text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kft.-nek a bírósági döntés szerint 15 napon belül ki kell adnia a Látkép Egyesületnek azt, hogy 2007-ben és 2008-ban a bevételekből mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak.
A bíróság kötelezte a céget arra is, hogy adja ki a 2008-at megelőző öt év egymillió forint feletti kifizetéseinek adatait. Az indoklás szerint a kft. közfeladatot lát el és közérdekű adat kiadását tagadta meg. | Mire költik a parkolási pénzeket? | Közérdekű adatnak minősülnek a Centrum Parkoló Rendszer Kft. parkolási díjakból származó bevételei és kiadásai - mondta ki csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/18/mire_koltik_parkolasi_penzeket/ | 2008-09-18 19:52:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Bíróság ma első fokon ítéletet hozott abban a perben melyet a Blikk főszerkesztője indított, mert szerette volna megtudni, hogy mennyi a jövedelme a MÁV, az MVM, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt. valamint a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőinek – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A bíróság, a mai ítéletében kötelezte az öt alperest, hogy adják ki a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt felperes számára a vezető tisztségviselők kereseteinek, kapcsolódó juttatásainak, jutalmainak és esetleges végkielégítéseinek az összegét. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy ezek közérdekből nyilvános adatok, így azokat korlátozás nélkül mindenki megismerheti.
Baltay Levente, a civil szervezet ügyvédje lapunknak elmondta, az alpereseknek 15 napon belül – az ítélet kézhez vételétől számítva- kellene nyilvánosságra hozniuk a menedzserek jövedelmét, de lehetőségük van fellebbezniük is. Az ítélet nem jogerős.
Az állami cégek menedzsereinek jövedelmi adatai részben már ismertek, korábban a GKM az Index rendelkezésére bocsátotta. Ezen adatok szerint a top három fizetésű menedzser – az internetes portál információi szerint – Erős János, az MFB első embere havi bruttó 3 434 585 forintot keres amire lehetőségként jött még az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő “éves alapbérre számított prémiumkiírás”. Heinczinger István MÁV-vezérnek havi 3 200 000 forintos alapbérrel és szintén 80 százalékos prémium lehetőségével kell beérnie. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t vezetője, Reményik Kálmán, havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket. | Megismerhetjük a BKV és MÁV vezetőinek fizetését | Pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért a Fővárosi Bíróságon, nyilvánosak az állami cégek vezetőinek fizetési adatai. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/24/megismerhetjuk_bkv_mav/ | 2008-09-24 20:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A törvénymódosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság áprilisban kimondta: alkotmányellenes, hogy költségvetési támogatásra csak azok a pártalapítványok jogosultak, amelyeket előzőleg legalább két egymást követő parlamenti ciklusban frakcióval rendelkező párt alapított.
E szabály alapján az ötszázalékos eredménnyel éppen bejutott új párt és az ugyanolyan eredményt elérő, de a parlamentben már korábban frakcióval rendelkező régi párt alapítványának támogatása között akár százszázalékos eltérés is lehet – olvasható az Ab indoklásában. | Szavazatarányosan kapnak majd pénzt a pártok | Az Országgyűlés csaknem egyhangúlag fogadta el az alkotmányügyi bizottságnak azt a javaslatát, amelynek értelmében októbertől az eddigi mandátumarányos helyett szavazatarányossá válik a pártalapítványok költségvetési támogatása. A döntéshez a jelenlévők kétharmadának igen szavazatára volt szükség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/22/szavazataranyosan_kapnak_majd_penzt/ | 2008-09-22 20:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt hetekben több kormányközeli újságban jelent meg beszámoló a Balaton “legújabb topszállodája”, a keszthelyi Sirius Hotel megnyitásáról. A szállodát májusban adták át, és azóta is több alkalommal jelentek meg róla látszólag fizetetlen promótálások online újságokban.
Miért fontos ez? A Hotel Sirius üzemeltetője az elmúlt évek egyik kirívóan visszás állami támogatási programjának egyik legnagyobb nyertese. Az állami Turisztikai Ügynökség 2020-ban 83 milliárd forintot osztott szét, amelynek újszerűségét az adta, hogy áttetszően, a látszatra sem ügyelve transzformálódtak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Az MTÜ idő előtt lezárta a pályázatot, a keretösszeget ezután négyszeresére emelte, a döntést egyáltalán nem kommunikálta és semmit nem árult el a döntési mechanizmusáról. Később a 24.hu bírósági úton derítette ki, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezető egyszemélyben dönt a turisztikai támogatásokról.
Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége például két körben 11,5 milliárd forintot, szobánként 77 milliót kapott egy tihanyi kastélyszállóra.
A pályázaton nyolcmilliárd forintot nyert a keszthelyi hotelt is üzemeltető Adventor Hotel Kft., amelyet a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapított meg az akkor 31 éves Sáfrány Tamás. A volt tiszakécskei amatőr labdarúgó élete első cégével úgy pályázott sikeresen 8 milliárd forintos állami támogatásra, hogy azt is igazolni tudta, hogy rendelkezésére áll a mintegy 3 milliárd forintos önerő.
A pályázat lezárása után hónapokkal és az eredmény kihirdetése előtt néhány nappal az Adventorban 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a Themis Magántőkealap, amely a leginkább Szijjártó Péter jachtoztatásáról ismertté vált Szíjj László érdekeltsége.
Sáfrány később azt nyilatkozta, hogy “ott kezdődött a turisztikai karrierje”, amikor munkája révén “folyamatosan kapcsolatban volt” Szíjj Lászlóval, ugyanis az egyetem elvégzése után a Duna Aszfaltnál dolgozott számviteli ügyintézőként. Szíjj ennek a kapcsolatnak köszönhetően kérte fel Sáfrányt a “cégcsoportja induló szálloda üzletága élére”.
Számokban: az Adventor jelenleg három szállodát üzemeltet. A most átadott, 128 szobás, 4 milliárd forintos állami támogatással épült keszthelyi Sirius mellett a részben 2-2 milliárdos állami támogatásból felújított soproni Fagus Hotelt és a bükkfürdői Greenfield Hotelt.
Az Adventor beszámolóiból annyi derül ki, hogy 2021-ben kapott 3,4 milliárd forint tagi kölcsönt a Szíjj-féle Themistől. Egy évvel később már 11,6 milliárd kölcsönt mutatott ki ezen a soron, ugyanakkor ennek a pontos forrását nem részletezte.
Igen, de: az Adventor eredetileg ötcsillagos szállodára kapta az állami támogatást Keszthelyen, nem világos, hogy miért lett ebből négycsillagos. Erre hétfő reggel rákérdeztünk az Adventornál, illetve arra is, hogy miből finanszírozták az önrészt, de egyelőre nem kaptunk választ. Frissítés: cikkünk publikálása után megérkezett az Adventor válaszlevele, amelyben kérdéseinkre konkrét választ nem adtak, de kérésükre változtatás nélkül közöljük a levelet, amely a csillagra kattintva olvasható*“Az Adventor Hotel Kft. a működése során, minden törvényi feltételnek megfelel. Ismert, hogy a 2020-ban kitört világjárvány, majd a 2022-ben felerősödött infláció rendkívül nehéz helyzetet teremtett a turizmus egészében. Így természetesen az Adventor Hotel Kft.-nek a korábbi üzleti tervét is a körülményekhez kellett igazítani.
Az Adventor Hotel Kft.-nek az elmúlt években tett üzleti lépései sikeresnek mondhatóak, hiszen mára mind a büki Greenfield Hotel Golf & Spa-ban, mind a soproni Fagus Hotel Conference & Spa-ban, mind pedig a keszthelyi Sirius Hotel-ban, a hosszú távú fejlesztéseink hatására, magas elvásároknak megfelelő környezetben várjuk a vendégeinket.”.
Alulnézet: az interneten eddig szinte csak kimagaslóan jó értékeléseket kap a kesztehelyi hotel, amelybe a következő hétvégére 138 ezer forintért lehet lefoglalni egy kétágyas szobát két éjszakára.
Tágabb kontextus: ahogy nemrég írtunk róla, sorra épülnek fel a kormányközeli vállalkozók részben jelentős állami támogatásból készült négy- és ötcsillagos szállodái. Tiborcz Istvánnak már tucatnyi ötcsillagos szállodában van érdekeltsége, amellyel a prémiumhotelek piacán a legfőbb szereplőjévé vált Magyarországon.
A keszthelyi partképet is alapvetően meghatározzák a hasonló beruházások: a Sáfrányék szállodája mellett álló ikonikus keszthelyi hotel, a Paár Attila érdekeltségébe tartozó Helikon felújítására szintén 4 milliárd forintot adott az állam. | Megalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák | A 31 éves tulajdonos a 8 milliárdos állami pályázat megnyerésekor állt össze Szíjj Lászlóval. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230814/megalapitotta-elso-ceget-rogton-kapott-8-milliard-allami-tamogatast-most-a-kormanymediaban-promozzak-balatoni-topszallodajat/ | 2023-08-14 12:16:00 | true | null | null | G7 |
Részben a külföldről érkező milliárdokból finanszírozhatták a Juhász Péterhez, a Bajnai Gordon által alapított Együtt egykori elnökéhez tartozó Nerpédiának a több tízmillió forintból meghirdetett kormányellenes kampányanyagait.
A 2021 nyarán létrehozott oldalon keresztül 38,3 millió forintot költöttek 660 Facebook-tartalom népszerűsítésére, illetve további 28,6 millió forintot 2961 (!) Google-hirdetésre.
Összességében tehát több mint hatvanmillió forintért hirdették a Juhász Péter-féle oldal tartalmait, de csak a választási kampányban. Az utolsó bejegyzést ugyanis a 2022-es parlamenti választás előtti napon tették ki és tavaly április 3-a óta egyáltalán nem hirdették az oldalt, amely azóta nem is frissült.
A tavalyi évet mínusz 107 millió forint adózott eredménnyel záró céget emellett az is a Bajnai-körhöz köti, hogy online elérhetőségeként kezdetben az [email protected] címet adták meg, amely cím a DatAdat-csoporthoz köthető Molnár István egy másik vállalkozásánál, a FairPension Kft.-nél is megtalálható a cégadatbázisban. | Bajnai egykori politikustársának is jutott a dollármédia milliárdos támogatásából | Bajnai politikustársának, Juhász Péternek is bőven jutott anyagi forrás a 2022-es országgyűlési választások kampányidőszakában. A négymilliárdos külföldi támogatásból több tízmillió forint vándorolt Juhász zsebébe, aki a milliókért cserébe egy internetes portálon próbálta lejáratni a kormánypártokat, de ő volt az is, Márki-Zay Péter előválasztási sikere után hosszabb interjút készített a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjével. Az oldala természetesen – a dollármédia kamu oldalaihoz hasonlóan – azóta már nem működik. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/bajnai-egykori-politikustarsanak-is-jutott-a-dollarmedia-milliardos-tamogatasabol-video | 2023-08-15 17:06:51 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Milliárdos nagyságrendű tartozás miatt rendeltek el végrehajtást az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) új kulturális intézményén, ahol éppen csak elkezdőtek az átépítési munkálatok. Schmidt Zoltán bírósági végrehajtó irodája egy évek óta fennálló követelés miatt júliusban árverést tűzött ki a Köves Slomó vezette egyház tulajdonában lévő józsefvárosi irodaház egy részére, ám miután megpróbáltunk információt szerezni a tranzakció hátteréről, törölték az akkor már hetek óta tartó, de érdeklődést nemigen generáló licitet.
Az EMIH egy 2014-es kormánydöntéssel ingyen jutott hozzá a Baross utca 61. alatti, 3500 négyzetméteres irodaházhoz, amelyben egy több száz fő befogadására alkalmas rendezvényterem is található. Az épület az 1960-as évek végén a józsefvárosi MSZMP-szervezet számára készült, legutolsó lakója pedig Thürmer Gyula Munkáspártja volt, mely 2016-ban költözött ki az épületből. A hitközség birtokába került irodaházba az elmúlt években több EMIH-közeli cég is bejelentkezett: itt volt a többi között a Tett és Védelem Alapítvány, az antiszemita gyűlöletcselekményeket monitorozó Brüsszel Intézet, sőt az izraeli Likud párt magyarországi képviseletének székhelye is. Emellett a társasházként működő ingatlan számos, vélhetően izraeli illetőségű magánszemély postacímeként is szolgált. A postaládán sorakozó nevekről Bayer Zsolt tett közzé egy fotót a blogján a 2019-es önkormányzati választás után, csalást sugallva, ám ő aligha sejtette, hogy az ingatlan a kormányzattal meglehetősen jó viszonyt ápoló EMIH érdekeltségébe tartozik.
Az egykori pártszékház történetéről részletesebben is olvashat korábbi cikkünkben.
A hitközség 2019 decemberében egy újabb kormánydöntés alapján költségvetési pénzt is kapott az ingyen megszerzett ingatlanhoz. Az 1,8 milliárd forint állami támogatás arra szolgál, hogy színházzá és kulturális központtá alakítsák át az irodaházat. Ez komoly fricskát jelentett a független előadó-művészeti szervezetek számára, hiszen a pénz a nekik szánt keretből származott, az EMIH-nek pedig a többi pályázó támogatásához képest kirívóan magas összeget ítéltek meg.
A kormányzati támogatás ellenére az ingatlanra tetemes összegű zálogkövetelés került. A végrehajtó árverési hirdetménye szerint a licitet egy 2,7 millió eurós – napi árfolyamon több mint egymilliárd forintos – fennálló „főkövetelés és járulékai behajtása” érdekében rendelték el. A hirdetményből ugyanakkor az is kiderül, hogy az árverés csak a jogilag társasházként funkcionáló épület egyik, 157 négyzetméteres földszinti helyiségét érinti. Az éttermet a végrehajtó 67 milliós kikiáltási áron hirdette meg a szeptemberig tartó liciten.
A végrehajtást a Hongkongban bejegyzett Lavamed Limited kérte. Az Átlátszó már 2020-ban írt arról, hogy a magát offshore és onshore cégalapító ügynökségnek definiáló vállalkozás végrehajtási jogot jegyeztetett be több, a hitközség közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló épületre, és a Mádi Rabbiház Panzió építését is megakasztotta, holott arra az állami Kisfaludy-programból juttattak százmilliós támogatást az EMIH egyik érdekeltségének.
Ráadásul nem ez volt az egyetlen kölcsöntranzakció a cég és az EMIH között. A 24.hu birtokába került tavalyi végrehajtói közlemény szerint, amit szintén Schmidt Zoltán adott ki, a Lavamed 600 millió forintnak megfelelő euróval is kisegítette Köves Slomóékat. De ebből a kölcsönből is árverés lett: a végrehajtó egy antik jellegűnek mondott íróasztalt, foteleket és használt tévét hirdetett meg ellentételezéséként a december végi liciten.
A Lavamed a hongkongi regisztráció és a körülötte lévő kiterjedt nemzetközi cégháló ellenére magyar tulajdonoshoz köthető. Az Átlátszó szerint a kölcsönöket folyósító vállalkozás több áttételen keresztül Váradi László és Jekatyerina Szergerejvna Váradi tulajdonában van. A házaspárnak van egy magyar cége is, a Laveco Kft. több mint harminc éve működik, ám az elmúlt években csak minimális bevételt produkált. Váradiék eddig mégsem keresték a nyilvánosságot a kölcsön visszafizetésével a jelek szerint rendszeresen késő EMIH miatt, és mi is hiába küldtünk kérdéseket a végrehajtást elindító vállalkozás irodájába, választ nem kaptunk.
Az EMIH gazdasági vezetője korábban a részletek ismertetése nélkül azt mondta, hogy a magánszférából származó kölcsön felvételéhez volt szükség az ingatlanos fedezetre. Erre a célra használták fel az államtól kapott Baross utcai házat is.
Az EMIH májusban egyébként olyan közleményt tett közzé, amelyből úgy tűnt, minden rendben van a beruházás körül, és bejelentették, hogy megkezdődnek az átalakítási és felújítási munkálatok. A Firgun-házra keresztelt projektet 2024 decemberére fejeznék be. Az egykori pártszékház épületét a Future Plans építésziroda tervei szerint alakítják át, a kivitelezési munkákat a közbeszerzési eljárás nyertese, a legalacsonyabb, 1,35 milliárd forintos árat ajánló Dobsza Constructive Kft. végzi. A hitközség azt írta, hogy az új központ színházi előadásoknak, kiállításoknak, koncerteknek, könyvbemutatóknak és közösségi rendezvényeknek ad majd otthont, emellett az épületben kóser étterem és kávézó is lesz.
Mivel időközben árverés alá került az étterem, megkerestük az EMIH-et, befolyásolja-e a tervezett beruházást, hogy végrehajtás alatt van az épület egyik fontos, földszinti része. Megyeri Jonatán, a hitközség kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy nincs probléma, a tartozást ugyanis időközben kiegyenlítette az EMIH.
Az árverés visszavonása, valamint a jogcím nélküli jelzálog törlésének rendezése folyamatban van
– írta a szóvivő, hozzátéve, hogy az épület felújítása – beleértve a színházterem kialakítását – a tervezett ütemben halad.
A július 7. és szeptember 5. közötti időszakra meghirdetett háromszakaszos árverési folyamatot a múlt hétvégén leállították; az ingatlan eltűnt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer oldaláról. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az árverést bonyolító Schmidt Zoltán bírósági végrehajtót, aki amint megtudta, hogy miért keressük, a nyilatkozati tilalomra hivatkozva bontotta a vonalat. | Zavaros tartozás miatt árverezték Köves Slomóék állami pénzből épülő színházának egy részét | A hitközség ingyen kapott egy irodaházat, a kormány az átalakítását is támogatta, ám közben az EMIH ráterhelt az épületre egy komoly tartozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/16/emih-koves-slomo-baross-utca-61-tartozas-arveres/ | 2023-08-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan - mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapja alapján egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é. A 2022-es beszámolóból pedig kiderül, hogy a 600 millió mellett kaptak még további 6 milliárd forintot is.
"Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden"
- mondta Tompos. | 6,6 milliárd forint közpénzt kapott a Fudan alapítvány, pedig se egyetem, se ingatlana | Új információkat közölt a Fudan alapítvánnyal kapcsolatban Tompos Márton, a Momentum politikusa. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/66-milliard-forint-kozpenzt-kapott-a-fudan-alapitvany-pedig-se-egyetem-se-ingatlana.html | 2023-08-12 16:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Rókusfalvy Borhotel megnyitásával immár három helyszínen várja vendégeit a kormánybiztos az Etyek-Budai borvidék boraival, gasztronómiai különlegességekkel és wellness-élményekkel.
A 13 kétágyas és 1 háromágyas, klimatizált szobával és 1 lakosztállyal rendelkező Rókusfalvy Borhotel augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit, kérés esetén, a szobákba pezsgő bekészítést biztosítanak.
Mint honlapjukon írják: "Az impozáns környezet mellett, számos exkluzív szolgáltatást nyújtanak, például a 10 fős jakuzzit és a 10 fős finn – és 2 fős infraszaunával rendelkező wellnessrészleget. A felejthetetlen élményt, a közvetlenül a Borhotel mellett lévő, a Michelin kalauz által ajánlott Rókusfalvy Fogadó gasztronómiai kínálatával és a 10 perces sétatávolságra található Rókusfalvy Birtok exkluzív bor tételeivel fűszerezzük".
Az árak nem olcsók, de most előfoglalással van némi engedmény:
a kétágyas szoba ellátás nélkül 44 900 forint
a háromágyas szoba szintén előfoglalással 54 900 forint
lakosztály wellness használattal 69 900 forint.
Rókusfalvy Pál, akit tavaly a választások után neveztek ki a kormány bormarketingért felelős kormánybiztosává, még 2021-ben kapott vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül. Az akkor 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy Turisztika Fejlesztési Programon belül számos, kormánypártokhoz közeli vállalkozás és önkormányzat nyert el jelentős összegeket.
Így jutott hozzá a korábbi zenész és rádiós, ma már borász, valamint az Etyeki Piknik ötletgazdája, Rókusfalvy Pál 400 millió forint közpénzhez az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére.
De Rókusfalvy már 2017-ben is kapott közpénzt, akkor 133,3 millió forintot ítéltek meg a Rókusfalvy Birtok Vendéglátóipari Kft.-nek komplex borászati fejlesztésekre.
Az ma már persze kibogozhatatlan, hogy mi volt előbb: a közpénz odaítélése után jött az ötlet, hogy Rókusfalvyt felkérjék az ország borfelelősének, vagy fordítva, már formálódott a pozíció, ezért került be a Kisfaludy Program kiválasztottjai közé.
Rókusfalvy mindenesetre a Mandinernek nyilatkozva azt mondta, kormánybiztosi kinevezése „nyilvánvalóan nem a levegőből érkezett”.
„Az elmúlt húsz évben nem kevés dolgot tettünk le az asztalra az Etyek-Budai borvidéket országos, sőt ma már állíthatom, hogy nemzetközi viszonylatban is a térképre helyező fesztiváljainkkal, rendezvényeinkkel, illetve az országos szakmai eseményeinkkel: a Borkonferenciával, Pezsgőkonferenciával, a legjobbak munkáját elismerő Borászok Borásza díjjal és a fiatalok nemzetközi tapasztalatszerzését támogató ösztöndíjprogrammal. Komoly energiákat fektettünk a magyar bormarketingbe, amelynek révén többször kikérték már a véleményünket és a gondolataink kormányzati akarattá érettek” – fejtette ki pozíciója hátterét.
Az időközben a Fideszbe belépett üzletember-borász ugyanakkor a kormány kedvenc örző-védő cégével, a Valton-Seccel is kötött már üzletet, 2020-ban pedig 2,2 milliárd forintos, három évre szóló keretszerződést írt alá a NIF Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. és Rókusfalvy cége, a Roxer Kommunikációs Kft., amely akkor a Balásy Gyula-féle New Land Media Kft. elől vitte el a zsíros megbízást. De 2022-ben 1,4 milliárd forint értékben két foglalkoztatási kommunikációs közbeszerzést is nyert a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, és a Roxer csinálja jó pénzért a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit is, hogy csak egy-két jelentős megbízást említsünk. (És ha már a Roxer Kft-hez kanyarodtunk: a médiacégnek továbbra is igen jól megy, árbevetelét megduplázva tavaly már 4 milliárd forintos forgalmat bonyolított).
De vissza Etyek első négycsillagos hoteljéhez: cége válogatja, hogy ki tünteti fel a cégbeszámolójában a vissza nem térítendő támogatást, a Rókusfalvy Birtok Kft. tavalyi beszámolójában semmi nyomát nem találtuk a szálloda építésének. Amellett, hogy 2022-ben a 199,3 millió forintos árbevételből csupán 8,5 milliós nyereséget könyveltek el, az új beruházásra mégis utal egy-két tétel:
a pénzügyi műveletek ráfordításai 837 ezer forintról 9,9 millióra
az anyagjellegű ráfordítások 94,8 millióról 125,8 millióra
az üzleti tevékenység eredménye 7,1 millióról 19,3 millióra
az egyéb ráfordítások 977 ezerről 4,4 millióra
nőttek.
Ugyanúgy nem esik szó a Rókusfalvy Fogadó cégbeszámolójában sem az épülő négycsillagos fejlesztésről, csak a számokból lehet következtetni az idén elkészült beruházásra:
ennél a cégnél a tárgyi eszközök 272 millióról 733 millióra
a kötelezettségek 396 millióról 634 millióra
ugrottak.
Rókusfalvy egyébként azt is hozzátette kormánybiztosi kinevezéséhez: örül, hogy valami maradandót alkothat a magyar bor érdekében. | Megnyílt a kormánybiztos négycsillagos hotele | Augusztus 1-jén megnyílt Etyek első négycsillagos szállodája, ami nem másé, mint Rókusfalvy Pálé, a bormarketingért felelős kormánybiztosé. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megnyilt-a-kormanybiztos-negycsillagos-hotele.html | 2023-08-11 16:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban. A 7800 fős kisvárosban az egyház 2015 óta fenntartója egy gimnáziumnak, majd óvodát is nyitott, és általános iskolai első osztályt is indított. Ennek ellenére már a létesítmény tervezését is az önkormányzat állta állami támogatásból, majd magát a beruházást is pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.
Katolikus oktatási negyed kialakítására írt ki közbeszerzést Tamási Város Önkormányzata tavaly nyáron. A tendernek csak most lett eredménye, a szerződést július végén írták alá a nyertes céggel. Egy Tolna megyei kisvállalkozás nyomta le Mészáros Lőrinc cégét, ami 1,2 milliárddal olcsóbb ajánlatot adott, mint a ZÁÉV. A kivitelező cég tulajdonos-ügyvezetője tavaly még politizálni is szeretett volna, de nem választották meg polgármesternek a Tolna megyei Faddon – ahol a cég székhelye van bejegyezve.
A tervek szerint a létrejövő oktatási negyedben a meglévő gimnázium egy komplexum székhelyeként működne, amely óvodából, általános iskolából, gimnáziumból, valamint kollégiumból állna. A közbeszerzési értesítőben található leírás alapján a beruházás során oktatási szárnyat, tornacsarnokot, óvodát építenek, a meglévő épületet pedig részben felújítják, illetve kibővítik. Ehhez először elbontanak három lakóépületet. A munkálatok összesen közel 10 ezer négyzetmétert érintenek. A beruházást nehezíti, hogy a kivitelezés egy folyamatosan működő iskola területén fog megvalósulni – hangsúlyozzák a leírásban.
A kiírásra hét cég jelentkezett: a Build It Mérnökiroda Kft., a HGT Invest Kft., a Laterex Építő Zrt., a PSN Építőipari Kft., a Strabag Építő Kft., a TTSZ Bau Festő, Szolgáltató Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. A három nagyágyú, a Laterex, a Strabag és a ZÁÉV azonban nem tudott elég olcsó lenni: a Strabag 5,7 milliárdos, míg a ZÁÉV és a Laterex 6 milliárd forint feletti árajánlatot adott. A másik két cég ajánlata érvénytelen lett, így a verseny a Build It Mérnökiroda (5,3 milliárd) és a TTSZ Bau között dőlt el, az utóbbi javára.
A faddi székhelyű TTSZ Bau nettó 5 milliárd forintért építheti meg az új, egyházi fenntartású létesítményt – közpénzből.
A munkálatokra a cégnek 750 napja, azaz két éve van, a szerződés nem hosszabbítható meg. A beruházás becsült értéke nettó 4,4 milliárd forint volt, de ennél már biztosan drágábban épül meg a negyed. Sőt, az eredeti tervek még kétmilliárd forintról szóltak.
Ötmilliárdba kerül, ha lesz közpénz
A közmédia 2017-ben számolt be róla, hogy Udvardy György megyéspüspök és Porga Ferenc (Fidesz-KDNP), a város polgármestere aláírtak egy együttműködési megállapodást Tamásiban. Mint írták:
„A megállapodás szerint a Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnáziumot fenntartó egyházmegye 2018 végéig 200 millió forintot fordít fejlesztésre az intézményben (egy rendkívüli kormányzati támogatásnak köszönhetően – a szerk.). A középtávú terv szerint mintegy kétmilliárd forintos beruházással bővítik a kollégiumot, iskolaépületeket, sportpályákat, szaktantermeket, kápolnát építenek a gimnázium mellé. Udvardy György azt mondta:
az egyházmegye az óvodától az érettségiig tanulási lehetőséget akar nyújtani Tamásiban.”
Az akkor 380 diákot oktató, négy- és nyolcosztályos képzést folytató gimnázium fenntartását 2015-ben vette át a Pécsi Egyházmegye, de az épület a város tulajdonában maradt – az egyház 50 évig használhatja. 2016-ban a gimnázium tagintézményeként elindult a Szent Balázs Katolikus Óvoda, majd 2017 szeptemberében egy általános iskolai osztály is.
A Tolnatáj TV felvétele
A Tolnatáj TV 2021-ben már arról számolt be, hogy a kibővített intézményben 21 osztály és négy óvodai csoport kap majd helyet, így legalább 600-650 gyermek oktatása zajlik az önkormányzat és az egyház közösen megálmodott katolikus negyedében. Ekkor 3,5 milliárdos költséggel számoltak.
A mára nettó 5 milliárd forintra drágult bővítés terveinek elkészítésére és a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Belügyminisztérium 125 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott Tamási Város Önkormányzatának. Majd magát a beruházást is az állam vállalta magára.
Ahogy azt a megyei lap 2021-ben megírta Pécsi Gábor igazgatóval készített interjújában:
„a megvalósításához a város nyerte a pályázati pénzt,
de az új püspök, Felföldi László atya is maximálisan támogatja.”
Hogy a pályázati pénz valóban megérkezett/megérkezik-e, kérdéses, ugyanis – bár a közbeszerzés nem volt feltételes – az önkormányzat és a kivitelező között létrejött szerződésben szerepel egy bekezdés, amely szerint a szerződés csak akkor lép hatályba, ha megérkezik az igényelt támogatás.
Polgármester nem lett, de a cégének jól megy
A nyertes faddi céget – amely még Mészáros Lőrinc ZÁÉV-jét is le tudta győzni – 2013-ban alapították, de egészen 2022-ig nem nyert közbeszerzést. Akkor viszont meglódult a szekér: Kétyen a csapadékvíz hálózat rekonstrukcióját végezhették el, Nagymányokon egy bölcsődén dolgozhattak, részt vehettek a Sió I projektben, de Gyönkön és Kunbaján is kaptak megbízást.
A cég tulajdonosa a ma már Szekszárdon élő Tanács Géza, aki tavaly még a faddi időközi választáson a polgármesteri székért is indult. Ugyan végül alulmaradt Bordács Józseffel szemben, a TTSZ Bau Kft.-vel elért eredmények kárpótolhatják a vereségért. A cég ugyanis tavaly már bő félmilliárdos forgalmat bonyolított, és az alkalmazottak száma is évről évre emelkedik.
Tanács Géza egyébként nem először dolgozik együtt az egyházzal. Ahogy azt egy Facebook-bejegyzésében írta: „Felelősségemnek és kötelességemnek tartom, hogy továbbvigyem édesapám örökségét. A szódaüzem működtetése mellett a helyi katolikus plébánia támogatása is ezek közé tartozik. Örömmel segítettem Rostás Jenő plébános úrnak és a helyi közösségnek a Nepomuki Szent János szobor felújításában. Akárcsak az eddigiekben, a jövőben is számíthatnak a családomra és rám is! Közösségben és egységben gondolkodunk!”
Arról, hogy hogyan építkezik országszerte az egyház közpénzből, többek között ebben a videóban is beszámoltunk: | Katolikus oktatási negyed épül ötmilliárd forintért Tamásiban – ha lesz rá közpénz | Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban. A 7800 fős kisvárosban az egyház 2015 óta fenntartója egy gimnáziumnak, majd óvodát is nyitott, és általános iskolai első osztályt is indított. Ennek ellenére már a létesítmény tervezését is az önkormányzat állta állami támogatásból, majd magát a beruházást is pályázati pénzből szeretnék megvalósítani. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/15/katolikus-oktatasi-negyed-epul-otmilliard-forintert-tamasiban-ha-lesz-ra-kozpenz/ | 2023-08-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nádirtással indult
A teljes egészében nemrég megnyílt ötcsillagos szántódi apartman- és szállodakomplexum, a Balaton-partból fél kilométernyit elfoglaló Balaland jelenti újabban a déli parti panorámát a tihany-szántódi komp utasainak. 2018 májusára, amikor elkezdődött a beruházás – írta meg annak idején a Narancs.hu –, 2017 júniusához képest úgy 4 ezer négyzetméteren eltűnt a nádas a Balaland elől, ezt olvasónk műholdas fényképfelvételekkel is dokumentálta időrendi sorrendben, az ellenőrzésre hivatott hatóságok szerint azonban „nem történt természetkárosítás”. A beruházó ellenben „nyert” ezáltal száz méternyi Balaton-partot.
S hogy kik is voltak a beruházók? Kezdetben a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeként elhíresült Appeninn volt az egyik, de mára kiszállt a projektből, és a 24.hu-nak egy július közepén megjelent cikkben hosszan nyilatkozó Szepesi Richárd hotelfejlesztő maradt benne a Dreamland Holding Zrt. tulajdonosaként, s nyert el 7 milliárd forint állami támogatást a közel 20 milliárdos szántódi projektre. Ezen kívül megtudhattuk az interjúból, hogy 9 milliárdos hitelt is felvettek az orosz hátterű, kémbanknak is emlegetett Nemzetközi Beruházási Banktól, továbbá 3 milliárd önerőt tettek bele. A cikk szerint az Appeninn a Central European Opportunity II. Magántőkealapnak értékesítette Dreamland-üzletrészét, így Szepesinek most egy tőkealap a pénzügyi befektetőtársa, melyről gyakran úgy írnak, hogy Tiborcz István érdekeltsége. Amikor a lap újságírója erre rákérdezett, Szepesi azt felelte: nem ismeri a tőkealap tulajdonosi, irányítási hátterét.
Állami támogatással sorra építi az ötcsillagos szálláshelyeket a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa, a lassan a leggazdagabb magyarok között is helyet követelő Szepesi Richárd: a Balaland márciusi avatóját (ahol ott volt Gulyás Gergely miniszter és ahol a minap nyitott bababoltot Orbán Ráhel) tokaji átadás követte, és már építi Balatonfüred új luxusszállodáját. A 2017-ben alakult Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft. a pénzügyi beszámolók szerint érdemi bevételt még nem könyvelt el. Az üzletember 2017-ben vásárolta meg a szántódi telket, 2020-ban talált befektetőként az Apeninnre, a szerződést öt nappal azután kötötték, hogy Tiborcz István megszabadult Appeninn-részvényeinek többségétől és a többségi részvényes Jellinek Dániel lett. (Virág Sára)
Szepesi Richárd, a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa beszédet mond az ötcsillagos Mövenpick BalaLand Resort és FamilyPark átadásán Szántódon 2023. március 31-én
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Az építkezés megkezdése előtt, 2018-ban Vizvári Attila szántódi polgármester (független, 2012 óta vezeti az 1997-ben önállósodott, Zamárdiról népszavazással levált, a balatoni kompnak köszönhetően közismert községet) azt nyilatkozta a Szabad Pécsnek: az önkormányzat ragaszkodik ahhoz és erről a Balaland építtetőivel is megegyeztek, miszerint úgy épül meg a szállodakomplexum, hogy a község rendezési tervének megfelelően biztosítják a köz számára hozzáférhető, szabadon bejárható 10 méter széles parti sávot, a Balaton egyik legszebb panorámájú sétányát. De a polgármester a 2000-ben érvénybe lépett Balaton-törvényre is hivatkozhatott volna, miszerint „az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó”.
A Balaland idénre szakaszosan készült el és nyílt meg, így tavaly nyáron még hivatkozhattak arra, hogy napozóágyak ide vagy oda, valójában építési terület, ahol a „köznép” egyelőre nem kívánatos. Állt már akkor is a Balaland területét kelet irányból lezáró kerítés, valamint az elvileg szabad parti sétányra történő bejutást biztosító, kerítésbe vágott kiskapu. A kiskapuig egy 3 méter széles gyalogos lejárón jutottunk el, amit a Balaland építtetői alakítottak ki területük mellett a köz számára. Tavaly nyári ottjártunkkor azonban a balatoni panorámát csak a zárt kiskapun, illetve a kerítésen át tudtuk megcsodálni.
Dehogy van elzárva a köznép elől!
Egy év elteltével előbb a szántódi önkormányzati újság adta hírül, hogy immár szabad a parti sétány a Balaland előtt, méghozzá 0-tól 24 óráig, két bejutási lehetőséggel: az ominózus kiskapun, vagy a szállodai főkapun át – és még egy balalandos kapcsolattartó nevét (Melinda) és telefonszámát is megadták. Ezt követően nyilatkozta Szepesi Richárd a már említett cikkben, hogy a kiskapu tudomása szerint is nyitva. Arról is beszélt, hogy a köz számára kialakított lejárót a kerítésük mellett saját pénzükön térkövezték le, a 10 méter széles parti sétánnyal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Valóban volt a papírokon egy 10 méteres, szabadon hagyandó földcsík. Mondtuk az önkormányzatnak, hogy ide bárki bejöhet, lehet sétálni a parton, bárki ihat egy kávét a bárban, be lehet menni az étterembe, de nem lehet sem fürdőzni, sem napozni.” Jogászaik úgy tájékoztatták, hogy a 10 méteres, szabad bejárású terület a parton nem kötelezettség rájuk nézve, miután a Balaton körbejárhatósága megvalósíthatatlan. „Inkább az a fontos, hogy egy adott település lakosságához arányos méretű legyen a terület, ahol megközelíthető a víz. Senki nem húzna fel a saját telke elé egy kerítést a Balatonon, ha nincs rá jogi kötelezettsége” – tette hozzá, s azt is: az önkormányzatnak eddig már közel 100 millió forint adót fizettek.
A kiskapu, amit csak meg kell olajozni
2023. július, egy pénteki nap. Irány Szántód, a nevezetes kiskapu. Dél felé érünk oda; mintha a Monthy Python egy epizódjában lennénk: a luxusüdülő kerítése mentén egy akkora, egyébként benyúló akácágakkal, tekergő borostyánnal tarkított lejáró, hogy két ember éppen elfér egymás mellett – ezt szánták a „pórnépnek”.
Lejáró a partra a Balaland mellett
Itt sétálunk a kiskapuig, odabent, a kerítésen túl néhány napozóágyat már elfoglaltak. Lenyomjuk a kiskapu kilincsét, nem nyílik. Hívjuk Vizvári Attilát, a település polgármesterét (Szántód állandó lakossága 660 fő, s bár nyáron jóval népesebb, de ehhez a jóval ezer alatti lélekszámhoz mérhették Szepesi Richárdék a kétemberes lejárót), aki azt mondja: az nem létezik hogy zárva, ő maga is bejutott már, igaz, a szállodai főkapun át, de felhívja az illetékest és kérdőre vonja. Kérdezzük, hogy amúgy, ha be lehetne jutni a kiskapun át, akkor elégedett volna-e a kialakult helyzettel, megfelel-e a szabad parti sétány biztosítása a faluvezetés eredeti kívánalmainak? A polgármester erre igennel felel.
Három nappal később, hétfőn késő délelőtt újra próbálkozunk. Az akácos-borostyánliános ha lehet, még tovább terjeszkedett, a 3 méter széles sétányt már észrevenni se könnyű, de mi tántoríthatatlanok vagyunk, cél a vízpart, az állítólag mindig nyitva lévő kerítéskapu. Ifjú pár jár előttünk, lenyomják a kilincset, a kapu nem nyílik, visszafordulnak. Mi sem járunk sikerrel, és ismét hívjuk a polgármestert. Vizvári Attila azt mondja, ez már neki is sok, megígérték neki, hogy mindig nyitva tartják. Ígéri, megint felhívja az illetékest (Melindát), sőt, hamarosan ki is jön a helyszínre. De mi addig is próbálkozzunk a szállodai főbejáraton, „az nem létezik, hogy ott sem tudnak bejutni”. Az akácok, liánok ügyében is intézkedik, a 3 méter széles sétány karbantartása a Balaland feladata, de eddig még mindig rendet tettek, ha szólt. Az pedig – feleli további kérdésünkre – meglehet, hogy a Balaland elmúlt években befizetett helyi adója valóban a 100 millió forintot közelíti.
"A kapu szorul"
Balaland, főkapu. Simán bejutunk. A biztonsági őr megjegyzi, az azért túlzás, hogy ezt éjjel-nappal megtehetnénk, de „menjünk csak és sétálgassunk a parton”. Így bejutva eljutunk egészen a kiskapu belső oldaláig. Ekkor ér oda túloldalt egy hölgy és egy úr (bennfentesnek tűnnek, nem sétálgatóknak); a hölgy bőszen telefonál és kérdésünkre, hogy most akkor zárva van-e a kapu, azt feleli, igen, de épp most intézkednek, hogy nyitva legyen. „Most tehát nem tudunk itt kimenni?” – kérdezzük, mire nemmel felel, de közben az előkerülő kertész egy jókora rántással kinyitja az ominózus kaput és azt mondja: – Nyitva van ez, csak kicsit meg kell rántani!
„De ki az, aki rángatja?” – kérdezzük.
A kertész szerint csak be kell járatni, és azt csak a rosszindulat mondathatja velünk, hogy el van zárva a Balaland-part a pórnép elől.
„Akár két újjal is kinyitom” – állítja és meg is próbálja úgy. Nem sikerül. Kell hozzá mind az öt. Hozzáteszi még, hogy ki fogják írni: a kapu szorul.
E pár perc alatt a polgármester is befut. Kiderül, hogy az intézkedő hölgy Melinda, akivel a településvezető is tartja a kapcsolatot Balaland-ügyben és akinek a nevét, telefonszámát is beleírták a helyi önkormányzati újságba, azzal: őt kereshetik a szántódiak Balaland-ügyekben. Melinda, aki néhány perce még maga is azt állította, hogy a kapu nincs nyitva és intézkednek, már azt kérdezi tőlünk: „Na, most akkor nincs nyitva?” „Ha nyitva volt, Önök hogyhogy nem tudtak bejutni?” – kérdezünk vissza, mire ez a felelet: „Nem rángattuk. Meg kell olajozni. De nyitva van, vagy nincs nyitva?”
Kiskapu a szabad parti sétányra, Magyarország, Balaton, Szántód, 2023.
Cikksorozatunk első részében Holovits Huba balatonföldvári fideszes polgármestert kérdeztük a település Nyugati strandján létesülő e-kikötőről:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről – így a Balalandról is – ebben a cikkünkben írtunk:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Megpróbáltunk bejutni a szántódi Balaland kerítéssel elzárt Balaton-partjára | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, hogy a tavasszal átadott szántódi Balaland építtetője szerint a tó úgysem körbejárható, miért pont nekik kéne biztosítaniuk a szabad parti sétányt. A luxusberuházás ugyanis egy komplett partszakaszt elfoglalt és kerítéssel zárt el, ahova ugyan a köznép állítólag bemehet, de fürdeni, napozni nem szabad. Megnéztük, milyen az úgynevezett szabad bejutás a Balaland területére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megprobaltunk-bejutni-a-szantodi-balaland-keritessel-elzart-de-elvileg-mindenki-szamara-hozzaferheto-balaton-partjara-260952# | 2023-08-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Olvasási idő: 2 perc.
Idén július óta a BDPST Koncept nevű marketingcégnél dolgozik Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának lánya.
Ezt a cikket akár meg is hallgathatja:
Legalábbis ezt tette közzé magáról a huszonkét éves nő a a LinkedInen, a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózatán. A MOL-vezér gyermeke azt is nyilvánossá tette, hogy közösségi média asszisztensként erősíti a BDPST Koncept csapatát.
A BDPST Koncept a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group leányvállalata, ügyvezetője Orbán Ráhel, Orbán Viktor kormányfő lánya.
A vállalat önmeghatározása szerint
„kreatív szakemberek bevonásával, a tulajdonosi igények és a piaci trendek, lehetőségek ötvözésével nyújt segítséget egy olyan narratíva kialakításában, amely biztos alapot ad egy új termék, hotel vagy étterem megszületéséhez, fejlesztéséhez”.
Ezek szerint ezen kreatív szakemberek egyike a Hernádi-lány, aki – szintén a fenti üzleti közösségi hálózaton közzétett adataiból tudható – még nem fejezte be egyetemi tanulmányait, jövőre végez a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán. Az édesapja, Hernádi Zsolt 2019 óra a Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Tavaly cikkezett róla a 444, hogy Hernádi Zsolt a gyerekeinek – köztük az azóta már Orbán Ráhelnél dolgozó lányának is – résztulajdont adott egy esztergomi luxusszállodában.
A Budapesti Corvinus Egyetemet érintő hír, hogy a 444 szerdán interjút közölt az egyetem azon docensével, Ádám Zoltánnal, aki egy vizsgáztatási botrányt tárt fel a Corvinus-on. A tanár szerint egy olyan hallgatót érint az ügy, „akinek a családneve jól ismert a magyar üzleti életben, és a család a MOL-lal is kapcsolatba hozható”, valamint „a gazdasági kérdések iránt érdeklődő, újságolvasó magyar népesség szerintem legalább 50 százaléka ismeri ezt a nevet, de egy közgazdasági és társadalomtudományos képzéseket nyújtó egyetemen ez az arány valószínűleg még magasabb”.
A BDPST Koncept Orbán Ráhel melletti másik ügyvezetője – és így a Hernádi-lány főnöke – Nyakas Laura, aki korábban az állami tulajdonú bank, az EXIM marketingigazgató és kommunikációs igazgatója, azt megelőzően pedig a közpénzes megrendeléseken taroló, azóta kegyvesztett, börtönnel fenyegetett Kuna Tibor Trinity International Communications Kft.-jének sajtókapcsolati vezetője volt.
Kapcsolódó írásaink | Orbán Ráhelnél dolgozik Hernádi Zsolt MOL-vezér lánya | Idén július óta a BDPST Koncept nevű marketingcégnél dolgozik Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának lánya. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/08/10/orban-rahel-hernadi-zsolt-lanya-hernadi-zita/ | 2023-08-10 17:26:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.
Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).
Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.
A kommunális szegmensben, vagyis a települési kukaszállító cégek esetében sem ment minden flottul. Itt a nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállítók beolvadása ment nehézkesen. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a fővárosi cég esetében a folyamatok még most is zajlanak, ezért a BKM például ideiglenes jelleggel végzi el a munkát.
Mégis ez utóbbi, a lakossági szemétszállítás átalakulása járt kisebb kockázattal, mert törvény írta elő e köztulajdonban lévő, nonprofit vállalkozások beolvadását.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: napi 12 ezer forintért adja bérbe Budapest a kukásautókat
Vállalkozókból bérmunkások
A nehezebb feladat az volt, hogy a Molnak hogyan sikerül rávennie a hulladékpiacon aktív cégeket arra, hogy a MOHU alvállalkozóiként dolgozzanak a jövőben. A Molnak ugyanis szüksége volt ezekre a társaságokra, mert az állammal kötött megállapodás értelmében fel kellett mutatnia, hogy rendelkezik a megfelelő kapacitásokkal.
Az egész koncessziós rendszer jellegzetessége, hogy a Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékgazdálkodás megszervezésére a jogot, hogy nem volt rá kapacitása, sem eszköz-, sem emberállománya.
Az új rendszer sajátossága, hogy ugyanazok végzik el a munkát, akik eddig, de már nem folytathatnak önálló tevékenységet a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékok esetében, mivel azok a MOHU tulajdonát képzik. Csak alvállalkozók lehetnek az új rendszerben, ami sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a szereplőket, főleg úgy, hogy a Mol/MOHU monopolhelyzetbe került a koncessziós hulladékpiacon.
Az intézményi hulladékkezelésben tevékenykedő cégeknek két választásuk maradt. Vagy önként igába hajtják a fejüket, és elfogadják az alvállalkozói szerepet, vagy nem írnak alá, és egy nagyon szűk szegmensben, néhány anyagáramban – amely nem tartozik a koncesszió hatálya alá – tovább működnek.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezetők ezt úgy jellemezték, hogy korábbi bevételük tíz-húsz százalékát teszi ki a koncesszióba nem tartozó hulladékok forgalma.
A legnagyobb ellenállást egyébként a fémkereskedők tanúsítottak, érdekvédelmi szervezetük tüntetést is szervezett a Mol székháza elé.
A MOHU-nak komoly fejtörést okozott, hogyan csábítsa magához ezeket a cégeket, mivel a koncesszió indulása előtt is alig tudott néhány nagyobb céggel leszerződni.
Nehezen, de elindult
A MOHU honlapján elérhető lista szerint végül az ország 116 pontján lehet fémhulladékot leadni. A MOHU szerint ezzel megvalósult az országos lefedettség. A Nemzeti Adóhivatal (NAV) adatai szerint augusztus elején mintegy 590 cég, illetve telephely rendelkezett fémkereskedelmi engedéllyel.
Ehhez képest a MOHU-val szerződők csak az engedéllyel rendelkezők húsz százalékát adják, a 116 telephelyből huszonnyolcat, vagyis durván a negyedét az Alcufer Kft. és a MÉH Zrt. telephelyei.
