text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Még az új közgyűlés jövő keddi felállása előtt több százmillió forint pályázati forrás szétosztásáról dönthet a Pest megyei önkormányzat értéktár bizottsága, így a gödi kormánypárt által támogatott polgármester, Kammerer Zoltán civil szervezete, valamint a hozzá köthető szervezetek is részesülhetnek a pénzből.Mint azt a Narancs.hu több cikkben megírta, a gödi Samsung iparűzésiadó-bevételeinek egy részét szokta szétosztani a fideszes megyei önkormányzat ilyenformán, leginkább a kormánypártoz köthető helyi szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak, sajtóorgánumoknak. Ekletáns példa volt, amikor a legutóbbi pénzosztás alkalmával, májusban, még az önkormányzati választás előtt 20 milliós támogatásban részesült a Dunakeszi Odateszi Egyesület, amely a dunakeszi fideszesek egyik jelölőszervezete volt a választáson. A Népszava egyébként másfél hónapja arról számolt be, a félmilliárd forintot közelíti a Gödtől elvett és a fideszes szervezeteknek, alapítványoknak visszacsorgatott samsungos iparűzésiadó-bevétel.Tízmilliók Kammerer környezetébeSejthető volt, hogy még egy pénzosztásra sor kerül az új közgyűlés felállása előtt, erre szeptember végéig kellett várni, ugyanis a Pest Vármegyei Értéktár Bizottság hétfőn ülésezik. A támogatásokról szóló, lapunk birtokába jutott előterjesztés szerint 240 millió forintot osztanak szét különböző szervezeteknek.A Kammerer Zoltán által vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 12,8 millió forint támogatásban részesül, melyből adventi koncertet szervezhet nyugdíjasoknak december közepén. (Kammererék még a polgármestersége előtt mintegy 18 millió forintot kaptak a megyétől.)A Göd Fejlődéséért Közalapítvány 19, 9 millió forintban részesülhet, amelyből a gödi szüreti fesztivált rendezheti. A szervezet alapítója a város, kuratóriumában érdekes egyezések figyelhetőek meg: tagja Harangozó Tímea, valamint Simon Tamás is. Kammerer Zoltán a júniusi választáson a Kammererrel a Változásért Egyesület színeiben indult, egyik testületbe bejutó képviselőjét Harangozó Tímeának, egy a másikat Simon Tamásnak hívják (az egyesület abszolút többséget szerzett a testületben).Szintén a kuratórium tagja egy bizonyos Tóth Ágnes. A DK Pest megyei képviselő-csoportja még 2023 augusztusában zárt ki egy Tóth Ágnest a tagjai közül, ugyanis a párt szerint olyan egyesületnek volt tagja, amely a megyei önkormányzattól támogatásban részesült a tudtuk nélkül: a szervezet a támogatás egy részét online hírportál működtetésére fordította, az oldal pedig rendszeresen negatív színben tüntette fel az ellenzék pártjait és képviselőit. A szervezet amúgy a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, amely a választás előtt 14 millió forint támogatást kapott nyári tábor szervezésére, valamint további 9 milliót a Térségi Tények nevű portál működtetésére. A szervezethez köthető Lőrincz László gödi, valamint Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselő, akik az ellenzéki együttműködés színeiben jutottak be a testületekbe, azonban kiváltak onnan. Nem sokkal a választások előtt közös rendezvényen mutatkoztak Kammerer Zoltánnal. Lőrincz és Lukácsi is a Szocdemek színeiben indult Dunakeszin a választáson, de csúfosan leszerepeltek: Lőrinczre 9-en, Lukácsira 14-en szavaztak. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület most is próbálkozott, azonban az előterjesztés szerint forráshiányra hivatkozva nem támogatják.A "Jelen Vagyok" Tehetséggondozó Egyesület 17 millió forint támogatásra számíthat, ebből Mikulás-napi rendezvényeket, valamint könyvtárfejlesztést valósíthat meg. A szervezet vezetője Csabai Márk író, 2020 szeptemberében egy a helyi újságban megjelent sajtóközleményben a Fidesz választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára. A szervezet tavaly novemberben 27 milliót kapott a Kammerer vezette önkormányzattól. Az egyesület 2021 októberében 16,6 millió forintot, 2022 augusztusában 12,9 millió forintot, 2023 májusában pedig 15,5 millió forintot kapott a megyétől, melyet részben a TüKörkép nevű kormánybarát magazin gondozására fordított: a címlapon többször is Kammerer szerepelt.Megszülethetett a megegyezésA közgyűlés új elnökét október 1-jén választják meg. Mivel nincs többsége a Fidesznek, ezért ahhoz, hogy a fideszes Szabó István folytatni tudja a munkát, megállapodásra lesz szüksége valamelyik ellenzéki párttal. Már korábban is arról pletykáltak, hogy a Mi Hazánkkal egyezhet meg a kormánypárt. Lapunk úgy tudja, megszülethetett a megállapodás: bizottsági elnöki helyet kaphat cserébe a szélsőjobbos Fidesz-szatellit párt.Megtudtuk azt is, a DK frakcióját Bősz Anett vezette volna, és bár átvette a megbízólevelét, végül nem ül be a közgyűlésbe. A DK frakcióját Juhász Béla Róbert, Sződliget polgármestere vezeti, a polgármester lapunknak megerősítette az értesülést. | Búcsúajándék a fideszes megyétől: több tízmillió forint Kammerer köreinek a Samsung adójából | A gödi polgármester alapítványa és a hozzá köthető helyiek szervezeteinek is csöppen némi támogatás az új Pest megyei közgyűlés felállása előtt: több tízmillió mehet rendezvények szervezésére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bucsuajandek-a-fideszes-megyetol-tobb-tizmillio-forint-kammerer-koreinek-a-samsung-adojabol-271317 | 2024-09-27 15:22:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Cáfolja a kormányzat, hogy kormányközeli szereplők helyzetbe hozása céljából módosították az egységes intézeti gyógyszerellátásról szóló rendeletet. Az Index számolt be elsőként több szakmai szervezetre hivatkozva, hogy a rendelet nemcsak újraosztja a 200 milliárd forintnyi, kórházi betegellátásra szolgáló büdzsét, de verseny- és betegjogot is sérthet, továbbá a betegbiztonság is csorbulhat.A Magyar Közlönyben 2024. február 22-én megjelent a kormány 33/2024. (II. 22.) kormányrendelete az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról. Ennek előzményeként a 2023. évi LIII. törvény 2023. július 7-i hatálybalépéssel módosította a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, amely az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére előírta az "egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás" alapfeltételeit. E szerint az intézeti gyógyszerellátást valamennyi állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetben és az önként csatlakozó nem állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetekben "projekttársaság" (koncesszor) veszi át "hirdetménnyel induló Kbt. (közbeszerzési törvény) szerinti eljárás" után. A törvénymódosítás a rendeleti szintű részletszabályok megalkotására a kormányt hatalmazta fel.Az Országgyűlés tavaly nyáron módosította a gyógyszerészeti törvényt annak érdekében, hogy az állami fenntartású kórházak esetében lehetőséget biztosítson az egységes intézeti gyógyszerellátás bevezetésére. A február 22-én megjelent kormányrendelet ennek részletszabályait tartalmazza - mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, aki igyekezett megcáfolni a szakmai szervezetek egyes állításait, és eloszlatni a rendelettel kapcsolatos félelmeiket.Anomáliák a közbeszerzések körülKorábban az Index is beszámolt a folyamatosan újratermelődő kórházi adósságról. Tavaly novemberben 130 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel a hazai kórházak, amiből 90 milliárdot térített meg év végéig a kormány. A tartozások meghatározó része a gyógyszergyártókkal, gyógyszer-nagykereskedőkkel szemben fennálló tartozás - mutatott rá forrásunk.Amikor az állam átvette az önkormányzatoktól a kórházak fenntartását, a gyógyszerbeszerzést is egységesítette. Kétezer olyan hatóanyagot tartanak nyilván, amelyeket a kórházakban használnak. Ebből 120-160 hatóanyag beszerzését központosították, a többi beszerzéséről a kórházak jellemzően maguk gondoskodnak, a legtöbb esetben egyajánlatos közbeszerzési eljárás keretében.Könnyen belátható, hogy más egy kórház tárgyalási pozíciója, amennyiben egy, illetve ha több nagy gyógyszergyártót, -nagykereskedőt versenyeztet egy-egy eljárás során. A kórházak számára jellemzően a gyógyszer-nagykereskedők végezték a beszerzést- mondta.Másik jogi problémaként említette, hogy a közbeszerzések esetében fix ár mellett történik a szerződéskötés, így a gyógyszerek esetében is. A beszerzett gyógyszerre azonban sok esetben nemcsak akkor van szükség, amikor a szerződéskötés megtörténik, hanem az azt követő időszakban is, tehát egy hosszabb folyamatról beszélünk, a rendelés volumenétől függően. Ez alatt az idő alatt azonban a gyógyszerek ára változik - jellemzően emelkedik, aminek hátteréről itt számoltunk be. A szerződés azonban nem lehet tekintettel az árváltozásra, a beszerzés fix áron történik. Ezáltal több esetben is előfordult, hogy a kórházak egyes külföldi nagykereskedői árakhoz képest magasabb áron szerződtek a hazai nagykereskedőkkel.Ezt küszöbölné ki a rendelet, ugyanis az egységes intézeti gyógyszerellátás egy uniós, nyílt koncessziós közbeszerzési eljárás keretében egycsatornássá teszi a kórházak gyógyszerbeszerzését. Forrásunk elmondása szerint ezáltal a gyógyszer útja egészen a betegágyig nyomon követhetővé válik. Ez ugyan jelenleg is így van, ám elképesztő adminisztrációs terhet jelent a gyógyszerészek, szakápolók számára.Azt is elvárják a koncesszortól, hogy fejlesztéseket hajtson végre az állami infrastruktúrában, ezáltal gyarapítva az állami vagyont. Ezek a már említett gyógyszerbeszerzés, valamint a kórházi patikakép egységesítése, továbbá egy informatikai rendszerfejlesztés, egy Unit Dose nevet viselő egyedi gyógyszerelési rendszer, amely a szakszemélyzet által betegágyanként történő manuális gyógyszerelosztás helyett betegenként porciózza ki a szükséges gyógyszereket, s ezzel lehetővé teszi, hogy ne vesszen kárba gyógyszer.A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Unit Dose rendszer 15-20 százalékkal képes csökkenteni a gyógyszerköltségeket- emelte ki forrásunk. Az egységesítésétől összességében a szolgáltatási színvonal javulását várják. Ahogy előző cikkünkben bemutattuk, a központosítást a szakmai szervezetek is támogatják, pusztán egy profitérdekkel bíró koncesszor rendszerbe való beépítését nem tartják indokoltnak.A kormány szerint nem valósulhat meg profitérdekA szakmai szervezetek további félelme, hogy a beteg gyógyszerelése esetén szakmai helyett üzleti szempontok léphetnek előtérbe azáltal, hogy egy profitérdekelt szereplő kerül a rendszerbe. Kormányzati forrásunk szerint ez a félelem azért alaptalan, mert a gyógyszertörvény kimondja, hogy a kórház főgyógyszerésze szakmai kérdésekben nem utasítható a koncesszor által. Példaként hozta fel, hogy közforgalmú gyógyszertár tulajdonos-gyógyszerésze sem intézhet szakmai utasítást az általa alkalmazott gyógyszerész irányába, miközben az egy pácienst szolgál ki.A főgyógyszerész és gyógyszerész tehát továbbra is állami alkalmazásban marad. Emellett a koncesszortól azt is várjuk, hogy növelje a kórházi patikákban dolgozó gyógyszerészek számát- mondta forrásunk.Harmincéves rendszer bomlik meg, érthetők a félelmekSzóba került a közforgalmú gyógyszertárak rendelet általi potenciális versenyhátránya, ami a szakmai szervezetek elmondása szerint valós veszélyforrás, ám kormányzati forrásunk leszögezte, a meglévő 65 intézeti gyógyszertáron felül nem várható újabbak létesítése, és mivel a két szegmens jelenleg is egymástól elkülönülten működik - hiszen a kórházi patikák jellemzően a kórházban fekvő, illetve az onnan távozó betegek gyógyszerelését látják el - a közforgalmú patikákra nézve nem jelent veszélyt a rendelet.Feltettük a kérdést, hogy amennyiben a szakma részéről nincs ok aggodalomra, miért lehet, hogy az általunk megkeresett valamennyi szakmai szervezet komoly aggályokat fogalmazott meg a rendelettel kapcsolatban. Válaszként azt kaptuk,érhető, hogy egy 30 éve fennálló, hol jól, hol rosszul működő rendszer "megbontása" félelmeket ébreszthet, és ódzkodnak az újtól, ám kormányzati részről már az előzetes tárgyalások során igyekeztek eloszlatni a kételyeket.Ahogy az egyeztetés kérdésében sincs konszenzus: a szakmai szervezetek sérelmezik, hogy tavaly nyár óta - amikor szintén jelezték kifogásaikat a rendelettervezettel kapcsolatban - megszakadt a kommunikáció a politikai döntéshozókkal, míg forrásunk úgy nyilatkozott: voltak személyes egyeztetések.Aggódhatnak-e a nagykereskedőkA rendelet előírja, hogy a koncesszor nagykereskedelmi tevékenységet végezzen. A szakma szerint ez szintén aggályos, nemcsak azért, mert így a gyógyszer-nagykereskedelmi, -beszállítói szférában is sérülhet a versenyjog, hanem mert a nagykereskedői engedély akár a gyógyszerek nagykereskedelmi árait meghatározó szerepre is predesztinálhatja a koncesszort, ami tovább torzítaná a versenyt.Forrásunk ezzel kapcsolatban kifejtette, a hazai kórházak jelenleg több, egymástól elkülönült módon végzik a gyógyszerbeszerzést: központosított, saját, vagy az egészségbiztosító által történő beszerzés útján. Intézeti gyógyszerbeszerzés esetén az egyik oldalról kiskereskedői jellegű feladatokat lát el a koncesszor, tekintettel arra, hogy ő üzemelteti az intézeti patikát. Ugyanakkor lesznek olyan beszerzések, ahol logisztikai tevékenységet végez, kizárólag ez esetben lát el nagykereskedői feladatot. Ez a két tevékenység elkülönül egymástól.A nagykereskedői tevékenységre való engedély nem egyenlő magával a nagykereskedővel, csupán azt jelenti, hogy a koncesszor adott esetben külön engedély birtokában szállíthatja a gyógyszert a gyártótól a beteghez."Meglehetősen koncentrált a nagykereskedői szféra, gyakorlatilag két nagy szereplő fedi le a magyar piacot. Abban bízunk, hogy a közbeszerzési eljárás során minél több jelentkező lesz, és a legjobb ajánlatot fogják elfogadni" - fogalmazott forrásunk.Információink szerint ugyanakkor a nagykereskedők a szakmai szervezetekhez hasonlóan aggodalommal tekintenek a rendeletre.Itt a koncesszor, hol a koncesszor?A szakma szerint a lapokat már leosztották, a jövőbeli koncesszor - franchise-rendszergazda, illetve a kormányközeli magánszemély - jól behatárolható. Mindez azért vet fel kérdéseket, mert ahogy a rendelet tartalmazza, és ahogy kormányzati forrásunk is megerősítette: a projekttársaságot uniós szabályok által előírt közbeszerzési eljárás keretében jelölik ki, ebből kifolyólag kiléte egyelőre ismeretlen. A szakmai szervezetek ennek ellenére arról számoltak be, hogy a koncesszor már lobbitevékenységet folytat a kormánynál.Mindezt kormányközeli forrásunk cáfolta.A projekttársaság kijelölésére hivatott közbeszerzési eljárást a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) fogja lefolytatni, a rendeletben foglaltak szerint még idén, tekintve hogy a társaság 2025 január elsejével kezdi meg tevékenységét.(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) | Cinkelt kormányközeli lapokról írtunk, nem sokáig váratott magára a válasz | Cinkelt kormányközeli lapokról írtunk, nem sokáig váratott magára a válasz - Kormányrendelet borzolja a kedélyeket. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/03/01/gyogyszertar-gyogyszerellatas-mgyk-hgysz-hanko-zoltan-korhazi-gyogyszertar-projekttarsasag-kormanykozeli-erdek/ | 2024-09-26 10:56:59 | true | null | null | Index |
Újabb kormányrendelet borzolja a kedélyeket az egészségügyben. Az Index korábban részletesen beszámolt a közforgalmú gyógyszertárak fiókpatikáit érintő rendeletmódosításról és annak hátteréről, amely most ismét reflektorfénybe került.2024. február 22-én megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 33/2024. (II. 22.) korm.-rendelete az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról. A rendelet előzményeként a 2023. évi LIII. törvény 2023. július 7-i hatálybalépéssel módosította a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, amely az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére előírta az "egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás" alapfeltételeit. E szerint az intézeti gyógyszerellátást valamennyi állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetben és az önként csatlakozó nem állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetekben "projekttársaság" veszi át "hirdetménnyel induló Kbt. (közbeszerzési törvény) szerinti eljárás" után. A törvénymódosítás a rendeleti szintű részletszabályok megalkotására a kormányt hatalmazta fel.A kormányrendelet értelmében a projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatása keretébenellátja a közvetlen lakossági gyógyszerellátást nyújtó "vényforgalmas részlegek" szaktevékenységéhez szükséges beszerzési, eltartási, raktározási, ellenőrzési, kiszolgáltatási feladatokat,nagykereskedelmi tevékenységet folytathat,megvalósítja a vényforgalmas részlegek egységes arculatához szükséges fejlesztéseket,ellátja az intézeti gyógyszertár alapfeladatához kapcsolódó gyógyszerek készletezésével, rendelkezésen tartásával, ellenőrzésével és kiszolgálásával kapcsolatos, valamint a koordinációs és logisztikai feladatokat,lehetőséget kap az alap- és szakfeladatok tekintetében arra, hogy azokat más egészségügyi szolgáltató útján biztosítsa,megvalósítja és működteti az egyedi gyógyszeradagoló rendszereket,az általa biztosított informatikai rendszert köteles használni az intézeti gyógyszertár.Az intézeti gyógyszertár dolgozóinak megmarad az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk, a munkáltatói jogok zömét a fekvőbeteg-gyógyintézet felső-vezetői gyakorolják.A Kbt. szerinti közbeszerzési (koncessziós) eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére az általános politikai koordinációért felelős miniszter a Nemzeti Koncessziós Iroda közreműködésével jogosult. A jelenlegi információk szerint a tendernek ez év végéig le kell folynia.Ismét kimaradt a szakma az egyeztetésből"A Magyar Gyógyszerészi Kamara által tavaly nyáron látott tervezethez képest nem történt a potenciális kockázatokat érintő érdemi változás" - mondta az Indexnek Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.A törvénymódosítást és a rendelettervezetet a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a kamara Kórházi-Klinikai Területi, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Lakossági Gyógyszerellátási és Kórházi-Klinikai Tagozata, valamint a Magyar Kórházszövetség 2023 nyarán hivatalos dokumentumokban kifogásolta és számos részében megalapozatlannak, indokolatlannak és kockázatosnak értékelte. A továbbiakban azonban egyik szakmai szervezettel sem történt egyeztetés, álláspontjuk figyelmen kívül hagyását nem indokolták a politikai döntéshozók.Kilóg a lóláb?Hankó Zoltán szerint a kiszervezéssel úgy próbálnak megoldani egy likviditási, finanszírozási problémát a rendeletben említett potenciális projekttársasággal, hogy a gazdasági, gyógyszerelszámolási problémákat kiveszik a kórházi finanszírozási keretek közül.Mit is jelent ez? A kórházak évek óta komoly mennyiségű és összegű számlákat görgetnek maguk előtt, az intézmények folyamatosan újratermelődő adósságai komoly fejtörést okoznak a kormányzatnak, megoldás pedig immár hosszú ideje nem ütötte fel a fejét. "Decemberben eljutott hozzánk a hír, hogy a leendő projekttársaság képviselői egyeztettek különféle kormányzati szereplőkkel, miszerint a fekvőbetegek gyógyszerelési költségeit gyakorlatilag kiveszik a HBCS-pontok (HBCS: homogén betegségcsoportok) szerinti térítési rendszerből, ezáltal nem a kórház fog közvetlenül elszámolni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), hanem a projekttársaság. Megítélésünk szerint ennek megvalósulásához törvénymódosításra van szükség, hiszen ez mind a TB-, mind a HBCS-rendszer elszámolási rendjét érinteni fogja" - fejtette ki a kamaraelnök.A rendelet értelmében a kórházban kezelt betegek gyógyszerköltségeinek elszámolására a projekttársaság közvetlenül szerződik az alapkezelővel. Ez lehetővé teszi, hogy a gyógyszerköltségeket a projekttársaság a hagyományos kórház-finanszírozástól elkülönítve számolja el a NEAK-kal, bár nem világos, milyen számítási módszertan alapján. "Ezáltal elviekben mentesülhet a kórházakra jellemző határidőn túli, kifizetetlen számlák problémájától, ám ezzel párhuzamosan a HBCS-finanszírozás alapvető struktúrája és logikája újabb ponton sérül" - tette hozzá Hankó Zoltán.Külön pikantériát ad a leendő projekttársaság által folytatott kormányzati lobbi. Ez azért érdekes, mert - ahogy fentebb is írtuk - az intézeti gyógyszertárakat üzemeltető projekttársaságot egy jövőbeli közbeszerzési eljárás keretein belül választják ki. Ám ebből az következhet, hogy a lapok már le vannak osztva, és gyakorlatilag tudni lehet, mely, a kormányhoz közeli szereplők lehetnek a rendeletmódosítás kedvezményezettjei - számolt be az Indexnek az ügyre közeli rálátással bíró iparági forrásunk, aki szerint"Az intézeti gyógyszerellátás kiszervezését indokló hatástanulmány sem a tervezet tavalyi elkészítésekor, sem az elmúlt hónapok során nem vált ismertté. Az okokról és a várható előnyökről minden bizonnyal több információja van annak a gyógyszerpiaci franchise-rendszergazdának és nagybefektető társainak, akik valószínűsíthetően részt fognak venni a közbeszerzési eljárásban".Alapjaiban kérdőjeleződik meg a finanszírozási rendszerA HBCS-finanszírozási rendszer gyakorlatilag az egyes betegségek gyógyítási költségeire épülő pontszámításon alapuló támogatási struktúra. Az egyes ellátott páciensek betegségére meghatározott finanszírozási összeg jár az adott kórház számára. Minden HBCS-finanszírozott eset mögött egy 50 elemből álló költségbontási rendszer áll, ami az ellátás különböző elemeit tartalmazza (bérköltség, gyógyszerköltség, képalkotó diagnosztika, élelmezés stb.). A gyógyszerek túlnyomó többsége a HBCS-rendszerből kerül kifizetésre.Iparági forrásunk szerint a rendelet alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a finanszírozási rendszert, hiszen - a gyógyszerköltség révén - kiemel belőle egy költségelemet. Ez pedig sarkos, akár betegbiztonsági kérdéseket is felvethet, nem mindegy ugyanis, hogy szakmai vagy gazdasági szempontokat előtérbe helyezve választanak terápiát a kórházban fekvő betegnek."A jelenlegi rendszerben a lehető legmagasabb prioritást élvezi a felelős gazdálkodás, ezt hivatottak biztosítani a finanszírozást és a gazdasági kontrollingot ellenőrző szervek, mint például a NEAK és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). A szolgáltatás kiszervezéséről szóló rendelet szembemegy a klasszikus egészségügyi gazdaságtani alapelvekkel, és látszólag egy kereskedelmi tevékenységet folytató - vagyis profitban érdekelt - gazdasági társaság létrejöttét irányozza elő" - mondta forrásunk. "Attól tartunk, hogy a rendelettel az eddig a kórházak által a HBCS-rendszerből kapott gyógyszer-finanszírozás ezentúl az intézmények számlája helyett a projekttársaság számláján landol" - tette hozzá.Működőképes nincs, csak bukott példák vannakJelenleg sehol máshol nincs példa ilyen rendszerre. Az Egyesült Államokban vagy éppen Hollandiában megpróbálkoztak hasonló konstrukcióban működtetni intézeti gyógyszertárakat, ám kudarcot vallottak. Legutóbb Szlovákiában volt ilyen irányú kezdeményezés - információink szerint a magyar kormány is a szomszédból vehette a példát -, ám ott még a rendelet hatálybalépése előtt elbukott a dolog. A 2010 előtti kormányzat is próbálkozott azzal a módszerrel, hogy két magáncég hasonló keretek között működtette az intézeti gyógyszertárakat. Végül rövid idő alatt jelentős adósságot és szakmai deficitet hagytak maguk után, amit aztán a 2010-es kormányváltást követően kellett rendbe rakni."Nincs arra irányuló hatástanulmány, hogy a mostani kezdeményezés elkerülné a hasonló kudarcot, ahogy más országban sem mutatkozik példa arra, hogy egy ilyen működési struktúra gazdasági vagy szakmai értelemben eredményt hozott volna" - hangsúlyozta iparági forrásunk. Hozzátette: nem látszik amögött logika, hogy olyan pluszszereplőt vesznek be egy eleve veszteséges, nem profitorientált rendszerbe, amelynek a minél nagyobb nyereség áll érdekében.Nem látom, hogy ez mitől jelentene kevesebb költséget az állam számára, sőt - ahogy a korábbi példák igazolták - többletköltséget jelentett úgy, hogy mindeközben az esetlegesen jelentkező profitot a magáncég lefölözi.A rendelet címében is megfogalmazott egységes gyógyszerbeszerzés a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) keretein belül is megvalósítható lenne, nem szükséges külön rendelet kiírása. "A mostani rendelettel vagy azt mondják, hogy az OKFŐ és a meglévő intézmények nem alkalmasak az egységesítésre, vagy egy teljesen más célt próbálnak érvényesíteni" - hívta fel a figyelmet Hankó Zoltán."A szakmai szervezetek támogatnák a gyógyszerbeszerzés központosítását, hiszen amennyiben egy országosan egységes rendszerben biztosítanak a kórházak számára bizonyos alapgyógyszereket, akkor egyfajta volumenhatás mentén azok árában csökkenés mehet végbe" - világított rá a kamaraelnök, aki a gyógyszerbeszerzés mellett az informatikai rendszerek, valamint a technológiai színvonal esetében is egységesítést szorgalmaz, mivel a jelenlegi széttagolt struktúra helyett jelentős előnyökkel járna.Skizoid állapotba kerülhetnek a szakemberekAlapvető elvárás, hogy a kórházi főgyógyszerészek és munkatársaik még véletlenül se kerüljenek egy projekttársaság irányítása alá, hiszen ebben az esetben fennállhat annak a veszélye, hogy a gyógyítás elsődlegessége összemosódik a profitérdekkel. A rendeletből épp ez a kettősség olvasható ki: a munkáltatói jogokat a kórház főigazgatójánál hagyja, ám lesznek olyan esetek, ahol a főigazgató, valamint a projekttársaság közösen gyakorolja a főgyógyszerészek munkáltatói jogait, ami gyakorlatilag egy skizoid állapotba hozhatja a szakembereket, hiszen egy időben kell megfelelniük a betegbiztonsági, illetve profitérdeknek."Bízunk benne, hogy a kórházban fekvő, gyógyszerére váró beteg semmit nem fog érezni ebből az egészből, de tartok tőle, hogy ez nem feltétlenül lesz így" - fejezte ki betegbiztonsággal kapcsolatos aggodalmait a kamaraelnök.Monopólium, keresztfinanszírozás, versenyjogi aggályA rendelet nemcsak hogy jogszabályi szinten nyújt védelmet a projekttársaságnak egyes esetekben, monopóliumot biztosít számára a kórházon belüli vényforgalmú lakossági gyógyszerellátásra. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a kórház ágyszámtól függetlenül kórházi telephelyenként akár több vényforgalmas patikát működtessen, ám az új rendelet ezt a lehetőséget a jövőben kizárólag a projekttársaság kezébe adja.További privilégiumok is érintik a projekttársaságot. Többek között mentesülnek a közforgalmú gyógyszertárakra vonatkozó geográfiai, demográfiai, tárgyi korlátok alól.Ez a közforgalmú gyógyszertárakkal szemben diszkriminatív, és tekintettel arra, hogy a működtető projekttársaság üzleti szereplőként közvetlen versenytársa lesz a magánszektorban működő közforgalmú gyógyszertáraknak, mindez versenyjogi aggályokat is felvet- hangsúlyozta Hankó Zoltán. Egy példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy a projekttársaság egy kórház bejáratától 50 méterre működő közforgalmú gyógyszertár közvetlen szomszédságában nyithat új egységet, míg ugyanezt egy másik közforgalmú patika nem tehetné meg, mivel - a projekttársasággal szemben - rá vonatkozik a két patika közötti minimum 250-300 méteres távolság tartása, illetve a lakosságszámarányt is figyelembe kell vennie. Úgyszintén eltérőek a projekttársaság által üzemeltetett vényforgalmas egységekkel szemben támasztott építészeti és személyi feltételek is, ami a többi gyógyszertárnak szintén versenyhátrányt jelent.A friss jogszabály szerint a projekttársaság mint koncesszor koncessziós díj megfizetésére köteles. Ugyanakkor a rendelet akár keresztfinanszírozásra is lehetőséget ad, hiszen a projekttársaság egyaránt benyújthatja a számlát a fekvőbetegek gyógyszerellátásának HBCS-rendszeren keresztül történő finanszírozásának okán, illetve a vényköteles gyógyszerekre kapott támogatás által - jelezte Hankó Zoltán, aki rámutatott, hogy ettől fogva a projekttársaságnak elemi érdeke fűződik a vényforgalmas egységek számának és eladási volumenének növeléséhez.Ám ezzel nincs vége a kivitelezésnek. A rendelet a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés szellemiségét felülírva - amely kimondja a lakossági gyógyszerellátási egységben a nagykereskedelmi tulajdonszerzés tilalmát - tartalmazza, hogy a projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is folytathat.A rendelet hatására a lakossági gyógyszerellátás két szegmense - a köz-, illetve a vényforgalmas részleg - számos szabályozási elemben szembemegy egymással, ennek pedig az ezáltal jelentős versenyhátrányt elszenvedő közforgalmú gyógyszertárak ihatják meg a levét- hívta fel a figyelmet a kamaraelnök. Iparági forrásunk megjegyezte, hogy a nagykereskedői engedély akár a gyógyszerek nagykereskedelmi árait meghatározó szerepre is predesztinálhatja a projekttársaságot, ami tovább torzítaná a versenyt.Összességében tehát a projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet végezhet, miközben gyógyszertárak "üzemeltetésének" jogát is megkapja. Ugyanakkor a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény (Gyftv.) szabályozási filozófiája szerint gyógyszer-nagykereskedő sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezhet tulajdont gyógyszertárban. Ez a szabályozás uniós bírósági döntést követően született és a jelenlegi kormánykoalíció vezette be, a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének - betegek érdekeit szem előtt tartó - biztosítása érdekében.Az egyelőre nem világos, hogy a projekttársaság a jelenleg is piacon tevékenykedő két nagy, illetve több kisebb gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat valamelyikével eszközöl együttműködést - kvázi egy intermedier szerepbe helyezkedve a kórház és a nagykereskedő közé, beszerzési felületet biztosítva bizonyos mértékű árrésért -, vagy létrehoznak egy saját, zöldmezős beszállító céget. Utóbbi megoldásból könnyen kikövetkeztethető, hogy ezáltal a többi nagykereskedelmi vállalat is komoly versenyhátrányt szenvedne. Amennyiben egyes nagykereskedőkkel együttműködik, akkor a többi megint csak versenyhátrányba kerül - tehát így is, úgy is lesznek kárvallottak."Egyelőre nem látszik pontosan, hogy a nagykereskedelmi tevékenység rendeletbe történő foglalása mely jövőbeli potenciális szándékot hivatott jelezni, de egészen biztosan nem véletlenül került bele" - hívta fel a figyelmet iparági forrásunk. Hozzátette: a rendelettel kapcsolatos félelem nagykereskedői részről is megvan.A rendelet szerint 2025. január 1-től a projekttársaság gyógyszerbeszerzései mentesülnek a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályai alól. Nem világos ugyanakkor, hogy mindez a közbeszerzési kötelezettség alól is felmentésként fog realizálódni, vagy saját hatáskörű, Kbt. szerinti eljárást kell lefolytasson a projekttársaság. A 16/2012. (II. 16.) kormányrendelet alóli mentesülés ugyanakkor az előbbi célrendszert valószínűsíti, hiszen épp ez a rendelet határozza meg a gyógyszer-közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, például a beszerzési tárgyak és az egybeszámítási szabályok definícióját.A Kbt. alóli mentesülés kérdéseket vet fel a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése kapcsán- hangsúlyozta a kamaraelnök.További ellentmondásra utal, hogy a kiszervezett intézeti gyógyszertár bérköltsége, továbbá műszaki üzemeltetési, karbantartási és infrastrukturális költségelemei várhatóan a fekvőbeteg-gyógyintézetet terhelik. A rendelet értelmében a lakossági gyógyszerellátó tevékenységet leszámítva az intézeti gyógyszertár többi szaktevékenysége (pl. citosztatikus infúziók, betegágy melletti klinikai gyógyszerészi szolgálat) a fekvőbeteg-gyógyintézet közvetlen feladata marad.Előbb született a politikai döntésTovábbi problémakört nyithat meg a betegellátási, illetve politikai kockázat szempontjából sem elhanyagolható példátlan mértékű gyógyszerhiány. A rendelet azonban abban az esetben, ha a projekttársaság bármilyen okból nem tud beszállítani bizonyos gyógyszerből, az ebből eredő egészségügyi kockázatokért történő felelősséget a kórházak vállán hagyja.A szakmai szervezetek számára a pályázat kiírásáig van lehetőség észrevételeiket jelezni a törvényalkotó politikai döntéshozók felé - felhívni a figyelmet az említett versenyjogi, betegjogi, betegbiztonsági, piaci anomáliákra. Csökkenti esélyeiket, hogy a politikai döntés megszületése megelőzte a szakmai érvek mentén történő egyeztetést. "A felismert igazság azonban kötelez minket arra, hogy a legvégsőkig elmenjünk" - hangsúlyozta Hankó Zoltán.(Borítókép: Egy gyógyszerész ellenőrzi a kórházi gyógyszerkészletek készletszintjét. | Orbán Viktor aláírta, amit régóta rebesgettek, a szakma cinkelt lapokról beszél | Orbán Viktor aláírta, amit régóta rebesgettek, a szakma cinkelt lapokról beszél - A szakmai szervezetek szerint kitapinthatók a kormányközeli érdekek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/02/29/gyogyszertar-gyogyszerellatas-mgyk-hgysz-hanko-zoltan-korhazi-gyogyszertar-projekttarsasag-kormanykozeli-erdek/ | 2024-02-29 10:06:00 | true | null | null | Index |
Alaptalanul szórtak ki milliárdforintnyi bírságot, az élelmiszerárstop uniós jogba ütközött. A kiskermultik akár kártérítést is követelhetnek, de a per kemény lenne, a kormány pedig máris politikai háborút hirdetett.„– A disznó mennyit fog fialni?– Mennyi a terv, elvtárs?– 14!– Ezt megmondták a disznónak is?”– élcelődött egy képzeletbeli párbeszéddel Hofi Géza a szocialista tervgazdálkodás abszurditásán a rendszerváltás előtt. Az Európai Bíróság azonban nem tréfált, amikor a magyarországi élelmiszerárstoppal (élt: 2022–2023) kapcsolatban kimondta: nem pusztán a józan ésszel, hanem az uniós joggal is ellentétes, ha egy kormány tervgazdálkodásra kötelezi a kiskereskedőket.Az osztrák tulajdonú SPAR és a fogyasztóvédelmi hatóságként a céget bírságoló kormányhivatal vitájában a Szegedi Törvényszék kérte az Európai Bíróság állásfoglalását. A kiskerlánc nyakába nem azért varrt fogyasztóvédelmi bírságot a hivatal, mert túl drágán – az eredeti hat termékcsoport esetében a 2021. októberi állapothoz fixált hatósági árnál drágábban – árult termékeket, hanem mert az ellenőrzés nem talált elégséges – a napi szintben, később annak a duplájában meghatározott – készletet. A készletezésre vonatkozó előírásokat a kereskedők a kezdetektől kritizálták.A boltokban mindig volt az ellátáshoz elégséges készlet, előfordult, hogy akár további 10-20 napra is – közölte a SPAR a HVG-vel. A cég szerint úgy kaptak összességében közel milliárdos bírságot, hogy a vevők a hatósági áras termékekhez mindig hozzá tudtak jutni.A vállalat az ítélet nyomán még több száz, „készlethiány” megállapítása miatt kiszabott bírsághatározat bírósági felülvizsgálatát kérte.Az ítélet után a kormány nevében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az „árdrágító és profithajhász” multikra, s az őket támogató „Brüsszelre” mutogatott – nagyvonalúan felülemelkedve azon, hogy a vita alapja a készletezési kötelezettség volt, nem pedig az árképzés. A tárcavezető szerint a kötelezettséget azért vezették be, hogy „ne alakuljon ki mesterségesen gerjesztett hiány miatt további indokolatlan áremelkedés”.Nem világos, mire gondolhatott a miniszter, hiszen a szóban forgó termékekre a kormány úgynevezett árstopot vezetett be, a kereskedők akkor sem emelhették az árakat a szabott szint fölé, ha egy termékből hiány alakult ki. A politikus – sokadjára – „nem hatékony működéssel” vádolta a SPAR-t, ezúttal hozzátéve: „a bírósággal próbálja beszedetni elmaradt, tisztességtelen profitját”.Valójában a Szegedi Törvényszéken zajló eljárásban egy fogyasztóvédelmi bírság jogszerűsége a kérdés. Igaz, a miniszter saját értelmezése szerint az ügy túllépett a jogi kereteken. Pár nappal az ítélet után immár azt nyilatkozta: a SPAR egyebek mellett azzal, hogy bíróságon is fel merészelt lépni a magyar kormány ellen, „politizálni” kezdett, „és ebben a térben mások a szabályok”.Nem egy sikertörténetA magyar és a külföldi kézben lévő láncoknak egyaránt tetemes veszteséget okozhatott a hatósági áras termékek forgalmazása, hiszen azokat egyes időszakokban beszerzési ár alatt kellett kínálniuk. (Ami egyébként alapesetben tilos – a szabályt a kormánynak az érintett termékekre fel kellett függesztenie, különben törvénysértésre kötelezte volna a cégeket.) Nem beszélve az árstop miatti jelentős pluszadminisztrációról, ami szintén költséggel járt.De miután az Európai Bíróság az egész árstoprezsimet EU-jogba ütközőnek bélyegezte, kérdés, hogy a kereskedők megpróbálnak-e kártérítési igényt érvényesíteni a magyar állammal szemben. A SPAR nem kívánta kommentálni a HVG ezt firtató kérdéseit.Ítélet után kártérítés?Elvileg nem kizárt, hogy a SPAR – vagy valamelyik másik érintett kereskedő – kártérítési igénnyel lépjen fel a magyar állammal szemben EU-jogba ütköző jogszabályalkotással okozott kárra hivatkozva – mondja a HVG-nek Cech András ügyvéd, uniós szakjogász. Az eljárást első körben hazai bíróságokon kell lefolytatni.A pert indító kiskereskedőnek bizonyítania kellene, hogy az ügynek ténylegesen van határon átnyúló jelentősége, például más tagállamok állampolgárai, vállalkozásai (akár a hazai kereskedők külföldi beszállítói) érintettek. A hazai joggyakorlat e tekintetben szigorú, a más tagállami érintettségnek ténylegesen meg kell valósulnia.Fontos, hogy az uniós bíróság kimondta: az árstoprezsim uniós jogba ütközött, de a kártérítési igény érvényesítésével e nélkül is lehetne próbálkozni a magyarországi bíróságokon. 10-15 évvel ezelőttig az állam gyakorlatilag immunis volt a jogalkotással okozott károkkal szemben, ám ez a dogma az új polgári törvénykönyv 2014-es hatálybalépése óta egyértelműen megdőlt. Az utóbbi években több ügyben született a jogalkotó kárfelelősségét kimondó ítélet, igaz, ezeket másodfokon rendre megváltoztatták.Hiábavaló harc?A joggyakorlat még nem kristályosodott ki, ezért kérdéses, milyen eredményre vezetne egy ilyen per – teszi hozzá Cech András. A bírósági eljárás emiatt lenne a joggyakorlat evolúciójának fontos pontja. A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után a pereskedő kiskereskedő a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat – az európai emberi jogi egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve ugyanis kimondja a tulajdoni jog védelmét – ez releváns lehet, ha az árstop kárt okozott a kereskedőnek.Az sem jelent problémát, hogy az árstopról szóló kormányrendelet már nem hatályos. A hazai bírósági gyakorlatban van előzménye és módszertana az elmaradt haszon számításának – teszi hozzá az ügyvéd. A képlet persze bonyolult lenne, és minden bizonnyal szélsőséges eredmények állnának elő az alapján, amit a kiskereskedő és az alperes állam számol, de az is kérdés, mindebből mit fogadna el a bíróság.A jogi kérdések mellett pedig a SPAR-nak – és a többieknek – egyéb szempontokra is tekintettel kell lenniük. Nagy Márton ugyanis újra egyértelművé tette: a magyar kormány nem tűr – akár jogos – ellenállást. A kereskedőknek mérlegelniük kell, megéri-e harcolni a kabinettel.Általánosságban a tagállamok indokolt esetben beavatkozhatnak a piaci folyamatokba. A hatósági árakkal és kötelező készletezéssel operáló, a teljes ellátási láncokban zavart okozó magyar árstoprezsim viszont aránytalanul korlátozta a piaci versenyt – mondta ki az Európai Bíróság. A két cél „az infláció elleni küzdelem”, valamint a nyomott árakon keresztül a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme lett volna. Ha az Orbán-kormány valóban csak a szegényeket akarta volna segíteni, ezt megtehette volna célzott támogatásokkal, ehhez indokolatlan volt arra kötelezni a kereskedőket, hogy beszerzési ár alatt értékesítsék a csirkemellet a vendéglősöknek is.Az infláció elleni küzdelem pedig olyan jól sikerült, hogy a hazai infláció kerek egy évig Európa-bajnok volt. A jegybank számításai szerint az árstopok nemhogy mérsékelték volna az inflációt, de fűtötték azt. | Kártérítési pereket indíthatnak a kiskerláncok a SPAR árstopos győzelme után | Alaptalanul szórtak ki milliárdforintnyi bírságot, az élelmiszerárstop uniós jogba ütközött. A kiskermultik akár kártérítést is követelhetnek, de a per kemény lenne, a kormány pedig máris politikai háborút hirdetett. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240919_hvg-kadari-arak-spar-per-versenyhatosag-gvh-arstop | 2024-09-19 07:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Elmeszelte a magyar kormányt az EU Bírósága az árstop miatt | A SPAR perelte be a magyar államot, ez az ügy került a luxemburgi testület elé. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240912_Elmeszelte-a-magyar-kormanyt-az-EU-Birosaga-az-arstop-miatt-ebx | 2024-09-12 10:11:00 | true | null | null | HVG |
|
A versenyhivatal elnöke nyíltan beállt a kormány mögé a SPAR-vitában | A Gazdasági Versenyhivatal vezetője – magánvéleményként címkézve a megfogalmazását – azt mondta, a szegedi bíróság hibázott, amikor az Európai Bíróságra vitte annak tisztázását, hogy jogszerű volt-e az állami árstoprendelkezés és az az alapján kiszabott bírságok. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240918_A-versenyhivatal-elnoke-nyiltan-beallt-a-kormany-moge-a-Spar-vitaban | 2024-09-18 13:31:00 | true | null | null | HVG |
|
Magyar Péter elismerte, hogy túlárazott szerződéseket írt alá a Diákhitel Zrt. élén, de a Közbeszerzési Hatóság szerint nincs itt semmi látnivaló | A kormány elfogadta, hogy milyen árakon lehet kommunikációs munkát végezni, ha e fölé nem mentek, akkor szabályosak voltak a szerződések – jelezte a Közbeszerzési Hatóság. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240917_Magyar-Peter-tularazott-szerzodesek-Kozbeszerzesi-Hatosag-Balasy-diakhitel | 2024-09-17 13:31:00 | true | null | null | HVG |
|
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan árazta be a Diákhitel Központnak szánt egyik kampányát Balásy Gyula | Bepillantást nyerhetünk abba, hogy az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokat rendszeresen elnyerő cégek mivel indokolják meg a magas költségeket. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240911_hadhazy-akos-diakhitel-kozpo | 2024-09-11 10:39:00 | true | null | null | HVG |
|
Kétmilliárdnyi áfát csalt el könyvelők és ukrán strómanok segítségével egy csongrádi bűnbanda | Az ügynek két tucat gyanúsítottja van, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240926_csongrad-ugyeszseg-afacsalas-letartoztatas | 2024-09-26 10:18:00 | true | null | null | HVG |
|
A Dunakeszi Diáknegyed felépítése után szorosabban együttműködnek Paár Attila és a Gerencsér család cégcsoportjai | Közös társaságot alapítottak, amelynek építményüzemeltetés lesz a feladata. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240925_WHB-Befektetesi-Kft-Primogen-Holding-West-Hungaria-Bau-Laterex-Epito-paar-attila-gerencser-csalad | 2024-09-25 16:00:00 | true | null | null | HVG |
|
Újabb 16 milliárd forintot ad a kormány a mohácsi csata 500. évfordulójára készülve | Másfél éve már kiutaltak erre 6 milliárdot, egy most megjelent rendelet azonban újabb milliárdokat szán a csatát bemutató kiállítótérre és a témáról szóló műalkotások létrehozására. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20240920_Ujabb-16-milliard-forintot-ad-a-kormany-a-mohacsi-csata-500-evfordulojara-keszulve | 2024-09-20 09:52:00 | true | null | null | HVG |
|
A 24.hu információi szerint a nagykőrösi kormánypárti frakció a testületi ülés kezdete előtt osztotta szét azt a sürgősségi indítványt, amellyel több mint 5,8 millió forintos extrajuttatást javasoltak Czira Szabolcs fideszes polgármesternek.Az indoklás szerint Czira polgármesteri megbízatása szeptember 30-án, 22 év után szűnik meg (a júniusi választáson már nem indult), a feladatait pedig ezen időszak alattmindenkor fáradhatatlan és kitartó munkával, valamint kiemelkedő vezetői magatartást tanúsítva látta el.A pénzt a költségvetés általános tartalékának terhére fizetik ki. A javaslatot a 12 tagú testület a DK-s képviselő tartózkodása és az MSZP-s László Ferenc nem szavazata mellett fogadta el.Czira a hosszú hivatali ideje alatt nem először kapott nagy összegű jutalmat.Három éve, 2021-ben is azzal került be a hírekbe, hogy országosan is kimagasló, négy havi extrafizetést szavaztak meg neki, akkor a járványidőszakban végzett tevékenységéért. Az indoklásban szereplő méltatásban is szó esett fáradhatatlan és kitartó munkájáról, valamint a kiemelkedő vezetői magatartásáról.A polgármester 2015-ben is hat hónapnyi bérnek megfelelő jutalmat vihetett haza: egy magas állami kitüntetést toldott meg pénzzel az önkormányzat fideszes többsége.A testület nemmel szavazó ellenzéki tagja, László Ferenc lapunknak azt mondta, hogy egy ekkora összeg adományozása most is azt üzeni, mint a Covid-járvány után:a városvezetés a szolidaritás legkisebb jelét sem mutatja a lakossággal.László szerint a Fidesz így is megkapta a politikai jutalmat azzal, hogy újra kormánypárti politikus lesz a polgármester (Körtvélyesi Attila magabiztosan nyerte a választást), de az egymilliós havi polgármesteri juttatás mellett nincs szükség további pénzosztásra. | Sürgősséggel adtak közel hatmilliós jutalmat Nagykörös távozó fideszes polgármesterének | Három éve, a Covid után is hasonló indoklással kapott jelentős extrapénzt Czira Szabolcs, mint most. 2015-ben is vihetett haza jutalmat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/09/26/nagykoros-czira-szabolcs-surgosseggel-hatmillios-jutalom/ | 2024-09-26 17:01:20 | true | null | null | 24.hu |
Kisgömböcként hízik az év elején alakult Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje és létszáma. Májusban még "csak" 4,1 milliárd forint volt az éves költségvetési előirányzata (amivel már akkor megelőzték az Alkotmánybíróságot), most már a Gazdasági Versenyhivatalt is lekörözték, mivel a Magyar Államkincstár adatai szerint több mint 6 milliárd forintra emelték időközben a szervezet büdzséjét.Március 31-én még csak 26 foglalkoztatottja volt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a legfrissebb adatközlésük szerint viszont már 101-en dolgoznak ott.Ebből14-en Lánczi Tamás elnöki titkárságán,14-en a főtitkárságon,6-an a sajtóirodán,22-en a közkapcsolati igazgatóságon,23-an az elemzési igazgatóságon,11-en a vizsgálati igazgatóságon,6-an a kutatóintézetben,2-en pedig a biztonsági irodán dolgoznak.A februárban alakult szervezet 394 millió forintot fizetett ki illetményekre, munkabérekre, de ebből azt nem lehet visszaszámolni, hogy átlagosan mennyit kapnak havonta a munkavállalók, hiszen létszámuk folyamatosan nő.A hivatal honlapjára felkerült az augusztus végéig megkötött szerződéseik listája is. Ebből kiderült, hogy a Sánc utcai házat a Gellérthegyen - ahol Lánczi irodája is van - 60,7 millió forintért bérlik, emellett 35,7 millió forintért a Pozsonyi úton is bérelnek ingatlant az MNV Zrt.-től. Mindezek mellett1 milliárd 42 millió forintot fizetnek bérleti szerződés gyanánt négy évre az R70 néven emlegetett úti Rákóczi úti irodaház használatáért(az nem derül ki, hogy hány négyzetmétert bérel ott a hivatal).Jogi tanácsadásra 57 millió forintot fizetnek, 9,1 millió forint jogi képviseletre, 8,4 millió forintot jogi feladatok ellátására ment el. A nagynak tűnő sajtóstáb ellenére is 1,6 millió forintot költöttek sajtófigyelésre és 2,5 millió forintot nemzetközi sajtófigyelői szolgáltatások ellátására.Közel ötmillió forintot elektromos kisteherautó bérlésére fordítottak,televíziók és kiegészítők beszerzésére 2,7 millió ment és "breaking news szolgáltatásra" is költöttek 381 ezer forintot. A munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása is 6 millióba került.Mint ismert, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt orosz mintára, a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására hozták létre a kormánypártok. A hivatal többek között a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International ellen indított eljárást, amelynek Lánczi augusztus végén egyértelmű üzenetet küldött azzal, hogy „a játéknak mostantól vége”. | Hízik a Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje: milliárdos irodabérlés, 14 fős elnöki titkárság, elektromos kisteherautó | A Lánczi Tamás vezette szervezet költségvetése a Gazdasági Versenyhivatalt is lekörözte. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/09/26/szuverenitasvedelmi-hivatal-lanczi-tamas-elnoki-titkarsag/ | 2024-09-26 16:36:59 | true | null | null | 24.hu |
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte a szocialista Tóth Bertalan, mikor térül meg a Vodafone-részvények megvásárlása. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. tavaly januárban vette meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. részvényeit, amelyek értékét 660 milliárd forintban állapították meg.Az Antenna Hungária Zrt. a rá jutó vételárat az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hiteléből fedezi, amely 80 százalékára az állam kezességet vállal. Tavaly márciusban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvált a Vodafone-részvények jelentős részétől, de egy csaknem 30 százalékos részesedés továbbra is a magyar állam érdekeltségébe tartozik.Tóth Bertalan szerint már a vételi szándék 2022 augusztusi bejelentése után sok kritika érte az ügyletet a vételár, a Vodafone veszteséges működés és a tranzakció megtérülése miatt. Akkor Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfón a nemzetstratégiai célok kiemelése mellett arról beszélt, hogy a bevételek fedezik majd a kiadásokat, így az ügylet az államot gazdagítja,a cég megvásárlása profitot hoz, a cég bevételeiből a pedagógusbérekre is sokat lehet majd fordítani. Újságírói kérdésre azt válaszolta: csak a részletes könyvvizsgálat után tudják megmondani, hogy az üzlet megtérüléséhez hány év kell.A könyvvizsgálói jelentések szerint ugyanakkor a Vodafone három egymást követő üzleti évben is (2020-21. évben 1,36 milliárdos, a 2021-22. évben 7,37 milliárdos, a 2022-23. évben már 50,96 milliárd forintos) veszteséget termelt, csak 2023. április 1. és december 31. közötti tudott szerény 1,384 milliárdos nyereséget felmutatni.A szocialista képviselő egy korábbi kérdésére azt a választ kapta, hogyaz új tulajdonosokat nem terheli felelősség a 2023. januárja előtti eredményekért,ám számára úgy tűnik, a tranzakciót követő legfrissebb adatok sem támasztják alá a hivatalos kormányzati álláspontot, amivel az adásvételt magyarázták. Nagy Mártont arról kérdezte:Mi okozta, hogy csak 0,57%-os árbevétel arányos eredményt ért el a társaság?Mit javasolt az állami tulajdonos képviselője a hatékonyság növelése érdekében?Mikor térül meg a Vodafone-részvények megvásárlása?Miért támogatnak ilyen jelentős állami eszközökkel egy versenypiaci szereplőt egy olyan ügyletben, amiben a magyar államnak csak kisebbségi tulajdona van?A nemzetgazdasági miniszter helyett ezúttal is Fónagy János válaszolt. Az államtitkár először a baloldali kormányokat bírálta, amiért 2010 előtt az állami vagyon nagy részét elherdálták. Szerinte a "rablóprivatizációnak" stratégiai jelentőségű ágazatok estek áldozatul, a befolyt milliárdok dacára mégis majdnem csődbe juttatták a magyar gazdaságot.Az Orbán-kormány ezzel szemben az elmúlt 12 évbenvisszavásárolta az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit,hazaküldte az IMF-t az országból,megteremtette a nemzeti alapú bankrendszert.A Vodafone-üzlet erősíti hazánk szuverenitását, és egy olyan magyar tulajdonban lévő piacvezető vállalatcsoport jön létre a távközlési szektorban, amely megfelel a 21. századi digitális kihívásoknak, növeli az ország versenyképességét és kimagasló minöségű szolgáltatást nyújthat a lakossági és vállalati ügyfelek számára.Fónagy János szerint a cégcsoport jelentős átalakuláson megy keresztül stratégiai, strukturális téren, ez kell ahhoz, hogy a jövőben erős magyarországi és régiós piaci szerepet tudjon betölteni, amihez hosszú távú stratégiára, technológiai és üzleti befektetésre van szükség,melynek hozamát is kizárólag hosszú távon érdemes mérni. Ebből adódóan egy évvel a vétel után értelmetlen és félrevezető megtérülési számokat keresni.Egy könyvvizsgálónak nem feladata befektetések megtérülését vizsgálnia; ezt többek között a számviteli, illetve a könyvvizsgálói kamaráról szóló törvény is kimondja, tette hozzá. Fónagy János mindenesetre jelezte: kisebbségi részvényesként támogatják a Vodafone-t modernizációs törekvéseit azért, hogy | Vodafone-üzlet: még nem tudni, mikor térül meg | Arra még várni kell, hogy a cég bevételeiből a pedagógusbérekre is sokat lehessen fordítani. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/09/25/kormany-vodafone-uzlet-nyereseg-megterules/ | 2024-09-25 12:43:26 | true | null | null | 24.hu |
Csák János volt kulturális miniszter kifelejtette a záró vagyonnyilatkozatából a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványban betöltött kuratóriumi elnöki tisztségét. Ez azért is meghökkentő, mert ezt a hibát tavaly év elején is elkövette, és miután a 24.hu kiszúrta ezt, kénytelen volt utólag módosítani a bevallását.A tárcája ezt akkor azzal magyarázta, hogy Csák a kinevezésekor lemondott a tiszteletdíjáról, és semmilyen juttatást nem kap az alapítványtól. Csakhogy a vagyonnyilatkozatokban a díjazás nélkül ellátott tisztségeket is fel kell sorolni, így a vagyonkezelő alapítványokban betöltött pozíciókat is, márpedig a tárcavezető a tisztségről nem mondott le. A miniszter akkor eleget is tett a kötelezettségének: cikkünk megjelenése után három nappal kijavította a nyilatkozatát.Mint ismert, Csák János a júniusi EP-választást követően jelentette be váratlanul a lemondását a miniszteri posztról, ezért kellett új vagyonbevallást készítenie.A Fudan Egyetem alapítványa a napokban került be ismét a hírekbe, miután az ügyészség nyomozást rendelt el azt követően, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő az alapítványról írt cikkünk állításait kérdés formájában feltette Polt Péter legfőbb ügyésznek. Írásunkban a többi között arról számoltunk be, hogy úgy fizettek ki tavaly közel 80 millió forintot az alapítvány vezető tisztségviselőinek, hogy a kínai hátterű egyetem létre sem jött Budapesten, sőt már a megvalósítása is lekerült a napirendről, ezért az ellenzéki képviselő szerint adódik a kérdés:végeznek-e egyáltalán érdemi munkát az alapítvány vezetői?Kerestük Csák Jánost, hogy miért felejtette ki ismét a kuratóriumi elnöki tisztséget a vagyonbevallásából, illetve mit szól ahhoz, hogy nyomozást rendeltek el az alapítványnál, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. | Csák János ugyanazt a hibát követte el a vagyonbevallásában, mint tavaly | Hiába korrigálta a 2023-as hibáját, az idén újból elkövette. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/09/25/csak-janos-fudan-alapitvany-vagyonbevallas-feledekenyseg/ | 2024-09-25 07:00:26 | true | null | null | 24.hu |
Ötmillió forint alkotmányos költségről vallott a vállalkozó az óbudai „fedett nyomozós” sztoriban | Kezét-lábát összebilincselve érkezett a Fővárosi Törvényszékre Mikó István, aki jelenleg a börtönbüntetését tölti különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt, a csütörtöki előkészítő ülésen pedig befolyással üzérkedés miatt ült a vádlottak padjára. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/09/19/alkotmanyos-koltseg-fedett-nyomozo-miko-istvan-obudai-polgarmester-korrupcio/ | 2024-09-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Hétfőn megkérdeztük Dézsi polgármestert, tud-e ingatlanmutyiról, kedden levették a témát a győri közgyűlés napirendjéről | Dézsi Csaba András leköszönő győri fideszes polgármester utolsó közgyűlésén a fő műsorszám az volt, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításával lényegében gúzsba kötötték az új polgármestert. A meghirdetett 22 napirendi pont közül 20-at simán meg is szavazott a kormánypárti többségű testület, a maradék kettőt levették a napirendről. Így a pinnyédi szántók belterületbe vonásáról sem döntöttek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/09/26/ingatlanmutyi-dezsi-csaba-andras-gyor-pinnyed-belteruletbe-vonas/ | 2024-09-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
