text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 2079 négyzetméter kivett lakóház, udvar besorolású ingatlan jobb oldali szomszédja az édesapa, Orbán Győző háza, aki ezt 2010 nyarán, a választások után vásárolta. Ehhez az öreg házhoz hozzá sem nyúlt az elmúlt három évben. Orbán Viktor új házának bal oldali szomszédja a felesége ingatlana, amit még az első Orbán-kormány idején vett. A házat lebontották, újat építettek rá. Ehhez Lévai Anikó a szüleitől kapott 2 millió 439 ezer forint kölcsönt, továbbá ötmillió forint svájcifrank-alapú hitelt vett föl.
A három ingatlantól karnyújtásnyira épül 2,8 milliárd forintos tao-támogatással a felcsúti stadion. Ezen még azok is csodálkoznak, akik tisztában vannak a magyar kormányfő fociimádatával, hiszen felcsúti házára szinte „rátapad” a stadionmonstrum. Az pedig túlzás, hogy Orbán Viktor a saját ablakából szeretné nézni a meccseket – a stadion zárt betonrengetegébe egyetlen ablakukból sem lehet belátni.
A talányra azonban feloldást adhat Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata. A miniszterelnök kevesellte a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotelének befogadóképességét, hiszen az önmagában nem képes megfelelni a megnövekedett igényeknek. E welness-szálloda a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kezelésébe vett alcsúti arborétum mellett található. A stadiont és az arborétumot az újra indított felcsúti kisvasút köti majd össze. Ezt az Orbán-kormány egy mostani döntésével tette kiemelt projektté, a felújítást 600 millió forinttal támogatja.
A miniszterelnök a nyilatkozatában azt mondta, hogy – idézzük – „egy kis háromcsillagos panziónk már van, most éppen a Békéscsaba készül nálunk, de valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik, kellene egy komolyabb szállodát is építenünk, hogy a legnagyobb klubok is el tudjanak jönni, és edzőtáborként használni a Puskás akadémiát. Ha üzletileg is ki akarjuk hozni az egyébként nonprofit alapítványból a létesítményekben rejlő lehetőségeket, még sokat kell dolgoznunk. De már közel vagyunk ahhoz, hogy büszkék lehessünk arra, amit létrehoztunk.”
Ezt 2012 júliusában nyilatkozta az akadémia honlapjának a Futball a mi játékunk címmel közölt „évértékelő” interjúban. Nos, egy komolyabb szálloda kialakításához megvan a kellő terület. A miniszterelnök felesége már korábban, több lépcsőben megszerezte a ház alatt lévő apró nádasokat-szántókat, s júniusban két, háromhektáros területben egyesítette azokat. Ezeken, tehát „valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik”, megépíthető a hotel, ha Orbánékat akár Orbán alapítványa, akár valaki más kivásárolná.
A három ház és Lévai Anikó szomszédos termőföldje együtt 37 ezer négyzetméter, egy esetleges későbbi bővítésre még ott van az addig mezőgazdasági műveléssel hasznosítható további háromhektárnyi terület. Vannak, akik az események ilyen alakulásának tulajdonítják azt is, hogy a Székesfehérváron élő, agárdi családi nyaralóval rendelkező Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. megvette a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től 2011-ben József főherceg egykori majorságát 13 hektáron, öt műemléki épülettel Alcsútdobozon. A helyiek ezt valójában Orbán és Lévai ingatlanjának vélik, akik gyakran megfordultak az építkezésen.
Ennek egyik épületébe tucatnyi tetőtéri ablakot építettek be, a másikban méretre csináltatott nyílászárókat halmoztak fel, olyanokat, mint amilyenek a miniszterelnök kútvölgyi villájában vannak. Az épületekkel kapcsolatban Mészáros Lőrinc polgármester, a felcsúti akadémia kuratóriumának elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ott nem folyik semmilyen építkezés, legfeljebb állagmegóvás („Szarok rá, hogy más mit mond”, atlatszo.hu). A kimagasított tetőtér hasonló borítást kapott, mint a Puskás akadémia épületei – szakértőnk szerint az kivételesen értékes, La Coruna-i kőzsindely.
Az építkezés azt sugallja, hogy az Orbán család ide teszi át a székhelyét Felcsútról. A Puskás akadémia szóvivőjét nem értük el, az intézmény titkárságvezetője a Népszabadsággal azt közölte: „Egyelőre megépítjük a stadiont, húsvétra lesz az átadás, s még annyira nem terveztük meg a hotelprojektet, hogy azt is tudnánk, hogy hol lesz.” Mészáros László, Felcsút alpolgármestere, a Felcsút FC ügyvezető igazgatója, az akadémia műszaki vezetője a hotel tervére irányuló kérdésünkre nem kívánt válaszolni.
|
Szállodaépítéshez vásárolja az ingatlanokat az Orbán-család?
|
Orbán Viktor kormányfő házat vásárolt Felcsúton – értesült a Népszabadság. Lapunk úgy tudja, a vételár 18 millió forint volt. A miniszterelnök tulajdonjog-bejegyzési kérelmét szeptember 17-én nyújtották be a Bicskei Járási Földhivatalhoz.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/20131004-kell_egy_szalloda-1417311
|
2013-10-04 13:29:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Kisrészvényes indított eljárást
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
Elsőfokon májusban mentetették fel
A magyar bíróság május végén első fokon már felmentette Hernádi Zsoltot. A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK).
A meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki. A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk.
Ivan Vrdoljak meglepődött
„Nagyon meglepett a felmentés” - fogalmazott ironikusan Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter arra reagálva, hogy a budapesti Fővárosi Ítélőtábla felmentette Hernádi Zsoltot.
A Jutarnji Listnek a gazdasági tárca vezetője azt mondta: most az INA-ról szóló, Mollal folytatott tárgyalásokra koncentrál.
Hernádi ellen Horvátországban is folyik eljárás, a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat. Hernádit azzal vádolják, hogy tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajtársaság irányításában.
A Vecernji List azt írta: Hernádi ügyvédei szerint a magyar felmentő ítélettel akár arra is kényszeríthetik Horvátországot, hogy vessék el az üzletemberrel szembeni ottani vádakat. Arra a törvényi alaptételre hivatkozva, hogy egy személy nem állhat bíróság elé kétszer ugyanazért az ügyért, ugyanakkor elvetették azt a spekulációt, hogy a magyar tárgyalás megrendezett volt, és éppen annak érdekében folytatták le, hogy Horvátországban már ne lehessen tárgyalni ugyanezt az ügyet.
|
Jogerősen felmentették Hernádi Zsoltot
|
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Apróbb módosításokkal, de helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott elsőfokú felmentő ítéletet.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-felmentettek-hernadi-zsoltot.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
„Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen, de nem az előírt formában. Várjuk a javítást!” – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Facebook-oldalán. A dokumentum nem megfelelő nyelven érkezett – közölte magyarázatképpen az ATV megkeresésére a tárca sajtóosztálya. Később Isola Anna, Navracsics Tibor miniszter sajtóreferense az MTI-nek azt mondta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvátul íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott. Amint megérkezik a javított változat, a Fővárosi Törvényszékhez kerül az elfogatóparancs.
Időt nyert a Mol-vezér
Az ATV-nek egy nemzetközi jogász azt mondta: nemcsak az Interpol körözése lebeg Hernádi Zsolt feje fölött, hanem az európai nemzetközi elfogatóparancs is. „Vannak lehetőségek az európai elfogatóparancs megtagadására, csak ezek nagyon szűkek” – mondta Bátki Pál. Szerinte az európai elfogatóparancs egy uniós egyezményre épült, arra, hogy a tagállamok a keresett személyt átadják és ebben a helyzetben a kormányoknak nincs beleszólásuk az átadásba. Az igazságügyi minisztérium talált egy kiskaput. A horvát elfogatóparancsot azért küldték vissza Horvátországba, mert azt horvát nyelven írták.
A Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
A Hír24 korábban megírta, az EU-s elfogatóparancs teljesítését valóban csak bizonyos esetekben lehet megtagadni. Ilyen, ha ugyanabban az ügyben Magyarországon is folyt eljárás, és megállapították, hogy Hernádi Zsolt nem követett el semmit. Ez Magyarországon megtörtént. Akkor kellene eleget tenni a horvát hatóságok kérésének, ha a Mol vezetőjét valamilyen új bűncselekménnyel vádolták meg.
Orbán megszólalt, Zágráb békülne?
A Mol-INA-ügyről szólva Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt hangsúlyozta, nem államok közötti problémáról van szó, a horvát-magyar kapcsolat nagyon jó, itt egy üzleti konfliktusról van szó. Megítélése szerint a barátság hosszabb távon fontosabb, mint egy üzleti vita, számoljunk el egymással korrekten, de civilizált módon. Magyarországnak nincs olyan érdekeltsége, ami miatt ragaszkodni kellene ezekhez az érdekeltségeihez, ezért azt javasolja, a Mol adja el az INA részvényeit – tette hozzá.
|
Orbánék visszaküldték Hernádi elfogatóparancsát
|
A kormány javításra visszaküldte a horvátok Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancsát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/orbanek-visszakuldtek-hernadi-elfogatoparancsat/
|
2013-10-04 13:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupcióval szemben az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője. André Goodfriend a Heti Válasznak adott interjúban – amely holnap jelenik meg – utal rá, hogy a NAV elnökét konkrét bűncselekményben is érintettnek tartják.
A diplomata szerint a papírlap, amit korábban átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, nem bizonyíték, csak egy belső hálózatra szánt összefoglaló arról, milyen ügyekben fordultak különféle magyar szervekhez. Ezek az értékelések nem feltétlenül a kitiltási üggyel állnak kapcsolatban, hatással vannak az emberi jogi vagy a befektetési klímára vonatkozó jelentésünkre is – mondta Goodfriend, aki szerint volt rá példa, hogy semmilyen választ nem kaptak a kormánytól.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem állítja, hogy nincsenek felderített áfa-csalási ügyek, vagy nyomozások, de az adóhatóságot érintő vádakat senki nem vizsgálta ki. Az ideiglenes ügyvivő azt is megerősítette, hogy tudnak a NAV-on belüli csalásokról.
|
Újabb bombát robbantott André Goodfriend
|
Vida Ildikót nem azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert nem tett eleget a korrupció felszámolásáért, hanem mert konkrét bűncselekményben tartják érintettnek – utalt rá egy interjúban André Goodfriend.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20141203-ujabb-bombat-robbantott-andre-goodfriend.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
A másodfokú eljárásban Scherné Bagi Edit ügyész a vádlottak többsége esetében megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, és ezt kezdeményezte Bárándy Péter is, aki Gál György védelmét látja el. Más védők ügyfeleik felmentését kérték. Az utolsó szó jogán álláspontjukat kifejtő vádlottak pedig ártatlanságukat hangoztatták.
Hunvald György és Gál György, továbbá Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és öt társuk ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is folyik egy per, abban az ügyészség mintegy 50 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja őket.
|
Egy hét múlva döntenek Hunvaldékról
|
Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/egy-het-mulva-dontenek-hunvaldekrol/
|
2013-10-04 14:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Debrecen polgármestere olyan passzussal egészítené ki a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely kimondja: nemzeti vagyon tulajdonjogát nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás érdekében a tulajdonos ingyen is átruházhatja az állam, az önkormányzat, önkormányzati társulás vagy olyan gazdálkodó szervezet részére, amelyben az állam, az önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás nemcsak az lehet, ami uniós támogatásból, magyar központi költségvetésből valósul meg, hanem az is, amely „bizonyos magánforrásokból finanszírozott”. Fontos, hogy a beruházás olyan stratégiai fontosságú, kiemelt társadalmi célokért megvalósuló fejlesztés legyen, amely „a fenntartható fejlődést elősegítve hazánk versenyképességének növelését” is szolgálja – írja előterjesztésében a Fidesz ügyvezető alelnöke.
Kósa Lajos szerint mind az állam, mind az önkormányzatok részéről fontos érdek fűződik az ilyen típusú beruházások gyors, hatékony és zökkenőmentes megvalósításához, melynek indokolatlan akadályát jelentheti a jelenlegi szabályozás. “Jelen módosítás célja, ennek megfelelően, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztési cél érdekében, egy korlátozott személyi kör részére, egyedi tulajdonosi döntés alapján, a nemzeti vagyon térítésmentes átruházása lehetőségének biztosítása” – írja előterjesztésében a kormánypárti politikus.
Szerinte az ingyenes átruházás esetére a törvényben megfogalmazott előírások teljesítése (15 éves elidegenítési tilalom, a juttatás céljának megfelelő hasznosítási, állagmegóvási, beszámolási kötelezettség a vagyont átadó felé, kötbérfizetési kötelezettség előírása, elállási jog) kellő garanciát biztosítanak az ingyenes átruházás ezen esetkörében (is) a nemzeti vagyon megfelelő védelmére. A javaslat elfogadása kétharmados támogatást igényel.
A nemzeti vagyont jelenleg a törvény annak védelme és a „célszerű gazdálkodás” érdekében négy kategóriába sorolja.
Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető le, és nem is osztható fel. Ebbe a – törvény mellékletében is rögzített – körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az idetartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.
|
A Fidesz ingyen is adná a nemzeti vagyont
|
A párt ügyvezető alelnöke indokoltnak tartja, hogy legyen mód ingyen átruházni a nemzeti vagyont, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításáról van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/a-fidesz-ingyen-is-adna-a-nemzeti-vagyont/
|
2013-10-04 14:12:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
|
Jövő csütörtökön pont kerülhet a Hunvald-ügy végére
|
Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/jovo-csutortokon-pont-kerulhet-a-hunvald-ugy-vegere/
|
2013-10-04 14:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. A vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontot sem ért el a 100-as skálán. Az országok többségében a közhatalom birtokosainak visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét. Magyarország a világranglista 47. helyén áll.
A Transparency International (TI) idén is elkészítetté korrupciós felmérését. A nullától száz pontig terjedő skálán a nulla a korrupciótól nagyon fertőzött országot, a 100 pont a korrupciómentességet jelzi.
A skandinávok megmutatták
A legtöbb pontszámot továbbra is a skandináv országok kapták. Idén ismét Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia, Svájc és Új-Zéland áll az élen, 92-86 ponttal. Magyarország egy helyet rontott tavaly óta, és az EU legkorruptabb harmadához tartozik elért 54 pontjával, ami az uniós országok között a 21. helyre elég, tavaly 20-dikak voltunk, 2012-ben pedig a 19. helyen álltunk – mondta Martin József Péter a Transparency International ügyvezető igazgatója.
Martin József Péter a magyarországi helyzetet értékelve kiemelte: a most nyilvánosságra hozott kutatás nyáron zárult, ezért a jelentés nem foglalkozik az amerikai kitiltási botránnyal. A jelentésből kiderül, hogy a magyarországi korrupció, azért tud elhatalmasodni, mert nincsenek fékek és nem működnek az ellensúlyok. Az TI ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon már 2008-ban intézményesült a korrupció. Megemlítette, hogy 2014 a választások éve volt, ami szintén nem volt tisztességes, nem volt mentes a kampánykorrupciótól – tette hozzá.
Dohánymutyi és társai
Magyarországot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, de idén már Lettország is lehagyott bennünket – mondta a TI ügyvezető igazgatója.
Martin József Péter súlyosnak nevezte a korrupciót Magyarországon. Elmondta: a kormányzati döntések átláthatatlanok. A Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Példaként említette, hogy az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. Hozzátette a kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt.
Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Például a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket – érvelt Martin József Péter.
A Vida-ügy mindent elárul
A TI vezetője szerint a magyarok hiába várják, hogy a kormány megnyugtató módon tisztázza a hazai és nemzetközi vádak alól a NAV-ot. Ráadásul Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, állításait sem sikerült cáfolnia a közhatalomnak.
A Transparency International szerint az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.
Nem változtak a sereghajtók
A legkevesebb pontot Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália kapta. A két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nincs elszámoltathatóság, és közjót szolgáló állam sem.
A Transparency International térképen is jelezte a korrupció mértékét.
Kína 20 helyet zuhant
A Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország is. Kína többek között azért zuhant a 2013-as 80 pontjáról a 100-ra, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat.
Arccal a korrupció és a leszakadás felé
Martin József Péter szerint a kormány a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen. Kiemelte: Orbán Viktor a napokban azt mondta, Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként. A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. helyen állt a vizsgált 175 ország között.
„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Így készült a TI-jelentése
A felmérést a Transparency International berlini titkársága készítette. A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával állítják össze. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
Martin József Péter a kutatásról elmondta: a Transparency International 13 korábbi mutatóból készít egy 14-diket. A 13 adat már korábban megjelent a nyilvánosság előtt, és példaként említette a Világgazdasági Fórum jelentését, vagy a Bertelsmann Alapítvány jelentését. Ezt a 13 mutatót összesítik és ebből jön létre a TI korrupciós indexe. Mind a 13 mutatóra igaz, hogy ezek szakértői értékeléseken alapulnak – mondta a TI ügyvezető igazgatója.
Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2014-ben 175 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták.
A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozott átlagolással számítja ki az indexet.
|
Nyakig ülünk a korrupcióban
|
Egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. A vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontot sem ért el a 100-as skálán. Az országok többségében a közhatalom birtokosainak visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét. Magyarország a világranglista 47. helyén áll.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-a-korrupcios-ranglistan-a-sereghajtok-kozott-van-magyarorszag.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A horvát rendőrség kedden adta ki a dokumentumot a Mol vezetője ellen, majd másnap délután Hernádi már az Interpol vörös körözési listáján is szerepelt.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal vádolják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA olajipari vállalat irányításában.
A KIM csütörtökön közölte ugyancsak a Facebookon, hogy megérkezett hozzájuk az elfogatóparancs, de horvát nyelven, azaz nem a megfelelő formában A hivatalosan elfogadott nyelv a magyar, a francia, a német vagy az angol lehetett volna.
A tárca az Interpol körözését sem találja megfelelőnek, mert szerintük Hernádi nem kapta meg az idézést (ez egyébként a magyar hatóságoknak köszönhető).
|
Megjött a javított elfogatóparancs Hernádi ellen
|
egérkezett az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen az előírt formában - tájékoztatott Facebook-oldalán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/04/megjott-a-javitott-elfogatoparancs-hernadi-ellen/
|
2013-10-04 14:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
A horvát bíróság sem hagyhatja figyelmen kívül
A magyar bíróság május végén első fokon felmentette Hernádi Zsoltot. Az üzletember ügyvédje korábban arról beszélt, bízik benne, ha az ítélet jogerőssé válik, azt nem hagyhatja majd figyelmen kívül a horvát bíróság sem. Abban az ügyben ugyanis, amelyet az egyik tagállam bírósága már jogerősen elbírált, nem lehet más tagállamban sem eljárást indítani, mivel az EU-ban alapelv egymás bírósági határozatainak kölcsönös elismerése.
Ötmillió euró kenőpénz
A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK). A horvát állami televízió honlapjának híradása szerint a meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki.
A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk.
|
Másodfokon Hernádi Zsolt pere
|
Ma tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen indított pótmagánvádas eljárást.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-masodfokon-hernadi-zsolt-pere.html
|
2014-12-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.
|
Közbeszerzés nélkül, titokban bővíthetik Paksot
|
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20141201-kozbeszerzes-nelkul-titokban-bovithetik-paksot.html
|
2014-12-01 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.
*****
Az atlatszo.hu által megkérdezett rendezők, producerek, filmes szakemberek csak "Lex Vajnaként" emlegetik a filmtörvény tavalyi módosítását, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá válnak állami támogatásra. Közvetett állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek, pontosabban a gyártási kölségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam lemond a társasági adóbevétel egy részéről, tehát ez ugyanúgy állami támogatásnak minősül, mint a látványsportágak adókedvezménye, a tao.
Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát
Manapság már közhelynek számít, hogy a Pokorni-féle kézlevágás nem fenyegeti a Fidesz gazdasági holdudvarát. Az azonban még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén, ráadásul úgy, hogy bizonyos célra elkülönített állami pénzeszközöket, vagyis mindannyiunk közös adóbevételeit egy másik, felettébb nehezen megideologizálható célra költsön vagy költessen el. Tovább a teljes cikkre.
Korábban a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. A módosítás után viszont már bekerült a támogatható filmalkotások közé a "számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő anyag" is, amely így már jogosulttá vált a közvetett állami támogatásra. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
A Digic Pictures Kft.-t Vajna alapította 2002-ben, de hivatalosan már nincs benne tulajdonrésze. A cég jelenleg a Magyar Enterprises tulajdonában van, amely a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég. Ez az offshore cég pedig 2013-ban várhatóan majdnem 160 millió forint közvetett állami támogatáshoz jut a filmtörvény tavalyi módosításának eredményeként. Az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Magyar Enterprises offshore cég ugyanakkor ezer szállal kötődik Vajnához, tulajdonolja például azt a Buno Kft.-t, amelynek Vajna jelenleg is az ügyvezetője. A Magyar Enterprises a tulajdonosa az InterComnak is, amelyből Vajna állami megbízatásai összeférhetetlensége miatt hivatalosan szintén kiszállt.
Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen
Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen. Tovább a teljes cikkre.
Amint az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részeként működő Nemzeti Filmiroda adataiból kiderül, a Digic Pictures Kft. eddig három alkotás után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást. A Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a WatchDogs videójátékok trailerei után. Az összesen mintegy 18,5 percnyi demó után mintegy 157 millió forint közvetett állami támogatás jár.
A 10 perces Halo-előzetes a hatóság által elfogadott költségvetése több mint 400 millió forint volt, amelynek alapján a cég 81,6 millió forint adókedvezményt vett igénybe. Az öt és fél perces Assassin’s Creed III: Golden Age című alkotás költsége 230 millió forint, adókedvezménye 46 millió forint volt, míg a Watchdogs 150 millió forintba került, és 30 millió forint adókedvezményt hozott. Rabb Alex, a Digic Pictures társalapítója megkeresésünkre azt mondta, hogy ezeknek a filmeknek a percenkénti piaci ára a 150-250 ezer dollár per perc sávban mozog. "A felsorolt filmeken több mint százan dolgoztak, túlnyomó többségük főállásban, hónapokon keresztül" - közölte Rabb.
A Digic Pictures társalapítója szerint a Halo 4 esetében a hatóság által elfogadott és ellenőrzött költségvetésben körülbelül 300 millió forint volt a személyes közreműködők költsége, járulékból 93,5 millió forintot fizettek be csak ebből a projektből. Az adókedvezményre jogosító alkotások teljes, tételes költségvetését ugyanakkor nem adta ki az atlatszo.hu-nak a cég, ezért azokat kikértük az ellenőrző hatóságtól is.
Az alkotások teljes költségvetését is elkértük a Digic Pictures Kft.-től, de nem adták ki, mivel álláspontjuk szerint az nem publikus. Egyben úgy vélekedtek, hogy nem is fontos megismerni, hiszen "a fentebb felsorolt tételek lefedik a teljes költségvetések 80-85 százalékát, így azokról elég pontos képet nyújtanak". Lapunk mindenesetre kikérte az illetékes szervtől azokat a dokumentumokat (közte a költségvetést), amelyekből kiderül hogy pontosan milyen költségek keletkeztek a gyártás során.
Filmipari forrásaink szerint a Digic Pictures Kft. egyáltalán nem szorul rá az állami támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Ráadásul az adókedvezményre jogosító alkotások videójátékok népszerűsítését szolgálják, tehát valójában pusztán reklámok, reklámfilmeket pedig nem kellene az adófizetők pénzéből támogatni. Ráadásul a Digic Pictures olyan alkotásra is lehívta az adókedvezményt, amely még a tavalyi törvénymódosítás, a "Lex Vajna" előtt készült el: a Halo4 gyártása az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig tartott. Az NMHH azóta sem válaszolt kérdésünkre, hogy visszamenőleg milyen alapon kaphatott állami támogatást ez az alkotás.
|
Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére
|
Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/10/07/lex-vajna-szazmillios-allami-tamogatas-oldoklos-videojatekok-nepszerusitesere/
|
2013-10-07 14:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az NFA hamarosan közzéteszi a megbízási szerződések közérdekből nyilvános adatait, vagyis hogy kiknek adták oda a 34 ezer hektárnyi állami földterületet művelésre. Így az, hogy Simicska Lajos, a Fidesz egykori pártpénztárnoka érdekkörébe tartozó Mezort Zrt. mennyi földet kapott csak ezután fog kiderülni.
A Blikk mindemellett azért a földalapú támogatás mértékéből kiszámolta, hogy a 18 ezer hektár (180 Margitsziget nagyságú) termőföld felett rendelkezik a Simicska Lajosék tulajdonában álló cégcsoport.
Simicska idén júniusba vásárolta be magát a Mezort Zrt.-be, ötvenszázalékos tulajdonrészével ő lett a legnagyobb tulajdonos Nyerges Zsolt ugyancsak kormány közeli üzletember és ügyvéd előtt. A Mezort-cégcsoportba tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. pedig, mint azt korábban megírtuk, két éve kapott használatra Fejér megyei földeket a Nemzeti Földalaptól pályázat nélkül.
|
Simicskának leeshetett „pár” hektár föld
|
Még nem tette közzé a pályázat nélkül kiadott állami termőföldek használóinak névsorát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), de a Blikk úgy tudja, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságoknak is juthatott a pályázat nélkül kiadott földekből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/simicskanak-leeshetett-par-hektar-fold/
|
2013-10-08 14:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Országgyűlés megszavazta, hogy a Műcsarnok szőröstül-bőröstül a Magyar Művészeti Akadémiához kerüljön. Nem csupán a működtetés, a vagyonkezelés száll az egykor MDF-közeli képzőművészek által alapított, sokáig Makovecz Imre által vezetett, s a közelmúltban az alaptörvénybe is beemelt szervezetre, hanem a tulajdonjog is.
Sosem lesz vége
Az ellenzék kulturális botrányt kiált – ezúttal nem alaptalanul. A szocialista Hiller István szerint eztán megeshet, hogy egy másik kormány a Hősök tere túlfelén álló Szépművészeti Múzeumot adja majd oda egy hozzá közelálló, politikai alapon szerveződő társaságnak, más valaki pedig az Operaházat szervezi ki, és így tovább.
A „mit szól a Műcsarnok-ügyhöz” kérdést a fideszes L. Simon László is megkapta egy délutáni sajtótájékoztatóján, amire az amúgy alapos okfejtésekkel operáló volt kultuszállamtitkár szűkszavúan így válaszolt: nézzék majd meg, hogyan szavazok. (Ne nézzék meg, borítékoljuk: igent fog nyomni a politikus. Ha nem így tenne, úgy járna, mint a pár hónappal ezelőtt a hoffmanni közoktatási törvény ellen prüszkölő Pokorni Zoltán: kiírná magát a parlamentből. Januárban egyebek mellett e kérdésről is faggattuk nagyinterjúban L. Simont, ide tessenek kattintani.)
Határ húgyban
Ahogy mi is megírtuk, a Műcsarnok körül tavaly óta áll a bál. 2012 novemberében határozott a kormány arról, hogy az MMA a Vigadó után megkapja a kortárs művészet fellegvárát is. Hogy ez narancsos falon belül is milyen hullámokat vetett, jól illusztrálja, hogy a hírre lemondott a már a Fidesz-érában kinevezett, nem mellesleg sikeres igazgató, Gulyás Gábor. (Gulyás nevéhez köthető a pompás Bukta Imre-tárlat, a Bizottság-emlékkiállítás és a Mi a magyar?. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs tárlatnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Mások mellett a kormány liblingje, az MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György is támadta emiatt Gulyást. Szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”. Állítólag egy videó borította ki Feketét, amelyben az alkotó levizeli a szerb-magyar határt.)
Fekete egyébként már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Fotó: MTI/Marjai János
Kormányzót!
Az MMA irányultságához adalékként idézzük fel Makovecz Imre egy a Heti Válasznak 2010 márciusában adott interjúját: „Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki – különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengőt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életről, a jövőről. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.”
|
Műcsarnokot kapott Orbán barátja
|
Jobbos kézre került a kortárs képzőművészet legfőbb kiállítóhelye.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/07/mindjart-mucsarnokot-kap-orban-baratja/
|
2013-10-07 14:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fővárosi Törvényszék hétfőn tartott tárgyalást a kiadatási mizéria kapcsán. A Fővárosi Főügyészség “az európai elfogatóparancs végrehajtása és az annak alapján történő átadás feltételei” vizsgálta. A döntés megszületett, amely szerint nem adják ki Hernádit, pontosan azért, amiért eddig sem tették: már korábban vizsgálták az ügyet, ám a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
“Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § g) pontja értelmében az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette.” – írják. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyben a tényállás teljes egészében azonos.
Indítvány és egyetértés
“Erre tekintettel, a Fővárosi Főügyészség a bíróságon – a jogszabályban meghatározott kötelező megtagadási okra figyelemmel – a Hernádi Zsolttal szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását indítványozta.”
A Fővárosi Törvényszék helyt adott az indítványnak, az ügyészi indítványnak helyt adva, a Hernádi Zsolt ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának és annak alapján a nevezett személy átadásának megtagadásáról döntött
Vesztegetés miatt kérnék számon
Mint ismert, Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat és korábban azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A Mol-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt.
Vöröslik
Néhány napja a Mol-vezér fényképe és adatai megjelentek az Interpol honlapján, azon belül is a nemzetközi rendőri szervezet vörös körözési listáján. A körözési adatlap szerint az 52 éves, magyar állapolgárságú, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást megvesztegetéssel vádolják a horvát büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusának megfelelően. Az adatlap arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek információja van Hernádiról, akkor jelezze azt a rendőrségen.
A vörös körözs egyébként a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
|
Döntött a bíróság – nem adják ki a Mol-vezért
|
Az ügyészség indítványozta, a bíróság pedig helyt adott. Nem adják Hernádit, pontosan azért, emiért eddig sem: itthon már lefolytatták az eljárást ellene.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/07/dontott-a-birosag-nem-adjak-ki-a-mol-vezert/
|
2013-10-07 15:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szeviép Zrt. ellen bűnvádi eljárás folyik, és már az egykori cégvezérek vagyontárgyai közül is többet lefoglaltak – írja a SzegedMa.hu.
„Csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatunk nyomozást a Szeviép Zrt. tevékenységével kapcsolatban. A nyomozóhatóság a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. A nyomozás érdekei miatt jelenleg bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a NAV az üggyel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában.
|
Foglalják a Szeviépesek magánvagyonát is?
|
Csődbűntett miatt nyomoz és foglal a NAV a Szeviép-ügyben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/foglaljak-a-szeviepesek-maganvagyonat-is/
|
2013-10-08 15:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
A december 14-i iratismertetéssel lezárul az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ellen okirat-hamisítás, adócsalás és egyéb ügyek miatt indított nyomozás. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, most pedig kezdődik a vádemelési szakasz, amely további egy hónapot vesz igénybe, így az már biztos, hogy vádiratot csak jövőre nyújtanak be Simon Gábor ellen – írta a keddi Magyar Idők.
Simonról 2014 februárjában derült ki, hogy egy bécsi bankszámlán több százmillió forintos vagyont halmozott felt. Az összeg nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, és adót sem fizetett utána. A politikus az eljárásban nem tett vallomást, és időközben 128 millió forint adóhátralékot rendezett.
A kormányközeli lap magyarázata szerint emiatt könnyen megtörténhet, hogy Simon "nem, vagy csak rövid időre kerül majd rács mögé", a bécsi vagyont pedig következmények nélkül megtarthatja.
|
Lezárták a nyomozást a Simon-ügyben
|
Kezdődik a volt MSZP-s alelnök adócsalási és okirat-hamisítási ügyének vádemelési szakasza, de könnyen lehet, hogy nem, vagy csak rövid időre kerül rács mögé.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_Lezartak_a_nyomozast_a_Simonugyben
|
2015-12-08 15:39:00
| true | null | null |
HVG
|
A vádirat szerint a magyar állampolgárságú férfi 2013 januárjában megismerkedett két kárpátaljai magyarral, akikkel közölte, hogy Magyarországon vannak olyan hivatalos személyek, akik az ő kérésére pénzért hajlandóak a magyar állampolgársághoz hozzásegíteni olyan külföldi személyeket, akik személyesen meg sem jelennek a magyar hatóságok előtt, illetve a magyar nyelvtudásuk is hiányzik – olvasható az ügyészség honlapján.
A férfi a két kárpátaljai magyarral megállapodott, hogy azok Ukrajnában beszerveznek olyan személyeket, akik hajlandóak fejenként kb. 1000 eurót fizetni a magyar állampolgárság ilyen módon való megszerzéséért. A megállapodás alapján 2013 januárja és decembere közötti időszakban összesen 594 fő Kárpátalján élő személy honosítási kérelmeit vette át az említett két közvetítőn keresztül a magyar férfi.
A kérelmek, illetve a pénz átvételében segítséget nyújtott neki az élettársa és annak fia is. 185 esetben a férfi átvételi elismervényt is kiállított az iratok átvételéről, melyen egy magyar város polgármesteri hivatalának hamis bélyegzőjét helyezte el.
A férfi, illetve az élettársa és annak fia összesen 648 800 eurót (azaz több mint 200 millió forintot) vettek át az ukrán közvetítőktől azért, hogy a kedvezményes honosítást elintézzék. Ugyanakkor a tényleges ügyintézés érdekében semmit nem tettek, a pénzt saját céljaikra fordították, egyebek mellett egy családi házat vásároltak 30 millió forint értékben az élettárs gyermekének.
Az ügyészség vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a férfit, élettársát és annak gyermekét, továbbá befolyás vásárlásának bűntettével a két ukrajnai közvetítőt.
A bűncselekmények elkövetésében központi, szervező szerepet játszó férfi 2015. szeptember 9. napjától előzetes fogva tartásban van.
Az ügyészség a befolyással üzérkedőkkel szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta, valamint a bűnös úton szerzett vagyonra – beleértve az említett családi házat is – vagyonelkobzás elrendelését. Az ukrajnai közvetítők esetében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett az ügyészség indítványt.
|
Magyar állampolgárságot ígértek pénzért, több száz embert vágtak át
|
A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség a mai napon vádat emelt azzal a férfival és társaival szemben, akik közel 600 ukrán állampolgárnak pénzért azt ígérték, hogy a magyar állampolgárság megszerzését hivatali kapcsolataik révén elintézik. A pénzből többek között családi házat vettek maguknak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_Magyar_allampolgarsagot_igertek_penzert_t
|
2015-12-08 15:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A III. kerületi TVE sporttelepén öt műfüves pályát alakítanának ki, a meglévő edzőpályát szabványos méretűvé bővítenék és egy ötszáz fős fedett lelátót is felhúznának, emellett a vízilabdások is fejlesztésekhez jutnának, mindezt 1 milliárd 730 millió forint értékben – írja a Népszabadság. A finanszírozás háttere még nem adott, ugyanis a kerület társaságiadó-felhasználási kérelmet kell benyújtson az érintett két sportszövetséghez, önrészként 530 millió forintot szánna az önkormányzat a beruházásra. Az önkormányzat jóváhagyását követően már csak a labdarúgó- és a vízilabda-sportszövetségen múlik, hogy megkapják-e a támogatást, a városvezetés az önrész túlnyomó többségét csak a jövő évi költségvetés terhére különítette el.
Az öt felújítandó és megépítendő kispálya közül az egyik távolabb található a sportteleptől, ami az ingatlanfinanszírozással foglalkozó Texber Kft. tulajdonában áll jelenleg, egy éve szereztek tulajdonrészt – a cég mögött egy Cipruson bejegyzett offshore vállalkozás áll. A kft. vállalja a megépítéshez és egyben az értéknöveléshez szükséges 30 százalékos önrészt – 21 millió forintot –, tehát az nem az önkormányzatra hárul. A kerületi illetékes szerint az önkormányzatnak nincs köze a céghez, szerinte a TVE köthetett megállapodást a kft.-vel.
A Texber telektulajdonosként megszerezheti a TAO-támogatásból megvalósuló sportlétesítményt, mert általános a cégek között, hogy akkor járulnak hozzá a cégek és a telektulajok a fejlesztésekhez, ha cserébe kapnak is valamit – fejti ki a lap a TAO-támogatások problémáit. Lényegében közpénzből és be nem fizetett adóból hozhatnak létre egy olyan sportlétesítményt, ami végül nem lesz köztulajdon, az építményt 15 évig állami jelzálog terheli, ez idő alatt csak sportfunkciókat láthat el. A TVE elnöke nem kívánt az ügyről nyilatkozni.
|
Offshore céget juttathat vagyonhoz a III. kerület, természetesen focipályát építenek
|
Több mint másfél milliárd forintos beruházásnak adott zöld utat a fővárosi III. kerület önkormányzata, a tervek szerint a TVE sportpályáit újítanák fel és bővítenék. Egy cég is jól járhat, amely mindössze egy éve szerezte meg az egyik sportpálya területének tulajdonjogát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151207_Offshore_ceget_juttathat_vagyonhoz_a_III
|
2015-12-07 15:51:00
| true | null | null |
HVG
|
A K-Monitor és a Transparency Magyarország korrupciófigyelő oldala szerint a megbízás azért tűnik gyanúsnak, mert végleges összértéke meghaladja a kiírásban becsült értéket, illetve hirdetmény nélküli eljárásról van szó.
