news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
5,336 |
Lufi volt a bábolnai minimum?
|
A meglévő vagyonértékeléshez képest valóban tizedáron ment el a Bábolna Zrt. kerteskői gazdasága, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz közel álló forrásunk szerint ez azért nem a valós értéket tükrözte.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-486292
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lufi-volt-a-babolnai-minimum
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,337 |
Nem jó politikai, jó emberi kapcsolataim vannak
|
Interjú Timár Gyulával, az Európai Építő elnök-vezérigazgatójával
|
Nemrégiben azt mondta, hogy az építőipar súlyos válsághelyzetben van, és a cégeknek fél lábon állva kell fél-egy évet kihúzniuk, de ha ez sikerül, utána már könnyen mehet a talpra állás. Miután az építőipar statisztikái évek óta lejtmenetet mutatnak, ez akár még optimista prognózisnak is tűnhet. Mire alapozza?
Ismerjük a kormányzat beruházási elképzeléseit, a nemzeti fejlesztési tervet, hiszen ezek nem titkosak. Ezek mind azt jelzik, hogy igen komoly beruházások előkészítése, előtervezése, tanulmányterveinek készítése folyik. Ha csak egy útépítést veszünk: a tervezésen kívül van régészeti feltárás, területszerzés, közműkiváltások, és számos más olyan előkészítő munka, amelyek megelőzik a kivitelezés elkezdését, de ha ezeken túl vagyunk, ismét lendületet vehetnek az építkezések.
Azt mondhatjuk egyébként, hogy az építőipar nagyjából az állami által gúzsba kötve táncol? Tehát ha az állam akar utat, szennyvíztisztítót, csatornát, vasutat építeni, akkor jól megy az ágazatnak, ha nem akar, akkor pangás van?
Ez az építőipar egy szegmenségben kétségkívül így van. Az építőipar forrásai úgy állnak össze, hogy vannak a költségvetési pénzek, az uniós források, az önkormányzati források. Másfelől azonban van az úgynevezett magánszektor, bár ez egy rossz kifejezés, de minden olyan építkezést értek alatta, ami egy befektető pénzéből valósul meg, gondolhatunk egy szállodára vagy egy erőműre.
Az építőipari szektor egészét arányaiban mennyire határozzák meg az állami, és mennyire a magánberuházások?
Erre nem tudok még csak megközelítőleges arányt sem mondani. Mert ahol uniós pénzből valósul meg egy építkezés, még ott is megjelenik önerőként vagy hitelek formájában a magántőke. De abban egyetérthetünk, hogy az út- és vasútberuházások dominánsak a magyar építőiparban, és ezek állami programok. Ezek után jönnek az önkormányzati beruházások, például kulturális vagy egészségügyi projektek. És csak ezek után jönnek például a lakásépítések, amelyek igazán a magánszektorhoz kapcsolódnak. Egyelőre nincsenek tenderek az állami beruházásokra, holott egy év már eltelt a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklusból.
Külső szemlélőként mi úgy látjuk, ennek ellenére az uniós pénzek nemigen jönnek. Jönnek, csak nekünk nem tűnt fel?
A kivitelezőknek szóló kiírások valóban hiányoznak. Nem hiszem, hogy nem valósul meg az a fejlesztési terv, amit a kormányzat összeállított, csak a kivitelezések később indulnak, mint mi gondoltuk. Mi azt vártuk, hogy a kivitelezések 2008. elején elkezdődnek, de ebből inkább 2008. vége lesz.
Lát ebben állami mulasztást?
Nem. Egyszerűen akkora a torlódás, hogy technikailag nem mehet gyorsabban a dolog.
Az ön által prognosztizált fél-egy éves nehéz időszak mennyire a folyománya annak, hogy a magyar építőipar cégei egy furcsán működő piacon éltek az elmúlt években, ami nagyon jelentős részben állami beruházásokra épített, ahol ráadásul jelentős felárat fizettek?
Mit értenek az alatt, hogy felárat fizettek?
Azt, hogy a nagyobb beruházások után rendre felmerült, és többször bizonyítottá is vált, hogy a projekt költségei magasabbak voltak a piaci árnál. Gondoljunk csak az autópálya-építések rekordösszegű kartellbírságára és az ahhoz kapcsolódó, már folyó kártérítési perekre.
Nyilvánvaló, hogy senkinek nincs joga egy jogerős államigazgatási határozatot vitatni, de az árakról én óvatosabban fogalmaznék. Az építőipart, különösen az útépítéseket az árak miatt valóban rengeteg kritika, rengeteg támadás érte. Csak éppen arról beszélnek keveset, hogy a kivitelező kész tervek alapján dolgozik, vagyis azt építi meg, amit rendelnek tőle. Tessék elmenni az M7-es autópályára, és megnézni, hány leágazás van a balatoni településekre. És tessék elmenni megnézni egy német, osztrák vagy horvát autópályát, hány van ott. Amikor az autópályákon kilométerre vetítik a költséget, ezek az előírt műtárgyak mindig benne vannak az árban.
Ráadásul időközben a kőolaj ára, ami 2003-ban 25-30 dollár volt, ma 100 dollár körül van. Márpedig egy útépítés költségeinek a hatvan százaléka anyag- és szállítási költség, az olaj drágasága nemcsak a szállítást drágítja, az aszfaltban is elképesztő árú kőolajszármazékok vannak. Szóval én nem hiszem, hogy istentelenül elvadultak lennének az autópálya-építések árai. Sőt: az kétségtelen, hogy az elmúlt években nagyon sok útépítő cég jelent meg - nemcsak külföldi, magyar is -, és kialakult egy olyan verseny, amelyben a mindenáron nyerés érdekében letörték az árat.
Mert ezek a kilométerenkénti 2-2,5 milliárdos árak most már letörtnek mondhatók?
Egy autópálya kerülhet 1,9 milliárd forintba kilométerenként, de lehet az ár 2,5 milliárdnál is magasabb, ez a műszaki tartalmon múlik. De ha nem hiszi el az útépítés példáján, nézzen meg egy lakásépítést: lakást lehet építeni olyan műszaki tartalommal is, hogy a négyzetméterenkénti ára elérje az egymillió forintot, és lehet úgy is, hogy 230-300 ezer forintért normálisan lehessen lakni benne.
Jó, akkor konkrét számok nélkül: az M7-es utolsó szakasza, az M6-os vagy az M0-s keleti elkerülője már leszorított árakon épülne?
Nagyon leszorított, önköltségi típusú árakon, igen.
Ez magyarázhatja a Viadom csődjét is? (A Viadom az M7-es építését elnyert konzorcium vezetője, részt vett az M0-s keleti szektorának építésében is – a szerk.)
Erről én nem tudok mit mondani, erről a Viadomot kellene megkérdezni.
Anno a Vegyépszer még piaci áron épített?
Erről pedig tessék megkérdezni a Vegyépszert.
Visszatérve a műszaki tartalomra: a főleg az önkormányzatok lobbija miatt nyakra-főre épített lehajtók fölöslegesek?
Azt nem mondtam, hogy fölöslegesek, csak azt, hogy jelentősen növelik a költségeket.
Ha fele ennyi lehajtó lenne, akkor az mennyivel csökkentené a költségeket? Mondjuk huszonöt százalékkal?
Lényegesen, de százalékot nem tudok mondani, mert az egyik lehajtó mondjuk három kilométer, a másik meg csak egy. De huszonöt százalékot biztosan nem lehetne azért megspórolni.
Maradva még az állami megrendeléseknél: arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az építőiparban most kialakult helyzet annak is következménye-e, hogy túlságosan az állami beruházásokra koncentráltak, túlságosan egy lábon álltak a cégek.
Az építőipari fővállalkozói szektornak két fő ágazat van, a mély- és a magasépítés. Előbbiek közé tartoznak az útépítő cégek, amelyek munkája nyolcvan százalékig államilag finanszírozott beruházásra épül. Ezen a területen óriási fellendülés volt. És ne felejtsék: az az értéknövelés, amit a mélyépítőipar megvalósított az elmúlt négy-öt évben, az ország számára is rekord volt. A megrendelésekre a cégek komolyan ráfejlesztettek, de ez most kifújt, olyan nagy volumenű építések nem lesznek, mint amit az elmúlt években a sztrádafejlesztés jelentett. Mondhatjuk úgy, hogy az útépítési kereslet visszaesett.
De ezzel nem lehetett számolni előre? Vagy azt várták, hogy mire ez a sztrádaépítési konjunktúra véget ér, már jönnek az új uniós projektek?
Gondolom, minden cégnek volt stratégiája. Én azt vártam, hogy a vasútépítés, a környezetvédelem váltja fel az útépítéseket. Ezek benne vannak a fejlesztési tervben, ezekre lehet számítani, csak a tervezési időszak miatt a lendület megtorpant, ami visszafogta a kivitelezőket.
Arra lehet számítani, hogy a cégek egy része emiatt csődbe megy, a külföldiek kimennek, vagy egy cégegyesülési, konszolidációs hullám kezdődik?
Fővállalkozó szinten ennek nem nagyon látom egyelőre a jeleit, és nem is számítok erre. Ezek a cégek úgy voltak felkészülve, hogy több lábon álljanak, akár magasépítési munkákba is belevágnak. Tehát náluk nem lesz jelentős probléma, bár létszámcsökkentések, racionalizálások nem zárhatók ki. Az igazi nehézségek a beszállítóknál, a kis- és közepes vállalkozásoknál jelentkezhetnek, ugyanis ők adják a fizikai állomány nagy részét az egyes projektekhez. Ez egy jó megoldás úgy általában, hiszen a kivitelezői kapacitások így rugalmasan kezelhetők, ugyanakkor komoly probléma, hogy ha nincs munka, akkor a pangás hatása először itt fog jelentkezni.
Azért fővállalkozót is tudunk, nem is egyet, amit felszámolnak.
Igen, és elképzelhető, hogy lesz is még ilyen, de nem hiszem, hogy ez lenne a tendencia. A külföldi multik megengedhetik maguknak azt, hogy Magyarországon létesítsenek egy céget maguknak, és azt fenntartsák, kivárják azt az időt, hogy majd ismét piacra lehessen lépni.
És attól nem kell tartani, hogy a kkv-k körében lesz egy olyan csődhullám, amely miatt, amikor már lennének kivitelezői munkák, akkor sem lesz erre elég cég?
Számot nem tudok mondani, hogy a csőd, a konszolidációs hullám hány céget érinthet. A lánctartozás problémája évek óta megvolt és meglesz, bár most mérséklődött a helyzet. Mindenesetre a kkv-szektorban várható szétzilálódás, mert lehet, hogy az ott dolgozó szakemberek elmennek külföldre dolgozni.
De az alapvető probléma nem ez. Hanem az, hogy az építőiparban a szakmunkásképzés nagyon leépült. Nincs kellő szakmai utánpótlás, és ez már az elmúlt években nagyon súlyos gondot jelentett. Egyre több helyen felszámolják az ilyen oktatást. És persze egyre kevesebben vannak, akik ide akarnak jönni, hiszen gondoljunk bele, mit tud fizetni az építőipar. A fiataloknak aligha csábító, hogy elmenjenek ács-állványozónak, és dolgozzanak reggel héttől este hétig, jó esetben nettó 80-100 ezer forintért. A legjobb szakemberek kapnak havi 250-300 ezer forintos bruttót, de ezért hétvégén is dolgozniuk kell.
A magánszektor megbízásai közül ugye nem véletlenül az erőmű- vagy szállodaépítést hozta a példáként. Az Európai Építőnek egyebek mellett ilyen építkezések jelenthetik a kilábalást a mostani, csődközeli helyzetből. Állami beruházásra most nincs is szerződésük?
Nincs.
Mert úgy érzik, hogy nincs is állami beruházási szándék, vagy mert biztosabbnak érzik a, mondjuk így, magánszektorban tervezett projekteket?
Nem, sokkal biztosabb az állami forrás, csak nincsenek tenderek, pontosabban olyan kevés van, hogy emiatt túl nagy a verseny. Így csak olyan pályázó nyerhet, aki önköltségi ár alatt vállalja a munkát, mi pedig olyanon nem indulunk.
A korábban említett erőmű a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű lenne, aminek a sorsa még kétséges, legalábbis a legutóbb elkészült UNESCO-jelentés tükrében.
Az UNESCO-jelentés szerintem nem pontosan azt tartalmazta, amit előadtak belőle. Amennyire én tudom, az a jelentés azt írta, hogy a világörökségben nem történt visszavonhatatlan károsodás, de a jövőben fokozottabban oda kell figyelni az ilyen beruházások engedélyeztetése során. Én úgy tudom, ilyen dodonai megállapítás van. De továbbra is fenntartom, amit korábban mondtam: ha egy beruházásnak az összes hatósági engedélye megvan, akkor nagyon nyomós okkal lehet csak leállítani valamit. Félreértés ne essék: én nem azt akarom, hogy mindenáron megépüljön egy erőmű, hanem azt akarom, hogy a jó irányba menjenek el a dolgok.
Hogy úszta meg az Európai Építő eddig azt, hogy felszámolják?
Nagyon sok felszámolási kérelem volt beadva a bíróságra. De az eszközök és ingatlanok eladásából befolyt pénz egy részét adósságkezelésre költöttük.
Arra nem gondolt, hogy a hitelezők az ön nevében bízva voltak ilyen türelmesek és megértők?
Én januártól vettem át a céget, és azért itt már a múlt évben kőkemény válságkezelés folyt.
Mi volt az a kihívás, amiért otthagyta a Vegyépszert, és elvállalta ennek a csőd közelében lévő cégnek a vezetését?
A múlt év közepén kölcsönös megegyezéssel álltam fel a Vegyépszer éléről...
Ezt ön kezdeményezte?
A kölcsönös megegyezés mindig a két fél együttes akaratát fejezi ki.
Értjük, de azért ugye nem úgy volt, hogy a folyosón találkoztak szembe az elnökkel, hogy éppen egymáshoz indultak, és éppen ugyanarról akarnak beszélni.
Ez is lehet.
Visszatérve az eredeti kérdésre: hogyan került az Európai Építő élére?
Úgy döntöttem, hogy noha megtehetném, hogy nyugdíjas leszek, szeretnék tovább dolgozni, többek között szakértői munkákat vállaltam. Majd november végén kaptam egy olyan felkérést a Magyar Fejlesztési Bank vezetésétől, hogy nem volna-e kedvem az Európai Építő élére állni, és azt visszavezetni a normálisan működő építőipari vállalkozások sorába. Nem zárkóztam el, azt hiszem, más is ezt tette volna a helyemben.
Amikor arról beszélt korábban, hogy az Európai Építő most a fizetésképtelenség határán van, azt is mondta, hogy ez nem egy ismeretlen helyzet ön előtt, mert a Vegyépszer is hasonló cipőben volt 1998-1999-ben, amikor odakerült. És az ottani recept nyomán, azt mondta, az itteni helyzetre is lát megoldást. Pedig igencsak más a környezet, hiszen a Vegyépszer a következő években jelentős, néha évi százmilliárdot meghaladó állami beruházásoknak volt a kivitelezője, amire most az Európai Építő aligha számíthat.
Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a Vegyépszerről nem kívánok nyilatkozni. De az Európai Építő árbevétele, ha megnézik, nincs messze a Vegyépszer 1998-as, 1999-es árbevételétől. Én inkább arról beszélnék, hogy mi a recept. Tudomásul kell venni, ha egy cégnek likviditási gondjai vannak, és reorganizálni akarja magát, két dolgot kell megnézni: van-e életképesség a cégben, tehát tudunk-e jó projekteket szerezni, finanszíroztatni és megvalósítani. A másik pedig: van-e forrás arra, hogy az adósságállományt kezeljük.
Az Európai Építő idei árbevételi terve 15 milliárd forint körül van, ebből 5,2 milliárd forintra már banki finanszírozás is van, míg 6,5 milliárd forint értékű szerződést március végéig fogunk megkötni. Emellett megteremtettük a forrásokat ahhoz, hogy az adósságállományt kezelni tudjuk, és sikerült megállapodni a hitelezőkkel az adósságok átütemezésében. A szállítók többsége rendkívül megértően állt ehhez. Egy céget nem úgy lehet kivezetni a mélypontról, hogy elkezdjük a forgalmat a csillagos égig fölnyomni, hanem reális vállalások kellenek.
Az, hogy az MFB, mint állami bank a 48 százalékos tulajdonosuk, szerepet játszik abban, hogy állami megrendeléseik nincsenek?
Nem, a tulajdonosi kör a cég működését nem befolyásolja.
Mi lesz a céggel, ha az állam kiszáll belőle? És mi lesz önnel?
Én önmagamnak célként annyit tűztem ki, hogy az Európai Építő kerüljön ki a mostani helyzetéből, tudjon eredményes cégként működni. Aztán a tulajdonosok majd eldöntik, mit akarnak. Nagyon erős lesz a következő években a külföldi befektetők érdeklődése Magyarországon. A multinacionális cégek szemében Magyarország a régiónak egy erős bástyája, ahol olyan bázist tudnak felépíteni, ahonnan kisugározhatnak a környékbeli államokba.
Önnek közismerten jó kormányzati kapcsolatai vannak és voltak, ezeket nem tudja segítségül hívni? Egyébként el lehet lenni egy ennyire a közpénzekből megvalósuló beruházásokhoz kötődő ágazatban jó kormányzati kapcsolatok nélkül?
Nekem nem jó kormányzati kapcsolataim vannak, ezt én szeretném kiigazítani. Nekem a koromból kifolyólag vannak emberi kapcsolataim, emberi ismereteim, ismerőseim. A hetvenes évektől vezető beosztásban dolgoztam. Akár jobboldalon, akár baloldalon lévő politikusokról van szó, én azokat ismertem. Mert azért a jobboldali politikusok sem voltak a hetvenes években egészen a jobboldalon. Lehet, hogy ez büszkeségnek hangzik, de én nem tudok mondani olyan embert, akivel nekem ne lett volna korrekt kapcsolatom, akár jobb-, akár baloldalon van, akár középen. Mindenki tudja, hogy amit én vállaltam, azt korrektül teljesítettem, vagy ha nem tudtam teljesíteni, azt megmondtam. A kapcsolatok nálam így épültek ki, így tettem szert jó kapcsolatokra.
Miben segítenek ezek a kapcsolatok egy építőipari cég élén álló üzletembernek?
Amit én eddig mondtam, azt tudtam tartani. Amikor most egy banknál voltunk, elfogadták azt a tervet, amit a cég talpra állításáról mutattam meg.
A jó kapcsolatok összefüggésben vannak azzal, hogy a Vegyépszernek volt pénze a K&H Equitiesnél, de még a Kulcsár-botrány előtt elhozták onnan?
Nem, nem, ennek semmi köze ehhez. Én ezt már akkor is elmondtam, bármilyen kísértetiesnek is tűnt az egybeesés. Igen, ismertem Kulcsár Attilát, sokat találkoztunk. Mondtam neki, hogy nem brókerezünk, de hárommilliárd forintnyi államkötvényt náluk veszünk. És amikor kezdődött a botrány, én mondtam a pénzügyi vezetőnek, hogy azt a kötvényt hozzuk el, vigyük el máshová. Azt a pénzt egyébként sem lehetett másra használni.
És hol segít az, ha egy politikussal van jó emberi kapcsolata?
Sehol. Az égvilágon sehol. Sokan azt hiszik, hogy hú de jó egy miniszterrel együtt vacsorázni, de sehol nem kamatoztatható ez a kapcsolat. Mit tudna nekem adni?
Akkor a politikusok érzik azt, hogy jó dolog sikeres üzletemberrel jóban lenni?
Semmi előnyük nincs belőle. Nincs szállodám, nincs jachtom, semmilyen szuper szolgáltatást nem tudok nyújtani. Lehet, hogy önök nem hiszik el, de a jó kapcsolat azért van, mert régóta ismerjük egymást, vannak közös élményeink. Egy útátadásra boldogan meghívok jobb- és baloldali politikust, és el is jönnek.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/tim080314/
|
https://web.archive.org/web/20201021173738/https://index.hu/gazdasag/magyar/tim080314/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jo-politikai-jo-emberi-kapcsolataim-vannak
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila",
"Timár Gyula"
] |
[
"Vegyépszer Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"autópálya",
"protekció",
"útépítés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
5,338 |
Szilágyi: Valószínű a telekspekuláció Lipótmező ügyében
|
Szilágyi Júlia, a megszüntetett Országos Pszichátriai és Neurológiai Intézet pszichiátere szerint az intézmény bezárása mögött nagy valószínűséggel ingatlanspekuláció húzódik meg.
|
Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: a telekspekuláció 90 százaléknál nagyobb valószínűséggel szerepet játszott az Országos Pszichátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásában.
Korábban kaptunk olyan ígéreteket, hogy a terület eladásából befolyó pénzt visszaforgatják az egészségügybe, de ennek nincs semmi jele - tette hozzá Szilágyi Júlia.
Az OPNI korábbi pszichiátere kérdésre válaszolva elmondta: noha konkrétan semmi sem utal erre, egyfajta pszichiátriaellenesség húzódhat meg amögött, hogy az intézmény megszüntetésével összefüggésben a szakma a kormány részéről példátlanul merev ellenállásba ütközött.
Azokkal a feltételezésekkel összefüggésben, hogy ebben szerepet játszhat a pszichiátriát elutasító szcientológiai egyház, Szilágyi Júlia kijelentette: tavaly a parlament egészségügyi és az emberi jogi bizottsága egy közös, kihelyezett ülést tartott Lipótmezőn, ahová meghívták a nemzetbiztonsági hivatal igazgatóját is, akit erről a témáról is megkérdeztek. Az igazgató megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy olyan emberek is jelen vannak, akiket nem világítottak át nemzetbiztonsági szempontból.
Azóta sem született döntés, hogy mikor hallgatják meg az igazgatót - fűzte hozzá a szakember.
Kezdőlap Belföld Szilágyi: Valószínű a telekspekuláció Lipótmező ügyében
|
https://infostart.hu/belfold/2008/03/22/szilagyi-valoszinu-a-telekspekulacio-lipotmezo-ugyeben-188815
|
https://web.archive.org/web/20240125232211/https://infostart.hu/belfold/2008/03/22/szilagyi-valoszinu-a-telekspekulacio-lipotmezo-ugyeben-188815
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilagyi-valoszinu-a-telekspekulacio-lipotmezo-ugyeben
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-03-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"egészségügy"
] |
[] |
5,339 |
MÁV Cargo: hamarosan kiderül az igazság a sikerdíjról
|
Napokon belül lezárulhat a MÁV Cargo privatizációja ügyében indított vizsgálat - értesült a STOP.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=297533
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mav-cargo-hamarosan-kiderul-az-igazsag-a-sikerdijrol
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-03-25 00:00:00
|
[] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"sikerdíj",
"lobbi"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
|
5,340 |
Botrány! Csúszópénzek mozognak a Magyar Televíziónál?
|
Újabb botránykönyv születik Havas Henrik tollából! Ezúttal a Magyar Televízió volt elnöke, Rudi Zoltán érezheti kellemetlenül magát néhány hónapig.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=298571
|
https://web.archive.org/web/20120119214801/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=298571
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-csuszopenzek-mozognak-a-magyar-televizional
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[
"Rudi Zoltán"
] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"média",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
5,341 |
Négy SZDSZ-s álküldött Szabolcsban
|
A szabolcsi SZDSZ négy olyan küldöttet talált, aki nem volt ott 2007-es tisztújító küldöttgyűlésen, nevét mégis aláírták a jelenléti íven.
|
Immár négyre emelkedett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei álküldöttek száma. Az SZDSZ 2007-es tisztújító küldöttgyűlésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttek száma 45 volt. Ebből a helyszínen, a regisztrációs íveken 33 küldött neve mellett szerepel aláírás. Közülük négyen úgy nyilatkoztak, hogy nem voltak jelen a küldöttgyűlésen - írta közleményében Jüttner Csaba az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.
Jüttner bejelentette, hogy a választmány elnökeként - ahogy a korábbi esetben - rendőrségi bejelentést tesz.
A Hír tv Bíró Árpádnét is fiktív tisztújítóként azonosította. Noha a kemecsei asszony állítja, nem volt a 2007-es küldöttgyűlésen, szignója mégis szerepel a jelenléti íven. A Hír TV-nek azt nyilatkozta: sejthették, hogy nem megy el, mert hat éve volt utoljára küldöttgyűlésen.
Ha Bíró Árpádné tényleg nem volt hat éve küldöttgyűlésen, akkor helyette valaki korábban is aláírta a jelenléti ívet. Az Index birtokában van az SZDSZ 2005-ös szegedi és 2007-es, Kóka Jánost elnökké választó küldöttgyűlésének jelenléti íve. Ezeket összehasonlítva jól látható, hogy Bíró Árpádné neve mellett eltérő kézírással szerepelnek az aláírások.
Igaz, Bíróné legalább hivatalosan is SZDSZ tag, szemben a a gulácsi polgármesterrel, Vass Alberttel, akiről viszont időközben kiderült, hogy semmi köze a párthoz, soha nem volt tagja az SZDSZ-nek, így nem lehetett küldött sem. A neve mégis szerepelt az elnökválasztás jelenléti ívén.
|
https://index.hu/belfold/alk9863/
|
https://web.archive.org/web/20231120124212/https://index.hu/belfold/alk9863/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-szdsz-s-alkuldott-szabolcsban
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
5,342 |
A Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott Gyurcsány cége
|
A Magyar Villamos Művek megerősítette az Index információját arról, hogy egyes ipari áramfogyasztók számára a szokásos piaci árnál olcsóbban biztosított áramot.
|
"Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület (IEF) 2007 novemberében tárgyalássorozatot kezdeményezett a Miniszterelnöki Hivatallal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Magyar Energia Hivatallal annak érdekében, hogy az MVM a speciális fogyasztási jelleggel rendelkező (zsinórfogyasztás), az Egyesület által nevesített és javasolt nagyfogyasztók számára kedvező áron biztosítson villamosenergiát. Az MVM Zrt. ezen fogyasztók számára a szabályozó hatósággal egyeztetett, transzparens módon biztosította villamosenergia-szükségletük egy részét, az aukción kialakult árnál alacsonyabb, 61 EUR/MWh áron" – áll a Magyar Villamos Művek csütörtökön délután kiadott közleményében.
Az Index kérdéseinek egy részét megválaszolatlanul hagyta az MVM. Így nem kommentálták, nem is cáfolták azon információnkat, miszerint összességében az ország energiafogyasztásának öt százalékát kitevő, kétmilliárd kilowattórás mennyiségről van szó, mint ahogy azt sem, hogy az érintett cégek a következők: Borsodchem Zrt., Motim Zrt., Duna-Dráva Cement Zrt., Nitrogénművek Zrt., Dunapack Zrt., Mal Zrt., ISD Dunaferr Zrt.
Az MVM közleményéből ugyanakkor az tűnik ki, mintha a kedvezményes tarifa kialakítására egy érdekképviseleti fórum fellépése nyomán került volna sor. Az Index információi szerint azonban az IEF-nek (azon túl, hogy az érintett cégek valóban tagok a szervezetben) nem volt köze a tárgyalásokhoz. Ezt nemcsak Szaniszló Mihály, az IEF elnökének az Indexnek tegnap adott nyilatkozata erősíti meg – az elnök úgy fogalmazott, a cégek maguk lobbiztak –, hanem az egyik érintett vállalat felső vezetése tagjának szavai is. A neve mellőzését kérő vezető, aki egyébként az MVM által most megerősített 61 eurós árra vonatkozó információnkat cáfolni próbálta, azt mondta: "Szaniszló nem volt belevonva, nem biztos, hogy pontosak az információi. Ő az IEF képviselője, és mint ilyen rengeteg céget képvisel, nem csak egy kisebb kört".
Az Index birtokába került egy levél is, melyben a hét cég közvetlenül kereste meg a Miniszterelnöki Hivatalt, hivatkozva már egy korábbi tárgyalásukra is, és amelyben jelezték, igényt tartanak a közbenjárásra az állami tulajdonban álló MVM felé. A Motim, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában álló cég tehát közvetlenül Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott más cégekhez betársulva az olcsóbb áramért. Gerezdes Jánosnak, a Motim vezérigazgatójának, a levél egyik aláírójának csak üzenetet tudtunk hagyni, de megkeresésünkre nem reagált. Ugyancsak nem reagált a kormányszóvivői iroda.
A gazdasági tárca sajtóosztályán ugyanakkor azt állították: bár széleskörű iparági konzultációt tartott az árampiaci szereplőkkel, "ezeken az eszmecseréken a tárca nyomatékosította: a villamosenergia árával kapcsolatos kérdések kereskedelmi jellegűek, szabályozói oldalon ezen a téren semmilyen, egyik fogyasztót a másiktól megkülönböztető beavatkozási eszköz nem áll rendelkezésre". Az MVM válasza alapján azonban valójában legalább a Miniszterelnöki Hivatalban ezt másképp láthatták.
Miért olcsó és mennyire?
A 61 eurós ár azt jelenti: a kiválasztott cégek olcsóbban vehették meg az áramot, mint amennyiért azt MVM az árampiaci nagykereskedőknek, az októberben lezajlott aukció keretében biztosította. Ha a cégek innen vásároltak volna, akkor ha közvetlenül az aukción jutnak az áramhoz, 65 eurót kell fizetniük megawattóránként, ha az aukción vásárló kereskedőtől veszik (ahogy az ipari fogyasztók szinte mindegyike), akkor nyilván további árréssel kell számolniuk.
Az Index úgy tudja, összességében 2 terawattórányi, azaz kétmillió megawattórányi mennyiséget biztosított az MVM a hét cégnek. A négy eurós különbség mellett ez valamivel több mint kétmilliárd forintos megtakarítást jelent a cégeknek, és persze, ugyanekkora potenciális bevétel elvesztését az MVM-nek (250 forintos euróár mellett). Csak érzékeltetésképpen: az MVM tavalyi nyeresége mintegy 40-50 milliárd forint körül alakult (a cég viszont éveken át százmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel). Voltaképpen tehát arról van szó, hogy egy 99,5 százalákos állami tulajdonban álló cég legnagyobb tulajdonosának beleegyezésével kiengedett némi hasznot a kezéből. A döntés egyik nyertese pedig a Motim, azon keresztül pedig Gyurcsány Ferenc volt.
Az MVM közleményében hangsúlyozza: az ár kialakítása során figyelembe vették a zsinóráram beszerzési ára mellett azt is, hogy "ezen fogyasztói kör speciális, a rendszerszabályozást segítő kötelezettségeket is vállalt". A cégek a velük kötött szerződésben vállalták, hogy a nekik nyújtott villamosenergia-szolgáltatás a villamosenergia-rendszer biztonságos működése érdekében bizonyos feltételekkel megszakítható.
Azt mondják, törvényes
Az MVM közleménye rámutat: "feltétlenül szükséges kiemelni, hogy az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület által ezen körbe felvenni javasolt ipari fogyasztókkal kialakított szerződéses konstrukció fent ismertetett ezen módját az érvényben levő jogszabályi keretek lehetővé tették, és az az illetékes hatóságokkal több fordulóban történt egyeztetést követően került kialakításra. A kialakított konstrukció elsődleges alapja a fogyasztás mennyisége és zsinór- (folyamatos) jellege, valamint a fogyasztók által az ország ellátásbiztonsága érdekében vállalt megszakíthatóság, ily módon biztosítva a szerződésekben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás megfelelő arányát. Ezen szerződések hozzáadott értéke a kereskedő számára abban rejlik, hogy ily módon kedvezőbb szabályozási lehetőséget, ennek következtében kisebb kockázati kitettséget biztosít a portfólióban".
Másoknak is segítettek
A Villamosművek ugyanakkor emlékeztet arra is: "az elmúlt évek során tapasztalható közép-európai kedvezőtlen árampiaci hatások - a 2008-ra várható forráshiány, nagy erőművek bezárása, a déli szomszédainknál fellépő energiahiány és az ezzel összefüggő regionális nagykereskedelmi árak növekedésének tompítása érdekében, a jogszabályi kereteken belül, lehetőségéhez mérten segítsen a különböző fogyasztói csoportoknak áramköltségeik kordában tartásában". Ezért a piaci áraknál kedvezőbben adták a lakosság és a közintézmények ellátásához szükséges áramot a szolgáltatóknak. Ennek köszönhető, hogy a lakossági áramáremelés mértéke tíz százalékon belül maradt.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/mot080327/
|
https://web.archive.org/web/20080331124747/https://index.hu/gazdasag/magyar/mot080327/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnoki-hivatalban-lobbizott-gyurcsany-cege
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,343 |
Gyurcsány olcsón kapja az áramot
|
A miniszterelnök cége is részese lett annak a nagyipari vállalatokat tömörítő, ámde szűk körnek, mely feltehetőleg némi politikai hátszéllel tudott magának kedvező áramtarifát elérni az MVM-től...
|
Egy nagy áramfogyasztókból álló cégcsoport megkereste az állami tulajdonban álló Magyar Villamos Műveket, és számukra végül az árampiacon monopolisztikus helyzetet élvező állami cég speciális konstrukciót ajánlott fel. Az Index információi szerint a cégek között szerepel a miniszterelnök tulajdonában álló Motim Zrt. is. A válogatott cégek olcsóbban jutnak az áramhoz, mint amennyiért azt a nagykereskedők az MVM hivatalos aukcióján megvehették.
Egy levéllel kezdődött
Veszélybe került a BorsodChem Zrt. 2009-re tervezett, 220 millió eurós beruházása a rendkívül magas ipari áramárak és az energiapiaci szabályozás bizonytalanságai miatt - mondta Kay Gugler, a BC vezérigazgatója októberben. További hat nagy hazai társaság (Motim Zrt., Duna-Dráva Cement Zrt., Nitrogénművek Zrt., Dunapack Zrt., Mal Zrt., ISD Dunaferr Zrt.) tervezett projektje is kérdésessé vált, erre az érintettek közös levélben figyelmeztették a gazdasági tárcát, számolt be még októberben a Világgazdaság.
Az Index információi szerint ezzel a nyilvánosság elé tárt lépéssel kezdődött az a lobbifolyamat, mely végül nem is maradt eredménytelen. A cégek a gazdasági tárcával, majd a Miniszterelnöki Hivatallal is egyeztetettek. Legalábbis így fogalmazott lapunknak Szaniszló Mihály, a felsorolt cégeket és további jelentős áramfogyasztókat illetve termelőket tömörítő Ipari Energiafogyasztók Egyesületének elnöke. A képviseleti vezető elmondta: az üzleti fogyasztóknál általában 30-40-50 százalékkal is emelkedhettek 2008-ban az áramárak. A szakértő szerint e tekintetben nem lehet különbséget tenni nagyvállalatok és a nyilván kevesebbet fogyasztó kkv-szektor cégei között. "Nagyon kevés nagyfogyasztó volt, amelyik speciális termékeket is elfogadott, lobbizott, azoknál gyakorlatilag lehet mondani, hogy alacsonyabb ár alakult ki, mint akik ezt nem tudták megtenni". Az IEF elnöke a pontos cégnévsort nem árulta el, mint mondta tagvállalataik jó részét érinti a döntés, de ez a magyar vállalkozások egészét tekintve "cseppet jelent a tengerben".
Hangsúlyozta: mindehhez arra is szükség volt, hogy a jobb árat elérni kívánó cégek úgynevezett zsinór-, azaz folyamatos fogyasztók legyenek, másfelől pedig képesek legyenek arra, hogy szükség esetén megszakítsák, visszafogják áramfelvételüket. (Ez, mint egy piaci szakértő lapunknak fogalmazott, ahhoz hasonlatos, ahogy a nagy gázfogyasztók között is működik egy lekapcsolási rend: ha akadozik az ellátás, elsőként nekik kell leállni a gázfelvétellel, hogy a lakosság és a közszféra ellátása zavartalan maradhasson.) Konkrét kérdésünkre Szaniszló Mihály ugyanakkor jelezte, a korábban a GKM-et levélben megkereső kör lehetett eredményes.
Mi az a zsinóráram?
Ahogy a lakossági fogyasztók számára is ismert az éjszakai tarifa, az ipari fogyasztók esetében is számít az, hogy ténylegesen mikor fogyasztanak. Az úgynevezett zsinóráram azt jelenti, hogy a fogyasztó lényegében ingadozás nélkül, folyamatosan igénybe vesz adott mennyiséget, erre nyilván a lényegében megszakítás nélkül működő üzenek képesek. A zsinóráram, mivel kiszámítható, egyenletes terhelést jelent a rendszerben, olcsóbb is, miközben például az úgynevezett csúcsidőszakokban, napközben igényelt áram drágább.
Az Index hivatalosan meg nem erősített információi szerint annyira, hogy a megawattonkénti zsinóráram árát 61 euróban határozták meg számukra. Ennek azért van jelentősége, mert az MVM októberi, hivatalos áramaukcióján e termékfajtára 65 eurós ár alakult ki, és még így is túljegyzés mutatkozott (azaz ennyiért a felkínált mennyiségnél többet is vettek volna a résztvevők, de a licit szabályai miatt az árat a túlkereslet ellenére nem lehetett tovább emelni). Az októberi aukción döntően kereskedők vásároltak, azaz a tényleges fogyasztókhoz még további árréssel jut el az áram.
Információink szerint ráadásul a néhány cégnek biztosított alacsony árú áram igen jelentős mennyiségű: összesen két terawattóráról (2 milliárd kilowattóráról) van szó, ami az ország fogyasztásának mintegy öt százaléka. Ez pedig felveti azt a kérdést is, vajon az MVM képes lenne-e egyáltalán ilyen kedvező árat megállapítani még ennél is nagyobb árammennyiségre, noha igény alighanem lenne rá.
Egy az ügy ismerete nélkül nyilatkozó árampiaci szakértő ugyanakkor arra hívta fel az Index figyelmét: miközben a felsorolt cégek között több valóban kiemelten nagy fogyasztó is akad (elsősorban a Borsodchem), a Motimhoz hasonló, vagy akár annál jelentősen nagyobb mennyiségű áramot igénylő cég már meglehetősen sok akad az országban. A Borsodchemmel összemérve a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cég fogyasztása annak tizedét-huszadát érheti el. A szakértő érdekes felvetésnek mondta, hogy például a hazai autógyárak vagy a Mol, mint igen jelentős fogyasztók vajon el tudnak-e hasonló kedvezményt érni.
Gyurcsány és a Motim
"A Motim Zrt. a timföld alapanyagra épülő vegyipari és elektrometallurgiai technológiák vezető képviselője Magyarországon" – áll az Altus Zrt. honlapján. Az Altus – a Motim meghatározó tulajdonosa – Gyurcsány Ferenc száz százalékos tulajdonában áll, az Altus másik jelentős ipari befektetése a Béta-Roll kft. A miniszterelnök még 2003-as sportminiszterré történő kinevezésekor lemondott tulajdonosi jogai gyakorlásáról. Az MTI számításai szerint Gyurcsány Ferenc nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. A korábbi évek vagyonbevallásai szerint az Altus Rt. 2006-ban 84 millió, 2005-ben 87,6 millió osztalékot fizetett neki.
