news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
7,946 |
Radicova miniszterségéről vitáztak
|
Robert Kaliňák belügyminiszter szerint Iveta Radičová miniszterkedése az előző kormány idején a korrupción alapult.
|
A politikus vitapartnere, Daniel Lipšic ízléstelennek nevezte a RadiÄová elleni támadást. A KDH parlamenti képviselője szerint szomorú, hogy KaliÅák és a miniszterelnök sem a támogatottjuk, Ivan GašparoviÄ képességeiről beszélnek, hanem legfőbb ellenfelét támadják. A politikus meg van róla győződve, hogy RadiÄová pártfüggetlen szakemberként lépett be a kormányba. Neki köszönhetően a választóknak végre nem a kisebbik rossz mellett kell dönteni.
RadiÄová pár napja kijelentette, hogy erkölcsileg tisztának érzi magát az ügyben - korábban egyenesen Robert Fico vádolta meg azzal, hogy közvetlen hasznot húzott az esetből, hiszen az miniszteri kinevezése előtt történt. "Amennyiben információik vannak a csalásról, ismertessék azokat a felelős büntetőjogi szervekkel" - nyilatkozta az ügyről az elnökjelölt.
|
http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/02/02/radicova_minisztersegerl_vitaztak/
|
https://web.archive.org/web/20111230160635/http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/02/02/radicova_minisztersegerl_vitaztak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/radicova-minisztersegerol-vitaztak
|
Kitekintő
|
eu-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
7,947 |
Negyedmilliárdos bérléstrükk
|
Az erzsébetvárosihoz hasonlóan Terézvárosban is rövidesen átminősíthetik a hűtlen kezelés tárgyában folyó eljárást – jelentette ki tegnap Wertán Zsolt (KDNP) fővárosi és VI. kerületi önkormányzati képviselő – , hisz a VI. kerületi vagyonfelélés pontosan úgy történt, mint a VII. kerületi.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159121
|
https://web.archive.org/web/20090131160534/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159121
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliardos-berlestrukk
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[
"Polgári Ingatlan Építőipari és Szolgáltató Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
7,948 |
Ismét a bíróság előtt áll Princz Gábor
|
Megkezdődött a 12 éve húzódó Postabank-per harmadfokú tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon. A vád felfüggesztett börtönt kér Princz Gáborra, a védői felmentést szeretnének.
|
Megkezdődött a Princz Gábor és három társa ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult büntetőper harmadfokú eljárása a Legfelsőbb Bíróságon kedden. A Postabank-ügyben az ügyész próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kér a vádlottakra, a védők felmentést szeretnének.
A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg, az ügyész azonban kedden már 27,5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását kérte. Ezt a bank befektetéseinek, illetve az ügyfeleknek fizetett kamatok különbségével indokolta. Hangsúlyozta, hogy az ügyben korábban az Állami Számvevőszék vizsgálata is ilyen nagyságrendű különbséget állapított meg.
A perben a védők az elsőfokú ítélet helyben hagyását, azaz felmentést kértek. A délelőtt folyamán a védők indítványainak meghallgatásával folytatódik a tárgyalás. A perben több tárgyalási napot is kitűzött a bíróság, ez alapján várhatóan a jövő héten születhet meg a jogerős ítélet.
A 12 éve húzódó ügyben elsőfokon felmentették a vádlottakat, majd tavaly a Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést megváltoztatva hanyag kezelés miatt elítélt a hét vádlott közül négyet. A hét vádlott közül időközben egy életét vesztette, kettő esetében pedig tavaly jogerőre emelkedett a felmentő döntés. A további négy vádlott közül a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatójára, Princz Gáborra 3,6 millió, a másik három vádlottra pedig másfél-másfél millió forint pénzbüntetést szabott ki a táblabíróság.
A perben amiatt nyílt lehetőség a Legfelsőbb Bíróság előtti harmadfokú eljárásra, mert míg az elsőfokú bíróság felmentette, a másodfokú elítélte a vádlottakat.
Az ügyészség még 2003-ban benyújtott vádja szerint Princz Gábor, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója és hat volt vezető beosztású munkatársa 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel 34,6 milliárd forintos különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/02/postabankper-ismet-a-birosag-elott-all-princz-gabor
|
https://web.archive.org/web/20100116012428/https://www.origo.hu/itthon/20090203-postabankper-ismet-a-birosag-elott-all-princz-gabor.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-a-birosag-elott-all-princz-gabor
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hanyagság"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
7,949 |
Korrupt polgármester
|
Hartford demokrata polgármestere, Eddie Perez egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hibázott, amikor saját lakását egy olyan vállalkozóval újíttatta fel, aki korábban zsíros megrendeléseket kapott a hivataltól.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158958
|
https://web.archive.org/web/20090131005129/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158958
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupt-polgarmester
|
Magyar Hírlap
|
world-news
|
2009-01-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
|
7,950 |
"Mindenkinél jártak, akinél kellett" - a lejáró rádiófrekvenciák története
|
Kemény lobbi ment a Sláger és a Danubius Rádió több százmillió forintot érő műsorszolgáltatási jogáért, amibe még az amerikai diplomácia is belefolyt - állította az [origo]-nak több politikus, médiajogász és a rádiókhoz közel álló források.
|
Kemény lobbi ment a Sláger és a Danubius Rádió több százmillió forintot érő műsorszolgáltatási jogáért, amibe még az amerikai diplomácia is belefolyt - állította az [origo]-nak több politikus, médiajogász és a rádiókhoz közel álló források. A két rádió engedélye idén lejár, és bár a médiatörvény szerint pályázniuk kellett volna, a Miniszterelnöki Hivatal olyan törvényjavaslattal állt elő, ami segített volna nekik pályázat nélkül a frekvenciához jutni. A jogszabály elakadt, de előfordulhat, hogy az időhúzás is a rádióknak kedvez.
"Mindenkinél jártak, akinél kellett" - mondta a két országos kereskedelmi rádió (Danubius, Sláger) egyikének vezetéséhez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk arról, hogyan lobbizott a két adó azért, hogy ne pályáztassák meg lejáró frekvenciájukat, hanem újítsák meg a velük kötött szerződést. Erre a médiatörvény alapján esélyük sem lett volna, azonban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter november 17-én benyújtott egy módosítási javaslatot, amely pályázat - vagyis verseny - nélkül adott volna lehetőséget a Sláger és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítására.
A médiatörvény szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot nyílt pályázaton lehet elnyerni, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ha ez lejár, újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató kezdeményezi, akkor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyszer pályázat nélkül is megújíthatja a szerződését legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp új pályázatot kell kiírni. A MeH által kezdeményezett és a parlament által elfogadott törvényszöveg alapján a versenyeztetés nélküli hosszabbításra egészen a digitális átállásig lehetőség lett volna, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti. A módosítás tehát elvileg minden műsorszolgáltatóra vonatkozott, de most a két nagy országos rádiót, a Slágert és a Danubiust érintette volna, mivel a két rádió műsorszolgáltatási jogosultsága idén novemberben lejár. Mindkét rádió műsorszolgáltatási jogosultságát meghosszabbították már egyszer, így most rendkívüli lehetőséghez jutottak volna.
Az [origo]-nak a rádiók frekvenciájának ügyét közvetlen közelről figyelő, a rádiókhoz, illetve a több parlamenti párthoz kötődő, névtelenséget kérő források egybehangzóan azt állították: nem véletlen, hogy a MeH a Sláger és a Danubius számára kedvező javaslatot nyújtott be. A rádiók képviselői felkeresték a pártok médiapolitikusait, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának egyes tagjait, és találkoztak "minden döntéshozóval, akiknek lehetett befolyása arra, hogy rendezzék végre a kérdést" - állította az egyik rádió vezetéséhez tartozó forrásunk, aki pontosan meg tudta jelölni, hogy a rádió melyik munkatársa járt például Kiss Péternél, hogy a módosításról tárgyaljanak. Úgy tudja, hogy a vele kapcsolatban álló rádió hivatalos lobbistákat nem alkalmazott, maguk próbáltak fellépni érdekeik védelmében. "Látszott, hogy a pártok dolgoznak a kérdésen" - jegyezte meg. Az MSZP egyik - szintén névtelenséget kérő - elnökségi tagja erre annyit mondott: "az lett volna a baj, ha ülnek, mint a hülyék".
Az ORTT egyik tagja is megerősítette az [origo]-nak, hogy kemény lobbizás előzte meg a módosító javaslat benyújtását, állítása szerint nála és a médiahatóságba őt jelölő parlamenti pártnál is jártak a rádiók képviselői. Az ORTT tagja szerint az amerikai tulajdonú Sláger Rádió diplomáciai kapcsolatait is bevetette: "Maga az amerikai nagykövet, April H. Foley kereste meg például a pártelnököket, más politikusokat, akiknek ez persze, hogy imponált " - állította.
Az Amerikai Nagykövetség ezt tagadta, az [origo] megkeresésére a követség sajtóosztálya azt válaszolta, hogy Foley nagykövet nem lobbizott a Sláger Rádió érdekében, bár megjegyezték, hogy "minden amerikai diplomáciai missziónak feladata a külföldi amerikai befektetések védelme és elősegítése". Emellett közölték azt is, hogy amikor a Sláger tulajdonosa, az amerikai Emmis Media vezérigazgatója, Jeffrey Smulyan Magyarországra látogatott tavaly, a nagykövet fogadást adott a tiszteletére. "Erre sok ember kapott meghívást, többek között az ORTT tagjai, valamint a politikai és az üzleti spektrum képviselői" - közölte a nagykövetség sajtóosztálya.
A nagykövetség hozzátette: a jelenlegi magyar törvények nincsenek összhangban az uniós gyakorlattal, amely azon alapul, hogy "a rádiók műsorszórási jogosultságának újratendereztetésére ok nélkül nincs szükség". "Ennek az a logikája, hogy a rádióbefektetőket ugyanaz a stabil, kiszámítható kereskedelmi környezet vegye körül, mint az egyéb befektetőket és hogy a befektetésük biztonságban legyen" - tették hozzá.
A MeH tagadja
A jogszabály-módosítást kezdeményező MeH kérdésünkre tagadta, hogy tárgyaltak volna a rádiókkal. Nem egyeztetett a törvény előterjesztője a Sláger Rádióval és a Danubius Rádióval - jelentette ki az [origo] kérdésére Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Tordai szerint nem igaz, hogy az új törvény a két országos rádiónak jelentett volna előnyt, szerinte az "Országgyűlésben ritkán tapasztalható többséggel, 94 százalékos támogatottsággal elfogadott törvény versenysemlegesen, valamennyi jelenleg a rádiós piacon jelenlévő országos, körzeti és helyi műsorszolgáltató számára kedvező változásokat tartalmaz, így nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a módosítás specifikus igényeket elégítene ki".
A törvényjavaslatot az országgyűlés valóban nagy többséggel fogadta el, mindössze 10 - kilenc MDF-es és egy SZDSZ-es - ellenszavazat volt. A nemmel voksoló képviselők egyike egy szóval úgy jellemezte a törvénymódosítást: "testreszabott". Egy név nélkül nyilatkozó ORTT-tag hozzátette: lehet törvényesen lobbizni, a javaslat keresztülnyomásának módja viszont eleve rontja a versenyt, mert a politika ezzel azt üzeni, hogy "nagyon nem akar mást a két rádió helyett... A bennlévőnek mindig van előnye, de a pártok azt sugallják, hogy nem is lenne érdemes pályázni."
Sólyomnál elakadt
Tordai Csaba államtitkár azt állította, hogy a módosításra azért volt szükség, mert jelenleg két törvény között ellentmondás van, és ezt fel kellett oldani. A médiatörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtt legalább tizenkét hónappal ki kell írni az új pályázatot. A digitális átállásról szóló jogszabály módosítása szerint viszont az ORTT 2008. december 31-ig nem újíthat meg műsorszolgáltatási jogosultságot, illetve nem hirdethet pályázatot. Tordai szerint ezt az ellentmondást a módosító javaslat feloldotta volna.
A törvénymódosítás azonban nem lépett hatályba, mivel Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak továbbította arra hivatkozva, hogy a "jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben". Sólyom azt is aggályosnak találta, hogy a törvény "háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben".
Nem mindegy, mennyi pénz folyik be
"A műsorszolgáltatási jogosultságra kiírt pályázatokban az ORTT a minimális díjat határozza meg, a pályázók erre licitálhatnak rá. Minél magasabb díjat ajánl valaki, annál több pontot kap a pályázatára, bár a megajánlott ár mellett a pályázat tartalmi oldala is számít" - vázolta az [origo]-nak Berényi Diána, az ORTT sajtóreferense, hogy mi történik akkor, ha egy lejáró műsorszolgáltatási jogot megpályáztatnak.
Az ORTT az elmúlt években azt a gyakorlatot követte, hogy amikor meghosszabbított egy jogosultságot, akkor a szolgáltató szinte változatlan feltételekkel folytathatta a működését. Erről a kérdésről a MeH által javasolt módosítás nem rendelkezett külön, nem írta elő, hogy a pályázat nélküli megújításnál hogyan kell eljárni, így a döntés az ORTT-re maradt volna.
A két országos rádióadó - amelyeknek 1998 óta van műsorszolgáltatási szerződése - jelenleg évente 200-200 millió forintot fizet a jogért. "A 12 év alatt összesen 6,4 milliárdba került a műsorszolgáltatási jog a rádióknak: a hét évre szóló jogért járó díj egyharmadát az első évben előre ki kellett fizetniük, később viszont ezt átütemezték, így két évig évi 1-1 milliárdot fizettek, jelenleg pedig 200 milliót" - mondta az [origo]-nak az ORTT egyik tagja, Wéber János. Szerinte az ORTT megbízásából tavaly ősszel készült egy szakértői anyag, amely megállapította, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság értéke évi 750-800 millió forint körül van.
Majtényi László, az ORTT elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy időről időre készülnek a testület megbízásából ilyen felmérések, azonban - mivel ezek szerinte belső munkaanyagok - az ebben szereplő árakról, kalkulációkról nem kívánt nyilatkozni. Fischer András, a Danubiust tulajdonló cég igazgatósági tagja és a rádió korábbi vezérigazgatója (aki egyben az [origo]-t kiadó vállalat első embere - a szerk.) szerint viszont ekkora műsorszolgáltatási díj a mai piacon nem kitermelhető. "A rádiók nem a versenyhelyzet elkerüléséért lobbiztak a folytatás mellett, hanem azért, mert a pályáztatás azzal a veszéllyel járt, hogy az első koncessziós periódushoz hasonlóan ismét irreális nagyságrendű elvárások fogalmazódnak meg a koncessziós díjjal kapcsolatban" - utalt Fischer a korábbi nehézségekre.
Az ORTT egyik - névtelenséget kérő - szakértője szerint nem lehet megbecsülni, hogy pályáztatás esetén mennyi lett volna a díj, valószínűnek tartotta azonban, hogy magasabb lett volna, ha több pályázat is érkezik a frekvenciákra, "hiszen azóta 11 év telt el". Még az egyik érintett országos rádió vezetőségének név nélkül nyilatkozó tagja is elismerte, biztosan akadt volna vetélytársuk, és verseny alakult volna ki. "A piacot ismerve több olyan kis-közepes nagyságú rádióról tudunk, amelyek valószínűleg indulnának a műsorszolgáltatási jogért" - tette hozzá.
Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt években zsugorodott a rádiós piac, aminek ármérséklő hatása lehetett volna pályáztatás esetén. 2007-ben például a rádiós reklámpiac bevétele közel 5 százalékkal csökkent a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének adatai szerint. (Az elektronikus média legnagyobb képviselőit tömörítő szervezet a tagok által szolgáltatott adatok alapján publikálja az éves elektronikus reklámbevételeket 2005 óta.)
A műsorszolgáltatási díj az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alapba folyik be, amelyet közérdekű célokra kell fordítani, ebből finanszírozzák például a közszolgálati műsorok készítését, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatókat, illetve kulturális támogatásra fordítják. "A műsorszolgáltatási jogért befolyó díjból talpra lehetne állítani a Magyar Rádiót, megoldani a digitális átállását, és az ORTT számára is fontos lenne, mert ebből támogatjuk egy sor vidéki tévé, rádió működését" - mondta Wéber János.
Megkérdeztük a MeH-et, mit gondolnak arról, hogy az általuk javasolt módosítás kizárta volna a versenyt és így annak esetleges árfelhajtó hatását is. "Az ORTT döntésén, a pályázati kiíráson múlik, hogy az ajánlott díjat a pályázat elbírálása során milyen mértékben veszi figyelembe. Nem egy esetben előfordult már, hogy nem a legmagasabb díjat ajánló pályázó nyerte el a műsorszolgáltatási jogosultságot" - közölte Tordai Csaba államtitkár. "Azt tehát, hogy a jelenleginél több vagy adott esetben kevesebb lesz-e a pályázat eredményeként a műsorszolgáltatásidíj-bevétel, előre látni nem lehet" - tette hozzá.
Mindkét rádió pályázna
"Minden lehetőségre igyekszünk felkészülni, ha végül úgy alakul, hogy pályázatot írnak ki, akkor azon biztosan el fogunk indulni" - jelentette ki az [origo]-nak László Géza, a Danubius Rádió vezérigazgatója. "Minden fórumon igyekeztük elmondani az álláspontunkat, és időről időre megkérdezték a véleményünket a jogszabály előkészítése során" - mondta a vezérigazgató. László Géza szerint a legfontosabb, hogy mielőbb döntés szülessen a kérdésben. "Működő vállalatként a jelenlegi bizonytalanság a legrosszabb, ami kihat mindenre, érinti a nálunk dolgozó embereket, a tulajdonosokat és az üzleti partnereket." Mint mondta, csak akkor tudnak számolni, tervezni, ha eldől, hogy végül kell-e pályázniuk.
A Sláger Rádió vezérigazgatója, Heal Edina elismerte, hogy nyilvánvaló érdekük a minél hosszabb időre szóló műsorszolgáltatási jog, ugyanakkor szerinte is a jelenlegi bizonytalan helyzet a legrosszabb, mikor a megújításra vonatkozó törvény az Alkotmánybíróság döntésére vár, de az sem dőlt el, hogy mégis pályázatot írnak-e majd ki a frekvenciájukra. "Az elmúlt egy év során csak kapkodtuk a fejünket, folyton változott a helyzet. Márpedig úgy nehéz nekimenni az üzleti évnek, hogy nem tudjuk, mi lesz november után" - mondta. "Szívesen pályázunk, ha kell, de akkor döntsék el mielőbb, hogy újra megnyitják a piacot" - tette hozzá.
Ismét előveszi az ORTT a kérdést
Az ORTT január elején - a Fidesz által delegált Szalai Annamária javaslatával egyetértve - kétharmados többséggel úgy döntött: elhalasztja a két országos kereskedelmi rádió novemberben lejáró koncessziójának megpályáztatását addig, amíg az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt a törvénymódosításról. A médiahatóság vezetője, Majtényi László különvéleményt adott ki, amelyben ezt a döntést törvénysértőnek nevezte. Szerinte azzal, hogy az alkotmánybírák elé került a törvény, és így nem lépett hatályba, a jelenleg hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, vagyis ki kellene írni a pályázatot az országos rádiók lejáró műsorszolgáltatási jogosultságára. "A médiatörvény alapján a megújítás egy ízben alkalmazható lehetőség, amellyel a jelenlegi műsorszolgáltatók már korábban sikerrel éltek", ezért a testület "köteles a pályázat kiírására" - közölte Majtényi.
A kérdés még nincs lefutva, a rádiók műsorszolgáltatási jogának megújítása ismét az ORTT napirendjére került, ugyanis az egyik tag javasolta a kérdés újratárgyalását, így a héten ismét döntést hozhat a médiahatóság. Wéber az [origo]-nak elmondta, hogy ő kezdeményezte a kérdés újbóli napirendre vételét. "Azért javasoltam, mert lesújtónak tartom, hogy a jogszabályi kötelezettség ellenére nem került kiírásra a pályázat" - magyarázta.
Figyelmeztetett arra is, hogy fennáll a veszélye annak, végül kicsúsznak az időből. "A két rádió műsorszolgáltatási jogosultsága november 19-én lejár. Ha az Alkotmánybíróság tavasszal úgy is döntene, hogy Sólyom Lászlónak van igaza, nagyon kevés idő maradna az egész pályáztatási folyamatra" - mondta az ORTT-tag. Így ha az Ab egyetértene is Sólyom aggályaival és végül ki kellene írni a pályázatot, a végén előállhatna az a helyzet, hogy a mostani két rádió marad nyeregben. Az új pályázókat elijeszthetné, hogy nem marad elég idejük az indulásra, az üzleti tervezésre - tette hozzá Wéber.
A volt kormánybiztos is a pályázatot sürgeti
A pályáztatás mellett van Sarkady Ildikó médiajogász is, aki korábban a Gyurcsány-kormány audiovizuális kormánybiztosa volt. "Az elmúlt több mint tíz év alatt közel száz médiával kapcsolatos felülvizsgálati kérelem érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Márpedig jelen esetben nem lehet várni az Alkotmánybíróság döntésére, hiszen addig mind az érintett kereskedelmi rádiók, mind pedig a médiapiac jogbizonytalanságban vannak" - mondta az [origo]-nak a médiajogász. Szerinte a testület nem is határozhatott volna úgy, hogy bevárja az alkotmánybírák döntését. "Ez nem mérlegelés kérdése, a hatályos törvény szerint kötelességük kiírni a pályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára" - jelentette ki Sarkady.
Szerinte ugyanakkor figyelembe kellene venni azt is, hogy készül a médiatörvény, ezért a frekvenciapályázatokat nem több évre, hanem csak az új jogszabály elfogadásáig, illetve egy átmeneti időre kellene kiírni. Sarkady Ildikó azt is kiemelte, hogy a pályázat nélküli újrázási lehetőséget már a médiatörvény és a digitális átállásról szóló jogszabály együttes, 2007-es módosítása is megteremtette, ám, mint fogalmazott, akkor mégsem kapta fel rá senki a fejét. A volt kormánybiztos is azt mondta, hogy a rádiók évek óta kemény lobbit folytatnak érdekeik védelmében, a pártok pedig sokszor a szakmai érvek ellenére is keresztülnyomják politikai elképzeléseiket.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/01/tagadja-a-meh-hogy-egyeztetett-a-radiok-musorszolgaltatasi-joganak-megujitasarol
|
https://web.archive.org/web/20220625140245/https://www.origo.hu/itthon/20090113-tagadja-a-meh-hogy-egyeztetett-a-radiok-musorszolgaltatasi-joganak-megujitasarol.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenkinel-jartak-akinel-kellett-a-lejaro-radiofrekvenciak-tortenete
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[
"Danubius Rádió",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Sláger Rádió Rt."
] |
[] |
[
"média",
"lobbi"
] |
[] |
7,951 |
Budai villák és földbirtokok a fővárosi képviselők kezén
|
Hétfőn nyilvánosságra hozták a fővárosi képviselők vagyonnyilatkozatait. Ezekből szemelgettünk.
|
A legnagyobb lakáscélú ingatlannal Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes rendelkezik, akinek egy 400 négyzetméteres háza áll egy 1278 négyzetméteres II. kerületi telken. Ezen kívül mintegy százmillió forintos megtakarítása is van.
Pokorni Zoltán fideszes városatyának, a XII. kerület polgármesterének szintén egy nagy II. kerületi ingatlana van (50 százalékos tulajdonában): egy 867 négyzetméteres telken álló 291 négyzetméteres családi ház. Viszont jelentős banki tartozást halmozott fel: 22 millió forintot.
Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettesnek a XII. kerületben áll egy 240 és egy 118 négyzetméteres háza egy-egy 2100 négyzetméteres telken, de emellett van még egy érdi háza, Jászberénynél pedig egy 5500 négyzetméteres tanyája és egy 3,5 hektáros szántója, valamint 35 millió forint banki tartozása.
A legtöbb ingatlanról Bagdy Gábor kereszténydemokrata frakcióvezető adott számot. A politikusnak kilenc nagy területű szántója van Csömörön, Gödöllőn, Budapesten, Pomázon, Cserháthalápon, két gyümölcsöse Budapesten és Nagykovácsiban, egy szőlője Piliscséven és egy Budakeszin, két nádasa Soroksáron, két nagy telke a XI. kerületben (az egyik házzal), egy telke Budaörsön és egy háza Óbudán.
Demszky Gábor főpolgármester 3 budakeszi ingatlanban tulajdonos, valamint megvan még a nyaralója a horvátországi Kusariban, és van ott még egy nagyobb kertje is.
Katona Kálmán, MDF-es politikus egy XV. kerületi telekkel és házzal, egy zuglói házzal, egy balatonszemesi üdülőházzal, egy balatoni és egy zsanai erdővel, és egy nógrádi vályogból készült parasztházzal büszkélkedhet.
A legszerényebb tulajdona a fideszes Schneller Domonkosnak van: egy 4 négyzetméteres tároló Újbudán. Ő legalább 500 ezer forint értékű Sonor dobfelszerelésével vigasztalódhat, nem úgy mint frakciótársa László Zoltán, akinek semmije sincs, és mindössze havi 50 ezer forintot húz a Magyar Demokratától.
Van, aki nem ingatlanba fektet a képviselők között. Szolnoki Andreának (SZDSZ) 34 millió forintja van takarékbetétben, Havas Szófiának (MSZP), 30 millió forintja, Balogh Pálnak (MSZP) pedig 17 millió + 19 millió forintja (az utóbbi OTP értékpapírban).
A legdivatosabb autó a képviselők között a Volkswagen Passat, de Papcsák Ferenc (Fidesz) egy Chrysler 300C-vel, Hunvald György (MSZP) egy Jaguárral, Horváth Csaba (MSZP) egy Audi A4-gyel, Steiner Pál (MSZP) egy Lexus RX400-al, Bőhm András (SZDSZ) egy új BMW 535-össel jár, Horváth Gyulának (MSZP) pedig két Toyotája is van (egy RAV4 és egy Auris).
Motorcsónak-tulajdonos Wiest János (MSZP) és Fónagy János (Fidesz), aki emellett értékes bélyeggyűjteménnyel is rendelkezik. Ríz Leventének (Fidesz) egy elektromos zongorája van, ami jó kereset-kiegészítési forrás, hiszen képviselői és polgármesteri fizetése mellett zeneszerzésből is hozzájuthat alkalmanként 10 ezer forinthoz az Artisjustól.
Értékes herendi és zsolnai porcelánokat, ólomkristály vázákat, tálakat gyűjt két szocialista képviselő, Egerfai József, és Devánszkiné Molnár Katalin. Lakos Imre SZDSZ-es képviselő pedig karóráját említi az értékes ingóságok között, hozzátéve, hogy hitelből van.
|
https://index.hu/belfold/budapest/vagyin4686/
|
https://web.archive.org/web/20221206101209/https://index.hu/belfold/budapest/vagyin4686/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budai-villak-es-foldbirtokok-a-fovarosi-kepviselok-kezen
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
7,952 |
Felszívódott békéscsabai vagyon
|
Békéscsaba fideszes vezetői szerint fél áron kótyavetyélték el szocialista elődeik a városban található egykori Dugonics laktanya területét...
|
V. Fehér József
2009.02.12. 23:00
Békéscsaba fideszes vezetői szerint fél áron kótyavetyélték el szocialista elődeik a városban található egykori Dugonics laktanya területét, ráadásul az ingatlant kezelő vállalkozás – amelynek létrehozásánál Tóth Károly MSZP-s képviselő is segédkezett – több tíz millió forintos tartozást halmozott fel, amelynek kifizetése az önkormányzatra hárulhat. Az országos rendőrfőkapitány nyomozást rendelt el a történtek miatt.
Nyomozást rendelt el az országos rendőrfőkapitány a békéscsabai Jamina Innovációs Kft.-vel szemben, amelynek lefolytatására a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki. A társaságot még a megyeszékhely előző, balliberális többségű önkormányzata idején alapították, s a körülötte bábáskodók között bizottsági elnökként jelent meg Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő. A jelenlegi, fideszes városvezetés hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést ismeretlen tettes ellen, ugyanis – állításuk szerint – a volt Dugonics laktanyát megszerző korlátolt felelősségű társaság jelentős vagyonvesztést okozott a városnak.
Az egykori több mint tízhektáros honvédelmi objektum, amely bezárása után Békéscsaba tulajdonába került, a különböző értékesítések során összesen 60 millió forintért jutott magánkézbe. A feljelentés szerint a vagyonkezeléssel megbízott akkori tagok a piaci ár feléért értékesítették a területet. A tizenöt részre felosztott vagyonból a cég tizenkettőt igen hamar továbbadott. A mostani önkormányzat legfőbb gondja az, hogy a vételárból 17 millió forintot a mai napig nem kapott meg. Feltűnő, hogy a bevételből 25 millió forintot a kft. azelőtt kölcsönadott, hogy ténylegesen tulajdonos lett volna. A feljelentők szerint a vagyonkezeléssel megbízottak kötelességüket megszegték, így összességében 50 milliós vagyoni hátrányt okoztak.
A cselekmények büntetőjogi megítélése során az elfogultság gyanúja azért merülhetett fel, mert a történet szereplői befolyásos balliberális politikusok.
Pancsira Zsolt, a Jamina Innovációs Kft. ügyvezetője az események során mindvégig igyekezett kapcsolatot tartani a tulajdonosokkal, így az önkormányzattal is. Sajtónyilatkozatából kihámozható: szerinte a bajok legfőbb okozója, hogy a jobboldali városvezetés nem óhajtja az eltervezett beruházásokat megvalósítani. Ő szívesen beszélne elgondolásaikról, ám erre szerinte a helyi hatalmat immáron két esztendeje gyakorlók nem kíváncsiak. Mint mondja, az sem segített a cégen, hogy majdnem egy évig ügyvezető nélkül léteztek. Inkubátorház is lehetne a volt Dugonics laktanya helyén, de önkormányzati partnerség nélkül már a pályázat benyújtásának sincs sok értelme.
– Tudtommal 35 millió forintos jelzálogot jegyeztek be a társaság maradék ingatlanára, s közel a végrehajtás – nyilatkozta lapunknak Vantara Gyula polgármester. – Követel tőlük az adóhatóság, a víz- és a gázművek, komoly kintlevőségeik vannak, és nálunk sem egyenlítették még ki a tartozást. Vajon a jelzálogjogosultaktól felvett 35 milliót mire használták? Nem vigasz, hogy országos központjuk ellen hamarosan felszámolás indul.
A fideszes polgármester elmondta, hogy nem áll szándékukban fizetési halasztást adni az ügyvezetőnek. Vantara Gyula csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az említett adósságot rendezik feléjük. Hogy a cég kintlevőségei nem jönnek be, s gazdasági helyzetük ellehetetlenül, az előzmények ismeretében nem hat a meglepetés erejével. Megtudtuk azt is, hogy a nevében innovációs alakulat tevékenységi körét már eleve hibásan határozták meg, ezért később ötszörös illetéket fizettek. A társaság az idők során papíron 160 milliós forintos árbevételt produkált, ám ez különös módon nem csökkentette a tartozásait. Nem hétköznapi gyakorlat az sem, ahogy a kft. már az adásvételi szerződés hivatalos dátuma előtt kölcsönszerződést kötött az egyik vásárlóval.
A lapunk birtokába jutott információ szerint Tóth Károly országgyűlési és önkormányzati képviselő (MSZP) – Pancsira Zsolt aláírásával – egy ajánlatot vitt a feljelentést jegyző ügyvédhez. Az ajánlat lényege az volt, hogy a tartozás a város felé természetben is elképzelhető lenne. Az ügyvéd jelezte a politikusnak, hogy képviselőként nem ildomos olyasmit támogatni, ami hátrányos településének. Az ügyvéd kérte, hogy a város ne vásároljon meg olyan területet kétszeres áron, amelyet egy évvel korábban fele áron adott el. A város érdeke az „innovációs” érdekeltségben még egyáltalán meglévő vagyon visszaszerzése, különös tekintettel arra, hogy az – indokolatlanul – ár alatt került privát kézbe.
A cég ügyeiről nehéz új információkhoz jutni, mintha már nem is léteznének. Ennek ellenére megjósolható, hogy ez lesz a közelgő választási kampányok egyik legkényesebb témája a térségben.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/felszivodott-bekescsabai-vagyon
|
https://web.archive.org/web/20240220140706/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/felszivodott-bekescsabai-vagyon
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszivodott-bekescsabai-vagyon
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Pancsira Zsolt"
] |
[
"Jamina Innovációs Kft."
] |
[
"Békéscsaba"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
7,953 |
Eddig 360 parlamenti képviselő adta le vagyonnyilatkozatát
|
Hétfő délután két óráig 360 képviselő adta le a vagyonnyilatkozatát - közölte az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának munkatársa az MTI-vel; a határidő este nyolc órakor jár le.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=71274
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eddig-360-parlamenti-kepviselo-adta-le-vagyonnyilatkozatat
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
7,954 |
Orbán legatyásodott, Kóka bukott százmilliót
|
Orbán Viktor 15 millió forinttal lett szegényebb tavaly, Gyurcsány Ferencnek megtakarításai nem érik el a bevallási küszöböt, Varga Mihálynak kétszer annyi adósága van, mint megtakarítása.
|
Dávid Ibolya (MDF, elnök)
Ingatlan: Zamárdiban egy 90 négyzetméteres, haszonélvezettel terhelt üdülő 2/3-a (1975-ben vásárolta), Budapesten II. kerületi 150 nm társasházi lakás fele (2003-ban vásárolta), Budapest II. kerültei 113 nm lakás fele (1999 életjáradéki szerződés), Budapest III. kerület 60 nem társasházi lakás haszonélvezeti joga (2008).
Megtakarítás: Két biztosítása 2 millió forintot ér, részvényei 1 millió forintot kóstálnak.
Tartozás: 5,6 millió forinttal tartozik egy banknak, 2007-ben a tartozás 6, 2006-ban pedig 12 millió forint volt.
Jövedelem: Képviselői tiszteletdíja 394 230 forint, költségtérítési általánya 266 685 forint.
Fodor Gábor (SZDSZ, elnök)
Ingatlan: Budapest XIV. kerület 60 nm társasházi lakás fele.
Autó: Saab 95 (2005. vásárlás).
Megtakarítás: Bankszámlája 1,2 millió forintos egyenleget mutat.
Jövedelem: Az országgyűlési tiszteletdíja 231 900 forint, költségtérítési átalánya ugyanennyi, illetve az ELTE tanára 15 ezer forintért.
Gyenesei István (független, önkormányzati miniszter)
Ingatlan: Kaposvár 105 nm társasházi lakás fele (1992. vásárlás), Kaposvár 94 nm társasházi lakás 1/6-oda (2001. öröklés), Balatonfenyves 458 nm telek és 45 nm üdülő 1/3 (1989. öröklés), Hévíz 44 nm társasházi üdülő fele (2003. vásárlás), Kaposvár 7320 nm müveleti ág alól kivett föld 7/12 (2001. öröklés, 2003. vásárlás), Hinyaújnép 12 810 nm szántó 1471/26775, Babócsa 150 nm közösségi épület 2/100 (1993. vásárlás), Kaposvár 2760nm művelési ág alól kivont földterület (2008. vásárlás).
Autó: 1999-ben vásárolt Daewoo Lanos.
Megtakarítás: 1675 darab OTP részvényt, 5 millió forint értékű AIG életbiztosítást, 604 458 forintnyi OTP pénzpiaci befektetési jegy, 6 millió forint OTP Osztalék-Csúcs befektetési jegy, 3 millió forint takarékbetét, 3,2 millió forint devizabetét, 1,5 millió forint készpénz.
Tartozás: 2,5 millió forinttal adósa magánszemélyeknek.
Jövedelem: Miniszteri javadalmazása 1,38 millió forint, országgyűlési képviselőként 208 000 ezer forint a járandósága, a Somogy megyei önkormányzat tagjaként 65 ezer forint illeti meg, ingatlan-bérbeadásból 145 800 forintot keres, egy gazdasági társaság osztalékából pedig 38 500 forint jut neki.
Gyurcsány Ferenc (MSZP, miniszterelnök)
Ingatlan: Pápa nm társasházi lakás (1995. vásárlás, édesanyja lakik benne).
Megtakarítás: Bankszámláinak egyenlege nem éri el a képviselői alapilletmény összegének hatszorosát (mintegy 1,4 millió forint), így nem köteles közzétenni.
Jövedelem: Miniszterelnöki fizetése 1,507 millió forint (2007-ben 1,4 millió forint), az Altus Befektetési Zrt.-ből származó tulajdonosi osztaléka 2008-ban 114,06 millió forint volt (2007-ben 110 millió, 2006-ban 87,67 millió.)
Hagyó Miklós (MSZP, főpolgármester-helyettes)
Ingatlan: Budapest XII. 2143 nm telek 7692/100000 (1998. vásárlás), Budapest XII. 118 nm társasházi lakás (1998. vásárlás), Jászberény 5500 nm telek, 150 nm tanyaépület és 150 nm gazdasági épület (1982. ajándékozás, 2003. ajándékozás), Érd 730 nm telek és 160 nm lakóház (2003. vásárlás) Budapest XII. 240 nm lakóház, 112 nm terasz, 30 nm pnce, tároló (2007. vásárlás), Jászberény 35000 nm szántó (2005. ajándékozás), Budapest XII. 2143 nm telek 115410/1000000 (2007. adásvétel).
