news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
8,147 |
Összeállt a „börtönválogatott”: 6 MSZP-s, egy SZDSZ-es
|
Kabai, Weiszenberger, Csonka, Zuschlag, Deme, Gál – ha egy cellába gyűjtenék a különböző bűnügyek miatt eddig bevarrt, MSZP-s és SZDSZ-es, élvonal- és holdudvarbeli politikusokat, igen népes társaságra zárulna a zárkaajtó az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György mögött.
|
6+1 fő: akár egy profi „börtön-kézilabda-válogatott” tagja lehetne az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester. A különféle, főleg gazdasági bűncselekmények miatt a bűnüldöző szervek vendégszeretetét élvező hat MSZP-s és egy liberális politikusból álló „sporttársakra” mintha visszaütne Proudhon rögeszméje, miszerint a magántulajdon lopás. Elmondhatjuk: a balliberális politikusok között van, akinek az esetében ez bizonyosságot nyert. Nem is egy esetben.
Kabai Károly: egy volt szocialista polgármester az elmegyógyintézetből
2007. szeptember 22-én vette őrizetbe a rendőrség Kabai Károlyt, Nyírbogát volt szocialista polgármesterét az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben. Nem igazán szaggatták az istrángot a magyar hatóságok a vállalkozó elfogása érdekében; hogy, hogy nem, de a hírTV stábja bukkant a nyomára. (A rendvédelmi miniszter nyilvános gratulációja a hatóságoknak nyújtott hatékony segítség miatt minden civilizált országban elvárható, erről eddig nem értesültünk – a szerk.) Bizonyára véletlen egybeesés, hogy e lanyha „nyomozás” célszemélye Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa volt. Az adócsalás és más bűncselekmények miatt jogerősen 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt nyírbogáti vállalkozó azért nem vonult be a börtönbe, mert nem bírja a bezártságot.
Weiszenberger László: kis térség, nagy foci
Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte – húzathatná az édes-bús nótát Weiszenberger László egykori kistérségi megbízott, már ha a hírTV-re gondolna, és ha az adófizetők pénzén számos jóléti szolgáltatással, így konditeremmel ellátott börtönben lehetséges volna a mulatozás. (Ki tudja, hátha az?) Mindenesetre tény: 2009. február 5-én ítélte öt év börtönbüntetésre a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenbergert, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, akit hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondott ki bűnösnek.
A Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per vádirata szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában. A támogatás folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatni a pályázat elfogadásának fejében. Az eljárás során elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Weiszenberger 2,5 millió forintot megkapott, a másik 2,5 millió forintról pedig egy „kölcsöntartozást” elismerő bizonylatot kapott. A Weiszenberger és a két férfi között lezajlott „üzleti” megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a hírTV mutatta be még 2007 őszén.
Zuschlag János: a fél kormány belebukna
Na, de lássuk a medvét: az eredetileg kihallgatásra behívott Zuschlag János szocialista politikust 2007. szeptember 19-én vette őrizetbe a kecskeméti ügyészség. Lehet, hogy nem a legreálisabban értékelte az őrizetbe vétel tényét a politikus ügyvédje, aki meglepőnek és indokolatlannak nevezte az ügyészség lépését. Zuschlagot különösen nagy értékre elkövetett csalással gyanúsították, ami kiegészült a „bűnszervezetben elkövetett” kitétellel. A bűncselekmény szálai egyértelműen elértek az akkori – és jelenlegi – kormányig; az eljárás során Gyurcsány Ferencnek is le kellett utaznia egy ízben Kecskemétre, ahol meghallgatták őt. „Természetesen” Zuschlag pályafutásának egy fontos pillanatában is felbukkant a hírTV, amikor a szocialista politikus éppen a nyilas terror zsidó áldozatain gúnyolódott. Ez év február 11-én Zuschlag részleges ténybeli beismerő vallomást tett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Nem tagadta: közreműködött fiktív számlák kiállításában és ugyancsak fiktív, kizárólag a Fiatal Baloldal rendezvényeinek finanszírozási hátterét megteremtő civil szervezetek létrehozásában, fenntartásában – ezen kívül ő szervezte meg a másodrendű vádlott, Lados István romániai bújtatását.
A per során korábban, 2008. december 3-án Fodor Endre tanácsvezető bíró ismertetett egy lehallgatott telefonbeszélgetést. A bíróság ezen a napon a „Zuschlag János elsőrendű vádlott és Szente Zsolt tizedrendű vádlott között folytatott és lehallgatott telefonbeszélgetések felolvasásával és lejátszásával folytatta a bizonyítási eljárást a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon”. A beszélgetésből kiderült, hogy Zuschlag egyre nyíltabban mert telefonálni, mert kijelentette: „Abból indulok ki, már-már merek bátran telefonálni, az én telefonomat úgyse hallgatják le. Már annyi durva történet van rajta, hogy a fél kormány belebukna.”
Zuschlag kijelentése kísérteties hasonlóságban áll Alfred Sirven bonmot-jával, aki azt állította a francia V. köztársaság történetének legnagyobb mérvű, „természetesen” szocialista kormányhoz kötődő gazdasági bűnügyének egyik főszereplőjeként, hogy „információi 20-szor is felrobbanthatják a köztársaságot." Sirven jó baloldali volt, részt vett az ellenállásban és a postarabló múlttal is rendelkező Sztálinhoz hasonlóan őt is elítélték rablás miatt fiatalkorában. Részt vett ugyanis Japán történelmének első nagyobb szabású bankrablásában 1952-ben. Ez alapozta-e meg ázsióját, vagy sem, de az Elf korrupciós ügyeiben érintett Roland Dumas szocialista politikus, volt külügyminiszter (és saját bevallása szerint a szabadkőműves mozgalom tagja) éppúgy kitüntette őt bizalmával, mint Christine Deviers-Joncour, Dumas szeretője, akit az üggyel kapcsolatban a sajtó a „köztársaság szajhájaként” emlegetett. Hogy megrengették volna-e a köztársaságot információi, soha nem derül ki, mert szívroham vitte el; titkai vele együtt szálltak a sírba.
Csonka Gábor: látogató az MSZP-székházban
Szintén vonakodott a börtönbe vonulástól Csonka Gábor – Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjének egykori kampányfőnöke –, aki e sajátos fóbiája miatt nem kezdte meg büntetése letöltését 2007. december 19-én. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói szerda este elfogták. Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, amiért ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában.
Deme Gábor: ő beszélt, a társa lőtt
Csak látszólag kakukktojás e sorban Deme Gábor, a csepeli MSZP volt politikusa, aki az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagjaként és a helyi MSZP-szervezet egykori elnökségi tagjaként egy kettős gyilkosság társtettese lett, s elsősorban e minőségében kérték meg őt 2009. január 8-án a rendőrök: ugyan, tartson velük. Tehát a gyilkosság társtettesi minősége eltérő tevékenységnek tűnik ugyan a fent említett úriemberek ténykedéséről, ám – messze még a pénz eltörlésének marxi-lenini horizontja, s addig is élni kell valamiből – az anyagi érdekeltség, talán feltételezhető motivációként, itt is felbukkan. Demét ugyanis pár nappal a bűntény előtt több millió forintos sikkasztás miatt elbocsátották munkahelyéről, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolából. A gyilkosság estéjén egy adathordozóra felvett párbeszéd tanúsága szerint állítólag a már előzetesben lévő Deme felettesének ígéretet tett arra, hogy rendezi a hiányt, amely szerinte „adminisztrációs hiba” miatt keletkezett. Később Deme gyanú szerinti tettestársa, az iskola gondnoka kétszer fejbe lőtte Takács József igazgatót.
Gál György: nem ilyen jellegű a rendszer
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/osszeallt-a-bortonvalogatott-6-MSZP-s-egy-SZDSZ-es
|
https://web.archive.org/web/20180422222108/https://mno.hu/portal/615662
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeallt-a-abortonvalogatotta-6-mszp-s-egy-szdsz-es
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Csonka Gábor",
"Deme Gábor",
"Gál György",
"Kabai Károly",
"Weiszenberger László",
"Zuschlag János"
] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[] |
[] |
[] |
8,148 |
Hivatali visszaéléssel gyanúsítják Mór vezetőjét
|
Gyanúsítottként hallgatták ki csütörtökön a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon Fenyves Pétert, Mór fideszes polgármesterét.
|
Másfél éve indult az a büntetőeljárás, amelynek keretében a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki Fenyves Pétert, Mór fideszes polgármesterét. A nyomozást 2007 augusztusában a Fejér Megyei Főügyészség rendelte el egy vitatott telekértékesítés miatt, az ügyben a veszprémi rendőrök nyomoznak.
Az ügy lényege, hogy a móri önkormányzat 2007 májusában pályáztatás nélkül, több jogszabályt is megsértve értékesített egy tíz-hektáros szántót 622 ezer forintért az egyik helyi vállalkozó fiának, miközben egy másik vevő - nemhivatalosan - kétmillió forintot ajánlott a területért. Az ügyészség az egyik önkormányzati képviselő bejelentése nyomán rendőrségi nyomozást rendelt el az ügyben. A történtekhez tartozik, hogy a vitatott telek végül nem került magánkézbe: a botrány kipattanása után a vevő önként visszalépett a kontraktustól.
Várhomokiné dr. Rabi Noémi, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: a kezdetben hűtlen kezelés miatt indított, jelenleg viszont hivatali visszaélés gyanúja miatt folyó vizsgálat során eddig négy személyt - a móri polgármestert, az akkori jegyzőt, valamint a telekeladást előkészítő két hivatali dolgozót - gyanúsítottak meg a bűncselekmény elkövetésével. Hozzátette: a gyanú szerint mind a négyen felelősséggel tartoznak azért, hogy a szóban forgó telek értékesítése liciteljárás nélkül történt meg.
Beleznay Ágnes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense érdeklődésünkre azt közölte: a nyomozás adatai szerint az róható Fenyves Péter terhére, hogy ő terjesztette be a képviselő-testület elé a szóban forgó ingatlan értékesítéséről szóló, a leendő ingatlantulajdonosnak jogtalan előnyt biztosító határozati javaslatot.
Megkérdeztük a fejleményekről Fenyves Pétert, aki későbbre ígért részletes tájékoztatást az ügyről. Telefonon csak annyit közölt: panasszal élt a gyanúsítás ellen, mivel szerinte nem követett el bűncselekményt.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090213-20090213_korai-36-320433
|
https://web.archive.org/web/20090218002659/http://nol.hu/belfold/lap-20090213-20090213_korai-36
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-mor-vezetojet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Fenyves Péter"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Mór"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
8,149 |
Előzetesben Erzsébetváros polgármestere
|
Hunvald György erzsébetvárosi polgármestert előzetes letartóztatásba helyezték, a politikus ennek ellenére nem mond le a Fővárosi Közgyűlésben betöltött mandátumáról.
|
Első fokon egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros szocialista polgármesterét. A bíróság szerint fennáll a bűnismétlés veszélye és a nyomozó hatóság eljárásának befolyásolása. A polgármestert hétrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalással és kétrendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntettének kísérletével gyanúsítják. Az Index internetes portál szerint a Zuschlag-ügyhöz hasonlóan ez esetben is lehallgatták a gyanúsítottak telefonjait, az értesülést a főügyészség nem kommentálta.
A főügyészség 14 önkormányzati tulajdonú bérház eladását vizsgálja, amelyről még 2003- 2004-ben döntött a VII. kerület. A gyanú szerint csaknem egymilliárdos kárt okozott a kerületnek a házeladásokat előterjesztő gazdasági bizottság SZDSZ-es vezetőjéből, Gál Györgyből, az ingatlanokat az előre megbeszéltek szerint a piaci ár alatti értéket meghatározó értékbecslőből és az ötletgazda vállalkozóból, az önkormányzat lakásépítő cégének korábbi résztulajdonosából álló bűnszervezet.
Eközben újabb, gyanús házügyről ír a hvg.hu; e szerint a Péterfy Sándor utca 34. szám alatti ingatlan pincéjének bérlője tíz évig bombázta vételi szándékával a kerületet, azonban elutasították, mondván, a ház nincs kijelölve értékesítésre. Ennek ellenére 2004-ben a házat váratlanul eladták a Homerton Kft.-nek, amelynek tulajdonosai közösen alapítottak egy Kazinczy utcai ingatlanfejlesztésre projektcéget az önkormányzattal. Azóta a Péterfy Sándor utcai épületet a földdel tették egyenlővé, a bérlő raktárával és annak árukészletével együtt. Emiatt az azóta meghalt vállalkozó özvegye feljelentést tett.
A polgármester ártatlannak vallja magát, az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen panaszt emelt, az előzetes letartóztatás elrendelése ellen fellebbezett. Hunvald egyelőre nem tett eleget a fővárosi MSZP felszólításának, hogy mondjon le fővárosi közgyűlési mandátumáról, és függessze fel párttagságát. Ezzel kényelmetlen helyzetbe hozza a fővárosban saját pártját és az SZDSZ-t, hiszen a közgyűlésben patthelyzet alakult ki, az eddig egyfős többségű koalíciónak és az ellenzéknek ugyanannyi mandátuma van. "Nincs közjogi eszközünk arra, hogy lemondásra kényszerítsük Hunvaldot" - mondta Steiner Pál fővárosi MSZP-frakció-vezető. Mivel súlyos döntések várnak a fővárosi koalícióra - február végén tárgyalják Budapest ez évi költségvetését -, abban bízik, hogy a helyzetet az ellenzék is méltányolja, és konfliktus helyett együttműködésre késznek bizonyul.
- Most derül ki csak igazán, mennyire számít valódi ellenzéknek a fővárosi MDF-frakció - mondta lapunknak Tarlós István. A Fidesz-frakció vezetője szerint van olyan szakmai költségvetés-tervezet, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt rá tudna bólintani, de a városvezetés ilyennel aligha fog előrukkolni. Utalt rá, hogy az e ciklusban elfogadott büdzséhez benyújtott ellenzéki javaslatokat a városvezetés kivétel nélkül lesöpörte, "most viszont, hogy politikailag szorult helyzetbe kerültek, szétterítenék a felelősséget, és együttműködést kérnek". Tarlós hibásnak nevezte a városvezetés újabb, több tízmilliárdos hitelfelvételi szándékát, valamint - a Főgáz tulajdonrészének eladása kapcsán - a "meggondolatlan, féktelen privatizációt". Ha egy "kétes elemektől" mentes költségvetési tervezetről tárgyalnának, Tarlós szerint elvileg elképzelhető lenne, hogy megszavazzák a büdzsét.
Tegnap este Katona Kálmán, az MDF fővárosi frakcióvezetője közölte: megszavazzák a kerületek és a főváros közti ez évi forrásmegosztási rendeletet, amely az állami források főváros és kerületek közötti, törvény alapjáni szétosztásáról szól. Az MDF ugyanakkor a költségvetés elfogadásáról még nem alakította ki az álláspontját.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090213-20090213_korai-34-320431
|
https://web.archive.org/web/20090214212255/http://nol.hu/belfold/lap-20090213-20090213_korai-34
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elozetesben-erzsebetvaros-polgarmestere
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"Homerton Kft.",
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés",
"csalás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,150 |
Újabb fordulat a Globex-ügyben - Az idő nekik dolgozik
|
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Globex-ügyben hozott tavalyi jogerős döntést, és lakhelyelhagyási tilalom mellett szabadlábra helyezte a börtönbüntetését töltő két egykori cégvezetőt.
|
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Globex-ügyben hozott tavalyi jogerős döntést, és lakhelyelhagyási tilalom mellett szabadlábra helyezte a börtönbüntetését töltő két egykori cégvezetőt. Hogyan értékeljük mindezt?
Nagyot csattant a bilincs Vellai Györgyi és Vajda László kezén 2008. február 6-án, miután a Fővárosi Ítélőtábla meghozta jogerős ítéletét a kilencvenes évek végén bebukott Globex-csoport vezetői ügyében. A károsultak közül is sokan érezhették úgy: végre példásan lesújtott a törvény egy kiemelt gazdasági büntetőügyben. Az ítélethirdetés után a bíró vezetőszíjra tétette, bilincsbe verette, és azonnal a börtönbe vitette a vádlottakat. A kemény elbánás nemcsak őket, hanem az ügyben eljáró ügyvédeket is meglepte, Nehrer Péter bíró azonban úgy ítélte meg, van helye a szigornak, hiszen a cégvezető párost nemzetközi elfogatóparancs alapján hozták haza Németországból 1999-ben. A különös szigort az ítéletben is érvényesítette: gyakorlatilag helyben hagyta az elsőfokú bíróság által rögzített tényállást - csupán néhány ponton egészítette ki és pontosította azt -, de a büntetési tételeket jelentős mértékben súlyosbította: Vellaira hét-, Vajdára pedig hatéves börtönbüntetést rótt ki. A Nehrer Péter vezette tanács indoklása szerint ugyanis az elsőfokú ítélet túl enyhe volt: Vellai Györgyit eredetileg két év hat hónapra, Vajda Lászlót pedig egy év nyolc hónapra ítélték, miközben 59 kisbefektetőt károsítottak meg, továbbá 2,465 milliárd forint tűnt el, amiből egyetlen forint sem térült meg.
Idén január végén, csaknem egy évvel a jogerős ítélet kihirdetése után azonban az ügy újabb fura fordulatot vett: a felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2009. január 28-án az ilyen esetekben ritkán alkalmazott döntéshez folyamodott, és hatályon kívül helyezte a jogerős döntést, új másodfokú eljárást rendelt el, miközben - igaz, lakhelyelhagyási tilalom mellett - szabadlábra helyezte Vellaiékat, akik az új eljárásban szabadlábon védekezhetnek. Az indoklás lényege: az LB nem tartja kellően megalapozottnak a másodfokú ítéletet.
Két nézőpont
A Globex-ügy nagy kérdése a megközelítés volt. Az elsőfokon eljáró Varga Zoltán bíró inkább a megengedő megközelítést alkalmazta: "Sem az ügyészség, sem a bíróság soha nem bánt bűnözőként a vádlottakkal. Ők valójában a rendszerváltozás utáni gazdasági viszonyok, a kezdetleges szabályozás áldozatai" - hozta föl mentségükre szóbeli indoklásában Varga Zoltán, aki ezért éppen akkora börtönbüntetést rótt ki a Vajda-Vellai párosra, hogy az előzetesben töltött idő beszámítása miatt egyetlen napra sem kellett volna a börtönbe visszamenniük. A bíró szerint a Globex-céghálózat (cégközpont-holding, brókerház, befektetési alapkezelő, tervezővállalat, projektcégek) kiépítését nem bűnös szándék vezérelte, s azt is felemlítette, hogy "Budapest gazdagodott a Globex épületeivel". A hosszú távú ingatlanfejlesztéseket azonban rövidebb lejáratú forrásokból finanszírozták, ezért a csoport 1997-re kezelhetetlen likviditási válságba került, ami törvénytelen lépések sorozatának a megtételére késztette a vádlottakat; sajátjukként bántak a garantált extrahozam fejében rájuk bízott ügyfélpénzekkel, például a kisbefektetők megtakarításaival.
Vajdáék védekezése is arra épült, hogy ők jót akartak, csak hát hibáztak. Akkor sem szökni próbáltak, amikor külföldre távoztak 1999-ben, mindössze azért mentek Németországba az anyacéghez - ott fogták el őket -, hogy pénzt szerezzenek. Vellai szerint a bírósági eljárásban egyértelműen kiderült, hogy nem okoztak akkora kárt, amekkorát a rendőrség a nyomozás lezárásakor feltételezett. Sőt, mint hangsúlyozta, senkit sem ért volna veszteség, ha a különféle felszámolásokban nem herdálják el áron alul a Globex ingatlanvagyonát, aminek az értéke a csőd beálltakor, 1998 őszén szerinte összesen 17 milliárd forint volt. Ám ahhoz, hogy ebből pénzt lehessen kivenni, legalább ötéves fejlesztésre, ahhoz pedig további kölcsönökre lett volna szükség. (Más bebukott cégvezetőtől is hallottunk már hasonló érvelést, miszerint egy kis időre és még egy kis pénzre - egy-két milliárdra - lett volna szükségük ahhoz, hogy minden jóra forduljon.)
Ezek az érvek azonban Nehrer Pétert, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsának elnökét nem hatották meg. Az ítélet indoklásában több ponton vitába szállt az elsőfokú ítélet indoklásával: nem tartotta enyhítő körülménynek a büntetlen előéletet, mondván, ez követelmény a vádlottak által űzött foglalkozásoknál, s az időmúlásra való hivatkozást is elutasította. Szerinte ugyanis a vádlottak több jogszabályba is ütköző, bonyolult bűncselekményeket követtek el, amelyek nehezen leleplezhetők. Felderítésük hosszú időt vesz igénybe, a gazdasági és könyvszakértői vélemények indokoltan nem készülhettek el rövid idő alatt, és a nyomozás, valamint a bírósági eljárás során felvonult több száz tanú kihallgatásához is idő kellett. A hézagos jogszabályokra hivatkozást azzal utasította el, hogy Vellaiék egyrészt viszonylag mezei köztörvényes bűncselekményeket követtek el a hűtlen kezeléstől a sikkasztásig, másrészt pedig éppen az átmeneti korszakra jellemző kusza jogszabályokat és joghézagokat keresték, s használták ki maximálisan. Arra a "mentő körülményre" pedig, hogy a főváros Globex-épületekkel gazdagodott, Nehrer Péter az alábbiakat mondta: "E körülményt csak akkor lehetne enyhítőnek tekinteni, ha a vállalatcsoport a beruházások során nem használt volna fel bűncselekményből származó vagyont (...) a nagyszámú sértett (...) vagyoni veszteségeit a legkisebb mértékben sem kompenzálja az a tény, hogy a Globex-csoport nagy értékű, luxuskivitelű ingatlanokat is felépített és eladott."
A kettő közül melyik megközelítés áll közelebb a valósághoz, és vajon mi az, ami kellően és megalapozottan bizonyítható? Vajon tényleg csak rossz üzleti döntések sorát hozták a cégcsoport vezetői, vagy több ügylet esetében bűnös szándék és rosszhiszeműség vezette őket? Hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez, hogy a keletkező lyukakat betömjék, vagy egy idő után már maguk sem látták át a bonyolult holding működését? Egyszerű ügyeskedőkkel van dolgunk, vagy igazi szélhámosokkal?
Bűnbe fordulás
Tény: Vellaiék is tőkehiánnyal küzdő vállalkozásokat vezettek egy nagyon bizonytalan és átalakulóban lévő gazdasági környezetben, ahol a jogszabályok kijátszásával, ügyeskedve lehetett egyre jobb és jobb eredményeket felmutatni. Bár a birodalomépítés lázas első éveiben valóban nem a rossz szándék vezette őket, hanem az építkezés és a terjeszkedés gondolata, egy idő után látniuk kellett, hogy lufit fújnak. E helyzetben az előre-menekülést választották, s ezzel a vesztükbe rohantak. Az ingatlanfejlesztéstől az értékpapírügyletekig szinte mindennel foglalkozó Globex-birodalom üzleti körökben már a kilencvenes évek közepére elhíresült azzal, hogy nem szeretnek fizetni: a cégnél folyamatosan voltak kifizetetlen számlák, az adósságot maguk előtt görgették, miközben próbálták valahogy a hiányt betömködni, a bankok meg egyre bizalmatlanabbak lettek velük szemben, és nem hiteleztek nekik. Ekkoriban kezdték alkalmazni a cégnél az úgynevezett csepegtetős technikát: ahol a legjobban szorult a kapca, ott részben fizettek, majd a tartozás átütemezését kérték. A Globex fizetési moráljából Puszika, a Fővárosi Állatkert oroszlánkölyke is kapott ízelítőt. Egyre terebélyesedő vállalatbirodalmát ugyanis vele reklámozta a Globex, ezért 1995 szeptemberében az akkor alig négy hónapos kisoroszlán eltartását a cég vállalta; aztán először pénzügyi nehézségekre hivatkozva nem fizetett, majd a szerződés módosítását kérte. Az állatkert vezetői ekkor közölték: a cég Királyhágó téri székházába szállítják az állatot - ketrec nélkül.
A Globex Holding egyébként az általa diktált hihetetlen növekedési tempót a szakértők szerint 1997-ig tudta kordában tartani. Akkor kezdett több olyan beruházásba, amelyek később a vádirat részét képezték (Kútvölgyi Kft., Hotel Rózsadomb), és amelyekről többen azt mondták, hogy ez volt az a pillanat, amikor "a dolog szándékos rosszhiszeműségbe fordult". És ezek voltak azok az ügyletek is, amelyek finanszírozásához már részben a kisbefektetők, részben pedig a Globexnél ügyfélként jelentkező önkormányzatok vagyonához, részvényeihez is hozzá kellett nyúlni. Ezek voltak azok az ügyletek, amiknél a botrány kipattant, és a rendőrség nyomozni kezdett: közel tízmilliárd forintot kerestek, s végül csaknem 2,5 milliárd eltűnéséért sikerült vádat emelni, összesen tíz vádpontban.
Ezek között kettő olyan is akadt, amelyek ellentmondtak annak a jóhiszemű feltételezésnek, miszerint a Vajda-Vellai páros a körülmények áldozata: egy nem túl bonyolult magánokirat-hamisítási ügy és egy szimpla hitelezési csalás. Az első ügyletsorozatra 1998 márciusában került sor: akkor, amikor az újabb kötvénykibocsátási terv miatt az előző évi mérleget kellett rendbe hozni, s a vállalatot legalább papíron megszabadítani az egyre fenyegető mértékű adósságállomány egy részétől. Így a Globex Brókerház megállapodott egy kis kft.-vel, hogy átad nekik 3,3 milliárd forintnyi adósságot, cserébe pedig részvényeket kap. Csakhogy maga az ország, amelyben a részvényeket "kibocsátották", nem létezett: az adósság fejében megvásárolni kívánt értékpapírok ugyanis a "Vének Tanácsa" által kormányzott "Melchizedek Köztársaság"-ban bejegyzett társaságok papírjai voltak. (A "Melchizedeki Uradalom" honi karrierjéről részletesen lásd: A kishalak is megeszik, Magyar Narancs, 2004. október 7.) A másik, ugyancsak jól átlátható tranzakcióval pedig tankönyvbe illő csalást követtek el: ugyanarra az ingatlanra, ugyanarra a projektre két banktól egyszerre vettek fel hitelt, gondolván, hogy a beruházás bevételeiből valószínűleg mindkét kölcsönt vissza tudják majd fizetni.
Jelkép és valóság
E két ügyletet viszonylag egyszerűen bizonyította a hatóság. Kevesebb sikerrel járt viszont a nagy értékre elkövetett sikkasztásnál: a fővárosi XI. és a XII. kerület, valamint a soproni önkormányzat helyezett el a Globex brókercégénél nagyobb összegű értékpapírt, a cégcsoport bukása után pedig mindannyian futottak a pénzük után. Bár a forgatókönyvek hasonlóak voltak, a bizonyítás mégis csak egy esetben, a XI. kerület ügyében sikerült. Sopronhoz köthető a Vajda-Vellai páros ellen felhozott különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelési ügyek legnagyobbika is. A Hotel Rózsadomb ügyében azzal vádolták őket, hogy a botrány kirobbanásakor a soproni önkormányzat haragjának lecsillapítására úgy engedték át a szállodát építő rt.-ben meglévő résztulajdonukat az önkormányzatnak, hogy arról nem született társasági döntés, nem egyeztek meg előzetesen a társtulajdonos Hunguest Rt.-vel. A Rózsadomb Duna felőli oldalán, az egykori SZOT-üdülő átalakításával megálmodott, csodálatos panorámájú szálloda a Globex bukásának egyik jelképe lett: annak a szimbóluma, hogy a cégcsoport élén Vellaiék elveszítették a realitásérzéküket, és a teljesítőképességüket többszörösen meghaladó beruházásokba fogtak. Csakhogy a bíróság előtt a Hotel Rózsadomb-ügyében sem sikerült bizonyítani Vellaiék bűnösségét.
"A legsúlyosabb vád a soproni portfólió elsikkasztása volt, de ebben Nehrer sem tudott semmit tenni" - foglalta össze az ügyet jól ismerő egyik ügyvéd a tanulságot, aki szerint Vellaiék mégis "valahol Sopronért" kapták a több évet. Szerinte a másodfokú bíró a számára jogszerűen megadatott és kijelölt mozgástéren belül maradva döntött feltételezhetően úgy, hogy a szigorúbb fellépést választja Vellaiékkal szemben. Míg Nehrer indoklása szerint már az elkövetéskor 2-8 év közötti szabadságvesztéssel volt büntethető a sikkasztás bűntette - illetve Vellai Györgyi esetében még a hűtlen kezelés, a csalás és a magánokirat-hamisítás vádja is súlyosbította a helyzetet, amely a halmazatra tekintettel összesen 12 évet is kóstálhat -, addig a Legfelsőbb Bíróság megkérdőjelezte még azt is, hogy a másodfokon eljáró bíró valóban belül maradt-e a neki kiszabott kereteken, vagy túlterjeszkedett rajtuk. Az LB állásfoglalása szerint újra meg kell vizsgálni másodfokon az úgynevezett elkövetői minőséget is: vagyis azt, hogy mely cselekményeket lehet tettesként, illetve bűnsegédként elkövetettnek minősíteni; ráadásul egyes esetekben törvénysértőnek látta a bűnösség megállapítását, ezért újra kell vizsgálni azt is, hogy a volt Globex-vezetők valójában mekkora kárt okoztak. Ha a megismételt eljárás után enyhébb lesz a bűncselekmények minősítése, akkor mérsékelni kell a kiszabott büntetéseket is.
A LB tehát kiemelten kezelte az ártatlanság vélelmét, azt, hogy csak egyértelműen bizonyított bűncselekményekért lehessen sokévnyi börtönt kapni. Ez fontos dolog. De legalább ennyire fontos volna, hogy a rosszhiszeműséget, a jogszabályi hézagok tudatos és másoknak kárt okozó kijátszását valamiképpen a bíróságok számára is elfogadhatóan lehessen bizonyítani a büntetőeljárásban; hogy azok, akik így tesznek, ne úszhassák meg a felelősségre vonást egy-két évnyi előzetessel.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb_fordulat_a_globex-ugyben_-_az_ido_nekik_dolgozik-70695
|
https://web.archive.org/web/20230909212129/https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb_fordulat_a_globex-ugyben_-_az_ido_nekik_dolgozik-70695
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fordulat-a-globex-ugyben-az-ido-nekik-dolgozik
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] |
[
"Globex Holding"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
8,151 |
Sikerdíj önkormányzati kötvényekért - Kinek fial?
|
Egy újabb Tocsik-üggyel vagy a tavalyi év egyik legsikeresebb üzletasszonyával állunk szemben? - lényegében ezt firtatta pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő.
|
Egy újabb Tocsik-üggyel vagy a tavalyi év egyik legsikeresebb üzletasszonyával állunk szemben? - lényegében ezt firtatta pénteki sajtótájékoztatóján Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselő. A hírbe hozott Csapó Ágnes jogi úton kíván elégtételt venni.
"Szeretnék segítséget kérni, mert Magyarországon nagyon nagy szükség lenne a tényfeltáró újságírásra" - kezdte január 30-i békéscsabai sajtótájékoztatóját Tóth Károly. Kijelentése arra utal, hogy nem feltétlenül bízik azokban a vizsgálatokban, amiket Tóth a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) és a Pénzügyminisztériumnál (PM) kezdeményezett a Priv-Invest Kft.-nek az önkormányzati kibocsátású kötvények körül játszott szerepe miatt.
Csapás
Tóth Károly szerint 2007-2008-ban a magyar önkormányzatok körülbelül négyszázmilliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket egy- és tízmilliárdos összeghatár között. Más forrásból tudjuk, hogy kezdetben főleg fideszes helyhatóságok éltek ezzel; akkortájt kormányzati szinten többen nem tartották kizártnak, hogy az államháztartási hiányt kívánják ezzel mesterségesen "felturbózni". 2007 végén a pénzügyi tárca több nyilatkozatban sejteni engedte, hogy becsukja ezt a fiskális kiskaput - végül mégsem történt semmi. (Az önkormányzatok eladósodásáról lásd cikkeinket: Lék a vízvonal alatt, 2008. december 11., Aréna, 2009. január 8.)
Az önkormányzatok többsége a lehetséges fejlesztések önerőalapjaként tüntette fel a kötvénykibocsátást - elvben. Mert például a Békés Megyei Önkormányzatban, amely 2007 végén két ütemben, 9,4 milliárd értékben bocsátott ki kötvényt, a többségi fideszes képviselők nem tudtak válaszolni az ellenzéki szocialisták azon ismétlődő kérdéseire, hogy milyen konkrét fejlesztésekre is fordítanák a pénzt.
A békéscsabai városi közgyűlésben ellenzéki képviselőként dolgozó Tóth Károly az önkormányzati kötvénykibocsátás kapcsán 2008 decemberében figyelt fel a Priv-Invest Kft. tevékenységére és a budapesti cégnek kifizetett busás sikerdíjra. A szocialista politikus - mint fogalmazott - "nem a városházáról kicsempészett szerződésekből" tudta ezt meg, hanem "Vantara Gyula fideszes polgármester tájékoztatta erről a frakciók vezetőit". Tóth szerint akkor derült ki, hogy egyetlen frakció, még a többséget adó jobboldali képviselőcsoport tagjai sem tudtak az ügyletről. Ennek oka, hogy bár a kötvények forgalmazásával egy önkormányzati határozatban felhatalmazták a városvezetőt, úgy hitték, hogy az az országban elsőként a csabai városházán kialakított "kiskincstáron" keresztül bonyolódik majd.
Békéscsaba valamivel több mint négymilliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, s az ennek kezelésével megbízott Priv-Invest Kft.-nek az első öt hónapi teljesítése után 41 millió forint sikerdíjat kellett kifizetni. Az önkormányzat 136 milliós nyereséget realizált. Ezenkívül az önkormányzatnak havi kétszázezer forint plusz áfa megbízási alapdíjat számláz a fővárosi cég. Tóth Károly szerint nem egyedi esetről van szó. A Priv-Invest huszonöt önkormányzattal áll kapcsolatban - ez Csapó Ágnes ügyvezető igazgató közlése alapján tudható.
A Priv-Invest és az önkormányzatok közötti megbízási szerződések egy kaptafára készültek. Formailag és tartalmilag csaknem teljesen megegyeznek. Apró eltérés abban van, hogy a havi rendelkezésre állási díj a kötvénykibocsátás nagyságától függően 150, 200 vagy 225 ezer forint plusz áfa. A konstrukció lényege, hogy a kötvényforgalmazással megbízott Priv-Investet az alapdíjon felül prémium illeti meg. "A prémium vetítési alapja a kötvényforrás fel nem használt összege után realizált alaphozamon felüli többlethozam 3 havi báziskamata 35 bázisponttal csökkentve." Magyarabbul: míg korábban az önkormányzatok bankbetétekben helyezték el a kötvényeladásukból származó bevételt, addig a most képbe került cég segítségével befektetésekben. Így - némi levonás után - a folyószámlakamat és (mondjuk) az állampapír hozama közötti különbségen osztozik az önkormányzat és a Priv-Invest, mégpedig tízszázalékos többlethozamnál öt, tíz-húsz százalékosnál húsz, míg húsz százalék felett 35 százalékos sikerdíjjal.
Tóth meglátása szerint ez azt jelenti, hogy a korábbi három-négy százalékos banki folyószámlakamatot az önkormányzatok felcserélték állampapírra, amely tavaly október végi lekötéssel 2009. márciusra 14 százalékos vagy afeletti hozamot garantált. A szocialista képviselő szerint ez a szerződés egyoldalúan csak a Priv-Investnek előnyös, másrészt nem érti, milyen különleges szaktudás és ismeret szükséges ahhoz, hogy biztonságos és garantált hozamú állampapírba fektessék szabad pénzüket az önkormányzatok.
A békéscsabai szocialista politikus számításai szerint a huszonöt önkormányzat révén megközelítően százmilliárd forint kötvényállományt kezel a Priv-Invest, és minden egymilliárd forint után tízmilliós prémiumot realizálhat a Csapó Ágnes vezette cég, ráadásul ez négy-öt hónapos kontraktusonként értendő.
"Hihetetlenül szerencsés és jól felkészült vállalkozóról van szó, akinek alighanem bejött a 2008-as év, így az elmúlt év legsikeresebb üzletasszonya minden bizonnyal Csapó Ágnes" - fogalmazott Tóth. A szocialista politikus egyértelművé tette: ha a 2010-es helyhatósági választáson más összetételű lenne a békési megyeszékhely közgyűlése, azonnal felmondanák a megbízási szerződést, és visszaperelnék a sikerdíjat.
Tóth Károly érdekesnek tartja, hogy a Priv-Invest feltűnése előtt nem volt az elvégzendő munkával kapcsolatban sem versenyfelhívás, sem közbeszerzési eljárás, hanem a cég munkájáról szóló hírek "szájhagyomány útján terjedtek". A szocialista képviselő állítása szerint őt Vantara Gyula békéscsabai polgármester arról tájékoztatta, hogy neki Szalay Ferenc szolnoki polgármester szólt arról, hogy "ez egy kiváló lehetőség, és ezzel a céggel és annak ügyvezetőjével érdemes szerződést kötni, mert hihetetlenül eredményesen dolgozik".
"Tényszerűen állítható, hogy több százmillió forint sikerdíjat tud elérni ez a kft. a kötvények forgatásával, mozgatásával. Biztos vagyok benne, hogy ez erkölcsileg elfogadhatatlan, a szerződés pedig jó erkölcsbe ütközik" - hangsúlyozta Tóth. Ezért a PSZÁF-tól és a PM-től vizsgálatot kér, egyrészt hogy ez nem minősül-e banki tevékenységnek, s van-e erre engedélye a Priv-Investnek, másrészt hogy e megbízási szerződések nem esnek-e a közbeszerzési törvény hatálya alá. (A békéscsabai önkormányzat közbeszerzési tanácsadója a tavaly ősszel a magyar politikai életbe berobbant UD Zrt. cégcsoport tagja, a Darázs, Szabó & Társai Ügyvédi Iroda.)
A szocialista politikus szerint vannak pozitív példák is. A Békéscsaba tőszomszédságában található - igaz, MSZP-vezetésű - Gyula is kapott ajánlatot a Priv-Investtől, de nem kötött szerződést. Hasonlóan cselekedett a fideszes vezetésű Szarvas, míg Szentesen (polgármester a szocialista Szirbik Imre) tokkal-vonóval egyszeri 400 ezer forintos megbízási díj ellenében gondozza egy cég a csongrádi város kötvényeit ötmilliárdos kibocsátás mellett.
Ugyanakkor mások mellett Szolnok, Tata, Mezőtúr, Békés, Békéscsaba, Törökszentmiklós és a Békés Megyei Önkormányzat kötvényeit a Priv-Invest kezeli. "Ezek az önkormányzatok nagyon egyszínűek" - mondta Tóth, minden bizonnyal arra utalva, hogy fideszes vezetésűek. Később a Narancs kérdésére pontosított. "Nem Fidesz-hálózatról beszélek, s nem arról, hogy nem lehet köztük más színű önkormányzat. Nem biztos, hogy pártpolitikai kérdésről van szó" - jegyezte meg.
"Nincs arra bizonyítékom, hogy a Priv-Investtől a pénzek bárhova továbbmentek volna. Ha valakinek, akkor az államigazgatásnak, a PSZÁF-nak és a PM-nek lehet ennek kivizsgálása a feladata. Ezért nem akarom a történteket előre 'nagy ügynek' kikiáltani" - mondta a Narancsnak a békéscsabai képviselő.
Ellencsapás
Csapó Ágnes, a Priv-Invest ügyvezető igazgatója a Narancsnak nyilatkozva gyakorlatilag minden elemében visszautasította Tóth Károly állításait. Cége nem foglalkozott kötvényforgalmazással, csak tanácsokat ad önkormányzatoknak. Elmondása szerint a velük szerződésben álló 25 önkormányzat kötvénykibocsátása nem éri el a 100, hanem legfeljebb a 60-80 milliárdot. Azt, hogy Tóth egymilliárd forintos sikerdíjat feltételez, megmosolyogtatónak tartja, mint állítja, ennek "negyedével, ötödével is nagyon elégedettek lennének". "Hajrá, Mari néni!" - reagált lapunknak Tóth azon kezdeményezésére, miszerint a képviselő az ügy kivizsgálásáért a PSZÁF-hoz és a PM-hez fordul.
Csapó Ágnes fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mivel minden önkormányzatnak saját szabályzata van a pénzkezelésről, a Priv-Invest szerződéseit is a képviselő-testületek hagyták jóvá. Érdeklődésünkre elismerte, hogy "a jó szolnoki sikereik után kézről kézre adtak minket az önkormányzatok". Az ügyvezető asszony Tóth hétfői nap-keltés nyilatkozata után egyébként nem is érti, hogy mindez a Priv-Investről vagy az önkormányzatokról szól. "Úgy érzem, a képviselő úrban nem állt össze még a kép" - mondta a Narancsnak Csapó, hozzátéve: mivel ő "nem közszereplő és nem szeretne lesüllyedni az őt hírbe hozó politikus szintjére, nem kérdéses, jogi eljárást kezdeményez a szocialista képviselő ellen".
"Tóth Károly szokásos titkosszolgálati módszereivel dolgozik: csúsztat, tényeket ferdít el, konkrétumok nélkül enged sejtetni dolgokat. Nem kétséges, ismét országos politikai érdemeket akar szerezni, és a hatalom megszerzése a célja" - reagált a Narancsnak Tóth Károly kijelentéseire Vantara Gyula (Fidesz) békéscsabai polgármester. Az önkormányzatok egyre több szakértőt alkalmaznak, ebben az esetben is ez történt, méghozzá közgyűlési felhatalmazással - mondta, és határozottan kijelentette: a megkötött megbízási szerződések jogilag rendben vannak, ezt támasztja alá az is, hogy 24 másik önkormányzat is hasonló feltételekkel egyezett meg a Priv-Invest Kft.-vel. Vantara szerint nem közbeszerzés-köteles ügyletekről van szó. A polgármester állítja: a kötvényügyletek forgalmazásával a városháza pénzügyesei, amint azt maguk is elismerték, nem tudnának megbirkózni, hiszen ehhez speciális bróker- és pénzpiaci ismeretekkel kell rendelkezni. "Amikor 2008. július elején létrejött e megbízási szerződés, akkor az állampapír hozama 3,5 százalék volt. A kormány teljesen elhibázott gazdaságpolitikája miatt ez utóbb felkúszott 14 százalékra, amivel Békéscsaba jól járt. Nincs a valóságtól elrugaszkodott sikerdíj, és nincs susmus ebben az ügyletben. Ilyen szempontból nyugodt szívvel állunk az esetleges vizsgálatok elé" - mondta a Narancsnak Vantara Gyula.
A pénteki békéscsabai sajtótájékoztató után Mlinárcsek János, Mezőtúr alpolgármestere nyilatkozott a távirati irodának, miszerint az alföldi város "tavaly októberben bocsátott ki 1,8 milliárd forint értékben kötvényt, és az értékpapírok forgalmazásával a Priv-Investet bízták meg, amelyet több pályázó közül választottak ki". Ez ellentmond Csapó Ágnes azon állításának, hogy csupán "tanácsadásról" lenne szó. "Jó lenne, ha az alpolgármester úr elolvasná a szerződést, akkor nem mondana ilyeneket" - kommentálta a polgármesteri szavakat a Narancsnak Csapó. Mlinárcsek ráadásul több pályázóról beszélt, míg Tóth pályázat nélküli ügyletekről; Csapó Ágnes pedig arról, hogy cégét "kézről kézre adták".
A Priv-Invest csak "tanácsadói" szerepét nem feltétlenül támasztja alá több megbízási szerződés. Ezek ugyanis "a megbízó felhatalmazásával folyamatos kapcsolat" fenntartásáról szólnak a bank Treasury szolgáltatást nyújtó osztályával, és felhatalmazás esetén üzletkötés kezdeményezéséről kockázatkezelési céllal.
Számtanóra
Az ugyancsak az MTI-nek nyilatkozó Michl József, Tata fideszes polgármestere szerint csaknem hárommilliárd forintos kötvényük kezelési költsége 100 millió forint volt, miközben a társaság 200 millió forintos hozamhoz juttatta a várost. Tóth Károly érdeklődésünkre ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Priv-Invest-szerződéssel rendelkező 25 önkormányzat közül Tata, Békéscsaba és Békés megye sikerdíjként már kifizette az általa vélelmezett egymilliárd forint több mint negyedét. A Békés Megyei Önkormányzat 9,4 milliárd forintos kötvénykibocsátása után ugyanis a cég 450 millió forint hasznot realizált; erről Domokos László (Fidesz) közgyűlési elnök beszélt. Ismerve e szerződés feltételeit, ebből visszaszámolva 130 millió forint volt a sikerdíj; s ha ehhez hozzáadjuk Tata 100 és Békéscsaba 41 millióját, akkor ez az összeg már három megbízásnál is meghaladja a 250 millió forintot.
Izsó Gábor békési polgármester, bár közpénzről van szó, nem volt hajlandó közölni, mekkora sikerdíjat fizetett ki a 22 ezres város önkormányzata a Priv-Investnek.
Tóth szerint Csapó Ágnes korábban maga cáfolta meg, hogy itt csupán tanácsadásról lenne szó, amikor kijelentette, hogy olyan bonyolult pénzügytechnikai műveletekről van szó, amelyek elvégzésére a békéscsabai pénzügyi iroda munkatársai nem képesek. Az MSZP-képviselő szerint a 41 milliós kifizetés tanácsadásra különben is "egy kicsit sok volna". Tóth azt is tagadta, hogy a céggel kötött megbízási szerződés mindenütt szerepelt volna a közgyűlések napirendjén: Békéscsabán, mint állította, a képviselők bizonyosan nem tudtak arról, hogy a polgármester ilyen tartalmú szerződést kötött.
Brókerbotrányt robbantott volna
Csapó Ágnes 2001-ben alapította a Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft.-t, amelynek a cégbírósági adatok szerint 2006-os nettó árbevétele megközelítette a 43 millió forintot, ami erős visszaesés volt az előző évi 83 millióhoz képest. A 2007-es mérleg hiányzik a cégnyilvántartásból, de mint a Narancsnak megjegyezte, már szólt ez ügyben a könyvelőjének. Az akkori nettó árbevételük egyébként 80-85 millió forint körül alakult, annak becslésére viszont nem vállalkozott, hogy a cég 2008-as mérlege nagyságrendileg mit fog mutatni.
A gazdasági tanácsadással foglalkozó, budapesti, Szent István körúti székhelyű cégnek 97,5 százalékban tulajdonosa az a Csapó Ágnes, aki előtte tíz évig a bankszakmában tevékenykedett: a K&H budapesti központjában lakossági vonalon ügyvezető igazgatóként dolgozott, és 2002-ben szakított a pénzintézettel.