A júliusi indulást megelőzően, az utolsó pillanatban szerződött le a Mol hulladékos cégével a fémkereskedelmi piac két nagyágyúja, az Alcufer és a MÉH. Szakmai körökben meg is lepődtek, mert úgy tudták, hogy a két cég nem kíván a Mol hulladékos leányvállalatának alvállalkozója lenni.
A MOHU-nak ugyanakkor nagyon kellettek az Alcufer és a MÉH telephelyei, mert ezzel tudott egyfajta országos lefedettséget felmutatni, ami az állammal kötött koncessziós megállapodás feltétele is volt. Az üzlet az utolsó pillanatban megköttetett, hogy milyen kondíciókkal, azt nem tudni.
Ha viszont az Alcufer és a MÉH, illetve két másik cég telephelyeit is levonjuk a listáról, a MOHU partnereinek száma 116-ról 86-ra csökken; erre pedig legkésőbb év végéig sor kerülhet.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya tartja nyilván, mely cégek kötöttek megállapodást a MOHU-val, és ez meddig érvényes. A lista szerint tíz cég csak hat hónapra, 2023. december 31-ig szerződött. A fémkereskedők esetében négy vállalat és harminc telephely érintett, ami a MOHU fémudvarainak a negyedét teszi ki.
Megkerestük a vállalkozásokat, de nem válaszoltak kérdéseinkre, hogy miért ilyen rövid időre, csupán hat hónapra szerződtek le a MOHU-val, miközben a koncesszor a legtöbb esetben két plusz két éves szerződéseket (kétéves, határozott idejű, ami két év hosszabbítási opciót tartalmazott) ajánlott.
Szakmai körökből arról értesültünk, hogy a vállalkozások nagy része nem bízik abban, hogy hosszú életű lesz a koncesszió. Több vizsgálat is folyamatban van, illetve jogértelmezési gondok is felmerültek azzal kapcsolatban, pontosan mi tartozik a koncesszió hatálya alá.
Jogi problémák
A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete szerint a lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladék nem része a koncessziónak. A Mol álláspontja szerint a lakossági eladások is a koncesszió hatálya alá tartoznak.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy állami hatóságok és minisztériumi állásfoglalások is abba az irányba mutatnak, hogy a fémkereskedők egyesülete értelmezte helyesen a jogszabályokat és a koncessziós szerződést.
Ez sok fémkereskedőt hozhat jobb helyzetbe, és érthetővé válik, miért nem kötelezte el magát alvállalkozóként hosszabb távon a MOHU mellett.
Emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja, miután erőfölénnyel való visszaélés miatt bejelentés érkezett a hatósághoz a Mollal szemben. A beadvány szerint a Mol érzékeny üzleti információkat kért a cégektől, még olyan adatokat is bekért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
De nem csak itthon, külföldön is vizsgálják a koncessziós rendszert, miután a Transparency International Magyarország (TI) tavaly jelezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.
Az Európai Bizottság belső piaci főosztálya szerint idén áprilisban elindult az ellenőrzés. Az Európai Unióban szigorú szabályok vannak arra, hogy milyen esetben lehet korlátozni a szabadpiachoz való hozzáférést.
Az állam és a Mol által megkötött 35 éves koncessziós szerződés lényegében lezárja a hulladékpiachoz való hozzáférést a koncesszió alá tartozó hulladékok esetében.
A kormánynak be kell bizonyítania, hogy miért éppen 35 évben határozta meg ezt az időszakot, és miért csak 35 év alatt térülnek meg a Mol befektetései. Könnyen elképzelhető, hogy nemzetközi fórumokon mondják ki a koncesszió érvénytelenségét.
Bár utóbbi esetben nem is kell mélyre ásni. A koncessziós szerződésben ugyanis volt egy pont, amely szerint ha a Mol vagy az általa alapított cég nem képes 2022. december 31-ig beszerezni a szükséges engedélyeket és a kapacitást biztosító szerződést, akkor érvénytelen a szerződés. Sem a Mol, sem a MOHU nem szerezte meg a szükséges engedélyeket, mivel egyik cég sem szerepel a hatósági nyilvántartásban.
A Mol később azt kommunikálta, hogy szerinte nem is kell ezekkel az engedélyekkel rendelkeznie, elég, ha az alvállalkozóinak van. A kormány meghallotta az olajipari multi szavát, és törvényt módosított: az új jogszabály szerint elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Kérdéses persze, hogy egy jogi eljárás során kiállná-e az igazság próbáját ez az utólag hozott törvény.
A Transparency International jogvédő szervezet egyébként is perli a Molt és a MOHU-t, mert tudni szeretné, hogy sikerült-e határidőig beszerezni a kapacitást biztosító szerződéseket.
Szakmai körökből származó információk szerint sok hulladékos cég abban reménykedik, hogy valamelyik ügyből jogi eljárás lesz, ami a koncessziós rendszer megszűnéséhez fog vezetni. Ezért sem számítanak arra, hogy hosszú életű lesz a Mol által irányított hulladékgazdálkodási piac Magyarországon.
Kerestük a Molt is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével | Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kormanyhivatal-sok-vallalkozas-csak-nehany-honapra-szerzodott-a-mol-hulladekos-cegevel/32544010.html | 2023-08-15 11:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Atlétikai vb;költségvetési törvény;építési tilalom;állami beruházások;Budapest-Belgrád vasút;
2023-08-14 06:30:00
Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére az Orbán-kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél
Más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.
Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.
A kormány egyik törekvése, hogy a beruházásokra fordított GDP arányos kiadások minél magasabbak legyenek. Az elmúlt években a magyar gazdaság e mutatója volt a legmagasabb az EU-ban, ennek ellenére érdemi gazdasági felzárkózást nem mutattunk. Ennek az az oka, hogy az állami beruházások olyan fejlesztésekbe folynak, amelyek gazdasági értelemben jószerével soha nem térülnek meg. Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek.
Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben. Az állami vasútfejlesztési keretben nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely „fontossága” miatt külön költségvetési sorról kap 68 milliárd forintot. A Budapest-Kelebia szakasz felújítása jól jelzi a kormány hozzáállását az értelmetlen beruházásokhoz: a vasút kínai hitelből, kínai magyar cégek együttműködésével épül. A terve az volt, hogy ez a szakasz a vasúti selyemút része lesz, ám a napi egy-két plusz tehervonattal számolva a projekt megtérülési ideje egy tanulmány szerint 979 év. E beruházás mégis fontos a kormánynak, hisz magyar részről a társ-kivitelezők Mészáros Lőrinc érdekeltségei, amelyeknek megrendeléssel való ellátása, minden más megfontolást felülír.
De nemcsak a Budapest-Kelebia vasútvonal élvez kiemelt figyelmet, hanem olyan fontos beruházás is, mint a budapesti atlétikai stadion. Ennek építője nem meglepő módon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt., a Szeivolt-család, valamint Paár Attila tulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. Az atlétikai stadion befejezésére az idén még 53 milliárd forintot szántak, ez a bő 260 milliárdos költség ötöde. Az augusztus végén megrendező világbajnokság miatt érthető az igyekezet, az más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.
Hatalmas igény lenne a közoktatás fejlesztésére, ám ez is drága mulatság, derül ki a adatokból, hiszen csak Dunakeszin a különféle oktatási intézmények fejlesztésére idén 25 milliárd forintot szánnak. A fővárosban folyik még egy jelentősebb gimnáziumfejlesztés, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása , s csak ez az egy projekt 12,8 milliárd forintot igényel. Ezzel szemben a kormány
de közben a Budapesti Honvéd Sportegyesület öltözői is épülnek, a Geszti Tisza-kastély is megújul, kézilabda munkacsarnokok (sportcsarnokok) építése is folytatódik a költségvetésből. A várható kifizetési listán több kórházfelújítás is szerepel ezek közül a legnagyobb költségvetési támogatást 7,7 milliárdot az idén a Semmelweis Egyetem patológia oktatási központjának megvalósítása kapja, igaz az első félévben ebből egy fillért sem fizetett ki még az állam. | Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére a kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél | Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3205175_epitesi-stop-allami-beruhazasok-orban-kormany-koltsegvetesi-torveny | 2023-08-14 13:21:00 | true | null | null | Népszava |
Tíz-tizenötmilliárd állami forintot kapnak különböző sportágak szakszövetségei – erről Simicskó István sportállamtitkár számolt be az MTI-nek, miután tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével, valamint tizennégy sportági szakszövetség vezetőjéve.
A támogatásokat a költségvetésről szóló törvényben is rögzíteni fogják.
A nem társasági adókedvezmények segítségével finanszírozott, kiemelt tizennégy sportág fejlesztési programját a MOB gyűjti össze. A szakmai anyagok áttanulmányozását követően a MOB tesz javaslatot az elosztás elveire, és a támogatások sportágankénti nagyságrendjére vonatkozóan.
A kérdésre, miszerint “ezeket a pénzeket miért a sportra kell költeni”, az alábbi válasz született: “A sportra fordított pénz a jövőbe fektetett pénz… A sportnak fontos szerepe van a testi-lelki fejlődésben, az egészség megőrzésében.”
Az államtitkár a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Douchev-Janics Natasa országváltását “szomorú és sajnálatos” jelenségnek nevezte. Simicskó szerint a szervezeten, szövetségen belüli konfliktusokat időben orvosolni kellett volna.
Reméli, a szövetség és a MOB olyan megoldással áll elő, amellyel megelőzhető további magyar sportolók távozása. “Ha ehhez politikai, jogalkotási segítségre is szükség lesz, az államtitkárság támogatására bátran számíthatnak majd” – mondta. | Tömi a pénzt az állam a sportba | Tizenötezermilliót kasszíroz a sport. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/03/milliardos-kormanytamogatas-sportagi-fejlesztesekre/ | 2012-11-03 17:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen azt mondta: az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében.
Ezután bejelentette: teljes mértékben átvállalja az állam az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát. Az ennél nagyobb településeken pedug az adósság egy részét vállalják át.
Majdnem 1700 települést érint
A kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti településeknél az országos állomány 8 százaléka körül lévő adósságállomány oszlik meg. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak.
Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint.
Az ötezer fő feletti településeken átlag 40 százalékban vállalnák át az adósságot
A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti településeknél az adósság – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Ezek adósságállományát átlag 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát.
Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján.
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
Ötezer fő feletti településeknél ilyen arányban vállalná át az állam az adósságot
Amennyiben egy 5000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó – fentiek alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának:
100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, adósságállományt, 40 százalékos mértékben konszolidálják. Ez 134 önkormányzat, 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebben a kategóriában vannak. (Példák: Budakalász, Sárvár)
75 százaléka és 100 százaléka közé esik, adósságállománya 50 százalékban konszolidálják. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár)
50 százaléka és 75 százaléka közé esik, adósságállománya 60 százalékban konszolidálják. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós, Gyula)
50 százalékát sem éri el, adósságállománya 70 százalékos konszolidálást kaphat. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg)
Az elgondolás alapján az 5000 fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállományt vállalna át az állam. Ehhez hozzászámítva az 5000 fő alatti önkormányzatoknál a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.
A teljes önkormányzati adósság 1200 milliárd forint – ennek tehát a felét vállalja át az állam. | Orbán: átvállaljuk a legkisebb települések adósságát | A miniszterelnök szerint itt az ideje,hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját. Ez a települések megmentése. Az állam 1956 önkormányzattól összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/27/orban-atvallaljuk-a-legkisebb-telepulesek-adossagat/ | 2012-10-27 17:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Erről Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában beszélt. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen és január elsején tiszta lappal indulhasson.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be: az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást.
Tállai András az M1 műsorában kedden azt hangsúlyozta: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között. Úgy fogalmazott, azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok.
Kitért arra, az előző kormányok által szabott állami feladatokból adódó működési és fejlesztési hitelek miatt adósodtak el az önkormányzatok, és tartozásuk a 2005-ös adósságukhoz képest megnégyszereződött. Közlése szerint az önkormányzatok adóssága hét éve 300 milliárd forint volt, jelenleg 1200 milliárd forint.
Az önkormányzati államtitkár azt mondta: “a jövő rendszere” nem fogja megengedni, hogy egy önkormányzat eladósodjon, túlköltekezzen, mert csak nevesített feladatokra kapnak állami támogatást, s a látványberuházásokat, egyéb fejlesztéseket csak saját adóbevételeikből finanszírozhatják. | A kormány nem tesz különbséget rossz és jó adós között | Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/30/a-kormany-nem-tesz-kulonbseget-rossz-es-jo-ados-kozott/ | 2012-10-30 17:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Az LMP beperli Orbán Viktort, miután a miniszterelnök a rendelkezésére álló 15 nap alatt nem adott választ a párt egyik hozzá intézett közérdekű adatkérésére -- jelentette be Schiffer András képviselő.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra: október 4-én jelentették be a kormány honlapján, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében, előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampányt kell indítani. A Miniszterelnökség emiatt módosította a közbeszerzési tervét és megrendelt egy kétszázmillió forintos médiakampányt.
Schiffer András elmondta, ez után közérdekű adatkéréssel fordult a miniszterelnökhöz, akitől azt akarta megtudni, hogy mi a médiakampány tárgya, illetve mi a rendkívüli sürgősség oka. Az ajánlattételi felhívás szövegéről, illetve az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőkről is érdeklődött. Az LMP feltételezi, hogy az IMF-kampányról lehet szó, de miután sem erre, sem a többi kérdésükre nem kaptak hivatalos választ, ezért ebben sem lehetnek biztosak.
Schiffer András közérdekű adatkérését október 5-én nyújtotta be, a törvény által válaszadásra biztosított 15 napos határidőt viszont az adatkezelő – aki az LMP szerint a miniszterelnök -- nem tartotta be, ezért akarnak pert indítani.
Kicentizték az időt
A Miniszterelnökség röviddel később reagált Schiffer András szavaira. Azt állítják, ők időben reagáltak az LMP levelére. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte: nem történt határidő-túllépés, ugyanis a Miniszterelnökség a részletes választ október 19-án elküldte Schiffer Andrásnak, elektronikus formában”. | Feljelenti Orbán Viktort az LMP | Az ellenzéki párt közérdekű adattal való visszaélés miatt perli be a kormányfőt. A Miniszterelnökség szerint nincs miért perelni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/30/feljelenti-orban-viktort-az-lmp/ | 2012-10-30 18:22:00 | true | null | null | 24.hu |
Politikusokat nyaraltató milliárdosok
Miközben továbbra is homály fedi, hogy ki, vagy milyen vállalat fizet havi százmilliókat azért, hogy használhassa, a Fidesz-közeli pénzügyi elithez köthető legújabb szuperjachtot, a Rose d’Ort, a NER korábbi luxushajóit birtokló vállalat körül is voltak fejlemények. A Rose d’Or már legalább a negyedik olyan jacht, amit az elmúlt években kormányközeli vállalkozók, vagy akár politikusok használtak. Az eddigi hajók tulajdonjogát pedig – a lízingelt Rose d’Orral ellentétben – meg is szerezte egy NER-es offshore-cég, a máltai bejegyzésű L&L Charter Ltd.
A jachtokon nyaraló NER-elitről az első felvételek még 2016-ban kerültek nyilvánosságra: a Magyar Narancs a 35 méter hosszú Artemy fedélzetén kapta lencsevégre Mészáros Lőrincet és akkori feleségét. A felcsúti vállalkozóról két évvel később már egy hét méterrel hosszabb, és becslések szerint 7 milliárd forintot érő Benetti Crystal 140-es típusú hajón készült felvétel: a Mérce egyik olvasója fotózta le a Lady Mrd-n Olaszországban.
A Benetti reklámfilmje egy Crystal 140-esről.
Ezt követően az Átlátszó egész nyáron követte a jacht útját, amelyen feltűnt az állami megrendelésekkel kitömött Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László, Homolya Róbert akkori MÁV-elnök, illetve Kovács Ernő kormánymegbízott társaságában. Sőt, két évvel később a jachton nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter is. A politikusok jachtos túrái azért is voltak érdekesek, mert a Lady Mrd besorolása alapján úgynevezett „pleasure craft”, amelyet a máltai szabályozás alapján nem lehet bérbe adni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati szereplők állami pénzből élő milliárdosok vendégeként vettek részt tízmilliókat érő luxusutakon.
Időközben ugyanis az is egyértelművé vált, hogy a jachtok Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Az Artemy és a Lady Mrd tulajdonosa egyaránt a már említett L&L Charter Ltd. volt, és bár a cég hátterét sokáig homály fedte, 2020-ban az Átlátszó kiderítette, hogy a vállalat tényleges tulajdonosa Szíjj. A tiszakécskei milliárdos máltai hajós cége pedig nem sokkal később vásárolt még egy – a korábbiaknál is nagyobb és drágább – jachtot: a Seagull Mrd-t, amelynek értékét már 10 milliárd forint fölé becsülték.
Veszteség, kölcsön, beszálló milliárdos
A G7 most megszerezte az L&L legfrissebb már elérhető, 2021-es beszámolóját, amiből kiderült, hogy a NER-elit jachtoztatása egyáltalán nem jó biznisz. A vállalatnak nagyon komoly költségei vannak, amiket nem is tud kitermelni, így 2020-ban és 2021-ben is masszívan veszteséges volt. Az éves jelentés alapján a vállalat három éve 1,6 millió euró bevételt termelt, és ugyan ezt egy évvel később közel két és félszeresére növelte, ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fedezze a ráfordításokat. A társaság így ebben a két évben közel 7 millió euró veszteséget hozott össze, azaz akkor árfolyamon 2,5 milliárd forintot bukott.
Ebben persze komoly szerepet játszik, hogy egy luxusjacht nem különösebben jó befektetés, rendkívül gyorsan nagyon sokat veszíthet az értékéből. Az L&L minden évben 10 százalékkal értékeli le a tulajdonában lévő hajókat*A jachtokra 10 százalékos amortizációs kulcs szerepel a vállalat számviteli politikájában., ezen pedig eurómilliókat bukik. A beszámolók alapján
a cég összesen bő 53 millió eurót (nagyjából 20 milliárd forintot) költött jachtokra, ám azokat 2021 végén már csak 36 millió eurós értéken tartotta nyilván.
A vásárlások forrása pedig leginkább a tényleges tulajdonostól – tehát Szíjj Lászlótól – kapott kölcsön volt: a tiszakécskei milliárdos kevés híján 50 millió eurót bocsátott ilyen formában a vállalat rendelkezésére. Magyarul Szíjj közel 20 milliárd forint kölcsönt adott a cégnek, amely ebből méregdrága, de gyorsan amortizálódó jachtokat vett, de a hajók üzemeltetése – miután bérbe adni nem lehetett őket*A vállalatna nem is voltak bérbeadási tervei, legalábbis a cégiratok alapján a célok között nem szerepelt ez a tevékenység, csak a vásárlás, vagy egyéb módon történő beszerzés, illetve az üzemeltetés. – éveken keresztül masszív veszteséget termelt, így az L&L csak égette a pénzt.
A korábbi évek trendjei alapján 2022-ben a máltai vállalat tőkehelyzete akár kritikussá is válhatott volna. Erre azonban nem került sor, a cégben ugyanis tavaly megjelent egy új tulajdonos. A Szabad Európa múlt héten írt róla, hogy a vállalatba beszállt, a szintén főként állami megbízásokból élő, és esetenként a Duna Aszfalttal is együtt mozgó Soltút Kft. tulajdonosa, Rencsár Kálmán.
A G7 most kiderítette, hogy Rencsár egy tőkeemeléssel kifejezetten nagy összeget rakott a máltai vállalatba. Az építőipari vállalkozó cégiratok alapján 591 darab egy euró névértékű részvényt jegyzett le, ám – ahogy a fenti képen is látszik – minden egyes részvényért több mint 30 ezer eurót fizetett. Így
összesen közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt a vállalatba, amiért annak alig harmada került a tulajdonába.
Ez az összeg egészen biztosan elegendő volt a tőkehelyzet rendezéséhez. Sőt, elvileg nagyjából ennyi lehetett a Rose d’Or lízingeléséhez szükséges önrész is, ha az Euroleasing a bevett gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önerőt várt el az ügylethez. Az L&L cégirataiban egyébként néhány sorban kifejti a tevékenységeit, amelyek között szerepel a hajók lízingbe vétele is. Így legfeljebb a magyar Euroleasing korábbi üzletpolitikája alapján lenne meglepő, ha az L&L lízingelné tőlük a szuperjachtot.
Rencsár Kálmánt az egyik cégén, illetve a vállalatiban szintén részesedéssel rendelkező lányán keresztül, kerestük kérdéseinkkel. Kíváncsiak lettünk volna, hogy miért szállt be ilyen hatalmas összeggel egy veszteséges máltai cégbe, és használta-e már az L&L jachtjait, ám megkeresésünkre az üzletember nem reagált. | Veszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyar | Közel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230819/veszteseges-uzlet-a-ner-jachtoztatasa-7-milliard-forinttal-szallt-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar/ | 2023-08-19 10:40:00 | true | null | null | G7 |
A Mészáros család rövid idő alatt berendezkedett az új magyar nagybankban, amelyet Orbán Viktor régi álma alapján, hathatós kormányzati közreműködéssel hoztak létre három pénzintézet fúziójával. Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és mára nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam megelégszik a kisebbségi, bő 30 százalékos részesedéssel. A felcsúti milliárdos családja azonban nemcsak főtulajdonos a pénzintézetben, hanem az operatív vezetésben is képviselteti magát: Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, ő felel a bankholding leányvállalataiért.
Ez volt a felállás akkor is, amikor júliusban az MBH Bank egyik leányvállalata, az Euroleasing Zrt. Máltán megszerezte a Rose d’Or nevű szuperjachtot. Amint a 444 fotóinak köszönhetően kiderült, a felcsúti milliárdos felesége, Várkonyi Andrea, valamint családtagjai társaságában ezzel a hatalmas, 62 méter hosszú hajóval járta a Földközi-tengert. A lap augusztus elején a nápolyi kikötőnél örökítette meg a párt, ahonnan Caprira indultak. Várkonyi a nyaralásukról úgy nyilatkozott: „Ezúttal néhány napot ezen a hajón voltunk a gyerekeinkkel és az unokáinkkal.” Meg nem erősített információk szerint Mészáros Beatrix is ott volt a fedélzeten, egyebek mellett erről is megkérdeztük őt, ám nem kaptunk választ.
A Rose d’Or az elmúlt napokat a francia Riviérán töltötte: Antibes, Saint Tropez, Monaco és Nizza kikötőjében is megfordult.
A 75 millió eurós – bő 27 milliárd forintos – jacht tulajdonjoga úgy került július 5-én az Euroleasinghez, hogy a cég a tavalyi üzleti évben 1,6 milliárd forint veszteséget halmozott fel, így aligha finanszírozhatta saját forrásból az üzletet. A hajóvásárlás hátteréről viszont a cég a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó titoktartási szabályokra hivatkozva nem hajlandó nyilatkozni, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogyan mehetett át egy részben állami pénzintézeten a luxushajó-vásárlás.
Az akvizícióval kapcsolatban természetesen megkerestük a bankholdingot is. A többi között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy
a leányvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettesnek, Mészáros Beatrixnak volt-e szerepe Rose d’Or megvásárlásában,
az igazgatóság jóváhagyta-e az üzletet,
illetve hogy a bankholding adott-e kölcsönt az Euroleasing számára az ügylet nyélbe ütéséhez.
Mivel válasz sem a bankholding Barna Zsolt vezette igazgatóságától, sem Mészáros Beatrixtól nem érkezett, a felügyelőbizottság két prominensével próbálkoztunk.
A testület elnöke, a bécsi nagyköveti posztot is betöltő Nagy Andor, volt fideszes, majd KDNP-s képviselő, Orbán Viktor egykori kabinetfőnöke a 24.hu kérdésére azt mondta, nem ismeri a részleteket, és a felügyelőbizottságnak sincsenek információi az ügyletről. Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, az fb tagja pedig azt közölte, hogy a testület rendszerint nem foglalkozik egyedi beszerzésekkel, így nem valószínű, hogy a következő negyedéves ülésen szóba kerül a téma. Mindazonáltal ahogy más vállalkozások, úgy a pénzintézetek felügyelőbizottságának is ellenőrző szerepe van a működést, gazdálkodást illetően, véleményezhetik az igazgatóság döntéseit, betekinthetnek a pénzügyi nyilvántartásokba, ha pedig ellenőrző feladatukat elmulasztják, és azzal kárt okoznak a társaságnak, akkor felelősségre is vonhatják a testület tagjait.
Első kézből nem kaptunk ugyan információkat a döntésről, a lízingcég, illetve a bank alapszabálya ad némi támpontot arra, hogy a papírforma szerint az egyes testületek milyen jogkörrel rendelkeznek a hasonló kaliberű ügyek lebonyolításában. Az Euroleasing esetében a múlt évben még úgy állt a helyzet, hogy 20 millió forint feletti, az üzleti tervben nem szereplő egyedi beruházás esetében a cég igazgatóságának engedélyére volt szükség. Ez a passzus, illetve az összeghatár az idén januárra kikopott a szövegből, azóta az a főszabály, hogy az MBH csoportszintű szabályozásának megfelelően kell eljárni, egyebekben pedig
az egyszemélyes tulajdonos bármely ügyben elvonhatja a leánycég igazgatóságának hatáskörét, tehát bármely ügyben dönthet.
Erről elég írásban értesítenie az igazgatóságot, az pedig végrehajtja a döntést. Hogy a konkrét esetben így történt-e, válaszok hiányában nem tudjuk.
Az Euroleasing egyszemélyes tulajdonosa, az MBH Nyrt., így a teljes átláthatóságot megkövetelő Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétették az alapszabályt. Eszerint az igazgatóság a 250 millió eurót meghaladó értékű ügyletekről, kötelezettségvállalásokról dönt, a döntés pedig akkor lép hatályba, ha a közgyűlés utólag jóváhagyta – kivéve, ha a bank és leányvállalata közötti ügyletről van szó. Ennek ellenére forrásaink szerint kizárható, hogy a szabályzati limitet meg nem haladó, ám csaknem 30 milliárd forintos jachtüzletről ne tájékoztatták volna az MBH igazgatóságát. Akár saját anyabankja, akár más finanszírozását vette igénybe, valószínűtlen, hogy a veszteségekkel küzdő Euroleasing az MBH tudta nélkül zongorázta volna le a hitelügyletet. Amennyiben a bankholding pénzére is szükség volt a Rose d’Or megszerzéséhez, akkor ráadásul több belső banki testületen, így a hitelbizottságon is át kellett mennie a javaslatnak. Ha pedig igazak azok a hírek, hogy a hajó korábbi tulajdonosa egy orosz oligarcha volt, akkor egy compliance vizsgálatot is meg kellett ejtenie a pénzintézetnek.
Az egész MBH-csoportnak, így az MBH Nyrt.-nek is az anyavállalata a Magyar Bankholding Zrt., ennek az alapszabálya 100 millió és 250 millió euró közötti ügyleteket utal az igazgatóság hatáskörébe, afelett a közgyűlésé a döntés joga. A zrt. közgyűlését részvényesek alkotják, melyek közül az egyik a bő 30 százalékkal rendelkező állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
Akár a részvényesek közgyűlése elé került a kérdés, akár nem, az állami részvényes képviselője tájékozódhatott a jachtügyről, legalábbis a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának összetétele erősen átfedi az Euroleasinget közvetlenül tulajdonló MBH Nyrt.-ét. Mészárosék képviselői mellett mindkét igazgatóságban ott ül az egykor az állami vagyont felügyelő tárca nélküli miniszter, Mager Andrea és mindkét ellenőrző testületben tag Nagy Andor, illetve Járai Zsigmond is.
A jachtügyben az állam sem közlékeny. Amint arról korábban beszámoltunk, a Vodafone megvásárlásban is közreműködő állami Corvinus Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium gyakorolja. A tárca több mint egy hete nem reagál arra a levélre, amelyben kértük, fejtsék ki véleményüket arról, hogy a részben állami bankholding leányvállalata egy olyan jachtot vett meg, mellyel a tulajdonostárs, Mészáros Lőrinc utazgat.
Akár hűtlen vagyonkezelés gyanúját is felvetheti a jachtügylet
– kommentálta az esetet nemrég Róna Péter egy interjúban. A jogász-közgazdász (akit az ellenzéki pártok tavaly köztársasági elnöknek jelöltek) szerint minden bank lízingcége lehet veszteséges, az azonban más kérdés, hogy ilyen körülmények között további veszteségek felhalmozására alkalmas módon használja-e az eszközállományát. Róna úgy véli, az adóhivatalnak is vizsgálnia kellene az ügyet. Ha ugyanis Mészárosék ingyen vagy a piaci ár alatt használják a hajót, akkor az adótörvények szellemében juttatásban részesültek a lízingcégtől, és kérdés, hogy megfizették-e ezért az adót. | Mészáros Beatrix felel a bankholdingnál a leányvállalatért, amely megszerezte a 27 milliárdos jachtot | Az MBH Bank felügyelőbizottságának nincs információja arról, hogyan mehetett át az ország legújabb nagybankján annak a szuperjachtnak a beszerzése, melyen lefotózták a pénzintézet egyik tulajdonosát, Mészáros Lőrincet a Földközi-tengeren a családjával együtt. A hajó a francia partoknál tűnik fel ezekben a napokban is. Megpróbáltuk kideríteni, honnan jöhetett a pénz a 27 milliárd forintot érő jachtra egy olyan banki leányvállalatba, amely tavaly még veszteségesen működött. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/18/mkb-bank-meszaros-beatrix-rose-d-or-jacht-euroleasing/ | 2023-08-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába.
A bérleti díj pontos mértékével csak most szembesült. Indokolatlanul magasnak tartja, ezért utasításba adta a szerződés felmondását. A jövőben az önkormányzat egyik saját tulajdonában lévő autójával jár majd. Azt viszont nem részletezte, hogy a 26 darabból pontosan melyikkel. A skála elég széles: a Rába-teherautótól az Audi A6-osig terjed. | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudta, hogy közel egymillióért bérlik a Borkaitól örökölt szolgálati Audiját | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/21/dezsi-csaba-andras-azt-allitja-nem-tudta-hogy-kozel-egymillioert-berlik-a-borkaitol-orokolt-szolgalati-audijat | 2023-08-21 11:02:00 | true | null | null | 444 |
Felkerült Győr honlapjára a korábban féltve őrzött szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat, és a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által fenntartott autók listája is. Ebből derül ki az is, hogy Dézsi Csaba András polgármester szolgálati luxusautóját közel egymillió forintért bérli havonta az önkormányzat, de ő maga csak 29 ezer forintot fizet érte.
A polgármesteri hivatal havi szinten összesen 3,6 millió forintért bérel hat darab szolgálati Audit, Dézsi A8-asa havonta 930 ezer forintba kerül. Ez valószínűleg ugyanaz az autó, amelyikkel a győri polgármester Rammstein-koncertre ment, és amelyik hazafelé defektet kapott.
Ez Dézsi szerint és a most publikált dokumentumok szerint is szabályos, magánhasználat esetén csak a benzint kell saját zsebből kifizetni. Kézenfekvő lenne, de az autókat nem a győri Audi Hungária biztosítja a városnak, és még csak nem is tőlük bérli az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal: hanem egy bizonyos CarMen Rent Kft-től.
Az A6-osok - amikkel az alpolgármesterek közlekednek -, egyenként 446 ezer forintba fájnak a város költségvetésének, az önkormányzat A6-osai 526 ezer forintba kerülnek havonta, ebből papíron három van. A városnak ezen felül még számos autó van a birtokában: például egy antik Rába-teherautó, egy 2013-as évjáratú Audi A6, egy 2019-es Audi E-Tron, egy 2020-as Volkswagen Golf, egy 2017-es Citroen Jumper, egy 2015-ös Dacia Duster, egy Ford és a Dézsi által korábban használt 2019-es Mercedes kisbusz. | Majdnem egymillió forintot fizet havonta a győri önkormányzat Dézsi Csaba András luxusautójáért | Felkerült Győr honlapjára a korábban féltve őrzött szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat, és a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által fenntartott autók listája is. Ebből derül ki az is, hogy Dézsi Csaba András polgármester szolgálati luxusautóját közel egymillió forintért bérli havonta az önkormányzat, de ő maga csak 29 ezer forintot fizet érte. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/16/majdnem-egymillio-forintot-fizet-havonta-a-gyori-onkormanyzat-dezsi-csaba-andras-luxusautojaert | 2023-08-16 11:05:00 | true | null | null | 444 |
Többrendbeli vesztegetés miatt elemeltek vádat egy vezető beosztású orvossal szemben Vasban. A vádirat szerint a nő 2013 márciusa és 2022 októbere között 23 beteg hozzátartozóitól kért és kapott pénzt az ápoltak kórházi kezeléséért, elhelyezéséért.
A pénzátadás módja igen változatos volt - orvosi szoba, irattár parkoló -, de akár átutalással is lehetett fizetni.
A Vas Vármegyei Főügyészség börtönbüntetés, pénzbüntetés, orvosi foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás kiszabását és a több mint négymillió forint vagyoni előny elkobzását indítványozza.
Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék dönt. | Korrupcióval vádolnak egy vasi doktornőt | Többrendbeli vesztegetés miatt elemeltek vádat egy vezető beosztású orvossal szemben Vasban. A vádirat szerint a nő 2013 márciusa és 2022 októbere között 23 beteg hozzátartozóitól kért és kapott pénzt az ápoltak kórházi kezeléséért, elhelyezéséért. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/17/korrupcioval-vadolnak-egy-vasi-doktornot | 2023-08-17 11:10:00 | true | null | null | 444 |
A képviselő posztja szerint nem egészen úgy néz ki a Toldi Emlékpark Alsótoldon, ahogy eltervezték. Így fogalmazott:
Ez kérem itt egy “Toldi Emlékpark” Alsótoldon. Más néven "Cserhátalján - Faluszélén" Integrált Turisztikai Projekt". A teljes program 220 millió forint EU-s pénzt kapott, ebből bruttó 40 millió ment erre a "büfére, kiállító térre, közösségi térre és sétányra. " A “büfé és kiállítótér” tök üres, azaz tele van dobálva padokkal és két kültéri fűtőtesttel.
A pályázatot 5 éve nyerte el Kozárd és Alsótold önkormányzata, három éve hirdették ki a közbeszerzés nyertesét, egy olyan vállalkozást, amely a környéken szakmányban nyerte a tendereket. 40 millió forintból azon a környéken több, jó állapotú portát is vehettek volna, ehhez képest lett egy wc , egy kisebb szoba és egy filagória belőle. A "sétányt" elkezdték lerakni térkővel, aztán elfogyott a lelkesedés…
Hadházy Ákos ezután kitér arra is, hogy pontosan minek kéne a helyszínen állnia, a település polgármesterének egy megyei lapnak adott nyilatkozatát idézve. A teljes poszthoz a képviselő képeket is csatolt, így pontosan látható, hogyan sikerült az alsótoldi emlékpark megvalósítása: | Hadházy Ákos újabb furcsaságot talált | A független képviselő ezúttal Alsótoldon akadt egy érdekesen kivitelezett projektre. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsasagot-talalt.html | 2023-08-21 11:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott az MBH Csoportnál, azaz az MBH Bank Nyrt.-nél (MBH Bank), az irányítása alatt álló MBH Jelzálogbank Nyrt.-nél (MBH Jelzálogbank), az MBH Befektetési Bank Zrt.-nél (MBH Befektetési Bank), a Budapest Lízing Zrt.-nél (Budapest Lízing), a Takarék Farktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Takarék Faktor), az Euroleasing Ingatlan Zrt.-nél (Euroleasing Ingatlan), az Euroleasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Euroleasing), az MBH Bankba időközben beolvadt Takarékbank Zrt.-nél és a Takarék Ingatlan Zrt.-nél, valamint az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezeténél, közölte az MNB.
Egyebek közt megállapította, hogy késik a csoportszintű szabályzatok leányvállalati átvétele, s hiányos a kiszervezett és a kiszervezésnek nem minősülő tevékenységek nyilvántartása. Elmaradt a kiszervezett tevékenységek (kritikus és fontos funkciók) banki és takarékbanki teljes körű monitoringja, illetve éves kockázatértékelése.
Az MBH Bank fraud menedzsment szabályzata hiányos, nincs összhangban a csaláskezelési gyakorlattal. Nem egységes a csalásgyanús ügyletek azonosításának banki módszertana, s nem teljes körű a csalásgyanús esemény jelentési gyakorlata. A hitelintézet csoportirányítási szabályzata nincs összhangban a bankcsoport szerkezetével, nincs aktualizálva csoportszintű befektetési politikája és hiányos az egységes, átlátható csoportszintű összeférhetetlenségi nyilvántartása is.
Az MBH Bank egyedi és csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartásai hiányosak, az ügyfélcsoportok feltárására, összerendelésére és felülvizsgálatára vonatkozó belső szabályzata sem bizonyult megfelelőnek, s mindez nem támogatja a hatékony monitoring folyamatokat sem. Aktualizálásra szorul továbbá az MBH Bank nagykockázatvállalási szabályzata.
Az MBH Bank nem minden esetben végezte el a vállalati ügyfélminősítések évenkénti felülvizsgálatát. Számos hibás vagy hiányos adatot tartalmaznak a banki fedezetnyilvántartási alaprendszerek, nem egységes a fedezeti érték számítása, s a nyilvántartott ingatlanfedezeteknél a monitoringfolyamat nem alkalmas az azokra kötött biztosítások, jelzálogbejegyzések ellenőrzésére.
Az MBH Bank emellett nem végezte el teljeskörűen a kereskedelmi ingatlanfedezetek határidős értékfelülvizsgálatát, állítja az MNB.
A Központi Hitelinformációs Rendszerbe nem megfelelő adattartalommal küldött és így hibalistára került ügyletek kijavításával a Bank jelentős elmaradásban van.
Hiányos a hitelkockázati monitoringra vonatkozó banki belső szabályozás és gyakorlat, s nem teljes körű az ügyfélkockázati limiteknek a hitelezési politikában előírt éves felülvizsgálata. Nincs összhangban egymással az egyedi és csoportszintű átstrukturálásra vonatkozó belső szabályrendszer és banki gyakorlat sem.
Módosítani kell az MBH Bank által az értékvesztésképzésben alkalmazott makromodelleken is. A Bank IFRS 9 keretrendszere és annak alátámasztásai hiányosak. A társaság eljárása a hitelkockázat jelentős növekedésének mértékének megállapítására nem felel meg az IFRS 9 előírásainak, az egyes ügyletek esetében követett – a hitelkockázat változása miatti – besorolási gyakorlata pedig a saját szabályozásának.
A tőkekövetelmény-számításnál a hitelintézet egyes tételeknél helytelenül vett figyelembe bizonyos kedvezményes kockázati súlyokat. A bankcsoportszintű szabályozásban nem biztosított a bedőlési (default) nemteljesítési (NPL) és a súlyos hitelkockázati (Stage3) fogalmak egységes használata, s a jelentett állományok szerinti egyezősége sem. A hitelintézet emellettcsoportszinten nem megfelelően határozta meg havi likviditásfedezeti mutatóban (LCR) szereplő likvid eszközök körét.
Az MBH Banknak növelnie kell információbiztonsági üzemeltetési szervezetének létszámát, azinformatikai biztonsági kockázatelemzését a csoport működéséhez kell igazítania. A hitelintézetnek emellett – kapcsolódó kontrollfolyamatainak megerősítésével – számos ponton javítania kell felügyeleti adatszolgáltatásának minőségén és egyebek mellett fejlesztenie kell a jelentésszolgálat informatikai támogatottságán.
A csoportszintű vizsgálat keretében feltárt jogsértések miatt az MNB az MBH Bank vonatkozásában kiszabott 87 millió forintos bírság mellett, az MBH Befektetési Bankra 13 millió, az MBH Jelzálogbankra 2,8 millió, az Euroleasingre 6 millió, az Euroleasing Ingatlanra 1 millió, a Budapest Lízingre 1,2 millió míg a Takarék Faktorra 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. Kötelezte emellett az intézményeket, hogy a határozatokban megadott határnapokig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.
A bírságösszeg meghatározásakor az MBH Bank esetében súlyosító körülménynek számított több jogszabálysértés magas kockázati súlya, illetve az a körülmény, hogy egyes, korábbi felügyeleti határozatokban már feltárt hiányosságokat a hitelintézet nem küszöbölt ki maradéktalanul.
Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor egyes szabályszegések egyedi vagy alacsony számú előfordulása, továbbá az MBH Bank együttműködő magatartása, és a problémák megoldására már végrehajtott, illetve tervezett intézkedései. A hiányosságoknak nem volt jelentős hatásuk a banküzemi működésre, az ügyfélkörre, illetve a pénzpiacra, áll az MNB közleményében. | Lecsapott az MNB az MBH-ra | Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 87 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, egyebek közt vállalatirányítási, kockázatkezelési, IT-biztonsági, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, illetve adatszolgáltatási hiányosságok miatt. A banknál feltárt problémák nem veszélyeztetik annak megbízható működését, ugyanakkor a jegybank előírta a jogsértések mielőbbi kiküszöbölését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lecsapott-az-mnb-az-mbh-ra.html | 2023-08-21 11:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ha a vendéglátás volt Rákay Philip és felesége célja, amikor megszerezték és felújították a badacsonytomaji Ranolder villa mellett a szomszédos Hegymagas egyik jellegzetes épületét, a Tarányi-présházat, akkor az üzlet nem jött be. Ha viszont az ingatlanbiznisz, akkor még jól is kijöhet a dologból a NER-közeli üzletember, producer és fideszes influenszer. Az itt működő éttermet a Tarányi-présház 1780 Kft. üzemeltette, ahol az egyik társtulajdonos és ügyvezető az egykori tévés felesége, Wieber Orsolya, de az étterem már korábban bezárt, augusztus 1-vel pedig végelszámolás alá került a társaság.
Sose ment jól az üzlet, pedig a 2020-as nyitás idején a kormánymédia mindent megtett a Tarányi-présház népszerűsítése érdekében. Sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy Rákay Philip és felesége az utolsó pillanatban megmentették a Szent György-hegyi panorámás épületet és csodálatos borokat, valamint gasztronómiai csodákat szolgálnak fel a vendégeknek. Például Varga Judit volt igazságügyi miniszternek, aki 2020 nyarán írta ki közösségi oldalára, hogy
Hegymagason jártam a csodálatosan megújult Tarányi Présház 1780-ban Rákay Philip meghívására.
A miniszteri reklám is kevés volt, 2021 és 2022 is valódi vesszőfutás volt a cégnek. Gyakorlatilag végig masszívan veszteségesek voltak, így 2021-ben 77 milliós árbevétel mellett 10 milliós veszteséggel és 42 milliós kötelezettség-állománnyal zárták az évet. Tavaly pedig a 78,3 millió forintos forgalom újabb 13,3 millió forintos bukást eredményezett, miközben a kötelezettségek 48 millió forintra híztak.
Ugyan a vendéglátással, szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Tarányi Présház 1780 Kft. fele-fele arányban Rákay Philip feleségének és Szoják Miklós badacsonytomaji vállalkozónak a tulajdonában van, utóbbi több interjúban is üzlettársaként hivatkozott a fideszes influenszerre.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, hogy az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek.
Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az adózó pedig az eljárás alatt elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását. Ebből következik, hogy benne van a pakliban, Rákay Philip és felesége még meggondolja magát.
Igazán szép árakon dolgoztak, az utolsó elérhető étlapukról néhány tétel:
Tarányi tyúkhúsleves 2500 forint,
Gyümölcsös vörösboros szarvaspörkölt 5500 forint,
Túrógombóc 2200 forint,
Margherita pizza 2800 forint,
Limonádé (3 dl) 800 forint,
Espresso 800 forint.
Persze, lehetett sejteni, hogy vége a dalnak, ugyanis már tavaly októberben kiderült, hogy 4 millió euróért – akkori árfolyamon 1,63 milliárd forintért – árulták a Tarányi-présházat. A présház megfogalmazás csalóka, mert igazából egy kisebb kastélyról van szó. Nem tudni, hogy sikerült-e eladni az ingatlant, mindenesetre a hirdetése még elérhető. Közel 1 hektár a terület, az egész telek kiemelt turisztikai övezetnek van nyilvánítva, ami miatt nincs szőlőtelepítési kötelezettség. | Gyorsan eltűnik a Balaton-felvidékről Rákay Philipék megbukott vállalkozása | A kormánymédia és Varga Judit is mindent megtett annak érdekében, hogy jól menjen Rákay Philipék hegymagasi étterme, de bukás lett a vége. Megindult a folyamatos veszteséget termelő cég végelszámolása. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/gyorsan-eltunik-a-balaton-felvidekrol-rakay-philipek-megbukott-vallalkozasa.html | 2023-08-21 11:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztjában így fogalmazott:
Na, Polt Péter válaszából kiderült, hogy négy év(!!) után sincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. A legszebb az egészben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van.
Az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet és a Microsoft be is vallotta: közvetítőkön keresztül dupla áron vették magyar állami szervek a szoftvereket és horribilis áron vettek hozzá műszaki támogatást. A hasznot pedig kormányzati szereplők megkenésére fordították.
Hadházy a posztot azután tette közzé, hogy kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész válaszát azon írásbeli kérdésére, hogy mégis hogy áll a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás. A képviselő posztjában hozzátette:
Polt válaszából kiderült, hogy már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított nincs. Az ügyészség feltűnően szabotálja az ügyet, évekig vártak például az FBI iratok fordítására. A nyomozás csiga-, de inkább tetűlassú, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF közben már régen lezárta az ügyet (mivel a túlárazott szoftvereket a piszkos Brüsszel pénzéből vették).
Ez a Microsoft-ügy
A 444.hu korábbi cikke szerint a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, ezeknél pedig akár 40 százalékos profit keletkezett.
Hadházy Ákos teljes posztját itt olvashatja el: | Hadházy Ákos újabb botrányos ügyre hívta fel a figyelmet: "a szálak a kormányig érnek" | Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-botranyos-ugyre-hivta-fel-a-figyelmet-a-szalak-a-kormanyig-ernek.html?utm_source=mfor_portal&utm_medium=search&utm_campaign=korrupt | 2023-08-17 11:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az egykori szocialista képviselőt mint felbujtót különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, további hét ember ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás a vád. Zuschlag János, aki 2006 óta volt tagja a megyei közgyűlés MSZP-frakciójának, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
Az ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség vizsgálatot indított számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz “rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni.
A kár nagy része megtérült; Zuschlag János védője, Kovács M. Gábor ügyvéd 50 millió forint átutalását bizonyító okiratokat csatolt be az ügyészségnek. Fodor Endre tanácsvezető bíró ebben az évben húsz tárgyalási napot tűzött ki. A Zuschlag-per tárgyalása a több mint száz oldalas vádirat felolvasásával kezdődik Kecskeméten. A perben több mint száz tanút hallgatnak meg. | Kezdődik a Zuschlag-per tárgyalása | Felbujtóként, különösen nagy kár okozójaként, bűnszervezetben elkövetett csalásért áll a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elé Zuschlag és 15 társa. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/08/kezdodik_zuschlag_per_targyalasa/ | 2008-10-08 11:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a tájékoztató előterjesztésekor elmondta, hogy a kormány a MÁV-tól 8 milliárd 520 millió forintért vásárolta meg a telkeket, amelyhez 927 millió forint egyéb ráfordítás társult. A telkek értéke azóta – független szakértő értékbecslése szerint – 9 milliárd 457 milliárd forint, így az állam nem veszített a felfüggesztett beruházáson – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a bizottsági tagoknak megküldött tájékoztatóban nem szerepel a tervezésre kifizetett 396 millió forint, amit a június 12-i fordulónap után utaltak át a pályázaton nyertes építészirodának, a munkákat felfüggesztő 2008. januári kormányhatározatig elvégzett munkákért. Keller László hangsúlyozta, hogy a munkát csak felfüggesztették, azt – akár egy másik kormány által is – bármikor folytatni lehet. A telek értékét pedig a terv is növeli – jegyezte meg.