Autó: Trabantot (1993. vásárlás)
Megtakarítás: Havi 49 052 forint biztosítás, évi 2000 euró biztosítás, 9 millió forint és 4300 euró pénzintézeti számlakövetelés, 2,5 millió forint tagi kölcsön. (2007-ben 27 millió forint takarékbetéti megtakarítása is volt.)
Tartozás: 35 millió forint.
Jövedelem: Főpolgármester-helyettesként 756 ezer forintot keres (pont annyit, mint 2007-ben), ingatlan-bárbeadásból származó havi jövedelme 150 ezer forint (akárcsak 2007-ben), az egyik regionális fejlesztési tanács tagjaként 78 750 forint illet meg, képviselői tiszteletdíja 231 900 forint, költségtérítési általány pedig 115 950 forint.
Herényi Károly (MDF, frakcióvezető)
|
https://index.hu/belfold/vgynnyltkzt0/
|
https://web.archive.org/web/20211129201748/https://index.hu/belfold/vgynnyltkzt0/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-legatyasodott-koka-bukott-szazmilliot
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
7,955 |
Folytatódik az ingatlanügy
|
Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányellenes mulasztás megállapítása és megszüntetése végett Verók István (MSZP), a VI. kerület polgármestere, akit nemrégiben gyanúsítottként hallgattak ki egy terézvárosi ingatlan-eladási ügyben.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=71310
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodik-az-ingatlanugy
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[
"Verók István"
] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
7,956 |
4-en egyéb okból nem tudták
|
Hétfő estére 382 országgyűlési képviselő adta le saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát - közölte Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának szocialista elnöke az MTI-vel.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=71365
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-en-egyeb-okbol-nem-tudtak
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
7,957 |
A thai parlament feloszlatását követelik
|
A thaiföldi kormány vasárnap elutasította Thakszin Sinavatra volt miniszterelnök híveinek ultimátumát, amelyben Abhiszit Veddzsadzsiva kabinetjének lemondását és a parlament feloszlatását követelték.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=69813
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-thai-parlament-feloszlatasat-kovetelik
|
Népszava
|
world-news
|
2009-02-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
|
7,958 |
Princz Gábor - harmadszor a bíróság előtt
|
Pénzbüntetés helyett szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést a bíróság Princz Gábor egykori Postabank-vezérre - kezdeményezi a vádhatóság.
|
Az ügyészség azért nyújtott be fellebbezést az egy éve kihirdetett ítélet ellen, mert álláspontja szerint a bankár és társai még a kilencvenes években szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket. Tudatosan hibás üzletpolitikát folytattak, nem képeztek megfelelő céltartalékot, sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet, hogy jól prosperáló bank látszatát keltsék.
A per tárgyalása ma kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon. A tét pedig az, hogy mondják ki: Princz és társai nem hanyag kezelést követtek el, hanem cselekményük a lényegesen súlyosabban büntetendő hűtlen kezelésnek minősül. A volt Postabank-vezér és hat társa ellen 1997-ben indult büntetőeljárás 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. 2003-ban emelt vádat a Legfőbb Ügyészség. A Fővárosi Bíróság 2006-ban első fokon felmentette Princzéket, mert a vádakat megfoghatatlannak találta.
A Fővárosi Ítélőtábla másként döntött: a hűtlen kezelést nem látta megalapozottnak, de hanyag kezelés miatt Princz Gábort 3,6 millió, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta. A tavaly februárban kihirdetett ítélet ellen Princzék és az ügyészség is fellebbezett: az érintettek a felmentésüket akarják elérni, a vádhatóság pedig az ítélet súlyosbítását kezdeményezte. Felfüggesztett börtön kiszabását kérik.
A Postabank-ügy 1997 februárjában kezdődött, amikor a betétesek megrohanták a bank fiókjait, mert valaki azt terjesztette, hogy a pénzintézet csődközeli állapotban van. Az esetleges fizetésképtelenség hírére néhány nap alatt hetvenmilliárd forintot vettek ki a bankból. Ennek hatására a cég tényleg csődveszélybe került, és csak a Horn-kormány azonnali beavatkozása húzta ki a bajból - legalábbis átmenetileg.
Valami gond persze lehetett, mert a bank könyvvizsgálója 1998-ban húszmilliárdos hiányt állapított meg, később már harmincmilliárdról beszéltek. Az Orbán-kormány végül Princzcel az élen levá1totta a menedzsmentet, 170 milliárd forint állami pénzt pumpált a pénzintézetbe, majd eladta azt. Sokan támadták is a kabinetet, vitatva, hogy szükség volt-e ennyi állami segítségre. Máig nem tudni, mert a konszolidáció dokumentumait húsz évre titkosították.
Princz Gábor (háttal) tavaly január 10-én az ítéletet hallgatja
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090203-20090203-51-318987
|
https://web.archive.org/web/20090206093212/http://nol.hu/belfold/lap-20090203-20090203-51
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-gabor-harmadszor-a-birosag-elott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hanyagság"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
7,959 |
Ingatlanügyek és gyanúk: Terézváros az AB-hez fordul
|
Az Andrássy út 47. eladása ügyében meggyanúsított Verók István polgármester Alkotmánybírósághoz fordult. Szerinte mulasztásos alkotmánysértés, hogy az önkormányzati képviselők felelősségét nem szabályozták megfelelően.
|
Mulasztásos alkotmánysértés miatt fordult Alkotmánybírósághoz Verók István, Terézváros szocialista polgármestere. A politikus szerint a jogalkotó elmulasztotta megalkotni azokat a szabályokat, amelyek az önkormányzati képviselők felelősségét tisztázzák a képviselőtestületi döntéshozatal során, valamint szavazatukhoz kapcsolódóan. Ez a mulasztás veszélyezteti az alkotmányos önkormányzati alapjogokat, a jogbiztonságot és a zavartalan, fenyegetettségtől mentes képviselői működés függetlenségét - derül ki a kerületi önkormányzat lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
Mint arról a Népszabadság többször is beszámolt, az előző ciklusban eldöntött ingatlanhasznosítások közül több ügyben is rendőrségi, ügyészségi nyomozás folyik. Az Andrássy út 47. számú épület öt évvel ezelőtti, 150 millió forintért történt , pályázat nélküli eladása ügyében hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a BRFK, az ügyészség fokozott felügyelete mellett. A döntést annak idején megszavazó politikusokat - összesen 13 embert, köztük a polgármestert és a mostani testület nyolc tagját - gyanúsítottként hallgatnak ki.
A meggyanúsítás mögött Verók István polgármester a Fidesz ügyészségre nehezedő politikai nyomását vélelmezte, az eljárást pedig egyfelelől jogi nonszensznek, másrészt alkotmánysértőnek nevezte. A kerület vezetőinek érvelése szerint az önkormányzati képviselő el sem követhet hűtlen kezelést, hiszen nem idegen, hanem az önkormányzat saját vagyonát kezeli. A kerület szerint az Andrássy út 47. eladása törvényes volt, a vételár azért volt alacsony, mert a vevőt terhelte a bérlők kiköltöztetése.
A helyi ellenzék szerint mindeközben változatlanul zajlik tovább a szerintük aggályos ingatlanhasznosítás. Wertán Zsolt (KDNP) nyílt levélben hívta fel a figyelmet, hogy a kerületi MSZP-székház épületében lévő ingatlan elidegenítésétől döntött a helyi gazdasági bizottság legutóbbi ülésén. Az ellenzéki városatya szerint a szocialistákhoz köthető értékbecslő meglehetősen alacsonyra becsülte az ingatlan értékét, amelyre négyzetméterenként alig negyvenezer forintot határozott meg. Wertán szerint ennyiért még a külvárosban sem lehet bódét venni, ezért felszólította a kerület vezetését, hogy a polgármester állíttassa le az ingatlanértékesítéseket.
A VI. kerületi polgármesteri hivatal sajtófőnöke, Szilágyi Erika ezzel kapcsolatban lapunkkal azt tudatta: a szóban forgó ingatlan egy dohos, penészes, 78 négyzetméteres pince, ablakok és közművek nélkül. A sajtőfönök emlékeztetett arra, hogy eredetileg árvereztetni akarták a pincét, ez a javaslat azonban a bizottságban nem kapott többséget, amiről Wertánnak is tudnia kellett, ezért kijelentései "tudatos megtévesztésnek tekinthetők".
Andrássy út 47.
|
http://nol.hu/belfold/ingatlanugyek_es_gyanuk__terezvaros_az_ab-hez_fordul-318917
|
https://web.archive.org/web/20090205074702/http://nol.hu/belfold/ingatlanugyek_es_gyanuk__terezvaros_az_ab-hez_fordul
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanugyek-es-gyanuk-terezvaros-az-ab-hez-fordul
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[
"Verók István"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
7,960 |
Habozás nélkül beárulják egymást a kékvérű Gripen-ügynökök
|
A dél-afrikai és a magyar megvesztegetési ügy között nincs összefüggés. A magyar szállal kapcsolatban is halad a nyomozás, a legújabb fejlemények azonban még titkosak - nyilatkozta lapunknak Christer van der Kwast svéd főügyész.
|
Egyre tisztábban látja a Jas Gripen svéd harcigépek eladásával kapcsolatos korrupciós ügyeket a svéd föügyészség. Új szálak ugyan nem bukkantak fel, de az eddig homályos és zűrzavaros ügy részletei lassan világossá válnak. Ez köszönhető a ki nem fizetett és ezért egymást habozás nélkül beáruló, kékvérű Gripen-ügynököknek, valamint a Dél-Afrika-i főügyészség eredményes házkutatásainak.
Christer van der Kwast főügyész lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az eredményt egyre jobban sürgeti a közvélemény, tekintettel arra, hogy a jelenlegi gazdasági krízis jelentősen érkzékenyebbé tette a korrupció iránt az embereket. Ezen felül a jelenlegi gazdasági válság elméletileg fokozhatja a korrupciót is, hiszen a termelő cégek mindent megtesznek, hogy megrendeléshez jussanak. Ez azonban jelenleg még csak elmélet, ilyen indíttatású konkrét esettel még nem találkozott a svéd föügyész.
- A bűnűgyeket vizsgáló hatóságok nem kapkodhatnak, nem nagyolhatják el a vizsgálatokat. Nem tehetnek a bíróságok asztalára felgöngyölítetlen ügyeket csak azért, mert a társadalom, vagy néhány politikus türelmetlen. Az egyetlen amit tehetünk, hogy még több munkát, még több emberi, szellemi és anyagi energiát invesztálunk a felderítésekbe. Az eredmények hozzák magukat. Most már az is kezd világossá válni, köszönhetően a dél-afrikai hatóságok eredményes és kitartó munkájának, hogy a kenőpénzek eredeti kifizetőhelye a Sanip nevü cég volt, ami ugyan a Saab leányvállalata, de a British Aerospace irányítása alatt áll. Egy korrupciós ügy vizsgálatánál roppant fontos, hogy a kifizetett kenőpénzek eredeti forrását is ismerjük, mert azt általában "jótékony" homály fedi - mondta a főügyész.
- A magyar és a dél-afrikai ügy között ugyan nincs egyelőre semmilyen látható összefüggés, bár én semmit sem tudok kizárni. A magyar vonalat különben a cseh üggyel egy csomagban kezeljük és folyamatosan rakjuk össze az információkat. Szó sincs róla, hogy ad acta tettük volna az ügyet. Dolgozunk és haladunk. Minden esetre a hajdani dél-afrikai püspök, Desmond Tutu véleményének egy részével egyet értek, hiszen elvileg valóban sokkal könnyebb azt a politikust korrumpálni, aki korábban, bizonyos politikai rendszerek változása előtt nyomorgott. A kisértés óriási, de ez minden, csak nem mentség. Vannak szegényebb és egyben korrupció vonatkozásában rizikósabb országok, de hogy melyek azok, azt nem az én tisztem eldönteni - nyilatkozott van der Kwast.
Kérdésünkre, hogy van-e valami újabb olyan nyom, amely konkrétan a magyarországi korrupciós ügy része, vagy esetleg tud-e mondani valami fejleményt, a főügyész így válaszolt: "igen tudnék, de nem mondok. A vizsgálat szigorúan titkos, így izgalmas részletekkel legnagyobb sajnálatomra nem szolgálhatok."
|
http://nol.hu/kulfold/habozas_nelkul_bearuljak_egymast_a_kekveru_gripen-ugynokok-318893
|
https://web.archive.org/web/20090206050418/http://nol.hu/kulfold/habozas_nelkul_bearuljak_egymast_a_kekveru_gripen-ugynokok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/habozas-nelkul-bearuljak-egymast-a-kekveru-gripen-ugynokok
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Svédország"
] |
[] |
[
"Gripen-ügy"
] |
7,961 |
Bűnbánó cég buktatta le a milliárdos kartell-láncot
|
Útépítési kartellek újabb sorozatának vetett véget a Gazdasági Versenyhivatal. A kiszabott bírság összege magasabb az elmutyizott beruházások összértékénél...
|
Bűnbánó résztvevő közreműködésével egyszerre tucatnyi útépítési kartellügyet göngyölített fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet történetében ritka, de nem először fordult elő, hogy a piaci szereplők összejátszásának bizonyításához belső informátor adta a füleseket. A nyomozásban együttműködők az amerikai krimikből ismert tanúvédelemre, nevük bizalmas kezelésére nem számíthattak. Jutalmuk a büntetlenség lehetett. A visszaeső kartellezőkön viszont példát statuáltak.
Összesen 2,9 milliárd forint bírságot szabott ki három kartellező útépítő vállalkozásra csütörtökön megszületetett határozatában a GVH - tájékoztatta lapunkat Szántó Tibor. A Heves és Nógrád megyei kartellügyek sorozatának vizsgálatánál eljáró versenytanács elnöke reméli, hogy eljárásuk egyszerre rettenti el az összejátszástól a piaci szereplőket és teszi egyértelművé: a törvénysértések feltárásához adott segítséget a GVH honorálja.
A rendhagyó vizsgálat 2006 szeptemberében kezdődött, amikor a versenyhivatal előzetes értesítés nélkül csapott le a Strabag és az Egút Zrt., valamint az építési piac nagyjai mellett kevésbé ismert HE-DO Kft. irodáira. Az ellenőrök már akkor a versenyt korlátozó magatartás gyanújával tartottak helyszíni szemlét a három cégnél. Az azonban, hogy valójában mibe is botlottak, csak akkor kezdett körvonalazódni, amikor a HE-DO Kft. vezetői jelezték: készek együttműködni az ügy részletes feltárásában.
Az elnök nem részletezte, hogy a pálosvörösmarti székhellyel, több telephelyen működő cég pontosan milyen információkat adott át a versenyhivatalnak. Csupán annyit árult el: vizsgálata megkezdésekor a GVH még csak néhány, 2005-2006 között lebonyolított beruházásra koncentrált. Az ügy lezárásakor viszont már tizenhárom, a Heves, illetve a Nógrád megyei önkormányzatok és közútkezelők beruházásait 2002-2006 között kísérő kartellügyében hoztak határozatot. Ráadásul a valamennyi ügyben részt vevő, de a versenyhivatallal együttműködő HE-DO Kft.-től szerzett bizonyítékok lehetővé tették az érintett cégek kartellezési gyakorlatának megismerését is.
A GVH szerint bebizonyosodott, hogy a Strabag, a Colas-csoporthoz tartozó Egút és a HE-DO tizenkét jelentős út-, illetve hídépítésnél, -felújításnál felosztotta egymás között a piacot, és rögzítette árait. A kartellezésben ismétlőnek - visszaesőnek - számító két nagy cég esetében a versenyhivatal elrettentő összegűnek szánt bírságokat szabott ki. Miközben az ügyben érintett beruházások összértéke hozzávetőleg egymilliárd forint volt, a Strabag 1,7 milliárd, az Egút 1,2 milliárd forint büntetést kapott.
A HE-DO Kft.-től szerzett információk alapján került a GVH látókörébe a Swietelsky Kft. és a Colas Dunántúli Zrt. is. Az előbbinél a szakértők nem találtak jogsértésre utaló bizonyítékot. A Colas Zrt.-nél viszont bebizonyosodott, hogy a 2005-ben még Hoffmann Rt. néven működő cég Heves városában kartellezett a HE-DO Kft.-vel a Vásártér út 18 millió forintos átépítésénél. A jogsértésekért a Colas cége hatmillió forintos büntetést kapott.
A GVH még a tekintélyes bírságok ellenére is kesztyűs kézzel bánt az elmarasztalt cégekkel. A versenyhivatal akár a kartellezők jogsértést megelőző éves árbevételének tíz százalékával megegyező büntetést is megállapíthatna. Ez a 2007-ben 170 milliárd forint árbevételű Strabag esetében 17 milliárd, az Egút anyacégeként jegyzett Colas 77 milliárd forint árbevétele tükrében 7,7 milliárd forint bírság megállapítását is lehetővé tette volna.
A kalapban benne van az is, hogy a kartellező cégeket az állami és az önkormányzati közbeszerzésektől egyaránt el lehetne tiltani. Lehetőségeit azonban nemcsak a versenyhivatal, de egyelőre a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. sem használja ki. Az állami beruházó legalábbis eddig nem zárta ki közbeszerzési eljárásaiból a kartellezőket. A hivatalos indoklás szerint azért nem, mert egy ilyen lépéssel a NIF csökkentené a projektjeire pályázó cégek számát, azaz lényegében korlátozná a versenyt.
Az üzleti partnereire terhelő adatokat szolgáltató HE-DO Kft. feltehetőleg egy ideig nem lesz a legközkedveltebb cég az útépítők körében. A GVH adatai szerint 2007-ben 2,5 milliárd forint árbevételt produkáló vállalkozás annyit mindenesetre elért, hogy a kartellezést büntetlenül megúszta. A versenyhivatal "engedékenységi politikája" keretében megkegyelmezett a társaságnak, és egy fillér büntetést sem szabott ki rá a kartellezésért, holott az árbevétele alapján kiszabható bírság elérhetné a 250 millió forintot is.
|
http://nol.hu/gazdasag/lap-20090131-20090131_2-3-318663
|
https://web.archive.org/web/20090204004859/http://nol.hu/gazdasag/lap-20090131-20090131_2-3
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunbano-ceg-buktatta-le-a-milliardos-kartell-lancot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-01-31 00:00:00
|
[] |
[
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"HE-DO Kft.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft."
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] |
[] |
7,962 |
Újabb útépítőkartellt számolt fel a GVH
|
Csaknem 3 milliárd forint bírságot szabott ki kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három útépítő vállalkozásra.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=65246
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-utepitokartellt-szamolt-fel-a-gvh
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"HE-DO Kft.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft."
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
7,963 |
Kitette a Microsecet a Kincstár
|
Hirtelen leállt a cégbejegyzési illeték elektronikus igazolásának kiadása pénteken. Hétfőn indul újra a rendszer. Az ok: a Magyar Államkincstár kitette a szolgáltatást végző Microsecet...
|
Kitette a cégbírósági papírok elektronikus kezelésében eddig megkerülhetetlennek számító Microsec szűrét a Magyar Államkincstár. A társaság - többek közt - a tavaly nyár óta általánosságban is működő elektronikus cégbejegyzési rendszer üzemeltetését végzi.
A Magyar Államkincstár és a Microsec az elektronikus cégbejegyzési rendszer indításakor került kapcsolatba. Ahhoz ugyanis, hogy a bejegyzés megtörténhessen igazolni kell, hogy az ügyvéd befizette az illetéket. Ezt az igazolást a MÁK-nak kell ma kiállítani - bár a szervezet mindvégig tiltakozott az ellen, hogy számlavezetőként erre a feladatra kötelezzék. A Kincstár álláspontja az volt: az illeték befizetéséről képesek igazolást küldeni a cégbíróságoknak (hiszen a pénz azok számlájára érkezik), az igazolást ezek után pedig a bíróság is kiadhatja. Ám a feladat mégis ott ragadt - az igazságügyi tárca a cégtörvény alapján rendeletben kötelezte a MÁK-ot az igazolások kiadására.
A feladatra a szervezet közbeszerzési pályázatot írt ki - ezen nyert a Microsec, amely az elektronikus cégbejegyzési tenderen is evitte a pálmát, miközben az igazságügyi tárca megbízásából azért emellett üzemelteti a cégbíróságok informatikai rendszerét, és szintén a tárca megbízásából ellátott adat-továbbítói szerepében nehezen megkerülhető az elektronikus céginformációs piacon. A MÁK-kal kötött szerződés értelmében az igazolások kiadásáért félmillió forintot (plusz az áfát) számlázott havonta a cég a MÁK-nak. Tavaly 326 ezer elektronikus befizetési igazolást adtak ki - vagyis ügyenként 18 forintba került ez a szolgáltatás a Kincstárnak. A szervezet azonban ezt sokallta - minthogy szerintük nem is lett volna ez az ő feladatuk, szinte minden forint ilyen célú kiadás feleslegesnek tűnik a számukra. A munka egy részét egyébként is a Kincstár végezte: a befizetéseket leválogatták és ez után adták át a Microsecnek az adatokat, amely párosította az ügyvédi utalványokkal a pénztári elszámolást, majd kiadta az igazolást.
A MÁK mindvégig abban reménykedett: a feladatot át tudja adni a cégbíróságoknak, ezért a cégtörvény legutóbbi módosításakor, három hónapja, fel is mondták a Microseccel kötött szerződést. A törvény azonban nem változott meg, a feladat maradt a Kincstárnál - ám a szervezet végül nem kötött új megállapodást a Microsec-kel. A felmondási határidő január 29-én, csütörtökön járt le - pénteken így leállt az elektronikus igazolások kiadásával a Microsec.
A váltás zavart okozott, állítólag mind a bíróságokat, mind pedig az ügyvédeket meglepte a hirtelen leállás, hiszen a MÁK senkit sem értesített előzetesen. A szervezet honlapjára csak pénteken került ki az új rendről szóló tájékoztató anyag.
A Kincstárnál azt a felvilágosítást kaptuk: hétfőtől újraindul a rendszer - az igazolásokat ugyanis ezentúl maguk adják ki. Más feladataik miatt is szükségük volt elektronikus cégaláírások megvásárlására - úgy tudjuk, nyolc ilyet vesznek piaci áron (bőven a közbeszerzési értékhatár alatt, darabonként 15 ezer forintért). Az aláírásonként ezen kívül még 4 forintot kell majd fizetni az "időbélyegekért" - vagyis úgy évi 4-5 millió forintot spórolnak azzal, hogy maguk végzik a feladatot. A Microsec szerint azonban még számolni kell a munkaidő ráfordítással, és - esetleg - a beszerzendő új számítógépes fejlesztéssel is, vagyis: a cég nem volt drágább.
A MÁK álláspontja szerint az ügyintézés így gyorsabb lesz: már reggeltől kezdve ki tudják küldeni az előző napi befizetésekről szóló igazolásokat, miközben a Microsec ezt csak délután tudta megkezdeni. (Az adatokat ugyanis ekkor, egy csomagban a feldolgozás után adta át a Kincstár a cégnek, miközben most a feldolgozás közben folyamatosan tudják majd küldeni az igazolásokat - az eddigi szolgáltató azt mondja: ha lett volna korábban adat, és azt kisebb csomagokban is át tudják adni, akkor ők is korábban megkezdték volna az igazolásokat kiadni).
A rendszer némileg megváltozik. Hétfőtől az ügyvédeknek a MÁK-nál kell bejelentkezniük, az [email protected] címen kell bejelentkezniük a Kincstárhoz, majd ezek után kell befizetni az illetéket - és egy nap múlva jön az igazolás. A Microsec-nél úgy vélik: ez így bonyolultabb, és mivel nem tesztelték korábban a rendszert, bizonytalanabb is.
|
http://nol.hu/gazdasag/kitette_a_microsecet_a_kincstar-318577
|
https://web.archive.org/web/20170121105327/http://nol.hu/gazdasag/kitette_a_microsecet_a_kincstar-318577
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitette-a-microsecet-a-kincstar
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Microsec Kft."
] |
[] |
[
"informatika"
] |
[] |
7,964 |
Csapó Ágnes: nem vagyok az új Tocsik Márta - milliárdos sikerdíjügy?
|
„Nem vagyok az új Tocsik Márta” – mondta Csapó Ágnes, a Budapest Priv-Invest Kft. ügyvezetője lapunknak azután, hogy Tóth Károly szocialista képviselő vele kapcsolatban azt állította: milliárdos sikerdíjügy főszereplője.
|
Csapó Ágnes most jogi lépéseket fontolgat, mert úgy érzi, megsértették cége jó hírnevét. Az ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy a kft. mintegy húsz önkormányzat pénzét fekteti be, nagyrészt olyan összegeket, amelyek kötvénykibocsátásból származnak. A közpénzeket a cég olyan helyre fektette be, ahol tőke- és hozamgarantált lehetőségek voltak, kaszinóba, tőzsdére nem vitték őket.
Sikerdíjas botrányok: Tocsik és Gulya András
Tocsik Márta és a Vektor, illetve a Vektor Bróker Rt. közvetített az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és az állami vagyonra pályázó cégek között, hogy minél magasabb áron értékesíthessék a privatizálandó vagyontárgyakat. Tocsik több mint 8 milliárd forintot alkudott össze, sikerdíja 804 millió forint volt. A MÁV Cargo eladásákor a csaknem 2 milliárdnyi sikerdíj miatt pattant ki botrány. A 100 milliárdos üzletért az osztrák vevő Rail Cargo Austria 7,1 millió eurónyi sikerdíjat fizetett a magyar Geuronet Bt. számlájára. A vállalkozás vezetőjének a fia Gulya András, előbb az ABN Amro bankot, majd a Postabankot vezette.
„Badarság, hogy a Fidesz szervezné a kapcsolataimat. Az önkormányzatok ajánlanak egymásnak, és közöttük csak akkora arányban vannak fideszes vezetésű települések, mint az országban általában” – mondta Csapó Ágnes azzal kapcsolatban, hogy a cég több fideszes önkormányzattal áll kapcsolatban. Az ügyvezető érdekességként megjegyezte, ugyanúgy a pécsi egyetem közgazdasági karán szerezte diplomáját, mint Gyurcsány Ferenc, ráadásul két évfolyammal a miniszterelnök fölött járt. Csapó Ágnes cége Békéscsaba mellett a megyeszékhelyek közül a szintén fideszes szolnoki önkormányzatnak is adott tanácsot, de dolgoztak a kazári, a móri, a mezőtúri, és a tatai testületnek is. Ezek közül a települések közül például Mezőtúrnak ugyan fideszes többségű a képviselő-testülete, de MSZP-SZDSZ-es polgármestere van.
A mezőtúriak nem akarják megszakítani az együttműködést a Priv-Investtel, a céget több pályázó közül választották ki. Michl József, Tata fideszes polgármestere szerint kiemelkedő munkát végzett a Priv-Invest: 100 milliós különbözethez jutatta a várost. A cég korábbi székhelyén jelenleg a Megyei Jogú Városok Szövetsége székel.
AS Network (Ambrus V.-Újvári M.) Sikerdíjas botrányok: Tocsik és Gulya András Tocsik Márta és a Vektor, illetve a Vektor Bróker Rt. közvetített az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és az állami vagyonra pályázó cégek között, hogy minél magasabb áron értékesíthessék a privatizálandó vagyontárgyakat. Tocsik több mint 8 milliárd forintot alkudott össze, sikerdíja 804 millió forint volt. A MÁV Cargo eladásákor a csaknem 2 milliárdnyi sikerdíj miatt pattant ki botrány. A 100 milliárdos üzletért az osztrák vevő Rail Cargo Austria 7,1 millió eurónyi sikerdíjat fizetett a magyar Geuronet Bt. számlájára. A vállalkozás vezetőjének a fia Gulya András, előbb az ABN Amro bankot, majd a Postabankot vezette.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/csapo-agnes-nem-vagyok-az-uj-tocsik-marta-milliardos-sikerdijugy
|
https://web.archive.org/web/20141226192310/http://vg.hu/kozelet/vg_online/kozelet_-_belfold/090201_csapoagnes_258528
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csapo-agnes-nem-vagyok-az-uj-tocsik-marta-milliardos-sikerdijugy
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-01 00:00:00
|
[
"Gulya András",
"Gulya Viktória",
"Tocsik Márta"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Fidesz",
"Geuronet Bt.",
"Priv-Invest Kft.",
"Rail Cargo Austria",
"Vektor Bróker Rt."
] |
[] |
[
"sikerdíj",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció",
"Tocsik-ügy"
] |
7,965 |
Akik egyenlőbbek az egyenlőknél - Javaslat a korrupció ellen
|
Az ír kormány egyértelművé tette, hogy nem hajlandó keresztülvinni azokat a változtatásokat, amelyek a korrupció elleni harc és a közetika védelmének megerősítését szolgálnák - írja a The Irish Times pénteki száma.
|
Az etikáról szól új törvényjavaslat ugyanis megháromszorozná azoknak az ajándékoknak és a kölcsönöknek az értéket, amelyeket a politikusok bevallás nélkül elfogadhatnának.
Eszerint a politikusok bárkitől a jelenlegi 650 eruró helyett 2000 euró értékben fogadhatnának el adományokat bárkitől, anélkül, hogy azokat be kellene vallaniuk. Becslések szerint - írja The Irish Times - az ír gazdaságnak évente 2 milliárd euró veszteséget okoz a korrupció és a gazdasági bűnözés. Ebbe beletartozik a család, sikkasztás, vesztegetés.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/01/akik-egyenlobbek-az-egyenloknel-javaslat-a-korrupcio-ellen
|
https://web.archive.org/web/20220707011317/https://www.vg.hu/kozelet/2009/01/akik-egyenlobbek-az-egyenloknel-javaslat-a-korrupcio-ellen
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/akik-egyenlobbek-az-egyenloknel-javaslat-a-korrupcio-ellen
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Írország"
] |
[] |
[] |
7,966 |
Nem járt be a képviselő, a pénzt azért felvette
|
Az MDF-s Gayer Balázst kérdőre vonta egyik képviselőtársa, Kovács László, amiért tavaly május óta nem vett részt a kulturális és oktatási bizottság ülésein, holott a testület tagja.
|
Hozzátette azt is, távolmaradásait nem jelezte előre. Gayer Balázs azt válaszolta, tanulmányi és munkahelyi elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni az üléseken.
Mindezek után Szekó József, Mohács polgármestere kijelentette, a képviselő eljárása ellentétes az esküjével, valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával is, hiszen legfeljebb három alkalommal van mód arra, hogy előzetesen kimentse valaki a távolmaradását.
A polgármester megjegyezte azt is, Gayer Balázs a bizottsági munkájáért is járó tiszteletdíjat viszont nem mulasztotta el felvenni. Végül azt javasolta, a továbbiakra nézve egyfajta figyelmeztetésként – hiszen a városatya a testületi ülések egy részén sem vett részt az utóbbi időszakban – hívják vissza a képviselőt a bizottságból, amelyet a testület meg is szavazott. Gayer Balázs így megüresedett helyére Lajdi Antalnét választották a képviselők.
|
https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nem-jart-be-a-kepviselo-a-penzt-azert-felvette-208907
|
https://web.archive.org/web/20121126083212/https://www.bama.hu/baranya/kozelet/nem-jart-be-a-kepviselo-a-penzt-azert-felvette-208907
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jart-be-a-kepviselo-a-penzt-azert-felvette
|
BAMA
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Gayer Balázs"
] |
[
"MDF"
] |
[
"Mohács"
] |
[
"juttatás",
"önkormányzat"
] |
[] |
7,967 |
Kenőpénzzé alakulhat az élénkítő csomag
|
Az uniós és nemzeti forrásokat egyaránt igénybe vevő gazdaságélénkítő programok beindulása fokozza a korrupció veszélyét – állapította meg egy szófiai kutatóintézet.
|
Az uniós és nemzeti forrásokat egyaránt igénybe vevő gazdaságélénkítő programok beindulása fokozza a korrupció veszélyét - állapította meg egy szófiai kutatóintézet. A Centre for the Study of Democracy friss tanulmánya szerint az állami pénzek gyors elköltésére irányuló nyomás és a nagy infrastruktúra-beruházások felgyorsítása egyaránt növeli a kenőpénzek terjedésének kockázatát. n AFP
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/01/kenopenzze-alakulhat-az-elenkito-csomag
|
https://web.archive.org/web/20240128094017/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/01/kenopenzze-alakulhat-az-elenkito-csomag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kenopenzze-alakulhat-az-elenkito-csomag
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"támogatás"
] |
[] |
7,968 |
Százezres sikerdíjakat szed be a kötvényező városoktól
|
Tóth Károly, a szocialista párt békéscsabai képviselője gyanúsan soknak tartja a kötvényeket kibocsátó önkormányzatok részéről a pénzügyi tanácsadó számára átutalt sikerdíjat. Az ügy megyénk több önkormányzatát is érinti.
|
Mészáros G.—Teleki J.
Legalább 100 milliárd forintos összeg erejéig egy budapesti céget bízott meg értékpapírok forgalmazásával 25 olyan önkormányzat, amely korábban kötvényeket bocsátott ki — közölte Tóth Károly. A szocialista képviselő szerint a cég egymilliárd forint feletti sikerdíjra számíthat. A Budapest Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft. Békéscsabán például havi 200 ezer forint+áfa készenléti díjat kap a várostól, valamint sikeres befektetés esetén a nettó eredmény 30 százaléka is megilleti.A szocialista képviselő szerint így ott negyedéves elszámolás alapján a cég 40 millió forintos sikerdíjhoz jutott.
Tóth Károly állította, hogy hasonló szerződést kötött a kft. Mezőtúrral, Törökszentmiklóssal és Szolnokkal is. Sőt Békéscsaba első emberének a szolnoki polgármester ajánlotta a céget. A politikus szerint lehet, hogy jogilag nem kifogásolhatóak ezek a megbízások, de erkölcsileg mindenképpen. Ezért arra érte az önkormányzatokat, hogy mondják fel a szerződéseket.
A megyének is lesz pénzügyi tanácsadója
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 4 milliárd forintos kötvényt bocsátott ki. Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, egyenlőre egyetlen befektető vagy pénzügyi tanácsadó céggel nem kötött az önkormányzat szerződést. Azonban várhatóan megteszi ezt, mert az erre szakosodott, képesített társaságok munkája magasabb hozamot hoz, mintha bankban állna a megye pénze, amelyet pályázatokhoz saját forrásra, illetve egyéb fejlesztésekhez tartalékol. A tanácsadó cég kilétéről természetesen a megyei közgyűlés fog dönteni. Fejér Andor szerint a megrendelő — vagyis a megye — számára előnyös pénzügyi tevékenységet meg kell fizetni.
Megkérdeztük az említett Jász-Nagykun-Szolnok megyei városok vezetőit, vajon van-e kapcsolatuk a településeknek a Priv-Investtel, illetve ha van, milyen javadalmazással illetik a kft. befektetési tanácsait. A megyeszékhely két alkalommal „kényszerült” kötvénykibocsátásra — egy 8,7, illetve egy 2 milliárdos csomagban. Hegmanné Nemes Sára szolnoki alpolgármester érdeklődésünkre ekképp reagált: „Szolnok város önkormányzata a kötvénykibocsátásokhoz és az adósságkezeléshez pénzügyi tanácsadót alkalmaz. Több portfóliókezelői szerződésünk is van, többek között egy ismert bankkal, valamint a Priv-Investtel. Messze ez utóbbi a legsikeresebb. A 2008-as esztendőben 960 millió forintos haszonra tettünk szert tanácsainak köszönhetően, melyért néhány millió (közel ötmillió — a szerk.) forintos díjat fizettünk ki csupán.”
Törökszentmiklós jegyzője, dr. Varga Imre elmondta: a kft.-vel a 2,4 milliárdos kötvénykibocsátás, azaz 2006 novembere óta van kapcsolatuk. Korábban semmilyen szerződésük nem volt. Feltűnően magas sikerdíjról náluk azonban nem lehet beszélni. A társaság ugyanis havi 175 ezer forintért kezeli a befektetéseket, külön jutalékot pedig nem fizetnek.
Az MSZP-s vezetésű Mezőtúr 1,8 milliárd forint értékű kötvényt bocsátott ki tavaly ősszel. Az ügylet lebonyolítását, a még fel nem használt, kötvénykibocsátásból származó pénz kezelését, befektetését pedig valóban a Priv-Investre bízták — erősítette meg Mlinárcsek János alpolgármester. A városvezető azt azonban nem tudta megmondani, mekkora összeget kap munkájáért a cég. A díjazás sávos formában, táblázat alapján történik. Az első negyedéves elszámolás pedig most lesz, melyről februárban tárgyal is a képviselő-testület.
Kunhegyes 1,1 milliárd forint értékben bocsátott ki szabad felhasználású, svájci frank alapú kötvényt, 23 éves futamidővel. Szabó András polgármester elmondta, a Priv-Invest Kft. tanácsai alapján a kötvények befektetéséből származó hozam tavaly meghaladta a 30 millió forintot, ennyit nyert a város, és mindezért néhány millió forintos jutalékot kapott a cég.
Kisújszálláson már felmerült a szerződésbontás lehetősége a Priv-Investtel. Kecze István polgármester elmondta: tavaly tavasszal bocsátott ki a város 2,4 milliárd forint értékben kötvényt. A fel nem használt pénz forgatását a szóban forgó budapesti kft.-re bízták. A szerződés szerint a társaság havi mintegy 100 ezer forintért pénzügyi tanácsokkal segíti az önkormányzatot, a befektetett pénz többlethozama után pedig sikerdíjat kap. Eddig a városnak a kötvény 120 millió forintot hozott. A Priv-Invest által kért sikerdíjat azonban sokallták az önkormányzatnál, így azt nem fizették ki. Hogy mekkora volt ez az összeg — az élő szerződésre hivatkozva —, azt nem kívánta elmondani a polgármester. Kecze István azonban annyit elárult, hogy most már az eredetileg kért összeg 15 százalékával is megelégedne a kft.