A fiatal nő a vádbeli időszakban egy budapesti székhelyű cég ügyvezetője volt. A cég bankszámlájára két részletben - 2022 augusztus 4-én és 29-én - összesen 31 millió forintnak megfelelő euró érkezett egy indiai cégtől.A nő tudomással bírt arról, hogy a cége és az indiai cég között valós üzleti-gazdasági kapcsolat nem volt, ennek ellenére a bankszámlára érkező pénzt több részletben készpénzben felvette és ismeretlen társának átadta. Időközben az utalásokat teljesítő külföldi bank jelezte a bankrendszerben, hogy az utalások csalásból származnak, ugyanis az indiai társaság képviselőjét ismeretlen személy tévedésbe ejtette azzal, hogy lézeres mérőeszközöket ad el neki, és a vételárat a békéscsabai nő cégének számlájára kérte utalni. Az indiai cég semmilyen mérőműszert nem kapott az elutalt összegért.A fiatal nő tudta, hogy bűncselekményből származó pénzt vesz fel cége számlájáról, amelyet ismeretlen személynek átadott; közreműködéséért 200 ezer forintot kapott az ismertté nem vált megbízójától. A járási ügyészség vádiratában indítványt tett arra, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetéséért kapott 200 ezer forintot vagyonelkobzás elrendelésével vonja el a nőtől. | Indiai pénzt mosott a csabai nő | Pénzmosás bűntette miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség, és vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt egy 21 éves büntetlen előéletű békéscsabai nővel szemben, aki a cége számlájára érkező, bűncselekményből származó pénz közvetítésében vett részt. | null | 1 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/indiai-penzt-mosott | 2024-09-29 14:23:39 | true | null | null | BEOL |
Bármennyire is nem látszik, de ez elvileg itt egy termelői piac,116 millió (!) forint uniós pénzből, Érpatakon. Pontosabban távol a falutól, piac, kilométerekre a településtől - írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.A független képviselő megjegyzi: "az külön pofátlanság, hogy a pénzt a "Zsindelyes Tanya Kulturális Értékeinek Megóvásáért Alapítvány" kapta. Akármilyen jól hangzik is, azt nem tudni, hogy mik ezek a kulturális értékek. Az "alapítvány" tartja fönt ugyanis a "Zsindelyes Cottage" nevű, archaizáló egyen-parasztházakból álló villaparkot és esküvői rendezvényhelyszínt. (...) A helyiek szerint ez is Simon Miklós országgyűlési képviselő testvérének (aki Érpatak alpolgármestere) érdekeltsége, mindenesetre az "alapítvány" kurátora nem ő. A cégjegyzékben viszont megtalálható a lakcíme, ami szerint ő is Érpatak, Zsindelyestanyán lakik (Az alapítvány postacíme Érpatak, Zsindelyestanya 1., Simon Barnabás néhány házszámmal odébb lakik)".Hadházy bejegyzésében kitér arra, hogy - idézzük - "mostanában sokan mondják, hogy pár tízmilliós csalásokkal ne foglalkozzak (bár lehet, hogy ez a tanács csak egyetlen állami cég szerződéseire vonatkozik). De egyrészt azt senki nem mondja meg, hogy hány tízmilliónál húzzam meg a határt. Másrészt az elmúlt időszakban viszont bemutattam rengeteg röhejes falusi "piacot", amelyeket 20-200 millió forintokból építettek méregdrágán, ellenben totál fölöslegesen. Ezek hiába kis pénzek, ha összeadjuk az így ellopott !elherdált pénzeket, akkor már milliárdokról van szó. Mindenesetre ez az érpataki "piac" különösen pofátlanság" - írja Hadházy Ákos. | Piac, távol a falutól, 116 millióból | A képviselő szerint az érpataki piacra nyugodtan rá lehet mondani azt, hogy pofátlanság. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/piac-tavol-a-falutol-168025 | 2024-09-29 08:36:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Hazafi Attila ellen elfogatóparancsot adtak kiKorábban befolyással üzérkedés és csalás miatt kilenc évet töltött börtönbenTöbb per is folyamatban van ellene, ezeket Hazafi retorziónak tartjaA férfi 300 millió forintot követel a magyar államtól jogellenes fogva tartás miatt"Ismeretlen helyre költözött, a felkutatása nem vezetett eredményre, az idézésekre pedig nem jelent meg a csalási ügy vádlottja a II-III. Kerületi Bíróságon, ezért a bíró elrendelte, hogy adják ki ellene az elfogató parancsot" - közölte a Blikk megkeresésére dr. Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.A police.hu-n megtalálható körözést néhány napja, szeptember 17-én adták ki Hazafi Attilával szemben. Többek között kenőpénz fejében gyulai vállalkozóknak ígért kiváló párt- és politikai kapcsolatai révén pályázati támogatást, valamint kedvező hiteleket. Hazafi Attila többek között befolyással üzérkedés és csalás miatt már kilenc évet töltött a rácsok mögött.A férfi most azért került a vádlottak padjára, mert az ügyészség szerint becsapott egy nőt. Azt ígérte neki, hogy segít egy önkormányzati lakás megszerzésében, a Terézvárosban."Azt állította, hogy ott dolgozik, és ezeknek a lakásoknak az értékesítésével foglalkozik. Mindezért 500 ezer forintot kért" - tette hozzá dr. Szabó József Tamás.A Blikk úgy tudja, szintén egy önkormányzati lakásértékesítési ügy miatt folyamatban van Hazafi Attila ellen egy eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve egy további büntetőeljárás bankkártyalopás miatt. Ez utóbbi érdekessége, hogy a politikai tanácsadóként tevékenykedő, MSZP-hez kötődő Hazafi Attila az ügyben rágalmazás miatt feljelentést tett, amelyet meg is nyert.Megtalálta Hazafit a BlikkHazafi Attila tagadta a vádakat, szerinte ezek az eljárások bosszúból indultak ellene, azért, mert feljelentett több bírót.- A korábbi büntetőeljárásaim során kiszabott ítéleteket nem foglalták összbüntetésbe, ahogy azt jogszabályok szerint kellett volna, ezért a kelleténél hosszabb ideig, közel négy évvel többet ültem a börtönben. Az Alkotmánybíróság igazat adott nekem, új ítélet meghozatalára kötelezte a bíróságot, amely aztán jogerősen ki is mondta ezt. Ám mintha ez meg sem történt volna, a jelenleg velem szemben folyó büntetőeljárásokban az ügyészségi vádiratokban kivétel nélkül fenntartják az alkotmányellenes jogállapotokat - mondta lapunknak.Hazafi Attila a történtek után most 300 millió forintra perli a magyar államot jogellenes fogva tartás miatt, a Belügyminisztériumot pedig új erkölcsi bizonyítvány kiállítására szeretné kötelezni. Ennek az oka az, hogy a jogerős ítélet értelmében 2022-től büntetlen előéletűnek számítana, ám a bűnügyi nyilvántartóban még ez első bírói döntés adatai szerepelnek, amely alapján még nem tiszta az erkölcsi bizonyítványa. Vagyis még nem mentesült a büntetett előélet hátrányos következményei alól. Az ügyben az első tárgyalást október 16-án tartják a Fővárosi Törvényszéken.Ügyfelem az általa elkövetett bűncselekményekért megkapta a büntetését. Ám súlyos méltánytalanság érte akkor, amikor tovább bent tartották mindenféle magyarázat nélkül- közölte dr. Ujvári Tamás, Hazafi Attila ügyvédje a Blikknek.- Márpedig ha kedvezménnyel nézzük, akkor négy évvel, ha kedvezmény nélkül, akkor két és fél évvel többet ült, mint kellett volna. Ezt az Alkotmánybíróság ki is mondta. Azonban ügyfelemtől nem kértek bocsánatot, és beszélni sem akartak vele. És hogy ennyi pluszban bent töltött év mennyit ér, hát nem is tudom.Dr. Ujvári Tamás megjegyezte, hogy elfogultságot jelentettek be a Fővárosi Törvényszékkel szemben, mivel Hazafi Attila ügyében az ott dolgozó bírák jártak el, valamint ügyfele fel is jelentette őket, de ezek az eljárások elhaltak.- Mindehhez képest a per a magyar állam ellen a törvényszéken indul el, és magam is kíváncsi vagyok arra, hogy milyen eredménnyel.Fleck Zoltán jogász, egyetemi tanár jól ismeri Hazafi Attila ügyét, amelyet egy bírósági hibákkal foglalkozó fakultatív kurzus keretében szeretne a diákokkal megvitatni.- Az összbüntetési tétel kiszámítása nem egyszerű, és azért is tartom fontosnak, hogy foglalkozzunk ezzel, mert könnyen elképzelhető, hogy más állampolgárok is járhattak úgy, mint Hazafi Attila, csak ők nem tudják érvényesíteni a jogaikat. | A zsaruk hiába keresik, a Blikk megtalálta az MSZP-s csalót | Csalás miatt elrendelték a körözését a Magyar Szocialista Párt lobbistájának tartott Hazafi Attilának. A férfi többek között befolyással üzérkedés miatt több évet ült börtönben, és jelenleg 300 millió forintot követel a magyar államtól jogellenes fogva tartás miatt. A férfit nem találják, de lapunk elérte: azt mondja, a mostani eljárás sima bosszúhadjárat. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/hazafi-attila-mszp/c042jwh | 2024-09-29 12:33:00 | true | null | null | Blikk |
Schadl György: Akkora állat voltam, mint ide Lacháza | Egy olyan tanú meghallgatásával folytatódik ma délelőtt a Schadl György és Völner Pál nevével fémjelzett korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken, aki az előző tárgyaláson nyíltan vallott arról, hogy 2 millió forintos végrehajtói fizetésért cserébe az irodája teljes osztalékát több részletben, készpénzben átadta Schadl Györgynek. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/schadl-volner-targyalas-korrupcio/gdf15en | 2024-09-26 08:54:00 | true | null | null | Blikk |
|
Büntetőügyben látszik szembemenni Hajdúnánás polgármesterével a település jegyzője, aki 13 évet dolgozott a fideszes Szólláth Tibor mellett. Az ügyészség azzal vádolja a jegyzőt, hogy egy helyi építőipari vállalkozóval lemutyizta az új iparterületen egy 230 milliós közvilágítás és csatornaépítés tenderét. Ő azonban tagad, és óvatosan a távozó polgármesterre mutogat. Noha Szólláthnak haja szála sem görbült az ügyben, váratlanul hátralépett a közélet frontvonalából. Bűzlő ipari parki történet egy mezővárosból, ahol agrárkoalíciók adják egymásnak a kilincset a városházán.Az új iparterületet - pardon: ipari parkot - jelölő totemoszlopot még nem volt ideje a napnak kiszívni. Magas, fehér és közvetlenül az utolsó porta mögött áll, a szalmabálákkal telerakott nagy színtől talán öt méterre. Ilyen éles és szűk Hajdúnánáson a határ az iparterületre vezető út és a máig mezőgazdaságból élő hagyományos gazdálkodók között. A mintegy 10 hektáros iparterületet a vásártéri vasútállomás szomszédságában alakították ki állami és uniós támogatás felhasználásával. Az aszfaltot még nem taposták szét a betonkeverők és kamionok, a fák még csemeték, a villanyoszlopok is úgy állnak, mint a cövek. A MÉN-ÉP 2003. Kft. a világítás és belvízárkok kiépítésén dolgozott. Ennek tulajdonos-ügyvezetője és az ő neje Hajdúnánás jegyzőjével együtt a vádlottak padján ül, mert az ügyészség szerint előre lezsírozták az önkormányzat 230 millió forintos megrendelését. Érdekesség, hogy a cég időközben telephelyet is nyitott az ipari parkban. Az a benyomásunk: az ügy a városlakók előtt is ismert, erről a kérdéseink hallatán elengedett félmosolyok is árulkodnak. | Közbeszerzési visszaélés: Az agrárkamara lemondott alelnökére mutogatnak a bíróságon | Egymásnak megy Hajdúnánás jegyzője és fideszes polgármestere a Hadházy Ákos által hosszú időn át korrupciógyanúként lebegtetett ügyben? | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/hajdunanas-korrupcio-agrarkamara-hadhazy-167974 | 2024-09-30 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Novák Katalin idén februárig volt köztársasági elnök, a kegyelembotrány után kénytelen volt lemondani. Utána eltűnt a nyilvánosság elől, és csak az utóbbi hetekben bukkant fel újra egy demográfiai tematikájú civilszervezet élén.Hogy mit csinált mindeközben, azt nem tudni. A 444 ezért kikérte ezeket az adatokat, beleértve azt is, hogy hány ember milyen fizetésért dolgozik a titkárságán.Miután a munkaszerződések nem "közérdekből nyilvános adatok", azt nem árulta el az Országgyűlés Hivatala, hogy kik dolgoznak a volt köztársasági elnökök, Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin titkárságán.Az viszont kiderült, hogy mindhárom elnök - két bukott és egy, a ciklusa végén távozó -, élve a törvény adta felhatalmazással, igényt tart a három fős titkárságra.Áder Jánosnak és Novák Katalinnak van egy negyedik munkatársa is - Novák esetén ez a "gazdasszony", vagyis a házvezetőnő. Azt nem árulták el, hogy Áder negyedik embere milyen beosztásban dolgozik.Összegezve: Áder titkársága havi 5,6 Nováké 5, Schmitt Pálé pedig 3,8 millióba kerül.Nem nyilvános találkozókElsősorban azonban az érdekelt minket, hogy a bukása óta eltelt hónapokban mit csinált Novák Katalin (hiszen hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől), ezért kértük, tételesen sorolják fel, milyen programokon, eseményeken vett részt, illetve milyen jótékonysági vagy egyéb tevékenységeket vállalt. Vagy, ha ilyen nincs, írják le, mivel foglalkozik a volt elnök. | Tételesen lekértük, mit csinált Novák Katalin, míg nem bukkant fel újra a nyilvánosságban | A válasz elég rövid lett. Az viszont kiderült, Áder János titkársága kerül a legtöbbe, Sulyok Tamás pedig nem kért átalakítást a Béla király úti rezidencián. | null | 1 | https://444.hu/2024/09/30/tetelesen-lekertuk-mit-csinalt-novak-katalin-mig-nem-bukkant-fel-ujra-a-nyilvanossagban | 2024-09-30 06:00:31 | true | null | null | 444 |
A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni - ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek - ahogy a kötvénybiznisznél - most is busás profitra számíthatnak."Kínában ez nagyon be van hirdetve, már itt is tömegesen jelentkeznek az aranyvízumot értékesítő kínai irodák" - mondta egy külföldiek letelepedési és tartózkodási ügyeit régóta intéző cég névtelenséget kérő vezetője.A parlament 2023 karácsonya előtt pár nappal csöndben új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.A kínaiak által nagyon várt új jogi státusz a vendégbefektetői. A vendégbefektetőnek nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért (és a vele járó szabad uniós utazásért) befektetnie a reálgazdaságba. Befektetéssel ingatlanalapokba, illetve egyszerű ingatlanvásárlással (amihez elég bemutatni, hogy rendelkezésre áll a pénz) teljesíteni lehet a vízum, majd a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.A törvényt annyira előkészítetlenül fogadta el a parlament, hogy a végrehajtásról rendelkező szabályozás csak február legvégén született meg. Forrásaink szerint emiatt január-februárban teljesen le is állt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) működése; ez idő alatt automatikusan meghosszabbodtak az akkor lejáró tartózkodási engedélyek. (Cikkünkhöz több kérdéssel - így a leállásra vonatkozóval is - fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, de nem válaszoltak.)A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe. (A vendégmunkásokkal foglalkozó paragrafusok már március 1-jétől élnek.) Ingatlanvásárlás révén szerezhető, úgynevezett aranyvízumprogram más uniós országokban is volt, de egy idő után utcai tiltakozások indultak a beözönlő külföldi ingatlanvásárlók nyomán egekbe szökő ingatlanárak miatt, ezért a legtöbb helyen leállították. Nálunk most indítják el, de azért csak a választások után.Nem az állam kapja a pénztA vendégbefektetői státuszt három úton lehet megszerezni, ha júliusig nem változtatnak a törvényen.A legolcsóbb verzió, ha a külföldi 250 ezer euróért (nagyjából százmillió forintért) befektetési jegyet vásárol valamelyik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalaptól.A másik, ha legalább ötszázezer euróért (mintegy kétszázmillió forintért) tehermentes lakóingatlant vesz.A harmadik verzióban egymillió eurónyi (négyszázmillió forintnyi) támogatást kell adni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak. Ezek tipikusan a modellváltáson áteső egyetemeket fenntartó alapítványok. A letelepedési kötvénnyel ellentétben ebben az esetben a befizetett összeg nem jár vissza, így ezt vélhetően nem is választják majd a külföldiek, hacsak egyéb, még nem ismert kedvezményekkel nem segíti ki a magánosított egyetemeket a vendégbefektetők pénzét oda is csatornázó kormány.A másik két verzióban a tartózkodási engedély megszerzése mellett vagyont is vásárol a külföldi."Ugrásra készen várják a kínai ügyfelek az új befektetői vízumprogramot" - mondta a Szabad Európának Zebegnyei Ádám ügyvéd. Ő is azt mondja, hogy a legolcsóbb verzió, vagyis a 250 ezer eurós befektetési jegy látszik a legnépszerűbb konstrukciónak. Ekkor a külföldi mintegy százmillió forintos befektetést eszközöl egy ingatlanalapba azt friss pénzhez, magát részvényhez és tartózkodási jogcímhez juttatva."Ráadásul ez a befektetés hozamot is termel, vagyis az ügyfél pénze dolgozik, miközben olyan tartózkodási engedélyt kap, amellyel szabadon utazhat a schengeni övezetben" - tette hozzá. Zebegnyei Ádám szerint a magyar állam ötszázezer eurós ajánlata sem rossz, hiszen lesznek olyanok, akik inkább lakást vesznek kétszázmillió forintért, mert az "sokkal kézzelfoghatóbb"."Annyira felmentek az ingatlanárak, hogy ma nem nagy dolog ennyiért lakást venni Budapesten. A bizalmatlanabb külföldiek szívesebben választják ezt az opciót. A befektetési faktor ebben az esetben is megvan, mivel évről évre emelkednek a lakásárak" - hangsúlyozta.Az ügyvéd szerint Kínán kívül a Közel-Kelet, India, Indonézia és Vietnám a legnagyobb célközönsége a befektetési típusú vízumprogramoknak. "Oroszország is potenciális célország, de a háború kitörése óta Európa lehúzta a függönyt az orosz állampolgárok előtt. Magyarországon is nagyon megnehezedett a hatósági ügyintézésük" - tette hozzá.Migránscsalogató szabályozás szabad utazással az EU-banA kormány a letelepedési kötvényhez hasonló programot rakott össze, amely nagyon kedvező az ügyfelek részére. Az viszont nem látszik, hogy miért jó ez a magyar államnak, milyen haszna származik ebből a magyar gazdaságnak.A letelepedési államkötvény esetében még védhető volt a konstrukció, hiszen a külföldiek euróban kibocsátott állampapírt vásároltak, ezzel a magyar állam devizaforráshoz jutott. (Az más kérdés, hogy hagyományos úton, a kötvénypiacról is beszerezhette volna az állam a szükséges forrásokat, sőt a program nagy részében még olcsóbb is lett volna a finanszírozás.)A vendégbefektetői program viszont semmilyen közvetlen hasznot nem hoz a költségvetésnek, ezért érthetetlen, miért ad a kormány magyar tartózkodási és európai szabad mozgást biztosító jogosultságot a külföldi, jellemzően kínai állampolgároknak. Erről is kérdeztük a Belügyminisztériumot - hiába.A vendégbefektetői program - hasonlóan a korábbi letelepedési kötvényhez - könnyen elintézhető. Ha a három közül valamelyik feltételt teljesíti a külföldi, akkor a magyar állam háromhetes ügyintézés keretében dönt a tartózkodási engedélyről.A program igen megengedő. A külföldieknek - elsősorban tehát kínaiaknak - lehetőségük lesz beutazni az országba, hogy megtalálhassák a számukra megfelelő ingatlant. Ha egy bankszámlakivonattal igazolják, hogy a rendelkezésükre áll a pénz, akkor kétéves ki-be utazási vízumot kapnak. "Vagyis már a banki fedezet felmutatására és arra az ígéretre, hogy befektetnek majd egy ingatlanalapba vagy vásárolnak egy lakást, két évig érvényes és a schengeni övezetben szabad utazást biztosító vízumot kapnak a magyar hatóságoktól mindenfajta beruházás nélkül" - mondta anonim forrásunk.Az ügyintézés is nagyon gyors. Az OIF Központi Regionális Igazgatósága a közbiztonság védelme érdekében a rendőrség, a nemzetbiztonság védelme érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri ki a külföldiről, akit a szakszolgálatoknak 15 nap alatt át kell világítaniuk. Ez még a korábbi letelepedési kötvénynél előírt, harmincnapos határidőnél is rövidebb. Pedig ott is arról írt a sajtó, hogy letelepedési engedélyhez és schengeni vízumhoz jutottak szankciós listán levő oroszok vagy szírek is.Forrásunk szerint további könnyebbség, hogy az új törvény végrehajtási rendelkezése alapján erkölcsi bizonyítványt sem kell bemutatnia a külföldinek, mivel nem letelepedési, hanem tartózkodási engedélyt igényel. Bár a letelepedési engedély az értékesebb, azért a kétszer tíz éves tartózkodási engedély is hosszú távú jogosultságot biztosít. A vendégbefektetői tartózkodási engedély házastársnak, kiskorú és nagykorú gyermeknek is jár, vagyis egy befektetéssel többen is tartózkodási engedélyhez jutnak.Jelenleg az, akinek tartózkodási engedélye van, három hónapnál többet nem tartózkodhat külföldön. A vendégbefektetők ez alól is mentesülnek.Ha pedig valaki letelepedett státuszú, akkor nem tartózkodhat külföldön 180 napnál tovább. Ez sem érvényes a tízéves vendégbefektetői státuszra. Tehát betelepülhet az országba, de lehetséges az is, hogy egyszer bejön, és utána külföldön él - mondja forrásunk. Az EU-ban bárhol élhet vele, igaz, Magyarországon kívül letelepedési jogok nélkül."Magánzsebbe jó, de az országnak nem": a kötvényprogram tanulságaiMagyarországon 2013 és 2017 között húszezer külföldi jutott tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez. Ahogy a G7 beszámolt róla: a kötvényes bevándorlók 81 százaléka kínai (15.754 fő) volt. Egy kötvényjegyzésen keresztül átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.Csak olyan közvetítőcégeken keresztül lehetett megszerezni a letelepedési engedélyt, amelynek erre engedélyt adott a parlament Gazdasági Bizottsága. A fideszes többségű testület olyan offshore cégeknek adta meg ezt, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban voltak bejegyezve. A közvetítő vállalkozások 2019-es árfolyamon 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.A letelepedési kötvény először 250, majd háromszázezer euróba került. Fennállása alatt volt olyan akció, hogy a kliens a felét hitelből fizethette.A piacot jól ismerő forrásunk nem tud arról, hogy máshol is úgy működött volna ez a konstrukció, hogy a végén - miután évekig kamatot is fizetett - az állam visszafizette volna a kötvény árát a cégnek, és az adta tovább ezt a kliensnek. "Magánzsebbe jó, de az országnak nem" - összegzett.A letelepedési kötvény kínai állampolgároknak történő árusítására két cég kapott engedélyt az akkor Rogán Antal vezette parlamenti Gazdasági Bizottságtól. Csak Kosik Kristóf ügyvédi irodája intézhette a kötvényesek jogi ügyeit - ügyfelenként ötezer euróért. "Csak rajta keresztül lehetett bármit intézni, be sem lehetett nyújtani nélküle. De őt senki sem látta, csak valakit az irodájából" - mondja egy forrásunk.Az egyik cég a Kajmán-szigetekre bejegyzett Hungary State Special Debt Fund volt. A fő tulajdonos Lian Wang, de a tulajdonosok között ott van Jonathan Chan is, aki Habony Árpádot fizette be szingapúri helikopteres várásnéző túrára.2012-ben indult a letelepedésikötvény-program, és két évvel később jelent meg a bizniszben a másik, sok kínai ügyfelet hozó cég, a Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Ltd. Ez Földvári Gáboré, aki a Széchenyi bank bírósági ítélet előtt álló ügyében is felbukkant. Az Innozone indiai és ciprusi forgalmazásra kapott engedélyt, de Cipruson több tízezer kínai élt, így ügyfélkörük nagy része kínai volt.Kínában számtalan cég létezik ilyen ügyfelek toborzására. Nem a közvetítő-, jórészt offshore cégek intézték, hanem helyi alvállalkozók. Sokszor kölcsönt adtak a klienseknek a kötvény megvásárlására, és akár jóval drágábban is árusíthatták - mondja forrásunk.Előzmények: az átmenet éveiben már lehetett ingatlanvásárlásért papírt szerezniA letelepedésikötvény-program lezárása után, 2020-tól egy, a szabályozásban régóta szereplő státuszra kötötték rá a hatóságok a tartós beutazási lehetőséget: az egyéb célú jogi formára. Ezt a már 2007 óta létező kategóriát minősíthették nemzetgazdasági érdeknek (tartózkodási engedélyt kaphat az a külföldi, akinek "beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik"); 150 ezer euró értékű ingatlan megvásárlásával lehetett ötéves tartózkodási engedélyhez jutni. A kötvényprogram ideje alatt ez a lehetőség jórészt zárva volt, akkor csak kötvényvásárlással lehetett papírokat szerezni.Az átmeneti időben is az Innozone közvetítésével adták csak meg az engedélyt, az ő ügyfelei voltak sikeresek. "Ha én beadtam volna egy ilyen kérelmet, azonnali hatállyal elutasították volna az addigi indoklással: az, hogy valaki vesz egy ingatlant Magyarországon, nem tartózkodási cél" - mondja forrásunk.Még csak meg sem kellett venni előre az ingatlant, elég volt az engedély megszerzése után három hónapon belül.A lakásvásárlást már nem az Innozone intézte, hanem például a VIP Residence. Ennek székhelye a Hajós utca 25.-ben volt, ahol az Arton Capital Hungaryé, a letelepedési program egyik hazai bejegyzésű főszereplőjéé. Mint ismert, a cégnek - állítólag egy betörés nyomán - minden papírja, benne ügyfeleik minden adata eltűnt. A cég vezetője Balogh Radosztina, de hallottunk olyan véleményt is, miszerint Földvári Gábor és Balogh Radosztina valószínűleg közös tulajdonos.Úgy tudjuk, az ügyfeleknek sokszor a Cordia nevű ingatlanfejlesztő céget ajánlották, amelynek sok kerületben (például a IX.-ben és a XI.-ben) vannak nagy fejlesztései. "Öt-hat közvetítőhöz is vittünk ügyfeleket. A Cordiának szerintem évi ötvenet" - nyilatkozta 2017-ben Földvári Gábor.A külön jogi kategória nélküli, lakásvásárlásos változat tesztprogram lehetett a kötvényprogram újraindításához, de azt nem merik meglépni - mondta egy éve egy forrásunk.Ugyanő pár hónapja már jelezte, hogy "a kínaiak előbb tudták, hogy lesz egy új törvény, benne a vendégbefektetői lehetőséggel, mint ahogy decemberben megszületett volna. Sőt most már azt is tudják, hogy ki lesznek jelölve a közvetítőcégek."Mi lehet benne a ráció?"Azt várom, hogy július 1-jéig megjelenik egy rendelet, amelyben kijelölik azokat az ingatlanalapokat, amelyek megfelelnek az aranyvízumszerzéshez szükséges feltételeknek" - mondja forrásunk. Azt is valószínűsíti, hogy megépültek már azok a kétszázmilliós lakások, amelyek meg fognak felelni az idegenrendészeti főigazgatóság értékbecslőinek. Kérdés, hogy az ingatlanberuházó cégek listája is nyilvános lesz-e.Évek óta lehetett arról hallani, hogy a kormány szeretné újraindítani a kötvényprogramot, de forrásunk szerint tartottak az EU-tól, amelynek nyomására Portugáliában és Máltán is megszüntették. Most viszont visszaestek a befektetések, nincs elég megrendelés, alig csorognak az uniós pénzek, és ez a program alkalmas arra, hogy célzottan juttasson el forrást a kormánynak kedves üzleti körökhöz. Ehhez a célzáshoz kellenek majd a rendeleti szintű végrehajtási utasítások."A befektetési jegy még érthető, oda akarják terelni a friss pénzt. De mire jó az ötszázezer eurós lakásvásárlás, amit az ügyfelek nagy része preferálna?" - mondja forrásunk."Nem valószínű, hogy bárkinek engedik majd a program lebonyolítását" - mondja.A törvényben az idegenrendészeti hatóságnak sok vizsgálati lehetősége van, megvizsgálhatja például a pénz eredetét, legalitását: vagyis ha nem lesznek kijelölve lebonyolító cégek, akkor ezzel szűrhetnek. "Ez az ingatlanvásárlásnál képzelhető el, de a befektetési alapos változatnál biztosan ki lesznek jelölve a kedvezményezettek."Olyan hírek is terjednek kínai ügyfelek között - mondja -, hogy nem biztos, hogy maga az ingatlanalap árulhatja majd a saját jegyeit, erre is ki lesznek jelölve cégek, tehát újabb vállalkozások profitálhatnak a programból.Az Európai Parlament szerint a közvetítőknek a befektetői állampolgársági/befektetői letelepedési programok kidolgozásában és előmozdításában és az egyéni kérelmek előkészítésében - gyakran az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányában - játszott szerepe "olyan összeférhetetlenséget jelent, amely visszaélésre adhat okot, ezért az ilyen közvetítők esetében szigorú és kötelező erejű - az egyszerű önszabályozáson és magatartási kódexeken túlmutató - szabályozást tesz szükségessé". Ezért az EP kéri a befektetői állampolgársági programok esetén a közvetítők szolgáltatásnyújtásának megszüntetését.Mely ingatlanalapok juthatnak friss pénzhez?Forrásunk szerint a vendégbefektetői tartózkodási engedélyről szóló végrehajtási rendelet nem fogalmaz egyértelműen, hogy egy ingatlannak kell kétszázmillió forintot érnie, vagy két-három lakás vásárlásával is teljesítettnek tekinthető a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos feltétel."Úgy tűnik, a választások előtt nem meri a kormány ezt tisztázni. Ha csak egy ingatlant lehet venni, az a gazdagabb környéken, jellemzően a budai oldalon verné fel az árakat, ha viszont több lakás együttes értéke is elég lenne a kétszázmilliós befektetés teljesítéséhez, akkor a pesti oldalon a szavazók szélesebb köre érzékelné, hogy nem tud lakást venni, mert felverték az árakat, miközben a szomszédai bevándorlók lettek" - mondta forrásunk.Ő azt várja, hogy július 1-jéig ezt egy rendeletben egyértelműsítik, és felsorolják azt is, hogy mely ingatlanalapokba fektethetnek a külföldiek.Nem lehet ugyanis tudni, hogy melyek azok az ingatlanalapok, amelyek teljesítik a feltételeket. A jogszabály szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalap-kezelő vagy a befektetési jegy forgalmazójának igazolása kell arról, hogy a külföldi állampolgár 250 ezer euró értékű befektetési jegyet vásárolt. A törvény azt is előírja, hogy olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkezni, amelynek nettó eszközértéke legalább negyven százalékát Magyarországon megvalósuló, lakásfunkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki.Az MNB úgy tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 174 darab, közvetlenül ingatlanokba fektető alapot tartottak nyilván 2023. december 31-én. A jegybankban sem tudják, hogy az egyes ingatlanalapok befektetései milyen arányban oszlanak meg a kereskedelmi és lakóingatlanok, illetve a külföldön és Magyarországon fekvő épületek között.Az MNB szerint a vonatkozó kormányrendelet értelmében "az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Központi Regionális Igazgatósága kérheti az MNB tájékoztatását arról, hogy az érintett ingatlanalapok befektetéseinek nettó eszközértéke a magyarországi és a külföldi befektetések arányában a lakásfunkciójú ingatlanbefektetések között százalékos arányban az egyes befektetési alapoknál hogyan oszlik meg".Tekintettel arra, hogy az MNB a kollektív befektetési formákról szóló törvény alapján kezeli a vendégbefektetői vízum feltételeként meghatározott adatkört, ezért az MNB a tájékoztatást a bevándorlási hatóság részére "egy adott ingatlanalap vonatkozásában egyedileg megvizsgálva, az alapkezelő felügyeleti adatszolgáltatása alapján adja meg".Mivel az idegenrendészeti főigazgatóság kéri ki ezeket az adatokat, feltételezhető, hogy lesz egy lista azokról az ingatlanalapokról, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek. Van még egy apró kitétel. Az alapkezelőnek rendelkeznie kell legalább egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvánnyal, vagyis a törvényhozó a magyar cégeket igyekszik helyzetbe hozni.Forrásunk szerint ha a hatóságok sem tudják, hogy mely ingatlanalapok felelnek meg a törvényi előírásoknak, akkor a kínai ügyféltől sem várható el, hogy rendelkezzen ezzel az információval. "Biztos, hogy lesz lista az alapkezelőkről, a kérdés csak az, hogy a választások előtt vagy után jelenik meg" - tette hozzá.A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz két ingatlankezelő is köthető: a Central European Ingatlanalap és a Diófa Thales.Február végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint 2060 milliárd forintot tartottak a befektetők ingatlanalapokban.Az új bevándorlási programnak köszönhetően ez az összeg hamarosan jelentősen növekedhet. A kormány tavaly októberben új rendeletet alkotott az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltásáról. Ennek lényege, hogy a lakossági befektetők, vagyis a magánszemélyek gyorsabban hozzájuthatnak a pénzükhöz. Korábban ugyanis a legtöbb befektetés esetében 180 napig tartott a folyamat, vagyis fél évet kellett várni arra, hogy egy magánszemély visszaválthassa készpénzre a befektetési jegyét.Ez kapóra jött az ingatlanalapoknak, hiszen az a cég, amely teljesíteni tudja ezt, rövid visszaváltási idejű befektetési jegyet ajánlhat a vízumprogramon keresztül a külföldieknek; sokkal jobb helyzetben várhatja a külföldi befektetőkért júliusban rajtoló versenyt más ingatlanalapokhoz képest.Nem tetszik az EU-nakAz Európai Parlament állásfoglalása szerint a befektetői állampolgársági/letelepedési programok csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a tagállamok reálgazdaságához a munkahelyteremtés, az innováció és a növekedés terén, mivel a befektetések jelentős része közvetlenül az ingatlanpiacra vagy alapokba áramlik.Az EP ezért kéri a Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan javaslatot, amely uniós szinten szabályozná a befektetői letelepedési programok keretében történő befektetéseket annak érdekében, hogy növelje a reálgazdaság számára nyújtott hozzáadott értéküket.Bár Magyarországon tartózkodási, illetve letelepedési engedély megszerzéséről van szó, a megszerzett tartózkodási engedély megkönnyítheti az állampolgárság megszerzését.Az állampolgárság megszerzésének szabályozása elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, de a tagállami jog bizonyos aspektusai tekintetében "uniós hatáskör kérdése is felmerülhet" - írja az EP 2022-es állásfoglalásában.A cikkünkben már említett biztonsági és gazdaságossági aggályok mellett az EP diszkriminatívnak is tartja ezeket a letelepedési programokat a nemzetközi védelmet, tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot szerezni kívánó más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó eljárásokhoz képest. "A befektetők számára meghatározott előnyös feltételek és gyorsított eljárások diszkriminatívak, nem méltányosak, és veszélybe sodorják az uniós menekültügyi és migrációs vívmányok következetességét."A vonatkozó jogszabályok eltérő ellenőrzési és eljárási normái a tagállamok között versenyt indíthatnak a kérelmezőkért - írja az EP állásfoglalása, ami "a programok elterjedtségének növelése érdekében az ellenőrzési előírások és az átvilágítás tekintetében negatív versenyhez vezethet".A Bloomberg hírügynökség szerint 2011 és 2019 között több mint 132 ezer ember kapott állampolgárságot e programok révén, miközben a politikai visszhang egyre erősödött: a programokat az ingatlanárak emelkedésével és a laza szabályozással hozták összefüggésbe.Európában sorra zártak be a hasonló programok. Az Európai Bizottság jogi eljárást indított Málta ellen, mert egymillió euróért árult állampolgárságot az EU-n kívüli külföldieknek. Az Európai Parlament a befektetői állampolgársági programok fokozatos megszüntetését javasolja az egész EU-ban 2025-ig, és az unióban működő összes befektetői letelepedési programra kiterjedő átfogó rendelet megalkotását szorgalmazza.Spanyolország és Görögország kivár, egyelőre csak a befektetési összeget emelte meg, de a programot nem zárta be. A júliusban rajtoló magyar vendégbefektetői vízumprogram lehet a legolcsóbb európai program, ezért is ekkora iránta az érdeklődés Kínában. | Letelepedési kötvény helyett ingatlanvásárlás: újabb aranyvízum-osztogatásra készül a kormány | A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek most is busás profitra számíthatnak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/letelepedesi-kotveny-helyett-ingatlanvasarlas-ujabb-aranyvizum-osztogatasra-keszul-a-kormany/32889383.html | 2024-04-05 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hamis magánokirat felhasználása gyanújával újra nyomoznak Kassai Dániel pestszentlőrinci baloldali önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatával összefüggésben - derült ki az ügyészség lapunknak adott válaszából.Mint megkeresésünkre írták,"a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023 decemberében rendelt el nyomozást hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt, majd a felderítési szakban lévő nyomozást 2024 júniusában megszüntette".Hozzátették: "az illetékes Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség a jogkörében eljárva a nyomozó hatóság határozatát 2024. szeptember közepén hatályon kívül helyezte, és felhívta a rendőrséget a nyomozásnak - az ügy érdemi elbírálásához szükséges további, vizsgálandó szempontok szerinti - lefolytatására. Az eljárás felderítési szakaszban folyamatban van."Az ügyelőzménye, hogy egy évvel ezelőtt a Hír TV Célpont című műsorában elhangzott: hosszú ideig hallgathatta el kispesti munkaszerzédését Kassai Dániel, XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, a 2020 januárjában szignózott vagyonnyilatkozatában ugyanis nem szerepelt egy korábbi, többmilliós megbízás. Kassai ugyanakkor végig tagadta, hogy törvénytelenséget követett volna el.Kiderült, hogy az LMP-t és a Momentumot is megjárt Kassai a XIX. kerületi szocialista önkormányzattól kapott lehetőséget, hogy egy évig pályázatfigyelőként tevékenykedjen a kispestieknek. Korábban felmerült annak is agyanúja, hogy ezt a munkát azért kaphatta, mert a 2018-as választások idején visszalépett Kunhalmi Ágnes javára, ám ezt az érintettek határozottan tagadták.Szaniszló Sándor az ügy kirobbanását követően azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy erről nem beszéltek képviselőtársával, de véleménye szerint ennek nincs is jelentősége. Szaniszló polgármestertársa, Gajda Péter úgy fogalmazott, ajánlották nekik a XVIII. kerületi képviselőt, s csupán egy évig álltak vele szerződésben.Hozzátesszük, nem ez az egyetlen botrány a Szaniszló vezette DK-s kerületben, hiszen néhány hete írtuk meg, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még mindig nyomoz a XVIII. kerület gyanús ingatlanügyei miatt. Ezekről bővebbenittolvashatnak. | Újabb botrány Pestszentlőrincen, milliókat titkolhatott el egy ellenzéki politikus | Újabb botrányos ügyre derült fény a Szaniszló Sándor vezette Pestszentlőrincen. A hatóság ugyanis újra nyomoz az egyik baloldali képviselő „hiányos“ vagyonnyilatkozata ügyében. Kassai Dániel egy többmilliós megbízást titkolhatott el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/ujabb-botrany-pestszentlorincen-milliokat-titkolhatott-el-egy-ellenzeki-politikus | 2024-09-30 10:48:30 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az elsőfokon eljárt Szerencsi Járásbíróságáltal megállapított tényállás szerint a vádlottak feladata volt egyebek mellett a szociális étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, mely összegeket az egyszerűsített készpénzfizetési számlák másodpéldányaival együtt be kellett fizetniük az önkormányzat vagyonával egyébként gazdálkodó városi kincstárba.A vádlottak azonban 2005 januárja és 2013 augusztusa között csak a rájuk bízott térítési díjak egy részét fizették be a kincstárba, másik részétjogtalanul eltulajdonították. Az önkormányzatnak okozott 46 millió forint kár a nyomozás során nem térült meg. Az elsőfokú bíróság a terhelteket folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek és I. rendű vádlottat 1 év, II. rendű vádlottat 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2, illetve 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, valamint kötelezte őket a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. Az ítélettel szemben a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be.A Miskolci Törvényszék tájékoztatása szerint a keddi, másodfokú tárgyaláson akár az eljárás befejezése is várható. | Pont kerülhet az önkormányzati sikkasztók ügyére | Tárgyalást tart kedden a Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik egy borsodi település önkormányzatától rendszeres haszonszerzés végett közel 46 millió forintot tulajdonítottak el jogtalanul. | null | 1 | https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/onkormanyzat-sikkasztas-targyalas | 2024-09-30 17:30:00 | true | null | null | BOON |
Bátorfi Béla és üzlettársa startupjának nevét már levédették.Levédette az UAviator Drone Factory nevet a Dr. Bátorfi Consulting Kft., annak a fogorvosnak, Bátorfi Bélának a közvetett érdekeltsége, aki korábban Orbán Viktor kormányfőt is kezelte, és hatalmas uniós támogatásban részesült.Az UaviatorDrone honlapon az olvasható, hogy startupként merev szárnyú drónokat gyártanak a tököli repülőtér területén. A termékfejlesztés vezetője Kersics András konstruktőr, aki pár évvel ezelőtt a katonai célú felhasználást kutatta, drónelhárító drónokban gondolkozott.Az üzletben a Bátorfi családon kívül a fogorvossal több vállalkozásban is együttműködő Szűcs László vesz részt. Övék volt a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő, Kutató és Tudástranszfer Központ Kft., amely 1,3 milliárd forintot kapott egy székház felépítésére, illetve két kutatóközpont létrehozására, amelyeknek a működésére utóbb semmi jel sem mutatott, majd az épületet el is adták. | Dróngyártásba fog „Orbán fogorvosa” | Bátorfi Béla és üzlettársa startupjának nevét már levédették. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240911_hvg-batorfi-bela-orban-fogorvosa-kersics-andras-szucs-laszlo-UAviator-drone-factory | 2024-09-11 17:43:00 | true | null | null | HVG360 |
Szabó Péter egyeztetés nélkül 36 havi illetményt, összesen 63 millió forint végkielégítést ítélt meg Blazsek Balázsnak, a város főjegyzőjének. A szintén fideszes alpolgármesterei ezért kezdeményezték Szabó kizárását a pártból.Szeptember végével kell elhagynia hivatalát Szabó Péter paksi polgármesternek, miután az önkormányzati választáson Heringes Anita, az ellenzék jelöltje legyőzte, de még előtte húzott egy egészen váratlant: a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen bejelentette, hogy Blazsek Balázs címzetes főjegyző közös megegyezéssel felmondott, bár megbízatása 2025. február 25-ig tartott, majd kifejtette, hogy a főjegyzőnek 36 havi illetménynek megfelelő végkielégítést adott.Az indoklás szerint azért, mert Blazsek 1991 óta látta el hivatalát, amire nagyon kevés példa van Magyarországon. A Magyar Hang cikke szerint azonban Blazsek egészen a hivatal végéig állományban marad, csak am unkavégzés alól van felmentve, így addig is kapja a közel 2 millió forintos fizetését.Csakhogy a végkielégítést a testület vagy Fidesz-frakció tudta nélkül ítélte oda. Az októbertől a polgármestert és a képviselő-testületi többséget adó Paksi Deák Ferenc Egyesület önkormányzati képviselője, Barnabás István a közérdekű adatok alapján számolta ki a 63 millió forintot (a főjegyző fizetése nyilvános), emellett azt is elmondta az ülésen, hogy Blazsek havi 97 ezer forint költségtérítést is kap, illetve szolgálati autót, amelybe tavaly 2,7 millió forintért tankoltak – írja a Magyar Hang.A polgármester erre úgy reagált, hogy minden jogszerűen zajlott, illetve erkölcsileg is a legmegfelelőbben járt el, amikor a jutalomról döntött.Léptek a fideszes alpolgármesterekPénteken a két fideszes alpolgármester, Leber Ferenc és Szántó Zoltán közleményt adott ki, mely szerint a címzetes főjegyző szakmai és közéleti pályafutását nem vitatva, sem a jutalom mértékét, sem a jogviszony megszüntetésének időpontját nem tartják elfogadhatónak – írja a lap.Főként azért nem tartják ezt elfogadhatónak, mert az önkormányzati választások eredménye után (ahol tehát az ellenzéki jelölt nyert), a kormány a paksi atomerőművet különleges gazdasági övezetnek nyilvánította, ezzel elvonva az erőmű által fizetett, hatmilliárd forintos iparűzési adót is a várostól, azt közvetlenül a továbbra is fideszes vezetésű Tolna, illetve Bács-Kiskun megyei önkormányzatára testálva – ezt a döntést maga Szabó (veresége tudatában) egyébként támogatta. A kormány korábban ugyanígy döntött Gödön a Samsung SDI által fizetett 1,5 milliárd forint adóról is, miután a városnak ellenzéki vezetője lett 2019-ben.„Az elmúlt hetekben Paks város gazdálkodása rendkívüli mértékű kihívással szembesült, amelynek ismeretében különösen visszatetsző bármely vezető számára három évnyi bér egyösszegű kifizetése. Bár polgármester úr, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik hatáskörrel a jegyzői javadalmazás és jogviszony tekintetében, de az összeg nagysága, valamint az a tény, hogy a döntés hatása túlnyúlik a jelenlegi önkormányzati cikluson, megkövetelte volna a képviselőkkel történő egyeztetést, amelyet elmulasztott” – fogalmaztak a fideszes alpolgármesterek, hozzátéve, hogy a fenti megállapodásról ők is csak a testületi ülésen értesültek. | Paks távozó fideszes polgármestere 63 milliós végkielégítést adott a főjegyzőnek, kizáratnák a pártból | Szabó Péter egyeztetés nélkül 36 havi illetményt, összesen 63 millió forint végkielégítést ítélt meg Blazsek Balázsnak, a város főjegyzőjének. A szintén fideszes alpolgármesterei ezért kezdeményezték Szabó kizárását a pártból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240915_Paks-tavozo-fideszes-polgarmestere-63-millios-vegkielegitest-adott-a-fojegyzonek-kizaratnak-a-partbol?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2024-09-15 14:41:00 | true | null | null | HVG |
A Vox környezetéből származó források szerint egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló magyar pénzintézet adhatott közel kilencmillió eurónyi, vagyis majdnem 3,5 milliárd forintnyi kölcsönt a pártnak a kampányukhoz – írta meg a 444 egy spanyol lap értesülései alapján.A spanyol pártfinanszírozási törvényt figyelmen kívül hagyva a Vox párt nem hajlandó nyilvánosságra hozni, melyik az a bank, amely több mint kilencmillió eurót kölcsönzött nekik a legutóbbi önkormányzati és országgyűlési választások kampányában. A pártelnök azzal érvel, hogy „nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy démonizálják a konkrét bankot, amiért az pénzt kölcsönöz a Voxnak”.A Vox honlapján közzétett 2023-as éves beszámoló szerint a párt történetében először két banki hitelt vett fel a múlt évi választási kampányai finanszírozására, összesen több mint 9 millió eurót. Ebből már 1,8 millió eurót visszafizettek a beszámoló elkészítésekor, idén júniusban, de még mindig fennállt több mint hétmillió euró visszafizetési kötelezettség.A spanyol párt júliusban úgy döntött, hogy kilép az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti csoportjából, és inkább az Orbán Viktor kezdeményezésére létrehozott Patrióták Európáért frakcióhoz csatlakoztak. A szélsőjobboldal hitelezése nem áll messze a miniszterelnöktől. 2022-ben írtunk arról, hogy az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt az a magyar bank, amely 10 millió euró hitelt adott a francia elnökjelölt, Marine Le Pen kampányára. | Közel 3,5 milliárd forintnyi kölcsönt adhattak Orbánék a spanyol szélsőjobboldali Vox pártnak | Nem ez lenne az első alkalom, hogy magyar bank áll egy radikális pártnak adott kölcsön mögött. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240916_Orbanek-finanszirozhattak-a-spanyol-szelsojobboldali-partot | 2024-09-16 12:54:00 | true | null | null | HVG |
A párt nyáron csatlakozott az Orbán által gründolt Patrióták Európáért nevű EP-frakcióhoz.A Vox nevű spanyol szélsőjobboldali párt elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat – írja az El País.A lapnak Pepa Millán, a párt szóvívője azt mondta, azért fordultak egy magyar bankhoz hitelért, mert egyik spanyol hitelintézet sem adott nekik kölcsönt. Azt a Vox vezetőségének több tagja is megerősítette, hogy az MBH Bank két részletben folyósította a hitelt – először 6,7 millió eurót, majd 2,6 millió eurót –, és hogy a kölcsönt azóta teljes egészében visszafizették.Az El País szeptember közepén írta meg, hogy a spanyol pártfinanszírozási törvényt figyelmen kívül hagyva a Vox párt nem hajlandó nyilvánosságra hozni, melyik az a bank, amely több mint kilencmillió eurót kölcsönzött nekik a legutóbbi önkormányzati és országgyűlési választások kampányában. A pártelnök akkor azzal érvelt, hogy „nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy démonizálják a konkrét bankot, amiért az pénzt kölcsönöz a Voxnak”.A spanyol párt júliusban úgy döntött, hogy kilép az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti csoportjából, és inkább az Orbán Viktor kezdeményezésére létrehozott Patrióták Európáért frakcióhoz csatlakoztak.A szélsőjobboldal hitelezése nem áll messze Orbán Viktor miniszterelnöktől. 2022-ben írtunk arról, hogy az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt az a magyar bank, amely 10 millió euró hitelt adott a francia elnökjelölt, Marine Le Pen kampányára. 2023-ban az MKB egyesült a Takarékbankkal, akkor lett az új név MBH Bank. | Elismerte a spanyol szélsőjobboldali Vox, hogy 3,6 milliárd forintnyi kölcsönt kapott Mészáros Lőrinc bankjától | A párt nyáron csatlakozott az Orbán által gründolt Patrióták Európáért nevű EP-frakcióhoz. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241001_vox-mbh-bank-orban-viktor-meszaros-lorinc-hitel | 2024-10-01 06:39:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indítványozta három ember letartóztatását – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség. Az indítvány szerint a 48 és a 68 éves budapesti férfi, valamint az 57 éves gyáli nő egy bűnszervezetet irányított, amely a bűnös tevékenységükbe bevont vállalatokból „számlagyárat” alakított ki. A számlázási láncban szereplő cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, szerepük abban merült ki, hogy a bűnszervezet irányítását a legfelsőbb szinten ellátó budapesti cég névleges ügyvezetője olyan számlákkal tudja a fizetendő általános forgalmi adóját csökkenteni, amelyek adótartalmát nem fizették meg.Az egyes feladatköröket, így a számlázást, a banki ügyintézéseket, a készpénzfelvételt, az adminisztrációt és a könyvelési feladatokat hosszabb időn keresztül, előre meghatározott hierarchikus rendben osztották fel a bűnszervezet tagjai között.A fiktív számlákon szereplő szolgáltatások szerződés szerint végzett telephelyi takarításról vagy munkáról szóltak, a cégek közti pénzmozgások havi szinten 100 millió forintos összeggel történtek. A bűnszervezet ezzel 2021 májusa és 2024 júniusa között összesen 925 millió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Az ügyészség a bűnszervezet őrizetben lévő három tagjának letartóztatását a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta. | Fiktív számlákkal csalt el 925 millió forint áfát egy háromtagú bűnbanda | A számlagyárat két férfi és egy nő működtette három éven át. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240919_szamlagyar-koltsegvetesi-csalas-afacsalas-ugyeszseg-letartoztatas-bunszervezet | 2024-09-19 11:16:00 | true | null | null | HVG |
A Brunp a Debrecenben építkező kínai akkumulátorgyártó CATL-nak a leányvállalati holdingja.hirdetésNagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember eleji kínai látogatásának másnapján már be is jegyezték Budapesten a Brunp Recycling Technology Hungary Kft.-t. A cég fő tevékenysége a hulladék-nagykereskedelem.A Brunp a Debrecenben építkező kínai akkumulátorgyártó CATL-nak a leányvállalati holdingja, amely az akkumulátoripar teljes láncolatára kiépítette az újrahasznosítást. A Brunp holding 2021-ben 137 millió dollárért (mintegy 50 milliárd forintért) megvette a legnagyobb kínai molibdéngyártó, a CMOC leányvállalatának negyedét, amely egy kobaltbánya 95 százalékát birtokolja a kongói Kisanfuban.A Kongói Demokratikus Köztársaságban működő kínai vállalatok, köztük a CMOC nem győzik hangsúlyozni, hogy szigorúan betartják a nemzetközi ESG-szabványokat, nem alkalmaznak gyermekmunkát, gazdasági előnyöket visznek a helyi közösségeknek, például iskolákat tartanak fenn, vetőmagot és növényvédő szereket osztanak a farmereknek.A kobalt kitermelése tavaly már olyan mértékben felfutott Afrikában, hogy zuhanni kezdett a nyersanyag ára, és több vállalat készletezni kezdte a fémfélét. Pekingben a magyar nemzetgazdasági miniszter – az uniós előírások mellett – „a szuverenitási szempontokat szem előtt tartva” alapvető fontosságúnak mondta, hogy az elektromosjármű-gyártás hulladékfeldolgozása is „a legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra” épüljön. | Nem áll meg a kínai akkumulátor-érdekeltségek magyarországi terjeszkedése. Itt egy újabb | A Brunp a Debrecenben építkező kínai akkumulátorgyártó CATL-nak a leányvállalati holdingja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240921_hvg-brunp-kobalt-akkumulator-kina-catl-jonnek-a-kobaltbanyas-akkuhasznositok | 2024-09-21 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