A sajtóban terjengő legenda szerint a Kulcsár-ügy 2003-as kirobbanása előtt Csapó gazdasági újságírókat keresett meg azzal, hogy a K&H brókercégénél egy vidékről érkezett, diploma nélküli, roma származású álbróker osztja az észt és a pénzt - de akkor senki nem hitt neki. "Mindezt nem cáfolom, de nem is erősítem meg" - válaszolt a talányt firtató Narancs-kérdésre a cégvezető.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/sikerdij_onkormanyzati_kotvenyekert_-_kinek_fial-70696
|
https://web.archive.org/web/20150629041445/https://magyarnarancs.hu/belpol/sikerdij_onkormanyzati_kotvenyekert_-_kinek_fial-70696
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerdij-onkormanyzati-kotvenyekert-kinek-fial
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Csapó Ágnes"
] |
[
"Fidesz",
"Priv-Invest Kft."
] |
[
"Békés megye"
] |
[
"közbeszerzés",
"sikerdíj",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,152 |
Brüsszeli hidegzuhany a romániai igazságügynek
|
Bírálja a romániai igazságügyi reformok ütemét és a korrupcióellenes harc eredménytelenségét az Európai Bizottság (EB) legfrissebb időközi jelentésében.
|
Az EB kifogásolja, hogy a bukaresti parlament megakadályozta a korrupcióval vádolt magas rangú tisztségviselők ellen indított bűnvádi eljárásokat, és hangsúlyozza: a törvényhozásnak lehetővé kell tennie, hogy az igazságszolgáltatás kivizsgálhasson minden nagykorrupciós ügyet. Azt is bírálja a brüsszeli testület, hogy a korrupciós perek túlságosan elhúzódnak, a bíróságok túl engedékenyek, és a magas szintű korrupciós ügyekben a perrendtartás sem egységes.
A kormány kidolgozta ugyan a polgári törvénykönyv módosítási tervezetét, valamint a büntető törvénykönyv, a bűnvádi és polgári perrendtartás tervezeteit, a parlament azonban még nem fogadta el ezeket, állapítja meg az EB jelentése.
|
http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/02/13/brusszeli_hidegzuhany_a_romaniai_igazsagugynek/
|
https://web.archive.org/web/20090623024840/http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/02/13/brusszeli_hidegzuhany_a_romaniai_igazsagugynek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/brusszeli-hidegzuhany-a-romaniai-igazsagugynek
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
8,153 |
Védelmi pénzért mehettek a veszprémi gyilkosok
|
A tavaly nyári siófoki megfélemlítő felvonulás és a szombat hajnali veszprémi gyilkosság között fontos kapocs, hogy a vendéglátósok szerint ugyanaz a bűnözői kör követte el őket. A társaság védelmi pénzt szed, és ez ellen hiába kérnek segítséget a vállalkozók a rendőrségtől.
|
Szabó Ferenc biztonsági szakértő a siófoki Petőfi sétány vendéglátósainak dolgozott. A sétányt vendéglátósok és kereskedők alakították ki az önkormányzat segítségével. Tudták, hogy ha megnyitnak, jönnek majd védelmi pénzt szedni.
„20 éve az egész Balatonon, sőt, az egész országban így megy. Minden fel van osztva bűnszervezetek között. Ki hol lophat, rabolhat, árulhat drogot vagy szedhet védelmi pénzt. A Petőfi sétányon lévő vállalkozók nem akartak fizetni védelmi pénzt, ezért összefogtak" - mondta az Indexnek Szabó, aki 1971-ben Európa-bajnoki ezüstérmet, 1977-ben bronzot nyert cselgáncsban.
A vállalkozók hitelt vettek fel az önvédelem megszervezésére, és megbíztak egy céget - amelynek Szabó is dolgozott - hogy védjék meg a Petőfi sétányt. 17-25 fős biztonsági személyzet védi a sétányt. „Ez eredményes volt, a sétány vállalkozói nem fizetnek a bűnözőknek. Viszont ez így is elég drága, nem biztos, hogy önerőből kéne ezt megszervezni. Nem védhet minden utcát biztonsági cég Magyarországon." Siófokon már egy utcával arrébb is fizetnek a vállalkozók védelmi pénzt.
„Haldoklik a vendéglátóipar Magyarországon. Sok az adó, fogy a vendég, és a bűnözők hatalmas összegeket vesznek el. Nem véletlen, hogy tavaly a Balaton környéki vendéglátóhelyek 25 százaléka csődbe ment." - mondta Szabó Ferenc.
A tavaly nyári siófoki menet volt a területet felügyelő enyingi pénzbehajtó maffia egyik utolsó nagy kísérlete a Petőfi sétány térdre kényszerítésére. Szabó szerint előtte a csoport egy tagját kidobták az egyik helyről, mert nem akart fizetni. Válaszul több száz - Szabó emlékei szerint több, mint a hírekben eddig szereplő 150 fő - vonult végig tüntetően a sétányon. A menet élén haladó, magát vajdának nevező idősebb férfi rokona volt a kidobott embernek. „A vendégek azonnal szétspricceltek, híre ment az egésznek, külföldön is, kárt okoztak mindenképpen már ezzel is."
A rendőrséget hiába hívták a menet idején. Mire a rendőrök kiértek, a menet tagjai már elhagyták a várost is. A Somogy megyei rendőrség szóvivője szerint „A felvételek alapján sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem követtek el a főként fiatal felnőtt, illetve középkorú férfiak." A rendőrség arról sem tud, hogy az ott felvonulók és a veszprémi gyilkosság idején a Patrióta bárra zúduló csoport között kapcsolat lenne.
Márpedig Szabó szerint ugyanahhoz a csoporthoz köthető a két demonstratív felvonulás, ugyanaz az enyingi kör szed védelmi pénzt Siófokon és Veszprémben is. Feltehetően a Patriótában megjelenő 30 fős társaság pont azért ment a bárba, mint amiért Siófokról a megfélemlítő menet előtt a nem fizető férfit kidobták.
„Bemennek harmincan, hatalmas számlát csinálnak, nem fizetnek. Ha ezt megcsinálják háromszor, már csődbe is vitték az üzletet" - beszélt tapasztalatairól Szabó. Úgy tudja, hogy egy ilyen akció történhetett szombaton Veszprémben, a gyilkosság idején. „A veszprémiek sem akartak fizetni, rájuk mentek ezért."
Előfordul, hogy a nyomaték kedvéért a csoport nem csak nem fizet, de tör-zúz is, kötekedik a vendégekkel. Van hogy elég csak felvonulniuk, beülniük a gyanús alakoknak, és a riadt tulajdonos máris fizet. Máskor ha érdekük úgy kívánja, akkor ennél tovább mennek.
„A rendőrségnek ilyen esetekben hiába szólunk." Szabó számtalan bejelentésről tud, amit konkrét fenyegető személyek ellen tettek a régió vállalkozói, de soha nem történt semmi. Sőt, előfordult, hogy a fenyegetőzök tíz perccel a bejelentés után már tudták, hogy ki szólt a rendőröknek, és mentek bosszút állni.
Szabót is megfenyegették. Egy fenyegetést be is váltottak: meglazították autójának az egyik kerekét. A sztrádán komoly balesetet szenvedett, vele utazott a kislánya is. Csodának tartja, hogy mindketten túlélték. Hiába tett Szabó bejelentést a rendőrségen, a fenyegetőkkel semmi sem történt.
„Van akit személyesen is megfenyegetnek, bántalmaznak. A kötekedő vállalkozókat megvárják a házuk előtt, családtagjaikat ijesztgetik."
Szabó azt mondta, hogy nem akar ítélkezni a rendőrök felett „Lehet hogy félnek maguk is, lehet hogy parancsba kapták, hogy ilyen ügyekkel ne foglalkozzanak, nem tudom. A lényeg, hogy előre nézzünk. Nagyon szomorú, hogy egy gyilkosság kellett hozzá, de talán most végre történik valami."
Szabó szerint előfordult, hogy a rendőrök ott voltak egy fenyegető csoport érkezésekor. A fenyegetők rámutattak a kocsijukra, és mondták, hogy tele van fegyverrel. A rendőrök ki se nyittatták a kocsit, intézkedés nélkül továbbálltak. „A bűnözők védve vannak. Ha valaki átmegy a sárgán, rögtön ott a rendőr és büntet. Ha egy kirabolt német kér segítseget, van hogy egy órán át nem jön ki a rendőr." - jellemezte a balatoni helyzetet.
„A folyadék csak felveszi az üveg alakját. Amíg a politikai korrupció nem változik, addig a bűnözők sem félnek, és a rendőrség is tehetetlen marad" - értékelte Magyarország működését Szabó.
|
https://index.hu/belfold/2009/02/13/vedelmi_penzert_mehettek_a_veszpremi_gyilkosok/
|
https://web.archive.org/web/20201021152647/https://index.hu/belfold/2009/02/13/vedelmi_penzert_mehettek_a_veszpremi_gyilkosok/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vedelmi-penzert-mehettek-a-veszpremi-gyilkosok
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Somogy megye"
] |
[
"protekció"
] |
[] |
8,154 |
Korrupciós botrány a spanyol Néppárt körül
|
Csúszópénz-rendszert hoztak létre a spanyol Néppárthoz (PP) közel álló vállalkozók, hogy különféle előnyökhöz jussanak közhivataloknál és állami hatóságoknál - közölte pénteken a spanyol igazságszolgáltatás.
|
Az ügy három főszereplője ellen kiadott letartóztatási parancs szerint "kedvezményes elbánásért" vagy szerződések elnyerésért fizettek "funkcionáriusoknak vagy hatóságoknak". Az egyik érintett Francisco Correa, egy olyan cég főnöke, amelyik a jobboldali párt több gyűlését szervezte.
A letartóztatási parancsot a vállalkozók elleni vizsgálatot vezető bíró, Baltasar Garzón írta alá. Az ügyben érintett állami hatóságokat a vizsgálóbíró nem nevezte meg.
Az El País című balközép újság pénteki számában arról írt, hogy a csúszópénzeket a Néppárt madridi szervezetének három tisztségviselője kapta 2006 és 2007 között, és a teljes összeg eléri a 400 ezer eurót.
A letartóztatási parancs szerint Correa létrehozott egy "cégcsoportot", amelynek egyes tagjait adóparadicsomokban jegyezték be, hogy megkönnyítsék a pénzek tisztára mosását. Correa adta ki az utasításokat, hogy melyik funkcionáriust kell megvesztegetni gazdasági előnyökért vagy azért, hogy leállítsák a vállalkozásai elleni büntetőjogi eljárásokat.
A konzervatívokhoz közel álló Correa a volt spanyol kormányfő, José María Aznar leányának házassági tanúja volt. A másik két őrizetbe vett egyike Pablo Crespo, a PP galiciai szervezetének volt tisztségviselője.
Garzón bíró az ügyben összesen 37 ember, köztük a PP madridi régiójának két helyi képviselője ellen indított vizsgálatot "pénzmosás, csalás, megvesztegetés és befolyással való üzérkedés" gyanújával.
A legnagyobb ellenzéki párt körüli korrupciós botrány az országos választások próbájának tartott baszkföldi és galíciai regionális választások kampányának kezdetén robbant ki. Mariano Rajoy, a PP vezetője szerint a szocialista kormány saját céljaira használja fel az igazságszolgáltatást.
|
https://index.hu/kulfold/2009/02/13/1249355/
|
https://web.archive.org/web/20231113090211/https://index.hu/kulfold/2009/02/13/1249355/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcios-botrany-a-spanyol-neppart-korul
|
Index
|
eu-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Spanyolország"
] |
[] |
[] |
8,155 |
A pesti ingatlanpanamák a korrupció minősített esetei
|
A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.
|
A pesti ingatlanpanamák a korrupció minősített esetei
A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.
A korrupció minősített esetével, az ún. state capture-rel van dolgunk – véli a budapesti ingatlanpanamákról nyilatkozó Zolnay János a Beszélő folyóirat legfrissebb számában. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi önkormányzatokat foglyul ejtették nagyhatalmú érdekcsoportok. Az erzsébetvárosi önkormányzat például – éppúgy, mint a többi belső kerület – kicsi és nagyon korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, viszont horribilis értékű ingatlanvagyona van. ez a helyzet a korrumpálni igyekvőknek kedvező lehetőséget kínál.
Az, hogy a magyar főváros társadalmilag ennyire sokszínű egyszerre kölcsönöz neki utánozhatatlan bájt, illetve teszi rendkívül sérülékennyé a városszövetét – mondta interjújában Zolnay. A jellegzetes pesti körfolyosós téralakítás miatt egyetlen épületben a legkülönfélébb társadalmi státuszú lakók éltek együtt, a szegregálódás, szlamosodás csak hetvenes években indult meg, igaz, a rendszerváltás óta alaposan felgyorsult.
Az ezekben a házakban élő embereket viszonylag könnyű kivásárolni. „Egyfelől gyenge az ellenállási potenciál, másfelől óriási a csábítás”, mert a lepukkant épületek értékes telkeken állnak. A szociológus szerint éppen a kis alapterületű, egy-kétszintes, a XIX. század első felében épített házak vannak a legnagyobb, mert azokat könnyű kivásárolni, és a beépítési magasság megnövelésével felettébb gazdaságos rájuk építeni. Csakhogy ilyen épületből nagyon kevés van Budapesten, így az épített örökségnek a legunikálisabb része pusztul. Olyan ez, „mintha az ingatlan-befektetők Rómában a Pantheon környékét kezdenék el bontani vagy a prágai Óváros épületállományát” – húz párhuzamot az urbanista.
Zolnay szerint valójában a működésképtelen kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer pecsételte meg az egykori VII. kerületi Zsidónegyed sorsát. A szélsőséges decentralizáltság, a bérlakásállomány felgyorsított privatizációja, az átláthatatlan döntési mechanizmusok mind-mind hozzájárultak a mai siralmas állapothoz. A kutató abszurdnak tartja, hogy a parlament, a kormány vagy a tárcák működése átláthatóbb, mint egy helyhatóságé. A zárt ülés elrendelésének megengedően szabályozott lehetősége, az önkormányzatok „gazdálkodási szabadsága” vagy az, hogy 1994 óta nem összeférhetetlen a polgármesterség és a parlamenti képviselőség, utat nyit a helyi korrupciónak.
A kutató szerint sem a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat, sem a kormány (jelesül a kultusztárca) és annak szervei (így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) nem szabtak határt a befektetői nyomulásnak és a budapesti örökségpusztításnak. Tehát noha a kerületek önkormányzati vezetői elvitathatatlan szerepet vittek a rombolásban és a korrupcióban, a politikai felelősségben a Főváros és a kormány is velük osztozik.
(Beszélő, 2009/1)
2009. január. 20. 15:42 Sorkövető
Röhögjünk a politikusokon, jót teszünk velük
A fenségesség és a nevetés, a tisztelet és a röhögés összeér az igazságban, a vallásban – és a politikában – véli Balázs Zoltán politológus. Az udvari bolond a király mása, mélyebb énje, a hívő, az igazságkereső és a politikus közös jelképe, amit a nevetés tesz elevenné.
2009. január. 14. 06:30 Sorkövető
Reneszánsz rogyásig 2008-ban
A reneszánsz éve kiállításai sok nyersanyagot tártak fel, de értelmezésükhöz nem adtak elég kulcsot. Újat biztosan nem, s régieket is csak elvétve – summázta megsemmisítő kritikáját Marosi Ernő művészettörténész a tavalyi év kulturális megaprojektjéről.
2007. március. 28. 06:25 Itthon
Zsidó „templom” a Kossuth térnél
Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.
2007. május. 14. 11:57 Itthon
A metróépítésen a meleg csákányváltás sem segített
A fővárosiak szenvedélyesen szeretnének metrót, mindjárt az első átadásáig 17 tervet készíttettek. A be nem teljesült szerelemnek is ára volt/van, nem is kevés. Az ötvenes évek elvetélt ősmetrója a sztálinvárosi megaberuházás után a második legtöbbe került. Az első Nagy Imre-kormánynak jött meg az esze, és állította le a lázas munkát. Bár az is igaz, lehet, ha nem kezdenek hozzá, sohasem épül meg a kettes metró.
2008. november. 05. 07:40 Sorkövető
A zsebünk übereli politikai szimpátiánkat
Miért szavaztak a választók tömegesen a vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj ellen? A kormány figyelmeztetése, megbüntetése vagy pedig az új kiadásokkal szembeni ellenállás az elutasítás fő motívuma? Miért becsülték alá a szavazási hajlandóságot a közvélemény-kutatók?
2007. április. 20. 11:47 Itthon
Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen
Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.
2008. szeptember. 10. 08:37 Sorkövető
Zöld offenzíva nélkül megsülünk Budapesten
Minél több zöldterületet szeretnének a városlakók. Ezért aztán, aki teheti, peremterületekre, kertvárosokba vagy környező településekre vándorol ki, ami tovább roncsolja a város zöldövezeti tartalékait. Lehetne másképpen is: Budapest szomjúhozza a „városfalakon belüli” parkokat, kerteket és tetőkerteket. Zöldek szerint tragikus a helyzet a fővárosban, önkormányzati vezetők szerint éppen hogy egyre jobb, a tájépítészek pedig vitatkoznak.
2008. december. 09. 13:06 Sorkövető
Mit szúr el az értelmiség a rendszerváltás óta?
Mi tehetett volna a rendszerváltás idején és utána a kelet-európai értelmiség? Milyen strukturális problémákkal kellene szembesíteni a társadalmat ma? Szalai Erzsébet szociológus szerint egy időre eltűnt, de mostanában újra születőben a rendszerkritikus értelmiség, és új utakat kínál. Ő bizakodik, míg mások kétkednek az entellektüelek élharcos szerepét illetően.
2007. október. 16. 06:58 Itthon
Impotencia és abortusz az építészetben
A legtöbb építészeti terv nem valósul meg. S ez persze nem olyan nagy baj. Ahogy a felejtés is karbantartja az elmét, úgy alakítják a várost a meg nem épült házak. Egy ma nyíló kiállításon azért szép számmal látni olyan épületterveket, amelyek alakot öltve jobbá tehetnék az életünket.
2007. november. 16. 07:11 Itthon
Sportcsarnok a Nyugatiból
Megy a hörgés, hogy a kormányzati negyed miatt esetleg nem fogad majd vonatokat a Nyugati. Pedig az ötlet már jó hetvenéves. Mint ahogy az is, hogy a mai helyén a Délire sincs szükség. Egy európai formátumú építész, Vágó József komolyan hitt az igazában. Hazája azonban nem, és attól is megfosztották, hogy tervezhessen, így a telefonkönyvben ez állt a neve mellett: „magánzó, a genfi népszövetségi palota tervezője”. Holnap ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
2007. április. 16. 06:44 Itthon
Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén
Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.
2008. november. 12. 12:13 Sorkövető
Ön politikus. Akar róla beszélni?
Miért nem írnak memoárokat a magyar politikusok? Szemérmesség, írástudatlanság, a közönség érdeklődésének vagy a hagyománynak hiánya teszi-e, hogy hatalmon lévő vagy visszavonuló politikusaink elvétve ragadnak tollat, hogy emlékeiket, életük-tevékenységük személyes olvasatát a nagyérdeművel megosszák? Demszky Gábor felmenőinek XX. századi történetéről ír.
2008. december. 16. 12:42 Itthon
Időszámításunk kezdete: 1989, a rendszerváltás éve
Őrült rendszer volt a kommunizmus, amely vakbuzgó deviáns híveit is tébolydába zárta. Alig két éve, hogy megkerülhetetlen mérföldkőnek számít a rendszerváltás a magyar politikai retorikában. A Kelet és Nyugat közötti hídszerepre több nemzet is aspirál. De mire megy vele? Az István, a király 1983-ban nemcsak rockopera, de nemzeti szertartás is volt. Állítások egy új, színvonalas folyóiratban.
|
https://hvg.hu/sorkoveto/20090213_budapest_VII_kerulet_ingatlanpanamazolnay
|
https://web.archive.org/web/20231224222016/https://hvg.hu/sorkoveto/20090213_budapest_VII_kerulet_ingatlanpanamazolnay
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pesti-ingatlanpanamak-a-korrupcio-minositett-esetei
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,156 |
A kínai cenzúra feketelistája újságírókról
|
Új feketelistát állít össze a sajtócenzúrát gyakorló kínai állami szerv azokról az újságírókról, akik átlépik tevékenységük államilag megszabott határait, miközben a kínai újságírás gyakorlatában gyakori eset, hogy riporterek, illetve szerkesztők pénzt követelnek vállalatoktól, magánvállalkozóktól, hogy ne közöljenek róluk rossz híreket.
|
A kínai cenzúra feketelistája újságírókról
Új feketelistát állít össze a sajtócenzúrát gyakorló kínai állami szerv azokról az újságírókról, akik átlépik tevékenységük államilag megszabott határait.
Teljes adatbázis készül azokról a sajtómunkásokról, akik nemkívánatos szakmai magatartást tanúsítanak - idézte a China News Service nevű hivatalos hírügynökség Li Tung-tungot, az állami Sajtó- és Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjét.
Akik felkerülnek a szabálysértők listájára, azokat kizárják a riporteri és a szerkesztői munkák végzésének lehetőségéből - közölte Li, aki szerint főigazgatóság által kialakított új szabályozás azért szükséges, hogy elejét vegyék mindenféle álhír megjelenésének.
Egy kínai ifjúsági lap korábbi szerkesztője, Li Ta-tung, akit elbocsátottak állásából, mert bírálta a cenzúrát, azt mondta az új szabályról a brit Reuters hírügynökségnek: az uralkodó kommunista párt azokat a riportereket és szerkesztőket akarja megfékezni, akik megpróbálnak kibújni a párt propagandagépezetének ellenőrzése alól. "Az álhírek elleni küzdelem csak ürügy, a hatóságok bármilyen hírt álhírré minősíthetnek, ha kellemetlen lenne számukra a megjelenése" - mondta az egykori szerkesztő. Igaz ugyan, hogy létező probléma az álhírek megjelenése, de ennek kezelésére már rengeteg más eszköz áll rendelkezésre.
A kínai média szigorú állami ellenőrzés alatt áll, de a több ezer lap és folyóirat öldöklő piaci versenyében az egyes sajtóorgánumok csak úgy tudnak fennmaradni, ha a semmitmondó hivatalos közleményektől eltérnek időnként, és igyekeznek exkluzív, érdekes értesüléseket közölni. Az olvasók figyelmének megragadása érdekében - kockázatokat is vállalva - kitálalnak időnként korrupciós eseteket és hivatali hatalommal való visszaéléseket.
Előfordul, hogy tetszetős álhírek is megjelennek oldalaikon. Az sem ritka eset a kínai újságírás gyakorlatában, hogy riporterek, illetve szerkesztők pénzt követelnek vállalatoktól, magánvállalkozóktól, hogy ne közöljenek róluk rossz híreket, például ne leplezzék le esetleges törvénysértő ügyleteiket, ne tudósítsanak üzemi baleseteikről, bányaszerencsétlenségekről és más "kellemetlen ügyekről". Gyakori eset, hogy kínai újságírók készpénz vagy "ajándékok" fejében hajlandók részt venni cégek üzleti propagandát szolgáló sajtótájékoztatóin.
2008. június. 18. 19:38 MTI Világ
Az oroszok többsége helyesli a média cenzúráját
Az oroszok közel hatvan százaléka szükségesnek tartja, hogy az állam cenzúrázza a médiumokat, a szerinte félretájékoztató, erőszakot vagy közönséges tartalmakat terjesztő forrásokat - derül ki egy szerdán ismertetett felmérésből.
2007. július. 18. 00:00 Prizma
Cenzúra Amerikában
Nevetséges cenzúrát emlegetve inkább lemondott könyveinek amerikai kiadásáról az egyik legnépszerűbb német...
2007. június. 06. 16:50 BBC Tech
Világszerte egyre keményebb az internetes cenzúra
Az Amnesty International (AI) szerint, hacsak nem történnek sürgős lépések az internet szabadságának fenntartása érdekében, világszerte jelentősen változhat az internet arculata.
2007. június. 21. 16:18 MTI Világ
Verseltek a guantánamo-i foglyok, cenzúrázva megjelent
Gyűjteményes verseskötet jelenik meg Amerikában a guantánamói támaszpont rabjaitól.
2007. március. 20. 19:47 MTI Világ
Cenzúrázta a klímaváltozási jelentéseket a Bush-kormány
A Bush-kormány egy volt vezető tisztviselője elismerte, hogy politikai szempontok alapján cenzúrázott több klímaváltozási tudományos jelentést, "hozzáigazítva" azokat a Fehér Ház hivatalos politikájához.
2008. július. 09. 16:13 hvg.hu Tech
A kínai bloggerek trükkökkel kerülik meg a cenzúrát
A kínai hatóságok a pekingi olimpiai játékok közeledtével egyre szigorúbban lépnek fel az ország drákói cenzúrája ellen vétő bloggerek ellen. Az internetes naplóírók azonban kellően találékonynak bizonyulnak, ha arról van szó, hogy meg kell kerülni a nagy kínai tűzfalat.
|
https://hvg.hu/vilag/20090213_kina_cenzira_ujsagiras
|
https://web.archive.org/web/20231221045309/https://hvg.hu/vilag/20090213_kina_cenzira_ujsagiras
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-kinai-cenzura-feketelistaja-ujsagirokrol
|
HVG
|
world-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
8,157 |
Újabb megrovás a polgármesternek! - A Fidesz Nagykanizsán nem több, mint véd- és dacszövetség?
|
Pénteken a nagykanizsai közgyűlés, mint fegyelmi tanács - ezúttal az Arany János utca 8. alatti ingatlan adás-vétele kapcsán végzett tevékenysége miatt - újabb megrovásban részesítette Marton István polgármestert.
|
Ezúttal az Arany János utca 8. alatti ingatlan adás-vétele kapcsán végzett tevékenysége miatt döntött a fegyelmi tanáccsá alakukt közgyűlés Marton István megrovása mellett.
Mint arról december 18-án beszámoltunk, a fegyelmi tanáccsá alakult kanizsai közgyűlés az Arany János utca 8. számú ingatlannal kapcsolatos fegyelmi ügyben ismeretlen tettes ellen bűntető feljelentésről döntött és annak kivizsgálása végéig felfüggeszti a Marton Istvánnal szemben indított fegyelmi eljárást.
Mindezek után januárban megszületett a megyei főügyészség határozata az Arany János utca 8. számú ingatlan értékesítése kapcsán Marton István polgármester ellen a kanizsai közgyűlés, mint fegyelmi tanács által tett feljelentés ügyében. A határozat szerint a hivatali visszaélés-, közokirat és magánokirat ha misítás miatti feljelentésből, valamint az ahhoz csatolt iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy semmilyen bűncselekmény gyanúja sem áll fenn az ingatlan értékesítése kapcsán.
Az ügyészek azt is jelezték, hogy Marton István polgármester a szóban forgó telek elővásárlási jogáról szóló közgyűlési döntés kapcsán szakmailag és jogilag is indokoltan járt el, a közreműködésével készült okiratok formailag és tartalmilag valósak. Mindezek miatt a feljelentést január 7-i hatállyal a főügyészség elutasította.
Az ügy "visszakerült" a közgyűlés elé, mely február 13-án újra fegyelmi tanáccsá alakult és döntött: a történtek miatt megrovásban részesítik Marton Istvánt.
A döntés után Marton István is megszólalt. Kommentárja alapján a Fidesz, mint polgári párt Nagykanizsán megszűnt lépezni. Erkölcsi értékét akkor vesztette el, mikor szövetségre lépett az SZDSZ-szel.
A polgármester szerint a Fidesz Nagykanizsán ma nem több, mint véd- és dacszövetség, melynek egyetlen célja hogy a Cseresnyés Péter a 2010-es parlamenti választáson bejutó helyen szerepeljen a párt megyei listáján.
A város első embere úgy fogalmazott, hogy ezért a célért hajlandóak akár Nagykanizsa jövőjét is feláldozni - ezt bizonyították a SZDSZ-Fidesz koalíció lépései az elmúlt néhány hónapban.
|
https://www.zaol.hu/cimlapon/2009/02/ujabb-megrovas-a-polgarmesternek-a-fidesz-nagykanizsan-nem-tobb-mint-ved-es-dacszovetseg
|
https://web.archive.org/web/20090520024441/http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20090213_megrovas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-megrovas-a-polgarmesternek-a-fidesz-nagykanizsan-nem-tobb-mint-ved-es-dacszovetseg
|
ZAOL (Zalai Hírlap)
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Marton István (Nagykanizsa)"
] |
[] |
[
"Nagykanizsa"
] |
[
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
8,158 |
Bilincsben vitték el a BKV-ellenőröket
|
A négy ellenőr éppen turistákat bírságolt saját zsebre, amikor elkapták őket. Az egyiket már egy hete rajtakapták, de a BKV szerint amíg nem bizonyított a bűnössége, dolgozhat.
|
Bilincsben vitték el a rendőrök azt a négy BKV-ellenőrt, akiket tetten értek, hogy saját zsebre dolgoznak, és turistákat büntetnek meg - számolt be az esetről az RTL Klub Híradója. A négy BKV-ellenőr közül az egyik már nem volt ismeretlen a rendőrök előtt, egy hete már elfogták, amikor főellenőrként szintén turistákat bírságolt meg, de számlát vagy csekket nem adott.
A BKV szóvivője a tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy tudták, hogy a főellenőrt rajtakapták, de mivel a vizsgálat lezárásáig ártatlannak tekintik, ellenőrként továbbdolgozhatott.
A rendőrség állomásról állomásra követve buktatta le az ellenőröket, akik vagy 6000 ezer forintért bírságoltak meg turistákat, akkor is, ha volt érvényes jegyük, vagy 400 forintért adtak el használt jegyeket. Egyik esetben sem adtak számlát vagy csekket.
Elfogásuk előtt éppen turistákat büntettek meg, 6000 forintot kértek, de mivel a külföldieknél csak 5000 forint készpénz volt, azt is elfogadták, majd jó utat kívántak. A négy ellenőrt a rendőrök megbilincselték, az RTL Klub információi szerint vesztegetés miatt indul ellenük eljárás.
Kiricsi Karola a BKV Zrt. szóvívője az MTI-nek nyilatkozva a cég nevében elhatárolódott a hasonló esetektől, hiszen véleménye szerint a BKV érdeke, hogy megvédje az utasokat az ilyen ellenőröktől, valamint a többi 12 ezer tisztességesen dolgozó alkalmazottjának jó hírét is óvja..
|
https://index.hu/bulvar/2009/02/14/bilincsben_vittek_el_a_bkv-ellenoroket/
|
https://web.archive.org/web/20210126220400/https://index.hu/bulvar/2009/02/14/bilincsben_vittek_el_a_bkv-ellenoroket/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bilincsben-vittek-el-a-bkv-ellenoroket
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-14 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,159 |
A szocialisták „úgy lopják az uniós pénzt, mintha kötelező lenne” + Videó
|
Változatlanul lopják az uniós pénzt. Hangfelvételek bizonyítják, hogy fiktív teljesítési igazolásokat nyújtott be az egyik békési kábelszolgáltató.
|
2009.02.15. 11:20
Változatlanul lopják az uniós pénzt. Hangfelvételek bizonyítják, hogy fiktív teljesítési igazolásokat nyújtott be az egyik békési kábelszolgáltató.
Az Oros-Com közel félmilliárd forint értékben kapott elmaradott kistérségektől megbízást a széles sávú internet kiépítésére. A Hír Televízió Célpont című műsorának nyilatkozva a kivitelező konzorcium egyik vezetője is elismerte, hogy történt túlszámlázás. Például egy alig 3 millió forint értékű fejállomást papíron 12 millió forintos költségként próbáltak meg elszámolni.
A Célpont péntek esti műsora azzal foglalkozott, kinél landolt a különbözet. A műsor bemutatja: a szocialisták úgy lopják az uniós pénzt, mintha ez kötelező lenne. Az is kiderül: az állam – a szakmai szervezetek kifogásait semmibe véve – miért támogatja a párhuzamos kábelrendszerek kiépítését.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/a-szocialistak-ugy-lopjak-az-unios-penzt-mintha-kotelezo-lenne-video
|
https://web.archive.org/web/20090218080004/http://mno.hu/portal/616134
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szocialistak-augy-lopjak-az-unios-penzt-mintha-kotelezo-lennea-video
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"OrosCom"
] |
[] |
[
"támogatás",
"internet",
"EU",
"távközlés / telekommunikáció"
] |
[] |
8,160 |
Korrupció ügyében nyomoznak amerikai katonatisztek ellen
|
A vizsgálat tárgya annak a 125 milliárd dollárnak a sorsa, amit az amerikaiak vezette koaliciós erők 2003-as inváziója után Irak újjáépítésére szántak.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/97871_korrupcio_ugyeben_nyomoznak_amerikai_katona
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-ugyeben-nyomoznak-amerikai-katonatisztek-ellen
|
Hírszerző
|
world-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
|
8,161 |
Újabb fegyelmi megrovást kapott Nagykanizsa polgármestere
|
Marton István, Nagykanizsa polgármestere bírósághoz fordul az őt elmarasztaló önkormányzati közgyűlés döntésének megsemmisítéséért.
|
A mostani fegyelmi eljárás előzménye, hogy a közgyűlés szerint a 2006-ban a Fidesz támogatásával megválasztott polgármester úgy járt el egy épület eladásánál, mintha az önkormányzat lemondott volna annak elővásárlási jogáról, holott erről érdemi döntés a testületben nem született. Emiatt a múlt év őszén a rendőrség egy ismeretlen feljelentése alapján már folytatott vizsgálatot, amely azzal zárult, hogy a megismert iratok alapján "a bűncselekmény elkövetésének gyanúja sem merült fel".
A nagykanizsai képviselők a múlt év decemberében fegyelmi tanáccsá alakulva mégis úgy döntöttek, hogy ebben az ügyben ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesznek, a Zala Megyei Főügyészség januárban azonban szintén azzal zárta le a vizsgálatát, hogy egyetlen pontban sem talált bűncselekményre utaló nyomot. Mindezek ellenére úgy határozott a város közgyűlése, hogy ebben az ügyben megrovásban részesítik a polgármestert.
Marton István vasárnap azt mondta: "arra megy ki a játék, hogy kiosztanak egy csomó megrovást, az ötödik-hatodik után pedig kezdeményezik a bíróságon a felfüggesztésemet".
Emlékeztetett arra, hogy decemberben már kapott egy megrovást egy másik ingatlanügy miatt, amelyben a képviselők szintén őt tartották felelősnek amiatt, hogy az önkormányzat nem vásárolta meg az érintett ingatlant. Januárban pedig azért kapott megrovást a testülettől, mert még tavaly nyáron megvonta alpolgármesterének minden feladatkörét, és ezt a közgyűlés határozata ellenére sem adta vissza.
Hozzátette, hogy a decemberi fegyelmi döntést bíróságon már megtámadta, az alpolgármesteri jogkör megvonásával összefüggésben pedig a közigazgatási hivatal neki adott igazat, így az ebben az ügyben kiszabott fegyelmi döntés miatt is jogorvoslattal él. A mostani, vagyis harmadik megrovással kapcsolatban - az írásbeli határozat kézhezvételét követően - pedig szintén kezdeményezi a bíróságon az őt elmarasztaló döntés megsemmisítését.
Az MTI megkeresésére a mindhárom fegyelmi tanács elnöki tisztét ellátó Cseresnyés Péter (Fidesz) alpolgármester vasárnap annyit közölt: a bűncselekmény és a jogszabálysértés nem egy és ugyanaz, ezért határoztak a megrovás mellett. Emlékeztetőül azonban hozzátette, hogy személyes érintettsége okán ő maga a fegyelmi tanácsok elnökeként nem szavazott és nem nyilvánított véleményt egyik ügyben sem.
Röst János (SZDSZ) önkormányzati képviselő tagja volt a legutóbbi fegyelmi bizottságnak, de az MTI-nek csupán annyit mondott: nem hozhatja nyilvánosságra a legutóbbi elmarasztalás pontos indokait, bár szerinte ezeket a polgármesternek ismernie kell. Úgy fogalmazott, hogy az indokok egy későbbi munkaügyi per részét képezheti. A zárt ülést indokolttá tette az is - mondta -, hogy az ügy részletei érintik a jegyzőt, a polgármesteri hivatali dolgozóit, magánszemélyeket és cégeket.
A szinte minden kérdésben rendkívül megosztott, a múlt év őszén történt két kilépésig fideszes többségű nagykanizsai közgyűlésben az alpolgármester és a polgármester, valamint a jegyző között is feloldhatatlan ellentét feszül. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy a polgármester megvonta az alpolgármester minden feladatkörét, de az is, hogy a jegyzőt tavaly nyáron a Fidesz frakciója el akarta távolítani a székéből, az elmúlt hetekben azonban már a polgármester kezdeményezte a korábban általa még támogatott hivatalnok távozását.
Kezdőlap Belföld Újabb fegyelmi megrovást kapott Nagykanizsa polgármestere
|
https://infostart.hu/belfold/2009/02/15/ujabb-fegyelmi-megrovast-kapott-nagykanizsa-polgarmestere-257532
|
https://web.archive.org/web/20240127073615/https://infostart.hu/belfold/2009/02/15/ujabb-fegyelmi-megrovast-kapott-nagykanizsa-polgarmestere-257532
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fegyelmi-megrovast-kapott-nagykanizsa-polgarmestere
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[
"Marton István (Nagykanizsa)"
] |
[] |
[
"Nagykanizsa"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
8,162 |
Korrupt rendõrök: rothadt almák a hordóban?
|
Egy rendôr tiszthelyettes a hajnali órákban szolgálaton kívül, ittasan, de egyenruhában megállt a tulajdonában levô személygépkocsival a város belterületén. Miután az utat így elzárta, az arra haladó Sz. A. is kénytelen volt megállni a gépkocsijával...
|
Korrupciótipológia
Egy rendőr tiszthelyettes a hajnali órákban szolgálaton kívül, ittasan, de egyenruhában megállt a tulajdonában levő személygépkocsival a város belterületén. Miután az utat így elzárta, az arra haladó Sz. A. is kénytelen volt megállni a gépkocsijával. A rendőr ekkor Sz. A. polgári egyénhez lépett és közölte vele, hogy gépjárműellenőrzést tart, majd kérte az okmányait. Megtudván, hogy Sz. A. kötöttáru kiskereskedő, két pulóvert kért tőle. Ekkor érkezett a helyszínre gépkocsival S. T.-né, ugyancsak kötöttáru kiskereskedő, aki szintén megállt, és akit a rendőr ugyancsak igazoltatott, majd tőle is pulóvert kért. Ezalatt Sz. A. elhagyta a helyszínt. S. T.-né e kérésnek nem akart eleget tenni. A közeg azonban a sértett gépkocsijának csomagtartójából kivett 1 db 221 forint értékű pulóvert, majd S. T.-nét tovább engedte. (Bírósági Határozatok, a továbbiakban: BH. 1981, 395.)
Nem nagy ügy, ráadásul jóval a rendszerváltás előtt történt. Idézünk persze mindjárt újabbakat is, igaz, manapság, mint látni fogjuk, már inkább készpénzre hajtanak a közbiztonság egyes eltévelyedett őrei. Kényes téma ez, felelőtlen vádaskodásoknak nincs helye. Ezért az alábbiakban kizárólag a bírósági gyakorlatból közzétett konkrét eseteket említek (a vázlatos, kis hazai "korrupciótipológiát" lásd a keretben), a Bírósági Határozatok című kiadványban publikált szövegen csak apróbb, az érthetőséget szolgáló javításokat téve.
Ezeknek az eseteknek az egyik legszembetűnőbb vonása az, hogy szinte alig szerepelnek bennük magasabb rendfokozatú rendőrtisztek: az őrnagyi szintnél nem sikerült feljebb jutni. Igaz, büntetőeljárás folyik egy rendőr ezredes ellen, aki korábban a belügyminisztériumi nyilvántartásokért és általában az adatfeldolgozásért volt felelős. Őt azzal gyanúsítják, hogy a hazai olajmaffia működtetésében vállalt fontos szerepet. Állt határőr vezérőrnagy, a testület vezetője is bíróság előtt, már két ügyben is. Először azért, mert a szervezet magáncégekkel kötött szerződést magánvállalkozások tulajdonában álló gépkocsik határátlépéseinek figyelemmel kíséréséről. Másodszor pedig a vele üzleti kapcsolatban álló személyek határon történő ellenőrzését könnyítette meg. A tényállításokat nem cáfolta senki, a bíróság azonban nem látott okot a tábornok elmarasztalására. Egy korábbi budapesti rendőrfőkapitány talált tárgynak minősíttette a rendőrség által tárolt gépkocsikat, amelyeket azután a testület tagjai vettek használatba. Hivatalbéli utódának kollégái baráti alapon dolgoztak a tábornok telkén.
A rendőrség soraiban létező korrupció igen nagy veszélyeket idézhet elő. Ez önmagában persze senkinek nem újdonság, mégsem mindegy, hogyan kezeljük, milyen következtetéseket vonunk le belőle. Némi optimizmussal tölthet el bennünket az a tudat, hogy a rendőri és belügyi vezetés ma már nem söpri szőnyeg alá a korrupció problémáját. Erre indítja őket az erősödő nemzetközi nyomás is: szinte valamennyi tekintélyes szervezet (ENSZ, Európa Tanács, OECD stb.) programjába vette a jelenség elleni harcot, a magyar kormány, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak átfogó vizsgálatokat folytat arról, milyen intézkedésekkel szoríthatnák vissza a szóban forgó tendenciákat. Nívós tudományos publikációk is napvilágot láttak minderről,1 empirikus és elméleti kutatások indultak a problémakör mélyebb megismerése céljából.2 Jelentős vállalkozás az Európai Unió Phare-Democracy programja keretében zajló, magyar-angol együttműködésben folyó kutatás, amelyet a Rendészeti Kutatók Egyesülete végez.
Esetek, importból
Hogy korrupció minden társadalomban létezik, az közhely. A valódi kérdés tehát inkább az, hogy mennyire és milyen módon korrupt egy rendszer, illetve annak alkotóelemei. Egyáltalában nem vigasztalásnak, sokkal inkább a megelőzés szükségességét hangsúlyozó figyelmeztetésnek szánom: döbbenetes példák sorozata jelzi, hogy rendőri korrupció a legfejlettebb országokban is van, sőt időnként olyan szélsőséges megnyilvánulásokat produkál, amelyek nálunk remélhetőleg soha nem fognak felbukkanni. Az alábbi példák mind a kilencvenes évek történetéhez tartoznak.3
A volt spanyol belügyminisztert olyan titkos kommandó működtetése miatt börtönözték be, amelynek a baszk terroristák fizikai megsemmisítése volt a feladata. Nyilvánvaló, hogy az előző miniszterelnök bukásában is nagy szerepe volt ennek az igazán véres ügynek.
Belgiumban a pedofil hálózatot fenntartó és számos más rémtettet személyesen is végrehajtó Dutroux ügye rázta meg az ottani és a nemzetközi közvéleményt. A hatóságok több mint gyanús felületessége és tehetetlensége még tovább fokozta a megdöbbenést: bizonyított tény például, hogy egy alkalommal a kiskorúak eltűnése ügyében nyomozó rendőrök Dutroux lakásán házkutatás közben gyermekhangokat hallottak. A gyanúsított magyarázata szerint azok saját gyermekeitől származtak, holott ők akkor egyáltalában nem voltak ott. A nyomozócsoport talált bilincseket, chloroformot, vaginakrémet, valamint nőgyógyászati tükröt. Mindennek ellenére a fogva tartott gyermekeket nem fedezték fel, így nem is menthették meg őket. A bűnüldöző szervek szerepét több fórumon vizsgálták az ügy lezárása után. Még a rendőrséggel szemben leginkább elnéző jelentés is kénytelen volt megállapítani: rendőrtisztek is segítették Dutroux förtelmes bűneinek elkövetését, nem beszélve a felderítés elfogadhatatlan minőségéről. Ez utóbbi terén a szándékos bűnpártolás és a "csak" szakmai hozzá nem értés arányát nem sikerült pontosan kimutatni, holott mindkét tényező szerepet játszott az eljárás késedelmességében, ezzel is lehetővé téve további gaztettek elkövetését.
Hollandiában néhány rendőrtiszt elhatározta: hatékonyabban fog fel lépni az országba beáramló kábítószerek kereskedelmének visszaszorítása érdekében. Beépültek hát az ilyen tevékenységre szakosodott bűnszervezetbe, hogy ellenőrzött szállítások révén tudomást szerezzenek az elkövetési módszerekről, ennek alapján pedig megakadályozzák a drogok bejutását az országba. A végeredmény hivatalos értékelés szerint az lett, hogy a rendőrök tevékenységének következtében nagy mennyiségű anyag került piacra, vagyis az operáció gyakorlatilag elősegítette a kábítószerimport állami támogatással történő növekedését. Ráadásul volt olyan rendőrtiszt, aki zsebre is tette a rá jutó hasznot.
Az európai botrányokhoz hasonlóakat Amerikából is idézhetünk. 1992 májusában a New York-i Brooklynban hat rendőrt vettek őrizetbe szervezett kábítószer-kereskedés gyanújával. A sajtó felderítette és kitálalta, hogy egyikükkel, Michael Dowddal szemben a megelőző hat éven belül már tizenötször kezdeményeztek korrupció miatt eljárást, felettesei azonban egyszer sem tartották megalapozottnak a vádakat. Hivatalos vizsgálat kezdődött az ügy hátterének feltárása céljából, a bizottságot Milton Mollen bíró vezette. 1994 júliusában tették közzé a megállapításokat és javaslatokat tartalmazó terjedelmes jelentést, amelyben a testület leszögezte: a New York-i rendőrök többsége becsületes, és korrupt társaik eltávolítását kívánja. Másrészt viszont Michael Dowd és társainak ügye nem nevezhető elszigetelt jelenségnek a szervezeten belül, az inkább a város járőrkerületeiben meglehetősen elterjedt bűnös gyakorlat megnyilvánulása volt.
Korrupció és brutalitás "jegyesek"
Az igencsak elterjedt "rothadt almák a hordóban" teória teljességgel alkalmatlan a probléma megközelítésére. E magyarázat szerint a korrupció oka az, hogy az egyébként egészséges "gyümölcsök" közé romlottak is kerülhetnek, vagyis a becsületes rendőrök soraiba nemkívánatos személyek férkőzhetnek. Ha azonban ezeket időben eltávolítjuk, a "hordó", vagyis a rendőri szervezet jó minősége megmenthető. Hogy ez mennyire nem így van, arra a bemutatott magyar és külföldi példák alapján is teljes bizonyossággal lehet következtetni. Kevés olyan eset van, ahol a megtévedt rendőrnek legalább egy társa ne lett volna, ami már a magyar rendőrség munkaszervezéséből is logikusan következik. De emlékezhetünk arra a jogesetre is, ahol két felelős tiszt nem ment ugyan bele a javasolt törvénysértésbe, de nem is tartották szükségesnek, hogy bármit tegyenek ellene.
Sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy az anyagi előnyök megszerzésére törekvő rendőr és a törvények érvényesítésében túlbuzgó, brutális kolléga két különböző világba tartozik. A Mollen-bizottság ezzel szemben intézményes kapcsolatot talált a korrupció és a brutalitás között. Egyebek mellett éppen a New York-i ügy negatív főszereplője, Michael Dowd jelentette ki a testület számára tett vallomásában, hogy tipikusan azoknak a rendőröknek jár el a keze, akik zsebre dolgoznak. Hazai példáink közül ugyanerre utal az adósságbehajtó nyomozók története.
