news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
5,536 |
Kasszafúrás - MSZP-BKV koalíció? Itt az eredeti cikk a legújabb fővárosi botrányról!
|
A BKV-nál őrzött, lapunkhoz is elkerült dokumentumok tanúsítják: a csőd közeli vállalatnál arra azért van pénz, hogy a gombhoz varrjanak kabátot. Vagyis úgy válasszanak udvari szállítót, hogy a feladatait még ki sem találták. A kedvezményezett cég, a Metróber Kft. 2007 szeptembere óta az MSZP gazdasági holdudvarához kötődik.
|
MSZP-BKV koalíció? Itt az eredeti cikk a legújabb fővárosi botrányról!
Bódis András / 2008.04.30., szerda 15:45 /
A BKV-nál őrzött, lapunkhoz is elkerült dokumentumok tanúsítják: a csőd közeli vállalatnál arra azért van pénz, hogy a gombhoz varrjanak kabátot. Vagyis úgy válasszanak udvari szállítót, hogy a feladatait még ki sem találták. A kedvezményezett cég, a Metróber Kft. 2007 szeptembere óta az MSZP gazdasági holdudvarához kötődik.
Ha igaz, amit Szilvásy György titokminiszter mond, vagyis hogy azért kell nemzetbiztonsági felügyelet alá helyezni az önkormányzatokat, mert lába kelhet uniós és egyéb közpénzeknek, akkor a szolgálatoknak a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél is lenne keresnivalójuk. Pláne, hogy a BKV már 1998 óta rajta van a „nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek" - kormányhatározatba foglalt - listáján. Ám kérdésünkre a társaság sajtóirodája leszögezi: az utóbbi időszakban a Nemzetbiztonsági Hivataltól nem érkezett olyan riasztás, ami korrupciós törekvések leleplezéséről szólt volna. Az sem zavarja tehát az NBH-t, hogy a BKV-nál sorra születnek azok a tanácsadói-projektmenedzseri megállapodások, amelyek magáncégeknek szolgáltatják ki a vállalat legérzékenyebb adatait, illetve szinte teljes szerződésállományát.
Nagyításért kattitson a képre!
Bár a Heti Válasz nem tanácsadóskodik a BKV-nak, több - visszaélést szimatoló - dolgozó jóvoltából mégis elkerült lapunkhoz egy olyan, 2007 végi határidőket rögzítő elektronikus feladatlista, amely a 4-es metró beruházását felügyelő DBR iroda teendőit veszi lajstromba. A dokumentum adatlapjáról kiderül, hogy a fájl szerzője nem más, mint a BKV projektkoordinátoraként megismert AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. egyik munkatársa. (Miként az Index megírta, Antal Attila hivatali idejében a társaság nyolc tanácsadói szerződést kötött az AAM-mel. Ezek egy része lejárt, a többit pedig - a cég múlt heti közleménye szerint - felmondják, miután a BKV körüli botrányok mára ellehetetlenítették a közös munkát.) Az AAM-es feladatlista egyik sorában az a gyanút keltő mondat szerepel, hogy a „DBR 50 M Ft megbízást ad a Metróbernek, kitalálni a feladatokat!", a határidőoszlopba pedig a 2007. december 7-i dátum került. A magyar nyelv szabályai szerint ez azt jelenti, hogy december 7-ig kellett meghatározni, milyen tartalommal töltsék fel a Metróber nevű céggel kötelezően megkötendő megbízási szerződést. Persze az „50 M" mondatrésznek is van jelentősége: a BKV-nál éppen ötvenmillió forint a közbeszerzési értékhatár - ezen összeg alá kell „belőni" egy megbízást, ha a társaság el akarja kerülni a nyílt pályáztatást.
A más bennfentes információkat is tartalmazó feladatlista (lásd fenti képünket) láttán a BKV-hoz fordultunk: azt tudakoltuk, valóban kötött-e a vállalat megbízási szerződést a Metróberrel (hosszabb nevén: Metró Közlekedésfej lesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgál tató Kft.-vel). Válaszul a BKV - tájékoztatási kötelezettségének eleget téve - megküldte azt a 2008. január 21-én kötött, 47,5 millió forintos megállapodást, melyben a mérnökcég munkatársainak óradíját nettó 20-25 ezer forintban határozták meg; ez az összeg az AAM-eseknek biztosított átlagos óradíjnál is magasabb. A szerződés szerint a Metróbernek közre kell működnie a „budapesti 4-es számú met róvonal című beruházás egyes projektmenedzseri feladataiban". A feladatot tehát sikerült kitalálniuk a feleknek, majd néhány alpontban kifejtették, mit is értenek projektmenedzserkedés alatt: a költségcsökkentési lehetőségek feltárását, a szerződéses határidők folyamatos egyeztetését, illetve a DBR kontrollingfolyamatainak működtetésében való részvételt.
A Metróber-megbízás durva szépséghibája, hogy a BKV-nak 2006 óta - öszszesen hatmilliárd forintos - szerződése van az Eurometro Kft.-vel, éppen projektvezetési tanácsadásra. Emellett a január 21-i, 47,5 milliós kontraktus megkötésekor még az az évi 325 milliós AAM-megállapodás is élt, melynek tárgya ugyancsak „a 4-es metróprojekttel összefüggő szakértői támogatás". Mi több, a főpolgármesteri kabinet már január 7-én elvi támogatásáról biztosította azt az előterjesztést, amely szerint a megszaporodott projektmenedzsment-feladatok miatt a DBR iroda alkalmazottainak számát is növelni kell. A projektmenedzseri teendők tehát sokszorosan ki voltak pipálva - nem csoda, hogy a Metróbernek keresni kellett a feladatokat. (A BKV most azt állítja, azért volt szükség külsős cégre, mert a DBR januárban még nem tudta, hogy saját szakembereket is felvehet. A valóság, mint írtuk, ezzel szemben az, hogy két kerek héttel a Metróber-megállapodás előtt már körvonalazódott a főváros-BKV alku a létszámbővítésről.)
Miután tehát mind az alábbi feladatlistán, mind a szerződésben találtunk visszaélésre utaló nyomokat, meg kellett győződnünk az elektronikus adatállomány valódiságáról. Ám a BKV ki zárólag a fővárosi képviselők és a társaság felügyelőbizottsága számára tette elérhetővé - egy elkülönített számítógépen - az AAM által eddig „termelt" dokumentumokat. Így a pénzügyi bizottság kereszténydemokrata képviselőjét, Wertán Zsoltot, valamint Vitézy Dávidot, a BKV felügyelőbizottsági tagját kértük fel, hogy a nálunk lévő fájl neve alapján keressenek rá a feladatlistára. Mindketten megerősítették a lajstrom (és benne a Metróber-sor) létét, mást azonban - titoktartási kötelezettségük miatt - nem közölhettek. Tény tehát, hogy létezik egy, az AAM munkatársa által készített lista - ennek ellenére a közlekedési vállalat és a tanácsadócég egyaránt azt állítja lapunknak: az AAM semmilyen formában nem működött közre a későbbi BKV-Metróber szerződés tető alá hozatalában.
Eddig egyetlen kérdést hagytunk nyitva: ki áll a Metróber mögött? A korábbról kiváló mérnöki referenciák kal rendelkező cég 50 százalékos tulajdonrésze tavaly szeptemberben került egy Investeur nevű kft.-hez. Ez utóbbi társaságot a 2006-os választások után alapították; a vállalkozás azóta beszállt Hujber Ottó egykori MSZP-s tagozatvezető hőerőműprojektjébe és Fejti György MSZMP KB-extitkár híradástechnikai bizniszébe is (lásd az oldal alján). Az Investeur tulajdo no saként jegyzett Finszter Erika - cégbírósági papírokon feltüntetett - lakcíme pedig egyezik az MSZP pénztárnoki vonalát erősítő Simon Dénes testvéré hez rendelt lakhelyadattal. (Simon jelenleg a Puch László leendő államtitkár stábja által irányított érdekeltségek vezetője.) Aligha csoda, hogy az Investeur beszállása óta a Metróber cégjogi ügyeit a Puch jobbkezeként ismert Dávid Gyula volt MSZP-s parlamenti képviselő - pontosabban a nevét viselő ügyvédi iroda - végzi.
Öröm az ürömben, hogy a Metróberszerződés van annyira friss, hogy a BKV még nem kezdte el „törleszteni" a 47,5 millió forintot a cégnek. Életbe lépett viszont a megállapodás 8. pontja, mely szerint a megbízó „az aláírást követő öt napon belül" átadja a Metróbernek a projektmenedzseri feladatokhoz szükséges valamennyi dokumentumot. És semmi jel nem utal arra, hogy az adatszivárgást bárki meg akarná állítani.
A BKV belülnézetből: egy tanácsadó nem tanácsadó
A BKV Zrt. felügyelőbizottsága múlt pénteken határozatban rosszallotta, hogy a társaság menedzsmentje képtelen tájékoztatást adni a cég tanácsadói szerződéseiről. (Úgy tudjuk, az élő tanácsadói szerződések száma a százat is meghaladja; Antal Attila lemondott vezérigazgató három tucat ilyen megállapodást kötött.)
Csak a 4-es metró projekthez kapcsolódóan húsz tanácsadói szerződés van érvényben; e megbízások felét ügyvédi irodákkal kötötték (kontroll, átvilágítás és véleményezés jogcímeken). A legnagyobb bevételt az Eurometro Kft. könyvelhette el: két év alatt 2,2 milliárd forintot utalt át a cégnek a közlekedési vállalat.
A BKV-nak 340 millió forintos élő kutatási-tanácsadói keretszerződése van a gazdasági tárca által felügyelt Közlekedéstudományi Intézettel (KTI), melynek tárgya: „Budapest és agglomerációja közösségi közlekedését megalapozó kutatás-fejlesztés." (A törvény értelmében a közlekedési vállalat az általa évente fizetendő innovációs járulék összegét az e szerződésben szereplő megbízási díjak összegével mérsékelheti.) A fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága legutóbb április 16-án vette napirendre a KTI egyik anyagát, amely - színvonala miatt - közfelháborodást váltott ki a koalíciós és ellenzéki képviselők körében.
A keretszerződés érdekessége, hogy a Közlekedéstudományi Intézet személyközlekedési igazgatója nem más, mint a BKV-t korábban vezető Aba Botond. Ugyancsak a KTI-nál dolgozik irodavezetőként két vidéki SZDSZ-vezető: a Tolna megyei elnök, Jobban Zoltán, illetve Horváth László Veszprém megyei alelnök.
Az Investeur Befektetési Kft. érdekeltségei
1. Metróber Kft. (50 százalékos tulajdonrész)
Az Investeur 2007-ben lépett be a cégbe. A Metróber szakmai vezetői a helyükön maradtak, az új tulajdonostárs egy tagot delegálhat a felügyelőbizottságba.
2. P-Mobile Zrt. (30 százalékos tulajdonrész)
A híradástechnikával foglalkozó cég a nemzetbiztonsági védelem alá eső Pro-M Zrt. üzleti partnere. A P-Mobile-ban az Investeur tulajdonostársa Fejti György (volt MSZMP KB-titkár) egyik családi érdekeltsége, a 3F Ingatlanhasznosító Kft.
3. Pajzs Holding Zrt. (kisrészesedés)
A holding által összefogott Pajzs-cégek egyik alapítója az a Vörösmarti Mihály, aki a rendszerváltásig a BM Forradalmi Rendőri Ezred parancsnoka volt. Ugyancsak a Pajzsnál szolgált Szövényi György, egykori állambiztonsági tiszt.
4. BHD Hőerőmű Zrt. (kisrészesedés)
A Szerencsre tervezett szalmaerőmű projektcégének kulcsfigurája Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának egykori vezetője.
|
http://valasz.hu/itthon/kasszafuras-18815/
|
https://web.archive.org/web/20201026130058/http://valasz.hu/itthon/kasszafuras-18815/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kasszafuras-mszp-bkv-koalicio-itt-az-eredeti-cikk-a-legujabb-fovarosi-botranyrol
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-05-01 00:00:00
|
[
"Antal Attila",
"Dávid Gyula",
"Fejti György",
"Finszter Erika",
"Hujber Ottó",
"Puch László",
"Simon Dénes"
] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Investeur Kft.",
"Közlekedéstudományi Intézet",
"Metróber Kft.",
"MSZP"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,537 |
A BKV nem titkolhatja tovább reklámbevételeit
|
Közel kétéves pereskedés után a bíróság arra kötelezte a BKV-t, számoljon be arról, hogy milyen szerződést kötött a hirdetésszervezéseit intéző Peron Kft-vel, és mekkora bevétel folyt be a BKV kasszájába reklámfelüleleteinek értékesítéséből 2005-ben és 2006-ban.
|
Majd' kétéves pereskedés eredményeként a BKV-nak nyilvánosságra kell hoznia, mekkora bevétele származik abból, hogy a Baross tér közepén álló forgalomirányító tetején egy Opel-reklám virít.
Az Opel-reklám 2005 májusában
Az ítélet precedensértékű lehet, és kiderülhet, mekkora bevétele származik a BKV-nak tekintélyes hirdetési felületeiből, aminek szervezését, bérbeadását évek óta a Peron Kft. intézheti.
(Ez egyébként az a cég, amelyik annak idején eltávolította a metróból azokat a Fidesz holdudvarából érkező plakátokat, amik a 2006-os kampány idején Demszky Gáborból űztek gúnyt.)
A közérdekű adatokat Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő szakmai kíváncsiságból kérte ki a BKV-tól, ám a közlekedési cég mindenfélére hivatkozva megtagadta az adatok kiadását. Első fokon is elvesztette a pert a BKV, de - újabb évre elodázva a közérdekű adatok kiadását - fellebbezett az első fokú ítélet ellen. Végül most a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte a közcéget az adatok kiadására.
Azt egyelőre nekünk sem sikerült megtudnunk, mi titkolnivalója van a BKV-nak a reklámbevételekkel kapcsolatban, de már csak két hetet kell várnia a nyilvánosságnak az adatokra.
Szándékosan visszatartották az adatokat
A BKV a per során egyébként ugyanazt a hárító taktikát választotta, amit az AAM-mel kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban is: a közlekedési cég gazdálkodását érintő adatokat - mondván egy magáncéggel kapcsolatosak - üzleti titoknak tekintette, jóllehet, ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt.
"A BKV kiadná, de a Peron Reklám Kft. ebbe nem egyezett bele" - fogalmazott tavaly az Indexnek Regőczi Miklós kommunikációs igazgató, miközben a mostani ítélet így fogalmaz:
"A perben érintett bérleti és engedményezési szerződés, amely az alperes és a Peron Reklám Kft. között jött létre nem tartozik az üzleti titok körébe (...) Az alperesnek a reklámtevékenység egészével és annak részleteivel is tisztában kell lennie, nem tagadhat meg egy gazdálkodással közvetlen összefüggésben álló adat kiadását azon az alapon, hogy ezen adattal nem rendelkezik."
A BKV egyelőre nem válaszolt, fellebbez-e az ítélet ellen, de Kulcsár Zoltán azt mondta, az ítélethirdetés után a cég ügyvédje azt állította neki, hogy nem fognak.
"Egy biztos, ha a törvény szerint soron kívüli eljárásban első fokon 1,5 évet kellett várni az elsőfokú ítéletre, akkor az a polgári igazságszolgáltatás kudarca, amely arra késztet, hogy büntetőeljárást indítsak" - összegezte a per tanulságait Kulcsár.
A cikk megírásával egy időben egyébként kértük a BKV-t, hogy közölje, mekkora volt a cég reklámbevétele 2007 és 2008-ban, illetve jelenleg, milyen hatályos szerződések alapján intézi a cég reklámtevékenységét, milyen cégekkel áll kapcsolatban, mekkora reklámfelületekkel rendelkezik.
|
https://index.hu/belfold/budapest/0429kbgprn/
|
https://web.archive.org/web/20201021163317/https://index.hu/belfold/budapest/0429kbgprn/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bkv-nem-titkolhatja-tovabb-reklambeveteleit
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Peron Kft."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,538 |
Elfogták Mezőkovácsháza MSZP-s expolgármesterét
|
Elfogta a rendőrség a körözés alatt álló Szarvas Attilát, aki az előző ciklusban Mezőkovácsháza polgármestere volt, erősítette meg a rendőrség kedden.
|
A több bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt, hónapok óta szökésben lévő, Szarvas Attilát kedden elfogták a rendőrök.
Az egykori mezőkovácsházai polgármestert tavaly nyáron ítélte jogerősen egy év szabadságvesztésre a Békés Megyei Bíróság - egyebek mellett - gazdasági előny jogosulatlan felhasználása és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntette miatt Szarvas Attilát. A volt polgármestert egyébként korábban magánokirat-hamisítás miatt a Nógrád Megyei Bíróság feltételesen egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte.
Szarvas Attila - aki az előző ciklusban a szocialista párt által támogatott polgármester volt - nem vonult be a börtönbe, hogy letöltse az összesen két év tíz hónapos büntetést, ezért tavaly decemberben a megyei bíróság elrendelte a körözését.
A mostani elfogás körülményeiről a rendőrség annyit közölt: kedd délelőtt jutottak olyan információk birtokába, hogy a körözött expolitikus nem Békésben, hanem más megyében, egy kistelepülésen tartózkodik.
A megyei főkapitányság és a Körös akcióosztály nyomozói meg is találták, elfogták, majd a gyulai büntetés-végrehajtási intézetbe szállították.
|
https://index.hu/belfold/szarvas0429/
|
https://web.archive.org/web/20201021164447/http://index.hu/belfold/szarvas0429/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogtak-mezokovacshaza-mszp-s-expolgarmesteret
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Szarvas Attila"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Mezőkovácsháza"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"jogosulatlan gazdasági előny"
] |
[] |
5,539 |
Felfüggesztettet kapott Szabadi Béla
|
Négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi államtitkárát.
|
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla kedden.
A másodfokú bíróság szerint Szabadi hivatali visszaélést követett el, amikor politikai államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel, továbbá hűtlen kezelést abban az ügyben, ahol két vádlott- illetve munkatársa, egyikük egy érettségivel sem rendelkező sofőr, több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött megbízási szerződések alapján szaktanácsadásért, holott munkát egyikük sem végzett.
Ugyanakkor felmentette a másodfokú bíróság a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében Szabadit, aki minden vádpontban következetesen tagadja bűnösségét és az ellene folyó eljárást többször is koncepciósnak minősítette.
A tábla kedden helybenhagyta az első fokon 2006-ban kiszabott két év, négy évre felfüggesztett, szabadságvesztést Szabadi esetében. A szóbeli indoklás szerint a büntetéskiszabás során figyelembe vették a vádlott rossz egészségi állapotát, évek óta tartó súlyos betegségét.
A másodfokú ítélet nem jogerős, mert a bűnösség tekintetében részben ellentétes az első fokúval. Az ügyész bűnösség kiszabásáért, illetve súlyosításért, a vádlottak és a védelem teljes felmentésért fellebbezett, így a Szabadi-ügy harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.
|
https://index.hu/belfold/szabadi9636/
|
https://web.archive.org/web/20201021164446/https://index.hu/belfold/szabadi9636/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettet-kapott-szabadi-bela
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Concordia Közraktár Rt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"TIG Kht."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,540 |
Többmilliós sikkasztással vádolnak egy tatabányai fideszest
|
A kiemelten közhasznú Majki Népfőiskola Társaság pénzéből kötött magánbiztosításokat Bereznai Csaba, a Fidesz tatabányai frakcióvezetője.
|
Másfél év alatt hét és félmillió forintot utalt a Majki Népfőiskola Társaság számlájáról két biztosítónak a társaság tudta nélkül Bereznai Csaba, a Fidesz tatabányai frakcióvezetője, egyben a társaság elnöke.
Az ügyészség vádja szerint "a vádlott saját magára kötött életbiztosítást, kedvezményezettje a felesége volt. A futamidő húsz, illetve öt évig terjedt. A két biztosítás éves díjfizetése egyenként egymillió forint volt, azonban ezeken az összegeken felül is történtek kifizetések".
Az ügyészség megállapította, hogy az átutalásokra a Majki Népfőiskola közgyűlési döntése nélkül került sor. A biztosítóknak kifizetett összeget a vádlott ezzel eltulajdonította.
Mivel a vádlott és felesége érdekkörébe tartozó biztosítás kötése és a biztosítási díjnak a társaság vagyonából történő kiegyenlítése nem egyeztethető össze a Majki Népfőiskolai Társaság, mint kiemelten közhasznú szervezet céljaival, ezért Bereznai Csabát az ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztással vádolja.
A Majki Népfőiskolai Társaság új elnöke viszont kijelentette: az ügyet politikai támadásnak tartják. A társaságot nem érte kár, mert az összeghez bármikor hozzáférhetnek és felhasználhatják - mondta álláspontját kifejtve Molnár József a távirati irodának.
Bereznai jelenleg külföldon tartózkodik.
|
https://index.hu/belfold/skkszts7340/
|
https://web.archive.org/web/20201021164444/http://index.hu/belfold/skkszts7340/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmillios-sikkasztassal-vadolnak-egy-tatabanyai-fideszest
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[
"Bereznai Csaba"
] |
[
"Fidesz",
"Majki Népfőiskolai Társaság"
] |
[
"Tatabánya"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
5,541 |
Miniszteri posztot ért a postai biciklibotrány
|
Szabót néhány hónapja már kinézték Gál J. Zoltán távozó kabinetfőnök utódjának, de az akkoriban kirobbant postásbicikli-botrány miatt inkább Ficsor Ádám melett döntöttek.
|
Információink szerint Lamperth Mónika a kormányátalakítás nagy vesztese. A somogyi szocialista politikusnak semmilyen posztot nem jut az új kormányban, amiben az önkormányzati tárcát a parlamentbe egyedüli függetlenként bejutott, szintén Somogy megyei Gyenesei István kapja. Lamperth helyét a szociális és családügyi tárcánál Szűcs Erika, Miskolc eddigi szocialista alpolgármestere, az országos választmány alelnöke, Gyurcsány Ferenc egykori cége, a Perfekt egykori alkalmazottja veszi át.
A döntés hátterében a szocialista párti hatalmi játszma állhat, Gyurcsánynak feltétlenül szüksége van a párton belül a nagyszámú borsodi frakció támogatására.
Ugyanez állhat Szabó Imre, a szocialisták Pest megyei elnökének környezetvédelmi miniszteri kinevezése mögött is.
Bajnai Gordon, aki eddig az önkormányzati tárcát vezette, a gazdasági miniszteri poszttal vígasztalódhat. Igaz, a gazdasági tárcát meg részben kiürítik, külön minisztérium felügyeli a jövőben az infrastrukturális fejlesztéseket, így a MÁV-ot, az autópályaépítéseket és az egyéb beruházásokat. A jutalomfalatot a Posta a biciklibeszerzésekről elhíresült vezérigazgatója, Szabó Pál kapja. Szabót néhány hónapja már kinézték Gál J. Zoltán távozó kabinetfőnök utódjának, de az akkoriban kirobbant postásbicikli-botrány miatt inkább Ficsor Ádám melett döntöttek.
Puch László, a szocialisták pártpénztárosa Bajnai Gordon mellett lesz a gazdasági tárca államtitkára.
Az egészségügyi miniszteri posztra, ahogy az már korábban kitudódott, Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját nevezik ki.
Az MTI információi szerint várhatóan létrejön a kormány fejlesztési kabinetje is, és a kutatás-fejlesztésre új tárca nélküli minisztert nevez ki a kormányfő, Molnár Károlyt, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát.
Nemcsak a kormányszerkezeten barkácsolnak, de a pártstruktúra átrendezésének is nekiveselkedtek. Az elnökség tagjai vasárnap este konzultáltak a pártelnök-miniszterelnökkel, és végül az az egyhangú döntés született, hogy felállítanak egy elnöki kabinetet. A testületet Lamperth Mónika, leköszönő szociális miniszter vezeti majd.
A jelek szerint most megvalósul az az évek óta dédelgetett terv is, miszerint egységesítik, és gyakorlatilag a központi vezetőség alá rendelik az MSZP pénzügyeit. Ennek első lépéseként a szocialista kongresszus által a posztjára majdnem 100 százalékos többséggel megválasztott Puch László lemond pártpénztárnoki posztjáról (a pozíció ebben a formában vélhetően meg is szűnik).
Második lépésként Baja Ferenc leadja az évi mintegy 450 millió adóforinttal megtámogatott Táncsics Mihály (párt) Alapítványt. Az informatikai kormánybiztos azzal vigasztalódhat, hogy cserébe az ő alárendeltségébe kerül a jelenlegi GKM-nél lévő informatikai terület.
|
https://index.hu/belfold/krmnytlkts/
|
https://web.archive.org/web/20210924092309/https://index.hu/belfold/krmnytlkts/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miniszteri-posztot-ert-a-postai-biciklibotrany
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[
"Szabó Pál (Posta)"
] |
[
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,542 |
Lemondott az ír miniszterelnök
|
Bertie Ahern ír miniszterelnök kedden benyújtotta lemondását - közölte az ír miniszterelnöki iroda. Ahern 11 évig volt kormányfő, ezzel az egyik legtovább hivatalban lévő európai vezető volt.
|
Bertie Ahern ír miniszterelnök kedden benyújtotta lemondását - közölte az ír miniszterelnöki iroda. Ahern 11 évig volt kormányfő, ezzel az egyik legtovább hivatalban lévő európai vezető volt. Utolsó hivatali napját egy történelmi csata helyszínén töltötte Észak-Írország vezető politikusával. Helyét várhatóan az eddigi pénzügyminiszter, Brian Cowen veszi majd át szerdán.
Ahern április elején jelentette be, hogy távozik az ír kormány éléről. Lelépésének előzménye, hogy a politikus ellen bírósági eljárás indult egy korrupciós botrány miatt. A miniszterelnök tagadja, hogy bármi rosszat tett volna.
A leköszönő miniszterelnök még egyszer felszólította az íreket, szavazzanak igennel az Európai Unió reformszerződéséről tartandó referendumon június 12-én. Írország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol - alkotmányos kötelezettség miatt - népszavazás dönt a dokumentumról.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/351795
|
https://web.archive.org/web/20210618170126/https://index.hu/kulfold/hirek/351795/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemondott-az-ir-miniszterelnok
|
Index
|
eu-news
|
2008-05-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Írország"
] |
[] |
[] |
5,543 |
Börtönbe küldik a korrupt izraeli képviselőt
|
Másfél éves börtönbüntetésre, valamint 80 ezer sékel, azaz több mint három és fél millió forintos pénzbírságra ítéltek korrupció miatt egy parlamenti képviselőt Izraelben.
|
Másfél éves börtönbüntetésre, valamint 80 ezer sékel, azaz több mint három és fél millió forintos pénzbírságra ítéltek korrupció miatt egy parlamenti képviselőt Izraelben. A korábbi miniszter, a 48 éves Shlomo Benizri a BBC információi szerint egy lakásfelújítási ügyletében hagyta magát megvesztegetni. Az ítélet kihirdetése után Benizri, a Shas párt képviselője megismételte, hogy ártatlan. Szerinte boszorkányüldözés áldozata lett.
|
https://index.hu/kulfold/hirek/350901
|
https://web.archive.org/web/20201021183605/https://index.hu/kulfold/hirek/350901/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bortonbe-kuldik-a-korrupt-izraeli-kepviselot
|
Index
|
world-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
5,544 |
Nyomozás a kaposvári APEH-nél
|
Nyomozás indult az APEH kaposvári hivatalánál, miután február végén négy vezető munkaviszonyát szüntették meg, és bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek.
|
Pénzmosás és hivatali visszaélés miatt nyomoz a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága a kaposvári adóhatóságnál. Egyelőre tanúkat hallgatnak ki, és az iratokat vizsgálják át. Emellett az adóhivatal is tart belső vizsgálatot.
Február végén négy kaposvári adóhivatali vezető munkaviszonyát szüntette meg az APEH. A Dél-Dunántúli Regionális APEH-igazgatóságon indított belső vizsgálat azt állapította meg, hogy a vezető munkatársak helyzetükkel össze nem egyeztethető gyakorlatot folytattak, ezért elbocsátották őket. A hivatal közleményében akkor azt írta, hogy büntetőfeljelentés is tett azokban az esetekben, amelyekben bűncselekmény gyanúja merült fel, de bővebbet nem közöltek.
A nyomozást két hatóság folytatja. Az egyiket pénzmosás miatt a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Parancsnoksága, mondta Oletics Zoltán, a parancsnokság sajtófelelőse. A másikat hivatali visszaélés és egyéb más bűncselekmények miatt a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, tájékoztatott Zsobrák Péter, a rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Mindkét esetben ismeretlen tettes ellen nyomoznak: tanúkat hallgattak és hallgatnak ki, valamint hivatali okmányokat, iratokat vizsgálnak át. A négy elbocsátott vezetőt is tanúként hallgatták ki, őket eddig nem gyanúsították meg.
A két hatósággal párhuzamosan az adóhivatal is tart belső vizsgálatot, közölte Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. Hozzátette, a négy vezető helyére belső átszervezés után új vezetőket neveztek ki. Az ügyről részleteket csak a vizsgálat lezárása után mondanak.
|
https://index.hu/bulvar/aph0506/
|
https://web.archive.org/web/20201021165003/https://index.hu/bulvar/aph0506/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-kaposvari-apeh-nel
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"APEH"
] |
[
"Kaposvár"
] |
[
"hivatali visszaélés",
"pénzmosás"
] |
[] |
5,545 |
Szigorítják a kartellek elleni fellépést
|
A versenytörvény módosítása három területet érint: szigorítja a kartellek elleni fellépést, erősebbé teszi a versenyjogi jogsértések szankcióit, továbbá módosítja a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét, valamint belső szervezetét is.
|
Az EU egy tanácsi rendelettel 2004. május elsejével tért át a gazdasági erőfölény tesztről a verseny jelentős csökkenése tesztre. Az SLC tesztnek is nevezett technikánál annak a vizsgálata a meghatározó szempont, hogy az összefonódással együtt jár-e a verseny jelentős csökkenése. Az új eljárási technika lehetővé teszi a gazdasági erőfölénnyel nem járó összefonódások megtiltását is, ha azok jelentősen csökkentik a versenyt, ugyanakkor engedélyezhetők az erőfölényt létrehozó összefonódások, ha azokat a hatékonyság javulása ellensúlyozza.
Bűnbánatért bocsánat
A hallgatást megtörő kartell-tag eddig is számíthatott arra, hogy megússza a bírságot, illetve kisebb összeget kell csak fizetnie. A mentességet a GVH Versenytanácsának elnöke közleményben szabályozta, ami jogforrásnak nem tekinthető. Ezért kerülnek át a javaslat szerint a mentességi szabályok a törvénybe. Az a vállalkozás úszhatja meg a kartellezést bírság nélkül, amely először szolgáltat bizonyítékot a jogsértésre a GVH-nak. Ha a bejelentő csak többlet bizonyítékot szolgáltat, akkor a rá kiróható bírság 50-20 százalékkal csökkenthető, attól függően, hogy elsőként, vagy harmadikként tett bejelentést, szolgáltatott bizonyítékokat. A negyedik bejelentőnek már nincs kedvezménye.
A vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén jelenleg napi 50 ezer forint a bírság. A javaslat indoklása szerint ez az összeg nem mondható elrettentőnek, ezért az új bírság napi - legfeljebb - 200 ezer forint lesz.
A javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a kartellezés miatt károsult cég kártérítést követeljen a jogsértőktől. Miután a bizonyítás nehézkes az ilyen eljárásban, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés 10 százalékkal térítette el az árat.
Eltilthatják a cégvezetőket
Szintén új eleme a versenytörvénynek a javaslatban a kartellező cégek vezetőinek szankcionálása. A kartellezésért kiszabott bírság jogerőre emelkedésétől kezdődően két évig nem lehet semmilyen gazdasági társaság vezetője tisztségviselője az, aki a jogsértésben részt vett cég vezető tisztségviselője volt. Az eltiltott vezetőkről a GVH elektronikus nyilvántartást vezet, amelyhez a cégbíróságok hozzáférhetnek.
A gazdasági versenyhivatalban létre jön a főtitkári poszt. A főtitkár lesz a jövőben a hivatal vezetője. A befolyt bírság 5 százalékát fordíthatja jelenleg a versenykultúra fejlesztésére a Versenyhivatal. Miután a bírság egy része nem a kiszabás évében folyik be, illetve a nagysága is rapszodikus, így a tervezés nehézkes. A javaslat szerint a versenykultúra fejlesztésére a korábbi két év bírságából számolt átlag legfeljebb 10 százaléka fordítható. A fel nem használt pénz átvihető a következő évre.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/versto080507/
|
https://web.archive.org/web/20211130234722/https://index.hu/gazdasag/magyar/versto080507/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szigoritjak-a-kartellek-elleni-fellepest
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,546 |
Velejéig volt korrupt a Siemens
|
A Siemenst átvizsgáló amerikai könyvvizsgáló iroda megállapította: a 2000 és 2006 közötti megvesztegetések a konszern szinte valamennyi ágazatára kiterjedtek.
|
A Siemenst átvizsgáló amerikai könyvvizsgáló iroda megállapította: a 2000 és 2006 közötti megvesztegetések a konszern szinte valamennyi ágazatára kiterjedtek. A felügyelőbizottság most pert indítana, meg nem erősített sajtóinformációk szerint az első számú célpont Heinrich von Pierer, az IT, majd a FB volt elnöke, akit több korábbi Siemens-menedzser is megvádolt azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást.
A korrupciós botrány a Siemens szinte valamennyi területére kiterjedt, s számos külföldi országban került sor vesztegetési pénzek kifizetésére - állapították meg a világ egyik legtekintélyesebb ipari és elektronikai konszernjénél végzett belső vizsgálatok. A vizsgálatokból, melyeket a Siemens jelenlegi vezetősége kezdeményezett, szerdán hoztak nyilvánosságra részleteket.
A Siemens felügyelőbizottsága (FB) elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket megítélés szerint legalábbis közvetett felelősség terhel a történtekért. Az említett belső vizsgálat szerint a korrupció következtében a Siemenst 1,6 milliárd eurós kár érte.
Szerdai értesülések szerint a FB azt követően határozta el a korábbi vezetőkkel szembeni rendkívül kemény - s mindeddig egyedülálló - fellépést, hogy az igazgatótanács (IT) megbízásából a Siemenst átvizsgáló amerikai könyvvizsgáló iroda megállapította: a 2000 és 2006 közötti megvesztegetések a konszern szinte valamennyi ágazatára kiterjedtek. Ezek szerint az iroda a Siemens csaknem összes részlegében, illetve számos külföldi országra vonatkozóan talált olyan iratokat, amelyek a megvesztegetéssel kapcsolatos magatartásra utaltak. Saját külön vizsgálatában egyébként ugyanezt állapította meg a müncheni ügyészség is.
Az amerikai iroda - mint kiszivárgott - azzal vádolta meg a konszern korábbi vezetőit, hogy visszaéléseket követtek el, s a gyanú szerint megszegték a törvényt, illetve a belső szabályokat. Egyes menedzserek ellen pedig azt a vádat hozta fel, hogy voltak információik az állítólagos megvesztegetésekről, de azokra nem megfelelően és nem elég gyorsan reagáltak. Az iroda ugyanakkor teljes bizalmáról biztosította az IT új vezetőjét, a kilenc hónappal ezelőtt hivatalba lépett Peter Löschert.
