonatkoznak, az államtól ingyen megszerzett vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.
Az MCC közalapítványba szervezése egyszerre zajlott a magyar felsőoktatás nagy részének alapítványosításával. A részvényjuttatás is párhuzamosan ment, a 25 százalékos állami Richter-részesedésből így került 10 százalék a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, 10 százalék az MCC Alapítványhoz és 5 százalék a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz.
Az MCC-hez került vagyonból a Mol-részvények 10 százaléka (82 millió részvény) az adományozás idején, a koronavírus-járvány kezdete után nem sokkal 160 milliárd forint körüli összeget ért, mára ez 200 milliárd forint felett van. A Richter 18,6 millió részvénye akkor 120 milliárd körüli összeget ért, mára ez 140 milliárd környékére kúszott fel.
Ekkora részesedés pedig elég szép osztalékfizetéssel is jár: az MCC beszámolója szerint 2020-ban 1,2 milliárd, 2021-ben viszont már 12 milliárd forintos osztalékbevételük volt, ez a Mol és a Richter szárnyalásával tavaly 28 milliárd, idén pedig 36 milliárd forint körül alakulhatott.
A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt két évben más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja. Az épületek kiválasztása pedig nem véletlenszerűen történik. A honlapjuk szerint:
„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket. [...] Az MCC elkötelezett, hogy az épületek régi fényét visszaadja, azokat és környezetüket pezsgő élettel töltse meg. Az MCC az új épületekkel bekapcsolódik a városok kulturális életének körforgásába: kávézót, könyvesboltot, közösségi teret rendez majd be a tehetséges fiatalok számára, az ott élők számára pedig nyitott programokat szervez.”
Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.
A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani, sokat át is alakítanak, ezeket a következő térképen mutatjuk be:
A beruházások egy részénél a felújítás javában zajlik, más részüknél még a tervezés sem kezdődött el. Az MCC-nél azt nem tudták megmondani, hogy összesen mennyit terveznek költeni az épületekre, de azt elárulták, hogy állagmegóvásra már majdnem 5 milliárd forint ment el. A mostanáig nyilvánosságra került tervek alapján a budapesti építkezés és az összes vidéki helyszín felújítása/átépítése összességében valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű lehet majd. Ezek a legfontosabb beruházások:
Az MCC legnagyobb ingatlanprojektje a Gellért-hegyi központ építése lesz. A hegy oldalában, a Somlói út és a Szent Sebestyén köz közötti területen a hetvenes években épült fel a Munkásőrség központi kollégiuma, mellette pedig a nyolcvanas években az országos parancsnokságuk.
A két Gellért-hegyi épület a rendszerváltás után állami tulajdonba került, aztán a Munkásőrség szállását az MCC, az országos parancsnokság épületét pedig a Balassi Intézet kapta meg. A terület végül 2020-ban a Mol- és Richter-részvényekkel együtt került az MCC birtokába. Ekkor Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy interjúban még az épületek felújításáról beszélt, de nem sokkal később döntöttek a lebontásukról és egy új országos központ felépítéséről.
A koncepcióváltás okairól a Telexnek Szalai most azt mondta: „A kollégium esztétikáját most hagyjuk, valószínűleg nem Budapest legszebb épülete volt. Én majdnem egy évtizedet töltöttem ott, az ember ennyi idő után megszeret egy épületet, de rengeteg problémánk volt vele, évekig beázott, nem működött jól a fűtés, a gépészet is problémás volt. Az egészet vasbetonból építették, ami miatt a belső terekhez és a belmagassághoz nem lehetett hozzányúlni, és végül több különböző szakértői vélemény jutott arra, hogy nem érdemes megtartani.”
Az MCC 2021 elején hirdette ki az új központ tervpályázatát, amelyen egy 20 ezer négyzetméteres, többfunkciós épület megtervezésére kerestek irodát. A közbeszerzés szerint ebben 200 fürdőszobás szoba, 15 apartman, egy nagy előadóterem, 8 nagy és 20 kis tanterem és egy 350 fős iroda megtervezését kérték a kiegészítő és sportfunkciók, valamint a mélygarázs mellett.
A központ építését a kormány először nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, később külön rendeletben döntött arról, hogy az országos településrendezési és építési követelményeket sem kell alkalmazni az építkezéskor. A debreceni központhoz hasonlóan a Napur Architects által készített tervek szerint egy, a környezetéből kimagasló, a város számos pontjáról látható épületegyüttest húznak majd fel a telekre. (A Ferencz Marcel István tulajdonában álló Napur az utóbbi években kifejezetten szerencsés volt, ők tervezték a Duna Arénát, a csepeli atlétikai stadiont és a Néprajzi Múzeumot is, a cég 2022-ben 1,4 milliárd forintos bevétel mellett 700 milliós nyereséget ért el.)
A bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexumot a tervezők Mátyás-palotának nevezték el. Korábbi tervek szerint ezt az MCC már a 2025/2026-os tanévben használni szerette volna, jelenleg azonban még a bontás is csúszik. Az építkezésre egyelőre a közbeszerzést sem írták ki.
Révfülöp
Az MCC 2020-ban kapta meg az államtól a 3,3 hektáros révfülöpi vitorláskikötőt és a 71-es főút túloldalán álló, 10,7 hektáros, nagyrészt erdős területet. A kikötőt és a két területet összekötő gyaloghidat azóta felújították, a diáktábor átépítésére pedig tervpályázatot írtak ki, amelyen csak tavaly decemberben hirdettek győztest.
A diáktábor területének közepén, a Balatonra nyíló kilátással áll a Semsey-kastély, a tervek szerint ezt vennék körül a diákok és az oktatók elszállásolására és oktatásra alkalmas épületekkel. Ha az építkezés megvalósul, a 350 férőhelyes, bruttó 6500 négyzetméteres táborban nyaranta egymást válthatná az MCC tízezer diákja.
Debrecen
Az MCC 2021-ben vásárolta meg a Debrecen főterén álló, valamikor a város egyik legelegánsabb épületének számító Aranybika Szállót, amelynek akkor már több mint egy évtizede nem tudták rendezni a sorsát. A szálloda nagy része egy négyemeletes, 1915-ben eklektikus stílusban felhúzott épület, amelyet 1976-ban egy szocreál szárnnyal bővítettek ki.
Az MCC az épületegyüttes felújítására tervpályázatot hirdetett, amelyet szintén a Napur Architects nyert meg. Terveik szerint az épület szocreál részét elbontják, annak a helyére az eklektikus épületszárnyat egy az egyben tükröző új épületrészt húznak fel, a körülbelül bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexum Debrecen egyik legnagyobb épülete lesz.
További fontos vidéki központok és tervek:
Miskolc, Avas szálloda: az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. Körülbelül négyezer négyzetméteres, a rendszerváltás óta teljesen lerohadt, a felújítása után viszont a város egyik legszebb épülete lehet.
Győr, Hotel Konferencia: a győri belváros közepén lévő szállodát 1975-ben a Hilton hotelokat másolva építették fel. Az egyemeletes, körülbelül 2000 négyzetméteres épületet az MCC most is használja, de később majd még egyszer felújítanák azt.
Pécs, Nemzeti Kaszinó: egyemeletes, klasszicizáló épület Pécs főterétől néhány lépésre, a városi nemzeti színházzal szemben. A nagyjából háromezer négyzetméteres épületet már korábban is művelődési házként, klubként használták, most kollégium és oktatási központ épülne benne, amelynek épp a tervezése zajlik.
Szeged, a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete: klasszikus szegedi belvárosi palota, amelyet eredetileg irodának építettek, később múzeumnak, majd művelődési háznak építették át. A többihez hasonlóan alaposan fel kell újítani.
Ezenkívül patinás, második világháború előtti belvárosi épületet vett az MCC Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Békéscsabán. Kaposváron, Veszprémben és Szekszárdon újabb, a világháború óta felhúzott épületeket szereztek meg. A következő évekre tervezett bővüléssel minden bizonnyal további ingatlanokat vásárol vagy kap majd az MCC.
Az alapítvány beszámolója szerint a vagyonuk 2020-ban és 2021-ben is 420 milliárd forint között mozgott. Ebből viszonylag fix volt a 290 milliárd forint értéken könyvelt részvények értéke, miközben a 130 milliárd készpénzből egy év alatt 30-at költöttek el. Ekkor körülbelül 10 milliárd forintra nőtt az MCC ingatlanvagyonának értéke, miközben akkor a Libri-Bookline 30 százalékos részesedése körülbelül húszmilliárd forintot ért. Az MCC azóta megvette a teljes Libri-Bookline cégcsoportot, amely egy több tízmilliárdos árbevételű és milliárdos nyereségű vállalkozás, nem mellesleg a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem legfontosabb szereplője.
Az MCC a 2020-as vagyonátruházás után gyors terjeszkedésbe kezdett, emiatt a kiadásaik is hamar megnőttek: 2020 és 2021 között az anyagköltségek például a hatszorosukra, a fizetések és járulékok négyszeresükre, és 2021-ben már volt 13 milliárd forint „egyéb ráfordításuk” is. Az ösztöndíjakra kifizetett összeg nyolcmillióról közel 200 millióra nőtt.
Szalai Zoltán főigazgató évi juttatása 2018-ban 15 millió forint volt, 2021-ben ez 34 millió forintra nőtt. Az intézmény többi vezetője 2018-ban összesen 9 millió forint juttatást kapott, 2021-ben viszont már 72 milliót. Mégsem az ő fizetésük volt az, ami az elmúlt időszakban nagy médiavihart kavart. 2021-ben írta meg a Telex is, hogy az MCC vendégoktatói havonta akár 5-10 ezer eurót kaphatnak a munkájukért, a legmagasabb összeg árfolyamtól függően havi 3,5-4 millió forintot jelent.
Különösen nagy a kontraszt, ha ezt a felsőoktatásban dolgozók keresetével összehasonlítjuk: 2021-ben egy doktori végzettséggel rendelkező egyetemi adjunktus publikálási kötelezettséggel kevesebb mint nettó 200 ezer forintot keresett. Ez és az MCC-n elérhető legmagasabb vendégoktatói ösztöndíj között akkor 18-szoros különbség volt.
A különbséget az teszi még látványosabbá, hogy az MCC vendégoktatói között vannak olyanok, akiknek semmilyen tudományos munkásságuk nincsen. Amikor erre rákérdeztünk az MCC-nél, a kiválasztás menetéről azt írták: abban kiemelten figyelembe veszik az oktatási tapasztalatot, az előadói kvalitásokat és a jelentkezőktől elvárt kutatási terv szakmai bírálatát.
Mindez persze csak apró részét teszi ki az MCC költségvetésének, a pénz nagy része az oktatás megszervezésére, az épületek felújítására és fenntartására, valamint a diákokra megy. Arról, hogy az MCC-ben milyen körülmények között tanulhatnak a diákok, cikksorozatunk harmadik részében fogunk hosszabban írni.
Szalai Zoltán főigazgató az MCC hosszú távú finanszírozásáról a Telexnek azt mondta, a cél az, hogy a meglévő befektetések biztosítsák az intézmény fenntarthatóságát, a pénzzel pedig úgy gazdálkodnak, hogy a jobb évek bevételének egy részét félrerakják azokra az időszakokra, amikor esetleg nulla forint osztalékot fizet a Mol és a Richter. Egy-két évi tartalékuk szerinte van, külső segítségre tehát csak akkor lenne szükség, „ha például tíz évig nem fizetnek osztalékot, de erre elég kicsi az esély”.
A 2020-as állami kiszervezési körrel az MCC Magyarország egyik legvagyonosabb szervezetévé vált. Az előző években a vagyonát valamivel 400 milliárd forint fölé könyvelték, de a Mol- és a Richter-részvények felfutásával az nagyon könnyen meghaladhatja az 500 milliárd forintot is. A két részesedés osztaléka pedig rosszabb években többmilliárdos, jobb években több tízmilliárdos bevételt jelent.
A máig megvásárolt ingatlanokkal, a bejelentett építkezésekkel és a még hátralévő terjeszkedés várható beszerzéseivel az MCC ingatlanvagyona is évről évre gyarapodik. A 2021-es évben azt még 14 milliárd forintra becsülték, a legfontosabb építkezések azonban még el sem kezdődtek. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor az MCC a magyar állam, a nagyobb önkormányzatok és a legnagyobb cégek után Magyarország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válhat. | MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni | A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó. | null | 1 | https://telex.hu/komplex/2023/06/21/szazmilliardos-nagysagrendu-orszagos-ingatlanbirodalmat-epit-ki-az-mcc | 2023-06-21 11:51:00 | true | null | null | Telex |
A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be.
„Középiskolás voltam, érdekelt a történelem és a politika, és az egyik óránkra bejött valaki előadni az MCC-ről. Azt mondta, online kurzusok vannak történelemről, gazdaságról meg hasonlókról, és havonta egy személyes találkozó. Elmentem az egyik ilyenre, délelőtt éppen egy aktuális külpolitikai témáról adtak elő. Ebéd után aztán hatos csoportokba osztottak minket, majd megkérdezték, ki kinek adott igazat ebben a külpolitikai konfliktusban. Elmondtuk, amire két hármas csoportra szedtek szét minket az alapján, hogy ki mi mellé állt. És akkor jött a vita, amiben pont azzal szemben kellett érvelnünk, amit korábban mondtunk. Szabályozott időkeretek között, szabályozott felszólalási sorrendben. Nekem ez volt életemben az első alkalom, hogy az ellen kellett érvelnem, amit gondoltam. Eleinte zavaró volt, de a többedik alkalommal nagyon megszerettem. A közoktatásban nem találkoztam még csak hasonlóval sem” – mesélte nekünk egy volt MCC-s diák, hogyan került kapcsolatba az intézménnyel.
Jól jellemzi ez a Mathias Corvinus Collegium (MCC) működését. Frontális oktatás helyett kiscsoportos munka, biflázás helyett érvelés és vita, azaz pont annak az ellentéte, amit a közoktatásban vár el és erőltet ugyanaz a kormány, amelyik az MCC-t százmilliárdokkal tömte ki.
Az MCC fő célja, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak, egyetemistáknak és diplomásoknak is képzéseket kínáló oktatási központtá váljon. Ennek elérésében alapvetően két dolog segíti:
hogy az állam szégyentelenül sok pénzzel támogatta őket;
és hogy a közoktatás színvonala annyira leromlott, hogy a magyar diákok többségének már egy kiscsoportos, szervezett vitától is leesik az álla.
Az 1996-ban alapított, sokáig néhány tucat diákkal működő MCC az elmúlt közel három évtizedben fokozatosan bővült. Az igazi változás azonban 2020-ban jött, amikor a kormányzatban eldöntötték, hogy az MCC-ből alakítják ki Magyarország első számú tehetséggondozó intézményét. A munka azóta is zajlik.
Miközben az oktatás az elmúlt 13 évben a kormány figyelmét igénylő területek között mindig az utolsó helyen állt, ebbe az intézménybe egy éven belül, néhány tollvonással toltak bele több százmilliárd forintot. Budapesten egy kezdő tanár annyit keres, mint egy takarítónő, de az MCC tízmilliárdokból építhet magának új központot a Gellérthegy tetején. Az, hogy a közoktatás az utóbbi egy évtizedben ennyire nem volt fontos a kormánynak, és az, hogy a forrásaikat ehelyett egy közalapítványi tehetséggondozó rendszerbe rakták, különösen érdekessé teszi, hogy ez a rendszer hogyan működik. És, ahogy a következőkben látni fogjuk: az állami közoktatáshoz képest tényleg elég jól.
A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programja (KP) ingyenes, iskolán kívüli tehetséggondozó program, amelynek 2022-ben már majdnem négyezer diákja volt. A jelentkező iskolások online kurzusokat végezhetnek el és személyes programokon vehetnek részt, utóbbiakon előadások, kiscsoportos workshopok és közösségépítő rendezvények is vannak.
Az MCC KP online kurzusainak lényege az általános ismeretterjesztésen kívül nagyrészt az, hogy segítsék a diákok felkészülését az érettségire és az egyetemi szakok közötti választásra. Ennek megfelelően a 4, 8, és 16 hetes kurzusok a humán tudományok olyan területeit mutatják be, amelyek a középiskolai oktatásból részben vagy teljesen kimaradnak, például a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalmi tanulmányok, a jog, a pszichológia, vagy éppen az íráskészség. Az online kurzusokon a diákok hétről hétre egy-egy, a témába illő 10-15 perces videót, valamint egy 10-10 oldalas szöveget kapnak, amelyek megértését aztán egy feleletválasztós teszten ellenőrzik. A kormány persze küzdhetne azért is, hogy ezek a tantárgyak eleve ne hiányozzanak a középiskolai oktatásból, de nem ezt az utat választotta.
Az egyik nekünk nyilatkozó volt KP-s azt mondta, „akkoriban imádtam a törit, az iskolai törikönyvünket már szeptemberben kiolvastam az utolsó fejezetig. Az MCC-ben egyik héten feladtak egy szöveget a Nagyhatalmak tündöklése és bukása című könyvből. Iszonyú jó volt, nagyon érdekelt az egész, utána kikölcsönöztem a könyvtárból, és elolvastam az egészet.”
A kurzusokon kívül a középiskolás program másik vonalát a havonta egyszer, szombatonként megtartott előadások adják. Ezeken délelőttönként általában egy-egy beszámolót hallgatnak meg a diákok, ebéd után pedig kiscsoportos foglalkozáson dolgozzák fel a délelőtt hallottakat. Az MCC szombati középiskolai programjait régebben csak Budapesten tartották, már 24 különböző helyszínen lehet részt venni rajtuk. Ezekben a központokban tartják a középiskolásoknak a klubdélutánokat, azaz a hétköznap délutáni szakmai és kulturális programokat.
Azok a diákok, akik az első félévben sikeresen teljesítettek legalább egy online kurzust, jelen voltak két szombati programon és két klubdélutánon is, a második félévtől részt vehetnek az MCC pályázatain, angol és német nyelvi kurzusokon (amikkel – ilyen színvonalon – az iskolában szintén nem igen találkozhatnak), közös túrákon, táborozásokon és nemzetközi tanulmányutakon is. A középiskolás program tehát elég komplex, az állami iskolarendszert kiegészítő szolgáltatást nyújt a diákoknak.
A középiskola után Bogi a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra iratkozott be, részben azon felbátorodva, hogy az MCC Középiskolás Programjában képbe került már azzal, eszik-e vagy isszák a közgázt. Az utolsó évében gondolkodott, melyik szakkollégiumot válassza, de mivel az MCC-vel már sok tapasztalata volt, végül oda jelentkezett, és oda is vették fel.
Az MCC működésének legfontosabb része az egyetemi program. Ez egy, a szakkollégiumokhoz hasonló, egyetemi képzést kiegészítő oktatási program. (Persze az MCC hivatalosan nem szakkollégium, hiszen míg a szakkollégiumok alulról szerveződő és bizonyos fokú önkormányzatisággal bíró intézmények, addig az MCC-t egy alapítvány tartja fenn és irányítja.) A lényeg viszont hasonló: a hallgatók kollégiumban laknak, egyetemi óráik után és hétvégén kurzusokon és előadásokon vesznek részt, programokat szerveznek maguknak.
Az MCC-ben a diákok az első évben egy úgynevezett juniorképzésen vesznek részt, ezen többek között angolt, logikát és politikai filozófiát tanulnak. Ennek az elvégzése után jelentkezhetnek a különböző iskolákba, amelyekben egy-egy humán tudomány irányába specializálódhatnak.
Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történettudományi Iskolájának vezetője szerint a bolognai rendszer bevezetése óta az egyetemi képzések nagyon specializáltak, a diákokat legtöbbször csak bezárják egy tudományterületbe. Az MCC-ben viszont – a szakkollégiumokhoz hasonlóan – az a cél, hogy mindenki minél többféle tudományba belekóstolhasson, akár az egyetemi képzésétől teljesen független kurzusokat választva.
Az oktatás Gallai szerint angolszász mintákat követve úgynevezett tutoriális (vagyis folyamatos mentoráláson alapuló) rendszerben zajlik. Ennek megfelelően a kurzusok nagy része nagyon kis diákszámmal indul (néha akár három diáktól), az oktatók pedig folyamatosan nagyon alapos visszajelzéseket adnak a diákoknak.
Az intézmény médiaiskoláját vezető Boris Kálnoky újságírást oktat. Az ő kurzusán a diákok minden alkalommal kapnak egy témát (például egy eseményt, amelyre el kell menni, és tudósítani kell róla), aztán a következő alkalomra le kell adni egy cikket. Ő tehát a gyakorlat általi tanulás elvét követve nem is állít össze tananyagot, hanem hétről hétre, feladatról feladatra visszajelzést adva tanítja a diákjait.
Egyik diákja, Rubánszky Ágnes azt mondta: „elég kínos volt, amikor Boris a második órán azonnal kivetítette a beadott dolgozatokat, és mondatról mondatra kivesézte bennük a hibákat, kihúzta a véleményeket tartalmazó részeket. Aztán néhány alkalom után rájöttünk, hogy jobb a kurzuson, biztonságos környezetben kibeszélni egymás írásait, mint később esetleg nyilvánosan leégni, mert valamit nem tanultunk meg eléggé.” Ez a példa is aláhúzza, mennyire ki vannak éhezve a magyar diákok a részletes és alapos oktatói visszajelzésekre, és mennyire idegennek tűnik nekik ez, amikor először vesznek részt ilyen foglalkozáson. Az MCC oktatási rendszere mellett ez legalább ugyanannyira minősíti a magyar közoktatást is.
Az MCC iskolarendszerében a diákoknak az egyetemhez hasonlóan krediteket kell gyűjteniük, amelyekből 60 százalékot a választott iskolában, 40 százalékot bárhonnan máshonnan lehet megszerezni. Kreditek járnak a kurzusok elvégzéséért, a szakmai programokért a képzési heteken való részvételért, ezen kívül a diákok projektjeiért is.
Utóbbi szinte bármilyen, közösségi vagy társadalmi vonatkozású program lehet. Ági és Bogi például táncházat szerveznek, ahol néptáncot oktatnak az érdeklődő MCC-seknek és külsősöknek a kollégium épületében. Ahogy a többi hasonló projekt, nagyrészt ez is a közösségépítésről szól, a lányok szerint a táncház szinte mindig „hajnalig tartó bulizásba csap át”.
A nekünk nyilatkozó diákok az intézményről beszélve elsőre szinte mind a társaságot emelték ki. A szakkollégiumok, diákszervezetek lényege általában az, hogy a 18-20 évesek itt szerzik első felnőtt barátaikat, sokszor azokat, akik aztán egész életükben meghatározók lesznek. A jelek szerint ez az MCC-nél sincs másképp, a diákok szerint amióta egyetemre jöttek, ez az elsődleges közegük, az itteni barátaikkal töltik a legtöbb időt.
Az MCC tevékenysége nem a középiskolában kezdődik, és nem az egyetemmel zárul. A Középiskolás Programhoz nagyon hasonlóan néhány éve elindult az MCC felső tagozatosoknak szánt oktatási programja (Fiatal Tehetség Program), amely online kurzusokkal és kéthetente megtartott játékos foglalkozásokkal zajlik. Ebben a programban tavaly több mint 1500 diák vett részt, a cél néhány éven belül a 3500 fő, ők többek között pénzügyi ismereteket és konfliktuskezelést tanulnak. Azaz szintén olyan tudással vértezik fel őket, amely fájóan hiányzik az alapfokú közoktatásból.
Az egyetemen végzett diákok előtt pedig több lehetséges út áll. Az egyik, hogy úgynevezett műhelytagok lesznek, azaz az egyetemi iskolájukban kutatnak és oktatnak tovább. A második, hogy doktoranduszként csatlakoznak az MCC PhD Programjához, amelyben tudományos kutatásaikhoz kapnak segítséget és támogatást. A harmadik az úgynevezett vezetőképző, az egyetem utáni, munkavállalás előtti egyéves program, amelyben a társadalmi és üzleti életben vezető pozícióra vágyó diákok kaphatnak felkészítést.
A legfontosabb kérdés mindezek alapján az, vajon a kormány miért jutott arra, hogy a középiskolásoknak szóló nyelvi kurzusokat, klubdélutánokat, kiscsoportos foglalkozásokat, nemzetközi tanulmányutakat nem a közoktatási rendszeren belül valósítják meg, hanem kiszervezik egy hozzájuk közel álló alapítványnak. Ahogy az is kérdés, hogy ha az MCC-ben a legkülönbözőbb generációkat tudnak modern, 21. századi oktatási módszerekkel tanítani, akkor az állami középiskolákban miért ragaszkodnak a rég elavult gyakorlatokhoz.
De nem a helyszín az egyetlen tényező, amelyen látszik, hogy az MCC-nél – legalábbis a magyar viszonyokhoz képest – elég jó körülményeket kínálnak az egyetemistáknak. A minimumkövetelményeket teljesítő hallgatók között minden félévben ösztöndíjat osztanak ki, amely teljesítmény szerint havi néhány tízezer és százezer forint fölötti összeg között változhat. Az egyik nekünk nyilatkozó diák szerint a medián mostanában havi 60–80 ezer forint között volt, ami messze meghaladja a legtöbb egyetemi vagy szakkollégiumi ösztöndíjat. (Sőt, igazából összemérhető a közoktatásban dolgozó tanárok 200 ezer forintot nem sokkal meghaladó kezdő fizetésével is.)
Szintén nem szoktak spórolni az MCC programjain: az egyetemista diákoknak minden évben szerveznek egy téli és egy nyári tábort, ezek a résztvevőknek ingyenesek. A legutóbbi téli tábor például a Tátrában, sítábor formájában zajlott, a diákokat egy négycsillagos wellness-szállodában helyezték el. Az egyik, nekünk névtelenül nyilatkozó diák erről azt mondta: „azt, hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti. Ez egy magát elitképzőként definiáló intézmény, ahol valóban nem biztos, hogy zsíros kenyéren kellene élni, de a többi szakkollégiumhoz képest látható különbség néha egészen zavarba ejtő.”
Az utóbbi években többször bejárták a sajtót az MCC végzett diákjainak szóló ösztöndíjakról, különleges juttatásokról beszámoló hírek. Az egyik ilyen a kollégium Gap Year nevezetű intézménye volt, amellyel volt diákok egy évi 12 milliós ösztöndíjat kaptak volna szabad alkotásra, amelyért cserébe csak egy „részletes élménybeszámoló előadást” kellett volna tartani. Amikor rákérdeztünk, hogy ezt az utóbbi években hányan vették igénybe, az MCC hivatalos válaszában annyit írt: a Gap Year iránt eddig nem mutatkozott érdeklődés.
Bejárta a sajtót egy 8 napos, kanadai grizzlyfarmon tartott túlélőtúra híre is, ezt is ingyen kínálta volna végzett diákjainak az intézmény. Az MCC kérdésünkre azt válaszolta: ez a program végül nem valósult meg, arra viszont nem válaszoltak, hogy mekkora volt a legnagyobb egyéni támogatás, amelyet hallgatójuk vagy volt hallgatójuk valaha kapott.
Az MCC terjeszkedésének egyik legnagyobb visszhangot kapó projektje az elmúlt években a révfülöpi vitorláskikötő átvétele volt. A Balaton-parti vitorláskikötőt, és a tőle nem messze lévő diáktábort 2020 végén kapták meg az államtól. Nem sokkal később bejelentették, hogy a vitorlásaikat korábban ott tároló hajótulajdonosoknak el kell hagyniuk a helyszínt. A kikötőt végül tavaly adták át, a diáktábor újjáépítése most kezdődik.
Az MCC kikötője az oda vásárolni tervezett vitorlásokkal együtt sokak szemében a NER balatoni terjeszkedésének újabb állomása. Az egyik nekünk nyilatkozó volt diák erről viszont azt mondta, „a szakkollégiumok pénzügyi helyzetével összehasonlítva a vitorláskikötő valóban tűnhet az urizálás szimbólumának, de az MCC-nek több ezer diákja van, néhány év múlva ez tízezer diák lesz, a szocializmusban pedig tized ekkora intézményeknek is saját üdülője volt. A »Másnak miért nincs?« kérdés tehát itt is megáll, de az talán nem akkora probléma, hogy évente több ezer diák ingyen vagy nagyon kevés pénzért nyaral a Balatonnál.”
Szintén pazarlással és nagyravágyással vádolták többen az MCC Gellérthegyre tervezett új központját, a bruttó 25 ezer négyzetméteres Mátyás-palotát, amelynek csak a tervezése több mint kétmilliárd forintba került. A tízmilliárdos nagyságrendű pénzből megvalósuló projekt végeredménye egy 304 férőhelyes kollégium lesz, miközben a kormány jóval nagyobb, több ezer férőhelyes kollégiumépítési tervei évek óta késnek.
Az egyik, most nekünk nyilatkozó, magát amúgy ellenzékinek valló MCC-s diák erről azt mondta: „az MCC teljesen állami pénzből működik, ami miatt szerintem jogos firtatni, hogy mire mennyi pénz megy el. Viszont ha azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek tényleg az a célja, hogy egy színvonalas és élvezhető alternatívát kínáljon a külföldi továbbtanulásnak, akkor ehhez pénz kell. Ha ránézünk egy nyugat-európai egyetemre, meg arra, hogy ott milyen ösztöndíjakat osztogatnak, az MCC teljesen visszafogottnak tűnik. Kár, hogy még így is ekkora a kontraszt a magyar oktatási rendszer nagy részével.”
A korábban egy budapesti központtal működő MCC az elmúlt években gyors terjeszkedésbe kezdett, ma már Magyarországon 15, Erdélyben 8 helyszínen vannak jelen, kiegészülve a beregszászi központjukkal. A cél néhány éven belül 35 oktatási központ, amelyek a lehető legjobban lefednék a Kárpát-medence magyarlakta területeit. (Ezt egészítené ki az MCC brüsszeli központja, amelyben rendezvényeket tartanának, illetve a diákok mehetnének oda tanulmányi utakra.)
Az általános és középiskolásoknak szánt rendezvény- és oktatási helyszínek mellett az MCC elképzeléseinek fontos része a szakkollégium-jellegű egyetemi program kiterjesztése. Ma körülbelül 280 diák lakik az intézmény budapesti kollégiumában és összesen 100 a vidéki központokban, de a kapacitást a következő években majdnem ezer főre tervezik bővíteni. Bár az adatok még nem véglegesek, az MCC tervezett kollégiumi férőhelyeit a következő ábra mutatja be:
Az MCC tehát egy, az általános iskolától induló tehetséggondozó hálózatot épít ki, amelynek végén az elképzelések szerint a legtehetségesebb diákok jutnának be a valódi elitképzőnek számító egyetemi programba. A társadalom- és történettudományi iskolát vezető Gallai Sándor szerint „a cél a magyar elit újraképzése. Világlátott, külföldi és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, felvilágosult vezetőket szeretnénk képezni a munkaerőpiacra és a közigazgatásba, olyanokat, akik fel tudják venni a versenyt a fejlettebb országok vezető rétegével. Az MCC-re azért sem illik a sokszor ráaggatott káderképző megnevezés, mert a cél pont az, hogy ne egy bezárkózott, hanem egy önálló gondolkodásra képes, külföldön is magabiztos vezető réteg alakuljon ki.”
Az intézmény koncepciójáról az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: „Magyarország legnagyobb problémája szerintem a brain drain, az agyelszívás, az, hogy a tehetséges és nyelveket beszélő fiatalok középiskola vagy egyetem után azonnal elmennek külföldre. Az, hogy kimennek, nagyon jó, de jöjjenek vissza, a cél, hogy itthon próbáljanak meg valamit létrehozni. Szerintem a Fidesznek három kísérlete volt ennek a megállítására. Az első Orbán-kormány idején pénzt fektettek a felsőoktatásba, ami miatt az oktatás ugyan javult, de a tehetséges fiatalok a diplomával a zsebükben leléptek az országból. A második kísérlet 2010 után történt, amikor bevezették, hogy az állami támogatással a felsőoktatásban tanulóknak végzés után legalább a tanulmányi időt az országban kell ledolgozniuk. Ez is korlátoltan működik. Az MCC a harmadik megközelítés, amelyben ugyanaz az intézmény vezeti el a diákokat az általános iskolától a pályakezdésig. Ennek fontos eleme, hogy a diákok minél hamarabb olyan kapcsolatokat tudjanak építeni, amiket azután egész életükben használhatnak. Ha ők végzés után külföldön nulláról indulnának, az a lehetőségek és a tehetség nagy elpazarlása lenne, az MCC ennek próbálja meg elejét venni.”
Az MCC értelmezhető úgy, mint a kormány kísérlete az közoktatási rendszer kiegészítésére. Egy komplex, sokoldalú oktatási intézmény, amely az általános iskolásoktól a posztdoktori szintig igyekszik pótolni az állami rendszer hiányosságait. A kérdés csak az, hogy miért nem a közoktatási rendszerben történik kísérlet a hibák kijavítására, és miért csak 10 ezer tanuló kiváltsága lehet a minőségi oktatás, amit a kormány közben több mint másfél millió diáktól megtagad. | MCC – Hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti | A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be. | null | 1 | https://telex.hu/komplex/2023/06/23/mcc-elitkepzo-mathias-corvinus-collegium | 2023-06-23 12:04:00 | true | null | null | Telex |
Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor.
A lista második helyén a tavalyi győztes, a Felcsuti család cégbirodalma, az MPF Holding (408,3 milliárd forint) áll. Felcsuti Zsolt cége főleg géptartozékgyártásról, ipari alkatrészeiről, csiszolószerszámairól, illetve hűtő- és fűtőkészülékeiről ismert. „Felcsuti közel sem egy Mészáros Lőrinc, cégbirodalmát már a NER előtt aránylag naggyá tette, és termékeit a nemzetközi piacokon értékesíti” – írtuk tavaly, amikor meglepetésre megelőzte a felcsúti vállalkozót.
A képzeletbeli dobogó alsó fokára a Csányi Sándor nevével fémjelzett Bonafarm Csoport (320,4 milliárd forint) került, de a top 5-be befért Demján Sándor örökösei (Gránit Pólus csoport) mellett a Duna Aszfalt is. A Forbes csak tenderkirályként emlegeti Szíjj László cégcsoportját, amely összesen 450 milliárd forint értékű közbeszerzési projektet nyert el az elmúlt három évben.
A lap szerint a legértékesebb cégek is a bőrükön érzik gazdasági recessziót.
A huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor.
A többségük azonban nem aggódik, továbbra is bátran indít fejlesztéseket és beruházásokat.
A listát a publikusan elérhető információk alapján, a nyilvánosan elérhető legfrissebb adatokból (2022-es lezárt üzleti év) állították össze. Családinak vették azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van. Azok a cégek szerepelnek az összeállításban, amelyek legalább ötven százalékban egy család kezében vannak. | Helyreállt a NER rendje, ismét a Mészáros Csoport lett a legértékesebb családi cég a Forbes listáján | Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/30/meszaros-csoport-legertekesebb-csaladi-cegek-listaja-forbes | 2023-08-30 14:09:00 | true | null | null | Telex |
Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen
– mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés.
Dézsi Csaba András a lap szerint előbb arról beszélt, hogy visszaadta az autót, mert mint mondta „az a bérleti díj tényleg baromi sok az a bérleti díj és felháborító”, majd ezután utalt arra, hogy elődje is ezzel a csúcstechnológiás kocsival járt.
A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mivel érkezett az interjúra, Dézsi ezt válaszolta:
A Merci kisbusszal jöttem, ami kettőezer valahány óta Győr város tulajdona.
Ahogy arról a Telexen is írtunk, Győr fideszes polgármestere a múlt héten felmondta a szolgálati autójának bérlését, miután megtudta, mennyibe kerül. A győri polgármesteri hivatal havi 930 ezer forintért bérelte az A8-as szolgálati autót, Dézsi Csaba Andrásnak, akinek a kocsi magáncélú használatáért 28 777 forintot kellett fizetnie havonta. Borkai Zsolt volt győri polgármester szerint nem igaz, hogy az ő autójába ült át három éve Dézsi, mivel a csúcstechnológiás kocsit csak idén helyezték forgalomba.
Az Úgytudjuk.hu korábban azt is írta, hogy a győri polgármesteri hivatal havonta egy A6-ost 446 ezer, egy Q3-ast 656 ezer forintért bérel áfával együtt, míg az önkormányzat három A6-ost darabonként 526 ezer forintért bérel. Az A6-osokat egyébként az alpolgármesterek használják, de jár még szolgálati autó a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a polgármesteri biztosoknak is, írták.
A kocsikat viszont nem az Audi Hungária biztosítja a városnak, nem is tőlük bérli az önkormányzat és a hivatal – hanem néhányat egy bizonyos Carmen Rent nevű cégtől, a portál szerint pedig „ez a gyakorlat még a Borkai-érában kezdődött”.
Azt is írják, a hivatalnak és az önkormányzatnak még több másik autója is van, köztük egy antik Rába teherautó, egy 2013-as évjáratú Audi A6, egy 2019-es Audi E-Tron, egy 2020-as Volkswagen Golf, egy 2017-es Citroen Jumper, egy 2015-ös Dacia Duster, egy 2019-es Mercedes kisbusz, meg egy Ford kisbusz is. | Dézsi a Borkaitól örökölt Audiról: Össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen | Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen – mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/31/dezsi-csaba-andras-gyor-polgarmester-audi-a8-szolgalati-auto-lizing | 2023-08-31 14:17:00 | true | null | null | Telex |
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel.
Barna Zsolt, a többek között Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségébe is tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatóját idézve a közlemény azt írja, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
Az MBH az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank hármas összeolvadásával jött létre tavaly májusban. A bankfúzióról és az így létrejött új szuperbank ambícióiról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az MBH idei első féléves pénzügyi időszakról szóló tőzsdei jelentése tartalmazza a korábbi a három korábbi bank és a Sberbanktól átvett hitelállomány számait is.
És akkor nézzük a számokat:
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben. A jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása.
A korrigált adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
A bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, míg saját tőkéje 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest.
A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben kimagasló, 33,8 százalék volt.
A vállalati és a lakossági hitelállomány is gyarapodott: előbbi elérte a 2663 milliárd forintot, utóbbi pedig az 1717 milliárd forintot.
A vállalati betétek egy év alatt 7,3 százalékkal 3546 milliárd forintra nőttek.
A lakosság betétek 2512 milliárd forintot tettek ki az első félév végén, ami az előző negyedévhez képest csökkenést jelent, ugyanakkor az egyéb befektetések, megtakarítások volumene hasonló mértékben emelkedett az időszak során.
Az MBH-hoz tartozó MBH Jelzálogbank is nyereséges első félévet zárt. A hitelintézet adózás előtti eredménye a társaság közzétett tőzsdei jelentése szerint 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
Részletesebben:
A mérlegfőösszeg 1,3 százalékkal, 10,1 milliárd forinttal mérséklődött egy év alatt, és 747,9 milliárd forintot tett ki 2023. június végén.
A nettó kamatbevétel egy év alatt 12,4 százalékos, 0,4 milliárd forintos növekedést mutatva elérte a 3,3 milliárd forintot.
A refinanszírozási hitelek állománya 2023 első fél évének végére 5,2 százalékkal, 18,3 milliárd forinttal 367,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A januártól júniusig tartó időszakban a hitelintézet összesen négy nyilvános aukció keretében 41 milliárd forint értékben bocsátott ki jelzálogleveleket, ebből 16 milliárd forintot tett ki a zöld jelzáloglevél. | Szárnyal Mészáros gigabankja, az év első felében máris 50 százalékos növekedést ért el | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/31/mhb-bank-meszaros-lorinc-eredmeny-elso-felev-50-szazalek | 2023-08-31 14:19:00 | true | null | null | Telex |
Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni.
Borkai június elején belengette, hogy jövő tavasszal függetlenként ismét elindulna Győr polgármesteri címéért. Erről a pozícióról négy éve mondott le, miután kiderült, hogy üzletemberekkel és prostituáltakkal egy orgián vett részt az Adrián egy jachton. Az esetről videó készült, ami az akkori önkormányzati választások előtt nem sokkal került nyilvánosságra.
Minderről most azt mondta, azt nem tudja, miért kérték fel az orgián részt vevő egyik ikerlányt, hogy a vádirat szerint 100 ezer forintért cserébe csináljon felvételeket, ezt majd a bíróság szerinte kideríti. Mindenesetre ezzel az üggyel „egy időre lenullázták és tönkretették az életét”, de már ezen a stresszen ő túl van, a családban már rehabilitálódott, a felesége mellette maradt, és neki ez volt a legfontosabb. Azt nem tartja korrupciógyanúsnak, hogy olyan üzleti alakokkal vett részt ezen az úton, akiknek esetenként az önkormányzattal is voltak megbízásaik, mert ezek az emberek régóta az ő barátai voltak, és az, hogy ő időközben polgármester lett, még nem jelenti azt, hogy a barátaival nem élheti a magánéletét. Egyébként pedig az útért ő maga is ugyanannyit fizetett, mint a többi utas, ez az összeg pedig „azért nem egy olyan nagy was ist das”.
Arra nem akart válaszolni, az élete során hányszor fizetett prostituáltnak, annyit mondott: „Volt rá példa, régen, maradjunk annyiban. Hogy hányszor, azt nem tudom, de igazából erre nem is akarok válaszolni, mert ez abszolút mély magánügy”.
Borkai ezt ahhoz hasonlította, hogy az is magánügy, hogy egy ember hányszor megy el egy nap vécére vagy hányszor csalta meg már a feleségét. Azt állította viszont, hogy választott politikusként ez a jachtos orgia volt az egyetlen alkalom, amikor fizetett szexért, a többi a polgármestersége előtt volt.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója valóban felhívta Borkait egy nappal azelőtt, hogy a felvételek nyilvánosságra kerültek, de azt pontosan nem tudja, Kubatov honnan tudta, hogy másnap azok megjelennek. „Nekem annyit mondott, hogy van egy belső újságíró, aki informálta őt erről a dologról”, mondta. A Partizán erre felhozta neki, hogy nem gondolja-e, ez felvetheti annak a lehetőségét, hogy az estet kiszivárogtató „Ördög ügyvédje” egy belső fideszes leszámolás része lehetett?
Borkai erre úgy felelt: neki „meggyőződése”, hogy az ellenzéknek volt érdekében az ő lejáratása. Utólag „egyértelmű nekem, hogy ezt az ellenzék csinálta és a DK”, merthogy ismerős emberek, korábbi családi barátok jártak be szerinte a DK irodájába. Abban azért nem biztos, hogy a Fidesz „az odavezető úton mindent megtett annak érdekében, hogy ebből ne legyen ekkora balhé”. Abba pedig bele sem akar gondolni, „még a gondolatát is el akarja hessegetni magától”, hogy ez valamiféle összejátszás lett volna a Fidesszel, mert az még elkeserítőbb lenne neki.
Eddig az interjúig fel sem merült benne ez a forgatókönyv: „Amiket mondasz, ha ilyen mocsokság, ilyen mértékű ez az egész, akkor az megrendítő. (…) Ha ennyire feláldozott bárki is engem, ennyire szétalázott abban az időszakban, ezek csak sebeket szakítanak fel nálam. (…) Ha erről az oldalról közelítjük meg, az mérhetetlen aljasság”.
Itt aztán az interjúban Borkai szünetet is kért, mert a gondolattól majdnem elsírta magát.
Ezután arról beszélt, bár a botrány kitörése után pár héttel még megnyerte a polgármester-választást Győrben, és bár előbb azt mondja, simán végigvitte volna a ciklust, végül mégis lemondott a posztjáról, mert egyedül nem bírta el a nyomást. „Ha a Fidesz mondjuk mögöttem áll, akkor biztos végigcsinálom. Így nem tudtam, egyedül maradtam, körbenéztem, és azt láttam, egyedül maradtam, ez a helyzet. Abban a szituációban nem vállaltak fel”. Arra szerinte nincs remény, hogy még valaha felvállalja őt a Fidesz, „nem érzem, hogy ez a vonat még felvenné”, a kapcsolat teljesen megszűnt köztük.
Azt mondta, az nem volt előre egyeztetett stratégia, hogy előbb nyerje meg a választást, és utána mondjon le, de „volt rá utalás”, hogy le kéne mondania. A Fidesztől előbb Kövér László tolmácsolta neki, hogy mondjon le, utána meg Kósa Lajos. Kósával egyébként szerinte nem is volt jó viszonya: „az én politikai és egyéb bukásomban ő mindig valamilyen úton-módon megjelent, valamilyen szálon ott volt, például a MOB-elnökség kérdésében… Nevezhetném úgy is, hogy likvidátor”.
2019 óta háromszor próbált meg beszélni Orbán Viktorral, a személyi titkárán, Nagy Jánoson keresztül, de egyszer sem jutott el a miniszterelnökhöz, vissza pedig nem hívták. Legutóbb pár hónapja próbálta meg elérni, hogy tájékoztassa a 2024-es újraindulásáról.
Esélyeket nem akar latolgatni, hogy meg tudja-e verni Dézsi Csaba András jelenlegi győri polgármestert. Nem tudja, hogy a Fidesz tényleg Dézsivel vág-e majd neki a választásoknak. Hallott olyanról, hogy a Fidesz méri, hogy kivel kellene elindulnia a polgármesteri címért. A HVG erről azt írta: értesülései szerint a Fidesz belső mérései azt mutatják, hogy Borkai és Dézsi fej fej mellett, 30-30 százalék körül állnak.
Mindenesetre ha Borkai nyerni fog 2024-ben, akkor sírni fog, mert szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy felállt a lenullázódásból.
Győrben komoly fideszes gazdasági érdekeltségek vannak, de nem tart attól, hogy a Fidesz ellenében nem tudna tevékenykedni, hiszen 2006 és 2010 között sem a kormánypárt színeiben volt polgármester. Alapvetően azt tervezi, hogy hagyni fogja a körülötte lévő jó képességű embereket dolgozni. Úgy véli, Dézsinek nem megfelelőek a vezetői képességei, „túl őszinte”.
Borkai a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki tisztségéből való távozásával kapcsolatban azt mondta: megpuccsolták. Szerinte elképzelhető, hogy „meg akarták rendszabályozni”, mert túl magasra jutott. MOB-elnök volt, és egy nagyobb vidéki város polgármesteri székében ült, lehet, hogy ezt már egyesek túl soknak gondolták. De nem tudja pontosan, mert sose indokolták meg neki, miért kell távoznia. És nem is sejtette előre az eltávolítását, egy hétfői napon volt az elnökválasztás, és ő azon a hétfőn még azt hitte, megválasztják.
Nem tudja, nem az ő dolga, nem volt vészvillogó
Az interjúban hosszasan kérdezték a vele együtt jachtozó győri ügyvédről, Rákosfalvy Zoltánról és az ő Audi-földes ügyeiről, miszerint Rákosfalvy felvásárolt termőföldeket, azokat átminősítette, majd több pénzért eladta, végül ezeken a földeken húzta fel az Audi az üzemcsarnokait. Borkaitól a Partizán azt kérdezte, Rákosfalvy tudhatta-e, és ha igen, belsős önkormányzati információkból tudhatta-e, hogy az Audi ott akar építkezni?
Borkai szerint nem volt mit vizsgálni a Rákosfalvy-ügyben, mert neki sem voltak olyan infói, „ami érdemben neki segíthetett volna abban, hogy ezeket a földeket felvásárolja”, vagy hogy tudjon az Audi szándékairól. Borkai szerint neki nem a földeken volt a lényeg ebben a történetben, és „soha nem villant fel a vészvillogó”. Ő inkább akkor érezné rosszul magát, ha az Audi nem Győrben építkezett volna, mert akkor szerinte évi 12 milliárd forinttól esne el a város.
Az Audi-földek eladásával kapcsolatban egyébként 2019-ben több feljelentés is érkezett, a rendőrség pedig nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amit aztán megszüntettek. Borkai ellen azért tettek feljelentést, mert a gyanú szerint a volt polgármester és Rákosfalvy úgy intézhették a telkek eladását az Audi Logisztikai Központjának megépítéséhez, hogy anyagi károkat okoztak vele az önkormányzatnak.
Azt „nem tudja, nem az ő dolga”, hogy a fia pontosan mivel foglalkozott Rákosfalvy „offshore-hátterű” cégénél, ahol a fia az egyetemről kikerülve havi egymillió forintot keresett, és amely cég egyébként az önkormányzattal is üzletelt, és a beszámolói alapján zéró árbevétele van. Mindenesetre szerinte a fia „becsülettel végezte” a munkáját, olyan pedig „van”, hogy valaki friss diplomásként rögtön ennyit keressen.
Arról pedig, hogy szintén a Rákosfalvyhoz tartozó cég kisrepülőgépén 2014-ben egyszer együtt repült Szijjártó Péterrel és az Audi-vezérrel, annyit mondott: „Most mit mondjak erre?”. A repülőt Borkai vezette, szerinte neki ehhez megvolt a szakszolgálati engedélye, ezt a repülőt szokta használni, azt nem tudta, hogy az egy offshore cégé, de akkor sem érti a problémát ebben, nem érti, mit kell ezen magyarázni.
Lassan egyébként 60 éves lesz Borkai, visszatekintve az elmúlt évtizedekre, azt mondta, nagy dolgokban nem csinálna másként semmit, a nagy dolgokhoz vezető utat lehet, hogy máshogy járná, és részletekben változtatna, de a komoly lépései közül nem bánt meg semmit. | Borkai nem tudja hányszor fizetett prostituáltaknak | Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/borkai-zsolt-gyor-jacht-fidesz-interju | 2023-09-05 18:53:00 | true | null | null | Telex |
Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
Bő két héttel a július 1-jei indulást követően az olajcég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. egyik területi vezetője azt kérte az alvállalkozóktól, hogy szállíttassák el a koncessziós rendszer indulása előtt felhalmozódott hulladékot a lerakókba.
Olyan készletekről van szó, amelyeket leválogatott, még felhasználásra alkalmas hulladékokból állítottak elő. Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.
Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.
A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.
Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.
Azáltal, hogy a MOHU arra utasította partnereit, hogy „hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanítani szíveskedjék”, lényegében kidobja a szemétdombra ezt a már hozzáadott értékkel bíró, alapanyagként hasznosítható terméket.
A kormány pont amiatt adta oda egy 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
„Egy jól működő körforgásos gazdaság Magyarország és a régió érdeke. Ebben kulcsszerepe van annak, hogyan kezeljük a hulladékot. A cél pedig a versenyképes, fenntartható, transzparens hulladékgazdálkodás, amely elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha hosszú távban gondolkodunk, és ha egy egységesen működő rendszer működik Magyarországon. Ezt a munkát vállalta el a Mol, amin belül a MOHU lesz felelős a területért” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a MOHU bemutatkozó közleményében.
Mint ismert, a július 1-jén startoló új rendszer lényege, hogy a MOHU koordinálja a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, az eddig önállóan működő cégek a MOHU alvállalkozói – vagy, ahogy maguk a szereplők fogalmaztak –, bérmunkásai lettek.
Nem minden piaci szereplő törődött bele abba, hogy csak a MOHU partnere lehet, ezért sokan nem írtak alá, így az új rendszer eleve kapacitáshiány mellett indult el.
„Döcögősen indult a koncesszió, sok helyen lassan indult el a szállítás, emiatt a telephelyeken kellett a hely” – indokolta az egyik szereplő, miért dönthetett úgy a MOHU, hogy lerakóba szállíttatja az RDF/SRF készleteket.
Egy másik volt vállalkozó, jelenleg MOHU-partner elmondása szerint még csak most, két hete indult be a papír- és múlt héten az üvegszállítás az újrahasznosítók irányába.
Ő is azt mondta, hogy nagyon döcögősen halad az átállás, a MOHU informatikai rendszere még most sem üzemel teljesen, Excel-táblázatban kell az adatokat rögzíteni.
Olyan forrásunk is volt, aki szerint a műanyagból és papírból készülő másodlagos tüzelőanyag akár el is öregedhetett, vagyis túl sok ideig állt, és „már csak a lerakóban lehet ártalmatlanítani”.
Iparági forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy az egyik hazai RDF-alapanyaggyártóban bekövetkezett, márciusi tűzeset is hozzájárulhatott a készletek felhalmozódásához. A sajtóban is hír volt, hogy az FCC Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. gyáli telephelyén lévő tüzet két nap alatt sikerült csak eloltani.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
A cég közleménye szerint jelentős anyagi kár keletkezett, bár „az alternatív tüzelőanyagot előállító RDF-üzem gépeit és talán az épület egy részét sikerült megmenteni”. Gorincsek Gyula, a cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy a tűzesetben megsérült az az épület, amelyikben az RDF-gyártás zajlott.
„Így az újjáépítésig nem tudunk RDF-gyártáshoz szükséges alapanyagot fogadni” – tette hozzá. Fontos megjegyezni, hogy az FCC RDF-alapanyaggyártó, vagyis elvileg nem lehet köze a MOHU már kész RDF-készleteihez.
Több alkalommal megkerestük e-mailben és telefonon a MOHU és a Mol sajtóosztályát, de nem válaszoltak kérdéseinkre. | Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot | Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot/32574452.html | 2023-09-06 19:31:02 | true | null | null | Szabad Európa |
Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt.
„Kissé megnőtt a fű, az elmúlt időszakban nem volt időm ezzel foglalkozni, mert a vállalkozásom megmentésén fáradoztam” – szabadkozott egy autóbontással foglalkozó vállalkozó, amikor körbevezetett a telephelyen.
A neve elhallgatását kérő vállalkozó telepén a roncskocsik egymás után sorakoznak, épp annyi hely van köztük, hogy hozzá lehessen férni, ha valamilyen alkatrészre van szükség. A műszerfalak, szélvédők és motorok minden autóból kiszedve.
„Épp a minap adtam el egy húsz évvel ezelőtt kiszedett autó ajtaját. Amikor átvettem a kocsit, tudtam, hogy el fogom adni, de azt nem sejtettem, hogy ilyen sokáig fog tartani” – mondta a vállalkozó, aki egy melléképület ajtaját nyitja ki éppen. Bent hordók és egyéb, folyékony anyagok tárolására alkalmas edények.
„Miután egy karambolos vagy öreg, már üzemképtelen roncsautót átveszünk, az első dolgunk, hogy szárazra tesszük” – magyarázza a bontós. Ez azt jelenti, hogy minden veszélyes folyadékot leengednek, kiszerelik az akkumulátort és leveszik a gumiabroncsot a felnikről, leengedik a légkondicionáló gázát.
Ez egyébként előírás is. A fék-, váltó- és motorolajat, a fagyállót, de még az ablakmosó folyadékot is külön hordóban kell tárolni, és csak erre specializált vállalkozókkal szállíttathatják el megsemmisítésre.
„Ha csak egy csepp olajat találnak egy hatósági ellenőrzés során, egymillió forintos bírságot is kaphatunk autónként. Ez nem vicc, volt olyan kolléga, aki komoly tételt szedett össze egy délutáni razzia során.” Elmondása szerint azt sem vizsgálták, hogy esővíz folyt-e be a motorba vagy tartályba, egyből kiszabták a bírságot.
Hatóságok kereszttüzében
Ha nem fizet, elveszíti az engedélyét, emiatt nem is viszik perre a dolgot. „Több mint tíz hatóság vizsgálhat minket a környezetvédelemtől kezdve a hulladékfelügyeleten, közlekedési hatóságon át egészen az adóhivatalig. Egy orvosi rendelőnek kevesebb engedélyt kell beszereznie, mint nekünk” – mondta.
A telepen tényleg egy csepp olajat sem találni, miközben a bontott alkatrészek bent a hangárban, sorba rakva követik egymást hosszan a polcokon, patinás rendben.
Az alkatrészeken cikkszám és minden olyan információ, amit a hatóságok megkövetelnek és az értékesítésben segítenek. „Régen nyitáskor már sorban álltak az emberek, ma inkább online értékesítjük a legtöbb alkatrészt. Pontosabban értékesítettük” – tette hozzá. A Mol megjelenésével ugyanis tejesen átalakult a piac.
Ahogy beszámoltunk róla, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) nyerte el egyedüli indulóként azt a koncessziós pályázatot, amely 35 éves jogot adott a hazai hulladékpiac jelentős részének koordinálására.
A kormánnyal kötött szerződés értelmében a Molnak létre kell hoznia egy koncessziós céget, ezt lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU). Ez a társaság szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó, a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot. Monopóliumként lényegében az övé lett a koncesszió alá tartozó hulladékok tulajdonjoga.
Ez azt jelenti, hogy a szemétszállítók, a MÉH-telepek és minden, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék (papír, műanyag, fém) esetében nem tevékenykedhetnek önállóan az eddigi cégek, csak a MOHU alvállalkozói vagy – ahogy az érintettek mondják – bérmunkásai lehetnek.
Ebbe a körbe estek bele a használt autóalkatrészekkel foglalkozó bontók is. A július 1-jén elstartolt új rendszerben a forgalomból kivont gépjármű automatikusan a Mol koncessziós cégének tulajdonába kerül. Gyakorlatilag megszűnt az autóbontók mint önálló vállalkozások létalapja, mivel tevékenységüket az új rendszerben csak a MOHU nevében, a MOHU megbízottjaként végezhetik.
Alkatrész-orientált vállalkozások
„Olyan követelményeket támasztott a Mol koncessziós cége, amelyeket nem vállaltam, ezért bezárom a telepet” – panaszolta a vállalkozó.
Ez egyébként nem újdonság, hiszen a papír-, a fém- és a műanyaghulladékkal foglalkozó vállalkozások is hasonlóan jártak. Az autóbontók helyzete azért más, mert ezek a cégek nem tipikus hulladékos vállalkozások: az autók alkatrészei ugyanis nem a kukában végzik.
Persze a papír, a műanyag, illetve a fémek jelentős részét is újrafeldolgozzák, de az autóalkatrészek helyzete azért más, mert ebben az esetben nem kell újrafeldolgozni, vagyis változtatni az anyagon, csak ki kell szerelni, és változatlan formában el lehet adni.
Egyedül a karosszéria egyes részei, bizonyos műanyag és gumi-, illetve elrozsdásodott vasalkatrészek mennek a hulladékgyűjtő konténerekbe. Persze a gyártók is meghatározzák az egyes termékek körét, amelyek – biztonsági okokból – nem mehetnek a használtalkatrész-piacra, ilyen például a légzsák.
„Ha viszont hulladékos cégnek tekintjük magunkat, akkor mi vagyunk a legnagyobb arányban újrahasznosító szegmens a piacon, mivel eladjuk a bontott alkatrészeket, vagyis azok egy az egyben újrafelhasználásra kerülnek” – mondta az autóbontós, aki úgy definiálja szakmáját, hogy „alkatrész-orientált vállalkozók a lakosság szolgálatában”.
„Mi nem vagyunk fémkereskedők, sem hulladékosok, teljesen kilógunk a sorból. Autóbontósok vagyunk, és ezt sem a Mol, sem a kormány nem akarja megérteni” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
A hulladéktörvény és a Mol koncessziós cége ugyanakkor hulladékosként tekint a szakmára, ebből vannak a gondok. Eddig ugyanis a bontók fizettek az autóért, állapottól és felszereltségtől függően akár több százezer forintot is. Ez persze a prémiummodellekre volt érvényes. „Ha valaki váltó, futómű és motor nélkül hozta be az autót, akkor csak térítésmentesen vettük át” – tette hozzá.
A bontósok kétharmada nem írt alá
A Mol megjelenésével azonban változott a helyzet. A MOHU-val szerződő cégek továbbra is vehetnek át autót, de miután kiadták a bontási igazolást, onnantól kezdve hulladéknak minősül a roncsautó, és a MOHU tulajdonát képezi.
„Az elém tolt szerződéstervezet szerint a MOHU megszabhatja, milyen alkatrészekre van szüksége. Az persze nem volt benne a szerződésben, hogy melyek ezek. Majd később közlik az alkatrészek listáját, csak írjam már alá a szerződést” – elevenítette fel az elmúlt hónapok huzavonáját a bontós.
Elmondása szerint ez is az egyik oka volt, hogy nem írta alá az alvállalkozói kontraktust, inkább a telep bezárása mellett döntött. Szerinte a MOHU biztosan igényt tart a katalizátorra, amely húsz-harmincezer forintot ér, de egyes, modern eszközöket háromszázezerért is el lehet adni a használtpiacon.
A szerződés szerint azokat az alkatrészeket vagy akár a komplett autót veheti vissza 17 forintos kilogrammonkénti áron a bontós a Mol koncessziós cégétől, amelyekre nem tart igényt a MOHU. Vagyis feltehetőleg a pénzes alkatrészeket tartja majd meg a Mol cége, és a kevésbé értékeseket vehetik meg a bontósok. Aztán már nem is 17, hanem 55 forintot kellett volna fizetnie kilónként a kontraktus egy későbbi verziója szerint.
„Van szerződés, de nincs lista. Egyáltalán nem tudok kalkulálni, hogy megéri-e ez nekem” – mondta a vállalkozó.
De a MOHU nemcsak az alkatrészek árát, hanem a munkaköltségeket is meghatározta. Mivel a bontós nem a saját, hanem a MOHU tulajdonát szereli szét, azt is megmondja, hogy mennyit számolhat fel ezért.
Ez alapján a szárazra fektetésért 43 ezer forintot fizet a MOHU – nem autónként, hanem tonnánként. Szereléses bontás tonnánként 25 ezer forint, roncsolásos bontás tíz-, telephelyen gyűjtés, vagyis tárolás tonnánként húsz-, traileres beszállítás 25 ezer forint. A vállalkozó elmondása szerint 40-45 ezer forint alatt ma már nincs trailer, amely megmozdulna.
„Egy szárazra fektetés rengeteg munkaórát igényel, és jelentős bérköltséggel is jár, emellett gondoskodnom, magyarul fizetnem kell a környezetszennyező folyadékok elszállításáért, ártalmatlanításáért” – sorolta a vállalkozó, aki szerint a MOHU kompenzációja igen alacsony, nem éri meg ennyiért csinálni. A szárazra fektetés reális költsége szerinte nem 43, hanem 120 ezer forint.
Ha mindezek után a bontós úgy dönt, hogy együttműködik a MOHU-val, és megveszi a Mol koncessziós cége által nem igényelt autót vagy alkatrészeket, elkezdheti a bontást, és reménykedhet, hogy valami nyereség csurran-cseppen. Viszont az új koncessziós rendszer miatt hozott jogszabályok szerint a MOHU-tól megvásárolt autók felét egy éven belül vissza kell adnia súlyban.
„Ebből is látszik, hogy hulladékosként kezelnek minket. Ha veszek egy tonna autót, akkor egy év múlva ötszáz kilogrammot vissza kell adnom. Ne kérdezd, hogy miért és hogyan, nem tudom” – hangsúlyozta a bontós.
Elmondása szerint a MOHU-nál azt mondták, hogy egy piros Ladát is visszaadhatnak egy Opel vagy Mercedes helyett, csak „a súly a lényeg”. Később ez a kitétel is módosult, ugyanazt az autótípust kellett volna súlyban visszaadni.
A bontósok hozzászoktak, hogy mindent adminisztrálni kell, milyen alkatrészt szereltek ki, mi a cikkszáma stb. Ahhoz azonban nem szoktak hozzá, hogy mindent súlyban tartsanak számon. A MOHU pedig ezt várja el. Az autóbontás folyamán mindent le kell mérni, az anyagot folyamatosan mozgatni kell, és adminisztrálni, adminisztrálni, adminisztrálni.
„Ha az egyikből kiveszek egy hengerfejet, a másikból egy önindítót, akkor mindet le kell mérnem, és felírni, hogy melyik autóból mikor ,mennyit vettem ki. Havonta jelenteni kell a MOHU-nak” – mondta.
Mivel a roncsautók a Mol cégének tulajdonát képezik az új rendszerben, a MOHU szeretné rajta tartani a szemét a vagyontárgyain. „Azt is vállalnom kellett volna, hogy bekamerázom a telepet. Sőt azt kérték, hogy fedjem be, védjem meg az esőtől a telepnek azt a részét, ahol a MOHU által igényelt alkatrészeket tárolni fogom. Ezen már csak nevettem” – mondta a bontós.
A Szabad Európa információi szerint az autóbontók mintegy kétharmada nem írt alá a MOHU-val. Ennek viszont komoly következményei lehetnek. Iparági források szerint mintegy 150 ezer autót vonnak ki a forgalomból éves szinten, ebből viszont csak mintegy húszezer kerül legális bontókba. A fennmaradó 130 ezer autót illegálisan tüntetik el.
„Megveszik fiktív adásvételivel, szétbontják, az interneten eladják az alkatrészt feketén, majd a lecsupaszított karosszériát három-négyfelé vágva leadják a legközelebbi MÉH-telepen” – mondta egy forrásunk. Az új hulladéktörvény szerint, amely július 1-jétől van érvényben, nem lehet már leadni a MÉH-telepen háromba vágott autókarosszériát.
„Ennek két következménye lehet. Egyrészt sok roncsautó fog az erdőbe kerülni, másrészt a MOHU-val szerződő bontóknak kell többszörös kapacitást nyújtaniuk” – hangsúlyozta a szakember.
Ez azt jelenti, hogy eddig húszezer autó került a legálisan működő bontókba évente. Ha mindenki törvénytisztelő módon szabadul meg a roncsautóktól, 150 ezer gépkocsit kell ezeknek a bontóknak éves szinten feldolgozniuk.
„Ez eleve nagyon szűk keresztmetszet, de ne felejtsük el, hogy a bontók kétharmada nem szerződött a MOHU-val, vagyis a maradék egyharmadnak kell majd ezzel a bődületes mennyiséggel megküzdenie” – mondta forrásunk.
Szerinte nem igaz, hogy a lakosság nem fog érezni semmit a Mol-koncesszióból: nem lesz hol leadni a kocsit, és a használt alkatrészek is drágulni fognak.
A Molnak fontos a környezetvédelem
Kerestük a Molt is. A cég szerint a gépjárműbontók fontos szerepet töltenek be a MOHU terveiben.
„Egyrészt környezetvédelmi szempontból van nagy jelentőségük, hiszen jelenleg az elhasználódott gépjárművek kevesebb mint tíz százalékát adják le legális bontókban” – közölte a cég.
A Mol szerint a gépjárművek sok, a természetre és egészségre ártalmas, veszélyes hulladékot tartalmaznak, ezért nagyon fontos környezetvédelmi cél, hogy elhasználódott gépjárművet csak legálisan működő és minden környezetvédelmi előírást betartó autóbontókban lehessen leadni.
Hozzátették, hogy a gépjárművek az akkumulátoroktól kezdve elektronikai eszközökön át műanyagokat, üveget, textilt, fémeket, gumit tartalmaznak. E hulladékok esetében akkor tudják elérni a legmagasabb szintű újrahasznosítást, ha az autóbontók kibontják és különválogatják az azonos anyagokat.
„Ez utóbbi cél érdekében úgy állapodtunk meg az autóbontókkal, hogy a MOHU meghatározhat olyan anyagokat/alkatrészeket, amelyeket a beérkező roncsautókból az autóbontók minden esetben kibontanak, így biztosítva az elérhető legmagasabb újrahasznosítást” – tette hozzá a cég.
A Mol jelenleg vizsgálja a hasznosítói kapacitásokat, és ezek alapján alakítja ki a MOHU által meghatározott anyagok listáját, „azt azonban jeleztük autóbontó partnereink felé, hogy 2023-ban még nem fogunk meghatározni ilyen anyagokat, és utána is csak egyedileg, iparági egyeztetéseket követően”.
A Mol szerint az összes szolgáltatási díjat önköltségi kalkulációk és iparági egyeztetések alapján alakították ki. | Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével | Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel/32491782.html | 2023-07-07 19:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. A 2022 első fél évéhez képest 51 százalékkal növekvő működési bevételeknek és az inflációnál alacsonyabb ütemben emelkedő költségeknek köszönhetően a költség-bevétel mutató 40% alatti szintre fejlődött az időszakban. A közlemény szerint a stabil működés és tőkehelyzet rendkívül erős alapot biztosít a május elején létrejött egységes bank számára a további növekedéshez.
Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és mára nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam megelégszik a kisebbségi, bő 30 százalékos részesedéssel. A felcsúti milliárdos családja azonban nemcsak főtulajdonos a pénzintézetben, hanem az operatív vezetésben is képviselteti magát: Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, ő felel a bankholding leányvállalataiért. | Fél év alatt 165 milliárdos adózás előtti eredményt ért el Mészáros szuperbankja | Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/31/mbh-fel-ev-165-milliard-adozas-elotti-eredmeny-meszaros-lorinc/ | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól.
A pénteken publikált beszámoló szerint az immár részben állami tulajdonban lévő telekommunikációs cég 51 milliárdos mínusszal zárta a 2022-2023-as üzleti évet. A magyar Vodafone korábban sem muzsikált túl jól, hiszen a 2020-as pénzügyi évben 1,3 milliárd, 2021-ben pedig 7.4 milliárd volt veszteség.
Az államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (49 százalék) és az Antenna Hungária Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalata (51 százalék) januárban jelentették be a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását, közösen megvették a Vodafone Europe BV-től a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját. Az üzlet állami része 323 milliárdot tett ki.