Az albizottsági vita során Domokos László (Fidesz) elnök és Hargitai János (Fidesz) kifogásolták, hogy a kormány nem jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek, hanem tájékoztatót az albizottságnak. Jelenleg az a helyzet, hogy az albizottság megtárgyalja az anyagot, majd maga a költségvetési bizottság készít abból jelentést, ami nonszensz – mondta Hargitai János. A szocialista Végh Tibor ezzel szemben úgy vélte, hogy ha a fedőlapon a tájékoztatást átírják jelentésre, akkor a tartalom megfelel annak, amit az Országgyűlés az áprilisi határozatában kért.
A tájékoztató tartalmáról csak annyi szó esett az ülésen, hogy a költségvetésből kiadott mintegy 9,5 milliárd forint mindenképpen kiadás, akkor is, ha ha ma ennyit ér a telek. „A kormány nem ingatlanspekuláns, és nem ingatlanspekulációra kapott felhatalmazást az Országgyűléstől” – fogalmazott Domokos László. Az albizottság végül megállapította, hogy a kormány késve nyújtotta be a tájékoztatót. A kormánypárti többség pedig úgy döntött, hogy az anyag megfelel a parlamenti határozatnak, így azt továbbküldik a költségvetési bizottságnak. | Kormányzati negyed: nem adott le jelentést a kormány | A parlament áprilisban arra kötelezte a kormányt, hogy június végéig számoljon be a kormányzati negyed projekt ráfordításairól, a kormány késve, és nem jelentést, hanem tájékoztatót terjesztett az Országgyűlés helyett a költségvetési, pénzügyi és számviteli bizottság elé - hangzott el kedden a bizottság ellenőrzési albizottságának ülésén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/07/kormanyzati_negyed_nem_adott_le/ | 2008-10-07 11:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Lados István vallomásában beszámolt arról, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket a civil szervezetek számláiról különböző magánszámlákra utalták. Így érkezett az ő számlájára is több alkalommal pénz.
A vádlott hangsúlyozta: az ő magánszámlájára is érkezett több alkalommal átutalás, de ő a nagyobb összegeket átadta Zuschlag Jánosnak. Külön megemlítette egy 1,9 millió forintos összeg átadását is.
Út Zanzibárba
Vallomása szerint a kisebb összegekből Zuschlag utasításának megfelelően többek között egy Zanzibárba szervezett utazást fizetett be, amit Zuschlag János vett igénybe, valamint Zuschlag közüzemi számláját is kifizette, de volt olyan eset is, hogy mobiltelefont vásárolt az elsőrendű vádlott részére.
Lados István kihallgatásakor kiemelte: nem részesült a pályázati pénzekből, az ő jövedelme az országgyűlés hivatalától kapott fizetése volt.
Beszámolt arról, hogy Zuschlag János a pénzek megérkezését figyelemmel kísérte: az OTP-s bankszámlákat Őri András negyedrendű vádlottal nézette meg az interneten .
Tíz százalék
Vallomásában kitért arra is, hogy úgy véli, a hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázshoz a pályázati pénz tíz százalékának kellett kerülnie, mert egy elszámolás után Zuschlag megnézte a pénzfelvételi bizonylatot, majd azt mondta: Marsovszky "tíz százaléknál többet" tartott meg magának.
Lados István a bíró kérdésére visszaemlékezett egy olyan esetre is, amikor Zuschlag János azt akarta, hogy vegye át az egyik egyesület vezetését, mert a pályázaton elnyert összeg tíz százaléka abban az esetben őt illetné. Hozzátette azonban, hogy ő később nem ezért vette át az egyesület vezetését.
Újságot kreáltak
A civil szervezetek pályázatokon elnyert pénzeinek a felhasználását pénzügyi elszámolással, a programok megvalósítását névsorokkal és a rendezvényekről készült fotókkal kellett bizonyítani.- számolt be vallomásában Lados Tamás.
A beszámolók hitelességét internetről letöltött, mások által megtartott rendezvényekről készült fotókkal akarták megteremteni, a résztvevők névsorát pedig olykor kitalálták, de volt olyan eset is, hogy a kiskunhalasi párttagok névsorát csatolták bizonyítékként - mondta a vádlott.
Lados István vallomása szerint volt olyan eset is, hogy egy egész újságot "kreáltak" cikkekkel, fényképekkel annak alátámasztására, hogy a pályázatban megjelölt program megvalósult.
Különösen nagy kárt
A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is volt, 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van.
A tárgyalás csütörtökön Lados István másodrendű vádlott további kihallgatásával folytatódik. | A Zuschlag-mutyiról vallott Lados | Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja kedden a bíró kérdéseire válaszolva alátámasztotta a vádhatóság állítását, mely szerint a civil szervezetek nevében folyó pályázati tevékenységet az elsőrendű vádlott koordinálta, és neki kellett elszámolni a pályázatokon elnyert összegekkel is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/14/zuschlag_mutyirol_vallott_lados/ | 2008-10-14 12:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Beszámolt arról, hogy 2003-ban találkozott Danielisz Bélával, a Fővárosi Közgyűlés Városrendezési Bizottsága akkori elnökével, aki személyes hangvételű beszélgetésen arról érdeklődött, milyen kapcsolatban van Zuschlag Jánossal. Mint hozzátette, Danielisz Béla feltörekvő, komoly befolyással bíró politikusnak állította be Zuschlagot, és elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál is pályázati lehetőségek nyílnak.
Lados vallomása szerint Zuschlag azt állította, hogy Danielisz Béla segítségével a pályázatok “le vannak mutyizva”, és a hozzá kötődő egyesületek pályázatai sikeresek lesznek. A Fővárosi Önkormányzathoz beadott pályázatok megírásában Őri András negyedrendű vádlott is részt vett.
Ezután a Regionális Ifjúsági Tanácshoz (RIT) benyújtott pályázatokról vallott a másodrendű vádlott. Vallomása szerint a RIT egyfajta gyűjtőhelye volt a szocialista párthoz köthető személyeknek. Lados István azt mondta, hogy a közép-magyarországi RIT inkább Zuschlaghoz, a dél-alföldi pedig az Ujhelyi Istvánhoz köthető személyek gyűjtőhelye volt.
A RIT-ek döntési helyzetben voltak, a pályázatra bocsátható pénzeszközök fölött rendelkeztek. Lados István beszámolt egy olyan esetről, amikor Zuschlag János vitába keveredett az egyik RIT-vezetővel, mert az nem akart kedvezni a pályázatok elbírálásában.
Lados István megnevezte azokat, akiket állítása szerint Zuschlag János bejuttatott a közép-magyarországi RIT-be, akik gondoskodtak arról, hogy a Zuschlaghoz köthető egyesületek pályázatai eredményesek legyenek. | A fővárosból segítettek Zuschlagnak? | A másodrendű vádlott vallomásával folytatódott kedden a Zuschlag János és 15 társa ellen indított büntetőper a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére Lados István a Fővárosi Közgyűléshez és a Regionális Ifjúsági Tanácshoz beadott pályázatokról beszélt meghallgatásának ötödik napján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/28/fovarosbol_segitettek_zuschlagnak/ | 2008-10-28 12:13:00 | true | null | null | 24.hu |
A tárgyaláson első alkalommal jelent meg a hatodrendű vádlott védője, Bánáti János, akiről Lados István azt vallotta a hétfői tárgyalási napon, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bízta meg a védelem szervezésével. Lados vallott arról, hogy Bánáti János, aki egyben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az ügy nyomozati szakaszában bent járt a Legfőbb Ügyészségen, és betekintett az oda felkért iratokba.
“Kisnyúl, van-e lovetta”
A bizonyítási eljárásban a bíró kérdésére Lados István beszámolt arról, hogy az egyesületek által elnyert pénzek alapvetően három célra fordították: a kiskunhalasi MSZP-szervezet kampány- és egyéb rendezvényeinek támogatására, a Fibisz rendezvényeinek finanszírozására, valamint Zuschlag saját kiadásainak fedezetére, aki több alkalommal édesanyjának is utaltatott pénzt.
Lados felidézett egy esetet, amikor Zuschlag János utasította Őri András negyedrendű vádlottat, hogy nézze meg az egyesület számláját, szava szerint “kisnyúl, van-e lovetta”, és utaljon édesanyja számlájára át egy bizonyos összeget. A MSZP-s ifjúsági szervezetek egyesülése után létrejött Fibisz elnökhelyetteseként Zuschlag Jánoshoz tartozott a gazdasági ügyek intézése, a rendezvények anyagi támogatása.
“Mobilitasos kupleráj”
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére Lados István a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA) 2005 tavaszán benyújtott pályázatokról is beszélt. Zuschlag szavai szerint ekkor jobb pályázatokat kellett készíteni, mert “az NCA nem az a mobilitasos kupleráj”. A Mobilitas az ifjúságért felelős szaktárca mellett működő szervezet volt.
A kihallgatásból kiderült, hogy Prácser László kilencedrendű vádlott segített a pályázatok megírásában, míg Ocsovai Tamás, aki akkor a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára volt, lobbizott a Zuschlaghoz köthető civilszervezetek pályázatainak elbírálásánál. Ocsovai a pályázatokat ellenőrző tanácsot is vezette, így lehetősége volt arra, hogy értesítse Zuschlagot, ha valamelyik pályázat elszámolását nem akarták elfogadni.
Biznisz a parkolóban
Lados beszámolt arról, volt olyan eset is, amikor egy parkolóban személyesen adott át a helyettes államtitkárnak egy hamisított számlát. Elmondása szerint Ocsovai több alkalommal folytatott négyszemközti megbeszélést Zuschlaggal a Képviselői Irodaház 116-os szobájában. Lados szerint Prácser László olyan pályázatíró csapatot működtetett, amelynek tagjai nagyon jó pályázatokat írtak. Prácser “csapata” Zuschlaghoz köthető civilszervezetek pályázatait is elkészítette, amelyért 35 százalék “sikerdíjat” kapott.
Lados ismeretei szerint Ocsovai Tamás a minisztériumból történő távozása előtt még nyolcmillió forintot osztott ki a Zuschlaghoz és Prácserhez köthető szervezetek részére. | Zuschlag-per: Lados vallott a pénzek elosztásáról | Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja a civilszervezetek pályázatairól, az elnyert pénzek elosztásáról vallott kihallgatásán szerdán, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Fodor Endre bírói tanácsa előtt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/22/zuschlag_per_lados_vallott/ | 2008-10-22 12:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Szilágyi György, a párt képviselője szombati sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a sikeres olimpiát követően az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága egy szeptemberi ülésén meghallgatta Molnár Zoltánt, a MOB akkori főtitkárát. Arra a kérdésre, hogy milyen jutalmakat kaptak a játékok után a MOB alkalmazottai, Molnár Zoltán annyit mondott, hogy az állami támogatások terhére nem tervezik további jutalmak kifizetését – közölte a képviselő.
A főtitkár arra viszont nem válaszolt, hogy mennyi jutalmat fizettek ki a MOB alkalmazottainak. Ebben az esetben arra hivatkozott, hogy a személyes adatok csak akkor kezelhetőek, ha ahhoz az érintettek hozzájárulnak – tette hozzá a képviselő.
Szilágyi György viszont úgy látta, hogy ezek az adatok közérdekűek, ezért legalább munkakörre lebontva nyilvánosságra kellene hozni a juttatásokat. A politikus ezért pártja nevében felszólította Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy tegyen eleget a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló kötelezettségeinek.
Hangsúlyozta, hogy a MOB közfeladatot ellátó szervnek minősül és költségvetési támogatást kap. Emiatt viszont negyedévente köteles közzétenni a szervezetére, a tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó adatokat – közölte.
A képviselő egy másik témát érintve azt mondta, hogy az olimpiát követően Schmitt Pál és Borkai Zsolt, a MOB korábbi és jelenlegi elnöke is arról beszélt, hogy más sportágakra is ki kellene terjeszteni a TAO-kedvezmények körét.
Szilágyi György elmondta, hogy ennek alapján ilyen irányú módosító javaslatot nyújtott be. Szavai szerint a sportbizottság szeptemberi ülésen Szalay Ferenc, a testület fideszes elnöke közölte: „szűk politikai érdekből, azért, hogy néhány sportágat fel lehessen hergelni” nem szabad ilyen törvénymódosítást javasolni. Hozzátette, hogy a bizottság ezt követően le is szavazta javaslatát, amelyik így nem került a parlament elé. | Ne titkolja a pénzosztást a MOB! | A Jobbik az olimpia után a Magyar Olimpiai Bizottság alkalmazottainak kifizetett jutalmakról szeretne információkat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/03/ne-titkolja-a-penzosztast-a-mob/ | 2012-11-03 14:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője közölte, a nyomozó ügyészség a törvényszéki bírót háromrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, ötrendbeli, fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, háromrendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, továbbá egyrendbeli hivatali visszaélés bűntettével vádolja.
A Szegedi Törvényszékre benyújtott vádirat alapján indított eljárásra a kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó szabályok vonatkoznak – tudatta a szóvivő. Szanka Ferenc közölte, a korábban előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben lévő bíró jelenleg szabadlábon védekezhet.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Z. szegedi ügyvéd ellen indított nyomozással kapcsolatban tavaly november 30-án kezdeményezte a szegedi bíró mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Z.-t és ügyvédjelöltjét, K. L.-t. Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta neki: néhány millióért el tudja intézni, hogy szabadlábra kerüljön.
Az ügyészség a korrupciós ügyben jutott el a tanácsvezető bíróig, és mentelmi jogának felfüggesztése után tavaly december 23-án vették őrizetbe. A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás. | Vádat emeltek a vesztegetéssel gyanúsított szegedi bíró ellen | Vádat emelt N. N. törvényszéki bíró és társa ellen hétfőn a Szegedi Nyomozó Ügyészség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/05/vadat-emeltek-a-vesztegetessel-gyanusitott-szegedi-biro-ellen/ | 2012-11-05 15:19:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb földbérlet-pályázati eredményeket kifogásol az MSZP. Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságnak szocialista alelnöke négy esetről számolt be, amelyből kettőben azért tettek, illetve tesznek feljelentést, mert a gyanú szerint okirat-hamisítás történt.
A politikus azt mondta, a Fejér megyei Csákváron öten jelentkeztek be egy lakhatásra alkalmatlan irodaházba, és közülük hárman sikerrel pályáztak összesen csaknem háromszáz hektár termőföldre. A fiktív lakcím azért kellett, mert csak 20 kilométeren belül élők juthatnak földhöz. A bejelentkezők egyike korábban Debrecenből igényelt területalapú támogatást. Hasonló eset történt a bakonyi Nagyesztergáron, ahová valaki Fótról jelentkezett át, de a helyiek szerint nem él a Veszprém megyei településen. Gőgös Zoltán két másik földbérlet-pályázati eredményt is kifogásolt.
Kecskeméten egy tíz éve földhasználó sertéstartó helyett – a pályázati kiírással ellentétesen – egy állattal nem rendelkező cukrász nyert. A Békés megyei Szeghalmon egy olyan család veszített a földbérletpályázaton, amely három éve 120 hektárt nyert el ott, és ugyanekkora területet kényszerhasznosításra kapott meg. Ezután öntözőrendszert építettek ki, most azonban elveszítették a kényszerhasznosított földterületre kiírt pályázatot – tette hozzá. A szocialista képviselő szerint ez nyilvánvaló, de még orvosolható szakmai hiba, ugyanis egyértelmű, hogy senki sem adhatott be jobb pályázatot az öntözési beruházást elvégző családi gazdálkodónál. | Feljelentéseket tesz földügyben az MSZP | Két ügyben is okirat-hamisítást gyanít az ellenzéki párt, bár négy esetet is kifogásol. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/06/feljelenteseket-tesz-foldugyben-az-mszp/ | 2012-11-06 15:29:00 | true | null | null | 24.hu |
2022. november 10-én reggel 6 órakor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csöngettek az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapjának ajtaján. A 72 éves férfit az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányával összefüggésben keresték zuglói otthonában. A 24.hu értesülése szerint a nyomozók a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó, ám öt éven át apja ügyvezetése alatt működő Mall Management Kft. könyvelési iratait keresték. A cég ugyanis a gyanú szerint több mint 53 millió forint fiktív számlát fogadott be egy olyan társaságtól, amely része volt a BKV és a CBA volt informatikai vezetője, Fuzik Zsolt nevével összeforrt számlagyárnak.
Habár Jellinek apja jelezte, nincs tudomása a könyvelési dokumentumok hollétéről, a NAV-osok átkutatták a zuglói lakást, annak padlását és tárolóját, átvizsgáltak egy számítógépet és egy telefont, valamint két gépjárművet. A kutatás során bizonyítási eszköz nem került elő. Ugyanakkor néhány órával később
Jellinek apját gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt.
Az említett Mall Management Kft.-t 2021 októbere óta személyesen Jellinek Dániel vezeti, aki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor kormányfő vejével kötött üzleteiről is ismert, sőt a G7 nyárközepi cikke szerint egyik cégének szinte teljes – 27 milliárd forintnyi – osztaléka egy Tiborcz üzleti köréhez tartozó vállalkozóhoz vándorolt.
A milliárdos üzletember nevében megkeresésünkre az Indotek Csoport válaszolt, melynek vezérigazgatója és többségi tulajdonosa is Jellinek Dániel. Azt írták, hogy a hatósági eljárásban a cégcsoport két cége, a Mall Management Kft. és az In-Management Kft. is érintett. Mindkét társaság egy-egy szoftverbeszerzéssel kapcsolatos szerződése miatt került képbe. Úgy tudjuk, Jellinek apja mellett az utóbbi társaság ügyvezetője is gyanúsított lett, a két cég együtt több mint százmillió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a Wind-Ip 21 Kft.-től.
Az Indotek Csoport közölte, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos hírek megjelenése, illetve a NAV megkeresése előtt észlelték.
A vizsgálat nyomán a Wind-Ip 21 Kft. által kiállított számlákat a könyvelési rendszerünkből töröltük, a kapcsolódó, levont adókat kamataival megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár
Megjegyezték azt is, hogy a vállalatcsoport több ezer főt foglalkoztat, évente pedig több tízezer szerződést, bizonylatot és számlát dolgoznak fel a rendszerükben. Az egyes cégek ügyvezetői nem ismerhetnek minden operatív kérdést, ügyet teljes mélységében, így Jellinek Tibornak (a milliárdos vállalkozó apjának) sem volt a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos ügyletről közvetlen tudomása. Hozzátették, hogy bár az ügyvezető gyanúsított az eljárásban, tekintettel arra, hogy az adót annak kamataival együtt az eljárás megkezdése előtt önellenőrzéssel megfizették, bíznak az eljárás megszüntetésében.
A számlagyárra – amelynek része volt az említett Wind-Ip 21 Kft. is – 2021 nyarán csaptak le a nyolcvan helyszínen rajta ütő hatóságok. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfát tüntetett el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A számlagyár tagja volt az a társaság is, amelyikről megírtuk, hogy azután kapott 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól, hogy 165 embert elbocsátott. A történteket a külügy azóta sem tisztázta.
A hatóságok vizsgálata érintette többek között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A számlagyáros ügyben központi szerepe volt a Sys IT Services Kft.-nek, az előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, aki korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek politikai vetületei is bőven akadnak, amelyekről a 444.hu írt több cikkben, a számlagyár nyomozati iratai alapján. Kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók mégis inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is elsősorban a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője megerősítette, hogy Fuzik kitálalt, és átment a hazugságvizsgálaton is. Vallomását hitelesnek tartja. | Reggel 6-kor volt házkutatás az egyik leggazdagabb magyar apjánál, azonnal meg is gyanúsították | A Jellinek Dániel milliárdos üzletember érdekeltségében álló Indotek Csoport két vállalata is fiktív számlákat fogadott be az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárától, ami a gyanú szerint 19 milliárd forint áfáját tüntette el néhány év alatt. Az Indotek Csoport érintett cégeinek egyikét Jellinek 72 éves apja vezette, aki gyanúsított lett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/22/jellinek-daniel-apja-hazkutatas-gyanusitott-fiktiv-szamla-szamlagyar-fuzik-zsolt-indotek-nav-nyomozas/ | 2023-08-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogyan arról a hvg.hu is beszámolt korábban, Bige László okirat-hamisítással és vesztegetéssel megvádolt vegyipari vállalkozó tárgyalását április végén tartották, ekkor a Nyíregyházi Törvényszék első fokon felmentette az őt ért vádak alól. A Magyar Nemzet azonban úgy értesült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szerint nem volt jogos a felmentés, így letöltendő börtönbüntetést kértek Bigére.
A 2020-as vádirat szerint a Bige 2009-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna műtrágyát ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Cserébe vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Az írásos fellebbezés indítványozza, hogy a Debreceni Ítélőtábla változtassa meg az ítéletet, állapítsa meg a vádlott bűnösségét és szabjon ki letöltendő börtönbüntetést. A kérdésben a végső döntést a Debreceni Fellebbviteli Bíróság fogja meghozni, aki a lap információi szerint még nem nyújtotta be az ehhez szükséges papírokat.
Bige László a 135 millió forintos vesztegetési pénz ügyében indult eljáráskor nevetségesnek nevezte a vádakat és összefüggő támadásnak tartotta. Bige egy másik ügy miatt is büntetőeljárás alatt áll, 2021 októberében többek között hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene és öt munkatársa ellen. | Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség Bige Lászlóra | A vegyipari nagyvállalkozó már a legelején nevetségesnek nevezte az ellene szóló vádakat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230821_Letoltendo_bortonbuntetest_kert_az_ugyeszseg_Bige_Laszlora | 2023-08-21 18:10:00 | true | null | null | HVG |
Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | A strómanok miatt rejtegetik a magántőkealapok tulajdonosait? | Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230821__magantokealapok__tenyleges_tulajdonos__penzmosas__eltitkolt_nyilvanossag_hvg | 2023-08-21 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Már az Integritás Hatóság (IH) ingerküszöbét is elérték Mészáros Lőrinc cégeinek ügyei – tudta meg a Szabad Európa. A lap információi szerint a testület figyelmét a Püspökladány és Biharkeresztes között zajló vasúti felújítási munkálatok keltették fel. Itt uniós forrásból az R-Kord Kft. és a Strabag Rail Kft. konzorciumban végzi a munkákat fővállalkozóként.
A beruházás körül azonban több furcsaság is van: az R-Kord felbontotta egyik alvállalkozójával, a Vasútvill Kft.-vel a szerződését. Az ügy érdekessége, hogy a Vasútvill tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, legalábbis márciusban még ez volt a helyzet. De már akkor arról írtunk, hogy Homlok Zsolt házassága valószínűleg megromlott, erre utalhatott az is, hogy Mészáros Ágnes időközben távozott a Vasútvillben betöltött felügyelőbizottsági posztjáról.
Nem fizettek
Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanakkor több alvállalkozót nem fizetett ki – nem csak ezen a vonalon, máshol sem. A legtöbben a kivitelezést végzők közül a GSM-R néven futó vasúti informatikai fejlesztés során jártak rosszul, tíz-, százmilliós nagyságrendű adósságok is összejöhettek. Azóta az alvállalkozók egy részét már kifizették, de többen még mindig várnak a pénzükre.
A beruházások eközben jellemzően erős késésben vannak, Püspökladány és Biharkeresztes között is el kellett volna már készülnie a felújításnak. Valószínűleg ezen együttes körülmények érték el az IH ingerküszöbét.
Maga az R-Kord eközben érdekes átalakuláson megy keresztül: a cég alkalmazottainak létszáma az OPTEN céginformációs rendszer szerint júniusra 38 főre csökkent, miközben korábban akár 250-en is dolgozhattak a társaságnál.
Több alvállalkozó is arról számolt be, hogy a korábban R-Kord-színekben dolgozó mérnökök, építésvezetők, műszaki ellenőrök mára már más, Mészáros Lőrinchez tartozó társaságok (jellemzően a V-Híd Zrt.) alkalmazottai lettek, miközben ugyanazt a tevékenységet végzik.
Egy ilyen helyzet ugyanakkor a mindenkori konzorciális partnerek számára lehet aggasztó, hiszen a magyar törvények értelmében a konzorciumba tömörült partnerek valamennyien egyetemleges felelősséggel tartoznak a beruházásért, így ha valamelyikük csődbe megy, fizetésképtelenné válik, az őt terhelő kötelezettségek automatikusan a többiekre terhelődnek. | Az Integritás Hatóság is figyeli Mészáros Lőrinc cégének beruházását | Az újonnan felállított korrupcióellenes testület érdeklődését a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti felújítási munkálatok keltették fel, miután több alvállalkozót nem fizetett ki Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230822_Meszaros_Lorinc_RKord_Kft_Integritas_Hatosag_IH_vasuti_felujitas_Vasutvill_Kft_GSMR_projekt_VHid_Zrt_konzorcium | 2023-08-22 21:56:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.”
A pert a képviselő a Transparency International segítségével indította. A Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak.
Hadházy szerint az alperes „néha egészen szórakoztató érveket hozott fel, például hogy azért titok, hogyan adnak 244 milliárd forint adófizetői pénzt Tiborczéknak, mert a kormány TITKOS HATÁROZATBAN döntött róla; és a Nemzetbiztonsági Bizottság mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól; és különben is, CSAK VÉLETLENÜL TETTÉK KI A HONLAPRA, hogy van ilyen szerződés; és ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó (ami természetesen butaság, hiszen az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés)”.
Hadházy ezt írta arról, hogy mire számít:
„Gondolom, fellebbeznek majd, hiszen ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése, de azért érdekelne az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet.” | Nem titkolhatják tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott nagy gödörről | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.” | null | 1 | https://444.hu/2023/08/22/hadhazy-nem-titkolhatjak-tovabb-tiborcz-uzlettarsanak-244-milliardos-szerzodeset-a-bosnyak-teren-asott-nagy-godorrol | 2023-08-22 11:57:00 | true | null | null | 444 |
Erről szól még a cikk:
[[360 lezáró control]]
Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. A külföldi piacokon is keresett vérplazma gyűjtésére és értékesítésre 2016-ban hozták létre a kft-t. Első ügyvezetője Hauberl Gergely volt, aki a Tiborcz-féle Elios céghez és Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető, az első tulajdonos pedig a Fertődi Építő Zrt. volt. A következő évben az építőipari cég helyébe a Plazmazóna Kft. lépett, amelynek egyáltalán nem volt árbevétele.
Az ismeretlen vállalkozásnak azonban korántsem ismeretlen a tulajdonosa. Ládi Szabolcs az USA-ból régen kitiltott, mérgezőnek minősített, Magyarországon sem forgalmazható "onkológiai csodaszer", a feketén árusított B-17 egyik hazai terjesztője volt.
A cég ügyvezetője, aki a jelenlegi céghálót összeköti, a könyvelési bizniszben érdekelt Szabó László Imre. A Plazmazóna helyébe most a Q-Capital Kft. lépett. A cég székhelye megegyezik Szabó lakcímével és vállalkozásai székhelyével.
Az egy főt foglalkoztató új tulajdonos tavalyi nettó árbevétele 199 millió forint volt, most azonban 774 millió forint értékű tárgyi eszközzel szállt be a Plasma Expertbe. A Plasma Expert azonban, amelynek öt vidéki plazmagyűjtő fióktelephelye van, a nettó árbevételét pedig két év alatt a nulláról 1,7 milliárd forintra tornázta, nem igazán szorul tőkeinjekcióra. Hacsak nem azért, hogy felturbózza a cég forgalmát és azzal együtt az értékét - például tényleges értékesítés céljából. | Új tulajdonosa lett a korábban Tiborczcal emlegetett vérplazmás cégnek | Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/201922_plasma_expert_veratomlesztes | 2019-05-29 00:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Többmilliárdos üzlet külföldre vinni a magyar vérplazmát | Néhány év alatt nagyra nőtt a létesítése idején Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202046_plasma_expert_kulfoldre_csapoljak_verunket | 2020-11-13 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Új és régi, szír és csecsen bevándorlók közötti bandaháború tört ki Bécsben, a küzdelem parkokért, nőkért és férfibecsületért folyik, s a bűnözés a hatalomra készülő szélsőjobb malmára hajtja a vizet.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki. | Már gyöngyösi vérplazma is gazdagítja a dubai kapcsolódású magyar cégcsoportot | Újabb helyszínen gyűjtheti a vérplazmát az a cégcsoport, amely Tiborcz István közeléből két lépésben került az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalatokhoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202333_matra_plazma_dubai_profit | 2023-08-20 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős).
Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy „gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.
Miért fontos ez? Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról.
A 244 milliárdos üzlet bármiféle részlet nélkül egyedül a Nemzeti Vagyonkezelő szerződéslistáján tűnt fel, amelyet Hadházy vett észre júniusban. A G7 azóta hiába kereste többször is az MNV-t és az építési minisztériumot, nem reagáltak. A kormány sem kommunikált semmit azon kívül, hogy Gulyás Gergely egy kormányinfón annyit árult el konkrétumok nélkül, hogy egy kis kormányzati negyed épül a területen.
Hadházy szerint a per során az MNV többek között arra hivatkozva nem akarta nyilvánossá tenni a szerződést, hogy annak az alapadatait „csak véletlenül tették ki a honlapjukra”. Azzal érveltek, hogy „ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”, Gulyás ugyanakkor nem cáfolta a szerződés tényét.
Előzmények: a zuglói telket az önkormányzat 2006-ban adta el, hogy pláza, parkoló, lakások, irodaépületek és közösségi parkok épüljenek, de ebből nem lett semmi. 2019-ben továbbadták az önkormányzat jóváhagyásával Balázs Attila cégének, a számos állami projektben résztvevő Bayer Constructnak. 30 milliárd forintos vagyonával Balázs a 60. leggazdagabb magyar.
Számokban: a Bayer márciusban mutatta be terveit, amely a „helyi nyilvánosság kritikus fogadtatásának hatására jelentősen módosult”. Egy lakó- és hét irodaépületet terveztek építeni: 168 lakást, 10 ezer négyzetméteren üzleteket és 130 ezer négyzetméteren irodaterület. Egy hónappal később azonban már el is adták a projektet, amelyről azóta sem tudni, hogy pontosan mi lesz belőle.
Mi következik? Az említett kormányinfón Gulyás annyit mondott, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból: bérelt ingatlanokat így sajátra cserélnek, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot (KEF) nevezte.
Igen, de: a KEF említése azért hat különösnek, mert éppen 2018-ban készült el egy 7 milliárd forintos beruházás „saját központjának egységes elhelyezésésre”, amellyel 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült.
Tágabb kontextus: az átláthatatlanság mellett azért is visszás a projekt, mert az állam úgy költ el a projektre közel 250 milliárd forintot, hogy közben sorra hoz megszorító intézkedéseket. 277 állami projektet fújt le, nincs pénz a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a minisztériumokban és háttérintézményeikben leépítések kezdődtek, Gulyás Gergely pedig azt mondta, hogy ezekben az időben szerinte indokolt a kisebb hajó és a nagyobb szerénység.
Ráadásul egy olyan szektorba fektet az állam, amely globálisan hanyatlik. Budapesten 2019 vége óta nő az irodák kihasználatlansági aránya, idén elérte a 12 százalékot. Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok, az ingatlanár-csökkenés és a kihasználatlanság, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek.
Az állam nem először üzletel úgy kormányközeli vállalkozókkal, hogy ahhoz nem világos, hogy milyen állami érdek fűződik: rengeteget bukott például akkor, amikor visszavette Mészáros Lőrinctől a veszteséget mátrai erőművet vagy amikor 49 százalékos részesedéssel szállt be a 4ig mellé a Vodafone megvásárlásába.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján. | Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak | Többek között egy olyan állami szervezetet akarnak az új projektbe költöztetni, amely 5 éve kapott teljesen új központot. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230822/veletlenul-derult-ki-a-kormany-244-milliardos-projektje-amirol-honapok-ota-titkoloznak/ | 2023-08-22 14:33:00 | true | null | null | G7 |
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a TÁMOP-3.1.4-12/1-2 „Innovatív iskolák fejlesztése” című pályázati kiírásra beérkezett pályázatok közül közjegyző által hitelesített módon, sorsolás útján állapítsa meg a beérkezés sorrendjét” és ez alapján döntsön arról, hogy kik kaphatják az akár 300 millió forintra is rúgó támogatást. Ez a pályázat az utóbbi idők legnagyobb volumenű közoktatási tendere volt, amelyre normál iskolák 5 és 300 millió forint közötti forrásra pályázhattak.
A kiírás rendkívüli “rugalmassággal” adta meg a pályázható elemeket. Az terjedt el a szakmában, hogy – a nyelvoktatástól az eszközbeszerzésekig, az egészséges életmódra neveléstől az iskolaudvar fejlesztéséig – „szinte bármire lehet pályázni”. A mai pénzhiányos időben ezért óriási volt az érdeklődés, így a – folyamatosan, többek között a kitöltő program állandó hibáiból eredő határidőcsúszás után –szeptember 24-i első beadási napon tömegek álltak sorba a pályázataikkal a Váci úton az erre kirendelt hivatal, az ESZA Kht irodájánál.
A dokumentumot a kiírás szerint kizárólag ajánlott küldeményként, postai úton, gyorspostával vagy futárszolgálattal lehetett beadni, személyesen nem. Az elbírálást a beadási sorrend döntötte volna el. A pályázati keret kiürülése napjáig mindenki nyerhetett volna, ám rögtön az első nap túljelentkezés volt. Az intézmények érdeke volt ugyanis, hogy a hónapokig készített pályázatukat az első lehetséges pillanatban adják be, ezért a legtöbben nem postáztak, hanem futárokat küldtek az anyaggal. „Éjféltájt már több tucat futár állt sorban, hogy az elsők között adhassák be pályázatukat. Mintha egy csehszlovák filmvígjáték jelenete lett volna, a pályázók szendvicsekkel és termoszokkal felszerelkezve várták a reggelt. Néhányan hálózsákot is hoztak” – írta le a történetet a Népszabadságnak az LMP-s Osztolykán Ágnes. Az egyik pályázati szakértő „futárok éjszakájának” keresztelte el a tragikomikus eseményt.
Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt már az első nap. Az ilyen egyszerűsített eljárású pályázatok esetén azon a napon, amikor a keretet meghaladja az igények száma, le kell zárni a pályázatot, és az adott napon beérkező jelentkezések már nem érvényesek. Mindez itt az első nap megtörtént.
Osztolykán egyébként közleményben hívta fel a figyelmet az oktatásfejlesztési támogatások botrányos pályáztatására, majd az Országgyűlésben az oktatási államtitkárhoz fordult kérdéseivel. Hoffmann Rózsa szerint mindannak, amit az LMP-s politikus a fejére olvasott, „egy századrészéért sem vagyok, vagyunk felelősek”. Továbbá: egy pályázatra való jelentkezés volumenének előzetes felmérése szinte lehetetlen. Ugyanakkor – tette hozzá – az a szabály, ha a jelentkezések száma meghaladja a kiírt pályázati összeg ikszszeresét, akkor azt újra kell tervezni. „Jelenthetem, hogy az újratervezést megkezdtük” – közölte Hoffmann Rózsa.
Nos, mint kiderült mégsem tervezték újra a pályázati kiírást, azaz nem írták ki újra, immár átgondoltan, a részleteit kidolgozva, az esélyegyenlőséget biztosítva, a pályázók munkáját tisztelve, hanem egy unortodox megoldást találtak ki: sorsolással döntik el, ki ért oda hamarabb. Az még nem lenne szokatlan, hogy a beérkezési sorrendben ítélnek oda pályázati támogatásokat (automatikus beadási forma), ám, hogy sorsolással döntik el a beérkezési sorrendet, az eddig példátlan. | Botrányos pályázat után unortodox megoldás | Előkészítetlenül írták ki az oktatási terület egyik legnagyobb pályázatát. A kezelhetetlenül nagy érdeklődés miatt elvileg újra ki kellett volna írni, de a kormány új megoldást talált: sorsolással döntik el, ki nyert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/09/botranyos-palyazat-utan-unortodox-megoldas/ | 2012-11-09 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A műszakilag lehetséges leggyorsabb ütemezéssel meg kell építeni a Déli Körvasútnak nevezett budapesti fejlesztést, ez áll abban a titkos kormányhatározatban, amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Miért fontos ez? A Déli Körvasút egy több szálon futó komplex közlekedési és környezetvédelmi ügy, amelynek megvalósítása régóta húzódik. Támogatói szerint a beruházás új megállókkal és sűrűbb közlekedéssel kapcsolná össze Budapest külső és belső kerületeit és elővárosait.
A projekt leírása alapján a komplex fejlesztéstől azt várják, hogy a vasút utasforgalma Budapest térségében 80 százalékkal nőjön, tehát látható mértékben kiváltaná az autós ingázást. Az azonban nem derül ki, hogy mikorra készülhet el, mindössze annyit írnak, hogy „kivitelezési munkák előreláthatóan több évig fognak tartani”.
A projektnek azonban nincs környezetvédelmi engedélye, mert azt a Fővárosi Törvényszék idén májusban másodszor is megsemmisítette.
Részletek: a körvasút konkrétabban a Kelenföldi pályaudvar és a Népliget közötti pályaszakasz bővítését, modernizálását és új megállók építését takarja. Célja elsősorban a Székesfehérvár, Tatabánya és Pusztaszabolcs felől érkező és oda tartó elővárosi vonatok eljuttatása a pesti oldalra, illetve új megállók építése és az M3-as metróhoz való csatlakozás megteremtése.
Emellett szintén célja a teherszállításban annak a régóta tarthatatlan helyzetnek a feloldása, hogy északnyugat-délkeleti irányban a fővároson nem lehet hosszú megállás nélkül áthúzni a szerelvényeket.
Bizarr részlete a fejlesztésnek, hogy a vasúti Duna-hidat már két vágányról háromra bővítették, de a harmadik vágányt nem lehet sehova bekötni, hiszen egyik oldalon sincs még meg a folytatás. Mivel a vonalszakasz bővítésének a műszaki tervei sem készültek még el, a hídra eddig elköltött 36 milliárd forint még évekig nem fog hasznosulni.
A hídon az új vágány építését és a két meglévő felújítását Szíjj László Duna Aszfaltja végezte el az említett összegért. Csak összehasonlításként*A Duna Aszfalt alvállalkozókat is igénybe vett a teljesítéshez, tehát nem az egész bevétel maradt a cégnél. Emellett az árbevétel természetesen nem nyereség, amiből akár jachtot is lehet venni. Ahogy korábban megírtuk, Szíjj László valóban sok milliárd forintot költött jachtokra., ez hasonló nagyságú összeg, mint amennyibe szakportálok szerint a NER legújabb jachtja, a Mészáros Lőrinc által használt Rose d’Or kerülhetett.
Igen de: a fejlesztéshez zöld területeket kellene feláldozni Újbudán azért, hogy a jelenlegi két vágány mellé még kettőt építsenek, ez ellen környezetvédők és helyi lakók is tiltakoznak. A környezetvédelmi engedély miatt indított perbe az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzat és főváros is beszállt.
Ugyanakkor Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke a Válasz Online podcastjában azt mondta, hogy csak a periratok megismeréséért szálltak be a perbe, egyébként támogatják a beruházást.
Ellenzők szerint a Budapestet délnyugatról nagy ívben kikerülő, úgynevezett V0-ás vasútvonalra kellene terelni a teherforgalmat, ennek megépítése azonban becslések szerint 1000 milliárd forintos tétel lenne, amelyre belátható időn belül nem lesz forrás.
A beruházás támogatói azzal érvelnek, hogy minden lakó tisztában lehet azzal, hogy fejlesztésre kijelölt helyen lakik, mert a tervek régóta megvannak. Egy jól megépített és zajvédő fallal is ellátott vasútvonalon pedig még a tehervonatok sem okoznak akkora zajt, mint a környező utcák autóforgalma.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok. | Egy jachtnyi bevételt hozott Szíjj László cégének, most a kormány kepeszt, hogy legyen értelme a fejlesztésnek | Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230824/egy-jachtnyi-bevetelt-hozott-szijj-laszlo-cegenek-most-a-kormany-kepeszt-hogy-legyen-ertelme-a-fejlesztesnek/ | 2023-08-24 13:24:36 | true | null | null | G7 |
Orbán-kormány;nyomozás;Írország;jogsegély;Polt Péter;Hadházy Ákos;Amerikai Egyesült Államok;OLAF-vizsgálat;Microsoft-botrány;
2023-08-17 13:52:00
Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek
A tíz éve kezdődött, példátlanul bőségesen dokumentált csalássorozatban keletkezett iratok között volt olyan, amely szerint egészen a magyar miniszterelnökig érnek az ügy szálai.
Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról.
Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet hosszas vizsgálódás után 2018-ban zárta le a magyarországi Microsoft-szoftverbeszerzésekhez is kötődő korrupciós nyomozást, majd a cég peren kívül 25 millió dolláros büntetést fizetett, amiért 2013 és 2015 között egy sor politikust „megvett” a régió államaiban azért, hogy az adott országok az ő szoftvereit vegyék meg. Bár az óriásvállalat körüli ügyet az amerikai igazságügy nyomozása részletesen feltárta, az OLAF további bő két évig vizsgálódott, végül 2021 decemberében arra tett javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy „a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból”.
Az amerikai igazságügyi tárca irataiból kiderül, hogy a magyar Microsoft végig összejátszott a kormányzattal, sőt Orbánnak is tudomása lehetett az ügyről. Egy 2014-es korrupt szoftverügylet kapcsán az egyik ügyintéző egyenesen arról tájékoztatta az amerikai Microsoft központot, hogy „egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.
Hadházy Ákos kiemelte, az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet, és Polt Péter maga is elismerte, hogy négy év alatt voltak már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított még sincs. A legfőbb ügyész az elhúzódó nyomozás magyarázataként azt írja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztársaság igazságügyi hatóságai által megküldött jogsegélykérelmekre adott válasziratok lefordítása és kiértékelése megtörtént, az OLAF-tól a korábbiakon kívül is újabb iratokat szereztek be. – Az eljárás befejezésének időpontja mindezekre figyelemmel jelenleg nem prognosztizálható – zárta a fentieknek éppenhogy ellenmondó következtetést Polt Péter. | Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek | Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról. | null | 1 | https://nepszava.hu/3205609_microsoft-ugy-csalassorozat-olaf-ajanlas-nyomozas-polt-peter-hadhazy-akos | 2023-08-17 12:30:00 | true | null | null | Népszava |
Juhász Dániel;Doros Judit;
felsőoktatás; Tokaj-Hegyalja Egyetem;
2023-08-11 06:15:00
Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel. Az Orbán-kormány szívéhez közeli borászképző a kirívóan alacsony ponthatáraival került felsőoktatási szégyenlistára.
Alig két éve alapították meg Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, de két rektort már elfogyasztott az intézmény, a harmadikat pedig épp most keresik. Az intézmény két komoly kormányközeli személyiségnek is szívügyévé vált: a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, sárospataki kuratóriumi elnök, e megbízatásáról nemrégiben lemondott Stumpf István, valamint Wáberer György üzletember, aki most tölti be ezt a posztot.
De – talán részben a családja által a térségben megszerzett szőlőbirtokok révén – Orbán Viktornak is fontos a tokaji egyetem ügye: a Szabad Európa szerint még 2020-ban kapta a megbízást Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Patrícius birtok irányítója, hogy hozzanak itt létre bordeaux-i és toszkán mintára felsőfokú borászati szakképzést.
Alaposan ki is stafírozták az intézményt: a korábban állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványhoz. A korábbi hírek arról szóltak, hogy ezzel mintegy 75 milliárdnyi vagyon felett gazdálkodik az ország legfiatalabb egyeteme, ám forrásaink szerint ez nem likvid, mozgatható tőke, ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll, s csak külön kormányzati engedéllyel lehetne belőle bármit értékesíteni. A cél az lett volna, hogy e hatalmas vagyonelem hozama tartsa majd el az egyetemet, ám ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Az intézmény működtetésére úgy 1,5 milliárd forintnyi központi forrást kell minden évben biztosítani.
Az elsőként kinevezett rektor, a sárospataki születésű Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi megbízott rektora egy év után családi okokra hivatkozva lemondott a tisztségéről, a helyére ideiglenes megbízatással Horváth Ágnest nevezték ki, aki Stumpf Istvánhoz, az egri Századvég Iskola hajdani vezetőjeként kötődött. Az új rektori pályázatra nemcsak ő, hanem az a Fiáth Attila borakadémikus is beadta a pályázatát, aki a tokaji egyetem sikeres, nemzetközi oktatókkal elindított felsőfokú szakképző kurzusát, a Tokaj School of Wine Business-t létrehozta. Az egyetem öttagú kuratóriumából Molnár Péter, Wáberer György és Sauska Krisztián a nevét viselő borászat alapítója Horváth Ágnest támogatta, míg Stumpf István és Herbst Árpád az utóbbit. Emiatt végül kenyértörésre került sor, Stumpf lemondott kuratóriumi elnöki megbízatásáról, és vele együtt kilépett a budapesti Metropolitan Egyetemet alapító Herbst Árpád is.
Mindez júniusban történt, majd augusztus elején Wáberer György váratlanul felmentette a hivatalosan még ki sem nevezett Horváth Ágnest a posztjáról, s erről az egyetem dolgozóit egy körlevélben tájékoztatta, döntését a további elvándorlás megállításával indokolva.
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel.
Menesztésében vélhetően utolsó csepp volt a pohárban, hogy az egyetemen indokolatlanul alacsonyan húzták meg a ponthatárokat,
Az egyetemet létrehozásakor a térség “legnagyobb intellektuális beruházásának” nevezte az intézmény első rektora, Bolvári-Takács Gábor.
„Teljesen abszurd és komolytalan”
Az egyetemre 2022-ben mindössze 389-en adták be jelentkezésüket a tavaszi felvételi eljárásban, ami a legalacsonyabb jelentkezői szám volt az állami és a „modellváltó” egyetemek körében, közülük 141 hallgatót vettek fel. A legtöbben (19 fő) óvodapedagógus szakra kerültek be, de közülük csak 5-en kezdték el a nappali képzést, 14-en levelező formában tanulnak. A nappali képzésre 310 ponttal, a levelezőre 287 ponttal lehetett bekerülni a maximális 500 pontból. Tanító szakra 18 főt, gyógypedagógiára 12 főt, szőlész-borász mérnöki alapszakra 9 főt, szőlész-borász felsőfokú szakképzésre 12 főt vettek fel. Az alapképzések között egyébként épp a szőlész-borász mérnökihez kellett legkevesebb pont (281) tavaly, a felsőfokú szakképzések között pedig a szőlész-borász képzéshez (256 pont). A turizmus-vendéglátás alig érdekelt valakit.
Talán a korábbi alacsony érdeklődés is az egyik oka lehet annak, hogy idén jelentősen csökkentették a bejutáshoz szükséges ponthatárokat: a nappali rendszerű, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre már 184 pont is elég volt a tavalyi 310 helyett, de a szőlész-borász mérnöki alapképzéshez is 101 ponttal kellett kevesebb, mint egy éve. Az alapképzések tekintetében a nappali rendszerű, államilag finanszírozott programtervező informatikus szakon húzták meg idén a legalacsonyabb ponthatárt: az 500-ból mindössze 152 pontot kellett, míg tavaly 320. Ez országos szinten a legalacsonyabb pontszám, ami ehhez a képzéshez kellett. Összehasonlításképp: az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti campusán 420 pontra, a Debreceni Egyetemen 389 pontra, de még a Nyíregyházi Egyetemen is 277 pontra volt szükség ugyanehhez a képzéshez. A tokaji egyetemre idén már 951-en jelentkeztek, közülük 499 főt vettek fel.
Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani – vélekedett az első Orbán-kormány oktatási minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, Pálinkás József egyetemi tanár. Lapunknak azt mondta, szerinte annak, hogy a ponthatárokat ilyen alacsonyan húzták meg, egyetlen célja van: minél több hallgatót sikerüljön felvenni, akik után az egyetem állami normatívát kap. Rámutatott: például a programtervező informatikus szakra bejutáshoz szükséges 152 pont azt jelenti, hogy olyanok is bekerülhettek, akiknek semmilyen tantárgyból nincs emelt szintű érettségijük, nincs nyelvvizsgájuk, és a középszintű érettségit is elégséges-közepes szinten tették le. Pálinkás szerint „teljesen abszurd” és komolytalan, hogy egy ilyen szakon olyanok is tanulhatnak, akiknek nincs matematikából, informatikából emelt szintű érettségijük. Programtervező informatikus állami ösztöndíjas, nappali alapképzésre egyébként 49-en jelentkeztek idén a tokaji egyetemre, közülük 18-at vettek fel.