A FB egyelőre nem közölte, hogy a korábbi vezetők közül kikkel szemben tervezik kártérítési igény előterjesztését. Meg nem erősített sajtóinformációk szerint ugyanakkor az első számú gyanúsított Heinrich von Pierer, az IT, majd a FB volt elnöke, akit több korábbi Siemens-menedzser is megvádolt azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást. Von Pierer, - aki 1992 és 2005 között volt az IT elnöke, majd 2007 tavaszáig az FB élén állt - cáfolta az ellene felhozott vádakat. Mindennek ellenére - mint szerdán közölték - a müncheni ügyészség azt tervezi, hogy hamarosan hivatalos vizsgálatot indít Heinrich von Pierer tényleges szerepének tisztázására.
Sajtójelentések szerint egyébként a korrupciós ügyleteket vizsgáló amerikai cég a vesztegetésben érintett országok között név szerint Nigériát, Norvégiát, Olaszországot, Oroszországot, Ausztriát, Görögországot és Malajziát említette.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/siemens08043/
|
https://web.archive.org/web/20201021174134/http://index.hu/gazdasag/vilag/siemens08043/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/velejeig-volt-korrupt-a-siemens
|
Index
|
eu-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,547 |
Árkartell miatt vizsgálódnak brit láncoknál
|
A legnagyobb brit élelmiszerláncoknál vizsgálódnak a hatóságok, mert a gyanú szerint összejátszottak az egészségügyi, kozmetikai és élelmiszertermékek árának meghatározásakor.
|
Az Asda és a Morrisons szupermarketlánc elismerte, hogy a hétvégén megjelentek náluk az Office of Fair Trading (a fair kereskedést felügyelő hatóság). A két lánc saját bevallása szerint örömmel álltak az ellenőrök rendelkezésére – írja a BBC Onine. A Sainsbury's és Tesco csak annyit mondott, hogy a hatóságok információt kértek tőlük.
Az OFT kapcsolatba lépett a legnagyobb beszállítókkal, a Procter & Gamble, Unilever és a Mars cégekkel. A három vállalat megerősítette, hogy jártak náluk ellenőrök.
A legutóbbi nyomozás csak néhány nappal azután került nyilvánosságra, hogy az OFT bejelentette, tizenegy cigarettagyártó és kereskedő – köztük az Asda, Sainsbury's és a Tesco – ellen vizsgálódik árkartell miatt. Ezen kívül a bankszektorban és a ingatlanbeuházóknál is nyomoztak a hatóságok.
Ha bűnösnek találják az érintett cégeket, hatalmas bírságokra számíthatnak, ezen felül akár öt év börtönnel is büntethető, ha rábizonyítják a cégvezetőkre érintettségüket.
A mostani nyomozás valószínűleg azután kezdődött, hogy az egyik lánc információkat adott a hatóságoknak büntetlenség reményében. A cigarettaügyben például a Sainsbury's kapott felmentést, mert tájékoztatta a hatóságokat az kartellről.
Az utóbbi időben nagyon sok hasonló ellenőrzés volt Nagy-Britanniában. A gazdasági élet vezetői kritizálják a módszereket, szerintük túl aggresszív ellenőrzéseket folytat az OFT, mióta 2005-ben John Fingleton lett a szervezet vezetője.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/brikart08042/
|
https://web.archive.org/web/20210918144226/https://index.hu/gazdasag/vilag/brikart08042/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/arkartell-miatt-vizsgalodnak-brit-lancoknal
|
Index
|
eu-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,548 |
Elhalasztották az MSZP a Heti Válasz ellen indított perét
|
A Fővárosi Bíróság hétfőn elhalasztotta az MSZP a Heti Válasz ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perének tárgyalását; a szocialista párt tízmillió forint nem vagyoni kár megtérítését követeli a hetilaptól a Székházbotrány a Vérmezőn címmel közölt cikk miatt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490778
|
https://web.archive.org/web/20231026213324/http://nol.hu/archivum/archiv-490778-290535
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhalasztottak-az-mszp-a-heti-valasz-ellen-inditott-peret
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-05 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Turizmus Zrt.",
"MSZP"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,549 |
Nyár előtt ítélet születhet a Kulcsár-perben
|
Várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt kihirdeti az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság Kulcsár Attila és társai ügyében. Az öt éve tartó eljárásban lényegében csak az exbróker ismerte el bűnösségét.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490716
|
https://web.archive.org/web/20231115004313/http://nol.hu/archivum/archiv-490716-290478
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyar-elott-itelet-szulethet-a-kulcsar-perben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-05 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"Britton-csoport",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pevdi Kft."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
5,550 |
Újragombolt támogatás pártalapítványoknak
|
Alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint a pártok működését segítő alapítványokról szóló törvények több rendelkezését - közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke.
|
Az AB mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, mert nem látott megfelelő törvényi garanciákat arra, hogy a párttörvény alapján létrejött alapítványok a hozzájuk beérkezett támogatást valóban alapítványi célokra fordítják, és az nem válik burkolt párttámogatássá. A mulasztást az Országgyűlésnek szeptember 30-ig kell korrigálnia.
Az AB szerint alkotmányellenes az a rendelkezés, amely alapján teljes költségvetési támogatást csak az előzőleg legalább két egymást követő parlamenti ciklusban képviselőcsoporttal rendelkező párt alapítványa kaphatott. Alkotmánysértőnek nyilvánították azt a szabályt is, amely kizárólag az Országgyűlés alakuló ülésén frakciót alakító pártnak biztosította a teljes költségvetési támogatást.
Megsemmisítették - 2008. szeptember 30-ával - azt a rendelkezést is, amely a parlamentből kiesett, de korábban két cikluson át frakcióval rendelkező párt alapítványa, továbbá, amely az Országgyűlés alakuló ülésén frakciót alakító, de korábban a parlamentben nem lévő párt alapítványa számára biztosított költségvetési alaptámogatást.
Az Ab a határozat kihirdetése napjával ugyancsak megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek nem tették lehetővé az adóhatóságok és az egészségbiztosítási szervek pártalapítványok feletti pénzügyi-gazdasági ellenőrzését. A testület alkotmányellenesnek nyilvánította azt is, hogy a pártalapítványok és az egyéb alapítványok feletti ügyészi jogkör eltérő.
Az Alkotmánybírósághoz forduló indítványozók egyike a Védegylet volt, s indítványainak a testület több kérdésben is helyt adott.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490597-290375
|
https://web.archive.org/web/20231115083511/http://nol.hu/archivum/archiv-490597-290375
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujragombolt-tamogatas-partalapitvanyoknak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
5,551 |
A KDNP a Nemzeti Nyomozó Irodához fordul a BKV tanácsadói megbízásai miatt
|
A KDNP egyik fővárosi képviselője a Nemzeti Nyomozó Irodához fordul, mert megítélése szerint törvénysértő, hogy a 4-es metró tanácsadó cége egy másik tanácsadó cég szerződésének tető alá hozatalával foglalkozott.
|
Wertán Zsolt Zoltán az MTI-nek küldött szerdai közleményében az üzleti titokként kezelt anyagok titkosításának feloldását kérte. Az önkormányzati képviselő a Heti Válasz szerdai számára hivatkozva azt írta, az említett szerződésnél "a lényeget", tehát a szerződő partner nevét és a kifizetendő összeget "valaki már előre meghatározta". Wertán Zsolt Zoltán közölte, a magyar közpénzek és az uniós pályázati pénzek hatékony védelme érdekében fordul rendőrséghez.
A képviselő tájékoztatása szerint a tanácsadói szerződések vizsgálatára a BKV vezetése egyetlen órát engedélyezett, ez idő alatt kellett volna több könyvtárnyi adatot áttanulmányoznia.
Közölte, arra kéri a BKV-t, hogy a közpénzek ellenőrizhetősége érdekében tegye nyilvánossá a jelenleg üzleti titokként kezelt anyagokat. Véleménye szerint a titkosítás feloldása lehetőséget adna a BKV menedzsmentjének, hogy a használtbusztender, a paraméterkönyv, a sztrájkok, és a tanácsadói szerződések "botránysorozatát" megállítsa.
Az ügy előzményeihez tartozik, hogy az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa kedden felszólította a BKV Zrt.-t, módosítsa a szabályzatát, és alakítson ki olyan gyakorlatot, amely megfelel a nyilvánosság, a jogszerű adatkezelés követelményeinek.
A közlemény szerint a BKV Zrt. adatkezelésről szóló belső szabályzata több ponton nincs összhangban a jogszabályi előírásokkal, mert az üzleti titok benne meghatározott köre jóval tágabb a törvényben megengedettnél.
A kedden nyilvánosságra került ügyben a Nemzeti Nyomozó Irodához forduló KDNP-s önkormányzati képviselő a Heti Válasz cikkében név szerint is szerepelt: őt a lap felkérésére előzetesen már vizsgálódó politikusként említette meg a cikk.
Amikor a Heti Válasz beszámolt arról, hogyan győződtek meg a cikkük alapjául szolgáló elekronikus feladatlista valódiságáról, kitértek arra, hogy a pénzügyi bizottság kereszténydemokrata képviselőjét, Wertán Zsoltot, valamint Vitézy Dávidot, a BKV felügyelőbizottsági tagját kérték meg arra, hogy a lap birtokában lévő fájl neve alapján keressenek rá az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2007 végi határidőket rögzítő elektronikus feladatlistájára.
Mindketten megerősítették a lajstrom létét, mást azonban titoktartási kötelezettségük miatt nem közölhettek - olvasható a lapban.
A hetilap internetes oldalán már keddtől olvasható cikk szerint a Metró Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. (Metróber) 47,5 millió forintos megbízást kapott a vállalattól.
A Metróber fele - állítja a lap - annak az Investeur kft-nek a tulajdonában áll, amely "beszállt Hujber Ottó egykori MSZP-s tagozatvezető hőerőműprojektjébe és Fejti György MSZMP-extitkár híradástechnikai bizniszébe is". Kitérnek továbbá arra is, hogy az Investeur tulajdonosának lakcíme "egyezik az MSZP pénztárnoki vonalát erősítő Simon Dénes testvéréhez rendelt lakhelyadattal". Mint hozzáteszik: a Metróber cégjogi ügyeit a Puch László leendő államtitkár "jobbkezeként ismert Dávid Gyula volt MSZP-s parlamenti képviselő - pontosabban a nevét viselő ügyvédi iroda - végzi".
A cikk egy olyan, 2007 végi határidőket rögzítő elektronikus feladatlistára hivatkozik, amely a 4-es metró beruházását felügyelő DBR iroda teendőit veszi lajstromba. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. egyik munkatársának tulajdonított listában az a kitétel szerepel, hogy a "DBR 50 M Ft megbízást ad a Metróbernek, kitalálni a feladatokat!"
Az MTI megkeresésére Vitézy Dávid kedden közölte: valóban létezik az az elektronikus feladatlista, ami a hetilap birtokába került, és valóban az olvasható a fájlban, hogy ki kell találni a Metróber feladatait, de ennél többet - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem mondott. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490381-290178
|
https://web.archive.org/web/20170208154757/http://nol.hu/archivum/archiv-490381-290178
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kdnp-a-nemzeti-nyomozo-irodahoz-fordul-a-bkv-tanacsadoi-megbizasai-miatt
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Metróber Kft."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"metró",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,552 |
Hetet egy csapásra - pécsi ingatlancsomag, 5 milliárdért
|
Csomagban akarja eladni hét, értékes ingatlanját a pécsi önkormányzat. Helyi szakértők gyanakodnak és találgatnak: miért nem egyenként dobja piacra a város a hét telket?
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490341
|
https://web.archive.org/web/20231026035609/http://nol.hu/archivum/archiv-490341-290139
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetet-egy-csapasra-pecsi-ingatlancsomag-5-milliardert
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Pécs"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[] |
|
5,553 |
Elfogták a börtön elöl bujkáló Szarvas Attilát
|
A Hír6.hu információi szerint a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai kedden elfogták Szarvas Attila többszörösen körözött személyt, aki letöltendő börtönbüntetése elöl menekült.
|
A nyomozók kedd délelőtt jutottak olyan információk birtokába, amely szerint Szarvas Attila nem Békés megyében, hanem egy másik megye kistelepülésén tartózkodik.
Olvassa el a Szarvas Attila-ügyről szóló cikksorozatunkat!
Szarvas: vadászat 1.
Szarvas: vadászat 2.
Szarvas: vadászat 3.
A rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói a Körös Akció Osztály munkatársaival ellenőrizték az információt, valóban ott találták a körözött személyt. Elfogták és hamarosan a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítják.
A férfi ellen több elfogatóparancs is érvényben volt. A Békés Megyei Bíróság Büntetés-végrehajtási Csoportja azért kerestette, mert nem kezdte meg a rá jogerősen kiszabott 1 év szabadságvesztésének a letöltését.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság csalás bűntett vádlottjaként köröztette, a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság pedig két, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyamatban lévő üggyel összefüggésben adott ki körözést ellene - értesült a Hír6.hu. Minderről hírportálunk több cikkben részletesen beszámolt.
Szarvas Attilát korábban a Nógrád Megyei Bíróság gazdasági jellegű magánokirat hamisítás miatt 1 év 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Mennyit ül és hol volt eddig?
A most a rendőrség horgára akadt Szarvas Attila volt mezőkovácsházi polgármesternek összesen 2 év 10 hónapot kell rács mögött töltenie. Ez két tételből adódik össze. Egyrészt egy korábbi büntetése után a legutóbbi, jogerős börtönbüntetése miatt bűncselekményt még a próbaidőben követte el, így a büntetési tételek összeadódnak.
Érdekes fejlemény, hogy Szarvas Attila még a börtön elöli szökése idején kegyelmi kérvényt nyújtott be Sólyom László köztársasági elnökhöz. Minderről Bakos István mezőkovácsházi polgármester számolt be a Hír6.hu-nak. A dél-békési város vezetője ezzel kapcsolatban hírportálunknak megjegyezte: hivatalból értesült a kegyelmi kérvényről, s mint fogalmazott, igen csodálkozott azon. Ezt azzal indokolta, hogy a börtön elől szökésben lévő ember részéről jó szándékot és tisztességet feltételezni nem életszerű. Másrészt vannak még más, folyamatban lévő büntetőügyek Szarvassal szemben.
Az elfogás körülményeiről, pontos helyéről, idejéről, valamint az azt segítő információról semmi többet nem kívánunk elmondani, mint amit eddig elmondtunk és közleményeinkben szerepeltettünk - mondta a Hír6.hu érdeklődésére Vargáné Szombati Andrea, a Békés Megye Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Így rendőrségi forrásból, legalábbis egyelőre, nem tudhatjuk meg, melyik megyében, s annak melyik településen bujkált Szarvas, s hol csaptak le rá. Ekként annak a kérdésnek a megválaszolásához sem jutunk közelebb, hogy kik és hogyan segítették Szarvas Attila szökését.
A rendőrség csupán annyit közölt hírportálunkkal, ha új és érdemi információja lesz a volt mezőkovácsházi polgármesterrel szembeni jelenleg is folyó nyomozásokkal kapcsolatban, arról értesíti a sajtót.
|
https://hir6.hu/cikk/8867/080429_elfogtak_a_borton_elol_bujkalo_szarvas_attilat
|
https://web.archive.org/web/20110411054511/http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/8867/080429_elfogtak_a_borton_elol_bujkalo_szarvas_attilat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogtak-a-borton-elol-bujkalo-szarvas-attilat
|
Hir6
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Szarvas Attila"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Mezőkovácsháza"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[] |
5,554 |
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Szabadi Bélát
|
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla kedden.
|
A másodfokú bíróság szerint Szabadi hivatali visszaélést követett el, amikor politikai államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel, továbbá hűtlen kezelést abban az ügyben, ahol két vádlott- illetve munkatársa, egyikük egy érettségivel sem rendelkező sofőr, több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött megbízási szerződések alapján szaktanácsadásért, holott munkát egyikük sem végzett.
Ugyanakkor felmentette a másodfokú bíróság a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében Szabadit, aki minden vádpontban következetesen tagadja bűnösségét és az ellene folyó eljárást többször is koncepciósnak minősítette.
A tábla kedden helybenhagyta az első fokon 2006-ban kiszabott két év, négy évre felfüggesztett, szabadságvesztést Szabadi esetében. A szóbeli indoklás szerint a büntetéskiszabás során figyelembe vették a vádlott rossz egészségi állapotát, évek óta tartó súlyos betegségét.
A másodfokú ítélet nem jogerős, mert a bűnösség tekintetében részben ellentétes az első fokúval.
Az ügyész bűnösség kiszabásáért, illetve súlyosításért, a vádlottak és a védelem teljes felmentésért fellebbezett, így a Szabadi-ügy harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490251-290056
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-szabadsagvesztesre-iteltek-szabadi-belat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Concordia Közraktár Rt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"TIG Kht."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,555 |
Fideszes össztűz Szabó Pálra
|
Fideszes képviselők tegnap interpellációs össztüzet zúdítottak a kormányra a Magyar Posta helyzetével kapcsolatosan.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490184
|
https://web.archive.org/web/20231114230613/http://nol.hu/archivum/archiv-490184-289994
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-ossztuz-szabo-palra
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Szabó Pál (Posta)"
] |
[
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,556 |
Sikkasztással vádolják a Fidesz tatabányai frakcióvezetőjét
|
Bereznai Csaba, a Majki Népfőiskolai Társaság elnökeként másfél év alatt hét és félmillió forintot utalt két biztosítónak a társaság tudta nélkül, ezért a tatabányai városi ügyészség jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással bűntettével vádolja...
|
"A vádlott saját magára kötött életbiztosítást, kedvezményezettje a felesége volt.
A futamidő húsz, illetve öt évig terjedt. A két biztosítás éves díjfizetése egyenként egymillió forint volt, azonban ezeken az összegeken felül is történtek kifizetések" - mondta Horváthné Varga Erzsébet.
Az ügyészség megállapította, hogy az átutalásokra a Majki Népfőiskola közgyűlési döntése nélkül került sor. A biztosítóknak kifizetett összeget a vádlott ezzel eltulajdonította.
A hét és fél millió forint a biztosítók számlájára került. Az ügyészségi szóvivő szerint az eset nyilvánosságra kerülése után módosították a szerződést, a kedvezményezett már a vádlott házastársa helyett a Majki Népfőiskola.
Mivel a vádlott és felesége érdekkörébe tartozó biztosítás kötése és a biztosítási díjnak a társaság vagyonából történő kiegyenlítése nem egyeztethető össze a Majki Népfőiskolai Társaság, mint kiemelten közhasznú szervezet céljaival, ezért Bereznai Csabát az ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztással vádolja.
Az MTI információi szerint Bereznai Csaba jelenleg külföldön van, a Majki Népfőiskola Társaság új elnöke, Molnár József pedig a megkeresésre elmondta, nem kíván kérdésekre válaszolni, majd közölte, ha szükségét látják, kedden közleményben tudatják álláspontjukat.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490138-289961
|
https://web.archive.org/web/20170211044208/http://nol.hu/archivum/archiv-490138-289961
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztassal-vadoljak-a-fidesz-tatabanyai-frakciovezetojet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[
"Bereznai Csaba"
] |
[
"Fidesz",
"Majki Népfőiskolai Társaság"
] |
[
"Tatabánya"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
5,557 |
Közbeszerzés befejezetlen munkára?
|
"A Windows Vista egy befejezetlen munka" - ezzel nyitotta beszédét egy minapi, seattle-i konferencián Steve Ballmer, a Microsoft (MS) vezére. A hazai (vistás) közbeszerzést támadó cégek, illetve szakmai tömörülésük a napokban fordult ez ügyben petícióval a MeH-hez.
|
A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség sérelmezi, hogy az államigazgatási, illetve oktatási intézmények gépparkjának szoftverellátására kiírt közbeszerzési pályázat nevesíti a Windows Vistát - ezt már iskolák tízezrei rendelték meg -, miközben maga az MS vezére ismerte el: még nem végleges. Épp az instabilitása miatt nem ajánlotta a brit informatikai kormányügynökség a kormánynak a Vistát. Nem véletlen, hogy az illetékes nemzetbiztonsági szervezetek sem adtak még ki hivatalos tájékoztatót a Vista beállításaihoz, csak a korábbi Windows-verziókhoz. Márpedig nemzetbiztonsági forrásunk szerint ez komoly problémákat vethet fel: "Ha a gépeden Vista fut, és nem tudod átállítani operációs rendszered biztonsági beállításait, akkor a géped elvben támadható. A számítógéped persze nem lehet internetre csatlakoztatva, ha államtitkokat tárolsz rajta, de megint csak elvben - főleg, ha a magyar államigazgatást nézzük." Az informatikai hálózatok sebezhetőségére figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-os évkönyve: "Nem elég olyan operációs rendszereket, szoftvereket beszerezni, amelyek lehetőséget adnak biztonsági funkciók bevezetésére, az adott rendszerek sajátosságait figyelembe véve a legapróbb biztonsági rést is fel kell ismerni." A Vista megbízhatósága csak egy a számos aggály közül, melyet a "nyíltak" a Microsoft termékeivel kapcsolatban megfogalmaztak. Petíciójuk szerint százmilliárd forintot takaríthatna meg az állam három-négy év alatt, ha a közigazgatási, illetve oktatási intézmények áttérnének a nyílt szabványú alkalmazásokra (az állam évi 20-30 milliárd forintot költ Microsoft-termékekre. Összehasonlításul: Törökbálint önkormányzata kétmillió forint szoftverköltséget takarított meg az átállással, további három és felet azzal, hogy a Vistához új számítógépeket is kellett volna venniük). Januárban a MeH felhívásában megjelent egy 25 milliárd forint értékű közbeszerzés, melyet "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra" - csak a már meglévő licencek újbóli beszerzésére - írtak ki, hangsúlyozva, hogy "a Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű, közérthető meghatározása érdekében történt". Több, nyílt forráskódon alapuló szoftvertermékeket forgalmazó cég megtámadta a kiírást, a kiíró azonban cáfolta, hogy elfogult lett volna. Információnk szerint ez ügyben bíróság dönthet, miközben tárgyalások zajlanak a gazdasági tárca, a kancellária és az érintett cégek, szakmai szervezetek között egy "ellenközbeszerzés" kiírásáról, amely immár a nyílt forráskódú szoftvereket is beengedné az állami szektorba - ha csak résnyire is. Bódi Gábor, a kancellária elektronikus közigazgatási főosztályának vezetője szerint a jelenlegi közbeszerzési struktúra is alkalmas valamennyi érdek együttes megjelenítésére (magyarul: nincs szükség ellen-kiírásra). Emlékeztetett rá, hogy az EU 2010-ig vállalt kötelezettséget az egymással együttműködő (interoperábilis) rendszerek kialakítására, ami egyes tagállamokban kötelező, másokban csak ajánlott. Hazánk ez utóbbiak közé tartozik. A Microsoft monopóliumának megtörését célzó kísérletek az EU legfelső fórumait is elérték: a "nyíltak" európai szövetsége is petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek. Arra szólítják fel az EP hivatalnokait, hogy haladéktalanul térjenek át a nyílt szabványok kizárólagos használatára. A napokban Heide Rühle, német EU-parlamenti képviselő olyan előterjesztést nyújtott be az EP-hez, amellyel kizárná a Microsoftot az EU közbeszerzési pályázataiból arra hivatkozva: 2004-ben az unió 899 millió eurós büntetést szabott ki a szoftvercégre a versenyszabályok súlyos megsértése miatt. Megkeresésünkre a Microsoft Magyarországnál nem kívánták kommentálni a petícióban megfogalmazott állításokat.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490186
|
https://web.archive.org/web/20231115075539/http://nol.hu/archivum/archiv-490186-289996
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzes-befejezetlen-munkara
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"Microsoft Magyarország Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika"
] |
[] |
5,558 |
Fideszes önkormányzatok és pártközeli tanácsadók szerződéseiről kérdez az MSZP
|
Az MSZP arra szólítja fel a Fidesz vezette önkormányzatokat, hozzák nyilvánosságra azokat a szerződéseket, amelyeket a párthoz közeli tanácsadó cégekkel kötöttek.
|
Az MSZP arra szólítja fel a Fidesz vezette önkormányzatokat, hozzák nyilvánosságra azokat a szerződéseket, amelyeket a párthoz közeli tanácsadó cégekkel kötöttek. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője beszélt pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
A szocialista párt azt is tudni szeretné, hogy az érintett önkormányzatok milyen eljárással választották ki a cégeket, és erről tudott-e a Fidesz vezetősége - közölte a pártszóvivő, aki példaként Hódmezővásárhelyet, Nagykanizsát, Tatabányát, Esztergomot és Budapest V. kerületét említette.
Nyakó István szerint a legnagyobb ellenzéki párt országos kiterjedésű közpénzelszívást végez az önkormányzatoknál. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyszer már megpróbálta az adófizetők pénzéből rendezni pártja több mint kétmilliárd forintos adósságát, amikor a márciusi népszavazáskor csekket küldött a választóknak - jegyezte meg.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-489813-289669
|
https://web.archive.org/web/20231115124812/http://nol.hu/archivum/archiv-489813-289669
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-onkormanyzatok-es-partkozeli-tanacsadok-szerzodeseirol-kerdez-az-mszp
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-25 00:00:00
|
[] |
[
"Fidesz"
] |
[] |
[
"tanácsadás"
] |
[] |
5,559 |
A ferencvárosi MSZP közpénzből nyit kávézót?
|
A Ferencvárosi Polgári Frakció szerint az MSZP kilencedik kerületi szervezete 2,5 millió forint közpénzből akar vendéglátó-ipari egységet nyitni a Ferenc téri zenepavilonoknál a kulturális célú hasznosítás helyett - jelentette ki Martos Dániel...
|
http://nol.hu/archivum/archiv-489951
|
https://web.archive.org/web/20231115113312/http://nol.hu/archivum/archiv-489951-289793
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ferencvarosi-mszp-kozpenzbol-nyit-kavezot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-26 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP",
"Sikeres Ferencvárosért Egyesület"
] |
[
"Bp. IX. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"protekció"
] |
[] |
|
5,560 |
Fidesz: az egri elnök marad
|
Nem kell elhagynia a Fideszt a párt egri elnökének - a városi szervezet pénteki döntéséről az egri szervezet alelnöke tájékoztatott.
|
Nem kell elhagynia a Fideszt a párt egri elnökének - a városi szervezet pénteki döntéséről az egri szervezet alelnöke tájékoztatott.
Magyar István kizárását azt követően kezdeményezte a helyi pártszervezet két tagja, hogy a politikus résztulajdonában álló cég a hevesi önkormányzat pályázata alapján átvette a település rendelőintézetének működtetését - közölte Szeleczki János.
A pártszervezet elnöksége a kezdeményezést az alapszabálynak megfelelően a tagság elé terjesztette, ám az ülésen szavazó 98 párttag közül 92-en elutasították a kizárási indítványt. Csupán egy tag támogatta Magyar István kizárását, öten pedig tartózkodtak - közölte Szeleczki János.
A politikus kizárásának lehetősége még a márciusi népszavazást megelőzően vetődött fel, azt követően, hogy az orvosként dolgozó városi pártelnök résztulajdonában álló Agria Ügyelet Kft. átvette a hevesi rendelőintézet működtetését, a fideszes vezetésű városi önkormányzat által kiírt pályázat alapján.
Az ügylet azért vált politikai kérdéssé, mert a Fidesz eközben hevesen tiltakozott amiatt, hogy a szocialista vezetésű Heves Megyei Önkormányzat pályázatot írt ki az egri kórház működtetésére. A pályázat eredménye alapján a HospInvest Zrt. működtetheti a következő 20 évben az egri egészségügyi intézményt. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-489860-289705
|
https://web.archive.org/web/20231115233127/http://nol.hu/archivum/archiv-489860-289705
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-az-egri-elnok-marad
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-25 00:00:00
|
[
"Magyar István"
] |
[
"Agria Ügyelet Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Eger"
] |
[
"összeférhetetlenség",
"egészségügy"
] |
[] |
5,562 |
Dagad a Siemens-botrány
|
A Siemens korábbi vezetőin, leginkább az igazgatóság, majd a felügyelőbizottság elnöki tisztét korábban betöltő Heinrich von Piereren verné le a cég a korrupciós botrányait.
|
Magyarország - egyelőre - kimaradt a Siemens 2000-2006 között regisztrált korrupciós botrányaiból, bár a német cég féléves jelentésének kiadásakor kiszivárgott vizsgálati eredmény szerint a társaság csaknem összes részlegében, illetve számos külföldi országra vonatkozóan talált olyan iratokat, amelyek a megvesztegetéssel kapcsolatos magatartásra utaltak. Az amerikai könyvvizsgálók szerint a korrupció következtében a Siemenst 1,6 milliárd eurós kár érte - vélhetően ennyit fizettek ki megvesztegetésre hat év alatt a cégcsoportnál (korábban egymilliárd euróra becsülték az összeget).
A korábbi időszakra visszatekintő magyarországi ügyek listája is elég vaskos: igaz, a budapesti Combino villamosok vásárlását meglehetősen sok kritika kísérte, ebben az ügyben azonban eddig nem derült fény korrupciógyanúra. Több ügyben viszont rendőrségi eljárás folyt vagy folyik a cég ügyeivel kapcsolatban: a társaság egyik igazgatója a vád szerint a Honvédelmi Minisztérium munkatársaitól vásárolt információkat (készpénzért és ajándékokért), amelynek segítségével a cég kedvezőbb helyzetbe került a tárca egyik tenderén. A társaság érintett volt a hajléktalanok számlagyárügyében is: itt öszszesen 1,5 milliárd forint értékben bocsátottak ki a hajléktalanok által tulajdonolt és vezetett cégek olyan számlát - többek közt a Siemensnek is -, amelynek kifizetése mögött nem volt valós teljesítés (vagyis csúszópénzalapot is jelenthettek). A harmadik ügyben Farkas Imre, a SATeLIT TV tulajdonosa állította, hogy 2001-ben azzal a feltétellel kapott 1,351 milliárd forint támogatást a kereskedelmi csatorna az ipari óriástól, hogy cserébe 720 milliót visszacsorgatott a számára.
Ahogyan a német cégnél, úgy a magyar leányvállalatnál is vezetőváltáshoz vezettek a botrányok - a hazai ügyek után a Siemens belső vizsgálatokat rendelt el (a honvédelmi tárca és a SATeLIT Tv esetében tagadják, hogy utalások történtek volna a hajléktalanoknál pedig ezt ugyan elismerik, de hangsúlyozzák, hogy a nyomozás nem a cég ellen folyik). A magyar ügyeket a nemzetközi vizsgálat nem is említi, eddig név szerint Nigériát, Norvégiát, Olaszországot, Oroszországot, Ausztriát, Görögországot és Malajziát említette a könyvvizsgáló.
Az amerikai iroda azzal is megvádolta a konszern korábbi vezetőit, hogy visszaéléseket követtek el, s a gyanú szerint megszegték a törvényt, illetve a belső szabályokat. Egyes menedzserek ellen azt a vádat hozta fel, hogy voltak információik az állítólagos megvesztegetésekről, de azokra nem megfelelően és nem elég gyorsan reagáltak. Az iroda ugyanakkor teljes bizalmáról biztosította az igazgatóság és a cég új vezetőjét, a kilenc hónappal ezelőtt hivatalba lépett Peter Löschert.
A Siemens felügyelőbizottsága elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket a megítélés szerint legalábbis közvetett felelősség terhel a történtekért. A testület egyelőre nem közölte, hogy a korábbi vezetők közül kikkel szemben tervezik kártérítési igény előterjesztését. Meg nem erősített sajtóinformációk szerint ugyanakkor az első számú gyanúsított Heinrich von Pierer, aki 1995 és 2005 között az igazgatóság, majd 2007 tavaszáig a felügyelőbizottság elnöke volt. Őt több korábbi Siemens-menedzser is megvádolta azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást.
A Siemens 6,8 milliárd eurós adózott eredményt ért el a márciussal zárult első üzleti fél évben - jelentette a cég, hozzátéve, hogy az időszak furcsán alakult. Az első üzleti negyedévben több mint nyolcszorosára nőtt a profit - nagyrészt egyszeri tételből -, a másodikban viszont meredeken csökkent az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A nagy visszaesést az okozta, hogy a megrendelők késleltettek számos nagy beruházást, a Siemens maga pedig megvált néhány tevékenységétől, hogy hosszabb távon javíthassa versenyképességét. Tavaly eladták a VDO Automotive autóipari beszállító részleget
a Continentalnak, az értékesítésből 5,4 milliárd eurós egyszeri tételt számoltak el az első üzleti negyedévre az adózott eredmény javára. A cégnél abban bíznak, hogy az egész üzleti évben a bevétel kétszer olyan gyorsan nő, mint a világgazdaság, üzemi szinten viszont nem változnak az eredmények az előző évhez képest. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490532-290314
|
https://web.archive.org/web/20101209022217/http://nol.hu/archivum/archiv-490532
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/dagad-a-siemens-botrany
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-05-02 00:00:00
|
[] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Satelit Tv",
"Siemens AG",
"Siemens Zrt."
] |
[
"Németország"
] |
[
"vesztegetés",
"strómanok"
] |
[] |
5,563 |
Bezárják a lobbigyanús EP-irodát
|
Nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani - az EP a jelek szerint a "Kósáné-elvet" alkalmazza a multik állítólagos parlamenti lobbiirodájára. Az érintett magyar képviselő állítja: kijáró tevékenységről szó sincs.
|
Nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani - az EP a jelek szerint a "Kósáné-elvet" alkalmazza a multik állítólagos parlamenti lobbiirodájára. Az érintett magyar képviselő állítja: kijáró tevékenységről szó sincs.
Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő által megkeresésünkre "megtisztelőnek" nevezte a laptársunk ráaggatott "titkos lobbista" jelzőt, de állítja: a nagyvállalatok képviselői meg sem fordultak az EP és az üzleti világ kapcsolatait ápoló EPBS (European Parliament and Business Scheme) irodáiban, így ott semmilyen lobbitevékenység nem folyt. Arra a kérdésünkre azonban, miszerint ez esetben miért javasolta az EP vezetősége (a parlament belső, gyakorlati ügyeiben eljáró) kvesztori testületnek az EPBS irodájának felszámolását, az elsősorban iparpolitikai és belső piaci ügyekben aktív képviselőnő azt felelte: "Fogalmam sincs."
Internetes kiadásunkban csütörtökön megírtuk, hogy a vészharangot Monica Frassoni, a zöldek társ-frakcióvezetője kongatta meg még a múlt héten azzal: hogyan juthattak álcázott lobbiirodához a multinacionális vállalatok az Európai Parlamentben? Illetve: járja-e, hogy az EP hivatalos e-mail címéről levelezhetnek, az uniós adófizetők pénzén internetezhetnek és telefonálhatnak?