Röviddel a szerződés megkötése után kormány továbbbonyolította a mobilcégek tulajdonosi viszonyait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utasítására a Covinus februárban a saját tulajdonrészéből 19,5 százaléknyi részvénycsomagot elcserélt az Antenna Hungáriával Yettel részvényekre. Az ügylet után az állami Vodafone-részesedés 29,5 százalékra csökkent, a 4iG részesedése viszont 70,5 százalékra nőtt.
A veszteségek a 4iG szerint nagy részt a felvásárlás utólagos rendezéséből adódtak: Vodafone Magyarország 38,6 milliárd forintot írt jóvá angol tulajdonosának az anyavállalat által biztosított hitel után kamatként, amelyet az akvizíciót megelőzően a társaság kifizetett a Vodafone Globalnak. Azt is állítják, hogy a kormány által kirótt telekommunikációs extraprofit-adó is nagyon megcsappantotta az eredményt a 10,3 milliárd forintos egyszeri kifizetéssel.
A 4iG közleményben emelte ki, hogy a Vodafone Magyarország az akvizíció zárását követő öt hónapban 42,5 milliárd forinttal járult hozzá a csoport konszolidált EBITDA-jához és ugyanezen időszak alatt 17,1 milliárd forinttal több adózás előtti eredményt produkált az előző év azonos időszakához képest. | A Vodafone az idén nem hoz vissza semmit az állami vételárból: 51 milliárdos veszteséget termelt a cég | Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/01/vodafone-51-milliardos-veszteseg/ | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az eddig feltérképezettnél is jóval szorosabb szálak fűzik Schadl Györgyöt a kormány által 2021-ben újraosztott, évi 3–6 milliárd forintosra becsült felszámolói piachoz, a 24.hu ugyanis a végrehajtók volt elnökének 64 éves édesanyját azonosította két felszámoló cég tulajdonosaként.
A több mint másfél éve letartóztatásban lévő Schadl és az államtól kiszervezett felszámolói szektor kapcsolatáról két ízben is írtunk:
a feltárt mozaikdarabok alapján a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtó a „felszámolók királyaként” emlegetett – és az Orbán családdal is üzletelő – állami felszámolóbiztossal is együtt mozgott.
Kiderítettük azt is, hogy a Schadl és a szintén vádlott felesége érdekeltségében álló Városmajor utcai irodaházban egy olyan felszámoló cég is székel, ami éppen az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre.
Hétfőn megjelent cikkünk írásakor még nem tudtuk, de
a Schadlékhoz köthető irodaházba bejegyzett ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft. 50 százalékos tulajdonosa, Hazai Edit Rozália nem más, mint Schadl György édesanyja.
A családi kapcsolat eddig nem volt nyilvánvaló, ugyanis a 64 éves asszony nem a leánykori nevén szerepel a cégnyilvántartásban. Ugyanakkor a földhivatali adatokból látható, hogy a leánykori neve Pozsár Edit Rozália, ami megegyezik Schadl György édesanyjának – a cégadatok közt fellelhető – nevével.
Ráadásul nem ez az egyetlen felszámoló cég, amiben Schadl anyja tulajdonos: 50 százalékos üzletrésze van a Paladino Felszámoló Kft.-ben is. E cég társasági szerződését Garabits Márton ügyvéd jegyezte ellen, aki Schadl céges ügyeiben is eljárt, és akit „Marciként” emleget a végrehajtók volt elnöke a nyomozati dokumentumokban. Ezek az iratok tartalmazzák Schadl határidőnaplójának bejegyzéseit is, melyekről többször részletesen írtunk. A Schadl sofőrje és személyi asszisztense által vezetett naplóban szerepel egy 2021. májusi feljegyzés, ami Schadlt még közelebb hozza a már említett, papíron az édesanyja tulajdonában álló vállalkozásokhoz:
Garabits Marcinak 2m Ft vinni + paladino, protrust aláíratva + 66 mFt.
Bár a naplóbejegyzésből a 2 és 66 millió forintos pénzmozgás okáról nehéz volna pontos következtetéseket levonni, annyi elmondható, hogy a végrehajtói kar elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a felszámoló cégeken.
Schadl György édesanyjának az Opten cégnyilvántartási adatai szerint a két felszámoló társaság 2020-as megalapítása előtt semmilyen gazdasági érdekeltsége nem volt. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszony 61 éves volt, amikor úgy döntött, hogy vállalkozni fog, és belevág a felszámolói üzletbe, aminek piaci viszonyait épp átrendezni készült a kormányzat Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter közreműködésével. Közösségi oldalán a nyilvános bejegyzések között egyébként semmi sem árulkodik arról, hogy üzletasszony lett.
Érdekes mellékszál, hogy egyik cége, a Paladino Felszámoló Kft. központi ügyintézésének helyszíne a ferencvárosi Páva utcában van, egy olyan épületben, ahova további öt – egymástól elvileg független, ám személyi összetételében átfedéseket mutató – felszámoló cég van bejegyezve. Ezek egyike a Pre-Holding Kft., ami Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőügyében is felbukkant. Ez a cég végezte a politikushoz köthető Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását, a társaság képviselői a bíróság előtt beismerték, hogy megvesztegették őket az eljárás során.
A felszámolói piacot két éve osztotta újra a kormány. 2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormányzat 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 új vállalkozás került be a nyertesek közé; a győztesek nevét tartalmazó lista alapján ezek csaknem felének van kormánypárti kötődése.
A 24.hu összesítése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel vagy néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az egyik olyan felszámoló cég, ami Schadl György édesanyja tulajdonában áll. A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t ugyanis a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése pedig csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg. A cég bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének nyomozati irataiban. Martont egyébként Schadl tanúként idéztetné a bíróságra.
Mivel a ProTrust Kft. sem adószámmal, sem cégjegyzékszámmal nem rendelkezett a pályázat leadásakor, megkerestük a területet jelenleg felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, érdeklődve a többi közt arról, hogy a kötelező elemek hiánya hatással volt-e a pályázatok elbírálására. Az állami szervezet érdemben nem válaszolt kérdéseinkre. Pedig miközben Schadl édesanyjának cége ezek híján is nyerni tudott, volt olyan évtizedek óta működő felszámoló cég, amelytől – mint megírtuk – azért vontak le pontot a pályáztatás során, mert „nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása”. | Schadl György édesanyja betört a felszámolói piacra | A végrehajtói kar volt elnökének édesanyja a semmiből jelent meg a kormány által 2021-ben újraosztott felszámolói piacon. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszonynak korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, azóta viszont két felszámoló cégben tulajdonos. Az egyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a fia érdekeltségében álló városmajori irodaházában székel. A társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/28/schadl-gyorgy-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-varosmajor-utca-irodahaz/ | 2023-06-28 11:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Az eddig feltételezettnél is messzebbre vezetnek a szálai a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György volt végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőpernek – derítette ki a 24.hu.
A Fővárosi Törvényszéken tárgyalt korrupciós ügyben nemrég az ötödrendű vádlottat hallgatták meg, aki vallomásában számos meredek állítást tett fű alatti bizniszekről, háttérben zajló politikai játszmákról, szürkezónás üzletelésekről. Bár a férfi állításai többször légből kapottnak tűntek, az ügy nyomozati irataiból kiolvasható, hogy van valóságmagja annak, amiről beszélt, és a vádiraton túli nyomok fontos, közérdeket érintő kérdéseket feszegetnek.
A. Tamás szerint a végrehajtók volt elnöke és köre a többi közt egy milliárdos értékű felszámolási eljárásban próbált meg pénzért közreműködni, erről szólva a nyomozati vallomásában még bírók lefizetéséről is beszélt, ám szavait nem támasztotta alá semmivel. A vádlott ugyanakkor név szerint említette Koller Mihály Dávid felszámolót, akit állítása szerint a szakértelme miatt vontak be az ügyletbe, és aki – ahogy a vádlott fogalmazott – a felszámolók 90 százalékára bír befolyással. Kollert a szakma királyaként jellemezte, akin keresztül Schadl a felszámolási ügyeket „intézte”. Azonban ezt sem bizonyította semmivel.
Noha a végrehajtás és a felszámolás is fontos állami feladat, a két, magánszektorba kiszervezett terület távoli viszonyban áll csak egymással. Ennek ellenére a nyomozati iratok rámutatnak, hogy Schadl és Koller valóban együtt mozgott bizonyos ügyletekben, és ezt nem csupán az ötödrendű vádlott állítja, hanem a nyomozók megfigyelései is alátámasztják.
A jogász végzettségű Koller Mihály Dávid személye azért fontos, mert – amellett, hogy két felszámoló cég tulajdonosa, egy harmadiknak pedig az ügyvezetője – az állami felszámoló, vagyis a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felszámolóbiztosa is egyben. Ezt a társaságot a kormány azért hozta létre, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait elvégezze. Így nem mellékes kérdés, milyen viszonyban állt a végrehajtók volt elnöke és az állami felszámolóbiztos, és milyen közös üzleteik voltak.
Koller neve a nyilvánosság előtt egyébként sem ismeretlen, ő végezte a bedőlt Quaestor-vagyon egy részének felszámolását, amin nagyot bukott a magyar állam, de a Direkt36 cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök családjával is üzletelt. Koller 2021 februárjában megvásárolt egy földet a kormányfő apjától, idősebb Orbán Győzőtől Zámolyon, közvetlenül az Orbán-bánya közelében. Az ingatlant korábban Orbán Áron, a miniszterelnök öccse ajándékozta az apjának. A 9 ezer négyzetméteres terület továbbra is annak a cégnek a telephelye maradt, amit a Direkt36 Orbán Áronnal kötött össze.
Az állami felszámolóbiztost 2021 májusában egy budapesti, belvárosi üzleti megbeszélésen azonosították a nyomozók Schadl György oldalán. A találkozót nem sikerült érdemben lehallgatni a háttérzajok miatt, de az bizonyos, hogy szó volt az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-ről, amit egy hónappal korábban őrző-védő zsoldosok próbáltak ellenőrzésük alá vonni. A vasműért óriási adóssága ellenére nagy harc folyt a különböző érdekcsoportok közt.
Éppen ezért is érdekes, hogy a Schadl és Koller részvételével zajlott 2021. tavaszi találkozón a társaság felszámolása is szóba kerül, holott azt csak másfél évvel később rendelték el.
A vasmű ügyének különös vetülete, hogy bár az ország egyik legnagyobb vállalatáról van szó, amiben a magyar állam is tulajdonos kis részben, mégsem az állami felszámoló végzi a tavaly még több mint ötezer főt foglalkoztató társaság felszámolását, hanem egy magáncég.
Schadl és Koller kapcsolatára mutat az is, hogy utóbbi neve felbukkant a végrehajtók volt elnökének naplójában is, melynek tartalmáról többször részletesen írtunk. Egy naplóbejegyzés szerint 2020 végén Budapesten, a ferencvárosi Illatos úton volt megbeszélésük. A helyszín azért is érdekes, mert az Illatos úton volt telephelye a hírhedt Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek, amelynek felszámolását Koller végzi az állami felszámoló képviseletében. Azonban arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogy a helyszínnek mi köze lehet a két szereplő kapcsolatához.
Ezeken kívül a lehallgatott telefonbeszélgetések között is szerepel az állami felszámoló neve, aki a Schadl-Völner-ügy harmadrendű vádlottjával, azaz „Schadl gazdájával” egyeztetett 2021 szeptemberében. A két hónappal a végrehajtók volt elnökének letartóztatása előtt rögzített felvétel szerint Koller Mihály Dávid csatlakozott Schadl Györgyhöz és a harmadrendű vádlotthoz az Intercontinental Hotel teraszán tartott megbeszélésen. Itt egyeztettek az ötödrendű vádlott vallomása kapcsán említett milliárdos értékű felszámolási ügyben való lehetséges részvételükről, mellyel összefüggésben A. Tamás vádlott szerint bírók lefizetése is szóba került.
Fontos körülmény, hogy Koller amellett, hogy felszámolóbiztos, aktív ügyvéd is. A Majorosi Ügyvédi Iroda tagja, amit korábban éppen az egyik olyan végrehajtó alapított, aki maga is vádlottja lett a Schadl-ügynek, és aki beismerte a bíróság előtt, hogy kinevezéséért cserébe kenőpénzt fizetett a köztestület volt elnökének. Utóbbi végrehajtónak a székhelye abban a Városmajor utcai irodaházban van, ami Schadl György és felesége érdekeltségében áll.
Pikáns részlet, hogy Koller Mihály Dávid akár olvashatta is a róla szóló részleteket a nyomozati anyagban, ugyanis meghatalmazott védőként éppen őt kérte fel az említett, megvádolt, majd elítélt végrehajtó a védelmére az őrizetbe vétele után.
Igaz, a bíróságon már egy másik ügyvéd képviselte M. Esztert.
Próbáltunk érdeklődni telefonon Koller Mihály Dávidnál többi közt a Schadl Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, ám nem kívánt nyilatkozni lapunknak, és gyorsan bontotta a vonalat.
A Kollerhez köthető felszámoló cégek mindegyike megtalálható a budapesti Mázsa utca 9. szám alatti címen, ami a felszámolói piacon szintén érdekelt Jellinek Dániel milliárdos vállalkozó tulajdona több cégen keresztül. Ebben az irodaházban üzemel a „felszámolók háza”, ahol számos, elvileg egymástól független felszámoló cég is működik.
Schadl Györgynek nem ez az egyetlen különös kapcsolódási pontja a felszámolói szektorhoz, ennek részleteiről cikksorozatunk folytatásában számolunk be. | Az Orbán családdal is üzletelő állami megbízottat azonosítottak Schadl György oldalán a nyomozók | A felszámolók királyaként emlegette a Schadl-Völner-ügy egyik vádlottja Koller Mihály Dávid állami felszámolóbiztost, aki a jelek szerint üzleti viszonyban állt a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökével. A páros a viharos körülmények között felszámolás alá került dunaújvárosi vasműnél indult eljárásról is tárgyalt, méghozzá másfél évvel azelőtt, hogy a bíróság elrendelte volna az intézkedést a vállalatnál. Figyelemre méltó részlet, hogy az Orbán családdal is üzletelő, ügyvédként is tevékenykedő férfi akár olvashatta is a róla szóló részleteket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában, ugyanis éppen őt kérte fel védelmére az egyik – bűnösségét beismerő és már el is ítélt – végrehajtó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/22/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-fidesz-koller-mihaly-david-allami-felszamolo-uzlet-dunaferr/ | 2023-06-22 13:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem készült jegyzőkönyv a felszámolói pályázatok személyes meghallgatásán arról, hogy a meghallgatásokat vezető Seszták Miklós hogyan pontozta a pályázókat. Az erre kijelölt ötfős bírálóbizottság a pályázók személyes meghallgatási jogát ugyanis átadta egyszemélyben Sesztáknak - írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. (Az értékelő bizottság tagjai a Covid-19 járványra tekintettel szavazták meg, hogy csak a bizottsági elnök, Seszták Miklós vegyen részt a személyes meghallgatásokon.)
Az ellenzéki képviselő a posztjában egy peres eljárásra hivatkozik, amelyet egy több mint 30 éve felszámolóként dolgozó, de cégével az új felszámolói névjegyzékből kikerült pályázó kezdeményezett a pályázatok értékelésének megismerése miatt. A felszámolót nem nevezte meg Hadházy. A bíróság ugyanakkor nem vizsgálta az összes pályázatot, csak a felperesét. "Így hiába adott végül maximális pontszámot a felperes szóbeli meghallgatására, azt nem vizsgálta, hogy mások hogyan kaphattak jó pontokat. A felperes többi pontlevonását pedig szintén azért nem vizsgálta, mert szerinte neki csak ezt az egy határozatot kell megnéznie. Így végül a pereskedő pályázó sem tudta megvédeni az igazát, nemhogy a többi, sorsába belenyugvó ügyfél" - írta Hadházy a bírósági döntésről.
Seszták Miklós ügyvéd, az előző parlamenti ciklusban az Orbán-kormány fejlesztési minisztere volt, jelenleg kormánybiztos: "egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos". Mégis őt delegálta az arra jogosult nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea a tavaly zárult felszámolói pályázatok értékelő bizottságába, Seszták lett az öttagú grémium elnöke. Talán sokat nyomot a latban az, hogy az előző, hét évvel korábbi, 2014-es felszámolói pályázaton is - a Direkt36 korábbi cikke szerint - Seszták vezette a bírálóbizottságot, akkor az ő minisztériuma felügyelete a felszámolás területét.
Kik döntöttek a pályázatokról?
A felszámolói névjegyzékbe pontozásos rendszer alapján lehetett bekerülni (a maximálisan elérhető pontszám 150 volt, a pályázat alapján legalább 137 ponttal kerültek be a nyertesek - írta Hadházy a felszámolói pályázatokról korábban a korrupcioinfo.hu oldalán.
"Az Értékelő Bizottság (ÉB) a korábbi szabályozás alapján 8 főből állt, ezt a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendelet 2020-as módosítása 5 főre csökkentette. Ennek a bizottságnak az elnöke eredetileg vagy az igazságügyi miniszter vagy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter lehetett volna, a rendeletmódosítással az utóbbinak adták a feladatot, Mager Andrea pedig Sesztákot jelölte az ÉB-ba. A bizottság egyik tagja volt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, akit Varga Mihály delegált. Az ÉB további három tagja legalább jogi végzettségű (Mázi András, akit az igazságügyi tárca, Péter Zoltán, akit az Országos Bírósági Hivatal és Ruszó Gyula, akit a Belügyminisztérium delegált), ugyanakkor nem tudok róla, hogy ők rendelkeznének felszámolói gyakorlattal" - írta Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalon. Az eljárás során legfeljebb 20 pontot lehetett kapni a pályázat formai, tartalmi követelményeire, 40 pontot a személyes meghallgatásra és 90-et a szakmai követelményekre.
Szűkítették a névjegyzéket, sokan kiestek
Csak az a felszámoló szervezet tevékenykedhet, amelyik szerepel a felszámolói névjegyzékben. A kormány hétévente ír ki pályázatot a felszámolóknak a névjegyzékbe kerülésre, a legutóbb 2020-ban, amelyen 2021 márciusában hirdettek eredményt. Akkor a névjegyzéket vezető és a felszámolószervezeteket ellenőrző hatóság a Miniszterelnöki Kormányiroda volt (2021 októberétől a feladatot az újonnan létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el, aminek vezetője a kormányirodát korábban államtitkárként vezető Biró Marcell. Az Orbán-kormányok alatt a felszámolói névjegyzéket vezető hatóságként működött már a nemzetgazdasági tárca, az igazságügyi tárca irányítása alatt álló Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy-egy szervezeti egysége is).
A tavaly tavasszal zárult felszámolói pályázat eredményeként a korábbi 130-ról 90 felszámolóra szűkítették a névjegyzéket, összesen 277 cég pályázott. A korábbi névjegyzékből 83 felszámolócég nem került be az új névjegyzékbe.
54 új cég is megjelent a piacon
A kiválasztott 90 cég közül a Direkt36 cikke szerint 54 új cég korábban nem működöt felszámolóként, és ezek között vannak kormány- vagy Fidesz-közeli személyhez köthető vállalkozások.
Könnyítettek a pályázati feltételeken
A felszámolói pályázat kiírása előtt módosították a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendeletet, amellyel könnyítettek a névjegyzékbe kerülés feltételein is.
Például a felszámoló szervezetnek korábban legalább 70 millió forint vagyoni biztosítékkal kellett rendelkeznie, ezt a módosítással 30 millió forintra csökkentették - írja Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalán. Hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint „a pályázónak rendelkeznie kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel”. Korábban két fő közgazdász foglalkoztatását kellett igazolni, most csak egyét. Korábban ha valaki nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, illetve nem felel meg a pályázatban vállalt feltételeknek, akkor automatikusan törölni kellett a névjegyzékből, a módosítás szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha bírság kiszabását követően sem felel meg. Nem kellett működő honlappal rendelkeznie a pályázó cégnek a pályázat benyújtása idején, és felmentést adtak a honlap működtetése alól a névjegyzékbe felvételről szóló döntés utáni 3 hónapig.
Mit csinálnak a felszámolók?
A felszámolócégek bonyolítják le - bírósági kijelöléssel - a fizetésképtelen helyzetbe került gazdasági szervezetek felszámolási eljárásait, járnak el vagyonfelügyelőként a csődeljárásokban. A felszámoló képviseli az adós céget, dönt a kifizetéseiről, az ő feladata egyebek mellett a cégvagyon értékesítése.
A felszámolói piacnak évente több milliárd forint bevétele van. A felszámoló díja az adós cég eladott vagyontárgyaiból és a követeléseiből befolyt összeg 5 százaléka (ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor 3 százaléka), de legalább 300 000 forint. Ha a felszámolás alatt működik a cég, az ebből eredő bevétel 2 százaléka vehető felszámolói díjként figyelembe. A bíróság bonyolult ügyekben ennél magasabb összegben is megállapíthatja a felszámoló díját.
Az egyszerűsített felszámolási eljárásban (a vele szembeni követeléseknél kisebb vagyonnal rendelkező, illetve nyilvántartást, főkönyvet nem vezető cégek esetén) a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyakból és a követelésekből befolyt összeg 1 százaléka. Az egyezséggel záruló felszámolásoknál - ez nagyon ritkán fordul elő - a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, felosztható vagyon értékének 5 százaléka, de legalább 300 000 forint. Egymilliárd forint feletti felosztható vagyon esetén a bíróság alacsonyabb felszámolói díjat is megállapíthat. | Végrehajtói után jönnek a felszámolói rázós ügyek? | A bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Seszták Miklós bármilyen feljegyzés és jegyzőkönyv nélkül osztotta a pontszámokat a felszámoló cégek pályázatainál - írja Hadházy Ákos posztjában egy volt felszámoló peres eljárására hivatkozva. A kormány 2021 márciusában újraszabta a felszámolói piacot is, 130-ról 90-re szűkítette a felszámolói névjegyzéket, a többség új szereplő; a korábbi névjegyzékből 83 cég nem került be az új névjegyzékbe. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felszamoloi-nevjegyzek-palyazat-felszamolasi-eljasar-birosag-palyazat-sesztak.745874.html | 2022-02-11 13:39:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében.
A Fővárosi Törvényszék hivatalból rendelte el az adós gazdálkodó szervezet felszámolását, és döntött az ideiglenes
vagyonfelügyelő kijelöléséről. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése elektronikus, véletlenszerű kiválasztás alapján történt. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a végzés kézhezvételét követő napon meg kell kezdenie a tevékenységét, amelyről 8 napon belül tájékoztatnia kell a bíróságot.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatti alkalmazásáról szóló december 13-ai kormányrendelet értelmében ha az illetékes cégbíróság hivatalból tudomást szerez arról, hogy egy cég több mint négyszáz napja nem tett eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot, akkor az adott cégbíróság 3 munkanapon belül felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi az adott cég ellen.
A fentiek miatt indult felszámolási eljárásokban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. Ilyen esetekben a törvényszék a kezdeményező kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül elrendeli a felszámolást, ezzel egyidejűleg pedig a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki a céghez. A felszámolásról és az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelöléséről szóló végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felszámolót megilletik. | Elrendelte a Dunaferr felszámolását a Fővárosi Törvényszék | A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/15/dunaferr-felszamolas-fovarosi-torvenyszek-elrendelte/ | 2022-12-15 13:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar nemrég lemondott elnökét és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt is meghallgatta a bíróság az elmúlt évek legnagyobb politikai korrupciós botrányában, csütörtökön az ügy harmadrendű vádlottja kapott szót a Fővárosi Törvényszéken. A büntetett előéletű R. R. a főszereplők közül Schadlhoz áll közel, aki a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján „gazdájának” nevezi a férfit. A két vádlott a rögzített beszélgetések szerint szoros üzleti kapcsolatban állt egymással.
A sikkasztás miatt korábban már három év felfüggesztett börtönre elítélt vádlott Schadlhoz hasonlóan az ügy kezdete óta letartóztatásban van, őt ezúttal befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolják. Szerepéről korábban a 24.hu számolt be a vádirat alapján: ő volt az, aki a vádak szerint fejébe vette, hogy a tervezettnél is több pénzt csal ki a Mátrix Oktatási Intézmény képviselőjétől, aki pénzért próbálta elintézni, hogy működési engedélyt kapjon iskolája. Ebbe a műveletbe R. R. és Schadl még Völner Pált is bevonta. A Fidesz volt politikusa a vádak szerint az ügyben más államtitkárságokon próbált intézkedni az intézmény engedélyeztetése érdekében, de nem járt sikerrel, ezután hangzott el Völner emlékezetes mondata az Emberi Erőforrások Minisztériumáról:
Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember.
Csütörtökön mindhárom vádlott megjelent a bíróságon, és ezúttal – a korábbiakkal ellentétben – R. R. sem engedélyezte, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla. Ehhez csak Völner járult hozzá.
A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a később szintén megvádolt iskolai képviselővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és mondja azt, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt. Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak.
R. R. a csütörtöki tárgyaláson először a személyi körülményiről beszélt, kiderült: végzettsége gimnázium, érettségi nélkül. Elmondta, tolmácsolásból élt és különböző vállalkozásai voltak. Korábban nemcsak sikkasztásért ítélték el, hanem már 2003-ban is volt büntetve.
Ezután felolvasta a vallomását. Ennek lényege, hogy
nem követte el a bűncselekményeket, amik a vádiratban szerepelnek.
A Mátrix Oktatási Intézmény engedélyeztetése ügyében szó sem volt bárkinek a lefizetéséről vagy vesztegetésről.
Filozófiája szerint ugyanis a vesztegetés nem működőképes eljárás.
Mint mondta, ő nem akart pénzt kérni, de az iskolai képviselő minden találkozónál nekiszegezte a kérdést, hogy mennyiért dolgozik, és intézi el az intézmény engedélyeztetését. Végül 8 millió forintba jelölte meg az összeget, de hangsúlyozta, ez nem korrupciós pénz volt. Azt mondta, hogy ő szakértőket kért fel, hogy az iskola engedélyeztetési ügyét elintézze, de ez nem volt törvénytelen, szerinte szakmai támogatásról volt szó.
Így szerinte az átvett pénzek nem kenőpénzek voltak, hanem a szakértőket és jogászokat fizette belőle.
Egyben cáfolta azt az ügyet is, amely szerint Ukrajnába utazott, és azt állította, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és ezért 200 ezer amerikai dollár váltságdíjat kértek, amit a tizenharmadrendű vádlott – az oktatási intézmény képviselője – S. E. tizenharmadrendű fizetett ki. Szerinte kölcsönről volt szó, és ezt S. E. is tudta.
Elmondta, Schadl Györgyöt 18 éve ismerte meg, baráti a viszonyuk, napi kapcsolatban álltak. Ezért is természetes volt, hogy hozzá fordult az iskola ügyében, tanácsért. Mint mondta, nagy lehetőséget látott a szegmensben, és saját iskola létrehozása is felmerült a gondolataiban.
Beszélt arról a vízüzemű motorról is, amelyre a vádak szerint pályázati pénzt akartak lehívni, és ami miatt szintén bevonta Schadl Völnert, aki vallomásában részletesen beszélt arról, hogy közérdekből próbálta felkarolni a találmány ügyét.
R. R. elmondta, Völner Pált nem ismeri személyesen, sohasem beszélt vele, de tudta, hogy Schadl és Völner jó kapcsolatban áll.
Jelezte, egyelőre nem kíván kérdésekre válaszolni, csak az eljárás későbbi szakaszában.
Utóbbi miatt kisebb vita alakult, mert Tóth Erzsébet bíró egy kérdést mindenképp fel akart tenni: kik az emlegetett szakértők, akik csak „anonymusként” szerepelnek a dokumentumokban. Erre két védő is hangsúlyozta, hogy R. R. jelezte, nem kíván válaszolni egyelőre. | Vallomást tett Schadl György „gazdája”, a csecsen emberrablási sztori kitervelője | A végrehajtók volt elnöke mellett csak R. R. harmadrendű vádlott van letartóztatásban, akit korábban sikkasztásért már elítéltek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/25/schadl-gyorgy-vegrehajo-elnok-volner-pla-gazda-csecsen-emberrablas-harmadrendu-vadlott/ | 2023-05-25 13:56:00 | true | null | null | 24.hu |
A reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintból valósította meg az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító kampányát a Civil Összefogás Fórum (illetve a mögötte álló jogi személy, a CÖF–CÖKA) cége, a Kövess minket 2022 Kft. a nyáron – tudta meg a 24.hu.
Fontos megjegyezni, hogy mindez listaáras költés, azaz az összeg a megvásárolt médiafelületek árlista szerinti értékét jelenti. Ehhez képest a tényleges, nettó érték a mennyiségi és egyéb engedményekkel, valamint ügynökségi jutalékkal csökkentett reklámköltés az, amennyiért a vevő – ez esetben a Békemenetet és több korábbi plakátkampányt szervező, közpénzzel megtámogatott CÖF–CÖKA cége – ténylegesen megvásárolta a reklámhelyeket. A cég ugyanakkor kaphatott kedvezményt például a nagy mennyiség miatt.
Piaci forrásaink szerint így a nettó költés bizonyára nem érte el az egymilliárd forintot, ám több százmilliós vásárlásról lehetett szó.
A Kantar módszertana egyébként az, hogy összesíti, egy-egy hirdető reklámja mely médiafelületen és mikor jelent meg. Ezeknek a megjelenéseknek a listaáraival beszorozva számolják ki, hogy mekkora értékű volt a kampány.
A 24.hu birtokában lévő adatok szerint a CÖF-fel egy címre bejegyzett Kövess minket 2022 Kft. négy részben vásárolt kampányokat a nyáron (a megadott összegek listaárak):
az Adboard Kft.-nél 130,2 millió forintért,
a Pannon Plakátnál 7,1 millióért,
a Publimontnál 408 millióért,
a Publimont City Lightnál 520,5 millióért.
Mindez összesen 2984 megjelenést tartalmazott:
1735 citylightot, illetve több mint 1200 óriásplakátot.
A citylight hirdetések jellemzően tömegközlekedési megállókban, bevásárlóközpontokban, benzinkutakon találhatóak, olykor megvilágított, üvegekkel védett hirdetési felületek.
Maga a kampány egyetlen szóra épült: „Háborúpártiak.” Alul pedig az szerepelt: „A baloldal belesodorna minket a háborúba.” A hirdetéseken ezúttal Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának vezetője, Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármester, Fekete-Győr András, a Momentum politikusa és Karácsony Gergely főpolgármester sorakozott fel Gyurcsány Ferenc DK-elnök körül.
A Kövess minket 2022 Kft.-t 2021-ben alapították. A cégnek az első évében 121 millió forint vesztesége volt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredménye. A cég vezetőjéről, Neményi Péterről 2021-ben annyit lehetett tudni, hogy az „a Győrság KSE labdarúgója volt 2008 és 2016 között, majd az UD Magyar-Német SE-be igazolt.” Kerestük a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő céget, arról érdeklődve, hogy miből finanszírozták a vélhetően több százmilliós kampányt, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Ez a kampány lényegében a tavalyi kormánypárti korteskedés folytatása volt: a 2022-es választási végeredményt, az újabb fideszes kétharmadot még ellenzéki politikusok szerint is meghatározta az orosz-ukrán háború, illetve az, hogy a kormányzati kampány- és propagandagépezet sikeresen égette rá az ellenzékre azt, hogy „háborúba sodorná az országot”. (Erről itt írtunk bővebben.) | Listaáron több mint egymilliárd forintba került a „Háborúpártiak”-kampány, de nem látszik, mi volt a fedezete | A reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintból valósította meg az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító kampányát a Civil Összefogás Fórum (illetve a mögötte álló jogi személy, a CÖF–CÖKA) cége, a Kövess minket 2022 Kft. a nyáron – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/07/cof-kampany-fidesz-ellenzek-haborupartiak/ | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A koronavírus-járvány elején a kormány mintegy 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a világ különböző pontjairól összesen háromszázmilliárd forint értékben, ám ezekből egyet sem tudtak eladni – írja a Transparency International. A TI most kapta meg a vonatkozó dokumentumokat egy 2021-es adatigénylésre válaszul. Még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adták be, az adatigénylésből per lett, az ügy a Kúriáig jutott. Végül jogutódként a Belügyminisztérium válaszolt a szervezetnek.
2020-ban még a Külgazdasági és Külügyminisztérium próbált túladni a feleslegesnek bizonyult lélegeztetőgépeken, majd a feladatot megkapta az Emmi. A most kiadott dokumentumokból az derül ki, hogy a háromszázmilliárd forintból összevásárolt 17 ezer darab lélegeztetőkészülékből összesen nulla darabot adtak el, így értelemszerűen az ebből származó bevétel is nulla forint lett. Valószínűleg az összeg nem lesz nagyobb, mert a BM alá tartozó felelős, az Országos Kórházi Főigazgatóság később sem tervezi egyetlen lélegeztetőgép értékesítését sem – írja a TI. | Egyet sem adott el a kormány a háromszázmilliárd forintért vásárolt 17 ezer lélegeztetőgépből | Raktárban porosodik a mintegy 17 ezer darabos készlet. A Transparency International (TI) Magyarország még 2021-ben kezdeményezte a vonatkozó adatok megismerését; kúriai ítélet és mintegy két év kellett ahhoz, hogy a minisztérium kiadja az információt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/covid-koronavirus-jarvany-lelegezteto-gep-korrupcio-kozadat/32569891.html | 2022-08-29 21:19:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”.
Elsőként a Magyar Hang írta meg (osztrák sajtóhírekre hivatkozva), hogy UNESCO-vizsgálat várható a Fertő tavi beruházás miatt. A Szabad Európa szerkesztőségét a Fertő tó Barátai Egyesület és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tájékoztatta arról, hogy az UNESCO tanácsadó testülete (a Fertő/Neusiedlersee világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS) vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot többször kezdeményezte már mind a magyar Fertő tó Barátai Egyesület, mind osztrák partnerei, az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees.
Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
A két civil szervezet 2019 óta folyamatosan tájékoztatta az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét.
„A veszélyek között csupán az egyik a Fertő tavi vízitelep úgynevezett rekonstrukciója, amit mintegy 11 milliárd forint közpénz elköltése után talán inkább célszerű dekonstrukciónak, rombolásnak nevezni. A vízitelep jelenleg el van zárva a látogatók elől, és annak ellenére hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének része, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt a civil szervezet tudomása szerint részben építési anyagok tárolására használják.”
A magyar fejlesztés mellett egy (Breitenbrunn területén) tervezett szélerőműpark is veszélyezteti a világörökségi helyszínt. A magyar és az osztrák szervezet közösen lép fel azért, hogy fenntartható vízgazdálkodást dolgozzanak ki a Fertő vidékén, mivel szerintük a Duna felől tervezett vízutánpótlás ökológiai katasztrófához vezethet a területen.
Ehhez kapcsolódóan: Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe
Októberben jön az UNESCO-küldöttség a Fertő tóhoz
Friss információt kaptunk a Fertő tavat védő osztrák civil szervezettől: az Alliance for Nature (AFN) szerint idén októberben tanácsadó missziót küld az UNESCO a Fertő tó ügyében.
Az AFN közleményéből kiderül: a szervezet évek óta jelzi az UNESCO-nak és tanácsadó szervének, az ICOMOS Internationalnak a határon átnyúló Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj (2001 óta UNESCO-világörökség) ügyét. Többek között az alábbiakra hívják fel a nemzetközi szervezet figyelmét:
1. a tópart beépítése osztrák és magyar oldalon;
2. vízpótlás a Dunából;
3. a Seewinkel tavainak és lagúnáinak kiszáradása a talajvíz túlzott mezőgazdasági célú kivonása miatt;
4. a Neusiedl-Weidenben tervezett szélerőműpark.
2023 áprilisában az UNESCO Világörökségi Központ (WHC) felkérte az Alliance for Nature-t a jelentés elkészítésére. Ezt 2023 májusában küldték el Párizsba. A dokumentumban az Alliance for Nature a Fertő tó Barátai Egyesülettel együtt kérte az UNESCO-t, hogy küldjön tanácsadói missziót a Fertő tóhoz. Mindkét környezetvédelmi szervezet régóta követeli, hogy a Fertő tó körüli turisztikai projektek miatt kerüljön fel a helyszín az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyeket soroló, úgynevezett vörös listájára.
Az WHC 2023. július végén tette közzé az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készült határozattervezetét, amelyben aggodalmát fejezi ki a Fertő turisztikai projektjének mérete miatt, ugyanakkor üdvözli a beruházás felfüggesztéséről szóló döntést. (Az Átlátszó egy korábbi cikkéből kiderül, hogyan dolgozik, milyen feladatot lát el egy-egy tanácsadó vagy ellenőrző UNESCO-misszió, -küldöttség.)
Korábban is figyelmeztették már a magyar kormányt
Az UNESCO 2021 júniusában már felszólította a magyar kormányt a Fertő partján zajló beruházás felfüggesztésére. Egy Turóczy Lászlónak, Magyarország állandó képviselőjének, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének (az UNESCO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben – OECD) küldött levélben az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója, Mechtild Rössler többek között azt írta, hogy a Fertő tavi beruházás sértené a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Az UNESCO tanácsadó szervezetének (ICOMOS International) véleménye alapján azt írták: a magyar kormány törölje a projekt tervét, azonnal állítsa le a megvalósítást, a helyszínt pedig állítsa helyre. Az ICOMOS magyar bizottsága 2021. februári elektronikus beszámolójában a kifogásai között sorolta négycsillagos, monolit vasbeton szállodát.
Korábbi videónk a Fertő tavi beruházásról:
BEÁGYAZÁS share
The code has been copied to your clipboard.
width px height px
The URL has been copied to your clipboard
Jelenleg nincs elérhető tartalom
Az UNESCO 2021-es indoklása szerint annyi panasz érkezett a nemzetközi szervezethez az ügyben, hogy a Világörökség-bizottság állapotmegőrzési jelentés készítését kérte a magyar államtól a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kapcsán. Ez el is készült, az UNESCO erre adott válaszát elkértük a Világörökségi Központ vezetőjétől. Amint válasz érkezik megkeresésünkre, közöljük.
Korábban az Átlátszó számolt be elsőként arról, hogy az UNESCO éveken át kifogásolta többek között a budapesti VII. kerület (történelmi zsidó negyed) védett épületeinek rombolását és a más UNESCO-védettségű világörökségi helyszíneken történő nagy építkezéseket. Több alkalommal külön küldöttség jött Párizsból, a szervezet központjából a helyzet ellenőrzésére és a kormányzati döntésekből kihagyott civil szervezetekkel való egyeztetés érdekében. A kormány több alkalommal próbálta korlátozni a civil szervezetek részvételét ezeken az egyeztetéseken.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
A nemzetközi szervezet kifogásolta a Városliget beépítésének egyes részleteit, a budapesti világörökségi helyszín épületeinek tönkretételét (MAHART-ház, Radetzky-laktanya, Mol-toronyház stb.). A szervezet diplomáciai módszerekkel kommunikál a kormányokkal a világörökségi helyszínekről. Ha az évekig tartó folyamat sikertelen, végül elvehetik a világörökségi címet a kifogásolt helyszíntől. Az UNESCO Fertő tóval foglalkozó anyagai itt olvashatók, az összes magyarországi világörökségi helyszínnel kapcsolatos jelentések pedig itt.
A magyarországi világörökségi helyszínek az alábbiak:
Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális) (1987 + 2002, bővítés)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti) (1995)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park: a Puszta (kulturális) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális) (2000)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális) (2002)
A rijadi UNESCO Világörökségi Bizottság ülésén szeptember 10–25. között várhatóan tárgyalni fogják a Fertő tóhoz küldendő vizsgálóbizottság felállítását. Az ülésen a német World Heritage Watch civil szervezet munkatársa képviseli majd a Fertő tavi civileket. A vizsgálat eredményeképpen megtörténhet, hogy a Fertő/Neusiedler világörökségi kultúrtáj felkerül a veszélyeztetett világörökségi területek listájára.
A Fertő tavi beruházás kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a projektet, de a részletek mostanáig nem kerültek nyilvánosságra. A terület (a tópart és a strand) évek óta el van zárva a helyiektől, a tó korlátozottan elérhető horgászok számára. Az építkezésen nem folyik munka, a területet kerítés zárja el a nyilvánosságtól, hozzávetőleg háromszáz méteres sávban a tó partjától.
Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. | Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében | Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-unesco-is-vizsgalodik-a-ferto-to-ugyeben/32569244.html | 2022-08-29 23:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett.
Egy 2019. őszi nap este K. Zsolt, a körülbelül 183 centiméter magas, fekete hajú, barna szemű, ekkor 33 éves férfi és felesége, Bernadett éppen a vacsoráját költötte volna el egy Los Angeles-i belvárosi szállodában, amikor megcsörrent a tizennegyedik emeleti szobájukban lévő telefon. K.-t a szálloda recepciójáról keresték azzal, hogy valaki beletolatott a kocsijába: siessen, és még eléri a felelőst.
K. sokat utazott világszerte, és rendszeresen járt az Egyesült Államokba. 2019 során céget alapított Kaliforniában, majd júliusban – a vállalkozás nevében – 420 ezer dollárért ingatlant is vásárolt Los Angeles exkluzív, Hollywood Hills nevű környékén. 2019 őszén feleségével együtt érkezett a kaliforniai Los Angelesbe.
A hívás után a férfi komótosan felöltözött, majd leliftezett a földszintre. Alig lépett ki azonban a felvonóból, amikor rendőrök és más rendfenntartók ugrottak rá több irányból; egyszerre annyian, hogy meg sem tudta őket számolni. A Szabad Európa úgy tudja, mielőtt bevitték a fogdába, K. azt mondta a vele kocsikázó egyenruhásoknak, hogy ötlete sincs, miért fogták el.
Pedig K. tisztában volt vele, hogy a magyar hatóságok érdeklődnek iránta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi nyomozói szerint K. bűnözéssel teremtette elő a pénzt az amerikai álomra: az ingatlanvásárlások, utazások és luxusautók fémjelezte életvitel mögött több évre visszahúzódó, szervezett áfacsalás állt. K. elfogását és kiadatását ők kérték – sikeresen – az Egyesült Államok hatóságaitól. A férfi és társai ügyében indult büntetőpernek jelenleg is folyik a tárgyalása a Tatabányai Törvényszéken.
K. Zsolt amerikai elfogásának történetét, ahogy a férfi számlagyáras ügyének egészét a Szabad Európa a kiadatással kapcsolatos amerikai bírósági iratok, magyar hatósági és más hivatalos dokumentumok, a férfi elfogatásával kapcsolatos, a Los Angeles-i rendőrségtől közérdekű adatigénylés útján megszerzett adatok, illetve K. ismerőivel, továbbá az ügyre és annak érintettjeire rálátással bíró forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések útján tárta fel. Az eseményekkel kapcsolatban K. és azóta elvált felesége sem szeretett volna a Szabad Európának nyilatkozni.
Az ügyre rálátással bíró több forrásunk szerint – a regénybe illő amerikai elfogáson túl – K. számlagyáras története bűnügyi szempontból nem különleges sem a módszereket, sem a vád szerinti kárértéket tekintve. Amiért mégis figyelemre méltó: a számlagyáras ügyben érintett a ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég, a Fer-Park 2010 Kft.
Ez a budapesti kerület már nem dolgoztat a Fer-Parkkal, a cég egy korábbi partnere viszont még mindig kulcsszerepet tölt be más budapesti kerületek parkoltatásában. A Szabad Európa információi szerint a NAV egy másik szervezeti egysége a számlagyáras büntetőügytől hivatalosan függetlenül is érdeklődést mutatott korábban a Fer-Park beszállítói kapcsolatrendszere iránt.
Így működött a számlagyár
A most 36 éves K. Zsolt nem ismeretlen a magyar bűnüldöző hatóságok előtt. A komáromi férfit 2013-ban csalás és gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ugyanebben az évben egy másik ügyben csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt közel két év börtönbüntetésre ítélték, szintén felfüggesztve.
A NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának (KDBI) pénzügyőrei mégis csak 2018-ban figyeltek fel arra, hogy – legalábbis a vád szerint – K. 2015 óta ismét a bűn útjára lépett. A nyomozók úgy találták, hogy a férfi körülbelül negyven cégből álló hálózatot irányított, amelyek egymásnak és másoknak különböző munkák, például informatikai szolgáltatások fejében állítottak ki számlákat.
Ezek a cégek ugyanakkor a NAV szerint a valóságban nem tudták elvégezni ezeket a munkákat, mert nem volt vagyonuk, irodájuk és dolgozójuk sem. A gyanú szerint fiktív számlákat befogadó vállalkozások leírhatták saját adójukból a számlák áfatartalmát, ezzel összesen 4 milliárd 771 millió forintos jogtalan nyereséghez jutottak.
A szóban forgó számlákat elektronikusan bocsátották ki és küldték meg a NAV nyilvántartási rendszerébe. A feladó IP-címek vizsgálata során kiderült, hogy több fiktív számlát a K. házaspár akkori lakhelyéhez tartozó magyarországi címről adtak fel.
A nyomozás során a magyar hatóságok szemmel tartották K. külföldi utazásait, és még a felesége Instagram-posztjait is nyomon követték. Arra jutottak, hogy több számla esetében a feltöltő IP-címe egyezést mutatott K.-ék utazásainak adataival és a feleség Instagram-posztjaiban feltűnő helyszínekkel.
A magyar hatóságok úgy találták, hogy a számlagyáras cégek ügyvezetői (köztük bűnözői múlttal rendelkező vagy nagyon szegény emberek, valamint szlovák, brit külföldiek) nem vállaltak aktív szerepet a cégek működtetésében.
„Maximum pár alkalommal találkoztam az [egyik ilyen cég] ügyvezetőjével” – mondta az ügy egyik érintettje, N. Renáta később a bíróságon. N. vállalkozása számlákat fogadott be a céghálózattól. A bíróságon azt vallotta, hogy a szóban forgó cég vezetője „mindig együtt jött K. Zsolttal. Az ügyvezetőtől nem kaptunk utasítást. Én úgy tudom, hogy K. Zsolt el volt tiltva a cégvezetéstől, és ezért volt a másik férfira szükség.”
Lehallgatás és fenyegetés
A nyomozás során tizenegy hónapon keresztül lehallgatták K. és mások telefonját. A nyomozók így azt is meghallgathatták, amikor egy bank ügyfélmenedzsere, akivel K. kapcsolatban volt, azzal hívta fel, hogy a NAV bűnügyi nyomozói bekérették a hozzá fűződő cégek papírjait.
Innentől kezdve K. tudta, hogy a hatóságok a nyomában vannak. A nyomozók szerint ezután újonnan alapított cégekkel váltotta ki a hálózat több tagját; az új cégek ügyvezetői lengyelek voltak. Ezen kívül minden ment tovább a maga útján. A Szabad Európa értesülése szerint a magyar nyomozók nem tudták mire vélni, hogy K.-t látszólag nem nagyon zavarja a hatósági figyelem.
Így érkezett el 2019 ősze és a K. házaspár amerikai utazása. Október elején a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. K.-ék még Las Vegasban kaszinóztak, amikor beindultak az események. A Szabad Európa K. személyes ismeretségi köréből származó információja szerint a férfi véletlenül rábukkant a magyar rendőrség honlapján, hogy körözést bocsátottak ki ellene, de amikor K. ügyvédje utánakérdezett a dolognak, a körözés eltűnt az internetről.
Később ismeretlen számról hívták K.-t. A telefonáló magyar nyelven fenyegette meg azzal, hogy börtönbe fog kerülni. K. „ittas állapotban volt, és elküldte a p*ba” a telefonálót – mondta a Szabad Európa K.-t személyesen ismerő forrása.
A házaspár ilyen előzmények után utazott tovább Los Angelesbe, ahonnan október 17-én, egy csütörtöki napon terveztek Magyarországra repülni frankfurti átszállással. De a magyar hatóságok attól tartottak, hogy a körözés hírére K. olajra léphet. A kiadatási kérésre az amerikai szervek is mozgásba lendültek, október 14-én este – ahogy cikkünk elején írtuk – K.-t lecsalták a szálloda földszintjére, őrizetbe vették, és már vitték is a fogdára.
Ugyanebben az időben a NAV több magyarországi elfogást is végrehajtott. „Október 15. fekete nap az életemben – mondta az ügy egyik érintettje, Sz. Péter később a bíróságon. – A NAV-osok rám rúgták reggel az ajtót, hat órakor, aztán kiszálltak a cégem székhelyére is.”
Eközben a magyar nyomozók hívták a lefogott K. feleségét, aki a szálloda tizennegyedik emeletén maradt. A Szabad Európa információja szerint azt mondták neki, hogy mihamarabb menjen haza. Úgy tudni, K. Bernadett ellen európai érvényű elfogatóparancsot bocsátottak ki, így végül a frankfurti átszállás helyett még az Egyesült Államokban szállt át, és Floridából egy lengyel légitársaság közvetlen járatával repült Budapestre. A Szabad Európa információja szerint K. feleségét Ferihegyen, még a reptéren letartóztatták.
Huszonhárom vádlott
K. Zsolt 2019 decemberében került haza letartóztatásba, 2021-ben szabadult, azóta bűnügyi felügyelet alatt áll. Eközben ő és felesége – aki információnk szerint fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – elvált.
Az ügyben eredetileg a NAV KDBI nyomozott, a vádat pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyészség képviselte a Tatabányai Törvényszék előtt zajló bírósági tárgyalási szakban.
Idén év elején a Fejér vármegyei ügyészség is vádat emelt egy részben átfedést mutató ügyben; a két eljárást azóta egyesítették. Tizenhárom korábbi vádlott vádalkut kötött, többen beismerő vallomást tettek, az ügynek jelenleg huszonhárom vádlottja van, akik a vád szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, pénzmosást és más bűncselekményeket követtek el. Rájuk a vád fegyház- és börtönbüntetést kért. Az ügy tárgyalása jelenleg is folyik.
K. a Szabad Európának nem nyilatkozott, de hozzá közel álló forrásunktól úgy tudjuk, hogy szerinte az ügyészség túlkapásokat követett el az eljárás során, és különösen rossz néven vette, hogy az Egyesült Államokban két nappal a hazautazása előtt fogták el, amikor már össze volt pakolva.
Információnk szerint K. Zsoltnak ma Magyarországon nincs vagyona. A férfi a korábban használt luxusautókat csak bérelte, a számlázással keresett pénzt elutazgatta, egyetlen vagyontárgya a Los Angeles-i építési telek, amely zár alá került.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy K. több esetben bevallotta magát a fiktív számlázást, ugyanakkor a bűnszervezeti minősítést vitatja, ugyanis az ügyészség szerinte semmilyen bizonyítékot nem mutatott arra, hogy az ügyben szintén vádlott öccse és unokaöccse bármit is tudott volna a csalásokról.
Tipikus számlagyáras ügy
Ez egy „tipikus számlagyáras ügy – mondta a Szabad Európának egy, a büntetőügyet részleteiben ismerő, jogász végzettségű forrás –, amiben K. Zsolt volt a számlagyár”. Ez azt jelenti, hogy a K. által irányított céghálózat közel húsz partnere csökkenteni tudta adófizetési kötelezettségét a befogadott fiktív számlák útján, míg a számlagyár jutalékot kapott a szolgáltatásért.
Amikor pénz érkezett valamelyik számlagyáras cég bankszámlájára, gyakran K. rokonai vagy barátai vették fel ATM-ekből. A lehallgatott beszélgetésekben többször szóba került, hogy az ATM-ekből felvett pénzt a fiktív számlákat befogadó cégek vezetőinek kell eljuttatni, de arra is volt példa, hogy a nyomozás adatai szerint K. lakására vitték a készpénzt.
Fontos szerepet játszik az ügyben a GTSA Infotech Kft. és a GTSA Tech Zrt. nevű cég: a vád szerint csak ez a két vállalkozás összesen 991 millió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a hálózattól. A nyomozás során felmerült az is, hogy a két informatikai cégnek lehetett tényleges képessége azoknak a különböző számítógépes munkáknak az elvégzésére, amelyekre a fiktív számlákat kibocsátó cégek a valóságban nem voltak alkalmasak.
A lehallgatások és megfigyelések adatai szerint többször előfordult, hogy az automatákból levett készpénzt a két GTSA cég vezetőinek vitték. Jogi végzettségű forrásunk szerint a számlagyáras ügynek K. Zsolt mellett a korábban mindkét cégben vezetői posztot betöltő G. György volt a kulcsfigurája. Megkeresésünkre a GTSA Infotech Kft. nem válaszolt, a GTSA Tech Zrt. ma felszámolás alatt áll.
Az ügyészség szerint a két GTSA cégen kívül még nagyjából másfél tucat vállalkozás húzott hasznot a számlagyárból. „Ha valakinek szüksége van ilyen szolgáltatásra, az próbál keresni az ismeretségi körében. Ebben az országban a vállalkozók ötven százaléka így marad fenn. Ez a rendszer. Van sok olyan, mint [K. Zsolt] még most is. Meg mindig is lesznek egyébként” – mondta a Szabad Európa K.-hoz közel álló forrása, aki szerint az adócsalásra hajlandó emberek „általában körbekérdeznek ismeretségi körben, és valaki biztos ismer valakit, aki tud valakit, aki tud ebben segíteni”.
Hasznot húzó parkolócég
A Szabad Európa információja szerint a hasznot húzó vállalkozások közé tartozik a Fer-Park 2010 Kft. is: egy hatósági irat szerint több mint 54 millió forinttal rövidítették meg a költségvetést. Ez a cég korábban azért szerepelt többször a hírekben, mert mintegy kilenc éven át menedzselte a ferencvárosi parkolást. A budapesti kerület parkolási bizniszének problémás ügyeiről a 444 számolt be nemegyszer az elmúlt években, és ők adtak hírt először arról is, hogy a Fer-Park érintett K. Zsolt számlagyáras ügyében.
A Fer-Park 2010 szolgáltatásait egy önkormányzati cégen, a FEV IX Zrt.-n keresztül igénybe vevő Ferencváros azután vált meg a parkolási vállalattól 2020-ban, hogy a választáson a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Lehet Más a Politika támogatásával induló független jelölt, Baranyi Krisztina váltotta a korábbi fideszes kerületvezető Bácskai Jánost a polgármesteri poszton. A FEV IX Zrt. azóta közvetlenül működteti a parkolást a kerületben.
Értesülésünk szerint a Fer-Park neve azért merült fel a büntetőeljárásban, mert 2015 körül egy K. Zsolthoz köthető vállalkozástól fogadtak be számlát a parkolóórák szoftverének megírásával és frissítésével kapcsolatban.
A Szabad Európa információja szerint a Fer-Park volt ügyvezetője, Cs. Sándor a büntetőeljárás során elismerte, hogy a számlák fiktívek voltak. Cs.-t a Szabad Európa telefonon érte el, de nem kívánta kommentálni az értesülést. A Fer-Park nem reagált a Szabad Európa megkeresésére. A cég bankszámláját 2020-ban zárolták, és lefoglalták a vagyonához tartozó, hat darab Volkswagen Caddy furgont is. A Fer-Park azóta szinte semennyi pénzt nem keresett.
A Szabad Európa nem tudja, hogy konkrétan melyik cégtől fogadta be a parkolási cég az inkriminált számlákat. Ugyanakkor birtokunkba került több olyan irat is, amelyekben a Fer-Park a ferencvárosi önkormányzat cégének számolt be az igénybe vett alvállalkozókkal kapcsolatos költségeiről. Több olyan alvállalkozó is szerepel az iratokban, aki kapcsolatba hozható a K. házaspárral.
2015 során dolgozott a parkolási cég alvállalkozójaként az azóta felszámolt Sirius-Rendszer Kft. A cég első, szlovák tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan budapesti férfi szerepelt, aki hasonló feladatot töltött be egy másik vállalkozás, a Rasta Pc Kft. szintén szlovák tulajdonosa mellett. A Rasta Pc is a Fer-park alvállalkozójaként dolgozott 2015-ben, azóta ugyancsak felszámolták.
A két céget az köti a K. házaspárhoz, hogy egy időben a Sirius-Rendszer Kft. tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan vállalkozás szerepelt a cégnyilvántartásban, amelyet korábban K. felesége alapított. A birtokunkban lévő, 2015. februári és novemberi keltezésű irat alapján a Sirius-Rendszer és a Rasta Pc egyenként havi ötmillió forint körüli összeget számlázott a Fer-Parknak.
A számlagyáras ügyben érintett ügyvezető, Cs. Sándor 2021 óta nem dolgozik a parkolási cégnek. Az új ügyvezető a büntetőügyben nem érintett, müncheni lakcímű Borsi Imre, aki már régóta tölt be különböző szerepeket a cég környékén. Borsi régi alakja a különböző fővárosi parkolási bizniszeknek. Testvére, Borsi József ma egy Loux Kft. nevű cégen keresztül a Fer-Park tulajdonosa. Megkeresésünkre a Fer-Park nem válaszolt.
Alvállalkozók a parkolásban
2020-ban a NAV rutinszerű adóellenőrzést folytatott le a Fer-Park tulajdonosánál, a Loux Kft.-nél. A 2019. október hónapjára vonatkozó ellenőrzést az adóhatóság Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végezte.
A cikkünkben eddig tárgyalt számlagyáras ügytől hivatalosan független rutinellenőrzés érdekessége, hogy a revíziót végző adóhatóság néhány éve még figyelmen kívül hagyta a ferencvárosi parkolás ellentmondásaival kapcsolatos médiamegkereséseket.
A Szabad Európa birtokába jutott, az ellenőrzési eljárás során keletkezett egyik hivatalos irat szerint az adóellenőrök kimondottan a Fer-Park kerületi parkolási feladatai és alvállalkozói kapcsolatai iránt érdeklődtek a ferencvárosi önkormányzati tulajdonú FEV IX Zrt.-nél.
Az adóhatóság érdeklődésének fókuszában álló cégek körülményei arra utalnak, hogy a fiktív számlás esetet követő időszakban is előfordultak furcsaságok a Fer-Park alvállalkozói hálózatában, de nincs olyan információnk, hogy az ellenőrzés során a NAV bármilyen rendellenességre bukkant volna a Fer-Park tulajdonosánál.
Az adóellenőrök fókuszában álló egyik cég az a Palavin Hungary Kft. volt, amely 2019 során alvállalkozóként segített be a ferencvárosi parkolásba. A Palavin abban az évben 715 millió forintot keresett, miközben az azt megelőző, valamint az azt követő évben egyaránt nulla forint árbevételt ért el.
Az ellenőrök kíváncsiak voltak a Pikk Dáma Trade Kft. szerepére is. Ez a vállalkozás 2019-ben még 1,7 milliárdos árbevételt ért el, majd az adórevízió évében átköltözött Szlovákiába, és azóta nem adott le éves beszámolót.
Ismereteink szerint a kerületi cég vezetése azt a válasz adta a NAV-nak, hogy nem ismerik a Pikk Dámát. Ugyanakkor kimutatható, hogy a cég áttételesen kapcsolatban áll a Fer-Park egy másik, korábbi alvállalkozójával. A Pikk Dáma tulajdonosának ugyanis 2017 során egy ideig érdekeltségében állt egy másik, Bauminforg nevű vállalkozás, amely később a ferencvárosi parkolási cég alvállalkozójaként dolgozott. A Szabad Európa birtokában lévő, 2018. novemberi irat szerint a Bauminforg abban a hónapban 24,1 millió forintot számlázott a Fer-Parknak.
A Bauminforg 2017 óta nem adott le beszámolót, ezért kényszertörlés alá került, a jelenlegi egyedüli tulajdonos pedig – akit eltiltottak a cégvezetéstől – birtokol egy Heni Produkt Kft. névre hallgató további céget is, amely korábban szintén a Fer-Park alvállalkozójaként vett részt a ferencvárosi parkoltatásban. A birtokunkban lévő, 2017. júliusi és augusztusi iratok alapján a Heni Produkt ekkor havi 7,6 millió forintot számlázott a parkolási cégnek. | Kaliforniában fogták el a számlagyáras férfit, akinek az ügyében ferencvárosi parkolási botránycég is érintett | Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kaliforniaban-fogtak-el-a-magyar-szamlagyaras-ferfit-akinek-az-ugyeben-ferencvarosi-parkolasi-botranyceg-is-erintett/32557197.html | 2023-09-07 23:47:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hatalmas munkagödör éktelenkedik a Balaton déli partján, Balatonszemesen, ahol nem is olyan rég még egy állami tulajdonú, fás kemping működött. Az építkezés előtt elsétáló nyaralók megdöbbenve, néha káromkodva konstatálják a változást, „ez már nem az a Balatonszemes, ami volt” – mondja egyikük. Az ingatlan előtt lévő parti rész most még akadály nélkül megközelíthető, azonban ez nem lesz így sokáig, ugyanis egy részén a lakópark privát strandja lesz „jelképesen” lekerítve.
Balatonszemes központi részén járunk, nem messze a vasútállomástól, közvetlenül a kikötő mellett. Az itt épülő Szemesbay Resort lakópark helyén korábban a Hattyú kemping üzemelt. A ligetes, part menti területen a kempingezőket korábban megfizethető árak várták, szezonban a személyi díj egy éjszakára 2 100 forint, a sátorhelyé 1 500 forint, a lakókocsis parcella díja 4 700 forint volt.
A Balaton-parti kempingtől az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eléggé hirtelen, részben a járvány gazdasági hatásaira hivatkozva vált meg. A különösen értékes ingatlan egy nagyobb ingatlanportfólió része volt, akkoriban főleg kikötők cseréltek gazdát. Azt érdemes figyelembe venni, hogy a Bahartnál azután született meg ez a döntés, miután a Rogán Antal vezette állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) többségi tulajdont szerzett a vállalatban.
Az ingatlan egymilliárd forintért cserélt gazdát, az eredetileg 14,6 ezer négyzetméteres telek négyzetméterára 68 ezer forint volt. A kempinget a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap vásárolta meg. A Biggeorge Nagygyörgy Tibor ingatlanmágnás nevét takarja, az üzletember a Biggeorge Alapkezelő Zrt.-nek a tulajdonosa.
Nagygyörgy Tibor az egyik legnagyobb ingatlanos cégcsoport alapítója és tulajdonosa, 54,7 milliárdos becsült vagyonával ő a 35. leggazdagabb magyar, a legismertebb érdekeltsége az Otthon Centrum ingatlanközvetítő. Többnyire Budapesten épít lakóparkokat, a balatonszemesi az egyik első Balaton-parti projektjük.
Megkerestük Nagygyörgy Tibort, aki elmondta, hogy a projektet már egy másik alapjuk (nem a négyes, hanem a 38-as) valósítja meg, amelynek képviseletében szintén a fent említett Biggeorge Alapkezelő Zrt. jár el.
A telken 153 lakás épül, két háromszintes épületet húznak fel, a lakásokhoz balatoni örökpanoráma, kültéri medence, szauna és jakuzzi is jár. A luxusnak ára van, bár akár a falusi CSOK-ot is lehet erre a célra használni.
A honlapjukon egy négyszobás, 90 négyzetméteres lakás mellett bruttó 232 millió forintos ár van feltüntetve. Az egyszobás, 32 négyzetméteres lakások 59 milliótól kezdődnek. A legdrágábbak mellett nincs ár feltüntetve. Az egyik ingatlanközvetítő oldalán találni egy 100 négyzetméteres, négyszobás lakást 319 millióért, amihez 200 négyzetméteres terasz is jár, de ez valószínűleg még nem a legdrágább, ugyanis ez nem a Balaton felőli oldalon van.
Félszáz fát kivágtak
A Szemesbay esetében a Balaton-parti telken félszáz fa letarolásához engedély sem kellett, a beruházó kérdésünkre elmondta, hogy „nem készült előzetes környezeti hatástanulmány, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján a tárgyi beruházás vonatkozásában ilyen kötelezettség nem áll fenn.”
„A területen körülbelül 50 darab fa került kivágásra. A Balatonszemes Község Önkormányzat közigazgatási területén lévő magánterületi favágások nem engedélyhez kötöttek. A korábbi növényzet pótlásra kerül oly módon, hogy a területen több mint 30 darab fa és több mint 330 darab cserje kerül elültetésre a hatályos építési engedélyben előírtaknak megfelelően. Ahogy a filmben is látszik, igényes, rendezett zöld környezet alakul ki a területen” – olvasható a levélben.
Balatonszemes utolsó kempingjéért két éve hiába címeztek 5300 aláírással ellátott petíciót az önkormányzatnak annak megakadályozása érdekében, hogy egy újabb „borzalmas betonmonstrum” épüljön. „Egyetlen megoldás az lehet, ha Balatonszemes Önkormányzata (mivel nem élt korábban elővásárlási jogával) megszabja a beépítés feltételeit, az épületek méretét, funkcióját. Amit mi kérünk, hogy a jelenlegi kemping-funkció maradhasson meg” – volt olvasható a petícióban. Nagygyörgy Tibor akkor azt ígérte, hogy olyan ingatlan épül majd, amire a helyiek is büszkék lesznek.
Megkerestük a petíció szerzőjét, Barna Juditot, aki értetlenül áll azelőtt, hogy az aláírók közül miért volt kevés a helyi lakos, inkább a nyaralók és távoli támogatók írták alá.
„A Balaton partjára medencét rakni a legízléstelenebb. Nem elég az, hogy egy kempingből lakóövezetet csinálnak, hanem arra még rátesznek egy lapáttal, az új lakók lehet, hogy be sem mennek a Balatonba, de vígan pezsgőznek majd a medencében.” Barna Judit szerint ideje lenne, ha a Lázár János-féle építési és közlekedési minisztérium hangzatos ígéretei a Balaton beépítésével szemben valóra válnának. Itt arra utalt, hogy a magyar építészetről szóló törvény tervezete egy új szabályozási rendszert vezetne be a balatoni építkezésekre vonatkozóan is. „Az új értékrend elvileg az ilyen lakóparkokkal szembe megy, de mégis sikerül ezeket a csodás dolgokat megépíteni” – mondta el lapunknak. Azt nem tudják, hogy a strandrésszel mi lesz.
A lakópark közvetlenül a kikötő mellett épül, folytatja az utóbbi évek ingatlanfejlesztési irányát, amely a kétezer fős település egyedi, családias hangulatát vágja haza. A beruházás szomszédjában találjuk a helyiek által Titanicnak becézett monstrumot. A szomszédos 1,8 hektáros telken a Lidó kemping volt, azt egy másik beruházó vágta haza, azon a részen nem tudunk végigsétálni a parton.
A hatalmas gödröt a mélygarázsnak ássák. A parkoló miatt a Balatonszemesi Önkormányzat 2022-ben készséggel módosította a Helyi Építési Szabályzatot annak érdekében hogy a 190/4 helyrajzi számú telken a pinceszinti beépítés mértéke 30 százalékról 35 százalékra nőhessen. A beruházáshoz eredetileg 129 darab parkolóállást terveztek, ezt 20 darab parkolóhellyel bővítették ki.
A cég az épület megtervezésekor egyébként sem fogta magát vissza, kihasználta a maximális beépíthetőséget:
a megengedett maximális építménymagasság: 7,5 méter, ami az „A épület” esetében 7,49 méter lesz,
a tervezett beépítettség terepszint felett közel a maximális 30 százalék (3 869 négyzetméter) lesz,
terepszint alatt közel 35 százalék (4 458 négyzetméter),
az ingatlan kevesebb mint a felén (45 százalékon, 5 790 négyzetméteren) lesz zöldterület.
Teherautóáradat és beszakadt gyalogosjárda
A jókora zajjal és porral járó építkezést sikerült a szezonban elkezdeni, többször jártunk a helyszínen, az építési területről hatalmas teherautók manővereztek ki a szűk utcákon.
Balatonszemesen augusztusban volt közmeghallgatás, ahol az egyik szomszédos nyaralótulajdonos azt nehezményezte, hogy nem tavasszal kezdtek építkezni, hanem a szezonban indult meg a teherautóáradat. Beszámolója szerint a balatoni kerékpárúton fordultak Y tolatásban a hatalmas, földdel teli teherautók, amikről szóródott le a por, mert nem voltak letakarva.
„Itt nem lehet élni, ezen a nyáron nyaralni lehetetlen, amikor odamentem, azt mondták, hogy 150 ember fog majd itt adót fizetni, azt mondtam, én is fizetek, akkor most az én adóm kisebb? Nem tudom, hogy mindent megtehetnek-e, úgy látszik, hogy megtehetnek” – mondta a tulajdonos.
Az önkormányzat elmondta, hogy kötöttek egy megállapodást az ingatlanfejlesztővel, hogy a zavaró hatásokat, amennyire csak lehet, mérsékeljék, meglepődve fogadták, hogyha ezeket nem tartják be. Az önkormányzatnál ezek után rákérdeztünk, hogy egyáltalán ellenőrizték-e, hogy a beruházó betartja-e a megállapodást, de választ nem kaptunk. A megállapodás tervezetben viszont megtaláltuk a fuvarok számát. Összesen négyezer fuvar megy át a településen.