1,1 milliárd forintba fog kerülni annak a Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti kerékpárútnak a felújítása, amely idén februárban, mindössze egy évvel az átadása után omlott be – írja az Átlátszó. A bicikliutat 700 millió forint uniós forrás felhasználásával építette az a Mento Kft., amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban kartellezés miatt 860 millió forintra bírságolta.A felújítás azért lesz ilyen költséges, mert nemcsak a kerékpárutat, hanem a párhuzamosan futó közutat is vissza kell építeni, valamint új támfal, villamos tápkábel és vízvezeték is épül, és 400 méter hosszan a vízelvezetést is meg kell oldani. A kivitelező szerint az úttest beázása vezetett a bicikliút beomlásához, a Magyar Közút azonban épp fordítva látja, erről akkor a 24.hu írt.Most a felújítást a Colas Út Építőipari Zrt. nyerte el 1 138 196 644 forintért, erre azonban már nincs EU-s pénzt, a közbeszerzést “külön erre a célra biztosított állami forrásokból” írták ki.Hasonló módon mindössze néhány hónapot bírt egy bicikliút Sirok, Tarnaszentmária és Verpelét között. Erre a beruházásra anno több mint 1 milliárd forint uniós pénzt kapott a kivitelező, a helyreállítás viszont itt “csak” 27 millió forintba fog kerülni. | 1,1 milliárd forintba kerül az egy év után beomló, 700 millió EU-s pénzből épült kerékpárút felújítása | Erre viszont már nincs uniós forrás, így az állam kénytelen fizetni. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240924_kerekparut-felujitas-kozbeszerzes-bodrogkeresztur-tokaj | 2024-09-24 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Újabb rozsdaövezeti beépítéssel juthat adóelőnyhöz a milliárdos építőipari vállalkozó, kavicsbánya-tulajdonos Balázs Attila.hirdetéshirdetésA kormány már társadalmi vitára bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely újabb kilenc akcióterületet jelöl ki, ahol a lakások vásárlása után csak 5 százalékos áfát kell fizetni, így az ott épülő ingatlanokat kedvezőbb áron lehet értékesíteni.A két debreceni, egy-egy pécsi és kecskeméti projekt mellett öt fővárosi területet is megneveztek. Ezek egyike egy 10 hektáros kőbányai komplexum, ahol korábban egy gyógyszergyár volt, és amelyet egyik oldalról a határol.A Balázs Attila többségi tulajdonában lévő Bayer Property az év elején alapította a Kincsem Property Kft.-t, amelybe néhány napon belül betársult a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. Ez utóbbit az állami MFB Invest hozta létre, és akkori közlés szerint 32 milliárd forint közpénzt helyeztek el benne.Négy nap múlva, február 26-án a Kincsem Property felvásárolta az addig izraeli tulajdonban lévő Fehér-Liget Ingatlanhasznosító Kft.-t, és már csak keveset kell várnia arra, hogy az így birtokába jutott fejlesztési helyszínt a kormány előnyös helyzetbe hozza.Bár a magántőkealapban állami pénz van, az alapkezelő, a Global Capital tulajdonosa, Juhász Sándor több olyan vállalatnak volt a menedzsere az elmúlt években, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségei voltak vagy lettek.A kormány tervei szerint a Kincsem Parkhoz és az Élessarokhoz közeli, korábban hajléktalanok által lakott kőbányai Terebesi-erdő helyén „komplex kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal, nagy kiterjedésű zöldfelület kialakításával kiegészített lakóterületi fejlesztés” kezdődhet meg.A Fehér-Liget augusztus 12-én már el is indította annak engedélyezését, hogy átalakítsák a felsővezetéket, és villamosmegálló létesülhessen a Gyógyszergyári utca és a Fehér út csomópontjában. | Állami háttér is segítheti a Zugló városközpontot is építő "kavicskirály" újabb hatalmas beruházását | Újabb rozsdaövezeti beépítéssel juthat adóelőnyhöz a milliárdos építőipari vállalkozó, kavicsbánya-tulajdonos Balázs Attila. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240928_hvg-balazs-attila-bayer-property-kincsem-property-rozsdaovezet-kincsem-park | 2024-09-28 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A férfit a Békéscsabai Rendőrkapitányság január 25-én jogerőre emelkedett határozatával a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés miatt 130 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta. A szabálysértési hatóság a határozatában tájékoztatta a férfit, hogy a pénzbírságot 120 óra közérdekű munka végzésével megválthatja és ennek érdekében az állami foglalkoztatási szervnél, munkaügyi központnál kell jelentkeznie. Ezután meg akarta vesztegetni annak a telepnek a vezetőjét, ahol azt kellett töltenie.A férfi a pénzbírságot nem fizette ki, hanemközérdekű munkavégzésre jelentkezett a Békés Vármegyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatalánál. A férfi február 6-án kezdte meg a közérdekű munkabüntetés letöltését a hivatal által foglalkoztatóként kijelölt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyik telephelyén. A telephely vezetőjének feladata volt a náluk közérdekű munkabüntetést teljesítő személyek munkájának irányítása, felügyelete, ellenőrzése, illetőleg a jelenlétet igazoló nyilvántartó lapokon annak névaláírással történő igazolása, hogy a közérdekű munkát teljesítő személy melyik napon milyen időtartamban teljesítette a közérdekű munkát - tájékoztatott közleményében aBékés Vármegyei Főügyészség.A férfi február 16-án, a kora reggeli eligazítást követően személyesen felkereste a telephelyvezetőt és felvetette neki, hogy ad neki egy bizonyos - általa kért - pénzösszeget, ha papíron, tényleges munkavégzés nélkül leigazolja a közérdekű munka teljes hátralévő részének teljesítését.A telep vezetője visszautasította az ajánlatot, aki ennek ellenére ezután még többször is megkísérelte a telephelyvezetőt a kötelezettségének megszegésére rábírni oly módon, hogy felszólította, mondjon egy összeget a fiktív igazolás kiállításáért cserébe. A telep vezetője a jogtalan előny ígéretének többszöri elhangzását követően hangosan közölte a férfivel, hogy ha van pénze, akkor fizesse ki a büntetését, aki ezen felszólításra végül felhagyott a cselekményével.A férfi a 130 ezer összegű pénzbírságból összesen 26 ezer forintnak megfelelő, 26 óra közérdekű munkát teljesített, a fennmaradó 104 ezer forintos pénzbírságot pedig megfizette. | Meg akarta vesztegetni főnökét | A közérdekű munka büntetés fiktív leigazolása érdekében akarta „megkenni”, meg akarta vesztegetni a munkahelyi vezetőjét. | null | 1 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/meg-akarta-vesztegetni | 2024-10-01 18:36:31 | true | null | null | BEOL |
Szeptember utolsó napján megjelent a Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán két határozat, amely szerint megsemmisítik az Integritás Hatóság kommunikációs szolgáltatásokra kiírt tenderének 1. és 3. részére vonatkozó eredményét, továbbá 3 + 2 millió forint bírságot is kiszabnak a hatóságra. Az érintett közbeszerzési eljárást a kormányközeli Balásy Gyula érdekeltsége, a New Land Media Kft. támadta meg a Döntőbizottságnál, miután úgy ítélték meg, hogy a hatóság jogsértően járt el az ajánlatuk értékelésekor, és ezért veszítették el a megbízást.Április közepén írtuk meg, hogy két év alatt 1,1 milliárd forintot költene kommunikációs tevékenységekre az uniós források megfelelő felhasználását vizsgáló Integritás Hatóság. A három részből álló eljárás eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. Ez alapján a megbízás első részét az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom - Wavemaker Hungary Kft. - Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte. A dokumentumból kiderült az is, hogy, bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot - az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese - a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.Ennek oka az volt, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot is kellett írniuk, aminek elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula féle New Land Media "kisdolgozatai" pedig nem nyerték el eléggé a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).A New Land Media nem nyugodott bele a döntésbe, és először előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet.Ennek egyik következménye az lett, hogy az Integritás Hatóság augusztusban a közbeszerzési eljárás 2. részében "módosította az ajánlatok érvényességére és az eljárás eredményességére vonatkozó döntését", és eredménytelennek minősítette azt figyelemmel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.Majd szeptember 5-én megjelent egy újabb hirdetmény, amely szerint az eljárás során nem választottak ki győztest, a versenyt lezárult. Itt azonban nem ért véget a történet.Önkényesen döntött a kiíróA Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis szintén lefolytatta a saját eljrásait (D.511/23/2024. és D.515/22/2024.), amelyeknek eredményeként megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvény több pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő "Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. április 9-én a 206544/2024. számon megjelent részvételi felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést a tárgyi közbeszerzés" 1. és 3. részében is. Emellett az ajánlatkérővel szemben 3, illetve 2 millió forint bírságot szab ki.A Döntőbizottság szerint ugyanis szubjektív volt az értékelési szempontrendszer, ami jogsértő.Mint írják, az "Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve preambulumának 92. pontja előírja, hogy a választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a ténylegesés tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését". Továbbá: a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja szerint az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk.A Döntőbizottság ugyanakkor a vizsgálat során arra jutott, hogy "az ajánlattételi dokumentációban rögzített előírások nem biztosították az ajánlatok egységes, azonos szabályokon alapuló értékelését, ezzel sérült az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételhez való joga is". Emellett a kiíró kritériumrendszere a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja első mondatába ütköző módon önkényes döntési lehetőséget biztosított saját maga számára.A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy a jogsértés a jogsértő közbeszerzési dokumentumok megsemmisítésével reparálható, illetve, hogy"nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt".Lapunk egyébként már a tender kiírásakor aggályait fejezte ki a szakmai ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatban. Ahogy akkor megírtuk: közbeszerzési szakértőnk megítélése szerint az Integritás Hatóság nem egzakt módon mérhető módszertan, hanem nehezen megfogható szakmai szempontok alapján kívánja értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, ezáltal nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.Katus Eszter | Jogsértőnek találták az Integritás Hatóság tenderét, megsemmisítették az eredményt | Az összesen 1,1 milliárd forint értékű eljárást az egyik ajánlattevő, a kormányközeli New Land Media Kft. támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/01/jogsertonek-talaltak-az-integritas-hatosag-tenderet-megsemmisitettek-az-eredmenyt | 2024-10-01 09:49:49 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Integritás Hatóság bíróság előtt támadja meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogsértő és szakmailag megalapozatlan határozatát - derül ki a szervezet közleményéből. A hatóság elnökének szavai is paprikásak a témában: "Sajnálatosnak tartom, hogy Magyarország egyik legnagyobb, az adófizetők pénzén mesterségesen felhízlalt médiaügynöksége láthatóan jobban ért a közbeszerzési rendszer abuzálásához, mint a PR-szakmához. Én személy szerint örültem volna, ha a New Land Media a szakmai feladat megértésére biztosított alkalomra nem túlnyomórészt ügyvédeket küld, hanem szakembereket. Biztos vagyok benne, hogy ez segíthette volna őket egy valóban magas színvonalú ajánlat elkészítésében" - mondta Biró Ferenc. De miről van szó?Júliusban derült ki, hogy az Integritás Hatóság kommunikációs tenderén bár Balásy cége, a New Land Media Kft. adta az olcsóbbik ajánlatokat, nem ők lettek a győztesek, mert szakmailag kevésnek bizonyultak. A New Land Media ezután a Közbeszerzési Döntőbizottságon támadta meg az Integritás Hatóság döntését és nyert is. A KDB megsemmisítette a közbeszerzést.Csakhogy a hatóság álláspontja szerint a New Land Media jogorvoslati kérelmét elkésetten, a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. "A jogorvoslati kérelmet el kellett volna utasítani elkésettsége és alaptalansága miatt. A Hatóság a KDB döntését jogsértőnek tartja, ezért azzal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő" - írja a közleményük."Az a tény, hogy a KDB jogsértően jár el, és a Közbeszerzési Hatóság által ellenőrzött és jóváhagyott kiírást nyilvánít semmissé egy megalapozatlan, jogvesztő határidő után, tehát késve leadott kérelem alapján, csak alátámasztja a gazdasági kultúraváltás szükségességét, amit az Integritás Hatóság céljául tűztem ki" - mondta Biró Ferenc. Szerinte a KDB döntése rámutat a magyar közbeszerzési rendszer gyengéire, "amelyekre a megfelelő vizsgálatokat követően a Hatóság az elmúlt két évben 4 jelentésben is felhívta a figyelmet: a szabályokkal könnyű visszaélni, és nem azt szolgálják, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatásokat a legkedvezőbb áron vásárolhassák meg a kiírók". | Az Integritás Hatóság elnöke szerint Balásy cége adófizetők pénzén, mesterségesen lett felhízlalva | Balásyéknak nem tetszett, hogy nem ők nyerték a hatóság kommunikációs tenderét. Most már bíróságra fog kerülni az ügy. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/01/az-integritas-hatosag-elnoke-szerint-balasy-cege-adofizetok-penzen-mestersegesen-lett-felhizlalva | 2024-10-01 12:56:08 | true | null | null | 444 |
A szakember az uniós támogatásból épült nyírmártonfalvai lombkoronasétányt érintő nyomozásukat firtató képviselői kérdésre válaszolt.A főügyész elismerte, hogy vizsgálatot kezdtek a fejlesztés közben tarra vágott lombkoronasétánnyal kapcsolatban felmerült csalás gyanúja miatt, jóllehet Magyarország nem tagja az uniós szervnek.Bizonyos esetekben harmadik országokban és az együttműködésben nem résztvevő uniós tagállamokban is nyomozhatunk - mondta Laura Codruța Kövesi, aki azt is elárulta, hogy több olyan ügyük van, amelyben magyar állampolgárok és vállalatok érintettek, de adatokkal nem tudott szolgálni.A lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkoronasétányt nagyjából 166 ezer euró (60 millió forint) uniós támogatás felhasználásával építette a falu fideszes polgármestere, Filemon Mihály, aki azóta már választáson elvesztette a tisztségét. Az Átlátszó oknyomozó portál által feltárt ügyben időközben nyomozást kezdett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.Mint a Népszava elsőként megírta, az EPPO-nál vizsgálat indult, miután a Transparency International magyarországi irodája bejelentést tett korrupcióra hivatkozva. A luxembourgi székhelyű hivatal idén júliusban válaszolt a megkeresésre, közölve, hogy csalás gyanúja miatt bűnügyi nyomozást indított. A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség nem sokkal ezután közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az ügyben nem az Európai Ügyészség, hanem a NAV illetékes szerve nyomoz. | A nyírmártonfalvai lombkoronasétány csak az egyik korrupciógyanús magyar ügy, több másikat is vizsgál az Európai Ügyészség | A magyar hatóságok eddig mindig együttműködtek az Európai Ügyészséggel, meglátjuk, hogy ez folytatódik-e – mondta Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában rendezett meghallgatásán. | null | 1 | https://nepszava.hu/3252211_europai-ugyeszseg-magyarorszag-korrupcio-vizsgalat-laura-codruta-kovesi | 2024-10-02 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
A hadsereg nettó 104 millió forint keretösszegben bérel repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez a Fly-Coop Kft.-től. A megbízás 2026 végéig szól, vagyis évente bő 30 millió forintot fizet ki erre a sereg. Azt nem tudni, hogy a honvédségi repülők és helikopterek miért nem elegendők a feladatra, mint eddig. A megbízást elnyerő cég 2016-ban lett ismert, amikor Rogán Antal propagandaminisztert és akkori feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát helikopterrel szállította egy celebesküvőre.A helikopterből kiszállító minisztert lefotózó Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa. A Fly-Coop Kft. viszont egy évvel később megkapta első állami megbízását, és jelenleg is szerződésben áll az Országos Vérellátó Szolgálattal, amit Bayer Zsolt kormánypárti publicista felesége vezet.Az állami szervezetek védelmi és biztonsági vásárlásait összefogó Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) január közepén írt ki közbeszerzést "Ejtőernyős kiképzéshez repülőgép bérlése 2024-2026" címmel. A felhívásra mindössze egyetlen cég, az Avia Rent Kft. jelentkezett, de a tender mégis eredménytelenül zárult márciusban.Az Avia Rent ajánlatát ugyanis érvénytelennek nyilvánították, mert a cég azt írta bele, hogy az általa megajánlott árak "vis major, kimagaslóan eltérő üzemanyag-áremelkedés, illetve éves szinten 2%-ot meghaladó fogyasztóiár-index emelkedés esetén közös megegyezés szerint átértékelendőek". Magyarán, ha nagyon megdrágul az üzemanyag vagy nagyot nő az infláció, tárgyalni szeretne arról, hogy többet fizessen neki a honvédség.Viszont a szerződéstervezetben, amit az Avia Rent elfogadott, az állt, hogy a cég vállalja, hogy a szerződés hatálya alatt nem emel árat. Ezt az ellentmondást a VBÜ "többváltozatú ajánlatnak" tekintette, melyet nagyfokú hiányosságként értékelt, ezért hiánypótlásra nem is adott lehetőséget a cégnek. A Közbeszerzési törvény szerint ugyanis azzal csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy ilyen hiány pótolható.A Fly-Coop árai egy kicsivel alacsonyabban szálltakJúnius közepén újra kiírták a közbeszerzést változatlan tartalommal. A keretösszeg az első alkalomhoz hasonlóan nettó 103,9 millió forint, amelynek 70 százalékára vállal kötelezettséget a honvédség.A megbízás három évre szól, a keretösszeg pedig a tervek szerint a következőképpen oszlik majd meg: 2024-ben 31,5 millió Ft, 2025-ben 34,6 Ft, 2026-ban 37,8 forint. Ezért az összegért elvárás évente 3 275 000 méter/fő ugráskeret, évi egy áttelepülés oda-vissza az MH Kiss József 86. Helikopterbázis szolnoki repülőterére, és évente 10 nap rendelkezésre állás ugyanott.A tenderre ezúttal ketten jelentkeztek: az első alkalommal is pályázó Avia Rent Kft. összességében nettó 103,8 millió forintos, a Fly-Coop Kft. pedig nettó 100,3 millió forintos ajánlatot tett.Az olcsóbb ajánlatot tevő Fly-Coop nyerte a megbízást.A Kadarkútra bejegyzett cég a Jakab család tulajdonában van, és bővelkedik megrendelésekben: éves nettó árbevétele a 2020-as 2,5 milliárd forintról ütemesen emelkedve tavaly már 5,3 milliárd forint lett. A cég profitja viszont épp ellentétes utat járt be az elmúlt években: a 2020-as 127 millióról 2023-ra kevesebb mint tizedére, 11 millióra csökkent.Nem tudni, milyen gépeket bérel a honvédségAz sajnos nem szerepel a nyilvános tenderdokumentációban, hogy hány darab és milyen típusú repülőgépeket kölcsönöz a honvédség a Fly-Coop-tól három éven keresztül nettó 104 millió forintért.Ami biztos: a magyar Légijárművek Lajstromnyilvántartásának Jegyzéke aktuális, szeptember elején frissített verziója szerint a cégnek több helikoptere mellett Beechjet, Embraer, Cessna, Hawker és Piper márkájú repülői, valamint Antonov AN-2 típusú gépei is vannak. A géppark (egy része) a Fly-Coop honlapján meg is tekinthető. Szolgáltatásaik között sétarepülés, légitaxi, repülőgép-bérlés és pilótaképzés is szerepel.Talán nem a sétarepülős-tréningezős kisgépeket vagy a fontosságoknak fenntartott luxusjeteket fogja majd bérelni a honvédség a cégtől ejtőernyős kiképzésre, hanem az eleve katonai és szállítmányozási célokra készült Antonovokat. A köznyelvben Ancsa becenevű típus a második világháború után a Szovjetunióban kifejlesztett egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgép.A Wikipédia szerint legnagyobb sebessége 258 km/óra, utazósebessége 190 km/óra, hatótávolsága 845 kilométer, legnagyobb repülési magassága pedig 4500 méter.Több más volt szocialista országhoz hasonlóan hazánkban is használt ilyen repülőgépeket a honvédség. 1974-ben rendeltek tíz darabot, melyből az utolsót 2020-ban nyugdíjazták, bő 45 évnyi szolgálat után.Az elmúlt években azonban rengeteg légijárművet vett a honvédség: a számtalan új helikopter mellé sok új repülőt is beszereztek. A főként Orbán Viktor és Szijjártó Péter által használt, 2018-ban megvett Falconok és Airbusok mellé idén februárban vásároltak két hatalmas szállítórepülőt is.Az MH Kiss József 86. Helikopterbázis fényképei szerint pedig - nem meglepő módon - helikopterből hajtják végre az ejtőernyős ugrásokat a katonák, így végképp érthetetlen, miért bérelnek ehhez repülőket a Rogán Antalt légitaxizó cégtől.Erdélyi Katalin | A Rogán Antalt helikoptereztető cégtől bérel repülőket a honvédség | A Fly-Coop Kft. 3 éven keresztül összesen 104 millió forintért kölcsönöz repülőket személyzettel együtt a hadseregnek ejtőernyős kiképzéshez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/09/27/a-rogan-antalt-helikopterezteto-cegtol-berel-repuloket-a-honvedseg | 2024-09-27 13:18:28 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pest megyében a ciklus utolsó napján 240 millió forintot akart szétosztani a fideszes többség egy rendkívüli bizottsági ülésen, azonban ezt két ellenzéki képviselő megakadályozta. Szemző Áron momentumos és Fehér Zsolt jobbikos képviselő ugyanis kivonult az ülésről, így az nem maradt határozatképes.Szemző Áron a Facebookon azt írta, a megyei önkormányzat álcivil, Fidesz-barát egyesületeknek akart kiszórni pénzt fesztiválnak és családi napnak álcázott, de lényegében önkormányzati rendezvényekre.Az általunk látott előterjesztés szerint 20 pályázatot támogatottak volna.Ezek között volta Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Kulturális Egyesület, amely két éve szereplési lehetőséggel segítette Tuzson Bence fideszes politikus kampányát,a "Jelen Vagyok" Tehetséggondozó Egyesület, amelyet Csabai Márk vezet, aki pár éve Tuzson, illetve a Fidesz választókerületi szóvivője is volt, demilliókat kapott volna a Kammerer Zoltán gödi polgármester által vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány is.Mindhárom szervezet az általuk igényelt teljes támogatási összeget kapta volna meg, 12-19 millió közötti összegben.A gödi önkormányzat által alapított Göd Fejlődéséért Közalapítvány is kapott volna csaknem 20 milliót.Az új megyei közgyűlésben a Fidesznek nincs meg a többsége, a 46 mandátumból 21-et szerzett. A Momentum 10, a Mi Hazánk 8, a DK 7 képviselőt juttatott be.Kedden lesz az alakuló ülés, a Fidesznek csak úgy lehet többsége, ha valaki vele szavaz. Ez a Mi Hazánk lehet, ugyanis Szemző szerint a Fidesz két bizottsági elnöki pozíciót is adna a pártnak annak ellenére, hogy nem ők adják a legnagyobb frakciót. Más frakcióknak nem ajánlottak egyet sem. | Oda a fideszes többség Pest megyében, 240 milliót osztottak volna szét az utolsó percben | Két ellenzéki kivonult, így határozatképtelen lett a bizottsági ülés. | null | 1 | https://444.hu/2024/09/30/oda-a-fideszes-tobbseg-pest-megyeben-240-milliot-osztottak-volna-szet-az-utolso-percben | 2024-09-30 14:22:14 | true | null | null | 444 |
A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatóak a szövegben, hogy több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is. Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba került, és összesen 4 milliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.Amikor a kegyelmi botrányba Novák Katalin köztársasági elnök után Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott, utóbbi exférje látványosan kilépett a NER-ből azzal, hogy interjút adott a kormánypártinak aligha nevezhető Partizánnak. Magyar Péter a beszélgetés során több súlyos kijelentést is tett. Az egyik az volt, hogy azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá a NER-es Balásy Gyula cégeivel, egy másik pedig az, hogy a kormány megfélemlítésként ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI).Az interjút követően az Átlátszó kikérte a DHK kommunikációs szerződéseinek árlistáit - az adatper jelenleg is folyamatban van másodfokon.Az elmúlt hetekben ismét adok-kapok bontakozott ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, európai parlamenti képviselő között. A vita középpontjában - ahogy már tavasszal is történt - a Diákhitel Központ korábbi, Magyar által aláírt szerződései állnak. Hadházy a kisebb, közbeszerzési határérték alatti szerződésekbe nézett bele: állításai szerint ezek túlárazott, fölösleges, sok esetben fiktívnek tűnő szerződések, amelyek szándékosan pont a pályáztatási értékhatár alatt találhatóak. Magyar szerint Hadházy csak sejtet, és híjával van a konkrétumoknak. Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) korábban - még Magyar idejében, 2021-ben - folytatott vizsgálatot, annak eredménye azonban eddig nem került nyilvánosságra.A KEHI jelentését maga Magyar hozta szóba még a legelső ellenzéki, a Partizánnak adott interjújában. Azt állította, hogy a KEHI-vizsgálat Varga Judittal való első szétköltözésével áll összefüggésben: előbb a Karmelitába hívták be, hogy szép szóval és ígéretekkel bírják rá a magánéleti problémák rendezésére, majd fenyegetőbben léptek föl, és ennek volt része a KEHI által a Diákhitel Központnál folytatott ellenőrzés is.A 2001-ben alapított, állami tulajdonban álló Diákhitel Központ Zrt. (DHK) feladata a hallgatói hitelrendszer működtetése: alacsony kamat mellett - bizonyos esetekben kamatmentesen - folyósít hitelt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára. 2021-ben átlagosan 93 fő dolgozott DHK-ban, a cég többnyire nullszaldós volt, a vezető beosztású munkavállalók havi bére már 2020-ban megközelítette a bruttó 1,2 millió, míg a vezérigazgatóé a bruttó 3,5 millió forintot.Magyar emlékei szerint egy "verőfényes napon" jelentek meg a hivatal emberei, hogy lefoglalják a cég adathordozóit, mire ő felhívta Gaál Szabolcs Barnát, a KEHI elnökét, hogy "ez mi". Gaál állítólag azt felelte, hogy ez egy "figyelmeztetés", de Magyar ne csináljon semmit, mert nem lesz baj. "Nem is lett, mert rendeződött a kapcsolatunk. [Mármint Varga Judit volt igazságügyminiszterrel]. Miután ez megtörtént, lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül" - mesélte a saját verzióját a Partizánnak Magyar.Az Átlátszó most megszerezte a szóban forgó (nem nyilvános) jelentést, és annyit biztosan állíthatunk, hogy az anyag nem támasztja alá Magyar utóbbi kijelentését: a dokumentum 2021 augusztusában elkészült, és igenis tartalmaz megállapításokat.A KEHI szakmai észrevételeket tesz az állami cég egész működésére vonatkozóan, leszögezve, hogy annak eredményessége nem a saját gazdálkodásából, a hitelezés fölpörgéséből származik, hanem a közvetett állami támogatásból. A kihelyezett hitelállomány 2014 óta, míg a hitelt felvevők száma 2011 óta folyamatosan csökkent, a 2020-as rekord összegű, közel 33 milliárd forint hitel folyósítása pedig csak a koronavírus járvány hatásainak enyhítésére bevezetett Diákhitel Plusznak volt köszönhető.Szövevényes kapcsolati hálóAz anyag a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámol. Mint írják, bár a kedvezőtlen tendenciát a menedzsment is észlelhette, és ezért költött közel félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra,a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása pedig több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással.De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt - olvasható a jelentésben.A KEHI összesen 52 db, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű szerződést vizsgált meg részletesen. És bár a közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyszerű beszerzési eljárásokat a joszabályoknak megfelelően bonyolították le (a közbeszerzésekről a KEHI nem tesz említést), a Hivatal álláspontja szerint több esetben nem volt valós verseny, vagy éppen túlárazás történt.A KEHI a következő cégeket emelte ki a jelentésben:First Voice Kft.HYPERTEAM Kft.PlanB Magyarország Kft.MESTINT Kft.Think&Thank Management Kft.A cégadatbázis szerint a First Voice és a Think&Thank Kft. székhelye megegyezik, mindkettő a Budapest, Otthon utca 1.-be van bejegyezve. Emellett a First Voice vezető tisztségviselője, Ézsiás Beatrix a Think&Thank ügyvezetője is volt.A Think&Thank Kft. többségi tulajdonosa a Kondorkó POD Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Trentin Balázs. Trentin pedig annak a Troia Media Kft.-nek a tulajdonosa, amely ugyan a KEHI jelentésében nem szerepel, de kapott megbízást a Diákhitel Központtól. A 2021-ben kötött szerződés összege pedig éppen megegyezett azzal az összeggel (13,3 millió forint), amit Troia Kft. bevételként fel tudott mutatni abban az évben.Trentinről Hadházy Ákos és a Szabad Európa is megírta, hogy tavasszal és nyáron több alkalommal adott instrukciót a Tisza Párt aktivistáinak, támogatóinak egy Facebook-csoportban utcai kitelepüléssel vagy a párt kampányvideóinak megosztásával kapcsolatban.A MESTINT Kft. tulajdonosa dr. Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki egyúttal a kormánymédia rendszeres megszólalója is.A PlanB Kft.-ről pedig többek között azt is tudni, hogy kommunikációs tanácsokat adott Varga Juditnak, és ők végezték a tréningjét nettó 6,4 millió forintért 2019-ben. A PLanB azonban más szempontból is érdekes. A 444.hu 2016-os cikke szerint a cég társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője Woth Márton volt, aki Gulyás Gergellyel és Loppert Dániellel 2005-ben megalapította a Fidesz Ifjúsági tagozatát. Woth ezen kívül részt vett a Fidesz több nagyszabású kommunikációs akciójában is.Palatinus-Woth Márton aztán feltűnt abban a tanácsadó cégben is, ahol Magyar Péter 2024 elején lett tulajdonos. Az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt.-ben Magyar és Woth mellett tulajdonos még Császár Dániel Gergely és Kurchina Károly is. Császár 2014-2018 között a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt. Kruchina neve pedig főként onnan ismert, hogy a 2006-os tüntetéseken a rendőrök megverték és letartóztatták, az ügyészség pedig vádat emelt ellene - akkor ügyvédjelöltként Magyar Péter védte.A PlanB Kft.-nek és a Solti Ádám tulajdonában álló HYPERTEAM Kft.-nek viszont több nyertes közbeszerzése is volt - szemben a többi említett céggel.100 ezer forint egy oldal, 244 ezer egy diaA KEHI szerint a felsorolt cégekkel között szerződésekkel a következő problémák voltak:Amikor a First Voice Kft. elnyerte a 12,1 millió forintos, kérdőíves kutatásról szóló megbízást, egy olyan fordítóirodát is felkértek ajánlattétre, amely nem is tett ajánlatot (mivel vélhetően nem is tudta volna elvégezni a feladatot).A HYPERTEAM Kft.-vel szemben két olyan cég indulhatott, amelyeknek még holnapjuk sem volt, nem adtak le beszámolót vagy csak pár millió forintos bevételt értek el. (Az egyik cég azóta felszámolás alá került.) Így a HYPERTEAM könnyedén nyerte el a folyamat modellezési szerződést 7,4 millió forintért.A PlanB Kft. mellett egy olyan cég indult 3 alkalommal is, amely 2002-ben adott le utoljára beszámolót, életjeleket nem mutatott (és azóta megszűnt).A PlanB ráadásul drágán is dolgozott: egy 40 oldalas - kétes minőségű - tanulmányt a Z-generációról 4 millió forintért készített el (ez 100 ezer forint/oldalt jelent), egy másik esetben pedig 4,4 milliót kért egy 18 diából álló előadásért. De a KEHI szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából 500 ezer forint helyett.A First Voice diákhitelezéssel kapcsolatos kutatása, valamint a MESTINT Kft. közvélemény kutatása 2-2 millió forintból megoldható lett volna, ők azonban 14,5, illetve 12,4 millióért dolgoztak.Ugyanígy túlárazottnak tartotta a KEHI a Think&Thank Kft. megbízását is, amely során Facebook-posztokon és egyéb kevésbé erőforrásigényes feladatokon túl sok mindent nem csinált a cég 14,7 millió forintért.Bár a feltárt esetek további vizsgálatot is érdemelhettek volna, vagy akár a felelősségre vonás is felmerülhetett volna, a jelentésben egyikre sem történik utalás. A KEHI ugyanis a következő pár sorral zárta az elemzést:Magyar szerint nyomásgyakorlás történtMagyar Péter azt állítja, hogy az eljárásra a párkapcsolati nehézségei miatt került sor, így próbálták meg őt "föntről" presszionálni. A Partizán-interjú után egy hónappal már a hvg.hu által nyilvánosságra hozott, családi veszekedéssel kapcsolatos rendőri intézkedést is ezzel hozta összefüggésbe. Ahogy Facebook-bejegyzésében fogalmazott:"az egész eljárásra, ahogy a későbbi KEHI vizsgálatra is azért került sor, hogy a válasunk során nyomást gyakoroljanak rám, esetlegesen lemondjak a gyerekeim felügyeleti jogáról".Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor sajtótájékoztatón azt állította, hogy a KEHI vizsgálata az éves munkaterv alapján végzett, tervszerű eljárás volt. Magyar erre a Facebookon úgy felelt, hogy rendkívüli, be nem jelentett vizsgálat volt, és "egy ilyen vizsgálatról csak két ember dönthetett".Azzal kapcsolatban nem sikerült betekintést szereznünk, hogy a KEHI 2021-re készített munkatervében szerepelt-e a Diákhitel Központnál folytatandó vizsgálat. A vezérigazgató végül 2022 februárjában távozott a Diákhitel Központtól. Lemondását a sajtó akkor leginkább a felnőtt-és szakképzésben igénybe vehető szabad felhasználású diákhitelekkel való tömeges visszaéléssel hozta összefüggésbe.Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar még 2021 novemberében is dicsekedett a konstrukcióval a magyar ifjúságpolitikát amúgy egekig dicsérő interjújában. A visszaélések észlelése után viszonylag gyorsan visszavonták, majd átszabták ezt a hitelezési formát. A szakképzésre kiterjesztendő, 2021 májusában megalkotott Diákhitel Pluszt egyébként az általunk látott KEHI-jelentés is említi - mégpedig lehetőségként.Hont András — Katus Eszter | Megszereztük a Magyar Péter diákhiteles szerződéseiről szóló KEHI-jelentést | A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatóak a szövegben, hogy több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is. Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba került, és összesen 4 milliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/02/megszereztuk-a-magyar-peter-diakhiteles-szerzodeseirol-szolo-kehi-jelentest | 2024-10-02 08:37:44 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szerdán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Fejlesztési Bank is közleményt adott ki, miután az Átlátszó bemutatott egy 2021-es, Magyar Péter vezérigazgatói időszakában született KEHI-jelentést. A jelentés szerint, mint megírtuk, a Diákhitel Központ az évi 1 milliárdos anyagi ráfordításainak közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötte el úgy, hogy a szerződések sokszor túlárazottak voltak.A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közleménye szerint "kormányrendelet alapján tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában". Magyar az első interjújában azt állította, hogy a KEHI közvetlenül azután kezdett kutakodni náluk, hogy megromlott a viszonya akkori feleségével, Varga Judittal, majd a Karmelitában visszautasította a válás zökkenőmentessége érdekében felkínált diplomáciai állást. Magyar azt állította, hogy miután rendezte a kapcsolatát Varga Judittal, a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül lezárták.A KEHI mostani közleménye szerint a "tanácsadó tevékenység eredményeként a hivatal - összhangban a vonatkozó kormányrendelet előírásaival - véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta". Ellenőrzési jelentés valóban nem készült az ügyben, a KEHI szerint "a hivatal a vélemény elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett".A közlemény egy fontos eleme az, hogy"a Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, melyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak".A Diákhitel Központ Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozik, az MFB a szerdai közleményében azt emelte ki, hogy a KEHI vizsgálata után nem hosszabbították meg Magyar Péter megbízatását. Az MFB azt írta, hogy a Diákhitel Zrt.-ben a KEHI 2021 során folytatott átfogó vizsgálatot - itt nem tanácsadói tevékenységet említenek -, amely "érintette a beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatot is". A közlemény szerint a Magyar Fejlesztési Bank "ezt követően 2022-ben nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását", azonban ok-okozati összefüggésre ez a szöveg direktben nem tesz utalást.Az Átlátszón megjelent KEHI-dokumentum szerint összesen 52 darab, 2018-2020 között keletkezett szerződést vizsgáltak meg részletesen, ezek értéke 1,4 milliárd forint volt. (Tehát nem minden vizsgált szerződést Magyar ideje alatt kötöttek, ő ugyanis 2019. június 8. és 2022 februárja között volt az állami cég vezérigazgatója).A KEHI megállapította, hogy a szerződő cégek kiválasztásánál több esetben nem volt valós verseny, vagy éppen túlárazás történt. Két olyan céget emeltek ki (First Voice Kft.,-Think&Thank Kft.), amik ahhoz a Trentin Balázshoz köthetők, aki jelenleg a Tisza Párt egyik szervezője, és akinek egy másik cége, a Troia Media Kft. szintén kapott megbízást 2021-ben a Diákhitel Központtól. | Kormányzati Ellenőrzési Hivatal: Nyomozás folyik a Diákhitel Központ gazdálkodásával kapcsolatban | A hivatal szerint nem ellenőrzést végezték, hanem tanácsadói tevékenységet folytattak a Diákhitel Központnál 2021-ben. Az állami MFB azt közölte: a KEHI átfogó vizsgálata után nem hosszabbították meg 2022-ben Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/02/kormanyzati-ellenorzesi-hivatal-nyomozas-folyik-a-diakhitel-kozpont-gazdalkodasaval-kapcsolatban | 2024-10-02 16:56:50 | true | null | null | 444 |
Nemzetgazdasági szintű zavart okozhatnak a magántőkealapok | A magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának eszközévé váltak Magyarországon, rendkívüli mértékben férnek hozzá közpénzekhez, annak ellenére, hogy működésük, tulajdonosi struktúrájuk és az állami tőkebefektetések nem átláthatóak. Ezekkel a szavakkal foglalta össze Zeisler Judit, a Transparency International (TI) Magyarország szakpolitikai vezetője friss tanulmányuk fő állítását, mely a hazai magántőkealapok helyzetét mutatja be. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/12/transparency-international-tanulmany-magantokealapok-szabalyozas | 2023-09-12 16:10:00 | true | null | null | Telex |
|
Az önkormányzati választás idején sokaknak feltűnhetett, mennyire elözönlötték a Facebookot a magyar közmédia legfőbb hírműsorának online kiadása, a Híradó.hu hirdetései. Szinte mindegyik a kormánypropagandát népszerűsítő tartalommal érkezett, holott az évi 142 milliárd forintnyi közpénzből működő közszolgálati médiának nem ez lenne a feladata. De ez vajon csak egy szubjektív benyomás, elfogultság fűtötte érzés?Hogy ez kiderüljön, végignéztük, hogy a papíron független és pártatlan Híradó milyen cikkeket és témákat tart elég fontosnak ahhoz, hogy meghirdesse a Facebookon. És ezen belül: mik azok a témák, amiknek a népszerűsítésére a Híradó.hu a legtöbb pénzt áldozta a közösségi felületen? Hamar kiderült, hogy az adófizetői forintokból nagyobb összegeket szinte kizárólag a kormánypropaganda népszerűsítésére költ a Híradó.hu, ezek az anyagok ráadásul gyakran félrevezetők, manipulatívak, és konkrét álhíreket tartalmaznak.Az elemzéshez a Political Capital szakértőjét, Molnár Csabát hívtuk segítségül, aki a Meta Hirdetéstár API rendszerén keresztül letöltötte a Híradó.hu hirdetéseinek adatait, évekre visszamenőleg. Ebben azok a hirdetésekszerepelnek, amelyeket maga a hirdető, vagy a Meta úgy jelölt meg, hogy társadalmi kérdésekről, választásokról, vagy politikáról szólnak. (A gyakorlatban híroldalak esetében nem mindig csak tisztán politikai-közéleti témájú hirdetéseket sorol ide a Facebook, de mint majd látni fogjuk, esetünkben ez nem torzította észrevehetően az elemzést, mert a nagy összeggel megfuttatott Híradó.hu-s hirdetések kivétel nélkül ilyenek voltak.)A Meta 2019-ben indította el a Hirdetéstárat, azóta kell megjelölniük a hirdetőknek a politikai hirdetéseket. A hazai híroldalak jellemzően 2020-ban kezdtek el érdemben ilyen hirdetéseket futtatni. Elemzésében a Political Capital a 2020. január 1. és 2024. július 31. között aktív hirdetéseket vizsgálta. Ebben az időszakban a legnagyobb (vagyis a legtöbbet költő) hirdető címet a híroldalak között azOrigonyerte, aminek a Facebook-oldalán 343,1 millió forintért futott hirdetés, a Híradó.hu oldal ugyanebben az időszakban 175,7 millió forintért hirdetett.A kutatásból kiderült, hogy a kormánybarát médiumok, függetlenül azok tematikájától, nagyságrendekkel többet költöttek hirdetésekre a két választásikampány-időszakban, mint azokon kívül. Mindegyiknél ugyanaz a mintázat jelenik meg: a 2022-es választási kampányt egy csúcs jellemzi, amely a választás napjára kulminálódik. A 2024-es kampányban áprilisban megfigyelhető egy kisebb csúcs, amit a választás napjáig egy nagyobb csúcs követ. A két vizsgált független médium lényegesen kevesebbért hirdetett, ezeknél a hirdetési stratégiában nem látszik kampányüzemmód.A Híradó.hu a 2022. tavaszi kampányban alig emelte meg a hirdetési költését. Nincs jele annak sem, hogy a kampányidőszakban érdemben változtatott volna a hirdetési stratégiáján. Ezzel szemben a 2024. tavaszi kampányban már nagyságrendekkel emelte a hirdetési aktivitást - hasonlóan a kormánybarát médiumokhoz.Itt érdemes megjegyezni, hogy a Híradó.hu egy közpénzből működő híroldal, és mint ilyen, elméletileg közszolgálati médiatájékoztatásnak minősül, aminek a feladata a törvény szerint a minél korrektebb, széles körű tájékoztatás. A működtetője a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., amiaz NMHH szerintis közszolgálati feladatot lát el. Ennek megfelelően pedig - szinténaz NMHH kódexeszerint - az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül kell működnie, és az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják.A Híradó.hu főszerkesztője 2020 júniusa ótaaz a Leitner Attila, akinek pályafutása már jó pár éve Habony Árpádhoz kötődik. 2015-ben Leitner lett a Habony által kiadott, ingyenes terjesztésű Lokál napilap főszerkesztője, innen váltott a szintén Habonyhoz köthető "nemzetközi hírügynökség" V4 Agencyre 2019-ben, majd 2020 nyarán nevezték ki a Híradó.hu élére.A Híradó.hu a tartalmaival jó néhányszor felvillantotta már, hogy az újságíró szakma szabályai, és úgy általában a tények sem számítanak sokat a felületen:ebben a 444-cikkbenpéldául jól látszik, hogyan mossa össze a véleményt a tényekkel a portál, erről a 2014-es balkáni videóról pedigazt állította, hogy az Bogdán László temetésén készült. Emlékezetes az is, ahogyan a 2020-as amerikai választásrólbeszámoltak, vagy amikor pár hónappal későbbarról írtak, hogy az új kormány gulágokat akar építeni a konzervatívoknak. Azimpresszumbanegyetlen újságíró neve sem szerepel, és bár a cikkeknél néha megjelölik, ki írta őket, a "Híradó.hu" mint szerző is teljesen általános jelenség.Sűrűn megesett, hogy az ebbe a sormintába illeszkedő cikkeket facebookos hirdetéssel népszerűsítették. Nagy port kavart például 2021-ben, amikor a Híradó.hufelhívást jelentetett meg, amelyben arra kérték az olvasóikat, küldjenek képeket a pusztuló Budapestről, majd másnaplehoztak egy összeállítást, amelyben szemét és dugóban álló autók mellett szerencsétlen élethelyzetben levő embertársainkról szerepeltek fotók. Az eredeti felhívás ("Káosz, szenny, dugók - Küldjön fotót a lepusztuló Budapestről!") facebookos hirdetésére az Ad Libraryadatai szerint60-70 ezer forintot költöttek, és 70-80 ezer felhasználót érhettek el vele. Érdekesség, hogy bár a cikk Budapestről szól, a hirdetést 66 százalékban vidéki közönségre lőtték be, életkor szerint pedig főként az 55 év felettieket célozták.2024 januártól a közmédiához tartozó Híradó.hu szorosabbra fűzte a viszonyt a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) médiatermékeit tömörítő Mediaworks Hungary több kiadványával. Ha ma ránézünk ezekre az oldalakra, teljesen úgy tűnhet, mintha a Híradó.hu is már a KESMA-hoz tartozó oldal lenne, cserébe a Híradó.hu felületén is külön címlapi dobozt kapott a Mandiner és a Magyar Nemzet. Azaz a közmédia oldala a két KESMA-lap oldalára is terel forgalmat a címlapján keresztül. Ez a kölcsönös forgalomterelés bevett dolog egy kiadó különböző kiadványai között,de az egy új szint, hogy a közmédia oldala a tőle elviekben teljesen különálló Mediaworks-oldalaknak ad felületet.Már csak azért is kérdéseket vet fel az együttműködés, mert a KESMA-t irányító Mediaworks folyamatos duzzasztásával már így is óriási médiabirodalom jött létre a kormányközeli oldalon, ami így újabb támogatást kap a közpénzből működő híroldaltól.A Political Capital kutatása szerint a vizsgált bő 4,5 év során a Híradó.hu 12 985 politikai témájú hirdetést futtatott a Facebookon, ezekre legalább 175 903 000 forintnyi közpénzt költött. Azért lehet erre csak alsó becslést adni, mert a Meta az egyedi hirdetések esetében nem ad pontos értéket a költésre, csak egy tartományt ad meg. Ennek a szélessége a költés mértékével nő, például van 4000-4500 forintos sáv, 45 000-50 000-es, 450 000-500 000-es, a legfelső sáv pedig felülről nyitott. Ide azok a hirdetések tartoznak, amelyekre legalább egymillió forintot költött a hirdető, ami lehet 1,1 millió, de akár 10 millió is.A közel 13 ezer hirdetés túlnyomó részét (96,9 százalékukat) csak kis összeggel (kevesebb mint 25 ezer forinttal) hirdette a Híradó.hu. További 1,7 százalékra 25-50 000 forint között költött. Az összes hirdetés mindössze 0,7 százalékára jutott kiemelt figyelem, és több mint százezer forintos hirdetés. Ezeket a kiemelt hirdetéseket külön is megvizsgáltuk, tartalmi szempontból is.A nagy összegű hirdetések 2021-ben jelentek meg először. 2021 és 2023 között összesen nyolc olyan hirdetés volt, amelyre egyenként legalább 400 ezer forintot költött a közmédia. Ezek mindegyike úgynevezett oldalpromóció volt, ami arra ösztökélte a felhasználókat, hogy kövessék, kedveljék a Híradó.hu Facebook-oldalát, így hozzájutva a nagyvilág és Magyarország híreihez.Ahogy Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője rámutatott, 2024-ben aztán látványosan megnőtt a nagy értékű hirdetések száma. Összesen 50 ilyen hirdetés szerepel a Hirdetéstárban, ezeket kivétel nélkül a választási kampány hajrájában indította a Híradó.hu.Mind az 50 hirdetés az április 24. és június 5. közötti időszakban futott, és itt először jelentek meg a legfelső sávba tartozó, egymillió forintnál drágább hirdetések: 35 ilyet talált a Political Capital elemzése. A hirdetési költségekből csak nagyjából lehet megbecsülni az elért közönség méretét, az árak ugyanis elég sok mindentől függnek - mindenesetre millió feletti összegeknél már garantáltan sok százezer felhasználó elé beteszi az adott reklámot a Facebook algoritmusa.De mit akart ezekkel a hirdetésekkel eljuttatni a Híradó.hu a felhasználókhoz? Az 50 hirdetés mindegyik rövid videós tartalom, a Megafontól ismerős stílusban (egy személy magyarázza el a képileg és hangilag is megtámogatott sztorit, narratívát). A videókon legtöbbször, egészen pontosan 22 alkalommal Orbán Viktor beszél, jellemzően összevágva a Kossuth Rádióban elmondott beszédeiből. Rajta kívül a fideszes holdudvar szakértői jelennek meg: Kiszelly Zoltán, Lajkó Fanni, Somkuti Bálint, Palóc André, Pálfalvi Milán, az azóta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére kinevezett Horváth József és ifj. Lomniczi Zoltán.A videók tartalmukat tekintve egy kivételével a háborúval foglalkoznak, és kizárólag Fidesz választásikampány-üzeneteit ismétlik: háborúpártiak, békepártiak, dollárbaloldal, EU, NATO, elhibázott szankciók. Akivételt jelentő egyetlen hirdetésa szuverenitásvédelmi törvény igazolása kapcsán beszél a Datadat-botrányról, és köti össze Magyar Péterrel - mindezt ifj. Lomniczi Zoltán előadásában.Az üzenetek nagy részét nem igazán lehet tényellenőrizni, mert azok úgy vannak megfogalmazva, hogy Orbán Viktorvéleményétközvetítik (a NATO belerángatja Magyarországot a háborúba, az önkormányzati választások tétje a háború és béke, a Nyugat és a hazai ellenzék háborúpárti, stb.). De több olyan, a kormánypropagandával egyértelműen megegyező üzenet is felbukkan a kiemelt hirdetések között, amiről később kiderült, hogy egyáltalán nem igazak.Az egyik hirdetéspéldául azt állítja, hogy a Robert Fico elleni merénylet elkövetője "baloldali és háborúpárti", holott az elkövető Juraj Cintulával kapcsolatban a Progresszív Szlovákia mozgalom cáfolta, hogy a tagjuk lett volna, ráadásul Cintula korábban bizonyítottan a Slovenskí Branci (SB) neonáci, migránsellenes szervezet elkötelezett szimpatizánsa volt.Egy másik videó egy Orbán Viktor-interjúból kivágott részlet, amiben a miniszterelnök azt ecseteli, hogy Magyarországot kétszer rántották bele világháborúba. Ezeket az állításait mi is részletesenellenőriztükkorábban. Történész szakértők szerint, bár Tisza István eleinte valóban ellenezte, hogy az ország hadba lépjen, de ebben részéről volt egy zsarolási potenciál is. Tisza ígéretet kapott arra, hogy Románia semleges marad, ezzel a feltétellel már nem vetette el a hadba lépést. Horthy emlékiratai alapján pedig akkor, amikor Magyarország belépett a második világháborúba, még nem volt német nyomás az országon, 1941 júniusában tehát éppen nem volt kényszerítő erő, ami belerángathatta volna az országot a háborúba.Aztán ott van ifj. Lomniczi Zoltán, aki az egyik videóban a Datadatot köti össze Magyar Péterrel, a kapcsolatot viszont a Datadat közleményben cáfolta. "Szemben a Magyar Nemzet ma megjelent hazug állításával, sem a Datadat Professional Kft., sem a korábbi Datadat GmbH jogutódja nem áll üzleti kapcsolatban sem Magyar Péterrel, sem pedig más, hozzá kapcsolható párttal vagy egyesülettel. Minden más ezzel ellentétes állítás hazugság. Társaságainkat a propagandasajtó nem kereste ezen téves információ közlése előtt" - írták akkor a Magyar Nemzetben megjelent cikkre hivatkozva.Az egyik videó a kötelező EU-s sorkatonasággal riogat, Lajkó Fanni fejti ki benne, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ennek a bevezetését lengette be egy beszédében. ALakmusz azonban utánajárt, hogy ez a gondolat nem Weberben vagy az uniós miniszterek tanácsában fogalmazódott meg, hanem a Magyar Nemzet egyik cikkének a címében, amelynek amúgy a szövege sem szólt kötelező európai sorozásról. Az EU-nak ráadásul eleve nincs olyan jogköre, amivel ilyesmit vezethetne be. Weber abban a nyilatkozatában, amire a kormánypárti média, Lajkó Fanni vagy éppen Szijjártó Péter és Gulyás Gergely is hivatkozott, csak német kontextusban beszélt a sorkatonai szolgálatról, más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem.Vannak olyan hirdetett videók is, amik alapvetően nem tartalmaznak valótlanságokat, csak csúsztatásokat: ilyen például az, amikorSomkuti Bálint arról beszél, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti szövetség fegyverkészletei az Egyesült Államok kivételével kimerültek. A mondandóját azonban úgy folytatja, hogy ezért a jövőben a fegyvergyártás fokozására lesz szükség, és nem úgy, hogy Ukrajna a NATO fegyverei nélkül bajba fog kerülni, ahogyan azt a videó is sugallja.Összességében jól látszik, hogy a legdrágább közszolgálati hirdetések egy az egyben a kormánypropaganda vonalán mozognak, annak mondanivalója mellett a bevett szófordulatait, kifejezéseit is átveszik. Az orosz-ukrán háborút konzekvensen ukrán válságnak hívják, a Nyugat által fizetett háborúpárti dollárbaloldalról, elhibázott szankciókról beszélnek. Ez abban a kontextusban lenne elfogadható, ha csak az Orbán Viktort vagy más fideszeseket idéző videók képviselnék ezeket a narratívákat, hiszen a közmédiának fontos feladata beszámolni arról, mit mond az ország miniszterelnöke.De itt nem erről van szó: a Híradó.hu saját gyártású, nagy összegekkel megtámogatott videóiban is ugyanezeket a vonalakat lehet felismerni. Ráadásul ezek az anyagok gyakran félrevezető, dezinformációs részleteket is tartalmaznak. Így pedig már elég egyértelműnek tűnik, hogy a rengeteg közpénzből működtetett híradó valóban elvesztette közszolgálati jellegét, és feladata leginkább a kormánypropaganda közvetítése a nézőinek. | Kormánypropagandát önt ránk közpénzből a Híradó.hu a Facebookon | Megnéztük, hogy az elméletileg közszolgálati feladatot ellátó híroldal milyen témákat talált érdemesnek arra, hogy nagyobb összeggel támogassa a Meta rendszerén belül. Csak kormánypropagandát és félrevezető tartalmakat találtunk. | null | 1 | https://telex.hu/techtud/2024/09/29/hirado-hu-facebook-hirdetesek-kormanypropaganda-haboru-szankciok-political-capital | 2024-09-29 10:01:00 | true | null | null | Telex |
A Győri Járási Ügyészség vádat egy nővel szemben, aki két Győr-Moson-Sopron vármegyei falu közös önkormányzatának ügyintézőjeként éveken át sikkasztott, közölte az ügyészség.A vádirat szerint a jelenleg 42 éves nő 2019 ősze és 2022 év vége között összesen 6,7 millió forintot tulajdonított el az egyik település pénzügyi eszközeiből úgy, hogy az összegeket részben kivette a házipénztárból, részben levette a település bankszámlájáról, majd a saját céljaira fordította. Az ügyintéző az okozott kárt utóbb, az eljárás ideje alatt megtérítette.Az ügyészség a nőt jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta meg, mely bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. | 6,7 millió forintot sikkasztott a falu kasszájából | A 42 éves nő két Győr-Moson-Sopron vármegyei falu közös önkormányzatának ügyintézője volt, így hozzáfért a bankszámlákhoz is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/09/30/gyor-moson-sopron-varmegye-falu-onkormanyzat-ugyintezo-sikkasztas-vademeles | 2024-09-30 07:45:32 | true | null | null | Telex |
Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global 2024 első félévével komoly hat hónapot tudhat maga mögött. A cég árbevétele minimálisan csökkent 300,84 milliárd forintra, panaszra viszont nem volt okuk: az Opus rekordokat döntött több területen, 20,6 milliárd forintos (adózott) nyereséget produkálva. Ez 28 százalékos emelkedést jelent az előző szakaszhoz képest.A cég féléves jelentése alapján nőtt az üzemi eredmény is, vannak olyan mutatók, ahol duplázni tudott az Opus. Mint a cégMfornakküldött közleményében mondja Lélfai Koppány vezérigazgató, "komoly erőt mutattunk 2024 első félévében, hiszen a kedvezőtlen külső gazdasági helyzet mellett is rekordokat döntöttünk". Szerinte a cég kulcsa a szinergiák kihasználása volt.Mint a lap hozzáteszi, a kedvezőtlen hazai és globális gazdasági környezet ellenére az egész iparban folyamatosan nőni tudott a nyereségtermelés. Az idei első félévben már az élelmiszeripar és az energetikai szegmens is jobb adatokat tudott produkálni.Arekorddöntögető 2023-as évután jól kezdte a társaság az idei évet is, három hónap után már rekordprofitot ért el Mészáros cégcsoportja. | Újabb rekordbevételt ért el Mészáros cégcsoportja | Az első félévben 28 százalékkal nőtt az adózott nyereségük az előző évhez képest. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/30/meszaros-lorinc-ceg-opus | 2024-09-30 09:06:59 | true | null | null | Telex |
Áder János volt köztársasági elnök és Nagy István agrárminiszter egy podcastban maguk ismerték el, hogy Magyarország milyen fogalmazási trükkel hív le klímaalkamazkodásra szánt pénzeket öntözési célra az Európai Uniótól.Sokat elárul Magyarország sérülékenységéről az, hogy míg a Duna völgyében rég nem látott árvízzel küzdöttünk, addig az ország nagy részén a talaj mélyebb rétegeiből még mindig rengeteg víz hiányzik, gyakorlatilag most is aszály van. Évek óta jelen van a közbeszédben, hogy ne legyünk többé az átfolyó vizek országa, tároljunk minél több vizet, de csak lassú változás látszik ebben. Az aszály okozta károkat legkönnyebben a mezőgazdaság tudja forintosítani, nem véletlen,hogy Áder János pont Nagy István agrárminisztert kérdezte a podcastjában.A köztársasági elnöki megbízatása után Áder a környezetvédelem felé fordult, és Kék Bolygó Alapítványával afféle influenszerként foglalkozik a témával. Naggyal most a szeptember közepi árvizet vették végig, és a főbb védekezési mozzanatok ismertetése után az aszályra fordultak rá. A videóban 14:40-től következik mindez:Magyarországon évtizedek óta arról hallani, hogy még nagyobb területeket kéne öntözni, de ebben sem történtek óriási előrelépések. Nagy a beszélgetésben megemlítette, hogy az Európai Unió egyáltalán nem nyújt anyagi támogatást ahhoz, hogy öntözésre használjunk fel vizeket. Ennek ellenére Magyarország megpróbált erre pénzt szerezni."Akkor, amikor a magyar kormány az MFF-programba(az unió hosszútávú pénzügyi keretei)beillesztett egy egymilliárd eurós kérést arra, hogy öntözésfejlesztési programot hajtsunk végre, akkor az volt az első, amit kihúztak, hogy nem lehet uniós fejlesztési forrást öntözésre használni" - mondta az agrárminiszter. Ezt a szabályt az unió az ivóvízbázis védelme érdekében hozta, válaszolta a miért kérdésre.Áder erre - jogosan - megjegyezte, hogy nem csak az ivóvízbázis rovására lehet az öntözést fejleszteni, hanem vízvisszatartással, felszíni vizek elvezetésével, talajvíz felhasználásával, csatornákban tárolt vízzel is lehet öntözni. "Ezért kellett nekünk is megváltoztatni a nyelvhasználatot. Nem azt mondjuk, hogy öntözési célú vízfelhasználás, hanem azt mondjuk, hogy ökológiai vízpótlás-rendszer kiépítése" - mondta erre Nagy. Majd Áder kajánul hozzátette: "Használjátok a biodiverzitás szót, az általában rögtön működni szokott." Nagy pedig helyeselt: "Az európai központ szereti. Megtaláltuk ennek a módját." A miniszter ezután arról beszélt, hogy ezekkel a pályázatokkala Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszból(Kehop) tudtak pénzt szerezni.A Kehop Plusz persze nem egészen ezért jött létre, abból a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, települési vízellátásra, szennyvízelvezetésre és -tisztításra, szennyvízkezelés fejlesztésére, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre lehet pénzt igényelni. De ebből támogatnak természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztéseket, energiahatékonyságot növelő beruházásokat és megújuló energiaforrások alkalmazását is. Ezekbe a kategóriákba az öntözés fejlesztése, amely elsősorban a vízhasználatot növeli - bár az ehhez betárazott víznek kétségkívül lehetnek pozitív ökológiai hatásai - , nehezen gyömöszölhető bele.A Kehop mellett ugyanakkor vannak olyan alapok, ahonnan lehetne öntözésfejlesztésre pénzt szerezni. A Közös Agrárpolitika (KAP) például erre hivatott, és idén júliusban Nagy István pont a KAP magyar aloldalán számolt be arról, hogy több mint 1200 öntözési projekt kapott támogatást az agrárminisztériumtól. A Vidékfejlesztési Programban öntöző telepek üzemeltetésére, fenntartására, illetve új öntözési beruházások előkészítésére lehetett pályázni. Ebből is kiderül, hogy az EU támogatja az öntözést, csak a kettős finanszírozást próbálja elkerülni. Ahogy egy ökológiai szakember fogalmazott nekünk: "Ez olyan, mintha Magyarország a klímaalkalmazkodási forrásokra nem tartana igényt, nem érezné ezt a problémát szükségesnek, hanem próbálná a forrásokra vonatkozó előírásokat kijátszani."Ezzel együtt vannak olyan projektek - ilyen például a Homokhátság vagy a Nyírség vízpótlásának terve -, amelyek vegyesek, az ökológiai, klímaadaptációs célok megférnek bennük a gazdaságiakkal. A mezőgazdasági profit növelése és az élelmezésbiztonság fenntartása is támogatható, csak nem mindegy, melyik kalapból.Áder és Nagy a beszélgetésükben arra mutattak példát, hogy hogyan lehet zöldre festeni egy szürke infrastruktúra-fejlesztést, ami nem feltétlenül van összhangban a klímaalkalmazkodással vagy a természetvédelemmel..A nyelvhasználat-váltás nem most kezdődött. Míg az öntözéses gazdálkodásról szóló2019. év CXIII. törvénybenkorábban öntözési közösségek szerepeltek, ma már fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek nevezik ugyanezeket. Sajnos egy névváltás viszont önmagában nem garantálja azt, hogy egy öntözési közösség egyszerre fenntartható vízgazdálkodást folytatóvá válik. Pedig az alapvető cél ez lenne. A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vízpótlórendszerekről emlékeznek már meg, míg a dokumentum egy korábbi tervezetében ugyanezeket még főművi öntözőrendszerekként tárgyalták.Az átcímkézés nem mindig működik, ahogy azt a témát követő forrásunk mondta, "két éve, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vízgazdálkodásra fordítható forrásai közül egyetlen, szavakkal zöldre festett projekt sem ment át a szűrőn, így bukott el a vízügyi ágazat százmilliárdos fejlesztési forrásokat, amik most fájóan hiányoznak az árvízi és aszály miatti védekezéskor."Az agrárminisztériumot többször is kerestük az adásban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban, hogy nem gondolja-e Nagy István károsnak, hogy zöldre próbálnak festeni projekteket, de egyelőre nem kaptunk választ. | Áder János és Nagy István összekacsintva ismerte el, hogy lehet kamuzással pénzt szerezni az EU-tól | Az árvíz és aszály volt a beszélgetésük témája. Az agrárminiszter azt állította, hogy öntözésre nincs uniós pénz, de a „nyelvhasználat megváltoztatásával” mégis tudtak rá szerezni, csak át kellett nevezni ökológiai vízpótlásra. Áder pedig rákontrázott, mondjátok azt: biodiverzitás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/09/30/nagy-istvan-ader-janos-zoldre-festes-vizgazdalkodas-aszaly-arviz | 2024-09-30 15:16:00 | true | null | null | Telex |