A kiíráskor 688 millió forintnyira becsült, majd a szerződés aláírásakor már 743 millió forint értékűre nőtt megbízás a Közbeszerzési Hatóság oldalán még nem jelent meg, de az európai közbeszerzési weboldalon már szerepel.
Onnan derül ki egyebek mellett az, hogy a győztes kivitelezőnek egyebek mellett távfelügyeleti rendszert, víz- és hőmennyiségmérőket, wifit, térfigyelő kamerákat, épületbiztonsági rendszert kell kiépítenie. A feladatok között szerepel még az optikai gerincvezeték-hálózat bővítése, valamint a Szárazárok színpad nézőtéri világításának kiegészítése.
Sötétben tapogatóznak a díszkivilágítással kapcsolatban
A Várkert díszkivilágítása annak ellenére nem teljes, hogy a reflektorrendszer már a tavalyi megnyitóra kiépült. A főhomlokzatot a Duna part felől megvilágítani hivatott reflektorokkal kapcsolatban a hvg.hu információi szerint vita alakult ki, mert nem egyértelmű, hogy a fővárost, a kerületet vagy Várkert mögött álló állami szerveket terheli az épületen kívül elhelyezett reflektorok használata után az áramszolgáltatónak fizetendő díj. A bejárat előtti kandelábereken álló reflektorokat ezért nem is használják.
Az épületet az eredeti tervek szerint csak pontszerű megvilágításnak szánt lámpák világítják meg, emiatt azonban – mint a névtelenséget kérő kivitelezők egyike mondta -, éjszaka olyan hatást kelt, mint mikor valaki a zsemblámpáját az állához emelve világítja meg az arcát.
|
Újabb százmilliókat költenek a Várkert Bazárra
|
Még mindig nem készült el teljesen a Várkert Bazár. A korrupciógyanús beszerzéseket figyelő portál, a Red Flags felfedezett ugyanis egy újabb, összesen 743,3 millió forintos szerződést. Ezt a közbeszerzést a Várkert Bazár felújításán már eddig is milliárdokat kaszáló Swietelsky–WHB konzorcium nyerte, elektronikai munkálatokról van szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20151207_ujabb_szazmilliokat_koltenek_varkert_baza
|
2015-12-07 16:17:00
| true | null | null |
HVG
|
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul egy budapesti, VIII. kerületi, Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt. A párt közleménye szerint a fideszes vezetésű Józsefvárosi Önkormányzat csütörtöki határozatával "csökkentett áron" eladott egy 4200 négyzetméteres palotanegyedi ingatlant egy cégnek, amelynek korábban elővásárlási jogot biztosított, és amellyel már az MSZP-SZDSZ-es kerületvezetés is "üzletelt".
A vállalkozás egyik tulajdonosa a PM szerint egy uruguayi cég, a másik tulajdonos pedig "érdekelt" a szombaton átadott, VIII. kerületi rendelő "méregdrága" felújításában. Az ellenzéki párt szerint az egyik cég "offshore-gyanús", a tulajdonosi kör "rejtőzködik".
A közleményben azt írták, a PM első lépésben a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul, hogy indítsanak vizsgálatot, illetve törvényességi ellenőrzést.
|
Botrány lesz egy Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt
|
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul az ingatlan eladása miatt, mert szerintük a vevő vég offshore-gyanús, és "rejtőzködik" a tulajdonosi köre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151205_Botrany_lesz_egy_Trefort_utcai_onkormanyz
|
2015-12-05 16:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Többek között Stohl Andrást és Damu Roland védőügyvédje mosolyogva fogadta az első fokú ítéletet pénteken – tudta meg a Bors. Az ügy még 2012 októberében kezdődött, amikor Ruttner György vállalta, a Kozák testvérpárnak egy hónappal később visszafizet harminc-harminc millió forintot. Ám Ruttner beismerte, ez csupán színlelt szerződés volt, és a pénzt a saját céljaira használta. Kozákék pedig feljelentették.
Az ítélet hallatán a Kozák testvérpár elmondta, hogy nem hagyják annyiban az ügyet. Ugyan nem akarják az ügyvédet börtönbe juttatni, ugyanakkor a pénzüket továbbra is szeretnék visszakapni, mert állításuk szerint Ruttner azóta sem fizette vissza a kölcsönt.
A tárgyalás során a sztárügyvéd az utolsó szó jogán elmondta, hogy hatalmas adóssága és három gyermeke miatt kényszerült a hitelfelvételre. Több mint négy éve árulja birtokát, de vevőt azóta sem talált rá. Végül azt is hozzátette, hogy a kölcsönt visszafizette. Az első fokú ítélet mindezt figyelembe vette, amikor kimondta, hogy nem bűnös.
|
Örülhet Stohl Andrást és Damu Roland ügyvédje: felmentették Ruttner Györgyöt
|
Részben sikkasztással, hamis tanúzással és ügyvédi visszaéléssel vádolták a sztárügyvédet, Ruttner Györgyöt, akit pénteki ítéletében végül minden vádpont alól felmentett a Székesfehérvári Járásbíróság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151205_Orulhet_Stohl_Andrast_es_Damu_Roland_ugyv
|
2015-12-05 16:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Facebook-oldalára került ki egy fotó, amiből az derül ki, hogy a köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 élőben adja december 18-án a Piliscsaba és a Dunakeszi közötti teremfocimeccset, amire még ingyenes szurkolói buszokat is indítanak Győrbe. A Dunakeszi Szijjártó Péter külügyminiszter csapata és onnan többen kerültek magas állami pozíciókba.
Az érdekes az – hívja fel a figyelmet a comment:com blog – , hogy az M4 a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmeccseket, nemhogy másodosztályú összecsapásokat, mint a december 18-i mérkőzés.
Az NB1 átlag nézőszáma egyébként mostanában alig éri el az ezret, miután az MLSZ úgy döntött, hogy fordulónként csak két mérkőzést ad a magyar labdarúgó NB1-ből – jegyzi meg a blog, mely megkereste az MTVA-t az ügyben, válaszaikat még várják.
|
Valahogy csak bekerült Szijjártó csapatának meccse az állami sportcsatornába
|
A köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 decemberben élőben adja a Piliscsaba-Dunakeszi teremfocimeccset, pedig a csatorna a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmérkőzéseket, de másodosztályúakat pláne nem.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151204_Valahogy_csak_bekerult_Szijjarto_csapatan
|
2015-12-04 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hívta életre a 0 % jutalék - Tiszta TAO Társaságok rendszerét. Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá - a csatlakozó cégek zöld logót használhatnak majd jelzésként kiadványaikon, honlapjukon.
Az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni. A jutalék rendszer nem véletlenül alakult ki, a társulatok mindenképp extra bevételhez juthatnak a cégek TAO-támogatása által, azok meg leírhatták befizetendő adójukból. Az egyensúly azzal borulhat fel, ha egy cégvezető a támogatásért cserébe visszavárja az összeg egy részét jutalékként, így újra megjelenik nála a korábbi bevéltel fű alatt, már adómentesen.
Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz új igazgatója, valamint a Varieté Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte, hogy míg kezdetben a cégek 3-4 százalékos jutalékkal dolgoztak, mára nem volt ritka a 40 százalékos jutalékigény sem. Hozzátette, hogy ugyan a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.
Hogy gátat szabjanak ennek a gyakorlatnak, színházaik egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizetnek a társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó - tette hozzá Fekete.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az Operaházról is megjegyezte, hogy TAO hiányában a produkciós kiadásaik nullán vannak - erre elég a központi költségvetés működési támogatása. Hozzátette, ha a kormány valóban számolna azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, illetve működtetni a rendszert - mindhiába. Vidnyánszky szerint minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg, ő maga is leginkább TAO-ellenes. A számok is azt mutatják, hogy kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban az igazgató kiemelte, hogy most a TAO megszűnésébe esetén belerokkannának a színházak - azaz függésbe kerültek, maximum 1,5 milliárd forintot vehetnek igénybe.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint is a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. "Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében" - fogalmazott az igazgató. Jordán szerint elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható. Több színház - köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház - már a kezdeményezés mellé állt.
Emlékezetes, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ugyan közzéteszi a klubok részére támogatásként befizetett TAO pénzek listáját. A legfrissebb listával kiegészülve 2010 óta a felcsúti Puskás Akadémia jutott a legnagyobb összegű támogatáshoz, összesen 9 milliárd forintot - a második legtöbbet az Újpest csapata kapta, jócskán lemaradva, összesen 1,8 milliárd forint TAO-támogatás folyt be. A kormány 2011-ben tette lehetővé, hogy a vállakozások a társasági adójuk egy hányadát - jelenleg 70 százalékát - a látványsportok klubjainak utánpótlására és fejlesztésére folyósítsa, ennek értékében a cégeknek adókedvezményhez jutottak, a klubok pedig közvetlen forráshoz. Azonban vita tárgyát képezi, hogy a TAO támogatások mennyiben számítanak közpénznek, több ellentétes bírósági ítélet után Varga Mihály általi 2014-es törvénymódosítás korlátozta, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni a TAO pénzek felhasználásáról a sportszövetségeknek, hiába átengedett - vagy be nem szedett - adóforintokról van szó.
|
A színházak kiszállnának a TAO bűvköréből, szemben a futballklubokkal
|
Öt eladóművészeti szervezet szeretné a nyilvánosság erejével átláthatóvá tenni a társasági adókedvezmény rendszerén befolyó összegeket, valamint egyértelművé tették, hogy nem fizetnek jutalékot a cégvezetőknek az általuk folyosított támogatásért cserébe, minden forintot a kultúrára fordítanak. Ez hatalmas különbség a futballklubokhoz képest, ahol legfeljebb összesítő adatokat hoznak nyilvánosságra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151203_A_szinhazak_kiszallnanak_a_TAO_buvkorebol
|
2015-12-03 16:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt újabb hat záhonyi határrendész előzetes letartóztatást rendelte el szerdán a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa - közölte a bíróság sajtótitkára az MTI-vel.
Szajkó Márta tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség indítványára a törvényszék katonai nyomozási bírája hat gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el egy hónapra, a bíróság döntése ellen valamennyi gyanúsított fellebbezett.
Megalapozott a gyanú, hogy szolgálati helyükön, a szolgálattal összefüggésben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követtek el, továbbá a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével, tanúk befolyásolásával megnehezítenék a bizonyítást, illetve fennáll a bűnismétlés veszélye - ismertette az előzetes indokait Szajkó Márta.
Emlékeztetett arra, hogy októberben már húsz határrendészt helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság korrupció vádjával.
A rendőrök ügyével kapcsolatban Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője hétfői őrizetbe vételükkor elmondta: a gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak.
|
Újabb korrupt határrendészek kerültek előzetesbe
|
A gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151202_Ujabb_korrupt_hatarrendeszek_kerultek_elo
|
2015-12-02 16:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kormány "szélesíti és átláthatóbbá teszi" a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a keddi törvénymódosítással. A törvénymódsosítás eredetileg a NAV átszervezésére vonatkozott, de az egyes cikkek között megbújt az összeférhetetlenségi szabályok módosítása is.A minisztérium szerint eddig betarthatatlan volt az összeférhetetlenségi szabály, ez szinte felér annak beismerésével, hogy nem is ügyeltek a törvény betartására.
Magyarázatuk szerint a korábbi szabályozás a hozzátartozók olyan körére terjesztette ki az összeférhetetlenséget, amelynek alkotmányossága kérdésessé vált, mert nem rendelkezett arról, hogy milyen közeli rokoni kapcsolat számít összeférhetetlennek - például Orbán Viktor vejének, Tiborcz István cégének lehet-e pályázni, bár tudható, hogy érdekeltségei rendszeresen elnyertek közbeszerzéseken.
A tárca szerint ráadásul még szűkült is a lista, kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra is, pontosabban azok vezetőinek rokonságára, elmonsáuk szerint sokkal egyértelműbb az a meghatározás, hogy csak az egy háztartásban élőket zárják ki a közbeszerzésekből.
A lista szerint nem indulhat közbeszerzésen összeférhetetlenség miatt az Országgyűlés elnöke, alelnöke, a kormány tagja, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozó.
|
A kormány szerint inkább kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályokat
|
Kedden fogadta el a parlament, hogy novembertől csak a vezető közjogi méltóságokkal és vezető tisztviselőkkel közös háztartásban élő rokonokra vonatkozik az összeférhetetlenségi korlátozás a közbeszerzésekben, azaz a jövőben minden gond nélkül pályázhat Orbán Viktor veje is a közbeszerzéseken. Az Igazságügyi Minisztérium szerint így lett alkotmányos a korábbi törvény, sőt, szerintük tovább szűkült az összeférhettelenségi kör.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151202_A_kormany_szerint_inkabb_kiterjesztettek
|
2015-12-02 16:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege.
A legújabb, 10 millió forintos bírságról, amelyet a Közbeszerzési Döntőbizottság szabott ki az ÁEEK-re, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke számolt be a Facebook-oldalán. Az októberi keltezésű határozat azért marasztalja el a központot, mert nem tartotta be a közbeszerzési jogszabályokat egy orvostechnikai eszközök szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó pályázat kiírása során.
Az egyik ajánlattevő cég azzal támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hogy álláspontja szerint az ÁEEK nem megfelelő módon és nem indokolt bontásban biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, korlátozva ezzel a versenyt. A Döntőbizottság megalapozottnak találta a panaszt, elkaszálta a közbeszerzést és bírságot varrt az ÁEEK nyakába.
Pont ilyen ügyre derült fény nemrég egy laborgépekre kiírt óriástender kapcsán, amiért az ÁEEK 30 millió forintos büntetést kapott a múlt héten. A bizarr módon korlátozott verseny jelensége az egészségügyi közbeszerzéseknél mindennaposnak tűnik: a hírhedtté vált lélegeztetőgépes tender (amelynek kapcsán Hadházy Ákost korrupcióval vádolta meg Orbán Viktor a parlamentben) miatt 50 millió forintos bírságot kapott az ÁEEK, de akadtak kisebb tételek is a közelmúltban, monitor- és altatótenderek szabályellenessége miatt 5-5 millió forintot kell fizetnie a központnak.
A mostani bírsággal együtt 5 hónapon belül 100 millió forintra rúg csak az az összeg, amit az elmúlt az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak gondatlanság, vagy a közbeszerzések szándékos torzítása miatt kell fizetnie – természetesen közpénzből.
Borítókép: MTI Fotós: Máthé Zoltán
|
Nyár óta 100 millió forintnyi bírságot kapott az egészségügyi ellátóközpont
|
Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/10/27/nyar_ota_100_millio_forintnyi_birsagot_kapott_az_egeszsegugyi_ellatokozpont/
|
2017-10-27 19:02:00
| true | null | null |
Index
|
Több mint egy éve próbáljuk megszerezni a tavaly ismertté vált Aulich utcai lakás szerződéseit, egyelőre sikertelenül. Igaz, most egy elsőfokú bírósági ítélet kötelezi arra az V. kerületi önkormányzatot, hogy adja ki a szerződést, illetve annak mellékleteit.
Milyen lakás?
Az Aulich utca 3. szám alatti lakás akkor vált széles körben ismertté, amikor az Indexen megjelent Rogán Antal barátját, egy Kertész Balázs nevű ügyvédet bemutató portré, aki a Rogán körüli világ meghatározó figurája. (Bővebb részletek a cikkben itt.) És éppen az Aulich utca 3. szám alatt volt az ő cégének irodája, ahol a felvételek szerint megfordult Habony Árpád is. Nem mellékesen egy 250 négyzetméteres lakásról van szó, amelyet még Rogán Antal polgármestersége alatt, 2011-ben vett meg 44 millió forintért Fürstner József fogorvos (a lakás ára becslések szerint ma 150 millió körül lehet). A magánkézbe került ingatlant ezek után a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták, így lett Kertész vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa. Nem mellékesen, az Aulich utca 3. szám alatti lakás kedvezménnyel lett Fürstner fogorvosé 2011-ben, és a Blikk korábbi cikke szerint ekkor már évek óta ismerték egymást Rogán Antallal. Azaz minden jel arra mutatott, hogy igen előnyös feltételekkel jutott Kertész Balázs hozzá egy V. kerületi ingatlanhoz, miközben ő maga is sok szállal kötődött korábban a kerülethez.
A Narancs szerette volna megtekinteni az önkormányzat által értékesített ingatlan szerződését, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a kerülethez. Ám a kerület nem adta ki a dokumentumot, ehelyett azt írták, hogy a kért szerződés az irattárban nem található. Azaz eltűnt. Hogy mikor tűnhetett el, arról csak tippjeink lehettek eddig, ám a Hír Tv riportja kicsit közelebb vitt a valós időponthoz. Egy tavaly év végi önkormányzati ülésen ugyanis megkérdezték Sélley Zoltán jegyzőt arról, hogy hol is ez a bizonyos szerződés. Ő pedig ezt mondta: „Én amikor ezt átvettem (mármint a jegyzői hivatalt – N.G.M.), a nyilvántartásban már nem volt. Én 2013 óta vagyok jegyző, ez egy 2011-es adásvétel, már az átadásiban sem találtuk meg. Nem tudom, hogy hol van.”
Ez a közlés rövidsége ellenére nagyon is fontos momentum, arról szól ugyanis, hogy az Aulich utcai szerződés még Rogán Antal polgármestersége, illetve a korábbi jegyző, a magának kétes ismertséget szerző Rónaszéki László alatt tűnt el. (A vád alá helyezett Rónaszéki László hosszú karrierjéről a Direkt36 írt cikket.)
A Transparency International Magyarország tavasszal szintén szerette volna kikérni ezt a szerződést (és több hozzáköthető dokumentumot), de ugyanazt a választ kapták az önkormányzattól, mint a Narancs: a szerződés eltűnt. Emiatt a TI pert is indított, amit most első fokon meg is nyert.
Meg kell őrizni
Az önkormányzat érvelése ugyanis nem elfogadható – legalábbis az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság októberi ítélete szerint, amely egy belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva mondja ki, hogy az ilyen, vagyonelemekkel kapcsolatos szerződések nem leselejtezhetők, azokat egy olyan szervezetnek, mint egy önkormányzat, kötelessége megőrizni. Azaz nem fogadta el a bíróság az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint nem adható ki olyan adat, amely nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogyan és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
„A Transparency International Magyarország (TI) szerint felháborító és arcátlan, hogy a belvárosi önkormányzat az egyébként megőrzési kötelezettséget előíró szabályok semmibevételével a kiadni kért ingatlanszerződés elvesztésével akart kibújni a közérdekű adatok nyilvánossága alól” – ismertette a korrupció ellen küzdő szervezet álláspontját Ligeti Miklós. A TI jogásza hozzátette, ha az V. kerületi önkormányzat kicsit is jóhiszemű lenne, az állítólag elvesztett szerződés másolatát percek alatt beszerezhetné a földhivataltól. Az elsőfokú ítélet alapján világos, hogy a bíróság sem fogadta el az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint, úgymond, azért ne lehetne a szerződés kiadására kötelezni, mert az nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogy és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
A nemrég írásba foglalt ítélet helyt adott a TI közérdekű adatigénylésének, mely szerint az V. kerületi önkormányzatnak ki kell adni a szerződést, annak mellékleteit, módosításait. Valamint minden olyan iratot, amely igazolja egyrészt azt, hogy Fürstner József jogosult volt a nagymértékű vételárkedvezményre, és hogy meg is fizette az önkormányzat által a lakásért kért 44 millió forintot. Azt az értékbecslést azonban, amire az önkormányzat a 44 millió forintos vételárat alapozta, nem kell kiadni, ilyen értékbecslés ugyanis nem készült. „Értékbecslés hiányában nyilván a kerületi honatyák és az önkormányzat dolgozóinak mérhetetlen bölcsessége dönthetett a vételárról” – emelte ki Ligeti Miklós. A közérdekű adatok kiadása iránti perben ezúttal is Karsai Dániel ügyvéd képviselte a Transparency International Magyarországot, az ítélet nem jogerős.
|
Bíróság kötelezi az V. kerületet, hogy kiadja az Aulich utcai lakás eltűnt szerződéseit
|
Itt találkozott Habony Árpád, Rogán Antal és Kertész Balázs.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/birosag-kotelezi-az-v-keruletet-hogy-kiadja-az-aulich-utcai-lakas-eltunt-szerzodeseit-107704
|
2017-11-17 19:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem lehet könnyű helyzetben Balog Zoltán, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériumának első emberével mondatott ki a Fidesz nemrég olyanokat, amelyeket a tárcavezető magától aligha közölt volna. A miniszter október végén ezt mondta Szolnokon, a Lungo Drom nagygyűlésén: „Farkas Flórián az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök”. Arról a Farkasról mondta ezt, aki érintett több olyan korrupciógyanús ügyben is, amik miatt nyomozás van folyamatban.
Jár a taps
Balog Zoltánnak azért is lehet kellemetlen csupa jókat mondani a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottról, mert a miniszterek közül talán ő tud a legtöbbet arról, hogy az egyébként büntetett előéletű Farkashoz is köthető felzárkóztatási programokból mennyi pénzt csaltak el az utóbbi években. Elég csak a Híd a munka világába című programot említeni, amely azzal zárult, hogy az azt felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly március 8-án elállt az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött szerződéstől, és visszakérte a pénzt. Az már más kérdés, hogy az önkormányzat végül megúszta a csődöt, a kormány elengedett 1,3 milliárdot a „büntetésből”.
Nem akarták kiadni
A már említett szolnoki bulin Balog Zoltán és Farkas Flórián aláírt egy dokumentumot, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Lungo Drom szövetségre lép egymással. Mivel az ellenzéki sajtót nem engedték be az eseményre, a megállapodás pontos tartalmáról csak annyit lehetett tudni, amennyi az MTI híradásába is bekerült, vagyis: „A dokumentum a miniszter szerint tartalmazza a munkában, tanulásban, a kultúrában, a lakhatásban, az egészségügyi ellátásban sikeres programok folytatását."
Az együttműködés megkötése után néhány nappal hivatalos adatigényléssel fordultam az Emberi Erőforrások Minisztériumához, annyit kértem csupán, hogy küldjék el nekem azt a szöveget, amelyet aláírt Balog Zoltán és Farkas Flórián. Miután nem jött semmi válasz, november 14-én ismét érdeklődtem, aztán hasonló okok miatt november 20-án is. Végül november 23-án ezt a rövid választ kaptam: „Az együttműködési megállapodás elérhető a kormany.hu dokumentumtárában." És tényleg ott volt a szöveg, amelyet a kérdéseim után, a válaszadás napján töltöttek fel.
Minden ott van a miniszter arcán
Semmi konkrét
Tartalmi szempontból a dokumentum nem túl veretes, az érdemi szöveg alig egy oldal, néhány alapvető információ után ezt írják:
„A Felek meggyőződése, hogy eredményes és hatékony társadalmi felzárkózás-politikát a hazai roma/cigány társadalom bevonása nélkül nem lehet folytatni. Attól a meggyőződéstől vezetve, hogy a Felek közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár, és elősegíti a hazai felzárkózás politika célkitűzéseinek megvalósítását (…).”
Ezután jön az a rész, ahol leírják, melyek az együttműködés területei. Érdemes pontosan idézni, íme:
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek, csoportok társadalmi esélyteremtése, felzárkózásuk elősegítése területén;
– Romani/beás nyelv oktatása, ápolása, a roma kultúra, hagyomány fennmaradása, megismertetése, tehetséggondozás;
– Cigány/roma származású emberek érdekvédelme, érdekképviselete;
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek képzése, foglalkoztatásának elősegítése.
Majd segít a "legjobb tudás"
Látható: gondosan ügyeltek arra, hogy konkrét programok, összegek és vállalások ne szerepeljenek a dokumentumban. Ezzel kapcsolatban a következő pontban annyit azért jeleznek, hogy az „együttműködés kereteit a résztvevő felek finanszírozási forrásai, valamint a vonatkozó jogszabályok határozzák meg”, de ez a meghatározás annyira homályos, hogy nehéz lenne később számon kérni ezek közül bármit is. Azonban legalább azt leírják, hogy majd rendszeresen egyeztetnek, és „az együttműködés során a legjobb tudásuknak megfelelően járnak el”. A kérdés már csak az, hogy ezt a semmitmondó dokumentumot miért kellett titkolni ennyire.
Mától hivatalos: a Fidesz nagyra értékeli, ha valaki lop, csal és hazudik
Persze ehhez kérnek néhány szavazatot, de Farkas Flórián ezt is elintézi. Nagy biztonsági készültség mellett érkezett meg szombaton Farkas Flórián a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség szolnoki tisztújító kongresszusára, a tiszaligeti Városi Sportcsarnokba. A romaügyekért felelős miniszterelnöki biztostól nem lehetett kérdezni, a kongresszusra pedig nem engedték be csak azokat, akik rajta voltak a listán.
|
Itt a dokumentum, amelynek aláírásával a Fidesz-kormány újra lepaktált Orbán legvállalhatatlanabb emberével
|
A minisztérium nehezen szánta rá magát, hogy megmutassák, mit írt alá Balog Zoltán és Farkas Flórián.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-a-dokumentum-amely-alairasaval-a-fidesz-kormany-ujra-lepaktalt-orban-viktor-legvallalhatatlanabb-emberevel-107863
|
2017-11-27 19:41:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2023 március 23., 04:58
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét.
Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza.
A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben.
Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
Cs. állítja, semmiről semmit nem tudott, senkit sem ismert igazán, messze volt a tűztől.
2021. november 22-én, nem sokkal reggel hét óra előtt nyomozók jelentek meg Cs. Éva Győr környéki házánál.
|
„Messze voltam a tűztől”: Schadl egyetlen végrehajtója, aki tagadja a korrupciót
|
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét. Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza. A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben. Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/03/23/messze-voltam-a-tuztol-schadl-egyetlen-vegrehajtoja-aki-tagadja-a-korrupciot
|
2023-03-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Magyarország előrelépett a korrupciós világranglistán. A korrupcióellenes szervezet értékelése szerint míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok “klubjába”.
Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek – állapítja meg a nemzetközi szervezet.
A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen – fogalmaznak.
Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.
Azt is kiemelik, hogy “Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket” – tartalmazza a közlemény.
A Transparency International (TI) szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét. A legnagyobb exportőr országoknak tehát az antikorrupciós szervezet szerint sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során.
|
Kevésbé korrupt Magyarország
|
Beléptünk az egyezményben foglalt kötelezettségeknek korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába" derül ki a Transparency International jelentéséből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/08/kevesbe-korrupt-magyarorszag/
|
2013-10-08 10:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség.
Egyéb forrásból származó értesüléseink szerint az ügyészség által meg nem nevezett, országos televíziós csatorna műsorában történt csalás egy vagy több alkalommal, mégpedig úgy, hogy az érintettek ismerték a betelefonálós rendszert kezelő informatikust, aki szólt nekik, hogy mikor kell elindítani a hívást ahhoz, hogy biztosan nyerjenek. Az érintettek betelefonáltak, és csodák csodájára nyertek.
A főügyészség levelében közölte:
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére 2014. decembere óta csalás bűncselekmény miatt folytat nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség egy országos TV csatorna 2010-2013. közötti nyeremény-játékával kapcsolatban. Az ügyben a Terror Elhárítási Központ állományába egykoron vezényelt hivatásos rendőrök is érintettek, akiknek a TEK-hez vezénylése már megszűnt – a bűncselekmény nem függött össze szolgálati feladatukkal. Gyanúsított nincs az eljárásban. A nyomozás érdekében a főügyészség további információt nem kíván adni.
Az ügyben a Magyar Nemzet információi szerint tavaly december óta vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A lap múlt csütörtöki cikkében nem nevezte meg a TEK-et, de felvetette, hogy mindez azért érdekes, mert ez a szervezet csak olyan belső elhárítást igénylő ügyekben jár el, amelyekben a rendőrség hivatásos állományban lévő tagjai érintettek. A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem ad tájékoztatást a folyó ügyekről, ezeket a feladatokat a Fővárosi Főügyészség végzi helyette.
A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült, hogy az érintett országos csatorna nem más, mint a TV2, de a csatorna kommunikációs menedzsere, Horváth Eszter kérdésünkre közölte, hogy ez nem igaz, és a cáfolatot közzé is tették. Horváth kérte, hogy kérdéseinket írásban küldjük el. Amint a TV2 válasza megérkezik, közöljük.
A TEK egyelőre nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy hány rendőr érintett az ügyben, és hogy vajon mi lett velük.
|
Betelefonálós csalási botrányba keveredtek a TEK rendőrei
|
Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
https://444.hu/2015/12/14/betelefonalos-csalasi-botranyba-keveredtek-a-tek-rendorei
|
2015-12-14 10:25:00
| true | null | null |
444
|
A Szeged24 más forrásból úgy értesült, hogy most a főiskolán foglaltak le iratokat és számítógépeket. Az intézkedés ideje alatt a bejáratokat lezárták, senki sem hagyhatta el vagy jöhetett az épületbe. Az adónyomozók a nap végén a gazdasági irodákat lepecsételték. Az alkalmazottakat nem tájékoztatták, mindenki csak találgat a vizsgálat célját illetően.
A főiskolán az oktatás ettől függetlenül zavartalanul folyik, a kollégiumi részbe is szabad a bejárás. Mint megírtuk, az elmúlt év áprilisában a Gálferences blog olyan iratokat tett közzé, melyek szerint a főiskola tanulmányi osztályvezetője pénzért vásárolta a szakdolgozatát, és erről a dékán is tudott. A blog bizonyítékai szerint egy másik alkalommal a HÖK-elnök, aki egyben a rektor titkárnője is, saját szakdolgozatát bírálta és javasolt rá jegyet Györgyiné Koncz Judit dékán kérésére. A dékán az elmúlt év májusában a történtek hatására lemondott tisztségéről és távozott a főiskoláról.
Kiss-Rigó László püspök egyelőre nem nyilatkozott, és a jövő héten Izraelbe utazik egy korábban egyeztetett látogatásra, de a -Csanádi Egyházmegye közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. Ebben többek között azt írják:
“A Szeged-Csanádi Egyházmegye a Népszabadság Online (Nol.hu) által közölt hírekben értesült arról, hogy adónyomozók feljelentés alapján rajtaütésszerűen jelentek meg az Egyházmegye hivatalában. A hír azzal teljes, hogy ezzel egy időben a Gál Ferenc Főiskolán is ugyanez történt. Az Egyházmegye azt valószínűsíti, hogy a feljelentő(k) nem politikai szándékkal járt(ak) el, hanem pszichiátriai kezelés alatt álló, vagy arra szoruló személy(ek)ről van szó…A Szeged-Csanádi Egyházmegye örömmel és készséggel működik együtt a NAV nyomozást végző munkatársaival, és kifejezi háláját szakszerű munkavégzésükért, abban a meggyőződésben, hogy bizonyos értelemben vett közszereplőként nemcsak becsületesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania; a nyomozás lezárását követően várhatóan ezt igazoló dokumentummal is rendelkezni fog. Az pedig, hogy a Gál Ferenc Főiskolán a munkatársak egy napig fegyvert viselő személy társaságában dolgozhattak, növelte biztonságérzetüket.“
Kiss Rigó Lászlót az elmúlt években több alkalommal is támadták. Ügynökmúltjával kapcsolatos vádakról 2009-ben az ítélőtábla is kimondta, hogy azok nem bizonyíthatók. Ugyancsak sokan, főleg szurkolók támadták a püspököt a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában lévő, Szeged2011 focicsapatban végzett tevékenysége miatt: a csapat két évvel ezelőtt egy egyesülés során jutott a megyei és az NB II-es indulási joghoz. A név és a – mintegy 80 milliós – városi támogatás ellenére Kiss-Rigó László a Szeged2011-et egy újabb névváltoztatással átvitte Gyulára, az újonnan alapított Grosics-akadémiára, meccseit is itt fogja majd játszani.
|
Focicsapat miatt kutakodtak a püspökségen az adónyomozók
|
Rajtaütésszerűen jelentek meg kedden a Szeged-csanádi püspökség épületében adónyomozók. A Szeged24 a főügyészségen megtudta, a július 19-e óta költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás része volt az akció, és hogy a nyomozás határidejét november 19-ig meghosszabbították.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/focicsapat-miatt-kutakodtak-a-puspoksegen-az-adonyomozok/
|
2013-10-10 10:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, úgy tűnik, valóban nem ismer korlátokat. Az ötödik leggazdagabb magyarrá előlépett egykori gázszerelő vagyona egy év alatt több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A 100 leggazdagabb magyar 2017-es listáját összeállító napi.hu becslése szerint 120 milliárd forint felett diszponál Orbán Viktor jó barátja, aki ma már inkább tekinthető egyfajta intézménynek, mint egy 1700 fős Fejér megyei falu polgármesterének. Terjeszkedése az idén elérte a tőzsdét is, Mészáros kezében három olyan társaság van, amelyek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzik. A Konzum Nyrt.-t februárban vette meg Mészáros, az Opus Global nevű (korábban Opimus) tőzsdei részvénytársaság tavaly ősszel került Mészáros közelébe, majd márciusban a nevére is vette. A felcsúti polgármester augusztus végén szerezte meg harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt.
Három lábon
Az akkor még Opimusnak nevezett társaságról tavaly, a Népszabadság bezárása miatt írtunk részletesen (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A vállalatot 1912-ben alapították Philaxia Szérumtermelő néven, és a sertéspestis elleni szérum kifejlesztésével vált ismertté. A céget 1948-ban államosították, 1994-ben privatizálták, és 1998-ban vezették be a tőzsdére, és az állatgyógyászati profilt elhagyva 2009-től már pénzügyi befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik. Az évek során a társaság és leányvállalatai jelen voltak az energia-, az építő-, az agrár- és a médiaszektorban, valamint a turizmusban is. Mészáros Lőrinchez – némi offshore kitérővel – a bedőlt Buda-Cash brókerház vezetőitől került át a vállalat, amelyet idén nyáron neveztek át Opus Globalra.
A Konzum 1988-as alapításakor kereskedelemmel és termeléssel foglalkozott, majd a rendszerváltás után a fő tevékenységei fokozatosan az ingatlanhasznosítás, a befektetésirányítás és a számviteli szolgáltatások lettek. Mészáros idén február végén lett hivatalosan is tulajdonos a cégben, ám – hasonlóan az Opushoz – már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb megérkezik. Hozzá köthető emberek jelentek meg a Konzum igazgatóságában, és az Eximbanktól kapott 30 milliárdos hitelkeretből a cég vásárolta fel Leisztinger Tamástól a Hunguest Hotels szállodalánc nagy részét. A Konzum külön befektetési alapot is indított ebben az évben, és Mészárosnak a társaságon keresztül közvetett befolyása van az MKB Bankra, továbbá a csoporton keresztül vásárolta fel harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt (a társaságok tulajdonosi szerkezetét a mellékelt táblázat tartalmazza).
Az Appeninnt 2009-ben alapították, és elsősorban irodaházak, logisztikai és ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Az Appeninn 2010-ben vezette be részvényeit a BÉT-re, a tavalyi 800 milliós nyereség után először fizetett osztalékot a fennállása során. Nyárig az Appeninn fő tulajdonosa a svájci Lehn AG volt (de a Konzum más befektetőktől is vásárolt részvényeket), amely mögött nem svájci befektetők állnak, hanem ifj. Ádámosi György. Idősebb Ádámosi jó barátja és több cégben közvetlen munkatársa volt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Ifj. Ádámosi – aki az Appeninn igazgatótanácsának az elnöke is – évekig vezette a Csányi magánvagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt.-t. A Lehn székhelye amúgy a svájci Appenzellben van, ahol 2011-ben egy egész kis magyar kolóniára bukkant az akkori Figyelő tényfeltáró újságírója, tavaly pedig a Világgazdaság tálalta részletesen a sztorit. Noha életvitelszerűen nem ott laknak, ifj. Ádámosi hivatalos lakcíme Appenzellben van, pont azon a címen, ahol Erős Jánosé, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezéréé is. Szintén ezen a településen volt évekig Csányi Attila, Csányi Sándor fiának a lakcíme is, ám ő tavaly, miután ez nyilvánosságot kapott, átjelentkezett Budapestre. A svájci cím a kedvező adózási feltételek és a helyi cégalapítás lehetősége miatt előnyös. Mindezt azért említjük, mert a cikkhez folytatott háttérbeszélgetéseink során többen is utaltak rá: az Appeninn valójában Csányi Sándorhoz köthető, és Mészáros, illetve a mögötte álló körök felvásárlása akár azt is jelentheti, hogy így fizették ki az OTP-vezért – ennek valóságalapját leellenőrizni persze nem tudjuk.