A "rothadt alma" teóriától már lassan a hazai belügyi és rendőri vezetés is megszabadul, de a korrupció és a brutalitás eltérő megítélése következetesen tartja magát. Belügyminiszterünk nyilvánosan fenyegeti mindazokat, akiknek akár csak egy forint vesztegetési pénz tapad a kezéhez. Kevesebb szó esik az erőszak, különösen a néha tragikus végű fegyverhasználat problémáiról. Ellenkezőleg: nem csupán jogszerűnek, hanem szakszerűnek is minősítettek már halálos eredményű rendőri lövöldözést, holott a szolgálati szabályzat világosan kimondja: kerülni kell az emberi élet kioltását.
Van benne rendszer
Mindez arra utal: a korrupció gyökerei a rendszerben keresendők. Érthetjük ez alatt akár a nemzetközi rendet,4 akár az egyes országok társadalmi-politikai viszonyait, de a korrupcióba keveredő rendőr munkájának szervezeti, normatív és értékkörnyezetét is. A mértékadó szakirodalomban általánosan elfogadott az a nézet, amely szerint a rendőrök deviáns magatartásának okai a szervezet sajátos szubkultúrájában keresendők.5 A közbiztonság védelmének szolgálatában óhatatlanul kitermelődnek olyan gondolkodási és viselkedési minták, amelyek gyakorlati szinten feloldhatóvá teszik a rendőr által megélt ellentmondásokat. Ilyen például a törvényesség és a célszerűség viszonya, különös tekintettel az eredmény elérését szorgalmazó vezetői elvárásokra. De vetődnek fel erkölcsi dilemmák is, az egyik legsúlyosabb az ártatlanság vélelme és az alapos gyanú feszültsége. Mindezek, továbbá a működési környezet egyéb tényezői olyan szemléletet alakítanak ki, amelynek következtében a rendőr világa élesen elválik a társadalom mindennapi világától éppúgy, mint a közhatalom más alrendszereitől. Az elszigeteltség érzése, a titkolódzás, az erőszakhoz fűződő sajátos viszonyulás, a jog sajátos értelmezése (ezen belül különösen a gyanúsítottakat védő garanciák lebecsülése), továbbá a cinizmus mind-mind hozzátartozik ehhez a szubkultúrához. Ezek az vonások nem szüntethetőek meg, mint ahogy az is illúzió, hogy a bűnözés kiiktatható a társadalomból. Legfeljebb csak befolyásolni lehet mindezen tényezőket a rendőri munka tudatosan - például jogalkotással, vezetői irányelvek kiadásával, képzéssel stb. - alakítható keretei között.
Tételem az, hogy ma a jogalkotás és a politikai, valamint a szakmai vezetés megnyilvánulásai számos ponton inkább előmozdítják, semmint gátolnák a bűnös magatartás elfogadását. Sőt, az Európa Tanács felfogásával összhangban beszélhetünk egyfajta intézményes korrupcióról is, ami a döntéshozatali folyamat elfajulását, a hatalommal való visszaélés meggyökeresedését jelenti a jogban, a gazdaságban és a közszolgáltatások terén.6 Ebben a megközelítésben nem csupán a rendőrök, hanem a rendőrség korruptságának kérdését is vizsgálni kell, természetesen a működés jogi és politikai környezetébe ágyazottan.
Különleges anyagból gyúrva
A rendőri korrupció egyik önigazoló tényezője maga a testülethez való tartozás.
A közbiztonság védelmezői különleges embereknek tartják magukat, akikre ennek megfelelően nem az átlagpolgárra méretezett szabályokat kell alkalmazni.
Ezt az alapvetően hibás szemléletet jogalkotásunk és a mögötte álló veszélyesen felületes politika jelentősen felerősíti. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 258. §-ában foglalt szabály szerint például rendőrnek csak az vehető fel, akinek közeli hozzátartozóival, valamint a vele egy háztartásban élőkkel együtt kifogástalan az életvitele, ezt a körülményt pedig a testülethez való tartozás teljes tartama alatt vizsgálni lehet. Vajon reális-e ez a jogilag tételezett tökéletesség a mintegy harminckétezer hivatásos rendőr és legalább ötször ennyi hozzátartozó, valamint együttélő személy esetében? Nyilvánvalóan nem. Tudni kell, hogy a büntetlen előélet és a jó hírnév már eleve követelmény, az életvitel kifogástalansága tehát még szigorúbb feltételrendszernek való megfelelést kíván. Ezzel szemben a szolgálati viszony megszüntetése szempontjából nem minősül méltatlannak például az, akit jogerősen elítéltek, de a büntetés nem végrehajtandó szabadságvesztés, a végrehajtás felfüggesztése esetén pedig a bíróság mentesítette az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Mindezeken túlmenően csak a szolgálaton kívüli magatartásnak a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalmat veszélyeztető volta alapozza meg a méltatlanságot, a hivatali működés során észlelhető etikátlanság nem.
A makulátlanság törvényi vélelmezése és a részletes szabályok között - a hétköznapi realitásokról már nem is beszélve - olyan ellentmondás van, amit cinizmus nélkül nem lehet feloldani. Hogy is lehetne, amikor a törvényhozó más téren is nyilvánvaló hazugságokra építette az alkotmányosság alapjait megroggyantó rendvédelmi jogi erődítményét. Szintén a megkérdőjelezhetetlen tökéletesség tudata csobbant ki a rendőrségi törvény javaslatának 1993. októberi parlamenti vitájában, ahol az akkori belügyminiszter nemes egyszerűséggel kijelentette: a rendőrség a jogsértő állampolgár ellen jár el, nyugton hagyja a jog szerint cselekvőt. Ha pedig ez így van, akkor igazán elfogadható, hogy a testület kemény, egyes pontokon alkotmányosan aggályos hatásköröket kapott. Senkinek nem tűnt fel, hogy a szabályozásnak valóban elvi alapját képező kijelentés nem igaz, hiszen már magából a törvényből is kiderül: a rendőri hatáskörök elsősorban a jogilag és ténylegesen is teljesen ártatlan polgárokat érintik. A lejtőn innen kezdve már nem lehetett megállni.
Bűnözéssel a bűnözés ellen?
A törvényben rögzített, de jogi alapértékeket sértő megoldásokon túlmenően további kiskapukat nyitott az Országgyűlés az önkény felé. Köztudomású például, hogy a visszaélések egyik gyakori terepe a titkos eszközök használata, emlékezzünk csak a holland rendőri kábítószerimport esetére! Ehhez képest igencsak határozott, ámde kevéssé elfogadható alapállást tükröz az a hozzászólás, amelyet a legnagyobb akkori kormánypárt vezérszónoka mondott el a rendőrségi törvény javaslatának vitájában. Sóvágó László kijelentette: az engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés (ilyen például az informátorok alkalmazása, fedőintézmény létrehozása és működtetése) esetében nagyobb érdek fűződik a jogok engedély nélküli gyakorlásához, mint a jogsértések kiküszöböléséhez. Azóta megszületett az új büntetőeljárási törvény, amelynek egyes rendelkezéseit a jogalkotó sietett még az egész kódex alkalmazása előtt hatályba léptetni. Így került be jogunkba a fedett nyomozó, vagyis a titkosrendőr büntetlenségének tétele bármilyen, általa elkövetett bűncselekmény esetén, kivéve más ember szándékos megölését.
Honnan is indultunk? A rendőr csak jogsértőkkel szemben jár el? Bűnözéssel a bűnözés ellen? Ez persze butaság. Az alaphelyzet az, hogy a rendőr azért követ el bűncselekményt, mert egy szervezett elkövetői csoportba épült be, és ott nyilván feltűnne az egyetlen becsületes ember a maga kifogástalan életvitelével. Titkosrendőrünk tehát természetesen nincs abban a helyzetben, hogy erkölcsileg vagy jogpolitikailag mérlegelje az általa elkövetendő bűncselekmény sértettjeinek a joghoz való viszonyulását.
Valószínűleg nem is érez igazán mély késztetést, ha látja és hallja, milyen erkölcsi alapon állnak azok, akik a rendőrséget irányítják. Borai Ákos rendőr ezredes például a "maffiatörvény" egyik szerzője. Ismeretes, hogy a jogszabály egyebek mellett a prostitúcióval kapcsolatos közrendvédelmi szabályokat rögzít. Borai a Rendőrtiszti Főiskola folyóiratának (Főiskolai Figyelő, 1999/2.) nyilatkozva kifejtette, hogy az utcalányok inkább áldozatnak tekintendők, akiket a kriminális szubkultúra jegyében kizsákmányolnak. Ez nyilvánvalóan így van, az utcán dolgozó lányok jelentős része nem vagy nem csak magának keresi a pénzt. Helyesen idézi fel az ezredes az e témában irányadó nemzetközi szerződés szellemét, amely valóban hasonló megfontolásokból abszolút módon tiltja a prostitúcióra települő élősdi cselekményeket, miközben magát a prostituáltat inkább védelemre, segítségre szoruló személynek tekinti. De mit mond ugyanez a Borai ezredes a Duna TV 1999. augusztus 3-i Virradóra című műsorában? A müncheni példára hivatkozva kifejti, hogy a lányoknak a türelmi zónába való beterelését majd a rendőrségnek a stricikkel való megállapodása keretében ez utóbbiak fogják elvégezni. Mindezt magabiztos mosollyal.
Több pénzt!
Messzire távolodott tehát a jogalkotó az alkotmányos és erkölcsi értékektől, de mindezt a kriminalitás növekedésével és elfajulásával indokolta, egyfajta kimondatlan szükségállapoti helyzetet feltételezve. A megközelítés vitatható, de mégiscsak van egyfajta logikája, méghozzá a brutalitásokat, a túlkapásokat a bűnözés elleni háború hevében a szent cél érdekében elnéző "hadvezetés" szemlélete keretében. A kormány azonban gondolt egyet és kimondta: mostantól a költségvetés bevételeit is gyarapíthatná ez a nagy hatalmú szervezet, amelyet kényem-kedvem szerint irányítok. Megszületett a máig hatályos 2365/1995. (XI. 28.) Korm. határozat, amely minden esetleges félreértést elkerülendő, folyamatos határidő megjelölésével kimondta: "A kormány egyetért azzal, hogy a rendőrség szabálysértési hatósági tevékenysége során keletkező - a tervezettet meghaladó - központi költségvetési többletbevétel 50 százalékával a rendőrség következő évi központi költségvetési támogatását növelni kell." Tetszik érteni? A szabálysértési bírságok tervének túlteljesítésében a rendőrség közvetlenül, anyagilag érdekelt. A határozat azonban itt nem áll meg, máris jön a következő pont: "A központi költségvetés rendőrség működéséből eredő bevételeinek növelése érdekében végre kell hajtani, illetve kezdeményezni kell a szükséges jogszabály-módosításokat." Magyarul: a rendőrség szerezzen több pénzt. A jogalkotó tette is a dolgát. Megszületett például a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, amely megtestesíti a korrupció klasszikus meghatározását, vagyis a közhatalom magáncélú gyakorlását. Magánjogi szerződéseket tesz lehetővé a jogszabály olyan piaci viszonyok közepette, ahol az egyik szerződő fél - a rendőrség - hatósági eszközökkel (engedélyezés, ellenőrzés, bírságolás stb.) uralja a verseny többi szereplőjét, azaz a biztonsági vállalkozásokat. Ráadásul ebben a magánérdekűnek nevezhető tevékenységben a jogszabály 6. §-a szerint teljes terjedelemben benne vannak a közhatalmi jogosítványok. De a kifejtettek alapján az is érthető, miért sietett a jogalkotó a szabálysértési bírságok összegének felső határát már most, az új szabálysértési törvény hatálybalépését jóval megelőzően felemelni.
Mit mondhat mindezek után egy zsebre bírságoló rendőr őrmester, ha megkérdezik, hogy miért csinálja? Talán ezt: "Mert nekünk elfelejtettek szólni, hogy VIP-hitelt lehet kérni a Postabanktól."
1 Írások a korrupcióról. Helikon-Korridor, Budapest, 1998; Belügyi Szemle, 1998. évi 10. szám.
2 A rendőri korrupcióval kapcsolatban mások mellett Bódi János, Kránitz Mariann, Krémer Ferenc munkái érdemelnek feltétlenül említést.
3 Maurice Punch professzor 1999. május 20-23. között Firenzében tartott előadása.
4 Saphos, C. S.: International Security in the Post-Cold War Era: Can International Law Truly Effect Global Stability? Something is Rotten in the State of Affairs Between Nations: The Difficulties of Establishing the Rule of International Criminal Law Because of Public Corruption. Fordham International Law Journal, 1996. június
5 Kappeler-Sluder-Alpert: Understanding the Dark Side of Policing. Waveland Press, Prospec Heights, Illinois, 1994; Krémer Ferenc: A rendőri szubkultúra és a korrupció néhány problémája. Belügyi Szemle, 1998/10.
6 A korrupció elleni fellépés akcióprogramja, elfogadta az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1966-ban, II. rész A/II/13.
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: [email protected]
|
http://beszelo.c3.hu/99/09/04sziki.htm
|
https://web.archive.org/web/20211205225909/http://beszelo.c3.hu/99/09/04sziki.htm
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-rendarok-rothadt-almak-a-hordoban
|
Beszélő
|
hungarian-news
|
1999-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] |
[] |
8,163 |
Elértéktelenedő józsefvárosi telkek
|
Információink szerint már túladott a ciprusi offshore cég a tízmilliókkal leértékelt józsefvárosi telkén. Az önkormányzat a héten átfogó vizsgálatot indított a Corvin sétány programot végrehajtó projektcég működésének feltárására.
|
Elértéktelenedő józsefvárosi telkek
Információink szerint már túladott a ciprusi offshore cég a tízmilliókkal
leértékelt józsefvárosi telkén. Az önkormányzat a héten átfogó vizsgálatot
indított a Corvin sétány programot végrehajtó projektcég működésének
feltárására.
A hatalmas beruházás nyomában az önkormányzat és a rendőrség is
vizsgálódni kezdett (Fotó: Leéb Ádám)
A Magyar Hírlap értesülései szerint a ciprusi offshore cég, a Walldale
Holding Ltd. tulajdonában lévő Q Project Alfa Kft. (QPA) értékesítette a
VIII. kerületi Dugonics utcában megszerzett önkormányzati telkét. Mint
megírtuk, a QPA a Korona 97 Kft. jóvoltából jutott hozzá az 1470
négyzetméteres józsefvárosi ingatlanhoz kilencvenmillió forintért tavaly
márciusban. Az ügylet előzményeként a Korona 2006 augusztusában 24 millió
forintért vételi jogot szerzett a Horváth Mihály tér 16. szám alatti, 530
négyzetméteres helyiségcsoportra. Az ingatlant azonban 2007 végéig sem
kapta meg, helyette a Dugonics utcait kérte és kapta meg az
önkormányzattól. Azt azonban nem maga, hanem a két hónappal korábban
alapított QPA számára. Az önkormányzat annak ellenére ráállt az üzletre,
hogy a két cégnek más a tulajdonosa és más a profilja, a Korona
vendéglátós, míg a QPA a Quantum Lakásépítő Kft.-hez köthető Kapcsos Mátyás
ügyvezető és a Walldale révén. A ciprusi cég harmadik érdekeltsége, a
Manlíra Kft. a Kisfaludy utca 14.-ben vásárolt be még egy kerületi telket,
az önkormányzat ötszáz négyzetméteres parkolóját. Mindkét ingatlan
adásvételi szerződése 2008. március 26-i keltezésű.
A három ingatlan közös vonása, hogy tízmilliókat veszítettek értékükből. A
Horváth Mihály téri épületet 2006 májusában még 74 millió forintra taksálta
az egyik szakértő, a 2006. júliusi értékbecslés már csak 24 millióra. A
Dugonics utcait korábban több tízmillió forinttal drágábban tartották
nyilván, a Kisfaludy utcait pedig információink szerint hetvenmillióra
taksálták, a Manlíra azonban a legvégső, húszmilliós áron jutott hozzá.
Ennyiért az utcában egy 48 négyzetméteres új lakást kapni, és az is
figyelemreméltó, hogy a leértékelést az első két ingatlan esetében azonos
személy szakvéleményezte.
A jelentős eltéréseket tartalmazó 2006-os előterjesztéseket jegyző Mitus
Zsuzsanna szocialista alpolgármester kérdésünkre nem tudta felidézni a
három évvel korábbi ügyeket. Xantus Judit jegyző és Iván Roland
vagyongazdálkodási osztályvezető az eltelt másfél hétben sem válaszolt
kérdéseinkre.
A Dugonics utcai ingatlant pályázat nélkül értékesítették, a Kisfaludy
utcait pályázattal, ám ennek is vannak érdekességei. A Manlíra két
vetélytársa a Plus Game Invest Kft. és a Rovin Kft. volt, utóbbit az az
Orient Rt. alapította 2000-ben, amely 1996-ban létrehozta a Korona 97-et,
míg a Rovin és a Plus Game jelenlegi tulajdonosa ugyanaz a személy, Bánlaki
Zsolt.
A rendőrség 2008 júniusában nyomozást indított hűtlen kezelés gyanújával,
de bűncselekmény hiányában egy hónappal később lezárta az ügyet.
Mindenesetre a vizsgálat már folyamatban van a kerületben az önkormányzat
óriás ingatlanberuházásával kapcsolatban. A József körút–Práter
utca–Szigony utca–Üllői út által határolt területet érintő Corvin sétány
program önkormányzati cégénél átfogó vizsgálat kezdődött a héten. A Rév8
Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. működését ellenőrzik,
amely a befektető Futureál Csoporttal közösen valósítja meg a projektet. A
külsős átvilágító cég több vizsgálata a 2002 és 2008 decembere közötti
időszakra terjed ki.
Közpénz a sétányra
Hétmilliárd forintot költött eddig Józsefváros a programra, amely
ötvenszázalékos készültségnél tart. A kerület nyolcmilliárd, a főváros 3,19
milliárd forintos kötelezettséget vállalt rá, ebből még kétmilliárddal
adós. Józsefváros a program finanszírozására hitelt vett jel,
hitelállománya hétmilliárd forint.
Ki fizeti a révészt?
A Rév8 Zrt. tulajdonosa a VIII. kerületi önkormányzat 60,9 százalékos, és a
Fővárosi Önkormányzat 39,1 százalékos részesedéssel. Fenntartásának
költsége évi kétszázmillió forint. Ez eddig a kerületre hárult, sőt
Józsefváros fizeti a fővárosi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok
díjazását is.
Megújuló belváros
Majd 208 ezer négyzetméter az összterülete a 2003-ban indított Corvin
sétány programnak. A tervek szerint Közép-Európa legnagyobb belváros-
megújítási programja keretében kétezer-ötszáz lakást és legalább hatvanezer
négyzetméter kereskedelmi-intézményi területet adnak át.
Zsidai Péte
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/elertektelenedo_jozsefvarosi_telkek.html
|
https://web.archive.org/web/20140725005203/http://www.magyarhirlap.hu/belfold/elertektelenedo_jozsefvarosi_telkek.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elertektelenedo-jozsefvarosi-telkek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[
"Mitus Zsuzsanna"
] |
[
"Korona 97 Kft.",
"Manlíra Kft.",
"Q Project Alfa Kft."
] |
[
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"privatizáció"
] |
[
"Corvin sétány"
] |
8,164 |
Börtönbe kerülhetnek az útkartellezők
|
Az államot megkárosító kartellek esetében már nem elég az, hogy a versenyhatóság leleplezi, és milliárdos bírságokat ró ki az érintett cégekre. A versenyhivatal feljelentést tett a legutóbb feltárt nagy útépítési kartell miatt - derült ki a GVH elnökével, Nagy Zoltánnal készült interjúnkból.
|
- A gazdasági válságban nem érzékelik, hogy a piaci szereplők számára még csábítóbbá válik a kartellezés vagy az erőfölénnyel történő visszaélés?
- Bár számolunk vele, egyelőre nem érzékeljük, hogy nálunk kifejezetten a válsághoz köthetően megnőtt volna a versenyjogsértések száma vagy súlya. Az viszont itthon és külföldön is megfigyelhető, hogy a piaci szereplők a válságra való hivatkozással megpróbálják felülírni a versenyszabályokat. Hollandiában például nemrég egy olyan, normál piaci viszonyok között képtelenségnek tűnő törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy a tíz százalék alatti piaci részesedésű kis cégek kapjanak felmentést a kartellezés tilalma alól. Az érvelésük az volt, hogy ha a kis társaságok klasszikus kartellbe tömörülnek - egyeztetik az árakat, felosztják egymás között a piacot -, akkor jobban szembe tudnak szállni a nagy cégek piaci erejével. Az alsóház támogatását élvező ötletre az ottani versenyhatóság nemet mondott, és a mi válaszunk sem lenne más: nem szabad engedni, hogy a válsághelyzet felülírja a normális, piaci verseny szabályait. A válságból való kilábalásnak ugyanis pontosan az a feltétele, hogy a cégek ugyanúgy versenyben próbálják túlélni a jelenlegi állapotokat, mintha békésebb helyzet volna. Ha visszaveszünk a hatékonysági kényszerből, akkor hatékonysági veszteség is lesz.
Hasonló érvelés nálunk a kereskedelmi bankok körében érzékelhető: a GVH mellett most már a kormány is felvetette az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének a szűkítését, mire a pénzintézetek egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a jelenlegi válsághelyzetben ez még inkább alááshatja a bankrendszer stabilitását. Mi viszont nem hisszük, hogy a szerződésmódosítások lehetőségeinek a beszűkítésével megélénkülő verseny aláaknázná a bankrendszert. Szerintem a bankrendszer stabilitása inkább azon múlik, hogy a pénzintézetek a hitelezés során mennyire tartják be a prudenciális szabályokat, és milyen kockázatot vállalnak fel. A jelenlegi gyakorlat folytatása tovább erősítheti a bankokkal szembeni bizalmi válságot, és valóban kockázatos helyzeteket idézhet elő. Ha ugyanis a bankok a terheiket folyamatosan az adósok vállára rakják, ahogyan azt most teszik, akkor egy határon túl még az eddig jó adósok is bedőlnek. Ennek tömegessé válása pedig tényleg veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Ha a bankrendszer eszközei és forrásai között megvan a lejárati összhang, akkor vélhetően a hosszú távú szerződések ellenőrizhetetlen módosítása sem válik szükségessé. Rövidtávú finanszírozás esetén viszont jogos lehet az ügyfelek azon igénye, hogy a kedvezőbbé váló forrásköltségekből is megfelelően részesüljenek.
- Gondolja, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosítások lehetőségeinek a szűkítését el tudják érni? Az elsőre jóval egyszerűbbnek tűnő kérdés, a hitelkártya termékekhez kapcsolódó reklámok megregulázása is komoly ellenállásba ütközött.
- Igen, de mostanra a bankok minden jel szerint megértették, hogy ha egy terméknek például három jellemzője van - abból mondjuk kettő pozitív az ügyfélnek, egy viszont kockázatot is rejt az ügyfél számára -, akkor azt a három jellemzőt azonos súllyal kell megjeleníteni a reklámban. Tény, hogy a szerződésmódosítás jóval összetettebb kérdés, és a bankok erősen érdekeltek abban, hogy e területen ne történjen változás. Bár a GVH-s fenyegetettség a bankok számára fennáll - hiszen eddig is több milliárd forintot fizettettünk vissza velük az ügyfeleiknek -, azonban ennek a lehetőségnek a kihasználása túlzottan nagy potenciális többletbevételt jelent nekik ahhoz, hogy arról könnyen lemondjanak. Jelenleg a lakossági hitelkihelyezés teljes rendszere arra épül, hogy a szerződéskötést követő 15 nap után a bank, ha üzletpolitikai érdeke úgy kívánja, bármikor egyoldalúan módosíthatja a hitelszerződés feltételeit. Néhol szó szerint ez a kitétel szerepel az általános szerződési feltételekben.
Ma az ügyfél azt tapasztalja, hogy mindaddig, amíg keresi a hitelt, versengő bankok sokaságával áll szemben, azonban ahogy belép a rendszerbe, saját hitelének a foglyává válik. A szerződéskötés utáni tizenhatodik naptól kezdve a bank bármikor magasabb kamatot, bármilyen egyéb díjat vagy költséget megfizettethet az ügyféllel. Akit, ha átmegy egy másik bankhoz, akkor ott sem véd meg semmi attól, hogy a tizenhatodik napon ugyanolyan rossz helyzetbe kerüljön, mint az előzőnél. Ráadásul a bankok úgy alakították az ilyenkor esedékes díjtételeiket, hogy ma egy ügyfél a hitel értékének legalább 4-10 százalékát kénytelen megfizetni, ha egy kedvezőbb ajánlatra vált.
A szerződéskötés után három típusú kockázat keletezhet. Az egyik a hitelfelvevőnél, amikor jövedelmi helyzete vagy a hitel fedezetének az értéke megváltozik. A másik kockázatot elvileg a hitelező viseli, mert rossz üzletpolitikai döntést hozott. Például úgy hitelezett 20 évre, hogy ezt 2-3 éves anyabanki forrásból tette. A harmadik kockázati elem a mindkét felet terhelő vis major, ami az adott féltől független, külső és elháríthatatlan esemény, ilyen például a makrogazdasági környezet változása, amit az utóbbi időben tapasztalunk. Az egyoldalú szerződésmódosítás kulcseleme, hogy az összes kockázati elemet az ügyfélre rakják: így viszont a bank nemcsak a tőle függetlenül felmerülő kockázatnövekedésből származó többletköltségét, hanem minden rossz döntésének a következményét ki tudja fizettetni vele.
- Mit tud tenni ebben a kérdésben a versenyhivatal? Bírságokkal rá lehet bírni a bankokat, hogy szűkebben értelmezzék és alkalmazzák az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeiket?
- Nem. Egyedi eljárásaink voltak ugyan voltak ez ügyben is - például tavaly az OTP-t sikerült rászorítani, hogy több ezer ügyfelénél vonja vissza az egyoldalú szerződés módosításait, és fizesse vissza az ebből befolyt díjtételeit -, de úgy tapasztaltuk, hogy ezt a fajta problémát nem lehet pusztán versenyjogi eszközökkel kiküszöbölni. Jelenleg is folynak eljárásaink, de minél jobban kitapasztaljuk a bankok viselkedését, annál jobban látszik, hogy a törvénymódosítás az igazi megoldás.
Már tavaly márciusban javasoltam, hogy ebben a kérdésben szülessen törvénymódosítás. Gondolom, ez is szerepet játszott abban, hogy a pénzügyminiszter kilenc hónappal később beterjesztett az Országgyűlés elé egy saját javaslatot, amelynek nyilvános vitája a napokban kezdődik. Ebben pontosabban definiálnák azt, hogy mi számít költségnek, díjnak, kamatnak, mi az, aminek a költségét a bank átháríthatja az ügyfélre, és mi az, amit nem. A törvénytervezet léte üdvözlendő, de tartalma kevés a valódi változáshoz. Például a már meglévő szerződésekre nem vonatkozna ez a fogyasztóbarát szabályozás.
- Hiába leplezett le a versenyhivatal sorozatosan óriási útépítési kartelleket, szabott ki milliárdos bírságokat, nem látszik, hogy megtisztult volna a piac. Akárhová nyúlnak, mindig újabb és újabb törvénytelen versenykorlátozó megállapodásra bukkannak.
- Ennek számos oka van. Egyrészt a nagyobb kartellező cégek is alkalmazkodtak a helyzethez. Több jelből érzékeljük, hogy kiépült az elhárítás a kartellező cégeken belül. Ezek a társaságok többnyire jó nevű ügyvédi irodák szakembereit kérik fel arra, hogy tanítsák meg őket, miként rejthető el egy kartell, mit kell tenni akkor, ha a cégen rajta üt a GVH. Van, ahol kifejezetten begyakoroltatják az alkalmazottakkal, mi a teendő ilyenkor.
Munkatársaink korábban aránylag kényelmesen tudtak mozogni a szerverszobákban, vagy a főnöki irodákban, könnyen le tudták ellenőrizni az e-maileket, vagy a számítógépek tartalmát. Most mintha ennek az ellenkezőjét éreznénk. Ugyanakkor sokszor tapasztaljuk, hogy a cégek - egyébként meglehetősen primitíven elhelyezve - arra utaló jeleket hagynak hátra, mintha erős lenne a verseny, ám a cégvezetés nehezen, de ellenáll a kartell csábításának. A másik céljuk az ilyen dezinformálással az, hogy lekössék az erőinket.
- Van-e felelőssége a közbeszerzési pályázatokat kiíróknak abban, hogy ilyen méreteket öltenek az államot megkárosító kartellek? Ők leggyakrabban széttárják a kezüket, mintha semmit sem tudnának tenni a jelentkezők összebeszélése ellen.
- Mára kitapasztaltuk ezeknek a kartelleknek a működését, és egyértelművé vált, hogy milyen nagy a közbeszerzési tendert kiírók felelőssége ezek létrejöttében. Úgy látjuk, a tendereztetők nem tesznek meg mindent azért, hogy elvágják a kartell lehetőségét. Pedig számtalanszor felhívtuk már arra a figyelmet: azzal, hogy a kiíró elnézi - azt már mondani sem merem, hogy szervezi - a kartellt, hagyja magát meglopni.
Az, aki kiírja például az építőipari közbeszerzési pályázatot, általában pontosan ismeri a piacot, tudja, hogy egy kartell elkerülése érdekében milyen részletezettséggel kell meghatároznia a közbeszerzési feltételeket. És a kiírók ma már arra sem hivatkozhatnának, mint öt-hat évvel ezelőtt, hogy hallottunk ugyan kartellről, de még nem találkoztunk ilyennel.
A kartell ugyanis voltaképpen nem is túl bonyolult dolog: a közbeszerzési kartell esetén néhány ajánlattevő képviselője megbeszél valamit, és ahhoz tartják magukat. A kartell szervezési ideje a közbeszerzés kiírástól a döntéshozatalig tartó időszak, a kiírók és az ajánlattevők ekkor intenzív kapcsolatban állnak egymással. Ilyenkor szinte mindig számos jel utal a kartellre, amit a tendereztetőnek viszonylag könnyen észre kellene vennie. Aki odafigyel rá, annak hamar összeáll a mozaik: ezek kartelleznek. Ugyanakkor tény, hogy a kiírók és az ajánlattevők között sokszor évtizedekre visszamenő szakmai, és személyes kapcsolat van, méghozzá olyan részpiacokon, ahol ők otthon vannak, mi pedig nem.
- Ezzel az erővel akár a közbeszerzés kiírója is benne lehet a kartellben.
- Volt rá példa, hogy hűtlen kezelésért feljelentést tettünk, amikor megalapozottnak láttuk, hogy a kiíró is benne volt a kartellben. Jelenleg a rendőrség vizsgálja az egyik ilyen ügyet, megítélésünk szerint kézzelfogható bizonyítékunk van arra, hogy maga a kiíró szervezte a kartellt. Már olyan táblázatot is találtunk, amely szerintünk egy pénzügyi elszámolás volt egy kiíró alkalmazottja és a nyertes cég között.
- Elvileg már bűncselekmény a közbeszerzési kartellezés, de még senki sem ül rács mögött ezért. Tettek már feljelentést ilyen ügyben?
- A büntethetőség lehetővé válása óta vizsgált első nagy ügyben, a Nógrád megyei útkartellben most tettünk feljelentést, és ez történt egy vidéki általános iskola felújítása során működtetett kartell esetében is. A feljelentéssel nem is várjuk meg a bírósági jogorvoslati eljárás végét: amikor a versenytanácsunk már bizonyítottnak látja a kartell létét, és megszületik a döntés, akkor megtesszük a feljelentést a nyomozó hatóságnál. Ugyanakkor tény, hogy a kartellt bebizonyítani sem éppen könnyű, a több évvel ezelőtti dokumentumok, közvetett bizonyítékok alapján a személy felelősségét jóval nehezebb megállapítani. Az ügyészség és a GVH korábban óvakodott is a kriminalizációtól. De nem csak emiatt voltak aggályaink a büntetőjogi tényállás bevezetése miatt, hanem azért is, mert a feltáró munkánkban sokszor segítenek bennünket a cégek alkalmazottai, akiket azonban elbizonytalaníthat az, ha az információjuk alapján a (volt) főnökük börtönbe is juthat. Mindezen túl pedig a cégek már a jogszerű önfeladástól is eléggé tartanak.
A 2003 óta létező engedékenységi politikánk lényege, hogy az a cég, amely felfedi a kartellt, együttműködve a hatósággal bizonyítékot szolgáltat, mentesül a büntetés alól. Azonban érezhető, hogy számos esetben az információ birtokosa úgy ítéli meg, nem fedi fel azt, hiszen a kartell többi tagját végső soron nem akarja börtönbe juttatni.
- Ha elítélik az első kartellezőket, az végre visszaszoríthatja ezt a tevékenységet?
- A büntetőjogi fenyegetettségnek lehet a kartellek feltárását elősegítő szerepe. Már várom, hogy a jelenlegi nyomozati eljárásokat lefolytassák, és eredménnyel zárják. Hiszen nem is biztos, hogy feltétlenül el kell ítélni az adott cégvezetőt. Elég csak annyi, ha a büntetőjogi eljárás keretében beviszik kihallgatni a kapitányságra az illetőt. Nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ez megtöri a cégvezetők ellenállását és karrierjét is. A kartellezők többnyire cégvezetők, és ezeket a magas társadalmi presztízsű embereket igencsak megviseli az, ha címlapra kerülnek, amint bekísérik őket a vizsgálati osztályra vagy az ügyészségre. Lehetséges, hogy amikor lesz egy-két ilyen esetünk, akkor a kartellek idő előtt szétszakadnak, és valóban instabillá válnak. A kartellezőnek egyébként is minden pillanatban óvatosnak kell lenni, és tudnia kell, hogy bekövetkezhet az a pillanat, amikor a társai kilépnek, és feljelenthetik, így engedékenységi kérelem keretében feladja a kartellt, hogy a saját cége és személye mentesüljön a bírságkiszabás, illetve büntethetőség alól. Ugyanezért javasoltuk az informátori jutalom bevezetését a mostani korrupcióellenes csomagban. Ez alapján a legsúlyosabb versenyjogsértések, a kőkemény kartellek bejelentése, illetve az erről való információnyújtás esetén a bejelentést tevő a versenytanács által kivetett bírságnak az egy százalékát kapná meg informátori jutalom címen. Az ilyen kartell-megállapodások során ugyanis sok olyan személy van, akinek rálátása lehet az ügyre.
Az is lazíthatná a kartellszövetségeket, ha az abban résztvevőknek tettükért személyes cégjogi következményeket is el kellene szenvedniük. Az ezt is tartalmazó törvény megszületett, de az Alkotmánybíróság még nem döntött arról, hogy a jogszabály kiállja-e az alkotmányosság próbáját.
- Mit lehet még tenni egy olyan ágazatban, mint az építőipar, ahol gyakorlatilag minden szereplő kartellezik és gyakran politikai hátszelet is lehet sejteni mögöttük?
- Tény, hogy van egy cégekből álló csoportosulás, amelynek tagjai rendszeresen buknak meg kartellügyekben, és továbbra is biztosak abban, hogy a politika részéről védettséget élveznek. Mind a mai napig nem értették meg, miként lehet, hogy amíg szervezik a kartellt, addig van politikai hátszelük, azonban amikor mi is belépünk a történetbe, onnantól már nem működnek ezek a kapcsolatok. Ha csak egyszer is működnének, értelmét veszítené a GVH működése. Eleinte az eljárásba vont cégek tömegével jöttek az ilyen-olyan politikai kapcsolataikkal. Mostanra ez már gyengült, de a nagyobb cégek vezetői, ügyvédjeik fölemlegetik a politikus ismerőseiket nekem is. Volt olyan eset, amikor céges rajtaütésünkön azt mondták a kollégáimnak, hogy mire visszaérnek a versenyhivatalba, már ki lesznek rúgva - ők és a főnökük is.
- És a politikusok? A másik oldalról is megcsörren a telefon?
- Igen.
- Hogyan zajlik egy ilyen "megkeresés"?
- Felhív a politikus - vagy éppen akár nagykövet -, és értetlenkedve kérdezi, miért folytatunk eljárást valamely ügyben. Jellemzően azzal érvelnek, hogy a versenyhatósági vizsgálat ellehetetleníti a cég életét, vagy a közbeszerzés határidőre történő teljesítését. Kárt okoz a gazdaságnak.
- Hiába lehet kizárni a kartellezőket a közbeszerzésekből, alig van ilyenre példa. Szükség lenne ezt kötelezővé tenni?
- Úgy látom, hogy erre nagyon tudatos és egységes politikai akaratra van szükség. Az kellene, hogy egyszer mondja ki a kormány: akit kartell miatt elmarasztaltak, az biztos, hogy ki lesz zárva a jövőbeni kiírásokból. Egyébként a napokban az iskolai digitális táblák beszerzése ügyében történt kizárás, azonban ezt egy véletlenszerű döntésnek érzem, mivel nincs mögötte egységes, következetes politikai akarat.
- A versenyhivatal nem kezdeményez ilyen módosítást?
- Mi erre legfeljebb javaslatot tehetnénk, de az igazság az, hogy a kartellező építőipari cégek már egy sakklépéssel előttünk járnak ez ügyben. Az a gyanúnk ugyanis, hogy amikor 2007 nyara körül már komoly fenyegetéssé vált, hogy a jogsértést megállapító kartell-határozatainkat jogerősen helybenhagyhatja a bíróság, ezek a cégek megcsinálták a saját klónjaikat. Már beépítettek maguk mögé új cégeket, oda tettek át munkákat, hogy ne lehessen őket kizárni a közbeszerzésekből a jogerős ítéletek miatt, és ugyanakkor legyen referenciájuk. Ráadásul ezeket a cégeket nem is mindig Magyarországon hozták létre, hanem a környező országokban, tehát egy ilyen kizárást erre a körre is ki kellene terjeszteni. Emiatt csak abban az esetben javasolnám a kizárásokat egyértelműen, ha azok végig vitelében az összes jogi feltétel biztosított lenne, és olyan rendszert építenének ki a döntéshozók, hogy zsarolni se lehessen ezzel a lehetőséggel. Hiszen ez esetben ez lenne a korrupciónak egy új melegágya.
- A példák azt mutatják, hogy a GVH egyre gyakrabban lép fel törvénymódosítási javaslattal, ha az állandó versenyhivatali vizsgálatok, büntetések önmagukban nem képesek meggátolni az állandósuló versenyjogsértést. Dolga ez a hivatalnak?
- Ez a tevékenység egy elkülönült ágazata a hivatalnak, azonban ezzel mi ki is merítettük a versenytörvény adta lehetőségeinket, eljutottunk a határainkig. A mi szervezetünk a javaslatok megtételére még alkalmas, de a szakmai, politikai lobbizásra már kevésbé felkészült. Ha azonban a vizsgálatok, büntetések kevésnek bizonyulnak, ezt is fel kell vállalnunk.
- Ön több mint egy évtizede álla hivatal élén, ez alatt kezdődtek el a nagy kartell-ügyek, amivel befolyásos érdekcsoportok üzletébe nyúlt bele a GVH. Mi a hosszú közigazgatási élet titka?
- Az első embernek bátornak kell lenni, bár korábban nem gondoltam magamról, hogy az vagyok. Bátorság ahhoz kell, hogy ha van olyan kartellügy, ami várhatóan bizonyítható, azt az ember elkezdje és végig is vigye. Elszántság is kell ahhoz, hogy az ember felállítson egy olyan egységet, amely képes a közbeszerzési kartelleket is felderíteni. Az is fontos, hogy végigvigyünk egy-egy nagyobb fúziós ügyet, amikor nagyon erős nyomás nehezedik ránk - személy szerint rám is - lobbicsoportok vagy politikai szereplők részéről. Ezeket nem csak azért kell végigvinni, mert szakmailag így helyes, vagy hogy az ember borsot törjön mások orra alá, hanem azért is, mert akkor iránta is bizalom ébred a hivatal szakmai munkáját figyelemmel kísérő szakértőkben, illetve a kollégákban. Így például volt olyan esetünk, amikor még itt házon belül is felvetették a kollégáim: ne adjuk-e azt oda a brüsszeli hatóságoknak? Aludtam rá egyet, majd úgy döntöttem, hogy ne adjuk Brüsszelnek az ügyet.
Van, amikor fölvállalunk egy jó célt, mint például a villamos-energia szektor átalakítása, de ott olyan erős érdekcsoportok vannak, amelyek gyakorlatilag maguk mögé tudják állítani a teljes Országgyűlést. Így például pár éve teljes egyetértéssel, de józan szakmai érvek nélkül szavazta meg a parlament azt, hogy az áramrendszert irányító Mavir tulajdonosa a Magyar Villamos Művek legyen.
Tudomásul kell vennem, hogy a legtöbb esetben a döntésünket vagy az ellenzék szereti vagy a kormánypárt, és van, amikor senki. A nem-támogatásnak két szintje van: nyíltan, és a zárt ajtók mögött. Az építőipari kartelleket például szerencsére kifelé senki sem támogatja, ugyanakkor zárt ajtók mögött megkapjuk, hogy ez vagy az a döntésünk elhibázott lépés volt.
Ahhoz szerencse kell, hogy az ember olyan intézménybe kerüljön, amely jogilag jól felépített, világos a célja, szerepe. Az is a szerencse része, hogy olyan munkája legyen az embernek, amelyet lehet szeretni. Kell, hogy az ember higgye, hogy a jó oldalon áll. A GVH szerencséje, hogy a színvonalas munka, és a jó ügy is találkozik. Szakmailag jól felkészült és az etikai normákat betartó kollégák nélkül nem működhetne jól a GVH sem.
A harmadik „titok", hogy ahányszor csak mód nyílik rá, el kell tudni magyarázni, meg kell tudni értetni a gazdasági, politikai szereplőkkel és a sajtóval, hogy amit csinálunk, annak oka és célja, valamint azt: ki a haszonélvezője. Azt is meg kell értetni, hogy mi nem egyik vagy másik lobbicsoportot támogatjuk a munkánkkal - ezt ugyanis időről-időre megkapom a szemembe is. Meg kell tudni továbbá magyarázni azt is, hogy döntéseink mögött nem áll senki, elnöki minőségemben nincs „keresztapám". Van egy jó törvény, van egy jó hivatal, és jó célt szolgálunk - ennyi. Még ha ez az elmarasztalt cégek vezetőinek, lobbistáiknak és némely politikusnak olyan hihetetlenül is hangzik.
|
http://nol.hu/gazdasag/bortonbe_kerulhetnek_az_utkartellezok-320669
|
https://web.archive.org/web/20090218202225/http://nol.hu/gazdasag/bortonbe_kerulhetnek_az_utkartellezok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortonbe-kerulhetnek-az-utkartellezok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] |
[] |
8,165 |
"Hunvald úr egy egyenes, nyílt ember" - videó
|
Szolidaritási tüntetést tartottak pénteken Hunvald György kollégái és barátai, akik hisznek az előzetesben ülő erzsébetvárosi polgármester ártatlanságában.
|
"Hunvald úr egy egyenes, nyílt ember" - videó
Szolidaritási tüntetést tartottak pénteken Hunvald György kollégái és barátai, akik hisznek az előzetesben ülő erzsébetvárosi polgármester ártatlanságában. "Biztos, hogy kiengedik és semmi nincs" - mondja az egyik reménykedő résztvevő. Tekintsék meg videónkat!
2008. december. 01. 08:14 MTI Itthon
Hunvaldot a napokban meghallgatja az ügyészség
Hunvald György, a VII. kerület polgármestere szerint a napokban meghallgatja őt az ügyészség, ő pedig bizonyítani akarja, hogy minden ügylet törvényes volt - írta a hétfői Magyar Nemzet, mint fogalmaznak, az erzsébetvárosi ingatlanpanama néven kirobbant büntetőügy kapcsán.
2009. február. 10. 14:30 MTI/hvg.hu Itthon
Őrizetbe vették Hunvald Györgyöt
Őrizetbe vette Hunvald Györgyöt, a VII. kerület szocialista polgármesterét a Központi Nyomozó Főügyészség; a polgármestert gyanúsítottként hallgatják ki az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatban.
2005. február. 23. 00:00 Vélemény
Hunvald György: Erzsébetváros polgármestere
Hunvald György 2002 óta vezeti Erzsébetvárost. A Demszky-nimbusz megrogyanása óta utódesélyesként emlegetik.
2009. február. 12. 12:53 MTI Itthon
Hunvald előzetesben
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Hunvald Györgyöt, a VII. kerület szocialista polgármesterét.
2009. február. 11. 16:02 MTI Itthon
Hunvald előzetes letartóztatását indítványozzák
A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozza Hunvald György VII. kerületi polgármester előzetes letartóztatását - közölte a főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.
|
https://hvg.hu/itthon/20090216_hunvald_gyorgy_erzsebetvaros_video
|
https://web.archive.org/web/20210511120428/https://hvg.hu/itthon/20090216_hunvald_gyorgy_erzsebetvaros_video
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunvald-ur-egy-egyenes-nyilt-ember-video
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"csalás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,166 |
Előzetesben a korrupcióval gyanúsított APEH-esek
|
Első fokon még nem tartóztatták le a két ellenőrt, de az ügyészség fellebbezett. Azt ígérték egy ügyfélnek, kétmillió forintért megszüntetik a cége ellen indított eljárást.
|
Másodfokon elrendelte a korrupcióval gyanúsított APEH-ellenőrök előzetes letartóztatását a bíróság, mondta a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Skoda Gabriella emlékeztetett rá: a bíróság első fokon nem rendelte el a két gyanúsított előzetes letartóztatását, ami ellen az ügyészség fellebbezett, és a másodfokon eljáró bíróság hétfőn másként döntött. Az egyik gyanúsítottal szemben a szökés, elrejtőzés valamint a bűnismétlés veszélyére hivatkozott a bíróság, a másik gyanúsított esetében pedig az eljárás meghiúsításának veszélyére.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és Biztonsági Főosztálya szoros együttműködésben, tavaly augusztusban indított vizsgálatot, mert felmerült, hogy ismeretlenek hivatalos eljárást színlelnek, majd pénzért az eljárás megszüntetését ígérik.
Egy férfi az APEH munkatársaként mutatkozott be, telefonon kereste meg a sértettet, és találkozóra hívta, hogy ajánlatát személyesen ismertesse. Ezen a megbeszélésen már a társával együtt jelent meg - mindketten APEH-igazolványt mutattak fel - , és közölte a sértettel, hogy ellenőrzés alá vonták a cégét, de mintegy kétmillió forint ellenében megszüntetik az adóhatósági eljárást.
Több találkozó és megbeszélés után a sértett 2009. február 3-án találkozott T. Bélával, ekkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozói tetten érték és előállították. A férfi kihallgatásakor azt mondta, a sértett egyik ismerőse kérte arra, hogy mint APEH-ellenőr, a céggel szemben eljárjon.