Az információink szerint kedvezményes tarifát elért cégek vezetői közül Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Zrt. elnöke lapunknak cáfolta, hogy a GKM-nek írott levél bármilyen eredményre vezetett volna. Mint mondta, semmilyen kedvezményben nem részesültek. Decemberben nyilvánosan vásároltak az MVM Trade-től, az MVM leánycégétől annak aukcióján, és a zsinóráramot valóban kedvező feltételek mellett tudták megvenni.
A Nitrogénművek Zrt. vezetője, Blazsek István szerint sem vezetett eredményre az ismert levelük, ők cégük fogyasztásának döntő részét az MVM októberi aukcióján szerezték be. A Motim vezérigazgatóját, Gerezdes Jánost nem tudtuk utolérni, a cégnél azt mondták, ő jogosult nyilatkozni.
Az MVM valakikkel tárgyalt
Az MVM megkeresésünkre nem közölt sem árat, sem céglistát, mondván kereskedelmi szerződésekről van szó, az azonban a válaszból kiderült: jelentkezett náluk egy nagyfogyasztói kör, amelynek valóban biztosítottak egy külön a számukra kialakított konstrukciót.
Az állami vállalat írásos válaszában azt közölte: "az MVM felelősségének érzi, hogy a kedvezőtlen árampiaci hatások tompítása érdekében, a jogszabályi kereteken belül lehetőségéhez mérten segítsen a különböző fogyasztói csoportoknak áramköltségeik kordában tartásában. Ahogyan a lakossági fogyasztók körében, illetve a közintézmények számára is sikerült megfelelő konstrukciót találni a kedvező árú villamos energia biztosítására, úgy az MVM-nél jelentkező nagyfogyasztói kör részére is sikerült kedvező kondíciót biztosítani. Az ipari fogyasztók csoportja részére kialakított konstrukció az IEF külön kérésére valósult meg. A nagyfogyasztói kedvezmény elsődleges alapja a fogyasztás mennyisége és zsinór jellege, valamint a fogyasztók által az ország ellátásbiztonsága érdekében vállalt megszakíthatóság."
Mit jelent az áramaukció?
A Magyar Villamos Művek vezetésének menesztését és a cég feldarabolását jelentő március elejei váratlan miniszterelnöki döntés mögött az az indoklás állt, hogy azért magasak az áramárak a magyar piacon, mert az MVM monopolhelyzetben van, és így nincs lehetőség piaci-, és ezen keresztül árversenyre. Miközben azzal kapcsolatban, hogy az árak miért és mennyire magasak, megoszlanak a vélemények, az MVM monopolisztikus helyzetét illetően kevés vita van: ma a társaság vásárolja fel a hazai erőművi áramtermelő kapacitások szinte egészét, és meghatározó a szerepe az importban is. Ezután az MVM továbbítja a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz az áramot, ami az utóbbiakon keresztül jut el a fogyasztókhoz.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/gym080315/
|
https://web.archive.org/web/20230323142039/https://index.hu/gazdasag/magyar/gym080315/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-olcson-kapja-az-aramot
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,344 |
Gyurcsányt támadják a Motim Zrt. áramalkuja miatt
|
A miniszterelnök nem avatkozott és soha nem is avatkozik cégei konkrét ügyeibe, ennek ellenkezőjét állítani hazugság - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő a Motim-ügy kapcsán pénteken az MTI-vel.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-486615
|
https://web.archive.org/web/20231115161739/http://nol.hu/archivum/archiv-486615-286768
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsanyt-tamadjak-a-motim-zrt-aramalkuja-miatt
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,345 |
"Sumák módon" olcsóbb áramot kap Gyurcsány cége?
|
A Fidesz számonkéri a miniszterelnököt, hogy egy érdekeltségi körébe tartozó cég miként kaphatja olcsóbban az áramot a hivatalos aukción meghatározott árnál.
|
A kormányfő cáfol és jogi lépéseket mérlegel
A Fidesz számonkéri a miniszterelnököt, hogy egy érdekeltségi körébe tartozó cég miként kaphatja olcsóbban az áramot a hivatalos aukción meghatározott árnál. Sajtóhírek szerint ugyanis hét nagyvállalat, egy tavaly decemberi megállapodás értelmében kevesebbet fizet a Magyar Villamos Mûveknek (MVM), mint bármely más fogyasztó. A cégek között van a "Gyurcsány-birodalomhoz" tartozó Motim Zrt. is.
"Gyurcsány jobban jár"
Távol tartja magát cége ügyeitől (Fotó: Hírszerző)
Távoltartás
Fónagy János fideszes képviselő "szőnyeg alatti megállapodásnak" nevezte, hogy az Index szerint tavaly decemberben az MVM hét nagyvállalattal abban állapodott meg, hogy a hivatalos aukción meghatározott árnál olcsóbban kapja a villamosenergiát. A cégek között szerepel a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim is.Az Index információi szerint a kormányfő cégcsoportjának egyik tagja, a Motim Zrt., több másik nagy ipari céggel együtt abban állapodott meg a kizárólag állami tulajdonú Magyar Villamos Mûvek Zrt.-vel, hogy a 16 ezer 600 forintos piaci ár helyett 15 ezer 600 forintért vásárolhatnak egy megawatt áramot.A portál szerint a miniszterelnök tulajdonában álló cég közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott más cégekhez betársulva az olcsóbb áramért."Úgy tudni, részese volt a megállapodásnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Hivatal is. Tehát míg a családok egyre nehezebb körülmények között élnek és hónapról-hónapra egyre több kisvállalkozás kénytelen befejezni mûködését a magas költségek miatt, néhányan kiváltságos helyzetben vannak, 'sumák módon' kevesebbet fizetnek" - fogalmazott a politikus.A fideszes képviselő szerint a megállapodás értelmében az MVM éves bevétele 1-2 milliárd forinttal csökken, ezt a pénzt a többi fogyasztóval fizettetik meg. Közben a Motim profitja viszont nő, így pedig Gyurcsány Ferenc jobban jár.A Fidesz ezért szólítja fel a kormányfőt, hogy adjon számot arról, hogy történhetett ez meg. A politikus azt mondta, hogy ezen túl - mint parlamenti párt - parlamentáris eszközök állnak rendelkezésükre, azaz kérdéseket tudnak majd intézni a miniszterelnökhöz. Fónagy János egyébként már csütörtökön nyílt levélben fordult a kancelláriaminiszterhez az ügyben.A fideszes politikus újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy az "azonos elbánás elvét" sértené az ügy akkor is, hogyha a kormányfő érdekeltségébe tartozó cég nem lenne részese.Budai Bernadett kormányszóvivő közleményében úgy reagált, hogy a miniszterelnök nem avatkozott és nem is avatkozik be soha cégei konkrét ügyeibe, ennek ellenkezőjét állítani hazugság. A miniszterelnök kényesen ügyel arra, hogy ezektől az ügyektől távol tartsa magát, az ugyanis befolyással való üzérkedés lenne. Ennek ellenkezőjét állítani rágalmazás, a kormányfő felhatalmazta jogászait, hogy vizsgálják meg, milyen jogi lépéseket lehet tenni az ilyen állításokkal szemben.Az RTL Klub Híradója meg akarta kérdezni erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, de nem kaptak választ. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, és a Magyar Energia Hivatal sem adott választ a kérdésekre.A Magyar Villamos Mûvek közleményben azt a tájékoztatást adta, hogy a kapcsolódó szerződések szabályosak, és a cégek azért kapják jutányosabb áron az energiát, mert az olcsóbb éjszakai áramot is használják, és vállalták azt a kockázatot is, hogy ideiglenesen leállnak a termeléssel, ha a szolgáltatók csak így tudják biztosítani az ország áramellátását.(Forrás: FH, MTI)
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.sumak_modon_olcsobb_aramot_kap_gyurcsany_cege.61457.html
|
https://web.archive.org/web/20080329163113/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.sumak_modon_olcsobb_aramot_kap_gyurcsany_cege.61457.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sumak-modon-olcsobb-aramot-kap-gyurcsany-cege
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,346 |
26-tal többen szavaztak, mint ahányan aláírtak
|
Alapvetően kérdőjeleződött meg az SZDSZ tavalyi elnökválasztásának eredménye, miután az Index összeszámolta, hányan vették fel szavazólapjukat az elnökválasztás második fordulójában.
|
Nemcsak álküldöttek befolyásolhatták a tavalyi SZDSZ-elnökválasztást, hanem fantomszavazatok is: a Fővárosi Bíróságon fellelhető jegyzőkönyvek tanúsága szerint a megismételt elnökválasztáson huszonhat szavazattal több volt az urnákban, mint ahányan szavazólapjukat a jelenléti ív tanúsága szerint felvették.
A tavaly március 31-én kihirdetett hivatalos végeredmény szerint 749 küldött adta le szavazatát, közülük ketten érvénytelenül voksoltak, Fodor Gábor 367, Kóka János pedig 380 szavazatot kapott, miközben csak 723 szavazólap felvételét tanúsítja a bírósághoz benyújtott jelenléti ív. A bíróságnak leadott lista szerint 804-en voltak szavazásra jogosultak, ám 81-en nem regisztráltatták magukat.
A második fordulós szavazólapokat a párt apparátusa nyomtatta ki helyben, az urnák összeszedése is az ő feladatuk volt, a voksokat a szavazatszámláló bizottság összegezte. A szavazás kezdetekor egyébként a sajtót kiküldték a szavazásra fenntartott helyről, ami korábban sohasem fordult elő az SZDSZ történetében.
Poczkodi Balázs, a szavazatszámláló bizottság elnöke az Indexnek azt mondta, nekik azt kellett ellenőrizniük, ki hány voksot kapott, illetve, hogy a hivatalos szavazólapon szavaztak-e. Mint mondta, ellenőrizték, hogy a szavazóurnák üresek voltak, nem tudta éppen ezért megmondani, mi történhetett.
A tavalyi elnökválasztás eredményét elsőként a borsodi álküldöttek ügye kérdőjelezte meg, a Hír tévé kiderítette: több olyan személy neve is szerepelt a második fordulós jelenléti íven, aki valójában nem vett részt a szavazásban, a tévének nyilatkozó álküldöttek állították, a megyei pártelnök utasítására Kóka Jánosra szavaztak.
A párt először tagadott, mikor azonban előkerült a jelenléti ív, amelyről a párt azt hitte, megsemmisült, akkor vizsgálatot rendeltek el, amellyel Jüttner Csaba szabolcsi elnököt bízták meg. Az általa készített jelentés szerint megállapíthatatlan, az álküldöttek kire szavaztak, mégis azt a megjegyzést tette, hogy az bebizonyosodott, nem Kóka javára csaltak. Állítását azzal indokolta, hogy a négy álküldött szavazata nem befolyásolta a 13 szavazatkülönbséggel véget ért második fordulót. Érvelését azonban a nyilvánosság elé tárt adatok nem támasztották alá. A jelentés T. Asztalos Ildikót Fodor-párti, BAZ-megyei elnököt tartotta felelősnek a történtekért, aki kikérte magának a gyanúsítást.
A pártvezetés egy része ódzkodott a megismételt tisztújítástól, ezért Fodor Gábor és támogatói felfüggesztették ügyvivői tagságukat a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáig. A borsodi eset után kiderült, a Jüttner vezette Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is volt álküldött. Ezekre tekintettel kedden bejelentette Kóka pártelnök, hogy küldöttgyűlést kezdeményez, ami megnyithatja az utat a teljes tisztújítás előtt. A döntés után Fodorék bejelentették visszatérésüket az ügyvivői testületbe. Időközben, csütörtök este a Hír tévé újabb álküldöttet leplezett le Szabolcsban, ennek nyomán Jüttner Csaba csütörtök este bejelentette, összesen négyen szavazhattak a megyéből jogosulatlanul.
|
https://index.hu/belfold/fantomszav08/
|
https://web.archive.org/web/20100119172052/http://index.hu/belfold/fantomszav08/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/26-tal-tobben-szavaztak-mint-ahanyan-alairtak
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
5,347 |
Bírósági reformot sürget a Transparency International
|
A bíróságok működése nem átlátható, számonkérhetőségükre a jelenlegi szabályozás és igazgatási struktúra mellett nincs mód, és ez a bírósági igazgatási rendszer reformját igényli – derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának állásfoglalásából.
|
Az igazságszolgáltatási korrupció jogállamban elfogadhatatlan jelenség, mert ezen keresztül veszélybe kerül az igazságszolgáltatásba vetett bizalom - figyelmeztet a szervezet. Kedvező hatású ugyanakkor a bíróságok határozott, következetes és szigorú ítélkezési gyakorlata: a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél a megfelelő visszatartó erőt alakíthatja ki.
A TI javaslatokat is megfogalmaz a bírósági rendszer reformjával kapcsolatban. Szorgalmazzák egyebek mellett a bírói testületen belüli egyértelmű etikai normák bevezetését, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) működésének átláthatóvá és nyilvánossá tételét. A TI szerint biztosítani kellene a bírósági iratok megismerhetőségét a sajtó munkatársai és a kutatók számára.
Az OIT-tól azt kérik, hogy tegyen sürgős lépéseket annak megelőzésére, hogy az esetleges korrupciós esetek rejtve maradjanak a bírói testületen belül. Szükség szerint további kutatásokat kell végezni a korrupció lehetséges kockázatainak és forrásainak felmérésére. Az OIT összetételét egyébként úgy módosítnák, hogy a tanács által ellenőrzött vezetők annak ne lehessenek tagjai. A TI szerint a nagyon kevés bíróval működő helyi bíróságok esetében különösen nagy hangsúlyt kellene helyezni a külső befolyásolás elkerülésének lehetőségére.
A Transparency International magyarországi tagozata 2006 októbere óta működik alapítványi formában. A szervezet célja a korrupció visszaszorítása az átláthatóság elveinek érvényesíttetése, valamint a társadalom korrupcióval kapcsolatos tudatosságának és azzal szembeni ellenállásának növelése által Magyarországon. A Transparency International Magyarország bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos javaslatairól bővebben Könyvtár rovatunkban olvashat.
|
http://www.uzletietika.hu/cikkek/20080326/birosagi_reformot_surget_a_transparency_international
|
https://web.archive.org/web/20080417143838/http://www.uzletietika.hu/cikkek/20080326/birosagi_reformot_surget_a_transparency_international
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosagi-reformot-surget-a-transparency-international
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"bíróság"
] |
[] |
5,348 |
Évente 20 millárddal korrumpáljuk az orvosokat
|
Eljön-e valaha a nap, amikor úgy feküdhetünk be a kórházba, hogy nem kell a hálapénz miatt aggódni? Egy friss felmérés szerint összesen 20 milliárd forintot csúsztatunk pironkodva az orvosok zsebeibe minden évben.
|
Hálapénztarifák az egészségügybenSzülés: 130 ezer forint
Műtét: 10–50 ezer forint
Nővéreknek: 5 ezer forint
Háziorvosi kiszállás: 5-5 ezer forint
Ápolóknak: 500 forintMi a közös a szülésben, a szanatóriumi kezelésben és a vesekőeltávolításban? Aki volt már kórházban, tudja a választ: az orvost „megillető” hálapénz. A Szonda Ipsos 1500 embert kérdezett meg, mielőtt kiszámította: egy évben legalább 20 milliárd forint „piszkos pénz” vándorol a kórházi személyzet zsebébe. Hogy ebből mennyi adóbevétel keletkezik, már ha egyáltalán, azt senki nem tudja megmondani.
– A hálapénz nem egyéb, mint korrupció. Kimutathatatlan, mert az orvos és a beteg egymás cinkostársai – világított rá Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő. – Senki nem tudhatja pontosan, hogy mekkora összegek cserélnek gazdát. Az orvosoknak adóbevallásukban az „egyéb jövedelem” címszó alatt kell feltüntetniük a fű alatt érkezett bevételt, ám az APEH nem készít szakmák szerinti összesítést. Azonkívül elég ritka az az orvos, aki saját elhatározásából feltünteti bevallásán a feketepénzt. Vizsgálatot is csak akkor indítanak, ha bizonyítékokkal alátámasztott bejelentést kapnak. – Évente egy vagy két esetben kapunk hiteles, tanú által igazolt bejelentést. Ilyenkor meg tudjuk vizsgálni az adott orvos bevallását, minden más esetben nincs eszköz a kezünkben – tárta szét a kezét a szóvivő.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint addig maradnak a pénzesborítékok, amíg az orvosok nem lesznek elégedettek a fizetésükkel. – A hálapénz titkos és korrupt, amelyről senki nem szolgálhat pontos adatokkal. Aki mégis, az nem mond igazat – mondta dr. Éger István. Szerinte nem az orvosok, hanem a politikusok érdeke a megoldás halogatása.
– A vizit- és a napidíj bevezetése után harmadával csökkent a hálapénz – hivatkozott egy korábbi felmérésre Bálint Orsolya, az egészségügyi minisztérium sajtósa. A tárca most a várólisták nyilvánossá tételétől és a több-biztosítós rendszertől várja a megoldást. A Szonda Ipsos kutatása azonban kétségessé teszi, hogy valóban csökkent-e a hálapénz a vizitdíj ideje alatt, hiszen tavaly szedték a 300 forintot, mégis bevallották az emberek: adtak paraszolvenciát a doktoroknak. Akkor pedig sosem lesz vége?
Kozák Iván
|
https://www.blikk.hu/aktualis/evente-20-millarddal-korrumpaljuk-az-orvosokat/n0ytb5z
|
https://web.archive.org/web/20130704152306/http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080329/evente_20_millarddal_korrumpaljuk_az_orvosokat/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evente-20-millarddal-korrumpaljuk-az-orvosokat
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-03-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy"
] |
[] |
5,349 |
Több mint 400 mérkőzés eredményét manipulálták?
|
Mérkőzések eredményeinek manipulálása illetve korrupció vádjával őrizetbe vették Dariusz Wdowczykot, a Polonia Warsawa vezetőedzőjét, korábbi válogatott labdarúgót.
|
Wdowczyk 53-szor szerepelt a lengyel nemzeti együttesben, majd többek között a Korona Kielce és a Legia Warsawa együtteseit irányította vezetőedzőként, utóbbival bajnokságot is nyert.
Lengyelországban 2005-ben robbant ki bundabotrány, a vizsgálatok a mai napig tartanak, a hatóságok szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem kizárt, hogy több mint 400 mérkőzés eredményét manipulálták.
|
https://www.hirextra.hu/2008/03/29/tobb-mint-400-merkozes-eredmenyet-manipulaltak/
|
https://web.archive.org/web/20220812181744/https://www.hirextra.hu/2008/03/29/tobb-mint-400-merkozes-eredmenyet-manipulaltak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tobb-mint-400-merkozes-eredmenyet-manipulaltak
|
Hírextra
|
eu-news
|
2008-03-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Lengyelország"
] |
[] |
[] |
5,350 |
Újabb cinkelt lapok az SZDSZ paklijában
|
Lassan minden napra jut egy SZDSZ-álküldött, bár tegnap minden korábbi rekord megdőlt. Már huszonhat fantomszavazatnál járunk.
|
Újabb álküldöttek buktak le az SZDSZ-ben. Jüttner Csaba szabolcsi SZDSZ-elnök bejelentette, hogy négy szabolcsi küldött nem vett részt a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen, miközben szerepel aláírás a nevük mellett a jelenléti íveken. Eddig a négy borsodi mellett csak két szabolcsi álküldöttről lehetett tudni (illetve egy az alapszabály-módosításról jogosulatlanul szavazó párttagról). Immár azonban legkevesebb kilencen vettek részt jogosulatlanul a küldöttgyűlésen. Azért "legkevesebben", mert - amint arról az Index és az Origo hírportálok beszámoltak - a bíróságnak leadott regisztrációs ívek és az elnökválasztáson leadott szavazatok között ennél jóval nagyobb a különbség: 26 voks. Vagyis, ennyivel több szavazólap volt az urnákban, mint ahány küldött felvett szavazólapot (749, illetve 723). Az Index azt írta: ezzel alapvetően kérdőjeleződött meg az SZDSZ tavalyi elnökválasztásának eredménye, hiszen Kóka János csak 13 szavazattal győzte le Fodor Gábort.
- Újabb szabolcsi SZDSZ-es álküldött személyére derült fény - ezt tegnap Nyíregyházán Tilki Attila, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke közölte, szerinte Bankus Róbert nagyhalászi küldött aláírása szerepelt ugyan a regisztrációs íven, de nem volt jelen a szabad demokraták 2007-es országos tisztújító küldöttgyűlésén. Telefonon megkerestük Bankus Róbertet, aki elmondta: valóban küldött volt, arról viszont egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy részt vett-e a küldöttgyűlésen vagy sem. Kijelentette: ő ezt a párt belügyének tekinti, amihez a Fidesznek semmi köze.
Az SZDSZ megyei választmányának csütörtöki közleménye szerint 45 szabolcsi küldött közül 33 neve mellett szerepel aláírás, közülük viszont négyen úgy nyilatkoztak, hogy nem voltak jelen a közgyűlésen.
Az ő nevüket a párt irodavezetője, Lövei Csaba nem kívánta nyilvánosságra hozni. Ennek ellenére a négyből három név már ismert. Az elmúlt napokban Vass Albert gulácsi polgármesterről, majd Bíró Árpádné kemecsei küldöttről, tegnap pedig Bankus Róbertről derült ki, hogy nem vett részt a küldöttgyűlésen. Információink szerint az ügy negyedik érintettje Fodor Zsolt nyírcsászári polgármester, akit tegnap lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
A Népszabadság információja szerint előfordulhatott, hogy egy álküldött több hiányzó küldött helyett is leszavazott (a tömegesen kitöltött szavazólapok urnába "tuszkolásának" - leginkább a fejlődő országokban használatos - módszerét a választási megfigyelők ballott-stuffing-nak hívják).
A küldöttgyűlésen részt vevő forrásunk szerint a visszaélések elkövetői között voltak "gépészkedők", akik alighanem szervezetten csaltak, és a "pótlékok" ők a hiányzó küldöttek helyett ugorhattak be, ám ugyanúgy szavazhattak, mint akit helyettesítettek. Bíró Árpádné például egyike azoknak a szabolcsi küldötteknek, akik nem vettek részt a küldöttgyűlésen, nevük mellett mégis szerepel aláírás a jelenléti íven. Bíróné azt állította, hat éve nem járt küldöttgyűlésen. Az SZDSZ 2005-ös szegedi tisztújító küldöttgyűlésének jegyzőkönyvén az Index szerint szerepel egy aláírás a neve mellett, igaz, a 2007-es szignótól láthatóan eltérő kézírással. 2005-ben egyébként Fodor Gábor és Kuncze Gábor indult a pártelnökségért.
Heves megyei ismétlés
Az SZDSZ etikai bizottsága, illetve ügyvivői testülete az elmúlt években számos visszaélésgyanús esetet vizsgált a helyi párttisztségviselők megválasztása kapcsán. Hevesben például 2003-ban, Fodor Gábor megyei elnökké választását megelőzően folyt ilyen vizsgálat. Az SZDSZ honlapján olvasható, 2003. július 3-i keltezésű hír szerint az SZDSZ Heves megyei elnökségét (Fodor előtt) Somlai György ludasi polgármester töltötte be, "ám az akkori választást meg kellett ismételni, ugyanis nem volt tisztázott, kik rendelkeztek mandátummal, és előfordult, hogy olyan ember is szavazott, aki nem volt küldött. (...) Később az SZDSZ országos etikai bizottsága úgy döntött: a választást meg kell ismételni." Ekkor már Fodor nyert.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-486716-286861
|
https://web.archive.org/web/20231115044014/http://nol.hu/archivum/archiv-486716-286861
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-cinkelt-lapok-az-szdsz-paklijaban
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-03-29 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
5,351 |
Schöpf-Merei: a főigazgató mindent visszautasít
|
Április elsejével megszűnik a fekvőbeteg-ellátás a Schöpf-Merei Kórházban. A napokban nyilvánosságra került, elmarasztaló revizori jelentés minden szavát tagadja a főigazgató. Csak a dolgozók érzik úgy: velük nem törődik senki.
|
http://nol.hu/budapest/cikk/486880/
|
https://web.archive.org/web/20080403052034/http://nol.hu/budapest/cikk/486880/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schopf-merei-a-foigazgato-mindent-visszautasit
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-03-31 00:00:00
|
[
"Garamvölgyi György (orvos)"
] |
[
"Schöpf-Mérei Kórház"
] |
[] |
[
"egészségügy",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
5,352 |
Tizenegy évi börtönre ítélték Okruasvili grúz ellenzéki vezetőt
|
A grúz rendőrség szeptemberben vette őrizetbe a volt védelmi minisztert, miután korrupcióval vádolta meg egykori szövetségesét, Mihail Szaakasvili államfőt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-486617
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/tizenegy-evi-bortonre-iteltek-okruasvili-gruz-ellenzeki-vezetot
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Grúzia"
] |
[] |
[] |
|
5,353 |
Gyurcsány hallgat, de cége tízmilliókat spórolhatott
|
Szakértők durva becslése szerint nagyságrendjét tekintve Gyurcsány Ferenc egy éves jövedelme körül mozoghat az az összeg, amit a Motim, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cég az MVM-től kapott olcsóbb áramon spórolhat.
|
Szakértők durva becslése szerint nagyságrendjét tekintve Gyurcsány Ferenc egy éves jövedelme körül mozoghat az az összeg, amit a Motim, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cég az MVM-től kapott olcsóbb áramon spórolhat. Néhány tízmillió forintról lehet szó, a vásárolt árammennyiség függvényében. A cégek novemberben a Miniszterelnöki Hivatal akkori államtitkárával, a februártól már a Külügyminisztériumban dolgozó Gilyán Györggyel is egyeztettek.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Motim is bekerült azon cégek közé, melyek számára az MVM egy speciális konstrukcióban olcsó áramot biztosít.
Az Magyar Villamos Művek és a hazai erőművek között létrejött, az árampiaci verseny egyik akadályaként számon tartott hosszú távú megállapodások (htm-ek) felülvizsgálatát koordináló bizottság vezetőjénél, Gilyán Györgynél jártak azon cégek képviselői, akikkel végül decemberben az MVM megállapodást kötött a piacinál olcsóbb áram biztosításáról. Gilyán György 2006-tól 2008. február 17-ig a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkára volt, az év eleje óta államtitkárként a Külügyminisztériumban dolgozik.
Egy az Index birtokába került levélben a cégek egy november 6-i és 12-i találkozóra hivatkoznak. Azt ugyanakkor, hogy a megbeszéléseken pontosan ki vett részt, egyelőre homály fedi. Ami biztosan állítható: az egyeztetésben nem az Ipari Energiafogyasztók Fóruma, hanem közvetlenül hét cég vett részt, a Borsodchem, a Motim, a Duna-Dráva Cement, a Nitrogénművek, a Dunapack, a Magyar Alumínium és a Dunaferr.
Nem tudni, ki mennyit kapott
A cégek különböző helyzetben voltak nem csak abban a tekintetben, hogy éves áramigényük nagyságrendi különbséget mutat, de abban is, hogy a 2008-as szükségleteik különböző hányadát biztosították már előre tavaly év végére. Egy árampiaci szakértő lapunknak hangsúlyozottan durva becsléssel 10-20 megawattban jelölte meg az Index érdeklődésére a Motim feltehető áramszükségletét. A már hivatkozott levélből az tűnik ki, hogy a cégek egyik érve a Miniszterelnöki Hivatal közbenjárására az volt, hogy nagy fogyasztókról van szó, 10 megawatt feletti éves igénnyel.
Ha feltesszük, hogy a Motim 10 megawatt áramot vásárolt az MVM-től, a következő kalkulációt végezhetjük: mivel zsinór, azaz folyamatosan vételezett áramról van szó, az éves fogyasztás az idén 8784 óra (a szokásos 8760 óra helyett, hiszen az idén szökőév van). A két szám szorzata adja tehát felvett áramot, összesen 87 840 megawattóra után kell fizetni, 61 eurót minden megawattóra után. Ez az ár 4 euróval alacsonyabb annál, mint amit az MVM az októberben hivatalosan, elsősorban kereskedők részére aukción kialakított. A megtakarítás így 87 840 megawattóra után 351 360 eurót tesz ki, ami 255 forintos árfolyam mellett valamivel több mint 89,5 millió forintot tesz ki. Hangsúlyozzuk: a számítás abban az értelemben légből kapott, hogy miközben az MVM a 61 eurós árat megerősítette, azt, hogy melyik cégnek mennyi áramot adott el, nem volt hajlandó közölni. (Információink szerint a cégek összesen 2 millió megawattórát kaptak, így az összes megtakarítás mintegy kétmilliárd forintra tehető.)
Éppen ezért a cégektől igyekeztünk választ kapni, ám amelyek vezetőit sikerült egyáltalán elérnünk, ők elzárkóztak a nyilatkozattól. Blazsek István, a Nitrogénművek vezérigazgatója lapunknak ugyanakkor azt mondta: bár cége (és egyébként személy szerint az ő neve) valóban szerepelhet a Gilyán Györgynek küldött levélen is, az egyeztetésben közvetlenül nem vettek részt. Mivel aggódtak, hogy nem sikerül 2008-as áramszükségleteiket időben lefedezniük, annak nagyobb részét még az októberi hivatalos egyeztetésen megvették, majd rögtön versenytárgyalásra hívtak kereskedőket. Itt az MVM egyik leánycége nyert, de Blazsek szerint nem kedvezményes árral, ők többet fizetnek, mint 61 euró.
A Motim vezérigazgatója, Gerezdes János nem kívánt az Indexnek nyilatkozni. A cég meghatározó tulajdonosa, Gyurcsány Ferenc ugyancsak nem válaszolt érdemben a kérdéseinkre, a kormányszóvivői iroda írásban annyit közölt: "a miniszterelnök nem avatkozott és nem is avatkozik be soha cégei konkrét ügyeibe. Ennek ellenkezőjét állítani hazugság. A miniszterelnök kényesen ügyel arra, hogy ezektől az ügyektől távol tartsa magát. Az ugyanis befolyással való üzérkedés lenne. Ennek ellenkezőjét állítani rágalmazás. A kormányfő felhatalmazta jogászait, hogy vizsgálják meg, milyen jogi lépéseket lehet tenni az ilyen állításokkal szemben".
Ez a válasz alábbi kérdéseinkre érkezett:
A kormányszóvivői irodának küldött kérdéseink Tájékozódik-e a kormányfő az Index híre nyomán, hogy milyen áron, mekkora mennyiségű áramot vásárol a Motim? Tájékozódik-e arról, hogy akár a Motim teljes-vagy részleges évi fogyasztását teszi ki az MVM-től a 61 eurós áron kapott áram, ez, a piaci árhoz képest mekkora megtakarítást jelent? Szándékozik-e a kormányfő az érdekeltségébe tartozó cégeknek megtiltani, hogy lobbizannak, akár méltányolható érdekeiket közvetlenül az államigazgatási szervek felé jelezzék, ahhoz hasonlatosan, ahogy felkérte őket, tartozkódjanak a közbeszerzési pályázatokon való elindulástól? Szándékában áll-e a miniszterelnöknek a Motim és az MVM között létrejött szerződés felülvizsgálatára, annak felmondására, módosítására utasítani a Motimot? Kezdeményez-e vizsgálatot Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mekkora potenciális nyereségről mondott le az MVM a szerződések megkötésével? Hogyan ítéli meg a miniszterelnök: függetlenül attól, hogy jogi értelemben megkérdőjelezhető-e az MVM és a cégek közötti szerződés, az ilyen típusú megállapodások összeegyeztethetőek-e a kormány által hangsúlyozott tiszta versenypiaci viszonyok kialakításának szándékával? Ha a kormányfő osztja az MVM közleményében foglalt azon álláspontot, miszerint az MVM azért érdekelt ezen szerződésekben, mert a cégek nagy mennyiséget vásárolnak, illetve vállalják a megszakíthatóságot, mivel magyarázható, hogy
a., nem az MVM kereste meg a cégeket, hanem a cégek az MVM-et?
b., az MVM a jelentkezőkön túl további partnereket sem keresett?
c., a cégek nem közvetlenül az MVM-hez, hanem a GKM-hez és a MeH-hez fordultak?
A Motimnál elérhető megtakarítás összege azért is érdekes, mert a néhány tizmillió forintosra becsülhető áramszámla megtakarítás a milliárdos forgalmú cégnek bár nyilván nem elhanyagolható, ugyanakkor aligha jelent elviselhetetlen pluszkiadást. Erre utal legalábbis, hogy a cég, ahogy Gyurcsány Ferenc az Altus Zrt.-n keresztül tulajdonolt másik ipari befektetése, a Béta-Roll, nyereséges. A miniszterelnök adózott jövedelme az Altuson keresztül döntően a két említett cég eredményéből származik. Az MTI számításai szerint Gyurcsány Ferenc nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. A korábbi évek vagyonbevallásai szerint az Altus Rt. 2006-ban 84 millió, 2005-ben 87,6 millió osztalékot fizetett neki.
A Fidesz is kérdez
A Fidesz felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy haladéktalanul számoljon be arról, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Motim Zrt. milyen körülmények között juthatott a hivatalosnál olcsóbban áramhoz. Erről Fónagy János, az ellenzéki párt szakpolitikusa beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: miközben 2002 óta 56 százalékkal emelkedett az áram fogyasztói ára, vagyis az emberek és a kisvállalkozások egyre többet fizetnek, néhány nagyvállalat, köztük a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim "sumák módon" mindenkinél kevesebbet fizet. Megjegyezte: a miniszterelnök cégei kapcsán az irányítási jogok gyakorlásáról mondott le, de a tulajdonról nem, így a keletkezett profitból minden évben jelentős összegekkel részesül. Fónagy szerint az eljárás, ahogy a cégek az MVM-el szerződtek, a versenysemlegesség és az egyenlő elbánás elvét akkor is sértené, ha közöttük lenne ott a Motim.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/gyur080328/
|
https://web.archive.org/web/20201021173616/https://index.hu/gazdasag/magyar/gyur080328/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-hallgat-de-cege-tizmilliokat-sporolhatott
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"protekció",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,354 |
Bokros: "Nincs bizalom, mert Magyarországon intézményesedett a korrupció"
|
A gyógyítást nevezte a rendszerváltás leggyengébb láncszemének Bokros Lajos pénteken Debrecenben, a Jelen a jövő múltja című, a Debreceni Egyetem (DE) Közgazdaságtudományi Karán rendezett gazdaságpolitikai konferencián.
|
A Közép-Európai Egyetem professzora előadásában elmondta, hogy a Horn-kormányban viselt pénzügyminiszteri tisztségéről azért mondott le, mert az egészségügyi reformba nem tudta a "fejszéjét belevágni".
Bokros Lajos ezúttal is kiállt a magántőkén alapuló több-biztosítós egészségügyi modell mellett, amelyben a biztosítók a betegekért, az egészségügyi szolgáltatók a biztosítókért versenyeznek.
Megítélése szerint egy ilyen reform minőségjavulást, esélyesebb hozzáférést eredményezne az egészségügyben. Elengedhetetlennek nevezte a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállásának a megszüntetését is.
A reformnak értékalapúnak kell lennie
Bokros Lajos a legégetőbbnek az oktatás, a gyógyítás és a nyugdíjrendszer reformját nevezte hozzátéve, hogy a reformnak értékalapúnak kell lennie, s ez az érték a verseny és a szolidaritás.
Ugyanakkor álságosnak mondta a népszavazás olyan magyarázatát miszerint a nyugdíjasok az egyetemistákkal voltak szolidárisak, amikor a tandíj eltörléséről szavaztak és fordítva: az egyetemisták a nyugdíjasokkal, amikor a vizitdíjra és a kórházi napidíjra mondtak nemet. "Ez nem szolidaritás, ez a paródiája annak, mindenki örül, hogy nem kell fizetni semmit" - fűzte hozzá.
A felsőoktatási reform kapcsán - a népszavazás teremtette új helyzetre utalva - a teljes alapképzés önköltségessé tételét szorgalmazta.
"Nincs állampolgári nyugdíj"
Fontosnak tartja a nyugdíjreform folytatását, amelyben - szavai szerint - a második pillér megteremtésével történelmi érdemei vannak Medgyessy Péternek.
Bokros Lajos szerint ösztönözni kell a lakossági megtakarításokat a nyugdíjak kapcsán is, mert "állampolgári (szociális) nyugdíj nincs!".
A volt pénzügyminiszter végezetül arról beszélt, hogy helyre kell állítani a közbizalmat.
A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte: "Nincs bizalom, mert Magyarországon intézményesedett a korrupció". Bokros Lajos ezért "a pártok, a képviselők és a választások" teljes reformját sürgette.
Kezdőlap Belföld Bokros: "Nincs bizalom, mert Magyarországon intézményesedett a korrupció"
|
https://infostart.hu/belfold/2008/03/28/bokros-nincs-bizalom-mert-magyarorszagon-intezmenyesedett-a-korrupcio-189993
|
https://web.archive.org/web/20081019143330/http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-189993
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bokros-nincs-bizalom-mert-magyarorszagon-intezmenyesedett-a-korrupcio
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,355 |
Az SZDSZ-ben bárki szavazhatott? Újabb álküldött bukott le
|
Újabb álszavazó bukott le az SZDSZ-ben, igaz, ezúttal nem az elnökválasztási eljárásban vett részt a „küldött” – legalábbis ő maga ezt állítja.
|
Zagyvai Márton, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, volt pártelnökjelölt legszűkebb kampánystábjának tagja 2007. március 30-án, az elnökválasztást megelőző napon részt vett az SZDSZ egyik nyilvános szavazásán, noha nem volt küldött – erről tanúskodik egy a Népszabadság közölte fotó.
Mindezt egyébként a lapnak az érintett is elismerte, hozzátéve azonban: a másnapi tisztújításon vendégként vett részt, nem regisztrálta magát és nem szavazott. Zagyvai elismerte, hogy hibát követett el, választott tisztségeiről lemondott, ugyanakkor hangsúlyozta: tévedésének súlya össze sem hasonlítható a másnapi tisztújításon elkövetett szabálytalanságokkal.
Azon a szavazáson egyébként, melyen Zagyvai jogosulatlanul voksolt, arról döntöttek, hogy leszállítsák-e 18-ról 16 évre a párttagság feltételeként megszabott alsó korhatárt. (Végül nem szállították le.) A hírt közlő napilap egyébként úgy tudja, Zagyvai az Új Generáció egyik tagjától kapta a szavazókártyát, aki előzőleg mást is megkért a „helyettesítésre”.
Zagyvaival egyébként immár hatra bővült a liberálisoknál azok száma, akik illetéktelenül szavaztak valamely küldöttgyűlésen. A Jüttner Csaba vezette bizottság jelentése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében négyen szavaztak jogosulatlanul, őket állítólak a Fodor Gábor mellett elkötelezett megyei elnök, T. Asztalos Ildikó „szervezte be”, noha ezt az érintett cáfolja.
A Hír TV pénteken arról számolt be, hogy Vass Albert gulácsi polgármester helyett valaki pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szavazott illetéktelenül. Vass azt állította: nem is tagja a pártnak, neve ugyanakkor 14 éve szerepel a nyilvántartásban.