A gödör ásása közben ráadásul valamit nagyon elnéztek, beszakadt a gyalogosok által használt járda széle a jobboldali mólóhoz vezető keskeny úton. Erről az egyik helyi Facebook csoportba feltöltött képek tanúskodnak. A járdán éppen nem tartózkodott senki.
A beruházó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „sajnos a sétány szélén a járda tényleg beomlott egy kis szakaszon, mintegy 4 négyzetméter területet érintett. A helyreállítás és az érintett szakasz megerősítése talajmechanikai szakértő vizsgálata alapján megtörtént, és a hasonló esetek elkerülése érdekében folyamatosan mérjük az elmozdulásokat. Igyekszünk még nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő.” Azután kitették a táblát, hogy az átjárás csak saját felelősségre történhet, később viszont helyreállították a szakaszt.
8 600 négyzetméteren mélyítik a medret
A beruházás területe előtti részen jelenleg még a Gyermekfürdő strand található, nem véletlenül, ugyanis ezen a részen alig van víz. Ezt a problémát a beruházó azzal oldja meg, hogy 8 600 négyzetméteren kikotorja a Balatont, a munkálatok során háromezer köbméter mederanyagot emelnek ki.
Mivel az egész Balaton a Natura 2000 terület része, ezért előzetes környezeti hatásvizsgálat készült, de a kormányhivatal szerint a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az környezethasználati engedélyhez nem kötött.
A mederrendezés során a kérelmező átlagosan 50-60 centiméteres medermélyítést tervez, ami nem érintheti a minősített nádast. A gyékényes területéből mintegy 16 négyzetméter kerül eltávolításra a strandterület nyugati oldalán. A mederkotrás augusztus 31. napja és május 31. napja közötti időszakban várható. A kikotort anyagot szintén el kell szállítani, ha ez a szárazföldön történik, akkor megint jelentős teherautó forgalomra számíthat a lakosság.
„Jelképesen” leválasztott privát strand
Településrendezési szerződés is létrejött az önkormányzat és a Biggeorge Alapkezelő Zrt. között. A dokumentumban az olvasható, hogy
a parti részen a beruházó kialakíthat egy privát strandot és egy Balatonba nyúló 150 négyzetméteres stéget, amiért 3,3 millió forintot fizet 100 évre.
Röviden összefoglalva Nagygyörgy Tibor a következőképpen magyarázta a kialakult helyzetet: a stranddal együtt vették meg a telket, de szívességből azt átadták az önkormányzatnak, hogy ott egy mindenkinek nyitott sétány jöhessen létre. A megállapodás szerint a strand tulajdonjogát az önkormányzat visszaadta volna a beruházónak – de azt már a jogszabályok nem engedték.
„A beruházó (jogelődje) tulajdonában állt korábban a Balatonszemes, belterület 190/1 hrsz. alatt nyilvántartott 1 ha 4 614 m2 alapterületű ingatlan, amely megosztásra került, és ennek 1 716 m2 területű része (mint 190/3 hrsz. alatti önálló ingatlan) ingyenesen átadásra került Balatonszemes Város Önkormányzata részére a TRSZ-ben megállapodott feltételekkel és kölcsönös elvárásokkal összhangban.
Fontos kiemelni, hogy az ingyenes átadásra nem volt jogszabályi kötelezettségünk, de a partneri együttműködés jegyében ezt vállaltuk, tekintettel a kialakult használati viszonyokra és a helyi Önkormányzat kérésére, és nem igényeltük az ingatlan piaci áron történő kisajátítását.
Az 1716 m2-es ingyenesen átadott ingatlan 485 m2-es alapterületű részét képezi az említett strand területe, melynek használata tekintetében kötött a beruházó területhasználati megállapodást az Önkormányzattal, hogy azon a területen, illetve ahhoz csatlakozva saját vízállást (stéget) és azt kiszolgáló szárazföldi létesítményeket létesítsen.
A strand tehát nem ingyenesen került átadásra, hanem a beruházó egy jelentős méretű (1716 m2) parti sétányt adott át az Önkormányzat részére ingyenesen, és az ennek a részét képező kisebb (485 m2-es) területet használja a használati megállapodásban foglalt ellenérték fejében. Mindemellett a beruházó közel 12 M Ft értékben nyújtott pénzügyi támogatást az Önkormányzat részére, valamint vállalta az átadott parti sétány zöldfelületének 15 M Ft értékben rendezését.
A jogi szakértők egyeztetésének eredményeként alakult ki a végső jogi konstrukció, mivel az önkormányzat kizárólagos tulajdonába átadott, ZKK övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjoga visszafelé már nem átruházható, ugyanakkor nyilvánvalóan ingyenesen nem adta volna át a beruházó az ingatlant, ha részleges használatát ilyen módon nem tudta volna biztosítani.”
A strand használatára a fent említett használati megállapodásban foglalt feltételekkel, a hivatkozott 3,3 M Ft-os ellenérték fejében kerül sor. Ahogy Ön is említi, a strand területe nem kerül kerítéssel leválasztásra, csak egy jelképes sövény választja majd el a területet a parti sétánytól” – mondta el a beruházó.
A Biggeorge 4 Ingatlanfejlesztési Alap a 2021-es, polgármesternek küldött előterjesztésben az ingatlan jogi helyzete fejezet alatt azt írta: hogy a Balaton-parttal határos szakaszon a 36/2004 (XII.30.) TNM rendelet és a jelenleg már nem hatályos Balaton törvény alapján közhasználatú parti sétány későbbi kialakításának a helyét kell biztosítani. (A TNM rendelet a Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló rendeletet takarja.)
Az építkezésről megkérdeztük az önkormányzatot, akik szíves türelmünket kérték, majd hetek múlva sem küldtek választ. Kíváncsiak lettünk volna az önkormányzat álláspontjára: mit gondolnak arról, hogy egy ekkora volumenű beruházás épül a település központi részén, volt-e beleszólásuk abba, hogy mekkora épület létesül a volt kemping területén. Szerettük volna azt is megkérdezni, hogy mi lesz a szabadstrand sorsa.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Az épülő Szemesbay Resort 2023 augusztusában (fotó: Olvasónk felvétele) | Hatalmas munkagödör a balatonszemesi Hattyú kemping helyén, 153 lakásos luxuslakópark épül | Idén nyáron Balatonszemes központjában, a volt Hattyú kemping helyén egy hatalmas munkagödör fogadta a nyaralókat. A Balaton-parti telken letaroltak mintegy félszáz fát, hogy ott egy 153 lakásos, medencés luxuslakópark épülhessen, 149 férőhelyes mélygarázzsal. Az ingatlan előtt „jelképesen” leválasztott privát strand lesz, amihez 8 600 négyzetméteren kotrással mélyítik a Balaton medrét és egy 150 négyzetméteres stéget is építenek. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/04/hatalmas-munkagodor-a-balatonszemesi-hattyu-kemping-helyen-153-lakasos-luxuslakopark-epul/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Olvasási idő: 10 perc.
A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.
Idén augusztus 8-a és 15-e között Orbán Viktor nem adott életjelet magáról. A kormányfő augusztus 7-én még az Országos Műszaki Irányító Törzsnél tett látogatást, majd a következő nyilvános programja augusztus 16-án volt, amikor kabinetvezetői értekezleten vett részt. E két dátum között a közösségi médiában igen aktív kormányfő a Facebook-oldalára sem posztolt.
Tartalom
Kevesebb Balaton, több Adria
A videót lapunkhoz eljuttató olvasó azt állította, hogy a felvétel 2023. augusztus 11-én dél körül készült Abbáziában (horvátul Opatijában).
Egy megfelelő online eszköz – mely egyes települések időjárásának historikus adatait őrzi – segítségével ellenőriztük azt, hogy Opatijában a kérdéses napon a videón láthatóval megegyező volt-e az időjárás.
Ebben az adatbázisban azt találtuk, hogy augusztus 11-én a fiumei-abbáziai öbölben (Kvarner-öböl) napsütéses, 27-29 celsius fokos időjárás volt, némi átvonuló felhővel. Csakúgy, mint a hozzánk eljuttatott videóban látható.
Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia előkelőségeinek kedvelt üdülőhelye volt, maga Ferenc József osztrák császár és magyar király is nyaralt itt több alkalommal. Most Horvátországhoz tartozik, a horvát tengerpart egyik legdrágább települése.
Abbázia ezen részén a tengerpart mellett számos luxusvilla áll, melyekből a tenger egy sétányon, azaz közterületen keresztül érhető el, ugyanis Horvátországban a tengerpartot közösnek kell megőrizni, így a tengerparti villákból is közterületen keresztül érhetőek el a tengerparti szabadstrandok.
Ember, most jövök ki a tengerből
A videót lapunkhoz eljuttató személy azt állította, hogy augusztus 11-én dél körül egyszer csak kipenderült Orbán Viktor miniszterelnök az ominózus villa tengerparti bejáratán keresztül, lesétált a partra, úszott egy szép nagy kört, úgy tíz percet, majd kijött a vízből, egy lépcsőn felsétált a rezidencia bejáratához, ahol egy számkombináció segítségével kinyitotta a kaput és visszament a villába.
A lapunknak megküldött videón ez a jelent látható a miniszterelnök lépcsőn való felkapaszkodásától egészen addig, hogy a kóddal kinyitja a kaput.
Informátorunk megnevezte a kérdéses ingatlan pontos címét is, ám ezt nem találtuk elégséges bizonyítéknak, ezért a Google Utcakép (Google Street View) szolgáltatása segítségével azonosítottuk be a helyszínt: összehasonlítottuk a Google utcakép-felvételeit a videón láthatóval.
Így vált egyértelművé , hogy valóban arról az abbáziai tengerparti villáról van szó, amelyről lapunk forrása beszélt. A többszintes nyaraló csodálatosan fel van újítva, a tengerpartról is látható, gyönyörű kerttel rendelkezik.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésére trükkösen válaszolva ugyan, de lényegében azt állította az augusztus 24-i kormányinfón, hogy Orbán Viktor nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni.
„A munka nyáron sem áll meg”
Orbán miniszterelnök a nyáron két alkalommal is szóba hozta a nyaralás (illetve annak hiányának) témáját.
Augusztus 17-én egy Lázár Jánossal közös fotót tett közzé a Facebook-oldalán és azt fűzte hozzá, hogy
„A munka nyáron sem áll meg. Lázár János miniszterrel azon dolgozunk, hogy Magyarország tovább erősödjön!”
Egy nappal később, augusztus 18-án pedig a szokásos pénteki Kossuth rádiós beszélgetésében pedig úgy fogalmazott, hogy
„Látja, hogy nyáron sem áll meg az élet meg a munka, ilyen nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára, úgyhogy dolgozunk.”
Mit mond a a horvát ingatlannyilvántartás?
Az még talán nem volna közügy, hogy a miniszterelnök az Adriai-tengerben úszkál, hiszen mindenkit megillet a pihenés. Ám kíváncsivá tett bennünket Gulyás Gergely miniszter fent idézett zavart tagadása, így utánanéztünk a horvát földhivatali nyilvántartásban, hogy kinek a tulajdonában áll a kérdéses ingatlan.
A Horvátország ingatlan-nyilvántartásában történt kutakodásunk meghökkentő eredménnyel járt, ugyanis az adatbázis szerint a kérdéses, közel 350 négyzetméteres villa az LMP frakcióvezetője-társelnöke, Ungár Péter testvérének kizárólagos tulajdonában áll.
A névazonosság kizárt, ugyanis Ungár Péter testvérének a horvát ingatlan-nyilvántartásban szereplő (magyarországi) címe megegyezik a magyar cégnyilvántartásban szereplő címével.
BIF, a brifkó
Ungár Péter és testvére, valamint édesanyjuk, Schmidt Mária (a Terror Háza Múzeum főigazgatója, korábbi kormánybiztos) a tulajdonosai a Pió-21 Kft. elnevezésű családi cégüknek.
A Pió-21 Kft. a fő részvényese a BIF Nyrt. elnevezésű részvénytársaságnak. Mindkét cégnek vezető tisztségviselője az Orbán Viktornak nyaralóhelyet biztosító Ungár-testvér.
A BIF Nyrt. igazgatóságban helyet kapott Vaszily Miklós, aki az Indamedia Csoport társtulajdonosa, egyben a TV2 igazgatóságának elnöke és a PestiSrácok.hu kiadójának egyik közvetett tulajdonosa is.
Agrárvigadalom
2017-ben határozta el a kormány, hogy az agrártárca – az akkori tervek szerint 2022-ig – bérelt irodákba költözik.
2018-ban a HVG cikkezett róla, hogy az Agrárminisztérium irodáinak elhelyezése céljából a kormány döntéshozóinak választása az Ungár-testvérek és Schmidt Mária-érdekeltség BIF Nyrt. egyik irodaházára, a budapesti belvárosi Vigadó Palota Irodaházra esett a választásuk.
Ez a részvénytársaság 2018. szeptember 17-én kelt, a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött rendkívüli részvényesi tájékoztatásából is kiderül. Ebben azt közlik, hogy a Vigadó Palota irodaház teljes, 15.000 négyzetmétert meghaladó területét bérbe adták az Agrárminisztériumnak.
Lapunk munkatársa egy hete meglátogatta az épületet és azt tapasztalta, hogy jelenleg is az Agrárminisztérium használja az épületet, olyannyira, hogy Nagy István agrárminiszter tárcavezetői irodája is ott található.
A minisztérium munkatársaitól származó információnk, hogy egyelőre semmi jele annak, hogy kiköltöznének a Vigadó Palotából, a tárca hivatalnokaival legalábbis nem közöltek ilyet.
Hogy mennyire fontos üzlet a BIF Nyrt. számára az állammal való üzletelés, azt egy másik, a Budapesti Értéktőzsde honlapján fellelhető dokumentumban maga a részvénytársaság ecseteli.
A 2019. évi féléves üzleti jelentésben a Schmidt-Ungár cég megjegyzi, hogy a bérbeadási- és üzemeltetési díjbevételeik megduplázódása (720.910 Ft-ról 1.493.393-ra (=772.483 többlet) – a szerk.) a […] Vigadó Palota […] bérbeadásából származó bérleti- és üzemeltetési díjbevételéből ered.
Visszacsatolások
Természetesen kérdéseket küldtünk cikkünk főszereplőinek.
A Miniszterelnöki Sajtóirodától többek között azt tudakoltuk, hogy milyen körülmények között beszélte meg Orbán Viktor Ungár Péter testvérével, hogy az ő ingatlanában tölti a szabadidejét, illetve kivel, milyen módon egyeztették az ingatlan átengedését.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Orbán Viktor fizetett-e, és ha igen, akkor milyen összeget az ingatlan használatáért.
Azt is firtattuk, hogy amennyiben netán ingyenesen használta Orbán Viktor az LMP társelnöke és frakcióvezetője testvérének villáját, úgy Magyarország kormányfője nem tartja-e aggályosnak, hogy egy olyan részvénytársaság vezetője és tulajdonosa ad neki térítésmentes juttatást, mely üzleti kapcsolatban áll a magyar kormánnyal.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke úgy reagált a Gulyáságyú Média ezen felvetéseire, hogy ő csupán Orbán Viktor hivatalos programjairól tud tájékoztatást adni, a magánprogramjairól nem.
Lapunk válaszlevelében tájékoztatást kértünk arról, hogy ez esetben augusztus 7-e és 16-a között volt-e a Orbán miniszterelnöknek hivatalos programja és mely(ek) volt(ak) az(ok), ám erre már nem kaptunk választ Havasi Bertalantól.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője-társelnöke portálunk kérdéseire küldött reagálását szó szerint idézzük:
„A nővérem valóban tulajdonosa a kérdésben szereplő horvátországi ingatlannak, de abba, hogy kit lát ott vendégül, nincs beleszólásom.
A magyar politika egyik elég részletesen kitárgyalt mozzanata, hogy édesanyám és a miniszterelnök szoros viszonyt ápolnak egymással, a miniszterelnök ennek keretében például édesanyám budapesti házában is viszonylag gyakran megfordul.
Én ezt próbálom átláthatóan kezelni, így az se titok, hogy én nem csak a munkahelyemen futottam már össze Orbán Viktorral, hanem a privát életemben is. Ha van, aki úgy gondolja, hogy az nem lehet ellenzéki, akinek a családja fideszes, akkor azt elfogadom, de továbbra is rendületlenül bízom abban, hogy olyan országban élünk, ahol a választók nem az alapján ítélnek meg, hogy a családtagjaim mit tesznek, hanem az alapján, hogy én mit teszek és mondok.”
Szerettük volna megszólaltatni Ungár Péter testvérét is, ám a képviseletében válaszoló ügyvéd a konkrét kérdéseinkre csupán annyit reagált, hogy szerintük valamennyi kérdés ügyfelük, azaz Ungár Péter testvérének magánéletére vonatkozik.
– reagálta az Ungár-testvér jogi képviselőjeként bemutatkozó férfi.
Korábban, a hét elején próbáltuk kikérni az Agrárminisztérium és a BIF Nyrt. között köttetett szerződést. A kormány központosított beszerzési szerve, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és az agrártárca válaszra sem méltatta lapunkat és így olvasóinkat, míg a BIF Nyrt-től azt a tanácsot kaptuk, hogy a szerződést közérdekű adatigénylés keretében kérjük ki az Agrárminisztériumtól.
A BIF Nyrt. jogi osztályvezetője azt az ígéretet tette, hogy készek minden olyan tájékoztatást megadni lapunk részére, mely nem minősül üzleti titoknak. Ugyanakkor azt írták, hogy az általunk válaszadásra adott határidő igen rövid, ezen időtartam nem elegendő a válaszadásra.
Visszakérdeztünk, hogy mit valószínűsítenek, mikorra tudunk választ kapni, ám erre már nem feleltek.
Videónk az esetről
A nekünk megküldött eredeti videóban a miniszterelnök félmeztelenül is látható. A miniszterelnököt is megilleti a méltóság megőrzése iránti igény – nem utolsó sorban Magyarország méltóságának megőrzése végett, ezért a teljes videóból csak azt a részt mutatjuk meg, melyen nem látható félmeztelenül.
Ugyanígy, felismerhetetlenné, beazonosíthatatlanná tettük Ungár Péter testvérének ingatlanát, mely az eredeti videóban homályosítás nélkül látható – ezért és így sikerült nekünk is megtalálni.
Lapunk szerkesztője a cikkről, valamint készítésének körülményeiről a Partizán adásában számolt be hosszabban:
Kapcsolódó írásaink
2023-09-08 | Orbán Viktor az egyik ellenzéki pártelnök testvérének villájában nyaralt (videó) | A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/09/08/orban-viktor-nyaralas-ungar-peter-lmp-ellenzek-video/?fbclid=IwAR3sPfxN-b-Spl708klJtn9iOuX0rvhNFlWVf0EJCHloqaE2Nl_nQb4NzuM | 2023-09-08 10:55:28 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót.
A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.
Az interjú a résztvevők személye és az őket összekötő viszonyrendszer miatt igen érdekes, bár a szó klasszikus értelmében szinte semmi sem derül ki belőle.
Hacsak az nem, hogy Pesty László beígért leleplezései tényleg zavart okozhattak az állampárti rendszerben, vagyis tényleg lehet valami a kezében.
Miért érdekes ez?
A NER hálózatának alapját képező milliárdosok szinte sosem nyilatkoznak a sajtónak. Ezért is különleges, hogy Duna Aszfalt nevű építőcégéről, illetve a magyar külügyminiszter és Mészáros Lőrinc jachtoztatásáról, illetve Lady MRD nevű luxushajójáról ismert Szíjj László vállalkozó interjút adott az Indexnek.
Kik a főszereplők?
Az interjúnak már az első kérdés elhangzása előtt izgalmas hangulatot kölcsönöz a benne résztvevők személye. Szíjj Lászlót ugyanis Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője és egyik helyettese, Ilku Miklós interjúvolta meg.
A főszereplő tiszakécskei építési vállalkozó, a település rendszerváltás utáni polgármestere, aki tehetős, de magyar szinten sem kiugróan gazdag üzletemberből még csak nem is a NER-korszak legelején, hanem néhány évvel később, Simicska Lajos bukása után lett szinte egy csapásra az egyik leggazdagabb magyar és a 10-100 milliárdos nagyságrendű közbeszerzések királya. Szíjj központi cége, a Duna Aszfalt rövid idő alatt átvette a korábbi központi NER-pénzszivattyú, a Közgép helyét az állami építési megrendelésekben. Ennek a folyamatnak volt szimbolikus lépése, amikor Szíjj 2018-ban megvette és a birodalmába olvasztotta a simicskátlanított Közgépet. Szíjj minden túlzás nélkül Mészáros Lőrinc ikercsillagaként rakétázott a rendszer legbelső, leggazdagabb köréig: építőipari felemelkedése szigorúan együtt mozgott Orbán Viktor gyerekkori barátjának sikereivel. 2018 és 2020 között a két szorosan együttműködő üzletember cégei együtt 1500 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek. Szíjj egy horvát ingatlanfejlesztőben is társtulajdonosa Mészáros Lőrincnek, akivel a CLH Kft.-ben is közösen vesznek részt, és cége a Mészáros & Mészáros Kft.-vel is rendszeresen dolgozik közös építőipari projektekben.
Szíjj a magánéletben is közeli viszonyt ápol az egykori felcsúti polgármesterrel és a kormány legbelső körével. Többek között azáltal, hogy ő a kormányzat, az állampárt és a vele összefonódott üzleti kör nyári luxushajóztatója. Két korábbi jachtjának egyikén ingyen nyaraltatta Szijjártó Péter külügyminisztert és családját, miközben százmilliárdos szerződéseket kötött az állammal. De a Lady MRD fedélzetén rendszeresen látták Mészáros Lőrincet és családját is. Szíjj közben az Orbán Viktor és a belső kör által használt magánrepülővel utazott focimeccsre, dokumentáltan legalább egyszer. | A NER egyetlen elképesztő interjúban: úgy beszélgetett az Index főszerkesztője a Szijjártó Pétert meghajóztató... | Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/08/a-ner-egyetlen-elkepeszto-interjuban-ugy-beszelgetett-az-index-foszerkesztoje-a-szijjarto-petert-meghajoztato-szijj-laszloval-mintha-a-jachtbiznisz-krumplitermesztes-lenne- | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét
– jelentette be kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A közleményben ismertették, hogy" a nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolításával" a Deloitte nemzetközi tanácsadócéget bízták meg.
A folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis a tervezet szerint október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
A magyar állam korábban deklarálta, hogy nem célja a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonának a hosszú távú megtartása. Átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a biztosítási piac konszolidációját kívánja elősegíteni, az állami tulajdonosi érték maximalizálása mellett.
A tranzakció – a lakosság érdekeivel összhangban – hozzájárul a biztosítási piacon megfigyelhető verseny és a szolgáltatás minőségének javításához – közölte a minisztérium. | Eladja az állam a Posta Biztosítókban lévő tulajdonrészét | A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eladja-z-allam-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet-261531 | 2023-09-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.
Így nézett ki a Svábhegy a beruházások előtt:
És így néz ki most:
A Botaniq Budai Klub (a kép jobb felső sarkában) a 2003-ban bezárt Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban. Az ingatlant és a körülötte elterülő, eredetileg erdős telket a Piarista Rend kapta meg egyházi kárpótlásul még a rendszerváltás után – írja Kovács Gergely. A képek alapján a piaristák az egész telek felaprózása és jelentős részben értékesítése mellett döntöttek.
A terület, amely közvetlenül a néhai Fonográf klub alatt látható, Szíjj László NER-közeli vállalkozó tulajdona. Balra lent az a kis csücsök a szintén NER-közeli Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik.
A képen látható a „Költő Kert” fantázianevű villapark is, amelyről itt tud képeket nézegetni.
„A XII. kerületi önkormányzat észrevehette volna, hogy itt gyakorlatilag egy erdő van, de nem így tett. Meghagyta beépíthető lakóövezetnek, aminek látható a következménye” – írja az MKKP elnöke. | Előtte-utána képeken, ahogy a NER letarolta a Svábhegyet Tiborcz István új elitklubja körül | Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/08/svabhegy-tiborcz-istvan-ner-tarolas-erdo-elitklub | 2023-09-08 13:45:38 | true | null | null | Telex |
Ahogy nemrégiben megírtuk, a „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén látogattunk el a Békés megyei Zsadányba, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor „Attila király” fővárosa volt. E hazugság révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban a turisztikai szezon kellős közepén nem látogatható.
Esetünkben egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember, Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a projekt. Ennek az elképesztő ostobaságnak az a lényege, hogy a faluvezető minden idevágó szakmai ismeret nélkül az általa megismert könyvekből azt „olvasta ki”, hogy a 450-es évek elején sehol máshol nem lehetett „Attila király fővárosa”, mint Zsadányban. Ennek egy jókora táblával is igyekszik érvényt szerezni a településen. Ezt az elméletnek sem nevezhető gondolatkísérletet a történész és régész szakma minden elemében cáfolja.
Mindezek ellenére, ha több ütemben is és igencsak elhúzó kivitelezéssel, többszöri csúszással, de Dudásnak és az általa vezetett zsadányi önkormányzatnak sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni. Ennek nyomán nagy sokára elkészült a „fapalota”, ami gyakorlatilag egy faház. A benne lévő kiállítás relikviái között pedig az egyik vitrinben azokat a könyveket láthatná az érdeklődő, amelyeket Dudás olvasott, s amelyekből megszületett a világmegváltó ötlete. Ám, mint beszámoltunk, nem láthatja a „fapalotát” és az ún. tárlatot senki, mert a június 3-i megnyitó után zárva van a községi polgármester szerint nevezetes kiállítás.
Ennek okára és arra kérdezett rá Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél, hogy megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”. Mi alapján ítéltek oda Zsadánynak 116 millió forintot erre a célra? Az iránt is érdeklődött, hogy miért nincs nyitva a „tárlat”. Ami annál is érdekesebb, mert a nyár elején ünnepélyesen megnyitották a „fapalotát”. A KESMA-birodalomhoz tartozó megyei propagandalap erről egyebek között azt írta, hogy átadták és a közönség számára megnyitották a „fapalotát.” Augusztusi ottjártunkkor kiderült, ez nem igaz. Zárt ajtókat találtunk. A nyitva tartásról, vagy arról, hogy mikor nyílik meg, esetleg hogy kit kellene keresni, hogy meglátogathassuk az úgynevezett kiállítást, nem találni a helyszínen semmit.
Gurmai írásbeli kérdésére Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Formálisan legalábbis. A felvetett kérdések jó részére nem is reagált. Jelezte,
„a projekt még nem zárult le, megvalósítása folyamatban van, a helyszín a projekt zárását, illetve a használatbavételi engedély megszerzését követően lesz látogatható”.
Majd kifejtette, hogy a támogatási kérelmet a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című kiírásra nyújtották be, amelynek forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. „A beruházás célja, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – zárta sorait az államtitkár.
„Az államtitkár a lényegi kérdésre nem válaszolt, csak azzal takarózott, hogy a hat éve (!) húzódó projekt még nem zárult le. Hivatalosan valóban szeptember 30-ára kellene elkészülnie a fogadóteremnek, amit június 3-án a polgármester már ünnepélyesen átadott” – a reagált minderre a Narancs.hu-nak Gurmai zota. Hozzátette, furcsa, hogy egy „turisztikai attrakció” a nyári szezon után lesz látogatható. „Ez azonban legkevésbé sem pótolta a választ arra a kérdésemre, hogy: Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila »palotája« A projektösszefoglalóban ugyanis az szerepel, hogy: „»A kiállító tér létrehozásának apropója, hogy Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt.« Hol vannak hát ezek a bizonyítékok, amikor 116 milliót fizettek ki ez alapján?” – kérdezte a MSZP-s országgyűlési képviselő.
Érdekes dokumentumot találtunk arról, amiről Latorcai is írt a használatba vételi engedély kapcsán. Egy nyilvános adatbázis, az etdr.gov.hu beszámol arról, hogy a zsadányi önkormányzat ez év május 2-án benyújtotta az „Attila fapalotája építés használatba vételi engedély kérelmét.” Ám ezt nyolc nappal később, május 10-én visszavonta. A dokumentumból az ok nem derül ki, emiatt kerestük Dudás Árpád polgármester, ám ezúttal sem értük utol. Ezek után – használatba vételi engedély nélkül – mégis átadták és megnyitották a „fapalotát”, amely azonban azóta zárva van. Ám kiderült, ez sem egészen igaz. Zsadányi lakosok elmondták portálunknak, engedély hiányában ugyan, de legutóbb a helyi futballcsapat, mellettük nyugdíjasok vették birtokba a közel 120 millió forintból épült „palotát”. Sőt, a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzés és fotók tanúsága szerint a mögöttünk hagyott hétvégén magánszemélyek tartottak ott születésnapi ünnepséget. Használatba vételi engedély hiányában – ezek szerint – teljesen szabálytalanul. | Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának” | Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tul-azon-hogy-teljes-keptelenseg-hasznalatba-veteli-engedelye-sincs-attila-kiraly-zsadanyi-fapalotajanak-261626 | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.
A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.
Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.
A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. A Top Hygiene Kft. esetében azonban a HIPA
a támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.
Négy hónappal később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. Az utóbbi eljárásban jelentette be a külügyminisztérium tavaly a kamatokkal 293 millió forintra duzzadt követelését a felszámolónak, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Azóta – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos függelten országgyűlési képviselő kérdésére közölte – nyomoznak is az állami támogatás ügyében.
Az említett bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el a Top Hygiene Kft.-nél, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A NAV a nyomozásról értesítette a külügyminisztériumot, és egy tavaly áprilisban kelt levél szerint érdeklődött a tárcánál, hogy átutalták-e a 288 millió forintot a Top Hygiene Kft.-nek. A hatóság egyben vizsgálat lefolytatását javasolta a minisztériumnak.
A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve olyan is előfordult, hogy a telefonja ki volt kapcsolva.
Utóbbi esetben egy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodik.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fuzik vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át | A külügyminisztérium negyedmilliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, noha az már a döntés pillanatában megsértette a pályázati feltételeket. Szijjártó Péterék bejelentették a követelésüket a felszámolónak, de a kár megtérülése kétséges. A fiktív számlákkal visszaélő cégcsoportot több milliárdos csalással gyanúsítják. A külügyi pályázaton nyertes cég gyanúsított ügyvezetőjét hiába kerestük, telefonja visszajelzései alapján külföldön lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/08/szamlagyar-kulugyminiszterium-288-millio-forint-tamogatas-top-hygiene-kft-szijjarto-peter-felszamolas-nav-nyomozas-fuzik-zsolt/ | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két alkalommal adott már zöld utat a Veszprém megyei kormányhivatal a balatonföldvári Nyugati strand közepén épülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötőnek (másodjára másfél nap alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket az engedélyeket megsemmisítse. A beruházó engedélykérelmét a kormányhivatal most harmadszorra is jóváhagyta, nem látva akadályát az építkezésnek, pontosabban az építkezés folytatásának, hiszen a kikötő az egy éve tartó huzavona alatt már nagyjából félkész állapotba került. (Az e-kikötőről szóló cikkeink ide kattintva érhetők el.)
174 lakossági beadvány
A Pécsi Törvényszék mindkét korábbi kormányhivatali hozzájárulásban elsősorban azt kifogásolta, hogy a strandi kikötőépítés ellenkezik Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával, miszerint a strand funkciója nem változtatható meg. A déli parti kisváros képviselő-testülete erre válaszul július végi döntésével módosította a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), mégpedig úgy, hogy kivette belőle azt a mondatot, amire a bíróság hivatkozott, s egy, a Balaton-törvényből átvett, strandokra vonatkozó rendelkezésre cserélte. A Veszprém megyei kormányhivatal ezt követően augusztus elején indította újra az engedélyezési eljárást, az előző kettőhöz képest azzal az újdonsággal, hogy ezúttal lakossági véleményeket is várt a beruházásról. Nos, a felhívásra nem kevesebb, mint 174 beadványt küldtek civilek a kormányhivatalnak, s ezek zöme kifogásolta, hogy megakikötő létesülhet egy strand közepén.
A balatonföldvári e-kikötő építési munkálatai nyáron leálltak
„A kormányhivatal a határozatában maga is elismeri, hogy ez igen jelentős társadalmi erő, de döntését a 174 észrevétel érdemben nem befolyásolta, mert ezek szerintük jogilag nem megalapozott, laikus, hozzá nem értésről tanúskodó beadványok – mondta a Narancs.hu-nak Herényi Károly, a kikötőépítést kezdettől fogva ellenző Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – De nekünk semmi okunk nincs arra, hogy eredeti szándékunktól, a Nyugati strand megóvásától, a 40 ezer strandlátogató érdekeinek a megvédésétől eltekintsünk, ezért harmadízben is a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz fordulunk. Csak érdekességképpen: a kormányhivatal friss döntésében megemlíti, hogy a HÉSZ-módosítás nyomán elhárult minden jogi akadály a kikötőépítés előtt; de persze az első két alkalommal a régi HÉSZ ismeretében is megadták az engedélyt a kikötőépítésre. Mi éppen a HÉSZ-módosítás körülményeit támadva küzdünk most tovább az igazságért. Nemrég emiatt már az alapvető jogok biztosához fordultunk, aki vizsgálatot is indított a HÉSZ-módosítás ügyében. Álláspontunk szerint ugyanis a helyi építési szabályzat 2006-os módosítását a strandok védelméről született miniszteri rendelet, tehát magasabb szintű jogszabály írta elő, az ominózus, július végén törölt mondat is éppen ezért került bele a földvári HÉSZ-be. Ezt csak úgy, önkényesen kivenni nem lehet, már csak azért sem, mert a strandok kiemelt törvényi védelmet élveznek, helyi önkormányzat ezt nem törölheti el. Az is jogi nonszensz, jogállamban legalábbis nem fordulhat elő, hogy egy építkezéshez nem az építkezés kezdeténél érvényes jogszabályok alapján adnak engedélyt, márpedig a kikötőépítés kezdetekor a bíróság két jogerős döntése szerint tiltották ezt a jogszabályok.”
Gyűjtést szerveznek a perköltségre
Herényi Károly kérdésünkre azt mondta: az alapvető jogok biztosának vizsgálatától is sokat várnak, ugyanis jogsérelmet észlelve akár a Kúriához is fordulhat (miként megtette ezt egy évekkel korábbi balatonföldvári ügyben is, amikor az önkormányzat parkolókat akart kialakítani egy szabadstrandi területen), de ők ettől függetlenül harmadszor is beadják a bírósági keresetet, „amihez azonban már gyűjtést szervezünk, mert ez nem csak a szabadidőnk és energiáink feláldozásával, hanem magas költséggel is jár, míg ellenfeleink közpénzből, hivatali időben jogászok, ügyvédi irodák garmadát sorakoztatják föl. Folytatjuk tehát, nem adjuk fel, s reméljük, eljön majd az az idő is, amikor a sorozatos jogszerűtlen döntéseket kiadókat és azokat hitelesítőket (a kormányhivatalnál és az önkormányzatnál) is felelősségre vonják. Kezdeményeztük egyébként most, a harmadik engedélyezési eljárás előtt a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal kizárását, arra hivatkozva, hogy a bíróság is sorozatos törvénysértéseket, mulasztásokat kért számon ítéleteiben a kormányszerven, de beadványunkat lesöpörték.”
A Nyugati strand közepén létesülnek a mólószárak
Ahogyan a Narancs.hu megírta, a Pécsi Törvényszék legutóbbi, májusi ítélete nyomán az illetékes hatóság a földvári e-kikötő „építési engedélyét”, vagyis a vízjogi létesítési engedélyt is visszavonta, ám a beruházó Balabo Kft. amúgy is „építési moratóriumot” vállalt a nyári szezon idejére. A strandszezonnak azonban lassan vége, a most kiadott környezetvédelmi hozzájárulás nyomán feltehetően újra lesz vízjogi létesi engedélye a kikötőnek. Így a Narancs.hu feltette a kérdést a Balabo Kft.-nek: folytatják-e a kikötőépítést, s ha igen, akkor mikor. Amint válaszolnak, közöljük.
„Ez lesz a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője” – nyilatkozta korábban Holovits Huba, Balatonföldvár kormánypárti polgármestere, aki a Narancs.hu-nak adott júliusi interjújában kérdésünkre azt válaszolta: biztos abban, hogy harmadszor is megkapja a kikötő a szükséges engedélyeket és kizártnak tartja, hogy végül ne épülhessen meg. Arra pedig, hogy a kormányhivatal előbb megvárta-e a földvári HÉSZ-módosítás elfogadását és csak azután indította el a harmadik engedélyezési eljárást, azt felelte a polgármester: még ez is meglehet.
Addig nem folytatják a kikötőépítést, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak – válaszolta kérdésünkre Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője, aki hosszú válaszlevelet küldött egy nappal cikkünk megjelenése után. Ebben arról is ír: véleménye szerint mostanra bebizonyosodott, alaptalanok voltak azok az aggodalmak, hogy a kikötő jelentősen károsítani fogja a környezetet, illetve ellehetetleníti a fürdőhely kijelölését és a strandhasználatot. „Ezek a felvetések teljességgel alaptalanok, sőt esetenként a szándékos rémhírterjesztés kategóriájába sorolhatóak, hiszen az idei nyáron a hatóságok által kijelölt, megnövekedett partszakaszú és területű strand nemcsak hogy működött, de a Balabo Kft. jelentős, az üzemeltetéshez való anyagi hozzájárulásának eredményeként, még ingyenessé is vált Balatonföldvár Város Önkormányzatának köszönhetően – írta Deák Sándor. – A kikötőmedence kőszórására beköltöztek a vízimadarak, mivel bőséges táplálékra leltek a megnövekedett halállományból, amely a nyugodt vizű kikötőmedencében talált otthonra.”
A beruházó szerint az is valótlant állít, aki szerint engedély nélkül épült volna eddig a kikötő. „Le kell hogy szögezzük, hogy a beruházás csakis és kizárólag a rendelkezésére álló jogerős és érvényes engedélyek birtokában folyt. Az előzetes hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos bírósági ítéletek következtében megváltozó jogi környezetben a Balabo Kft. minden esetben leállította a munkálatokat és mindazokat nem is folytatja addig, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak. Természetesen a beruházó a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy az építkezést jogszerűen folytathassa, hiszen a félig kész építmény felhagyása, néhány önérdekű kivételtől eltekintve, szinte senkinek nem áll érdekében, de biztosan nem teremti meg a balatonföldvári polgárok és a nyaralók élhető és rendezett környezetét. Bízunk abban, hogy a beruházás folytatásának sajátos érdekektől vezérelt, további, akár évekre elnyúló szándékos késleltetése nem vezet eredményre.” | Harmadszor is zöld utat adott a kormányhivatal a balatonföldvári „strandkikötőnek” | A helyi civil szervezet ezért újra bírósághoz fordul, de vizsgálódik az alapvető jogok biztosa is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/harmadszor-is-zold-utat-adott-a-kormanyhivatal-a-balatonfoldvari-strandkikotonek-261571 | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki.
Ahogy arról június végén beszámoltunk, a területfejlesztési minisztérium annyira megijedt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő villánykövesdi szelfijétől, hogy még aznap (vasárnap!) közleményt adott ki a soha el nem készült Medihotellel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Ezek új információk voltak az ügyben, miután lapunk évek óta hiába faggatta a projektről a minisztériumokat, egyikük sem volt hajlandó érdemben válaszolni. A képviselő felbukkanása a helyszínen azonban úgy tűnik, kellő motivációnak bizonyult a reagálásra.
Hadházy Ákos ezek után a részletekre is kíváncsi volt, ezért először a parlamentben tett fel kérdést, majd közadatigénylést nyújtott be a lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. A képviselő a napokban kapott választ a Miniszterelnökségtől, amelyet meg is osztott Facebook-oldalán.
Közadatigénylésből derültek ki a részletek.
A kérdések a következők voltak:
pontosan mikor és milyen eljárások indultak a villánykövesdi hotelprojekt miatt;
mikor zárultak le azok az eljárások, amelyek alapján előbb a támogatás egy részét, majd az egészét vissza kellene fizetnie a kivitelező cégnek;
visszafizetésre került-e már a 782 millió forintos támogatás a kormány felé? Abban az esetben, ha igen: hol lehet elérni az erről szóló adatokat? Ha nem, mi a késlekedés oka?
Az első kérdésekre a válasz kissé meglepő volt: a Miniszterelnökség szerint ugyanis először 2017.01.20-án indult szabálytalansági eljárás a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 azonosítószámú projekttel kapcsolatban, amit mindössze 4 nap alatt (2017.01.24-én) le is zártak. Majd azután éppen idén júniusban, egészen pontosan másodikán indult újabb eljárás, ami június 22-én zárult – vagyis a Miniszterelnökség szerint éppen három nappal azelőtt, hogy Hadházy Ákos posztolt a hotelről.
A Miniszterelnökség továbbá közölte, hogy a követelés behajtására irányuló eljárások folyamatban vannak, eddig 20 176 762 forint térült meg.
Azt, hogy pontosan milyen szabálytalanságot találtak a projektben, nem részletezték.
Fizetésképtelen lett, felszámolták a céget
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Akkor több alvállalkozót is megkerestünk, akik lapunknak elmondták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért csődölt be a beruházás. Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője az Átlátszó érdeklődésére annyit közölt, bíznak abban, hogy megszüntetik a cég elleni felszámolást, és folytathatják a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. További részleteket azonban nem árult el.
Az Átlátszó viszont nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Kovács a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a „G-nap”, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása, ami után a Közgép már nem nyert tendereket, és ez számos más vállalkozásra, így Kovács cégeire is hatással volt. A bevételeik jelentősen lecsökkentek, kifizetetlen számláik lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást.
Nyitókép: Madártetem a be nem fejezett villánykövesdi Medihotelnél 2023 júniusában. A szerző felvétele. | Szellemhotel: 20 milliót sikerült behajtani az elherdált 782 milliós uniós támogatásból | Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/06/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol/ | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vége a trükközésnek, a Kúria elutasította a Kisfaludy 2030 Zrt. felülvizsgálati kérelmét és jóváhagyta, hogy ki kell adni a Hunguest Hotels Zrt. támogatására vonatkozó információkat. Még a koronavírus-járvány első hulláma idején hullott pénzeső többek között a Hunguest Hotels Zrt.-re, illetve egy másik Mészáros-érdekeltségre. A Hunguest 2020 tavaszán – felújításra hivatkozva – bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Ezután derült ki, hogy 17 milliárdnál is több közpénz landolt a Mészáros-cégnél.
Még a támogatás odaítélése után próbálkoztunk közadat-igényléssel, de folyton lepattantunk az állami cégektől. Ekkor sietett a Hírklikk segítségére a Transparency International Magyarország és újra beadta – immár szakszerűen – az adatigénylést, majd pert indított, amikor ismételten megtagadták azt.
A szálláshely-felújításra kiszórt közpénz elköltését a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Kisfaludy 2030 Zrt. menedzselte. A területet Rogán Antal propagandaminiszter felügyeli. Szerettük volna kideríteni, kik döntöttek a támogatásról, milyen feltételekkel adták a pénzt és próbáltuk volna megismerni a cég pályázatát, illetve a támogatási szerződést magát is.
A közpénz-százmilliárdokkal kitömött cég a perben és utána a felülvizsgálati kérelmében is azzal érvelt, hogy az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat már rég nyilvánosságra hozták a Kisfaludy 2030 honlapján, így nem is értik, miért van egyáltalán a per. Csakhogy a hivatkozott oldalon semiyen lényegi információ nem volt fellelhető, csak az, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárdos támogatást kaptak.
Amint korábban beszámoltunk róla, a cég nagyon aggódott Mészáros Lőrinc üzleti titkaiért is, így mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatokat. Konkrétan le is írták egy előkészítő iratban, hogy hátrány érné Mészáros szállodaláncát, ha a kért adatokat közölnék. Hogy ezt miből gondolják, az nem derült ki.
„Alperes előadja, hogy a felperesi adatigénylésében szereplő jogi személyek gazdasági társaságok, amelyek szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A támogatás érdekében benyújtott dokumentáció tehát értelemszerűen ezen üzleti tevékenység megvalósításához szükséges beruházási, projektterveket, megoldásokat tartalmazza és üzleti titkot képez.”
Kifejtették még: a megvalósítás formája, a megoldási konstrukciók megismerése egyértelmű és aránytalan sérelmet okozna ezen üzleti tevékenység végzése kapcsán, mert illetéktelenek ismerhetnék meg Mészárosék titkait, ami akár el is lehetetleníthetné a hotel-felújításokat a konkurencia által. Hogy mégis, hogyan? Arra nincs válasz, de nem is lehet, hiszen az, hogy például az egyik szállodájukban milyen felújításokra van szükség, nem lehetetlenülne el azért, mert nyilvánosságot kap. Hiszen mégis, hogyan akadályozná meg a konkurencia, hogy kicseréljék például a szobákban a járólapokat, vagy épp a fürdőkádat.
A Kúria mostani döntése alapján, nagyjából februárban lehet megismerni, milyen feltételekkel tömte ki az állam Mészáros Lőrinc cégcsoportját. | Ki kell adni Mészáros Lőrinc 20 milliárdos állami támogatásának dokumentumait | Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait/408140?fbclid=IwAR1qc_xLRuSYpzFymU0eKA_Bxu6Chssp30hZM80YCbhjMtjW7yljbbtC8Js | 2022-12-08 15:19:00 | true | null | null | Hírklikk |
Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az oszakai projektmenedzselést az augusztus 14-én aláírt szerződés szerint 119 750 000 forintért fogja végezni.
Egyébként 2022. június 24-én alakult, és 2022. július 13-án bejegyzett Novelment Kft.-nek már az első (fél)évében közel 20 milliós árbevétele és 9,6 milliós nyeresége volt.
A friss cég tulajdonosa Ambrus György építőmérnök, aki feltehetően az a szakember, aki a tavaly megszüntetett BFK Budapest Fejlesztési Központ magasépítési és zöldfejlesztési főigazgatója volt. (A megszüntetés időpontja nagyjából egybeesik az új cég alapításának idejével).
A Portfolio azt írja, hogy az elmúlt években több kiemelt beruházás, köztük az NKE Ludovika Campus projekt (2013-2018), a Groupama Aréna, a MOME Campusfejlesztés (2015-2019), illetve a Gül Baba türbe és környezetének felújítása (2016-2018) tartozott a feladatai közé. A közelmúltban a MVM Dome és a HUNGEXPO ingatlanfejlesztési beruházások megvalósításán dolgozott. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjánál 2018-tól tervezési igazgatóként irányította állami beruházások előkészítési és tervezési folyamatait. 2021-től a BFK főigazgatójaként felel a magasépítési és zöldfejlesztési projektek előkészítéséért, megvalósításáért.
A másik két pályázó is budapesti volt, nevezetesen a CONSULTANT Építési, Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Kft.
Az oszakai világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése lesz.
Az oszakai pavilon körül korábban is akadtak érdekes fejlemények. Év elején a Magyar Építőművészek Szövetsége azt sérelmezte, hogy megfelelő kiírás nélkül ítélték oda az oszakai világkiállítás magyar pavilonjára kiírt tervezési feladatokat a Napur Architect Kft.-nek.
Arra kérték az illetékeseket, hogy nyílt építész tervpályázaton válasszák ki a legalkalmasabb céget. Úgy tűnik, kérésük meghallgatásra talált, ugyanis nyáron új nyertest hirdettek. Így a tervezési feladatokat már nem a Napur Architect, hanem az ZDA-Zoboki Építésziroda végzi el még olcsóbban is, az eredeti költségek feléért, 235 millióért.
Így az oszakai világkiállítás magyar pavilonja eddig 354 750 milliónál tart. Ehhez még jönnek majd a kivitelezési, rendezvényszervezési, biztosítási és egyéb költségek is. | Vadonatúj cég nyerte az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának egyik tenderét | Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-egyik-tenderet.html | 2023-09-08 19:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Az ügy háttere: már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., de közbeszerzési eljárás nyomára nem lehetett bukkanni.
A képviselő szerint a két legfontosabb kérdés:
Ha nem volt szükség az adatközpontra, akkor miért költöttünk el rá 16 milliárdot?
Ha szükség volt rá, miért lopták el a rá adott pénzt és mi lesz helyette?
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, akár névtelenül is. A hivatalnak akkor van vizsgálati hatásköre, ha uniós közpénzeket – akár az EU bevételét vagy kiadását, akár az uniós intézmények tulajdonában lévő eszközöket – kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja merül fel. Az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, hogy vizsgálatai után az EU vagy a tagállami hatóságok milyen lépéseket tegyenek. Ilyen ajánlás lehet, hogy
a szabálytalanul felhasznált összegeket térítsék vissza. | Hadházy Ákos nem áll le: OLAF-vizsgálatot kért a félkész kormányzati adatközpont ügyében | Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-nemzeti-adatkozpont-ugyeben.html | 2023-09-09 13:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Közös céget alapított a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. - derül ki nyilvános adatbázisokból. A szeptember 1-én bejegyzett vállalkozásnak a tulajdonosok az AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevet adták, főtevékenysége pedig:
biztonsági rendszer szolgáltatás.
A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. Vezérigazgatója szintén Móró Lajos, a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. Utóbbiról a Válasz Online írta meg, hogy egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a cég meghatározó többsége, de a vásárlás folyamata 2023 végéig zajlik. Nyilvános adatbázisok szerint még Varga Lajos a Valton-Sec tulajdonosa. Az új biztonsági céget csak a Civil és a Valton hozta létre, az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je kimaradt a bizniszből. Az egyáltalán nem biztos, hogy az AS-SEC is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kíván majd tevékenykedni, mindenesetre az AS rövídítés akár az Airport Service-re is utalhat.
A budapesti reptérnek amúgy már van ilyen profilú vállalkozása. Az 5,5 milliárd forintos forgalommal és 200 millió forintos nyereséggel büszkélkedő Bud Security Kft., amely a Budapest Airport Zrt. leányvállalataként biztonsági szolgáltatásokat, utas- és poggyász koordinációs feladatokat lát el a reptéren. Ha viszont a jövőben esetleg a magyar államé lenne a reptér, akkor esetleg új cég léphetne a helyébe.
Azt pedig a Budapest Airport a napokban erősítette meg, hogy megint tárgyalnak a kormánnyal a reptér megvételéről. Az biztos, hogy Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi, 51 százalékos részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az AviAlliance repülőtér-üzemeltető jelenleg a Budapest Airport 55 százalékát birtokolja, a cég pedig a kanadai kormányé egy nyugdíjalapon keresztül. Hogy ki lenne a magyar állam mellett a 49 százalékos tulajdonos, ha létrejön a megállapodás, arról sok hír kering: katari, török vagy kínai partner neve is felmerült.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér eladása nem először kerül napirendre komolyabban. Négy éve Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Budapest Airport Zrt-vel, tavalyelőtt pedig az állam, a Mol és Jellinek Dániel alkotta konzorcium vitte volna a céget, de akkor nem volt eladó a reptér és az árról sem sikerült megállapodni.
Január és július között összesen 8,2 millió utast szolgált ki a cég, 24 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában, és többet, mint 2021-ben egész évben. Tavaly 111 milliárd forintos forgalom mellett 30,6 milliárd forintos nyereséggel zártak. Így érthető, hogy miért mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy | A NER kedvenc biztonsági cégei is drukkolhatnak, hogy az Orbán-kormány megvegye a repteret | A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret.html | 2023-09-09 13:33:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.
Nemrég jelent meg a hír, hogy ősszel UNESCO-küldöttség jön Magyarországra, hogy vizsgálja, mennyire tartja be Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat. A küldöttségben egy másik nemzetközi szervezet, a vizes élőhelyek védelmét felügyelő rámszari egyezmény titkárságának képviselője is részt vesz. Az UNESCO-misszióra várhatóan a Világörökség-bizottság októberi, éves közgyűlése előtt kerül sor, hogy ott már a küldöttség tapasztaltait is beépítsék a magyarországi világörökségi területek értékelésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
Aggódnak a Fertő-beruházás nagyságrendje miatt
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére az UNESCO Világörökség-bizottsága elküldte azt az online elérhető tervezetet, amely alapján a szervezet októberi közgyűlése megvitatja majd a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban felmerült problémákat.
A határozattervezetben (amelyet majd megvitatnak az októberi közgyűlésen) a szervezet kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Felkéri a részes államokat (Magyarországot és Ausztriát), hogy fontolják meg a tervezés és a végrehajtás felfüggesztését az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt esetében mindaddig, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a várható hatásokról.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
A dokumentum említi a Világörökségi Központ és tanácsadó testülete (ICOMOS) és a rámszari egyezmény titkársága közös, októberben várható magyarországi helyszíni szemléjét. A dokumentum emlékezteti a magyar és osztrák kormányt, hogy a világörökségi helyszín „kiemelkedő egyetemes értékét” (outstanding universal value) megőrizve tervezzenek fejlesztéseket.
A magyar és az osztrák kormány 2022 februárjában közös állapotmegőrzési jelentést küldött a Fertő tóról az UNESCO-nak. Ennek a dokumentumnak – amelyre a témában írt legutóbbi cikkünkben is hivatkoztunk – csak az összefoglalója elérhető. Ez többnyire csak általánosságokat tartalmaz, és leginkább annyiban érdekes, hogy összegzi a Fertő tó világörökségi helyszíne kapcsán eddig történt lépéseket.
A magyar kormány állításai a projektről
Az állapotmegőrzési jelentés egésze nem nyilvános, de tartalmára valamennyire mégis következtetni lehet az UNESCO erre vonatkozó megjegyzéseiből, amelyek a fent említett, az októberi közgyűlésre készített dokumentumban (határozattervezetben) megtekinthetők.
Az itt közölt információk szerint a magyar jelentés a Fertő-beruházással kapcsolatban a következő állításokat tartalmazza:
A projekt olyan tóparti területen fekszik, amelyet 1966 és 1992 között rekultiváltak a beavatkozások révén. A területet korábban alacsony idegenforgalmi célokra használták, és régóta rehabilitációra vár.
A projekt két szakaszban valósul meg, a teljes projektterület kiterjedése 37,35 és 52,77 hektár között mozog. A projekt egy új csatorna létrehozását irányozza elő, valamint egy ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, főépület, üdülőközpont, üdülőteraszok és egy új épület építését.
A tó előtt két motelépület lesz, 37 bungaló, valamint 25 lakóautó és 45 sátor számára férőhely. Gyalogos- és autóshidak, lagúnák, sportközpont, két turisztikai kikötő több mint 1200 hajónak, valamint több mint 1200 gépkocsi számára parkolóhely.
A magyar állam által az UNESCO-nak küldött jelentéshez csatolták a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek szerint összesen mintegy 28.800 m2 terület lesz beépítve, 49.200 m3 beépített térfogat a II. szakaszban, 321.000 m3 kotrásra, 267.000 m3 feltöltésre kerül sor. Több mint 139.000 m2 felület lesz leburkolva. A magyar anyag szerint működés közben a projekt várhatóan napi 4400 felhasználót fogad a főszezonban. A fejlesztést azzal indokolta a kormány anyaga, hogy „ez az egyetlen életképes terület az idegenforgalom fejlesztésére, és a magyarországi tóparton tervezett egyetlen ilyen fejlesztés, és a tervezett beruházásról készült környezeti hatásvizsgálatok nem állapítottak meg negatív hatásokat az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére”.
Nemzetközi szervezetek kérték számon a kormányt
Az UNESCO októberi Világörökség-közgyűlésére készített határozattervezet emlékeztet többek között arra, hogy 2022. január 20-án a Világörökségi Központ továbbította a részes államoknak (Magyarországnak és Ausztriának) a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tanszékének a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektről szóló nyilatkozatát, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a projekt a természeti érték környezetére nehezedő turisztikai nyomás megsokszorozódását eredményezné, és kárt okozna a terület növény- és állatvilágában.
Ezt követően két találkozót tartottak az osztrák és a magyar hatóságokkal, hogy megvitassák a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét, különösen a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektet: 2022. január 28-án a Világörökségi Központtal, 2022. február 23-án pedig online a Világörökségi Központtal, az ICOMOS-szal, az IUCN-nel (International Union for Conservation of Nature) és a rámszari titkársággal.
Az UNESCO is tisztában van azzal, hogy az eredeti tervek megváltoztak. A Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van gondja. Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek kapcsán is kritikát fogalmazott meg a szervezet, amely a tó breitenbrunni részén kapcsolatos fejlesztést is figyelemmel kíséri.
Ehhez kapcsolódóan: Szinte csak kamerán kívül mertek beszélni a Fertő tavi beruházásról a helybeliek
A tó magyarországi részén tervezett beruházás kapcsán a szervezet kijelenti: a projekt egy mesterségesen kialakított, rehabilitációra szoruló területen helyezkedik el, de a fejlesztés a terület további jelentős beépítettségét, a természetközeli állapot csökkentését javasolja. A tervezett látogatószámmal együtt mindez jelentős hatással lesz a világörökségi helyszín természeti és kulturális értékeire.
Az UNESCO határozattervezete megállapítja, hogy az örökségvédelmi hatásvizsgálat, amelyet a kormány a 2020-as természetvédelmi állapotjelentéshez csatolt, jelentős hiányosságokat mutat a hatások értékelésében. A szervezet szerint „nem tűnik meggyőzőnek az a következtetés, hogy a projekt hatásai többnyire pozitívak vagy semlegesek lesznek”.
A projekt rontja a tóparti táj természetes karakterét
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot a beruházás, mert a legtöbb tervezett épület és létesítmény léptéke jelentősen eltér az ott lévő korábbi épületektől, és nincs összhangban sem a „táj jelenlegi karakterével”, sem a „figyelemre méltó vidéki építészettel”, amely a Fertő tavi világörökségi helyszín leírásában is értékként szerepel. A beruházás nem tartja tiszteletben a terület integritását, amely „a regionális és történelmi sajátosságokon alapul”, mint például „a települések hagyományos és részben vidéki jellege” és a „helyi építészet és az erőforrások korlátozott körének hagyományos és fenntartható kiaknázásán alapuló táj”.
Az UNESCO véleménye szerint a projekt nem tekinthető a tó „fürdőhagyománya” folytatásának, és „fokozott nyomást gyakorolna erre az érzékeny ökológiai és társadalmi-kulturális rendszerre”. A beruházás egészének vizuális képéről így fogalmaz: „Rontja a tóparti táj szinte természetes karakterét.” A fejlesztés szén-dioxid- és ökológiai lábnyoma is kulcsfontosságú szempont az autóforgalom jelentős növekedése mellett.
A nemzetközi szervezet egy befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítést javasol, amely lehetővé tenné a helyi közösségek számára, hogy bizonyos előnyökhöz jussanak. Kevesebb és jobban elszórva elhelyezkedő épületek építését javasolja, és a helyi építési hagyományokat nagymértékben tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával történő építkezést. Egészében véve a beruházás volumenének csökkentését ajánlják, olyan épületek létrehozásával, amelyek összhangban vannak az ott hagyományos épített környezettel. Javasolják, hogy mérjék fel a turisztikai fejlesztések hatását a teljes – osztrák és magyar oldali – tópartra. (Az osztrák fejlesztések kapcsán megjegyzik, hogy azok egy részére még a terület világörökségi listára való felkerülése előtt került sor.) A szervezet továbbá megállapodást sürget a két ország között a Fertő-parti turizmusfejlesztésről.
Az UNESCO ajánlásai
A szervezet által az októberi közgyűlés elé az alábbi javaslattervezetet terjeszti majd (Határozattervezet: 45 COM 7B.52):
A Világörökség-bizottság, miután megvizsgálta a WHC/23/45.COM/7B.Add dokumentumot,
üdvözli a részes államok (Magyarország és Ausztria) elkötelezettségét a világörökség közös kezelésének megvalósítása iránt;
arra ösztönzi a részes államokat, hogy erősítsék meg párbeszédüket a közös együttműködés érdekében az országhatárokon átívelő tavi kultúrtájat érintő összetett kérdések kezelésére;
kifejezi legnagyobb aggodalmát az eredeti soproni Fertő tófürdő nagyságrendje miatt;
üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést, de megjegyzi, hogy semmilyen jövőbeli projekt nem tekinthető kizárólag rehabilitációs projektnek, és hogy a projekt lehetséges, az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére (OUV) gyakorolt hatásait a teljes tóparton meglévő turisztikai infrastruktúrával együttesen kell értékelni;
felkéri a részes államokat, hogy fontolják meg az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt végrehajtását mindaddig, amíg nem készül el az összes meglévő, a tóparton található és tervezett turisztikai létesítmény közös felmérése és egy, a világörökségi helyszínre gyakorolt, halmozott káros hatások értékelése;
üdvözli továbbá a részes államok meghívását a Világörökségi Központ/ICOMOS és a rámszari egyezmény titkársága közös tanácsadói küldöttségébe;
felkéri a részes államokat, hogy közösen dolgozzanak ki jövőképet a területre, és határozzanak meg közös stratégiát, beleértve a turisztikai infrastruktúrára vonatkozót, és biztosítsák a Fertő és partja fenntartható és méltányos használatát, amely összeegyeztethető a világörökségi helyszín értékeivel;
kéri, hogy vizsgálják felül a világörökségi helyszínre történő építkezés kritériumait, amelyeket a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület által készített anyag határozott meg.
Aggályok a budai vár átépítése miatt is | Kiderült, mit kifogásol az UNESCO a Fertő tavi beruházás kapcsán | Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kiderult-hogy-reszletesen-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan/32579074.html | 2023-09-08 21:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
Állami hátszél repítette a magasba a 4iG-t
Az informatikai piac letarolása
Alvállalkozók elszipkázása
Kiberbiztonságra hivatkozva ellenőriznék a piacot?
Nem a 4iG fog lehallgatni
Drágábban lesz rosszabb az internetszolgáltatás
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
Megbízható barátok kezében a kritikus infrastruktúra
Állami hátszél repítette a magasba
Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már egyre több részpiacon vált meghatározóvá, legyen szó távközlésről, informatikai szolgáltatásokról vagy hírközlésről – és most már a hadiiparba is beszállt a cég.
Ahhoz, hogy feltérképezzük, milyen kockázatokat hordoz magában a 4iG, mintegy fél tucat, a releváns piacokra rálátó szakértővel beszéltünk. Küldtünk kérdéseket a 4iG-nek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
A 4iG bevételei 2017-ben (a cég 2018-ban lett Mészáros Lőrincé, majd került át Jászai Gellérthez) 314 millió forintot tettek ki, 2022-ben már több mint 277 milliárdot – és ehhez idén hozzájönnek már a Vodafone-on keresztül érkező pénzek is. 2018-ban még csak 350 alkalmazottja volt, idén már több mint nyolcezer, és ezzel a teljes magyar gazdaságot tekintve is látható méretű lett a társaság. A HVG legnagyobb magyar cégeket soroló, top 50-listáin idén a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat közül a huszadik, a legnagyobb saját tőkéjű cégek közül pedig a 32. lett.
A G7 kétrészes cikkben mutatta be, hogy nem piaci teljesítménye, hanem különböző kedvezményes állami finanszírozási formák (például kedvezményes állami hitelek, állami megrendelések, uniós támogatások) segítették a piacon ritkán látott bővülést (a G7 elemzése itt és itt olvasható), és még csak ezután jött az Antenna Hungária és a Vodafone bekebelezése.
Azt, hogy a vállalat növekedésében jelentős szerepet vállalt volna az állam, a 4iG rendre tagadja.
A 4iG alapvetően felvásárlásokkal növelte méretét, ezeket pedig nemcsak finanszírozással, de szabályozási oldalról is megtámogatta a kormány. A 232 milliárdos DIGI- és a 660 milliárd értékű Vodafone-felvásárlást, valamint a sajátos tőkeemeléssel megvalósuló Antenna Hungária-privatizációt mind nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyletnek minősítették, azaz ezeket az ügyeletek nem vizsgálhatta semmilyen hatóság.
Az is mutatja a 4iG mögött lévő állami hátszelet, hogy már 2011 óta próbálkozott azzal a Fidesz-kormány, hogy legyen egy saját mobilszolgáltatója. Ez illeszkedett abba a kormányzati törekvéssorozatba, hogy a 2010 előtt külföldieknek privatizált, néhol valóban kritikus infrastruktúra jelentős része magyar tulajdonba kerüljön. „Ez részben jogos igény, mert az, hogy minden külföldi kézben volt, nagyobb kockázatot jelentett annál, mint ami most van, hogy kormányközeli vállalkozók közelébe kerültek fontos infrastruktúrák” – fogalmazott egy forrásunk.
Eredetileg még egy, a Postára, az MVM-re és az MFB-re épülő negyedik mobilszolgáltató terve körvonalazódott. 2015-ben a szintén állami MVM Netre épült volna az állami mobilszolgáltató, ám ezek a kezdeményezések rendre elbuktak. 2018 elején Lázár János arról beszélt, hogy „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani”, és hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. Ez év tavaszán Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Telenorral (a már Yettel néven működő cég 25 százaléka másfél évvel később állami tulajdonba került),
2022 elején pedig maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy problémának tartja, hogy a biztosítószektor, a távközlési iparág és az építőanyag-ipari vállalkozások területén még ötven százalék alatt van a „magyar tulajdon aránya”.
A miniszterelnök hozzátette, hogy „most ezen próbálunk változtatni (…) a távközlési iparágban is megyünk előre”.
Egy forrásunk szerint 2017-ben már arra is megvolt a kormányzati szándék, hogy állami részvétellel konszolidálják a hazai informatikai és kiberbiztonsági piacot.
Az informatikai piac letarolása
Annak, hogy a 4iG felvásárlásokkal nőtt ekkorára, olyan következménye is lett, hogy gyakorlatilag megölte az informatikai piacot – hívta fel rá a figyelmet több szakmai forrásunk. „A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években” – mondta Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja a Szabad Európának.
A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat is kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években.
Egy szakmai forrásunk azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a 4iG miatt nincs innováció Magyarországon, ennek sok más oka van a piac méretétől kezdve a finanszírozás hiányáig.
Egy másik informatikai forrásunk úgy fogalmazott, hogy a 4iG a felvásárlásokkal „konzerválja a piacot, leépít képességeket. Nemcsak az innováció, de a verseny ellen is hat. Nincs verseny az IT-piacon. – Szerinte a legnagyobb megrendelő a kormány, mert az infrastruktúra túlnyomó többsége kormányzati. Mivel a kormányzati megrendeléseket rendre a 4iG kapja, a kis- és közepes vállalkozások rosszul járnak. – Ráadásul a 4iG alvállalkoztat, tehát a gyakorlatban ő vált a legnagyobb megrendelővé, amivel lenyomja a piacon az árakat. A 4iG az állami pályázatokban felfelé tolja az árakat, lefelé, az alvállalkozói felé pedig lenyomja. Nagy árréssel dolgoznak, innen van a profitjuk jó része” – mesélte a Szabad Európának. Az IT-beszerzéseket ráadásul könnyű túlárazni több forrásunk szerint is, mert utólag nehéz megmondani, melyik feladattal mennyi munkaóra volt, vagy például valóban rendelkezésre áll-e mindig a vállalt számítási kapacitás vagy sávszélesség.
Más arra hívta fel a figyelmet: lehet, hogy a 4iG drágán, viszont mindig magas minőségben szállította le az állami megrendeléseket.
Egy informatikai piacra rálátó forrásunk szerint a 4iG főleg az erőforrásaikért vásárolta meg a cégeket, legyen szó infrastruktúráról vagy hosszú távú szerződésekről. „Ez gyakorlatilag piacvásárlás, mert működő cégeket vesznek. Még nem nagyon láttam, hogy egy cégbe azért fektettek volna be, hogy kifejlesszen valami újat. A 4iG-nek nincs saját fejlesztése” – fogalmazott forrásunk.
Mindezt megerősítette egy másik szakértő is, aki nemcsak a 4iG saját fejlesztéseinek hiányáról beszélt, de azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a T-Systemsszel folytatott tárgyalások során a 4iG elég jól belelátott a német cég működésébe. „Megismerhették a beszállítói szerződéseket, hosszú távú megállapodásokat is. Amikor végül nem jött össze a T-Systems felvásárlása, megvették a cég több beszállítóját, és több T-System-dolgozót is átcsábítottak a 4iG-hez.”
A 4iG-ben – főleg a Vodafone felvásárlása óta – egyre kisebb súlya van az IT-nek (bevétel alapján 13 százalék), de ez az ágazat jelentősen függ a központi költségvetéstől. Egy forrásunk szerint ideális esetben egy informatikai cég bevételeinek legfeljebb egyharmada származhatna az államtól, a 4iG esetében viszont akár a kétharmadot is meghaladhatja ez az arány. (A 4iG azt szokta kommunikálni, hogy az államtól származó bevételei ennél jóval kisebbek, de ők piaci forrásnak tekintik az állami cégek megrendeléseit is.)