Az EP főtitkárának az elnökség számára írt leveléből az derül ki: egyes tagállami törvényhozások példáját követve az EP is létrehozott - még az ír liberális Pat Cox házelnöksége alatt - egy a képviselők és az üzleti szféra kapcsolatát javítani hivatott intézményt. Ez az EBPS rövidítéssel ismert testület a főtitkár szerint azt a célt szolgálja, hogy az európai döntéshozók a cégek munkáját közelről is megismerhessék. Herczog Edit elmondása szerint Alejo Vidal-Quadras Roca, az EP spanyol konzervatív alelnöke kérte fel, hogy (az új tagállamokból egyedüliként) legyen tagja az EBPS vezetőségének. A képviselőnő eddig a csalás-hamisítás témájában vett részt a nagyvállala-tok által szervezett programon. - E területen nem folyik jelenleg törvényhozási tevékenység az EP-ben - állítja. Mint mondja, a "jobb szabályozás" (az EU-jogszabályoknak kitett vállalati szféra jobb megismerése) jegyében semmi kivetnivalót nem látott és lát az EPBS tevékenységében. Jens-Peter Bonde veterán és hamarosan csaknem 30 évnyi mandátum után távozó dán euroszkeptikus képviselő ellenben "a multik titkos irodájáról" beszél. Jaume Duch Guillot, az EP szóvivője ugyanakkor kérdésünkre azt mondta: a parlamenti vezetőség döntésekor nem merült fel konkrét lobbitevékenység gyanúja, az elnökök konferenciája a "jobb átláthatóság jegyében" tette meg javaslatát.
Az EPBS védnöke hivatalból az EP elnöke, jelenleg Hans-Gert Pöttering. Ernyőszervezete, az IABP tiltja a lobbitevékenységet. Jelenleg huszonnyolc nagyvállalat, köztük a Microsoft, a British American Tobacco, az Ericsson, a Unilever, a Gaz de France, a Telefónica, illetve a Real Madridot és a müncheni repteret működtető cég vesz részt a programban. Magyar nincs köztük, hárman az Európai Unión kívüliek. Az ügy kirobbanása szempontjából nem feltétlenül jelentéktelen, hogy korábban a zöld David Hammerstein-Mintz is a grémium tagja volt, de kilépett - állítólag akkor, amikor a dohányipar is bejelentkezett. Az EBPS tavaly ősszel kapott parlamenti irodát, addig azzal utasították el a kérelmét, hogy nincs elég hely. Mint nemrég megírtuk, az EU most nyilvántartásba vétellel, magatartáskódexszel és megbízási díjaik nyilvánosságra hozatalával szabályozná a mintegy 15 ezer brüsszeli lobbista helyzetét.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-489937-289780
|
https://web.archive.org/web/20170124040240/http://nol.hu/archivum/archiv-489937-289780
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bezarjak-a-lobbigyanus-ep-irodat
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-04-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"lobbi"
] |
[] |
5,564 |
A szerződés arra való, hogy betartsák!
|
Ingatlanspekuláció vagy inkább többszereplős városfejlesztés áll a szegedi SZVSE-pálya beépítésének a terve mögött? A telket birtokló sportegyesület szakítana a Szeviéppel, amellyel korábban opciós szerződést kötött, a Szeviép viszont több százmilliós kártérítési perrel fenyeget.
|
A Szegedi Vasutas Sportegyesület (SZVSE) telepének területe 3,8 hektáros ingatlan egy sűrűn lakott városrészben. Becsült értéke 1,5-2 milliárd forint. A sport célú hasznosítás miatt 2012-ig elidegenítési tilalom alatt áll - ezt azonban a sportot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) - amelynek illetékes államtitkára Újhelyi István, Szeged egyik országgyűlési képviselője - indokolt esetben feloldhatja.
Pistrui László, a Szeviép cégcsoport meghatározó tulajdonosa - a száz leggazdagabb magyar egyike - 2007-ben vételi ajánlatot tett az SZVSE-nek a sporttelepre. Az 1,5, mások szerint 2 milliárd forintra értékelt telekért 30 millió forint azonnali kölcsönt és 230 millió forint vételárat kínált a sportegyesületnek. Ajánlatában ezenkívül szerepelt, hogy 700 millió forintért megvásárolja az önkormányzattól a város másik sporttelepét, a SZEOL-pályát, és annak tulajdonjogát is megkapja a vasutas-sportegyesület.
Az SZVSE elnökségében helyi sportvezetők vannak, akiknek az a legfőbb gondjuk, hogyan finanszírozzák szakosztályaik működését. Hiába ültek eddig a milliárdos vagyonon, napi működési kiadásokra alig jutott pénz: előfordult, hogy a közüzemi számlákat sem tudták kifizetni. Kevesellték ugyan a 230 millió forint készpénzt, de mivel azt sem látták világosan, hogy miből sportolnak pár hónap múlva, a többség akkor amellett volt, hogy fogadják el Pistrui László ajánlatát. Az egyesület közgyűlése 2007. június 5-én ezt szentesítette, majd opciós szerződést kötöttek a Szeviép-csoport egyik tagjával.
Szentgyörgyi Pál, a szocialista többség által irányított Szeged gazdasági alpolgármestere jelen volt az SZVSE akkori közgyűlésén. Ottani beszédét többen úgy értelmezték, hogy a város csak akkor kezdeményezi az elidegenítési tilalom feloldását a minisztériumnál, és akkor járul hozzá a terület kereskedelmi hasznosításához, ha a sportegyesület elfogadja a Szeviép ajánlatát. Miután ez megtörtént, a szerződésre alapozva Szentgyörgyi alpolgármester javasolta a városi önkormányzat ülésén, hogy az SZVSE költözzön át a SZEOL-pályára, amelyet a város eladna.
- Úgy gondoltuk, a városnak jó, ha az SZVSE lesz a gazdája a SZEOL-pályának, főleg ha van mögötte egy tőkeerős befektető, aki fel tudja azt újítani - mondta Szentgyörgyi Pál. - A SZEOL-pályáért kapott 700 millió forintból a Szeviép elkezdené egy 3-4 milliárd forintba kerülő fedett uszoda építését a SZEOL-pálya ingatlanának egy részére. Így a városnak kevesebb hitelt kell felvennie az uszodára, viszont el tudjuk fogadtatni a minisztériummal, hogy bár megszűnik az SZVSE-pálya, de a sport célú ingatlanok értéke nem csökken, hanem nő Szegeden.
A városházi ellenzék úgy értelmezte az ügyet, hogy a SZEOL-pálya eladását célzó önkormányzati pályázatot direkt a Szeviép és Pistrui László számára írták ki. A pályázat azonban eltért az opciós szerződésben foglaltaktól - az SZVSE vezetőségében többen úgy értékelték, hogy még annál is roszszabb feltételekkel kellene megválniuk a milliárdos ingatlanuktól. Kiderült például, hogy a SZEOL-pályát nem per- és igénymentesen kapná meg az SZVSE. Az ingatlan területe is kisebb lett, mint gondolták. A SZEOL-pálya megmaradó területét újabb 15 évre elidegenítési tilalom terhelné.
Az SZVSE-ben az idén április 10-én, rendkívüli egyesületi közgyűlésen új vezetőséget választottak: Szokol Lajos lett az elnök, aki az egyesület gazdasági érdekeinek erőteljesebb képviseletét forszírozta. Az új elnökség igyekezett jobb feltételeket kialkudni Pistrui Lászlótól. A vállalkozó meg is emelte ajánlatát, de azt végül így sem fogadták el. Szokol Lajosék valójában új játszmát szerettek volna kezdeni más befektetővel, aki több pénzt ad közvetlenül az egyesületnek. Érkezett is ilyen ajánlat: Szokolék szerint ezt Szentgyörgyi Pál "lesöpörte az asztalról"; az alpolgármester viszont cáfolta, hogy más, komoly ajánlatot is kapott volna a város.
Az SZVSE új vezetői azt szeretnék, ha valaki piaci áron megvenné tőlük a pályát. Az egyesület a bevétel egy részéből kevésbé értékes területen építene egy új sportkombinátot, az értékkülönbözetet pedig a működésre fordítaná. Attól tartanak azonban, hogy az ÖTM csak Pistrui kedvéért oldaná fel a sportmoratóriumot, a város pedig másnak nem adna engedélyt a mostani SZVSE-pálya kereskedelmi hasznosítására.
- Az a kérdés, hogy az SZVSE vezetői sportolni akarnak-e, vagy például fölkockázni a pályát és eladni lakóparknak - jegyezte meg beszélgetésünk során Szentgyörgyi Pál.
- Miért baj az, ha nemcsak a nagyvállalkozók, hanem a sportvezetők is üzletelni akarnak ingatlannal - legalább a sajátjukkal? - vetettem ellen.
- Megjött az étvágyuk, mert valaki felbiztatta őket, hogy többet is "ki lehet venni" belőle. Szerintem nem az SZVSE van emögött, hanem a politika! Az ellenzék mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a városvezetés tehetetlen: ha hitelt veszünk föl, azért támadnak, ha nem építünk semmit, akkor meg azért.
- Mégiscsak furcsa, hogy minden mögött ami mozog ebben a városban, Pistrui László vagy Leisztinger Tamás áll - jegyeztem meg. (A Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó hotellánc EU-s támogatással fürdőkomplexumot épít a szegedi városi uszoda helyén, ezért a megyeszékhelynek egy másik helyen új uszodát kell építenie a helyieknek - A szerk.)
- Na és? Mit tudunk csinálni? Befogadnánk mást is, ha idejönne hasonló ötletekkel. Itt mindenki csak irigykedik, hogy a befektetők nyernek ezzel. De mi nem ezt mérlegeljük, hanem azt, hogy mi haszna lesz ebből a városnak - felelte az alpolgármester.
A Szeviép végül április 21-én beadta a városnak az SZVSE-vel közös pályázatot. Pistrui László azt mondta nekem erről:
- A pályázat összhangban van az SZVSE közgyűlésének 2007. júniusi határozatával, ezért három ponton eltér a pályázati kiírástól. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy az SZVSE nem kívánja vállalni a 15 éves sport célú hasznosítást. Ezen én meg vagyok döbbenve, de nem tisztem minősíteni. Majd az önkormányzat eldönti, hogy így elfogadja-e a pályázatot.
Szokol Lajos, az SZVSE új elnöke viszont kérdésünkre válaszolva azt közölte: az egyesület nem kíván a Szeviéppel közös konzorcium tagjaként pályázni.
- Pistruinak nincs joga ilyen tartalmú pályázatot beadni - jelentette ki Szokol Lajos.
Pistrui László viszont azzal érvelt: az opciós szerződés érvényben van, azt nincs joga az SZVSE-nek egyoldalúan felbontania. Ha mégis megteszik, több százmilliós perre számíthatnak.
- Ha önnek tényleg nincs nagy haszna az ügyleten, ahogyan mondja, miért nem engedi ki a szerződésből az SZVSE-t? - kérdeztem a nagyvállalkozótól.
- Tanulják meg, a szerződés arra való, hogy betartsák! - válaszolta. - Ez az ügylet része egy nagyobb fejlesztésnek, amelynek keretében építeni akarok a városnak 4 milliárd forintért egy rendezvénycsarnokot is. A Pick Szeged magyar bajnok kézilabdacsapat, amelynek a Szeviép a főszponzora, ugyanis 2010-től csak úgy vehet részt a Bajnokok Ligájában vagy a tervezett európai szuperbajnokságban, a Top 24-ben, ha ötezer embert befogadó csarnoka lesz. Ön szerint a város mondjon le arról, hogy európai hírű csapata legyen, és asszisztáljon ahhoz, hogy egy városi sportegyesület feléli a vagyonát?
- Ha a város átértékel egy területet - például kereskedelmi övezetté nyilvánítja a jelenlegi SZVSE-pálya területét -, akkor a haszonnövekedésből maga is részesülni szeretne. Ezért annak ad előnyt, aki a város számára hasznos objektumokat is létrehoz - hangoztatta Szentgyörgyi Pál.
Szokol Lajos kérdéssel öszszegezte álláspontját:
- Miért kellene abba belenyugodnunk, hogy az SZVSE sportegyesület a csaknem 2 milliárdot érő ingatlanáért értékének alig több mint tíz százalékát kaphatja meg szabadon felhasználható módon?
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490033-289866
|
https://web.archive.org/web/20170207134110/http://nol.hu/archivum/archiv-490033-289866
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szerzodes-arra-valo-hogy-betartsak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[
"Pistrui László",
"Szentgyörgyi Pál"
] |
[
"Szegedi Vasutas Sportegyesület",
"Szeviép"
] |
[
"Szeged"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"protekció",
"sport"
] |
[] |
5,565 |
Szabadi Béla felfüggesztett börtönt kapott
|
Felfüggesztett börtönre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Szabadi Bélát, az FVM egykori politikai államtitkárát hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490365
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-bela-felfuggesztett-bortont-kapott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[
"Szabadi Béla"
] |
[
"Concordia Közraktár Rt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"TIG Kht."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,566 |
Visszautasítja a visszaélések vádját a Sapientia Egyetem vezetése
|
Élénk visszhangot váltott ki Erdélyben a kolozsvári Szabadság összeállítása, amelynek egyik cikke szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az elmúlt években számos visszaélés történt, az intézmény vezetése pedig visszautasította a lap ezzel kapcsolatos megállapításait.
|
Élénk visszhangot váltott ki Erdélyben a kolozsvári Szabadság összeállítása, amelynek egyik cikke szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az elmúlt években számos visszaélés történt, az intézmény vezetése pedig visszautasította a lap ezzel kapcsolatos megállapításait.
A kincses városban megjelenő napilap a múlt hétvégén összeállítást közölt e témáról, annak "utóéletét" nagy figyelemmel kíséri a Transindex erdélyi hírportál és a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) is.
A Szabadság egyik írásának szerzője tudni véli, hogy az egyetem a romániai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott, eközben várta évente az újabb pénzeket Budapestről.
A Szabadság cikke a 2004-ben és 2007-ben végzett átvilágítások eddig bizalmasan kezelt eredményeire hivatkozva megállapítja, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt, szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el. A finanszírozásban nem valósult meg az, amit az EMTE már 2000-ben az alapító okiratban felvállalt, miszerint az egyetem finanszírozásához a magyar költségvetés mellett az alapító erdélyi egyházak, önkormányzatok és közösségek is hozzájárulnak, de más forrásokat is igyekeznek bevonni - írja a szerző, megállapítva, hogy a későbbiekben "maradt kizárólag a magyar állam", az intézmény semmit nem tett annak érdekében sem, hogy az egyetem eltartásához legalább az egyre jobban izmosodó erdélyi magyar vállalkozói réteg járuljon hozzá.
A szerző szerint az intézmény elkezdett spekulálni a Budapestről érkező pénzekkel, az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, ötletszerűen és pályáztatás nélkül ingatlanokat vásárolt.
Nem késett a Sapientia Alapítvány és az EMTE vezetőinek válasza. Közleményükben Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora felháborodásának adott hangot. Sérelmezik, hogy az említett cikk "a legalapvetőbb újságírói deontológiai kritériumokat is figyelmen kívül hagyja", az aláírók azonban nem tértek ki arra, hogy szerintük pontosan miért is etikátlan a szöveg (egyébként e két személlyel is készült egy-egy interjú az említett összeállításban).
Kató Béla szerint nem fedezi az egyetem működési költségeit a magyar költségvetési támogatás, az idén például mintegy 400 millió forint hiányzik, ezt pedig - mint mondta - pályázatokból kell fedezni. A kuratórium elnöke visszautasította az ingatlanspekulációval kapcsolatos vádakat.
Dávid László az ÚMSZ szerdai számában "hamis, hazug, álnok állítások sorozatának" nevezte a Szabadság cikkét. Elutasította azt a vádat is, miszerint a Sapientián "kétes minőségű" oktatás zajlana. Azzal érvelt, hogy az intézmény az akkreditáció közelében áll, és diákjai kilencven százalékban sikeresen államvizsgáznak.
Az ÚMSZ szerint az egyetem vezetői jogi lépéseket helyeztek kilátásba, s jelezték, hogy a riportban közölt állításokra az elkövetkező napokban tételesen kívánnak válaszolni.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-491017
|
https://web.archive.org/web/20231115084614/http://nol.hu/archivum/archiv-491017-290748
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/visszautasitja-a-visszaelesek-vadjat-a-sapientia-egyetem-vezetese
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
5,567 |
Ismét inog Olmert széke
|
Titokzatosság lengi körül azt a múlt hét végén indult ötödik nyomozást Ehud Olmert izraeli miniszterelnök ellen, amelybe az ügyet ismerők szerint belebukhat a politikus.
|
Az Izraelt felkavaró (feltehetően megvesztegetési) ügyről annyit tudni, hogy Olmert korábbi irodavezetőjét, Sula Zakent (akit egykor egy hivatali visszaélés miatt kellett elmozdítani) már négyszer hallgatta meg a rendőrség, és péntekig házi őrizetben tartják. A kormányfőt múlt pénteken hallgatták ki, s "egy meg nem nevezett amerikai által az 1999 és 2002 közötti önkormányzati és pártbeli választásokra adományozott pénzek felhasználásáról" kérdezték a miniszterelnöki hivatal szerint. (Olmertet 1999-ben újraválasztották Jeruzsálem polgármesterének, 2002-ben pedig sikertelenül indult a Likud párt vezetéséért Ariel Saronnal szemben.)
Tegnap a rendőrség be is nyújtott egy kérelmet a bíróságon egy nem izraeli állampolgár kihallgatására. Mivel az izraeli sajtó keze meg van kötve, tegnap a New York Post internetes oldala közölte a hírt: a titokzatos idegen Morris Talansky, Long Island-i milliárdos lehet, aki a kilencvenes években pénzzel tömte Olmertet, az akkori jeruzsálemi polgármestert. A Post szerint Olmert bizalmasa, Zaken jegyzeteiben "mosodásként" utalnak Talanskyra. A befektetési céget irányító férfi jelenleg Izraelben tartózkodik, ahova korábban a zsidó húsvétra érkezett. Megérkezése után nem sokkal a rendőrség már felvette a kapcsolatot a 75 éves üzletemberrel, aki feltehetően már akkor bemártotta a miniszterelnököt. Az amerikai lap feltételezi, hogy Talansky koronatanúként vallhat az izraeli kormányfőre és segítőire, meghallgatására pedig már tegnap sor kerülhetett.
Olmert egyelőre nem tud védekezni, hiszen nem beszélhet az ügyről. Míg koalíciós partnerei és pártja vezetői egyelőre csöndben várják a fejleményeket, már megkezdődtek a találgatások arra az esetre, ha Menahem Mazuz államügyész vádat emel a kormányfő ellen. Izraeli források szerint erre már a napokban sor kerülhet, bár többen óva intenek a gyors eredményben való bizakodástól, hiszen másik három, Olmertet érintő ügyben Mazuz még nem tudott dönteni. Ha a vádemelés megtörténik, Olmert - bár erre a törvény nem kötelezi - a rá nehezedő politikai nyomás miatt lemond. Ebben az esetben a parlament folytathatja a munkáját, ha az államelnök talál olyan kormányfőt, aki maga mögött tudja a knesszet bizalmát. Ez Cipi Livni külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes lehet, akit már régóta a kormányfői poszt várományosaként emlegetnek. Ha nem sikerül átmeneti egyezségre jutni, és Ehud Barak, a Munkapárt vezetője feláll a koalícióból, új választásokat írnak ki. Ebben az esetben még a kormányt jobbról bíráló Benjamin Netanjahu is befutó lehet.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490947-290684
|
https://web.archive.org/web/20170211014753/http://nol.hu/archivum/archiv-490947-290684
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ismet-inog-olmert-szeke
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
5,568 |
Tanács István: Offshore és Fidesz
|
Az orosházi Fidesz és az orosházi MSZP közös hitének szent titka egy offshore cég. Ez az offshore cég a Gyopárosfürdőt üzemeltető társaság egyszázalékos tulajdonosának a birtokosa
|
Így is elég erős ez az egy százalék, legalábbis Orosháza város 97 százalékához képest: az adóhatósági végrehajtás alatt lévő Dunaújvárosi Komplex Kft. adja Gyopároson az egyik igazgatósági tagot, és vétójoga van személyzeti és a munkaügyi kérdésekben. Gyopáros a Fidesz-kormány alatt másfél milliárd forintot kapott a Széchenyi-tervből, a szocialista kormány alatt pedig az uniós keretből néz ki jelentékeny dotáció a fürdőnek. A dunaújvárosi cég ügyvezetőjét még az MSZP vezette helyi önkormányzat ruházta fel a vétójogokkal. A 2006-ban hatalomra került ex-MDF-es polgármester addig csűrte-csavarta a dolgokat, hogy megváltoztatta a fürdővállalat alapszabályát, és megszüntette az egyszázalékos tulajdonos vétójogát. Erre válaszul az orosházi Fidesz-frakció meg a polgármestert szorította ki abból a megbízásából, hogy a várost képviselje a fürdőcégnél. A helyére kijelölt fideszes alpolgármester pedig az első közgyűlésen visszaadta az offshore-os tulajdonos vétójogát, sőt, még az igazgatóságba is beszavazták.
Gyopáros és az offshore cég miatt kettészakadt a jobboldali koalíció. A fideszesek mindenáron le akarják mondatni a polgármestert, akinek pedig sokat köszönhetnek: a 2006-os parlamenti választáson ő nem az MDF országos központjára hallgatott, hanem a Fidesz jelöltjét támogatta, aki nyert is Orosházán. Viszonzásképpen a Fidesz támogatta őt a helyhatósági választáson, de a helyi fideszesek nagyon meglepődtek, amikor városvezetőként elkezdte firtatni az MSZP-sekhez és az offshore céghez fűződő viszonyukat. A kegyvesztett polgármester panaszra ment a Fidesz egyik országos vezetőjéhez, mondván, hogy helyi emberei megcsúfolják a választói akaratot, és az MSZP-vel mutyiznak. Pestről elhajtották a polgármestert azzal, hogy egyezzenek meg helyben.
Ám jelenleg úgy tűnik fel, hogy inkább az orosházi Fidesz és MSZP fogadta meg az intést - megegyezni látszanak abban, hogy a polgármesternek mennie kell. Nekik az volna a legjobb, ha lemondana magától, mert akkor nem kellene föloszlatni a testületet, hanem csak polgármestert választanának, s akkor simán beülhetne a székébe valamelyik fideszes alpolgármester. Jó szándéka jeléül az MSZP vagy egyáltalán nem indítana jelöltet ellene, vagy teljesen esélytelent jelölne. Csakhogy a mostani első ember nem akar lemondani, így a fideszeseknek nem marad más hátra, az MSZP-vel vállvetve fel kell oszlatniuk a képviselő-testületet, amelyben ők szüntették meg a saját többségüket.
Az orosházi eseményekből következtetni lehet arra, mi várható egy lehetséges Fidesz-kormányzástól. Ha pénzről van szó, nem bűn a szocikkal összebútorozni. A tettek útjában nem akadály semmilyen politikai szitokszó: nyugodtan lehet fideszes alpolgármester, aki korábban a "hajdúbétes" vezető volt, sőt, az egyik volt "hajdúbétes" hozhatja magával a gyopárosi cég igazgatóságába a másik korábbit. A pártvezérek csendben nézik ezt, és amikor már nagyon muszáj lesz valamit csinálni, akkor a polgármesterbe rúgnak bele, aki megpróbálta azt tenni, amit ők kampányok idején mondani szoktak.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490344-290142
|
https://web.archive.org/web/20170201141351/http://nol.hu/archivum/archiv-490344-290142
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacs-istvan-offshore-es-fidesz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-01 00:00:00
|
[] |
[
"Fidesz",
"Komplex Kft.",
"MSZP"
] |
[
"Orosháza"
] |
[
"offshore"
] |
[] |
5,569 |
Kozák Márton: A Cargo-sztori és a sajtó
|
Elgondolkodtató interjút olvastam nemrég. Ebben csak úgy érintőlegesen, mintegy a kormányzati hazudozást, fejetlenséget és korrupciót illusztrálandó beszélt Schmidt Mária a MÁV Cargo-ügyről, megemlítve, hogy "kétmilliárdos sikerdíjat kapott valaki, akiről azt sem tudjuk, kicsoda", akivel a MÁV vezetői állítólag nem is találkoztak, holott állítólag a tanácsadójuk volt (hvg.hu, április 16.).
|
A történésztől mint a közélet eseményeinek kvázi hivatásos megfigyelőjétől elvárható lenne, hogy erkölcsi ítélethirdetés előtt tisztában legyen azzal, hogy az a valaki a MÁV-nak vagy az osztrákoknak adott-e tanácsot. (Legalább az újságíró figyelmeztethette volna őt a kínos tévedésre, végső esetben akár a szerkesztő is szerkeszthetett volna.) A tévedésért elsősorban mégsem a történészt hibáztatnám. Ő csupán megpróbált a maga logikája szerint rendet tenni abban a katyvaszban, ahogy a Cargo-sztorit a sajtó tálalta. Nem sikerült, pedig Schmidt Mária képzett, és erősen érdeklődik a közügyek iránt. Mi várható akkor a nyolcmillió magyar választópolgártól, akik között kisebbségben vannak a hozzá hasonlóan képzettek és érdeklődők? Nézzük meg a MÁV Cargo privatizációja példáján, hogy az ország ügyeiben való eligazodáshoz milyen támogatást kapnak a sajtótól Magyarország polgárai!
Schmidt Mária két dolgot láthatott: 1. tavaly lezajlott egy privatizációs folyamat; 2. idén februárban kiderült, hogy az ismeretlen kis Geuronet Bt. a privatizációval összefüggésben végzett, nehezen definiálható tevékenységéért nagyon-nagyon sok pénzt, 1,9 milliárd forintot kapott. Mivel a sajtó a Geuronet februári felbukkanása óta magáról a privatizációról, pontosabban annak mikéntjéről és minőségéről lényegében egy sort sem írt, a sikerdíjról és a Geuronet nevében eljáró Gulya András iwiwről feltárt kapcsolatairól viszont annál többet, a magára hagyott Schmidt Mária merészen öszszekötötte a sajtó által két teljesen különálló entitásként kezelt dolgot. Gondolatmenete ez lehetett: privatizáció+sikerdíj (ráadásul egy liberális kapcsolatokkal rendelkező alaknak) = kormányzati korrupció.
Súlyos tévedés. Nézzük csak a privatizációs folyamatról félnapi munkával az internetről összeszedhető, a magyar sajtóban megjelent információkat! A MÁV Zrt. 2007. május 29-én nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett a MÁV Cargo eladására. A bírálati szempontok nyilvánosak voltak: az első körben egyenlő súllyal szerepelt az ár és az üzleti terv. Az árajánlatokról a NOL augusztus elsején táblázatot közölt: a legtöbbet a szlovák Sped-Trans ígérte (81 milliárd), a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV konzorciumának 50 milliárdos ajánlata csak a hetedik volt.
A második fordulóra változtak a bírálati szempontok, és egy egzaktan mérhető elem, a megajánlott ár volt a legfontosabb tétel: a legmagasabb árral 90, a dolgozókat érintő vállalásokkal pedig 10 pontot lehetett szerezni a százból. A döntésből így lényegében ki lehetett zárni a szubjektív szempontokat. A Magyar Nemzet Online november 27-én megírta, hogy az árajánlatokat tartalmazó lezárt borítékok a pályázati anyagok beérkezését követően közjegyzői letétbe kerültek, s a pályázók az árboríték felbontása előtt ellenőrizhetik azok sértetlenségét. 102,5 milliárd forintos ajánlatával az RCA és a GYSEV Zrt. konzorciuma győzött, a második ajánlat 86 milliárdról szólt. A nyertes emellett 43,5 milliárd forintos fejlesztésre is kötelezettséget vállalt.
A NOL november 28-án megírta, hogy a privatizációs tanácsadók korábban a MÁV Cargo üzleti értékét 50-60 milliárdra taksálták, a MÁV vezetői 80 milliárdos bevételről álmodtak. A hvg.hu december 10-én idézi a Wirtschaftblatt osztrák gazdasági lapból, hogy osztrák ágazati szereplők szerint a megajánlott ár túl magas, mert a MÁV tehervagon-állományának egy része "már csak ócskavasnak jó", és nem tetszik nekik az sem, hogy a győztes konzorcium a MÁV 3,2 ezer dolgozójának továbbfoglalkoztatását garantálná. A Központi Igazságügyi Hivatal vizsgálatba kezdett: a 2008. április 15-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint a tenderkiíró minden pályázati feltételt egzakt módon szabályozott, azok a pályázók számára teljes körben átláthatóak voltak; az ajánlattevők egyike sem emelt kifogást a pályázati kiírás és az értékelés jogszerűségével kapcsolatban.
Összefoglalva: a Kóka vezette minisztérium privatizációs eljárása sikeres volt (hisz a reméltnél lényegesen magasabb bevételt értek el), és tiszta (senki sem vonta kétségbe az eljárás maximális korrektségét).
Az eredményhirdetés után három hónappal a bécsi Format arról írt, hogy egy 2007. júniusi szerződés alapján a Rail Cargo Austria a vételár 1,75 százalékát, 7,1 millió eurót utal sikerdíjként egy kis magyar betéti társaságnak, a Geuronetnek. A magyar lapok idézték az értesülést, s azt, hogy a bécsi lap szerint az osztrák vasúttársaságnál olyan vélemények keringenek, miszerint a pénz egy részét magyarországi politikai intézményeknek és személyeknek szánták, amelyek, illetve akik befolyással lehettek az ügyletre. A HVG információi szerint a privatizációs szerződés több ponton kedvez a vevőnek. (Pompás leleplezés - a szerzők tán úgy gondolják, ha a szerződés minden pontja az eladónak kedvezne, lenne olyan tökkelütött vevő, aki aláírná?) A Geuro-netről a sajtó kiderítette, hogy székhelye a beltag fiának, Gulya Andrásnak a lakására van bejegyezve; hogy Gulyának sok SZDSZ-es kapcsolata van; hogy a tender értékelőbizottságának két szabad demokrata tagjával is ismeretséget ápolt. Meg velem is: Gulya Andrással 2002 óta ismerjük egymást, ő akkor a csonka kuratórium tanácsadója volt az MTV-ben, mi meg Haraszti Miklóssal mentünk megsemmisíteni ezt a hungarikumot. Így mint jó ismerőse mondhatom, hogy ügyfelem hasonló hőfokú kapcsolatokat ápol fideszesekkel, MDF-esekkel és KDNP-sekkel is, nagyon helyesen.
2008 februárja a magyar sajtó számára új időszámítás kezdete: az újságírók és a szerkesztők szinte mindent elfelejtettek, ami addig a MÁV Cargo privatizációjáról akár saját lapjukban korábban megjelent. Mintha Jerevánban lesték volna el a szakma fortélyait: osztogatás vagy fosztogatás, egyre megy. Tök mindegy, hogy a Geuronet az RCA-val szerződött, ergo a sikerdíj mint vételáron felüli tétel az osztrák adófizetőknek fáj. Indifferensnek tekintik, hogy a szabad demokrata ismerősök ellenére a Geuronet-tanácsokkal ellátott RCA-GYSEV páros novemberre több mint duplájára emelte júliusi ajánlatát; annak ellenére sejtetnek korrupciót, hogy az elért bevétel magasabb a szakértők és a MÁV-vezetés által korábban elérhetőnek véltnél, holott korrumpálni akkor éri meg, ha ennek révén áron alul lehet hozzájutni valamihez. Az sem érdekes, hogy hiába ismeri Gulya az értékelőbizottság két tagját, nem megy vele semmire, ha a pénzügyi ajánlat 90 százalékos súllyal esik latba. (Itt emlékeztetnék a kereskedelmitévé-frekvenciák 1997-es pályáztatására, ahol Palmer és Baló Írisz tévéjét a közel 50 százalékkal magasabb pénzügyi ajánlat ellenére azért fúrhatták meg, mert a pontozásnál túlsúlyban voltak a T. Megrendelő szája íze szerint értelmezhető, szoft tételek.)
Az amnézia totális. A sajtó jobboldali küldetéstudattal dolgozó szegmenséről feltételezhetjük, hogy tudatosan nem kapcsolja össze a privatizációs eljárás minőségéről rendelkezésre álló információkat a Geuronet-sztorival - ergo hazudik. A Heti Válasz szerkesztői nyilván olvassák a magyar sajtót, így birtokában voltak azoknak az ismereteknek, amelyeken a Központi Igazságügyi Hivatal vizsgálata is alapult, mégis kétkolumnás cikkben sejtették, hogy itt valami szadeszes tisztátalanság van... Még a címlapra is kirakták Gulya Andrást, akinek talán volt szerepe abban, hogy az osztrákok 52,5 milliárd forintot emelve eredeti ajánlatukon ennyivel gazdagították az országot - igaz, ez reálértékben csak tucatszor több pénz, mint amennyibe a magyar adófizetőknek a Heti Válasz gründolása került, de a kicsit is meg kell becsülni. A sajtó azon részének a teljesítménye viszont, amelytől a gondosság, az elmélyültség és a tárgyszerűség elvárható lenne, megmagyarázhatatlan.
Van egy kérdésem: hogyan fog nyolcmillió honfitársunk a közügyeket illetően megalapozottan állást foglalni, demagógot fölismerni és felelősen dönteni, ha a sajtó nem végzi el a munkáját? Sehogy?
A szerző az MTV kuratóriumi elnökség tagja (SZDSZ)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490215-290024
|
https://web.archive.org/web/20080919110019/http://nol.hu/cikk/490215/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozak-marton-a-cargo-sztori-es-a-sajto
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[
"Gulya András"
] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"sikerdíj"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
5,570 |
Pelle János: A Cargo mint a nyilvánosság terhe
|
Az MTV kuratóriumában az SZDSZ-t képviselő Kozák Márton általában véve a médiát, konkrétan pedig a Schmidt Máriával készült és a hvg.hu-n közölt interjú szerzőjét teszi felelőssé azért, hogy nem cáfolta meg "helyből" a MÁV Cargo privatizációs botrányáról az osztrák sajtóban megszellőztetett s egyes magyar politikai és gazdasági köröknek kellemetlen állításokat (A Cargo-sztori és a sajtó, április 29.). A kifogásolt interjú készítőjeként reflektálok az írására.
|
Mielőtt a konkrétumokról szólnék, érdemes megjegyezni, hogy Kozák Márton, jó néhány hatalomban lévő politikushoz hasonlóan, úgy érzi, a média "hűtlenül cserbenhagyta", nem méltányolja a baloldali kormánykoalíció igyekvését és jó szándékát. A sértettség, a méltánytalanság érzése tűnik ki az írásából, melynek egyébként az utóbbi időben Gyurcsány Ferenc is többször is hangot adott. Telve vagyok empátiával, megértem ezt az érzést, mégis azt ajánlom, az érintettek végezzenek "valóságpróbát", nézzék meg, hogy érzelmeik összhangban állnak-e a tényekkel. Jelen esetben mindazokkal az információkkal, melyek az osztrák-magyar "állobbi" ügyében, akár töredékesen is, rendelkezésre állnak.
A bécsi Format című hetilap megírta: a Rail Cargo Ausztria a MÁV Cargo privatizációja után a vételár 1,75 százalékát utalta át, mégpedig sikerdíj címén a Geuronet nevű kis magyar betéti társaságnak. Az osztrák lap a pontos forrás megjelölése nélkül arról írt, hogy ennek az óriási összegnek, 7,1 millió eurónak a nagyobb része magyarországi politikusok zsebébe jutott, akik az ügylet fölött bábáskodtak, illetve magyar politikai pártoké lett, vagyis a "burkolt pártfinanszírozás" célját szolgálta.