Az MTA volt elnöke azt is aggasztónak tartja, hogy pedagógiai szakokra is alacsony pontszámokkal lehetett bekerülni, szerinte a 180 pont körüli ponthatár sem sokkal jobb, mint a 152. Felidézte: ő maga 2018-ban hagyott fel az egyetemi oktatással, amikor a Debreceni Egyetemen, bár nem ennyire, de szintén alacsony ponthatárokat húztak meg a természettudományos tanári szakokhoz. Akkor például 311 pont kellett egy fizika-matek tanári szakhoz, de Pálinkás József szerint így is „olyan gyenge” volt a hallgatói felhozatal, hogy képtelen volt jó szívvel folytatni az oktatást.
Nagyon nehéz volt úgy megpróbálni oktatni őket, hogy látszott, nem is érdekli őket igazán az a terület, amit választottak, nem voltak azon az intellektuális szinten, hogy fel lehessen kelteni az érdeklődésüket - fogalmazott Pálinkás József. Juhász Dániel | Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak | Alig két éve alapították meg Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, de két rektort már elfogyasztott az intézmény, a harmadikat pedig épp most keresik. Az intézmény két komoly kormányközeli személyiségnek is szívügyévé vált: a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, sárospataki kuratóriumi elnök, e megbízatásáról nemrégiben lemondott Stumpf István, valamint Wáberer György üzletember, aki most tölti be ezt a posztot. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204975_tokaj-hegyalja-egyetem-vezetes | 2023-08-11 12:48:00 | true | null | null | Népszava |
fizetésképtelenség;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;
2023-08-11 06:05:00
Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat
Nincs pénz rezsire, így nincs nullás igazolás, emiatt pedig esély sincs állami támogatásra.
Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött.
Lakatos Oszkár részletesen ismertette azt is, hogy milyen következményekkel jár az Országos Roma Önkormányzatra nézve a fizetésképtelenség. A lényeg: teljesen megbénul a testület, az ORÖ hivatala és az ORÖ intézményeinek működése. A közgyűlés összehívására sincs pénz, a képviselők így semmilyen aktuális ügyben nem tudnak döntést hozni. (Az ORÖ fenntartásában lévő két iskola legalább hozzájutott állami forrásokhoz.) Az elnökhelyettes megállapítása szerint a Belügyminisztérium részéről tapasztalt intézkedésekkel, vagy azok elmaradásával okozott kár a „teljes magyarországi roma társadalom nemzetiségi jogainak jogellenes csorbítását jelenti”. A politikai és anyagi felelősség ezért – hangsúlyozta Lakatos Oszkár – kizárólag a Belügyminisztérium államtitkárságát terheli.
A tárca még nem reagált, ahogyan eddig lapunk többszöri megkeresésére sem érkezett válasz.
A Népszava adta hírül, hogy a tárca összességében több mint egymilliárd forint visszafizetését követeli az ORÖ-től. Az országos önkormányzat által vitatott tartozások még az előző ciklusban, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program és hasonló projektek során keletkeztek. Lakatos Oszkár állítja, hogy a pénz jelentős részét az ORÖ már visszafizette, a minisztérium szerint azonban ezt a működési támogatásból nem tehette volna meg.
A 2016-os évről szóló pert a tárca első fokon megnyerte, az ítélet értelmében az ORÖ-nek kamatostul 527 milliót kell fizetnie. Az ORÖ fellebbezett a döntés ellen, jogerős ítélet még nincs. 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozóan a minisztérium további 540 millió forintot követel. Ebből 323 milliót a tárca végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével akar behajtani. A Belügyminisztérium ezeknek a tételeknek az ügyében is bírósági pert indított.
A minisztérium kezdeményezte továbbá, hogy jegyezzenek be végrehajtási jogot az ORÖ székházára. Lakatos Oszkár közlése szerint az ORÖ számlájára tett inkasszó határideje lejárt. Újabb inkasszóval az adóhatóság egyelőre nem terhelte meg a számlát, de ez bármikor megtörténhet. Mivel az ORÖ nem kapta meg a július közepéig esedékes állami támogatást, a rezsiszámlákat se tudja miből fizetni. Így aztán úgynevezett nullás igazolással sem rendelkezik, ami tanúsítaná, hogy nincs köztartozása. Ha viszont nincs nullás igazolása, nem kaphat állami támogatást. Ördögi kör – mondta Lakatos Oszkár.
Új fejlemény, hogy az ORÖ fellebbezést nyújtott be az adóhatósághoz, kérve a Belügyminisztérium kezdeményezésére indult végrehajtási eljárás felfüggesztését. Lakatos Oszkár álláspontja szerint törvénysértő, hogy olyan összegeket vontak el (és vontak meg) az ORÖ-től, valamint olyan összegek esetében indult végrehajtás, amelyekről még nincs jogerős bírósági döntés. A minisztérium tehát már azt megelőzően elvette a pénzt, hogy annak jogszerűségét a bíróság kimondta volna – állapította meg.
Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a minap újabb interjút adott a Mandinernek. Ebből – és más megnyilvánulásaiból – Lakatos Oszkár azt a következtetést vonta le, hogy az Országos Roma Önkormányzat nem remélhet segítséget a kormánybiztostól. Lakatos szerint Sztojka félrevezető és valótlan állításokat is tett. Az ORÖ elnökhelyettese ezért nyilvános vitára hívja a kormánybiztost, akinek rövidesen elküldi az erről szóló hivatalos meghívót. | Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat | Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204967_orszagos-roma-onkormanyzat-fizeteskeptelenseg-lakatos-oszkar | 2023-08-11 12:59:00 | true | null | null | Népszava |
A 210 pilótát tömörítő érdekképviselet, a Hunalpa megkezdi a magyar állammal szembeni kártérítési per jogi megalapozását, mert eredménytelennek tartja a felszámolást – jelentette be kedden Demeter Csaba elnök a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének (Hunalpa).
Emlékeztetett, hétfőn letelt a felszámolására szánt 270 nap. A Malév stratégiai vállalattá minősítésével valójában kontrollálhatatlanná vált a felszámolás – mondta Demeter. – „Tudtuk, hogy a Malév-elemek tisztázása nem lesz egyszerű”, arra azonban nem lehetett számítani, hogy ilyen „nonszensz” körülmények között zajlik majd a felszámolás. Egy magáncéget már megbírságolt volna az állam ilyen esetben.
Az elnök Varga Jenő felszámolót hibáztatta az eredménytelenségért. Nemcsak a járandóságok elmaradását kifogásolta, de azt is, hogy mind a felszámoló, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részéről elmarad a „kommunikáció”, csak semmitmondó válaszok érkeznek.
Demeter Csaba kiemelte azt is, hogy nem kapták meg a szükséges dokumentumokat, így például a kintlévőségek vagy a vagyonelemek nyilvántartását, és nincs információjuk arról sem, hogy megtörtént-e a vagyonelemek felmérése. Az érdekvédelmi szervezet szerint minden területen időhúzás folyik, ami arra utal, hogy nem akarják biztosítani a felszámolás átláthatóságát.
A nemzeti légitársaság felszámolása február közepén kezdődött. A Malévot januárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánították, és – egy korábbi törvénymódosítás értelmében – 270 nap állt rendelkezésre a felszámolás lebonyolítására. A csoportos létszámleépítés során 1021 alkalmazottnak mondtak fel, az NFM közlése szerint 65-en kapták meg a teljes járandóságot. | Pert indítanak az állam ellen a volt Malév-pilóták | A csődbement nemzeti légitársaság egykori dolgozóinak elfogyott a türelmük, szerintük eredménytelen a felszámolás, ezért bíróságra viszik az ügyet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/13/pert-inditanak-az-allam-ellen-a-volt-malev-pilotak/ | 2012-11-13 08:10:00 | true | null | null | 24.hu |
A magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. júliusában kötött csereszerződést az alperessel, és tulajdonába adta a Sukoró külterületi, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben. A magyar-izraeli befektető cserébe az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben. Emellett kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.
A szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. Az LMP pedig hivatali visszaélés miatt feljelentette Gyurcsány Ferencet, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City-projektet. A volt kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást az ügyészségi nyomozók, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek.
2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását.
Másodfokon idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. Az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos a különbség a csereingatlanok között.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát.
A Kúria ma kezdi tárgyalni az ügyet, és akár már az első tárgyaláson döntés születhet. | Dönthet ma a Kúria a Sukoró-ügyben | Sukoró-ügyben a Kúria ma kezdi tárgyalni azt a polgári pert, amelyet a magyar állam indított Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen a King's City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/13/donthet-ma-a-kuria-a-sukoro-ugyben/ | 2012-11-13 08:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országos Választási Bizottság azért utasította el a Mesterházy Attila MSZP-elnök által benyújtott kérdés hitelesítését, mert az szerintük nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Az elutasításra a tízfős bizottság hat tagja szavazott igennel.
Mesterházy Attila – hitelesítésre benyújtott – aláírásgyűjtő ívén az alábbi kérdés szerepel: “Egyetért-e Ön azzal, hogy 2014. december 31-ig, állami finanszírozással Felcsúton labdarúgó stadion ne épüljön?” Varga László szocialista országgyűlési képviselő az előterjesztő képviseletében a döntés előtt azt mondta, indokolatlan és a társadalom túlnyomó többsége számára irritáló a beruházástervezet.
A jogszabályok szerint az OVB elutasító határozatával szemben jogorvoslattal lehet élni a Kúriánál. | Nincs köze a népnek a felcsúti stadionhoz | Döntött az OVB - nem lehet országos népszavazást tartani. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/14/nem-szavazhatunk-a-felcsuti-stadion-epiteserol/# | 2012-11-14 09:12:00 | true | null | null | 24.hu |
Múlt pénteken megkezdhették munkájukat a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) igazgatói. A vezetők névsorában több furcsaságra, vagy legalábbis gyanús politikai hátszélre utaló jelre is ráleltek a helyi lapok, bloggerek.
A nagykőrösi tankerület igazgatója például Lebanov József trombitatanár, az albertirsai alapfokú művészeti iskola vezetője, és nem mellesleg a Fidesz albertirsai elnöke, a párt önkormányzati képviselője lett – írja a Mi Abonyunk.
A kanizsahir.hu viszont arra lett figyelmes, hogy Nagykanizsán a polgármester, Cseresnyés Péter fideszes parlamenti képviselő korábbi titkárnője, a művelődési osztály jelenlegi ügyintézője lesz a tankerületi igazgató.
A Gödöllői Hírek szerint az ottani vezető, Bohus Mihály tanár, igazgató is kötődik a Fideszhez, 2008-ban a Fidesz–KDNP színeiben indult – igaz, sikertelenül – Csömörön az önkormányzati választásokon.
Mint hétfőn már megírtuk, Pécsen az ottani polgármester testvére, Páva Péter földrajz-testnevelés szakos tanár, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója nyerte el ezt a tisztet.
2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ veszi át az ország összes alap- és középfokú oktatási intézményét. A kinevezett igazgatók főbb tevékenységi körébe tartozik többek között az illetékességi területén működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának koordinálása és a működtetői feladatok elvégzése is.
Januártól kirúgásokra is lehet számítani az államosítás kapcsán, ugyanis egy nem nyilvános tervezet – Hoffmann Rózsa kézjegyével ellátva – így fogalmaz: „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd (…), a folyamat a megszűnő és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” a kincstár számára. | Fideszesek a tankerületek élén | Lebanov Józsefet, az albertirsai Fidesz elnökét nevezték ki a nagykőrösi tankerület igazgatójává. Pécsett a polgármester testvére kapta a megbízást, Nagykanizsán a polgármester korábbi titkárnője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/13/fideszesek-a-tankeruletek-elen/?fbclid=IwAR1N1MqHf1nVnbO8nWBr-16rfILDd4Xn9puMYiALr_8vZLDHG4m_XLFS8ps# | 2012-11-13 09:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Páva Péter 1957-ben született, földrajz-testnevelés, majd pedagógia szakon végzett. Nős, felesége Kurnik Zsuzsanna. A főiskola elvégzése után tanárként dolgozott több iskolában. 1986-ban került a Nagy Lajos Gimnáziumba. 1995-ben kollégiumigazgatóvá, majd 1997-ben a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium igazgatójává nevezte ki az iskola fenntartója. Hobbija a lovaglás, túrázás és a történelem, erről az interneten fellelhető fotók is árulkodnak.
2013. január elsejétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) veszi át az ország összes alap- és középfokú oktatási intézményét, azonban az államosításról szóló törvényt késve terjesztette be a Fidesz, általános vitája pedig november első teljes hetében folyt a parlamentben.
Januártól kirúgásokra is lehet számítani az államosítás kapcsán, ugyanis egy nem nyilvános tervezet – Hoffmann Rózsa kézjegyével ellátva – így fogalmaz: „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd, … a folyamat a megszűnő és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” a kincstár számára. | A fideszes polgármester testvére lett az igazgató | Páva Péter, Páva Zsolt fideszes pécsi polgármester testvére lett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pécsi tankerületi igazgatója – írja a pecsistop.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/12/a-fideszes-polgarmester-testvere-lett-az-igazgato(1)/# | 2012-11-12 10:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke csütörtökön jelentette be, hogy a Jobbik ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen. A politikus elmondta, Palotás Péter, a Jobbik felcsúti elnökének közreműködésével kikérték és átvizsgálták az elmúlt időszak számláit és több, csaknem 300 ezer forintos számlát találtak, melyet a polgármester testvérének tulajdonában álló cégnek fizetett ki az önkormányzat.
Palotás Péter ismertette, hogy 200 ezer forint felett a polgármesternek kellett volna engedélyezni a számlát, azonban az iratokon nem az ő ellenjegyzése szerepel, hanem az önkormányzat műszaki osztályán dolgozó hivatalnoké.
Petrin László ezzel szemben vasárnapi közleményében azt hangsúlyozta: az önkormányzat beszerzési szabályzat szerint nettó 500 ezer forint értékhatárig a polgármester dönthet többi között árucikkek beszerzéséről. A számlát viszont nem kell a polgármesternek engedélyeznie, csak a számla kifizetését kell jóváhagynia, amely egy külön okmányon minden esetben megtörtént, a számlán pedig annak a személynek az aláírása kell, hogy szerepeljen, aki átvette az árut.
A jegyző kiemelte azt is: 2012-ben eddig 5 számlát bocsátott ki összesen 468 ezer 181 forint összértékben az említett cég. A legmagasabb értékű számla végösszege 299 ezer 920 forint.
Hozzátette: az említett beszerzések túlnyomó többsége egyrészt kötelező beszerzés volt, és ezt a pénzt másra nem lehetett fordítani, másrészt Felcsúton nincs olyan másik cég, amelytől a szükséges árut – irodai eszközöket és a közfoglalkoztatásban részt vevő munkások munkájához szükséges kéziszerszámokat, védő- és munkaruhát be lehetne szerezni.
Legközelebb csak Bicskén, a településtől mintegy 10 kilométerre található ilyen lehetőség, ahol ár-érték arányukat tekintve semmivel sem olcsóbbak az említett árucikkek, tehát “a költséghatékony és takarékos gazdálkodás követelményét szem előtt tartva ésszerű és logikus megoldásként helyben és olcsóbban, de a legrosszabb esetben is ugyanolyan áron történtek a beszerzések” – tudatta Petrin László. | A felcsúti jegyző szerint “árnyékra vetődött” a feljelentő | Petrin László felcsúti jegyző szerint "árnyékra vetődött" a Jobbik, amikor azt állította, hogy hivatali visszaélést követett el Felcsút fideszes polgármestere, Mészáros Lőrinc, mert testvérének cégétől a képviselő-testület által meghatározott értékhatáron túl polgármesteri engedély nélkül vásárolt az önkormányzat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/11/a-felcsuti-jegyzo-szerint-arnyekra-vetodott-a-feljelento/ | 2012-11-11 10:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Azonnali hatállyal 44,3 millió forintot csoportosít át a kormány a gazdasági konzultáció eredményeiről való tájékoztatási feladatokra a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
A Magyar Közlönyben október végén jelent meg, hogy hamarosan tájékoztató levelet küld a kabinet a gazdasági konzultáció eredményeiről. Az akkori kormányhatározat szerint az kap majd ilyen levelet, aki korábban jelezte, hogy a továbbiakban is részt akar venni a nemzeti konzultációban, azaz a kérdőívvel együtt a személyes adatainak kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatot is visszajuttatta.
A nekik megküldendő, a gazdasági konzultáció eredményeiről tájékoztató miniszterelnöki levelek és más dokumentumok nyomdai előállításával kapcsolatos feladatokkal Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a kormány.
A tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó gazdasági konzultáció kérdőíveit augusztus 20-ig küldhették vissza az állampolgárok. A visszaérkezett kérdőívek száma csaknem 700 ezer volt. A konzultációra 976 millió forintot csoportosított át júniusban a kabinet. A mostani 44,3 millióval ez már több mint 1,02 milliárd forint. | Egymilliárdba kerül Orbán levelezése | A gazdasági konzultáció eredményeinek közlésére további 44,3 millió forintot áldoz a kormány. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/16/egymilliardba-kerul-orban-levelezese/ | 2012-11-16 12:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül
Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik.
A második Orbán-kormány első számú miniszterelnök-helyettese 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója. A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége című laurea (szó szerint: babérkoszorús, vagyis doktori) dolgozatát 1990-ben fejezte be. Semjén Zsolt a doktori fokozatot 1991-ben summa cum laude, azaz kitűnő minősítéssel szerezte meg.
A 20. század második felében feltűnt spirituális és ezoterikus mozgalom, a New Age egyes irányzatairól, a kereszténységgel szemben támasztott kihívásra adandó katolikus válaszokról szóló dolgozat jelentős részben – a hvg.hu számításai szerint közel negyven százalékban – más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása.
Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából, a német Stefan Üblacknernek a Stadt Gottes című német nyelvű népszerű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” [A „New Age” álma] című háromrészes cikksorozatából, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult [Az okkultizmus enciklopédiája] című könyvéből.
Az idegen nyelvű források esetében legtöbbször idézőjelek nélküli, szó szerinti fordításról, illetve rövidítésről, Glasenapp vallástörténeti munkája esetében pedig legtöbbször ugyancsak idézőjelek nélküli, szó szerinti szövegátvételről, illetve átfogalmazásról van szó.
Másoló szerzetes
Semjén a legnagyobb terjedelemben Az öt világvallás című könyvből vett át részeket – ez a dolgozat valamivel több, mint egyhatoda.
Glasenapp vallástörténeti alapműve – Pálvölgyi Endre fordításában – 1975-ben jelent meg először magyar nyelven, az irodalomjegyzék tanúsága szerint Semjén is ezt a kiadást használta. Az azóta több kiadást is megért kötet egyes részei a New Age számára ihletforrást jelentő nagy keleti vallások – a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzizmus – tanait bemutató fejezetekben köszönnek vissza Semjénnél. A két magyar szöveg egybevetéséből kiderül, hogy Semjén sok esetben egy az egyben vett át szövegrészleteket, máskor azonban kisebb változtatásokat hajtott végre az eredetin: elhagyott szavakat (azaz rövidített), szinonimájukkal cserélte fel azokat, megfordította a szórendet.
Semjén dolgozatában az 52–53. oldalon például a következő szövegrészlet található:
„A new age számára legdöntőbb jelentősége a lélekvándorlás tanának van. Eszerint végtelenül sok élőlény lakja a világot a növényektől és állatoktól kezdve az embereken, szellemeken, démonokon át az istenekig. A lélek időtlen idők óta létezik, és karmájának /jó és rossz tetteinek/ következményeként, a neki megfelelő testbe költözik újra és újra.
Némelyek közvetlen kapcsolatba hozzák a durva testtel, mások szerint pedig a lélek, miközben a meghalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül. Ez a finom test hordozza a képzeletet, a vágyat, a személyiség elvét, a szubjektiválást /én-csinálást, vagyis egy individuális énnel való kapcsolat létrehozó képességét/, és a fogalmi gondolkodás pszichikai funkcióit. Mindezek a finom, szubtilis anyaghoz tapadnak, mely tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak, amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában. Az a láthatatlan, finom test óriási lehetőségeket ad a new age spiritizmusának.”
Ugyanez Glasenapp művében így hangzik (62. o.):
„A világot végtelenül sok élőlény lakja: növények, állatok, emberek, szellemek, démonok, alvilági lények és istenek. Minden lény egyrészt a tisztán szellemi lélekből (dzsíva), másrészt itt jó és rossz cselekedetek (karma) következményeként mindig új és új a lét különféle formáinak megfelelő testbe költözik. Egyesek szerint a lélek közvetlen kapcsolatban áll a durva testtel, mások viszont úgy hiszik, hogy a lelket, miközben az elhalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül, amely az észlelés (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás), a cselekvések (beszéd, érintés, járás, kiürülés, nemzés) és a pszichikai élet (manasz, ahankára, buddhí) finom szerveinek hordozója. A képzelet és vágy (manasz), a személyiség elve, a szubjektiválás (ahankára, „én-csináló”, azaz egy individuális énnel való kapcsolat létrehozója) és a fogalmi gondolkodás (buddhí) pszichikai funkciói azok a képességek, amelyeket mint a finom, szubtilis anyaghoz tapadókat képzelték el. Ez a finom test a hordozója az élet öt fuvallatának is, és tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak (szanszkára), amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában.”
A két részlet összehasonlításából látható, hogy Semjénnél az eredeti szövegrészlet két bekezdésbe került és a New Age-re vonatkozó utalások keretezik. Egy teljes mondat, valamint a zárójeles magyarázatok nagy része elmaradt. A „cselekedet” helyett egy szinonima, a „tett” szerepel, a „karma”, illetve a „jó és rossz cselekedetek/tettek” pedig egyszerűen helyet cseréltek. (Később egy-egy szövegrészlet átvétele és átfogalmazása során hiba is becsúszott: Semjén két helyen is a „panteista” szót használja, holott az eredeti szövegben „panenteista” szerepel. A két kifejezés bár hasonlít, jelentésük eltér.)
Az általános miniszterelnök-helyettes dolgozatában többször hivatkozott Glasenapp munkájára: van, hogy magától Glasenapptól idézett vagy egy-egy, Glasenapptól átvett idézetnél megadta a forrást. Más esetekben azonban mindez elmaradt, és az eredetiben szereplő hivatkozásokat a KDNP elnöke saját hivatkozásaiként mutatta be. A német vallástörténész idézett például Mahatma Gandhinak és Helmuth von Keyserlingnek az 1920-as évek elején megjelent egy-egy munkájából – Semjén ugyanezeket az idézeteket használta fel és tette bele a saját dolgozatába, azt jelezve, hogy az eredeti szövegeket ő maga is olvasta.
Olvasson további részleteket!
Babérkoszorús értekezés
A katolikus felsőoktatásban XI. Pius pápa 1931-es apostoli rendelkezése szabályozta a megszerezhető fokozatokat. II. János Pál pápa 1979-ben újabb apostoli rendelkezést hirdetett ki, de a fokozatokon nem változtatott. E szerint három akadémiai/tudományos fokozat nyerhető el: bakkalaureátus, licenciátus és doktorátus. Az 1979-es rendelkezés szerint: „A doktorátus megszerzésének feltétele olyan doktori disszertáció – tanár irányítása mellett történő – megírása, amely tényleges hozzájárulást jelent a tudomány fejlődéséhez, a disszertációt nyilvánosan kell megvédeni […] legalább a lényegi részét publikálni kell.” A publikált mű egy példányát a Katolikus Nevelés Kongregációjának is meg kell küldeni Rómába.
A Magyar Katolikus Lexikon szerint a bakkalaureátus fokozatot „a filozófia, egyháztörténet és szentírástudomány szigorlatot követően kapják a hallgatók”. A licenciátus „elnyerésének föltételei: a megfelelő előadások lehallgatása és eredményes vizsgák; gyakorlaton való részvétel ('szeminárium'), egy rövid dolgozat, mely tanúskodik a jelölt tudományos munkára való képességéről; írás- és szóbeli vizsga”. Végül a doktorátust (laurea) „egy nagyobb terjedelmű dolgozat, disszertáció megvédésével lehet elnyerni”. A doktorátust a pápa vagy a pápa nevében az egyetem adományozza.
1997-es életrajza szerint Semjén „1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus tudományos fokozatot, mindhármat summa cum laude minősítéssel”.
A kereszténydemokrata politikus laurea dolgozata összesen 147 oldal, a tartalom- és az irodalomjegyzék, illetve a 16 oldalas angol nyelvű összefoglaló nélkül 122 oldal. (A bevezetésből és nyolc fejezetből álló disszertációban összesen 86 lapalji jegyzet található, melyek számozása fejezetenként újrakezdődik.)
„Az univerzum rendező mátrixa”
Stefan Üblacknernek Der Traum vom „New Age”, vagyis A „New Age” álma című ismeretterjesztő írása a Stadt Gottes 1989. januári, februári és márciusi számaiban jelent meg. A Stadt Gottes (magyarul: Az Isten városa) a Magyarországon verbitáknak nevezett katolikus szerzetesrend népszerű képes havilapja. A miniszterelnök-helyettes a háromrészes cikk mintegy háromnegyedét használta fel különböző formában: ez jelenthet hivatkozás nélküli szó szerinti fordítást, máskor rövidítést.
Semjén például a következőket írja a 30–31. oldalon:
„A new age nem szívesen beszél vallásról, sokkal inkább vallásiról, spirituális összefüggésekről. Marylin Ferguson adta könyve egy részének ezt a jellemző címet: 'Vallástól a spiritualitás felé'. A new age mindenekelőtt egységet és harmóniát akar hozni. Az egység itt szinkretizmust jelent. Emögött az a régi vágy áll, hogy egy világ-egység-vallás jöjjön létre, amelyben minden vallás részt kap. Isten ebben úgy szerepel, mint az univerzum rendező mátrixa /M. Ferguson/, mint önrendező mechanizmus /F. Capra/, vagy mint minden kozmikus energia összessége.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki saját maga papja, mindenki saját vallásos autoritása. Az egyén a tanítások közül azt választja ki magának, és olyan kombinációban, ahogyan azt saját megváltására a legmegfelelőbbnek véli.”
Ugyanez a német eredetiben:
„Im New Age redet man nur ungern von 'Religion', viel lieber von 'religiös' oder 'spirituell' – Begriffe, die nicht so deutlich abgrenzbar sind. Marylin Ferguson betitelt einen Abschnitt in ihrem Buch mit: 'Von Religion zu Spiritualität'. Das New Age will vor allem Harmonie und Einheit bringen. [...] Dahinter scheint der alte Wunsch nach einer Art 'Welteinheitsreligion' zu stehen, in der alle bisherigen Religionen irgendwie Platz haben. Gott wird dann als 'organisierende Matrix' des Universums (Ferguson), als 'Selbstorganisationsdynamik' (Capra), als 'Summe aller kosmischen Energien' usw. angesehen.
Praktisch bedeutet das: Im New Age ist jeder sein eigener Papst, seine eigene religiöse Autorität. Er kann im reichhaltigen (Erlösungs-) Angebot verschiedenster Religionen und Traditionen munter auswählen oder 'einkaufen' – ohne Rücksicht auf Hintergründe und Zusammenhänge.”
Üblackner szövege és Glasenapp könyve esetében Semjén nem követi mindig az eredeti szövegfolyamot. Ez jelentheti azt, hogy néha az eredeti szöveg különböző pontjairól válogat össze részeket, felcserél mondatokat, vagy a cikksorozat esetében azt, hogy a doktori dolgozatban több helyen „elszórva” bukkannak fel annak részletei, hol hosszabb, hol rövidebb terjedelemben.
Sprechen Sie Deutsch?
A német nyelvű cikksorozat használata azért is furcsa, mert az általános miniszterelnök-helyettes hivatalos életrajzaiban nem tesz említést német nyelvtudásáról – ezekben kizárólag az angol nyelv ismeretéről számol be. „Közvetlenül felhasznált irodalom”-ként viszont a Stadt Gottesben megjelent cikkeken felül további öt német nyelvű munkát is feltüntetett.
Semjén német nyelvű fordításokat használt például a New Age filozofikus irányzatának bemutatásakor is. Bár az általa tárgyalt három New Age-szerző munkái eredetileg angolul jelentek meg, Semjén a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék tanúsága szerint mégis e kötetek német fordításaira támaszkodott.
A Semjén által hivatkozott öt német nyelvű forrás mindegyike felbukkan a Stadt Gottes-cikk egy keretes kiemelésében, amely felsorolja a New Age három alapművét és ennek keresztény ihletésű kritikai irodalmát.
Ha Ön tud németül, megbirkózik a további részletekkel is – kattintson!
Enciklopédikus műveltség
Semjén harmadik forrása Lewis Spence-nek az okkultizmussal foglalkozó, 1988-ban megjelent enciklopédiája: The Encyclopedia of the Occult – A compendium of information on the occult sciences, occult personalities, psychic science, magic, spiritism and mysticism [Az okkultizmus enciklopédiája – Az okkult tudományokról, okkult személyekről, pszichotudományokról, mágiáról, spiritizmusról és miszticizmusról szóló ismeretek gyűjteménye].
A dolgozatban az enciklopédia következő szócikkeinek magyar fordítása szerepel néhol rövidítve, máshol teljes egészében: Astrology (asztrológia), Bible of the Devil (az Ördög Bibliája), Black Magic (fekete mágia), Black Mass (fekete mise), Devil (ördög) és Witchcraft (boszorkányság).
Egyik szövegátvétel sem szerepel idézőjelek között, ugyanakkor tény, hogy egy kivétellel mindegyik szövegrészlet végén van egy-egy, Spence művére utaló lábjegyzet, ahogyan az ördög/Sátán, illetve a fekete mágia fogalmának bemutatásánál a szöveg közbeni hivatkozás is utal a forrásra.
Semjén több helyen is félrefordít. Ennek talán leglátványosabb példája, amikor az eredetiben szereplő „Lying Spirits” kifejezést „Fekvő Lelkek”-nek fordítja, holott a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Hazug Lelkekről/Szellemekről” van inkább szó.
Olvasson részleteket!
„Vezérfonal” és „gondolatmenet”
Semjén mindhárom művet szerepeltette a disszertáció végén, „A dolgozatban közvetlenül felhasznált irodalom” címszó alatt felsorolt munkák között. Emellett lábjegyzetben arra is felhívta az olvasó figyelmét, hogy dolgozatában merített ezekből a szövegekből. Üblackner cikkével kapcsolatban például a 12. oldalon megemlítette, hogy „Több helyütt is támaszkodom e tanulmány gondolatmenetére”. A 34. oldalon hasonlóképpen rámutatott arra is, hogy a New Age okkult hátterének ismertetésénél Spence okkultizmusról írott kötete volt számára a forrás: „Az okkultizmust érintő részben e mű információira támaszkodom”. A 35. oldalon pedig közli azt is, hogy a New Age vallási gyökereinek bemutatásánál, vagyis a nagy keleti vallások tárgyalásánál Glasenapp fent már megjelölt művét „használta vezérfonalul”.
A kereszténydemokrata politikus doktori dolgozatában azonban az eredeti szövegek felhasználása jóval túlmegy azon, amit ő „gondolatmenetre támaszkodás”-ként vagy „vezérfonalul használás”-ként írt le, hiszen különböző formában idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó.
Átminősítve
A miniszterelnök-helyettesnek a parlament honlapján máig elérhető, 1997. december 31-i keltezésű életrajzában az szerepel, hogy „1997-ben PhD-t kapott”. A parlament honlapján található legfrissebb életrajza szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen „1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”. A semjenzsolt.hu pedig a következőképpen fogalmaz: „vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”.
A PPKE Hittudományi Karán 1995-ben indult a PhD-fokozatot adó doktori képzés, az itt védett disszertációknak a kari könyvtár honlapján elérhető listájában azonban a KDNP elnökének dolgozata nem található. Semjén eszerint 1997-ben nem írt újabb, PhD-fokozatot adó disszertációt.
Az 1993-as felsőoktatási törvény viszont 1997. december 31-ig lehetőséget biztosított arra, hogy az eredeti adományozó egyetemek – kérelemre és egyedi elbírálás alapján – a korábban szerzett hittudományi doktorátusokat új típusú doktorátussá minősítsék át. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nyilvántartása szerint Semjén Zsolt a PhD-fokozatát az 1991-ben szerzett teológiai doktorátusának 1997. december 19-i átminősítésével szerezte meg.
(Közreműködött: M. László Ferenc) | Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül | Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20121118_plagiumgyanu_Semjen | 2012-11-18 13:11:00 | true | null | null | HVG |
A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen.
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nem történtek meg, pedig ezek nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást. Szavai szerint “teljesen nonszensz és jogtalan” a Malév felszámolása.
A szekrényt is vitték
Elmondta, már a Zrt. két leányvállalatát – a földi kiszolgáló céget és a járműjavító részleget – is értékesítették, de nem tudni, milyen áron. Tudomása szerint felgyorsult a cég tárgyi eszközeinek értékesítése, már az öltözőszekrényeket is meghirdették.
Bertha Szilvia szerint elképzelhető, hogy az értékesítéssel a magyar állam, a tulajdonosok, a hitelezők, és akár a dolgozók is kárt szenvednek. A képviselő azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, és így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát.
A Jobbik ezért különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen, illetve hanyag kezelés, valamint a számviteli szabályok súlyos megsértésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen csütörtökön feljelentést tett. | A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben | "Mutyi van az egész mögött" - így fogalmazott a párt képviselője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/17/a-jobbik-feljelentest-tett-malev-ugyben/ | 2012-11-17 13:30:00 | true | null | null | 24.hu |
A szocialista Harangozó Tamás írásban kérdezte a kormányfőt arról, miért jelölték meg a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasításban a Miniszterelnökség telephelyeként a Markó utca 9. szám alatti ingatlant. A kérdésre a nemzeti fejlesztési miniszter válaszolt. Németh Lászlóné azt írta, a strukturális átalakítás miatt a jelenlegi apparátus kibővült, és a mintegy 130 fős állomány megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A hivatal elhelyezését szolgáló állami ingatlanok pedig már teljes kihasználtsággal működtek.
Az ingatlan kiválasztásakor szempont volt a Parlamenthez való közelség, az ár-érték arány és az átlátható tulajdonosi szerkezet. A követelményeknek a Markó utcai ingatlan felelt meg a legteljesebb mértékben – derül ki a miniszteri válaszból.
Az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vette bérbe kétéves határozott időtartamra az OTP Ingatlanbefektetési Alap képviseletében eljáró OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.-től, így az épületet a Miniszterelnökség használatba és nem vagyonkezelésbe kapta az MNV Zrt.-től. A bérleti díj összege havi bruttó 8 millió 52 ezer forint. A szükséges felújítások, a műszaki feltételek biztosítása, és a beléptető rendszer kiépítése további bruttó 64 millió forintba került – írta Némethné.
A Markó utcai épületben helyezték el például a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságát, a kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkár titkárságát, a kormány.hu főosztályt vagy a kormányzati döntések végrehajtásával foglalkozó miniszterelnöki biztos titkárságát.
A szeptember végi adatok szerint a Miniszterelnökség engedélyezett létszáma 275 fő. | Havi 8 millióért bérelnek ingatlant a Miniszterelnökségnek | A strukturális átalakítás miatti apparátusbővüléssel magyarázza a fejlesztési miniszter azt, hogy miért bérel az állami vagyonkezelő havi bruttó 8 millió forintért ingatlant a Miniszterelnökségnek Budapesten, a Markó utcában. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/16/havi-8-millioert-berelnek-ingatlant-a-miniszterelnoksegnek/ | 2012-11-16 13:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Négy év alatt összesen 1012 szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. 123 milliárd forint értékben, ennek 56 százaléka kormányközeli cégeknél kötött ki. Ez azt jelenti, hogy jobban fizet az állami tulajdonú vállalat a NER-nek, mint a játékosoknak a lottó ötös, ebben az időszakban ugyanis a 22 darab lottó ötösre 33,4 milliárd forintot fizettek ki.
Az Ötöslottó minden nyertese pedig 84,5 milliárd forinttal gazdagodott, így ez is alig több, mint a NER-eseknek osztott 73 milliárdos megbízástömeg*Ez persze csak az összehasonlítást szolgálja, mert a megbízás nem egyenlő a profittal, ami inkább összevethető lenne egy lottónyereménnyel. De az egyes munkák profittartalma nem ismerhető meg..
Az éves átlagban 18 milliárdos megbízás a NER világában is jelentős: a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint például 2020-ban a kormányzati körökhöz kapcsolódó legjelentősebb vállalkozások 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, 2019-ben pedig 700 milliárdot.
A fenti grafikon alapján 2021 óta látszólag egyre csökken a NER-es cégeknek jutó megbízások összege és ezek aránya az összes beszerzésen belül. A fenti kimutatásban azonban a szerződések a megkötés éve szerint szerepelnek, így ha egy négy-öt éves szerződésről van szó, akkor csak egy évben jelenik meg, a kifizetés viszont még évekig tarthat.
Ezért az egyes szerződések havi vélelmezhető kifizetését is modelleztük. Ehhez az érvényesség tervezett kezdete és vége között arányosan osztottuk el a szerződéses értéket, így már az látható, hogy nemhogy nem csökken a NER szerepe, egyre nő a Szerencsejáték Zrt. hatályos szerződésállományában*Ahol nem szerepelt hatályosság, 12 hónapos időtartamot vettünk figyelembe. A szerződéseket lehet módosítani is, és nem feltétlenül vezetik ezt át a közzétett listákban. A szerződéses értéket nem minden estben használják ki teljes körűen, így mindez megközelítő becslés..
Míg 2020 első félévében a vélelmezhető kifizetések 29 százaléka ment NER-céghez, 2023 első felében 69 százalék. Ennek fő oka, hogy a piaci megrendeléseket visszafogták, a hosszabb távú kormányközeli megrendelések viszont folytatódtak. Így a Szerencsejáték Zrt. vállalkozási szerződéseiben 2023-ra elérték a NER-cégek a kétharmadot.
Kommunikációs milliárdok
A legnagyobb nyertesek listáját toronymagasan Balásy Gyula New Land és Lounge Design cégei vezetik. A 2021 januárjában megkötött 35 milliárd forintos szerződés egészen 2024 decemberéig van érvényben. Az átlagosan évi 9 milliárd forintos megbízás nagyon jelentős a hazai médiapiacon: a teljes hazai reklámpiaci médiaköltés 2022-ben a Magyar Reklámszövetség adatai szerint 316 milliárd forint volt, így a New Land-Lounge Desing kettős ezzel az egy szerződéssel a reklámpiac 3 százalékának megfelelő megbízáshoz jutott. A két vállalat árbevétele összesen 97 milliárd forint volt, ennek is közel tizedét adja a Szerencsejáték Zrt.-től kapott árbevétel.
Második helyen egy szerencsejátékokhoz technikai és szakmai tudást biztosító amerikai cég áll, a Scientific Games. A vállalat összesen 2,5 milliárd dolláros, közel 900 milliárd forintos globális árbevételéhez mérve ugyan nem sok a négy év alatt kapott 26 milliárd forint, de hazai mértékkel kiemelkedő összegről van szó.
A társaságnak magyar leányvállalata is van, 2022-ben 6,6 milliárd forintos árbevétellel, ebből azonban 4,4 milliárd exportból származott, így az idén már közel 80 főt foglalkoztató cég alapvetően külföldre dolgozik. A Szerencsejáték Zrt. megbízása egyebek mellett az online sportfogadások készülő piaci liberalizálása miatt is érthető, emellett Szlovákiában is megjelent piaci szereplőként a magyar állami lottószervező – igaz, onnan augusztusban távozott is.
Nem ennyire evidens, hogy miért pont a Jászai Gellért-féle 4iG-t találta meg a Szerencsejáték Zrt. informatikai beszerzésekkel, ebben a körben összesen 8,5 milliárd forintnyi szerződést lehetett fellelni. Több 4iG-leánnyal is kötöttek szerződéseket, így az Hungro-Digitellel 1,5 milliárd, az Antenna Hungáriával 1,2 milliárd értékben.
A sajtóban rendre Pintér Sándor belügyminiszter közelébe sorolt Civil Biztonsági Szolgálat és a Delta-Systems is kapott 1,8 milliárd, illetve 634 millió forintos megbízást.
A Hung-Ister a Simicska-korszak egyik zászlóshajója volt, amiből milliárdos osztalékokat vett fel még a G-nap után is az egykori fideszes háttérember. A cég ma már a kormányközeli sajtóbirodalmat birtokló KESMA tulajdona. A fideszes médiabirodalom fenntartásához jelentős forrásokkal tud a cég hozzájárulni: 2022-ben 3,1 milliárd forint árbevétel mellett 851 millió forintos adózott eredményt ért el – a 28 százalékos extraprofitot jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. megrendelései adják. A két érvényes szerződés ugyanis 2020 és 2024 között 12,8 milliárd forintról szól, így a cég bevételének túlnyomó többségét adhatja.
Kétséges átláthatóság
A Szerencsejáték Zrt. 822 milliárd forintos árbevételével az ország 14. legnagyobb vállalata volt tavaly, az állami többségi tulajdonú vállalatok közül csak az MVM előzi meg. Ehhez képest keveset lehet látni a gazdálkodásából. A közzétett szerződések értéke jelentősen elmarad az igénybe vett szolgáltatások és árubeszerzések összértékétől, így csak találgatni lehet, hogy mi az eltérés oka. A vállalatot hiába kérdeztünk, nem adtak választ, hogy mi a rejtély feloldása.
A 2020-2022 közötti három teljes évre lehet a megkötött szerződéseket az éves pénzügyi beszámoló eredménykimutatásában szereplő igénybe vett szolgáltatások és anyagköltség értékével összevetni. Ebben a három évben 242 milliárd forintnyi szolgáltatást és 17 milliárd forint értékű anyagot vásárolt a Szerencsejáték Zrt.
Ehhez képest ebben a három évben a közzétett adatok alapján 127 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg, amiből számításaink szerint 84 milliárd forintnyi teljesítés esett erre az időszakra. Azaz csupán a pénzügyi beszámolóban fellelhető költségek 34 százaléka követhető vissza a közzétett szerződések alapján.
Mivel a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzéseket nem ír ki – hiszen állami források igénybevétele nélkül, piaci alapon működik -, ezért az eltérést nem lehet közbeszerzési szerződésekkel magyarázni.
Ezekhez az adatokhoz sem volt könnyű hozzájutni: 2023 tavaszán csak 2022 áprilisáig voltak a szerződések feltöltve a Szerencsejáték Zrt. honlapján. Közérdekű adatkéréssel április 28-án kerestük meg őket, és május 21-én felhívtuk a figyelmüket, hogy a törvényi 14 napos határidő lejárt – egyikre sem válaszoltak, szembemenve a jogszabályokkal.
Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amelynek kérésére augusztusban hajlandó volt a kötelezően közzéteendő adatokat a Szerencsejáték Zrt. kitenni a honlapjára. Így értük el a 2019 augusztusa és 2023 júliusa közötti szerződéseket, amelyek alapján cikkünk készült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak. | Jobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötös | Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230829/jobban-fizet-a-ner-nek-a-szerencsejatek-zrt-mint-a-lotto-otos/ | 2023-08-29 07:43:01 | true | null | null | G7 |
De Ásotthalomtól is vásároltak ingatlanrészt állami forrásból. Buzizó ellenzék közpénzből.
Nemzeti Együttműködés
Sok éve sikeresen pályázik állami pénzekre a Mi Hazánk online szócsövét, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak polgármestersége idején is már az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanba bejegyzett civil szervezet 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Ami végülis érthető, nyilván jól jön a kormánynak, ha valaki még nála is lelkesebben migránsozik és buzizik, hiszen így a Fidesz szélsőséges nézetei is egyfajta középutas gondolatoknak tűnhetnek.
Az Innovatív Kommunikáció Alapítvány állami támogatásai:
2015: működési támogatás 1 100 000 forint.
2016: IV. Rózsa Sándor fesztivál 1 250 000 forint, működési támogatás 1 500 000 forint.
2017: Rózsa Sándor Népe című havilap kiadása 1 500 000 forint, működési támogatás 1 950 000 forint.
2018: Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatása 1 350 000 forint, működési támogatás 1 900 000 forint.
2020: az alapítvány komplex működési és szakmai programja 3 120 000 forint.
2021: Ásotthalom, Jókai utca 4. ⅖ tulajdonrész vásárlása Ásotthalom önkormányzatától 6 000 000 forint.
2022: Összevont támogatási kérelem 150 000 forint, magyar falu civil program 2 000 000 forint.
Szakmai tartalom, ingatlanvásárlás állami pénzből
Egyik kedvencünk az Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatására adott 1 350 000 forint. Leginkább azért, mert az alapítvány weboldalán nemcsak hogy semmiféle szakmai tartalom nincsen, nagyon más sem.
Ugyanígy nagy segítség a magyar családoknak, hogy Ásotthalomtól megvásárolta a Magyar Jelen kiadója 6 000 000 forintért az Ásotthalom, Jókai u. 4. alatti úgynevezett I-ház tulajdonrészét, aminek teljes költségét közpénzből fizethették ki a Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően.
Ásotthalom részéről az alapítvány Magyar Falu Program-os pályázatának támogatásáról hozott döntését egymagában Toroczkai László hozta meg a vészhelyzet miatti jogköréből fakadóan, ugyanakkor mindehhez időgépet vett igénybe. Toroczkai polgármesteri határozata 2021. május 5-én született, ugyanakkor a döntésének végrehajtási határideje 2020. április 7.
Öööööööööö.
Hatvannégy vármegye, LMBTQP és a szentesi klán ifjú harcosa
Az Innovatív Kommunikáció Alapítvány különösebben nem titkolja Mi Hazánk-os kötődését, például székhelyét a Mi Hazánk-os ásotthalmi polgármester, Toroczkai László vezetése idején egy, az ásotthalmi önkormányzat tulajdonában levő épületbe jegyezték be.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke egy bizonyos Dobó Istvánné, akiről nem sokat sikerült kideríteni, de a törökök ellen bizonyára segítette férjét a középkorban.
Az viszont látszik, hogy Dobó Istvánné lányától, Dobó Veronikától vette át az alapítvány kuratóriumi elnöki posztját 2020. április 20-án.
Dobó Veronika a Mi Hazánk képviselője az ásotthalmi önkormányzatnál és Toroczkai László személyes asszisztenseként mutatja be magát.
Dobó Veronika elődje pedig az a Hajnal Péter volt, aki lemondása után, 2017-től Ásotthalom jegyzője lett.
A kuratórium másik két tagja, Kónyi-Kiss Botond és Csepcsényi Zoltán egyértelműen szélsőjobbos kötődésű. Csepcsényi 120 kg-os kategóriában elért súlyemelő sikereit például így kommentája a Betyársereg weboldala:
Csepcsényi Zoli Testvérünk Facebook oldalán számolt be legújabb eredményéről. A Szentesi Klán ifjú harcosa májusban már megmutatta erejét, hiszen élete első versenyén rögtön a dobogó második fokára állhatott.
Kónyi-Kiss Botond a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Egyesület elnökségi tagja, Fehérváron indult az önkormányzati választáson a VÁLASZ Független Civilek jelöltjeként Székesfehérvár 2. választókerületében. Képviselő nem lett, egy bizottsági hely azért jutott neki a közgyűlésben.
Az éles eszű Kónyi-Kiss gondolataira már a Magyar Nemzet is felfigyelt, mikor is leleplezte, hogy a Budapest Pride-on igazából a pedofilokért is vonulnak a tüntetők.