Kérdés, hogy mi fog történi ezzel az informatikai üzletággal, miután a pénzhiány miatt az állami beruházások kezdenek leállni, és nem lesz annyi bevétele a 4iG informatikai részlegének, mint amekkora szükséges lenne a fenntartásához.
Kiberkoalíció: újabb lehetőség az ellenőrzésre
Egyre nagyobb figyelmet kap a kiberbiztonság, és ezt is felhasználhatja a kormány az informatikai piac további ellenőrzésére – hívták fel rá figyelmünket forrásaink. A NIS 2 nevű uniós szabályozás kötelezően kiterjed számos, kockázatosnak tekintett ágazatban tevékenykedő vállalatra (energetika, közlekedés, hírközlés, egészségügy, digitális infrastruktúra, postai szolgáltatások, élelmiszeripar stb.), nekik szigorú előírásoknak kell megfelelniük, kétévente auditáltatniuk is kell a rendszereiket.
A szabályozás másik eleme egy olyan tanúsítvány létrehozása, amelyet azok az IT-vállalatok kapnak meg, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Magyarországon ezt a tanúsítványt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja majd ki, ők dolgozzák ki azokat a feltételeket is, hogy melyik magyar vállalkozás kaphatja meg az egész unió területén érvényes tanúsítványt.
Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot (így a kaszinóbizniszt) és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások és a felszámolói ügyek, és most már a kiberbiztonság is. Ezt a hatóságot az a Biró Marcell vezeti, aki a kilenc évre történő kinevezése előtti hét évben Rogán Antal és Orbán Viktor közvetlen munkatársa volt.
Az általa kiadott kiberbiztonsági tanúsítványról az SZTFH annyit ír, hogy azok „birtokában a fogyasztó szabadon eldöntheti, hogy milyen erős kiberbiztonsági képességgel bíró terméket kíván megvásárolni”, és hogy ez majd versenyelőnyt biztosít az azt megszerző vállalatoknak. Ez azonban jelentheti azt is egy forrásunk szerint, hogy a kormány egy idő után majd előírja, hogy az állami szervek vagy a kockázatosnak tekintett ágazatban aktív cégek csak tanúsított IT-beszállítóval dolgozhatnak együtt.
Ezért érdekes Biró Marcell május végi bejelentése a „kiberkoalíció” létrejöttéről. Ebben az SZTFH és a kormányzati Digitális Magyarország Ügynökség mellett a Vodafone, a Yettel és a 4iG vesz részt. Annyit árultak el, hogy egy együttműködési fórum lesz, amely segít válaszokat adni a kiberbiztonsági kihívásokra. Forrásunk szerint ez úgy is értelmezhető, hogy a 4iG-nek innentől beleszólása lesz abba, kit enged be az informatikai piacra.
Nem a 4iG fog lehallgatni
Azt ugyanakkor egyik forrásunk sem tartotta valószínűnek, hogy kormányközeli szereplők lehallgatásra, megfigyelésre is felhasználják a 4iG tulajdonában álló távközlési cégeket – hiába ültek be a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal bizalmasai a 4iG távközlési cégeinek vezetőségébe. Amire szeretnének, arra anélkül is rálátnak a különböző állami titkosszolgálatok, hogy külön belepiszkálnának a távközlési cégek hálózataiba, és mint a Pegasus példája mutatja, akár külföldi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ha arra van szükség. „Technikailag megoldható, hogy belenyúljanak a rendszerbe, és valakit például lehallgassanak a Vodafone-nál, de erre kicsi esélyt látok, ez elég hamar kiderülne” – fogalmazott egy forrásunk.
Beszédes ugyanakkor, hogy tavaly a HVG arról írt: a 4iG megvásárolta volna az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerét üzemeltető MVM Netet is, de a Belügyminisztériumban, a titkosszolgálatoknál és a Pénzügyminisztériumban is veszélyesnek tartották volna, ha a cég magánkézbe kerül.
Kritikus infrastruktúra
A törvény szerint azok számítanak kritikus infrastruktúrának, „amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához”, és „amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna”. Sok más mellett idetartozik az internet-hozzáférési szolgáltatás az és internet-infrastruktúra, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózatok és a műsorszórás. A 4iG ezekkel mind rendelkezik, és mint látni fogjuk, több területen is piacbefolyásoló mértékű lehet a szerepe.
Ezért is fontos, kinek a kezében van egy ilyen vállalatcsoport, mint a 4iG, és hogy milyen kockázatokat hordoz magában tulajdonosi, pénzügyi vagy piaci szempontból.
Megszűnő verseny a távközlésben
A 4iG 2021 végén vásárolta meg a DIGI-t, 2023 elején pedig a Vodafone-t. Ezzel pár év alatt a távközlésben is meghatározóvá vált a Jászai Gellért vezette cég, így megvalósult az Orbán Viktor által majdnem tíz évvel korábban kitűzött cél. A piaci verseny korlátozottabbá vált a mobilpiacon, mert a Vodafone-ban a fő tulajdonos az államhoz közel álló 4iG, az állam pedig kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban. A Yettelben is van 25 százalékos tulajdonrésze, és kormányzati szerződései miatt a Telekom is kitett az államnak – mondta Ilyés Márton a Szabad Európának.
Egy piaci telekommunikációs szakértő forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy a valódi probléma nem a mobil-, hanem a vezetékes piacon alakult ki. Szerinte a Vodafone-felvásárlással
„tönkretették a vezetékesinternet-piaci versenyt Magyarországon. Eddig három szereplő volt, elsősorban a DIGI miatt erős volt a versenyt. Ennek most vége, drágábban lesz rosszabb szolgáltatás.”
Mindezek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG vásárlásait, a DIGI- és a Vodafone-ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, így a hatóságok nem is ellenőrizhették.
2020-ban az Invitel és a DIGI fúzióját még vizsgálta a GVH, és akkor szigorú döntést hozott – hívta fel rá a figyelmet Ilyés Márton. Ekkor a GVH minden olyan településen megtiltotta a fúziót, ahol a két cég együttes részesedése elérte volna az ötven százalékot valamely vezetékes szolgáltatás esetén (tévé, internet, telefon). Ez azt jelentette, hogy 82 településen nem engedte a fúziót. Ezek alapján a Momentum most úgy számolt, 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG, aminek már most áremelés és romló minőség lett az eredménye.
A Momentumhoz számos olyan visszajelzés érkezett, amelyben a felhasználók a DIGI jelentős áremeléseire panaszkodtak. Ezek a dokumentációk, amelyeket a Szabad Európa is látott, egy éven belül hetven- és százszázalékos drágulást bizonyítanak. Az áremelések ráadásul épp azután indultak be, hogy a 4iG felvásárolta a céget. Több olyan levelezést is láttunk, amely arról tanúskodik, hogy a felhasználók hiába fordultak ezzel kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), nem foglalkoztak a panaszokkal.
Fekete Péter, a 4iG-csoport vezérigazgatója a HVG-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a DIGI korábbi alacsony árait már amúgy sem lehetett volna fenntartani, tavaly ráadásul az infláció miatt tovább növekedtek a cég költségei. Fekete szerint a DIGI még az áremelések után is az egyik legolcsóbb szolgáltató maradt.
A DIGI áremeléseinek és a Vodafone szolgáltatásában az utóbbi években tapasztalt színvonalesésnek (ami független a 4iG-től) volt egy olyan következménye is, hogy sok felhasználó átment a Telekomhoz. Ezzel tehát jól járt a német cég, de forrásaink szerint a Telekomnál attól tartanak, hogy hosszabb távon elveszíthetik az állammal kötött szerződéseiket.
A Momentum egy idén májusban, az Európa Unió Bírósága által hozott döntés alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a GVH-hoz. A francia ügy, amelyre a Momentum precedensként hivatkozik, két kábelszolgáltató egyesüléséről szólt. A helyi törvényekre hivatkozva a francia versenyhatóság előzetesen nem vizsgálta a felvásárlást. Egy versenytársuk fordult az Európai Bírósághoz, amely végül kimondta: a hatóságnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az egyesülés után valósult meg a piaci erőfölény. A vizsgálatot pedig akkor is le kell folytatni – és ez a lényeg –, ha arra előzetesen a helyi törvények miatt nincs szükség.
Ilyés szerint az ítélet versenyjogi szempontból európai szinten is jelentősnek számít, Belgiumban már indult egy vizsgálat ez alapján.
„A 4iG-é is nagy ügy lehet, több szempontból is hasonlít a franciához: itt is kábelszolgáltatók egyesüléséről van szó, és a GVH egy magyar törvényre hivatkozva nem vizsgálta előzetesen az ügyletet” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mire számít az eljárással kapcsolatban, azt mondta: szerinte a GVH elindítja majd a vizsgálatot, de nem fogja problémásnak találni a Vodafone-felvásárlást. Hozzátette, hogy ebben az esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
Ilyés Márton azt mondta: ez nem politikai kérdés, hosszú távon is hatással lehet a gazdaságra. A kormány mind többször minősít nemzetgazdasági szempontból kiemeltté egy-egy beruházást; a módszer „fontos eszköze a NER-es cégfelvásárlásoknak is. Ezért egy ilyen per hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy gátja legyen a cégfelvásárlásoknak – később esetleg egyes cégek visszavételét is segítheti” – tette hozzá.
Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják.
Egy telekommunikációs szakértő viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ennyi erővel azt is vizsgálni lehetne, hogy a Telekom hány településen van monopolszerű helyzetben, de ezt nem firtatja senki.
Arról is többen beszéltek a Szabad Európának, hogy a kábelszolgáltatók a csatornakiosztás változtatásával is előnybe, illetve hátrányba tudnak hozni egy-egy adót. „Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják” – fogalmazott egy távközlési piacra rálátó forrásunk. Azt is hozzátette: a 4iG cégei mostanra jobb alkupozícióba kerültek a tévécsatornákkal szemben, de hogy élnek-e ezzel (azaz például több pénzt kérnek-e az RTL-től), az majd csak akkor derül ki, amikor a most érvényben lévő szerződések lejárnak, és újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
A felvásárlásokat nagyrészt hitelből finanszírozta a 4iG, két legnagyobb bevásárlása a DIGI és a Vodafone volt. 2021 végén a 232 milliárdos DIGI-ügyletről is gigabizniszként számolt be a sajtó, amikor a kisebb 4iG vásárolta meg a nála jelentősen nagyobb DIGI-t. Egy évvel később jött a 660 milliárdos Vodafone-ügylet, amelynek felét az állam állta, a másik felét viszont a 4iG, nagyrészt hitelből (a 4iG azóta átadta az államnak a Yettelben meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét, így a 4iG ma már 70,5 százalékos tulajdonosa a Vodafone-nak).
Mindennek következtében a 4iG nagyon eladósodott az utóbbi években. A legfrissebb beszámoló szerint a 357 milliárd forint saját tőkére 1120 milliárd forint idegen tőke jut, amiből 847 milliárd forint a közvetlen hitel. Ezek a számok többszörösen meghaladják az iparági átlagot – hívták fel rá figyelmet piaci forrásaink.
A valódi kérdés az, hogy a 4iG tudja-e törleszteni a hiteleit időben. Egyébként maga Jászai is elismerte, hogy ezzel gond lehet, júliusban ugyanis azt mondta az Indexnek, hogy „a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk”.
A 4iG szerint 2023 első fél évében 290 milliárdos bevétele volt, amiből csak a kamatfizetés elvitt 37,5 milliárd forintot. A hitelek jelentős része kedvezményes kamatozású állami kölcsön, a piaci források meghatározó hányadára van állami garancia, ám a 4iG hitelbesorolása még így is csak BB–. Ez mérsékelt hitelképességet jelent, egy kategóriával van a gyenge besorolás alatt.
Mivel 4iG bevételeinek 87 százaléka a telekommunikációból érkezik, alapvető fontosságú, hogy itt miként fog teljesíteni a következő években. A telekommunikációs piacon – részben a korlátozott verseny miatt – kicsi a kockázat, stabilan lehet kalkulálni a bevételekkel. Ugyanakkor költséges beruházásokra van szükség, és ebben a 4iG lemaradásban van versenytársával, a Telekommal szemben. „Csak az tud csinálni nagy profitot, aki nagyon jó, mint a BT vagy a Telekom, akiknek főleg az Egyesült Államokban megy jól” – fogalmazott egy telekommunikációs forrásunk. Az egyik felmerülő kérdés tehát, hogy mennyire jó a 4iG – forrásainknak ezzel kapcsolatban is kétségeik vannak. A cég előtt álló legnagyobb feladat most a telekommunikációs üzletág (Vodafone, DIGI, Invitel, Antenna Hungária) összegyúrása egy cégbe a ONE márkanév alá. A 4iG ebben az integrációban is többéves hátrányban van a Telekomhoz képest.
„A 4iG vezetésében nem nagyon van jó telekomos szakember” – mondta egyik forrásunk, egy másik pedig azt tette hozzá, hogy „a fő kérdés nemcsak a szakértelem, hanem az, hogy kinek milyen döntési lehetőségei vannak, mi az, amit ők mondhatnak meg”. Információink szerint az utóbbi időben több szakember távozott a cégtől. A 4iG vezetése érzékelhette a problémát, mert szeptember 1-jén jelentették be több telekomos vezető leigazolását.
A cégvezetésben sokkal erősebb a tudás pénzügyi, befektetési vonalon – magyarázták forrásaink. „A kérdés az, hogy ekkora vállalatcsoportot lehet-e csak pénzügyi tudással fenntartani.”
„Erről a menedzsmentről még nem tudjuk, mennyire jó az üzemeltetésben. Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre” – fogalmazott egy telekommunikációs szakértő forrásunk.
További üzleti kockázat, hogy a 4iG most vágott bele a védelmi és űriparba, mindkét területen meghatározó szeretne lenni. Noha a védelmi ipar fontossága kiemelt, és a következő években az állam egyre több pénzt költene el itt, ez is egy nagyon beruházásigényes üzletág, a bevételek nagyban függenek az állami megrendelésektől. Ezen túl sem a védelmi, sem az űriparban nincs meg a sikeres működéshez szükséges szakmai tudás a 4iG-ben – mondták forrásaink. A harmadik terület az informatika. Mint cikkünk elején írtuk, ott is csökkenő bevételekkel kell számolnia a 4iG-nek a következő időszakban.
Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre.
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy „én inkább ezt érzem kritikusnak, hogy van egy vállat, ami három beruházásigényes területen kezd meghatározó lenni. Ha ez bedől, akkor három területet ránt magával.”
A beruházások mellett kellene ugyanis törleszteni és valamennyi profitot termelni.
De mi történik, ha probléma akad a hitelek törlesztésével? A 4iG hiteleinek jelentős része kedvező kamatozású állami hitel (MFB, Eximbank, MNB-kötvényprogram). A Vodafone-vásárláshoz mintegy háromszázmilliárdos piaci hitelt vett fel, de ezt is az állami Eximbankon keresztül, állami garanciával – enélkül nem is kapott volna külső finanszírozást.
Ha tehát valami probléma adódna a törlesztéssel, a kormányzaton múlik, mennyire lesz rugalmas. Az kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi kormányzat szabadulni próbálna a komoly munkával és pénzzel felépített 4iG-től. Az egyik lehetőség, hogy az állam növeli a tulajdonrészét, vagy akár át is veszi a 4iG-t, és „akkor majd lesz egy MVM-hatékonyságú állami vállalatunk” – egyik forrásunk megfogalmazása szerint. A másik lehetőség, hogy az állam és a 4iG újratárgyalja a konstrukciókat (erre az infláció miatt akár még objektív indok is lenne), és ezzel a cég időt nyer. Ez valószínűbb, hiszen így egy esetleges politikai változás után is biztos kezekben maradna a vállalat – a költségeket viszont mindkét esetben az adófizetők állják.
Reagált a 4iG
Noha kérdéseinket több mint három nappal a cikk megjelenése előtt elküldtük a 4iG-nek, írásunkra csak annak megjelenése után reagáltak. Ebben két pontosítás közzétételét kérték.
Mint írják, „2017-ben cégcsoport konszolidált árbevétele 17,3 milliárd forint volt, nem pedig 314 millió forint, ahogyan az írásában szerepel. A különbség abból adódik, hogy cikkében csupán a 4iG Nyrt. egyedi beszámolójában szereplő számadatot tűntette fel, ugyanakkor a vállalat teljesítményét az Nyrt. mellett már ekkor is további négy leányvállalat (Humansoft Kft., Mensor3D Kft., Banksoft Kft., Axis Rendszerház Kft.) biztosította.”
Azt is írják, hogy a Jászai által a 4iG likviditásáról szóló idézet „nem a 4iG csoport hiteleivel kapcsolatban hangzott el. Jászai Gellért a 4iG tőkepiaci teljesítményével, illetve tőzsdei árfolyamával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolt”. A 4iG szerint Jászai „még csak utalás szintjén sem tett arról említést ebben az interjúban, hogy a társaság hiteleinek időben történő törlesztésével bármiféle gond lehet”.
Megbízható barátok kezében
Jászai Gellértnek 51,6 százalékos tulajdonrésze van a cégben közvetett módon (jelentős részben magántőkealapokon keresztül), így lényegében Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze akár egymaga is dönthet a 4iG-t érintő kérdésekben.
A második legnagyobb tulajdonos a német Rheinmetall. A hadiipari óriáscég 2022 elején szállt be a 4iG-be egy 120 milliárd forintos tőkeemelés (egyik, de nagyobb) résztvevőjeként, amivel 25 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez az ügylet kicsit részletesebb magyarázatra szorul.
2020-ban a magyar állam több megállapodást is kötött a Rheinmetall-lal, egyebek mellett Lynx gyalogsági harcjárművek és radarrendszerek beszerzéséről, valamint egy zalaegerszegi harckocsigyár és egy várpalotai lőszergyár létesítéséről. Ez utóbbi kettőt a magyar állam és a Rheinmetall közösen valósítaná meg. A szerződések és a magyarországi beruházások több száz milliárd forint értékre rúgnak. Ezzel kapcsolatban egy diplomáciai forrás a Szabad Európának azt mondta, hogy a Rheinmetallnak is fontos volt a megállapodás, mert így fel tudják mutatni, hogy a harckocsi exportképes, ami megnyitja a kaput más országok piacai előtt is.
A Szabad Európának egy, a hadiiparban jártas szakértő azt mondta, hogy az ilyen nagy fegyverbeszerzéseket az államok hasonló méretű beszerzéssel szokták ellentételezni a másik félnek, „én veszek tőled, te veszel tőlem” alapon. Az is megoldás lehet, hogy az adott cég befektet a vásárló országban. Mivel Magyarország nem tudott mit exportálni ilyen értékben Németországnak, valószínűleg az a megoldás született, hogy az legyen a fegyverüzlet (részleges) ellentétélezése, hogy a Rheinmetall emeljen tőkét a 4iG-ben, kisegítve a jelentősen eladósodott vállalatot. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért látott fantáziát egy hadiipari cég a kormányzati segítséggel növekvő magyar IT-kommunikációs cégben.
Azt a feltételezést, hogy a Rheinmetall felbukkanásának köze volna a magyar állam fegyvervásárlásához, a 4iG rendre cáfolja, és a Rheinmetall is azt mondja: csak diverzifikálni szerette volna a portfólióját, ezért szállt be a magyar cégbe. Az időzítés nemcsak a fegyvervásárlások miatt érdekes, hanem azért is, mert a 4iG-nek ekkoriban a DIGI felvásárlásához friss forrásra volt szüksége. Jászai Gellért mindenesetre abban bízik, hogy a 4iG lehet a Rheinmetall stratégiai partnere az IT- és a digitális fejlesztések területén, létre is hoztak erre egy közös vállalatot (Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. – R4).
Itt érdemes megemlíteni, hogy idén tavasszal Maróth Gáspár a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője lett. Ebben a minőségében közvetlenül a társaság vezérigazgatójának jelent. 2022 végéig Maróth a Honvédelmi Minisztérium védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára volt.
6,4 százaléka van a cégben a portugál Alpac Capitalnak, amely Pedro Vargas David üzletember tulajdona, aki két éve megvette az Euronewst. David korábban a magyar állami Eximbankkal közösen alapított tőkealapot, édesapja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, közvetlen tanácsadója évek óta.
Mivel a 4iG tőzsdei cég, a többi nagyjából 14 százalék kisbefektetők tulajdonában lehet. A tőzsdei jelenlét egyfajta védelmet is jelent a nagy tulajdonosoknak, hiszen egy elvileg nyilvános társaság tulajdonviszonyaiba kívülről belenyúlni (például esetleges kormányváltás esetén) jóval bonyolultabb lehet, mint egy tőzsdén nem szereplő cég esetében, ráadásul a hitelfelvételnél is előny, hogy tőzsdén van a cég. A mintegy 14 százalékos közkézhányad viszont elég kicsi ahhoz, hogy ha a tulajdonosok úgy látják jónak, akár részvény-visszavásárlással könnyen ki tudjanak vonulni a tőzsdéről.
Magában a 4iG-ben nincs állami tulajdon, de az Antenna Hungáriát és a Vodafone-t az állammal közösen birtokolja Jászai cége. Az államnak ugyanakkor mindkét esetben csak kisebbségi tulajdonrésze van. E két vállalat igazgatóságába az állam is jelölhet tagokat. Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke bent ül az AH és a Vodafone igazgatóságában is, ez utóbbiban az állam másik képviselője Guller Zoltán, aki Rogán kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa volt év elejéig, jelenleg a kormányzati informatikáért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezetője. Az, hogy Rogán-közeli emberek kerültek be a két cégbe, abból a szempontból nem meglepő, hogy sok más mellett hozzá tartozik a digitális kormányzati ügynökség is.
Az viszont már felvet kérdéseket, hogy sem Nagy, sem Guller nem telekommunikációs szakértő, mindketten politikai végrehajtók, egy forrásunk szerint „ez mutatja, mi ott a feladatuk”.
Az InfoRádiónak adott interjúban Jászai Gellért arról beszélt, hogy a 4iG stratégiai partnere az állam. Jászai szerint ez azt is jelenti hogy „a szabályokon túl” rendszeresen egyeztetnek stratégiáról, célokról. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ő döntéseihez nem kell állami vagy kormányzati jóváhagyás. Ilyen komoly állami részvétel (elég csak azt megnézni, hogy a 4iG nem állami hitelein is van állami garancia) mellett kérdés, miért csak egy-két igazgatósági helyet kapott az állam, és miért nincs extra jogosultsága bizonyos (például a munkaerőt érintő) kérdésekben, vagy akár osztalékfizetési elsőbbsége.
Azt sem tudni, hogy miként alakulnak majd a tulajdonviszonyok, ha lezajlik az integráció, és egy cégbe rakják össze a 4iG összes távközlési érdekeltségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az állami tulajdonrész még tovább csökken, miközben a hitelek miatt a pénzügyi kockázat jelentős részét továbbra is az állam viseli.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát | Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html | 2023-09-08 22:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása.
Nyáron Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő több mint száz hektár földet vett összesen 205 millió forintért Mohács környékén – vette észre az RTL Híradója.
Honnan lett rá legális pénze?
A nagy felvásárlás annyiban meglepő, hogy vagyonnyilatkozata alapján Bánkinak legfeljebb 78 millió forint éves bruttó jövedelme lehet. Ugyanis
hivatalosan csak őstermelői és parlamenti munkájából van jövedelme.
Mindenesetre a képviselőnek így összesen már 303 hektár földje van Baranyában.
Emellett Bánki Erik
húszéves fia, Bánki Ábel is pont Mohács mellett talált nemrég vonzó földeket:
a fiatal befektető 122 millió forintért vett 64 hektárt apja új földjei közelében.
A Jobbik megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik szerint nem jön ki a matek, hogy miből lehetett pénze erre Bánki Eriknek.
Azzal együtt pláne, hogy vagyonnyilatkozata alapján
Bánki Eriknek 534 millió forintos banki tartozása is van,
illetve negyvenmillióval ismeretlen magánszemélyeknek is tartozott.
A képviselő ráadásul eddig is használhatta ezeket a földeket, vonatkozó haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg húsz évre, 2043-ig. Emiatt nem lett volna feltétlenül sürgős azonnal kiadnia több száz milliót.
Az RTL kereste az ügyben a képviselőt, de nem válaszolt, helyette a Fidesz-frakció küldött választ, miszerint Bánki Erik újabb ismeretlen bankhitelből vette meg ezeket.
Bánki Erik Rogán Antal utódja a parlament Gazdasági Bizottságának elnöki székében. 1989-ben lépett be a Fideszbe, akkoriban hivatásos labdarúgóként.
Az igaz, de ötöst kapott az Econovum Kft.-től
Korábban azzal vált igazán ismertté, hogy éveken át azt írta önéletrajzába, mintha lenne diplomája, pedig csak egy OKJ-s képzést végzett el. Amikor ez 2012-ben kiderült, Bánki elírásnak, technikai hibának nevezte.
Emellett közölte, hogy az Econovum Akadémia Kft.-nél elvégzett OKJ-s képzésén viszont ötöst kapott a záródolgozatára, ami egyébként szerinte „PhD-szintű” tudományos munka lett. | Nem világos, honnan ömlöttek a százmilliók Bánki Erik földvásárlásaira | ánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/banki-erik-vagyon-fold-hitel/32573946.html | 2023-09-01 23:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
beruházás;szerződés;NAV;Bosnyák tér;Fővárosi Törvényszék;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;Tiborcz István;
2023-08-22 13:05:00
Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről
A Fővárosi Törvényszék hétfőn Hadházy Ákosnak ellenzéki politikusnak adott igazat, így ki kell adni a szinte felfoghatatlan összegű ügylet szerződését, amellyel Tiborcz István üzlettársát gazdagították.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.
Az ellenzéki politikus a helyzet komolyságához és az szóban forgó összeg felfoghatatlanságához mérten viccesnek és szórakoztatónak tartja a történetet, egyrészt, mert Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül, másrészt az MNV az említett kifogásokat arra alapozta, hogy a közpénzről, a magyar adófizetők pénzének elköltéséről a kormány „titkos határozatban” döntött, másrészt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól”. A harmadik magyarázat a titkolózásra még érdekesebb, mert az MNV szerint „csak véletlenül tették ki a honlapra”, hogy egyáltalán van ilyen szerződés, ami ráadásul csak „egy döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”.
Hadházy Ákos szerint nem véletlenül titkolja a kormány az egész ügyletet, ugyanis az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés, a tranzakció pedig hatalmas botrány. – A pert a Transparency International Magyarország segítségével indítottuk és a Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak – írta a politikus, aki ugyanakkor arra számít, hogy a vagyonkezelőnél 3 fellebbeznek majd. Szerinte ugyanis „ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése”, mindenesetre azért érdekelné az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet. | Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206078_bosnyak-ter-szerzodes-tiborcz-istvan-uzlettars-fovarosi-torvenyszek | 2023-08-22 19:35:00 | true | null | null | Népszava |
O. A.;
Győr;autóbérlés;luxusautó;Dézsi Csaba András;
2023-08-21 16:16:00
Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját
A fideszes városvezető most reagált a múlt hét közepén megjelent hírre, miszerint csaknem havi egymillió forint közpénzből bérli Győr a polgármester luxusautóját.
Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája.
Mint a dokumentumokból kiderült, a magyar Audi-gyár városában stílszerűen az önkormányzat három Audi A6-ost, polgármesteri hivatala pedig egy A6-ost, egy A8-ast és egy Q3-ast bérel, s a többmilliós keretből csak Dézsi Csaba András polgármesteri luxusautója, az A8-as bérlése 930 ezer forintot visz el havonta.
A szolgálati autók kérdése azután került reflektorfénybe, hogy – amint arról lapunk is megemlékezett – a júliusban Budapesten két napon át koncertező német metálbanda, a Rammstein zenéjét kedvelő polgármester szolgálati Audi A8-asával hajtott megcsodálni az egyik előadást. Akkor nem derült még ki, hogy Dézsi Csaba Andrásnak mennyibe is kerül pontosan, hogy hivatali szolgálati autóját magáncélokra is használja, a város jegyzője csak annyit árult el, hogy főnöke fizet érte.
Ugyan a dokumentumok pontosan nem árulják el, de az egy hónapnyi titkolózás után közzétett szabályzatból kiszámítható, hogy Dézsi polgármester legfeljebb 28 777 forintot fizet havonta az Audi A8-as magáncélú használatáért.
Dézsi András Csaba a hírre végül hétfőn délután szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben reagált:
Majd így folytatja:
Majd a fideszes városvezető ígéretet tett arra, hogy ezen túl a Városháza saját tulajdonában lévő, már az előző ciklusban beszerzett, konkrét személyhez nem rendelt, s eddig a kollégák által éppen az adott feladatokhoz használt autóval fog járni. | Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját | Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206012_dezsi-csaba-andras-luxusauto-berles-gyor-szolgalati-auto | 2023-08-21 19:42:00 | true | null | null | Népszava |
pénz;pályázat;késés;Magyar Államkincstár;informatikai rendszer;
2023-08-28 06:05:00
Ötéves csúszással lezárták a Magyar Államkincstár 15 milliárdos informatikai projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdos tendereket kell kiírni
Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték.
„A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon.
A megújulás - úgy tűnik - nem terjedt ki a nyugdíj igazgatóság rendszereire, holott az Állami Számvevőszék már 2019-ben jelezte, hogy ezek az informatikai rendszerek sérülékenyek, mivel „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”. Egy, a rendszert jól ismerő, a kincstártól nemrég távozott alkalmazott véleménye szerint az elavult szoftver könnyen feltörhető, célzott kibertámadásnál problémák lehetnek.
Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték. A 2021 szeptemberéig a „21. század családtámogatása és nyugdíja” néven futó kiemelt projektet még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) indította el 2016-ban. (A főigazgatóságot 2017-ben tolták be a MÁK-ba.) A projekt költségét akkor valamivel több mint 10 milliárd forintra becsülték, ám a dátum és az összeg is folyamatosan emelkedett. A MÁK honlapja szerint egyébként az ünneplés ellenére sincs vége a projektnek, a zárás hivatalos dátuma ott szeptember vége.
A befejezetlenségre utal az idén már másodszor kiírt – az elsőt visszavonták – tender, amelynek célja az államkincstár több, nyugdíjellátáshoz kapcsolódó informatikai rendszerének továbbfejlesztése. Az utolsót 3,7 milliárdos keretösszeggel írták ki, ami kicsit soknak tűnik úgy, hogy éppen most fejeztek be egy nagyszabású, sok milliárdos informatikai fejlesztést, amelynek része volt a családtámogatási és nyugdíjbiztosítási ügyek digitális megújítása is. Az, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjügyi területek üzemszerű működésének biztosításához további fejlesztésekre van szükség, a MÁK elnöke számára sem lehetett titok, hiszen idén augusztus 2-án kelt – lapunk birtokába jutott – levelében maga adott ki referenciaigazolást a fentebb említett tenderen induló egyik cégnek, a kincstár bejáratott szerződéses partnerének, a New Age Software (NAS) Kft-nek. Ebben 2020 januárja és 2022 decembere közötti időszakra összesen 1,39 milliárd forint értékű munkát igazolt. Mint írja: „a 2004-es szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt”. A gond csak az, hogy a Népszavához került ellenőrző táblázat szerint az igazolásban igazolt feladatok közül többről azt állították a MÁK főosztályai, hogy azokat nem látta el a cég, vagy nem nyilatkoztak róla, a táblázatban üresen maradt az adott tevékenységre vonatkozó sor.
A NAS Kft-vel a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött 2004-es határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést egyébként többször is módosították, így a kincstár volt alkalmazottjától származó információink szerint ma már nehezen követhető, hogy pontosan mi is a cég feladata, mire számlázik. A szerződéses árak felülvizsgálatát 2020-ban határozott hangú levélben kérte a NAS ügyvezetője, aki többek között nehezményezte, hogy a kincstár befagyasztotta az általuk nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjakat az új rendszer bevezetéséig. Bartakovics István ügyvezető igazgató ezzel szemben azzal érvelt, hogy „az élet addig is megy tovább, a jogszabályváltozásoknak meg kell felelni, (…) a nyugdíjaknak meg kell érkezniük”. Erős érv. Meghallgatásra is talált. A cég díját 2021-ben nettó 484,3 millióban, tavaly pedig 603,7 millióban határozták meg, de az elnöki igazolás szerint ennél is többet kaptak a munkáért.
A vállalkozói keretszerződés szerint „a tevékenység során létrejövő szellemi alkotások tulajdonjoga a megrendelőt (vagyis az államkincstárat) illeti meg”. A NAS idén júliusban kelt levelében viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „nyugdíjigazgatási szervek számára készült rendszerek tekintetében kizárólagos joggal” rendelkeznek. A Népszava birtokában lévő számlák, átadás átvételi jegyzőkönyv szerint a MÁK már 2015 óta használja és saját tulajdonként szerepelteti a könyveiben a rendszereket. 2015-ben például 150 millió forintos értékkel szerepelt. A fejlesztésre és üzemeltetési támogatásra viszont kizárólagos jogosultságot szerzett a NAS. Erre a kiszolgáltatott helyzetre hívta fel a figyelmet 2019-ben az ÁSZ. (Kérdéseinket a MÁK-nak is feltettük, de lapzártánkig nem válaszoltak.)
A MÁK egyébként még az ÁSZ jelentés évében benyújtotta a fejlesztésekhez szükséges beszerzési igényeit a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), ám az nem javasolta a végrehajtását és felvetette azok átdolgozását. Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke – aki amúgy a NAV elnöke és kormánybiztos is – egyúttal azt is jelezte 2019. decemberi levelében, hogy a tanács fokozott figyelemmel kíséri a MÁK informatikai fejlesztési projektjeit. Ez érthető, hiszen ezek a rendszerek elengedhetetlenül szükségesek a nyugdíjszámításhoz, a nyugdíjak kifizetéséhez. Az már furcsább, hogy Vágujhelyi szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy az NHIT „nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jelenleg is üzemelő (…) rendszerek üzemeltetésének biztonságát az elkövetkező évek fejlesztései ne veszélyeztessék”.
A jelenlegi rendszert üzemeltető NAS Kft. egyik ügyvezetője és tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. A kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-nek 2003-tól 2010-ig elnök-vezérigazgatója és egy ideig tulajdonosa is volt az Államkincstár adattárházáért felelős kormánybiztos, Vágujhelyi Ferenc. A céget jelenleg Lévai Tibor vezeti és a Trabzon Holding Kft.birtokolja, amelynek tulajdonosai Vágujhelyi mostohatestvérei, Lévai Tibor és Lévai Tamás. Mindez azt jelenti, az adóhatóság elnöke így olyan állami informatikai területet felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi éppen akkor volt a NAV informatikai elnökhelyettese, amikor Tiborcz Pétert kinevezték a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál (Vágujhelyit 2021-ben nevezték ki aztán elnöknek). Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés.
A NAV Népszavának küldött levele szerint „nem teremt és nem is teremthet összeférhetetlenségi helyzetet a NAV elnökének kormánybiztosi kinevezése. Vágujhelyi Ferencnek sem a Pénzügyminisztérium államtitkáraként, sem kormánybiztosként semmilyen hatásköre vagy informális befolyása nincs a Magyar Államkincstár gazdálkodására, a szállítók kiválasztására, így összeférhetetlenség sem merül fel”. Az NHIT elnöki szerepével kapcsolatban semmit nem írtak. A NAV egyébként egy másik Trabzon-leánnyal, a User Rendszerház Kft.-vel kötött két szereződést konzorciumi partnerként, először Vágujhelyi 2021-es kinevezése után, egyet pedig tavaly.
A MÁK azóta háromszor is nekifutott a nyugdíjrendszer fejlesztését célzó közbeszerzésnek. A 2021-ben és 2023 áprilisában meghirdetett tendereket visszavonták, az idén júliusban kiírt tender határidejét egyre halasztják. Közben a pályázati kiírásból kikerült a GovSys és az eNYUFIG rendszer. Ezeknek üzemeltetés támogatására és fejlesztésére két külön közbeszerzést indítanának. A tender kiírást a július 24-i vezetői ülésen „az elnök úr kérte” a MÁK informatikai területért felelős elnökhelyettes, Budainé Kovács Zsuzsanna közlése szerint, aki megkérte a referenciaigazolást a Nas Kft-nek. A sikeresen lezárt, csaknem 15 milliárdos informatikai projekt után tehát újabb milliárdokat költenek a MÁK informatikai rendszerfejlesztésre, hogy az biztonsággal működjön. | Ötéves csúszással lezárták a MÁK 15 milliárdos projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdok kellenek | „A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206708_magyar-allamkincstar-informatika-nyugdijrendszer-projekt | 2023-08-28 20:00:00 | true | null | null | Népszava |
lakhatás;bérleti díj;MR Közösségi Lakásalap;
2023-09-01 12:51:00
Az Orbán-kormánytól 16 milliárd forintos ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta, mire jutott másfél év alatt
Erős kormányzati hátszélben, több mint hatezer állami lakás, ház átvételével jött létre 2022 elején a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális lakásügynöksége, az MR Közösségi Lakásalap, ám működéséről eddig keveset lehetett tudni, mert elzárkóztak a kérdések elől. Most viszont – lapunk sokadszorra feltett kérdései nyomán – közleményt adott ki eddigi tevékenységéről a szervezet. Két lakbéremelés, 58 ingatlaneladás, mentorálás, partnerség, néhány ukrán család és három volt állami gondozott elhelyezése – eddig ez a mérlege az MR Közösségi Lakásalapnak.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az államtól két lépcsőben ingyen megkapott 6344 ingatlanból csaknem négyezer volt lakott (2886 családi ház és 1026 lakás), ezekben csaknem 15 ezren élnek. Az államtól való átvétel idején 10 ezer forintra rúgott az átlagos lakbér, jelenleg 13 ezer forintnál tartanak. A lakások többsége felújítandó, amelyekről sokat elárul, hogy átlagos forgalmi értékük 10 millió forint volt tavaly. A bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes.
Az újonnan kötött – tehát nem volt eszközkezelős – bérleti szereződések esetében 70 ezer forint körül alakul a bérleti díj. A jó műszaki állapotú, illetve felújított lakásokra
– derül ki az MR Közösségi Lakásalap közleményéből, amelyet a Népszava kétszer elküldött és egyszer Vecsei Miklósnak kézbe is adott kérdéseire válaszul adtak ki. Ez a sajátságos kommunikáció erősen hajaz a NER cégei, illetve az Orbán-kormány minisztériumai és állami társaságai által alkalmazottra, de egy elméletileg kormánytól függetlenül működő, magát transzparensnek valló civil szervezet esetében sok kérdést vet fel. Különösen úgy, hogy más lakhatással foglalkozó civil szervezetek és önkormányzatok eközben ennek a töredékét sem kapják.
A 2021-es átadásról szóló „karitatív-törvény” mindenesetre lehetővé teszi, hogy a társaság a megkapott ingatlanvagyonnal szabadon gazdálkodjon szociális bérlakásprogram fenntartása és fejlesztése érdekében. Első körben felmérték az ingatlanokat, majd nekiláttak a portfólió optimalizálásának. Ennek keretében hozzáláttak a rossz műszaki állapotú és lokációjú lakások értékesítésének. Eddig 58 üres ingatlant adtak el. Az egykori bukott devizahiteles bérlők előtt továbbra is nyitva áll ingatlanuk visszavásárlásának lehetősége, amellyel az átvétel óta 140 család élt.
A megmaradt bérlemények hasznosításáról az „egyedi élethelyzeteket vizsgálva” döntenek. A fizetőképesség határára sodródott családokat célzott mentorálással segítik. Sajátos feladatot jelentett a pandémiához kapcsolódó fizetési moratórium lezárása. A hátralékról szóló célzott kommunikációnak már a moratórium vége előtt nekiláttak, idén januártól pedig megoldási javaslatokat adnak, amelynek fő eleme a kamatmentes részletfizetés, illetve a mentori szolgáltatás.
Eddig 1312 család vállalta a részletfizetést és 154 kért mentori segítséget. Az MR Közösségi Lakásalap a továbbiakban olyan közösségi bérlakásmodellt kíván kialakítani, amely fenntartható és megfizethető a társadalom széles rétegei számára és egyben biztosítja a gazdaságos működést is. A szerződéskötés során törekednek arra, hogy a bérlők lakhatáshoz kapcsolódó költségei összességében ne haladják meg a bérlő havi bevételeinek 30-35 százalékát. 2024 végéig összesen száz bérlakásra írnak ki pályázatot.
A közfeladat ellátásához jelentős állami támogatást kap az MR Közösségi Lakásalap, amely kérdéseinkre most azt válaszolta, hogy „az ingatlanok karbantartását, illetve felújítását – a jogszabályokkal összhangban a közpénzek átlátható felhasználása és a nyílt piaci verseny érdekében – közbeszerzési eljárások lefolytatásával biztosítja. 2023 augusztusáig 20 közbeszerzési eljárást indítottak építési beruházásra”.
A bérköltség már tavaly csaknem egymilliárd forintra kerekedett (akkor a cégbeszámoló szerint 94-es dolgoztak az ügynökségnek), külsős szakértői szolgáltatásokra pedig csaknem 1,3 milliárdot költöttek. Arra most sem kaptunk választ, hogy pontosan mire fizettek ki ennyit ezen a címen, de a hírek szerint a fő tételt az ügyvédek díjazás jelentette.
A társaság ezzel együtt is 67 millió forintos nyereséget ért el tavaly. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, majd a Belügyminisztériumtól tavaly kapott összesen 4 milliárd forintos állami támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kötött közszolgáltatási szerződés keretében begyűjtött 500 millió forint. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a lakásalap nem jut több állami forráshoz, a több ezer leromlott állapotú, az országban szétszórtan elhelyezkedő ingatlan működtetésére bizonyosan nem lesz elég a most szedett bérleti díj. | A kormánytól 16 mrd Ft-os ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta | Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3207300_mr-kozossegi-lakasalap-lakhatas-berleti-dij-emeles | 2023-09-01 20:14:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;per;busz;ügyészség;hatályon kívül helyezés;elsőfokú ítélet;
2023-09-11 12:40:00
Pécsi buszper: a bíróság érdemi indokláshoz se vette a fáradságot, az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet
Az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indoklási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, amilyen a másodfokú eljárásban nem pótolható.
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.
A vádhatóság az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztetett, az eljárás azon vádlottak büntetőügyében folyik, akik a vád szerint egy pécsi autóbusz-beszerzéssel kapcsolatban több mint 600 millió forint kárt okoztak az önkormányzat cégének. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy 2015 tavaszára nyúlik vissza: a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. akkor mintegy 3,4 milliárd forintért vásárolt 115 használt Volvo buszt egy holland cégtől. Utóbb kiderült, hogy a flottát pár hónappal korábban csaknem 700 millió forinttal kevesebbért kínálták. Emiatt az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke akkori vezetőjét, valamint a holland cég tulajdonosát, illetve azt a két közvetítőt, aki részt vett az üzletben.
A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.
Utóbbi még az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét és felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg a Tüke vezetője időközben elhunyt. Mint megírtuk, a Kaposvári Törvényszék idén májusban a cégvezető társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét azzal az indokkal mentette fel, hogy közvetítő cégre szükség volt a buszbeszerzéshez, mert a Volvo hollandiai vállalata nem akart üzletet kötni a Tükével, a pécsi társaság akkor ugyanis csődközeli helyzetben volt. A Volvo kedvezményes áron kínálta a buszokat, a Tüke a közvetítő társaságon keresztül tulajdonképpen piaci áron jutott hozzá a flottához.
Az ítélet hatályon kívül helyezésére azért van szükség, mert az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indokolási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, ami a másodfokú eljárásban nem pótolható - olvasható a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.
Az eljárás a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik. | Pécsi buszper: az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet | Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3208300_pecsi-busz-per-fellebviteli-ugyeszseg-elsofoku-itelet-hatalyon-kivul-helyezes | 2023-09-11 20:21:48 | true | null | null | Népszava |
Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
„Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában” – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint „2 db Felső-közép, 7. kategóriájú” gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű –azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót „a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához.”
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes. | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, uniós pénzből bérelt kormányhivatali Skoda | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása ügyében nemcsak az interjúkészítő, de az interjúalany, Portik Tamás is fordulhatott jogorvoslattal az illetékes szervekhez. A fogvatartott esetében ez a büntetés-végrehajtási bíró. Viszont arról, hogy ezen a vonalon mi történt, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága semmilyen érdemi, konkrét tájékoztatást nem adott, mondván: „a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.”
Így Portik Tamás ügyvédjéhez, Dr. Vincze Tamáshoz fordultunk, aki szerint a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatától szeptember 5-én érkezett válasz az üggyel kapcsolatban érdeklődő beadványára. Az Átlátszó kérdésére Portik ügyvédje így foglalta össze a cikkírónak adott válaszában a büntetés-végrehajtás levelét:
„Ön először 2023. június 30-án élt megkereséssel interjúkészítési szándékkal a BVOP Kommunikációs Főosztályához, ezt július 12-én engedélyezték, majd július 31-én elkezdték, de azt technikai okok miatt félbeszakították. A BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálata szerint az interjú előtt, július 28-án újabb kiegészítő kérelem érkezett, de tartalma miatt augusztus 3-án azt elutasították. Ezt az elutasítást Portik Tamás augusztus 10-én megkapta, felülvizsgálati kérelemmel élt, melyet megküldtek a Fővárosi Törvényszéknek, ahol Büntetés-végrehajtási Csoport augusztus 28-án jogerősen elutasította” – mondta el dr. Vincze Tamás ügyvéd.
Portik Tamás jogi képviselője a BVOP levelére hivatkozva az interjúközlés megtiltásának körülményeiről is beszámolt: „Az interjú alapján készült cikket Portik kézzel kiegészítette, ennek közlését viszont megtiltották a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 120.§ (2) bekezdés e pontja, vagyis „a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása” alapján. Ezt augusztus 18-án kapta meg a fogvatartott, átvette, de nem élt fellebbezési jogával” – ismertette a választ Dr.Vincze Tamás.
Az interjú szövegének Portik által kézzel kiegészített változatát az interjúkészítő nem láthatta, azt a BVOP számára nem küldte meg. Tehát azt nem tudja, abban mi lehet. De a hangfelvétel alapján legépelt, s a BVOP Kommunikációs Főosztályának megküldött szövegben semmi olyan nem volt, ami a bűnöző életmód népszerűsítésére utalt volna.
Rendkívül érdekes, pontosabban furcsa, hogy a BVOP válasza kiegészítő kérelemként említi azt a július 28-i, az interjúkészítő által a Budapesti Fegyház és Börtön interjú lebonyolításával megbízott sajtóreferensének, dr. Komoróczi Bernadettnek küldött e-mailt, amelyet az ügyvédi nyilatkozat szerint az interjú félbeszakítása után, augusztus 3-án utasítottak el. Ezt azért nem tudjuk hová tenni, mivel a július 28-án (három nappal az interjú előtt) a sajtóreferensnek írt e-mailben a július 31-i interjúhoz tett fel az interjúkészítő Portik Tamásnak előzetes kérdéseket, hogy fel tudjon készülni az interjúra. Komoróczi Bernadett ezt megköszönte, de semmilyen módon nem jelezte se ő, se más, hogy ezt kérelemnek tekintik.
Nehezen érthető, hogy amennyiben ez akadálya lett volna az interjúnak, valamint a befejezésének, vagy akár a közlésének, akkor miért nem jelezték ezt a 31-i interjú megkezdése előtt? Augusztus 3-án az interjúkészítő nem kapott semmilyen értesítést, augusztus 4-én jött egy olyan döntés, hogy a BVOP megtiltja az interjú folytatását, de az nem a július 28-i elektronikus levélre, hanem a július 31-i interjú félbeszakítása utáni, folytatás engedélyezése iránti kérelemre jött válaszként. Ezek szerint a fent említett kérdések voltak az akadályai az interjú folytatásának.
Ezt Polt Péter legfőbb ügyész Vajda Zoltán MSZP-s képviselő kérdésére adott válasza is alátámasztja. A legfőbb ügyészi vizsgálat szerint
„A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi” – állítja Polt.
Ez tényszerűen nem igaz, hisz – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk.
Polt Péter az országgyűlési képviselőnek adott válaszában leírja továbbá:
„A sajtó képviselőjének az elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (továbbiakban: országos parancsnok) újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az utóbb közölt további újságírói kérdésekre figyelemmel – elutasította. A határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék elbírálta és a megtámadott határozatot – mint jogszerűt – helybenhagyta.”
Ez nyilvánvalóan a már említett július 28-i levélben feltett kérdésekre vonatkozik, mert későbbi írásban feltett kérdések nem voltak. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándorra vonatkozott. Tehát a BVOP július 28-án megkapja ezeket a kérdéseket (és továbbítja Portik Tamásnak), illetve ekkor még semmi baja az interjúval, amely három nappal később el is kezdődik, s a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor. Pintér Sándornak a letiltásban játszott esetleges szerepével e cikkben foglalkoztunk.
„A megszakított interjú közzététele iránti újságírói kérelmet az országos parancsnok elutasította, erről indokolt írásbeli határozatot hozott. A határozat jogszerűségének vizsgálatára bírósági felülvizsgálati eljárásban kerülhet sor, ennek lehetőségével az arra jogosul (elítélt) nem élt” – zárul a legfőbb ügyészi válasz.
Az interjú közlését megtiltották, de azt nem tilthatják meg, hogy az írásban a BVOP-n keresztül előre megküldött kérdéseket, amelyekre Portik Tamás – az első kivételével – nem tudott az interjú során válaszolni, leközöljük. Ezek pedig a következők voltak:
Olvasta-e Dezső Andrásnak az Ön életútjáról „Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása” címmel írott könyvet? Mi a véleménye az ott leírtakról?
Ha nem Ön követte el azokat a cselekményeket, amelyek a fentebbi mű (illetve az arról írt cikkem) témáját is jelentik, illetve amelyekben vádat emeltek, bírósági ítéletek születtek, tárgyalások folynak, akkor Ön szerint mi lehet az oka, hogy a hatóságok ezeket Önnek tulajdonítják?
Ön szerint kik követhették el ezeket – például Prisztás József, illetve Fenyő János meggyilkolását, az Aranykéz utcai robbantást? Van, illetve lehet-e Ön szerint olyan „alternatív gyanúsított”, aki elkerülte a hatóság figyelmét?
Vannak-e olyan tények, bizonyítékok, amelyek a vádakat cáfolják, illetve az Ön ártatlanságát bizonyítják?
Az Ön 2012-es letartóztatása előtt felmerült-e Önben, hogy ezekkel Önt fogják meggyanúsítani, eljutott-e bármiféle olyan információ Önhöz, hogy a letartóztatására, továbbá vádemelésre készülnek Ön ellen?
Észlelt valamit abból, hogy megfigyelik, illetve titkos nyomozás, adatgyűjtés folyik Önnel szemben?
Az Önt érintő egyik vallomás szerint Önhöz köthetőek olyan cselekmények, amelyeknek politikai hatása volt, így a rendőri csúcsvezetést, Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányt megbuktató 1996-os kézigránátos támadássorozat, illetve a Fidesz és Kisgazdapárt székházai, politikusai elleni bombamerényletek. Ön szerint mi lehet e vallomás hátterében?
A már idézett könyv szerint és/vagy az Ön elleni eljárások során olyanok is terhelőnek vélt adatokat szolgáltattak Önről a hatóságoknak, akikkel Ön üzleti kapcsolatban volt, illetve közel álltak egymáshoz, így Drobilich Gábor, Radnai László és a Fürge becenevű Szemán József. Mi lehet az oka, hogy ilyeneket állítanak? Ön mit gondol róla, miért tesznek ilyen állításokat?
Önnel kapcsolatban a politikai mellett titkosszolgálati szálak is felmerültek. Gondolok itt a Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével lezajlott találkozójára, melyről Ön a Rádi Antónia kollégámnak, ugyancsak az Átlátszóban adott 2015. március 2-i interjújában azt mondta: „Közepesen érdekes puhatolózó tárgyalások voltak, de valójában csapda Pintér kérésére. Az ő érdeke volt, hogy odamenjek, exponáljam magam. […] Pintér abszolút orbánista, a miniszterelnök első számú támasza. Kereste a lehetőséget azoknak a lejáratása, akiket a Fideszen belüli ellenzéknek tart…[…] Vajtó Lajos üzletember, a lóversenyvállalat akkori igazgatója közvetítette ki a találkozókat, ő mindkét irányban jó kapcsolatokat ápol. Vajtó Pintér embere.” – mondta akkor Ön. Pintér Sándor miért akarta Önt csapdába csalni? Pintérnek szerepe lehetett az Ön elleni gyanúsításokban is? Vannak esetleg Pintér Sándor szerepére vonatkozó, azt bizonyító további tények, összefüggések az Ön birtokában? Ön szerint a letartóztatása politikai okból történt?
Felmerült Önnel kapcsolatban, hogy együttműködött az FBI-val. Tudná kommentálni ezt az értesülést?
Csipak Péter ingatlanberuházó a korábbi interjúja szerint megkereste Önt, hogy „kéne pénz a Belvárosra. Pasaréten találkoztunk egy étteremben, nem hinném, hogy letagadná, ha megkérdezik, de ha igen, gondban lesz, mert van hangfelvétel, biztos helyen.” Ez a hangfelvétel szerepet játszott bármiféle hivatalos eljárásban? Vannak esetleg további, másokra vonatkozó hangfelvételei is?
2015-ben, a fent említett Átlátszó-interjúban azt mondta: „Arra készülök, hogy kijövök innen. Naponta kocogok az udvaron, diétázom, én kelek elsőként az ébresztőre […] Én arra készülök, hogy ezek az ügyek, amik miatt most itt vagyok, hamarosan széthullanak, és én szabadon távozom.” Most hogy látja, mennyi esélye van arra, hogy felmentsék, illetve kijöjjön a börtönből?
Az üggyel kapcsolatos jogi folyamat nem ért véget, csapatunk dolgozik azon, hogyan lehetne a született döntést orvosolni. Illetve az oknyomozást is folytatjuk, kiderítendő, mi lehet a háttérben, miért akarják ennyire megtiltani, hogy Portik Tamás beszéljen velünk?
Címlapkép: Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. MTI/Balogh Zoltán | A Pintér Sándorra is vonatkozó kérdések miatt nem engedélyezték a Portik-interjú folytatását | Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/13/a-pinter-sandorra-is-vonatkozo-kerdesek-miatt-nem-engedelyeztek-a-portik-interju-folytatasat/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csaknem három év szünet után nyitott újra szeptember elején a Szegedi Tudományegyetem működő, egykor legendás és idén 50 éve alapított JATE Klub. A nappal közösségi térként, kulturális központként, este pedig szórakozóhelyként működő régi-új helyszínt már kipróbálhatták a gólyák után a felsőbb évesek, végül a városlakók is.
Az még a megnyitó előtti sajtóbejáráson kiderült, hogy a klub üzemeltetője, a Belváros Market Kft. a Délmagyar híre szerint az árakat “a hallgatók pénztárcájához igazította”, hiszen kávét 300, 4 deci csapolt sört 500, kisfröccsöt 300 forintért lehet már kapni.
Az új üzemeltető a Belváros Market Kft. Az utóbbi 10 évéből kisebb-nagyobb kihagyásokkal összesen mintegy 6 éven át NAV-végrehajtással érintett vállalkozás egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője 2012 óta Berta Gábor. A cégiratok szerint a felesége Bertáné dr. Bényi Krisztina. Ő 2021 őszén lett a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartani hivatott alapítvány főigazgatója, de tavaly lefokozták, így egy éve már csak a főigazgató-helyettes.
Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt
Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Ennek ellenére Bertáné Dr. Bényi Krisztina neve aligha cseng ismerősen a felsőoktatás területén, ami nem meglepő, mivel nincs köze az egyetemi szférához. Csongrád-Csanád megyéhez, illetve a közigazgatáshoz, államigazgatáshoz annál több. Dolgozott a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd a megyei kormányhivatalban.
Karrierje 2015-től ívelt felfelé, amikor a Miniszterelnökségre került, ahol főosztályvezető volt, majd Kósa Lajos tárca nélküli minisztersége idején a titkárságvezetője. Később, 2018-2020 között a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár is volt – egészen 2020. júniusi, azonnali hatállyal, indoklás nélkül történt felmentéséig.
Az ő férje tehát Berta Gábor, a JATE Klubot üzemeltető cég tulajdonosa. Hogy miért éppen ezt a szegedi céget és milyen körülmények között választotta ki az egyetem, arra a kérdésünkre az intézmény azt a választ adta, hogy “az ingatlan üzemeltetésére meghívásos pályázatot írt ki a Szegedi Tudományegyetem, a felhívásra 4 cég adott be a pályázatot”.
Arra, hogy melyek voltak a kiválasztás szempontjai, mi alapján lett ez a cég a legjobb, azt közölték, hogy a felhívás alapján hat bírálati kategóriában pontozták a pályázókat, és valamennyi bírálati kategóriában a Belváros Market Kft. adta a legmagasabb pontszámú ajánlatot. A hat bírálati kategória az alábbi volt:
Megajánlott havi bérleti díj
Pályázó által vállalt felújítási, átalakítási költségek
Design- és látványelemek, arculat bemutatása
Forgalmazni tervezett termékkör bemutatása
Üzemeltetési koncepció bemutatása
Szegedi Tudományegyetem és pályázó együttműködésének bemutatása
A bérleti díjon kívül a bérlő 3 havi kauciót tett le és fizeti a rezsit – közölte az egyetem, hozzátéve: a tenderkiírás működtetés és klubélet szempontjából releváns elemeit (programok, egyetemi érdekek és kérések figyelembe vétele, termékkör, tervezett fogyasztói árak) a karok és az egyetemi hallgatói önkormányzat is véleményezhette, javaslataikat figyelembe vették.
A Berta-család más tagja is bekerült már korábban a hírekbe. Például Bertáék fia, Berta Márk, amikor az általa vezetett szegedi székhelyű, Életmódváltásért a Dél-alföldön Egyesület az állami civil alapból kapott 15 milliós támogatást, és még külön 6 milliót egy minisztériumi keretből.
A fiánál is többet emlegette azonban a sajtó Bertáné Dr. Bényi Krisztina testvérét, Bényi Szabolcs Tamást, aki korábban volt a Heves megyei közgyűlés alelnöke és az általa tulajdonolt vállalkozás két trafikkoncessziót nyert, Budapesten és Szegeden. Egy másik vállalkozása pedig nem csak egy állami kereskedőház üzemeltetéséhez kapcsolódó szerződést kapott, az egri stadionrekonstrukciónál is segített az állami támogatást elkölteni. Egy harmadik cége pedig annak idején akkor futott be egy pályázaton, amikor a kormány 2014-ben a bírósági felszámolói piacot újraosztotta.
(Nyitóképünk illusztráció, az újranyitott JATE Klub látható rajta - Forrás: Facebook / JATE KLub) | Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja üzemelteti a szegedi egyetemi klubot | A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230912_A_Fudanalapitvany_foigazgatohelyettese_ferjenek_cege_kapta_meg_a_szegedi_egyetemi_klub_uzemeltetesi_jogat#rss | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | HVG |
„Nyilvánvaló, hogy Budapesten felhagytak az «Auróra Tervvel», mely Románia szétszakítását célozta és amely Oroszország háborúját Ukrajna ellen arra próbálta felhasználni, hogy Erdélyt destabilizálja”, nyilatkozta az AUR vezetője, George Simion. A politikus a B1TV egy műsorában beszélt a magyar kormány Románia destabilizálását célzó tervéről, és kijelentette, hogy pártja „nem kevesebb mint nyolc olyan provokációt tart számon az RMDSZ, valamint Budapest részéről, melyek az etnikai feszültségek szítását célozzák”.
„Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! #összetartozunk”, írta egy Facebook-bejegyzésben Novák Katalin köztársasági elnök egy, a csíksomlyói búcsún készített vágóképekből, valamint a Székely himnusz hangfelvételéből álló videóhoz. Egy másik bejegyzésében Novák Katalin a csíksomlyói búcsút az összmagyarság egyik legszentebb ünnepének nevezte. A köztársasági elnök 2021-ig a Fidesz alelnöke volt, és a Fidesz-KDNP jelölte köztársasági elnöknek.
Az AUR és a Fidesz közötti szópárbaj az egyik újabb állomása a „románok a magyarok ellen” diskurzusnak, mely az 1990 márciusában kitört marosvásárhelyi etnikai zavargások idején ivódott be a kollektív képzeletbe, és amelyet az utóbbi 30 évben mindkét országban felhasználtak a politikai pártok.
A 2019-ben megalakult, szélsőségesen nacionalista AUR – mely 2020-ban 9 százalékkal jutott be a parlamentbe, s amely egy 2023 júliusi felmérésben 18%-on áll – akkor lett Romániában ismert, amikor vezetője, George Simion részt vett 2019 júniusában az úz-völgyi katonai temetőben lezajlott erőszakos eseményekben.
Az a magyarok és románok közötti összecsapás legutóbbi epizódja volt a magyarok és románok közötti, sokszor feszült viszonynak, és állandó témája az AUR nacionalista diskurzusának, mely időről időre eszébe juttatja a szavazóinak azt a több mint 100 éve eldöntött történelmi tényt, hogy Erdély Romániáé.
A másik oldalon pedig ott van a 2010 óta folyamatosan kormányzó Fidesz, melynek kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelen vannak a Trianon előtti Magyarországgal kapcsolatos üzenetek. „Az elvesztett birodalom ma is kézzelfogható” – írta 2020-ban a Washington Post egy riportban, mely arról szól, hogy Orbán Viktor miként ébresztette fel a nacionalista nosztalgiát.
„Ha valaki meglátogatja egy magyarországi hivatalnok irodáját, néha láthatja a Trianon előtti Magyarországot bemutató térképeket berámázva az irodák falain. Sőt, néha kis üvegcsék is megtalálhatók itt, melyekben az «elvesztett területekről» – a jelenlegi Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából – származó földminták vannak.
Orbán Viktor legutóbbi fogása a nacionalista nosztalgia ébren tartására: 2022 novemberében a hivatalos Facebook-oldalán egy filmet publikált, melyen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálat viselt a a magyar-görög válogatott labdarúgó-mérkőzésén.
A felvétel felbolydulást eredményezett a Magyarországgal szomszédos országokban – a román Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar miniszterelnök gesztusa „látványos kontrasztban van azzal a nyitással és együttműködő hangulattal, amit a román külügyminiszter tapasztalt Budapesten, amikor úgy magyarországi kollégájával, mind a kormányfővel konzultált.”
Ezek a gesztusok elméletben a teljes erdélyi választó bázist – a 2022-es népszámlálás szerint 1,02 millió magyart – megszólítását célozzák. A gyakorlatban úgy az AUR, mind a Fidesz ezekkel az üzenetekkel erősíti saját imidzsét: saját szimbólumaikat védelmezik az „idegenekkel” szemben.
Hét hónapig monitoroztuk ezen pártok, valamint a pártok vezetőinek az üzeneteit az erdélyi magyar sajtóban és a közösségi médiában. Kimutattuk, hogy miközben az időről időre előforduló ütközések mindkét párt számára hasznot hajtanak a nacionalizmus terén, az AUR és a Fidesz egy 5 közös narratívából álló csomagot szajkóz a választói számára. Mindegyik narratíva az Orosz Köztársaság érdekeivel áll összhangban, és ellentétes az Európai Unió törekvéseivel.
1. FEJEZET: A NARRATÍVÁK
Első narratíva: „Nem kell belépjünk a háborúba / ez nem a mi háborúnk.”
Az ukrajnai háború kapcsán úgy az AUR, mind a Fidesz egy jelenleg nem létező fenyegetést hangsúlyoz: azt, hogy Magyarország/Románia is beléphet a háborúba. Ennek a narratívának a fő vezérfonala, hogy Magyarország/Románia „nem kell belépjen a háborúba” Ukrajna oldalán, mert „ez nem a mi háborúnk”. Mindkét párt azt sugallja, hogy Magyarország/Románia belépése a háborúba Ukrajna oldalán egy valószínű lehetőség, majd ezt vehemensen ellenzi.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne lépjünk be az ukrajnai konfliktusba” – írta 2023 februárjában Claudiu Târziu AUR-szenátor egy Facebook-bejegyzésben. „Ha nyugodt életet akarunk, nincs más választásunk, nem szabad részt vennünk a háborúban” – nyilatkozta pár nappal később Orbán Viktor.
A fenti két idézet példa azokra az üzenetekre, melyekkel a Fidesz/AUR elutasítja a háborúban való részvételt. Alább látható egy kronológia (azonban ezek a nyilatkozatok is csak illusztrációk, a lista korántsem kimerítő):
A valóságban a Fidesz/AUR politikusai azt sugallják, hogy küszöbön áll Magyarország/Románia belépése a háborúba. Azonban ez a feltételezés nem áll: Magyarország és Románia is tagja a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. Bár a NATO és az EU is támogatja Ukrajnát, de nem hadviselő felek.
„Ez egy kísérlet arra, hogy azt sugallják, ez a háború minket nem érint” – mondta Valeriu Pașa, egy moldovai köztársaságbeli, politikát és médiapropagandát monitorozó civil szervezet, a WatchDog.md kutatója. „Az én kérdésem a következő: hogyhogy nem érintené Romániát a háború, ha közös határral rendelkezne egy agresszív és revizionista Oroszországgal? A románok érdeke lenne az, hogy Putyin hadserege a határ túloldalán legyen, vagy az lenne az érdekük, hogy ezt a háborút minél távolabb folytassuk?”
Pașa kifejtette, hogy ez a narratíva akár a befolyásolhatja is a harctéri erőviszonyokat azzal, hogy az Ukrajnát támogató politikusokat elbátortalanítja.
„A Kreml legfontosabb célja az Ukrajnának szánt katonai támogatás csökkentése. Ez a narratíva azt célozza, hogy az Ukrajnát segítő államok döntéshozói megfizessék a politikai árát ennek a támogatásnak. Hogy belegondoljanak, milyen politikai következményei lehetnek a segítségnek, és elbizonytalanodjanak.” – magyarázta Pașa, aki szerint ez a narratíva szorosan kapcsolódik egy másik közös narratíva üzenetéhez:
Második narratíva: „Nem kell fegyvereket szállítanunk Ukrajnának.”
Ha fegyvert szállítunk Ukrajnának, vagy engedjük, hogy fegyverek haladjanak át a területünkön – mondja a Fidesz/AUR –, akkor beszippant minket a „háborús láz”, amely az EU-t és a NATO-t is elragadta.
A Fidesz/AUR ellenállása az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban párhuzamos az első narratívával: „nem szabad háborúba mennünk”. Csakhogy földrajzilag Magyarország nem nélkülözhetetlen a nyugati szövetségesek Ukrajnába irányuló fegyverszállításához; a fő tranzitország Lengyelország, amely egyértelműen támogatja Ukrajnát. Romániában az AUR nem politikai döntéshozó – itt a PSD-PNL-UDMR kormány támogatta Ukrajnát úgy fegyverek szállításával, mind tranzit megállapodással.
Ennek ellenére a Fidesz és az AUR továbbra is nyíltan ellenzi a fegyverszállítást vagy a fegyverszállítmányok átengedését az ország területén. Idővonal:
Valeriu Pașa úgy véli, hogy ebben az esetben az Orosz Föderáció ukrajnai agressziójának nyílt támogatásáról és a Kreml üzeneteinek megduplázásáról van szó.
„Ez az a narratíva, amit személyesen Putyin szájából is hallani fognak. Hogy a háborút nem az ő véres és teljesen indokolatlan agressziója hosszabbítja meg, hanem az, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A logika az lenne, hogy ha nem támogatnák Ukrajnát, akkor Putyin gyorsabban elfoglalná, és eljönne a béke. Ez minden, csak nem béke. Alapvetően ez olyan narratíva, amely nyíltan támogatja az orosz agressziót” – érvelt.
Pașa szerint ez a forgatókönyv – amelyben az Orosz Föderáció gyorsan elfoglalja Ukrajnát, minekutána eljönne a béke – olyan bonyodalmat hoz, amelyet az AUR nem említ, és amelyet a választóknak mélyebben át kellene gondolniuk, amikor olyan buzdításokat hallanak, mint amilyeneket Claudiu Târziu AUR-szenátor 2023 márciusában mondott: „Sürgős szükség van béketárgyalásokra”.
„Hogyan magyaráznák a lehetséges AUR-szavazók azt, hogy Románia és az Orosz Föderáció közös határral rendelkezne, ami implicite Moldova megszállását jelentené? Talán ezt meg kellene kérdezni tőlük” – tette hozzá Pașa.
Harmadik narratíva: „Miközben mi segítünk a menekülteknek, Ukrajna semmibe veszi a kisebbségeinket.”
Magyarország/Románia pénzügyi erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek megsegítésére, miközben Ukrajna elnyomja a kisebbségeket olyan törvények elfogadásával, melyek korlátozzák jogaikat.
„Romániának abba kell hagynia Ukrajna segítését, ha a csernovici románokból továbbra is csúfot űznek!” – sürgette George Simion, az AUR vezetője 2022 decemberében.
„Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak” – írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán 2023 márciusában, miután találkozott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettesével.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy miközben Magyarország 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogad be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.
Az állampolgárok/nemzetiségek kölcsönös kezelése, amely Romániában, illetve kisebb mértékben Magyarországon is marginális téma volt a közbeszédben 2022 előtt, 2022-2023-ban az Fidesz/AUR potenciális kampánytémájává vált. A kronológia:
Ileana Racheru, a Román Diplomáciai Intézet (Institutul Diplomatic Român) igazgatója számos elemzés, kutatás és helyszíni tanulmány szerzője a volt szovjet térség politikai és biztonsági kérdéseiről. Szerinte a kisebbségi jogok ügye az 1990-es évek óta a Kreml-propaganda egyik kedvenc témája.
„Kezdetben ez klasszikus propaganda volt, Moszkvából sugárzó újságok és tévéállomások terjesztették, párosulva a titkosszolgálatok által keltett szóbeszédekkel. Később a propaganda alkalmazkodott az internet – különösen a közösségi média – nyújtotta lehetőségekhez.
Az üzenetek témája nagyjából ugyanaz volt: a társadalom többsége és X állam hatóságai (mindegy, hogy a Moldovai Köztársaságról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Ukrajnáról vagy Romániáról volt szó) nem tartják tiszteletben a kisebbségek kulturális, történelmi, nyelvi jogait, és el akarják nyomni identitásukat, be akarják őket olvasztani a többségi nemzetbe.
A felsorolás elején említett államokban ezeket az üzeneteket használták fel az elszakadási folyamatok igazolására, olyan entitások létrehozására, amelyek de facto államként működnek, de nemzetközileg nem elismertek.
„Nem véletlenül említettem Romániát… Ne feledjük, hogy az AUR vezetője részt vett az úz-völgyi incidensekben, olyan eseményekben, amelyeket a Sputnik felkapott és aztán felerősített” – mondta Ileana Racheru.
Elmondása szerint 1991 után a törvényhozás tagjai és általában az ukrán hatóságok vonakodtak attól, hogy kibővített jogokat biztosítsanak a kisebbségeknek, azzal az indokkal, hogy egy ilyen helyzet precedenst teremtene Oroszország számára, hogy növelje követeléseit Ukrajnával szemben.
Megjegyzi továbbá, hogy a legutóbbi ukrajnai kisebbségi törvény, amelyet az AUR Romániában élesen bírált, jobb, mint az előző, különösen azáltal, hogy hivatkozik az európai referencia eszközökre – a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára –, kifejezetten megemlíti azon nemzetközi szerződések elsőbbségét a szóban forgó törvénnyel szemben, és hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek asszimilációjának megelőzését mint olyan elvet, amelyre Ukrajna politikája épül.
Magyarország és Románia is fogadott ukrajnai menekülteket, főleg a háború kitörése utáni első hónapokban, de később is. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint 2023. május 21-ig, a hivatalos adatok utolsó frissítéséig 3,18 millió ukrán lépett be Magyarországra, és 36 914 ukrán kapott ideiglenes védelmet.
Ugyanezen forrás szerint ebben a periódusban 3,7 millió ukrán lépett be Romániába. 2023 júliusában 95 035 ukrán menekültet tartottak nyilván Romániában. Összesen 138 704 ukrán kért és kapott segítséget és védelmet az államtól vagy különböző szervezetektől 2022. február 24-e után.
2017-ben a magyar kormány demográfiai felmérése szerint mintegy 125 ezer magyar nemzetiségű ember élt a régióban, de a háború közepette ez a szám 100 ezerre csökkent. A román külügyminisztérium szerint Ukrajnában több mint 400 ezer román anyanyelvű él (közülük 258 ezren vallják magukat moldávnak).
Negyedik narratíva: „Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz? Szabjunk nekik feltételeket!”
Ahhoz, hogy elfogadjuk egy olyan katonai szövetség bővítését, amelynek részei vagyunk, nem katonai jellegű előnyökre kell szert tennünk, mert ez szolgálja a „nemzeti érdekeket”.
Az ukrajnai orosz invázió közvetlen, hosszú távú következményei közé tartozik, hogy Svédország és Finnország – két olyan ország, mely hosszú ideig semleges volt katonai szempontból – úgy döntöttek, hogy 2022 májusában egyszerre kérik a NATO sürgősségi tagságát.
A 2022-es év eredményei: egyértelmű „igen” 28 NATO-tagállam részéről, „nem” Törökország és Magyarország részéről. Mivel az új NATO-tagok felvételéről szóló döntések egyhangúlag születnek, Törökországnak és Magyarországnak de jure és de facto hatalmában áll vétóval megakadályozni Finnország és Svédország csatlakozását.
Románia már hivatalosan is hozzájárult a két északi ország 2022-es csatlakozásához; itt a NATO-bővítés témája kapcsán nem volt nyilvános vita. Egyedül az AUR másolta a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatban – ő viszont Recep Tayyip Erdoğan török elnök álláspontját vette át.
Ez az álláspont lényegében azon az elképzelésen alapszik, hogy az új NATO-tagok befogadásáról szóló megállapodást más, nem katonai kérdésekhez lehet kötni. Törökország részéről ez „terroristáknak” nevezett állampolgárok kiadása volt, 2023-ban pedig Törökország EU-csatlakozása volt a feltétel.
Magyarország esetében a jogállamiság leépülésével kapcsolatos svéd kritika volt a kifogás; Románia esetében a schengeni csatlakozással szembeni állítólagos finn ellenállás. Idővonal:
„Semmilyen feltétel nem volt szabva” – rótta fel 2022 nyarán George Simion, miután Románia „szívesen látta” Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Simion 2022 júniusában, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-szerződéshez való csatlakozásáról szóló parlamenti szavazás alkalmával célzott arra is, hogy Románia milyen alkut köthetett volna: „Finnország Románia egyik legkeményebb bírálója és Románia schengeni csatlakozásának legerősebb ellenzője”.
Néhány hónappal később, 2022 decemberében, Simion feltételezése nem igazolódott be: nem Finnország, hanem Ausztria és Hollandia akadályozta meg, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez.
Miután Finnország áprilisban hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, Törökország felülvizsgálta a svéd tagsággal kapcsolatos álláspontját a szövetség 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozóján. Magyarország is így tett, bár csak fél szívvel. Mindkét ország jelezte, hogy idén ősszel hivatalosan is ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét.
Ötödik narratíva: „Az EU szolgái vagyunk.”
A magyar és román átlagemberek nem dönthetnek maguk saját életükről, ezeket a döntéseket Brüsszelben hozzák meg a „bürokraták”.
Az egyik kulcsszó, amelyet az AUR vezetője, George Simion folyamatosan használ nyilvános kommunikációjában – különösen a Facebook-oldalán –, a „szolgák”. A románok a pártok „szolgái”, Klaus Iohannis elnök az Európai Unió „szolgája”, egyszóval a románokat az EU „szolgaként” kezeli.
A Fidesz évek óta Brüsszel döntéseit okolja Magyarország problémáiért. „Brüsszelből azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. (…) A kormány azonban olyan költségvetést állított össze, amely megvédi a gazdaságunkat.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2023. június 2-án.
Ez az EU-ellenes retorika a 2015-ös menekültválsággal kezdődött, amikor a FIDESZ azzal vádolta az EU-t, hogy migránsokkal akarja benépesíteni Európát, a FIDESZ-kormány pedig az egyetlen, amely képes megvédeni a magyarokat.
„Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettók, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget (…)” – jelentette ki Orbán Viktor 2023. július 7-én, hozzátéve, Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is állnia kell a sarat.
Az évek során a képet, hogy Brüsszel a hibás mindenért – a túlzott bürokráciától az LMBTQ-jogokon át a háborúig és az inflációig –, következetesen ápolta a magyar kormány, többek között nagyszabású, közpénzből finanszírozott médiakampányokkal.
Andrei Tiut politológus is felfigyelt „szolga” kifejezés használatára, szerinte ez azzal a politikai vízióval van összefüggésben, amit az AUR próbál közvetíteni.
„A (szolga) kifejezést nemcsak Simion, hanem általában a jobboldali populista politikusok használják. Ez a nacionalisták non-egalitariánus víziója: a népek nemzetközi szinten nem egyenlőek, hanem vannak uralkodó és uralt népek. A populizmus frusztrációból táplálkozik, nem a boldogságból; amikor azt mondják, hogy «szolgák vagyunk», az ennek a frusztrációnak a kifejezése, azért, hogy találjanak néhány bűnöst (az urakat)” – magyarázta Tiut.
Cosmin Popa, a Román Akadémia Szovjetunió és az európai kommunizmus történetére szakosodott történésze és kutatója a „szolga” terminus kapcsán kiemeli, hogy egy érthető szóval van dolgunk, amely a köznyelv része, és nagyon erős érzelmi töltéssel bír.
„A «szolga» az ő értelmezésükben rabszolgát jelent. Az érzelmekre akarnak hatni, nem pedig az értelemre. Alapvetően ez annak a kifejeződése, hogy a románok egy része képtelen a modernitásba lépni” – mondja Popa.
Egy másik hit, amelyet a Fidesz és az AUR is erősítenek: a „másodosztályú állampolgárok” gondolata, vagyis hogy a magyarok és a románok is hátrányos helyzetben vannak a „brüsszeli bürokraták” „önkényes döntései” miatt.
„Közép-Európának ez az állítólagos alárendeltsége Brüsszellel és Washingtonnal szemben visszatérő téma, amely Budapesten, Varsóban, Szófiában, mindenhol megtalálható. Ez nem újdonság. És ha úgy tetszik, ugyanezt brit értelmiségi körökben is megtaláljuk, mert a BREXIT ennek a gondolkodásnak a kifejeződése.
Tévedés azt gondolni, hogy ami Orbánnal történik Magyarországon vagy az AUR-ral Romániában, az Kelet-Európa kultúrtörténetéhez kapcsolódó jelenség. Ezek a mozgalmak strukturálódtak, aggregálódtak, legitimitást nyertek, létrehozták a saját hálózataikat a Kreml és Peking égisze alatt, Nyugat-Európából kiindulva” – magyarázza Popa.
2. FEJEZET: HOGYAN TERJEDNEK A NARRATÍVÁK?
A Fidesz és az AUR az üzeneteit – úgy az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos ellentétes, mind a fentebb felsorolt közös narratívákat – választási megfontolások szerint terjeszti.
Az AUR például az „Erdély Romániához tartozik” üzenettel rendszeresen az Erdélyen kívül élő, azaz többségi választóit célozza meg.
Erre példa 2022 novembere, amikor – Csoma Botond RMDSZ-es képviselő egyik kijelentésén felháborodva – George Simion zajosan elhagyta a román parlament ünnepélyes ülését az 1918-as nagy egyesülés évfordulója alkalmából (ekkor lett Erdély része Románia jelenlegi területének).
Simion „irredentának” minősítette Csoma Botond plenáris ülésen elmondott beszédét, amely szerint „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvári nyilatkozat szövegében”.
Simion gesztusa politikai állásfoglalássá vált az AUR részéről, a saját választói felé terjesztett nyilvános üzenet formájában. Az üzenet terjesztési csatornái között volt a 4Media.info: ez egy hírportálnak tűnő oldal, mely azonban része annak a hálózatnak, mely az AUR-ral vagy annak prominens tagjaival áll kapcsolatban. Ezek az AUR üzeneteit – beleértve a hamis vagy félretájékoztató narratívákat – a Facebookon fizetett hirdetésekben terjesztik.
Fontos részlet: az AUR 2022 novemberében nagyrészt nem erdélyi megyéket célzott a nacionalista üzeneteivel. Simion uszító beszédét, amikor Csoma Botond RMDSZ-képviselőt „irredentizmussal” vádolta, a 4Media.info honlap terjesztette a Facebookon hirdetésekkel. Azonban ezek a hirdetések elsősorban a Bukarestben és több déli megyében – köztük Olténiában – futottak, és csak a férfi közönséget célozták.
Barbu Mateescu szociológus szerint Romániában Olténia a leginkább magyarellenes régió. „Rengeteg tanulmány van 1990 után, amely ezt megerősíti. Aztán Arad, Bihar és Suceava azok a megyék, ahol az AUR nagyon jól szerepelt a parlamenti választásokon (2020-ban – szerk. megj.), ez az eredeti választói körük.”
A romániai sajtó már dokumentálta azt a módot, ahogy az AUR és vezetői ál-hírportálok hálózatát használják üzeneteik közvetítésére. Ennek a hálózatnak fontos eleme a 60m.ro, amely „fiatal és hazafi románok szabad, senkinek nem alárendelt szerkesztőségeként” mutatkozik be.
Az oldal Facebookon megadott azonosító adatai egy DGI Multimedia Design nevű céghez vezetnek, mely a cég a 2020-as választási kampány során együttműködött az AUR-ral. A cég hivatalos székhelye a Iași megyei Holboca község egyik házában van, ügyvezetője pedig Doina Grosu, aki a 60m.ro oldal videóiban az újságíró szerepét játssza.
Az elmúlt évben a 60m.ro EU-ellenes üzeneteket tartalmazó, illetve oroszbarát dezinformációs narratívák logikájába illeszkedő tartalmakat terjesztett a Facebookon.
Megkerestük és rangsoroltuk azokat az oldalakat, amelyek pénzért felerősítenek AUR-üzeneteket. Ezek az alábbi grafikonon láthatóak, a köztük lévő kapcsolatokkal és a Facebooknak fizetett összegekkel együtt.
Az erdélyi magyar közösséget hasonló populista politikai üzenetekkel bombázzák, de más irányból: Budapestről. A Fidesz előnye, hogy az erdélyi magyarok sokkal inkább bíznak a magyarországi közmédiában, mint a romániai médiaorgánumokban.
A Bálványos Intézet 2021 novemberében végzett felmérése szerint a válaszadók mintegy 50%-a mondta azt, hogy „nagy mértékben” vagy „eléggé” bízik a magyarországi közmédiában, míg a román televíziók esetében ez az arány 23-26% körül volt.
Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok számára a fő hírforrás a televízió és a személyes beszélgetések (73-74%), de a harmadik helyen a közösségi média (elsősorban a Facebook) és általában az online környezet áll (51-53%).
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírforrásokra is rákérdezett a Bálványos Intézet 2022 március-decembere között. Kiderült, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyarországi közmédiából, illetve a román televíziókból tájékozódik (51%). A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferenciák végén szerepelnek.
Az erdélyi magyarság médiafogyasztási szokásainak alakulása az utóbbi 15 évben – egyre több magyarországi televíziócsatorna, a romániai médiaorgánumok rovására – nagymértékben magyarázza azt, hogy miért tért el a többségtől az erdélyi magyarság hozzáállása az ukrajnai háborúhoz.
És ez nem csak a mainstream médiának köszönhető. Az erdélyi közönséget a Facebookon is eléri a Fidesz az üzeneteivel. A 2022. április 3-i országgyűlési választások előtt például két, ugyanazon a napon regisztrált oldal fizetett hirdetésben terjesztette a budapesti kormány narratíváival összhangban álló üzeneteket.
Az egyik ilyen oldal az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett, amely 20 000 lejjel (4000 euró) összesen 190 olyan bejegyzést szponzorált, amelyek egyaránt tartalmaztak tájékoztatást a levélszavazási eljárással kapcsolatban, valamint negatív információkat Orbán Viktor ellenzékéről. A 43 ezer követővel rendelkező oldal utolsó posztja két nappal a választás előtt, 2022. április 1-jén jelent meg.
Hasonló tartalmú oldal (a szavazási eljárással kapcsolatos információk, az ellenzékre vonatkozó negatív üzenetek) a Kárpát-medencei Magyar Összefogás, amely ugyanebben az időszakban 89 posztot szponzorált 7500 lejjel (kb. 1500 euró). A 13 000 követővel rendelkező oldal utolsó bejegyzése 2022. március 29-én, öt nappal a választások előtt jelent meg.
Jelenleg mindkét Facebook-oldal inaktív. Az oldalak mögött álló domaineket – erdelyiek.ro, illetve osszefogas.ro – 2019. május 2-án regisztrálták csíkszeredai, illetve sepsiszentgyörgyi lakcímmel rendelkező magánszemélyek.
A két oldal tartalma hasonló – rövid bemutatkozás mellett elérhetőségek. Az egyik feltüntetett telefonszám anyagunk megjelenésekor inaktív volt, a másik számot pedig egy férfi vette fel, aki románul közölte, hogy nem tudja, hogyan került a telefonszáma egy magyar nyelvű honlapra.
Ezeknek az oldalaknak a jelenléte nem meglepő, amikor a magyar kormány a hagyományos média helyett egyre inkább a Facebookon terjeszti üzeneteit az ún. Megafon (újabban Aktuális média)-modell révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Facebook Ads Library-ban nem találtuk nyomát annak, hogy magyarországi kormánypárti influenszerek Romániát is megcélozták volna hirdetésekkel.
III. FEJEZET: MILYEN HATÁSSAL VANNAK A NARRATÍVÁK AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZÖSSÉGRE?
Az RMDSZ és a Fidesz egy ideje közel állnak egymáshoz – a politikai és gazdasági kapcsolataik alakulását itt dokumentáltuk.
Az ukrajnai háború kitörésekor azonban az RMDSZ egyértelműen elhatárolódott a magyar kormány által képviselt külpolitikai pozíciótól és narratíváktól.
Az RMDSZ 2022. február 24-én egy, az ukrajnai orosz inváziót elítélő posztot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására.
Ezt leszámítva a háború és általában a külpolitikai kérdések feltűnően hiányoznak az RMDSZ kommunikációjából, kivételt csak a schengeni csatlakozás témája és az Ukrajnából származó gabonaimport körüli vita képez. Az RMDSZ Facebook-oldalán a legtöbb bejegyzés a kormányzás konkrét eredményeit mutatja be: járdák, épülő óvodák és sportcsarnokok, fejlődés. Az üzenet: „azért vagyunk kormányon, hogy fejlesszük a közösséget”. A magyar kormány tagjaival való találkozókról tényszerűen, szűkszavúan számolnak be.
Ha az RMDSZ hivatalos kommunikációja megfelel az Európai Unió és a NATO narratívájának, az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyarok Szövetsége a magyar kormány receptjét követi: a párt néhány nappal a háború kitörése után elkezdte terjeszteni a „nem a mi háborúnk” narratívát, és adománygyűjtést kezdeményezett – azonban csak az ukrajnai magyaroknak.
Az Erdélyi Magyarok Szövetsége azonban egyértelműen forráshiányban szenved, kommunikációja nem koherens. A Facebook-oldalukon közzétett tartalmak nagy része igazodik a Fidesz üzeneteihez, azonban a bejegyzések meglehetősen ritkák, a szponzorált tartalmak pedig még ritkábbak.
Két erdélyi magyar társadalomtudós, Toró Tibor és Kiss Tamás szerint kimutatható, hogy a romániai magyarok a többségnél fogékonyabbakká váltak a Nyugat-ellenes, populista, oroszbarát üzenetekre. Ennek oka valószínűleg az, hogy az erdélyi magyarok a magyar kormány narratíváját bemutató tartalmakat fogyasztanak.
Riporter: A székelyföldi magyarok megítélése szerint ki volt a felelős az ukrajnai háború kirobbantásáért?
Toró Tibor: Hogyan látják az erdélyi magyarok az ukrajnai háborút? Erre a kérdésre kerestük a választ 2022 márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, egy telefonos felmérés, valamint egy közösségi médiaelemzés segítségével, amely 2341 Facebook-oldalt és 537 nyilvános csoportot vizsgált (Toró a témában egy on-line bemutatót is tartott, ennek felvétele itt érhető el – szerk. megj.). A fő következtetés: bár a háború első heteiben mindenkit foglalkoztatott ez a téma, jelentős különbségek mutatkoztak a román többség és a romániai magyarok véleménye között.
Az egyik reprezentatív kérdés ez volt: ki a felelős a háborúért? A válaszlehetőségek a következők voltak: Putyin, Oroszország, az USA, Ukrajna, Joe Biden, Volodimir Zelenszkij, a NATO és az EU. A magyarok sokkal inkább olyan válaszokat választottak, amelyek Oroszország és Putyin felelősségét relativizálták. A székelyföldieknek csak 25 százaléka vélte úgy, hogy Putyin és Oroszország felelős a háborúért. 53 százalék szerint Ukrajna és a NATO a felelős a konfliktusért, mert Ukrajna túlságosan közel került a NATO-hoz. 22 százalék nem tudta vagy nem akart válaszolni.
Riporter: Hogyan viszonyultak a székelyföldi magyarok az ukrajnai háborúhoz?
Toró Tibor: Az, hogy az erdélyi magyarok – és különösen a székelyföldi magyarok – a többségi hozzáállástól nagyon eltérő attitűddel rendelkeztek, a kutatás minden vonatkozásában megjelent.
Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen álláspontot kell választania ebben a helyzetben, a Székelyföldön élők 90 százaléka azt mondta, hogy egyenlő távolságot kell tartani mindkét féltől, és csak 4-5 százalékuk mondta, hogy Ukrajnát kellene támogatni. Ehhez képest a romániai többségi lakosság fele úgy véli, hogy Ukrajnát kellene támogatni ebben a háborúban.
Láthatjuk tehát, hogy egyértelmű szakadás van az erdélyi magyarok (különösen a Székelyföldön élők) és a többség hozzáállása között. Az erdélyi magyarok véleménye megegyezett a magyar kormány álláspontjával, sőt egyes esetekben még tovább is ment, és szélsőjobb oldalakon osztott értelmezések jelentek meg.
Riporter: Mi volt az RMDSZ álláspontja az inváziót megelőző hetekben?
Toró Tibor: Azt láthattuk, hogy a háború első heteiben a háborúval kapcsolatos Facebook-bejegyzések voltak messze a legnépszerűbbek. Az elemzett időszakban – 2022 február 24. és március 9. között – közzétett posztok egyharmada erről szólt.
Az erdélyi magyar mainstream médiában, de az RMDSZ kommunikációjában is az orosz agresszió, a szolidaritás és a segélyezés volt a fő narratíva. Bár volt egy erős pacifista áramlat, a reakciók között a „haha” emojik hangsúlyosan jelen voltak. A mainstream média narratíváját elutasítók egyértelműen többségben voltak.
Riporter: Hol terjedtek a Nyugat és Ukrajna „bűnösségét” hirdető üzenetek?
Toró Tibor: A Nyugat és Ukrajna felelősségéről szóló narratívákat tartalmazó, többnyire magyar forrásokból megosztott posztok sokkal több lájkot kaptak, mint a pacifista posztok. Ezek az oroszbarát, a magyar kormány politikájának megfelelő posztok leginkább azokban a csoportokban terjedtek, ahol a Fidesz már a háború előtt is népszerű volt.
Riporter: Az erdélyi magyarok és a románok hozzáállása közötti különbségnek mélyebb alapja is lehet: a két országban alapvetően másképp tekintenek Nyugatra. Mit gondolnak a románok a nyugati világhoz való tartozásról?
Kiss Tamás: Románia egyedülálló a régióban, mert itt még mindig él a modernizációs optimizmus, a neoliberális konszenzus. Ez azt jelenti, hogy ha elfogadod a nemzetközi intézmények, az EU intézményi és kulturális szabályait, akkor közeledhetsz a központhoz, fejlődhetsz, és olyan lehetsz, mint Németország. Bukarest lehet a kis Párizs, Románia lehet a keleti Belgium.
Ha azonban ez a közeledés nem sikeres, akkor nem a Nyugathoz fűződő viszony a probléma, hanem a társadalom, annak intézményi és kulturális atavizmusai, az oroszoktól, az Oszmán Birodalomból átvett balkanizmusok. Hogyan lehet ezeket a jellemzőket átalakítani? Például a korrupció elleni küzdelemmel. Ez a gondolat is megjelent a két világháború közötti időszakban.
Riporter: Miben különböznek a magyarok?
Kiss Tamás: Hogyan látják a magyarok ezt a kapcsolatot? A magyarok a Nyugat részének tekintik magukat, különösen a balkáni szomszédokhoz képest. De van ez a tapasztalat, hogy a Magyarország és Ausztria közötti különbség nem csökken. Ki a hibás? A magyarok szerint nem ők a hibásak, hanem a Nyugathoz való viszony, ami egy imperialista, aszimmetrikus és kizsákmányoló viszony.
Riporter: Az erdélyi magyar közösség a kilencvenes években erősebb nyugatbarát orientációval rendelkezett, mint a román lakosság többsége. Hogyan jutott el ez a közösség az EU-párti politikai diskurzus elutasításához?
Toró Tibor: A kisebbségi jogokkal kapcsolatban a magyarok felfogása az volt, hogy ezeket a problémákat nem a többséggel kell megoldani, hiszen ha belépünk az Európai Unióba, akkor ezek maguktól megoldódnak. A történelem vége, ahogy Fukuyama mondta. De ez nem így történt, és a magyarok ma már nem hiszik, hogy a magyar kisebbség problémáit Brüsszelben fogják megoldani. Ez egy olyan elem, ami miatt csökkent az EU-ba vetett bizalom.
Kiss Tamás: Egy másik fontos momentum 2015-2016-ban történt, amikor a romániai korrupcióellenes harc a tetőfokára hágott. Akkor az RMDSZ ellenzékben volt, és ekkor emelkedett meg számottevően az a támogatás, amit a magyar kormány az erdélyi magyar közösségnek folyósított.
Riporter: Miért volt fontos pillanat ez az erdélyi magyar közösség számára?
Kiss Tamás: Ennek a jelentőségét akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az 1990-es évektől az erdélyi magyar közösségnek két bevételi forrása volt. A fő bevételi forrást a romániai költségvetési pénzek képezték, ez kis mértékben kiegészült a budapesti kormányoktól kapott támogatásokkal.
Romániában politikai patronázs-rendszer működött és működik ma is: klientúra-hálózatok vannak, az ideológiák pedig nem számítanak a közpolitikában. Ebbe a rendszerbe tartozott az RMDSZ is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaira a magyar közösségben úgy tekintenek, hogy ez pénzt hoz, problémákat old meg.
Amint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére Laura Codruța Kövesi került, és ez az ügyészség elkezdett dolgozni, a definíciók megváltoztak. A rendszer „megzsírozásának” a különféle módjait – melyek addig teljesen normális dolgok voltak – már nem működtek, ezeket hirtelen korrupciónak nevezték.
Az RMDSZ azon kapta magát, hogy nem tud bukaresti forrásokat bevinni a közösségbe. Ugyanakkor a Magyarországról érkező pénzek – és ez szintén egy patronázs-rendszer, mivel valamelyik politikai szereplővel kapcsolatban kellett állni ahhoz, hogy pénzeket tudj hozni – jelentősen megnőttek.
Emiatt az RMDSZ figyelme Budapest felé fordult. 2015 és 2021 között az erdélyi magyar politikai elit szempontjából mintha Bukarest nem is létezett volna, Budapest volt a központ, ahonnan a pénz érkezett.
Ez azonban az elmúlt években megváltozott, visszatért a normalitás. A korrupcióellenes harcnak vége, az RMDSZ újra kormányon van (ez az interjú 2023 májusában készült, amikor az RMDSZ még együtt kormányozott a PSD-vel és a PNL-vel – szerk. megj.), ugyanakkor a Magyarországról érkező támogatások csökkentek.
Orbán Viktor eltűnt az RMDSZ kommunikációjából, azonban a párt fiatalabb generációja nagyon szorosan kötődik a Fideszhez, úgy szocializációban, mind ideológiai értelemben. | A titkos Fidesz-AUR testvériség: így fonódnak össze a magyar kormány és a román szélsőjobb üzenetei | Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz, legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának. Az öt közös narratívát a két párt nyilvános kommunikációjának 7 hónapig tartó megfigyelése alatt azonosítottunk be. Ezen narratívák közül négy az ukrajnai háborúval, valamint a háború következményeivel kapcsolatos. A narratívák célja Ukrajna hiteltelenítése, valamint a Kijevnek nyújtott uniós és NATO segítség megkérdőjelezése. Ezek a narratívák kiegészítik azokat a már régebb óta jelen levő témákat, melyek a magyarországi, valamint a romániai közvéleményt Brüsszel ellen hangolják. A Riseproject.ro és az Átlátszó Erdély cikke. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/13/a-titkos-fidesz-aur-testveriseg-igy-fonodnak-ossze-a-magyar-kormany-es-a-roman-szelsojobb-uzenetei/ | 2023-09-13 10:18:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.
„A Stadion játékfelülete kiemelkedő érték, a nemzeti stadion jellegéből adódóan jelkép, presztízs értékeket hordoz. Ezt szem előtt tartva mindenkor a rangjához illő állapotban kell tartani. A mérkőzések alkalmával minden esetben biztosítani kell az esztétikus megjelenését, vizuálisan is kiemelkedő állapotban kell lennie. A játékot kiemelkedő minőségével kell támogatnia, azaz az UEFA kockázat értékelési minősítés rendszerében nem lehet rosszabb, mint 4-es kategóriájú.” Így indul az a közbeszerzési eljárás, amit a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. írt ki idén márciusban.
Az állami cég a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatainak ellátására keresett olyan céget, amely vállalja a stadion játékfelületének gondozását. A felhívásra ezúttal is, ahogy 2021-ben, mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A solymári székhelyű Garden Group Kft. akkor egy 180 millió forintos keretmegállapodást nyert el ugyanezen feladatokra, most pedig összesen nettó 453 millió forintért végezheti majd el a munkálatokat. A szerződés egy évre szól, de kétszer meghosszabbítható újabb 12 hónappal.
A cég feladata lesz többek között a fűnyírás, az öntözés, a pályaápolás, a tápanyag-utánpótlás, a nyári hőterhelés elleni védelem és a fotovoltaikus lámpák használata is. Emellett adatokat kell szolgáltatnia a műszaki ügyelet részére a pályafűtés beállításaihoz, elő kell készítenie a pályát a labdarúgó mérkőzésekhez (pl. kapuk, háló, szögletzászlók kihelyezése, kispad-ülések előkészítése stb.), majd a mérkőzés után gondoskodnia kell a gyep megtisztításáról, a felület károsodásának felméréséről, és a felületi hiányok eltüntetéséről is. Továbbá az egyéb rendezvények előkészítése, és a helyreállítás (pályaborítás) is az ő feladata lesz. A pályán végzett munkákról a vállalkozásnak havi jelentést kell írnia.
„A pálya állapotának, minőségének folyamatos megőrzése elsődleges szempont. A grassmaster rendszerű pályafedést, amennyiben nem elégíti ki a műszaki leírásban részletezettek szerinti minőségi követelményeket, (pl. a borítást károsító egyéb rendezvények után) cserélni kell. Az élőfüves részeket évenként le kell marni és újra kell vetni” – olvasható a leírásban.
A keretmegállapodás összege 453 millió forint, de a kiíró ezt nem köteles kimeríteni.
A nyertes céget, a 31 fős Garden Group Kft.-t 2011-ben alapították, tulajdonosa Kárpáti Gábor és Orosz Jácint. A főként zöldterület-kezeléssel foglalkozó vállalkozás éves bevétele 2018-ban 833 millió forint volt, tavaly pedig már 3,1 milliárd. Az adózott bevétel 168 millióról öt év alatt 450 millióra nőtt. A honlapján található információk szerint a kft. eddig közel 40 pályát épített vagy újított fel Magyarországon, és jó részüknek a folyamatos fenntartásában is részt vesz. A cégnek Romániában, Sepsiszentgyörgyön is van fióktelepe a Stadion utcában, ahol a városi stadion is található – ez nem azonos azzal, aminek az építését a magyar kormány milliárdokkal támogatta.
Megépíteni és fenntartani sem olcsó
A 190 milliárd forintért megépített Puskás Arénában azonban nem csak a gyep karbantartása (amit a stadion átadását követően először öt meccs után kellett cserélni) visz el hatalmas összegeket.
A Nemzeti Sportközpontok például 2021-ben kötött keretmegállapodást rendezvénytechnikai feladatokra a Visual Europe Production Kft.-vel nettó 540 millió forint értékben. A cég tulajdonosa a kormányzati reklámkampányokat levezénylő New Land Media Kft., ami pedig Balásy Gyuláé.
Szintén 2021-ben írtak alá keretszerződést az aréna őrzésére: a megbízott a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. lett 1,8 milliárd forintért.
Lapunk tavaly ősszel közadatigénylésben kérte ki a Puskás Aréna áram és fűtési költségeit három évre vonatkozóan. A válaszból kiderült, hogy a fűtés 2020-ban és 2021-ben éves szinten 92-90 millió forintba került, míg 2022 július végéig 62 millió forintba. A villamos energiára pedig 512, 499 és 573 millió forintot költöttek – utóbbi összeg ráadásul csak féléves adat volt 2022-re vonatkozóan. Az összegek a tavaly augusztusban életbe lépett rezsidrágulás után minden bizonnyal jelentősen növekedtek: a Telex tavaly novemberi cikke szerint a Puskásnál sokkal kisebb Budapest Arénának 17-szeres áremelkedést jelent a rezsicsökkentés csökkentése. | Jócskán megdrágult: közel félmilliárdba kerül a Puskás Aréna gyepének gondozása | Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/12/jocskan-megdragult-kozel-felmilliardba-kerul-a-puskas-arena-gyepenek-gondozasa/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár nappal az idei, szeptember elsejei tanévkezdés előtt a Kormányinfón beszélt arról, hogy összességében elegendő tanár van Magyarországon, „ilyen értelemben tanárhiány nincsen.” Azt azért hozzátette, hogy bizonyos szakokon nehéz pedagógust találni.
Bár a kormány következetesen tagadja, hogy a tanárhiány valóban problémát jelentene a magyar közoktatásban, az érintettek többsége egyetért abban, hogy valójában nagyon nagy a baj. Erről árulkodnak az állami szektor állásportáljának hirdetései is, amelyek alapján az látható, hogy közel 600 betöltetlen tanári állással indult a 2023/24-es tanév a magyar közoktatásban.
Matematikatanárból van a legnagyobb hiány
A Közszolgálati Állásportálon az állami szektor álláshirdetéseit lehet böngészni, így a közoktatásban meghirdetett nyitott pozíciók is ide kerülnek fel. Az oldalon a „tanár”, „tanító” és „pedagógus” kifejezésekre szűrve szeptember 4-én összesen 557 hirdetést találtunk, azaz a tanévkezdéskor ennyi pedagógust kerestek még az intézmények. Ez a szám azonban napról napra változik, augusztus elején még az ezret is meghaladta az álláshirdetések száma.
Tanári állásra országosan összesen 317 betöltetlen pozíciót találtunk a Közszolgálati Állásportálon. Második helyen 128 találattal az óvodapedagógusok következtek. Gyógypedagógusokból ugyanekkor 69 szakembert kerestek, és a tanévkezdés utáni napokban intézményvezetői, intézményvezető helyettesi pozícióra még mindig 13 jelentkezőt vártak. Az adatok alapján látható, hogy nagy igény van fejlesztőpedagógusra és tanító-nevelőre is.
A portálon közzétett tanári hirdetésekben elemeztük az egyes tantárgyak említéseinek számát. Az elemzésünkből kiderült, hogy az idei tanévkezdés során
matematika szakos tanárokra van a legnagyobb szükség, ugyanis összesen 61 alkalommal szerepel ez a tantárgy az álláshirdetésekben.
Emellett sok helyen keresnek ének-zene, angol, testnevelés és informatika szakos tanárokat is, valamint a természettudományos végzettségű tanárokból is sok hiányzik a hirdetések alapján.
Területi elhelyezkedés szerint az látható, hogy a legnagyobb lakosságú Budapesten van a legtöbb nyitott tanári pozíció (83), azonban a probléma nem korlátozódik kizárólag a fővárosra. Az idei évben Budapestet követően Szigetszentmiklós (16), Karcag (8) és Debrecen (7) városában adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, azonban az ország számos más területén is érzékelhető a tanárok hiánya.
Térképen ábrázoltuk a tanárok mellett az óvodapedagógust kereső hirdetéseket is. A hirdetések alapján szintén Budapesten a legnagyobb a hiány (16), ezt követően azonban a megyeszékhelyeken keresik a legtöbb óvodapedagógust ősszel. Kiugrik Győr 4 álláshirdetéssel, valamint Debrecen és Miskolc 3-3 álláshirdetéssel.
Régóta probléma a tanárhiány, a helyzet rosszabb is lehet
A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a tavalyi tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Mi 2022. szeptember elsején megírtuk, hogy a Közszolgálati Állásportálon közel 800 pedagógust kerestek országosan, a legtöbb hirdetés matematikatanárra vonatkozott. Az akkori adatok szerint a fővároson kívül Miskolcon, Szegeden és Kecskeméten adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, gyógypedagógusból pedig jellemzően a kisebb településeken volt hiány.
A tavalyi és idei adatok összevetésekor nem sok változás látszik: a 2022/23-as tanév kezdetén szintén komoly problémát jelentett a természettudományos és angol szakos tanárok hiánya a közoktatásban. Azonban érdekesség, hogy idén kevésbé hangsúlyos a magyar szakos tanárok hiánya az állami állásportál hirdetései alapján, mint azt tavaly tapasztalhattuk.
Tavaly októberi cikkünkben és videóriportunkban részletesen foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
A KSH összesítése szerint 2023 második negyedévére 7620-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma az oktatásban. Ez közel nyolcszázzal több, mint a három hónappal korábbi számok. Mindezt pedig csak tovább súlyosbíthatja az ellenzői által csak „bosszútörvény” néven emlegetett státusztörvény, amit nyáron szavazott meg az országgyűlés.
A törvény elfogadásának hírére több pedagógus lengette be felmondását. A 444 távozótanár-számlálót indított, ahol eddig 300 pedagógus jelezte a lapnak, hogy otthagyták a közoktatást. Az aHang felmérésében pedig eddig több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott úgy, hogy a törvény hatályba lépésével megszüntetné munkaviszonyát.
Az iskolakezdést több iskolában sem volt zökkenőmentes: voltak intézmények, ahol vészforgatókönyvet készítettek a tanárhiány átvészelésére, a tankerületi központok pedig újabban már nem csak utolsó éves egyetemistákat vesznek fel iskolai munkára, hanem bármilyen pedagógushallatót, így akár elsőéveseket is. A tanárjelöltekre a Nészava cikke szerint jellemzően egyszerűbb feladatokat bíznak, de előfordul olyan is, hogy tanórák megtartására osztják be őket.
Július közepén a PSZ alelnöke az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak, vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat. Pályaelhagyó pedagógusokkal is beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen okok állnak annak hátterében, hogy hivatástudatuk ellenére egyre több tanár határoz úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz. A pontos számok azonban csak később derülnek ki, a pedagógusok ugyanis szeptember végéig dönthetnek arról, elfogadják-e az új szerződésben foglaltakat.
Milliókból készült az állásportál
A Közszolgálati Állásportált a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja üzemelteti. Hadházy Ákos számolt be arról idén júliusban, hogy az oldalt közel 300 millió forintból készítették. A közbeszerzési értesítő szerint a portált 2019-ben fejlesztették, az ajánlatkérő a Belügyminisztérium volt. A honlap egy 297 millió forint összértékű projekt része volt, ez azonban az állásportál mellett 3 további alrendszer fejlesztését is magában foglalta. Összesen heten pályáztak a feladatra, a tendert a Noispot Innovations Kft. nyerte el.
A Noispot Innovations Kft. 2015-ben már írtunk az Átlátszón. Ekkor arról számoltunk be, hogy több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe a félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A Noispot Innovations Kft. a projektgazda szakmai alvállalkozójaként került a képbe.
A szegedi székhelyű cég szekere 2019 után indult be, ekkor egy év alatt megháromszorozta nettó árbevételét, a nyeresége (azaz az adózott eredménye) pedig 5,6 millióról 114,5-re emelkedett 2020-ban, ami hússzoros különbség. Tavaly 1,14 milliárdos nettó árbevétel mellett 31 milliós profitot könyvelhetett el.
A Közszolgálati Állásportál működése azonban nem igazán zökkenőmentes: júliusban például egy héten keresztül elérhetetlen volt, ekkor az RTL Klub beszámolója szerint az üzemeltető cég alkalmazáshibára hivatkozott. Augusztus végén, amikor a hirdetéseket gyűjtöttük, szintén előfordult, hogy nem igazán működött az oldal, csak többszöri frissítésre töltött be, és nem is minden böngészőben.
Pete Luca – Szopkó Zita | Közel hatszáz betöltetlen pedagógus-állással indult az idei tanév a közoktatásban | A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2023/09/12/kozel-hatszaz-betoltetlen-pedagogus-allassal-indult-az-idei-tanev-a-kozoktatasban/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva.
Belakták a számtalan biztonsági kamerával őrzött félhektáros ingatlant: három épület, medence, napozóteraszok, sziklakert mesterséges patakkal. A korona a telek közepén: | Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján | Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/13/agarszobrok-orzik-a-korforgalmat-meszarosek-uj-tihanyi-rezidenciajan | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.
Dézsi Csaba András „balhékeltő történetnek” titulálta februári cikkünket, amelyben megírtuk, hogy Győrben ugyanaz a három cég több száz megbízást kapott a várostól egy-egy nagy keretmegállapodásnak köszönhetően. A győri polgármester cikkünk megjelenését követően egy rádióműsorban azt is mondta: „Ez a történet nem az én kalapom, nem akarom magamra venni, s nem tisztem az elődömet megvédeni, de ebben tényleg nem látok botrányt. Ha egyetlen pályázó van egy munkára, akkor más nem nyerhet” – utalva arra, hogy a szerződéseket még elődje, Borkai Zsolt idején kötötték. Csakhogy a három cég közül kettő ismét befutó lett két nagy összegű keretszerződésnél.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes vezetésű város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a korrupciókutatók által meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik helyben, illetve országos szinten.
A megbízásokat a társaságok egy-egy nagy keretmegállapodás részeként kapták az útkarbantartással és a villamos munkálatokkal kapcsolatban. Önmagában nem a több száz megbízással volt gond, hanem magával a keretmegállapodásokkal, amelyeket alapvetően versenykorlátozó módon írtak ki, majd végül egy nyertessel kötöttek meg. Így a nyertes cégek valódi verseny nélkül jutottak a munkákhoz.
A keretmegállapodások nemrég lejártak, így Győr új közbeszerzési eljárásokat indított a feladatok ellátására. Ezeken pedig – dobpergés – nem más lett a befutó, mint a korábban is nyertes cégek: a Strabaggal felálló konzorcium és a Vill-Korr Hungária Kft.
Ragaszkodtak a versenykorlátozó kiíráshoz
Májusban került sor a győri utak karbantartásával kapcsolatos tender kiírására, amelyről augusztusban döntöttek, és amelynek eredménye hivatalosan szerdán jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete ezúttal is egy nyertessel szeretett volna keretmegállapodást kötni. Már a kiírás után megkerestük a társaságot, hogy néhány versenykorlátozó feltételre rákérdezzünk, akkor azonban Máthé-Tóth Péter igazgatótól többek között azt a választ kaptuk, hogy mivel az eljárás még folyamatban van, nem adhat tájékoztatást egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Az igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta az eljárást megindító felhívást, így nyilván nem lehet jogsértő, és előzetes vitarendezési kérelem sem érkezett a lehetséges pályázóktól. Utóbbi azonban hamar megdőlt: közvetlenül ugyanis az Útkezelőtől érkező válaszlevél után
az indulók két alkalommal is megtámadták a kiírást annak versenykorlátozó feltételei miatt.
Ezeket azonban az Útkezelő nem fogadta el, és nem módosított a felhívás szövegén.
Két héttel ezelőtt – az ajánlatok elbírálása után – újra írtunk a városvezetésnek és a győri útkezelőnek, hogy megtudjuk:
miért volt indokolt szerződéskötési feltételként előírni ISO 50001:2011 (energiairányítási rendszer) tanúsítvány meglétét a tárgyi eljárásban? Ez nem korlátozta indokolatlan mértékben a jelentkezni kívánó cégek számát?
Nem merült fel a színlelt ajánlattétel gyanúja a Szolnok Aszfalt Kft. ajánlatával kapcsolatban? Az ajánlattevő egy alapvető hiányosságokban szenvedő ajánlatot nyújtott be, az alkalmassági feltételeknek való megfelelés tekintetében nem tett nyilatkozatot, az ajánlati biztosítékot nem fizette be.
Ez arra utaló jel lehet, hogy az ajánlattevő ajánlattételi szándéka nem volt valódi,
és csak a nyertes cég támogatása céljából nyújtott be ajánlatot, hogy az ajánlatkérő ne nyilvánítsa eredménytelenné a közbeszerzést abban az esetben, ha csak egy ajánlat érkezne.
Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag csak két értékelhető ajánlat érkezett ebben a rendkívül nagy értékű közbeszerzésben, továbbra is helyes döntésnek tartják, hogy elutasították az ajánlattételi szakaszban beérkezett vitarendezési kérelmeket, amelyek a referenciafeltételeket kifogásolták, és azok könnyítését kérelmezték a verseny szélesítése érdekében?
Milyen módszerrel hasonlítják össze az ajánlattevők ajánlatait?
Miért ragaszkodtak ezúttal is (akárcsak 2018-ban) ahhoz, hogy egyetlen céggel kössenek keretmegállapodást?
Előfordulhat-e olyan a teljesítés során, hogy a nyertestől olyan tételt rendelnek meg, amely nem szerepelt a mintaköltségvetésben? Ebben az esetben hogyan biztosítják azt, hogy a nyertes ne árazhassa felül ezen tételeket, tekintettel arra, hogy az egy résztvevős keretmegállapodással lehetetlenné vált a versenyhelyzet biztosítása?
Továbbá kértük, hogy küldjék meg számunkra a nyertes ajánlattevő ajánlati egységárait tartalmazó árazótáblázatát/mintaköltségvetését. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.
Két évig biztosan ugyanaz a két cég javítja majd az utakat Győrben
A keretmegállapodás egyébként – hasonlóan a 2018-ashoz, amelyről korábbi cikkünk szólt – Győr Megyei Jogú Város önkormányzati tulajdonú/kezelésű bel- és külterületi közútjainak, kerékpárútjainak, járdáinak és az utakhoz tartozó csapadékvíz elvezető létesítményeknek, illetve műtárgyaknak (híd) folyamatos fenntartására, karbantartására és felújítására, illetve átépítésére vonatkozik. A szerződés 24 hónapra szól, és további 12 hónappal meghosszabbítható.
A nyertes a Strabag és a Reaszfalt Kft. párosa lett, akikkel 7 milliárd forint értékben kötötték meg a keretmegállapodást.
Az előző tendert a Strabag még a KIFÜ-KAR Zrt.-vel nyerte el, utóbbi helyére azonban most a Reaszfalt Kft. lépett. A budapesti cég tulajdonosa tavaly március óta a Pannon 2010 Zrt., amely többek között az M9-es autóút tervezésére is megbízást kapott.
A konkrét munkákra vonatkozó egyedi megrendelések műszaki tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi megrendelések nagyságrendje a felmerülő igényektől függ majd. Az előző négy év tapasztalatai alapján nagyjából 650 megrendelésre lehet számítani 500 eltérő teljesítési helyszínen.
Dézsi Csaba polgármester korábban elégedetlen volt a Strabag egyik útfelújítási munkájával, most mégis megint a Strabag lett a befutó.
A közvilágításért sem volt nagy harc
Ahogy az útkarbantartásra, úgy a közvilágítás létesítésére és üzemeltetésére kiírt tenderért sem folyt öldöklő harc.
Itt már nem is indítottak nyílt versenyt, csupán öt céget kértek fel ajánlattételre: a győri Vill-Korr Kft.-t. az osztrák Swarco Traffic Hungaria Kft.-t, a győri NRG Services Kft.-t és a Köztech Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a szintén győri Vecosys Kft.-t, amelynek tulajdonosa korábban a Köztech Kft. ügyvezetője volt.
Árajánlatot végül csak a Swarco és a Vill-Korr Kft. adott, a többi győri cég nem is próbálkozott.
Az olcsóbb árajánlattal végül a Vill-Korr lett a befutó.
A Vill-Korr – amelyik az előző, ugyanilyen tárgyú (meghívásos és gyorsított) közbeszerzésen egyedül indult és el is nyerte azt – ezúttal is a Győr területén található közvilágítási berendezések aktív elemeinek, továbbá forgalomtechnikai berendezések létesítési, felújítási, illetve átépítési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátását végzi majd a keretszerződés keretében. A keretszerződés 3 hónapra, illetve a rendelkezésére álló keretösszeg, azaz összesen 120 millió forint kimerüléséig szól.
Vagyis úgy tűnik, Győrben tovább menetelnek a cégek, „amelyek képtelenek veszíteni”, köszönhetően többek között a versenykorlátozó kiírásoknak. Kérdés, hogy vajon ezúttal a hatóságok indítanak-e eljárást, vagy most is arra jutnak majd, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem áll fenn, ezért nem szükséges nyomozni. | Ismét a „tenderkirályokkal” kötöttek nagy összegű keretszerződéseket Győrben | Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/ismet-a-tenderkiralyokkal-kotottek-nagyosszegu-keretmegallapodasokat-gyorben/ | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.
A magyar kormány 2020 végén vette meg az olaszországi városban egy volt olajfinomító területét és a kikötői koncessziót összesen kb. 10 milliárd forintért. Egy évvel korábban a vásárlás beharangozásakor Szijjártó Péter azt mondta, hogy egy konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt és egy logisztikai bázist hoznak létre a helyszínen. Az adásvétel óta azonban hivatalosan szinte semmit nem közöltek, a tervezett beruházásról leginkább csak az olasz sajtó híreiből értesülhetnek a magyar olvasók.
Tavaly október elején például egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni. Szijjártó Péter két hónappal később, tavaly december közepén beszélt a 45 millió eurós megállapodásról, de a beruházás végösszegéről és a hazánkra jutó költségekről egy szót sem szólt.
Idén július közepén viszont az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.
„Miért titkolózik a kormány?”
Nem sokkal az olasz hír után, 2023 augusztus közepén Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésekkel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Beadványának címe magáért beszél: „Miért titkolózik a kormány a Triesztbe tervezett tengeri kikötő ügyében?”
A képviselő lelkiismeretesen összefoglalta az előzményeket, majd az alábbi kérdéseket tette fel a beruházásért felelős külügyminiszternek:
„Történt-e eddig bármiféle munkavégzés ezen a területen (ami ismereteim szerint egy régi olajfinomító)?
Pontosan milyen fejlesztési koncepció alapján tervezi a kormány a szóban forgó kikötő létesítését?
Mik a részletei ennek a 45 millió eurós megállapodásnak, miért nem hozza ezt
nyilvánosságra a kormány?
Pontosan milyen állagmegőrző, karbantartó munkálatokat kell elvégezni a területen?
Az előkészítési munkálatokat is beleértve, mekkora lesz a projekt összköltsége?
Amennyiben a kormány kikötőlétesítést tervez Triesztben, miért van szükség a
konkurenciát jelentő pireuszi kikötő elérését megkönnyítő, kínai érdekeket szolgáló
Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére?”
Szijjártó Péter nevében a helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár reagált Keresztes László Lóránt beadványára. Érdemi válaszokat azonban nem adott az LMP-s képviselő egyetlen kérdésére sem, csupán két mondatot írt neki:
„Folynak az egyeztetések az olasz féllel a fejlesztési megállapodásról. A helyi hatóságok a jövő évben megkezdik a területen a mederkotrási és partfal-építési munkálatokat.”
Közpénznyelő projektcég
Ahogy azt nemrégiben megírtuk, a trieszti kikötőprojekt miatt már 2019-ben létrehoztak egy állami céget, a Külügyminisztérium alá tartozó Adria Port Zrt.-t. A vállalat azóta is csak nyeli a közpénzt: 2022 végéig 1 milliárd forint veszteséget „termelt” az adófizetőknek. Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy a havi 2 millió forintot kereső vezérigazgató mellett tavaly további 8 alkalmazottja is volt, havi 1 millióért bérelnek cégautókat, fenntartanak egy-egy irodát Budapesten és Triesztben is, továbbá számtalan tanácsadónak fizetnek ismeretlen összegeket. | A külügy szerint jövőre elkezdődik a trieszti kikötőprojekt, de az áráról hallgatnak | Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/a-kulugy-szerint-jovore-elkezdodik-a-trieszti-kikotoprojekt-de-az-ararol-hallgatnak/ | 2023-09-13 12:02:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
„Szaldóelszámolás – kedvező elszámolási forma napelemrendszer-tulajdonosok számára” – így kezdődött az MVM oldalán a 2021. augusztus 3-i írás. Ebben az állami cég arról írt, hogy „Aki napelemrendszer telepítésén gondolkodik, annak a villanyszámla esetleges teljes lenullázása mellett a tervezett beruházás megtérülési ideje is lényeges szempont. Minél jelentősebb a megtakarítás, minél alacsonyabbak az áramellátással kapcsolatos rendszeres költségek, annál rövidebb idő alatt térül meg egy háztartási méretű napelemrendszer-beruházás.
Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája. Cikkünkből megtudhatja,
miért éri meg a napelemes energiatermelést választók számára a jelenleg érvényben lévő éves szaldóelszámolás.”
A szöveg úgy folytatódott, hogy „Kezdjük az alapoknál! Miért fizetünk, amikor áramot vásárolunk?”
Két éve még csak az új csatlakozásokról írtak
A bejegyzés szerint „Alapesetben számlánk kiegyenlítésekor energiadíjat és rendszerhasználati díjat is fizetünk. Ez utóbbit a villamos hálózat használatáért terheli ránk a hálózat tulajdonosa, részben ezzel fedezve a hálózat létesítésének, bővítésének, karbantartásának költségeit.
Ha napelemrendszerünk van, vagy új otthoni méretű rendszert létesítünk 2023 vége előtt, akkor azonban
a szaldóelszámolásnak köszönhetően kedvezőbb feltételek vonatkoznak ránk.”
A két évvel ezelőtti bejegyzésben azzal érveltek a napelemre – még ma is – érvényes szaldó elszámolás mellett, hogy „Háztartási napelemrendszerek esetén az évi egyszeri szaldóelszámolásban az adott évben megtermelt és a háztartás által elfogyasztott villamos energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltatóval:
éves termelés – éves fogyasztás = éves elszámolási mennyiség”.
A 2024-es változásról is írtak, mégpedig ezt: „Az életbe lépő szabályozás szerint 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. Bár a bevezetésre kerülő bruttó elszámolás részletei még kidolgozás alatt állnak, azt már tudni lehet, hogy jelentősen változni fog az elszámolás mikéntje.”
Most Brüsszelt okolják
Idén augusztus végén a napelemes elszámolás körüli felháborodást Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Tik-Tok videója indította el, ami belengette az eddig éves elszámolási rendszer havira váltását. Számos szervezet, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is reagált Lantos bejelentésére – stílusosan szintén videóban.
Majd az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményt adott ki, ami az Európai Uniót okolta: „Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését. A brüsszeli rendelkezések a jövő évtől kötelezik a tagállamokat a bruttó elszámolás bevezetésére. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai szabályozási tervek finomhangolása folyamatban van, a témában további egyeztetések várhatók. A kormány az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.”
Kérdéseink után eltüntették a 2021-es cikket
Az Átlátszó a brüsszelezős közlemény után megkérdezte az EM-et és az MVM-et is, hogy:
Az éves elszámolás havira váltását milyen uniós rendelet írja elő?
Ha 2021-ben úgy látták, a bruttó elszámolás csak az új belépőkre vonatkozik, akkor a szaldó elszámolás változásáról mikor döntöttek?
Milyen tanulmány előzte ezt meg?
Mi az a jogszabály, amire az EM hivatkozik, és amiről önök 2021-ben nem tettek említést?
Mivel az MVM azt is írta a 2021-es bejegyzésben, hogy „Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája” , azt is megkérdeztük:
Azok, akik az elmúlt években szerződtek, azoknak a szerződését önök egyoldalúan fogják módosítani? Ha igen, miért?
Válasz egyik helyről sem jött, de az MVM eltüntette oldaláról a 2021-es cikket, amit mi megőriztünk. Közben a kormány részéről színjáték indult: a Fidesz arra kéri az energetikai minisztert, hogy ne töröljék el a lakossági napelemeknél az éves szaldóelszámolást, amit az EM megfontol.
A valódi kérdésekre viszont nem adnak választ.
Címlapkép: Pixabay.com | Kérdéseink után eltüntette az MVM az éves szaldó sérthetetlenségéről szóló 2021-es bejegyzését | Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/06/kerdeseink-utan-eltuntette-az-mvm-az-eves-szaldo-serthetetlensegerol-szolo-2021-es-bejegyzeset/ | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.
„Égető munkaerőhiánnyal küzd a vállalata? Itt a megoldás! Kölcsönözzön Fülöp-szigeteki munkavállalókat, és turbózza fel a termelést!” – olvasható a Jobtain HR Szolgáltató Kft. weboldalán. A Jobtain egyike azoknak az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzőknek, amelyeknek a kormány külön rendeletben lehetővé tette, hogy engedélymentes eljárásban foglalkoztassanak az EU-n kívülről toborzott vendégmunkásokat Magyarországon.
A vendégmunkás nem migráns, kivéve, amikor az
A súlyos hazai munkaerőhiánytól szenvedő cégek gyorsan éltek is a lehetőséggel, az elmúlt egy-két évben számos vállalat jelentette be, hogy külföldi munkavállalókkal tölti fel az üres álláshelyeit, főleg a szomszédos EU-n kívüli országok (Ukrajna, Szerbia), illetve ázsiai országok (India, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán) állampolgáraival. Több év uszító idegenellenes kormányzati kampányai után aligha meglepő módon sok helyen heves indulatokat váltott ki a „migránsok” behozatala (bár kormánypárti politikusok próbálták magyarázni, hogy ez esetben nem számítanak migránsnak a külföldről érkező, Magyarországra költöző emberek – annak ellenére, hogy 2017-ben Orbán Viktor szerint még migránsnak számítottak a vendégmunkások is.).
Hajdúszoboszlón például a Telex riportja szerint a 2015-ös menekültválságot idéző tömeghisztéria alakult ki, a közösségi médiában egymást hergelték a lakosok azzal, hogy a külföldi munkások nyilván gyilkolni, erőszakolni fognak, amit a város polgármestere is szított azzal, hogy a vendégmunkások szállásadóit fenyegette.
Először külhoni magyarokat hívtak
A Jobtain oldalán megtaláljuk a cég ügyvezetője, Mihályi Magdolna üzenetét is arról, miért javasolják a filippinó vendégmunkások felvételét.
„Az elmúlt években nagyon sok kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a nemzet vagy ország, aminek a lakosai kultúrájukban, világnézetükben, alkalmazkodóképességükben, legközelebb állnak az európai lakossághoz és mi ennek tükrében tettük le végül a voksunkat a Fülöp-szigetek mellett” – írja a Jobtain ügyvezetője.
Mihályi Magdolna kulturális kérdésekben valóban autoritásnak számít, mivel ő egyben a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Rákóczi Szövetség a mai Magyarország egyik legaktívabb kulturális szervezete, amelynek dokumentumai szerint a célja a nemzettudat erősítése, ennek érdekében főleg határon túli és magyarországi fiataloknak szerveznek programokat, például táborokat, erdélyi, felvidéki kirándulásokat. Ezekre a programokra a Szövetség milliárdos nagyságrendben kap állami forrásokat, tavalyi beszámolójuk (az irat a birosag.hu keresőjéből elérhető) szerint 2021-ben 2,5, 2020-ban 2,36 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből. Tevékenysége során a Rákóczi Szövetség alaposan összefonódott a kormánypártokkal,
rendezvényein visszatérő vendégek a fideszes politikusok: egyik idei ifjúsági táborukban például Kövér László mondott beszédet,
de megfordult a programjain Gulyás Gergely és Hoffman Rózsa is.
A Rákóczi Szövetség 2018-ban az elsők között kezdett aláírásokat gyűjteni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós kezdeményezés (Minority Safepack) mellett. Bár a safepack a határon túli magyar és egyéb kisebbségek jogvédelmét célozta, a köré épített kampányban (ami a Fidesz 2018-as kampányhajrával egyidőben indult) a kezdettől fogva ott volt a bevándorlás-ellenes él is, miszerint a „migránsok helyett” az úgynevezett őshonos kisebbség jogait kellene védeni.
A Jobtain, ahogy Mihályi Magdolna az Átlátszónak elmondta, már 20 éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, de nagyon sokáig kizárólag magyar embereknek segítettek munkát találni partnercégeiknél. „2015-ben már külhoni magyarokat is foglalkoztattunk Székelyföldről. A kormány 2016-ban nyitotta ki a kapukat először az EU-n kívüli toborzás felé (Ukrajna, Szerbia), így az elmúlt hét évben egy egész Ukrajnát lefedő toborzói hálózatot építettünk ki, és azóta is folyamatosan foglalkozunk ukrán munkavállalók toborzásával, kölcsönzésével, szállásoltatásával” – mondta a cég ügyvezetője.
Megismertetnék a magyar kultúrát a Fülöp-szigeteki munkásokkal
Elmondása szerint a 2021-es törvénymódosítás után a Jobtain Kft. az elsők között szerezte meg a minősített foglalkoztató minősítést: „A pályázat során nagyon alapos pénzügyi, szakmai és ügyviteli ellenőrzésen kell átesni a munkaerő-kölcsönző cégeknek, aminek része többek között egy nemzetbiztonsági átvilágítás is, valamint megfelelő kompetenciával és nyelvtudással rendelkező munkatársak foglalkoztatása. A minősítést elnyerő munkaerő-kölcsönzők teljes mértékben jogszerűen, gyorsított eljárással toborozhatnak harmadik országbeli munkavállalókat a hazai munkaerő-hiány enyhítésére – Ukrajnán és Szerbián kívül – jelenleg 15 EU-n kívüli országból.”
Hogy pontosan hány munkavállalót toborozna a Jobtain, azt a megbízást adó partnervállalatok igényei határozzák meg, de
„a folyamatban lévő projektek alapján nagyjából 500-600 fő munkavállalót tervezünk kölcsönözni partnereinkhez ez év végéig, ennek megközelítőleg fele harmadik országbeli munkaerő”
Az Átlátszó kérdésére Mihályi Magdolna elmondta, miért találták a cégnél a filippínó munkavállalókat a magyarokkal kompatibilisnek. „Minősített foglalkoztatóként először elemeztük a célországok munkavállalóival kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, és alaposan megvizsgáltuk a munkavégzés, valamint az integráció szempontjából fontos ismérveket. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a távolról érkező, például Fülöp-szigeteki állampolgár nem csak dolgozik Magyarországon, hanem boltba jár, ügyet intéz, sportol, szórakozik, ahogy minden átlagos ember.
E tekintetben a helyi közösséghez való sikeres alkalmazkodás miatt a filippínók több szempontból is ideális választásnak bizonyultak: keresztény vallásúak, jól beszélnek angolul, családközpontúak, fegyelmezettek, szorgalmasak és nyitottak az európai kultúra iránt.
Az előzetes kutatásainkat az elmúlt 1 év valós tapasztalatai is alátámasztják, ugyanis eddig közel 1.000 filippínó munkavállalót léptettünk be partnereinkhez, és a munkavégzéssel, valamint a civil életvitellel kapcsolatos visszajelzések is nagyon pozitívak.”
Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy a jövőben külföldi munkavállalók számára is szervezhetnek-e kulturális programokat, Mihályi Magdolna azt mondta, „valóban fontos számomra a magyar kulturális értékek gondozása, határon innen és túl is. Örömmel látom, hogy a külföldi munkavállalóink nagyon kezdeményezőek és aktívak a helyi közösségi életben: folklór-fesztiválon lépnek fel saját műsorral, kosárlabda-mérkőzéseket játszanak a helyi lakosokkal. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy – nemzetiségtől függetlenül – minden munkavállalónk jól érezze magát nálunk, ezért szívesen támogatjuk a harmadik országbeli kollégákat is a magyar kultúra megismerésében.”
Deutsch Tamás testvérének üzleti köre is toboroz
A külföldi-munkaerő kölcsönzésben más, a kormányhoz kötődő üzleti körök is meglátták a lehetőséget. Szintén a Fülöp-szigetekről importál munkaerőt a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérének üzleti köreihez köthető Prohumán HR-vállalat: a magyar cég a jelek szerint regisztrált a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatalnál, ahol jelenleg hegesztőket keresnek.
Ironikus módon a Prohumánnál a nemzetközi kapcsolatokért felelős Szabó Dávid József, aki politikai elemzőként is szerepel, többször kifejezetten a „migráns” munkaerő importja ellen kelt ki a közmédia és más kormánypárti médiumok műsoraiban.
2017-ben a határokon túli munkavállalásról adott elő a tusnádfürdői szabadegyetemen, ahol azt mondta: a bevándorlást az EU-ban többféle érdek mozgatja, köztük „a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével.” 2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán „Soros brüsszeli szövetségeseit” és a „migránstaxiztató NGO-kat” ostorozta.
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor nevét főleg az MTK kapcsán ismerhetik az olvasók: Zakor 2017-ben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. vezérigazgatói posztját, 2019 óta pedig ő a Zrt. kizárólagos tulajdonosa, míg Deutsch Tamás 2010 óta az MTK Budapest Sportegyesület elnöki tisztségét tölti be.
A Prohumán-cégcsoportról tavaly, az ukrajnai menekülthullám idején már írtunk egyszer: akkor ugyanis egyedüli HR-ügynökségként hirdethetett álláslehetőségeket a háborús menedékkérőket fogadó tranzitállomáson, a budapesti BOK sportcsarnokban. Ezzel lényegében monopóliumot kaptak a menekültválsággal kialakuló „piacon”, azaz az ukrajnai menedékkérőknek való munkaközvetítésben. Az, hogy pontosan hogyan és kitől kaptak lehetőséget a tranzitállomáson való hirdetéshez, nem világos, hiszen a tranzitot működtető állami szervek tagadták, hogy kapcsolatban állnának a céggel.
A munkaerő-kölcsönző egy safeinhungary.hu című, hivatalosnak tűnő oldalt és „segélyvonalat” hirdetett a menedékkérőknek, ami valójában a Prohumán céges ügyfeleihez irányította az érdeklődőket.
Érzékenyítené ügyfeleit a Videoton kölcsönzője
A Fülöp-szigetek mellett Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Ukrajnából is toboroz munkavállalókat a PannonJob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amely az Opten cégadatbázis szerint a Videoton Holding alá tartozik.
A Videoton Holding elnök-vezérigazgatója Magyarország 8. leggazdagabb embere, Széles Gábor, aki főleg a 2010 és 2018 közötti Orbán-kormányok idején volt ismert politikai szereplőként mint a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa és az első Békemenet szponzora.
A PannonJob mostani, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos hirdetésében azt írja, 2017 óta szerveznek külföldi munkavállalókat Magyarországra, elsőként ők is Ukrajnából hívtak embereket. „Az ukrán munkavállalók toborzása és foglalkoztatása során szerzett több éves tapasztalatunk, valamint a jól működő folyamatok alapján a toborzást minden esetben helyi alvállalkozók végzik valamennyi fenti ország területén, azonban a professzionális, személyre szabott előszűrés minden esetben a PannonJob feladata” – írják. „Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt megbízói számára a megfelelő munkaerő toborzásától, az előszűrésen, beutaztatáson és szállás szervezésén keresztül az integráció támogatásáig bezárólag.”
A kulturális különbségek kérdése itt is előkerül, és a cég igen progresszív képet mutat. „Véleményünk szerint a külföldi munkavállalók integrációja a hazai munkakörnyezetbe kulcskérdés. A fogadó ország és az újonnan érkező munkavállalók kulturális különbségeinek megértése nagyban segíti a sikeres beilleszkedést, a későbbi hatékony munkát. Ezzel kapcsolatban cégünk szervezetfejlesztési üzletága egy integrációs együttműködésre fókuszáló programot is kidolgozott.”
A linket követve egy olyan programot találunk, amit a nemzetközi nagyvállalatokban érzékenyítő vagy diverzitás-tréningnek is nevezhetnek. Pontjai között szerepel az „Idegen kultúrával való találkozás folyamatának megismerése, vezetőfejlesztés, az interkulturális vállalatban kommunikációs stratégia, protokoll és kommunikáció az egyes kultúrákban (verbális és non-verbális kommunikációs sajátosságok, időkezelés, személyközi távolság, megszólítás, tárgyalási alapszabályok).”
Az akkugyárakkal nem értenek egyet
A Videoton-gyárak egyébként maguk is alkalmaznak vendégmunkásokat. Az ukrajnai háború kezdetén a Videoton Holding társigazgatója, Sinkó Ottó egy sajtótájékoztatón elmondta, a Videoton állományában körülbelül 200 ukrán állampolgár dolgozik, a Pannonjob által kölcsönzött munkavállalók száma pedig az ezer főt is meghaladja, a háború miatt pedig kapacitásbővítést terveztek.