„Sajnálatosan slendrián módon zajlott a regisztráció”
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/03/az-szdsz-ben-barki-szavazhatott-ujabb-alkuldott-bukott-le
|
https://web.archive.org/web/20240127154711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/03/az-szdsz-ben-barki-szavazhatott-ujabb-alkuldott-bukott-le
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szdsz-ben-barki-szavazhatott-ujabb-alkuldott-bukott-le
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-03-25 00:00:00
|
[
"Zagyvai Márton"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
5,356 |
Lemond és kilép az SZDSZ-ből Zagyvai
|
Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöke tudomásul vette annak a XXI. kerületi párttagnak a döntését, aki a liberális párt tavalyi küldöttgyűlésén jogosulatlan szavazás miatt lemondott minden, a pártban viselt tisztségéről és jelezte kilépési szándékát a kisebbik kormánypártból.
|
2008.03.25. 14:40
Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöke tudomásul vette annak a XXI. kerületi párttagnak a döntését, aki a liberális párt tavalyi küldöttgyűlésén jogosulatlan szavazás miatt lemondott minden, a pártban viselt tisztségéről és jelezte kilépési szándékát a kisebbik kormánypártból.
Szabadai Viktor választmányi elnök – az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint – felkérte a csepeli szervezetet új fővárosi választmányi delegált megválasztására. "A lemondást, illetve a kilépési szándékot tudomásul vettem, és egyben felkértem a csepeli szervezetet Zagyvai Márton tagnyilvántartásból történő törlésére, valamint ezzel egy időben a fővárosi választmány megüresedett helyére új XXI. kerületi delegált megválasztására" – írja kommünikéjében Szabadai Viktor. Az SZDSZ fővárosi választmánya elnökének közleményében az is olvasható: az ügyet a fővárosi választmány illetékességi szempontjából lezártnak tekinti.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/03/lemond-es-kilep-az-szdsz-bol-zagyvai
|
https://web.archive.org/web/20240129193328/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/03/lemond-es-kilep-az-szdsz-bol-zagyvai
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemond-es-kilep-az-szdsz-bol-zagyvai
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-03-25 00:00:00
|
[
"Zagyvai Márton"
] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
5,357 |
Megtérült a tanulmány: tízmilliókat ért Gyurcsány barátsága
|
Kétszeresen megtérült az év elején visszautasított kormányzati tanulmány a miniszterelnök egykori üzlettársának. A Honti Pál résztulajdonában álló Mimóza Kft. lett a befutó az SZDSZ-es irányítású közlekedési minisztérium oktatási-nevelési pályázatán.
|
http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=207329
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megterult-a-tanulmany-tizmilliokat-ert-gyurcsany-baratsaga
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Honti Pál"
] |
[
"Közlekedési Minisztérium",
"Mimóza Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika"
] |
[] |
|
5,358 |
Nem hajlandó lemondani az elítélt MSZP-s képviselő
|
Nem mond le Szabó Gábor bonyhádi MSZP-s képviselő - derült ki a közgyűlésen.
|
Rácz Tibor
Mint ahogy az már megszokott, a polgármester és az alpolgármester egy hónap alatt végezett munkájáról szóló beszámoló volt az első napirendi pont a bonyhádi képviselő-testület ülésén. Ám hangulatában valamelyest különbözött az átlagostól. Szabó Gábor MSZP-s képviselő azt mondta hozzászólásában a Fidesz helyi csoportjának közel egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatójára reagálva, hogy nem hajlandó lemondani képviselői tagságáról.
- Erre csak akkor vagyok hajlandó, ha az MSZP és az SZDSZ arra felszólít - hangsúlyozta, majd néhány percre elhagyta a tanácstermet. Ez azért is érdekes volt, mert őt kérték fel jegyzőkönyv hitelesítőnek. Ám visszatérte után a közjáték is végetért, majd kezdődhetett a munka.
Mint azt korábban már megírtuk Szabó Gábort azért szólította fel lemondásra a Fidesz helyi szervezete, mert kiderült hogy a képviselő korábban jogerősen elítélték, s'' így indult az önkormányzati választásokon.
A közgyűlésen felmerülő egyéb témákról és döntésekről a Tolnai Népújság március 28-i (pénteki) számában olvashat!
|
https://www.teol.hu/kozelet-tolna/2008/03/nem-hajlando-lemondani-az-elitelt-mszp-s-kepviselo
|
https://web.archive.org/web/20221007090433/https://www.teol.hu/kozelet-tolna/2008/03/nem-hajlando-lemondani-az-elitelt-mszp-s-kepviselo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hajlando-lemondani-az-elitelt-mszp-s-kepviselo
|
TEOL
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[
"Szabó Gábor (Bonyhád)"
] |
[
"MSZP"
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
5,359 |
Veres János rokona is dolgozhatott Kabaiék cégénél
|
A pénzügyminiszter rokona is dolgozója lehetett az adócsalásért börtönbüntetésre ítélt Kabai Károly családi vállalkozásának.
|
2008.04.04. 22:00
A pénzügyminiszter rokona is dolgozója lehetett az adócsalásért börtönbüntetésre ítélt Kabai Károly családi vállalkozásának. A katonai elhárítás számára készített belépési névjegyzék tanúsága szerint 2006-ban a Veres János egykori üzlettársának érdekeltségébe tartozó Nyír-Uncia Kft. alkalmazottjaként tartották számon Vámos Zsolt hűtőgépszerelő hulladékkereskedőt, a pénzügyminiszter unokatestvérének férjét is. Vámos a Nyír-Uncia Kft.-hez hasonlóan állami támogatást is kapott társasága fejlesztéséhez.
Veres János rokona is dolgozója lehetett a pénzügyminiszter adócsalásért börtönre ítélt volt üzlettársa, Kabai Károly érdekeltségébe tartozó Nyír-Uncia Kft.-nek. Legalábbis ez derül ki abból a névjegyzékből, amelyet 2006 januárjában készítettek a Katonai Biztonsági Hivatal számára.
A Nyír-Uncia Kft. dolgozóinak adatait azért kellett dokumentálnia a nyírbogáti szocialista polgármesterjelölt családi cégének, mert erre volt szükség, hogy a társaság munkatársai beléphessenek a Magyar Honvédség hajdúsámsoni lőszerraktárába. A listán a Nyír-Uncia Kft. dolgozóinak adatai közt szerepelnek a pénzügyminiszter unokatestvérének férje, Vámos Zsolt adatai is, aki Kabaiék telephelyének szomszédságában üzemeltet egy hűtőgépszerelő üzemet. A Vámos által vezetett Bogát-Fém Bt. udvaráról egyébként korábban fémet adtak el a szomszédos hulladéktelepre is, ahol a Veres János és Kabai Károly által alapított Bogát-Ferr Kft. és a hozzá köthető, szintén fémfelvásárlással foglalkozó Bogát-Metál Kft. működött.
Mint ismeretes, ezek voltak azok a társaságok, amelyek hamis számlák alapján csökkentették adófizetési kötelezettségeiket. Kabai jelenleg ezek miatt a tranzakciók miatt tölti három és fél éves börtönbüntetését.
A Vámos Zsolt és Veres János között fennálló rokoni kapcsolatot Kabai megemlítette önkormányzati választási kampányában is, ahol a pénzügyminiszter azért szólalt fel, hogy az adócsaló fémkereskedőt válasszák meg Nyírbogát polgármesterének. Nyírbogáton az MSZP és az SZDSZ színeiben önkormányzati képviselőjelölt volt Vámos Zsolt is, de később felhagyott a politikával, és inkább a hulladéküzletben fejlesztette fel cégét, amely nem kevés segítséget is kapott ehhez az államtól.
Mint arról a Magyar Nemzet hasábjain korábban részletesen beszámoltunk, Vámos Zsolt 25 millió forintos állami támogatásban részesült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól, valamint a térségi munkaügyi központtól használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozó üzemének létrehozásához. Az ügy kapcsán annak idején a Hír Televízió stábjának az Országgyűlés folyosóján sikerült megszólaltatni Veres János pénzügyminisztert, aki mindössze az „Én rokonaim nem kaphatnak semmit?” kérdéssel reagált, és egy félmondattal utalt arra is, hogy Vámos Zsoltot szabályos pályázati eljárás alapján támogatta az állam.
Ma azonban az említett televízió munkatársai ezt aligha tehetnék meg, hiszen Veres János pénzügyi tárcavezető kijelentette: öt méter távolságon belül nem közelíthetik meg a Hír Televízió riporterei.
A Magyar Nemzet munkatársa hasonlóan járt Vámos Zsolttal. Amikor a Nyír-Uncia Kft.-ben vállalt munkájáról akartuk kérdezni, a vállalkozó nyomdafestéket nem tűrő szavakat használva lecsapta a telefont.
Az ügyben nem tudtuk szóra bírni a Nyír-Uncia Kft. vezetőit sem. Veres János sajtófőnöke pedig annyit közölt, hogy a pénzügyminiszter jelenleg szabadságon van.
Amint az ismert, a belépési engedély dolgozóinak névlistája alapján Veres János rokonát is alkalmazó Nyír-Uncia Kft. 2006-ban alvállalkozóként 200 millió forintos állami megbízást kaphatott a Honvédelmi Minisztérium (HM) lőszer-megsemmisítési pályázatán győztes cégtől. Az elmúlt esztendőben ugyanez a társaság 164 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Bajnai Gordon miniszter által irányított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) révén európai uniós forrásokból.
A Nyír-Uncia Kft. még Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején teljesítette első lőszer-megsemmisítő megbízását. Erre 292 millió forintot nyert el a HM beszerzési hivatalától.
Lapunk hasábjain megírtuk azt is, hogy nemrégiben a Nyír-Uncia Kft. tulajdonába került az az Eurocast Kft. is, amelynek alapítója magánkölcsönt nyújtott Juhász Ferenc, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese, volt honvédelmi miniszter budai villaépítkezéséhez.
A Nyír-Uncia Kft.-t lőszer-megsemmisítéssel megbízó Trend-Fix Kft. a magyar légvédelem rakétáinak megsemmisítésekor kapcsolatba került a Gyurcsány Ferenc miniszetrelnök-pártelnök rokonával, Apró Antallal korábban egy társaságban tevékenykedő Dési János vállalkozóval is. Dési János cége, a Solar Kft. a honvédség katonai szervezeteinél feleslegessé vált rakéták hajtóanyagainak megsemmisítésére kapott bruttó 748 millió forintot a honvédelmi minisztériumtól.
A Nyír-Uncia Kft. dolgozói listáján egyébként szerepel Somlyai Lászó, a szocialista párt nyírbogáti elnöke is, a társaság egyik tagja és maga Kabai Károly is, aki 2003-tól elvileg nem vezetője és nem is tulajdonosa a vaskos állami pénzeket elnyerő társaságnak.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/04/veres-janos-rokona-kabaieknal
|
https://web.archive.org/web/20100624140801/http://www.mno.hu/portal/550715
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-janos-rokona-is-dolgozhatott-kabaiek-cegenel
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[
"Kabai Károly",
"Vámos Zsolt",
"Veres János"
] |
[
"Bogát-Fém Bt.",
"Bogát-Ferr Kft.",
"Bogát-Metál Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Nyír-Unica Kft."
] |
[] |
[
"rokonok"
] |
[] |
5,360 |
Négy szabolcsi álküldöttet találtak az SZDSZ-ben
|
Bíró Árpádné, szabolcsi küldött sem volt jelen az SZDSZ tavaly márciusi elnökválasztó küldöttgyűlésén, helyette más valaki szavazott - állítja a Hír TV. Közben még hárman állítják, hogy nem voltak ott.
|
Újabb olyan álküldöttet talált a Hír Tv, aki illegálisan szavazott az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán.
A csatorna azt állítja: Bíró Árpádné sem volt ott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, neve mellett a Fővárosi Bírósághoz eljuttatott jegyzőkönyvben mégis szerepel aláírás. Bíróné azt mondta: sejthették, hogy nem megy el, mert hat éve volt utoljára küldöttgyűlésen.
A hír TV szerint ezzel kettőre emelkedett a szabolcsi álküldöttek száma, korábban ugyanis kiderült, Vass Albert gulácsi polgármester helyett is más szavazott az elnökválasztáson. Az ügy érdekessége, hogy az SZDSZ szabolcsi elnöke, Jüttner Csaba vezette azt a vizsgálatot, amely kiderítette: a párt elnökválasztásán négy borsodi álküldött vett részt.
Jüttner Csaba közleményben reagált a Hír Tv állítására. Ebben azt írta: amennyiben beigazolódik, hogy a Hír Tv műsorában elhangzottak megfelelnek a valóságnak, és Bíró Árpádné valóban nem volt jelen az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, az ügyben vizsgálatot indítok. Jüttner hozzátette: okirat hamisítás gyanúja miatt bejelentést tesz a rendőrségen.
Jüttner egy későbbi nyilatkozatában a 2007. évi tisztújítás vizsgálatának eredményeként arról számolt be, hogy a 45 szabolcsi küldöttből 33 neve mellett szerepelt aláírás a regisztrációs íveken, ám ezek közül négyen azt nyilatkozták, hogy nem voltak jelen a küldöttgyűlésen. Az SZDSZ-es politikus a választmány elnökeként rendőrségi bejelentést tesz az ügyben.
A SZDSZ vezetése az elnökválasztáson történt csalások kedden úgy döntött: javasolni fogja a párt parlamentjeként működő Országos Tanácsnak (OT), hogy kezdeményezze a rendkívüli tisztújítás összehívását. A tervek szerint ezen többek között új elnököt is választana a párt.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/3/ujabb-alkuldottet-talaltak-az-szdszben
|
https://web.archive.org/web/20080630200121/https://www.origo.hu/itthon/20080327-ujabb-alkuldottet-talaltak-az-szdszben.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-szabolcsi-alkuldottet-talaltak-az-szdsz-ben
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
5,361 |
Kármán Irén bíróság elé citálta a rendőrséget
|
Kötelezte a Fővárosi Bíróság az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) a Kármán Irén által indított perben arra, hogy megismerhetővé tegye számára azokat az olajügyekkel kapcsolatos dokumentumokat, amelyeket kitakarva nyilvánossá tettek, majd nem sokkal később levettek a rendőrség honlapjáról.
|
Kármán Irén bíróság elé citálta a rendőrséget
Kötelezte a Fővárosi Bíróság az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) a Kármán Irén által indított perben arra, hogy megismerhetővé tegye számára azokat az olajügyekkel kapcsolatos dokumentumokat, amelyeket kitakarva nyilvánossá tettek, majd nem sokkal később levettek a rendőrség honlapjáról.
Kármán Irén hosszú időn át szorgalmazta, hogy megnyissák a titkosított olajaktákat. Ez tavaly végre megtörtént, ám a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és az ORFK által nyilvánosságra hozott dokumentumokból gyakorlatilag semmi sem derül ki, azokból ugyanis – személyiségi jogok védelmére hivatkozva – szinte mindent kitakartak. Ahogy a dokumentumfilmes fogalmazott a hvg.hu-nak, csak a kötőszavakat és az iratok iktatószámait hagyták olvashatóan a szövegekben, és ezzel megakadályozták a további tényfeltárás lehetőségét.
„Való igaz, hogy védeni kell, így nem szabad megismerhetővé tenni a magánszemélyeknek és a cégeknek a személyes adatait, de álláspontom szerint megszűnt cégeknek nincs jogalanyiságuk, így az ő személyes jogaikat nem kell védeni. Ennek kimondására Baltay Leventévél, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet ügyvédjének segítségével államigazgatási pert indítottam a Fővárosi Bíróságon, az első tárgyalási nap 2008. március 27-én volt.”
Kármán véleményét a csütörtöki tárgyaláson természetesen támadta az ORFK, mégpedig arra hivatkozva, hogy még a megszűnt cégek adataiból is vissza lehetne következtetni magánszemélyekre. Ami viszont Kármán Irén felperes és jogi képviselője szerint következtetés, nem pedig tényközlés.
A dokumentumfilmes riporter rossznak tartja azt a rendőrségi érvelést is, miszerint a Kármán által a bíróság elé citált két, több millió liter gázolajjal elkövetett jövedéki csalás ügyében nem az ORFK az illetékes, hanem az ügy aktáit tároló és az egyes ügyekben a nyomozást lefolytató Nemzeti Nyomozó Iroda. „Egy olyan hierarchikus szervezetben, mint a rendőrség, elég tudnom, hogy annak központi irányító szerve az ORFK, és nem kötelességem tisztában lenni azzal, hogy a kérdéses iratokat a testület melyik szervezete tárolja. Főleg, hogy az ORFK weboldalán hozták le a dokumentumokat.”
Mindezek eldöntésére a tárgyalást vezető bíró, Pataki Zoltán bejelentette, szeretné megismerni a kérdéses dokumentumokat, de mivel azok időközben lekerültek a police.hu-ról, ezért kötelezte az alperest, vagyis az ORFK-t az iratok bírósághoz való benyújtására.
2007. június. 26. 08:07 MTI Itthon
Kármán Irén: minden kormány bűnös az olajügyekben
A Fidesz és az MDF mellett a szocialisták is belekeveredtek az olajbotrányokba - ezt mondja legfrissebb blogbejegyzésében Kármán Irén.
2007. július. 01. 17:58 MTI Itthon
Már a nyáron nyilvánosságra hozzák az első olajügyi titkos anyagokat
Már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hozzák az olajügyekben titkosított iratok egy részét - közölte Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
2007. október. 02. 17:20 MTI Itthon
Szilvásy: nyilvános az olajügyi papírok egy része
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elvégezte a szolgálatoknál lévő olajügyi iratok minősítésének átvizsgálását, és számos dokumentumot nyilvánosságra hozott internetes oldalán - közölte Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
2007. december. 30. 14:48 MTI Itthon
Újabb olajügyekkel kapcsolatos dokumentumokat hoztak nyilvánosságra
Újabb, korábban titkosított olajügyi dokumentumokat hozott nyilvánosságra a rendőrség, az anyagok a police.hu internetes oldalon olvashatóak.
2007. október. 10. 19:16 MTI Itthon
Három titkos olajügyi jegyzőkönyvet tettek nyilvánossá
Nyilvánossá tette az Országgyűlés az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság három, zárt ülésről készített jegyzőkönyvét az interneten. Eredetileg mindhárom dokumentumot 2091-ig minősítették államtitokká, ezek feloldásáról az Országgyűlés elnöke döntött.
|
https://hvg.hu/itthon/20080328_olajugyek_nyilvanossag_karman_per
|
https://web.archive.org/web/20231111092011/https://hvg.hu/itthon/20080328_olajugyek_nyilvanossag_karman_per
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karman-iren-birosag-ele-citalta-a-rendorseget
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"átláthatóság"
] |
[
"Olajügyek"
] |
5,362 |
Csatornaépítés - A Kóka-villa kálváriája
|
Úgy látszik, Kóka János villájának építkezésén semmi sem úgy zajlik, mint kellene. A legújabb fejlemény: a hatóságok, vagyis a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a XII. kerületi Önkormányzat, úgy járultak hozzá a közcsatorna építéséhez, hogy az a közigazgatási cím, amelyre az engedély szól, nem létezik. A nevezett rész ugyanis csak Kóka telkének megosztása után jöhetne létre, ám erről jogerősen még nem hoztak határozatot.
|
A Kóka-villa kálváriája
Úgy látszik, Kóka János villájának építkezésén semmi sem úgy zajlik, mint kellene. A legújabb fejlemény: a hatóságok, vagyis a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a XII. kerületi Önkormányzat, úgy járultak hozzá a közcsatorna építéséhez, hogy az a közigazgatási cím, amelyre az engedély szól, nem létezik. A nevezett rész ugyanis csak Kóka telkének megosztása után jöhetne létre, ám erről jogerősen még nem hoztak határozatot.
Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke már több éve építi impozáns villáját a főváros XII. kerületében, a Normafa utcában. A mintegy 300 millió forintra taksált ingatlan építését botrányok sorozata kíséri.
Először a telek megvásárlása kapcsán merültek fel kérdések. A Normafa utca 45. szám alatt található 4044 négyzetméteres telket a B&D Irodatechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – 2007 márciusi átalakulást követően ma már B&D Ingatlanfejlesztő Kft. –, valamint annak tulajdonosa, Boldizsár László közösen vette meg, a földhivatal 2000. szeptember 25-én jegyezte be a két tulajdonost. (Boldizsárt kiterjedt üzleti kapcsolatok fűzik Kókához: cégei beszállítói voltak az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Rt-nek, Kóka egykori cégének. Boldizsár az Irodagép-műszerészek Országos Ipartestületének elnökeként részt vesz a vizitdíj automaták üzembe állításában, szervizelésében. A vállalkozó más társaságok mellett Kóka egykori tulajdonát képező Meditcom Kft.-vel tárgyalt az általuk üzemeltetett automaták szervizeléséről.).
A tulajdoni lap szerint a telek két nappal a vásárlás után került át Boldizsártól a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. tulajdonába. A Rumed, amelyben Kókának 51 százalékos részesedése van, 2000. szeptember 25-én jön létre, 2 nappal később pedig a kft. már meg is vette a telket. (A Rumed résztulajdonosa volt az Elender Rt.-nek is). A B&D – a cégnyilvántartás adatai szerint – hasonlóképen csupán egy napra vette fel tevékenységi körébe az ingatlanügynöki tevékenységet, amit aztán még aznap töröltek is.
A tulajdoni lapon 2007. december 28-ától Kóka János szerepel a telek tulajdonosaként. Az ingatlan alatt a mintegy 4044 négyzetméter alapterületű telek értendő, amelynek a megosztását a Rumed még 2005-ben kezdeményezte a XII. kerületi polgármesteri hivatalnál.
Az önkormányzat engedélyezte a Normafa utcára néző Kóka-villa és a hegyoldalban több tíz méter szintkülönbséggel lejjebb, az Alkony utcai társasházak között elhelyezkedő, külön helyrajzi számú telekrész létrehozását, de kikötötte: a telekalakításhoz csak akkor járul hozzá, ha a tulajdonos gondoskodik közlekedési útvonalról, továbbá ha az alsó szomszédok is megadják a szolgalmi jogot, azaz engedélyezik telkükön keresztül a szabad átjárást. A közlekedési útvonal kialakítása viszont csak jelentős erdőirtással és, a terület lejtése miatt, komoly tereprendezés árán lett volna megvalósítható. Ráadásul a szomszédok hallani sem akartak a szolgalmi jog megadásáról.
Egyéb bonyodalmakAz Alkony utcai „nem létező” telek közműépítése kapcsán Kóka János vitába keveredett a szomszédjaival, akik állították: a csatornáépítést végző dolgozók a munkálatok során birtokháborítást követtek el, s megrongálták az Alkony utcából a Normafa utcába vezető lépcső alját. Az Alkony utcai lakók Kóka Jánossal peren kívül akartak megegyezni, sikertelenül. (Kiderült az is, hogy a Kóka-villa szennyvízelvezetését az a mérnök tervezte, aki a terveket engedélyező Fővárosi Csatornázási Művek alkalmazottja. A mérnök szerint személye nem befolyásolta az engedélyezési eljárást. A szerk.) Tavaly novemberben a Közép-magyarországi Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzést tartott Kóka János épülő villájánál. Kiderült, hogy többen illegálisan dolgoztak az építkezésen, elfogtak egy körözött bűnözőt, egy drogdílert is. Ezt követően, december közepén három Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő házára. Senki nem sérült meg, és az ingatlanban sem keletkezett jelentős kár. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást, de egyelőre nem lelik a tetteseket.
A Rumed Kft. fellebbezését követően a XII. kerület építésigazgatási irodája 2007 szeptemberében végül megadta a hozzájárulását az új telek kialakításához, az alábbi feltételek teljesítése esetén: a területet gépjárművel megközelíthetővé kell tenni, az erdős részen lévő lépcsőt nem szabad elzárni, továbbá a létrejövő telek kiszolgálását biztosító közművezetékek létesítésének költségeit a telekalakítás kezdeményezőjének, vagyis Kóka Jánosnak kell viselnie.
Az önkormányzat engedélye szerint a csatornaépítés arra a helyrajzi számú telekre szólt, amelynek tulajdoni lapján az önkormányzat szerepel tulajdonosként. Ezzel ellentétes volt a kerületi Főépítészi Iroda munkatársának tájékoztatása: a helyrajzi számmal jelölt telek a Mátyás király út és a Normafa utca közötti részt jelöli, és nincs hozzárendelve közigazgatási cím. Fokozza a zűrzavart, hogy a csatornázási művek által kiadott üzemeltetői hozzájárulás az Alkony utca 26-28. számú ingatlanra vonatkozik. Ám az Alkony utcában 28-as számú ingatlan nem létezik.
A csatornázási munkálatokról megkérdeztük a Fővárosi Csatornázási Műveket, amelynek szóvivője, Bátori Marianna elmondta a hvg.hu-nak, hogy számukra érdektelen, hogy az Alkony utca mely ingatlanáról van szó, hiszen az utcában egy közcsatorna telekhatárig történő kiépítéséhez, nem pedig kötőcsatorna építéséhez kérték az üzemeltetési hozzájárulásukat, amelyet természetesen ki is adtak.
A XII. kerületi Önkormányzattól a kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a közműépítés a megfelelő engedélyek és hozzájárulások birtokában történt. „A közcsatorna építés beruházója, a 10478 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa. Az ingatlan saroktelek, a Normafa út felől 45-ös házszám, az Alkony út felől 28-as. Ez a hivatalos házszámozás. A kiadott tulajdonosi- és közútkezelői hozzájárulás a benyújtott terv szerint a (10479) hrsz.-ú közterületen megépítésre kerülő közcsatornára szól. A házszámozásnak egyébként a közterületre szóló tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás tekintetében nincs jelentősége.”
Az önkormányzat közlése alapján az útbontás környezetében élőket a közmű kivitelezője kiértesítette. A hvg.hu-nak erről az egyik érintett lakó, Hajnal Péter elmondta, hogy az Interpoint Kft. ezt valóban megtette, igaz, egy hétvégén, ráadásul úgy, hogy semmilyen elérhetőséget nem adtak meg, így nem tudtak kinél kifogást emelni.
„Ha elfogadjuk az önkormányzat érvelését, miszerint az Alkony utca 26-28. szám előtti közterületről van szó, akkor mi, az Alkony utca 26-ban lakók is érintettek, azaz ügyfelek vagyunk. Így az önkormányzatnak is értesítenie kellett volna minket a munkálatokról, ám ezt nem tette meg.” Hajnal Péter szerint több kérdésre sem kaptak választ, miután megpanaszolták a csatornaépítést. Az egyik, miért veszi úgy a hivatal, hogy a Normafa utca 45. az az Alkony utca 28., mikor a magyar jog szerint egy ingatlannak csak egy számozása lehet.
Hajnal Péter közölte azt is, hogy a lakók úgy döntöttek, megtámadják a csatornázási engedélyt, és ha kell, akkor a bírósághoz fordulnak igazuk bebizonyítására. A férfi beszámolt arról, a lakók attól tartanak, hogy a Kóka-telek megosztása után az alsó telek értékesíthető lesz, s annak megvásárlása után az új tulajdonos építkezésbe kezd, ami viszont csak a hegyoldal elbontásával, jelentős tereprendezéssel járna.
2007. november. 12. 16:53 MTI Itthon
A villaépítésről faggatták Kóka Jánost
Mennyivel olcsóbb adó és tb-járulék megfizetése nélkül villát építeni? - kérdezte Balla György fideszes képviselő napirend előtti felszólalásában Kóka János gazdasági minisztertől, akinek épülő házánál a hétvégén feketemunkásokat értek tetten a munkaügyi felügyelők.
2007. december. 16. 14:32 MTI Itthon
Molotov-koktélt dobtak Kóka épülő házára
Ismeretlenek feltehetően három Molotov-koktélt dobtak Kóka János Normafánál épülő házára szombatról vasárnapra virradóan - értesült az MTI.
|
https://hvg.hu/itthon/20080326_koka_janos_villa_epitkezes_csatornazas
|
https://web.archive.org/web/20080531060216/http://hvg.hu/itthon/20080326_koka_janos_villa_epitkezes_csatornazas.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csatornaepites-a-koka-villa-kalvariaja
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-26 00:00:00
|
[
"Kóka János"
] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"közmű",
"engedély"
] |
[] |
5,363 |
Pályázati rejtély: az olcsóbb ajánlattal nyertek Bábolnán?
|
Harmadik próbálkozásra eladta a Kerteskői Gazdaságot a Bábolna Zrt.Három ajánlat érkezett a cégre, s meglepő módon nem a nettó 212 milliós ajánlat, hanem a 22 millió forintos nyert. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azonban nem tudta megindokolni, hogy miért az olcsóbb ajánlatot fogadta el.
|
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/palyazati_rejtely_az_olcsobb_ajanlattal_nyertek_babolnan.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyazati-rejtely-az-olcsobb-ajanlattal-nyertek-babolnan
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-03-31 00:00:00
|
[
"Walter András"
] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[
"Veszprém megye"
] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,364 |
Zuschlag-ügy - előzetesben marad Katus Ferenc
|
Két hónappal, június 4-ig meghosszabbította a bíróság Katus Ferencnek, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottjának az előzetes letartóztatását - közölte az MTI érdeklődésére Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője kedden.
|
Két hónappal, június 4-ig meghosszabbította a bíróság Katus Ferencnek, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottjának az előzetes letartóztatását - közölte az MTI érdeklődésére Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője kedden.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta Katus Ferenc előzetes letartóztatásának meghosszabbítását - közölte a megyei bíróság elnökhelyettese.
A Szegedi Városi Bíróság - az ügyészségi indítvánnyal egyező - végzésével Katus Ferenc előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb két hónapi időtartamra, június 4-ig meghosszabbította - közölte a bíró.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélte, a meghosszabbítást egyrészt változatlanul a szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt azzal indokolta, hogy megalapozottan feltehető, Katus Ferenc szabadlábra kerülése esetén a többi gyanúsítottal, vagy esetleg a nyomozó hatóság látókörébe még nem került személyekkel összebeszélne, avagy bizonyítékok megsemmisítésével a büntetőeljárás meghiúsítására, megnehezítésére törekedne.
|
https://index.hu/belfold/hirek/348072/
|
https://web.archive.org/web/20201021164151/https://index.hu/belfold/hirek/348072/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-elozetesben-marad-katus-ferenc
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-01 00:00:00
|
[
"Katus Ferenc"
] |
[] |
[] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,365 |
A fantomszavazatokról tárgyal az SZDSZ vezetése
|
A szabad demokraták ügyvivői testülete keddi, rendes ülésén az álküldöttekről, a fantomtagokról, illetve a küldöttgyűlés összehívásáról tárgyal majd, tudta meg az Index.
|
Huszonhattal többen szavaztak a szabad demokraták tavalyi tisztújításán az elnökválasztáson, mint ahányan aláírták a regisztrációs ívet, írta meg elsőként péntek délután az Index. A szabad demokraták mindössze egy közleményben reagáltak cikkünkre, azt állítván, a leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Mindezt arra alapozták, hogy összekeveredtek az ügyvivői testület (üt) tagjainak választásáról, illetve az elnökválasztásról készült regisztrációs ívek.
Csakhogy mindössze egyetlen ív fölött szerepelt az üt felirat, a többin már nem. Az érintett megyéből 27 küldött volt hivatalos a küldöttgyűlésre, az üt választáson közülük 27-en vettek részt, így ahhoz, hogy a hiányzó 26 fantomszavazat igazolható legyen egy olyan megyei listának kellett volna előkerülnie (az elnökválasztási közé keverednie), amin az adott megyéből nem 27-en, hanem 53-an szavaztak.
Az Index információi szerint a fantomszavazatok ügye témája lesz a szabad demokraták ügyvivői testületének keddi, rendes ülésének, ugyanis a szabad demokraták több meghatározó politikusa "szánalmas magyarázkodásnak" tartja a pénteki válaszközleményt, hiszen abból is az derül ki, az SZDSZ nem tud elszámolni saját elnökválasztásának jegyzőkönyveivel.
Úgy tudni, téma lesz a szabolcsi fantomküldöttek ügye is, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogyan zárult a párt helyi belső vizsgálata. A tanácskozáson szó lesz a majdani tisztújítás megszervezéséről, illetve az országos tanács ülésének előkészítéséről is.
|
https://index.hu/belfold/fantomszdsz0/
|
https://web.archive.org/web/20200727201754/https://index.hu/belfold/fantomszdsz0/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fantomszavazatokrol-targyal-az-szdsz-vezetese
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-01 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
5,366 |
Lemond a korrupcióval vádolt ír miniszterelnök
|
Május elején lemond posztjáról Bertie Ahern ír miniszterelnök, aki ellen korrupciós vádakban folyik bírósági vizsgálat.
|
Május elején lemond posztjáról Bertie Ahern ír miniszterelnök, aki ellen korrupciós vádakban folyik bírósági vizsgálat. A zsinorban háromszor megválasztott politikus minden vádat tagadott, távozását azzal indokolta, hogy el akarta kerülni, hogy a személyével kapcsolatban kirobbant botrány befolyásolja az ír belpolitikát.
Bár Blair soha nem látott nagy lépésnek nevezte a döntést, sokan szkeptikusok, mondván az IRA-nak már öt évvel ezelőtt le kellett volna szerelni.
Bertie Ahern ír miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy május 6-án benyújtja lemondását. A bejelentés annak ellenére meglepetésnek számított, hogy a kormányfő tisztázatlan pénzügyeiről már másfél éve keringenek sajtóértesülések és az ügyet hivatalosan is vizsgálják. A politikus ellen korrupciós vádakban folyik bírósági vizsgálat, a hatósági gyanú szerint a 90-es években még pénzügyminiszterként be nem jelentett, akár 100 ezer dollárnak megfelelő pénzadományokat fogadott el üzletemberektől.
"Soha nem fizettek le, és soha nem tettem semmi olyat, amivel szégyent hoztam volna az általam betöltött tisztségre" - jelentette ki a könnyeivel küszködő Ahern. "Azért döntöttem így, mert ez lesz a legjobb az embereknek. Nem fogom hagyni, hogy a személyemhez kötődő ügyek befolyásolják a belpolitikát" - indokolta lemondását. Hozzátette, hogy a kormánykoalíciót vezető Fianna Fáil elnöki tisztségéről is lemond május elején, írja a BBC.
Ír politikai kommentátorok szerint Ahern elsősorban azt akarja elkerülni, hogy az EU-alkotmánytervezet helyébe lépő új Lisszaboni Szerződés júniusban esedékes írországi népszavazására is kihatna a vele kapcsolatos pénzügyi vizsgálat.
Ahern 11 éve alatt korábban soha nem látott mértékű gazdasági növekedés indult be. Bertie Ahern legnagyobb - Tony Blair volt brit miniszterelnökkel együtt elért - politikai vívmánya ugyanakkor az 1998-ban aláírt nagypénteki egyezség volt, amely megteremtette az észak-írországi felekezeti polgárháború lezárásának alapjait. Ez a folyamat még az egyezség aláírása után is csaknem egy évtizedig tartott, de ma már együtt kormányozzák az ulsteri tartományt a britpárti protestáns unionista erők és a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom legradikálisabb képviselői, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.
Az 56 éves, konzervatív ír miniszterelnök 1997 óta tölti be a tisztséget, és zsinórban háromszor nyert választást. 31 éve tagja az ír parlamentnek, és sokan a legsikeresebb miniszterelnöknek tartják az 1959 és 1973 között kormányon lévő Éamon De Valera óta. A Guardian szerint Brian Cowen pénzügyminiszter lehet az új miniszterelnök.
|
https://index.hu/kulfold/rkrmnyf9980/
|
https://web.archive.org/web/20201021183733/https://index.hu/kulfold/rkrmnyf9980/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemond-a-korrupcioval-vadolt-ir-miniszterelnok
|
Index
|
eu-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Írország"
] |
[] |
[] |
5,367 |
Korrupció miatt bebörtönöznek egy ENSZ-tisztségviselőt
|
Az indiai születésű Szandzsaja Bahel beszerzési ügyekért felelős osztályvezetőként busás megrendelésekhez juttatta egyik barátját.
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.korrupcio_miatt_bebortonoznek_egy_ensz-tisztsegviselot.61900.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-miatt-bebortonoznek-egy-ensz-tisztsegviselot
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[] |
[] |
|
5,368 |
Korrupciós veszélyre figyelmeztet az ÁSZ
|
Az Állami számvevőszék jelentése szerint a költségvetés úgy költött el 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hogy nem határozták meg: pontosan mi is számít gazdaságfejlesztésnek.
|
Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint a Gyurcsány-kormány az elmúlt években a költségvetésekben úgy költött el 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztési kiadásokra, hogy elmaradt a közép- és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztések meghatározása.
A számvevőszék szerint ennél nagyobb gond, hogy a kormány nem hatékonyan használta fel a az ország gazdasági élénkítését szolgáló 1500 milliárd forintot.
A jelentés kitér arra is, hogy a makrogazdaságban kialakult helyzet is nehezítette az uniós források hatékony felhasználását. Ugyanis a fejlesztési elvárások és a konvergenciaprogram drasztikus hiánycsökkentési elvárásainak összehangolása sok esetben nehézségekbe ütközött.
A számvevők megállapították, hogy a reformok következtében végbement intézményi átalakítások nyomán olyan jogi és szabályozási bizonytalanságok alakultak ki, amelyek szintén károsak voltak az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiák előkészítése, kialakítása és felügyelete során.
Több esetben egymással párhuzamos tevékenységet végző intézmények alakultak ki, így a támogatási források tervezésében és a támogatásközvetítő folyamatokban is gazdaságossági problémák merültek fel. Az ÁSZ jelentésben kitérnek arra is, hogy a támogatást kérők körében a közgondolkodás része a korrupciós veszély.
Kezdőlap Gazdaság Korrupciós veszélyre figyelmeztet az ÁSZ
|
https://infostart.hu/gazdasag/2008/04/01/korrupcios-veszelyre-figyelmeztet-az-asz-190624
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-veszelyre-figyelmeztet-az-asz
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-04-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,369 |
Visszatért a cseh kormányba a kereszténydemokrata pártelnök
|
Visszatért a cseh kormányba Jirí Cunek volt miniszterelnök-helyettes és regionális fejlesztési miniszter, aki november elején korrupciógyanús pénzügyei miatt volt kénytelen távozni a kabinetből.
|
http://karpatinfo.net/kulfold/2008/04/02/visszatert-cseh-kormanyba-keresztenydemokrata-partelnok
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/visszatert-a-cseh-kormanyba-a-keresztenydemokrata-partelnok
|
Kárpátinfo
|
eu-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Csehország"
] |
[] |
[] |
|
5,370 |
Korrupciós vizsgálat a Samsungnál
|
Az ügyészek, akik eddig Li Kun-hi-nek, a csoport elnökének több családtagját hallgatták ki, szerdán feleségét idézték be. Dél-koreai lapértesülések szerint várhatóan sor kerül magának az elnöknek a kihallgatására is.
|
A dél-koreai parlament is jóváhagyását adta a vizsgálat beindításához, annak tisztázásához, vajon igazak-e a Samsung egy korábbi ügyvédje által megfogalmazott vádak, miszerint a konszern több mint 200 millió dolláros (130 millió eurós) megvesztegetési alapot működtetett kormánytisztviselők, bírók és ügyészek lepénzelésére.