Kiemelte, hogy kezdetben a meleg felvonulásokkal, hazánkban az úgynevezett Budapest Pride-dal indult útnak még 1997-ben, majd egyre inkább szélesedett. Nemcsak a „meleg büszkeség napját”, azaz időtartamát bővítették ki már pride-hónapra, hanem annak tartalmát is (így alakult ki az LMBTQ). Itt már korántsem csak a homoszexuálisokról van szó, hanem a biszexualitásról, a transzneműségről, sőt a pedoszexualitásról is, amely a pedofília szofisztikált verziója.
lelkesedik a Magyar Nemzet Kónyi-Kiss Botond leleplezését hallva.
Kreativitásának semmi nem szabhat határt, felfedezte az LMBTQP kifejezést is, ahol a P a pedofilokat jelöli.
Ugyanakkor Kónyi-Kiss, ha a haza megmentéséről van szó, az oktatás területén is ismeri a tréfát: Egyetemi Ellenállás nevű hülyeségének tevékenységéről szintén örömmel számolt be a Magyar Nemzet, amikor elő kellett kaparni egy “egyetemista szervezetet”, ami üdvözli az egyetemek alapítványi modellváltását.
De természetesen a modellváltás önmagában kevés, a “szervezet” további fontos célokat is kitűzött maga elé:
Leplezzük le a szélsőliberális terrort működtető és a konzervativizmust üldöző oktatókat! Támogassuk a normális, egészséges, hagyományos identitások megélését! Építsünk egy aktív, alkotó tettekre képes, Hazánkhoz hű közösséget!
hívták fel a figyelmet szórólapokon és a weboldalukon országunk legnagyobb problémáira.
Szóval láthatjuk, minden elköltött állami forint ismét jó helyre ment.
Kovács Gergely | TÖBB TÍZMILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST KAPOTT A MI HAZÁNK HÁZI ÚJSÁGJÁNAK KIADÓJA | Sok éve sikeresen pályázik állami pénzekre a Mi Hazánk online szócsövét, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak polgármestersége idején is már az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanba bejegyzett civil szervezet 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Ami végülis érthető, nyilván jól jön a kormánynak, ha valaki még nála is lelkesebben migránsozik és buzizik, hiszen így a Fidesz szélsőséges nézetei is egyfajta középutas gondolatoknak tűnhetnek. | null | 1 | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2023/08/08/tobb-tizmillio-forint-allami-tamogatast-kapott-a-mi-hazank-hazi-ujsagjanak-kiadoja/ | 2023-08-29 12:17:35 | true | null | null | MKKP |
2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere.
2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot.
A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet.
Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása.
A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.
Liftaknákat és lépcsőházakat rejtő szigorú tornyaival a berlini Olimpiai Stadiont idézi az egri Garzonház. A szocialista építészet brutalista vonalát követő, háromosztatú, rózsaszínre festett épület elsőként üdvözli a belváros felől érkezőket a helyiek által csak Cseboxnak nevezett Felsővárosban.
A Garzonház 196 lakásában közel 500-an élnek. Az önkormányzat maximum 5 évre ad itt bérbe lakásokat olyan 40 éven aluliaknak, akik saját tulajdonú ingatlanra gyűjtenek. Az épülethez közelebb érve fa állványzatot, balesetveszélyre figyelmeztető feliratot és piros-fehér elkerítő szalagot látni. | Korrupció gyanúja is felmerül a négy éve életveszélyes egri Garzonháznál | 2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/29/korrupcio-gyanuja-is-felmerul-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhaznal | 2023-08-29 14:55:00 | true | null | null | 444 |
A BLTN Expansion Kft,-t 2021. augusztus 6-án jegyezték be 3 millió forintos alaptőkével, a tevékenységi köre szerint a cég ingatlan adásvétellel foglalkozik, többségi tulajdonosa az alapításkor pedig a Reál-boltlánc mögött álló Reál Hungária Kft.-ben is érdekelt Ráthonyi-család érdekeltségei közé tartozó Alaszka Investments Kft. volt, míg Sarka Kata kisebbségi részesedéssel jelent meg a vállalkozásban.
A BLTN Expansion alapítása óta nem bonyolított forgalmat, árbevétele nullás, míg eredményként minimális veszteséget, 700 ezer forint körüli mínuszt termelt mindkét működési évében. A cégnek kötelezettségei gyakorlatilag nincsenek, a veszteséget pedig egyelőre finanszírozza a tőke.
Vajna Tímea vőlegénye viszi tovább a céget
A céginformációs adatbázis szerint Sarka Kata és az Alaszka Investments július 28-án szállt ki a cégből, a tulajdonos pedig az a Ráthonyi Zoltán lett, aki egyébként az Alaszka Investments Kft.-ben is cégjegyzésre jogosult, nem mellesleg pedig Vajna Tímea vőlegénye.
Ráthonyiék érdekeltségébe tartozik az a Buno Investments Kft. is, amely a Buno Kft. társtulajdonosa – ez az a cég, amely Vajna Tímea utolsó magyarországi érdekeltségét, a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a 2022-es évben 1,6 milliárd forintos árbevételt és 201 millió forintos adózott eredményt elért vállalkozás zsíros osztalékot fizetett, 156 millió forintot szavaztak meg a tulajdonosok, az 51 százalékot birtokló AV Investments Kft. (Vajna Tímea egyébként ebben a cégben érdekelt) és a 49 százalékot jegyző Buno Investments Kft.
Sarka Kata még mindig több cégben aktív
A BLTN Expansion Kft. tehát a múlté, az üzletasszony cégbirodalma továbbra is megmaradt. A Rogán-Gaál Cecíliával közös Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, a Rakonczai Piano Live, a Magyarország Szépe verseny és a FemCafe Inspiráló Nők Estjének lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak.
Szintén Rogán-Gaál Cecíliával közös az a Top News Hungary is, amely 2021-ben brutális, 1,3 milliárd forintos osztalékot fialt, 2022-es beszámolóját azonban cikkünk írásáig nem adták még le, a május végi határidő ellenére.
Sarka Kata nevéhez köthető végül az ingatlan adásvétellel foglalkozó Smart Development Kft. is, ebben a cégben ügyvezetőként tevékenykedett, a vállalkozás tulajdonosa pedig a Seychelles-szigeteken bejegyzett SMT DEV Ltd. A Smart Development 2022 szeptembere óta végelszámolás alatt áll. | Sarka Kata kiszállt az egyik cégéből – nem akárki az új tulajdonos | Az üzletasszony július végén búcsúzott el a 2021-es bejegyzésű vállalkozásától. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sarka-kata-kiszallt-az-egyik-cegebol--nem-akarki-az-uj-tulajdonos.html | 2023-08-24 15:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tuzson Bence még csak augusztus 1-től tölti be a kormányban az igazságügyi miniszteri posztot, de már is szegényebb lesz a tárcája egy háttérintézménnyel. Az egykor Akadémiai Nyomda Kft. néven működő martonvásári AK Nyomda Kft.-ről van szó. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus aukciós rendszerében szeptember 1-től lehet licitálni az állami vállalatra, amely főként tudományos könyveket, lexikonokat, jogi tankönyveket készít.
Ez a nagy hagyományokkal rendelkező könyvgyártó üzem privatizációját jelenti, a kikiáltási ár 162,6 millió forint, és szeptember 5-én már ki is derül, hogy kell-e valakinek az 1952-ben alapított, majd új névre keresztelt cég. Nagyon sok lakás lehet Magyarországon, ahol olyan könyvek sorakoznak a polcokon, amelyeket az Akadémiai Nyomda készített.
A termékeink elsősorban a nagy terjedelmű szótárak, lexikonok és keménytáblás, kötött könyvek. A korszerű igényeknek megfelelően, természetesen, gyártunk kis- és közepes példányszámú ragasztott könyveket, brossúrákat is. Újabban termékpalettánkat színesítik a színes szórólapok, prospektusok és más kereskedelmi nyomtatványok
- olvasható az AK Nyomda bemutatkozása.
Az MNV még 2014-ben jelentette be, hogy az Akadémiai Nyomda Kft. a továbbiakban AK Nyomda Kft. néven működik tovább - a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződésében foglaltaknak eleget téve döntöttek a módosítás mellett. A nyomda az elmúlt években mindig hadilábon állt a nyereséggel. 2012-ben például a 123,95 millió forintos nettó árbevétele 36 milliós veszteséget eredményezett, a forgalma ugyan 2013-ban 82,7 millió forintra csökkent, de az eredménye továbbra is 22,2 milliós negatívmumot mutatott.
Az elmúlt években is folyamatosan veszteséget termelt a nyomda: a legrosszabb éve a 2019-es volt, amikor 92,8 millió forintos forgalomhoz 20,3 millió forintos mínusz társult. Érdekes, hogy pont akkor szabadulna meg az állam a társaságtól, amikor az végre nyereséges lett. Tavaly ugyanis a 77,1 millió forintos bevétel is elég lett ahhoz, hogy 700 ezer forintos profit szerepeljen a mérlegben.
A 162,2 millió forintos kikiáltási ár nagyon jutányosnak tűnik, ugysanis a cég tulajdonában lévő martonvásári ingatlan egy 2022-es értékbecslés szerint eleve 156 millió forintot ér.
Az MNV 2018-ban jelentette be, hogy az általa működtetett elektronikus aukciós rendszeren keresztül már nemcsak ingatlanok és ingóságok, hanem társasági részesedések értékesítésére is lehetőség nyílik, a fejlesztéssel így teljessé vált az állami vagyonelemek online eladásának köre. A társaságok jellemzően nem látnak el közfeladatot, így az állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt. Eddig már olyan patinás cégekben lévő állami részesedésekre lehetett licitálni, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt., a Kecskemétfilm Kft., vagy a Ganz Szolgáltató Zrt.
Az pedig júniusban derült ki, hogy a jövőben az állami vagyonért felelős miniszter, vagyis Nagy Márton rendeletben jelöli ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. A gazdaságfejlesztési miniszter hatásköre nemcsak az MNV-hez tartozó ingatlanokra terjed ki, hanem a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőkre is. Nagyon kell a pénz a költségvetésnek, mert tavaly az állami vagyonkezelési eredménye mínusz 371 milliárd forintra rúgott. | Tuzson Bence alig lett miniszter, máris privatizálnak alóla egy patinás állami céget | Végre nyereséges lett a jogi tankönyveket, lexikonokat is készítő egykori Akadémiai Nyomda, az állami szereplők mégis úgy döntöttek, hogy - akár a 162 millió forintos kikiáltási áron - megszabadulnának az 1952-ben alapított cégtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tuzson-bence-alig-lett-miniszter-maris-privatizalnak-alola-egy-patinas-allami-ceget.html | 2023-08-28 15:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást kapott a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagjából négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így a többiek – köztük Kiss-Rigó László püspök – osztoznak az évi 70 milliós juttatáson.
A Magyar Kertörökség Alapítványra a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legfrissebb közzétételi listájában figyeltünk fel, miután szemet szúrt, hogy az MKA-nak 68 millió forintos támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiai tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése címen. A támogatás már csak azért is érdekes, mert Guller Zoltán egyrészt az MTÜ vezérigazgatója, másrészt pedig az MKA egyik kuratóriumi tagja. Az MTÜ-től meg is kérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek a két pozíciót a támogatás fényében, de a turisztikai ügynökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem sok idő maradt a 68 milliós tudományos mű megírására
2021 októberében a fertődi Esterházy-kastélyban tartott Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferencián bejelentették, hogy megalakult a Kertörökség Alapítvány azzal a céllal, hogy megőrzi és elősegíti a fenntarthatóságát a hazai és a Kárpát-medencei kertörökségnek. A Magyar Kertörökség Alapítvány 24.hu-nak küldött válaszában így definiálta önmagát: „civil szakmai ernyőszervezetként hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket”.
Az alapításról szóló beszámolók szerint a hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660 km², hozzávetőleg 690 Margit-szigetnyi nagyságú terület. A legértékesebbnek számító 408 történeti kert 58 százaléka állami tulajdonú. Az alapítvány székhelye a Budai várban, a Dísz tér 16. szám alatt található. Az Mfor egy tavalyi cikkében arról számolt be, hogy az MKA a gazdasági válság közepén hét gépjárművet lízingelt 156 millió forintért.
Pontosan milyen művet is kell elkészítenie az MKA-nak, és milyen kertekre vonatkozik ez a mű és az előkészítő anyag? – ezt próbáltuk megtudni az alapítványtól a megítélt 68 milliós támogatással kapcsolatban. Válaszukban kifejtették, hogy alapítványuk 2022. júliusában kötött stratégiai együttműködést kötött a hazai kertturizmus fellendítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. „Ennek része a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása 2023. szeptember 30-ig. A kerttörténeti (ezenkívül geológiai, topográfiai, vízrajzi, településtörténeti) kutatásba bevonjuk az érintett társszakmákat (tájépítész, kerttörténész, kertrégész, stb.) is. A kutatás Tokaj-Hegyalja 22 településén található több mint 30 kastélykert/kúria kertre vagy szőlőskertre terjed ki” – írták.
Az MKA-t ezt követően arra kértük, hogy pontosan nevezzék meg az érintett kastélykerteket, kúriákat, szőlőskereket. Azért is voltunk kíváncsiak erre, mert nemrég Tiborcz István komoly terjeszkedésbe kezdett Tokaj-Hegyalján. A miniszterelnök vejéhez tartozó BDPST Group márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt. 100 százalékos tulajdonát. A tranzakció részei a borházat körülvevő termőterületek is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak lokális és regionális ételekre specializálódott éttermét, a Bobajkát.
Az MKA viszont újabb válaszában azt írta, hogy „az MTÜ-vel kötött szerződés alapján vállalt feladat teljesítése jelenleg a felmérés fázisában tart, amelyre tekintettel végleges darabszám az érintett kertekről jelenleg még nem adható”.
Vagyis augusztus közepén még csak a feltárás szakaszában tartanak, miközben a következő hónap végére már készen is kellene lennie a tanulmánynak.
Az MKA arra a kérdésünkre nem reagált, hogy az MTÜ által tudományos műnek nevezett anyagot publikálják-e, ahogy arra sem kaptunk választ, hogy várhatóan milyen terjedelmű lesz a mű? Biztosítottak viszont minket arról, hogy „az MKA, mint ahogyan eddig, e téma kapcsán is a nyilvánosság legszélesebb körű bevonására törekszik”.
Közel egymilliárdos támogatás. De mire?
Az MKA eredménykimutatása szerint 2021-ben és 2022-ben 969 millió forintos támogatást kapott az alapítvány. Az MKA finanszírozását a Lechner Tudásközpont Kft. kezdte meg 2021-ben, a tört évre 415 milliós támogatást kaptak. 2022-ben még nagyjából 190 milliós támogatást kaptak innen, tavaly szeptember 14-től viszont már az Építési és Közlekedési Minisztérium finanszírozta az alapítványt. Lázár János Minisztériumától 331 millió forintot kapott tavaly az MKA, a Magyar Turisztikai Ügynökség 20 millióval, míg a Petőfi Kultúrális Ügynökség Zrt. kétmillióval támogatta őket.
Mire költötték ezeket a pénzeket? – kérdeztük az MKA-t, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a Lechner Tudásközpontot. Konkrét projekteket egyik intézmény sem említett válaszában, a minisztérium és az MKA is úgy fogalmazott, hogy a támogatás a Magyar Kertörökség Alapítvány alapítói okirat szerinti legfőbb feladatainak teljesítésére nyújt költségvetési forrást az alábbi feladatokra.
Nem kizárólagosan, de a többi között: történeti kertek adattárának létrehozása, zöldinfrastruktúra-tervezés, építés és fenntartás kereteinek és szakmai programjának kialakítása, szakmai kereteinek meghatározása, klímaadaptív növényfajok alkalmazási lehetőségei hazai történeti kertekben, történeti kertek matuzsálem fáinak vizsgálati módszertana és ápolási-kezelési útmutatója
– írta az MKA.
A beszámolóban az látszik, hogy az MTÜ a Kertörökségünk múltja és jövője nemzetközi konferenciára adta az MKA-nak tavaly a 20 milliós vissza nem térítendő támogatást.
Az MKA figyelmünkbe ajánlotta holnapját, melyről valóban néhány konkrétabb információ is kiderül az alapítvány működéséről. Az például jól látható, hogy az MKA tagja több külföldi konferencián is részt vettek:
Szakmai konferencián járt az MKA küldöttsége Velencében.
Az örökségvédelem újraindítása volt a témája annak nemzetközi konferenciának, amelyen a Magyar Kertörökség Alapítvány delegációja is részt vett Torontóban. Az eseményen részt vett Dr. Herczeg Ágnes az MKA elnöke, Dr. Dévényi Gergely kuratóriumi tag, a Volánbusz korábbi vezére, a BKK korábbi vezérigazgató-helyettese, valamint Nagy Edina Eszter. Nagy Edina Eszter, a Hellohungary turisztikai portál projektgazdája, stratégiai tanácsadója. Erre a turisztikai portálra osztottak ki 630 millió forintnyi közpénzt a Covid alatt.
A versailles-i francia nemzeti tájépítész iskola által megrendezett konferencián is részt vett az MKA delegációja, és tárgyaltak Nagy-Britanniában is.
Az oldalukról az is kiderül, hogy háromnapos kertörökség- és kommunikáció-konferenciát tartottak áprilisban, melynek középpontjában a kommunikáció témaköre állt. Az MKA-nál rákérdeztük arra is, hogy az idei évben eddig mekkora összegű támogatást kaptak.
A Magyar Kertörökség Alapítvány 2023-ban 225 millió forint finanszírozásban részesült, 200 millió forint értékben az Építésügyi és Közlekedési Minisztériumtól, 25 millió forint értékben pedig a Magyar Turisztikai Ügynökségtől
– válaszolta az alapítvány, ebben azonban még nincsen benne a turisztikai ügynökség által nemrég megítélt támogatás.
Az eredménykimutatás szerint az Alapítvány bérköltsége az első teljes évben, 2022-ben 188 millió forint volt. A kuratóriumi tagok 70 680 000 millió forint juttatást kaptak. Az alapítványnak jelenleg kilenc kuratóriumi tagja van, az MKA válasza szerint viszont Guller Zoltán, Kieselbach Tamás Ákos, Herczeg Ágnes és Dévényi Gergely lemondott kuratóriumi tiszteletdíjáról. | Milliós havi tiszteletdíj Kiss-Rigó püspöknek, így működik a Magyar Kertörökség Alapítvány | Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg a Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagja közül négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így tett Guller Zoltán is. A többiek – mások mellett Kiss-Rigó László püspök, vagy a Rose d’Or nevű szuperjachtot megvásárló Euroleasing vezére – osztozik az évi 70 milliós juttatáson. Az MKA most egy 69 milliós megbízást kapott a Guller által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökségtől, Tokaj-Hegyalja kertörökségéről és kertpotenciáljáról kell írniuk egy tudományos művet. Az alapítvány egyelőre még csak a feltárás szakaszában tart, de szorítja őket az idő, mivel szeptember 30-ig kész kellene lenniük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/30/magyar-kertorokseg-alapitvany-magyar-turisztikai-ugynokseg-tamogatas-guller-zoltan/ | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nehéz lett volna az atlétikai világbajnokság megrendezésének értelméről lamentálni, amikor Halász Bence nyolcvan méteren túl dobta el a kalapácsot, és lényegében felrobbantotta a stadiont. A mellettem álló brit nő teli tüdőből ordította, hogy „nyolcvankettőt! nyolcvankettőt!”, aztán a többi negyvenezer emberrel együtt skandálta a Ria, Ria, Hungáriát. Csodálatos volt, ahogyan az is, hogy a végül aranyérmes kanadai Ethan Katzberg utolsó dobását az egész aréna végigtapsolta és drukkolta. Aztán futóversenyt élőben nézni szintén fantasztikus érzés. Nemcsak a 100 métert, hanem a 10 ezer métert is. Azonnal kiszámoltam, én hányadik kilométernél lennék, miután az utolsó futó is bekocogott a célba – úgy öt és félnél. Nem is gondoltam sem a költségvetésre, sem a kiadási oldalra, sem a kínos Youhuu kabalaállatra azon a vasárnap estén.
Aztán a varázs elmúlik, csak ki kell jönni a stadionból. Az atlétikai stadion környékén gondosan letérkövezett ösvények vezetnek minden irányba, ha elbontják a kordonokat, talán körbe lehet majd futni az egészet. A Duna-parton, a kavicstöltésbe ültetett facsemeték már most halálra vannak ítélve, kár értük. Pár perc séta után elérem a Közvágóhíd villamosmegállót, megcsapja az orromat a húgyszag, és visszatérek a realitások világába. Ami kordonon belül van, az profi, ami azon kívül tapasztalható, az kínos. Ha az atléták szépek és csodálatosak, akkor minden másnak is annak kell lenni; akkor tényleg ez a harmadik legnagyobb sportesemény, akkor ez minden idők legjobb vb-je, akkor mindenki Budapestre jött. És mindezt számokkal, adatokkal igazolják. Közelebbről nézve azonban kiderül, hogy a számhalmaz jobb esetben túlbecsült, rosszabb esetben simán kamu.
A cech
A PwC még 2020-ban készítette el a budapesti atlétikai vb hatástanulmányát: mennyiből lehet kihozni, milyen bevételeket termelhet közvetve, illetve közvetlenül. A tanulmányt nem akarta kiadni a kormányzat, ezért a 24.hu kiperelte azt. A kiadási soron nem szerepelt a nagyságrendileg 250 milliárd forintot felemésztő aréna, mert hát az megmarad, így az nem olyan költség, mint mondjuk a banán, amit a szervezők reggelire megesznek. A PwC komoly rutint szerzett a sportesemények hatástanulmányainak elkészítésében, 2015-ben ugyanis az olimpia költségelemzését is elkészítette a cég. Sem akkor, sem 2020-ban nem szerepelt az a megjegyzés a tanulmányban, hogy nem kéne megrendezni, mert drága.
Ezt a tanulmányt porolta le és aktualizálta a kormányzati sajtó, első helyen a Magyar Nemzet, aztán az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is; utóbbi hozzácsapott egyéb adatokat, mint az értékesített belépők száma, illetve a vendégforgalmi adatok. Ezek szerint őrületesen megéri atlétikai vb-t rendezni, mert kétszer akkora a bevétel, mint amennyibe került. | Csoda és szemfényvesztés. Az atlétikai világbajnokság mérlege | Átláthatatlan költségvetés, ígéretes turisztikai adatok, nevetséges számok a megtérülésről, és elképesztő kamuhadjárat a járulékos sikerekről – ezt sikerült összehozni a budapesti atlétikai világbajnokság egy hetében, miközben a pályákon minden úgy ment, ahogy kell. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csoda-es-szemfenyvesztes-261390 | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Egy évadunk maradt arra, hogy együtt elbúcsúztassuk azt a színházat, amit csinálunk” – jelentette be megdöbbent közönségének a Kultúrbrigád augusztus 21-én. Az a színházi csapat, amelyik az elmúlt években az Átriumban tartott előadásokat, 2024 nyarán el fog búcsúzni a nézőktől, közleményében így fogalmaz: „Nincsen remény arra, hogy méltó és kiszámítható környezetben folytassuk a munkánkat.” Már jó ideje úgy érzik, hogy az utolsó erejükkel küzdenek, és szeretnék még azelőtt befejezni, hogy ez meglátszana a művészi munkájukon és kollégáik egészségén. „A jelenlegi helyzet emberileg és szakmailag is fenntarthatatlan. Elfáradtunk, mert ez a most már öt éve tartó kötéltánc pont azt a kíváncsi és alkotni vágyó energiát veszi el mindenkitől, amiért érdemes és élvezetes színházat csinálni.”
Bár a sajtón úgy futott végig a hír, hogy az Átrium zár be, nem egészen erről van szó. Az 1937-ben megnyitott, egykor moziként funkcionáló, art deco stílusú intézmény bejárata nem lesz bedeszkázva jövőre. Gauder Milán, az ingatlan társtulajdonosa sietett pontosítani, amikor azt írta, hogy nem zárnak be, sem most, sem a következő nyáron, csak a házat 2017 júliusa óta üzemeltető Thea Art Kft. csapata nem folytatja, „mi pedig kénytelen keressük a méltó utódaikat, míg az eddig bemutatott előadásokat is visszavárjuk”. A másik tulajdonos, Lakatos Péter a Forbesnak azt is elmondta, már jelentkezett is olyan vállalkozás, amely szívesen üzemeltetné a helyet.
Mely hely története amúgy is kalandos: a világháború alatt mészárszék működött itt, a szocialista érában moziként üzemelt – a Május 1-hez sokaknak kötődnek szép emlékei. Legutóbbi korszaka talán 2012-ben kezdődött, amikor kultúrközpontként nyílt újra, hogy színházi előadások és vetítések otthona legyen. Két évvel később itt mutatták be Az Őrült Nők Ketrecét Alföldi Róbert rendezésében, amely immár kilenc éve műsoron van, több mint 140 ezer néző látta. A Thea Art Kft. az üzemeltető cég, a Kultúrbrigád pedig a produkciókat viszi: a kettő azonban valójában egyetlen csapatot jelöl. Csakhogy ez a csapat túl kicsi.
Filléres ügyek
„Minden munkatársunk három helyett dolgozik, és ha mindent jól csinálunk, sikeresek vagyunk és sok előadást tartunk, akkor vagyunk a nullánál” – érzékelteti a szűkös anyagi lehetőségek által emelt korlátokat Zsedényi Balázs produkciós menedzser. „A színház drága dolog, sok-sok hús-vér ember munkája szükséges hozzá, de mi nem 70–90 alkalmazottal dolgozunk, ahogy az egy kőszínháznál megszokott, csak 25-tel. Nem elég a folyamatos telt ház: ha hibázunk vagy elmarad egy-két előadás, máris mínuszban vagyunk.” Hiába a szenvedélyük, nem lehet örökké, éjjel-nappal ezzel foglalkozni „Egy idő után elégünk.” | „Egy idő után elégünk” Búcsúévad az Átriumban | Az Átrium nem zár be, de egy év múlva már nem a megszokott csapat játszik majd benne. Példájuk azt is megmutatja, hogy Magyarországon kudarcra van ítélve még egy sikeres színház is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/egy-ido-utan-elegunk-261396 | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány több évnyi pereskedés után elismerte, hogy egyetlen lélegeztetőgépet sem adtak el a koronavírus-járvány idején mintegy 300 milliárd forintból felhalmozott készletből – írta a Transparency International (TI) Magyarország keddi közleménye.
Magyarország a koronavírus-járvány idején 16-17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be. A főleg Kínából vásárolt készülékekre 300 milliárd forintot költöttek annak ellenére, hogy a legkeményebb forgatókönyvek sem jósoltak ennyi gépre szoruló beteget, ráadásul egyáltalán nem vették számításba, hogy ezeknek a gépeknek a kezeléséhez személyzet is kell.
A beszerzés ráadásul akkor is problémás lett volna, ha szakmailag indokolt a szám: több furcsa közvetítőcégen keresztül zajlott a vásárlás, amik közül nem egy a milliárdos haszon leszedése után meg is szűnt.
A TI-Magyarország 2021-ben közérdekű adatigényléssel fordult az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudják, hány gépet tudott eladni a kormány a felhalmozott készletből, ahogy erre többször is utalt. Az adatigénylést elutasították, a pert viszont megnyerte másodfokon is a TI. | Egy felhalmozott lélegeztetőgépet sem adott el a kormány | 16-17 ezer gépet vásároltak a koronavírus-járvány alatt főleg Kínából, nagyrészt teljesen feleslegesen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-felhalmozott-lelegeztetogepet-sem-adott-el-a-kormany-261368 | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.
Bizonyítottság hiányában a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami az Érd és térségében 2008 és 2015 között lebonyolított csatornázási projekt pénzügyi visszásságainak gyanúja miatt indult. Az ügy legkényesebb kérdése: a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták, illetve időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.
Fenntartják a feljelentésüket
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek jelentős része azonban – elvileg – visszafizethetővé vált, miután a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió megtámogatta a csatorna-beruházásokat.
A érdi, diósdi és tárnoki civilek terjedelmes csoportos feljelentésükben számos pénzügyi és elszámolási szabálytalanságra hívták fel a rendőrség figyelmét. A nyomozó-hatóság először 2020-ban szüntette meg az eljárást. A feljelentők panasza után az ügyészség dörgedelmes határozatban a nyomozás lefolytatására utasította a Pest megyei rendőrséget. Azt írták az ügyészek más mellett: a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket”.
Ezt az újraindult nyomozást szüntette meg az augusztus elején kiadott határozatával a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, majd ezt panaszolta meg a feljelentők többsége: mindegyikük fenntartotta a feljelentésükben foglaltakat.
A panaszokat elbíráló ügyészségnek vélhetően nem kizárólag azt kell megvizsgálnia, hogy rendőrség teljes körben felkutatta-e a bizonyítékokat, hanem abban is állást kell foglalnia, hogy a beruházást tető alá hozó önkormányzati társulás az úgynevezett B program keretében jogszerűen használta-e fel nemcsak környezetvédelmi, hanem infrastrukturális fejlesztésre (például útépítésekre) a lakosságtól beszedett pénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulást. A csatornaépítés ugyanis környezetvédelmi beruházás.
Ha az a válasz, hogy nem, akkor a következő kérdés az, hogy ennek van-e büntetőjogi jelentősége, és ezért is folytatni kell-e a nyomozást?
Más célra is felhasználták a csatornapénzt
Az érdi, tárnoki és diósdi csatornázási projekt ügyében nemrég kiadott rendőrségi megszüntető határozatban nem jelenik meg a „csatornázásra adott lakossági pénzből nem építünk utat” probléma. Miközben a vízgazdálkodási törvény rendelkezései világosak.
A vízügyi igazgatásért felelős belügyi kormányzat az évtized közepére érzékelte, hogy országosan egyre több helyen okoznak súlyos problémákat az elszámolást jogellenes halogató társulatok és önkormányzatok: 2016 júniusában olyan törvénymódosítás lépett hatályba, amely pontosította és szigorította a korábbi szabályozást.
A módosítás indokolása szerint a javaslat kötelezi a víziközmű társulatokat, hogy számoljanak el a befizetett hozzájárulásokkal. Amennyiben a beruházás folyamán a támogatási arány megnőtt az önerő támogatás elnyerése miatt, „a fennmaradó összeggel a lakosság felé el kell számolni, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni”.
2014 májusában az érdi közgyűlés határozatban mondta ki, hogy 1,3 milliárd forintot költenek el az úgynevezett B programra. A közgyűlési határozatban olvasható felsorolás egyik eleme az útépítés. A lakossági pénzeket beszedő és továbbküldő víziközmű társulat nem sokkal később hasonló tartalmú határozatot hozott.
Az érdi önkormányzat 2017. november 24-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhangzottakból is az derül ki, hogy utakat építettek a társulat (vagyis az érdekeltségi hozzájárulást befizető városlakók) forrásaiból (a jegyzőkönyv 20. és 21. oldalán hangzanak el a legárulkodóbb mondatok a B programról).
Mindehhez képest figyelemre méltó a rendőrség egyik mondata a megszüntető határozatban. Így fogalmaznak:
„Arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a tagok által befizetett, a KEOP [uniós Környezet és Energia Operatív Program] pályázatból elnyert, vagy az állami támogatás révén rendelkezésre álló összeget közvetlenül vagy közvetve nem a projekt finanszírozására fordították volna.”
Ez az érvelés arra utal, hogy lényegében feltétel nélkül elfogadták a T. Mészáros András által vezetett Társulás értelmezési rendszerét, miszerint a csatornaépítés és a szennyvíztisztító rekonstrukciója, valamint az úgynevezett B program egységes projektet képez. Miközben ennek semmiféle jogszabályi alapja nincs. (Az ebben a beszámolóban szereplő táblázat szerint a csatornaépítés és az úgynevezett szervizút építés költségeit teljességgel összemosták).
A legironikusabb az egész B program problémában, hogy valószínűleg pénzügyi-politikai szemfényvesztés az egész. Az Átlátszó éveken keresztül adatigénylésekkel próbálta megfejteni, hogy mi valójában a B program lényege, és abból mennyi lakossági pénzt fordítottak – jogellenesen – infrastrukturális (például útépítési) célokra. Érdemi választ soha nem kaptunk (például itt és itt sem).
Érkezett azonban egy furcsa válasz 2020-ban – tehát azután, hogy az ellenzéki szövetség átvette a hatalmat Érden a Fidesztől, és az önkormányzatok társulásának elnöke ellenzéki politikus lett –, amelyben a csatornázási beruházás egyik meghökkentő aspektusára hívta fel a figyelmet maga az egykori projektvezető.
Kovács Péter Barna akkor azt írta az Átlátszónak „A B program egy munkaelnevezés volt, amelynek tartalma és értelmezése többször is változott.” Hozzátette: „A projekt elszámolásával a munkaelnevezés is elvesztette értelmét és az alkalmazása is megszűnt”.
Eltussolás és bagatellizálás
Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag roppant kényes. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit Fidesz-közeli kivitelező cégek (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.
Ennek ellenére uniós ellenőrök olyan súlyos szabálytalanságokat tártak fel, amelyek miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közel 1,4 milliárdos uniós támogatás visszafizetését írta elő a T. Mészáros András, fideszes politikus által vezetett önkormányzati társulásnak.
A durva jogsértés ügyét az akkori Fidesz-vezetés gondosan eltussolta, a legfontosabb információkat elhallgatta, a nyomelemekben megjelenő adatokat pedig bagatellizálta. A szabálytalansági ügy részleteit az Átlátszó több cikkben tárta fel.
Mi több, a milliárdos károkozás ellenére T. Mészáros Andrásék annyira elégedettek voltak a saját teljesítményükkel a társulás vezetőségében, hogy tízmilliós összegekkel megjutalmazták magukat – ahogy azt az Átlátszó nemrég megírta.
Hevesben visszajárt a csatornapénz
Érdtől északkeletre, autóval 123 kilométerre, nem messze Gyöngyöstől egy kis községben, Karácsondon szintén csatornáztak a kétezer-tízes években, és valamiért szintén B programnak nevezték el azt a projektet, amelyben a helyiek által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat aszfaltozásra és útépítésre fordították.
A karácsondi civilek nem nyúltak rögtön a büntetőjog eszközéhez, hanem polgári peres úton szálltak szembe az önkormányzattal. Két törvényszéki és két ítélőtáblai határozat mondta ki: tilos a csatornázásra befizetett érdekeltségi hozzájárulást útépítésre fordítani. Azóta a karácsondiak visszakapták a jogellenesen elköltött csatornapénzüket.
2020 őszén már a büntetőeljárás is folyamatban volt, amelyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt indított. A nyomozással kapcsolatban kérdésünkre a napokban a rendőrségi szóvivő mindössze annyit közölt: „Az ügy továbbra is folyamatban van a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságon. A nyomozásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”. Vagyis nem tudjuk, hogy a közel három éve folyó nyomozás során meggyanúsítottak-e valakit, vagy továbbra is ismeretlen a tettes. | Másodjára is lesöpörte a rendőrség az asztalról az érdi csatorna-projektre beszedett lakossági pénzek ügyét | Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/30/masodjara-is-lesoporte-a-rendorseg-az-asztalrol-az-erdi-csatorna-projektre-beszedett-lakossagi-penzek-ugyet/ | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bár a Covid miatt megvett és feleslegesen álló lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, egyetlen darabot sem adtak el belőlük. Az adatot a Transparency International Magyarországnak (TI) két év pereskedés után adták ki.
Egy másik kiperelt dokumentum alapján a járvány alatt az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltósokhoz politikai nyomás hatására adhatták meg a használati engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakemberei.
Miért fontos ez? A lélegeztetőgépek mintegy 300 milliárd forintba kerültek, de beszerzésük, felhasználásuk és tárolásuk körülményei egyaránt zavarosak, illetve átláthatatlanok a mai napig. A vásárolt mennyiség a legrosszabb forgatókönyvek szerint is legalább kétszerese annak, amire a járvány tetőzésekor reálisan szükség lehetett volna.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül.
Ahogy a hvg360 később feltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, amely 176 milliárd forintos megrendelést kapott.
A beszerzések számos iratát 2021-ben megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg a TI-re hivatkozva.
Alulnézet: a legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
2020 októberében a KKM elismerte a hvg.hu kérdésére, hogy a feleslegesen raktáron álló 16 ezer gépből 8 ezret el akar adni. Az értékesítés azonban nem sikerült, erre már egy TI-nek adott tájékoztatás is rámutatott 2021 elején.
2021 márciusában megjelent egy kormányrendelet, amely szerint Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter feladata lesz, hogy felmérjék azoknak a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépeknek a mennyiségét, típusát és sorszámát, amelyeket az állam eladna. A jelek szerint ennek nem lett kézzelfogható eredménye mostanáig.
Mi történt a gépekkel? A gépek raktározásáról is nagyon nehéz bármilyen információt szerezni, de az biztos, hogy évente százmillió forintos nagyságrendű költséget okoz.
A kormányzati szervek szinte sosem nyilatkoznak az ügyben, ha mégis, akkor rövid érvelésük az szokott lenni, hogy a járvány idején biztosítva volt a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép, és mivel háborús-migrációs évtized elé nézünk, ennek fenntartására szükség van.
A lélegeztetőgépek szakszerű tárolás mellett elvileg nem mennek tönkre, de a mennyiség mindenképpen óriási, a járvány alatt pedig az is felmerült, hogy a minőségük nem megfelelő, illetve hogy a felhasználást a gépeket kezelni tudó ápolók alacsony száma eleve korlátozza. | A 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerült | Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230830/a-300-milliardert-vett-lelegeztetogepek-felet-el-akarta-adni-a-kormany-majd-el-akarta-titkolni-hogy-egyet-sem-sikerult/ | 2023-08-30 10:41:00 | true | null | null | G7 |
Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A helyiek elmondása szerint hónapok óta nincs mozgás a Baranya megyei Pogány településen épülő új hotel körül. A helyszínen mi sem láttunk munkagépeket vagy nagy jövést-menést (egyszer délelőtt, egyszer délután jártunk ott), csupán néhány személyautót, egy biztonsági őrt, illetve felhalmozott építőanyagokat. Megnéztük ezért a beruházás mögött álló cégeket, és hamar kiderült a csend oka: a kivitelező céget felszámolják, ezért a munkálatok egy időre elakadtak. Ez nemcsak a pogányi beruházást érinti, de két másik pécsi projektet is.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 85 milliárd forint összegű támogatást osztott szét a száz szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén 2020-ban. A nyertesek között volt a 2019 végén bejegyzett MPHH Hotel Invest Kft. is, amely 3,9 milliárd forint közpénzt kapott a száz szobás Relax Hotel létrehozására Pogányban.
A budapesti székhelyű MPHH Hotel Invest alapítói Hoffmann Henrik és Márton Péter voltak. Közülük előbbi lehet az ismertebb, hiszen ő a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. 2021 óta a cég többségi tulajdonosa Márton Péter a Zsálya Hotel Zrt.-n keresztül. A 2021-ben létrehozott zrt.-nek tavaly volt először bevétele (5 millió forint), hasonlóan az MPHH Hotel Investhez, amely egymilliós forgalmat bonyolított 2022-ben, és 4,4 milliós veszteséggel zárt. A cégben láthatóan áll a pénz: az eszközök 4,9 milliárd forintra rúgnak, de hasznot egyelőre nem hoznak.
Pedig 2021-ben nagyágyút is igazoltak: Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgató-helyettese lett a cégvezető.
Ezzel sem kerülhették el azonban a problémát, amelyet a pogányi szálloda kivitelezőjének anyagi gondjai okoztak később.
Pedig tavaly nyáron még arról számolt be a Magyar Építők, hogy hamarosan elkészülhet a „völgybe igazított” wellness hotel, hiszen a munkálatok jól haladnak. A beruházás azonban nagyjából 73 százalékon megállt.
Anyaghiány, dráguló hitelek
A hotel a Pécs és Villány közelében fekvő Pogány település 22 hektáros, zöldövezeti területén épül. Ugyanitt található a 8 szobás Zsályaliget Hotel, amelynek felújítása független projektben történik. (A Zsályaliget élménypark szintén kapott állami/uniós támogatást.) Ez, és a most épülő új, 92 szobás épület adja majd összesen a száz szobát. A létesítmény egy wellness szálloda lesz kültéri és beltéri medencével, de a három épületrészben konferenciaterem, étterem, bowling és vetítőterem is helyet kap.
A Relax Hotel kivitelezési munkáinak elvégzésére 2021 elején írt ki közbeszerzést az MPHH Hotel Invest Kft. A tendert a B Build & Trade Kft. nyerte 4 278 085 760 forintos ajánlattal. A cég jóval a többi pályázó alá ígért: a következő legolcsóbb ajánlat is egymilliárd forinttal volt drágább. Egyesek szerint ez is lehet az oka annak, hogy a kft. végül nem tudta befejezni az építkezést.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumok szerint viszont „a szerződéskötést követő és azóta is tartó időszak jelentős számú olyan előre nem tervezhető helyzetet eredményezett, amely korábban nem volt jellemző (anyaghiány, szállítási határidők extrém elnyúlása), amellett, hogy az építőipari költségek jelentős nehézségekkel néznek szembe”.
Továbbá a vállalkozói-alvállalkozói szerződésekben gyakorivá vált a kiemelten magas előlegadás kötelezettsége, ami ahhoz vezetett, hogy „a kivitelezéshez szükséges likviditás mértéke vállalkozói oldalon nagy mértékben megnövekedett (tekintettel arra, hogy a kivitelező mindent előre fizet, a megrendelő pedig annak – akár 1 évvel későbbi – beépítését követően tud csak fizetni”. Emellett a hitelintézeti költségek is extrém módon megemelkedtek – áll a legutolsó indoklásban.
A tervező Középülettervező Zrt. látványtervei és fotója a pogányi szállodáról 2022 augusztusából.
Már egy éve működnie kellene
Gajda Tibor, az MPHH Hotel Invest Kft. ügyvezető igazgatója telefonon kérdésünkre elmondta, már tavaly nyáron be kellett volna fejezni az építkezést, de sokáig türelmesek voltak a kivitelező céggel. Idén tavasszal azonban rendkívüli felmondással megváltak a B Build & Trade Kft.-től.
Ahogy később írásban fogalmazott: „A szerződés-megszüntetés oka, hogy a teljesítési véghatáridőhöz (2022. július 10) képest a csúszás olyan jelentős mértékű volt, amely a projekt sikeres befejezését kockáztatta. A projekt kivitelezése extrém módon lelassult, amely kiegészült azon alvállalkozói jelzésekkel, hogy a generálkivitelező fizetési problémákkal küzd. A kivitelező ügyvezetője a felmondást megelőző héten jelezte felénk szóban, hogy a projekt végrehajtására nem képes.”
Ezután döntött a MPHH Hotel Invest a szerződés felbontásáról, és egy új, meghívásos közbeszerzési eljárás kiírásáról.
Ezt – az első alkalommal is induló – Paralelbau Kft. nyerte el. A 271 millió forintos megbízás többek között az épület homlokzati hőszigetelésének befejezését, ácsmunkákat, bádogozást és a homlokzati nyílászárók beépítését foglalja magába. Minderre 180 napja van az új kivitelezőnek.
A tervek szerint a hotel jövő tavaszra készülhet el teljesen (az új kivitelező 74 százalékos készültségi szinten vette át a beruházást), addig a már meglévő Zsályaliget Hotelt sem tudják működtetni, hiszen hivatalosan egy építési területen áll. (A hotel honlapja és Facebook oldala ma már nem is él.)
Az ugyanakkor nem fenyegeti a beruházót, hogy az állami támogatást vissza kell fizetni, hiszen a projekt befejezésének határideje 2024 vége.
Bánki Erik családjától kaptak megbízásokat
Benik Balázs ralibajnok cégéről, a B Build & Trade Kft.-ről lapunk 2017-ben írt először, amikor a vállalkozás három közbeszerzést is elnyert Bánki Erik családjának – uniós támogatásból épített – lovardájától. A fideszes politikus felesége, Bánki Ágnes maga is amatőr autóversenyző volt, a beharangozók szerint például éppen Benik feleségével együtt is terveztek rajthoz állni egy jelentősebb kupa betétfutamában. Többek között emiatt a kapcsolat miatt tartják Fidesz-közelinek a céget Baranyában.
Ami azonban ennél is kézzelfoghatóbb, az az, hogy a B Build & Trade a pécsi közbeszerzéseken feltűnően sikeres volt abban az időszakban (azaz a fideszes városvezetés alatt). A 24.hu 2019-es gyűjtése szerint a cég pár év alatt összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben dolgozott egyénileg vagy konzorciumi tagként pécsi beruházásokon.
Majd a B Build nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést, emellett a kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is. Később a pogányi hotel megépítését is rájuk bízták, amit a Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) beruházásai követtek.
A kft. forgalmával ennek megfelelően nem is volt baj: a cég éves bevétele 3,3 és 6,9 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben. Tavaly azonban az 5,7 milliárdos forgalom mellett már
2,2 milliárdos veszteséget produkált a cég, majd idén júniusban felszámolás alá került, és közben két végrehajtás is indult ellenük.
Érdeklődtünk a cégadatbázisban található e-mail címen, hogy mi történt a korábban jól prosperáló céggel, mi okozta a problémát, amiért leálltak az építkezések.
Kérdésünkre Benik Balázs telefonon elmondta, mivel a társaságnak már nem ő az ügyvezetője, nem nyilatkozhat a cég nevében.
Megkerestük ezért dr. Győri Péter felszámolóbiztost a következő kérdésekkel:
mi volt az előzménye a felszámolás megindításának,
van-e arra fedezet a cégben, hogy a félbehagyott állami beruházásoknál megbízott alvállalkozókat, valamint a munkavállalókat kifizessék.
Győri Péter tájékoztatása szerint jelenleg a beérkező dokumentumok feldolgozása zajlik. „Az iratok között többek között fellelhetőek a cég félbemaradt beruházásaival kapcsolatos okiratok is, amelyek esetében
vizsgálat tárgyát képezik a szerződések megszüntetésének körülményei,
valamint az, hogy az adós részére még ki nem fizetett vállalkozói díjak behajtása céljából jogi eljárások indítására van-e lehetőség. Ezzel egyidejűleg folyamatosan érkeznek társaságunkhoz az „f.a” társasággal szembeni pénzkövetelést tartalmazó költség- és hitelezői igények, amely igények besorolása, megalapozottságuk ellenőrzése, a jogosultakkal való egyeztetés jelenleg is zajlik” – áll a felszámolóbiztos válaszában.
Ez viszont azt is jelenti, hogy „az alvállalkozók kifizetésére irányuló kérdésre egyértelmű választ még nem áll módomban tenni” – tette hozzá.
Győri Péter továbbá elmondta, „a társaság saját maga kezdeményezte a fizetésképtelensége megállapítását, és az eljárás megindítását, amelynek elsődleges indoka az ügyvezető tájékoztatása szerint az volt, hogy a likviditási problémák miatt már a munkabérek kifizetésére sem volt a cégnek lehetősége.”
Őket sem fizették ki
A felszámolóbiztos által megosztott információn túl a vállalkozó környezetéből az a hír is eljutott lapunkhoz, hogy a céggel kapcsolatos gondok két olyan beruházásnál kezdődtek 2021-ben, ahol a B Build sem kapta meg a nekik járó összegeket (több száz millió forintot). A társaság korábban mindenkinek hitelezett, minden számlát időben kiegyenlített, a kieső bevételek miatt azonban erre az elmúlt egy évben már nem volt módja. Sőt, likviditási gondjai keletkeztek.
A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció csak tetézték a bajt, mivel minden költség jelentősen megnövekedett, amelyeket viszont egyik beruházásnál sem kompenzáltak a beruházók. Ezt alátámasztani látszik az általunk vizsgált három projekt is (a pogányi és két pécsi), amelyeknél valóban nem módosítottak szerződést áremelés miatt.
A beruházások aztán forráshiány miatt csúszni kezdtek, a vállalkozás pedig sodródott az anyagi csőd felé. Végül, amikor már a béreket sem tudták kifizetni, a cég maga kérte a felszámolási eljárás megindítását.
Uniós beruházást is érintett
A kialakult helyzet miatt – a pogányi hotel mellett – két pécsi beruházás is megakadt – erről a Telex írt tavasszal.