T. Béla munkaviszonya az APEH-nél 2008 augusztusában megszűnt, ám szolgálati igazolványát - elvesztésére hivatkozva - nem adta vissza.
Társát, L. Balázst, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában az APEH operatív ellenőre volt, lakásán fogták el a nyomozók. A házkutatás során olyan személyes adatok kerültek elő, amelyekhez az APEH adatbázisából jogtalanul jutott hozzá.
T. Bélát hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, L. Balázst hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják a nyomozók.
A rendőrség az adóhivatal segítségével értékeli az APEH-rendszerében található adatokat, hogy további esetleges gyanús ügyleteket szűrjenek ki.
|
https://index.hu/bulvar/2009/02/16/elozetesben_a_korrupcioval_gyanusitott_apeh-esek/
|
https://web.archive.org/web/20201021164606/https://index.hu/bulvar/2009/02/16/elozetesben_a_korrupcioval_gyanusitott_apeh-esek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elozetesben-a-korrupcioval-gyanusitott-apeh-esek
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[] |
[
"APEH"
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
8,167 |
Zuschlag-per: 1998 óta megy a biznisz az ifjúsági pályázatokon
|
1998-2002 között konszenzusosan játszották ki a szabályozást a politikai ifjúsági szervezetek, derült ki Zuschlag János keddi bírósági vallomásából.
|
1998-tól változott meg úgy a politikai ifjúsági szervezetek támogatási rendszere, hogy attól kezdve csak kiskapukon, trükközéssel lehetett pénzhez jutni, derült ki Zuschlag János keddi vallomásából. A volt szocialista politikust különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, 2007. szeptember 21-e óta van előzetes letartóztatásban. Bírósági meghallgatása a múlt héten kezdődött.
Zuschlag vallomása szerint 1998-ig senkinek nem szúrt szemet, hogy a politikai ifjúsági szervezetek sikeresen pályáztak a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz (GYIA). 1998-tól a jogszabályváltozások megteremtették a civilszervezetek támogatási rendszerét, ebből azonban kizárták a politikai ifjúsági szervezeteket.
Ezért aztán a politikai szervezetek a delegálási és döntéshozatali rendszer kiskapuit kihasználva saját embereikkel töltötték fel a GYIA tanácsát, így közvetlenül befolyásolhatták a pályázati döntéseket. Regionális szinten még az önkormányzatok is politikusokat delegáltak a döntéshozó testületekbe.
Zuschlag, aki 2002-ig az Ifjú Szocialisták Mozgalmának vezetője volt, elmondta a szervezet is igyekezett megteremteni saját civil hálózatát. Az első egyesületek 1997-ben alakultak, jelentős számban azonban 1998 és 2002 között jöttek létre. Kezdetben igyekeztek együttműködni különböző egyesületekkel, majd a mozgalom tagjai is alapítottak civil szervezeteket.
Zuschlag vallomásában beismerte, hogy ő foglalkozott az Ifjú Szocialisták Mozgalmának pénzügyeivel. "Nálam csengettek, ha valamire pénzt kellett szerezni" - mondta. A pénzszerzés legkevésbé hatékony módszere az volt, hogy a különböző programokra, rendezvényekre megpróbált forrásokért "kuncsorogni" az MSZP-től. Másik lehetőségként a párt holdudvarától, vállalkozóktól igyekezett támogatást szerezni. A harmadik finanszírozási csatornát a különféle pályázatok jelentették.
Az Ifjú szocialisták költségvetésében 200-ig többségben voltak a hivatalos csatornákon keresztül befolyó összegek. Ekkortól - részben azért, mert nem az MSZP volt kormányon - többségbe kerültek a civil szervezeteken keresztül elnyert támogatások, mondta Zuschlag. Eleinte úgy történt, hogy valóban létező egyesületekkel együttműködve valósították meg a programokat. Olyan is előfordult, hogy tíz ISZM-tag alapított egy egyesületet, és az pályázott valamilyen rendezvény megtartására.
Konkrét példát említve, a vádlott bírói kérdésre elmondta, az 1993-ban létrehozott kalocsai székhelyű Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány 1999-ben úgy került az ISZM "látókörébe", hogy alkalmas lehet különféle programok szervezésére. A politikai ifjúsági szervezetek vezetése tisztában volt vele, hogy milyen feladatokat töltenek be ezek a civil szervezetek, erről elnökségi, választmányi üléseken is nyíltan szó esett.
A civil háló évről évre jelentősebb szerepet töltött be az Ifjú Szocialisták Mozgalmának finanszírozásában. Az ISZM vezetése döntött arról, hogy a mozgalom rendezvényeinek finanszírozására újabb szervezeteket kell létrehozni. Azt azonban nem tudta konkretizálni, hogy a döntéshozatal mely szintjén merült fel, hogy ezek fiktív szervezetek legyenek.
Végül négy egyesületet alalpítottak: létrejött az Atlasz, az Y-Generáció, a Vörös fenyő és a XXI. századi egyesület. Ezeknek az ISZM finanszírozásában nem jutott fontos szerep, érdemi tevékenységet csak a Fiatal Baloldal (FIB) létrejöttét követően, 2002 után végeztek.
A fiktív szervezetek létrehozásában, "lepapírozásában" részt vevő személyek az ügyben nem vádlottak. "Az egyesületek működéséhez szükséges dokumentumok általában úgy születtek, hogy a politikai ifjúsági szervezet irodájában, rendezvényein megforduló emberekkel aláíratták a papírokat, anélkül, hogy az illető tisztában lett volna vele, mit lát el kézjegyével", közölte a vádlott.
Zuschlag tagadta a tanúk, például Lados István vallomásában foglaltakat, szerinte nem igaz, hogy saját kádereit igyekezett kineveztetni az egyes posztokra. Azt azonban nem tagadta, hogy ha kikérték véleményét, akkor elmondta, "szakmailag" kit tart a legalkalmasabbnak.
Az országos és regionális pályázatok támogatásai mellett, voltak egyedi miniszteri döntések, melyek elsősorban "szakmapolitikai" szempontok alapján születtek. Ez volt a leginkább átpolitizált terület, igyekeztek kiegyensúlyozottan támogatni a különböző oldalakhoz köthető hasonló szervezeteket. Elmondása szerint a támogatási döntések 1998 és 2002 között szinte mindig konszenzussal születtek.
Ám amikor megalalkult a FIB nagyon súlyos pénzhiány alakult ki, már az egyesülési kongresszus kiadásait is alig tudták kifizetni, mondta meghallgatása során Zuschlag. (Az MSZP egyedüli ifjúsági szervezetévé vált Fiatal Baloldal tagsága mintegy ötszöröse volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmáénak, s működtetésének költsége is nagyságrendekkel több forrást igényelt.) A leginkább pénzigényes rendezvények a különféle táborok, fesztiválok voltak, illetve komoly összegeket emésztettek fel a külkapcsolatok is. Kampánykiadások is felmerültek, hiszen az egyesült ifjúsági szervezetnek sok jelöltje volt az önkormányzati választásokon - közölte a szervezet egykori ügyvezető elnökhelyettese.
A vádlott a programok közül a 2003-as görögországi ECOSY nyári tábort emelte ki, melyre különvonattal ezer ember utazott ki, e program költsége 23 millió forint volt. A FIB költségvetése 2002-ben 30-40 millió, 2003-ban 70 millió, 2004-ben 50-55 millió forint volt. Ehhez képest a szervezetnek a folyószámlákon is megjelenő legális bevétele 20 millió forint volt, ebből 14 milliót az MSZP támogatása tett ki - mondta Zuschlag János.
A helyi szervezetek kiadásaival együtt 2002-2005-ig mintegy 200-230 millió forintot tett ki a FIB-es programok teljes költsége. Ebből "jó néhány tízmillió forintot" a különböző "természetbeni" szolgáltatások jelentették, például volt olyan, hogy nem kellett fizetni a szállásért a szállodában - közölte a vádlott.
Hírhedten rossz fizető volt a FIB, előfordult például, hogy egy táborba be se engedték az adott program részvevőit a felhalmozódott tartozás miatt. Bár előbb-utóbb mindig teljesítettük fizetési kötelezettségeinket, mindig jelentős késésben voltunk", mondta Zuschlag János. Közlése szerint a maga módján a lehető "legkorrektebben és legtisztábban" igyekezte rendezni az anyagi problémákat. 2003-ban egy ifjúsági tábor 4,1 millió forintos költségét például saját zsebből fizette ki.
|
https://index.hu/belfold/2009/02/17/zushclag-per_1998_ota_megy_a_biznisz_az_ifjusagi_palyazatokon/
|
https://web.archive.org/web/20201021152652/https://index.hu/belfold/2009/02/17/zushclag-per_1998_ota_megy_a_biznisz_az_ifjusagi_palyazatokon/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-1998-ota-megy-a-biznisz-az-ifjusagi-palyazatokon
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Lados István",
"Zuschlag János"
] |
[
"Gyermek- és Ifjúsági Konferencia"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,168 |
Csepel: lemondott bizottsági tagságáról az MSZP-s Deme
|
Lemondott az önkormányzat pénzügyi bizottsági tagságáról Deme Gábor, a csepeli kettős gyilkosság felbujtásával vádolt MSZP-s politikus.
|
2009.02.17. 09:05
Lemondott az önkormányzat pénzügyi bizottsági tagságáról Deme Gábor, a csepeli kettős gyilkosság felbujtásával vádolt MSZP-s politikus. A lemondás tényét az MSZP és a csepeli önkormányzati vezetők nem hozták nyilvánosságra, csak egy önkormányzati előterjesztésből derült ki.
• Csepel: D. Gábor szülei nyomravezetői díjat ajánlottak fel • Csepeli kivégzés: a társtettes és az egyik áldozat is MSZP-s
Csak a csepeli önkormányzat képviselő-testülete elé kerülő és a napokban az internetre feltett szervezeti és működési szabályzat módosításáról szóló rendelettervezetből derült ki, hogy Deme Gábor még január 21-én lemondott pénzügyi, ellenőrzési és közbeszerzési bizottsági tagságáról. Mint ismert, a különös kegyetlenséggel elkövetett kettős gyilkosság egyik áldozata és vélhetően a felbujtója is MSZP-s politikus volt. Az is ismertté vált, hogy a gyilkosság talán megelőzhető lett volna, ha nem próbálják meg „házon belül” elsimítani Deme Gábor sikkasztási ügyét. Demét egyébként azóta az MSZP-ből is kizárták.
Arról, hogy a csepeli MSZP vezetőségéből kik tudtak a gyilkosságot megelőző sikkasztási ügy elkendőzéséről, és milyen megbeszélések, találkozók voltak a gyilkosság előtt Deme és a csepeli pártvezetés között ugyanebben a témában, még senki nem nyilatkozott. Tóth Mihály polgármester és az érintettek, Orosz Ferenc alpolgármester, Podolák György és Avarkeszi Dezső országgyűlési képviselők a vádakat ugyanakkor nem is cáfolták.
(csepel.info)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/Csepel-lemondott-bizottsagi-tagsagarol-az-MSZP-s-Deme
|
https://web.archive.org/web/20100419110847/http://mno.hu/portal/616567
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csepel-lemondott-bizottsagi-tagsagarol-az-mszp-s-deme
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Deme Gábor"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. XXI. kerület"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
8,169 |
A megállíthatatlan zulu
|
Jacob Zumakét évvel ezelőtt bukott politikus volt. Korrupció, csalás és zsarolás vádjával állították bíróság elé, az alelnöki posztról pedig azonnal menesztette Thabo Mbeki, Dél-Afrika akkori elnöke.
|
http://nol.hu/kulfold/lap-20090217-20090217-56-320925
|
https://web.archive.org/web/20231104073912/http://nol.hu/kulfold/lap-20090217-20090217-56-320925
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-megallithatatlan-zulu
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-afrikai Köztársaság"
] |
[] |
[] |
|
8,170 |
Zuschlag: 1998-ban változott a helyzet
|
A Zuschlag János és tizenöt társa ellen bűnszervezett tagjaként, folytatólagosan elkövetett nagy értékű csalás miatt folyó büntetőperben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon ma újabb tárgyalást tartanak.
|
Egészen 1998-ig senkit nem zavart, ha a civileknek hirdetett pályázatok közül a Fidelitas vagy a BIT egyenként akár féltucatnyit is megnyert, vagyis a politikai ifjúsági szervezetek támogatása egészen addig megoldott volt. A Fidesz-kormány idején azonban elzárták a csapokat, mert a pártok szatellitszervezetei attól kezdve nem pályázhattak.- derült ki Zuschlag János volt szocialista politikusnak a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon tett mai vallomásából.
A civil ifjúsági szervezetek számára biztosított források elosztására létrehozott mechanizmus azonban mindjárt magában hordozta a megoldás lehetőségét: az érintett a gyermek- és ifjúsági alapprogram tanácsába és a regionális ifjúsági tanácsokba a civilek szinte kivétel nélkül politikailag elkötelezett delegáltjaikat ültették - a tárcák, illetve a regionális tanácsban az önkormányzatok képviselői sem voltak persze függetlenek -, így természetesen a pártok érdekeinek megfelelő döntések születtek.
A minisztériumi forrásokat ugyancsak hasonló logika szerint osztották el. Ha például az aktuális miniszter jó viszonyban volt a HÖOK-kal vagy éppen a Magyar Úttörők Szövetségével, akkor egyedi döntés alapján egyik vagy másik kapott némi pénzt, de az egyensúly kedvéért - és ez nagyjából konszenzusos gyakorlat volt - az ellenoldalnak, mondjuk a cserkészszövetésnek is leesett valamennyi.
Zuschag szerint ennek szinte természetes következménye volt, hogy minden oldal igyekezett a civil hálót kialakítani. Vagyis: a politikai ifjúsági szervezetek keresték a kapcsolatot a velük szimpatizáló szerveződésekkel, esetleg maguk alakítottak ilyeneket. Szükség volt ugyanis a legalább formálisan olyan politikafüggetlen egyesületekre, amelyek pályázhattak az állami pénzekre. Azt pedig már senki nem nézte, hogy például az egyik civil szervezet tagsága jórészt ugyanaz volt, mint a Fiatal Baloldalé (FIB), s meghirdetett programja is igen nagy hasonlóságot mutatott a FIB-éhez.
A vezetőségben mindenki tudatában volt annak, hogy a finanszírozási problémákat meg kell oldani - árult el újabb részleteket Zuschlag -, különben az ifjúsági politikai szervezetek teljesen működésképtelenné válnak. Ezért a kétezres évek elején a mozgalomban több-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy az efféle lehetőségekkel élni kell. Ezért először valós egyesületeket hoztak létre, majd 2002 után jutottak el addig, hogy a pénzszerzésre már fiktív szerveződéseket alakítottak, hiszen a mozgalmi feladatok finanszírozására egyre több forrást kellett találni.
A vádlott hozzátette, hogy minden pályázat esetében érdemi tevékenységről volt szó. Így legfeljebb az tűnhetett volna fel, hogy a „civil háló" tulajdonképpen mozgalmi munkát végzett, de Zuschlag szerint a rendszer minden oldalon hasonlóképpen működött, ezért senkinek nem lehetett érdekében „borítani".
Zuschlag egy ideig ügyvezető elnöke volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM), és ha pénzre volt szükség valamilyen rendezvényhez, akkor általában nála kopogtattak. Ilyenkor pedig keményen lobbizott a megfelelő fórumokon és a megfelelő személyeknél. Például amikor pénz kellett egy nyári táborra, elballagott az MSZP valamelyik vezetőjéhez - a vádlott szerint ez volt a legkevésbé ígéretes módszer -, a párt holdudvarához tartozó vállalkozókhoz, illetve valamelyik „civil" szervezet nevében minden lehetséges alkalommal és elfogadhatónak tűnő programra pályázatot nyújtottak be. Arról, hogy mennyi pénzt sikerült szerezni, Zuschlag nem tudott pontosan nyilatkozni, de úgy becsüli, hogy tíz éve az ISZM körülbelül húszmillióval gazdálkodott.
A pályázatokat egyébként kezdetben működő egyesületek nevében nyújtották be - ismertette Zuschlag. Tehát vagy meglevő szerveződéseket kértek fel, vagy tíz ISZM-tag egyszerűen létrehozott egy-egy egyesületet. Miután a programok kerete elég laza volt, belefért például az, hogy egy „civil" ifjúsági rendezvényen szocialista politikusok sora lépjen fel - tette hozzá.
Főként kényelmi szempontok diktálták a fiktív ifjúsági szervezetek létrehozását, hiszen így még egyszerűbben lehetett a pályázatok benyújtása - hozakodott elő egy újabb szemponttal a tárgyaláson Zuschlag. Ezekről az ISZM elnöksége döntött, majd az iroda elkészítette a szükséges dokumentumokat, és benyújtotta azokat a bírósághoz.
Később már azzal sem nagyon törődtek, hogy az új egyesületeknek legalább valós tagsága legyen: több esetben az alapítók is fiktív személyek voltak. Az iratokat pedig, hogy mindent „lepapírozzanak", tanúként a rendezvényeken vagy az irodában megforduló ifjúszocialisták írták alá - sokszor nem is tudva, mihez adják a nevüket.
Így jöttek létre 2001-2002-ben az Atlasz, az Y Generáció, a Vörös Fenyő, illetve a XXI. Század egyesületek. Ezek nevében 2003-2004-től kezdődően több pályázatot is benyújtottak, de a pénzszerzés célja - amint azt Zuschlag gyakran ismételgeti - kizárólag valódi programok finanszírozása volt. Maguk olyannyira takarékosan gazdálkodtak - mondta mély meggyőződéssel -, hogy az ISZM irodának alkalmazottai sem kaptak fizetést.
|
http://nol.hu/belfold/zuschlag__1998-ban_nagyot_valtozott_a_helyzet-320959
|
https://web.archive.org/web/20090220191426/http://nol.hu/archivum/zuschlag__1998-ban_nagyot_valtozott_a_helyzet
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-1998-ban-valtozott-a-helyzet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"Fidelitas",
"Gyermek- és Ifjúsági Konferencia"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,171 |
Hunvald ártatlan? - Gyurcsánynak kínosak voltak az ingatlanügyek
|
Nem álszent politikai akcióról volt szó, a VII. kerületieknek meggyőződése, hogy Hunvald György tisztességes, csak az ügyészség aljassága miatt került rács mögé - mondta lapunknak az MSZP egyik vezető politikusa.
|
Hunvald ártatlan? - Gyurcsánynak kínosak voltak az ingatlanügyek
Hírszerző információ
2009-02-15 17:38
Nem álszent politikai akcióról volt szó, a VII. kerületieknek meggyőződése,
hogy Hunvald György tisztességes, csak az ügyészség aljassága miatt került
rács mögé - mondta lapunknak az MSZP egyik vezető politikusa a polgármester
melletti pénteki tüntetésről. Közben Kilényi Géza alkotmányjogász közölte:
önkormányzati képviselőt "igen" szavazatáért nem lehet büntetőjogilag
felelősségre vonni, mivel a választóinak tartozik politikai felelősséggel.
Szocialista politikusok szerint a VII. kerületi pártszervezet pénteki
szimpátiatüntetése a helyiek magánszáma volt. "Nem álszent politikai
akcióról van szó, ők érzelmileg vannak kibukva, meggyőződésük, hogy Hunvald
György tisztességes, és az ügyészség aljas játéka miatt került rács mögé.
Több önkormányzati képviselő azért csatlakozott, mert biztosak abban, hogy
ők jót tettek Erzsébetvárosnak az eladásokról szóló javaslatok
megszavazásával, és tudják, hogy ők nem voltak korruptak" - fogalmazott
lapunknak a párt egyik vezető politikusa, aki szerint a VII. kerületiek
akciója nem szembement az MSZP mondanivalójával, hanem kiegészítette azt.
Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc már a szocialisták budapesti szervezetének
decemberi tisztújításán célzott arra, hogy a VI.-VII. kerületi
ingatlanügyek kapcsán elhatárolódást vár a fővárosiaktól. A pártelnök-
miniszterelnök arról beszélt, hogy olyan ügyek kerültek napirendre, amelyek
sem az MSZP értékeinek, sem az emberek erkölcsi mércéjének nem felelnek
meg.
Azt mondta, egyéni és közösségi felelősségvállalásra van szükség: gyanú
esetén az érintettnek le kell mondania tisztségeiről és párttagságáról, a
közösségnek pedig eszébe sem juthat szemet hunyni az ilyen ügyek felett.
Neveket és kerületeket nem említett, de sejthető volt, hogy Hunvald
Györgyre és Verók Istvánra gondol - mondta az egyik résztvevő lapunknak.
Kinek felel a képviselő?
Közben Kilényi Géza alkotmányjogász úgy nyilatkozott: önkormányzati
képviselőt "igen" szavazatáért nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni,
mivel a választóinak tartozik politikai felelősséggel - közölte a
Terézvárosi Önkormányzat az MTI-vel vasárnap.
Közleményük szerint Kilényi Géza, az Alkotmánybíróság volt tagja "A helyi
önkormányzati testületek tagjainak és tisztségviselőinek felelősségéről"
szóló szakvéleményében alátámasztotta és megerősítette az önkormányzat
álláspontját, amely szerint önkormányzati képviselőt "igen" szavazatáért
nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, hiszen a választóinak tartozik
politikai felelősséggel. A szakvélemény az államigazgatási felelősség
alapproblémájával, a kollektív vezető testületek felelősségi elveivel
kiemelten foglalkozik.
Szocialista szimpátiatüntetés Hunvald melett: még az is lehet, hogy
ártatlan (Fotó: MTI)
Az alkotmányjogász szakvéleményében az önkormányzati ingatlanok
értékesítése kapcsán kijelenti, "súlyos tévedés áldozata, aki úgy véli,
hogy az erre vonatkozó döntés csak akkor jó, ha az önkormányzat a lehető
legmagasabb összegű vételárhoz jut".
Szerinte a döntést megnehezíti egyebek között az, hogy a szóban forgó
ingatlan felújításra szorul-e, azt a vevő mennyi időn belül vállalja,
illetve az is, hogy a tervezett építmény összhangban áll-e a rendezési
tervvel - olvasható az önkormányzat közleményében.
Azzal kapcsolatban, hogy egy terézvárosi ingatlan eladása ügyében igennel
szavazó VI. kerületi képviselőket, köztük Verók István szocialista
polgármestert januárban gyanúsítottként hallgatták ki, korábban Lövétei
István alkotmányjogász az MTI-nek úgy nyilatkozott, ha bebizonyosodik, hogy
bűncselekmény, hűtlen kezelés történt, akkor, bár testületi döntést hoztak
a képviselők, megállapítható egyéni büntetőjogi felelősségük.
Lövétei: normális dolog
Lövétei István azt mondta: a büntetőjogi felelősség individuális.
Bűncselekményt tudatosan vagy gondatlanul lehet elkövetni, de a hűtlen
kezelés csak szándékos lehet - tette hozzá.
Az alkotmányjogász normális dolognak tartotta, hogy a szóban forgó,
Andrássy út 47. szám alatti ingatlan elidegenítése ügyében 2004-ben igennel
szavazó nyolc akkori képviselőt (közülük négyen most is képviselők), köztük
Verók István polgármestert gyanúsítottként idézték be és hallgatták ki. A
hatóság ugyanis igyekszik megállapítani az egyéni felelősséget - mondta
Lövétei István.
Azzal összefüggésben, hogy törvény szerint az önkormányzati tulajdon
tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az
alkotmányjogász az MTI-nek úgy fogalmazott: nincs tulajdonosi felelősségük
a képviselőknek. Egy ingatlan eladásánál ugyanis nem a képviselő, hanem
jogi személyként az önkormányzat dönt.
Ha a döntés jogilag hibás, akkor nincs büntetőjogi felelősség, de ha az
egyéni felelősség megállapítható, akkor hiába született kollektív döntés,
az egyéni bűncselekmény megvalósult - fűzte hozzá Lövétei István. Azokat a
képviselőket, akik egy ilyen jellegű szavazásnál nemmel szavaztak vagy
tartózkodtak semmiképpen nem terhelheti felelősség - jegyezte meg.
Verók István polgármester az ügy előzményéről korábban annyit közölt, hogy
az Andrássy út 47. szám alatt ingatlant a VI. kerületi a képviselő-testület
2004 júniusában hozott döntésével nettó 150 millió forint vételáron
elidegenítette, úgy, hogy a befektető vállalta a bérlők elhelyezésének
költségét és az épület teljes felújítását.
Az épület értékesítése szerinte elkerülhetetlen lépés volt, a
műemlékvédelmi hatóság kötelezte ugyanis az önkormányzatot a felújításra.
Mindez 1,5 milliárdos kiadással terhelte volna meg az önkormányzatot.
"Másképpen fogalmazva: a milliárdos kiadás helyett százmilliós bevétel az
eredménye a lépésnek" - mondta a polgármester. Közölte: az
Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert véleményük szerint az eljárás
megalapozatlan és alkotmányellenes.
(Forrás: Hírszerző, MTI)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/97770_hunvald_artatlan_gyurcsanynak_kinosak_volta
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunvald-artatlan-gyurcsanynak-kinosak-voltak-az-ingatlanugyek
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[
"Hunvald György",
"Verók István"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,172 |
A pénzügyőrök célkeresztjében a korrupció
|
Titkosszolgálati eszközök bevetésével veszi fel a harcot a korrupció ellen a vám- és pénzügyőrség (VPOP) – tudta meg lapunk. A közpénzeket magánzsebekbe terelő állami és önkormányzati tisztviselőkre az eddiginél nagyobb eséllyel sújthat le a törvény.
|
2009.02.25. 23:00
Titkosszolgálati eszközök bevetésével veszi fel a harcot a korrupció ellen a vám- és pénzügyőrség (VPOP) – tudta meg lapunk. A közpénzeket magánzsebekbe terelő állami és önkormányzati tisztviselőkre az eddiginél nagyobb eséllyel sújthat le a törvény.
A közelmúltban készült el a VPOP megrendelésére az a tanulmány, amely a gazdasági és pénzügyi bűncselekményeknek a jelenleginél hatékonyabb felderítését szolgálja – értesült a Magyar Nemzet. A tanulmány kitér arra, hogy a korrupciós bűncselekmények leggyakrabban az állami és az önkormányzati szférában fordulnak elő. Eszerint a legfertőzöttebb területek közé tartozik a közbeszerzésekkel, vagyis az állami, az önkormányzati, illetve az uniós pénzeken megvalósítandó beruházások finanszírozása, amelyek fel nem mérhető károkat okoznak a társadalomnak. Úgy tudjuk, hogy a VPOP a tanulmány alapján jelentős forrásokat csoportosított át egy külön részleg felállítására, amely kizárólag az ilyen típusú bűncselekmények felderítésére összpontosít. A nevének elhallgatását kérő informátorunk elmondta, hogy a titkos lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat megrendeléseinek zömét ma már a vámosok ezen csoportjától kapja. Ezt az információt azonban a VPOP illetékesei nem erősítettek meg.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/a-penzugyorok-celkeresztjeben-a-korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20240220140943/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/a-penzugyorok-celkeresztjeben-a-korrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-penzugyorok-celkeresztjeben-a-korrupcio
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"önkormányzat"
] |
[] |
8,173 |
Almáért és borért intézett átigazolásokat
|
Kenőpénzt és ajándékokat is elfogadott a vád szerint Vladimír Wänke, a szlovák futballszövetség volt főtitkára, akinek hétfőn kezdődött a pere.
|
„Ártatlan vagyok" - jelentette ki pere első tárgyalásán Vladimír Wänke, írja a dunaszerdahelyi Paraméter.sk. Az akkor a szlovák labdarúgó-szövetség (SFZ) főtitkáraként dolgozó Wänkét 2007 márciusában vette őrizetbe a rendőrség, amikor épp tízezer korona kenőpénzt fogadott el.
Az egykori futballvezető azért áll a maffiaügyekre szakosodott bazini (pezinoki) bíróság előtt, mert a vád szerint kenőpénzeket fogadott el, nyolc esetben is. Cserébe azt ígérte, gyorsított eljárásban intézi majd az átigazolásokat. A vád szerint Wänke a játékosok átigazolásáért 35 ezer koronát fogadott el, de almával és borral is lefizették, írta a Paraméter. Ha bűnössége bebizonyosodik, több év börtönt is kaphat. Az elfogásakor átvett tízezer korona az őt lebuktató Stanislav Szabótól, a mocsonoki (Močenok) FC Eldus elnökétől érkezett.
Wänke szerint olyasmiket varrnak a nyakába, ami meg sem történt. Az ügy két éve húzódik, mert a bizonyítékok összegyűjtése lassan ment, ráadásul Wänke is húzta az időt, és az eljárás során minden létező kifogást beterjesztett.
|
https://index.hu/sport/futball/2009/02/17/almaert_es_borert_intezte_az_atigazolasokat/
|
https://web.archive.org/web/20101202185628/http://sportgeza.hu/futball/2009/02/17/almaert_es_borert_intezte_az_atigazolasokat/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/almaert-es-borert-intezett-atigazolasokat
|
Index
|
eu-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[
"sport"
] |
[] |
8,174 |
Lakat alatt a polgármester: manipulálta volna a bizonyítékokat?
|
Hunvald György polgármestert azért tartóztatták le, mert fennállt a veszélye, hogy egy holnap esedékes testületi ülésen meghamisítja a bizonyítékokat, vagy befolyásolja a hetedik kerületi ingatlan-panama tanúit.
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=450859
|
https://web.archive.org/web/20090213080800/http://stop.hu/articles/article.php?id=450859
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakat-alatt-a-polgarmester-manipulalta-volna-a-bizonyitekokat
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-10 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"csalás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
8,175 |
Szimpátiatüntetés Hunvald Györgyért
|
Ma koraeste szimpátiatüntetést tartottak a VII. kerület civil szervezetek, az önkormányzat épülete előtt.
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=452792
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szimpatiatuntetes-hunvald-gyorgyert
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"csalás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
8,176 |
Elbocsátották a vesztegetéssel gyanúsított BKV-ellenőröket
|
Azonnali hatállyal elbocsátották állásából a vesztegetéssel gyanúsított négy BKV-ellenőrt - közölte Kiricsi Karola, a közlekedési cég szóvivője.
|
Elbocsátották a vesztegetéssel gyanúsított BKV-ellenőröket
Azonnali hatállyal elbocsátották állásából a vesztegetéssel gyanúsított négy BKV-ellenőrt - közölte Kiricsi Karola, a közlekedési cég szóvivője.
A BKV azután döntött a szombaton őrizetbe vett négy jegyellenőr elbocsátásáról, hogy a bíróság megállapította: megalapozott a velük szemben megfogalmazott gyanú.
Kiricsi Karola szóvivő shétfői nyilatkozata szerint szigorúbb lesz ezentúl a BKV-ellenőrökre vonatkozó felvételi követelmény és a munkájukat is jobban vizsgálja a társaság. "Mostantól szigorúbban átvilágítjuk a jelentkezőket".
A szóvivő arról is beszámolt, hogy a jegyellenőröket ezentúl "beépített bliccelőkkel", úgynevezett próbavásárlókkal ellenőrzik. Kiválasztásukat már megkezdte a BKV.
Tájékoztatása szerint a cégnél 406 ellenőr teljesít szolgálatot, akik évente mintegy húszmillió utast ellenőriznek. Évente négy-öt, a szombatihoz hasonló eset fordul elő a cégnél - tette hozzá.
A BKV az utasok érdekeit szem előtt tartva és a 12 ezer tisztességes munkavállaló jó hírének védelme érdekében elhatárolódik az ilyen esetektől.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vesztegetés miatt indított eljárást négy BKV-ellenőr ellen, akiket szombaton vettek őrizetbe. A rendőrségi tájékoztatás szerint a gyanúsítottak a jegy és bérlet nélkül utazó emberektől pénzt fogadtak el azért, hogy eltekintsenek a bírság kiszabásától.
|
https://hvg.hu/itthon/20090217_bkv_ellenorok_elbocsatas
|
https://web.archive.org/web/20210621121824/https://hvg.hu/itthon/20090217_bkv_ellenorok_elbocsatas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbocsatottak-a-vesztegetessel-gyanusitott-bkv-ellenoroket
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,177 |
Fiktív szervezetek létrehozását ismerte el Zuschlag
|
Négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozását ismerte el Zuschlag János, az ellene és tizenöt társa ellen folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt kedden.
|
Fiktív szervezetek létrehozását ismerte el Zuschlag
Négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozását ismerte el Zuschlag János, az ellene és tizenöt társa ellen folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt kedden.
A civil háló évről évre jelentősebb szerepet töltött be az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) finanszírozásában. 2000-2001-től merült föl, hogy "kényelmi szempontok" miatt érdemes lenne a pályázatokra fiktív - valós tagsággal nem rendelkező - egyesületeket létrehozni - mondta a vádlott.
Az egykori szocialista politikus elmondta, az ISZM vezetése döntött arról, hogy a mozgalom rendezvényeinek finanszírozására újabb szervezeteket kell létrehozni. Azt azonban nem tudta konkretizálni, hogy a döntéshozatal mely szintjén merült fel, hogy ezek fiktív szervezetek legyenek.
Végül négy egyesület megalapítására került sor: létrejött az Atlasz, az Y-Generáció, a Vörös fenyő és a XXI. századi egyesület. Ezeknek az ISZM finanszírozásában nem jutott fontos szerep, érdemi tevékenységet csak a Fiatal Baloldal (FIB) létrejöttét követően, 2002 után végeztek.
A fiktív szervezetek létrehozásában, "lepapírozásában" részt vevő személyek az ügyben nem vádlottak. Az egyesületek működéséhez szükséges dokumentumok általában úgy születtek, hogy a politikai ifjúsági szervezet irodájában, rendezvényein megforduló emberekkel aláíratták a papírokat, anélkül, hogy az illető tisztában lett volna vele, mit lát el kézjegyével - közölte a vádlott.
Zuschlag János elmondta, az ISZM és a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) 2002-ig "élet-halál harcot vívott". A pártnyomásra létrejött "kényszer egyesülés" után a vádlott még nem bízott a korábbi BIT-esekben, ezért a fiktív szervezetekkel kapcsolatos bizonyos adminisztratív feladatokat Krausz Csaba ötödrendű vádlott látta el. Később azonban korrekt munkakapcsolat alakult ki a két csoport között.
Arról, hogy a finanszírozási feladatok a FIB-nél hozzá kerültek, Ujhelyi István elnökkel állapodott meg a vádlott. Mint mondta, ebben közre játszott az is, hogy az ISZM-nél hasonló feladatokat látott el, ahogy fogalmazott "nem eredmény nélkül". A szervezetben kialakult BIT-es többséget úgy tudta némileg ellensúlyozni, hogy a pénzügyek irányítása hozzá került.
2009. február. 10. 18:53 MTI Itthon
Szerdán várhatóan vallomást tesz Zuschlag
Várhatóan vallomást tesz Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper szerdán folytatódó tárgyalásán. Emellett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kiderülhet az is, hogy beidézik-e tanúnak a magyar politikai elit néhány neves személyiségét.
2009. február. 11. 12:06 MTI Itthon
Zuschlag vallott, de nem mindenről
Vallomást tett, de három témában nem nyilatkozott Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper mai tárgyalásán.
2009. február. 12. 19:14 MTI Itthon
Főügyészség: nincs szükség a Zuschlag-per zárt tárgyalására
Két témakörben államtitokra hivatkozva tagadta meg a vallomástételt szerdán Zuschlag János Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon; ezek az információk hozzáférhetők volnának a bizonyítási eljárásban, ám nem képezik a per tárgyát – közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.
2009. február. 11. 09:29 MTI Itthon
Mindenki Zuschlag vallomására kíváncsi
A tárgyalás megkezdése után félórás szünetet rendelt el a bíró a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőperben a "várakozást háromszorosan meghaladó sajtóérdeklődés" miatt szerdán Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 11. 11:06 MTI Itthon
Zuschlag-per: nem idézik be Gyurcsányt és Orbánt
Elutasította a további szervezetek és a parlamenti pártok vezetőinek bizonyítási eljárásba való bevonására tett indítványt a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalásán Fodor Endre tanácsvezető bíró a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
https://hvg.hu/itthon/20090217_zuschlag_per_fiktiv_szervezetek
|
https://web.archive.org/web/20231219200116/https://hvg.hu/itthon/20090217_zuschlag_per_fiktiv_szervezetek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-szervezetek-letrehozasat-ismerte-el-zuschlag
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Krausz Csaba",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,178 |
A FIB-ben is Zuschlaghoz tartoztak a pénzügyek
|
A 2002-ben létrejött egységes baloldali ifjúsági szervezetnél is Zuschlag Jánoshoz tartoztak a pénzügyek - derült ki a Zuschlag-per keddi tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
A FIB-ben is Zuschlaghoz tartoztak a pénzügyek
A 2002-ben létrejött egységes baloldali ifjúsági szervezetnél is Zuschlag Jánoshoz tartoztak a pénzügyek - derült ki a Zuschlag-per keddi tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
A Fiatal Baloldal megalakulása után röviddel nagyon súlyos pénzhiány alakult ki, már az egyesülési kongresszus kiadásait is alig tudták kifizetni - mondta meghallgatása során Zuschlag János egykori szocialista politikus az ellene és tizenöt társa ellen folyó perben.
Az MSZP egyedüli ifjúsági szervezetévé vált Fiatal Baloldal tagsága mintegy ötszöröse volt az Ifjú Szocialisták Mozgalmáénak, s működtetésének költsége is nagyságrendekkel több forrást igényelt. A leginkább pénzigényes rendezvények a különféle táborok, fesztiválok voltak, illetve komoly összegeket igényeltek a külügyi kapcsolatok is. Kampánykiadások is felmerültek, hiszen az egyesült ifjúsági szervezetnek sok jelöltje volt az önkormányzati választásokon - közölte a szervezet egykori ügyvezető elnökhelyettese.
A vádlott a programok közül a 2003-as görögországi ECOSY nyári tábort emelte ki, melyre különvonattal ezer ember utazott ki, e program költsége 23 millió forint volt. A finanszírozási problémák a hivatalos fórumokon is előkerültek, de "jöttek telefonok is", hogy pénz kellene valamilyen programra - fogalmazott a vádlott.
A FIB költségvetése 2002-ben 30-40 millió, 2003-ban 70 millió, 2004-ben 50-55 millió forint volt. Ehhez képest a szervezetnek a folyószámlákon is megjelenő legális bevétele 20 millió forint volt, ebből 14 milliót az MSZP támogatása tett ki - mondta Zuschlag János.
A helyi szervezetek kiadásaival együtt 2002-2005-ig mintegy 200-230 millió forintot tett ki a FIB-es programok teljes költsége. Ebből "jó néhány tízmillió forintot" a különböző "természetbeni" szolgáltatások jelentették, például volt olyan, hogy nem kellett fizetni a szállásért a szállodában - közölte a vádlott.
"Hírhedten rossz fizető" volt a FIB, előfordult például, hogy egy táborba be se engedték az adott program részvevőit a felhalmozódott tartozás miatt. Bár előbb-utóbb mindig teljesítettük fizetési kötelezettségeinket, mindig jelentős késésben voltunk - mondta Zuschlag János.
Közlése szerint a maga módján a lehető "legkorrektebben és legtisztábban" igyekezte rendezni az anyagi problémákat. 2003-ban egy ifjúsági tábor 4,1 millió forintos költségét például saját zsebből fizette ki.
A per csütörtökön is Zuschlag János meghallgatásával folytatódik, a vádlott vallomásában utalt rá, ekkor részletesen beszél majd a FIB gazdálkodásáról, illetve a kiskunhalasi MSZP szervezet finanszírozásáról is.
2009. február. 11. 09:29 MTI Itthon
Mindenki Zuschlag vallomására kíváncsi
A tárgyalás megkezdése után félórás szünetet rendelt el a bíró a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőperben a "várakozást háromszorosan meghaladó sajtóérdeklődés" miatt szerdán Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
2009. február. 17. 14:37 MTI Itthon
Fiktív szervezetek létrehozását ismerte el Zuschlag
Négy fiktív, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában szerepet játszó egyesület létrehozását ismerte el Zuschlag János, az ellene és tizenöt társa ellen folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt kedden.
2009. február. 12. 19:14 MTI Itthon
Főügyészség: nincs szükség a Zuschlag-per zárt tárgyalására
Két témakörben államtitokra hivatkozva tagadta meg a vallomástételt szerdán Zuschlag János Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon; ezek az információk hozzáférhetők volnának a bizonyítási eljárásban, ám nem képezik a per tárgyát – közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.
2009. február. 11. 12:06 MTI Itthon
Zuschlag vallott, de nem mindenről
Vallomást tett, de három témában nem nyilatkozott Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen indított büntetőper mai tárgyalásán.
2009. február. 11. 11:06 MTI Itthon
Zuschlag-per: nem idézik be Gyurcsányt és Orbánt
Elutasította a további szervezetek és a parlamenti pártok vezetőinek bizonyítási eljárásba való bevonására tett indítványt a Zuschlag János és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalásán Fodor Endre tanácsvezető bíró a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
https://hvg.hu/itthon/20090217_fib_zuschlag_penzugyek
|
https://web.archive.org/web/20231221081810/https://hvg.hu/itthon/20090217_fib_zuschlag_penzugyek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fib-ben-is-zuschlaghoz-tartoztak-a-penzugyek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,179 |
Ügyvédje börtönt kapott, Berlusconit megvédte a törvény
|
David Mills brit ügyvédet négy és fél évi börtönre ítélte a milánói bíróság, mivel 1997-ben 600 ezer dollárt fogadott el a jelenlegi olasz kormányfőtől, cserébe azért, hogy hamis tanúvallomást tegyen Silvio Berlusconi vállalatbirodalmát érintő két perben.
|
David Mills ellen az volt a vád, hogy 1997-ben 600 ezer dollárt fogadott el a jelenlegi olasz kormányfőtől, cserébe azért, hogy hamis tanúvallomást tegyen Silvio Berlusconi vállalatbirodalmát érintő két perben.
Elvileg a miniszterelnök is vádlott az ügyben, de az ellene indított eljárást felfüggesztették, miután egy tavaly elfogadott törvény alapján a magas rangú állami vezetok - hivatali idejük alatt - mentesülnek a bűnvádi eljárások alól.
Kezdőlap Külföld Ügyvédje börtönt kapott, Berlusconit megvédte a törvény
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/02/17/ugyvedje-bortont-kapott-berlusconit-megvedte-a-torveny-257996
|
https://web.archive.org/web/20240129093612/https://infostart.hu/kulfold/2009/02/17/ugyvedje-bortont-kapott-berlusconit-megvedte-a-torveny-257996
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ugyvedje-bortont-kapott-berlusconit-megvedte-a-torveny
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
8,180 |
Csatorna-ügy miatt függesztik fel a polgármestert
|
Lovasberény első embere azt mondja, koncepciós eljárás folyik ellene.
|
Fegyelmi eljárás indul a lovasberényi polgármester ellen, és felfüggesztik a tisztségéből. A képviselők szerint a település első embere egy személyben járt el olyan ügyekben, amelyekről testületi ülésen nem született döntés. A felfüggesztés a határozat kézhezvétele után lép életbe. Azt szerdán, vagy csütörtökön postázzák, de a polgármester nyolc napon belül fellebbezhet ellene, mondta Koncz Lászlótól, a hivatal jegyzője.
A polgármester azt mondja koncepciós támadás folyik ellene. a képviselők azt nem tudják elfogadni, hogy ő szennyvízcsatornázást szeretne, és szükségesnek tartja az elöregedett vízvezetékek cseréjét. Így Schieder László fellebbez a bíróságon. Schiedert egyébként tavaly augusztusában iktatták be Schieder Lászlót polgármesterként. Azóta feszült a viszony a testület és közte.
|
https://index.hu/belfold/hirek/2009/02/17/csatorna-ugy_miatt_fuggesztik_fel_a_polgarmestert/
|
https://web.archive.org/web/20201021163934/https://index.hu/belfold/hirek/2009/02/17/csatorna-ugy_miatt_fuggesztik_fel_a_polgarmestert/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csatorna-ugy-miatt-fuggesztik-fel-a-polgarmestert
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Schieder László"
] |
[] |
[
"Lovasberény"
] |
[
"közmű",
"gazdálkodás"
] |
[] |
8,181 |
Felfüggeszthetik Lengyel, Karsai és Szabados mentelmi jogát
|
Karsai József (MSZP), Lengyel Zoltán (MDF) és Szabados József (MSZP) országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek a parlament mentelmi bizottsága.
|
Karsai József (MSZP), Lengyel Zoltán (MDF) és Szabados József (MSZP) országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek a parlament mentelmi bizottsága - mondta el a testület keddi ülése után a Független Hírügynökségnek Karsai József a bizottság főtanácsadója, aki csak névrokona a szocialista képviselőnek. Mindhárom képviselő esetében közvádas ügyben a legfőbb ügyész javaslatára döntött a testület. Karsai József szocialista képviselőt a nyári dinnye-árak elleni tüntetések miatt jelentették fel "kényszerítés kísérlete" miatt, Lengyel Zoltán ellen a volt felesége indított eljárást zaklatás miatt, Szabados József ellen pedig hűtlen kezelés és magánokirathamisítás miatt folyik eljárás, amit a feljelentő szerint 2002 és 2006 között mint Baktalórántháza alpolgármestere követett el.
|
https://index.hu/belfold/hirek/2009/02/17/felfuggeszthetik_lengyel_karsai_es_szabados_mentelmi_jogat/
|
https://web.archive.org/web/20201021163933/https://index.hu/belfold/hirek/2009/02/17/felfuggeszthetik_lengyel_karsai_es_szabados_mentelmi_jogat/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggeszthetik-lengyel-karsai-es-szabados-mentelmi-jogat
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Szabados József"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Baktalórántháza"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"mentelmi jog"
] |
[] |
8,182 |
A pénz ellenőrizetlenül áramlik a politikába
|
gazdasági világválság következményeként világszerte növekednek a korrupciós kockázatok, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a korrupció elleni küzdelemre.
|
2009.02.18 11:50TI
A Global Integrity legfrissebb jelentése szerint hazánkban a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás.1 Az 57 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit ma jelentette meg a Global Integrity, az a vezető nemzetközi nonprofit szervezet, amely nyomon követi a kormányzati és korrupciós trendeket világszerte.
A jelentés szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába. Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója úgy véli, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése. A politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót.
„Ha komolyan vissza akarjuk szorítani a korrupciót és a hatalommal való visszaélést a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, feltétlenül hatékonyabb biztosítékok szükségesek a pénz politikára gyakorolt hatásának megfékezésére” – mondta Heller. A felmérés több mint háromszáz úgynevezett „Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupció-ellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity „bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az anti-korrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat. Magyarország idén először kapott helyet a vizsgálatban.
A jelentésben írt problémák, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya, és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása, rendszeres kockázati tényező a vizsgált országokban.
Magyarország helyzete
A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot. A média közepes besorolást ért el, ám az „öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.
A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok. Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív.
Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity. Összességében Magyarország a hat kategóriában a „közepes” értékelést kapta (77 pontot ért el hazánk, a maximális 100 pontból). A részletes eredményt a http://report.globalintegrity.org/ weboldalon tekinthetik meg.
Megerősítés a TI korábbi jelentéseinek
A Transparency International által készített korrupció-érzékelési index (CPI)2, sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI által írt tanulmány szerint, hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, ám amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja hazánk versenyképességét a régióban.
A Transparency International szintén úgy véli, a párt – és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok, melyek nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, szervezeti reformokkal orvosolhatók - vélekedik a Transparency International Magyarország. A Global Integrity által vizsgált problémák egyeznek tehát a TI meglátásával, ám nem csupán a probléma felfedésére van szükség, hanem ennek orvoslására is.
Tenni kell a korrupció visszaszorításáért! Hazánkban legégetőbb talán a párt- és kampányfinanszírozás új szabályainak mielőbbi elfogadása3, a közbeszerzési rendszer radikális reformja, a politikai befolyás csökkentése a köz- és üzleti szférán, valamint a társadalmi szemléletformálás.
Nemzetközi helyzet
|
https://www.ma.hu/belfold/37562/Magyarorszag_megnovekedett_korrupcios_kihivasok_elott_all
|
https://web.archive.org/web/20090629062352/http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/37562/1/belfold/Magyarorszag_megnovekedett_korrupcios_kihivasok_elott_all
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-penz-ellenorizetlenul-aramlik-a-politikaba
|
ma.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"juttatás",
"antikorrupció",
"bíróság"
] |
[] |
8,183 |
Rendőrök, korrupció, maffia
|
Súlyos vádakkal illette a rendőrséget az enyingi cigánymaffia ügyei kapcsán Sándor István volt nyomozó a TV2-n. Ugyanakkor a veszprémi gyilkosságról szólva a rendőrség tehetetlenségére mutatott rá.
|
2009.02.27. 23:00
Súlyos vádakkal illette a rendőrséget az enyingi cigánymaffia ügyei kapcsán Sándor István volt nyomozó a TV2-n. Ugyanakkor a veszprémi gyilkosságról szólva a rendőrség tehetetlenségére mutatott rá.
Mindig is voltak a rendőrségnek olyan tagjai, akik bűnözői körökkel törvénytelen kapcsolatot létesítettek-létesítenek – jelentette ki Sándor István egykori nyomozó, aki tíz éve hagyta ott a több évtizedes rendőri pályáját. Az azóta magánnyomozóként dolgozó volt rendőr azt mondta, hogy ma is elég gyakran találkozik rendőri korrupcióra utaló esetekkel. „Olyan történetekkel, hogy bizonyos hírek bizonyos alvilági körökhöz előbb visszaérnek a rendőrségről, mint azt gondolná az ember” – fogalmazott. Ennek szerinte csakis az lehet az oka, hogy „valakiknek megfelelő pozícióban fizetett emberei vannak, akik visszafelé tájékoztatják a várható rendőri és egyéb intézkedésekről az alvilág bizonyos figuráit”.
A veszprémi esetet követő suta rendőri intézkedéseket Sándor a rendőrökön eluralkodott pánikhangulatnak tudja be, s nem annak, hogy „megvették volna a rendőröket a bizonyos bűnelkövetők”. Úgy fogalmazott, a rendőrök fiatalok, tapasztalatlanok, és félnek a bűnözőktől. S mivel a rendőrség szerinte nem volt a helyzet magaslatán, ezért fordulhatott elő, hogy késve adta ki a körözést. Pedig Sándor István úgy tudja, hogy a rendőrök akár felkészültek is lehettek volna. „Mindenki felmérte, hogy ez nem egy spontán kialakuló helyzet volt.” Délután ugyanis – mondta – a cigányok közül valaki már összetűzésbe keveredett egy veszprémi lakossal, aki felülkerekedett rajta. S azért ment vissza este a 20-30 fős társaság, hogy bosszút álljon. Ám mivel nem találták meg, akit kerestek, ezért belekötöttek bárkibe, aki az útjukba került.
Ismert, az enyingi cigánymaffia nem először járt el így. Tavaly nyáron például a Siófokon zajlott 150-200 fős tömegdemonstrációt azért tartották a nyaralóktól zsúfolt tóparton, mert a maffiatagok közül valaki korábban pórul járt.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/rendorok-korrupcio-maffia
|
https://web.archive.org/web/20240128182034/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/rendorok-korrupcio-maffia
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorok-korrupcio-maffia
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"belföld",
"maffia"
] |
[] |
8,184 |
Vissza kell fizetni a pénzt az EU-nak
|
Az összeg visszafizetése azzal függ össze, hogy Brüsszel által támogatott projekteknél "szabálytalanságokat" tártak fel - közölte a bolgár pénzügyminiszter.
|
Bulgária mintegy 6,4 millió eurót kell visszafizessen az EU-nak, mivel az uniós pénzt nem rendeltetésszerűen használta fel. Az összeg visszafizetése azzal függ össze, hogy Brüsszel által támogatott projekteknél "szabálytalanságokat" tártak fel - közölte a bolgár pénzügyminiszter.
Meglena Plugcsieva bolgár kormányfő-helyettes, aki az uniós pénzek kifogástalan felhasználását tartja az ország előtt álló legnagyobb kihívásnak, ezért nagyobb hatáskört kap a pénzek felhasználásának ellenőrzésénél.
Bulgária egy tavaly novemberi bejelentés szerint már elesett 220 millió euró uniós támogatástól, mert Brüsszel nem látta biztosítottnak, hogy csalásoktól, illetve egyéb visszaélésektől mentesen tudná Bulgária kezelni az elnyert támogatási pénzeket.
További 340 millió euró támogatás kerülhet veszélybe ugyanezen okból az idén, ha az EU nem minősíti hitelt érdemlőnek a támogatási pénzek szétosztását végző bolgár intézményrendszert.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/18/vissza_kell_fizetni_a_penzt_az_eu-nak/
|
https://web.archive.org/web/20201021173922/https://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/18/vissza_kell_fizetni_a_penzt_az_eu-nak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vissza-kell-fizetni-a-penzt-az-eu-nak
|
Index
|
eu-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
8,185 |
Súlyos kritikát kapott a hazai igazságszolgáltatás
|
A Global Integrity jelentése szerint Magyarországon a korrupciót tekintve a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás.
|
A gazdasági világválság következményeként világszerte növekednek a korrupciós kockázatok, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a korrupció elleni küzdelemre - áll a Global Integrity legfrissebb, 57 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit összegző jelentésében. A kormányzati és korrupciós trendeket nyomon követő nonprofit szervezet által kiadott dokumentum szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába.Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója szerint a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése. A politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót - véli Heller.Magyarország idén először kapott helyet abban a jelentésben, amelyben több mint háromszáz úgynevezett "Integrity Indicator" használatával vizsgálta az adott államok korrupcióellenes erősségeit illetve gyengeségeit. A szervezet úgy látja, Magyarország is megnövekedett korrupciós kihívások előtt áll. A jelentés szerint hazánkban a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás.Gyenge a kormányzat elszámoltathatósága, s ez különösképp érvényes a bíróságokra. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás, a bírák kiválasztásában a protekció érvényesül, és az is aggodalomra adhat okot, hogy a bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek.A média közepes besorolást ért el, ám az "öncenzúra", ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet. A vizsgálat kiemeli a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity. Összességében Magyarország a hat kategóriában a "közepes" értékelést kapta, a maximális 100 pontból 77-et begyűjtve.A Transparency International által készített korrupció-érzékelési index (CPI) sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI tanulmánya szerint hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik. Ha viszont nem lesz hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja versenyképességünket a régióban.A Transparency International szintén úgy véli, a párt - és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya.A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok, melyek nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, szervezeti reformokkal orvosolhatók - vélekedik a Transparency International Magyarország.A TI hangsúlyozza: idehaza legégetőbb talán a párt- és kampányfinanszírozás új szabályainak mielőbbi elfogadása, a közbeszerzési rendszer radikális reformja, a politikai befolyás csökkentése a köz- és üzleti szférában, valamint a társadalmi szemléletformálás.
|
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/sulyos_kritikat_kapott_a_hazai_igazsagszolgaltatas.397214.html
|
https://web.archive.org/web/20110506221832/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/sulyos_kritikat_kapott_a_hazai_igazsagszolgaltatas.397214.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-kritikat-kapott-a-hazai-igazsagszolgaltatas
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"média",
"protekció",
"juttatás",
"bíróság"
] |
[] |
8,186 |
Új ingatlanbotrány, gyanús telekárak Józsefvárosban
|
Terézváros és Erzsébetváros után most újabb fővárosi baloldali vezetésű kerületben robbanhat ki ingatlanbotrány. A VIII. kerületben az önkormányzat úgy értékesített bizonyos ingatlanokat, hogy tízmilliókat veszítettek értékükből.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160319
|
https://web.archive.org/web/20090225042501/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160319
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-ingatlanbotrany-gyanus-telekarak-jozsefvarosban
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[] |
|
8,187 |
Korrupt kallerek Budapesten
|
A rendőrség négy BKV ellenőrt előállított. Egyikük ellen már bizonyosan eljárást indítanak vesztegetés miatt
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160249
|
https://web.archive.org/web/20090216170806/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160249
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-kallerek-budapesten
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-15 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,188 |
Újabb SZDSZ-es gyanusítottak
|
Két újabb gyanúsítottal már kilencre emelkedett azoknak az SZDSZ-es politikusoknak a száma, akiket a Budapesti Rendőr-főkapitányság magánokirat-hamisítás miatt vont büntetőeljárás alá a párt 2007-es elnökválasztó küldöttgyűlésén történt csalások miatt.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160127
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szdsz-es-gyanusitottak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"választások - népszavazás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
|
8,189 |
Hunvald előzetesben
|
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság tegnap Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros polgármesterét. Bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett hétrendbeli csalással és kétrendbeli csalási kísérlettel gyanúsítják.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160044
|
https://web.archive.org/web/20090215225032/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160044
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunvald-elozetesben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-12 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Nagy György (Erlak)"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"csalás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
8,190 |
Félkész házzal akarták megvesztegetni a borsodi fideszest
|
Egy olcsón megvehető félkész házzal próbálták megvesztegetni Gergely Zsoltot, a Borsod megyei közgyűlés fideszes alelnökét.
|
Félkész házzal akarták megvesztegetni a borsodi fideszest
Egy olcsón megvehető félkész házzal próbálták megvesztegetni Gergely Zsoltot, a Borsod megyei közgyűlés fideszes alelnökét – áll a HVG friss, csütürtökön megjelenő számának cikkében.
A megyei önkormányzat nyakán maradt a Miskolc központjában álló ITC-irodaház, az egykori MSZMP-pártszékház, noha a korábban 1,6 milliárd forintra értékelt épületet már 720 millió forintért is odaadták volna az egyedül pályázó Trekk Invest Kft.
A HVG írásából kiderül, milyen ki, milyen trükköket vetett be a hivatali szobákon kívül zajlott tárgyalások során, s mi vezetett oda, hogy a pénzhiányban szenvedő megyét képviselő közgyűlési alelnök, Gergely Zsolt ellen vádat emeltek hivatali vesztegetésért. A botrány következtében – jogi aggályokra hivatkozva – a Trekk Invest már szabadulna az ügylettől, a megye viszont pénzt szeretne látni.
A részleteket megtalálja a csütörtöki HVG-ben.
2008. június. 06. 08:17 hvg.hu Itthon
Büntetőeljárás fideszes közgyűlési alelnök ellen
Vesztegetés alapos gyanújával gyanúsítottként hallgatták ki Gergely Zsoltot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes alelnökét – írta a HVG. A politikus az MTI megkeresésére ezt nem cáfolta.
|
https://hvg.hu/itthon/20090218_gergely_zsolt_itc_haz_miskolc
|
https://web.archive.org/web/20110518090949/https://hvg.hu/itthon/20090218_gergely_zsolt_itc_haz_miskolc
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felkesz-hazzal-akartak-megvesztegetni-a-borsodi-fideszest
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[
"Gergely Zsolt"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Miskolc"
] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés"
] |
[] |
8,191 |
MSZP-s az igazságszolgáltatás kedvenc közbeszerzője
|
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának közbeszerzéseit Borka-Szász Tamás, az MSZP csepeli frakcióvezetője bonyolítja - írja a HVG.
|
MSZP-s az igazságszolgáltatás kedvenc közbeszerzője
2007. december. 05. 12:00 Itthon
Titkolózik a GKM-es közbeszerzésen nyertes cég vezetője
Nem árulja el, milyen alvállalkozókkal dolgozik az a cég, amely öt tanulmány elkészítésére több mint húszmillió forintot nyert el a gazdasági minisztérium egyik közbeszerzési pályázatán. A tanácsadó kft a szerződéskötés előtt fél évvel alakult, vezetője ingatlanos cégben érdekelt.
2007. június. 13. 17:44 MTI Autó
Flottaüzemeltetés közbeszerzésből
A kormány döntött arról, hogy ne csak autóvásárlásra, hanem autóflotta üzemeltetésére is lehessen központosított közbeszerzést kiírni - közölte Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón szerdán Budapesten.
2008. november. 21. 16:24 Itthon
Elképesztő viszonyok a közbeszerzésben - videó
A korrupcióról tartottak a minap vitaestet a civil szervezetből politikai párttá alakuló Lehet Más a Politika mozgalom (LMP) közreműködésével, az ELTE Bölcsészkarának nagy előadójában. Elképesztő viszonyok a közbeszerzésben, a társadalmi bizalom hiánya, a fővárosi parkolási rendszer, mint az önkormányzati korrupció melegágya – néhány felvetés a parázs vitaesten.
2009. január. 17. 10:32 MTI Itthon
Gyorsított közbeszerzés: a Reneszánsz Zrt. marad az Országházban
Az Országház öt homlokzatának felújítását nyerte el a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljáráson, az eredményhirdetés a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
2008. február. 07. 14:28 MTI Itthon
Közbeszerzési és fogyasztóvédelmi törvények a parlament előtt
Tavasszal kerül az Országgyűlés elé több, a miniszterelnök által meghirdetett 48 pont megvalósulását elősegítő törvénycsomag, így például a közbeszerzés egyszerűsítését és a fogyasztóvédelmet érintő javaslat. Erről Draskovics Tibor beszélt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
2008. február. 25. 10:09 MTI Gazdaság
Az EU-s igények miatt gyorsabbá válhat a közbeszerzés
Gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá válhat a közbeszerzés. Az erről szóló törvény újabb módosításának egyeztetése ezen a héten kezdődik. A tervezet márciusban kerül a parlament elé, és májusra várható az elfogadása – írta a Világgazdaság hétfői számában.
2008. június. 18. 22:00 HVG Itthon
Botrányos "Siemensre szabott" közbeszerzés a mentőknél
Az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt projektjei közé bekerült az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) több beruházása is. A mentésirányítási rendszer fejlesztésére összesen 4,1 milliárd forint vehető igénybe, ami már a legnagyobb informatikai és kommunikációs cégek érdeklődését is felkelti. A pályázati kiírást elolvasva azonban kedvük hamar elmehet.
|
https://hvg.hu/itthon/20090218_igazsagszolgaltatas_kozbeszerzes
|
https://web.archive.org/web/20231224121912/https://hvg.hu/itthon/20090218_igazsagszolgaltatas_kozbeszerzes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-s-az-igazsagszolgaltatas-kedvenc-kozbeszerzoje
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[
"Borka-Szász Tamás"
] |
[
"MSZP",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
8,192 |
Kerteskői privatizáció: a vagyonkezelő nem tud kárról
|
Nem érte kár a magyar államot a kerteskői földek és eszközök eladásakor. Az értékesítési ár a piaci viszonyokat tükrözi - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Fidesz-KNDP állításaira reagálva.
|
Kerteskői privatizáció: a vagyonkezelő nem tud kárról
Nem érte kár a magyar államot a kerteskői földek és eszközök eladásakor. Az értékesítési ár a piaci viszonyokat tükrözi - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Fidesz-KNDP állításaira reagálva.
Kedden Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő és Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges Magosz igazgatója tájékoztatóján azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el a kerteskői privatizáció ügyében, amely a termőföld és az eszközállomány értékesítését egyaránt érinti. A politikusok szerint az eladás áron alul történt, nagy kárt okozva ezzel az államnak.
Az MNV közleménye szerint az ellenzéki politikusok minden eszközt megragadnak arra, hogy az állami tulajdonú termőföldek értékesítése és hasznosítása körül "politikai érdekből zavart keltsenek". A Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának értékesítésével kapcsolatban a nemzeti vagyonkezelő közleményében kifejtette: a földek és az eszközök együttes eladására egy 2006-ban született kormányhatározat kötelezte a vagyonkezelőt.
Mint írták, az érvényesség és az elővásárlási jogok megállapításánál az MNV végig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az ügyben pedig az MNV vezérigazgatójának és menedzsmentjének nem volt döntési hatásköre, így nem is hoztak döntést az értékesítésről. A hatáskörrel rendelkező Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött arról, hogy a termőföldek pályázata érvényes és eredményes; a legjobb érvényes ajánlat összege 193 millió forint volt, amely megegyezik a hároméves pályáztatás során mindvégig meghirdetett, értékbecsléssel alátámasztott minimumárral.
Az értékesítéssel kapcsolatban a magyar államot nem érte kár, a termőföldek ára hektáronként 400 ezer forint volt, amely a piaci viszonyokat tükrözi. Minden állítás, amely az állam vagyonvesztéséről szól, alaptalan és hamis - emelték ki a kommünikében.
Medgyasszay László és Budai Gyula állításaival ellentétben, az MNV ellenőrző bizottsága a kerteskői értékesítés ügyében nem tett elmarasztaló megállapítást, hiszen a vizsgálat még nem zárult le. A vagyonkezelő az ellenzéki politikusok "megalapozatlan állításai" miatt jogi lépéseket tesz.
Budai Gyula kedden azt mondta, hogy Medgyasszay Lászlóval közösen, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügyészségen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Medgyasszay László közölte, a bejelentésre azután került sor, hogy a parlamentben több alkalommal próbáltak az ügy ellentmondásaira választ kapni, de nem jártak sikerrel. A kérdések minden esetben arra vonatkoztak, hogyan lehetett csaknem 200 millió forintos vagyont mintegy húsz millió forintért eladni, illetve hogyan lehetett 480 hektár földet áron alul értékesíteni.
Budai Gyula közölte: a földet 192 millió forintért, az eszközöket pedig 22,7 millió forintért vásárolhatta meg ugyanaz a három magánszemély által alakított konzorcium. Az államot összesen mintegy 300 millió forint kár érte, hiszen mind a földre, mind pedig az eszközök megvásárlására érkezett jobb ajánlat is. Budai úgy vélekedett, az értékesítésért felelősséggel tartozik Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója, aki aláírta a szerződést, valamint az értékesítési igazgatóság vezetője is.
2009. január. 21. 13:11 MTI Itthon
Feljelentés a kerteskői privatizáció miatt
A Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója a Bábolnáról leválasztott kerteskői ménesgazdaság privatizációja ügyében, hivatali visszaélés gyanúja miatt. A feljelentést a főügyész vette át.
|
http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090218_kereteskoi_privatizacio_babolna_fidesz.aspx
|
https://web.archive.org/web/20240103055803/https://hvg.hu/itthon/20090218_kereteskoi_privatizacio_babolna_fidesz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerteskoi-privatizacio-a-vagyonkezelo-nem-tud-karrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[
"Tátrai Miklós"
] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
[
"Bábolna",
"Komárom-Esztergom megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,193 |
Korrupció: a legproblémásabb terület az igazságszolgáltatás
|
A kormányzati és korrupciós trendeket világszerte nyomon követő nonprofit szervezet, a Global Integrity, legfrissebb jelentése szerint Magyarország is megnövekedett korrupciós kihívások előtt áll: hazánkban a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás.
|
Korrupció: a legproblémásabb terület az igazságszolgáltatás
A gazdasági világválság következményeként világszerte növekednek a korrupciós kockázatok, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése. A kormányzati és korrupciós trendeket világszerte nyomon követő nonprofit szervezet, a Global Integrity, legfrissebb jelentése szerint Magyarország is megnövekedett korrupciós kihívások előtt áll: hazánkban a legproblematikusabb terület az igazságszolgáltatás.
Az 57 országra kiterjedő vizsgálat szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába. Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója úgy véli, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése, pedig a politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót.
A felmérés több mint háromszáz úgynevezett „Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupcióellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity „bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az antikorrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat.
Magyarországot idén vizsgálták először. A jelentésben írt problémák, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya, és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása, rendszeres kockázati tényező a vizsgált országokban.
A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot.
A média közepes besorolást ért el, ám az „öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.
A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.
Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity.
Összességében Magyarország hat kategóriában a „közepes” értékelést kapott.
A Transparency International (TI) által készített korrupcióérzékelési index (CPI), sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI tanulmánya szerint, hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, ám amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja hazánk versenyképességét a régióban.
A Transparency International szintén úgy véli, a párt – és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok, melyek nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, szervezeti reformokkal orvosolhatók – vélekedik a Transparency International Magyarország.
A Global Integrity és a TI szerint Magyarországon a legégetőbb talán a párt- és kampányfinanszírozás új szabályainak mielőbbi elfogadása, a közbeszerzési rendszer radikális reformja, a politikai befolyás csökkentése a köz- és üzleti szférán, valamint a társadalmi szemléletformálás.
Nemzetközi kitekintés
2007 óta számos ország tapasztalt változást a korrupció alakulását tekintve. Grúzia korrupciós helyzete egyre aggasztóbb, mivel a kormányzati rendszert igen meggyengíti az Oroszországgal való konfliktus. A kormány felelősségre vonhatósága nagyon gyenge, az igazságszolgáltatásban is számos hiányosság van, akárcsak Magyarországon.
Romániában a civil társadalom igen erős integritás szerkezettel bír, valamint a média hatékonyan hozza felszínre a korrupciós jelenségeket, eseteket. Probléma azonban, hogy a közigazgatást még mindig nagyon erősen átszövi a politika.
Szerbia rosszabb helyzetben van, az országban nagyon gyenge az antikorrupciós tevékenység és nagyon mélyre nyúlnak a kormányzásban és közigazgatásban fellelhető problémák gyökerei.
Lengyelország a kormányzást tekintve teljes pontszámot kapott a vizsgálatban, és a korrupció megelőzésében is az erős jelzőt nyerte el.
A Global Integrity által valaha is adott legrosszabb pontszámot Szomália kapta, ami összhangban van a TI listájával, ahol szintén Szomália végzett az utolsó helyen.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági világválság által okozott megoldatlan problémák miatt, egyre nagyobb veszélyt jelent a korrupció, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a korrupció ellenes küzdelemre. A korrupció megfékezése erős felügyeletet igényel a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A korrupció visszaszorítása csak következetes és szigorú jogalkalmazás, független média és aktív civil társadalom mellett valósulhat meg.
2009. február. 12. 07:10 Vélemény
Korrupciójárvány Erzsébetvárosban, a vírusgazdák lakat alatt
Hunvald György őrizetbe vételével tetőpontjához közeledik a valahai patinás zsidónegyed ingatlanbotránya. A VII. kerület melletti Terézvárosba is átgyűrűző ingatlanpanamához viszonyítva a lakásmaffia nagyságrendileg csak pitiáner alvilági kisiparosok gyülekezete. Ott „csak” pár kiszolgáltatott nyugdíjas hajlékát tudták áron alul elcsaklizni. Itt viszont – legalábbis a gyanúból kiindulva – a kormánypárt helyhatósági csúcsvezetőinek szintjén űzték a fehérgalléros csalássorozatot.
2009. február. 13. 15:57 ISSN Sorkövető
A pesti ingatlanpanamák a korrupció minősített esetei
A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.
2009. január. 26. 12:54 Vélemény
Mózer András: uniós pályázatok, korrupció, kampány és a kisördög
Az előttünk álló két év nem csak a politikai programok, a válságkezelő javaslatok, és az ország-stratégiák harca lesz, hanem az is eldől: melyik oldal jobb az állami és uniós pénzek „újraosztásában”. Beindult a kampány, megkezdődött a nagy költekezési verseny is.
2009. február. 06. 14:30 MTI Vállalkozás
Nem tartóztatták le a korrupcióval gyanúsított volt APEH-eseket
Nem rendelte el az előzetes letartóztatását a bíróság annak a két volt APEH-dolgozónak, aki a rendőrség gyanúja szerint kenőpénzekért cserébe azt ígérte cégeknek, hogy megszüntetik az ellenük folyó eljárásokat.
|
http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090218_TI_korrupcio_global_integrity.aspx
|
https://web.archive.org/web/20090418150050/http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090218_TI_korrupcio_global_integrity.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-a-legproblemasabb-terulet-az-igazsagszolgaltatas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"bíróság",
"kampányfinanszírozás"
] |
[] |
8,194 |
Zuschlag: „Gyakorlatilag nem volt könyvelése” a FIB-nek
|
A Fiatal Baloldal (FIB) gazdálkodásáról beszélt csütörtöki vallomásában Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön.
|
2009.02.19. 10:14
A Fiatal Baloldal (FIB) gazdálkodásáról beszélt csütörtöki vallomásában Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön. Az elsőrendű vádlott szerint „gyakorlatilag nem volt könyvelése” a szervezetnek. • Vajon ma miről vall Zuschlag? – folytatódik a tárgyalás
A vádlott táblázatokat és kimutatásokat adott át a bíróságnak a FIB folyószámlamozgásairól, többoldalas összegzést a szervezet 2002–2005-ös programjairól. Az egykori szocialista politikus elmondta, ezek segítségével kívánja bemutatni, milyen kiadásai voltak, illetve milyen hivatalos forrásokkal rendelkezett a szervezet ebben az időszakban.
„Gyakorlatilag nem volt könyvelése” a szervezetnek, mivel annyira alacsony volt a hivatalosan elszámolható forrása a FIB-nek, hogy nem volt értelme ezzel foglalkozni. 2002 eleje és 2004 vége között hivatalosan mindössze 20 millió forinttal gazdálkodott a szervezet – közölte a vádlott.
A folyószámláról csupán a legszükségesebb átutalásokat, például a nemzetközi tagdíjakat fizették be – tudatta. Zuschlag János elmondta, arról, hogy pénzügyi szabálytalanságok történtek, csupán nagyon szűk kör – rajta kívül csupán Lados István és még néhány ember – tudott. A FIB elnöksége és választmánya az év elején elfogadott egy költségvetést, az év végén pedig egy beszámolót, de ezek nem a valós folyamatokat tükrözték.
Arról azonban, hogy a hivatalos források és a tényleges kiadások között komoly aránytalanságok voltak, sokan tudtak, s azzal is tisztában voltak, hogy a programok finanszírozásában a civil szervezetek fontos szerepet töltöttek be – hangsúlyozta. Az elnökségen belül bizalmatlanságot szült, hogy nem volt átlátható, pontosan milyen összegek folytak be a szervezethez – közölte a vádlott.
2003-ban a szervezet vezetésén belül vita volt arról, hogy az egyesületektől befolyó összegeket mire fordítsák, milyen programokat valósítsanak meg, s ki miként profitál politikailag ezekből – mondta Zuschlag János azzal kapcsolatban, hogy az eljárás során tanúként meghallgatottak között volt, aki arról beszélt, hogy „nem tudott elszámolni a pénzekkel”.
Az egykori szocialista politikus vallomásának első két napjához hasonlóan a tárgyalást ismét komoly sajtóérdeklődés övezi, a pert számos tévéstáb és több tucat újságíró kíséri figyelemmel.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, s 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/zuschlag-gyakorlatilag-nem-volt-konyvelese-a-fib-nek
|
https://web.archive.org/web/20180422093031/http://mno.hu/portal/617125
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-agyakorlatilag-nem-volt-konyvelesea-a-fib-nek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,195 |
Provident-ügynökök voltak a rendőrök
|
Pénzbehajtással is foglalkoztak a Provident ügynökeiként dolgozó baranyai rendőrök. Ezt szóvá tette Mali Zoltán drávapiski polgármester.
|
Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere panasszal fordult Dakos Józsefhez, Baranya megye rendőrfőkapitányához. A faluvezető azt nehezményezi, hogy - információi szerint - négy vagy öt dél-baranyai rendőr a Porvident ügynökeként pénzkihelyezéssel és -behajtással foglalkozik. Az uzsorások, illetve a magas kamattal kölcsönt adó Provident ellen harcot hirdető polgármester etikailag összeegyeztethetetlennek tartja, hogy egy rendőr pénzbehajtással foglalkozzon.
Provident
Dakos József osztja Mali véleményét. A posztjára 2007 novemberében kinevezett főkapitány tudósítónknak elmondta: tavaly ősszel tudta meg, hogy a rendőrök közül többen is a Providentnek dolgoznak. Ehhez valamennyi egyenruhás engedélyt kapott parancsnokától.
Dakos ennek ellenére úgy döntött, hogy 2009 januárjától a megye rendőrei nem vállalhatnak másodállást a Providentnél. Dakos most vizsgálatot indít annak érdekében, hogy ellenőrizzék: a rendőrök valóban felhagytak-e az ügynöki munkával.
|
http://nol.hu/belfold/provident-ugynokok_voltak_a_rendorok-321254
|
https://web.archive.org/web/20100902200936/http://nol.hu/belfold/provident-ugynokok_voltak_a_rendorok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/provident-ugynokok-voltak-a-rendorok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Baranya megye"
] |
[
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
8,196 |
Korrupció gyanújába keveredett egy izraeli szélsőjobboldali
|
Korrupció gyanújába keveredett Avigdor Lieberman, a szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael az Otthonunk) párt vezetője, a rendőrség a következő hetekben kihallgatja a politikust.
|
Korrupció gyanújába keveredett Avigdor Lieberman, a szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael az Otthonunk) párt vezetője, a rendőrség a következő hetekben kihallgatja a politikust. Csütörtökön megjelent hírek szerint Liebermant korrupcióval, csalással és pénzmosással gyanúsítják. Állítólag jelentős pénzösszegeket kapott külföldről fiktív vállalatokon és különböző bankszámlákon keresztül választási kampánya finanszírozására. A Jiszráél Béténu a harmadik legerősebb pártként végzett a február elején megtartott parlamenti választásokon, és fontos szerepe lehet az új kormánykoalíció megalakításában.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/2009/02/19/korrupcio_gyanujaba_keveredett_egy_izraeli_szelsojobboldali/
|
https://web.archive.org/web/20201021183206/https://index.hu/kulfold/hirek/2009/02/19/korrupcio_gyanujaba_keveredett_egy_izraeli_szelsojobboldali/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-gyanujaba-keveredett-egy-izraeli-szelsojobboldali
|
Index
|
world-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
8,197 |
Zuschlag és társai
|
Feltáró vallomást tett pályázati pénzek útjáról, fiktív számlamanőverekről és nem létező alapítványok működéséről Zuschlag János az ellene és tizenöt társa ellen folyó per idei első tárgyalási napján a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
– Tessék rám figyelni! Mivel háromszor annyi újságíró van, mint amenynyire számítottam, átrendezzük a termet. Menjenek ki! – adja ki az ukázt Fodor Endre bíró, miután a Zuschlagra váró tévéstábok, operatőrök és fotósok serege elfoglalta a lőállásokat.
Csak fél óra múltán mehetünk viszsza a díszterembe. Nagy az izgalom, az elsőrendű vádlott korábban belengette: vallomást tesz.
– Amíg a belépője tart, fotózhatnak, aztán székkel együtt húzódjanak hátra! – kapjuk a következő utasítást.
Kordont a sajtónak
Nincs idő végrehajtani. Bejáratott koreográfia szerint, vezetőszíjon érkezik Zuschlag. Celebnek kijáró vakuvillogás fogadja, amint őrzőjével vádlott-társai mellé ül.
– Legközelebb kordont állíttatok a sajtó részére, úgy látszik, nem voltam egyértelmű – közli Fodor bíró.
Majd tájékoztatja az egybegyűlteket: elutasította az ötödrendű vádlott védőjének indítványát, miszerint tanúként hallgassák meg a parlamenti pártok elnökeit, Dávid Ibolyát, Fodor Gábort, Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet arról, milyen forrásból működhettek a pártok ifjúsági szervezetei 2000 és 2006 között.
– A védői álláspont szerint a pártfinanszírozás kódoltan a korrupció lehetőségeit rejti magában. Az indítvány – nem túl burkoltan – a magyar pártpolitikai élet egészét kriminalizálja. Prekoncepciójának alátámasztásához kívánja igénybe venni a büntetőeljárás eszközrendszerét. Erre nincs lehetőség. A jogszabályi környezetet a bíróság adottnak tekinti, a finanszírozásról általános jellegű tényfeltáró vizsgálatot nem folytathat – jelenti be Fodor.
Volt miniszterek, Deutsch Tamás, Jánosi György, Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga, valamint Demszky Gábor főpolgármester beidézéséről viszont még nincs döntés.
Egy vádlott autósújságot lapozgat, a legújabb modelleket mutogatja. Mások nassolnak, susmorognak. Zuschlagot szólítja a bíró, egyik csuklójáról lekerül a bilincs. Papírköteggel, tollal, öltönyben, nyakkendőben, frissen nyírt frizurával lép a mikrofon mögé.
– Tisztelt bíróság, három ügyben nem kívánok nyilatkozni – kezdi tanáros előadását.
Kijelenti: esetleges rendőri kapcsolatokról, telefonlehallgatásokról és pályázati döntéshozatalról nem árul el részleteket.
A bíró egyesével veszi végig a többi vádlotthoz fűződő kapcsolatait.
– Országgyűlési képviselőként, önkormányzati tagként, helyi pártelnökként rengeteg embert ismerek. Az egyik vádlottal egy budapesti szegfűbálon futottam össze.
Hosszú a sor. Volt titkára, az ügyben másodrendű Lados István jegyzetel. Földes úr, az egyik vádlott bebólint, huny pár percet.
Az elsőrendű vallomás altatja:
– Én egy mozgalom politikai vezetője voltam, ami formális és informális hatalom – darálja Zuschlag. – Azt jelenti, kit milyen politikai pályára segítettem, melyik megye milyen támogatást vagy kvótát kapott, ha épp Görögországba kellett utazni.
Aztán egy MSZP-közeli alapítványról szól, de a többi vádlott nem nagyon figyel. Néhányuk SMS küldözgetésével foglalja el magát, más a veszprémi gyilkosságról szóló bulvárcikket olvassa.
– A jogszabályok szerint szabályosan és törvényesen költhetők el jelentős pénzek úgy, hogy nem számítanak kampánykiadásnak – folytatja Zuschlag. – Ha választási időszakban egy párthoz közel álló egyesület kiad egy Szegfű vagy Narancs nevű újságot, amiben benne vannak a képviselőjelöltek, attól az még nem pártkiadvány.
Utazik a titkár
– Senkit nem kértem fiktív számlák kiállítására, és tíz százalékot sem fizettem ezekért. Való igaz, bekerültek ilyenek az elszámolásokba. Van olyan, amelyik hamisnak tekintendő, mert nem a kibocsátótól származik. Bár, ami rajta van, megvalósult – véli Zuschlag.
Lados felriad a mondatra, húzza a száját, rázza a fejét. Aztán hamarosan ő kerül sorra. Elhangzik, hogy a nyomozás során Zuschlag Romániába vitette volt titkárát. Lados vallomása szerint azért, mert ő „gyönge legény”, s félő volt, a végén még kitálal.
– A büntetőeljárás akkori szakaszában ezt a védekezési technika részének tekintettem. Elég zavarodott volt, úgy ítéltem meg, abban az idegállapotban jobb, ha nincs itthon – mondja a volt főnök.
Az akciót Zuschlag volt személyi edzője, a tizenegyedrendű vádlott, Győrfi Ludovik hajtotta végre.
– Lui tisztában volt vele, ha megkérem valamire, és nem teszek hozzá magyarázatot, akkor nincs hozzá magyarázat – jelenti ki Zuschlag.
Katonás.
A civilszervezeteket veszi sorra a bíró.
– A nevéből nem tudok rájönni, mivel foglalkozott mondjuk az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány.
– Szociális és karitatív rendezvényeket szervezett. Például teaosztást. Ha volt ötszázezer forint egy akcióra, rá lehetett fogni, hogy a Harmadik Évezred szervezi, anélkül hogy ehhez kuratóriumi döntés kellett volna.
– S az elnök milyen aktivitást fejtett ki? – tudakolja a bíró.
– Semmilyet. De nehéz meghatározni, mit értünk a semmi alatt. Valójában nem foglalkoztam vele, hogy ki mit csinált.
Világos.
– Itt van ez a hárommillió forintos közszolgáltatási szerződés. „Átfogó budapesti projekt megvalósítása a devianciamentes roma közösségért.” Mi lett ebből? – pörög tovább a bíró.
– Pontosan tudom, hova mentek a pénzek, de erről később beszélek.
– De nem a programra?
– Nyilvánvalóan nem.
Fodor bíró néhány lehallgatott telefonbeszélgetés hangnemét is firtatja.
– Nagyon haverkodós, konspirálós, ahogy egy kuratóriumi elnökkel beszél.
– Ilyen a természetem, egy politikus mindig kedves. Mindenkivel jó viszonyban vagyok, ahogy itt, a bv-intézetben is – szól, és rámosolyog az ügyésznőre.
Nevet a terem a rab mókamesteren. Lados fogja a fejét, aztán csóválja, majd újra fogja.
Zuschlag vall tovább. Megtudjuk: a vádban szereplő egyesületeknek két fajtája létezett. Némelyik valós programokat szervezett, és akadt, amelyiknek önálló tevékenysége nem volt, csupán FIB-rendezvények megvalósításához nyújtott finanszírozási hátteret.
A párt és a rock
– Négy alapítvány papíron létezett. Nyilvánvalóan civil egyesületek neve alatt többet, jobban lehetett pályázni, mint ha politikai ifjúsági szervezetek indultak volna.
– S a további öt szervezet?
– 2001 után rengeteg pályázattal a FIB programjainak megvalósítására használtuk őket. Úgy értem, bíró úr, hogy önálló tevékenységet is folytattak, amelyeket a szocialista párt nem tudott volna megvalósítani. Például a 2003-as rockfesztivált is a Modern Magyarországért Egyesület szervezte.
– A rockfesztivál MSZP-s program volt? – tudakozódik a bíró.
– Szabadidőprogram volt, ami nem a párt nevén futott. Az egyesületek sok esetben még tagsággal sem rendelkeztek.
– Ha sem pénz nem volt, sem tagság, hogyan működtek?
– Talán a működés nem jó kifejezés. Úgy helyesebb: ha nem voltak is mögöttük valós emberek, valós tevékenységet attól még végeztek. Értesítettem mindenkit, akit tudtam. Próbáltam szervezni, hogy minél több, a FIB-hez közel álló civilszervezet adjon be pályázatot. Igyekeztünk forrásokat felhajtani, mert tudtuk, úgyis lesznek programok, amelyeket finanszírozni kell.
Lettek.
|
https://168.hu/itthon/zuschlag-es-tarsai-132357
|
https://web.archive.org/web/20090220192553/http://www.168ora.hu/itthon/zuschlag-es-tarsai-31163.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-es-tarsai
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[
"Györfi Ludovic",
"Lados István",
"Zuschlag János"
] |
[
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,198 |
Zuschlag János: csalás praktikus okok miatt
|
Praktikus okok vezettek oda, hogy az ifjú szocialisták csak papíron létező, valós tagság nélküli civilszervezeteket hoztak létre, és a nevükben pályáztak – állította a baloldali ifjúsági szervezetek finanszírozásáról folytatólagos vádlotti meghallgatásán Zuschlag János volt MSZP-s politikus.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160438
|
https://web.archive.org/web/20090220035533/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160438
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-janos-csalas-praktikus-okok-miatt
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[
"Ujhelyi István",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"Ifjú Szocialista Mozgalom",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,199 |
Zuschlag-per
|
Mindkét politikai oldalon gyakorlat volt, hogy a politikai ifjúsági szervezetek egyesületeket használtak fel programjaik finanszírozására - közölte Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=71051
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Zuschlag János"
] |
[
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,200 |
Fiktív egyesületek
|
Zuschlag János meghallgatásával folytatódik az egykori szocialista politikus és tizenöt társa ellen indított büntetőper tárgyalása ma Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=71216
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-egyesuletek
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,201 |
Letartóztatták a kunbajai polgármestert
|
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Halász István kunbajai polgármestert és másik három személyt, akiket a hulladék- gazdálkodás rendjének megsértésével gyanúsítanak.
|
A Németországból illegálisan behozott több ezer tonna háztartási hulladék ügyében folytat eljárást a rendőrség Halász István kunbajai polgármester ellen - tudta meg az MTI. A polgármestert a rendőrség több másik gyanúsítottal együtt előzetes letartóztatásba helyezte.
Mihályné Bornemisza Eleonóra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy a bíróság összesen négy személy őrizetbe vételéről döntött a rendőrség javaslatára. A négy letartóztatott között van egy kecskeméti, egy kerekegyházi, és két kunbajai gyanúsított - tette hozzá.
A szóvivő megerősítette, hogy a két kunbajai személy közül az egyik a polgármester, a másik kilétéről viszont csak annyit árult el, hogy egy nőről van szó. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság a négy személyt hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével gyanúsítja.
MTI / [origo]
|
https://www.origo.hu/itthon/2006/12/20061221letartoztattak
|
https://web.archive.org/web/20231129163416/https://www.origo.hu/itthon/20061221letartoztattak.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-kunbajai-polgarmestert
|
Origo
|
hungarian-news
|
2006-12-21 00:00:00
|
[
"Halász István"
] |
[] |
[
"Kunbaja"
] |
[
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás"
] |
[
"Kunbajai hulladékbiznisz"
] |
8,202 |
Feltételezések
|
Visszautasítja a józsefvárosi önkormányzat a Magyar Hírlap hétfői számában megjelent, VIII. kerületi ingatlanbotrányokról szóló cikk állításait - közölte Xantus Judit jegyző az MTI-vel, hozzátéve: az állítások valótlanok, illetve hamis színben tüntetnek fel egyes döntéseket.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=70686
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feltetelezesek
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
8,203 |
Már hét gyanúsított a szemétügyben
|
Kedden hétre emelkedett a kiskunsági szemétügy gyanúsítottjainak száma, közülük öten őrizetbe kerültek. A rendőrök kihallgatták Kunbaja polgármesterét is.
|
A keddi rendőrségi kihallgatások után négyről már hétre emelkedett a Németországból származó, bálázott szemét illegális elhelyezése miatt indított nyomozás során meggyanúsítottak száma. A gyanúsítottak közül öt embert őrizetbe vettek, közül négynek az előzetes letartóztatására is javaslatot tesz a rendőrség - közölte az MTI-vel kedden a rendőrség.
Kiderült az is, hogy kihallgatták Kunbaja polgármesterét is, akinek a neve már korábban felmerült az ügyben. Az eddig nem derült ki egyértelműen, hogy őt is őrizetbe vették-e, az MTI ugyanis egész nap hiába kereste hivatalában a település első emberét. Az MTI azonban a kunbajai polgármesteri hivatal környezetéből megtudta, hogy Halász István polgármester kihallgatásra Kecskemétre ment, és onnan nem tért vissza hivatalába. Az MTI információit a rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Mihályné Bornemisza Eleonóra annyit mondott: egyelőre gazdasági társaságot még nem nevez meg a rendőrség és a nyomozás érdekében további információt nem ad ki. A rendőrség azoknak a telephelyeknek és külterületi ingatlanoknak a tulajdonosait hallgatja ki, ahol eddig Németországból származó bálás szemetet találtak.
Lakossági bejelentés alapján, december első napjaiban szerzett arról tudomást a kiskunmajsai önkormányzat, hogy a város határában található, egykori szovjet laktanya egyik hangárjában 144 bála, Németországból származó vegyes háztartási hulladékot raktak le.
Dósai Imre, a település polgármestere december 13-án az MTI-nek elmondta, hogy egy kamion érkezéséről is névtelen bejelentést kapott, ezért azt sikerült "tetten érni", mielőtt lerakta volna rakományát. Az osztrák rendszámú kamion, a fuvarlevél szerint Németországból érkezett. A kamiont és rakományát a rendőrség lefoglalta, majd másnap visszaindította rakományával együtt Ausztriába.
Az [origo] úgy tudja, a 2 méter magas, egyenként mintegy 900 kilogramm súlyú, háztartási hulladékból tömörített szemétbálákat azért csempészték Magyarországra, mert külföldön annyira drága lett volna megsemmisítésük, hogy még a szállítók és a hulladék rejtegetőinek megfizetése mellett is érdemes volt eldugott magyar tanyákon felhalmozni ezeket.
A szeméthegyek többségét december első hetében rakták le egymáshoz közeli településeken, többek között Kecskemét határában, Kerekegyházán, Bócsán, Kiskunmajsán, Jászszentlászlón és Soltvadkerten. Nagy Ferenc, a Soltvadkerthez közeli Pirtó polgármestere ugyanakkor az [origo] tudósítójának múlt héten azt mondta, hogy náluk a település külterületén már szeptember végén, október elején is nagy mennyiségű bálázott német szemetet találtak.
[origo]/MTI
|
https://www.origo.hu/itthon/2006/12/20061219ujabb
|
https://web.archive.org/web/20080216180446/https://www.origo.hu/itthon/20061219ujabb.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-het-gyanusitott-a-szemetugyben
|
Origo
|
hungarian-news
|
2006-12-19 00:00:00
|
[
"Halász István"
] |
[] |
[
"Kunbaja"
] |
[
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás"
] |
[
"Kunbajai hulladékbiznisz"
] |
8,204 |
Már 400 millió eurót keresnek a Siemensen
|
Egyre nagyobb méreteket ölt a Siemens-botrány. A német hatóságok szerint akár 400 millió eurót is kifizethetett az elektronikai óriáscég kenőpénzként.
|
Tovább gyűrüzik a Siemens-botrány. A müncheni hatóságok megerősítették, hogy vizsgálati fogságban tartják a mind szerteágazóbb korrupcióval vádolt cég igazgatótanácsának egyik volt tagját. Thomas Ganswindt ellen kollégái tehettek terhelő vallomást, a hatóságok ennek nyomán vették őrizetbe, attól tartva, hogy külföldre menekül.
A bajor igazságügyi minisztérium egyik képviselője közölte: Ganswindt ellen az a vád, hogy tudott különböző fantomcégek létrehozásáról, illetve a megvesztegetési pénzek kifizetéséről, és - hallgatólagosan együttműködve - semmit nem tett ezek megakadályozása érdekében.
A Siemens által törvénytelenül kifizetett pénzek nagysága a feltételezések szeirnt meghaladja a 400 millió eurót. A korrupciós ügylet mintegy két héttel ezelőtti kirobbanásakor még csak 20 millióról volt szó. Ezen túlmenően a Siemens állítólagos adóhátraléka több mint 160 millió euró.
A hatóságok a cég több mint tíz korábbi és jelenlegi alkalmazottját gyanúsítják azzal, hogy az elmúlt mintegy hét évben megrendelések elnyerése fejében megvesztegetési pénzeket utaltak át több európai, afrikai és ázsiai ország számára. Az átutalások elsősorban svájci, liechtensteini és osztrák bankszámlákon keresztül történtek.