A gyanúsítás szerint a pénzalap egy része felett a társaság elnökének felesége rendelkezett, aki – lévén az egyik szöuli múzeum vezetője – a pénzből értékes külföldi műkincseket vásárolt. A Samsung tagadja a vádakat.
A dél-koreai konglomerátumokkal szemben gyakorta fogalmazódik meg a befolyással való visszaélésnek, a leányvállalatok közötti kétes, családtagok adózási érdekeit szolgáló tranzakciók lebonyolításának vádja.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/04/02/korrupcios_vizsgalat_samsungnal/
|
https://web.archive.org/web/20240128200032/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/04/02/korrupcios_vizsgalat_samsungnal/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcios-vizsgalat-a-samsungnal
|
fn.hu
|
world-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Dél-Korea"
] |
[] |
[] |
5,371 |
Újabb két érdekes aláírásra bukkantak a regisztrációs íven
|
Csak fokozza a Szabad Demokraták Szövetsége körüli botrányt, hogy kiderült: a tavalyi elnökválasztást nem csupán álküldöttek, hanem fantomszavazók is befolyásolták.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ujabb_ket_erdekes_alairasra_bukkantak_a_regisztracios_iven.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ket-erdekes-alairasra-bukkantak-a-regisztracios-iven
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
|
5,372 |
Tender a közbeszerzési korrupció vizsgálatára
|
A közbeszerzési szereplők korrupcióval kapcsolatos attitűdjeinek felmérésére és az eredmény vizsgálatára írt ki egyszerű eljárást a Közbeszerzések Tanácsa.
|
A közbeszerzési szereplők korrupcióval kapcsolatos attitűdjeinek felmérésére és az eredmény vizsgálatára írt ki egyszerű eljárást a Közbeszerzések Tanácsa. A felmérést 600 szereplő - ajánlatkérő és ajánlattevő - megkérdezésével kell elkészíteni, de a tanács a szerződéskötés időpontjáig dönthet úgy, hogy a minta 900-as legyen. Ajánlatot az tehet, aki a megelőző 3 évben végzett olyan országos - nem lakossági - reprezentatív vizsgálatot, amely során legalább 500 személyt megkérdeztek. Az ajánlattételi határidő április 24., ezt követően 15 napon belül eredményt hirdetnek.
|
https://index.hu/belfold/hirek/348216
|
https://web.archive.org/web/20201021164153/https://index.hu/belfold/hirek/348216/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tender-a-kozbeszerzesi-korrupcio-vizsgalatara
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés"
] |
[] |
5,373 |
Nálunk már csak a szlovákokat veszik többször hülyére
|
Magyarországnál több embert csak Szlovákiában vernek át élelmiszerkereskedők; a korrupció hazánkban viszont az európai átlag alatt maradt, a listát e tekintetben Ukrajna vezeti...
|
A felmérésben a kérdőívre válaszolók mintegy 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy szerelő, vagy javítást végző munkás indokolatlanul magas összeget kért. Szintén 35 százalék körüli azoknak a száma, akiknek egy bank, vagy biztosító nem a számukra legjobb ajánlatot adta.
Mindösszesen öt százalékuktól kért állami, vagy önkormányzati dolgozó szolgáltatásért cserébe szívességet, vagy kenőpénzt - derül ki a felmérésből. Európában a korrupció leginkább Ukrajnában és Szlovákiában érhető tetten, de Csehország és Görögország is a lista felső harmadába tartozik. Magyarország a 24 ország átlaga alatt, a kilencedik a rangsorban.
A felmérést a részt vevő országok mindegyikében azonos időben végezték el összesen 45 ezer ember megkérdezésével.
|
https://www.hirextra.hu/2008/04/02/nalunk-mar-csak-a-szlovakokat-veszik-tobbszor-hulyere/
|
https://web.archive.org/web/20240128121607/https://www.hirextra.hu/2008/04/02/nalunk-mar-csak-a-szlovakokat-veszik-tobbszor-hulyere/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nalunk-mar-csak-a-szlovakokat-veszik-tobbszor-hulyere
|
Hírextra
|
eu-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,374 |
Rendőrség: korrupciómentesnek kell lennie a magántraffipaxozásnak
|
Ki kell zárni a korrupció összes lehetőségét a nem a rendőrség által üzemeltetett sebességmérők működtetéséből - hangzott el csütörtökön a de JURE jogászmagazin által szervezett országos közlekedésbiztonsági konferencián Budapesten.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=48307
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorseg-korrupciomentesnek-kell-lennie-a-magantraffipaxozasnak
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció",
"közlekedés",
"traffipax"
] |
[] |
|
5,375 |
Zuschlag: a hűvösön is jár a járandóság - A 35 milliója meg eltűnt?
|
Havonta 95 ezer forint tiszteletdíjat kap a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól Zuschlag János, aki börtönben ül, mert bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják.
|
N.N.M.
Az egykori szocialista politikust a rács mögött is törvényesen megilleti a tiszteletdíj. Hiába került ugyanis tavaly szeptemberben előzetes letartóztatásba, nem mondott le sem a kiskunhalasi önkormányzati, sem a megyegyűlési mandátumáról. Noha – mint tegnap (hétfő) megtudtuk – korábbi párttársai áttételesen „üzentek” a kecskeméti Mátyási utcai intézetben tartózkodó gyanúsítottnak: talán mégiscsak jobb lenne, ha önként távozna a testületekből. A konok Zuschlag viszont visszaüzent: nem áll szándékában lemondani mandátumairól.
– A törvény, sajnos, nem teszi lehetővé a visszahívását – nyilatkozta tegnap Szabó Károly, a halasi képviselő-testület ügyrendi bizottságának elnöke. – Jogászok vizsgálták mindkét testületnél a helyzetét, illetve az idevonatkozó törvényeket. Arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben nem vesz részt egy évig a testületek munkájában, akkor automatikusan kizárja magát. Ez az egy év legkésőbb idén szeptemberben jár le. Mivel pedig mindkét testületbe a szocialista párt listájáról jutott be, ezért a listán következő politikus kerül majd a helyére.
Addig viszont Zuschlag János minden hónapban megkapja a megyei önkormányzattól a 25 százalékkal csökkentett, azaz 95 ezer forintos havi tiszteletdíját. Ez jelenleg az egyetlen jövedelme. A halasi önkormányzattól ugyanis nem kap pénzt, mert a polgármester megvonta – jóllehet (mint írtuk) a törvény szerint járna neki az összeg. Így, ha perelne Zuschlag, akkor még az sem kizárt, hogy visszamenőlegesen is megítélné neki a bíróság a tiszteletdíjat.
A politikus egyébként olyannyira képviselőnek érzi magát a testületekben, hogy idén januárban még a vagyonbevallását is kijuttatta a börtönből. Eszerint a megyétől kapott havi 95 ezer forintos jövedelem mellett tulajdonosa egy 3500 négyzetméteres gödöllői építési teleknek, egy BMW 525-ös személyautónak, és 20 millió forint adóssága van. Mindez azért meglepő, mert egy éve még 30 millió forint takarékbetét és 5 millió forint készpénz is szerepelt a vagyonbevallásában. Nem tudni, hogy hová lett 35 millió, amiről maga Zuschlag számolt be a kiskunhalasi tévében 2007 februárjában.
|
https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/04/zuschlag-a-huvoson-is-jar-a-jarandosag-a-35-millioja-meg-eltunt
|
https://web.archive.org/web/20240129065330/https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/04/zuschlag-a-huvoson-is-jar-a-jarandosag-a-35-millioja-meg-eltunt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-a-huvoson-is-jar-a-jarandosag-a-35-millioja-meg-eltunt
|
bács-kiskun online
|
hungarian-news
|
2008-04-01 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[
"Bács-Kiskun megye"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,376 |
Zuschlag havi 95 ezer forint tiszteletdíjat kap a megyei önkormányzattól
|
Ennek oka, hogy a bűnszövetkezetben elkövetett csalással vádolt szocialista politikus nem mondott le sem a kiskunhalasi önkormányzati, sem a megyegyűlési mandátumáról.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/61878_zuschlag_havi_95_ezer_forint_tiszteletdijat
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-havi-95-ezer-forint-tiszteletdijat-kap-a-megyei-onkormanyzattol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[
"Bács-Kiskun megye"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
|
5,377 |
Szexért adott doktori címeket
|
Háromévi börtönre ítélte szerdán a Hamburg közelében lévő Hildesheim bírósága azt a jogászprofesszort, aki pénz és a diáklányok esetében szex ellenében adott jó jegyeket.
|
Háromévi börtönre ítélte szerdán a Hamburg közelében lévő Hildesheim bírósága azt a jogászprofesszort, aki pénz és a diáklányok esetében szex ellenében adott jó jegyeket. A professzor - akinek nevét nem közölték - beismerte, hogy 144 ezer eurót fogadott el annak fejében, hogy olyanoknak is megadta a doktori címet, akik nem teljesítették a követelményeket. Azt sem tagadta, hogy a diáklányoknak szexért tette meg ugyanezt.
|
https://index.hu/bulvar/hirek/348231/
|
https://web.archive.org/web/20080403191731/http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/348231/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szexert-adott-doktori-cimeket
|
Index
|
eu-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,378 |
Bertie Ahern lemondott - konjunktúra után depresszió
|
Az ír miniszterelnök, a "Taoiseach" érzelmekkel áthatott beszédében tagadta, hogy lépését a személyes pénzügyeit nagyító alá vevő és elhúzódó ún. Mahon-vizsgálat motiválta volna.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487200
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bertie-ahern-lemondott-konjunktura-utan-depresszio
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Írország"
] |
[] |
[] |
|
5,379 |
Elmarasztalt Köbal-felszámoló
|
A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) szakmai és etikai bizottságának döntése szerint két ponton is megsértette a szervezet etikai kódexét a Contact Nord Kft. a Köbal Kft. felszámolásakor.
|
A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) szakmai és etikai bizottságának döntése szerint két ponton is megsértette a szervezet etikai kódexét a Contact Nord Kft. a Köbal Kft. felszámolásakor. Nem jó gazda gondosságával kezelte a felszámolás alatt álló cég vagyonát, és annak az előírásnak sem tett eleget, miszerint "az adós vagyonának terhére csak annyi üzleti kockázatot vállalhat, amennyi a vagyon reális gyarapításához indokolt, s az ésszerű gazdálkodás logikája szerint előnyös".
Lapunk többször is beszámolt a Köbal (az egykori kőbányai könnyűfémmű) felszámolásáról. Az orosz-izraeli tulajdonban lévő cég vesszőfutása 2005 őszén kezdődött, amikor a betegállományban lévő ügyvezetője a tulajdonosok tudta és jóváhagyása nélkül írásban lemondott az Alcoa-Köfém által kezdeményezett felszámolási eljárás megfellebbezéséről, amivel lehetetlenné tette, hogy a tulajdonosok megállapodjanak a hitelezővel. Brezóczki Attila (az akkori ügyvezető) végkielégítésének egy részét a felszámoló követelésként vette nyilvántartásba, Brezóczki pedig rövid időn belül eladta azt. A vevők között a korábban a Köbal őrzésével megbízott Leo Security biztonsági szolgálat két tucat munkatársa is megtalálható. A Leo Security és több munkatársának a neve nemrég egy tízmilliárdos lízingcsalási ügyben is felmerült, a hatóságok azonban egyelőre kitérő válaszokat adnak arra a kérdésre, hogy a Köbal-hitelezőkké tett biztonságiak közül részt vett-e bárki is a lízingügyben.
A Köbal tulajdonosai szerint a nyilvántartásba vett követelések egy része fiktív, más része pedig olyan cégek és magánszemélyek kezében koncentrálódik, akik szerintük egy ingatlanhasznosító strómanjai. Miután befektetési csalás gyanújával feljelentést tettek a vám- és pénzügyőrségen, a már hónapok óta zajló nyomozás eredményeképpen kiderült: a Köbal-hitelezők többségének fogalma sem volt arról, hogy mit ír alá, amikor Köbal-adósságot vásárolt. A felszámolócég képviselője lapunknak korábban úgy fogalmazott: a követelés szabadon adható-vehető, a felszámolónak csak annyi a kötelessége, hogy a követelés törvényességét ellenőrizze. Ez szerinte minden esetben meg is történt.
A FOE szakmai és etikai bizottsága szerint a felszámoló túlzott magabiztossággal és kockázatvállalással intézte az ügyeit, s eközben indokolatlanul veszélyeztette a hitelezők követelésének kielégítésére szolgáló vagyont. Visszafordíthatatlan döntéseket hozott, amikor az adott kérdésekben jogerős bírósági ítélet a közte és a tulajdonosok között kialakult jogvitát még nem zárta le. Egy ingatlaneladási ügyben pedig a bíróság döntését egy választott bírósági állásfoglalással írta felül, amivel 16 milliós költséget okozott - az etikai bizottság szerint indokolatlanul. A Contact Nord felszámolóbiztosa lapunknak azt mondta: nem ismeri az etikai bizottság döntését, ezért nem nyilatkozik. A cég vezetőjét pedig hiába kerestük, most sem sikerült kapcsolatba lépni vele.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487254-287330
|
https://web.archive.org/web/20231115044815/http://nol.hu/archivum/archiv-487254-287330
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarasztalt-kobal-felszamolo
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[
"Contact Nord Kft.",
"Köbal Kft."
] |
[] |
[
"csalás",
"gazdálkodás",
"strómanok"
] |
[] |
5,380 |
Valami bűzlik az európai légikonszernnél
|
A francia értékpapír-felügyelet (AMF) az EADS európai légi- és űripari konszern tizenöt volt vagy jelenlegi vezetője és két fő befektetője ellen emelt vádat bennfentes kereskedelem miatt.
|
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/valami_bzlik_az_europai_legikonszernnel.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valami-buzlik-az-europai-legikonszernnel
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-02 00:00:00
|
[] |
[
"Daimler",
"EADS",
"Legardére"
] |
[
"Európa"
] |
[
"bennfentes kereskedelem"
] |
[] |
|
5,381 |
Volt bíró a pénzmosoda élén
|
Egy korábban bíróként, majd ügyvédként, végül jogtanácsosként ismert jogász irodájából irányították azt a bűnözői csoportot, amely két év alatt "jutalék ellenében" összesen másfél milliárdos adócsaláshoz segédkezett.
|
Volt bíró a pénzmosoda élén Kétszáz céget alapított másfél milliárdos adócsalásra Egy korábban bíróként, majd ügyvédként, végül jogtanácsosként ismert jogász irodájából irányították azt a bűnözői csoportot, amely két év alatt "jutalék ellenében" összesen másfél milliárdos adócsaláshoz segédkezett. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2008. április 2. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
80 HIRDETÉS Másfél milliárdos áfacsalást és pénzmosást leplezett le a vám- és pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnoksága - hangzott el a VPOP szerdai sajtótájékoztatóján. Az ügy első számú gyanúsítottja Pécsi Kálmán, aki egykor bíróként, később ügyvédként működött, majd utóbb jogtanácsosként dolgozott. Nemrég, a soha be sem jegyzett, mégis sokakat megtévesztő KPHM ingatlanhasznosító szövetkezet vezetői ellen folyó perben - nem jogerősen - négy és fél évre ítélték, miközben jogtanácsosként, a jog kiskapuit kihasználva továbbra is számos perben látott el képviseletet a korábban az ügyvédi kamarából kitett jogász. A vámőrség most azzal gyanúsítja Pécsit, hogy jogtanácsosi irodája közel 200 céget alapított román állampolgárok nevében, amelyek később látszólag törvényesen működő cégek adócsalásaihoz asszisztáltak, s legalizálták az elcsalt forgalmi adót, azaz pénzt mostak. Pécsi igyekezett mindent megtenni a lelepleződés elkerülésére. A kétszáz céget négy különböző irodába jelentette be, s arra is gondolt, hogy a később egymással eladói-vevői viszonyba kerülő cégeknek ne azonos legyen a könyvelőjük. A banki átutalásokat a strómancégek számláiról az interneten keresztül bonyolították, hogy minél ritkábban kelljen a romániai strómanoknak megjelenniük a bankfiókokban.
160 HIRDETÉS Elkövetett azonban néhány hibát: több olyan "kézbesítési megbízottat" "vett föl" a külföldi tulajdonú cégekhez, akiket a vámőrség más büntetőeljárások apropóján már jól ismert. Emellett ő fizette annak a négy irodának a bérleti díját, amelyekben az adócsalásra és pénzmosásra alapított cégek működtek. Ezen körülmények, valamint a Pécsiék szolgáltatását igénybe vevő kereskedők konkurenseinek bejelentései alapján kezdődött négy hónapja a nyomozás, amelynek eredményeként eddig hat gyanúsítottat tartóztatott le a bíróság. Köztük Pécsi Kálmánt. A nyomozás eddigi adatai szerint a Pécsi Kálmán által alapított cégeken keresztül egyfelől uniós termékeket, másfelől ázsiai számítástechnikai cikkeket, alkatrészeket és tartozékokat értékesítettek Magyarországon, a forgalmi adó megfizetése nélkül. Papíron a céghálózat közbeiktatásával két év alatt 7,5 milliárd forint értékű árut adtak el, s eközben másfél milliárd forintnyi forgalmi adótól fosztották meg a költségvetést. A VPOP illetékesei nem zárják ki, hogy az ügynek még további gyanúsítottjai is lesznek. A sajtótájékoztatón Kanta Tünde ezredes, a VPOP bűnügyi igazgatója elmondta: a vámőrség 2007. december 15-én (amikor a parlament döntése értelmében kizárólagos jogot kapott a pénzmosási ügyek nyomozására) 13 folyamatban lévő pénzmosásnyomozást vett át a rendőrségtől. Azóta további hat nyomozást rendeltek el, ez utóbbiakban úgy 35 milliárd forintnyi, bűncselekményből származó pénzt próbáltak meg különböző módszerekkel legalizálni.
.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487235
|
https://web.archive.org/web/20130730135011/http://nol.hu/archivum/archiv-487235
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-biro-a-penzmosoda-elen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"ügyvédek"
] |
[] |
5,382 |
Pécs megelégelte a drága távfűtést
|
Drága a távfűtés Pécsett. Tíz éve még nem volt az. Mindebben szerepet játszik a korábbi városvezetés meggondolatlansága.
|
A Pécsi Távfűtő Kft. (Pétáv) 31 ezer lakásnak ad meleget, s emellett fűti a város intézményeit, cégeit. A kilencvenes években a pécsi távfűtés országosan olcsónak számított. Az ezredforduló óta a hazai távfűtők közül a Pétáv árai kiugróan emelkedtek, így 2007 januárjára kevés városban volt drágább a fűtés, mint Pécsen. Egy 52 négyzetméteres lakás fűtése Pécsett évente 141 ezer forintba került, míg Szegeden 135, Miskolcon 132, Kecskeméten 125, Székesfehérváron 120, Győrben 111 ezer forintot kellett fizetni egy ugyanakkora lakás fűtéséért. A baranyai megyeszékhely lakói manapság egyre gyakrabban tesznek említést ezekről a - számukra kedvezőtlen, s a családi költségvetéseket egyre érzékenyebben érintő - különbségekről.
A pécsiek a Pétávot okolják a távfűtési számlák drágulása miatt. Gasz Zoltán, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cége nem tehet a drágulás mértékéről, mivel a fűtés árát főképp az határozza meg, hogy a Pétáv mennyiért kapja a hőt a pécsi erőműtől. Gasz adatokkal bizonyította, hogy a vidéki városok távfűtőművei lényegesen olcsóbban jutnak energiához, mint a Pétáv.
Mielőtt belemennénk a pécsi távfűtés drágulásának az okaiba, lapozzunk vissza az erőmű és a Pétáv történetébe. A hatvanas évek elején épített erőmű - a pécsi külfejtés szenét elégetve - áramot és hőt termelt. Előbbit a hazai elektromos rendszer vette át, utóbbit a helyi távfűtőművek. Az erőművet 1996-ban az államtól megvásárolta egy amerikai pénzügyi befektető, a Croesus. Az erőmű akkor vette fel a Pannonpower Rt. nevet. A részvénytársaság 2004-ben bezárta a pécsi külfejtést, és a szenes kazánt gáztüzelésűre cserélte. A cég épített egy biomasszakazánt is, ez elsősorban áramot termel, hőt alig ad a városnak.
A Pannonpower a kilencvenes évek végén jelezte, hogy meg akarja vásárolni a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Pétávot vagy annak egy részét. A részvénytársaság azt ígérte, hogy a távfűtés gazdaságosabbá tehető, ha a cég a Pétáv tulajdonosává válik. A város 2000-ben ráállt az üzletre, és egymilliárd forintért eladta a Pétáv 49 százalékát az erőműnek. A pénzből 500 millió jutott a Pétáv rendszerének a fejlesztésére, 300 milliót elnyelt a város kasszája. A Pannonpower a vételárból visszatartott 200 milliót: enynyiért ugyanis a Pétáv megvett egy veszteségesen működő gőzvezetékrendszert az erőműtől. A vezetéket tavaly kiváltotta a Pétáv, ám az elmúlt nyolc évben a kényszerűen megvásárolt gőzszolgáltatás 480 millió forint veszteséget "termelt" a kft.-nek.
De nem csak ezért volt a Pétáv eladása rossz üzlet az önkormányzatnak. Tudni kell, hogy az erőművek által értékesített energia árát - ez év januárjáig (annak alapján, hogy az erőművek milyen költségeket igazoltak) - a gazdasági tárca határozta meg. A Pétávnak azonban 2000-ig volt egy szerződése az erőművel, amiben ez utóbbi vállalta, hogy a hatósági árhoz képest 8-10 százalékkal olcsóbban adja a hőt a Pétávnak. Amikor az erőmű megvette a távfűtő kisebbségi tulajdonát, Pécs és az erőmű szindikátusi szerződést kötött, ám ez a kontraktus már nem tartalmazta az árkedvezményt. Csupán e kedvezmény elvesztése miatt évente 8-10 százalék többletkiadása keletkezett a Pétávnak, az erőmű viszont kétmilliárdot nyert azon, hogy a város vezetése lemondott a kedvezményről.
Az elmondottakból kiderül, hogy az erőmű gyakorlatilag ingyen jutott hozzá a Pétáv 49 százalékos tulajdonrészéhez. Sőt: pénzt kapott érte. Hisz az erőmű befektetett 800 milliót, és az üzlet nyomán nyolc év alatt megtakarított 2,5 milliárdot.
Ráadásul a szindikátusi szerződés kimondta, hogy a Pétáv 2014 végéig csak a pécsi erőműtől vásárolhat hőt. Így a Pétáv nem gondolhatott arra, hogy mástól olcsóbban vegyen energiát, vagy saját fejlesztéssel maga állítson elő hőt, s ezzel az ár dolgában önmérséklésre késztesse az erőművet. Miközben a konkurencia nélküli pécsi erőmű évente több százmilliós nyereséghez jutott, a Pétávnak be kellett érnie nullszaldós eredménnyel, a fűtés pedig 2006-tól az inflációt meghaladó mértékben drágult.
Pécs vezetői tavaly megelégelték, hogy a Pannonpower a többi hazai erőműnél erőteljesebben emeli árait, de 2007-ben még semmit sem tehettek ez ellen. Az idén viszont igen, mert ettől az évtől megszűnt a hatósági árképzés. Így arról, hogy a Pétáv mennyiért vesz hőt a pécsi erőműtől, a két félnek kell alkut kötnie. A város tárgyalást kezdeményezett a Pannonpowerrel, mert el akarja érni, hogy a részvénytársaság mérsékelje a Pétávnak eladott hő árát. Pécs és az erőmű vezetői megegyeztek abban, hogy nem nyilatkoznak a - várhatóan hónapokig tartó - megbeszélésekről, ám korábbi szavaikból kiderül, mit szeretne a két tárgyalófél. Hosszú távon a város célja az, hogy a pécsi távfűtés olcsóbb legyen a hazai átlagnál, és versenyképes legyen a gázfűtéssel. Pécs azt is ki akarja harcolni, hogy a Pétáv az általa felhasznált hő 25 százalékát más forrásból szerezhesse be. Ha az erőmű elfogadja ezt, akkor a Pétáv vállalja, hogy a hőenergia háromnegyedét 2027-ig az erőműtől veszi meg. Az erőmű vezérkara ez utóbbit elfogadná, ám azt szeretnék, ha az erőmű dönthetne a távfűtő menedzsmentjének az összetételéről. Ezt a város vezetői nem akarják, mert tartanak attól, hogy akkor nem látnak bele a távhő árának a költségelemeibe.
A kiszivárgott információk szerint Pécs irányítói elhatározták, hogy ha a Pannonpower nem hajlandó árcsökkentésre, akkor a Pétáv csak a piac által elfogadható áron veszi meg a hőt az erőműtől. (A tárgyalásokra való tekintettel az idén a kétszeri gázáremelés ellenére nem növekedtek a távhőárak Pécsett.) Az erőmű, mivel ellátási kötelezettsége van, nem állíthatja le a hőszolgáltatást, s árigényét - megegyezés hiányában - csak bíróságon érvényesítheti.
A város energetikai szakemberei szerint egyébként azért drága a Pannonpower által termelt hő, mert az erőmű hatásfoka alacsony. Az erőművet megvásárló amerikai befektető nem foglalkozott a létesítmény korszerűsítésével, csak az osztalékkal. Tavaly megvette a Pannonpowert egy francia szakmai befektető, a Dalkia-csoport.
Pécs vezetői abban bíznak, hogy az új tulajdonos hosszú távon gondolkodik, és hajlandó belefogni az erőmű korszerűsítésébe.
Döntések, adósságok, forintok
A Pétáv eladásának históriája csak egy a sok közül: az elmúlt 7-8 évben ugyanis Pécs vezetői, valamint az önkormányzat cégeinek irányítói számos, nehezen védhető döntést hoztak. Ezek közül a legtöbbször a 2006-ban átadott expócenter került a középpontba. A 2,5 milliárdos beruházással megvalósított létesítmény miatt a város évente 320-340 milliós hiteltörlesztésre kényszerül, egészen 2022-ig. Mindeközben az expócenter működése is százmilliós veszteséget okoz a városnak. Ezért Pécs el akarja adni a létesítményt.
Veszteséget termel a 2006 márciu-sában átadott Pécs-pogányi repülőtér is. Ez a négymilliárdos beruházás főképp állami pénzből valósult meg, ám százmilliókat áldozott rá a város is. Mivel a kifutópálya rövidebb lett, mint azt a fapados járatok igénylik, újabb kétmilliárdot kellene fordítani a pálya meghoszszabbítására. A reptér évente 150 milliós mínuszt jelent a városnak.
Pécs önkormányzata 2003-ban 350 millió forintot költött az 1990 óta üresen álló magasház megerősítésére. A 25 emeletes épület így se kell senkinek, s a legutóbbi vevőjelölt nem titkolta: ha megveszi az ingatlant, a toronyházat egyből lebontja, neki csak a telek kell. Vagyis a város kidobott 350 milliót az ablakon, a ház esetleges omlását az akkor már meglévő ideiglenes megerősítés meggátolta. Pécsnek hó nélkül is sokba kerül a hóeltakarítás. A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV) 2005-ben szerződött egy kft.-vel, s a PVV tíz év alatt 900 milliót fizet azért, hogy a kft. 300 milliót érő hóeltakarító gépei télen készenlétben álljanak. A PVV másik támadott üzlete az, hogy a cég 317 millióért vett 132 parkolót egy mélygarázsban: ingatlanszakértők szerint nincs esély a befektetés megtérülésére.
A pécsiek találgatnak: vajon a fenti döntéseket mi motiválta? A hozzá nem értés, vagy valami egészen más?
E rossz döntések - amelyek a 2006 nyarán autóbalesetet szenvedett, s azóta kómában lévő Toller László polgármestersége alatt születtek - jelentős mértékben hozzájárultak Pécs eladósodásához: az idén 40 milliárdból gazdálkodó baranyai megyeszékhely teljes tartozása eléri a 18 milliárdot. A város most igyekszik megfogni minden forintot: újratárgyalják a hátrányos szerződéseket, takarékossági okokból holdingba szervezik az önkormányzat cégeit, s - amit sokan túlzásnak vélnek - megadóztatják a 65 négyzetméteresnél nagyobb lakások tulajdonosait, sőt még az utcán adományokat osztogató karitatív szervezetektől is helypénzt kérnek. (U. T.)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487192-287268
|
https://web.archive.org/web/20231025161815/http://nol.hu/archivum/archiv-487192-287268
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecs-megelegelte-a-draga-tavfutest
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[
"Toller László"
] |
[] |
[
"Pécs"
] |
[
"energia",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,383 |
Fodor Gábor az SZDSZ hanyatlásáról
|
Fodor Gábor az SZDSZ hanyatlásáról
|
http://www.168ora.hu/cikk.php?id=9895
|
https://web.archive.org/web/20081101170830/http://www.168ora.hu/cikk.php?id=9895
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fodor-gabor-az-szdsz-hanyatlasarol
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Elnökválasztás - SZDSZ"
] |
|
5,384 |
Cégportré a Hospinvest Zrt.-ről - Az ördög maga
|
Van, ahol megmentőként tekintenek a Hospinvestre, máshol mindent megtennének a távol tartására. Közben mind erősebb konkurenciaharc közepette épül az ország legnagyobb kórház-üzemeltető birodalma - a jogalkotás által meglehetősen magára hagyott piacon.
|
A Hospinvest Kft.-t 2000-ben alapították az egészségügyben addigra otthonosan mozgó szereplők. A villamosmérnökként labordiagnosztikai gépek gyártásában-forgalmazásában sikeres Kollányi Gábor és a diagnosztikai reagensekben piacvezető, egyébként vegyész végzettségű Kern József 1997-ben közös céget gründolt, immár nem pusztán a kórházi laborok kiszolgálására, hanem az üzemeltetésük átvételére. Gyorsan bővülő hálózatot hoztak létre, majd miután egyre szembetűnőbb volt a beruházásigényes képalkotó diagnosztikai láncok sikere is - valamint csatlakozott hozzájuk a magánkézben lévő műveseállomások üzemeltetésében járatos Gászpor Jenő -, eldöntötték, hogy továbblépnek. A szemük előtt már ekkor egy 10-15 kórházból és a körzetükben elhelyezkedő szakrendelőkből álló holding lebegett. 2004 júliusában átvehették a kiskunhalasi, rá egy hónappal a körmendi kórház üzemeltetését - előbbit szocialista, utóbbit fideszes többségű önkormányzattól. Mivel az ekkor már részvénytársasági formában működő vállalat két fő tulajdonosa máshogy képzelte el a továbbiakat, 2006 májusában Kern József kivált, és Medisyst nevű új cégébe magával vitte a körmendi kórházat üzemeltető kft.-t. A Hospinvest még ez év novemberében megszerezte a hatvani kórház üzemeltetését, majd meglódult a szekér: 2007 májusában kibérelték a korábban bezárásra ítélt parádfürdői szanatóriumot, amelyet a hatvani intézmény rehabilitációs részlegeként működtetnek, valamint szeptembertől a gyöngyösi kórház is a holdinghoz tartozik. A tulajdonosi kör is bővült: 2007 nyarán csatlakozott a cégcsoporthoz a Deák Gábor többségi tulajdonában levő Ispotály kórházi patikalánc, majd a 4 millió euróval érkező Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerzett a Hospinvest Zrt.-ben 29 százalékos részesedést. Idén megnyerték az egri kórház üzemeltetésére kiírt pályázatot, és elindultak a kazincbarcikai intézményért is, de itt csak a május 18-i helyi népszavazás (ahol a városiak akár meg is hiúsíthatják a bérbeadást) után lesz eredményhirdetés. A kórházakon kívül négy szakrendelőt is üzemeltetnek: Százhalombattán, Jánoshalmán, Kecelen és Kiskőrösön. A csoport árbevétele két éve 4,6 milliárd forint volt, tavaly meghaladta a 13 milliárdot, egyelőre negatív eredmény mellett.
Vigyétek, a tiétek
A folyamatot az mozgatja, hogy az önkormányzatok igyekeznek szabadulni kórházaik üzemeltetésétől: a társadalombiztosítási bevételekből képtelenek gazdaságosan működtetni őket, az elengedhetetlen racionalizálást pedig nem tudják/akarják/merik meglépni. Ezért a funkcionális privatizáció során meghatározott futamidőre az OEP-bevételekkel együtt átadják az intézmény üzemeltetési jogát - a korlátozottan forgalomképes ingatlanok a település tulajdonában maradnak -, cserébe a bérbevevő kifizeti az addig felhalmozott adósságokat, vállalja a gazdaságosan fenntartható struktúra kialakítását és meghatározott értékben beruházások elvégzését. A helyhatóságok sokszor ingyen, esetleg az éves árbevételhez képest jelképes összegért mondanak le a szolgáltatás jogáról. Ha minden jól megy, a kórház megmarad, az önkormányzatnak nem kell a veszteségpótlásra költenie, a betegek továbbra is térítésmentesen, de jobb körülmények között gyógyulhatnak, és a befektetés az üzemeltetőt hosszú távon profittal kecsegteti.
A magasan piacvezető Hospinvest nem tesz mást, mint alkalmazza a vállalatirányításban ősidők óta bevett ésszerűsítéseket, az ágazat jellemzőinek megfelelően egyszerre több szinten. A csoport által működtetett intézményeknél központosított a pénzügy, a könyvelés, a minőségbiztosítás, az informatika, a laborvizsgálat, valamint kiszervezik a konyhát, a takarítást, a mosatást. Magáncégként nem mindegy nekik, hogy mennyiért vásárolnak a beszállítóktól, és a nagy mennyiségű rendelés eleve árkedvezmények elérését teszi lehetővé. A kórházakban dolgozók csak a központtal egyeztetve fogadhatják a gyógyszergyártók orvoslátogatóit, akkor is csak munkaidőn kívül. Egyébként is meghatározták azt a gyógyszeralaplistát, amelytől csak indokolt esetben, a kórház vezetésének engedélyével lehet eltérni. Lényeges, hogy a kórházakban a hagyományos osztálystruktúrát felváltották az angolszász világban elterjedt mátrixrendszerrel (ennek részleteiről lásd: Újragombolva című írásunkat), amely kis kórházaknál jelentős hatékonyságnövelést eredményez. Az egyes kórházak szakosodnak, a munkamegosztással pedig megszüntethetők a párhuzamosságok. Ugyanilyen fontos a vertikális integráció, tehát hogy a csoporthoz tartozó szakrendelők és a kórházak között megvalósítható a betegek racionális irányítása. Ráadásul a Hospinvest az ellátási körzetébe tartozó településeken vállalja, hogy a háziorvosok által levett mintákat ingyen összegyűjti (a mintavételhez szükséges eszközöket is ingyen adja az orvosoknak), majd a laboratóriumi leleteket visszajuttatja hozzájuk. Így nemcsak a betegeknek nem kell utazniuk, hanem a cég diagnosztikai részlege is további biztos megrendelésekhez jut.
Eddig az elmélet - a cég megjelenésének hírére azonban rendre kitör a botrány, útelzárások, tüntetések kezdődnek, a kórházi dolgozók sztrájkkal fenyegetőznek. A Heves megyei közgyűlés eredményhirdetése után az indulatok a tettlegességig fajultak. Egerben tiltakozott a Cser Ágnes-féle Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara és a helyi Fidesz mellett Pesti Imre, a párt egészségpolitikusa is beszállt az akcióba, mondván, az üzleti érdek szemben áll a polgárok érdekeivel. Pesti a város török ostromához hasonlította a "pénzzel és furmánnyal támadó" cég tevékenységét. A kritikák értékeléséhez érdemes a vállalatcsoport legrégebb óta üzemeltetett fekvőbeteg-intézményének működését szemügyre venni, már csak azért is, mert az új helyszíneken megszólaló ellenzők is leginkább a halasi szindrómával riogatnak.
A város, ahol minden rossz
A kiskunhalasi önkormányzattal 20 évre kötött szerződéseiben a Hospinvest vállalta, hogy 2010-ig összesen 2,5 milliárd forint értékben végez ingatlanrekonstrukciót és gép-műszer beszerzést - ilyesmire ugyanis sosem volt pénze a városnak. Az első időkben minden jól alakult, 1,3 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Új főbejáratot és betegfogadót építettek, felújították a teljes fűtési-hűtési rendszert, megépült a sürgősségi osztály (igaz, jelentős késéssel), helyrepofozták a járóbeteg-rendelőt, legutóbb a fizetős gondozási osztályt adták át. Számos új berendezést vettek: speciális gép a szemlencse-beültetéshez, CT, röntgen, lézerkamera, sebészeti képerősítő stb. A szép időszaknak a finanszírozás csökkentése vetett véget: a teljesítményvolumen-korlát bevezetése, annak szigorításai, majd az aktív ágyszám csökkentése a szerződéskori 4,3 milliárdról mostanra 2,9 milliárdra apasztotta a kórház éves bevételét. A befektető ezért jelezte az önkormányzatnak, hogy a szerződés módosításával kellene megoldani az elmaradt további fejlesztések átütemezését. A legutóbbi helyhatósági választásokon fideszes többségűvé alakult testület azonban másfél éve halogatja a döntést, és inkább a szerződésbontásra hajlanak, mondván, az üzemeltető nem tartja be a vállalásait. A dolog azért is érthetetlen, mert a jövőbe senki sem lát, ezért a szerződés értelmében a módosításra "rendkívüli indok lehet különösen az, ha a hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják" - márpedig itt éppen erről van szó. Persze ettől még elállhat a város az együttműködéstől, csak akkor az eddigi fejlesztéseket ki kellene fizetnie. A szerződést annak idején megkötő Várnai László, Halas szocialista polgármestere szerint ez éppen most azért sem volna jó ötlet, mert "máshol több százmilliót tesz be az önkormányzat a kórházába, nekünk meg egy fillérünkbe se kerül".