A magát Mészáros jobbkezének tartó Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója a felvásárlások után azt mondta a Világgazdaságnak (mely lap az Opus Globalon keresztül Mészáros kezében van), hogy a „Konzum-csoport elsősorban a vagyonkezelés, a tőke- és pénzpiaci területre, emellett pedig a turizmusra, míg az Opus Global Nyrt. a média, a mezőgazdaság, az ipar, a nehézipar területeire koncentrálja befektetéseit”. Az ingatlanportfóliót az Appeninn fogja kezelni, és a legfrissebb szerzeménnyel a nemzetközi piacra is betörnének – tette hozzá Jászai. A három cégben mintegy 63 milliárd forintnyi eszköz volt a múlt év végén.
Mire spekulál Mészáros?
Mészáros Lőrinc neve a NER Magyarországán garancia az üzleti sikerre, és ez meglátszik a kezébe került részvények tőzsdei árfolyamán is: a felcsúti polgármester felbukkanása után kilőttek a papírok. A korábban 50 forint alatt maradó Opus részvényei már 200 forint körül mozognak, az Appeninn-papírok 215 forintról indultak és 410 forint felett járnak, a Konzum pedig a 60 forint alatti tartományból indulva már 2400 környékén szárnyal. Nyáron volt olyan nap, amikor a Konzum-részvények árfolyama 6000 százalékos növekedésben volt, kiugró forgalom mellett. E teljesítményről a Bloomberg BusinessWeek is megemlékezett, a világ legjobban teljesítő papírjának nevezve a Konzum-részvényeket. Túl azon, hogy az árfolyam-emelkedéssel milliárdokkal nőtt a cégek értéke, felmerül a kérdés, miért jó Mészárosnak a tőzsdei jelenlét, és milyen kockázatokat jelent, ha egy olyan szereplő bukkan fel a parketten, aki igen közel áll a gazdasági élet szabályait alakító szereplőkhöz.
A tőzsdei jelenlét alapvető célja, hogy a társaságok a nagyobb nyilvánosságért cserébe – főleg egy bizonyos cégméret felett – pótlólagos tőkebevonási lehetőséghez jussanak. Mészáros azonban valószínűleg nem a tőkehiány miatt vásárolt tőzsdei cégeket. A magyarországi kamatszint nagyon alacsony, Mészárosnak pedig nemcsak igen erős háttere, de még saját bankja is van: forrásokhoz eddig is jellemzően baráti bankoktól jutott, ám valószínűleg nincs olyan pénzintézet Magyarországon, amely ne adna hitelt, ha azt Mészáros Lőrinc egyik embere kéri. A volt gázszerelő cégei valóban már szinte mindenhonnan kaptak kölcsönt: az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, a Gránit, az Eximbank, az MFB, az OTP vagy az Erste is segítette már a birodalom gyarapodását.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészárosék ne élnének a különleges helyzetükből és a tőzsdei jelenlétből fakadó könnyű pénzszerzési lehetőséggel. Miután a Konzum PE olcsón felvásárolta a Konzum Nyrt.-t, a már jócskán megdrágult részvényekből tovább is adott mintegy 2 százaléknyit az állami Takarékbanknak.
Az elvileg átlátható tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodásról évente többször kiadott jelentések, a rendszeres közlemények által megnövekedett nyilvánosság azonban jól is jöhet egy olyan szereplőnek, mint Mészáros – hívta fel a figyelmet Zsiday Viktor befektetési szakember. A Citadella befektetési alap portfóliókezelője erre Kósa Lajos egyik nyilatkozatát hozta fel példának. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta, mivel a Népszabadság kiadóját egy tőzsdei cég vásárolta meg, arra nem lehet azt mondani, hogy Mészáros érdekeltsége lenne. „Papíron persze igaz, hogy van sok kis tulajdonos, de a valóságban néhány nagy tulajdonos irányítja a menedzsmentet, és kapja meg az osztalék nagy részét” – mondta Zsiday a Narancsnak. Ráadásul, hiába a tőzsdei nyilvánosság, a magyar szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a társaságok valódi tulajdonosai háttérben maradjanak. Az Opimus először két, máig ismeretlen hátterű offshore társaságon ment keresztül, mielőtt hivatalosan is Mészároshoz került volna. Az offshore azonban a világszerte egyre szigorodó pénzmosás elleni szabályok miatt kezd kimenni a divatból. Ezért azok a hazai vállalkozók, akik szeretnének háttérben maradni, új módszert találtak: a nyílt végű, zártkörű magántőkealapokat. Az ilyen tőkealapok valódi tulajdonosai – teljesen szabályosan – rejtve maradnak a nyilvánosság elől: kilétük semmilyen adatbázisban nincs benne, sőt, az alapnak még ügyvezetője sincs, azt egy másik, elvileg az alaptól független cég kezeli. Ezért nem tudni, ki az MKB valódi többségi tulajdonosa (papíron a Konzum kezelésében lévő Metis magántőkealap), a Konzum PE Magántőkealap pedig Mészáros mindhárom tőzsdei cégében jelentős tulajdonnal rendelkezik. „A magántőkealapok részvételével a tőzsdén is átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat lehet kialakítani. Lehet arra hivatkozni, hogy nyílt tőzsdei műveletek zajlottak, ezért átlátható minden, de a valóságban ez nem igaz” – magyarázta Zsiday. A tőzsdei nyilvánosság még védelmet is jelenthet – ezt pedig már egy másik, tőzsdei befektetésekkel foglalkozó, és ezért neve elhallgatását kérő forrás mondta a Narancsnak. „Kockázatkezelési szempontból előnyös a tőzsdei jelenlét. Ha változna a politikai széljárás, és a mostani haverokat a felelősségre vonás veszélyeztetné, a tőzsdei cégek nagy védettséget élveznek. Hivatkozhatnak arra, hogy nyilvánosak a könyvek, és ott vannak a teljesen ártatlan kisrészvényesek, akiket meg kell védeni: egy ilyen céget nem lehet csak úgy elvenni tőlük.”
A tőzsdei jelenlét ráadásul komoly adókedvezményekkel – akár adómentességgel – is járhat. A részvényeket ugyanis tartós befektetési számlán is lehet tartani, és ha a számlán kezelt értékpapírok hozamához öt évig nem nyúl a tulajdonosa, adómentesen lehet kiüríteni a teljes számlát. Mi több, az ingatlantársaságok teljesen mentesülhetnek is a társasági és a helyi adó megfizetése alól, ehhez csupán szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kell alakulniuk, azaz vállalni, hogy a nettó nyereség 90 százalékát kifizetik osztalékként, és hogy a közkézhányad nem esik 25 százalék alá. (Ez persze kikerülhető, ha több, a nagy tulajdonosokhoz közeli szereplő szerez 5 százalék alatti tulajdont, de ez szabálytalan megoldás, és forrásaink szerint kockázatos, mert könnyű lebukni vele.) Jászai Gellért a Konzum vezetőjeként azonnal be is jelentette, hogy az Appeninnt szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják alakítani. Ennek megfelelően az Appeninn igazgatótanácsa ki is adott egy közleményt, mely szerint nem javasolja a részvényeseknek, hogy elfogadják a Konzum nyilvános vételi ajánlatát a társaság részvényeire.
Tovább növelheti a részvények forgalmát – és árfolyamát is – hogy egyes befektetési alapok szabályzata kimondja: mindenképpen tartaniuk kell azokból a papírokból, melyek részei bizonyos tőzsdeindexeknek. A Konzum és az Appeninn részvényei szerepelnek a BUX-ban, az Opus pedig bekerült a bécsi CECE indexbe. Az is igaz ugyanakkor, hogy Mészáros papírjainak súlya viszonylag kicsi ezekben az indexekben, és az igazán komoly külföldi alapok nem a BUX vagy a CECE alapján vásárolnak, de a forgalomgeneráló hatás ettől még létezik. A befektetők Magyarországot a feltörekvő országok közé sorolják, ahol nem olyanok az átláthatósági viszonyok, mint a fejlett országokban: azaz tisztában vannak azzal, hogy zavaros, államilag befolyásolt lehet a tőzsde, és ennek megfelelően is kezelik az itteni papírokat.
Kockázatok és mellékhatások
Szinte az összes pénzügyi szereplő arról panaszkodik, hogy a BÉT – a privatizációs időszakot leszámítva – soha nem töltötte be azt a szerepet, amire elvileg kitalálták. A vállalatok nem nagyon használják a tőzsdét pótlólagos tőkebevonási lehetőségként, és az elmúlt évtizedekben nagyon kevés volt az igazán sikeres tőzsdei bevezetés. Mészáros tőzsdei felbukkanása sem feltétlenül a jó irányba mutat. A magántőkealapok miatt átláthatatlan struktúra nem növeli a bizalmat, hiába nő a tőzsdei kapitalizáció. Ráadásul a Mészáros-birodalomban nem csak a valódi haszonélvezők személye nem ismert – mondta egyik forrásunk. „A Mészároshoz köthető cégháló annyira összetett, hogy kérdés, van-e egyáltalán olyan személy, aki az egészet átlátja egyben. Kívülről úgy tűnik, Mészáros előzetes üzleti terv, a megtérülés vagy a hozam kiszámítása nélkül vásárol fel cégeket hihetetlen sebességgel. Ez pedig nagyon megnehezíti e vállalatok piaci értékelését. Nem ismertek a cégek fundamentumai, jövedelemtermelő képességei és a holdingstratégiája sem” – mondta a Narancsnak tőzsdei forrásunk.
A kiszámíthatatlan stratégia és a politikai helyzettől való erős függés mellett az alacsony forgalom is hozzájárul ahhoz, hogy a Mészáros-féle cégek árfolyamai nem tükrözik a társaságok valódi értékét. Ha ugyanis kicsi a forgalom, akár pár százmillió forinttal is „karban lehet tartani” az árfolyamot, attól függően, éppen milyen érték előnyös a tulajdonosoknak.
A folyamatosan épülő Mészáros-birodalom azonban nem csak a tőzsdén jelent kockázatot – figyelmeztetett Zsiday Viktor. Szerinte könnyen kialakulhat egy a dél-koreai konglomerátumokhoz hasonló gazdasági modell. „Ezekben a konglomerátumokban a különböző iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok átláthatatlan céghálója jött létre. Mindenki mindenkiben tulajdonos, a konglomerátumnak részei a bankok, amelyek saját tulajdonosi körüknek adnak hitelt. Nálunk ráadásul még a szabályozó is igen közel van ehhez a konglomerátumra egyre inkább hasonlító holdinghoz.” Egy ilyen struktúrában rejtve maradnak a valódi kockázatok, és nem látni a keresztfinanszírozásokat sem. Zsiday szerint a 97/98-as ázsiai válság megmutatta, mekkora bajt okozhat ez a fajta gazdasági modell, hiszen ha az egyik fontos cég borul, magával ránthat mindent. A befektetési szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a Mészáros-birodalom kiterjedése egyelőre nem hordoz magában ekkora veszélyeket, de ha ilyen ütemben növekszik a cégháló, az könnyen rizikófaktorrá válhat.
Mészáros birodalmának hízása tehát nem csak a korrupció, a magánvagyonná tett közpénzek és a piaci bizalom tönkretétele miatt káros a gazdaságnak. Ha túl nagyra nő és tovább terjeszkedik a pénzpiacokon is, akkor egy rossz döntés vagy a politikai szélirány megváltozása okozta bukás magával ránthatja az egész magyar gazdaságot.
|
Ezért tőzsdézik Mészáros Lőrinc: A nagy begyűjtés
|
Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-begyujtes-106534
|
2017-10-10 10:25:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Heti Válasz birtokába került információk szerint a tavaly megszüntetett magyar nyomozás tárta fel, hogy az Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek fizetett kenőpénz egy orosz oligarchához köthető. A hetilap legfrissebb száma közli az olajos cégvezér vallomását, amit a magyar ügyészségen tett, és amiről azt írja, a kihallgatás leirata a horvát hatóságoknál lényegében olvasatlanul „pihen”.
Fotó: MTI/Beliczay László
A Heti Válasz élesen szembe is állítja a horvát és a magyar ügyészség munkáját. Emlékeztet arra, hogy Zágráb egy kétes hírű „koronatanú” vallomása, néhány Sanader-Hernádi-találkozó, illetve egy étterem biztonsági kamerájának néma felvétele alapján juttatná börtönbe Hernádit, míg a budapesti Központi Nyomozó Főügyészség feltárta a Ciprusról indított pénzmozgás teljes hátterét. Úgy zárta le a maga eljárását, bűncselekmény híján. „Ha a magyar hatóságok nem nyomoztak volna, ma talán senki nem tudná, hogy a két állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség nem Hernádié és nem is a Molé – miként a „koronatanú”, Robert Ježić állította -, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt.
A Heti Válasz különösnek tartja, hogy a horvátok bírálják a feltáró munkában oroszlánrészt vállaló magyar társhatóságokat, miközben két zágrábi államügyész 2011. február 9-én személyesen bírta tanúvallomásra a Mol-vezért. A hetilap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok csak az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit, akinek a tanúvallomása pedig egyértelművé teszi például azt, hogy a horvátok „koronatanúja”, Robert Ježić miért a lehető legelfogultabb szereplő a játszmában. A Központi Nyomozó Főügyészség a teljes vizsgálati anyagot elküldte Zágrábba, hiába. Azt a Sanader-perben a bíró nem is engedte felhasználni.
Orbán és Hernádi együtt alapoz
Jövő héten a kormányfő és a Mol elnök-vezérigazgatója közösen teszik le Tiszaújvárosban egy új üzem alapkövét – írja a Népszabadság, amely szerint Orbán Viktor ezzel mindenki előtt megerősíti, kiáll az Interpol-körözés alatt álló cégvezér mellett. A lap úgy véli, a Mol-tulajdonú, tiszaújvárosi TVK új butadiénkinyerő üzem mostani alapkőletételének időzítése nem véletlen. A már korábban bejelentett beruházás eredményeként 2015-ben adnák át a műgumigyártás alapanyagául szolgáló, 130 ezer tonna kapacitású egységet, Észak-Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházását. Orbán Viktor – aki személyesen is jó viszonyt ápol a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával – a közös programmal bizonyára ország-világ előtt demonstrálhatja a Mol-vezér melletti kiállását – írja a Népszabadság.
Hernádit nem adjuk
Megtagadta hétfőn Hernádi Zsolt ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék. A bíróság indoklása szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette, így az elfogatóparancs nem végrehajtható. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, döntése csak a magyar határokon belül érvényes. Más államokat nem érint, hogy itt megszűnt a nyomozás, külföldi hatóságok csak akkor nem járhatnának el egy hasonló ügyben, ha a bíróság felmentette volna az érintettet vagy már letöltötte volna jogerős büntetését.
|
Hernádi kipakolt, Orbán hisz neki
|
A Mol–vezér tanúvallomását megkapták a horvátok, de fittyet hánytak rá. A kormányfő bizalma töretlennek tűnik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/hernadi-kipakolt-orban-hisz-neki/
|
2013-10-10 10:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Rudi Zoltán, a Magyar Televízió Zrt. egykori elnöke, majd stratégiatervezési és kommunikációs igazgatója ellen – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
A vádirat szerint "RDr. . Z." magánszemélyként 2010-ben egy XII. kerületi ingatlan eladásában vett részt mint közvetítő, ám az üzlet megkötése után kapott sikerdíjat nem tüntette fel adóbevallásában, hanem egy résztulajdonában álló, Seychelles-szigeteken bejegyzett offshore cég Lichtensteinben vezetett bankszámlájára utaltatta. A sikerdíj 100 ezer eurót, akkori árfolyamon 26,5 millió forintot tett ki.
|
Vádat emeltek a Magyar Televízió volt elnöke ellen
|
Rudi Zoltán 2010-ben közvetítőként részt vett egy ingatlanügyletben, és az ezért kapott sikerdíj után azonban nem fizetett adót, hanem az összeget egy tulajdonában álló offshore cég számlájára utaltatta. Költségvetési csalás miatt vádat emeltek ellene.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151212_Vadat_emeltek_a_Magyar_Televizio_volt_eln
|
2015-12-12 10:36:00
| true | null | null |
HVG
|
Az erzsébetvárosi, milliárdos ingatlanpanamák, korrupciós ügyek másodfokú tárgyalása után hat vádlott esetében van mód harmadfokú eljárásra, mivel első és másodfokú ítéletük több ponton ellentmondásos.
Enyhébb ítéletért
Gál György, elsőrendű vádlottnak hozzávetőleg egy évre kellett volna bevonulnia a börtönbe, ha a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett volna.
Az ügyvéd, Bárándy György és az ügyésznő is fellebbezett a másodfokú ítélet ellen: Bárándy az általa képviselt elsőrendű és másik védence, Szabó Zoltán számára kért enyhébb ítéletet. Az ügyésznő hat vádlott esetében nem fogadta el az elsőfokú ítéletnél enyhébb ítéletet. A többiek esetében a másodfokú ítélet jogerőre emelkedik a mai naptól.
„Állásajánlatom van”
A Szegedi Ítélő Tábla döntött Gál György házi őrizetének megszüntetéséről is, de Gál a folytatódó eljárás idején nem hagyhatja el Budapestet. A vádlott maga arra való tekintettel kérte a kényszerintézkedés alóli felmentését, hogy három kisgyermeket nevel, gyakorlatilag az eljárás kezdete óta, öt éve nem folytat kereső tevékenységet, most van egy ajánlata, végre munkába állhatna, fizetést kaphatna. Azt, hogy kitől, milyen ajánlatot kapott nem árulta el, csupán azt, hogy két héten belül munkába áll.
Több százmilliós kártérítés behajtatlanul?
Az elsőrendű vádlottat másodfokon is 235 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Gál György kérdésünkre azt válaszolta, hogy nincs ennyi pénze, nem tudná befizetni, ha most kellene ezt az összeget.
Bárándy György, ügyvéd elmondta kérdésünkre, hogy amennyiben nem fizetik be, hasonló esetekben, a bírság összegét, azt nem kell leülniük, mert az nem számítható át szabadságvesztésre. Amennyiben nem képesek megfizetni a kirótt összeget, majd vonják a fizetésükből. Az ügyvéd pénzbüntetés megfizetéséről általánosságban beszélt, hiszen védence a 234 millió forintos bírságot most nem köteles megfizetni, a harmadfokú bíróság fog ennek mértékéről is dönteni.
|
Hunvald-per: senkinek nem kell börtönbe vonulnia
|
Hat vádlott ügye folytatódik, haté másodfokon jogerőssé vált. Gál György, Hunvald György és Szabó Zoltán is tovább görgetik a már évek óta tartó eljárást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/hunvald-per-valtozasok-masodfokon/
|
2013-10-10 10:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ittas vezetésért korábban elítélt Tilki Attila kormánypárti politikus több mint 600 kilométert utazik Fehérgyarmatról Budapestre és vissza, ha segítenie a törvényhozás munkáját, ezért januártól idén október végéig 1,7 millió forintos benzinköltséget számolt el. Ő autózott a Bors szerint a legtöbbet a pártjában, ám ehhez képest idén csak egyszer (!) szólalt fel a parlamentben.
A Borsnak kiderítette, hogy a fideszes politikus annak ellenére autózik ennyit, hogy a parlament egy 55 négyzetméteres lakást bérel számára a VIII. kerületben, havi 185 ezer 550 forintért. Egy évre tehát 2 millió 226 ezer forintnyi lakástámogatáshoz jut Tilki.
Az MSZP-ben a tornyospálcai Legény Zsolt vezetett a tankolásban, szintén 1,7 milliós elszámolással. Az Országgyűlés neki is bérel lakást, a XIII. kerületben havi 164 ezer forintért (évi 1 millió 968 ezerért) egy 35 négyzetméteres ingatlant. Ő 74 felszólalásával idén aktív politikusnak számít.
|
1,7 milliós benzinpénzt és lakást is kap a fideszes, aki csak egyszer szólalt fel a Házban
|
A kormánypárti Tilki Attila és az MSZP-s Legény Zsolt egyaránt 1,7 milliós benzinköltséget számolt el idén januártól októberig, pedig mindkettőnek bérel budapesti lakást az Országgyűlés. Tilki viszont csak egyszer szólalt fel a parlamentben, míg szocialista kollégája 74-szer.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151211_17_millios_benzinpenzt_es_lakast_is_kap_a
|
2015-12-11 10:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Októberben az Index mutatta be a Veszprém megyei Öskü egyik fantombuszmegállóját, amit azért nem használnak már a buszok, mert a közeli csomópont átépítése után már kiesek az útvonalukból.
A megállóban ennek ellenére kint van a tábla és a menetrend, de ha valaki az alapján vár ott buszt, akkor sosem fog elutazni sem Várpalotára, sem Pétfürdőre. A csomópontból ugyanis csak egy irányba, Veszprém felé lehet kanyarodni, és a két másik hely éppen az ellenkező irányban van – és az útnak azt az oldalát korlát választja el a furcsa megálló felől megközelíthető oldaltól.
Kész Zoltán, Veszprém megyek független országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy mennyit költött az állam erre az ösküi szuperbuszmegállóra.
Seszták Miklós miniszter válasza szerint a 8-as út ösküi csomópontjának átépítésekor a járdához nem nyúltak, csak fedett buszvárót helyeztek ki „a lakosok érdekében nettó 341 ezer forint költséggel”. "A tervezési időszakban egyeztetés történt a Volán társasággal, ennek alapján maradt a megálló a jelenlegi helyén" – írta a miniszter, mást azonban nem közölt, így az sem derült ki, miért költöttek el feleslegesen százezreket, illetve mit jelent az, hogy „a lakosok érdekében”.
A fejlesztési minisztérium pénteken délután közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben azt írják, hogy az ösküi Bem utcai buszmegállót most használják a buszok, mivel a 8. sz. főút településhez közeli szakaszának felújítása óta a község központja felől arra közlekedő egyes regionális járatok állnak meg ott.
|
341 ezerbe került a buszmegálló, ahol sosem áll meg busz
|
Az ott élők érdekében helyeztek ki nettó 341 ezer forintért egy fedett várót abba az ösküi buszmegállóba, amelyről az Index forgatott videót nemrég – derült ki a nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszából, amelyet Kész Zoltán független képviselő kérdésére adott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151211_341_ezerbe_kerult_a_buszmegallo_ahol_sose
|
2015-12-11 10:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Az NB I-es Puskás Akadémia elnöke a kormányfő szülőfalujában, Alcsútdobozon jutott három földdarabhoz – derül ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) listájából, amelyet a Blikk sikeresen perelt ki az állami szervből. Mészárosék azon ritka szerencsések közé tartoznak, akik egyszerre nyertek állami földeket és állami dohánykoncessziókat is. A sajtóhírek szerint ugyanis Mészáros János öt trafikot nyithatott.
Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal mekkora területről van szó, ez továbbra sem nyilvános, ám az kiderül, hogy mindössze egy állami földdarab jutott másnak a településen. Ezzel szinte az összes állami föld Mészárosék kezében összpontosul Alcsútdobozon, mivel a tavalyi földpályázatokon is taroltak. A településen a 17 pályázatból 14-et kaszált a Búzakalász 66 Felcsút Kft. A társaság így összesen 758 hektárnyi földet nyert el tavaly a helyi gazdák elől, ezzel együtt pedig Fejér megyében összesen immár 1010 hektárnyi területen diadalmaskodott.
Az egykori gázszerelő és családja a kormányváltás után vágott bele a földbizniszbe, ami igen jól jövedelmez nekik is. Mészáros Lőrincék cége, a Búzakalász 66 Kft. idén első fél évben 30 millió forint területalapú támogatást kasszírozott, testvére 6,5 milliót, felesége pedig 2,8 millió forintot kapott fél évre a földekért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kimutatásai szerint.
|
Orbán barátjának földből és trafikból is kijutott
|
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának cége kapta szinte az összes alcsúti állami földet használatra, trafikból korábban pedig öt jutott neki – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/11/orban-baratjanak-foldbol-es-trafikbol-is-kijutott/
|
2013-10-11 11:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ahogy azt szeptember elején megírtuk, lezárulóban a békéscsabai „tanácsadós mutyi” ügye, miután az ügyészség minden nyomozást és eljárást megszüntetett a Joghatás Kft. ellen. Illetve csak így tűnt. Újabb fordulatot vett ugyanis az eddig is igen szövevényes eset: a Harangi család egy peren kívüli egyezségi ajánlattal kereste meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mely szerint 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követelnek. Ez esetben az ügyet lezártnak tekintik, írják. Ha nem, akkor „mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi teljes eszköztárat igénybe véve eljárást indítanak”.
Amit lezártak
A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és az által fenntartott szociális intézmények tanácsadói szerződéseket kötöttek egy jól körülhatárolható körrel, amelyikbe beletartozott Haraginé Ádám Zsuzsanna, és az általa vezetett Joghatás Kft., volt férje, Harangi László Attila ügyvéd, és fiuk, a szintén ügyvéd ifj. Harangi László. Ők 2011 novembere és 2015 júniusa között a megkötött szerződésekből összesen 167 millió forinthoz jutottak – ebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Ezek főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződések voltak.
Dióhéjban:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég,
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!),
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az Országgyűlésben ül,
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke,
– egy vizsgálati dokumentum szerint több szerződést jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva kötöttek meg,
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést.
Vantara Gyula
2015 júniusában vizsgálat indult 39 szerződés kapcsán, első körben ebből hatot felbontottak. Egyet értékaránytalanság („konyhai” tanácsadásra ugyanis havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a maradék ötöt pedig jogszerűtlenség miatt. Ez abból adódott, hogy az ügyvédi törvény szerint jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem. Márpedig a Joghatás Kft. tanácsadói szerződést kötött, így jogszerűtlenül járt el. Emellett találtak könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat, és fény derült a közbeszerzési törvény megsértésére is azzal, hogy a cég közbeszerzés kiírása nélkül, automatikusan megkapta a tanácsadói feladatokat.
Az ügyben végül 2015 novemberében tett feljelentést a város jegyzője ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. A zugírászatot leszámítva a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, és le is zárta azt, mert szerintük bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A zugírászat ügyében a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség járt el, ahol a nyáron szintén megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt. Felelőst tehát nem találtak, a Kistérségi Társulásból kiutalt 167 millió forintból pedig egy forintot sem kapott vissza senki. Szarvas Péter, Békéscsaba független polgármestere szeptemberben azt mondta lapunknak, ezekkel a kérdésekkel a jövőben nem kíván foglalkozni a Társulás. Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő viszont más állásponton van: szerinte igenis keletkezett kár, amit polgári peres úton talán még vissza lehetne szerezni.
Ezzel viszont az a probléma, hogy csak a sértett tehet feljelentést, ami jelen esetben a kistérség és nem a város képviselő-testülete. Ebben szeptember óta nem is történt semmi. „A legutóbbi képviselő-testületi ülésen megkérdeztem a polgármestertől, a Társulás elnökeként miért nem tette meg az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket. Érdemi válasz hiányában megígértem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökeként jövő év elejére átnézem a szerződéseket és kiszámolom azt az összeget, amit polgári peres úton lehetne érvényesíteni. A havi 1,1 milliós konyhai tanácsadós szerződés, vagy az útiköltségek nem helyes elszámolása biztosan ide tartozik. Ez közpénz, ami kifolyt, így igenis van jogunk polgári peres útra terelni az ügyet” – mondta kérdésünkre Miklós Attila, aki szerint bár a Társulás volt a probléma előidézője, látszólag mégsem azon dolgozik, hogy ez a probléma megoldódjon.
Szarvas Péter
A követelés
Közben november végén a Harangi család (Haranginé Ádám Zsuzsanna, Harangi László Attila és két gyerekük, László és Zsuzsa) peren kívüli egyezséget ajánlott a város önkormányzatának, melynek értelmében több mint 51 millió forintot követelnek – az őket ért sérelmek miatt. A városnak küldött hosszú indoklásból kiderül: azt sérelmezik, hogy az ügyet a „lehető legszélesebb nyilvánosság” bevonásával tárgyalták, hogy a velük jogviszonyban álló intézmények munkatársait folyamatosan presszionálták, adatokat és okiratokat kértek tőlük határidőre, ezért bizalmatlanná vált a légkör, és egy-két kivétellel (Harangi László Attila esetében) azonnali hatállyal és egyoldalúan mondták fel a szerződéseket.
Ahogy azt megírtuk, több szerződésnél jogszerűtlenséget, az egyiknél pedig értékaránytalanságot állapítottak meg. Ami az intézményi pressziót illeti, szeptemberben egy az intézmények életében tájékozott forrásunk azt mondta, „az intézmény életében nincs fennakadás, a rendszer nem működik rosszabbul, megszűnt viszont a mindenre kiterjedő, már-már az autonómiát is megszüntető bábáskodás, amit a kft. jelenléte jelentett. Már nem menekülnek az ott dolgozók, az idősek pedig sorban állnak, hogy bejussanak az intézménybe. Régen ez nem így volt. Nagyobb a közbizalom az intézménnyel szemben.” Néhány tanácsadói szerződést ugyan pótoltak (például az idősek továbbra is igénybe vehetnek jogi tanácsadást), de nem mindet, az így megspórolt pénzt pedig visszaforgatják a működésbe.
A Harangi család azt is sérelmezi, hogy „konkrét és súlyos bűncselekményeket vázoltak fel velünk kapcsolatban, minősítették tevékenységünket, azt a látszatot keltve és kreálva, mintha »bűnszervezet« működött volna mindenféle szakmai tevékenység nélkül”. Ezzel kapcsolatban egyébként mind a polgármester, mind a vizsgálatot folytató ügyvéd elmondta, hogy bár értékaránytalanság volt, de a számok mögött valós szakmai munka történt. A család üdvözli továbbá a hatóságok döntését, miszerint nem történt bűncselekmény. Végül megjegyzik: „Eljárásaikkal teljesen tönkretették családunkat, bennünket, gazdasági társulásunkat (az Opten cégadatbázisa szerint a Joghatás Kft. 2014-es üzemi eredménye 14 millió volt, 2015-ben már csak 5 millió, 2016-ban pedig mínusz 700 ezer – F. Zs.), szakmai praxisainkat, emberileg megaláztak, súlyos és konkrét bűncselekmények elkövetésével a nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva vádoltak, az eljárások alatt és azt követően a hatóságok megállapításaival ellentétes tényeket közöltek, vagy azok megállapításait hallgatták el, mert azok nem igazolták vádjaikat.”
A család a személyiségi jogok védelmére, a magántitokra és a jogellenes károkozásra hivatkozva összesen 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követel az önkormányzattól. Továbbá megjegyzik, a polgári peres út mellett a büntetőjog is szankcionálhatja az ügyet, többek között rágalmazás, becsületsértés, hatóság félrevezetése, hivatali visszaélés keretein belül. Amennyiben tehát Békéscsaba nem fizet, elindítják az eljárásokat.
A város decemberi képviselő-testületi ülésén a testület egyhangúlag úgy határozott, hogy a Harangi család ajánlatát nem fogadja el és nem fizeti ki a kért összeget.
|
„Eljárásaikkal teljesen tönkretették a családunkat” Újabb epizód a békéscsabai tanácsadós mutyi történetében
|
Váratlan fordulat: visszavág Békéscsabának a Joghatás Kft., 51 millió forintnyi sérelemdíjat követelve.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/eljarasaikkal-teljesen-tonkretettek-a-csaladunkat-ujabb-epizod-a-bekescsabai-tanacsados-mutyi-torteneteben-108416
|
2017-12-22 11:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A volt kormányfő szerint 2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz parlamenten belül és kívül is változó érveléssel folyamatosan támadta a projektet. Kormányfőként a témában benyújtott parlamenti interpellációk és kérdések után felkérte Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az ügyet, különösen annak a telekcserére vonatkozó részét. Az alapos vizsgálat szerint nem történt olyan jogszabálysértés, ami beavatkozásra ad okot.
Ezt követően 2009 nyarának végén arról értesült, hogy az ingatlancsere kapcsán ügyészségen lévő értékbecslés mintegy 600 millió forinttal kevesebb, mint a nemzeti vagyonkezelőé, ezért úgy határozott, hogy a kérdésben döntsön a független magyar bíróság.
|
Bajnait meghallgatták a bíróságon
|
A Sukoró-üggyel politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökké választása után – mondta az Együtt-PM szövetség vezetője a Szolnoki Törvényszéken tanúkénti meghallgatásán.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/11/bajnait-meghallgattak-a-birosagon/
|
2013-10-11 11:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
sport
2018 január 05., 18:58
comments 141
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
Nemrég ugyanez történt a szombathelyi stadionnal is. Ott, miután nem találtak üzemeltetőt, az önkormányzat megegyezett az építtető céggel, hogy utóbbi üzemelteti ideiglenesen a komplexumot, az önkormányzat pedig ad bele pénzt. Igaz, a szombathelyi bukó talán egy kicsit fájdalmasabb volt, az a stadion ugyanis 14 milliárdból épült, a diósgyőri meg ugye 1 milliárddal olcsóbb volt.
|
Senki nem jelentkezett a diósgyőri stadion üzemeltetésére :(
|
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/01/05/senki-nem-jelentkezett-a-diosgyori-stadion-uzemeltetesere
|
2018-01-05 11:24:00
| true | null | null |
444
|
Czerván György agrárállamtitkár cége, az Aranyszarvas Zrt. Tápiószentmártonban jutott egy 5,8 hektáros területhez, amelyet október 15-ig használhat a cég. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis meghirdette a termőföldet, így azt a jövőben egy magánszemély művelheti – válaszolt az államtitkár nevében a vidékfejlesztési tárca. Hangsúlyozták, hogy Czerván három és fél éve nem dolgozik a cégnél, ám vagyonnyilatkozata szerint 24,88 százalékos tulajdoni hányada van benne. A több mint 1100 hektáron gazdálkodó Aranyszarvas Zrt. közel 130 milliós uniós támogatást zsebelhetett – derül ki a Blikk cikkéből.
Czerván György
Fotó: MTI / Földi Imre
A legtöbb birtokot Farkas Sándor fideszes képviselő cége, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. kapta, összesen 82 darabot Fábiánsebestyénben és Eperjesen. Farkas szerint sok kis, legfeljebb egy-két hektáros földdarabról van szó, amelyek a korábbi földet életjáradékért program keretében kerültek az államhoz. A képviselő hozzátette, hogy több földet is meghirdetett az NFA, de a politikai támadások elkerülése érdekében nem indultak ezeken a pályázatokon. Farkasnak 38 százalékos tulajdonrésze van a Kinizsiben, amely a nagybirtokos vállalatok közé tartozik a 3400 hektárra becsült területével.
Örvendi László viszont nem nyilatkozott a Blikknek, amely kiderítette, hogy a kormánypárti honatya cége, a Nagyhegyesi Mezőgazda Kft. – amit a képviselő 6 százalékban birtokol – két területet nyert el.
Hanó Miklós békéscsabai alpolgármester Békéscsabán kapott egy állami birtokot. A mellékállásban kórházigazgatóként dolgozó fideszes képviselő, Daher Pierre felesége, Daher Rima pedig két állami területet kapott.
|
Államtitkár is kapott földet pályázat nélkül
|
Egy földművelésügyi államtitkár és legalább hét országgyűlési képviselő kapott pályázat nélkül állami birtokokat – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/12/allamtitkar-is-kapott-foldet-palyazat-nelkul/
|
2013-10-12 11:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Közlönyben szúrta ki a RomNet, hogy a magyar kormány egy határozatban 2 milliárd 474 millió 646 ezer forintot von el a Híd a munka világába programtól, ezzel megfelezik az eredetileg ötmilliárdos költségvetést. A projektet az Országos Roma Önkormányzat koordinálta, élén az egykori elnökkel, Farkas Flóriánnal. Az elnöknek azért kellett távoznia, mert a programhoz rendelt összegeket megkérdőjelezhető módon és rossz hatékonysággal használták fel, ezzel nem is tudtak egyelőre maradéktalanul elszámolni – a NAV eljárást indított. Az uniós támogatottságú programban az ORÖ eddig 2 milliárd 99 millió forintot kapott.
A portál megkereste az Emmit, hogy mivel indokolható a forráselvonás. A tárca egyszerűen fogalmazott, miszerint a projekt "szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt", melyekre az "időközi ellenőrzések mutattak rá", az egész program "az eredetileg tervezetthez képest csökkentett műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg".