Nem ez az első hír, mely az osztrák sajtóban a magyar pártfinanszírozás korrupciógyanús hátteréről napvilágot látott. Ismeretes, hogy egy másik nagy osztrák cégről, a Strabagról is azt írták, komoly összeget juttatott egyes, az autópálya-tenderek elbírásában jelentős befolyással bíró pártoknak, az SZDSZ-nek és az MSZP-nek is. Még a "kifizetőhelyeket" is megjelölték.
Kozák úgy véli, a közismerten ellenzéki nézeteket valló Schmidt Máriának nem volt alapja azt állítani, hogy a privatizációs ügyletben "kétmilliárdos sikerdíjat kapott valaki, akiről azt sem tudják (ti. a MÁV vezetői), kicsoda". Ezzel a véleményével az újságírónak, illetve a szerkesztőnek vitába kellett volna szállnia, bátran ki kellett volna állnia... Mi mellett is? Az igazságért?
De kedves Kozák Márton, ki ismeri az igazságot, összes részletével együtt, a maga teljességében? Számomra kifejezetten megnyugtató, hogy Gulya Andrással 2002 óta ismerik egymást, és ön jó véleménnyel van róla. De miféle garanciát jelent ez arra nézve, hogy nem igazak a Format információi arról, hogy mi célt szolgált az a 7,1 millió euró, amit Gulya nyelvtanárnő édesanyja betéti társaságának, a Geuronetnek utalt át a Rail Cargo Austria?
Figyelemre méltó teljesítmény az ön részéről, hogy fél napig gyűjtögette az internetről a Cargo privatizációjával kapcsolatos információkat. Ennek alapján állítja, hogy az ügylet körül minden a legnagyobb rendben volt, a MÁV a teherszállító ágazatáért többet kapott, mint amennyit eredetileg remélt. Bizonyára egyetért Gustav Poshalkóval, az Osztrák Államvasutak igazgatójával, aki azt állította a Magyar Közlekedés című szaklapnak adott interjújában: a "Geuronet tanácsadói és szolgáltatói megbízást kapott", mégpedig azért, mert "olyan szolgáltatást ajánlottak, amit mások nem tudtak biztosítani". Vagyis nincs szó lobbizásról, csak tanácsadásról, mely mindenféle szolgáltatást takarhat, lásd például a BKV hasonló szerződéseit. Tény azonban az is, hogy időközben, a bécsi Kurier információja szerint, négy hónappal a megválasztása után már el is küldték az ÖBB-tól Poschalkót, aki tavaly nyáron egyedül, a saját felelősségére írta alá a tanácsadói szerződést Gulyáék Fillér utcai minicégével. A homály immár nemcsak a magyar, de az osztrák oldalon is teljes. Ezek után milyen alapon vonhatná kétségbe egy újságíró egy közszereplőnek azt a jogát, hogy felelevenítsen egy már mások által is pedzegetett vélekedést, mely szerint az egész ügylet hátterében korrupció, titkos kormányzati és pártérdekek húzódnak meg?
"Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot" - írja Esterházy Péter. Mint gyakorló újságíró, mélyen egyetértek vele. Ráadásul, ha interjút csinálunk, rögtön felmerül az a probléma is, hogy a riportalany állításait lehet-e kommentálni, és ha igen, milyen mértékben? Amúgy sem a hvg.hu internetes portál főszerkesztőjét, sem magamat nem sorolnám "a sajtó jobboldali küldetéstudattal dolgozó szegmensének", ezt az állítását visszautasítom. Ön, aki láthatóan felelősséget érez a hányatott sorsú magyar média sorsáért, cikke végén felteszi a kérdést: "hogyan fog nyolcmillió honfitársunk a közügyeket illetően megalapozottan állást foglalni, demagógot fölismerni és felelősen dönteni, ha a sajtó nem végzi el a munkáját? Sehogy?"
Az SZDSZ médiapolitikusaként nem gondolhatja komolyan, hogy a sajtóra "terhelheti rá" a magyar demokrácia összes fogyatékosságát. Bízom benne, hogy az előttünk álló két évben az eddigieknél jóval többet tudunk meg közügyeink állásáról, különös tekintettel a magyar gazdaság valóságos helyzetére. Mert ha csak annyi szivárog ki róla, amennyi a MÁV Cargo privatizációjáról és a Geuronet Bt. tevékenységéről, újra a megalapozatlan ígéretek és az érzelmek befolyásolják majd szavazatainkat a következő országgyűlési választásokon.
A szerző újságíró
|
http://nol.hu/archivum/archiv-490936-290673
|
https://web.archive.org/web/20170204030128/http://nol.hu/archivum/archiv-490936-290673
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pelle-janos-a-cargo-mint-a-nyilvanossag-terhe
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[
"Gulya András",
"Gustav Poschalko"
] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[
"Ausztria"
] |
[
"privatizáció",
"sikerdíj",
"tanácsadás"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
5,571 |
Korrupciót gyanít a szombathelyi Fidesz
|
Az önkormányzat 2005 októberében azzal a megkötéssel értékesítette egy több mint ötezer négyzetméteres belvárosi ingatlanát, hogy a nyertes ingatlanfejlesztő három éven belül köteles parkolóházat építeni.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/65478_korrupciot_gyanit_a_szombathelyi_fidesz
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciot-gyanit-a-szombathelyi-fidesz
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[
"Czeglédy Csaba",
"Kovács Előd"
] |
[
"Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt."
] |
[
"Szombathely"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"privatizáció",
"parkolás"
] |
[
"Czeglédy-ügy"
] |
|
5,572 |
Korrupció nélkül csak amatőr kampányra futná a pártoknak
|
A magyar kampányfinanszírozási szabályok egyenesen ösztönöznek a korrupcióra civil szervezetek szerint. A magyar pártok nyilvánvalóan megsértik a törvényi előírásokat a korteskedés során, miközben a helyzet rendezéséről évek óta nem képesek megegyezni.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/65445_korrupcio_nelkul_csak_amator_kampanyra_futn
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-nelkul-csak-amator-kampanyra-futna-a-partoknak
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
5,573 |
15 milliárdot is elsíbolhatnak a pártok
|
A közelgő választásokra tekintettel a pártok átláthatóbb kampányfinanszírozásáért indít kampányt három civilszervezet. Véleményük szerint új törvényi szabályozás kell, mert a jelenlegi jogszabály maga generálja a korrupciót.
|
A pártok kampányainak tiszta és átlátható finanszírozásáért indított kampányt a Nézőpont Intézet, a Freedom House és a Transparency International. A civilszervezetek hangsúlyozták: nem törvényjavaslatot nyújtanak be, csupán ötleteket adnak, és most induló kampányukkal szeretnék elérni, hogy a kérdés ne kerüljön ki a médiafigyelem középpontjából.
Tarthatatlan helyzet
A három civilszervezet azért fordult a nyilvánossághoz, mert véleményük szerint tarthatatlan a kampányfinanszírozás átláthatatlansága. A törvény szerint jelenleg egy párt körülbelül 400 millió forintot költhet legálisan, egyes becslések szerint azonban 2006-ban például közel 7,3 milliárdot fordítottak erre a célra. A civilek szerint ez az összeg a következő választáson akár 15 milliárdig is felkúszhat.
Molnár Bálint kifejtette: csak feltételezések vannak, a többlet honnan jött és mire ment el, de úgy látja, például a közbeszerzések és a kampánypénzek között lehet összefüggés. A Freedom House igazgatóhelyettese szerint ilyen anomália máshol nincs az EU-ban, bár hozzátette, Olaszországban is komoly problémák vannak e tekintetben. Alexa Noémi szerint a Skandináv országok jelenthetnek pozitív példát, ám a másokkal való összehasonlítás helyett elsősorban a saját megoldásunkat kell megtalálnunk.
Négy alapjavaslat
A szakértők javaslatokat is tesznek, amelyek megvalósításával növelni lehet az átláthatóságot, visszaszorítandó a korrupciót. Az első felvetés szerint közös kampányszámlát hoznának létre, melyről ellenőrzött keretek között emelhetnék le a pártok a felhasználható összeget. A jelenlegi 386 millió forintos keretet tízszeresére növelnék, továbbá 60 naposra rövidítenék a kampányidőszakot és megerősítenék a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzését is.
A civilek azonban hangsúlyozták: a politikai kampányokat csak a pártok tehetik átláthatóbbá, nekik kell új szabályokat alkotniuk, a civilek csak a figyelmet hívhatják fel és javaslatokat tehetnek.
Mint Molnár Bálint a FigyelőNet kérdésére elmondta, a politikusok adnak a civilek véleményére, szervezetét meghívták a témában tartott összevont bizottsági ülésre. Kiemelte azonban, hogy a politika részéről ez a nyitottság csak addig tapasztalható, amíg a média is foglalkozik az üggyel, máskülönben könnyű a szőnyeg alá söpörni.
A politikusokon a sor
A Transparency International ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy a politikusok nyitottak véleményükre, ám a döntést nekik kell meghozniuk.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője kifejtette: a kampányfinanszírozás átalakítása már többször napirenden volt, de az Országgyűlés soha nem alkotott új törvényt. 2006-ban nem szavazták meg a törvénymódosító javaslatot, 2007-ben pedig egy ötpárti egyeztetés utolsó fordulójában bukott el a kezdeményezés. Igaz, 2007 októberében már konszenzusra jutottak a pártok, a javaslatot az alkotmányügyi, a gazdasági, a költségvetési és az emberi jogi bizottság is tárgyalta.
A Freedom House igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a kérdés az, mikor kerül végső elfogadásra. Kérdésre válaszolva Molnár Bálint elmondta, hogy a politikának saját érdeke ellen kell tennie egy új törvénnyel, ám – mint fogalmazott – demokráciában természetes, hogy önmérsékletet tanúsítunk a köz érdekében.
Hátráltató tényezők
Mráz Ágoston Sámuel szerint nem kedvez a törvény elfogadásának, hogy kisebbségbe került a kormány. Emlékeztetett: a többségi kormánynak sem sikerült megegyeznie az ellenzékkel, kisebbségben erre még kevesebb a 2/3-os törvény esélye.
Molnár Bálint szerint az sem segíti az ügyet, hogy 2009-ben EP, 2010-ben pedig országgyűlési választások lesznek. „Ezekhez az időpontokhoz közeledve a pártok elszántsága csökkenni fog” – véli a nemzetközi szervezet igazgatóhelyettese. Hozzátette: kampányuk célja éppen e folyamat felgyorsítása.
Kedvező jelnek ítélik azonban, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott határidőt a parlamentnek a pártalapítványokról szóló törvény módosítására. Így ez a döntés tárgyalóasztalhoz kényszeríti őket.
Ne kallódjon el a téma
Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója is megerősítette, kampányukkal nyomást szeretnének gyakorolni a politikusokra, hogy elérjék a kétharmados törvény módosítását.
Szerinte azonban az egyes polgár is tehet az ügyért, főleg kistelepüléseken, ahol a politikusok és a szavazók közvetlenebb kapcsolatban vannak egymással, így könnyebben napirenden tarthatják a kérdést.
A Fidesz nyitott
A Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján egy e témához kapcsolódó kérdésre válaszolva közölte: zajlott, jelenleg is zajlik egyeztetés e témában az öt parlamenti párt között. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a Fidesz részt vesz ezeken a tárgyalásokon, és nyitott minden szakértői javaslatra.
Hozzátette: a Fidesznek korábban voltak olyan javaslatai, amelyek a választási rendszert, az állam működésének olcsóbbá, hatékonyabbá tételét szolgálhatták volna, ám ezeket a kormánypárti többség visszautasította. Most az új helyzetben ezek a felvetések újra értelmet nyerhetnek – mondta.
|
https://24.hu/belfold/2008/05/07/15_milliardot_is_elsibolhatnak/
|
https://web.archive.org/web/20080609174140/http://www.fn.hu/belfold/20080507/15_milliardot_is_elsibolhatnak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliardot-is-elsibolhatnak-a-partok
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,574 |
Korrupciógyanú Debrecenben
|
Húsz év alatt 3,5-4 milliárd forint bérleti díjat fizet ki Debrecen városa a helyi Lycium hotel bérleti szerződése alapján úgy, hogy a szálloda azt követően sem kerül a város birtokába - közölte Zsiros Zsolt és Varga Zoltán szocialista önkormányzati képviselő szerdán a szálloda előtt tartott sajtótájékoztatón.
|
Azóta a tények igazolták azt, amire a szakértők már a hotel építésekor figyelmeztettek: a Kölcsey központ nem vonz Debrecenbe jelentős konferencia-turizmust, így az azzal egy épülettömbben felépített Lycium hotel üzemeltetése sem lehet nyereséges - tette hozzá.
A szocialista politikus szerint ezt felismerve a befektető szabadulni kívánt a hibás üzleti megfontolásokon nyugvó beruházástól, ezért azt átadta üzemeltetésre a Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaságnak.
Ezzel ismételten bebizonyosodott, hogy a városi holding nem a debreceni lakosok, hanem egy szűk befektetői csoport érdekeit képviseli - jegyezte meg Zsiros Zsolt.
Felidézte, hogy eredeti szándék szerint a városi beruházásban épülő Kölcsey központ mellett egy szállodát és egy irodaházat épített volna fel a kivitelező saját kockázatára.
Menetközben derült ki, hogy a városi fideszes vezetésen kívül senki sem ismerte az eredeti szándékot, hiszen az irodaházból Modern Művészeti Központ lett, amire egyébként szükség van, de ez a "kanyar" azért kellett, hogy az építésre a közbeszerzési eljárást ki lehessen kerülni, biztosítva, hogy a vezetés számára kedves vállalkozó építkezhessen - hangzott el.
Zsiros Zsolt megjegyezte azt is, hogy a hotel üzemeltetését a város úgy vette át, hogy a bérleti díjat nem piaci alapon számolta ki. A város várhatóan 3,5-4 milliárd forint bérleti díjat fizet a beruházónak úgy, hogy a futamidő végén az ingatlan a beruházóé marad - mondta Zsiros Zsolt, aki szerint a szálloda az első évben 70 millió forint veszteséget okozott a városnak.
Varga Zoltán önkormányzati képviselő hozzátette: több információ arra utal, hogy a bérleti díj rugalmas, hiszen a kialakításakor az az elv volt érvényben, hogy a díj fedezze a kivitelező által az építkezéshez felvett több milliárd forintos bankhitel törlesztését is.
Az üzleti élet ilyen megkötést nem enged meg, hiszen ez leveszi az üzleti kockázat terhét a befektetőről - fűzte hozzá.
Varga Zoltán végezetül megjegyezte: egyértelmű, hogy a Lycium hotel a következő kétes értékű - egy, a sok közül - üzlet azon beruházások sorában, ahol mérhető, megfogható kára származik Debrecennek, s amelynek árát a város lakói havonta fizetik meg az irreálisan magas közüzemi díjakban, a "városi sarcban".
Varga Zoltán feltette a kérdést: vajon milyen megfontolások alapján köttetnek Debrecenben olyan szerződések, amelyeknek egyértelmű vesztese csak a város lehet?
|
https://www.hirextra.hu/2008/05/07/korrupciogyanu-debrecenben/
|
https://web.archive.org/web/20230607053305/https://www.hirextra.hu/2008/05/07/korrupciogyanu-debrecenben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciogyanu-debrecenben
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Lycium Hotel"
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom"
] |
[] |
5,575 |
Korrupciós botrány Romániában
|
A Világbank washingtoni vitarendező fóruma elé vitt ügy szálai a korábbi kormányfőig, Adrian Nastaséig is elérhetnek
|
Százmillió dollár kártérítést követel Romániától az Eastern Duty Free nevű brit kereskedelmi vállalat, mondván: jogtalanul vették el tőle 2002-ben a bukaresti Otopeni reptéren és a nemzeti légitársaság, a Tarom járatain korábban elnyert működési engedélyt. Román hivatalnokok állítólag több millió dollárnyi csúszópénzt kértek a szerződések megújításáért, erre a cég nem volt hajlandó. A Világbank washingtoni vitarendező fóruma elé vitt ügy szálai az akkori kormányfőig, Adrian Nastaséig is elérhetnek. FT.com
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/korrupcios-botrany-romaniaban
|
https://web.archive.org/web/20240126101433/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/korrupcios-botrany-romaniaban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcios-botrany-romaniaban
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-05-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
5,576 |
Dávid Ibolya a korrupció elleni fellépésről tárgyalt
|
A keddi találkozót Draskovics Tibor kezdeményezte, amelyen, mint írták, Dávid Ibolya elmondta: a kormány által a korrupció elleni küzdelemről bemutatott stratégiai anyag, bár közel fél éves késéssel született meg, szakmailag elfogadható.
|
Dávid Ibolya a korrupció elleni fellépésről tárgyalt
Dávid Ibolya, az MDF elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszterrel tárgyalt a hazai korrupció elleni hatásosabb fellépésről.A keddi találkozót Draskovics Tibor kezdeményezte, amelyen, mint írták, Dávid Ibolya elmondta: a kormány által a korrupció ellen
2008. április 30. szerda 14:16 - Hírextra
Az ellenzéki politikus szerint külön örvendetes, hogy az anyag kidolgozásában több civil szervezet, így a Transparency International is részt vett.
A közlemény szerint a prioritásként kijelölt négy terület a párt-és kampányfinanszírozás és a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele, a fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása, valamint a korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárások során.
Dávid Ibolya azonban a találkozón elmondta: az elkészült szakmai anyagnak több hiányossága is van, mivel az nem vizsgálta egy speciálisan a korrupció elleni fellépéssel foglalkozó intézmény létrehozásának lehetőségét. Az MDF szerint egy, az ÁSZ jogállásával azonos szintű, a politikától függetlenül, ciklusokat átívelően működő központi közbeszerzési hivatal és egy közbeszerzési biztosi rendszer komoly előrelépést jelentene ezen a területen.
Az ellenzéki pártvezető szerint komoly hiányossága még az anyagnak, hogy az üzleti életben tapasztalható korrupciót nem vizsgálja.
Dávid Ibolya részéről kritikaként elhangzott, hogy a létrehozott Antikorrupciós Tanácsadó Testület a rendelkezésre álló források mellett nem lesz képes hosszú távon érdemi munkát végezni, egyúttal sürgette, hogy a kormányzati cselekvés végre konkrét tettekben nyilvánuljon meg .
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerdai közleményében azt írta: a találkozón az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által a parlamenti pártok frakcióinak megküldött új Polgári Törvénykönyvről szóló előterjesztés mellett a Korrupció Elleni Stratégia elkészült szakmai tervezetéről is tárgyaltak.
Mint írják, Draskovics Tibor örömmel fogadta az MDF elnökének a Korrupció Elleni Stratégiára vonatkozó konkrét javaslatát, és hozzátette, hogy az új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos javaslatokat a tárca alaposan tanulmányozni fogja.
Forrás: MTI
|
https://www.hirextra.hu/2008/04/30/david-ibolya-a-korrupcio-elleni-fellepesrol-targyalt/
|
https://web.archive.org/web/20240127082410/https://www.hirextra.hu/2008/04/30/david-ibolya-a-korrupcio-elleni-fellepesrol-targyalt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/david-ibolya-a-korrupcio-elleni-fellepesrol-targyalt
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,577 |
Konkrét korruocióellenes lépéseket akar az MDF
|
Az MDF álláspontja szerint végre itt lenne az ideje a tetteknek is a korrupció elleni fellépés érdekében. Az MDF elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszterrel tárgyalt a hazai korrupció elleni hatásosabb fellépésről.
|
Konkrét korruocióellenes lépéseket akar az MDF
Az MDF álláspontja szerint végre itt lenne az ideje a tetteknek is a korrupció elleni fellépés érdekében. Az MDF elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszterrel tárgyalt a hazai korrupció elleni hatásosabb fellépésről.
2008. április 30. szerda 12:30 - Hírextra
A Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére létrejött találkozón Dávid Ibolya elmondta, hogy a kormány által a korrupció elleni küzdelemről bemutatott stratégiai anyag – bár közel fél éves késéssel született meg, szakmailag elfogadható. Külön örvendetes, hogy annak kidolgozásában több civil szervezet, így a Transparency International is részt vett. A stratégia által prioritásként kijelölt négy terület:
- a párt-és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele,
- a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele,
- a fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása
- a korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárások során
lényegében egyezik az MDF korábbi szakmai javaslataival.
Az MDF elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elkészült szakmai anyagnak több hiányossága is van, mivel az nem vizsgálta egy speciálisan a korrupció elleni fellépéssel foglalkozó intézmény létrehozásának lehetőségét. Ezt az MDF elsődlegesen azért kifogásolja, mert a kérdésben komoly szakmai viták vannak, és ez a stratégia lenne hivatott ebben a kérdésben véleményt mondani. Az MDF szerint egy – az ÁSZ jogállásával azonos szintű –, a politikától függetlenül, ciklusokat átívelően működő központi közbeszerzési hivatal és egy közbeszerzési biztosi rendszer komoly előrelépést jelentene ezen a területen. Az anyag ennek a kérdésnek a kimunkálásával is adós maradt.
Komoly hiányossága az anyagnak, hogy az üzleti életben jelen lévő korrupciót nem vizsgálja. Amennyiben ez az anyag egy valóban hosszú távú stratégiát céloz meg, akkor az elkövetkező 6-7 esztendőben nem hagyható figyelmen kívül a létező korrupciónak egy olyan tömeges szegmense, ami a vállalkozásoknak és az üzleti kapcsolatokban résztvevőknek komoly sérelmeket okoz, egyúttal a „piac demokráciáját” ássa alá.
Dávid Ibolya részéről kritikaként elhangzott, hogy a létrehozott Antikorrupciós Tanácsadó Testület a rendelkezésre álló források mellett nem lesz képes hosszú távon érdemi munkát végezni, egyúttal sürgette, hogy a kormányzati cselekvés végre konkrét tettekben nyilvánuljon meg.
MDF Sajtóiroda
Kiadó: Magyar Demokrata Fórum
Forrás: MTI-OS
|
https://www.hirextra.hu/2008/04/30/konkret-korruocioellenes-lepeseket-akar-az-mdf/
|
https://web.archive.org/web/20220814124323/https://www.hirextra.hu/2008/04/30/konkret-korruocioellenes-lepeseket-akar-az-mdf/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/konkret-korruocioellenes-lepeseket-akar-az-mdf
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"támogatás",
"engedély"
] |
[] |
5,578 |
A korrupció és a Magyar Gárda miatt kell aggódnunk?
|
A magyar demokrácia egy konszolidált demokrácia - mondta Tom Melia, a Freedom House ügyvezető igazgatója, amikor a szervezet által Magyarországon készített tavalyi elemzést ismertette az Országgyűlés emberi jogi bizottságának és az európai ügyek bizottságának közös ülésén.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64728_a_korrupcio_es_a_magyar_garda_miatt_kell_ag
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcio-es-a-magyar-garda-miatt-kell-aggodnunk
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
5,579 |
Másfél év börtön korrupcióért
|
Tizennyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy izraeli parlamenti képviselőt korrupció miatt.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=3098
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/masfel-ev-borton-korrupcioert
|
ZOOM
|
world-news
|
2008-04-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
|
5,580 |
Az ukrán szállítók egyharmadát érinti a vámkorrupció
|
Az ukrán importőrök és exportőrök egyharmada találkozik korrupcióval a vámügyintézés során, de a vámosok leggyakrabban a nagy szállítóktól követelnek csúszópénzt - derült ki egy szociológiai felmérésből.
|
Az ukrán importőrök és exportőrök egyharmada találkozik korrupcióval a vámügyintézés során, de a vámosok leggyakrabban a nagy szállítóktól követelnek csúszópénzt - derült ki egy szociológiai felmérésből.
A Management Systems International nevű cég Tisztességes Ukrajna elnevezésű programja keretében végzett vizsgálat adatai szerint a megkérdezett ukrán importőrök és exportőrök 61 százaléka a határátlépést tartotta a vámeljárások között a legkorruptabbnak, miközben a nyilatkozók 52 százaléka vélekedett úgy, hogy korrupció leggyakrabban a vámpapírok ellenőrzése és az áru vámkezelése során fordul elő. Az adatközlő vállalatok közel fele legnagyobb gondként a vámügyintézés során a formális eljárások nagy számát, a vámosok túlterheltségét és a sorbanállást nevezte meg - közölte a zakarpattya.net.ua internetes hírújság.
A felmérés adatai szerint az ukrán importőrök és exportőrök 31 százaléka találkozott korrupciós esetekkel az ukrán vámszolgálattal történt érintkezés során az elmúlt 12 hónap folyamán. A megkérdezett vállalatok 20 százaléka állította, hogy a vámosok kenőpénzt, ajándékokat vagy szolgáltatásokat követeltek, miközben a nyilatkozók 16 százaléka elismerte, hogy maga ajánlott a pénzügyőröknek baksist, ajándékot, szolgáltatást. A válaszadó vállalatok hat százaléka nyilatkozta azt, hogy személyes kapcsolatokkal segítette elő a vámügyintézést.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy kenőpénz követelése vagy felajánlása legtöbbször az áru vagy rakomány vámkezelése alatti okmányellenőrzés (27,8 százalék) és a határátlépés (14,2 százalék) során fordul elő.
A megkérdezett cégek több mint fele vélte úgy, hogy a vámkorrupció leghatékonyabban a vámeljárás egyszerűsítésével és a vámpapírok számának csökkentéséve lenne visszaszorítható. A válaszadók 88 százaléka nyilatkozta azt, hogy a vámilletékek 25 százalékos csökkentése lejjebb szorítaná a korrupció szintjét.
Ukrajnában jelenleg folyik a vámügyintézés reformja, amelytől azt remélik, hogy - az eljárások átláthatóbbá tétele és a vámosok számon kérhetőségének fokozása révén - csökkenti a korrupciót a vámon.
A megkérdezett vállalatok 70 százaléka vélte úgy, hogy a vámárunyilatkozat tervezett egységesítése csökkenti a korrupciót az ukrán vámon. Ukrajna bekapcsolódásától a kompjúterizált európai tranzitszállítási rendszerbe (NCTS) a nyilatkozók 73 százaléka remélte a vámkorrupció visszaszorulását.
A 414 vállalatot érintő felmérés Ukrajna összes megyéjében és a Krímben készült 2007 novemberében és decemberében.
|
https://hvg.hu/vilag/20080427_ukran_vamkorrupcio
|
https://web.archive.org/web/20231206153551/https://hvg.hu/vilag/20080427_ukran_vamkorrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/az-ukran-szallitok-egyharmadat-erinti-a-vamkorrupcio
|
HVG
|
world-news
|
2008-04-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
5,581 |
Feljelentéssel megúszhatjuk a kartell-büntetést
|
Jobban érdekeltté tenné az igazságügyi tárca a kartellezésen kapott vállalkozásokat abban, hogy saját büntetésük enyhítése érdekében segítsék a GVH tényfeltárását - írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
|
A lap szerint jóllehet ma is vannak eszközök a kartellezők
ellen, ám ezeket egy sor hátrány miatt alig alkalmazzák. Az új tervek szerint
ősztől már mindenkinek az lesz az érdeke, hogy megszűnjenek a tisztességtelen
piaci összefonódások.
Részletes szabályokkal megerősített "fogolydilemma" alkalmazását
vezetné be egy újonnan benyújtott törvényjavaslat a Gazdasági Versenyhivatal
számára a kartellezők elleni fellépés során. A jelenlegi szabályok is ismerik
az úgynevezett engedékenységi politikát, melynek lényege, hogy a vállalkozások
saját büntetésüket enyhíthetik, ha a többiekre nézve terhelő bizonyítékokkal
állnak elő a versenyhivatal vizsgálatakor.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/05/08/feljelentessel_meguszhatjuk_kartell_buntetest/
|
https://web.archive.org/web/20211023203420/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/05/08/feljelentessel_meguszhatjuk_kartell_buntetest/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentessel-meguszhatjuk-a-kartell-buntetest
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,582 |
Egész Európa vizsgálja a kartellgyanús esetet
|
Versenyfelügyeleti eljárást indított 14 katódsugárcső-gyártó ellen a Gazdasági Versenyhivatal, mivel felmerült a gyanú, hogy összehangolták piaci magatartásukat - mondta el a hivatal szóvivője.
|
A tizennégy vállalat, köztük a Samsung, a Daewoo vagy a Thomson leányvállalatai ellen az Európai Bizottság indított vizsgálatot, felmerült ugyanis, hogy a cégek 1995 és 2007 között megvitatták az árakra, az értékesítés mennyiségére, a keresletre vagy a kapacitáskihasználásra vonatkozó információkat.
Mivel Magyarország csak 2004-től uniós tag, a GVH is vizsgálja, hogy ezt megelőzően kartelleztek-e hazánkban az említett cégek - közölte a GVH szóvivője.
Ha bebizonyosodik a gyanú, az elektronikai vállalatok az előző évi nettó árbevételük 10 százalékáig bírságolhatók, így Mihálovits András szerint a bírság teljes összege igen jelentős lehet.
Hanganyag: Kaputa Júlia
Kezdőlap Gazdaság Egész Európa vizsgálja a kartellgyanús esetet
|
https://infostart.hu/gazdasag/2008/05/06/egesz-europa-vizsgalja-a-kartellgyanus-esetet-197945
|
https://web.archive.org/web/20240127120614/https://infostart.hu/gazdasag/2008/05/06/egesz-europa-vizsgalja-a-kartellgyanus-esetet-197945
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egesz-europa-vizsgalja-a-kartellgyanus-esetet
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-05-06 00:00:00
|
[] |
[
"Daewoo",
"Samsung",
"Thomson"
] |
[
"Európa"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,583 |
Kampány a kampányfinanszírozásért
|
A legutóbbi átfogó korrupciós helyzetjelentés egyik fő megállapítása az volt, hogy a párt- és kampányfinanszírozás, illetve a közbeszerzés terén sürgős változásra van szükség - jelentette ki tegnap, sajtótájékoztatón Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-491065
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampany-a-kampanyfinanszirozasert
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
5,584 |
Hűtlen kezelést gyanít a szombathelyi Fidesz
|
Hűtlen kezelés kísérletét feltételezi a Fidesz szombathelyi szervezete egy, az önkormányzat által pályázat útján értékesített, most pedig állításuk szerint az önkormányzat vagyonhasznosító cége által visszavásárolni kívánt ingatlan esetében...
|
http://nol.hu/archivum/archiv-491044
|
https://web.archive.org/web/20231115082112/http://nol.hu/archivum/archiv-491044-290768
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezelest-gyanit-a-szombathelyi-fidesz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[
"Czeglédy Csaba",
"Kovács Előd"
] |
[
"Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt."
] |
[
"Szombathely"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"parkolás"
] |
[
"Czeglédy-ügy"
] |
|
5,585 |
"Tisztelt Pokorni Úr! Hova ez a nagy sietség?"
|
A Pokorni Zoltán vezette hegyvidéki önkormányzat elkótyavetyéli a Hegyvidék Bevásárló Központot - véli a kerületi MSZP.
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.tisztelt_pokorni_ur_hova_ez_a_nagy_sietseg_.65439.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tisztelt-pokorni-ur-hova-ez-a-nagy-sietseg
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[
"Pokorni Zoltán"
] |
[] |
[
"Bp. XII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[] |
|
5,586 |
Gyenesei: "Nem vagyok sáros"
|
Az önkormányzati miniszter-jelölt szerint ő nem sáros azokban a visszás somogyi cégügyekben, amelyeket (volt Somogy Megyei közgyűlési elnökként) a nyakába próbálnak varrni.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/65102_gyenesei_nem_vagyok_saros
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyenesei-nem-vagyok-saros
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-05-05 00:00:00
|
[
"Gyenesei István"
] |
[] |
[
"Somogy megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"média",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
5,587 |
Egymásért Alapítvány-ügy - a vizsgálat szerint a vámhivatal tiszta
|
Befejeződtek a vizsgálatok, és az érintettek határidőre leadták azokat a jelentéseket, amelyeket az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság kért.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64909_egymasert_alapitvanyugy_a_vizsgalat_szerint
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-alapitvany-ugy-a-vizsgalat-szerint-a-vamhivatal-tiszta
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-05-01 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"ítélet/döntés"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
5,588 |
DBR: se feladatot, se pénzt nem kapott a Metróber
|
Nem kapott pénzt a DBR-től a Metró Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. (Metróber), amellyel 47,5 milliós keretszerződést kötött a közlekedési cég projekt-tanácsadási feladatok ellátására, igaz, feladatot sem adtak még számára - közölte a DBR Metro Projekt Igazgatóság szerdán az MTI-vel.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64868_dbr_se_feladatot_se_penzt_nem_kapott_a_metr
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dbr-se-feladatot-se-penzt-nem-kapott-a-metrober
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Metróber Kft."
] |
[] |
[
"metró",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,589 |
Hangfelvételek Gyurcsány telefonjairól - Zuschlag titkárának mégsem jár a vádalku
|
Az ügyészségi nyomozóknak Lados István mintegy 200 oldalon keresztül vallott az egykori szocialista honatya ügyleteiről, köztük a Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel való kapcsolatáról is.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64826_hangfelvetelek_gyurcsany_telefonjairol_zusc
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hangfelvetelek-gyurcsany-telefonjairol-zuschlag-titkaranak-megsem-jar-a-vadalku
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Lados István",
"Szilvásy György",
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
5,590 |
Hol a Gyurcsány-hangfelvétel? - Az ügyészség cáfol
|
Cáfolja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy az ügyészségen lenne az a hangfelvétel, amelyen Gyurcsány Ferenc Zuschlag Jánossal folytatott telefonbeszélgetéseit rögzítették - értesült a HavariaPress.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64880_hol_a_gyurcsanyhangfelvetel_az_ugyeszseg_ca
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hol-a-gyurcsany-hangfelvetel-az-ugyeszseg-cafol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Lados István",
"Szilvásy György",
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
5,591 |
3 évet kaphat Weiszenberger - megvádolták a kistérségi megbízottat
|
Egy videófelvétel tanúsága szerint a volt MSZP-s képviselő azt ígérte egy vállalkozónak: pénzért cserébe el tudja intézni, hogy minisztériumi támogatást kapjon.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64818_3_evet_kaphat_weiszenberger_megvadoltak_a_k
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/3-evet-kaphat-weiszenberger-megvadoltak-a-kistersegi-megbizottat
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[
"Weiszenberger László"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
|
5,592 |
Mennyi tartozása van az MSZP-nek? - Íme!
|
Hitelképes, spórolós párt az MSZP, s ezt a választásokon bizonyította is a bankoknak - jelentette ki a leköszönő pénztárnok.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64652_mennyi_tartozasa_van_az_mszpnek_ime
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mennyi-tartozasa-van-az-mszp-nek-ime
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-29 00:00:00
|
[] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
5,593 |
Több millióért őriztet egy kifosztott iskolát a Nógrád megyei önkormányzat
|
A zagyvarónai iskolát 2003-ban záratták be, azóta teljesen szétlopták. Az önkormányzat előbb eladta, majd visszavásárolta, mikor már jóval kevesebbet ért.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/64465_tobb_millioert_oriztet_egy_kifosztott_iskol
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-millioert-oriztet-egy-kifosztott-iskolat-a-nograd-megyei-onkormanyzat
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Salgótarján"
] |
[
"ingatlan",
"oktatás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
5,594 |
Vége a pántlikázott pártpénzek korának
|
Az Alkotmánybíróság határozata megállítja a pártalapítványok törvénytelen működését.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/vege_a_pantlikazott_partpenzek_koranak.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vege-a-pantlikazott-partpenzek-koranak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
5,595 |
Tízből kilenc forint jut illegálisan a pártokhoz kampányidőben
|
Három szervezet fogott össze, hogy a közvélemény segítségével rákényszerítse a politikai döntéshozókat: törvényben szabályozzák az átláthatatlan kampányfinanszírozást.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/tizbol_kilenc_forint_jut_illegalisan_a_partokhoz_kampanyidoben.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizbol-kilenc-forint-jut-illegalisan-a-partokhoz-kampanyidoben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-05-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
5,596 |
Közbeszerzés nélkül pöröghet az egészségügyi biznisz
|
A közbeszerzési törvény tervezett módosítása után gyakorlatilag mellőzni lehetne a közbeszerzési eljárást, ha önkormányzatok adják át működtetésre magántársaságoknak egészségügyi intézményeiket.
|
A Fővárosi Bíróság első fokon jóváhagyta a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azt a döntését, amely szerint hibázott a gyöngyösi önkormányzat, amikor közbeszerzés nélkül adta át a Bugát Pál-kórházat és annak ingatlanjait a vagyonkezelési joggal együtt a Hospinvest Zrt.-nek. A Hospinvest a képviselő-testület határozata értelmében 20 évig működtetheti az egészségügyi intézményt. (Emlékeztetőül: a Hospinvest szerezte meg az egri Markhot Ferenc-kórházat is, a szocialista többségű Heves megyei közgyűlés hathatós támogatásával.)