-->
|
https://www.szoljon.hu/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/2009/02/szazezres-sikerdijakat-szed-be-a-kotvenyezo-varosoktol
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazezres-sikerdijakat-szed-be-a-kotvenyezo-varosoktol
|
SZOLJON
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[
"Priv-Invest Kft."
] |
[
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] |
[
"sikerdíj",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
7,969 |
Újabb milliárdos sikerdíj?
|
Önkormányzati kötvények forgalmazásáért egymilliárdos sikerdíjhoz jut egy budapesti cég - közölte Tóth Károly, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken, Békéscsabán.
|
Legalább százmilliárd forint erejéig adott megbízást értékpapírok forgalmazására egy budapesti cégnek 25 olyan önkormányzat, amely korábban kötvényeket bocsátott ki - jelentette be Tóth Károly (MSZP) képviselő. Tóth szerint a szerződések révén a Priv-Invest nevű vállalkozás egymilliárdos sikerdíjra számíthat. A települések, tudomása szerint, pénzügyi-befektetési tanácsadásra szerződtek a Priv-Investtel. A képviselő nem sorolta fel a 25 önkormányzatot, csak ezek egynémelyikét, így Békéscsabát, Békést és a Békés megyei önkormányzatot, Szolnokot, Tatát, Törökszentmiklóst és Mezőtúrt.
Tóth Károly lapunknak azt mondta: országszerte számos önkormányzat bocsátott ki kötvényeket hosszú távú fejlesztéseik finanszírozására. A bevételt - amíg a fejlesztések meg nem indulnak - az önkormányzatok korábban betétekbe, értékpapírokba helyezték. Majd megjelent a Priv-Invest és egyszeriben - pályáztatás, versenyeztetés nélkül - egy sor önkormányzat e társaságot bízta meg "ideiglenesen szabad pénzeszközeinek kezelésével". Tóth hozzátette: tudomása szerint a Priv-Investen kívül más tanácsadó cégek is biztosítanak ilyen szolgáltatásokat önkormányzatoknak. Milliárdok jutnak így "magánzsebekbe". Tóth erről tájékoztatta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a Pénzügyminisztériumot, kérve a gyakorlat törvényességének kivizsgálását.
Csapó Ágnes, a Budapest Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta: tízéves banki gyakorlattal a háta mögött, 2002-ben alapította a vállalkozást, amely 2004 óta ad befektetési, pénzügyi tanácsokat önkormányzatoknak. Akkor Szolnok például, még MSZP-s vezetésű volt, ám a 2006-os választások után a Fidesz került többségbe. A cég ott maradt, és folytathatta a munkáját. Számított rá, hogy egyszer politikai támadás éri, hírbe hozzák valamely párttal, annak ellenére is, hogy 28 önkormányzati ügyfele közt nemcsak fideszes többségű van.
- Hamarosan nagy bajba kerülhetnek azok a települések, amelyek hosszú távú fejlesztéseik finanszírozására nem bocsátottak ki időben kötvényeket. Ma már szinte alig jutnak hitelhez a városok, így sok helyen azért nem juthatnak majd uniós forrásokhoz, mert nem tudják letenni a szükséges önrészt - magyarázza Csapó, hogy miért ért egyet a települések kötvénykibocsátási gyakorlatával. - Az önkormányzatoknak azonban többnyire nincsenek olyan szakembereik, akik értenének a befektetésekhez, tudnák, hogyan kell kezelni a likvid pénzeket - jegyezte meg. - Sok helyen a mi cégünk készítette el az ide vonatkozó belső szabályzatokat. Mi mindig a legbiztonságosabb lehetőségeket ajánlottuk a településeknek. Rendszeresen részt vettem a cégünket szerződtető önkormányzatok testületi ülésein, s folyamatosan tájékoztattam a képviselőket a befektetésekről. Minden a széles helyi nyilvánosság előtt történt.
Tóth szerint a Priv-Invest egyszerűen csak 14,2 százalékos állampapírba tette az önkormányzatok pénzét, és most bekaszálja a milliárdos sikerdíjat. Csapó azt mondja: Tóth állításával ellentétben nem forgalmazott értékpapírokat, csak befektetési tanácsokat adott. Novemberben már valóban az állampapír volt a legjobb befektetés, korábban azonban más megoldásokat kínált. Ami pedig a kaszálást illeti, a Priv-Invest úgy állapodott meg: mivel korábban az önkormányzatok jellemzően bankbetétben helyezték el a kötvényeladásból származó bevételeiket, a Priv-Invest e betéti kamat és az általa javasolt befektetés hozama közti különbségen osztozik. Ha a cég befektetése a korábbi banki kamatjövedelemnél 10 százalékkal többet hozott az önkormányzatnak, úgy a különbözet 5 százaléka illette a céget. Ha a többlethozam 10-20 százalék között volt 20, felette 35 százalék járt a Priv-Investnek.
Tóth Károly furcsállja, hogy egy ilyen fontos (bizalmi) és jövedelmező munkára nem közbeszerzéssel választottak tanácsadót az önkormányzatok. Csapó erre azt mondja: - Ne legyen már bűn, ha valaki jól dolgozik. Szolnoki sikereink után kézről kézre adtak minket az önkormányzatok.
Tóth a kifizetett sikerdíjat is sokallja. Csapó nem. Szerinte az árfolyam- és kamatváltozások hatására az utóbbi hónapokban kétségtelenül jelentős nyereséget realizálhattak, de ez nem volt és várhatóan nem is lesz mindig így.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a PM és a PSZÁF elrendel-e bármiféle vizsgálatot. Mint ahogy azt sem, hogy hány Priv-invest dolgozik még milliárdos, vagy szerényebb sikerdíjért önkormányzatoknak. Csapó egyébként tagadta, hogy százmilliárdos összegben bízták volna rá a pénzüket az önkormányzatok. Szerinte 28 ügyfelének úgy 60 milliárd forint erejéig adott befektetési tanácsot.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090131-20090131_3-14-318690
|
https://web.archive.org/web/20090203192152/http://nol.hu/belfold/lap-20090131-20090131_3-14
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardos-sikerdij
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-01-31 00:00:00
|
[] |
[
"Fidesz",
"Priv-Invest Kft."
] |
[
"Békés megye"
] |
[
"sikerdíj",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
7,970 |
Mostantól nyilvános lesz négy állami cégvezető jövedelme
|
Ki kell adnia négy állami cégnek a vezetőik fizetésére vonatkozó adatokat a Fővárosi Ítélőtábla kedden hozott jogerős döntése szerint.
|
2009.02.03. 17:20
Ki kell adnia négy állami cégnek a vezetőik fizetésére vonatkozó adatokat a Fővárosi Ítélőtábla kedden hozott jogerős döntése szerint. Az ítélőtábla ezzel helybenhagyta a Fővárosi Bíróság szeptemberben hozott elsőfokú ítéletét, mely szerint a Magyar Postának, a Magyar Villamos Műveknek, a Szerencsejáték Zrt.-nek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek ki kell adnia a cégvezetők keresetét.
A jogerős ítélet értelmében a négy alperesnek, a Magyar Postának, a Magyar Villamos Műveknek, a Szerencsejáték Zrt.-nek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek ki kell adnia a felperesnek, az egyik bulvárlap főszerkesztőjének a vezető tisztségviselők kereseteinek, kapcsolódó juttatásainak, jutalmainak és esetleges végkielégítéseinek az összegét. A Fővárosi Ítélőtábla szerint – ugyanúgy, ahogy az elsőfokú bíróság szerint – ezek közérdekből nyilvános adatok, így azokat mindenki megismerheti. A négy alperes esetében egyértelműen megállapítható, hogy közfeladatokat látnak el, és az ezen közfeladatokat ellátó személyekre vonatkozó adatokat kötelesek kiadni – mondta az eljáró bíró. Az adatokat 15 napon belül kell nyilvánosságra hozni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
A Blikk című bulvárlap még 2008 májusában levélben fordult a Magyar Postához, a Magyar Villamos Művekhez, a MÁV-hoz, a Szerencsejáték Zrt.-hez és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, hogy közöljék, mennyit keresnek a vezetőik havonta, mennyit kaptak 2007-ben, valamint mennyi végkielégítés járhat nekik. Az adatok kiadását a cégek megtagadták, ezután indított pert a bulvárlap főszerkesztője. A MÁV még az elsőfokú eljárás közben kiadta a kért adatokat.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/mostantol-nyilvanos-lesz-negy-allami-cegvezeto-jovedelme
|
https://web.archive.org/web/20240127072910/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/mostantol-nyilvanos-lesz-negy-allami-cegvezeto-jovedelme
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mostantol-nyilvanos-lesz-negy-allami-cegvezeto-jovedelme
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MÁV",
"Szerencsejáték Zrt."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
7,971 |
A kevesebb képviselő akár többe is kerülhet
|
A Political Capital elemzése szerint a kisebb létszámú parlament nem csökkenti automatikusan a költségeket, míg a képviselői javadalmazás csökkentése akár a korrupció kockázatát is növelheti.
|
A kevesebb képviselő akár többe is kerülhet
A kisebb létszámú parlament nem csökkenti automatikusan a költségeket, a kevesebb képviselő akár többe is kerülhet az adófizetőknek - mutatott rá keddi közleményében a Political Capital Institute (PC).
László Róbert, a PC szakértője elemzésében összevetette a választási rendszer megváltoztatására tett javaslatokat, és arra is felhívta a figyelmet, hogy azok elsősorban "taktikai célokat" szolgálnak. Utalt arra, hogy a jelenlegi rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényelne, ám előkészítő háttértárgyalások nem voltak. Hangsúlyozta, eddig nem készült semmiféle tanulmány arról, hogy a kisebb parlament csökkentené-e, s ha igen, milyen mértékben a törvényhozás fenntartásának költségeit.
A miniszterelnök vasárnap azt javasolta, hogy 386 helyett 199 tagú legyen a parlament, a parlamenti képviselők tiszteletdíját rögzítsék a mindenkori átlagbér háromszorosában, szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés, csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma. A kormány javaslata szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lenne.
A politikai elemző cég közleményében kiemeli: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök célja egyfelől a reformhangulat megalapozása olyan javaslatok felvetésével, amelyek megfelelnek a választók alapvetően párt- és politikaellenes hangulatának, másfelől a Fidesszel szemben kialakított taktikáról van szó. Az elemzés szerint a kormány számára kedvező alapot jelent, hogy az elmúlt években minden parlamenti párt kezdeményezte már az országgyűlési képviselők létszámának csökkentését.
A PC várakozásai szerint megegyezés nem a most megfogalmazott kormányfői javaslat mentén várható, ezért kérdés, hogy a kormányfőnek van-e "tartalékjavaslata", amellyel készült a Fidesz elutasítására.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesznek rövid távon nem érdeke olyan alapvető rendszer-átalakításokról megállapodni, amelyek növelhetik a kormány támogatottságát.
A PC úgy látja, a képviselői javadalmazás csökkentése növelhetné a korrupció kockázatát. A képviselői munkához szükséges háttértudás, szakértői támogatás is pénzbe kerül, így a javadalmazás csökkentésének következtében növekedne "a felkészületlen, tájékozatlan és korrupt" politikusok száma - emelik ki.
A választási rendszer átalakításához fűződő pártérdekeket áttekintve az elemzés megállapítja: az MSZP jelentős hátrányban van a Fidesszel szemben, így az egyéni választókerületekben jóval kevesebb mandátumot nyerne, mint 2006-ban, ezért - rövid távon - érdekében áll a listás megoldás erősítése. A jelenlegi rendszer ugyanakkor általában a nagyobb pártokat erősíti, így az MSZP számára - hosszú távon - kockázatos is lehet ennek feladása - mutatnak rá.
Mint írják, a Fidesz az egyéni választókerületekben nagyarányú győzelemre számíthat, ezért most nem érdeke ezek megszüntetése. A legnagyobb ellenzéki párt számára a jelenlegi erőviszonyok mellett a választási rendszer megőrzése lehet a legjobb.
A kisebb pártok számára a kormányfői javaslat nem hozna érdemi változást, így néhány nagyobb megye és Budapest kivételével továbbra sem lenne esélyük arra, hogy területi mandátumot szerezzenek. A rájuk leadott voksok döntő többsége az országos kompenzációs listán hasznosulna.
A PC a kormányfői javaslat előnyei között említette, hogy annak folyamata, a szavazatok hasznosulása a jelenleginél átláthatóbb lenne a választók számára, míg az eredmény kiszámíthatóbb a politikai erőknek. A közlés szerint az egyfordulós rendszerben kisebbek lennének ugyan a választás költségei, ám nem olyan mértékben, mint ahogy az előterjesztésben szerepel; az egy forduló nem felez meg ugyanis minden költséget.
A miniszterelnöki javaslat hátrányai közé sorolták, hogy a listás rendszerrel nehezebben jön létre kormányképes többség, és ezzel az eddigi rendszer fő erénye - hogy mindig megteremtette a kormányképes többséget - elveszhet.
A PC szerint azonban nem a képviselők száma miatt szorulna reformra a választási rendszer. Mint írják, miután az egyéni választókerületek megszüntetése megegyezés híján valószínűtlen, a legfontosabb feladat továbbra is a választókerületek aránytalanságának megszüntetése. A cég megismételte korábbi, az ajánlószelvények rendszerének megszüntetésére tett javaslatát is, amely ajánlás helyett kaucióhoz kötné a jelöltállítást. Szükségesnek tartják továbbá a kampánycsend eltörlését és a külképviseleti szavazás újraszabályozását.
A PC a választókerületek aránytalansága miatt - a ferencvárosi időközi választás nyomán - januárban az Alkotmánybírósághoz fordult. Az elemző cég szerint a ferencvárosi névjegyzékeket olyan választókerületi beosztásra vonatkozó szabályok alapján zárták le és hitelesítették, amelyek - az Alkotmánybíróság 2005-ös határozata szerint - sértik az egyenlő választójog alkotmányos alapelvét.
2005. szeptember. 07. 17:52 MTI Itthon
A kisebb parlament német modelljéről tárgyaltak a pártok
Az MSZP által javasolt úgynevezett német választási modellről tárgyaltak a pártok a kisebb parlament és a választási rendszer átalakítása témájának szentelt egyeztetetésen - mondta Fodor Gábor, az egyeztetést kezdeményező SZDSZ képviselője a megbeszélés után.
2006. január. 18. 13:48 MTI Itthon
Kisebb parlament: a pártok nem egyeztek meg
Újabb javaslatok kerültek napirendre a kisebb parlamentről és a választójogi rendszer átalakításáról tartott szerdai négypárti találkozón, megállapodás azonban egyikről sem született.
2006. március. 24. 10:20 Vélemény
Kisebb parlament, választásirendszer-reform
A Political Capital évjelentése szerint az elmúlt év politikai sikerszava a populizmus volt. A 2004. év végi kettős népszavazás tanulsága a pártok számára ugyanis az volt, hogy ideológiai érveléssel csak a törzsszavazók érhetők el, a bizonytalan többség leginkább a szociális demagógia és a félelemkeltés eszközeivel mozgósítható. Körösényi András politológus írása a Kommentár című folyóiratból szemlézve.
|
https://hvg.hu/itthon/20090203_kevesebb_kepviselo
|
https://web.archive.org/web/20231225051206/https://hvg.hu/itthon/20090203_kevesebb_kepviselo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kevesebb-kepviselo-akar-tobbe-is-kerulhet
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér"
] |
[] |
7,972 |
Maci a kozmetikában - folytatódik a Postabank-ügy
|
A HVG-cikk a Postabank-ügy történetét eleveníti fel.
|
Maci a kozmetikában - folytatódik a Postabank-ügy
Elsőfokon felmentették, másodfokon viszont hanyag kezelés vétségéért elítélték az egykori Postabank volt elnök-vezérigazgatóját, Princz Gábort és három társát. Kedden kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon (LB) a Postabank-ügy felülvizsgálati eljárása, az ügyész egyes hírek szerint felfüggesztett szabadságvesztést kér a volt bankvezérre. De mi is volt a Postabank-ügy?
Tizenkét évvel ezelőtt, 1997 februárjában az akkor második legnagyobb lakossági pénzintézetnek számító Postabank fiókjait megrohanták a pénzüket kivenni óhajtó betétesek, miután elterjedt a hír, hogy a bank csődbe jutott és fizetésképtelenné vált. A bankfiókok előtt napokig kígyózó sorokban álltak az ügyfelek, ezalatt 70 milliárd forint betétet vettek ki. A pénzintézet így már valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit végül csak állami segítséggel tudott elkerülni.
A bank könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche (D&T) 1998 márciusában 24 milliárdos hiányt állapított meg, igaz, korlátozó záradékkal egészítette ki a bank mérlegét, jelezve, hogy a pénzintézet vezetése nem látta el őket megfelelő információval. Ezután a bankfelügyelet által elrendelt vizsgálatban a KPMG már 90 milliárd forintra becsülte a tőkehiányt, amit a D&T auditja 110 milliárd forintra emelt. 1998 novemberében a bank új könyvvizsgálója, az Ernst & Young már 144 milliárd forint céltartalékhiányt és 14 milliárd forint üzemi veszteséget mutatott ki, az összeg tehát háromnegyed év alatt nőtt a sokszorosára.
A bankot az állam - természetesen közpénzből - konszolidálta, ami végül 170 milliárd forintra rúgott. Az ügy részleteit 20 évre titkosították. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 1999-es vizsgálata szerint a Postabank több esetben színlelt szerződésekkel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amikkel manipulálni tudták a mutatókat, s emiatt nem derült fény a pénzintézet meggyengült helyzetére – csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban 2003-ban nem talált kivetnivalót a konszolidációban.
A magyar állam 200 milliárd forintos, jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván, felületes ellenőrzésük járult hozzá a pénzintézet hanyag gazdálkodásához.
Princz Gábor
© Bánkuti András
A Postabank elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor és hat társa ellen összesen 36,1 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás, amiért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna. Első fokon azonban a Fővárosi Bíróság 2006-ban Princzet és társait felmentette, mert úgy vélte, hogy a nyomozó hatóságok által feltárt bizonyítékok nem támasztották alá egyértelműen a vádlottak bűnösségét. A rendőrség és az ügyészség egyébként az eljárás során kihagyta azt a ziccert, hogy a kedvezményes hitelben részesített, VIP-listán szereplő közszereplők névsorát alapul véve az ügy esetleges politikai hátterét és a lehetséges összefonódásokat megvizsgálja.
A VIP-listák szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel – például az MNB-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Az akkor átlagosan 25 százalékos kamat helyett 10 százalékossal ketyegő hitelt kaptak a kivételezettek, továbbá lehetőséget nagy összegű betétek elhelyezésére, amelyek után 30 százalékos kamatot fizetett nekik a bank az akkoriban szokásos 20 százalék helyett.
A volt bankvezérPrincz Gábor 1956. március 9-én született Moszkvában. Édesapja külkeres, édesanyja könyvtáros volt. Iskolái: Budapesti Váci utcai zenei általános iskola, matematika-fizika tagozatos gimnázium. Középiskolai tanulmányait Moszkvában fejezte be. Felsőfokú tanulmányait a Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, a budapesti Közgázon folytatta külkereskedelmi szakon, majd végül a külgazdasági szakon végzett. Ifjúkorában KISZ-titkár, később MSZMP-tag volt. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor vett részt a Postabank létrehozásában. 1988-tól 1998-ig a Postabank elnök-vezérigazgatója. Támogatást adott a Lakiteleki Népfőiskolának. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után menesztették.
(Forrás: Wikipédia)
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetést szabott ki a hét vádlott közül négyre, és azért csak rájuk, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princzre 3 millió-hatszázezer – egykori havi banki fizetésének kevesebb, mint fele –, a további három vádlottra – Varga Ivánra, Tarr Józsefre és Lovas Józsefnéra – pedig másfél-másfél millió forint pénzbüntetés megfizetését rótta. Az ítélet kihirdetése után az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt folytatódott az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon.
A Postabank bukásának okait többen is kutatták; a Pénzügykutató Zrt. egyik főmunkatársának, Várhegyi Évának a Bankvilág Magyarországon című könyvében megjelent elemzése szerint a következőkre vezethető vissza. „Az első feltétel az volt, hogy olyan tulajdonosi szerkezet alakuljon ki és maradjon fenn, ami mellett a menedzsment szinte korlátlan szabadságot élvezhet, vagyis mindenkor azt teheti, amit jónak lát. (…) ne legyen egyetlen olyan tulajdonos se, amelyik megvétózhatja döntéseiket, vagy netán elmozdíthatja a helyükről őket, ha nem tetszik a produkciójuk.”
Várhegyi úgy vélte, még nagyobb hiba volt, hogy 1997 márciusában, amikor az állam 24 milliárd forinttal segítette ki a Postabankot, a lépésnek nem voltak személyi következményei. A bank vezetése a helyén maradhatott, noha addigra teljesen nyilvánvaló volt a felelőtlen gazdálkodás ténye, ami leginkább a kockázatos hitelkihelyezésekben, illetve az ellensúlyozandó tartalékképzés elmaradásában mutatkozott meg. Ez pedig a fedő kozmetikázások ellenére a bank tőkéjének elvesztését eredményezte.
|
https://hvg.hu/itthon/2009020_princz_gabor_postabank_legfelsobb_birosag
|
https://web.archive.org/web/20240105080710/https://hvg.hu/itthon/2009020_princz_gabor_postabank_legfelsobb_birosag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maci-a-kozmetikaban-folytatodik-a-postabank-ugy
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Lovas Józsefné",
"Princz Gábor",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"belföld",
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"hanyagság"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
7,973 |
Kifarolt Gyurcsány a kampánycsalásból
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön gyakorlatilag kijelentette: tudomása van róla, hogy minden párt átlépi a kampányban felhasználható, törvény által előírt keretösszeget.
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön gyakorlatilag kijelentette: tudomása van róla, hogy minden párt átlépi a kampányban felhasználható, törvény által előírt keretösszeget. Ez ugyan nem jár büntetőjogi felelősséggel, de a kihágást elkövető pártnak pénzbüntetést kell fizetnie. Szerettük volna megtudni Gyurcsánytól, hogy az MSZP mennyivel lépte túl a megengedett keretet és mikor fizeti be a büntetést. A miniszterelnök kitérő választ adott kérdésünkre, a kormányszóvivő nem reagált.
"A pártok finanszírozásának környéke tele van ... átláthatatlan szívességekkel"
"Szembe kell menni azzal a hazugsággal, ami itt van. Valamennyi párt lényegesen többet költ, mint amelyről hivatalosan beszámol" - jelentette ki csütörtökön az Országgyűlés ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy meg kell változtatni a kampányfinanszírozási és a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályokat. A kormányfő gyakorlatilag azt állította, tudomása van róla, hogy a pártok áthágják a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket.
A 2006-os választási kampányra a Fidesz és az MSZP törvényesen 401 millió forintot fordíthatott, ami a képviselőjelöltekre egyenként költhető 1 millió forintból, illetve az állami választási támogatásból állt (amely akkor mindkét párt esetében 14,7 millió forint volt). Az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) benyújtott beszámolója szerint az MDF 306, az SZDSZ 364 millió forintot költött 2006-ban. A kampányfinanszírozást is szabályozó 1997. évi C. törvény értelmében, ha egy párt többet költ, mint amennyit a törvény lehetővé tesz, akkor a túlköltés összegének kétszeresét kell befizetnie a költségvetésbe büntetésül.
Gyurcsány - aki a miniszterelnökség mellett egyben az MSZP elnöke - parlamenti felszólalásából az derült, hogy szerinte a pártok átlépték ezt a küszöböt, tehát büntetést kellett volna fizetniük.
"Nem ismerek olyan pártot, amelyről azt feltételezném, hogy nem érinti ez őket"
Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valaki büntetést fizetett kampánykeret-túllépés miatt a költségvetésnek, és akkor is elenyésző összegről volt szó - mondta az [origo]-nak Horváth Balázs, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Az ÁSZ választási kampányokról szóló jelentéseiben egy alkalommal - 1998-ban - szerepel büntetés kampánykeret-túllépés miatt.
A kihágást Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter követte el, aki független képviselőként indult 1998-ban. Büntetésül 272 ezer forintot kellett befizetnie, ami a kampánykeret 136 ezer forintos túllépését jelenti. Horváth szerint a túlköltés csak véletlenül derült ki, mivel Kupa több bizonylatot csatolt a körülbelül egymilliós képviselőnkénti kerethez benyújtott dokumentumok közé, mint amennyivel még a kereten belül maradt volna. Horváth szerint a pártok egyszer sem követtek el ilyen hibát, "tudnak számolni" - mondta az [origo]-nak.
"Nem láttunk még olyat, amelyik a könyveiben túlköltött volna a pártok közül"
Az [origo] a miniszterelnök parlamenti ülést követő sajtótájékoztatóján megkérdezte Gyurcsánytól, hogy pontosan hogyan kell érteni, amit a felszólalásában mondott, illetve mennyivel lépte túl az MSZP a kampánykeretet és mikor fizeti be a költségvetésnek az ebből fakadó büntetést. Gyurcsány azonban kitérő választ adott. "Szeretném, ha önök sem játszanának énvelem, hiszen mindketten ismerjük ezeket a dolgokat" - mondta Gyurcsány, aki többek között megjegyezte, hogy az általunk feltett kérdés formális, és nem vezet sehová.
"A Magyar Szocialista Párt a törvényeknek megfelelően finanszírozza a pártot és a kampányt" - jelentette ki az [origo]-nak Nyakó István MSZP-szóvivő, akitől azt szerettük volna megtudni Gyurcsány kijelentése után, hogy az MSZP mennyivel lépte át 2006-ban a törvényben a kampányfinanszírozásra előírt határt. Nyakó annyit tett még hozzá, hogy az MSZP a törvények alapján elkészíti költségvetési beszámolóit, amelyeket benyújt az Állami Számvevőszéknek.
Még pénteken megkerestük a kormányszóvivői irodát is, hogy válaszoljanak a Gyurcsány kijelentésére vonatkozó kérdéseinkre, de se telefonon, se levélben nem reagáltak megkeresésünkre szombat reggelig.
Az Összefogás az átláthatóbb kampányfinanszírozásért mozgalom (amely a Transparency International és a Freedom House Europe kezdeményezésére jött létre és amelynek több más szervezet és újság mellett az [origo] is támogatója) becslései alapján azonban 2006-ban összesen 7,3 milliárd forintot fordítottak a választási kampányra a pártok (ami a szervezet becslései szerint 2010-ben elérheti a 15 milliárdot).
Bár a 7,3 milliárdos összeg mindössze - többek között reklámtarifákra alapozó - becslés, e között és a pártok által 2006-ban bevallott kampányköltségek között közel hatszoros a különbség. Horváth Balázs szerint mindaddig formális marad a képviselő-jelöltenként egymillió forintos határ, amíg a hiányos szabály lehetővé teszi, hogy a párttól függetlenül mások is szabadon költhessenek a jelöltre. Ezt az ÁSZ nem is ellenőrizheti, mert csak a jelölő szervezetnél van ellenőrzési jogköre.
Gyurcsány Ferenc a pártfinanszírozásról csütörtök reggel:
"Van egy nagy hazugság, ezért nem megy át a pártfinanszírozásra vonatkozó törvény. Az a hazugság, hogy a pártok, annyiból, amennyit ma kapnak hivatalosan, abból tudnak gazdálkodni..."
A pártok ezenkívül büntetlenül ússzák meg, ha nem hozzák nyilvánosságra a törvény által meghatározott időpontig kampányköltéseikről szóló beszámolóikat, vagy belső szabályozásuk nem felel meg a hatályos, időközben módosított szabályoknak, vagy ha pénzügyi kimutatásaikban 2 százalékosnál nagyobb hibát találnak a számvevők. Ezekben az esetekben az ÁSZ csak felhívhatja őket arra, hogy pótolják a hiányosságokat és javítsanak. Horváth szerint a pártok gazdálkodását speciális helyzetükre szabott számviteli törvénnyel kellene szabályozni, és a törvényszegésekért a pártvezetésnek vagy a párt gazdálkodásért felelős személynek büntetőjogi felelősséget kellene vállalni.
Gyurcsány Ferenc a pártfinanszírozásról csütörtök délután:
Az átláthatatlan helyzetet a kormány már 2007-ben meg akarta változtani, ám az általa benyújtott törvénymódosító javaslatot levették a napirendről. A törvényjavaslatot önálló indítványként később újra benyújtotta két szocialista képviselő. A javaslat értelmében a hasonló törvényszegések súlyosabb szankciókat vonnának maguk után, és átláthatóvá tennék a kapmányköltést. A kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő javaslathoz időközben több módosítás érkezett, amelyek közül néhány - a törvény parlamenti lapján szereplő adatok szerint - még bizottsági jóváhagyásra vár. Várhatóan februárban szavaznak róluk.
A módosítás a nyakló nélküli túlköltést például új képviselői keretösszeggel (a javaslatban fejenként 10 millió forint szerepel) és külön kampányszámlával akadályozná meg. A kampányszámlán minden a kampányhoz szorosan vagy tágabban kapcsolódó kiadást szerepeltetni kell majd, az egyenlegét hetente ellenőrizné és nyilvánosságra hozná az ÁSZ.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/01/gyurcsany-ferenc-miniszterelnok-es-az-atlathatatlan-kampanyfinanszirozas
|
https://web.archive.org/web/20210615161850/https://www.origo.hu/itthon/20090129-gyurcsany-ferenc-miniszterelnok-es-az-atlathatatlan-kampanyfinanszirozas.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kifarolt-gyurcsany-a-kampanycsalasbol
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-01-31 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
7,974 |
Veres gyógyszertárba, Semjén bútorba, mások részvénybe fektetnek
|
A három lakással is rendelkező Szijjártó Péter valóságos ingatlancézár Gyurcsány Ferenchez képest, aki csak egy 50 négyzetméteres pápai lakást tulajdonol - derül ki a képviselők vagyonnyilatkozataiból.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96405_veres_gyogyszertarba_semjen_butorba_masok_r
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-gyogyszertarba-semjen-butorba-masok-reszvenybe-fektetnek
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
7,975 |
Szabadi két év felfüggesztettet kapott
|
Végleg befejeződött a nyolc éve kezdődött Szabadi-ügy. Szabadi Bélát harmadfokon két év felfüggesztetett börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság.
|
Szabadi Bélát két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a Legfelsőbb Bíróság. Az egykori kisgazda politikus ellen még az Orbán-kormány idején, 2001-ben indult eljárás. A vád szerint Szabadi a Torgyán József vezette földművelésügyi minisztérium államtitkáraként követett el hűtlen kezelést és hivatali visszaélést.
Szabadit az eljárás kezdetén hónapokra előzetes letartóztatásba helyezték, majd házi őrizetben tartották. A volt politikus ügye 8 éve húzódik, a másodfokú ítélet tavaly született meg. Akkor szintén felfüggesztett szabadságvesztést kapott, de a védelem és a vád is fellebbezett. Így került az ügy a Legfelsőbb Bíróságra, amely most harmadfokon végleg lezárta az ügyet.
Szabadit részben aránytalanul drága külföldi utazásai miatt vádolták. Csak 1999-ben 10 millió forintot utazott el a minisztérium költségére, többet, mint a külügyi államtitkár. Ennél nagyobb léptékű kárt okozott a vádirat szerint azzal, hogy a tárcához kapcsolódó cégeket arra kötelezett, hogy szponzorálják az akkoriban szintén a tárcához tartozó Fradit. E szponzorációból a gyümölcsnemesítéssel vagy éppen fehérje-feldolgozással foglalkozó cégeknek semmilyen haszna sem volt, viszont pénzügyi helyzetüket megroppantotta a kötelező jótékonykodás.
Ezen felül fiktív tanácsadói szerződések, ár alatt eladott liszt és cukor az ország biztonsági készletéből, gyanús export-támogatások is szerepeltek a vádiratában.
Szabadi már első fokon is két év felfüggesztettet kapott, vagyis a harmadfokú ítélet sem változtatott eredeti büntetésén. Szabadi Béla szerint koncepciós per folyt ellene, amit Orbán Viktor személyesen irányított és magát Nagy Imréhez hasonlította.
|
https://index.hu/belfold/szabadi3898/
|
https://web.archive.org/web/20210410000617/https://index.hu/belfold/szabadi3898/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-ket-ev-felfuggesztettet-kapott
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
7,976 |
Felmentést kért Princz - "tankhajó volt a Postabank"
|
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt egykori bankvezér szerint nagy volt a felelősségük, egy többéves konstrukcióba ugrottak bele.
|
Felmentést kért Princz - "tankhajó volt a Postabank"
MTI
2009-02-04 11:53
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt egykori
bankvezér szerint nagy volt a felelősségük, egy többéves konstrukcióba
ugrottak bele.
Felmentést kért a Legfelsőbb Bíróságon Princz Gábor, a Postabank volt elnök-
vezérigazgatója az ellene és három társa ellen zajló, különösen nagy
vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult bűntetőperben szerdán.
A Postabank-ügy elsőrendű vádlottja a pénzintézet működésével kapcsolatban
azt mondta, nem olyan volt, mint egy könnyen mozgó motorcsónak, hanem mint
egy óriási tankhajó, ahol nem lehetett egyik pillanatról a másikra
módosítani az üzletpolitikán.
Hangsúlyozta, ez egy óriás felelősség volt, többéves konstrukciókról volt
szó, és minden, ami pénzügyi, gazdasági vonatkozású változtatás volt, az a
kormányzat, a tulajdonos egyetértésével történt.
A szerdai tárgyaláson két másik vádlottat is meghallgatott a bíróság, akik
Princz Gáborhoz hasonlóan ugyancsak felmentésüket kérték.
A per jövő kedden folytatódik, a negyedrendű vádlott és védőjének
meghallgatásával. Az ügyben várhatóan ezt követően szerdán hirdetnek
ítéletet.
Princz Gábor és társainak harmadfokú büntetőpere kedden kezdődött a
Legfelsőbb Bíróságon. A 12 éve húzódó ügyben azért nyílt lehetőség a
harmadfokú eljárásra, mert korábban első fokon felmentették a vádlottakat,
majd tavaly a Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést megváltoztatta, és hanyag
kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót, valamint három volt
banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy
vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll négy vádlott a Legfelsőbb
Bíróság előtt.
Az ügyészség 2003-ban benyújtott vádja szerint Princz Gábor, a Postabank
egykori elnök-vezérigazgatója és hat volt vezető beosztású munkatársa 1995
és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás
üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait
és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank
látszatát keltették. Mindezzel 34,6 milliárd forintos, különösen nagy
vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.
A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg,
az ügyész kedden 27,5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és
próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását
kérte a vádlottakra.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96556_felmentest_kert_princz_tankhajo_volt_a_post
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentest-kert-princz-tankhajo-volt-a-postabank
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
7,977 |
Vádat emelhetnek az örökségvédelmi hivatal pécsi vezetője ellen
|
A gyanú szerint a hivatal saját hatáskörébe vont egy olyan építkezés ellenőrzését, amelynek kivitelezőjével a hivatalvezető üzleti kapcsolatban állt.
|
A rendőrség a napokban lezárta a nyomozást, az iratokat pedig az ügyészségnek továbbította, mondta Wingert Róbert a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője.
A rendőrség először tavaly ősszel hallgatta ki az irodavezetőt, azt követően, hogy az ügyészség törvényességi felülvizsgálatot folytatott, és bűncselekményt gyanított egy pécsi építkezés engedélyeztetési eljárásánál.
A gyanú szerint a vezető által irányított hivatal saját hatáskörébe vonta egy olyan ingatlan építési engedélyeztetési és kivitelezési munkáinak ellenőrzését, amelynek kivitelezőjével a hivatalvezető üzleti kapcsolatban állt, így azt jogosulatlan előnyhöz juttatta.
Az irodavezető időközben távozott a KÖH-től. Mezős Tamás, a hivatal elnöke tavaly szeptemberben cáfolta, hogy ez összefüggésben lenne a vezető ellen folyó eljárással.
Megjegyezte: tud arról, hogy a baranyai megyeszékhelyen ügyészségi vizsgálat indult, amikor az irodavezető egyik döntése után valaki bejelentést tett. A hivatalvezetővel közös megegyezéssel bontottak szerződést, de nem emiatt, hanem azért, mert egy hosszú beszélgetésük alkalmával tudatta: a jövőben inkább saját ügyeivel, feladataival szeretne foglalkozni.