A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást, de a minisztérium tagadta, hogy ezzel összefüggésben vonták-e meg az összeget és "teljes mértékig elkülönülnek" a saját vizsgálataik a NAV nyomozásától. Az adóhatóság tájékoztatása szerint folyamatosak a tanúkihallgatások, iratokat is lefoglaltak, egyelőre gyanúsított nélkül. A portál úgy értesült, hogy az unió források felhasználását ellenőrző OLAF már tavasz óta vizsgálódik Farkasék könyvelése miatt, ezt az Balog Zoltán minisztériuma, az Emmi is megerősítette.
A forrásokat szeptember 30. határidővel vonták meg az ORÖ-től, ehhez képest Lázár János szeptember végén még megvédte Farkas Flóriánt a támadásoktól, míg a közelmúltban már szemtől szemben kritizálta a némán üldögélő Farkast egy nyilvános bizottsági ülésen. A múlt heti Kormányinfón Lázár úgy nyilatkozott, hogy Farkasnak és az ORÖ-nek még van lehetősége az ügy tisztázására a 2010-2014 között elköltött pénzeket illetően, ugyanis a vizsgálatok nem zárultak le.
A projekt vezetői hatalmas összegeket vehettek fel fizetésként, Winkler Gábor projektvezető négyórás munkarendben 1,2 millió forintot keresett havonta, a pénzügyi vezető 1,4 milliót, a szakmai vezető pedig 900 ezer forintot keresett. A túlköltekezések miatt is vizsgálódhatnak, a projekt terhére vettek egy székházat a budapesti Naphegy téren 224 millió forintért, amelyet 20 millióból felújítottak és 30 millióért berendezték. A RomNet által korábban kikért hivatalos adatok alapján kiderült az is, hogy ennek a programnak a terhére fizették Farkas Flórián személyi sofőrjét is, akinek bérezése a hálózatüzemeltetési vezető asszisztensének bérével megegyezően havi 350 ezer forint volt.
Emellett Farkasék több százmilliót költöttek jelentősen túlárazott tanulmányokra is, például fellehető olyan is, amely oldalanként 300 ezer forintba került.
|
Milliárdokat vontak el Balogék a Farkashoz kötődő gyanús programtól
|
A komány közel két és fél milliárd forintot vont el az egykor Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzatának Híd a munka világa elnevezésű felzárkóztatási programjától. A lépéssel gyakorlatilag üresbe tették a program motorját, az indoklás szerint szakmai hiányosságokra derült fény a pénzek felhasználásában. Farkasék költekezései miatt NAV és OLAF vizsgálat is zajlik, elképesztő túlárazásokat találtak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151210_Milliardokat_vontak_el_Balogek_a_Farkasho
|
2015-12-10 11:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár a Miniszterelnökség részéről Vitályos Eszter államtitkár igyekezett megvédeni a közbeszerzési összeférhetetlenségi jogszabályokat, mondván bővültek a korlátozások, de a Transparency International által éltre hívott Átláccó Fesztiválon alig volt megszólaló, aki nem kritizálta a törvényt, mely csak az főbb tisztségviselőkkel egy háztartásban élő rokonokra korlátozta a közbeszerzési összeférhetetlenséget. Az eseményen később felszólalt Colleen Bell amerikai nagykövet is, aki szintén kitért nevek említése nélkül a törvényre, miszerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak", ha közbeszerzésen kívánnak indulni.
A sokak által Lex Tiborczként emlegetett törvényen túl kifogásolta, hogy még mindig nem nyilvánosak a paksi bővítés szerződései, és azokat mihamarabbi nyilvánosságra hozatalát sürgette. Szerinte éber választópolgárokra, illetve oknyomozó újságírókra, valamint erős civil szervezetekre van szükség ahhoz, hogy mindenkori hatalom elszámoltatható legyen és kikényszeríthető legyen az átláthatóság - idézte szavait a Portfolio. A korrupció a gazdaságra, illetve a társadalomra is káros hatásokat okoz, és Bell szerint ez olyan, mint a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt. A pozitívumok között a Záhonyi határőrök elfogását említette, valamint az online pénztárgépek bevezetését.
|
Colleen Bell beszólt a rokonokat közpénzhez engedő törvény miatt
|
Colleen Bell néhány pozitív példát említett ugyan, de ismét kritikával élt a Magyarországon tapsztalható korrupciós kockázat miatt. Meglátása szerint a túlkapások visszaszorítása az éber választókon, civil szervezeteken és oknyomozó újságírókon múlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Colleen_Bell_beszolt_a_rokonokat_kozpenzh
|
2015-12-09 11:49:00
| true | null | null |
HVG
|
2017. eleji bejegyzése után néhány hónappal a Hübris Projekt Kft. 350 millió forintos uniós támogatást nyert sörfőző üzemének berendezésére. A szeptemberben kiírt közbeszerzés novemberre le is zárult, a pályázatból pedig kiderül, hogy a beruházást nem aprózzák el: 2000 literes kapacitással terveznek, amivel akár évi 6000 hl sört is le lehet főzni.
A Hübris korábban a Matolcsy Ádámtól bérelt egy 2,7 hektáros területet, az üzlet azonban annyira felpörgött, hogy nem volt idő saját csarnokot építeni, most már egy székesfehérvári ipari park a leendő gyár helyszíne.
A Hübris székhelye Balatonakarattyán van, egy olyan családi házban, amely a Frank Digital tulajdona. A Frank Digital egy kreatív ügynökség, amelyet Száraz István alapított, nem sokkal a vs.hu portál elindítása után. (Matolcsy Ádám nyilvános megjelenéséig Száraz István építette azt a médiabirodalmat, amely most Matolcsy György jegybankelnök fiáé. A vs.hu egyébként megroggyant, amikor kiderült: titokban mintegy 600 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól – erről korábban itt írtunk)
Honlapja szerint a Frank elsősorban baráti megrendelésekből és közbeszerzésekből él: dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, és a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő MKB-nak. A Frank 230 milliót kapott az ’56-os emlékév büdzséjéből, de népszerűsítették a budapesti olimpiát is.
Pintér Máté, Száraz István és Matolcsy Ádám
Az Opten adatai szerint a Hübris Projekt Kft. többségi tulajdonosa egy bizonyos F Trans Kft., amelynek tulajdonosai – személyes adataik alapján – a Hübris ügyvezetőjének, a 31 Farkas Tímeának szülei és nagybátyja. Farkas Tímea több szálon is kötődik a Matolcsy Ádám, ifjabb Szemereyk és Száraz István révén ismertté vált baráti-üzleti körhöz.
Farkas Tímea 2016 végén megalapította a Seedstrom Property nevű ingatlankezelő céget, amely a cégadatok szerint rögtön kapott is egy majdnem egymilliárd forintos hitelt attól a Növekedési Hitelbanktól (NHB), amelynek tulajdonosa a Matolcsy unokatestvér Szemerey Tamás. A Seedstromon keresztül részben Farkasé a Qut Kft. is. A Qutról a 444 írt korábban egy meglehetősen furcsa, és szintén Matolcsyékhoz köthető beruházás kapcsán: a Qut a tulajdonosa a budai Várnegyed egyik különösen értékes telkének, ahol egy apartmanhotel építésébe kezdett, a kivitelező pedig az a Raw Development, amely szintén erősen kötődik a Matolcsy családhoz.
Matolcsy Ádám, Szemerey Bertalan és Pintér Máté
Farkas férjével, a szintén Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Pintér Mátéval és Száraz Istvánnal egyszerre volt tulajdonos a belvárosi Macesz Huszár étteremben. A 32 éves Pintér Máté benne van a Harang Kft.-ben, amely a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Raqpart nevű helyet viszi a nyári szezonban. A Harangban Pintér tulajdonostársa többek között Száraz István, az ismert tévés, Dévényi Tibor, és az ehhez a baráti társasághoz tartozó fia, Dévényi Dániel is.
A legérdekesebb azonban Pintér Infit Invest nevű cége, amelynek székhelye a Vörösmarty tér 3. Ez a híres Kasselik-ház, a volt Luxus Áruház műemlék épülete. Pintér 2015 decemberében lett az Infit tulajdonosa, és a társaság Pintér felbukkanása után nem sokkal 891 millió forintos hitelt kapott az NHB-tól, erről a 444 számolt be. Arra, hogy valójában mit csinál a cég és mire kell a gigahitel, a választ egy 2017 tavaszán kiadott építési engedély adja meg, amelyre az V. kerületi kormányhivatal honlapján bukkantunk. Eszerint az Infit a műemlék Kasselik-ház 2., 3. és 4. emeleti irodáiból luxuslakásokat alakít ki. Érdemes megjegyezni, hogy Pintér felbukkanásával szinte egy időben, 2015 szeptemberében az épület földszinti és magasföldszinti részeit az MNB-alapítványok egyik projektcége vásárolta meg.
Az ifjabb Matolcsyhoz köthető beruházások további részleteiről és a tulajdonosok hátteréről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat.
|
Uniós pénzből épít sörgyárat Matolcsy barátja
|
Beindultak Matolcsy Ádám barátai. Egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba. Részlet a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkéből.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-epit-sorgyarat-matolcsy-baratja-108687
|
2018-01-10 11:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Magyar Rezidens Szövetség online kérdőíves felmérését a Szinapszis piackutató segítségével augusztusban végezte 1319 orvos és 761 beteg megkérdezésével. Utóbbiak 57 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, 70 százalékuk már adott hálapénzt. Ahhoz, hogy a hálapénz “kikopjon a mindennapokból” a bért kell emelni a lakosság 57 és az orvosok 90 százaléka szerint. Az orvosok 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelem mellett a hálapénz adása és elfogadása korrupciónak minősüljön és legyen büntethető.
“Nem válasz az, hogy nincs pénz”
A rezidensszövetség elnöke szerint a legalapvetőbb változást a tisztességes alapbérek és az életpályamodell bevezetése hozná. az egészségügynek mindenképpen elsőbbséget kell élveznie, “mert nem válasz az, hogy nincs pénz”. Ha nem jut több forrás az ágazatra, az orvosok külföldön keresnek megélhetést és mindenképpen korrupttá válik a gyógyítás. Dénes Tamás közölte: a rezidensszövetség vizsgálja egy népszavazási kezdeményezés lehetőségét a hálapénzzel kapcsolatban.
Megalázó mindenkinek
Az orvosok 19 százaléka teljesen elutasította a paraszolvenciát, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet vele, de kénytelen elfogadni. Az orvosok 82 százaléka és a lakosság 86 százaléka egyetértett abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a betegnek. Csak a lakosság 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvosnak is megalázó, pedig a válaszadó orvosok 87 százaléka úgy nyilatkozott, számára is az.
Biztos a bizonytalanság
A felmérés rávilágított arra, hogy a hálapénzről eltérő a lakosság és az orvosok gondolkodása. Az orvosok 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz rendszere kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvos életét azáltal, hogy “bevételének egy része változó mértékű”, ezzel szemben az emberek 85 százaléka volt azon a véleményen, hogy a gyógyítók érdeke fenntartani a rendszert, hiszen az kényelmes és biztos jövedelemforrás. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a hálapénz a korrupció forrása.
A félelem nagy úr
Hosszú távú fenntartásában kevesen hisznek: az orvosok 36, a betegek 52 százaléka. A motivációt illetően az orvosok 31 százaléka azt mondta, betegei a valódi hálát fizetik meg. 22 százalékuk szerint azért kapják pénzt, mert betegük azt hiszi, így előnye lesz az ellátásban. 21 százalék úgy látja, a beteg attól fél, pluszpénz nélkül, nem kap megfelelő ellátást. A betegek 76-70 százalékban jelölték meg motivációként a kiszolgáltatottság csökkentését és a megfelelő orvosi ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásától való félelmet. A betegek 68 százaléka valódi hálaként értelmezi az adott pénzt, és 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.
|
Népszavazás lehet a hálapénzről
|
A paraszolvencia oka nem más, mint a para. A hálapénz orvosnak, betegnek egyaránt megalázó.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/15/nepszavazas-lehet-a-halapenzrol/
|
2013-10-15 11:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
A BKV új formaruhájának minőségét vizsgáltatta be a KERMI-vel a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete (KAPSZ). A vizsgálat eredményét a Facebookon hozták nyilvánosságra.
A dokumentumban az áll, hogy a vizsgált kockás ing, nadrág és dzseki alapanyaga nem egyezik meg a bevarrt cimkén jelölt nyersanyag összetétellel: az ing alapanyagánál mintegy 20 százalékos az eltérés a komponensek arányaiban, a szabvány ± 3 százalékot engedélyez.
A nadrág címkéjén jelölt 30 százalék elasztán hibás, a vizsgálat során kiderült, hogy a termék alapanyagában egyáltalán nem található ilyen.
A dzseki a címke szerint 100 százalék poliamid, de kiderült: valójában teljes egészében poliészter.
A vizsgálat eredményét közlő dokumentumban arra is felhívják a figyelmet, hogy a kezelési útmutatóban jelzett 40 és 30 fokon történő kímélő mosás nem alkalmas a nagy igénybevételnek kitett termékeken az izzadság és az esetleges olajos foltok eltávolítására.
A ruházatot elvileg négy évszakra kapták a dolgozók, a KERMI azonban megjegyzi, hogy az alacson légáteresztő képességű, viszonylag magas területi sűrűségű nadrág alapanyag nem engedi a bőrt szellőzni és az ing viselése sem alkalmas a vezetőfülkében megszoruló, akár 40 fokos hőségben.
A vizsgálati eredmények szerint villamos meghajtású berendezések esetében az elektromos feltöltődés és kisülés veszélye is.
A szakszervezet levelet írt Bolla Tibornak, a BKV elnök-vezérigazgatójának, hogy tájékoztassák a vizsgálatról és kérjék mielőbbi intézkedését. A levélben - amit szintén közzétettek a Facebookon - azt írják, már június elején megkeresték a formaruhákkal kapcsolatos problémával a BKK humánpolitikai igazgatóját, Makai Klárát, de választ nem kaptak, egyeztetésekre nem kaptak meghívást, ezért folytatták le a vizsgálatot.
Megkerestük a BKV-t az ügyben, ők azt közölték, hogy a szakértői vélemény alapján abelső vizsgálatot kezdeményeztek, mely jelenleg is tart. Amennyiben a formaruhák nem felelnek meg a szerződésben előírtaknak, abban az esetben a társaság élni fog minden olyan szankcióval, melyre a megkötött szerződés lehetőséget ad.
|
Bevizsgálták: Csak a baj van a BKV új formaruháival
|
Bár már a nyár folyamán megeresték a BKV illetékesét az új formaruhákkal kapcsolatos kifogásokkal, nem kaptak választ, így a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete bevizsgáltatta a nadrágokat, ingeket, dzsekiket és kiderült: semmi sem az, aminek látszik. A BKV-nál jelenleg is folyik a belső vizsgálat az ügyben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Bevizsgaltak_Csak_a_baj_van_a_BKK_uj_form
|
2015-12-09 11:58:00
| true | null | null |
HVG
|
A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.
Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.
|
Titkos feljelentőket is vár az ombudsman
|
Jövő január 1-jétől bárki fordulhat panasszal az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez, és kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/16/titkos-feljelentoket-is-var-az-ombudsman/
|
2013-10-16 12:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Felcsúton a 2016-2017-es felújítás óta úsznak LED-árban az utcák, és hogy ez a közvilágítási projekt sem esett messze sem az almától, sem a fától, sem az OLAF-jelentés szerint az Elios-ügyben érintett cégektől, az a Magyar Nemzet mai cikkéből derült ki
Felcsúton nem az Elios hozta a lámpákat, de a botrányban második leginkább érintett szereplő, a Sistrade Kft. már a felcsúti projektnek is komoly szereplője volt. Ugyanis a társaság végezte a korszerűsítési tanácsadást, és a cég a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik főszereplője – írja a Magyar Nemzet. A kft. tulajdonosa Hamar Endre, aki egyrészt közel áll Tiborczhoz is, olyannyira, hogy az Eliosban üzlettársak is voltak.
A Fejér megyei faluban kétlépcsős közvilágítás-modernizálás történt: először 259 közterületi lámpát cseréltek le ledtechnológiára, aztán még 96 lámpával bővítetták ezt. A Sistrade ráadásul nem csupán tanácsokat adott: a dokumentumokból az is kiderül, írja a napilap, hogy Hamar Endre cége üzemelteti is a felcsúti közvilágítást.
A korszerűsítést a Magyar Nemzet szerint vélhetően már az OLAF-vizsgálat miatt nem az Elios végezte. A befutó egy U Light Kft. nevű vállalat volt, a 13,2 milliós beruházás nem érte el a közbeszerzési határt.
Az Elioshoz és a Sistrade-hez is köthető vélelmezhető csalássorozatról részletesen a tegnap megjelent Magyar Narancsban olvashat, íme, a cikk ajánlója:
|
Na, Felcsúton hogy lett új közvilágítás?
|
Orbán kis faluja sem maradt ki a tutiból.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/na-felcsuton-hogy-lett-uj-kozvilagitas-109519
|
2018-02-23 12:17:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bármennyire is felkészült volt az Elios közbeszerzései köré épült külsős tanácsadói rendszer, az önkormányzatok, illetve városvezetők mondták ki az utolsó szót, írták alá a megbízási szerződést. A friss Narancs címlapsztorijában azt járjuk körbe, hogyan verték át a helyi ellenzéken is, hogy az Orbán Viktor vejéhez is köthető cég fejlesszen náluk. Hogy ezt megtudjuk, közel egy tucat város esetét próbáltuk rekonstruálni volt kormánypárti és jelenlegi ellenzéki önkormányzati képviselők segítségével.
Általános következtetésként kijelenthető: a legtöbb helyen az ellenzéki, de még a fideszes önkormányzati képviselők sem látták át azt a folyamatot, amelynek a végén az Elios lett a befutó. Ehhez szabályt sem kellett szegni a városvezetőknek, hiszen az önkormányzati rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen horderejű beruházások ügyében se kelljen képviselő-testületi vagy legalább bizottsági hozzájárulás. Ugyan a közbeszerzés lezárását követően már sok mindent nem tehettek volna az ellenzéki képviselők, volt olyan hely, ahol az önkormányzat és az Elios közötti szerződés egyes részleteit titkosították is.
A városok többségében a képviselő-testület egésze abba tudott beleszólni, hogy a település induljon-e a közvilágítási pályázatokon. Ezt mindenhol meg is szavazták, és azt is elfogadták, hogy biztosítani kell az önkormányzatnak egy minimális önrészt (ezt később szinte mindenhol átvállalta az állam). Arról, hogy ezek után a pályázat előkészítéséhez mely cégektől kértek segítséget, már nem születtek testületi és bizottsági döntések, az önkormányzati képviselőket jobb esetben arról tájékoztatták, hogy nyert a pályázat, indulhat a közbeszerzés, majd ezt követően a kivitelezés.
Ezután kellett előkészíteni a közbeszerzést, ahol újabb külsős tanácsadók kerültek képbe, akiknek a segítségével az Eliosra szabták a kiírásokat. Nagyon kevés olyan hely volt, ahol bármilyen képviselő-testületi döntés született volna a közbeszerzés kiírásától kezdve egészen addig, hogy leszerződött az önkormányzat Tiborczékkal. Azonban ez nem feltétlenül törvénytelen: ha a települések helyi közbeszerzési szabályzata nem írja elő, általában a polgármester, netán egy állandó vagy egy eseti bizottság hatásköre, hogy kontrollálja a közbeszerzési folyamatot.
Mindez azért lényeges, mert így a minimálisra csökkent a lehetősége annak, hogy ellenzéki, netán bátrabb fideszes helyi képviselők nyomon követhessék a pályáztatás apró momentumait, azokat, amelyekből talán kitűnhetett volna, mire megy ki a játék.
Az Elios-ügy számos más részletéről is olvashat a ma megjelent Magyar Narancsban, így arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, majd a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya már a helyi közbeszerzések kiírásakor láthatta a turpisságokat, és hogy milyen felelősségre vonás várhat a helyi polgármesterekre és önkormányzati képviselőkre.
|
Tiborcz és Orbán hálójában – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége
|
Az utóbbi hetekben sorra derültek ki részletek arról a szervezettnek tűnő csalássorozatról, amelynek során a miniszterelnök veje és néhány kollégája alaposan megszedte magát az Európai Unió és a magyar állam pénzén. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) összesen 35 közbeszerzést vizsgáló jelentése – amelyet a 24.hu szerzett meg és dolgozott fel cikksorozatban – csalás és szervezett bűnözés gyanúját veti fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött a közvilágítás modernizálására.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-es-orban-halojaban-az-elios-ugy-es-az-onkormanyzatok-felelossege-109508
|
2018-02-22 12:23:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.
A KKK-nak alapvetően úgy tettük fel a kérdéseinket, hogy kiderüljön: mennyire szokásos, hogy egyes útszakaszokat átadnak az önkormányzatoknak, és milyen eljárásban valósul ez meg. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha már megtörténik az átadás, hogy lehetséges, hogy közvetlenül előtte közpénzből még fel is újítják. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a konkrét esetben ki és mikor kezdeményezett, hogy az út elkészüljön a lakodalomra.
A KKK válaszából megtudtuk: általában fordított a menetrend. Ha egy önkormányzat a KKK-hoz fordul, kifogásolva egy, a kezelésében lévő út állapotát, többnyire azt is megvizsgálják egyúttal, hogy az adott útszakasz ellát-e országos közúti funkciót. Amennyiben nem, általában kezdeményezik az adott terület helyi önkormányzati tulajdonba adását. A kimutatás szerint 2012. január 1-je óta erre több mint 80 alkalommal került sor, legutóbb éppen Csabdinál. A KKK kiemelte, hogy még mindig „meghaladja az ezret azon ingatlanok száma, amelyek annak ellenére, hogy a Magyar Állam tulajdonában vannak, országos közúti funkcióval már nem bírnak, azok forgalmi jellege nem indokolja országos közúthálózati elemként történő további kezelésüket”. A KKK törekszik ennek az állapotnak a megszüntetésére, hiszen hosszú távon ez a költséghatékonyabb, mivel az átadást követően ezeket az utakat nem nekik kell karban tartaniuk. Ráadásul egyes EU-s forrásból finanszírozott beruházásoknál a forrás felhasználásának előfeltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanok a pályázó önkormányzat tulajdonában álljanak – érvelnek. Hozzáteszik azt is, hogy nincs szó ajándékozásról, az átadott utak a – forgalomképtelen – önkormányzati törzsvagyon elemeivé válnak, a nemzeti vagyoni körből nem kerülnek ki.
A KKK részletesen leírta, milyen módon történhet a vagyonkezelői jog átadása. Ahogy már fent is szó volt róla, többnyire az önkormányzat állapotkifogásával kezdődik egy ilyen eljárás. A KKK felkéri a Magyar Közút nZrt.-t az út állapotának felmérésére, mert az átadás előtt rendszerint elvégzik a közút karbantartását, azaz az út közlekedésre alkalmas állapotba hozását, illetve a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kátyúk megszüntetését – írják. Közben kezdeményezhetik a vagyonkezelői jog átadását az önkormányzatnál – az önkormányzat képviselő-testületi ülésén dönt, és ha támogatja a kezdeményezést, az előző és a leendő tulajdonos, vagyis a közútkezelő és az önkormányzat megállapodást köt egymással, ami alapján átvezethető a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartásban.
Az eljárás tehát meglehetősen bonyolult, négy szereplő (az önkormányzat, a KKK, a Magyar Közút és a közút kezelője) együttműködését igényli, amelyek közül a közút helyszíni felmérése és a képviselő-testületi ülés összehívása, a döntés meghozatala kifejezetten időigényesnek tűnik.
A csabdi esetben azonban olyan szélsebes ügymenet zajlott le, hogy ha ez minden hasonló ügyben így zajlik, érthetetlen, miért van még mindig kátyús út, kaszálatlan útpadka, irtatlan cserje Magyarország nem országos jelentőségű közútjain és mentükön.
Az atlatszo.hu-nak megküldött anyagokból ugyan épp az önkormányzat általi megkeresés hiányzik, de a KKK azt írja: Csabdi augusztus 26-án kérte az út javítását. A KKK, ahogy ez már csak a magyar közigazgatásban lenni szokott, még aznap érdemben reagált, és nyomban fel is vette a kapcsolatot a Magyar Közút nZrt.-vel, kérve, hogy mérjék fel a szükséges javítási munkálatokat.
A Magyar Közút nZrt.-nél, úgy látszik, nem dívik a magyar lapáttámasztásos virtus: a megkeresést követő második napon már készen is álltak az állapotfelméréssel, augusztus 28-án már a költségkalkulációval is megvannak (2 millió 79 ezer forintba kerülnek a munkálatok), és a KKK sürgős válaszát kérik az ügyben. Az ugyan nem világos, hogy miért igénylik a nagy sietséget, de ezt a szorgalmat akkor is csak dicsérni lehet.
A válasz nem is váratott magára sokáig, a KKK augusztus 30-án már küldte is a megrendelést a Magyar Közút nZrt.-nek. Szeptember 5-én pedig már javában zajlott a munka a 650 m-es útszakaszon, ahogy erre a sajtó hvg.hu is felfigyelt.
A KKK szerint „az egyeztetések eredményeképpen az Önkormányzat vállalta, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi és az ehhez szükséges képviselőtestületi döntés meghozataláról gondoskodik”. Az önkormányzat ezzel a döntéssel is villámgyorsan megvolt, az előzetes megállapodást is megkötötték a KKK-val, igaz, az atlatszo.hu-nak megküldött változatról kitakarták a dátumot. Feltűnő ugyanakkor, hogy a csabdi polgármester a hvg.hu cikkére megjelentetett tiltakozásában azt írja, hogy „kezdeményeztem az út önkormányzati tulajdonba vételét”. A KKK ugyanakkor azt írta nekünk – összhangban az általa korábban vázoltakkal –, hogy a csabdi önkormányzat a közút rossz műszaki állapotával kapcsolatban kereste meg. A KKK szerint az Önkormányzat egyeztetések eredményeképpen vállalta, hogy „a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi”.
|
Kátyúzás az Orbán-lagzi előtt: a közigazgatás szupersztrádája
|
Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/10/17/utkarbantartas_az_orban-lagzi_elott_a_kozigazgatas_szupersztradaja
|
2013-10-17 12:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A túlpörgetett migránsozás és brüsszelezés közben a háttérben azért kellő figyelmet fordít arra az Orbán-kormány, hogy lehívja a brüsszeli támogatásokat. Nemrég egy közel 22 milliárd forintos uniós program indult, amelynek célja az „Intézményi ellátásról a közösségalapú szolgáltatásra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhelykiváltás”. Magyarán 4, 6 vagy 12 fős családi házakat építenének a jelenleg szociális otthonokban ellátott fogyatékkal élők számára, akik a továbbiakban ott élnének – részben önállóan, legalábbis azok, akik erre képesek. Éppen ezért a projektek része a szolgáltatórendszerek kialakítása is. Maga a kezdeményezés, hogy a fogyatékkal élők ne a társadalomtól elzártan, hanem közösségbe integráltan éljenek, jogos és érthető – és a legkevésbé sem új elképzelés. Az ún. kitagolás – amellyel lapunkban többször is foglalkoztunk (lásd például: Fordul az anyahajó, Magyar Narancs, 2012. január 5.) – Magyarországon csaknem két évtizede húzódó folyamat. A mindenkori kormányok ez ügyben mindig elszántak voltak szavakban, sőt a jogszabályalkotásban és a nemzetközi kötelezettségvállalásban is –, de nem a tettekben. Ráadásul a tömeges ellátásra kiépült intézményi struktúra fennmaradása idővel egyre többek érdeke lett, s a pénzhiányra is mindig lehetett hivatkozni – egy 2011-es tanulmány a kitagolás összköltségét 50 milliárd forintra becsülte. Bár erre a célra rendelkezésre álltak uniós források is (igaz, nagy botrány lett 2009-ben abból, amikor ilyen pénzekből – jellemző módon – a meglévő tömegellátást erősítették volna), a helyzet megnyugtató rendezése még nagyon távoli.
Egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban. Perdöntő bizonyítékunk egyelőre nincs rá, de a jelek arra utalnak, hogy éppen a kastélyok és kúriák kiváltásának lehetősége az a motiváció, ami miatt az utóbbi időben megmozdult valami.
Mi lesz a lakókkal?
A Tolna megyei Belecska polgármestere, Szemeti Sándor úgy tudja, hogy a falu határában fekvő otthonban jelenleg 110–120 fogyatékkal élő lakik, akiket a jövőben felhúzandó lakóotthonokba tervez küldeni az illetékes hivatal; e folyamat utolsó aktusaként, állítólag 2018 legvégén pedig bezárnák a szociális intézményt. Magát az épületet az 1900-as évek elején a Mechwart család építtette, a kastélyt gyönyörű park veszi körbe.
Kérdés persze, hogy azon települések lakossága, ahová e családi házakat tervezik, miként fogadja a fogyatékkal élőket. Nos, a szóba jöhető három szomszédos település közül Pincehely gyorsan lerendezte az ügyet: nem ad telket ilyesfajta építkezéshez. Simontornya viszont két telket is fölajánlott, míg Tolnanémedi ötöt. Minderről a falvak kora tavasszal döntöttek, ám némi szépséghiba, hogy a helyiek úgy érzik, nem informálták őket kellőképpen. Belecska központjában például azt mondták nekünk, hogy „nem kérdeztek ezek semmit, eldöntöttek mindent előre, nemigen érdekli őket a helyiek véleménye, vagy az, hogy ezek közül az emberek közül (már a családi házakba majdan kiköltöző fogyatékkal élők közül) valaki képes-e arra, hogy egyedül bevásároljon vagy elmenjen a gyógyszertárba”. A gyorselemzést egy helybéli prezentálta arról, hogy a programot koordináló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei szervezete, a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény vezetősége szerinte mennyire mérte fel a valós következményeket. Természetesen mi is érdeklődtünk a szociális intézmény lakóinak, valamint a kastélyépület jövőjéről, ám Pál Mária, a megyei intézmény igazgatója csak annyit közölt, hogy kérdéseinket továbbította a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Válaszokat azonban augusztus vége óta egyik helyről sem kaptunk.
Szemeti Sándor polgármester mindenesetre úgy látja, hogy a lakóotthonokba – egészségi állapotuk miatt – keveseknek van esélye elmenni, és számára az sem világos egyelőre, pontosan hogyan zajlik majd az egész – ő legalábbis semmit nem tud.
A szomszédos Tolnanémediben a helyi választási bizottság október 2-án hitelesítette egy polgár helyi népszavazásra javasolt alábbi kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő Testülete visszavonja a 25.2017/III.22./ÖK számú határozatát, melyben intézményi férőhely kiváltásához ingatlant (5 db építési telket) biztosít?” Az alig több mint ezerfős településen 170 aláírást sikerült összegyűjtenie a kezdeményezőnek, ami a helyi szavazópolgárok számát figyelembe véve tekintélyes mennyiségnek számít. Érdekes helyzet adódhat, ha az „igen” győz, ám a kormány mégis úgy dönt, hogy ott is elhelyez belecskei ápoltakat. (Ennél is fontosabb kérdés, hogy az otthon lakóinak hogyan garantálja a biztonságos ellátását az illetékes kormányzati szerv?
A szükséges segítő hálózat kiépítéséről egyelőre nem sokat hallani ugyanis.)
Mi lesz a kastéllyal?
Szemeti Sándor szerint a szociális intézmény igazgatósága érdeklődött a kastélyépület és a park jövőbeni hasznosításáról, bár nem tudja, ez nem csak formaság volt-e. Szemeti úgy véli, az ingatlan nyugdíjasotthonnak megfelelő lenne, de „magántőke nem terem errefelé minden bokorban”. A turisztika is megfordult a fejében, de mint mondja, „a szomszéd városban négycsillagos szálloda van, azt’ mégis eszi a rozsda”.
Lehet persze, hogy fölöslegesen agyal ezen a polgármester. Forrásaink szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje is felbukkant a nyár végén az eldugott Tolna megyei kistelepülésen. Ha valóban így történt, kézenfekvő magyarázat éppenséggel akad rá: eddigi pályája alapján Tiborcz Istvánnak különleges érzéke van a jó ingatlanbefektetésekhez, főleg, ha kastélyépületekről van szó. Hiszen Tiborcz érdekköre megszerezte már a turai Schossberger-kastélyt és a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt is. (A jelek szerint az idén januárban meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon egynémely hazai üzleti érdekeltsége előbb-utóbb a miniszterelnöki vő érdekkörénél köt ki. Kíváncsian követjük figyelemmel a jelenleg az egyik Pharaon-cég által birtokolt hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló sorsát is.) Mindenesetre illene a képbe, ha akár Tiborcz, akár más NER-kompatibilis „nemzeti” „tőkés” szemet vetett volna a belecskai Mechwart-kastélyra, mivel – a seregélyesihez hasonlóan – ebből is remek luxusvadászkastély varázsolható. Tamási környéke, a gyulaji erdő igen gazdag nagyvadakban, a nemzetközi vadászéletben is jó a híre. Ráadásul a felújításra is lenne forrás: az idén lépett hatályba az a törvény, amelyet egyesek szerint éppen a miniszterelnök szűk környezetének kastélyvásárlási láza miatt fogadtatott el az Országgyűléssel a kormány, és amely szerint a kastélyok, védett műemléki épületek felújítási költségei 30 milliárd forintig leírhatók a társaságiadó-alapból.
Példa már van rá
Két évvel ezelőtt ért véget a Somogy megyei Berzencén az a projekt, amelyre a forrást az Európai Unió biztosította, és amely a beszédes Kastélykiváltás Berzencén névre hallgatott. A Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon pszichiátriai részlegében megvalósult beruházás során az intézmény lakóit egymilliárd forintból költöztették ki a településen lévő családi házakba. (Azért, hogy „a támogatott lakhatással, mint új szociális szolgáltatással segítsék a gondozottak helyi társadalmi beilleszkedését”.) A Festetics-kastélyból 120 pszichoszociálisan sérült lakó került újonnan épült ingatlanokba, három 6 férőhelyes és hat 12 férőhelyes családi házba, illetve egy 30 férőhelyes apartmanba. A szolgáltatóház kivitelezésére kiírt 400 millió forint értékű közbeszerzést a ZÁÉV Zrt. vitte el, amelynek tulajdonosa 2015 óta a Fidesz-közeliként ismert Peresztegi Imre cége. A vállalkozásról az Átlátszó írta meg, hogy a tulajdonosváltás óta valósággal hasít, adózott eredménye a 2014-es 276 millióról tavaly 1 milliárd fölé kúszott. A tulajdonost manapság olyan NER-ragadozókkal emlegetik egy lapon, mint Garancsi István és Mészáros Lőrinc. Nem kellett sokat kutatni ahhoz, hogy kiderüljön: jó néhány olyan településen, ahol a szociális otthon kastély- vagy műemlékjellegű épületben működik, előszeretettel pályáznak férőhelykiváltási támogatásra. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Andornaktálya (Heves megye), ahol az intézménynek a Mocsáry-kastély ad helyet; Nagymágocs Kastélyotthon (Csongrád megye), amely az egykori Károlyi-kastélyban működik; Mérk (Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol egy egykori huszárlaktanya ad helyet az otthonnak. Ezekből az épületekből elhelyezkedésük okán például igényes vendégkörre építő vadászkastélyok alakíthatók ki.
Az más kérdés, hogy az ily módon átköltöztetett fogyatékkal élők életminősége is javul-e; hogy egy helyes és régóta időszerű elképzelés nem esik-e kútba a kapzsiság miatt.
|
Lábujjhegyen
|
Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/labujjhegyen-106950
|
2017-11-12 12:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A gyanúsított a nyomozók szerint takarékszövetkezeti kirendeltség vezetőjeként jogtalanul jutott harmincmillió forint állami támogatáshoz – közölte a NAV.
A nő három különböző módszerrel jutott jogtalan támogatáshoz.
Egyrészt a pénzintézet ügyfelei által ténylegesen igényelt támogatások összegénél magasabbat igényelt, másrészt a nevüket felhasználva, de a tudtuk nélkül igényelt támogatásokat, harmadrészt pedig fiktív személyek nevében igényelt támogatásokat a takarékszövetkezeten keresztül a Magyar Államkincstártól.
Főként lakásépítési, lakásvásárlási és gyermekek után járó támogatások megszerzése céljából nyújtott be valótlan igényléseket, a csalással kiutaltatott összegeket pedig saját számlájára tette át. Összesen 30 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.
A pénzügyi nyomozók a kár megtérülése érdekében zárolták a nő valamennyi bankszámláját és ingatlanjait, így az okozott kár teljes egészében megtérült.
|
Elsíbolt 30 milliót az államtól az egyik vidéki takarék dolgozója
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és információs rendszer, illetve adat megsértése miatt vádemelést javasolnak a NAV győri pénzügyi nyomozói egy mosonmagyaróvári nő ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Elsibolt_30_milliot_az_allamtol_az_egyik
|
2015-12-09 12:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája
Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest.
A hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet biztosító intézmény felállítását tervezi a kormány. Erről még októberben beszélt egy konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter, az erről szóló törvénytervezet pedig pénteken került fel a kormány.hu-ra. Az elképzelés szerint a 2017 elején startoló Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) az “állam ügyvédjeként” funkcionálna, vagyis az új igazgatóság feladata lenne az állam (pl. minisztériumok és a miniszterek) képviselete olyan eljárások során, amikor az államot perelik, vagy az állam indítja a pert.
Trócsányi szerint azért van szükség a centralizált intézményre, mert a magyar közigazgatásban jelenleg nem egységes szakmai szempontok szerint zajlik a perképviselet. Bizonyos esetekben ugyanis, például amikor valamilyen speciális szaktudást igényel az ügy, a minisztériumok egy-egy per lefolytatásával ügyvédi irodákat bíznak meg. Az állami ügyvédcsoport felállításával ennek a gyakorlatnak vetnének véget; minden ügyet “házon belül” kell elintéznie az igazgatóságnak, és csak a legvégső esetben, a saját kontójára alkalmazhatna ügyvédi irodát.
Megéri az állam ügyvédjének állni
Olcsóbb semmiképp sem lesz a KJI működése, mintha az összes jogi ügyet kiszerveznék ügyvédi irodáknak, véli egy, az államigazgatás működésére rálátó, a jogi területet jól ismerő forrásunk. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az KJI felállítása a következő négy évben hatmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést, de az nem derül ki, hogy ez az összeg a béreket, vagy az egész igazgatóság működési költségét fedezi majd. (Egyebek mellett erről is megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenésig nem válaszoltak.)
Egy azonban biztos: a törvénytervezet alapján gyakorlatilag kétszeresére emelnék a minisztériumoknál dolgozó jogtanácsosok fizetését. Egy jogtanácsos a megelőző évi bruttó átlagkereset ( a KSH szerint idén ez január és szeptember között 243 ezer forint volt) 2,7-3-szorosát keresheti meg. Ez nagyjából bruttó 600-700 ezres fizetést jelent, ami egy átlagos budapesti ügyvédi keresethez képest is versenyképes jövedelemnek számít (egy főjogtanácsos valamivel még ennél is többet kereshet).
Negyven jogtanácsosra lesz szükség
Az osztályvezetők sem aprópénzért dolgozának, havonta bruttó 800 ezer-1 millió forintot vihetnek haza, és akkor még nem beszéltünk a KJI elnökéről, aki egy helyettes államtitkár fizetésével vetekedő összeget, bruttó 2-2,1 milliót tehet zsebre. De egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda hazai partnerirodájánál kapható fizetéssel összehasonlítva is simán megállja a helyét a KJI elnökének javadalmazása, tudtuk meg. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont úgy számol, hogy az KJI működése igenis olcsóbb lesz. “A jogtanácsos száma ugyan nem fog csökkeni, de az ügyvédi megbízások igen”, érvelt. Az ügyvédi irodákat viszont érzékenyen érintheti az állami megbízások elapadása, mert jelentős bevételi forrástól eshetnek el, tette hozzá Bánáti.
Az elképzelések szerint az új igazgatóság személyi állományát 2016-ban fokozatosan töltenék fel, ezzel párhuzamosan megkezdik a perek és egyéb ügyek átvételének előkészítését, egységes pernyilvántartás kialakítását, és ehhez kapcsolódóan az informatikai rendszer kiépítését. Forrásunk szerint kb. 40 jogtanácsosra lesz szüksége az új szervezetnek, de a tervezet szerint 100 fős kerettel dolgozhat majd az új intézmény. (Egy minisztériumnak átlagosan évi 15 pere van, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig úgy 100, például az előzetes letartóztatások megalapozottságát firtató ügyek miatt.) A létszám egy része már adott, hiszen a minisztériumoknál most is dolgoznak jogtanácsosok, a minisztériumi ügyek 75 százalékát ők viszik. Vagyis az újonan feálálló igazgatóság gyakorlatilag átvenné ezeket a minisztériumi dolgozókat, de a tervezetben meghatározott fizetésekkel a piacról is be tudnak majd “csábítani” ügyvédeket, véli Bánáti, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik piaci bérekkel biztosítani a szakmai színvonalat.
Központosítási láz
Arról is vita folyik, hogy valóban hatékonyabb lesz-e a KJI, amint azt Trócsányi állítja. Ha csak a Klik esetét nézzük: ott a központosítás után az adott szolgáltatás csak drágább, rosszabb minőségű, a szervezet működése pedig nehézkesebb lett. A tervezetből az sem igazán derül ki, hogy az igazgatóságnak dolgozó jogtanácsosok miért lennének érdekeltek abban, hogy a szervezet hatékonyan működjön. Például anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy gyorsan lezárjanak egy ügyet. A munkajogi perekben hamar kiütközhet majd az új szervezet átbürokratizáltsága, véli forrásunk.
Másrészt a nagyobb ügyeket várhatóan továbbra is az ügyvédi irodák vinnék, mert szinte kizárt, hogy egy minisztériumi jogtanácsos rendelkezik olyan szaktudással és gyakorlattal, ami például a beruházásvédelmi perekhez szükséges, mondta forrásunk. “Ha 150 milliárdról van szó, akkor indokolt is a kiszervezés, mert ekkora össze már nem játék.” De a választott bírósági eljárások és a kereskedelmi szerződések esetében is kizárt, hogy a KJI saját erőforrásokból lássa el az állam jogi képviseletét. Így például a “Magyarországnak a Déli Áramlat kiépítésében vállalt részvétele" című jogi tanácsadás elkészítésével is ügyvédi irodát bízott meg az NFM, és még sorolhatnánk, hogy milyen más nagy horderejű ügyekben fordult ügyvédi irodákhoz a minisztérium. Ha viszont a legfontosabb ügyeket nem érinti majd a KJI létrehozása, akkor felmerül a kérdés, miért van egyáltalán szükség az átszervezésre, hacsak nem az Orbán-rezsimre jellemző “központosítási láz” miatt.
Az ügyvédi megbízások eddig is nyilvánosak voltak
Trócsányinak a transzparenciáról szóló érve sem áll feltétlenül erős lábakon. Bánáti János véleménye szerint a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozását sokkal inkább az motiválja, hogy legyen egy állandó, főállású jogtanácsosi gárdája a minisztériumoknak a jogi feladatok ellátására, és így szintetizálják a minisztériumoknál elszórtan meglévő jogi szaktudást.
A minisztériumok megbízási szerződései eddig is nyilvánosak voltak: kinek, mennyiért és milyen ügyben adtak megbízást az állami szervek. Annak ellenére átláthatóak voltak ezek a szerződések, hogy 2010 óta nem kötelező a jogi szolgáltatások közbeszereztetése. Ha csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium listáját nézzük, akkor a megbízások között lehet több tíz- vagy akár százmiliós tételeket találni, de nem a jogi szolgáltatások kiszervezése számít a korrupció melegágyának, mert a legtöbb esetben néhány százezres szerződésekről van szó. “Ez nem a nagy korrupció terepe, viszont az ilyen megbízásoknak nagy szerepe van a politikai hátország fenntartásában”, magyarázta forrásunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kétes összefonódások. Az esetek túlnyomó részében van valamilyen személyes kapcsolat megbízó és a kiválasztott ügyvédi iroda között, de az is jellemző, hogy egy korábbi minisztériumi jogtanácsos ügyvédként, “külsősként” viszi tovább a korábbi ügyeit.
Más kérdés, hogy bizonyos ügyekben, főleg a legdrágább megbízásoknál, a minisztériumoknak nincs is nagy mozgásterük, hogy melyik irodát is válasszák. A nemzetközi perekre ez különösen igaz, de a devizahiteles pereknél is mindösszesen 20 olyan iroda jöhetett szóba, amelyeknek volt megfelelő gyakorlatuk és szaktudásuk. Többségüknek viszont banki ügyfeleik is voltak, így a kör jelentősen leszűkült, amikor az NFM kiválasztotta azt az öt ügyvédi irodát (név szerint a CHSH Dezső és Társai, a Kovács, Barborják és Társai, a Dr. Rátky és Társa, a Réti, Antall és Társa, valamint az SBKG ügyvédi iroda), amelyek aztán mintegy 2,3 milliárd forintért képviselték a magyar államot.
|
Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája
|
Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Trocsanyi_Kincstari_Jogugyi_Igazgatosag
|
2015-12-09 12:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyon úgy fest, jó lóra tett Mészáros Lőrinc azzal, hogy beszállt a klímapiacra a nyár közepén a CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft. megvásárlásával. Szűk öt hónappal a tranzakciót követően már be is esett egy több tízmilliós közbeszerzés, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal írt ki három, vidéki irodájának hűtésére.
A pályázati kiírás szerint Székesfehérváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen a hivatal irodáit kell ellátni légkondikkal, a pályázat nyertesével klímaberendezések beszerzésére és beépítésére kötnének vállalkozási szerződést – a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója szerint holnap, december 10-én. A hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázaton három vállalkozás vett részt, közülük a legolcsóbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc jegyezte CLH Kft.-t hozták ki győztesnek, így a felcsúti polgármester cége 23,957 millió forintért végezheti el az előzetesen összesen 24,6 millió forintra taksált munkákat.
|
Mészáros Lőrincnek jól fut a klímabiznisz is
|
Több tízmilliós klímatendert nyert Mészáros Lőrinc nyáron beszerzett légkondis cége. Úgy néz ki, érdemes volt az egyik legjobban menő klímacég megvételébe feccölni a nyáron.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151209_Meszaros_Lorincnek_jol_fut_a_klimabiznisz
|
2015-12-09 12:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A csepel.hu számolt be arról, hogy két rendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték el Szenteczky Jánost, aki a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) vezérigazgatójaként követte el a bűncselekményeket.
Az önkormányzat hivatalos lapja azt írta: a bíróság szerint Szenteczky Jánosnak a Csevak vezérigazgatójaként az önkormányzat vagyonának védelme és gyarapítása lett volna kötelessége, de a Csevak 2007-től úgy adott bérbe a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesületnek ingatlanokat, hogy azokért éveken keresztül nem fizettek bérleti díjat.
A csepel.hu szerint a másik ügyben azért ítélték el a szocialista képviselőt, mert külső vizsgálatot végeztetett egy olyan ügyben, amelyben a Csevak is elvégzett már egy belső vizsgálatot. Hozzátették: a szerződéskötéskor a megbízott mondta meg, hogy mivel bízzák meg.
A portál tudósítása szerint Szenteczky Jánost a bíróság összesen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte.
Szentecky János az MTI-nek azt mondta: a kispesti bíróság ítélete ellen fellebbez, álláspontját akkor fejti ki.
|
Pénzbüntetésre ítélték a fővárosi MSZP alelnökét
|
Hűtlen kezelés miatt nem jogerősen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Szenteczky Jánost, a fővárosi MSZP alelnökét, a párt csepeli elnökét és frakcióvezetőjét. A politikus az MTI-nek megerősítette a hírt, és azt mondta: fellebbezésben fejti ki az álláspontját az ügyről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151208_penzbuntetes_szenteczky_mszp
|
2015-12-08 13:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Török Zsolt pénteken azután válaszolt újságírói kérdésekre, hogy Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója felszólította Mesterházy Attila MSZP-elnököt, haladéktalanul tegyen feljelentést pártja “korábbi piszkos pénzügyeivel kapcsolatban”. Kocsis Máté pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista pártelnök-miniszterelnök szavaiból az derül ki, hogy az MSZP “egy törvénytelen pártkasszával is rendelkezett”.
A jelenleg a Demokratikus Koalíció (DK) elnökeként politizáló Gyurcsány Ferenc a napokban egy pódiumbeszélgetésen az MSZP finanszírozására utalva azt mondta: “én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.
Török Zsolt MSZP-szóvivő azt mondta: a szocialisták birtokában nincs olyan információ, amely miatt feljelentést kellene tenniük. Ha Kocsis Máté tud ilyenről, kötelessége a hatóságokhoz fordulni – jegyezte meg.
A szóvivő ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz kommunikációs igazgatója a bajai választási csalásról, a szombathelyi drogügyről és a zuglói korrupcióra utaló hangfelvételről akarja elterelni a figyelmet.
Török Zsolt arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc új, pénteken ismertetett pártfinanszírozási javaslata arra az indítványra emlékeztet, amelyet még a szocialista kormányzás alatt nyújtott be e tárgyban Puch László és Tóbiás József.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, a két nagy párt 2006-ban a megengedett többszörösét, egyenként legalább hárommilliárd forintot költött kampányra, Török Zsolt úgy felelt: akkoriban Gyurcsány Ferenc volt az MSZP elnöke. Ha bármilyen, törvénysértésre utaló információja van, akár saját maga ellen tegyen feljelentést – tette hozzá.
Egyúttal idézte az Állami Számvevőszék közleményét, amely szerint az MSZP 2009-ben és 2010-ben kizárólag a párttörvényben engedélyezett módon gazdálkodott, meg nem engedett forrásból nem fogadott el hozzájárulást. Jelezte azt is, hogy Mesterházy Attila 2010-ben vette át a párt vezetését.
|
MSZP: Gyurcsány maga ellen tegyen feljelentést
|
Az MSZP szóvivője szerint ha valakinek a párt gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságról van tudomása, annak feljelentést kell tennie, a szocialisták viszont nem rendelkeznek ilyen információval.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/18/mszp-gyurcsany-maga-ellen-tegyen-feljelentest/
|
2013-10-18 12:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba.
Március 30-tól április 16-ig rendezhet tavaszi vásárt az V. kerületben az AVB Rendezvényszervező Kft. a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesülettel.
A vásárra közterületen kerül sor. Mint Kovács Alex Gábor, a kerületi Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője közösségi oldalán írja, a rendezők ismét nagyon komoly kedvezményt kaptak a fideszes vezetésű önkormányzattól.
Rogán Antal szomszédja
Az AVB Kft.-ről már korábban is megírtuk, hogy Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban, ő sokáig Rogán Antal szomszédja volt.
Ehhez kapcsolódóan: a tárgyalóbajnok szervező és a kilencvenszázalékos kedvezmény.
Azt még lapunk írta meg elsőként tavaly, hogy az AVB kilencvenszázalékos kedvezménnyel bérelhette ki az adventi vásár megtartására a Vörösmarty teret, míg a Szent István tér használatba vételéért 85 százalékos volt a diszkont.
Ez összesen 120 millió forintos kedvezményt jelentett, vagyis Krskó Tiborék négyzetméterenként 4929 forintot fizettek a közterületért, miközben egy négy négyzetméteres stand használatáért 970 ezer forintos helypénzt is elkérhettek a vásározóktól.
Bekeményített az önkormányzat
Kovács Alex Gábor szerint a kedvezmény mértéke most „csak” nyolcvan százalék, közel 22 millió forint. „A fideszes polgármester a karácsonyi és a tavaszi vásár címén 142 millió forint bevételtől fosztotta meg a belvárosiakat, ennyi pénzzel »kedveskedett« ugyanannak a cégnek. Biztos most sem volt idő a versenyre, a polgármester nem számított a húsvét közeledtére” – írta a Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A kerületben ugyanis alapvetően polgármesteri hatáskör a közterület hasznosításának feltételeiről dönteni, a helyi ellenzék korábban javasolta ugyan, hogy erről az önkormányzat illetékes bizottsága döntsön, de a fideszes többség elutasította az indítványt.
„Ugyanakkor az Oktatási Bizottság fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségre: csak kétszázezret adtak. Takarékoskodni kell – érveltek a fideszesek. A szülők bezzeg becsülettel összeadták a költségek rájuk eső részét. A Fidesz tavaly ősszel arra sem volt hajlandó, hogy kilenc belvárosi diák Bursa Hungarica-ösztöndíját havi ötezer forinttal megemelje” – írta Kovács Alex Gábor.
Az ügyben mi is megkerestük a belvárosi önkormányzatot, válaszaikat közölni fogjuk.
|
A Fidesz-közeli cégnek jár a 22 millió forintos kedvezmény a Belvárosban, de a kerületi ovinál „spórolni kell”
|
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-fidesz-kozeli-cegnek-jar-a-22-millio-forintos-kedvezmeny-a-belvarosban-de-a-keruleti-ovinal-sporolni-kell-/32330867.html
|
2023-03-23 13:29:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A Fidesz feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, az MSZP volt elnöke, a Demokratikus Koalíció vezetőjének nyilatkozata miatt – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szombaton Budapesten.
A párt ismeretlen tettes ellen tesz legkésőbb hétfőn feljelentést csalás, költségvetési csalás, magán- és közokirat-hamisítás, valamint hivatali visszaélés gyanújával az ügyészségen – közölte Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón.
“Jobb, ha nem tudjuk”
A kormánypárti politikus felidézte Gyurcsány Ferencnek a héten elhangzott szavait, amelyek szerint “jobb, ha nem tudjuk”, hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez, valamint annak elismerését, hogy a szocialisták többet költöttek kampányra, mint amennyit a párttörvény lehetővé tett volna.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a párttörvény szerint költségvetési szervtől, állami vállalattól, közvetlen költségvetési, vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást párt nem fogadhat el, miként külföldi államtól és névtelen támogatótól sem. Ha mégis elfogad, akkor ezt köteles 15 napon belül a központi költségvetésbe befizetni, és ezzel az összeggel csökken a párt állami támogatása is.
A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, ha elfogadtak ilyen támogatást, ám azt nem jelentették be, akkor csalást követtek el. Az új Btk. nevesíti a költségvetési csalás tényállását is, amelynek ugyan nincs visszamenőleges hatálya, de mulasztásos elkövetés létezik – tette hozzá a politikus.
Török Zsolt nem tud szabálytalanságokról
Török Zsolt, az MSZP szóvivője pénteken azt mondta, ha valakinek a párt gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságról van tudomása, annak feljelentést kell tennie, a szocialistáknak viszont nincsenek ilyen információik. A szóvivő idézte az Állami Számvevőszék közleményét, amely szerint az MSZP 2009-ben és 2010-ben kizárólag a párttörvényben engedélyezett módon gazdálkodott, meg nem engedett forrásból nem fogadott el hozzájárulást. Jelezte azt is, hogy Mesterházy Attila 2010-ben vette át a párt vezetését.
|
Gyurcsány miatt tesz feljelentést a Fidesz
|
A volt kormányfő nemrég azt mondta:"jobb, ha nem tudjuk", hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/19/gyurcsany-miatt-tesz-feljelentest-a-fidesz/
|
2013-10-19 13:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagyjából 150 millió forintnyi korábban kiutalt közpénzt próbál a NAV behajtani csütörtökön a Fővárosi Roma Önkormányzaton, egy évek óta bezeárt iskolájuk kapcsán. Csóka János korábbi elnök néhány hete lemondott. Az új elnök, Abházi József a botrány feltárását ígéri, és a csődközelben lévő önkormányzat állami megsegítésében is bízik.
Csütörtökön újra ki fog szállni az adóhivatal, hogy 153,7 millió forintot próbáljon behajtani a Fővárosi Roma Önkormányzaton (FRNÖ), írja a HVG. Azért újra, mert március 8-án is megpróbáltak végrehajatani, de akkor bemenni se tudtak.
Ez nem a csődközelben lévő önkormányzat összes tartozása, hanem az az állami pénz, amit normatív támogatásként szabálytalanul vett fel a szervezet egy általa fenntartott szakképző iskola után.
Az önkormányzat által 2014-ben átvett, majd 2018-ban bezárt Európai Üzleti Polytechnikum majd Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium néven működött intézmény körül többféle pénzügyi visszaélés merült fel. Többek közt, hogy számos diákja csak papíron létezhetett.
Az elmúlt években az FRNÖ gazdálkodása a számlájuk folyamatos zárolása miatt ellehetetlenült, az iskola ügyét pedig nem sikerült feltárni.
A lap szerint szervezet többször visszatérő elnöke, Csóka János végül "engedett a nyomásnak" és március 7-i hatállyal lemondott. Az új elnök, Abházi János megígérte az iskolabotrány feltárását, együtt kíván működni a fővárosi átláhatósági biztossal és az adóhivatllal is.
Viszont Abházival még a hivatalos átadás-átvétel sem történt meg, nem fér hozzá az iratokhoz. Az új elnök abban bízik, hogy a csődhelyzetben az állam támogatására is számíthat majd, hiszen az állam az Országos Roma Önkormányzatot is kisegítette korábban.
|
A NAV 150 millió forintot próbál újra behajtani a Fővárosi Roma Önkormányzaton
|
Nagyjából 150 millió forintnyi korábban kiutalt közpénzt próbál a NAV behajtani csütörtökön a Fővárosi Roma Önkormányzaton, egy évek óta bezeárt iskolájuk kapcsán. Csóka János korábbi elnök néhány hete lemondott. Az új elnök, Abházi József a botrány feltárását ígéri, és a csődközelben lévő önkormányzat állami megsegítésében is bízik.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/fovarosi-roma-onkormanyzat-csoka-nav/32328963.html
|
2023-03-22 13:49:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A Wieszt-ügy 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban rejtett kamerával készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint bizonyítja, hogy az MSZP akkori helyi frakcióvezetője évekkel korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.
A nyomozó ügyészek 2010 júniusában gyanúsították meg Wieszt Jánost, a bíróság pedig nyomban elrendelte előzetes letartóztatását. Wieszt fél év fogva tartás után kilenc hónapot töltött házi őrizetben 2010 novemberétől 2011 augusztusáig. A soron kívüli ügyben másfél éve, 2012 áprilisában tartották az első tárgyalást.
7 év börtön
A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolt Wieszt és két szintén korrupciós cselekményekkel vádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt korábban a politika áldozatának nevezte magát, évekig nem tett részletes vallomást, csupán a legutóbbi tárgyaláson. Ennek lényege, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól. Wieszt két vádlott-társa ügyvéd, egyikük a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának MSZP által delegált külsős tagja volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze hétfőn perbeszédében bizonyítottnak látta a vádakat, és a középmértéket meghaladó – Wieszt esetében hét évnél, két társa esetében öt évnél hosszabb – börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint közügyektől eltiltást és pénzmellékbüntetést.
Az ügyész a súlyosító körülmények között sorolta az ilyen jellegű cselekmények országos és helyi szintű rendkívüli elszaporodottságát, a másod- és a harmadrendű vádlottnál azt, hogy ügyvédi hivatásával visszaélve követte el a korrupciós cselekményeket, továbbá, hogy másokat bűnbe sodort, és hogy magas volt a vesztegetési összeg.
Vannak, akik számára a közszolgálat az illegális bevételek forrása – mondta a vádlottakra célozva az ügyész, és megjegyezte: ebben az ügyben hivatalos személyek hatalmukkal visszaélve választás elé állítottak embereket, hogy vagy korrupciós cselekményekben vesznek részt, vagy elveszítik egzisztenciájukat.
Az ügyész szerint elfogadhatatlan a vádlottak védekezése, amely több ponton ellentmondó, meggyőző bizonyíték viszont a videofelvétel, amelyen látható a pénzátadás, és amely a korábban meghallgatott szakértő szerint nem manipulált. Döntő továbbá az ügyész szerint többi között a videofelvételt készítő tanú vallomása is, amely egyértelműen cáfolja Wieszt védekezését.
Sok ember kaphatott a pénzből
Az ügyész az eljárás adataira hivatkozva megjegyezte, hogy a kenőpénzből “sok embernek kellett adni”.
A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtt meghallgatták a koronatanút, aki beszélt a csúszópénz átadásáról, és ellentmondott annak a vádlotti védekezésnek, hogy csupán kölcsönről lett volna szó, illetve, hogy a felvétel manipulált lenne. A tanú és Wieszt János szembesítése eredménytelen maradt. Wieszt János fenntartotta védekezését, és azt mondta: a tanú megbízást teljesít.
A tanúról a tárgyaláson kiderült, hogy 1989 óta dolgozik a magánszektorban, és több száz milliós – egyes években milliárdos – forgalmat lebonyolító vállalkozást irányít, amelytől titkos információszerzéssel foglalkozó állami szervek is vásárolnak olykor.
A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtti iratismertetés során telefonbeszélgetésekből is idéztek, ahol volt, aki kérdőre vonta az egyik vádlottat, mert az átadott pénzből eltűnt másfél millió. Másvalaki azt kérdezte egy telefonbeszélgetés során, hogy hol vannak azok a pénzek, amelyeket Wieszt Jánosnak kellett adni, hogy “el legyenek intézve a dolgok”. És volt olyan is, aki a telefonban e szavakkal tette szóvá, hogy nem a várakozásainak megfelelően alakultak az események: “nevezzük sikerdíjnak, de hol itt a siker?”
Az egyik vádlott hétfőn ismertetett korábbi vallomásában viszont azt vetette fel, hogy nyilvánvalóan politikai indíttatású ügyről van szó, hiszen a videofelvétel készítője több fideszes politikust is megkeresett, mielőtt a hatóságokhoz fordult volna.
A büntetőper november végén a védőbeszédekkel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
|
Súlyos büntetést kértek Wieszt Jánosra
|
Súlyos börtönbüntetést kért az ügyész Wieszt János minősített vesztegetéssel vádolt egykori helyi szocialista politikus és két társa ügyében a Fővárosi Törvényszéken hétfőn.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/21/sulyos-buntetest-kertek-wieszt-janosra/
|
2013-10-21 14:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Táskás emberekről beszélt vasárnap Gyurcsány Ferenc a Hír24-nek, olyan emberekről, akik hozzák-viszik a pénzt a pártok körül. Egészen a 2010-es választásokig 386 milliót költhettek a pártok a kampányokra, de nyilvánvaló, hogy ennyiből nem lehet kihozni egy hónapokig tartó országos kampányt.
A Fidesz és az MSZP is több mint egymilliárd forintból kampányolt. Vagyis csaknem háromszor annyi pénzt költöttek, mint amennyit lehetett volna - legalábbis ezt mutatta a Transparency International felmérése. A szabályok jövőre változnak, de az összeg még mindig nem fogja elérni az egymilliárdot.
2014-ben minden egyéni jelölt 1 millió forintot kap majd, amit kincstári kártyával költhet el. Erről készpénzt nem vehet fel, és köteles részletesen elszámolni. Ha nem teszi, az összeg kétszeresét kell visszafizetnie az államnak. Vissza kell fizetni a támogatást akkor is, ha nem szerez legalább 2 százalékot a választáson.
A listát állító pártok még további támogatást is kaphatnak, de e felett is maximálva van a költés. Egy párt jelöltenként maximum 5 millió forintot, összesen 995 millió forintot költhet majd.
|
Korrupciós láncolat útján érkeznek a milliárdok
|
Nagygyűlések, békemenetek, politikai roadshow-k. Gyurcsány Ferenc kijelentése után borult a bili. Mong Attila, tényfeltáró újságíró szerint több mint 20 éve átláthatatlan a pártfinanszírozás rendszere.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/22/korrupcios-lancolat-utjan-erkeznek-a-milliardok/
|
2013-10-22 14:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett hivatali korrupciós és költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytat nyomozást három pénzügyőr és öt társuk ellen, mert a gyanú szerint zárjegy nélküli cigaretták szállítására kialakított autókat engedtek át a tompai határátkelőn – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A pénzügyőrök azt is lehetővé tették, hogy szerb állampolgárok klímagázt csempésszenek Magyarországra.
2021-től legalább ötvenszer lépték át a szerb-magyar határt, az – alkalmanként két személygépjárműben elhelyezett – illegálisan behozott termékekkel. A kutatásokon az ügyészség több mint 40 darab klímagázpalackot, kazán-, és légkondicionáló berendezéseket, megközelítőleg kétszázezer eurót és több mint ötmillió forint készpénzt, valamint több ezer doboz zárjegy nélküli cigarettát foglalt le.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult ügyben április 4-én közös akcióban érték tetten őket. Az NVSZ, a TEK, a Csongrád-Csanád és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Készenléti Rendőrség munkatársainak bevonásával közel 150 fő vett részt a bűnügyi akcióban.
Az ügyészség mind a nyolc őrizetben lévő gyanúsított letartóztatását indítványozta, erről a Szegedi Járásbíróság dönt. Ha bűnösnek találják őket, akár 24 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.
|
Vesztegetés és csalás miatt három pénzügyőrt és öt társukat vették őrizetbe Tompánál
|
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett hivatali korrupciós és költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytat nyomozást három pénzügyőr és öt társuk ellen, mert a gyanú szerint zárjegy nélküli cigaretták szállítására kialakított autókat engedtek át a tompai határátkelőn – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/07/vesztegetes-es-csalas-miatt-harom-penzugyort-es-ot-tarsukat-vettek-orizetbe-tompanal
|
2022-04-07 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) tapasztalt visszaélések, korrupciógyanús ügyek kapcsán kérdezte Vágó Gábor, LMP-s képviselő Lázár János államtitkárt, aki a miniszterelnök helyett is válaszolt hétfőn a Parlamentben.
LMP: sorra esnek ki a csontvázak
Vágó Gábor szerinte az elmúlt fél évben “sorra estek ki a csontvázak a szekrényből”. Egyben utalt az átlátszó.hu feltárására is. Példaként említette, hogy a nagyobb volumenű pályázatokat szinte mindig a Közgép nyeri vagy egyedül, vagy konzorciumban. Azt kérdezte a kormánytól: mi folyt itt három évig, miféle szabadrablás és ki adott erre engedélyt? Az ellenzéki képviselő a visszaélésekért felelős vezetők megnevezését sürgette.
Lázár: A NFÜ szakít a gyanús cégekkel
Lázár János válaszában úgy fogalmazott: az LMP-s képviselők folyamatosan magyar cégek pályázati sikereit kérdőjelezik meg, ahelyett, hogy külföldi cégek – például a Strabag vagy a Swietelsky – sikereit firtatnák. Hangsúlyozta: a magyar építőipar 60 százalékát még mindig külföldiek “uralják” és ők viszik ki a hasznot az országból. Éppen ezért a kormánynak igenis az a célja, hogy magyar vállalkozásokat átlátható formában helyzetbe hozzanak.
Lázár János elmondta, az NFÜ minden eddigi nyertes pályázótól kért nyilatkozatot arról, hogy offshore cégek-e. A 46 ezer érintett vállalkozásból 34 ezer válaszolt csak. Éppen ezért a kormány október 26-án reggel nyilvánosságra hozza, hogy ki nem válaszolt és azok esetében azonnal, egyoldalúan eláll az NFÜ a pályázattól.
Változás lesz
Válaszában kitért arra is, ez a kormány egy megöröklött, Brüsszel által jóváhagyott intézményrendszerrel dolgozik, így minden döntés mögött ott a brüsszeli engedély. Ezt csak a következő ciklusban tudják megváltoztatni és meg is fogják változtatni.
Vágó Gábor nem fogadta el az államtitkári választ, de az Országgyűlés 213 igen, 65 nem szavazattal igen. Vágó Gábor indoklásában a felelősök meg nem nevezését emelte ki, ugyanakkor becsüli azt a munkát, amit az offshore-talanítás során végeznek.
|
Közzéteszik az offshore-gyanús cégeket
|
Kizárhatják az uniós pályázatokból azokat a vállalkozásokat, amelyek adóparadicsomokban vannak bejegyezve.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/22/lazar-szombaton-reggel-nyilvanossagra-hozzak-az-offshore-gyanus-cegeket/
|
2013-10-23 14:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Egyelőre egyéb részleteket nem árultak el az ügyről, csak azt közölték, hogy a vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A minisztériumi közleményben külön kitérnek arra, hogy elítélik a korrupció minden formáját, és azt ígérik, hogy mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját, mivel „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”.
|
Mit mond a Pénzügyminisztérium, amikor korrupciógyanú miatt veszik őrizetbe a dolgozóit?
|
A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/20/mit-mond-a-penzugyminiszterium-amikor-korrupcio-gyanu-miatt-veszik-orizetbe-a-dolgozoit
|
2022-04-20 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A milliárdos istálló és kocsiszín után szállodával gyarapodik a Mezőhegyesi Ménesbirtok, amelyen úgy tűnik, további fejlesztések várhatók.
A K-Monitor vette észre a Magyar Közlönyben, hogy Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőjeként több, a ménesbirtok területén lévő ingatlan műemléki védettségét megszüntette. A indoklás szerint
a Hangai vendégfogadó istállója és kocsiszínje műemléki értékeit elvesztette,
egy melléképület megsemmisült,
egy ingatlanon pedig a telekalakítás miatt nincsen védett érték.
A Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó Hangai-épület eredetileg vendégfogadó és postakocsi-állomás volt, a 18. század végén épült, úgynevezett késő-copf stílusban. A ma használt nevét Hangai Tamásról kapta, aki a 19-20. század fordulóján működtette. A Pest és Arad között közlekedő postakocsijárat állomása volt, a reformkorban főleg katonák szálltak meg itt, később megfordult a falai közt Kossuth Lajos, valamint Ferenc József császár és király is. A fogadóépület emeletére ma is az eredeti fa lépcső vezet:
A műemlékvédelmi kérdésekben Lázár János miniszter úgy döntött, hogy közben ő a ménesbirtok tulajdonosi jogait gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ez a szervezet egy az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közül, amelyekbe az Orbán-kormány a tavalyi választások előtt, 2021 tavaszától kezdve százmilliárdos értékben privatizált állami vagyont:
Nem minden visszhang nélkül. Az Európai Bizottság 21 magyar modellváltó – azaz az említett kekvákba kiszervezett – egyetemen felfüggesztette az Erasmus-programot, egyebek mellett azért, mert a kuratóriumokba politikusok, kormánytagok is beültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter színpadias körülmények között, egy februári kormányinfón jelentette be, hogy több miniszter is lemond kuratóriumi tagságáról, köztük említette Lázár Jánost is.
Aki ugyan valóban lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában betöltött pozíciójáról, azonban a ménesbirtokot ajándékba megkapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál ugyanezt már nem tette meg.
Összeférhetetlenség?
Szerettük volna megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy a döntés meghozatala előtt felmerült-e az összeférhetetlenség kérdése, illetve hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a műemléki védettségek megszüntetése ügyében, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Érdekesség, hogy kedden jelentették be: 168 embert rúgnak ki a Lázár János minisztériumához tartozó örökségvédelmi cégtől.
Fontos kiemelni: a felvetett probléma ellenére elképzelhető, hogy az érintett ingatlanok állapota valóban olyan rossz, hogy helyreállításukra nincsen lehetőség, illetve a telekalakítás miatt valóban nem szükséges fenntartani a védettséget.
A jelenség azonban más problémákra világít rá. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa kérdésünkre elmondta: a bemutatott, vélelmezett összeférhetetlenségnek jelenleg még nincsen törvényi szabályozása – a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, ősszel meghozott összeférhetetlenségi szabályok ugyanis csak az alapítványok kuratóriumi döntéshozatalára vonatkoznak,
arra viszont nem, hogy kik ülhetnek be ezekbe a testületekbe, és kormányzati pozíciójukból fakadóan milyen, az alapítványokra vonatkozó döntéseket hozhatnak meg.
Éppen ezt a kifogásolta az Európai Bizottság az egyetemek esetében. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak az egyetemeknél merül fel.
Mint ismert, Lázár János 2018-tól kormánybiztosként igazgatta a ménesbirtokot, amelyet 2021-ben privatizáltak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványba, ennek kuratóriumi elnöke pedig Lázár lett. Ezt a tisztséget megtartva vállalta el a Építési és Közlekedési Minisztérium vezetését.
Beleütközünk abba a problémába is, hogy minek tekintjük ezeket a vagyonkezelő alapítványokat? Magánjogi képződmények, amelyek teljesen elszakadtak az államtól? Ebben az esetben felmerülhet a súlyos összeférhetetlenség. Vagy az államhoz kapcsolódnak? A kormány szerint nem, hiszen az érvelésük alapja az, hogy ezek független intézmények
– magyarázta Vincze Orsolya, aki szerint a helyzet akkor sem lenne sokkal megnyugtatóbb, ha Lázár lemondott volna a kuratóriumi pozíciójáról, hiszen túl közel lenne egymáshoz a két megbízatás.
A korrupcióellenes K-Monitor már többször felvetette, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteken túl szigorú szabályokkal,
átlátható módon kellene szabályozni, hogyan lehet mozogni az állami és a magánszféra között. Az ilyen mozgás a visszaélések melegágya lehet, hiszen a kormányzati státuszból a versenyszférába érkező személynek plusz információi lehetnek
akár bizonyos közpénzes támogatásokról, közbeszerzések kiírásáról, engedélyekről, bírságokról vagy éppen azok elengedéséről is dönthetett.