A bíróság elmarasztaló ítéletében kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szabáyait nem írhatja felül egy megengedőbb önkormányzati, egészségügyi, illetve államháztartási törvény. Az ügy egyébként precedensértékű lehet, ugyanis felgyorsult az egészségügyi intézmények magánkézbe adása, és forrásaink szerint jelenleg a közbeszerzési törvény garanciái biztosítják, hogy a kórházak a nyilvános eljárásban találjanak új gazdát.
A közbeszerzési törvényt viszont módosítják, és a folyamatban, állítják szocialista képviselők, MSZP-s lobbitevékenység is tetten érhető. (Egyesek szerint, bár ezt hivatlosan mindenki tagadja, a Hospinvest helyzetbe hozása a cél.) Hogy ez igaz-e, nem tudni. Az viszont tény, hogy Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke levélben fordult Draskovics Tibor igazságügyi miniszterhez. Mondandójának lényege: az egészségügyi intézmények esetében gyakran képtelenség elválasztani a vagyonkezelői jog (ingatlanok) átadását, a közfeladat ellátására (gyógyítás) irányuló szerződésektől. Nem véletlen, hogy Kökény maga is támogatta a 2006-os egészségügyi törvény azon pontjait, amelyek szerint a két elem együttes átadásakor a közbeszerzési szabályokat nem kell alkalmazni.
Kökény értetlenül fogadta a Közbeszerzési Tanácsnak a gyöngyösi önkormányzatot elmarasztaló döntését. (Megjegyzendő, a helyhatóság döntésének jogszerűségét sem az említett testület, sem a bíróság nem vitatta, az ítélet azt taglalta, hogy az ilyen esetekben semmilyen jogszabály alapján sem lehet megkerülni a közbeszerzési törvényt.) Valószínűleg Kökény ezért javasolta, hogy azokat az eseteket, amikor az önkormányzatok közfeladat ellátásához kapcsolódóan adnak át vagyonkezelői jogot, a közbeszerzési törvény mentesítse a közbeszerzési eljárás alól. Elképzelése megvalósításához Kökény Draskovics hathatós segítségét kérte, mert meggyőződése, hogy a módosítás segíti az egészségügyi intézmények hatékony működtetését.
Az tény, hogy a közbeszerzési törvény módosított tervezete az egészségügyi intézmények esetében megadná a közbeszerzési mentességet. Forrásaink szerint úgy, hogy egy másik törvényt tekint irányadónak ezen a területen, és ezt mind a közbeszerzési törvényben, mind az egészségügyi jogszabályokban leszögezi.
|
https://index.hu/belfold/kozbeszerzes/
|
https://web.archive.org/web/20201021164235/https://index.hu/belfold/kozbeszerzes/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzes-nelkul-poroghet-az-egeszsegugyi-biznisz
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"Hospnet Kft.",
"Markhot Ferenc Kórház",
"MSZP"
] |
[
"Heves megye"
] |
[
"közbeszerzés",
"privatizáció",
"egészségügy",
"lobbi"
] |
[] |
5,597 |
Korrupcióval gyanúsítják az izraeli miniszterelnököt
|
Ehud Olmert elismerte, hogy dollárszázezreket kapott egy amerikai üzletembertől, de tagadja, hogy ez vesztegetés lenne.
|
Illegális kampánydinanszírzással gyanúsítja az izraeli rendőrség az ország miniszterelnökét, Ehud Omertet. Olmert beismerte, hogy kapott pénzt egy amerikai üzletembertől, de tagadja, hogy ez vesztegetés lett volna. Ha vádat emelnek ellene, lemond a hivataláról, nyilatkozta a Haárec izraeli napilap online kiadásának.
A rendőrség szerint Olmert illegális keretek között dollárszázezreket kapott Moris (Moshe) Talansky amerikai üzletembertől. Olmertet a múlt pénteken hallgatták ki, eddig titoktartási kötelezettség miatt nem hoztak nyilvánosságra részleteket az ügyről, írja a Haárec. A titkosítást a tel-avivi felsőbb bíróság a rendőrség és bírósági tisztviselők kérésére oldotta fel, bár a lap értesülései szerint elvileg a jövő hétig tartott volna.
Olmert a televízióban élőben közvetített üzenetben felelt a vádakra. Azt állította, hogy kampánypénzügyeit egy ügyvéd intézte, és minden jogszerűen történt. "Sohasem fogadtam el kenőpénzt, egy fillért sem vettem el magamnak" - mondta.
A Tízes csatorna nevű helyi tévéadó értesülései szerint Talansky - aki csak stróman volt - készségesen mindent bevalott a rendőrségen. Az ügy még Olmert jeruzsálemi polgármestersége idején történt.
|
https://index.hu/kulfold/hdlmrt1087/
|
https://web.archive.org/web/20201021183203/https://index.hu/kulfold/hdlmrt1087/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcioval-gyanusitjak-az-izraeli-miniszterelnokot
|
Index
|
world-news
|
2008-05-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
5,598 |
Borókai Gábor: A Cargo-sztori és a Kozák
|
Kozák Márton osztott. Az MTV-kuratórium elnökségének SZDSZ-es tagja forradalmi hevülettel esett neki a teljes magyar sajtónak (A Cargo-sztori és a sajtó, április 29.). Válogatás nélkül kaszabolt, demagógozott mindenkit.
|
http://nol.hu/cikk/491230/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borokai-gabor-a-cargo-sztori-es-a-kozak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[
"Gulya András"
] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[
"Ausztria"
] |
[
"sikerdíj",
"lobbi"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
|
5,599 |
Távozik a MÁV Cargo-botrány osztrák főszereplője
|
Négy hónappal beválasztását követően távozik az osztrák vasutak (ÖBB) igazgatótanácsából Gustav Poschalko vezérigazgatóhelyettes.
|
A bécsi Kurier értesülése szerint az illetékes miniszterek a színfalak mögött már megegyeztek, hogy az ÖBB felügyelő-bizottságának április 22-i ülésén menesztik a vasúttársaság vezérét, Martin Hubert, és vele együtt útilaput kötnek helyettese, Poschalko lába alá is.
A szociáldemokrata párt vezetéséhez közelálló Poschalko decemberben annak jutalmául került az ÖBB egyik legmagasabb pozíciójába, hogy mint a RailCargoAustria (RCA) vezetője ő vezette a tárgyalásokat a magyarokkal a MÁV Cargo megvételéről. S bár a privatizációs tárgyalások eredményre vezettek, az immár az RCA-tól feljebb lépett, 68 éves szakember nem tudta lemosni magáról a privatizáció kilobbizásával megbízott magyar cég körüli tisztátalanságokat.
Mint emlékezetes, az RCA 7,1 millió eurót fizetett sikerdíj gyanánt – azaz a pénz még csak készenlétben áll, hiszen a magyar versenyhivatal még nem adta az ügyletre áldását – a „no name” Geuronet nevű magyar minicég tényleges tulajdonosának, Gulya Andrásnak a vásárlás előmozdítására. Poschalko egy beosztottjával írta alá az egyezséget, az RCA igazgatóságának másik két tagja ugyanis nem volt hajlandó vállalni a megállapodást. A hivatalos magyarázat szerint mindketten éppen szabadságon voltak.
A bécsi Format által januárban kirobbantott botrány azt sugallta, hogy a tanácsadási tevékenységben meghökkentően nagy összeg magyarországi pártfinanszírozási célokat szolgált, Bécsben viszont az terjedt el, hogy a pénz jó része osztrák vasúti menedzserekhez találna vissza. Poschalko a koalíciós kompromisszumnak lett most áldozata, Hubert a szociáldemokrata közlekedési miniszter akarta leváltani, ezért tőle a néppárti alkancellár-pénzügyminiszter kívánt búcsúzni.
|
https://hvg.hu/itthon/20080411_mav_cargo_obb_rcia_Poschalko_Geuronet
|
https://web.archive.org/web/20220314084659/https://hvg.hu/itthon/20080411_mav_cargo_obb_rcia_Poschalko_Geuronet
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tavozik-a-mav-cargo-botrany-osztrak-foszereploje
|
HVG
|
eu-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[
"Gustav Poschalko"
] |
[
"Rail Cargo Austria"
] |
[
"Ausztria"
] |
[
"pártfinanszírozás",
"sikerdíj"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
5,600 |
Ausztriában sokallják a MÁV Cargóért ajánlott árat
|
Osztrák ágazati elemzők szerint túl sokat ajánlott a MÁV Cargo részvényeiért az osztrák államvasutak teherszállító leányvállalata, a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere, a GYSEV Zrt., írta a Wirtschaftsblatt hétfőn.
|
Osztrák ágazati elemzők szerint a megajánlott ár azért túl sok, mert a MÁV tehervagon-állományának egy része "már csak ócskavasnak" jó, és nem tetszik nekik az sem, hogy a MÁV 5 ezer dolgozójának továbbfoglalkoztatását garantálná a konzorcium.
A második helyezett szlovák Spedtrans és a Slavia Capital konzorciuma 86 milliárd forintot ajánlott a részvényekért, a Cargo Central Europe konzorcium 57,138 milliárd forintos ajánlatot tett.
Ha sikerül a MÁV Cargo átvétele, akkor az ÖBB-nek leányvállalata révén első ízben sikerül abszolút domináns pozíciót szereznie egy egész ország vasúti teherszállítási piacán. Az ÖBB leányvállalatai jelenleg 23 európai országban aktívak.
A MÁV Cargo megszerzésével az ÖBB szállítása, amely tavaly 93 millió tonna volt, megduplázódnék, és kétszeresére, 26 ezerre nőne a vagonparkja is.
A Rail Cargo Austria tavaly 8237 alkalmazottal 2,25 milliárd euró árbevételt és 42,6 millió euró üzemi eredményt ért el. A MÁV Cargo 3170 alkalmazottal 371 millió eurónak megfelelő bevételt és 10,9 millió eurós adó előtti eredményt ért el.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20071210_ausztria_MAV_Cargo_ajanlat
|
https://web.archive.org/web/20220314160704/https://hvg.hu/gazdasag/20071210_ausztria_MAV_Cargo_ajanlat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ausztriaban-sokalljak-a-mav-cargoert-ajanlott-arat
|
HVG
|
eu-news
|
2007-12-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ausztria"
] |
[] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
5,601 |
Tízmilliók Tocsik Mártának
|
Tocsik Mártának a bruttó 804 millió forintos sikerdíjból bruttó 80,7 millió forint jár, a felvett összegből 562,5 millió forintot és annak kamatait vissza kell fizetnie - így döntött jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, s ezzel lényegében lezárta a Tocsik-ügyet.
|
Közel 12 éve óta húzódó jogvitát zárt le nemrég a Fővárosi Ítélőtábla. Tocsik Márta büntetőügye évekkel ezelőtt felmentéssel végződött, de az általa felvett pénzről egészen mostanáig folytak perek. Tocsik Márta több mint tíz évvel ezelőtt 804 millió forint sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-től az önkormányzatokkal a privatizált cégek alatt fekvő belterületi földek ellenértéke ügyében folytatott tárgyalásai nyomán. A képlet: az államnak biztosan fizetni kell, de ha az önkormányzatok engednek az árból, gyorsabban - még az adott polgármesteri ciklusban - hozzájutnak az összeghez. Tocsik ebben az áralkuban vett részt, és a lealkudott összegekből kapott sikerdíjat. Hogy jogosan-e, azt több szervezet is vitatta.
A Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert az ÁPV Rt. és Tocsik ellen. A Legfelsőbb Bíróság jogerősen úgy döntött: jogszabályba nem, de jó erkölcsbe ütköznek a szerződések, ezért semmisek. A Fővárosi Bíróságot az eljárás folytatására utasította. A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban felülvizsgálati eljárásában is hatályban tartotta a korábbi ítéletet. A döntés értelmében a Fővárosi Bíróságnak kellett tisztáznia, hogy Tocsiknak mennyit kell visszafizetnie.
A Fővárosi Bíróság első fokon úgy ítélte meg, hogy Tocsiknak 801 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatait kell megfizetnie. Azaz Tocsik munkája mindössze 3,3 millió forintot ért.
A bíróság indoklásában egyebek mellett kifejtette: Tocsikot nem terhelte kockázat, nem a rátermettségén és ügyességén múlott az eredmény, az előre biztosított volt. Megállapította azt is, hogy szükségtelen volt a közvetítő bevonása. Az ítélet szerint Tocsik nem végzett érdemi munkát. A bíróság szerint a jogásznő nem bizonyította, hogy az önkormányzati igényeket tételesen ellenőrizte, illetve egyeztette. Nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy Tocsik használta az ÁPV Rt. nyilvántartását az önkormányzati igények ellenőrzésére, illetve, hogy részt vett volna a szerződéstervezetek elkészítésében. A bíróság ezek alapján Tocsik munkájának értékét az ÁPV Rt.-nél foglalkoztatottak bére alapján határozta meg.
Tocsik fellebbezésében az ítéletnek a munkavégzésére vonatkozó megállapításait kifogásolta. Véleménye szerint a közreműködők igénybevétele éppen az önkormányzatok hiányos nyilvántartása, tájékozatlansága miatt lehetett indokolt.
A Fővárosi Ítélőtábla a közelmúltban hozott jogerős ítéletében - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság döntését - úgy határozott: Tocsiknak nettó 562,5 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatát kell az ÁPV Rt. részére megfizetnie. Másfelől: bruttó 80,7 millió forint jár neki az elvégzett munkája után. Az ítélőtábla szakértői véleményre alapozva állapította meg ezt az összeget.
Tocsik Márta ellen a 804 millió forint kapcsán az ÁPV Rt. (ebben a perben az alperestársa) - is pert indított. Azt a jogvitát e mostani ügy jogerős elbírálásáig felfüggesztették.
Tocsik Márta egyébként szerepel az APEH-nél nyilvántartott, 10 millió forint feletti adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján.
Justitia és Tocsik Márta 2003. április 8-án
|
http://nol.hu/archivum/archiv-491216-290925
|
https://web.archive.org/web/20231025060407/http://nol.hu/archivum/archiv-491216-290925
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliok-tocsik-martanak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[
"Tocsik Márta"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] |
[] |
[
"sikerdíj",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
5,602 |
Korrupcióval gyanúsítják az izraeli miniszterelnököt
|
Illegális kampányfinanszírozás miatt korrupcióval gyanúsítja a rendőrség Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt - jelentette be az igazságügyi minisztérium csütörtök este.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-491252
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcioval-gyanusitjak-az-izraeli-miniszterelnokot-1
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
5,603 |
CR Szerda: Inkognitóban a korrupció
|
Május 21-én tartják a Gerbeaud Házban a következő CR Szerdát. A klubest témája: Inkognitóban a korrupció - külső kontroll, átláthatóság, és felelős cégvezetés. Beszélgetőtársak: Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár, Szombati Zsuzsa a Transparency Intrenational elnökségi tagja, és Varga István, a Shell Hungary Zrt. igazgatótanácsának elnöke.
|
Mit mutatnak a statisztikai halmazok?
A Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe (CPI) szerint Magyarország helyezése és pontszámai az elmúlt hat évben szinte változatlanok maradtak. Az 1-től 10-ig terjedő skálán a középmezőnyben foglalunk helyet. A 2006-os Gallup Korrupciós Index (GCI) szerint Magyarország a 78. helyen áll (az 1-től 100-ig terjedő skálán elért 84 ponttal). Magyarországot a felmérések által vizsgált többi közép-kelet-európai, átalakulás alatt lévő országnál - Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság kivételével - kevésbé tartják korruptnak.
A Világbank üzleti környezetről és vállalati teljesítményről végzett felmérése (BEEPS) szerint a cégek 10 százaléka állítja, hogy gyakoriak a nem hivatalos kifizetések (ez a 2002-es adatok fele), és a cégek 25 százaléka jelezte, hogy a korrupció problémát okoz az üzleti életben (2002-ben ez 20 százalék volt).
A május 21-én, 18 órakor kezdődő CR Szerda klubesten a következő fontosabb kérdések kerülnek terítékre:
A korrupciós gyakorlatok leggyakoribb formái (politika és gazdaság összefonódása)
Magasabb korrupciós index - alacsonyabb versenyképesség és magasabb befektetési kockázat
Csapdák és fokozatok
Tehetünk ellene az üzleti világban is? Hogyan? Milyen hatékony eszközök működnek a nemzetközi világban? És magyar (akár multi, akár magáncég élén) cégvezetőként -megküzdve a múlt örökségeivel, kultúrájával - mit tudunk átvenni?
Anglo-amerikai és nem anglo-amerikai modellek a felelős vállalatirányításban
Melyiket követik a magyar cégek?
Predesztinálva vagyunk valamelyik modellre?
Új játékszabályok és mi lehet az eredmény?
A klubest továbbra is térítésmentes. Még több információ és regisztráció itt.
|
http://www.uzletietika.hu/20080508/cr_szerda_inkognitoban_a_korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20080509155613/http://www.uzletietika.hu/20080508/cr_szerda_inkognitoban_a_korrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cr-szerda-inkognitoban-a-korrupcio
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,604 |
Zavaros A Társulat szerződése
|
Számos megkérdőjelezhető szerződést talált a Magyar Televíziónál a társaság felügyelőbizottsága. Úgy tűnik, a köztévé vezetői kijátszhatták a médiatörvényt.
|
„Nem adható ki” az MTV nagy értékű szerződéseinek nyilvánosságát szabályozó elnöki utasítás – hárította el április elején az újságírói érdeklődést a köztévé kommunikációs irodája. Akkor még azt gondolhattuk: egyszerűen abból adtak leckét, milyen az átláthatóság “Szabadság tér módra”, pár nappal később azonban teljesen más megvilágításba került a történet.
Trend a lelke
Ekkor tudódott ki ugyanis, hogy az MTV felügyelőbizottsága finoman szólva sem elégedett az intézmény szerződéskötési gyakorlatával azt követően, hogy a tüzetesebben megvizsgált másfél száz tavalyi megállapodás négyötödénél talált valamilyen hibát. Ráadásul a problémás darabok között akadt néhány igen nagy értékre szóló.
A helyzetet a menedzsment rutinosan kezelte: az ügyvezető két héten belül részletes tájékoztatást ígért a kuratóriumnak. Csakhogy az őt alelnöknek (általa pedig igazgatónak) kinevezett Rudi Zoltán kommunikációs csapata egy hajmeresztő húzással oszlatta el – legalább részben – a ködöt, amikor egy nappal az ügy kipattanása után emelték a tétet.
Azt kürtölték ugyanis világgá, hogy a tavalyi, mintegy ötezer szerződés felét „a szigorú belső szabályokkal összhangban” kötötték – ez egy másik olvasatban annyit tesz: minden második esetben csak kapirgálnia kell annak, aki kekeckedni akar. Még akkor is, ha azzal mentegetőztek, törvényt nem, csupán saját belső szabályait sértette meg a cég ezekben az esetekben, anyagi kárt pedig a történtek nem okoztak.
Osztották az összeget?
Csak azt felejtették el, miért is születtek egykoron a törvényinél szigorúbb belső előírások. Az MTV első tíz részvénytársasági éve ugyanis nem volt híján pénzügyi botrányoknak. Elég, ha az első választott elnök, Peták István vagy Rudi hivatali elődje, Ragáts Imre dicstelen távozására gondolunk. Meg arra, milyen MTV-renomét teremtett a folyamatos balhéhangulat. (A mikroklímát jól érzékelteti, hogy az egyik netes lap azzal a címmel tálalta a történetet: Az MTV trükközik legdrágább műsoraival.)
Rudi elnök utolsó napján búcsúzik kollégáitól. Másnap visszajött – Fotó: MTI
Így – egy kis jóindulattal – az akklimatizáció hiányának tudhatjuk be azt is, miként kezelték a problémakupac leglátványosabb elemét, a százmilliós szerződéseket ért kifogásokat. A vizsgálók ugyanis azt sérelmezik: a köztévé több, de az értékhatár alatt maradó szerződés megkötésével kerülte ki a médiatörvény azon passzusát, amely szerint a tulajdonosi testülettel engedélyeztetni kell a 300 milliónál nagyobb értékre szóló kontraktusokat.
Négy műsor a célpontban
Márpedig a jelek szerint ezek voltak a „nagyvadak”. Ha ugyanis a felügyelőbizottság álláspontja győz, a menedzsmentnek majdnem kétmilliárdnyi szerződésről kell számot adnia – utólag. Ezek között az RTL Klubtól vett filmcsomag, vetélkedő (Az örökös), valamint egy esztrádműsor (Csináljuk a fesztivált) szerepel, a vitatott sorsú pénzkupac egyharmadát pedig A Társulat című tehetségkutató műsor vitte el.
A felsoroltak tagadhatatlanul az átlagosnál nagyobb nézettségű produkciók. Ennek ellenére nem vehetünk mérget rá, hogy csak egy barackot kap a fejére főnökétől, aki egy laza félmondattal megkérdőjelezte az fb szakértelmét. Mondván, az „pénzügyi szempontból csak azt nézte, hogy a három sorozat azonos címmel futott, illetve fut ma is, arra azonban már nem volt tekintettel, hogy egy műsor indításakor nem lehet számolni a folytatással, mert az alapvetően a fogadtatástól függ”. Magyarán: ha ugyanazzal, ugyanarra, de többször, a háromszázmilliós limit alatti összegekben szerződnek, minden a legnagyobb rendben van.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/05/08/titkoljak_mtv_nyilvanos_szerzodeseit/
|
https://web.archive.org/web/20080509004351/http://www.fn.hu/media/20080429/titkoljak_mtv_nyilvanos_szerzodeseit/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zavaros-a-tarsulat-szerzodese
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-05-08 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,605 |
Másfél milliárdot bukott a Siemens a botrányon
|
A felügyelőbizottság vizsgálata szerint 1,6 milliárd euró kár érte a Siemenst amiatt a vesztegetési botrány miatt, amely 2006 végén került nyilvánosságra. A céget átvilágító amerikai könyvvizsgálók szerint a korábbi vezetésből többen személyesen is felelősek a vesztegetésekért.
|
A korrupciós botrány a Siemens szinte valamennyi területére kiterjedt, számos országban került sor vesztegetési pénzek kifizetésére - állapították meg azok a belső vizsgálatok, amelyeket a német ipari konszern jelenlegi vezetősége kezdeményezett, és amelyekből szerdán hoztak nyilvánosságra részleteket. A belső vizsgálat szerint a korrupció miatt 1,6 milliárd eurós kár érte a Siemenst.
A felügyelőbizottság (FB) elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket megítélés szerint legalábbis közvetett felelősség terhel a történtekért. A korrupciós botrány 2006 végén robbant ki, amikor a bajor rendőrség őrizetbe vette a cég több vezetőjét is. A német sajtó információi szerint a Siemens akár egymilliárd eurót is fordíthatott arra, hogy potenciális megrendelőket vesztegessen meg. A botrány miatt lemondott a cég elnök-vezérigazgatója és a felügyelőbizottság elnöke is.
A Siemenst átvizsgáló amerikai könyvvizsgáló iroda a kiszivárgott hírek szerint azzal vádolta meg a konszern korábbi vezetőit, hogy visszaéléseket követtek el, megszegték a törvényt, illetve a belső szabályokat. Egyes menedzserek ellen azt a vádat hozta fel, hogy voltak információik az állítólagos megvesztegetésekről, de azokra nem megfelelően és nem elég gyorsan reagáltak.
A FB egyelőre nem közölte, hogy a korábbi vezetők közül kikkel szemben tervezik kártérítési igény előterjesztését. Meg nem erősített sajtóinformációk szerint ugyanakkor az első számú gyanúsított Heinrich von Pierer, az igazgatóság, majd a FB volt elnöke, akit több korábbi Siemens-menedzser is megvádolt azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást.
Von Pierer, - aki 1992 és 2005 között volt az igazgatóság elnöke, majd 2007 tavaszáig az FB élén állt - cáfolta az ellene felhozott vádakat. Ennek ellenére a müncheni ügyészség azt tervezi, hogy hamarosan hivatalos vizsgálatot indít Heinrich von Pierer tényleges szerepének tisztázására. Sajtójelentések szerint a korrupciós ügyleteket vizsgáló amerikai cég a vesztegetésben érintett országok között név szerint Nigériát, Norvégiát, Olaszországot, Oroszországot, Ausztriát, Görögországot és Malajziát említette.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/04/siemens-botrany-lezarult-a-ceg-belso-vizsgalata
|
https://web.archive.org/web/20201031220422/https://www.origo.hu/nagyvilag/20080430-siemens-botrany-lezarult-a-ceg-belso-vizsgalata.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/masfel-milliardot-bukott-a-siemens-a-botranyon
|
Origo
|
eu-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,606 |
Kellemetlen születésnapi ajándék
|
Az izraeli kormányfő egy újabb korrupciós botránnyal sokkolta fennállása 60-ik évfordulóját ünneplő országát.
|
Ehud Olmert, Izrael miniszterelnöke tagadja az ellene felhozott vádakat, miszerint egy amerikai-izraeli üzletember, Moshe Talansky pénzt dugdosott volna a zsebébe. Az izraeli igazságügyi miniszter által egy hete foganatosított hírzárlat feloldását követően, csütörtök éjjel Olmert ugyan elismerte, hogy Talansky a múltban többször támogatta választási kampányait, azonban hangoztatta, hogy a saját zsebébe ezekből a pénzekből semmi nem vándorolt. Az Olmert ellen felhozott legújabb vádak csak tovább rontanak a számos vesztegetési botrányban érintett kormányfő renoméján; az csak külön hab a tortán, hogy a legújabb hírek akkor szivárogtak ki, amikor Izrael állam fennállásának 60-ik születésnapját ünnepelte. A botrány nem sokkal az Egyesült Államok elnökének látogatása előtt pattant ki, és a BBC beszámolója szerint rossz hatással lehet az izraeli-palesztin béketárgyalásokra is. Morris Talansky beszámolója szerint a kilencvenes években több százezer dollárnyi készpénzt adott Olmertnek a találkozásaik alkalmával; a rendőrség állítása szerint nincs biztos információjuk arról, hogy ezeket az összegeket Olmert mire használta fel. Az izaeli miniszterelnök ragaszkodott korábbi állításához, miszerint legális keretek között vette át a kampányai támogatására nyújtott összeget, és leszögezte: amennyiben vádat emelnek ellene, fontolóra veszi a lemondását, addig azonban nem hajlandó érdemben foglalkozni a vádakkal.
|
https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/kellemetlen-szuletesnapi-ajandek.368563.html
|
https://web.archive.org/web/20240127124619/https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/kellemetlen-szuletesnapi-ajandek.368563.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/kellemetlen-szuletesnapi-ajandek
|
economx.hu (napi.hu)
|
world-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
5,607 |
Lemond a Samsung adócsalással gyanúsított főnöke
|
A Samsung csoport adócsalással gyanúsított nagyfőnöke Lee Kun-hee ma bejelentette lemondását - olvasható a The New York Times internetes oldalán.
|
A 66 éves elnök a döntését az országos televíziók által közvetített sajtókonferencián jelentette be, kényszeredett mosolyú cégvezetői társaságában. Lee húsz éven keresztül állt az 59 cégből álló konglomerátum élén, amely időközben globális márkává fejlődött, de ezt az utat számos korrupciós botrány övezte.
Lépését különösebben nem indokolta, mindössze annyit jegyzett meg, hogy sajnálja, de szerinte itt az idő, hogy távozzon és a múlt összes hibáit is magával vigye. A bejelentést szakértők váratlan lépésként értékelik, hiszen az elmúlt két évtized alatt az elnöknek számos gyanús ügyletet sikerült túlélnie, köztük az ellene a 90-es években zsarolás miatt hozott bírói ítéletet is. Egyelőre nincs hír arról ki követi majd a dél-koreai csoport élén.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/lemond-a-samsung-adocsalassal-gyanusitott-fonoke
|
https://web.archive.org/web/20221201072601/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/lemond-a-samsung-adocsalassal-gyanusitott-fonoke
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/lemond-a-samsung-adocsalassal-gyanusitott-fonoke
|
Világgazdaság
|
world-news
|
2008-04-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
5,608 |
Nem találják a börtön elől bujkáló ex-polgármestert
|
Még keresik a rendőrök dr. Szarvas Attilát. Egy év börtönbüntetésre ítélte, két esztendőre a közügyektől is eltiltotta a bíróság a kutyaólas demonstrációról is elhíresült volt mezőkovácsházi polgármestert.
|
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az ítélet augusztusban emelkedett jogerőre. Három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználásában találták bűnösnek az egykori vezetőt.
A Magyar Nemzet néhány napja egy összeállításában közölte: továbbra sem találja a rendőrség Szarvas Attilát, Mezőkovácsháza volt MSZP-támogatású, független polgármesterét. A lap információja a cikkben írottak szerint Nagy Lajostól, a mezőkovácsházi rendőrkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályvezetőjétől származik. A kapitányságvezető-helyettes a Magyar Nemzetnek akkor elmondta, Békés megye területén ellenőrizték azokat a helyeket, ahol Szarvas Attila bujkálhatna, de nem akadtak nyomára, így szinte biztos, hogy az egykori polgármester nem a megye területén tartózkodik.
Megkeresésünkre a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság ezt az információt megerősítette, ám a keresés érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatással egyelőre nem szolgáltak.
Szarvas Attilát korábban, 2002-ben magánokirat-hamisítás miatt is elítélték Nógrád megyében. Az 1 év 10 hónapos börtönbüntetését 3 év próbaidőre felfüggesztették. Legutóbbi ügye miatt 2007 novemberében kellett volna börtönbe vonulnia. Mivel ezt nem tette meg, december 21-e óta körözik.
|
https://www.beol.hu/kek-hirek-bulvar/2008/04/nem-talaljak-a-borton-elol-bujkalo-ex-polgarmestert
|
https://web.archive.org/web/20200803153944/https://www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/nem-talaljak-a-borton-elol-bujkalo-ex-polgarmestert-138587/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-talaljak-a-borton-elol-bujkalo-ex-polgarmestert
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2008-04-21 00:00:00
|
[
"Szarvas Attila"
] |
[] |
[
"Mezőkovácsháza"
] |
[
"jogosulatlan gazdasági előny"
] |
[] |
5,609 |
Visszatartott kartellezők
|
Többfrontos támadásra számíthatnak a kartellezők: a versenytörvény és a közbeszerzési törvény módosítása is a hatékonyabb fellépést célozza. Szükség is van a szigorra: az ily módon szövetkezők több tízmilliárdos kárt okozhatnak.
|
A kartellezés a legsúlyosabb versenyjogsértés. A résztvevők rejtett tranzakcióikkal gazdasági működésük egy részét átláthatatlanná teszik, s ez a gazdasági folyamatok átláthatóságát is rontja. A közbeszerzésekhez kapcsolódó manipulációk pedig rendszerint összfonódnak a korrupcióval. A kartellek felgöngyölítése titkos-szövevényes természetükből adódóan rendkívül nehéz. Egyre hosszabb időbe telik, míg az alapos gyanúhoz elegendő információ - és bírói engedély - birtokában a GVH kartellcsoportja úgymond rajtaütésszerűen lecsaphat a szövetkezőkre. A gyorsabb feltárással viszont tetemes kár előzhető meg. A küzdelem egyik fontos eszköze az úgynevezett engedékenységi politika. Lényege, hogy a megállapodást felrúgó kartelltag aktívan segíti a versenyhatóságot az ügy leleplezésében, ennek fejében pedig teljességgel vagy részben mentesül a bírság megfizetése alól. Kedvezmény az "árulónak"?
Úgy bizony! Mert a kartellek feltárását és megszüntetését szolgáló közérdek sokkal fontosabb s nagyobb hasznot hajt a társadalom és a fogyasztó számára, mint a cég megbüntetéséhez fűződő érdek. Ám míg az engedékenység eredményesen működik nyugati határainkon túl - a világméretű vitaminkartell szervezőjét, a Hoffmann-La Roche és a BASF vállalatot például az egyik kartelltag-versenytárs dobta fel -, nálunk eddig mérsékelt sikert hozott. Magyarázható ez a sajátos hazai viszonyokkal: a kartell könnyen összehozható a kis piac, a kapcsolatok, az egymástól való függés okán, de éppen emiatt nehéz is a szakítás.
Bár a GVH következetesen alkalmazza a közleményében rögzített engedékenységi politikáját, a vállalkozások számára nagyobb garancia a kilátásba helyezett kedvezményekre, ha azokat majd a versenytörvény írja elő. És talán többen is fognak élni az "árulás" lehetőségével.
A jogsértések felderítését segítheti a készülő közbeszerzési törvénynek az a passzusa is, amely szerint a tenderek kiíróinak jelezniük kell a versenyhivatalnak, ha a pályázók között valamiféle öszszejátszást gyanítanak. Sok szakember már régóta szorgalmazza ezt a szabályt. Kétségtelen, főleg hosszabb távú pályázatoknál nehezen hihető, hogy a kiíróknak ne tűnne fel a versengők közötti esetleges szövetkezés...
Ki felel a jogsértésért? Maga a cég, illetve - 2005 ősze óta - akár ötévi börtönnel is a közbeszerzési, koncessziós kartellezés résztvevője. A jövőben pedig társasági jogi felelősséggel is tartozhat az a döntéshozó tisztségviselő, akinek a cégét kartellezés miatt jogerősen megbírságolják. Büntetése: kétéves eltiltás mindenféle vezetői poszttól.
A vállalkozások azt mondják, ez már sok. Hiszen - különösen az Európai Bizottság 2006 szeptemberében kiadott bírságközleménye óta - igen súlyos, a profitot is elvivő versenybírságra kötelezhetik őket, miközben vezetőik felett Damoklesz kardjaként lebeg a büntetőjogi felelősségre vonás. Aztán - autópályakartell-ügyben például - már itthon is elkezdődtek a kártérítési perek, ezek nyomán akár a bírságot meghaladó összegeket is kifizethetnek a jogosultaknak. Ráadásul a módosuló versenytörvény e tekintetben könnyítené a károsultak dolgát...