Napokon belül luxusautó-szalont nyit Székesfehérváron Mészáros Lőrinc öccse - tudta meg a 24.hu. Magyarország leggazdagabb emberének mára szintén milliárdos testvére, Mészáros János cége a vármegyeszékhely központjában, a Várkörúton nyitja meg üzletét.A De Prix Belvárosi Luxusautó Szalonba már meg is érkeztek azok az autók, amelyeknek az ára bizonyos típusok esetében a százmillió forintot is meghaladja. A kirakatban már a múlt héten több mint egy tucat luxuskocsi parkolt, köztük a Mercedes luxusmárkájából, a Maybachból két típus is: egy terepjáró és egy limuzin. Az utóbbi éppen olyan, mint amilyet Rákay Philip producer és fideszes influenszer is beszerzett. A megvételre kínált autó hatezer kilométert futott, az egyik legnépszerűbb, használt autókat értékesítő portálon 89 millió forintért árulják.A szalon szintén használtan kínál eladásra egy csaknem 600 lóerős, G-osztályos Mercedest, a NER-elit által is kedvelt terepjáró ára 127,5 millió forint. Hasonlót használt korábban Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója, Tiborcz István, Orbán Viktor veje, valamint Mészáros Lőrinc és Rákay Philip is.A Székesfehérvár belvárosában található luxusszalonban négy Ferrari is állt ottjártunkkor.Az egyik egy vadonatúj Ferrari 296 GTB, amit 146 millió forintért kínálnak. Egy hasonlót tesztelt a vezess.hu stábja is, a többszáz lóerős sportautóról azt írták, kevesebb mint 8 másodperc alatt éri el az óránként 200 kilométeres sebességet.A kirakatban állt egy Ferrari F8 Spider is, ezt a szintén új sportautót 177 millió forintért árulja a szalon. Továbbá eladó egy Ferrari Roma is 126 millió forintért.Mindezeken kívül három Mercedes, három Bentley és két Aston Martin is parkolt az üzlet kirakatában, az utóbbiak egyike, a Forma-1-ből is ismert terepjáró (ott orvosi autóként használják), a DBX707, amit 99 millió forintért lehet megvenni. A Bentley-k ára meghaladja a százmillió forintot, köztük a legdrágább egy 141 millió forintért kínált Bentayga, amit brit luxustankként is szoktak emlegetni méretei és felszereltsége miatt.A luxusautó-szalont ottjártunkkor élénk érdeklődés övezte, sokan megálltak, hogy megcsodálják a járműveket, egy idős nő némi iróniával megjegyezte, örül neki, hogy már ilyen autókat is lehet venni a városban. A szomszédos technikum diákjai arra is rákérdeztek az üzlet egyik munkatársánál, hogy nyitás után bemehetnek-e megnézni a kocsikat, ám azt a választ kapták, hogy azokat csak bejelentkezés után lehet majd megtekinteni.A szalon munkatársa kérdésünkre elmondta, várhatóan ezen a héten nyit az üzlet, néhány engedélyre várnak még. Érdeklődtünk nála arról is, mekkora a kereslet a luxusautók iránt Székesfehérváron, erre úgy reagált:Kellett nyitni egy ilyen szalont, még ha nem is itt lesz rá kereslet. Exportra viszont biztosan lesz érdeklődés.Az üzletet a Mészáros János tulajdonában álló Pegazus Autócentrum Kft. fogja üzemeltetni, a cégbírósági dokumentumok alapján már be is jegyezték a társaság egyik fióktelepének a székesfehérvári címet. Az iratokból kiderül, hogy az autókereskedelemmel és -bérléssel foglalkozó vállalkozás bérli a csaknem ezer négyzetméteres üzletet, amelynek tulajdonosa a szintén Mészáros János tulajdonában álló Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Magyarán Mészáros egyik cége a másiktól bérli a helyiséget. Mindkét céget kerestük a kérdéseinkkel telefonon, illetve írásban is, ám nem válaszoltak megkeresésünkre.Az utóbbi társaság ügyvezetője, Mészáros Roland a Magyar Narancs korábbi cikke szerint Mészáros László felcsúti polgármester fia. Mészáros László alpolgármester volt a településen, amikor Mészáros Lőrinc vezette azt. A leggazdagabb magyar öccse, Mészáros János pedig – üzleti tevékenysége mellett – 2006 óta a Fidesz önkormányzati képviselője Felcsúton.Mint megírtuk, Mészáros Lőrinc testvérének már említett cége, a Pegazus Trade Kft. korábban a Magyar Közútnak szállított munkaruhát, adaptereket, akkumulátort és útépítő gépeket is. Tavaly a társaság 2,1 milliárd forintos forgalom mellett 700 milliós nyereséget mutatott ki, Mészáros János pedig 300 millió forint osztalékot vett ki a cégből. E vállalkozás tulajdonában van a Herceghalom Interat Zrt., amelytől ugyancsak a Magyar Közút vásárolt be százmilliós tételben. Ott tavaly 5,4 milliárdos bevétel és 542 millió forintos adózott eredmény mellett 400 milliós osztalékról döntött Mészáros János.Szintén az ifjabbik Mészáros testvér érdekeltsége a Híd-Tám Kft., amely tavaly 3,4 milliárdos forgalom és 502 milliós adózott eredmény mellett 500 millió forintos osztalékkal örvendeztette meg a vállalkozót. A cég a Budapest–Belgrád vasútvonal építésében is részt vesz. Másik cége, az Adept Enviro Kft. 2023-ban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével közösen nyert el egy 2,5 milliárd forintos, közpénzes keretmegbízást. A cég tavaly 3,6 milliárd forintos forgalmat és 202 milliós adózott eredményt könyvelt el. Mészáros János a szabad eredménytartalék terhére 236 millió forint osztalék kifizetéséről döntött. | 177 milliós Ferrari, Bentley-k és Aston Martinok a kirakatban: luxusautó-szalont nyit Mészáros Lőrinc öccse | Több mint egy tucat luxuskocsi parkol egy székesfehérvári kirakatban, van köztük 146 és 177 millió forintért árult Ferrari is. A rövidesen megnyitó szalont Mészáros János, a leggazdagabb magyar öccsének cége üzemelteti majd – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/02/luxusauto-szalon-meszaros-lorinc-occse-meszaros-janos-szekesfehervar-ferrari-maybach-bentley-aston-martin-mercedes/ | 2024-10-02 06:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Dzsudzsák Balázst már egy évtizeddel ezelőtt is a többszörös milliárdosok közé sorolták, arról cikkeztek, hogy a futballista Oroszországban és az Egyesült Arab Emírségekben évi egymilliárd forint feletti összeget is megkereshetett. Magyarországi cégérdekeltségeiben milliárdoknak ugyan nincs nyomuk, de közel sem érdektelenek.Két győri egészségügyi érdekeltségétől, a Rába Medical Invest Kft.-től és a Rába Medical Center Kft.-től például tavaly megvált, a vevő, a győri Széchenyi István Egyetem 370 millió forintot fizetett, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, melynek tagja volt a futballista barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter is. Dzsudzsáknak jelenleg is van üzletrésze három cégben, a Db7.hu Kft.-ben, a Market Invest Hungary Kft.-ben és a rejtélyes Első Magyar Léghajógyár Kft.-ben is. Az utóbbinak viszont rosszul áll a szénája: a bíróság egyszer már döntött a cég megszüntetéséről, most pedig felszámolási eljárás lett belőle.A felszámolás elrendelésétől számítva 40 nap áll rendelkezésére a jelenleg Debrecenben futballozó Dzsudzsák és három üzlettársa tulajdonában álló Első Magyar Léghajógyártó Kft. hitelezőinek, hogy bejelentsék követelésüket a felszámolónak. Ez új fejlemény, február végén ugyanis még arról döntött a bíróság, hogy a kft.-t megszüntetik, és törlik a cégjegyzékből. Az előzmény annyi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023 decemberében értesítette a cégbíróságot, hogy törölte a cég adószámát, egyúttal kezdeményezte a cég megszűntnek nyilvánítását, a kényszertörlési eljárást.Az adóhatóság egyedi ügyekről nem adhat információt, így csak valószínűsíthető, hogy a NAV hiába várta a cégtől a bevallásokat, illetve amiatt lépett, mert a cég nem reagált megkeresésére. A cégiratokból annyi látszik, hogy az ügyvezető tavaly májusban elhunyt. Idén szeptember 20-án törölték a folyamatban lévő NAV-végrehajtást, a kft. visszakapta az adószámát – mégsem törlik a céget, hanem kényszertörlésből felszámolásba fordult az eljárás.De mi is ez a Nyírlugosra bejegyzett léghajógyár? A cégadatokból annyi látszik, hogy négy tulajdonosa van a kft.-nek:a debreceni RST Vízvágó Kft. jegyzi az üzletrészek 50 százalékát,20 százalék az izraeli Atlas LTA Advanced Technology birtokában van,15 százalék Dzsudzsák Balázs,illetve szintén 15 százalék a nyírlugosi Mopi-Trade Kft. részesedése.Az Atlas izraeli székhelyű cég, amely honlapja alapján léghajókkal foglalkozik, repertoárjában megfigyeléshez, kommunikációhoz, szórakoztatáshoz, turizmushoz, illetve teherszállításhoz alkalmas termékek sorát tünteti fel. Köztük, például, a pilóta nélküli, 5000 kilométer hatótávolságú léghajókat. Azt írják ezekről, hogy hatékonyan használhatók tengerparti vagy határellenőrzésre, nagy ipari objektumok műszaki és környezeti megfigyelésére, speciális küldetésekre, légi fényképezésre és 3D-térképezésre vagy bármilyen más célra, amely nagy hatótávolságot, egyenletes és csendes repülést igényel. De akadnak a kínálatban High Altitude LTA Platformok (HAP-ok), a honlap szerint ezek a leghatékonyabb kommunikációs és megfigyelési eszközök, csak a műholdakat lehet ezeknél is magasabbra juttatni.2021-ben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség portálján is felbukkant az Atlas LTA neve, izraeli startup vállalatként mutatták be, mely környezetbarát léghajókkal akar piacot hódítani. Alapítója az ukrán származású Gennadij Verba, őt egy német nyelvű cikkben úgy jellemezték, mint aki 35 éve, szinte egész életében a léghajókkal foglalkozott. Léghajót épített a volt Szovjetunióban, aztán az USA-ban, ahol egy iskolatársával megalapította a Worldwide Aerost, amely ma főként vezető nélküli léghajókat gyárt. Az izraeli Atlast a magyar cégdokumentációba becsatolt hatósági igazolás alapján 2016-ban gründolta Verba, három izraeli állampolgárral közösen.Az Első Magyar Léghajógyár Kft.-t 2020 októberében alapították, és az Atlas szinte azonnal, novemberben beszállt a nyírlugosi cégbe. Az izraeli hatóság az apostille-hoz mellékelte az Atlas igazgatótanácsának üléséről készült jegyzőkönyvet, amelynek napirendje a „leányvállalat alapítása Magyarországon” volt (jóllehet a magyar cég addigra megalakult, az izraeliek novemberben szereztek benne 20 százalékos üzletrészt). A 2020. novemberi 3-ai ülésen egyúttal kinevezték az Atlas jogi képviselőjét, és meghatalmazták a magyar leánnyal kapcsolatos ügyek intézésére. A kinevezett személy Mikhail Talesnikov, „aki orosz útlevéllel rendelkezik” – a jegyzőkönyv alapján ezzel igazolta a személyazonosságát.Dzsudzsák néhány hónappal az izraeliek után, 2021 márciusában szállt be az Első Magyar Léghajógyár Kft-be,a cégügyeket intéző ügyvéd azt kérte a cégbíróságtól, hogy soron kívül jegyezzék be Dzsudzsákot a kft. tagjai közé.Azzal indokolta a sürgősséget, hogya cég ügyében egyedi kormánydöntés előkészítése van folyamatban, amelynek lezárásához az új tag tagsági jogának bejegyzése szükséges.Arra a kérelem nem tért ki, milyen jellegű kormánydöntés elől kell elhárítani az akadályt. A cégbíróság mindenesetre készségesnek mutatkozott: a változásbejegyzési kérelem 2021. március 3-án kelt, és a bíróság még aznap eleget is tett a kérésnek, a változás rögvest megjelent a cégnyilvántartásban.Az egyedi kormánydöntéssel adott beruházási támogatások hosszú listáján nem szerepel Dzsudzsákék léghajós cégének a neve, a mérlegadatok pedig nem adnak kapaszkodót a léghajós cég gazdálkodásáról. Az Első Magyar Léghajógyár Kft. ugyanis az utóbbi két évben egyáltalán nem adott le mérlegbeszámolót, azt megelőzően, 2020–2021-ben nulla bevételt jelentett, és a leadott két mérlegbeszámolóból sem derül ki semmi.Az Igazságügyi Minisztérium adatbázisaiban fellelhető és a nyilvánosság számára hozzáférhető információk láttán egy felszámolásokra specializálódott szakértő azt mondta: hasonlóan néz ki azoknak a cégeknek a dokumentációja, melyek valójában nem akarják, hogy bárki belelásson az adataikba, a szerződésállományukba, esetleg ezeknek az eltüntetése a cél. Hozzátette: nem ismeri a léghajós kft. hátterét, de valahogy így kell a cégeket láthatatlanná tenni.Ami az eljárás kényszertörlésből felszámolásba fordulását illeti, ez akkor történik, ha időközben lejárttá vált a tartozás, amiért be is jelentkeztek, így meg kell kísérelni a követelés kielégítését a cég vagyonából – persze, ha van ilyen. Az előzmények alapján a NAV-nak bizonyára volt követelése a céggel szemben. Hogy a léghajógyárnak van-e vagyona, amiből fizethetne, arra nézvést nincs kapaszkodó, hiszen – mint írtuk – 2021 óta nem adott le mérlegbeszámolót.Kényszertörlésből felszámolásbaAz elmúlt években a kényszertörlési eljárások egyre nagyobb számban alakultak át felszámolási eljárássá, aminek az oka a 2021. júliustól bevezetett új rendelkezésekben keresendő – kaptuk a magyarázatot az Opten szakértőitől. Általánosságban a kényszertörlési eljárás célja, hogy a jogszabálysértően működő vagy működésképtelen vállalkozások ne vehessenek részt a gazdasági életben. Az állam 2021. július 1-jétől már nem biztosítja az ingyenes kilépést a gazdasági életből az ilyen cégek számára, megszüntetve ezáltal azt a lehetőséget, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárások (végelszámolás, felszámolás) költségei alól mentesüljenek. Ennek értelmében a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárás díja 250.000 forint felügyeleti illeték megfizetését vonja maga után. Továbbá, a 2021. július 1-jén vagy azt követően indított kényszertörlési eljárások kapcsán új szabály lépett életbe: a cégbíróság a törvénysértő működés és a bejelentett követelések vizsgálatát követően az eljárást megszünteti, amennyiben a cég ellen bejelentett (akár vitatott) követelések összértéke eléri a 400 ezer forintot vagy a bejelentett követelés alapján megállapítható, hogy a cég vagyona eléri ezt az összeget. | Egyedi kormánydöntést készítettek elő Dzsudzsák Balázsék léghajós cégének, felszámolás lett belőle | Felszámolásba torkollt Dzsudzsák Balázs „légi, űrjármű gyártására” létrehozott cégérdekeltségének rövid, ám annál fordulatosabb története. Az Első Magyar Léghajógyár Kft. az elmúlt két évben egyáltalán nem adott le mérleget, az azt megelőző két évben pedig nulla árbevételt jelentett, holott – mint a cégiratokból kiderül – 2021-ben még a kormányig érő tervei voltak | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/09/30/dzsudzsak-balazs-leghajogyar-egyedi-kormanydontes-izraeli-uzlettars/ | 2024-09-30 11:28:18 | true | null | null | 24.hu |
A Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre lévő, de a városhoz tartozó mártélyi kalandparkot tavaly még felújították, de alig egy évvel a rekonstrukció után, idén már ki sem nyitott, és hamarosan teljesen el is fogják bontani. A hódmezővásárhelyi önkormányzat éveken át milliókat költött a kalandparknak nevezett játszótér fenntartására, és bár első ránézésre tényleg egy mezei játszótérről van szó, mégis belépőt kértek a látogatóktól. Akár játszótér, akár kalandpark, a lényeg, hogy bezárják és lebontják.Tavaly a vásárhelyi városházi sajtó még teljes felújításról számolt be, ma már csak karbantartásról beszélnek, Márki-Zay Péter városvezetése szerint sosem volt igazi felújítás, csak egy kis ráncfelvarrás.A játszótér bezárásával egy újabb, jobban elhelyezett és fenntartható játszóteret terveznek építeni Mártélyon, amely megfelel az uniós szabályoknak. Azonban a történet rávilágít arra, hogy a korábbi vezetés éveken át milliókat költött egy létesítményre, aminek nem biztos, hogy sok létjogosultsága volt.Még 2009-ben, Lázár János polgármestersége alatt nyílt meg a park egy 50 millió forint értékű turisztikai fejlesztés részeként a mártélyi tájvédelmi körzetben, az összeg egyik felét önerő, másik felét uniós támogatás adta. A korabeli dokumentumok alapján maga Lázár nyitotta meg a helyet, ami a vásárhelyi Fideszhez közeli portál, a Promenad24 szerint éveken keresztül népszerű is volt a családok és gyerekek körében, azonban az utóbbi hat évben szerintük a városvezetés elhanyagolta a karbantartását."Ez egy sima játszótér, ahova odaraktak 2-3 embert, hogy belépőjegyeket szedjenek, semmi kalandpark nincs benne" - mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a mártélyi létesítmény bezárásáról a Szegedernek. Szerinte a kalandpark hallatán arra asszociálnak a legtöbben, ahol sisakot kell felvenni, és egy heveder és karabinerek segítségével kell a magasban mászni, de itt ilyenről szó sincs.A Hódpress 2023 májusában teljes felújításról számolt be az évekkel ezelőtt ingyenessé tett park kapcsán. "Nyitás előtt a vásárhelyi önkormányzat teljes felújítást végzett, a kalandpark idei felülvizsgálata több hiányosságot és hibát tárt fel" - írták akkor, majd felsorolták, hogy a munkálatok során a játszóelemeken teljes tartóoszlopokat, elkorhadt, elrepedt főbb szerkezeti elemeket cseréltek, és a jogszabályi változásoknak megfelelően egy-két helyen átalakítást is végeztek, a festés mellett pedig új homok is került a játszóelem alá."A kalandpark mától egészen október közepéig 0-24 órában nyitva tart, s csak a nevében kalandpark, az eszközök játszótér-minősítést kaptak, ezért lehet folyamatosan nyitva" - mondta tavaly Hepp Diána, a vásárhelyi városüzemeltetési csoport ügyintézője a portálnak.Gyöngyösi Ferenc, Hódmezővásárhely alpolgármestere azonban nem tudott teljes felújításról, 2024 augusztusában a Délmagyarnak azt nyilatkozta, hogy csak egy nagyobb léptékű karbantartás történt. "A kalandpark állapotán tavaly javítottunk, akkor még éppen megkaptuk a minősítést, de azóta ismét kint volt a víz. Idén már nem adtak minősítést erre a játszótérre. Gazdaságilag már nem éri meg az újabb felújításokat elvégeztetni" - nyilatkozta a portálnak.Márki-Zay Péter szerint is csak átnézték és karbantartották a tavaly játszótérré minősített létesítményt akkor, ami csupán egymillió forintjába került a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak."Ami még felháborító, az a felelőtlenség. Rosszul építették meg, egy ártéri gödörbe, ahol értelemszerűen minden évben áll a víz. Ráadásul fából készültek a játszótéri elemek, és mivel a fa közvetlenül a talajban volt, így nem tudott kiszáradni, és szétrohadt" - vázolta Márki-Zay a problémát.Az önkormányzat szerint 2020-ban járt le a fenntartási kötelezettségük, ennek ellenére a következő években folyamatosan újítottak rajta, hogy használható legyen, a városi sajtóosztály szerint hasonlóan egymillió forintos nagyságrendű összegeket költve rá időről időre.Az európai uniós szabályok időközben szigorodtak, ami újfent problémát okozott, mert ezeknek a polgármester szerint már újkorában sem felelt volna meg a kalandpark. Idén augusztusban aztán az önkormányzat fokozatosan elkezdte a bontását, de Márki-Zay szerint nem ez a prioritás, mert sok egyéb munkájuk is van a szakembereknek.Nemrégiben arról jelentek meg hírek, hogy a kalandpark helyére egy 20 millió forintos fejlesztést terveznek. Márki-Zay már azt mesélte a Szegedernek, hogy ez nem a kalandpark helyén lesz, hanem egy másik mártélyi játszóteret fognak bővíteni, ami frekventáltabb helyen található, és jelenleg is megfelel az uniós szabványoknak. Ez a játszótér a vízszinthez képest is magasabban van, elemei sem fából készültek, hanem fémből, így a víz sem veszélyezteti a működését.A polgármester a Facebook-oldalán is reagált a kalandparkkal kapcsolatban."Annak idején uniós pályázati pénzből épült, láthatóan a cél a pénz elköltése, és nem a gyerekek minőségi szórakoztatása volt"- fogalmazott. A 20 millió forintba kerülő új létesítményre a pályázatot már másodjára írták ki, mivel az első körben a győztest a versenytársa szellemi tulajdonra hivatkozva megtámadta, így az önkormányzat eredménytelenként zárta le a pályázatot.Így idén az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy a játszótér már bezárt, a másik fejlesztése meg még nem készült el. Az önkormányzat szerint az egykori mártélyi kalandpark bezárásának nincs nagy jelentősége a helyi közösségi életre, számos látnivaló és szórakozási lehetőség található így is a helyszínen, mint például az ingyenes szabadstrand, a SUP-kölcsönzés, az ártéri tanösvény, illetve megfizethető vendéglátóegységek is vannak Mártélyon.Kérdéseinkkel kedden megkerestük Lázár János egykori hódmezővásárhelyi polgármestert, jelenlegi térségi országgyűlési képviselőt és közlekedési minisztert, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszolt levelünkre.A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható. | Lebontják az ártérbe épült mártélyi fa játszóteret, amit Lázár idejében még kalandparknak neveztek | Tavaly még a rendbeszedésére költött pénzt a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Arról már Márki-Zayék döntöttek, hogy ingyenessé teszik a belépést. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2024-10-01/lebontjak-az-arterbe-epult-martelyi-fa-jatszoteret-amit-lazar-idejeben-meg-kalandparknak-neveztek/66e1619447d3c037265dd291 | 2024-10-01 00:00:00 | true | null | null | szegeder.hu |
Több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz.Ezt maga a kormányzat ismeri el a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában, mivel az "Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja".2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le, Szili Katalin volt MSZP-s politikus pedig meghekkelte az intézkedést. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára.Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:a parlamenti képviselők,a polgármesterek és a főpolgármester,a kormánytagok,az államtitkárok,a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,a helyettes államtitkárok,kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,járási hivatalvezetők és helyettesei,főosztályvezetők és osztályvezetők.Ráadásul az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb-tagnak, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek.Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint.Az összeférhetetlenségi szabályokból az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok és megbízottak kimaradtak. Ennek Tarlós István volt főpolgármester örülhet, aki közlekedésfejlesztési miniszterelnöki megbízottként a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke. Ha a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztenék az összeférhetetlenséget, akkor a Fejér vármegyei közgyűlés elnökének, Molnár Krisztiánnak is távoznia kellene a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöki posztjáról.Legalább fél tucat politikust találtunk ugyanakkor, akit biztosan érint a tervezet, ők:Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnök,Fazekas Sándor fideszesés Süli János KDNP-s képviselő,Szolláth Tibor, Hajdúnánás leköszönő, kormánypárti polgármestere,Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti, fideszes polgármester,Cser-Palkovics András székesfehérvári, fideszes polgármester,valamint Veres Pál, Miskolc távozó, ellenzéki polgármestere.Ez anyagilag is fájdalmas lehet számukra, mert a tiszteletdíjak jellemzően az egymillió forintot is meghaladják a vagyonkezelő alapítványokban.Megszűnhetnek az "életfogytig tartó" megbízatások is, ugyanis határozatlan ideig nevezték ki a vezető tisztségviselőket, akiket úgy bebetonoztak a helyükre, hogy egy esetleges kormányváltás sem robbanthatná ki őket onnan. A javaslat hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat.A kuratóriumi és fb-tagoknak az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell tenniük a javaslat alapján (ennek határidejét érdekes módon a javaslat az uniós támogatás megérkezése napjától számítaná), amit az Integritás Hatóság ellenőriz.Azt azonban hangsúlyozni kell, hogymindezek a változtatások csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak, az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott aggályok pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkoztak. | Az Erasmus miatt megadhatja magát Brüsszelnek a kormány | Több mint másfél évig tartott, míg előálltak a törvényjavaslattal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/01/erasmus-brusszel-vagyonkezelo-alapitvany-egyetem-kormany/ | 2024-10-01 14:00:36 | true | null | null | 24.hu |
Kis túlzással minden elölről kezdődik majd a Volvo-gate néven elhíresült korrupciógyanús ügyben, írtuk április végén, amikor is a Pécsi Ítélőtábla kihirdette azt a másodfokú határozatot, amely lényegében ízekre szedte és megsemmisítette az első fokon, a Kaposvári Törvényszéken meghozott ítéletet, elképesztő eljárásjogi hibákra is rámutatva. A per így újra első fokon, de már Szekszárdon folytatódhat. Mint azonban a Szabad Pécs megtudta, a Volvo-gate ügye előbb még megjárja a Kúriát is. Az egyik vádlott ugyanis megfellebbezte a Pécsi Ítélőtábla döntését.A cikk a hirdetés után folytatódikNem tudták megmondani érdeklődésünkre azt a Szekszárdi Törvényszéken, hogy mikor kezdődik el náluk az újra első fokra rendelt pécsi buszper, habár ők is olvasták a tudósításokat arról, hogy a Pécsi Ítélőtábla tavasszal megszüntette a kaposvári első fokú határozatot, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására őket jelölte ki.Azért nem tudtak konkrétumot mondani, mert még a per iratanyagát sem kapták meg.Mint ezt követően kiderítettük, mindennek oka nem más, minthogy a per egyik vádlottja megfellebbezte az április végén, Pécsett meghozott határozatot, így az ő beadványáról a Kúria hivatott dönteni. Úgy tudjuk, nem másról, mint arról, hogy minden szabályosan zajlott-e a másodfokú bírósági eljárás során.Laikusként nehéz elképzelni, hogy a Pécsi Ítélőtábla egészen rendkívüli és alapos határozatában a Kúria kifogást találhat, és ne utasítaná el a vádlotti bedványt. Amennyiben ez, a nemcsak laikusként, de több megkérdezett gyakorló ügyvéd szerint is várható forgatókönyv történik, akkor folytatódik úgy az eljárás, ahogyan azt sokan gondolhatták: megküldheti a per iratanyagát a Pécsi Ítélőtábla a Szekszárdi Törvényszéknek, ahol kijelölik az eljárást lefolytató tanácsot, amely majd kitűzi az első tárgyalási napot. Amennyiben viszont mégiscsak helyt adnának a hatályon kívül helyező másodfokú döntéssel szembeni vádlotti fellebbezésnek, akkor a Pécsi Ítélőtáblára kerülne vissza az ügy, azaz ismét másodfokra.Kerestük a Kúriát a pécsi fellebbezéssel kapcsolatban, az iránt érdeklődve, hogy mikor lesz a döntés és az nyilvános-e a sajtó számára. Azt írták, hogy "az ügyben döntés még nem született, a határozathozatal tanácsülésre van kitűzve 2024. október 8. napjára, amely nem nyilvános".Hozzátették: a jogszabály szerint "a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálására a tanácsülés kitűzését az ügy érkezésétől számított 1 hónapon a lehető legközelebbi határnapra kell eszközölni, ez az ügyben így történt". A törvény szerin "a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el, vagyis a törvény értelmében nyilvános ülés vagy tárgyalás nem tűzhető ki".A Kúria tanácsüléséről így nem tudósíthatunk, de a döntésről tájékoztatást fogunk kérni, és arról is beszámolunk majd itt, a Szabad Pécsen.Meg kell jegyezni, hogy a Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László által vezetett tanácsa áprilisban a korábbi Kaposvári Törvényszék határozatáról lényegében azt mondta ki, hogy nem volt megfelelő az első fokon meghozott ítéletet, ezért gyakorlatilag meg kell ismételni az eljárást.Lapunk nemcsak a határozatot kihirdető tárgyaláson (és szinte minden más korábbi tárgyaláson is) volt jelen, hanem a másodfokú ítélet is a rendelkezésére áll. Amiben még számunkra is voltak érdekes új információk, azt követően is, hogy a határozathozatal során, szóban elmondott "rövid" indoklásban is akadtak olyan részletek, amelyre felkaptuk a fejünket. Például, hogy a másodrendű vádlott Hollandiában, egy bankban úgy akarta betenni a hozzá került, a gyanú szerint korrupcióból származó pénz, szerinte viszont a munkájáért megjáró, magas, de tisztességes összeg egy részét, hogy automatába kezdte el befizetni, számos tranzakciót lebonyolítva. Majd amikor az automata megtelt, akkor bement a bankfiókba segítséget kérni. A másodrendű vádlott így kívánt befizetni nagyjából egymillió eurót, amivel aztán fel is hívta magára a holland bank, s emiatt a holland hatóságok figyelmét is. Igaz, később azt mondta, amire fentebb is utaltunk, hogy ő ugyan több száz millió forintot kapott meg jutalékként a mintegy 3,4 milliárdos buszbeszerzési pénzből, de ezt tisztességesnek gondolja, ám korábban azt is mondta egyik tanúvallomásában kihallgatása során, s ez az információ bíróságon hangzott el, hogy legális szerencsejátékon nyerte a pénzt.A Pécsi Ítélőtábla szerint a tanúk törvényszéki kihallgatása sem a megfelelő mederben folyt, számos fontos kérdést nem érintettek, de az egész ügy végső megítélésében és az eljárás során is bizonyos, magától értetődőnek tűnő összefüggések sem merültek fel, és több érdekes és fontos tűnő információt sem vizsgált a Kaposvári Törvényszék. Például nem tisztázták azt (de a megismételt eljárásban ezt is tisztázni kell majd sok más mellett), hogy a pécsi önkormányzat, illetve a pécsi önkormányzati buszos cég, azaz a Tüke Busz akkori vezetői milyen információkkal rendelkeztek azt megelőzően, hogy a Tüke vezetőinek állítólagos javaslatára, 2014 decemberében végül 3,5 milliárd forintos hitelfelvételről döntött pécs akkori kétmarmados jobboldali többségű közgyűlése. Lehetett-e olyan, aki szándékosan félrevezetően és rosszhiszeműen járt el? Így a buszvásárlást célzó közbeszerzési eljárást és az abban részt vevőket is alaposan ki kell vizsgálni.Legalább ennyire érdekes új információ volt a részletes bírósági határozatban az, hogy az első előkészítő tárgyaláson magát pénzmosásban bűnösnek valló, s ídőközben ebben a vádpontban jogerősen is elítélt P. E. T. pénzt, nem is kevés pénzt, 50 millió forintot utalt el egy olyan cégnek, amely korábban Bánki Erik tulajdonában állt. Bánki erről korábban lapunknak azt írta, hogy nem tud ilyen utalásról, és könyvelőjével ennek utána is nézetett, de nem érkezett hozzájuk ilyen utalás. Az biztos, hogy a másodfokú bíróság erre a részletre a nyomozati iratokból, ráadásul a hollandiai nyomozati iratokból szerzett tudomást. Azt már korábban is leírtuk az autókereskedéssel is foglalkozó férfiról, hogy az ő szerepe nem tisztázott. Nem lehet tudni, hogyan került ebbe az ügybe és miért fizetett ki neki több mint 170 millió forintnak megfelelő eurót 2015-ben az a hollandm cég, amely megnyerte a pécsi buszok leszállítására kiírt pályázatot. És amely utalásról az is kiderült, hogy nem valós üzleti tevékenység nyomán fizették ki a budapesti éjkszakai életből is ismert férfinak, aki mindazokat figyelembe véve, akiket hivatalosan és nem hivatalosan, nem bizonyítottan a Volvo-gate ügyhöz kötöttek, vagy felmerült az, hogy részük lehetett benne, egyedül Bánki Erik fideszes baranyai országgyűlési képviselőhöz köthető csak, korábbi céges kapcsolatokon keresztül.Címkék:Volvo-gate | Volvo-gate: Nem került még vissza első fokra a pécsi buszper, mert még meg kell várni a Kúria döntését | Kis túlzással minden elölről kezdődik majd a Volvo-gate néven elhíresült korrupciógyanús ügyben, írtuk április végén, amikor is a Pécsi Ítélőtábla kihirdette azt a másodfokú határozatot, amely lényegében ízekre szedte és megsemmisítette az első fokon, a Kaposvári Törvényszéken meghozott ítéletet, elképesztő eljárásjogi hibákra is rámutatva. A per így újra első fokon, de már Szekszárdon folytatódhat. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2024/10/volvo-gate-nem-kerult-meg-vissza-elso-fokra-a-pecsi-buszper-mert-meg-meg-kell-varni-a-kuria-donteset/ | 2024-10-03 15:04:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót figyeltethet meg a kormány titkosszolgálati eszközökkel a munkahelyén, a szolgálati járműve belsejében és közterületen úgy, hogy a környezetükbe akár még "téglákat" is beépíthet.Sokan nem tudják, hogy mindezt jogszerűen, bármiféle bírósági kontroll nélkül, pusztán Pintér Sándor belügyminiszter vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének utasítására teheti mega rendőrség úgy, hogy az egész folyamat felett a hozzájuk hasonlóan kormányzati irányítás alatt álló ügyészség gyakorol kontrollt.Mindez egy 2010-ben meghozott, 2021-ben pedig hatályában radikálisan kiterjesztett törvénynek köszönhető.A 444 tudomása szerint két olyan, egymástól független ügyet is befogadott a strasbourgi bíróság, amelyek elindítói a szerintük félelmetes hatású jogszabályt szeretnék megváltoztatni.De megtudtuk azt is, a valóságban hány állampolgárt, azon belül hány egészségügyi dolgozót figyeltek meg így 2021. január 1 óta.Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP egészségügyi kabinetvezetője a 444 riporterétől tudta meg, hogy nem ő az egyetlen, aki az Alkotmánybíróság elutasításának ellenére tovább harcol a rendőrségi törvény egyik fejezetének megváltoztatásáért, ami az úgynevezett "megbízhatósági vizsgálatról" szól. Szelényi 2021. júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az ügyben.Annak ellenére, hogy Strasbourgban a beérkező kérelmek durván 95 százalékát elutasítják, az ügyet a bíróság befogadta és kiemelt fontosságú, szakkifejezéssel impact case ügyként kezeli. Megtudtuk azonban, hogy van legalább még egy ügy lényegében ugyanebben a témában, amit Strasbourg befogadott: ezt eredetileg egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ügyüket a TASZ képviseli - mondta el lapunknak Zeller Judit, a szervezet jogásza. Úgy tudjuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága már ebben és Szelényiék ügyében is felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Jogi szakértók szerint nem lenne meglepetés, ha a két ügyet egyesítenék.De mi ez az első hallásra is vadul hangzó törvény, ami ilyeneket tesz lehetővé és mi indokolta egyáltalán a meghozatalát annak idején?Eredendően a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki és írták bele 2010-ben a rendőrségi törvénybe az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézményét. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is, de "színészként" rendőrök és nyomozók is felléphetnek. Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során és titokban videóra veszik, ahogy az adott zsaru elfogadja/nem fogadja-e el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.A törvény egy évtizeden át relatíve szűk körre vonatkozott: rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) nevezett rendőrségi belső elhárítás. A régebbi számokból az látszik, hogy ezt az eljárást nemcsak néhány elszigetelt nagy ügyben alkalmazták: a TASZ által közérdekű adatigényléssel kikért adatok szerint az utolsó "békeévben", vagyis 2020-ban 1009 személlyel szemben folytattak ilyen vizsgálatot, aki túlnyomó többsége rendvédelmis volt.Csakhogy az Orbán-kormány 2020-21-ben jelentősen kibővítette a potenciális érintettek körét.Azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhető így, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozói, a kormányhivatalok munkatársai, a gyermekvédelmisek, a navosok, a közsszolgálati egyetemen dolgozók, az Oktatási Hivatal munkatársai.És, hogy viszakanyarodjunk a szűkebb témánkhoz, az egészségügyi dolgozók (kivéve az egyházi kézben lévő kórházak alkalmazottait).Szelényi évek óta tartó jogi küzdelmének és a jogvédők elítélő véleményének ugyanaz az oka: a megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvényi szakasz nemcsak arra jogosítja fel a rendőrség belső elhárítását, hogy csapdát állítson. Hanem arra is, hogy az illető ellen a nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést folytasson, róla és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készítsen. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy az egész folyamat fölött nincsen semmiféle független bírósági kontroll: azt, hogy kit ellenőrizzenek, személyesen Pintér Sándor belügyminiszter vagy egy rendőri csúcsvezető dönti el, a kontrollt pedig a kormány alárendeltségébe tartozó ügyészség jelenti.Pont ezek a részletek azok, amik miatt mind a jogvédők, mind Szelényi alkotmányellenesnek és emberi jogokat sértőnek tartják az érvényes jogi szabályozást.Mi is a cél?A trükk ezúttal a legeljén van elrejtve, nem valahol az apróbetűs függelékben. A vonatkozó törvényi szakasz - a jogszabály 7. fejezete - ugyanis azzal kezdődik, hogy mi is a megbízhatósági vizsgálat célja. Nem más, mint "annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e az (...) előírt munkaköri kötelezettségének." Ilyen alapon bárkit bármikor lehet ellenőrizni, hiszen a vizsgálat a törvényszöveg szerint még csak nem is valamilyen alapos gyanú bizonyítására szolgál, hanem simán csak annak az ellenőrzésére, hogy valaki a szerződése szerint végzi-e a munkáját. Ez ugye mindig, minden munkavállaló esetében kérdéses. A törvény következő mondata ugyanilyen zavarbaejtő: "A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható." Vagy feljelentést tesznek tehát a nyomozás lezártával, vagy nem történik semmi.A TASZ-os Zeller Judit külön felhívta a figyelmünket arra, hogy a törvény szövege szerint az ehhez nyilvánvalóan nem értő rendőröknek kellene eldönteniük, hogy egy gyermekvédelmis vagy egy kórházi dolgozó szakmailag jól végzi-e a munkáját.Hogy néz ki egy ilyen vizsgálat gyakorlatban?Magát a vizsgálatot az NVSZ vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti, mindig konkrét személy ügyében, névre szólóan. A megfigyeléssel kombinált lépre csalási kísérlet azután indulhat el, hogy az NVSZ írásos akciótervet készít, amit az ügyészségnek kell jóváhagynia két munkanapon belül. A törvény általános megfogalmazása miatt akkor is nehéz lenne elképzelni a visszautasítást, ha az ügyészség nem a kormány felügyelete alatt állna a rendőrséghez hasonlóan, hanem független szereplő lenne. Ezután indulhat is az akció, ami 15 napig tarthat, de további 15-tel meghosszabbítható. Egy ember ellen egy éven belül 3-szor is vizsgálódhatnak, így akadhatnak olyan egészségügyi dolgozók, akiknek évente 90 napon át lehallgatják és kamerázzák az irodáját a tudtán kívül, miközben közterületen is követik és folyamatosan figyelik, anélkül, hogy tudna róla. A titkos vizsgálat megindításáról ugyanis értelemszerűen nem kell értesíteni az érintettet. Annak befejezése után maximum 15 nappal viszont tudatni kell vele, hogy rászálltak.Az egyik legvitatottabb elem, hogy az alkalmanként 15+15 napos titkos nyomozás során engedélyezett a titkos információgyűjtés az illetőről. Itt jönnek az igazán ijesztő lehetőségek. Első látásra megnyugtatónak tűnhet, hogy a törvény nem engedi a keményebbnek számító, azaz az úgynevezett "bírói engedélyhez kötött eszközök" alkalmazását, csak a bírói engedélyhez nem kötöttekét. Csakhogy a szó hétköznapi értelmében ez utóbbiak is durván sértik az ember magánszféráját.Hogy konkrétan mit tehetnek meg bármelyik egészségügyi dolgozóval tudtán kívül?A lakása belterületét kivéve bárhová követhetik és felvételt készíthetnek róla. Közterületen, nyilvános helyeken, de a munkahelyén, az irodájában és ha van, neki, akkor a szolgálati járműve belsejében is.Kívülről végig figyelhetik a lakását és a kocsija mozgását.A megfigyelésbe beletartozik, hogy ezeken az engedélyezett helyeken megfigyelőszeközöket is telepíthetnek, vagyis bepoloskázhatják a szolgálati kocsit, az irodát, a rendelőt vagy a munkahely bármely más részét.Megismerhetik az illető telefonjának metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt és merrefelé mozgott a telefonja.Beépített emberekkel rázhatják át az illetőt, akár a beszervezett ismerőseivel, akár fedett nyomozókkal és ezek a szereplők a célszemély gyanakvásának csillapítása végett akár bűncselekményt is elkövethetnek, hogy elnyerjék a bizalmát.Amit nem tehetnek meg, az a telefon lehallgatása, a számítógép meghekkelése, a levelek, csomagok felbontása, a magánlakás és a privát autó titkos átkutatása, illetve a lakás és a privát kocsi betechnikázása. Ezek ugyanis bírói engedélyhez vannak kötve.Mindeközben okszerűen igen sok kívülállóról, ügyfelekről, ismerősökről, páciensekről és kollégákról készülhet titkos felvétel. Ezeket a törvény szerint 3 napon belül törölni kell, de ettől még elkészülnek.A törvény biztosította lehetőségek megfélemlítő mivolta elég nyilvánvaló. Potenciálisan több százezer emberre szállhatnak rá jogszerűen bármikor, kémfilmekbe illő módszerekkel, a gumiparagrafus miatt akár minimális indoklás alapján.Azt mind Zeller, mind Szelényi megemlítette, hogy hiába "csak" a munkahelyükön figyelhetők meg az érintettek, az a gyakorlatban a magánélet súlyos sérelmét jelenti, hiszen a munkavállalók nem kis része annyi időt tölt munkában, hogy a magánélete nem kis részét is ott vagy onnan éli.Szelényi Zoltán szerint a megfélemlítés volt a cél akkor, amikor a törvény hatályát kiterjesztették az egészségügyisekre is. Az MSZP egészségügyi kabinetjét vezető orvos a kezdetektől úgy gondolta, hogy a megbízhatósági vizsgálatoknak valós gyakorlati értelme nem sok lehet az orvosok és más egészségügyi dolgozók esetében. Aztán 2024. nyarán Komjáthi Imre, a párt elnöke és parlamenti képviselője írásbeli kérdésben firtatta Pintér belügyminiszternél, hogy hány ilyen vizsgálat zajlott e.ü.-dolgozók ellen és milyen eredménnyel. A nevében Rétvári államtitkár adott egymondatos választ augusztus 15-én, amiből az derült ki, hogy 2021. január 1 óta, vagyis bő 3 és fél év alatt 16 vádemelés történt és 3 emberrel szemben hozott a bíróság elmarasztaló ítéletet.De azt nem árulta el, hogy hány ilyen vizsgálatot végeztek összesen, ebből hányat egészségügyisek ellen és ezek közül hányban alkalmaztak titkos eszközöket. Szelényi értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy"Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a Kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja, amit az is igazol, hogy Rétvári Bence nem merte megmondani, hogy 2020 óta egyébként összesen hány ilyen vizsgálatot folytattak le és azok során milyen eszközöket használtak."Megkérdeztem a számokat a BM-től, az NVSZ pedig meg is adta a kért adatokat. Ezekből igen érdekes tendenciák rajzolódnak ki.Mire utal, hogy csak minden huszadik alany esik bele a csapdába?A nagy képet nézve kiderült például, hogy a törvény hatókörének radikális kiterjesztése ellenére sem végeznek több megbízhatósági vizsgálatot 2021 óta, mint azelőtt. Sőt. Az utolsó "békeévben", mint korábban említettem, 1009 ilyen vizsgálatot folytattak le. A kiterjesztés évében, 2021-ben 1172-t csináltak végig, a következő két évben 949-et majd 988-at, idén augusztus végéig pedig 619-et.Csapdát állítani a gyakorlatban nem könnyű, ez a számokból is pontosan látszik: miközben évente durván 1000 titkos nyomozási engedélyt adott ki az ügyészség, az eseteknek csak jó egynegyede jutott el a szakzsargon szerinti "kontakusig", vagyis négy megbízhatósági vizsgálatból csak egy jutott el a célszemély tényleges, éles helyzetben történő teszteléséig, mondjuk egy lefizetési kísérletig. Pap Judit alezredes, az NVSZ sajtóreferense példaként a rendőrök belső vizsgálatát hozta fel: gyakran elfordul, hogy az illető megbetegszik, vagy más ok miatt nincs az adott időpontban szolgálatban, vagy egyszerűen megjelenik a helyszínen egy másik kolléga vagy egy járókelő és a gondosan eltervezett, ügyészileg jóváhagyott akciónak máris fújtak.Az egyik legérdekesebb adat az, hogy még akkor is milyen feltűnően kevés alany ugrik be a kiprovokált élethelyzetekben, amikor sikeres a kontaktus. Vegyük példának 2022-t. Ebben az évben összesen 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis ennyiszer teremtettek olyan éles helyzetet a fedett nyomozók, amiben az alanyt törvénysértésre próbálták rávenni. De csak kevesebb mint egyhuszaduk, összesen 13 érintett fogadta el az így vagy úgy, be bűnös ajánlatot. Ha ezen belül megnézzük az egészségügyi dolgozókat célzó vizsgálatokat, hasonló arányokat találunk. A 278 kontaktusból 45 vonatkozott egészségügyisekre, ennyi ügyben végül mindössze 2 (kettő) feljelentés született.Vagyis az a kép rajzolódik ki, mintha a megbízhatósági vizsgálatok nem pontosan becélzott, bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható figurák tesztelését jelentenék, hanem egyfajta vakon tüzelést, ami közben valaki nagynéha találatot kap ugyan, de csak az esetek kicsiny töredékében. Az egészségügyi dolgozók esetében például a rendőrség szempontjából legjobb években is csak minden nyolcadik csapdaállítás eredményezett feljelentést. Idén pedig az év kétharmadáig 26 egészségügyist próbáltak beugratni, de közülük egy sem állt kötélnek semmilyen törvénysértésben.Ezek az adatok inkább azok véleményét látszanak alátámasztani, akik szerint a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése aránytalan eszközöket az állam kezébe, miközben sokkal inkább alkalmas az érintett kör megfélemítésére, mint a tényleges bűnösök fülön csípésére. | Már Strasbourg is azzal foglalkozik, hogy a magyar államigazgatásból bárkit meg lehet figyelni titkosszolgálati eszközökkel | Legálisan készíthetnek titkos hangfelvételeket bármelyik egészségügyi dolgozó vagy minisztériumi alkalmazott irodájában. Hiába a magukat korrupt ügyfélnek álcázó fedett nyomozók, irtó kevés rendőr, köztisztviselő, orvos, ápoló vagy gyermekvédelmis ugrik be. Viszont ez a gyakorlat illetve maga a lehetőség eléggé alkalmas a megfélemlítésre. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/02/mar-strasbourg-is-azzal-foglalkozik-hogy-a-magyar-allamigazgatasbol-barkit-meg-lehet-figyelni-titkosszolgalati-eszkozokkel | 2024-10-02 06:02:49 | true | null | null | 444 |
"2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is. Érvényes építési engedélyünk van, kész kiviteli tervekkel - akár holnap el tudnánk kezdeni az építkezést" - mondta lapunknak adott interjújában nemrég Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.Úgy tűnik, tudott valamit, mert a Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság csütörtökön közzétette az Új Nemzeti Galéria kivitelezési pályázatát, melynek beadási határideje november 4-e. Az épületnek három év múlva kell elkészülnie.A kiírásból kiderül, hogy az összesen hétszintes épület körülbelül bruttó 50 ezer négyzetméteres lesz. A párkánymagasság 24,98 méter, az épület legmagasabb pontja pedig 31,29 méter.A két pinceszintet, földszintet és négy emeletet magában foglaló épület hasznos alapterülete 48 665 m² lesz, az állandó kiállítás területe 11 215 m², az időszakos kiállítóterek üveggalériával 1825 m²-t tesznek majd ki.A négy épületegység mindegyike rendelkezik majd egy-egy közlekedő maggal, ezekben helyezkednek el a lépcsőházak, a gépészeti felvonóberendezések és a gépészeti aknák is. A tender 13 ezer m² környezetrendezési, tájépítészeti munkát is előír, amely során 1400 m² növényzetet, 7300 m² burkolt felületet is építenek.A tervek már korábban elkészültek, az építkezés a kormány és a főváros 2019-es megállapodása miatt nem kezdődött el, később, amikor a kormány ehhez nem tartotta magát, pénzhiány miatt csúszott.A Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épül fel az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor 21. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe - áll a Liget Budapest honlapján. A japán alkotók nevéhez több kiváló múzeumi épület is fűződik: terveik alapján valósult meg például a Louvre Lens-ben megnyílt új múzeuma, illetve a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum. Az új budapesti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be. | Megjelent a Városligetbe tervezett Nemzeti Galéria kivitelezési tendere | A csütörtöki Közbeszerzési Értesítőben megjelent az Új Nemzeti Galéria kivitelezési pályázata, amelynek 3 év múlva kell elkészülnie. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20241003_Megjelent-a-Nemzeti-Galeria-kivitelezesi-tendere | 2024-10-03 15:09:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 2 milliárd forintból, ezen belül 700 millió forintnyi európai uniós támogatásból épült meg a Tokaj-kör kerékpárút, amelyen a Kopasz-hegyet lehet megkerülni - emlékeztetett az RTL, amikor februárban, egy évvel az átadás után beomlott a Tokaj és Bodrogkeresztúr közötti szakasz. Ez nem az első problémás rész a bicikliúton, volt omlás a Sirok-Tarnaszentmária-Verpelét szakaszon is.Utóbbi javítása lenne egyszerűbb és olcsóbb, 27 millió forintból meg lehetne oldani, de jelenleg erre nincs pénz.Előbbi már problémásabb, mivel az ottani problémák miatt a kerékpárút melletti közút is felújításra szorul - ez a javítás kerül majd 1,1 milliárd forintba. | Milliárdos tétel a mindössze egy éves, mostanra beomlott kerékpárút javítása | Több mint 2 milliárd forintba került, amiből 700 millió uniós támogatás A Tokaj-körön az idén két szakaszon omlott be a 2023-ban átadott kerékpárút, a Sirok-Tarnaszentmária-Verpelét szakaszon 27 millió forintba kerülne, a Tokaj és Bodrogkeresztúr közötti szakaszon viszont 1,1 milliárdba. Az érintett önkormányzatok szerint a jótállás egyik esetre sem vonatkozik, így a közútkezelőnek kellene kifizetnie. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/hirek/milliardos-tetel-a-mindossze-egy-eves-mostanra-beomlott-kerekparut-javitasa-146996 | 2024-09-24 16:17:00 | true | null | null | Klubrádió online |