Thomas Ganswindt eddig a legmagasabb rangú Siemens-beosztott, aki belekeveredett a botrányba. A részvényesek közül ugyanakkor mind többen gyanúsítják a konszern volt vezetőjét, Heinrich von Pierert is azzal, hogy tudott a történtekről. Pierer jelenleg a cég tevékenységét ellenőrző felügyelőbizottság élén áll, egyik élharcosa az ellenőrzések fokozásának, és minden vádat visszautasít.
Klaus Kleinfeld, a Siemens jelenlegi elnöke a hét elején külföldi szakértőket kért fel a pénzügyek ellenőrzésének segítésére. A müncheni főügyészség szóvivője szerdán közölte, hogy a nyilvánosságot az elkövetkező napokban tájékoztatják a Siemensnél folyó vizsgálatok állásáról.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2006/12/20061213mar400
|
https://web.archive.org/web/20231214100711/https://www.origo.hu/nagyvilag/20061213mar400.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/mar-400-millio-eurot-keresnek-a-siemensen
|
Origo
|
eu-news
|
2006-12-13 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
8,205 |
Senki sem kerül börtönbe a Globex-ügy miatt
|
Szerdán hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság a Globex-ügyben. Az elsőrendű vádlottat, Vellai Györgyit két és fél év letöltendő börtönre ítélték, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és okirathamisítás miatt.
|
Szerdán hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság a Globex-ügyben. Az elsőrendű vádlottat, Vellai Györgyit két és fél év letöltendő börtönre ítélték, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és okirathamisítás miatt. A Globex másik volt vezetője, Vajda László egy év nyolc hónap letöltendő börtönt kapott. A többi vádlottat egy kivétellel - akit felmentettek - felfüggesztett börtönre ítéltek, illetve megrovásban részesítettek. Ez azt jelenti, hogy senki sem kerül börtönbe az ügy miatt, a per két fő vádlottja ugyanis az ítéletben kiszabottnál már hosszabb időt töltött előzetesben.
Összesen 60 rendbeli sikkasztás, négy rendbeli hűtlen kezelés, csalás és okirathamisítás miatt bűnösnek mondta a Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett ítéletében Vellai Györgyit, a Globex-ügy elsőrendű vádlottját, akit ezért két és fél év börtönre ítéltek. Néhány vádpont alól azonban felmentették, így a bíróság nem találta bűnösnek a tőkebefektetési csalás vádjában és szintén felmentették egy-egy ügyben a hűtlen kezelés illetve a csalás vádja alól. Vellai nem fellebbezett a tárgyaláson, három nap gondolkodási időt kért. A korábban előzetes letartóztatásban töltött idő miatt - ez 31 hónap volt - azonban nem kellene börtönbe vonulnia.
Vajda László, a másodrendű vádlott, a Globex másik volt vezetője egy év nyolc hónap letöltendő börtönt kapott, 60 rendbeli sikkasztás miatt. Vajdát is felmentették néhány vádpontban, így hűtlen kezelésért és csalásért nem ítélték el. Vajda is három nap gondolkodási időt kért, hogy eldöntse fellebbez-e. Neki sem kellene börtönbe vonulnia, mer ő is hosszabb ideig volt fogva tartva korábban, mint amennyi időre most elítélték.
A többi vádlott közül a nyolcadrendűt felmentették, a többiek egy év és nyolc hónap közötti, felfüggesztett börtönt kaptak, de volt, aki csak megrovást kapott. A tárgyalótermben csak egy vádlott fellebbezett az ítélet ellen, a legtöbben elfogadták azt, így több esetben jogerős lett az elsőfokú ítélet. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a fő vádlottak kivételével a bíróság a többieket előzetes mentesítésben részesítette, ami azt jelenti, hogy nem lesz priuszuk. Az ügyész is elfogadta a legtöbb vádlott esetében az ítéletet, csak a soproni önkormányzatot érintő vádpont esetében fellebbezett a bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosbításáért Vellai esetében.
A bíró az ítélet indoklásakor elmondta, hogy a soproni, illetve a XII. kerületi önkormányzattal kapcsolatos vádpontok alól felmentette a vádlottakat, mivel senkit sem ért kár ebben a két esetben. A kisbefektetőkkel kapcsolatban azonban azt mondta ki a bíróság: annak ellenére, hogy sokan úgy nyilatkoztak, nem keletkezett káruk az ügyből, ez nem jelenti azt, hogy nem történt bűncselekmény. Az ítélet szerint ugyanis szabálytalanul jártak el a Globex vezetői, sajátjukként kezelték a rájuk bízott vagyont.
Nyolc évvel ezelőtt pattant ki a Globex-ügy, de az elsőfokú bírósági ítéletre szerdáig kellett várni. A négy és fél éve tartó perben összesen 10 embert - köztük Vellai Györgyit és Vajda Lászlót, a Globex cégcsoport két egykori vezetőjét - vádolnak sikkasztással, amivel az ügyészség szerint mintegy 6 milliárd forint kárt okoztak.
A vád szerint a Globex vezetői többek között a soproni, a XI. és a XII. kerületi önkormányzatot, 65, a cég által kibocsátott kötvényeket megvásárló kisbefektetőt és két pénzügyi alapot károsítottak meg azzal, hogy hamis igazolásokat bocsátottak ki a cég pénzügyi helyzetéről. Az ügyészség szerint Vellai Györgyi kedvezőbb színben tüntette fel a Globexet, mint amilyen a valós állapot volt, ezzel okirathamisítást követett el. Emellett a Globex vezetőinek rótták fel azt is, hogy nem létező értékpapírokat vettek, hogy ezzel javítsák papíron a cég helyzetét, megtévesztve mindezzel a befektetőket. A hitelezők pénzét ráadásul saját adósságaik törlesztésére fordították, és nem fizették vissza a rájuk bízott összegeket - állítja az ügyészség.
Az elsőrendű vádlott Vellai Györgyi a szerdai ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán azt mondta: mindig csak a legjobbat akarta, a törvények és erkölcsi normák szerint cselekedett, nem követett el bűncselekményt. Ez követően a bíró ismertette az elsőrendű vádlott írásbeli beadványát, amelyben minden vádpontban tagadta bűnösségét. Vellai azt írta, szerinte nem károsították meg a hitelezőket, akik nem vesztették el a cégükre bízott vagyonukat. Azt pedig, hogy nem létező cégek részvényeivel is üzleteltek, nem is tudta, mint írta, azt hitte, működő vállalkozások papírjairól van szó. Vellai Györgyi a perben korábban is tagadta bűnösségét.
A Globex-ügy 1998-ban robbant ki, ekkor omlott össze a vállalatbirodalom, és derült ki egyértelműen, hogy fizetésképtelenné vált a cég. Azt, hogy baj van, még az is jelezte, hogy a vállalatbirodalom két vezetője, Vellai Györgyi és Vajda László külföldre menekültek, és csak 1999 januárjában fogták el őket Németországban. Magyarországra 1999 áprilisában hozták vissza őket, ekkor előzetes letartóztatásba kerültek, fogva tartásukat két és fél év után, 2001 augusztusában, házi őrizetüket pedig 2002 júliusában szüntette meg a bíróság.
Az Élet és Irodalom egy korábbi cikke szerint a vállalatbirodalom összeomlását az okozhatta, hogy a Globex Holding hihetetlen növekedési tempót diktált saját magának, amit csak 1997-ig tudtak "kordában tartani". A növekedés miatt állandósult a pénzhiány, de a cég ekkor sem fogta vissza az aktivitását, hanem inkább előremenekült és még több pénzt vont be a vállalkozásba, hitelezőit pedig a vádirat szerint folyamatosan megtévesztette, kozmetikázta a vállalkozás pénzügyi helyzetét.
A pénzszerzés egyik eszköze volt az 1996-ban piacra dobott Globex '98 kötvény. A papír a kétéves futamidő alatt a piacinál jóval magasabb hozamot ígért. A kecsegtető ajánlat bevált, mivel a kötvényekből egymilliárd forint folyt be. A Globex a kötvényügylet mellett is több nagyberuházásba vágott bele. Többek között a Rózsakert üzletközpont építésébe kezdtek a Rózsadombon, majd egy több mint 4 milliárd forintos beruházásba, a Rózsadomb Hotel átépítésébe.
A holdingnak azonban ekkor már komoly fizetési problémái voltak, mivel rengeteg pénze állt ingatlanokban. 1997-től sorra jelentkeztek a hitelezők, pénzüket követelve. Többek között a XII. kerületi önkormányzat kérte a cégre bízott több százmilliós vagyonát. Ráadásul, ezt követően 1998-ban közeledett a Globex '98 kötvény lejárata, ami további 1,3 milliárd forintot vont volna ki a vállalkozásból. Emellett a soproni önkormányzat is elkezdett érdeklődni egy évvel korábban, a cégcsoportra bízott 3,2 milliárd forint értékű vagyona után. Végül 1998 szeptemberében kitört a botrány, a többi hitelező is megrohanta a céget, és a vállalatbirodalom összeomlott.
|
https://www.origo.hu/itthon/2006/12/20061212iteletet
|
https://web.archive.org/web/20230911091202/https://www.origo.hu/itthon/20061212iteletet.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-sem-kerul-bortonbe-a-globex-ugy-miatt
|
Origo
|
hungarian-news
|
2006-12-13 00:00:00
|
[
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] |
[
"Globex Holding"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"csalás"
] |
[] |
8,206 |
Fantomcégekről számolt be Budapestről az ARD
|
Budapesti riportban számolt be az ARD német közszolgálati televízió hétfőn késő este arról a hírről, hogy Magyarországon hajléktalanok fantomcégek vezetői lettek, miután nevüket adták olyan, valójában nem létező cégek alapításához, amelyek számlájára összesen mintegy másfél milliárd forint folyt be.
|
A fantom kft.-k ügyfelei között volt a Siemens is - hangsúlyozta az ARD, utalva arra, hogy a céget sújtó korrupciós botrány szálai Magyarországot is elérték. Az értesülést, amelyet először a HVG internetes portálja közölt, az ARD teljes mértékben alátámasztotta.
A riport a múlt héten készült. A televízió Budapestre küldött munkatársai - az ARD szerint "a hajléktalanok negyedében" - egy meglehetősen nyomorúságos ház lépcsőházában interjúvolták meg az egyik hajléktalan férfit, bizonyos Kutrucz Lászlót. Az interjúalany elmesélte, hogyan kereste őt fel a Siemens korábbi tanácsadója, Schrödl András könyvvizsgáló egy presszóban, pénzkereseti lehetőséget ajánlva neki. Feladata - mint elmondta - az volt, hogy adja a nevét cégalapításokhoz, szignáljon kitöltetlen szerződéseket, illetve írjon alá formanyomtatványokat. Kutrucz László - aki az egyes találkozókon kisebb pénzösszegeket kapott - hangoztatta, hogy a Siemens kívánságára eljáró könyvvizsgáló kérésére újabb és újabb hajléktalanokat szervezett be, köztük Baráth Lászlót is.
A riportból kitűnt, hogy a Siemens magyarországi képviselete rendszeresen utalt át pénzeket a szóban forgó cégeknek, köztük az egyik fantomcégnek, az Euraction Service Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Baráth László volt.
Kutrucz László az ARD-nek elmondta, hogy az általa vezetett cég főként kórházi közbeszerzések területén segédkezett a Siemensnek orvosi műszerekkel kereskedni. A cégek közreműködését jelentős összegekkel honorálta a Siemens. Azok természetszerűleg adót nem fizettek, ugyanakkor ebből a pénzből a hajléktalanok semmit nem láttak, az általuk a bankoknál felvett összegeket ugyanis mindig átadták megbízójuknak.
Az ügyletek állítólag 2001 júliusában kezdődtek, s néhány éven keresztül tartottak. A hatóságok most Kutrucz Lászlót és Baráth Lászlót okirat-hamisítással és sikkasztással gyanúsítják, miközben Schrödl Andrásnak nyoma veszett. Kutrucz László most ügyvédet fogadott. Az ARD által megszólaltatott ügyvéd, Lichy József azt állította, hogy rendkívül komoly pénzmozgásról volt szó, s az összefüggésben állt a Siemens budapesti leányvállalatával.
Mint a riportban elhangzott, a Siemens budapesti képviselete nem volt hajlandó kommentálni a történteket. A műsorban ugyanakkor idézték Klaus Kleinfeldet, a müncheni székhelyű Siemens konszern legmagasabb rangú vezetőjét, aki a budapesti riporttal és általánosságban a megvesztegetési ügyekkel kapcsolatban azt mondta: abban az időben a cég kommunikációs osztályának vezetője volt, így "semmilyen operatív felelősség" nem terheli.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2006/12/20061212afantomcegekrol
|
https://web.archive.org/web/20070125082024/https://www.origo.hu/nagyvilag/20061212afantomcegekrol.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomcegekrol-szamolt-be-budapestrol-az-ard
|
Origo
|
hungarian-news
|
2006-12-12 00:00:00
|
[
"Schrödl András"
] |
[
"Euraction Service Kft.",
"Siemens AG",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"strómanok"
] |
[] |
8,207 |
MSZP-s képviselő fiának cége dolgozott a kormánynak
|
A népegészségügyi program kommunikációjára kötött tízmilliós szerződést idén tavasszal Schvarcz Tibor MSZP-s képviselő fiának családi cégével az Egészségügyi Minisztérium.
|
Tízmillió forint értékben kapott megbízást az Egészségügyi Minisztériumtól egy MSZP-s országgyűlési képviselő fiának cége idén tavasszal. Az EüM üvegzseb törvény alapján közzétett adataiból kiderül, hogy a ONELINE PR Bt. - amelynek beltagja ifjabb Schvarcz Tibor és neje - tízmillió forintot kapott a népegészségügyi kommunikációs program összeállításáért és lebonyolításáért, 2006. március 1. és május 31. között. Ebben az időszakban idősebb Schvarcz Tibor szocialista képviselő az egészségügyi bizottság elnöke volt.
Az [origo] megkereste az Egészségügyi Minisztériumot, ahol azt közölték, a ONELINE PR az előző ciklusban országos kommunikációs programsorozatot tervezett és koordinált, a rendezvények sajtótájékoztatóit szervezte és sajtóanyagot készített. Az EüM Sajtóirodája szerint a cég többek közt egy gödöllői gyárátadásban, a Faluszűrési Programban, a védőnői programban, a Táplálkozás Életmód Testmozgás platform megvalósításában és a méhnyakrák szűrésben is közreműködött. A cégnek korábban, 2005 március 8. és június 12. közt is volt szerződése a tárcával, 1,9 millió forint értékben.
Az EüM-től kapott tájékoztatás szerint a ONELINE PR-t egyszerűsített közbeszerzési eljárásban választották ki a feladatra. Mivel a szolgáltatás értéke nem éri el a közbeszerzés nemzeti értékhatárát (idén ez 25 millió forint) erre a minisztériumnak lehetősége volt. Az egyszerűsített eljárás azt jelenti, hogy nem kötelező a nyilvános pályázat, elegendő három cégtől ajánlatot kérni. A tárca szerint a beérkezett három ajánlat közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás és kreatív megvalósítás szempontját figyelembe véve, egy bíráló bizottság választotta ki a ONELINE PR-t.
Ifjabb Schvarcz Tibor az [origo] érdeklődésére azt mondta, cége évek óta egészségügyi kommunikációval foglalkozik, így nem meglepő, hogy őt bízták meg a feladattal. Szerinte a megbízásnak nincs köze ahhoz, hogy édesapja szocialista képviselő.
Idősebb Schvarcz Tibor szintén azt mondta, hogy szerinte nem kifogásolható a szerződés, annak nincs köze az ő pozíciójához Állítása szerint csak utólag értesült arról, hogy a fia cége kapta a megbízást.(Idősebb Schvarcz Tibor következetesen v-vel írja a nevét, ifjabb Schvarcz esetében azonban a cégbírósági adatokban a "v "és a "w" egyaránt előfordul. Mi v-vel írtuk, mivel a képviselő vagyonbevallásában is így írja gyermekei nevét.)
A ONELINE PR Bt. a nyilvános cégadatok szerint egy 1996-ban alapított bt-ből alakult át 2002 nyarán, de beltagjai nem változtak. Fő tevékenysége jelenleg üzletviteli tanácsadás, de működtet egy egészségügyi információkkal foglalkozó hírügynökséget is.
|
https://www.origo.hu/itthon/2006/12/20061211tizmillios
|
https://web.archive.org/web/20231221053206/https://www.origo.hu/itthon/20061211tizmillios.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-s-kepviselo-fianak-cege-dolgozott-a-kormanynak
|
Origo
|
hungarian-news
|
2006-12-12 00:00:00
|
[
"Schvarcz Tibor",
"Schvarcz Tibor (ifj)"
] |
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"MSZP",
"Online PR Bt."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"PR"
] |
[] |
8,208 |
Több tízezer fegyver tűnt el az afganisztáni korrupcióban
|
Az amerikai védelmi minisztérium nem tartotta nyilván megfelelő módon az Afganisztánnak szállított fegyvereket, amelyek a felkelők kezébe juthatnak.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160073
|
https://web.archive.org/web/20090215120826/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160073
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/tobb-tizezer-fegyver-tunt-el-az-afganisztani-korrupcioban
|
Magyar Hírlap
|
world-news
|
2009-02-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Afganisztán"
] |
[] |
[] |
|
8,209 |
Bevetette magas kapcsolatait Hunvald?
|
Igyekezett a maga javára bevetni kapcsolatait Hunvald György - erre enged következtetni az ügyészség közlése, hogy a VII. kerületi polgármester előzetes letartóztatása azért is volt indokolt, mert az MSZP-s politikus "kapcsolatai révén befolyásolni próbálta a hatóság munkáját."
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=70286
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bevetette-magas-kapcsolatait-hunvald
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Kardos Péter"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"csalás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
8,210 |
Meghallgatás: vádlott-társait védte Zuschlag
|
Zuschlag János hangsúlyozta, arra törekedett, hogy minél szűkebbre vonja azok körét, akik tudnak a szabálytalanságokról.
|
Meghallgatás: vádlott-társait védte Zuschlag
MTI
2009-02-19 17:48
Zuschlag János hangsúlyozta, arra törekedett, hogy minél szűkebbre vonja
azok körét, akik tudnak a szabálytalanságokról. Sem Katus Ferenc harmad-,
sem Őri András negyedrendű vádlottat nem kérte hamis számlák, fiktív
beszámolók készítésre.
hirdetés
A vádlottak többsége nem tudott arról, hogy a Fiatal Baloldal programjainak
finanszírozásába bevont civil szervezetek pályázataival kapcsolatban
törvénytelenségek történtek - közölte Zuschlag János az ellene és tizenöt
társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön.
A vádlottak többsége - leszámítva Lados Istvánt - nem tudott arról, hogy
szabálytalan, fiktív beszámolók készültek. Az egyesületek elnöki posztját
betöltő vádlottak nem kaptak pénzt tevékenységükért, s nem is szorultak rá
erre, hiszen a Lados István által említett pályázatonkénti 10 százalékos
jutaléknál magasabb nettó jövedelmük volt.
A pályázatok lebonyolításában való közreműködésért Lados István sem kapott
külön pénzt - tette hozzá Zuschlag.
A rendezvények többségénél az egyesületi elnökök csupán a programok
helyszínét és időpontját ismerték a FIB rendezvénynaptárából, a
konkrétumokról általában nem tudtak - közölte az egykori szocialista
politikus. A tárgyaláson kiderült, hogy volt olyan civil szervezet, melynek
azért helyezték át székhelyét Budapestre, hogy az indulhasson a Fővárosi
Önkormányzat egyik pályázatán.
2003 őszétől gyártották a fiktítv számlákat
A fiktív beszámolók és számlák gyártása 2003 őszén kezdődött el a
pályázataik révén a Fiatal Baloldal (FIB) programjainak finanszírozásába
bevont civil szervezeteknél - mondta Zuschlag.
2003 őszére derült az ki, hogy nem működhet zökkenőmentesen a programok
finanszírozása a civil szervezetek által elnyert pályázatok révén. A
pályázati beszámolókhoz szükséges számlákat nem lehet előteremteni legális
módon. Ekkor kezdte el Lados István a hamis számlák készítését a pályázati
elszámolásokhoz - mondta a vádlott meghallgatásának harmadik napján.
Zuschlag János hangsúlyozta, arra törekedett, hogy minél szűkebbre vonja
azok körét, akik tudnak a szabálytalanságokról. Sem Katus Ferenc harmad-,
sem Őri András negyedrendű vádlottat nem kérte hamis számlák, fiktív
beszámolók készítésre. A dokumentumok "legyártásával" elsősorban Lados
Istvánt bízta meg.
Zuschlag János elmondta, a FIB pénzügyeit egészen 2004 őszéig irányította.
Néhány hónappal korábban vált nyilvánvalóvá, hogy Ujhelyi István indul az
MSZP alelnöki posztjáért, s jó esélye is van arra, hogy ezt meg is nyeri.
Mivel Ujhelyi István már kevesebbet tudott foglalkozni a FIB ügyeivel, így
2004 decemberéig Zuschlag még hivatalosan is részt vett a szervezet
vezetésében, a következő év közepéig pedig informálisan segítette a
különféle rendezvények szervezését, finanszírozását.
Fodor Endre tanácsvezető bíró elmondta, február 23-án és 25-én folytatódik
Zuschlag János meghallgatása, így tanúkat csak később idéznek be.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/98498_meghallgatas_vadlotttarsait_vedte_zuschlag
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghallgatas-vadlott-tarsait-vedte-zuschlag
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[
"Katus Ferenc",
"Őri András",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,211 |
Ki hiszi el, hogy őszinte a korrupció elleni harc?
|
Fleck Zoltán szerint politikai megegyezésre van szükség a pártfinanszírozás helyzetének tisztázásához. A jogszociológus úgy véli, hogy amíg a politikai elit nem mutat jó példát a korrupció terén, addig nem várható javulás.
|
Ha a korrupcióról van szó, nem lehet tudni, mennyire rossz a helyzet, de a kérdést vizsgáló nemzetközi szervezetek szerint Magyarország nem áll jól - mondta az InfoRádiónak Fleck Zoltán jogszociológus.
Hozzátette: a korrupció elleni harc folyamatosan napirenden van az igazságügyi minisztériumban és a kormányzatban, ám amíg a pártok nem tudnak megegyezni például a pártfinanszírozásról, az emberek nem fogják elhinni, hogy a küzdelem őszinte.
Az elit viselkedése fontos szerepet játszik a társadalom normakövetési gyakorlatában - hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a pártfinanszírozás kérdésének szimbolikus szerepe van a korrupció elleni harcban.
"Az elit felelőssége lenne az, hogy először a saját portája előtt tegyen rendet" - jelentette ki a jogszociológus.
Átláthatatlan
A magyar igazságszolgáltatásról a legkevésbé sem mondható el, hogy átláthatóan működik - véli Fleck Zoltán a Transparency International korábbi kutatására hivatkozva. A szakértő az InfoRádiónak egy új, a Global Integrity által készített jelentése kapcsán elmondta: az egyik kiemelt probléma a fogalmazók és bírák kiválasztásának kérdése.
Nepotikus gyakorlat működik: nem a legjobbak kerülnek a kulcsposztokra, a jogalkalmazókat más szempontok alapján választják ki - magyarázta a jogszociológus.
Nem átlátható az eljárás, nem láthatók az elvek, nem lehet tudni, hogyan mérik a teljesítményeket, vagy, hogy mi a következményük a bírói hibáknak - mondta Fleck Zoltán. Amit a nemzetközi jelentés felsorol, csak a jéghegy csúcsa - fűzte hozzá.
Hanganyag: Szabó S. Gergő
|
https://infostart.hu/belfold/2009/02/19/ki-hiszi-el-hogy-oszinte-a-korrupcio-elleni-harc-258413
|
https://web.archive.org/web/20090221041140/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-258413
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-hiszi-el-hogy-oszinte-a-korrupcio-elleni-harc
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"juttatás",
"bíróság"
] |
[] |
8,212 |
Gyorskölcsönöket hajtottak be a baranyai rendőrtisztek?
|
Rendőrök is dolgoztak, dolgoznak Baranyában a gyorskölcsöneiről ismert Provident Zrt.-nek Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere szerint.
|
2009.02.20. 08:35
Rendőrök is dolgoztak, dolgoznak Baranyában a gyorskölcsöneiről ismert Provident Zrt.-nek Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere szerint. A rendőrség elismerte: tavaly valóban folytattak másodállásban pénzügyi tevékenységet baranyai rendőrök, de január elsejétől erre már nem kaptak engedélyt.• 500 ezer magyar családot semmizett ki a Provident? + Képek
Az uzsora ellen harcot hirdető községvezető négy ilyen, ugyanazon kapitányság állományába tartozó rendőrt is megnevezett, és a témában levelet írt a megyei és az országos rendőrfőkapitánynak, a rendészeti miniszternek, valamint a kormányfőnek. Úgy véli, mindez etikai problémákat vet fel, mert hogyan intézkedhet egy faluban az a rendőr, aki néhány nappal azelőtt még pénzbeszedőként járt ugyanott.
Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Új Dunántúli Naplónak azt mondta: rendőrök korábban valóban folytathattak másodállásban pénzügyi szolgáltatási tevékenységet parancsnokuk engedélyével, de idén január elseje óta baranyai rendőr nem kapott ilyen engedélyt. Pénzbehajtást pedig egyetlen, a megyei rendőrség állományába tartozó rendőr sem végzett és nem is végez. Az Országos Rendőr-főkapitányság egyelőre nem nyilatkozott az ügyben – olvasható a baranyai napilapban.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/Gyorskolcsonoket-hajtottak-be-a-baranyai-rendortisztek
|
https://web.archive.org/web/20100413121615/http://mno.hu/portal/617370
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorskolcsonoket-hajtottak-be-a-baranyai-rendortisztek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Baranya megye"
] |
[
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
8,213 |
Párezres felajánlásokból próbál párttá válni az LMP
|
Tíz nap alatt egymillió forint feletti összeget gyűjtött össze a Lehet Más a Politika (LMP) mozgalom. A pszeudopárt itthon újdonságnak számító, internetalapú lakossági adománygyűjtő akciója a remények szerint mintegy 50 milliót fog hozni...
|
A kampányt elsősorban netes felületek viszik, a hozzá készült, YouTube-on eddig 13000-szer megtekintett vírusvideó és a kampányhonlap. A módszertan némiképp Barack Obama elnökválasztási kampányát idézi, aki különböző közösségi oldalakon és közvetlen emailekben kért pénzt a támogatóktól, és brutális összeget szedett össze jellemzően 100 dollár körüli, kisösszegű felajánlásokból.
Az LMP mindezt jóval kisebb léptékben próbálja megvalósítani, lépcsőzetesen gyűjtve az adományokat, az első ember egy forintot ad, a második kettőt és így tovább, a reménybeli tízezredik adományozóig. Most 1600 adományozónál és 1 millió 170 ezernél tartanak, ha sikerülne tízezerig feltornászni a támogatók számát, a mozgalom 50 millió forinthoz jutna, valamint bebizonyítaná, hogy egy párt működhet anélkül is, hogy multicégek és milliárdos támogatók állnának mögötte.
Pinczés Bálint, a szervezet szóvivője elmondta, hogy ez azért is fontos, mert a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi formáira sok esetben rávetül a korrupció árnyéka. Szerinte az LMP most induló kampánya a pénzen felül elsősorban arról szól, hogy „az emberek hisznek-e a politikában, hisznek-e a részvételben. Elhiszik-e, hogy ők, az ő hozzájárulásuk, legyen az egyenként bármilyen csekély, tényleg számít.”
Mivel az LMP saját bázisa kis adományaiból szeretne építkezni, a szervezet párttá válásával a szavazói kontroll egy egészen érdekes válfaja is megjelenhet a magyar közéletben: ha a párt elidegeníti magától a saját szavazóit, azzal a bevételeit is lenullázza.
A mostani kampány arról dönt, hogy lesz-e igazi párt az LMP-ből, vagy megmarad érdekes politikai kísérletnek. Ha megfelelő mennyiségű adomány gyűlik össze, ezáltal bizonyságot adva a mozgalom támogatóinak számáról és elkötelezettségéről is, az LMP már a júniusi EP-választásokon is indulhat majd.
|
https://index.hu/belfold/2009/02/19/lmpkampany/
|
https://web.archive.org/web/20090220211535/https://index.hu/belfold/2009/02/19/lmpkampany/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parezres-felajanlasokbol-probal-partta-valni-az-lmp
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
8,214 |
Sikkasztással vádolják a boszniai szerb kormányfőt
|
A Milorad Dodik elleni feljelentés máris viharokat kavart, a nyomozásból állítólag kihagyták a szerbeket.
|
Sikkasztás gyanújával bűnvádi feljelentést tett a boszniai szövetségi rendőrség Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök és kormányának több tagja ellen. A helyi média csütörtök este szellőztette meg, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (SIPA) tizenegy ember, közöttük az RS kormányfője és több minisztere ellen tett feljelentést azzal a gyanúval, hogy részt vettek egy bűnszövetkezetben "Milorad Dodikkal az élen".
A feljelentés Banja Luka-i építőipari beruházásokra vonatkozik, eszerint a feljelentett személyek 145 millió boszniai konvertibilis márkára károsították meg az RS és Bosznia költségvetését. A média emlékeztetett arra, hogy a SIPA tavaly kérette be az RS kormányától a dokumentációt egy kormányzati épületegyüttessel kapcsolatosan, amely építési költsége kétszázmillió konvertibilis márkára rúgott.
A feljelentés nagy vihart kavart a Szerb Köztársaságban, Bosznia szerbek uralta tartományában. Mint kiderült, a feljelentést a SIPA nyomozati osztályának a vezetőjétől származik, és a SIPA igazgatója, Mirko Lujic nem tudott róla semmit.
Milorad Dodik szerint a feljelentők, mint mondta, "egyes szektáns csoportok" megkerülték a SIPA-nál alkalmazott szerb tisztségviselőket, vagyis politikai célokból visszaéltek a hivatallal. Dodik szerint arra megy ki a játék, hogy megfosszák őt tisztségétől, ahogyan azt korábban tették Mirko Saroviccsal, az RS volt elnökével.
Nikola Spiric, Bosznia-Hercegovina szerb miniszterelnöke szerint a feljelentés újabb bizonyíték arra, hogy az országban párhuzamos intézmények működnek. Szerinte a Dodik elleni felkjelentés "sajátos háború a Szerb Köztársaság ellen", a feljelentők gy próbálják ingataggá és bizonytalanná tenni Boszniát.
Dodik, bár nem a nacionalisták, hanem a szociáldemokraták színeiben politizál, az utóbbi években egyre hangosabban követeli a Szerb Köztársaság önállóságának elismerését. Koszovó tavalyi függetlenedése csak felerősítette a szerbek önállósági törekvéseit. A Szerb Köztársaság kiválása azonnal feléleszthetné az 1995-ös daytoni megállapodás óta szunnyadó boszniai konfliktust. Ennek esélyét növeli, hogy a legutóbbi választásokon újra előretörtek az 1992-95-ös háború kirobbantásában nagy szerepet játszó etnonacionalista pártok.
|
https://index.hu/kulfold/2009/02/20/sikkasztassal_vadoljak_a_boszniai_szerb_kormanyfot/
|
https://web.archive.org/web/20201021174727/https://index.hu/kulfold/2009/02/20/sikkasztassal_vadoljak_a_boszniai_szerb_kormanyfot/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/sikkasztassal-vadoljak-a-boszniai-szerb-kormanyfot
|
Index
|
world-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bosznia és Hercegovina"
] |
[] |
[] |
8,215 |
Felháborító! Újabb miniszter furikázik luxusautóval
|
Molnár Csaba decemberben kapott egy 15 milliós Audit. A tárca állítja: azért kellett az új autó mert Molnárnak nem jutott megfelelő kocsi.
|
BUDAPEST - Molnár Csaba 15 milliós Audival furikázott, de miután kipattant a botrány, utasította minisztériuma apparátusát, hogy azonnal intézkedjenek új szolgálati autója bérleti szerződésének felbontásáról, és régebbi típusú, használt szolgálati autó bérletbe vételéről.
Nehezen tudják, vagy talán nem is akarják meghúzni a nadrágszíjat a minisztériumok. Úgy tűnik, a politikusok nem okultak a Veres János pénzügyminiszter luxusautó-vásárlása kapcsán kirobbant botrányból. A gazdasági válság kellős közepén Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter is új luxusautóval, egy Audi A6-ossal büszkélkedhet - legalábbis erről tanúskodnak lapunk hétfőn, a Parlament előtt készült felvételei.
Fotó: Veres Viktor
Fotó: MTI
Lapunknak a minisztériumban azt mondták: az autót Molnár hivatalba lépését követően szerezték be - Molnár Csaba december 1-jétől vezeti a tárcát -, vagyis jóval az után, hogy Gyurcsány Ferenc a kormányzati luxusbeszerzések, többek között az autóvásárlások leállítását kérte a tárcáktól októberben.
Az új autót azzal indokolták, hogy az előző miniszter, Szabó Pál a tárca áprilisi megalakulása óta korábbi, még a Magyar Postától kapott szolgálati autóját használta, amelyet távozásakor megvásárolt - így Molnár Csabának nem jutott "beosztásának megfelelő" autó: hozzátették, a tárcának saját tulajdonában nincs kocsija, mert azokat központi szolgáltatási főigazgatóságon keresztül bérlik. A lapunk birtokában lévő minisztériumi autólista szerint ugyanakkor a tárca állományában szerepel egy szinte ugyanilyen Audi A6-os: igaz, az már elnyűtt járgány lehet, mivel több mint 200 ezer kilométert futott.
A lapunk birtokában lévő dokumentumok alapján Molnár új autóját bérlik, azt azonban nem árulták el, mennyiért. A bérlet részleteiről annyit árult el a tárca, hogy félmillió forint körül van, de mi megkérdeztük az Audik kölcsönzésével foglalkozó egyik céget a lehetséges díjról. Nos, e szerint egy Audi A6-os autó havi bérleti díja 4985 euró, vagyis átszámítva nagyjából 1,5 millió forint.
A kormányszóvivő annak idején a miniszterelnöki tiltást még azzal egészítette ki: "Hogyha új autó vásárlására kerülne sor, mert ellopják vagy totálkáros lesz, akkor is természetesen önmérsékletet kell mutatni, például a felszereltség tekintetében. Vagy abban, hogy milyen motorral vásároljuk ezt az autót."
A miniszter autója viszont nem mondható alapkiépítésű Audi A6-osnak: 3000 köbcentis, 176 lóerős turbódízel járgány, amelynek a listaára extrák nélkül is mintegy 15 millió forint.
Molnár Csaba miniszter szerint bár a bérleti konstrukció valóban olcsóbb, de új autó tartósbérlete a gazdasági válság idején indokolatlan, és érthetően megütközést kelthet. Ezért arra utasította a minisztériumot, hogy azonnal intézkedjenek a bérlet felbontásáról. és régebbi típusú, használt szolgálati autót béreljenek számára.
Korábban értették
Nagy felháborodást váltott ki néhány hete Veres János pénzügyminiszter Audi A6-os hivatali luxusautó-vásárlása a válság idején. Veres azonban semmi kivetnivalót nem látott a vásárlásban. Gyurcsány Ferenc kormányfő azonban igen, úgy fogalmazott: érti a kapott kritikát.
F. B.
Programajánló
Szerkeszd te is programajánlónkat
Olcsón vásárolnál?
Óriási kedvezmények minden nap!
Egyedül vagy?
Találd meg a párod!
|
http://www.blikk.hu/aktualis/felhaborito-ujabb-miniszter-furikazik-luxusautoval-136122.html
|
https://web.archive.org/web/20090429112430/http://www.blikk.hu/aktualis/felhaborito-ujabb-miniszter-furikazik-luxusautoval-136122.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felhaborito-ujabb-miniszter-furikazik-luxusautoval
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Molnár Csaba (DK)"
] |
[
"Gazdasági Minisztérium"
] |
[] |
[
"juttatás"
] |
[] |
8,216 |
Molnár Csaba leadja az új bérelt Audiját
|
Molnár Csaba miniszter jobban reagált az autós ügyére, mint a politikus kollégái: leadja az új bérelt Audiját, és egy használtat béreltet a helyébe.
|
A három hónapja hivatalba lépett Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter vizsgálatot rendelt el a minisztériumban használt szolgálati autók bérbevételének körülményeivel, indokoltságával kapcsolatban.A Blikk mai számában tette közzé, hogy a miniszternek a nagy spórolás közepette lakk új Audi 6-ost béreltek.
Az ennek nyomán "elrendelt" vizsgálat hamar a végére ért, hiszen a minisztérium már kora délután beszámolt ennek eredményéről. A minisztériumi indoklás szerint azért kellett miniszteri szolgálati autót bérelni (melynek havi bérleti díja egyébként jóval kevesebb, mint egyharmada a sajtóban félmilliós összegnél), mert az előző miniszter, Szabó Pál szolgálati autóját megvásárolta, így nem volt kocsi a tárca használatában. A vizsgálat azt állapította meg, hogy - mivel a tartós bérlet lényegesen kedvezőbb a vásárlásnál - ezért a bérleti konstrukció alkalmazása indokolt és költséghatékony volt – szól a tárca közleménye.
Molnár Csaba miniszter viszont úgy döntött, hogy - bár a bérleti konstrukció valóban olcsóbb, de új autó autó tartós bérlete a gazdasági válság idején indokolatlan és érthetően megütközést kelthet -arra utasítja a tárcáját: azonnal intézkedjenek a bérlet felbontásáról, és régebbi típusú, használt szolgálati autó bérletbe vételéről.
|
http://nol.hu/belfold/molnar_csaba_leadja_az_uj_berelt_audijat_-321448
|
https://web.archive.org/web/20170126062451/http://nol.hu/belfold/molnar_csaba_leadja_az_uj_berelt_audijat_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-csaba-leadja-az-uj-berelt-audijat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Molnár Csaba (DK)"
] |
[
"Gazdasági Minisztérium"
] |
[] |
[
"juttatás"
] |
[] |
8,217 |
Megkerült a 9 milliárd dolláros csalással gyanúsított Stanford
|
Virginiában bukkantak a 9,2 milliárd dolláros csalással vádolt Allen Stanfordra. A bankár állítólag milliókkal támogatott amerikai politikusokat, köztük John McCaint, a republikánusok tavaly elnökjelöltjét.
|
Megtalálták csütörtökön az amerikai Virginia államban Allen Stanford-ot, akit legkevesebb 9.2 milliárdos csalással gyanúsítanak, közölte az FBI. A csalás gyanúja miatt az elmúlt napokban bezárták Stanford számos bankját, köztük latin-amerikai pénzintézeteit, ahol betétesek ezrei álltak sorba, hogy visszaszerezzék pénzüket. A texasi milliárdos vagyonát egy amerikai bíró zárolta.
Az 58 éves férfit egyelőre nem vették őrizetbe a szövetségi ügynökök. A bankárt a virginiai Fredericksburg közelében találták meg.
Amikor az amerikai Értékpapír és Tőzsdefelügyelet (SEC) csalással vádolta meg Stanfordot, pánik tört ki a befektetők és a betétesek között. A karib-szigeteki Antiguán, amelyet Stanford üzleti birodalma központjaként tartanak számon, és Dél-Amerika több országában hisztérikus volt a hangulat a betéteseknek a körében, akik Stanford bankjaiban tartják pénzüket.
merikai sajtóértesülések szerint az FBI az ügyben is nyomoz, hogy Stanfordnak bankjaiban a mexikói Gulf nevű drog-kartell pénzeit mossák-e tisztára. Az amerikai ABC tévé híradója szövetségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a mexikói rendőrség lefoglalta Stanford több magángépét, és azokban olyan bizonyítékokat találtak, amelyek kapcsolatba hozzák a bankárt a Mexikóban kegyetlenségéről hírhedt drog-kartellal.
Az ABC azt is állítja, hogy Stanford legkevesebb nyolcmillió dollárral támogatott washingtoni lobbistákat és törvényhozókat, és ezek között ott volt a republikánus elnökjelölt, John McCain szenátor, akinek a kampányára tavaly jelentős összeget adott.
A SEC egyelőre azzal gyanúsítja Stanford-ot, hogy 9.2 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket rendkívül magas kamatok ígéretével. Az amerikai sajtó szerint az újabb botrány hatását felerősíti egy másik pénzember, Bernard Madoff 50 milliárd dolláros csalási ügye. Madoffot decemberben vádolták meg, és helyezték házi őrizetbe az Egyesült Államokban, de még a pere hátravan.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/20/megkerult_a_9_milliard_dollaros_csalassal_gyanusitott_stanford/
|
https://web.archive.org/web/20201021173922/https://index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/20/megkerult_a_9_milliard_dollaros_csalassal_gyanusitott_stanford/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/megkerult-a-9-milliard-dollaros-csalassal-gyanusitott-stanford
|
Index
|
world-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
8,218 |
SZDSZ: döbbenetes a csend Zuschlag után
|
Döbbenetes az SZDSZ szerint, hogy senki sem háborodott fel Zuschlag keddi vallomásán, amelyben azt mondta: 1998 óta politikai alku révén juthattak több tízmillióhoz jogtalanul a pártok ifjúsági szervezetei. Állítják, az Új Generáció sosem trükközött.
|
Döbbenetes, hogy senki nem háborodott fel Zuschlag János keddi vallomásán, amelyben a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozásáról is beszélt - jelentette ki Léderer András, az SZDSZ ügyvivője, az Új Generáció elnöke párttársával, Gusztos Péterrel tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Léderer András emlékeztetett arra, hogy Zuschlag János, az MSZP egykori országgyűlési képviselője az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a bíróságon tett vallomásában azt mondta: 1998-tól kezdve politikai alkuknak köszönhetően a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei folyamatosan, több tízmillió forint olyan támogatásban részesültek, amelyre nem voltak jogosultak.
Gusztos Péter kifejtette: az Új Generáció soha nem próbálkozott azzal a trükkel, amelyet rajtuk kívül gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt ifjúsági szervezete eljátszott, vagy eljátszik. Eszerint saját magukat civil szervezetként hozták létre, együttműködési megállapodást kötöttek saját anyapártjukkal és voltak olyan évek, amikor forrásokat kaptak közvetlenül az állami költségvetés civil szervezeteknek szánt pénzeiből. Gusztos Péter szerint ezt csinálja a Fidelitas és ezt csinálta az MSZP ifjúsági szervezete is. Az SZDSZ mindig is kritizálta ezt a gyakorlatot - tette hozzá a liberális politikus.
A tájékoztatón emlékeztetettek arra, hogy 2007-ben a pártok ifjúsági szervezetei elfogadták az Új Generáció finanszírozásra vonatkozó javaslatait, azonban az Országgyűlésben már csak az SZDSZ képviselte ezt. E tervezet szerint az ifjúsági szervezeteknek meg kellett volna kapniuk anyapártjuk támogatásának egy meghatározott százalékát minden évben; emellett viszont semmilyen magyar vagy uniós pályázaton nem indulhattak volna, és nem kaphattak volna pénzt.
Gusztos Péter mindemellett a pártfinanszírozásról is szólt, és úgy fogalmazott: a magyar politika rendszerváltás utáni történetének egyik legnagyobb szégyenfoltja, hogy a politikai elit képtelen volt változtatni a jelenleg is hatályos rendszeren. A pártoknak e kérdésben vissza kellene térniük a tárgyalóasztalhoz - jegyezte meg. Hangsúlyozta: elengedhetetlen a politikai és gazdasági természetű összeférhetetlenségi szabályok drasztikus szigorítása is.
|
http://nol.hu/belfold/szdsz__dobbenetes_a_csend_zuschlag_utan-321444
|
https://web.archive.org/web/20090223123620/http://nol.hu/belfold/szdsz__dobbenetes_a_csend_zuschlag_utan
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szdsz-dobbenetes-a-csend-zuschlag-utan
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[
"Fiatal Baloldal",
"Fidelitas",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,219 |
Bevégeztetett
|
A vádlottak lehazugozták az ügyészséget, mennybe menesztették a hajdani Postabankot, melynek vezérére, Princz Gáborra a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla mindössze pénzbüntetést kiszabó ítéletét - írja a HVG a Postabank-pert összegző cikkében.
|
Van, akinek akár a részvényárfolyamok esésére kötött üzlet, az utóbbi hónapokban oly népszerű shortolás nélkül is jól jött a bankpapírok drámai leértékelődése. Közéjük tartozik Princz Gábor, az 1990-es évek legellentmondásosabb magyarországi pénzintézete, a Postabank (PB) hajdani elnök-vezérigazgatója. Ő az utolsó szó jogán a Legfelsőbb Bíróság (LB) előtt immár harmadfokon zajló büntetőperében az OTP vesszőfutására hivatkozott, mondván, nyereség mellett is a töredékére zuhant az árfolyama annak a pénzintézetnek, amelynek rossz a likviditása, és ellenséges vele a sajtó.
Miközben a neves védők, köztük Bánáti János, az Országos Ügyvédi Kamara vezetője, valamint Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter elsősorban eljárásjogi kifogásokkal és meglehetősen bonyolult jogi érveléssel operáltak Princz, valamint vádlott-társai mellett, a bank korábbi vezérigazgató-helyettesei arról próbálták meggyőzni a bíróságot, hogy tisztességesen és szakmailag is kiválóan vezették az OTP fő vetélytársának szánt pénzintézetet. A hajdani menedzserek szerint a – reklámfigurájáról gyakran macisként emlegetett – bankot a „rosszindulatú média” generálta tömeghisztéria, az éppen 12 évvel ezelőtt kitört bankpánik roppantotta meg.
Az LB Belegi József vezette tanácsa végül olyan ítéletet hozott, amivel az eljárás szinte minden szereplője alapvetően elégedett lehet. Csak pontosították a másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla (FÍ) verdiktjét, de maradt a százmilliárdos nagyságrendű állami vagyonvesztéshez képest csak szimbolikus mértékű büntetés: Princznek 3,6 millió forintot, három vádlott-társának fejenként 1,8 milliót kell fizetnie. Vagyis az ügyészségnek sem kellett teljesen vesztesként elkullognia a törvényszékről, noha számos jogász szerint alapvetően a vádhatóság szúrta el a postabankos eljárást, és a vádlottak is olcsón úszták meg az ügyet.
„Csúcsidőszakában a bank több mint 1 millió ügyféllel rendelkezett (...) 1996-ban, egy külföldi szindikált hitelfelvételhez jobb minősítést kaptunk, mint maga az MNB” – büszkélkedett zárszavában Princz. Szerinte a PB teljesítette azt a feladatot, amire létrehozták: nevezetesen, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások. Hozzátette, az MNB akkoriban – meglehetősen versenyellenesen – egyeztetett a kereskedelmi bankokkal a követhető kamatpolitikáról, így a betétekre, ha akart volna, sem ígérhetett versenytársainál többet a macis pénzintézet, vagyis pusztán kitűnő hírnevük miatt áramlott hozzájuk a lakossági megtakarítás. Ha valaki csak a hajdan kivételes hatalmú bankvezért hallotta, akár úgy is érezhette, a múlt évtized legsikeresebb és legprudensebb magyar pénzintézetének meghurcolása zajlik a tárgyalóteremben.