A KÖH elnöke hozzátette, hogy a hivatalvezető irányításával a pécsi iroda mindig "kőkeményen védte" a hivatal érdekeit, a vezetőnek az örökségvédelem terén végzett munkájával elégedett volt. A volt irodavezető az ügyben indult nyomozás kapcsán korábban újságíróknak tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azt mondta: az ügy hátterében a hivatal építési engedélyek kérelmét elutasító határozatai állnak.
|
https://index.hu/belfold/pcs5609/
|
https://web.archive.org/web/20210410000246/https://index.hu/belfold/pcs5609/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emelhetnek-az-oroksegvedelmi-hivatal-pecsi-vezetoje-ellen
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
[
"Pécs"
] |
[
"műemlékvédelem",
"engedély"
] |
[] |
7,978 |
Hárommilliós nőnapi gázsi
|
Állami infúzióval óvják a pénzhiánytól Farkasházy Tivadar balliberális vicclapját: a Hócipő hárommillió forintot kapott a munkaügyi minisztériumtól egy nőnapról megemlékező cikk közléséért.
|
2009.02.13. 23:00
Állami infúzióval óvják a pénzhiánytól Farkasházy Tivadar balliberális vicclapját: a Hócipő hárommillió forintot kapott a munkaügyi minisztériumtól egy nőnapról megemlékező cikk közléséért. Farkasházy kiadványa – mint azt már megírtuk – egy titkosszolgálatokat népszerűsítő cikksorozatért négymillió adóforintot tehetett zsebre.
A Farkasházy Tivadarhoz köthető, Hócipő című geglap újabb botrányos állami megbízása lepleződött le a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által lapunknak átadott ötmillió forint alatti szerződések listájából. A kérésünkre megküldött dokumentumból ugyanis kiderült: a Hócipő Kiadványszervező és Lapkiadó Kft. nem kevesebb, mint hárommillió forintot kapott tavaly márciusban azért, hogy „a 100. nőnap alkalmából emlékező cikket jelentessen meg”. A lapunknak megküldött tájékoztató nem cikksorozatot, hanem egyetlen cikket említ, amiért a hárommilliós ellentételezés meglehetősen eltúlzottnak tűnik. Ennek tisztázására kérdéseket juttattunk el a tárca sajtóosztályára. Arra voltunk kíváncsiak, mi indokolta, hogy ebben a témában cikket rendeljen meg a tárca ilyen horribilis összegért, ráadásul miért éppen egy olyan lapot jelöltek ki, amelynek eladási mutatóiról nincsenek hivatalos adatok, hiszen nem auditáltatja magát a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetséggel (Matesz). Megkérdeztük azt is: nem gondolják-e, hogy az ilyen vitatható pénzszórások után jogosan vádolják majd a tárcát klientúraépítéssel, tekintve, hogy a Hócipő többségi tulajdonosa, Farkasházy Tivadar a Gyurcsány-kormánnyal kevéssé kritikus Heti Hetes egyik állandó tagja. Kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.
Farkasházy jó évet tudhat maga mögött a kormányzati megrendelések szempontjából, hiszen a többségi tulajdonában lévő, de felesége által főszerkesztett vicclap tavaly bruttó négymilliót kapott egy titkosszolgálatokat népszerűsítő cikksorozatért. A tízrészesre tervezett népszerűsítő kampányban például olyan témakörökben kellett megjelentetni írásokat, mint „A falnak is füle van” vagy „A tojástól a Molotov-koktélig”. A szerződésben fontos célkitűzésként szerepelt, hogy az írások „könnyed, humoros eszközökkel” mutassák be a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mindennapos tevékenységét.
A Hócipő megjelenését 2007-ben és 2006-ban is öt-ötmillió forinttal támogatta az oktatási tárca a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből. 2004-ben ugyanebből a forrásból hétmillióhoz jutottak. Az önkormányzati tárca szintén kötött egyszeri, reklámcélú megbízási szerződéseket a Hócipő Kft.-vel: 2003 és 2006 között nem kevesebb mint tízszer, összesen 12,3 millió forint értékben. A kancellária két támogatási szerződés alapján összesen 3,5 millió forintot ítélt oda a cégnek 2003-ban, az informatikai minisztérium pedig ugyanabban az évben nyolcmilliós támogatást osztott ki Farkasházyéknak.
Farkasházy Tivadart 2002. augusztus 20-án Medgyessy Péter akkori miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/harommillios-nonapi-gazsi
|
https://web.archive.org/web/20240125163114/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/harommillios-nonapi-gazsi
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harommillios-nonapi-gazsi
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Farkasházy Tivadar"
] |
[
"Hócipő",
"Munkaügyi Minisztérium"
] |
[] |
[
"média",
"PR"
] |
[] |
7,979 |
A Fidesz és az MSZP akadályozza a pártfinanszírozás átláthatóbbá tételét?
|
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint a nagy pártok vitáján akadtak meg az ötpárti tárgyalások az ügyben.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96046_a_fidesz_es_az_mszp_akadalyozza_a_partfinan
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-es-az-mszp-akadalyozza-a-partfinanszirozas-atlathatobba-tetelet
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
7,980 |
Elmondani mindenkinek - Az államtitoksértés büntethetőségéről
|
Aligha vitatja bárki, hogy az államnak vannak olyan információi, amelyek titkossága végső soron a közösség érdekeit szolgálja, s ezeket a titkokat mindannyiunk érdekében kell megvédenie.
|
Aligha vitatja bárki, hogy az államnak vannak olyan információi, amelyek titkossága végső soron a közösség érdekeit szolgálja, s ezeket a titkokat mindannyiunk érdekében kell megvédenie. A védelemnek technikai és jogi eszközei vannak, az utóbbiak végső formája a szigorú büntetőjogi szankcionálás. A hatóságok - az államtitokról szóló 1951-es törvény elfogadása óta - töretlen lelkesedéssel üldözik azokat a civileket, akik gondatlanságból államtitkot hoznak nyilvánosságra. Ezen változtatna a kormány múlt év szeptemberében a parlament elé terjesztett törvényjavaslata: elfogadása esetén civileket kizárólag szándékos államtitoksértés esetén terhelné büntetőjogi felelősség.
És ez így lenne helyes: a gondatlan elkövetési alakzat büntethetőségének eltörlését követeli a szólás- és sajtószabadság. Ha egy újságírónak attól kell tartania, hogy a kezében lévő dokumentum esetleg védett adatot tartalmaz, inkább nem közli, hiszen szabadságvesztést kockáztat - így pedig sérül a fontos adatok megismeréséhez fűződő közös jogunk. Mindez a gyakorlatban nem csak elsőre akadályozza a minőségi oknyomozó újságírást. A jelenlegi szabályozás a jogalkalmazót - elsősorban az ügyészséget - arra serkenti, hogy a sajtó munkatársait a vádlottak padjára ültesse. Ráadásul - mint azt két közelmúltbeli ügy igazolja - meglehetősen ellenszenves eljárási eszközöket használnak mindehhez: az egyik ilyen ügyben az első lépésben tanúként hallgatták ki az újságírót, akit - hisz tanú volt! - ekkor vallomástételi kötelezettség terhelt, ezt követően pedig saját tanúvallomása alapján meggyanúsították. Az újságíró ugyanis ilyenkor a tanúvallomásában kénytelen elmondani, hogy miképp került hozzá a kérdéses dokumentum, de vagy nem tudja, vagy az újságírói etika miatt nem akarja megnevezni a titok forrását. És mivel a vádhatóság bűnbakot akar, a legkényelmesebb a titok megőrzésére hivatalból köteles, ám azt kiszivárogtató titokgazda helyett az adatot felhasználó újságírót deresre húzni. Nyomozni fáradságos munka, különösen az esetleg komoly pozícióban lévő titokgazdák ellen.
Az újságírót ma Magyarországon tehát erősen fenyegeti a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja. Gondatlanságért akkor lehet egy civil személyt elítélni, ha nem tudja, hogy az adat államtitokká minősítésének összes törvényi feltétele teljesül, továbbá - és ez a lényeg - e körülmény kiderítése érdekében nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést.
De vajon mi várható el egy újságírótól annak érdekében, hogy meggyőződjön valamely adat titkos jellegéről?
Az Alkotmánybíróság 36/1994. határozatában felállított egy mércét, igaz, nem az államtitoksértés, hanem a becsületsértés vonatkozásában. Eszerint valótlan tény állítása akkor büntethető, ha az ilyen tényre közvetlenül utaló személy azért nem tudott a valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá nézve irányadó szabályok szerint - az adott tényállítás tárgyára, közlés eszközére és címzettjére tekintettel - az elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Per analogiam állíthatjuk azt, hogy az államtitoknál is a szakmai szabályok teljesítése az "elvárható figyelem" próbája. Ám e követelmények tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki. Csík Ritának, a Népszava munkatársának nagy port kavaró ügyében a bíróság azért mentette fel az újságírót a gondatlan államtitoksértés vádja alól, mert Csík a nyilvános közlés előtt felhívta az államtitkot képző, titkos adatszerzéssel kapcsolatos levél feladóját és címzettjét is, akik azonban nem világosították fel az adat titkos minősítéséről. (És a dokumentumon jelzés nem szerepelt.) A bíróság szerint ezzel a vádlott eleget tett a szakmai követelményeknek.
Csakhogy ez még mindig nagyon vékony jég. Ha a bíróság példát akart volna statuálni, vagy az ügyésszel szolidáris hangulatában ébredt volna az ítélethozatal napján, könnyűszerrel kimondhatta volna azt is: jogvégzett vádlott esetében szakmailag elvárható annak a felismerése, hogy a jogszabályok értelmében a levél tartalma államtitok volt. (Az akkor hatályos rendőrségi törvény értelmében a levél tartalmát képző titkos információgyűjtés ténye államtitoknak minősült.) A bíróság akár odáig is elmehetett volna érvelésében, hogy kijelentse: elvárható lett volna az újságírótól, hogy megkérdezze a megkeresett személyeket arról, vajon a kezében lévő adat a törvény alapján minősített vagy sem. A jogértelmezés tehát tele van bizonytalansággal, még akkor is, ha Csík Rita perében a bíróság jó érzékkel és bölcsen a vádlottat felmentette. A gondatlan elkövetési alakzat bírói gyakorlatát vizsgálva a szabadságjogi érvek mellett kirajzolódik egy jogbiztonsági érvrendszer is.
Elfogadhatatlan, hogy a szólás- és sajtószabadság gyakorlati érvényesülése jogállami követelményeknek nem megfelelő büntetőjogi akadályokba ütközzön. Nem tudjuk, hányszor fordult elő, hogy szabadságukat féltő újságírók inkább nem írtak meg egy cikket, de azt pontosan tudjuk, hogy többeket évekig tartó büntetőeljárási meghurcolásnak tettek ki pusztán azért, mert az ügyészség szerint nem voltak kellően körültekintőek. S bár a politikai ellentétek jelenleg lehetetlenné teszik a teljes titokszabályozás (egyébként rendkívül időszerű) átalakítását, annyi elvárható lenne a jogalkotótól, hogy legalább ezt a bizonytalan helyzetet megszüntesse. A Btk. egyszerű többséggel történő módosítása - amely a gondatlanság büntethetőségét megszüntetné civilek esetében - nem szabad, hogy a teljes tervezet elfogadásán álljon vagy bukjon.
A CEU Média és Kommunikáció Kutató Központja és a TASZ 2009. január 6-án vitafórumot tartott a problémáról, amelyen mind az öt parlamenti párt képviseltette magát. A felszólalásokból az sejlett, hogy a gondatlan elkövetési alakzat eltörlésére van esély. A jogállamiság és a jogbiztonság szempontjából elvárható lenne, hogy valamelyik képviselő vagy az egyik frakció módosító javaslattal álljon elő. Vitathatatlan, hogy ez önmagában nem jelentene teljes megoldást. A fejlett jogállamok gyakorlatában szándékos titoksértésnél is csak akkor büntethető akár az a titok megőrzésére felesküdött állami tisztviselő, aki kiszivárogtatta az információt, akár az a civil, aki nyilvánosságra hozta, ha a közlés elbukik a közérdek vizsgálati tesztjén, azaz bebizonyosodik, hogy a titkosításhoz nyomósabb érdekek fűződnek, mint az adatok nyilvános megismeréséhez. Bármennyire örömteli lenne ennek a megoldásnak az átvétele, ilyen szándékot a jelenlegi törvényjavaslat sajnos nem tükröz. Azonban a gondatlan elkövetési magatartás eltörlésével legalább egy, a pártállami időket idéző akadályt sikerülne eltakarítani a sajtó- és szólásszabadság útjából. Ezzel 18 éve tartozunk a demokráciánknak.
A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Adatvédelem és Információszabadság Programjának a vezetője.
|
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/elmondani_mindenkinek_-_az_allamtitoksertes_buntethetosegerol-70589
|
https://web.archive.org/web/20220808044109/https://magyarnarancs.hu/publicisztika/elmondani_mindenkinek_-_az_allamtitoksertes_buntethetosegerol-70589
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmondani-mindenkinek-az-allamtitoksertes-buntethetosegerol
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2009-01-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"átláthatóság",
"államtitok"
] |
[] |
7,981 |
"Ez az egész csak egy nagy félreértés" – Médiasztár lett Blagojevich-ből
|
Rod Blagojevich, a tisztségétől megfosztott Illinois-i kormányzó az utóbbi időben egyik talkshow-ból a másikba igyekszik. Legutóbb David Letterman interjúvolta meg, akinek úgy nyilatkozott: félreértésen alapulnak az ellene felhozott vádak.
|
A show házigazdája köntörfalazás nélkül fordult vendégéhez és kérdezte meg: miért is jelent meg a műsorban? Blagojevich erre úgy válaszolt: a legrosszabb formáját akarta megmutatni – a műsorvezető igyekezett megerősíteni, hogy ez sikerült is – tudósít az AP.
A kormányzó, akit többek között azzal vádolnak, hogy pénzért akarta értékesíteni a Barack Obama elnökké választásával megüresedő szenátori széket, minden megszólalásakor hangsúlyozza, hogy fel fogják menteni a vádak alól. A Letterman show-ban is kifejtette, hogy csak "egy nagy félreértésről" van szó. Hozzátette: újraegyesíti családját és éppen munkát keres (megkérdezte a showmantől, nincs-e nála munkafelvétel).
Blagojevoch mostanra szinten minden népszerű műsorban szerepelt, így megjelent az ABC The View című show-jában, a The Rachel Maddow Show-ban az MSNBC-n és a CNN Today című programjában is, ahol olyan műsorvezetőkkel találkozott, mint Larry King vagy legutóbb David Letterman.
A volt kormányzót ügynöke szerint számtalan ajánlattal keresik meg naponta "különböző tevékenységekkel kapcsolatban" és – mint fogalmazott – rengetegen szeretnének beszélni vele. Glenn Selig ugyanakkor nem részletezte, pontosan mit szeretnének csináltatni Blagojevich-csel.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/ez-az-egesz-csak-egy-nagy-felreertes-mediasztar-lett-blagojevich-bol
|
https://web.archive.org/web/20090206030855/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=259098
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ez-az-egesz-csak-egy-nagy-felreertes-a-mediasztar-lett-blagojevich-bol
|
Világgazdaság
|
world-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
7,982 |
Szabadi jogerősen két év felfüggesztettet kapott
|
Jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Béla egykori politikai államtitkárt hűtlen kezelés, és hivatali visszaélés bűncselekmények miatt szerdán.
|
Jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Béla egykori politikai államtitkárt hűtlen kezelés, és hivatali visszaélés bűncselekmények miatt szerdán.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly áprilisban hivatali visszaélés miatt nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Szabadi Bélát. A másodfokú döntés ellen a vád és a védelem egyaránt fellebbezett, így került Szabadi Béla ügye harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságra.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/szabadi-jogerosen-ket-ev-felfuggesztettet-kapott
|
https://web.archive.org/web/20240126095511/https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/szabadi-jogerosen-ket-ev-felfuggesztettet-kapott
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-jogerosen-ket-ev-felfuggesztettet-kapott
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
7,983 |
Kötvény-gate: magáncégnek tejeltek a "szegény" önkormányzatok
|
A 168 Óra Online parlamenti forrásból származó értesülése szerint lehetséges, hogy még ebben a hónapban vizsgálat kezdődik a Tóth Károly képviselő által a múlt hét végén nyilvánosságra hozott „kötvény-gate” ügyben.
|
Az MSZP-s képviselő a Tocsik-ügyhöz hasonlította az esetet, amely saját városa, Békéscsaba példája nyomán keltette fel figyelmét.
A ügy főszereplője a Budapest Priv-Invest Kft., illetve annak ügyvezetője, Csapó Ágnes, akit kézről-kézre adtak egymásnak a városvezetők, hogy szervezzen meg számukra kötvénykibocsátást. (Békéscsabának például Szolnok első embere ajánlotta a Budapest Priv-Investet. ) A nagyobb városok közül Kecskemét is igénybe vette a Kft. szolgálatait, a viszonylag kisebb települések közül például Tata, Békés, Kunszentmiklós, vagy Lakitelek.
A Budapest Priv-Investtel mindenfajta „színű” önkormányzat kapcsolatba került, de a meghatározó többség ellenzéki, FIDESZ-es.
Az esetleges vizsgálat nem függ össze károkozással, mivel a tanácsadó által javasolt portfóliók biztosak voltak: államkötvény, diszkont kincstárjegy. A kutatás tárgya inkább a bevétel, a „sikerdíj” mértéke és ennek jogossága lehet, (összehasonlításképpen:a Tocsik ügy sikerdíja nyolcszázmilliós volt), netán az, hogy valóban szükség van-e ilyen típusú önkormányzati befektetéshez külső tanácsadóra.
Tóth Károly múlt hét végén azt mondta, hogy a kft-vel összeköthető 2008-as kötvénykibocsátás 100 milliárd forintnyi, e cég pedig az ezzel kapcsolatos tanácsadásért egymilliárd forintos bevételre számíthat. A képviselő adatait túlzottnak minősítő Csapó Ágnes legutóbb kijelentette, 28 önkormányzat 60-80 milliárd forintos befektetéseit kezeli a Budapest Priv-Invest.
|
https://168.hu/itthon/kotveny-gate-magancegnek-tejeltek-a-szegeny-onkormanyzatok-133115
|
https://web.archive.org/web/20090610084016/http://www.168ora.hu/itthon/kotveny-gate-magancegnek-tejeltek-a-szegeny-onkormanyzatok-30405.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kotveny-gate-magancegnek-tejeltek-a-szegeny-onkormanyzatok
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Csapó Ágnes"
] |
[
"Fidesz",
"Priv-Invest Kft."
] |
[] |
[
"sikerdíj",
"gazdálkodás",
"adósság",
"önkormányzat"
] |
[] |
7,984 |
Mátyás Győző: Terézváros, felelj neki!
|
Vadítóan szórakoztató lesz: két teljes önkormányzati frakció, kiegészülve néhány korábbi ciklusban vitézkedett obsitossal, amint a kóter felé masírozik...
|
Persze ezeket a derék terézvárosi daliákat nyilván teljesen igazságtalanul vádolták meg ingatlanpanamával. Elvégre köztudott: magyar önkormányzati képviselő maga a két lábon járó lokálpatriotizmus, aki életét és vérét adná a kerület felvirágoztatásáért, éjt nappallá téve tüsténkedik a helyi közösség ügyének előmozdításáért, csupa önzetlen tettvágy és jobbító szándék.
Ez különösen áll az erzsébetvárosi, meg a terézvárosi kerület elöljáróira, ők az áldozatkészség, a hivatásetika etalonjai, a kötelességtudat megszállottjai. Csak azért szegődtek önkormányzati apparatcsiknak, hogy együttérzően hallgathassák az ügyfeleket, hogy aszongya „a szomszéd macskája odapiszkít a gangra, tessék deportálni”; vagy „már mióta követelem, hogy az ajtóm előtt álljon meg a 4-es busz”.
Hja, a munka hősei, az önzetlen helytállás megelevenedett szobrai! Az csak megveszekedetten rosszindulatú feltételezés, hogy valójában az a lehetőség csábítja az önkormányzati tatra a személyzetet, hogy bestiális mennyiségű korrupciós zsozsóért lehet elkótyavetyélni az ingatlanvagyont, és szintén vastag kenőpénzért osztogatni a mindenféle engedélyt, hozzájárulást, szakhatósági véleményt stb.
Bár, az figyelemre méltóan őszinte megnyilvánulása volt a Verók nevű illetőnek, a terézvárosi basának, hogy ők hűtlen kezelés bűntettét nem követhették el, hiszen a testület az önkormányzat saját vagyonával tette, amit tett, azaz kótyavetyélt el gombokért egy Andrássy úti palotát. Ebből kiderül, hogy a Verók nevű illető mintegy latifundiumnak tekinti Terézvárost, amolyan szpáhiföldnek, amelynek vagyontárgyaival a sajátjaként rendelkezik. (Aztán pallosjoga van-e?)
Később a Verók nevű illető – nyilván ügyvédei tanácsára – ezt az elszólást javította, de azért ez elég szépen rávilágít a terézvárosi önkormányzati „ethoszra”. Amiben, feltehetőleg, osztozik az összes többi polg.mest.hiv. Elég csak a dicső erzsébetvárosi csapat némely tagjainak – minimum Budapestért díjat érdemlő - működését felidézni, akik a világörökség részét képező zsidónegyedben zabráltak.
Mellesleg, a Király utcai biznisz kapcsán született Lopni, lopni, lopni című publicisztikámban írtam, hogy vélhetőleg minden önkormányzatnál ez az úzus, és magától értetődő példaként éppen az Andrássy úti palotákat említettem. Annyira köztudomású volt az ügy.
Nem mellékesen abban a cikkben kifejtettem, hogy szerintem az efféle privatizációnak nevezett umbuldázás képezi a rendszerváltás értelmét és lényegét. Ezekben a mocskos cseppekben tényleg megmutatkozik az egész szennyes, zavaros óceán.
S lám, éppen most adta közre a PM az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatának rezüméjét, amit én nemigen tudok másként minősíteni, mint, hogy ez a magánosításnak csúfolt gigagagyizás a felelőtlenség, a pazarlás és az orbitális korrupció keveréke. Az ország nemzeti vagyonát úgy sikerült elherdálni, hogy a 2395 milliárd forintnyi bevételből 1370 milliárdot felemésztettek a kiadások (pl. a vagyonkezelők működési költsége. Ja.).
Az Andrássy út 47. esete iskolapélda. Eladták a palotát kb. annyiért, mint egy külvárosi művház büféjét, de előtte (reorganizáció!) kicseréltették az összes közmű gerincvezetéket. Az új tulajdonosra lőcsölték a felújítás kötelezettségét, de természetesen a kutya sem kérte számon az ígérvényt. S ez még mindig lehet szimpla hozzá nem értés, de hát már vagy három éve attól visszhangzott a sajtó, hogy a házbeli kávézó tulajdonosának megajánlották 150 milkóért a házat, feltéve, ha ennyit, vagy kicsit többet zsebbe is csúsztat a hivatástudat önkormányzati eminenseinek.
Nem véletlen, hogy a Verők nevű illető ennyire igyekszik a politika védelmi sánca mögé menekülni. Mondván ők ezért a frappáns tranzakcióért csak politikai felelősséggel tartoznak. Értsd: hát mindenki ezt csinálja, ez az egész politikai vircsaft értelme, nehogy már minket kezdjetek el ezért bazirkálni!
Szép! Erzsébetváros, vezesd a panamát! Terézváros, felelj neki!
|
https://168.hu/velemeny/terezvaros-felelj-neki-133596
|
https://web.archive.org/web/20240126111210/https://168.hu/velemeny/terezvaros-felelj-neki-133596
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matyas-gyozo-terezvaros-felelj-neki
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2009-01-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
7,985 |
Ki keres havi 3 milliót?
|
A gazdasági, illetve az oktatási tárca nyilvánosságra hozta a hozzá tartozó állami vállalatok vezetői közül néhánynak a fizetését és prémiumát. A listán szereplő cégek közül a Magyar Fejlesztési Bank első embere, Erős János keresi a legtöbbet, havi 3,4 millió forintot.
|
Erős János a listavezető 3,4 millióval
Perel a BlikkLapunk is hasonló kérést intézett öt állami tulajdonú vállalathoz. A Blikk a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Vagyonkezelő és a MÁV vezetőinek fizetésére kíváncsi, de adatkérésünket a vállalatok megtagadták, ezért a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezettel közösen pert kezdeményeztünk, hogy olvasóink megismerhessék a valós számokat.Havi 3,4 millió forintot kap Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, és teljes éves fizetésének 80 százalékát utalhatják neki prémiumként. Ő vezeti azt a fizetési listát, amelyet a gazdasági, illetve az oktatási tárca hozott nyilvánosságra az index.hu hírportál kérésére.
A második a sorban a MÁV vezérigazgatója, Heinczinger István, ő 3,2 milliós havi fizetést és szintén 80 százalékos prémiumot kaphat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) vezetője, Reményik Kálmán havi 2,6 milliót, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) vezetője, Nagy Attila pedig havi 2,05 millió forint fizetést kap, az ő prémiuma az éves fizetés 100 százalékát is elérheti. Az említett cégek mellett a héten nyilvánosságra került a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatójának bére is: Balogh Zsolt havi 1,5 millió forintot kap, de a prémium mértéke az ő esetében sem ismert.
Szerettük volna az említett vállalatok vezetőitől megtudni, a nyilvánosságra hozott összegek bruttóként vagy nettóként értendőek-e, hogy kapnak-e esetleg vállalkozóként, számlára pénzt a cégektől, illetve hogy a prémium automatikusan jár-e, vagy ha nem, akkor milyen feltételekhez kötött, ám csak kitérő válaszokat kaptunk. A NIF-nél és az ÁAK-nál a gazdasági minisztériumhoz irányítottak bennünket, mondván, ők maguk nem illetékesek vezetőik fizetésével kapcsolatban.
Prémium csak teljesítmény után!A prémium az állami cégeknél megközelíti az éves fizetés mértékét. – Prémiumot adni a versenyszférában is szokás. Ott ezt teljesítményhez kötik. A cégek vezetői emellett más jutattást, részvényvásárlási opciót is kaphatnak – mondta Jakabos Tünde, a Hay Group tanácsadó cég szakértője.
– A prémiumnál célokat kell megjelölni, ez nem feltétlenül a nyereséges működés, lehet a cél a veszteségminimalizálás is. A részvényvásárlási opció szintén azt jelenti, hogy a cégvezető a vállalat részvényeiből kedvezményesen vásárolhat, ám ezeket az értékpapírokat bizonyos ideig nem adhatja el. Ezzel motiválják a vezetőt, hogy minél tovább maradjon a cégnél, illetve hogy érdekelt legyen a vállalat sikerességében – tette hozzá Bóday Pál, az Országos Humánpolitikai Egyesület vezetője.Az MFB a vezetők személyiségi jogaira hivatkozva tagadta meg a felvilágosítást, míg a másik két vállalatnál, a MÁV-nál és a BKV-nál válaszra sem méltatták levelünket.
Hogyan kell értékelnünk a nyilvánosságra hozott fizetések és prémiumok mértékét? Csaba László közgazdász szerint egyes állami vállalatok vezetői a rossz teljesítményük miatt aránytalanul sokat keresnek. – A MÁV és a BKV már régóta veszteséges. Nem értem, hogy vezetőik miért kapnak ilyen sok pénzt. Ha öt éven keresztül csökkentenék a veszteséget, akkor jogosan kaphatnának nagyobb összeget. Az állami vállalatoknál túl nagy biztonságban vannak a vezetők, teljesítmény helyett inkább csak magyarázkodnak.
Míg a skandináv országokban gyakran nyilvános a vezetők fizetése, ez Magyarországon elképzelhetetlen. Ennek egyik oka a bérollóban – a vezetők és a dolgozók fizetései közötti eltérésben – keresendő. A Hay Group nemzetközi tanulmánya szerint Magyarországon egyetlen cégen belül akár 6,1-szeres különbség is lehet egy vezető és egy beosztott fizetése között.
Őfelsége pohárnokaSzilágyi Gyula szociológus úgy véli, társadalmi osztályharchoz vezethetnek az ilyen kiugróan nagy fizetéskülönbségek. – A két kezük munkájából élő, elsősorban vidéki emberek már nem irigylik a nagy keresetű cégvezetőket, hanem viszolyognak tőlük. Egyszer csak valaki majd jól fölbőszíti az egyszerű munkásokat, és tudatosítja bennük, hogy azért ilyen kicsi a fizetésük, mert mások kiugróan sokat keresnek. Inkább egy stabil, szociális felemelkedést biztosító társadalmat kellene építeni, nem pedig tovább mérgesíteni az egyszerű embereket. A szociológus szerint a 162 ezer forintos átlagkeresetű magyaroknak például Erős János havi bruttó 3,4 millió forintos fizetése olyan, mint a lottónyeremény. Az is érdekes, hogy szociológiai felmérések szerint sokan úgy tartják, a feudalizmus maradványában élünk, vagyis aki közel van őfelsége trónjához, vagyis jó a kapcsolati tőkéje, eljut a magasan lévő emberekhez, az továbbra is megkapja a zsíros állami állásokat. Ilyen volt például őfelsége pohárnoka, fővadásza.
|
https://www.blikk.hu/aktualis/ki-keres-havi-3-milliot/6hz9zkh
|
https://web.archive.org/web/20240129174122/https://www.blikk.hu/aktualis/ki-keres-havi-3-milliot/6hz9zkh
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-keres-havi-3-milliot
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[] |
7,986 |
Mennyit keresnek az állami vállalatok felsővezetői?
|
Közérdekű információ, hogy a nagy állami vállalatok felső vezetői mennyit keresnek – döntött a Fővárosi Ítélőtábla tegnap másodfokon is, és ezzel pert nyert a Blikk.
|
A pert a lap még nyáron indította, miután egy cikkükhöz a Szerencsejáték Zrt., a MÁV Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta fő embereinek fizetését firtatták hiába.
- Az ítélőtábla szerint a cégvezetők fizetése közérdekből nyilvános adat, így azt 15 napon belül ki kell adni – mondta Baltay Levente, a Blikk jogi képviselője, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.
Az alperesek esetében megállapították, hogy a társaságok vezetői közfeladatokat látnak el, így a személyekre vonatkozó adatokat kötelesek kiadni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/mennyit-keresnek-az-allami-vallalatok-felsovezetoi
|
https://web.archive.org/web/20240128175033/https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/mennyit-keresnek-az-allami-vallalatok-felsovezetoi
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mennyit-keresnek-az-allami-vallalatok-felsovezetoi
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MÁV",
"Szerencsejáték Zrt."
] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
7,987 |
Kókának ki kellett fizetni és berendezni a házát - Elszállt képviselői milliók?
|
A képviselők közül a vagyonbevallásukban többen tízmilliókkal kevesebbet vallottak be a tavalyihoz képest.
|
Sokszor kritizálták már a honatyák vagyonbevallását: tulajdonképpen azt írnak be, amit gondolnak, egyetlen tájékozódási pont a közpénzből fizetett költségtérítés, illetve a tiszteletdíj. Ám gyakorlatilag semmi nem kötelezi őket arra, hogy pontos elszámolást adjanak le vagyonukról. A Bors összehasonlította a tavalyi és az idei vagyonbevallásokat:
Orbán Viktornak jelenlegi bevallása alapján nagyjából 2,2 millió forintos megtakarítása van közösen Lévai Anikóval, a tavalyiban ez még 17 millió körül volt. Hova lett a pénz? Nézzük meg felesége vagyonbevallását - adtak tanácsot a Fidesznél. Lévai Anikó valóban feltüntette, hogy vett egy Citroen C4-et, valamint egy XI. kerületi 91 nm-es lakást - bár a vételárat egyik helyen sem tüntette fel, ám nem is kötelező. A lap úgy tudja a társasházi lakásban az önálló életet kezdő legidősebb lány, Ráhel lakik. Orbán idei vagyonbevallásában már nincs meg a 7 éves Golf, eladták.
Kóka János frakcióvezetőnek is érdekesen fog a tolla: mindössze 4,5 millió forintról adott számot, noha tavalyi bevallásában kis híján ilyen-olyan megtakarítások okán majd 100 millió forintos tartalékot írt be. - Ki kellett fizetni és be kellett rendezni a házát - tudatta a lappal egyik kollégája.
Gyurcsány Ferencnél nagyjából minden a régi, autó nincs, pápai lakás van-, bár egy kissé többet nyert most az Altus Befektetési Zrt.ből. Tulajdonosi osztaléka tavaly 114,06 millió forint volt, amely 4 millióval több a 2007-eshez képest.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2009/02/kokanak-ki-kellett-fizetni-es-berendezni-a-hazat-elszallt-kepviseloi-milliok
|
https://web.archive.org/web/20100815035622/http://vg.hu/kozelet/vg_online/kozelet_-_belfold/090204_koka_259008
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kokanak-ki-kellett-fizetni-es-berendezni-a-hazat-elszallt-kepviseloi-milliok
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"Parlament"
] |
[] |
[
"belföld",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
7,988 |
Fővárosi vagyonbevallások
|
A január végi határidőre valamennyi fővárosi képviselő leadta 2008-as vagyonnyilatkozatát – jelentette be Szikora Linda (Fidesz), a főváros vagyonnyilatkozat-ellenőrző és összeférhetetlenséget vizsgáló bizottságának elnöke.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159291
|
https://web.archive.org/web/20090211165247/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159291
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-vagyonbevallasok
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
7,989 |
Deme Gábor már szabadulna
|
Szabadulna előzetes letartóztatásából Deme Gábor, a csepeli MSZP elnökségének azóta kizárt tagja, akit a január 9-én, az egyik helybeli alapítványi iskolában elkövetett kettős gyilkosság után vett őrizetbe a rendőrség.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159292
|
https://web.archive.org/web/20090211165252/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159292
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deme-gabor-mar-szabadulna
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-02 00:00:00
|
[
"Deme Gábor"
] |
[] |
[
"Bp. XXI. kerület"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
7,990 |
Hagyó adósságban úszik, Horváthnak tartoznak
|
Kilencvenhárommillió forinttal tartoznak Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettesnek, aki egy év alatt 13 millió forint készpénzre tett szert – derül ki a politikus vagyonnyilatkozatából.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159349
|
https://web.archive.org/web/20090207050924/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159349
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hagyo-adossagban-uszik-horvathnak-tartoznak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
7,991 |
Nem tágítanak a rabosított terézvárosi képviselők
|
Nyílt levélben szólította fel Wertán Zsolt (képünkön) VI. kerületi KDNP-s képviselő Verók István gyanúsított szocialista polgármestert, hogy állíttassa le az ingatlanértékesítéseket a kerületben.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159347
|
https://web.archive.org/web/20090211165947/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159347
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tagitanak-a-rabositott-terezvarosi-kepviselok
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Halmai Katalin",
"Hatvani Csaba",
"Verók István"
] |
[
"079AYA-CG2 Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
7,992 |
Kitüntetés helyett: ítélet előtt Szabadi Béla
|
A szóbeszéd szerint kiskirály módjára vezette a földművelésügyi minisztériumot Szabadi Béla, aki az Orbán-kormány idején, 1998-tól közel két és fél éven át volt a tárca politikai államtitkára.
|
Kitüntetés helyett: ítélet előtt Szabadi Béla
A szóbeszéd szerint kiskirály módjára vezette a földművelésügyi minisztériumot Szabadi Béla, aki az Orbán-kormány idején, 1998-tól közel két és fél éven át volt a tárca politikai államtitkára. A méregdrága külföldi útjairól, szponzorálásra utasított fehérje-feldolgozóról elhíresült kisgazda politikust, Torgyán József bizalmi emberét 2001-ben menesztették posztjáról. Szabadi működése a vádirat szerint.
Letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta Szabadi Béla volt politikai államtitkárra hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt az ügyész perbeszédében múlt kedden a Legfelsőbb Bíróságon. A volt kisgazda politikus ügyvédje ugyanakkor elsődlegesen felmentést kért bűncselekmény hiányában, másodlagosan viszont az eddigi ítéletek hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását azzal, hogy ne a Fővárosi Bíróságon kezdődjék újra Szabadi Béla büntetőpere. Szabadi Béla ügye most a a Legfelsőbb Bíróságon tart, amely várhatóan e héten hirdeti ki ítéletét a büntetőperben.
Szabadi Béla
Szabadi Béla és társai ellen 2001-ben indult eljárás, a Fővárosi Főügyészség először 2002-ben emelt vádat 23 vagyon elleni bűncselekmény, köztük hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás alapos gyanúja miatt. A vádirat egyfelől az államtitkár feltűnően költséges és gyakori utazásait taglalta: Szabadi 1999-ben például több mint 10 millió forintot utazott el, majd’ háromszor annyit, mint a külügyminisztérium államtitkára, ezzel az ügyészség szerint 5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott.
Sokkal nagyobb a kár a vádirat szerinti a másik ügycsoportban: a vádhatóság szerint Szabadi állami cégeket, többnyire a földművelésügyi tárca agrárcégeinek vezetőit utasította arra, hogy kössenek reklámszerződést a Torgyán-Szabadi vezetéssel működő FTC Sportklubbal, hogy így támogassák a klubot. A szerződést természetesen semmilyen marketingcél nem indokolta, hiszen a cégek között gyümölcsnemesítésre szakosodott vidéki kutatóintézet, illetve fehérje-feldolgozással foglalkozó támogatók akadtak. A vádirat szerint a kötelező szponzorkiadások nem egy vállalatnál pénzügyi instabilitást okoztak. Szabadi Bélát első ízben összesen 1,2 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásával vádolták.