De nem feledhető: a kartellek legalább 10, nemegyszer - például a vitaminkartell esetén - 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat. A GVH az elmúlt években több mint száz kartellező céget bírságolt meg, 20 milliárd forintot meghaladó értékben. Az okozott kár azonban óvatos becslések szerint 60-70 milliárd forintot tehet ki, sőt ennél is többet. Egy tavalyi konferencián elhangzott: a kartellezéssel felhajtott ár kevesebb terméket, szűkebb választékot és rosszabb minőséget indukál, dráguló közbeszerzéseket eredményez, miközben csökken a versenyképesség, visszaszorul az innováció, végső soron lassul a gazdasági növekedés. Kellenek az újabb szabályok.
A szerző a Világgazdaság munkatársa
|
https://www.vg.hu/velemeny/visszatartott-kartellezok-219540/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszatartott-kartellezok
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,610 |
Kikérte az [origo] az MTV szerződéseit
|
Továbbra is csak 14 szerződésről olvashatók adatok a Magyar Televízió honlapján, pedig egy 2007-es ombudsmani ajánlás kimondta: a szerződések közérdekűek, tehát közzé kell azokat tenni. A kuratórium elnöke elérhetetlen, az MTV ugyanazt a közleményt küldi el újra és újra, ezért az [origo] kikérte a szerződéseket. A tévének 15 napja van, hogy előálljon a szerződésekkel.
|
Továbbra is csak 14 szerződésről olvashatók adatok a Magyar Televízió honlapján, pedig egy 2007-es ombudsmani ajánlás kimondta: a szerződések közérdekűek, tehát közzé kell azokat tenni. A kuratórium elnöke elérhetetlen, az MTV ugyanazt a közleményt küldi el újra és újra, ezért az [origo] kikérte a szerződéseket. A tévének 15 napja van, hogy előálljon a szerződésekkel.
Közérdekű adatigénylést nyújtott be az [origo] kedden a Magyar Televízióhoz: kikértük az MTV szerződéseit. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a köztévé 15 napon belül köteles eleget tenni a megkeresésnek.
Bár az MTV múlt hét végén megkezdte a közérdekű adatok közlését, eddig csak 14 szerződésről tettek fel információkat a cég honlapjára. Az [origo] többször érdeklődött, hogy miért csak március 1-jétől kezdték meg a közérdekű adatok közzétételét, illetve miért csak ennyi szerződésről közöltek adatokat. Az MTV sajtóirodája többször is ugyanazt válaszolta: elnöki utasításban szerepel a március 1-jei dátum, a közzététel pedig folyamatos.
Az ügyben többször kerestük Czeglédi Lászlót, a tévékuratórium elnökét is: titkársága többször ígért visszahívást, ő maga pedig elfoglaltságra hivazkozva letette a mobilját, mikor elértük. Ezért Szabó László fideszes kuratóriumi taghoz fordultunk, aki korábban többször felvetette az adatok nyilvánosságra hozásának szükségességét.
Az MTV előző elnöke, Ragács Imre idején elkezdték közzétenni az adatokat - állította Szabó -, aki szerint 2004-ben - ekkor választották meg tévéelnöknek Rudi Zoltánt - eltávolították azokat a tévé honlapjáról. A közérdekű adatok kérdése a csonka kuratórium (a Fidesz nem delegált képviselőket a testületbe) miatt 2007 tavaszáig fel sem merült Szabó szerint. 2007 májusában az adatvédelmi biztos is állást foglalt: e szerint az MTV közpénzzel gazdálkodik, tehát vonatkoznak rá a nyilvánosságot garantáló törvények.
A nyilvánosság kérdését egy konkrét ügyben, az MTV új székházának szerződései miatt kezdték el feszegetni. A 18+22 évre szóló, 40 év alatt összesen 115 milliárd értékű bérleti szerződésekbe Szabó állítása szerint a kuratórium tagjai is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után, egy zárt helyiségben tekinthetnek bele, az MTV Zrt. honlapjára csak a köztévé és a Pénzügyminisztérium közt 2004-ben született megállapodást rakták fel.
Az ombudsman állásfoglalása ellenére sem az MTV, sem a Magyar Televízió Közalapítvány nem kezdte el nyilvánosságra hozni a szerződéseit (a közalapítvány máig nem közölt egyetlen adatot se). Szabó szerint a hivatalos magyarázat az, hogy a nyilvánosságra hozás eljárását részletesen szabályozni kell.
Végül Rudi Zoltán 2007 őszén állt elő egy elnöki utasítás-tervezettel, amely március 1-jét jelölte meg határidőként. Ennek alapján kezdték meg múlt hét végén a közzétételt, de csak 14 szerződésig jutottak, és az elmúlt napokban nem hoztak nyilvánosságra több adatot. Ráadásul Rudi Zoltán tévéelnök mandátuma szerdán lejár, miközben új elnököt egyelőre nem sikerült választani. Az ügyeket Medveczky Balázs gazdálkodásért felelős alelnök viszi.
Szűkszavú törvény
Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője elmondta: a Magyar Televíziót az elektronikus információszabadságról szóló 2005-ös törvény kötelezi a közérdekű szerződések adatainak közzétételére. Másrészt az államháztartási törvény 2003-as, az üvegzseb törvénnyel hatályba lépett módosítása is előírja, hogy kiadják az ötmillió forintos vagy a feletti szerződések alapadatait, még pedig a megkötést követő hatvan napon belül. A közpénzből adott támogatások adatait már kétszázezres összeghatár fölött ki kell adni.
Földes szerint az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény elég szűkszavúan szól arról, mi történik, ha valaki nem teljesíti a közzétételi kötelezettséget. Fegyelmi felelősséget említ a törvény, tehát az érintett szerv vezetője, vagy a feladattal megbízott munkatárs ellen fegyelmi eljárás indulhat. A számonkérés lehetséges polgári per indításával is, kérni lehet a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a Magyar Televízió nem teljesítette kötelezettségét, és tiltsa el a jogsértés folytatásától.
A Büntető Törvénykönyv is ismer olyan tényállást, hogy visszaélés közérdekű adattal. A jogszabály szerint, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. A TASZ adatvédelmi programvezetője azonban nem emlékszik olyan, emiatt indult esetre, amely eljutott volna a bíróságig.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/3/az-mtv-szerzodesei-kozerdeku-adatigenylest-nyujtott-be-az-origo
|
https://web.archive.org/web/20190404121516/http://www.origo.hu/itthon/20080304-az-mtv-szerzodesei-kozerdeku-adatigenylest-nyujtott-be-az-origo.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikerte-az-origo-az-mtv-szerzodeseit
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-03-04 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] |
[] |
5,611 |
Kecskeméti krőzus is érintett az adócsalási ügyben
|
Több milliárdos adócsalási ügy gyanúsítottját fogták el autójából kirángatva, Kecskemét belvárosában, ötven vámkommandós összehangolt akciója során. H. Csaba, a város egyik keggazdagabb embere, a nyomozó hatóság szerint fiktív számlákat állított ki építőipari cégek részére.
|
Több milliárdos adócsalási ügy gyanúsítottját fogták el autójából kirángatva, Kecskemét belvárosában, ötven vámkommandós összehangolt akciója során. H. Csaba, a város egyik keggazdagabb embere, a nyomozó hatóság szerint fiktív számlákat állított ki építőipari cégek részére.
Több tucat embert érint az az adócsalási ügy, amelynek nyomozását idén kezdte meg a rendőrség, s amely miatt február 28-án reggel látványos akció keretében elfogták az egyik gyanúsítottat, H. Csabát. Rajta kívül még hárman kerültek őrizetbe. A hírek szerint ez csak a kezdet. A vám- és pénzügyőrök szeretnék kikérdezni a kecskeméti Malom Center egyik tulajdonosát is. Ezzel azonban kénytelenek várni, mert a vállalkozó éppen egy El-camino zarándoklaton vesz részt Spanyolországban.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP) nyert értesülés szerint emberei egy hárommilliárd forintos adócsalási ügyben nyomoznak. A fiktív számlákat kiállító vállalkozáslánc fő tevékenységi helye Bács-Kiskun megye volt, de a pénzügyőrök akciója – úgy tudjuk – Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjedt. Az ügyben tovább folyik a nyomozás, és erre való hivatkozásssal a VPOP minden további információtól elzárkózott.
|
https://hvg.hu/itthon/20080229_adocsalas_kommando_kecskemet
|
https://web.archive.org/web/20231214082011/https://hvg.hu/itthon/20080229_adocsalas_kommando_kecskemet
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kecskemeti-krozus-is-erintett-az-adocsalasi-ugyben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-02-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecskemét"
] |
[] |
[
"Malom Center"
] |
5,612 |
Nem indul bűntetőeljárás a volt Siemens-vezér ellen
|
Nem indítanak bűntetőeljárást a Siemens volt vezetője, Heinrich von Pierer ellen a német nagyvállalatnál kipattant megvesztegetési ügy kapcsán - közölte pénteken a müncheni államügyészség.
|
Azt azonban továbbra is vizsgálják, hogy von Pierer a felügyelő bizottság elnökeként nem követett-e el szabálytalanságokat.
Heinrich von Pierer 1992 és 2005 között volt az igazgatótanács elnöke, majd 2007 tavaszáig a felügyelő bizottság élén állt. Több korábbi Siemens-menedzser is megvádolta azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást. Von Pierer több ízben is cáfolta ezeket a vádakat.
A müncheni főügyészség mintegy 270 korábbi és jelenlegi alkalmazottja ellen kezdeményezett eljárást azzal a gyanúval, hogy közreműködtek az immár több mint 1 milliárd eurót kitevő megvesztegetési ügyletekben.
Az eddigi vizsgálatok kiderítették, hogy a korrupciós botrány a Siemens szinte valamennyi területére kiterjedt, s számos külföldi országban került sor vesztegetési pénzek kifizetésére. A vizsgálatokból, melyeket a Siemens jelenlegi vezetősége kezdeményezett, április végén hoztak nyilvánosságra részleteket.
A Siemens felügyelő bizottsága elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket megítélése szerint legalábbis, közvetett felelősség terhel a történtekért.
Az említett belső vizsgálat szerint a korrupció következtében a Siemenst 1,6 milliárd eurós kár érte.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/05/nem-indul-buntetoeljaras-a-volt-siemens-vezer-ellen
|
https://web.archive.org/web/20240128182537/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/05/nem-indul-buntetoeljaras-a-volt-siemens-vezer-ellen
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-indul-buntetoeljaras-a-volt-siemens-vezer-ellen
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,613 |
Közösen a korrupció visszaszorításáért
|
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá tegnap a vám- és pénzügyőrség, valamint a China Brand Trade Center Hungary vezetői. Megállapodtak, hogy a kínai márkás árukat gyártó, forgalmazó, importáló vállalkozások számára létrehozandó központ megvalósulását kölcsönös információkkal segítik.
|
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá tegnap a vám- és pénzügyőrség, valamint a China Brand Trade Center Hungary vezetői. Megállapodtak, hogy a kínai márkás árukat gyártó, forgalmazó, importáló vállalkozások számára létrehozandó központ megvalósulását kölcsönös információkkal segítik. A betelepülni szándékozókat megismertetik a hazai vámeljárásokkal. Mindez segíthet abban, hogy visszaszoruljon a jogszabályok megsértésével lebonyolított behozatal és csökkenjen a korrupció. VG
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/kozosen-a-korrupcio-visszaszoritasaert
|
https://web.archive.org/web/20240125220713/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/kozosen-a-korrupcio-visszaszoritasaert
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozosen-a-korrupcio-visszaszoritasaert
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-05-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,614 |
Újabb nyilatkozat a BKV-AAM-ügyben
|
Alig 5%-ot fizetett ki a BKV az AAM-mel kötött keretszerződések összegéből - áll a közlekedési társaságáltal a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
|
Az alábbiakban a közleményt szó szerint idézzük:
"A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság tanácsadói keretszerződéseket kötött az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt-vel 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. Az elvégzett feladatok után fizetett a BKV Zrt.
A szerződések kezdő időpontjától az AAM Zrt. annyi és olyan tanácsadói feladatokat végzett el a közlekedési társaságnál, amelyek után a 2,5 milliárdos összegnek mindössze alig 5%-át, 137 millió forintot fizetett ki a BKV.
Ahogyan azt az AAM Zrt. közleményében korábban már tudatta, a keretszerződések végrehajtásának 2008. január 1-től március 31-ig eltelt fázisában az AAM Tanácsadó Zrt. összesen 92 millió forint értékben nyújtott tanácsadói szolgáltatást a BKV Zrt. számára.
A folyamatban lévő részfeladatok korrekt befejezésén, illetve átadásán túl a közlekedési társasággal történt közös megegyezése alapján a felek között létrejött keretszerződések felbontásáról döntött az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., így április 23. óta nem folytatja tovább munkáját a BKV Zrt-nél.
A felmondási idő alatt az AAM Zrt. teljesíti szerződéseiben vállalt kötelezettségét, befejezi részfeladatait, termékeit átadja a megbízó részére."
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/05/ujabb-nyilatkozat-a-bkv-aam-ugyben
|
https://web.archive.org/web/20240215081729/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/05/ujabb-nyilatkozat-a-bkv-aam-ugyben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-nyilatkozat-a-bkv-aam-ugyben
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-05-05 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,615 |
Hiába a Gyurcsány-hangfelvételek, nincs vádalku Zuschlag titkárával
|
Az ügyészségi nyomozóknak Lados István mintegy 200 oldalon keresztül vallott az egykori szocialista honatya ügyleteiről, köztük a Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel való kapcsolatáról is. Lados olyan hangfelvételeket is becsatolt a vallomásához, amelyeket Zuschlag János titkáraként rögzített a FIB-es politikus és a kormányfő közti beszélgetésekről. A férfi az általa tett, minden részletre kiterjedő vallomásért cserében vádalkut ajánlott, ezt azonban a Központi Nyomozó Főügyészség több napi gondolkodási idő után megtagadta.
|
Hiába a Gyurcsány-hangfelvételek, nincs vádalku Zuschlag titkárával
Az ügyészség megtagadta a vádalkut Zuschlag János titkárjától, aki a volt politikus kapcsolatairól tett, minden részletre kiterjedő vallomása alapján kért mentességet a büntetés alól – értesült a HavariaPress.
Az ügyészségi nyomozóknak Lados István mintegy 200 oldalon keresztül vallott az egykori szocialista honatya ügyleteiről, köztük a Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel való kapcsolatáról is. Lados olyan hangfelvételeket is becsatolt a vallomásához, amelyeket Zuschlag János titkáraként rögzített a FIB-es politikus és a kormányfő közti beszélgetésekről. A férfi az általa tett, minden részletre kiterjedő vallomásért cserében vádalkut ajánlott, ezt azonban a Központi Nyomozó Főügyészség több napi gondolkodási idő után megtagadta.
Frissítés: Nánási László Bács-Kiskun megyei főügyész lapunkkal, s a hírt kiadó HavariaPress-szel közölte, nincs birtokukban ilyen hangfelvétel, Lados nem csatolt vallomásához ilyet. A főügyész elmondta, hogy Lados, aki korábban a csalással gyanúsított Zuschlag titkára volt, heteken keresztül vallott az egykori szocialista honatya ügyleteiről, s a 200 oldalas vallomásban nagyon sok személy nagyon sok cselekedetéről szó esik. Ám, mint mondta, a HavariaPress állításával ellentétben Lados István nem adott át olyan hangfelvételt, ami bűncselekmény gyanúját alapozná meg.
2008. április. 29. 00:00 Hét nap
Zuschlag törlesztett
Huszonnyolcezer oldalra rúg Zuschlag János ügyének aktája, ezért húzódik már hetek óta a csalás - azaz burkolt...
2008. április. 24. 15:21 MTI Itthon
Zuschlagék 50 milliót fizettek vissza
A Zuschlag János és társai ellen indított bűnügyben jelenleg is tart az iratismertetés, melynek során a gyanúsított védője csatolt be okiratokat arról, hogy körülbelül 50 millió forint összegben térítettek meg kárt - közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese csütörtökön. Az ügyvéd egyúttal kezdeményezte Zuschlag János szabadlábra helyezését.
2008. április. 29. 18:32 MTI Itthon
Vádat emeltek Weiszenberger ellen
Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Weiszenberger László ellen - értesült a HavariaPress.
2008. február. 28. 08:55 MTI Itthon
Weiszenberger gyanúsított lett
Befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger Lászlót; a volt kistérségi megbízott és MSZP-s önkormányzati képviselő eddig nem tett vallomást - írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
2007. szeptember. 29. 09:48 MTI Itthon
Weiszenberger azt állítja, hogy hazudott
Weiszenberger László állítása szerint nem mondott igazat azon a titokban készült felvételen, ami állásába és politikai karrierjébe került. A kiskunhalasi volt MSZP-s önkormányzati képviselő és kistérségi megbízott azt mondja, hogy csak befolyásosnak akart látszani a felvétel készítője előtt. Azt nem árulta el, hogy miért vágott fel korrupt kapcsolatrendszerével. "A konkrét helyzetben személyes okom volt arra, amit mondtam, de hogy mi, azt nem kívánom részletezni" - fogalmazott.
2007. október. 01. 19:03 MTI Itthon
Nem tudják, nyomozzanak-e a Weiszenberger-videó ügyében
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) feljelentését követően az úgynevezett Weiszenberger-videó ügyében hétfőn. Az ÖTM által nagy nyilvánosság előtt, nagy érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége tárgyában tett feljelentés ügyében rendeltünk el feljelentés-kiegészítést - közölte Morvai Attila.
2008. március. 13. 16:22 MTA Itthon
Előzetesben marad Zuschlag
Meghosszabbította Zuschlag János előzetes letartóztatását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára csütörtökön a Szegedi Városi Bíróság.
2007. október. 03. 12:08 Itthon
Bizonytalanságok a Weiszenberger-videó körül
A HírTV-ben közzétett rejtett kamerás felvételen Weiszenberger László, az azóta leváltott MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott magyarázza egy vállalkozónak a pályázati pénzek "biztos" elnyerésének módszerét. A felvezető szöveg szerint Weiszenberger az uniós pályázatok lefölözésének technikáját ismertette, ám a lejátszásban nem az uniós pályázatokra történik utalás.
2008. március. 07. 15:08 MTI Itthon
Zuschlag-ügy: befejezték a nyomozást, 16 gyanúsított
A Zuschlag János és társai ellen folyó bűnügyben pénteken újabb gyanúsítottat hallgatott ki az ügyészség; a 16. gyanúsított kihallgatásával az ügyészség a nyomozást befejezte.
|
https://hvg.hu/itthon/20080430_lados_zuschlag_szilvasy_gyurcsany_vadalku
|
https://web.archive.org/web/20231226083212/https://hvg.hu/itthon/20080430_lados_zuschlag_szilvasy_gyurcsany_vadalku
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-gyurcsany-hangfelvetelek-nincs-vadalku-zuschlag-titkaraval
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-30 00:00:00
|
[
"Lados István"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,617 |
Tele van rovott múltú képviselővel a parlament - Érdekes lista készült Olaszországban
|
Körülbelül hetven olyan képviselő foglal helyet az április 13-14-én újjáválasztott törvényhozásban Olaszországban, akinek korábban már megyűlt a baja az igazságszolgáltatással - állítja két olasz újságíró.
|
Marco Travaglio és Peter Gomez még a két héttel ezelőtti voksolást megelőzően publikálta feketelistáját "Ha ismered őket, kerül el őket" címmel. Oknyomozó-tényfeltáró újságírói munkájukra hivatkozva azt állítják, hogy az előző parlament két házában összesen 91 ilyen rovott múltú honatya foglalt helyet (ez a teljes képviselői és szenátori összlétszám tíz százalékának felel meg), tehát a mostani 70-es szám akár jelentős előrelépésnek is tekinthető.
A meggyanúsítottak jelentős része persze azonnal visszautasította a vádakat. Deborah Bergamini, a választásokon győztes Szabadság Népe képviselője (korábban maga is a Bloomberg újságírója) például határozottan cáfolja, hogy bankrablási ügyben nyomoztak volna ellene. A feketelistán azonban természetesen maga a leendő miniszterelnök, Silvio Berlusconi is szerepel, aki ellen jelenleg is két per van folyamatban.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2008/04/tele-van-rovott-multu-kepviselovel-a-parlament-erdekes-lista-keszult-olaszorszagban
|
https://web.archive.org/web/20240128205412/https://www.vg.hu/kozelet/2008/04/tele-van-rovott-multu-kepviselovel-a-parlament-erdekes-lista-keszult-olaszorszagban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tele-van-rovott-multu-kepviselovel-a-parlament-erdekes-lista-keszult-olaszorszagban
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
5,618 |
Feloldották a titoktartást - Kitálal a BKV tanácsadó cége
|
A folyamatban lévő részfeladatok korrekt befejezésén, illetve átadásán túl a közlekedési társasággal történt közös megegyezése alapján a felek között létrejött keretszerződések felbontásáról döntött az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. (a továbbiakban: AAM Zrt.), így nem folytatja tovább munkáját a Budapesti Közlekedési Zrt-nél (a továbbiakban: BKV Zrt.).
|
A BKV Zrt. felmentést adott a vezetői tanácsadó cégnek az üzleti titoktartási kötelezettség alól, így a szerződéskötés, a teljesítés, valamint azok igazolásainak körülményeit az AAM Zrt. hamarosan hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az elmúlt hetekben az AAM Zrt. és BKV Zrt. közötti keretszerződéseket kiemelt figyelem kísérte. A kialakult helyzetet figyelembe véve az AAM Zrt. először a szerződések megkötésének, valamint a teljesítések igazolásának körülményeire vonatkozó titoktartási kötelezettség feloldását kérte a BKV Zrt-től. Az elmúlt időszak sajtóeseményei, valamint az érdemi munkavégzés ellehetetlenülése következtében az AAM Zrt. végül a BKV Zrt-vel kötött hatályos szerződések felmondása mellett döntött.
Az AAM Zrt. teljesíti szerződéseiben vállalt kötelezettségét, a felmondási idő alatt befejezi részfeladatait, termékeit átadja a megbízó részére.
A BKV Zrt. és az AAM Zrt. közötti szerződések megkötése és közös munkája során, mindkét társaság a hatályos hazai jogszabályoknak megfelelően járt el. A BKV Zrt. a hazai gyakorlatnak megfelelően nyilvánosságra hozta szerződéseinek tartalmát, amely innen azóta is elérhető.
A sajtóban megjelentekkel ellentétben a BKV Zrt. és az AAM Zrt. közötti keretszerződések értéke ugyan 2,5 milliárd forint, ami azonban öt évre vonatkozóan határoz meg egy plafont, és semmi esetre sem jelent kötelezettségvállalást a BKV Zrt. számára a teljes összeg kifizetésére. A keretszerződés felhasználásának mértékét a BKV Zrt. határozza meg, amelyet a BKV Zrt. és az AAM Zrt. hónapról hónapra közösen egyeztetett, szem előtt tartva a tanácsadói erőforrások bevonásának és azok mértékének szükségességét, indokoltságát. A keretszerződések végrehajtásának eddig eltelt fázisában, azaz 2008. január 1-től március 31-ig az AAM Zrt. összesen 92 millió forint értékben nyújtott tanácsadói szolgáltatást a BKV Zrt. számára.
A BKV Zrt. célja a keretszerződések megkötésével egyrészt a hektikusan változó feladatmennyiség kezelése, másrészt pedig olyan szakértői kompetencia bevonása volt, amelyet a BKV Zrt. nem tudott saját erőforrásaival megoldani.
Továbbá elmondható a 4-es metróra vonatkozó keretszerződéssel kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés márciusi ülésén arról döntött, hogy az AAM Zrt. a 4-es metró beruházás projektmenedzsmentjével összefüggő tanácsadói szerződését a DBR Metró Projektigazgatóság költségvetésébe kell integrálni, a BKV Zrt. működési költségvetéséből történő finanszírozása helyett.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/feloldottak-a-titoktartast-kitalal-a-bkv-tanacsado-cege
|
https://web.archive.org/web/20240130050449/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/feloldottak-a-titoktartast-kitalal-a-bkv-tanacsado-cege
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feloldottak-a-titoktartast-kitalal-a-bkv-tanacsado-cege
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-25 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,619 |
Példátlan méretű építőipari kartell a briteknél
|
Nagy-Britannia történetének legnagyobb szabású kartellügyében emelt vádat a londoni versenyhivatal (OFT). Nem kevesebb mint 112 építőipari céget – köztük a legnagyobb piaci szereplőket – gyanúsítanak azzal, hogy közbeszerzési pályázatoknál előzetesen egyeztették az ajánlataikat, és ezzel több százmillió font veszteséget okoztak a brit államnak, illetve különböző önkormányzatoknak.
|
A kartellbírság összege a vétkes vállalatok éves forgalmának egytizedét is elérheti, ugyanakkor a „bűnbánó” cégek jelentős engedményekre számíthatnak. Nem csoda, hogy több tucat érintett vállalkozás máris jelezte, hajlandó együttműködni a hatóságokkal a további részletek tisztázásában. Stephen Ratcliffe, az építőipari szövetség első embere azonban így is attól tart, hogy a forgalomhoz igazított bírságok irreálisan magasak lesznek. Times Online
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/peldatlan-meretu-epitoipari-kartell-a-briteknel
|
https://web.archive.org/web/20240125205013/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/peldatlan-meretu-epitoipari-kartell-a-briteknel
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/peldatlan-meretu-epitoipari-kartell-a-briteknel
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
5,620 |
Közbeszerzési változások
|
A szabály eltörlését az intézményrendszer azon tagjai támadják, akik úgy vélik, létezése a korrupció ellen hat. A hirdetményvizsgálat esetében is jelezhető: növeli a hirdetmények színvonalát az ellenőrzés, sőt a bonyolult eljárásrendek megtartása mellett is szól érv, hiszen a sokszínűség a hozzáértőknek lehetőséget is nyújthat a kreativitásra.
|
Az idei innováció apropója, hogy a jogorvoslati szabályok megújítása EU-irányelvi kötelezettségünk, ezért a közbeszerzési törvényben biztosan változtatásokat kell eszközölni. Az államreform keretein belül korábban felvetődött a közbeszerzési eljárások szabályozásának, intézményrendszerének a felülvizsgálata, ennek keretében olyan javaslatokat is megfogalmaztak, amelyek eddig hiányoztak a jogalkotók innovatív ötleteiből.
Három példát érdemes kiemelni az újdonságok közül, ezeket még nem fogadta el a parlament, de úgy tűnik, az előzetes egyeztetések során az érintettek többsége egyetért velük.
Az első az európai uniós értékhatárok alatti, azaz a nemzeti eljárásrendek egyszerűsítése. Az EU-tagállamokban általános megoldás a minél egyszerűbb, alkalmazhatóbb, a kisebb értékű beszerzések esetén az ajánlatkérőket kevésbé terhelő eljárási szabályok alkotása. Ebből a szempontból hazánk sem kivétel, hiszen a kisebb önkormányzatok, támogatást igénybe vevő profitorientált vállalkozások - kevés tapasztalattal és erőforrással - gyakran esnek a bonyolult közbeszerzési eljárásrendek "áldozatául". Az egyszerűsítés létérdekünk.
A második kérdéses elem a közbeszerzési eljárásokat elindító hirdetmények kötelező ellenőrzése és az azért fizetendő díj, amely európai viszonylatban unikumnak számít. Ha a közbeszerzési hirdetmények vizsgálatakor a Közbeszerzések Tanácsának a lektorai nem vesznek észre hibát, vagy hibát észlelnek és valójában rossz megoldást javasolnak, bírság megállapítása esetén mindenképpen a szolgáltatást igénybe vevő a felelős.
A szolgáltatási díj pedig olyan magas, hogy elegendő legyen az intézményrendszer csúcsszereplőjének részbeni finanszírozására. Ezért nem sikerült eddig megszüntetni a kötelező ellenőrzést Magyarországon, mivel az intézményrendszer finanszírozását így oldotta meg a jogalkotó. Érthető módon támogatja saját szolgáltatását az érintett szolgáltató - az erről szóló szakmai vita végére a parlament tesz pontot.
Hasonlóképpen akár meglepetés is várható az úgynevezett "egybeszámítási szabály" eltörlésével kapcsolatban; ez a regula meghatározza, hogy milyen beszerzési tárgyakat kell egybeszámítani, amelynek alapján az ajánlatkérő kötelessége eldönteni, melyik értékhatár felett milyen eljárásokat bonyolíthat. A jelenleg hatályos szabály feledékenység folytán maradt a törvényben, hiszen 2006-ban az új európai irányelvek teljesen harmonizált szabályai is bekerültek, amelyek részletesen szólnak a kérdésről.
Az egybeszámítási szabály régi elemeinek eltörlése és egyben egy modernebb, projektszemléletű irányba való elmozdulás az EU-források elköltésének is lételeme. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy egyetem uniós forrást pályáz, amelynek során lehetősége van műszaki berendezések vásárlására. Azonban az egy évben beszerzendő, az adott műszaki berendezéssel azonos rendeltetésű vagy azzal összefüggő egyéb beszerzéseit is egybe kell számítania, ha elvileg egy szerződő partner is szállíthatná azokat. Már az "azonos rendeltetés" értelmezése is kérdéses, nem beszélve annak eldöntéséről, milyen esetben feltételezhető, hogy nincs olyan potenciális szerződéses partner, aki minden berendezést képes lenne szállítani.
A szabály eltörlését az intézményrendszer azon tagjai támadják, akik úgy vélik, létezése a korrupció ellen hat. A hirdetményvizsgálat esetében is jelezhető: növeli a hirdetmények színvonalát az ellenőrzés, sőt a bonyolult eljárásrendek megtartása mellett is szól érv, hiszen a sokszínűség a hozzáértőknek lehetőséget is nyújthat a kreativitásra.
Ideje lenne megvizsgálni, mennyibe kerül ezeknek az idejétmúlt elképzeléseken alapuló, az európai trendektől eltérő megoldásoknak a fenntartása? Erre még nem érkezett válasz.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
|
https://www.vg.hu/velemeny/kozbeszerzesi-valtozasok-218403/
|
https://web.archive.org/web/20231217130913/https://www.vg.hu/velemeny/kozbeszerzesi-valtozasok-218403/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzesi-valtozasok
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés"
] |
[] |
5,621 |
A politikai elit nem érte el a célját - A lobbitörvényt módosítani kellene
|
- Bebizonyosodott, hogy a lobbitörvénnyel a törvényalkotó nem érte el a célját – állítja a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ). A Szövetség ezért javaslatot tett a törvény módosítására, amelyet megküldött az igazságügyi és rendészeti miniszternek.
|
A PATSZ 2008 februárjában a Központi Igazságügyi Hivatalhoz fordult a MÁV Cargo eladásának ügyében: azt kérte a Hivataltól, vizsgálja meg, hogy a Geuronet Bt. tevékenysége a lobbitörvény hatálya alá tartozott-e, és a Bt. tevékenységével megsértette-e annak rendelkezéseit. A Hivatal a vizsgálatot lezárta, és megállapította, hogy nincsenek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a betéti társaság közpolitikai döntést befolyásolt volna.
A Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége közleményében közli: tudomásul veszi, hogy a magyar politikai elit 2006-ban úgy döntött, hazánkban törvényben kívánja szabályozni a lobbitevékenységet. Álláspontjuk szerint azonban a törvény módosítása önmagában nem jelenthet teljes körű megoldást a hiányosságok megszüntetésére, ezért célszerű volna megfontolni a lobbisták köztestületi tagságának kötelezővé tételét, a lobbitevékenységet végzők kamarájának létrehozását is.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/a-politikai-elit-nem-erte-el-a-celjat-a-lobbitorvenyt-modositani-kellene
|
https://web.archive.org/web/20240129182837/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/a-politikai-elit-nem-erte-el-a-celjat-a-lobbitorvenyt-modositani-kellene
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-politikai-elit-nem-erte-el-a-celjat-a-lobbitorvenyt-modositani-kellene
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-16 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"lobbi"
] |
[] |
5,622 |
Nincs elég bizonyíték a borkartellre
|
Nem talált elegendő bizonyítékot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azon gyanúja alátámasztására, amely szerint kartelleztek volna a Kecel környéki borászatok.
|
Emiatt a versenyhatóság még vizsgálati szakaszban megszüntette az ellenük folyó eljárást.
A még 2007. október 17-én tartott előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét a Közép-Magyarországi Pincegazdaság Kft.-nél a Kecel-Borker Kft.-nél valamint a Palásti-borászat Borászati Kft.-nél. A vizsgálatba azonban bevonásra került a Domro Borgazdaság Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Kravchenko Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Bt., a Szőlészeti és Borászati Kft.-nél, valamint a Weinhaus Borászati, Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is.
A GVH azért indított eljárást fent nevezett borászati vállalkozások ellen, mert a rendelkezésére álló adatok szerint az eljárás alá vont Kecel és környéki borászok feltehetőleg áregyeztetést folytattak a fehér szőlő felvásárlási áraira vonatkozóan. A rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető volt az is, hogy az áregyeztetés hatására az egyeztetés előtti időpontokban alkalmazott felvásárlási árak a megegyezés hatására egységesen csökkentésre kerültek.
A vizsgálat sem a helyszíni rajtaütések során, sem a későbbi meghallgatások alkalmával nem tárt fel olyan információt, nem szerzett olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy az eljárás alá vont vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak volna egymással a szőlő felvásárlási árakról. Mivel a beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés és az eljárás folytatásától sem várható eredmény a GVH az eljárást megszüntette.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/nincs-eleg-bizonyitek-a-borkartellre
|
https://web.archive.org/web/20240126192723/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/04/nincs-eleg-bizonyitek-a-borkartellre
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-eleg-bizonyitek-a-borkartellre
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-15 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecel"
] |
[
"szőlő - borászat",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,623 |
Húszezerért bérel lakást az önkormányzattól Batiz András
|
Batiz András havi húszezer forintért bérel egy 70 négyzetméteres Andrássy úti önkormányzati bérlakást – írta a Helyi Témára hivatkozva szerdán a Blikk. Az egykori kormányszóvivő és televíziós műsorvezető 2001-ben, csere útján jutott a bérlakáshoz, de jelenleg nem abban, hanem egy csepeli házban él.
|
„Valóban bérlője vagyok egy önkormányzati lakásnak az Andrássy út egyik házának harmadik emeletén. Azelőtt is lakbért fizettem az önkormányzatnak, ezután is, mégpedig annyit, amennyit kérnek: egy 20 ezer forint körüli összeget havonta" – mondta a Blikknek Batiz. Szerinte sem a lakáscserével, sem a bérlettel nem követett el törvénysértést. A ház - mint mondta - kész romhalmaz, és ugyanilyen ramaty állapotban volt a lakás is, amíg több millió forint költséggel fel nem újította.
A terézvárosi önkormányzat képviselője azt mondta a Blikknek, hogy a lakáscsere időpontjában az önkormányzati lakások bére még nem függött a bérlők jövedelmi viszonyaitól. 2006 óta viszont kétféle szociális lakbér létezik, a jól keresőknek a korábbinál többet kell fizetniük. Mivel a rendelet visszafelé nem hatályos, Batiz továbbra is húszezer forintot fizethet önkormányzati lakásáért. A kérdéses ház lakói csak akkor vásárolhatják meg a lakásaikat (a forgalmi érték 15 százalékáért), ha a ház műemléki szempontú felújításon esik át.