A legtöbbet hangoztatott vád egy mostanra bízvást legendásnak nevezhető számvevőszéki (ÁSZ) jelentésre hivatkozik. A számvevők az egészségügyi szakellátások privatizációját ellenőrizve 2006-ban arra jutottak, hogy a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. működtetésbe adása aggályos volt, mert a tőkebevonás nem a befektető magántőkéjéből, hanem hitelfelvételből valósul meg. Ennek interpretációja mostanság úgy hangzik: a Hospinvestnek nincs egy vasa sem, és nem átall olyan hitelből fejleszteni, amit majd közpénzből fizet vissza, ahelyett, hogy a biztosító pénzét a gyógyításra fordítaná. A cég vezetői viszont arra hivatkoztak, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) térítési díjai esetükben egy magáncég bevételeinek számítanak, a korábbinál hatékonyabb felhasználásukkal éppenhogy tőke keletkezik az intézményben, a hitelfelvétel pedig egy eléggé bevett fejlesztési forrás az üzleti világban. Tény: az új műszerrel megvizsgált betegnek mindegy, hogy a befektetőnek előre a zsebében volt a pénz, vagy később fizeti ki a berendezést. Az ÁSZ-jelentés is inkább attól tartott, hogy a Hospinvest-csoporthoz tartozó cégek közötti pénzmozgás "magában rejti a Kórház Kht. gazdasági ellehetetlenülésének a lehetőségét". Az persze rendben van, hogy az államot ellenőrző szervezet egy magáncég csődje miatt aggódik, hiszen mégiscsak kórházról van szó, de a károkozás valószínűtlenségére maga a jelentés is utal, amikor hozzáteszi: a szerződés értelmében ilyenkor a megvalósított beruházások ingyen az önkormányzatra szállnának. Ennek ellenére az OEP-bevételből (is) törlesztett hitel hosszú időre elegendő muníciót jelentett: bár a bank és az OEP is rendben találta a konstrukciót, a megszámlálhatatlan sajtóelmarasztalás mellett a rendőrség is nyomozást indított. A szoros ügyészségi felügyelet mellett hónapokig tartó vizsgálatot bűncselekmény hiányában megszüntették.
Rossz, rosszabb
A helyi ellenzők szerint a legnagyobb baj, hogy romlott az ellátás színvonala. Szász Éva, a képviselőtestület egészségügyi bizottságának fideszes elnöke a Narancsnak hosszan sorolta a problémákat: jól képzett dolgozókat küldtek el, megszűnt a mikrobiológiai labor, Pestről csak napok alatt érkezik meg az eredmény, az is sokszor megbízhatatlan, minősíthetetlenül dolgozik a külsős mosoda. Mindezek következtében szerinte mostanra rengeteg beteg panaszkodik. Várnai László ugyanakkor állítja: "A halasiak már akkor felhívnak, ha a kutyaugatás miatt nem tudnak aludni, de a kórházra még nem érkezett panasz." Az eligazodásban elvileg segít, hogy az egészségügyi bizottság minden évben ellenőrzi az ellátás színvonalát (hiszen a minőségromlás azonnali szerződésbontásra adna okot). A 13 mutató alapján viszont a legutóbbi, éppen Szász Éva által jegyzett határozat szerint "jelentős változás nem történt". Az ellentmondás okait firtató kérdésünkre a bizottság vezetője azt mondta, hogy az elnagyolt statisztika nem alkalmas a minőség megítélésére, ezért már kezdeményezték az új mutatók kidolgozását.
Az ellátás minőségénél aligha van fontosabb szempont, ezért megkerestük az Egészségbiztosítási Felügyeletet és a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt is: mindkét helyen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a panaszok száma és súlya alapján nincsen szignifikáns különbség aszerint, hogy vállalkozás vagy önkormányzat üzemelteti a fekvőbeteg-intézményt. Ugyanakkor folyamatban van a kórházi minőségmutatók kidolgozása, talán attól majd okosabbak leszünk. A betegelégedettséggel a halasi kórház esetében az említett ÁSZ-vizsgálat sem foglalkozott, noha a járóbeteg-szakrendeléseken ezt is ellenőrizték (1273 kérdőív alapján nem találtak lényegi különbséget a tulajdonforma alapján, a betegek többségének fogalma sem volt az üzemeltető típusáról).
Az egyik Hospinvest-kórházban dolgozó orvos (akinek a kérésére még azt sem írhatjuk le, hogy melyik városról van szó) úgy vélekedett a Narancsnak: a befektető nélkül valószínűleg már rég bezárt volna a kórházuk, és az is pozitívum a betegeknek, hogy már nem "elavult szarokkal" vizsgálják és kezelik őket. Bár módfelett kellemetlen, de még azt is megérti, hogy a teljes munkaidőt munkával kell kitölteni. Ámde: "Néha lejönnek Pestről az okosok, azt mondják, hogy még mindig veszteségesek vagytok, mikor lassan beledöglünk a munkába. Csak a fizetésünk nem lett több, kivéve az igazgatókat. És most még jönnek a biztosítók is. Ha hazaküldöm a beteget, akkor őt is veszélyeztetem, meg én is börtönbe kerülök. Ha nem küldöm el, és nem fizet a biztosító, akkor kirúgnak" - érzékelteti a hangulatot. Kiskunhalason pedig már olyan tökéletes a munkaerő-kihasználás, hogy a nővérek adják a portaszolgálatot is.
Kollányi Gábor, a cég elnöke elismeri, hogy túlterheltek a dolgozók, és sokukat már csak az elhivatottságuk tart az egészségügyben. "Mi is vergődünk a gazdasági nyomás alatt, és nagyon sajnálatos, hogy a fejlesztésről át kellett állni a válságkezelésre, így pedig nincs mód a fizetések rendezésére sem. Annak meg kell változnia, hogy az ország abszolút és relatív értékben is keveset költ az egészségügyre." Így az sem meglepő, hogy az általuk vezetett intézményekben is ugyancsak jelen van a hálapénz, de az elnök szerint a mátrixrendszernek és a szigorú protokolloknak köszönhetően náluk legalább "orvosszakmai döntéseket nem mozgat".
Ököljog
A helyzet okozója természetesen a balul sikerült kórházi struktúraátalakítás. A több tucat kis vegetáló intézmény megszüntetése politikai okokból megoldhatatlan volt, ezért aktív ágyaik elvonása után ezek csak működésük racionalizálásával és/vagy összeolvadással lehetnek képesek a fennmaradásra. Példa erre az egymástól 20 kilométerre fekvő hatvani és gyöngyösi kórház, melyek mára gyakorlatilag egy intézmény két telephelyeként funkcionálnak, központi irányítással. A rossz nyelvek szerint a szaktárca éppen a magáncégeken keresztül teszteli, hogy a teljes átalakítás után alsó hangon mennyiből finanszírozható a fekvőbeteg-ellátás. Mostanra valamennyi magánszolgáltató állítja, hogy sokáig már nem akarják kipótolni a finanszírozást, és a helyzet komolyabb színvonalesés nélkül hosszabb távon biztosan nem tartható. Ez persze nem akadályozza meg őket a terjeszkedésben, hiszen néhány éven belül változásra számítanak.
E folyamat következménye az is, hogy egyre több település adná át magánszereplőnek a kórházát. A fejlesztések és a magas színvonalú működés szempontjából tehát igencsak kívánatos volna, hogy az üzemeltetőket tiszta versenyben válasszák ki az önkormányzatok. Ezt eleve megnehezíti a teljességgel kusza jogszabályi környezet, melyről csak jó adag naivitással képzelhető el, hogy a véletlen vagy az inkompetencia műve volna (lásd: Nincs rajta sapka című keretes írásunkat). De a képviselő-testületeket sem menti fel az erre való hivatkozás: előfordult már pályázat nélküli bérbeadás (a Hospinvest esetében Hatvanban és Parádfürdőn - itt az állítólag versenypárti egészségügyi tárcával megegyezve), máskor az egyetlen jelentkező "nyer" (Kiskunhalas). Igaz, az utóbbi időben már nagyjából átlátható, többszereplős pályázatokat hirdetnek meg.
Tekintve, hogy a Hospinvest rendre baloldali vezetésű településeken jár sikerrel, mára megszerezte a szocialista hátszéllel működő vállalkozás "rangját". A piacot ismerők szerint viszont máshonnan fúj a szél: inkább a konkurenciaharc számlájára írják a felosztást, azaz a fegyverekben nem válogatós piaci szereplők egyszerűen kihasználják a politikai hisztéria nyújtotta lehetőségeket. Így látja ezt Kollányi Gábor is: "A jobboldali politika nem engedhet meg magának olyan kulturálatlanságot, ami egy polgári demokráciával nem összeegyeztethető. Másrészt, ha a politika mozgósít, az nem százötven embert jelent" - utal az egri eseményekre.
Ez egyúttal megmagyarázná azt az egyébként józan ésszel alig felfogható helyzetet is, hogy jóllehet a Fidesz a privatizációellenességért sosem ment a szomszédba, számos jobboldali településen mégis magántársaságokra bízták a kórház-üzemeltetést. Példa erre Tapolca vagy Mezőtúr (mindkettőt a Medisyst kapta tavaly). De a többi privatizáció is inkább arra utal, hogy máshol húzódnak a törésvonalak. Március elején a nagyatádi pályázaton a Nagyatádért Egyesület és az MSZP képviselői szavazataival a Hospinvest csak a második lett (a Medical Invest nyert), Miskolcon két éve a Medcenter üzemelteti a megyei kórház onkológiai intézetét. Külön érdekes, hogy a jobboldali Jánoshalmán és Kiskőrösön is a Hospinvest üzemelteti a szakrendelőket.
Határtalan lehetőségek
Az is megfigyelhető, hogy a támadások hangneme akkor durvult el igazán, amikor az EBRD tőkét injektált a Hospinvestbe (Kollányi egyébként azt állítja, a bank nem döntötte el előre, hogy egyedül nekik segít, de csak nekik volt kiforrott szakmai koncepciójuk). És nagyjából ekkor szállt be a cégbe tőkével a gyógyszergazdálkodás szempontjából amúgy felbecsülhetetlen fontosságú Ispotály holding is. Mindez pont abban az időszakban, amikor a piacon óriási a kórházkínálat, és hosszú távon annak garantált a siker, aki most bírja pénzzel. Ráadásul eddig csupa kis fekvőbeteg-intézmény talált gazdára, viszont az egri megyei kórház a méreténél és progresszivitási szintjénél fogva is irigylésre méltóan nagy falat volt. A hálózatépítésre a méretgazdaságosságon és a betegirányításon kívül azért is szükség van, mert a leendő egészségbiztosítási pénztárakkal nyilván sokkal könnyebb lesz annak szerződnie, aki az adott térségben megkerülhetetlen. Ennélfogva nemcsak a magáncégek, hanem valamennyi rátermettebb szereplő mozgolódik: a Debreceni Egyetem például a mátraházai és kékestetői szanatóriummal való együttműködésen kívül önállóan vagy a városi kórházzal párban a meghirdetett pályázatokon is elindul.
De bármennyire is érthetőek a hálózatépítési törekvések, a mára valamennyi Heves megyei fekvőbeteg-intézményt irányító Hospinvestnél lassan felvethető a monopólium problémája. Kollányi Gábor ezt határozottan visszautasítja, mondván, hogy a betegek olyannyira el tudnak menni máshova, hogy az egri kórháznak éppen ez a problémája: a megyei lakosok harmada Miskolcon, Debrecenben vagy a fővárosban gyógyíttatja magát. Szerinte a pénztártörvény logikája is ezt erősíti, amikor megengedi, hogy egy pénztár legfeljebb két szomszédos megyét fedjen le.
A versenytörvény értelmében a fúzióhoz a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyére van szükség akkor, ha a vállalkozáscsoport éves árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot. A Hospinvest ezt az értéket az egri kórház megszerzésével minden bizonnyal meghaladja, ám a hivatalnak nehéz dolga lesz. Mint azt a GVH Szolgáltatási Irodájának a vezetője, Torjákné Amberger Teréz lapunknak elmondta, már az árbevétel meghatározása is problémás: az sem egyértelmű, hogy vállalatnak számít-e egy közfinanszírozott intézmény, ráadásul a tavaly még költségvetési intézményként működő kórháznál az árbevétel fogalma nem is értelmezhető. Az érintett piac is nehéz ügy, mert az intézményeknek egyúttal területi ellátási kötelezettségük is van. És egyébként sem kórházanként, hanem inkább szakmánként vizsgálható, hiszen a speciális kezelésekért messzebbre is elmennek a betegek. Ezzel szemben kifejezetten a vertikális összefonódás mellett szól, hogy gyorsabban ellátják a beteget, de még az amúgy jóval veszélyesebb horizontális egyesülésnél is előny lehet, hogy a gazdaságos üzemméret miatt pénzt spórol a társadalombiztosítás. Másrészt a 15 milliárdos határ is olyan általános szabály, amelyet célszerű volna ennél a piacnál is átgondolni - mint ahogy a patikaláncokra is sokkal szigorúbb feltételek vonatkoznak. Ezeket külön ágazati törvényben kellene rendezni. (A rövid életű kórháztörvények sosem foglalkoztak ilyen apróságokkal.)
A GVH már fél éve jelezte, hogy volna e téren tennivaló, és a jogalkotásnak talán nem kellene megvárnia, amíg kezelhetetlen konglomerátumok alakulnak ki, és végleg értelmét veszti a többpénztáras rendszer. De ahogyan a privatizációs eljárásoknál, úgy valószínűleg ebben sem lesz addig megoldás, amíg a politika nem képes épelméjűen viszonyulni az egészségügyhöz.
Újragombolva
A mátrixrendszer alapja, hogy az orvosszakmai osztályok helyett ápolási szintek szerint szervezett részlegeket hoznak létre. A betegek elhelyezése aszerint történik - természetesen külön rendszerben a műtétes és a nem műtétes beavatkozások -, hogy milyen súlyos az állapotuk (néhány órát igénybe vevő, kúraszerű ellátást igényelnek, egy- vagy többnapos sebészetet, avagy hosszabb ideig tartó kezelést). A hatékonyságot növeli, hogy a gyógyításhoz szükséges berendezéseket, helyiségeket és emberi erőforrást közösen használják az egyes szakmák. Kevesebb dolgozót kell ügyeletben foglalkoztatni, kevesebbet kell hotelszolgálatra költeni, nincsenek osztályonként rögzített ágyszámok (amelyek, ha épp kevés mondjuk a csonttörés, akkor üresen állnának), ezért az ágykihasználtság 90 százalék körüli, ami a biztonsági tartalék miatt gyakorlatilag 100 százaléknak vehető. Másrészt a kisebb problémával jelentkezők így nem a súlyos betegek közé kerülnek, és bent feküdniük sem kell a szükségesnél tovább.
Tónus
A Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Népszabadság rendszeresen a Hospinvest szemére veti, hogy a cég megszegte az ígéretét (néhol kifejezetten azt írják: a szerződést), mert számos dolgozót elbocsátott a kiskunhalasi kórházból. A szinte állandó jelzőként használt megállapítás általában a kompánia megbízhatatlanságát hivatott érzékeltetni. Az ellátási szerződésben viszont az áll, hogy a kht. munkavállalóival "hatályban lévő munkaszerződésekben meghatározott garanciális elemeket betartják", egyébiránt a társaság a belső szervezetét saját elhatározásából "szabadon alakíthatja, mindenkor szem előtt tartva az ellátottak érdekeit, és nem sértve az önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségeit". Ami persze egyáltalán nem meglepő, hiszen a kiadások nagyobbik részét a bérek és járulékaik teszik ki, így ebben van az egyik legnagyobb mozgástér.
A HírTV tavaly novemberben, azt bizonyítandó, hogy a Hospinvest nem több pilótajátéknál, egy független könyvvizsgálóval véleményeztetett egy táblázatot. A szakértő az eléje tolt adatokból egy kritikusan eladósodott cég jellemzőit olvasta ki, melyet a műsor készítői a Hospinvesttel azonosítottak. Amikor a könyvvizsgáló később megkapta a társaság igazi mérlegét, közölte, hogy abban nem lát likviditási problémát, csakhogy a felvételen nem ezeket a számokat mutatták neki, és cégnevet sem említettek. A bíróság azóta helyreigazításra kötelezte a tévécsatornát.
Üde színfolt még az ilyen helyzetekben mindig megélénkülő szakszervezeti vezető, Cser Ágnes - akinek leginkább a Magyar Hírlap igyekszik felületet biztosítani -, aki a cégcsoportot terhelő összes "bizonyítékot" elküldte az EBRD-nek, ugyan lássák már, kikkel is bútoroztak össze. A mószeroló levél nem érte el a célját, a bank udvariasan elhajtotta az aktivistát.
Nincs rajta sapka
A Mikola-féle kórháztörvényt az MSZP-SZDSZ-koalíció eltörölte, de a helyette megalkotott jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így újra előállt az a helyzet, hogy az ellátási feladatukat magántársaságok bevonásával elképzelő helyhatóságok az üzemeltetés átadását úgy tudják megoldani, ha az önkormányzati, az egészségügyi, az államháztartási és a közbeszerzési törvénynek egyszerre próbálnak megfelelni.
E törvények azonban a funkcionális privatizáció levezénylése szempontjából nem harmonizálnak. A kórházak működtetésbe adásának specialitása, hogy ilyenkor két külön szerződésben a vagyonkezelői és az ellátási jogot is megkapja a vállalkozás - s bár a kettő egymástól nem elválasztható, mégis más módon kellene őket pályáztatni. A jogszabályok a vagyonkezelői jog átadását 2006. december 31-ig nem szabályozták, akkortól pedig "sima" nyilvános pályázathoz kötötték, míg az ellátási jog mint szolgáltatási koncesszió a közbeszerzés hatálya alá tartozik. Az ellentmondás feloldására 2007. október végétől úgy változott az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény, hogy az ellátási jogot is nyílt pályázaton kell meghirdetni, nem kell közbeszerzést kiírni. A közbeszerzési törvényt viszont ugyanekkor nem módosították, abban benne maradt a szolgáltatási koncesszió. Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) minden ilyen esetben jogsértést állapított meg, a 2006-ban privatizáló hatvani önkormányzatot 30 millió forintra meg is bírságolta. A gyöngyösi önkormányzatot is elmarasztalta, bár - érzékelve, hogy a jogalkotó időközben tett egy gyenge kísérletet az ellentmondás feloldására - nem szabott ki bírságot (a döntést azóta az elsőfokú bíróság is helybenhagyta). Valószínűleg ugyanez a sors vár az egri pályázatra is. A KD természetesen a maga szempontjából helyesen jár el - az más kérdés, hogy a közbeszerzés lefolytatásával viszont az önkormányzatok az államháztartási törvényt sértenék meg. Ugyanígy egyébként Heves városában a jobboldali többségű önkormányzat adott közbeszerzés nélkül magánkézbe két szociális otthont - ők 13 milliós büntetést kaptak.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/cegportre_a_hospinvest_zrt-rol_-_az_ordog_maga-68529
|
https://web.archive.org/web/20221126194823/https://magyarnarancs.hu/belpol/cegportre_a_hospinvest_zrt-rol_-_az_ordog_maga-68529
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cegportre-a-hospinvest-zrt-rol-az-ordog-maga
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2008-03-27 00:00:00
|
[] |
[
"HospInvest Zrt."
] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy"
] |
[] |
5,385 |
Mégsem zárják ki a Fideszből Heves polgármesterét
|
Mégsem zárják ki a Fideszből Csáki Zsigmondot, Heves város polgármesterét és Magyar Istvánt, a párt egri elnökét.
|
Mégsem zárják ki a Fideszből Csáki Zsigmondot, Heves város polgármesterét és Magyar Istvánt, a párt egri elnökét. Csáki korábban arról beszélt, hogy, bár hivatalos értesítést nem kapott, úgy tudta, hogy a Fidesz országos elnökségének márciusi ülésén tárgyalják a kizárására vonatkozó javaslatot, miután aláírásgyűjtés kezdődött ellene a párton belül. Az ok: a Csáki vezette jobboldali többségű önkormányzat pályázat alapján magánkézbe adta a hevesi rendelőintézet működtetését.
A pályázat nyertese pedig éppen az az Agria Ügyelet Kft. volt, amelynek egyik tulajdonosa Magyar István, a Fidesz egri elnöke. Akkori lapértesülések szerint utóbbi politikus eltávolítása is napirendre került a pártban. Ugyanakkor Csáki Zsigmond tagja a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz Polgári Frakciójának is, amely harcosan tiltakozott az ellen, hogy a szocialista vezetésű hevesi megyegyűlés pályázatot írt ki az egri kórház működtetésére.
|
https://index.hu/belfold/hirek/348344/
|
https://web.archive.org/web/20201021164152/https://index.hu/belfold/hirek/348344/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsem-zarjak-ki-a-fideszbol-heves-polgarmesteret
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[
"Csáki Zsigmond",
"Magyar István"
] |
[
"Agria Ügyelet Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Eger",
"Heves"
] |
[
"privatizáció",
"egészségügy"
] |
[] |
5,386 |
A kabinet már vállalja a Motim-kedvezményt
|
A nagyfogyasztóknak nyújtott áramárkedvezmények is részei a kormány törvényes és átlátható árbefolyásolási eszköztárának - foglalhatók össze Veres János pénzügyminiszter e tárgykörben megfogalmazott tegnapi gondolatai.
|
Ezzel Veres János tulajdonképpen azt mondta: előnyös, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) árkedvezményeket biztosított hét nagyfogyasztónak, köztük a miniszterelnök tulajdonában álló Motimnak. A pénzügyminiszter viszont azt is hangsúlyozta: az árkedvezményekért cserébe a "hetek" lemondtak bizonyos szolgáltatásokról.
Tény azonban: a szerződésekről azok decemberi megkötése óta sem a kormány, sem az árkedvezményeket biztosító MVM nem tett említést. Egészen addig, amíg Kocsis István vezérigazgató távozását követően az Index meg nem szellőztette az ügyet. További furcsaság, hogy az MVM-nek a témáról kiadott közleménye és egyes vevők - köztük a Motim - e témában tett nyilatkozatai több ponton is ellent mondanak egymásnak. Az MVM azonban mindeddig - az Indexszel ellentétben - lapunk egyetlen tisztázó szándékú kérdésére sem kívánt érdemben reagálni, a Motim pedig válaszra sem méltatott. A "hetek" többi tagja vagy úgy nyilatkozott, hogy nem részese a megállapodásnak, vagy hallgat. Megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni a Mol sem, amely állítólag szintén nagyfogyasztó, ám mégsem szerepel a "hetek" listáján.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487367-287436
|
https://web.archive.org/web/20231026161510/http://nol.hu/archivum/archiv-487367-287436
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kabinet-mar-vallalja-a-motim-kedvezmenyt
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,387 |
Garázsmenet
|
Hetente dőlnek ki újabb csontvázak a BKV szekrényéből. A Heti Válasz birtokában lévő szerződés szerint Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes környezete is részesült a társaság javaiból.
|
http://valasz.hu/itthon/garazsmenet-18566/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garazsmenet
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[
"Antal Attila",
"Hagyó Miklós",
"Kabai Károly",
"Wéber Judit"
] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Media Magnet Kft.",
"MSZP",
"UD Stahl Recycling Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"PR",
"protekció",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,388 |
Hogyan vette nyilvánosan Gyurcsány cége az áramot?
|
Látszatnyilvánosnak mondható legfeljebb az a tranzakció, mely felthetőleg annak az üzletsorozatnak volt része, melynek révén elismerten kedvezményes áron részesülhetett áramban több nagy, előzetesen a Miniszterelnöki Hivatalban lobbizó cég, köztük a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim.
|
Soha, semmikor nem kért, és nem kapott semmilyen egyedi kedvezményt egyetlen állami szervezettől és cégtől sem – állította múlt heti, cikkeink nyomán kiadott közleményében a Motim Zrt., a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó, a miniszterelnök számára közvetett úton minden évben jelentős osztalékjövedelmet biztosító cég. A cég a Magyar Villamos Művektől "valójában úgynevezett zsinór speciális terméket vásárolt a nyilvános piactéren; azaz olyan aukción vett részt, amely minden más vállalkozás számára is nyitott volt, amely megfelelt a kereskedő nyilvános feltételeinek".
Lobbizni muszáj volt
Az állítás az Index információi szerint csak részben igaz. Az MVM-től vett áramot a Motim valóban megkaphatta a nyilvános piactéren keresztül is. A tranzakció azonban alighanem úgy zajlott, hogy abba harmadik félnek beleszólást sem biztosítottak, a feltételekben pedig az MVM hivatalos közleménye, de Veres János pénzügyminiszter több megnyilatkozása alapján is előre kellett megállapodni. (Az MVM már a múlt héten elismerte, hogy a cégekkel azok után kezdett tárgyalásba, hogy azok már megjárták a Miniszterelnöki Hivatalt és a gazdasági tárcát. Veres János pedig a parlamentben egy azonnali kérdés nyomán utalt erre. Mind az MVM, mind a pénzügyminiszter azt állította, hogy az érintett cégeket is tömörítő Ipari Energiafogyasztók Egyesülete lobbizott, a szervezet elnöke azonban az Indexnek korábban azt mondta, a cégek maguk jártak el. Erre utal az az Index birtokába került levél is, melyet hét cég – a Borsodchem, a Motim, a Duna-Dráva Cement, a Nitrogénművek, a Dunapack, a Magyar Alumínium és a Dunaferr – maga írt az ügyben a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának.)
Mi is az a piactér?
A Piactér nyitott, diszkrimináció-mentes és transzparens kereskedést biztosít felhasználóinak – áll az azt üzemeltető MVM honlapján. A piacteret leginkább egyfajta kvázi tőzsdeként, vagy még inkább egy internetes aukciós portálként kell elképzelni, mely csak regisztrált felhasználók számára érhető el. A felhasználók jellemzően nagy áramfogyasztó és kereskedő cégek, akiknek mintegy hirdetési felületként állt rendelkezésére az oldal: ha valamelyik kereskedőnek eladó árama van, annak jellegét, mennyiségét és árát megjelölve meghirdetheti, aztán várhatja, van-e rá vevő. Az áramtőzsdével szembeni számos különbség egyike, hogy a szerződés megkötése már papíron történik, az oldal tehát voltaképpen csak a felel egymásra találását szolgálja.
A piactér kétféle kereskedési módra ad lehetőséget, aukciós illetve az azonnali típusúra. Az aukciós módszer lényege, hogy a hirdetőnek legalább fél órán keresztül kint kell tartania az ajánlatát, melyet észlelve a potenciális vásárlók között licit alakulhat ki. Az azonnali ügyleteknél nincs ilyen megkötés, az első, aki az adott áron lecsap az áramra, viheti azt.
De ki tudta?
Az Index korábbi cikke nyomán azt már nem csak árampiaci kereskedők, de az MVM és Veres János pénzügyminiszter is megerősítette, hogy bizonyos cégek számára az MVM (leánycégein, az MVM Trade-en és az MVM Partneren keresztül) kedvezményes áron biztosított áramot. Senki nem cáfolta, hogy a kedvezményezettek között szerepel a Motim Zrt. is. Ugyanakkor mind az MVM, mind a pénzügyminiszter nyilatkozatából egyértelműen kiderül az is: a tarfia kialakítására előzetes, a Miniszterelnöki Hivatalt, a gazdasági tárcát, és az MVM-et is érintő tárgyalások nyomán került sor.
Ehhez képest nehezen értelmezhető, hogy miközben közvetve a Motim maga is elismeri, hogy részesült a 61-eurós, kilowattonként a piaci árnál egy forinttal olcsóbb áramból, azt hangsúlyozza, hogy ő maga nyilvánosan a piactéren vásárolt. Ugyanerre korábban több, a kedvezményben részesülő, de érdemben nyilatkozni nem hajlandó cég is hivatkozott az Indexnek.
Ugyanakkor piaci kereskedők cikkeink nyomán arra hívták fel figyelmünket: több gyanús piaci tranzakcióra is felfigyeltek december végén, melyekre csak utólag akadtak rá. A gyanús piactéri ügyleteket a furcsa módon alacsony ár és nagyon gyors kötések jellemezték. Éppen ez utóbbi magyarázza, az egyik, az Indexet tájékoztató kereskedő szerint, hogy mindenki csak utólag észlelte a lehetőséget. Az eddigiek fényében nyilván nem meglepetés: a termék az úgynevezett zsinór-, azaz folyamatos fogyasztást feltételező áram volt, az ár pedig az MVM által is elismerten kedvezményes 61 euró megawattonként.
Gyanús tranzakciók
Az egyik ilyen gyanús ügyletsor december 27-én késő délután zajlott: az eleve csendesnek, gyér érdeklődéssel kísértnek minősíthető két ünnep közötti napon délután négy óra előtt nem sokkal került fel gyors egymásutánban öt ajánlat, különböző mennyiségű, összesen 39 megawattnyi zsinóráramra, 61 eurós áron. A piactér regisztrált felhasználói az ajánlattevőt és a vevőt nem, annak tartalmát, a hirdetés megjelenését és a lecsapás időpontját viszont utólag is láthatják. Ami történt, talán nem meglepő: alig egy perc alatt elkelt a felkínált áram.
Egy kereskedő lapunknak ahhoz hasonlította az ügyletet, mintha valaki elhelyezne valahol az interneten egy hirdetést, az ajánlatát így mondhatni nyilvánossá téve, de arról senkinek nem szól, egyszem kiválasztott vevőt kivéve. Szinte esélyt sem adtak, hogy másnak is feltűnjön az ajánlat, de arra sem, hogy valaki többet kínáljon: a kedvező ár ellenére nem az aukciós, hanem az azonnali kereskedési módot választották az ügyleten kívülállók számára persze ismeretlen felek. Pedig érdeklődés alighanem lett volna: az ilyen termékre 4-5 euróval magasabb árat, egyes kereskedők szerint a december végi piaci viszonyok között akár ennél is többet el lehetett volna kérni.
Az MVM-nél az Index kérdésére nem cáfolták, hogy a kedvezményezett cégek, vagy azok egy része az igényelt árammennyiséget vagy annak egy részét a piactéren keresztül vették meg. Ugyanakkor továbbra sem kívántak a tranzakciókról részleteket elárulni, sem azt, hogy a kedvezményezett cégek egyenként pontosan mennyi áramot vettek.
A Motim továbbra is hallgat
A Motim, mely már múlt héten is elutasította, hogy válaszoljon kérdéseinkre, továbbra sem kívánt lapunk kérdéseire válaszolni. Az Index péntek délelőtt újból megkereste a kormányszóvivői irodát is, ahonnan a múlt héten írásban feltett kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ.
A kormányszóvivői irodától ezúttal azt a választ kaptuk: ismét meg tudják erősíteni a korábbi kérdéseinkre adott választ, miszerint "a miniszterelnök kinevezése óta nem gyakorolja cégeiben tulajdonosi jogait, és nem avatkozik be azok konkrét ügyeibe. Ezt a gyakorlatot a jövőben sem kívánja megváltoztatni, semmilyen értelemben sem." A kormányszóvivői iroda szerint "a Magyar Villamos Művek egyértelművé tette, ami a több más vállalkozással együtt megkötött szerződésekből is nyilvánvaló, vagyis hogy az MVM üzletpolitikai megfontolások alapján biztosít kedvezményt az áramfogyasztók egy széles körének, a legjelentősebb fogyasztóinak".
Hasonlóan fogalmazott maga a miniszterelnök pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján egy ezzel kapcsolatos kérdésre: "hogyha az MVM üzletpolitikai megfontolásból az áramfogyasztók egy széles körének, a legnagyobb zsinórfogyasztóknak valamilyen egységes üzletpolitikai kedvezményt ad, amennyiben jól tudom, ebben az esetben ez történt, akkor azt gondolom, hogy semmilyen szabálytalan nem történt. Van egy nagy vevő, akinek az eladó - éppen mert nagy vevő - kedvezményt biztosít. .... Biztosíthatom Önt arról, engem egyébként a négy év alatt sok minden vád ért. De megalapozottan soha, egyetlen egyszer sem, hogy én bármilyen módon, nemcsak hogy a saját cégeim dolgában, beavatkoztam volna, de még az sem, hogy én privatizációról, támogatásokról akár csak tárgyalnék is. Hozzám ilyen ügyekben nem lehet bejelentkezni. Nem az a miniszterelnök vagyok. Nem is leszek. "
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/motgy080404/
|
https://web.archive.org/web/20201021173658/http://index.hu/gazdasag/magyar/motgy080404/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-vette-nyilvanosan-gyurcsany-cege-az-aramot
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,389 |
Bundabotrány az angol futballban is
|
A korábban korrupciómentesnek hitt angol futballról is kiderült, hogy igenis van bundázás a szigetországban.
|
A meg nevezett, korábban a Premier League-ben is szereplő angol futballista 50 ezer fontos (17 millió fontos) adósságot halmozott fel egy bukmékernél szerencsejáték-függősége miatt.
A férfi azt mondta neki: hajlandó eltekinteni a tartozástól, ha a labdarúgó kiállíttatja magát, és három csapattársát is ráveszi arra, hogy kapjanak sárga lapot az egyik mérkőzésen.
Az angol labdarúgó elfogadta a feltételeket, és végrehajtotta a kérést, csapata pedig elvesztette a mérkőzést. Nem tudni pontosan, a bukméker mennyit keresett azzal, hogy a sárga és piros lapokra fogadott.
Az eset két évvel ezelőtt történt, de rávilágít arra, hogy az angol futball sem mentes a bundázástól, noha azt lehetett hinni, hogy ebben az olasz és a német bajnokság viszi a prímet.
A bundázó játékos mindenesetre kezelést kapott függősége miatt, és már megbánta tettét, kijelentette: szégyelli magát.
Kezdőlap Sport Bundabotrány az angol futballban is
|
https://infostart.hu/sport/2008/04/04/bundabotrany-az-angol-futballban-is-191389
|
https://web.archive.org/web/20240128083816/https://infostart.hu/sport/2008/04/04/bundabotrany-az-angol-futballban-is-191389
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bundabotrany-az-angol-futballban-is
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
5,390 |
Sok milliárdot gyártott az MSZP-s vecsési számlagyár
|
Iratismertetéssel folytatta a Fővárosi Bíróság a vecsési számlagyár néven elhíresült, az MSZP volt helyi politikusait is érintő büntetőper tárgyalását.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/sok_milliardot_gyartott_az_mszps_vecsesi_szamlagyar.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-milliardot-gyartott-az-mszp-s-vecsesi-szamlagyar
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Balázsi Tamás",
"Holánszki Péter",
"Tokics Péter"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Pest megye",
"Vecsés"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Vecsési számlagyár"
] |
|
5,391 |
Büntetésben a feljelentő
|
Március 13-án árverésre bocsátották a Bajcsy-Zsilinszky út 61-es számú ingatlant, amely egy 18 millió forintos vesztegetés ügyében vált ismertté. A régi bérlő vételi ajánlatát – holott az tűnik a legelőnyösebbnek – nem akarja elfogadni az önkormányzat.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/buntetesben_a_feljelento.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetesben-a-feljelento
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Berecz Károly"
] |
[
"Müárt-Press Kft.",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
|
5,392 |
Postabank: csak tovább
|
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma októberre halasztotta a magyar állam kontra Postabank volt könyvvizsgálói perének tárgyalását.
|
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma októberre halasztotta a magyar állam kontra Postabank volt könyvvizsgálói perének tárgyalását. A perelt könyvvizsgálók azt kérték, utasítsa el a bíróság az állam és cégei keresetét, amelyben mintegy 170 milliárd forintot követeltek a könyvvizsgálóktól. A magyar állam hét éve indította a pert, mert szerinte az auditorok hozzájárultak ahhoz, hogy a bank teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla tavaly jogerősen elutasította a részvénynévérték-csökkenéssel kapcsolatos 40 milliárdos kárigényt. Ám a 132 milliárdos konszolidációs kárt megállapító elsőfokú ítéletet megalapozatlannak találta és hatályon kívül helyezte, új eljárásra utasítva a Fővárosi Bíróságot. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487490-287556
|
https://web.archive.org/web/20231115065613/http://nol.hu/archivum/archiv-487490-287556
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-csak-tovabb
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-05 00:00:00
|
[] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás"
] |
[
"Postabank-ügy"
] |
5,393 |
Korrupció Magyarországon: volt és van
|
Amit az analfabétizmusról annak idején Hofi Géza mondott, az remekül illik a korrupció fogalmára is: „Magyarországon korrupció nincs… összeírva”. Bár adatok nehezen gyűjthetők a jelenségről, a létezése a jetinél sokkal biztosabb.
|
Mindenkinek van róla fogalma, napi szinten találkozunk vele hírekben, tudományos megközelítése mégis gyerekcipőben jár még a hazai gyakorlatban. Becslés sincs a korrupció által okozott kár mértékéről, ahogy dinamikájáról sem: nem tudhatjuk, javul vagy romlik a helyzet Magyarországon.
Paradox hatás
„A korrupció elleni harc paradoxona az, hogy ha sok ügy kerül napvilágra, rövid távon erősebb lesz a korrupció mértékének érzete, és így rosszabb képet festhet a statisztika” – állítja Alexa Noémi, a Transparency International (TI) magyar tagozatának ügyvezető igazgatója.
Ha állításának hihetünk, akkor az ügyek megsokasodását az elmúlt hetekben, hónapokban akár úgy is értelmezhetjük, hogy a tisztulás irányába haladunk. Lassan minden napra jut ugyanis egy leleplezés: vitatott uniós pályázat, közbeszerzés. A technika fejlődésével immár hangfelvételen, videón is megtapasztaljuk mindazt, amit eddig csak maffiafilmeken vagy ismerőseink beszámolóiban.
Mert persze saját konkrét tapasztalataink „természetesen” soha nincsenek. Az Üzlet & Siker kis- és középvállalati adatbázisából véletlenszerűen kiválasztottunk többtucatnyi céget. Míg előző számunk kérdésére (a vállalkozói érdekképviselet magyarországi helyzetéről) bátran válaszoltak, addig korrupciót firtató megkeresésünkre csak egy-két reakciót kaptunk, azok is arról szóltak, hogy minden rendben, az illetőnek nincs közvetlen tapasztalata, sem pedig véleménye a hazai korrupciós helyzetről.
Sötétben tapogatózva
Ugyancsak sokat elárul a magyar viszonyokról, hogy az uniós csatlakozás előtt a Soros György fémjelezte Open Society Institute elemzésének magyar korrupcióról szóló fejezetét egy angol újságírónak kellett megírnia, mert nem volt rá szakavatott kutató Magyarországon.
„A korrupció elleni harc mindaddig csupán bekötött szemmel való lövöldözés, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő kutatási adat” – mond sommás véleményt a kiinduló állapotról dr. Hack Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, egykori országgyűlési képviselő.
Ennek szellemében a tavaly augusztusban 6 állami intézmény, 6 civil szervezet, és 6 illetékes magánszemély részvételével felállított Antikorrupciós Koordinációs Testület is legelőször kutatásokat rendelt, hogy tudományos adatokkal támassza alá a hétköznapi megfigyeléseket, s ezekből aztán antikorrupciós stratégiát alkothasson.
—-Nem látszik a trend—-
Léteznek ugyan adatok, de csak a korrupció percepciójáról; nem a valóságot tükrözik, azaz trendkövetésre teljességgel alkalmatlanok. A statisztika szerint a felderített korrupciós bűncselekmények száma teljesen bizonytalanul ingadozik évente 400 és 1000 között. Ebben nyilván nincsenek benne a fel nem derített esetek.
„Léteznek ugyan világrangsorok, melyek szerint globális összehasonlításban közepesen korrupt ország a miénk, illetve az EU-n belül az alsó harmadban tanyázunk, de ezek is legfeljebb látleletet adnak a helyzetről, az okokról nem szólnak” – mondja Alexa Noémi. Amikor áprilisra a Transparency International Magyarország üzleti korrupciós mechanizmusok feltárására vonatkozó kutatása is elkészül, tisztább képet kapunk.