Mint tavasszal a gombák, úgy nőnek ki a földből a Balaton partján a jómódúaknak szánt lakóparkok. Miközben a kempingek felszámolásával a szegényebbeket elzárják a tótól, a természeti környezetben is jóvátehetetlen károk keletkeznek. Cikkünk második részében a Balaton déli oldalát járjuk be.Emlékeztetőül álljon itt néhány általánosan érvényes megállapítás múlt heti írásunkból: a Balatont övező part menti, nagyjából egy kilométeres sáv radikálisan átalakult az elmúlt kétszáz évben. A megállapításra idén nyáron jutott a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amelynek munkatársai három évszázad térképeit vetették össze a Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól a világháborús katonai felméréseken át a Google Maps-légifotókig. A részletekről sorozatunk előző részében írtunk, de szóba került az is, milyen csiki-csuki játék zajlik a tó körül, hogyan nyitott kiskaput a kormány saját 2018-as jogszabályán a part beépítését pártolva, és ennek fényében mennyire lehet hiteles a most tervbe vett szigorítás.Délre a tömegekkelA Balaton két oldala közül - mióta fürdőélet van a tónál - történelmi, idegenforgalmi okokból és részben az északi rész gazdagabb hagyományai miatt mostohább sors jutott a déli partszakasznak, amelyet sokkal inkább kerestek fel a kispénzű emberek már a háború előtt is. (Nem véletlen, hogy a szabadstrandok túlnyomó többségét itt találhatjuk.) Akadtak természetesen kivételek, mint például Siófok vagy az arisztokrácia nyaralóhelye, Balatonföldvár. Mint Wettstein Domonkos 2023-as, Balatoni építészet című könyvéből kiderül, a hátrányos helyzet a későbbiekben is megmaradt. Farkas Tibor (1969 januárjáig volt a Balaton főépítésze) és az általa irányított stáb munkáját a későbbi évtizedekben nem tapasztalható igényesség jellemezte, törekvéseik közé tartozott, hogy a táj a beépítéseket követően is megőrizze szépségét. Ahogy a kutató egy interjújában fogalmaz, a szigorú szabályozással elsősorban az északi partot próbálták védeni, a déli partot pedig "gyakorlatilag feladták". Jelentős feltöltéseket hagytak jóvá, ennek következményeként kerültek például a siófoki villasor elé az Arany- és az Ezüstpart túlméretezett szállodái. Ugyanakkor - mivel az akkori koncepció a kis léptékű idegenforgalmi fejlesztéseket támogatta - a déli oldal (de gondolhatunk a balatonfüredi modern hotelekre is) még mindig jobban járt, mint a betonszörnyekkel telezsúfolt román és a bolgár, illetve részben az építkezési megalomániának áldozatul eső spanyol és olasz tengerpart.Amit a Kádár-korszakban és az 1990-es rendszerváltást követően - igaz, jóval szolidabban próbálkozva - nem sikerült elérni, azt most igyekeznek bepótolni a jelenlegi világ olykor sokszorosan megtámogatott "ingatlanfejlesztői". | Így teszi tönkre az ingatlanlobbival összefonódó NER-hatalom a Balaton természeti környezetét | Mint tavasszal a gombák, úgy nőnek ki a földből a Balaton partján a jómódúaknak szánt lakóparkok, miközben a kempingek felszámolásával a szegényebbeket elzárják a tótól. A déli partot jártuk végig. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/balaton-deli-part-beepites-lakopark-167159 | 2024-09-03 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Szűk tíz hónap alatt nettó 26 milliárd 295,8 millió (bruttó 33 milliárd 395,6 millió) forint értékben kötött keretszerződéseket a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) Balásy Gyula Lounge Event Kft. nevű cégével a magyar uniós elnökséggel összefüggő kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatokra. Az első munkára vonatkozó megbízást 2023 novemberében, a mostanáig utolsó, egyben legnagyobb értékű - több, mint nettó 15 milliárdos keretösszegű - megbízást idén augusztus 30-án írták alá, értesült az Mfor. A megbízások jellemzően 30 százalékos opciós keretet tartalmaznak, így a pontos összeg még nem ismert, a nagyságrend viszont igen.A NKOH az állami Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. számára szerezte be a munkákat. 2015 óta ugyanis a legtöbb állami szervnek - legyen szó minisztériumról vagy állami cégről - a hivatalon keresztül, központosítva kell kommunikációs, illetve rendezvényszervezési munkákat vásárolni. Az NKOH hatalmas, több tízmilliárdos keretszerződéseket ír ki, ezeket a kommunikációs (és az utóbbi időben a rendezvényszervezési területen is) Balásy Gyula cégei nyerik el, majd a megrendelésekről az NKOH és Balásy cégei konzultálnak. Jelen esetben a Nemzeti Rendevényszervező Ügynökség Zrt. azt dönthette el, hogy mennyi szolgáltatást szeretne megrendelni.Magyarország 2024 második felében, 2024. július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, az elnökségi időszak 2024. december 31-ig tart. Az Európai Unió Tanácsa az EU azon intézménye, ahol a tagállamok szakminiszterei találkoznak és hoznak döntéseket. Ennek elnökségét félévente más-más uniós tagállam adja. Ebben a fél évben a soros elnök minisztere vagy szakdiplomatája vezeti a különböző üléseket és elvileg igyekszik összehangolni az álláspontokat, tető alá hozni a kompromisszumokat.A féléves megbízatáshoz számos esemény, találkozó kapcsolódik. Nyáron több ország is jelezte, hogy bojkottálják Magyarország soros elnökségét, mivel Orbán Viktor - a soros elnökség átvétele után - a közösség megkérdezése nélkül utazott Moszkvába, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.Mivel a Nemzeti Redezvényszervező Ügynökség Zrt.-nek nem volt más választása, nem meglepő, hogy az NKOH-n keresztül Balásy Gyula cégével szerződtek, eddig öt alkalommal az állami cég szerződéslistája szerint.A listán nem csak a Lounge Event neve szerepel, ennek oka az, hogy a jelenleg érvényben lévő, nagy 75 milliárdos rendezvényszervezési keretmegállapodást Balásy vállalkozása alvállalkozók bevonásával vitte el.Érdekesség, hogy a II. ütemre vonatkozó adatot nem találtuk meg a NKOH negyedéves összefoglalóiban, csak a Nemzeti Rendezvényszervezési Ügynökség honlapján. Kérdéseinket elküldtük a hivatalnak és az állami cégnek is.Ahogyan a fenti képen is látható, a rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra vonatkozó munka első ütemének értéke nettó 783,5 millió + áfa, ebből 30 százalék opciós rész, ahogy minden egyes megbízás esetében.A második, nettó 899,1 milliós ütemnél is vélhetően 30 százalékos opciós keretet alkalmaztak, ez azonban a fenti adatsorból nem derül ki.A harmadik ütem nettó 925,5 milliós keretösszegről szól ugyanebben a tematikában.A negyedik ütem már egy nagyságrenddel vastagabb: nettó 8 milliárd 633 millió forint.Az ötödik ütem pedig egy újabb nagyságrendi ugrás: a keretösszeg nettó 15054,7 millió forint., azaz több, mint nettó 15 milliárd forint. A szerződés idén augusztus 30-ától a keretösszeg kimerüléséig (beleértve az opciós részt is), de legfeljebb 2025. június 30-ig él.Az utolsó megbízás dokumentációja szerint a "2024. december 31-éig tartó eseménysorozat ideje alatt összességében több száz kisebb-nagyobb diplomáciai és a nagyközönséget is megszólító rendezvény megvalósítására kerül sor." Példákat is hoztak:A rendezvények, például informális tanácsülések, szakértői ülések, munkacsoport-ülések, konferenciák, szemináriumok és workshopok központi helyszíne a tervek szerint a Várkárt Bazár, illetve Budapest többpontja, továbbá határon túli megjelenések is várhatók a dokumentum szerint.Balásy cégeinek feladatai közé tartozik példáulaz eseményhez kapcsolódó rendezvény technikai igény felmérése, megtervezése, valamint teljes körű biztosítása igazodva az elfogadott rendezvény koncepcióhoz.A rendezvények jellegéhez illeszkedő bútorzat biztosítása, szükség esetén egyedi installáció gyártása előzetes egyeztetés alapján.A vendéglátási szolgáltatások biztosítása egyeztetés alapján, illetve a "rendezvény koncepció alapján a rendezvények részeként megvalósító, szórakoztató programelemek, fellépők, aktivitások, foglalkozások megszervezése és lebonyolítása" is az ő feladatuk.Az ő feladatuk lehet a megrendelő egyedi megrendelése alapján az adott rendezvényhez kapcsolódó biztonságtechnikai szolgáltatások biztosítása. Tervezetten a mobil irányítási pont telepítését, üzemeltetését, a fémdetektor kaput, illetve a kézi fémkereső és mobil beléptető rendszereket sorolták fel.A megrendelő céljait hatékonyan szolgáló "kommunikációs stratégia, terv, kidolgozásra, mely részben rendezvénystratégiát is tartalmaz. További feladatok tervezetten: kommunikációs stratégiai tervfrissítése, adhok kampánystratégia, kidolgozása, frissítése, kríziskommunikációs stratégia, készítése, frissítése, kommunikációs tanácsadás."Alvállalkozóként jelölték meg Balásy Gyula három cégét, a New Land Media Kft.-t, a Lounge Design Kft.-t és a Visual Europe Zrt.-t. Alvállalkozó a NER kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton-Sec Zrt. is, náluk az alvállalkozói közreműködés arányát a 15 milliárdos keretmegbízás esetén 5,94 százalékra és nettó 894,2 millió forintra becsülték.Érdekesség, hogy a büdzsé mintha sokkal kiebbnek indult volna tavaly. Azonban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közlése alapján a keretösszeget addig növelték, míg csaknem 1 milliárdról csaknem 30 milliárdra nőtt.Szerettük volna megtudni, hogy mi indokolta a keretösszeg újabb és újabb emelését, de megkeresésünkre sem a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, sem a velük egy címen működő Nemzeti Rendevényszervező Ügynökség Zrt. nem válaszolt. | Sikeres üzletember: 30 milliárd is leeshet Balásy Gyula cégeinek a magyar uniós elnökség farvizén | Az uniós elnökségen is a kormány plakátjaival ismertté vált, nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember, Balásy Gyula kaszál. Az ő cégei kapnak rendre tízmilliárdos tételben megrendeléseket a Rogán Antal vezette minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól hol nagy kék plakátok kihelyezésére, hol rendezvényszervezésre. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-unios-elnokseg-30-milliard.html | 2024-10-04 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Összesen 30 darab új gépjármű tartós bérletére írt ki közbeszerzési eljárást a magyar légtérben, illetve a NATO felkérése alapján a Koszovó feletti magas légtérben is légiforgalmi irányítási szolgáltatásokat nyújtó, állami HungaroControl Zrt., a befutó pedig az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött összegzés szerint a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. lett nettó 471,7 millió forintos ajánlatával. A megbízás négy évre szól. A céget az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként is ismert felcsúti milliárdos a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül birtokolja.Az "új" kitétel nem teljesen azt jelenti, mint a köznyelvben: az eljárásban olyan autókra tartottak igényt, amelyek gyártása és forgalomba helyezése között legfeljebb egy év telt el 365 napnál, a kilométerórájuk állása nem több mint 1500 kilométer, illetve üzembe helyezett, sérülésmentes, kifogástalan műszaki és közúti közlekedésre alkalmas állapotban vannak. Érdekesség, hogy a HungaroControl honlapja szerint bár állami cég, nem kap költségvetési támogatást, ez igazi kuriózum magyar berkekben.Azt nem lehet mondani, hogy öldöklő harc lett volna a nem is annyira kicsi munkánál: Mészáros cégén kívül csak a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett, de mivel egy hiánypótlást nem nyújtottak be, ajánlatukat érvénytelenítették. Így más nem maradt a ringben, csak a Mészáros M1 Autókereskedő.Hétfőn írtuk meg, hogy ez a cég alulmaradt egy közbeszerzési eljárásban - igaz abban nem százmilliókról vagy milliárdokról volt szó:Januárban derült ki, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius közös, 9,9 milliárd forintos ajánatukkal evitték a Magyar Közút 480 darab, 3,5 tonna alatti könnyűteher és speciális könnyűteher gépjárműre kiírt közbeszerzését. Korábban az Átlátszó mutatta be, hogy egymás ellen vagy együtt nyerik a tendereket a kormányközeli cégek a flottakezelési, járművásárlási eljárásokban.Közben Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János is autós területen bővíti saját lábán álló, bár méretben testvérééhez egyelőre nem fogható bizniszét: luxusautókat árul.Várhatóan az energetikában is nagyot dobbant a Mészáros-birodalom, erről korábbi cikkünkben olvashat: | Mészáros Lőrinc a légiforgalmi irányításnál is befutott | Nem volt öldöklő harc. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/meszaros-lorinc-a-legiforgalmi-iranyitasnal-is-befutott.html | 2024-10-04 14:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egy 2021-es kormányrendeletre hivatkozva kétszáz somogyi projekt kiutalt előlegét vissza kellett fizetniük a pályázóknak. Megtudtuk, ez elsősorban azokata Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Pluszkeretében megvalósuló beruházásokat érintette, amelyek készültsége nem érte el a 10 százalékot.Barcson 2,5 milliárd forintnyi előleg visszafizetéséről döntött a képviselő-testület, ez nyolc pályázatot érint a Dráva menti városban: óvodafelújítást, sportcsarnok energetikai korszerűsítését. A város már 2,2 milliárd forintot visszafizetett a kapott támogatásból. Nagyatádon egy TOP Plusz pályázat érintett, amelyhez 280 millió forintot nyert a Rinya menti város. Ebből a szociális központ irodaépületének energetikai korszerűsítését valósítják meg.Ormai Istvánpolgármester elmondta: lényegében szakaszos finanszírozás következik, hiszen olyan ütemben kapják meg az elnyert pénzt, ahogyan azt fel tudják használni. Ehhez úgynevezett likviditási tervet kellett készíteniük a pályázóknak, vagyis meghatározni, hogy mekkora összeget mennyi idő alatt és mire használnak fel.Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere azt mondta: 108 millió forintot adtak vissza.- Az idősek otthonában akartunk liftet kialakítani, parkrendezésre fordítottuk volna a pénzt - tette hozzá a polgármester. - A hivatallal szembeni nagy parkban akartunk közösségi teret kialakítani. Sajnos a tervezéssel sok idő ment el, ezért a pénzt nem tudtuk időben elkölteni - mondta a településvezető.Balatonbogláron közel 500 millió forintnyi előleget kellett visszautalni. - Ezt egy technikai jellegű lépésnek ítéljük, ami a pályázat státuszát nem érinti. A projekt nem a megfelelő ütemben haladt, egyéves késésben van, de most felgyorsult, bízunk abban, hogy lesz sikeres pályázó - mondtaMészáros Miklóspolgármester. Balatonboglár az 500 millió forintot városközpont megújítására, kerékpárút kialakítására fordítja.AMagyar Államkincstártól a Nemzeti Fejlesztési Központhoz irányítottak minket, hogy megtudjuk, miért kérik vissza a kiutalt előlegeket. Ott azt a választ adták, hogy kiemelt cél a TOP Plusz-források minél gyorsabb felhasználása. S a már említett 2021-es kormányrendelet szabályozza a kiutalt előlegek felhasználását.- Az eljárásrend szerint a projekt előrehaladásához a benyújtott likviditási terv alapján lehet előleget igényelni, mely adott naptári évre biztosítja a megvalósításhoz szükséges forrást, hogy továbbra is önkormányzati önerő nélkül haladhassanak a fejlesztések - írta a Nemzeti Fejlesztési Központ Kommunikációs Főosztálya sajtóválaszában. Vagyis csak egy évre kérhetnek előleget az önkormányzatok, s ha nem a megkötött szerződés szerint haladnak, új likviditási tervet kell benyújtaniuk. Ez tették most az érintettek, a fejlesztési központ szerint kétszáz projektet érint ez a rendelkezés. Úgy tudjuk Somogyban a TOP Plusz keretében 206 projekt 49 milliárd forint támogatást nyert a meglévő 79 milliárd forintos keretből. | Milliárdokat kértek vissza, mert késik a beruházás | Módosult az európai uniós források felhasználásának módja, ezért a vármegyében támogatást nyert projektek több tízmilliárd forintnyi előlegét utalták vissza somogyi önkormányzatok az államnak. A hivatalos álláspont szerint ez nem befolyásolja a beruházások elkészültét. | null | 1 | https://www.sonline.hu/helyi-gazdasag/2024/09/beruhazas-tamogatas-somogy-visszaterites | 2024-10-06 22:37:04 | true | null | null | Sonline |
Két kormánypárti képviselő nem jelent meg a Pest megyei önkormányzat értéktár bizottságának hétfői ülésén, így az végül elmaradt, ezért nem is döntöttek a több százmillió forint Samsung-pénz kiosztásáról sem - értesült a Narancs.hu.Pénteken írtuk meg, hogy a mostani ciklusban utoljára a fideszes többségű Pest Vármegyei Értéktár Bizottságnak lehetősége van minden fennakadás nélkül támogatást nyújtania Fidesz-közeli civil szervezeteknek. Ugyanis mint ismert, 2020 óta nem Göd, hanem a megye rendelkezik a Samsung SDI akkumulátorgyár adóbevételei felett, és ezek egy részét pályáztatás útján visszaosztja különböző alapítványoknak, egyesületeknek. Az új ciklusban viszont elvesztette a többségét a Fidesz, ezért ha továbbra is szeretne a rendszert működtetni, akkor alkukra kényszerül. Az esélyes partnere a Mi Hazánk Mozgalom lehet a kormánypártnak.A hétfői ülésre készült előterjesztés értelmében a gödi polgármester, Kammerer Zoltán és környezete részesült volna több tízmillió forint támogatásban, melyeket rendezvények szervezésére fordíthattak volna.Aztán kissé váratlanul két kormánypárti képviselő nem jelent meg a hétfői ülésen, ezért nem is volt meg a Fidesz többsége a támogatások megszavazásához. A folytatásról nem sikerült megegyezni, ezért az ülést berekesztették, ami nagyjából két percig tartott.Szemző Áron, a Momentum képviselője azt írta Facebook-oldalán, hogy "a mai bizottsági ülés csak az ellenzéki képviselők részvétele mellett volt határozatképes és bár javasoltam a pénzszórós napirendi pont levételét a mai döntések közül, ezt a fideszes többség leszavazta, így Fehér Zsolt, Jobbikos képviselőtársammal a napirendi pont tárgyalásánál kivonoltunk a teremből és az ülést kénytelen volt beszüntetni az elnök, sikerült megakadályoznunk a harácsolást".Mint megjegyezte Szemző, az új közgyűlés kedden délelőtt tartja alakuló ülését a megyházán és csak akkor lehet többsége a Fidesznek, ha valamelyik "elvben ellenzéki formáció felfedi állenzéki mivoltát" és együtt szavaz a kormánypárttal. "Az előzetes egyeztetésekből pedig erre lehet számítani, hiszen a Fidesz a Mi Hazánknak két bizottsági elnöki pozíciót is kíván adni annak ellenére, hogy nem ők a legnagyobb ellenzéki frakció, a méretükből ez nem következne, más frakciónak pedig egyet sem szánnak".A közgyűlés megalakulása után létrehozzák a bizottságokat is, így az eredetileg hétfőn kiosztani tervezett pénzeket már csak a következő ciklusban tehetik meg. | Végül elmaradt a búcsúpénzosztás a Pest megyei önkormányzatban | Nem jelent meg két kormánypárti képviselő, nem osztották ki a Samsung-pénzeket. Kammerer Zoltánék búslakodhatnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vegul-elmaradt-a-bucsupenzosztas-a-pest-megyei-onkormanyzatban-271376 | 2024-09-30 16:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, továbbá hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt feljelentést tesz az Integritás Hatóság - ezt maga a hatóság közölte hétfő reggel. Az IH a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében lezajlott négy, uniós támogatású projekt vizsgálata során talált olyan megdöbbentő túlárazásokat, amelyek miatt tízmilliárd forintnyi támogatástól estek el a legelesettebbek.A közlemény szerint a vizsgálat a négyből két projektben összesen 10,2 milliárd forintos túlárazást állapított meg. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) olyan beszállítókkal dolgozott, amely cégek extrém módon túlárazott összegben számoltak el alapvető élelmiszertermékeket. "Mindezen túl a közbeszerzési eljárás során a három ajánlattevő egymással potenciálisan összejátszva határozta meg a beszerezni kívánt termékek árait" - olvasható a közleményben.A Hatóság az eljárásai alapján azt valószínűsíti, hogyaz egyik projektben a Halker Kft. vezette konzorcium 70 százalékkal, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat,a másik problémás projektben a Káta-Mill Plusz Kft. 37 százalékos, azaz bruttó 2,6 milliárd forintos túlárazást hajtott végre.A Hatóság értékelése szerint nagy részben ezek a cégek felelősek azért, hogy a rászorulók között 3,7 millió helyett csak 2,3 millió csomagot lehetett kiosztani.A túlárazás mértékét a közleményben egy ábrával is szemléltették, ez azt mutatja, hogy az élelmiszercsomagokba szánt 1 kilogrammos kristálycukrot a KSH szerint átlagár nagyjából ötszöröséért vásárolta meg az eset idején Balog Zoltán vezette Emmi alá tartozó SZGYF. Az átlagosan 266 forintos tejet 960 forintért szerezték be már a program kezdetekor, és ez az ár öt év alatt 1036 forintra emelkedett, miközben átlagár 262 forintra csökkent."Joggal vonja maga után az egész társadalom felháborodását, hogy ezekben a visszaélésekben szerepet játszó emberek azokon nyerészkedtek, akik a legjobban rászorulnak és akik védtelenek: az időseken és a szegényeken" - kommentálta a vizsgálat eredményét Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke. A közleményben emellett úgy fogalmaz:"Valószínűleg sajnos ez az ügy is egy lesz a sok közül, amelyekben mire érdemi előrelépés történik, addigra az elkövetők és az ellopott pénz nyomtalanul eltűnnek, gyakorlatilag következmény nélkül".Biró szerint "megfelelő jogkörökkel felruházva" a hatóságuk időben és teljeskörűen fel tudja tárni az ilyen ügyeket, végig tudja vinni ezeket az eljárásokat, vissza tudja szerezni az ellopott pénzt és segít felelősségre vonni a bűnösöket. Ezért megismételte, hogy elengedhetetlennek tartja a hatóság jogköreinek mihamarabbi rendezése."Ebben az esetben a botrányos pénzosztásra már évekkel ezelőtt felfigyeltek ellenzéki politikusok. Hadházy Ákos egy 2017. decemberi Korrupcióinfón már foglalkozott a témával, ebben többek között azt írta: "amikor a Halker dolgozója ősszel megkeresett, még a »Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály« közbeszerzési meg sem jelentek, de a Halker főnökei már mindent tudtak". Hadházy akkor azt is írta:"Sok közbeszerzési piszkos manipulációt láttam már, de ennél aljasabb csalást még nem találtam: éhező gyermekeket segítünk EU pénzből, de egy sor ajánlatot kizárunk, mert túl olcsó - így ennyivel kevesebb gyermeken lehet segítsen, vagy ugyanannyi csomagba jóval kevesebb adomány jut. Afrikai banánköztársaságokban sápolja így le helyi maffia a nemzetközi segélyeket" | Tej 200 helyett 800, cukor 266 helyett 1036 forintért - elképesztő túlárazásokat talált, feljelentést tesz az Integritás Hatóság | Tízmilliárdos kárt okoztak a rászorulóknak szánt programokat kihasználó cégek Balog Zoltán minisztersége idején. Az olcsóbb ajánlatokat kizárták a közbeszerzésekből. Az ügyet korábban az OLAF is vizsgálta. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/07/tej-200-helyett-800-cukor-266-helyett-1036-forintert-elkepeszto-tularazasokat-talalt-feljelentest-tesz-az-integritas-hatosag | 2024-10-07 06:52:00 | true | null | null | 444 |
A siófoki Petőfi sétányon áll Thanhoffer Lajos 1897-ben építtetett villája, amelynek története meglehetősen mozgalmas, erről korábban itt írtunk. A villát 1996-ban vette meg a város, majd 2013-ban szálláshellyé alakították és adták bérbe üzemeltető cégeknek. A képviselő-testület tavaly megpróbálta eladni az ingatlant, hogy fedezni tudják a Galerius fürdő felújítási munkálatait, de nem akadt vevő az egymilliárdos villára. Pedig igen szépen fel van újítva, luxus minőségben. Jelenleg a város cége, a Balaton-Parti Kft. hasznosítja: a nyári időszakban bérbe adják, ősszel-télen pedig egyedi programokat, céges rendezvényeket terveznek, életképes üzleti tervvel.Ennek megvalósulása vált most kétségessé, miutána polgármester és a képviselő-testület a saját céggel szemben legutóbbi ülésén egy erős fideszes bekötöttésgű szervezetet favorizált.A Thanhoffer-villáért ugyanis a Balatoni Kulináris Műhely Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. jelentkezett be, amely együttműködést tervez a város másik ikonikus épületét, a Sió-Hullám szállót furcsa körülmények között használatba kapott Debreceni Egyetemmel.A Kft. egy levélben fejtette ki a polgármesternek, hogy oktatási célokra szeretnék használni az objektumot. A levél egyik aláírója Szamosi Lóránt leköszönő fideszes önkormányzati képviselő, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárja. A másik Tóth Gergely, aki kompenzációs listáról került most be a Fidesz képviselőjeként a képviselő-testületbe, és aki az Opten céginformációs adatbázis szerint jelenleg is több mint egy tucat cégben érdekelt, köztük siófoki szállodák ügyvezetője - az általa vezetett egyik hotelben több nagyszabású fideszes rendezvényt is tartottak, miniszteri jelenléttel.A Balatoni Kulináris Műhely Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. 17 hónapja, 2023 májusában alakult. Tulajdonosai között több fideszes kötődésű cég is található, székhelye a Szakképzési Centrum egyik iskolája, telephelyei között van a siófoki Fő tér egyik étterme és a CE Plaza Hotel, amelynek ügyvezetője történetesen éppen Tóth Gergely.A Thanhoffer-villa használatára benyújtott igénybejelentés az önkormányzati választás után alig egy héttel, június 15-én kelt. A polgármesteri hivatal előterjesztést gyártott belőle, az előterjesztő a magát függetlenként definiáló polgármester. Az irat külön kiemeli azokat a törvényi körülményeket, amelyek szerint ingyenesen, illetve versenyeztetés nélkül lehet önkormányzati ingatlant állami érdekeltségű entitás birtokába adni.A kérelem lényege, hogy vendéglátóipari tanulókat gyakorlatoztatnának a luxusvillában, valódi vendégekkel. A Szakképzési Centrumnak ugyanakkor jól felszerelt tankonyhája és tanétterme van, és olyan szállodaipari tanulóról sem tudunk, aki gyakorlati hely hiányáról panaszkodott volna. A balatoni szállodák tapasztalatunk szerint szívesen fogadják az olcsó diákmunkát.A kérelmet előbb a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta. Az ülésen megjelent Tóth Gergely, aki vehemensen érvelt a projekt mellett, amelynek lényege, hogy vendéglátó- és szállodaipari tanulókat gyakorlatoztatnának a luxusvillában, mivel elmondása szerint egyes siófoki szállodák nem fogadnak tanulókat, és ezért kéne a képzőközpontnak saját hely. Mint mondta, az ágazati képző központnak lehetősége van a nonprofit oktatás mellett valós gazdasági folyamatokat is megvalósítani, így tanétterem, tankonyha, illetve egyéb, az ágazathoz kapcsolódó piaci termelő tevékenységet folytatni. A működését a szakképzésről szóló törvény biztosítja.Tóth a bizottsági ülésen vázolta a működési modellt is: ennek lényege, hogy az ott tanuló, hallgatói jogviszonyt fenntartó szakképzési munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók munkabérére, illetve oktatási költségére az állam adókedvezmény formájában fedezetet nyújt. Tóth elmondása szerint a jelenlegi 255 hallgató munkabére, illetve a járulék megérkezik a társaság bankszámlájára, ahol a képződő profitot az oktatás szervezésére fordítanák, a tankonyha működésére, anyag vásárlására, valamint az oktatók fizetésére. Ebbe a rendszerbe illesztenék bele a Thanhoffer-villát, illetve még más hasonló egységeket is a közeljövőben. "Az ajánlatunkat elsősorban az alapján fogalmaztuk meg, hogy Szamosi Lóránt, a Szakképzési Központ kancellárja, s mint ilyen, a társaság egyik alapítója az állam képviseletében, elkötelezett annak érdekében, hogy a Thanhoffer-villára olyan ajánlatot fogalmazzunk meg, ami a piaci szereplő által nem megfogalmazható itt a tapasztalatunk alapján" - fogalmazott.Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e etikailag aggályosnak, hogy Szamosi regnáló képviselőként, ő pedig leendő képviselőként olyan előterjesztésről szavazzon, amit ők terjesztettek elő, Tóth kifejtette, hogy Szamosi kvázi a magyar államot képviseli, mert "minisztériumi felügyelet mellett látja el a működését". Az egy héttel későbbre kitűzött szavazásról úgy vélekedett: "Magától értetődőnek tartom, hogy amíg Szamosi úr képviselő, ő sem fog részt venni a szavazásban, és ha utána ez a folyamat akkor zárul le, amikor én leszek képviselő, természetesen magától értetődő módon én sem veszek részt a szavazásban, ez evidens."Ezután az aljegyző tájékoztatta a bizottság tagjait az önkormányzati törvény vonatkozó részéről, miszerint Szamosi nem is szavazhat az ülésen, mert személyesen érintett abban. Ehhez képest a szeptember 26-án megtartott testületi ülésen Szamosi nem csak szavazott, hanem hosszasan ecsetelte, miért van szükségük újoncok oktatásához éppen erre a luxusvillára. A jelenlévő képviselők egyhangúlag meg is szavazták a javaslatot.Szamosi nem jelentette be személyes érintettségét, holott hozzászólásában elismerte, hogy az igénybejelentő levelet ő írta. (Az ülés videofelvételén ez 23:23-tól látható.) Egyetlen képviselő, de még a törvényességet felügyelő jegyző és aljegyző sem említette a személyes érintettség esetét, és egyetlen képviselő sem emelt kifogást az ellen, hogy a fideszes képviselő a saját beadványának kedvező döntést megszavazza.Az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzata szerint azonban ennek jogkövetkezménye elméletben csak az, hogy a képviselő-testület visszavonhatja és hatályon kívül helyezheti az érintett határozatot, valamint kezdeményezheti az adott napirend ismételt tárgyalását. Mindez feltételes módban, tehát semmi nem történik, ha ezt nem teszik meg.Lengyel Róbert független polgármester Becsülettel Siófokért nevű frakciójának minden tagja is fenntartás nélkül megszavazta a fideszes képviselők által képviselt céggel való együttműködést. Maga a polgármester a szavazás előtt azt mondta: "Mindenképpen az lenne az ildomos és az lenne a jó, hogy ha hosszútávú megoldást találnánk ennek az épületnek a hasznosítására. Erre ez a projekt a jelen ismereteim szerint alkalmas... lehet." (Az ülés videofelvételén ez 45:08-tól látható.)A villát jelenleg is üzemeltető városi céget, a Balaton-parti Kft.-t azonban az ülésen nem kérdezték meg, ki tudja-e termelni az ingatlanszakértő által meghatározott évi közel 15 millió forintos bérleti díjat, vagy mindenképpen szükséges az állami adókedvezményekkel finanszírozott nonprofit cég ajánlatával foglalkozni. Az ügyvezető Kósz Ágota korábbi nyilatkozatai szerint a piaci bérleti díj kitermelése nemhogy nem lehetetlen, de konkrét terveik vannak nagyságrendileg azonos bevétel elérésére, illetve meghaladására az időszakos használat mellett.Az, hogy a Balatoni Kulináris Műhely Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. miből fizetne bérleti díjat, vagyis hogy kapnak-e annyi állami támogatást, amelyből ez kitelne, vagy hogy hogyan termelnének bevételt a villa használatából, sem a kérelemből, sem a fideszes ajánlattevők szóbeli nyilatkozataiból nem derült ki. A cég a tavalyi évét mindenesetre mínusz 4,5 milliós üzemi eredménnyel zárta. Tóth Gergely egyébként egy másik cégével rövid ideig pénzügyi szolgáltatást is végzett a Balaton-parti Kft.-nek, még az előző ügyvezetés alatt. Bizottsági meghallgatásán közölte, hogy bár fontolgatta, a korábbi években nem is tett ajánlatot a villára, mert üzleti alapon nem tartotta értelmezhető konstrukciónak. Most azonban ez "egyfajta felelősségérzetből" merült fel ez bennük. | Siófok újabb ikonikus épülete kerülhet Fidesz-közeli céghez | A siófoki független polgármester is megszavazta a ciklus utolsó testületi ülésén az elvi lehetőségét annak, hogy az úgynevezett Thanhoffer-villa egy olyan nonprofit céghez kerülhessen, amelyben egy leköszönő és egy új fideszes képviselő is érintett. Az ügynek etikai és összeférhetetlenségi vonatkozásai is vannak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/siofok-ujabb-ikonikus-epulete-kerulhet-egy-fidesz-kozeli-ceghez-271396 | 2024-10-02 08:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felkerült a parlament honlapjára Polt Péter legfőbb ügyész szokásos évi beszámolója az ügyészség előző évéről, benne a bűnözési helyzet alakulásáról szóló fejezettel. "A regisztrált bűncselekmények számának 2014 óta tartó szinte folyamatos csökkenése 2022-ben megállt, és 8,9 százalékos, majd a 2023. évben további 6,2 százalékos növekedés következett be" - áll a beszámolóban. Tavaly így 178 172 volt összesen a regisztrált bűncselekmények száma. (Arról nincs adat, hogy ténylegesen hány bűncselekményt követtek el az adott évben. Ez a szám nem ezt mutatja meg, hanem itt a befejezett büntetőeljárások kapcsán rögzített adatokról van szó.)Az egyik leglátványosabb megugrás a csalások számánál figyelhető meg. Míg 2021-ben 12 755, 2022-ben 16 747, 2023-ban már 19 704 csalást regisztráltak. Ez az előző évhez képest 17,7 százalékos emelkedés.A lopások száma is nőtt 4,9 százalékkal. 2023-ban 49 127 lopást regisztráltak.Jelentősen, 137,1 százalékkal nőtt a természetkárosítások száma (230).A pénzhamisításnál is rosszabbodott a helyzet. A 2023-ban regisztrált pénzhamisítások száma (316) közel a másfélszerese a két évvel ezelőtti értéknek.Hasít a kiberbűnözésA kiberbűncselekményekkel a korábbinál sokkal több dolga akadt a hatóságoknak. Polt beszámolója szerint: "az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának számában kiugróan magas, több mint harmincszoros növekedés mutatkozott. A szám 14-ről 481-re nőtt." Ez a bűncselekménytípus fedi le az adathalászat körébe tartozó elkövetési módokat. " A legfőbb ügyész erről azt jegyzi meg, hogy az informatikai ismeretek folyamatos bővítése lenne szükséges.Meredeken emelkedő pályán van a pénzmosás is. Két év alatt több mint a duplájára nőtt a regisztrált pénzmosások száma (2023-ban 768). A jelenségre a legfőbb ügyész magyarázatot is adott. Eszerint ez a növekedési tendencia csak részben vezethető vissza a hatékonyabb felderítésre, a vagyonvisszaszerzési intézkedések széleskörű alkalmazására vagy arra, hogy ami korábban orgazdaságnak számított, azt most pénzmosásként értékelik. "A bűncselekmény elszaporodása mögött legalább részben az online térben elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb térnyerése áll, ugyanis az internetes közegben elkövetett csalásokból realizált vagyon megszerzéséhez és legalizálásához rendszerint olyan banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg" - írja.A beszámoló szerint a pénzmosás legelterjedtebb formája továbbra is a pénzfutárok vagy bankszámla-strómanok alkalmazása, ők a tevékenységükért jellemzően 5-10 százalékos díjazásban részesülnek.Polt a korrupciórólA beszámoló a korrupciós helyzettel is hosszasan foglalkozik, hasonló megközelítésben, mint amikor a télen kérdezték a parlamentben a legfőbb ügyészt. Polt azzal kezdi, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index - CPI) szerint 2023-ban sem következett be változás azon a téren, hogy a közvélekedés Magyarország korrupciós helyzetét súlyosnak tartja, ami ráadásul folyamatosan romlik."Abban sem történt azonban változás, hogy a CPI egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált percepciós mutató, amely nem alkalmas a korrupció valódi helyzetének és időbeli alakulásának jellemzésére" - folytatja Polt, majd megnyugtatásnak szánva kijelenti:"A nyilvánosan elérhető, a CPI-nél jóval kifinomultabb percepciós adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni, az objektív statisztikai adatok pedig nem a korrupciós helyzet romlására, hanem a gazdasági korrupció területén a javuló felderítési arányra utalnak".Kevesebb volt a gyilkosságA rablások száma 536 volt, lényegében stagnált. A szándékos, befejezett emberölések száma csökkent, tavaly összesen 70-et regisztráltak az előző évi 89-hez képest, ami 21,3 százalékos esést jelent. Az emberölési kísérleteknél is javuló tendenciát lehet látni.Csökkent a közlekedési bűncselekmények száma is, mégpedig 7,1 százalékkal, valamint a kábítószerrel visszaélések száma is, ez utóbbi 11,2 százalékkal.Folytatódott a büntetések szigorodása2023-ban kevesebb ügyben és kevesebb terhelttel szemben folytattak le bírósági eljárást, mint korábban. 2022-höz képest 2,7 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 4,6 százalékkal esett azoknak a vádlottaknak a száma (56 198), akiknek az ügyében jogerős, ügydöntő határozat született. Ez a jelenség a beszámoló szerint azzal függ össze, hogy hiába nő két éve a regisztrált bűncselekmények száma, az még mindig elmarad a 2014 és 2018 közti évek adataitól.Egyre terjed, hogy az ügyeket már az előkészítő ülésen lezárják. Az előző évhez képest 9 százalékkal nőtt azoknak a vádlottak száma, akikkel szemben a bíróság - a bűnösséget beismerő nyilatkozatukat elfogadva - előkészítő ülésen hozott ítéletet.2023-ban összesen 13 embert ítéltek életfogytiglanra, közülük 3-an tényleges életfogytiglant kaptak, azaz feltételes szabadságra nem bocsáthatók sohasem.A leggyakrabban alkalmazott büntetés 2023-ban is a pénzbüntetés volt, ezzel sújtották a jogerősen büntetésre ítélt terheltek 47,5 százalékát. 39,5 százalék szabadságvesztést kapott. Végrehajtandó szabadságvesztésre összesen 7975 vádlottat ítéltek, többet, mint a megelőző években.A foglalkozástól eltiltást egyre gyakrabban alkalmazzák a magyar bíróságok. Az erre ítélt vádlottak száma 2022-hez képest is újra nőtt 2,4 százalékkal. Ez a pedofilellenesnek nevezett törvénymódosításoknak köszönhető. Ahogy Polt írja: "ez továbbra is azzal indokolható elsősorban, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatában következetesen alkalmazásra kerül a nemi erkölcs és a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben kötelező jelleggel előírt foglalkozástól eltiltás"."A joghátrány-kiszabási gyakorlatnak a korábbi évben tapasztalható szigorodása összességében változatlan maradt" - állapítja meg a legfőbb ügyész.Ugyanakkor előfordult néhány eset, amikor épp az ügyészség lépett a vádlottnak kedvezően. 2023-ban 8 esetben a vádlott felmentéséért, 31 esetben a vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítéséért jelentettek be fellebbezést.99,2 százalékkal csúcson a váderedményességA váderedményesség mindenesetre 2023-ban újra csúcsot döntött: 99,2 százalék volt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb mutatója. Emellett 49 708 terhelt esetében, a vádlottak 88,5 százalékánál a bíróság a váddal minden tekintetben egyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. | Polt Péter szerint nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni | Duplájára nőtt a pénzmosások száma, hasít a kiberbűnözés – kijött az éves beszámoló a hazai bűnözési helyzetről. Hasít a kiberbűnözés, duplázódott a pénzmosások száma. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/04/polt-peter-szerint-nem-lehet-a-korrupcios-helyzet-folyamatos-romlasara-kovetkeztetni | 2024-10-04 07:54:04 | true | null | null | 444 |
Így azt sem tudni, hogy ezért mennyit fizet a költségvetés annak a két szolgáltatónak - az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórháznak meg az Észak-budai Szent János Centrumkórháznak -, amelyeket a kiemelt ellátásra jogosultak igénybe vehetnek.A VIP- ellátás a napokban vált ismét forró témává: miután Magyar Péter, a Tisza párt elnöke a kiemelt szolgáltatásról beszélt, a kormánypropaganda annak felidézésével revolverezte, hogy korábban a rokonainak maga is kért különleges ellátást. A Tisza Párt elnöke azzal váltotta ki a kormányzat dühét, hogy a Honvédkórházban tett látogatásakor gyávának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Takács Péter egészségügyi államtitkárt, amiért nem tettek eleget invitálásának. Úgy fogalmazott: "Megmutathattuk volna együtt a magyar embereknek a kormányzati luxust és onnan 30 méterre a mindennapok valóságát, a fertőtlenítőszer nélküli mosdókat, eldugult vécéket, omladozó, életveszélyes épületeket, az ápolóhiány miatt lezárt kórházi részlegeket."- Az állami vezetők "VIP-ellátása" leginkább egyfajta gyorsítósávot jelentett az ellátásokhoz való hozzáférésben - idézi fel Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter, hogy hivatala idején mi volt a rutin. Természetszerűleg hangsúlyos volt a beteg biztonságos elhelyezése, azaz az intézmény más pácienseitől elzárt részlegben kapott gyógykezelést. Családtagjaik pedig szintén jogosultak voltak az ellátásra.Gyakran inkább azért kezdtek telefonálgatni, hogy az illető kaphasson máshol ellátást, mert volt már személyes kapcsolata máshol dolgozó szakorvossal. Kökény Mihály maga is úgy nyilatkozott, hogy ő sem igen vette igénybe miniszterként a Kútvölgyit, ma is, ha szükséges magánellátásban kér szolgáltatást.A Kútvölgyiben az állami vezetőknek az 1940-es évektől biztosítottak soron kívüli ellátását. Kiemelt orvosi felügyelet a közigazgatásban dolgozó minisztereknek, államtitkárok, és azok kabinet főnökei jogosultak. Ezen kívül néhány állami intézmény vezetője - például a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség - vezetője és helyettesi jogosultak. Annak idején a Kútvölgyiben a magas rangú állami vezetőknek külön lakosztályt - egyágyas betegszobával, külön tárgyalóval és több telefonvonallal- bocsátottak a rendelkezésére. Szükség esetén a beteg közelében a kormányőröket is el tudták helyezni. Az ellátásért mindig is külön fizettek, 2011 előtt évi 50 millió forint körüli összeget kapott az Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikája. Már 1999-ben fölmerült, hogy a Kútvölgyi épülete nem elég korszerű az állami vezetők ellátására, ezért felbontották a szerződést, ám végül azon a közbeszerzési eljáráson, melyre öt intézményt hívtak meg, megint a Kútvölgyi lett a győztes. A Honvédkórház fölújítása után azonban a személyi védelemben részesített személyeket már nem a Kútvölgyiben kezelték, hanem a Honvédkórház modern épületében, már itt ápolták Horn Gyula egykori miniszterelnököt is. 2010 előtti ciklusban, Molnár Lajos minisztersége idején egyszer már megszűnt a politikai vezetők VIP -ellátása, az Orbán-kabinet viszont 2011-ben visszaállította. 2018-ban a Honvédkórház sürgősségi ellátásának összeomlása után az ellenzék ismét megpróbálta megszüntetni, mondván: amíg a Honvédkórházban "hadiállapotok vannak", addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. Ám a kiemelt ellátásról a Fidesz-KDNP vezetői nem mondtak le.Takács Péter elrendelte, hogy a kórházak ezután csak munkaidőben, a főigazgatók pedig az irodájukban fogadhassák Magyar PétertA Népszava érdeklődött a Belügyminisztériumtól, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, a Honvédkórháztól, hogy most pontosan miben más a megkülönböztetett ellátást. A mostani forrásszegény időkben érvényesülnek-e a kórház más részlegeire vonatkozó takarékossági intézkedések a VIP részlegen? Most hány ember jogosult? A jogosultak közül évente hányan veszik igénybe ezt a kiemelt szolgáltatást? Mekkora ennek az ellátásnak a költsége? Elegendő-e a szolgáltatásokra fordítható keret, vagy szükség volt-e bármikor annak kiegészítésére? Ha igen, mely években és mekkora összegű volt a többletforrás? Az ellátás költsége elkülöníthető-e az intézmény egyéb betegekre fordítható kiadásaitól? Mi indokolja, hogy az érintettek családtagjai is a jogosultak körébe tartoznak? Választ három hete nem kaptunk.A személyes biztonságukért felelős testőröket itt is a beteg közvetlen közelében, de külön helyiségben helyezik el.A Honvédkórház "Speciális Rendeltetésű Centrumában" kezelt betegeket külön, kizárólag ezen a részlegen foglalkoztatott ápolók látják el. A gyógyításban közreműködőkre szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, így például nem csak a kezelésekről nem beszélhetnek, ez amúgy is orvosi titok, hanem arról sem, amit esetleg az ellátás alatt megtudnak páciensük munkájáról, magánéletéről. A VIP ellátottakat külön "betegmenedzser", személyes asszisztens kíséri a szükséges diagnosztikai vizsgálatokra, ők szervezik és biztosítják, hogy az érintet a lehető leggyorsabban megkapja meg az ellátást.Nem mindenütt előzik a politikusok az átlagembereket"Létezik-e VIP-egészségügyi ellátás az önök országában a politikusok és a parlamenti képviselők számára; ha igen, mi a pontos tartalma, és milyen jogszabályok szabályozzák?" Ezt a kérdést küldtük el augusztus utolsó hetében 15 európai kormány egészségügyért felelős minisztériumának a Népszava nevében, a lap készülő összeállítására hivatkozva. Ahonnan konkrét, érdemi reakciót kaptunk, az mind nemleges, azaz cáfolja, hogy a politikusoknak különleges kiszolgálás járna."Litvániában nincs VIP-egészségügy a politikusok és parlamenti képviselők számára. Csak a Litván Köztársaság elnöke részesül különleges elbánásban: számára az egészségügyi miniszter két személyes orvost jelöl ki. Az elnök orvosi kezelését azonban az elnöki hivatal fizeti, az intézmény költségvetési keretéből" - írta kérdésünkre a litván szaktárca sajtóosztálya."Svédországban az egészségügyi ellátást az egészségügyről és egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény szabályozza. A jogszabály egyenlő feltételeket biztosít az egész lakosság számára, beleértve a politikusokat is. Vagyis az utóbbiak nem jogosultak semmilyen különleges bánásmódra" - válaszolta a svéd minisztérium. "Dániában nincs külön egészségügyi ellátás a politikusoknak és a parlamenti képviselőknek" - zárta rövidre a kérdést a dán egészségügyi miniszter szóvivője.Két uniós tagállam van, amelyről ismert, hogy nyújt valamiféle kiemelt ellátást a legfelső politikai vezetésnek; mindkettő az amerikai modellt követi (az ottani minisztériumoknak is elküldtük a kérdéseinket, de tőlük nem érkezett válasz). Németországban az érintetteket a berlini Charité kórházban kezelik, Franciaországban pedig a párizsi Hôpital d’instruction des armées Percy katonai kórház az ellátásuk centruma. | Kiváltságos betegek: Magyarországon külön betegmenedzser szervezi a VIP-páciensek diagnosztikai vizsgálatait | Tíz éve még 300 állami vezető volt jogosult kiemelt egészségügyi ellátására, a mai állapotról azonban nem tudni semmit, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet csak néhány pozíciót sorol fel, a részletekről és a szolgáltatás tartalmáról pedig különmegállapodást köt a kabinet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3249568_egeszsegugy-magyarorszag-vip-ellatas-betegmenedzser-diagnosztika | 2024-09-10 05:45:00 | true | null | null | Népszava |
"Tiborcz Sándor István több mint 25 éve él és dolgozik Csabdi községben, és az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejleszti gazdaságát" - közölte a hvg.hu-val képviselőjén keresztül a miniszterelnök vejének az apja.Mint azt korábban a hvg.hu megírta a publikus szerződések alapján, Tiborcz Sándor több hektárnyi szántó, rét, legelő és erdő tulajdonjogát szerezheti meg Bicskén és Csabdiban. A környéken Tiborcz István is vásárolt egy erdőt, ketten együtt 75 millió forintot fizetnek majd.A hvg.hu megkeresésére Tiborcz Sándor azt közölte képviselőjén keresztül, hogy a hozzá köthető gazdaságban elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termesztenek."Az említett földvásárlás is a gazdaság további fejlesztéséhez kapcsolódik, az adásvétel transzparens módon, a jogszabályok betartásával történt, ahogyan Tiborcz Sándor gazdasági tevékenységét a jogszabályok által előírtaknak megfelelően végzi" - írták. Hozzátették: "Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy Tiborcz Sándor István nem közszereplő, így a nyilvános gazdasági tevékenységén kívül a személyét érintő információk nem publikusak".Fejér megyében Ángyán József volt államtitkár 2015-2016-os tanulmánya szerint összesen több mint 490 hektárnyi föld került Tiborcz István, az apja, valamint a testvére tulajdonába, ezekért pedig a nyilvános földárveréseken 569 millió forintot ajánlottak. Tiborcz István anyja 2022-ben 60 millió forintért vásárolt meg egy 20 hektáros földet, apja pedig 52,7 millió forintért vett egy 13 hektáros szántót.Az rtl.hu összesítése szerint a földek után jelentős agrártámogatás is jár, a Tiborcz család eddig összesen több mint egymilliárd forinthoz jutott a Vidékfejlesztési Programból. Kaptak pénzt ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, biogazdaság fenntartására, erdősítésre, valamint egy cégen keresztül agrár-környezetgazdálkodásra és digitális fejlesztésre is.Tiborcz Sándor korábban egy nyilvános árverésen a tükröspusztai birtokhoz vezető utat is megvásárolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, az adásvétellel szinte teljesen elzárták a külvilágtól azt. Akkor azt közölték, hogy a felújított út "szívességi alapon továbbra is hozzáférhető". | Kiderült, miért vett újabb földeket Tiborcz István apja | Az elmúlt hónapokban több tízmillió forint értékben vásárolt földeket Csabdi és Bicske környékén Tiborcz Sándor, a miniszterelnök vejének apja. Képviselőjén keresztül azt közölte a hvg.hu-val, hogy a térségben elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termesztenek, és ezt a gazdaságot fejlesztik majd az újabb területekkel is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241007_Kiderult-miert-vett-ujabb-foldeket-Tiborcz-Istvan-apja | 2024-10-07 11:19:24 | true | null | null | HVG |
"Úgy tűnik, tömegesen kéri vissza a falusi önkormányzatoktól az állam a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket" - írja kedd reggeli Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselőnek több helyről el is küldték "az erről szóló rekviráló levelet", ezek egyikét anonimizálva közzé is tette (a kitakarások miatt csak annyi derül ki, hogy Hajdú-Bihar megyei községről van szó, és hogy az Államkincstárban már szeptember 9-én megírták a levelet).Hadházy szerint ez azért történhetett, mert a kormány "úgyis elkezdte osztogatni a pénzeket" - ebben a konkrét esetben 2022 júniusában, nem sokkal a választások utáni megszorítások bejelentése után -, hogy az uniós forrásoknak csak egy kisebb része érkezett meg az országba. Emellett a falvaknak előlegeket is osztott, egyelőre saját pénzből - ezeket követelik most vissza. A politikus szerint "nem nehéz azt gondolni, hogy ezzel a lépéssel a központi költségvetés gyalázatos állapotát akarják kozmetikázni".Hadházy szerint azt nem tudni, hogy ezt "csak azokkal a településekkel teszik-e bosszúból, ahonnan elzavarták a fideszes kiskirályt, mint ahogyan azt sem, hogy végül mi lesz ezeknek a pénzeknek a sorsa".A politikus felidézi, hogy "a korlátlanul ellopható EU-s pénzek" remek eszköznek bizonyultak korábban a kistelepülési polgármesterek sakkban tartására, hiszen csak az kaphatott támogatást, aki vállalta, "hogy a »felsőbb utasítás« szerint választja ki a munka elvégzésével megbízott céget, valamint ha »jól szavaz« a falu". | Hadházy: Tömegesen veszik vissza a falvaktól a reménybeli EU-s támogatásokra kiutalt előlegeket | A független képviselő szerint „nem nehéz azt gondolni, hogy ezzel a lépéssel a központi költségvetés gyalázatos állapotát akarják kozmetikázni”. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/08/hadhazy-tomegesen-veszik-vissza-a-falvaktol-a-remenybeli-eu-s-tamogatasokra-kiutalt-elolegeket | 2024-10-08 07:49:37 | true | null | null | 444 |
Mióta szeptemberben megírtuk, hogy az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához, a miniszterelnök érdemben nem reagált.Pedig egy olyan projektről van szó, amihez több száz milliárdos hitelt vettünk fel a kínaiaktól, miközben a magyar vasút más vonalaira alig költött az állam.A nemzetközi sajtó előtt, az Európai Parlamentben tudtuk megkérdezni a miniszterelnököt arról, miért nem tudja elválasztani a családja üzleti érdekeit az állami beruházásoktól.Kiemelt videóink | Orbán magánberuházásnak tartja a Budapest-Belgrád vasút építését, ahová az apja szállítja a köveket | A nemzetközi sajtó előtt, az Európai Parlamentben tudtuk megkérdezni a miniszterelnököt a családi érintettségéről. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/08/orban-maganberuhazasnak-tartja-a-budapestbelgrad-vasut-epiteset-ahova-az-apja-szallitja-a-koveket | 2024-10-08 18:57:53 | true | null | null | 444 |
AzEgri Járási Ügyészségvádiratának lényege: az első vádpont szerint a másodrendű vádlott egy pénzintézetben bankszámlát nyitott annak érdekében, hogy azon más által elkövetett büntetendő cselekményből származó pénzt fogadjon. Ismeretlen személy a számítástechnikai rendszerbe történő jogellenes beavatkozás útján több, külföldi cég képviselőjét tévedésbe ejtette azzal az állítással, hogy a cégekkel üzleti kapcsolatban álló más külföldi cégek bankszámlaszáma megváltozott.A második vádpont szerint: a harmadrendű terhelt a II. rendű vádlott felhívására egy pénzintézetben szintén bankszámlát nyitott ugyanazzal a céllal, mint vádlott társa. Erre a számlára egy olasz gazdasági társaság tévedésbe ejtett alkalmazottja utalt több millió forintot.A harmadik vádpont tartalmazza a betegsége miatt az október 1-i tárgyalásról magát kimentő elsőrendű vádlott cselekményét. E szerint Sz. P. rávette az egymással élettársi kapcsolatban lévő negyed- és ötödrendű terhelteket arra, hogy más által elkövetett büntetendő cselekményből származó pénz fogadása érdekében bankszámlát nyissanak. Erre a számlára szintén egy olasz cég tévedésbe ejtett alkalmazottja utalt több millió forintot.A vádirat megállapítja: "a II., III. és IV. rendű vádlottak által nyitott számlákra mindösszesen több tízmillió forint utalás történt a tévedésbe ejtett cégektől."Mostani tudósításunkban rövid időn belül már másodszor esik szó apénzmosás büntettéről, érdemes ezért egy kicsit megismerkedni néhány fontos tudnivalóval. Noha a pénzmosás egy doktori disszertációban leírtak szerint mára az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású tevékenységgé lett a világban, a hétköznapi ember keveset tud róla. Például az sem köztudott, hogy az IMF adatai szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5 százalékát teszi ki. Konkrét pénzösszegben ez évente hatalmas tételt jelent.Ezek után adja magát a kérdés: mi is az a pénzmosás? A bűncselekmény törvényi tényállását és az érte járó büntetést a magyar Büntető törvénykönyv a 399. paragrafusában rögzíti. A megfogalmazás első olvasásra nem egyszerű, érdemes az idézetet alaposan tanulmányozni:"Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy egyrészt az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy; a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa; a dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."De ugyanez a büntetés dukál annak, aki a fentiekben leírt, más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi; megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez. Mindezt abban az esetben persze, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.Sorolja tovább is a törvény, ami szerint nem úszhatja meg az sem a büntetést, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja; a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.Természetesen a pénzmosásnak is vannak minősített esetei, amikor is két évtől nyolc évig terjed a szabadságvesztés tétele. E szerint az üzletszerű, a különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre történt elkövetés tartozik ide, valamint, ha az elkövető hivatalos személy, ne adj' Isten ügyvéd.A legbonyolultabb minősítő körülményt ismét csak szó szerint vagyunk kénytelenek idézni. Ha az elkövetés "... pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként" történik, ugyancsak 2-8 év dukál.Ennek a bonyolult törvényi leírásnak persze további szálai is vannak, amit itt most nem boncolgatunk. Annyit azért még ki kell emelni azonban, hogy a törvény büntetni rendeli azt az elkövetőt is, aki elmulasztja a bejelentési kötelezettségét. Mert bizony, akinek pénzmosással kapcsolatos információi keletkeznek, azt ez a bizonyos bejelentési kötelezettség terheli. | A pénzmosás a világ legjövedelmezőbb tevékenysége | Pénzmosás büntette miatt állnak bíróság előtt Sz. P. és társai. Ügyükben az Egri Járásbíróság október 1-jén tárgyalást tartott. | null | 1 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/penzmosas-vadirat-birosag | 2024-10-09 06:50:00 | true | null | null | HEOL |