Az egyik a Pécsi Vasutas Sportkör Pécs (PVSK) Verseny utca 11. szám alatt található sporttelepének fejlesztése. A PVSK a lap megkeresésére akkor közölte, hogy a vállalkozó hivatalosan még nem vonult le az építési területről, és nem adta át nekik. Azt is hozzátették, hogy május 3-án a kivitelezési szerződést felmondták, mivel a szerződés szerinti befejezési határidő március 12-én lejárt.
A projekt teljesítése az 50 százalékot meghaladja, de ennél pontosabb számot nem tudtak mondani.
Most lapunk megkeresésére annyit közöltek, hogy érdemi változás egyelőre nincs abban, amit korábban nyilatkoztak, a beruházás a vonatkozó jogszabályok mentén folytatódik. A hozzánk eljutó információk szerint ugyanakkor az igazságügyi szakértővel és a kivitelező képviselőivel a napokban tartanak bejárást a területen. Ez követően vehetik vissza a munkaterületet, és írhatnak ki új közbeszerzést.
A másik beruházás a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leendő tudományos és innovációs parkja, amelynek első üteme a PTE Nyár utca 8. szám alatti (4956 helyrajzi számú) ingatlan fejlesztését jelenti.
A PTE-n lapunk megkeresésére elmondták, a beruházás készültségi foka messze elmaradt az időarányosan várható állapottól, ami veszélyeztette a projekt sikeres megvalósítását.
„Egyetemünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kivitelezésben érzékelt jelentős késedelmeket a kivitelező behozza, ugyanakkor a megbízott cég a vállalt intézkedéseknek nem tett eleget, így
az Egyetem – élve a szerződésben foglalt jogával – a kivitelezői szerződést felbontotta.”
A PTE a szerződés szerinti tíz százalékos előleget fizette ki a kivitelezőnek, de a szerződés felbontásával egyidejűleg a kivitelező céget kötbér megfizetésére, és a 10 százalékos előleg visszafizetésére szólította fel.
Ennél több részletet azonban az egyetem nem árult el, így arra sem reagáltak, hogy vissza kell-e fizetniük a több milliárdos uniós támogatást (a beruházás GINOP-os forrásból történik), ha a létesítmény nem készül el határidőre. | Egy éve kellett volna átadni a közpénzes pogányi hotelt, de tönkrement a kivitelező | Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/egy-eve-kellett-volna-atadni-a-kozpenzes-poganyi-hotelt-de-tonkrement-a-kivitelezo/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az ország egyik legnagyobb adományozója a Szerencsejáték Zrt. erre a célra létrehozott leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZS Nkft.). Azt ugyan nem összesítik éves lebontásban, hogy mekkora támogatást biztosítanak, de a támogatottak listáját havonta pdf-fájlokban közzéteszik, igaz, az évek során változó szerkezetben.
Ezek alapján ki lehet számolni, hogy mennyit is költ támogatásokra az ország egyik legnagyobb vállalata. 2022-ben 2,5 milliárdot költöttek, 2023 első hét hónapjában már 2,1 milliárd forintnál járnak. A tavalyi havi trendeket figyelembe véve így idén is 2,5 milliárd lehet a végleges szám.
Ez igen jelentős forrása lehetne a civil szervezeteknek, igaz a lottó és szerencsejáték bevételeknek csupán 0,3 százalékát teszik ki. Ráadásul sokkal inkább Orbán Ráhel turisztikai terveit, a kormányzati kommunikáció holdudvarát segítik, mint a jótékony szervezeteket.
Féloldalas átláthatóság
A közzétett szerződések azonban csak a 5 millió forintnál nagyobb támogatásokat és szponzorációkat tartalmazzák. A SZS Nkft. éves eredménykimutatása alapján – a működési költségek levonása után*az egyedüli tulajdonos Szerencsejáték Zrt.-től érkező árbevétel és egyéb árbevétel összegéből levonásra kerültek az anyagköltségek, igénybevett szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés – ezt tekintettük a támogatásokra fordított összegnek. Ennek nagy része az egyéb ráfordítás soron jelenekezett. – ki lehet számolni, hogy mekkora összegű támogatásokat oszthattak szét. Mindezek alapján a 2015 és 2022 közötti években 13,1 milliárd forint adományt és szponzorációt oszthattak szét összesen. Ebből a közzétett 5 millió forint feletti szerződések 9,2 milliárd forintot tesznek ki, 3,9 milliárd forintról nem tudhatjuk kinek adták.
A Szerencsejáték adományainak közel negyedéről nem tudható, hogy ki kapta meg.
A támogatások egy része adomány, másik része szolgáltatásnak minősül. Előbbit közhasznú alapítványok kaphatják, míg utóbbit például gazdasági társaságok, tipikusan sportegyesületek. Ilyenkor a támogatásért cserébe például a Szerencsejáték logóját kell kihelyezni. Látható, hogy az igazán közhasznú tevékenységek aránya egyre visszaszorult a támogatási politikában, a szolgáltatások és a szponzorációk törtek előre. (Az egyes évek között a becsült, 5 millió forint alatti támogatások összege változik, és negatív is lehet, mert az egyes évek kifizetései és bevételei eltérhetnek, az SZS Nkft. esetében jelentős összegű elhatárolások vannak a beszámolóban.)
Önmagát támogató állam
Mivel nem tudjuk, hogy az 5 millió forint alatti, kis összegű adományok kihez mentek, ezért csak a nyilvános szerződésekből tudunk számolni és következtetéseket levonni. Összesen 507 adományozási szerződés lelhető fel az SZS Nkft. által közzétett adatokban, amit 273 szervezettel kötöttek meg. Az összes szerződést és partnert kategorizáltuk és rendszereztük a működési cél szerint, illetve a NER-hez szorosan köthető szervezeteket is kiválogattuk. Nehéz objektíven megmondani, pontosan ki és mennyire kötődik a támogatottak között a kormányzathoz, a kormánypártokhoz és holdudvaraikhoz, a módszertanunkról részletesen a csillagra kattintva írunk*A kategorizálás során egyértelműen a NER részének tekintettünk olyan vállalatokat, amelyek vezető Fidesz politikusok vagy rokonságuk tulajdonában állnak, jó példa erre Szíjjártó Péter külügyminiszter testvéréhez és féjréhez köthető Truck Race Promotion. Az olyan művészek cégeit is NER-esnek tekintettük, mint Kovács Ákos előadóművész, akik rendszeresen állnak ki a Fidesz mellett. A sportszövetségek és sportegyesületek közül a fideszes politikusok irányította, vagy a NER-oligarchák tulajdonában állókat tekintettük NER-esnek. Emellett a tanácsadó cégek, kommunikációs cégek közül a Fidesz-kampányokban résztvevők, a pártnak tanácsot adók, mint a Századvég kerültek ebbe a kategóriába..Ez alapján az látható, hogy
a Szerencsejáték támogatásainak 62 százaléka került a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, mellettük felszólaló személyek vállalkozásaihoz, vagy a NER-politikáját végrehajtó állami vagy nonprofit szervezetekhez.
Az évek során egyre nőtt a NER-kötődésű támogatások aránya: míg 2015-ben 37 százalék volt, idén már 76 százalék volt ez az arány.
A NER-es és nem NER-es támogatások átlagos értéke is nagyban változott az elmúlt években: 2015-ben az egy támogatottra jutó összeg még nagyjából megegyezett, de
2023-ban már közel négyszer több támogatást kaptak a NER-kötődésű támogatottak a Szerencsejátéktól, mint a politikailag nem bekötöttek.
A támogatásokban a jótékony célok háttérbe kerültek, de még a sport is kisebb szerepet kap. A támogatások harmadát ugyanis 2019-től a turisztika vitte el:
Az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány lett a Szerencsejáték legnagyobb felkaroltja, az elmúlt öt évben a támogatások harmada náluk landolt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Turisztikai Szövetség Orbán Ráhel kötődéséről részletesen írt a hazai sajtó. ahogy az egyes több százmillió Szerencsejáték-apanázsokról is. Az elmúlt öt évben folyósított 3,4 milliárd forint támogatás azonban nem csak önmagában jelentős – ezzel toronymagasan vezeti a szervezet az állami játékszervező támogatottjainak listáját.
Az összes támogatott szervezetet, a támogatás mértékét, típusát, a szerződések számát az alábbi táblázat tartalmazza:
NER-re hangolt rekorderek
Egyetlen 570 milliós támogatással áll a második helyen a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE). A honlapjukon a projektjeink almenü nem működik, így nem tudhatjuk mire költötték az államtól érkezett jelentős támogatást. Ahogy a beszámolóik sem érhetők el. A 2016-os rekorder Szerencsejáték-támogatás után nem igazán megy jól: 2022-ben 19, 2021-ben 36 millió forint bevételhez jutottak csak. Éves beszámolójuk alapján a kárpátaljai művészeket segítették, magyarországi és bajorországi alkotóházakba eljutni tavaly.
Harmadik helyen 518 millió forinttal Havasi Balázs zongorista áll, aki év végi Puskás Aréna koncertjeiről híres. A Symphonic Concert Management Kft. 2017-2022 között 1-1,3 milliárd forintos árbevételt termelt*a 2020-as pandémiás év 248 millióval kilóg, az adózás előtti eredmény is – a pandémia időszakát leszámítva – 100 millió forint körül alakult.
Negyedik helyen a Hightide 23 Kft., amely összesen bruttó 395 millió forinthoz jutott 2022 és 2023 áprilisában két szerződéssel. A cég emellett már 2021-ben kapott 20 millió forintot az Exim Banktkól is, így az adófizetők legalább 415 millió forinttal támogatták.
A cégnek 2022-ben 294 millió forint volt az összes bevétele – ebből nettó 230 millió forintot adott a Szerencsejáték, de vélhetően szinte minden más is állami támogatásból jött. A vállalat tulajdonosa és ügyvezetője Weörös Szabolcs, aki állami apanázs segítségével el tudott indulni a Vendée Globe vitorlásversenyen. Honlapja alapján igazi NER-kegyenc, hiszen a Mol, MVM, Szerencsejáték és az MBH Bank is szponzorálta. A sportoló több pénzt kapott egyedül a Szerencsejátéktól 2022 januárja és 2023 júliusa között, mint minden közhasznú szervezet 2022-2023-ban: ezekre*az alábbi tevékenységek:
egyéb közhasznú
egyház
fogyatékosság/rászorulók
gyermekek
egyéb
oktatás
szegények segítése
összesen csak 187 milliót költöttek. Míg tömegsportok esetében érthető lehet akár a szponzorációs cél a sportfogadásban, a vitorlázást finoman szólva is csak egy nagyon szűk réteg követi itthon, a sportfogadásban is elenyésző a szerepük.
A Rózsa Records Kft. 348 milliós támogatása nem csak sok, nagyon gyakori: 10 szerződésük van. Rózsa István kiadó, koncertszervező vállalkozása nagyon kedves az államnak, mert Balog Zoltán miniszterként is dotálta, 2022-ben is kaptak minisztériumi 25 milliós előadóművészeti támogatást. Szintén ebben az évben 15 millió forint jött az EXIM Banktól is. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint a támogatások az árbevétel harmadát-negyedét tették ki az elmúlt években. A cég azonban nagyon jól működne állami támogatások nélkül is: 2021-ben 705 millió forint adózás előtti eredményt értek el, 2022-ben 406 millió forintot. A kapott támogatások értéke*az egyéb bevétel soron szereplő összegek 356, illetve 175 millió forint volt.
A Rózsa Records állami támogatása csak extraprofitot jelentett, e nélkül is nyereséges lett volna a vállalat.
Rózsa István 2005 és 2022 között az ATV igazgatósági tagja volt. Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft-jével további 88 millió forintot zsebelt be a Szerencsejátéktól.
A Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Fidesz fontos bástyája, Orbán Viktor elsőként, 2002-ben életre hívott polgári köréből nőtt ki. Korábban éveken át náluk költötte a legtöbb pénzt a Fidesz pártalapítványa a HVG gyűjtése szerint. Míg a Fidesznél leáldozóban van a csillaguk, az SZS Nkft. 2023-ban rekorder, 73 millió forint támogatást adott nekik.
2020 és 2022 között 299 millió forintot kapott az EDDA-énekes, Orbán Viktor rajongó Pataky Attila P. Management Kft.-n keresztül.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 280 milliós támogatása is kormányzati propaganda célokat szolgál leginkább. A Digital Minds Kft. Fibalance versenyeire 273 milliót áldozott az SZS Nkft. – ez Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszter volt feleségének üzleti köre. A Hazai Termék Kft. a tizedik a listánkon 246 millió forinttal. A neve alapján ezt könnyű összekeverni a hazai termékek népszerűsítését végző Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, de nem az. A Hazai Terméknek nincsen honlapja, Nagy Tamás Árpád tulajdona.
A cégnek 40-50 millió forint az árbevétele, észrevehető tevékenysége nem lelhető fel. A tulajdonos e-mailcíme a regionaplo.hu domainen érhető el, ami kiskőrösi helyi híreket szolgáltat – ez a cég is kapott 22,7 millió forintot az SZS Nkft.-től. A Hazai Termék Kft. az elmúlt öt évben 284 millió forint bevételt ért el*árbevétel és egyéb bevétel összesen , amiből 157 millió forint érkezett a Szerencsejátéktól. A cég eközben 175 millió forint üzemi eredményt ért el.
Előretör a propaganda
2018-tól kezdve már a propaganda célok is megelőzték a Fidesz és Orbán Viktor számára egyébként kiemelten fontos sportcélokat is. Ide olyan közvéleménykutató cégek tartoznak, akik a Fidesz számára dolgoznak alapvetően, vagy többek között Bayer Zsolt és más képernyőn lévő megmondóemberek vállalkozásait számítottuk ide.
A NER-holdudvar tagjai között ott van Mager Andrea egykori vagyonminiszter egykori férje, a szökésben lévő, körözött csaló Balogh Sándor is. A vizes vb-t szervező vállalkozó Globo TV-je 2016-ban kapott 19,3 milliós támogatást. 2022 júniusától Mager Andrea a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az ő éves fizetése évi 72 millió forint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket. | Orbán Ráhel körének turisztikai alapítványa elvitte a szerencsejáték-adományok negyedét | A Szerencsejáték jótékonyságra szánt milliárdjainak legnagyobb része a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, hírességek cégeihez került. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230831/orban-rahel-korenek-turisztikai-alapitvanya-elvitte-a-szerencsejatek-adomanyok-negyedet/ | 2023-08-31 11:29:35 | true | null | null | G7 |
Lázár Jánosnak egy dolgot megköszönhet a közlekedési szakma: az ágazatot felügyelő miniszter stílusa miatt olyanok is értesülhetnek a megoldásért kiáltó problémákról, akik mellett személyes érintettség híján elmennének ezek a hírek. Ez most az ország legfontosabb vasútja, az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vonal kapcsán mutatkozik meg, ahol augusztus 24-től sebességkorlátozást kellett bevezetni a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget szakaszon.
A Közlekedő Tömeg beszámolója szerint a 140 kilométer/órás sebességet egységesen 100-ra vették vissza. Ezt a HVG kérdésére a MÁV is elismerte – ez az összes erre közlekedő vonatnak legalább 5-10 perc késést okoz. Ez nemcsak az időveszteség miatt gond, hanem mert így az átszálló utasok egy része nem éri el a csatlakozást. Mivel óránként Bécsbe, illetve tovább Németországba és Svájcba is járnak Railjet és nemzetközi vonatok, ez még külföldön is kellemetlenségeket okoz.
Ezt a problémát Lázár János a Szabad Európa kérdésére szerdán azzal intézte el, hogy három-négy hónap alatt „helyreállhat a rend”, ha a MÁV vezetése nem „okoskodik”, hanem azt csinálja, amire utasította őket, „garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást”. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – tette hozzá az állami vasúttársaság vezérigazgatójára utalva, aki pluszforrást kért a pálya kijavítására.
A miniszter haváriahelyzetről beszélt, de ez egy olyan vészhelyzet, amely legalább egy évtizede érlelődik, és a tervek is régóta megvannak a megelőzésére, a pénz viszont hiányzott, mert inkább ehhez képest jelentéktelen projektekre költötték. Pedig az 1-es vasútvonal a személy- és áruszállításban is messze a legforgalmasabb, ennek ellenére hagyták, hogy műszaki állapota az 1970-es évek szintjére süllyedjen.
A Szárligetet is magába foglaló, a Vértesen átvezető Biatorbágy-Tatabánya vasúti pályán 1975-1978 között végeztek utoljára átfogó munkát, amikor számos ívet korrigáltak. 1994 és 1997 között ugyan felemelték a pályasebességet a korábbi 120 kilométer/óráról Biatorbágy és Tata között 140-re, Tata és Hegyeshalom között pedig 160-ra, ehhez alapvetően a biztosítóberendezések fejlesztésére volt szükség.
Magát a pályát sokáig rendesen karbantartották, de az elmúlt évtizedben ez elmaradt. Így a sebességkorlátozás elrendelése (szaknyelven a lassújel kihelyezése) valójában nem lehet meglepetés.
A MÁV régóta szeretné felújítani a Biatorbágy-Tata vasútvonalat, de a kormány sosem ad rá pénzt, az uniós források listájáról mindig lehúzta.
Az ezen a szakaszon körülbelül 45 éves vágányokkal az a probléma, hogy a vasbeton talpfák csavaros rögzítése kilazult, a nagy forgalom miatt cserélni kellene őket. Ez nem újdonság: már 2010-ben kiírt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) egy tendert a szakasz megtervezésére, ez akkor nem hozott eredményt, mivel a Közbeszerzési Hatóság megsemmisítette az eljárást. A kormány 2013-ban fogadta el, hogy uniós forrásból készüljön el a szakasz felújításának kiviteli terve. A tervezésre egymilliárd forintból leszerződtek 2014-ben, 2016-ban kiegészítő terveket készítettek 132 millió forintért. A tervezési folyamatról Bencsik János, Tatabánya egykori polgármestere, 2006 óta fideszes országgyűlési képviselője is lelkesen beszámolt honlapján.
2016 óta készen vannak a tervek a Biatorbágy-Tata szakasz felújítására, uniós pénz is lett volna erre, a kormány azonban másra költötte.
A NIF tervei, a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az uniós KÖZOP projekt is azzal számolt, hogy 2017-ben, körülbelül 110 milliárdos költségkerettel megindulhat végre a felújítás. Ez nem kevés pénz: a vasúti pálya alépítményének megerősítését 2011-ben a Budaörs-Biatorbágy szakaszon 1,6 milliárd forintért végezték el. Igaz, ekkor még nem épült ki a NER építőipari birodalma, és gyakran külföldi vállalkozók nyertek, nem Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cégei.
Vasút helyett parkoló és kőrakodó-építés
Még ha el is tekintünk a NER extraprofitjától az építőiparban, akkor is érdekes, hogy ha a 110 milliárdos teljes átépítésre nem volt pénz, de a 30 milliárdos felújításra lehetne-e? Az 1-es vonal kérdéses szakaszán ugyanis az elvesztegetett évtizedben sok fejlesztés volt.
A legnagyobb projektek:
Bicskén a vasútállomás és a megállóhely felújítása, új vasúti átrakó, amit főként az Orbán-bányák kőszállítására használnak, az ehhez vezető vasúti híd építése – tervezéssel együtt közel 11 milliárd forint.
Tatabányán új közúti aluljáró építése közel 6 milliárd forintért.
Könnyű kitalálni, hogy az utóbbi csak helyileg kötődik a vasúthoz, de valójában az autózást segítik az 5,7 milliárdos új aluljáróval.
A bicskei projektet a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd nyerte el 9,6 milliárd forintos kivitelezési költség mellett. Ennek nem sok köze van a vasúthoz: a város szélen egy korábban félbehagyott hidat fejeznek be, ami a kőszállító teherautók útvonalát rövidíti, emellett a vasútállomásról a buszok is kisebb kerülővel érik el a környékbeli falvakat. Azonban a vasúti infrastruktúrát nem érinti a projekt. P+R parkolók készülnek, a vasúti aluljárót meghosszabbítják a város másik oldalára. Szimbolikus, hogy Bicske alsó megállóban a peron aszfaltját ugyan térkőre cserélték, de maradt az OSB-lappal lezárt megálló épület, és a jegykiadás egy tákolt konténerből zajlik továbbra is.
A 12 ezer fős Bicskén ez a projekt azt jelenti, hogy lakosonként 880 ezer forintot költenek a vasútállomás és alapvetően az utak átépítésére. Ennyi pénzből jó eséllyel a legkritikusabb pályahibákat ki lehetett volna javítani.
Ez a már most leszerződött összeg, de Bicskén 2019-ben még 15,5 milliárdos összesített projektről beszéltek: a városban még egy közúti aluljárót terveznek építeni, illetve új vasútállomást is. Ez további 5,5 milliárdos költség a korábbi tervek szerint – mai árakon ez biztosan több lesz.
Lassújellel tűzdelt fővonal
Az 1-es vasútvonalon nem csak a Biatorbágy-Szárliget szakaszon van gond. Az alább ábrán azt mutatjuk meg, hogy az elméletileg engedélyezett 140, illetve 160 kilométer/órás sebességhez képest milyen sok lassújel van. A főváros felől Szárliget felé haladó vonatoknak 40-re kell lassítani például, ez a probléma már több mint egy évtizede nincs orvosolva. Az állandósult lassújelek főként a Biatorbágy-Tata szakaszra koncentrálódnak – ezek eltüntetése 5-10 perccel gyorsítaná az utazást.
A fenti ábra azonban túl idealizált képet fest a valósághoz képest, mert ezen csak az átmenő vágányok szerepelnek. Ha egy személy- vagy tehervonatnak félre kell állnia egy mellékvágányra, hogy egy Railjet vagy InterCity szerelvényt elengedjen, akkor kell igazán cammogni. Az alábbi grafikonon átlagoltuk az egy kilométerszelvényben található sebességkorlátozásokat – tehát az összes vágányon a korlátozások átlagát jelöltük be. Sok esetben ezek a több percet igénybe vevő félreállítások hozzák a késéseket.
A beruházsások során rendre elmaradnak a kitérő vágányok felújításai – márpedig hiába teszik rendbe az 1-es vonalon is a fővágányt, a késések maradnak, ha az állomások mellékvágányaira csak 20-30-cal lehet becammogni. Ez a fő oka annak, hogy elképesztően zavarérzékeny a MÁV-hálózat. Az uniós projektekből is rendre kimaradnak ezek a vágánykapcsolatok, így hiába az akár százmilliárdos fejlesztések, a késések megmaradnak.
Befékezett gyorsítás
Ami igazán pikánssá teszi az 1-es vonal helyzetét, hogy egy 25,6 milliárd forintos projekt keretében a MÁV éppen gyorsítja az 1-es vonalat. Ez a CEF nevű, közvetlen brüsszeli kiírású forrásból valósul meg, amit nem érint az uniós pénzek felfüggesztése, 16 milliárd forint az uniós finanszírozás.
Ez a fejlesztés 16 perccel csökkentené a menetidőt a Budapest-Bécs szakaszon, illetve napi 16 párra emelné a közlekedő vonatok számát, csúcsidőszakban a jelenlegi órás helyett félórás ütemre. Csakhogy ez a munka nem szól a pályáról:
a meglévő biztosítóberendezést fejlesztenék,
az elavult biztosítóberendezéseket cserélnék néhány állomáson,
Hegyeshalmon már megállás nélkül roboghatnak át az Ausztriába tartó vonatok.
Ha azonban nem sikerül a pályát jobb állapotba hozni, akkor hiába fejlesztik a biztosítóberendezéseket, hiába lesz jobb a forgalomszervezés, nem tudnak a vonatok gyorsabban közlekedni, nem járhat több vonat. Így akár az is felmerülhet, hogy a projekt uniós támogatását vissza kell fizetni.
Mindez rávilágít, hogy hiába költ a kormány az ország legfontosabb vasútvonalának fejlesztésére, teljes a szervezetlenség, az egyes projekteket nem koordinálják. Végképp nem gondolnak az üzemeltetés és karbantartás költségeire, miközben egy magasabb műszaki színvonalú fejlesztés nyomán nő az infrastruktúra értéke, vele együtt pedig az amortizációs költség is. Pontosabb, gyorsabb vonatok csakis úgy közlekedhetnek, ha lesz elég forrás a vasutak karbantartására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány közlekedéspolitikai káosza miatt egyre gyakrabban fognak késni a vonatokSzétkergetett szakembergárda, Excel-táblákra firkált jegyzetek, korosodó járműpark - nem úgy néz ki, hogy a jövőben javulni fog a hazai vasúti közlekedés minősége. | Elhanyagolták az ország legfontosabb vasútvonalát, de az Orbán-bányák kövének átrakodójára jutott 10 milliárd | Könnyen meg lehetett volna előzni a vészhelyzetet, de az ehhez szükséges pénzt inkább jelentéktelen projektekre költötte a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230901/elhanyagoltak-az-orszag-legfontosabb-vasutvonalat-de-az-orban-banyak-kovenek-atrakodojara-jutott-10-milliard/ | 2023-09-01 09:31:25 | true | null | null | G7 |
Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. A honvédség azonban a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
A kormány terve az volt, hogy a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével gyártják majd a honvédség részére a Gidránokat Kaposváron.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 22-én el is ment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában.
Az üzemlátogatatásról a település fideszes polgármestere, Szita Károly egy galériát tett közzé a Facebook-oldalán. Itt a képek hátterében, a Gidránok mögött, az üzem falán jól látszik a HT Division Zrt. logója:
Eltüntették a Gidránt a honlapról
Azóta viszont történhetett valami, a járművek beszerzésében részt vevő cég honlapjáról ugyanis eltűntek a Gidránok. A HT Division weboldalának előző állapotait könnyű megnézni a Wayback Machine segítségével: a június 4-i állapotrögzítéskor még a „Land vehicles – szárazföldi járművek” oldalon a Gidrán feszített, erős képi és szöveges támogatással, ma pedig csupán „török járművekről” van szó, és a szöveg mellett a német hadseregben százszámra előforduló amerikai-svájci jármű, a Mowag Eagle képe látható.
Korábban még konkrétan szerepelt is a közvetítőcég honlapján, hogy „ebben a projektben (a Gidrán harcjárművek magyar katonai alkalmazásában – a szerk.) a HT Division az egyik érdekelt fél, amely a Magyar Honvédség által igényelt, küldetésalapú hasznos terhek, például kommunikációs, integrált felderítő és fegyverzeti rendszerek szállításáért, telepítéséért és integrálásáért felel”.
Most viszont már nem látható az oldalon a járművet gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője.
A weboldal megváltozására a HTKA Fórum nevű haditechnikai chatfelület „Ejder Yalcin/Gidrán 4×4” című témájának hozzászólói figyeltek fel, de úgy látszik, egyelőre szakmai körökből sincs magyarázat a változásra. Többen egyszerű figyelmetlenségnek, technikai bakinak értékelték, de ennél biztosan többről van szó, ugyanis a cég Facebook-oldalának borítóképe még ennél is radikálisabb változáson ment keresztül.
A két, megtévesztően hasonló kép között csupán annyi az eltérés, hogy a korábbin még szerepel egy Gidrán a háttérben, a másikon, a jelenlegin már nem. Mindez jól láthatóan egy tudatos és nem is egyszerű Photoshop-beavatkozást igényelt:
Nagyot kaszált a HT Division a beszerzésen
Adott tehát egy török-magyar haditechnikai vállalat, ami 2022-ben 23,2 milliárd forintos árbevételt ért el és 2,6 milliárd hasznot termelt. Két tulajdonosa a közbeszerzéseken meggazdagodott, jachtjairól közismert Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, Erdogan török elnök közeli barátja. A HT Division Zrt.-nek a közelmúltig egyik kiemelt projektje volt a Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin átalakított változatának, az itthon Gidrán névre keresztelt páncélos járműnek magyarországi forgalmazása és felszerelése.
A korábbi hírek szerint a 2020 végén behozott tíz jármű után még konkrét megállapodás él újabb negyven Gidrán behozatalára, ám, hogy ez valóban megtörtént-e, arról csak találgatások láttak napvilágot. Viszont, ahogy azt júniusban megírtuk, a cég 2020-as és 2022-es árbevétele döntően a honvédségnek leszállított járművek ellenértéke lehet, így a tavalyi 23,2 milliárdos bevétel alapján elképzelhető, hogy a „maradék” negyven Gidrán is bejött az országba – vagy legalábbis kifizette a honvédség.
Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél
Kaposváron viszont nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter által januárban meglátogatott telephelyen intenzív munka folyna. Pár napja személyesen is meggyőződtünk arról, hogy olvasóink jelzései nem voltak alaptalanok: csupán néhány munkás napozott az udvaron, a szerelőcsarnokok nyitott ajtajain át is látszott, hogy legfeljebb két-három jármű lehet az üzemben.
Az viszont, hogy a HT Divison Zrt. honlapjáról immár szőröstül-bőröstül eltűnt a Gidrán-projekt, a cég tavalyi pénzügyi információival összevetve jelentheti azt is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem vásárol a Magyar Honvédség 300-400 ilyen járművet, s az állam egyre nyomasztóbb anyagi helyzete miatt a monumentális biznisz helyett marad az ötven darabos széria. Így a korábbi tervekkel ellentétben a későbbi mennyiség magyarországi összeszerelése és gyártása, valamint exportálása is lekerülhet(ett) a napirendről.
A honlapot érintő változásokról feltettük kérdéseinket a HT Division Zrt.-nek, és a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdeztük a Gidrán-projekt jelenlegi állásáról, de egyik helyről sem kaptunk választ.
Címlapkép: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 26-án a kaposvári Gidrán-üzemben (fotó: honvedelem.hu) | Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél, a közvetítőcég honlapjáról el is tűntek a török járművek | Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/nagy-a-csend-a-kaposvari-gidran-uzemnel-a-kozvetitoceg-honlapjarol-el-is-tuntek-a-torok-jarmuvek/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy fővárosi ingatlancég értékeinek eladása miatt. Az ingatlanhasznosítással foglalkozó Komlóssy Invest Kft. büntetőügyének súlyát és előzményét az adja, hogy az alapító tulajdonos K. Judit volt férje ingatlancégével, az OS17 Kft.-vel anno príma áron kötött ingatlanüzleteket a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Sőt, egy rövid időre a két cég egybe is kelt.
Arra az időszakra esik történetünk kezdete, amikor az V. kerület 2008-2013 között pályáztatás nélkül adott túl 277 nem lakáscélú ingatlanon. Az országos médiafigyelmet kapott értékesítési széria egyik favoritja a Tusán László résztulajdonában állt OS17 Ingatlanforgalmazó Kft. volt. 2014-ben megírtuk: már a 2008-as alapításuk utáni első évben kiugróan szerepeltek a jó áron ingatlanokhoz jutó mezőnyben. Hét menő helyen vásároltak be a kerületi közvagyonból: a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. 2009 és 2013 között közel 550 millió forintot fordítottak az ingatlan-gyűjtőmunkára, jellemzően 30 százalékos kedvezményt érvényesítve. Például a Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres ingatlant 125 millióért vehették meg, ami 177 ezer forintos négyzetméterárat jelent, miközben azon a környéken a vásárlás idején 340 ezerforint volt az átlag, az üzlethelyiség piaci ára pedig 240 millió fölött lehetett.
A feltűnő ingatlankiárusítás kapcsán ismerhették meg az olvasók az OS17 tulajdonosi szerkezetét, amelyben ismét feltűnt a Kulcsár Attila-perből ismert Fintha-Nagy Ádám nagypályás ügyvéd, valamint az addig ismeretlen Tusán László, akinek nevét ekkor ekkor ismerhette meg a nyilvánosság. Az OS17 mögött Habony Árpádig fejtette fel a szálakat a még szabad sajtóként működő Index. Tusán László és testvére, András a Bazilika melletti Mokka éttermet működtető Mokka Étterem Kft.-jét 2008-ban ukrán származású üzletasszonyoknak adta el, hogy aztán 2016-ban Eduard Usikov ukrán üzletembernél kössön ki. A húsiparba is belekóstoló Usikov a 2000-es évek elején vetette meg a lábát Budapesten, nem aprózva el ingatlanok és a vendéglátás iránti tehetségét, rögtön a város szívében, a Vígadó téren üzemelő olasz éttermet vette át. Médiafigyelmet akkor kapott, amikor sajtóértesülések lányát kapcsolatba hozták az Orbán Viktort tanácsaival támogató Habony Árpáddal. Arról, hogy Usikov és Habony jó kapcsolatban lehet, a hvg.hu közölt információkat, azt állítva, az indexen megjelent 2014-es fotón az ukrán férfit és családját várja a ferihegyi repülőtéren. Tusán másik vendéglátós vállalkozása, a Dió Étterem Kft. szintén Usikov érdekeltségébe került 2008-ban. Az ukrán üzletembert Tusán O17 Kft.-s cégtársa, Fintha-Nagy Ádám képviselte ekkoriban.
Tusán OS17 Kft.-jét rövid időre a felesége, K. Judit alapította és vezette ingatlanos cégével is összekapcsolta, 2014-2015-ben fél évig a Komlóssy Invest Kft. résztulajdonosa lett. Tusán a belvárosi ingatlan nagybevásárlás után elengedte az OS17-et, beteljesítve küldetését; 2017-től nulla forgalommal vegetált felszámolásáig, idén februári kényszertörléséig. Ezt követően hátrébb lépett, nem úgy testvére. Apjával és egy Seychelles-szigeti off-shore társasággal 2017 végén megalapította a TAL Capital Kft.-t, ami két hónappal később – az igazságügyi értékbecslés szerint – jócskán a piaci ár alatt kebelezte be K. Judit cégének vagyonelemeit.
A Komlóssy Invest vagyonához való hozzáférést, a cég kivégzését a 2017 év végén kezdődött fordulat vezette fel. Tusánék megalapították a TAL Capitalt, majd a 2011-es alapítása óta tulajdonos K. Judit a Komlóssy Invest ügyvezetését 2018 február elején átengedte Tusán László testvérének. T. András ügyvezetői bejegyzésének legelső napján máris munkához látott: egy lendülettel eladta a Komlóssy Kft. két budai ingatlanát. Az egyik egy XII. kerületi 104 négyeztméteres lakás, a másik a CBA bérelte Margit körúti 820 négyzetméter alapterületű üzlet volt. Az eladó Komlóssy Kft. és a vevő TAL Capital Kft. részéről ügyvezetőként egyaránt T. András írta alá az adásvételi szerződést. A lakást 36 millió forintért, az üzletet 104 millió forintért vette meg családi cégüknek, ignorálva azt a körülményt, hogy K. Judittól tulajdonosi felhatalmazással, hozzájárulással nem rendelkezett.
K. Judit 2022 júliusban tett feljelentést a cégvagyon elherdálása miatt, miután férje testvérét sikerült 2022. márciusban kimozdítani ügyvezetői pozíciójából. A feljelentést a rendőrség befogadta, tavaly nyáron hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a XIII. kerületi rendőrkapitányság. A felkért igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a két ingatlan vételára és a felmért piaci ár között többszáz milliós eltérést mutatott ki. A Csermely utcai lakás értékét 100 millió forintra, a Margit körúti üzlet érékét 300 millió forintra becsülte. Ezt figyelembe véve a tulajdonosnak összesen 260 millió forint vagyoni hátránya keletkezhetett. Megkérdeztük T. Andrást, készíttetett-e értékbecslést az ingatlanokról, miért saját cégét szemelte ki vevőnek, de nem reagált kérdéseinkre. K. Judit bíróságon is megtámadta a két ingatlan értékesítését, kérve az adásvételi szerződés semissé tételét; a Fővárosi Törvényszék a per indulásakor elrendelte mindkét ingatlan tulajdoni lapján annak feltüntetését.
2018. február 2. sűrű napja volt a munkába állt ügyvezetőnek: aznap nem csak az említett ingatlanokat adta el a TAL Capitalnak, de a Komlóssy Invest Kft. G-Brekom Kft.-ben lévő 50 százalékos üzletrészét is. Ehhez névértéken, másfél millió forintért jutott hozzá. Az értékesítést semmilyen gazdasági észszerűség vagy kényszer nem alapozta meg, hiszen a G-Brekom akkor és azóta is prosperáló cég. Hogy előnytelen üzlet volt a Komlóssy Invest számára a részesedés eladása, azt félreérthetetlenül jelezte a G-Brekom 2017. évi eredménye is: 144 millió forint értékű eszközzel, 3 millió forint jegyzett tőkével, 60 millió forint saját tőkével, 27 millió forint eredménytartalékkal és 11 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett. Ezek az év végi mérlegadatok első látásra is feltűnő aránytalanságot jeleznek a fél cégért kifizetett másfél millió forinttal szemben. A Komlóssy Invest helyére lépve 2018 óta Tusánék a G-Brekomban a CBA-üzleteket működtető egyik CBA-vezér, Breier László és családja érdekeltségében lévő Vörösvár Invest Kft.-vel együtt gyarapíthatják vagyonukat. A G-Brekom azóta 200 millió forintra tornázta saját tőkéjét, forgalmát 20 millióról 100 millió forintra növelve. Az üzletrész eladásról az alapító tulajdonos szintén utólag értesült, mivel a cég ügyvitelébe, könyvelésébe nem kapott betekintést, emiatt szintén feljelentést tett. A G-Brekom-részesedés TAL Capital általi megvásárlása hétteréről, indokáról szintén kérdeztük T. Andrást, de erre se kaptunk választ.
A rendőrség kérdésünkre részleteket nem árult el. Annyit tudtunk meg, egy év alatt nem került sor gyanúsítotti kihallgatásra, ennek okát azonban nem közölték. Úgy tudjuk, megkeresésünk után hallgatták ki a felszámolás alá került Komlóssy Invest Kft. tulajdonosát. Miután vagyonát sikerült kinyerni, a Komlóssy Kft.-t süllyesztőbe engedték, T. András ügyvezetése alatt 2018 óta semmilyen bevételre nem volt képes, idén márciusban törölték a működő cégek nyilvántartásból. A TAL Capital viszont azóta is példásan teljesít. A két budai ingatlan és a G-Brekom felének megszerzése utáni 2018-as profitjukat 2022-re 15-ről 30 millióra, eszközeik értékét 211-ről 436 millióra emelték, saját tőkéjüket pedig meghétszerezték 17-ről 126 millió forintra. | Nyomoz a rendőrség a belvárosi üzleteket kedvezménnyel begyűjtő vállalkozó testvérének ingatlanszerzése miatt | Tusán László tíz évvel ezelőtt Rogán Antal polgármestersége idején a belvárosi önkormányzattól jutott hozzá kedvezményekkel üzlethelyiségekhez. A vállalkozó testvére, folytatva a jutányos árú ingatlanszerzési üzletpolitikát, bátyja felesége cégétől, a Komlóssy Invest Kft.-től vásárolt budai ingatlanokat. Az igazságügyi szakértő becslése alapján a piaci és az értékesítési ár között 260 millió forint lehet a különbözet. Az ingatlanok eladásáról a tulajdonosnak nem volt tudomása, azt Tusán testvére maga intézte. Első munkanapján a Komlóssy Kft. ügyvezetőjeként mint eladó, a Tusán-cég ügyvezetőjeként mint vevő írta alá az adásvételi szerződést. A Komlóssy Kft.-t CBA-s üzleteket működtető nyereséges érdekeltségétől is megszabadították, miután vagyonát kifilézték, süllyesztőbe tették, idén kényszertörléssel végezte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomoz-a-rendorseg-a-belvarosi-uzleteket-kedvezmennyel-begyujto-vallalkozo-testverenek-ingatlanszerzese-miatt-261439 | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, a jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása. Az adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
Az MBH Bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, saját tőkéje pedig 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest. A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben 33,8 százalék volt.
Az MTI beszámolójában úgy fogalmaznak,
a magyar bankpiacon kimagasló, és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó
eredményről az MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt azt mondta, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
A közleményben azt is írták, hogy nyereséges első fél évet zárt az MBH bankcsoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank Nyrt. is, aminek adózás előtti eredménye 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
A magyar szuperbank születésének körülményeit ebben a publicisztikában elemeztük: | Egy év alatt 50 százalékos növekedést ért el Mészáros Lőrinc szuperbankja | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/egy-ev-alatt-50-szazalekos-novekedest-ert-el-meszaros-lorinc-szuperbankja-261444# | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu előzőleg több cikkben számolt be arról, hogy a Siófok-Törekiben működő, mentett állatokkal foglalkozó menhely területének megszerzéséért milyen harc folyik, és hogyan próbálja ellehetetleníteni működésüket a megyei kormányhivatal. Mint korábban írtuk, a Siófok-Töreki lómenhely telkét Barna György szórakoztatóipari vállalkozónak ítélő kormányhivatali határozat megváltoztatása ellen jelenleg per van folyamatban. Perbeli ellenfelével, a lómenhelyet üzemeltető Dharma Alapítvánnyal szemben intézkedett a Somogy Vármegyei Kormányhivatal úgy, hogy a kormányhivatali vezető kabinetfőnöke, Orbán Ákos személyesen jelent meg a Dharmánál egy állategészségügyi és egy építéshatósági szemlén (előbbin állatorvosi segédként).
A Dharma kuratóriumi tagja annak rendje és módja szerint kizárási okot jelentett be a kormányhivatal ellen, amelyet Lázár illetékes minisztériuma úgy utasított el, hogy indoklásában szó szerint átvette a kormányhivatal szövegét: „A főispán álláspontja szerint az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésből a kormányhivatal kizárását nem alapozza meg az a tény, hogy a kérelmező más szakterület feladatkörébe tartozó ügyében a kormányhivatallal perben áll (...). A per tárgya a kormányhivatal által földforgalmi ügyben hozott határozat jogszerűségének a vizsgálata. Az a tény, hogy a kérelmező jogorvoslati lehetőségével élt és emiatt közigazgatási per van folyamatban a tárgyi ügytől független földhivatali eljárásban, nem alapozza meg az építésfelügyeleti hatóság kizárását, és nem veszélyezteti az ügy tárgyilagos megítélését, mivel a közigazgatási perben a döntés védelmében működik közre a kormányhivatal. Személyes érintettség nem áll fenn.” Pedig a személyes érintettség éppen az, hogy a per tárgyát képező földhivatali határozaton és az építéshatósági határozaton is az áll: „Neszményi Zsolt főispán nevében és megbízásából.”
Ugyanakkor tudomásunk van egy hat évvel ezelőtti hasonló ügyről, amikor a Somogy Megyei Kormányhivatalt éppen Lázár minisztériuma zárta ki ugyanilyen összeférhetetlenségi okból.
Látogatók a Dharma alapítvány nyílt napján
Fotó: Fónai Imre
Ugyanezen tényállás alapján hivatali visszaélés ügyében nyomozás indult ismeretlen tettes ellen, amit a rendőrség rövid úton lezárt. A kormányhivatal valószínűleg félretájékoztatta a rendőri szervet, ezért lehet a nyomozást megszüntető rendőrségi végzésben kafkai ellentmondás. Azt írják, hogy 2023. március 30-án „a helyszíni ellenőrzésről a Dharma Alapítvány képviselőit nem tájékoztatta a hatóság, mivel szúrópróba szerű ellenőrzést folytattak le annak érdekében, hogy a helyszín a valós állapotokat tükrözze”. Majd ugyanabban a dokumentumban azzal indokolják a kormányhivatali vezető kabinetfőnökének jelenlétét, hogy „a járási főállatorvos a bejelentésről tájékoztatta a járási hivatalvezetőt, mint felettes szerv vezetőjét, tekintettel arra, hogy a bejelentéshez kapcsolódóan nagy sajtóérdeklődés volt várható”, és a kabinetfőnök jogi segítségnyújtás céljából volt jelen.
Kérdés, hogy egy rajtaütésszerűen foganatosított szemlén mi alapján számított a hivatali vezető a sajtó jelenlétére.
Amit szabad a NER-nek, nem szabad a kisembernek?
A Dharma-féle lómenhellyel kapcsolatos eljárás csak egy a Siófok-Törekit érintő kormányhivatali furcsaságok, visszásságok körül. A csodálatos természeti környezetben fekvő részeket, a Tihanyra panorámás domboldalt kinézte magának a NER, a területen különös földvásárlások kezdődtek.
Ezek egyike Jászai Gellért 4iG-vezérhez köthető.
Furcsa ingatlanvásárlása kapcsán írt cikkünk nyomán civilektől 15 olyan határozatot kaptunk, amelyben földvásárlásaikat akadályozta meg a hatóság.
Mint ismeretes, Jászai úgy vett Siófok-Törekiben „szántót és gyümölcsöst” Barna Györgytől (akit a rendőrség egyébként földvásárlási ügyben valószínűleg hamis magánokirat felhasználásával gyanúsíthatott meg), hogy a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, vagyis hektáronként 480 millió. Valós értéke az agrárkamara kalkulátora szerint ennek a négyszázad része, 1,2 millió. Persze luxusvilla, szauna, medence nélkül.
A földbizottság elnézhette a helyiértéket, tételezzük fel, hogy tévedtek. Nem vették észre ugyanis a feltűnő értékaránytalanságot, ami más, földi halandó kérelmezőknél rögtön szemet szúrt nekik. A Törekiben földet vásárolni kívánóknak szakmányban küldtek ilyen sablon válaszokat: „A helyi földbizottság mint eljáró szerv értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vevő a későbbiekben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen kívánja gyakorolni jelen jogügylet jóváhagyása esetén. Ezen földterület megszerzése vélhetően arra szolgál, hogy a későbbiekben elővásárlási joggal élhessen a számára fontos, szükséges területek megszerzését tekintve. Helyben köztudomású, hogy a kialakult birtokrendszer földrajzi elhelyezkedéséből megállapítható, hogy a szerzés célja a szomszédos földrészleteknek a későbbi megvétele (...). A földbizottság értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban. Az aránytalanság elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától, mivel köztudomású tény, hogy a településen a földek átlagára (amely egymillió-egymillió kétszázezer forint) az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb. A helyi földbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés alkalmas a törvény céljainak, rendelkezéseinek megkerülésére, mivel köztudomású tények és a helyi földbizottság és szerv legjobb ismeretei alapján az értékelt személynek nem életvitelszerű lakóhelye a föld fekvése szerinti település, azaz Siófok. Helyben köztudomású, hogy X. Y. ténylegesen nem lakik és nem is tartózkodik Siófokon, csupán bejelentkezett a településre a jogügylet létrejöttének sikeres kimenetele érdekében. A vevő vélhetően nem mezőgazdasági tevékenység végzésének célzatával kívánja megvásárolni a földet.”
„Ilyen határozatot kellett volna Jászainak is kapnia, ha igazságos akart volna lenni a földbizottság. Jászai azonban valami okból nem ilyen határozatot kapott, pedig ez a leírás tökéletesen ráillik arra a medencés, szaunás luxusnyaraló ügyletre”
– mondja Papp László helyi gazdálkodó, aki elől nem helyben lakó NER-közeli emberek több földet is „elővásárolhattak” a földbizottság döntése alapján.
Papp László
Megkérdeztük volna a földbizottság jelenlegi elnökét, Madarász Zoltánt (aki egyébként a 211 lakosú, Somogy megyei Porrog polgármestere), előfordulhat-e ilyen kettős mérce náluk. Telefonon értük el. Megígérte, hogy válaszol két kérdésünkre, de azt kérte, hogy tizenöt perc múlva hívjuk vissza, mert éppen szerződést köt. Visszahívtuk. Akkor már azt kérte, küldjük el neki írásban a kérdeznivalót. Elküldtük: „Amikor Önök a Nemzeti Agrárkamaránál földelővásárlási szerződések jóváhagyásáról vagy elutasításáról döntenek, minden esetben figyelembe veszik-e az adott területen kialakult átlagárat? Ha nem, mi a megítélés alapja? Amennyiben a kifüggesztett adásvételi szerződésben megjelölt vételár eltér az adott területen kialakult átlagártól, elutasítás helyett tehetnek-e saját belátásuk szerint kivételt? Ha igen, szükséges-e ezt indokolniuk?” A választ két hete várjuk hiába.