Jelenleg mindössze néhány olyan hatóság van, ahol van valamilyen forgóajtószabály: az Integritás Hatóságnál, az Országos Atomenergia Hivatalnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy miután valaki ezen szervezetekben elnökként vagy alelnökként tevékenykedik, a megbízatás lejárta után van egy úgynevezett lehűlési időszak: a versenyjogban jól ismert fogalom annak a tilalmát jelenti, hogy a távozó munkatárs meghatározott időn belül versenytársnál vállaljon munkát. Természetesen anyagi kompenzáció mellett.
– tette hozzá Vincze Orsolya. Elvileg a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bizonyos szektorokban vagy bizonyos pozíciók tekintetében elhelyezkedési korlátozást írjon elő. A kormány azonban 2018 óta nem hozott ilyen határozatot.
|
Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát
|
Ezúttal tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: Lázár János műemléki védettségeket szüntetett meg a ménesbirtok területén. A probléma azonban nem maga a védelem elvonása, hanem az összeférhetetlenség kérdése, éppen az, amit az Európai Bizottság az alapítványokba kiszervezett egyetemeknél is nehezményezett. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/lazar-janos-menesbirtok-muemlek-osszeferhetetlenseg?fbclid=IwAR2qpMu9cz07gcbYH_mDP7BhxpdZaSopdCPYiNt-Hzk3yWxcBEQl5zy72jU
|
2023-03-23 14:43:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A főügyészség azt írta, szerdán egy időben, több helyszínen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket, az ügyészség által szervezett akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Hozzátették: a megalapozott gyanú lényege szerint „az elkövetők vesztegetések útján”, részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint – jegyezték meg.
Közölték azt is, a Központi Nyomozó Főügyészség több mint huszonöt helyszínen végzett kutatást, ahol „lefoglalással és zár alá vétellel nagy összegű vagyon biztosítása történt meg”. Az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben megindította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást. Az eljárásban tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről pénteken dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája.
A Pénzügyminisztérium szerdán tudatta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát. Jelezték: a tárca mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját. A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát. Úgy tudjuk, a tizennyolc személyt is az ezzel kapcsolatos ügyben hallgatták ki.
|
Tizennyolc embert hallgattak ki vesztegetés miatt a Pénzügyminisztériumot érintő ügyben
|
A Központi Nyomozó Főügyészség tizennyolc embert hallgatott ki a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben; a gyanú szerint az elkövetők vesztegetéssel részben az állami költségvetésből, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket – közölte a főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/21/tizennyolc-embert-hallgattak-ki-unios-palyazatokkal-kapcsolatos-vesztegetes-miatt
|
2022-04-21 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium tájékoztatást küldött, ezekkel frissítettük az írást.
A K-Monitor bő egy éve szúrta ki, hogy Varga Mihály Pénzügyminisztériuma a karácsonyi időszakban milliárdokat adott egyedi gazdaságfejlesztési támogatásként különböző cégeknek ásványvízüzemre, varrodára.
A korrupcióellenes civil szervezetet érdekelte, kik kaptak támogatást, ezért adatigénylést nyújtott be. A minisztérium titkolózott, így per lett az ügyből – ezt jogerősen meg is nyerték.Az így szerzett adatokat szerdán tették közzé blogjukon:
Az egyik támogatott cég vezetője az L. A. C. Zrt. tulajdonosa, Horváth László kazah konzul, vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója, 2013-tól pedig külgazdasági tanácsosként segíti a „keleti nyitást”.
|
Varga Mihály 800 milliós támogatást adott egy varrodára, de kitakarták, pontosan mit fog gyártani
|
A kazah konzul és üzletember, akitől Varga Mihály a villáját vette, most jelentős állami támogatást kapott a „varrodai termékek gyártása” elnevezésű projekthez. Mészáros Lőrinc ásványvíz-cégének még több is jutott a Pénzügyminisztérium támogatásából.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/varga-mihaly-penzugyminiszterium-allami-tamogatas-kazah-konzul-meszaros-lorinc
|
2023-03-23 14:47:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Ismét jelentős összeget enged el a belvárosi önkormányzat a közterület-használati díjból annak a vásárszervező cégnek, amely a karácsonyi vásárok kapcsán már 120 millió forintos kedvezményt kapott – írja Facebook-oldalán Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A cég ezúttal 80 százalékos, közel 22 millió forint engedményt kap a március 30-tól április 16-ig tartó tavaszi vásár után fizetendő közterület-használati díjból.
Kovács Alex Gábor ezt azzal állítja szembe, hogy állítása szerint az önkormányzat Oktatási Bizottságának fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatra, csak 200 ezer forintot adtak arra hivatkozva, hogy „takarékoskodni kell”. A rendezvénysorozat költségének nagyobb részét a szülők teremtették elő.
Ez utóbbi állítást cikkünk megjelenése után a Belváros Önkormányzata cáfolta, mint írták, a 125 éves óvoda születésnapjára az intézmény által igényelt 250 ezer forintot teljes egészében biztosították.
200 ezer forint az Oktatási Bizottság egyhangú, fideszes és ellenzéki képviselők által egyaránt megszavazott döntése alapján, 50 ezer forint pedig az egyik fideszes képviselő saját keretéből lett biztosítva, miközben az ellenzék részéről nem történt képviselői keretből történő felajánlás a születésnap megvalósítására – közölte az önkormányzat.
„Az Oktatási Bizottság éves fix költségkerettel dolgozik, amelyet ésszerűen, előrelátóan az év további részére is tekintettel, időarányosan oszt el a nevelési, oktatási intézmények és az általuk megvalósítani kívánt célok között. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ellenzék képviselője mindezt elhallgatva, hazugsággal kampányol ebben a témában és nemcsak szándékosan megtéveszti a közvéleményt, hanem egyúttal besározza az óvoda jubileumának fényét is” – tették hozzá.
A Szabad Európa tavaly novemberben arról írt, hogy miközben az AVB Kft. nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, a V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet.
|
Több tízmilliós kedvezményt kapott az V. kerülettől a karácsonyi vásárt is szervező cég,
|
80 százalékot elengedtek a cégnek a közterület-használati díjból, állítja Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/megint-komoly-kedvezmenyt-kapott-a-belvarostol-a-karacsonyi-vasart-is-szervezo-ceg
|
2023-03-23 14:51:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. május 22-ig – rendelte el négy férfi és egy nő letartóztatását, illetve négy hónapra egy férfi bűnügyi felügyeletét, akiket hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak és cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára. Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, míg a hatodik terhelt egy projektmenedzser volt, aki a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Az ügyészség öt gyanúsított letartóztatásának és egy terhelt bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta. A kiszabható büntetések maximuma 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztés lehet. A nyomozás jelenleg is folyamatban van. A bíróság szerint megalapozottan lehet attól tartani, hogy a terheltek közül öten szabadlábon hagyásuk esetén befolyásolnák az eljárásban érintett személyeket, valamint bizonyítékokat vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat rejtenének el vagy semmisítenének meg. A döntések egyik gyanúsított vonatkozásában sem véglegesek.
|
Öt embert letartóztattak, egyet bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumot érintő korrupciós ügyben
|
Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/04/22/ot-embert-letartoztattak-egyet-bunugyi-felugyelet-ala-helyeztek-a-penzugyminiszteriumot-erinto-korrupcios-ugyben
|
2022-04-22 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Egyértelmű, hogy a Tivi Kft-nek már semmilyen jogalapja nincs a közvilágítás szüneteltetésére és a szolgáltatás akadályozására – tájékoztatta az MTI-t a város polgármestere. A felmentést egyébként nem a város, hanem épp a cég hitelezőinek választmánya kezdeményezte. Az indoklás szerint a felszámoló jogszerűtlenül szüneteltette Esztergom közvilágítását, és külsős céget sem bízhatott volna meg az izzók kiszerelésével
Augusztustól sötét van
Ahogyan arról többször is beszámoltunk, Esztergomban a város közvilágítását biztosító társaság augusztusban kezdte meg a szolgáltatás megszüntetését, mert az önkormányzat 2013-ban még nem fizetett érte. Mivel a lámpatestek egy része a társaság tulajdona, a kikapcsolást az izzók kiszerelésével oldották meg.
Fotó: Váczy Hübschl István
A szolgáltatónak egy bank adott hitelt a közvilágítás korszerűsítésére, majd a társaság fizetésképtelensége után a követelést eladta egy követeléskezelő cégnek, ezért jogi vita tárgya, hogy az önkormányzat kinek fizessen a világításért. A város fizetési szándéka jeléül félévi díjat, 40 millió forintot törvényszéki letétbe akart helyezni a szolgáltató számára, ezt azonban a törvényszék elutasította. Az önkormányzat megfellebbezte ezt a döntést.
|
Menesztették a felszámolót
|
A tatabányai törvényszék jogszabálysértések miatt felmentette az esztergomi közvilágítási szolgáltató felszámoló biztosát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/24/menesztettek-a-felszamolot/
|
2013-10-24 14:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kocsis Máté kommunikációs igazgató szerint az SZDSZ tartozása mára meghaladja az 500 millió forintot, és ha az állami tulajdonú MFB-nek veszteségként kell leírnia ezt a több mint félmilliárd forintot, akkor végső soron az SZDSZ által “elherdált pénzt” az adófizetők állják majd.
A kommunikációs igazgató szerint ezért mielőbbi törlesztésre szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, akik “ismét feltűntek a színen”. Ha ezt nem teszik meg, a kormánypártok még az ősszel törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az olyan helyzetek rendezésére, amikor megszűnt, felszámolt pártok adósságot hagynak maguk mögött, amit végül az adófizetőknek kell állniuk – mondta.
|
Kocsis Máté belengette a lex SZDSZ-t
|
A Fidesz arra szólítja fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Fodor Gábort és Kóka Jánost, hogy fizessék vissza a párt által évekkel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) irodavásárlásra felvett hitelt, különben törvény hoznak erről is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/24/kocsis-mate-belengette-a-lex-szdsz-t/
|
2013-10-24 15:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
Adnan Polatot akkor láttuk utoljára ebben a lapban, amikor a Gresham-palota teraszán lefényképeztük, amint ő és az emberei Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal tárgyalnak, miközben utóbbi ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált. Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Azóta mindhármukkal sok minden történt. Pharaon például meghalt, de az FBI által is körözött pénzmosó előtte még két hónapon át lázban tartotta a magyar közéletet. A Tiborczhoz köthető céghálóba azóta még több kastély akadt bele, míg Adnan Polat érdekeltségei továbbra is élvezik a magyar adófizetők töretlen támogatását.
A Boszporusz fenekén
A magyar adófizetők, pontosabban a pénzüket kezelő kormány vonzalma Polat iránt annyira nyilvánvaló volt, hogy a török milliárdost bemutató tavalyi portrénkban (lásd: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 2.) előre megjósoltuk, hogy az ő cégei nyerik majd a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) tenderét. Így is lett: cikkünk megjelenése után másfél hónappal a Magyar Nemzet számolt be róla, hogy Polaték cége, az ALX Magyar–Török Kft. nyerte a pályázatot, és a következő négy évben nettó 3,3 milliárd forintért fogja üzemeltetni az MNKH törökországi irodáit. Ezzel egy időben kiderült az is, hogy az eddigi nyolc kereskedőházuk mellé Polaték elnyerték az iráni kirendeltség üzemeltetésének jövedelmező feladatát is, a 444.hu pedig arra figyelt fel, hogy Polat izmiri kereskedőházát az Orbán-gyerekek unokatestvére, Lévai Anikó testvérének fia, Szeghalmi Balázs vezeti.
Azokban a napokban, amikor a magyar közvélemény értesült kereskedőházainak újabb szép sikereiről, a milliárdos üzletember élete egyik nagy traumáját élte át. Ekkor zajlott ugyanis a katonai puccskísérlet, amely személyesen is nagy hatást gyakorolt rá. „Azon az estén Istinyében voltam – nyilatkozta később a Star című lapnak. – Amint megkaptam a hírt, a tengerpartra mentem, és ott leparkoltam az autót. Csónakkal mentem át Kandillibe. A katonák megállították a járműveket, és igazoltatták az embereket. Mivel közel lakom a kuleli katonai gimnáziumhoz, ezért hallottam az összecsapásokat. Ha sikerült volna nekik, a mi csónakunkat is lelőtték volna, és most a Boszporusz fenekén lennénk.” A puccsról Orbán Viktorral is beszélgetett, akit a barátjának nevez – és ez forrásaink szerint jelen esetben nemcsak udvariassági formula, hanem valóban szoros a kapcsolatuk. „Találkoztam a magyar miniszterelnökkel. Ő elmondta, hogy a török demokrácia mellett áll, és a választott kormányt és elnököt támogatja” – adta át az üzenetet Polat. Történik ez ugyebár akkor, amikor Törökországban rendeleti kormányzás van, bírósági eljárás nélkül, tömegesen börtönöznek be embereket, akiknek egy részét megkínozzák, a nem lojális sajtót pedig szinte totálisan felszámolják.
Polat ebben a komplikált helyzetben úgy próbálta elősegíteni a török országimázs visszaépülését, hogy cége magyar újságírókat utaztatott ki, akiknek elmagyarázták, hogy a turizmusnál csak a kereskedelem virágzik jobban, a béke pedig gránitszilárdságú. A Tv2 szépen meg is filmesítette ezeket a lózungokat, de az ATV újságírója kritikusabban szemlélte az utat. A hvg.hu-nak azt nyilatkozta Várkonyi Gyula: „Nem egy Észak-Korea volt, de nem volt rés a pajzson”, vagyis nagyon profin és vigyázva szervezték meg a magyar újságírók útját. A vendéglátók ügyeltek arra, hogy mindig legyen a magyarok körül valaki kísérő, ami egyrészt természetes, mondja Várkonyi, „de azért az fura, amikor egy elvileg turisztikai cég alkalmazottjának a rendőr előre tiszteleg”. Egy évvel később már maga Adnan Polat kísérgetett török gazdasági újságírókat Budapesten, akiket elvitt egy Szijjártó Péterrel közös ebédre, valamint felkeresték a Nemzeti Befektetési Ügynökség, illetve az Eximbank vezetőjét is.
Erről a látogatásról is a Köprü – Híd címen megjelenő, kétnyelvű havilapból értesültünk, amelyet nyugodtan nevezhetünk Polat házi újságjának is, hiszen a török üzletember majd’ minden lapszám címlapján szerepel, a cégei a legfőbb hirdetők, illetve a Köprü újságírói Polat nem nyilvános tárgyalásain is részt vesznek. Tőlük tudjuk például, hogy Orbán júniusi látogatásakor a magyar kormánydelegáció az isztambuli Renaissance Polat Istanbul Hotelben vett részt munkaebéden, ahol Adnan Polat összeismertette a magyar minisztereket a török gazdaság kiválóságaival. Ankarában, az Adnan Polat által megnyitott török–magyar üzleti fórumon elmondott beszédében Orbán Viktor három embernek mondott köszönetet: „Erdoğan elnök úrnak”, „a miniszterelnök úrnak” és „Adnan Polat elnök úrnak”, „aki a török–magyar üzleti kapcsolatok tekintetében jó barátunk és munkatársunk. Köszönjük az eddig végzett munkáját!”
Az biztos is, hogy Polat kulcsfigurája a magyar–török kapcsolatoknak: az ő egyik irodaházában, a Polat Ofisban működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Itthoni cégeinek vezetője, Suat Gökhan Karakus a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke és Törökország Európai Üzleti Bizottságának alelnöke, míg maga Polat a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) török–magyar tagozatának elnöke. (Részben e sok fontos vagy annak tűnő pozíció miatt volt visszás, amikor Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtós azzal ütötte el az Orbán és Polat felcsúti stadionnézése iránt érdeklődő Bors kérdését, hogy ez „magánprogram” volt.) A jól hangzó hivatalos pozícióknál azonban fontosabb lehet, amit a Köprünek nyilatkozott Polat még 2013-ban, Erdoğan miniszterelnöki látogatása idején: egyaránt „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön, és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”.
Az újabb török meló
A befektetésekről szóló megbeszélések annyira jól sikerültek, hogy az azóta eltelt években Polaték sorra alapították a magyar cégeket. Polat két hollandiai áttételen keresztül birtokolja azt a két magyar céget, amelyek a már említett József nádor téri épületet, illetve egy Városligeti fasori villaépületet vásárolták meg 2015 nyarán. Ezekben szinte rögtön 50 százalékos részesedést szerzett a BDPST Zrt., amelynek alapításakor a 444.hu szerint Tiborcz István fizette be az illetéket. Említettük még a kereskedőházakat üzemeltető kft.-t, de Polat holland cége, a HBRE 2016 nyarán alapított három új magyar céget is, amelyekről semmit sem tudunk azon kívül, hogy az Opten nyilvántartása szerint fő tevékenységi körük az ingatlankezelés. A legfrissebb hír az Átlátszóé, amely júliusban megírta, hogy a HBRE alapított még egy céget DNN Solar Partners Kft. néven. Ennek egyik ügyvezetője maga Adnan Polat, aki ezáltal először jelent meg személyesen a magyar cégnyilvántartásban. A DNN Solar küldetését eddig ugyancsak homály fedte, csak az látszott, hogy „üzletviteli tanácsadás” lesz a szakterülete. A Forbes török kiadásának augusztusi cikkéből azonban már sejthető, mire szolgálhatnak ezek a társaságok.
Az írásban Polat eldicsekszik, hogy a saját cégeivel a következő öt évben 3 milliárd dollárnyi befektetést tervez: ebben lesznek luxusapartmanok és energetikai befektetések külföldi partnerekkel, de kiemeli a Piyalepasa projektet is, amelyben egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek. Polat azt mondja, hogy új korszakot nyitott az üzleti életében, és a cikk szerint „kétségtelen, hogy Adnan Polat számára ennek az új korszaknak a kulcsa Magyarország”, ahol szintet lépnek a befektetései.
Az egyik terület, ahol terjeszkedni kíván, az ingatlanfejlesztés. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – utóbbi lesz a drágább, 200 millió euró. Itt csak találgatni tudunk, milyen fejlesztésekről lehet szó, mivel Polat ingatlanos cégei nem válaszoltak a múlt héten elküldött kérdéseinkre.
A másik, még ennél is nagyra törőbb vállalkozás, amely egyben megmagyarázza a DNN Solar Partners cégnevet is. „A magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket: öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni. Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint az ország teljes tavalyi napelemállománya.
Jó üzlet-e a napenergia?
Ahhoz, hogy megérthessük Adnan Polat legújabb céljait és üzleti lehetőségeit, röviden érdemes áttekintenünk a naperőművek hazai piacát. Ahogy a megújuló energia előállításánál általában, Magyarország ebben a szegmensben is hagyományosan pocsékul teljesít. Az elmúlt 6-8 évben drasztikusan csökkent a háztartási és a nagyüzemi naperőművek költsége, ezért szerte a világon ugrásszerűen nőtt a számuk, sokan egyenesen napenergia-forradalomról kezdtek beszélni. 2014-ben az egymillió lakosra jutó beépített kapacitás – az Energiaklub összesítése szerint – Németországban 474 MW volt, Csehországban 196 MW, de még a napsütésben finoman szólva sem bővelkedő Egyesült Királyságban is összehoztak 81 MW-ot. Ugyanekkor nálunk ez a szám 4, azaz négy MW volt. Az akkori 38 MW-os országos összkapacitás nem csak Polat 1000 megawattos terveivel összevetve hat sokkolóan: a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria és Románia tízszer, hússzor, harmincszor többel rendelkeztek.
A helyzet ezután kezdett el javulni, majd 2016 végén következett az áttörés. Ekkorra a beruházási költségek kellően csökkentek, ugyanakkor tudni lehetett, hogy megszűnik a napos szektor legjobb barátja, a KÁT. A betűszó az úgynevezett kötelező átvételi rendszer rövidítése, amelynek a lényege, hogy aki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) megszerezte a jogosultságot, az a következő 25 évben (!) állami támogatással, a piaci árnál magasabb átvételi áron értékesítheti a villamos energiát a MAVIR-nak. Magyar László, az Energiaklub munkatársa szerint üdvözlendő, hogy a kormány nem gördít jogi akadályokat a napenergia útjába, és az utóbbi egy-két évben, úgy tűnik, valóban támogatja a napenergia-termelés térnyerését. A kutató szerint a KÁT jelenlegi egységára is megfelelő. Problémásnak tartja viszont, hogy a 2016-ban kiadott engedélyek alapján a nagyüzemek is ugyanakkora támogatásban részesülnek majd egy kWh után, mint a kis erőművek, illetve a 25 éves támogatási időtartamot sem tartja fenntarthatónak. Iparági forrásaink szerint ez a konstrukció kifejezetten jó megtérüléssel kecsegtet, annak ellenére, hogy a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség rendszeresen és nem alaptalanul panaszkodik a relatíve magas adóterhek és adminisztratív akadályok miatt. A garantált átvételi ár ugyanis nemcsak kiszámítható jövedelmet jelent, hanem egyben a hitelfelvételt is megkönnyíti, és így akár 30 százalékos önerővel is bele lehet vágni a bizniszbe. A számok is azt mutatják, hogy a KÁT mézesmadzagként működött: míg 2015-ben összesen 65 kötelező átvételi kérelmet bírált el a MEKH, addig 2016 decemberében 2428 igénylés érkezett, amelyek közül szinte mindegyik meg is szerezte a jogosultságot. Az Energiaklub úgy számol, hogy ha minden ilyen erőmű megépülne, akkor mintegy 2000 megawattal nőne a kapacitás 2018 végéig – de úgy becsülik, hogy a tervezett erőműveknek legfeljebb a 30 százaléka valósul meg.
A tavalyi buzgalom nem kis részben annak volt köszönhető, hogy januártól a KÁT helyét egy újabb betűszó veszi át: a Megújuló Támogatási Rendszer (Metár). Pontosabban a régi jó KÁT-támogatás már csak 0,5 MW alatti teljesítménynél igényelhető (és 25 év helyett csak 13 éves garanciával), míg a nagyobb üzemeknek tendereken kell elnyerniük az engedélyt és a támogatást. Az Energiaklub elemzője szerint ez papíron fenntarthatóbb rendszer, de a magyarországi haveri kapitalizmust fenntartásokkal szemlélő olvasó felfigyelhetett az előző mondatban megbúvó kulcsszóra. Igen, mostantól az állami tenderek határozzák meg a piacot.
Egy évvel ezelőtt alapos cikkben mutattuk be, hogyan történhetett meg, hogy az Orbán-kormány de facto betiltotta a szélerőművek építését Magyarországon annak ellenére, hogy sokan bármiféle állami támogatás nélkül is örömmel termelték volna a tiszta energiát (lásd: Csak ne a szél!, Magyar Narancs, 2016. szeptember 1.). Az Európai Unió ugyanakkor nemcsak elvárja a tagországoktól a megújuló energiaforrások arányának dinamikus növekedését, hanem bőkezűen támogatja is. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a Metár támogatási tervét, amelynek keretében évi 45 milliárd forint érkezik majd a megújuló szektorba. Mivel a szélenergia nálunk most nem játszik, a források jelentős része a naperőművek épülését segítheti. Eddig sem volt ez nagyon másként: a 2016 tavaszán felavatott mintaprojekt, a 10 MW kapacitású pécsi naperőmű összköltsége közel 5 milliárd forint volt, amiből 4,2 milliárdot az EU fizetett.
Pistáéknak jó lesz
Az említett cikkben egy korábbi fideszes kormánytag a következő magyarázatot adta a Narancsnak a szélenergia mellőzésére: „A napelem azért lett priorizált ágazat, mert uniós támogatások sokasága igényelhető rá, bevonható ebbe a körbe a lakossági létesítés – például családi házra –, vagy közintézmények áramellátása is, azaz a kisegységeké. Ezzel szemben a szélerőművek a maguk 2-2,5 MW-nyi kapacitásukkal túl nagynak számítanak. És hiába térülnek meg a jelenlegi támogatási rendszerben, beruházási támogatás nem szerezhető rájuk uniós alapokból, így üzletileg sem lehet olyan jól szétteríteni a kormányközeli vagy az állami cégek közt.”
Meglepőnek nehezen mondható, hogy a napenergia-pályázatok egyik nagy nyertese egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég. Az Eliosból 2015 májusában szállt ki a miniszterelnök veje, miután különböző magyar és európai eljárások indultak a cég sajátos pályázati sikerei miatt. De addigra már 5 milliárd forintnál is magasabb értékben nyert el közbeszerzéseket Tiborcz cége, amely a közvilágítás fejlesztésére kiírt pályázatok kétharmadát megnyerte (lásd: Kívül tágasabb, Magyar Narancs, 2015. május 14.). Az Eliost a West Hungária Bau (WHB) vette meg, de azt a sajtó és a piac továbbra is Tiborcz érdekeltségének tekinti. A szoros kapcsolatra nemcsak az utal, hogy a Gresham-palota teraszán készült fotósorozatunkban feltűnt a WHB tulajdonosa, Paár Attila is Tiborcz oldalán, hanem az is, hogy egy évvel az Elios eladása után Tiborcz többségi tulajdonos lett a WHB egyik milliárdos értékű leányvállalatában. Új szerzeményét aztán egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cégnek adta tovább.
Arra már tavalyi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, hogy az Elios – egyebek mellett – a Honvédelmi Minisztériumtól nyert több mint 400 millió forintot napenergia-termelés létesítésére, Újszilváson is belecsaptak a napelembe; a Szegedi Tudományegyetem épületeire pedig közel 620 millióért telepíthettek napelemeket. A legnagyobb sikert azonban már az idén könyvelhették el: az Átlátszó írta meg, hogy az állami tulajdonú – és egyre ironikusabb nevű – MVM Hungarowind Kft. nyílt közbeszerzést írt ki nettó 50 milliárd (!) forint értékben naperőművek építésére, amelyen a három győztes egyike az Elios és partnere lett. Még nem dőlt el, pontosan hány erőmű épülhet és hova, de az biztos, hogy uniós pénz lesz hozzá. A dokumentáció szerint a megvalósítandó naperőművek beépített összteljesítményének el kell érnie a 100 MW-ot – és azokat négy év alatt kell létrehozni.
Sorsszerű egybeesés, hogy a Tiborczhoz köthető cégekkel korábban is üzletelő, Tiborcz feleségével, Orbán Ráhellel is tárgyaló Polat pont azt a szektort választotta, amelyben Tiborcz volt cége aktivizálódott, és nagyjából ugyanebben az időszakban, a következő öt évben tervezi felépíteni saját naperőműveit. De ő persze ennél sokkal többet akar: 1000 MW-ot. A piacon otthonosan mozgó forrásaink eleve nehezen tudják elképzelni, hogy ez sikerülhet. A világ tíz legnagyobb fotovoltaikus erőműve 500 és 1500 MW között teljesít, de ezek szinte mind amerikai és kínai sivatagokban felhúzott monstrumok. De elég abba belegondolni, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 MW kapacitású – és Polat ennek a felét szeretné elérni öt év alatt. A másik aggály, hogy bár Polat cégei a szélenergiában komoly játékosok, viszont a napenergiában nincs ekkora tapasztalatuk, úgyhogy a konzorciumi partnerek megtalálása, illetve maguknak a napelemeknek a beszerzése, s főleg a kellő számú mérnök és egyéb szakember szerződtetése gondot okozhat a nem csak nálunk telített piacon.
Az viszont iparági szereplők szerint nyugodt szívvel kijelenthető, hogy 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni, ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Illetve, persze, ezt is lehet, ha a szerencsés vállalkozó több tízmilliárdos állami és uniós támogatásban részesül.
|
Napelemem, elemelem!
|
Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/napelemem-elemelem-106675
|
2017-10-28 15:47:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az ügyben illetékes bírótól hivatalosan is megkapták az engedélyt, amely lehetővé teszi Portik Tamás beidézését is. Ennek technikai részleteit azonban még tisztázni kell – mondta el Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke a Magyar Hírlapnak.
Az újság hétfői száma ismerteti: Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójának és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottság május közepén kezdte meg munkáját, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal feloldotta a megbeszélésről készült hangfelvételek titkosságát. A bizottság eddig zárt üléseken a titkosszolgálatok munkatársait kérdezte, de ezt október közepén befejezték.
Korábban Kocsis Máté, az albizottság fideszes tagja azt mondta, javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György korábbi titokminisztert, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt és utódját, Bajnai Gordont is – hallgassák meg – emlékeztet a lap.
|
Politikusok jönnek a Portik-bizottságba
|
A Portik Tamás, olajszőkítésről ismert vállalkozó és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottságba körülbelül még tíz személyt idéznének be – tudta meg a Magyar Hírlap.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/28/politikusok-jonnek-a-portik-bizottsagba/
|
2013-10-28 15:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szeptember eleje óta több mint 46 000 cégnek és civilszervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot. A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után.
A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFU.hu/atlathato oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával miden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot – áll az ügynökség honlapján.
|
Szegedi cégektől áll el az NFÜ
|
Az NFÜfeketelistáján 67 szegedi székhelyű cég szerepel, akik mulasztásuk miatt elveszíthetik a korábban megítélt támogatásokat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/29/szegedi-cegektol-all-el-az-nfu/
|
2013-10-29 16:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az önkormányzat vezetőinek "tudomására jutott a Népszabadság munkatársától, hogy a 2010-ben elfogadott, már amúgy is szigorú szabályokat megpróbálták, illetve megpróbálhatják kijátszani. Ennek megakadályozása és a kártyatermek ismerten káros közbiztonsági és társadalmi hatásai miatt is indokolt a szigorítás" – olvasható a közleményben.
Azt írták: mégis heves vita alakult ki a képviselő-testület ülésén, az ellenzéki "képviselők megkérdőjelezték a szigorítás szükségességét és annak gyorsaságát is". Hozzáfűzték: a PM, a DK és a Jobbik képviselői nem támogatták a szigorúbb szabályozást, ami érthetetlen, hiszen önkormányzati képviselőként "az lenne a feladatuk, hogy a józsefvárosiak érdekeit képviseljék, ne pedig velük szemben a szabályokat kijátszókat segítsék".
Erőss Gábor, a PM elnökségi tagja, józsefvárosi önkormányzati képviselő keddi közleményében azt írta, hogy a Fidesz a trafikoknál már bevált módszert alkalmazza kaszinóügyben is: először nemes célokra hivatkozva betiltja, aztán "a haverokat helyzetbe hozva" engedélyezi. Kedden Józsefvárosban a polgármester előterjesztésére sürgősséggel fogadtak el egy rendeletet, amely "a Vajna-féle kaszinót érintetlenül hagyja", de bármiféle konkurenciát betilt, épp a játékszenvedély káros hatásaira hivatkozva – tette hozzá.
A PM-es képviselő szerint a rendelet lényege, hogy Andy Vajna kormánybiztos kerületi kaszinójának konkurenciáját a kerület 99 százalékát lefedő tilalmi övezetet létrehozva szorítják ki Józsefvárosból.
|
PM: Vajna miatt nem osztanak lapot Kocsis Mátéék az új kártyatermeknek
|
A kártyatermek működésére vonatkozó szabályok szigorításáról döntött keddi, rendkívüli ülésén a józsefvárosi önkormányzat."Szinte egyáltalán nem nyílhat új kártyaterem Józsefvárosban" – írják az erről szóló közleményben. A PM szerint a szigorítással Andy Vajna kerületi kaszinójának konkurenciáját akarják kiszorítani a kerületből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151215_pm_vajna_kartyaterem_joszefvaros
|
2015-12-15 16:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Vérlázító a döntés, hogy valamennyi minisztérium és háttérintézményeik azonnali hatállyal mondjanak fel minden szerződést a céggel - közölte Gréczy Zsolt, a DK szóvivője.
Szerinte a zenész-énekes Kovács Ákos az elmúlt napokban több, a magyar választók egy részét jelentősen felháborító kijelentést tett. A Magyar Telekom arra hivatkozva, hogy e kijelentések nem egyeztethetők össze a társaság nézeteivel, kultúrájával, sőt azokkal kifejezetten ellentétesek, ezért úgy döntött, hogy megszünteti Kovács Ákos szponzorációját.
Ez a döntés a DK szerint két magánszereplő, egy magánszemély és egy magánvállalat vitája, ügye. A magyar kormány ebbe a vitába avatkozott be, nyíltan megfenyegette, majd bünteti a társaságot, közhatalmát törvényellenes módon magánvitában használva - jelentette ki Gréczy Zsolt.
A DK továbbá írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz arról, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek minden telekomos szerződés felmondása - közölte.
|
Feljelentést tesznek a Telekom-szerződések miatt Gyurcsányék
|
A Demokratikus Koalíció hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a Magyar Telekom Zrt-vel történt szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot - közölte Gréczy Zsolt, a párt szóvivője.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151217_Feljelentest_tesznek_a_Telekomszerzodese
|
2015-12-17 16:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elsőrendű vádlottat, a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézmény egykori igazgatóját, Z. Andrást 211 rendbeli hivatali visszaélés, 71 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 166 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek. A börtönbüntetés végrehajtását öt évre felfüggesztették.
A vádirat szerint Z. András a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatójaként 2007-ben és 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött egy céggel, amely személyenként, félévenként negyvenezer forintot fizetett azért, hogy az intézmény az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosítsa az érettségi megszerzésének lehetőségét. A cég 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést.
A képzés a közoktatási intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, az intézményben nem alkalmazták a jelentkezés rendjére vonatkozó szabályokat, a hallgatóknak nem kellett beiratkozniuk, és egyedi kérelem nélkül, egységesen engedélyezték az egyes évfolyamok előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítését.
A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, a tanítási év végén a tanulóknak osztályozóvizsgát kellett volna tenniük, ehelyett azonban az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
A Gyulai Törvényszék szerint a másodrendű vádlott, az általános igazgatóhelyettes 22 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 221 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott és három évre eltiltották a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától.
A harmadrendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották és egy évre eltiltották a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától.
A többi húsz vádlottat, osztályfőnököket és szaktanárokat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, rájuk 36 ezer és 198 ezer forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabtak ki.
A törvényszék kitért rá, hogy azok a szaktanárok, akik az osztálynaplók hamis kitöltésében vettek részt, bűnsegédnek minősülnek, míg az osztályfőnökök - akik ennek alapján kiállították a törzslapokat és bizonyítványokat - társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást valósítottak meg.
A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, részben olyan tantárgyakat is igazoltak, amelyeket az adott évfolyamon nem oktattak, és évközi érdemjegyeket írtak be a naplókba. A naplókat az osztályfőnöki teendőket ellátó vádlottak részben újraírták, részben pedig szabálytalanul kijavították. Olyanoknak is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben.
Az érettségi vizsgára jelentkezés egyetlen feltétele a 9-11. évfolyamra fizetendő képzési díjak kiegyenlítése volt, miközben az előírások szerint négy évfolyamos képzés esetében a 9. és 10. évfolyamon a középiskolákban ingyenesen vehetők igénybe a tanórák.
Az oktatási intézmény 211 tanulót jelentett le így az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. A büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette, hogy időközben az elévülési időt meghaladó idő telt el, és azt is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszabb időn át álltak büntetőeljárás hatálya alatt - írták a közleményben.
|
Hamis érettségik százai miatt ítéltek el egy volt iskolaigazgatót
|
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától a hamis érettségik szervezése miatt megvádolt egykori gyulai iskolaigazgatót csütörtöki, elsőfokú ítéletében a Gyulai Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151217_Hamis_erettsegik_szazai_miatt_iteltek_ek
|
2015-12-17 16:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Szerinte azért tűnt hitelesnek a felvetés, mert az ajánlat ismertetője egy olyan kormányközeli szervezetre hivatkozott, amelyről hihető volt, hogy ilyesmiben el tud járni. Torba Tamás az interjúban hangsúlyozta, nem lobbista.
"A Bunge Zrt.-vel egy kommunikációs megbízási szerződés keretében álltam kapcsolatban 2012 elejétől. A szerződés arra irányult, hogy kommunikációs eszközökkel próbáljuk meg kezelni az étolajpiacon tapasztalható, nagymértékű áfacsalásokból eredő piaci zavarokat. A hazai üzletekben forgalmazott étolaj közel fele áfacsalt termék volt, így a kereskedők nagyon olcsón tudták forgalmazni, viszont ellehetetlenítették annak a cégnek a termékeit, amely a jogszabályokat betartva gyártott és forgalmazott étolajat Magyarországon. Ami egyértelműen piacvesztést jelentett számára" - magyarázta.
Azt is elmondta, hogy a vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolt Tábor Viktorral úgy ismerkedett meg, hogy többet akart megtudni a kormány és a különféle cégek közötti stratégiia szerződések hátteréről. "Felmerült, vajon érdemes lenne-e erről többet megtudni. Ezzel a kérdéssel egy olyan ismerősömhöz fordultam, akiről úgy tudtam, hogy széles körű kapcsolatrendszerrel bír olyanok között, akik erre a kérdésre meg tudják adni a megfelelő választ. A válasz az volt, hogy stratégiai megállapodást ugyan nem kívánnak kötni, de el tudják intézni, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen" - idézte Torba Tamást a Magyar Nemzet.