Idén áprilisban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott át Székesfehérváron egy új munkásszállót, ahol a Videoton külföldi alkalmazottjait szállásolták el. Az avatáson Czomba azt mondta,
a Videoton összesen 182 millió forintot nyert a munkásszállók kialakítására kiírt pályázaton.
Az akkor felavatott szálló 196, főleg ukrán állampolgárságú munkavállalót fogad. Az államtitkár ugyanitt azt is kijelentette, hogy a következő években „újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon a leendő beruházások miatt.”
Ugyanakkor a Videoton vezetői részben bírálták is azokat a beruházásokat – konkrétan az akkumulátor-gyárakat –, amelyek szükségessé teszik a vendégmunkások behívását. Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója februárban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, olyan iparágak szemében kellene Magyarországot vonzóvá tenni, akiknek az érkezéséből a magyar vállalkozások is profitálnak, az akkumulátor-ipar azonban nem ilyen.
Feltűnik egy magántőke-alap is
Weboldalán egyelőre csak magyar munkavállalókat céloz az Alfa Works, ami ennek ellenére szintén bekerült a minősített munkaerő-kölcsönzők közé. Az Opten cégadatai szerint a munkaerő-kölcsönzők társaságában többségi szavazati joggal rendelkezik az egyik magántőke-alap, a Tibidabo.
A Tibidabo alapot a Válasz Online cikke szerint a Turigum Capital Befektetési Alapkezelő irányítja, amelynek a nemzetközi tanácsadói karában megtaláljuk Halasi Tibort, a korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkárt. A magántőkealap egy 6 éve létező konstrukció, amely rendkívül népszerűvé vált a kormányközeli elit körében, hiszen leegyszerűsítve az offshore-ozás alternatívájának nevezhető, ideális a tulajdoni viszonyok és állami források átláthatatlanná tételéhez. Az elmúlt években a NER leghatalmasabb szereplőitől kezdve a másodvonalig számos közismert figura neve tűnt fel magántőke-alapokban.
Frissítés (2023. szeptember 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Zakor Sándor Deutsch Tamástól vette volna át az MTK futballcégének vezérigazgatói posztját, a valóság ezzel szemben az, hogy az EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át ezt a pozíciót, így értelemszerűen az ő „üzleti köreihez tartozik”. Az érintettek elnézését kérjük a hibáért.
Címlapkép: A SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitója a bátonyterenyei ipari parkban 2021. július 7-én. Fotó: MTI/Komka Péter | Kárpátok Őre-díjas hagyományőrző és fideszes kötődésű cégek is beszálltak a vendégmunkás-bizniszbe | Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/05/karpatok-ore-dijas-hagyomanyorzo-es-fideszes-kotodesu-cegek-is-beszalltak-a-vendegmunkas-bizniszbe/ | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha azt halljuk, hogy valaki 1,1 milliárd forint osztalékot tudott kivenni a cégéből egy üzleti év alatt, elismerően csettinthetünk: ez igen, szép eredmény! Az igazi sokk viszont akkor jön, ha még azt is hozzátesszük, hogy egy olyan vállalkozással sikerült ezt összehozni, amelynek mindössze 9 alkalmazottja van, éves árbevétele 1,56 milliárd, erre jutó nettó nyeresége pedig 1,36 milliárd forint volt. Ha ilyen biznisz is létezik, akkor az a minimum, hogy mindent félredobva rohanunk a cégbíróságra bejegyeztetni egy saját kft.-t ugyanebben az iparágban, kiderítjük az üzleti modellt, aztán a tenyerünket dörzsölgetve várjuk a közel 90 százalékos profitot.
Ezen a ponton sajnos kénytelen vagyok kiábrándítani mindenkit: a fenti példa bár valós, aligha utánozhatja le azt egy átlag magyar vállalkozó. Az említett 1,1 milliárdos osztalékot Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata szedték ki cégükből, a Top News Hungary Kft.-ből, amely egy online bulvárlap, a TWN (Top World News) kiadásával foglalkozik. A 2018-as alapítású vállalkozás más tevékenységéről nem tudni, de már a kezdetektől aranybánya Rogán Antal propagandaminiszter volt felesége és barátnője, Sarka Kata számára, aki a leginkább NER-es biztonsági cég, a Valton Security tulajdonosának felesége. Arról még 2022-ben írt a Direkt 36, hogy Rogán Antal hivatala is feltűnt korábbi feleségének kiugróan sikeres üzlete körül.
A Top News adózott eredménye 2019-ben 151 millió, 2020-ban 561 millió, 2021-ben 1,33 milliárd forint lett, majd ezen a szinten stabilizálódott. A beszámolási határidő után több mint három hónappal feltöltött adatok szerint 2022-ben 1,36 milliárd forint adózott eredményt produkált a cég.
A cég bevétele minden évben kevéssel haladta meg a nyereséget. Tavaly minden üzleti tevékenységből befolyt tíz forintból nagyjából kilenc profitként csapódott le.
Ilyen eredményt a termelő ágazatokban tevékenykedő, Fidesz-közelbe sorolt cégek sem érnek el soha, vegyük például a NER egyik szimbólumát, a „Lölő-jelenség” régi zászlóshajóját, a Mészáros és Mészáros Zrt.-t: tavaly náluk 74,3 milliárdos bevételre jutott 17,3 milliárd adózott eredmény.
Profitbánya egy nyűglődő piacon
A Top News Hungary nyereségrátája akármilyen iparágban obszcénnek számítana, de különösen annak tűnik a médiapiacon, amely mostanában nem tartozik a különösebben jövedelmező ágazatok közé. Mármint annak a valódi piacról megélni próbáló része.
A médiacégek bevételi oldalát elég sok minden megtépázta az elmúlt években a hirdetések techcégek felé vándorlásától kezdve a nyomtatott lapok lassú kihalásán át a közösségi médiás tartalomfogyasztás térnyeréséig. Magyarországon ehhez jön még hozzá az állami médiaúthenger, ami elképesztő szinten torzította el a hirdetői piacot.
A fenntarthatósági kihívások leglátványosabb jele, hogy a független sajtó sok szereplője, így a Telex is igyekszik egyre több közvetlen támogatói, előfizetői bevételre szert tenni, hiszen a magyar állam által uralt hirdetési piacról önmagában nem tudnánk megélni. Nem így a TWN.hu, melynek kiadója tavaly 1,5 milliárd forintos árbevételt ért el – a jelek szerint reklámokból.
Bulvárban is legalul
Ez a reklámpiaci siker már önmagában is üzleti csodának tűnik, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen teljesítménnyel kaszál ekkorát a Rogán-Gaál–Sarka-páros. A TWN-nek ugyanis kifejezetten gyatra szinte az összes, online hirdetési piacon fontos mutatószáma.
A Similarweb és a Gemius platformok segítségével összehasonlítottuk a TWN-t néhány versenytársával. Ehhez más, hardcore bulvárlapokat, és főként nőket célzó tematikus oldalakat vettünk alapul. Az elemzés érdekes eredményt adott.
Augusztusban napi átlagban 61 ezren nyitották meg az oldalt. Ez felhasználók szintjén a női/bulvármezőny alsó negyedét jelenti.
Az elmúlt 28 napban a TWN-re érkező forgalom több mint 86 százaléka nem direktben akart az oldalra látogatni, hanem valamilyen híraggregátorból, esetleg más lapok cikkeiben elhelyezett linkről jött. A fő külső forrás a Kapu.hu és a Hírkereső, amelyekről érdemes tudni, hogy pénzért is lehet náluk elérést vásárolni.
Augusztusban a felhasználók közel 48 százaléka volt 60 év feletti, azaz a hirdetők szempontjából kevésbé fontos felhasználó. Ez a második leggyengébb érték a Kiskegyed után (55 százalék), ők viszont más nagyságrendben játszanak, több mint hétszerannyi felhasználójuk van napi átlagban, mint a TWN-nek.
A felhasználók rendkívül kevés időt, átlagban 1 percet és 25 másodpercet töltöttek a portálon. Az általunk kiválasztott 11 versenytárs közül messze ez volt a legrosszabb adat, még a hátulról második Ripost is 1 perc 51 másodpercet tud. Az általunk összerakott, 11 elemű mezőnyt egyébként a nagyon más pályán mozgó, minőségi, de azért kimondottan nőket célzó WMN nyerte több mint 9 perccel átlagosan.
A WMN-nel annak ellenére érdemes összevetni a TWN számait, hogy nagyon más a két oldal profilja. Az átlag napi felhasználók számában ugyanis a két lap közel van egymáshoz: augusztus hónapban összesen 777 ezer a TWN-nél, 547 ezer a WMN-nél, és a fő célközönség mindkettőnél a női tábor.
A WMN Média Kft. bevétele tavaly 279 millió forint volt, adózott eredménye pedig 15,2 millió forint. D. Tóth Kriszta nyolc éve létező, mára ismert médiapiaci márkának számító cége tehát kb. hatodannyira sikeres bevételszerzésben, mint a Rogán-Gaál–Sarka-bulvárlap még úgy is, hogy közönsége az összes, a hirdetők számára érdekes mutatóban messze felülmúlja a TWN-t. A WMN-en jóval több időt töltenek a felhasználók, alig vannak hírkeresőkből átirányított userek, kevesebb a nyugdíjas korú olvasó. Hasonló nagyságú, többségében a női táborra célzó oldal még a Velvet, de ennek az Index kiadó részeként nincsenek kívülről elérhető, saját pénzügyi mutatói, így nem tudjuk a TWN mellé tenni az adatait.
Vajon ki akar itt hirdetni? Nem fogja elhinni – Fotók
Cikkünk írásakor, szeptember 12-én a TWN oldalán a következő hirdetésekkel találkoztunk fixen, több böngészőből és gépről is betöltve:
a Magyar Turisztika Ügynökség belföldi turizmust népszerűsítő szpotja;
a MOHU (a Mol hulladékkoncessziós cége) imázskampánya;
Magyarország kormányának videója, amely a „békepárti” álláspontját sulykolja;
a Tiborcz István cégének többségi tulajdonában álló Gránit Bank reklámja.
Tehát a magyar állam és néhány, hozzá szorosan kapcsolódó szereplő érzi fontosnak, hogy olyan cikkek között jelenjen meg a hirdetése, mint
„Kitálaltak az alkalmazottak: nem mos fogat, nem fürdik ez a 9 sztár – Fotók”
vagy „Megpróbálta 5:20-kor felkelteni a kutyáit a gazdi: amit tettek, azon milliók nevetnek – Videó”
Ezek mellett maradt még néhány reklámhely, ahova személyes böngészési előzmények alapján tesz hirdetéseket a Google, itt jöttek szembe átlag piaci szereplők kampányai is. A Telex sales iparági információi és saját számításai alapján egy ilyen műfajú és olvasói bázisú oldalon 1000 ilyen reklámmegtekintés (ad impression) után maximum 200-300 forintot fizetnek a cégek. A TWN adataival számolva tehát ebből a forrásból kevesebb mint évi 100 millió forint jöhet be. Persze lehet még operálni szponzorációkkal, natív- és PR-cikkekkel, ezek azonban csak ismert és elismert médiamárkáknál hoznak értelmezhető bevételt. Emlékeztetőül: a Top News Hungary árbevétele tavaly és tavalyelőtt is meghaladta a 1,5 milliárd forintot.
Mindezek alapján megkerestük a Top News Hungary Kft.-t a cégkivonatban megadott, gmailes címen, és érdeklődtünk a működési modelljük iránt. Azt szerettük volna megtudni, mi lehet az oka, hogy a TWN ilyen mutatószámokkal üzletileg kiemelkedően sikeres tud lenni ezen a piacon, mit kínálnak a hirdetőknek, amiért ilyen értékben helyeznek el reklámokat a lapban, illetve hogy van-e más bevételi forrása a cégnek a TWN.hu-n megjelenő hirdetéseken kívül, ami magyarázhatná az extrém profitszintet. Cikkünk megjelenésééig ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. | Rogán-Gaál Cecília lapja a bulvármezőnyben is gyenge, mégis milliárdos profitokat termel | Magyarországon minden rendszeres újságolvasó tudja, hogy a NER-ben a Fidesz-holdudvar cégei számára nem egészen úgy működik a piac, ahogy az a gazdasági tankönyvekben meg van írva. De hogy mennyire nem úgy, az azért meglepő lehet, ha néha egy kicsit utánaszámolunk. Rogán Antal üzletasszonnyá átlényegült exfelesége és társa, Sarka Kata cége olyan modellben működik, amelyről a kormányközeli vállalkozók többsége is csak álmodozhat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/13/rogan-gaal-cecilia-sarka-kata-twn-top-news-hungary-kft-bulvar-ujsag-kiemelkedo-bevetel-profit | 2023-09-13 13:04:43 | true | null | null | Telex |
A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében.
Az alapítványi fenntartású iskola vezetése szerint az eljáró végrehajtó nem értesítette őket szabályszerűen a kiürítési tervéről. „Szabályszerű értesítés nélkül nem volt jogosult megjelenni sem” – írták.
Hozzátették, hogy korábban bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy felfüggesszék a végrehajtási eljárást és így megakadályozzák az iskola kiürítését. Állításuk szerint a bíróság ezidáig nem bírálta el a kifogásukat, „így a végrehajtó a bíróság döntéséig nem volt jogosult eljárni” – írták.
A XXIII. kerületi Qualitas Gimnáziumban kedden délelőtt jelent meg egy bírósági végrehajtó, aki kiürítette az épületet. A végrehajtó az utcára terelt tanulókkal és tanárokkal közölte, hogy az épületet tavaly már elárverezte, „az árverés jogerőre emelkedett, a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált.” | A bezáratott soroksári iskola kiskorú veszélyeztetése és hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz | A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/13/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | 2023-09-13 11:42:00 | true | null | null | Telex |
Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.
Továbbra is igaz az a két állítás, hogy
olyan sok pénzt kap az államtól a közmédia, hogy elkölteni sem tudja,
nincs is szüksége reklámbevételekre a közmédiának, mégis milliárdokat költ a beszerzésükre.
Nem utal különösebb megszorításra, hogy tavaly az első hat hónapban 56,8 milliárd forint állami támogatást kapott az MTVA, idén júniusig viszont 61,3 milliárd forint érkezett a Kunigunda utcai székházba. Ez a pénz 2019-ben 46 milliárd, 2020-ban 45,7 milliárd, 2021 pedig 57 milliárd forint volt. Vagyis soha annyi közpénzt nem kapott még az első félévben a közmédia, mint az idén, amikor költségvetési gondjai vannak az Orbán-kormánynak, a gazdaság pedig recesszióban van rendkívül magas infláció mellett. Cserébe viszont garantáltan olyan közszolgálati hírek születnek, amelyek szerint például az inflációról mindenki tehet, kivéve a kormányt.
Valamivel a reklámbevételeik is nőttek: 2,4 milliárd forintról 2,5 milliárdra. Az állami média reklámfelületeit a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. árulja.
Nem lesz egyszerű feladat 126,6 milliárd forintot elkölteni, de a féléves kimutatás alapján van rá esély, hogy az állami médiának sikerülni fog. A kiadásokat átnézve az látszik, hogy dologi kiadásokra egészen elképesztő összeg, 31,3 milliárd forint ment már el. Ez bőven meghaladja a tavaly első féléves költést, amikor csak 26,5 milliárd forintot szerepelt ezen a soron. Persze ez magyarázható az EU-bajnok hazai inflációval. Rengetegen dolgoznak az állami média és így az Orbán-kormány sikeréért, ami sokba is került: csak a bérekre 12,1 milliárd forintot kellett kifizetni.
Látványosan növekednek tehát a közmédia személyi és dologi kiadásai, de így sem tudja elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat: idén az első félévben 1,6 milliárd forint nyereséggel végeztek. Tavaly ilyenkor 2,9 milliárd forintos pluszban zártak.
A Magyar Hang pedig az MTVA szerződéslistáját nézte át, és azt találta, hogy 6,7 milliárd forintnak megfelelő euróba kerülnek az olimpiai közvetítések: 2026 és 2032 között az összes téli és nyári olimpiát az állami társasághoz tartozó csatornákon láthatják a nézők. Ötéves megállapodást kötöttek a magyar rekordbajnok futballcsapat, a Ferencváros működtetőjével, az FTC Labdarúgó Zrt.-vel. Ennek értelmében 2028-ig mintegy 670 millió forintért megvásárolták a csapat hazai Bajnokok Ligája, Európa-liga és Európa-konferencia-liga selejtező mérkőzéseinek felhasználási jogát. Ugyanakkor az MTVA elveszítette a futball Bajnokok Ligája következő szezontól érvényes közvetítési jogaiért zajló licitet az RTL-lel szemben.
Azt pedig lapunk írta meg, hogy a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. 170 millió forintos ajánlattal nyerte el az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására kiírt tendert. Ez 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés, ami szintén nem a megszorítás jele. | Válságban éri meg igazán az Orbán-kormánynak a közmédia milliárdos kitömése | Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagban-eri-meg-igazan-az-orban-kormanynak-a-kozmedia-milliardos-kitomese.html | 2023-09-14 13:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett.
Ez nem azt jelenti ezúttal, hogy egy számára eddig teljesen ismeretlen céget vásárolna fel, vagy kebelezne be Kis-Szölgyémi Ferenc Zrt.-je, hiszen már eddig is 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett. Két tulajdonostársa van a földi kiszolgálást végző társaságban:
szintén 33,4 százaléka van Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára, Tasnádi László cégének, a Civil Biztonsági Zrt.-nek,
33,2 százalékos tulajdont birtokol az elmúlt időszakban Mészáros Lőrinc körébe vándorolt Valton-Sec Zrt.-nek.
Az egyedüli irányításszerzéssel tehát az állami közbeszerzéseket sorra elnyerő takarítócég kiebrudalja maga mellől Pintér Sándor emberének érdekeltségét, valamint a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként ismertté vált társaságot.
Ezzel a lépéssel pedig az öt évvel ezelőtti viszonyokat állítaná vissza Kis-Szölgyémi. A B+N Referencia ugyanis 2018 decemberében szerezte meg az Airport Service-t és hónapokon keresztül egyedüli tulajdonos is volt. Jött aztán 2019 júliusa, amikor is beszállt a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec.
Rengeteg pénzt toltak bele a tulajdonosok
Az, hogy most akar újra egyedüli tulajdonos lenni a cégben Kis-Szölgyémi, némiként meglepő lépés, hiszen az elmúlt három évben rengeteg pénzt toltak be az Airport Service-be, viszont ezt a mai napig nem sikerült nyereségtermeléssel párosítani.
A cég éves beszámolói alapján
2020-ban 280 millió,
2021-ben 1,203 milliárd,
2022-ben pedig 900 millió forintos
pótbefizetést - összesen 2,383 milliárdosat - hajtottak végre a tulajdonosok. Ez tulajdonosonként 795,9-795,9-791,1 millió forintos terhet jelentett három év leforgása alatt.
Ám hiába ez a rengeteg pénz - amit a saját tőke rendezésére, az éves veszteségek ellensúlyozása érdekében kellett betolni a cégbe -, tavaly sem sikerült profitot termelnie a cégnek. Csak annyit értek el, hogy a korábbi tíz számjegyű mínuszt kilenc számjegyűre sikerült csökkenteni. De mutatjuk is a számokat.
Amikor 2019-ben megjelent a tulajdonosok között a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec, 3,6 milliárd forintnyi árbevételből egy szerény 1,2 milliós nyereség maradt a végére. Az alkalmazottak száma ebben az évben 229 fő volt, ez 2022-re 280 főre emelkedett. Az árbevétel viszont nagyot ugrott, kicsivel több mint 7 milliárd forint fölé - ráadásul a nagy ugrás pont a tavalyi évben történt, hiszen még 2021-ben is "csupán" 3,9 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Az adózott eredményen azonban ez a szignifikáns forgalombővülés egyáltalán nem mutatkozott meg. Az előző évi 1,05 milliárd forintos veszteséget 692 milliós mínuszra tudták szépíteni.
A bevételek tavalyi megugrása főként két dolognak köszönhető:
920 millióról 2,7 milliárdra nőtt az export árbevétel (ezen belül az Európából származó 593 millióról 1,4 milliárdra, az EU-n kívülről származó bevétel pedig 327 millióról 1,2 milliárdra nőtt),
nagyot nőtt a takarításból (775 millióról 1,3 milliárdra), a földi kiszolgálási tevékenységből (208 millióról 628 millióra) valamint a repülőtéri kiegészítő szolgáltatásokból (43 millióról 536 millióra) származó árbevétel.
Egyébként a cég bevétele még mindig legnagyobb részt vagyonvédelemből származik; ez tavaly 1,78 milliárd forintot jelentett az előző évi 1,9 milliárd után. | Kipöckölik Pintér Sándor emberét és a Fidesz-kedvencet a reptér földi kiszolgálócégéből | A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol.html | 2023-09-12 13:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A jogszabály értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével – amely alapilletményből, illetmény-kiegészítésből és vezetői illetménypótlékból áll.
Tarlós István 2010. október 3-tól bruttó 671 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január 1-jétől alapilletménye 602 940, illetménykiegészítése 301 470, vezetői illetménypótléka 391 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg.
A főpolgármester az illetményének 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre, vagyis havi 194 448 forintra is jogosult.
A főpolgármester-helyettesek havi illetménye az önkormányzati törvény szerint megegyezik a főpolgármesterének 90 százalékával, s helyettesi illetményük 15 százalékával megegyező költségtérítésre jogosultak. Ennek megfelelően Bagdy Gábor pénzügyi, Csomós Miklós oktatási és kulturális, György István városüzemeltetési, Szeneczey Balázs városfejlesztési és Szentes Tamás egészségügyi, szociális és sportért felelős főpolgármester-helyettes havi bruttó 1 166 689 forintra jogosult.
Sárádi Kálmánné főjegyző előterjesztése – amelyről szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés – arra tesz javaslatot, hogy a testület vállaljon kötelezettséget az illetmények és költségtérítések pénzügyi fedezetére. | Tarlós Istvánnak boldog lesz a január | Az önkormányzati törvény értelmében jelentősen emelkedik a főpolgármesternek és helyetteseinek illetménye 2013. január 1-jétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/23/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar/ | 2012-11-23 13:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Mindenszky Nikoletta, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette a Blikk információit, miszerint az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban.
Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai romastratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.
Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el.
A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva visszafizették a résztvevők. Az úton részt vett Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is. | Nem nyomoznak az azori-szigeteki utazás ügyében | Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/28/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben/ | 2012-11-28 14:49:00 | true | null | null | 24.hu |
“Az elmúlt napokban Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, melyek az ELTE Társadalomtudományi Kart és intézményünk oktatóinak szakmai hitelességét is érintik. Ezen állítások valóságtartalmának tisztázására háromtagú bizottságot bíztam meg a mai napon” – írta közleményében Dr. Tausz Katalin, dékán.
Mint fogalmazott, a bizottság tagjai a kar magas szintű tudományos kvalifikációval rendelkező oktatói. | Semjén dolgozata: bizottságot állít fel az ELTE TÁTK | A kar szerint megkérdőjeleződött az oktatóik szakmai hitelessége. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/29/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-ttk/ | 2012-11-29 15:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben.
Tolmácsot kellett fogadni a tárgyalásokhoz a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződéseiből. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint 2012. június 2. és 2013. május 31. között hatmillió forintot fizet ki a minisztérium az E+I Tolmács és Szolgáltató Betéti Társaságnak az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelő̋s tárca nélküli miniszter részére, feladatköréhez kapcsolódóan angol és német nyelven szinkrontolmácsolási és fordítási feladatok ellátására”.
Hogy pontosan mennyi munkája volt eddig a cégnek, azt nem tudni, a minisztériumtól és Varga Mihály sajtóirodájától ugyanis egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Tény, hogy ez idáig nem sokszor ült asztalhoz Varga és az IMF csapata.
Varga angoltudása egyébként nem először kerül napirendre. A miniszternek nincs nyelvvizsgája, a parlament honlapján szereplő önéletrajza szerint azonban tárgyalási szinten beszél angolul. Ennek ellenére a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott adatokban az szerepel, hogy alig tud angolul.
April Foley, korábbi budapesti amerikai nagykövettel való találkozása után a követség táviratában a következőt írták: nem beszél folyékonyan angolul, de folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha enyhén szólva alig érthető, amit mond. Varga idén májusban, miniszteri kinevezése után, az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy nem szándékozik tolmács segítségét igénybe venni.
Magáról a fordítócégről egyébként az interneten szinte semmilyen információt, elérhetőséget nem lehet találni. Az adatok szerint az 1992-ben alapított bt. adószáma többször is változott az évek során. A cég egyik tagja, Szilárdné Wurdits Erzsébet 2008-ban Brüsszelben tolmácsolt az APEH-vezetők látogatásán, amelyen részt vett Veres János akkori pénzügyminiszter is. | A WikiLeaks szerint Varga nem beszél jól angolul | Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2012/11/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | 2012-11-30 15:14:00 | true | null | null | Bors |
A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton.
A kormány még 2021 novemberében egy kormányhatározattal jelölte ki a terület vevőjének a friss alapítású SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t, amely cégnek a feladata lett volna, hogy kereskedelmi repülőteret csináljon a légibázisból. Innentől kezdve felpörögtek az események, hiszen az eredeti két magánszemély tulajdonos kiszállt a cégből, majd megjelent az egykori újpesti focista, Kovács Zoltán. A társaság leánycégét - az NwPst Investment Kft.-t - sokáig az újpesti focicsapat komoly vevőjelöltjének tartották a hazai sajtóban.
Idén februárban aztán egy újabb fordulat következett be, hiszen az SGF-fel nem tudta nyélbe ütni a bizniszt az állam, ezért visszavonta azt a határozatot, melyben a céget jelölte meg vevőként. Helyette elektronikus árverésen próbáltak vevőt találni az ingatlanra. Ez pedig - mint arról lapunk elsőként beszámolt - már sikeres volt, és idővel pecsét, bélyegző és aláírás került a papírokra.
Ám az új tulajdonosok kilétét a mai napig homály fedte, a szerződéskötés aktív folyamatára hivatkozva sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem pedig politikusok és településvezetők nem árulták el, kinek az ajánlata lett a befutó. Az állam egyébként 2,6 milliárd forintról indította a licitálást, a nyertes ajánlat pedig ennél jóval magasabb lett. 3,6 milliárd forintot kínáltak az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen.
Az új tulajdonos kilétét június 20-án jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára; eszerint a budapesti székhelyű Billion Up Kft. vette meg a taszári repteret - vette észre az Mfor. A társaság alapítója és mai napig tulajdonosa a hongkongi székhelyű, 1991-es alapítású, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Billion Up Development Limited. Vagyis kínaiaké lett a magyar föld. A nyertes leányvállalat főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A társaság nem rendelkezik túl nagy múlttal és az alapítás dátuma alapján már régóta tervezhettek valamit Magyarországon. A céget ugyanis még a taszári reptér-saga kezdete előtt, 2020. december 22-én alapították, a cégbíróság pedig egy hónappal később, 2021. január 21-én jegyezte be 17 millió forintos törzstőkével. Tavaly májusban ázsiós tőkeemeléssel 18 milióra növelték ezt oly' módon, hogy az alapító cégnek közel 94 millió forintos követelése volt a Billion Uppal szemben, amit nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a cég rendelkezésére bocsátott.
Az egyébként, hogy honnan teremtették elő a reptér 3,6 milliárdos vételárát, nem következtethető ki a Billion Up Kft. beszámolójából. Eddig egy forint árbevétel sem folyt be a cég kasszájába, tavaly közel 14 milliós veszteséggel zárt. Mérlegfőösszege sem haladja meg a 100 millió forintot - igaz, ez még tavaly év végi állapotokat mutat, de a cégbírósági dokumentumok között sem találtunk arra utaló jelet, hogy feltőkésítették volna a céget.
A vevő neve mégsem kell, hogy teljesen ismeretlen legyen a magyar közvélemény előtt. A Billion Up Kft. hongkongi tulajdonosának, a már említett Billion Up Development Limitednek ugyanis pontosan ugyanaz a Hsieh Yi-Chen az ügyvezetője, mint a Pápai Húsüzemet 2016-ban megvásárló Famous Yield Enterprises Limitednek. Sőt, a cégnyilvántartás adatai szerint mind a húsüzemvásárló Famous Yield Enterprises Limited, mind a reptérvásárló Billion Up Development Limited székhelye ugyanannak a hongkongi irodaháznak a 11. emeletén található.
A Billion Up Kft. ügyvezetője, Hsieh Yi-Chen a cégnyilvántartás adatai szerint még kettő magyarországi vállalkozásban érintett: ügyvezetője az idén júliusban alapított Chi Fu Taszár Kft.-nek, mely a Billion Up Kft. leányvállalata, illetve a Nice Billion Kft.-nek is, melynek tulajdonosa a Glory Wise Trading Limited. Hogy, hogy nem, de utóbbi cégnek a székhelye ugyancsak a már említett hongkongi irodaház 11. emeletén van, ügyvezető igazgatója pedig az 1968-as születésű Chang Pei-Chi.
Utóbbi személy Magyarországon már több cégnek is ügyvezetője, így a Glory Wise Trading Limited Glory Wise Kft. nevű leánycégének, valamint két, a Chi Fu Taszár Kft.-hez hasonló nevű vállalkozásnak, a Chi Fu Pápa Kft.-nek és a Chi Fu Central Europe Kft.-nek is.
A Chi Fu-csoport (melynek egybként számos leágazása van hazánkban) nyugodtan nevezhető Magyarországon (is) működő cégbirodalomnak, olyannyira, hogy
az előbb említett Chi Fu Central Europe Kft. az ugyancsak kínai tulajdonban levő Váci Enterprise Kft.-vel 2020-ban részben, majd 2021-ben teljesen megvásárolta a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak Optima-Béta Kft. nevű cégét,
mely már akkor több mint 20 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezett.
A cégbirodalom tulajdonosa, így tehát a taszári reptér vevője is a magyar állampolgársággal is rendelkező Frank Liu nevű tajvani milliárdos,
akiről három éve az Index készített összeállítást.
És hogy mi lesz a reptérrel?
Az elmúlt hónapokban egyre gyanúsabb volt, hogy a kormány is elengedte a kereskedelmi repülőtér létrehozását, hiszen az árveréssel történtő értékesítésről szóló idén februári kormányhatározatban már nem esett szó a kereskedelmi repülőtér célú hasznosításról. Ráadásul Taszár község polgármestere is már iparterületként hivatkozott Facebook-bejegyzéseiben az ingatlanra.
Kaposvár polgármestere, Szita Károly pedig májusban tárgyalt kínai befektetőkkel az északi ipari parkra tervezett beruházásokról. Akkori nyilatkozata szerint egy kínai nemzetközi befektetői csoport sikerrel pályázott arra is, hogy az egykori taszári repülőtér 600 hektáros területén egy karbonsemleges ipari parkot fejlesszen. Emellett Varjas András, Taszár polgármestere június végén egy Facebook-bejegyzésben még azt is elárulta, hogy logisztikai központ és iparterületek kialakítása is szerepel a tervek között.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | Lehullt a lepel: ő vette meg a taszári repteret | A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/lehullt-a-lepel-o-vette-meg-a-taszari-repteret.html | 2023-09-07 08:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola első, tavalyi tanévnyitóján aláhúzta: a cél az, hogy minden magyar fiatal tisztában legyen állampolgári kötelezettségével, vagyis azzal, hogy a haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége. „Nemzeti kormányunk nem csak felismerte, hogy milyen fontos a honvédelmi nevelés, de erkölcsileg és anyagilag is támogatja annak megvalósulását”– jelentette ki a tárcavezető.
A kormány honlapján elérhető beszámolóban még az is szerepel, hogy a honvédelmi miniszter szerint ahhoz, hogy sikeresen megvédhessük hazánkat, három dologra van szükség:
modern eszközökre,
az azokat professzionálisan kezelő, jól felkészült, kiképzett fiatalokra,
és a legfontosabbra, a helyes erkölcsi alapállásra, a hazafias szemléletre, amit a honvéd középiskolában fognak megkapni.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka pedig azt mondta a tavalyi tanévnyitón, hogy „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája”.
Orbán Viktor megígérte
A hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola és kollégium létrehozását Orbán Viktor miniszterelnök ígérte meg 2017 május végén, amikor a város akkori polgármesterével, a fél évvel később elhunyt KDNP-s Almási Istvánnal találkozott. A kormányfő és a városvezető akkor a Modern Városok program keretében megállapodást írt alá, melynek része volt az azóta megvalósult tram-train és több más beruházás mellett a honvédiskola is.
Végül bő öt évvel később, 2022 őszén kezdődött meg az oktatás Hódmezővásárhelyen a Kratochvil Károly katonatiszt nevét viselő középiskolában és kollégiumban. Ezen a néven egyébként több hasonló intézmény is működik hazánkban: az elsőt Debrecenben hozta létre a Honvédelmi Minisztérium 2013-ban, majd 2021 őszén elindult a nyíregyházi intézmény is, 2022-ben pedig a hódmezővásárhelyi mellett a szolnoki kadétiskola is megnyitott. A Kratochvil központi honlapja szerint „a felvételi eljárás folyamán közel ötszörös volt a túljelentkezés”, a 2023/2024-es tanévet Debrecenben 205, Hódmezővásárhelyen 76, Szolnokon 46, Nyíregyházán 67 fő növendék kezdte meg.
Erre van pénz
Nagyjából az idei évnyitókkal egy időben, szeptember elején jelent meg az európai uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a Kratochvil hódmezővásárhelyi intézménye új épülete(ke)t kap. A szűkszavú tájékoztató szerint
az Épkar Zrt. nettó 8,5 milliárd forintért építi fel az új honvédelmi középiskolát és kollégiumot Hódmezővásárhelyen.
Az erről szóló döntés idén július 10-én született meg, és augusztus 23-án írta alá a céggel a szerződést a projektet lebonyolító állami szerv, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala. Oly sok más állami beruházással ellentétben ezt nem fenyegeti az a veszély, hogy lefújják pénzhiány miatt, ugyanis külön kiemelték, hogy „a szerződés hatályba lépésének feltétele a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állása volt, mely feltétel a szerződés megkötését megelőzően teljesült” – vagyis erre a projektre van közpénz az államkasszában.
A nyertest az eredménytájékoztató szerint egyébként kilenc pályázó közül választották ki, ám a többiek nevét nem közölték. Az Épkar Zrt. tulajdonosa (a Szeivolt Holding Vagyonkezelő Kft.-n keresztül) Szeivolt István és családja, akik a 100 leggazdagabb magyar 2023-as listáján a 75. helyen szerepelnek közel 28 milliárd forintos vagyonukkal.
Az Épkar elég sűrűn nyer közbeszerzéseket, és sokszor Mészáros Lőrinchez köthető, vagy más NER-közeli cégekkel dolgozik együtt. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdasági nehézségek nem voltak rá hatással: nettó árbevétele az előző évek 20-25 milliárdjáról tavaly rekordot döntve 27,7 milliárd forintra nőtt, és a korábbi 3-3,8 milliárddal szemben 2022-ben 4,4 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.
Két éve megtervezték, két évig épülhet
Az új hódmezővásárhelyi kadétiskola és kollégium a most közzétett tájékoztató szerint az Ady Endre út 41. és 43. szám alatt fog megépülni, a volt DÉMÁSZ-székház összesen közel hatezer négyzetméteres területén. A két telek állami megvásárlását már egy 2018-as kormányhatározat elrendelte az új honvédelmi középiskola és kollégium megvalósítása érdekében.
A Kratochvil tavaly megnyitott intézménye jelenleg innen nem messze, az Ady Endre út 45. szám alatti ingatlanon üzemel, ami szintén a Honvédség tulajdona: az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyája.
Az új épületekről annyit lehet még tudni, hogy a tavaly októberben közzétett ajánlattételi felhívás szerint az összterületük 14 220 négyzetméter lesz, és a kivitelezőnek a szerződés megkötésétől számítva 780 napja, vagyis több mint két éve lesz az építkezésre.
A projekt egyébként meglehetősen lassan halad: Orbán Viktor 2017 májusi ígérete után 3,5 év telt el, mire 2020 november végén a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal kiírta a tervezésre vonatkozó közbeszerzést. Abban az Ady Endre út 43. és 45. szám szerepelt a megvalósítás helyszíneként, de a jelek szerint ezt időközben módosították – vagy csak elírás volt, hiszen a 2018-as kormányhatározat már kijelölte az Ady Endre út 41.- 43.-at.
A tervezési tendert 2021 június végén 14 ajánlattevő közül az EHH Project Ingatlanforgalmazó Kft. nyerte nettó 87 millió forintos ajánlattal. A szegedi Papp Ferenc tulajdonában lévő cégnek a tendertájékoztató szerint „6200 m2 alapterületű épület tervezése és hozzá tartozó közmű és úthálózat felújításának és létesítésének tervezése” volt a feladata.
Csak az uniós értesítőben szerepel
Érdekesség, hogy magáról a nettó 8,5 milliárd forintos kivitelezési szerződésről az európai uniós közbeszerzési értesítőben olvasható szűkszavú tájékoztatón kívül sehol máshol nincs információ. Sem a projektgazda, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának honlapján, sem a magyar Közbeszerzési Adatbázisban. Ez vélhetően a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény miatt van, amelynek értelmében az uniós értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzések adatait meg kell jelentetni az EU-s értesítőben, de kötelező hazai közzétételt nem ír elő.
Szerencsére azonban a tervezési eljárásnak köszönhetően lehet némi elképzelésünk a projektről, a tender dokumentációjának műszaki leírásában ugyanis szerepel egy elképzelés az új honvédiskola és kollégium területéről. A 2020-ban közzétett iratban ez olvasható: „A feladat végrehajthatóságának vizsgálata érdekében az MG Építész Kft. tanulmánytervet készített”, amely „bemutat egy tervezett állapotra vonatkozó beépítési tervet”. Azonban arra is felhívták a leendő tervező figyelmét, hogy a tanulmányterv csak 200 fő tanulóval számolt, ám ez a szám időközben 230-ra emelkedett, ami mellett minimum 70 fő oktatói/ üzemeltetői/ellátói állománnyal is kalkulálni kell.
A műszaki leírásban továbbá az is szerepel, hogy „A kívánt infrastruktúra biztosításához tervezetten, becsülten mintegy 6000 m2 nagyságrendű épület felújítás, becsülten, mintegy 6200 m2 nagyságrendű épület létesítés és 940 m2 épület bontási feladatok végrehajtása szükséges. A felújítási és létesítési kapacitások csak becsült (a 200 fős kapacitáshoz kialakított) értékek. A tervezési feladat a szükséges kapacitások funkciók elhelyezése a beépítési százalék maximumának figyelembe vételével. Az épületek felújításán, létesítésén túl fel kell újítani az ingatlant határoló kerítést (550 fm), futópályát kell létesíteni, belső közlekedési utakat, járdát, alakulóteret, parkolót kell létesíteni, valamint a hadműveleti követelményeknek megfelelő biztonságtechnikát is ki kell építeni”.
Mivel az építkezésről megjelent tájékoztatóban az szerepel, hogy az új honvédelmi középiskola és kollégium épületeinek összterülete 14 220 négyzetméter lesz, elképzelhető, hogy időközben a tervek tovább bővültek a 2020 végén közzétett tervezési dokumentációhoz képest.
A Honvédelmi Minisztérium egyébként már 2021 végén közölte: tervei között szerepel, hogy „2030-ig mintegy 10 honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon”. Ha ez még aktuális, akkor a hódmezővásárhelyihez hasonló további építkezések is várhatók, hiszen jelenleg azzal együtt is csak négy kadétiskola működik hazánkban. | Honvéd középiskola és kollégium épül 8,5 milliárd forintból Hódmezővásárhelyen | Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/11/honved-kozepiskola-es-kollegium-epul-85-milliard-forintbol-hodmezovasarhelyen/ | 2023-09-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Egy nappal a tanévnyitó előtt, augusztus 30-án az önkormányzat lecseréltette a zárakat Hódmezővásárhelyen a Petőfi út 6. alatti épület földszinti termein, hogy azokat ne használhassa a református iskola. Az igazgatónő a harmadik és a negyedik zár cseréje között ért oda. Amíg a lakatos dolgozott, az aljegyző elmagyarázta, mindez miért történik. Vita támadt, valaki rendőrt hívott. Az jegyzőkönyvezte, mi történt, de más módon nem avatkozott közbe. Az önkormányzat négyszáz gyerek iskolakezdését lehetetlenítette el – ez a történtek egyik olvasata a helyi sajtóban. A másik az, hogy az önkormányzat visszaszerezte, amit az iskola illegálisan vett birtokba.
A tanév első napján, szeptember 1-jén Márki-Zay Péter az épülettel szemben videót rögzített. Ezt meglátta Gilicze Judit igazgató. Odament, hosszan beszélgettek. Az igazgatónő cinizmust érzett a polgármester kérdéséből, hogy rendben elkezdődött-e a tanév. Azt mondja, a polgármester határozottan kommunikál, nehéz meggyőzni, viszont hol magázta, hol tegezte őt. Ő emlékeztette, hogy már összetegeződtek. A katolikus Márki-Zay házaspár három gyereke ugyanis ebbe az egyházi iskolába járt.
A Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 1994-ben indult, egyetlen osztállyal. Most a harmincadik tanévéhez közeledik az intézmény, tizenkilenc osztállyal. Volt már húsz osztály is, és egy ideig a fenntartó szándéka szerint évente három első osztályt indítottak. Ez egy 43 ezer lakosú városban a mai Magyarországon nagy eredmény az igazgató szerint, azt jelzi, hogy a szülők bíznak az intézményben. A folyamatos növekedés azzal járt, hogy idővel szűk lett az épület. Az iskola fenntartója, az Ótemplomi Református Egyházközség 2017-ben próbált támogatást szerezni az iskola bővítésére, a pályázat azonban tartaléklistára került az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. 2018-ban a reformátusok segítséget kértek a városi önkormányzattól a helyszűke megoldására. Szó volt a galériaépületről, amely eredetileg református gimnáziumnak épült, de azt nem akarta több százmillióért megvenni a presbitérium.
A Petőfi úti épület ügyében akkor döntött a közgyűlés, amikor a városvezető az időközi polgármester-választáson győztes Márki-Zay Péter volt, de a képviselők zöme még a Fideszhez tartozott. A közgyűlés többsége – a polgármester és az alpolgármester ellenszavazata mellett – úgy határozott, hogy a Petőfi út 6. alatti épületet teljes egészében odaadja használatra a református iskolának. A határozatot a polgármester nem írta alá, ezért nem lépett hatályba. A soros önkormányzati választáson, 2019-ben ismét Márki-Zay győzött, és a közgyűlés összetétele is megváltozott. Újból napirendre tűzték ezt a témát, és úgy döntöttek, az épület emeleti helyiségeit kapja meg ingyen az iskola öt évre, a földszinti helyiségeket nem. Közben a reformátusok az államtól megvettek egy másik épületet, három teremmel. Aztán oda és a Petőfi úti ingatlanba is beköltözhettek. | Minden papsajt. Önkormányzati ingatlanok ingyenes átadása egyházaknak | Hódmezővásárhelyen rendőr nézte végig, hogy az önkormányzat egy lakatossal visszafoglal négy tantermet az egyházi iskolától. Budapest II. kerületének kutyapárti képviselője Pannonhalmára utazott rábeszélni a bencéseket, ne vegyék már el az 1,6 milliárdos ingatlant. Abszurd helyzeteket szül az a törvénymódosítás, amely ingyen juttat ingatlanokat az egyházaknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-papsajt-261729 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A „Dunakanyar gyöngyszeme” – így szokás hivatkozni a Budapesttől körülbelül 70 kilométerre északra található Zebegényre. A községet kettészeli a Malom-patak, jelentős része a Börzsöny oldalában épült meg, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a szemközti Pilisre.
A Millenniumi Pavilon eredetileg Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén a dohánygyártást bemutató épületként. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki lemondott róla a főváros javára. Végül az 1920-s években újra felépítették a pavilont Zebegényben, előbb testi fejlődésben elmaradt gyerekek, majd állami gondozottak üdültetésére használták. 2001-ben német magántulajdonba került, az állapota leromlott, majd 2018-ban egy olyan alapítványé lett, amely a személyi összetétele miatt Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető. A Családháló Alapítvány több mint 130 millió forintot kapott az államtól az épület megvásárlására, míg egy másik szervezet, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány a központi költségvetés terhére 2,7 milliárd forintból újíthatja fel.
Egy tavaly augusztusi lakossági fórumon parázs vita alakult ki a beruházás körül, mivel hatvan főre szabott parkolót is terveznek, ami előbb-utóbb a forgalom növekedéséhez vezet. A közhasznú alapítvány egyik kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc szokolyai vállalkozó szerint buszos érkezéssel „konferenciák, orvostalálkozók” lesznek az épületben. Múlt év végi cikkünk (lásd: A végén még kiegyenesítik, Magyar Narancs, 2022. december 14.) írásakor felhívtuk Ulicsákot, aki elmondta, egy lakos pert indított az építési engedélyük ellen, ezért a projekt elhúzódik.
„A tél beállta előtt”
Ahogyan arról lapunk tavaly beszámolt, az alapítvány megvásárolta a helyi Kenderes Hotelt; az Építészfórum idén nyár elején erről megkérdezte Ulicsákot, aki elmondta, valóban megvették „a több mint 10 évre bezárt, beázott, leromlott állapotban lévő” Duna-parti ingatlant. „Célunk egy 44 fős szálláshely kialakítása, mely a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a Pavilonépületben rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítja.” | Itt úgyse jössz át! Pavilonfelújítás állami milliárdokbó | Hamarosan megkezdődhet az állami támogatásból megvalósuló Millenniumi Pavilon felújítása Zebegényben. Pár utcányira egy magánberuházás is indulna, már ha a helyiek ezt hagyják – és ez kihathat a pavilon további sorsára is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-ugyse-jossz-at-261732 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A siófoki Petőfi-sétányon álló Balaton, Lidó, Hungária és Európa hotel előtti partszakasz közterület, a szállodák mégis lezárták maguknak. Tavaly szeptemberben a siófoki képviselőtestület tárgyalt egy DK-s előterjesztést, miszerint nyissák meg a parti sétányt teljes hosszában a nagyközönség előtt, ennek jogi vizsgálata során bukott ki, hogy a lezárás törvénysértő. Ráadásul a szállodák előtti lezárt sétányszakaszon az önkormányzat intézi a közvilágítást, úgy, hogy ott szezonon kívül senki sem jár.
A tavaly szeptemberi előterjesztés után a hivatal a hónapokig tartó vizsgálat során arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely jogszerűen biztosítaná a Parti sétány időszakos megnyitását a gyalogos forgalom előtt, ezért a képviselő-testület „az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel a parti sétány időszakos megnyitásától eltekint”. A képviselő-testületi ülésen Virág Erzsébet, Juhász Attila és Völgyi Lajos a Becsülettel Siófokért Egyesület tagjai az általuk elnökölt bizottságok nevében egyet is értettek a javaslattal, hogy maradjon minden ugyanúgy.
Lengyel Róbert független polgármester (akit a demokratikus pártok és egyesület támogatásával választottak meg) nem ezen az állásponton volt. Módosító javaslatként jogi elemzést kezdeményezett, „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”. A módosítót ugyanúgy csont nélkül megszavazták a képviselők, mint a bizottsági üléseken az ellenkezőjét.
Jogi csiki-csuki
Az áprilisi ülésen ismertették a hivatal jogászainak nem egységes, hanem többségi véleményét, amely szerint talán mégsem jogszerű a szolgalmi joggal lezárás. Bardóczi Anita ex-rendőr-jogász alpolgármester abbéli aggályának adott hangot, hogy elévülés okán talán nem is lenne esélye a városnak visszaperelni jogsértően elvett területét. Mivel a hivatal jogászai nyilvánvalóan nem járatosak az ilyen peres ügyekben, a testületi tagok abban maradtak, hogy külsős, hozzáértő ügyvédet kérnek fel jogi szakvélemény írására.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
A szakvélemény elkészült, a polgármester augusztus 25-i posztjában így foglalta össze az ügyet: „A szállodasoron van 4 olyan szálloda, amelyekhez a part felőli oldalon, egészen a vízig lekerített területek tartoznak. Ezek a területek részben olyanok, amelyek úgy egyébként az önkormányzatunk tulajdonában vannak és le nem zárható, forgalomképtelen közterületek. Lennének...
Mert már évtizedek óta mégis csak le vannak zárva és nem a közösségünk, hanem – használati/szolgalmi joggal terhelten – kizárólag egy szűkebb réteg, jelesül az érintett szállodák vendégei használhatják azokat.
A képviselő-testületünk pénzügyi bizottságának egyik kültagja hívta fel a figyelmünket anno arra, hogy valami ott sincs rendben. Ennek alapján kezdett el a hivatalunk kutakodni az előzményeket illetően és hívta fel aztán jegyzőnő is a figyelmemet jogsértés-gyanúkra.”
Lengyel RÓbert posztjából kiderült, hogy valamikor az érintett négy szálloda egy tulajdonosé, a Pannónia Rt.-é volt, majd a Pannónia – mielőtt eltűnt volna a színről –, külön-külön eladta ezeket a szállodákat a mostani tulajoknak, természetesen az „örök érvényű” szolgalmi/használati jogokkal együtt. Tehát az új tulajok, vélhetően jóhiszeműen, a lezárt és kizárólag a vendégeik számára fenntartott parti területekkel együtt vették meg a hoteleket és fizették ki a vételárakat.
Lengyel hozzátette, hogy nem tudni, hogy pontosan mikor is kerültek az ott lévő területek lekerítésre és milyen körülmények között, 2005-ben viszont a város szerződött a Pannóniával, ingatlan csereügylet és önkormányzati ingatlan területek szolgalmi-használati joggal való megterhelése, valamint a területek lezárhatóságának fenntartása tárgyában, a cég 150 millió forintot fizetett a városnak „megváltásként”.
„A fő probléma pedig az, hogy olyan városi ingatlanokat terheltek meg, amelyeket nem lehetett volna. Mert városi tulajdonú közterületek, mert mint ilyenek, forgalomképtelenek is (vagyis törvényesen sem eladni, sem pedig pl. szolgalmi joggal megterhelni nem lehet őket), azaz ilyen jellegű szerződésnek még csak tárgyai sem lehettek volna. Ezen ismeretek birtokában kértem fel egy ingatlan ügyekben jártas ügyvédet és kértem tőle konkrét jogi szakvéleményt. Most már ez is elkészült és igen érdekes megállapításokat tesz” – írta a polgármester.
A felkért külsős ügyvéd Lengyel Róbert tájékoztatása szerint arra jutott, hogy 2005-ben az akkori jogszabályok is kifejezetten megtiltották, hogy forgalomképtelen önkormányzati ingatlan megterhelésre kerülhessen, viszont sem az akkori polgármester, sem pedig az akkori jegyző nem észlelték ezt a törvénytelenséget, illetve a szerződést ellenjegyző ügyvédek is szemet hunytak a jogsértő jogügylet felett, illetve a földhivatal ügyintézőjének sem tűnt fel mindez, így végül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba is bekerülhetett a teher.
„Most pedig itt állunk mi, mai városvezetők, akik szeretnénk a törvényes kereteket ez ügyben is visszaállítani, de akadályokba ütközünk” – foglalta össze Lengyel Róbert, aki abszurdnak nevezte a történteket.
Az előkerült levél
Egy iratbetekintés során ugyanakkor a földhivataltól bekért iratok között előkerült egy olyan levél, amely valószínűleg véletlenül került a szolgalmi jog bejegyzésének jogosságát alátámasztó iratok közé:
ezt a levelet a hotelcég vezetője írta, és arról szól, hogy miután sajnálatukra nem vásárolhatják meg a parti részt, javaslatot ad a törvény kijátszására, mégpedig szolgalmi jog bejegyzésével.
Ez azért érdekes, mert az akkori Polgári Törvénykönyv szerint is „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek”.
A polgármester ezután gondoskodott arról, hogy második körben a teljes iratanyagot megkapja a szakvélemény adására felkért külsős ügyvéd, és elrendelte a további irattári kutatást, ami értesüléseink szerint eredménnyel is járt.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
Megkerestük az ingatlancsere-szerződéseket ellenjegyző és a földhivatali bejegyzést intéző, a szerződést ellenjegyző ügyvédet, Karádi Ferencet, aki azt állította, hogy egyrészt nem emlékszik az ügyre, másrészt az ügyvédi titoktartás miatt nem adhat tájékoztatást. Szerinte egyébként rendben volt az ügylet, különben nem járt volna el a Földhivatalnál.
A csereügyletet egyébként még az előző (2014-ben 20 év után a választásokat elvesztő) polgármester, Balázs Árpád idejében kötötték, rekord gyorsasággal. Az előkerült levél 2004. szeptember 6-i keltezésű, Tóth Lajos akkori főépítész jogszerűségi aggályokat fogalmazott meg szeptember 20-án, 23-án viszont némi módosítással átment a szakbizottságokon az előterjesztés, és 27-én már el is fogadta a testület. Köztük két olyan tag, akik a jelenlegi testületben is képviselők, a Fideszes Gencsi Attila és Völgyi Lajos (MSZP, Becsülettel Siófokért Egyesület). Az ügylet földhivatali bejegyzése 2005 májusában történt.
A Polgármesteri Hivatal idén július 5-én egyeztető tárgyalásra hívta a szállodák jelenlegi tulajdonosait, akik meglehetősen hevesen tiltakoztak az ellen, hogy esetleg meg kell szüntetniük a jogsértő állapotot. Egyesek „fenyegető hangnemet” emlegettek, mások munkahelyeket féltettek attól, hogy a szálloda előtt nem szállóvendégek is járhatnak. Ekkor azonban még nem volt ismert a később előkerült levél.
Az új jogi szakvélemény ismeretében hamarosan újra összehívják a szállodák képviselőit. Lengyel Róbert polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy megpróbálnak egyezséget elérni velük, de ha szép szóval nem megy, akkor perelni fognak. Bár Lengyel ezt nem említette, a város adminisztratív eszközökkel, például adóemeléssel is megpróbálhatná rászorítani a partmenti cégeket a területek megnyitására.
A város turisztikai vonzerejét ugyanis lényegesen növelné, ha a kikötőtől több kilométeren át végig lehetne sétálni a Balaton partján. Ezt keleti irányba ez a négy szálloda akadályozza, nyugati irányban a Hotel Azúr és néhány más létesítmény.
A szállodáknak ráadásul nem is feltétlenül lenne hátrányos, ha ki kellene nyitni az eddig lezárt szakaszt, alig van ugyanis közvetlen parti étterem, bár, presszó a városban, és ez akár jövedelmező versenyelőny is lehetne számukra. Egy közeli hotel étterme például egész évben frekventált hely, annak ellenére, hogy az épület és a part között út, parkoló és sétány van. | Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni | Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozteruletet-zart-le-maganak-negy-szalloda-a-balaton-parton-siofok-most-probalna-ujra-megnyitni-261638# | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
"Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában" - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl - mint minden pályázatnál - költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint "2 db Felső-közép, 7. kategóriájú" gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű -azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót "a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához."
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes.
Segesvári Csaba | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, rendőrautónál is többet futott az uniós pénzből bérelt Skoda | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az igazságszolgáltatási szervek nem kívánják felfedni annak a két személynek a kilétét, akiket az Érdi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádol. Az ügyészség hosszú nyomozás után, 2023 májusában emelt vádat, az előkészítő ülés októberben lesz. Egy gyermek még 2019 szeptemberében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett azon a játszótéren, amelyet hivatalosan át sem adtak az önkormányzati választás véghajrájában. Ez a botrányos eset is közrejátszott abban, hogy a Fidesz vereséget szenvedjen Érden. Négy évvel később a játszótér-ügy egyik érintettjét, a fideszes volt polgármestert 33 év politizálás után leváltották a város Fidesz-csoportjának éléről.
„Újabb mérföldkőhöz értünk az érdligeti víztározó kialakítása során. Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen! Ez alkalomból szeptember 28-án 11 órakor ünnepi bográcsozásra invitálunk minden kedves érdeklődőt, családot (…)” – írta politikusi Facebook oldalán T. Mészáros András, Érd akkori fideszes polgármestere, helyi Fidesz-elnök 2019. szeptember 24-én, kedden, jó három héttel az önkormányzati választások előtt, a kampány véghajrájában.
A meghívásnak és a megtartott rendezvénynek kis híján tragikus következményei lettek. „A megnyitóra érkező látogatók közül egy gyermek egy fedetlen, kb. 25 cm átmérőjű, a talajjal azonos szintű építési gödörbe belelépett és elesett, amelynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A játszótéren található másik ilyen gödörbe szintén egy gyermek belelépett, megbotlott és csak amiatt nem esett el, illetve nem szenvedett sérülést, mert édesanyja a gyermeket elkapta az esés során” – ezt már a Pest Vármegyei Főügyészség szóvivője, Jagusztin Tamás írta az Átlátszónak 2023. szeptember 4-én. Az egyik szülő akkori beszámolója szerint az aknában álló két fémrúd felnyársalhatta volna a ráeső testet.
A vádlottak tagadnak
Politikai következményei is lettek a veszélyes játszótér megnyitásának. Alighanem ez lett Érden a 2019-es őszi választási kampány legnagyobb botránya, amely megpecsételte az érdi Fidesz sorsát az önkormányzati választáson. Az RTL Klub tudósításai után az egész országos sajtón végigsöpört a hír (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni). Alighanem a nagy politikai haszon (cukiságfaktor: politikusok + családok + gyermekek + létesítmény-átadás) reményében úgy nyitotta meg T. Mészáros András a játszóteret, hogy az még nem készült el, azt hivatalosan nem adták át.
A Pest megye legnagyobb városát 2006 óta uraló Fidesz 2019. október 13-án vereséget szenvedett. Érden mindössze két egyéni körzetet sikerült megnyernie a kormánypártnak a 12 közül: az ellenzéki összefogás tarolt, T. Mészáros pedig elbukta a polgármesteri székért folytatott harcot.
Idén tavasszal – hosszú szakértői bizonyítás után – az ügyészség vádat emelt az ügyben, amelyben az Érdi Járásbíróság 2023. október 4-én 8 óra 30 perckor tart nyilvános előkészítő ülést.
Mint Jagusztin Tamás főügyészségi szóvivő írta: „az ügyben az Érdi Járási Ügyészség két terhelttel szemben az Érdi Járásbíróságon foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat. (…) A vádirat szerint a vádlottak a 2019. szeptember 28-29. napjára meghirdetett kétnapos nyitó rendezvény idejére az Érd Papi Földek Rekreációs Park játszóterét, mint az építtetők, beruházók, üzembentartók és a tervezett rendezvény szervezői, rendezői a nagyközönség előtt úgy nyitották meg, hogy a játszótér kivitelezése még nem fejeződött be, műszaki átadás-átvétele nem történt meg”.
Így folytatta: „A vádlottak annak ellenére, hogy tudtak a játszótér készültségi fokáról, a vonatkozó foglalkozási szabályok betartásának elmulasztásával a területet a rendezvény céljára úgy nyitották meg a látogatók előtt, hogy az alapvető biztonsági körülményeket nem ellenőrizték, az esetleges balesetek elkerülhetősége érdekében a szükséges védelmi intézkedések megtétele iránt nem intézkedtek, ezáltal a ténylegesen még építés alatt álló játszótéren a rendezvényre látogatók testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tették ki. A vádlottak a nyomozás során nem ismerték el felelősségüket a terhükre rótt bűncselekményben.”
T. Mészáros: érintett vagyok
Mindkét szóvivőnek feltettük a kérdést, hogy van-e a vádlottak között közéleti szereplő. Jagusztin Tamás erre a kérdésre konkrétan és közvetlenül nem válaszolt, a törvényszéki szóvivő, Gyimesi Kinga pedig ezt írta: „A vádlottakról a Bíróság további információt a személyiségi jogok súlyos sérelme nélkül nem adhat ki”.
Az ügy egyik lehetséges érintettje telefonon az Átlátszónak elismerte, hogy az ügy egyik vádlottja, ám ezt a nyilatkozatát később írásban visszavonta.
Egy másik lehetséges érintett T. Mészáros András, aki a rendezvényt megnyitotta. A veterán fideszes politikus kivételesen nyilatkozott az Átlátszónak, kérdésünkre ezt válaszolta írásban:
„Az én ismereteim szerint is létezik egy vádirat, amely egyebek mellett engem is érint. Ehhez a tényhez az eljárás zavartalansága miatt mást hozzáfűzni nem tudok, s nem akarok.” Hivatalos megerősítés hiányában tehát nem lehet megnevezni vádlottakat a játszótér-bűnügyben.
A játszóteret ténylegesen T. Mészáros András fideszes polgármester nyitotta meg. A ceremónián más fideszes politikusok is megjelentek, köztük Aradszki András, a térség KDNP-s parlamenti képviselője és Simó Károly fideszes érdi alpolgármester.
Az eseményről készült videón (1:30-tól) és tudósításban felbukkant a játszótér-beruházásért felelős projektvezető, Kovács Péter Barna, aki az ÉrdMost! beszámolója szerint elmondta: „A játszótéren még néhány simítást végeznek a következő hetekben, de már szerették volna bemutatni a családoknak, ami eddig elkészült”. A videóban később interjút is készítettek vele, ahol már a „szeretnénk” igei állítmány hangzott el (2:10-től). Vagyis aligha hihető, hogy Kovács a saját feje után járva döntött volna úgy, hogy idő előtt megnyitják a játszóteret. Kovács a videóban azt is elmondta, hogy „a jogi határidő még egy hónap múlva lesz”.
A történet meglepő fordulatot vett, miután kitört a botrány: a fideszes városvezető azzal állt elő, hogy ez nem átadás, hanem avatás volt, amelyet követően próbaüzemet tartottak.
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: „Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt.” Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: „A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek.”
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a próbaüzemre vonatkozó hivatkozás teljességgel téves és megtévesztő, a játszóteret lezárták és ismét építési területté nyilvánították.
Az Átlátszó tárta fel, hogy nemcsak azért sértették meg a törvényt a játszótér megnyitásakor, mert még nem történt meg az átadás-átvétel, hanem a játszótéri játékok üzembe helyezési ellenőrzését sem végezték el. Egy szakértő lényegében azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy ilyen ellenőrzés hiányában senkit nem lehet beengedni egy játszótérre.
Írott és íratlan szabályok
De mit jelent az a kifejezés, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés? A „gondatlan veszélyeztetés”-t aligha kell magyarázni. A törvény szövege így szól: „Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Első ránézésre azt lehetne hinni, hogy ezt a bűncselekményt az adott foglalkozást – akár hivatásszerűen is – gyakorló személy követheti el. Ez nincs így: a 2012-ben megalkotott új Büntető törvénykönyv miniszteri indokolásában ez olvasható (290. oldal): „Nem lényeges, hogy az elkövető a tevékenységet hatósági engedély alapján, főfoglalkozásként, keresetszerzésként űzi-e vagy pedig alkalomszerűen. Jelentősége annak van, hogy írott vagy íratlan szabályok körvonalazzák a tevékenységet, amit folytat.” Vagyis a lehetséges elkövetőkre vonatkozó szabály meglehetősen tágan értelmezhető.
T. Mészáros megbukott az elnökválasztáson
Jó egy hónappal a játszótér-baleset bírósági előkészítő ülése előtt jelentős változás következett be az ügy egyik érintettjének politikai pályájában. A 70 éves T. Mészáros Andrást, aki 1990 óta vett részt az helyi közéletben, június 8-án nem választotta újra elnökének a Fidesz érdi csoportja. (Azt nem tudni, hogy T. Mészáros bukása közvetlen összefüggésben áll-e a játszótér-bűnügy ügyészségi és bírósági fejleményeivel.)
Az is kérdésessé vált, hogy a 2006 és 2019 között a polgármesteri széket elfoglaló politikus megtarthatja-e a közgyűlési frakcióvezetői posztját. Az viszont – értesüléseink szerint – jelenleg teljesen kizárható, hogy a Fidesz-KDNP polgármesternek jelölje a 2024-es júniusi önkormányzati választásokra T. Mészárost.
A veterán politikust az elnöki poszton Gasparik Gábor, az érdi Fidelitas elnöke váltotta, aki június 8-án meggyőző fölénnyel nyert T. Mészárossal szemben. Úgy tudjuk, hogy nem Gasparik lesz a kormányzópárt polgármester-jelöltje az esedékes választáson. Aradszki András, a térség KDNP-s képviselője ezt írta a Facebookon június 8-án este: „Gratulálok az Érdi Fidesz új elnökének, Gasparik Gábornak! Köszönöm a 33 évet T. Mészáros Andrásnak”. | Vádat emeltek a volt fideszes polgármester által félkészen átadott érdi játszótér ügyében | Az igazságszolgáltatási szervek nem kívánják felfedni annak a két személynek a kilétét, akiket az Érdi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádol. Az ügyészség hosszú nyomozás után, 2023 májusában emelt vádat, az előkészítő ülés októberben lesz. Egy gyermek még 2019 szeptemberében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett azon a játszótéren, amelyet hivatalosan át sem adtak az önkormányzati választás véghajrájában. Ez a botrányos eset is közrejátszott abban, hogy a Fidesz vereséget szenvedjen Érden. Négy évvel később a játszótér-ügy egyik érintettjét, a fideszes volt polgármestert 33 év politizálás után leváltották a város Fidesz-csoportjának éléről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/15/vadat-emeltek-a-volt-fideszes-polgarmester-altal-felkeszen-atadott-erdi-jatszoter-ugyeben-mert-gyerekek-estek-munkagodorbe/ | 2023-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket.
Az Mk2 (kertes mezőgazdasági terület) és Má-Ko2 (általános mezőgazdasági – korlátozott) övezetekbe sorolt Alsó Óvári, Középső Óvári és Felső Óvári utcák utcafronti részén nem is tűnik fel az embernek, hogy a decens házak hátsó kertjei mi mindent rejtenek. Bár névtáblák csak elvétve mutatják, kik lakják a házakat, az utóbbi évek sajtóhíreiből pontosan lehet tudni, hogyan vált az egykori Óvár a NER kedvenc nyaralóhelyévé.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Tihanyi-félsziget egésze a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, itt jött létre 1952-ben az első tájvédelmi körzet is. De a Natura 2000-es és a természetvédelmi védettség sem jelent akadályt, hogy építkezzenek a félszigeten.
Azt, hogy pontosan mi is történik Óváron, legjobban egy most elkészült, a településrendezési eszközök módosításáról szóló tervezet írja le, melyet Tihany község rendelt meg. A Völgyzugoly Műhely Kft. által készült véleményezési tervből kiderül, hogy Óvár területén:
„Kertes mezőgazdasági területeken több olyan telek is található, melyen több építmény, illetve a megengedett paraméternél nagyobb építmények létesültek. Az ingatlanok többsége nem haladja meg a 90 m2 -es beépítést, de 6 darab 90-120 m2 -es ingatlan is található, valamint 7 darab 120-150 m2 -es, s csupán 6 darab haladja meg a 150 m2 -t.”
Az elemzésből az is kiderül, hogy olyan építmények is helyet kaptak a területen, amelyek az adatszolgáltatásban nem szerepelnek; a helyszínen pedig látható volt, hogy burkolt teraszok, medencék, garázsbeállók is épültek, melyek a zöldfelületek arányát nagymértékben csökkentették:
„A 2020-as alaptérképi adatszolgáltatást vizsgálva, a kertes mezőgazdaságit terület ingatlanjain főként gazdasági építmények találhatóak, kis számban lakó-, üdülő- és gazdasági épületek is elhelyezésre kerültek. A hivatalos adatszolgáltatással ellentétben, a helyszínelés során tapasztaltak azt mutatták, hogy a területen lévő építmények többsége lakó, vagy üdülő funkciót tölthet be.”
2022 májusában változtatási tilalmat rendeltek el a mezőgazdasági övezetekben. A területet illetően augusztus 15-én tartottak lakossági fórumot partnerségi egyeztetés keretében, mert szükségessé vált a kertes mezőgazdasági területek szabályozásának megváltoztatása, mivel az nem egyezik meg a 2018-ban hatályba lépett magasabb rendű jogszabályokkal, ezért jogharmonizáció vált szükségessé.
A Helyi Építési Szabályzat szerint mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el többek közt kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó sem. Nem véletlen, hogy a most társadalmi egyeztetésre bocsájtott módosításokban már kibővítve szerepel a felsorolás, mely szerint ilyen területen nem helyezhető el: „nyílt vízfelület, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó, tájgazdálkodási célú víztározó” sem.
Ezért is fordulhatott elő, hogy Rogánné 2., azaz Rogán-Gaál Cecília kénytelen volt befedni a medencéjét, miután kiderült a turpisság. Az engedély nélkül épült ház ki is lóg a klasszikus balatoni nádfedeles, kővel kirakott házak sorából. Bár néhány helyen mutatóba maradt egy kis szőlő, gyümölcsfák nem nagyon árnyékolják a medencéket, pedig a tulajdoni lapokon gyümölcsös és gazdasági épület, illetve szőlő és gazdasági épület szerepel leggyakrabban.