Biztosabb, mint a jeti
Ha csak a nyomokból következtetünk, bátran állíthatjuk, Magyarországon volt és van korrupció. Ennél is határozottabban fogalmaz a TI tavaly év végére elkészített Nemzeti Integritás Tanulmányának első része: „Magyarországon a politikai és gazdasági átalakulást széles körben elterjedt korrupció kísérte. Az erőforrások szűkössége, illetve rossz elosztása, a túlbürokratizált jogi és közigazgatási rendszer, valamint a kölcsönös szívességek hálózata továbbra is a korrupció strukturális előidézői.”
Az általánosságoknál mélyebb szinteken azonban már óvatosabban fogalmaznak az elemzők. „Van ugyan sejtésünk arról, hogy például az uniós források jelenleg forró terület, de nincsenek sem bizonyítékaink, sem egzakt adataink” – mondja Alexa Noémi.
„Magyarországon nemcsak a korrupció elemzésében, hanem az eddig ellene hozott törvények utólagos hatáselemzésében is rosszul állunk a volt szocialista országok között” – állítja Hack Péter.
Két példát hoz erre. Az 1996-ban hozott kampányfinanszírozási törvényt, mely korlátozta a költések mértékét, ám óhatatlanul megteremtette mindazokat az illegális praktikákat, amelyekkel a pártok forráshoz jutnak. Az antikorrupciós szándék tehát éppen ellenkező hatást váltott ki.
Másik példa a vagyonnyilatkozatok rendszere, mely minden erőfeszítés és felduzzasztott elemzői apparátus ellenére is csak elenyésző számú vagyongyarapodási vizsgálatot eredményezett, és azok egyike sem vezetett feljelentéshez, legfeljebb a sajtónak adnak alkalmat a rendszeres éves élcelődésre a leginkább álszent nyilatkozók.
A jogalkotás önmagában tehát nem elegendő, ha nem párosul joggyakorlással, és nem áll mögötte felkészültség és eltökéltség a végrehajtói hatalomban. Valószínű, hogy a büntető törvénykönyv akár végletes szigorítása sem hozná el a remélt megtisztulást. „Már most is van arra törvény, hogy az a tisztségviselő, aki a tudomására jutott korrupciót nem jelenti, felelősségre vonható, mégsem hallani efféle perekről” – mutat rá Hack Péter.
Ahány ház…
Ha tudományosan akarjuk megközelíteni a korrupció kérdését, először is illik definiálni tárgyunkat. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a korrupció kötelező velejárója egy lefüggönyözött fekete autó, egy táska – tele pénzzel, vagy legalább egy bélelt boríték és cinkos összekacsintás.
A pontos megfogalmazás ennél jóval szélesebb kört érint: a Transparency International szerint korrupció az, amikor valaki a rá ruházott hatalommal magáncélok érdekében visszaél – az orvosok paraszolvenciájától a hivatalos ügyek befolyásolásánál alkalmazott csúszó- és kenőpénzeken át a közigazgatásban kitanult gyakorlatok privát szférában való alkalmazásáig.
Ily módon a kutató szemléletű definíció nem mutat teljes átfedést a köznapi gondolkodás által korrupciónak tekintett gyakorlattal. A szabályos körülmények között végzett lobbit például a laikus simán gondolná befolyással való visszaélésnek, míg a nyugdíj után a régi kollégákkal folytatott, valójában etikátlan elsőbbségi vámügyintézési maszekolás nem veri ki a biztosítékot a polgárokban. Mi több, az átlagember üdvözli, ha akad olyan jó ismerős, aki kiismeri magát a bonyolult ügyintézésben.
Ráadásul a korrupció nem is feltétlenül kötődik az állami szektorhoz. Viszont, ha egy nagyvállalat nem tudja kiszűrni a részrehajló beszerzési igazgatót vagy a hatékony reklámköltés helyett a saját hasznára figyelő marketingmenedzsert, az legfeljebb a részvényesek zsebét érinti, nem az összes állampolgárét.
Kit zavar?
A korrupció fölött szemet hunyók érvelése szerint a piacgazdaság bölcsőjében törvényszerűen ott ring a korrupció, vagyis „az első millió eredetét nem illik firtatni”. Ha ez így lenne, akkor is gond, hogy nincsenek meg azok a kényszerítő egyensúlyi erők, amelyek a korrupció útjáról a normalitás felé terelik a közéletet vagy a gazdasági folyamatokat.
A jogtalan előnyszerzés formái nem egyszerűen korlátozzák a versenyt, hanem rögzítik az aránytalanságokat, deformálják a gazdaságot. Ha mindig az nyer a közbeszerzéseken, aki már korábban is, akkor egyre kényelmesebb, egyre pazarlóbb megoldások felé haladunk.
Alacsonyabb szinteken sincs ez másképp. Ha a közműbekötésben illetékes döntéshozó mindig számíthat a sorban állók szívességeire, akkor sosem lesz érdeke, hogy javaslatot tegyen a kacifántos szabályozás egyszerűsítésére vagy növelje az ügyfélszolgálat kapacitását.
„Ha nem történik érdemi változás, akkor balkáni, szegény, korrupt ország leszünk Európa szívében, nem lesz kiszámítható az élet, sem elvárható, hogy a rendszerek működjenek, eluralkodik a reménytelenség” – vizionálja az ELTE docense.
—-A segítség—-
Mégis miben bízhatunk? Az elemzők és a kutatók által egyik legfontosabbnak vélt tényezőt a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet is a nevében hordozza: transzparencia. A kerülőutak legnagyobb ellensége a hírekhez, az adatokhoz, a döntésekhez és a hozzájuk vezető egyeztetésekhez való hozzáférés, a nyilvánosság ereje. A társadalmi nyomás és ismét csak a civil szféra ereje az, ami a változásokat kikényszerítheti – növelve a lebukás kockázatát.
Ehhez persze társadalmi szemléletváltás is kell. Hogy a csalás ne siker legyen, hanem szégyellni való bűn. A közérzékenység kialakítása a legnehezebb a kutatók szerint. Ebben egy fair play-kampány legfeljebb mákszemnyi eredményt hoz.
Ennél konkrétabb javaslatokat is megfogalmaztak már a TI szakemberei: a közbeszerzések egyszerűsítéséről, a korrupciót jelentők védelméről, az Állami Számvevőszék szerepének növeléséről, a közérdekű adatok elérhetőségéről, az önkormányzati munka átláthatóságáról. Mindezeket a közhatalom 16 pillérére bontva.
„Annyi biztos, hogy sohasem lesz egy olyan gomb, amit ha megnyomunk, akkor leáll a korrupció” – fogalmaz Hack Péter. Szerinte a változások folyamatát úgy kell elképzelni, ahogy a ’70-es években előretörtek a zöldmozgalmak. Addigra lépte át az ingerküszöböt a környezetrombolás észlelése, nem lehetett tovább a szőnyeg alá söpörni. Az eltelt évtizedekben kifejtett közösségi tiltakozás nyomán ma már a legnagyobb iparvállalatok sem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a környezetvédelem kérdésével, és a nyilvánosság meg a társadalmi kontroll miatt önmérsékletet kell tanúsítaniuk – keresve a fogyasztóik igényeit.
A közélet szennyezésének megállítására is meglesz az igény, amire a pártok és a kormányok kénytelenek lesznek programjaikban az obligát ígérgetésen túl valós válaszokat kínálni. Ennek is megvan persze a strukturális feltétele, amelyben jelentős változást hozna a civil szféra finanszírozásának rendezése – az állami forrásoktól függetlenül. Erre Hack Péter szerint a legjobb ösztönző a civilek közvetlen donációjának támogatása adókedvezményekkel.
A szemléletmódváltás persze a bűnüldözők körében is fontos. A törvények és a szabályok javarészt megvannak, csupán használni és betartatni kellene tudni őket. 2008 őszétől bírákat képeznek speciálisan antikorrupciós feladatokra.
Szabályalkotás terén viszont még hátravan, hogy eleget tegyünk bizonyos nemzetközi kötelezettségeinknek, például alkossunk hatékony etikai kódexet a köztisztviselőkre vonatkozóan – hívja fel a figyelmet Alexa Noémi. Így elkerülhető lenne, hogy a nem hatékony állami szolgáltatások miatt létrejött és többnyire volt állami alkalmazottak által üzemeltetett, privát szolgáltatások jogtalanul előnyhöz jussanak. Rögtön megcsappanna a vámügyintézési tanácsadásban vagy őrző-védő szolgálatokban foglalkoztatott exbelügyesek tábora.
Sohasem apad az éhség
Ha újból beindul a gazdasági növekedés, az esetlegesen kedvezhet az antikorrupciós harcnak? „A kutatások szerint nem bizonyult igaznak, hogy a jól megfizetett közszolga kevésbé lenne hajlamos a korrupcióra” – mutat rá egy gyakori tévhitre Hack Péter.
Kínában a fejlett tartományok köztisztviselői az átlagot messze meghaladó juttatásban részesülnek, mégsem tudnak ellenállni a kísértésnek. A nálunk gyorsabb ütemben haladó környező államok esetében sem egyértelmű, hogy az EU kedvéért felállított antikorrupciós testületek munkája hoz-e valós eredményeket – teszi hozzá Alexa Noémi.
Mindazonáltal a jólét és a növekvő vagyon – megfelelő gazdasági és politikai strukturális alapokon – kedvezően hathat a nyilvánosság erősödésére, a civilek támogatottságára. A skandinávok inkább a társadalmi tradíciók fontosságára szolgálnak bizonyítékul, míg a távol-keleti országok a gyors növekedéssel párosuló tisztulási kényszer iskolapéldái. Ezek ugyan nem egyértelmű összefüggések, de a fordított helyzet mindenképpen a korrupció malmára hajtja a vizet: ahol sem civil hagyományok nincsenek, sem pedig jólét – a visszaélések melegágya.
|
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/04/06/amibol_minket_kihagynak_186235/
|
https://web.archive.org/web/20100125082954/http://www.fn.hu/vallalkozas/20080331/amibol_minket_kihagynak_186235/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-magyarorszagon-volt-es-van
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-04-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,394 |
Antikorrupciós stratégiát terjeszt be Draskovics
|
Magyarországon a jogszabályi háttér az esetek többségében kivédi a korrupciós mechanizmusokat, a törvények betartásával, a szankciók kiszabásával és a bűnüldözéssel viszont komoly problémák vannak - erre a megállapításra jutott a Transparency International.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/62224_antikorrupcios_strategiat_terjeszt_be_drask
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/antikorrupcios-strategiat-terjeszt-be-draskovics
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
5,395 |
Harc az adósikkasztások ellen
|
Az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa bízik abban, hogy a külföldi bankokban tartott betétek forrásadójának beütemezett emelkedésével néhány éven belül megszűnhet a banktitok az EU összes tagországában.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=48447
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/harc-az-adosikkasztasok-ellen
|
Népszava
|
eu-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság"
] |
[] |
|
5,396 |
Cseles ingatlaneladás a postánál
|
A Klotild-palotát nem önálló épületként, hanem egy cég apportjaként értékesítették.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/cseles_ingatlaneladas_a_postanal.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cseles-ingatlaneladas-a-postanal
|
ingatlanmagazin.com
|
hungarian-news
|
2008-04-06 00:00:00
|
[] |
[
"Klotild kft.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Mellow Mood Kft.",
"Sifim Srl."
] |
[
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,397 |
Az MDF elpasszolta saját listás helyeinek egyharmadát
|
Az MDF két évvel a következő országgyűlési választások hivatalos időpontja előtt túladott saját listás helyeinek harmadán.
|
Az MDF vezetésében 2006-ban komoly feszültséget okozott, hogy az országos lista négy, jónak számító helyét átpasszolták az addig csak táncdalos nyugdíjasbulik szervezéséről ismert Tisztelet Társaságának, 2008-ban azonban a párt már simán lenyelt egy sokkal nagyobb békát.
Rögtön Dávid és Herényi után
A megyei elnökök gyűlése után az MDF országos választmánya is jóváhagyta, hogy a párt a következő országgyűlési választáson ismét a Tisztelet Társaságával (TT) közösen szerepeljen. Az együttműködés lényege, hogy a Fórum átadja az országos lista minden harmadik helyét, valamint a 19 megyei és a fővárosi listák közül nyolcban a listavezetői pozíciót az egykori MSZP-s politikus, Schmuck Andor által menedzselt szervezet embereinek. Ez azt jelenti, hogy az országos listán a két legfontosabb MDF-es - 2006-ban Dávid Ibolya és Herényi Károly volt - után rögtön egy, a párt által még nem is ismert Tisztelet Társaságá-s következik majd.
Felmerült az igény
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese szerint a megállapodás nem jelenti a párt önfeladását, hiszen ezentúl is egyetértési joga lesz a TT-jelöltek személyével kapcsolatban, ráadásul nekik is vállalniuk kell, hogy a fórumos frakció majdani tagjaiként elfogadják a párt politikai döntéseit.
Az elnökhelyettes azzal magyarázta az újabb szerződést Schmuckékkal, hogy a 2006-os történések alapján mindkét fél hasznosnak ítélte az együttműködést, ezért felmerült a folytatás igénye. Hock elmondta, hogy a TT javaslatát az MDF-frakcióban ülő Vas János közvetítette. Vas az a TT-s jelölt, aki végül 2006-ban bejutott a parlamentbe.
Hock elmondta, hogy az érdemi megbeszéléseket Schmuck Andorral folytatták, a társaság finanszírozójaként emlegetett Leisztinger Tamással nem tárgyaltak. Schmuckot hiába kerestük meg, elzárkózott attól, hogy a társaság terveiről nyilatkozzon.
Tőke tőkésektől
A 2006-os együttműködés ellenzői közül az egyik magas rangú MDF-es távozott is a pártból. A szakítás előtti napokban, 2006 májusában Gémesi György - akkor elnökségi tag - egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy az MDF kampányához szükséges pénzek jelentős része Leisztinger Tamás érdekcsoportjától érkezett, Schmuck Andoron keresztül, a párthoz.
Gémesi szerint a TT jelöltjeinek felkerülése az MDF listájára óriási feszültséget keltett a párt országos választmányi ülésén, ő is úgy vélekedett, hogy "ilyen szintű kiárusítása az MDF-nek" a korábbi években nem volt jellemző. Egy másik kilépő, Szőke László, a párt volt alelnöke egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy a TT-ből "anyagi és más dolgokban is támogatták a pártot, és ennek az volt az ára, hogy az embereiket feltettük az MDF listájára bejutó közeli helyekre. Hogy kik álltak a TT mögött? Több nagytőkés, akiket egyrészt nem tudok, másrészt nem akarok megnevezni."
Megkerestük Gémesit és Szőkét is, de egyikük sem kívánta kommentálni az újabb megállapodást.
Az MDF zászlaja
Az MDF Csongrád megyei elnöke viszont kétségét fejezte ki a TT-ügyben. Az alapító tagnak számító Grezsa István szerint lehet, hogy ezzel megint magasra emelik az MDF zászlaját, de hogy mi lesz a zászló alatt, azt nem tudni. Grezsa szerint minden párt igyekszik gazdasági támogatást szerezni, az MDF-nél erre a szerepre a Tisztelet Társaságát találták meg, amelyet egy általa nem ismert pénzügyi kör finanszíroz. Az is figyelemreméltó, hogy a TT-nek nincsenek városi, megyei szervezetei, bár állítólag 160 ezer tagja van, viszont leginkább "régi táncdalfesztiválok mai retró változatairól" ismert.
|
https://index.hu/belfold/tt2xmdf04/
|
https://web.archive.org/web/20210314194439/https://index.hu/belfold/tt2xmdf04/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mdf-elpasszolta-sajat-listas-helyeinek-egyharmadat
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás",
"Schmuck Andor"
] |
[
"MDF",
"Tisztelet Társasága"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
5,398 |
Portugáliában korrupció öli a focit
|
Portugáliában korrupció öli a focit - ezt állítja Luís Filipe Vieira. A Benfica elnöke ki van akadva, csalást sejt, és rendőrségi vizsgálatot akar a luzitán bajnokságban.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=304446
|
https://web.archive.org/web/20080408195837/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=304446
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/portugaliaban-korrupcio-oli-a-focit
|
stop.hu
|
eu-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Portugália"
] |
[] |
[] |
|
5,399 |
Gyurcsány olcsón kapja az áramot - V. rész
|
Nem tudott az Ipari Energiafogyasztók Egyesületének több tagja sem arról, hogy tavaly év végén bármiféle lehetőség lett volna a piaci ár alatt áramhoz jutni az MVM-től.
|
Nem tudott az Ipari Energiafogyasztók Egyesületének több tagja sem arról, hogy tavaly év végén bármiféle lehetőség lett volna a piaci ár alatt áramhoz jutni az MVM-től. A kedvezményezett vállalatok, köztük Gyurcsány Ferenc cége, a Motim maguk jártak el az ügyben, egyebek között a Miniszterelnöki Hivatalban.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Motim is bekerült azon cégek közé, melyek számára az MVM egy speciális konstrukcióban olcsó áramot biztosít.
Mindössze néhány tízmillió forint lehet a Motim megtakarítása az MVM-től kapott olcsó áramon. A cégek a miniszterelnöki hivatal államtitkárával is többször egyeztettek.
A tranzakciót ahhoz lehet hasonlítani, mintha egy internetes oldalon meghirdették volna az olcsó áramot, de annak címét csak a kiválasztottnak árulták el.
Fontosabb előzmények Az MVM októberi, hivatalos árverésén 65 eurós ár alakult ki az úgynevezett zsinóráramra. Ez tekinthető hivatalos nagykereskedelmi árnak.
Az aukciót követően hét cég, köztük a Motim, lobbizni kezdett a gazdasági tárcánál, hogy olcsóbban juthassanak áramhoz.
Az állami tulajdonban levő, a piacot meghatározó Magyar Villamos Művek ezt követően a cégeknek kedvezményesen, 61 euróért biztosította az áramot.
Összesen 2 terrawatórányi mennyiségről van szó, ami 4 eurót tekintve kedvezménynek összesen két milliárd forintos megtakarítást jelenthet. A Motim része ebből néhány tízmillió forintot tehet ki.
Nem tudtunk róla, semmilyen jelzést nem kaptunk arról, hogy lenne ilyen lehetőség – mondta az Indexnek az Ipari Energiafogyasztók Egyesületének két tagvállalata. Maár Gyula, az Alcoa vezérigazgató-helyettese bővebb kommentárt azonban nem kívánt az ügyhöz fűzni, míg a másik megkérdezett cég vezetője, tekintettel üzleti kapcsolataira, neve mellőzését kérte.
Ismeretes: miközben a Magyar Villamos Művek októberi aukcióján kialakult a hivatalosnak tekinthető nagykereskedelmi ár, néhány cég ezt követően, a Miniszterelnöki Hivatalban és a gazdasági tárcánál folytatott tárgyalások eredményeképpen olcsóbban juthatott áramhoz. A tárgyalások után voltaképpen a beszerzés is titokban zajlott. Miközben az egyik érintett cég, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim cikkeink nyomán azt állította ugyan, hogy nyilvános aukción vásárolt, az Index kiderítette: a kedvezményezett vállalatoknak legalábbis az áram egy részét olyan módon adták át, hogy abba harmadik félnek semmilyen beleszólást nem biztosítottak.
Maguk a kedvezményezett cégek jártak el saját árambeszerzésük ügyében – mondta két héttel ezelőtt az Indexnek Szaniszló Mihály, az IEF elnöke, aki azonban nem kívánt lapunknak újból érdemben nyilatkozni. Korábbi szavait támasztja alá az a levél is, amelyet nem az IEF, hanem hét vállalat (a Borsodchem, a Motim, a Duna-Dráva Cement, a Nitrogénművek, a Dunapack, a Magyar Alumínium és a Dunaferr) írt alá, és amelyben a kedvezményes áramvásárlási lehetőség ügyében Gilyán Györggyel, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi államtitkáránál folytatott tárgyalásokról van szó.
Mindennek azért van jelentősége: az állami tulajdonban álló MVM, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve parlamenti kérdések nyomán a kormány több képviselője azt hangsúlyozta: egy érdekképviseleti szerv, az IEF lobbizott, illetve jelölte meg a vállalkozásoknak azt a körét, melyek aztán az olcsóbb áramból részesültek.
Az Index azon kérdésre, hogy miközben számos tagvállalat nem is tudott az olcsó áramról, a kedvezményezett cégek pedig maguk leveleztek a Miniszterelnöki Hivatallal, nem életszerűbb-e, hogy a felsorolt cégek maguk jártak el, Szaniszló Mihály azt mondta, "igen, életszerűbb", de egyebekben nem kívánta kommentálni a történteket.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/moief080408/
|
https://web.archive.org/web/20230201124224/https://index.hu/gazdasag/magyar/moief080408/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-olcson-kapja-az-aramot-v-resz
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,400 |
Gyurcsány fürdőgatya-leárazáshoz hasonlította a Motim áramvásárlását
|
Nyárvégi leárazáshoz hasonlította Gyurcsány Ferenc az érdekeltségi körébe tartozó Motim Kft. áramvásárlását. A kormányfő annak ellenére sem lát kivetnivalót abban, hogy a Motim a piaci árnál lényegesen olcsóbban jut villamosenergiához, hogy csütörtökön pénzügyminisztere is elismerte, emiatt más vállalkozásoknak többet kell fizetniük.
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=207965
|
https://web.archive.org/web/20080407191836/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=207965
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-furdogatya-learazashoz-hasonlitotta-a-motim-aramvasarlasat
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,401 |
Gyurcsány a Motim Zrt. áramvásárlási kedvezményéről
|
Gyurcsány Ferenc szerint nincs abban semmi szabálytalan, ha a Magyar Villamos Művek Zrt. üzletpolitikai megfontolásból a legnagyobb zsinórfogyasztóknak valamilyen egységes kedvezményt ad.
|
Gyurcsány a Motim Zrt. áramvásárlási kedvezményéről
Gyurcsány Ferenc szerint nincs abban semmi szabálytalan, ha a Magyar Villamos Művek Zrt. üzletpolitikai megfontolásból a legnagyobb zsinórfogyasztóknak valamilyen egységes kedvezményt ad. A miniszterelnök ezt pénteki budapesti nemzetközi sajtótájékoztatój
2008. április 4. péntek 14:17 - Hírextra
Ha a nyár végi leárazáson, akárcsak másoknak, nekem húsz százalékkal olcsóbban adják a fürdőnadrágot, akkor úgy érzem, nem éltem vissza a miniszterelnöki befolyásommal - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc egy hasonló esetre hozott példája szerint azzal sincs semmi baj, ha a MÁV Zrt. ugyanennél a cégnél - mert több tízezer tonna árut fuvaroz egy évben - más tarifát alkalmaz, mint annál, aki csak egy konténert szállít, és közben ugyanezt a kedvezményt megadja bármely más társaságnak, ha ugyanilyen nagy mennyiségben szállíttat.
"Ha bármelyik esetben felmerül a gyanú, hogy valaki visszaélt a befolyásával, az elfogadhatatlan, az nem járja" - hangoztatta ugyanakkor a miniszterelnök.
Mint mondta, az elmúlt években sokfajta vád érte őt, de megalapozottan soha egyszer sem merült fel, hogy cége érdekében vagy bármilyen módon beavatkozna az ügyekbe, privatizációról, támogatásokról akárcsak tárgyalt volna.
"Hozzám ilyen ügyekben nem lehet bejelentkezni, nem az a miniszterelnök vagyok, nem is leszek" - jelentette ki.
Forrás: MTI
|
https://www.hirextra.hu/2008/04/04/gyurcsany-a-motim-zrt-aramvasarlasi-kedvezmenyerol/
|
https://web.archive.org/web/20240127004811/https://www.hirextra.hu/2008/04/04/gyurcsany-a-motim-zrt-aramvasarlasi-kedvezmenyerol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-a-motim-zrt-aramvasarlasi-kedvezmenyerol
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,402 |
Állhatatos takargatás
|
Titokban maradnak a több százmilliárdos PPP-szerződések.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/allhatatos_takargatas.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allhatatos-takargatas
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"oktatás"
] |
[] |
|
5,403 |
Koppant a kalapács
|
Nagy licit után kelt el a Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiség.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/koppant_a_kalapacs.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koppant-a-kalapacs
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[
"Berecz Károly"
] |
[
"M-Design Általános Vállalkozási Kft.",
"Müárt-Press Kft.",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
|
5,404 |
Brókerügy: pontatlanságok a vádiratban
|
Csaknem kétórás késéssel, a bíróság, az ügyészség és a sértett kérdéseire adott szakértői válaszok ismertetésével folytatódott tegnap a K&H Bank brókercégénél elkövetett pénzmosás, csalás és sikkasztássorozat büntetőpere.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/brokerugy_pontatlansagok_a_vadiratban.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerugy-pontatlansagok-a-vadiratban
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Montrade Ltd."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
5,405 |
Már a nagykövetek is kérik a korrupció felszámolását
|
A korrupcióellenes intézkedések következetes végrehajtását, ennek anyagi és politikai támogatását, de leginkább a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzések szabályainak átalakítását sürgeti a Transparency International (TI), amelynek jelentését két országgyűlési bizottság összevont ülésen tárgyalt.
|
A korrupcióellenes intézkedések következetes végrehajtását, ennek anyagi és politikai támogatását, de leginkább a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzések szabályainak átalakítását sürgeti a Transparency International (TI), amelynek jelentését két országgyűlési bizottság összevont ülésen tárgyalt.
Az európai ügyek, és a költségvetési bizottság ülésén megjelentek a nagykövetekből álló, átláthatóság munkacsoport tagjai is. April H. Foley, az USA budapesti nagykövete a magyarországi befektetések 85 százalékát adó G8-országok nevében az üzleti környezet átláthatóságának növelésére és a korrupció elleni bizottság munkájának támogatására kérte a politikai vezetést.
Hangsúlyozta, hogy a szükséges lépések megtétele pozitív üzenet a befektetők számára és kifejtette, hogy a munkacsoport kész segítséget nyújtani ebben a munkában, annak érdekében, hogy Magyarország versenyképessége javuljon.
Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elismerte, hogy a tavaly októberben lezárt felmérés óta több, a TI által szorgalmazott területen is történt előrelépés, példaként a pártfinanszírozást említette. Hozzátette azonban, hogy a konkrét változások még nem ismertek és felhívta a figyelmet arra is, hogy a korrupciót illetően Magyarországon a jogszabályi környezet jónak mondható ugyan, a szabályok betartásával azonban súlyos problémák vannak.
Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabad demokrata elnöke ciklusokon túl ívelő ügynek, Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke pedig számszerűsíthető kockázatnak nevezte a korrupciót, és egyebek között a környező országokban hozott intézkedések nagyobb hatékonyságára hívta fel a figyelmet.
Marschall Miklós, a TI európai és ázsiai igazgatója a modern piacgazdaság legnagyobb veszélyének nevezte a korrupciót, mivel az a tisztességes verseny torzítása mellett csökkenti a gazdasági növekedést, és aláássa a demokrácia egyik legfontosabb fundamentumát: a vezetőkbe és az intézményrendszerbe vetett bizalmat.
Magyar valóság: lépten-nyomon átvernek minket
Bokros: A népszavazás a szolidaritás paródiája
Közel az áttörés: elegünk van a kenőpénzből
|
https://privatbankar.hu/cikkek/migracio/mar_a_nagykovetek_is_kerik_a_korrupcio_felszamolasat-196192.html
|
https://web.archive.org/web/20240128131413/https://privatbankar.hu/cikkek/migracio/mar_a_nagykovetek_is_kerik_a_korrupcio_felszamolasat-196192.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-nagykovetek-is-kerik-a-korrupcio-felszamolasat
|
Gazdasági Rádió
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,406 |
"Nem szerződtünk Schmuck Andorral"
|
Az MDF alelnöke tagadta, hogy bérbe adták volna a párt listás helyeinek egyharmadát.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/62602_nem_szerzodtunk_schmuck_andorral
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-szerzodtunk-schmuck-andorral
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[
"Schmuck Andor"
] |
[
"MDF",
"Tisztelet Társasága"
] |
[] |
[] |
[] |
|
5,407 |
Általánossá vált a cégek pártfinanszírozási pumpolása - Keresztesi János válaszol
|
"Ma egészen általános dolog Magyarországon, hogy a pártfinanszírozás jelszavával próbálnak pénzt szerezni a vállalatoktól. Sőt már azt sem merném kijelenteni, hogy ez a pénz eljut a pártokhoz, mindenesetre a politikai kapcsolatok emlegetése jó hivatkozási alapot jelent."
|
Általánossá vált a cégek pártfinanszírozási pumpolása
A verseny tisztaságának megteremtését, a hazai vállalatok versenyképességének megerősítését és a patrióta gazdaságpolitikáért való erőfeszítéseket tűzte zászlajára Keresztesi János, az Informatikai Vállalatok Szövetségének (IVSZ) frissen megválasztott elnöke. A FreeSoft Nyrt. vezérigazgatójaként ismert üzletember a hvg.hu kérdéseire válaszolva nemcsak az iparág problémáiról beszélt, hanem a társadalmi élet visszásságairól és a gazdasági nehézségek feloldásának lehetőségeiről és szükségességéről is.
hvg.hu: Ön a verseny tisztaságának megteremtését tette az első helyre elnöki programjában egy olyan szakmai szövetségben, amelynek tagjai egymás versenytársai. Nem lesz könnyű dolga, hiszen egymással ellentétes érdekeket kellene összhangba hoznia. Az egyéni megfontolásokat milyen közös szempontok írhatják felül?
Keresztesi János. Magyarország nem tett semmire, se az
informatikára, se másra
© hvg.hu
Keresztesi János: Az elmúlt 10-15 évben a politika és az informatika egyre közelebb került egymáshoz. Ez divatterület volt egy időben és húzóágazat is, amelynek a fejlesztésére mindig pozitív felhangokkal lehetett hivatkozni. Az államigazgatási fejlesztések révén is volt közeledés, sok jó, az informatika széleskörű elterjesztését támogató program is indult. De a politika másképpen is rátelepedett az informatikára. Konkrétan a pártfinanszírozásra gondolok. Ahhoz, hogy a verseny tisztaságán javítani tudjunk, meg kell oldani a pártfinanszírozást valami más forrásból, mint a vállalatok pumpolása. Ma egészen általános dolog Magyarországon, hogy a pártfinanszírozás jelszavával próbálnak pénzt szerezni a vállalatoktól. Sőt már azt sem merném kijelenteni, hogy ez a pénz eljut a pártokhoz, mindenesetre a politikai kapcsolatok emlegetése jó hivatkozási alapot jelent. Ez nagyon megnehezíti az informatikai iparágban a tiszta verseny kialakulását. A pártok állapodjanak meg valamilyen átlátható megoldásban! Az informatikai iparnak (feltételezem, hogy a többinek is) nagyon fontos volna, hogy ettől a „kényszeradótól” megszabadulhasson.
hvg.hu: A térség többi országában mintha annak ellenére nagyobb befolyása lenne az infokommunikációnak a versenyképességre, hogy hasonlóan elmaradott helyzetből indultak, mint mi. Sőt, a cégeiknek alighanem a magyarországihoz hasonló társadalmi nyomással kellett megküzdeniük. Mégis erősebb IKT iparágat sikerült felépíteniük. Miben látja ennek az okát?
K. J.: A magyar informatikai vállalkozások fiatal cégek, javarészt a rendszerváltás után alakultak. Az iparág sajátosságaihoz mérten e társaságok alulfinanszírozottak, nincs tőkéjük, a szellemi termékeik nem védettek, nincs alap, amire hitelt vehetnének fel, és a növekedést finanszírozhatnák. Nyugat-Európában például a kisvállalkozások 70-80 százaléka hitelből növekszik. Magyarországon ez az arány 5 százalék alatt van. Nagyon nagy szükség lenne egy olyan hitelgarancia-alapra, amely fedezetet szolgáltathatna a kis- és középvállalatoknak a fejlesztésekhez.
Valóban van a térség országaihoz képest is lemaradásunk. Ez annak a kérdése, hogy mennyire tekinti egy adott ország kormánya a gazdaság bizonyos területeit fontosnak. S mit tesz annak érdekében, hogy később ebből az ország profitáljon. Csehország előnye például egyértelműen ebből származik az informatika területén. Mi a forrásainkat nem fókuszálva használtuk fel, hanem szétkentük a gazdaságban politikai érdekek mentén. Sok példa van arra, hogy a fejlődés iránt elkötelezett országokban bezártak egy-egy veszteséges iparágat, míg a perspektivikus ágazatokat, különösen az informatikai ipart megtámogatták. Magyarország viszont nem tett semmire. Se az informatikára, se másra.
Az interjú második része (Oldaltörés)
hvg.hu: Ez a megállapítása különösen érdekes annak fényében, hogy egy időben külön informatikai minisztérium működött Magyarországon. Később pedig az IVSZ egy korábbi elnöke, Kóka János, éppen ezt a pozíciót cserélte fel a gazdasági miniszteri bársonyszékre. Mi az oka, hogy e területre mégsem jutott elég kormányzati figyelem?
K. J.: Magyarországon jelenleg kétfejű az informatika irányítása. A kormányzati fejlesztéseket a Miniszterelnöki Hivatalból, a többi területet a gazdasági minisztériumból koordinálják. E két döntési centrum tevékenysége között gyakran nincs meg az összhang. Politikai hatalmi és érdekcsatározások is nehezítik, hogy összkormányzati szinten kezeljenek valamit kiemelt területként (és nem feltétlenül az informatikára, hanem bármilyen tudásintenzív területre gondolhatunk), ami vonzerőt jelenthet a befektetők számára, ami miatt még hajlandóak cégek ide telepíteni részlegeiket, hajlandóak idehozni kutatási és fejlesztési projekteket stb. Ennek még az a pikantériája is megvan, hogy az informatikában és telekommunikációban dolgozó emberek átlagbére négy-ötszöröse a magyar átlagbérnek. Ha itt növekszik a létszám, akkor az átlaghoz mérten négy-ötször növekednének a bérhez kapcsolódó járulékok és adók is.
Mit kellene tehát összehangolni? Először is a fejlesztési pénzek elköltését. Az uniós források felhasználásánál nem látszik, hogy melyik tevékenységet, iparágat helyeznék előtérbe. De össze kéne hangolni az oktatási rendszert a munkaerőpiaci igényekkel. Ma a szakma – és feltételezem, hogy más tudásintenzív területeken sem jobb a helyzet – legnagyobb problémája, hogy nincs elég mérnök, ami annak a következménye, hogy az oktatás finanszírozása fejkvóta rendszerű, s például távoktatásban lehet jogászt vagy tanárt képezni, mérnököt viszont aligha. De össze kellene hangolni az adórendszert is a gazdaságfejlesztési elképzelésekkel. Az élő munka terheit csökkenteni kellene. Reménykedünk benne, hogy a magyar munkaerő kedvéért még sok külföldi befektető érkezik hozzánk, de ezek csak akkor fognak tőkét ide helyezni, és itt maradni, ha a bérterhek mérhető megtakarítást jelentenek számukra. A térség minden országa valamilyen adókedvezménnyel próbálta megfogni a befektetőket. Romániában például a szoftverfejlesztéssel foglalkozó embereknek nem kell szja-t fizetni. Emiatt három-négy év elteltével több tízmillió dolláros forgalmú vállalkozások nőttek ki, s egyre több nemzetközi befektető jelenik meg.
hvg.hu: A nemzeti bank elnöke szerint 2000-2500 milliárd forinttal kellene csökkenteni a kiadásokat, hogy hathatós adóreformot lehessen bevezetni. Kinek vagy minek a terhére lehetne megtenni egy ilyen mértékű lépést?
K. J.: Az adóreformokat általában a szociális rendszer terhére lehet bevezetni. A jelenlegi politikai helyzetben nálunk elég reménytelennek látszik, hogy azokat az eszközöket használhassuk, amelyeket más országokban a legnagyobb természetességgel vezettek be. Pedig a szociális háló terhére elvégzett koncentrált fejlesztések meghozzák a hasznukat, s ez lehet csak a továbblépés iránya. A pénzek szétkenésének magyar gyakorlata sehová sem vezet. Ha mindenhová adnak egy kicsit, az azt eredményezi, hogy sehová sem jut elég, s a pénz elfogy kimutatható haszon nélkül. Csak tudatos építkezéssel lehet kimászni ebből a szorult helyzetből. A megszorításokra a továbbiakban is szükség lesz, ami tovább nehezíti a helyzetet. De egyszer valakinek vállalnia kell, hogy az ország lehetőségeinek megfelelő struktúrát alakítson ki.
Ha csak az iparág helyzetét nézzük, arra is visszahatnak az imént vázolt külső körülmények. Ha nincs valódi felvevő piac, akkor nagyon nehéz az iparágat fejleszteni. Azaz ezt a többi iparág rovására sem lehet csinálni, hiszen a más szektorokban dolgozó cégek azért vásárolják meg az informatikai és telekommunikációs termékeket, szolgáltatásokat, mert ezektől fejlődést remélnek. A fejlesztés területén viszont szükség volna a kiemelésre, hiszen ez a szektor képes lenne katalizátor szerepet betölteni a gazdaságban, s jelentős GDP-teremtő képessége folytán lökést adhatna a gazdasági fejlődésnek. Bár a szándék érezhetően megvan a terület preferálására, összkormányzati koordináció hiányában nem születnek értékelhető eredmények.
Az interjú harmadik része (Oldaltörés)
hvg.hu: Önnek frissen megválasztott elnökként fel kell állítania egy prioritási sorrendet. Most hogyan látja, melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők? Például, ha már egyszer olyan közel került az iparághoz a politika, ezt vajon nem lehetne felhasználni arra, hogy erőteljesebben érvényesítsék az elképzeléseiket?
K. J.: A legfontosabb prioritás a gazdaságpolitika alakításában való részvételünk megteremtése. A gazdaságpolitikához – különösen annak informatikai és kommunikációs aspektusaihoz – hozzá kell tennünk a saját gondolatainkat, elképzeléseinket. Így tudnánk leginkább hozzájárulni ahhoz, hogy a gazdaság megrekedt fejlődését mielőbb kimozdíthassuk a kátyúból. Ehhez még hozzátartozik az exportösztönzés, a K+F fejlesztések és a termékesítés támogatása is. A termékesítés különösen fontos, de nincs rá pénz. A milliárdok nem az ötletekhez kellenek, még csak nem is a termék kifejlesztéséhez, hanem a piacra vitelhez. Egy-egy új innovatív termék bevezetésére a vállalatok egyáltalán nincsenek felkészülve. Itt nagy űr van, amit mielőbb be kell tölteni.