Bő egyéves nyomozás után vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy meg nem nevezett budapesti férfival szemben az amerikai kitiltási botránnyal összefüggésben. Vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, miután állítólag kétmilliárd forintot kért a Bunge étolajgyártó amerikai cégtől azért, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Így az amerikai cég konkurenseinek sem érte volna meg az áfacsalás. Az ügyészség megfogalmazása szerint a mostani vádlott a Bunge lobbistájával tárgyalt, és Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét említette, mint akinél közbenjárna. Az ügyészség ugyanakkor állítja, nincs kapcsolat Heim és a vádlott között.
Bár az ügyészség nem közölte név szerint, ki ellen emelt vádat, a hvg.hu kiderítette, hogy az ügyészség leírása a vádlottra Tábor Viktorra, az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. egyedüli tulajdonosára és egyik ügyvezetőjére illik.
|
Kitiltási ügy - felfedte magát a lobbista
|
Nem lobbizott, hanem az étolajgyártással foglalkozó Bunge amerikai cég megbízásából az áfacsalás megszüntetésében próbált segédkezni, s ekkor juttatták el hozzá az áfacsökkentésre vonatkozó, kétmilliárd forintos ajánlatot – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Torba Tamás közgazdász.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151219_Kitiltasi_ugy__felfedte_magat_a_lobbista
|
2015-12-19 16:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt az ügyészség egy meg nem nevezett férfi ellen vesztegetés vádjával – közölte Ibolya Tibor főügyész a Fővárosi Főügyészségen. A vád: vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette. A vádlott egy korábban információtechnológiával foglalkozó céget vezető, 40-es éveinek végén járó budapesti férfi, monogramja T. V. Az ügyészség több tízezer sms-t, e-mailt, mms-t vizsgált át, ezt követően jutott erre. A vádirat nagyon friss: 2015. december 11-i. Mégis a nyomozást bő egy éve, 2014. október 21-én rendelték el. Ez azért érdekes, mert előző nap robbant ki a kitiltási botrány, és a sajtóban megjelent információ után indított nyomozást az ügyészség - ami nem nevezhető mindennaposnak.
A főügyész elmondása az amerikai, Magyarországon is jelen levő étolajgyártó cég, a Bunge szenvedett a piacon sebesen terjedő áfacsalt étolajok miatt. Felkért a cég egy lobbistát, hogy járjon közben az áfacsökkentés érdekében, a 27-ről 5 százalékra csökkenő étolajáfa értelmetlenné tenné az áfacsalást. A lobbista a most vádlottá lett személyt is megkereste, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, állítása szerint ismerte az egyik ismert gazdaságkutató alapítvány vezetőjét, és ígérte, megpróbál közbenjárni. A főügyész először nem nevezte meg, melyik gazdaságkutatóról és vezetőről van szó, de később elárulta: Századvég és Heim Péter.
A Bunge-lobbista állítólag azt a választ kapta a vádlottól, hogy a gazdaságkutató vezetője azt üzente, 2 milliárd forint az ára annak, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A főügyész elmondása szerint valótlannak bizonyult, hogy a vádlott ismeri Heim Pétert (a vádlott az ügyészség szerint nem állt kapcsolatban Heim Péterrel, semmilyen kapcsolat nem mutatható ki a két személy között), és az ajánlatból sem volt semmi igaz az ügyészség nyomozása alapján.
A lobbista az ügyészség szerint ezt az üzenetet elmondta a Bungénak, a cég azonnal megszakított minden kapcsolatot az illetővel, a lobbista pedig azonnal jelzett az Egyesült Államok nagykövetségének. A vádlottat az USA kitiltotta.
A főügyész elmondta, hogy Vida Ildikó akkori NAV-elnök ebben az ügyben nem érintett. A hvg.hu rákérdezett, hogy mégis hogyan kerülhetett fel a kitiltási listára Vida, ha ebben az ügyben az ügyészség mostani álláspontja szerint nem érintett Vida. A főügyész azt állította, hogy a Bunge által felkért lobbista az USA nagykövetségének kérésére a NAV-ban járt, és azt tolmácsolta, hogy az adóhatóság lépjen fel az adócsalókkal szemben. Mivel a későbbiekben az USA azt érzékelte, hogy érdemben nincs változás, ezért a főügyész elmondása szerint az amerikaiak feltételezhették, hogy a NAV nem lépett fel az áfacsalókkal szemben. Elképzelhetőnek tartotta a főügyész, hogy emiatt kerülhetett fel a kitiltási listára Vida Ildikó.
Több mint egy éve hallgatja agyon a magyar kormányzat és állam azt a kitiltási botrányt, amely tavaly ősszel a fél országot lázban tartotta.
A botrány egy éve, október 16-án pattant ki, és pár nap alatt akkora diplomáciai incidenssé dagadt, hogy megingatta a magyar kormányt, és hónapokig lázban tartotta a hazai közéletet. Az ügyet a kormányközeli Napi Gazdaság (ma már Magyar Idők) indította el. Botorság volt, elsőre jó ötletnek gondolhatta a kormány, hogy inkább ő hozza nyilvánosságra, ami neki kínos, megelőző kommunikációs csapásként, Amerika-ellenes tálalásban. A lap azt írta, hogy az Egyesült Államok megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását USA-ba, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült: az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.
A kormány mismásolt sokáig, olyanokkal jöttek, hogy nem fogják megkérdezni a több tízezer közszolgát, vajon ki érintett. Kiderült, hogy 6 ember került fel erre a szégyenfalra, de közülük csak Vida Ildikó, akkori NAV-elnök ismerte el, ő rajta van. És bár mondta, hogy pár kollégája is, de a kormányt nem érdekelte annyira, hogy kiderítse, vagy legalábbis elmondja, kik azok az adóhatósági emberek – esetleg a hatból van-e nem NAV-os személy.
|
Kitiltási botrány: Vida Ildikóból nem, valaki másból vádlott lett
|
Vádat emelt egy – korábban információtechnológiai céget vezető – férfi ellen az ügyészség a kitiltási botrány ügyében, az illető az ügyészség szerint áfacsökkentést ígért elintézni az áfacsalás miatt szenvedő amerikai Bunge cégnek. Egy láncolat egyik szereplője lehetett, aki azt állította, hogy ismeri a Századvéget és Heim Péter nevét emlegette.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151218_kitiltasi_botrany_ugyeszseg_vademeles
|
2015-12-18 16:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal.
„Erre most nagy meglepetésként az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában, hogy a Miniszterelnökség – amit Rogán Antal nagy riválisa, Lázár János vezet – nettó 6,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött Csetényi Csaba cégeivel kommunikációs feladatok ellátására” – írja tehát az atlatszo.hu.
„A megbízás két részből áll össze:
1, kreatív tervezési és gyártási feladatok, nyomdai feladatok, médiavásárlás: 5,34 milliárd forint
2, PR- feladatok, rendezvényszervezési feladatok, közvélemény- és piackutatás: 1,15 milliárd forint
A július végén kiírt nyílt közbeszerzésen egyébként nem volt semmiféle verseny, mert Csetényi Csaba cégein kívül senki más nem tett ajánlatot.”
|
Most Lázár Jánostól kapott 6,5 milliárdnyi közpénzes megbízást Rogán Antal szomszédja
|
Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/most-lazar-janostol-kapott-egy-65-milliardnyi-kozpenzes-megbizast-rogan-antal-szomszedja-106857
|
2017-10-04 17:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az ország legtehetségesebb gázszerelője, úgy tűnik, újabb területen hódít, most épp vízközmű-megatenderen keresi magát hülyére nyeri sorra a zsíros megbízatásokat. A Magyar Nemzet vette észre a közbeszerzési adatbázisban, hogy az állami NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. eddig mintegy 70 milliárd forintnyi szerződést kötött főként kormányközeli vállalkozásokkal, melyből több mint 23 milliárd forintnyi megbízás jutott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégeknek. Többek között a felcsúti polgármester családi cége és az Euroaszfalt Kft. konzorciuma Bicske, Eger és Gyöngyös környékén is végez majd vízközműmunkálatokat. Azt persze már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az összesen 420 milliárd forintnyi beruházásnak még csak a 15 százalékát osztották szét, és hogy az eddigi megbízásokat az előre becsült ár mintegy másfélszereséért kapták meg.
A teljesen átláthatatlan gigatender Brüsszelnek is szúrja a szemét, ezért már nyáron vizsgálatokat indítottak az uniós auditorok, amikor is azt állapították meg, hogy a közbeszerzési irányítási és ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá. Jövő héten újabb ellenőrzés várható.
Mészáros Lőrinc vagyona 105 milliárd forint a Forbes szerint
Tavaly még csak 35 milliárdja lehetett a felcsúti csodaembernek. Megjelent a Forbes leggazdagabb magyarokat tartalmazó listája, e szerint pedig Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc gazdagodott a legjobban 2017-ben. A volt gázszerelőnek 2010 előtt még csak egy cége volt, most már 121 van a birtokában.
|
Az ország legsikeresebb vállalkozója most épp a vízközműtendereken hasít
|
Az ország legtehetségesebb gázszerelője, úgy tűnik, újabb területen hódít, most épp vízközmű-megatenderen keresi magát hülyére nyeri sorra a zsíros megbízatásokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-orszag-legsikeresebb-vallalkozoja-most-epp-a-vizkozmu-tendereken-hasit-107707
|
2017-11-17 18:04:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Megjelent a Frobes leggazdagabb magyarokat tartalmazó listája, e szerint pedig Orbán Viktor jóbarátja, Mészáros Lőrinc gazdagodott a legjobban 2017-ben. A volt gázszerelőnek 2010 előtt még csak egy cége volt, most már 121 van a birtokában. A lap szerint Mészáros idén heti átlag két céggel gyarapodott: 82 vállalkozást alapított, többet pedig felvásárolt. Egy évvel ezelőtt még csak 35 milliárdra becsülték Mészáros vagyonát, idén már 105 milliárdra.
Tavasszal hasonlóra jutott a napi.hu TOP 100 kiadványa is: ők 2016-ban 23,8 milliárdra becsülték Mészáros vagyonát, idén viszont már 120 milliárdra.
Az Orbán-család jóbarátja elsősorban közbeszerzéseknek köszönheti gyarapodását, ebből több mint 240 milliárd bevétele származott (ennek egy része konzorciumi partnereihez került), de tízmilliárdos nagyságrendben kapott közvetlen és közvetett (pl. állami hirdetések) állami támogatást is. A felcsúti csodaember birodalma szinte minden iparágban jelen van, emlékeztet a Forbes. A cégháló borászattól, az építőiparon, az ingatlanfejlesztésen át egészen az agráriumig terjeszkedik, de jelen van a pénzügyi világban, a médiában (tv, több száz újság) és a turizmusban is.
Vagyona Mészárost a napi.hu listáján az 5. helyre repítette, a Forbsnál meg kel elégednie a 8. hellyel.
A leggazdagabb magyar továbbra is az OTP-vezér Csányi Sándor (294 milliárd), akit Demján Sándor (192 milliárd) és Gattyán György (188 milliárd) követ. Mészáros előtt van a listán Széles Gábor (147 milliárd), Veres Tibor (140 milliárd), Bige László (120 milliárd) és Felcsuti Zsolt is (112 milliárd).
A felcsúti polgármestert az viszont vigasztalhatja, hogy a többi NER-milliárdos mögötte helyezkedik el. Szijj László vagyonát 105, Andy Vajnáét 62, Garancsi Istvánét pedig 48 milliárdra becsülte a lap.
|
Mészáros Lőrinc vagyona 105 milliárd forint a Forbes szerint
|
Tavaly még csak 35 milliárdja lehetett a felcsúti csodaembernek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-vagyona-105-milliard-forint-a-forbes-szerint-107346
|
2017-10-31 18:15:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Egyedüli indulóként a tervezettnél majdnem egymilliárd forinttal drágábban kötött keretmegállapodást a Penta Általános Építőipari Kft. a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzattal, derült ki az európai uniós Közbeszerzési Értesítőből.
Az mno.hu azt írja, 4 milliárd forintba került volna eredetileg a kivitelezés. Mélyépítési, tájépítési, kertészeti, környezetrendezési munkák elvégzésére kötött szerződést a céggel a Pokorni Zoltán igazgatta Hegyvidéki Önkormányzat.
A Penta a XII. kerületben most a parkokat (utak, járdák, terek, térburkolatok, kerékpárutak, közvilágítás, zöldterület, kertészet) veszi kezelésbe.
Ahogy az atlatszo.hu is megírta, a Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A főképp önkormányzatoknak dolgozó gödöllői cég 2014−2015-ben például – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint közbeszerzést nyert el, köztük a belvárosi Szervita tér egy részének burkolását.
De ez nem minden. Ez a cég újítja fel a Fidesz alma materét, a Bibó Szakkollégiumot is. A Penta Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével közösen 1,7 milliárd forintért borászati üzemet épít Tokaj környékén.
|
Csupán egymilliárddal lesz drágább a parkrendezés
|
A Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/csupan-egymilliarddal-lesz-dragabb-a-parkrendezes-107490
|
2017-11-07 18:23:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász?
Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez. A milliárdos vízközműtender valószínűleg meghozta a Mészáros &Mészáros Kft. kedvét a vízügyekhez, most ugyanis a Mosoni-Duna torkolati szakaszának rendezésére nyert 21, 5 milliárdot – írja a Magyar Nemzet.
A közbeszerzést a felcsúti polgármester cége a Kötiviép’B Kft.-vel közösen nyerte el, a feladat pedig nemcsak a meder kikotrása, de a tervek szerint áthelyezik az egyik csatornaágat, hajózsilipeket alakítanak ki, de kiszolgáló építményt is felhúznak, feltöltik a partszakaszt és Torda szigetére árvízvédelmi gátat is építenek,... Minderre 41 hónapjuk van, tehár 2021-ig itt is biztos lesz munkájuk.
|
Újabb uniós milliárdok Mészárosnak
|
Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász? Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-unios-milliardok-meszarosnak-108289
|
2017-12-18 18:37:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Máig késik a hazai kórházakba szánt számos lélegeztetőállomás, új ágyak, mikrobiológiai laborberendezések és aneszteziológiai munkaállomások szétosztása azért, mert a beszerzésekért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) – legalábbis az eljárások mai állása szerint – törvénysértésen kapták. Az ÁEEK-t olyan vállalkozások jelentették fel, amelyek egyebek közt azt gyanították, hogy a kiírásokat szándékosan úgy alakította a kórházellátó, hogy azok egy bizonyos beszállítói körnek kedvezzenek. Csak 2017-ben öt nagyobb értékű beszerzés miatt döntött úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), hogy pénzbírságot is kiszab: a büntetések összértéke pontosan 100 millió forint, igaz, a kórházellátó minden KDB-határozatot megtámadott a bíróságon. Csakhogy a bírósági eljárások miatt még tovább húzódnak az érintett egészségügyi beszerzések.
Az egyik legnagyobb büntetést, 50 millió forintot azután szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy az ÁEEK érvénytelennek minősítette az egyik közbeszerzési eljárását, amely során 1,723 milliárd forintot szántak arra, hogy kórházaknak vegyenek egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket. Az ezt részletező közbeszerzést azután vonták vissza, hogy a GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, miközben az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést. A kórházellátó döntését a GE megtámadta a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, kaptak egy 50 millió forintos büntetést.
Dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója
Mint megtudtuk, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a fenti beszerzés levezényléséhez külsős közbeszerzési tanácsadó céggel szerződött, és ugyanígy tettek másik négy olyan beszerzés során is, amelyek törvénytelenség gyanúja miatt pénzbírsággal végződtek. A csak 2017-ben beszedett 100 millió forintos bírság többségét olyan meghiúsult közbeszerzések után kapta az ÁEEK, amelyhez a Juratio Közbeszerzési, Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-vel szerződtek. Csak ez a cég eddig 185,6 millió forint értékű megbízást kapott a kórházellátótól. A lapunknak elküldött adatokból kiderült, hogy az 5 millió forintos büntetéssel és egyelőre eredménytelenül záródott aneszteziológiai munkaállomások beszerzéséhez adott szaktanácsadásért cserébe a Juratio 15,2 millió forintot kap az ÁEEK-tól. A többi megbízást mutató soroknál nem szerepel, hogy melyik közbeszerzési tanácsadásért kapták az ott feltüntetett összeget, de azt tudjuk, hogy az összesen 100 millió forintos bírsággal záruló közbeszerzések közül 90 milliót olyanoknál szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelyeknél a Juratio működött közre. (Hangsúlyozzuk: a bíróság még felülbírálhatja e döntéseket, illetve az összegeket.)
Fontos részlet, hogy a kórházellátó alá tartozik az állami tulajdonban lévő Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (ESZ), amely elvileg azért működik, hogy közbeszerzési szolgáltatásokat nyújtson az ÁEEK-nak és az általa fenntartott intézményeknek.
Arról, hogy ennek ellenére miért költ el rengeteg pénzt külsős közbeszerzési tanácsadókra az ÁEEK, és mi az igazi gond azzal, hogy több beszerzést is elkaszált a Közbeszerzési Döntőbizottság, a már az újságárusoknál megtalálható friss Magyar Narancsban olvashat.
Magyar Narancs – Archívum részletes
Ha Charles Dickens és Bram Stoker közösen megírták volna a nagy viktoriánus regényt, az vajon felülmúlná Az essexi kígyót? – tette fel a kérdést Sarah Perry művének egyik lelkes angolszász méltatója, és a magyar recenzens a szokottnál is furcsábban érzi magát az ilyen és ehhez hasonló, többnyire zajosan elismerő kritikák valóságos bokrétájával szembesülve.
|
A kórházellátó egy rakás közpénzt fizetett külsős tanácsadóknak
|
Ráadásul ezért a döntésért még egy jókora büntetés is járt. Megérte, nem?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-korhazellato-egy-rakas-kozpenzt-fizetett-kulsos-tanacsadoknak-akik-megmondtak-hogy-ne-vegyenek-700-millio-forinttal-olcsobb-lelegeztetogepeket-108727
|
2018-01-13 09:04:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be.
Ez a makettpark Mórahalmon található, a történelmi Magyarország ötven emblematikus épületét az 1910-es állapotnak megfelelően, méretarányosan mutatja be.
A beruházás 2010-ben indult, eredetileg 648 millió forintból. Ebből 550 millió forint lett volna a támogatás, nagyobbrészt uniós, kisebb arányban hazai forrásból. A létesítmény végül, ha nem is határidőre és a tervek szerint, de elkészült, megálmodói és építői azonban félrevezették a hatóságot a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint, mert menet közben készre jelentettek olyan munkafázisokat is, amelyek a valóságban még nem voltak készen, csak hogy fölvehessék a támogatás következő részletét, és jó néhány makett nagyon silány minőségben készült el. A támogatás felhasználását ellenőrző szervezet meg is bírságolta a beruházást, elvonva a támogatás 25 százalékát. Végül pedig, mivel úgy ítélte meg, a projekt meghiúsult, vissza akarta kérni a teljes összeget. Ebből végrehajtási ügy lett, az elkészült, és már működő parkot árverésen 49 millió forintért Mórahalom önkormányzata vette meg, és működteti, máig.
Az öt vádlott – az önerő előteremtője, az ötletgazda, a kivitelezők és a műszaki ellenőr – közül a harmad- és az ötödrendű beismerte a bűnösségét a vádirat szerint, a negyedrendű vádlott a nyomozás idején szintén így tett, majd azt a vallomását visszavonva amellett tartott ki, hogy ártatlan, az első- és másodrendű vádlottal együtt.
Ők hárman úgy ítélték meg, elsősorban a hatóság magatartása vezetett oda, hogy így járt a projekt, mert vonakodott elismerni a beruházás biztosítékát, és a kifizetésekkel is késett. Ez pedig, hogy hamarabb készre jelentenek bizonyos fázisokat, napi bevett gyakorlat az építőiparban. A park ötletgazdája és – az árverésig – működtetője, D. I. néltánytalannak is nevezte az eljárást, mondván, a park végül működött, 2016-ban 20 ezer látogatója volt. Hivatkozott L. Simon László államtitkár 2015-ös köszönő levelére, amelyben a politikus azt írta a parkról, „az eredmény lenyűgöző lett”. Szintén D. I. beszélt arról, hogy szerinte a parkot a politika lehetetlenítette el, valakiknek megtetszett, és meg is szerezték.
Kizárásos alapon Mórahalom önkormányzatára gondolhatott. Erre a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán reagált.
A Gaudi Tibor bíró vezette tanács a védőbeszédek napján, február 28-án, kedden Varga István ügyvédtől – korábbi kormánypárti országgyűlési képviselőtől –, az elsőrendű vádlott B. S. védőjétől hallhatta, hogy a vádirat korrekt munka, de látszik benne az a poroszos mentalitás, hogy ha már belekezdett a munkába, mutasson is föl valamit. Megjegyezte, a Iustitia-szobrokat le kellene szedni ott, ahol még vannak, mert a bírói meggyőződés elvének jóval nagyobb jelentősége kezd lenni a bíróságokon, mint az igazságosság elvének. Varga István saját bevallása szerint jó ideig nem értette, mivel vádolják B. S.-t, mert a támogatásként kapott uniós pénzt egy az egyben a projektre költötték, és a park minden nehézség ellenére megvalósult, és az építők szándéka, hogy be akarják fejezni, végig nyomon követhető volt. Szerinte a projekt ütemezésében végett hiba nem bűncselekmény. Bírálta az először felkért igazságügyi szakértő véleményét.
A másodrendű vádlott védője, Nagy László pedig többek között azt nyomatékosította védőbeszédében, hogy védence nem volt tisztában azzal, hogy a teljesítési igazolások hamisak lehetnek, illetve a projekt során olyan utcába jutottak a beruházók, ahol már csak előre vezetett út.
A perben az utolsó szó jogán 17 oldalon írta le és mondta el D. I., miért méltánytalan szerinte az eljárás. Az esszé azzal kezdődik, hogy szülei tanítók voltak Mórahalmon, és mennyi minden köti gyerekkora és későbbi élete révén a településhez. „Soha nem voltam rászorulva arra, hogy csalással lépjek előre, személyiségemből adódóan kárt senkinek sem okoztam” – mondta, és elsorolta, hogy 1990-ben titkos szavazással választották kollégái a Délmagyarország napilap főszerkesztőjévé, az ő ötlete volt a szegedi sörfesztivál, a ma is létező szegedi borfesztivál, a zsidó vacsoraestek sorozata, a labdarúgásban a Nemzeti Utánpótlásnevelési Koncepció, amely később a Bozsik-program nevet kapta. Kiemelte, hogy a Mini Hungary Park projektmenedzsere – akinek a tevékenységét nem vizsgálta a bíróság – és a projekt másik vezetője, K. B. révén biztonságban érezte magát afelől, hogy ötletét, amelyért dolgozott, az építők is rendesen valósítják meg. De ez nem csak építmények összessége, hanem „komplex entitás”, a maketteket bemutató digitális felülettel, kétmillió karakternyi szöveggel, amelyeket ő írt. Szerinte áron alul jutott új tulajdonoshoz a park. Tételesen sorolta, milyen körülményeket nem vizsgált a nyomozó hatóság, amelyek az ő igazukat támasztották volna alá, és „nem is bizonyított tény, hogy a Magyar Állam taxatíve bizonyos összeget veszített volna el a Mini Hungary Park miatt.” Hangsúlyozta, a hatóságok akadályozó tevékenysége miatt 30 hónap hátrányt szenvedett a projekt. „Nagyon kemény lobbitevékenységre volt szükségünk a megmaradás érdekében. (…) Kénytelen voltam többször is eljutni a legmagasabb szintig. A miniszterelnök úr háromszor is személyesen járt el az ügyünkben.” – mondta D. I. Később hozzáteszi: „nekem csak a Miniszterelnökségen volt kapcsolatom, nem az ügyben végső soron eljáró miniszterelnökséget vezető miniszternél”.
Gaudi Tibor indokolja az ítéletet a Mini Hungary-per tárgyalásán
Gaudi Tibor bíró a szerdai ítélet szóbeli indoklásában reagált erre a politikai szálra.
Azt mondta, úgy találta a tanács, nincs jelentősége annak, hogy politikusok milyen szándékkal tekintettek erre a projektre, hogy megirigyelték volna és meg akarták-e szerezni. Ez azért nem számít a Szegedi Törvényszék szerint, mert már a támogatás megnyeréséhez szükséges önerő biztosításakor látszott, hogyan is indul a projekt. B. S. néhány napra bizonyos számlára helyezte a szükséges összeget, de aztán, hogy az igazolás megszületett róla, elvette. Emiatt küzdött eleve pénzhiánnyal az építkezés. Már az első támogatási részlet kifizetése érdekében benyújtott dokumentumokban valótlanságok szerepeltek, ami a készültségi fokot illeti, és ez később megismétlődött. Egyszerűen dokumentumok léteztek elkészült makettekről, amelyek nem voltak ott, még a készre jelentés után hónapokkal sem. Azt elismerte a bíró, egy bölcsész végzettségű újságíró nem tudja megállapítani, hogy egy makett építése hány százalékos készültségi fokban tart, de azt azért tudnia kell, hogy ott van vagy nincs ott. Akadt makett, amely egyáltalán nem készült el, és találtak olyanokat, amelyekről tételesen bebizonyosodott, az építők kevesebbért készítették el, mint amennyit erre kértek a park építtetői. A tanácsvezető bíró szerint a hatóság magatartására magyarázatot adhat, hogy eleve gyanakodtak a projektre, és a jelek szerint nem ok nélkül. Gaudi Tibor bíró nem vitatta, hogy a parkért rengeteget dolgoztak megálmodói. Azt is elismerte – és ez a vádlottak által sokat bírált első szakértői véleményből is kitűnt –, hogy 38 makett megfelelő minőségben készült el, de az utolsó 10 már nagyon sietve, nem időtálló anyagokból. És az akkori rohammunkára felkért emberek tanúként el is mondták, hogy ők szóltak, ezek nem lesznek ide jók, de azt a választ kapták, pénz van, idő nincs. A bíró meggyőződése, hogy érte
kár az államot, és mivel az építtetők több mint 500 millió forint megszerzésére tettek kísérletet, ennek a büntetésben is meg kell nyilvánulnia, mérlegelve, milyen mértékben veszélyes a vádlottak tette a társadalomra.
A törvényszék ítélete szerint az elsőrendű vádlott B. S. felbujtóként követte el a bűntettet, ami költségvetési csalás kísérlete. Ezért 2 év börtönbüntetést kapott, 5 évre felfüggesztve, és a kirótt 400 napi tételt átszámítva 12 millió forint pénzbüntetést. Ő egy hónapja Debrecenben is bíróság előtt állt, a Szeviép-ügy másodrendű vádlottjaként csődbűntett miatt jogerősen 2,5 millió forintos büntetést szabott ki rá a Debreceni Törvényszék.
A másodrendű D. I.-t közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás kísérletében találta bűnösnek a bíróság, ezért 2 év börtönre ítélte, 5 év próbaidőre felfüggesztve, 4 millió forint pénzbüntetésre, és négy évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezetben vezető tisztséget töltsön be. A harmadrendű vádlott K. B. a bíróság szerint felbujtó volt, büntetése 1 év 6 hónap börtön 4 évre felfüggesztve, és 400 ezer forint pénzbüntetés. A negyedrendű Sz. K. is bűnsegédnek minősül, 1 év 10 hónap börtönt kapott 4 évre felfüggesztve, és 3 évre tiltotta el a törvényszék gazdálkodó szervezet vezetésétől. Az ötödrendű K. S. R. is bűnsegédi minősítést kapott, valamint 1 év 1 hónap börtönt, 3 év próbaidőre felfüggesztve. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottnak együtt 6 millió forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész is, és négy vádlott is három nap gondolkodási időt kért a kihirdetés után. Egyedül az ötödrendű vádlott – aki Gaudi Tibor bíró szavai szerint már az elején föltette a kezét – fogadta el a rá kirótt büntetést. Ahogy az ítélet kihirdetése befejeződött, a másodrendű vádlott úgy köszönt el az újságíróktól, „viszontlátásra a pokolban”.
|
Orbánról is szó esett végül a Mini Hungary-perben
|
Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be. „Viszontlátásra a pokolban” – mondta a szegedi ítélethirdetés után a másodrendű vádlott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orbanrol-is-szo-esett-vegul-a-mini-hungary-perben-257305#
|
2023-03-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. Az enyhének tűnő ítélet ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el.
Kedden a Gyulai Járásbíróságon előkészítő üléssel vette kezdetét a per, ahol K. Árpád vállalkozó és K. Tamás közbeszerzési szakértő ült a vádlottak padján. Őket a korábbi büntetővégzés értelmében 350 ezer és 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A vádat a Szegedi Járási Ügyészség képviseli Varga László bíró előtt. Az előkészítő ülésen felolvasott vádiratból kiderült, hogy a Pilot-programmal és az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dotto vonattal kapcsolatban hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázat mindegyike szabálytalan volt, mert a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek. A városi kisvonat beszerzési kálváriájáról lapunk február közepén megjelent lapszámában részletesen foglalkoztunk.
Az országos mintaprogramnak beharangozott és Simonka György (Fidesz-KDNP) menedzselte Pilot-program nem hogy önfenntartóvá nem tudott válni, hanem súlyos közpénzeket vitt el. A villámgyors kudarc tényét mutatta, hogy a kormányzat 2015 végén leállította a projektet. Aligha volt mellékes körülmény a program gyors leállításában, hogy az 1,3 milliárdos kiadással (költségvetési támogatás) szemben mindössze néhány százmilliós volt a bevétel. A végeredmény így milliárdos bukta volt.
A vádiratból kiderült, hogy a Pilot-program minden – hirdetmény nélküli – közbeszerzése a visszaélés melegágya volt. Nem csupán azért, mert mindent – szó szerint mindent – megbeszéltek előre: azt, hogy kit hívnak meg a tenderre, közülük ki nem ad be pályázatot, ki küld érvénytelen ajánlatot, ki az előre kijelöltnél drágábbat. Sok esetben az előre kijelölt nyertes cég ügyvezetője, B. Zsolt intézte, hogy kit hívnak meg a közbeszerzésre, kinek mekkora összege lesz az ajánlata. Így mindent előre lejátszottak. Több esetben még az sem zavarta az érintetteket, hogy a nem nagyon szigorúan megállapított, a pályázati induláshoz szükséges feltételeket nem tudták a pályázók, köztük a későbbi előre megbeszélt győztes, teljesíteni.
Végül így szereztek be több kiírásban előbb 25 ezer, majd 66 ezer, később pedig 73 ezer liter gázolajat. Az állítólagos közbeszerzésre meghívottak között azonban hiába keresnénk üzemanyag-forgalmazással foglalkozó nagyobb céget, vagy helyi vállalkozást. De előre lebeszélt közbeszerzés volt egy Mercedes, két Nissan Pick Up és egy Volvo, egy autóbusz beszerzése éppúgy, mint mezőgazdasági eszközöké, így trágyaforgatóé.
Az ún. közbeszerzésre meghívott cégek mindegyike tudta előre szerepét és feladatát. Így volt olyan, amelyet mindig meghívtak, de nem adott be ajánlatot, s volt olyan, amely az előre egyeztetett győztes ajánlatnál egy nagyságrenddel drágább áron vállalta beszerzést – így nem tudott más nyerni, mint a nevető harmadik. Papíron pedig úgy nézett ki, mintha ezek mindegyike rendes körülmények között lezajlott közbeszerzés lett volna.
Ennek ellenére a teljes rendszeren gond nélkül átment mindegyik előre megbundázott közbeszerzési eljárás, amelyről az egyik érintett utóbb, feltáró vallomásában részletesen beszámolt. A Pilot-ügycsoportból és az orosházi önkormányzat által ugyancsak szabálytalanul beszerzett kisvonatból nem lett volna soha ügy, ha két helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, Fetser János (MSZP) és Füvesi Sándor (MSZP) nem interpellál és kérdez az ügyben számtalanszor az elmúlt években. Nekik már hosszú évekkel ezelőtt feltűnt, hogy valami nagyon nincs rendben ezeknél az ún. közbeszerzéseknél. Ám ez sem lett volna elég, ha végül nem tesz büntetőfeljelentést az ügyben Fetser János, ami korábban Orosháza polgármestere és a térség országgyűlési képviselője is volt. Az ennek nyomán megindított nyomozás végül feltárta a bűncselekmény-sorozatot, így kezdődött meg a Gyulai Járásbíróságon kedden a per.
Az első tárgyalási napon mindkét vádlott ártatlanságát hangsúlyozta, de egyelőre nem tett vallomást. Védőik azt ígérték, hogy a következő, májusi tárgyaláson erre majd sor kerül. A Szegedi Járási Ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság előtt közel tucatnyi, a nyomozás során meghallgatott tanú vallomását olvassák majd fel, emellett szükségesnek tartotta, hogy több tanút idézzenek be a perre. A védelem pedig azt indítványozta, hogy bocsássák a bíróság és az ő rendelkezésükre azokat az ügyészi intézkedéseket, amelyek az ügy során keletkeztek. Az egyik vádlott jogi képviselője szerint ez azért lehet fontos, mert néhány, a nyomozás során tette vallomás és az ügyészi intézkedés révén többnyire a büntetlenséget vagy az enyhébb büntetést kilátásba helyező beismerő vallomások, tartalmilag nem mindig egyeznek egymással. Varga László bíró arra szólította fel a vádhatóságot, hogy ezeket a dokumentumokat 15 napon belül csatolja a per irataihoz.
Az idevágó jogszabályok alapján két vádlott esetleges bűnösségének kimondása, így elítélése esetén sem kaphatnak nagyobb büntetést, mint a korábbi büntetővégzésben rájuk mértek. Ahogy már említettük, egyikőjük 350, másikuk 400 ezer forintos pénzbírságot kapott.
(Címlapképünkön: az orosházi Dotto vonat. Forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu)
|
A mintaprojekt, aminek minden közbeszerzését előre „lezsírozták”
|
Országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Kedden kezdte tárgyalni az ügyet a Gyulai Járásbíróság.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/a-mintaprojekt-aminek-minden-kozbeszerzeset-elore-lezsiroztak-257250
|
2023-03-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is
Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa.
Meglepő szervezetekre bukkanhat az, aki átböngészi a Lázár János vezetése alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nemrég nyilvánosságra hozott offshore-listáját. A miniszterelnökségi államtitkár, aki augusztustól kormánybiztosként vezeti az ügynökséget, szeptember elején azt ígérte, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben. Az eredmény egy közel 3 ezer céget tartalmazó lista lett, amelyet az NFÜ a napokban tett közzé a honlapján.
A listán az NFÜ azokat az uniós támogatásokat nyert cégeket tüntette fel, amelyek tulajdonosi szerkezete nem bizonyult átláthatónak a szervezet megítélése szerint.
„Offshore” budapesti taxistársaság
Az eredmény azonban abszurd lett. A nem átlátható cégek listájára például felkerült a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, pedig – mint az a nevéből is világosan kiderül – a szövetkezetként működő taxitársaság 500 tagja közül egyik sem adóparadicsomban bejegyzett cég, olyannyira nem, hogy mindegyik magánszemély. „Harminc éve működik a cég, és az Almásy teret nem hagytuk el Budapesten, nem hogy Máltáig eljutottunk volna” – közölte a hvg.hu-val a City Taxi elnöke, Tamás Miklós.
A társaság vezetője a hvg.hu-tól tudta meg, hogy szerepelnek az NFÜ listáján, és hogy ennek elvileg az lehetne az oka, hogy az elmúlt években nyertes pályázók között voltak, de nem nyilatkoztak tulajdonosaikról az ügynökség többszöri megkeresésére sem az elmúlt két hónapban. Ám kiderült, hogy az NFÜ úgy listázta ki a céget, hogy az valójában egyetlen pályázati forintot sem kapott, hiába nyerték ugyanis meg a szóban forgó, GPS-vevőkre kiírt pályázatot, a projekt meghiúsult, ezért hivatalosan is lemondták, így a kifizetés sem történt meg.
A listán bőven találunk hasonló, abszurdnak tűnő eseteket. Például egy másik taxitársaság, az MB Elit Luxury Taxi is fenn van a listán. Ebben az esetben is érthetetlen, miért lenne átláthatatlan a cég, hiszen tulajdonosa az Archos Befektető Zrt., amely egyetlen magyar magánszemély, Mohl László tulajdonában van a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint.
Nincs pardon
Az átláthatatlan cégek listájára még a magyar labdarúgó-válogatott fellegvárának számító MLSZ Edzőcentrum és Hotel Kft. is felkerült. A cég annyira nem offshore, hogy egyetlen tulajdonosa a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az NFÜ feketelistáján végezte a Magyar Atlétikai Szövetség, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete, Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség, több civil szervezet, még a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is.