Batiz András 2004 októberétől volt a kormány szóvivője. 2006 végén jelentette be, hogy „hátat fordít” a Miniszterelnöki Hivatalnak, s az üzleti szférában próbál szerencsét. Időközben megalapított kommunikációs cége, a Batiz Consulting Kft. azonban ezt követően is a MeH-nek dolgozott, miután 2007. júniusában nyolcmillió forintos keretszerződést írt alá a hivatallal.
|
https://hvg.hu/itthon/20080416_batiz_andras_berlakas_huszezer
|
https://web.archive.org/web/20220405223703/https://hvg.hu/itthon/20080416_batiz_andras_berlakas_huszezer
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszezerert-berel-lakast-az-onkormanyzattol-batiz-andras
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-16 00:00:00
|
[
"Batiz András"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,624 |
Nagyvonalú törvénynek köszönheti bérlakását Batiz
|
Bár a kerületi szabályok szerint szociális alapon aligha kaphatott volna bérlakást Batiz András volt kormányszóvivő, a lakástörvény ezt lehetővé tette számára: mivel cserélte lakását, ezért a kerület szerint nem nézték, rászoruló-e. Egy független szakjogász vizsgálja, pontosan hogyan szerezhetett meg Batiz szociális alapon egy Andrássy úti bérlakást.
|
Bár a kerületi szabályok szerint szociális alapon aligha kaphatott volna bérlakást Batiz András volt kormányszóvivő, a lakástörvény ezt lehetővé tette számára: mivel cserélte lakását, ezért a kerület szerint nem nézték, rászoruló-e. Egy független szakjogász vizsgálja, pontosan hogyan szerezhetett meg Batiz szociális alapon egy Andrássy úti bérlakást.
Egy független jogi szakértőt bízott meg a terézvárosi önkormányzat azzal, hogy vizsgálja meg Batiz András volt kormányszóvivő, tévés műsorvezető szociális bérlakáshoz jutását - tudta meg az [origo] Szilágyi Erikától, a VI. kerület szóvivőjétől. A szakjogász már meg is kapta a megbízást, amint befejezte munkáját, nyilvánosságra hozzuk az általa készített szakvéleményt - tette hozzá. Pár napja jelentették be, hogy nemcsak Batiz lakásbérletét, hanem minden önkormányzati bérlemény szerződését felülvizsgálják. Szilágyi Erika pénteken arról is beszámolt: az önkormányzat munkatársai már elkezdték kidolgozni a vizsgálat pontos feltételeit, hiszen 1200 terézvárosi lakásról van szó.
Maximum 71 ezer havi jövedelem
A VI. kerületi önkormányzat is rendeletben szabályozza, kik juthatnak szociális bérlakásokhoz. A jelenleg alkalmazott jogszabály szerint ennek egyik feltétele, hogy a bérlőnek, házastársának, de még más közeli hozzátartozójának sincs saját vagy bérelt lakása, ahová beköltözhetne. Az is előírás, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 2,5-szerese, vagyis 71 250 forint lehet. Ráadásul a rendelet szerint egyáltalán nem kaphat szociális alapon lakást olyan bérlő, akinek - családtagjainak vagyonával együtt - valamivel több mint 7 millió forintot érő bármilyen vagyona van.
A rendelkezések azt is szigorúan megszabják, hogy mekkora lakást kaphat a bérlő. Ezek szerint, ha a lakásszerzés idején még egyedülálló Batiz nem lakáscserével, hanem nyílt pályázás útján akart volna szociális alapon fedélhez jutni, legfeljebb egy, vagy egy és félszobás ingatlant biztosíthattak volna neki. Az önkormányzati lakások bérleti díját Terézváros külön rendeletben szabályozza, e szerint a bérlő szociális helyzete alapján juttatott lakásért négyzetméterenként 237 forintot kell fizetni, ha az komfortos, 296 forintot pedig akkor, ha összkomfortos lakásról van szó. Ettől persze lefelé és felfelé is lehetnek eltérések, de alapesetben egy száz négyzetméteres Andrássy úti ingatlan sem kerül többe havi 29 600 forintnál.
Nem számított, mennyit keres
"Mivel Batiz András lakáscserével jutott az Andrássy úti ingatlanhoz 2001-ben, a vonatkozó törvény értelmében a bérleti szerződését nem lehetett hátrányosabb feltételekkel megállapítani az elődjénél, akivel elcserélte a bérleti jogot" - mondta az [origo]-nak Bodó Krisztina, a tulajdonosi főosztály vezetője. A lakáscseréhez kell a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása, azonban az akkor hatályos törvény kimondta, hogy - ha nincs ok ennek megtagadására - nem kell, és nem is lehet vizsgálni azt, hogy megfelel-e a szociális bérlet követelményeinek - magyarázta a főosztályvezető.
Így - az akkor még az RTL tévécsatornánál dolgozó - Batiznak nem kellett nyilatkoznia jövedelmi viszonyairól, szociális rászorultságáról, és nem számított az sem, hogy a bérlakások szobaszámára irányadó melléklet szerint jogosult-e ekkora lakásra. Annak ellenére sem, hogy Batiz nem egy másik szociális bérlakás, hanem egy VII. kerületi magántulajdonú lakás bérletét cserélte el a terézvárosi lakás bérleti jogára - erősített meg Bodó Krisztina. Tehát Batiz az akkori jogszabályok adta lehetőséggel élt, az önkormányzat pedig rábólintott.
Valószínűleg a jogi kiskaput érzékelve módosították 2006-ben úgy a lakástörvényt, hogy a lakáscseréknél az új bérlő lakbérének megállapításánál nem számít, milyen kategóriába tartozott az elődje, újra megvizsgálják, hátha más besorolásba esik. Szilágyi Erika sajtószóvivő megjegyezte, hogy ugyanabban a házban, ahol Batiz bérlakása van, egy korábban szociális bérletű lakásért szomszédja már piaci alapú lakbért fizet, a közben megváltozott szabályoknak megfelelően.
Kijelölték eladásra Batiz lakását
Azt a házat, amelyben Batiz bérlakása van, 2006 decemberében az önkormányzat kijelölte értékesítésre, azonban mivel műemlék épület, ehhez kellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyása. A hivatal viszont két feltételt szabott: az eredeti magastető visszaépítését, és az összes közmű rendszerének cseréjét. Ez annyira sokba kerül, hogy sem a lakók, sem az önkormányzat nem tudta vállalni, így megpróbáltunk vállalkozót bevonni, de nem sok sikerrel, mert a lakók előírt arányú többsége nem támogatta - mondta Balog Gábor, a körzet önkormányzati képviselője, aki szerint Batiz is részt vett az erről tartott lakógyűléseken.
Ennek ellenére az önkormányzat vállalta, hogy egy gyakorlatilag előszerződésnek tekinthető megállapodással már most garantálja a lakóknak a lehetőséget, hogy - a jogszabályok szerint, a piaci érték töredékéért - megvásárolhassák az ingatlanokat. Balog Gábor szerint ez már májusban megtörténhet. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Batiz András lakásbérletét külön is vizsgálják, vele egyelőre biztosan nem kötnének szerződést az ingatlanról. Ha viszont a jogi szakértő megerősíti, hogy a lakásbérlése megfelel az akkor hatályos jogszabályoknak, nem lesz akadálya, hogy az Andrássy úti bérlakás tulajdonosa legyen.
Batiz a múlt héten levélben reagált az [origo]-nak a lakásával kapcsolatos hírre. Mint akkor írta, a bérleti összeg 2001, a lakáscsere időpontja óta folyamatosan emelkedett, ma járulékos költségekkel együtt negyvenezer forintot fizet. "A szerződés egyszerű bérleti szerződés, a csere a bérbeadó - azaz az önkormányzat - beleegyezésével történt" - közölte. Batiz levele szerint az önkormányzatnak egyelőre nincs pénze az épület felújítására, beruházó sincs, ezért meg sem lehet venni a lakást. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés megkötésének idején fideszes vezetése volt Terézvárosnak, és a bérlésre a lehetőség "minden magyar állampolgár előtt nyitva állt".
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/4/fuggetlen-szakjogasz-vizsgalja-batiz-andras-volt-kormanyszovivo-berlakashoz-jutasat
|
https://web.archive.org/web/20100107161013/https://www.origo.hu/itthon/20080425-fuggetlen-szakjogasz-vizsgalja-batiz-andras-volt-kormanyszovivo-berlakashoz-jutasat.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyvonalu-torvenynek-koszonheti-berlakasat-batiz
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-04-26 00:00:00
|
[
"Batiz András"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,625 |
Átvizsgálják a terézvárosi bérlakás-szerződéseket Batiz ügye miatt
|
Minden önkormányzati bérlakás szerződését átvizsgálják a VI. kerületben, miután a múlt héten nyilvánosságra került, hogy Batiz András volt kormányszóvivő egy Andrássy úti szociális bérlakást bérel. A pénzügyi bizottság először csak Batiz lakáshoz jutásának akart utánajárni, de a közeljövőben a többi kerületi bérleménynél is megnézik, nincs-e szó visszaélésről.
|
Minden önkormányzati bérlakás szerződését átvizsgálják a VI. kerületben, miután a múlt héten nyilvánosságra került, hogy Batiz András volt kormányszóvivő egy Andrássy úti szociális bérlakást bérel. A pénzügyi bizottság először csak Batiz lakáshoz jutásának akart utánajárni, de a közeljövőben a többi kerületi bérleménynél is megnézik, nincs-e szó visszaélésről.
A terézvárosi vezetés úgy döntött, hogy felülvizsgáltatja minden önkormányzati bérlemény bérleti szerződését - közölte szerdán Szilágyi Erika, a VI. kerület sajtóreferense. Az önkormányzat pénzügyi bizottsága kezdeményezte, hogy vizsgálják felül Batiz András volt kormányszóvivő és tévés műsorvezető lakáscseréjét, Verók István polgármester javaslatára azonban minden VI. kerületi önkormányzati bérlemény bérleti szerződését átvizsgálják a közeljövőben. Batiz András lakáscseréjének átvizsgálásáról szerdán dönt az önkormányzat gazdasági bizottsága - tette hozzá.
A VI. kerületben három típusú lakbér van: szociális, költségalapú és piaci alapú, a sajtóreferens szerint a döntő többség a szociális alapú bérleti díjat fizeti. Egy volt önkormányzati képviselő nemrég feljelentette a volt kormányszóvivőt, mert szerinte jogsértő módon "egy titokzatos lakáscserével" jutott hét évvel ezelőtt az Andrássy úti önkormányzati lakásához, amelyért azóta is szociális lakbért fizet - írta meg a múlt héten a Magyar Hírlap. A lap értesülései szerint Batiz András a tavalyi százötven százalékos lakbéremelés után is csupán 13 ezer forint szociális lakbért fizet lakásáért.
A lap szerint az a kérdés, miként juthatott a kormányszóvivő hét éve - akkor még az RTL Klub műsorvezetőjeként - a bérlakáshoz mint szociális rászoruló, és milyen alapon állapítottak meg neki szociális lakbért. 2004 és 2006 között, amikor Batiz András kormányszóvivőként - tehát vagyonbevallásra kötelezett köztisztviselőként - dolgozott, szintén nem vizsgálták meg a rászorultságát a szociális lakbérre.
A lapnak Lászay János volt fideszes önkormányzati képviselő azt mondta: előfordulhatott, hogy Terézvárosban tömegesen sértették meg a törvényt, s ezzel szerinte akár több százmilliós vagyoni hátrányt okozhattak. A volt képviselő emiatt a napokban feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI), amely - közlése szerint - a feljelentést továbbította az ügyben illetékes Budapesti Rendőr-főkapitányságra
"Törvénytisztelő állampolgár vagyok, tiszta lelkiismerettel állok minden vizsgálat elé. Örülök, hogy az önkormányzat felülvizsgálja a szerződéseket - köztük az enyémet is - mert így legalább egyértelműen bebizonyosodhat, hogy jogszerűen cseréltem és bérlem az Andrássy úti lakást" - reagált az önkormányzat bejelentésére Batiz András. Mint mondta, minden magyar állampolgár számára nyitva lévő lehetőséggel élt, amikor 2001-ben egy VII. kerületi, magántulajdonú lakás bérleti jogát adta fel, az önkormányzatnak pedig "nem csak joga, kötelessége is volt a lakbért pontosan ugyanazon szempontok alapján megállapítani, mint a korábbi bérlő esetében".
Batiz András kiemelte: a kerületben csaknem minden önkormányzati lakásban élő lakó ugyanazon elvek szerint fizet, mint ő. "Az engem támadó, volt fideszes önkormányzati képviselő véleményét - aki egyébként az ominózus csere idején az önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt, és így rálátása volt a lakásügyekre - politikai indíttatásúnak, és megalapozatlannak tartom, a Magyar Hírlap cikkét pedig a fentiek alapján félrevezetőnek, és rosszindulatúnak" - fogalmazott.
Batiz a múlt héten levélben reagált az [origo]-nak a lakásával kapcsolatos hírre. Mint akkor írta, a bérleti összeg 2001, a lakáscsere időpontja óta folyamatosan emelkedett, ma járulékos költségekkel együtt negyvenezer forintot fizet. "A szerződés egyszerű bérleti szerződés, a csere a bérbeadó - azaz az önkormányzat - beleegyezésével történt" - közölte. Batiz levele szerint az önkormányzatnak egyelőre nincs pénze az épület felújítására, beruházó sincs, ezért meg sem lehet venni a lakást.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/4/batiz-berlakasa-miatt-atnezik-az-osszes-szerzodest
|
https://web.archive.org/web/20201031020421/https://www.origo.hu/itthon/20080423-batiz-berlakasa-miatt-atnezik-az-osszes-szerzodest.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atvizsgaljak-a-terezvarosi-berlakas-szerzodeseket-batiz-ugye-miatt
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-04-23 00:00:00
|
[
"Batiz András"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,626 |
Kirúgták a csalással gyanúsított rendőröket
|
Bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt eljárást folytat a Veszprémi Városi Ügyészség két balatonfüredi rendőr és három civil ellen - közölte Kullmanné Cs. Varga Edit, ügyészségi szóvivő. A rendőrség délután azt közölte: megváltak a hétfőn őrizetbe vett, majd kiengedett két tiszthelyettestől.
|
Bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt eljárást folytat a Veszprémi Városi Ügyészség két balatonfüredi rendőr és három civil ellen - közölte Kullmanné Cs. Varga Edit, ügyészségi szóvivő. A rendőrség délután azt közölte: megváltak a hétfőn őrizetbe vett, majd kiengedett két tiszthelyettestől.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/4/balatonfured-kirugtak-a-csalassal-gyanusitott-rendoroket
|
https://web.archive.org/web/20200924004918/https://www.origo.hu/itthon/20080424-balatonfured-kirugtak-a-csalassal-gyanusitott-rendoroket.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-a-csalassal-gyanusitott-rendoroket
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-04-24 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Balatonfüred"
] |
[
"csalás"
] |
[] |
5,627 |
Fellebbez a Gripen-adatok titkosságáért a GKM
|
Nem adta ki a Gripen-repülők ellentételezésével kapcsolatos adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hiába kötelezte erre első fokon a Fővárosi Bíróság. A tárca fellebbezett, és próbálja elérni, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznia, mely cégek milyen beruházásokat hajtottak végre a brit-svéd repülőgépek megvásárlása fejében.
|
Nem adta ki a Gripen-repülők ellentételezésével kapcsolatos adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hiába kötelezte erre első fokon a Fővárosi Bíróság. A tárca fellebbezett, és próbálja elérni, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznia, mely cégek milyen beruházásokat hajtottak végre a brit-svéd repülőgépek megvásárlása fejében. Az [origo] újságírója azért indított pert a Társaság a Szabadságjogokért segítségével, hogy kiderüljön, hová került a vadászrepülők fejében vállalt 191 milliárd forint értékű svéd befektetés.
Megalapozatlannak és jogszabálysértőnek tartja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Fővárosi Bíróság ítéletét, amely szerint ki kell adnia a Gripen repülőgépek ellentételezésével kapcsolatos adatokat. Az adatok kiadása helyett a tárca fellebbezett, az [origo] újságírója által a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével indított per így másodfokon folytatódik tovább.
Az elsőfokú ítéletben a bíróság az [origo]-nak adott igazat. E szerint a gépek vásárlása közpénzből történt, az ehhez kapcsolódó ellentételezés információi közérdekű adatok, amelyeket így ki kell adniuk. A másodfokú bíróságtól a gazdasági minisztérium azt kérte: változtassa meg a korábbi ítéletet, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozniuk az ellentételezési programban részt vevő magyar cégek listáját.
Az Orbán-kormány 2001 decemberében írta alá a svéd partnerrel a Gripen repülőgépek bérleti díjának 110 százalékos ellentételezéséről szóló megállapodást, ez tovább bővült, amikor két évvel később az MSZP-SZDSZ kormány közel kétszer akkora összegért fejlettebb és a futamidő végén magyar tulajdonba kerülő gépeket rendelt. Az ellentételezés lényege, hogy a svédek 191 milliárd forintnyi beruházási és exportbővítési kötelezettséget vállaltak, amit gyorsan teljesítettek: bár az eredeti határidő 2015 volt, már félidőben - tavaly őszig - kipipálták a vállalt exportbővítést, és a teljes ellentételezés is lezárul várhatóan az idén.
Döntés-előkészítés lett a jóváhagyásból
Az ellentételezési osztály vezetője, Szabó Sándor az [origo]-nak adott interjúban részletesen beszámolt arról, milyen összegben teljesítette vállalásait a Gripen International és arról, hogyan hagyta ezeket jóvá a tárcaközi Ellentételezési Bizottság. A svéd partner és a GKM is több sajtóközleményt adott ki arról, milyen gyorsan tető alá hozták az ellentételezésként vállalt üzleteket, hány százaléknál tart az ellentételezés.
A gazdasági minisztérium április elején benyújtott fellebbezésében viszont már azt állítja: bár az Ellentételezési Bizottság jóváhagyta a svédek által benyújtott teljesítéseket, ez még nem jelenti azt, hogy a folyamat lezárult volna. Így viszont az adatvédelmi jogszabályok értelmében nem kell kiadniuk a beruházásokat végző cégek listáját, hiszen a döntés-előkészítési szakasz dokumentumai nem nyilvánosak. Szerintük akkor válnak véglegessé a teljesítések, ha a svédekkel szerződő magyar kormány is úgy dönt, illetve ha a felek aláírják a záródokumentumot. A szerződés szerint ennek határideje 2015.
Üzleti titokra hivatkoznak
Az adatok kiadására kötelező ítélet megtámadásában arra is hivatkoztak: továbbra is fenntartják a Gripen International hivatkozását, miszerint üzleti adatok kerülnének napvilágra az információk nyilvánosságra hozásával. Hiába a GKM az adatkezelő a magyar törvények szerint, megkeresésünk után a minisztérium a svédek döntésétől tette függővé, kiadja-e az adatokat.
A Gripen International viszont megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy ezzel az ellentételezési programban részt vevő cégek üzleti titkai kerülnének veszélybe. A fellebbezésben megismétlik kifogásaikat, mint írják: "figyelemmel a Gripen-szerződések kapcsán eddig megjelent sajtócikkek nyomán kialakult negatív közvélekedésre", körültekintőnek kell lenni, nehogy egyes adatok nyilvánosságra kerülésével sérüljön a cégek jó híre.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/4/fellebbezett-a-gripenrepulok-ellentetelezesenek-adatai-miatt-a-gazdasagi-es-kozlekedesi
|
https://web.archive.org/web/20211127092643/https://www.origo.hu/itthon/20080422-fellebbezett-a-gripenrepulok-ellentetelezesenek-adatai-miatt-a-gazdasagi-es-kozlekedesi.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fellebbez-a-gripen-adatok-titkossagaert-a-gkm
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-04-22 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"átláthatóság"
] |
[
"Gripen-ügy"
] |
5,628 |
Bíróságtól kéri a kormányülések anyagait a TASZ
|
Egy kaptafára, érdemi mérlegelés nélkül minősítették titkosnak a TASZ szerint a kormányülésekről készül összefoglalókat, míg a MeH szerint minden jogszerűen történt. A jogvédő szervezet a bíróságtól várja, hogy kiadják neki a tavalyi kormányülések anyagait, illetve az egyik ülés hangfelvételét.
|
Egy kaptafára, érdemi mérlegelés nélkül minősítették titkosnak a TASZ szerint a kormányülésekről készül összefoglalókat, míg a MeH szerint minden jogszerűen történt. A jogvédő szervezet a bíróságtól várja, hogy kiadják neki a tavalyi kormányülések anyagait, illetve az egyik ülés hangfelvételét. A kérdés csak az, van-e egyáltalán joga egy polgári bíróságnak titkos iratokat vizsgálni.
A 2007-ben tartott kormányülésekről készült összefoglalókat, illetve az egyik, tavaly augusztus 29-i ülés hangfelvételének kiadását kéri a Fővárosi Bíróságon kedden kezdődött perben a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A TASZ azért fordult bírósághoz, mert a MeH korábban államtitokra hivatkozva megtagadta az összefoglalók és a felvétel átadását.
A MeH-et képviselő Kalmár Csaba jogtanácsos a tárgyaláson bemutatta a bíróságnak az összefoglalók minősítő lapjait, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iratokat az arra felhatalmazott szakállamtitkár minősítette államtitokká, 50 évre. A hangfelvétel pedig egy 2006-ban elfogadott törvény alapján - hacsak a miniszterelnök másként nem rendelkezik - külön döntés hiányában is nem nyilvános adatnak minősül.
A kancellária szerint az összefoglalókat honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő érdekek miatt kellett titokká nyilvánítani, de nem részletezték, melyik kormányülésen milyen kényes kérdésről volt szó. Emellett arra is hivatkoznak, hogy az összefoglaló vagy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése megkérdőjelezné a kormány politikájának egységét, hiszen kiderülne, milyen eltérő álláspontok ütköztek egy-egy témában. Ez a MeH szerint veszélyeztetné a kormánytagok vitáinak szabadságát.
Földes Ádám, a TASZ ügyvivője azt mondta, iratokat vagy hangfelvételt nem lehet titokká minősíteni, csak egyes adatokat. Szerinte az, hogy minden összefoglalót a lehető leghosszabb időre titkosítottak, felveti a gyanút, hogy nem vizsgálták azok tartalmát. A TASZ szerint a kényes adatokat ki lehetett volna takarni az iratokból, ahogy ezt például a rendőrség tette az olajügyek dokumentumaival, és a hangfelvételen is felismerhetetlenné lehetett volna tenni a titkos információkat. Földes több korábbi bírósági és alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azt mondta, hogy a bíróságnak a formai kérdéseken túl tartalmi szempontból is meg kellene vizsgálnia, valóban szükség volt-e a titkosításra.
"Most azt kéri a tisztelt felperes, hogy a bíróság az összes 2007. évi kormányülés összefoglalóját vizsgálja át és döntse el, alapos volt-e a minősítés?" - kérdezte meglepetten Pataki Árpád bíró, aki szerint nem egyértelmű, hogy a polgári bíróságnak van-e egyáltalán joga erre. A MeH álláspontja szerint nincs: Kalmár azt mondta, tartalmi vizsgálatra legfeljebb az adatvédelmi biztosnak lenne jogköre.
Földes szerint a polgári perrendtartás egyértelmű, a bíróságnak joga van megvizsgálni az iratokat, illetve a bizonyítási kényszer az alperest terheli, a MeH-nek kell bizonyítania, hogy valóban szükség volt a titkosításra. A szakkérdések elbírálásához pedig a bíróság szakértőket is igénybe vehet. A bíró szerint először azt az elvi kérdést kell tisztázni, hogy van-e jogköre a bíróságnak államtitokká minősített iratok tartalmát vizsgálni. Azt ígérte, a következő, június 2-i tárgyalásra dönteni fog a kérdésben.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/04/pert-inditott-a-tasz-a-meh-ellen-a-kormanyulesek-osszefoglaloit
|
https://web.archive.org/web/20220407082135/https://www.origo.hu/itthon/20080417-pert-inditott-a-tasz-a-meh-ellen-a-kormanyulesek-osszefoglaloit.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosagtol-keri-a-kormanyulesek-anyagait-a-tasz
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-04-17 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"átláthatóság"
] |
[] |
5,629 |
Hihetetlen mennyiségű megvesztegetésre derült fény! Botrányok Oroszországban
|
Az orosz főügyészség jelentése szerint Oroszországban 2007-ben mintegy 11.000 megvesztegetésre derült fény - közölte Alekszandr Anyikin, az orosz főügyészség illetékes igazgatóságának vezetője.
|
A Prime TASZSZ jelentése szerint Anyikin közölte, hogy a főügyészség sürgeti a vagyonelkobzás visszaállítását vesztegetési bűncselekményekben.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2008/03/hihetetlen-mennyisegu-megvesztegetesre-derult-feny-botranyok-oroszorszagban
|
https://web.archive.org/web/20240129061315/https://www.vg.hu/kozelet/2008/03/hihetetlen-mennyisegu-megvesztegetesre-derult-feny-botranyok-oroszorszagban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/hihetetlen-mennyisegu-megvesztegetesre-derult-feny-botranyok-oroszorszagban
|
Világgazdaság
|
world-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
5,632 |
Földesi-Szabó beszél, de nem a nemzetbiztonsági nexusról
|
Jogvita és a hatóságok jogsértései – ezt a két dolgot hangsúlyozta ki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán szervezet kuratóriumának elnöke, Földesi-Szabó László. Úgy véli, személyes és politikai okokból indult „hadjárat” a lejáratásukra. Az alapítvány és az NBH kapcsolatáról azonban továbbra sem beszélnek, mondván: azzal államtitkot sértenének.
|
Földesi-Szabó beszél, de nem a nemzetbiztonsági nexusról
Jogvita és a hatóságok jogsértései – ezt a két dolgot hangsúlyozta ki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán szervezet kuratóriumának elnöke, Földesi-Szabó László. Úgy véli, személyes és politikai okokból indult „hadjárat” a lejáratásukra. Az alapítvány és az NBH kapcsolatáról azonban továbbra sem beszélnek, mondván: azzal államtitkot sértenének.
Az alapítvány működése egyelőre nincs veszélyben, sőt a céladományként kapott a 635 millió forintból egy újabb programot indítottak el – állítja Földesi-Szabó. „A családon belüli erőszak áldozataira gondolva – amely egyébként a lakosság tíz százalékát érinti – határoztuk el, hogy olyan országos intézményhálózatot, krízisközpontot, hozunk létre, ahol a rászorulók egy időre meghúzódhatnak, s biztonságban lehetnek a bántalmazóval szemben” – számolt be Földesi-Szabó László arról a kezdeményezésről, amelynek keretében az első szociális intézmény kapuit szélesre tárták Nyíregyházán február közepén.
Kérdésünkre, hogy mi késztette a szépszámú egykori titkosszolgálati vezetőt arra, hogy egy karitatív alapítványba vállaljon tisztséget, Földesi-Szabó így felelt: „a bennünk lévő szociális érzékenység alapozta meg az alapítvány létrehozását”. Ám azt, hogy mégsem csak ennyiről van szó, jól jelzi az, hogy az NBH és a közhasznú szervezet közötti kapcsolatra vonatkozó kérdéseinkre nem kapunk választ, mondván: azok államtitoknak minősülnek. Így azt sem tudjuk meg, hogy ha az alapítvány nem volt az NBH fedőszerve, akkor vajon milyen jogviszonyban állt egymással a két szervezet?
Azt is megemlítette a kuratórium elnöke, hogy jóval, az Egymásért alapítvány megalapítása után, felmerült annak lehetősége, hogy külföldről is kapnának adományokat. Ekkor jogászokkal, köztük vámjogszabályokban is jártas szakemberrel ültek le, hogy tisztában legyenek azzal, milyen lehetőségei vannak például, a Távol-Keletről behozott termékek jótékonysági célra való felhasználására. Természetesen szükség volt az értékesítésre, mert mint Földesi-Szabó László megjegyezte: „babkonzervvel és ananászbefőttel nem sokat enyhíthettünk a rászorulók helyzetén, de nem is házalhattunk vele a vállalatoknál, hogy ki venné meg, hogy így teremtsünk anyagi alapokat, az alapítványi céljaink megvalósítására.”
3893/88/EGK rendelet 65. cikkÁrucikkek jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részre és egyéb fogyatékos személyeknek szánt árucikkek
Általános célokra
(1) a következő termékek importvámtól mentesen hozhatóak be, amennyiben ez nem vezet visszaélésekhez, vagy nem torzítja jelentősebb mértékben a versenyhelyzetet:
a) állami szervezetek vagy más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek – élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű és ágynemű –, amelyek a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztását jóváhagyták az illetékes hatóságok;
b) minden fajta árucikkek, amelyeket egy harmadik országban letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen és a feladó részéről bármilyen kereskedelmi szándék nélkül küldött az illetékes hatságok által jóváhagyott állami szervezetek, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, hogy alkalmi jótékony célú rendezvényeken a rászoruló személyek javára szolgáló anyagi alapok teremtésére használják.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ezért bizományosi szerződést kötött a Herba céggel, amely a behozott árut jutalék nélkül adta el. A vám- és pénzügyőrség szerint az alapítvány nem teljesítette az Európai Gazdasági Közösség vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 3893/88 rendelet egyik rendelkezését.
„Ugyanakkor van egy másik pont, és mi erre hivatkozunk. Ez kimondja, hogy ha a termék közvetlenül nem használható fel, akkor értékesíthető, és az ebből befolyt összeg az alapítvány céljaira felhasználható. A jogszabály pedig arról is rendelkezik, hogy a közhasznú szervezet eladhatja az árut, s az érte kapott összeget nem kell az alapítvány céljaira felhasználni. De ebben az esetben köteles bejelenteni ezt az illetékes hatóságoknak, és meg kell fizetnie utána a közterhet. Amennyiben pedig a bejelentést elmulasztják, akkor sem jár érte büntetés, mert ezt a jogszabály nem szankcionálja, főleg nem minősíti bűncselekménynek. Az áfát a Herba átutalta a költségvetésbe” – hangsúlyozta Gyarmati György, az alapítvány főtitkár. A kuratórium elnöke pedig hozzátette, hogy a Herba cég az eddigi értékesítésből 245 millió forintot utalt át az alapítvány számlájára, amiből jelenleg karitatív tevékenységüket folytatják. Tavaly erre kuratóriumi döntések alapján 133 millió forintot használtak, így csak mintegy 112 millió forinttal kell elszámolniuk a VPOP felé.
A büntetőeljárásra kitérve Földesi-Szabó elmondta, hogy még 2006 szeptemberében közigazgatási eljárást indult ellenük, s ez az ellenőrzés épp arra az időszakra és bejött árumennyiségre vonatkozott, amelyre aztán a 2007-ben a VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága is vizsgálatot kezdett. „Amikor április 13-án letartóztattak minket, akkor arra hivatkoztak, hogy összebeszélünk, és bizonyítékokat tüntetünk el, holott ezt már a közigazgatási eljárás során is megtehettük volna, ha úgy akarjuk. Erre azonban nem volt szükség, hiszen mindent legális szerződések alapján, a jogszabályok figyelembevételével csináltunk. Ez az ügy egyébként a bíróságon van, mert megtámadtuk a többször hozott, törvénytelen határozatokat” - kombinál Földesi-Szabó.
„A nyomozás elindulásának személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van” – bizonygatta Földesi-Szabó, aki jónak tartja a magyar törvényeket, csak azokat – mint hangsúlyozta – be is kellene tartania mindenkinek, még a jog alkalmazóknak is. „Jogsértések közül néhány: Házkutatást tartottak az adományozóknál, illetve szinte minden kedvezményezettünket arról faggatták, hogy megkapták-e a pénzt vagy az egyéb adományokat. Ha nem így lenne, akkor csalás történt volna, de abban nincs jogosítványa nyomozni a hatóságnak. Akadt olyan óvoda, ahol azt ellenőrizték a pénzügyőrök, hogy valóban megkapták-e a kb.: 50 darab joghurtot. Ha mi elírnánk valamit, akkor rögtön az lenne a vád, hogy félrevezetnénk a hatóságot, de a bírónő, aki a nevemhez egy másik gyanúsított, Pongó Sándor személyes adatait csatolta egy autó zár alá vételéhez, csak elírást követett el.”
Földesi-Szabó mindehhez hozzátette, hogy a VPOP eljárásával egy időben a közhasznú szervezetek törvényességi felügyeletét ellátó Fővárosi Főügyészség Magánjogi Főosztálya is vizsgálatot folytatott le az alapítványnál, s csak azt a hibát találták, hogy az NBH egykori vezetőjének, a már elhunyt Nagy Lajosnak a neve benne maradt az alapító okiratban, igazából más komolyabb hibát nem észleltek - szól Földesi-Szabó értelmezése.
Az alapítványnál az APEH is „járt”. Az adóhatóság egyrészt ellenőrzné a könyvelésüket, de a papírok még a VPOP-nál vannak; másrészt minden gyanúsítottal szemben vagyonosodási vizsgálatot indított.
Csikász Brigitta – Dezső András
2007. május. 25. 16:05 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nincs kár, vagy ha van, akkor kevesebb
Senki semmilyen bűncselekményben nem vett részt – ezt állították az Egymásért Egy-másért Alapítvány és a Herba cégcsoport kapcsán zajló eljárás gyanúsítottainak ügyvédei a ma megtartott sajtótájékoztatón.
2007. augusztus. 13. 15:49 MTI Itthon
Egymásért-ügy: lakhelyelhagyási tilalom van, házi őrizet nincs
Helybenhagyta a Fővárosi Bíróság a Budai Központi Kerületi Bíróságnak azt a döntését, amelyben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el F.-Sz. László és társai ellen - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótikársága.
2008. január. 29. 16:24 MTI Itthon
Egymásért-ügy: gyanús egyetértés a Fidesz és az MSZP között
Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. A leglényegesebb kérdések válasz nélkül maradtak, de annyi bizonyossá vált: nincs minden rendben a titkosszolgálatok háza táján.
2007. május. 15. 17:20 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nem a szlovénoktól indult a nyomozás
A VPOP nem kíván az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban a sajtóban megjelent értesülésekkel foglalkozni – erről beszélt a hvg.hu-nak a testület rendészeti főigazgatója, Bencze József. Az ügy mielőbbi felderítése a céljuk, és amint lesz benne fejlemény, azt megosztják a médiával.
|
https://hvg.hu/itthon/20080319_egymasert_alapivany_nyomozas_foldesi
|
https://web.archive.org/web/20120709032006/https://hvg.hu/itthon/20080319_egymasert_alapivany_nyomozas_foldesi
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldesi-szabo-beszel-de-nem-a-nemzetbiztonsagi-nexusrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-20 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
5,633 |
Huszonhatmillió forint kenőpénzt kapott a felszámoló
|
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság T. Imre 54 éves budapesti felszámoló ellen, aki 2005-ben és 2006-ban egy Győr megyei gazdasági társaság felszámolása során, a cég további működtetésének feltételeként, összesen 26 millió forint kenőpénzt kért és kapott a cég korábbi ügyvezetőjétől - tájékoztatott a rendőrség pénteken.
|
A Győr Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a felszámoló az érintett gazdasági társaság egyik üzletfelének félmillió forintos kenőpénz fejében elengedte tartozása egy részét.