Azt eddig is lehetett tudni, hogy az Átlátszó által nyilvánosságra hozott KEHI-jelentésben szereplő Diákhitel Központ-szerződések által érintett egyik cég, a PlanB Magyarország Kft. - nagyjából egy évvel azelőtt, hogy szerződést kapott volna a Diákhitel Zrt.-től - Magyar Péter akkori feleségét, Varga Juditot tréningezte annak miniszteri kinevezése előtt. Azonban úgy tűnik, még egy szálon kapcsolódott egymáshoz Magyar környezete és a PlanB, ugyanis a Media1.hu megtudta, hogy Magyar öccse, a médiapiacra nemrég médiaszolgáltatóként friss céggel megérkező Magyar Márton 2019 nyarától - tehát nagyjából akkortól, amikor a cég Varga Juditot felkészítette a miniszterséggel járó megpróbáltatásokra - a PlanB-től kapott fizetést.A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) összesen 52 darab, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű, a Diákhitel Zrt. által kötött szerződést vizsgált meg részletesen. És bár a közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyszerű beszerzési eljárásokat a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le (a közbeszerzésekről a KEHI nem tesz említést), a Hivatal álláspontja szerint több esetben nem volt valós verseny, vagy éppen túlárazás történt. A KEHI a következő cégeket emelte ki a jelentésben:• First Voice Kft.• HYPERTEAM Kft.• PlanB Magyarország Kft.• MESTINT Kft.• Think&Thank Management Kft.Amit a PlanB-ről eddig tudni lehetettA PlanB Kft.-ről szintén az Átlátszó írta meg öt évvel ezelőtt, hogy kommunikációs tanácsokat adott Varga Juditnak, és ők végezték a tréningjét nettó 6,4 millió forintért 2019-ben. A 444.hu 2016-os cikke szerint a cég társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője Woth Márton volt, aki Gulyás Gergellyel és Loppert Dániellel 2005-ben megalapította a Fidesz Ifjúsági tagozatát. Woth ezenkívül részt vett a Fidesz több nagyszabású kommunikációs akciójában is. Palatinus-Woth Márton aztán feltűnt abban a tanácsadó cégben is, ahol Magyar Péter 2024 elején lett tulajdonos.Vastagon fogott a ceruza a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2021-es jelentése szerintA KEHI szerint a PlanB drágán dolgozott: egy 40 oldalas - kétes minőségű - tanulmányt a Z-generációról 4 millió forintért készített el (ez 100 ezer forint/oldalt jelent), egy másik esetben pedig 4,4 milliót kért egy 18 diából álló előadásért. De a KEHI szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából 500 ezer forint helyett. A PlanB esetében tehát azt már korábban lehetett tudni, hogy Magyar Péter akkori feleségének, Varga Juditnak adtak kommunikációs tanácsokat. Viszont most lapunk úgy értesült, hogy 2019 nyarától a cégnél foglalkoztatták Magyar Mártont, a Tisza Párt elnökének öccsét, aki a napokban a Kontroll Média Szolgáltató Kft. tulajdonosaként jelent meg a médiapiacon.A HVG februári cikkében emlékeztetett rá, hogy a PlanB Magyarország Kft. 2020 novemberében 14,8 millió forintért szerződött a Magyar által vezetett céggel. A HVG felhívta a figyelmet arra is, hogy PlanB-t ismeretség köti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez is, akire Magyar a barátjaként hivatkozott számos alkalommal.Magyar Márton és a PlanB MagyarországA Media1 megtudta, hogy Magyar Márton, a Tisza Párt elnökének öccse 2019 nyarától dolgozott a PlanB-nek. Magyar Márton évekkel ezelőtt a Facebookon meg is adta munkahelyének 2019. augusztus elsejei kezdéssel a PlanB Magyarország Kft.-t, de ezt azóta onnan levette. Egy képernyőkép azonban még őrzi ennek nyomát.A Media1 megkereste az ügyben kérdésekkel Magyar Mártont és a Tisza Párt sajtóosztályán keresztül Magyar Pétert is kérdésekkel. Azt kérdeztük, Magyar Péter tudta-e annak idején, hogy annál a kft.-nél dolgozik a testvére, mely a Magyar Péter vezette Diákhitel Zrt.-től kapott megbízást, illetve nem tartotta-e aggályosnak ezt a fajta összefonódást. Kíváncsiak voltunk arra is, mit gondol Magyar Péter a KEHI-jelentés a PlanB-re vonatkozó megállapításairól.Tisza Párt: Magyar Márton 6 hónapon át havi 300 ezer forintot kapott a PlanB-től"Tisza Párt sajtókapcsolatok" aláírással kedden reggel küldött válaszában a párt elismerte, hogy Magyar Péter testvére dolgozott a PlanB-nél. Azt írták, a kft. mintegy 6 hónapon át foglalkoztatta Magyar Mártont projektmenedzserként és ezért havi 300 ezer forint fizetést kapott. Hozzátették, Magyar Márton 2020 februárjában maga mondott fel, de azt nem írták, miért döntött így. Magyar Márton munkájáról azt írták: szakemberként piaci megrendelések teljesítésén dolgozott. A párt állítása szerint Magyar Mártonnak a PlanB Magyarország Kft.-nél történt munkavégzése során nem volt rálátása a Diákhitel Központnak végzett megbízásra, annak előkészítésében/teljesítésében nem vett részt - az ugyanakkor nem derült ki a válaszból, hogy milyen piaci megrendelésekről van szó, vagy hogy Magyar Péternek a Diákhitel Zrt. vezetőjeként tudomása volt-e arról, hogy az általa vezetett állami vállalat egy olyan cégnek ad megbízást, ahol a testvérének fizetést adnak.A párt válaszában ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök vejére terelte a szót: "Magyar Péter azt tartja aggályosnak, ha a miniszterelnök édesapja 10 milliárdos állami megrendelésekből gazdagszik meg, vagy ha Orbán Viktor a saját vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealapoktól vásárol, túlárazottan, 650 milliárd forintért felesleges irodaépületeket adófizetői pénzből. Reméljük ezzel kapcsolatban is »nyomoznak«." A Tisza Párt ezt követően arról írt: "Ahogy azt Magyar Péter már korábban leírta, a KEHI jelentés legfelsőbb politikai utasításra, nyomásgyakorlás céljából készült. Ez minden, a cégnél dolgozó vezető számára egyértelmű volt, és az érintettek sem tagadták. És nyilván az egyébként összecsapott, összefüggéstelen dokumentum kiszivárogtatása is politikai céllal történt három évvel később."Magyar Márton is megszólaltElértük Magyar Mártont is (borítóképünkön), akit arról kérdeztünk, pontosan mit csinált a cégnél, részt vett-e például Varga Judit igazságügyi miniszter felkészítésében, hogyan került a céghez 2019 nyarán, miért pont rájuk esett a választásuk, és ebben volt-e szerepe annak, hogy a PlanB megrendelőjének, a Diákhitel Zrt. vezérigazgatójának a testvére. Megkérdeztük azt is, nem tartotta-e aggályosnak, hogy annál a kft.-nél dolgozott, mely a testvére vezette állami céggel szállítói viszonyban állt, mit gondol a KEHI jelentés a PlanB-re vonatkozó megállapításairól, de kérdést tettünk fel azzal kapcsolatban is, hogy kik azok, akik a Kontroll Média Szolgáltató Kft. létrejöttére a pénzt adták, illetve mit gondol arról a véleményről, hogy a Kontroll, legalábbis részben NER-pénzeknek (is) köszönhetően jött létre, hiszen Magyar Márton idén, néhány hónapja még a Mészáros Lőrinc-közeli Indamediától kapott fizetést, de a PlanB-s múlt miatt is kijelenthető, hogy NER-től kapott fizetést.Magyar Márton válaszában először azt írta nekünk hétfőn, hogy a Kontroll Média (kontroll.hu) indulása körüli körüli teendői miatt jelenleg szándéka ellenére sem tudná teljesíteni a válaszadást, de a jövő héten szívesen interjút ad a Media1-nek, addig a türelmünket kéri. Ezek után arra kértük, hogy legalább arra az egyszerű, igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésre adjon addig is választ, hogy volt-e a PlanB Magyarország Kft. munkatársa, illetve ha igen, mikor és mit csinált- végül többszöri levélváltás után mégis hajlandó volt röviden válaszolni. Magyar Márton a harmadik körös levélváltáskor végül elismerte, hogy dolgozott a PlanB-nek. Azt írta, hogy onnan a COVID járvány kezdete környékén távozott, maga mondott fel. Azt írta, nem látott bele sem a bátyja, sem a felesége kapcsolódásaiba.Magyar Márton ezt követően fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a PlanB előtt pizzafutár volt, így szerinte a kérdés, hogy ezek szerint NER-pénzből is alapozta-e meg a Kontroll Média Szolgáltató Kft. nevű új cégét, úgy is feltehető, hogy a fastfood függők pénzéből kuporgatta-e össze a mostani projekt forrását. Magyar Márton válaszát azzal zárta:"Várom a további leleplező írásokat a NER-es munkáim kapcsán, ugyanakkor ezeknek a az ország szempontjából stratégiailag fontos anyagoknak a legyártásában nem kívánok részt venni.".Magyar Márton kérdezte a Tisza Párt demonstrációján résztvevőket a Kontroll MédiábanMagyar Márton néhány napja hozta létre új médiacégét, a Kontroll Média Szolgáltató Kft.-t, a Kontroll.hu főszerkesztőjének Tarr Pétert kérte fel. Ismert, hogy a Jobbik Brenner Koloman főpolgármester-jelölti kampányában is szerepe lett volna Magyarnak, ahogy az is, hogy a Tisza Párt létrejöttekor több, a Tisza Párt vezetőjével készült tévéinterjú szervezésében is Magyar Márton nyújtott segítséget, állítása szerint a testvéri kapcsolatra tekintettel, tehát nem hivatalos sajtósként.Magyar Márton azt is állította, hogy a Kontroll Média független projekt a Tisza Párttól, beszédes ugyanakkor, hogy nem sokkal a néhány nappal ezelőtti indulásuk után, a szombati demonstráción épp Magyar Márton kérdezte a testvére által szervezett MTVA ellenes demonstráción résztvevőket mint riporter.Megalapította médiacégét Magyar Péter öccseMagyar Péter öccse Tarr Péterre bízza a Kontroll Média főszerkesztését - Gulyás Balázs is felületet kap az induló portálnálKéri László műsort indít Magyar Péter öccsénélSzerződést bontott Magyar Péter Tisza Pártnál tevékenykedő testvére és a Mészáros Lőrinc-közeli Indamedia, de továbbra is számos kérdés merül fel Magyar Márton ügyébenMég több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Borító: Magyar Márton, Magyar Péter testvére, a Kontroll Média Szolgáltató Kft. tulajdonosa a Kontroll.hu felvételén a Tisza Párt demonstrálóit kérdezi az MTVA elleni tüntetésen | Magyar Péter öccse fizetési listán volt a Diákhitel Zrt.-nek dolgozó PlanB Kft.-nél | Media1 | Épp akkor volt Magyar Márton a PlanB Magyarország Kft. munkatársa, amikor a PlanB a Magyar Péter vezette Diákhitel Zrt. beszállítója volt. | null | 1 | https://media1.hu/2024/10/08/magyar-peter-occse-magyar-marton-planb-kft-diakhitel-zrt/ | 2024-10-08 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el - jelentette ki szerdán az intézmény, amely azt kifogásolta, hogy az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik keddi sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni - állítják.A jelentéstevő véleménye szerint az ügyészség, a legfőbb ügyész nem független Magyarországon.Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is - írják.A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig - amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket - erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást. Ugyanakkor a magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint például a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet - magyarázza az ügyészség.A jelentéstevő véleménye szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban.Ezzel szemben az ügyészség szerint az EU közvélemény kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben.Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik - magyarázzák tovább véleményüket.Állítják: A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel, és szerintük a korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.A jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek."Ez egy képtelen állítás, ami minden alapot nélkülöz. A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel. Várjuk a jelentéstevő saját - álláspontunk szerint nem valós - állítását alátámasztó konkrét példáit" - áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.Ide kapcsolódnak az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt - így például korrupciós - bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal.A bíróság 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be. Az ügyészség a törvények szerint jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben - közölték. | Durván kiakadt a magyar ügyészség az Európai Parlament állításain | Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevőjének ügyészséget érintő valótlan állításait - tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben az MTI-vel szerdán. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/durvan-kiakadt-a-magyar-ugyeszseg-az-europai-parlament-allitasain.html | 2024-10-09 13:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Mészáros Csoport új vasútépítő nagygépéről már megemlékeztünk. Pontosabban arról a cyberpunk hangulatú fotóról, ami ezen a gépen készült Mészáros Lőrincről és Szijjártó Péterről. Íme:De a Kiskőrösön készült fotók között van egy érdekesebb is, amit Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közölt. Ez az: Mintha kekeckedne a miniszter úr. Orbán Viktornak ugyanis hetek óta arra kéne magyarázatot adnia, hogy hogy fordulahatott elő, hogy az utóbbi idők legnagyobb állami beruházásában a saját apja is gazdagodik. Idősebb Orbán Győző bányájából szállítottak ugyanis köveket a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához. Hogy a képen olyan kövek vannak-e, amelyeket a bányából szállítottak vagy más kövek ezek, nem tudni, de ha köveket fotóznak a vasúti gigaberuházáson, óhatatlanul ez jut az ember eszébe. Hogy miért gazdagodhat a miniszterelnök családja abból az építkezésből, ami hosszú időre eladósítja az országot Kína felé, ezt próbáltuk megtudni az apukától és Orbán Viktortól kétszer is. Legutóbb tegnap Strasbourgban. Itt azt mondta a miniszterelnök, hogy ez egy magánberuházás, nincs köze hozzá. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy miért haknizik egy magánberuházáson a külügyminiszter. Most ezt is megkérdeztük a KKM-től, ha válaszolnak, beszámolunk róla. | Egy nappal azután, hogy Orbán magánberuházásozással védekezett, maga a külügyminiszter haknizott Orbán apjának kövein | Még egy furcsa fotót is kirakott gyanús kövekről és Mészáros Lőrincről is. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/09/egy-nappal-azutan-hogy-orban-maganberuhazasozassal-vedekezett-maga-a-kulugyminiszter-haknizott-orban-apjanak-kovein | 2024-10-09 15:23:55 | true | null | null | 444 |
"A jogszabály módosítani tervezi a magánegészségügy szerepét a közellátásban. Akkor az a közpénz, az nem a János Kórházba, meg az Uzsokiba fog áramlani, hanem mondjuk a Duna Medical Centerbe" - mondta Rékassy. A szakértő szerint a tervezett jogszabálymódosítással az érintettek lényegében közpénzhez juthatnak a szolgáltatásaik működtetésére. A mostani tervezetből azonban nem derül ki, hogy pontosan milyen feltételek mellett kell a magánszektornak ellátnia az állami finanszírozással oda kerülő pácienseket."Itt egyértelműen a magánellátók malmára hajtaná a vizet - mondta Rékassy -, mert arról van szó, hogy bizonyos szolgáltatásokat, akkor most már magánszolgáltatónál is igénybe vehetnénk finanszírozással. Arról nem beszél még egyelőre, nincs kidolgozva, hogy mellé kérhető-e plusz pénz a beteg által." Kérhetnek-e például kiegészítő díjakat az érintettektől, vagy meg kell elégedniük az ellátásáért járó közfinanszírozás összegével. Példaként azt említette: magánellátásban egy csípőprotézis műtét ma már inkább 2,5-3 millió forintba került. A tb finanszírozása egy közkórház részére körülbelül 880 ezer forint. Értelemszerűen a magánklinika azért kér 2,5 millió forintot, mert hát maga a protézis ára, az maga a nagyságrendileg 800.000 forint, tehát nem jönne ki belőle.Mindenképpen át kellene nézni a közfinanszírozásnak az értékeit Rékassy szerint, és meg kellene állapítani a valós költségeket, és valós költségekkel kellene finanszírozni mindkét rendszert, a közfinanszírozottat, és a magánellátást.Viszont amennyiben bevonják egyre jobban a magánegészségügyi szolgáltatókat ebbe, annál több szakember fog odaáramlani, és mivel véges a számuk ezeknek a szakembereknek, annál több fog eljönni a közből, most már nagyon oda-vissza rohangálni nem lehet. "Ez is egy félelem - tette hozzá -, hogy el fognak menni az orvosok, habár én orvosok között élve azt látom, hogy nagyon sokan azért maradnak, és elsősorban a fiatalok, akiknek tapasztalatra van szükségük. Tehát egy közfinanszírozott intézménynek még mindig óriási előnye, az a széles szakmai spektrum, a seniorokat is meg lehet kérdezni, ott van az a széles beteganyag, nem csak egyféle műtétet csinálnak, hanem az egyszerűtől a nagyon bonyolult komplexig, lehet tanulni, lehet fejlődni. A közfinanszírozott intézményeknek az orvos számára rengeteg előnye van, persze a pénz és a fizetés, az a magánban mindig jobb lesz, hiszen a magán így akarja vonzóvá tenni az adott munkahelyet. Én most azt látom, hogy egy közfinanszírozott intézményben az elsődleges probléma, az alulfinanszírozottság mellett, az az egészségügyi szakdolgozóknak az alacsony száma. Amiatt látom azt, hogy maradnak el műtétek, vagy nem tud az adott osztály több beteget fölvenni. Ott ülünk reggelente az orvosiban százan, és megnézed ugyanezt a nővérek reggeli megbeszélésén, akkor sokkal kevesebben vannak."Az állami szolgáltató szakember híján nem fogja tudni ezeket a beavatkozásokat elvégezni. Mint mondta: a kórházak szolgáltatásait erősen korlátozó havi finanszírozási kvóta eleve szűkíti az állami ellátásokat. Maradt az eredeti példánál "nem volt soha, és most sincs mondjuk a valós költsége 3 millió a csípőprotézis-műtétnek. Mivel valóban elszaladtak a költségek, az állam ahelyett, hogy emelte volna és meghatározná tisztességesen, hogy milyen teljesítményfinanszírozást használ a kórházaknak, tehát valós költségen kifizetné ezeket a műtéteket, ehelyett egy külön soron odaadja a vért, és esetleg pótolja szintén külön soron majd ezeket az adósságokat, amiket termel a kórház. Tehát ilyen szempontból életben tartja a közfinanszírozott kórházakat, csak a motivációjukat veszítették el arra, hogy igazából több beavatkozást végezzenek. " | A közpénzlöket után az orvosok is a magánegészségügybe mehetnek | Közpénzlöketet kaphat a magánegészségügy egy tervezett jogszabálymódosítással. Nagyobb szerephez juthatnak az államilag finanszírozott ellátásban a piaci szereplők, ez olvasható ki egy jogszabálytervezetből, ami még több lehetőséget teremthet a magánszolgáltatók számára az állami, közfinanszírozott ellátásban. A javaslat ugyanis a közfinanszírozott szolgáltatók közé beemel egy új kategóriát, amit úgy neveznek: hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató”. Az ide tartozóktól azt várják, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak a nagyközönségnek, amire, például szakemberhiány miatt, nem képes az állam. Rékassy Balázs orvost, egészségügyi szakmenedzsert faggattuk a Reggeli gyorsban. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/-maganegeszsegugyi-szolgaltatok-lesznek-147343 | 2024-10-09 12:49:00 | true | null | null | Klubrádió online |
Előre tervezett, személyre szabott megbízásokat köthetett a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ Zrt. a PlanB Magyarország Kft.-vel, ahol a Tisza Párt elnökének öccse dolgozott. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy miután Magyar Péter 2019 júniusától átvette a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztját, nem sokkal később,2019. augusztus elsejétőltestvére a PlanB Kft alkalmazottja lett. A cég ezt követően több olyan megbízást kapott a Diákhitel Központtól, amelyek azÁtlátszó által nyilvánosságra hozottKehi-jelentésben is szerepelnek mint túlárazott, kétes indokoltságú szerződések.Elsőkénta Media1 számolt be arról, hogy a Tisza Párt elnökének öccse, Magyar Márton 2019 nyarától a PlanB-től kapott fizetést. Az is kiderült, hogy a cég mintegy hat hónapon át foglalkoztatta Magyar Mártont projektmenedzserként, és ezért havi 300 ezer forint fizetést kapott. Magyar Péter testvére - a Tisza Párt tájékoztatása szerint - 2020 februárjában maga mondott fel, de azt nem írták, miért döntött így. Magyar Márton munkájáról azt közölték: szakemberként piaci megrendelések teljesítésén dolgozott. A párt állítása szerint Magyar Mártonnak a PlanB Magyarország Kft.-nél történt munkavégzése során nem volt rálátása a Diákhitel Központnak végzett munkára, annak előkészítésében/teljesítésében nem vett részt - az ugyanakkor nem derült ki a válaszból, hogy milyen piaci megrendelésekről van szó, vagy hogy Magyar Péternek a Diákhitel Központ Zrt. vezetőjeként tudomása volt-e arról, hogy az általa vezetett állami vállalat egy olyan cégnek ad megbízást, ahol a testvérének fizetést adnak.A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 52 darab, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű, a Diákhitel Központ Zrt. által kötött szerződést vizsgált meg részletesen. Bár a közbeszerzési értékhatárt el nem érő egyszerű beszerzési eljárásokat a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le (a közbeszerzésekről a Kehi nem tesz említést), a hivatal álláspontja szerint több esetben nem volt valós verseny vagy éppen túlárazás történt.A Kehi által nyilvánosságra hozott szerződések között van több, a már említett PlanB Kft.-vel kötött, megbízás 2019 decembere és 2020 decembere közötti időszakra vonatkozóan. A hivatal szerint a cég rendkívül drágán dolgozott, így például írtak egy 40 oldalas - kétes minőségű - tanulmányt a Z-generációról négymillió forintért, ami százezer forintos díjat jelent oldalanként. Egy másik esetben 4,4 millió forintot kaptak Magyar Péteréktől egy 18 diából álló előadásért. A Kehi tájékoztatása szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából 500 ezer forint helyett a Magyar Mártont foglalkoztató vállalkozás.Mindezek fényében erős a gyanú, hogy a Diákhitel Központ és a PlanB Magyarország Kft. közötti, összességében tízmilliós nagyságrendű szerződések létrejöttében fő szerepe volt annak, hogy a cég alkalmazta Magyar Péter öccsét.Borítókép: Magyar Márton (Forrás: Youtube/Képernyőfotó) | Árulkodó dátumok: Magyar Péter testvérének alkalmazása lehetett a megbízások záloga | Nem sokkal azután helyezkedett el a PlanB Magyarország Kft.-nél Magyar Márton, hogy testvére, Magyar Péter a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója lett, aki ezután többmilliós szerződéseket kötött az öccsét alkalmazó céggel. Mindez erősíti a gyanút, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint túlárazott megbízások mögött a Tisza Párt elnökének családi érdekeltsége állt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/arulkodo-datumok-magyar-peter-testverenek-alkalmazasa-lehetett-a-megbizasok-zaloga | 2024-10-10 09:30:21 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Idén április 3-i dátummal tájékoztatta arról Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnest, a DK parlamenti képviselőjét, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendeltek el nyomozást Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt. Az ellenzéki képviselő a Szabad Európa cikke nyomán kérdezte a főügyészt, a lap ugyanis részletesen ismertette, milyen trükkökkel és módszerekkel élhetett Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Mediával és a Lounge Design Kft.-vel. Ezek a cégek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül milliárdos tételben kapnak közpénzes rendezvényszervezési és kommunikációs megrendeléseket. A lap szerint néhány tétel a piaci ár többszörösén szerepel a Balásy-féle árajánlatokban, de főként az óraszámokkal és a darabszámokkal trükközhetnek.Hogy a nyomozás pontosan mikor indult, nem lehet tudni, így nagyvonalúan számolva, az április 3-i dátumot alapul véve néztük meg, hogy az azóta eltelt időben mennyi megbízást kaptak a NKOH-on keresztül Balásy Gyula vállalkozásai. A nyomozás az említett New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. által elnyert megbízásokat érintheti, mi azonban melléjük vettük Balásy rendezvényszervezési vállalkozását, a Lounge Event Kft.-t, amely alvállalkozóként szokta bevonni az említett cégeket a megbízásaiba.Hogy a nyomozás tart-e még, azt napok óta hiába próbáljuk megtudni a rendőrségtől. Levelünkre mindössze annyit válaszotak, hogy "kérdéseinek megválaszolása folyamatban van, annak megküldéséig további szíves türelmét kérjük."Fontos kiemelni, hogy a bíróság jogerős döntéséig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a nyomozás elrendelése mindössze annyit jelent, hogy az adott ügyben felmerült bizonyítékok vagy bejelentés alapján indokolt lehet vizsgálatot folytatni.Összegzésünk alapján Balásy Gyula cégeiÁprilis 3. és október 8. között 102 megbízást nyertek el a NKOH-on keresztül: 42-t rendezvényszervezési, hatvanat a kommunikációs területen.A megbízások összértéke nettó 86 milliárd 170,5 millió forint, ez áfával növelve több mint 109,4 milliárd forint. A megbízásoknál 30 százalékos opciós keretet alkalmaznak, tehát az összeg 70 százalékára a megrendelő lehívást vállal, a fennmaradó rész egyfajta mozgástér.Kommunikációs feladatokra nettó 27 milliárd 215,4 millió forint, rendezvényszervezési feladatokra nettó 58 milliárd 955 millió forint keretértékben szerződtek.Júliusban újabb "plakátkampányra" kapott megbízást a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft., ennek keretértéke nettó 7 milliárd 874 millió forint, mely forintra megegyezik az előző, ilyen tematikájú megbízás összegével. A megbízás hivatalos elnevezése "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 39., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 47." A megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda itt is élt a 30 százalékos opciós kerettel, hogy pontosan mire szerződtek, azt - mint már megszokhattuk - a műszaki leírás hiányában nem lehet tudni.Cikkünk végén megtalálja a 102 megbízás teljes listáját, itt viszont összeszedtük a tíz legnagyobb keretértékű munkát (a megegyező összegűeket az egyszerűség kedvéért egymás alá írtuk):1. Rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatások az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő feladatok ellátásához V. ütem, nettó 15 milliárd 54,7 millió forint 2. Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok a 2024. évi Szent István Napi programsorozat kapcsán, nettó 9 milliárd 897 millió forint 3. Rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatások biztosítása az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő feladatok ellátásához IV. ütem, nettó 8 milliárd 633 millió forint 4. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 38., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 46. (plakátkampány), nettó 7 milliárd 874 millió forint 4. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 39., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 47. (plakátkampány), nettó 7 milliárd 874 millió forint 5. A 2024. évi World Aquatics Rövidpályás Úszó Világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok, nettó 5 milliárd 941,4 millió forint 6. A 2024. évi Sakkolimpia megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása, nettó 2 milliárd 746,7 millió forint 7. A 2024. évi Sakkolimpia megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok IV. ütem, nettó 1 milliárd 879,2 millió forint 8. A 2024. évi Női Kézilabda Európa-bajnoksághoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok, nettó 1 milliárd 747,6 millió forint 9. A 2024. évi Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválja budapesti állomásának megrendezésével összefüggő rendezvényszervezési feladatok II. ütem, nettó 1 milliárd 714 millió forintItt megnézheti a 102 megbízást, a táblázat alján lévő nyíllal lapozhat: | Balásy Gyula cégei több mint 100 milliárd forintnyi megbízást kaptak a nyomozás megindítása óta | Április elején indítottak nyomozást a kormány kedvenc plakátosa – valójában inkább komunikációs és rendezvényszervezési mágnása – cégeinek egyes szerződései miatt. Megnéztük, hogy az azóta eltelt időben mennyi munkát kapott a Balásy-birodalom a Nemzeti Kommunikcációs Hivatal beszerzésein keresztül. Több mint 100 megbízás, több mint 100 milliárd forint a mérleg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-nyomozas-cegek-100-milliard.html | 2024-10-10 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Navracsics Tibor önkormányzatokért felelős miniszter aláírása mellett Ágostházy Szabolcs fideszes választókerületi elnök neve is szerepel a XVIII. kerületi önkormányzatnak ítélt vis maior támogatásról szóló dokumentumon, posztolta Facebookra Szaniszló Sándor DK-s polgármester. Ez a pozíció az államigazgatásban nem létezik, a pártnak vannak választókerületi elnökei.Nem ez az egyedüli eset, Soroksár esetében Navracsics neve mellett Németh Szilárdé tűnt fel.Maga a keret és az abból adott támogatás Navracsics Tibor szerint erről szól: "az önkormányzatoknak nyújtott vis maior támogatás célja, hogy az emberek a jövőben nagyobb biztonságban élhessenek, illetve ha valamilyen természeti csapás éri a közösségi tulajdont, akkor azt minél hamarabb helyre tudják állítani". Szaniszlóék 14 millió forintra pályáztak a nyári viharkárok miatt, összesen 1,5 milliót kaptak.A polgármester azt írta: "pártállami tempó, hogy fideszes választókerületi elnökök döntik el, melyik önkormányzat kaphat pénzt és melyik nem, ezért a DK vizsgálja a feljelentés lehetőségét". | A XVIII. kerületnek nyújtott támogatáson is rajta van a Fidesz választókerületi elnökének neve | „Pártállami tempó” – írta a kerület DK-s polgármestere. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/10/a-xviii-keruletnek-nyujtott-tamogatason-is-rajta-van-a-fidesz-valasztokeruleti-elnokenek-neve | 2024-10-10 12:17:06 | true | null | null | 444 |
Szerdán volt a parlament két bizottságában, a költségvetésiben és a gazdaságiban is Varga Mihály pénzügyminiszter éves meghallgatása, amelyről itt írtunk bővebben. A gazdasági bizottság ülésén az ellenzéki Csárdi Antal a miniszter előadása után többek között a tavasszal felvett egymilliárd eurós kínai gigahitellel foglalkozott.Azt mondta, hogy július vége óta szeretne betekintést kapni a három kínai pénzintézettel (China Development Bank, The Export-Import Bank Of China és a Bank Of China) kötött devizahitel-szerződésbe. A határidő, amíg ezt lehetővé kellett volna tenni, már augusztusban letelt, de nem történt semmi. Holott, mondta, parlamenti képviselőként neki joga van betekinteni abba a hatályos szerződésbe, annak részleteit megismerni, abból jegyzeteket készíteni.Varga Mihály erre azt válaszolta, hogy a szerződés számos passzusa banktitok, de a magyar állam már kezdeményezte a kínai pénzintézeteknél annak feloldását, a nyilvánosságra hozható információk bővítését. Ezt egyébként többször elmondta már, mióta nyáron kiderült ennek a hitelszerződésnek a léte (a szerződés az első féléves adatok szerint egymagában a teljes devizahitel-állomány 12,27 százalékát tette ki, nem véletlenül nevezzük tehát gigahitelnek).Csárdi Antal viszontválaszra kért lehetőséget, amiben ezt mondta:"Miniszter úr, jól értettem, hogy Önnek vagy a Pénzügyminisztériumnak engedélyt kell kérnie a kínai államtól vagy a kínai kommunista párttól ahhoz, hogy én betekinthessek egy olyan hitelszerződésbe, ami alapján többek között dönteni tudok például a 2025 évi költségvetésről? Mert ha igen, akkor a szuverenitás definíciója érdekes fénytörést kap, ha szabad így fogalmaznom."Varga Mihály erre egy meglehetősen kioktatóan hangzó választ adott:"Ismerd meg hazádat és ismerd meg azt a témát is, amivel foglalkozol. Ez három kereskedelmi banknak a hitele, egy konzorciális hitel volt, képviselő úr. Ennek megvolt a vezetője, ezt elmondtuk, ezt publikáltuk, nyilvános, fönn van az ÁKK-nak [Államadósság Kezelő Központ] a honlapján. Van egy bankja, aki ezt a konzorciális hitelt szervezte. És ettől a banktól kell nekünk a szerződésmódosításhoz engedélyt kérni."Ez látszólag frappáns érvelés, hát a kereskedelmi bankok hitele, az tényleg egy üzleti kérdés, hol lenne itt politika? (Ugyebár az állam hathatós segítségével Mészáros Lőrinc kezébe került MBH is úgy adott hitelt a spanyol szélsőjobbnak, tisztán üzleti alapon, hogy Fónagy János gazdasági államtitkár szerint abban "a magyar kormánynak semmilyen szerepe nincs, arról információval nem rendelkezik".)Csakhogy ezzel az érveléssel van egy súlyos bökkenő. Az, hogy a hitelt nyújtó három kínai kereskedelmi bankból mindhárom a kínai államé.A China Development Bank (CDB), vagyis a Kínai Fejlesztési Bank eleve politikai bankként jött létre a pekingi kormány nagyszabású fejlesztési projektjeinek finanszírozására. A pénzintézet tulajdonosi szerkezetéről szóló leírás szerint két részvényese a kínai pénzügyminisztérium és a kormányzati felügyelet alatt álló Central Huijin Investment Corp., és a CDB "az államtanács vagy a népi központi kormány közvetlen fennhatósága alá tartozik" ("It is under the direct jurisdiction of the State Council or the People's Central Government").Az Export-Import Bank Of China (Kínai Eximbank) a Kínai Népköztársaság állami bankja, amely az Államtanács közvetlen irányítása alatt áll. A bankot 1994-ben alapították, kizárólagos tulajdonosa a Kínai Népköztársaság kormánya.A Bank Of China egyike Kína négy nagy részvénytársasági formában működő kereskedelmi bankjának. Az 1912-ben alapított pénzintézet lehetne tehát az egyetlen, amelyre valamennyire megállhatna az, hogy itt szó sincs a pekingi pártállami vagy kommunista párti politikai befolyástól. A Banktrack.org is azt írja róla, hogy többek közöt kereskedelmi banki és befektetési banki szolgáltatásokat nyújt, illetve hogy a leginkább nemzetközileg orientált bank Kínában. Ami mind jól hangzik - egészen addig, amíg rá nem nézünk a tulajdonosi szerkezetre: a bank többségi tulajdonosa ugyanis a kínai állam, amely a részvények 64,04 százalékával rendelkezik.Magyarán: a hitelszerződések nyilvánosságra hozatala a Varga Mihály által sugalmazott érveléssel szemben valójában teljes mértékben a kínai kommunista párt vezette állam politikai döntésétől függ. | Varga Mihály vaskos csúsztatással magyarázta, miért nem sérti a kínai gigahitel a magyar szuverenitást | A szerdai parlamenti meghallgatásán tették szóvá, hogy a pekingi kommunista párttól függ a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Amit válaszolt, az minimum megtévesztő volt. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/09/varga-mihaly-vaskos-csusztatassal-magyarazta-miert-nem-serti-a-kinai-gigahitel-a-magyar-szuverenitast | 2024-10-09 18:13:49 | true | null | null | 444 |
Szokásához híven idén is hónapokkal a május végi határidő után adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját Rogán-Gaál Cecília és a Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners Kft. A közzétett dokumentumok szerint a reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó cég teljesítményére tavaly sem lehetett panaszuk az üzletasszonyoknak. A már 9. éve működő kft. 2023-ban valamivel több bevételhez jutott a korábbinál, 359 millió forint folyt be a kasszába az előző évi 333,7 millió forint után.Kifejezetten előnyös volt a cég eredményére nézve, hogy a növekvő bevételekkel párhuzamosan sokat tudtak faragni a kiadásokon. Anyagjellegűekre közel 5 millióval kevesebbet, 239 milliót költöttek el, az alkalmazottakkal összefüggő költségeken még ennél is sokkal többet tudtak spórolni, hiszen 42 százalékkal kevesebbet, 40,6 millió forintot költöttek el. Hogy pontosan min tudtak ennyit spórolni, az a meglehetősen szűkszavú kiegészítő mellékletből nem derül ki. Bár a dokumentum lényege a gazdálkodás részletes és tételes bemutatása lenne, ez a Nakama esetében csupán 1-1 mondatos állításokat tartalmaz. Ráadásul a ráfordítások "fejezetet" egy az egyben kihagyták a mellékletből.Annyi viszont az adatlapról tudható, hogy tavaly egy embertől megválhattak, hiszen a 8 helyett 7 volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma. Ehhez képest viszont túlzónak tűnik a 42 százalékos kiadáscsökkenés. Így arra lehet következtetni ezekből az adatokból, hogy átszervezhették a foglalkoztatási viszonyokat, ami akár a napi munkaidő csökkentését is jelentheti.Mindenesetre a növekvő bevételek és lefaragott kiadások nagyot emelkedő nyereséget eredményeztek a cégnél: az előző évi 14 millió forint után tavaly 77,8 milliós profittal zárt a Nakama. A tulajdonosok pedig folytatták az osztalékfizető szokásukat is tavaly,ezúttal 91,5 millió forinton osztozott a Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata, tulajdoni hányaduk alapján előbbi 46,6, utóbbi pedig 44,8 millió forinttal gyarapodott.A 2015-ben alapított cég történetében egyébként csupán kettő olyan év volt, amikor nem vettek fel osztalékot, a 2016-ban és 2020-ban bent hagyták a profitot a cégben. (A 2015-ös évet azért nem vesszük figyelembe, mert december 15-én alapították a társaságot, az év hátralévő, ünnepekkel tarkított heteiben már érdemi tevékenységet nem végeztek.)Összesen a Nakamából a két üzletasszony nyolc év leforgása alatt közel 715 millió forintot vettek ki, amiből Rogán-Gaál Cecília 364,5 milliót, Sarka Kata pedig 350,2 milliót kapott.Ezt nézve világos, hogy nem ők a NER legsikeresebb üzletasszonyai, hiszen Várkonyi Andrea és Szijjártó Péter felesége is ennél jóval kevesebb idő, mindössze pár év alatt milliárdos nagyságrendű osztalékkal gazdagodott a saját cégeikből. Mészáros Lőrinc felesége 3 év alatt 1,7 milliárddal, Szijjártó-Nagy Szilvia pedig bő 4 év alatt 1,6 milliárdot.Kisebb csoda, hogy a mai napig működik a cégA Nakama folyamatosan több hónapos csúszással adja le a beszámolóját, ami a hatályban lévő jogszabályok alapján egészen komoly következményekkel is járhat. 2019-ig egyébként pontosan a május végi határidőre leadták az előző évi gazdálkodásukról készült beszámolót, azóta viszont már nem igazán zavarja őket a késedelem.a 2019. évi beszámolót 2020. május 31. helyett 2021. január 18-án adták le, a késedelem ideje: 7,5 hónap,a 2020. évi beszámolót 2021. május 31. helyett 2021. október elsején adták le, a késedelem ideje: 4 hónap,a 2021. évi beszámolót 2022. május 31. helyett 2022. december elsején adták le, a késedelem ideje: 6 hónap,a 2022. évi beszámolót 2023. május 31. helyett 2023. augusztus 8-án adták le, a késedelem ideje: kicsit több mint 2 hónap,a 2023. évi beszámolót 2024. május 31. helyett 2024. október 8-án adták le, ez kicsit több mint 4 hónap.A késedelem mértékét és a rendszeres csúszásokat tekintve kisebb csoda, hogy működik a cég, és a NAV még nem törölte az adószámát. A szabályok szerint ha egy cég nem tartja a május 31-i határidőt, akkor 30 napos határidővel a NAV közzétételi kötelezettség teljesítésére szólít fel.Ha még erre sem nyújtják be a dokumentumokat, akkor egy újabb 30 napos határidőt kap a cég és mellé 200 ezer forintos bírságot. Viszont ezt a 30 napot sem tartják be, akkor az adóhatóság hivatalból törli az adószámot és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 napon belül intézkedik a cég törléséről, és megkezdődik a kényszer-végelszámolás. Ezek alapján a határidő be nem tartása a mulasztástól számítva nagyjából 4-5 hónapon belül a társaság megszüntetéséhez vezethet.A bulvárblog jobban hoz a konyháraA két üzletasszonynak egyébként van még egy közös cége, a Top News Hungary Kft., amely megvárta a választásokat a beszámoló leadásával, tehát mindössze néhány napot csúszott.A cég valamiért kivételesen profitábilisan működik, miközben kifelé annyi látszik belőle, hogy egy bulvárblogot üzemeltet, amin néha állami cégek is hirdetnek. A twn.hu adózott eredménye 2019-ben 151 millió, 2020-ban 561 millió, 2021-ben 1,33 milliárd forint lett, majd ezen a szinten stabilizálódott, 2022-ben 1,36 milliárd forint adózott eredményt produkált a cég.2023-ban 1,1 milliárd forint adózott eredménnyel zártak, a két üzletasszony 1 milliárd 56 millió forint osztalék kivételéről döntött. A cégnek 80 százalékban tulajdonosa Rogán-Gaál, 20 százalék pedig Sarka Katáé. | 91 millió forintot vett ki közös cégéből Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata | Növekvő bevételek, lefaragott kiadások. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/09/91-millio-forintot-vett-ki-kozos-cegebol-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata | 2024-10-09 14:46:25 | true | null | null | 444 |
A 2026-os választás előtti, szavazatszerző kormányzati osztogatás országos modellprojektjeként is felfogható a legújabb kormánydöntés, amely ráadásul úgy önt tízmilliárdokat az egész országra, hogy alig igényel költségvetési forrást.Az éppen "gazdasági semlegességben" utazó kormány takarékos ötlete a Robin Hood-receptet követi, vagyis nem (csak) a saját pénzét költi, hanem a pénzt a gazdagoktól veszi el és adja a szegényeknek - egyes önkormányzatoktól más önkormányzatoknak.A "versenyképes járások" címmel tartott sajtótájékoztatón hétfőn jelentette be Navracsics Tibor szakminiszter a kormánydöntést, amelynek egyetlen pozitívuma, hogy valóban versenyképesebbé teheti a járásokat a források homogénebb elosztásával.Negatívuma viszont, hogy a nagyobb önkormányzatoktól őket jogosan megillető adóbevételt vonnak el, hogy a kevésbé módosak közt osszák szét, ráadásul eddig az ilyen terveket a kormány igyekezett letagadni.A HVG szeptemberben írta meg, hogy egy szakmai konferencia után több helyről eljutottak hozzánk olyan hírek, miszerint a kormányzat több területen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe. Például azzal, hogya "gödi modell" mintájára központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját.A településvezetők azóta tartanak ettől, hogy az amúgy egészen más kormányzati területért felelős Lázár János miniszter június végén egy rádióműsorban kifejtette: javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó, azaza a hipa reformját.Lázár meg is indokolta, miért. Szerinte ugyanis sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre, iskolákra, kórházakra költi az adóból befolyó összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre, hanemelmulatják, szétosztogatják, "evésre, ivásra (...) sörfesztiválokra" költik kampányfogásként, hogy választást nyerjenek.Noha furcsa ezt a kritikát a "kormányzati tájékoztatás" jelszóval a választások előtt rendre közpénz-milliárdokat pártkampányra költő Orbán-kabinet tagjától hallani, sokan megijedtek, hiszen a 3200 település 90 százalékánál van ilyen adó, mindössze 367-nél nincs ebből származó bevétel.Ezt a közterhet az a vállalkozás fizeti, amelynek a székhelye, telephelye az adott önkormányzat területén van és ott vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó olyan saját bevétel, amit a település a fejlesztési céljai szerint, kötöttségektől mentesen költhet el.Nemrég Gulyás Gergelynek is feltette a HVG kérdést, hogy mi lesz a hipával. A miniszter azt mondta, van felvetés a változtatásra, de a helyi adó nem kerül át az államhoz, azt az állam nem is tudná beszedni, és a cél az, hogy ez a pénz helyi fejlesztéseket szolgáljon.Csakhogy Gulyás ezzel semmit nem cáfolt, pontosabban nem állított semmi olyat, amitől ne lehetne átalakítani a rendszert a kormány kénye-kedve szerint. Egyvalamit zárt ki a közlése: az iparűzési adót nem csatornázzák be a központi költségvetésbe.A hipa Navracsics által végül bejelentett reformját mintha direkt úgy találták volna ki, hogy ne emlékeztessen arra, amit a kormányzat igyekezett letagadni, vagy amit a HVG lehetséges forgatókönyvként leírt - a reform vagy az elvonás szót például a miniszter ki se mondta.Az ötlet nem más, mint az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre kivetett 100 százalékos állami extraprofitadó. A gazdagabb önkormányzatoktól elvett többlet így egy állami alapba kerül, ezt osztják újra, s így - elvben - akár a befizető települések is visszakaphatnak valamennyit a saját pénzükből.Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón elvonás vagy reform helyett "területfejlesztési programot" említett, és bejelentette, ezzel "január elsejétől mind a 174 járás garantált, éves fejlesztési forrásban részesül."A miniszter ábrákat is bemutatott, amelyek a járások eltérő fejlettségét mutatták. Eszerint a kormány által 10 éve elhatározott, az uniós átlaghoz történő felzárkóztatás lassan haladt, és csak 13 járásnál sikerült 2022-re az átlagot meghaladni.Navracsics felsorolása szerint az uniós fejlettségi átlaghoz felzárkózott a bajai, ceglédi, fonyódi, hajdúböszörményi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, hódmezővásárhelyi, jászberényi, kiskunfélegyházi, mórahalmi, szarvasi, téti és a tiszakécskei járás. Van 11 olyan, amely az átlagot nem érte el, de már "kevésbé súlyos" az elmaradása: a derecskei, enyingi, füzesabonyi, kiskunmajsai, kisteleki, kunszentmártoni, kunszentmiklósi, nagykállói, püspökladányi, szeghalmi és a törökszentmiklósi járás.A másik 150 járás - az összes közigazgatási egység 86 százaléka - fejlettsége azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A most bejelentett program ezeknek, a főleg észak-keleti és dél-dunántúli járásoknak az intenzívebb felzárkózását célozza.A korábbi évek célzott kormányzati fejlesztési programjai - a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat érintő Modern Városok Program és a falvakat célzó Magyar Falu program - nyomán, ezek közé célozva indul majd a Versenyképes Járások Program.Ami a részleteket illeti, a miniszter elmondta, létrehozzák a területfejlesztési alapot, amelybe "az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be, és válna visszapályázhatóvá a járások által". Navracsics hangsúlyozta, hogya települések a 2024-es szintig továbbra is megkapják az iparűzési adójukat, csak a 2025-ös évi többletről van szó, amely a Pénzügyminisztérium szerint 65 milliárd forint".A Navracsics által ismertetett tervek szerint a járások ugyanarra az összegre pályázhatnának, amely az iparűzési adó többleteként megjelent a járásban - vagyis amennyi plusz hipa-bevétel várható a térség önkormányzatainak összességénél.Ha ez a többlet az adott járásban nem éri el a 250 millió forintot, akkor Navracsics szerint "a költségvetés kiegészíti ezt, azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a megyeszékhely központú járások esetében ez 500 millió forint".A 174-ből 135 olyan járás lesz, amely 250 milliós keretösszeggel rendelkezik, ezeknél is állami segítséggel lesz csak meg a célzott minimumösszeg. További 6 megyeszékhely-központúnál is így lesz meg az 500 millió. Utóbbiak: a zalaegerszegi, kaposvári, szekszárdi, békéscsabai, egri és a salgótarjáni járás.Az állami kiegészítés nélküli 33 járás egy részében komoly összegek is kerülhetnek majd a pályázati-fejlesztési alapba. Ezek az iparosodott, jelentős gazdasági tevékenységet felmutató cégeknek otthont adó városokat befoglaló járások. A 2025-ös iparűzésiadó-többlet összege alapján rangsorolva ezek:250-500 millió forint közötti összegre pályázhat: a soproni, paksi, gyöngyösi, tiszaújvárosi, gyáli, hatvani, hajdúszoboszlói, nagykanizsai, és szentendrei járás.500 millió - 1 milliárd forint közötti összegre pályázhat: a gödöllői, pécsi, szigetszentmiklósi, nyíregyházi, veszprémi, tatabányai, vecsési, szombathelyi, szolnoki, kazincbarcikai, komáromi, esztergomi, jászberényi, dunaújvárosi, dunakeszi, és a mosonmagyaróvári járás.1 milliárd forint feletti összegre pályázhat: a győri, debreceni, székesfehérvári, budakeszi, kecskeméti, érdi, szegedi és a miskolci járás.A kormányzati terv nem kivételez, mert országszerte mindenhol többlet-adóbevétel várható, és ezt a pluszt mindenhol el is vonják - kötelezően előírják a területfejlesztési alapba tenni. Ahol pedig a többlet nem éri el a 250, megyei jogú városokkal érintett járásoknál az 500 milliót, ott ki is egészíti ennyire.A rendszer aránytalanságai leginkább a visszaosztásnál mutatkoznak majd meg, hiszen ez alapján a kevésbé fejlett, kisebb hipa-bevételt, így értelemszerűen kisebb többlet-adóbevételt is termelő járások kevesebbre pályázhatnak, mint a vélhetően fejlettebb, nagyobb adóbevétel-termelő képességgel bírók.Alapelvét tekintve ez a konstrukció leginkább a szolidaritási adóra hasonlít, annak egyfajta fejlesztése. Az Orbán-kormány 2017-től vezette be a szolidaritási adót, amit a "gazdagabb" önkormányzatoknak kell megfizetni, és a kevésbé tehetősebb településekhez jut el, ez volt a Robin Hood-módszer 1.0-ás verziója.Kezdetben, 2017-ben az önkormányzatok által beadott szolidaritási hozzájárulás nem nagy összeg volt, és kiszámításának alapja ugyancsak az iparűzésiadóerő-képesség volt. Vagyis minél több iparűzési adót fizetnek a vállalkozások az önkormányzatnak, annál magasabb a befizetendő szolidaritási adó összege is.Idővel a kormányzat rákapott a méltányolható elvre - a tehetősebb önkormányzatok vállaljanak részt a kevésbé szerencsésebbek fejlesztésében - épülő adóra, és mivel a kormány határozza meg törvényben az adószámítás alapjával a fizetők körét és az adó mértékét is, egyre feljebb srófolta mindkettőt. Ígymíg 2017-ben 166 önkormányzat fizetett 21 milliárd forint körüli szolidaritási hozzájárulást, 2023-ban pedig már 724 település összesen 237 milliárdot, addig idén már 848 önkormányzattól vár a kormány összesen 310,6 milliárd forintot.Azonban ezt a pénzt közvetlenül nem osztják vissza a kevésbé fejlett településeknek, hanem beönti a kormány az állami költségvetésbe - igaz, annak legalább az önkormányzatok finanszírozását szolgáló "zsebébe", ahonnan valahogy, valamennyi talán a leginkább rászorultabbak településekhez kerül.Akárhogy is, a szolidaritási adó és a tervezett extrabevétel-elvonás lényege ugyanaz: ahová az adó jogszerűen befolyna, hiszen helyi adó, ott nem tudják teljes mértékben elkölteni. A mostani, Versenyképes Járások Program néven futó állami sarc az elvonáson túl elosztását tekintve sem igazságos, mivelvisszaosztják ugyan pályázati formában, de még így sem költhetik a kedvezményezett települések arra, amire szerintük szükségük lenne, mivel a kormány határozza meg a pályázható témaköröket.Navracsics jelezte: "ősszel a kormány meg fogja jelölni a prioritásokat, amelyek megvalósítására pályázhatnak". Hozzátette: "a pályáztatásra járási fejlesztési fórumok jönnek létre, vezetői a járási székhely polgármesterei, tagjai az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei, és kétharmados többséggel hoznak döntést."Azért, hogy "a kistelepülések ne essenek ki a fejlesztésekből", a fejlesztési fórumokban Navracsics szerint direkt nem súlyozzák lakosságszámmal a szavazatokat. A miniszter az atv.hu kérdésére a hétfői bejelentésen jelezte, ez a rendszer eltér a HVG által korábban írt lehetséges elvonástól, mert "nem centralizáció, vissza lehet pályázni".A HVG egy lehetséges kormányzati forgatókönyvet ismertetve írt arról: úgy vonhatnák el a hipa-bevételt a tehetős önkormányzatoktól, hogy Göd vagy Paks példájára (előbbinél a Samsung-gyár, utóbbinál az atomerőmű fizet sok adót) az adott településrészt a kormány "különleges gazdasági övezetté" nyilvánítja, "eltérítve" az adóbevételt.Ezt a modellt 2020-ban vezette be a kormány Gödön, einstandolva az ipari park területét, így az ottani cégekre Göd már nem vethetett ki adót. Adóbevétel persze van, csak a pénzt a település helyett a megyei önkormányzat kapja, így míg a fideszes Pest megye gazdagodott, az ellenzéki Göd elvesztette költségvetése mintegy harmadát.Persze a "gödi modellben" is lehet pályázni a megyei önkormányzatnál az átirányított pénzekre, tehát a várost korábban megillető milliárdoknak a töredéke visszajuthat Gödre - ha jól pályázik. De például a civil pályázati alapnál a Fidesz-közeli szervezetek folyamatosan gyakori nyertesek. Így volt ez már 2021-ben is, és ez a gyakorlat azóta is.Vészjósló volt, hogy ezt tervezte a kormány Pakson is: különleges gazdasági övezetté nyilvánította az atomerőmű területét, elvonva a városnak fizetett adót. Mindezt azután, hogy megbukott a fideszes vezetésű önkormányzat és ellenzéki polgármestert választottak júniusban. A felháborodás hatására a tervből végül kihátrált a kormány.Így születhetett meg az új terv, amelyben már nem a teljes adóösszeget vonja el ilyen jogi trükkel a kormány az ellenzéki vezetésű városoktól, hanem csak a "többletet", de azt mindenkitől, így a kormánypárti vezetésűektől is. (Megyei jogú városnál amúgy is csak a törvényi tilalom átírása után lehetett volna ilyen speciális övezetet kijelölni.)A pályázati feltételek nem ismertek, így kérdés, mi gátolná a gödi modellnél megismert politikai indíttatású osztogatást. Navracsics Tibor az atv.hu kérdésére azzal nyugtatott: "Olyan, hogy ellenzéki vagy nem ellenzéki, 20 ezer fölötti településnél van. Ez a kérdés járásonként egy várost érint, a falvak többségében független polgármester van". | Igyekezett letagadni a kormány, de mégis megsarcolja újabb 65 milliárddal az önkormányzatokat | Lázár János bedobta, a kormányzat letagadta, végül ha nem is úgy, de meglépik az iparűzésiadó-elvonást. Hogy ne fájjon annyira, nem a gödi teljes elvonás modelljét terjesztik ki országosra, csak a többletet osztják újra. A településekre kivetendő “extraprofit-adó” részletei még homályosak, de a korábbi pályáztatási gyakorlat alapján nem lehet kizárni a politikai részrehajlást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241008_Igyekezett-letagadni-a-kormanyzat-de-megis-megsarcolja-evi-60-70-milliarddal-az-onkormanyzati-szferat-ebx | 2024-10-08 09:35:00 | true | null | null | HVG |
Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a helyi kormányhivatalnál, és az Alkotmánybírósághoz fordul Pintér Bence győri polgármester, miután az előző ciklus utolsó ülésén gyakorlatilag "megpuccsolta" a Fidesz.A kormánypárti többség ugyanis az elejétől a végéig átírta a Szervezeti és Működési Szabályzatot, és a törvényileg garantáltakon túl az összes jogkört elvették Pintér Bencétől. Mindezt három előterjesztéssel intézték, amelyből kettőt pár órával az ülés előtt adtak csak be.Ebből pedig az is következik, hogy a helyszínen sokan át sem látták az összes részletet. Az eddigi három helyett csak egy alpolgármestere lehet, társadalmi megbízásban, illetve a bizottsági tagokra tett javaslatait is felülírhatják, de elvették az összes olyan pénzügyi mozgásterét is, ami a fideszes Dézsi Csaba Andrásnak még megvolt.Nem hagyhat például jóvá új, a költségvetésben nem szereplő feladatokat 300 milliós értékhatár alatt, a gazdasági társaságokkal kapcsolatos anyagi döntéseket is átruházzák a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsághoz. Dézsinek ebben még volt mozgástere, a bizottság egy nagyobb összeg fölött lépett csak be. Az ingatlanokkal és a bérbeadással kapcsolatban sem hozhat az új polgármester maga döntést.Ezek mellett (a harmadikként beadott módosítóban) létrehozták a Frakcióvezetők Értekezletét is, amivel aztán végképp gyámság alá helyezték a polgármestert. Itt ugyan minden frakcióvezetőnek és a polgármesternek is van szavazati joga, de a közgyűlési súly arányában.A Fidesznek bő kétharmada van ebben a ciklusban, ezért mondja Pintér Bence, hogy az ő szavazata csak egyharmadot ér. A Frakcióvezetők Értekezletének nincs döntési jogköre, de a polgármestert köti az ottani szavazás, így Pintér Bence szerint gyakorlatilag a Fidesz frakcióvezetője dönthet egy személyben arról, hogymilyen napirendi pontokról tárgyaljon a közgyűlés,tehet-e a polgármester szóbeli előterjesztést,vagy hogy mikor ülésezhet a Közgyűlés.Pintér Bence az ülés után arról írt, ezzel példátlan módon korlátozzák a polgármestert és semmibe veszik a választó akaratot, és megpuccsolták őt.A fideszes Borsi Róbert az utolsó ülésen viszont azzal érvelt, az egyéni kerületekben csak fideszes jelöltek nyertek, ennek is érvényesülnie kell, a módosítással pedig a képviselők "több felelősséget vesznek a nyakukba". Dézsi Csaba András távozó polgármester pedig a 444-nek arról beszélt, egy polgármesternek akkora mozgástérrel kell dolgoznia, amekkora van neki, a törvény pedig védi a polgármestert. Annyit ígért, "ahogy eddig is megszavaztunk minden ellenzéki javaslatot, ami a város ügyét előre vitte, így fogunk tenni most is."Az alakuló ülés napirendjét még Pintér Bence állíthatja össze, hiszen a frakciók hivatalosan csak az első ülésen alakulnak meg, így addig a Frakcióvezetők Értekezlete sem állhat fel. | Az ellehetetlenített győri polgármester a kormányhivatalhoz fordul, hogy visszakapja jogait | Pintér Bence törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, miután a Fidesz minden lehetséges jogkört elvett tőle és lényegében gyámság alá helyezte. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/07/az-ellehetetlenitett-gyori-polgarmester-a-kormanyhivatalhoz-fordul-hogy-visszakapja-jogait | 2024-10-07 16:13:50 | true | null | null | 444 |
Két-három év távlatából már tudatos építkezésnek látszik, ami 2022-ben még egyedi esetnek tűnt: a magyar Mészáros Lőrinc bankja az európai szélsőjobb előretörését finanszírozza. Ma ugyanis már nemcsak a francia, hanem a spanyol elvbarátok, vagyis a Nemzeti Tömörülés után a Vox hitellel való megtámogatása is tény, sőt az osztrák és a magyar sajtó együttműködésének köszönhetően az is, hogy a múlt héten éppen választásokat nyert Osztrák Szabadságpárt médiuma, az AUF1 televíziós csatorna kapcsolatban áll Mészáros és a magyar állam közös pénzintézetével. A szélsőjobboldali és oroszbarát kötelékektől hemzsegő AUF1 támogatója ugyanis egy egyesület, a Verein für Basisgetragene Medienvielfalt (Alulról Építkező Médiadiverzitásért Egyesület), amelynek számlavezető pénzintézete ugyancsak Magyarországon van. Márpedig ez a kör június óta a Patrióták Európáért pártszövetség alapítóit adja ki, és ekként a magyar kormányfő szuverenitáspárti, ám az Európai Unió föderális és liberális szemléletét mélyen elutasító politikáját támogatja. A szóban forgó pártok sajátossága az is, hogy nem utasítják vissza az orosz, netán iráni kapcsolatokat sem.
Legutóbb a spanyol Vox párt ügye irányította a figyelmet ezekre a kapcsolatokra, miután kiderült, hogy az ottani szélsőjobb is részben a magyar MBH Bank hiteléből finanszírozta a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányát. A párt két részletben összesen 9,2 millió eurót vett fel. 2022-ben a francia Nemzeti Front 10,6 millió eurót kapott az azóta az MBH-ba beolvadt MKB Banktól. A madridi El País napilap megkeresésére a Vox szóvivője most azt mondta: az időközben már visszafizetett kölcsönre azért volt szükség, mert hazai forrásból nem jutottak a kampányhoz szükséges pénzhez. Az állítást azóta már Orbán Viktor is kommentálta, holott attól mereven elzárkózott, hogy bármi köze lenne a barátjának és egyben az államnak a kezében lévő pénzintézet döntéseihez: felháborodottan kérdezte több tucat újságíró előtt, hogy vajon méltányos-e, ha a saját országában visszautasítják egy párt hitelezését.
A magyar kormányfő az Unió soros elnökeként az európai parlamenti vitára gyúrt a brüsszeli sajtótájékoztatón, amikor kijelentette: Magyarországon mindenkinek döntenie kell, hogy az üzleti világgal vagy a politikával foglalkozik, ezért neki semmi köze a hitelezéshez, a spanyol újságíró pedig jobban tenné, ha inkább a magyar pártfinanszírozást ismerné meg, mert az sokkal szigorúbb.
A Vox érve ugyanakkor – a magyar miniszterelnökéhez hasonlóan – több sebből vérzik. Spanyolországban – miként Belgiumban, Szlovákiában vagy Lengyelországban is – a parlamenti pártok működéséhez szükséges kiadások meghatározott részét, a Vox esetében a 75 százalékát állami forrásból fedezik. Az Európai Unióban 2019 és 2022 között a spanyol állam fordította a legnagyobb összeget a politikai pártok finanszírozására, és éppen azért, mert az állami támogatás ilyen magas, a spanyol privát szféra (bankok, magánadományozók) kevesebb pénzt szán politikai célokra.
A Vox ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, mert megalakulása óta bőkezű magántámogatók is állnak mögötte, bár ahogy az MHB Bank által nyújtott hitel forrását vonakodtak felfedni, úgy a korábbi adományozók kiléte is csak hosszas oknyomozás révén vált nyilvánossá. Nem véletlenül: az egyébként radikálisan iszlamofób politikát folytató szélsőjobbos párt meglepő forrásból jutott az állami támogatást kiegészítő apanázshoz.