Mindeközben Szabadi arra adott utasítást, hogy 1999 és 2000 között „piaci ár alatt” adjanak el Magyarország gazdaságbiztonsági készletéből több tízezer tonna lisztet és cukrot négy magánvállalkozásnak – így az ügyészség, amely szerint ezért a fentiek 850 milliós további hűtlen kezelés és sikkasztás vádjával egészülnek ki. Ebben az ügyben – akárcsak más indokolatlan exporttámogatás kapcsán - Simon László, Torgyán másik bizalmasa is vádlottként szerepel. Ahogy egy másik ügyben Szabadi mellett a sofőrje és titkárságvezetője is vádlott lett, a vádirat szerint ugyanis fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek velük, mellyel jelentős kárt okoztak a költségvetésnek. A sofőr például több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött szerződések nyomán, holott munkát nem végzett. A két botcsinálta tanácsadót orgazdasággal gyanúsítják.
Szabadi és társainak büntetőpere 2003 decemberében indult. 2006 októberében született a Fővárosi Bíróság első fokon, nem jogerősen 19 rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt államtitkárt, vádlott-társát Simon Lászlót ugyanakkor felmentette. A bírói indoklás szerint Szabadi politikai államtitkárként szokatlanul nagy hatalomra tett szert, és sajátos vezetési stílust képviselt az FVM-ben. A bíró szerint az egész minisztérium erőteljesen függött a politikustól, jelentős államigazgatási hatalmat birtokolt azáltal, hogy megkapta a miniszteri jogkörök egy részét, továbbá gazdasági hatalma is volt, tekintve, hogy több esetben ő gyakorolta az FVM cégeinek tulajdonosi jogait. Ilyen volt például a botrányai által ismertté vált Agrárinnovációs Kht., mely cégen keresztül számos kisgazda érdekeltségű vállalkozás, csoport vagy személy jutott támogatáshoz. Mivel Szabadi politikai államtitkárként hivatalos személynek minősül, a bíróság az ügyészségtől eltérően a bűncselekmények zömét hűtlen kezelés helyett hivatali visszaélésnek ítélte, egyedül a külföldi utazásokkal kapcsolatos vádpontban állapított meg hűtlen kezelést. Szabadira halmazati büntetésként legfeljebb négy és fél év szabadságvesztés lett volna kiszabható, s azzal az indoklással kapott két év felfüggesztettet, hogy a határozathozatal időpontjában már évek óta tartott az eljárás. Szabadi egyébként kezdetben előzetes letartóztatásban volt, majd házi őrizetben, később lakhelyelhagyási tilalommal sújtották, ami alól azóta felmentették.
Az ítélet ellen mind a vád, mind a védelem fellebbezett, a per folytatódott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntése nem sokat enyhített a korábbi verdikten. Bár a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében felmentették, a hivatali visszaélésekben továbbra is bűnösnek találták: a tábla helybenhagyta az első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztést, igaz, végrehajtását továbbra is felfüggesztette. Az indoklás szerint figyelembe vették a vádlott rossz egészségi állapotát, az évek óta tartó súlyos betegségét. Mivel a másodfokú ítélet a védelem szerint a bűnösség tekintetében részben ellentétes az első fokúval, az újabb fellebbezések folytán Szabadi ügye a Legfelsőbb Bíróságon folytatódhatott.
Az agrártárca egykori államtitkára mindvégig valamennyi vádpontot illetően tagadott, s koncepciós pert emlegetett. Azt mondta, olyan cselekményekért vonják felelősségre, melyekért mások kitüntetést kapnak. Szerinte esetében egyedi jogszolgáltatás érvényesült, és a tisztességes eljáráshoz való jogát többször megsértették. Hasonlókat hangoztatott a Legfelsőbb Bíróság előtt védői perbeszédében ügyvédje is, aki azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem zárult le a politikai perek időszaka a Rajk-perrel és a Nagy Imre ellen folyó koncepciós eljárással, hiszen Szabadi ellen is politikai per folyik.
2009. január. 27. 14:04 MTI Itthon
Börtönt kér az ügyész Szabadi Bélára
Letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta Szabadi Béla volt politikai államtitkárra hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt az ügyész perbeszédében kedden a Legfelsőbb Bíróságon, a védő ugyanakkor bűncselekmény hiányára hivatkozva felmentést kért.
2007. december. 11. 15:36 MTI Itthon
Szabadi kitüntetést akar per helyett és Orbánt hiányolja
Iratismertetéssel folytatódott Szabadi Béla, korábbi földművelésügyi államtitkár pere másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán. Szabadi szerint neki nem büntetés, hanem kitüntetés járna.
2008. január. 04. 10:31 MTI Itthon
Pont kerülhet a Princz-, a Szabadi- és a Globex-ügy végére
Több nagy pert is lezárhat a Fővárosi Ítélőtábla még az idén. A Globex- és a Princz-ügyben, továbbá Szabadi Béla és társainak, valamint Szlávy Bulcsú megölésének ügyében is ítélet születhet az év első felében.
2008. április. 29. 12:41 MTI Itthon
Felfüggesztett szabadságvesztést kapott Szabadi Béla
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla kedden.
|
https://hvg.hu/itthon/20090203_szabadi_bela_per_torgyan_orban
|
https://web.archive.org/web/20211231211400/https://hvg.hu/itthon/20090203_szabadi_bela_per_torgyan_orban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kituntetes-helyett-itelet-elott-szabadi-bela
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Simon László",
"Szabadi Béla"
] |
[
"Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[] |
7,993 |
Papírmunka
|
Jó pénzért szinte bármilyen hivatalos irat beszerezhető az orosz feketepiacon. A hamisítványok gyakran hatósági alkalmazottak közreműködésével készülnek.
|
„Válság idején fektessék pénzüket eredeti iskolai bizonyítványokba, jó döntés ez a krízis elleni küzdelemben” – így hirdeti magát az interneten egy orosz vállalkozás, amely fizetség ellenében kész bárkit hivatalos iratokhoz, például egyetemi diplomához vagy akár tudományos fokozatot igazoló dokumentumhoz juttatni. Reklámok tucatjai kínálnak hasonló szolgáltatásokat a világháló orosz nyelvű szekciójában, ha pedig valakinek nincs számítógépe, a moszkvai metró kocsijainak falára kiragasztott kis reklámfecniken is bőven talál ilyen ajánlatokat. Az okmánykereskedelem az utóbbi években kiterjedt illegális üzletággá vált, amelynek hátterében többnyire nem egyéni ügyeskedők, hanem jól szervezett, a konspiráció szabályait szigorúan betartó bandák állnak.
A hamis jogosítványokkal zajló kereskedelem már olyan méreteket öltött, hogy az nemzetbiztonsági kockázatot jelent – írta nemrég a Moszkovszkij Komszomolec című napilap. Ilyen okmányt ugyanis gyorsabb, egyszerűbb és gyakran olcsóbb is beszerezni, mint végigjárni az orvosi igazolásokkal, tanfolyammal, vizsgákkal nehezített hivatalos utat. Ráadásul így a szabálysértésért bevont irat is könnyen pótolható. A válság miatt elbocsátottak között nőhet is a kereslet a munkavállalást számos esetben valamelyest megkönnyítő vezetői engedély hamisítványai iránt. A terjesztésükkel foglalkozó csoportok nemritkán jogi tanácsadó társaságnak álcázzák magukat, szolgáltatásaik és tarifáik bemutatásakor azonban már félreteszik az álszemérmet. Egyikük például 800 dollárért több mint kétszáz országban elfogadott nemzetközi, 700-ért pedig állítólag amerikai jogosítványt is szerez. Az oroszhoz 20 ezer rubelért (azaz csaknem 140 ezer forintért) juttatja hozzá ügyfeleit, 27 ezerért pedig már teherautóra is érvényes papírt kínál, mindössze öt-hét napos átfutási idővel. A csomagban az orvosi igazolás, az autóvezetői tanfolyamról, illetve a sikeres vizsgáról tanúskodó iratok is benne vannak. A Moszkvától távolabbi vidékeken ezt akár olcsóbban is meg lehet úszni – derül ki a témával foglalkozó, tanácsokat osztogató internetes fórumokon, amelyek arra is figyelmeztetnek, hogy a bizniszben kétszeres csalók is vannak: olyanok, akik felmarkolják az előleget a csalással okmányokat szerezni akaróktól, aztán köddé válnak.
Ez utóbbiak aránya azonban a Moszkovszkij Komszomolec szerint legfeljebb 25-30 százalék. A többség csak olyankor kéri a fizetséget, amikor már elvégezte a rábízott munkát, és e-mailben elküldött fényképpel vagy videofelvétellel igazolja, hogy megvan a dokumentum, amely – az esetek nagy részében a közlekedésrendészet lefizetett munkatársainak valódi pecsétjeivel – a valódi jogosítványok kiállítására szolgáló plasztiklapra készül. Az illegális papír gyakran legálissá is válik, legalábbis formailag, hiszen adatait általában a hivatalos belügyi nyilvántartásokba is bevezetik a beépített rendőrök.
Akadnak valóságos „okmányhipermarketek”, amelyek azt állítják, hogy szinte mindenfajta irat elkészítését megoldják. 31 ezer rubelért például üres, kétszer annyiért pedig regisztrációval ellátott orosz személyi igazolvány, sőt ukrán vagy belorusz úti okmányok beszerzését is vállalják. Mások inkább szakosodnak, mint például az a társaság, amely több mint tíz éve működő honlapján iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványokat és házassági, születési vagy akár halotti anyakönyvi kivonatokat kínál, hirdetése szerint a pénzjegynyomdában készített, eredeti okmányűrlapok kitöltésével.
Sőt, külön tarifáért, nemcsak orosz városokba, hanem külföldre is kész kézbesíteni áruját, és telefonszámot is ad az érdeklődőknek – méghozzá élőt. A vonal másik végén bizalmatlan férfihang jelentkezik. 1998-as érettségi bizonyítványt 600 dollárért tud adni – mondja a tájékozatlan érdeklődőnek, arra a kérdésre pedig, hogy beszerezhető-e nála közgazdászdiploma, kérdéssel válaszol: mikori dátummal? Az 1992-es évjárat körülbelül ezer dollárba kerül – közli. Bár nem bocsátkozik részletekbe, sejthető, hogy ezért legfeljebb egy biankó okmányba vezetik be az igénylő adatait. Egy szentpétervári egyetemen be is jegyzett oklevél ára jóval borsosabb, kilencezer dollár – vörösdiplomáért felárat számítanak.
A HVG tudósítója e-mailben is kért ajánlatot egy közgazdászdiplomára az egyik interneten hirdető diplomaárustól. A részletes üzleti ajánlatot tartalmazó válasz szerint náluk 1997 utáni diplomát 550, az előttit 450 euróért lehet venni, és a megrendelő választhat, melyik oktatási intézménytől akarja. Ők is azt állítják, hogy a pénzjegynyomdában készült űrlapot töltik ki, aláírással, pecséttel, melléklettel és minden szükséges rekvizitummal. A papír nemcsak munkavállaláshoz használható, hanem akár másoddiplomás képzésre is gond nélkül lehet jelentkezni vele. A kapcsolatot – konspirációs okokból – úgy lehet felvenni az árusokkal, hogy az érdeklődő megadja a telefonszámát, amelyen aztán ők jelentkeznek.
Noha az orosz büntető törvénykönyv szerint a hamis iratok készítését és terjesztését akár négyévi börtönnel is lehet büntetni, leleplezésekről ritkán érkeznek hírek. Legutóbb decemberben egy, az uráli Cseljabinszkhoz közeli településen ítéltek el egy rendőrnőt, mert hamis jogosítványokat adott ki, de ő is csak egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
A társadalombiztosítási alap az első komolynak szánt ellenlépéseket is megtette: január 12-étől minden oroszországi egészségügyi intézményt arra kötelezett, hogy hetente tételes jelentést készítsen az általa kiállított táppénzpapírokról. Merthogy ezt az iratfajtát is tömegesen hamisítják, nemritkán a rendelők, kórházak munkatársainak hathatós közreműködésével. Egy kórházi regisztrációval is megerősített igazolást két hétre 3200, egy hónapra öt és fél ezer rubelért adnak – közölték telefonon a HVG-vel az egyik ilyen társaságnál. De hogy jelezzék, itt is működik a piac, hozzátették: hosszabb távra „ésszerű engedmény” is elképzelhető.
POÓR CSABA / MOSZKVA
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.06/200906_HAMIS_IRAToK_PIACA_oRoSZoRSZAGBAN_Papirmunk
|
https://web.archive.org/web/20231112154414/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.06/200906_HAMIS_IRAToK_PIACA_oRoSZoRSZAGBAN_Papirmunk
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/papirmunka
|
HVG
|
world-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
7,994 |
Ráhajtás
|
Botrány övezi Pozsonyban az elektronikus útdíjrendszerre kiírt tendert, a győztesnek kihirdetett francia–szlovák cég tette ugyanis a legdrágább ajánlatot. Az ügyben Brüsszel is vizsgálódik.
|
Minden idők legnagyobb összegű, 850 millió eurós pozsonyi közbeszerzéséről írt alá szerződést január közepén a szlovák Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) és a francia–német–szlovák Skytoll konzorcium. A megállapodás értelmében a 2400 kilométernyi szlovákiai főúton és autópályán az év végéig kiépítik az elektronikus útdíjrendszert. A 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra és autóbuszokra jövőre már nem matricát kell venni, hanem egy fedélzeti adattovábbító egységet, amelynek segítségével a megtett út mennyisége után fizetnek díjat. Hasonló rendszer működik néhány éve Németországban, Ausztriában, Csehországban és Svájcban, ám Szlovákia tovább megy: az útarányos díjfizetést a sztrádák és gyorsforgalmi utak mellett a főutakra is kiterjesztik, és a tervek szerint 2013-tól a személygépkocsikra is érvényesítik.
Ha a munka nem készül el időre, a konzorciumnak 265 millió eurós kötbért kell fizetnie. A viszonylag rövid határidő ellenére van esély a teljesítésre, Szlovákia ugyanis a Németországban működő műholdas követést választotta, nem a Csehországban és Ausztriában alkalmazott mikrohullámú rendszert, amihez érzékelőkamerákkal felszerelt kapuk is szükségesek. A nyertes cégcsoport 14 évre kapott koncessziót, ez alatt az állam 4 milliárd euró bevételre számít.
A rendszert eredetileg idén januártól tervezték indítani – a csúszás 167 millió eurós bevételkiesést okoz az NDS-nek –, ám a közbeszerzési eljárás elhúzódott, elkeseredett vitákat kavart, s máig tartó perek sorozata indult. Már az indulás sem volt sima: 2007-ben az NDS háromszor írta ki a tendert, de az első kettőt a megjelenés után szinte azonnal visszavonta, formai hibákra hivatkozva. Végül, harmadik nekifutásra, 2007 szeptemberében féléves határidővel hirdettek pályázatot.
A rendszer kiépítésének költségeit 664 millió euróban meghatározó tenderre négy konzorcium jelentkezett. A legkevesebbért, 630 millió euróért az olasz Autostrade, az osztrák EFKON és a lengyel Stalexport Autostrady által alapított Slovakpass vállalta volna, a szlovák–svájci ToSy.sk 651 milliós, az osztrák Kapsch vezette csoport pedig 750 milliós ajánlatot tett. A végül győztesként kihirdetett – a francia Sanef cég által vezetett, időközben Santollról Skytollra átnevezett, a német Siemenst is soraiban tudó – konzorcium 850 millióból látta megvalósíthatónak a projektet.
Nemcsak a magas ár keltett vihart, de az is, hogy az NDS a feltételek be nem tartására hivatkozva a győztes konzorciumot korábban kizárta a versenyből, csakhogy később kénytelen volt visszavenni, mivel a pozsonyi Közbeszerzési Hivatal helyt adott a cég fellebbezésének. Az ügyben újabb fordulatot hozott, hogy az NDS váratlanul azzal állt elő, a feltételeknek kizárólag a Skytoll felel meg – és nyomban ki is zárta a többi jelentkezőt. A hivatalos indoklás máig nem ismert, az NDS üzleti titokra hivatkozik, Igor Choma vezérigazgató csak annyit közölt: két ajánlatot az irreálisan alacsony ár miatt nem vettek figyelembe. Sajtóértesülések szerint a Slovakpass-szal szemben az alacsony ár mellett formai és technikai kifogások is voltak, hiányolták egyebek közt a nyomkövető berendezések szlovákiai bevizsgálását. A Kapschnál pedig állítólag azt kifogásolták, hogy a tehergépkocsikba szerelt fedélzeti egység állandóan sípol. Az ausztriai mikrohullámú rendszert kiépítő cég ezt abszurdnak nevezte, hozzátéve, hogy erről semmilyen tájékoztatást nem kapott. A Kapsch ugyanakkor azt állítja, a pályázat műszaki feltételeit a győztes konzorciumban részt vevő Siemensre szabták, amelynek egyik korábbi alkalmazottja, Raoul Schild jelenleg az NDS tanácsadója.
Elintézettnek tekinti az ügyet a pozsonyi kormány ezzel, és sérelmezi, hogy a sajtó piszkálja a döntéseket. A három kizárt konzorcium sem hagyta annyiban a dolgot: eddig összesen 12 óvást nyújtott be a Közbeszerzési Hivatalhoz, amely azonban tavaly december közepén az utolsót is elutasította. Az NDS szerint így elhárultak a jogi akadályok a szerződés aláírása elől. Az sem zavarja a sztrádacéget, hogy a hoppon maradt három konzorcium időközben hét pert indított a pozsonyi kerületi bíróságon a döntés felülvizsgálatára. Úgy okoskodik: ha meg is nyerik a pert, akkor is csak kártérítési igénnyel léphetnek fel. A Slovakpass ugyanakkor Brüsszelben is panaszt tett tavaly májusban, arra hivatkozva, hogy Pozsony megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat. A brüsszeli illetékesek felvilágosítást kértek Szlovákiától, a válaszadás határideje február – ám egy esetleges elmarasztalásnak sem lehet jogi következménye.
A szerződés aláírása nem oszlatta el a kételyeket. A Skytoll tagjai közül például csupán a Franciaországban 1700 kilométernyi autópályát üzemeltető Sanefnak van szakmai tapasztalata, sötét ló viszont a Szlovákiában mindössze egy postafiókkal jelen lévő Ibertax, amelyről Lubomir Vazny közlekedési miniszter is elárulta, hogy az interneten sem találtak róla semmit. A sajtó tájékozottabb, a Markíza Televízió szerint az Ibertax a Robert Fico kormányfő pártjához közel álló J&T pénzügyi csoporthoz köthető, amely arról híresült el, hogy tavaly májusban – a szlovák valuta felértékelése előtti napokban – egy monacói jachton vendégül látta Jan Pociatek pénzügyminisztert, majd szép nyereséget tett zsebre egy koronaspekulációs ügyleten (HVG, 2008. július 5.). A két társaság összefonódására utal, hogy az Ibertax tulajdonosai – két ciprusi bejegyzésű társaság – szlovák lapértesülések szerint négy, a J&T-nek dolgozó menedzsert bíztak meg cégük ottani képviseletével.
Magyarországon 2009. január 1-jétől kellene működnie a használatarányos útdíjfizetési rendszernek, 6300 kilométernyi úton, a 3,5 tonnánál nehezebb járművek számára. A beruházás azonban elmaradt: a 2007-ben kiírt tendert az akkor szabaddemokrata vezetésű gazdasági tárca a finisben kénytelen volt eredménytelennek nyilvánítani, miután egy szocialista törvénymódosító javaslat 7,5 tonnára emelte a fizetős súlyhatárt. A legolcsóbb ajánlatot egyébként a francia Sanef és a Synergon Nyrt. konzorciuma adta be, de versenyben volt a Magyar Telekom Nyrt.–T-Systems páros, az osztrák Kapsch, valamint az olasz Autostradeper l'Italia–Siemens Österreich duó is. Az akkori számítások szerint öt év alatt 235 milliárd forint bevétellel kecsegtető rendszer bukását egyebek közt a díjbeszedő szervezet kiválasztása körüli vita okozta: kiderült, hogy nem versenybarát megoldás az Állami Autópályakezelő Zrt. kijelölése. Miközben a huzakodás azóta is tart, a közlekedési tárca a HVG értesülése szerint tanulmányokat rendelt egy újabb tender előkészítésére háttérintézményétől, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól.
TUBA LAJOS / POZSONY
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2009.06/200906_VITAToTT_SZLoVAK_uTDIJTENDER_Rahajtas
|
https://web.archive.org/web/20231225130610/https://hvg.hu/hvgfriss/2009.06/200906_VITAToTT_SZLoVAK_uTDIJTENDER_Rahajtas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/rahajtas
|
HVG
|
eu-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
7,995 |
Elkezdődött Weiszenberger vesztegetési pere
|
A képviselő vissza nem térítendő állami támogatásra pályázott két vállalkozóval, amelynek összegéből ötmillió forintot juttattak vissza.
|
Öt év börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger László egykori kistérségi megbízottat, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét. Weiszenbergert hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondták ki bűnösnek.
A vádirat szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével, hogy vissza nem térítendő állami támogatásra pályázzanak.
A pályázattal 2003-ban 17 millió forintot nyertek el. Folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle arra hivatkozva, hogy ezt a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell visszajuttatni. Az erről szóló megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a Hír TV mutatta be még 2007 őszén.
Az esetre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a két nyomozást. A szabadlábon védekező Weiszenberger Zuschlag János képviselőtársa volt a kiskunhalasi önkormányzat MSZP-frakciójában. A botrány kirobbanása után azonnal lemondott mandátumáról.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/02/elkezdodott-weiszenberger-laszlo-volt-kiskunhalasi-mszps-vesztegetesi-pere
|
https://web.archive.org/web/20100110085304/http://origo.hu/itthon/20090205-elkezdodott-weiszenberger-laszlo-volt-kiskunhalasi-mszps-vesztegetesi-pere.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkezdodott-weiszenberger-vesztegetesi-pere
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[
"vesztegetés",
"támogatás"
] |
[] |
7,996 |
Hivatal a korrupció ellen?
|
Közérdekvédelmi Hivatal felállítása, etikai kódex a közszolgáknak, a lobbitörvény szigorítása - a kormány antikorrupciós csomagjának fő elemeit értesüléseink szerint ma jelenti be a miniszterelnök.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090205-20090205-10-319262
|
https://web.archive.org/web/20090208172140/http://nol.hu/belfold/lap-20090205-20090205-10
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatal-a-korrupcio-ellen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"lobbi",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
7,997 |
Hálapénz, 4300-as átlaggal
|
A betegek csaknem negyede szokott – bevallása alapján – az orvosnak hálapénzt adni. Az összeg átlagosan 4300 forint havonta – derül ki a Webbeteg című online és a Szinapszis Kft. által készített közös felmérésből.
|
Többet adnak (4700 forintot), azok, akik hosszabb kezelésre, gyako-ri orvoslátogatásra szorulnak, az akut betegek, a gyorsabban gyógyulók csaknem egy ezressel kevesebbet, 3800 forintot adtak a gyógyítóknak. Az összeg egyénileg teljesen változó a 30 ezer forinttal béllelt borítéktól a néhány száz forintig bármennyi kerülhet az orvos zsebébe. Könnyebben adakoznak az orvosnak a fővárosban élők és az idősebbek. A legkevesebb hálapénzt a Nyugat-Magyarországi orvosok kapták.
A családi kasszából egészségügyre havonta átlagosan 34 ezer forintot költenek. Ebben a számlában benne vannak a magánorvosra, természetgyógyászatra, táplálék kiegészítőkre, gyógyszerekre fordított forintok is. A keretből a legtöbb pénzt még mindig a támogatott orvosságok kiváltására költi a lakosság, átlagosan havi 8390 forintot. S ez az összeg kétezer forinttal több, mint egy évvel korábban.
|
http://nol.hu/belfold/halapenz_4300-as_atlaggal-319238
|
https://web.archive.org/web/20090219125631/http://nol.hu/belfold/halapenz_4300-as_atlaggal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halapenz-4300-as-atlaggal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy",
"hálapénz"
] |
[] |
7,998 |
Az elkötelezettségtől a spiclikultúráig
|
A munkapszichológus azt mondja: eddig is lehetőségük volt a dolgozóknak jelenteni a munkahelyükön tapasztalt szabálytalanságokat, például az adócsalást az adóhatóságnál.
|
A munkapszichológus azt mondja: eddig is lehetőségük volt a dolgozóknak jelenteni a munkahelyükön tapasztalt szabálytalanságokat, például az adócsalást az adóhatóságnál. Szirmay Ágnes szerint a feljelentgetésnek Magyarországon hagyománya, negatív érzelmeket keltő jelentése van. Gyakran az irigység, a rosszindulat motiválja. (Létezik ugyanis egy "feljelentgetős" réteg, amelyet az indulat, a bosszú motivál, s leginkább a szomszéd gyarapodására hívja fel a hatóság figyelmét.) A szakember szerint a feljelentés a felelősségen túl morális kérdés is, hiszen ha az alkalmazott nem jelenti az általa felismert korrupciót, nemcsak jogilag, hanem erkölcsileg is bűntársnak tekinthető. Ugyanakkor kultúra kérdése is, hogy ki miért érez felelősséget, egy adott társadalomban mennyire természetes az, hogy az emberek felelősséget éreznek magukért, és a közös javakért.
Ha olyasmit lát, ami káros a társadalomra, a munkaközösségre, akkor vagy kéz kezet mos alapon hallgat, vagy azért, mert elhárítva a felelősséget, nem akar belekeveredni zűrös ügyekbe. Létezhet ellenkultúra is, ahol a morális határokat átlépők megkérdőjelezését tartják kirívónak, "ugrálásnak", "túlbuzgóságnak". Mindazonáltal felvetődik a bizalom kérdése is, az, hogy mennyire bízunk a hivatalos szervekben, hogy a törvényhozás megfelelően biztosítja-e a tanú védelmét, a titoktartást, illetve a feljelentettet, hogy ártatlanul ne hurcoljanak meg senkit. Szirmay Ágnes megfogalmazása szerint a spiclikultúrának nem szabad teret adni, annak, hogy valaki a névtelenség mögé bújva hárítsa el a felelősséget. Úgy véli, a korrupció visszaszorítása nem könnyű feladat más országokban sem, főleg azért, mert sokszor a társadalom szemet huny a törvénytelenségek láttán. Fontos a társadalom értékítélete is: a korrupció "ügyeskedésnek" számít, vagy mások megkárosításának?
- Felvetődik, hogy mennyire bízunk a hivatalos szervekben. Hogy megfelelően biztosítják-e a tanú védelmét, a titoktartást, illetve a feljelentettet, azt, hogy ártatlanul ne hurcoljanak meg senkit - mondja Szirmay, aki állítja, hogy "a spiclikultúrának", annak, hogy valaki a névtelenség mögé bújva vádoljon, nem szabad teret adni.
Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletnél arról tájékoztattak, hogy a hatósághoz tavaly nem érkezett korrupcióval kapcsolatos bejelentés. Emlékezetes ugyanakkor, hogy épp a munkaügyi főfelügyelőség két vezetőjét vették őrizetbe hivatali visszaélés gyanújával tavaly november végén, névtelen bejelentés alapján. Papp Istvánt, a szervezet elnökét és Cseke Zoltán főosztályvezetőt azzal gyanúsítják, hogy nullás igazolásokat adtak ki erre jogosulatlan vállalkozásoknak.
Gedeon András, az OMMF szóvivője lapunknak azt mondta: a munkavállalók a leggyakrabban az alkalmazásukkal kapcsolatos szabálytalanságokat jelzik a felügyelőségeknek. Tavaly több mint 6700 közérdekű panaszt tartalmazó beadvány érkezett az OMMF-hez, ezek mintegy fele névtelen volt.
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090205-20090205-11-319263
|
https://web.archive.org/web/20170131022440/http://nol.hu/belfold/lap-20090205-20090205-11-319263
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elkotelezettsegtol-a-spiclikulturaig
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
7,999 |
Késhet a Gripen-vizsgálat
|
Jelentős késedelmet szenvedhet az ügyészi vizsgálat a Saab Gripen vadászgépvásárlások ügyében, ugyanis nyáron nyugdíjba vonul a nemzetközi korrupciós ügyekkel foglalkozó Christer van der Kwast svéd főügyész.
|
– Őszintén szólva meglehetősen különös érzés lenne más valakinek átadni a Gripen-ügyet. Rengeteg munkám fekszik benne és nem vagyok túl messze attól sem, hogy megalapozott vádat emeljek. Persze nem csak a magyar szálról van szó, hanem inkább a dél-afrikairól. Ez egy nagyon bonyolult história, lízingekkel, eladásokkal, elvarratlan cseh, osztrák és angol szálakkal is – árulta el lapunknak adott nyilatkozatában a nemzetközi korrupciós ügyekkel foglalkozó Christer van der Kwast svéd főügyész.
A tisztviselő hozzáfűzte, még nem tudja megmondani, hogy mikor emel vádat, de ha emellett dönt, akkor ezt július 1. előtt kell megtennie, két nappal később 65 évesen ugyanis nyugdíjba megy, remélve, ha nem is lenne kész addig a vizsgálattal, külön engedéllyel befejezheti munkáját.
Ha úgy látom, hogy még lesz tennivalóm, akkor tavasszal magam fogom felvetni a kérdést a legfőbb ügyésznek – szögezte le Kwast., aki a több ezer oldalra rúgó, roppant szövevényes anyagot nem szívesen adná át másnak. Utódjának, Gunnar Stetlernek, a stockholmi fejlesztési központ jelenlegi vezetőjének sem, mert rengeteg időbe telik, amíg valaki átrágja magát az ügyön és valóban képbe kerül.
|
http://nol.hu/kulfold/keshet_a_gripen-vizsgalat-319330
|
https://web.archive.org/web/20121102025119/http://nol.hu/kulfold/keshet_a_gripen-vizsgalat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/keshet-a-gripen-vizsgalat
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Svédország"
] |
[] |
[
"Gripen-ügy"
] |
8,000 |
Felfüggesztett börtön Baranya volt rendőrkapitányának
|
Csalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Pécsi Városi Bíróság szerdán hozott első fokú, nem jogerős határozatában Ernyes Mihály volt Baranya megyei rendőrfőkapitányt.
|
MTI
Csalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Pécsi Városi Bíróság szerdán hozott első fokú, nem jogerős határozatában Ernyes Mihály volt Baranya megyei rendőrfőkapitányt. A bíróság a nyugalmazott dandártábornokot hat rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalásban találta bűnösnek, egy év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtotta, melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész, valamint a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, így a döntés nem jogerős.
A tényállás szerint a nyugdíjazása után ügyvédként is tevékenykedő Ernyes Mihály 2006 májusa és az év októbere között összesen mintegy 1,7 millió forintot kért kölcsön barátaitól, ismerőseitől és ügyfeleitől annak tudatában, hogy a tartozásokat anyagi helyzete miatt nincs esélye visszafizetni. Miután eljárás indult ellene, 530 ezer forintot megtérített.
Baranya volt rendőrfőkapitánya nem először állt bíróság előtt. A Baranya Megyei Bíróság tavaly nyáron sikkasztás miatt jogerősen hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésként pedig két évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától, kötelezte továbbá 50 ezer forint és az általa a sértettnek okozott 2 millió forintos kár megfizetésére.
|
https://index.hu/bulvar/hirek/375791/
|
https://web.archive.org/web/20090205091305/http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/375791
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-borton-baranya-volt-rendorkapitanyanak
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Ernyes Mihály"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Baranya megye"
] |
[
"ítélet/döntés",
"csalás"
] |
[] |
8,001 |
Gráfot és Juhászt is meghallgathatják a pákozdi földügyben + Videó
|
Gráf József agrárminisztert és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is meghallgathatják a pákozdi földügyben indult újabb büntetőeljárásban...
|
2009.02.05. 10:40
Gráf József agrárminisztert és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is meghallgathatják a pákozdi földügyben indult újabb büntetőeljárásban – mondta Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges Magosz szövetségi igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. • Földbotrány: újabb nyomozást rendeltek el a pákozdi ügyben• Tovább tart a földbotrány • „Gráf József hazudott” – Budai Gyula bepereli az agrárminisztert + Videó • Gráf vádol, Benedek rejteget • Pákozdi földügy – a miniszterek tudták, mit írnak alá?
Mint mondta, a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség okirat-hamisítás miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, mert a gyanú szerint visszadátumozták a 201 hektáros földterület vagyonkezelői jogának átruházásával kapcsolatos 2006-os okiratot, amelyet az agrártárca és a honvédelmi minisztérium akkori vezetője írt alá.
Budai Gyula úgy vélte: ezért nem kerülhető el, hogy Gráf Józsefet és a Juhász Ferencet meghallgassák az ügyben. Emlékeztetett arra, hogy még tavaly decemberben ő maga fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez, mert a birtokába került, az ügyészségnek átnyújtott dokumentumok alapján úgy vélte, hogy a két miniszter által aláírt „biankó nyilatkozatot” visszadátumozták, Gráf József és Juhász Ferenc úgy írta alá az iratot, hogy a dátum nem volt kitöltve. Szerinte ennek alapján földterület egész értékesítési eljárása megkérdőjelezhető. Budai Gyula hozzátette: kérdés, hogy ki és kinek az utasítására dátumozhatta vissza az okiratot. Szerinte a hamisítót az „agrárminiszter környezetében” kell keresni, ugyanis Juhász Ferenc 2006. április 6-án úgy küldte el a földművelésügyi minisztériumnak, hogy még nem volt rajta dátum.
A Magosz szövetségi igazgatója azt is bejelentette, hogy Gráf József ellen rágalmazás miatt büntetőfeljelentést tett hétfőn a Fővárosi Fűügyészségen, mert a miniszter egy televíziós interjúban azt állította, hogy iratokat lop ki a minisztériumból és földalapkezelőből. Benedek Fülöp az ügyészség vádemelése után tavaly közleményben azt írta, hogy nem követett el hivatali visszaélést. Gráf József pedig január 6-án közleményben utasította vissza Budai Gyula korábbi állításait. Azt írta, hogy Juhász Ferenccel a hatályos törvényekben meghatározott kötelező feladatukat látták el, amikor közreműködtek a használaton kívüli honvédségi területek átadásában.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/Grafot-es-Juhaszt-is-meghallgathatjak-a-pakozdi-foldugyben-Video
|
https://web.archive.org/web/20100328191058/http://mno.hu/portal/614067
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/grafot-es-juhaszt-is-meghallgathatjak-a-pakozdi-foldugyben-video
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Gráf József",
"Juhász Ferenc"
] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[
"Pákozdi állami földértékesítés"
] |
8,002 |
„Harmadik típusú lenyúlás” zajlik a Hunyadi téren?
|
Törvénysértő közbeszerzési eljárással és az önkormányzat számára előnytelen feltételekkel akarja megvalósítani a VI. kerület vezetése a Hunyadi téri csarnokrekonstrukciót és a mélygarázs építését – jelentette ki Wertán Zsolt...
|
2009.02.05. 11:32
Törvénysértő közbeszerzési eljárással és az önkormányzat számára előnytelen feltételekkel akarja megvalósítani a VI. kerület vezetése a Hunyadi téri csarnokrekonstrukciót és a mélygarázs építését – jelentette ki Wertán Zsolt, a KDNP politikusa csütörtökön a főpolgármesteri hivatalban tartott tájékoztatóján. A politikus szerint csak az MSZP székházát építő és üzemeltető cég adhatott ajánlatot.• Gyanúsított lett szinte a teljes MSZP–SZDSZ-frakció • Ötmilliárdos kárt okozott az ingatlanpanama Terézvárosnak? • Verók István a törvényalkotókra hárítja a felelősséget?
A VI. kerületben és a Fővárosi Önkormányzatban is tevékenykedő politikus „a terézvárosi panamák harmadik típusú lenyúlásaként” említette a Hunyadi térrel és a csarnokrekonstrukcióval összefüggő kérdéseket. Elmondta, hogy a Közbeszerzési Tanács elnöke az ő bejelentése alapján jogsértőnek találta a rekonstrukcióval összefüggő közbeszerzési eljárást. Az elnök jelezte, hogy későn kapta meg a bejelentést, ezért érdemben nem tudnak már eljárni az ügyben. A politikus megjegyezte, hogy szerinte időben érkezett a panasza. Ezt mutatja, hogy az elnök levele szerint december 3-án járt le a jogsértés megtörténtétől számított 90 nap. Hozzátette, hogy az elnök levele szerint is november 3-án érkezett a tanácshoz a beadványa, amire január 26-i keltezésű választ kapott.
„Csak egy ajánlattevő tudott jelentkezni”
Wertán úgy véli, hogy miközben tucatnyi volt és jelenlegi önkormányzati képviselő, köztük a polgármester ellen is büntetőeljárás zajlik ingatlaneladások kapcsán, úgy tűnik, hogy még ebben a ciklusban le szeretnék folytatni a hétmilliárd forintos Hunyadi téri rekonstrukciót. Kifejtette, hogy a közbeszerzési „ajánlat úgy lett megfogalmazva, hogy csak egy ajánlattevő tudott arra jelentkezni”. Az ajánlattevő mögött „az a Kipszer Zrt. áll, amelyik az MSZP székházát építi és üzemelteti”. Ez a szocialista kötődésű cég volt az egyetlen, amely ajánlatot adhat majd a közbeszerzés során. Mivel csak egy ajánlat van, a Kipszer, illetve annak fővállalkozója, a frankfurti repülőteret üzemeltető cég „akármekkora koncessziós időt”, illetve bármit ajánlhat majd, mivel az önkormányzatnak mindent el kell fogadnia.
32 éves koncessziós idő?