Kocsis Tünde alezredes közlése szerint a gyanúsítottat a győri bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
A rendőrség feltételezhetőnek tartja, hogy a gyanúsított korábbi vagy jelenleg folyamatban lévő felszámolási eljárások során is hozzájuthatott kenőpénzhez ügyfeleitől.
A büntető törvénykönyv alapján nem büntethető vesztegetés miatt az a személy, aki cselekményét feltárja, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna. Ezért azok a bejelentők is büntetlenséget élveznek, akik T. Imrének esetleg kenőpénzt adtak - hangsúlyozta az alezredes.
A rendőrség várja azok jelentkezését, akik az ügyel kapcsolatos információkkal tudnak szolgálni. Bejelentések tehetők a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság postacímén: 9002 Győr, Pf. 302., vagy a 96/520-016-os telefonon hivatali időben.
|
https://hvg.hu/itthon/20080321_huszonhatmillio_kenopenz_vesztegetes
|
https://web.archive.org/web/20231227233311/https://hvg.hu/itthon/20080321_huszonhatmillio_kenopenz_vesztegetes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszonhatmillio-forint-kenopenzt-kapott-a-felszamolo
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Győr-Moson-Sopron megye"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
5,634 |
Korrupcióval vádolt bolgár főrendőr
|
Letartóztatta a bolgár rendőrség a szervezett bűnözés elleni nyomozóiroda helyettes vezetőjét, Ivan Ivanovot, aki a gyanú szerint előre értesített egyes szeszgyártó cégeket a tervezett ellenőrzésekről. A korrupció elleni küzdelem már a csatlakozási folyamat során az EU egyik legfontosabb követelése volt Szófiával szemben, és a helyzet azóta sem javult érdemben.
|
Letartóztatta a bolgár rendőrség a szervezett bűnözés elleni nyomozóiroda helyettes vezetőjét, Ivan Ivanovot, aki a gyanú szerint előre értesített egyes szeszgyártó cégeket a tervezett ellenőrzésekről. A korrupció elleni küzdelem már a csatlakozási folyamat során az EU egyik legfontosabb követelése volt Szófiával szemben, és a helyzet azóta sem javult érdemben. n Die Presse
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/03/korrupcioval-vadolt-bolgar-forendor
|
https://web.archive.org/web/20240130000144/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/03/korrupcioval-vadolt-bolgar-forendor
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcioval-vadolt-bolgar-forendor
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-03-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
5,635 |
Korábban nem, most eljárnak Gergényi ellen
|
Akár két évvel is büntethető a szolgálati visszaélés vétsége, amellyel Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt vádolja a katonai ügyészség. Az ügy érdekessége, hogy az eljárás kétszeri megszüntetés után jutott el idáig. Az sem mindennapos, hogy 2004-ben és 2005-ben hasonló ügyeknél úgy találták, Gergényi nem követett el bűncselekményt.
|
Korábban nem, most eljárnak Gergényi ellen
Akár két évvel is büntethető a szolgálati visszaélés vétsége, amellyel Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt vádolja a katonai ügyészség. Az ügy érdekessége, hogy az eljárás kétszeri megszüntetés után jutott el idáig. Az sem mindennapos, hogy 2004-ben és 2005-ben hasonló ügyeknél úgy találták, Gergényi nem követett el bűncselekményt.
Nem volt még rá példa, hogy nyugdíjba vonult országos rendőrfőkapitánnyal szemben nyomozást folytassanak. A közelmúltban azonban Gergényi Péter vezérőrnagy és egy vezető társa ellen nem is egy-, hanem hatrendbeli szolgálati visszaélés miatt emelt vádat a Budapesti Katonai Ügyészség. Az eljárás alapja az, hogy nyolc, a Gergényi-éra alatt elbocsátott rendőrt a munkaügyi bíróság ítélete ellenére csak jóval később vettek vissza a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK). Amikor pedig ez mégis megtörtént, alacsonyabb beosztásban, kevesebb fizetésért foglalkoztatták őket.
Gergényi védekezéseA hvg.hu értesülései szerint Gergényi egyik tanúmeghallgatásán arra hivatkozott, hogy az ügyekről nincs pontos tudomása, többek közt azért, mert az osztályvezetők önállóan döntenek beosztottjaikról, gyanúsítotti kihallgatásán pedig a volt főkapitány azzal érvelt, hogy ő a törvények és a legjobb tudása szerint járt el az ügyekben.
Gergényit Rónyai Péter főtörzszászlós jelentette fel. A rendőrt, aki 2003-ban a BRFK akció osztályán dolgozott, társtettesként súlyos testi sértéssel gyanúsították meg, a büntetőeljárás megindulás után pedig etikai eljárást is kezdeményeztek ellene, és ennek döntése értelmében szüntették meg a munkaviszonyát.
A bíróság azonban felmentette Rónyait, s a jogerős ítélet alapján a munkaügyi bírói tanács kimondta: a főkapitányság jogsértést követett el, mert csak a büntetőeljárás jogerős – és elmarasztaló – befejezése után küldhette volna el a zsarut, ezért kötelezte a BRFK-t a volt akció osztályos rendőr visszavételére. Ennek azonban Gergényi Péter hónapokon át nem tett eleget, majd amikor Rónyai ismét a testület tagja lett, fogdaőri szolgálatra került. A rendőr ezt nemcsak azért kifogásolta meg, mert megalázónak tartotta új munkakörét, hanem azért is, mert az új szolgálati beosztása kevesebb fizetést jelentett számára.
Gergényi Péter
Rónyai feljelentése kapcsán más, hasonló ügyeket is találtak a katonai ügyészek, s ezek alapján Gergényit összesen hatrendbeli szolgálati visszaélés vétségével gyanúsították meg, majd emeltek ellene vádat március 12-én. Az ügyben tanúként hallgatták meg Asztalos Tibor volt rendőrt is, aki ellen szintén büntetőeljárás indult, s akit 2004 januárjában jogerősen felmentettek a bűnpártolás és a hivatali visszaélés vádja alól.
Néhány hónappal később megszüntették az Asztalos ellen folytatott etikai eljárást, és visszaállították szolgálati viszonyát, sőt főtörzszászlóssá léptették elő. Ám ezzel együtt áthelyezték a XIII. kerületi kapitányságra járőrvezetőnek, ami nemcsak a kisebb fizetés miatt nem tetszett a zsarunak, hanem azért sem, mert soha nem dolgozott ezen a szakterületen, képesítései csak bűnügyes rendőri munkára szóltak. „Emiatt kértem az eredeti állapot visszaállítását, illetve az új szolgálati helyre való helyezésem indoklását, azzal együtt, hogy ha ezeket nem teljesítik, akkor kérem a leszerelésemet közös megegyezéssel” - emlékezik Asztalos.
Asztalos Tibor a testülettől való távozása után, az alacsonyabb beosztásba való helyezése és az ezzel járó anyagi hátrány okozása miatt 2004 szeptemberében feljelentést tett Gergényi ellen az ügyészségi nyomozó hivatalnál. Onnan az ügyet továbbküldték a katonai ügyészségre, mondván a bűncselekmény elbírálása ennek a szervnek a hatáskörébe tartozik. A Budapesti Katonai Ügyészség azonban megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy Gergényivel szemben nem volt megállapítható jogtalan hátrány okozására vagy jogtalan előny szerzésére irányuló cél. Ezzel egyetértett a Katonai Főügyészség is, és ezzel az ügy véget ért.
Az exrendőr most a Rónyai-feljelentés után az ügy egyik tanúja lett. „Kértem a Legfőbb Ügyészséget, hogy az eljárás során sértetti tanúként kezeljenek, hiszen több hátrány is ért engem a parancsnoki döntések miatt. Amennyiben erre nem nyílik lehetőségem, akkor pótmagánvádat nyújtok be” - vázolja lehetőségeit a hvg.hu-nak Asztalos.
Párhuzamos eljárások (Oldaltörés)
Rónyai Péteréhez hasonló kanosszát járt Teplán Tibor volt budapesti nyomozó is. Teplán törzszászlós ellen 1999. október 17-én robbanóanyaggal visszaélés és rongálás miatt büntetőeljárás indult, s másnap kezdetét vette az etikai eljárás is, amit a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztettek. Ennek ellenére 2003. október 2-án, az újra megindított etikai vizsgálat alapján, rendőri szolgálatra méltatlanná válás miatt Teplán szolgálati viszonyát megszüntették.
Gergényi Péter. Etikai kérdés
© Végel Dániel
A felmentés ellen a rendőr szolgálati panasszal élt az Országos Rendőr-főkapitányságon, ám nem járt eredménnyel. A bíróság egyébként később úgy találta, hogy a nyomozó a terhére rótt bűncselekményeket nem követte le. A jogerős ítélet birtokában a zsaru a munkaügyi bírósághoz fordult, amely neki adott igazat, s kötelezte a BRFK-t Teplán eredeti szolgálati beosztásába való visszahelyezésére, s elmaradt illetményének megfizetésére. A visszahelyezés két hónapon belül megtörtént. A visszatérés után nem sokkal a nyomozó nyugállományba vonult.
Teplán és ügyvédje, Barcsi István hivatali visszaélés miatt feljelentette a BRFK vezetőjét, azaz Gergényi Pétert. „A jogerős ítélet és a szolgálati törvény rendelkezése szerint a beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt utólag a kamataival együtt ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul, mégpedig három napon belül" – közölte az ügyvéd. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben ügyfelének csak hónapokkal később fizettek. Ezt viszont nem lehet gondatlanul és hanyagságból elkövetni, emiatt számára egyértelmű volt, hogy jogszabálysértés, tehát bűncselekmény történt. (Az igazsághoz tartozik, hogy a BRFK végül később kifizette a Teplánnak járó elmaradt illetményt.)
Teplánék feljelentést tettek a Központi Nyomozó Ügyészségen, amelyet áttettek a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. Ez a szerv azonban elutasította a feljelentést, mert úgy vélte, hogy ami történt, nem bűncselekmény. Arra hivatkoztak, hogy a „BRFK vezetői bár egyébként hivatalos személyek, az alárendeltjeik vonatkozásában nem a közhatalom gyakorlójaként, hanem munkáltatóként, elöljáróként járnak el. Így a konkrét jogviszonyban bekövetkezett esetleges sérelem, nem a hivatali visszaélés bűntettével védett jogi tárgyat veszélyezteti.”
A döntés ellen Teplán a Legfőbb Ügyészséghez fordult, panaszát elutasították. Ekkor a rendőr jogi képviselője révén – 2005 januárjában – a Katonai Főügyészségen próbálta igazát tovább vívni, és ezzel együtt pótmagánvádat nyújtott be a Fővárosi Bíróságra. Az előbbi szerv szintén nem találta indokoltnak a panaszt és elutasította azt. A bíróság katonai tanácsa viszont a szolgálati visszaélés bűntettét – az elöljárói hatalommal visszaélést és az elöljárói gondoskodás elmulasztását – feljelentésnek tekintette, s kivizsgálásra tovább küldte a Budapesti Katonai Ügyészségre, amely úgy ítélte meg, hogy a panasz nem jogos.
Barcsi István a médiából értesülve a többi esetről azt mondta, hogy komoly párhuzamokat lát az ügyek között. Hozzátette, nem érti viszont azt, hogy ami 2004-ben és 2005-ben nem volt bűncselekmény, miért lett most az. „Én is és ügyfelem is tudtuk egyébként, hogy nem mi vagyunk az egyedüliek, akik a parancsnok jogtalan döntése ellen feljelentést tettek, tehát hogy más rendőrök is ebben a helyzetben vannak.” Az ügyvéd elmondta azt is, hogy előfordult olyan eset is, amikor a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellenére több hónap múlva úgy „jutott pénzéhez” egyik szintén rendőr ügyfele, hogy a BRFK ellen inkasszót kellett benyújtaniuk.
Barcsi szerint a rendőri vezetőknek kötelességük az állomány tagjainak illetményét a törvényben, vagy a bíróság által megszabott meghatározott határidőben kiadni, ellenkező esetben magatartásuk a törvényt, adott esetben a Büntetőtörvénykönyvben foglaltakat sérti. Álláspontja szerint nem fogadható el olyan érvelés sem, miszerint a rendőri vezető nem tudott az esetekről, azt beosztottjai „intézték”, mivel éppen a vezetői beosztása alapozza meg felelősségét.
Gergényi Péter védője, Gulyás Gábor a hvg.hu-nak elmondta, határozott álláspontja, hogy meg kellett volna szüntetni a nyomozást, mert a gyanúsításban szereplő cselekmény nem bűncselekmény. „A Budapesti Katonai Ügyészség egyébként kétszer így is tett a Rónyai által indított eljárásban, aztán mégis elrendelte a nyomozást, amelyet ráadásul ugyanaz az előadó vitt tovább.” Az ügyvéd hangsúlyozta, Gergényi Péter munkáltatói jogkörben járt el. Hozzátette: a vádemelésről csak a médiából értesültek, ugyanis vádiratot még nem kaptak.
2007. augusztus. 31. 09:05 MTI Itthon
Gergényi bontotta fel a kifogásolt szerződést
A fővárosi rendőrségi objektumok civil őrző-védő cégek által ellátott védelméről szóló megállapodást május 29-i hatállyal, közös megegyezés alapján bontották fel; az ügyben még Gergényi Péter járt el - tudta meg Tafferner Évától, a BRFK Kommunikációs Osztály osztályvezetőjétől a Népszava.
2007. augusztus. 27. 08:35 Itthon
Mi van a Gergényi-dossziéban?
A Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen elindított fegyelmi vizsgálatban – a hvg.hu információi szerint – szerepe lehetett annak a megbízási szerződésnek, amelyet a BRFK kötött a Gergényi-Pintér-Mondheré közös tulajdonban lévő Admiral Tours utazási iroda arab társtulajdonosával.
2008. március. 12. 12:08 MTI Itthon
Vádat emelt az ügyészség Gergényi ellen
Vádat emelt az ügyészség Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen. A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője nevek említése nélkül azt mondta: két volt vezető beosztású rendőr ellen szolgálati visszaélés vétsége miatt emeltek vádat.
2007. augusztus. 25. 13:45 MTI Itthon
Fegyelmi indult Gergényi ellen
Fegyelmi eljárás indult Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen, mert egy vizsgálat hiányosságot állapított meg néhány korábban megkötött BRFK-szerződés kapcsán - mondta Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese szombaton.
2007. szeptember. 10. 15:09 MTI Itthon
Bencze: figyelmeztetést kap Gergényi
Lezárult a Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánnyal szemben indított fegyelmi eljárás, a volt főkapitány figyelmeztetésben részesült - jelentette be Bencze József országos rendőrfőkapitány hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
|
https://hvg.hu/itthon/20080320_gergenyi_vademeles_korabbi_ugyek
|
https://web.archive.org/web/20121020074130/https://hvg.hu/itthon/20080320_gergenyi_vademeles_korabbi_ugyek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korabban-nem-most-eljarnak-gergenyi-ellen
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-21 00:00:00
|
[
"Gergényi Péter"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"szolgálati visszaélés"
] |
[] |
5,636 |
Vádat emelt az ügyészség Gergényi Péter ellen
|
Az MTI értesülései szerint az ügyészség vádat emelt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen. Az ügyészség két korábbi magas rangú rendőrt vádol szolgálati visszaéléssel.
|
A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője, Ács Tibor az MTI megkeresésére nevek említése nélkül azt mondta: két volt vezető beosztású rendőr ellen szolgálati visszaélés vétsége miatt emeltek vádat szerdán. Az MTI értesülése szerint egyikük Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány. Az [origo] megpróbálta utolérni Gergényit, de jelenlegi munkahelyén azt mondták, a héten külföldön tartózkodik.
Ács Tibor annyit közölt: az ügyben korábban három rendőrt gyanúsítottak meg, de egyikükkel szemben megszüntették az eljárást. A másik két rendőr közül az egyiket egy, a másikat hat rendbeli szolgálati visszaéléssel vádolták meg. A szóvivő a tényállásról sem beszélt részletesen, azt azonban elmondta, hogy az ügyészség kérte a bíróságtól az ügy soron kívüli tárgyalását.
A BRFK korábbi vezetőjét sajtóhírek szerint egy éve jelentette fel egy jogtalanul elbocsátott beosztottja. A rendőrt egy súlyos testi sértés miatt indult belső vizsgálat nyomán bocsátottak el, de még azelőtt, hogy bíróság is kimondta volna a bűnösségét. Ráadásul később fel is mentették. A férfi munkaügyi bírósághoz fordult, amely jogellenesnek mondta ki az elbocsátását, ám a rendőri vezetés - így Gergényi Péter - sokáig nem vett tudomást az ítéletről. Később visszavették, de alacsonyabb pozícioba helyezték vissza: akciócsoport főtörzszászlósából börtönőr lett.
Sajtóértesülések szerint Gergényi Péter ezután gyanúsított lett, ekkor két másik volt rendőri vezetővel együtt panaszt tett a Katonai Főügyészségen. Mindannyian gyanúsításukat kifogásolták, de a panaszt visszadobta a Katonai Főügyészség.
Gergényi ellen korábban fegyelmi vizsgálat is indult, melynek végén figyelmeztetésben részesítették. A vizsgálat vitatott szerződések miatt indult. A volt budapesti rendőrfőkapitányt tavaly május 20-án mentették fel tisztségéből a rendőrséget érintő botrányok miatt. Gergényi 2003. július 1-jétől töltötte be a fővárosi rendőr-főkapitányi posztot.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/3/vadat-emelt-az-ugyeszseg-gergenyi-peter-ellen
|
https://web.archive.org/web/20220408163344/https://www.origo.hu/itthon/20080312-vadat-emelt-az-ugyeszseg-gergenyi-peter-ellen.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emelt-az-ugyeszseg-gergenyi-peter-ellen-1
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-03-12 00:00:00
|
[
"Gergényi Péter"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"szolgálati visszaélés"
] |
[] |
5,637 |
Ismert nevekkel is dobálóztak Zuschlagék
|
"Miniszter úr is támogatja" - ilyen felvezetés előzte meg a Zuschlag-ügyben érintett egyik szervezet milliós támogatását, de egyéb jelei is volt annak, hogy az ügyészség által gyanúsnak talált egyesületekkel kivételeztek.
|
"Miniszter úr is támogatja" - ilyen felvezetés előzte meg a Zuschlag-ügyben érintett egyik szervezet milliós támogatását, de egyéb jelei is voltak annak, hogy az ügyészség által gyanúsnak talált egyesületekkel kivételeztek. Az [origo] több hónapos huzavona után tekinthetett be a kifogásolt ifjúsági pályázatokkal kapcsolatos jegyzőkönyvekbe, amelyekből kiderült: az egyik gyanús egyesület még egy ismert történész és egy protokollszakértő nevét is felhasználta a pénzszerzéshez, illetve a pályázatokat elbíráló egyik tanácstag is úgy érezte, nincs minden rendben a kiosztott pénzek körül.
A Szederinda Néptáncegyüttes számára nem volt túl örömteli nap 2003. január 21. Az azonos nevű alapítvány az együttes 15 éves jubileumi találkozójára kért 150 ezer forintot a Gyermek- és Ifjúsági Alapból (GYIA), az azt felügyelő tanács azonban elutasította a kérésüket. Rögtön ez után döntöttek egy másik kérelemről is, és ekkor már nem voltak olyan szőrösszívűek, az Y Generáció Egyesület számára ugyanis vita nélkül megszavaztak 2,5 millió forintnyi támogatást. A döntésben nyilván sokat segíthetett az, hogy az ülést levezető Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára megjegyezte, nemcsak ő maga tartja jónak az egyesület pályázatát, de a "miniszter úr is támogatja".
Ez azokból a jegyzőkönyvekből derül ki, amelyekbe hónapokon át tartó huzavona (erről részletek keretes írásunkban) után tekinthetett be az [origo] munkatársa. Azért kértük, hogy megnézhessük a fele-fele arányban minisztériumi és civil delgáltakból álló GYIA-tanács üléseiről készült beszámolókat, mert ennek a testületnek meghatározó szerepe volt azoknak az ifjúsági támogatásoknak az elosztásában, amelyeknek egy része az ügyészség által a Zuschlag-ügy nyomozása során vizsgált szervezetekhez került. Ezek közé tartozik az Y Generáció is, amely "ifjúsági trénerképző programra" kérte és kapta a 2,5 millió forintos egyedi támogatást.
A nyomozást a múlt héten lezáró ügyészség gyanúja szerint a vizsgált egyesületek és alapítványok valójában csak felvették a pénzt, de a pályázatukban szereplő célokat nem valósították meg. Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes arról nem kívánt beszélni, hogy ez történt-e az Y Generáció számára 2003 januárjában megítélt támogatással is, de hozzátette, az esetek túlnyomó többségében a szervezetek - amelyek mögött az ügyészség szerint Zuschlag János MSZP-s politikus állt - egyáltalán nem arra használták fel a pénzt (nagyjából 75 millió forintot), amire kapták.
Nem hallottak az egyesületről
Több jel utal arra, hogy az Y Generáció pályázati anyagában szereplő, határon túli magyarok számára tervezett ifjúsági trénerképző program is csak papíron valósult meg. Az [origo] által megtekintett jegyzőkönyvek mellékletében található pályázati dokumentációban az együttműködő partnerek között szerepel a MIÉRT, amely feltehetően a Magyar Ifjúsági Értekezletet takarja. Megkerestük a csíkszeredai központú szervezetet, ahol közölték, nem hallottak az Y Generációról és nem is volt közös programjuk 2003-ban.
Az egyesület a kérelemhez benyújtott egy programtervet, amely egy 2003 májusi tatai ifjúsági akadémiáról szólt. "Felkészült-e az ember pszichésen a XXI. század kihívásaira?" - hangzott az egyik tervezett előadás címe, de nemcsak a témaköröket sorolták fel, hanem a meghívott oktatókat, vendégeket is. Első napra Romsics Ignác ismert történészt írták be, azzal a kísérőszöveggel, hogy a "XX. századi magyar történelem sorsfordulóiról" fog beszélni. A gond csak az, hogy Romsics nem is hallott erről a rendezvényről. Az [origo] kérésére még a naptárját is előkereste, amiből kiderült, hogy 2003 májusában nem volt ilyen jellegű programja. "Tatán vagy Tatabányán egyszer tartottam előadást, de ott muzeológusokból állt a közönség" - tette hozzá Romsics.
Hasonló választ kaptunk Görög Ibolyától is, aki az akadémia második napjának programjában szerepelt "villámillemtan" megjegyzéssel a neve mellett. Görög Ibolya - aki a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke volt 1987 és 1999 között - sem emlékszik azonban sem az Y Generációra, sem arra, hogy ifjúsági akadémián vett volna részt. Naptárjában sem találta nyomát ilyen programnak, és megjegyezte: "azt a szót soha nem ejtettem ki a számon, hogy villámillemtan".
Akadt azonban kivétel is. "Határon túli befektetési lehetőségek" címmel szerepelt a programtervben egy pódiumbeszélgetés, amelynél két résztvevőt tüntettek fel: Hernádi Zsoltot és Wolf Lászlót. Ugyan nem írták oda a titulusukat, de a téma alapján feltételezhető, hogy előbbin a Mol elnök-vezérigazgatóját, utóbbin pedig az OTP vezérigazgató-helyettesét értették. Wolf az [origo] kérdésére titkárságán keresztül azt üzente, kapott meghívót egy ilyen jellegű rendezvényre, de nem vett részt rajta. A Mol részéről közölték, túl sok idő telt el azóta, hogy válaszolni tudjanak a kérdéseinkre.
Ocsovai Tamás az [origo] megkeresésére közölte, nem kíván nyilatkozni, így részletek nem ismertek arról, milyen egyeztetés előzte meg az Y Generációnak adott támogatást. Akkoriban Jánosi György volt a miniszter, aki egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre, így nem tudni, valóban támogatta-e az Y Generáció kérelmét, és ha igen, akkor milyen megfontolásból tette ezt.
"Szívünkhöz közel álló" szervezetek
Az Y Generációnak 2003 januárjában vita nélkül megítélt 2,5 millió azért is szembetűnő, mert a jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a tanács egyébként meglehetősen nehezen szánta rá magát egyedi támogatás nyújtására. A szabályok szerint ezen a címen csak olyan célra adhattak pénzt, amely nem szerepelt a pályázati kategóriákban (például táborozás, újságkiadás stb.), a gyakorlatban azonban ezt már nehezen tudták eldönteni, így hosszas vitákat folytattak róla.
Akadt olyan tanácstag is, aki kifejezetten ellene volt az egyedi támogatások nyújtásának. Nagy Ádám egy baloldaliként elkönyvelt ernyőszervezet, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács képviselőjeként vett részt a tanács munkájában, és 2003 októberében javasolta ennek a támogatási formának a megszüntetését. Az elképzelése az volt, hogy a rendelkezésre álló pénzre írjanak ki nyílt pályázatot, amelyre jelentkezhet bárki olyan ötlettel, amely nem fér be a hagyományos kategóriákba.
A tanácsülésen előadott érvelése sokatmondó most, a Zuschlag-ügy fényében. "Nemcsak arról van szó, hogy mi magunk meg a mi ismeretségi körünkben azok a szervezetek, amelyek esetleg valamilyen módon preferáltak vagy szívünkhöz közel állók, beadnak egy úgynevezett egyedi támogatási kérelmet, és a tanács ezt elbírálja, hanem egy nyílt versenyben mindenki jöhet, akinek valamilyen mentő ötlete van" - magyarázta Nagy, hogy szerinte miért kellene megszüntetni az egyedi támogatások rendszerét. Ő már 2004-ben kiszállt a tanács munkájából, most pedig nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni arról, milyen összefonódásokat sejtett a háttérben. "Nincsenek bizonyítékaim, így ennél részletesebben most sem mondhatok semmit" - közölte az [origo]-val.
"Értem én, mi van a háttérben"
A jegyzőkönyvekből kiderül, az Y Generáció támogatása mellett kedvező bánásmódban részesültek más olyan szervezetek is, amelyeket az ügyészség utóbb összefüggésbe hozott a Zuschlag-üggyel. A GYIA-tanács 2004. május 10-i ülésén például vita alakult ki, amikor olyan szervezeteknek az ügyét kezdték tárgyalni, amelyek többszöri felszólítás ellenére sem küldték be a támogatási szerződéshez szükséges dokumentumaikat. A nyolc érintett pályázó között volt három olyan is, amelyet az ügyészség vizsgált a Zuschlag-ügyben: a Szövetség a Modern Magyarországért, az Atlasz Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesület. Mivel szabálytalanul jártak el, ezért felvetődött, hogy vissza kellene vonni a támogatásukat.
A jegyzőkönyvekből kikövetkeztethető, hogy négy szervezet - köztük az előbb név szerint felsorolt három - a tanácsülés napján beküldött ugyan néhány iratot, de ezekkel még mindig nem teljesítették a feltételeket. Az időzítést Nagy Ádám gyanúsnak találta, és ennek hangot is adott. "Vannak olyan pályázók, akik egy órával előbb hozzák be a dokumentumokat, ezért én azt gondolom, hogy nem kell nekik előnyt adni, azoknak, akik éppen be tudnak jutni ide a minisztériumba" - mondta. Megjegyezte azt is: "értem én, hogy mi van itt a háttérben", de szerinte ettől függetlenül vissza kell vonni az érintett szervezetek támogatását. "Kaptam egy személyesnek tűnő megjegyzést, miszerint ide a minisztériumba bejutnak személyek" - mondta erre Ocsovai, de az alig burkolt vádakra nem reagált részletesebben.
A Zuschlag-ügyben érintett három szervezet ügyében végül a következő, 2004. júniusi ülésen született döntés: a tanács megszavazta, hogy a szabálytalanságok ellenére ne zárják ki őket a pályázatból. Ez az epizód feltűnt az ügyészeknek is, akik kérdéseket tettek fel ezzel kapcsolatban a tanúként meghallgatott Ocsovai Tamásnak - derül ki a kihallgatási jegyzőkönyvéből, amelynek részleteit a Magyar Nemzet közölte tavaly ősszel.
Az egykori helyettes államtitkár akkor azt mondta, azért támogatta ezeket az utóbb gyanúsnak bizonyuló szervezeteket, mert a tanácsülések előtt egyeztetett a miniszterrel, és tőle az "ülés napirendjén lévő kérdések vonatkozásában konkrét instrukciókat kaptam". A miniszter előbb Jánosi György, majd 2003 májusától Gyurcsány Ferenc volt, akiket az ügyészség tanúként hallgatott meg a nyomozás során. Jánosi azóta sem nyilatkozott az ügyben, Gyurcsány pedig még tavaly ősszel az Indexnek úgy reagált az Ocsovai-vallomásban elhangzottakra, hogy azokat "egy gyáva ember menekülésének tartja".
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/3/zuschlag-janos-ugye-gyia-tanacs-uleseirol-keszult-jegyzokonyvek
|
https://web.archive.org/web/20140727024553/https://www.origo.hu/itthon/20080310-zuschlag-janos-ugye-gyia-tanacs-uleseirol-keszult-jegyzokonyvek.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismert-nevekkel-is-dobaloztak-zuschlagek
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-03-11 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Jánosi György",
"Ocsovai Tamás",
"Zuschlag János"
] |
[
"Atlas Egyesület",
"MSZP",
"Sportminisztérium",
"Szövetség a Modern Magyarországért",
"XXI. Századi Kulturális Egyesület",
"Y-Generáció Egyesület"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,638 |
A szocialisták félmilliárdos "reklám-bulija" nyíregyházán - A Fidesz a "fű alatti" szerződésről
|
A szabolcsi megyeszékhely hétfői önkormányzati testületi ülésén, a 'két közgyűlés között történtek' napirendi pontnál felszólalásában Dr. Vinnai Győző a Fidesz MPSZ-KDNP városi frakcióvezetője bemutatta a közgyűlésnek azt a szerződést, mely a város tulajdonában lévő Városkép Kht. és egy budapesti székhelyű reklámcég között köttetett, 10 év időtartamra, 500 millió forint értékben - közölte a Fidesz helyi szervezete.
|
A frakcióvezető szerint a szerződés fű alatt született, úgy, hogy a kötelező pályáztatást és közbeszerzést kikerülve egy egyértelműen baloldali kötődésű reklámcégnek adta el a város összes külterületi reklámfelületét, noha évek óta ez volt az önkormányzati cég egyetlen nyereséges tevékenysége - derül ki a párt közleményéből.
Vinnai emlékeztetett arra is, hogy a cég ügyvezetőjének alkalmatlanságára, párt kötődése és az általa irányított médiumok (Nyíregyházi Televízió, Nyíregyházi Napló) elfogultsága miatt már többször felhívták a városvezetés figyelmét, de az mindig csukott fülekre talált.
Vinnai kérdést intézett Csabai Lászlónéhoz (MSZP) a város polgármesteréhez, és a szocialista frakcióhoz, volt-e tudomásuk a tavaly augusztusban kötött szerződésről? Csabainé elismerte, tudott a szerződésről, de azt szerinte nem kellett a közgyűlés elé vinni; azt pedig egy későbbi vizsgálat hivatott tisztázni, hogy a félmilliárdos szerződés közbeszerzés köteles-e.
Vinnai a közgyűlés szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: a Fidesz frakció véleménye szerint a szerződés nem csak gyanús körülmények között született, hanem önkormányzati rendeletet is sért, ezért arra kérte a polgármestert, azonnali hatállyal függessze fel a szerződést és a céget irányító ügyvezetőt.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2008/03/a-szocialistak-felmilliardos-reklam-bulija-nyiregyhazan-a-fidesz-a-fu-alatti-szerzodesrol
|
https://web.archive.org/web/20100418010204/http://www.vg.hu/kozelet/vg_online/kozelet_-_belfold/080304_buli_211546
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szocialistak-felmilliardos-reklam-bulija-nyiregyhazan-a-fidesz-a-fu-alatti-szerzodesrol
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-05-04 00:00:00
|
[
"Csabai Lászlóné"
] |
[] |
[
"Nyíregyháza"
] |
[
"közbeszerzés",
"média"
] |
[] |
5,639 |
Más osztotta a lapokat - Veres-ügyben cáfol a szaktárca
|
A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft. sorsa nem 2006-ban – ahogy a Magyar Hírlap szerdai számában állítja –, hanem jóval korábban, 2001-ben pecsételődött meg - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében. A lap nem veszi figyelembe a tényeket amikor azt írja, hogy a ferihegyi lapokat Veres János osztotta - állítja a közlemény.
|
A tárca szerint az igazság ezzel szemben az, hogy azokról a bizonyos lapokról 2001-ben az akkori kormány határozott, Veres János 2006-ban már csak kármentesítésre vállalkozhatott.
A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft. 1996-ban jött létre magyar-kanadai vegyes vállalatként, hogy bővítse Ferihegy 2-n az A terminált, és megépítse a B terminált. Erről és a későbbi üzemeltetésről 1995-ben a cég kanadai tulajdonosával az Airport Development Corporation-nel az akkori magyarországi vagyonkezelő kötött haszonbérleti szerződést - áll a közleményben.
A terminál megépült, 1998. decemberében átadták a forgalomnak, üzemeltetésére a Kft. 2010-ig szerzett jogot a szerződés alapján. Ezzel a jogával azonban nem tudott élni, mert egy olyan Fónagy János által jegyzett miniszteri rendelet született 2001. decemberében, amely alapján az ÁPV Rt. megszüntette a vegyes vállalattal kötött haszonbérleti szerződést. Az így előállt szerződés szegés miatt indított pert a kanadai Airport Development Corporation, amelyet meg is nyert 2006. szeptemberében, s így a Magyar Államnak 74 millió dolláros, 17 milliárd forintot elérő kártérítést kellett fizetnie - állítja a minisztérium.
A FUF Kft. gyakorlatilag 2001 óta már nem működött, és végelszámolására csak azért most kerül sor, mert a Magyar Állam ellen indított kártérítési per miatt fenn kellett tartani a gyakorlatilag alvó céget. Ilyen előzmények, egy korábbi kormány által elkövetett szerződés szegést követően került sor a Ferihegyi repülőtér üzemeltetését végző Budapest Airport privatizációjára 2005-ben.
A privatizáció végül is sikeres volt. A vevő a Budapest Airport 75 százalékos –1 szavazatot kitevő részvénycsomagjáért és a 75 évre szóló vagyonkezelési megállapodásért 460 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett, amelyet a Pénzügyminisztérium államadósság törlesztésre használt fel.
A per lezárultával pedig megkezdődhetett a teljes egészében a Magyar Állam tulajdonába került FUF Kft. végelszámolása. Ennek keretében a Kft. kifizette adósságait, és a megmaradt tőkét – 2,2 milliárd forint – befizette a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság számlájára. A FUF Kft., a Magyar Hírlap állításával szemben egyetlen fillért nem fizetett a kanadai Airport Development Corporation-nek. A végelszámolás gyakorlatilag lezárult, tényleges befejezését a cég egyetlen megmaradt dolgozójának munkaügyi pere hátráltatja - olvasható a PM közleményében.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/03/mas-osztotta-a-lapokat-veres-ugyben-cafol-a-szaktarca
|
https://web.archive.org/web/20240128142825/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/03/mas-osztotta-a-lapokat-veres-ugyben-cafol-a-szaktarca
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mas-osztotta-a-lapokat-veres-ugyben-cafol-a-szaktarca
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-03-05 00:00:00
|
[
"Veres János"
] |
[
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.