Memóriaprobléma
Az ominózus luxusvilla-telekvásárlásról szóló cikkünk után a Telex is írt a témáról. Megszólaltatták a vevő Jászait és az eladó Barnát is, akik szintén furcsa ellentmondásba keveredtek. Barna azzal kommentálta a luxusépület kimaradását a szerződésből, hogy „nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó.” A Dharma jogi képviselője, Litresits András erről lapunknak úgy nyilatkozott, ez nem csak az ügyvéd és a hatóságok felelőssége, az aláíróknak tudniuk kell arról, hogy mit írnak alá, hiszen a közzétett adásvételi szerződés 2. és 3. pontjai kifejezetten a tulajdoni lapra utalnak, amelyeken e konkrét esetben szerepel a „gazdasági épület” is, továbbá a 30. pont kifejezetten utal az illetékmentességre és a B400-as NAV-nyomtatványra. Fontos körülmény, hogy az illetéktörvény értelmező rendelkezései alapján „a földrészleten bármilyen célra létesített épület” már nem minősül termőföldnek, így arra értelemszerűen nem vonatkozik a speciális termőföldi illetékmentesség.
Jászai Gellért luxusvillája Siófok-Törekiben
A hírportál megkeresésére Jászai helyett a 4iG titkársága (!) válaszolt. Azt írták, Jászai „nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános”. Litresits ugyanakkor hangsúlyozta, mivel az adásvételi szerződésben nem szerepelt gazdasági épület, így az alapvető kérdés, hogy az adásvételi szerződés 30. pontjában hivatkozott B400-as, a vevő által aláírandó NAV-nyomtatvány 8. pontjába beleírták-e a gazdasági épületet vagy csak a NAV-nyomtatvány 14. pontjánál illetékmentességet kértek. További kérdés a jogász szerint, hogy a NAV a saját adatbázisa alapján miért nem észlelte, hogy gazdasági épület is szerepel a tulajdoni lapon, illetve, ha a hírportálnak adott 4iG-válasz alapján tényleg volt NAV-os helyszíni szemle, akkor mégis hogyan nem vették észre az épületet, amelyekről a hatóságoknak légi ortofotók is rendelkezésre állnak.
Jászai a hírportálnak küldött válaszában kiemelte, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. A tulajdoni lapon pedig egyértelműen szerepel a gazdasági épület, tehát nem jogszerű, hogy a szerződésből kihagyták. A szerződést Barna György üzleti köreibe tartozó ügyvéd készítette.
Fő a közbizalom
Papp Lászlóhoz hasonlóan Géth Péter szintén úgy járt, hogy Barna György „el-elővásárolt” előle egy általa megvásárolni kívánt kis földdarabot. Alig várja a szerdai tárgyalást, ahol talán ítéletet hoznak a Dharma földvásárlási ügyében.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy Barna nem lett volna jogosult elővásárlásra, mert nem helyben lakó gazdálkodó, akkor pert indítanak az összes olyan földvásárlási szerződés semmisségének megállapítására, ahol Barna György elővásárlási jogával élt.
A Dharma esetében Barna még a beadott papírokon is budapesti lakcímet tüntetett fel, ez mégsem szúrt szemet a földbizottságnak és a kormányhivatalnak.
Hogy mindez a sok jogi ellentmondás, iratellenesség és nonszensz miért nem tűnt fel a Somogy megyei kormányhivatal siófoki földhivatalának, a megyei építéshatóságának, valamint a földbizottságnak, arra csak Neszményi Zsolt kormányhivatali vezető tudna válaszolni saját nevében és megbízásából – de nagyon úgy tűnik, nem akar, hiába érdeklődtünk nála kérdéseinkkel. | Mit tesz és miért a kormányhivatal a Siófok-Törekiben történő földvásárlások ügyében? | Siófok-Törekit kinézte magának a NER, de az ottani civilek nem hagyják magukat. Cikkeink nyomán, amelyekben a NER térnyerő taktikáiról és a Törekiben működő lómenhely viszontagságairól írtunk, több hiteles dokumentumot kaptunk, amelyekből az derül ki, hogy a kormányhivatal jobb keze időnként nem tudja mit csinál a bal. Előfordul, hogy ugyanazon dokumentumba kerülnek ellentmondó állítások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mit-tesz-es-miert-a-kormanyhivatal-siofok-torekiben-a-foldvasarlasok-ugyeben-261468 | 2023-09-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az előzményekhez tartozik, hogy egy, a kormánypárti többség támogatásával megszavazott és az egyházi vagyonjuttatás újranyitását lehetővé tevő – tavaly decemberi – törvény nyomán idén február végéig kellett jelezni a történelmi egyházak képviselőinek, hogy mely ingatlanokra tartanak igényt ingyenesen. Az így megszerzett ingatlanokban a jövőben hitéleti vagy közcélú tevékenységet kell folytatniuk, még akkor is, ha korábban az soha nem állt tulajdonukban vagy fenntartásukban. A települések képviselő-testületeinek augusztus 31-ig kellett minden ilyen ügyben álláspontjukat kialakítani. Ez a határidő csütörtökön lejárt, de jó néhány elrendezetlen ügy maradt. Ezek közé tartozik a Körösök holtágáról nevezetes viharsarki nagyközség, a 3600 lakosú Békésszentandrás. Sinka Imre polgármester és a képviselők többsége az önkormányzati vagyon elherdálásának tartja, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadjanak olyan ingatlant bármely egyháznak, amelynek ahhoz eddig semmi köze nem volt. Ezért tiltakozásképpen az erről szóló előterjesztést a megadott augusztus 31-i határidőig nem terjesztették a testület elé – így nem is tárgyalhattak róla.
Ezzel vállalták, hogy mulasztásos törvénysértést követnek el, amire minden bizonnyal hamarosan felhívja majd a figyelmüket a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Vármegyei Kormányhivatal.
„Képviselői és polgármesteri eskümmel ellentétes volna, ha az önkormányzat vagyona egy részének tulajdonjogát ingyen átadnám az egyháznak”
– mondta a Narancs.hu-nak Békésszentandrás független polgármestere, Sinka Imre. Korábban Facebook-oldalán is kifakadt. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta. Ezt azok után posztolta idén márciusban, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelentette, átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. „Akkor a történtek hatása alatt voltam, ezért fogalmaztam így, de érdemben a véleményem máig sem változott semmit” – mondta csütörtökon portálunknak nyilatkozva a település első embere.
Az egyházmegye nem válaszol
Aligha a jóhiszeműségről árulkodik, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye egy nappal a bejelentési határidő lejárta előtt, azaz február 27-én értesítette a békésszentandrási önkormányzatot, hogy bejelentkezett a helyi óvodára és általános iskolára, amint erről egy júliusi cikkünkben írtunk. Az ügyben még tavasszal több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de semmiben nem jutottak egyezségre. Emellett felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
A polgármester tavasszal azt is kilátásba helyezte, hogy a történtek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez végül nem történt meg. Sinka a Narancs.hu-nak elmondta, ebben az ügyben egy határozatával a képviselő-testület megkötötte a kezét. Ugyanis azt tették feladatává, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az egyházzal, amely vagy vonja vissza kérelmét, vagy szülessen mindkét fél részére elfogadható megoldás. A tavaszi tárgyalások zátonyra futottak. Ezt követően Békésszentandrás első embere július elején, majd július közepén levelet írt a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Előbb arra kérte Kiss-Rigó László püspököt, hogy vonják vissza a településüket érintő kérelmüket, majd azt, hogy az iskolát vonják ki az ugyanazon a helyrajzi számon lévő más intézményektől, mert az ügy tulajdonjogilag csak így kezelhető.
„Talán kerülni akarták a botrányt és a nyilvánosságot, mindenesetre tény, hogy együttműködési szándékot sem mutatva, egyik levelünkre sem válaszoltak, így végképp vakvágányra futott az ügy. Most pedig lejárt a nekünk biztosított törvényi határidő” – mondta érdeklődésünkre Sinka Imre. Kérdés, mi a közeljövő lehetséges forgatókönyve. A viharsarki település polgármesterének a mára kialakult közjogi és hatalmi helyzetben túl sok illúziója nincs. Ám tény, hogy sem ő, sem a testület nem akarja önként belehajtani a fejét a politikai guillotine-ba.
Sinka Imre polgármester
Forrás: Sinka Imre Facebook
Az iskola ügye miatt Békésszentandráson „helyzet van”. Az iskolába járó gyerekek szülei mellett sok helybéli felháborodott a történtek miatt. Többük véleményét fogalmazta meg az a középkorú helybeli asszony, aki szerint a katolikus egyházra rossz fényt vet, hogy olyanra tart igényt, amihez semmi köze nincs és nem is volt. Szerinte ez nem marad következmények nélkül.
Polgármester: Nincs mérlegelési lehetőségünk. Ellenzék: Hazudsz!
Hasonló volt a helyzet július közepén Orosházán is, ahol az élénk tiltakozás ellenére a fideszes többség megszavazta, hogy a helyi Eötvös téri iskolakomplexumot és az Előd utcai óvoda tulajdonjogát megkapja az egyház. „Sajátosan és egyben gyalázatos módon színezte az itteni vitát, hogy a február végi egyházi igénybejelentés után a jegyző és a polgármester nem volt hajlandó a testületi tagoknak hosszú hónapokig elárulni, milyen kérelmek érkeztek az egyházak részéről, noha ezt külön kértük. Képviselői jogainkat csorbították azzal, hogy majd’ fél évvel később mindezt öt nap alatt átpasszírozta a fideszes többség a bizottságokon és a testületen” – mondta érdeklődésünkre Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő.
Az orosházi felháborodás nyomán szükségét érezte megszólalni Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester. Egy Facebook-posztban azt magyarázta: „Az ülésen is elmondtam és itt is szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatoknak nem volt mérlegelési lehetősége, csupán tudomásul vehették az egyházak kérelmeit.” Ezt az értelmezést már az ülésen is többen hangos „Hazudsz, hazudsz!” bekiabálásokkal illették. Ezt most megerősítette Fetser is. Meglátása szerint nem kellett volna bólogató Jánosként tudomásul venni az egyházi igényt, ami szerinte élésen ellentmond a képviselői eskünek is. „Forduljon bírósághoz az egyház, s az önkormányzatok ott küzdjenek tovább a tulajdonunkért. Az egyházak kétszer is meggondolnák az ezzel kapcsolatos peres eljárást. Ennek eredményeként pedig nem egy esetben lemondanak korábban bejelentett igényükről. S ha a bíróság a településekkel szemben dönt, még mindig ott van, hogy az Alkotmánybírósághoz, vagy végső soron a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak az önkormányzatok” – jegyezte meg Fetser János.
(Címlapképünkön: a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola, amit vinne az egyház. Fotó: a szerző felvétele) | A mulasztásos törvénysértést is vállalva dacol azzal Békésszentandrás, hogy iskoláját ingyen átadja a katolikusoknak | Patthelyzet alakult ki Békésszentandráson, ahol az egyházaknak szóló vagyonjuttatás újranyitásával a katolikusok igényelték azt az általános iskolát, amely soha nem volt az övék. Az ellenállás demonstrálására a polgármester és a képviselők többsége vállalta a mulasztásos törvénysértést, és nem tűzte a napirendre az erről szóló előterjesztést. A Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye nem kifejezetten nyílt lapokkal játszik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mulasztasos-torvenysertest-is-vallalva-dacol-azzal-bekesszentandras-hogy-iskolajat-ingyen-atadja-a-katolikusoknak-261462# | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián". | Újabb nagy lépést tett Mészáros a boszniai klinkerbeton- és cementgyártás felé | A cégnek, amelyet megvásárolna, van egy fél mészkőbányája is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230827_hvg_talentis_afiuk_abanyaba_mennek_meszaros_lorinc_bosznia_cementgyar_lukavac | 2023-08-27 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Az orbáni piactorzítás ékes példája, ami a cementiparral történik | Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230727_ujabb_extraado_szendioxidkvotak_meszaros_elonye_betonbiztos_hvg | 2023-07-27 13:25:00 | true | null | null | HVG360 |
"Még itt vagyok" - emelte élet-halál szintre az akkumulátoripar egészség- és környezetkárosító hatásairól folytatott vitát Szijjártó Péter a Tranzit fesztiválon. A külgazdasági miniszter sértetlensége természetesen nem bizonyít semmit, akkor sem, ha állítása szerint 5-6 kilométerre lakik a Samsung gödi üzemétől - amelyet már többször értek szabálysértésen. Sőt az sem, hogy a kormányhivatal sorozatos szabálysértések nyomán ideiglenesen bezáratta a dél-koreai SungEel Hitech Hungary bátonyterenyei akkufeldolgozóját. Utóbbi felemlítésével Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett alátámasztani, hogy a környezet- és egészségvédelmi szabályokat megsértő üzem nem működhet az országban.
Csakhogy a bátonyterenyei eset épp azt bizonyítja, hogy a szabályokra rendszeresen fittyet hányó üzemek vígan működhetnek - legfeljebb nem a végtelenségig. A telep ideiglenes bezáratása, engedélyének visszavonása pozitív fejlemény, de fontos szem előtt tartani, hogy extrém példát testesít meg - figyelmeztet Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője. Évek óta zajlanak a szabálysértések, amelyek miatt több bírságot is kiszabtak, ráadásul annyira rossz volt a helyzet, hogy júniusban a helyszínre érkező ellenőrök is rosszul lettek.
Anett a soron még dolgozott, Niki a mosdóban már hányt - jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről
Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor - ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban.
A Bátonyterenyére történő hivatkozás Gulyás részéről "hazug, szemfényvesztés" - állítja a szakpolitikus Jávor. Az engedély visszavonásának a második szabálysértés után minden esetben meg kellene történnie, így a szabálykövető működés válna gyakorlattá. Az üzem működésének felfüggesztése semmiképpen sem megnyugtató - teszi hozzá Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője. A kormány mindig azt hangoztatja, hogy utólag - a halálesetek és a környezetszennyezés után - a felelősöket megbüntették. Ennek nem így kellene működnie: az élet- és a környezetvédelem lényege a megelőzés, az, hogy olyan szabályok szülessenek, olyan ellenőrzések és hatóságok legyenek, amelyek képesek megelőzni a tragédiákat és a katasztrófákat - fogalmaz az ellenzéki politikus. | A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít | Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_akkumulatoripar_akkumulatorgyar_europai_unio_vizsgalat_zoldhatosag_batonyterenye_tultoltes | 2023-09-01 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek.
Az Economist értékelése szerint a kínai autók jobbak és olcsóbbak, mint nyugati konkurenciájuk, és nincs miért félnie tőlük a világnak. | Tízmilliárdokat veszíthetnek az adófizetők, de már látni, kik kereshetnek jól a bedőlt Tungsram romjain | Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230825_hvg_tungsram_felszamolas_ingatlan_eximbank_2a_ingatlan_hernadi_zsolt_herdon_istvan_aero_space | 2023-08-25 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. | A Hollóházi Porcelánmanufaktúra tulajdonosa beszállt a Wizz Air-vezér médiacégébe | Várhegyi Attila volt Fidesz-pártigazgató felesége, Várhegyiné Fekete Marianna lett a Középpont Média Kft.társtulajdonosa. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230824_hvg_kozeppont_media_fapadosbolfideszes | 2023-08-24 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Tovább drágul 4,4 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium Várba költöztetése, az építési tendert kibővítve ennyi pénzből bútorozhatják be az irodákat a kivitelező cégek – vette észre a K-Monitor az EU-s közbeszerzési értesítőben.
Annak, hogy nem egy bútorokra szakosodott cég, hanem az építési tender győztesei – a WHB Építő és a Garage Kft. – végezhetik a munkát, a Pénzügyminisztérium meg is jelölte az okát: közeleg a magyar EU-elnökség.
És mivel ez az épület lesz a 2024-es magyar elnökség egyik helyszíne, sietni kell, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság „feladatellátási nehézségekkel küzd” – ismerték el. A hirdetményből az is kiderül, hogy az Államadósság Kezelő Központ is beköltözik az épületbe. | Az EU-elnökségre hivatkozva költ furcsán 4 milliárdot új bútorokra a Pénzügyminisztérium | Tovább drágul a Pénzügyminisztérium Várba költözése, ráadásul nem bútorokkal foglalkozó cégek kapják meg a feladatot, hogy bútorokat szerezzenek be az új épületbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230826_penzugyminiszterium_var_butor_kozbeszerzes | 2023-08-26 15:29:00 | true | null | null | HVG |
„A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig boszorkányüldözésnek vagy inkvizíciónak nevezték” – áll az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezetében, amit a Népszava ismertetett.
Ugyanakkor ez még nem a végleges dokumentum, erről még a szakbizottságon belül lesz egy vita, és csak azt követően nyeri el végső formáját.
A bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier vezette többpárti delegáció magyarországi látogatása alatt többek között civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, diszkriminatív állami intézkedésekkel szembesülő uniós vállalatokkal, parlamenti képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is egyeztetett. A küldöttek eszmecserét folytattak az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság elnökével, Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is.
A jelentéstervezet persze nem egyöntetűen negatív, írják benne, hogy a korábbi állapotokhoz képest tapasztaltak némi pozitív elmozdulást, ugyanakkor az uniós elvárások alapján felállított korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc továbbra sem tudott nekik konkrétumokkal szolgálni a magyarországi korrupcióról, azt azonban jelezte, hogy szerinte nem a rendszer, hanem maximum az emberek korruptak. Bíró beszámolója szerint a hatóság májusig 30-40 vizsgálatot indított és a nagy horderejű ügyekre összpontosít.
Kevésbé volt közlékeny az EP-küldöttekkel Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, sem az alá tartozó ellenőrző szerv elmúlt években folytatott tevékenységéről nem volt hajlandó részleteket közölni, ahogyan arról sem, hogy miként tervezi az ÁSZ nyomon követni az esetlegesen megérkező uniós pénzek felhasználását. A kérdések megválaszolása helyett Windisch inkább politikai nyilatkozatokat tett.
A jelentéstervezet szerint a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban.
A küldöttség egyeztetett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is és a találkozón megosztották vele azon értesüléseiket, miszerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A miniszter maga is elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”, illetve azt is elmondta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdésében fontos szempont a kormánynak, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ne kapjanak az eddigieknél kevesebb támogatást. | Az EP tényfeltáró bizottságának Magyarország-jelentése: politikai alapon osztott uniós pénzek és megfélemlítés | A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230831_EP_jelentestervezet_Magyarorszag_korrupcio | 2023-08-31 08:59:00 | true | null | null | HVG |
Volt főnyomozó-kormánytisztviselő ellen emelt vádat a Győri Járási Ügyészség.
A férfi bűnüldözési adatokkal is dolgozott, és leendő munkáltatójának, egy adószakértő gazdasági társaság vezetőjének is küldött ilyen adatot. Az eset 2018 őszén történt és az ügy pikantériája, hogy a főnyomozó ekkor már tudta, hogy 2019. január elsejétől éppen ennél a gazdasági társaságnál fog dolgozni adójogászként. Azaz leendő munkáltatójának tett szívességet.
Az ügyészség a férfi ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat, mely bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. | Leendő munkáltatójának súgott egy adónyomozó, három évet is kaphat | Volt főnyomozó-kormánytisztviselő ellen emelt vádat a Győri Járási Ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/04/leendo-munkaltatojanak-sugott-egy-adonyomozo-harom-evet-is-kaphat | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Fidesz;gyerek;Józsefváros;alapítvány;táborozás;Pikó András;Sára Botond;
2021-05-28 06:20:00
Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás
Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket.
Nehezen követhető oligarcha- és politikai játszmák eredőjeként idén se nyithat meg a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora, holott a járvány miatt a városi betondzsungelbe szorult gyerekeknek idén igencsak szüksége lenne a gondűző balatoni nyárra. Az ellenzéki kerületvezetés átmeneti megoldásként a Dunakanyarban lévő másik üdülőjébe, Magyarkútra szervez tábort, miközben a Fideszhez több szálon kötődő Alapítvány a Polgári Józsefvárosért Balatonfüredre vinné a kerületi gyerekeket. Mindezt úgy, hogy a kerületvezetés tudta nélkül az iskolákban hirdette meg a tábort, abban a csalóka hitben ringatva a szülőket, hogy az ingyenes üdültetést a tankerület szervezi.
Csakhogy erről szó sincs. A GrundBalatont beharangozó videóban Sára Botond – aki nem mellesleg az önkormányzatok törvényes működésének őreként működő fővárosi kormányhivatal vezetője – azt állítja, hogy a táborra azért van szükség, mert a jelenlegi kerületvezetésben „nincs szándék” az önkormányzat káptalanfüredi gyerektáborának felújítására, sőt a hozzá kapcsolódó strandot is el akarja adni. „Nem hagyjuk, hogy a baloldali kerületvezetés bénázása miatt a józsefvárosi gyerekek ne tudjanak nyaralni a Balatonnál!” – hangsúlyozta a videóban Sára.
– Ez a szülők átverése, a tankerület pártcélokra való használata, a gyerekek kampányba való belerángatása – háborog Pikó András józsefvárosi polgármester a közösségi médiában, aki levélben kért magyarázatot a belsőpesti tankerület vezetőjétől arra, miképpen szervezhet egy pártpolitikai alapítvány tábort az iskolákon keresztül. A köznevelési törvény szerint ugyanis oktatási intézményben politikai célú tevékenység nem folytatható. Márpedig a polgármester szerint a szülők – amennyiben elengedik a gyerekeiket Balatonfüredre – tudtuk nélkül hozzájárulnak egy pártpolitikai kezdeményezéshez. Pikó úgy véli, ez a pártállami idők visszatérte.
Az alapítvány székhelye azonos a kerületi Fideszével. A VIII. kerületi Baross utcában található irodákat Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője számára 2018 decemberében bérelte ki az Országgyűlés Hivatala határozatlan időre. A 260 négyzetméteres helyiségcsoport havi bérleti díját akkor 551 ezer forintban állapították meg. Az ebből származó 6,6 millió forintos éves bevétel külön nem jelenik meg az alapítvány utoljára közzétett 2019-es beszámolójában. De fillérre ennyi jön ki, ha a 48,529 millió forintos összbevételből levonjuk a támogatásként feltüntetett 41,917 millió forintot. Az alapítvány egyébként minden évben többet költ, mint amennyi a bevétele, 2019-ben például 50,5 milliót. Így nagy kérdés, hogy miből telik 400 józsefvárosi gyerek 5 napos turnusokban való üdültetésére ingyen szállással, utaztatással, programokkal, étkeztetéssel.
Még ennél is egyértelműbb a pártkötödés, ha megnézzük, kik vezetik ezt a szervezetet. A nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés céljából létrehozott közhasznú alapítvány képviselője Farkas Örs, Kocsis volt kabinetfőnöke, a Kormányzati Tájékoztatási Központ jelenlegi szóvivője. A kuratórium másik tagja Vitályos Fanny, a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának kabinetfőnöke.
Mindettől függetlenül Pikó is elismeri, hogy a józsefvárosi gyerekek és szülők örülnek a balatoni üdülési lehetőségnek. Az önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora ugyanis 2015 óta zárva van és Pikóéknak a kispesti önkormányzattal kötött korábbi egyezséget se sikerült megújítani, amelynek révén a józsefvárosi gyerekek a másik kerület üdülőjében nyaralhattak. Helyette az idén azt találták ki, hogy Balaton helyett a másik józsefvárosi üdülőbe, a Verőce melletti Magyarkútra vinnék a gyerekeket.
Az első hírek arról szóltak, hogy a kísérő tanárok nemhogy napidíjat nem kapnak a gyerekek felügyeletéért, de még fizetniük is kell, mintha nyaralnának. Az önkormányzat ezt határozottan cáfolta a Népszavának. De arra egyelőre nem tudtak válaszolni, összesen hány gyerek nyaralhat idén nyáron önkormányzati táborban. Mint írták, az igényfelmérés folyamatban van, a járványhelyzet miatt ugyanis egészen az elmúlt napokig nem volt tudható, lehet-e egyáltalán táborokat tervezni.
A kormánypárti állítással szemben nem szerepel a kerületi tervekben a káptalanfüredi táborhoz tartozó strand eladása sem. Az önkormányzat mindössze egy 90 napos bérleti szerződést kötött a Vitorlázó Gyermekekért Egyesülettel. A strand területének harmadát vették bérbe, így marad hely a józsefvárosiaknak, ha ott akarnak fürödni. A befolyt bevételt pedig a strand fejlesztésére költik.
A káptalanfüredi tábor megnyitása azonban továbbra is bizonytalan. A Népszava kérdésére a kerület azt válaszolta: folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak a minisztériummal. Ez így volt a támogatás visszavonása előtt is. A korábbi támogatási szerződést lezárták, az elszámolást benyújtották, a pénzt visszafizette az önkormányzat. Az új támogatási szerződés részleteit, összegét, tartalmát a minisztériummal közösen dolgozzák ki. De a tereprendezéstől kezdve az új közösségi, központi épület megépítéséig sok minden van még hátra.
Dicstelen történet: oligarchák, elszállt költségek, vádaskodás
Józsefváros önkormányzata még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de azóta erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A tervekben az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele szerepelt. Csakhogy nem volt rá pénz.
Kocsis Máté akkori polgármester – aki később a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke lett – elintézte, hogy a 3,5 milliárdos fejlesztést a veszprémi kézisek tao-pénzéből valósítsák meg. Akkoriban a klub elnöke Fonyó Károly volt, a csapatnak a veszprémi VIP-páholyból drukkoló Simicska Lajos bizalmasa. Az akkori tervek szerint a központi szállásépület mellett 6 bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A beruházást támogató Fonyó - a Simicska és Orbán Viktor közötti háború kirobbanását követően - 2015 novemberében távozott a klub éléről, a beruházás pedig megtorpant és csak akkor kapott új lendületet, amikor a veszprémi klub az új oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekkörébe került.
Kezdetnek letarolták a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét, majd felépültek a bungalók: darabja 80 millióért. A józsefvárosi testület ellenzéki képviselői sokallták a számlát, de a jegyző azzal hűtötte őket, hogy ezeket a veszprémiek rendelték meg, ők igazolták a teljesítést, ők fizettek és nekik kell elszámolni a tao-pénzzel is, így a kerületnek ezzel nincs dolga. Csakhogy a számla 30 százalékát a VIII. kerület fizette ki a tábor felújítására időközben kapott 2,2 milliárdos állami támogatásból. Az önkormányzat mindenesetre úgy döntött, hogy felbontják a veszprémiekkel kötött megállapodást.
A dolgok azonban újfent elakadtak. A jogerős építési engedélyt – Kocsis Máté közlése szerint – csak 2019 októberében sikerült megszerezni, amikorra már új vezetése volt a kerületnek. Az oligarcha-váltás okozta csúszások miatt azonban nem volt tartható az eredetileg meghatározott 2020 végi átadási határidő, ráadásul az időközben elszállt építési költségek okán a beruházást is át kellett tervezni. Az állami beruházócég, a BMSK Zrt. szerint a korábban megítélt támogatás nem volt már elegendő a korábban megállapított műszaki tartalomra.
Sára szerint Pikóék nem akarják befejezni a beruházást. A kerület azt mondta erre a Népszavának, hogy a BMSK-val közösen átdolgozott terveket elküldte a támogatást nyújtó EMMI-nek egy év határidő hosszabbítást kérve, de a minisztérium elutasította az önkormányzat kérését. | Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás | Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3121083_uj-kampanyeszkoz-gyerektaboroztatas | 2021-10-28 14:57:00 | true | null | null | Népszava |
A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében.
A közleményben meg nem nevezett Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere ellen nem ez az első vádemelés, tavaly szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek ellene és 14 társa ellen vádat.
A mostani vádirat szerint Zádori 2015-ben két pályázatot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz részben uszodaenergetikai fejlesztés, részben épületenergetikai fejlesztés támogatása érdekében.
A pályázatok alapján Pécsvárad Önkormányzata 152, illetve 150 millió forint pályázati támogatásban részesült. A polgármester azonban még a támogatási összeg átutalását megelőzően elhatározta, hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátott összeg egy részét saját maga részére szerzi meg gazdasági tevékenységet színlelve.
A polgármester kivitelezési szerződést kötött egy gazdasági társasággal. A szerződést megelőzően azonban megállapodott a cégek két vezetőjével, hogy azok a kivitelezési szerződés teljesítése során színleg bevonják a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot. Ezen utóbbi cég bevonásának kizárólagos célja az volt, hogy a polgármesternek fizetendő pénzösszegek jogszerű voltát látszólagosan leigazolják.
A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötött a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal, akik a későbbiekben egy valótlan teljesítés igazolást is kiállítottak.
A polgármester cége teljesítés nélkül 16, illetve 12 millió forintot kapott az alvállalkozótól, aki ezt követően mindezen összegeket továbbszámlázta a város önkormányzata felé.
A Pécsi Járási Ügyészség a vádlottakat – a polgármestert, feleségét és az alvállalkozó cég két vezetőjét – jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével vádolja.
A bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. | Újabb vádemelés a pécsváradi polgármester ellen | A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/04/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mint arról Hadházy Ákos hétfői Facebook-bejegyzése alapján beszámoltunk, az Egri Korona Borház Kft. 2022-ben több mint 372 millió forint támogatást kapott munkásszálló építésére az Országos Foglalkoztatási Nkft.-től. A független országgyűlési képviselő posztjában megjegyezte, nem találta nyomát annak, hogy a borfaluban vagy azon kívül szállásolják-e el a dolgozóikat.
Csakhogy lapunk felfedezett egy pikantériát is az ügyben. Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője Rácz József üzletember, akiről korábban azt írták, „Fidesz-közeli vállalkozó, aki gyakran tűnik fel Orbán Viktor beszédeinek hallgatóságában, az első sorokban”. Emellett korábban büszkén pózolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nyitrai Zsolt, a Heves vármegyei 1. választókerület akkori országgyűlési képviselője társaságában is.
Az Egri Korona Borház egyetlen tulajdonosa az Agrokomp-2000 Kft. E vállalkozás cégiratai között bukkantunk rá arra a dokumentumra, mely szerint
Rácz József és társai ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága „jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével”, valamint „folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanújával” nyomoz.
A 2022 szeptemberében kelt dokumentum tanúsága szerint a bűncselekményhez Ráczék az Agrokomp-2000 Kft.-t használták fel.
A cég kormánypárti beágyazottságára nemcsak Rácz megjelenései, hanem a cégiratok is egyértelműen utalnak. Az Agrokomp-2000 Kft. korábbi tulajdonosai között felbukkan Pajtók Gábor, a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, aki egyébként információink szerint finoman szólva sincs túl jóban Nyitrai Zsolttal, a korábbi, ugyancsak kormánypárti honatyával. Megjegyezzük, mind az Agrokomp-2000, mind az Egri Korona Borház cégügyeit Pajtók Gábor ügyvédi irodája, konkrétan a politikus-jogász ügyvédként tevékenykedő fia intézi.
Hogy konkrétan milyen ügyben és mekkora összegű költségvetési csalás miatt nyomoz az adóhatóság, azt egyelőre titok fedi, ezért megkerestük a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságát a részletek megismerése érdekében. Ha válaszolnak, természetesen közzétesszük.
Frissítés (09.06.):
Az adóhatóság megkeresésünkre azt válaszolta, kérdéseinkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ. | Költségvetési csalással gyanúsított NER-es személyt találtunk a munkásszálló-támogatott cégek körül | Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-ner-es-szemelyt-talaltunk-a-munkasszallo-tamogatott-cegek-korul.html | 2023-09-05 10:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Miközben kollégiumi férőhelyből hatalmas hiány van, munkásszállók építésére a kormány boldog-boldogtalannak fizet támogatást” – írja friss posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő az Országos Foglalkoztatási Nkft. által a „Munkásszállások kialakítása” programban szereplő három szerinte legfurcsább támogatást mutatja be.
Az egyik az Ivy Work Kft. több mint 537 millió forintos támogatása. A cégnyilvántartás adatai szerint a 2021 elején alakult kft. sem abban az évben, sem tavaly nem ért el egy fillér árbevételt sem. A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő melléklete szerint egyébként az elnyert összeg december 31-án a cég bankszámláján pihent. Hadházy Ákos megjegyzi, a cég többségi tulajdonosa az a Benefit-Work Kft., amely a mohácsi Pick vágóhídon zajló sztrájk idején került a hírekbe azzal, hogy feketén fizethette az általa kiközvetített munkásokat.
Hadházy másik „kedvence” a számítástechnikával, programozással és számítógépek gyártásával foglalkozó PC Trade Systems Kft., mely 328 millió forintban részesült a munkásszállóprogramból. A honatya megjegyzi, a cég honlapján nincs nyoma annak, hol építettek munkásszállót, de – mint fogalmaz –
„a rengeteg állami közbeszerzést elnyerő cég egyéb módon is szereti szívni a közpénz támogatásokat. A kedvencem, hogy ők is lehívtak 11 millió forint EU-s támogatást a rugalmas munkaidő bevezetésére”.
(A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő mellékletében egyébként nyolc jogcímen szerepel tavalyi évre támogatás, melyek összege 600 ezer forinttól 72,3 millió forintig terjed. – a szerk.) Hadházy cinikusan megjegyzi, talán fülöp-szigeteki vagy vietnámi programozók számára építenének szállást.
Harmadik furcsa tételként az Egri Korona Borház Kft.-t jelöli meg Hadházy, mely 372 millió forintban részesült a programból. Mint a politikus írja, itt sem találta nyomát a munkásszállónak, melyre a cég nyilvános dokumentációjában mi sem bukkantunk. | Hadházy Ákos újabb furcsán elszórt adóforintokról rántja le a leplet | Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet.html | 2023-09-04 10:46:00 | true | null | null | mfor.hu |
Várkonyi Andrea
A Mészáros Lőrinc feleségeként is ismert üzletasszony mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Rose D’Or luxusjachton nyaralt néhány hete, a hétköznapi életben viszont a Whitedog Media Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.
A siker nem kérdés, hiszen a 2020-as bejegyzésű cég árbevétele és nyeresége évről évre exponenciálisan nő:
Mindez pedig azt is jelenti, hogy Várkonyi és üzlettársa, Gergely Judit jelentős osztalékhoz jutottak, 2020 óta a Whitedog összesen 1,291 milliárd forintot fialt, amelyből 968 milliót Várkonyi Andrea vehetett fel.
Az üzletasszonynak nem ez az egyetlen cége, hiszen elsőként a 2017-es alapítású Medigast Diagnosztikus, Megelőző, Terápiás, Egészségügyi, Termelő, Szolgáltató Kft.-ben volt érdekelt, a tevékenységi köre szerint járóbetegellátással foglalkozó cég évek óta 3 millió forint körüli árbevételt ér el, a korábbi enyhe veszteségek viszont az elmúlt két évben 1,5 millió forint körüli profitba csaptak át.
Várkonyi Andrea végül férje két cégében is tulajdonos, a tevetenyésztéssel is foglalkozó Mészáros Agro Kft. továbbra is inaktív és nem termel bevételt, viszont az ingatlan adásvétellel és üzemeltetéssel foglalkozó EKHO Belvedere Kft. igen. A cég második évében 98,6 millió forintos árbevétel mellett 11,27 millió forintos profitot hozott a tulajdonos házaspárnak, ez egyébként az eredménytartalékba került.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata
Szintén előszeretettel vállalkozik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília is. Az üzletasszony mindkét céges érdekeltsége jó barátnőjével, Sarka Katával közös.
A Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, és a Magyarország Szépe verseny lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak – ezzel a Nakama & Partners öt év alatt 541 millió forintot hozott a konyhára.
A másik céges érdekeltség, a Top World News bulvárlapot üzemeltető Top News Hungary Kft. 2022-es üzleti évre szóló beszámolóját még nem adták le – ezzel jelentősen lekésve a május végi határidőt. Ahogy arról tavalyi cikkünkben is írtunk, ez volt az a vállalkozás, amelyből 1,34 milliárd forintos osztalékot vettek ki 2021-ben. A Top News Hungary egyébként is igazi sikersztori, hiszen az egyébként elhanyagolható olvasottságú portált üzemeltető, 2018-as alapítású cég már működése első teljes évében, 2019-ben is 150 millió forint osztalékot fizetett, míg 2020-ban 560,19 milliót.
Ha csak az eddig beérkezett beszámolókban elérhető információkkal kalkulálunk, Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata markát legalább 2,59 milliárd forintnyi osztalék ütötte, ami barátok között is fejenként legalább 1,2 milliárd forint.
Szijjártó-Nagy Szilvia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége évek óta tulajdonosa a belsőépítészettel foglalkozó Interior Design Belsőépítészeti Kft.-nek. A 2019-es alapítású cég évről évre egyre jobban teljesít. Ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég. A jó eredményt a tulajdonos meg is ünnepelte, hiszen már osztalékelőlegként kiutalt 436 millió forintot, így összesen már 1,074 milliárd forintot vett ki a cégből.
Ahogy arról lapunk elsőként írt, Szijjártó-Nagy Szilvia nemrég újabb projektbe fogott, hiszen június 30-án beszállt a Centrum Property Szolgáltató Kft.-be, a 2016-os alapítású vállalkozás saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A cég másik társtulajdonosa pedig az a Benkő Judit, aki annak a Benkő Szilárdnak a felesége, aki Szijjártó Péter korábbi futsalos kollégája volt. Ez a cég egyelőre bevételt még érhető módon nem termelt Szijjártó-Nagynak, de a jövő évi céges beszámolók leadása után kíváncsian várjuk majd, hogy innen is sikerül-e kivennie több mint 400 millió forintos osztalékot.
A miniszter felesége egy harmadik cégben is érdekelt. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Varázshíd Rental Kft.-t 2017-ben alapították, 2022-ben 11,84 millió forintos árbevétel mellett 4,63 millió forintos adózott eredményt ért el, megfordítva a megelőző évben regisztrált veszteséget. A Varázshíd Rental működése során eddig még nem fizetett osztalékot.
Vajna Tímea
Az egykori filmügyi kormánybiztos Andy Vajna özvegye az évek során szépen lassan megszabadult céges érdekeltségeitől, az AV Investments Kft.-n keresztül mostanra már csak a BUNO Kft.-ben társtulajdonos – ez az a vállalkozás, amely a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. A vállalkozás 1,6 milliárd forintos árbevétellel, és 201 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2022-es évet, ebből 156 millió osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok: az AV Investments 79,56 millió, míg a kisebbségi tulajdonos BUNO Investments 76,44 millió forintot vehetett fel.
Bár sajtóhírek szerint Vajna Tímea amerikai költözésének lezárásaként minden hazai érdekeltségétől szeretne megszabadulni, az éttermes cégre nem lehetett panasza az elmúlt években, hiszen abból az elmúlt öt évben összesen 290 millió forintnyi osztalékot vettek ki.
Vajna Tímea esetében az AV Investments tulajdonlási viszonyai miatt nem tudható, hogy pontosan mennyi került hozzá a vizsgált időszakban kiutalt 290 millió forintos osztalékból, hiszen a cégben például Andy Vajna korábbi üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval együtt érdekelt.
És a legsikeresebb üzletasszony...
Az összeállításunkból is látszik, hogy az említett hölgyek mindegyike rendkívül sikeresen vállalkozik, vagy jó céges érdekeltségbe tette be a lábát, hiszen nemhogy tíz, hanem százmilliós és milliárdos osztalékokat sikerült felvenniük az évek folyamán. Elkészítettük a toplistát:
Rogán-Gaál Cecília – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Sarka Kata – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben (az általa kapott összeg feltehetően alacsonyabb, mert a közös cégek kisebbségi tulajdonosa)
Szijjártó-Nagy Szilvia – 1,074 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Várkonyi Andrea – 948 millió forint osztalék az elmúlt öt évben. | Milliárdokban dúskálva: megtaláltuk a NER osztalékkirálynőit | A magyar politikusok és közéleti szereplők volt és jelenlegi feleségei közül sokan fogtak már cégalapításba. De ki az, aki a legsikeresebben teszi mindezt? Megnéztük. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit.html | 2023-09-04 11:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megtette a magáét, ezért végelszámolják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának egyik leánycégét - derül ki nyilvános adatbázisokból. Az Optimum-Gamma Kft.-ről van szó, amely az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában van, ez a társaság pedig a jegybanki alapítványhoz (PADME) tartozik. A leánycég végelszámolása augusztus 1-jén indult, és már nem lesz túlságosan bonyolult, hiszen a legjelentősebb vagyonától megszabadult.
Az augusztus 1-jei dátum azért érdekes, mert június elején nyitotta meg kapuit az MNB Oktatási és Konferenciaközpontja Balatonakarattyán, amely nem más, mint a jegybank új luxusnyaralója. Az egykori MÁV-üdülő területét az Optimum-Gamma Kft. birtokolta 2017 óta, de legutolsó beszámolója szerint a grandiózus építkezés befejezése után, április 12-én az ingatlant eladta az anyavállalatnak. Ennek megfelelően pedig a befektett eszközök sorról eltűnt 23,6 milliárd forint. Ebből az ingatlan értéke 1,3 milliárd forint volt, a befejezetlen beruházások 21,5 milliárd forintot tettek ki, míg a tárgyi eszközök további 660 millió forintot értek.
Az Oktatási Központ főbb adatai:
Ingatlan címe: 8172 Balatonakarattya, Koppány sor 41.,
Ingatlan területe: 60 276 négyzetméter,
Épületek területe: 12 036 négyzetméter, ebből hasznos: 9 013 négyzetméter.
A júniusi megnyitóról a kormánybarát Magyar Hírlap számolt be:
A közösségi napon, amelyet a balatonakarattyai lakosok számára szerveztek, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszönetet mondott a településen élőknek az építkezés ideje alatt tanúsított türelemért, hiszen a munkagépek mozgása, a fejlesztéssel járó kényelmetlenségek leginkább őket érintették. A végeredmény önmagáért beszél, mert egy elegáns, néhány elemét tekintve újító, modern és mégis tájba illő harmonikus alkotás született
- olvasható a cikkben.
Ez csodálatosan hangzik, de némileg árnyalja a képet, hogy az értékes területet 2015-ben mindössze 890 millió forintért vették meg a jegybanki alapítványok. Balatonakarattyán Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. Azt pedig a Népszava írta meg, hogy az étteremmel, uszodával, teniszpályával rendelkező Balaton-parti „konferenciaközpont” éves működési költségét 2022-es árakon 2 milliárd forintra becsülték. Az biztos, hogy az Optimum-Gamma júliusban még kihirdetett egy közbeszerzési győztest: az MVM-től 821,5 millió forintért vesznek áramot balatonakarattyai felhasználással.
Pedig nem ártana kicsit spórolni, hiszen a 2021-es 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárt a jegybank, ami hazánk éves bruttó hazai termékének közel fél százaléka. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak. A brutális mínuszt a kamatkiadások okozták.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell tudni fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az eljárás alatt pedig még lehet úgy dönteni, hogy a cég inkább működjön tovább. | Elkészült az MNB balatoni luxusnyaralója, gyorsan törlik is a felelős alapítványi leánycéget | Egy leánycéggel szegényebb lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványa: megindult a balatonakarattyai gigaépítkezésért felelős társaság végelszámolása, milliárdos vagyonától megszabadult. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeszult-az-mnb-balatoni-luxusnyaraloja-gyorsan-torlik-is-a-felelos-alapitvanyi-leanyceget.html | 2023-09-01 11:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Közbeszerzési Értesítő szerint ismét a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. nyerte el az MTVA közbeszerzését. A 170 milliós megbízás 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés.
A nyertes vállalkozás feladatai közé tartozik majd az Európán belüli és kívüli hagyományos és fapados járatokra szóló repülőjegy mellett a transzfer, az autóbérlés, és a vízumügyintézés is, valamint – amennyiben szükséges – vasúti hálókocsi, hajó- vagy autóbuszjegy megrendelése, és még az esetleg elvesző poggyászok miatti kártérítés rendezése is.
A közbeszerzési kiírás júniusi megjelenésekor a Média1 arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez elenyésző összegnek tűnhet az MTVA működtetésére a 2024-es állami költségvetésben előirányzott 126,5 milliárd forinthoz viszonyítva. Figyelemre méltó viszont, hogy az előző kétéves szerződéshez képest több mint 20 százalékkal megnövelik a tervezett külföldi utaztatások költségeit.
Már 2019-ben is a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötötte meg a szerződést az MTVA. Ahogy akkor is, idén is ez az egyetlen cég, amely elindult a közbeszerzési pályázaton.
A két irodájában összesen 20 személyt foglalkoztató Mauri az elmúlt öt év legszebb eredményeit produkálta.
Míg 2021-ben 2,9 milliárd forintot, 2022-ben már ezt megkétszerezve, 6,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A tendenciát követte a nyereség is, tavaly 231,9 millió forintos profitot értek el.
A tulajdonosok 220 millió forintot vettek ki osztalékként.
A Média1 egyébként a pályázat kiírása után közzétett cikkében hozzátette: meglepő lenne, ha nem ez a cég nyerné el az idei közbeszerzést is az MTVA-nál. A Mauri utaztatja ugyanis többek közt a fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a kormánypárti Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative munkatársait is. | Ismét a Fidesz kedvelt utazási irodája utaztatja az MTVA dolgozóit | Megvan annak a közbeszerzésnek az eredménye, amit az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására írtak ki. Nem történt meglepetés: a 170 millió forintos pályázatot ismét a korábbi győztes vitte el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-a-fidesz-kedvelt-utazasi-irodaja-utaztatja-az-mtva-dolgozoit.html | 2023-09-01 11:25:00 | true | null | null | mfor.hu |
Papíron élete legrosszabb üzletét kötötte Jászai Gellért, a 4iG elnöke, amikor három éve bő félhektárnyi gyümölcsöst és szántót vett a siófoki Jódi-hegyen. A polgármesteri hivatalban kifüggesztett – és birtokunkba került – szerződés szerint a Vodafone-t is felvásárló cég vezetője 240 millió forintot fizetett a termőföldekért.
A hegyoldalból pazar kilátás nyílik, a termőföldek értéke azonban már korántsem ilyen jó. Hogy milyen magas árat fizetett a NER-közeli milliárdos, ahhoz érdemes megnézni a Nemzeti Agrárkamara adatbázisát, amely szerint a siófoki szántók átlagára hektáronként 2,17 millió, míg a szőlőföldeké 3,38 millió forint.
Ugyanezen a napon, 2020. július 29-én Jászai két fia megvette a két szomszédos telket is. A kifüggesztett adásvételi szerződések szerint ők sokkal jobb üzletet ütöttek nyélbe, mint az édesapjuk: az idősebb fiú 30 millióért vett egy 5708 négyzetméteres szántót, a fiatalabb pedig ugyanennyit fizetett egy 5802 négyzetméteres szántóért. A nyolcszoros árkülönbség – úgy tűnik – sem a NAV-nak, sem termőföldek vásárlását ellenőrző földbizottságnak nem tűnt fel, vagy legalábbis nem találtak benne kifogásolnivalót.
Igen ám, csakhogy – mint a Magyar Narancs is írt róla korábban – egy apróság kimaradt Jászai Gellért szerződéséből: a megvásárolt telken a tulajdoni lap szerint áll egy „gazdasági épület”, ami a valóságban egy 160 négyzetméternél is nagyobb, kétszintes, medencés-szaunás luxusnyaraló napelemes tetővel, térkövezett, fedett kocsibeállóval, kerti pavilonnal. A gondosan rendezett, zöld pázsitos kertben több melléképület is áll még.
A méretes telket díszbabérral ültették körbe, hogy kívülről nehezen lehessen belátni, a hívatlan látogatókat pedig a telek több sarkán kihelyezett kamerák rögzítik. A Jászai családot nem találtuk ott, amikor pár napja Siófokon jártunk, csak a kertészek dolgoztak a kertben. A fedett kocsibeállóban két kisebb elektromos autó parkolt, ezeket a szomszédok elmesélése alapján csak a balatoni használatra tartják.
„Nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó”
– mondta a Telexnek az ingatlanokat eladó Barna György, a Plázs Siófok vezetője, akit telefonon értünk el. Barnának jó pár földje van a Jódi-hegyen, mint ahogy édesapja is otthonosan mozog a környéken, Barna Sándor a kilencvenes években több ismert siófoki diszkó tulajdonosa volt, ő alapította a Flört és a Palace diszkót, majd később Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Az elmúlt hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy Barna György miként próbálja megszerezni a Dharma Ló Menedék Alapítvány pár száz méterre fekvő hatalmas földjeit, ahol állami tulajdonú, rossz tartás vagy kínzás miatt elkobzott nagy testű állatokat gondoznak.