A közbeszerzési kiírás furcsaságaként említette a politikus, hogy „minél drágább kivitelezési összeget ír az ajánlattevő, annál több pontot kapott volna a közbeszerzés elbírálásakor, ha több pályázó lett volna”. A koncessziós idő akár 32 évnyi is lehet, a csarnokot pedig olyan magas bérleti díjjal üzemeltetheti a társaság, amivel gyakorlatilag teljesen kiszoríthatják az őstermelőket a csarnokból. A csarnokrekonstrukció és a mélygarázsépítés akár hétmilliárd forint is lehet, mivel csak egyetlen ajánlat van.
Az eljárás érdekességeként említette meg a politikus azt, hogy az önkormányzat EU-támogatásra pályázott a rekonstrukcióhoz. Ha elnyerik ezt az egymilliárd forintnyi uniós támogatást, akkor azt gyakorlatilag ajándékként oda kell adni a kivitelezőnek, mert másra nem fordítható. A közbeszerzési eljárásban erről nincs szó – tette hozzá.
Wertán Zsolt bemutatott egy szórólapot is, amely a csarnokrekonstrukcióval összefüggő kérdéseket taglalja. Szerinte a kerületvezetéshez köthető a kiadvány, erre következtet abból, hogy az egyik felső sarokban a városrész címere és internetes címe is látható. Kiadója ugyanis – jogszerűtlenül – nincs a szórólapnak, amely narancssárga színe miatt szerinte félreérthető. A narancssárga színt ugyanis a Fidesz használja a kiadványaiban – mondta.
Szilágyi Erika, a VI. kerületi polgármesteri hivatal sajtófőnöke az MTI-vel közölte, hogy később reagálnak a tájékoztatón elhangzottakra.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/harmadik-tipusu-lenyulas-zajlik-a-hunyadi-teren
|
https://web.archive.org/web/20240220140709/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/harmadik-tipusu-lenyulas-zajlik-a-hunyadi-teren
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aharmadik-tipusu-lenyulasa-zajlik-a-hunyadi-teren
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[
"Kipszer Rt.",
"MSZP"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"közbeszerzés"
] |
[] |
8,003 |
Feljelentés: okirathamisító pécsi fideszesek?
|
Okirathamisítás gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak volt pécsi Fidesz tagok, miután véleményük szerint Hoppál Péter jogtalanul vett részt és szavazott másnak kiadva magát a párt 2006-os rendkívüli kongresszusán.
|
Az MSZP szerint a Fidesz-kormánynakmár papírja is van róla, hogy semmibe veszi a független, pártatlan és kiegyensúlyozott közszolgálati tájékoztatást.
Tudósítást sugárzott az osztrák közszolgálati rádió péntek déli híradójában a magyar médiatörvény körül kialakult helyzetről, megszólaltatva Bogár Zsoltot, az MR1-Kossuth Rádió felelősségre vonási...
A magyar médiatörvény kétségtelenül a kritika elhallgattatására irányul, fenyegeti a szerkesztők függetlenségét és erőteljesen érinti a média sokszínűségét - közölte Stefan Dlugolinsky, a szlovák...
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96706_feljelentes_okirathamisito_pecsi_fideszesek
|
https://web.archive.org/web/20110110084710/http://hirszerzo.hu/belfold/96706_feljelentes_okirathamisito_pecsi_fideszesek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentes-okirathamisito-pecsi-fideszesek
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Bánki Erik",
"Hargitai János",
"Hoppál Péter",
"Páva Zsolt"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Pécs"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
8,004 |
Megszüntették a nyomozást a Stadionok-irodaház ügyében
|
A BKV nem adta el a Stadionok metrómegálló fölötti ingatlant, s az irodaház értékesítése egyelőre lekerült a napirendről, ezért a BRFK megszüntette az ezzel kapcsolatos nyomozást.
|
Megszüntették a nyomozást a Stadionok-irodaház ügyében
Király Dávid
2009-02-04 20:20
A BKV nem adta el a Stadionok metrómegálló fölötti ingatlant, s az irodaház
értékesítése egyelőre lekerült a napirendről, ezért a BRFK megszüntette az
ezzel kapcsolatos nyomozást. A feljelentést tevő egyik szakszervezet
vezetője számára a helyzet egyelőre megnyugtató, bár hozzátette: nem az
eladással volt bajuk, hanem azzal, hogy a vállalat irreálisan kevés pénzért
vált volna meg az értékes ingatlantól.
Megszüntette a nyomozást a rendőrség a BKV Hungária körúti telephelyének
eladásával kapcsolatban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a közlekedési
vállalat néhány szakszervezetének decemberi feljelentése alapján folytatott
nyomozást ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó
hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A szóban forgó ingatlan a Stadionok metróállomás fölötti irodaház, amelynek
nagyjából egyhatod részét vásárolta meg bruttó 48 millió forintért a
szombathelyi bejegyzésű Welt-Stadt Immobilien Kft. Az épületben jelenleg
körülbelül a BKV 300 munkatársa dolgozik.
A feljelentés szerint a BKV az ingatlan többi részét 490 millió forintért
akarta eladni az ingatlan-befektetőnek. A szakszervezetek szerint ez
annyira kevés pénz az épületért, hogy például a BKV irodáinak költözése és
az átépítés ideje alatti buszpótlás többe kerülne, mint amennyi az
eladásból a BKV számlájára befolyna.
Nincs kötelezettség, le is járt
A szakszervezetek és a menedzsment 2008. május 27-én állapodtak meg többek
közt arról, hogy az érdekképviseletekkel történő egyeztetés nélkül a
munkáltató nem zár be, illetve nem értékesít telephelyeket; ezt a
megállapodást október 1-jén december 15-ig meghosszabbították. Az alapító
okirat szerint a fenti ingatlan telephelynek számít, így a fenti
megállapodás vonatkozik rá.
A BKV-nak nincs eladási kötelezettsége (Fotó: Járdány Bence)
A szakszervezetek azt kifogásolták, hogy az adásvétel tavaly augusztusban
történt, akkor, amikor érvényben volt a fenti megállapodás, ráadásul a
szombathelyi cégnek elővásárlási joga van az ingatlan többi részére is. A
BKV álláspontja szerint azonban a telek egy részét még tavaly április 22-én
adták el, vagyis több mint egy hónappal a szakszervezetekkel kötött
megállapodás előtt.
Az érdekképviseletek feljelentésének másnapján a BKV közleményben tudatta,
hogy a közlekedési vállalatnak jogilag nincsen eladási kötelezettsége a
Stadionok irodaházra, ráadásul az ingatlanberuházóval kötött együttműködési
megállapodás nem tartalmazott összeget, az érvényessége pedig 2008
októberében lejárt.
Elengedhetetlenül szükséges
Azt ugyanakkor a BKV is megjegyzi, hogy a terület fejlesztéséhez
elengedhetetlenül szükséges a magántőke bevonása is. Információink szerint
a terület egy részét birtokló szombathelyi ingatlan befektető az elavult
BKV-irodaház helyére többemeletes bevásárló és szórakoztatóközpontot
tervezett építeni. Az átalakítás érintené a 2-es metró közelmúltban
felújított állomását is.
A BRFK a nyomozás megszüntetését azzal indokolta, hogy az eljárás során
beszerzett iratok alapján a BKV nem adta el a Welt-Stadtnak a még
tulajdonában lévő ingatlanrészt, s az irodaház értékesítése azóta sincs
napirenden.
Gulyás Attila, a Metróközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a
fentiekre reagálva a Hírszerzőnek elmondta: a döntés számukra egyelőre
megnyugtató, mert a BKV igazgatótanácsa úgy döntött, hogy nem adja el az
épületet; ugyanakkor hozzátette: a feljelentő szakszervezetek egyébként nem
az eladást kifogásolták, hanem azt, hogy a BKV nem kéri meg az ingatlan
árát.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96618_megszuntettek_a_nyomozast_a_stadionokirodah
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-a-stadionok-irodahaz-ugyeben
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Welt-Stadt Immobilien Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
8,005 |
Zuschlag koalíciója
|
A civil szervezetek laza támogatási, valamint formális ellenőrzési rendszere nem új keletű, kizárólagos szocialista találmány.
|
Zuschlag mosolya
LIII. évfolyam 2. szám, 2009. január 9.
nyomtatható verzió hír küldése
A csaknem másfél éve előzetes letartóztatásban lévő és többek között
bűnszervezet létrehozásával vádolt Zuschlag János meglepően visszafogottan
és jókedvűen viselkedik a hónapok óta tartó büntetőperében, miközben
vádlott-társainak jóvoltából már nem egy kormánytag kényszerült
magyarázkodásra. Beletörődés vagy csendes kivárás ez a részéről? Az általa
okozott anyagi kár enyhítésére egy ismeretlen által titokban kifizetett
ötvenmillió forint, néhány nyilvánosságra hozott lehallgatott
telefonbeszélgetés, valamint több tanúvallomás is azt sejteti: a volt
szocialista honatya tarsolyában van valami, ami valószínűleg az ő bukásánál
is nagyobb horderejű reakciót okozhat.
A Zuschlag-per első felvonása a tizenhat vádlott meghallgatásával
decemberben véget ért, és februártól folytatódik tovább több mint száz tanú
megidézésével. A múlt évi zárónapon a bíróság több, hivatalosan
lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvételét is lejátszotta. Az egyik a
volt kiskunhalasi honatya és Katus Ferenc harmadrendű vádlott között
hangzott el 2007. február 9-én, egy nappal azt követően, hogy a Kecskeméti
Városi Ügyészség hivatalosan is átvette a perben érintett ifjúsági
szervezetek gazdálkodását vizsgáló büntetőeljárást a több mint egy éve
eredménytelenül nyomozó Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
Gazdaságvédelmi Osztályától. A beszélgetés érdekessége, hogy azon semmi
különös nem hangzik el a két vádlott között, amely kapcsolódna a
büntetőperhez, de szó esik benne egy harmadik személyről, aki - bár a
hangját hallhatjuk a felvételen - mindvégig titkolja előttük kilétét,
mintha csak tudná, hogy a Zuschlag János telefonján zajló beszélgetéseket
egy ideje rögzíti a Nemzetbiztonsági Hivatal. Az ismeretlen férfiról a
felvételen keresztül annyit lehet megtudni, hogy a fővárosból érkezett
Kiskunhalasra, és egy borítékkal a kezében várakozik annak az irodaháznak a
portáján, ahol az MSZP helyi szervezetének helyisége is található. A férfi
Zuschlag Jánost keresi, hogy a volt honatyának mihamarabb a saját kezébe
adhassa a nála lévő küldeményt. Az ismeretlen senkinek nem mutatkozik be,
nem adja meg a telefonszámát, illetve nem hajlandó a saját mobilján sem
felhívni a kiskunhalasi szocialisták első emberét.
A feladó ismeretlen
A beszélgetést Zuschlag János kezdi.
„- Mondjad!
- Itt van egy férfi, a City irodaházból most hívtak föl, mert én ugye
itthon csinálom a költségvetés-tervezést. Egy boríték van a kezében, amit
nem adhat oda, csak neked. Úgyhogy az a kérése, hogy menj oda a City
irodaházhoz.
- Hát de hogy?
- Vagy van egy másik lehetőség, hogy az öreg Szatmári telefonszámát
megadom, és azon éred el a fickót, mert ott várakozik a portán. De azt
mondta, nem adhatja oda senkinek, csak neked.
- Add meg az öreg Szatmári számát. Ki a fasz ez?"
Katus Ferenc miután megadta a portás telefonszámát, a beszélgetés azon a
telefonon folytatódik tovább.
„- Jó napot, kedves Jánosom, Szatmári László vagyok, máris adom.
- Jó.
- Üdvözlöm! Egy nagyon fontos üzenetet szeretnék átadni önnek. Itt várom az
iroda előtt.
- Az a baj, hogy én Budapesten vagyok.
- Atyaúristen! Mikor ér, meddig marad?
- Nem leszek.
- Meddig lesz Pesten, János?
- Hát nem tudom. Visszaautózom ma.
- Tehát még ma visszajön?
- Nem, én szerintem nem, biztos nem.
- Akkor én elindulok visszafelé, és mindenféleképpen beszélnem kell önnel.
- Ühüm. Ön kicsoda egyébként?
- Ö, egyezzünk meg egy találkozóban, jó? Egy nagyon fontos üzenetet kell
önnek átadnom még a mai nap folyamán.
- Aha, Félegyházán tudunk délután találkozni?
- Félegyházán? Az hány órakor legyen?
- Mondjuk kettő óra körül.
- Köszönöm szépen, egy helyet mondjon nekem, hogy hol.
- Még nem tudom, tud egy telefonszámot adni nekem?
- Nem, azért mondom ezt, legyen szíves!
- Akkor hívjon fel egy óra múlva, jó, mert nem tudom még tehát.
- Az sem baj, hogyha Pesten marad, én visszamegyek Pestre.
- Akkor induljon föl, és akkor én itt vagyok Pesten szerintem kettőig.
- Kettőig? Hát három óra alatt csak fölérek. Akkor maradjunk annyiban, hogy
találkozzunk, ön a Kossuth tér környékén lesz?
- Találkozzunk az Opera, a Köztársaság téren van az Opera.
- Rendben van. Köszönöm. Viszonthallásra!"
Szétültetettek
Arra, hogy Zuschlag megkapta-e a borítékba zárt üzenetet a fővárosból
minden értesítés nélkül Kiskunhalasra érkezett ismeretlentől, csak a
későbbi tanúvallomásokból következtethetünk. A bíróság által lejátszott
felvételekből kiderül: Zuschlag ezt követően felhívta belügyes kapcsolatát,
Lusztig Pétert, és megkérdezte, hogy elmenjen-e a találkozóra. Lusztig azt
javasolta: küldjön maga helyett valaki mást. De vajon mi lehetett a
borítékban? Illegális úton szerzett pénz, amit éppen ezért nem akartak
banki úton átutalni? De akkor miért érte ez teljesen váratlanul a
kiskunhalasi exhonatyát? Nem valószínű, hogy nem tudta, mikor és hol fognak
a részére pénzt átadni. Nem beszélve arról: miért titkolja mindenáron a
kilétét a fővárosból érkezett férfi, és miért kell mihamarabb találkoznia a
volt honatyával? A feltételezhető válaszra, miszerint az ismeretlen férfi
kapcsolatban állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal, a borítékban pedig a
Zuschlagot érintő, egyre jobban szerveződő nyomozásról voltak hivatalos
iratok, illetve lehallgatási jegyzőkönyvek kivonatai, több dologból is
következtethetünk. Illés Péter, a nyomozás egyik tanúja, a mára felszámolás
alatt álló Biogate Hungary Trading Kft. egyik vezetője - aki cége nevében
adott számlákat Zuschlag fiktív egyesületi pályázatainak az elszámolásához
- többek között azt mondta az ügyészségen, az exhonatya azt állította:
vannak a birtokában róla szóló lehallgatási jegyzőkönyvek. A
jegyzőkönyveknek pedig az az érdekességük, hogy a magánéletére vonatkozó,
kompromittáló részeket kikozmetikázták belőlük. Hasonlóan beszélt
tanúvallomásában az ügyészek előtt Zuschlag egyik személyes jó barátja, K.
Krisztián is, azaz a kiskunhalasi politikus lehallgatási jegyzőkönyvek
kivonatát kapta meg egy ismeretlen férfitól. A legutolsó tárgyaláson pedig
- az idézett telefonbeszélgetés lejátszását követően - a másodrendű
vádlott, Lados István, Zuschlag titkárságvezetője felállt, és azt mondta:
volt főnöke a felvétel lejátszásának ideje alatt megbökte, és azt mondta
neki, itt van a titkosszolgálati szál, amiről beszéltél, de ezt úgyse tudja
majd senki sem bizonyítani. A bíró erre azt válaszolta, hogy óvodai
módszereket fog alkalmazni, ezért mostantól a két vádlott nem ülhet egymás
mellett. Mint ismert, Lados István a nyomozati és bírósági vallomásában is
említette, hogy Zuschlag a magas szintű kapcsolatai révén megtudta,
hivatalosan lehallgatják. Szente Zsolt, kiskunhalasi ügyvéd, tizedrendű
vádlott azt vallotta, Zuschlag azt mondta neki: „Egy ismeretlen személy
közölte vele, hogy lehallgatják." A volt kiskunhalasi képviselő viselkedése
is tipikusan erre utal. A bíróság lejátszott egy olyan telefonbeszélgetést,
amely a negyedrendű vádlott, Őri András és Zuschlag között hangzott el 2007
februárjában. Az exképviselő figyelmezteti Őrit, hogy fejezze be a
mondandóját, majd később személyesen megbeszélik az ügyet, és néhány napon
belül új mobiltelefonokat és SIM-kártyákat osztott ki az egyesületi
ügyekben legfontosabb partnereinek.
A tanácsadó kamuzik
A fővárosból Zuschlagnak személyesen borítékot szállító titokzatos férfi
kilétére nem derült fény, a kiskunhalasi pártirodaház nyugdíjas portása sem
az ügyészségnek, sem pedig lapunknak nem tudott érdemi információval,
személyleírással szolgálni a férfiról. A lehallgatások kiszivárogtatása
ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata sem hozott érdemlegeset,
az eljárást lezárták. A perben eddig az derült ki egyértelműen, hogy
Zuschlag egy magas rangú belügyi kapcsolatot aktívan működtetett:
rendszeresen beszélt Lusztig Péter, egykori Baranya megyei
rendőrfőkapitánnyal és szocialista honatyával, aki Lamperth Mónika
belügyminiszter kabinetirodájának munkatársa volt. Ezek közül a
legpikánsabb a 2007. január 29-i beszélgetés felvétele, amikor Zuschlag
szemrehányóan közli Lusztiggal, hogy az ügyészség újra visszaküldte a
rendőröket Kiskunhalasra házkutatásra, és a rendőrök átnézték a pártiroda
iratait. Zuschlag arról beszél, hogy a rendőrök azt mondták: „az egész egy
szarság", mire Lusztig a következőt válaszolja: „Persze, ezt mondtam én is
neked. Rendben van, holnap fogok beszélni a megyei főkapitánnyal [Király
Ferenc, volt Bács megyei rendőrfőkapitány - R. A.], és szükség esetén fogom
javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?"
Az, hogy Lusztig Péter milyen minőségben beszélt és ígérgetett Zuschlagnak
az eljárással kapcsolatban, nem derült még ki, mivel a nyugalmazott
rendőrtiszt minden ez irányú kérdést és megkeresését elhárított. Mivel neve
egyre gyakrabban hangzott el az ifjú szocialisták büntetőperében, végül egy
alkalommal megszólalt: álláspontját az üggyel kapcsolatban a Népszabadság
december 10-i száma közölte. Eszerint nem ígért olyan segítséget
Zuschlagnak, hogy befolyásolja az ellene indított nyomozást. A fenti
beszélgetéssel kapcsolatban pedig azt mondta: „Ha egy parlamenti képviselő
jelzi a belügyminiszter tanácsadójának, hogy házkutatást tartottak egy párt
irodájában, akkor a tanácsadónak kötelessége tájékozódni az illetékes
főkapitánynál. Azért gondoltam, hogy erre szükség van, mert Zuschlag a
parlamentben bármikor kérdőre vonhatta volna a minisztert a házkutatás
miatt. Erre fel kellett készítenem a tárcavezetőt." A beszélgetésből
kiderül, Lusztig azt javasolta: a Belügyminisztériumból valaki keresse meg
a legfőbb ügyészt, és kérdezze meg, hogy jogos volt-e a házkutatás. Lusztig
szerint ez meg is történt, de hogy ki kereste meg a legfőbb ügyészt, és
milyen választ kapott, nem tudta megmondani.
Lusztig válasza a laikus és az ügyről vajmi keveset tudó olvasó számára
logikusnak tűnhet, akik azonban valamelyest ismerik a büntetőeljárások
rendjét, illetve a Zuschlag-pert, azok számára ez a válasz kimondottan
arcátlan. Zuschlag és társainak lehallgatott telefonbeszélgetései ugyanis
2007 januárjában, illetve februárjában hangzanak el, ez idő tájt kezdődnek
el az ügyészségi házkutatások is. Ekkor pedig Zuschlag már nem intézhetett
volna kérdéseket a belügyminiszterhez, hiszen jó ideje nem volt parlamenti
képviselő. Mint ismert: 2003 őszén a Terror Háza előtti holokauszt-
megemlékezésen történt ízléstelen viccelődését követően lemondott
parlamenti mandátumáról. Ráadásul ebben az időszakban már nem volt önálló
Belügyminisztérium, és Lamperth Mónika sem volt már belügyminiszter. 2006.
június 9-i hatállyal létrejött az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a
tárcavezető pedig az addigi igazságügyi miniszter, Petrétei József lett.
Nem beszélve arról, ha Zuschlag parlamenti képviselő lett volna abban az
időszakban, akkor nem a kecskeméti ügyészség, hanem a fővárosi székhelyű
Központi Nyomozó Főügyészség jogosult ügyében eljárni.
Az üres trezor
Mint azt a Zuschlag örvényei című riportunkban (ÉS, 2008/48., nov. 28.)
megírtuk: Lusztig 2006 elején Lamperth Mónika belügyminiszterre hivatkozva
jelentést kért Király Ferenc Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitánytól az
ifjúsági egyesületek gazdálkodását vizsgáló nyomozás állásról. A bekért
hivatalos irat másolata a rákövetkező évben az egyik házkutatás alkalmával
került elő. De vajon kinek a nevében és miért intézkedett 2007-ben Lusztig
Péter a Zuschlag-féle nyomozással kapcsolatban? Az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya Lusztig munkájáról azt közölte
lapunkkal, hogy a volt Baranya megyei rendőrfőkapitány a Belügyminisztérium
megszűnését követően áthelyezéssel került a tárcához, ahol eseti jelleggel
- a rendőrség és a határőrség integrációjának előkészítése ügyében -
tanácsadóként dolgozott. Hozzátették: Lusztig más jellegű elfoglaltságaira
tekintettel azt kérte, hogy 2008. december 31-én lejáró szerződését a
minisztérium ne hosszabbítsa meg. Ezért továbbra sem tudni, hogy Lusztig
kinek a nevében járt el, amikor Zuschlagnak a büntetőeljárás során
ígéreteket tett. Nem tudni azt sem, hogy ki volt az a személy, aki - magas
politikai körökre hivatkozva - két kecskeméti ügyvédnél is érdeklődött 2007-
ben a Zuschlag ellen zajló nyomozás állásáról, illetve a nyomozást végző
ügyészek személyéről. A személyes találkáról feljegyzés is készült. (Lásd
Rajnai Attila: Zuschlag hallgatása, ÉS, 2008/9., febr. 29. - a szerk.).
Hasonlóképp homály fedi a nyomozás végén Zuschlag ügyvédjének átutalt
ötvenmillió forint eredetét is, amelyet a per elsőrendű vádlottja az
okozott kár megtérítésére fordított. Bár az ügyészség szerette volna
megtudni, ki volt a nagylelkű adományozó, de a Vám- és Pénzügyőrség
Országos Parancsnoksága - mivel véleményük szerint nem álltak fenn az
eljárás megindításának a feltételei - nem kutakodott a pénz eredete felől.
Pedig felettébb érdekes, hogy valaki egy büntetőügy lezárásakor adományoz a
gyanúsított részére tetemes összeget, mintha nem is a minősítés enyhítése,
hanem a későbbi, a nyilvános vallomástétel befolyásolása lenne a célja.
Kétségtelen, Zuschlag politikai szempontból eddig jól szerepelt: a
tárgyalóteremben keveset beszélt, elismerte, hogy a jó cél, az ifjúsági
rendezvények megtartása érdekében csalt, miközben megvédte vádlottá vált
párttársait. A vallomástételek alatt, valamint a lehallgatott felvételek
lejátszásakor pedig derűsen mosolygott, mintha lenne még a tarsolyában egy-
két, későbbre tartogatott adu. Ezek a lapok valószínűleg ott lehettek abban
a nevére szóló, kisméretű banki trezorban, amit a letartóztatását
megelőzően ürített ki.
|
https://www.es.hu/cikk/2009-02-02/rajnai-attila/zuschlag-koalicioja.html
|
https://web.archive.org/web/20090217115921/http://www.es.hu/?view=doc;21953
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-koalicioja
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2009-01-30 00:00:00
|
[
"Bognár László",
"Czoma Kálmán",
"Dögei Imre",
"Halász János",
"Hegyi Gyula",
"István József",
"Martonosi György",
"Révész Máriusz",
"Rogán Antal",
"Szászfalvi László",
"Tóbiás József",
"Üszögi-Bleyer Jenő",
"Várhegyi Attila",
"Weszelovszky Zoltán",
"Zuschlag János"
] |
[
"Atlas Egyesület",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Fidesz",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"Holnap Városért Egyesület",
"Hoppá Egyesület",
"MDF",
"MIÉP",
"MSZP",
"Parlament",
"XXI. Századi Kulturális Egyesület"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,006 |
Fidesz: immár biztos, hogy az agrártárcánál követték el a bűncselekményt
|
Immár hivatalos vélemény szerint is jogszerűtlen volt a pákozdi 204 hektáros földterület vagyonkezelői jogának átadása.
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=448347
|
https://web.archive.org/web/20090208104631/http://stop.hu/articles/article.php?id=448347
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-immar-biztos-hogy-az-agrartarcanal-kovettek-el-a-buncselekmenyt
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Benedek Fülöp",
"Gráf József",
"Juhász Ferenc"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[
"Pákozd"
] |
[
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás"
] |
[
"Pákozdi állami földértékesítés"
] |
|
8,007 |
Elítélték Szabadi Bélát
|
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Szabadi Béla volt politikai államtitkárt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűncselekmények miatt harmadfokon, jogerősen a Legfelsőbb Bíróságon (LB) szerdán.
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=447925
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-szabadi-belat
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
|
8,008 |
Zuschlag mosolya
|
A csaknem másfél éve előzetes letartóztatásban lévő és többek között bűnszervezet létrehozásával vádolt Zuschlag János meglepően visszafogottan és jókedvűen viselkedik a hónapok óta tartó büntetőperében...
|
PUBLICISZTIKA - RIPORT - LIII. évfolyam 2. szám, 2009. január 9.
A csaknem másfél éve előzetes letartóztatásban lévő és többek között bűnszervezet létrehozásával vádolt Zuschlag János meglepően visszafogottan és jókedvűen viselkedik a hónapok óta tartó büntetőperében, miközben vádlott-társainak jóvoltából már nem egy kormánytag kényszerült magyarázkodásra. Beletörődés vagy csendes kivárás ez a részéről? Az általa okozott anyagi kár enyhítésére egy ismeretlen által titokban kifizetett ötvenmillió forint, néhány nyilvánosságra hozott lehallgatott telefonbeszélgetés, valamint több tanúvallomás is azt sejteti: a volt szocialista honatya tarsolyában van valami, ami valószínűleg az ő bukásánál is nagyobb horderejű reakciót okozhat.
|
https://www.es.hu/cikk/2009-01-12/rajnai-attila/zuschlag-mosolya.html
|
https://web.archive.org/web/20240126155638/https://www.es.hu/cikk/2009-01-12/rajnai-attila/zuschlag-mosolya.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-mosolya
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2009-01-09 00:00:00
|
[
"Illés Péter",
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Lusztig Péter",
"Őri András",
"Szente Zsolt (ügyvéd)",
"Zuschlag János"
] |
[
"Belügyminisztérium (BM)",
"MSZP"
] |
[] |
[
"protekció",
"titkosszolgálat"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,009 |
Nem segített Zuschlagnak - állítja a volt főkapitány
|
Lusztig Péter azt állítja: nem ígért olyan segítséget Zuschlag Jánosnak, hogy befolyásolja a szocialista politikus ellen indított nyomozást.
|
Mint arról beszámoltunk, a Zuschlag-per során többször is megemlítették Lusztig nevét, legutóbb egy – hivatalosan lehallgatott – telefonbeszélgetést játszottak le, amelyen Zuschlag beszélget Lusztiggal. A hangfelvétel szerint Zuschlag elmondta a volt főrendőrnek, hogy házkutatás zajlott az MSZP kiskunhalasi irodájában, mire Lusztig azzal reagált, hogy beszélni fog a megyei rendőrfőkapitánnyal, szükség esetén javasolni fogja, hogy „valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel”.
Lusztig Pétert tudósítónk megkérdezte, miért tett Zuschlagnak ilyen ígéretet?
– Ha egy parlamenti képviselő jelzi a belügyminiszter tanácsadójának, hogy házkutatást tartottak egy párt irodájában, akkor a tanácsadónak kötelessége tájékozódni az illetékes főkapitánynál – mondta Lusztig. – Azért gondoltam, hogy erre szükség van, mert Zuschlag a parlamentben bármikor kérdőre vonhatta volna a minisztert a házkutatás miatt. Erre fel kellett készítenem a tárcavezetőt.
Lusztig elutasította, hogy a lehallgatott beszélgetésből arra lehet következtetni, hogy a belügyminiszter tanácsadója nyugtatgatja Zuschlagot, és segítséget ígér neki.
– Nem ígértem segítséget, csak azt, hogy tájékozódom – állította Lusztig. – Már csak azért is tájékozódni akartam, mert az egész történet nem volt életszerű. Magyarországon ugyanis Rákosi Mátyás óta nem volt házkutatás egy párt irodájában. Nem értettem, miképp történhetett meg ez?
Lusztig meg is kérdezte a Bács-Kiskun megyei főkapitányt a házkutatásról, a pontos válaszra nem emlékszik, a lényege azonban – mondja – az lehetett, hogy a házkutatást az ügyészség utasítására végezték el a nyomozók. Ezután Lusztig javasolta, hogy a Belügyminisztériumtól valaki keresse meg a legfőbb ügyészt, és kérdezze meg: jogos- volt-e a házkutatás. Ez meg is történt, ám hogy a tárcától ki kereste meg a legfőbb ügyészt és milyen válasz érkezett, azt Lusztig nem tudja.
|
http://nol.hu/belfold/nem_segitett_zuschlagnak_-_allitja_a_volt_fokapitany-312537
|
https://web.archive.org/web/20091117162934/http://nol.hu/belfold/nem_segitett_zuschlagnak_-_allitja_a_volt_fokapitany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-segitett-zuschlagnak-allitja-a-volt-fokapitany
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-12-10 00:00:00
|
[
"Lusztig Péter",
"Zuschlag János"
] |
[
"Belügyminisztérium (BM)",
"MSZP"
] |
[] |
[
"protekció"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,010 |
Öt év börtönt kapott Zuschlag képviselőtársa!
|
Öt év börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger László egykori kistérségi megbízottat, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=448481
|
https://web.archive.org/web/20090207044602/http://stop.hu/articles/article.php?id=448481
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-bortont-kapott-zuschlag-kepviselotarsa
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[
"vesztegetés",
"visszajuttatás"
] |
[] |
|
8,011 |
Zuschlag-per: "Beszélek a főkapitánnyal"
|
F. Gábor tizennegyedrendű vádlott tegnap a Zuschlag-per során elismerte: egykori cége, a Works Team Kft. nevében öt hamis számlát állított ki 2006-ban "egy Gabi nevű hölgy" kérésére.
|
F. Gábor tizennegyedrendű vádlott tegnap a Zuschlag-per során elismerte: egykori cége, a Works Team Kft. nevében öt hamis számlát állított ki 2006-ban "egy Gabi nevű hölgy" kérésére. A vállalkozó, akit bűnpártolással vádolnak, később megtudta, hogy Sz. Gabriella akkor élettársa volt Kemecsei Árpádnak, Baráth Etele MSZP-s képviselőjelölt kampányfőnökének. Tudomására jutott az is, hogy a számlák nem az eredeti céljukra használt pályázati pénzek hamis elszámolásához kellettek.
F. Gábor vallomása szerint a hölgy tavaly közölte vele, hogy házkutatást tartottak Kemecseinél, kérte, mondja azt a nyomozóknak: nem neki, hanem Kemecseinek adta át a számlákat. Akkori beszélgetésükből az derült ki számára: a Táncsics Alapítványtól igényelt pályázati pénzt Baráth Etele és Csiha Judit 2006-os országgyűlési kampányának finanszírozására használták fel. (A vádirat szerint Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselők erről nem tudtak.)
Tegnap Kemecsei Árpádot, a per tizenötödrendű vádlottját is meghallgatta a bíróság. Ő elismerte bűnösségét. Megbánta, hogy nem a kiírásnak megfelelően használt fel pályázati pénzeket. Volt élettársát, Sz. Gabriellát ártatlannak mondta az ügyben. A felvett egymillió forintot visszafizette az alapítványnak.
Sz. Gabriella ügyvéd, tizenhatodrendű vádlott ártatlannak vallotta magát.
Ezután a bíróság lejátszott egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyet Zuschlag János folytatott Lusztig Péter volt Baranya megyei rendőr-főkapitánnyal, Lamperth Mónika exbelügyminiszter kabinetirodájának egykori munkatársával. Zuschlag a nyugalmazott rendőrnek elmondta: házkutatás zajlott az MSZP kiskunhalasi irodájában, mire Lusztig azzal nyugtatta: "Holnap beszélni fogok a megyei rendőrkapitánnyal, és szükség esetén fogom javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?"
|
http://nol.hu/belfold/lap-20081210-20081210_2-24-312468
|
https://web.archive.org/web/20231116135028/http://nol.hu/belfold/lap-20081210-20081210_2-24-312468
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-per-beszelek-a-fokapitannyal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-12-10 00:00:00
|
[
"Baráth Etele",
"Csiha Judit",
"Kemecsei Árpád",
"Zuschlag János"
] |
[
"MSZP",
"Works Team Kft."
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
8,012 |
Pákozdi ingatlan-nyilvántartási ügy: okirat-hamisítás miatt is nyomoznak
|
Újabb nyomozást rendelt el, ezúttal okirat-hamisítás miatt, a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség abban a pákozdi ingatlan-nyilvántartási ügyben, amelyben már vádat emeltek a földművelésügyi tárca volt szakállamtitkára, Benedek Fülöp ellen.
|
http://stop.hu/articles/article.php?id=447444
|
https://web.archive.org/web/20090327083747/http://stop.hu/articles/article.php?id=447444
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pakozdi-ingatlan-nyilvantartasi-ugy-okirat-hamisitas-miatt-is-nyomoznak
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[
"Fejér megye",
"Pákozd"
] |
[
"ingatlan",
"közokirat-hamisítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Pákozdi állami földértékesítés"
] |
|
8,013 |
A miniszterelnök szerint a Xénia-láz egyik vezetője adott utasítást egy fideszes politikus megfigyelésére
|
Az Országgyűlés mai ülésén a napirend előtti felszólalások során Orbán Viktor miniszterelnök megismételte, bizonyítékai vannak arra, hogy titkos és törvénytelen megfigyelések folytak egyes Fideszes képviselők ellen.
|
Magyar Bálint (SZDSZ) az adatgyűjtési üggyel kapcsolatban tett felszólalásában követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az ügy összes dokumentumát, és a parlamenti bizottság nyilvánosan folytassa le a vizsgálatot. Az ellenzéki képviselő kijelentette: az idő múlásával az emberekben egyre erőteljesebb lett az az érzés, hogy a miniszterelnöknek nincsenek bizonyítékai, és csak a Simicska-ügyről akarták elterelni a közvélemény figyelmét.
Orbán Viktor elmondta: bizonyítást nyert, hogy titkos és törvénytelen adatgyűjtések történtek.
A Xénia-láz egyik vezetője, közismert képviselője megkereste az egyik állami szolgálatban álló tisztet, és arra kérte, hogy folytasson kompromittáló célzatú, magánéletre, családi kapcsolatokra és esetleges üzleti érdekeltségekre kiterjedő megfigyelést - tette hozzá. Jelezte: mind a megfigyelés ténye, mind annak kompromittáló célzata bizonyított. A megfigyelt személy a Fidesz akkori frakcióvezetője, Pokorni Zoltán volt, aki abban az időben több parlamenti indítványt is tett a Xénia-láz ügyében - közölte a kormányfő.
Neve elhallgatását kérő informátor a sajtó képviselőit úgy tájékoztatta, hogy a kormányfő által említett, "állami szolgálatban álló tiszt" a Köztársasági Őrezred egyik tisztje. Az informátor közlése szerint a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője 1996 végén ezt a tisztet arra kérte: segítsen neki háttérinformációkat gyűjteni arról, mi, illetve milyen gazdasági érdek motiválta Pokorni Zoltánt a Xénia Lázzal kapcsolatos interpellációjában.
A tiszt nem volt hajlandó együttműködni az információszerzésben, hanem egy magánnyomozót ajánlott az illetőnek.
Az RTL Klub információi szerint Orbán Viktor Czégé Zsuzsára és Pokorni Zoltánra célzott. A Xénia-láz egyik legismertebb vezetője Czégé Zsuzsa és Schmuck Andor volt, a Fidesz akkori frakcióvezetője pedig Pokorni Zoltán. Közöttük éles ellentét volt a Xénia-láz ügyében, Pokorni Zoltán a parlamentben is felszólalt amiatt, hogy a Xénia-láz kérdőívében olyan kérdések szerepeltek, amelyek sértették az adatvédelmi törvényt.
"Értetlenül állok a miniszterelnök kijelentése előtt",
nyilatkozta Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület Tanácsának volt elnöke Orbán Viktor parlamenti szavaira reagálva. Elmondta, ő nem figyeltetett meg senkit. Már megpróbált kapcsolatba lépni a miniszterelnökkel, mert szeretné tisztázni, hogy Orbán Viktor kiről beszélt.