Tihanyban a termőföld árak radikálisan eltérnek az országos átlagtól. A Nemzeti Agrárkamara által megadott, településenként meghatározott termőföld átlagár Tihanyban idén nyáron 6.140.000 ft/hektár volt szőlő esetében, legelőnél pedig 2.741.000 ft/hektár az az ár, amely az előző két év helyben kialakult szokásos átlagot tükrözi. Természetesen az itt látható földterületek árát a rajtuk lévő „gazdasági épületek” értéke emeli meg, ezért fizethettek ki itt 115.000 ft/nm árat egy gyümölcsösért, miközben a statisztikai hivatal adatsorából az tűnik ki, ennek átlagos ára Magyarországon 220 ft/nm. A Középső óvári utcában egy most eladó 2733 m2-es nyeles telek – teljes balatoni panorámával – 320 millió forintért keres új tulajdonost, kicsit lejjebb 245 millió forintot kérnek egy szintén 3 százalékban beépíthető, külterületi, 2865 négyzetméteres telekért. Ezek az árak azt vonják maguk után, hogy az elit egy helyre összpontosul.
A témáról a héten a 444 is beszámolt: Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján a lap fényképes beszámolója szerint. A hivatalosan „rét és gazdasági épület” besorolású ingatlan felújítása és bővítése 2022-ben kezdődött, a friss felvételeken három épület, medence, saját körforgalom (közepén szökőkúttal és két agárszoborral), mesterséges patak és sziklakert is látható. | Luxustanyák és feszített tükrű tüzivíz tározók Tihany tetején | Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/15/luxustanyak-es-feszitett-tukru-tuziviztarozok-tihany-tetejen/ | 2023-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2023.08.16. 09:10
2023.08.16. 09:32
Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | Milliárdokat vasalnának be az EMIH-en, de a kisegyház ügyesen lavírozik a végrehajtók világában | Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230816_emih_arveres_tartozas_vegrehajtas_Lavamed_hvg | 2023-08-16 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk. | Agrárcégeket vett a hazai közétkeztetés egyik királya | További agrárcégekbe fektetett be az egyik legnagyobb gyermekétkeztetési cég, a Hungast tulajdonosa, György Tamás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230819_hvg_himes_agrar_a_kozetkezteto_felvasarol_gyorgy_tamas | 2023-08-19 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.hirdetésOrbán Viktor általában 2030-ig tervez Magyarország ügyeivel, de rendszerének egyik monumentális emlékműve, az autópálya-koncesszió legalább 2057-ig állni fog. Az állampárt és a hozzá közeli vállalkozói kör összefonódásának újabb bizonyítékaként a miniszterelnök barátjához, Mészáros Lőrinchez és az ő üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok nyerték el a jogot, hogy 35 évig koncessziós szerződés keretében fejlesszék, bővítsék és üzemeltessék a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat szinte egészét.S ők most továbbosztják a feladatokat – lényegében saját maguknak és családtagjaiknak.hirdetésA magántőkealapok olyan vagyongazdálkodási entitások, amelyek tulajdonosának személye nem nyilvános, ezért rendkívül népszerűek a fideszes vállalkozók körében. Csak az alapokat kezelők kilétéből lehet sejteni, kiknek a pénze van bennük; ilyen értelemben nevezhetők Mészáros-, illetve Szíjj-közelinek az érintett vagyonkezelők. Magántőkealapok persze nem fognak, nem is tudnának aszfaltozni a sztrádákon, ezért egy sor vállalkozást jegyeztek be a koncesszióval kapcsolatos feladatok elvégzésére. Két központi, 18,4, illetve 4,6 milliárd forint alaptőkéjűt, amelyek tulajdonosai 60-40, illetve 50-50 százalékban a Mészáros- és Szíjj-féle alapok. Továbbá három-három, kizárólag Mészáros vagy Szíjj érdekeltségébe tartozó, kisebb zrt-t. S elkezdett körvonalazódni a finanszírozás forrása is. Az állam ugyan fizet az üzemeltetésért évente és kilométerenként 96,2 millió forint rendelkezésre állási díjat, ám a koncesszoroknak óriási és rettentő drága fejlesztéseket is végre kell hajtaniuk. Az első tíz évben 317 kilométernyi új szakaszt kell megépíteniük, 265 kilométeren pedig bővíteniük kell. A mostani árakkal számolva a beruházások költsége megközelítheti a 2 ezermilliárd forintot.A Mészáros–Szíjj-duó persze alaposan megszedte magát az utóbbi években, de ennyi pénze azért nincs. Ki fogja hát állni a cechet? A jelek szerint részben maga Mészáros Lőrinc, csak egy másik zsebéből: az ő és az állam közös bankjából, az épp összekovácsolás alatt álló Magyar Bankholdingból. Erre utal, hogy az összes szóban forgó cég a holding egyik tagjánál, az MKB-nél nyitott számlát. Ráadásul mindkét központi vállalkozás igazgatóságában helyet kapott a szintén Mészáros emberének számító, bankholdingos Vida József, a felügyelőbizottságokban pedig egyenesen a szuperbank első embere, Barna Zsolt elnök-vezérigazgató. Az MKB nem adott tájékoztatást az ügyben.hvg.huA holding szűk harmada a magyar állam tulajdona a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül. A legnagyobb, mintegy 40 százalékos tulajdoni pakettje viszont Mészáros Lőrincnek van, több szálon is, különféle magántőkealapokon keresztül. Komolyabb, 20 százalék feletti tulajdonrész köthető még Száraz Istvánhoz, akit Matolcsy György jegybankelnök fiának, Ádámnak a baráti és üzleti köréhez szokás sorolni. Mészáros Lőrinc személyének természetesen semmilyen szerepe nem volt abban, hogy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok nyerték el az autópálya-koncessziót – szögezte le Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszteri minőségében a HVG-nek a döntés nyilvánosságra hozatala után. Nyilván abban sem volt semmiféle szerepe Mészáros Lőrinc személyének, hogy Mészáros Lőrinc bankjánál úgy döntöttek: megéri beszállni az autópálya-bizniszbe Mészáros Lőrinc cégeinek hitelezőjeként. Ezt persze nem tiltja semmi, a hitelintézetekről szóló törvény mindössze annyit mond ki, hogy egy bankvezető nem vehet részt olyan döntés meghozatalában, aminek eredményeként az ő cége például hitelt kap. Mára se szeri, se száma az olyan eseteknek, amikor Fidesz-közeli bankok Fidesz-közeli vállalkozókat finanszíroznak, beleértve Mészáros Lőrincet vagy akár a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt.A koncessziós döntés bejelentése után nem csak a magántőkealapok kezelői alapján volt nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen személyesen Mészáros Lőrinc és Szíjj László nyert. Az alapoknak ugyanis előre meg kellett nevezniük az alvállalkozóikat, hiszen a szükséges referenciákat másként nem tudták volna felmutatni. Ezek között pedig ott volt egyebek mellett Szíjj Duna Aszfaltja és Mészáros saját nevét viselő zrt-je. Az MKIF (Magyar Közúti Infrastruktúra Fejlesztő) előnevű új cégek bejegyzése után pedig még inkább látszik, mennyire brancson belüli, sőt családi biznisz lesz az autópálya-koncesszió. Tisztséget kapott például Szíjj László lánya, Berta, illetve veje, Polyák József, aki nem mellesleg Szíjj szülővárosának, Tiszakécskének az alpolgármestere is volt. Mészáros Lőrinc oldaláról a központi figura Németh Tamás, aki tagja a főcégek igazgatóságának, a Mészáros-féle kisebb zrt-knek pedig a vezérigazgatója. Eközben az egész cégbirodalom fontos embere: vezetője a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek, továbbá igazgatósági tag a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását végző kínai–magyar konzorcium magyar felében, az RM Internationalban. Ugyancsak nem meglepő Vörös József felbukkanása az új felügyelőbizottságokban: a férfit Mészáros ügyvédjeként emlegetik, mióta 2016-ban elismerte, hogy a felcsúti mágnás nevében licitált egy földárverésen. Jelenleg ő a felcsúti Puskás Akadémia jogi képviselője.A kormány köti az ebet a karóhoz, hogy az autópálya-koncesszió teljesen tiszta, nyílt, átlátható versenyeljárás keretében lelt gazdára. Az nyilván csak fatális véletlen, hogy éppen Mészáros Lőrinc és Szíjj László részvételének örült Rogán Antal, hálálkodva azért, hogy van Magyarországon olyan csoport, amely képes elvállalni egy ekkora feladatot. Arról nem ejtett szót, hogy mind Mészáros, mind Szíjj cégbirodalma főként állami megbízásokon nőtt ilyen nagyra, méghozzá 2010 után. Ahogy arról sem, hogy a Magyar Bankholding is beszáll a buliba.Azt nem tudni, pontosan milyen megfontolások alapján döntött a kormány egyáltalán a koncessziós konstrukció mellett, a megalapozó számításokat ugyanis a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni, a Transparency International Magyarország által indított perben a bíróságnak is csak egy olyan dokumentumot mutattak meg, amelynek szinte minden oldalát kitakarták. Pedig a magyar állam által fizetendő éves kilométerdíj alapján jó eséllyel minden idők legnagyobb közbeszerzéséről van szó, a teljes koncessziós időszak alatt 5 ezermilliárd forint fölött lehet a cech. Tény, hogy ezzel együtt bőven van kockázat az üzletben: a vállalt fejlesztéseket meg kell valósítani, márpedig mostanában kifejezetten nehéz bármilyen építőipari beruházás költségeit előre látni. Ugyanez igaz az üzemeltetési, karbantartási munkákra. Az ugyanakkor pénzben szinte kifejezhetetlen előny, hogy a hazai útépítési piac nagy része Mészáros Lőrinc és Szíjj László, illetve a cégeikben ülő embereik ellenőrzése alá kerül. Ez lényegében a teljes iparágat érinti: az alvállalkozók alvállalkozóinak a megélhetése is tőlük függ majd. | Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben | Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231__sztradakoncesszio__meszaros_szijj_es_azallam__magyar_bankholding__a_kor_kozepen_allok | 2023-08-07 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot.A cégbíróságon is bejegyezték, hogy Töröcskei István, a Széchenyi Bank korábbi főtulajdonosa áprilisban lemondott a PannErgy tőzsdei részvénytársaság igazgatótanácsából.Töröcskei 2004 óta töltött be vezető pozíciókat az energetikai vállalatnál, illetve 2013 elejéig jelentős – közvetett – érdekeltsége is volt benne.Töröcskei július óta gyanúsított a Széchenyi Bank több vezetője ellen zajló nyomozásban. Egy 2014-es felügyeleti vizsgálat egyebek mellett arra jutott, hogy a bank igazgatósága 2012 októberében jóváhagyott egy hitelt a PannErgynek.Töröcskeit a PannErgy igazgatótanácsában Rencsár Kálmán váltotta, a Soltút Kft. építőipari cég tulajdonos-ügyvezetője, aki 2020-ban 29 milliárd forintos vagyonával a 45. helyen állt a 100 leggazdagabb magyar listáján. A Soltút, amelynek 2018-ban még tíz százalékot meghaladó részesedése volt a PannErgyben, az elmúlt években sorra nyerte az állami megrendeléseket. | A hűtlen kezeléssel gyanúsított volt bankvezérnek nincs helye egy tőzsdei cégben | Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202032_pannergy_torocskeitavozott | 2023-08-07 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum.
A magyar gazdaság sajátosságai miatt a hírekben sokat szereplő hivatal azt írta: „Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit.” Ezek alapján az OLAF „elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában.”
Márciusban lett az uniós pénzek kreatív felhasználásának szimbóluma a polgármester telkére, 60 milliós uniós támogatásból épült lombkoronasétány, ami körül tarra vágták az erdőt. Elvileg az Európai Bizottság is érdeklődik a magyar gógyi e rendkívüli teljesítménye után. | Vizsgálatot indít az OLAF a híres lombkoronasétány miatt | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-hires-lombkoronasetany-miatt | 2023-09-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Fontos nap volt 2022. május 24-e Nagy Márton és családja életében. A politikus az ötödik Orbán-kormány tagjaként aznap tett miniszteri esküt a Parlamentben. Testvére, Nagy Szilárd pedig ugyanezen a napon aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. Az állammal megkötött szerződések azonban egytől egyig a nevet változtató ügyvédi irodánál maradtak.
A két esemény feltehetően nem független egymástól. Nagy Márton számára testvére ügyvédi irodájának állami megbízásai már a miniszterségét megelőzően is okoztak kellemetlenséget. Nagy még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt, amikor 2021-ben a Momentum politikusa, Tompos Márton közzétett egy szerződéslistát, amelyből kiderült, hogy Nagy Szilárd ügyvédi irodájával milliárdos értékben kötöttek állami szerződéseket. A Nagy és Kiss Ügyvédi Irodát elsősorban Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (jelenleg a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója) felügyelete alá tartozó cégek bízták meg. A listából kiderült, hogy a Volánbusszal, az MVM-mel, a Magyar Postával és a Magyar Közút Zrt.-vel is szerződésben állt az iroda, jogi vagy közbeszerzési tanácsadás céljából.
Tényfeltárásunk során arra jutottunk, hogy a Nagy Szilárd kiválása után Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven tovább működő ügyvédi iroda igencsak közel maradt a miniszter testvéréhez, és továbbra is százmilliós állami megbízásai vannak.
Kinyílt a közpénzcsap
A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda 2016-ban tűnt fel a közbeszerzési eljárásokon, eleinte más társaságokkal közösen, konzorciumban nyert el olykor milliárdos értékű állami megbízásokat jogi, közbeszerzési tanácsadásra. Később önállóan is számos állami céggel kötött szerződéseket százmilliós nagyságrendben.
Lapunk gyűjtése szerint 2016 és 2021 között a Nagy Szilárd ügyvédi irodáját tagként felvonultató konzorciumok tízmilliárd forintot meghaladó állami megbízásnak lettek a kedvezményezettjei. Ezek közt a legjelentősebb a még Lázár János vezette Miniszterelnökségtől 2016-ban elnyert megbízás volt. A 4,8 milliárd forint összértékű munkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és a néhai Bajkai István Fidesz-alapító ügyvédi irodája, az SBGK volt.
A társaságok arra szerződtek, hogy őrködnek az európai uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Azonban – mint megírtuk – az eredmény lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egymilliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország.
A résztvevők felelőssége nem vetődött fel: 2020-ban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. közbeszerzésén is befutók voltak. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szerződött nettó 14 900 forintos óradíjjal. Ezen kívül Nagy Márton testvérének irodája sikeres volt konzorciumi tagként
a Magyar Államkincstár csaknem 1,8 milliárd forintos közbeszerzésén,
a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 800 milliós, és 1,2 milliárdos tenderén,
illetve a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 530 és 500 millió forintos pályázatán is.
Új tulajdonos, töretlen siker
Ilyen előzmények után döntött úgy Nagy Szilárd, hogy testvére miniszteri kinevezése napján kiszáll a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából. A 99 százalékos tulajdonrészét Pete Judit ügyvéd vette át, aki korábban alvállalkozóként már megjelent az ügyvédi iroda mellett. Arról nincs információnk, hogy az adásvétel során a tulajdonrész pénzért cserélt-e a gazdát, ám az ügylet végeredményeként az iroda Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven működik tovább, és a korábban kötött állami szerződéseket is ez a társaság viszi tovább.
Az iroda új tulajdonosa nem messziről érkezett: a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és Pete Judit székhelye egyaránt a Szabadság téri Bankcenter irodaház hatodik emeletén volt, és az újonnan létrejött iroda is itt működik. Nagy Szilárd új irodát hozott létre Nagy és Hollós Ügyvédi Iroda néven, amely szintén a Bankcenter hatodik emeletén kezdte meg a működését.
A Pete és Kiss Ügyvédi Iroda elődjéhez hasonlóan tovább szárnyal az állami megbízásokkal.
Már Pete Judit többségi tulajdonos vezetésével több mint 362 millió forint értékben kötött szerződést az irodával a Nagy Márton miniszter felügyelete alá tartozó MNV Zrt., és 262 millió forintért szerződött vele az Eximbank is.
Szerződést kötött a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra a szintén Nagy Márton felügyelete alá tartozó
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. óránként 35-50 ezer, illetve évente 50 millió forintért,
a Magyar Fejlesztési Bank kétszer 7,5 millióért,
az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. nettó 19,5 millió forintért,
az ATEV Zrt. 20 millióért,
a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. 4 millió forintért,
a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. óránként 35 ezer forintért, legfeljebb 90 millió forint keretösszegig, egy másik szerződés szerint pedig óránként 35 ezer forintért, illetve havonta legfeljebb 630 ezerért. Egy harmadik szerződés alapján óránként 35 ezer, évente legfeljebb 60 millió forintot kaphat az iroda.
Utóbbi három cég duplázott, ugyanis nemcsak a Pete Judit vezette ügyvédi irodát bízta meg, hanem a BPP Best Practice Procurement Zrt.-t, ami szintén Pete tulajdonában áll. Az ATEV 3 millió forintot, a Bányavagyon-hasznosító Kft. évi 15 milliót, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. pedig legfeljebb 30 millió forint keretösszegig fizet a társaságnak. Ugyanezt a céget bízta meg a szintén a gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is, amely több mint 13 millió forintért szerződött vele szaktanácsadói feladatok ellátására.
Bizalmi viszony
Ráadásul nem sokkal azután, hogy Nagy Szilárd rábízta ügyvédi irodáját Pete Juditra, Nagy Márton miniszter is fontos feladatot osztott az ügyvédnőre.
Az állami vagyon felügyeletéért is felelős miniszterként egyik első döntésével Pete Juditot jelölte a Közbeszerzési Tanács tagjának.
Pete már az ötödik Orbán-kormány megalakulása utáni első ülésen részt vett a tanács ülésén, bő két héttel a miniszterek eskütétele után.
Tehát miközben számos állami vállalat közbeszerzési, jogi tanácsadását végzi, az ügyvéd a Közbeszerzési Tanács tagja is. E szervezet feladatai közé tartozik a többi közt kinevezni, illetve felmenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat, továbbá elbírálni a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket.
Pete Judit megbízatásáról érdeklődve megkerestük a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztériumot. Azt közölték, hogy Pete megfelel a törvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak, hosszú évekre visszanyúló szaktudása és gyakorlati tapasztalatai alapján a Közbeszerzési Tanács tagjaként alkalmas a feladat ellátására. Hozzátették, hogy a miniszter felé fennálló beszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.
Figyelemre méltó, hogy Pete ügyvédként milyen területeken szerezte tapasztalatát, hiszen már azelőtt is akadt közpénzes megbízása, hogy átvette Nagy Szilárd ügyvédi irodáját. Lapunk birtokába került az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába foglalkoztatási programjának zárójelentése. Az 1,6 milliárd forintos programban a szervezetnek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Működő irodahálózat sosem állt fel, az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. A teljes kudarcot vallott program összeforrt Farkas Flórián nevével. A hatóságok ugyan hét évig nyomoztak az ügyben, de nem találtak felelőst, noha a szerződések többségét a fideszes politikus írta alá az ORÖ vezetőjeként. A romák felzárkóztatására szánt programból jutott pénz jogi tanácsadásra is: a zárójelentés szerint
egy év leforgása alatt Pete Judit 35 millió forint ügyvédi megbízási díjat vett fel.
Nagy Szilárd lakcíméről hajtott el
Feltételezhető, hogy Pete Juditot és Nagy Szilárdot nem csak az említett ügyvédi irodák és azok székhelye köti össze.
Szeptember 7-én reggel 7 óra előtt személyesen voltunk a tanúi annak, amint Pete Judit egy Porschéval távozik egy II. kerületi épületből, arról a címről, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd bejelentett lakcíme,
egyszersmind a Vincent Properties Kft. tulajdona, ami Nagy Szilárd érdekeltsége.
Az ügyvédnő a villa garázsából állt ki, majd kihajtott a kapun. Egy ugyanilyen Porschét a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda kezdett el lízingelni 2021 decemberében, a Pete és Kiss Ügyvédi Iroda pedig a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása alapján továbbvitte a lízinget.
Megkerestük kérdéseinkkel telefonon Pete Juditot, ám azt közölte, csak írásban hajlandó válaszolni. A megadott címre azonban hiába írtunk neki, nem felelt, és később SMS-ünket is figyelmen kívül hagyta. A többi közt érdeklődtünk nála az ügyvédi iroda tulajdonosváltásának körülményeiről, valamint arról, milyen kapcsolat fűzi Nagy Szilárdhoz. Utóbbi kérdés azért fontos, mert
ha az ügyvédnő Nagy Szilárd élettársa, és közös háztartásban élnek, akkor Nagy kilépése az ügyvédi irodájából mindössze a látszat szempontjából lehetett fontos. Hiszen így a Nagy Márton felügyelete alatt álló állami cégek formálisan nem a miniszter testvérének tulajdonában álló ügyvédi irodát tömik közpénzzel. | Gyanúsan közel maradt a közpénzzel kitömött volt ügyvédi irodájához Nagy Márton testvére | Aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. A miniszter testvérével fennálló szoros kapcsolatot alátámasztja, hogy láttuk, amint Pete Judit egyik reggel egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.Pete Judit vette át az irodát, amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/14/nagy-marton-miniszter-testvere-nagy-szilard-ugyvedi-iroda-allami-megbizas-kozbeszerzes-pete-judit/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás.
A BDPST Group leánycégeként bejegyzett BDPST Koncept különlegességét az adja a tulajdonos személyén túl, hogy az igazgatóságban helyet kapott 2021-ben Tiborcz felesége, Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel. A turisztikai végzettségű miniszterelnöki családtag (akinek saját cége is van, a babaholmik kereskedelmével foglalkozó Odu Store) alatt erősödött meg a most nyáron hivatalosan is átprogramozott cégben a marketinges vonal. Orbán Ráhel ritkán szokta megosztani a nyilvánossággal a gondolatait a munkájáról, e kevés alkalom egyike tavaly novemberben volt, amikor a Brandfestival panelbeszélgetésén fejtette ki véleményét a márkastartégia – a narratíva és a brandépítés – fontosságáról. Ezen az úton halad a BDPST Koncept, amely
nemzetközi hotelek és éttermek márkastratégiáján és a történelmi múlton keresztül kialakított narratíva létrehozásán dolgozik
– derül ki a cég honlapjáról.
A jelek szerint tehát a koncepció letisztulását követően megtörtént a vállalkozás tevékenységének átfazonírozása (ide kapcsolódik, hogy a BDPST Group egy másik leánycége, a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft. szintén bővítette tevékenységi körét a reklámügynökséggel). Megkerestük a BDPST Koncept Kft.-t, hogy megtudjuk, miért vártak a tevékenységi kör átszabásával július végéig, és mi volt azzal a céljuk, illetve miért engedték el az „ingatlanozást”, és miért választották főtevékenységnek az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást. Ezt a választ kaptuk:
A BDPST Konceptnél idén tavasszal elindult egy szakmai átszervezési és építkezési folyamat, amellyel a vállalat lépéseket tett egy 360 fokos kommunikációs ügynökségi működés irányába. Mindez lehetővé teszi, hogy a BDPST Koncept magas szakmai színvonalú komplex marketingkommunikációs tevékenységet biztosítva, hosszú távon támogathassa egyrészt a BDPST Group érdekeltségébe tartozó, valamint attól független brandek és termékek kommunikációját is. Ez a változás tükröződik a BDPST Konceptnél bekövetkezett cégjogi változásokban. A BDPST Koncept szakmai vezetését Orbán Ráhel és Énekes-Nyakas Laura irányítják, előbbi a branding területéért, utóbbi a marketingkommunikáció területéért felelve.
Mint jeleztük, a BDPST Group a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, és a Koncept csak az egyik cégeleme a portfóliónak. Egy idén áprilisi szakmai cikk alapján viszont úgy tűnik, hogy ezt a vállalkozást nem is Tiborcz hívta életre, hanem a felesége. A turizmus.com oldal ágazati TOP50-es kiadványát népszerűsítő írásban olvasható, hogy „a Dorothea Hotel koncepciójának megalkotása indította el a szakemberben (Orbán Ráhelben – a szerk.) a BDPST Koncept létrehozásának ötletét.”
A honlapján hét, hozzá köthető projektet (köztük az Andrássy Kúria & SPA-t, a BOTANIQ Turai Kastélyt) mutat be a vállalkozás, köztük van a napokban a hírekbe került BOANIQ Budai Klub is, ami egy tagságihoz kötött exkluzív klub étteremmel, wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, gyermekek számára fenntartott Kids Klubbal és többfunkciós sportpályával – szóval amolyan NER-Gentlemen’s club. Az interneten fellelhető képek szerint egyébként az ingatlan kivitelezésében a Balázs Attila vállalkozó tulajdonában lévő Bayer Construct működött közre, amelynek projektcége dolgozott a zuglói Bosnyák téri új városközponton: a beruházást pár hónapja vette át a magyar állam, 244 milliárd forintért.
Szintén a BDPST Konceptet érintő változás – s erre a cégtől kapott válasz is kitér –, hogy egy hónapja új taggal bővült az igazgatóság, a Fideszhez köthető múltú Énekes-Nyakas Laura személyében, aki egyebek mellett az Eximbanknál is megfordult korábban, valamint az Orbán Ráhelhez személyes kapcsolatok révén kötődő Magyar Divat & Design Ügynökségnek is dolgozott.
A cég egyébként 2022-ben 36,5 millió forintos árbevétel mellett 580 ezer forintos veszteséget hozott össze. | Tiborcz István cégénél Orbán Ráhel tudására szabták át a profilt | Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/14/tiborcz-istvan-cegenel-orban-rahel-tudasara-szabtak-at-a-profilt/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A zöld hegyoldalból előretörő markáns dolomitfalat elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a II. kerületi Apáthy-szikla a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, látványnak és kilátónak is különleges, és a megmászásához nem kell képzett alpinistának, de még csak gyakorlott túrázónak sem lennünk. A 376 méter magas Látó-hegy sziklaképződménye távolról vonzza a tekintetet, az elmúlt években azonban tájidegen elemként már egy építkezéshez használt daru is feltűnt a látképen. A fémszerkezet lábánál előbb hatalmas gödröt vájtak, majd abból másfél év alatt tekintélyes épület nőtt ki. Mivel az Apáthy-szikla évtizedek óta természetvédelmi körzet, a ház nem csupán esztétikai szempontból tűnik problémásnak.
A terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett, olvasható a Főkert honlapján. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei is figyelemre méltók. A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Kiemelkedő értéket képvisel a nyúlfarkfüves gyep is, a jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt. Az állatok közül elsősorban a rovarok különlegesek, hét védett futrinkafaj is él a területen, amely hőscincéreknek, imádkozó sáskáknak és több lepkefajnak is otthont ad, de a gyíkok is gyakori látogatói az Apáthy-sziklának. Utóbbiakat napozásuk közben könnyen megfigyelhetjük, már ha nem vonja el a figyelmünket a szikláról nyíló kilátás. A Normafától az Erzsébet-kilátón át a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyig pazar csúcsokat láthatunk, de az alattunk elterülő hűvösvölgyi, és a belvárosi látképre sem panaszkodhatunk. Nehéz betelni a látvánnyal, és úgy tűnik, van, aki sosem akar betelni vele: házat épít az oromra.
2020 novemberében az olvasók figyelmeztetése nyomán a Telex írt elsőként az akkor még csak alapjaiban létező épületről. – A telek szinte az utolsó négyzetcentiméterig fel van túrva. A két ott dolgozó markolóval jócskán belemartak a hegy oldalába (ami nem egyenlő a turistaút másik felén található sziklával) – olvashattuk a helyzetjelentést. Bár a ház még nem készült el, mára visszavonhatatlanul rátelepedett a környezetére, a kráter a daruval sem volt szívderítő látvány, a sziklán trónoló épület talán még riasztóbb. A Telex cikkéből kiderült, hogy a kerületi rendezési terv szerint az ingatlan olyan építési övezetben fekszik, ami kertvárosias beépítést tesz lehetővé (tekintélyes mértékű beépíthetőséggel). Mivel azonban az épület az Apáthy-szikla természetvédelmi terület védőzónájába tartozik, „a rajta bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát”. A jogszabály szerint ezért a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges az építési engedélyezési eljárásban. Ez, ahogy mára egyértelműen kiderült, nem akadályozta a beruházót a munkálatok lebonyolításában.
A földhivatali dokumentumok alapján a Nagybányai út végén található telek hosszú öröklési, ajándékozási és adásvételi procedúrák után 2016-ban került a Brolo Invest Ingatlanforgalmazási és Építőipari Kft. tulajdonába, amely 2019-ben eladta az ingatlant a Florion Invest Kft.-nek. Utóbbi vállalkozást általában Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójához kötik.
A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta.
A kormány hosszú ideig cáfolta, hogy az állam közpénzből finanszírozza a mások mellett Bayer Zsolt és Csizmadia László nevével fémjelzett, és a Békemenet szervezőjeként megismert szervezetet, Szivek Réka elszólása ezt a heves védekezést tette semmissé. A CÖF szempontjából nem lett következménye az ügynek, az MVM kommunikációs vezetője azonban 2018 őszén távozott posztjáról. Férje már néhány hónappal korábban búcsút intett az MNV-nek: Szivek Norbertet többen Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter emberének tartották, és amint ő kegyvesztetté vált, Sziveknek sem volt maradása.
A Florion Invest vezetői jó érzékkel találnak rá a különleges elhelyezkedésű telkekre. A XII. kerületben, a János-kórház felett nem sokkal futó Virányos úton is pihent egy magányos terület, amelyet tulajdonosai, a Honvédelmi Minisztérium és az önkormányzat hosszú időn át képtelen volt hasznosítani, végül 2017-ben hirdették meg eladásra, a 11 jelentkező közül egyedül a Florion Invest nyújtott be érvényes pályázatot. A cég a telekre hat darab 9 lakásos társasházat húzott fel. Az eset pikantériáját az adta, hogy a Floriont alig egy hónappal az előtt jegyezték be, hogy egyedüli érvényes pályázóként megszerezte volna az értékes területet.
Az itt épülő házak monumentálisabbak ugyan, mégsem keltenek akkora feltűnést, mint az Apáthy-szikla tetején felhúzott ingatlan. Akár a kiránduló útvonal irányából nézzük, akár a Hűvösvölgy felé tartó, vagy onnan érkező villamosról, az épület jelenléte nehezen indokolható.
Megkerestük az ügyben a II. kerületi önkormányzatot, ahol úgy tájékoztattak, hogy az érintett építkezéssel kapcsolatban számos bejelentést kaptak már, ezért a kerületi főépítész szemlét tartott a helyszínen. Bár mint hatóság nem tudott vizsgálódni – az építéshatósági jogköröket a kormányhivatal gyakorolja –, az építkezés jelenlegi állapotában a tervekhez képest kirívó eltérést nem talált. Vagyis az önkormányzat keze meg van kötve, a természetvédelmi és építési hatóságként fellépő kormányhivatal pedig láthatóan nem találta problémásnak, hogy a főváros egyik legkülönlegesebb természeti képződményére ingatlan épüljön. Kérdéseinket elküldtük az illetékes főosztálynak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. | NER-közeli cég emel látványos épületet természetvédelmi területen | A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/budai-hang-haz-a-sziklak-felett-140004 | 2022-04-14 23:44:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt.
Egy 2022. júniusi estén magyar és lengyel politikusok találkoztak egy budapesti belvárosi kávézóban, a Veres Pálné utcában található Scruton V.P.-ben. Magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke látta vendégül a lengyel Szejm három képviselőjét.
A politikusok azért jöttek össze, hogy egy zárt körű közönség előtti kerekasztal-beszélgetésen áttekintsék a két ország viszonyának aktuális helyzetét. Novák Katalin magyar köztársasági elnök egy hónappal korábban Varsóban lengyel közjogi méltóságoknál tett vizitet. A magyarok azt remélték, hogy Novák látogatásával áttörés következett be az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, eltérő álláspontok miatt megromlott államközi viszonyban, de a budapesti viszontlátogatáson lengyel részről nem vett részt Novákhoz hasonló, magas rangú politikus.
Magyar oldalon mégis ezt az időpontot választották arra, hogy a beszélgetés elején bejelentést tegyenek egy olyan tervről, amely megváltoztathatja a két ország viszonyát. Orbán Balázs először elmondta, hogy a beszélgetés helyéül szolgáló Scruton nem csak egyszerű kávéház, találkozó- és vitahely is. Ezután Németh Zsolt bejelentette, hogy Scruton kávézók létrehozását tervezik Lengyelországban, például Varsóban vagy Przemyślben. Az öt politikus és a beszélgetés moderátora csak ezután kezdett a háborúval kapcsolatos nézeteltérések egyeztetésébe.
Néhány hónappal később, 2022 őszének végén egy kormányközeli alapítvány arról szerződött, hogy több mint ötvenmillió forintot biztosít támogatásként egy hasonló terv előkészítésére. A támogatás azt célozta, hogy hogy a Scruton-láncot működtető szervezet elkezdje az előkészületeket arra, hogy Varsóban is létrehozzanak egy ilyen kávéházat. A szóban forgó Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) adófizetői pénzekből több más, a magyar kormánypárt politikájával egybecsengő nemzetközi projektet is finanszíroz.
Az egyszer meghosszabbított szerződés értelmében az volt a támogatás célja, hogy idén július végéig megalapítsák a működtetéshez szükséges lengyelországi vállalatot, és lépéseket tegyenek egy, a kávézó befogadására alkalmas ingatlan felkutatására.
Ismereteink szerint a projekt elindult, de az előzetes tervekhez képest késésben van. A Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. ügyvezetője, Pesti Ivett úgy tájékoztatta a Szabad Európát , hogy „a projekt előkészítő munkálatai még zajlanak”.
A cikkünkben idézett, a varsói Scruton előkészületeivel és a magyar Scruton-lánccal kapcsolatos egyes iratokba a BLA és az alapítvány finanszírozásában szerepet játszó Miniszterelnöki Kabinetiroda székhelyein, közérdekű adatigénylés eredményeképpen tekintettünk be. Felhasználtunk korábbi adatigénylések során megszerzett, valamint nyilvános céges és civil szervezeti adatokat is. Emellett az események több szereplőjével vagy a lengyel–magyar kapcsolatok alakulására rálátó személlyel folytattunk beszélgetést.
A budapesti Scruton V.P.-ben lefolyt zárt körű beszélgetésen elhangzottakat az egyik lengyel résztvevő, Marek Kuchciński honlapján megjelent beszámoló alapján írtuk le. Az eszmecsere résztvevői és a hallgatóság részéről többen is megerősítették a Szabad Európának, hogy a beszélgetés során a leírtakról volt szó.
A 2022. júniusi beszélgetésen jelen lévő több, magas pozíciót betöltő lengyel tisztviselő ugyanakkor meglepetéssel fogadta, amikor a Szabad Európa a támogatással kapcsolatban kérdezte őket. Kuchciński, aki ma a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kabinetfőnökeként dolgozik, valamint az eszmecserét a közönség soraiban meghallgató Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet részéről egyaránt úgy tájékoztatták a Szabad Európát: nem volt tudomásuk arról, hogy a terv magyar finanszírozáshoz jutott.
A Szabad Európa egy, a lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrása szerint a terv azt mutatja, hogy a magyar kormány és a Fidesz nem érti, hogy Lengyelországban nincs fogadókészség az oroszbarátnak tartott magyar vezetés barátkozós manővereire.
Állami pénzt osztogatnak
Percekkel azután, hogy a Szabad Európa újságírója e-mailben megkereste Kuchcińskit, válaszként egy lengyel nyelvű üzenet érkezett a kabinetfőnöktől. Vélhetően a politikus tévedésből az újságírónak küldte a munkatársainak szánt instrukciót. Az üzenetben az állt: „Ez itt valószínűleg azzal a projekttel kapcsolatos, hogy létrehozzanak Lengyelországban egy Scruton kávézót. Kérlek, nézzetek utána a levélben említett BLA-nak, hogy ki áll mögötte.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésének előkészületeit támogató BLA korábban Fidesz-kötődésű magánalapítványként működött, a 2010-es évek óta egyre nagyobb összegben bevételezett támogatásokat kormányszervektől, így a Miniszterelnökségtől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Az állami támogatásokból nem csak a BLA keretein belül működő programokra jutott pénz, egyes összegeket továbbadtak más, gyakran fideszes kötődésű szervezeteknek, többször egyértelműen politikai jellegű célokra. A nyilvánosság elől rejtve működő támogatási programról először az Átlátszó írt.
2021 májusában egy új törvény speciális alapítványi kategóriába helyezte a BLA-t. A törvény szerint ezek a – röviden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak hívott – szervezetek közfeladatot látnak el a kormánytól függetlenül, ezért a magyar államnak az adófizetők pénzéből kell finanszíroznia a működésüket – így a BLA esetében a pénzosztási programot is.
A tavalyi évről szóló beszámolója szerint a BLA a neki adott állami pénzből fedezi tevékenységét, csak idén több mint kilencmilliárd forint állami támogatást bevételezett. Az alapítványnak a kormányzati vagyonjuttatásokon kívül az exkluzív budavári székhely, a Lónyay–Hatvany-villa egy részének bérbeadásából van bevétele. Az alapítvány két éve szintén ingyen kapta az államtól a több mint 13 milliárd forintos értékű ingatlant. Az BLA kuratóriumát évek óta Dezső Tamás, a kormányközeli Migrációkutató Intézet igazgatója elnökli.
A BLA több olyan projektet is finanszírozott az elmúlt években, amelyek a Fidesz politikáját támogatják. Az alapítvány berkein belül működik a Danube Institute nevű agytröszt, amelynek egyik fő célja egy támogatáshoz kapcsolódó irat szerint a magyar kormányzati álláspontok „nemzetközi megjelenítésének erősítése az angolszász politikai döntéshozó elitekben”.
A BLA 1,6 milliárd forinttal finanszírozta azt is, hogy a The European Conservative című folyóirat kiadója brüsszeli irodát béreljen, és kiadjon egy online hírportált, amellyel a szervezet az európai uniós jobboldal kulcsintézményévé szeretne válni.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
Konzervatív inkubátorházak
2019 augusztusának elején jegyezték be a ma Magyarországon négy egységet fenntartó Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. jogelődjét. A BLA még ugyanebben a hónapban támogatási kérelmet nyújtott be a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére, amelyben egyebek mellett úgynevezett közösségi inkubátorház és közösségi tér létrehozásának támogatására kértek harmadik félnek továbbadható pénzt. Az iratban közölték: „A támogatás terhére megvásárolt ingatlanok a végső kedvezményezettek kizárólagos tulajdonát képezik."
A kérelemhez csatolt feladattervben az is olvasható, hogy mit értenek közösségi inkubátorház alatt: olyan helyet, „ahol a fiatal értelmiségi réteg tagjai informális keretek között kapcsolatba tudnak kerülni egymással és a közéletünk meghatározó szereplőivel”.
A szerződés megkötését követően a BLA háromszázmillió forintos támogatást adott az Apriori Culturának „közösségi inkubátorház létrehozása” címmel. A szervezet ebből 196 millió forintot a lánc későbbi első kávézójának teret adó, az Országháztól néhány perc sétára fekvő Zoltán utcában található ingatlanra költött.
2020-ban a BLA további „közéleti műhelyek, inkubátorházak” létrehozására újabb hatszázmillió forintot kért és kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától azzal, hogy ebből 364 millió forintot ingatlanvásárlásra kéne fordítani. A BLA a pénzt továbbadta az Apriori Cultura részére.
A támogatási szerződéshez csatolt feladattervben a BLA azt írja, hogy az állami forrásokból finanszírozni kívánt inkubátorházak „terveink szerint kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban a közösségépítésben, amely a jövő magyar konzervatív értelmiségének képzését célozza”.
Roger Scruton brit konzervatív filozófus, Orbán Viktor jó barátja 2020 elején hunyt el. A scruton szóvédjegyet 2020 nyarára az Apriori Cultura levédette, majd 2020 telén előbb a filozófus nevét viselő, Zoltán utcai első kávéház, majd később a lánc két további budapesti egysége, valamint a balatoni helyszín is megnyitott.
Fidesz-közeli közösséget építenek
Egy, a Scruton V.P. megnyitását kísérő imázsvideóban vidám fiatalokat lehet látni, akik különböző újságokat, a The European Conservative, valamint az akkoriban Fidesz-közeli, azóta már megszűnt Figyelő című lap egy-egy példányát lapozgatják a kávézóban. A Scruton mindegyik egységében rendszeresen tartanak különböző nyilvános eseményeket, amelyeknek résztvevői gyakran fideszes vagy fideszes kötődésű közéleti személyiségek.
A BLA eddig 2 milliárd 96 millió forint támogatásról szerződött a magyar Scruton-lánc működtetésére, ebből csak a 2023. évi működtetésre szánt összeg közel félmilliárd forint. A 2022-re szóló támogatásra vonatkozó szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Közösségi tereink alkalmasak arra, hogy a konzervatív szellemiségben, hagyományok tiszteletében osztozó […] ifjú nemzedék tagjai közösséggé formálódjanak, és […] közös álláspontot képviselve jelenjenek meg és mondjanak határozott véleményt fontos közéleti kérdésekben”.
Az idei támogatással kapcsolatos, hasonló dokumentumban az olvasható: „Kitűzött célunk a scrutoni értékteremtő-értékmentő hagyományok, konzervatív szemlélet még szélesebb körben történő megismertetése […] mind itthon, mind határokon átívelve.”
A kávézó főnökei
Az Apriori Cultura két tulajdonosa közül az egyik ma Fejérdy Zsófia, aki egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol. A másik résztulajdonos az ügyvezetői tisztséget is betöltő Pesti Ivett, aki a fideszes Kocsis Máté polgármesterkedése idején a budapesti Józsefváros önkormányzatának vagyonkezelő cégét vezette.
A vállalat alapításától kezdve 2021-ig a cég tulajdonos-ügyvezetője Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kormányközeli tehetséggondozó szervezet főigazgatója volt. Úgy tudni, fideszes körökben az Scrutont működtető szervezetet ma is Szalaihoz kötik. Ezt jelzi, hogy az egyik Scruton-egység az MCC székházában működik, továbbá hogy az Apriori Cultura felügyelőbizottságának egyik tagja, Szabó-Hontvári Adrienn az MCC-ben Szalai operatív helyetteseként dolgozik. Az MCC-nek 2011 óta tanácsokat adó Mezei Balázs Mihály filozófus a Scruton nemzetközi kapcsolatépítésébe is besegít.
Szalai idén tavasszal Roger Scruton özvegyével közösen írta alá az MCC és a brit filozófus emlékét ápoló, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban aktív The Roger Scruton Legacy Foundation közötti együttműködési megállapodást.
Fű alatti bejelentés
Az MCC-főigazgató Szalai Zoltán a Fidesz-közeli Mandiner című hetilap főszerkesztőjeként is dolgozik. Ez azért érdekes, mert a tavaly júniusi lengyel–magyar kerekasztal-beszélgetésről szóló egyetlen általunk ismert helyszíni sajtóbeszámolót a Fidesz-közeli Mandiner hetilap közölte – ebben ugyanakkor nem olvasható semmi a tervezett lengyelországi Scruton-terjeszkedésről.
A Szabad Európa nem találta nyomát annak, hogy közösségi felületein a Scruton a szokásos módon meghirdette volna az eseményt. Németh Zsolt a saját profilján közreadott egy meghívót: e szerint a rendezvény „zárt körű, előzetes regisztrációhoz kötött” volt.
Az eseményről készült egyik fotón felismerhető, hogy prominens személyiségek – Kęciek budapesti lengyel nagykövet, valamint Martonyi János volt magyar külügyminiszter – is helyet foglaltak a vendégek között. Kuchciński honlapján azt írták: a hallgatóság soraiban a kommunista rendszerrel egykor szemben álló volt ellenzékiek ültek.
Mossák kezüket
A BLA és az Apriori Cultura Nonprofit Zrt. közti, Scruton – Varsó közösségi tér előkészületi munkáinak finanszírozása, I. ütem tárgyban született szerződést a beszélgetés után néhány hónappal, 2022. szeptember végén írták alá. A szerződés mellé csatolt szakmai programból kiderül, hogy a varsói Scruton terve már az orosz–ukrán háború kitörése előtt megszületett.
„Az utóbbi hónapok nemzetközi változásai, kiváltképp az orosz–ukrán háború olyan helyzetet teremtett, melynek nyomán a varsói közösségi tér kialakításának ütemezését újra kellett gondolnunk – írták az Apriori Cultura részéről a dokumentumban. – A varsói megjelenést azonban ilyen körülmények ellenére is – vagy épp e körülmények miatt – kiemelten fontosnak tartjuk […] ilyen körülmények között kisebb lépésekben valósítandó meg, de mindenképpen megvalósítandó az általunk kitűzött cél.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésére vonatkozó elképzelés mindeddig nem volt ismert sem a széles körű magyar, sem lengyel nyilvánosságban. Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk – aki a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérte – a Szabad Európától hallott először a projektről.
Forrásunk szerint a kávézólánc kinti terveiről szóló bejelentést 2022 nyarán a Scruton V.P.-ben meghallgató lengyelek névsorából azt a következtetést lehet levonni, hogy a varsói kávézó ügyét elsősorban Budapesten ambicionálják.
A Scruton V.P.-ben tartott beszélgetésben részt vevő három lengyel képviselő közül ketten – az egyaránt a kormánypárti PiS soraiba tartozó Marek Kuchciński és Ryszard Terlecki frakcióvezető – a Szejm magyarbarát csoportjának tagjai. Forrásunk szerint „ez a két lengyel politikus, akik még tartják a Fidesszel a kapcsolatot, de messze nem olyan hőfokon, mint a háború előtt”. A delegáció harmadik tagja, Bogusław Sonik kifelé tart a politikából, nemrég jelentette be, hogy nem is indul a következő választáson.
A beszélgetést moderáló Maciej Szymanowski a magyarokkal való együttműködés lengyelországi intézménye, a varsói Wacław Felczak Intézet vezetője – és úgy tudni, Orbán Viktor személyes jó ismerőse.
A Szabad Európa megkeresésére a kerekasztal-beszélgetésen még a Szejm külügyi bizottsági elnökeként részt vevő, ma már Morawiecki miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Kuchciński azt írta: „Semmilyen információm nincs a lengyelországi Scruton kávézó magyar finanszírozásáról.”
A budapesti lengyel nagykövetség azt válaszolta a Szabad Európának, hogy „nem veszünk részt ebben az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint nincs tudomásuk a projektről, amelyet magánkezdeményezésnek tekintenek. Hozzátették: Kęciek nagykövet a Scruton V.P.-beli beszélgetést magánszemélyként hallgatta meg.
A lengyel Fidesz-kép javítása
Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk szerint a varsói Scruton létrehozását célzó projekt egyértelműen politikai jellegű, és hatással lehet a két ország kapcsolatára. A kávézót szerinte egy olyan, a hivatalos diplomáciai szervekhez képest alternatív vonalnak szánhatják a Fidesz politikájának népszerűsítésére, amelynek célja „a Pis és a Fidesz közötti kapcsolatok javítása”, illetve „a PiS-hez köthető értelmiség becsatornázása a magyar kormányhoz, és a leromlott lengyelországi Fidesz-kép javítása” lehet.
E forrásunk szerint ugyanakkor ma semmi esély arra, hogy sikerre lehessen vinni egy ilyen vállalkozást, ugyanis lengyel oldalon nincs fogadókészség egy hasonló intézményre: a budapestiek „el fognak költeni milliárdos nagyságrendű magyar adófizetői forintot, és semmi hozadéka nem lesz”.
A konzervatív beállítottságú lengyel kormánypárt, a PiS korábban szívélyes kapcsolatot ápolt a Fidesszel, ami a két párt holdudvarára is kiterjedt. Így például a lengyel kormánykörökhöz közel álló Ordo Iuris, valamint a Scrutonhoz hasonlóan a BLA finanszírozásával működő Alapjogokért Központ között is szoros volt az együttműködés. A barátságban azonban törés állt be az orosz–ukrán háború kitörése óta (erről korábban a Direkt36 közölt cikket).
Forrásunk szerint ma a lengyel kormányköröknek öngól lenne annak a pártnak, a Fidesznek a holdudvarával „közös projektet indítani, amelyről egész Lengyelországban mindenki úgy tartja, kormánypárt és ellenzék, hogy az oroszok szekerét tolja a háborúban, szemben Lengyelország stratégiai érdekeivel”. Szerinte ha „ezt ma megteszik Varsóban, abban biztos vagyok, hogy a lengyel ellenzéki sajtó tele lesz azzal, hogy az oroszbarát magyar kormány terjeszkedik Lengyelországban”.
Forrásunk szerint „az egész terv azt mutatja, hogy a Fidesz nem akarja megérteni a lengyel helyzetet. Lepereg róluk minden. Nem értik, hogy Lengyelország számára ez a háború a lengyel biztonságról és a szuverenitásról szól. Nem értik, hogy ma minden oroszbarát gesztus lengyelellenes cselekedet.”
Forrásunk úgy véli: a magyar kormány „egy módon tudna javítani a magyar–lengyel kapcsolatokon; ha változtatna a háborúhoz való hozzáállásán”.
Megteremtik az alapokat
A Szabad Európa megkeresésére a Scruton V.P.-ben tartott beszélgetés magyar résztvevői jelezték, hogy hivatalosan nincs közük a támogatási döntéshez. Orbán Balázs környezetéből azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdésben a Scruton vezetősége kompetens, míg Németh Zsolt meglepetését fejezte ki afelett, hogy a kávézólánc támogatást kapott a varsói terjeszkedés előkészítésére.
Pesti Ivett, az Apriori Cultura ügyvezetője arról tájékoztatta a Szabad Európát: a tervezett kávézóval Varsóban is „a kulturális életet szeretnénk gazdagítani, csakúgy, mint Magyarországon”.
A varsói Scruton előkészítésére adott támogatás összege 50,3 millió forint, amely az iratok szerint arra szolgál, hogy megteremtsék az alapokat „a magyarországihoz hasonló közösségi tér létrehozásához. […] lengyelországi vállalat alapítása, ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése, a megfelelő ingatlan felkutatásának megkezdése.”
A szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi tér funkciói a budapesti terekhez hasonlóan a varsói ingatlanon belül is megvalósulhassanak, pl. pódium és vendégtér az előadásoknak, kisebb diák/játszó/olvasó szoba, kiállítótér a képzőművészeti bemutatókhoz […] szempont az is, hogy kialakított konyhával rendelkezzen.”
A projekt az előzetes tervekhez képest lassabban halad. Az eredetileg még tavaly teljesíteni tervezett szerződés egy módosítása idén július végéig tolta ki az elvégzendő feladatok határidejét. A módosításhoz tartozó dokumentációban az Apriori Cultura azt írta: „Varsói partnereinkkel folytatott egyeztetések egyértelművé tették, hogy 2023 januárjától, az ünnepek elmúltával várható érdemi előrelépés a projektben.”
Pesti Ivett ügyvezető arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy a lengyelországi cég magyar vezetőjéül és a segítőjének szánt lengyel projektmenedzser pozíciójára sem választottak még ki senkit. Válasza szerint a kávézó létrehozásának előkészítésében az Apriori Cultura varsói partnereként jelenleg „ingatlanközvetítő és ügyvéd” működik közre.
A résztulajdonos-ügyvezető nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a varsói ingatlan megvásárlása, illetve a kávézó megnyitása. | Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc | Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-allami-penzbol-terjeszkedne-varsoban-a-fidesz-kozeli-politikai-keltetokent-mukodo-kavezolanc/32582514.html | 2023-09-14 09:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Apránként utalja a szponzorpénzeket idén az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse –, és nem is bánik bőkezűen az egyedi támogatásokkal.
A maguktól közzétett, illetve a hvg.hu közérdekű adatigénylésére megküldött szerződéslista alapján többet költenek viszont szolgáltatások megrendelésére és árubeszerzésre.
Az idei év abszolút győztese az Exim-csoportnál (is) a NER-kedvenc Balásy Gyula egyik érdekeltsége, a New Land Media Kft., amellyel nettó 320 milliós keretszerződést kötött májusban az Exim-csoport, méghozzá szűk 13 hónapra kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Hiába a legnagyobb összeg a listán,
az Exim-től kapott megbízás aprópénz a Balásy-cégcsoportnak, amelynek csak a most véget ért atlétikai vb csaknem 40 milliárdos üzletet jelentett, tavaly pedig a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal között velük 75 milliárdos szerződést.
A második legtöbb pénz a PK Ügyvédi Irodánál landolt jogi feladatok ellátására: a nettó 262 milliós megbízás 22 hónapra, 2024 végéig szól. Nem sokkal marad el ettől az idei eddigi dobogós összeg: májusban a Porsche Hungária Kft-vel kötött az Eximbank szerződést gépjármű-beszerzésre nettó 220 millió forint értékben, de nem derül ki, hogy hány és milyen autót vettek ezért a pénzért.
Jelentős, mintegy 112 millió forintos tétel a nemzetközi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó 295 ezer eurós jogi megbízás egy nemzetközi ügyvédi irodának. Százmillió forint alatti tételből több is akad. Takarításra például nettó 66 milliós szerződést kötöttek egész évre, nettó 77 milliót további jogi szolgáltatásokra, nettó 63 millióra pedig egy könyvvizsgáló céggel szerződtek.
Az első támogatási szerződésre márciusig kellett várni, ekkor a Rózsa Records Művészeti és Kulturális Kft. jutott nettó 40 millióhoz. A koncertszervező-produceri cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke, és tavalyig igazgatósági tagja, akinek vállalkozásai egy másik állami cég, a Szerencsejáték Zrt. szponzorlistáján is gyakran szerepelnek, onnan idén eddig nettó 120 milliót kaptak.
A kapott szerződéslisták szerint ezen kívül augusztus 16-ig még másik négy támogatási, vagyis szponzorációs szerződést kötött az Exim-csoport. A Civil Impact Nonprofit Kft.-vel nettó 6,8 milliós, a Wintersport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nettó 10, az Art Is Business Egyesülettel pedig nettó 11,4 milliós összegre.
A negyedik támogatott nettó 20 milliónak örülhetett, ami az idei második legnagyobb támogatási összeg. A kedvezményezett a Hightide23 Kft., amely a Rózsa-érdekeltségekhez hasonlóan rendszeresen jut pénzhez a Szerencsejáték Zrt.-től is. Nem is kevéshez: az állami lottócég révén idén nettó 165 millióhoz, tavaly pedig további nettó 230 millióhoz jutott.
A Hightide23 Kft. fő tevékenységként nyomdai előkészítéssel, illetve az ettől távol álló szabadidő- és sporthajógyártással foglalkozik. A cégnek 2021 augusztusa óta egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Weöres Szabolcs. A cég saját árbevétele tavaly csak 5,3 millió forint, mégis 140 milliós profittal zárta az évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis-család vitorláspartnere.
Az Eximbank egyébként épp kedden jelentette be, hogy az év első hat hónapjában csaknem egymilliárd forintnyi hitelt helyezett ki, ami kétszer annyi, mint a tavalyi teljes összeg. A bank hitelállománya így több mint 2250 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig 3100 milliárd forint. A Bank legkeresettebb termékei a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszközhitel konstrukciói és a közvetlen belföldi befektetési hitelek, közölte az intézmény. | Az Eximbank kinyitotta a pénzcsapot: Balásy cégének 320 millió, autóvásárlásra 220 millió jutott | Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230905_Eximbank_penzcsap_Balasy_autovasarlas_szponzorpenz | 2023-09-06 05:55:00 | true | null | null | HVG |
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Dől az állami pénz Tokajra, ám épp a híres borok egyre kevésbé népszerűek | Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230904_hvg_orban_rahel_tiborcz_istvan_waberer_gyorgy_rokusfalvy_pal_tokaj_boraszat_bor_pezsgo_patricius_borhaz_vesszofutas | 2023-09-04 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Orosz oligarcha kapta a kormánytól a 7 milliárdot, már svédeké a leendő alsózsolcai gyár | Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_ARNEST_HUNGARY_orosz_oligarchatol_a_svedekhez | 2023-09-01 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mit jelent túl pakisztáninak vagy túl dánnak lenni? Hassan Preisler görbe tükröt mutat a bevándorlásról
programajánló - kritika
2024.06.21. 16:303 perc
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Financial Times-kommentár: A magyar elnökség az EU mélyebb problémáinak a tünete
lapszemle
2024.07.05. 05:303 perc
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze. | Mészárosék buktak 45 milliárdnyi EU-pénzt, a kormány megvigasztalja őket | Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230906_hvg_rkord_unios_forrasvesztes | 2023-09-06 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Írásban tett fel kérdést Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője az Euroleasing Zrt. ellenőrzésével kapcsolatban Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének – derült ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentumból.
Mint beszámoltunk róla, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Magyar Bankholdinghoz (MBH) tartozó cég, az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa annak a Rose d'Or nevű jachtnak, amin Mészáros Lőrinc, Várkonyi Andrea és a családjuk nyaralt.
Tompos Márton arra volt kíváncsi, hogy lefolytatták-e már az Euroleasing Zrt. prudenciális ellenőrzését abban az időszakban, amikor a pénzügyi cég megvásárolta a Rose d’Or elnevezésű luxusjachtot.
Matolcsy Gyögy válaszában azt írta, hogy az MNB már lefolytatott egy csoportszintű, átfogó vizsgálatot, amely az MBH megbírságolásával zárult, de
“a kérdéses eszközvásárlásról az MNB az Euroleasing 2023. június 30-i adatszolgáltatásából értesült, amely már nem képezte az átfogó vizsgálat részét.” | Matolcsyék már június végén tudták, hogy a Mészároshoz köthető Euroleasing megvette a Rose d'Ort | A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230904_Matolcsy_Gyorgy_Rose_dOr_Euroleasing_MNB | 2023-09-04 16:53:00 | true | null | null | HVG |
„Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy.
A nyírmártonfalvai lombkoronasétányról a Telex is írt: különlegessége nem is annyira az, hogy 60 millió forintból épült, hanem, hogy kivágták körülötte az erdőt. Az Átlátszó később hozzájutott a a lombnélkülisége miatt híres-hírhedtté váló nyírmártonfalvai lombkoronasétány részletes számláihoz, melyekből kiderült, hogy a 80 százalékban uniós forrásból támogatásból készült sétány minden egyes métere 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.
„Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. [...] Az OLAF elemezte a kapott információkat, és vizsgálatot indított a fent említett pályázatok tárgyában” – írta válaszlevelében az Európai Csalás Elleni Hivatal Donáth Annának.
A Transparency az ügy kivizsgálását kérte az állami korrupcióellenes hatóságtól. A civil szervezet kivizsgálási kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, szerintük ugyanis arra lehet következtetni, hogy az EU-s forrásokból megvalósuló projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák” fordulnak elő. Donáth Anna erről azt írt,a hogy az „Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről”.
A lombkoronasétányt mi is megnéztük: | Vizsgálatot indít az OLAF a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében | „Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-ugyeben | 2023-09-17 13:10:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írják a közleményükben.
Bár a közlemény nem nevezte meg az érintetteket, a peranyagokból és a cégnyilvántartásból visszafejthető, hogy Tarsoly Csabáról van szó.
A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja, a tulajdonában álló Quaestor cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni – másik ügyben vád tárgyát képező – bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. mint anyavállalat (továbbiakban: QPT) és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. (továbbiakban: QI) képviseletét a valós irányítás tényleges átadása nélkül, színleg más személyre, egy úgynevezett strómanra ruházza át.
Erre felkérte társát, egy másik férfit, aki vállalta, hogy őt a QI ügyvezetőjeként, valamint a QPT vezérigazgatójaként jegyezzék be a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a cégeket ténylegesen továbbra is megbízója irányítja majd. Az új képviselő azonban nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel és képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a társaságokat. Ezen túlmenően büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, így vezető tisztségviselői tisztsége érvényesen létre sem jöhetett volna.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az erre irányuló kérelem alapján a férfit 2015. március 24-én a QI önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte a cégnyilvántartásba. Ily módon a vádlottak közreműködésével az ügyvezetői minőség valótlan tényként került bejegyzésre.
A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen a ténylegesen irányító vádlott döntésének megfelelően akként módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a strómanként eljáró férfi lett a QPT vezérigazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank feljelentésére időközben azonban megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor ügyben. Az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került, hogy a Quaestor cégcsoport irányítását a tulajdonos egy strómannak adta át, aki azonban a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását. Ez alapján a cégbíróság a QPT vonatkozásában megszüntette az eljárást, így ez esetben – bár ezt megkísérelték – a cégnyilvántartásba végül nem jegyeztettek be valótlan tényt.
A vád tárgya volt még az is, hogy a stróman két másik céges ügyletnél valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett.
A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, a bejegyzett képviselőt továbbá 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával is vádolta. A főügyészség a vádiratban indítványt tett a Fővárosi Törvényszéken már folyamatban lévő bűnügyhöz történő egyesítés megfontolására. A bíróság végül nem egyesítette az ügyeket, és a közokirat-hamisítás miatt külön folytatta le az eljárást.
A tárgyalás eredményeként a bíróság mindkét vádlottat vád szerint bűnösnek mondta ki. Tarsolyt 250 óra közérdekű munkára, a strómant pedig 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség a vádlottak terhére, súlyosításért fellebbezett, a tulajdonossal szemben végrehajtásában felfüggesztett, társa ellen pedig végrehajtandó börtönbüntetésre ítélés érdekében. | 250 óra közmunkát kapott az egyik Quaestor-tulajdonos közokirat-hamisítás miatt | A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írja az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/18/250-ora-kozmunkat-kapott-az-egyik-quaestor-tulajdonos-kozokirat-hamisitas-miatt | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A TASZ az NFM ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított pert „az elhíresült Századvég-tanulmányok” és a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért. A szaktárca jogi képviselője ugyanakkor a tárgyaláson azzal állt elő, hogy a 2010 telén a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről” szóló tanulmány lehet, hogy nem is a MALÉV-ről szól, hanem egy jövőben létrehozandó, új magyar légitársaságról.
Haldoklott vagy éledezett
A TASZ szerint nehezen hihető, hogy 2010 telén a kormány – miközben a MALÉV éppen haldoklott – egy még nem is létező cég pénzügyi helyzetét akarta volna rendezni. Ez csak akkor lenne eldönthető, ha a minisztérium a szóban forgó iratot benyújtja a bíróságnak „zárt iratként, hogy csak a bíróság láthassa, és így legyen módja megítélni, hogy valóban döntéselőkészítő-e, majd döntsön arról, hogy ennek ellenére nyilvánosságra kell-e hozni. Jelen esetben azonban a minisztérium jogi képviselője kijelentette, hogy ő erre nem hajlandó.
A TASZ szerint a fentieknek egyetlen olyan kimenetele lehet, ami megfelel a jogszabályoknak: a minisztériumnak át kell adnia a tanulmányt, mivel nem bizonyította, hogy a kért adat megtagadása jogszerű és indokolt volt. Már csak néhány napot kell aludni és minden kiderül. A bíróság a tárgyalást berekesztette és december 7-én 8:30-kor ítéletet hirdet – emlékeztet a jogvédő szervezet.
A fejlesztési tárca – még Fellegi Tamás irányítása alatt – összesen három szerződést kötött 2010 novembere és tavaly április között „a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadásra”. A minisztérium honlapján közölt adatokból ugyanakkor csak az derült ki, hogy mennyi pénzt fizettek ki, az nem, hogy a megbízott ügyvédi irodák milyen tevékenységet végeztek, milyen tanácsokat adtak.
A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben
A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen. Bertha Szilvia képviselő néhány hete azt mondta: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e. Az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást, amely így “teljesen nonszensz és jogtalan”. Bertha Szilvia azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát.
Feljelentést tett az LMP is
Bár a feljelentést áprilisban ismeretlen tettes ellen tette az LMP, a párt úgy vélte: az ügyben a cég vezetése, a kormányzati szervek lehetnek érintettek. Scheiring Gábor szerint az, hogy a Malévnak új üzleti tervre van szüksége, már korábban is látszott, ám az Orbán-kormány két éven át nem készítette el azt, ami minimum hanyag kezelésnek számít, de “felmerül az is, hogy célzott volt a Malév csődbe juttatása”. Ez utóbbi pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Schiffer András korábban úgy vélte, az, ahogyan a vagyonvesztés elérte a Malévot, tovább táplálja a gyanút, hogy ez “nem pusztán a hülyeség eredménye”, hanem egy nagyon tudatos folyamaté. | Rejtélyes Malév-ügy a bíróságon | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt hitte, a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért perli a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/12/01/rejtelyes-malev-ugy-a-birosagon/ | 2012-12-01 17:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Néhány évvel ezelőtt egy addig közepes méretű építőipari céghez elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből a vállalat mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintnyi vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és egy olyan vagyonkezelőhöz is, amely az ország egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozójának, Szíjj Lászlónak a vagyonát kezeli. Annak a Szíjj Lászlónak, akit az elmúlt hetekben fideszközeli körökből oligarcháztak, vagy éppen „orkoztak”, olyan interjúkban, amelyekben zsarolással megszerzett cégekről, vagyonról is szó esett.
Máltától a bababoltig
Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra.
Április 11-én Máltán Birkirkara városában közgyűlést tartott az a helyi vállalat, amely az elmúlt években a luxusjachtokat biztosította a kormányközeli gazdasági és politikai elit több tagjának nyaralásához is. A cég pénzügyi helyzete ezt megelőzően fokozatosan romlott. A problémát a közgyűlésen Rencsár Kálmán oldotta meg azzal, hogy még a saját mércéjével mérve is hatalmas összeget, közel 7 milliárd forintot tolt a vállalatba.
Alig három nappal később pedig ennél is több pénz sorsáról hozott döntést, ám ekkor már Budapesten saját cégének hivatalos helységében egy bababolt tőszomszédságában. Az üzletember cégjogi lépésekkel lehetővé tette, hogy az egyre nagyobb állami megrendeléseket kapó, és a már NER-mértékkel is kiugró profitot termelő Soltút nyereségének nagy részét néhány, ekkor kibocsátott, speciális részvény tulajdonosa kaphassa meg. A részvényeket eleinte ugyan ő maga birtokolta, ám ez nem maradt így sokáig: a milliárdokat érő papírok még tavaly más tulajdonába kerültek.
A két esemény első ránézésre függetlennek tűnhet egymástól, valójában azonban nem azok. A jachtos céget és a milliárdokat érő részvények új tulajdonosát
az elmúlt évtized állami megrendeléseinek egyik legnagyobb haszonélvezője, Mészáros Lőrinc barátja, az Orbán Viktorral meccset néző, és Szijjártó Péter nyaralásáról is gondoskodó Szíjj László köti össze.
Szíjj volt az, akiről az elmúlt hetekben az ősfideszes Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg. Interjúiban Pesty arról beszélt, hogy a „Lölő–klán” tagjai zsarolással szereznek meg ingatlanokat vagy éppen cégeket, és nem egyszer utalt rá, hogy Szíjj is ennek a „klánnak” a tagja.
A kiváló munkáért kitüntetéstől az állami milliárdokig
Rencsár Kálmán neve annak ellenére sem túl széles körben ismert, hogy az egyik legrégebbi motoros, a tucatnyi top 100-as milliárdost kitermelő hazai építőiparban. A vagyonát megalapozó Soltút nevű cégét alig több mint egy évvel a rendszerváltás után alapította*Hat üzlettársával és a Plastiroute Forgalomtechnikai Kft. közreműködésével., és már ekkor is komoly tapasztalattal rendelkezett a szektorban. A nyolcvanas években a Közúti Igazgatóság solti üzemmérnökségén dolgozott, ahol 1986-ban vezetőhelyettesként Kiváló Munkáért kitüntetésben is részesült.
A Soltút a kezdetektől mélyépítéssel foglalkozott, azaz ahogy a cég nevéből is kiderül elsősorban utakat építettek, illetve ehhez szükséges anyagokat gyártottak, és értékesítettek. Utóbbiban ráadásul kifejezetten innovatívak voltak: a 90-es évek közepén már saját fejlesztésű hidegaszfalttal, és kötőanyaggal jelentek meg a piacon.
A cég bevételének jelentős része azonban már ekkor is állami megrendelésekből jött*Ez a mélyépítésben egyáltalán nem meglepő, hiszen utakat jellemzően állami, vagy önkormányzati fejlesztések keretében szoktak építeni.. A vállalat eleinte a bázis, Solt körül, Bács-Kiskun megyében, illetve a Duna túloldalán Tolnában volt aktív. Kerékpárutat, városi elkerülőt építettek, szállítottak bitument a közútkezelőnek, és már ekkor is dolgoztak együtt nagy építőipari multikkal.
Milliárdos árbevételével, és több százmilliós nyereségével a cég már az ezredfordulón sem számított kicsinek, és a 2000-es évek elején is dinamikusan nőtt. Igazán azonban csak a közelmúltban kezdett szárnyalni.