Sok olyan, elsősorban uniós pénzből finanszírozott kezdeményezés van, amelyek kibontakozásához nem milliárdok kellenének, hanem társadalmi aktivitás. Ilyen például az elektronikus írástudás elősegítésére létrejött e-befogadás program, amire ötpárti megállapodás született. Az is sokat emelhet egy ország versenyképességén ugyanis, ha minél több a digitálisan írástudó. Sajnos ebben is le vagyunk maradva. Hatmillió embert kellene megtanítani informatikai eszközöket használni, internetes tartalmakat elérni. Ehhez azonban az oktatás tartalmát, tematikáját azonnal meg kellene változtatni e területen. Hiszen ma az ezzel foglalkozó tantárgy arra fókuszál, hogy informatikai alapismereteket oktasson, például a 2-es számrendszer használatát. Ez azonban csak elidegeníti az embereket az informatikától. A számítógép könnyű kezelését és az internet használatát kellene oktatni. Ebben a kormányzat felelős embere, például a nemrégiben kinevezett informatikai államtitkár sokat tehet. Persze ez nem a nagy és gyors áttörés útja.
hvg.hu: Vannak-e olyan nemzetközi információik, s ha vannak, akkor mifélék, amelyek idehaza is hasznosíthatóak lennének az iparág fejlesztésében, illetve a tagjaik között lévő multinacionális cégek széles tapasztalataiból hasznosulhat-e valamennyi iparági szinten?
K. J.: Sok uniós programot is behozunk és felkarolunk, amelyeknek más országokban szerzett tapasztalataihoz az informatikai vállalatok európai szövetségének (EICTA) tagjaként hozzájutunk. A szervezeten keresztül közvetlenül látjuk a brüsszeli programokat, a többi eu-ország informatikai stratégiáját, politikáját, a megvalósítás útjait, s ezeket megpróbáljuk közvetíteni a kormányzathoz. A multinacionális cégek is rengeteg tapasztalatot és kész megoldásokat tudnak behozni. E vállalatok a legaktívabb tagjai a szövetségnek, ezek tudnak a legtöbbet tenni az ügyek érdekében gazdasági súlyuk, kapcsolataik és tapasztalataik miatt. Furcsa ellentmondása a hazai helyzetnek, hogy a kis és közepes vállalkozások gyakorta a nagyvállalatok túlsúlya miatt nem jutnak elsődleges megrendelésekhez, ugyanakkor az alvállalkozói és bedolgozói szinten jó és szoros együttműködések alakultak ki közöttük. Ráadásul a nemzetközi cégek itteni vállalkozásai magyar társaságok, itt adóznak, itt foglalkoztatnak embereket, s jelentősen megnövelik az iparág súlyát és befolyását.
Meixner Zoltán
2008. március. 12. 20:55 MTI Gazdaság
Önálló informatikai szakállamtitkárságot hoz létre a GKM
Önálló informatikai szakállamtitkárságot hoz létre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - jelentette be Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter szerdán, a Informatikai Vállalkozások Szövetsége éves közgyűlésén.
2006. március. 29. 17:14 hvg.hu Tech
IVSZ-közgyűlés: sikeres évet zárt a szövetség
Adókedvezmény a szoftverfejlesztőknek, rendben zajló szervezeti reform – ezeket említette az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elmúlt egy évének legnagyobb eredményeként Kovács Zoltán, a szervezet elnöke az IVSZ éves közgyűlésén.
2007. december. 06. 12:12 MTI Tech
2006-ban 565 milliárdot költöttek informatikára
A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek informatikára, ami 2005-höz képest 9,3 százalékos növekedés, miközben a GDP 3,9 százalékkal bővült - derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által 2007-ben második alkalommal elkészített, a hazai informatikai iparágról szóló átfogó felméréséből.
2007. március. 29. 16:05 hvg.hu Tech
2007 a változások éve lesz az infokommunikációs szektorban
Dinamikusan fejlődött 2006-ban a hazai informatikai piac, tovább erősödött a távközlés, a média és az informatika közeledése, s végre jelentősen csökkent az internet-hozzáférések átlagos ára is.
2006. június. 09. 11:31 hvg.hu Tech
Az IVSZ megnevezte 2005 legjobb informatikai menedzsereit
A hagyományoknak megfelelően idén is két kategóriában – „Az Év Informatikai Cégvezetője”, valamint „Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója” – versenyeztek az informatika szakemberei a Gyurós Tibor-Díjért.
2006. december. 14. 11:53 MTI Tech
Jóval ezermilliárd forint fölött az informatikai árbevétel
Az informatikai termékek gyártásából, bel- és külkereskedelméből, szolgáltatások nyújtásából származó teljes informatikai árbevétel 1345 milliárd forint volt 2005-ben Magyarországon - derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által vezetett konzorcium támogatásával, az IDC által elkészített első IVSZ-IT piackutatásból.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20080406_keresztesi_janos_ivsz_elnok
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/altalanossa-valt-a-cegek-partfinanszirozasi-pumpolasa-keresztesi-janos-valaszol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
5,408 |
Bukarest pályáztatás nélkül venne F-16-osokat
|
A román hadügyminisztériumból kiszivárgott, hogy miközben a kormány évek óta hangoztatja, a légierő MIG-21-es gépeit nyilvános közbeszerzési pályázaton fogja lecserélni, és öt cég már jelezte is részvételi szándékát, a kabinet egy éve titokban tárgyal az amerikaiakkal az F-16-osokról.
|
Az Evenimentul zilei napilap úgy tudja, a kormány várhatóan a jövő héten határozatot hoz a légierő felújításáról, és ebben már nem szerepel a nyilvános közbeszerzés, hanem csak a közvetlen tárgyalás az amerikaiakkal. Ha megszületik az elemzők szerint a NATO-csúcs ideje alatt George W. Bush és Călin Popescu Tăriceanu között levajazott alku, akkor az öt jelentkező – SAAB, Dassault Aviation, Eurofighter, Boeing, Elbit – hoppon marad, és a Locheed Martin viszi el a körülbelül 3,5 milliárd dolláros rendelést.
A lap számára a hadügyminisztériumból kiszivárogtatott információk szerint a tárca 48 darab F-16-ost vásárolna a MIG-21-esek helyett. A gépek fele vadonatúj lesz, a másik fele használt, az üzletet pedig a Pentagon és Washington által ilyen esetekben alkalmazott Foreign Military Sales program keretében bonyolítják le, ami eleve kormányközi tárgyalásokat feltételez.
Ha Bukarest ezt a módszert választja, akkor a közbeszerzésre jelentkezők közül a svédek bukják a legnagyobbat, hisz reménykedve, hogy a Gripenek nyernek, a közelmúltban bejelentették: szívesen megvásárolnák a craiovai repülőgépgyárat, amelyet hamarosan privatizációra írnak ki.
|
https://hvg.hu/vilag/20080409_f-16_gripen_mig21_romania_vadaszrepulo
|
https://web.archive.org/web/20231109180310/https://hvg.hu/vilag/20080409_f-16_gripen_mig21_romania_vadaszrepulo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bukarest-palyaztatas-nelkul-venne-f-16-osokat
|
HVG
|
eu-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
5,409 |
Elhalasztották a Centrum Parkoló tárgyalását
|
Június 24-re halasztotta el a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Centrum Parkoló Rendszer Kft. elleni tárgyalást kedden, melyben a felperes Látkép Egyesület azt követeli a parkoló társaságtól, hogy hozza nyilvánosságra bevételeit és kiadásait. A tárgyaláson a Centrum Parkoló Rendszer Kft. képviselője nem jelent meg.
|
Elhalasztották a Centrum Parkoló tárgyalását
Június 24-re halasztotta el a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Centrum Parkoló Rendszer Kft. elleni tárgyalást kedden, melyben a felperes Látkép Egyesület azt követeli a parkoló társaságtól, hogy hozza nyilvánosságra bevételeit és kiadásait. A tárgyaláson a Centrum Parkoló Rendszer Kft. képviselője nem jelent meg.
A Látkép Egyesület ügyvédje, Baltay Levente a tárgyalás során elmondta: azt akarják elérni, hogy a Centrum Parkoló Rendszer Kft hozza nyilvánosságra, mekkora bevétele volt a társaságnak 2000-től 2007-ig a parkoltatásból, illetve a bevételből mennyit fordítottak személyi kiadásokra, fejlesztésre, fenntartásra és mennyit kaptak az önkormányzatok.
A tárgyalást a bíró arra hivatkozva halasztotta el június 24-re, hogy a felperes nem tudta alátámasztani azon állítását, miszerint a parkoltató és az önkormányzat koncessziós szerződést kötött. Az ügyben várhatóan a júniusi tárgyaláson hoz ítéletet a bíróság.
2007. szeptember. 30. 15:21 MTI Itthon
Nem perelhet a Centrum az elmaradt parkolási díjakért
Pert nyert egy parkoló autós a követelés-behajtó céggel szemben a fővárosban. az elsőfokú bíróság szerint a követeléseket eladó Centrum Kft.-nek nem volt joga parkolási díjat szedni azért, mert az önkormányzati törzsvagyon részét képező parkolási helyeket nem megfelelő eljárásban értékesítették - közölte a Vasárnapi Hírek.
2007. szeptember. 07. 08:16 MTI Itthon
Törvénysértések a Centrum Parkolónál
Alapvetően új, az autósok számára kedvező helyzet alakulhat ki a régóta húzódó parkolási vitában, mivel több törvénysértést is megállapított a Centrum Parkoló Kft., illetve az általa működtetett Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységével kapcsolatban a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal - közölte a pénteki Népszabadság.
2008. január. 16. 18:01 hvg.hu Itthon
A Centrum Parkoló titokzatos bizniszei
Közvetítőcégeken keresztül értékesített több milliárd forintnyi követelést a Centrum Parkoló Kft., amihez a közigazgatási hivatal szerint nem volt joga - írja a legfrissebb HVG.
|
https://hvg.hu/itthon/20080408_centrum_parkolo_targyalas?s=24h
|
https://web.archive.org/web/20231217105810/https://hvg.hu/itthon/20080408_centrum_parkolo_targyalas?s=24h
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhalasztottak-a-centrum-parkolo-targyalasat
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[] |
[
"parkolás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,410 |
Magántraffipax: kizárható a korrupció?
|
A gépek minden fényképkészítés után sms-t küldenek majd az ORFK szerverére. Ha csak egy esetben is előfordul, hogy üzenet van, de fotó nincs, akkor a rendőrség az adott blokkban továbbított összes felvételt visszaküldi a készítőnek. Ha ez többször előfordul, akkor felbontják a szerződést az üzemeltetővel.
|
Magántraffipax: kizárható a korrupció?
Ki kell zárni a korrupció összes lehetőségét a nem a rendőrség által üzemeltetett sebességmérők működtetéséből - hangzott el csütörtökön egy közlekedésbiztonsági konferencián Budapesten.
Sebességmérő
Komáromi Endre ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője elmondta, kizárólag olyan zárt rendszerű traffipaxokat működtethetnek majd az önkormányzatok - mint közútkezelők -, illetve a velük szerződő vállalkozások, amelyekkel kizárható lesz, hogy a rendszerbe büntetlenül belenyúljanak. Kifejtette: a gépek minden fényképkészítés után sms-t küldenek majd az ORFK szerverére. Ha csak egy esetben is előfordul, hogy üzenet van, de fotó nincs, akkor a rendőrség az adott blokkban továbbított összes felvételt visszaküldi a készítőnek. Hozzátette, hogy ha ez többször előfordul, akkor felbontják a szerződést az üzemeltetővel. Komáromi azt is elmondta, a rendőrségnek meg kell térítenie az önkormányzatok felmerülő költségeit, ám ezért számítanak majd költségvetési kompenzációra.
A konferencián szintén részt vevő Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" kormánybiztosa elmondta, több önkormányzat a sebességmérés mellett a hatósági eljárás, vagyis a bírságolás jogára is igényt tartott, ám Kondorosi szerint ezt csak a rendőrség végezheti majd.
A traffipaxok mellett ismertették az előadók az objektív felelősség jogszabályát is, amely május 1-jétől alkalmazandó az eljárásokban. Kivételt ez alól csak az kaphat, akinek ellopott autójával követtek el szabálytalanságot, s a lopást bejelentette; vagy azok a fuvarozó társaságok, akik menetlevéllel tudják igazolni, hogy melyik gépkocsivezetőjük követett el közlekedési szabálysértést. A harmadik menekülőút a kölcsönadási szerződés: ez esetben az felel, akinek a kocsit kölcsönadták.
Az objektív felelősségre az ezredes Franciaországot említette példaként, ahol 2004-ben már bevezették a rendszert, és ezzel 30 százalékkal tudták csökkenteni a halálos kimenetelű balesetek számát. Kondorosi Ferenc ezek mellett arról tájékoztatott: fontolgatják a törvénybe foglalását annak, hogy ne lehessen 0 százalék önrésszel gépkocsit venni, ugyanis ezekben az esetekben a leggyakoribb a hajléktalanok nevére történő autóvásárlás és az úgynevezett autóellopatás.
2007. október. 12. 12:13 MTI Itthon
Öt traffipax kerül az M0-ás körgyűrűre
Az M0-ás körgyűrű biztonságosabbá tétele érdekében 4-5 hónapon belül öt fix telepítésű traffipaxot helyeznek üzembe, sűrítik a rendőrség és a Közlekedési Hatóság ellenőrzéseit, valamint megvizsgálják, mely szakaszokon vezessenek be előzési tilalmat - jelentette be a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke és az országos rendőrfőkapitány-helyettes pénteken.
2006. november. 24. 13:27 automenedzser.hu Autó
Nem lehet megúszni a büntetést, ha villan a traffipax
Annak ellenére, hogy az M0-áson folyamatosan dugó van, az Állami Autópálya Kezelő mérései alapján a teherkocsik átlagsebessége 95, a személyautóké 105 kilométer/óra. A megengedett sebesség 70, illetve 80 kilométer/óra. Magyarországon a személyi sérüléses közlekedési balesetek 35 százaléka gyorshajtás miatt következik be. A rendőrség döntött: minden eszközt bevet azért, hogy csökkentse a száguldozók számát. Az intézkedéssorozat első lépése az M1-esen felállított automata sebességmérő berendezések telepítése.
2006. november. 24. 15:24 hvg.hu Autó
Traffipaxok az M1-esen - galéria
Nagyon népszerű téma lett a sajtóban és az internetes fórumokon is az M1-es autópályán felállított automata sebességmérő berendezésekkel kapcsolatos minden új információ. Galériánkban bemutatjuk, hogyan jelzik előre, illetve milyen berendezésekkel mérik az említett szakaszokon a sebességet.
2008. február. 12. 05:31 Csikász Brigitta Autó
A gyorshajtókra 1400 traffipax vadászik majd a hazai utakon
Jövőre a jelenlegi 130 helyett körülbelül 1400 sebességmérő eszköz állhat készenlétben az utakon a gyorshajtó autósok lefényképezésére – tudta meg a hvg.hu Óberling József ezredestől, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Autópálya-felügyeleti és Baleset-megelőzési Osztályának vezetőjétől. A rendőrség és a traffipaxot vagy azt érzékelő berendezést forgalmazó cégek is készülnek a májustól változó szabályokra.
2008. január. 17. 13:11 MTI Autó
A traffipaxos ellenőrzést is a fővárosi közterület-felügyelők végezhetik
Újabb feladatokkal, így az autók traffipaxos sebességmérésével, a BKV-nál pedig a biztonsági őrzés-védelmi teendők átvételével bővülhet a Fővárosi Közterület-felügyelet tevékenységi köre.
2007. március. 01. 09:25 hvg.hu Autó
Nem volt elég gyors Asamoah, bemérte a traffipax
A Schalke 04 kiváló játékosa, Gerald Asamoah a saját bőrén tapasztalta meg, hogy mennyire szigorúak a német rendőrök. Pedig a focista ikrei születésére hajtott.
2007. január. 10. 16:34 hvg.hu Autó
670-nel fotózott le egy brit taxist a traffipax
Egy 12 éves Vauxhall Cavaliert hajtó brit taxis nem mindennapi felszólítást vett át minap a postán. A hatvan fontos büntetést és a három büntető pontot azért kapta, mert a rendőrségi fotó szerint 420 mérföld/órás, azaz 672 kilométer/órás sebességgel haladt lakott területen.
2007. április. 23. 12:30 MTI Autó
Célkeresztben a gyorshajtók, traffipaxok mindenütt
A gyorshajtók kiszűrésére közlekedésbiztonsági akciót tartanak a hét közepén közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn.
|
https://hvg.hu/cegauto/20080403_magantraffipax_korrupcio
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magantraffipax-kizarhato-a-korrupcio
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció",
"közlekedés",
"traffipax"
] |
[] |
5,411 |
Elszámoltatná a Látkép a Centrum Parkolót
|
Választ várnak arra, mi lesz a Centrum Parkoló Kft. által beszedett parkolási pénzzel.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/elszamoltatna_a_latkep_a_centrum_parkolot.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszamoltatna-a-latkep-a-centrum-parkolot
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Bp. I. kerület",
"Bp. II. kerület",
"Bp. V. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Bp. VIII. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] |
[
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közlekedés"
] |
[] |
|
5,412 |
"Hogy lobbizhatott a kormányfő cége a MeH-ben?"
|
Gyurcsány Ferencnek számot kell adnia arról, miként fordulhat elő, hogy a kormányfő cége a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) lobbizik saját érdekei érvényesítésére - jelentette ki Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=48849
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogy-lobbizhatott-a-kormanyfo-cege-a-meh-ben
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"energia",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,413 |
Láthatatlan tanácsokra fizetett ki a BKV 134 milliót
|
Súlyos, bűncselekmény elkövetésének gyanújára is okot adó visszásságokat tárt fel a BKV belső ellenőrzési osztálya az AAM-mel kötött tanácsadói szerződések tételes vizsgálatakor.
|
A közbeszerzési törvény megsértése mellett a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik a BKV 2007-ben kötött tanácsadói szerződései, és az ezek alapján történt kifizetések. A BKV legalább 134 millió forintot fizetett ki úgy, hogy a szolgáltatás teljesítését a közlekedési cég belső ellenőrzési osztálya sem tudta igazolni. Legalábbis ez olvasható ki a BKV felügyelő bizottságának csütörtöki ülésére készült vizsgálati anyagból, amely az Index birtokába került.
A vizsgálat - amely jórészt a BKV beszámolóiból áll össze - az "AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt-vel kötött tanácsadói szerződések és a hozzákapcsolódó számlák, pénzügyi teljesítések tételes" ellenőrzésére irányult.
Az ügy előzménye, hogy az Index nyilvánosságra hozott két, összesen 2,5 milliárd értékű tanácsadói szerződést, amit a cég az AAM-mel kötött - és beszámolt arról, a 4-es metró projektigazgatósága százmillió forintot fizetett ki 2007-ben a cégnek nehezen megmagyarázható tanácsadói szolgáltatásokra.
Tanácsadás versenyeztetés nélkül
Az ügyből botrány lett, miután a BKV nem tudott érdemben beszámolni - nemcsak az Indexnek, de a fővárosi képviselőknek sem, milyen tanácsokra költi a közpénzt. A Fővárosi Közgyűlés határozata alapján a BKV felügyelőbizottsága február 29-én rendelt el a vizsgálatot, amit most csütörtökön zárnak le.
A vizsgálati anyagokból kiderül, hogy nyolc szerződést kötött a BKV az AAM-mel, szemben azzal, amit Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlésben állított.
A 8-ból hat szerződést közbeszerzési eljárás nélkül kötött meg a BKV 2007. januártól-novemberig. Ezek nettó értéke 164 millió forint, amiből a közlekedési cég a vizsgált időszakban (2007. január 1.--2008. március 3.) 134 millió forintot fizetett ki, de "2008. évre várható még nettó" 29,7 millió forint kifizetése.
Továbbá két, 2007. decemberében aláírt, jelenleg is érvényes tanácsadói keretszerződés szerint a cég kiemelt projektjeinek "általános szakértői" támogatásáért havi bontásban évente 125 millió forintot, a "4-es metró beruházási projekttel összefüggő szakértői támogatásért" évente 325 millió forintot fizethet még ki a BKV. Így 2008 januárjában résztteljesítéseként a BKV már számlát írt alá tízmillió forintról.
Négy tanácsadói feladat, két alkalmas cég
A BKV a kétfordulós közbeszerzési eljárást meglehetősen gyorsan folytatta le 2007. november 20. és december 22. között. Az ellenőrök ezekről megállapítják, "néhány hibát, hiányosságot" találtak, amik "nem befolyásolták az eljárás eredményét".
# Tárgya Hatálya Értéke (millió) Aláírók Kifizetve? 1 4-es metró koordinációs feladatainak támogatása 2007.01.-12. 50,0 Antal Attila igen 2 Pályázati profil készítése (K+F) 2007.02.-04. 2,9 ? (műszaki igazgató, főmérnök) igen 3 "CAFM inf. rendsz. kiv. str. és foly. meghat." (K+F) 2007.03.-04. 4,5 ? (műszaki igazgató, főmérnök) igen 4 4-es információs rendszereinek menedzsmentje 2007.07.-12. 49,0 Balogh Á., Gulyás L. igen 5 DBR igazgatóság szervezeti átvilágtása 2007.08.-10. 8,0 Balogh Á., Gulyás L. igen 6 KÖZOP-kézikönyv 2007.-2008.06. 49,5 Antal A., Balogh Á. folyamatban 7 Kiemelt projektek szakértői támogatása 2008.-2012. 625,0 Antal Attila ? 8 A 4-es metró szakértői támogatása 2008.-2012. 1 875,0 Antal Attila 10 millió
A részvételre a BKV két céget hívott meg: az AAM-et és a Golder Associates (Magyarország) Kft.-t. Azért csak ezt a két céget, mert a BKV előminősítési rendszerében csak "ez a két vállalkozó került nyilvántartásra a felhívásban meghatározott négy szakterület (...) tekintetében". A BKV döntéselőkészítő-bizottsága az előnyösebb ár alapján döntött.
A megkötött tenderek alapján januárban egy 10 milliós számlát állított ki a BKV, a belső ellenőrök jelentése nem részletezi, mire. Talán nem véletlenül, ugyanis a jelentés már az elején megállapítja, az AAM által benyújtott számlák tanácsadói teljesítését - az egyhónapos "szűk vizsgálati határidő" miatt - nem tudták ellenőrizni.
Antal Attila magára vállalta
A tanácsok felderítését nehezíthette, állapítják meg, hogy a szerződések nem írtak elő a szakértői anyagok átadására, átvételére semmiféle eljárást, teljesítési bizonylatot sem kellett kiállítani. A szerződéseknél általános hiány a jogi ellenjegyzés hiánya.
A szerződés szerint ugyan a "havi elszámolásnak" be kellett volna számolnia a projektek előrehaladásáról, és tételesen fel kellett volna sorolnia a ráfordításokat (a 15-35 ezer forintos óradíj alapján kiszámított, teljesített munkaórákat) - ám ez, a vizsgált számlánál hiányzik.
A belső ellenőrzés így csupán azt állapíthatta meg: "a Vezérigazgató magára vállalta a teljesítések igazolását" annak ellenére, hogy "a felsorolt tevékenységek a BKV Zrt. egyes szakmai területét érintik." Illetve, hogy a Vezérigazgató (Antal Attila) a "megfelelő terméket átvette, és azok minőségét elfogadta".
Szigorúan az értékhatár alatt
A 2007-ben jórészt kifizetett, 164 millió forint értékű szerződések érdekessége, hogy a 6-ból 4 éppen hogy nem éri el az 50 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A vizsgálat is megállapítja: "Hibás ez a nézet, hiszen, mint említettük, a tanácsadói tevékenységet, mint közbeszerzési kategóriát, Társasági szinten kell egybeszámítani, nem szerződésenként, illetve területenként figyelni a közbeszerzési értékhatárt."
"Mindenért a vezérigazgató a felelős" - Antal Attila az Indexnek 2007 áprilisában. (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Az egyik - 4-es metró projektjének koordinációjáról szóló - szerződésből vett idézetből kiderül, mindez szándékos lehetett a szerződések megalkotói részéről: "az óradíj elszámolásból adódó összeg (...) nem haladhatja meg (...) a szerződés időtartama alatt a közbeszerzési értékhatárt, amely 2007. évben 50 millió Ft"
Tehát nem azt határozták meg, hogy a kapott tanácsok bizonyos célokat teljesítsenek, hanem csupán annyit, ne kerüljenek összesen többe, mint 50 millió forint.
A szerződésekkel kapcsolatban körülbelül ugyanazokat a hiányosságokat tárja fel a jelentés, mint a két keretszerződésnél (lásd a keretest.)
Ennek megfelelően több, kifizetett számlánál nem talált a belső ellenőrzés teljesítésigazolást, és mint írtuk: a belső ellenőrzés sem jutott hozzá az AAM által elkészített dokumentumokhoz.
Balogh Zsolt kisteherautója
Ez azért meglepő fordulat, mert Balogh Zsolt, aki a használtbusztenderbe belebukó Antal Attilát váltotta, ideiglenes vezérigazgatóként az AAM által elvégzett tevékenységről február 28-án azt mondta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a cég 2007-ben 5 ezer oldalnyi dokumentumot állított elő.
Akkor azt állította, ezeket a dokumentumokat azért nem hozta magával, mert egy "kisteherautó kellett volna" a szállításukhoz. De mint mondta, egy 6 gigabájtos dvd-t lehetne velük megtölteni.
Mint arról beszámoltunk, ezeknek a dokumentumoknak a meglétéről nemcsak a belső ellenőrzés, de a nyilvánosság sem győződhetett meg: egy bezárt szobában vannak, és még a fővárosi képviselők is csak titoktartási nyilatkozattétel után tekinthetnek bele (haza nem vihetik!). Katona Kálmán (MDF), aki látta az állítólagos dvd-t, az Indexnek titoktartási kötelezettségét betartva csak annyit mondott róluk: "Skandalum!"
A jelentés a közbeszerzési törvény megsértését gyakorlatilag megállapítja, ha pedig a BKV-nak továbbra sem sikerül bebizonyítania, hogy valódi teljesítés áll a jóváhagyott kifizetések mögött, azaz vagyoni hátrány érte a céget, akár a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja is felmerülhet.
A hűtlen kezelés
"Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el." Btk. 319.§
A BKV az Indextől megtagadta a betekintést, holott - mint írtuk - ezzel a közlekedési cég vezetése súlyosan megsérti az adatvédelmi törvényt. Az adatok kiadását megtagadó BKV ellen, amint arra a jogszabályban rögzített határidők lehetőséget adnak, pert indítunk.
Az ügyre egyébként jellemző, hogy a tanácsadói teljesítésekről névvel egyik vezérigazgató-helyettes sem akart nyilatkozni.
A BKV-menedzsment hallgat
Nehéz elképzelni, hogy csak Antal Attila tudott volna ezekről a szerződésekről, számlákról, jóllehet a belső ellenőrzés vizsgálati jelentésében az ő személye bukkan fel a leggyakrabban.
A vizsgálati jelentés többször megemlíti a műszaki igazgatót, aki alá a közbeszerzéseket koordináló logisztikai osztály tartozik. Ő a nyári cégátalakítás óta Balogh Zsolt. 2 metrós szerződést a 4-es metrót építő iroda régi vezetője, Gulyás László, 2-t az új, Balogh Árpád szignózott. Kifizetést hagyott jóvá a - Tóth Norbert vezérigazgató-helyettes alá tartozó - "gazdasági igazgatóság kontrolling főosztályának vezetője" is. Antal Attila összesen 4 szerződést írt alá. Az AAM részéről a szerződéseket Kornai Gábor cégtulajdonos írta alá.
Megtakarítás némi ráfordítással
Az ebbéli tevékenységében - Demszky Gábor támogatását élvező - Hagyó Miklós főpolgrmester-helyettes által gründolt új BKV-menendzsment 2007-ben a cég átalakításába fogott. Elbocsátott 1000 embert, és lecserélte a cég és a DBR metróprojektiroda felső vezetését. Az akkor 18 milliárdos éves hiánnyal számoló Antal 2007 tavaszán határozottan nullszaldó közeli állapotot ígért, a mostani menedzsment pedig állítja, egy év alatt 11,5 milliárd forintot megtakarított, ugyanakkor elismeri: már 15 milliárd forint a cég 2008-ra becsült vesztesége.
Regőczi Miklós értékesítési vezérigazgató-helyettes- a BKV kommunikációs igazgatójaként - egy 2007-es interjúban - az új menedzsment legnagyobb, "megtakarítást célzó" feladatairól az Indexnek azt állította:
"2800 szerződés él a BKV-nál, beszerzések, alvállalkozások, egyebek. Az összeset felül kell vizsgálnunk, mert nem felelnek meg a cég érdekeinek. Azt mondhatom, hogy mindegyiket át kell alakítani a mai, piaci viszonyoknak megfelelően."
Az AAM-es szerződésekről, a szolgáltatás értékéről és mértékéről azonban ő sem bizonyult bőbeszédűnek. A vizsgálati anyaghoz csatolt lista szerint egyébként az AAM 2000 óta ad szolgáltatást a BKV-nak.
Nemcsak a jegyeket, bérleteket kéne elenőrizni
Végezetül a BKV belső ellenőrzése tesz néhány javaslatot a "jövőbeni hiányosságok elkerülésére (...) és a közbeszerzési törvény betartására".
A vizsgálat végül azt tanácsolja a reformokban gondolkodó, jól fizetett tanácsadókkal megtámogatott menedzsmentnek, hogy a jövőben tanácsadási szolgáltatások igénybe vételénél - a törvény betartásán túl - iktasson be pénzügyi ellenőrzést, fokozza a monitoringtevékenységet és a vezetői ellenőrzést.
A vizsgálati anyag alapján a BKV felügyelőbizottsága jelentést készít. A testület kérheti a BKV vezetését, hogy a még érvényben lévő keretszerződéseket felbontsa, de akár feljelentést is tehet az üggyel kapcsolatban.
|
https://index.hu/belfold/budapest/0410kvbmaa/
|
https://web.archive.org/web/20210403015555/http://index.hu/belfold/budapest/0410kvbmaa/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lathatatlan-tanacsokra-fizetett-ki-a-bkv-134-milliot
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[
"Antal Attila",
"Balogh Árpád",
"Balogh Zsolt",
"Gulyás László",
"Tóth Norbert"
] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,414 |
MTV: a milliós szerződések négyötödében volt "szabálytalanság"
|
A Magyar Televízió (MTV) egymillió forintnál nagyobb értékű szerződéseinek négyötödében "van valamilyen szabálytalanság" - közölte a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének egyik tagja, a felügyelő bizottság ezzel foglalkozó jelentését tárgyaló ülésük szünetében.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-487964
|
https://web.archive.org/web/20231024120316/http://nol.hu/archivum/archiv-487964-287967
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mtv-a-millios-szerzodesek-negyotodeben-volt-szabalytalansag
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
5,415 |
Civil a pályán
|
Hivatali visszaélés és hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az Együtt a Szegedi Labdarúgásért elnevezésű civil szervezet.
|
Az alábbi, formabontó írás befogadásának feltétele, hogy spiritualitástól áthatott, asztrálttestű olvasóim (kik épp' most hagynak föl csikunggolyóik pörgetésével) összpontosítsák szellemi energiáikat; szítsák föl a kundalinit; áramoljon a kozmikus lélegzet. Ugyanakkor, marxista közönségem se lankadjon; paradicsomi éretlensége serkentőleg hat rám, nem hagyom magára. Ígérem, amennyiben kellő elszántságot tanúsít, az utolsó sorhoz érve kinyílik a szív-csakrája. Kant is azt tanította: "a megértés csupán a szándéknak megfelelő tudás".
Balázs Mari: Nia a Parkban - Millenáris
A Park Action-sorozat keretében Balázs Mari (rendező-színész-táncos, a Dream Team alapítója) szabadtéri niázásra hívta híveit, valamint mindazokat, kiket kezd megviselni a (poszt)modern lét irama. A NIA (magyarul: Neuromuscular Integrative Action) táncos, holisztikus életmódirányzatot az egyesült államokbeli, mexikói származású Carlos Rosas és neje, Debbie eszkábálta a nyolcvanas években. Akkoriban söpört végig glóbuszunkon tájfunként a három monoteista világvallást egyesítő New Age - mely a Vízöntő-kor gyermekei körében szedte (anyagi) áldozatait. Mankót nyújtva az igyekvő materialistáknak, az ezoterikus mozgalom lényegét az Internacionálé befejező strófájának átiratával érzékeltetem: Minden vagyunk, (s) Semmik leszünk.
Elhajítjuk az egót, röpüljön, mint nehéz kő.
Langy szellő fújdogált; a zen mestereknek árnyat nyújtó bozótosokban dalos madarak bújtak meg; a (mű)tavon vadkacsák úszkáltak; vállamon ma született bárányok raktak fészket. A Teátrumtól nyögésnyire elterülő füves pusztán színes játszós ruhás fehérnép tüsténkedett, ásványvizes palackokkal. A dombon lábat lóbázva megütötte fülemet, hogy "a Mari" nem jön, mert kórházban van. Hátam mögött hangszórók, ott vert tanyát egy Sámson-hajú ifjú, rasztás tincsekkel, tamtam dobbal. Piros hacukás, túlkoros festett szőke Seherezádé tartott felém, fenyegetően. "Te táncolsz?" - kérdezte, majd átnyújtott egy egészségközpontot hirdető szórólapot. Meglátom - eresztettem bő lére. Fölcsendült az elektroalapú, tradicionális fitneszzene.
Közel ötven, mezítlábas lány, asszony és családanya forrt össze mély jógalégzésben - Joós Zsófia, Molnár Angéla szelíd irányításával. Lassacskán azon kaptam magam, odalett tartózkodó közönyöm. Fölfedeztem a feminin gyülekezetben négy férfiembert, kiket nem félemlített meg sem a nőuralom, sem a bámészkodó nagyérdemű. Riadtan észleltem, az elvileg a has-, modern, dzsessz-, latin, törzsi táncokat tajcsival, tékvandóval, ájkidóval s talán még a palotással is ötvöző, kerge birkaként ugráló népeket érdeklődve szemlélem. A megannyi figyelemre méltó egyéniség valószerűtlen egységet alkotott - ellentétben számos, hivatásosan mórikáló kompániával. Melyek - fullasztó műismertetőik szerint - bőszen kutatnak és fejlesztenek. Akár a NASA-ban, hidegháború idején. Kételkedni kezdtem: ez az önfeledtség, fölszabadultság, fesztelenség, (isten ments) öröm valóban mesterkéltségtől mentes-e.
Már szedelőzködtem, mikor paranormális jelenség késztetett megtorpanásra: a csoport tagjai újból kört alkottak, majd hirtelen mindőjük puszit nyomott a mellette álló kezére; csönd, nevetés. Hátrahőköltem. Ilyen rítushoz bátorság kell. Tekintettel közállapotainkra: fölér egy spontán béketüntetéssel. Több mint félszáz civil a pályán megmutatta, mi a szépség; zsigerből. Mindaz, ami egy és negyedórán át történt: szakmailag értékelhetetlen és isteni. Legyen akárhány istenségből összerakva.
|
http://nol.hu/kultura/20090821-civil_a_palyan-346144
|
https://web.archive.org/web/20090207203233/http://nol.hu/archivum/archiv-488045
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-a-palyan
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szeged"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"sport"
] |
[] |
5,416 |
Birmingham City: letartóztatták a klub vezetőit
|
A londoni rendőrség letartóztatta a birminghami „kékek” egyik tulajdonosát, David Sullivant, és a társát, Karren Bradyt, méghozzá korrupciós vádakkal.
|
A londoni rendőrség letartóztatta a birminghami „kékek” egyik tulajdonosát, David Sullivant, és a társát, Karren Bradyt, méghozzá korrupciós vádakkal.
A csapat részvényeinek kereskedését egyből felfüggesztették a londoni tőzsdén. A londoni rendőrség már hónapok óta vizsgálódik korrupciós ügyekben. Kihallgatottjaik között volt többek között Harry Redknapp, valamint vizsgálták a csapatok közül a Newcastle United és a skót Rangers működését.
A csapat szóvivője mindössze egy szűkszavú közleményt adott ki.
„A Birmingham City természetesen minden segítséget megad a rendőrségnek a nyomozáshoz, és készségesen együttműködik a vizsgálótisztekkel” – írta.
Hol lehet követni az NSO-t?
Angol labdarúgás nemzetisport.hu
Az ismét kezdő Szoboszlai szerezte csapata első gólját a West Ham ellen a ligakupában, és ötig meg sem állt a Pool.
Angol labdarúgás nemzetisport.hu
A magyar középpályás 61 percet töltött a pályán, az MU emberhátrányban fejezte be a találkozót.
Angol labdarúgás nemzetisport.hu
Mohamed Szalah a 150. Premier League-gólját, összességében pedig a 200. liverpooli találatát szerezte meg.
Angol labdarúgás nemzetisport.hu
A sok sebből vérző angol nagy csapatok rangadóján a házigazda Manchester United győzött.
Angol labdarúgás nemzetisport.hu
Pep Guardiola csapata hiába vezetett kétszer is, a Tottenham az utolsó percekben megmentett egy pontot.
|
https://www.nemzetisport.hu/angol_labdarugas/20080410/birmingham_city_letartoztattak_a_klub_vezetoit-85266
|
https://web.archive.org/web/20231223151113/https://www.nemzetisport.hu/angol_labdarugas/20080410/birmingham_city_letartoztattak_a_klub_vezetoit-85266
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/birmingham-city-letartoztattak-a-klub-vezetoit
|
Nemzeti Sport
|
eu-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Egyesült Királyság"
] |
[] |
[] |
5,417 |
Több milliárdot nem találnak a brókerbotrány szakértői
|
A brókerbotrány elsőrendű vádlottjának, Kulcsár Attilának és védőjének a kérdéseire válaszoltak az eljárás szakértői tegnap a büntetőperben.
|
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/tobb_milliardot_nem_talalnak_a_brokerbotrany_szakertoi.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-milliardot-nem-talalnak-a-brokerbotrany-szakertoi
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] |
[] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"pénzmosás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
5,418 |
Korrupciós ügy miatt őrizetbe vették az indonéz központi bank kormányzóját
|
Korrupciós ügy miatt őrizetbe vették az indonéz központi bank kormányzóját - közölte csütörtökön egyik ügyvédje.
|
http://nepszava.hu/default.asp?cMenu=O2&cParameter=OKF
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-ugy-miatt-orizetbe-vettek-az-indonez-kozponti-bank-kormanyzojat
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Indonézia"
] |
[] |
[] |
|
5,419 |
Az AAM kéri a BKV-t a közérdekű adatok kiadására
|
Különös fordulatot vett a BKV tanácsadói szerződései körüli botrány: az AAM megelégelve a BKV-menedzsment tartózkodó álláspontját, maga kéri, hogy a közcég oldja fel az üzleti titoktartás alól, ami egy jogi nonszensz.
|
Az üzleti titoktartás kötelezettsége alóli felmentését kéri az AAM tanácsadó cég a Budapesti Közlekedés Vállalattól saját érdekeinek megvédése miatt, közölte a cég az MTI-vel csütörtökön este.
A tanácsadó cég azután fordult a közlekedési cég menedzsmentjéhez, hogy a BKV felügyelőbizottsága elé került, bűncselekmény gyanúját is felvető vizsgálati anyagot az Index ismertette.