Az El País tényfeltáró anyaga szerint iráni emigránsok köréből (elsősorban a szunnita kurd ellenzék által alapított Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsából, az NRCI-ből) finanszírozták a Vox alapítását. Az iráni ellenállásnak ugyanis akkoriban erős nemzetközi kapcsolatokra volt szüksége: a Vox létrejöttekor folytak a tárgyalások arról, hogy töröljék az NRCI-t a terrorszervezetek nyilvántartásából. Először az Egyesült Államokban, majd az Európai Unióban is elérték, hogy lehúzzák a nevüket erről a listáról. Mindeközben a Vox 2013–2014-ben egymillió eurót kapott iráni támogatóktól, a párt főtitkára, Santiago Abascal – aki Orbán Viktor lelkes támogatója – hónapokon át közvetlenül az irániaktól kapta a fizetését: összesen 40 ezer eurót utaltak át a számlájára. A Vox olyannyira iráni projektként indult, hogy alapításakor összesen ezer magánadományozó gyűlt össze, és ebből az ezerből csak két olyan volt, akit nem az NRCI mozgósított.
Ezzel a lendülettel a spanyol szélsőjobboldali párt öt év alatt a parlamenti képviseletig küzdötte fel magát. 2019-ben jutott először mandátumhoz, az andalúziai regionális parlamentben. A megszerzett 12 képviselői hely alapján 3 millió eurós állami támogatás járt neki. Öt évvel a pártalapítás után elkezdtek mikroadományokat is gyűjteni, ebben az időszakban már szép számmal akadtak spanyolországi támogatók is, persze elsősorban szélsőséges körökből. Két nap alatt 200 ezer eurót dobtak össze azok, akik a Vox migránsellenes politikájára szavaztak.
Az abszurditás netovábbja, hogy miközben a spanyol szélsőjobb a pártok állami támogatásának eltörlésével kampányolt és szerzett tömegtámogatást, a választási győzelem után sem mondott le a pénzről. A Vox könnyedén lesöpörte a számonkérést, mondván: „Fontosabb kérdések is vannak.” A 12 millió eurós spanyol költségvetési támogatás mellett egyébként azért lehetett szüksége a pártnak a magyar hitelre, mert túlköltekezett. Az El Diario napilap szerint 3,5 millió eurót juttatott például a párt mellett működő alapítványnak.
És itt eljutottunk egy újabb magyar kapcsolathoz, természetesen Orbán hatalmi köreiből: ez az alapítvány, a Fundación Disenso együttműködő partnereként az MCC-t és azt az Alapjogokért Központot nevezte meg, amely az idén nyitott irodát Madridban. Ugyancsak jelentős kiadás volt, hogy Santiago Abascal és a pártvezetés személyi költségek gyanánt összesen 600 ezer eurónyi bónuszt kaptak a tavalyi évben. Ehhez pedig a magyar adófizetőknek is lehetett némi közük, hiszen a magyar állam 30 százalékot birtokol az MBH tulajdonosának, a Magyar Bankholding Zrt.-nek a részvényeiből.
A hála nem maradt el: idén a Vox társulásával jöhetett létre a Patrióták Európáért frakció az Európai Parlamentben, miután meghiúsult a Fidesz csatlakozása az olasz kormányfő, Giorgia Meloni képviselőcsoportjához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez. A formáció és személyesen Orbán Viktor a hétvégén Meloni koalíciós partnerét, Matteo Salvinit erősítette, aki nyáron ugyancsak a Patriótákhoz igazolt.
Salvini pártja, a Liga teljesen más okból jutott hasonló helyzetbe, mint a Vox. Olaszországban 2014-ben megszüntették a pártok közvetlen állami finanszírozását – jelentős részben a költségvetési források szabálytalan felhasználása és a korábbi korrupciós botrányok miatt. A mai Liga elődje, az Északi Liga az egyik fontos szereplője volt ezeknek a botrányoknak: eredetileg 48 millió euró jogszerűtlen felhasználását rótta a terhére a genovai bíróság, és a pénz visszafizetésére kötelezte a jogutódot. A L’ Espresso hetilap legfrissebb adatai szerint a kártérítési követelés összege mára elérte a 60 millió eurót.
Miközben a Liga ilyen adósságot görget maga előtt az olasz állammal szemben, a Meloni-féle Olasz Testvérek pártja egyre népszerűbb lett, így egyre kevesebb magánadomány jutott Salviniéknak.
A 2019-es törést azonban nem csak az Olasz Testvérek megerősödése okozta: akkor került nyilvánosságra az a hangfelvétel, amelyen Matteo Salvini bizalmasa, Gianluca Savoini a Liga oroszországi pénzügyi támogatásáról egyeztetett Moszkvában. Az illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt nyomozás is indult, ám 2023-ban az ügyészség bizonyítékok hiányában az ügy lezárását kérte, a milánói bíróság pedig helyt adott az indítványnak. Pedig az oroszokat sem akárki képviselte: Andrej Harcsenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB tisztje, aki Putyin számos nemzetközi tárgyalásán jelen van.
A Liga támogatottsága mindenesetre folyamatosan zuhan: 2022-ben, az idei európai parlamenti választásokon 9 százalékra esett vissza. Orbán Viktor segítsége és figyelme azonban a kudarcok ellenére sem lanyhult. A hétvégi olaszországi dzsemborin, ahol a Patrióták több pártja is képviseltette magát, és az őszi szélben orosz lobogó is lengett a tömegben, Orbán úgy fogalmazott: „Az olaszok és a magyarok két szabadságharcos nép, és mi az ő örököseik vagyunk. Sohasem adjuk meg magunkat, sohasem adjuk fel a szabadságunkat, és sohasem engedjük át az országunkat idegeneknek.” Mondta ezt néhány nappal azután, hogy politikai igazgatója, Orbán Balázs kijelentette: inkább beengedné az oroszokat, ha úgy támadnának, mint 1956-ban. Salvini igazán jó tanítványa Orbánnak: a gyűléssel egyidejűleg az olasz köztereken az északolasz Sovranita Popolare (Népszuverenitás) mozgalom plakátjai jelentek meg, „Oroszország nem az ellenségem!” felirattal.
Az olasz Ligánál sokkal előnyösebb pozícióban van a Fidesz másik európai szövetségese, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely két hete 29 százalékos, történelmi győzelmet ért el az ausztriai parlamenti választásokon – még akkor is, ha a kormányt valószínűleg nem a szélsőjobboldali párt alakítja meg. Az osztrák pártfinanszírozási törvénynek megfelelően a következő parlamenti ciklusban az FPÖ 21 millió eurós állami támogatásra számíthat. Bár ez bőven elég lehet ahhoz, hogy ne szoruljon rá külföldi finanszírozásra, a baráti támogatás így is jól jöhet. Erre jó példa az ausztriai AUF1 tévécsatorna, amelyet az FPÖ házi tévéjeként tartanak számon, és a neofasiszta ifjúsági szervezetben felnövekedett Stefan Magnet kezében orosz propagandát közvetít. A médium magánadományokból működik, a felajánlásokat pedig az MBH Bank magyarországi bankszámláján gyűjti az Alulról Építkező Médiadiverzitás Egyesület.
| Orbán Viktor az európai szélsőjobb bankára | Orbán Viktor a szélsőjobboldali szövetségeseinek kistafírozására használja a részben a barátja, részben az állam tulajdonában lévő MBH Bankot. Mészárosék mintaprojektje a francia Nemzeti Tömörülés finanszírozása volt, de már a spanyol Voxszal és az osztrák FPÖ-vel való együttműködésre is van bizonyíték. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20241010_hvg-orban-viktor-mbh-meszaros-lorinc-europai-szelsojobb-patriotak-partfinanszirozas | 2024-10-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az idei, választási évben időarányosan többet költöttek az országgyűlési képviselők az alkalmazottaik foglalkoztatására, mint tavaly - derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből, amelyet az Országgyűlés sajtóirodájának küldtünk. A megkapott válaszok szerint idén augusztus 31-ig kicsivel több mint bruttó 5,8 milliárd forintot használtak fel a képviselők, illetve frakciók az erre szolgáló keretösszegükből, míg 2023-ban ez az összeg meghaladta a bruttó 7,5 milliárdot.A képviselők alapfizetése a bruttó átlagbér háromszorosa.Ezen felül a különböző bizottsági pozíciók után is jár tiszteletdíj, amivel akár 2 millió körül is kereshetnek. Ha pedig valaki frakcióvezető, az már 3,4 milliós fizetést is jelenthet. Ezeken az összegeken túl azonban egyéb juttatásokra is jogosultak. Ahogy már lapunk megírta, benzinre például 124 milliót költöttek 2024-ben július végéig.Az alkalmazottak után is felvehetnek a képviselők juttatásokat. A parlament honlapján lévő táblázat szerint erre 2023-ban havonta és képviselőnként 3.094.596 forint, míg 2024-ben már 3.534.684 forint áll a rendelkezésükre. Az Országgyűlési törvény értelmében a képviselők az alkalmazottak foglalkoztatására kapott keretük feletti rendelkezési jogot és a munkáltatói jogokat is átruházhatják a frakcióvezetőre. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a teljes keretösszeg - vagy annak egy része, amit ő nem használ fel - a frakcióvezetőhöz kerül, és végül az ő neve alatt fut az alkalmazottak felvétele, kifizetése. Sőt, a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha valaki nem használja fel a teljes keretét egy adott évben, akkor a "keretmaradványát" a következő évben átcsoportosítják a frakciójának. Ez magyarázhatja, hogy 2023-ban túllépték a képviselők és a frakciók az alkalmazottakra szánt összkeretet. ahogy azt is, hogy 2024-ben időarányosan még többet költöttek, mint az előző évben.A legnagyobb képviselőcsoport, a Fidesz esetében nem lehet tudni, hogy ki milyen összegeket használt fel, csak azt, hogy 2024-ben nyolc hónap alatt összesen több mint bruttó 3,5 milliárdot, 2023-ban pedig közel bruttó 4,5 milliárd forintot költöttek alkalmazottakra. Több más pártnál is úgy döntöttek, hogy a rendelkezési jogot egy az egyben átruházzák. Így az Demokratikus Koalíciónál idén eddig bruttó 262 millió, míg tavaly 380,9 milliót költöttek alkalmazottakra. A Momentum idén 202 milliónál jár, tavaly összesen 313 milliót használt fel. Az LMP pedig 2024 nyarának végéig 163,8-at, 2023-ban 239 milliót. Az LMP azonban válaszolt arra vonatkozó kérdésünkre is, hogy ebből hány alkalmazottat fizetnek, és elárulták, hogy összesen 25-at. Ez fejenként és havonta átlagosan 815 ezer forintnak felel meg. Az általuk foglalkoztatott asszisztenseket, sajtó munkatársakat, szakpolitikai szakértőket közösen alkalmazzák, mivel a képviselők lemondtak a frakció javára a juttatásukról. A többi párt egyfajta hibrid megoldásként a keretösszeg egy részét átruházta a frakcióvezetőre, míg egy részét a képviselők maguk használják fel. Így a KDNP-sek Simicskó Istvánra, a párt parlamenti frakcióvezetőjére 2023-ban közel bruttó 110 millió, 2024. augusztus 31-ig pedig bruttó 104 millió forintot ruháztak át. Ezen felül a KDNP-s honatyák tavaly bruttó 542 millió forintot fizettek ki alkalmazottaiknak, idén augusztus végéig pedig bruttó 418 milliót. Így összesen 2023 elejétől 2024 nyarának végéig 1,17 milliárdot költöttek. Az MSZP frakciója 2024-ben 220,7 milliót, 2023-ban 328,3 milliót szánt alkalmazottakra, ha ehhez hozzáadjuk a képviselők egyéni költéseit, az összeg bő másfél év alatt bruttó 645 millió. A Jobbik esetén az említett időszak végösszege 742 millió, a Mi Hazánknál 612 millió, míg a Párbeszéd esetében 346 millió.Az adatokból látszik, hogy a pártok nagyjából a frakció méretével arányosan költöttek alkalmazottakra, legalábbis a kormánypárt és ellenzék szempontjából. Viszont az ellenzéki oldalon belül ez már kevésbé igaz. Ha a frakció méretét vesszük alapul, akkor a legtöbbet a Demokratikus Koalíciónak kellett volna felhasználnia, de 2023 elejétől 2024. augusztus 31-ig a 15 mandátummal rendelkező párt összesen 643 millióért vett fel alkalmazottat, míg a 8 mandátummal rendelkező Jobbik 741 milliót, a 10 fős MSZP pedig bruttó 645 milliót költött a keretéből.Ami azokat a képviselőket illeti, akik nem ruházták át a rendelkezi jogot a frakcióvezetőre, az idei év aranyérmese Rétvári Bence a KDNP színeiben, bruttó 36,4 millióval. Ezzel az összeggel a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára augusztus végéig majdnem annyit költött, mint 2023 egész évében, ahol a negyedik helyezést szerezte meg bruttó 36,2 millióval. Egyébként ez azért is érdekes, mert Rétvári, mint államtitkár feltehetően rendelkezhet titkársággal, illetve a minisztérium is segíti a munkáját. (Egyébként ez igaz lehet minden olyan képviselőre, akinek kormányzati megbízása is van). Az ezüstöt 2024-ben Ritter Imre a német kisebbség nemzetiségi képviselője vitte, ő 31 milliót forintot költött nyolc hónap alatt alkalmazottakra (2023-ban egyébként az első volt közel 50 millióval). Ritter 2018-ban szerezte meg nemzetiségi mandátumát, és a választás előtt pár nappal a régi Indexnek azt mondta, a nemzetiségi kisebbségeket érintő ügyeken túl "a mindenkori kormányhoz lojálisan" fog szavazni. Ezt az ígéretét be is tartotta. Harmadik helyen pedig Jakab Péter egykori Jobbik vezér, ma már független képviselő áll bruttó 27,6 millióval (2023-ban második lett 41,9 millióval). | Másfél év alatt 13 milliárdnál is többet költött az államkassza az országgyűlési képviselők munkatársaira | Ez derült ki lapunk adatigényléséből. A kormánypártok része ebből a tortából több mint 9,1 milliárd. | null | 1 | https://nepszava.hu/3253011_milliardok-kepviselok-munkatarsak-juttatasok | 2024-10-08 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
Bár elvileg 2026 augusztus végéig még igényelhető pénz az uniós helyreállítási alapból, az óra egyre jobban ketyeg Magyarország számára, amely az EU-ban egyedüliként nem kezdte meg még a terv végrehajtását - közölték lapunkkal EU-források abból az alkalomból, hogy Brüsszelben közzétették az RRF-források felhasználásáról szóló éves jelentést.A rendelkezésre álló keret 41 százalékát, 265,4 milliárd eurót tudtak lehívni augusztus végéig az EU tagállamai a még 2021-ben a koronavírus-válság hatásainak ellensúlyozására létrehozott helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF), és ha nem törik meg a lendület, év végén háromszázmilliárd euró fölött járhat a számláló.Idén felgyorsult a helyreállítási források lehívása a tagállamokbanA kifizetések gyorsuló tempójára mutat rá többek között az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatott éves jelentés, amely különösen a vissza nem térítendő támogatások folyósítása terén mutat gyors előrehaladást (48 százalékát a keretnek már átutalták a tagállamoknak), az eszköz kölcsönrészének lehívása ugyanakkor meglehetősen komótosan megy, alig haladja meg a harminc százalékot. A koronaválság miatt létrehozott, az EU történetében először közös adósságkibocsátáson alapuló eszköz eredetileg több mint nyolcszázmilliárd eurós vissza nem térítendő támogatásból és hitelből állt, de mivel a kölcsönökre viszonylag mérsékelt volt az igény, végül 650 milliárd eurós keretben állapodtak meg.Az egyes tagállamokra az RRF-ből kiszámolt összeget legkésőbb 2026 végéig kell felhasználni, és hacsak a kormányok időközben nem hosszabbítják meg a határidőt, több ország esetében is fennáll a veszélye annak, hogy a források egy része bennragad. Ez különösen érvényes arra a Magyarországra, amelynek van ugyan jóváhagyott nemzeti helyreállítási terve, de egészen addig még hozzá sem kezdhet a végrehajtásához, amíg nem teljesíti maradéktalanul az úgynevezett 27 kiemelt célt, uniós zsargonban szupermérföldkövet. Ennek szükséges, ám nem elégséges feltétele az uniós forrásokat övező magyar korrupciós veszély miatt 2022 decemberében megindított jogállami feltételességi eljárás lezárása.Ehhez kapcsolódóan: Csihi-puhi helyett politikai leszámolás Orbán és Von der Leyen közöttVészesen fogy az időMivel a kormány az Európai Bizottság szerint továbbra is adós egy sor, az uniós pénzek biztonságát garantáló intézkedés elfogadásával és főleg végrehajtásával, vészesen fogy az idő az ablakba kitett helyreállítási források felhasználására. A Szabad Európának nyilatkozó források szerint az óra egyre hangosabban ketyeg. Az utolsó fizetési kérelmeket 2026. augusztus 31-ig lehet benyújtani. Elméletileg ugyan elképzelhető, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban egyszerre nyújt be minden számlát (aminek előfeltétele az eljárás lezárása), a teljes keret kifizetése azonban szakemberek szerint gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlen. A tagállamok évente két-két kifizetési kérelmet nyújthatnak be a támogatásra és a kölcsönre, de mindegyikhez több tucat mérföldkőnek és célnak kell eleget tenniük. Zömében gazdasági és adminisztratív reformokról van szó, a reformokért a beruházások logikájából kiindulva.Márpedig a helyreállítási pénzek viszonylag lassú tagállami lehívásának éppen az az egyik oka, hogy a benyújtott kérelmek elbírálása - ami aprólékos ellenőrzést von maga után - gyakran hónapokat vesz igénybe. A magyar kormánynak tehát intézményi források szerint jól felfogott érdeke volna, hogy minél előbb megteremtse az 5,8 milliárd vissza nem térítendő támogatásból és 4,6 milliárd euró kölcsönből álló pénzügyi keret lehívásának feltételeit, ellenkező esetben egyre jobban egymásra csúsznak a mérföldkövek és egyre csökken a remény az ablakba kirakott pénz felhasználására.A hazai egészségügy lehet az egyik nagy vesztes, ha elbukjuk a pénztA helyreállítási forrásokat is figyelembe véve Magyarország jelenleg nagyjából 20-21 milliárd euró elkülönített uniós forráshoz nem jut hozzá különböző okok miatt. Bár az igazságszolgáltatási reformok folyományaként az EU tavaly több mint tízmilliárd euró kohéziós politikai támogatást felszabadított (pontosan fogalmazva elérhetővé tett a pénzügyi időszak végéig), információink szerint abból mostanáig csak nagyjából 1,1 milliárd eurónyi, a kormány által benyújtott számlát térítettek vissza. Ráadásul év végén szinte bizonyosra vehető egy 1,04 milliárd euró összegű forrásvesztés amiatt, hogy és ha Magyarországnak nem sikerül elérnie december közepe előtt a jogállami feltételességi eljárás lezárását. Ez az összeg az EU által az eljárás keretében zárolt 6,3 milliárd eurós kohéziós politikai pénzügyi kötelezettségvállalás arányos (egyhatod) része.Az RRF-források elérhetetlensége nyilatkozóink szerint komoly nehézségeket okoz néhány területen, mint például az egészségügy, ahol a kormány a kohéziós politikai operatív programok helyett a helyreállítási tervbe (RRP) pakolta be a kórházfejlesztések finanszírozását. Bár elvileg itt is megelőlegezhetné a forrásokat (a későbbi visszatérítésben bízva), de megfigyelők szerint a költségvetési források hiánya miatt nem indultak el a közbeszerzések.Az EU-tagállamok közül mostanáig Magyarország egyedüliként nem tudta megkezdeni az elfogadott helyreállítási terv végrehajtását. Formailag azért, mert nem született meg az úgynevezett operatív megállapodás a bizottsággal, de a tényleges ok a feltételességi eljárásban kikötött kulcsfeltételek teljesítésének elmulasztása. Magyarország mellett Svédország sem nyújtott be fizetési kérelmet az RRF-forrásokra, négy tagállam vár az első kifizetésre: Belgium, Hollandia, Magyarország és Svédország. | Ketyeg az óra Magyarországnak a helyreállítási források felhasználásánál | Bár elvileg 2026 augusztus végéig még igényelhető pénz az uniós helyreállítási alapból, az óra egyre jobban ketyeg Magyarország számára, amely az EU-ban egyedüliként nem kezdte meg még a terv végrehajtását – közölték lapunkkal EU-források. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ketyeg-az-ora-magyarorszagnak-a-helyreallitasi-forrasok-felhasznalasanal/33153773.html | 2024-10-10 17:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Törvényszék a határozatot megsemmisítette, számos tekintetben elfogadva a felperesek érveit, így például figyelmen kívül hagyta a társaság korábbi forgalmazójához, a KITE Zrt-hez köthető tanúk ellentmondásos nyilatkozatait.Az ítélet alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak újra kell értékelnie a bizonyítékokat, és a határozatban foglaltnál lényegesen szűkebb és enyhébb korlátozást állapíthat majd meg. A per befejezésével, illetve a perorvoslatot követően a már befizetett bírságot vissza kell fizetnie.Az ítélet jogerős. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de vele szemben felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a Kúriához. A társaság még nem döntött a további lépésekről.A társaság és a KITE Zrt. között 2014 óta polgári peres eljárás van folyamatban a versenyfelügyeleti eljárás által is érintett stratégiai keretszerződés megsértése miatt a KITE Zrt. által fizetendő kötbér tárgyában. Ez a polgári per fel van függesztve a versenyfelügyeleti eljárás végleges befejezéséig."Számunkra megnyugtató ítélet született, hiszen a bizonyítékok újraértékelése és egy hatás alapú vizsgálat feltárhatja a valós történteket. Ellentmondásos és ellenérdekelt tanúvallomásokon nem alapulhat egy ilyen súlyos határozat" - nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. Hozzátette ugyanakkor: "Beárnyékolja a hírt, hogy szerepünket nem tudja a kormány megfelelően értékelni és további adókkal nehezítik működésünket egy egyébként is rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben". | Nem bírt a GVH a Nitrogénművekkel, pert nyert Bige László | A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal Nitrogénművek Zrt.-t a Vj/41/2017. sz. ügyben hozott marasztaló határozatát. Az ítélet jogerős – írta a Nitrogénművek Zrt./Bige Csoport közleményében a Gazdasági Versenyhivatal 2021-es határozata tárgyában folyó közigazgatási per ítéletével kapcsolatban. | null | 1 | https://www.economx.hu/gazdasag/nem-birt-a-gvh-a-nitrogenmuvekkel-pert-nyert-bige.797758.html | 2024-10-10 16:23:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Csütörtöki cikkünkben gyűjtöttük össze, hogy mekkora keretértékben kaptak megbízásokat Balásy Gyula cégei a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól azóta, hogy április 3-án Polt Péter legfőbb ügyész arról tájékoztatta Vadai Ágnes DK-s képviselőt, hogy nyomozást rendeltek el hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt. Az azóta eltelt időszakban 102 megrendelés érkezett a birodalom cégeihez, ezek összértéke meghaladja a bruttó 100 milliárd forintot:Cikkünkhöz többször is megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot arról érdeklődve, hogy tart-e még a nyomozás, ha igen, milyen szakban van és történt-e gyanúsítotti kihallgatás. Polt Péter április 3-ai válaszában még kitért arra, hogy nem volt kihallgatás. Leveleinkre csütörtökön a rendőrség annyit közölt, hogy"a büntetőeljárás továbbra is folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, azonban a nyomozás érdekére tekintettel arról további információt nem áll módunkban közölni." | Balásy-botrány: hallgat a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásról | Még mindig folyik a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő munkáinak ügyében. A lényegről azonban a rendőrség nem ad információt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-nyomozas-kihallgatas.html | 2024-10-10 12:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
"Két héttel azután, hogy Molnár Csaba, a DK EP-képviselője feljelentette Orbánékat az Európai Unió csalásellenes hivatalánál, a hivatal vizsgálatot indított Lázár és Orbán kastélymutyijának ügyében" - írja a DK közleményében.Mint fogalmaz a párt közleményében, a DK minden eszközzel harcol a korrupció ellen, ezért tettek feljelentést az EU-nál a kastélyok miatt. "Nem engedhetjük meg, hogy Orbán az uniós pénzből felújított magyar kastélyokat ingyen osztogassa a hozzá hű kádereknek, hogy még költeniük se kelljen rá a lopott pénzből. Ellopják a pénzünket, a műemlékeinket, az életünket, a becsületes magyar embereknek meg semmi sem marad. Mi, DK-sok, azért dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy az uniós pénzek odakerüljenek, ahová valók. Nem fogjuk szó nélkül hagyni a korrupciót, mi az országért, az emberekért dolgozunk".Ahogyan arról lapunk is beszámolt, augusztus végével nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődött a Lázár János építsügyi miniszter egyik szívügyének számító kastélytörvény végrehajtása, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható lesz. A próbaévben nyolc nemrég felújított kastélyra írtak ki pályázatot, melyeket közel 22 milliárd forintból újítottak fel. | Vizsgálatot indított az OLAF Lázár kastélytörvénye miatt | A DK tett feljelentést. Nemrégiben 8 milliárdokból felújított kastélyra írtak ki pályázatot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vizsgalatot-inditott-az-olaf-lazar-kastelytorvenye-miatt-271547 | 2024-10-07 16:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két kormányközeli cég építette fel a Dunakeszi Diáknegyedet nettó 37 milliárd forintból. A létesítményben egy 20 tantermes gimnázium, illetve egy 26 tantermes technikum és szakképző iskola található két külön tornacsarnokkal, egy közös étteremmel/konyhával, valamint egy uszodával. A Diáknegyedet idén augusztus végén a Nemzeti Tanévnyitóval avatták fel, sok gyerek már ott kezdte az idei tanévet. A technikumi tanulók oktatásához szükséges gépeket és szerszámokat azonban még nem vették meg, mert közel 2 milliárd forintba kerülnének, de csak 900 millió forint van erre a célra.A Nemzeti Tanévnyitón Dióssi Csaba polgármester mellett részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője, továbbá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint a Dunakeszin élő Szijjártó Péter külügyminiszter is. Hankó az eseményen elmondta: "Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja". A technikumi tanulóknak azonban egyelőre várniuk kell az eszterga-, fúró-csavarozó, csiszoló- és köszörűgépekre.Majdnem 40 milliárdba kerültA kormány 2021. augusztus elején írt ki közbeszerzést a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium és VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola és Kárpáti György Uszoda Kialakítása tárggyal. Az összefoglaló néven Diáknegyedként futó projektre ketten jelentkeztek: a VEMÉV-SZER Kft., valamint a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laterex Zrt. kettőse. A tendert 2022 elején a WHB-Laterex páros nyerte nettó 37,2 milliárd forintos ajánlattal.A hivatalos dokumentumok szerint a kivitelezőknek az alábbi, összesen nettó 32 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületeket kellett megépítenie:- 26.568,87 m2 nettó alapterületű 20 tantermes gimnázium,- 26 tantermes szakképző iskola,- mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok,- egy közös étterem-konyha (1.784,16 m2),- továbbá 5.518,59 m2 nettó alapterületű városi uszoda.A feladat ezek kivitelezése volt "teljes körű, kulcsrakész kivitelben, a kapcsolódó sporttechnológiával, uszodatechnológiával, konyhatechnológiával, közművekkel, útépítéssel és környezetrendezéssel, a kapcsolódó uszodatechnológiai, környezetrendezési, infrastruktúraépítési munkákkal".A szerződést többször módosították, legutóbb idén júniusban. Akkor a végösszeget nettó 37,335 milliárd forintra növelték, vagyis a projekt 135 millió forinttal drágult - ez a többi hasonló NER-es építkezéshez képest elenyésző áremelés.Szerszámokra nincs 2 milliárdA Diáknegyed idén augusztus elején elkészült. A hatalmas komplexum összesen 1500 diákot tud fogadni két iskolában: a IV. Béla Gimnázium a dunakeszi Radnóti Gimnázium tagintézménye, a Lányi Ferenc Technikum pedig a Váci Szakképzési Centrumé.A beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) június végén írt ki közbeszerzést a szakmai képzésekhez szükséges eszközök megvásárlására. Az alábbi gépeket, szerszámokat és egyebeket szerették volna megvenni:- CNC megmunkáló és esztergagépek, CNC lemez megmunkálógépek és munkaállomások, CNC megmunkálóközpontok, programozható ipari robot: 71 db- Tanulói szerszámkészletek, finommechanikai szerszámkészletek: 691 db- Mérőgépek, mérőeszközök, mérőrendszerek, műszerek, analóg és digitális multiméter műszerek: 713 db- Csiszológép, köszörűgép, ütésmérő pad, prizmás hajlító, fúró-csavarozó gép: 73 db- Egyéb eszközök: 2144 dbAz eljárás nyílt volt, és összesen négy cég jelentkezett rá, mégis eredménytelenül zárult szeptember végén. A kormány ugyanis nettó 943,5 millió forintot biztosított az ÉKM-nek erre a beszerzésre, ám a legkedvezőbb ajánlat is ennek duplája, nettó 1,8 milliárd forint volt. A tenderösszegző dokumentum szerint ennyi pénz később sem lesz erre a célra:"A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körűen nem áll rendelkezésre, valamint a forrás biztosítására a második legkedvezőbb ajánlati árnak megfelelő összegben nem kerül sor a jövőben sem."Mivel a minisztérium eleve az eljárás eredményességének feltételeként szabta a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körű rendelkezésre állását (vagy a szerződés megkötését követő rendelkezésre állíthatóságát), fedezet hiányában eredménytelen lett a tender.A nettó 1,8 milliárd forintos ajánlatot egyébként a Balázs-Diák Kft. tette, és ez csak a második legkedvezőbb volt a négy beérkezett ajánlat közül. A legolcsóbbat a TTR Invest Beruházó Kft. nyújtotta be, de az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert a cég nem mellékelt hozzá egy szükséges dokumentumot. Azt viszont nem tüntették fel, hogy a TTR mennyiért vállalta volna a gépek és szerszámok beszerzését."A legmagasabb szintű oktatás és a legmodernebb technológia"Augusztus 31-én egyébként itt, a Dunakeszi Diáknegyedben tartották a Nemzeti Tanévnyitót, ez volt egyúttal a létesítmény avatóünnepsége is.A rendezvényen részt vett Dióssi Csaba polgármester (Fidesz) mellett minden olyan fideszes politikus, aki egy kicsit is érintett a projektben. Ott volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter (a térség országgyűlési képviselője), Szijjártó Péter külügyminiszter (Dunakeszin lakik), Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (szakképzés), valamint Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár (közoktatás) is.Hankó a kormányzati honlapon elérhető tudósítás szerint az ünnepségen kijelentette: "Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja". Rétvári azt mondta: "a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek".Tuzson "közölte, hogy az ország legnagyobb oktatási beruházása elkészült, nincs más hátra, mint élettel megtölteni azt". Szijjártó pedig arról beszélt: "Fejlődés csak akkor és ott lehet, ahol a legmagasabb szintű oktatás és a legmodernebb technológia kiegészíti egymást".Erdélyi KatalinCímlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a Dunakeszi Diáknegyed avatóünnepségén 2024. augusztus 31-én (fotó: Tuzson Bence/Facebook) | Nincs pénz szerszámokra a tanulóknak a 37 milliárd forintból épült Diáknegyedben | A dunakeszi intézményben gimnázium és szakképzés is lesz, de a technikumi tanulóknak szükséges eszterga- és egyéb gépeket egyelőre nem tudták megvenni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/03/nincs-penz-szerszamokra-a-tanuloknak-a-37-milliard-forintbol-epult-diaknegyedben/ | 2024-10-11 09:21:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Pécsi Egyházmegye közpénzből újíthatja fel a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskolát. Első körben nettó 724 millió, a második körben nettó 1,88 milliárd forintot fordítanak a munkálatokra. A szükséges források biztosításáról a kormány még 2021-ben döntött, amikor 2,6 milliárd forintot irányzott elő a célra. De miközben az egyházi iskolára jut (köz)pénz, addig a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, visszamondani egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie. Mindezt azért, mert a kormány elvonta a várostól azt a több milliárd forintot, amit az atomerőműtől kapna iparűzési és ingatlanadóként.A Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola átalakításának és bővítésének II. ütemére írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Pécsi Egyházmegye. A megbízásért nem volt verseny, mivel az egyház egyetlen gazdasági szereplőt kívánt csak felkérni a munkálatokra. Méghozzá azt a céget, amelyik az I. ütem feladatait is elvégezte: a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-t. Ezt azzal indokolták, hogy a két beruházás valójában egy, csak két részre lett bontva, de műszakilag és pénzügyileg is szorosan összetartozik (pl. mindkettőre ugyanaz az építési engedély vonatkozik).A cég feladata most az új "A" jelű épület (tornacsarnok és oktatási szárny) megépítése, és a meglévő "B" jelű épület felújítása lesz. De a feladat részét képezi az iskola udvarának és sportpályájának felújítása, a külső közművek részleges átépítése (kiváltása) és az iskola Templom utca felőli bejáratának átépítése is. A megbízás értéke 1,88 milliárd forint.Az első ütemben a meglevő "C" jelű épület bővítését és a "D" szárny építését, valamint a meglevő konyha bontását, a külső közművek és a meglevő Templom téri útszakasz átépítését végezhette el a cég, miután a legolcsóbb, nettó 724,7 millió forintos ajánlatot adta egy nyílt eljárás során.A felújítás teljes költsége így nettó 2,6 milliárd forint, amit állami támogatásból fedezhet az egyház.A fedezetet a 1475/2021. (VII. 15.) határozatban biztosította a kormány a Gazdaság-újraindítási Alap terhére.Mindez annak fényében hat furcsán, hogy miközben az egyházi iskolákra az állam mindig talál (köz)pénzt (így például Debrecenben, Körömben vagy Tatabányán), addig új állami intézmények építésére vagy a régiek felújítására egyre ritkábban. Inkább konténeriskolákat húzatnak fel országszerte (legutóbb 18 településen), hogy orvosolják a problémákat.De Paks esetében egyéb szempontból is pikáns az eset.Milliárdokat vontak el PakstólAugusztus 14-én lépett hatályba ugyanis az a kormányrendelet, amelyben különleges gazdasági övezetet jelölt ki a város közigazgatási területén, a Paksi Atomerőműnél. A különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel 62,5%-a ezután Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti, a fennmaradó 37,5% pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát. Ezzel a döntéssel a kormány kivett a település 19 milliárdos költségvetésből több milliárdot, amit Paks az atomerőműtől kapott volna.Ez annyira megviselte a várost, hogy az idei költségvetési rendeletét módosítania kellett, hogy az önkormányzat gazdálkodásbiztonsága megmaradjon:közel 1,4 milliárd forinttal kellett csökkenteni a költségvetési főösszeget.Ennek eredményeként a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, vissza kellett mondania egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie.A különleges gazdasági övezet kialakítását sokan bosszúnak tartják az Orbán-kormány részéről, miután a településen ellenzéki polgármesterjelölt nyerte az idei önkormányzati választást.Katus Eszter | A kormány kivérezteti Paksot, de az egyházi iskolára azért ad 2,6 milliárd forintot | A kormány egy rendelettel elvette Paks adóbevételeinek jelentős részét, a katolikus egyház viszont közpénzből építkezhet a városban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/09/30/a-kormany-kiverezteti-paksot-de-az-egyhazi-iskolara-azert-ad-26-milliard-forintot/ | 2024-10-11 09:20:31 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tavaly szavazta meg a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken történhetnek CT- és MR-vizsgálatok az egészségbiztosítás terhére. Miniszteri engedéllyel viszont a magáncégek egy évvel tovább, vagyis 2025 november elejéig is végezhetnek közfinanszírozott vizsgálatokat, mert az új állami CT- és MR-készülékeket még meg sem vette a kormány. A tervekben 30 új CT- és 14 új MR-készülék megvásárlása szerepel, de az átállás részleteiről egy "nem nyilvános", vagyis gyakorlatilag titkos kormányhatározat rendelkezik.Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) összesen 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket tervez vásárolni, hogy ki tudja váltani a magáncégek berendezéseit. A beszerzések jelenleg még folyamatban vannak, vagyis még nem dőlt el, hogy kitől, mennyiért és milyen gépeket vesznek. Ráadásul a készülékek elhelyezésén is dolgozni kell még: van, ahol teljes, máshol részleges átalakítást kell elvégezni. De ennek sem álltak még neki: az OKFŐ még csak most keresi azt a vállalkozást, ami elkészítené a szükséges munkálatok terveit.44 új készüléket vesznek"Jelenleg a CT- és MRI-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, vagy úgy, hogy a kórházakban, szakrendelőkben saját, erre kialakított részlegük van, ahova az állam beutalja a betegeket, vagy úgy, hogy kórházon kívüli magánrendelőket működtetnek, és oda utalja be a pácienseket az állami egészségügy" - olvasható az Országos Kórházi Főigazgatóság által közzétett közbeszerzési felhívásban.A folytatásból kiderül az is, hogy országosan 44 helyszínre vásárolnak új készülékeket, hogy kiváltsák a magáncégek gépeivel végzett közfinanszírozott vizsgálatokat."Közfinanszírozott, nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat, vagyis MRI- és CT-vizsgálatokat 2025 novemberétől csak állami intézmény végezhet, vagyis legkésőbb a megadott időpontig meg kell valósulnia a magánszolgáltatók kiváltásának. Ennek érdekében indult el a CT- és MR-berendezések cseréjére vonatkozó program, melynek keretébenaz OKFŐ országos szinten 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket szerez be.A kapcsolódó eszközbeszerzések jelenleg folyamatban vannak. A szerződéskötéstől a beszállítóknak 150-180 napja lesz az adott berendezés leszállítására."Egy általunk megkérdezett radiológiai szakértő szerint ennyi új állami CT- és MR-berendezéssel a megszűnő magántulajdonú vizsgálati kapacitást kényelmesen le lehet cserélni, hiszen "jelenleg 15 CT és 11 MR berendezés az, amelyen állami finanszírozású vizsgálatot végeznek, de ilyen-olyan-amolyan magántulajdonban van".Szerinte azonban sokkal fontosabb az, hogy ezeket az új berendezéseket országszerte úgy osszák el, hogy ha már ekkora fejlesztés történik, annak eredményeként minden sürgősségi osztályt (SBO-t) üzemeltető kórházban legyen mind CT-, mind MR-berendezés.Még a tervek sincsenek megAz Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tenderfelhívásából azonban az is kiderül, hogy nem csak nem vásárolták még meg az új gépeket, de nem is lesz egyszerű őket bevonni az állami ellátásba. Ugyanis nem csak meg kell őket venni és betenni őket egy kórházba vagy rendelőintézetbe, hanem előtte még át/ki kell alakítani a helyüket."A berendezések cseréjéhez a jelenleg rendelkezésre álló területek részbeni vagy teljes átalakítására van szükség,tekintettel arra, hogy a meglévő helyszínek a jogszabályban foglalt minimumfeltételeket nem elégítik ki,illetve a területek (60-100 m2 nagyságú) meglévő hűtési/szellőzési rendszereit autonóm rendszerekre kell átépíteni, melynek kivitelezését az eszközbeszerzéstől függetlenül fogja az OKFŐ elvégeztetni" - olvasható a szövegben.Viszont még ezeket az átalakításokat sem kezdték el, sőt: még csak most keresik azt a vállalkozást, ami elkészíti majd a munkálatok terveit: "A kivitelezési eljárás kiírásához kiviteli tervek szükségesek, melyeket az OKFŐ jelen közbeszerzési eljárás keretében kívánja beszerezni és elkészíttetni."A tendert 2024 október elején írták ki, az ajánlatokat október 17-ig várják. Utána választják ki a nyertes tervezőt, és "a kiviteli terveknek legkésőbb 2025 januárjáig rendelkezésre kell állniuk", hogy a szükséges átalakítások megtörténhessenek 2025. november 1-ig.Titkos kormányhatározat alapján zajlik az átállásA tenderkiírásban szerepelnek magasztos célok is: "Magyarország kormányának kiemelten fontos célja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben, a radiológiai diagnosztikához korszerű eszközök álljanak rendelkezésre, annak érdekében, hogy az országos egészségügyi ellátás magasabb színvonalon történő biztosítása megvalósulhasson."Viszont ami igazán érdekes, az az, hogy a szövegből fény derül egy olyan kormánydöntésre, amiről eddig nem volt semmilyen nyilvános információ."Az OKFŐ a 2217/2023 Korm.hat.-ban foglaltaknak megfelelően, ütemezetten valósítja meg a CT és MR berendezések eszközparkjának megújítását, valamint a magánszolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kiváltását."- olvasható a tenderkiírásban. Vagyis létezik egy kormányhatározat, ami a CT- és MR-vizsgálatok államosítását szabályozza. Csakhogy nem tudni róla semmit.A 2-es sorszámmal kezdődő ("kétezres") kormányhatározatokat ugyanis nem jelentetik meg a Magyar Közlönyben, mint a többit, vagyis nem kerülnek nyilvánosságra. Elvileg tehát nem titkosak, de mégis, hiszen a bennük szereplő döntés csak az érintettek szűk köréhez jut el - ebben az esetben például az OKFŐ-höz. Az Orbán-kormány rendszeresen alkalmazza ezt a megoldást, ha azt szeretné, hogy egy-egy döntése ne kerüljön nyilvánosságra.Még egy évük van az átállásraAhogy azt tavaly ilyenkor megírtuk, egy 2023 nyarán elfogadott törvénymódosítás értelmében nemsokára már csak állami intézmények végezhetnek CT- és MR-vizsgálatokat, a magánszolgáltatókkal kötött szerződéseket megszüntetik.A jogszabály szerint az átállás idén, 2024. november 1-jén történt volna meg, de volt egy kiskapu is a szövegben: eszerint "ellátási érdekből", kérelem alapján az egészségügyért felelős miniszter (jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter) engedélyezhet plusz egy évet. Vagyis ha másképp nem lehet megoldani, akkor még 2025. november 1-ig végezhet egy-egy magáncég államilag finanszírozott képalkotó vizsgálatokat.Idén tavasszal kicsit csavartak a szabályokon. A tavalyi törvénymódosításban ugyanis az szerepelt, hogy az egyedi kérelmeket 2024. május 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1-ig dönt róluk.A határidő közeledtével, 2024. április elején viszont felkerült a kormányzati honlapra egy kormányrendelet tervezete, miszerint "amíg nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás", egyedi engedélyekkel szerződhessen az állam magáncégekkel CT/MR-vizsgálatokra. A tervezetben nem volt határidő, tehát elvileg bármeddig meghosszabbíthatták volna a magáncégekkel a szerződéseket, csak a mellékelt hatásvizsgálati lapon szerepelt, hogy a 2024. november 1. és 2025. november 1. közötti időszakra gondoltak.Ezt akkor sok hírportál úgy értelmezte, hogy a kormány elhalasztja az átállást egy évvel, pedig a 2025 novemberéig történő hosszabbítás lehetősége már eredetileg is benne volt a jogszabályban. Csupán annyi történt tavasszal, hogy a tavalyi törvényszövegben szereplő kivételt főszabállyá tették volna egy alacsonyabb rendű jogszabállyal. Végül azonban ez a rendelet tervezet maradt, nem lépett érvénybe.Május elején azonban megjelent egy másik kormányrendelet, miszerint az egyedi kérelmeket 2024. május 1. helyett július 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1. helyett augusztus 31-ig dönt róluk. Az indoklás szerint azért tolták ki ezeket a határidőket, hogy"a közfinanszírozott ellátás folyamatossága a jogalkotó eredeti szándékának megfelelően megvalósulhasson".Jelenleg tehát itt tartunk. Idén augusztus 31-ig eldöntötte a kormány, hogy 2024. november 1. után mely magánszolgáltatókkal hosszabbít szerződést CT- és MR-vizsgálatokra 2025. november 1-ig. Vélhetően mindegyikkel, hiszen az új állami gépeket még nem vették meg. A magáncégek berendezéseit kiváltó állami készülékek beszerzése jelenleg folyamatban van, az Országos Kórházi Főigazgatóság pedig keresi azt a tervezőt, aki az új gépek elhelyezéséhez szükséges átalakítások terveit elkészíti 2025 januárjáig.Utána kell majd keresni kivitelezőket, akik elvégzik a munkálatokat 2025. november 1-ig. Ha közben rendben megérkeznek az új állami gépek, akkor meg is történhet az átállás, és utána már nem fognak magáncégek végezni közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat.Tovább nőhetnek a várólistákAhogy az idén májusi kormányrendeletben szerepel: "az állami egészségügyért az állam folyamatosan helytáll, ezért az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat." Tavaly októberben írtunk arról részletesen, hogy az egészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a magáncégek kiebrudalása a rendszerből a várólisták növekedésével fog járni, ezáltal a Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint "rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit."Az állami egészségügyben pedig már most is hónapokat kell várni egy CT- vagy MR-vizsgálatra. Emiatt aki teheti, elmegy inkább a magánellátásba, ahol a felmérni kívánt testrésztől függően egy CT-vizsgálat ára 25 és 100 ezer forint között, egy MR-vizsgálaté pedig 45-150 ezer forint között mozog. Aki ezt nem tudja kifizetni, az kénytelen kivárni a sorát az állami kórházakban.Erdélyi KatalinCímlapkép: Új MR-készülék az átadása napján a Debreceni Egyetem MR Diagnosztika épületében, Debrecenben 2023. október 18-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) | Titkos kormányhatározat szabályozza a CT- és MR-vizsgálatok államosítását | 30 új CT- és 14 új MR-készüléket vesz az állam a magáncégek gépeinek kiváltására, de az átállás részleteit egy titkos kormányhatározat tartalmazza. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/10/titkos-kormanyhatarozat-szabalyozza-a-ct-es-mr-vizsgalatok-allamositasat/ | 2024-10-11 09:46:47 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Magyar Péter és testvére, Magyar Márton szinte egyidőben dolgozott a Volánbusz Zrt.-nek - adta hírül csütörtökön aPropeller. Hozzátették azt is, Magyar Márton 2023. február 1. és 2023. december 31. között állt jogviszonyban aVolánnal.A Magyar Nemzet megtudta, mire vették fel és mennyiért alkalmazták Magyar Péter testvérét az állami vállalatnál.Magyar Mártonnal kommunikációs tanácsadói szerződést kötött a cég, a megállapodás havi 750 ezer forintról szólt.Magyar Márton tehát úgynevezett külső kommunikációs munkatársként több mint nyolcmillió forintra tehetett szert tizenegy hónap alatt. Úgy tudjuk, Magyar Mártont az akkori vezérigazgató vette fel a társasághoz.Fontos egybeesés, hogy a két testvér lényegében éppen egy időben kapott állást a Volánnál: Magyar Mártonnal 2023 februárjával kötöttek szerződést, Magyar Pétert pedig márciusban nevezték ki a cég igazgatósági tagjává. Nagyjából egyszerre is távoztak: előbbi az év végével, utóbbi november 30-án. További sajátos hasonlóság, hogy a Volánbusznál - kevesebb, mint egy év alatt - Magyar Márton nagyjából 8,2 milliót szerezhetett meg, Magyar Péter majdnem ugyanennyit, 7,7 millió forintot.Azt egyelőre homály fedi, hogy Magyar Márton a havi 750 ezer forintért pontosan milyen munkát végzett, ellenben az már tudható, hogy Magyar Péter hogyan dolgozott a Volánnál a maga havi 945 400 forintjáért.A Magyar Nemzet ugyanis megismerte az igazgatósági ülésekjegyzőkönyveit, ezek pedig arról árulkodnak, hogy a tagságának időszakára eső 12 döntés harmadán Magyar Péter nem működött közre az igazgatóság munkájában. Alig szólt hozzá a témákhoz, szinte mindent megszavazott, miközben akadtak megrázó felvetései. Egy alkalommal lényegében a jegyárak emelése, máskor pedig a vonalbezárások mellett érvelt.Nem a Volánbusz Zrt. volt az egyetlen állami tulajdonú cég, ahol a Magyar-testvérek útja keresztezte egymást.Ahogy korábban a Magyar Nemzet isbeszámoltróla, a napokban az Átlátszó nyilvánosságra hozta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát, amelyben a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ szerződéseit tekintették át.A 2021-es vizsgálat többszörösen túlárazott megállapodásokra, kamu megbízásokra és ajánlatkérésekre, eleve borítékolható győztesekre bukkant.A jelentésből kiderült, hogy a Diákhitel Központ akkori beszállítója volt a PlanB Magyarország Kft. is, amelyről aMédia1írta meg, hogy akkoriban éppen a cég munkatársa volt Magyar Péter öccse. A Tisza Párt mai vezetője 2019 júniusában vette át a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztját, nem sokkal később, 2019. augusztus elsejétől testvére a PlanB alkalmazottja lett. Az is kiderült, hogy a kft. mintegy hat hónapon át foglalkoztatta Magyar Mártont projektmenedzserként, és ezért havi 300 ezer forint fizetést kapott. Magyar Péter testvére - a Tisza Párt tájékoztatása szerint - 2020 februárjában maga mondott fel, de azt nem írták meg, miért döntött így.Ezek szerint a Diákhitel Központnál ugyanaz történt, mint utóbb a Volánnál: ahol Magyar Péter vezető volt, onnan a testvére, Magyar Márton, ha áttételesen is, de pénzhez jutott.A Kehi által nyilvánosságra hozott szerződések között van több PlanB Kft.-vel kötött megbízás 2019 decembere és 2020 decembere közötti időszakra vonatkozóan. A hivatal szerint a cég rendkívül drágán dolgozott, így például írtak egy 40 oldalas - kétes minőségű - tanulmányt a Z-generációról négymillió forintért, ami százezer forintos díjat jelent oldalanként.Egy másik esetben 4,4 millió forintot kaptak a Diákhitel Központtól egy 18 diából álló előadásért.A Kehi tájékoztatása szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából 500 ezer forint helyett az a vállalkozás, amely Magyar Péter öccsének ismunkát adottjórészt abban az időszakban.A Diákhitel Központ kétes szerződései miatt a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával február ótanyomoz. | Havi 750 ezret kapott a Volánbusztól Magyar Péter öccse, amikor Magyar Péter a cég igazgatóságában ült | Havi 750 ezer forintért végzett kommunikációs tanácsadói feladatokat a Volánbusznál Magyar Péter öccse. Magyar Márton ugyanabban az évben dolgozott az állami vállalatnak, amikor Magyar Péter a cég igazgatóságában ült, s mindketten összesen nagyjából nyolcmillió forintot markolhattak fel. De nem a Volán az egyetlen köztulajdonban álló cég, ahonnan mindketten adott esetben nem is kis summához jutottak: miközben Magyar Péter a Diákhitel Központot vezette, testvére az egyik olyan beszállítónál dolgozott, amelynél vaskos túlárazást állapított meg az állami ellenőrzés. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/havi-750-ezret-kapott-a-volanbusztol-magyar-peter-occse-amikor-magyar-peter-a-ceg-igazgatosagaban-ult | 2024-10-11 07:00:32 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Számlázási láncokat működtető bűnszervezet tevékenységét szakította meg a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, közölte a hatóság a Szegederrel. A költségvetésnek okozott közel 2 és fél milliárd forintos vagyoni hátrány a nyomozóknak köszönhetően teljes egészében megtérült.A bűnszervezet irányítói több, összehangoltan működő számlázási láncot hoztak létre, amelybe még rokonaikat is bevonták. A felszámolt céghálózat a haszonhúzókat anyagi ellenszolgáltatásért cserébe fiktív költségszámlákkal látta el, amelyekkel csökkentették adófizetési kötelezettségüket.A bűnözői csoport tagjai megosztották egymás között a feladatokat. Egyesek az ügyvezetők beszervezésében vettek részt, mások fiktív számlákat állítottak ki, de volt, aki a banki tranzakciókat hajtotta végre, a "visszajáró" pénzösszegeket osztotta ki, vagy egyéb adminisztrációs tevékenységet látott el. A bűncselekmény elkövetésében két könyvelő és egy okiratszerkesztő ügyvéd is közreműködött.A hatóság hárommilliárd forintot meghaladó összegben zárolt bankszámlákat, gépjárműveket, mezőgazdasági gépeket és ingatlanokat, köztük egy 600 millió forintra becsült luxusvillát is. A kutatások során több mint 80 millió forint értékű készpénz is előkerült, amit a nyomozók lefoglaltak.A dél-alföldi pénzügyi nyomozók 24 embert hallgattak ki gyanúsítottként, 8 főt - köztük két könyvelőt is - őrizetbe vettek, a bíróság pedig kivétel nélkül elrendelte letartóztatásukat. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. Az ügynek még nincs vége, további gyanúsítások várhatók. | Milliárdos adócsaló hálózatot számolt fel a NAV, lefoglaltak egy 600 milliós luxusvillát is | Nyolc főt őrizetbe vettek a fiktív számlás csalás miatt, de az ügynek még nincs vége, további gyanúsítások várhatók. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2024-10-11/milliardos-adocsalo-halozatot-szamolt-fel-a-nav-lefoglaltak-egy-600-millios-luxusvillat-is/6708d33047d3c037265dd616 | 2024-10-11 11:39:42 | true | null | null | szegeder.hu |
Lejár november 20-ával a bérleti szerződése a parkolási rendszert adó szoftvernek a XII. kerületben. Októbertől a Kétfarkú Kutya Párt elnöke vezeti a kerületet,Kovács Gergelyeldöntötte: új szerződéseket köt új partnerekkel, továbbá "lecseréli a fél városházát".Ennek az átgondolatlan ámokfutásnak esik áldozatául az eddig bevált, kényelmi szolgáltatásokkal kiegészített parkolási rendszer. A hegyvidéki önkormányzat közlése szerint a leendő polgármester alaptalan vádaskodásai meghiúsították azt a közbeszerzést, ami a biztonságos, szünet nélküli folytatást biztosította volna.A városüzemeltetéssel foglalkozó önkormányzati Fáber Kft. szeptemberben tárgyalásos közbeszerzést készített elő, ügyelve arra, hogy az új vezetést ne korlátozza ajánlati kötöttség, és a szerződés minden érdemi paraméterét, a műszaki tartalmat, az időtartamot is az új vezetés határozhassa meg. A Fáber Kft. tárgyalásos közbeszerzési eljárása szerint az ajánlatkérő, azaz október 1. után az önkormányzat új vezetése szabadon módosíthatja a kiírási feltételeket, a műszaki tartalmat és a határidőt is.Az ajánlati kötöttség csak a tárgyalási szakasz lezárása után bekért végső ajánlat benyújtásával áll be, bőven az új ciklusban.Az új vezetésnek lehetősége van két és fél év helyett egy évre, hat hónapra vagy akár három hónapra rövidíteni a szerződés időtartamát. Amennyiben ezt nem teszik meg, leáll a parkolási rendszer. Ez a mozgástér azonban nem volt elégKovács Gergelynek, a megválasztott polgármester megtámadta a kiírt közbeszerzést, ami helyett nyílt pályáztatást ígért - ám ennek már a győztesét is előre bejelentette a sajtóban. A megnevezett cég a IX. kerületben működteti a parkolást, ott, ahol Kovács élet- és párttársa az alpolgármester.Kovács Gergely a közbeszerzés meghiúsulásával napi hétmillió forint parkolási bevételt veszélyeztet.A Jófej Közteres szolgáltatás is hiányozni fog a helyieknek, ami számos büntetést spórolt meg. Aki megkapta az sms-t és a megadott türelmi időn belül megszüntette a szabálytalanságot, arra nem rótták ki a bírságot a kerületi közterület felügyelők. Nem csak ezért fájhat a hegyvidékiek feje, Kovács korábban megszellőztette: drasztikusan megemeli a kerületi lakosok parkolás díját, ami jelenleg évi 2000 forint. Kovácstízszeresemelésről beszélt. | Sokba kerülhet a kutyapárti polgármester a Hegyvidéken | Napi hétmillió forint parkolási bevételtől eshet el a XII. kerület. Kovács Gergely leendő polgármester, ugyanis meghiúsította azt a közbeszerzést, amely a parkolási rendszer folyamatos, biztonságos működését biztosíthatta volna. A parkolási számítógépes program bérléséről szóló szerződés ugyanis hamarosan lejár. Ha nincs időben új szerződés, akkor leáll a teljes parkolási rendszer Hegyvidéken. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/sokba-kerulhet-a-kutyaparti-polgarmester-a-hegyvideken | 2024-09-27 04:50:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szeptember 19-én megjelent Magyar Közlönyben szerepel az a kormányrendelet, ami 130 pontban listázza azokat a projekteket, beruházásokat, amelyektől a kormány visszavonja a korábban odaígért támogatásokat vagy többletforrásokat.A rendelet hatályon kívül helyezi azt a 2018-as határozatot is, amely a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szól.A kormány 2013-ban döntött a holokauszt áldozatainak emlékét megőrző új központ, a Sorsok Háza létrehozásáról a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén. Megnyitóját eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára, a vészkorszak hetvenedik évfordulóra tervezték. A szűkös határidő miatt a megvalósítás már akkor is kétesnek tűnt.Az épületet végül 2015-re húzták fel, a megépítés költsége 7,5 milliárd forint volt.Józsefváros akkori polgármestere, Kocsis Máté el is látogatott akkor az elkészült Sorsok Házába, és úgy nyilatkozott: "Építészetileg is és tartalmában is, koncepciójában is egy olyan figyelemfelkeltő, egy olyan megdöbbentő alkotás lett, ami kifejezetten Józsefváros büszkeségévé válhat abban az értelemben, hogy valóban egy olyan tudást ad át, amely tudás nélkülözhetetlen a mai fiatalok számára is."A projektért felelős Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és más zsidó szervezetek között szakmai és politikai vita támadt a kiállítási koncepció miatt. Mivel nem jutottak megegyezésre, a nyitás elmaradt.2018-ban szeptemberében döntött a kormány arról, hogy a Sorsok Házát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába helyezi, működtetőjének és üzemeltetőjének is a hitközséget jelölte ki. Kétmilliárd forint támogatást ítélt oda az építtetési munkák befejezéséhez, valamint a kiállítási és tartalomfejlesztési koncepció megvalósítására. A mára visszavont határozatban a kormány 2019. végéig adott határidőt az emlékhely megnyitására.A 2018-as döntés után azonban a projekt felelőse, Köves Slomó, az EMIH vezetője időről időre arról tájékoztatott, hogy a megnyitás tolódik, mert a koncepció kivitelezéséhez szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.A részletes kiállításkoncepciót 2021-re elkészítették, ami teljes terjedelmében elérhető azóta a Holokauszt Múzeum honlapján - nyilatkozta Köves Slomó a Klubrádiónak a napokban. Kiderült, a Sorsok Házáról a 2022-es választás előtt egyeztetett utoljára a kormánnyal, a mostani döntésről nem értesítették sem megelőzőleg, sem utóbb.Szerinte a kormányzat azért vonta vissza a Sorsok Házát érintő határozatot, mert a "kormány ebben a kifeszített költségvetési helyzetben úgy gondolta, talán vannak ennél fontosabb dolgok is". Ettől függetlenül úgy véli "ez egy nagyon fontos ügy. Ez az oka annak, hogy másfél-két éve azt is felajánlottuk a kormánynak, hogy ha erre nincs költségvetési forrás, akkor külföldi támogatóink bevonásával és saját forrásból is megcsinálnánk, ha már ennyi munkát beletettünk."A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Grósz Andor korábban azt javasolta a kormánynak, hogy a Sorsok Háza a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal egybevonva valósuljon meg. Köves Slomó szerint, ha ez a megoldás, akkor legyen ez, ugyanis őket nem az intézményi keretek érdeklik, hanem az, hogy érték szülessen. "Ha ehhez bárki bármit hozzá tud tenni, akár tartalmilag, akár forrásilag, ahhoz teljes nyitottsággal állunk."Józsefváros polgármestere, Pikó András szerint a most elkaszált Sorsok Háza-beruházás a szakszerűtlen, inkompetens, de mindig nagyravágyó kormány működésének tökéletes szimbóluma. "Mi jól ismerjük a végiggondolatlan, másokra oktrojált állami beruházásokat a kerületben - pedig lehetne központi beruházásokat értelmesen, végiggondoltan és hozzáértő módon is elvégezni: az érdekelt csoportok bevonásával, a helyiekkel való egyeztetéssel, a célok pontos meghatározásával. Ehelyett vagy durva és agresszív beavatkozások, vagy elfelejtett szellemprojektek kísérik az állam útját, amerre látunk a kerületben."Pikó úgy véli, a Sorsok Háza kudarca azonban ennél többről szól: "a Fidesz tökéletes emlékezetpolitikai meghasonulásáról. A nemzeti kultúrpolitika célja számukra nem más, mint megnyerni a történelmet: ez pedig mindig megbosszulja magát."Fotók: Karancsi-Albert Rudolf | Meg sem nyitott, de lehúzták a rolót: eldőlt a Sorsok Háza sorsa | A Sorsok Háza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyéül és oktatási központként szolgált volna. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/meg-sem-nyitott-de-lehuztak-a-rolot-eldolt-a-sorsok-haza-sorsa/ | 2024-09-29 15:13:10 | true | null | null | Józsefváros újság |