A korábban főleg a regionális piacokon aktív társaság mostanra országos szereplővé vált, és a nemzetközi cégcsoportokkal, illetve a legnagyobb NER-es vállalatokkal került egy ligába. A Soltútat 2010 előtt, illetve a Fidesz-kormányzás első éveiben sem kerülték el a közbeszerzések, 2016-2017-től azonban nagyságrendi ugrás következett.
A cég eleinte csak más vállalatokkal közösen, konzorciumban nyert el tízmilliárdos nagyságrendű megbízásokat, 2018-tól azonban önállóan is egyre eredményesebb volt, 2020-tól pedig egyenes tarolt a közbeszerzési eljárásokon. Az elmúlt bő öt évben önállóan is durván 150 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, ennek 90 százalékát 2020 óta. Így nem meglepő, hogy a Soltút ebben az időszakban átlagosan közel ötször nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző fél évtizedben.
A növekedés üteménél is megdöbbentőbb volt azonban a solti vállalkozás hatékonysága. A cég bevételének ugyanis rendre 20-30 százaléka nyereségként is megmaradt, ami még a kormányközeli építőipari szereplők körében is kiugróan magas arány. A vállalat így az előző három évben 35 milliárd forintot is meghaladó nyereséget ért el, többet, mint a megelőző 20 esztendőben összesen.
Eltérített milliárdok
A nagy felfutás idejére a hét magánszemély és egy vállalkozás által alapított Soltút már teljes egészében Rencsár Kálmán tulajdonába került*Utolsó üzlettársát 2019-ben vásárolta ki: 1,5 milliárd forintot adott korábbi partnere mindössze 5 százalékos részesedéséért. Ez akkor nagyon soknak tűnt, a vállalat szárnyalása miatt azonban az ügylet az elmúlt három évben szinte teljes egészében megtérült a solti milliárdosnak. Egészen pontosan csak megtérült volna, ha teljes egészében ő marad Soltút tulajdonosa, és az összes cég által osztalékként kifizetett nyereség hozzá kerül. De nem így történt.. A vállalkozó azonban alig pár héttel a vállalat történetének messze addigi legnagyobb osztalékfizetése előtt egy elég nehezen érthető cégjogi kavarásban kezdett.
Rencsár ebben az időben már egy másik cégen, a kizárólagos tulajdonában lévő S-Útvonal Zrt-n keresztül birtokolta az aranyat érő építőipari vállalkozást. Tavaly áprilisban azonban úgy döntött, hogy ez utóbbi céggel osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Ezek olyan részvények, amelyeknek a tulajdonosai a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a vállalat profitjából. Részvénytársaságoknál önmagában egy ilyen lépésben semmi különös nincsen, az Opten lapunk kérésére készített gyűjtése alapján is látszik, hogy több mint 130 vállalatban vannak hasonló papírok.
Igen ám, de egy olyan egyszemélyes társaság esetében, mint amilyen ekkor az S-Útvonal Zrt. is volt semmi haszna nincs az osztalékelsőbbségi részvényeknek, hiszen a kifizetett profit így is úgy is teljes egészében az egyetlen tulajdonoshoz kerül. A kibocsátásnak csak akkor lesz értelme, ha a vállalatot többszemélyessé teszik, azaz
új tulajdonos vagy tulajdonosok lépnek be, de még ez előtt gondoskodni akarnak róla, hogy az osztalék egy jelentős része csak egyvalakihez kerüljön.
Az elsőbbségi részvények így kellően kicsi tulajdonhányad mellett arra is lehetőséget biztosíthatnak, hogy egy vállalat nyereségének tényleges haszonélvezője rejtve maradjon, vagy legalábbis megpróbáljon rejtve maradni. Ahogy a G7 júliusban feltárta, ez történt az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel cégbirodalmában is, ahonnan ilyen osztalékelsőbbségi részvényekkel szivárgott ki 27 milliárd forint Tiborcz István egy közeli ismerőséhez, majd szintén osztalékelsőbbségi részvényekkel indult tovább a miniszterelnök veje felé.
Valami nagyon hasonlót láthattunk az elmúlt két évben az S-Útvonal Zrt-nél is. Arról már tavaly is írtunk, hogy a teljes kifizetett nyereség 70 százalékára feljogosító elsőbbségi részvények kibocsátása után Rencsár Kálmán a lánya bevonásával többszemélyessé alakította a vállalatot. Ám ekkor még nem derült ki, hogy mi lett a kinyomtatott, és így viszonylag rejtve értékesíthető osztalékelsőbbségi papírokkal.*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve.
Mostanra azonban erre is fény derült. Bár a S-Útvonal Zrt. a cégbíróságon nem jegyeztetett be tulajdonosváltást, a vállalat idei beszámolójának egy táblázatából azonban egyértelművé vált, hogy
az osztalékelsőbbségi részvények már nem Rencsár Kálmán birtokában vannak. Egy olyan céghez kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje.
Ennek pedig elég nagy jelentősége lehet, hiszen a 2022-ig egy fillér osztalékot nem fizető S-Útvonal az új részvények kibocsátása óta (a Soltút osztalék továbbfizetésével) két részletben több mint 24 milliárd forintot fizetett így ki tulajdonosainak, amiből közel 17 milliárd forint járt az elsőbbségi papírok után.
Mészáros Lőrinc alföldi ikertestvére
A tiszakécskei Szíjj László a NER egyik legfontosabb kegyeltje, és ennek köszönhetően az ország jelenleg hatodik leggazdagabb embere jóval 200 milliárd forintot meghaladó vagyonnal. Hozzá hasonlós ütemű gazdagodást az országban csak Mészáros Lőrinc tudott felmutatni az elmúlt években. Ez annak ellenére is így van, hogy Szíjj építőipari birodalmának felemelkedése nem 2010 után kezdődött.
Ahogy az Átlátszó kétrészes cikksorozatban bemutatta, az üzletember vagyonosodása már az első Orbán-kormány alatt megindult. Szíjj László akkori legfontosabb vállalata ebben az időszakban kezdte el sorra nyerni a nagyobb közbeszerzéseket, mint utólag kiderült, nem éppen szabályszerűen. A munkákat ugyanis több más építőipari vállalattal együtt leosztották egymás között. A versenyhivatal egy későbbi vizsgálata szerint erre írásos bizonyíték volt, és azt is megállapították, hogy Szíjj cége előre kinyilvánította szándékát arról, milyen (állami) munkát szeretne megnyerni. A társaságot emiatt később meg is büntették.
Szíjj birodalma a 2000-es években is fejlődött, ám az igazi áttörést a Fidesz újbóli hatalomra kerülése, majd az Orbán-Simicska háború hozta el a tiszakécskei vállalkozónak. A cégcsoport zászlóshajója ekkorra a Duna Aszfalt (DA) lett, amely már a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban megötszörözte árbevételét, nyereségét pedig több mint 18-szorosára növelte.
Az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos kiesése pedig a végérvényesen pozícióba hozta Szíjjt. Az emlékezetes G-nap után fokozatosan a Duna Aszfalt lett a kormány elsőszámú útépítője. Ennek köszönhetően a 2010-es évek elején még csak évi néhány százmilliós nyereséggel működő cég 2015 óta több mint 140 milliárd forintnyi profitot termelt, a gazdaglisták elejére repítve az ilyen rangsorokban még 2014-ben sem szereplő Szíjj Lászlót.
Nem véletlenül a tiszakécskei milliárdos volt az, aki a lázadó Simicska helyére léphetett. Bár Szíjj sokkal inkább háttérben maradt, mint Mészáros Lőrinc (múlt pénteken mindössze második nagyinterjúját adta a magyar médiában), ekkora ő is jó kapcsolatot épített ki a fideszes elittel. Ráadásul az építőipar mellett más területeken is szerepet vállalt a kabinetnek, illetve különösen Orbán Viktornak fontos ügyekben. Részt vett a kormánymédia és a nagy kormányközeli bankholding gründolásában, együtt nézett meccset a miniszterelnökkel, cégei a felcsúti akadémia legfontosabb támogatóivá váltak, és az Orbán-bányákból vásároltak, egy korábbi index-cikk szerint pedig Mészáros Lőrinccel annyira szoros volt a kapcsolata, hogy még nyaralni is együtt jártak. A neve azonban csak akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor kiderült, hogy egy máltai cégének tulajdonában vannak a NER-elit nyaralásának helyszínt biztosító luxusjachtok, amelyek egyikén feltűnt Szijjártó Péter külügyminiszter is.
Egy régi kapcsolat új köntösben
Szíjj László és Rencsár Kálmán személyes kapcsolata egész biztosan évtizedekre nyúlik vissza. A két építőipari vállalkozó akkor még sokkal jelentéktelenebb cégei 15 másik vállalattal részt vettek az első ágazati érdekvédelmi szövetség, a Magyar Mély- és Útépítő Társaság alapításában 1998-ban. A MaMÚT ezt követően rendszeresen tartott konferenciákat és szakmai találkozókat épp azzal a céllal, hogy támogassa „a kis- és középvállalkozások összehangolt együttműködését”.
A Soltútnál és Szíjj László érdekeltségeinél azonban eleinte az ilyen együttműködések nem váltak nagyon általánossá. Bár nem volt példa nélküli, hogy Szíjj és Rencsár cégei konzorciumban induljanak egy közbeszerzésen, inkább egymással szemben próbálkoztak a tendereken, ha egyáltalán összeakadtak.
Az elmúlt években azonban ez az iparági kapcsolat elkezdett szorosabbra fűződni. Bő három évvel ezelőtt a Soltút elnyerte története addigi legnagyobb állami megbízását: ők építhetik a kétszer két sávosra tervezett 83. számú főút Tét és Győr közötti 18 kilométeres szakaszát bő 46 milliárd forintért. Ez több, mint amekkora bevételt addigi történetének bármelyik évében elért a vállalat. A megbízást hivatalosan egyedül nyerték el, a 83-as úton azonban így is a Duna Aszfalttal közösen dolgoznak. A fejlesztésről szóló közbeszerzést ugyanis két részletben írták ki, és a másik – Pápa és Tét közötti – szakaszt*Egy bekötőúttal kiegészítve Szíjj László cége kapta további 44 milliárdért.
Rencsár és Szíjj érdekeltségei közötti kapcsolat azonban nem merült ki ennyiben: a Duna Aszfalt ugyanis a Soltút által elnyert szakaszon is dolgozik. A hitelbiztosíték nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a DA az S-Útvonal Kft-vel kötött vállalkozási szerződéses megállapodást a Tét és Győr közötti rész nagyjából felének kivitelezéséről.
A Soltút tehát úgy nyerte el 2020-ban története messze legnagyobb állami megrendelését, hogy a fejlesztést alapból a kormányhoz egyik legjobban bekötött vállalkozó, az állami munkák leosztása miatt egyszer már megbüntetett Szíjj László cégével együtt kapta meg, de később még a saját megbízásának egy jelentős részét is továbbpasszolta.
Rencsár Kálmán vállalata ezután kezdett el igazán hasítani a közbeszerzéseken. A 83-as főút elnyerése óta további közel 100 milliárdnyi állami megrendelést kaptak, ez pedig – ahogy erről már volt szó – nagyban hozzájárult a Soltút, és az S-Útvonal növekedéséhez és mesés profitjához. És ezt követően kezdődött meg a két üzletember vagyonának összefonódása is.
Hétmilliárd néhány hétnyi jachtos nyaralásért?
A bevezetőben is említett két ügylettel a Rencsár-vagyonból akár 24 milliárd forint is átkerülhetett Szíjj Lászlóhoz köthető cégekbe. Egyszerűbbnek a jachtos biznisz tűnik: itt annyi történt, hogy Rencsár magánszemélyként tőkét emelt abban a cégben, amelynek a hajóján Szijjártó Péter is töltötte nagy port kavaró nyaralását. Az elérhető információk szerint Rencsár minden egyes megvásárolt részvényéért 30 ezer eurós felárat fizetett, így közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett be a máltai cégbe, amiért annak szűk egyharmadát kapta meg.
Maga az ügylet tényleg elég általánosnak mondható, méretei és üzleti jellemzői miatt azonban elég nehezen érthető. Bár Szíjj pénteki interjújában arról beszélt, hogy a jachtbiznisz „üzletileg nem egy rossz vállalkozás”, ez elég könnyen cáfolható állítás. Rencsár a 7 milliárdos befizetéssel végső soron egy olyan vállalatba szállt be, amely
a korábbi években komoly veszteséget termelt,
drága, de nagyon gyorsan értéktelenedő eszközöket (jachtokat) birtokol,
a jachtok jogi státusza is zavaros: bár úgy tűnik pénzért adják ki őket, elérhető besorolásuk alapján a máltai szabályozás értelmében elvileg ezt nem lehetne,
viszont évről évre rengeteg pénzt visz el a fenntartásuk.
Érdemi megtérülést ettől a befektetéstől így nem lehetett várni, különösen, hogy a cég a másik tulajdonostól, Szíjj Lászlótól csak kölcsönbe kapta a pénzt, amiből hajóit vásárolta. A tőkeemelés egyetlen előnye így az lehetett, hogy talán Rencsár maga is használhatja a jachtokat. Erre azonban hétmilliárd forintot nem túl logikus elverni, hiszen ennyiért magának is elég szép méretű hajót vásárolhatott volna.
Rencsár Kálmánt kérdeztük a befektetés okairól, kíváncsiak lettünk volna motivációira, illetve arra is, hogy használta-e már a máltai cég hajóit, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Nagy a bizalom
A másik ügylet még a máltai hajóbiznisznél is nehezebben érthető. Az elsőbbségi részvények átadásával Rencsár a Soltút*Egészen pontosan annak tulajdonosa, az S-Útvonal Zrt. kifizetett nyereségének 70 százalékát engedte át. Ez – ahogy láthattunk – az elmúlt években is milliárdokat-tízmilliárdokat jelentett, és a jövőben is hasonló nagyságrendű pénzkiáramlást okozhat a solti üzletember cégbirodalmából.
A sztorit azonban bonyolítja, hogy a részvények nem egy teljesen hagyományos vállalathoz kerültek. Az osztalékelsőbbségi papírok tulajdonosa egy olyan bizalmi vagyonkezelő (bvk) lett, amelynek jelenleg egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Szíjj László veje.
A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy az úgynevezett vagyonrendelő (jelen esetben Rencsár Kálmán) valamilyen vagyonelem (ingatlan, cég, pénz, műkincs, stb.) kezelését az ilyen tevékenységet végző cégre bízza, de előre meghatározza, hogy ki legyen a vagyon hasznának haszonélvezője, azaz a kedvezményezett.
Nem véletlenül szerepel azonban a tevékenység nevében a bizalmi szó, hiszen egy ilyen ügylet tényleg abszolút bizalmi. Az érintett vagyonelem ugyanis a bvk tulajdonába kerül, amely (vagy aki) azt ettől kezdve a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli. Ennek megfelelően egy vagyonkezelő a leggyakrabban egy emberrel, vagy egy családdal áll csak kapcsolatban. Szíjj László vejének cége pedig igazolhatóan kezeli Szíjj László vagyonát: találtunk olyan megállapodásról szóló iratot, ahol a tiszakécskei milliárdos tűnt fel vagyonrendelőként.
Igen ám, de léteznek olyan bizalmi vagyonkezelők is, amelyeket direkt üzleti céllal hoznak létre. Ahogy egy, a területre szakosodott ügyvéd a G7 kérdésére elmondta: a jegybank engedélyezheti, hogy egy vállalkozás üzletszerű végezze ezt a tevékenységet. Ehhez azonban nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, így ilyen vállalkozásból mindössze tizenegy van egész Magyarországon.
Az egyik viszont épp Szíjj vejének cége. A vállalat még 2019-ben kapta meg az MNB jóváhagyását (pdf), és azóta elvileg üzletszerűen működik. Más kérdés, hogy ennek sok nyoma nincs. A hasonló valóban üzletszerűen működő bvk-k elég nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és az edukációra. Honlapjuk rengeteg információt tartalmaz arról, mit is jelent ez az egész bizalmi vagyonkezelés dolog, és nem ritkán hirdetik is magukat. Szíjj vejének cégénél azonban magát a honlapot sem könnyű megtalálni, és azon kizárólag a cég alapadatai szerepelnek. A vállalatot, illetve annak tulajdonosát kérdeztük, hogy mi ennek az oka, és hogyan gyűjtenek ügyfeleket, megkeresésünkre azonban nem reagáltak.
A milliárdokat hozó osztalékelsőbbségi részvényeknél a kulcskérdés így az, hogy azok miként kerültek Szíjj vejének vagyonkezelőjéhez. Találtunk olyan megállapodást, amely szerint ugyanez a vagyonkezelő adásvétellel szerzett meg egy másik vállalati részesedést, azonban később az mégis úgy jelent meg, mintha Szíjj László bízta volna a pakettet a vállalatra. Így több forgatókönyv is elképzelhető:
Lehet, hogy a vagyonkezelő egyszerűen megvette a részvényeket
Elképzelhető, hogy a papírok – a vagyonkezelőt már amúgy is használó – Szíjj Lászlóhoz kerültek, és vagyonrendelőként ő bízta azok kezelését a cégre.
Ahogy az is lehet, hogy ugyanezt Rencsár Kálmán tette meg, ám még ebben az esetben is kérdés, hogy ki lett a kedvezményezett, azaz a részvények hozamának végső haszonélvezője.
Jól látszik tehát, hogy a tranzakció elég jó eszköz volt arra, hogy elrejtse, végső soron ki húz hasznot az elmúlt két évben 17 milliárd forintot fialó részvényekből. Mindenesetre, még ha Rencsár maga vagy családja is a megjelölt haszonélvező, akkor is nehezen érthető, hogy miért volt szükségük az egész cégjogi kavarásra. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a bizalmi vagyonkezelőnek – szemben mondjuk egy, a kormányközeli milliárdosok által szintén szívesen használt magántőkealapokkal – egy ilyen konstrukcióban nincs adóelőnye, így nem tudnak vele adóbefizetést megspórolni.
Ha pedig ennek ellenére – öröklési, vagy bármilyen más okból – mégis mindenképp bizalmi vagyonkezelőben gondolkodott Rencsár Kálmán, akkor akár egy sajátot is létrehozhatott volna: nem volt szükségszerű, hogy egy Szíjj Lászlóhoz köthető vállalkozás tulajdonába adja a vagyonának tetemes részét kitevő részvényeket.
Röviden összefoglalva tehát:
Az építőiparban bő három évtizede aktív Rencsár Kálmán már korábban is főleg állami megrendelésekből élő cége pár éve elnyert egy állami útépítési megbízást a NER egyik legfontosabb alapemberének, Szíjj Lászlónak a vállalatával.
A megrendelés önmagában nagyobb volt, mint amekkorát korábban Rencsár cége valaha kapott, a társasághoz azonban ezt követően számolatlanul kezdtek el áramlani az állami milliárdok.
A vállalat az elmúlt években a közbeszerzéseken elnyert munkákból hatalmas, több tízmilliárdos profitot ért el.
A nyereségből kifizetett első jelentősebb osztalék előtt Rencsár Kálmán úgy döntött, hogy a cége kibocsát néhány speciális részvényt, amelynek tulajdonosa az összes osztalék hetven százalékát megkaphatja.
Ezeknek a papíroknak a tulajdonosa az elmúlt két évben a főleg állami megbízásokból származó nyereségből 17 milliárd forinthoz juthatott.
A speciális részvények tavaly egy olyan bizalmi vagyonkezelőhöz kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje, és így a pénzt is ez a cég kaphatta.
A bizalmi vagyonkezelési tevékenység specialitásai miatt nem lehet megmondani, hogy a kifizetésnek ki a végső haszonélvezője. Lehet Szíjj László, de akár Rencsár Kálmán is, bár utóbbi esetben is nehezen érthető, hogy az üzletember miért bízta a tízmilliárdokat érő részvényeket egy másik milliárdos rokonára.
A zavaros, tízmilliárdok sorsát befolyásoló ügylettel párhuzamosan Rencsár Kálmán egy másik Szíjj-érdekeltségbe is beszállt: 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt bele a NER luxusjachtjait birtokló máltai cégbe.
Ez utóbbi befektetés üzletileg egyáltalán nem értelmezhető, hiszen a vállalat évek óta veszteséges, vagyona gyorsan értéktelenedik, és komoly hitelállománnyal rendelkezik, így a megtérülésre nincs is esély.
Végső soron így az látszik, hogy egy korábban közepes méretű építőipari cég elkezdett együttműködni a NER egyik legfontosabb építőipari vállalkozójával, akit nem mellesleg már megbüntetettek az állami tenderek leosztása miatt, és akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. Ezt követően a közepes céghez elkezdtek ömleni az állami milliárdok, amiből mesés vagyon keletkezett, ám ennek a vagyonnak egy jelentős része valamilyen formában a NER-es partner környezetébe került.
A furcsa tranzakciókkal, és a két vállalkozó vagyonösszefonódásával kapcsolatos kérdéseinkkel valamennyi érintettet megkerestük. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy ki a végső haszonélvezője a tízmilliárdokat érő részvényeknek, miért volt szükség a cégjogi kavarásra, honnan ismerik egymást és milyen kapcsolatban vannak az érintettek, miért szállt be milliárdokkal Rencsár Kálmán a NER-t jachtoztató cégbe. Megkeresésünkre azonban Szíjj László, Rencsár Kálmán és az osztalékelsőbbségi részvényeket megszerző bizalmi vagyonkezelő sem reagált. | Így lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjacht | Egy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230911/igy-lesz-az-allami-tenderekbol-milliardos-luxusjacht/ | 2023-09-11 11:02:00 | true | null | null | G7 |
Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
Ennek értelmében a következő kórházak kaptak új tulajdonost:
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Szerettük volna megnézni, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint mekkora kórházi adósságokkal kapták meg az egyetemek az intézményeket, ám - talán nem véletlenül -, az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Az indoklás szerint az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is rájuk szállnak.
Két kivett major is „gazdára talált”
Az Egészségügyi Közlöny kitér még arra is, hogy a Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. Ezzel ez a 69. 69. ingatlanja a modellváltó egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának és a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának közösen.
Egy 2023. június 6-i, herceghalmi önkormányzati dokumentum szerint a Semmelweis Egyetem Nemzeti Laboratóriumot hoz létre az érintett területen, így az érintett ingatlan felkerült az Egészséges Budapestért Program megvalósításával összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyei közé.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Az agráregyetemnek eddig is számtalan ingatlana volt már. Egész pontosan az eddigi 356 volt állami ingatlan mellé ez a 357., ami hozzájuk került. De ez még nem minden, a vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok száma 37, a jogutódlással az egyetem tulajdonába kerülő ingatlanok száma pedig 11 darab.
Herceghalom nagyon kapós, az agráregyetem meg azért kaphatta meg az ingatlant, mert már 2020-ban több mint 100 millió forintos különleges labort adtak át, amely főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az átadó ünnepségen azt mondták: jelentős változás fog bekövetkezni a magyar agrár-felsőoktatásban, amely végre összhangba hozza az agrárkutatást az oktatással,
A 2021-ben megszavazott modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kellett beindítaniuk az Európai Unióban sokat kritizált új rendszert.
A milliárdos ingatlan- és ingó vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kaptak az átálláshoz, mint a kormány.hu-n írják, a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében. Az Európai Unió a jogállamisági eljárásában kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek alapítványainak kuratóriumában politikusok ülnek. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek | Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/adossagmentes-korhazakat-jatszott-at-az-allam-az-egyetemeknek.html | 2023-09-18 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A miniszterelnökről a múlt héten került nyilvánosságra egy felvétel, amint kisétál a tengerből. A Gulyáságyú Média által megosztott videó állítólag augusztus 11-én, dél körül készült a horvátországi Abbáziában. Orbán Viktor a strandolás után egy olyan villába ment vissza, amely Ungár Anna kizárólagos tulajdonában áll. Ungár Anna az LMP-társelnök Ungár Péter nővére, édesanyjuk pedig Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója.
Schmidt Mária és gyermekei céges érdekeltségeiken keresztül jelentős állami pénzhez jutnak: a család érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől egy teljes irodaházat bérel az agrártárca, más cégeik vissza nem térintendő álllami támogatást is kaptak.
A horvátországi videó publikálását követően Hadházy Ákos független képviselő is elutazott a helyszínre, ahonnan videót is posztolt.
A videó leírásában azt írja, hogy szerinte mind Ungárnak, mind Orbánnak le kellene mondania. Utóbbinak többek között azért, “mert olyan vállalkozótól fogad el nagyértékű ajándékot, akinek az állam milliárdokat pumpált.”
Ehhez képest Gulyás Gergely a szeptember 13-án tartott kormányinfón azt mondta, hogy szerinte “kisstílű, megalapozatlan és légből kapott”, ha valaki korrupciós kockázatokról beszél az ügyben. A HVG kérdésére azt is elmondta, hogy az Országgyűlési Törvény “egyértelműen szabályozza”, hogy a parlamenti képviselők mely összeghatárig fogadhatnak el ajándékot, azonban hozzátette, hogy
“itt fel sem merül az, hogy képviselői minőségére való tekintettel kap ajándékot [Orbán Viktor], mert egy 30 éves barátságról van szó.”
Mivel ellenzéki- és kormánypárti képviselők ugyanazt az ügyet egészen máshogy értékelik, az alábbiakban megnézzük, hogy
pontosan mit mondanak erről a vonatkozó szabályozások;
és mely pontok adnak lehetőséget az eltérő értelmezésre.
Mit mondanak a szabályok?
Az országgyűlési képviselők ajándékaira egyrészt a Gulyás Gergely által is említett törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény az irányadó, amelyben ez a részlet szerepel:
“a képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el (...) képviselői tiszteletdíj 5 százalékát”.
Emellett a kormánytisztviselőkre - így Orbán Viktorra is - kiemelt etikai szabályok vonatkoznak. A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amely a “III/4. Nem fogadunk el ajándékot” című részben több pontban is részletezi az ajándékok elfogadására vonatkozó etikai szabályokat, többek közt:
“Tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka”
“Nem kérünk és nem fogadunk el olyan ajándékot, előnyt, meghívást, szolgáltatást (...) amely munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”
“Lekötelező mértékűnek tekintjük azokat az ajándékokat, amelyeket saját jogszerű jövedelmünkből, szokásos életvitelünk fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lennénk képesek megvásárolni magunknak. Lekötelező mértékű ajándékot senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadunk el.”
Ajándék, de mekkora?
Az ügyben eddig senki nem tett olyan megszólalást, amely arra utalna, hogy a miniszterelnök esetleg fizetett volna a vendéglátásért (azaz ne ajándékba kapta volna azt).
A miniszterelnök egyáltalán nem szólalt meg az ügyben, Schmidt pedig a 444 kérdésére a kötcsei pikniken azt mondta, a miniszterelnök “vendégségben” volt náluk, 30 éve “járnak össze”. A Partizánnak adott interjújában Ungár Péter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán fizetett-e, az oldalán viszont azt írta, szerinte “úgy helyes, ha a miniszterelnök nyaralni megy, akkor kivesz egy szép szállodai szobát és kifizeti”.
Az érintettek arról sem nyilatkoztak, hogy hány napot töltött a miniszterelnök az ingatlanban, ezért nem lehet pontosan meghatározni, milyen értékű az ajándék.
Ahogy láttuk, az országgyűlési törvény azt tiltja, hogy - képviselői minőségükben - a képviselői díj 5 százalékánál nagyobb értékű ajándékot fogadjanak el a politikusok. A képviselői tiszteletdíj jelenleg a 2022-es bruttó átlagbér háromszorosa, azaz bruttó 1 547 428 forint.
Ennek 5 százaléka bruttó 77 ezer forint - vagyis csak ezen összeg alatt fogadhatnak el ajándékokat.
Az etikai kódex pedig a “lekötelező mértékű” ajándékokról állapítja meg, hogy senkitől, semmilyen körülmény között nem fogadhatók el. Hogy Orbán horvátországi nyaralása lekötelező mértékű-e, attól függ, hogy “saját jogszerű jövedelméből”, szokásos életvitele fenntartása mellett, a “reális piaci áron” meg tudná-e azt vásárolni.
Címlapon: Orbán Viktor Gulyáságyú Média által megosztott videón
Összehasonlításképp: Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy sosem volt, és soha nem is lesz vagyonos ember, a vagyonnyilatkozataiban éveken keresztül egy fillér megtakarítást sem tüntetett fel. A legutóbbi, 2023. januári nyilatkozatában azonban már közel 14 millió forintnyi megtakarítás szerepel (feleségével közös számlán), havi fizetése pedig jelenleg bruttó 5,7 millió forint.
Mi a “képviselői minőség”? Mi hozható a “munkánkkal összefüggésbe”?
A képviselői ajándékokról szóló szabályozások viszont tartalmaznak nehezen megfogható kitételeket is. Például az országgyűlési törvény nem az összes ajándékra, hanem csak a “képviselői megbízatással összefüggésben” elfogadott ajándékra vonatkozik. A szöveg azonban nem részletezi, hogy ez pontosan mit jelent.
Gulyás Gergely a kormányinfós válaszában ezért hivatkozhatott arra, hogy szerinte a horvátországi nyaralás esetében fel sem merül, hogy Orbán “képviselői minőségére való tekintettel” kapott ajándékot.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint azonban egy országgyűlési képviselő a magánidejében is képviselő. "A parlamenti politikusok közfeladatot látnak el, ezért képviselői minőségük nem ér véget a nap végén" - mondta Ligeti a Lakmusznak. A közfeladatot ellátókra - például a bírókra, ügyészekre, kormánytisztviselőkre - éppen azért vonatkozik szigorúbb jogi szabályozás és etikai kódex, hogy ne legyenek korrumpálhatók ajándékokkal.
"Nem véletlen, hogy a bíróságokról szóló törvényben nincsen szabály a 'bírói minőségre' figyelemmel elfogadott ajándékokra" - tette hozzá, arra utalva, hogy ha parlamenti képviselőt ajándékkal akarnak lekenyerezni, azt nyilván a közhatalmi helyzetére figyelemmel és nem mint magánemberrel teszik. Szerinte a parlamenti képviselőkről szóló törvénybe ajándékozásra vonatkozó rendelkezésébe kifejezetten azért rakták bele a "képviselői minőségről" szóló gumiszabályt, hogy erre, a "képviselői minőség hiányára" hivatkozva fogadhassanak el ajándékokat. Ligeti kiemelte: 1997 óta nagyjából változatlan tartalommal él ez az összeférhetetlenségi rendelkezés.
Hasonlóan nagy értelmezési mozgásteret hagy a kormánytisztviselőknek a hatályos etikai kódex: a “lekötelező mértékű” ajándékok kivételével csak azokban az esetekben tiltja az ajándék elfogadását, ha “vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka” vagy ha az ajándék “munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”.
Volt már hasonló
Korábban is előfordult, hogy vezető kormánypárti politikusok, országgyűlési képviselők nagyvállalkozóktól fogadtak el költséges ajándékokat vagy szívességeket.
Németh Dániel 2020 augusztusában fotózta le Szijjártó Pétert családja körében, nyaralás közben egy luxusjacht fedélzetén. Mint kiderült, a Lady MRD névre hallgató jacht a kormányközeli milliárdos, Szíjj László máltai offshore cége tulajdonában állt. A 24.hu cikke szerint az ilyen kategóriájú jachtok heti bérlet díja nagyjából 100 ezer euró, azaz 34-35 millió forint volt 2019 nyarán, és még csak ehhez jött hozzá az üzemanyag és a legénység bére is.
Rogán Antalról az azóta bezárt Népszabadság írta meg, hogy helikopterrel ment egy esküvőre 2016 nyarán. A politikus először azt válaszolta a lapnak, hogy minden bizonnyal összetévesztették valakivel, ilyen nem történt, sőt, perrel fenyegette azokat, akik közlik az információt. A fényképes bizonyítékok hatására azonban később a Parlamentben – ellenzéki kérdésre válaszolva – már elismerte a luxusutat, és azt mondta, hibázott. A politikus szerint, akkori felesége Rogán Cecília egyik üzleti partnere ajánlotta fel nekik a szívességet, amelynek költségét a két cég barterezte egymással. Hozzáfűzte még: az ügynek számára van egy nagyon komoly tanulsága, az, hogy “politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha ezt a felesége megengedheti magának.”
Rogán Antal újságíróknak magyarázza a helikopterezését.
A Magyar Nemzet pedig 2018-ban, Semjén Zsoltról írta meg, hogy több évben is részt vett néhány napos luxusvadászatokon Svédországban. Ennek során helikopterrel is vadásztak rénszarvasra. A lap szerint az Orbán-kormány második embere 2012-ben, 2013-ban, valamint 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is Svédországban vadászott, ahova nem egyedül érkezett. Elkísérte például a Földművelésügyi Minisztérium egyik korábbi főosztályvezetője is. Semjén sokáig nem reagált az eseményre, majd a Parlamentben – egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva – azt közölte: “Ön betegesen érdeklődik a magánéletem iránt”. Szerinte maguk a svédek nyilatkozták, hogy minden rendben volt a svédországi vadászattal, az törvényes volt, nem sértett jogszabályt. Azt azonban azóta sem tudni, ki finanszírozta a vadászatokat.
Semjén Zsolt az egyik svédországi vadászaton pózol a döglött állattal. Fotó: Hír Tv/MNO
Ezekre az esetekre a törvényszöveg egy korábbi állapota vonatkozik, ami ma már nem hatályos. 2022 augusztusáig az országgyűlési törvényben még az szerepelt, hogy
“a képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely (...) képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja”. Továbbá: “a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”.
Tehát a képviselői megbízatással összefüggésben kapott ajándékokat a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban kellett (volna) feltüntetniük. A fent felsorolt eseteket azonban egyik érintett politikus sem tüntette fel az akkori vagyonnyilatkozataiban (Szijjártó 2021, pdf. 17. oldal; Semjén 2019, zip; Rogán 2018, pdf 17. oldal.). | Ajándék jachtozás, helikopterezés, vendéglátás az Adrián: szabad ilyet egy politikusnak? | Orbán Viktor horvátországi, Ungár-villás nyaralása miatt van, aki lemondást sürget, más viszont semmi problémát nem lát benne. De pontosan milyen szabályozás vonatkozik a politikusok ajándékaira - és milyen kiskapukat hagy nyitva? | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/ajandek-jachtozas-helikopterezes-vendeglatas-az-adrian-szabad-ilyet-egy-politikusnak/ | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
Európa egyik számottevő építőipari vállalatával kötött együttműködési szerződést Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd. A török Gülermak csoporttal való együttműködésről csütörtökön számolt be Szijjártó Péter, aki Mészáros Lőrinccel közösen tárgyalt Isztambulban.
Miért fontos ez? Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag külföldi tárgyalásán tűnt fel. A kormány honlapján saját keresésünk alapján ez az első eset, amikor beszámoltak Orbán Viktor barátjának egy külföldi üzleti útjáról.
Számokban: a vasút- és metróépítésben világszerte tapasztalatokat szerző Gülermak 1958 óta működik. Árbevétele alapján a világ 117. legjelentősebb építőipari vállalata az Engineering News-Record listája szerint, a Törökországban a 12. legnagyobb építőipari cég.
A Gülermak Bukarestben, Kolozsváron és Varsóban metrót építi, Krakkóban az első lengyelországi magas sebességű villamosvonalat, és részt vett a 2020-as dubaji világkiállításhoz kapcsolódó metróberuházásokban vagy egy Fülöp-szigeteki vasútépítésen.
A cég az acélgyártásban is érdekelt, évi 60 ezer tonnás termelőkapacitása van. 2021-es bevétele 637 millió dollár (230 milliárd forint) volt, amely 71 százalékban exportból keletkezett, több mint 50 országban van jelent.
Szijjártó szerint a két vállalat közösen a legnagyobb európai projektek végrehajtására is alkalmas lehet, de egyéb részleteket nem mondott az együttműködésről. A Gülermaknál a magát Magyarország legnagyobb vasútépítőjeként jellemző V-Híd Építő Zrt. jóval fiatalabb, 2015-ben alapították meg.
A legjelentősebb referenciái között csak magyarországi vasútépítéseket tart számon, külföldi tevékenysége az elmúlt két év beszámolói alapján elenyésző, igaz, tavaly a közbeszerzéseken meglehetősen sikeres vállalat cseh és osztrák szakmai együttműködéseket is kötött.
Mi következhet? A napokban jelentették be, hogy a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, gyakorlatilag lakatlan Soltanlit.
Soltanli érintésével épül vasút az örmény határ irányába, ami végső soron Törökország felé is kapcsolatot jelenthet. A karabahi újjáépítésben a V-Híd is részt vehet, már tavalyi is tárgyaltak egy projektről, így elképzelhető, hogy a Törökországgal közeli viszonyban lévő Azerbajdzsánban kezdődhet a két cég együttműködése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül Mészáros Lőrinc cége egy háborús tűzfészek közelébe?Miközben Örményország azeri támadástól tart, Magyarország az örményektől visszafoglalt részek újjáépítésében segít az azeri kormánynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag mellett tárgyal külföldön | Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalkozása egy több évtizedes múltra visszatekintő, számos országban dolgozó török partnert szerzett a külügyminiszter közbenjárásával. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230916/ujszeru-hogy-meszaros-lorinc-egy-kormanytag-mellett-targyal-kulfoldon/ | 2023-09-16 11:29:00 | true | null | null | G7 |
Teljesen bevett gyakorlat a piacfelosztásnál, hogy így csinálják.
Így reagált egy közbeszerzési szakértő arra a nagyon furcsa megállapodásra, amelyben két kormányközeli útépítő osztott fel egymás között egy több tízmilliárdos projektet. A munka leosztásában hivatalosan semmi jogszerűtlen nincs: csak akkor lenne szabálytalan, ha bizonyítani tudnák, hogy a felek előre egyeztettek. Az ügyet azonban sem a közbeszerzési hatóság, sem a versenyhivatal nem vizsgálta, ezért ez fel sem merült. Így viszont végeredményben az látszik, hogy a kormány kedvenc útépítője akkor is milliárdos-tízmilliárdos bevételhez juthat állami projektekből, ha egyébként nem a céget hozták ki győztesnek a beruházásra kiírt közbeszerzésen.
Szoros befutó
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan került az ország egyik leggazdagabb építőipari vállalkozójának, Rencsár Kálmánnak a vagyonából sok milliárd forint a kormányközeli körökkel ismerten jó kapcsolatot ápoló Szíjj László érdekeltségeihez. Szíjjról az elmúlt hetekben Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg: interjúiban – amelyekben a milliárdos neve többször előkerült – zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
Szíjj és Rencsár kapcsolata hosszú időre nyúlhat vissza, de látványosan csak az elmúlt években kezdtek szorosabban együttműködni. Ennek a folyamatnak az egyik kulcsmomentuma volt a 83-as főút építésére kiírt közbeszerzés.
A tendert még 2019-ben indította el az azóta megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., és már az elején látni lehetett, hogy hatalmas projektről van szó. A költségeket előzetesen is közel 82 milliárd forintra becsülték, a tényleges ár azonban ennél is 10 százalékkal magasabb, több mint 90 milliárd forint lett. Ez kilométerenként durván 2,5 milliárd forint, ami elég soknak tűnik, különösen, hogy ekkor még jóval a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható árrobbanás előtt voltunk.
A hatalmas értékre tekintettel a közbeszerzést nem is egyben írták ki, hanem kettékapták. A Győr és Pápa közötti 36 kilométeres utat Tétnél elvágták, így két nagyjából egyforma hosszú szakasz jött ki, amiket külön hirdettek meg. A tender mindkét részén ugyanaz a négy piaci szereplő indult el: Szíjj László Duna Aszfaltja, Rencsár Kálmán Soltútja, az osztrák hátterű Strabag, illetve egy nemzetközi és magyar cégekből álló háromtagú konzorcium.
Végül a Pápa és Tét közötti szakaszt a Duna Aszfalt nyerte el, míg a Tét és Győr közötti részt a Soltút kapta. Rencsár cége csak egy hajszállal adott jobb ajánlatot, mint a Strabag: a 46 milliárd 240 millió forintos ár alig 1,8 millióval volt kevesebb az osztrákok vállalásánál.
Egy furcsa szerződés
A szoros befutó ellenére ebben eddig semmi kirívó nincs, sőt kifejezetten jó hír, hogy az állam még ezt az 1,8 millió forintot is megfogta egy több tízmilliárdos tenderen. A furcsaságok a szerződések aláírását követően kezdődtek. A Soltút ugyanis, alig fél évvel azután, hogy hivatalosan is leszerződött a projektre, a jelek szerint a munka felét továbbpasszolta. Méghozzá a közbeszerzésen szintén induló, de jóval magasabb ajánlatot adó Duna Aszfaltnak.
A hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentum szerint a Duna Aszfalt egy banki ügylethez adott biztosítékként egy olyan szerződést, amit Rencsár Kálmán cégével kötött 2020 szeptemberében. A leírás alapján a Duna Aszfalt tíz kilométernyi út kivitelezéséről állapodott meg a 83-as útnak azon a szakaszán, amit eredetileg a Soltút nyert el.
Így végső soron az történt, hogy bár az állami megbízást (legalábbis ezt a részét) nem Szíjj László cége kapta, végül mégis ők építhették az utat.
Ez azért elég sok kérdést felvet. Ideális esetben egy ilyen eljárásnál – ha a felek nem egyeztetnek – minden résztvevő a lehető legalacsonyabb olyan ajánlatot adja, amelyen még az elvárt nyereséggel el tudja végezni a munkát. A Duna Aszfalt adott egy ilyen ajánlatot, ám az magasnak bizonyult: a Soltút bő másfél milliárd forinttal olcsóbban vállalta a munkát. Így viszont szimplán matematikai alapon sem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindenki jól jár azzal, ha a Soltút a munka egy részét továbbpasszolja. Vagy ők buknak a drágább Duna Aszfalt kifizetésével, vagy a DA azzal, hogy a lehetőségeinél olcsóbban vállalja el a munkát.
Ráadásul sokkal olcsóbban. A Soltút ugyanis az elmúlt években az építőipari átlagot messze meghaladó nyereségrátával dolgozott, és mivel ez volt az egyik legnagyobb projektjük, a hatalmas profithoz minden bizonnyal a 83-as út építése is hozzájárult. Az előző három évben (amikor a 83-as út kivitelezése zajlott) a vállalat bevételének negyede maradt meg profitként. Ha ennél a projektnél is ez volt a jellemző, akkor a Duna Aszfaltnak 25-30 százalékkal alacsonyabb áron kellett megépítenie az átvett szakaszt, mint amit az eredeti ajánlatukban vállalt.
Persze lehet olyan helyzet, hogy egy cég bizonyos munkáknál költségelőnyben van egy másik vállalattal szemben, és előfordulhatott, hogy pont az átvett szakaszon a Duna Aszfalt volt olcsóbb, míg a Soltútnak maradó részen a solti cég. A 25-30 százalékos eltérés azonban olyan nagy különbség, hogy ilyen helyzetet elég nehéz elképzelni. Különösen, hogy a Duna Aszfalt az elmúlt években nem abban volt erős, hogy alvállalkozóként olcsón bedolgozott valahova, hanem inkább nagy – főleg állami – útépítési projekteket fogott össze, ahol a munka jelentős hányadát fővállalkozóként maga is továbbpasszolta.
Az érintett cégeket kérdeztük, hogy mekkora összegről szólt a kivitelezési szerződés, ám választ nem kaptunk. Mindenesetre a Duna Aszfalt egy közel 5,5 milliárd forintos banki követelést biztosított a szerződéssel, ami nagyságrendileg azért megmutatja, milyen értékű megállapodásról lehetett szó.
Jogi szempontból is érdekes kérdés, hogy mennyire van rendben, ha egy olyan cég valósít meg sokmilliárdos állami projekteket, amely ugyan veszített a közbeszerzésen, de a nyertes alvállalkozóként mégis megbízza. Megkérdeztük a Közbeszerzési Hatóságot, hogy jogszerű-e ez a gyakorlat, és röviden összefoglalva azt a választ kaptuk, hogy igen. A hatóság azt írta, hogy bár egy ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, ez azonban nem zárja ki, hogy később, a tender lezárását követően, a szerződés teljesítésébe mégis bevonják. A korlátozás ugyanis csak a magára az eljárásra*Részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon részre. vonatkozik, ha a közbeszerzésen már eredményt hirdettek, akkor nincs ilyen kitétel.
Az a gazdasági szereplő (nem nyertes ajánlattevő), amely ajánlatot tett a közbeszerzési eljárásban, annak lezárását követően, azaz az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő által alvállalkozóként bevonásra kerülhet
– fogalmaztak a válaszban.
Tehát az eredményhirdetésig nem, utána viszont már lehet alvállalkozó a közbeszerzésen vesztes cég. Amint azonban a hatóság és a G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő is felhívta a figyelmet: van egy eset, amikor egy ilyen megbízás egyértelműen jogellenesnek tekinthető, jelesül, ha felmerül a gyanú, hogy a felek már korábban (az eljárás alatt) megegyeztek az alvállalkozói szerepről.
Ezzel mindössze annyi a probléma, hogy az előzetes piacfelosztást nem túl könnyű bizonyítani. Nem lenne példa nélküli, hogy sikerül leleplezni összejátszó építőipari vállalatokat, de azért nem túl sűrűn fordult elő ilyen az elmúlt évtizedekben. Bő másfél évtizeddel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a szektorban feltárt egy, még az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben működő kartellt, amelynél igazolni tudták a cégek közötti előzetes egyeztetéseket (pdf). Abban az ügyben több mint egy tucat vállalatot büntettek meg, köztük Szíjj László akkori legfontosabb vállalkozását is. Sok ilyen eset azonban nem volt. Az elmúlt években pedig a GVH az építőiparban is inkább az olyan, kormányzat által kiemelten kezelt ügyekre koncentrált, mint például az építőanyagok árának járványt követő drasztikus emelkedése.
Kormányközeli cégek ügyeit egy-két üdítő kivételtől eltekintve hagyományosan nem vizsgálja lényegében semmilyen hatóság. Nem meglepő módon a Soltút és a Duna Aszfalt közötti szerződésnél is ez volt a helyzet:
a GVH és a közbeszerzési hatóság sem folytatott vizsgálatot.
Egyébként nem is biztos, hogy lett volna mire alapozniuk egy ilyet, hiszen a Duna Aszfalt szerepéről nem értesültek törvényszerűen. Bár az új alvállalkozót kötelező bejelenteni, de csak az ajánlatkérő felé. A Soltút így jó eséllyel csak a NIF-nek jelezte Szíjj cégének bevonását. Az állami vállalatot, illetve jogutódját, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot pedig ezek szerint nem zavarta a megállapodás.
Az egyébként teljesen egyértelmű, hogy a két cég a közbeszerzési eljárás lezárása után kötött szerződést, hiszen a tenderen tavasszal hirdettek eredményt, a kontraktust pedig szeptember 1-jén írták alá. Így ebbe jogilag nem lehet belekötni. A tényleges beruházás azonban a szerződés szignálásakor még nem indult meg. A munkaterületet hivatalosan szeptember 21-én adták át, a rajtról szóló sajtótájékoztatóra pedig ennél is jó három héttel később került csak sor.
Azaz a Soltút elnyerte története legnagyobb, 46 milliárdos megbízását, majd a munka felének átadásáról még azelőtt szerződést kötött a Duna Aszfalttal, hogy a fejlesztéshez hozzákezdett volna.
Ez még akkor sem megszokott dolog, ha az Európai Bíróság egy döntése miatt elvileg már nem korlátozható, hogy milyen arányban von be valaki alvállalkozókat az általa elnyert állami projektbe. Emellett nem is túl életszerű, hogy egy cég alapból úgy vág neki egy közbeszerzésnek, hogy a munka felét mással akarja megcsináltatni, de a pályázat idején még nem tudja, kivel. Ez elég komoly kockázat lenne, hiszen, ha nem talál olcsó kivitelezőt, sokat bukhat a tenderen vállalt áron. Ha viszont a Soltútnál nem úgy készültek, hogy mással csináltatják a fejlesztést, csak kaptak egy jó ajánlatot a Duna Aszfalttól, akkor pedig az a kérdés, a DA miért nem indult már a közbeszerzésen is ezzel a kedvezőbb árral.
Négyből három
A 83-as útra kiírt közbeszerzés utóéletének van még egy érdekes eleme: időközben a Duna Aszfalt a tenderen szintén induló, de a többieknél jóval magasabb ajánlatot adó konzorcium két cégét is megvásárolta. A Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. tavaly év végén került Szíjj László csoportjához. Mindez azt jelenti, hogy a DA, amely dolgozott a 83-as saját maga és – mint láttuk – a Soltút által elnyert szakaszán is, akkor sem maradt volna ki a projektből, ha a harmadik induló fut be. Az építkezés egyébként már a végéhez közelít, a legutóbbi hírek szerint az utat még az idén átadhatják.
Kérdéseinkkel kerestük a Duna Aszfaltot, a Soltútat, illetve a cégek tulajdonosait, Szíjj Lászlót és Rencsár Kálmánt is. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy a Soltút miért adta át az általa elnyert építési munka jelentős részét, milyen értékben és pontosan miről kötöttek szerződést a felek, illetve mikor kezdtek el egyeztetni az együttműködésről. A cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák balatoni "topszállodáját"A 31 éves tulajdonos a 8 milliárdos állami pályázat megnyerésekor állt össze Szíjj Lászlóval. | Szíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszít | Jogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230915/szijj-laszlo-akkor-is-keres-az-allami-tenderen-amikor-veszit/ | 2023-09-15 11:32:00 | true | null | null | G7 |
Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba.
A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.
Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.
Ekkorra azonban már túl voltunk a járványnak azon az időszakán, amikor akár a szállítási kapacitás szűkössége is akadályozhatta a védekezést. A nyugati vakcinák a közös európai beszerzés keretében érkeztek, de a keletieknél sem volt szűk keresztmetszet a logisztika.
A Wizz Air áruszállító gép nélkül is szállt a kormány rendelkezésére: a járvány alatt az állam 4,7 milliárd forintot fizetett 65 Wizz teherjáratért a Népszava cikke szerint, ezekkel a védőfelszerelések mellett a túlárazott és felesleges, 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépeket hozták haza. A Wizz Air 2021-es beszámolója szerint 130 utat szervezett a járvány miatt más országokban ragadt emberek kimenekítésére és egészségügyi áruszállításra. A Wizz Air aktuálisan 182 darabos flottájával Európa ötödik legnagyobb légitársasága, a gépek közül 130 hazai bejegyzésű, így hazánk vészhelyzetek esetén elég jó lehetőségekkel rendelkezik repülőgépek használatára.
Kereskedelmi forgalomban
Az A330-as gépet 2021 augusztusában elvitték Máltára átfestetni, aminek költségét legalább 100 millió forintra becsülték. Mivel a járvány elleni védekezéssel összefüggésben már nem volt szükség rá, kereskedelmi forgalomba állították.
Magyar állami tulajdonban lévő, magyar légitársaság által üzemeltetett, magyar cég által karbantartott és magyar földi kiszolgáló által támogatott teherszállító repülőgép újabb útvonalon teljesít kereskedelmi célú szolgálatot, Ázsia után immáron a Közel-Keleten is
– így büszkélkedett Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022 áprilisában, amikor a repülőgép első dohai útjára indult.
Egy gépet kereskedelmi forgalomban polgári légitársaság üzemeltethet, ezt a szerepet a Wizz Air kapta meg. A légitársaságnak ehhez külön meg kellett szerezni a típusra és az áruszállításra az engedélyeket, ami hosszadalmas folyamat volt.
Érdekes módon a vállalat a befektetőinek készülő éves jelentésben, prezentációban, statisztikákban nem ejt szót arról, hogy üzemeltet egy áruszállító gépet is. Kerestük a társaságot, hogy miért és milyen feltételekkel került az üzletbe, miért nem tájékoztatja a részletekről részvényeseiket, de többhavi várakozás után sem kaptunk választ.
A kormány szerint nyereséges
Az állami oldalt sem könnyebb átlátni, hiába keresnénk ugyanis közbeszerzésekben, szerződéses közzétételekben, egyetlen adat sem bukkan fel a géppel kapcsolatban. Közérdekű adatkérések alapján derült ki, hogy a tulajdonosi jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. gyakorolja, amely a repülőgéppel összefüggésben 2022 végéig összesen 5,9 milliárd forint bevételt mutatott ki, a költségek között pedig 4,3 milliárdot.
A minisztérium G7-nek adott korábbi tájékoztatása szerint 2022 első kilenc hónapjában összesen 2,9 milliárd forint bevételt termelt a gép, míg a kiadások 2,1 milliárd forintot tettek ki. Szerintük mindenképp adottak a feltételek a nyereséges működéshez – a részletes válasz a csillagra kattintva olvasható*A Magyar Állam tulajdonában álló Airbus A330-243F típusú szállítógép piaci alapon végzi tevékenységét, és a hasznosításból származó bevételek is a jelenleg érvényes piaci sztenderdeknek megfelelően alakulnak. A Magyar Állam a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és földi kiszolgálására vonatkozó szerződések és az árazásról folytatott tárgyalások megkötésekor piaci szereplőként járt el, az üzemeltetésben, karbantartásban és földi kiszolgálásban résztvevő cégek piaci alapon nyújtanak szolgáltatást. Mindez garantálja, hogy a repülőgép hasznosítása a piaci viszonyok között is profitábilis legyen..
A HEPA-nál kérdésünkre azt írták, hogy a költségek között minden szerepel, az üzemeltetést hasznosítási szerződés keretében a Wizz Air végzi. Ezt a szerződést azonban nem lehet megismerni, mert üzleti titok (az indoklás a csillag gombra kattintva olvasható*Társaságunk a szállítógép vonatkozásában a szerződéseket a légi közlekedési cargo iparágban érvényes hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően azokkal a piaci szereplőkkel kötötte meg piaci alapon, akik által a szükséges szolgáltatás az elvárt magas szakmai színvonalon biztosítható. Ezek a szerződések a szerződő felek közös üzleti titkát képezik, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett szerződő partnerek nem járultak hozzá.). (A közbeszerzés említett hiányára pedig az a magyarázat, hogy a hivatal szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság döntésének köszönhetően nem kellett ilyet kiírniuk*Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján mentesítette a beszerzést a közbeszerzések alól..)
Furcsa költségek
Mivel a bevételek kapcsán csak azt említik, hogy „a szállítógép teljes 2022. évi bevételét tartalmazza”, nem derül ki, hogy kell-e ebből még jutalékot vagy más részesedést fizetni. Azonban azt feltételezve, hogy valóban a teljes bevétel az államé, az első ránézésre jól festő éves 1,6 milliárd forintos nyereség sem tűnik túl kecsegetőnek.
Egyrészt azért, mert a szigorúan csak az üzemeltetéshez kapcsolódó költségek említett 4,3 milliárdos összege nem tűnik igazán reálisnak. Egy 2018-as adatokra épülő részletes tanulmány szerint egy repülési órára 8 ezer dollár költség jutott. Mivel a HA-LHU lajstromjelű gép az adatok alapján időszakonként legalább napi 10 órát repült, így éves költségei 31 millió dollárra, azaz 11 milliárd forintra adódnának.
Hasonló következtetésre juthatunk, ha a megadott üzemeltetési költséget a Wizz Air adataival hasonlítjuk össze. Természetesen az áru- és személyszállítás költségszerkezete eltérő, de például az üzemanyag-fogyasztás vagy az amortizáció kapcsán így is ad támpontokat.
A Wizz Air A320-asai és A321-esei listaáron 100-130 millió dollárba kerülnek, egy áruszállító A330-as újonnan több mint 240 millióba. Az utóbbi fogyasztása mintegy 2,3-szorosa a kisebb gépekének. A légitársaság beszámolója szerint a költségek 43 százaléka az üzemanyag, 23 százaléka a reptéri díjak, 13 százaléka pedig az értékcsökkenés.
Mivel mindez durván arányos a gépek méretével és értékével, nehezen hihető, hogy ha a Wizz Airnél átlagosan egy évben egy gépre 3 milliárd forintos költség adódik, akkor a jóval költségesebben üzemeltethető A330-asnál a 4,3 milliárd minden költséget fedez.
Kimaradhatott ez-az
Az amortizáció külön is figyelemre méltó kérdés. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) standardjai szerint erre 15-25 év lenne az elvárható, 0 és 20 százalék közötti maradványértékkel. Így a beszerzésekor hatéves gép értékcsökkenésére minimum 700 millió forintot kellene elszámolni*A gép 25 éves koráig, 20 százalékos maradványértékkel, bár ilyen idős gépnél az utóbbi valószínűleg túlzás. , de akár több mint 1,1 milliárd forint is indokolható lenne*A gép 15 éves koráig, maradványérték nélkül, bár ilyen idős gépnél még indokolt valamekkora maradványértékkel számolni..
Mindez arra utal, hogy az állam által megadott 1,6 milliárdos nyereség a legjobb esetben is egy EBITDA-szerű eredmény lehet, azaz valószínűleg nem tartalmazza a tőkeköltséget és az amortizációt, avagy egyszerűen fogalmazva,
a kormányzat a teherszállító gép nyereségének megadásakor megfeledkezik a gép áráról.
Márpedig ahhoz, hogy megtérülő befektetésről beszélhessünk, a 17 milliárd forintos beruházást is ki kellene tudni gazdálkodni.
Ráadásul a fentiek alapján az eddigi ráfordítások között valószínűleg nem jelennek meg a későbbi időszakos nagyjavítások költségei sem.
Elolvadó plusz
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az 1,6 milliárdos plusz jelentős része elolvad, és nem kizárt, hogy veszteségbe fordul. Ennél pontosabbat csak a meg nem ismerhető információk birtokában lehetne mondani.
Ez egyébként nem is meglepő, hiszen kisebb légi ipari csoda lenne, ha egy egygépes „flottát” kimagasló eredményességgel sikerülne üzemeltetni. Valószínűleg nem véletlen, hogy míg A330-as kormányzati személyszállító repülőgépet hét ország is üzemeltet, addig szállítógépre nincs még egy példa ilyen konstrukcióban.
Igaz, ennél a repülőgépnél legalább van értelme megtérülést számolgatni, míg az ordító korrupciógyanú mellett, feleslegesen beszerzett külügyes lélegeztetőgépeknél a minimális pénzvisszaszerzés is reménytelenné vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerültRejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTökélyre vitték a zsúfoltságot a Wizz Air gépein, és ez most jó hírMár több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva. | A légi parádén megsérült magyar kormányzati tehergép csak a lélegeztetőgépekhez képest tűnik jó vételnek | A kormány nagyon szeretné nyereségesnek beállítani, de a jelek szerint nem olyan jó üzlet az állami teherszállító repülő üzemeltetése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230918/a-legi-paraden-megserult-magyar-kormanyzati-tehergep-csak-a-lelegeztetogepekhez-kepest-tunik-jo-vetelnek/ | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | G7 |
Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak.
Egy évvel később aztán kiderült, ami addig csak sejthető volt, e magántőkealap mögött (is) Mészáros Lőrinc áll - ezt maga a felcsúti milliárdos jelentette be.
Amikor az MKB Bank összeolvadt előbb a Budapest Bankkal, majd a Takarékbankkal, megalkotva az MBH Bankot, Mészáros ebben is a magántőkealapjai révén lett tulajdonos. Közülük a Global Alfa Magántőkealap most bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023. augusztus 16-ai határozata értelmében augusztus 31-ei hatállyal összeolvadt az Eirene Magántőkealappal.
Ennek következtében az Eirene MBH-részvényei is a Globalhoz kerültek, amely utóbbi közvetett befolyását 28,1 százalékra srófolta. | Tőkeátcsoportosítást hajtott végre Mészáros Lőrinc | Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tokeatcsoportositast-hajtott-vegre-meszaros-lorinc.html | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormánypárti TV2 Média Csoport Zrt.-től összesen 13 043 négyzetméternyi területet vásárolt meg összesen 4,5 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – derül ki az állami vagyonkezelő cég oldalára frissen felkerült szerződéslistából. Az augusztus 25-ére datált kontraktus részletei nem ismertek, csak annyi, a TV2 társasházként üzemelő Róna utcai központjának összesen tizenegy albetétjéről van szó.
A földhivatali adatok szerint a tizenegy albetét között található egy 1061 négyzetméteres étterem, hat darab, összesen 8037 négyzetméternyi iroda, valamint négy darab, összesen 3945 négyzetméter területű „egyéb helyiség” is, ezek funkciói nincsenek részletezve.
Az adásvétel a teljes ingatlanegyüttesnek nagyjából a felét érinti: a zuglói, Bácskai utca, Róna utca és Gyarmat utca által közrefogott egykori Mafilm-telephely az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 2,67 hektáron terül el, és 23 albetétet tartalmaz.
Az adásvétel alapja egy augusztus elején módosított júniusi kormányhatározat, mely felhatalmazza Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV közreműködésével legfeljebb 4,5 milliárd forintért vásárolja meg az állam részére az ingatlanokat, majd azokat a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.-be (NFI) apportálja, hogy elősegítse utóbbi feladatellátását. Az adásvétel már megvalósult, annak azonban még nincs nyoma a cégiratok között, hogy az NFI alapító okiratát a határozatnak megfelelően módosították volna.
A médiacsoport, melynek igazgatóságában mások mellett Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea is helyet foglal, 2022-ben 48 milliárd forintos árbevétel mellett 1,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. | Ingatlanokat vett az állam a TV2 Csoporttól | Megvásárolta az állam a TV2 Csoport Róna utcai központjának nagyjából felét kitevő irodakomplexumot. Az adásvételre egy júniusi kormányhatározat alapján került sor, az ingatlanok pedig apportként a Nemzeti Filmintézet tulajdonát fogják képezni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/ingatlanokat-vett-az-allam-a-tv2-csoporttol.html | 2023-09-18 12:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében, tudatta a Momentum Mozgalom.
Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt.
Az OLAF válaszlevelében úgy fogalmaz: "Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit. Az OLAF a 883/2023/EU, Euratom rendeletnek megfelelően elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában."
Donáth Anna ezzel kapcsolatban közölte: "Miközben az OLAF vizsgálódik, a kormány által az EU 'megnyugtatására' felállított Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről. És a kormány még csodálkozik, hogy a sorozatos ígérgetéseikkel ellentétben nemhogy nem érkeztek még meg a befagyasztott EU-s pénzek, de láthatóan már abban sem biztosak, hogy azok megérkeznek-e valaha ennek a kormánynak a regnálása alatt." | Lombkorona-gate: vizsgálatot indít az OLAF | Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lombkorona-gate-vizsgalatot-indit-az-olaf.html | 2023-09-17 12:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. Lévairól hétfőn írta meg a Válaszonline hangfelvételek alapján, hogy májusban azzal kereste meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi emberét, Aleva Mártát, hogy anyagilag is tudná támogatni, ha elindulna a polgármester-választáson a XVIII. kerületben. A lap által leírt beszélgetés szerint Lévai ötmillió forintot lett volna hajlandó fizetni a kutyapártos politikusnak.
A felvételeket Aleva juttatta el a lapnak. Elmondása szerint csak azért találkozott kétszer Lévaival, hogy megtudja, „mennyi egy MKKP-s jelölt ára”. Szerinte nem ez volt az első alkalom, hogy „fideszes korrumpálni akar kutyapártost”. Lévai továbbra is tagja a kerület képviselő-testületének. | Egyből leszedte a Fidesz a XVIII. kerületi emberét, aki pénzt ajánlott a Kétfarkú Kutya Párt jelöltjének | Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/19/egybol-leszedte-a-fidesz-a-xviii-keruleti-emberet-miutan-kiderult-hogy-penzt-ajanlott-a-magyar-ketfarku-kutya-part-jeloltjenek | 2023-09-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH. a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, miután a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására. Hozzátették, hogy a tárgyalások várhatóan több hónapig tartanak, addig pedig a jelenlegi tulajdonosok továbbra is működtetik a Budapest Airportot, a napi működés nem változik.
Úgy tűnik, a kormány az adófizetőket nem kímélve, tűzön-vízen keresztül is végigviszi a Budapest Airport többségi tulajdonrészének felvásárlását, és ebben az sem zavarja meg, hogy az idei költségvetésnek finoman szólva is problémás a helyzete.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem, miután a második negyedévben folytatódott a technikai recesszió, és a gazdaság nemhogy az egy évvel korábbi, de az előző negyedévhez képest is zsugorodott – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte.
Bár gazdasági stagnálás körüli teljesítmény mellett a hatályos költségvetés tarthatatlan, ennek ellenére bevállalja a pénzforgalmi hiányra és az államadósságra igencsak negatív hatást gyakorló állami nagyberuházást. Hogy értsük: amennyiben a tervezettnél kisebb lesz a GDP-növekedés, ez egyebek mellett azzal is jár, hogy minden GDP-arányos mutató, köztük az éves költségvetési hiány és az államadósság rosszabbul alakulhat a vártnál. A számokon pedig csak a tervezettnél magasabb éves átlagos infláció kozmetikázhat valamelyest, amiből természetesen az adófizetők többsége, köszöni szépen, nem kér.
A budapesti repülőtér felvásárlását ugyanakkor valahogy meg kell finanszírozni, ami növeli a deficitet. Minden bizonnyal ezzel volt összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ hétfői bejelentése is: az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány.
Alig jelentette be e módosítást a kormány, kedden az állam máris euró alapú kötvénykibocsátást kezdeményezett. Ennek eredményeképp az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, amivel talán pályán lehet tartani az adósságpályát, és persze lehet belőle venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró körül lehet, már amennyiben valóban megválik tőle az azt birtokló AviAlliance GmbH.
Az ár annak fényében kalkulálható, hogy 2021 októberében 4,44 milliárd eurós vételi ajánlattal állt elő a reptér egészére az állami felvásárlási folyamat koordinációjára kijelölt Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, és ez után az ajánlat után már arról érkeztek hírek, hogy a tulajdonosok – a korábbi ellenállást feladva – hajlanak a reptér eladására.
Kedden pedig a Bloomberg információira hivatkozó hvg.hu oldalán is megjelent hír szerint, további lépéseket tettek: a magyar állam hivatalos ajánlatot nyújtott be az AviAlliance számára a Budapest Airport többségi, 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlására. A vételi ajánlattal kapcsolatos hivatalos tárgyalások megkezdését először a hvg.hu számára erősítette meg az AviAlliance.
A repülőtér maradék 49 százalék pedig egy másik repülőtér-üzemeltetőhöz kerülne. Júniusban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy Magyarország „baráti" társbefektetőt keres a Budapest Airport megvásárlására, Budapest több repülőtér-üzemeltetővel is tárgyal, egyikükkel Katarban.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a kormány nevében a felvásárlást végzi, nem kívánt nyilatkozni az ügyben, miként a Budapest Airport Zrt. sem. | A tulajdonos megerősítette: tárgyalnak a kormánnyal a Budapest Airport eladásáról | Az idei, már amúgy is igencsak ingatag lábakon álló költségvetés helyzetét pecsételheti meg végleg, hogy a kormány mindenáron megvásárolná a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230906_Budapest_Airport_Zrt_AviAlliance_GmbH_felvasarlas_felvasarlasi_ar_targyalasok_megerosites_Magyar_allam_kormany_AKK_Gazdasagfejlesztesi_Miniszterium | 2023-09-06 14:10:00 | true | null | null | HVG |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk. | Mondunk egy meglepőt: Mészáros és Tiborcz nyerhetnek a rossz állapotban lévő biztosítási piacon | Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230917_hvg_posta_biztositok_meszaros_tiborcz_atjatszasi_beallitas | 2023-09-17 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk. | Garancsiék kőzetgyapotbizniszét is megolajozta kormány | A halmajugraiaknak nemigen maradt beleszólása a gyárépítésbe, és valószínűleg adófizetői pénzzel is megtolja a kormány a beruházást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230909_hvg_mip_alapanyaggyarto_kiemelt_kozetgyapotgyar_garancsi_istvan_orban_gyozo_scheer_sandor | 2023-09-09 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.09.08. 10:00 | Az akkumulátorbiznisz újabb gigásza érkezett Magyarországra | A Li-Cycle gyárának helyszíne még nem ismert, de együttműködik a nálunk több száz milliárdos üzemet építő kínai társasággal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230908_hvg_licycle_ujabb_akkuhasznosito | 2023-09-08 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.07. 10:00
2023.09.07. 10:08
A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | Alsózsolcai akkuberuházás: van még ütőkártya a helyieknél a kormány ellen | A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202336_andrada_group_alsozsolca_ellenallas_akkumulator_feldolgozo | 2023-09-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával. | Több csavar után Tiborcz visszatért föld alatti üzletéhez | Megint a kormányfő vejéé lett a pesti Belvárosban a Vörösmarty téri mélygarázs üzemeltetője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230916_dfp_parking_tiborcz_fold_alatti_uzlete_hvg | 2023-09-16 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.