További érdekesség, hogy az átláthatatlan cégek listáján három szakszervezet is szerepel. Eszerint átláthatatlannak bizonyul az NFÜ számára a tulajdonosi szerkezete az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének is. Az NFÜ eljárása ezen a ponton egészen érthetetlen, hiszen egy szakszervezetnek jellemzően nincs is tulajdonosa.
Bőven találtunk a listán szociális szövetkezeteket is. Ezeknél az az érdekes, hogy a törvény szerint regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatottak lehetnek a tagjaik, vagyis nem a legjobb taktika a vállalkozás tulajdonosainak eltüntetésére.
Érthetetlen esetek
Nem fésültük át a listán található összes céget, de több találomra elvégzett keresés alapján, és a lista átböngészése után arra a megállapításra jutottunk, hogy a cégek többségének tulajdonosi szerkezete egyáltalán nem átláthatatlan. A listán szereplő például veszprémi, debreceni, budapesti székhelyű cégek tulajdonosai a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint a legtöbb esetben magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemélyek, vagy olyan szervezetek, amelyek mögött magyar magánszemélyek állnak. Ennek alapján érthetetlen, hogy az NFÜ miért nem használta az elektronikusan elérhető, nyilvános cégadatbázist, és ehelyett miért többszöri postai megkereséssel próbálta kideríteni a listán szereplő szervezetekről, kik állnak mögöttük.
Az igazsághoz tartozik, hogy találtunk olyan vállalkozást is, amelynek tulajdonosai között offshore cég is volt, de a jelek szerint ilyen cégek csak nyomokban szerepelnek a listán. Ilyen például a feketelistára felkerült ART HOTEL Kereskedelmi Kft., amelynek korábbi tulajdonosai között Seychelles-szigeteki cég is szerepel, de a cégadatbázis alapján 2012 óta két hazai cég érdekeltségébe tartozik. A listán emellett szerepel olyan cég is, amely a cégadatbázis szerint nem létezik: ilyen például a Turismus Innovációs és Marketing Kft.
Mint a listából kiderült, négy takarékszövetkezet sem felelt meg az átláthatóság követelményeinek: a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet, az Alba Takarékszövetkezet, a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, valamint a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékok esetében meg kell jegyezni, hogy valóban átláthatatlan a tulajdonosi szerkezetük, a nyilvános adatok szerint ugyanis nem lehet tudni, kik a szövetkezetként működő szervezetek tagjai. Az NFÜ eljárása ennek ellenére ebben az esetben is érthetetlen, mert a takarékszövetkezeteket jelenleg a többségi állami befolyás alatt álló Takarékbank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete felügyeli, amelyektől a fejlesztési ügynökség elvileg kérhetne ilyen adatokat.
További érdekesség, hogy a feketelistára felkerült a MÁJKOPEX Kft. és az Identity Kft. is. A cégek vélhetően a trafikmutyiból ismertté vált vietnámi üzletember, a Sárkány Centerben is érdekelt Vu Guy Duong érdekeltségébe tartoznak. A hivatalos adatok szerint azonban ezek a cégek sem átláthatatlanok: tulajdonosaik magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek.
Így készült a feketelista
Az NFÜ-s feketelista annak a folyamatnak az egyik eredménye, amelynek során Lázár János leszámolna a korrupcióval a szervezetnél. Az államtitkár szeptember elején folyamatban lévő rendőrségi ügyekről számolt be az NFÜ-vel kapcsolatban, és mondandója lényege az volt: vége a korrupciónak a szervezetnél. Mint ígérte, megerősíti a belső elhárítási rendszert, és az ügyek feltárásába bevonja az Alkotmányvédelmi Hivatalt is. Az NFÜ-nél felbukkant korrupciós ügyek meglehetősen kínosak lehetnek a kormányzatnak, hiszen az elmúlt három évben az ügynökség már az Orbán-kabinet felügyelete alatt működött.
A korrupciós szál elvarrásának egyik látványos szakasza az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek feketelistázása. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár még augusztusban azt ígérte, felülvizsgálják az ebben az uniós ciklusban kötött összes támogatási szerződést. Csepreghy akkor elmondta, hogy az új alaptörvény tartalmazza azt a kitételt, hogy csak átlátható hátterű cégek kaphatnak közpénzt. Ezért az új alkotmány 2012. január elsejei életbelépése óta kötött szerződés semmisnek tekinthető, ha ennek a szabálynak nem felel meg a szerződés. A korábban kötött szerződéseket is felülvizsgálják, de ezeket visszamenőlegesen nem lehet felbontani – mondta akkor a helyettes államtitkár.
Az NFÜ ezért szeptembertől mintegy 46 ezer pályázónak küldött levelet, amelyben azt firtatta, hogy kik a pályázatokon nyertes cégek tulajdonosai. Így jött ki a furcsa eredmény, és valószínűleg ezért került sok átlátható tulajdonlású cég (is) a feketelistára. A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt – írja az NFÜ honlapján. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFÜ ezek után felteszi oldalára mindazon cégeket, amelyek a harmadik kiküldést követően sem vették át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik majd ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak. A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek, elveszítik a korábban számukra megítélt támogatási összeget.
Nem erre utaltak
„A cikk azt sugallja, hogy a listán szereplő cégek tulajdonosi háttere átláthatatlan. Ezzel szemben semmilyen utalás nem történt arra, hogy valóban átláthatatlanok lennének ezek a szervezetek” - reagált cikkünk megjelenése után Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Fontos azonban megjegyezni, sok információ ennek éppen az ellenkezőjére utal: az NFÜ honlapján a listának helyett adó aloldal az Átláthatóság címet viseli, és a listát megelőző politikai kommunikáció is folyton az offshore cégekkel, valamint a korrupcióval szembeni fellépést hangsúlyozta (például Lázár János említett nyilatkozata).
Csepreghy Nándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy az NFÜ honlapján most látható, október 26-án megjelent listára azok a szervezetek kerültek fel, amelyeknek többször kiküldték a tulajdonosi háttér igazolására szolgáló nyilatkozatot, de nem vették át a küldeményt. Ebben az esetben az NFÜ azért kezdi meg az elállási folyamatot, mert a pályázatokon nyertes szervezetek nem tettek eleget a kötelezettségüknek, hogy adatot szolgáltatnak az NFÜ-nek, jóllehet a pályázás során ezt vállalták.
A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy november 16-án újabb lista jelenik meg, amelyen azok a szervezetek fognak szerepelni, amelyek átvették az NFÜ küldeményét, de nem nyilatkoztak. November 16. után pedig, ahogyan a feldolgozás előrehalad, egy listára folyamatosan felkerülnek majd azok a cégek, amelyek átvették a küldeményt, nyilatkoztak, de nem igazolható, hogy átlátható a tulajdonosi hátterük.
Az egyelőre nem eldöntött, hogy ez egy elkülönített lista lesz, vagy egy listán szerepelnek majd a szervezetek különböző minősítéssel. Végül az NFÜ a 46 ezer kedvezményezett mindegyikét fel fogja tüntetni a nyilvános listán, akár átlátható, akár átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete – mondta a helyettes államtitkár. Arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy azoknak a cégeknek, amelyek átláthatónak bizonyultak, a lista alapján lehet-e majd tudni, kik a tulajdonosaik.
|
Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is
|
Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20131030_Lazar_Janos_feketelistaja
|
2013-10-30 10:07:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar embereknek joguk van megtudni, mennyi közpénzt kapott az adójukból Kovács Ákos szórakoztatóipari előadó – írja Lukács Zoltán MSZP-alelnök a párt közleményében. A szocialisták szeretnék megtudni, hogy az állami tulajdonú cégek, illetve az összes minisztérium 2010 áprilisáig visszamenőleg milyen szerződéseket kötöttek Kovács Ákossal, illetve a hozzá köthető vállalkozásokkal.
Amit bizonyosan tudni lehet, hogy Kovács Ákos cége, a Fehér Sólyom Bt. 26,5 millió forintra szerződött az MTVA-val rádió- és tévészignálok készítésére és egyéb zeneszerzői feladatokat is vállalt, valamint koncertfilmet is készítettek – az adatokat az Átlátszó kérte ki. Ákos Sziget-koncertjének levetítése is a szerződés részét képezte, de Ákos más fellépésének vetítéséért is fizetett az MTVA a zenésznek.
|
Ákos milliós állami támogatását firtatja az MSZP
|
Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151218_Akos_millios_allami_tamogatasat_firtatja
|
2015-12-18 10:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A szocialista politikus szombathelyi sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek elmondta: információi szerint az érintettek az Adrián és a Balatonon szervezett hajóutakon prostituáltak társaságában szórakoztak, és drogot fogyasztottak.
Elmondta, hogy olyan információk vannak a birtokában, amelyek szerint a drogot és a prostituáltakat a szombathelyi szervezett bűnözés biztosította. Ezeket a bizonyítékokat átadta a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelynek szerinte vizsgálnia kell azt is, hogy az említett bűnözői körök mit kértek szolgáltatásaikért cserébe – tette hozzá.
Czeglédy Csaba jelezte: szerdai sajtótájékoztatóján ultimátumot adott azoknak, akik részt vettek az említett hajóutakon; tárják a nyilvánosság elé azt, hogy ott voltak. Ha ezt nem teszik meg, ő fogja megnevezni őket – közölte.
Szavai szerint azt nem állítja, hogy mindenki drogozott, aki részt vett az említett hajóutakon, de akik ott voltak, azoknak tudomása lehet azt ott történtekről.
Czeglédy Csaba kijelentette: “Lazáry Viktornak és fideszes társainak” nemcsak egy egyszeri alkalom, vagy pár alkalom volt, amikor drogot fogyasztottak, hanem “ez az életmódjuk részévé vált az elmúlt években”.
Arra a kérdésre, hogy miért most látta elérkezettnek az időt az újabb sajtótájékoztatóra, azt mondta: érdemi információk kerültek birtokába arról, hogy a szombathelyi alvilág biztosította a drogot Lazáry Viktornak és társainak.
Czeglédy Csaba szeptember végén keménydrog fogyasztásával gyanúsította meg Lazáry Viktort, Szombathely fideszes alpolgármesterét egy videofelvétel alapján. A szombathelyi MSZP-SZTKE-frakció blogján közzétett felvételen az látszik, hogy egy férfi egy helyiségben az asztalról fehér színű port szív fel az orrán keresztül, majd az egyik ujját belenyomja a porba és az anyagot szétkeni a szájában.
Az alpolgármester visszautasította a vádat, amelyet lejárató kampánynak nevezett, és közölte: feljelentést tesz kényszerítés bűntette és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Lazáry két drogtesztet is elvégeztetett a helyi kórházban, amelynek eredménye negatív lett.
|
Prostik és még több drog Szombathelyen
|
Újabb meg nem nevezett szombathelyi fideszes döntéshozókat, helyi vállalkozókat és intézményvezetőket, illetve egy volt rendőrtisztet is gyanúsít Czeglédy Csaba, az MSZP önkormányzati frakcióvezetője, aki a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/30/prostik-es-meg-tobb-drog-szombathelyen/
|
2013-10-30 10:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kézilabda-mérkőzésekre alkalmas sportcsarnok épülhet Felcsúton a stadion, a kisvasút, a bicikliút és a Makovecz-stílusú kazánház után - adta hírül az RTL Klub Híradója pénteken.
A Magyar Labdarúgó-szövetség döntése alapján a projekt 1,359 milliárd társasági adókedvezményből származó, azaz tao-pénzben részesül. Mint Sipos Jenő MLSZ-szóvivő elmondta, a csarnok lelátóval, kiszolgáló helyiségekkel épülne meg. A szövetség megvizsgálta a projektet, és azt támogatásra alkalmasnak találta, így a tervet továbbították a minisztériumok felé.
A csarnokot futópályával, tárgyalókkal, büfékkel, irodákkal, szociális blokkokkal és előadótermekkel is felruháznák. A Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítvány a tao-pénzeken kívül valamekkora önrésszel is beszállna a projektbe.
A Híradónak csak vonakodva, kamerán kívül nyilatkozó helyiek nem hallottak még a tervről, amit a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sem kommentált. A kormány annyit tájékoztatást adott, hogy a sportcsarnok ügyében a Puskás akadémia és az MLSZ az illetékes.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként épp a napokban, a parlament utolsó idei ülésnapján beszélt arról, milyen érzés, ha valakinek a kertje végében stadion áll.
Mint a Híradó megemlítette, idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből. A második legtöbb tao-pénz pedig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szülővárosába, Kisvárdára áramlik.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóviője azt mondta, előbb-utóbb űrkikötő is épülhet Felcsúton, ahol szerinte "esztelen költekezés folyik". A szóvivő szerint Magyarország nagy szegénységben élő faluiban is kellenének beruházások közpénzből.
|
Sportcsarnok is épülhet Felcsúton
|
1,359 milliárd forint tao-pénzben részesülhet az új felcsúti beruházás, egy kézilabda-mérkőzésekre is alkalmas sportcsarnok - döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség. A projektre még a kormánynak is rá kell bólintania, ők egyelőre a Puskás akadémiának dobták vissza a labdát, az akadémia viszont nem nyilatkozott. Idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből, a második legtöbb tao-pénz pedig Kisvárdára, Seszták miniszter szülővárosába áramlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151218_Sportcsarnok_is_epulhet_Felcsuton
|
2015-12-18 10:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Helyükön maradnak a Mahir Cityposter oszlopai – közölte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég kedden nem sokkal az után, hogy a Fővárosi Közgyűlés megszavazta: ha december 31-ig nem bontják el hirdetőoszlopaikat, akkor azt a cég költségére a város fogja elvégeztetni.
A Mahir szerint a mai döntés érdemben nem befolyásolja a Fővárosi Önkormányzat és a Mahir Cityposter Kft. közötti jogvita kimenetelét.
A Mahir Cityposter Kft. még november elején a Fővárosi Törvényszéken indított perben támadta meg az önkormányzat hirdetőoszlopokat érintő azonnali hatályú felmondását, egyben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte a törvényszéket, hogy tiltsa el az önkormányzatot a Mahir oszlopainak bontásától.
A törvényszék várhatóan még az év vége előtt határozni fog a bontás felfüggesztéséről – írták Simicskáék.
|
Mahir-oszlopok: Simicskáék megmakacsolják magukat
|
A Mahir Cityposter Zrt. közölte, hiába ebrudalja ki a hirdetőoszlopokat közterületeiről a Főváros, az ez ügyben indított per folyamatban van, és a Fővárosi Önkormányzat érdemi védekezést elő sem terjesztett. Szerintük a bíróság még idén határozni fog a bontás felfüggesztéséről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20151222_Mahiroszlopok_Simicskaek_megmakacsoljak
|
2015-12-22 10:52:00
| true | null | null |
HVG
|
Végre megkaptuk azt a szerződést, amelyet a közmédia kötött Kovács Ákossal új rádiószignálok készítésére. Ezek alapján a zenész cége 12 millió forintot kapott, ami – bár a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel nem nagyon lehet összevetni piaci árakkal, versenyeznie pedig nem kellett a megbízásért – korrektnek tűnik. Most már csak azt nem tudjuk, hogy miért volt szükség az információ megszerzéséhez bírósági perre.
Október 30-án a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) elküldte az atlatszo.hu részére azt a szerződést, amelyet a neves zenész, Kovács Ákos cégével kötött. A Fehér Sólyom Kiadói és Kereskedelmi Bt.-vel 2013. március 21-én szerződött az MTVA a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, valamint az MR4, MR6 és MR7 rádiócsatornák hangzó arculati elemeinek megtervezésére, zenei hangszerelésére és azok felvételére. Ennek keretében 22 darab, egymással összefüggő elemből álló szignált kellett készíteni, csatornánként eltérő hangszereléssel, összesen 220 darabot. A szerződés összege 12 millió forint, tehát egy kész szignál kb. 50 ezer forintba került úgy, hogy a közreműködőket Ákos cége fizette, és a közmédia megkapta érte a szignálok jogdíjfizetés nélküli örökös használati jogát is.
Korábban ugyanakkor nem ennyi szignálról volt szó. Az MTVA március elején azt közölte, hogy Ákos összesen 320 darab szignált komponál, valamint maga a zenész is ennyi zenedarabról beszélt a Heti Válasznak adott májusi interjújában. A közmédia hozzánk eljuttatott szerződésében tehát százzal kevesebb szignál szerepel. Az MTVA közleménye és a szerződés megkötése között elvileg megváltoztathatták a darabszámot, viszont Kovács Ákos a 220 darabról szóló szerződés megkötése után nyilatkozott a Heti Válasznak. Vagyis vagy rosszul emlékezett, vagy adott száz szignált ajándékba, vagy az MTVA nem küldte el az összes vonatkozó szerződést. (Ez utóbbi eshetőségre is tekintettel azért, biztos, ami biztos, most kikértük a cég az esetleges további szerződéseit is.)
Ez az árazás nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak, még ha a magyar könnyűzenében gyakori is, hogy komoly művészeti értékű teljesítmények ennél jóval kevésbé lesznek jövedelmezőek. A baj ott van, hogy nem volt (az MTVA tartalomvásárlásainál soha nincs) verseny, pedig ezt nem zárja ki semmi, így nem tudjuk, hogy ugyanennyiért vagy kevesebbért mit lehetett volna másik szerzőtől kapni. Ha viszont nincs verseny (mert az MTVA ösztönösen tudja, hogy mire van szüksége, mert az új közmédiás imidzsbe csak Ákos illik), akkor az lenne a legkevesebb, hogy a szerződés tartalma nyilvános. Vagy ha már nem nyilvános, akkor legalább nem tesznek úgy a szereplők, mintha az adatot kikérő újságíró indított volna ellenük nemtelen támadást.
Mint azt már megírtuk, a bíróság szeptember 10-én kötelezte az MTVA-t arra, hogy küldje el nekünk a kért szerződéseket. Ezt megelőzően, 2013. március 7-én fordultunk közérdekű adatigényléssel az MTVA-hoz, hogy adják ki a közrádiók új szignáljaira vonatkozó szerződéseket. Az MTVA az adatigénylés beadását követően 2013. március 18-án arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy az üzleti titkot sértene. Ez nem volt újdonság számunkra, hiszen korábban is ilyen indokkal utasították el az adatigényléseinket, később azonban bíróság kötelezte az MTVA-t arra, hogy kiadják a kért dokumentumokat. Most azonban nem akartunk rögtön a bírósághoz fordulni, ezért inkább megkerestük azt, akinek az érdekeit az MTVA leginkább védeni szerette volna, Kovács Ákost. Április 2-án e-mailt küldtünk, amelyben leírtuk, hogy közérdekű adatigénylésünket az MTVA megtagadta, és ugyan neki, mármint Ákosnak semmiféle kötelezettsége nincs velünk szemben, de szerzőként és előadóként számos jogosultságot megőrzött a művekkel kapcsolatban, valamint a szerződés egy hosszabb távú együttműködés alapjaként szolgál. Azt is hozzátettük, hogy szerintünk Kovács Ákos nem csak a magyar zenei életnek, de a magyar közéletnek is fontos szereplője, így ha módjában áll, hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Levelünket azzal zártuk, hogy a nyilvánosságra hozatalnak az MTVA nyilvánossággal kapcsolatos magatartására vonatkozóan a szerződés gazdasági súlyát meghaladó pozitív hatásai lennének, növelve a közmédia átláthatóságát.
Ákos megkeresésünkre nem válaszolt, helyette a már említett Heti Válasz-interjúban így fogalmazott: „nem kívántam a kedvükért szerződést szegni. Egy polgárjogi szerződés anyagi vagy más részleteiről harmadik felet akkor sem tájékoztathatnék, ha akarnék. Ezt az átlátszó.hu is pontosan tudja. Ezért írták, hogy »Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen.« Ez olyan romantikus. Akkor most keressük meg őket, hátha segítenek: kik állnak az átlátszó.hu mögött? Miből és mennyiből finanszírozzák az oldal tevékenységét?”
Utóbbit már akkor sem értettük, hiszen az átlátszó támogatói háttere természetesen a kezdetektől átlátható – ha például a pártoké vagy a politikai szerepet vállaló civil szervezeteké lenne ennyire az, akkor sokkal előrébb tartanánk. Ezzel szemben mi olyan adatra voltunk kíváncsiak, amely a közpénzből fenntartott közmédia működésére vonatkozott, és amely sehonnan nem volt megismerhető. A bírósági ítélet azonban szerencsére azt is egyértelművé teszi, hogy a művész jogi aggályai – amelyek oda vezettek, hogy ő az MTVA érdekeire, az MTVA meg az ő érdekeire hivatkozva titkolózott – megalapozatlanok voltak: közpénz költéséről lévén szó, az, hogy polgári jogi szerződés született a két cég között, semmiben sem volt akadálya a nyilvánosság tájékoztatásának. Úgyhogy továbbra is reménykedünk, hogy megérjük majd azt is, hogy hasonló esetben lesz majd olyan magáncég vagy magánszemély, aki – felismerve, hogy a nyilvánosság nekik is érdekük – szól a közzétételi kötelezettségeit megsértő állami adatkezelőnek, hogy „ne hülyéskedjetek már, nekem lesz kínos, adjátok ki”.
D. Kovács Ildikó - Sepsi Tibor
|
12 millió forintot kapott Ákos a rádiószignálokért
|
Végre megkaptuk azt a szerződést, amelyet a közmédia kötött Kovács Ákossal új rádiószignálok készítésére. Ezek alapján a zenész cége 12 millió forintot kapott, ami – bár a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel nem nagyon lehet összevetni piaci árakkal, versenyeznie pedig nem kellett a megbízásért – korrektnek tűnik. Most már csak azt nem tudjuk, hogy miért volt szükség az információ megszerzéséhez bírósági perre.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/10/31/realis_arat_kapott_kovacs_akos_de_miert_kellett_titkolozni
|
2013-10-31 10:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól,
hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.
Az alku részleteiről azonban a többi skandináv ország kormánya is értesült, így európai diplomáciai körökben az a hír terjed, hogy
a magyar kormány írásbeli garanciát adott, hogy nem fordul elő többször, hogy a norvégok támogatta civileket bántják Magyarországon.
Ez a megállapodás leginkább azért érdekes, mert ezzel indirekt módon a magyar kormány elismerte, hogy a civilek elleni hatósági eljárásokat politikai utasításokkal lehet befolyásolni Magyarországon. Ezt bizonyítják az alku részletesebb pontjai is. Információink szerint az alkunak az is része, hogy
az eljárás alá vont alapítványok mind visszakapják az adószámukat,
egyetlen érintett személy ellen sem indul büntetőjogi eljárás,
és a KEHI visszavonja fellebbezését, amellyel a NAV felé élt a vizsgálatok eredménytelen lezárása miatt.
A norvég kormány december 9-én oldotta fel a támogatási pénzek befagyasztását, a hivatalos megállapodást pedig november 24-én, Brüsszelben kötötték meg a felek erről. Ennek a találkozónak a jegyzőkönyvét a politico.eu megszerezte, és ki is rakták a netre.
Csakhogy a 24-i brüsszeli találkozó előtt egy nappal, november 23-án is tárgyalt a Perényi Zsigmond (Miniszterelnökség, helyettes államtitkár) vezette magyar delegáció a norvégokkal, és a pénz újraindításának titkos feltételeit akkor tisztázták.
13 nappal a megállapodás előtt még elfogadhatatlannak tartotta a magyar kormány ezeket a feltételeket
A magyar kormány elég gyorsan puhult fel. A magyarországi norvég követ november elején azt mondta az ATV-ben, hogy a befagyasztás feloldása a civilek békében hagyásától függ. Erre reagálva, tizenhárom nappal a megállapodás aláírása előtt Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitikár az M1-en azt mondta, hogy ez „mindenképpen zsarolásra hasonlít”, és jelezte, ez a feltétel elfogadhatatlan. Még meg is fenyegette a norvégokat: „Így el kell gondolkodni, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen norvég hozzáállásnak” - mondta.
Így nem véletlen, hogy a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a civilekről szóló feltételek maradjanak titokban.
2015. 12. 22. 09:00 FRISS! A magyar kormány reagált e cikkre, és egy újabb fontos pontot fedett fel a megállapodásból. Eszerint a norvégok belementek abba, hogy a magyar kormány vétójogot kapjon a 2014-2020-as ciklus civil pénzeit elosztó szervezet kiválasztásában. Ez azt jelenti, hogy a norvégok hosszú távon elengedték az Ökotárs kezét. Részletek itt.
A norvégok totális győzelemről beszélnek
A norvégok így is totális győzelemként kommunikálták a mostani megállapodást, és nyíltan beszélnek arról, hogy a civilek ügye része volt az alkunak, csak a megállapodás konkrét pontjairól nem beszélnek. Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere az oslói parlamentben azt mondta, hogy a befagyasztást azért oldották fel, mert a magyar kormány garanciát adott, hogy békén hagyják a civil szervezeteket. (Helgesen az EU-ügyek mellett a norvég miniszterelnök kabinetfőnöke is volt. December 16. óta viszont már új feladata van, és környezetvédelmi miniszterként dolgozik.)
A Reutersnek ezt mondta: "Ez egyben üzenet az EU-nak is, hogy lehetséges az ilyen ügyeket elvhű módon kezelni."
A Politiconak pedig ezt: „Magyarország minden feltételt elfogadott, amelyeket Norvégia az elmúlt hónapokban állított. Kifizetődő kiállni az alapvető értékeink mellett. Ekkora külső nyomás esetén, mint ami alatt most vagyunk, különösen fontos, hogy biztosítsuk egymás elszámoltathatóságát. Az EU-nak ebből tanulnia kellene.”
Másfél év őrület
Norvégia nem tagja az EU-nak, de része a közös piacnak, és így a kohéziós alapokhoz hasonló támogatást ad a szegényebb tagállamoknak. A pénz nagy részét a magyar kormánnyal közösen költik el, míg egy jóval kisebb részét civil szervezetek kapják. Utóbbi elosztását az Ökotárs Alapítvány konzorcium intézi, és a lehetőséget pályázaton nyerték el.
A nagy pénzek elosztási rendszerét a magyar kormány 2014 elejétől átalakította, és ezt rossz néven vették a norvégok, mert nem egyeztettek velük. Az egyébként is feszült helyzetet tovább rontotta, hogy a 2014-es választás után a kormány nekiment az Ökotársnak: Lázár János bejelentette, hogy a szervezet az LMP-hez kötődik, a norvégok pedig a magyar ellenzéket pénzelik.
A vádat a norvégok visszautasították. Néhány hét múlva a norvégok befagyasztották a nagy projektek finanszírozását, a civileknek szánt, Ökotárson keresztül osztott támogatásokat viszont fenntartották.
A kormány erre felszólította a KEHI-t, hogy vizsgálódjon az Ökotársnál. A KEHI 2014 őszére szabálytalanságokat talált, és feljelentést tett a NAV-nál. A NAV házkutatásokat tartott, iratokat és számítógépeket foglalt le, visszavonta az érintett alapítványok adószámait, majd egy év nyomozás után ejtette az ügyet. 2015 októberére ugyanis arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény.
A befagyasztásról szóló vitát formálisan az zárta le, hogy a norvégok elfogadták a nagyobb pénz új elosztási rendszerét, vagyis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. általi felügyeletét. A valóságban ezt kiegészítette az a megállapodás is, ami a civil pénzeket kezelő alapítványok, és azok munkatársainak békén hagyásáról szólt.
Több milliárdos veszteség
2014 májusa és 2015 decembere között mintegy 150 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Norvégia. Ebből információink szerint mintegy 100 milliót lehet még megmenteni, a többi az idő szűkössége miatt elveszett, legalábbis ez is felmerült a november 23-i tárgyaláson. Az elveszett 50 millió körülbelül 15 milliárd forintnak felel meg.
A veszteséget egyébként trükkösen fogalmazta meg a magyar kormány. Lázár János december 10-én nagy örömmel jelentette be, hogy a megállapodás nyomán 37-40 milliárd forint lesz felhasználható az alapból. Míg a 2014-es befagyasztás 150,3 millió eurót érintett. A Lázár által említett összeg viszont csak bő 120 millió eurónak felel meg, vagyis a várható veszteség mintegy felét indirekt módon máris elismerte a miniszter.
Sok hűhó semmiért?
Hogy mit nyert a kormány ezért a veszteségért cserébe? Első ránézésre semmit. Veszteség viszont volt. A norvég alapot kezelő civilek megtámadása ellen számos nyugati kormány, így az USA is élesen tiltakozott. Nagyon megromlottak a norvég-magyar kapcsolatok, és általában is rontotta a magyar kormány nyugati megítélését az ügy.
Itthonról azért még mennek a beszólások
Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár így értékelte a kibékülést, amikor december 9-én bejelentette az alkut:
„A kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.”
Vagyis a kormány miközben lemondott a további vizsgálatokról, sőt, ígéretet tett arra, hogy nem is lesz több vizsgálat az érintett szervezetek ellen, a belföldi kommunikációban ragaszkodik ahhoz, hogy történtek szabálytalanságok. Hogy ez hogyan fér össze a jogállamisággal, az nehezen értelmezhető.
A 2014-2020-as költségvetési ciklus norvég támogatásairól továbbra sincs megállapodás a két ország között, holott mindjárt 2016 van már. Itt a magyar fél továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy beleszólhasson abba, hogy a civil szervezeteknek szánt pénzt ki ossza el.
|
Titkos alkut kötött a kormány a norvégokkal, mindenben engedtek nekik
|
Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.
| null | 1 |
https://444.hu/2015/12/22/titkos-alkut-kotott-a-kormany-a-norvegokkal-mindenben-engedtek-nekik
|
2015-12-22 10:57:00
| true | null | null |
444
|
Bódis József rektor a napokban vehette át Oxforban a Europe Business Assembly nevű szervezet „Legjobb regionális egyetem” díját, valamint személyét is elismerték az „Év legjobb vezetője” címmel – adta hírül az Pécsi Tudományegyetem. A pte.hu szerint jelentős a nemzetközi érdeklődés a díj iránt, „az idén közel 30 országból érkeztek résztvevők, továbbá az elmúlt 15 évben nemzetközileg is elismert branddé vált a szervezet számos kezdeményezése”.
A dolog szépséghibáját az Index szúrta ki, ugyanis az EBA-díjjal kitüntetettek jelentős része két éve Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába kerültek, mikor a balkáni államokban jelentősen megszaporodtak az egyetemek és a köréjük csoportosuló vállalkozások, de politikusok is jutottak EBA-díjhoz. Szarajevói és belgrádi oknyomozó újságírók (CIN-Center for Investigative Reporting in Sarajevo and Belgrade) azonban utánajártak a díjesőnek, és kiderítették, hogy valójában egy jól menő vállalkozás adja az elismeréseket.
Az EBA egy 2000 óta működő üzleti vállalkozás, amelyet egy Ivan Szavvov nevű ukrán állampolgár nevéhez kötődik, aki bár Oxfordban végzett, de az Oxfordban és Nyugat-Európa különböző városaiban évente számos alkalommal tartott általa szervezett díjátadók csak névleg kötődnek a híres egyetemvároshoz. Az általa alapított szervezet tagjai több ezer eurót fizettek, hogy megkapják az elismeréseket, Belgrád polgármestere például 11 ezer euró fizetett az „Év menedzsere” kitüntetés előtt, hasonló történt más szerb vállalat vezetőivel is. Egy szerényebb szerb magánegyetem is jutott díjhoz, ez keltette fel a nemzetközi figyelmet az oxfordi díjak iránt, hogy valami nincs rendben.
Bódis József az EBA Club of the Rectors of Europe (Európai Rektorok Klubja) tagja lett, azonban annak elnökéről, Wil Goodheerről kiderült, hogy az életrajzában feltüntetett általa vezetett International University of Vienna nem is létezik.
A Pécsi Tudományegyetemet október 16-án kereste meg az EBA – mondta Bódis az Indexnek. Bódis József nem ismerte korábban a szervezetet, és bár nem derült ki a „Legjobb regionális egyetem” díjra jelölés háttere az egyetem jó promóciós lehetősége látott a jelölésben. A lehetséges nemzetközi kapcsolatok azért is voltak tetszetősek, mert az egyetem tovább akarta növelni a nemzetközi hallgatók számát. A történtek ellenére nem tartják lejáratódott szervezetnek az EBA-t.
Magáért a díjért nem fizettek, a tagsági díj kifizetésével viszont bekerültek az EBA klubjába, ami 1,6 millió forintba került. Az egyetem két év múlva ünnepli alapításának 650. évfordulóját, ekkor az EBA egyik nemzetközi rendezvényét is Pécsre kívánják hozni.
|
Pénzt fizetett, majd kétes díjat kapott a pécsi egyetem
|
A Pécsi Tudományegyetem 1,6 milliót fizetett a Europe Business Assembly szervezetnek a tagságért, majd Oxfordban az intézmény és a rektor, Bódis József is átvehette az Oxfordi Egyetemhez semmilyen módon sem kötődő kiválósági elismerést. Az EBA mögött egy üzleti vállalkozás áll, az általa osztott díjakat nemzetközi szinten komolytalannak tartják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151223_Penzt_fizetett_majd_ketes_dijat_kapott_a
|
2015-12-23 11:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliókért mondaná meg az RTL Híradónak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy pontosan mire költik a vállalkozók által befizetett 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Az adatokért egy idén módosított törvény alapján kérnének pénzt - számol be az RTL Klub Híradója.
A kamarai díjat 5-600 ezer cég fizeti, ha a befizetést elmulasztják, a NAV hajtja be rajtuk. A Híradó szerint csak a BKIK bevétele az utóbbi három évben összesen 1 milliárd 878 millió forint volt.
Az RTL megkereste az összes kamarát, a BKIK tételes elszámolást ígért, de ezért 3-5 millió forintot kért. Azzal indokolták ezt az összeget, hogy ehhez minden szerződést tételesen át kellene vizsgálni, ez pedig a "rendelkezésre álló munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna". A BKIK főtitkára szerint 2-3 munkatárs 2 hónapos munkájának a díja az összeg, de ha a Híradó pontosítja kérését, "a díj jelentősen csökkenthető".
|
Milliókat kellene fizetnie az RTL-nek, ha választ akar kapni
|
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20151222_Milliokat_kellene_fizetnie_az_RTLnek_ha
|
2015-12-22 11:14:00
| true | null | null |
HVG
|
A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek
A vádiratban összesen 13 vádlott szerepelt: 5 rendőr, 2 ügyvéd és 6 civil, közülük egy civil az eljárás során elhalálozott – olvasható a közleményben.
A rendőr vádlottak közül négyet 2-4 év közötti tartamú letöltendő börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek, az ötödik pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyvéd vádlottakat a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre ítélte. Az ügy civil vádlottjai felfüggesztett börtönbüntetést, illetve megrovást kaptak.
A vádirat szerint az ügy egyik fő vádlottja az elkövetés idején az egyik kerületi rendőrkapitányságon volt rendőr alezredes. Ő 2012-2013-ban alkalmanként pár százezer forintért budapesti ügyvéd ismerőseinek, illetve azok ügyfeleinek szolgáltatott ki adatokat rendőrségi és más hatósági nyilvántartásokból. Volt olyan eset is, hogy a pénzért magáncélú felderítő tevékenységet is végzett a megbízóinak. Ennek keretében – egy vádlott-társával együtt – „a teljes körű adatellenőrzésen túl a célszemélyeket lakcímükön megfigyelte, róluk környezettanulmányt végzett, és mindezt dokumentálta. A célszemélyek többek között a megbízók volt házastársai vagy üzleti ellenfelei voltak” – közölte az ügyészség.
Egy másik esetben a vádlott rendőrtiszt a bűnüldöző hatóságok látókörébe került ismerősének rendszeres fizetség ellenében információkat és szakmai tanácsokat adott, valamint egy esetben segédkezett neki egy hamis tartalmú feljelentés megszövegezésében. A feljelentés alapján indult büntetőeljárásban három ember alaptalanul került letartóztatásba.
A vád szerint szintén a volt főtiszt vádlott volt az, aki egy másik rendőrrel együtt, még 2008-2009-ben egy vállalkozó előtt azt a látszatot keltette, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, egy önkormányzati dolgozó segítségével elintézi, hogy részére az önkormányzat működési hozzájárulásokat, illetve különböző engedélyeket adjon ki. Egy másik volt hivatásos rendőr, szintén egy rendőr társa közbenjárásával, pénzért azt intézte el, hogy egy civil személy soron kívül lőfegyvertartási engedélyhez jusson – írja az esetről az MTI.
|
Rendőröket és ügyvédeket ítéltek el, mert rendőrségi adatokkal kereskedtek
|
A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/03/14/rendoroket-es-ugyvedeket-iteltek-el-mert-rendorsegi-adatokkal-kereskedtek
|
2023-03-14 11:06:00
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.