Csakhogy a HVG már 1994-ben megírta például, hogy Postabank-érdekeltségeknél hogyan kedveztek ismert médiaszemélyiségeknek: Héder Barna és Palik László olyan üzletrészeket vásárolhattak meg 5 százalékos árfolyamon, amelyekért végső soron a bank pénzéből egyetlen hónappal korábban még harmincszor annyit, 150 százalékos árfolyamot fizettek, Gyárfás Tamás pedig saját cége, a Ribbon Kft. 390 ezer forintnyi üzletrészéért 2,89 millió forintos pakettet kapott a Nap Tv Kft.-ben. Néhány évvel később kiderült: a VIP-listásoknak esetenként alacsonyabb kamattal adott hitelt a PB, mint amennyit betétjeikre fizetett. Így igencsak sántít Princz érvelése, hogy rossz sajtója volt a PB-nek 1996-ban, miközben akkor még ő volt a legbefolyásosabb „médiamogul” Magyarországon.
„Ön... hat éve folyamatosan hazudozik” – hangoztatta a tárgyaló ügyésznek címezve szavait a másodrendű vádlott, Varga Iván volt igazgatósági tag a tárgyaláson. Kirohanására egyelőre nem is reagált az ügyészség. A postabankosok egyébként akár hálásak is lehetnének az ügyészségeknek, amiért azok egy nagy markolással, átfogóan akarták elintézni az egész postabankos vizsgálatot, ahelyett hogy például külön vádpontban fogalmazták volna meg a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos anomáliákat. Így végül a bank működtetésének egészét próbálták hűtlen kezelésnek minősíteni, ami már első fokon elvérzett, s ehelyett találta az FÍ a sokkal enyhébb hanyag kezelést, amit végül a főbírák is elfogadtak.
A bankpánikban tetőző bajok fő oka az LB verdiktje szerint az volt, hogy „az egyoldalú növekedésösztönző stratégia gazdaságilag indokolatlan, a bank érdekeivel ellentétes volt”, és a részvényesek a nyereséget már 1995-ben tőkeemelés helyett osztalékként kivették. Ráadásul a pénzintézet vezetői félrevezették a bankfelügyeletet, manipuláltak például a tőkemegfelelési mutatóval, és az alárendelt kölcsöntőkekötvények jegyzését részben maga a bank hitelezte meg. Az 1997. februári, mintegy 67 milliárd forintos betétkivonással járó bankpánik is fontos eleme volt a végül a pénzintézet teljes vagyonvesztésével járó összeomlásnak, de ahhoz a vezetés „kötelességszegő magatartása” is kellett. Princzék a főbírák szerint „könnyelműen bizakodtak a vagyoni kár elkerülésében”, de végül mégis az ő terhükre róható a törvényszék szerint 26,7 milliárd forint elúszása. Az éppoly nehezen követhető, hogyan jött ki a 26,7 milliárd, mint az, miként számolt az FÍ 17 milliárddal, mindenesetre az adófizetőknek a maci eldőlése több mint 200 milliárdjukba került (HVG 2008. január 19.), s 2003-ban az osztrák Erste Bank 101 milliárdot adott a PB-hagyatékért. Ehhez, érdekes módon, jelentős enyhítő körülményként a bíróság éppen azt fűzte hozzá, hogy a vádlottak „elveszítették üzleti jó hírüket”.
FAHIDI GERGELY
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.08/200908_PoSTABANKPER_Bevegeztetett
|
https://web.archive.org/web/20100212225042/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.08/200908_PoSTABANKPER_Bevegeztetett
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bevegeztetett
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[
"Princz Gábor",
"Varga Iván"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság",
"gazdálkodás"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
8,220 |
Kartellezés gyanúja miatt indítottak eljárást
|
Kartell gyanúja miatt indított eljárást tizennégy, fénymásoló berendezések forgalmazásával foglalkozó cég ellen a Gazdasági Versenyhivatal.
|
Tovább csökkent az építőipari termelés
Döntően az uniós támogatások elapadása miatt márciusban az építőipar termelése 33,9, az első negyedévben 27,6 százalékkal elmaradt a múlt év azonos időszakától. Márciusban az épületek építése 18,8, az egyéb építményeké 52,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbiról - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Februárban az iparág visszaesése 19,2 százalékos volt az épületek építése 8,6 az egyéb építményeké 35,4 százalékkal csökkent.
A termelés visszaesését - ugyanúgy, mint az előző két hónapban - részben az uniós forrásból végzett munkák tavaly év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése hanyatlott - fűzte hozzá a KSH.
Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállománya 25 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére szerződések 57,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az egyéb építményeké 46,1 százalékkal esett vissza.
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/02/20/kartellezes-gyanuja-miatt-inditottak-eljarast-258771
|
https://web.archive.org/web/20231219204826/https://infostart.hu/gazdasag/2009/02/20/kartellezes-gyanuja-miatt-inditottak-eljarast-258771
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellezes-gyanuja-miatt-inditottak-eljarast
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
8,221 |
Összegyűlt a szükséges aláírás
|
Több mint 590 ezer aláírást adott le tegnap Seres Mária nyíregyházi építészmérnök az Országos Választási Bizottság székházában.
|
Több mint 590 ezer aláírást adott le tegnap Seres Mária nyíregyházi építészmérnök az Országos Választási Bizottság székházában. A testület októberben hagyta jóvá a kezdeményezést az alábbi népszavazási kérdésre: Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés? VG
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/osszegyult-a-szukseges-alairas
|
https://web.archive.org/web/20240128005527/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/osszegyult-a-szukseges-alairas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszegyult-a-szukseges-alairas
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-13 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[] |
8,222 |
Mol-milliók Zuschlag-klónoknak - hallgat az olajcég
|
Az Élet és Irodalom írása szerint 2005 novemberében a Mol mintegy 25 millió forintot utalt át több civil szervezetnek, amelyek különböző szálakon Prácser Lászlóhoz, a Zuschlag-ügy kilencedrendű, jobboldali ifjúsági szervezetekben ténykedő vádlottjához köthetőek.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/98581_molmilliok_zuschlagklonoknak_hallgat_az_ola
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mol-milliok-zuschlag-klonoknak-hallgat-az-olajceg
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Hernádi Zsolt",
"Prácser László"
] |
[
"Biztos Támasz Egyesület",
"Danubia Magyar Katolikus Diákegyesület",
"Danubia Nova Keresztény Diákegyesület",
"Duna Parti Zöld Fiatalok Egyesülete",
"Ifjúsági Információs Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Zöld Ifjúsági Egyesület"
] |
[] |
[
"támogatás",
"csalás",
"civilek",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,223 |
Elbocsátotta a lefülelt ellenőröket a BKV - Próbavásárlókat vet be majd a társaság
|
A BKV azonnali hatállyal megszüntette azon négy ellenőr munkaviszonyát, akiket a napokban füleltek le, amint saját zsebre dolgoztak.
|
A BKV Zrt. a szombati szabálytalan munkavégzés ügyében ma született bírói döntés kapcsán a négy gyanúsított ellenőrt azonnali rendkívüli felmondással elbocsátja – áll a társaság közleményében.
A BKV egyben közölte: azonnali intézkedésként szigorít az ellenőrök belső ellenőrzési szabályain. A BKV Zrt.-nél jelenleg 406 jegyellenőr dolgozik, ők évente 20 millió utas jegyét és bérletét vizsgálják meg. Tevékenységüket eddig a főellenőrök és a csoportvezetők felügyelték, a továbbiakban azonban külső próbavásárlókat is alkalmaz majd a társaság az esetleges visszaélések kiszűrése érdekében.
Amennyiben az ellenőrzés bármelyik dolgozóval kapcsolatban visszaélést állapít meg, a BKV Zrt. azonnali hatállyal elbocsátja a vétkes alkalmazottat – szól a közlemény.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/02/elbocsatotta-a-lefulelt-ellenoroket-a-bkv-probavasarlokat-vet-be-majd-a-tarsasag
|
https://web.archive.org/web/20240125232019/https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/02/elbocsatotta-a-lefulelt-ellenoroket-a-bkv-probavasarlokat-vet-be-majd-a-tarsasag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbocsatotta-a-lefulelt-ellenoroket-a-bkv-probavasarlokat-vet-be-majd-a-tarsasag
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-17 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,224 |
Nem is olyan korrupt Magyarország?
|
Lengyelország és az EU-pénzekkel kapcsolatos visszaélések miatt Brüsszelben folyamatosan támadott Bulgária végzett az élen a Global Integrity nevű szervezet antikorrupciós rangsorában.
|
Hazánk az 57 országra kiterjedő vizsgálatban a 9. legkevésbé korrupt országnak bizonyult. Igaz, a listán szinte kizárólag fejlődő országok szerepelnek, a kivételt jelentő Olaszország, Kanada és Japán pedig mind hazánk elé került.
Az amerikai székhelyű Global Integrity azért maga is magyarázandónak tartja térségünk jó eredményét a vizsgált hat kategóriában (ezek: a civil ellenőrzés ereje, a választások tisztasága, a kormányzat elszámoltathatósága, a közigazgatás minősége, a felügyeleti és szabályozási környezet, valamint a korrupcióellenes törvények és végrehajtásuk).
A jelentés szerint a közvéleményben a korrupció eltejedtségéről élő kép és a jó eredmények közti ellentét éppenséggel azt is jelentheti, hogy a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás, az ombudsmanok és a korrupcióellenes hivatalok hatékony ellenőrzést gyakorolnak a kormányzat felett.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/nem-is-olyan-korrupt-magyarorszag
|
https://web.archive.org/web/20240126042412/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/nem-is-olyan-korrupt-magyarorszag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-is-olyan-korrupt-magyarorszag
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
8,225 |
Transparency International: Kell a főbíró
|
Főbíró kinevezését sürgeti a Transparency International (TI) Magyarország. Levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, melyben felhívta a figyelmüket arra, hogy a demokratikus intézményrendszer működőképességét veszélyeztetné, ha Magyarország továbbra is főbíró nélkül működne.
|
A demokratikus intézményrendszer egyik alappillére ugyanis az igazságszolgáltatás, ám paradox módon jelenleg ennek a hatalmi ágnak nincs felelős vezetője: a Legfelsőbb Bíróság elnöki széke 2008. június 26-a, Lomnici Zoltán mandátumának lejárta óta üres. Az Országgyűlés kétszer szavazott az új elnök jelöléséről, ám sikertelenül. Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban, Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke decemberben nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget.
A köztársasági elnök ismét Havasinét jelölte a posztra.A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, és szervezeti reformokkal orvosolhatók. A szervezeti rendszer megváltoztatása azonban felelős vezető nélkül lehetetlen - vélekedik a TI.
Fontos megelőzni, hogy a magyar igazságszolgáltatásról kedvezőtlen kép alakuljon ki az emberekben. A Gallup Intézet 2007 őszén végzett felmérése szerint a vesztegetéssel kapcsolatba került állampolgárok az esetek nyolc százalékában a vesztegetés „célpontjaként” a bíróságokat jelölte meg. A Global Integrity e héten megjelent a nemzetközi korrupciós helyzetet elemző vizsgálata szerint is Magyarországon a korrupció visszaszorításához elengedhetetlen az átláthatóbb, számonkérhetőbb igazságszolgáltatás.
A TI egy korábbi konferenciáján elhangzott: a korrupció a világ számos országában lehetetleníti el az igazságszolgáltatást. A bíróságokra a legnagyobb korrupciós veszélyek a kinevezések, az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a munkafeltételek kapcsán jelentkeznek. Gyakori a megvesztegetés az ítélkezésben, a bírák üzleti és politikai befolyásolásnak egyaránt ki vannak téve.
Hack Péter jogász ekkor egyebek közt elmondta: hiányoznak a bírói kinevezések menetének egyértelmű, világos szabályai, így eltérő a gyakorlat, van olyan bíróság, ahol ki sem írnak pályázatokat, másutt nincs is felvételi eljárás. A bírák kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, de ezeknek nincs semmiféle szerepük, hacsak az nem, hogy „irattárakat teremtenek".
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/transparency-international-kell-a-fobiro-magyarorszagon
|
https://web.archive.org/web/20240127005713/https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/transparency-international-kell-a-fobiro-magyarorszagon
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/transparency-international-kell-a-fobiro
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
8,226 |
Az Egymásért-ügy aktái porosodnak
|
Fél év elteltével még mindig nem tűzte ki a tárgyalás időpontját az Egymásért Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány főkurátorának és társainak ügyében a Fővárosi Bíróság...
|
Az ügy miatt lemondásra kényszerült az NBH korábbi főigazgatója, Galambos Lajos, aki azóta szintén az Egymásért alapítvány kuratóriumát erősíti. Az ügyben összeült parlamenti vizsgálóbizottság a jelentésében megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőcég, de volt kapcsolat, illetve együttműködés az NBH és a „jótékonysági szervezet” között.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/az-egymasert-ugy-aktai-porosodnak
|
https://web.archive.org/web/20240125223511/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/az-egymasert-ugy-aktai-porosodnak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egymasert-ugy-aktai-porosodnak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-23 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"titkosszolgálat"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
8,227 |
Zuschlag: másfél millió Nyers Rezső szülinapjára
|
A Fiatal Baloldal (FIB) és a programjainak finanszírozásába bevont civil szervezetek gazdálkodásáról beszélt vallomásában Zuschlag János...
|
Zuschlag János meghallgatásának negyedik napján egy táblázat segítségével dátumszerűen bemutatta, hogy az egyesületek pályázataiból milyen bevételek származtak, és azt is, hogy ezzel párhuzamosan a FIB egyes rendezvényire mekkora összeget kellett fordítani. A vádlott részletesen feltüntette, hogy az adott civil szervezet számlájáról mekkora összeget vettek föl készpénzben vagy utaltak át onnan.
Hangsúlyozta, hogy a dokumentumokban szereplő rendezvények valós programok voltak. A FIB-es programok és az ehhez kapcsolódó kiadások listáját emlékezetéből és az internetről gyűjtött információkból állította össze védői segítségével Zuschlag János.
Az összesítésből kitűnik, hogy a 2002-2003-as időszakban 30 millió forint kiadással szemben mintegy 7 millió forint bevétel állt, e különbözetet kellett "egyéb finanszírozási módszerekkel" előteremteni - közölte az egykori szocialista politikus.
Az egyesületek és a FIB "pénzei" teljesen összefolytak, nem lehetett őket szétválasztani - fogalmazott a vádlott.
A politikai ifjúsági szervezet folyószámlájáról lényegében csak a külügyi programok költségeit fizették. A belföldi rendezvények finanszírozása úgy történt, hogy valaki felvette az egyesület számlájáról a pénzt, azt készpénzben átadta Zuschlag Jánosnak, aki a rendezvények szervezőinek továbbította azt - hangzott el a tárgyaláson.
A táblázatban feltüntetett kiadások között szerepelt másfél millió forint Nyers Rezső születésnapjára, egymillió forintot egy előszilveszteri bulira fordítottak, négymillió forint pedig az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kampányköltség volt, s költöttek másfélmillió forintot az európai parlamenti választások kampányára is.
A hétfői tárgyalás rövid szünettel kezdődött, mivel a hatodrendű vádlottat, Marsovszky Balázst - a FIB egykori fővárosi elnökét - sportbaleset érte, fekvőgipszet kapott, s ezért hétfőn és szerdán nem tud megjelenni a tárgyaláson. Ezért Fodor Endre tanácsvezető bíró ideiglenesen elkülönítette a hatodrendű vádlott ügyét.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. Az egykori szocialista politikus 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van. Vallomásának első három napjához hasonlóan a hétfői tárgyalást is komoly sajtóérdeklődés övezi.
|
http://nol.hu/belfold/zuschlag_janos_tablazata-321740
|
https://web.archive.org/web/20231219201614/http://nol.hu/belfold/zuschlag_janos_tablazata-321740
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-masfel-millio-nyers-rezso-szulinapjara
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-23 00:00:00
|
[
"Marsovszky Balázs",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,228 |
Elfogytak a miniszteri autók
|
A miniszterek a kiüresedett központi raktárkészlet miatt kénytelenek maguk gondoskodni szolgálatiautó-beszerzéseikről. Ez nem mindig sikeres.
|
A januári pénzügyminiszteri "luxusautó-fiaskó" után a pénzügyi-gazdasági válság közepette újabb kormányzati Audi került reflektorfénybe, ezúttal Molnár Csaba közlekedési miniszteré. A múlt decemberi vásárlásról tegnap a Blikk számolt be, eszerint a háromezer köbcentis, 176 lóerős autó alapára
15 millió forint, s az állam havi másfél millióért bérli. A tárcavezető még a nap folyamán utasította apparátusát a bérleti szerződés azonnali felbontására, s régebbi típusú, használt kocsi bérbevételére.
Gyurcsány Ferenc a válság előestéjén, még októberben kormányzati takarékosságot hirdetett. Ezért is keltett megütközést januárban Veres János pénzügyminiszter 14 millió forintos (szintén Audi A6-os) autóvásárlása. Ezt azzal indokolta, hogy régi kocsija rossz állapotban volt, az újhoz pedig hétmillióval olcsóbban jutott hozzá a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán keresztül.
"Minden ilyen ügyben arra kell törekedni a kormány tagjainak és mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, hogy még a látszatát is kerülje annak, hogy nem belátó, tisztességes, érzékeny módon intézi az ügyeit. Olyan helyzet van, amikor az érzékenység megnő az ilyen természetű ügyekkel szemben. Ugyanilyen érzékenységet kell elvárni a másik oldalon is" - mondta tegnap a miniszterelnök.
A közlekedési tárca sajtófőnöke, Szőke Katalin elmondta, Molnár azonnal vizsgálatot rendelt el a szolgálati autók bérlésének indokoltságáról. A vizsgálat megállapította: azért kellett új szolgálati autót bérelni, mert az előző tárcavezető, Szabó Pál megvásárolta hivatali gépkocsiját, amit még a Magyar Postától hozott magával. A minisztériumban Molnár decemberi hivatalba lépésekor nem volt megfelelő kategóriájú autó. A havi bérleti díj egyharmada annak, amiről a média beszámolt. A tartós bérlet lényegesen kedvezőbb a tulajdonlásnál, mivel a sok százezer kilométert futó szolgálati autóknak rendkívül nagy a fenntartási költségük. A sajtófőnök szerint a vonatkozó kormányrendelet felsorolása alapján csak a miniszter és az államtitkár használ Audi A6-ost, a szakállamtitkárok VW Passattal járnak.
Felvetődik a kérdés, a PM és a KHEM "megkerülte-e" a külön erre a célra felállított Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (KSZF). A kormányszóvivői irodától úgy tudjuk, a minisztériumi autókat elsődlegesen központosított közbeszerzéssel vásárolják. Ám ha ilyen "élő" szerződés nincs, akkor a tárcáknak is lehetőségük van a saját keretből történő vásárlásra. A KSZF jelenleg csak az állami normatíva szerinti 3. kategóriában (Skoda Fabia) rendelkezik keretszerződéssel. A többi kategóriában az elmúlt években "elfogyott a raktárkészlet", mivel legutóbb 2000-ben volt minden kategóriára kiterjedő központi közbeszerzés.
A tárca honlapjának adatai szerint a múlt év szeptembere és 2009 januárja között 12-ről először tízre csökkent, majd 11-re nőtt a jogszabály alapján a KHEM-nél személyes, illetve hivatali használatra tartott gépkocsik száma. A miniszteri, államtitkári és szakállamtitkári soron, az Audi A6-os és VW Passat típusú autópark esetén december 15. és január 15. között a járművek átlagos életkora csaknem a harmadára, 1,39 évről 0,55 évre csökkent.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090221-20090221_2-18-321548
|
https://web.archive.org/web/20090224205615/http://nol.hu/belfold/lap-20090221-20090221_2-18
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogytak-a-miniszteri-autok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"juttatás"
] |
[] |
8,229 |
Auditól Tuaregig - Autóik miatt magyarázkodó politikusok
|
Nem volt kéznél megfelelő kategóriájú autó, a régi sokat futott, le kellett cserélni, egy magáncégtől kaptam, hiba volt, megbántam, de minden szabályos és törvényes volt...
|
Gyorsan a gázra lépett a közlekedési miniszter; miután ma bejárta a sajtót a hír, hogy Molnár Csaba új Audi 6-os személygépkocsival jár, a miniszter visszamondatta az autóbérlést, és használt kocsit bérelnek neki. A tárcavezetőnek hivatalosan azért kellett új kocsit szerezni, mert Molnár elődje, Szabó Pál megvásárolta hivatali gépkocsiját, amelyet még a Magyar Postától hozott magával, és a tárcánál nem volt megfelelő kategóriájú autó.
Alig egy hónapja Veres János pénzügyminiszter autója borzolta a kedélyeket; a Fidesz pofátlanságnak nevezte, hogy a miniszternek tavaly decemberben a válság idején háromezer köbcentis Audi A6-ost vettek a vám- és pénzügyőrségen keresztül. A Pénzügyminisztériumban ezt azzal indokolták, hogy a miniszteri autó már 300 ezer kilométert futott, cserélni kellett.
Nem sokkal ezután derült ki, hogy a Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter egy magáncégtől - az általa elnökölt győri sportklub szponzorától - kapott Audit használ ingyen. Szijjártót emiatt az MDF lemondásra szólította fel, szerintük ugyanis ez adócsalás és korrupció, az MSZP pedig úgy látta, hogy a luxuskiadások ellenzőjének "élharcosa" egy vállalat lekötelezettje lett képviselőként.
Tavaly decemberben a BKV vezérigazgató autója verte ki a biztosítékot; maga a főpolgármester kérte önmérsékletre Kocsis Istvánt, hiába járna neki, ne járjon húszmilliós értékű, felső kategóriás Audi A6-ossal, amikor ilyen nehéz helyzetben van a cég. Kocsis - hangsúlyozva, hogy minden szabályos volt - ennek nyomán lemondott a szolgálati autójáról, azt hangoztatva, hogy amíg nyereséges nem lesz a BKV, azt használja. Mégis maradt a szolgálati kocsiban, mint kiderült, a sajátját épp szervizelik, amíg nincs kész, saját zsebből bérli tovább az Audit.
Sízsákot, televíziózásra is alkalmas képernyőt, fa- vagy bőrkormányt is tartalmaznia kellett a legalább 220 lóerős, tízmillió forintos polgármesteri szolgálati autónak, amelynek közbeszerzési kiírásáról tavaly nyáron döntöttek Nagykanizsán. Az autó nem lehetett régebbi kétévesnél, maximum 35 ezer kilométert futhatott, felszereltségének pedig számos extrát kellett tartalmaznia; a tévén kívül CD-tárral, sportülésekkel, elektromos toló- és billenőtetővel, könnyűfém keréktárcsákkal is rendelkeznie kell az autónak, fantomfekete gyöngyházszínét is tételesen említett a kiírás. Marton István, a Fidesz és a KDNP támogatásával megválasztott polgármester az autóbeszerzés kapcsán azt mondta: új szolgálati kocsira azért volt szükség, mert a korábbi Opel Vectra már nyolc- éves, 300 ezer kilométert futott, és az elmúlt két évben kétmillió forintot költöttek rá.
A múlt ködébe vész, hogy öt éve Demszky Gábornak is magyarázkodnia kellett autók miatt. Először a szolgálati került fókuszba. A szolgálati, amely sofőrrel nyaralni vitte a főpolgármestert a tengerparti házába, miután az ő jogosítványát gyorshajtás miatt bevonták. A sofőr Horvátországból hazajött, hogy majd újra kimenjen Demszkyért, ha vége a szabadságnak. A Fővárosi Közgyűlés másfél évvel korábban megszavazta, hogy a főpolgármester, az ő helyettesei és a főjegyző bármikor és bármilyen célra használhatják a szolgálati autójukat sofőröstül.
|
http://nol.hu/belfold/auditol_tuaregig_-_kocsik_miatt_magyarazkodo_politikusok-321436
|
https://web.archive.org/web/20090223135331/http://nol.hu/belfold/auditol_tuaregig_-_kocsik_miatt_magyarazkodo_politikusok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/auditol-tuaregig-autoik-miatt-magyarazkodo-politikusok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor",
"Kocsis István",
"Molnár Csaba (DK)",
"Szijjártó Péter",
"Veres János"
] |
[] |
[] |
[
"juttatás"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
8,230 |
Enyves kezű újbarnák
|
A hibás, illetve kozmetikázott elszámolások és más sötét pénzügyi machinációk miatt 800-900 ezer eurós bírság fenyegeti a „nemzeti demokratákat"...
|
Bármennyire nem tetszik Orbán politikája, a megosztottság az EU-t veszélyezteti
A kritika fenntartása mellett Manuel Sarrazin (Zöldek) arra sürgeti Berlint, hogy az EU érdekében nyisson a V4-ek felé.
Orbán: Az Európai Unió fővárosa nem Brüsszel
Miután kútba esett Orbán Viktornak és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének személyes találkozója, a magyar kormányfő Brüsszel helyett pénteken Pozsonyba utazott és Robert Ficót, a soros uniós elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnökét tájékoztatta a magyar kvótareferendumról, valamint az alaptörvény tervezett módosításáról.
Orbán kedvenc ellensége lehet Merkel kihívója
Martin Schulz EP-elnöki mandátuma hamarosan lejár, és a szokásjog szerint át kell adnia a székét. Berlinben pedig a szociáldemokraták úgy vannak vele, hogy inkább ő legyen a kancellárjelölt, csak nehogy a pártelnök.
Moszkva külföldi támaszpontok nyitását tervezi
Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak - jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az Állami Dumában.
A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.
A New York-iak már együtt temetkezhetnek a háziállataikkal
Egy új törvény szerint New York államban ezentúl háziállatokat is eltemethetnek az emberek számára fenntartott temetőkben a gazdájukkal. Olyan, mintha a gyerekedet temetnék melléd - örvendezett egy macska gazdaasszonya.
Lecsapott Floridára a Matthew hurrikán
Helyi idő szerint pénteken hajnalban érte el Florida partjait a Matthew névre keresztelt hurrikán, amely már több száz halálos áldozatot követelt Haitin és más karibi szigeteken.
Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival
Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.
Meghajolt Brüsszel akarata előtt a magyar kormány
Két törvényt is módosítana a kormány, hogy megfeleljen a roma gyerekek iskolai szegregációját tiltó előírásoknak. Ezek szerint a kötelezettségszegési eljárás mégsem Brüsszel bosszúja, mint ahogy azt eddig szajkózták.
|
http://nol.hu/kulfold/ajanlo/enyves_kezu_ujbarnak
|
https://web.archive.org/web/20231210085438/http://nol.hu/kulfold/ajanlo/enyves_kezu_ujbarnak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/enyves-kezu-ujbarnak
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
8,231 |
Sajnos nincs politikai ára a korrupciónak
|
Múlt héten előzetes letartóztatásba helyezték a VII. kerület MSZP-s polgármesterét. Az ügyészség gyanúja szerint Hunvald Györgynek – mint előterjesztőnek – „tudnia kellett” a helyi panamáról: önkormányzati ingatlanokat áron alul adtak el.
|
– Demokráciákban a politikai döntéseknél általában nem egyszemélyi felelősség érvényesül: a politikai döntések legtöbbször sajátos „kollektív felelősség” keretei között jelennek meg – fogalmaz Tóth Mihály büntetőjogász.
Szavaz? Nem szavaz?
A „kollektív felelősség” nem a VII. kerületi ügy kapcsán vetődött föl először. Néhány hete a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki a VI. kerületi képviselő-testület nyolc tagját, köztük Verók István szocialista polgármestert is: ők annak idején megszavazták az Andrássy út 47. alatti ingatlan eladását, amellyel – a gyanú szerint – anyagi kárt okoztak a kerületnek. Bárándy Péter ügyvéd úgy véli, önmagában a testületi tagság és „egy gomb megnyomása” nem zárhatja ki a büntetőjogi felelősséget, ám azt nem is alapozhatja meg.
Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológiai tanszékének docense szerint a tények alapján könnyen eldönthető, ki kell-e terjeszteni a gyanút a képviselő-testületre vagy a döntéshozókra.
– Abszurd következtetés lenne, hogy – mondjuk – azért nem felelős a polgármester, mert nem szavazott. Aki meg szavaz, azzal érvel: őt megvezették. Bíznunk kell annyira az ügyészség kompetenciájában, hogy bizonyára csak elegendő bizonyíték birtokában indít eljárást.
Csakhogy a kollektív felelősség megállapításában a törvény sem egyértelmű.
– A büntetőjog nem tud mit kezdeni a kollektív felelősséggel, noha időnként és helyenként megpróbálja áttörni a határait. Persze általában a kollektív felelősség sem jelenti azt, hogy leplezheti, feloldhatja, semlegesítheti az olyan egyéni döntéseket, amelyek mögött egyértelműen felmerül egyes döntéshozók jogsértésének a gyanúja. Azaz: tetteikért jogi, főként büntetőjogi felelősséggel csak az olyan egyének tartoznak, akikről pontosan, személyre szabottan, nagyon konkrétan tudható, milyen mulasztással, cselekvéssel vagy magatartással idéztek elő jogsértést – magyarázza Tóth Mihály.
Képlékeny határok
Hozzáfűzi: nyilván az is kérdés, miért és milyen szintig tartozhat egy önkormányzat vezetése büntetőjogi felelősséggel. És – vegyünk egy másik esetet – miért nem folyik eljárás például mindazok ellen, akik a veszprémi bárban ugyancsak agresszív céllal jelentek meg „kollektívan”.
– A nemzetközi jogban olykor tapasztalhatók próbálkozások a konkrét cselekvés nélküli puszta „tagság”, „csatlakozás” szankcionálására. Ma már a Btk. is tartalmaz a korrupciós deliktumok körében olyan előírást, amely büntetéssel fenyegeti azt a vezetőt is, akinek „vétke” nem egyéb, mint hogy nem akadályozza meg a tudomására jutott vesztegetést. De ezek jelenleg – talán helyesen – igen korlátozott törekvések – véleményez Tóth Mihály.
Mindezt azzal egészíti ki Bárándy Péter, hogy a VI. kerületi testület ügyében – épp a büntetőjogi felelősség képlékeny határai miatt – különösen körültekintően kell eljárni.
– Még ha az eljáró nyomozó hatóság szerint felelősségre vonható is az adott testület minden tagja, a gyanúsításnak nem lehet pusztán az a feltétele, hogy az illető a frakció tagja. Ugyanez igaz Hunvald György esetére is: noha nem zárható ki a felelőssége, ám nagyon alapos vizsgálatot igényel, mennyire volt szándékos és tudatos a hozzájárulása az ügyletekhez. Ellenkező esetben rendkívül veszélyes irányba indulunk: az efféle „kollektív felelősségre vonással” szétverhetjük a demokratikus rendszert.
Hiszen – folytatva a gondolatmenetet – így akár odáig is eljuthatunk: büntetőjogilag már azért is felelősségre lehet vonni majd egy honatyát, hogy megszavazta a költségvetést. Talán csak kevesen emlékeznek arra, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége 2006-ban azt javasolta: a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek legyen büntetőjogi felelőssége az állam túlköltekezéséért. Senki nem támogatta a kezdeményezést – szerencsére. A politikusok közül viszont elsőként Orbán Viktor kezdte sulykolni: a „megoldás” mindenre a kormányfő és a kormány büntetőjogi felelősségre vonása lehetne.
Jogi státusok
– Azért nem árt hangsúlyozni: a parlament és az önkormányzatok jogi státusa merőben más – jegyzi meg Fleck Zoltán. – A kormány és Gyurcsány Ferenc nem gazdálkodik az ország vagyonával. Az önkormányzatokra ellenben rábízzák a közvagyont, például a kerületek, települések ingatlanjait. Az Országgyűlés esetében egyértelműen politikai jellegű a felelősség.
Fleck szerint abszurd és kivitelezhetetlen lenne például a Medgyessy-kormányt büntetőjogilag felelősségre vonni az osztogató politikája miatt:
– Ma már tudjuk, hogy kárt okoztak. Viszont a nyugdíjasoknak épp hasznukra volt az osztogatás. Akkor most hogyan állapítsuk meg az okozott kárt?
A büntetőjogász számára értelmezhetetlenek az ilyen típusú politikai döntések. Kivétel, ha valaki saját anyagi gyarapodását szolgáló döntést akar átvinni az Országgyűlésen.
Ugyanakkor Fleck azt is mondja: bizonyos ügyeknél nem lehet megállni a politikai felelősség megállapításánál.
Ejtett ügyek
– Ha beigazolódik a VII. kerületi egymilliárdos károkozás, az nyilván nem maradhat felelős nélkül – jegyzi meg Fleck Zoltán. – Elengedhetetlen a megtisztulási folyamat. Ha a közvagyon offshore cégekbe való kijátszásának büntetőjogi ára lesz, az mindenképp elrettentő példa. Sajnos ma Magyarországon politikai ára nincs a korrupciónak. A választó vagy bedől a lejáratási szándékra hivatkozó politikusnak, vagy más szempontok szerint szavaz. Miközben nemzetközi szervezetek adataiból is kiderül: ha egyik napról a másikra teljesen megszűnne a korrupció Magyarországon, a felszabaduló öszszeg igazi mentőövként szolgálhatna a hazai gazdaságnak.
Fleck Zoltán amúgy attól tart, hogy a mostanában megindított büntetőeljárásokat nem pusztán a közélet megtisztítási szándéka motiválta.
– Tiszta szívvel tudnám támogatni az eljárást, ha az olyan meghatározó intézmények, mint az ügyészség és a bíróság, egyébként kifogástalanul és pártatlanul működnének. De miközben az említett két önkormányzati ügyben az ügyészség elmegy a végsőkig, máskor bizonyíték vagy elegendő információ hiányában ejt ügyeket. Felmerülhet a gyanú: az ügyek között politikailag szelektálnak.
|
https://168.hu/itthon/sajnos-nincs-politikai-ara-a-korrupcionak-132173
|
https://web.archive.org/web/20090224180114/http://www.168ora.hu/itthon/sajnos-nincs-politikai-ara-a-korrupcionak-31347.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajnos-nincs-politikai-ara-a-korrupcionak
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-02-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"háttér",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,232 |
Hunvald múlt nélkül, Jaguarral érkezett
|
Erzsébetváros önkormányzata törvényesen és haszonnal értékesítette azokat az ingatlanokat, amelyek miatt az ügyészség nyomoz. Mindegy, hogy ez tény-e, vagy sem...
|
Mosolyhivatal. Bár tiszta röhejnek hangzik, de így nevezte el magát Erzsébetváros hivatali apparátusa. Az önmeghatározás azt sugallja: itt mindenki tisztában van azzal, hogy az önkormányzati irodák azért működnek, hogy a kerület polgárainak kedvébe járjanak. Nagyon sokan úgy gondolják: így is van.
Ezt bizonyítja, hogy az önkormányzat épülete előtti téren álló kis Faun-szobor úgy néz ki, mint egy februárba tévedt, fázós májusfa: a szél fehér, kék és nemzetiszínű szalagokat cibál rajta, amelyeket a polgármester melletti, talán kétszáz fős szimpátiatüntetés résztvevői hagytak hátra. „Hiszünk benned!” „Köszönjük a munkát, polgármester úr!” „A te életed a kerület, amelyért mindent megtettél, gyere vissza!” „Független bíróságot!” Fáradhatatlanul integetnek a szalagok, napi 24 órában.
Zárt ülések
– Hunvald a kisember, az elesettek mellett állt, valami ócska politikai játszma miatt vitték be – magyarázta nekünk egy könyvtárosnő, és hozzátette: – én jobboldali vagyok, de ahhoz a hetven százalékhoz tartozom, akik elégedettek Hunvalddal.
Persze tény: azok, akik utálják a polgármestert, most nem jöttek el. Pedig nyilván ilyenek is vannak. Nyilván.
Mi azonban több mint nyolc órán át faggattunk az önkormányzati munkát ismerőket: szocialistákat és fideszeseket, képviselőt, polgármestert, helyi és fővárosi politikusokat, Hunvald ismert barátait és ellenfeleit. Két dolog volt közös minden nyilatkozatban: a nyomozás jelenlegi szakaszában senki sem adta nevét a véleményéhez, és rosszat senki sem mondott a polgármesterről. Most nem.
– Nézze, Hunvald hivatalba lépésekor, 2002-ben a sajtó folyamatosan a kerület lepusztultságáról, omladozó házakról, koszról cikkezett. Ma mindenki, aki beletörli a lábát, nagy értékű belvárosi ingatlanokat emleget. Hát a kettő közötti különbség az, amit Hunvald elért – mondta valaki, akit a szocialisták elleni éles támadásairól ismernek. – Nemcsak fenntartotta a kerület működőképességét, de az egész budapesti mezőnyből kimagasló támogatási, pályázati rendszerhez teremtett elő forrásokat.
Pedig a megkérdezetteknek lenne miért támadniuk Hunvaldot, hiszen az egész fővárosi politikai elitre rossz fényt vet a kirajzolódó kerületi gyakorlat: 2005-ig a „zsidónegyed” 15 önkormányzati épületét a lakók feje fölött, különféle kft.-knek értékesítették anélkül, hogy a bérlőknek felajánlották volna a szokásos elővásárlás lehetőségét.
Tették ezt a nyilvános értékesítési folyamat megkerülésével: a kerületi közgyűlés 2004. július 15-én egymilliárd forintra emelte a pályáztatás nélkül eladható önkormányzati ingatlanok értékhatárát. A vételre minden esetben más kft. jelentkezett, de – láss csodát! – a lakókkal mindig az a bizonyos Nagy György egyezkedett. Amikor mindent lezsíroztak, a tulajdonjog különböző tengerentúli offshore cégekhez vándorolt. Az ingatlanok értéke pedig egyre nőtt, míg az igazi befektetőkhöz, a nyugati fejlesztőkhöz nem került. Az önkormányzat az eladásokról mindig zárt ülésen döntött, az ügyeket Hunvald terjesztette elő, majd a döntés után összeszedte a papírokat. Több mint kínos.
Pénz és Jaguar
Az 1965-ben született Hunvald György 1996-ban afféle múlt nélküli emberként tűnt fel az Erzsébetvárosi Önkormányzat környékén. Két diplomáját a gödöllői agráregyetemen szerezte, alma matere volt első munkahelye is. A leendő politikus 1990-től két évig Ausztráliában dolgozott, majd vállalkozóként próbált szerencsét.
– Ez az időszak fekete lyuk – fogalmazott egyik informátorunk.
Hunvald hat éven át foglalkozott gépkocsik és autóalkatrészek kereskedelmével. Sikeresen: már Jaguarral járt, amikor megjelent a kerületi politikában. Kőgazdag volt, a kerület költségvetéséből nem kivett, betett abba: bőkezű finanszírozója lett a helyi pártszervezetnek.
1998-ban Erzsébetváros gazdasági alpolgármestere lett, a polgármesteri posztot 2002-ben vette át Szabó Zoltántól. Hunvald tehát értett a pénzhez, tudta, hogyan kell üzletelni, tárgyalni pénzemberrel, lakóval, időssel, fiatallal.
A civilekkel és a sajtóval tartott kapcsolat tantárgyából azonban megbukott. Nem ismerte fel, hogy milyen következményei lesznek még annak, hogy 2002-ben a Belső-Erzsébetváros régi zsidónegyedét az Andrássy úti világörökségi helyszín felvezető zónájává nyilvánították. Nem jött rá, hogy partnernek kellene tekintenie azokat az értelmiségieket, akik tiltakoztak az úgynevezett Madách-paszszázs tervei ellen.
A ligetbe tartó allé megépítésének pocsék ötlete már 1900 óta lappangott. A Sugár, majd az Andrássy út riválisának szánt útvonal megépítése mögött mindig is az a szándék bújt meg, hogy vásárolják fel, dózerolják el, tüntessék el az útjába eső, szűk utcás, sűrűn lakott negyedet, amely szépnek éppen nem volt nevezhető, ám igazi kulturális csúcsteljesítmények televényének bizonyult.
A tervből korábban csak annyi valósult meg, hogy eltüntették a föld színéről a pesti zsidóság központjaként ismert legendás Orczy-házat, és 1937-ben a Mussolini-féle birodalmi építkezések szellemében felépítették a helyén a Madách téri épületegyüttest. Abból pedig, ami mögötte van, hamarosan gettó lett.
Óv a gittegylet
A zsidónegyed épületeinek 36 százalékát kellett volna elbontani a passzázzsá szelídült ötlet megvalósításához. Hogy mi épült volna a több mint százesztendős házak helyére, azt bárki megnézheti a Holló utcában, ahová virtigli lakótelepet rittyentettek a pénzemberek a patinás belvárosi házak közé.
„Alakítsunk gittegyletet!” – javasolta ekkor, 2004-ben Konrád György író annak a pár értelmiséginek, akik Perczel Anna építész kétségbeesett hívására a Vista kávéházban összegyűltek. Úgy is lett. A gittegyletet Óvásnak nevezték el, és a háborúság azóta is váltakozó szerencsével zajlik az önkormányzat és a civilek között. Elsőként az egyletiek támadtak: a passzázs ötletét örökre naftalinba küldte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egy 2005-ös döntése.
Ötvenegy épületet műemlékké nyilvánítottak, és az egész helyszín védelmet kapott. Igaz, a már megkötött szerződéseket, a korábban kiadott építési engedélyeket továbbra is, tűzön-vízen át érvényesnek tartják.
Pedig esett közben egy s más. Történt, hogy a Le Monde hasábjain Jean-Pierre Frommer, a Mardis Hongrois de Paris szervezet vezetője így írt: „Budapest zsidónegyedében pótolhatatlan kulturális örökség nyomait tünteti el a féktelen ingatlanspekuláció.” Tavaly nyáron aggodalmát fejezte ki az UNESCO Világörökség Bizottsága is, s ez nem kevesebbet jelent, mint hogy megingott a világörökségi cím.
Az UNESCO most februárra kért választ. Megkapta. „A bizottsági ülés óta műemlékileg értékes épület teljes elbontására nem kerül sor...” – felelt a Kulturális Örökség Hivatala. Értsd: részleges bontásra viszont igen. És nem egy műemlék esetében.
Az ingatlanos karaván halad, az UNESCO meg mondjon, amit akar. Az eljárás alatt álló, szerző-mozgó Nagy György szava az évezredelő Budapestjén többet nyom a latban, mint Michael Polge francia főépítészé.
És a machinációk?
– Lehet, hogy volt korrupció, de ezt a rendszert korrupciója szüli újra és újra – vallják informátoraink, pártállástól függetlenül. – Szép dolog műemlékeket helyreállítani, szép dolog kivárni a legjobb ingatlanos ajánlatokat, de Hunvald feladata az volt, hogy lerohadt, salétromos, omladozó épületekben javítsa a lakók életkörülményeit, vagy szabaduljon ezektől a házaktól, de sürgősen.
Általában is: az önkormányzatoknak nem piaci jellegű feladataik vanna, miközben nem kapnak hozzá megfelelő forrást. Nem csoda, ha azzal kényszerülnek a piacra menni, amijük van. Ha lerabolják a holnapi legelőt: elkótyavetyélik vagyonukat. A rendszer beépített bombája, hogy a helyi pártszervezetek nem tudnak megélni a vállalkozók segítsége nélkül.
– Másutt titkolják, amit lopnak, nálunk választáskor kiplakátolják – idézte a szállóigét informátorunk, arra célozva, hogy a helyi kampányokban egy-egy polgármester költségvetése talán egy óriásplakátra sem elég. – És honnan jön a többi? Honnan lesz újság, tévé, buli? Nos, mindig akadnak vastag pénztárcájú emberek, akik kisegítik a szegény politikusokat.
A korrupt választó
Mindig akad valami Nagy Györgyhöz hasonló jótevő vagy egy Gál György-szerű közösségi ember.
– És ne tévedjünk – folytatta a helyi ügyeken edződött képviselő –, a rendszer korruptsága nem működhetne a magyar választó korruptsága nélkül. Mert mindenki tudja ebben a városban: a szavazatokat az kapja, aki ingyen kifesteti a társasház bejárati szintjét, és tesz két ronda beton virágtartót az udvarra!
Hogy miből? Ez már nem érdekli választót.
|
https://168.hu/itthon/hunvald-mult-nelkul-jaguarral-erkezett-132226
|
https://web.archive.org/web/20201029100623/http://www.168ora.hu/itthon/hunvald-mult-nelkul-jaguarral-erkezett-31294.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunvald-mult-nelkul-jaguarral-erkezett
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-02-21 00:00:00
|
[
"Hunvald György",
"Nagy György (Erlak)"
] |
[] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,233 |
Telefonokat hallgattak le a kolumbiai titkos ügynökök a maffia részére
|
A szervezetben olyan mértéktelenül eluralkodott a korrupció, hogy már képtelenség lenne megtisztítani és átalakítani a hivatalt.
|
http://hirszerzo.hu/kulfold/98744_telefonokat_hallgattak_le_a_kolumbiai_titko
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/telefonokat-hallgattak-le-a-kolumbiai-titkos-ugynokok-a-maffia-reszere
|
Hírszerző
|
world-news
|
2009-02-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kolumbia"
] |
[] |
[] |
|
8,234 |
Keverték a magán- és egyesületi pénzeket Zuschlagék
|
A csalással vádolt politikus szerint nem vettek el magáncélra a szervezetek pénzéből, de azt elismerte, hogy az egyesületek forrásai keveredtek, sokszor pedig zsebből állták a kifizetéseket.
|
Részletes táblázatokat adott át hétfőn Zuschlag János a bíróságnak a Fiatal Baloldal és más civil szervezetek bevételeiről és kiadásairól. A csalással vádolt politikus szerint nem vettek el magáncélra a szervezetek pénzéből, de azt elismerte, hogy az egyesületek forrásai keveredtek, sokszor pedig zsebből állták a kifizetéseket. Hallgatott viszont a minisztériumi kapcsolatairól, és arról, hogy lobbizott-e a pályázatok elbírálásánál. Az egyik vádlott sportbaleset miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson.
A Fiatal Baloldal (FIB) és a körülötte kialakult, civil szervezetekből álló hálózat pénzügyeiről beszélt hétfőn, vallomástételének negyedik napján Zuschlag János volt szocialista képviselő a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt politikus részletes táblázatokat és kimutatásokat készített és adott át a bíróságnak a bevételekről és a kiadásokról.
A tárgyalás félórás csúszással kezdődött, mert Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott nem jelent meg. Mint kiderült, sportbalesetet szenvedett, ezért két tárgyalási napot ki kell hagynia. A bíró szerint ennek ellenére is lehet folytatni a tárgyalást, legfeljebb később majd megismétlik az ezeken a napokon elvégzett bizonyítási lépéseket.
"Az egyesületi pénzek meg a FIB pénzei nehezen választhatók el" - vallotta Zuschlag, aki egységes rendszerként emlegette a szocialista ifjúsági mozgalmat és a körülötte lévő civil szervezeteket. Példaként egy 2002-es balatoni tábor négymilliós számláját említette, amit a saját pénzéből fizetett ki, majd az összeg "a rendszerből visszajött". Mint mondta, a FIB számlájáról csak a külügyi programokat fizették, ehhez mindig készpénzt fizettek be a szervezet számlájára.