Borókai Gábor kormányszóvivő nem kívánta kommentálni a miniszterelnök szavait. Elmondta, hogy az ellenzék részéről nagy nyomás helyezkedik a miniszterelnökre, szerintük a megfigyelési ügyben nincs semmiféle bizonyíték. Borókai azt nem erősítette meg, hogy valóban Schmuck Andorról vagy Czégé Zsuzsáról és Pokorni Zoltánról van szó; elmondta, hogy az ügyben egyértelmű bizonyítékok vannak, amelyeket csak az ügy lezárása után kívánnak nyilvánosságra hozni.
Czégé Zsuzsát nem sikerült elérnünk.
1996. december 5-i cikk
1999. május 4. kedd
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990503aminiszterelnok
|
https://web.archive.org/web/20130620222609/https://www.origo.hu/itthon/19990503aminiszterelnok.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnok-szerint-a-xenia-laz-egyik-vezetoje-adott-utasitast-egy-fideszes-politikus-megfigyelesere
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[
"Xénia-láz"
] |
8,014 |
Büntetőfeljelentés Rapcsák ellen
|
Büntetőfeljelentést tett Hódmezővásárhely állásából felmentett polgármestere, Rapcsák András ellen Novák Imre polgármester-helyettes.
|
A 11 oldalas jelentés szerint, többek között, éveken át szabálytalan volt a költségvetési pénzmaradványok elszámolása. A kapott kölcsönöket nem rövid lejáratú kötelezettségként kezelték, és még a tavalyi egyenlegben is többéves rendezetlen tételek szerepeltek. Ennek ellenére sem rendeltek ki önkormányzati biztost, holott az önkormányzati rendelet szerint, ha 20 napon túli tartozás meghaladja a 40 millió forintot, ez kötelező lett volna. Az önkormányzat ilyen jellegű tartozásai január 4-én megközelítették a 60 millió forintot - a jelentés megfogalmazása szerint ezért is alapos a gyanú a számviteli fegyelem megsértésére, s a fellelt szabálytalanságok hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdálkodás biztonsága veszélybe kerüljön.
A könyvvizsgálói elemzés csütörtökön készült el, s Novák Imre ezután tett feljelentést az Ügyészségi Nyomozóhivatalnál.
Az alpolgármester úgy véli, az érintett költségvetési hiányosságok miatt módosítani kell Vásárhely idei költségvetését, de ettől függetlenül a város költségvetése nincs veszélyben.
Túri József alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a polgármester fegyelmi ügyét, illetve a Rapcsák család ingatlanügyeit vizsgáló bizottságok jelentése elkészült, azokat a május 10-ei közgyűlés tárgyalja majd meg.
Mójzes Ervin, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvénymódosítást kezdeményezett a Rapcsák-ügy kapcsán, s észrevételeit levélben jelezte a belügyminiszternek. Szerinte az önkormányzati törvényben joghézag van, a jogszabály ugyanis nem tartalmazza, mennyi időre lehet felfüggeszteni állásukból az önkormányzatok vezető tisztségviselőit. Véleménye szerint ezt egyértelműen kellene meghatározni, hogy többet ne fordulhasson elő a hódmezővásárhelyihez hasonló eset.
A hivatalvezető kijelentette, Rapcsák felfüggesztése, véleménye szerint, néhány nap óta már törvénytelenek minősül. A fegyelmi eljárás befejezése után ugyanis már vissza kellett volna helyezni állásába a polgármestert.
Rapcsák András az üggyel kapcsolatban, előzetes információk szerint, ma tart sajtótájékoztatót.
Benyhe Anikó
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990503buntetofeljelentes
|
https://web.archive.org/web/20231226162727/https://www.origo.hu/itthon/19990503buntetofeljelentes.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetofeljelentes-rapcsak-ellen
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-07 00:00:00
|
[
"Rapcsák András"
] |
[] |
[
"Hódmezővásárhely"
] |
[] |
[] |
8,015 |
A fővárosi ellenzék korrupciógyanúsnak tartja a kőbányai lakásépítési akciót
|
Úgy vélik, hogy az egész ügyletben megkérdőjelezhető egy MSZP-s képviselőnek a ténykedése, aki korábban 26 millió forintért, egy kft. tagjaként megterveztette a lakásokat. Önkormányzati képviselővé választása után tavaly megvásároltatta a vagyonkezelővel e terveket.
|
Révész Máriusz, a kőbányai Fidesz elnöke, a párt országgyűlési képviselője elmondta, hogy a képviselő-testület polgári oldala nem a lakásépítést kifogásolja, hanem azt szeretnék, ha erre korszerű tervek, pályázat és átlátható kivitelezés mellett kerülne sor. Nehezményezik, hogy az önkormányzat vagyonkezelő részvénytársasága, amelynek vezető testületeiben nincs képviselete a polgári oldalnak, kerületi döntés nélkül indította el az egymilliárd forintos lakásépítési akciót. Kifogásolják a tervbe vett 80 lakás minőségét és árát is. Az egyszobás, 48 négyzetméteres, függőfolyosóról megközelíthető lakásokért túl sok a várhatóan 5-6 millió forintos vételár. Úgy vélik, hogy az egész ügyletben megkérdőjelezhető egy MSZP-s képviselőnek a ténykedése, aki korábban 26 millió forintért, egy kft. tagjaként megterveztette a lakásokat. Önkormányzati képviselővé választása után tavaly megvásároltatta a vagyonkezelővel e terveket.
A Fidesz szerint ez az eset is jelzi, hogy a parlamentnek mielőbb rendeznie kell az összeférhetetlenségi szabályokat. Remélik, hogy még az idén az Országgyűlés elé kerül ez a törvényjavaslat. Révész Máriusz szerint a testületben a feszültségek jórészt abból adódnak, hogy túl sok vállalkozó vált képviselővé, a vállalkozói érdekek összehangolását pedig az MSZP-frakció vezetője végzi.
A Magyar Szocialista Párt információs oldala.
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990512afovarosi
|
https://web.archive.org/web/20240104223723/https://www.origo.hu/itthon/19990512afovarosi.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-ellenzek-korrupciogyanusnak-tartja-a-kobanyai-lakasepitesi-akciot
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-12 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
8,016 |
A Legfelsőbb Bíróság előtt a Tocsik-iratok
|
Elkészült a Tocsik-per elsőfokú ítéletének írásba foglalása, amelyet a Fővárosi Bíróság a jövő héten terjeszt fel a Legfelsőbb Bíróságra a másodfokú eljárás lefolytatásához.
|
Az idén februárban kihirdetett elsőfokú ítélet szerint a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel Tocsik Márta jogásznőt és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. jogi igazgatóságának volt igazgatóját, valamint az rt. hanyag kezeléssel vádolt négy egykori vezetőjét. A bíróság ugyanakkor bűnösnek mondta ki Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, a párt egykori pénztárnokát, továbbá Budai György és Vitos Zoltán vállalkozókat az ellenük befolyással való üzérkedés miatt emelt vád alapján.
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990513alegfelsobb
|
https://web.archive.org/web/20231128214219/https://www.origo.hu/itthon/19990513alegfelsobb.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfelsobb-birosag-elott-a-tocsik-iratok
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-13 00:00:00
|
[
"Budai György",
"Vitos Zoltán"
] |
[] |
[] |
[
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
8,017 |
Meghosszabbították a Globex-vezetők előzetes letartóztatását
|
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) meghosszabbította a két Globex-vezető előzetes letartóztatását.
|
Vellai Györgyinek, a Globex Rt. vezérigazgatójának ügyvédje kijelentette: a bíróság döntését az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról még nem kapta kézhez, így annak részleteiről egyelőre nem tud beszámolni.
Vajda László és Vellai Györgyi ellen tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást az ORFK. A vizsgálat megerősítette a gyanút, hogy a részvénytársaság két vezetője sikkasztással jelentős anyagi kárt okozott. A cégvezetők még a nyomozás idején Németországba távoztak, majd január 19-én nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el őket Münchenben. Vellai Györgyit és Vajda Lászlót április 17-én szökés és elrejtőzés veszélye miatt a PKKB előzetes letartóztatásba helyezte. Busch Béla ügyvéd megfogalmazása szerint a kihallgatások "gyéren csordogálnak". A gyanúsítás pedig rendkívül általános, ködös, és ezért valószínű, hogy fellebbezni fognak ellene.
A következő, jelentősebb kihallgatásra valószínűleg május 20-án, csütörtökön kerül majd sor. Busch Béla szólt arról is, hogy 500-600 kisbefektető - a korábbi híresztelésekkel ellentétben - 69 millió forintot követel a cégtől. Tájékoztatása szerint az ő kihallgatásuk is folyamatban van, azonban erről sem rendelkezik részletes információkkal.
A MaNcs 1999. január 26-i cikke a Globexről.
1999. április 13.
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990517meghosszabitottak
|
https://web.archive.org/web/20231216132712/https://www.origo.hu/itthon/19990517meghosszabitottak.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabbitottak-a-globex-vezetok-elozetes-letartoztatasat
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-18 00:00:00
|
[
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] |
[
"Globex Holding"
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
8,018 |
Jogsértés miatt ügyészséghez fordul a VI. kerületi önkormányzat MSZP-frakciója
|
A kerület MSZP-frakciója tisztázni szeretné az előírt árnál olcsóbban eladott ingatlan ügyét. Jogsértőnek tartják, hogy a polgármester eltért a testületi határozattól.
|
Kékesi Tibor szocialista képviselő elmondta: a képviselő-testület kedd esti ülésén a többségben lévő polgári pártok meghiúsították az ügy belső tisztázását szorgalmazó kezdeményezés megvitatását. A polgári pártok azután szavazták le a szocialisták indítványát, hogy a jegyző bejelentette: álláspontja szerint a testületi határozatot szó szerint kell végrehajtani.
Az MSZP úgy tudja, hogy a közigazgatási hivatal szerint is jogsértő, ha a polgármester eltér a testület határozatától. Az ügyészségtől választ várnak arra is, hogy a polgármester mellett a vagyongazdálkodási bizottság elnökét és a vagyongazdálkodási rt. vezetőjét milyen felelősség terheli az ügyben.
Lászay János, a vagyongazdálkodási bizottság elnöke elmondta, hogy jogszerűen járt el a polgármester. A testület korábbi döntésének értelmezése alapján ugyanis a bérleti joggal terhelt ingatlant csak féláron lehetett eladni. Ha a polgármester más tartalmú szerződést írt volna alá, a vevő beperelhetette volna a kerületet. A bizottság által nemrég készíttetett értékbecslés alapján az ingatlan ára 2,2 millió forint. A polgármester tehát nem hibázott, amikor áfa nélkül 1,8 millió forintos szerződést írt alá. A testület határozata megvalósult, az azonban nem volt szerencsés, hogy előre meghatározták az összeget. Mindezek miatt a polgári oldal nem látta értelmét annak, hogy a testületi ülésen foglalkozzanak az üggyel. A bizottsági elnök szerint a szocialisták, akik az előző ciklusban több kétes ingatlanügyet (pl. a Balettintézet) produkáltak, el akarják terelni a figyelmet mostani felvetésükkel arról, hogy a rendőrség vizsgálja tranzakcióikat.
A főváros információs oldala.
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990519jogsertes
|
https://web.archive.org/web/20231109234019/https://www.origo.hu/itthon/19990519jogsertes.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogsertes-miatt-ugyeszseghez-fordul-a-vi-keruleti-onkormanyzat-mszp-frakcioja
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
8,019 |
Vádemelés történt az Ok-tat-ügyben
|
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a napokban vádemelési javaslatot tett a Fővárosi Főügyészségen az úgynevezett Ok-tat-ügyben.
|
Az Ok-tat-ügy még 1996 decemberében pattant ki, amikor az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárának feljelentése alapján nyomozást rendeltek el különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.
Az Országos Közoktatási Intézet még 1995. december 21-én a művelődési tárca megbízásából pályázatot hirdetett számítástechnikai, informatikai és művészeti szakoktatók továbbképzésének lebonyolítására. A pályázat beadási határideje december 31-e volt, a győztes Ok-tat Kft.-t pedig már 1996. január 3-án értesítették az eredményről. A gyanú szerint a cég a pályázat idején még nem rendelkezett sem társasági szerződéssel, sem cégbejegyzési kérelemmel. Felvetődött az is, hogy a kft. a közbeszerzési törvény megsértésével jutott hozzá egy összegben a mintegy 300 millió forintos megbízáshoz. Mindezek alapján Honti Mária, a minisztérium akkori közigazgatási államtitkára feljelentést tett az ORFK-n.
A büntetőeljárás során összesen 14 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, akik közül hét személyt előzetes letartóztatásba vettek, s ketten még jelenleg is ott vannak. Az ügy egyik gyanúsítottját, Sághegyi Imrét nemzetközi elfogatóparancs alapján április 16-án fogta el a rendőrség. Egy másik gyanúsítottat, Damenija Csabát is nemzetközi elfogatóparancs alapján kerítették kézre 1998 augusztusában Grúziában.
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990520vademeles
|
https://web.archive.org/web/20231217220511/https://www.origo.hu/itthon/19990520vademeles.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-tortent-az-ok-tat-ugyben
|
Origo
|
hungarian-news
|
1999-05-20 00:00:00
|
[
"Damenija Csaba",
"Sághegyi Imre"
] |
[
"Országos Közoktatási Intézet"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
8,020 |
Korrupció miatt élete végéig börtönben ülhet egy kínai tisztviselő
|
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek Kínában egy állami tisztviselőt az árvízkárosultaknak szánt javak eltulajdonítása miatt.
|
A korrupcióval vádolt Hszü Ping-zsung, a Csianghszi tartománybeli Vangcseng város volt tisztviselője 200 ezer jüan (24 ezer dollár) értékben adott el árvízkárosultak megsegítésére szánt árut egy magánkereskedőnek, egyebek között műtrágyát, gyógyszert, élelmiszert és ásványvizet.
Tavaly a Jangce folyó áradásai Kína középső részén és az északkeleti Szunghua folyó mentén 4150 ember halálát okozták, az anyagi kár elérte a 255 milliárd jüant. Az országban 1954 óta nem volt ilyen mértékű áradás: a víz 23,3 millió hektárnyi termőföldet árasztott el, és több mint 6 millió otthont rombolt le - írta a párt központi lapja a Zsenmin Zsipao.
Az idei áradásokban három ember lelte halálát, és 17 ezer otthon vált lakhatatlanná a középső Hunan tartományban. A hatóságok megelőző intézkedéseket szorgalmaznak, mivel szakértők szerint heves esőzések várhatók az ország északi részén, a Sárga-és a Huaj folyó mentén. Eddig négy árvíztől fenyegetett tartományban erősítették meg a gátakat.
Vegye birtokába a kínai információs tengert! Átfogó ismertek Kínáról. (angolul)
|
https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990520arvizkarosultak
|
https://web.archive.org/web/20240129184926/https://www.origo.hu/itthon/19990520arvizkarosultak.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-miatt-elete-vegeig-bortonben-ulhet-egy-kinai-tisztviselo
|
Origo
|
world-news
|
1999-05-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
8,021 |
Az MDF lemondásra szólított fel Szijjártó Pétert
|
A Magyar Demokrata Fórum lemondásra szólítja fel Szijjártó Pétert, miután a Fidesz szóvivője egy interjúban szabályos korrupciós vallomást tett maga ellen - írta Karsai Péter, az MDF országgyűlési képviselője csütörtöki közleményében.
|
Karsai Péter szerint a Fidesz politikusa egy internetes lapnak adott interjúban elismerte, autóját 2006 óta egy autóforgalmazó magánvállalat ingyenes juttatásaként használja, amely vállalat a győri kosárlabdacsapat főszponzora.
Szijjártó Péter a Hírszerzőn szerdán megjelent interjúban azt mondta, a győri kosárlabda csapat főszponzora az egyik legnagyobb magyar autóforgalmazó cég, és a klub vezetői, játékosai a főszponzor által bérbeadott és használatba adott autókkal járnak. "Egy fillér közpénzt nem költöttünk autóbérlésre, bár értettem a törekvéseket, hogy összemossák ezt az ügyet a kormány luxusautó-beszerzéseivel" - olvasható.
Az MDF-es politikus szerint "Szijjártó Péter tehát beismerte, hogy nagy értékű gépkocsiját egy magáncégtől kapta ingyenes juttatásként"; ami - mint hozzátette - országgyűlési képviselőnél megengedhetetlen.
"Ez nem más, mint korrupció és adócsalás. Szijjártó Péter cselekedete több ponton is etikátlan, elfogadhatatlan és törvénytelen, hiszen szemben más, nem Fidesz-képviselő állampolgárral, nem fizet adót az autó után, ami felveti az adócsalás gyanúját; az utóbbi hetekben ugyanilyen ügyek miatt az Egyesült Államokban több kormánytag-jelölt is kénytelen volt visszalépni" - tartalmazza a közlemény.
Karsai Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a fideszes politikus az autót nem tüntette fel vagyonbevallásában sem, pedig ez a nagy értékű gépkocsi egyértelműen juttatás.
Az MDF felszólítja a Fideszt, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra, mely képviselőik mely vállalatoktól, cégektől kaptak ingyen ajándékautót - írta Karsai Péter. Hozzátette: "az MSZP és a Fidesz sem tud szabadulni a drága autók bűvköréből, hiszen több ponton is elítélendő autóbizniszekben utaznak".
A konzervatív politikus szerint "itt az ideje, hogy Veres János miniszter és Szijjártó Péter egyaránt levonják a megfelelő konzekvenciákat, és tegyék azt, ami egy demokráciában kötelező egy ilyen ügybe belebukott politikus számára: távozzanak".
Győr városának sportigazgatósága korábban cáfolta azt a lapértesülést, hogy egy helyi sportklub az önkormányzati támogatásból autót bérelne Szijjártó Péter Fidesz-szóvivőnek.
A Népszava január végi számában írt arról, hogy a Fidesz szóvivője olyan Audit használ, amelyet az általa elnökölt győri sportklub bérel számára.
|
https://hvg.hu/itthon/20090205_mdf_szijjarto_lemondas_auto_adocsalas
|
https://web.archive.org/web/20231222152717/https://hvg.hu/itthon/20090205_mdf_szijjarto_lemondas_auto_adocsalas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mdf-lemondasra-szolitott-fel-szijjarto-petert
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Fidesz"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"juttatás",
"ajándék"
] |
[] |
8,022 |
Terézváros, Erzsébetváros, – ingatlanpanamai kisokos
|
Hogyan lehet az önkormányzat által kezelt közvagyont "független" értékbecslők, "okos" dokumentumok és minél távolabb bejegyzett offshore cégek segítségével magánvagyonná alakítani?
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159427
|
https://web.archive.org/web/20090207051016/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159427
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvaros-erzsebetvaros-a-ingatlanpanamai-kisokos
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"offshore",
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
8,023 |
"Mi ellenzékben vagyunk, így csak javaslatokat tehetünk" - interjú Szijjártó Péterrel
|
Mint megtudhattuk, az autóját is a csapat szponzorától kapja, mint a klub elnöke.
|
A címzett e-mail címe
Az Ön e-mail címe
Üzenet (opcionális)
Másolat Önnek
|
http://hirszerzo.hu/belfold/96609_mi_ellenzekben_vagyunk_igy_csak_javaslatoka
|
https://web.archive.org/web/20101120201334/http://hirszerzo.hu/belfold/96609_mi_ellenzekben_vagyunk_igy_csak_javaslatoka
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-ellenzekben-vagyunk-igy-csak-javaslatokat-tehetunk-interju-szijjarto-peterrel
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"juttatás"
] |
[] |
8,024 |
Benedek Fülöp, az állam megbízottja az állam érdeke ellen szavazott
|
Újabb büntetőügy indulhat Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgató-helyettese, volt szakállamtitkár ellen – tudta meg a Magyar Hírlap.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159372
|
https://web.archive.org/web/20090207050939/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159372
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benedek-fulop-az-allam-megbizottja-az-allam-erdeke-ellen-szavazott
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Benedek Fülöp",
"Vass Sándor"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"közokirat-hamisítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
8,025 |
Megúszta Gergényi: katonai vétség miatt nem büntethető
|
Megszüntette a szolgálati vétség miatt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen indított pótmagánvádas büntetőeljárást pénteken a Fővárosi Ítélőtábla...
|
2009.02.06. 10:08
Megszüntette a szolgálati vétség miatt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen indított pótmagánvádas büntetőeljárást pénteken a Fővárosi Ítélőtábla, mert a nyugalmazott rendőr vezérőrnagy szolgálati viszonya már több mint egy éve megszűnt, és emiatt katonai vétség miatt nem büntethető. • Gergényi tagadta bűnösségét, de nem tett vallomást• A védőügyvéd kérésére ismét elhalasztották a Gergényi-pert
Gergényi Péter ellen egy beosztottja indított eljárást, mert a zászlós kifogásolta, hogy a rendőrfőkapitány még 2006 szeptemberében elrendelte elővezetését egy, a rendőrzászlós ellen folyó eljárásban. A zászlós vitatta a tábornok eljárásának jogszerűségét. Az a másodfokú tárgyaláson nem derült ki, hogy pontosan milyen ügyben vezették elő a pótmagánvádlót.
A perben korábban első fokon bűncselekmény hiányában felmentették Gergényi Pétert. Akkor a Fővárosi Bíróság azt állapította meg, hogy Gergényi nem okozott jogtalan hátrányt, nem szerzett jogtalan előnyt az intézkedéssel és nem élt vissza szolgálati hatalmával. A döntés ellen azonban a pótmagánvádló fellebbezett a bűnösség megállapításáért, ezért került a magánvádas büntetőper ismét a bíróság elé. A tárgyaláson a volt budapesti rendőrfőkapitány nem jelent meg, azonban ez nem volt akadálya annak, hogy távollétében a bíróság döntsön az ügyében.
Gergényi Péter ügyvédje, Gulyás Gábor a perben azzal érvelt, hogy a jogszabályok szerint a rendőr elővezetésekor annak elöljáróját kellett megkeresni. A rendőrfőkapitánynak pedig nem volt más lehetősége, mint elrendelni a beosztottja elővezetését, mivel a szabályszerű idézésre nem jelent meg. Ha nem így tett volna, akkor azért vonhatták volna őt felelősségre. A főkapitány csak a jogszabályoknak megfelelően járt el – tette hozzá. A pótmagánvádló és jogi képviselője pedig azt mondta: a zászlós igazolást nyújtott be arról, hogy az idézésre nem tud megjelenni, mert nincs elég ideje védelemről gondoskodni. Pótmagánvádjuk szerint Gergényi tudott az igazolásról, mégis elrendelte az elővezetést.
A Fővárosi Ítélőtábla eljárása során nem vizsgálta érdemben az ügyet, mert Gergényi Péter szolgálati viszonya 2007. november 15-i hatállyal megszűnt és az attól számított egy éven belül volt lehetőség a hatályos jogszabályok szerint katonai vétség miatti felelősségvonásra. A szabályozás szerint akkor is eljárást megszűntető ok az egy éven túli határidő, ha időközben már született egy elsőfokú döntés.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/02/meguszta-gergenyi-katonai-vetseg-miatt-nem-buntetheto
|
https://web.archive.org/web/20100328012208/http://mno.hu/portal/614302
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguszta-gergenyi-katonai-vetseg-miatt-nem-buntetheto
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[
"Gergényi Péter"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"szolgálati visszaélés"
] |
[] |
8,026 |
Józsefvárosi árzuhanás
|
Egy hónap alatt ötvenmillió forintot esett egy önkormányzati ingatlan ára a VIII. kerületben. Ez 2006-ban történt, a rendőrség hűtlen kezelés miatt tavaly nyomozást indított, azután bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159368
|
https://web.archive.org/web/20090207050929/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159368
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jozsefvarosi-arzuhanas
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-03 00:00:00
|
[
"Mitus Zsuzsanna"
] |
[] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
|
8,027 |
Öt év ötmillióért Weiszenberger Lászlónak
|
Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettének elkövetéséért a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger Lászlót
|
Weiszenberger neve a Zuschlag János ellen zajló nyomozásban vált ismertté, de ügyét elkülönítették a csalásban zajló büntetőügytől. A harmincegy éves, földrajz-történelem szakon tanárképző főiskolát végzett férfi 2002-től kistérségi megbízottként tevékenykedett Kiskunhalas körzetében. A vád alapját egy, a kunfehértói Rózsa Motelben 2005-ben, rejtett módon felvett videóanyag képezi, amelyen Weiszenberger arról beszél vállalkozók előtt, hogy visszatérítés fejében tud segíteni pályázati pénzek elnyerésében.
A felvételt a Rózsa Motelt üzemeltető F. Károly készítette, mert Weiszenberger rendszeresen azzal zaklatta, hogy a motel részére 2004-ben pihenőpark és sportpálya építésre elnyert több mint tizenhétmillió forint pályázati pénzből neki ötmillió forint jár, amit egy döntéshozó, minisztériumi munkatársnak kell átadnia.
Weiszenberger ügyét először gyorsított eljárásban tárgyalta a bíróság, mert a fiatalember elismerte bűnösségét és az enyhébb büntetés reményében lemondott a tárgyalás jogáról. Elmondása szerint csak blöffölt, a pénzt saját célra, egy Mercedes személygépkocsi vásárlására akarta fordítani.
A beismerő vallomás ellenére a bíróság nem hozott a gyorsított eljárásban ítéletet, hanem hagyományos tárgyalásra utalta az ügyet, mert a bíró szerint vádlott és a tanúk nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. A perben szélesebb körű lett a bizonyítás, amely során elhangzott: F. Károly üzlettársa végül 2,5 millió forintot átadott Weiszenbergernek, de a kistérségi megbízott igényt tartott az ötmillió forint másik felére is.
Közben az ügyészség súlyosbította a vádat, mert a Miniszterelnöki Hivatal állásfoglalásából kiderült, hogy a kistérségi megbízott hivatalos személynek minősül. Ennek okán hivatali befolyással üzérkedés helyett, hivatalos személy által, fontosabb ügyben, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolták meg Weiszenbergert.
Ki akarták zárni a bírót
A csütörtöki tárgyalás hosszabb szünettel kezdődött, mert Weiszenberger védője indítványozta az ügyet tárgyaló, dr. Fodor Endre kizárását. Az ügyvéd véleménye szerint mivel a bíró megkérdőjelezte védence hitelességét és tárgyalásra utalta az ügyet, ezért nem várható tőle elfogulatlan, pártatlan ítélet. A tanácsvezető bíró viszontválaszában azt nyilatkozta: nem tartja magát elfogultnak az ügyben. Az ügyvéd indítványáról - mintegy két óra múlva - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egy másik bírói tanácsa döntött. A jogerős végzésben dr. Fodor Endre bíró kizárását megtagadták.
- Az élet úgy hozta, a Bács-megyében mostanában zajló büntetőügyek révén a közvélemény egyre mélyebb bepillantást nyer a magyar valóságba, hogy mi is történik a közéletünkben, ez az ügy is felvillantotta azt, milyen esetek fordulnak elő a hazai pályázati rendszerben - mondta vádbeszédében Szabó Ferenc, Bács-Kiskun Megyei főügyészhelyettes, aki letöltendő börtönbüntetést és 2,5 millió forint vagyonelkobzást kért Weiszenbergerre, súlyosbító körülményként említette meg a vádlott kitartását a pénz megszerzéséért.
Szabó ügyész felidézte, hogy a vádlott a bíróság előtt azt állította: amit a felvételen a vállalkozók előtt mondott azt nem gondolta komolyan, az csak egy mesedélután volt. Az ügyész hangsúlyozta: lehet, hogy Weiszenberger számára ezek nem komoly dolgok pedig ilyen mesedélutánok miatt folyik szét az ország költségvetése.
Bene Zoltán, Weiszenberger ügyvédje védőbeszédében elmondta: a médiumokban ezt az ügyet a Zuschlag János-féle büntetőüggyel kapcsolják össze, pedig semmi köze a két esetnek egymáshoz, és nem szerencsés úgy megközelíteni védence esetét, hogy az általános a hazai közéletben. Hozzátette: véleménye szerint a két vállalkozó passzív vesztegetést követett el, ezért ellenük is büntetőeljárást kellett volna indítani, de nem derült ki a bizonyítás során az sem, hogy ki, vagy kik azok a pályázati döntéshozó személyek, aki igényt tartottak volna a visszaosztott pályázati pénzre.
Hangsúlyozta: nem vesztegetést, hanem befolyással üzérkedést követett el védence, ami egyszeri, színlelt magatartás volt. Felfüggesztett börtönbüntetés indítványozott, kérte: a bíróság vegye figyelembe védence büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egyetemi tanulmányokat folytat.
Az ítélet indoklásában a tanácselnök elmondta: a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy vizsgálja a két vállalkozó ellen miért nem indult eljárás, arra pedig, hogy létezett-e magasabb szintű kapcsolata Weiszenbergernek, sem a vádlott, sem pedig a tanúk nem tudtak konkrétumokkal szolgálni. A bíró azt valószínűsítette, hogy mindez kitaláció volt Weiszenberger részéről, hogy a tárgyalási alkupozícióját erősítse. Hangsúlyozta: a videofelvételen Weiszenberger egy rendkívül súlyos korrupciós magatartást jelenített meg, amelyben nincs jelentősége annak, hogy kitalálta-e az általa elmondottakat, hiszen csak a haszonszerzés motiválta.
Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, illetve kérte Weiszenberger előzetes letartóztatásba helyezését. A volt kistérségi megbízott az ítélet enyhítését kérte. A bíró nem látta indokoltnak Weiszenberger letartóztatását, ezért szabadon távozhatott a tárgyalóteremből.
|
http://nol.hu/belfold/ot_ev_otmillioert_weiszenbergernek-319363
|
https://web.archive.org/web/20090206140947/http://nol.hu/belfold/ot_ev_otmillioert_weiszenbergernek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-otmillioert-weiszenberger-laszlonak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás"
] |
[] |
8,028 |
Öt év börtön a volt MSZP-snek
|
Öt év börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger László egykori kistérségi megbízottat, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, akit hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondták ki bűnösnek.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159530
|
https://web.archive.org/web/20090409210302/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159530
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-borton-a-volt-mszp-snek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"visszajuttatás"
] |
[] |
|
8,029 |
Rizsporos intrikák Nicolas Sarkozy udvarában
|
Dati nem csak a drága ékszerekkel és a divattervezők álomkreációval vágott fel szívesen a nyilvánosság előtt, hanem azzal is, hogy voltaképpen érinthetetlen. Még a legfelsőbb politikusi körökben burjánzó korrupcióról is tudomása van - hangoztatta egyszer dicsekvően.
|
http://nol.hu/kulfold/rizsporos_intrikak_nicolas_sarkozy_udvaraban-319397
|
https://web.archive.org/web/20090209192520/http://nol.hu/kulfold/rizsporos_intrikak_nicolas_sarkozy_udvaraban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/rizsporos-intrikak-nicolas-sarkozy-udvaraban
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Franciaország"
] |
[] |
[] |
|
8,030 |
Adrian Nastase a szocdemek "szoknyája alatt"?
|
Adrian Nastase volt SZDP-elnököt csúszópénz elfogadásával és megvesztegetéssel is gyanúsítják.
|
Egyesek azt gondolták Bukarestben, hogy ha a két korábban kibékíthetetlennek tűnő ellenfél, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az államfő által preferált Demokrata-Liberális Párt (D-LP) koalícióra lépett, a háttérből Traian Basescu által irányított, és főképp a politikai ellenfelek ellen irányuló „korrupcióellenes harc” is véget ér.
Csakhogy ez nem következett be, a főügyész például ismét arra kérte a képviselőházat, hogy Adrian Nastase volt SZDP-elnök, 2000-2004 közti miniszterelnök és jelenlegi parlamenti képviselő mentelmi jogát függessze fel, hogy beindulhasson a politikus ellen két bűnügyi eljárás.
Nastasét azzal gyanúsítják, hogy kormányfősége idején az építkezési hatóság vezetőjétől mintegy 800 ezer eurónyi csúszópénzt fogadott el, hogy cserében megtartsa az illetőt hivatalában. A gyanú szerint Nastase a pénz jelentős részét a bukaresti Zambaccian utcában építtetett házába fektette be.
Másik ügyben a volt kormányfőt azzal gyanúsítják, hogy éppen a pénzmosások után szimatoló hivatal vezetőjét vesztegette meg, akit arra kívánt rávenni, hogy a felesége bankszámlájára befizetett 400 ezer eurós összeg ügyében indított vizsgálatot zárja le. Később Nastase és neje azt állították, hogy a pénz az asszony nagynénjétől származott, a román sajtó egyik legismertebb hősétől, a 90 éves korában sikeres ingatlanspekulánssá előlépő Tamara nénitől.
A mentelmi jog felfüggesztéséről a héten tárgyalt a bukaresti képviselőház jogügyi bizottsága. Az ülésről a liberális és RMDSZ-es ellenzéki tagok kivonultak, így az SZDP és a D-LP egyenlő számú képviselői – koalíciós partneri minőségüket elfeledve – ismét ősellenségként eshettek egymásnak. Végül, az olasz nemzeti kisebbség képviselőjének voksával, a testület elutasította a főügyészi kérést, és azt javasolta az ügyben majd dönteni illetékes képviselőházi plénumnak, hogy utasítsa el a mentelmi jog felfüggesztését célzó kérelmet.
A szocdemek a bizottsági ülésen azzal érveltek, hogy a főügyész által átküldött aktacsomóban semmilyen újabb bizonyíték nincs, hogy ezt a dossziét a képviselőház már tavaly ősszel egyszer elutasította, s hogy a legfelsőbb bíróság az ügyészek által összegyűjtött bizonyítékokat – eljárási okokból – semmisnek nyilvánította.
A bukaresti sajtó szerint Adrian Nastase „pártjának szoknyája alá bújt”. A szocdemek, az RMDSZ és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párttal (NLP) újra összefogva megmentették az SZDP vezető politikusát a bűnügyi eljárástól.
A végső szót azonban a képviselőház plénumának kell majd kimondania, erre várhatóan még ebben a hónapban sor kerül, de a szavazás kimenetelét megjósolni szinte lehetetlen. A tét óriási: ha Nastase megússza bíróság elé állítás nélkül, akár Basescu kihívója is lehet a novemberben esedékes államelnök-választáson.
|
http://nol.hu/kulfold/adrian_nastase_a_szocdemek__szoknyaja_alatt__-319482
|
https://web.archive.org/web/20231219080414/http://nol.hu/kulfold/adrian_nastase_a_szocdemek__szoknyaja_alatt__-319482
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/adrian-nastase-a-szocdemek-szoknyaja-alatt
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
8,031 |
Köszöntő hárommillióért
|
Farkasházyék cége a Hócipő Kiadványszervező és Lapkiadó Kft. hárommillió forintot kapott tavaly márciusban azért, hogy "a 100. nőnap alkalmából emlékező cikket jelentessen meg". Nem cikksorozatról, hanem egyetlen cikkről volt szó.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159439
|
https://web.archive.org/web/20090206124555/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159439
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koszonto-harommillioert
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[
"Farkasházy Tivadar"
] |
[
"Hócipő"
] |
[] |
[
"média",
"PR"
] |
[] |
|
8,032 |
30-50 milliárdot hozott a gazdaság fehéredése
|
A gazdaság fehéredésének köszönhetően 2008-ban 30-50 milliárd forinttal nőtt az államháztartás bevétele. A gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése szerint a korrupció két fő területe Magyarországon a közbeszerzések és pártfinanszírozás.
|
A becslések szerint a 2006-2008 közötti időszakban a fehéredés államháztartási bevételre gyakorolt összhatása elérte a 200-250 milliárd forintot.
2008-ban összességében csökkent a feketefoglalkoztatás mértéke 2007-hez képest, bár az ellenőrzések még mindig 38 százalékban tártak fel szabálytalanságokat. Az abszolút számokban e téren “élen járó” építőiparban csökkent a feketemunka aránya, azonban a vagyonvédelem terén 9-ről 13 százalékra, a vendéglátásban 5-ről 15 százalékra, míg a kereskedelemben 2-3-ról 4-5 százalékra növekedett a feketefoglalkoztatás becsült aránya.
2008-ban az adóhatóság 280 273 ellenőrzés során összesen 468 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, 31 százalékkal többet, mint 2007-ben. Az ellenőrzéshez kapcsolódó szankciók a 2007-es összeget 43 százalékkal meghaladva, 304 milliárd forintot tettek ki.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2009/02/06/30_50_milliardot_hozott/
|
https://web.archive.org/web/20231228104853/https://24.hu/fn/gazdasag/2009/02/06/30_50_milliardot_hozott/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-50-milliardot-hozott-a-gazdasag-feheredese
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
8,033 |
Senki nem veszi komolyan Gyurcsányt
|
Senki nem veszi komolyan Gyurcsány Ferenc kormányfő korrupcióellenes fogadkozásait - tudatta a Fidesz helyettes szóvivője a pártja véleményét azt követően, hogy a kormányfő csütörtökön közölte: rövidesen létrejöhet a Közérdekvédelmi Hivatal.
|
Senki nem veszi komolyan Gyurcsányt
Senki nem veszi komolyan Gyurcsány Ferenc kormányfő korrupcióellenes fogadkozásait - tudatta a Fidesz helyettes szóvivője a pártja véleményét azt követően, hogy a kormányfő csütörtökön közölte: rövidesen létrejöhet a Közérdekvédelmi Hivatal.