Erre még később visszatérünk, egyelőre maradjunk Jászai nyaralójánál. A bő 160 négyzetméteres gazdasági épületet az önkormányzat engedélye után 2002-ben – még az akkori építési szabályok alapján – húzták fel, és sokáig valóban gazdasági célra használták. A 2020-as eladás előtt egy-két évvel alakította át aztán Barna medencés luxusnyaralóvá, az épület szerkezetéhez azonban állítása szerint nem nyúlt, így a munkához nem kellett külön engedélyt kérni.
Mindez azért is fontos, mert a 2002-es építés után három évvel elfogadott és mai napig érvényes siófoki építési szabályzat szerint ebben az övezetben maximum 100 négyzetmétert lehet beépíteni, és azt sem akármilyen célra. A rendelet szerint „a kertgazdasági övezetben lévő telkeket kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni.” A siófoki önkormányzat lapunknak megerősítette, hogy a környéken lakóépületet nem, csak „a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeit” lehet elhelyezni.
„A medencében mossák a gyümölcsöket, a szaunában szárítják”
– jegyezte meg az egyik szomszéd pikírt módon.
Hiába építették át kívül-belül az épületet, és lett belőle medencés nyaraló, a tulajdoni lapon a mai napig gazdasági épületként szerepel. Márpedig az önkormányzat szerint a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatait közhitelesnek kell tekinteni, „így az önkormányzatnak nincs oka és jogosultsága ezt jelen állás szerint megkérdőjelezni”. Levelükben idézik ugyanakkor az építési törvényt, amely kimondja, hogy az épített környezet elemeit „csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni”.
Az építésügyi hatósági feladatokat 2020-ban a kormányhivatalok vették át az önkormányzatoktól. A Somogy Megyei Kormányhivatalnak sem volt problémája a gazdasági épület teljes átalakításával, és az újonnan felhúzott kerti építmények (kocsibeálló, szauna, medence, melléképületek) sem szúrták a hatóság szemeit.
„A kormányhivatal egy 2021-ben folytatott eljárás során megállapította, hogy az épület az engedélyben előírtaknak megfelelően épült”
– válaszolták a Telexnek, hozzátéve: a 2002-es építés után építési engedélyhez kötött tevékenységről nincs tudomásuk. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az épület rendeltetésével kapcsolatos ügyek nem a kormányhivatal hatáskörébe tartoznak.
„Nincs jelentősége és célja annak, hogy az épület kimaradt a szerződésből”
Még a környéken gazdálkodók is csak találgatnak, hogy mégis miért maradhatott ki a luxusnyaraló az adásvételi szerződésből. Van, aki arra gyanakszik, hogy Jászai így akarta elkerülni a négyszázalékos illeték befizetését. Termőföldek vásárlása esetén bizonyos feltételek betartása mellett (pl. öt évig nem lehet elidegeníteni a termőföld tulajdonjogát) mentesülni lehet az illeték alól, ami 240 milliós vételárnál 9,6 millió forint. Az ötéves elidegenítési tilalom be is került a szerződésbe, termőföldön azonban az illetéktörvény szerint semmilyen épület nem állhat.
A NAV az adótitokra hivatkozva azt válaszolt megkeresésünkre, hogy konkrét adózóra és eljárásra vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra. Hozzátették ugyanakkor, hogy a NAV a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján jár el, és az adóhivatal eljárásának „nincs és nem is lehet kihatása az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítésére”.
„Jászai Gellért az ingatlan vásárláshoz szükséges jogosítványok birtokában, az adásvétel során mindenben a hatályos jogszabályoknak és a földforgalmi törvényben meghatározottaknak megfelelően járt el” – válaszolta Jászai nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága a Telexnek. Azt írták, a vásárlás után a NAV helyszíni szemlét tartott, és a megállapított vagyonszerzési illetéket Jászai befizette. „Nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános” – tették hozzá.
„A magánszemélyek által kötött ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatban semmilyen célja és jelentősége nem volt, és nem is lehetett annak, hogy az ingatlanon található, az ingatlan nyilvántartásban gazdasági épületként feltüntetett felépítményt a felek a megállapodásban külön nem említették meg”
– írták arról az aprócska körülményről, hogy a medencés-szaunás nyaraló kimaradt az adásvételi szerződésből.
Mint fogalmaztak, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. „A területen álló épület a közhiteles földhivatali nyilvántartásban is szerepel, amely a tulajdoni lap kikérésével bárki számára megismerhető. Továbbá az elővásárlási jog a szomszédban, helyben lakókat illeti meg, akik értelemszerűen legalább látásból ismerik az ingatlant, követhetik az azzal kapcsolatos eseményeket, ezért az ingatlan mibenlétéről saját tudomásuk van.”
Azt is írták, hogy az ingatlanon található épület a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, és megfelel a vonatkozó szabályoknak.
„Az ingatlan megvásárlása óta Jászai Gellért az épületen és az ingatlanon semmilyen építési engedélyhez kötött módosítást nem végzett”
– szögezték le a levélben.
Összeér a két szomszédos épület, a kormányhivatal szerint azonban minden a legnagyobb rendben
Alig pár telekkel arrébb Jászai Gellért közvetlen munkatársa, a 4iG alelnöke, a Vodafone igazgatótanácsának tagja, Linczényi Aladin Ádám építkezik. 2021-ben vett két szomszédos telket, amiket aztán úgy alakítottak át a földnyilvántartásban, hogy mindkettőről rá lehessen látni a gyönyörű panorámára.
A hivatalos iratok szerint Linczényi két külön gazdasági épületre kapott engedélyt tavaly. Az egyik 50, a másik 100 négyzetméteres lesz, a tervek szerint mindkettő a telekhatáron, egymáshoz olyan közel, amennyire csak az építési szabályzat azt engedi. Csakhogy nagyon úgy tűnik, nem két szomszédos épület készül, hanem mint arról korábban a 444 is írt,
a két épület a valóságban minden bizonnyal összeér.
Hogy ezt ne lehessen az utcáról egyértelműen megállapítani, korábban – mint azt az egyik olvasói fotónkon látható – fekete lepellel borították le a két épületet összekötő folyosót, majd földet hordtak rá, és egyelőre így is hagyták, az építkezés hónapok óta áll. A 444 februári drónfotóin még világosabban kivehető, hogy egy épületről van szó.
Mindez miért lehet problémás? Az építési szabályok szerint nem szabad két külön helyrajzi számú ingatlanon egy épületet felhúzni, ráadásul ha valóban összeér a két épület – mint a képek alapján látszik –, akkor másfélszer akkora (150 négyzetméter) lehet, mint amit a helyi építési szabályzat (max. 100 négyzetméter) alapján engedélyeztek.
Siófok főépítésze szerint a benyújtott tervek biztosan megfeleltek a helyi építési előírásoknak, ha a kormányhivatal megadta az építési engedélyt. „Az egy más kérdés, hogy az építtető eltért-e a megadott építési engedélytől. De ezt mi nem vizsgálhatjuk, csak a kormányhivatal” – jegyezte meg Kadlicskó Krisztián a Telexnek.
A környéken gazdálkodó civilek még márciusban kérték az építési engedélyek felülvizsgálatát a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnál. A fentebb is említett helyi építési rendelet (csak a műveléshez szükséges gazdasági épületet szabad elhelyezni) mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park iránymutatására hivatkoztak a beadványban, amely alapján a két telek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen fekszik. A beadvány szerzői szerint a látványterveken is látható vasbeton tájidegen, és sem az épületek formája, sem a méretük, sem az alkalmazott építési anyagok és technológia nem felelnek meg a követelményeknek.
„A valóságban a különálló épületek helyett egy monolit vasbeton épület készül, amely a telekhatáron átnyúlva az engedélyezett épületek alapterületeire és a köztük elhagyott térrészre is kiterjed”
– fogalmaztak a dokumentumban. A kiadott építési engedélyek haladéktalan felülvizsgálatát és visszavonását, az odahordott építési hulladékok elszállítását, valamint a környezetkárosítás megszüntetését és az ingatlanok eredeti állapotának a helyreállítását kérték a hatóságtól.
A kormányhivatal márciusban azt közölte a civilekkel, hogy hivatalból hatósági ellenőrzést végeznek, és ha a helyszíni vizsgálat során úgy látják, hogy szükséges, építészrendészeti eljárást indítanak. Amikor júniusban rákérdeztek, hogy hol tart a vizsgálat, a kormányhivatal azt írta: csak az ingatlan tulajdonosának adhatnak tájékoztatást az ellenőrzésről.
A Telex megkeresésére augusztus elején már konkrét választ küldött a kormányhivatal:
„A kérdéses épületek a hatósági ellenőrzés során az aktuális készültségi állapotukban megfeleltek az építési engedélyben előírtaknak, ezért hatósági eljárás nem indult.”
Azaz a kormányhivatal itt is mindent a lehető legszabályosabbnak talált. „Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően és a helyi építési szabályok betartásával zajlik” – válaszolta lapunk megkeresésére a tulajdonos Linczényi Aladin Ádám nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága. Hozzátették: a cég alelnöke magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta a két ingatlant.
Jászai luxusnyaralója maradhat, a lómenhely kis faházát elbontatná a főispán
Miközben a kormányhivatal szerint Jászai kétszintes, medencés-szaunás és Linczényi két, egymással titokzatos folyosóval összekötött „gazdasági épületével” minden a legnagyobb rendben,
a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló 59 négyzetméteres faházat lebontatnák, holott papíron ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a fenti ingatlanokra.
A birtokunkba került augusztus eleji főispáni határozat szerint a hivatal munkatársai a helyszíni szemlén megállapították, hogy a faház rendeltetése nem felelt meg a helyi építési szabályzatnak, mivel ezen a környéken – csakúgy, mint a fentebb tárgyalt két ingatlan esetében is – „kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épületet lehet elhelyezni abban az esetben, ha a telek kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel hasznosított.” A faház ezzel szemben irodaként, takarmányraktárként, melegedőként, tisztálkodó-, pihenő- és étkezőhelyiségként, valamint orvosi szobaként is funkcionál – ez utóbbi az alapítvány nyári gyerektáboraihoz szükséges.
A határozat szerint a tulajdonosnak hat hónapon belül meg kell szüntetnie a szabálytalan állapotot, vagy el kell bontania a faházat, és ez a sors vár a gyerektáborok helyszíneként szolgáló jurtákra és sátrakra is.
Azt is megállapították a főispán munkatársai, hogy az épület egy része átnyúlik a szomszédos telekre, amely szintén a menhelyé, és történetesen ugyanaz a tulajdonos: Berecz Gabriella, aki férjével, Czinkóczky Csabával közösen vezeti az alapítványt. „Egy épület csak egy ingatlanon állhat” – áll a kormányhivatal határozatában, ami annak fényében különösen érdekes, hogy ugyanez a hatóság Linczényi Aladin telkeinél nem talált kivetnivalót a két épület közti titokzatos folyosót látva.
– mondta a Telexnek Czinkóczky Csaba, aki hónapok óta küzd a hatóságokkal, hogy megmaradhasson az ország egyetlen lómenhelye. Szerinte az ő küzdelmük mindenki számára üzenet: bele kell állni, ha megpróbálnak ellehetetleníteni bennünket.
Az alapítvány működését valóban változatos eszközökkel próbálták megnehezíteni az elmúlt hónapokban. Czinkóczkyék kálváriája a 24.hu cikke szerint ott kezdődött, hogy tavaly augusztusban az Agrárminisztérium felmondta az együttműködési megállapodást, és nem adott forrásokat az állami tulajdonú haszonállatok gondozásához. Az alapítvány pert indított, szerintük az állam 60 millió forinttal tartozott nekik, miután öt év alatt egyetlen fillért sem fizettek az állatok ellátására.
Az állam később árverésre bocsátotta a korábban nekik ígért, tanyaközpontként használható szomszédos épületet, majd amikor az alapítvány egy korábbi tagjától megvásárolták volna a menhelyhez tartozó 32 hektárnyi legelőt, a kormányhivatal váratlanul a Plázs Siófok vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre az elővásárlási jogosultak közül, miközben a menhely munkatársa, Berecz Gabriella évek óta Törekiben él, az év 365 napján foglalkozik az állatokkal, elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot, földművesként regisztrálták, őstermelői tevékenységet folytat, és agrárkamarai tag. Az elővásárlási jognál az egyik legfontosabb szempont, hogy a vásárló gazda helyben lakik-e, Barna György azonban a benyújtott nyilatkozatában a siófoki lakcíme mellett tartózkodási helyeként Budapestet tüntette fel.
A kormányhivatal döntését az alapítvány a bíróságon támadta meg, szerintük az elővásárlási jog egyértelműen a helyben élő és gazdálkodó Bereczet illeti meg.
Ha elvesztik a 32 hektáros legelőt, az az ország egyetlen lómenhelyének végét jelentené.
Olyan kicsi területre szorulnának ugyanis vissza, amely nem lenne alkalmas a nagyobb állatok gondozására. A bíróság várhatóan szeptemberben hoz ítéletet az ügyben. | A medencés luxusnyaraló kimaradt Jászai Gellért siófoki földvásárlásának szerződéséből | Beleszeretett a siófoki Jódi-hegy csodás panorámájába a NER-közeli 4iG vezetése. Jászai Gellért medencés-szaunás nyaralót vett, amely papíron a mai napig gazdasági épületnek számít, és amelyet rejtélyes okokból kifelejtettek az adásvételi szerződésből. Nem messze onnan a 4iG alelnöke, Linczényi Aladin építkezik két szomszédos telken. Az engedélyekben két különálló gazdasági épület szerepel, a valóságban azonban nagyon úgy tűnik, hogy összeérnek. A kormányhivatal szerint a 4iG-vezetők telkeivel minden a legnagyobb rendben, miközben a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló kis faházat elbontatnák. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/15/siofok-toreki-jodi-hegy-jaszai-gellert-4ig-gazdasagi-epulet | 2023-08-15 15:25:00 | true | null | null | Telex |
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan – mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapján látszik, hogy egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é.
A 2022-es beszámolón látszik, hogy nemcsak az említett 600 milliót kapták meg, hanem további 6 milliárd forintot is. Ez az a 6 milliárd lehet, amit az akkori Technológiai és Ipari Minisztérium ígért oda 2022 első negyedévében.
A kormánynak eredetileg tavaly december 31-ig kellett volna beszámolnia a beruházásról és költségekről, de két héttel a határidő előtt kitolták azt 2024 júniusára.
„Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden”
– mondta Tompos.
A Mandiner hasonló kérdéseket tett tett fel az alapítványnak, de nekik válaszoltak is. Azt írták, hogy a 2021-ben az előkészítésre kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék értéküket, és megfelezték a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját. Jelenleg az egyetemi curriculumra, illetve az akadémiai fejlesztésre fókuszálnak.
Azonban nem egészen egyértelmű, hogy az alapítvány pontosan mit is csinál – ahogy az sem, hogy hol. Vadai Ágnes írásban küldött kérdést az ügyészségnek arról, hogy mi is történik a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvánnyal, amit Polt Péter feljelentésként értékelt, és az V. kerületi rendőrség nyomozhat az ügyben.
Vadai azért érdeklődött az ügyben, mert Tompos július 10-i videója alapján a képviselő a korábbi, Márvány utcai székhelyén nyomát sem lelte az alapítványnak, és a recepción sem tudtak neki mondani semmit róla. Tompos az alapítványt amúgy sem ekkor, sem korábban nem találta meg a hivatalosan bejelentett székhelyén, a Kéthly Anna téren sem, februárban az is kiderült, hogy se emailcíme, se telefonszáma nincs a Fudan Egyetem alapítványának.
Az RTL-nek sem sikerült megtalálnia az alapítványt, és amikor Tusványoson Csák Jánost kulturális és innovációs minisztert, az alapítvány kuratóriumi elnökét megpróbálták erről megkérdezni, ő azt állította, hogy igenis ott van, majd felháborodva otthagyta a riportert, mert nem akarta Tusványosról kérdezni. | A Fudan alapítvány már több mint 6 milliárd közpénzt kapott, pedig se egyetem, se ingatlana nincs | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/12/momentum-fudan-alapitvany-tamogatas | 2023-08-12 15:55:00 | true | null | null | Telex |
|
A hosszú nemzetközi közgazdász-pályafutást a háta mögött tudó Takáts Előd két éven át ült a Corvinus rektori székében, majd júniusban – külső szemlélők számára váratlanul – leköszönt. Az adásból kiderül: távozását azzal indokolja, hogy szenvedélyesen érdekli a gazdaságpolitika, a monetáris politika, egész korábbi karrierjét ennek mentén alakította, akadémiai karriert is épített a témában. Mint mondja, tulajdonképpen ennek mellékterméke volt a corvinusos jelenléte, majd az egyetem vezetését is azért vállalata el, mert szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott.
Ugyanakkor mint mondja, a rektorság napi 16 órás elfoglaltság, ami miatt nem volt ideje azzal foglalkozni, ami a hivatása. Emiatt pedig egy idő után elkezdett gondolkodni, hogy meddig lehet ezt így csinálni, és lassan megszületett az elhatározás a lemondásról.
A távozása ugyanakkor nem sokkal a corvinusos vizsgabotrány és etikai vizsgálat után történt. Az ügyben első fokon elmarasztalások születtek, aztán végül nem – vetette közbe Brückner Gergő. A botrány lényege az volt, hogy a téli vizsgaidőszakban egy hallgató a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát. A hallgató családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”, a szülők pedig állítólag megpróbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél. A sajtóban összefüggésbe hozták ezt az esetet és Takáts távozását, amire a leköszönő rektor azt mondta:
Az ő érdeke az lenne, ha mindent elmondhatna erről az ügyről, de ezt személyiségi jogi okokból nem teheti meg. A tények azonban így is mellette szólnak, „nincs jogerős elmarasztaló határozat ellenem semmilyen etikai ügyben, sem a Corvinus Egyetemen, sem máshol. Ha Svájcban lennénk, azt mondanánk, nincs semmiféle ügy, mert megvolt a vizsgálat, de hát nem Svájcban vagyunk, és ez egy aktív kérdés lett”.
Takáts tagadja, hogy ismerné az érintett diák szüleit vagy őt magát: „soha nem kerestek meg semmilyen ügyben, ha itt találkoznánk a stúdió előtt, nem ismerném fel őket” – közölte.
Azt is elmondta, a lezárult vizsgálat is arra jutott, nem történt olyan, hogy a hallgató szüleinek sikerült volna közbenjárniuk a gyerekük érdekében. Arról, hogy akkor első fokon miért érezhette mégis azt a bizottság, hogy mégsem volt rendben valami, Takáts azt mondta:
az állhat az etikai bizottság első fokú elmarasztalásának hátterében, hogy a hallgató szülei oktatókkal beszéltek, és ez nem szokásos. „Ilyennek nem kellene történnie, de el kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől” – mondta.
Az adásban szó esik még egy csomó témáról, és teljes monetáris politikai gyorstalpalót is kapunk. | Takáts Előd a corvinusos vizsgabotrányról: El kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől | A Téma podcast vendége a héten Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég lemondott rektora volt. Brückner Gergővel átbeszélték az egyetemi vizsgabotrányt, amellyel a sajtóban összefüggésbe hozták a leköszönését, régi-új munkahelye, a jegybankok jegybankjaként funkcionáló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerepét, a történelmi méretű inflációs hullám gazdasági hatásait, monetáris politikai kihívásait. És közben még a jeges Rajnában való fürdőzéshez is kapunk tippeket. | null | 1 | https://telex.hu/podcast/2023/07/21/tema-takats-elod-corvinus-volt-rektora-bis-bruckner-gergo-podcast | 2023-07-21 16:23:00 | true | null | null | Telex |
A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség.
A vádirat szerint az orvos 2013 márciusa és 2022 októbere között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól „az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el”.
A vádirat szerint a nő 23 beteg hozzátartozóitól fogadott el rendszeresen juttatást azért, hogy az ápoltak kórházi kezelését, fekvőbeteg-elhelyezését az általa irányított osztályon biztosítsa. Az orvos a pénzt rendszerint a kórház orvosi szobájában vagy irattárában, illetve egy parkolóban vette át, és átutalással is lehetett fizetni neki.
A Vas Vármegyei Főügyészség a nővel szemben végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés, orvosi foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás kiszabását és az adott több mint négymillió forint elkobzását indítványozza. Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék fog dönteni. | Egy vezető beosztású orvos több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól | A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/17/fougyeszseg-sajtokozlemeny-buntett-vesztegetes-vademeles | 2023-08-17 16:30:00 | true | null | null | Telex |
A tavalyi országgyűlési választás után kiderült, hogy példátlan és botrányos külföldi beavatkozási kísérlet történt a magyar demokratikus folyamatokba. Az eddig ismert tények birtokában elmondható, hogy a magyar baloldalt teljes egészében az Egyesült Államokból finanszírozták. A háborúpárti körök így próbáltak befolyást és hatalmat szerezni annak érdekében, hogy Magyarországot belekényszerítsék a harcokba. Most, hogy újra választások lesznek, ismét gurulni kezdtek a dollárok. A dollárbaloldal pedig mindenben engedelmeskedik a globalista megbízóiknak.
A botrány akkor robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, a baloldal és Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök- jelöltje ügyetlenül, véletlenül kikotyogta a mozgalma és a baloldal külföldi finanszírozását.
A tengerentúlról - mint a későbbi titkosszolgálati jelentésből kiderült - 4 milliárd forintnyi dollárt utaltak - és miközben mikroadományokról beszéltek, az utalás mögött mindössze 11 ember állt. Időközben arra is fény derült, hogy Karácsony Gergely 99 mozgalma további 500 millió forintot kapott euróban és fontban a kilépése előtt a miniszterelnök-jelölti kampányára. Perjés Gábor, Karácsony párttársa, Budapest II. kerületének párbeszédes önkormányzati képviselője az 500 milliót, maffiamódszereket idézve, pénzmosásgyanúsan, kis tételekben fizette be a mozgalom számlájára. Karácsony lebukott és menekül a botrány kitörése óta. Ő azt állítja - tegyük hozzá, nevetséges módon -, hogy az 500 milliót adománygyűjtő ládákban gyűjtötték össze, ami teljességgel abszurd.
A 4 milliárd forint igazi nyertese Márki-Zay mozgalma és Bajnai Gordon volt, Bajnai többmilliárdos megrendelést kapott a DatAdaton keresztül.
A botrány kirobbanása óta a baloldali pártok és politikusok menekülnek, egymást vádolják a guruló dollárokkal kapcsolatban. Idén már Márki-Zay Péter, a frissen alakult Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke beismerte, hogy kormánybuktatásra kapták a tavalyi kampányban az amerikai dollárokat:
"Ezeknek a pénzeknek, a támogatásoknak a célja az volt, hogy megdöntsük Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát" - mondta el Márki-Zay Péter a külföldi támogatásokról egy műsorban.
A guruló dollárok az amerikai demokratákkal és Sorossal karöltve érkeztek. A volt amerikai demokrata elnökhöz, Barack Obamához és feleségéhez köthető alapítványnál képeztek ki több olyan vezetőt is az utóbbi években, akik Soros György tőzsdespekuláns támogatásával igyekeztek kormányellenes hálózatot kiépíteni Magyarországon, illetve a korrupcióellenes küzdelemre hivatkozva küzdeni a hatalom ellen. Tehát nem véletlenül érkeznek a pénzek, a dollárbaloldalnak teljesíteniük kell a gazdáik minden elvárását.
Korányi Dávid, a baloldal lobbistája, az összekötő
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt jött létre. Természetesen kétségtelenül azért jött létre a Korányi Dávid-féle szervezet, hogy befolyásolja a magyar választásokat. Ilyen elképesztő befolyásolási kísérletre az elmúlt 30 évben a rendszerváltás óta nem volt példa.
Korányi Dávidnak jól beágyazott kapcsolatai vannak. Többek között élvezi a baloldal bizalmát, így Bajnai Gordonnal és Karácsony Gergellyel is bizalmi viszonyban vannak. Az Action for Democracy Magyarország mellett több másik országban, így például Olaszországban és Brazíliában is pénzügyi támogatásokkal próbálta kormányra segíteni a baloldalt.
Korányi Dávid karrierje meglehetősen gyorsan indult felfelé. 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként dolgozott, de 2002 és 2004 között már az MSZP frakciója mellett gazdasági, külügyi és európai integrációs területen tevékenykedett. 2007-től az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett.
Hamarosan Korányi Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója lett, ezt követően pedig kinevezték kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkárnak. Sokat elmond a párton belüli helyzetéről, hogy 2009-ben a szocialisták listáján a 16. helyen szerepelt a neve.
Az Action for Democracy alapító elnöke dolgozott a Városházán Karácsony tanácsadójaként. Korányi kezdetben életvitelszerűen New Yorkban élt, majd a gazdag Connecticut államba költözött. Korányi élvezi a globalista körök és a Demokrata Párt bizalmát, így nem meglepő, hogy az Egyesült Államokból mindössze 11 emberen keresztül érkeztek a guruló dollárok.
A baloldal kampányára külföldről érkezett források több mint kétharmada közvetlen vagy közvetett módon Soros Györgytől érkezett.
Elmondható tehát, hogy a konzervatív kormányt megbuktatni akaró baloldali körök egy körmönfont és bonyolult hálózaton keresztül igyekeztek kormányváltást előidézni 2022-ben.
A kamubirodalom
A baloldal kimondottan a választásra egy kamu médiabirodalmat és lejárató gépezetet épített fel. Az EzaLényeg-médiabirodalom mögött álló Oraculum 2020 Kft. közel kétmilliárd forintot kapott a külföldi Korányi-féle támogatásokból. A Magyar Nemzet összesítése szerint 2019 és 2022. április 3. között az EzaLényeg-médiabirodalom nagyságrendileg háromnegyedmilliárd forintért hirdette tartalmait.
Mint kiderült, országosan kiterjedt kampánymédia-birodalmat működtetett az Ezalényeg.hu és a mögötte álló Oraculum 2020 Kft. A kiadó tulajdonosa Páva Zoltán, aki korábban tanácsadóként milliós megbízásokat kapott a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól, jelenleg pedig megbízásokat teljesít Gyurcsány frakciójának.
A baloldal kampányát segítő anyagok elérésének maximalizálására külön Facebook-oldal és portál működött a külföldről több milliárd forinttal finanszírozott dollármédiában. Az Erősítő a 2021. januári létrehozásától a tavaly áprilisi választás napjáig nagyjából 250 millió forintot költött olyan hirdetésekre, amelyekkel a baloldal üzeneteit népszerűsítették a közösségi médiában; ott, ahol a baloldal mandátumszerzési esélyei romlottak, ott az EzaLényeg-médiabirodalom hatalmas összegeket költött a baloldal egy-egy jelöltjének a kampányára.
A GYEREKKEL VAGYUNK NEVŰ FACEBOOK-OLDAL A BALOLDAL VÁLASZTÁSI KAMPÁNYESZKÖZEKÉNT MŰKÖDÖTT 2022 ÁPRILISÁBAN.
A szülőket megtévesztve olyan politikai tartalmú cikkek jelentek meg az oldalon, amelyeknek nem sok köze volt a gyermekneveléshez - írja a Magyar Nemzet
13 millió forint értékben tettek közzé 970, nagyrészt politikai tartalmú hirdetést, amelyekben például az egészségügy és az oktatás helyzetét igyekeztek sötéten bemutatni. Az oldal kiadója, az EzaLényeg-portfólió egészét működtető Oraculum 2020 Kft. a DatAdat cégcsoport mellett a külföldről érkező pénzek fő kedvezményezettje. Az összes oldal a választás óta inaktív lett.
A Vicc Magazin, a Humor Magazin, a Receptek.ma, az Idézetek.ma vagy a Covidoltás.info is kormányellenes tartalmakkal árasztotta el az internetet a választás előtti időszakban.
A hirdetésekre csillagászati összegeket költöttek: a Covidoltás.info nevű oldalon például közel 26 millió forintért hirdettek 2022. április 3-ig, és ugyancsak milliós összegekkel promotáltak kampányanyagokat a Vicc Magazin, a Humor Magazin, valamint az Idéző és Idézetek.ma nevű oldalakon.
OLYAN PÉLDA IS AKADT, AMELY FELÜLETEN 100 MILLIÓ FORINTOT IS KÖLTÖTTEK HIRDETÉSRE. A VÁLASZTÁS UTÁN HIRTELEN LEÁLLTAK A HIRDETÉSEKKEL, SŐT A LEGTÖBB MÉDIUM NEM KÖZÖLT TÖBBET SEMMIT.
Számos vizsgálat folyik az ügyben
Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője a botrány kirobbanása után közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok". Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy „igen súlyos ügy a guruló dollárok ügye, éppen ezért kezdeményezni fogom, hogy a Parlament gazdasági bizottsága következő, március 27-i ülésén tűzze napirendjére az ÁSZ elnökének beszámolóját" – fűzte hozzá
A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet.
Karácsony Gergely a " színes forradalmakat" támogató szervezetekkel konferenciázik Budapesten
A Tűzfalcsoport arról írt, hogy október 11-12. között rendezik meg Karácsonyék, pontosabban Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete a 2023-as Budapest Fórumot.
A Karácsony Gergely által is támogatott konferencia partnerlistája igazából egy beismerés, hiszen képviseltetheti magát több olyan amerikai szervezet, amellyel korábban tagadtak minden kapcsolatot.
Ilyen többek között a hírhedt NED - National Endowment for Democracy is.
A partnerek:
- NED - National Endowment for Democracy,
- Friedrich Ebert Stiftung,
- German Marshall Fund/German Marshall Fund of the United States
- Heinrich Böll Stiftung,
- Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda.
A NED
A NED - National Endowment for Democracy, röviden NED. Ennek az amerikai szervezetnek a nevét a guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismerhette meg a magyar közvélemény. A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját a nemzetbiztonsági dokumentum. Meglepő módon a NED feltűnt a külföldi kampánypénzeket vizsgáló ügyben is.
Nemzetközi vonalon a NED részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es „arab tavasz" során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeggel támogatta az ujgur csoportokat Kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. A NED-en keresztül Karácsony Gergelyék rendezvénye valamilyen formában lényegében amerikai központi költségvetési támogatásban részesül.
A KONFERENCIA PARTNERLISTÁJA TELJES MÉRTÉKŰ BEISMERÉS, A BALOLDAL ÉS KARÁCSONY A KÜLFÖLDI MEGRENDELÉSEKET TELJESÍTI, TELJESEN AZ AMERIKAIAK ÉS A SOROS-BIRODALOM BEFOLYÁSA ALATT VAN A FŐPOLGÁRMESTER.
Lengyelországba is gurulnak a dollárok
A Bajnai Gordon és Karácsony Gergely korábbi tanácsadója, Korányi Dávid vezette Action for Democracy (A4D) az október közepén esedékes lengyel parlamenti választást is guruló dollárokkal akarja befolyásolni, a jelenséggel már a lengyel sajtó is foglalkozik - írja a Magyar Nemzet.
A konzervatív Wpolityce.pl hírportál cikkében felidézi azt az idehaza már jól ismert tényt, hogy az A4D olyan csatatérállamként tekint Lengyelországra, ahol veszélyben van a demokrácia, és szerintük ezt úgy lehet orvosolni, ha rengeteg pénzzel támogatják az ellenzékhez köthető NGO-kat.
A magyar példához hasonlóan az A4D a lengyel ellenzéknek juttatott támogatásainak mértékéről semmit sem árult el, mindez csak később kerül nyilvánosságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a Korányiék által támogatott civil szervezetek között számos olyan akad, amelyeket Soros György is bőkezűen patronál - tették hozzá.
Új választás, újra gurulnak a dollárok
Az amerikai Action for Democracy a 2022-es országgyűlési választások után a jövő júniusi önkormányzati, illetve európai parlamenti választások befolyásolására készül. A Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid által vezetett szervezet már meg is tette az első lépést; három projekt támogatását jelentette be, ami jól jelzi, folytatódik a külföldi befolyásolás, ismét megindulnak a dollárok a baloldali propagandagépezethez - írta meg a Magyar Nemzet.
Az Action for Democracy (AD) a napokban jelentette be a „demokratikus értékek előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítései" részeként a következő, 2023/24-es évre szóló támogatásait. Bár a finanszírozás kedvezményezettjei hivatalosan „civil" szervezetek és „függetlennek" nevezett baloldali sajtótermékek, de az AD eddigi tevékenysége és a most meghirdetett programok indokolása egyértelműsítik, hogy a cél újra a magyar politikai viszonyok alakítása, a választások kimenetelének befolyásolása.
Az első a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), amelynek fő célja erős, önszerveződő civil társadalom kialakulásának elősegítése Magyarországon, elsősorban a demokratikus elvek előmozdítására és a részvételi programok kiszélesítésére összpontosítva. A HCU támogatásával az Action for Democracy célja, hogy mérsékelje a magyar társadalom mély polarizációját és a közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját, ezzel segítve az érdekazonos csoportok eredményes érdekérvényesítő tevékenységét.
A HCU által fémjelzett egyik legfontosabb kezdeményezés a Civil Parlament létrehozása és működtetése. A Civil Parlament célja a különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd előmozdítása az érdekérvényesítési kapacitások kiépítése és az állam társadalmi felügyeletének biztosítása érdekében. A Civil Parlamenttel párhuzamosan a szintén a HCU által működtetett Civil Érdekegyeztető Tanács helyi szintű döntéshozó testületként szolgál, és innovatív szoftverekkel dolgozik a közvélemény gyors és gazdaságos felmérésén, elsősorban helyi ügyekkel kapcsolatban. Mindez az önkormányzati választások előtt a helyi közvélemény manipulálását szolgálhatja majd.
A második program a KisPolgár – Közéleti Gyerekújság, amit a baloldal egyik legvérmesebb médiamunkása, a HVG publicistája, Tóta W. Árpád alapított. Erről Korányiék szervezete azt írja:
„a Tóta W. Árpád újságíró kezdeményezésének eredményeként létrejött KisPolgár mobil alkalmazás megbízható, pontos, de közérthető hírekkel és információkkal látja el a magyar 10 éven felüli gyermekeket."
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a gyerekújság a politika mellett a szexualitással is foglalkozik. Nyilvánvalóan a baloldali woke ideológia szempontjai szerint.
A harmadik támogatott projekt a „Csak Amit Hallani Szeretnél" – A Jelen hetilap szerkesztőségének különleges, úgynevezett bookazine-ja, amely „Magyarország jelenlegi hibrid rendszerének rejtelmeibe ássa bele magát." A bookazine Orbán Viktorra és politikai apparátusára összpontosítva vizsgálja az ország közelmúltbeli történelmét mozgató okozati láncot. | Így gurulnak a dollárok a magyar baloldalhoz Amerikából | A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2023/09/gurulo-dollarok-dollarbaloldal-egyesult-allamok | 2023-09-05 19:10:00 | true | null | null | Origo |
Van egy terület, ahol kifejezetten innovatív a magyar kormány: ez a korrupció.
Közbeszerzéseken és uniós forrásból halmoznak fel sokmilliárdos vagyont, amit alapítványokba és magántőkealapokba csatornáznak.
Orbán Viktor és környezete úgy szervezi ki a pénzt az állam fennhatósága alól, hogy az rendelkezésére állna akkor is, ha elveszítené a hatalmat.
A kormány eközben politikai céltáblává tette és üldözni kezdte a civileket, akiktől emiatt egyre inkább távolságot tartanak az üzleti szereplők is.
„A magyar felső-középosztály közben passzívan élvezi a rendszer előnyeit, felveszi a CSOK-ot, alacsony SZJA-t fizet, a magánegészségügyet és magániskolát veszi igénybe, hozzájárulva a közintézmények szétrohadásához, kiüresedéséhez, és a társadalom kettészakadásához”.
Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral.
Mennyire lepett meg a döntés, hogy az OSF felfüggeszti az európai uniós programok finanszírozását?
Abból a szempontból meglepett, hogy milyen súlyos válságban vannak azok a demokratikus intézmények Európa szerte, amelyekkel az OSF és más donorok is évtizedek óta kiemelten foglalkoznak. A konkrét bejelentés nem volt meglepő, mert pletykák keringtek róla, és az európai kontaktjaink is jelezték, hogy várható egy stratégiai irányváltás a vezetés részéről. Nyilván nem örültünk neki, és őszintén szólva a rációt se látjuk mögötte.
Ez mekkora vágás a szervezetnek?
A tavalyi éves bevételünknek olyan 15-16 százaléka jött az OSF-től. Drasztikus változásra nem lesz szükség, de azért ez akkora összeg, amiből fontos, értelmes dolgokat lehet csinálni, szóval majd pótolni kell.
Az indulásnál, 2007-ben, mekkora volt ez az arány?
Mi egy darabig önkéntes alapon működtünk, de az első nagyobb pályázatunkat nem közvetlenül az OSF-től, hanem a különféle amerikai donorok, köztük a Rockefeller, a Mott Alapítvány és OSF által is támogatott regionális alaptól, a CEE Trust-tól nyertük el. Azzal tudtunk elkezdeni professzionalizálódni. Utána volt olyan év, amikor 20-30 százalékot is kitett az OSF (akkor még OSI) támogatás, ez azon is múlott, hogy épp milyen források voltak elérhetőek. Akadt olyan időszak, amikor viszonylag kevés donor volt jelen a térségben, és megnőtt az OSF jelentősége.
Többek szerint ez a lépés a most induló civil startupok számára a legnagyobb érvágás. A grassroots típusú kezdeményezések támogatására rendszerint nyitott volt az OSF.
Abszolút. Az OSF igazi jelentőségét nem is csak a pénz adta, hanem hogy a később Berlinbe költözött budapesti irodában olyan emberek ültek, akik ismerték a régiós civil szférát, az akut társadalmi problémákat, és nyitottak voltak az újdonságokra. Pénz van máshol is, az igazán nagy veszteség ezzel a kivonulással az infrastruktúra és a helyismeret hiánya lesz. Ez egy átlátható és nem bürokratikus rendszer volt, ami nagy segítséget jelentett az induló projektek, civil kezdeményezések számára.
2007 óta van K-Monitor. Mennyivel volt könnyebb akkor elindulnia egy ilyen korrupciófigyelő projekttel?
A 2000-es évek második fele elég pezsgő időszaka volt ennek a világnak. Addigra ért be vagy tudatosult az, ami a rendszerváltással elindult, hogy szükség van egy erős civil szférára, hogy jó dolog civilként működni, és van is ehhez mozgástér. Ebben az időszakban indult a Transparency is, ekkortájt szerveződött igazán nagy szervezetté a TASZ, elindult az információszabadság-programjuk. Minket egy helyi ügy inspirált: azért indítottuk el a K-Monitort két barátommal, mert fel akartunk lépni a VII. kerületi ingatlanpanamával szemben; megakadályozni, hogy lebontsák a fél kerületet és ellopják azt a pénzt, ami az ingatlanok értékesítéséből származott. Az állami szervek is tudomásul vették eddigre, hogy kötelesek minden állampolgári és újságírói megkeresésre válaszolni, konzultálni szakmai és civil csoportokkal. Akkor még volt nyitottság az üzleti szférában is, hogy ilyen jellegű kezdeményezéseket támogassanak, együttműködjenek ezeken a területeken tevékeny civilekkel.
Mi volt az a pont 2010 után, amikor éreztétek, hogy itt valami egészen más világ jön, és nem csak a politikában, de kifejezetten a civil szférában is?
Más civilekkel közösen kampányoltunk azért, hogy Magyarország csatlakozzon a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, amit nyolc ország írt alá 2011 szeptemberében arról, hogy erősítik a költségvetési adatok és a közpénzek nyilvánosságát. Akkor még meg lehetett győzni Navracsics Tibor közigazgatási minisztert, hogy ennek van értelme.
Mire a munkacsoport megalakult, már láttuk, mennyire az eredeti célkitűzésekkel szemben hoz döntéseket a kormány, és otthagytuk a dolgot. Amikor bevezették a visszaélésszerű adatigénylés fogalmát, világossá vált, hogy nincs valódi szándék semmilyen transzparens működésre. Épp ellenkezőleg. Ahogy a 2010-ben beharangozott elszámoltatásból se lett semmi.
Amikor a rendőrség 2014 szeptemberében kiszállt az Ökotárs Alapítványhoz, és a kormány adminisztratív eszközökkel kezdte vegzálni a civil szervezeteket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) révén, ami egyébként a kormány belső ellenőrzésére szolgál, onnantól fogva kifejezett politikai cél lett ennek a szférának a hiteltelenítése és összemosása a pártpolitikával.
Közellenséggé kiáltották ki a társadalmi kérdésekkel foglalkozó civileket, mint később a menekülteket, a melegeket, a szegregáció miatt igazságtételt váró romákat, vagy Brüsszelt, mintha tőlük kéne megvédeni az országot. Jött a Stop Soros-törvény, a civilellenes törvény és a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzése, amit aztán az Európai Unió Bírósága elkaszált.
Egyre nehezebb lett állami intézményekkel bármilyen szakmai kapcsolatot létesíteni, vagy adatokhoz, információhoz hozzájutni. Kénytelenek voltunk bővíteni a portfóliónkat és saját ügyvédet fogadni, hogy ki tudjunk perelni olyan szerződéseket, amiket egyébként az állami szerveknek önként kellene nyilvánosságra hozniuk. Csak tavaly 13 ügyben pereskedtünk az állammal teljesen evidens adatok hozzáférhetősége miatt. Ez a hozzáállás nagyon gyorsan átszivárgott a közigazgatás alsó szintjeire és az üzleti szférába, jelenleg a Belügyminisztérium mellett a Boston Consulting Grouppal szemben is van egy adatperünk annak érdekében, hogy nyilvánossá váljon az egészségügyi reformhoz készült tanulmányuk.
Kialakult egy félelem a civil szférával szemben. Akár közintézménnyel szeretnénk együttműködni, akár állampolgári ismereteket terjeszteni iskolákban, akár tech-cégekkel működnénk együtt, egyre nő az óvatosság. Inkább nem folynának bele a politikába.
Miközben ők is tudják, hogy ez nem pártpolitika, hanem állampolgári aktivizmus, de nem merik kockáztatni az egzisztenciájukat. | „Orbán hatalma messze túlmutat a kormányzáson” | Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/06/orban-hatalma-messze-tulmutat-a-kormanyzason | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg”
– idézi a cég közleményét a Turizmus.com.
A központ szolgáltatásait a brit „private members clubokhoz” hasonlóan csak tagságival lehet majd látogatni. Étterem, különböző wellness- és fitneszszolgáltatások, teniszpályák és gyermekeknek fenntartott Kids’ Club is van az épületben, de „a tagok közötti tárgyalások lebonyolítására is alkalmas lesz az ingatlan”.
A Botaniq Budai Klub „nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vendéglátás és a társasági élet egy kimagasló sztenderdjét honosítsa meg Magyarországon, évszázados angolszáz minta alapján” – idézi a közlemény Peter Knollt, a BDPST Group klaszterigazgatóját.
Májusban Knoll arról beszélt egy interjúban, hogy a klub megnyitása után „korlátozott kapacitásai, illetve a koncepció exkluzivitása miatt” első körben maximum 75-100 fős tagsággal számolnak, ami a külföldi példákkal összehasonlítva kis létszámú klubnak számít.
„A tagok belépési díjat és éves tagdíjat fognak fizetni, ugyanakkor csak azokat vesszük fel, akiknek a jelentkezését a titkos felvételi bizottság szavazáson elfogadja”. | Megnyitott Tiborcz István cégének privát klubja, amit csak tagok látogathatnak | Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg” – idézi a cég közleményét a Turizmus.com. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/tiborcz-istvan-bdpst-klub-svabhegy-klasszikus-polgari-ertekrend-es-mentalitas | 2023-09-05 11:23:00 | true | null | null | Telex |
A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus.
Az egykoron az MSZP színeiben, ma már függetlenként politizáló Joób Márton Újszeged egyik kertvárosi részét képviseli a szegedi közgyűlésben. A politikus a hétvégén „Újszegedi Vidám Napok” néven szervezett vurstlit választókörzetében pörgő-forgó extrémjátékokkal, dodzsemmel, üvöltő popslágerekkel és 990 forintos hotdoggal. Ez szerinte nem kampányrendezvény volt, válaszolta kérdésünkre, mivel tavaly is csinált ilyet, amikor nem közeledett egy választás sem.
Joób bírósági tárgyalása októberben folytatódik. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét, és eközben 271 millió forintos vagyoni hátrányt okozhattak a költségvetésnek.
A képviselőt majálisi hangulatban kérdeztük folyamatban lévő ügyéről, a következő önkormányzati választásról, és arról, milyen most a kapcsolata egykori szövetségesével, Botka László polgármesterrel.
„Amiért engem kizártak a frakcióból, azok az indokok teljesen abszurdak és nem valósak”
– mondta, amikor kizárásának körülményeiről kérdezzük, illetve arról a városi média által terjesztett feltételezésről, miszerint összejátszik a Fidesszel.
A Botka László-féle Összefogás Szegedért Egyesületből történt kizárásakor a polgármester és köre azt közölte, hogy Joób „a vádemelés óta önös érdekből, talán a Fidesszel kötött megállapodás vagy enyhébb büntetőítélet reményében, esetleg más anyagi haszon miatt a legnehezebb gazdasági és társadalmi válságban folyamatosan hazugságokkal próbálja meg lejáratni városunkat és a szegedi városvezetést”.
Joób és Botka korábban látványosan jó viszonyt ápoltak. Az újszegedi képviselő 2019-ben az Összefogás Szegedért színeiben indult és nyert is. Két nappal a választások előtt még együtt adtak át egy játszóteret az egyik választókörzet mellett.
A később a vádlottak padjára került képviselő azt mondta: Botka Lászlót tiszteli, elsősorban azért, amit elért, de szerinte a Szegedi Sport és Fürdők Kft. kapcsán – aminek vezetését Joóbra bíztak – nézeteltérés alakult ki köztük és elváltak útjaik. A képviselő szerint ez úgy nézett ki, hogy Botkáék rábízták a céget, de amikor az egyébként többszörös világbajnok képviselő szerette volna némileg megreformálni azt, már nem voltak ennyire nyitottak.
Joób szerint a polgármesternek meg kellene hallania azokat a hangokat, amiket a városban egyre többször lehet hallani, és amiket régen ő is közvetített felé. A hétvégi fesztiválra egyébként elmondása szerint mindenkit meghívott, „jobbról, balról, a polgármestert is”, de délután két óra magasságában még senki nem látogatott ki a rendezvényre a szegedi politikusok közül Joób szerint.
Szombaton estefelé az országos botrányairól ismertté vált Szabó Bálint bejelentkezett a helyszínről, elismerően beszélve „Marci” munkásságáról, annak ellenére, hogy korábban nemigen körvonalazódott közöttük bármilyen politikai kapcsolódás. Szintén érdekes mozzanat lehet, hogy Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselő is ellátogatott a helyszínre vasárnap, és egy posztban meg is köszönte Joóbnak a szervezést.
A 2024-es önkormányzati választásokkal kapcsolatban Joób azt mondja: vannak hosszútávú tervei is, de szeptemberben fog csak valamikor beszélni ezekről, addig elmondása szerint még gondolkodik. Ha indulni fog a következő önkormányzati választásokon, akkor biztosan függetlenként teszi ezt, tette hozzá. Joób egyébként felkészült arra, hogy a kampányban – amennyiben az indulás mellett dönt – felhasználhatják majd ellene ügyét.
Az eljárásról azt mondja, alárendeli magát minden ellenőrzésnek, nem bújik ki semmi elől. „Meggyőződésem szerint karaktergyilkosság zajlik ellenem” – mondta a képviselő. | Fesztivált rendezett, és újraindulásán gondolkodik a 270 milliós csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő | A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/04/joob-marton-kepviselo-onkormanyzati-valasztasok-2024 | 2023-09-04 11:34:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.