A felügyelőbizottság (fb) tagjainak többsége csütörtökön a jelentést elfogadta, az ügyet továbbította a BKV igazgatóságának.
Bárki írhatta volna
Az eb elnöke, Székely Gábor szerint kárt nem okoztak a szerződések, így legfeljebb munkajogi következményei lehetnek. Az fb-tag Vitézy Dávid viszont úgy fogalmazott: erős a gyanú, hogy jogsértés történt. Mint mondta: nem igazolható, miért volt szükség a 2 milliárd 660 millió forintos szerződés megkötésére, ráadásul látható teljesítés sincs mögötte, jelentette a Független Hírügynökség.
"Az anyagok maximum 20%-a tanácsadó munka, a többit bárki írhatta volna" - közölte az Indexszel Katona Kálmán. Az MDF-es politikus, mint a fővárosi közgyűlés képviselője (is) azon kevesek közé tartozik, akiknek az "üzleti titokra" hivatkozó BKV megengedte, hogy betekintsen az elkészült szakértői anyagokba. Ezt ez egy elzárt szobában bármelyik képviselő megtehetné, de eddig csak ketten voltak kíváncsiak rá.
Katona az Indexnek elmondta, az anyagok meghatározó része "csipli-csupli" vállalati belső ügyekről szól, vezérigazgatói levelek vannak köztük, előterjesztések, összefoglalók. Olyan dokumentumok, amiket a személyzeti osztály is megcsinálhatott volna. "Felelőtlen gazdálkodás" - összegezte a részletek titoktartására kötelezett képviselő a látottakat.
AAM: megvannak az anyagok, csak üzleti titkok
Az AAM este kiadott közleménye szerint a vállalat rendelkezik minden, követelési és teljesítési, valamint a tanácsadói tevékenység során eddig elkészített dokumentumokkal, de ezek a szigorúan bizalmas üzleti titok kategóriába tartoznak.
Ez a szabályozás kötelező érvényű és valós korlátot jelent az AAM Zrt. számára a saját érdekeinek megvédésére. Látva azonban a BKV új keletű, tartózkodó állásfoglalását az ügy, illetve a belső vizsgálati eredmények kapcsán, az AAM Zrt. súlyos, a piaci működését is negatívan befolyásoló nem kívánt érintettsége okán a titoktartási kötelezettség alóli felmentését kéri a BKV menedzsmentjétől, áll a közleményben.
Két területen kérik - az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint - a felmentésüket: a 2007-es szerződések megkötésének körülményei, és azok viszonya a hatályos közbeszerzési törvényekhez, illetve az AAM által elvégzett feladatok és azok igazolása.
Úgy tűnik, ahogy a közérdekű adatokat visszatartó BKV, úgy a tanácsadó cég sincs tisztában a Magyarországon hatályos jogszabályokkal. Ilyen párbeszéd két magáncég között fennállhat, a BKV azonban közpénzből működik, így az üzleti titok rá nem, vagy csak nagyon speciális esetben vonatkozik (Ptk. 81.§.).
A titkolózó közcég
A BKV-nak - amely egyébként éppen az AAM érdekeire hivatkozik, amikor az elkészült dokumentumok kiadását megtagadja az Indexnek - önként kellene előállnia a tanácsadásra költött pénzek eredményével az adatvédelmi törvény szerint.
A közbeszerzési szabályok megsértése, hűtlen kezelés és számvitel rendjének megsértése is felmerülhet a BKV tanácsadói szerződései kapcsán, derült ki egy, a cég felügyelőbizottsága részére készült előterjesztésből, aminek részleteit az Index ismertette.
A közlekedési társaság e szerint összesen nyolc szerződést kötött az AAM Zrt.-vel. 2007-ben hat tanácsadói szerződést - közbeszerzési eljárás nélkül - 164 millió forint értékben, amiből 134 millió a közlekedési cég 2008. márciusig kifizetett (30 millió pedig júniusig még ki fog).
2007. év végén a BKV újabb tanácsadói megbízásokkal látta el az AAM-et, a megbízás 5 évre, a BKV kiemelt projektjeinek és a 4-es metrónak az általános tanácsadói támogatásáról szólt. A 2008-as kifizetés megkezdődött, 10 milliót számlázott a BKV.
A BKV-s vezetők jogi ellenjegyzés nélkül írták alá a hiányos szerződéseket, amik nem konkretizálták az elkészült dokumentumok átadását, átvételét, a teljesítést nem kellett írásban igazolni. A BKV belső vizsgálata sem találkozott az elkészült szakértői anyagokkal, és a jövőre nézvést a pénzügyi ellenőrzés beiktatását javasolta a BKV-menedzsmentnek.
|
https://index.hu/belfold/budapest/0410mmnka/
|
https://web.archive.org/web/20201021163316/https://index.hu/belfold/budapest/0410mmnka/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-aam-keri-a-bkv-t-a-kozerdeku-adatok-kiadasara
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[] |
[
"AAM Zrt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] |
[] |
5,420 |
Zűrös ügy: egyenként hallgatták ki a képviselőket
|
Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódni kezdett a pétervásárai laktanya értékesítésének körülményeiről.
|
Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódni kezdett a pétervásárai laktanya értékesítésének körülményeiről.
Pétervásárán nemrég a városi képviselő-testület tagjai zárt ülésen tárgyaltak a volt laktanya ingatlanegyüttesének helyzetéről. A téma feltehetően kényes, mivel a jelenlévő stábot megkérték, hogy ne forgasson, s mi is nehezen tudtunk információhoz jutni a komplexum körül történtekről.
Pál László, Pétervására polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a zárt fórumon a kft. két tulajdonosa jelent meg, a harmadik ellen ugyanis büntetőeljárás van folyamatban. A vizsgálat lezárásáig a cég vagyonát, beleértve a laktanyát is, zárolták. Információink szerint a városi képviselő- testület valamennyi tagját felrendelték Budapestre a Nemzeti Nyomozó Irodába, ahol egyenként hallgatták ki őket a 11 hektáron lévő ingatlanegyüttes eladásának a körülményeiről.
Ezt Pál László is megerősítette. A nyomozókat főként az érdekelte, hogy a testület miért nem egy korábban jelentkező cég kedvezőbb árajánlatát fogadta el. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Magyar Rendőrségnek az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán belüli nyomozó hatósága. A magyar FBI-nak is szokták nevezni. Lamperth Mónika belügyminiszter 2004-ben hozta létre a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI), az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság és az internet-figyelő csoport összevonásával. Tőlük is szerettünk volna érdeklődni az ügyről, de szűkszavú válaszukban csupán ennyi állt: nem kívánnak nyilatkozni.
*******
Pál László polgármester egy közleményt adott ki, reagálva a Heves Megyei Hírlapban megjelent - internetes közlésünknél bővebb - cikkre. Ebben azt hangsúlyozza: nem a képviselőtestület tehet a laktanya helyzetéről.
A városi képviselők nevében tett észrevételében kifejti: „A pétervásárai laktanya ügyében semmilyen rejtély nincs. A testület a törvények teljes körű betartásával, hosszas tárgyalások után tudta eladni az ingyenesen megkapott laktanyát, az áron aluli értékesítést nem is értjük.
Pál László: A testület semmiféle törvénytelenséget nem követett el, az ilyen jellegű célzást határoztottan visszautasítjuk.
(A környékünkön lévő legtöbb laktanya a mai napig eladhatatlan és lerobbant állapotban van.) A laktanya eladás nem kényes téma, a megfelelő nyilvánosságot megkapta, hiszen közmeghallgatást is rendeztünk. A mostani állapotról tájékoztatást kértünk a tulajdonosoktól, amit zárt ülésen tárgyaltunk." Azt is leszögezi: nem az önkormányzat tehet arról, hogy az Eurofour Kft egyik tulajdonosa ellen "az adás-vételt követően nyomozás indult, ennek a tulajdonát képező laktanya csak kis része."
pétervásárai laktanya értékesítésének körülményeiről. Pál László: A testület semmiféle törvénytelenséget nem követett el, az ilyen jellegű célzást határoztottan visszautasítjuk.
-->
|
https://www.heol.hu/kozelet-heves/2008/04/zuros-ugy-egyenkent-hallgattak-ki-a-kepviseloket
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuros-ugy-egyenkent-hallgattak-ki-a-kepviseloket
|
HEOL
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[
"Pál László (Pétervására)"
] |
[] |
[
"Pétervására"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[] |
5,421 |
Az MTV a "kritizált" szerződéskötési gyakorlatáról
|
Szerződéseinek felét késedelmesen írja alá a Magyar Televízió (MTV), ám ez sem jogszabályt nem sért, sem anyagi kárt nem okoz – utasította vissza csütörtökön a közmédium sajtóosztálya az intézmény felügyelőbizottságának (fb) "kritikáját"...
|
http://nol.hu/archivum/archiv-488094
|
https://web.archive.org/web/20231102212034/http://nol.hu/archivum/archiv-488094-288087
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mtv-a-kritizalt-szerzodeskotesi-gyakorlatarol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-04-10 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
5,422 |
Túl drága is lehet a bírói függetlenség
|
A bírák vagyonbevallása semmit nem ér, a külső szemlélő számára pedig örök rejtély, hogy mi alapján kerül valaki bírói székbe - többek között ilyen kritikákat fogalmaztak meg a magyar igazságszolgáltatással szemben a Transparency International budapesti konferenciáján.
|
A bírák vagyonbevallása semmit nem ér, a külső szemlélő számára pedig örök rejtély, hogy mi alapján kerül valaki bírói székbe - többek között ilyen kritikákat fogalmaztak meg a magyar igazságszolgáltatással szemben a Transparency International budapesti konferenciáján. A nemzetközi civil szervezet éves jelentése szerint a bírósági korrupció világ számos országában lehetetleníti el az igazságszolgáltatást, és bár sereghajtók nem vagyunk, szakértők szerint nálunk is bőven van tennivaló a tárgyalótermek megbízhatósága érdekében.
"Magyarországon nincs értelme bírósági korrupcióról beszélni, mivel még soha egyetlen ilyen ügyet sem tárgyaltak" - ezzel az érveléssel utasították vissza többen is a Transparency International konferencia-meghívását a nemzetközi civil szervezet vezetői szerint. Az adat helytálló, a korrupció ilyen formája statisztikailag valóban nem kimutatható hazánkban, ennek ellenére szakértők, de még maguk a bírák szerint is sok fejleszteni való van a rendszer megbízhatóságán. Jelenleg ugyanis a magyar ítélkezés se nem elég átlátható, se nem elég számonkérhető ahhoz, hogy az esetleges bírósági korrupciót teljesen kiküszöbölje.
Pedig nem mondhatjuk, hogy a probléma beláthatatlan távolságra lenne tőlünk: bár Magyarországon a bíróságok megítélése viszonylag pozitív, közeli szomszédaink például már nem büszkélkedhetnek túl jó mutatókkal.A Transparency International éves jelentése szerint a Kelet- és Délkelet-Európa poszkommunista országaiban a bírósághoz fordulók 15 százaléka fizet kenőpénzt (ebbe az új EU-tagokat nem számolták bele), és ez az adat még nem is tartalmazza a korrupció azon formáit, amelyekben a bírót nem pénzzel, hanem például előléptetéssel, politikai vagy szakmai pozícióval vesztegetik meg.
"A bírósági korrupció nagyon komoly probléma a világban, amit soha nem lehet teljesen kiiktatni, de méréke nagyban függ attól, hogy milyen erős szabályokkal küzdünk ellene" - mondta a témáról tartott csütörtöki konferencián Marschall Miklós, a Transparency International európai és közép-ázsiai regionális igazgatója. A szervezet jelentése szerint a problémák ellen az adna biztosítékot, ha a bírákat csakis szakmai teljesítményük alapján neveznék ki, biztosítanák nekik a megfelelő munkafeltételeket, továbbá ha a bírák számonkérhetőek, a bírósági folyamatok pedig átláthatóbbak lennének.
Magába záródó függetlenség
Magyarországon az 1997-es reform megteremtette a bíróságok teljes intézményi függetlenségét, azokra a politikának ma már semmilyen befolyása nincs - vázolta a konferencián tartott előadásában a magyar helyzetet Hack Péter jogász, az ELTE oktatója, aki korábban az SZDSZ képviselője és jogi szakértője volt. Szerinte az egyes ítéletek megvásárolhatósága nálunk nem merül fel, a rendszer azonban a működés szempontjából fejlesztésre szorul .
Mint elmondta,1998 és 2006 között 2,5-szörösére nőtt a bíróságokra fordított pénz, a bírók fizetése pedig megháromszorozódott: az alulfizetés tehát nem szerepel az esetleges korrupciót kiváltó okok közt. A nagy függetlenség azonban más szempontból melegágya lehet a visszaéléseknek: a bírósági rendszer működése ugyanis kívülállók számára teljesen átláthatatlan, a kinevezések és az eljárások ellenőrzése kizárólag a bírósági szervezeten belül történik. A bíróságokat felügyelő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjainak egy része például egyben megyei bíróság igazgatási vezetője is, így saját magát kell ellenőriznie, de hasonló a helyzet az ügyészségnél is, ahol korrupció gyanúja esetén a szervezet szintén saját magát vizsgálja.
Nincs átlátható, világos szabályozása továbbá annak, hogy milyen szempontok alapján választhatnak valakit bíróvá: Hack Péter szerint Magyarországon mindössze 3 bíróság ír ki pályázatot megüresedett pozíciókra, 5 helyen pedig még formálisan sincs felvételi eljárás. Miközben az állásokra harmincszoros túljelentkezés van, a felvettek az esetek 2/3-ában nem a legjobb minősítésű, summa cum laude diplomájú aspiránsokat veszik fel - állította a jogász. Emellett sok helyen azt sem lehet egyértelműen tudni, hogy mi alapján léphet előre egy bíró a ranglétrán - ezek a szempontok és szabályok gyakorlatilag a megyei bírósági elnökökön múlnak.
Pedig azoknak az országoknak a tapasztalatai, ahonnan mostani bírósági rendszerünk mintája származik, egyértelműen megmutatta, hogy a korrupció elkerülésére a függetlenség és az átláthatóság között egyensúlyt kell találni - állította Hack Péter. Igaz, az átláthatóság érdekében történnek is előrelépések: az OIT idén 3 különböző szervezettől is kutatást rendel meg saját tevékenységének 10 éves vizsgálatáról, aminek köszönhetően először tárhatják fel a bíróságoktól független szervek a rendszer működését. A másik fontos fejlemény, hogy június 1-jétől az összes bírósági határozatot közzé kell tenni az interneten, ami lehetővé teszi a bíróságok munkájának nyomon követését - hangsúlyozta Hack.
Külső számonkérhetőség nincs
Az átláthatóságra azonban a bírák számonkérése során is szükség van a Transparency International szemlélete szerint: ez Magyarországon nincsen meg. Bár a törvény elvileg lehetőséget ad úgynevezett alkalmatlansági eljárásra, Hack Péter szerint egy ilyen eljárás sem zárult bíró eltávolításával az utóbbi időben. A számonkérés, belső ellenőrzés a bírósági vezetők hatásköre. Nekik sok lehetőségük van vizsgálódásra, kívülről azonban a bírósági szervezet jelenleg egyáltalán nem elszámoltatható - ismerte el a csütörtöki konferencián Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság bírája is.
Nem kapnak nyilvánosságot a bírák fegyelmi eljárásai sem, és nincs olyan jól átlátható, érthető panaszeljárás, amiben a nem jogvégzett ember is könnyen jelezheti a bíráskodással kapcsolatos kifogásait - vélekedett Hack Péter. "Jelenleg nem lehet tudni, hogy hova forduljon a sértett, ha például a bíró sértő, minősíthetetlen kifejezéseket használ vele szemben" - magyarázta. Emellett a bírák kötelező vagyonbevallásának sincs értelme a jelenlegi formában - tette hozzá -, mivel családtagjaikat már nem kötelezik ilyenre, és így az esetleges korrupció könnyen rejtve maradhat.
Ígéretek már vannak
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tisztában van azzal, hogy szükség van nagyobb átláthatóságra, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra - mondta az [origo]-nak Galajda Ágnes bíró. Szerinte az 1997-es reform a lényegi feltételeket megteremtette a korrupció kiküszöböléséhez, jelenleg pedig a finomhangolás zajlik. A bírók munkájának átláthatóságához ugyanis szükség van például egy olyan rendszerre, amelyben nemcsak az látható, hogy hány ügyet zártak le egy évben, hanem az is, hogy azok mögött mennyi munka áll - magyarázta, hozzátéve, hogy dolgoznak ezen.
Ígéretek a kormányzat részéről is elhangzottak: a 2006-os kormányprogram komoly erőfeszítéseket ígért a visszaélések feltárására. Ennek ellenére gyakorlati előrelépés alig történt, Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője kormányzati tisztviselőkre hivatkozva azt mondta, hogy "a korrupcióellenes kormányzati portfólió jelenleg üres".
Sántha György, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium stratégiai osztályának vezetője erre reagálva azt mondta, hogy "eddig a jogalkotásról szólt a korrupcióellenes harc, és most következik a nemzetközi egyezményekben vállalt feladatok gyakorlati teljesítése". Konkrét célokról szólva ugyanakkor az osztályvezető mindössze annyit tudott ígérni, hogy júniusra jelentést készítenek az elmúlt évek eredményeiről, megpróbálják végre stratégiai keretekbe foglalni a korrupció elleni küzdelmet, illetve átalakítják az eddig nem sok gyakorlati eredményt felmutató szervet, a Tanácsadó Testületet a Korrupciómentes Közéletért.
"Gyakorlatilag minden fontos, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi egyzményt aláírt Magyarország az elmúlt időben" - büszkélkedett a minisztériumi osztályvezető, a TASZ szerint azonban ez még nem eredmény. Földes Ádám szerint ugyanis hiába vállaltuk például az ENSZ és az Európa Tanács előtt is, hogy védelmet kapnak az úgynevezett közérdekű bejelentők, a saját intézményük, cégük korrupciós ügyeit leleplező úgynevezett whistle blowerek (Földes Ádám kifejezésével: "vészharang-kongatók"), az ilyen vállalások a gyakorlatban egyszerűen nem valósulnak meg.
|
https://www.origo.hu/itthon/2007/05/20070525korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20100118080119/https://www.origo.hu/itthon/20070525korrupcio.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tul-draga-is-lehet-a-biroi-fuggetlenseg
|
Origo
|
hungarian-news
|
2007-05-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció",
"bíróság"
] |
[] |
5,423 |
OECD: kritikus ponthoz érkezett az ország
|
Kulcsfontosságú tényező a korrupciós szint jelentős csökkentése
|
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/oecd_kritikus_ponthoz_erkezett_az_orszag.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oecd-kritikus-ponthoz-erkezett-az-orszag
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
5,424 |
Milliárdos sikkasztás és pénzmosás gyanúja, nagy bajban a MÁV Biztosító
|
A Vám- és Pénzügyőrség 1 milliárdos sikkasztást gyanít egy budapesti biztosító egyesületnél. Nagy eséllyel a MÁV ÁBE-ről van szó.
|
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója rendkívüli, azonnali célvizsgálatot rendelt el a MÁV Általános Biztosító Egyesületnél (MÁV ÁBE) a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP) kapott hivatalos tájékoztatása alapján.
A vizsgálat keretében - közbenső intézkedésként - a PSZÁF felügyeleti biztosokat küldött ki a MÁV ÁBE folyamatos, törvényes működésének és pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében. A kirendelés időszakára a felügyeleti biztosok gyakorolják az egyesület elnök-vezérigazgatójának és az intéző bizottság tagjainak a törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
Percekkel ezelőtt adott ki egy közleményt a Vám- és Pénzügyőrség is. Eszerint a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a Fővárosi Főügyészség kijelölése alapján különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy budapesti székhellyel rendelkező Biztosító Egyesület vezetője és több társa ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján több különböző úton végrehajtott átutalással közel 1 milliárd forintot vontak ki az ügy gyanúsítottainak közreműködésével a Biztosító Egyesületből magánszemélyek bankszámláira, majd azzal sajátjukként rendelkeztek.
A nyomozó hatóság az érintett magánszemélyek bankszámláinak zárolására soron kívül intézkedett. A jelenleg is folyó eljárási cselekmények mellett eddig 3 fő őrizetbe vételére került sor.
És most mi lesz az ügyfelekkel?
Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület - a felügyeleti biztosok irányítása alatt - továbbra is köteles teljesíteni a káresetekből fakadó kötelezettségeit, mint ahogy a tagok is kötelesek a biztosító felé a díjfizetésre. Ugyanakkor hozzátette: az események jelentősen növelték annak esélyét, hogy a problémák az állomány átruházásával rendeződnek a biztosító egyesületnél és nem a tartalék feltöltésével.
Valami készülődött
A MÁV ÁBE körül a levegő múlt héten forrt fel. Akkor arról adtunk hírt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete április 8-ától visszavonásig felfüggesztette a MÁV Általános Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékének terjesztését, és kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb-állománya átruházásának előkészítésére - tette közzé a felügyelet honlapján.
Az egyesület a PSZÁF határozata alapján a felfüggesztés ideje alatt továbbra is jogosult és köteles meglévő kgfb-állományának kezelésére, így a fennálló szerződésein alapuló biztosítási tevékenység végzésére. Ugyanakkor 2008. április 7-ét követően tett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó ajánlatot nem fogadhat el.
A felügyelet egyúttal kezdeményezte a biztosító első számú vezetőjének és vezető biztosításmatematikusának felmentését.
A kgfb-tevékenység felfüggesztését és a kgfb-állomány átruházásának előkészítésére való kötelezést a felügyelet sajtóközleménye szerint az egyesületnél meglévő állomány tartalékhiánya indokolta, ami a PSZÁF szerint hosszú távon veszélyezteti az intézmény biztonságos működését. A tartalékhiány megszüntetésére előzőleg az egyesület nem tudott a felügyelet által elfogadható pénzügyi tervet bemutatni.
A felfüggesztés időtartama alatt az egyesületnek teljesítenie kell meglévő szerződéseiből adódó kötelezettségeit, így köteles folyamatosan rendezni az egyesületi tagok által okozott kgfb-s károkat. Az egyesület egyéb módozatait értékesítheti, illetve a kgfb termékét nem érintő biztosítási tevékenységét változatlanul folytathatja. A jelenlegi egyesületi tagoknak (ügyfeleknek) a szerződéseikben megszabott módon változatlanul kell fizetniük díjaikat.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/mavabe080411/
|
https://web.archive.org/web/20210213140212/https://index.hu/gazdasag/magyar/mavabe080411/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-sikkasztas-es-penzmosas-gyanuja-nagy-bajban-a-mav-biztosito
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV ÁBE"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[] |
5,425 |
Floridában vett lakást a korrupcióval gyanúsított volt cseh kormányfő
|
Egy floridai üdülőközpontban vett lakást Stanislav Gross volt cseh miniszterelnök, aki korrupciógyanús és zavaros családi pénzügyei miatt 2005-ben kénytelen volt távozni hivatalából.
|
A Mladá Fronta Dnes című vezető cseh napilap pénteki kiadása szerint az amerikai lakásért Grossék mintegy 13 millió koronát fizettek. A pénz valószínűleg abból a mintegy 80 millió koronás összegből származik, amelyet a volt kormányfő a Moravia Energo energetikai vállalat részvénycsomagjának az eladásáért kapott.
Azt máig sem tisztázták egyértelműen, hogyan jutott Gross a részvényekhez, s honnan szerezte a megvásárlásukhoz szükséges pénzt. A rendőrségi vizsgálat a tavaly országos botrányt kavaró ügyben eredménytelenül végződött.
A ma harmincas éveiben járó Stanislav Gross az 1989-es csehszlovák rendszerváltás utáni cseh politika egyik szép reményű állócsillaga volt, s néhány éve ő volt Európa legfiatalabb miniszterelnöke.
Csillogása azonban nem tartott sokáig. Kormányfői tisztségéből azért kellett távoznia, mert nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani, honnan szerezte a pénzt a mintegy ötmillió koronás prágai luxuslakására. A rendőrségi vizsgálat ebben az esetben sem talált semmi törvénybeütközőt.
Stanislav Gross néhány éve távozott a nagypolitikából és ügyvédbojtár lett. Az ügyvédi vizsgákat idén tavasszal nem sikerült ugyan letennie, de a volt politikusnak nem igen fő a feje ettől.
Nyílt titok, hogy kihasználva egykori nagyon jó kapcsolatait a vállalkozói szférában továbbra is jelen van számos pénzügyi-üzleti tranzakció hátterében, s ezért nem kis összegeket zsebel be.
Valószínű, hogy így jutott a Moravia Energo részvényekhez is, amelyek eladásával a szegény ügyvédbojtárból egyszeriben a multimilliomos lett. Bár a média mindezekért gyakran bírálja Grosst, a hatósági vizsgálatok eddig még soha semmiféle törvénytelenséget nem találtak tevékenységében.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-488185-288170
|
https://web.archive.org/web/20231103075118/http://nol.hu/archivum/archiv-488185-288170
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/floridaban-vett-lakast-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-cseh-kormanyfo
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Csehország"
] |
[] |
[] |
5,426 |
Lobbisták írják a törvénytervezeteket
|
Ha foglalkoztatásukat nem tisztázzák átfogóan, fennáll annak a kockázata, hogy a szakmai szövetségek és a vállalatok meg nem engedett módon befolyásolják a kormányzati döntéseket – nyilatkozott Christian Humborg, a Transparency International németországi részlegének vezetője.
|
A berlini szövetségi minisztériumokban létszámhiány miatt évek óta több mint száz lobbista működik közre törvénytervezetek kidolgozásában. Ha foglalkoztatásukat nem tisztázzák átfogóan, fennáll annak a kockázata, hogy a szakmai szövetségek és a vállalatok meg nem engedett módon befolyásolják a kormányzati döntéseket - nyilatkozott Christian Humborg, a Transparency International németországi részlegének vezetője. n Financial Times Deutschland
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/lobbistak-irjak-a-torvenytervezeteket
|
https://web.archive.org/web/20240130062913/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/lobbistak-irjak-a-torvenytervezeteket
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lobbistak-irjak-a-torvenytervezeteket
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,427 |
Ritka egyetértés után megszülethet már az új pártfinanszírozás
|
A koalíciós válság kellős közepén, úgy tűnik, megegyezett a két szemben álló tábor: megszületik az új párt- és kampányfinanszírozási törvény.
|
Lerövidülne a kampány időszaka a választások előtti 21 napra, a 3,86 milliárdot csak ez idő alatt lehetne elkölteni. A Fidesz kérésének engedve a koalíció elfogadja: a kormány e 21 napban ne hirdethessen. Szintén az ellenzéki párt kívánalmaként törlik a borítékos rendszert: nyílt szavazólapon kellene voksolni, ehhez pedig módosítanák a választójogi törvényt. De korrigálnák a médiatörvényt is: a választásokkal összefüggő közérdekű közlemények közlésére, hirdetésére térítésmentesen kerülhetne sor.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/ritka-egyetertes-utan-megszulethet-mar-az-uj-partfinanszirozas
|
https://web.archive.org/web/20240215081423/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/ritka-egyetertes-utan-megszulethet-mar-az-uj-partfinanszirozas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ritka-egyetertes-utan-megszulethet-mar-az-uj-partfinanszirozas
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
5,428 |
Félelem a korrupciótól
|
Áprilistól akár kevesebb regisztrációs adót is fizethetnek az autósok, ha igazolják, hogy külföldről behozott járművük avultabb annál, mint amit a kora indokolna. Kérdés persze, hogy hányan kívánnak élni a lehetőséggel, ugyanis a kormány nem könnyíti meg a dolgukat, hivatalos szakmai véleménnyel kell alátámasztaniuk a meglévő dokumentumokat.
|
Európa irányából érkezik Magyarországra. A legtöbb importautó Hegyeshalomnál és Rábafüzesnél lépi át az országhatárt. Az érintett hatóságok azonban hajthatatlanok, úgy vélik, ilyen esetekben erős a „korrupciós nyomás”, tehát minimálisra kell szűkíteni az ügyeskedők terepét. Hogy miért esett a választás éppen a Viharsarokra, arra nem sikerült választ kapnunk. Azt sem tartják a minisztériumi döntéshozók nagy gondnak, hogy olyan autóknak kell eljutniuk az ország legtávolabbi szegletébe, amelyeknek még nincs forgalomba helyezési engedélyük (ezt csak a regisztrációs adó kifizetését követően kapják meg), hiszen az úgynevezett kiviteli rendszám, amelylyel az unióban vásárolt jármű bejön az országba, több hétig érvényes, ez idő alatt pedig nyugodtan lehet közlekedni vele.
Értesülésünk szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság kijelölt szervize nem kap külön állami forrást a megfelelő feltételek kialakítására, ezt belső átcsoportosításokkal oldja meg a szervezet. Speciális fejlesztésekre is szükség van egyébként, mert a vizsgálatnak szigorú zárt rendszerben kell történnie, s minden mozzanatát digitálisan rögzíteni kell, hogy adott esetben visszakereshetők legyenek az adatok. A szükséges pluszforrásokat majd a beszedett díjakból fedezik. Szakértői számítások szerint évi 4-5 ezer gépkocsi esetében kérik majd a regisztrációs adó egyedi megállapítását. Más becslések szerint viszont ennél jóval nagyobb is lehet ez a szám, hiszen a törvény „felpuhítása” átrendezheti a piacot, s az alacsonyabb adófizetés reményében fellendülhet a rosszabb állapotú autó behozatala. BJA
A vizsgálatért fizetni kell
A vizsgálat 30 ezer forintba kerül, ezt azonban az autós elveszíti, ha utóbb kiderül, feleslegesen végezték el a speciális ellenőrzést.
További 15 ezer forintot kell fizetni a vámhatóság részére, amely az adó egyedi megállapítását végzi. Ha tehát valaki elszánja magát, hogy aláveti kocsiját a vizsgálatnak, előtte mérlegelnie kell, hogy visszanyerheti-e a kifizetett összeget az alacsonyabb regisztrációs adó révén.
További 15 ezer forintot kell fizetni a vámhatóság részére, amely az adó egyedi megállapítását végzi. Ha tehát valaki elszánja magát, hogy aláveti kocsiját a vizsgálatnak, előtte mérlegelnie kell, hogy visszanyerheti-e a kifizetett összeget az alacsonyabb regisztrációs adó révén. -->
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/03/felelem-a-korrupciotol
|
https://web.archive.org/web/20240127084512/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/03/felelem-a-korrupciotol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felelem-a-korrupciotol
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-03-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,429 |
Kétmillió forintos közbeszerzési bírság
|
Egy regionális csatornaberuházás kapcsán 2 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mert nem tette közzé az EU által támogatott projekt szerződésének módosítását – a határozat a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
|
Egy regionális csatornaberuházás kapcsán 2 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mert nem tette közzé az EU által támogatott projekt szerződésének módosítását - a határozat a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A kecskeméti önkormányzatot korábban már többször megbírságolta a KD, ezért tartotta megfelelőnek e jogsértésért a magas bírságot. MTI-Eco
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/ketmillio-forintos-kozbeszerzesi-birsag
|
https://web.archive.org/web/20240126005912/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/ketmillio-forintos-kozbeszerzesi-birsag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmillio-forintos-kozbeszerzesi-birsag
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecskemét"
] |
[
"közbeszerzés",
"közmű",
"ítélet/döntés"
] |
[] |
5,430 |
Garanciák az „árulónak”
|
Törvény szentesítheti az „áruló” kartellező mentesülését, ha a kormányzat, illetve a parlament is úgy akarja. A jelenleg GVH-közleményben rögzített úgynevezett engedékenység ugyanis átkerülne a versenytörvénybe.
|
Miközben enged, húz is egyet a gyeplőn a leendő módosítás. Így például igencsak nehéz kártérítési pereknek nézhetnek elébe a kartellezők, ha a jogsértéssel okozott kár az érvényesített árakban testesül meg. Mint arról már hírt adtunk (VG, 2008. február 11.), a törvény vélelmezné a kár mértékét, a kartellezés árfelhajtó hatását tíz százalékban jelöli meg. Ennek ellenkezőjét a kartellezőknek kell majd bizonyítani, és feltehetőleg azt is, hogy a szövetkezés célja nem az árak emelése volt. Az engedékenységben részesült kartelltagnak azért van némi kedvezménye itt is. Így nem terheli az egyetemleges felelősség, azaz a károsult nem követelheti tőle a teljes összeget a többi jogsértő helyett: csak felróhatósága arányában lesz köteles a kár megtérítésére. A felelőssége érvényesítése iránti pert pedig fel kell függeszteni, amíg a megbírságolt kartelltagok által a GVH-határozat ellen kezdeményezett jogvita jogerősen le nem zárul.
Lapunk megírta azt is (VG, 2008. március 12.), hogy a törvénymódosítás két évre eltiltaná a gazdasági társasági vezetői poszttól azt a felelős döntéshozót, akinek cégét kartellezés miatt jogerősen megbírságolják. Ilyen esetben ugyanis nyilvánvalóan fennáll annak a felelőssége, aki a jogsértés idején a vállalatot vezette. Az indoklás hangsúlyozza: a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések elkövetése olyan horderejű vétség, amelynek megakadályozása minden vezető tisztségviselőnek alapvető kötelezettsége.
Kétéves eltiltás a vezetői poszttól Elvárás az Európai Unióban Uniós elvárás is, hogy az engedékenységi programok a lehető legteljesebben szolgálják a jogbiztonságot. Ez a mindenki számára kötelező törvényi szabályozással valósítható meg.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/garanciak-az-arulonak
|
https://web.archive.org/web/20231216195113/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/garanciak-az-arulonak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garanciak-az-aarulonaka
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,431 |
Paraffinkartell után nyomoznak
|
A spanyol Repsol, a francia Total, az olasz ENI, a német Hansen & Rosenthal és a dél-afrikai Sasol az Európai Bizottság gyanúja szerint kartellt működtetett a gyertyakészítéshez használt paraffinviasz piacán.
|
A spanyol Repsol, a francia Total, az olasz ENI, a német Hansen & Rosenthal és a dél-afrikai Sasol az Európai Bizottság gyanúja szerint kartellt működtetett a gyertyakészítéshez használt paraffinviasz piacán. A vizsgálat alá vont cégek egy része már közölte, hogy jelentős összeget különített el az esetleges bírság céljára. A Repsol azt is elismerte, hogy 2003-ig egy leányvállalata részt vett a paraffinkartellben. n El País, Reuters
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/paraffinkartell-utan-nyomoznak
|
https://web.archive.org/web/20240127051313/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/paraffinkartell-utan-nyomoznak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/paraffinkartell-utan-nyomoznak
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,432 |
Helikopterbotrány Olaszországban
|
Az Európai Bíróság döntése szerint Olaszország megszegte az uniós jogszabályokat, mert pályázat nélkül vásárolt helikoptereket egy állami cégtől.
|
Az Európai Bíróság döntése szerint Olaszország megszegte az uniós jogszabályokat, mert pályázat nélkül vásárolt helikoptereket egy állami cégtől. n Reuters
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/helikopterbotrany-olaszorszagban
|
https://web.archive.org/web/20240215081613/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/helikopterbotrany-olaszorszagban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/helikopterbotrany-olaszorszagban
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
5,433 |
Becsukják az egyik kiskaput
|
Megszüntetné a repülőjegyek körüli képviselői visszaélési lehetőségeket az Európai Parlament. Az EP-honatyák számára a 2009-es választások után életbe lépő új szabályozás értelmében véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy elegendő a beszállókártyát bemutatni a magas összegű költségtérítés felvételéhez.
|
Egy átlagos Brüsszel–Budapest–Brüsszel repülőútra az EP többféle jogcímen jelenleg összesen mintegy 1400 eurót térít, miközben a képviselők zöme vélhetően csupán pár százat fizet a jegyért. Mivel a képviselők minden hét végén hazautazhatnak az EU-költségvetés terhére, havonta négyezer euró nettó extra jövedelemhez is könnyedén hozzájuthat az a honatya, aki egy kicsit odafigyel, hogy ne túlságosan drágán szerezze be a jegyét.
A képviselőket ezenfelül a brüsszeli és strasbourgi tartózkodások idején igen magas, 287 eurós napidíj és havi 4052 euró általános költségtérítés is megilleti (az utóbbi a telefon- és postaköltségek, irodatechnikai eszközök beszerzésének fedezését célozza). Mindezen felül havi 16 914 eurót költhetnek asszisztenseik fizetésére is. Ez utóbbi csak első látásra tűnik kirívóan nagy összegnek, mivel három-négy asszisztens bérét, tb-járulékait, utazási és egyéb költségeit, sőt lakbérét kell fedezni belőle.
Ennek dacára éppen ennek a tételnek az elszámolása kapcsán kavart februárban nagy vihart egy belső EP-jelentés, amely szerint 2004–2005-ben az asszisztensi pénzek laza szabályozása visszaélésekre is lehetőséget teremthetett – bár konkrét „lebukás” nem történt. Ezeket a kiskapukat ugyanezen jelentés szerint 2006-ra állítólag már be is zárták. (Ez azonban nem akadályozta meg a brit sajtót, hogy hosszasan csámcsogjon a senki által nem bizonyított visszaélések lehetőségén – miközben a repülőjegyekhez kapcsolódó extra jövedelmek sokkal életszerűbb lehetőségéről senki sem beszélt.)
A 2009-től életbe lépő új EP-képviselői statútum egyébként az alapfizetéseket egységesíti – legalábbis elméletileg, mivel számos kivétel megmarad. (A mostani és a következő ciklusban is mandátumot szerzett honatyák például választhatják azt, hogy a régi rendszerben maradnak.) Az egységes alapfizetést az Európai Bíróság bírái által húzott alapfizetés 38,5 százalékában állapították meg, ez most havi 7413 euró. Igaz, ebből még EU-adót kell majd fizetni, az azonban jóval alacsonyabb, mint bármely tagállam szja-terhelése.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/becsukjak-az-egyik-kiskaput
|
https://web.archive.org/web/20231220040913/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/04/becsukjak-az-egyik-kiskaput
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/becsukjak-az-egyik-kiskaput
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,434 |
Korrupció az ukrán felvételiken
|
Az ukrajnai diákok 37 százaléka, valamint a szülők és az érettségizők 34 százaléka indokoltnak és elfogadhatónak tartja a korrupció bármilyen formáját a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsgán.
|
http://hirszerzo.hu/shake/62881_korrupcio_az_ukran_felveteliken
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-az-ukran-felveteliken
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ukrajna"
] |
[] |
[] |
|
5,435 |
A volt sanghaji vezető 18 évet kapott
|
A Kínai Kommunista Párt korábbi sanghaji vezetőjét, Csen Lian-gjut 18 év börtönbüntetésre ítélték pénteken - jelentette a kínai állami hírügynökség. A férfit korrupció vádjában találta bűnösnek az északi Tiandzsin város bírósága.
|
http://hirszerzo.hu/shake/62885_a_volt_sanghaji_vezeto_18_evet_kapott
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-volt-sanghaji-vezeto-18-evet-kapott
|
Hírszerző
|
world-news
|
2008-04-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.