2009. február 5. csütörtök 20:00 - Hírextra
"Senki sem veszi komolyan egy olyan politikus korrupcióellenes fogadkozásait, akinek a cége valamiért olcsóbban kapta az áramot, mint a többiek, és akinek meggazdagodásában állami forintok is komoly szerepet játszottak" - fogalmazott Cser-Palkovics András az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében.
Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjaival tartott megbeszélése után közölte azt, hogy a következő hónapokban létrejöhet a Közérdekvédelmi Hivatal.
A kormányfő kérdésre válaszolva elmondta: a kormány első körben már megtárgyalta és támogatta az igazságügyi miniszter előterjesztését a közérdekvédelem új rendszerének kiépítéséről. Gyurcsány Ferenc szavai szerint a következő hetekben elkészül a részletes javaslat, a hivatal felállítása és az ezzel párhuzamos lépések pedig a következő hónapokban várhatók.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a tervezett változtatások célja, hogy a "csalárd összejátszás", a korrupció, a hivatali visszaélés ne maradjon feltáratlanul és büntetlenül. Új típusú intézményekre, sokkal szigorúbb elemző, feltáró munkára van szükség a jelenlegi gyakorlat visszaszorításához - tette hozzá.
Forrás: MTI
|
http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=120880
|
https://web.archive.org/web/20091216213353/http://hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=120880
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/senki-nem-veszi-komolyan-gyurcsanyt
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
8,034 |
A tíz legnagyobb magyar korrupciós botrány
|
A korrupció örökzöld politikai téma, a kormányok időről időre meghirdetik ellene a harcot, aztán többnyire látszatintézkedésekbe fullad az egész.
|
http://zona.hu/article/2067/a-tiz-legnagyobb-magyar-korrupcios-botrany.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tiz-legnagyobb-magyar-korrupcios-botrany
|
zóna
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla",
"Székely Zoltán"
] |
[
"Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)",
"Gripen-ügy",
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy",
"Tocsik-ügy",
"Zuschlag-ügy"
] |
|
8,035 |
A zuglói önkormányzat nyilatkozata
|
"A Zuglói Önkormányzat vagyongazdálkodási területen bízta meg Gál Györgyöt; az egykori VII. kerületi képviselőnek 2008. decembere óta azonban nincs érvényben lévő szerződése a kerülettel."
|
"A Zuglói Önkormányzat vagyongazdálkodási területen bízta meg Gál Györgyöt; az egykori VII. kerületi képviselőnek 2008. decembere óta azonban nincs érvényben lévő szerződése a kerülettel." Az önkormányzat nyilatkozata szerint "a Zuglói Képviselő Testület 2008. december 16-i ülésén a Polgármester felkérte a Pénzügyi Bizottság elnökét, Weinwurm Árpádot, hogy a kérdéses szerződés mellett vizsgálja meg az elmúlt 10 év szerződéseit és szerződéskötési gyakorlatát. A Pénzügyi Bizottság 2008. december 18-án megtartott ülésén elfogadott határozatban megállapította, hogy a Gál Györggyel kötött szerződést, valamint a hozzá kapcsolódó teljesítés igazolását szabályszerűnek találta."
(forrás: Budapest-Zugló Önkormányzata)
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zugloi-onkormanyzat-nyilatkozata
|
https://web.archive.org/web/20240229105838/https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zugloi-onkormanyzat-nyilatkozata
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zugloi-onkormanyzat-nyilatkozata
|
K-Monitor
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Weinek Leonard"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] |
[
"tanácsadás"
] |
[] |
8,036 |
Világsztárok is sokat veszítettek az évszázad csalásával
|
Világhírű filmsztárok is vannak a Madoff-botrány vesztesei közt. Az üzletember gigantikus csalásának áldozatai között szerepel John Malkovich, Kevin Bacon, Uma Thurman vőlegénye, Arpad Busson, de még Madoff felesége, fiai, testvére és a jogásza is.
|
John Malkovich és Kevin Bacon is sokat veszített a Madoff-ügy kapcsán. Malkovich és Bacon mellett John Denver énekes egész családja, Arpad Busson alapkezelő, akinek Uma Thurman színésznő a menyasszonya, Madoff öt rokona - a felesége, a fiai, a testvére és jogásza, Ira Sorkin - is vesztett az ügyön.
Madoff évek óta folytatott gigantikus csalására december közepén derült fény, amikor az üzletember bevallotta, hogy vállalkozása egy nagy hazugság. A 70 éves üzletember kiemelkedően magas hozamot ígérve vonzotta magához a befektetőket - bankokat, befektetési alapokat és magánszemélyeket egyaránt -, és az új befektetésekből fizette ki az előző befektetői kört.
Az áldozatok listáját egy 162 oldalas dokumentum tartalmazza. Vannak, akiket többször is fölsorolnak, talán azért, mert több számlájuk is volt. A listát a dallasi AlixPartners LLP készítette. A vállalat vizsgálta felül Madoff cégeinek likviditását.
Az ügyészek szerint Madoff eddig a befektetők pénzéből ötvenmillió dolláros veszteséget ismert el. Madoff jelenleg házi őrizetben van - többmilliós dolláros hajlékában. A csalásra csak akkor derült fény, amikor két fiának bevallotta azt - ők jelentették föl a rendőrségen.
Kezdőlap Külföld Világsztárok is sokat veszítettek az évszázad csalásával
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/02/06/vilagsztarok-is-sokat-veszitettek-az-evszazad-csalasaval-255568
|
https://web.archive.org/web/20240103163926/https://infostart.hu/kulfold/2009/02/06/vilagsztarok-is-sokat-veszitettek-az-evszazad-csalasaval-255568
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vilagsztarok-is-sokat-veszitettek-az-evszazad-csalasaval
|
Infostart (Inforádió)
|
world-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
8,037 |
Nem tartóztatták le a korrupcióval gyanúsított volt APEH-eseket
|
Nem rendelte el az előzetes letartóztatását a bíróság annak a két volt APEH-dolgozónak, aki a rendőrség gyanúja szerint kenőpénzekért cserébe azt ígérte cégeknek, hogy megszüntetik az ellenük folyó eljárásokat.
|
Nem tartóztatták le a korrupcióval gyanúsított volt APEH-eseket
Nem rendelte el az előzetes letartóztatását a bíróság annak a két volt APEH-dolgozónak, aki a rendőrség gyanúja szerint kenőpénzekért cserébe azt ígérte cégeknek, hogy megszüntetik az ellenük folyó eljárásokat.
Skoda Gabriella tájékoztatása szerint az egyik férfi szabadlábon védekezhet, míg a másik esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. Az ügyészség fellebbezett a döntések ellen. A gyanú szerinti korrupciós ügyről pénteken a Magyar Hírlap számolt be. A lap közlése szerint az egyik gyanúsított L. Balázs, aki a bűncselekmény idején az APEH operatív ellenőrzési főosztályának ellenőre volt, a másik pedig T. Béla, az APEH Közép-magyarországi Regionális igazgatóságának volt revizora.
A BRFK pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága és Biztonsági Főosztálya szoros együttműködésben, 2008 augusztusában indított vizsgálatot, mert felmerült, hogy ismeretlenek hivatalos eljárást színlelnek, majd pénzért az eljárás megszüntetését ígérik. 2008 augusztusában egy férfi, aki az APEH munkatársaként mutatkozott be, telefonon kereste meg a sértettet, és találkozóra hívta, hogy ajánlatát személyesen ismertesse. Ezen a megbeszélésen már a társával együtt jelent meg - mindketten APEH-igazolványt mutattak fel - , és közölte a sértettel, hogy ellenőrzés alá vonták a cégét, de mintegy kétmillió forint ellenében megszüntetik az adóhatósági eljárást.
Több találkozó és megbeszélés után a sértett 2009. február 3-án találkozott T. Bélával, ekkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi nyomozói tetten érték és előállították. A férfi kihallgatásakor azt mondta, a sértett egyik ismerőse kérte arra, hogy mint APEH-ellenőr, a céggel szemben eljárjon. T. Béla munkaviszonya az APEH-nél 2008 augusztusában megszűnt, ám szolgálati igazolványát - elvesztésére hivatkozva - nem adta vissza. Társát, L. Balázst, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában az APEH operatív ellenőre volt, lakásán fogták el a nyomozók. A házkutatás során olyan személyes adatok kerültek elő, amelyekhez az APEH adatbázisából jogtalanul jutott hozzá. Őt hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, L. Balázst hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják a nyomozók. A rendőrség az adóhivatal segítségével értékeli az APEH-rendszerében található adatokat, hogy további esetleges gyanús ügyleteket szűrjenek ki.
2009. február. 03. 23:15 MTI Autó
Cégautóadó: mit mond az APEH?
Az APEH tájékoztatót tett közzé honlapján a február 1-jén hatályba lépett új cégautóadóról. A tájékoztató szerint cégautóadót kell fizetni minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, továbbá a magánszemélyek tulajdonában lévő azon személygépkocsik után is, amelyekkel kapcsolatban tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást, vagy ráfordítást számoltak el.
2009. február. 05. 08:11 MTI Vállalkozás
Hogyan bírságol az APEH? Íme a hivatali változat
Az APEH közel ötvenoldalas tájékoztatót tett közzé bírságolási gyakorlatáról, hogy az adózók megismerjék a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott elveket.
2009. február. 03. 14:25 MTI Vállalkozás
Közel 6 ezer vagyonosodási vizsgálatra készül az APEH
Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2007-2008-ban összesen 17.156 vagyonosodási vizsgálatot végzett és ennek alapján csaknem 74,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel.
|
http://hvg.hu/kkv.vszhirek/20090206_korrupcio_APEH_kenopenzek
|
https://web.archive.org/web/20231210155512/https://hvg.hu/kkv/20090206_korrupcio_APEH_kenopenzek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tartoztattak-le-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-apeh-eseket
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[
"APEH"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
8,038 |
A hálapénz alig zavar valakit, sokan még többet is fizetnének
|
Az Union Biztosító felmérése szerint a hálapénz valójában elfogadott, nem nagyon zavarja az embereket: a páciensek fele hajlandó lenne fizetni azért, hogy jobb ellátást és körülményeket kapjon.
|
A lakosság nagy részének véleménye szerint a magyar egészségügyben a pénzhiány, a várakozás és az odafigyelés hiánya jelenti a legnagyobb problémát.
Az Union Biztosító felmérése szerint a hálapénz valójában elfogadott, nem nagyon zavarja az embereket, hiszen sokan vannak azok, akik hajlandóak, vagy hajlandóak lennének pluszpénzt fizetni azért, hogy magasabb színvonalú ellátást kapjanak.
Zsoldos Miklós hozzátette: a lakosság több mint 70 százaléka megfordult a járóbeteg-ellátásban vagy a kórházakban, közülük minden második ember nyitott lenne arra, hogy az állami egészségbiztosításon túl még vásároljon valamilyen biztosítást, amellyel magasabb színvonalú ellátáshoz jutna.
Az emberek családonként havonta több mint 10 ezer forintot szánnának erre - mondta el az InfoRádióban a biztosító elnök-vezérigazgatója.
Kezdőlap Gazdaság A hálapénz alig zavar valakit, sokan még többet is fizetnének
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/02/06/a-halapenz-alig-zavar-valakit-sokan-meg-tobbet-is-fizetnenek-255787
|
https://web.archive.org/web/20240105090011/https://infostart.hu/gazdasag/2009/02/06/a-halapenz-alig-zavar-valakit-sokan-meg-tobbet-is-fizetnenek-255787
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-halapenz-alig-zavar-valakit-sokan-meg-tobbet-is-fizetnenek
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy",
"hálapénz"
] |
[] |
8,039 |
Kevesebb hálapénzt adunk
|
Tavaly átlagosan havi 4300 forintot költöttek a betegek hálapénzre - derült ki egy felmérésből. Szerencsés Dóra vezető kutató elmondta: nem csökken a vényköteles gyógyszerek súlya, és egyre több pénzt fordítanak az emberek magánorvosokra és természetgyógyászokra. Utóbbi magyarázhatja a hálapénz mértékének csökkenését.
|
A webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. felméréséből kiderül: nagyságrendileg havonta fejenként 4300 forint hálapénzt adnak a betegek az orvosoknak - ez négy-ötszáz forinttal kevesebb annál, mint amennyit 2007-ben mértek. Az InfoRádiónak nyilatkozó vezető kutató szerint aki eddig is adott hálapénzt, az nem hagyott fel ezzel a szokásával, azok viszont, akik nem éltek a paraszolvencia eszközével, később sem adtak pénzt orvosuknak.
Szerencsés Dóra szerint a hálapénz csökkenésének egyik oka lehet az, hogy a páciensek anyagi lehetőségei beszűkültek, tehát nem elsősorban a kormányzat paraszolvenciát visszaszorító próbálkozásaival magyarázható a jelenség.
A kutató úgy véli: a hálapénz ma már rutinszerű, szokássá vált jelenség. A betegek elvárják a gyógyulásukat elősegítő szolgáltatási színvonalat, de sok esetben ezt a hálapénz átnyújtása ellenére sem kapják meg. A betegek egy része muszájnak, egy szükséges rossznak tartja, hogy a kezelés végén pénzt adjanak orvosuknak - véli Szerencsés Dóra.
A felmérésből az is kiderült, hogy a felnőtt lakosság 82 százaléka költ vényköteles gyógyszerekre, fejenként havonta átlagosan 8400 forintot - ez a teljes egészségügyi kiadások közel kétharmadát teszi ki. A kutató hozzátette: a vényköteles gyógyszerek súlya tovább növekedett, csakúgy, mint a magánorvosi kiadások és a természetgyógyászatra fordított összeg. Szerencsés Dóra szerint ez is magyarázza a hálapénz összegének kis mértékű csökkenését.
Hanganyag: Hegedűs Zsuzsa
|
https://infostart.hu/belfold/2009/02/05/kevesebb-halapenzt-adunk-255454
|
https://web.archive.org/web/20110302160206/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-255454
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kevesebb-halapenzt-adunk
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-02-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy",
"hálapénz"
] |
[] |
8,040 |
Jutalmuk a bírságelengedés
|
Mentesülhet a versenyhivatali bírság alól az a vállalkozás is, amely nem feljelent, hanem az eljárás megkezdése után dönt úgy, hogy információkkal látja el a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), és így megkönnyíti a kartellezés bizonyítását.
|
A versenyhatóság ötödik esztendeje érvényesíti az engedékenységet, pontosabban érvényesítené, ha a jogsértő cégek nem tartózkodnának a feljelentéstől és a hivatalnak nyújtott információktól. Első alkalommal – még 2004-ben – a Royal Bau építőipari vállalkozás mentesülhetett a bírság alól. A terézvárosi önkormányzat közbeszerzési pályázatán összejátszó cégek egyikeként tett bejelentést a versenyhivatalnak és segítette az ügy felgöngyölítését. A következő esztendőben három kőkemény, nemzetközi szintű kartellmegállapodás feltárása kapcsán került sor engedékenységre. Azóta csak egy-egy kisebb ügyben kapott támogatást a versenyhatóság a titkos jogsértő megállapodások felderítéséhez, pedig az komoly segítséget jelentene, hiszen a kartell feltárásához fűződő közérdek sokkal fontosabb, mint a szövetkezők bírságolása. Nyugaton a gyanúba keveredett cégek igyekeznek a versenyhatósággal való együttműködéssel menteni magukat. „Nálunk más az üzleti kultúra, ez nem gyakorlat. Igaz, jelenleg több olyan ügyet is vizsgál a versenyhivatal, amelyben helye van az engedékenységnek. A bejelentő, a feltárásban közreműködő cég egyébként az eljárás során teljes védelmet élvez, sok százmilliós vagy milliárdos öszszegű bírság alól mentesülhet, és a hivatalnak nincs tudomása arról, hogy bármelyiket is retorzió érte volna a gazdasági forgalomban” – mondta Szolnoky Péter.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/jutalmuk-a-birsagelengedes
|
https://web.archive.org/web/20240126000851/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/02/jutalmuk-a-birsagelengedes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jutalmuk-a-birsagelengedes
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
8,041 |
Újabb front a korrupció ellen
|
Tovább terebélyesedhet hazánkban a már így is aggasztó méreteket öltő korrupció - hangzott el a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Transparency International (TI) közös tanácskozásán.
|
Szerencsére mára mind gyakoribb a számonkérés, Németországban például az utóbbi években több mint 100 esetben álltak büntetőbíróság elé a jogsértők. Miközben sokan korrumpálódnak, számos cég küzd a visszaélések ellen. A Világgazdaság érdeklődésére egyebek közt elmondta, hogy az üzleti forgalom szereplői egyszerre jogsértők meg áldozatok is. A gazdaság tisztességes szereplői – nemegyszer okkal – tartanak a politikai szférától. Peter Eigen az antikorrupciós fellépés egyik legfontosabb eszközét a kormányzat, a civilek és a magánszféra – óhatatlanul ellentétekkel terhes, de annál célravezetőbb – párbeszédében, együttműködésében látja.
Marschall Miklós, a szervezet európai és közép-ázsiai regionális igazgatója azt hangsúlyozta: a korrupciós kockázatok csökkentése nélkül Magyarország versenyképessége és gazdasági mutatói nem javulnak. A szükséges – az adórendszer átalakításától a szürkegazdaság visszafehérítésén át a modernizációjáig ívelő – strukturális változások és a legfelsőbb szint példamutató elkötelezettsége nélkül nem fékezhető meg a korrupció.
A szervezet, miként korábban, ezúttal is a párt- és kampányfinanszírozás megtisztításában látja a korrupcióellenes stratégia alapját. Sürgeti a Fidesz által korábban benyújtott törvényjavaslat felfrissítését az átláthatósági és ellenőrzési intézmények (kampányszámla, hirdetések regisztrációja, az ÁSZ szerepének erősítése) beemelésével, az ésszerű kampányköltési határ bevezetésével.
A közbeszerzéseket a korrupció melegágyaként szokták aposztrofálni, nem véletlenül: a tenderek 65-75 százaléka viszszaélésekkel érintett, ezek 25 százalékkal drágítják a beszerzéseket. A számítások szerint 2008-ban 400 milliárd forint, azaz a 1,5 százaléka lett volna megspórolható korrupciómentes eljárásokkal. Szükség van új közbeszerzési törvényre és új intézményrendszerre.
Az ötödik pillér a nyilvánosság, mely a korrupció elleni fellépés legegyszerűbb és sokszor leghatékonyabb eszköze. E körben szükséges az államszervezet működésének szinte teljes átláthatóvá tétele – mondta Marschall Miklós. Elhangzott: a TI közös jogalkotási folyamatra kéri fel a leendő kormány tagjait, és kritikus, konstruktív együttműködést kínál a mielőbbi eredményesség érdekében. KK
Lehetőség
Az új kormány rendelkezik a strukturális reformok megvalósításához szükséges parlamenti többséggel, ezért a lehetőség adott a korrupció elleni hatékony fellépéshez – vélekedett a Transparency International alapítója.
Ha a politikai akarat is meglesz az átláthatóság feltételeinek megteremtéséhez, a TI szakmai javaslatokkal, sikeres példák bemutatásával segíteni fogja a kormányzatot – ígérte Peter Eigen. Pillérek - párt- és kampányfinanszírozás
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/05/ujabb-front-a-korrupcio-ellen
|
https://web.archive.org/web/20240103000415/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/05/ujabb-front-a-korrupcio-ellen
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-front-a-korrupcio-ellen
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
8,042 |
Mong Attila: Princzék és az elmaradt katarzis
|
Amerikában a harmincas években felismerték, hogy a fehérgalléros bűnözés visszaszorításához nem bírói bőrbe bújt pszichológusokra van szükség, hanem szigorúbb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra.
|
"Lehet, hogy elkövettem hibákat, de jó szándékú voltam, rosszul mértem fel a helyzetet, de nem voltam becstelen" - ugye, ismerős mondatok? Nem, nem Vellai Györgyi, Princz Gábor vagy Rejtő E. Tibor nyilatkozta ezt, hanem Samuel Insull, egy csődbe jutott, egymillió befektetőt megkárosító iparmágnás 1934-ben Amerikában. A milliárdost, akinek élete mintául szolgált Orson Welles számára az Aranypolgár főhősének megformálásához, kalandos és hosszas perben sem tudta elítélni a bíróság. Hiába sejtette mindenki, hogy tetteiben volt egy jó adag szándékosság, 200 tanú meghallgatása, 2500 dokumentum átvizsgálása s négy hétig tartó folyamatos tárgyalás sem volt elegendő Insull elítéléséhez. Döntő volt a szakértők véleménye, akik dicsérték a cégcsoport könyvelésének rendezettségét, és sokat számított az is, hogy a fővádlott záróbeszédében érzékletesen ecsetelte küzdelmes karrierjét (melynek során egyszerű személyi titkárából az egyik legnagyobb amerikai cég vezetőjévé vált). Érvelése szerint a körülmények, a rossz tanácsadók és a válság áldozata lett, nem láthatta előre a problémákat.
Ha az elmúlt napok, hónapok és évek eseményeit nézzük, akkor az embernek az lehet az érzése, hogy Magyarország kis túlzással valahol ott tart, ahol az 1930-as évek Amerikája. Legalábbis, ami azt illeti, hogy mennyire képes az igazságszolgáltatás megragadni a szerteágazó gazdasági bűnesetek lényegét, mennyire képes kitartó és alapos munkával, viszonylag gyorsan megtalálni a felelősöket és példás büntetéssel elrettenteni másokat attól, hogy rossz útra tévedjenek.
A többek között sikkasztással vádolt Vellai Györgyi és Vajda László, a Globex két egykori vezetőjének számláján összesen körülbelül 6 milliárd forintos kár szerepelt, a Legfelsőbb Bíróság azonban szabadlábra helyezte őket, ügyüket visszautalta a másodfokon egy szigorú ítélettel "odapörkölő" bíróság elé, mondván: vizsgálja meg az egészet újra. A Postabankba 153 milliárd forintot pumpált az állam, Princz Gábort, a pénzintézet korábbi első emberét azonban hiába vádolta meg az ügyészség 36,1 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel - tehát tudatossággal - első fokon felmentették, másodfokon pedig alig 3,6 millió forintos pénzbüntetéssel megúszta, igaz, a bűnösségét a gondatlanságot feltételező hanyag kezelés vétségében megállapították. Most azért küzd az LB előtt, hogy felmentsék, az egymással is vitatkozó ítéletek alapján jó eséllyel. És akkor még nem is beszéltünk Rejtő E. Tiborról, a K&H Bank ex-vezérigazgatójáról, aki azzal érvelt az elsőfokú bíróság előtt tavaly augusztusban, hogy hisz az igazság mindent legyőző erejében, "veritas omnia vincit", nem írt alá semmit, nem felelős semmiért.
Természetesen nem sarkallnánk arra az igazságszolgáltatást, hogy régi reflex szerint feltétlenül azokat citálja bíróság elé, akik ellen a legnagyobb a népharag, a bíróságok pedig mindenképpen a vádhatóság által prezentált vádlottakban találják meg a bűnösöket. Nagyon is egyetértünk azzal, hogy mentsék fel azokat, akikre nem sikerül minden kétséget kizáróan rábizonyítani a bűnösséget, és az ítéleteket is a bizonyított tettek súlyához képest a törvények alapján szabják ki. Inkább fusson száz bűnös, mint hogy egyetlen ártatlan ember bűnhődjék.
Az azonban kicsit problémásnak tűnik, hogy éppen azokban az ügyekben, amelyekben rendre rengeteg pénzt tűnt el, ráadásul sokszor a közélet és a politika közreműködésével, mintha nem sikerülne megtalálni a felelősöket. Az ügyek csak húzódnak, a rendőrség az ügyészségre, az ügyészség a rendőrségre mutogat, a bíróság pedig mindegyikre vissza, azok pedig, akik pozíciójuknál fogva valóban gyanúsan közel voltak a kifogásolt döntésekhez, nyugodtan hivatkozhatnak jóhiszeműségükre, információhiányukra. Egyedül az öklüket rázó befektetőknek és adófizetőknek nem adatik meg, hogy csak egy kicsit is rosszhiszeműek lehessenek.
"Ők valójában a rendszerváltozás utáni gazdasági viszonyok, a kezdetleges szabályozás áldozatai" - hallhattuk például a Globex-ügyben az első fokon eljáró és igencsak enyhe ítéletet hozó bírótól. A Postabank-ügyben a gyenge vádirat volt a mentség, amely valóban vicces módszerrel a bank elhibázott üzletpolitikáját tette a vád tárgyává, és kamatdöntésekből próbálta levezetni a szándékosságot, a K&H esetében pedig arra hivatkozott a bíró, hogy nem volt közvetlen bizonyíték Rejtő szerepére. Voltak ugyan tanúk arra nézve, hogy Vellaiék kapzsisága és gátlástalansága nem ismert határt, hiába sírtak károsult öregek a tárgyalásokon a hátsó sorokban, a szigorú büntetés helyett most a megismételt másodfokú eljárásban joggal remélhetnek enyhe elbánást és kerülhetik el a börtönt. Hiába tűnt nyilvánvalónak kívülről, hogy Princzéknek látniuk kellett a közelgő vészt, amit nem csupán gondatlanságból nem kerültek el, hanem döntéseikkel tevőlegesen hozzájárultak a vagyonvesztéshez, az igazságszolgáltatás rendszere - a nyomozás és az ítélkezés során - maximális jóhiszeműsget tanúsított. A K&H vezére pedig azért úszhatta meg egyelőre, mert bűnösségére nem volt közvetlen bizonyíték, hiába akadtak tanúk a bankon belülről és kívülről is annak alátámasztására, hogy a vezérigazgató mindenről tudott, sőt valójában ő irányította a "Rejtő kutyájának" is csúfolt Kulcsárt.
Fogadjuk el, hogy ezekben az esetekben valóban nem a valódi bűnösök voltak az alanyai a hosszú évekig tartó eljárásoknak, ilyen előfordul, bármennyire is említettek felé mutatott a népi bűnüldözői ösztön. Annak azonban nem lenne szabad előfordulnia, hogy a legjelentősebb ilyen esetekben gyakorlatilag rendre az az eljárások hanem is jogi értelemben vett eredménye, de üzenete, hogy nincs felelős. Rendben, hogy nem ők azok, de akkor ki? Vannak országok, amelyekben kicsit máshogyan ülnek fel a lóra, és az eljárás során (az első nyomozó rendőrtől az igazságügyi könyvszakértőn keresztül a bíróig) különös súlyt helyeznek arra, hogy szétválasszák a valóságos eseményeket attól a narratívától, amelyet a vádlottak önigazolásképpen előadnak.
Amerikában például az Insull-ügy után felismerték, hogy a fehérgalléros bűnözés visszaszorításához nem bírói bőrbe bújt pszichológusokra van szükség, hanem szigorúbb törvénykezésre és hatékonyabb igazságszolgáltatásra. A New Deal az értékpapír-kereskedelmet, a pénzügyi szférát is érintő jogszabályok megalkotását hozta, létrejött a félelmetes hatalmú tőzsdefelügyelet, a SEC, szakemberekkel, pénzzel megerősítették a rendőrséget és az ügyészségeket. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására a 2000-es években már nem volt kérdéses, hogy az Enron vezetői évtizedekre rács mögé lehetett dugni (feltéve, ha, mint az első ember, Kenneth Lay, nem menekül szívinfarktusba). Ugyanígy a Worldcom vezére, Bernie Ebbers sem érvelhetett azzal, hogy nem írt alá semmit, és még e-mailt se használt, az esküdtek nem tartották életszerűnek, hogy az a vezető, aki a kávéfilterek vásárlását is ellenőrizte, ne tudott volna a könyvelési csalásról.
Az Enron-ügy további változásokat hozott az amerikai kormányzat vállalati csalásokkal szembeni fellépésében. Bush elnök kezdeményezésére a szövetségi vádhatóságként is működő Igazságügyi Minisztériumon belül 2002 júliusában létrehozták a "Corporate Fraud Task Force" nevű egységet, vagyis a vállalati csalásokra specializálódó csoportot, amely 2002 és 2007 között 1236 ügyben ért el eredményt. Tevékenységének köszönhetően 214 első számú vezetőt (vezérigazgatót vagy elnököt), 53 pénzügyi vezetőt (CFO), 23 vállalati jogászt és 129 alelnököt ítéltek el, és több milliárd dollárt szereztek vissza a károsultaknak. Az Enron- és a többi nagy nyilvánosságot kapott könyvelési csalássorozatot felvető ügy az Adelphiától a Tycóig alapvető változásokat hozott az amerikai cégkultúrában és a törvénykezésben is. A Sarbanes-Oxley törvény 2002-es elfogadása pedig az amerikai, illetve az USA-ban értékpapírt kibocsátó, tőzsdén jegyzett bármely vállalat működésére - szélesebb értelemben tehát a világ számos pontján működő társaságra - és a könyvvizsgálók működésére is kihatott azzal, hogy új, szigorúbb vállalatirányítási és könyvvizsgálói felelősségi szabályokat vezetett be.
|
http://www.komment.hu/tartalom/20090203-velemeny-a-fehergalleros-bunozes-visszaszoritasahoz-nem-pszichologusokra-van-szukseg.html
|
https://web.archive.org/web/20200926081355/http://www.komment.hu/tartalom/20090203-velemeny-a-fehergalleros-bunozes-visszaszoritasahoz-nem-pszichologusokra-van-szukseg.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mong-attila-princzek-es-az-elmaradt-katarzis
|
Komment.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-04 00:00:00
|
[] |
[
"Globex Holding",
"Ügyészség (intézmény)"
] |
[] |
[
"belföld",
"bíróság"
] |
[
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy"
] |
8,043 |
Fekete Gy. Attila: Központi feljelentőház
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Közérdekvédelmi Hivatal felállításával azt üzeni a hatóságoknak és hivataloknak, hogy mit sem ér a munkájuk.
|
Legyen tehát új hivatal, ahol majd úgy mennek a dolgok, ahogy kell. S miközben sajnálkozunk, hogy az új hivatalhoz legalább államtitkári bérbesorolású hivatalvezető is kell autóval, mobillal, titkárnővel, egy-két helyettessel, iroda, bútor, további telefonok és autók és a többi, azt se feledjük el, hogy a korrupció ellen gyengén teljesítő szervezetek többsége is a kormány irányítása alatt áll. Éppenséggel oda lehetett volna csapni már korábban is.
Ma még nem lehet tudni, mekkora lesz a hivatal. Ha a kormányfő komolyan gondolja, hogy a járda közepén hagyott kutyapiszoktól az autópályatenderek hátterében felsejlő milliárdos visszaélésekig mindenféle ügyben fordulhatnak a polgárok a Közérdekvédelmi Hivatalhoz, jókora Cégnek kell lennie. Honnan toboroznak majd e központi feljelentőházba szakképzett "nyomozókat"? Vélhetően a már ma is létező hatóságoktól és hivataloktól csábítják majd a legjobbakat, tovább gyengítve azokat. Amikor az Orbán-kormány felállította az adórendőrséget, csapatostól álltak át a gazdaságvédelmi rendőrnyomozók az APEH-hez. Később, ahogy bővült a vámőrség nyomozati jogköre, úgy álltak át a rendőrök és adóellenőrök a pénzügyőrséghez. Felteszem, most sem lesz másképp. És, ahogy annak idején a nagy átszervezések okozta bizonytalanság a zavarosban halászóknak kedvezett, e téren most sem számíthatunk semmi jóra.
Persze, értem én: ki ne fogadna örömmel egy olyan hivatalt, amely alkalomadtán még fizet is egy-egy "fülesért".
Hivatal lesz, de most sem esik szó a kampány- és pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről, márpedig ott biztosan felvetődik a visszaélések gyanúja: papíron 386 milliót költenek (és az erről szóló beszámolót az ÁSZ még el is fogadja), miközben valójában alsó hangon is a tízszeresébe kerül egy parlamenti kampány. "Az ellenzék nem szavazná meg", szól előre a magyarázat, amit az ember hisz is, meg nem is. Még egyszer sem jutott el ugyanis ez a kérdés odáig, hogy név szerinti szavazáson elbukott volna a javaslat.
A korábbi hangzatos politikai ígéretek ellenére - a jelek szerint - továbbra sem számíthatunk a bürokrácia leépülésére, alig egyszerűsödik az ügyintézés. Ez még akkor is tény, ha a kormány sajnálkozással vegyes büszkeséggel hangoztatja, hogy hány ezer embert épített le a közigazgatásból. Ettől még a megmaradt megvesztegethető hivatalnokok és politikusok száma és mérlegelési jogköre, valamint kiváltságaik összességében nem lettek kevesebbek. A korrupció lehetősége, annak kiváltó okaival együtt köztünk marad. Persze, hivatalt alapítani lényegesen egyszerűbb, mint átlátható, világos játékszabályokat alkotni. Kérdés, nem lesz-e eggyel több hivatal, ahol vesztegetni érdemes.
|
http://nol.hu/velemeny/lap-20090207-20090207-35-319578
|
https://web.archive.org/web/20170126142124/http://nol.hu/velemeny/lap-20090207-20090207-35-319578
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fekete-gy-attila-kozponti-feljelentohaz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
8,044 |
Korrupt adóellenőrök szabadlábon
|
A rendőrséget és az ügyészséget is megdöbbentő döntést hozott tegnap a Budai Központi Kerületi Bíróság két korrupt APEH-ellenőr ügyében.
|
A rendőrséget és az ügyészséget is megdöbbentő döntést hozott tegnap a Budai Központi Kerületi Bíróság két korrupt APEH-ellenőr ügyében. Noha tettenérték őket, amint kétmillió forintot vettek át egy vállakozótól, hogy "megszüntessék ellene az adóeljárást", a bíróság úgy döntött: nem sérti a nyomozás érdekeit, ha a két - immáron csak volt - APEH-dolgozó nem kerül előzetesbe.
L. Balázs, az APEH operatív ellenőrzési főosztályának ellenőre volt, a másik gyanúsított, T. Béla, a közép-magyarországi regionális igazgatóság revizora. A gyanú szerint színleg szabályos adóeljárást indítottak vállalkozások ellen, majd felajánlották: kenőpénzért megszüntetik azt. A BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozói titkos akció keretében kétmillió forint átvételekor érték tetten T. Bélát. Azzal védekezett, hogy egy barátja kérte meg, menjen el a pénzért.
A rendőrség most azt vizsgálja, vajon hány céget "húztak le" azzal az ígérettel, hogy pénzért megszüntetik az ellenük ténylegesen soha el sem indított adóvizsgálatot. Úgy tudjuk, az egyik gyanúsított részleges beismerő vallomást tett, a másik kitartóan tagad. A rendőrség ezért kezdeményezte mindkét gyanúsított letartóztatását. Az ügyészség méltányolta a kérést.
A Fővárosi Főügyészség fellebbezett a döntés ellen, rendőrségi és ügyészségi forrásaink azonban egyetértenek abban, hogy az első fokon eljáró bíróság döntése lehetőséget adott a gyanúsítottaknak, hogy a még le nem foglalt bizonyítékokat elrejtsék, megsemmisítsék, öszszebeszéljenek, tanúkat befolyásoljanak. (F. Gy. A.)
|
http://nol.hu/belfold/lap-20090207-20090207-80-319623
|
https://web.archive.org/web/20090208124033/http://nol.hu/belfold/lap-20090207-20090207-80
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-adoellenorok-szabadlabon
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-02-07 00:00:00
|
[] |
[
"APEH"
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"bíróság"
] |
[] |
8,045 |
A Transparency International beszólt a kormánynak
|
A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint a Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása önmagában semmit sem segít.
|
A Transparency International Magyarország üdvözli a kormány azon kezdeményezését, hogy erős védelmet kíván biztosítani a korrupciós ügyeket feltáró bejelentőknek, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása önmagában nem megfelelő eszköz a rendszerszerű korrupció felszámolására – írja a szervezet a FigyelőNethez eljuttatott állásfoglalásában.
A kormány által elkészített javaslat a korrupcióellenes szervezet szerint megfelelően kezeli a bejelentők védelmének kérdését, ugyanakkor nem meggyőző abban a tekintetben, hogy az új rendszer valóban elkötelezett-e a visszaélések feltárása iránt – olvasható a közleményben. A nyilvánosságra került tervezet alapján a létrehozandó Közérdekvédelmi Hivatalnak az ügyek feltárásával és szankcionálásával kapcsolatos feladatai átfedést mutatnak a jelenleg is működő nyomozati szervek feladataival.
A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben egy államban a nyomozó szervek és az igazságszolgáltatási rendszer megfelelően működnek, nincs szükség újabb hivatal létrehozására. A Közérdekvédelmi Hivatal kialakítása és vizsgálati jogkörrel való felruházása arra enged következtetni, hogy a hazai rendszer nem működik hatékonyan. Ebben az esetben elsősorban a működési zavarok okainak feltárására, majd orvoslására lenne szükség – javasolja a TI.
A közérdekű bejelentők védelme a korrupció elleni küzdelem fontos eszköze, de valódi tisztulást a párt- és kampányfinanszírozás rendszerének átláthatóvá tételétől, a közbeszerzési rendszer átfogó reformjától, a fejlesztési források átlátható felhasználásának biztosításától, valamint a hatósági engedélyekkel kapcsolatos korrupció visszaszorításától várhatunk – áll a TI állásfoglalásában.
|
https://24.hu/belfold/2009/02/06/transparency_international_beszolt/
|
https://web.archive.org/web/20231223152315/https://24.hu/belfold/2009/02/06/transparency_international_beszolt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-transparency-international-beszolt-a-kormanynak
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-02-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.