"A FIB soha belföldi programot nem egyenlített ki átutalással" - magyarázta a szervezet működését Zuschlag. A baloldali ifjúsági mozgalom rendezvényeit mindig a volt képviselőn keresztül intézték: valaki levette az egyik egyesület számlájáról a pályázatokon nyert pénzt, odaadta neki, ő pedig továbbította az egyes programok felelőseinek. Zuschlag szerint az összeállításból látszik is, hogy a rendezvényeket mindig pénzfelvétel előzi meg valamelyik egyesület számlájáról.
Vallomásában Zuschlag részletesen beszámolt a FIB különböző rendezvényeinek költségeiről is. Szerinte egy-egy ilyen rendezvény többmilliós költségének csak egy részét fedezte a részvételi díj, a többit a FIB-nek kellett állni. Egyik-másik tétel megjelenik ugyan a FIB folyószámláján is, de például az utaztatást többnyire zsebbe fizették a buszos vállalkozóknak. Beszélt arról is, hogy 2004-ben a FIB részt vett az európai parlamenti választás kampányában, szerinte körülbelül négymillió forinttal. Később Zuschlag ezt úgy egészítette ki, hogy nem konkrétan a kampányt finanszírozták, hanem a FIB saját akciót szervezett a Fidesz álltal indítot Nemzeti Petíció ellen.
Szó sincs arról, hogy a pénzből bárki magáncélra elvett volna - állította Zuschlag -, hiszen még hozzá is kellett tenni más forrásokból, hogy összejöjjenek a rendezvények költségei. A vádlott megismételte azt a korábbi állítását, hogy az érintett egyesületek vezetői nem tudtak arról, pontosan mire és hogyan költötték el a pályázatokon nyert pénz. A gyakorlat az volt, hogy ha bármilyen pályázati pénz befutott, azt az éppen aktuális programra költötték - mondta Zuschlag, aki szerint ez "elég elterjedt gyakorlat volt".
Ha volt valami fizetnivaló, akkor szóltam annak az egyesület elnökének, ahol éppen volt pénz, amit levettek, majd odaadták B. Péternek vagy G. Dánielnek, a FIB-iroda munkatársainak - vallotta Zuschlag, aki külön kikutatást készített Katus Ferenc harmadrendű vádlott feleségének a számlájára átutalt összegekről. A nő számlájára azért utaltak különböző összegeket - vallotta Zuschlag -, mert Katus Ferencnek nem volt bankszámlája. Bár a pénz magánszámlákon keresztül áramlott, minden esetben kivették és FIB-es programokra költötték.
Hallgat minisztériumi kapcsolatairól
Zuschlag ugyan már vallomástételének elején, február 11-én jelezte, hogy nem kíván a pályázatok elbírálóiról beszélni, a bíró hétfőn kijelentette, hogy mindenképpen érintenie kell ezt a témát. A politikus azt vallotta, hogy a központi pályázatokat kezelő Mobilitásnál ő nem járt el személyesen a konkrét ügyekben, bár ismerte az egymást követő főigazgatókat, a felügyelő közigazgatási államtitkárokat (előbb Szilvásy György, majd Benedek András) és a regionális ifjúsági irodák vezetőit.
Napi szinten nem folytam bele a dolgokba - mondta Zuschlag, aki rendszerint a titkárát, Lados Istvánt bízta meg azzal, hogy eljárjon a pályázatok ügyeiben. Értesült ugyan arról, hogy a pályázati beszámolók nincsenek rendben, mert nem egyeznek a számlákkal, de Lados vallomásával szemben azt állította, nem adott konkrét utasításokat arra, hogyan járjon el. "Csak annyit mondtam, hogy minél hamarabb meg kell csinálni" - jelentette ki Zuschlag.
Lados korábbi vallomásában azt állította, hogy Zuschlagnak konfliktusai voltak a Mobilitás vezetőivel a pályázatok vagy a beszámolók miatt. Ez a volt képviselő szerint nem igaz, szerinte ilyen témákról ő sosem beszélt a Mobilitás-vezetőkkel, akikkel azonban más ügyekben rendszeresen találkozott. Zuschlag volt ugyanis a parlament ifjúsági és gyermek albizottság elnöke, illetve tagja volt az MSZP ifjúsági munkacsoportjának is.
Ifjúságpolitikával foglalkozó képviselőként Zuschlag rendszeresen egyeztetett a területért felelős minisztérium vezetőivel is, például arról, hogy költségvetésről, vagyis hogy milyen célokra mekkora összegeket írjanak ki. A vádlott ugyanakkor a hétfői tárgyaláson is fenntartotta, hogy nem kíván nyilatkozni a minisztériumi kapcsolatairól, illetve hogy ezeknek milyen szerepük volt a pályázatok elbírálásában. Általánosságba azonban elmondta, hogy az ifjúsági munkacsoport hétfőn délutánonként tartott ülést a parlamentben, amelyen 10-15 ember vett részt, elmondták véleményüket például arról, hogy milyen pályázatokat írjanak ki.
Ennél volt egy szűkebb fórum is, amelyen Zuschlagon kívül Arató Gergely, Újhelyi István és Bakonyi Tibor MSZP-s képviselők, illetve a minisztérium vezetői vettek részt. Zuschlag nem kívánt válaszolni arra, hogy ezeken az üléseken milyen lobbitevékenységet folytatott. Arról sem beszélt, hogy lobbizott-e a fővárosi önkormányzat által kiírt pályázatok elnyeréséért. Azt mondta, hivatalosan nem volt kapcsolata a városházával, nem ismerte a pályázatokat kiíró és lebonyolító ügyosztályokat. A fővárosi MSZP-s képviselőket viszont jól ismerte, köztük Danielisz Bélát, a pályázatokat elbíráló városrendészeti bizottság elnökét is. A fővárosi pályázatok bonyolultabbak voltak, mint a Mobilitás által kiírtak - mondta Zuschlag -, ezért azokat egy T. Ferenc nevű férfi készítette, akit a vádlott az MSZP-ből ismert, ahol közbiztonsági témákkal foglalkozott.
Zuschlag egyedül a Nemzeti Civil Alapprogrammal (NCA) kapcsolatban ismerte el: lobbizott azért, hogy minél több, a baloldalhoz tartozó civil szervezet jelentkezzen a döntéseket meghozó kollégiumokba. Voltak olyan kollégiumok, ahol sikerült többségbe kerülni a baloldaliaknak, de Zuschlag nem kívánt konkrét személyeket megnevezni. Azt mondta, többen még most is pozícióban vannak, őket nem kívánja belekeverni az ügybe.
"Amikor a beszámolókat készítették, akkor számoltak-e azzal, hogy nem kell olyan nagyon strapálniuk magukat" - kérdezte a bíró a vádlottat a pályázatok ellenőrzéséről. Zuschlag erre azt mondta: "Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem." A volt képviselő szerint az ellenőrzési mechanizmus csak formális volt, hiszen nincs elég ember a helyszíni ellenőrzésekre. "Úgy vannak vele, hogy fölösleges ezzel foglalkozni" - magyarázta Zuschlag, hogy a kis értékű pályázatokat nem is éri meg ellenőrizni, hiszen az ellenőrök többe kerülnének, mint a megítélt összeg.
Az NCA-s pályázatok azonban szigorúbbak voltak, mint a Mobilitás vagy a főváros pályázatai, mert azokat a Magyar Államkincstár megyei szervezetei ellenőrizték. Ezért is kérték meg a kilencedrendű vádlottat, Prácser Lászlót, hogy nézzen át egy-két pályázatot - mondta Zuschlag. A vádirattal szemben azt állította, hogy ezeket nem Prácser írta, csak átnézte őket, amiért nem kért és nem kapott pénzt. Zuschlag tagadta azt is, hogy Prácser segített volna nekik nyerni a pályázatokon. Azt mondta, ha lépni akart valamit az NCA-nál, valamilyen pályázat elbírálásánál, azt Prácser nélkül is meg tudta tenni.
Zuschlag Jánost és társait különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. Zuschlag 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban. Ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, amelynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/02/a-fiatal-baloldal-es-az-egyesuletek-penzeirol-vallott-zuschlag
|
https://web.archive.org/web/20210116215811/https://www.origo.hu/itthon/20090223-a-fiatal-baloldal-es-az-egyesuletek-penzeirol-vallott-zuschlag.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kevertek-a-magan-es-egyesuleti-penzeket-zuschlagek
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-02-23 00:00:00
|
[
"Katus Ferenc",
"Marsovszky Balázs",
"Zuschlag János"
] |
[
"Fiatal Baloldal"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"csalás",
"civilek",
"gazdálkodás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,235 |
Házon belül egyezkedtek
|
Nem akart rendőrségi ügyet csinálni több millió forint elsikkasztásából a csepeli alapítványi iskola meggyilkolt MSZP-s igazgatója, és több lehetőséget is felajánlott a pénzeket eltüntető szocialista párttársának, Deme Gábornak az ügy házon belüli rendezésére.
|
2009.01.26. 23:00
Nem akart rendőrségi ügyet csinálni több millió forint elsikkasztásából a csepeli alapítványi iskola meggyilkolt MSZP-s igazgatója, és több lehetőséget is felajánlott a pénzeket eltüntető szocialista párttársának, Deme Gábornak az ügy házon belüli rendezésére – derül ki az iskola kuratóriumi elnökének nyilatkozatából.
Takács József (MSZP), a csepeli alapítványi iskola napokban meggyilkolt igazgatója nem akarta kettétörni szocialista párttársa, Deme Gábor karrierjét, ezért ahelyett, hogy a rendőrséghez fordult volna, inkább „házon belül” rendezte volna az intézményből eltűnt milliók sorsát – derül ki Weszelovszky Károlynak, az alapítványi iskola kuratóriumi elnökének a nyilatkozatából, amelyet tegnap a távirati irodának adott. Kiemelte: nem az volt a céljuk, hogy rendőrségi ügyet csináljanak a történetből. Közlése szerint azért is döbbenetes, hogy Deme a gyanú szerint társtettesként részt vett a kettős gyilkosságban, mert három lehetőséget is felajánlottak neki arra az esetre, ha valóban köze van a mintegy 4-5 millió forint eltüntetéséhez: a bűnösség mértékétől függően visszaminősítették volna tanárnak, közös megegyezéssel távozott, vagy elbocsátották volna. Demét, aki az önkormányzat pénzügyi bizottságának MSZP-s tagja, már a téli szünet alatt felfüggesztették az iskolában betöltött szakmai igazgatói státusából a hiányosságok kivizsgálásáig, vagyis nem igaz, hogy elbocsátották volna – hangoztatta Weszelovszky, hozzátéve: a vezetők azt is elfogadhatónak tartották volna, ha megegyeznek, és Deme visszafizeti a hiányt. Weszelovszky érthetetlennek nevezte a két ember életét kioltó biztonsági őr, Kun Tamás tettét, mivel őt nem gyanúsította senki az eltűnt pénzek miatt, és felfüggesztve sem volt. A kuratóriumi elnök tagadta, hogy Kun a csepeli rendőrkapitányság vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal embere lett volna. Azt is visszautasította, hogy az iskola „egy MSZP közeli pénzmosoda” lenne.
Eközben Borka-Szász Tamás, a csepeli önkormányzat pénzügyi bizottságának alelnöke tegnap bejelentette: Deme Gábor nem képviselheti tovább közbeszerzési eljárásokban a bizottságot, megbízatását egyhangú szavazással visszavonták. Ugyanakkor a gyanúsított, akit az MSZP-ből kizártak, továbbra is tagja maradhat a pénzügyi bizottságnak, mert nem lehet visszahívni; tagsága csak akkor szűnne meg, ha lemondana.
A gyilkosság két áldozatát, a 62 évet élt Takács József iskolaigazgatót, és helyettesét, a 32 évet élt Papp Lászlót január 30-án helyezik végső nyugalomra a Csepeli temetőben.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/hazon-belul-egyezkedtek
|
https://web.archive.org/web/20090224205541/http://mno.hu/portal/609896
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazon-belul-egyezkedtek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-17 00:00:00
|
[
"Deme Gábor"
] |
[
"Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola",
"MSZP"
] |
[
"Bp. XXI. kerület"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
8,236 |
Erzsébetvárosi összefonódások
|
Terézvárosban is tovább nyomoznak. A Legfőbb Ügyészség három hónappal ismét meghosszabbította a nyomozást a terézvárosi önkormányzat vagyonkezelőjénél egy éve leleplezett 18 millió forintos korrupciós ügyben
|
Erzsébetváros önkormányzatának is dolgozott Késmárki Károly, az ingatlanpanamaként ismertté vált ügyben az egyik fő gyanúsított, Gál György (SZDSZ) ügyvédje, ezért összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a védelemről – erősítették meg lapunknak a Magyar Hírlap információját a Központi Nyomozó Főügyészségen.
A tavalyig az SZDSZ frakcióvezetőjeként és a VII. kerületi gazdasági bizottság elnökeként tevékenykedő Gált jelenleg a Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere, Bárándy Péter és Holló Gábor védi.
Keresztes Imre főügyész közölte, az összeférhetetlenséget a nyomozó hatóság tárta fel, azonban Hunvald György MSZP-s polgármester nem volt hajlandó elmondani, hogy az ügyvéd milyen munkát végzett Erzsébetvárosban. – Az önkormányzatnak sok ügyvéd dolgozik, de egy ombudsmani állásfoglalás szerint nem adhatjuk ki a nevüket és a munkájukat, mert ezzel megsértenénk az adatvédelmi törvényt – fűzte hozzá.
Lapunk a Complex Céghírek adataiból kiderítette: Késmárki Károly jelenleg is a százszázalékos kerületi tulajdonú Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, mint ahogy korábban az önkormányzat megbízásából az itteni piacokat működtető kft.-nél, majd a Garay Zrt.-nél is betöltötte ezt a pozíciót.
Ismeretes, a büntetőeljárásban egyelőre tizennégy lakóház értékesítése miatt nyomoznak, és az adatok alapján kilenc gyanúsított csaknem egymilliárd forintos kárt okozott az erzsébetvárosi önkormányzatnak. Gál Györgyöt – aki a nyomozók szerint több mint 300 millió forint kenőpénzt tehetett zsebre – és társait, közöttük a másik SZDSZ-est, Kardos Pétert többszörösen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntettével, vesztegetéssel, magánokirat-hamisítással gyanúsítják. Gál, Kardos, valamint a gyanú szerint áron alul privatizált önkormányzati lakóházak értékbecslője előzetes letartóztatását nemrégiben tavaszig meghoszszabbították.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/erzsebetvarosi-osszefonodasok
|
https://web.archive.org/web/20090224205545/http://mno.hu/portal/609897
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erzsebetvarosi-osszefonodasok
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-17 00:00:00
|
[
"Bajor Zoltán",
"Késmárki Károly",
"Kolozs András",
"Molnár Zsolt",
"Verók István"
] |
[
"Erzsébetvárosi Önkormányzat Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,237 |
Pénzosztás szocialista felügyelettel
|
Újabb Leader-akciócsoportokról derült ki, hogy MSZP-s befolyás alatt tevékenykednek, és közreműködnek a kistérségekbe érkező többmilliárdnyi vidékfejlesztési források elosztásában.
|
2009.01.28. 23:00
Újabb Leader-akciócsoportokról derült ki, hogy MSZP-s befolyás alatt tevékenykednek, és közreműködnek a kistérségekbe érkező többmilliárdnyi vidékfejlesztési források elosztásában. Jász-Nagykun-Szolnok megye hat Leader-akciócsoportjából négyben tevékenykednek szocialista politikusok – egy egyesületben pedig sikertelenül próbálnak befolyást szerezni.
Többnyire a szervezetek felügyelőbizottságába furakodtak be, de akad egy cég és egy egyesület, ahol az ügyvezetői és elnöki székbe is MSZP-kötődésű személy ült. Az ügy előzménye, hogy nemrég Rácz Róbert (Fidesz) képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke közölte, „a Leader-források elosztásának körülményei gyanúsak, aggályos mértékben telepszik rá pártalapon az MSZP”. Nehezményezte, hogy a Leader-források felhasználásának minden fázisában – a vidékfejlesztési irodák működtetésében, az akciócsoportok létrehozásában, a forrásfelosztás tervezésében – „az MSZP rövid pórázon tartja, szorosan felügyeli a projektet”.
Lapunk elsőként számolt be arról, hogy az egyik Hajdú-Bihar megye területén működő Leader cég, a Bihar–Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. 2015-ig több mint 530 millió forintot költ el önmaga működtetésére. A társaság vezetésében több MSZP-s kötődésű személy is helyett kapott, akik havonta több száz ezer forintot tesznek zsebre. Ráadásul a kft. felügyelőbizottságának minden tagja valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz. Az ő javadalmazásuk titkos. Azt is megírtuk, hogy a megye területén nem a bihar–sárréti akciócsoport az egyetlen, amelynek működtetésében aktív szerepet vállalnak a szocialisták. Az Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. ötfős
felügyelőbizottságában is több MSZP-hez köthető személy foglal helyet: Juhászné Lévai Katalin MSZP-s országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt elnöke, Deák Gyula vámospércsi független önkormányzati képviselő, aki korábban részt vett Juhászné Lévai Katalin országgyűlési kampányában. A Ha-Ver Hajdúsági Versenyképesség
Nonprofit Kft.-nek is ötfős a felügyelőbizottsága, köztük van Kathiné Juhász Ildikó, aki az MSZP és az SZDSZ támogatásával nyerte el 2002-ben Hajdúböszörmény polgármesteri székét, és a bizottság tagja Galgóczi Mihály, Ebes MSZP-s polgármestere is. A párt nem hagyta magára a Hortobágyi Leader Nonprofit Kft.-t sem, a cégnél tevékenykedik Dobi Sándor, aki 2006-ban MSZP-színekben jutott be a balmazújvárosi képviselő-testületbe.
Tovább vizsgálódtunk Leader-ügyben, lapunk ezúttal a Jász-Nagykun-Szolnok megye területén tevékenykedő akciócsoportok működését vette górcső alá. Munkánkat nehezítette, hogy az egyesületek tisztségviselői a világhálón nem fellelhetők, a magyar bíróságok internetes oldalán csak a civil szervezetek képviselőjét találhatjuk meg. A Jászsági Kistérségi Helyi Közösség megkönnyítette helyzetünket, hiszen a társadalmi szervezet saját honlapot üzemeltet. Innen kiderült, hogy az egyesület elnöke Lóczi Miklós, aki 2002 és 2006 között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés MSZP-s alelnöke volt. A szocialista politikus 2006-ban is sikeresen szerepelt az önkormányzati választáson: ismét bekerült a megye közgyűlésébe, valamint MSZP-s önkormányzati képviselőként tagja lett a jászapáti képviselő-testületnek. Lóczi Miklós jelenleg igazgatósági tag a Jászapáti 2000 MG. Zrt.-ben is, csakúgy mint Vinczéné Őze Erzsébet. Az ügy pikantériája, hogy míg ők, ketten a zrt. igazgatóságában együtt dolgoznak, addig a hölgy felügyelőbizottsági tag a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesületben, ahol – mint már írtuk – az MSZP-s Lóczi Miklós az elnök. Nem ő az egyetlen azonban, aki MSZP-s kötődéssel tevékenykedik a társadalmi szervezetben, Lóczi mellett tagozatvezetőként Kisbakonyi Zoltánné, Jásztelek szocialista polgármestere is az egyesületben dolgozik.
A Tiszazugért Leader Nonprofit Kft.-ben sem ügyeltek még a látszatra sem, a cég ügyvezetői székébe is régi elvtársat ültettek. Takács László több ciklus óta (2002-ben és 2006-ban MSZP-s jelöltként) kitartóan próbál bejutni Kunszentmárton képviselő-testületébe, mostanáig sikertelenül. Úgy tudjuk azonban, hogy a rendszerváltás előtti politikai karrierje sikeresebb volt, hiszen annak idején a Pannónia Szőrmegyár MSZMP-párttitkáraként tevékenykedett. A cég felügyelőbizottságában két kormánypárti politikus is helyet kapott: Hegyes Zoltán, Cibakháza MSZP-s polgármestere, aki a párt internetes oldala szerint választmányi delegált, illetőleg Molnár Zsuzsanna, aki jelenleg a kunszentmártoni képviselő-testület MSZP-s tagja.
Szintén a megye területén működik a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. A cég székhelye Túrkevén van, vezetője pedig Szabó Zoltán, a település volt független polgármestere. A céggel meglehetősen jó kapcsolatot ápol Máthé Zsolt, a Karcagi Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, aki a 2006-os önkormányzati választáson a kisújszállási 7. számú egyéni választókerület MSZP-s jelöltje volt. A Kisújszállási Művelődési Ház hivatalos weboldalán egyenesen arra kérik az érdeklődőket, hogy a Karcagi kistérség területén kérdéseikkel, problémáikkal Máthé Zsoltot keressék. A kft. felügyelőbizottságában két olyan személy is helyet foglal, aki a kormánypárthoz köthető: Mlinárcsek János, aki 2006-ben az MSZP– SZDSZ színeiben jutott be a mezőtúri képviselő-testületbe, illetve Váczi Attiláné, aki a legutóbbi önkormányzati választáson MSZP-s jelöltként indult Karcag 3. számú egyéni választókerületében.
A Közép-Tisza–Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület első embere Debreczeni László, a Nagykörűi Haladás Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Figyelemre méltó, hogy egy vidékfejlesztési pénzek koordinálását végző egyesületet egy mezőgazdasági nagyvállalat első embere vezet. Helyettese Gyuricza Miklós, aki tavaly februárban független jelöltként, de MSZP-támogatással nyerte el Tószeg polgármesteri székét. A férfi azt megelőzően az MSZP-s vezetésű Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott. Az egyesület elnökségének tagja még Molnár Péter, Újszász MSZP-s polgármestere is.
A Tisza-menti Leader Közhasznú Egyesületben az MSZP nem tudott befolyást szerezni, az egyik lapunk által megkeresett településvezető ezt azzal magyarázta, hogy a térség polgármestereinek többsége nyíltan vagy burkoltan jobboldali kötődésű. Kisebb súrlódások adódnak azonban abból, hogy Szőke András, a Törökszentmiklósi Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, információink szerint, megpróbál rátelepedni az egyesületre.
Róla tudni érdemes, hogy 2006-ban MSZP-színekben jutott be a törökszentmiklósi képviselő-testületbe, a rendszerváltás előtt pedig a város utolsó párttitkára volt.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/penzosztas-szocialista-felugyelettel
|
https://web.archive.org/web/20240125212510/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/penzosztas-szocialista-felugyelettel
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzosztas-szocialista-felugyelettel
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-19 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"támogatás",
"protekció",
"EU",
"LEADER"
] |
[] |
8,238 |
Versenyeztetés kontra közbeszerzés
|
Teljesen új közbeszerzési törvényre lenne szükség a szakma szerint, mivel az április elsején életbe lépő változtatások csak a joghézagok töredékét orvosolják, és számos ellentmondást tartalmaznak.
|
2009.01.28. 23:00
Teljesen új közbeszerzési törvényre lenne szükség a szakma szerint, mivel az április elsején életbe lépő változtatások csak a joghézagok töredékét orvosolják, és számos ellentmondást tartalmaznak. Az egyenlőtlenségeket mutatja, hogy tavaly az állami megrendeléseknek mindössze 54 százalékát nyerték el nyílt közbeszerzési eljárás keretében.
Egy pályázó, egy nyertes. Az új szabályozás szerint törvénytelennek minősül az a referenciakérés, amelynek segítségével több milliárd forintos uniós kommunikációs megrendelésekhez jutott néhány hazai vállalat. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program népszerűsítésére kiírt, összesen hatmilliárd forint értékű közbeszerzés feltételei olyannyira szigorúak voltak, hogy azoknak csupán néhány pályázó volt képes eleget tenni, de csak úgy, hogy éltek a referenciakölcsönzés megkérdőjelezhető módszerével. Így a feltételeknek a versenyző cégek valójában nem feleltek meg, hanem a pályázat megnyeréséhez más vállalattól biztosították átmeneti időre a kért eszközt, vagy egy korábbi munkáról szóló referenciát. Így az 1,9 milliárd forintos médiatervezésre egyetlen cég jelentkezett, s nyert is, míg az 1,2 milliárdos rendezvényszervezésnél két pályázó volt, igaz, egy lakcímen. – Visszamenőlegesen már nem módosítunk e megrendeléseken – mondta Kerényi Gyula, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs vezetője, s leszögezte: a jövőben kiírandó tendereknél is be fogják tartani a szabályokat.
Alig változtat valamit a hazai közbeszerzések siralmas helyzetén az áprilistól érvényes törvénymódosítás, amelynek elviekben a nyilvánosság és az egyszerűsítés irányába kellene elmozdítania az állami megrendelések rendszerét. Szakértők szerint ezúttal csak a túlbonyolított, átláthatatlan régi törvény toldozása-foldozása valósult meg, így továbbra is fennmaradnak a valódi versenyzés feltételeit torzító szabályok. Az eddigi alacsony szakmai színvonalat tükrözi, hogy például csak mostantól lesz kötelező a pályázatok magyar nyelvű kiírása, illetve a kisebb vállalatok nyerési esélyét növelő, úgynevezett részekre bontható közbeszerzés. Erre azért van szükség, mert a hazai kis- és középvállalkozások minden évben csak nagyon alacsony arányban tudtak részt venni az állami pályázatokon. 2008-ban például az 1600 milliárd forintos megrendelésállománynak mindössze negyven százaléka került ehhez a szektorhoz, a kiírási feltételeknek ugyanis sok esetben csak a külföldi nagyvállalatok képesek megfelelni. Pozitív elem ugyanakkor, hogy sok igazolni való dokumentumot maga az ajánlatkérő is lekérhet majd az elektronikus adatbázisokból, így kevesebb lesz az ajánlattevők előtt álló bürokratikus akadály.
– A szakma álláspontja szerint még a módosított közpénzügyi törvény is túlságosan bonyolult, bár a mostani változtatásokra szükség volt – nyilatkozta lapunknak Reiniger Róbert. A Deloitte üzletág-igazgatója szerint a mintegy 400 paragrafusból álló törvény sok átfedést és ellentmondást tartalmaz, ezért egy-másfél éven belül teljesen új törvényre lesz majd szükség, amelynek lényeges leegyszerűsítéseket kell majd tartalmaznia. Hangsúlyozta: elsősorban az ajánlatkérőktől függ, mennyire lesz átláthatóbb a közbeszerzés a jövőben. – A nagyobb megrendelések részekre bontása például a jövőben helyzetbe hozhatja a kisebb vállalkozásokat – emelte ki Reiniger, aki szerint így a hazai cégek is előnyösebb pozícióba juthatnának. A kiírásban szereplő kötelező referenciák adásvételével kapcsolatban elmondta: a törvénymódosítás elvileg kizárja majd azt, hogy egymástól szerezhessék meg a pályázat megnyeréséhez szükséges referenciákat, ez ugyanis eddig a versenyt torzító tényezőnek számított. A Deloitte szakembere szerint a kötelező igazolások felsorolásának egyértelművé tétele is igazságosabbá teheti a rendszert, eddig ugyanis könnyűszerrel el lehetett rejteni a több száz oldalas pályázaton belül, mostantól viszont tartalomjegyzékben kell szerepeltetni. Az elektronikus úton beszerezhető hivatalos papírokkal kapcsolatban Reiniger kiemelte: így a formai okokból kizártak köre szűkülhet, mivel maga az ajánlatkérő közvetlenül juthat hozzá a kért dokumentumhoz.
– Még a legtökéletesebb törvény sem működhet a kiírók tisztességes szándéka, valamint a közbeszerzési kultúra színvonalának emelkedése híján – fogalmazott lapunknak Várday György közbeszerzési szakértő. Hangsúlyozta: a mostani törvénymódosítás csak blöff, teljesen új szabályozásra lenne szükség, amely ténylegesen kiiktatja a kiskapukat. Várday szerint szinte mindegyik pályázatban lehet formai hibát találni, így nagy az összejátszás lehetősége. Elmondta: gyakorlatilag umbulda folyik közbeszerzés címén ma Magyarországon, s a döntőbizottság döntései sok esetben ellentmondásosak.
– Szinte csak az uniós források esetében lehet komolyabb ellenőrzéstől tartani, éppen ezért lesz majd tetemes a szabálytalanságok miatti visszafizetés – tette hozzá a közbeszerzési szakértő.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/Versenyeztetes-kontra-kozbeszerzes
|
https://web.archive.org/web/20100331010316/http://mno.hu/portal/610097
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versenyeztetes-kontra-kozbeszerzes
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér"
] |
[] |
8,239 |
Jogsértő volt a meghatalmazás
|
Benedek Fülöp, az agrártárca egykori szakállamtitkára, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese a Békés Megyei Bíróság jogerős döntése szerint jogszabályellenesen adott képviseleti meghatalmazást egy állami cég, a Dalerd Erdészeti Zrt.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160712
|
https://web.archive.org/web/20090225132500/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160712
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogserto-volt-a-meghatalmazas
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Benedek Fülöp",
"Vass Sándor"
] |
[
"Dalerd Erdészeti Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,240 |
MSZP-s gyanúsított a Terézvárosban
|
Halmai Katalin XII. kerületi MSZP-s képviselőt mint a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. jogi képviselőjét ügyvédi visszaélés kísérletével gyanúsította meg a napokban a Budapesti Nyomozó Ügyészség – közölte lapunkkal Skoda Gabriella.
|
2009.01.29. 23:00
Halmai Katalin XII. kerületi MSZP-s képviselőt mint a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. jogi képviselőjét ügyvédi visszaélés kísérletével gyanúsította meg a napokban a Budapesti Nyomozó Ügyészség – közölte lapunkkal Skoda Gabriella.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője emlékeztetett: a főváros VI. kerületi önkormányzata vagyonkezelőjénél egy éve leleplezett 18 millió forintos korrupciós ügyben, amelyben a nyomozást a Legfőbb Ügyészség nemrégiben április 18-ig meghosszabbította, Halmai már a harmadik gyanúsított. – Az ügyvéd gyanúsítottként nem tett vallomást, sőt panasszal élt az ellen, erről 15 napon belül dönt a Fővárosi Főügyészség. A gyanú szerint a jogi képviselő Terézváros önkormányzatának tulajdonára készített adásvételi szerződést a kerületi képviselő-testület tudta és hozzájárulása nélkül, azonban a szerződés végül nem teljesült, így csak a bűncselekmény kísérletét valósították meg – mondta a szóvivő.
Halmai Katalinról a Heti Válasz nemrég azt derítette ki, hogy a Terézváros legértékesebb ingatlanjainak elkótyavetyéléséhez segítséget nyújtó két értékbecslő cég egyike, az Unihouse Kft. munkatársa is.
– Nem nyilatkozom, különösen telefonon nem – közölte lapunkkal Halmai Katalin. Vincze Géza XII. kerületi szocialista frakcióvezető lapunknak kiváló ügyvédnek, jó embernek nevezte képviselőtársát, aki már csak képzettsége okán is tudni fogja, milyen erkölcsi és etikai lépéseket kell tennie. – Egyelőre nem vetődött fel a frakció vagy párttagságának a felfüggesztése, Katika még engem sem tájékoztatott a történtekről – fűzte hozzá.
Mint arról többször is beszámoltunk, a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti ingatlan privatizációs ügyében a volt bérlő, Berecz Károly feljelentése alapján a Fővárosi Bíróság tavaly februárban előzetes letartóztatásba helyezte Kovács Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját, társát, Juhász Károlyt pedig házi őrizetbe vette. Később a gyanúsítottakat szabadlábra helyezték, pedig a rendőrök tetten érték őket, amikor tizennyolcmillió forintnyi kenőpénzt vettek volna át Berecztől, aki ennek fejében megvehette volna az ingatlant.
A vállalkozó Bajor Zoltán szabad demokrata alpolgármesterre, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőre, illetve párttársára, Kolozs András fővárosi képviselőre tett terhelő vallomást, és állította: Verók István szocialista polgármester mindenről tudott.
Berecz Károly szerint a jogi képviselő mostani meggyanúsítása őt igazolja, hiszen „az ügyvéd aszszony az ügyben zajlott valamenynyi tárgyalásról tudott, számos egyezkedésen maga is részt vett.”
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/mszp-s-gyanusitott-a-terezvarosban
|
https://web.archive.org/web/20240127080321/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/mszp-s-gyanusitott-a-terezvarosban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-s-gyanusitott-a-terezvarosban
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-20 00:00:00
|
[
"Halmai Katalin"
] |
[
"MSZP",
"Unihouse Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,241 |
Ingyenbuli a rokonoknak
|
Orbán István – akit sikkasztással, vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítanak – egykori munkahelyi felettesét, Dala Tamást, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltatási Intézet volt megbízott főigazgatóját, a Nemzeti Sportuszodák igazgatóját hűtlen kezelésben, illetve sikkasztásban elkövetett bűnsegédlettel gyanúsította meg a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160717
|
https://web.archive.org/web/20090225042612/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160717
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyenbuli-a-rokonoknak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-20 00:00:00
|
[
"Dala Tamás",
"Komáromi Lajos",
"Orbán István"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Tata"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"rokonok",
"vesztegetés",
"csalás",
"sport"
] |
[] |
|
8,242 |
Tovább tart a földbotrány
|
Meghamisították a lapunk által feltárt pákozdi földügyben született szerződést – legalábbis ezt állapította meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
|
– Az iratok arra utalnak, hogy a 201 hektáros terület vagyonkezelői jogának átruházásával kapcsolatos szerződést, amit Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és Gráf József agrárminiszter írt alá, utóbb visszadátumozták – közölte lapunkkal Keresztes Imre, a KNYF főügyésze. Az ügyészség feltételezése szerint a visszadátumozás a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél vagy a földhivatalnál történhetett – vagyis az agrártárca fennhatósága alá tartozó szervezetek valamelyikénél. Keresztes Imre szerint az eset felveti az okirat-hamisítás bűncselekményét, s ezért a szükséges intézkedések megtétele érdekében a szóban forgó dokumentumokat az ügyben eddig is eljáró Fejér Megyei Főügyészségnek küldték át.
Az iratok arra utalnak, hogy Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter a Gráf József által már ellenjegyzett megállapodást 2006. április 6-án írta alá. Az ügyészségen fellelhető szerződésen viszont március 31. szerepel. Ezen tények alapján a Székesfehérvári Nyomozó Főügyészség azt kell kiderítse, hogy ki és kinek az utasítására dátumozta vissza a szerződést.
A pákozdi ügy 2006 elején kezdődött, amikor egy befektető kiszemelt magának egy, akkor még a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, s lőtérként nyilvántartott, 201 hektáros természetvédelmi területet. Ez az állami birtok került át viharos gyorsasággal előbb az agrártárca felügyelete alá tartozó NFA-hoz, ahol eladták azt egy magyar állampolgárnak. Pár nappal később a nyertesnek kihirdetett pályázó, aki a földért 90 millió forintot fizetett, a területet bevitte egy kft.-be, majd üzletrészével együtt 244 millió forintért továbbadta azt egy norvég állampolgárnak.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/tovabb-tart-a-foldbotrany
|
https://web.archive.org/web/20240127200523/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/tovabb-tart-a-foldbotrany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-tart-a-foldbotrany
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-21 00:00:00
|
[] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] |
[
"Pákozdi állami földértékesítés"
] |
8,243 |
Vádaskodó terézvárosi gyanúsítottak
|
Példátlanul durva politikai támadást intéztek a Fővárosi Főügyészség és a BRFK ellen Terézváros hűtlen kezelés gyanújába keveredett MSZP-s vezetői.
|
2009.01.31. 23:00
Példátlanul durva politikai támadást intéztek a Fővárosi Főügyészség és a BRFK ellen Terézváros hűtlen kezelés gyanújába keveredett MSZP-s vezetői. Az önkormányzat nevében a Népszabadságban közölt hirdetésben megismételték vádjukat: az ingatlanügyek miatti nyomozás mögött a Fidesz és a KDNP áll. Ezt az ügyészség és a rendőrség is visszautasította.
Feltehetőleg közpénzből feladott politikai hirdetésben támadtak a rendszerváltozás óta példátlanul a magyar nyomozó hatóságok ellen Terézváros szocialista vezetői: Verók István polgármester és párttársai, Hegedűs Károly, illetve Hatvani Csaba alpolgármesterek. Névtelenül, a Népszabadság tegnapi számának hatodik oldalán tették közzé korábbi magyarázatukat arról, hogy a rendőrök miért gyanúsították meg az előző képviselő-testület MSZP- és SZDSZ-frakcióinak szinte teljes tagságát, akik közül nyolcan ma is képviselők.
A negyedoldalas hirdetés, amely a napilap illetékesének tájékoztatása szerint országosan 760 ezer forintba, a budapesti kiadásban 390 ezer forintba kerül, a következőket tartalmazza: „A Fidesz és a KDNP önös pártérdekből példa nélküli orvtámadást intézett a képviseleti demokráciánk legalapvetőbb intézménye ellen. Feltehetőleg erős politikai nyomásra – az ügyészség utasítására – a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egy három éve folyamatban lévő ügyben önkormányzati képviselők ellen indított nyomozást, amelyet büntetőügynek álcáztak, de valójában gátlástalan és nagyon veszélyes precedenst teremtő politikai bosszú.” Verók István MSZP-s polgármester keddi sajtótájékoztatóján szóról szóra ezzel magyarázta, hogy a rendőrség sorra hallgatja ki – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – gyanúsítottként a balliberális képviselőket.
A polgármester és kollégái tegnap többszöri megkeresésünkre sem jelentkeztek, azonban Rabin László, az SZDSZ-frakcióból tavaly kizárt alpolgármester elhatárolódott az irománytól.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, nem állnak le vitatkozni a nyomozás érintettjeivel, de leszögezte: a nyomozó hatóságok semmiféle pártbefolyás alatt nem állnak, munkatársaik nem vehetnek rész pártok munkájában, és politikai nyilatkozatokat sem tehetnek. – A mi munkánkat majd a bíróság ítélete fogja igazolni vagy cáfolni – fűzte hozzá. Szavait megerősítette Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, aki szerint a rendőrség folytatja a nyomozást.
– Érthetetlen, hogy egy önkormányzat, illetve annak vezetői ilyen példátlanul éles támadást intézzenek az ügyészség és a rendőrség ellen, csak azért, mert a munkájukat végzik – közölte lapunkkal Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Jogász Fórum elnöke. Bár Terézváros MSZP-s polgármestere, illetve a fenti hirdetés arra hivatkozik, hogy az önkormányzati képviselők „politikai felelősséggel tartoznak választóiknak, és szavazataik miatt nem lehet őket büntetőeljárás alá vonni”, a szakember megjegyezte: a büntető törvénykönyv alól más jogszabályok sem adhatnak felmentést. Cservák Csaba hozzátette: a polgármester állításával ellentétben a saját vagyon valójában közvagyon, az emberek, az adófizetők vagyona, ezért azzal nem lehet tetszőlegesen bánni.
Illés Zoltán, a Fidesz terézvárosi választókerületi elnöke és Wertán Zsolt (KDNP) önkormányzati képviselő szerint a kerület 2002 óta hatalmon lévő balliberális vezetői csak tetézik eddigi cselekedeteiket. Az ellenzék becslése szerint az elmúlt hat évben sok milliárd forintos kárt okoztak az áron aluli ingatlaneladásokkal, ezért már a képviselő-testület jövő csütörtöki ülésén egy éven belül másodszor is előterjesztik önfeloszlatási javaslatukat.
vezércikk a 7. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/vadaskodo-terezvarosi-gyanusitottak
|
https://web.archive.org/web/20240128150226/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/vadaskodo-terezvarosi-gyanusitottak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadaskodo-terezvarosi-gyanusitottak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-22 00:00:00
|
[
"Verók István"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,244 |
Újabb földügy az ügyészségen
|
Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett tegnap Medgyasszay László és Budai Gyula egy bábolnai privatizációs ügyben.
|
2009.01.31. 23:00
Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett tegnap a Központi Nyomozó Főügyészségen Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója egy bábolnai privatizációs ügyben. A feljelentést a főügyész vette át.
Elfogyott a türelem a felszámolásba taszított Bábolna Zrt.-ügyek tekintetében és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával szemben, ezért büntetőfeljelentést teszünk a zrt.-hez tartozó kerteskői gazdaság értékesítésével kapcsolatban – közölte tegnap Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek igazgatója a Medgyasszay László kereszténydemokrata országgyűlési képviselővel tartott sajtótájékoztatón. – Tizennyolc éve vagyok képviselő, de ilyen nagyfokú arcátlanságot még nem tapasztaltam – mondta Medgyasszay László, aki példátlannak nevezte a Bábolnához tartozó gazdaság eladásával kapcsolatos hivatali visszaéléseket. Emlékeztetett: az ügy tisztázása érdekében az utóbbi fél évben a parlamenti demokrácia minden eszközét kimerítette, s még az is előfordult, hogy interpellációja nyomán az Országgyűlés leszavazta a válaszadó Veres János pénzügyminisztert. Hozzátette: mivel a konkrét kérdésekre kitérő válaszokat kaptak, kénytelenek kihasználni az utolsó jogállami lehetőséget, vagyis megtenni a büntetőfeljelentést. Budai Gyula, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-n belül működő, s az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő (NFA) felügyelőbizottsági tagja, úgy vélte, hogy a 480 hektárnyi termőföld eladásában közreműködő pályázati bírálóbizottság csak az MNV Zrt. felső vezetésének utasítására, a jogszabályokat megsértve dönthetett a nyertes kilétéről. Az NFA felügyelőbizottsága, Budai Gyula kezdeményezésére, egy november 2-án hozott határozatában egyértelműen kimondja: a vagyonkezelő a bírálat során olyan személynek tulajdonított elővásárlási jogot, aki ilyennel nem rendelkezett. A jelentés szerint ez alapvetően befolyásolta a pályázati eredményhirdetést. A győztesnek kihirdetett három magánszemélyből álló vásárlói közösség egyik tagja bábolnai önkormányzati képviselő volt. A képviselő a pályázatban elővásárlási jogát a birtokában lévő egy darab bábolnai részvénnyel kívánta igazolni. Ugyanakkor a földtörvény értelmében helyben lakó részvényesnek akkor lehetett volna tekinteni, ha Kerteskőhöz képest 15 kilométeren belül lakott volna, ám Cseh bábolnai lakos, amely település 50 kilométerre fekszik a megvásárolt állami földtől. Emiatt már az elbírálás elején ki kellett volna zárni az eljárásból. Ám az MNV Zrt. a pályázat leadási határideje után két nappal faxot küldött Cseh Lászlónak, kérve, hogy igazolja helyben lakását. A bábolnai képviselő „hiánypótlásként” egy betéti társaság (bt.) cégkivonatát küldte meg, amelyen külső tagként szerepel. Bt.-tagságát a cégbíróság 2008. február 28-án jegyezte be, a pályázat leadási határideje pedig 3 nappal korábban járt le. Azzal, hogy az MNV Zrt. elfogadta a „hiánypótlást”, véglegesen eldőlt a másik kettő, nagyságrendekkel nagyobb öszszeget ajánló és elővásárlási joggal bíró pályázó sorsa, vagyis az elvileg nyertes jelentkezők elestek a föld megvásárlásának lehetőségétől.
Száraz Gábor, az MNV szóvivője az MTI-nek elmondta: az eszközvagyonra érkezett pályázatokat a Bábolna Zrt. közgyűlése értékelte, nem az MNV Zrt., és illetékességből a szerződés aláírására is csak a felszámolóbiztosnak volt lehetősége – menet közben a Bábolna felszámolás alá került.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/ujabb-foldugy-az-ugyeszsegen
|
https://web.archive.org/web/20090202084546/http://mno.hu/portal/610844
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-foldugy-az-ugyeszsegen
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-22 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság"
] |
[] |
8,245 |
Az ÁSZ elmarasztalta az MDF-et
|
Több ponton is elmarasztalta az MDF-et és pártalapítványát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2006-os és 2007-es gazdálkodásuk kapcsán.
|
2009.02.01. 23:00
Több ponton is elmarasztalta az MDF-et és pártalapítványát az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2006-os és 2007-es gazdálkodásuk kapcsán. A kisebbségi kormányt több esetben kívülről támogató párt figyelmét számos hiányosságra, szabálytalanságra kellett felhívni. A Fidesz és alapítványa törvényesen gazdálkodott ugyanebben az időszakban.
A számvevőszék vizsgálata alapján a törpepárt gazdálkodásáról szóló adatok nem mutattak megbízható és valós képet, „nem érvényesítették a valódiság, teljesség, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket”. A 2006-os bevételeknél problémát jelentett, hogy a beszámoló belső előírás nélkül tartalmazott több mint 152 millió forint év végi hitelállományt, továbbá adományokat, tagdíjakat is kimutattak az egyéb bevételek között. A 2007-es beszámoló kiadási oldalán mintegy 12,5 millió forint összegű hibát tárt fel az ÁSZ. Az MDF a párttörvényben előírt nevesítést is elmulasztotta 2006-ban hat, 2007-ben négy támogatónál. A fórum ezek után javította ki a hibákat. A számvevőszék kezdeményezte, hogy 2009-ben csökkentsék az MDF költségvetési támogatását 383 500 forinttal, mert ennyivel szegte meg 2006-ban a forrásszerzési korlátozásokat. Mindezeken túl nem szabályozta a párt bankszámláinak forgalmi rendjét, a napi záró pénzkészlet nagyságát, a kártyás készpénzfelvétel előírásait, valamint a helyi pártszervek pénztárainak sajátos működési feltételeit, és a leltározás egyik évben sem volt teljes körű. Az Antall József Alapítvány 2006–2007. évi gazdálkodásánál is több kifogást emelt az ÁSZ: az éves beszámolók elkészítése és a könyvvezetés során a valódiság és teljesség, továbbá az egyedi értékelés számviteli alapelveit sértették meg.
A Fidesz – a számvevőszék vizsgálata alapján – a törvényeket betartva gazdálkodott 2006-ban és 2007-ben, ugyanígy tett a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány is.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/az-asz-elmarasztalta-az-mdf-et
|
https://web.archive.org/web/20240220140903/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/az-asz-elmarasztalta-az-mdf-et
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-elmarasztalta-az-mdf-et
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-01-23 00:00:00
|
[] |
[
"Antall József Tudásközpont Alapítvány",
"MDF"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
8,246 |
A győri szocialisták nem törődnek az ítélettel
|
A Fidesz győri szervezete szerint az MSZP helyi csoportja a jogállamiságon kívülre helyezte magát azzal, hogy nem hajtott végre egy jogerős bírósági ítéletet. Szijjártó Pétert, a Fidesz győri elnökét, önkormányzati képviselőt 2007-ben a helyi lapban megjelent közleményben azzal vádolták, hogy a város vagyonát a városi cégek összevonásával akarja kilopni.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=160712
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyori-szocialistak-nem-torodnek-az-itelettel
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-21 00:00:00
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[] |
[
"Győr"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.