Néhány hete ismét megjelentek és házkutatást tartottak a 99 Mozgalom ügyében vizsgálódó nyomozó hatóság munkatársai a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának a belvárosi ügyvédi irodájában - értesült a Magyar Nemzet. Tordaihoz korábban már kétszer is kiszállt a hatóság, elsőként tavaly novemberben, amikor forrásaink szerint okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokatfoglaltak le.Az ügyben érdeklődtünk az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségnél, tőlük a következő választ kaptuk:"a kérdezett, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben az eljárás érdekeire is figyelemmel arról áll módunkban tájékoztatni, hogy a nyomozó hatóság - ügyészi indítványra beszerzett - bírói engedély birtokában 2024. szeptemberében ismét kutatást tartott egy ügyvédi irodában.A Karácsony Gergely alapította és a 2021-es előválasztási kampányát, illetve miniszterelnökké választását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amelyet a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek.A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint "összesen 917 695 euró és 3900 angol fontkészpénzbefizetés valósult mega számlán a vizsgált időszakban".Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött "mikroadományokról" kezdett beszélni. Az ügyben - amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett - költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával zajlik nyomozás az adóhatóságnál. Perjést mindezek miatt hónapokkal ezelőtt okirathamisítással gyanúsították meg.A bank feljelentését egyébként egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy "mikroadományokról"szó sem lehetett. | Házkutatást tartottak Karácsony bizalmasának ügyvédi irodájában | Újabb házkutatást tartottak a közelmúltban Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának ügyvédi irodájában – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, ez a hatósági intézkedés is a „mikroadományok“ meséjéről elhíresült 99 Mozgalom ügyében költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával zajló nyomozással összefüggésben történt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/hazkutatast-tartottak-karacsony-bizalmasanak-ugyvedi-irodajaban | 2024-10-02 13:58:54 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bontani kezdte a beruházó a Szilassy úton álló Preisich Szanatórium, az egykori Tündérhegyi Pszichiátria elővédelem alatt álló épületét. Erről Kovács Gergely a XII. kerület MKKP-s polgármestere számolt be egy Facebook-posztban. Mint írta,az épület elővédelem alatt áll, zajlik az értékvizsgálati folyamat 2026-os határidővel, aminek lezárultáig nem lenne szabad hozzányúlnia a tulajdonosnak az épülethez.Ehhez képest, bár korábban a tulajdonos képviselője azt írta neki, hogy "veszélytelenítés keretében romok és veszélyes hulladékok eltakarítása és elszállítása, valamint tereprendezés, minimális földmunka zajlik", a polgármester a helyszínen arról értesült, hogy már az épület bontásának is nekiláttak.Kovács Gergely közölte, "A Kormányhivatal bevonásával mindent megteszünk, hogy a bontást állítsák le. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor változtatási tilalom alkalmazásával legalább az újabb lakópark megépülését meg fogjuk akadályozni."Az ingatlan jelenleg a Tündérhegy 2023 Kft. tulajdonában van, amely mögött a Hearts Vagyonkezelő Alapítvány és a HoldOn Investment Kft. áll. Előbbi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetője, Szivek Norbert családjának érdekeltsége. A csoport ezenkívül további lakóparkos projektekben is érdekelt, így például a Szent János Kórház felett, illetve a II. kerületi Apáthy-szikla mellett. | Gazdaság: 2026-ig nem tehetnék, mégis bontani kezdték a legendás pszichiátria festői épületét a Hegyvidéken | hvg.hu | Elővédelem alatt áll, mégis bontani kezdték a Tündérhegyi Pszichiátria épületét a XII. kerület polgármestere szerint. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20241011_tunderhegyi-pszichiatria-preisich-szanatorium-ingetlan-illegalis-bontas-xii-kerulet-kovacs-gergely-szivek-norbert | 2024-10-11 13:04:00 | true | null | null | HVG |
Miközben Magyarország még sok-sok évre van attól, hogy nettóbefizetővé váljon az Európai Unióban, s életszínvonal tekintetében csigatempóban közelít a nyugatihoz, Orbán Viktor nemzetközi terjeszkedése nagyon is sokba kerül a magyar adófizetőknek. A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjának nyári megalakulása mögött sem feltétlenül csak a "szuverenitás" miatti közös aggodalmat, vagy Európa keresztény értékeinek megvédésére való törekvést kell keresni.2022-ben derült ki, hogy Marine Le Pen, aki 2017-ben és 2022-ben is megmérkőzött az elnökválasztáson Emmanuel Macronnal, 2021 októberében, budapesti látogatásán Orbán Viktorral megállapodhatott arról, hogy a budapesti pénzből támogatják a kampányát. A Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet, az akkori MKB 10,6 millió eurós hitelt folyósított az elnökválasztási kampányához. Le Pen, aki már nem a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, hanem a frakcióvezetője, évekkel korábban egy orosz banktól kapott pénzügyi támogatást. E két hitel forrása jelzi, mely országok, politikusok érdekében állt a francia szélsőjobb megerősítése. A politikus ellen vizsgálat indult a 2022-es kampányköltései miatt, és azóta nincs már rászorulva a nemzetközi hitelre, pártja 126 mandátumot szerzett a képviselőházban a júniusi-júliusi választáson, és jelentős állami támogatásban részesül. A RN ugyan jóval enyhített oroszbarát álláspontján az Ukrajna elleni agresszió és azóta, hogy Jordan Bardella került a párt élére, de ezek alapján végképp nem meglepő, hogy a többi között a Fidesz által fémjelzett PFE-hez csatlakozott az EP-ben.Vizsgálat indult Marine Le Pen 2022-es kampányköltései miatt, amelyekhez a Mészáros-féle banktól kapott hiteltItt a bizonyíték, Mészáros Lőrinc bankjától kapott 10,6 millió eurós hitelt a francia szélsőjobboldali Marine Le PenEgy másik "patrióta" párt, a spanyol Vox is elismerte, Mészáros Lőrinc bankja, az MBH két részletben folyósított nekik először 6,7 milliós, majd 2,6 millió eurós, összesen 9,3 millió eurós hitelt a tavalyi önkormányzati és általános választások finanszírozására. Pepa Millán, a szélsőjobboldali párt szóvivője azzal indokolta a hitelkérelmet, hogy Spanyolországban lehetetlen finanszírozáshoz jutni. "Nem tudom, hogy ez a bank közel áll-e Orbánhoz vagy sem, azt tudom, hogy magyar bank" - mondta. Hogy tényleg nem tudta-e, ez azért nagy kérdés. Millán ugyanis nagyon is jól ismeri a magyar kormány politikáját, személyesen ő maga büszkélkedett ezzel. Idén márciusban, amikor a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ megnyitotta első Magyarországon kívüli irodáját Madridban, az eseményen felszólaló Millán lelkesen dicsérte a magyar kormány politikáját, s annak "importját" szorgalmazta az abortusz kérdésében.A spanyol Vox elismerte, hogy 3,6 milliárd forintnyi kölcsönt kapott a Mészáros Lőrinc-féle szuperbanktólA Vox eddig eltitkolta, mely pénzintézettől kapott támogatást, megsértve ezzel a spanyol politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Amikor az El País napilap ennek miértjére kereste a választ, a párt szóvivője azt válaszolta, nem akar "hozzájárulni bizonyos bankok démonizálásához", ami azt sugallja: valami fogalma mégiscsak volt arról, mely körökhöz köthető a pártját támogató pénzintézet.A támogatás nyilvánosságra kerülése más megvilágításba helyezi a Vox júliusi kilépését a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportból, s átlépését a Patriótákhoz. Egyre nyilvánvalóbb, mi állhatott e lépés mögött. Akkor a spanyol párt bejelentése meglepetést is keltett, mert már az ECR képviselőcsoportjának döntése után közölte a döntést, ráadásul még alelnöki tisztséget is kapott. Másrészt a Vox sosem volt oroszbarát párt, sőt Santiago Abascal korábban bírálta is a Vlagyimir Putyinhoz kötődő erőket az emigrációban élő katalán szeparatista politikus, Carles Puigdemont támogatása miatt. A Vox átlépése nélkül Giorgia Meloni frakciója lenne a harmadik legerősebb az EP-ben, nem a Patrióták.A spanyol parlamentben már korábban is téma volt a Vox és Orbán Viktor szoros kapcsolata. Pedro Sánchez miniszterelnök áprilisban így csattant fel a törvényhozásban a Vox-elnök felé fordulva: - Melletted áll a szélsőjobboldali internacionálé, amelynek élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. Sanchez bírálta a Vox elnökét amiatt is, amiért Abascal egy rossz szót sem volt hajlandó mondani a magyar kormányfőről, aki - mint fogalmazott - "az Európai Unió Vlagyimir Putyin elleni intézkedéseinek fő akadálya". Juan García-Gallardo, a Vox alelnöke tavaly januárban "Spanyolország ostrom alatt: konzervatív válaszok az államcsínyre" címmel tartott konferenciát az MCC budapesti székházában, amelyben Pedro Sánchezt "a brüsszeli bürokraták kezében lévő bábnak" nevezte. García-Gallardoval egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a spanyol Rodrigo Ballester, az Európai Bizottság korábbi tisztviselője és az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, akit Csák János volt oktatási miniszter idén márciusban nevezett ki két évre a "magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős" miniszteri biztosának.Egyelőre teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy más, az PfE-hez tartozó pártról nem derül ki valamiféle magyar finanszírozás. A Chega szélsőjobb portugál párt elsők között jelentette be csatlakozását a "hazafiakhoz", amely összesen 12 tagpárttal rendelkezik.Célkeresztben a Balkán és már CsádMiközben a magyar kormány illetékesei rendre azzal vádolták a külföldi országokat, hogy sértik a szuverenitásunkat, a magyar kormány nem csak szavakkal, pénzügyi támogatásokkal is jelezte: minden további nélkül beleszól más országok belügyeibe.Az Orbán-kormány folyamatosan nyújt pénzügyi támogatást a boszniai Szerb Köztársaságnak. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Milorad Dodikkal, a köztársaság szeparatista vezetőjével. Legutóbb szeptember 12-én fogadta, amikor további 26,5 millió eurónyi támogatás folyósítását jelentették be. Tavaly augusztusban 118 millió eurós támogatásról állapodtak meg. Ebből 70 millióval azt a kiesett pénzt pótolják, amit Németország épp Dodik szeparatista politikája miatt nem folyósított.Kezd kínos lenni, már otthon sem kedvelik Orbán Viktor szerb barátjátSzeptember közepén fogadta el a szkopjei parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint Észak-Macedónia 500 millió eurós hitelt vesz fel Magyarországtól. A Magyar Export-Import Bank által nyújtott kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni 3,25 százalékos kamattal. A balkáni állam a májusi választás után lett újra a magyar kormány nagy barátja. A voksolást azon pártszövetség nyerte meg, amelynek legnagyobb politikai ereje a nacionalista VMRO-DPMNE. Ez a 2018-ban Magyarországra menekült volt kormányfő, a hazájában távollétében hét éves börtönnel sújtott Nikola Gruevszki pártja.Egymilliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának, miután a Gruevszki-féle párt került hatalomraSzerbiában is számos magyar érdekeltség van, immár a magyar kormányfő veje, Tiborc István mondhatja magáénak a belgrádi irodapiac tíz százalékát. A magyar kormányközeli befektetések kedvelt célpontja Szlovénia is: 2022-es adat szerint 1,5 milliárd eurót fektettek be a szomszédos országban. Ez több szektort érintett. A magyar TV2 tulajdonosa például 5 millió eurót fizetett a Planet TV-ért, a részben magyar állami tulajdonú Mol pedig 301 millió eurót az ÖMV benzinkút hálózatáért. Orbán Viktor Janez Jansa volt kormányfő pozícióit próbálta erősíteni.Idén februárban jelentették be, hogy Magyarország 200 millió eurós hitelszerződést kötött Csáddal, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy magyar katonákat küldenek az afrikai országba.Szijjártó Péter: 200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programot indít Magyarország CsádbanOrbán Viktor fogadta Csád elnökét, közös műveletek lehetőségéről is tárgyalnakA magyar kormány hibrid megoldásokkal is segít azoknak, akik hasonló autoriter, nacionalista, euroszkeptikus irányvonalat követnek: a tavaly szeptemberi szlovák választás előtt feltűnően megnőtt a menekültek száma a magyar-szlovák határon. A menekültektől való félelem gerjesztése is hozzájárult az Orbánnal jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico pártja, a Smer győzelméhez. | Az Orbán-kormány segít, magyar adófizetői pénzből terjeszkedhet az európai szélsőjobb | A Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már két pártjának politikusairól derült ki, hogy a budapesti kabinet közvetítésével kaptak támogatást. S az sem kizárt, hogy a lista még nem teljes. | null | 1 | https://nepszava.hu/3252166_orban-kormany-tamogatas-szelsojobb-franciaorszag-spanyolorszag-patriotak-europaert | 2024-10-02 19:45:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb induló a "Ki a legpofátlanabb polgi" versenyen: Verőce polgármesterét ugyan újraválasztották, az előző ciklus utolsó rendkívüli - szeptember 27-i - ülésén azonban megszavaztatott magának háromhavi végkielégítést, és a ki nem vett szabadságok megváltását, összesen mintegy három millió forintot - írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő néhány részletet is közöl Oroszi Beáta jegyzőnek a polgármestert magasztaló előterjesztéséből.A település önkormányzatának honlapján olvasható előterjesztés eredetileg A polgármester jogviszonyával kapcsolatos tájékoztatás címet viselte, de szerzője valójában hosszasan próbálja alátámasztani a juttatásokat. - Grauszmann György polgármester 10 éve Verőce község első embere - tudatja a dokumentum, aláhúzva: "Újraválasztásai mögött nyilvánvalóan településvezetői munkája elismerése áll, nem is célja jelen előterjesztésnek ezen eredmények felsorolása".- Polgármesterként a település folyamatos fejlesztése áll munkájának középpontjában, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása mellett. A pályázati anyagok összeállítása, tervezések, engedélyeztetések lebonyolítása sok munkát és szervezést, egyeztetést igényelnek. A beruházásokon túlmenően az egyéb önkormányzati feladatokban is hathatósan vállal szerepet, koordinálja és irányítja az önkormányzati munkavállalókat, közfoglalkoztatottakat. Kiváló kapcsolatot tart fenn a környező települések polgármestereivel, szakhatóságokkal, állami szervek képviselőivel. Nem ritka, amikor munkakörébe nem tartozó feladatokat végez, például traktort vezet az éjjeli órákban, hogy reggelre a főbb utak hómentesek legyenek, vagy éppen iskolai versenyre szállít diákokat - sorolta a jegyző, kiemelve, hogy "Grauszmann György polgármester szabadidejét sem kímélve, a község érdekeit szem előtt tartva végzi munkáját".Az előterjesztésből az is kiderült, hogy a település vezetőjének 37 nap ki nem vett szabadságát fizetik ki 780 ezer forintos havi fizetése alapján, emellett háromhavi végkielégítés jár neki Oroszi Beáta szerint az önkormányzati törvény alapján, s az előterjesztésben van egy rejtélyes utalás is, arra, hogy bizony még jutalmat is javasolnak a polgármesternek újraválasztása alkalmából. Azt egyelőre nem tudni, hogy végül hogyan döntött a képviselő-testület, de a jegyző arra felhívta a képviselők figyelmét, hogy "a jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármestert megillető illetmény vagy tiszteletdíj hat havi összegét".Paks bukott fideszes polgármestere 63 milliós végkielégítést adott a főjegyzőnek, már a párttársai is besokalltakBúcsúzóul még ki is semmiznék a státusztörvény miatt távozó tanárokat, van, akinek 30 év munkaviszony után egyhavi végkielégítést adnakHathavi jutalmat szavazott meg a fideszes önkormányzat Sárospatak leváltott polgármesterének | Hadházy Ákos: Pofátlan végkielégítést szavaztatott meg magának Verőce újraválasztott polgármestere | A jegyzői előterjesztés alapján legalább hárommillió forint ütötte a markát a független Grauszmann Györgynek, aki – amint arra a javaslat is felhívta a figyelmet –, képes volt éjjel traktort vezetni a hómentes utakért, ráadásul sofőrként még a diákokat is furikázta az iskolai versenyre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3252456_veroce-polgarmester-vegkielegites-szabadsagmegvaltas-kozpenzmilliok | 2024-10-03 15:35:00 | true | null | null | Népszava |
A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt PiliscsabánÉvekig tagadta a fenntartó egyetem, hogy megválik az ikonikus piliscsabai campustól, mégis ez lett a történet vége: év végéig teljesen kiürítik az épületeket. Hogy mi lesz a további sorsuk, egyelőre nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy most racionális döntés született - ellentétben az alapítással. Elemzésünkben külföldi kihelyezett campusok példái nyomán bemutatjuk: a Pázmány bölcsészkarának kiköltöztetése eleve katasztrofális ötlet volt. Mégis kellett hozzá negyedszázad és sok milliárd forint elköltött közpénz, hogy ezt mindenki belássa. Az egykori dékán és ötletgazda, Maróth Miklós ma is tevékeny: az akadémiai kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.Lackfi János író, aki tizenhét évig tanított a Pázmány bölcsészkarán és egy időben kint is lakott családjával a campuson egy tanári lakásban, búcsúposztjában "Makovecz-féle hungaro-Disneyland"-nek nevezte az épületegyüttest, bár a "hangulatos" jelzővel valamelyest tompította ennek élét.A nyálkás, szürke decemberi időben hungaro-Disneyland nem is különösebben hangulatos, inkább egy disztópikus film díszletére emlékeztet. Pedig még nem teljes az elhagyatottság, zajlik a költözés. Az épületeken azonban már látszik az elhanyagoltság, itt-ott hullik a vakolat, rohadnak a fabetétek, a kert távolabbi zugaiban már senki nem nyírja a füvet. A dombtetőn álló étterem évek óta üres, a teraszon gyom nő a kőlapok réseiből. A Marillac Szent Lujzáról elnevezett kollégium belső udvara kihányt bútorokkal van teli, a Stephaneum előtt a teraszon egy kazal oktatási dokumentum és néhány floppylemez várja, hogy konténerbe kerüljön. Makovecz Imre főműve, a hatalmas, ferdén dülöngélő főépület, amelynek a megítélése annyira megosztotta az építészet iránt érdeklődőket és a használókat is, már zárva van. A jövőről egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megígérte: a parkon átvezető sétányt nem zárják le, mert a falu csak ezen keresztül tudja gyalogosan megközelíteni az Aldi áruházat. A 10-es főút mellett ugyanis nincs járda.Ha a január 1-től az épületegyüttest átvevő állam tényleg kezdeni akar valamit az egykori Pázmáneummal, mindent alaposan fel kell újítania, és át is kell építenie, mivel más funkcióra az egyetemi épületek nem használhatók. Persze egyetemnek se, ahogy az mostanra kiderült.Másodszor fizetnének ezzel ki súlyos milliárdokat az egykori alapító dékán, Maróth Miklós álmára, aki a rendszerváltás után kitalálta, hogy a katolikus egyetem bölcsészoktatásának a várostól távol, Piliscsabán kell zajlania. Az elképzelést támogatták az akkori egyházi vezetők, dr. Gál Ferenc, az első rektor, Csíky Gábor egyetemi főépítész, az Antall-kormány és a Makovecz Imre által vezetett Makona építészközösség, de az építkezés motorja Maróth volt. Akkoriban adott interjúkban büszkén emlegette, hogy a piliscsabai campus létrehozása és az építkezést finanszírozó állami források kilobbizása elsősorban az ő érdeme."A zajos világvárosból való kiszakadás a tanulmányok örömén túl sokkal több élményt rejt a »természet lágy ölén«. Szerintem lassan mindenki belátja, hogy ez inkább előny, mint hátrány" - foglalta össze a kiköltözés filozófiáját az Új Embernek 1997-ben. Az ingázás gyakorlati problémáját mellékesnek látta, mivel a campusnak saját vonat-, illetve buszmegállója van, a "járatok sűrűsödtek, a magyar közlekedési viszonyokkal reálisan számolva lehet megtenni a 25 km-es távolságot."A piliscsabai táborozásra nem a körülmények kényszerítették az egyetemet, hanem filozófia rejlett mögötte: az egyetem alkosson saját világot, amely védelmező burokként veszi körül a hallgatókat, akik ideális esetben a campushoz tartozó, apácarendek által fenntartott kollégiumokban töltik diákéveiket, sőt az oktatók egy része is a telek legtávolabbi zugában felépült három tanári házban él. Nyüzsgés helyett elmélyülés, nagyváros helyett természet, és díszletként az organikus építészet művelői által megálmodott különös épületcsoda a maga tornyaival, kupoláival és diadaloszlopaival. Egy hely, ahol minden épületnek ősi alapítást sejtető latin neve van: Augustineum, Catharineum, Iustineum, Abrosianum, sőt a Tanulmányi Osztály is Quaestura, a menza pedig Refectorium.Ezek a középkorias nevek azonban mind frissen épült, vagy az egykori szovjet laktanya blokkjaiból frissen átalakított házakhoz tartoztak. Az építkezés története jól nyomon követhető a házakon elhelyezett emléktáblákon:A campus zöme az 1990-es évek második felében épült, csak a főépület, az Auditorium Maximumot magában foglaló monumentális Stephaneum kivitelezése húzódott át a következő évtizedre, mivel méretei próbára tették az egyház és az egyetem lehetőségeit. Mire 2001-ben átadták, az alapítók közül már senki nem volt hivatalban, és az egyetem Gál Ferencet követő rektora, Erdő Péter egyáltalán nem lelkesedett sem Makoveczért, sem a projektért. Mégis kénytelen volt befejezni, mert már annyi pénzt költöttek rá (akkori áron 1,3 milliárdot), hogy nem maradhatott félbe.Ez általában is igaz a piliscsabai egyetemi kísérletre:hiába vált az idő múlásával nyilvánvalóvá, hogy az egész alapvetően elhibázott, a beleöntött pénz és beton mennyisége miatt senki nem vállalhatta fel, hogy a kudarcot elismerje.A Pázmány alapítása valódi rendszerváltó vállalkozás volt. A szervezkedés 1989 végén kezdődött, 1990-ben katolikus értelmiségiek (köztük Erdő Péter teológus, a jelenlegi esztergomi érsek) egyetemi alapítványt hoztak létre, és 1991-ben a régóta működő Hittudományi Akadémia keretei között bölcsészoktatást indítottak. A következő évben került sor a bölcsészkar megalapítására. Az oktatás a Ménesi úton indult el egy volt zárdaépületben, de a Piliscsabán felhagyott szovjet laktanya 19 hektáros területét az alapítvány már 1991 májusában ingyenesen megkapta a kormánytól.A Pázmány állami támogatással építkezni kezdett, és az 1994-es tanévet már Piliscsabán kezdték. Akkor még csak négy szak volt: magyar, történelem, szlovák és latin, de a következő években az épületegyüttes bővülésével együtt gyorsan gyarapodott a képzések száma is. Az 1990-es évek vége és a 2000-es évek első fele az expanzív növekedés időszaka volt a magyar felsőoktatásban. Mindenki egyetemre akart járni, és a kapuk szélesre nyitásával erre lehetőséget is kaptak a fiatalok. Az addig elitképzésnek számító felsőoktatásból tömegoktatás lett, és ahogy akkoriban mondták, a diploma lett az új érettségi.A Pázmány bölcsészkara eredetileg nem erre a modellre jött létre, hanem klasszikus műveltséget nyújtó, katolikus elitintézménynek szánták, de a tömegesedés segítette a megkapaszkodást, és el is fedte a helyszínválasztásban rejtő problémákat. A folyamatosan bővülő diáklétszám igazolta az egyetem létét, és erre hivatkozva mindig lehetett forrást szerezni a nagy építkezésekre. Bajától Gyöngyösig sok más intézmény is egyfajta Gründerzeit-, vagyis alapítási lázban égett, ami új campusokban öltött testet.A PPKE-BTK körülbelül 700 hallgatóval indult el 1994-ben, de 1998-ban már kétezer diák volt Piliscsabán, 2001-ben pedig háromezer. A növekedés látszólag igazolta a tíz évvel korábbi döntést, a kar és a campus életképesnek tűnt. A baj akkor következett be, amikor az évtized második felétől a kibővült felsőoktatási kínálat és a demográfiai hullámvölgy együttes hatása miatt a diákok már válogathattak, hogy melyik intézményt válasszák. És egyre többen meggondolták, hogy megéri-e csak azért órákat utazni minden nap, hogy szép természeti környezetben tanuljanak, vagy kiköltözni egy faluba (noha Piliscsaba 2013 óta város), ahol az egyetemen kívül nincs semmilyen szórakozási lehetőség és közösségi tér. És ahol előfordul, hogy este 10 órakor a kollégiumot fenntartó apácarend egyik tagja végigmegy a szobákon és ráoltja a lámpát felnőtt, huszonéves fiatalokra.Készítettünk egy grafikont a felvi.hu adatai alapján a kar népszerűségének alakulásáról 2001-től kezdve:A felső vonal a jelentkezők számát mutatja 2001-től kezdve máig, az alsó pedig az első helyes jelentkezőkét, ez utóbbi azért különösen fontos, mert azt mutatja, hányan voltak azok, akik igazán a Pázmány bölcsészkarán akartak tanulni, és nemcsak B vagy C opcióként kényszerültek az egyetemre. Jól látszik, hogy a kar története három szakaszra osztható. Nagyjából 2005-ig tart a lendületes bővülés időszaka, amit azonban erős visszaesés követ. Ebben a középső szakaszban 2008-tól ugyan elindul egy lassú felívelés, de 2013-ban megtörik: ez az a sorsdöntő év, amikor az akkori dékán, Botos Máté meggyőzi az egyetem vezetését, hogy muszáj elindítani a beköltözést Budapestre. A kar népszerűsége ezután gyorsan helyreáll, és azóta is stabilan magas.A statisztikát látva teljesen érthető, miért döntöttek úgy, hogy lépni kell: a Pázmány bölcsészkara az első tíz év dinamikus fejlődése után elvesztette korábbi vonzerejét, a kínlódás akkor már nyolc éve tartott, és úgy tűnt, hogy végleg beszorul a másodvonalbeli intézmények közé. Az első helyes jelentkezők alacsony száma egyben azt is jelezte, hogy a legtehetségesebb diákok szívesebben választanak más intézményeket. A Pázmányt különösen zavarhatta a később induló és sokáig jóval gyengébb, viszont a fővárosban működő versenytárs, a református Károli megerősödése.Ráadásul megváltozott a diákok életmódja, egyre jellemzőbb lett, hogy dolgoznak egyetem mellett: a munkát vállaló hallgatók aránya 2013-ban már 40 százalék körül járt. Számukra nem kényelmi kérdés volt, hanem egyszerűen megoldhatatlan akadályt jelentett a rendszeres ingázás. Fizetős szakot Piliscsabán már egyáltalán nem lehetett indítani, pedig nyilvánvaló volt, hogy Budapesten erre is lenne igény.Úgy értékelték a helyzetet, hogy a kar a campus foglya lett, és valahogy ki kell szabadítani.A fenti statisztika a konkrét jelentkezői számokat mutatja, de ugyanez a tendencia látszik, ha a karnak a felsőoktatási intézmények között elfoglalt pozícióját nézzük. A PPKE-BTK első helyes jelentkezések száma szerinti helyezése az intézményi rangsorban így festett:2001: 65. 2004: 28. 2008: 55. 2013: 32. 2016: 16. 2020: 11.Ez még jobban mutatja, hogy a 2013-ban megkezdett elköltözést Piliscsabáról mennyire visszaigazolta az élet.De miért nem működött Maróthék koncepciója?A piliscsabai campus életképességéről szóló vitában gyakran felvetődött az építészet szerepe. Miután kiderült, hogy a Pázmány részben beköltözik, a Makovecz-tanítvány Őrfi József 2014 elején arról írt, hogy az épületegyüttes funkcionális gyengeségei okozhatták a kísérlet kudarcát:"Ezek a házak használati értéküket tekintve valószínűleg nem tudnak naprakész választ adni egy mai egyetem számára. Az egymástól elszórtan telepített, külön épületek a lehető legkedvezőtlenebbek hőtechnikai szempontból. Ha sok a lehűlő felület, drága a fűtés, gazdaságtalan a működtetés. A rendszerváltás után épült házak feltehetően nincsenek túlzottan hőszigetelve."A használók rengeteget panaszkodtak az épületek különféle hibáira, amelyek részben a sajátos építészeti formákból fakadtak, mint az előadótermek rossz akusztikája, vagy az állandó beázás, részben pedig abból, hogy a tervezők mintha elhanyagolták volna a használati szempontokat a szimbolikus utalások sokasága mellett. Hiányoznak a kellemes közösségi terek, szűkösek a közlekedők, soha nem épült meg az egyetemi sportközpont, a dombon elszigetelten álló étterem 2012-ben végleg tönkrement, utána már csak egy kismenza maradt, ahova a helyi kifőzdéből hozták az ételt.Az egyetem vezetését nyomasztotta a magas, évi 250 millió körüli rezsiköltség, mivel hatalmas fölösleges tereket kellett kifűteni. A Stephaneum belső terét látva eszükbe juthatott a mondás: "Mindegy, Makovecz mit tervez, a végén úgyis templom lesz belőle."Ráadásul az olcsó anyagokból kapkodva kivitelezett, viszont részletgazdag épületek már húsz év alatt eljutottak odáig, hogy esedékes lett volna az első nagy felújítás, ahol újabb milliárdokért kellett volna megoldani a technológiai korszerűsítést és kiküszöbölni az eredeti hiányosságokat.Mégsem ez a kudarc fő oka. Ha ugyanez az épületegyüttes Lágymányoson áll, soha nem hagyják sorsára. És ha a világ legjobban funkcionáló, legtakarékosabb egyeteme épül Piliscsabán, akkor is könnyen lehet, hogy ugyanez a vége.Az egyetem ugyanis városi műfaj.A piliscsabai kísérlet védelmezői előszeretettel emlegetik a nagy parkokba ágyazott, történelmi hangulatú brit és amerikai egyetemi campusokat. Ez azonban félreértés. A legendás brit és amerikai egyetemek valóban zöld campusokban működnek, de azokat eleven egyetemi városok veszik körül.Ha kilépünk a Harvard Egyetem kapuján, ez a környezet fogad:Ez a jelentősnek igazán nem mondható Princeton városka:És talán nem fair, mert ilyen gyönyörű hely valóban kevés van a világon, de mutassuk meg, mit látnak az oxfordi diákok, ha elhagyják a campusukat:Ehhez képest a piliscsabai campus portáján kilépve ebbe az inspiráló környezetbe érkezünk:A három fotó önmagában is elég magyarázat arra, miért volt ez az ötlet reménytelenül elhibázott az elejétől fogva.A világ leghíresebb egyetemei közül tényleg több olyan van, ami nem nagyvárosban működik, de ezek a civilizált és vonzó egyetemi városok valójában Pécshez vagy Veszprémhez hasonlítanak szolgáltatásaikat és hangulatukat tekintve, nem Piliscsabához. Olyan helyek, ahol egy diák két óra között az üres idejében elmehet kávézni, pizzázni, ruhát, könyvet, telefont venni, ahol délután talál egy jó kiállítást, este egy koncertet, éjszaka egy bulit.Piliscsaba nem ilyen hely, ráadásul a Pázmáneum ténylegesen nem is Piliscsabán van.A telek, ahol a campust építették, kivételesen alkalmatlan egyetem céljára. Nemcsak az a baj vele, hogy nincs Budapesten, hanem az is, hogy elszigetelt még a községtől is. Amikor a Pázmány Piliscsabát választotta, optimista cikkek jelentek meg arról, hogy egyetemfalu születik. Az 1990-es évek elején az akkori polgármester, Kasza Péter egész községközpontot terveztetett Makoveczékkel. Az akkori nyilatkozatok szerint azt remélték, hogy a falu és az egyetem szoros szimbiózisban lesz, mivel a kollégiumokban lakó vagy magánházaknál szobát bérlő fiatalok felélénkítik a község életét, új szolgáltatások épülnek ki miattuk, az egyetemi oktatók házakat vesznek - ebben bízva álmodott piacteret, vendéglősort, fogadót, bevásárlóközpontot a faluvezető. A diákok "tudvalevőleg inkább az órákon pihennek, egyébként majd a községgel ismerkednek és élik a boldog diákéletet" - jósolta az Új Magyarország 1992-ben, az egyetemalapítás táján.Mindebből semmi nem lett, az egyetem és a falu között nem alakult ki szorosabb kapcsolat, és az első évekre még jellemző szobabérlések is megszűntek. Nem csoda. A campusról nincs kedve az embernek Piliscsaba központjába begyalogolni. A 10-es út mentén fizikailag is lehetetlen, az Egyetem utcán nem az, de 22 perc séta egy kopár, végtelen kertvárosi utcán az első kávézóig. Miért menne így a faluba bárki?A Pázmáneum telke száz évig katonai tábor volt, teljesen zárványszerű, elszigetelt hely, amelyet két oldalról erdős dombok, délről pedig a barátságtalan 10-es út határol. Az út túloldalán lévő Aldi és a benzinkút van csak a kerítésen túl elérhető közelségben.Valójában a projekten az első repedés nem sokkal az alapítás után megjelent. Az természetes, hogy a Hittudományi Kar nem költözött ki a pesti belvárosból, ahol 1805 óta működik a Papnevelde épületében. De amikor 1995-ben létrejött harmadikként az Állam- és Jogtudományi Kar, ők is Budapesten rendezkedtek be a Szentkirályi utcában, noha eredetileg az volt a terv, hogy a fokozatosan bővülő egyetem mindegyik új kara Piliscsabára kerül. Természetesen a campus még épülőfélben volt, így a jogászoknak volt kényelmes hivatkozási alapjuk: nem is fértek volna el kint.Makovecz azonban észrevette, hogy ezzel máris jelentősen csorbult az eredeti koncepció. Az építésznek az ezredfordulóra súlyosan megromlott a viszonya az egyetem Maróthot váltó vezetésével, mindenekelőtt Fröhlich Ida dékánnal és Erdő Péter rektorral, aki évekre leállította a Stephaneum építését a pénzhiány miatt, törölte az egyetemi templom tervét és egyébként is fenntartásai voltak Makovecz antropozófiai eredetű jelképvilágával szemben. Az építész 2003-ban dühös cikket írt a Magyar Demokratába, amiben többek között felrója a jogi kar dékánjának, hogy "azt a furcsa elvet vallotta, hogy az egyetem teljesen önálló karokból áll, és így minden ésszerű központosítási elképzelést csírájában elvetett." Még jobban nehezményezte, hogy az 1998-ban alapított Információs Technológiai Kar (ITK) sem volt hajlandó Csabára menni. "Az egyetem szégyenletes tárgyalássorozat után az ITK-t kivonta Piliscsabáról, és budapesti helyszínt keresve számára végképp nem kívánta a Stephaneum épületére fordítani anyagi forrásait."Az ITK végül a Práter utcában rendezkedett be. A 2002-2004-ben Balázs Mihály tervei szerint elkészült minimalista, kortárs stílusú épület mintha a piliscsabai mesevilág tagadása lenne, de ennél lényegesebb, hogy a Pázmány most már több helyszínen működött széttagoltan. Idővel maga a BTK sem maradt egységes: 2008-ban beleolvadt az esztergomi pedagógusképző főiskola, és amikor 2012-ben létrejött a régészeti tanszék, az is Esztergomba került.Mindez precedenst jelentett, amikor 2013-ban döntés született a bölcsészkar fokozatos beköltöztetéséről Budapestre. Valószínű, hogy már ekkor tudták: ez középtávon Piliscsaba felszámolását jelenti. Az egyetem vezetői nyilvánosan viszont tagadták, hogy erről van szó."A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Budapestre történő költözésével kapcsolatosan az utóbbi időben több helyen megjelent találgatások alapvetően tévesek. A PPKE nem kívánja feladni a piliscsabai kampusz működtetését és az ott folyó képzést" - nyilatkozta Szuromi Szabolcs rektor 2013 decemberében a Népszabadságnak.Hivatalosan csak a "budapesti jelenlétet erősítették" azzal, hogy néhány nagyon népszerű szakot fővárosi képzési hellyel hirdettek meg: a pszichológiát, szociológiát, a nemzetközi tanulmányokat és a politológiát. A lehetőséget az adta, hogy 2010-ben megüresedett a Sophianum hatalmas épülete a Mikszáth téren, amit a tulajdonos Szent Szív nővérek nem tudtak hasznosítani, az egyetem viszont megvett, és elkezdett lépésről lépésre felújítani. 2014 elején már bölcsészhallgatók 35 százaléka Budapesten tanult.Attól kezdve, hogy Piliscsaba a józsefvárosi Palotanegyedben kiépülő új campusszal versengett, a sorsa meg volt pecsételve, mert minden szak be akart jönni. A tanészékvezetők pontosan tudták, hogy az általuk vezetett képzés akkor marad versenyképes és lesz vonzó a jobb minőségű diákok számára, ha bent hirdetik meg, ezért mind azért lobbiztak, hogy valahogy beférjenek a Mikszáth térre, illetve a Tárogató úton bérelt másik oktatási épületbe. Piliscsaba az elmúlt hét évben csendben fogyott el.Ha volt is eredetileg komoly szándék a campus megtartására, ezt kiölte az egyetem vezetőiből minden idők leghosszabb vasútfelújítása. A Pázmáneum bedőlését nem lehet pusztán az esztergomi vonal végtelen építési munkálataival megmagyarázni, de kétségtelen, hogy a 2012-ben elindított, és rengeteg csúszással csak 2018-ra lezárult projekt megadta a kegyelemdöfést. Pont egy olyan időszakban vált nagyon nehézkessé a campus megközelítése Budapestről az elviselhetetlenül nyűgös pótlóbuszozás miatt, amikor egyébként is csökkent a jelentkező diákok hajlandósága az ingázásra és a kiköltözésre."A budapesti képzési helyszínek megnyitásával a piliscsabai campus hallgatói létszáma az elmúlt években fokozatosan csökkent. Míg 2015 őszén csaknem ezer hallgató folytatott a campuson tanulmányokat, addig a jelenlegi költözés már csak alig több mint kétszázötven hallgatót érint" - válaszolta a Válasz Online kérdésére az egyetem kommunikációs vezetője.2018 áprilisában kormányhatározat született a Pázmány "széttagoltságának megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről", ami kimondta, hogy az állam ingyenesen átadja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét (Pollack Mihály tér 4-6. alatti volt Esterházy-palota, 8. és 10. alatti volt Károlyi-palota, a Bródy Sándor utca 5-7. és a Szentkirályi utca 25/A, 25/B és 27. szám alatti épületeket) a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának.Ennek ellenére a rektori hivatal még 2019 nyarán is azt mondta a Népszavának, hogy "az Egyetemnek nincs olyan terve, hogy megválik a piliscsabai campustól.", sőt azt mondták, hogy a szakok ottani meghirdetése többéves elköteleződést jelent. Közben a karaván haladt tovább, idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta a 2020. évi XVI. törvényt, ami tényleg átadta a Rádió épületeit az egyháznak, de már azt is tartalmazta, hogy az év végével a piliscsabai campus ingatlan cserébe állami tulajdonba kerül.A költözés most már annyira sürgős lett, hogy az egyetem meg sem várta, hogy a Rádió helyén megépüljön az új campus, 2019 nyarán bejelentették, hogy bérbe veszik a Műegyetem Z épületét a BME-től.Mi történhetett? Valószínűleg csak annyi, hogy közben történt egy újabb vezetőváltás, és távoztak az egyetem éléről azok az emberek, akiket kötöttek a korábbi kijelentéseik Piliscsaba megtartásáról.Az egyetemnek új rektora és új nagykancellárja van, a piliscsabai campus egykori megalapításában egyikük sem vett részt: érzelemmentesen meghozhattak egy racionális stratégiai döntést a széttagoltság megszüntetéséről. Szerencsés a pillanat, mivel a kormány hajlandó kifizetni még egy nagyszabású egyetemi fejlesztést. A Palotanegyedben egy kivételesen jó adottságú, elegáns belvárosi épületegyüttes került a Pázmány birtokába, ahol a következő években történelmi környezetű, de modern campust építhet ki Budapest formálódó egyetemi negyede kellős közepén, egy-két perc sétára az ELTE BTK, a Károli és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületeitől. Új történet kezdődik, amit a lassanként málladozó, üres "kolonccá" vált Piliscsaba csak akadályozott volna.Nyitókép: A Stephaneum épületegyüttese 2020. december 10-én. | A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán | A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/12/15/pazmaneum-maroth-makovecz-campus-elemzes/ | 2020-12-15 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Az utasvárókkal is jól járhat Mészáros Lőrinc plakátcége Kecskeméten. A korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. a buszmegállókban kialakított és a közterületi citylight reklámhordozó felületeket értékesíti. A Mészáros-érdekeltség Budapesten és több vidéki városban is hasonló szerződéseket kötött az elmúlt években.Versenytárs nélkül uralja 2034-ig a kecskeméti buszvárók hirdetési felületeit a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó hirdetésszervező és hirdetésifelület-kezelő Publimont Kft. A plakátcégnek nemcsak a buszmegállókban kialakított reklámhordozó felület értékesítéséből és a közterületen tucatszám található citylight reklámberendezésekből származik haszna, de még az üzemeltetési feladatokért havi átalánydíjat is fizet részére a városi tulajdonú busztársaság.Ráadásul a hirdetési cég által használatba vett több mint 300 négyzetméter reklámfelület után az önkormányzatnak évente fizetett - kevesebb mint 5 millió forint - közterület-használati díj az áfakörön kívüli. A városvezetés érve szerint a szerződés előnye az, hogy a cég a régi buszvárók helyett újakat telepít - szeptember elején 18-nak végezték el a cseréjét. Nem egyedi kecskeméti sajátosságról van szó, a fővárosban és számos vidéki városban is ehhez hasonló szerződéseket kötöttek az elmúlt években. Mondhatni, a kecskeméti önkormányzat csak lemásolta a már "működő" modellt.Nem verték nagydobraAz önkormányzat nem verte nagydobra az utasvárókról szóló és a reklámgazda-szerződést, ami nem került a bizottság elé - ezt tette szóvá Király József ellenzéki képviselő még a februári városüzemeltetési szakbizottság ülésén. Hári Ernő, a Kecskeméti Közlekedési Központ (KEKO) ügyvezető igazgatója szerint "a szerződés azért nem került csatolásra, mert az nem volt feladat".Kecskeméten az utasvarók három nagy körbe sorolhatók:a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában jelenleg 44 buszmegálló van, a szerződés értelmében a cég elvégzi a karbantartási és üzemeltetési feladatokat;az önkormányzat 131 utasváró birtokosa, ezek között mintegy 75 régi típusú, lemez oldalfalú építmény található;használatban vannak átlátszó üvegből vagy karbonból készült várók, amelyek már nem hatályos megállapodások alapján épültek, elsősorban reklámozási célból.Nem hirdetnek közbeszerzéstAz egykor még Simicska Lajos, majd a Fidesszel történt szakítása után Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. egyre több budapesti kerület és vidéki város utasváróját és ezek reklámfelületét tulajdonolja. Olyannyira csak ez a cég létezik a vidéki városok buszmegálló- és közterületi piacán, hogy az önkormányzatok az utasvárók telepítésére általában nem is hirdetnek közbeszerzést, csupán fogadják a Publimont ajánlatát.Csepel, Budafok-Tétény, Belváros-Lipótváros, XVI. kerület, Érd, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét... csak néhány azon fővárosi kerületek és vidéki városok közül, amelyek hosszú távú - 10, vagy mint a gyulai, amely 15 éves - reklámgazda-szerződést kötöttek a kormányközeli plakátcéggel. A recept szerint a kft. saját költségén új buszvárókat épít, cserébe az itt található reklámfelületeket értékesíti. A tarifatáblázata szerint - méretétől függően - egy citylight felület 160 és 400 ezer forintért, átlagosan havonta 300 ezer forintért bérelhető. Ilyenből Kecskeméten csaknem 140 található.Gyors megtérülésA felépítmények hamar megtérülnek a Mészáros-féle cégnek három okból kifolyólag is.Az óriásplakátok tudatos szabályozása egyre inkább felértékelte a kisebb citylight felületeket.Mivel a Publimont nem egyesével, hanem országos projekt keretében tömegével gyártatja a buszmegállókat, így ez is jelentős költségcsökkentő tényező.A hirdetők köre is jól meghatározható. Ha éppen nem valamelyik élelmiszerbolt hirdeti a legújabb akciós termékét, akkor a szinte folyamatos kampányüzemmód ad lehetőséget kormányhirdetések és propagandaüzenetek kihelyezésére. A hirdetésszervező természetesen a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokkor is értékesítette a felületeit. Ám akkor igen alacsony árat kért a pártoktól: egy citylight május hónapra már 12.500 forint + áfáért volt bérbe vehető - a lehetőséggel főként a kormánypártok élhettek.320 négyzetméterért évente 4,3 millió forintMára a Publimont Kft. országszerte megkerülhetetlenné vált a nagyvárosok és a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein - Kecskeméten is számtalan kereszteződésben, buszvárókban és forgalmas közterületi pontokon találkozunk reklámhordozó berendezéseivel. Orosházával ellentétben a kecskeméti önkormányzat legalább nem mondott le a közterület-használati díj megfizettetéséről - ennek összege havonta négyzetméterenként 2250 forint. A KecsUP közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderül: a Publimont mintegy 320 négyzetméterért 4,3 millió forintot fizet évente.Mészáros Lőrinc plakátcége minden bizonnyal jól jár Kecskeméten is. De csak abban az esetben mérhető össze a hirdetésekből származó bevétel és az önkormányzat által megállapított közterület-használati díj közötti különbség, ha majd a Publimont Kft. nyilatkozik a reklámbevételeiről.A közterületi reklámpiac legmeghatározóbb szereplője, a Publimont Kft. jó évet zárt 2022-ben: 11,8 milliárd forint árbevételt ért el. A gazdasági válság ellenére 2023-ban pedig még növelte is, 12,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.Az önkormányzat fizet a plakátcégnekMég a februári szakbizottsági ülésen számolt be arról a kecskeméti közlekedési társaság vezetője, hogy a jogszabályi változások miatt fokozatosan "egységes szolgáltatási színvonalat kell nyújtani az utazóközönségnek" - és ennek első lépcsőfoka a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában lévő utasvárókra 2023. december 18-án életbe lépett szerződés.A szocialista Király József arra várt választ, hogy mi vonatkozik az utasvárók üzemeltetésére. A képviselő furcsállta, hogy a város közlekedési cége fizet a Publimontnak az üzemeltetési feladatokért. Kiemelte: jó lenne körülbelül látni, mekkora a reklámbevétele a cégnek; ha ez az összeg az önkormányzathoz folyna be ugyanis, lehetséges, hogy a Városüzemeltetési Kft. is ki tudná helyezni az új buszvárókat.Egyes buszvárók üzemeltetésére és karbantartásukra azért szerződtek, mert a kihelyezett áttetsző falú, polikarbonát felületű buszmegállókat korábban "senki nem takarította" - tájékoztatta a bizottságot Hári Ernő. A városháza jogi osztályával közösen előbb felmérték a buszvárók tulajdoni helyzetét, majd miután az első 44 várónak látszott, hogy rendezett a tulajdoni viszonya, üzemeltetési szerződést kötöttek - olvasható a bizottság jegyzőkönyvében a város honlapján. Ennek értelmében a KEKO havi átalánydíjat fizet az üzemeltetési feladatok ellátásáért a hirdetésszervezőnek, de erre vonatkozóan nyilvánosan elérhető szerződést nem találtunk.Ki takarítja a buszvárókat?Az önkormányzati mérnöki iroda vezetője vázolta, a telepítést képviselői és lakossági kérés alapján teljesíti az önkormányzat, amit a műszaki-technikai feltételek, közterület-rendezés (járdaszélesítés, -megközelítés biztosítása) és az utasforgalom nagysága befolyásol. Emellett városképi szabályok vonatkoznak arra, hogy hová milyen kialakítású buszvárót helyeznek. Az egyik szerződés szerint a KEKO felel az utasváró felépítményéért és állapotáért, egy másik szerint a reklámozó cégnek telepítési, fenntartási és elbontási feladata van. "Az önkormányzat szempontjából a felépítmény fenntartása a KEKO kezelésébe kerül feladatként. A felszín, a felület köztisztasági feladatai, a csikktartók ürítése pedig marad a Kecskemét Városüzemeltetési Kft.-nél (KVÜ). Ez lett ketté bontva a buszmegállók tekintetében" - derül ki a jegyzőkönyvből.A fideszes Sipos László szerint viszont a járófelület és a felépítmény egy egységet képez, ez ugyanis egyetlen buszváró, amit legalább havonta egyszer ki kell takarítani. A Közszolgáltatás-szervezési Osztály vezetője kijelentette: az önkormányzati tulajdonú utasvárók fenntartási feladatait továbbra is a városüzemeltetés látja el, de a városüzemeltetés kapacitásaira tekintettel az egyes feladatokat megosztották.Határozatba foglalták, hogy legyen szó üveg/polikarbonát falú utasváróról vagy lemezfalúról, a KVÜ üríti ki a csikkbedobó és kommunális gyűjtőedényeket, végzi a burkolat takarítását, az eltört padok faelemeinek cseréjét és az autóbusz-megálló környezetében a fűnyírási feladatokat.Sipos László szerint a városüzemeltetés nagymértékben leterhelt, és nincs munkaerő. A Fidesz politikusa a munkaerő hiányáról a 2019-2024-es ciklus utolsó közgyűlésén is beszélt szeptemberben; akkor azt vetette fel, ezekért a fizetésekért nehéz szakembereket találni a kecskeméti városüzemeltetésre - számolt be róla a Kecsup.hu.Falusi Norbert írása | Versenytárs nélkül uralja 2034-ig a kecskeméti buszvárók hirdetési felületeit Mészáros Lőrinc érdekeltsége | Mészáros Lőrinc cége versenytárs nélkül uralja 2034-ig a buszvárók hirdetési felületeit Kecskeméten. A vállalkozás a buszmegállók és a közterületi citylight reklámhordozó felületeit értékesíti. A Publimon Kft. Budapesten és több vidéki városban is hasonló szerződéseket kötött az elmúlt években. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/versenytars-nelkul-uralja-2034-ig-a-kecskemeti-buszvarvarok-hirdetesi-feluleteit-meszaros-lorinc-erdekeltsege/33144653.html | 2024-10-03 17:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A pert eredetileg az önkormányzat, az érintett Szentkirályi utcai házak és egy helyi lakos, Márkus Ferenc indította, a három felperesi keresetet egy üggyé egyesítette a bíróság. Bár a felperesek korábban kérték a bontás leállítását, és azonnali jogvédelemért fordultak, ezt az Ítélőtábla korábban elutasította, így a munkálatok a per lezárása előtt megkezdődhettek. A bíróság a csütörtöki tárgyalástA helyzet összetettségét mutatja, hogy miközben folytatódik az eljárás, a bontási munkálatok már javában zajlanak, ami érdekes jogi helyzetet teremt, ha esetleg a felperes javára ítél a bíróság.Az ítélet elhalasztása azzal jár, hogy a bontás valószínűleg folytatódik tovább. A bontáshoz egy hete már nekikezdtek, eltűnt a legendás és világhírű 6-os stúdió, melyet a Nobel-díjas Békési György tervei alapján építettek, s most sitthalom. A civil aktivisták, bár elismerik, hogy egyes épületeket már végleg elvesztettek, továbbra is küzdenek több épület megmentéséért. Ezek közé tartozik a Stúdiópalota, néhány Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió. Hangsúlyozzák, hogy az irodaház egyes részei, például a bunkerstúdió, még megőrizhetők lennének.A bírósági ítélet elnapolása tehát azért is probléma, mert a munkagépek nem fognak megállni - eddig sem nagyon zavarta a beruházó WHB Kft.-t, hogy ha végül visszavonják az érvényes bontási engedélyt, akkor bizony nem lenne egyszerű visszaépíteni mindazt, amit ledózeroltak.A csütörtöki tárgyalás után azt nyilatkozta a bíróság, hogy visszavonulnak az ügyről dönteni, és kiértesítik a feleket írásban. Elképzelhető, hogy szakértőt rendelnek ki - bár nem teljesen világos, hogy ezt miért nem tudták megtenni az előző tárgyalási nap után. Ha szakértőt rendelnek ki, akkor még tovább halasztódhat a tárgyalás; ha nem, akkor viszont várhatóan ítéletnek kell születni november 7-én, Józsefváros születésnapján.A civilek a romboláson túl aggódnak az azbeszt jelenléte, a bontással járó por egészségügyi hatásai miatt is. Külön problémát jelent, hogy az egyik bontandó épület fala közös egy lakott házzal. Az azbesztről egyébként tudható, ha nem bolygatják, nem veszélyes, de amikor megbontják az azbeszttartalmú anyagokat, akkor a levegőbe kerülhet rengeteg rákkeltő anyag, amit belélegezhetünk.A bontási munkálatok megkezdése után tüntetések zajlottak, sőt egy alkalommal a tiltakozók és egy kamionsofőr között is konfliktus alakult ki. Lázár János építési és közlekedési miniszter váratlanul meglátogatta a tiltakozókat, de érdemi megegyezés nem született köztük.A bontási munkálatok komoly problémákat okoznak a környéken élőknek: jelentős zaj- és porterheléssel jár, a lakók a házaik rezgésére és szerkezeti károkra panaszkodnak.Egy esetben egy szomszédos ház kertjébe több köbméter tégla is átzúdult. A projekt örökségvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a bontásra ítélt épületek között vannak olyanok, amely jelentős történelmi és kulturális értéket képvisel.A megnövekedett teherforgalom nemcsak a közvetlen környezetre, de tágabb értelemben Budapest úthálózatára is terhelést jelent. Az önkormányzat szerint nem kapnak megfelelő tájékoztatást a munkálatokról, információikat gyakran közvetett forrásokból szerzik. Pikó András, Józsefváros polgármestere politikai dimenzióba helyezi a kérdést, szerinte a projekt a Fidesz és a katolikus egyház erőltetett akaratának eredménye, amely figyelmen kívül hagyja a helyi érdekeket.A helyi civilek és az önkormányzat rendszeresen dokumentálják és nyilvánosságra hozzák a munkálatok menetét és azok hatásait. Bár a minisztérium állítja, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkeznek és nyitottak a párbeszédre, a helyi közösség egy része továbbra is ellenzi a projektet. | Novemberre halasztották a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló tárgyalást | A Magyar Rádió korábbi józsefvárosi épületeinek bontása körül komoly vita alakult ki a Palotanegyedben. Bár a helyiek és civil szervezetek többször is tiltakoztak, szeptember elején megkezdődött egyes épületek bontása. A helyzetet bonyolítja, hogy folyamatban van egy közigazgatási per a bontási engedély ellen, amelynek legutóbbi tárgyalása október 10-én csütörtökön zajlott a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/novemberre-halasztottak-a-magyar-radio-egykori-epuleteinek-bontasarol-szolo-targyalast/ | 2024-10-11 13:11:24 | true | null | null | Józsefváros újság |
Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere. | "A nyerészkedésnek vége" - megkezdte a munkát Zugló új polgármestere | Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere. | null | 1 | https://www.atv.hu/videok/20241008/a-nyereszkedesnek-vege-megkezdte-a-munkat-zuglo-uj-polgarmestere | 2024-10-12 18:52:18 | true | null | null | ATV |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.